Trevor Warner

E önvvecske segítsé vel...

• önnven
rájöhetünk, mi iá
kutvánk lejében

• lelordíthatjuk,
mit gondol rólunk
kedvencünk

• megismerhetjük a
"kutvanvelv"
alapkilejezéseit

2998 Ft
ISBN 978 963 590 326 9

Ll5903269
 KUTYA· ,
TESTBESZED
Trevor Warner

KUTYA· ,
TESTBESZED
JEL ÉS ~ELE~TÉ~ÜK,
100 HOGY ERTSUK OKET

TOTEM KIADÓ
A mű e redeti címe:
Trevor W arne r: Dog body language phrasebook (100 ways to read their signals)
Copy right © Anova Books Company Ltd.
Ali rights reserved. Tartalom
Minden jog fenntartva, beleé rtve a könyv egészének vagy részletei nek
reprodukálási jogát .
BEVEZETŐ 6 HIDEGVÉR 138
Magyar ford ítás : Sinka Erika
Tö rde lés: Princz Rita A FALKAŐSZTÖN 10 TERÜLET KIJELÖLÉSE 144
Borítóterv: Huszti Hajnalka
KÖLYKÖK 20 PÁRZÁS 152
ISBN 978-963-590-326-9 ÜDVÖZLÉS 46 KÉNYES HELYZETEK 158

A FALKAVEZÉR 58 ÁRULKODÓ JELEK 170

BEHÓDOLÁS 72 NAGYON SZEMÉLYES 178

Felelős kiadó : Tote m Plusz Könyvkiadó Kft. UGATÁS 80 NEVESíTHETETLEN DOLGOK 194
1047 Budapest, Pe rény i Zs igmond utca 15.
www .to te mkiado.hu ETETÉS 92 ATÁVOLI ŐSÖK 200
K i adóvezető: Tóth József ügyvezető igazgató
JÁTÉK 100 NÉVMUTATÓ 206
A kiadó sze rkesztője: Sár a Bernadett
Munkatá rsak: Gáspár Katalin. Maros Edit

Kizáró lagos terjesztő: Tóthágas Plusz Könyvkereskedő Kft.

1047 Budapest, Perény i Zs igmond utca 15-17.
Telefon: 06-1-370-9264; Fax: 06-1-399-0638
www.tothagasplusz.hu

Printed in SNP Leefung Printe rs Limited, Ch ina


Bevezető
kutya az ember legjobb barátja. A mi óta
A csak megjelent a Földön farkasok
ivadékaként, s az el s ő emberek magukhoz
szoktatták, hasznos segítője lett a családnak.
A kezdeti időkbe n feladata az őrzés volt,
jelzett , ha támadástól lehetett tart ani, vagy
ha tolvaj kerülgette az ér tékes nyájat. Id ővel
segítette az embert a vadászatnál; terelte
a nyájat, s távol tartotta a ragadozó kat.
A XIX. századra a kutya már sok mindent
megtanult.Siket- és vakvezető, ren dőrségi
feladatok ra kiképezve kábítósze r- és akna-
ke reső , de m inden e ke l őtt még ma is az, ami
mindig is volt, amiért elhódított uk a termé-
szettő l : a l egh űségesebb véde l mező nk.
Ma már a kutya ő rző -vé dő szerepe
eset leges, azért tartjuk, mer t házi kedvenc:
odaadó, hűséges és megbízható barát, aki
feltétel nélkü l szeret és mindig örömte li
farkcsóválással fogad, ha megérkezünk.
De miér t olyan, amilyen? Miért e ngede l-
meskedik a parancsainknak, amikor a macska
távolságtartó, függet len lény, megy a saját
feje után? Hogy megértsük a kutya
BEVEZETŐ 7
viselkedését, t udnunk kell, hogy a farkas
volt az ős e. Az evo lúció során aztán
a farkasok ivadékai vadkutyákká lettek, ezeket
szoktatta a szállásához az ember.
A kutya valójában a házi farkasunk, s csak-
nem valamennyi tu lajdonsága még ma is
megegyezik a farkasokéval. A farkasok
falkában élnek, szigorú hierarchiában.
A falkavezért munkájában a dom ináns
farkasok segít ik, akiknek cserébe hatalmuk
van a többiek felett.
Házi kedvencünk ugyanígy viselkedik, azzal kutyafajta él velünk, a n agyte stű ír farkas- mindig a státusz dönti el: az, hogy ki a falka-
a különbséggel, hogy az ő falkája a család, kutyátói kezdve a parányi Yorkshire terrierig. vezér. A falkavezér ré válás folyamata a
s ha minden rendbe n van, akkor elfogadja, Meglep ő, ha elgondoljuk, hogy a középkor- kölyökkori játékos civódásokkal, a gyöngéd
hogy e cso porton belül övé az utolsó hely. ban Európában csupán húszféle kutyafajta harapdálásokkal, a döfködéssel. a másik fölé
Genetikai oka van annak, hogy a kutya létezett . Napjainkban hét száznál is tö bb kerekedéssel kezdő d i k. Ami mókának,
társaságra vágyik, arra van programozva, fajtát ismerünk, s mert a tenyésztők jelleg- játéknak indul kölyökkorban, az a fe lnőtt kor
hogy falkatársakkal éljen együtt. S egyre megy, zetesen fajtiszta vérvonalak elérésére törek- küszöbén már komolyra fordul.A kutyák
hogy ezek a társak kutyák, vagy emberek. szenek, ez a szám tovább is n őh et. gazdái az efféle viselkedést gyakran tévesen
Ez az egyik oka annak, hogy a kutya soha Ám bármely fajta viselkedési jegyei vissza- "csupán játék nak" ítélik meg, ám a kutyák
nem hagyja el haldo kló gazdáját, hisz a falka- vezethetők a farkas ősökre, s ez a könyvsegít e rrő l másképp vélekednek. Egy-egy "apró
vezért sem hagyná soha magára. megérteni e kapcsolódásokat. kis győze lem " a falkán belül mindig a
Az első ebek háziasítása óta a ten yésztés Azt, hogy egy kutya hogyan viselkedik státuszt erősít i, ezért fontos, hogy ki ér oda
eredményekép pen ma már számtalan más kutyák és a saját falkatársai társaságában, e lső nek a kapuhoz, hogy ki kaparintja és
8 BEVEZETŐ BEVEZETŐ 9
tartja meg a legfi nomabb csontot, hogy ki Aztán csak csodálkozott, amikor azt tapasz- szakirodalom áll a rendelkezésére mind- gust, vagy viselkedéskutat ót fel keresni. Ám
gyű ri maga alá a másikat. talta, hogy a kutya egy id ő után már nem azoknak, akik köze leb bről is szeret nének nem árt tudn i, hogy a legtöbb szakember
Az ember szemében ezek apróságok, nem szaladt a hívó szóra. Az ok egyszerű . megismerkedni a témával, amihez egyéb- véleménye szerint kevés a problémás kutya,
úgy a kutyákéban. A bajok akkor kezdőd nek, A kutya félt, hogy szidást kap, s úgy védeke- ként véleményem szerint nem nagyon kell annál tö bb a problémás gazdi.
amikor egy négylábú a gazdival kezd játsza- zett, hogy nem vett tudom ást a h ívój el ről. más, mint józan ész. Ám ha valakinek mégis
dozni: nem engedi ki a szájából a játékot, min- A probléma megoldódott, mihelyt a gazdi komoly gondot okoz kutyája viselkedése,
denáron be akar menni a szobába, fel akar hívóhangot vált ott . ne késlekedjen szakembert, állat pszicholó- Trevor Warner; 2006
mászni az ágyra. Ö nmagukban véve mindezek Szeretném azt hinni, hogy ez a könyv csak
semmiségeknek tű nhetn e k, a kutya azonban az e l ső lépés ahhoz, hogy jobban megértsük
elraktározza magában a győze l me it. Ha nyer; négylábú barátainkat. Hiszen komoly és átfogó
úgy gondolja, ő a falkavezér a házban, s a
viselkedése ehhez igazodik S ha falkavezérnek
képzeli magát, de mégis megfosztják a
falkavezérnek kijáró dom inanciátó l, akkor
ugatóssá, morgóssá, e rő szako s sá válik.
Nagyon sok gazdi gondolja úgy. hogy merő
sze retetb ő l nyugodtan ráhagyhat mindent a
kedvencére.Állator vosi praxisom során a leg-
gyakoribb viselkedés beli problémák zöme
az agresszióból fakadt, s ennek a hátterében
mindiga gazdi engedékenysége húzódik meg.
Noha e könyv célja a szórakoztatás, s
nem az, hogy tudományos magyarázatokkal
szolgáljon a kutyák viselkedését i l l ető en ,
mégis sok olyan kényes pont ra rávilágít, amit
érdemes megfontolni , ha kutyát tartunk.
A kutyák n agyszerűen m űköd n ek a hierarchián
belül, még akkoris, ha legalul vannak. ám ehhez
világos, egyé rte lm ű jelzésekre van szükségük.
De legfőké p pe n követ kezetes jelzésekre.
Az egyi k négylábú páciensem gazdája
mindig ugyanazon a hangon hívta a kutyáját,
akkor is, ha megdorgálta a rakoncát lankodót.
 A FALKAÖSZTÖN 11

"Bevegyelek a
bandámba?"
A kutya szeret i, ha saját falkája van, így érzi magát bizton-
ságban,tudja, hogy számíthat a cimboráira, s élvezi, hogy
társasága van. Ha vadon élnek, együtt vadásznak az eleségre
is. Nem kell, hogy nagy falka legyen, a tendenci ák úgy is
érvényesülnek, ha csupán két-három tagból áll. Ha egy
háznál egynél több kutya van, s valamelyikük félénken elhú-
zódik a t öbbiektól. ez arra utal, hogy egymagában n őtt fel
és nem saját ította el a társas érintkezés formáit.
A falkaösztön csak egy a far kaső sökre v isszavezethető
jegyek közül. Számtalan más viselkedési form ából is követ-
keztethet ünk rá.

KIRÁLYI KEGYELTEK

Az uralkodó osztályok kiválasztottai az afgán agarakvoltak, a

krónikák már 400 körül emlftik A másik kegyelt - II.Erzsébet
kedve nce - a Cardigan Welsh corgi (balra), amely
a legrégebbi tiszta vérvonal a briteknél. A corgik eredetét
egészen az 1200-as évekig, a keltákig lehet visszavezetni

• Walesbe n. (A bal szé lső kölyök még félárbocon lógatja az

egyik fülét, erősödnie kell.)
12 A FALKAÖSZTÖN

"Olyan egyedül vagyok!"

A vonítás szinte majdnem mindig a magányosság, az
elszigete ltség jele. Ezzel a kutya azt panaszolja: "Ne hagyj
magamra. gyere vissza!"Az állat elhagyatott nak érzi magát,
s így kéri a gazdáját vagy a játszótársát. hogy siessen vissza
hozzá. Ez a falka összehívásának a jele is. Ha egy farkasnak
sikerül a falka néhány tagját ezzel a hívó jellel magához
hívni, akkor együttes vo nításuk végigzeng a hegyek övezte
völgyben, s valamennyi ott l évő farkashoz eljut. A kutyák
esetében a vonítás mindig a magányosság jele, de ugyanazt
a célt szolgálja. mint a far kasoknál,társakat szeretne hívni
maga mellé. Egy egész napra egyedül hagyott, unatkozó
kutya állandó vonításával az egész környéket fellármázhatja.
így lesznek, akikfelemel ik a telefont hogy a gazdit hazahívják.
A vonftás teh át elérte a célját.

AVADONTELEFON

A farkaso k vonítás ukkal két dolgot tesz ne k: ö sszehívják a

falka tagjait a közös vadászat ra, s je lzik a t öbbi farkasnak,
ho l van a területü k határa. De a falkáb ól e l űzött magányos
állatok is vo nyítással kérne k befo gad ást más falkáktól.

•
Mivel a farkaso k éjszaka vadásznak. a t e lihold ragyogása
po mpás alkalmat kínál az indulásra ... és a vo nításra.
 A FALKAÖSZTÖN 15

,
"Ne moccani! En
vagyok a főnök!"
A három már falka,de már kettő is hierarchia. Ha csak
két kutya él együtt, az egyiknek helyzeti előn ye van a másikkal
szem ben. Ő fog sét ált at áskor elöl menni, s ő lesz az, aki
elraktárazza a fejében az "apróbb győze l m e ket" , amiket a
másikfölött arat. A mindennapi hancúrozás során gyakran
látjuk, hogy az elszánt, bátrabb kiskölykök azok, akik lebir-
kózzák a másikat.

KÖLVÖKERÖ
l" Az uralkodás jegyeként a kölykök

• lefogják a többieket,
• mellső lábukkal a többiek hátára kapaszkodnak,
• föléjük tornyosulnak, magasan,T-alakot formázva,
• fenyegetően köröznek körü löttük,
• játékos táma dás közben harapdá lják a másikat,
maguk alá gyű rik a többieket,

•
•
• farkasszemet néznek,
• amancsaikkal ök lözik a másikat.
16 A FALKAÖSZTÖN

"Nyugton maradok,
te vagy a fönök."
Ann ál boldogabb egy kutya, minél vi lágosabb szám ára a
t ár sadalmi helyzete. Ha ennek legalján helyezkedik el, ez
számára azt jelent i, hogy nem kell újra meg újra megharco lnia
a poz íciójáért pontosan tudja, hol van a helye. Családi kör-
nyezet ben a kutya legalul helyezkedik el, s ti sztában van ve le,
hogy még a legapróbb gyerekek is fölötte állnak a hierarch iá-
ban, ugyanúgy, ahogy egy falkában is e lőford u l, hogy egy
kisebb testű kutya az uralkod ó.
Baj akkor van, ha egy kutya abban a h itben él, hogy ő
az e l ső a családban. Ez olyankor követ kezik be, ha a gazdája
állandóan kényezteti, állandóan a kedvében jár.Azért hiszi
ezt, mert akkor viszik sétálni, amiko r ő akarja, akko r kap
enni, amikor ő akarja, s így megéli, hogy ő diktál. S ezt azzal
is kifejezésre juttatja, hogy eldönt i, kit enged be a sze bába. s
hogy kit enged a kanapéra leülni.

KUTYAÚSZÁS
A n agytestű újfundlandi remek úszó, s ezt úszóhártyás
lábainak köszönheti. Ezzel szemben a Basset houndok
nem boldogulnaka vízben. Súlyuk testük elülső kétharma-
dára nehezedik, a lábaik nagyon rövidek, s ígyalkatuknál

•
fogva csak arra képesek. hogy hősiesen pedálozva a víz szí-
nén tartsák magukat. Ha csó nakon,vagy hajón visszük ma-
gunkkal, a gazdi jól teszi, ha gondoskodik mentőm ellényrő l.
18 A FALKAÖSZTÖN

"Gyere már, ez
csudaiól"
A z ember elviseli a magányt, de egy kutya nem. N eki
t ár saság kell, s ha már az nem lehet kuty a, akkor em ber;
ha az sincs, akko r macskával is beéri. Ezért van az, hogy a
kutyák a családban nagyo n hamar összebarátkoznak a t ö bb i
négylábúval. Imádják, ha más állat ok t ár saságában lehetn ek,
s ugyanúgy, ahogy egy kisgyerek, ha úgy érzi, hogy nem kap
elég figyelmet, egy kutya akár a legképt elenebb viselkedéssel
igyekszik odafigyelésre. ját ékra ösztökélni a vo nakodót.
20 KÖLYKÖK

"Egy marad, három

megy."
A mikor egy szuka megszüli a kicsinyeit, ösztö nö sen tu dja,
hogyan kell elrágni a kö ldökzs inórt, s t isztára nyalni a kö ly-
köket. S ez az e lső , szaglás utáni azono sítás nagyon font os
dolo g. H a kom plikáció eseté n állat o rv os segít i napvilágra
a kicsiket császármet széssel, megeshet, hogy a szuka nem
fogadja el a kölyköket. különösen o lyankor nem, ha azok ra
sok idegen szag ragadt közben. A kö lykök öt-harm inc
perces szünet ekkel születnek, id őt hagyva a mamának a
tisztogatásra.

KEGYETLEN DÖNTÉS

Vadon szülésnél, ha a szuka úgy érzi, hogy t úl sok szájat

kellene t áplálnia, a gyengébb kölyköket távo labbra viszi, és
a sorsukra hagyja ő ket. Ha meg úgy érzi, hogy az alom
veszélynek van kitéve, akkor igyekszik bizton ságosabb
helyre vinni kuty usait.

•
 KÖLYKÖK 23

"Szerető gondoskodás"
Miután a kö lykök megszülettek és szo pni kezdenek,
a kutyamama feladata t isztán t artani őket és az almot.
Ez azzal jár, hogy felnyalogatja az ürüléküket, t isztára
mosdat ja valamennyi jövevényt. Go ndoljunk bele. mennyi
törődéssel jár mindez, ha mondjuk egyidejűleg nyo lc kis
kutyakö lyök csüng az e m lő i n . N ehéz munka, de valakinek
el kell végeznie.

KI AZ ÚR A HÁZNÁL?

Fontos, hogy egy kölyök fegyelmezésében nagyon határo-

zottak legyünk. A legjobb, ha pórázon vezetjük, hogy
megtanulja,arra kell mennie, amerre mi akarjuk. S ebben a
korban kell mihamarabb megtanítanunk arra is. hogy
leüljön, helyben maradjon , elinduljo n, megálljon, vagy ha

•
már szabad neki, akkor szaladgáljon szabadon kedvére.
24 KÖLYKÖK

"Ki éhes?"
Az újszülött kiskutyák magatehetetlenek. Nem látnak, nem
hallanak, de állandóan éhesek. A kölyökcicákkal ellentétben,
akik kiválasztanak egy em lőt maguknak,s attó l nem tágítanak,
a kutyakölykök nem ilyen finnyásak. N áluk az "aki e lőbb jön,
előbb kap enni" elv működ ik. S mivel a mama nem mindig
úgy fekszik le, hogy kö n nyű lehessen valamennyi mellbimbó-
jához hozzáférni, a kölykök között már nagyon korán meg-
kezd ő d ik a versengés, a harc a túlélésért.

KÖLYKÖTJÓLSZERETNINEHÉZ
A kölykök nevelésénél alapszabály, hogy e lőbb t eljesíteniük
kell, azután jö het a jut alo mfalat. A sem miért nem jár sem mi.
A feltét el nélküli szeretet és kényeztet és nem a leghat é-
ko nyabb mód szer. Éppen ezért a kölyö kkut yát a legeredm é-
nyesebben akkor tudjuk megta nítani arra, hogy szófogadóan
leüljön , ha az etetést mege l őző időszakban pró bálkozunk.

• És a jutalm azással nem csak engedelmességre tanítjuk a köly-

köt, de azt is belevéssük az elméjé be, hogy mi parancsolunk,
és nem ford ítva.
 KÖLYKÖK 27

"Vakk! Ó, ezt én
mondtam volna?"
A kutyakölykök gyorsan fejlődnek. H áro m het es koruk
kö rül már csóválják a fark ukat, s aprókat vakkanta nak.
Ekkor kezdenek az alo mtól eltávo lod va üríte ni, hogy a
szukának ne legyen go ndja az eltakarítással. N égyhet es
ko r uk körül ismerke dnek az együtté lés szabályaival,
s lassan ráébrednek, hogy hol is van a helyük a falkában.
Piszkálgatják a többieket s őket is piszkálják, prób álgatják,
miközben valamennyien igyekszenek m indenb en utánozni
a sz ü lőket. Ily mód on nagyon valószín ű , hogy egy nyugodt
barátságo s szukának nyugodt, barátságo s kö lykei lesznek.

SZOCIALlZÁLÓOÁS

A kölyökkutyák a szocializálódás folyamatába n ta nulják

meg, hogyan viselkedjenek mások, elsősorban a kutyák, aztán
az emberek, majd esetleg a macskák társaságában. S ha már
t udják, hogyan közeledjenek ezekhez a tere mt ményekhez, a
szocializálódott ebek tudatos. kom munikatív lényekké vál-

•
nak.A szocializáció segíti őket abban. hogy felismerj ék, mikor
fenyegeti őket veszély. s hogy hogyan reagáljanak mások
viselkedésére.
28 KÖLYKÖK

"Pfui, ez barátságtalan,
hideg és nagyon vizes!"
A kölyköket általában héthetes koruk körül választják el
az alomtól, a szukának ekkorra fogy el a teje, s a kicsiket
ilyenkor adják, vagy ajándékozzák el. Ugyanakkor fontos
fej l ő d é s i szakaszaz életükben a nyolcadik, kilencedik hét is.
Ez a játékos, visszafogott harapdálások i dőszaka, ilyenkor
tanulják meg, hogyan jelezzenek a falkatöbb i tagjának,
ekkor kezdő dik a huzakodás, a hancúrozás, a birkózás kora,
amikor a szü l ők utánzásával elsajátítják a kutyavisel kedés
mikéntjét. Amit egy kutya a fejlődé séne k ebben a korai sza-
kaszában nem tanul meg, az örö kre elvész, s az így feln őtt
négylábú csak nehezen tud majd .s z ót érteni" másokkal.
A felnőtté érés kora azonban kutyafajtánként változó.
Azzal, hogy ez a kölyök (jobbra) óvatlanul elkóborolt, keserű
tapasztalatot szerzett magának, ám ez is része a tanulási folya-
matnak Apró négylábúnk egy életre megtanulta, hogy butaság
tovább üldözni a pillangót, ha az már a tó fölött repül.

KUTYAHIDEG,KUTYAMELEG

I
II
Jó lleh et az át lagos kutyat artók, s azo k között, akik kutya-
újságok lapjait is forgatják, je lentős külö nbség le het , még is,
egy közel mú ltbeli felmérés alkalmáva l a kutyások 60%-a
be vallottan kötött, t éli-, vagyesőka bátban sétáltatja
kedve ncét hideg időben .
30 KÖLYKÖK KÖLYKÖK 31

•
" JUI, ez al.
f ' ••', "Lebirkóztalak."
A kö lykök játékának fo ntos eleme megtan ulni a "puha A kutyáknak öth et es korukra fej lődik ki a lát ásuk, ilyenkor
hara pást", A z e lső hetekben, am ikor a kö lykök felfedezik, kezdik kíváncsian felfedezni, megtapasztalni maguk körü l
hogy te stvéreik jelenl ét e me nnyi érdekes élmé ny forrása, a világot (akár úgy is, hogy a szájukba vesznek mindent ).
nyomban a harapdáláshoz fo lyamodn ak. Amire aztán a válasz Eddig a mamájuk vo lt rájuk a legnagyo bb hatással, most ezt
egy fájdalmas, döbb ent nyüszítés,vagy épp heves ellen- a szerepet a t estvérek veszik át. Most kezdik megtanulni
tá madás, s már vége is a ját éknak, ráadásul ilyenkor még a tá rsas ér intkezés szabályait s azt, hogyan gyűrhetik maguk
a mama is haraggal lép közbe. E b b ő l aztán a kö lykök hamar alá legalább a társaikat.
megtanulják , hogy ha csak puhán harapdál nak, a móka
folytatódhat hisz nem okoznak fájdalmat a másiknak, s így ő
is csak óvatosa n harap vissza.
A z a kutya, akit korá n elválasztottak az alo mtól, s így nem
maradt ideje elsajátíta nia ezt a t echnikát játé k közben
fájdalmasan haraphat am i bő l komo ly harc is kialakulhat.
 KÖLYKÖK 33

"Sokáig kell még itt

maradnom?"
Noha hét- és t ízhetes kora körül már sok kiskutyát elvá-
lasztanak az alomtól, ha mégsem, ilyenkor finomítják tovább
mindazt, amit a társas éri ntkezésrő l megtanultak, s már
határozott elképzeléseik vannak a fa/kában betöltött pozíció-
jukról. Egy kölyök számára nagyon fontos, hogy öthetes
korát követően pozitív tapasztalatai legyenek az emberekkel
kapcsolatosan, mert ezek az első impressziók egy életen
át elkísérik. Ebben az i d ő szakb an a kölykök még merészebb
felfedező utakra indulnak, s megismerik világuk korlátait.
A figyelmük most már az ember felé fordul, kezdőd h et
a tan ítás.

A CSOKOLÁDÉ MÉREG

N em mendemond a, való igaz, a csokoládé meg is ölheti a

kutyát. A kakaóban th eobrom in t alálhat ó, amely koncent-
ráltabb mennyiségben a kutyákra mérgező. M egl e h etőse n
nagy dózis az, ami t oxikus reakciót vált ki, de nem árt
t udni, hogy a t ejcsokoládéban unciánként 44 mg, a süt e-

•
ményekben még ennél is t öbb, unciánként akár 390 mg
th eob romin- koncentráció is lehet.
34 KÖLYKÖK

"Ezt órákig tudnám

csinálni."
T ény, am i t ény, egy kutya életé ben eljö n a rágó ko rszak.
S ezt cip ő, kesztyű , újság, gyerekjáték bánja, ha fogközelbe
kerül. S hogy miért épp a bőrc ipő, a bőrkesztyű a legfinomabb
rágcsa? Mert szaga van, s mert annyira bőrszerű; a ház körü l
ez em lékeztet leginkább az igazi zsákmányra. A kölykö knek
muszáj rágniuk, ez segíti a fogváltást négyhón apo s koruk
körül, s ha nincs a közelben bő r rágnivaló, vagy gumijáték ,
akko r bizony kerít enek maguknak valam i mást. A pedáns
gazdik a rend és a t isztaság nevében kö nnyűszerrel kihaji-
gálják a megrágott holmikat, így hát a ho ppo n maradt kölyök
kényte len pótlékró l gon dosko dni.

A FIGYELEMMEGVONÁS MÓDSZERE

A kutya e ngedetlenségének megfékezésére a leghatásosabb

mó dszer az, ha nem veszünk t udomást róla. Pé ldának
okáért, ha házi kedvencünk hangos ugatással fogadja, amiko r
megér kezünk, a legegysze rűbb megoldás az, ha mihelyt
rákezd, mi sarko n fordulunk. Egy kutya, ha szocializálódott,

•
szívesebben van társaság ban, mint egyedül. Pár perc elég
ahhoz, hogy e bünk megtanulja a leckét, de azért nem árt az
ismét lés.
 KÖLYKÖK 37

"Nekem tei kell,

• •
s nini,
el is érem."
A kö lyökkutyákat fokozato san szoktatják le a szo pásró l,
a 3-4. h éttől kezdődően . A természetben a szuka ilyenkor
már elmegy vadászni, s visszatérve felöklendezi a félig
megem észtett t áplálékot. D om esztikált kö rnyezet ben úgy
helyezkedik a szoptatásnál, hogy egyre nehezebb legyen a
kölykökn ek elérn iük az e m lő it. Vagyegysze rűe n megrövidíti
a szoptatási id őt, feláll és t ovább sétál, akár úgy is, hogy a
kö lykök még a me llbimb óin csüngenek.
A mikor a kö lykök betöltik az 5. het et, már nincs alkalmuk
kedvük szerint szopni, s a mama ilyenkor rá is mordulhat
az e m lő i körül lábatlankod ó kicsikre. S ha a kö lykök
mégsem tágítanak, mi közben az anyakutya mozdu lat lanul
áll, nem sok jób an remén ykedhetnek, a szuka hangulatától
függ, megszánja-e a kicsinyeit. A kölykök öt - és héth et es
kora körü l a szukának apadni kezd a tej e, s a gazdik,
feltételezve, hogy a kicsik hamar megtanulnak lefetyelni, gyorsan
póto lják a t áplálékot.

AZ ALOM

I
II
A százegy kiskutyáb an látottakkal szem ben, amiben
Pongó nak és Perd itán ak tizen öt dalmat a (születéskor mind
fe hér) kölyke született, egyel léskor a szuka általában öt
kicsinek ad é letet. De szület het húszas alom is. A legtöbb
kiskutyának egy nápol yi masztiff ado tt élet, egyidejű leg
huszo nnégy kölyköt hozott a világra.
 KÖLYKÖK 39

"Nem akadna itt

egy kis harapnivaló?"
N éhány kö lyökko ri jelzés megmarad feln őttkorban is.
H a egy kutya megnyalja az ember száját,akkor ezzel azt
akarja mondani: "Te vagy a mamám , te vagy a fő n ö k."
A kölyök ezzel a jelzéssel szeretné rávenni az anyját, hogy
felök lend ezze a félig emésztett t áplálékot, am it a vadászat
alkalmával szerzett. A háziasít ott kutyá knak már nem kell
vadászniuk, amikor a kicsinyeiket nevelik, de a kö lykök még
m indig a száj nyalogatásával jelzik, ha éhesek.
 KÖLYKÖK 41

n" Ez az enyém!
• Nem, az enyém!
- Én láHam meg előbb."
A verse ngés kora kö lyökk o rban kezdőd ik, s m indenki részt
akar venni benne. Amiko r a kicsinyek elkapják az elhajíto tt
botot, ezzel nagyon fo nt os dol gokat ta nulnak meg. A zt, hogy
hogyan viszo nyuljanak a többiekhez az alom ban. Al kalmuk
nyílik megmutatni, hogy ki a vezér közt ük, azzal, hogy ők
érn ek oda e lső n e k, ugyanakko r egyre ügyesebb vadászo kká
válnak. A t erm észetbe n a kö lykök ti zenkét het es koruk körül
kezdenek vadászni. Az elhajít ott bot megszerzése és vissza-
hozása remek játék képességeik fejleszté sére, s men nyivel
kö nnyebb, m int fülön csípni egy fürge nyuszit ! Ha ezt a játé kot
idejeko rán megtanulták, fe ln őttkorba n is élvezettel ugranak
a bot ut án.
42 KÖLYKÖK

"Háromnak már
nevet is adtam."
A szukák, még a steri lizáltak is, o lykor álvemhesek lesznek,
elleni készülnek. Ilyenko r nem ta lálják a helyüket, kerü lik
a t ársaságat, söté t, hábo rítat lan helyet keresnek maguknak.
Ez az álvem hesség o lyan int enzitású lehet, hogy még a te j-
te rme lés is beindul.
Az álvem hesség másik jele, ha játékokat vagy egyéb
tá rgyakat gyűjte nek be, aimo inak, s úgy bánnak ezekkel a
t árgyakkal, mintha kö lykök vo lnának. A viselkedéskutatók
ilyenko r azt ta nácsolják, hogy legyünk kemé nyek, s vegyük
el ezeket a "ké pzelt kiskutyákat", s m inde n o lyan tárgyat,
am ivel fennt arth ató a tévké pzet. Ez segíthet abban, hogy
a szuka .fe lébredien", ami egy id ő után általában m indig
be is következik.

KUTYAÉSZ

Az afgán agaraknak van a t estükhöz viszonyítva a legkise bb

agytérfogatuk. A legintellige nse bb fajták az uszkáro k, a
bord e r co llie-k és a go lde n ret rieverek .

•
 KÖLYKÖK 45

"Fincsi dolog a te],

de miért osszam meg
másokkal?"
Ha egy kutya a farkát csóválja, az nem mindig az öröm
és az elégedettség jele, ahogy azt sokan hiszik. Am ikor a
kö lykök egymás hegyén-hát án fekve az anyjuk e m lőjé bő l
szopnak, akkor is hevesen csóválják a farkukat. Ez azt jelenti:
" H urrá, ehetek végre!" Min dazonáltal több hétne k kell
elte nnie, mire a kölykö k csóválni képesek a farkukat, és az
esetek t öbbségében ez inkább az idegesség, mint az öröm
jele . Ez azért van, mert fejlődésük során a kiskuty ák a közös
ját ék révén az almon belül felállítják a maguk hierarchiáját.
Á m ha eljön a szopás ideje, akkor valamennyien mohón
és egyszerre igyekeznek rávet ni magukat egy-egye m lőre,
s ilyenkor bosszúsak is, ha épp egy olyan te stvér szuszog
az orrukb a, aki percekkel korábban még nyaggatta, bántotta
II őket. A farkcsóválás bizonytalanságot is jelenthet, de evés-
kor mind ig érzelmi kon fliktusról árulkodik. A kölyök nagyon
szeret ne enni, örül a lehetőségn e k, de fö löttébb zavarja a
t öbbiek jelenléte .
46 ÜDVÖZLÉS

"Üdv, haver!"
A kutyák nem csak akkor csóválják a farkukat, ha tá plál-
koznak, hanem akkor is, ha a gazdájukat, vagy egymást
üdvözlik, ha játszani akarnak, ha párzanak, de ezt teszik akkor
is, ha harciasak. A legtöbb ember ezt a je lzést akkor látja,
am iko r egy szocializált négylábú barátságosan, ö rö mme l
köszö nt i, ezér t hisszük azt, hogy csak erre szolgál. Pedig
bizo ny az örömhöz o lykor szoro ngás is t ársul. Például akkor,
ha az eb közeledik a kiválasztottjához. Ö rü l, hogy ott van
e lőtte egy e l le nkező n em ű, tü ze l ő szuka, de soha nem t ud-
hatja, pontosan m i fog következ ni. Hason ló a helyzet akkor
is, am ikor a gazdi végre hazat ér. A négylábú bo ldog, hogy
újra együtt lehet a falkavezér rel, de aggódik is, hátha az ügyet
sem vet majd rá, leül a t évé elé, vagy a falka más t agjainak,
mondju k a gyerekek nek szente li a figyeimét.

A FARKCSÓVA KLUB

I
II
A farkcsóválással a kutya a saját szagát is útjára boc sátja
a levegőben . Minél é lénkeb ben mozgatja, a bűzm i rigy
an nál inte nzívebben tud atja az arra érdemes közön ségge l
a négyláb ú jelenlét ét.
 ÜDVÖZLÉS 49

"Ma nagyon, nagyon

sokáig dolgozik."
Rossz a kutyának, ha egész napra egyedül bezárják a házba,
lakásba, de ennél is rosszabb, ha közben nem látja, hogy mi
t örténik od akint a világban. A gazdi ugyan nyugodt mert
kulcsra zárta az ajtót mie lőtt elment, ám a négylábú
számára ez a kulcshistória semmit sem jelent. A z ő hite
szer int egy idegen bármi kor besétálhat azon az ajtón. Ezért
ha kénytelenek vagyunk bezárni a kutyát fo nt os, hogy minél
nagyob b területen mozoghasson, s még jobb, ha valahon-
nan azt is megfigyelheti , mi t örténik a falakon kívül. A leg-
t öbb kutya megtanulja, hogya ház jelenti a bizto nságot ide
csak barátok jöhetnek be, az idegenek csak a küszöbig
jutnak, de azt már nem értik, hogy egyesek miért jutnak be
olyko r mégis...

SÚLYPROBLÉMÁK

A vadon é lő állatok között nem találunk elhízott farkast

vagy kut yát. D e a mo zgáshiánynak, t úlet et ésnek ez lesz az
eredménye. Becsült adat ok szerint minden harmadik házi
kedvenc t úlsúlyproblémákkal küzd, m ind en eke l őtt a labra-
dor ok és a spánielek. Ennek egyik feltételezett oka az,hogy

•
kölyökkoruk ban vesznek magukhoz a kelleté nél t öbb t áp-
lálékot , s a tú lzott mennyiség igénye örökre rögzül benn ük,
késő bb már nem lehet leszoktatni őket errő l.
so ÜDVÖZLÉS

"De ió, hogy

megiöttél."
Jóllehet a farkcsóválás ala pvetően izgalmi állapotról
árulkodik, ez az izgalo m lehet kellemes vagy kellemet len.
A m iko r a kutya egyik o ldalró l a másikra, magasan ívelt
állapotban csóválja a farkát, az egyé rte l műe n az üdvözlés
je le. A m iko r a csóválás heves, s a kutyán látszik, hogya
legszívesebben felugrana, hogy megnyalja a gazdáját, ezzel
való ban azt hozza a tud om ásunkra, hogy " annyira bo ldog
vagyok, hogy megjöttél."

VAN A KUTVÁKNAK
HATODIK ÉRZÉKÜK?

Bár sokan úgy gondo lják,hogy a kutyák képesek a telepa-

tikus érzékelésre, valójában csak arról van szó, hogy sokkal
távolabbi hangokat is meghallanak, mint az ember. akár
négyszer távolabbit is. A kutyák mindenki másnál előbb
meghallják a gazdi autójánaka hangját,vagya közelgő lépteit,

•
s már rohannak is a bejárathoz, hogy üdvözöljék És képesek
a magasabb frekvenciájú hangok érzékelésére is, így hallják a
patkányokat vagymás rágcsálókat. Nagyon sok olyan esetet
is feljegyeztek, amikor a kutyák a földrengéseket megelőző
percekben izgatottan viselkedte k.
 ÜDVÖZLÉS 53

"Hm, érdekes
ez a szag!"
A gazdik - és valójában a tö bbi állat üdvözlésének is - egy
másik módja a szimato lás. S noha ez a képesség fajtánként
változik, egy kutya orra negyvenszer olyan érzékeny is lehet
mint az emberé , és lényegesen töb b szagot és illatot képes
megkülönböztetni.
A vadászkutyák és a szimatkutyák, mint amilyen a springer
spániel, mindig az ember lába közét szimatolják,mert a szag
itt a legintenzívebb, itt nem közömbösítik dezodorok, vagy
a szappan. Ezek a kutyafajok, ha arra képzik ki őket mennek
a szag után, követik a nyomot mit sem törő dve azzal, hogy
mit fognak ta lálni.

HA CSíPNEK, ORRON CSíPNEK

A szimatk utyákat nemcsak aknakeresésre vagy illegális

dro gok felkutatására képzik ki. Mivel a szaglásuk hihet et-
lenül érzékeny, kiszagolják még a poszméhkasokat is.
Skóciában springer spánielekkel kutatták fel a Hebr idákon
kihalófélben l évő vad poszméheket. Csak a kiszimat olásra

•
képezték ki őket, azt már nem engedték, hogy t úl közel
merészkedjenek akas hoz.
54 ÜDVÖZLÉS

"Úgy rémlik, mintha

már szagoltuk volna
egymást valahol."
A kutyák, ha ta lálkoznak, üdvözléskép pen megszimat olják
egym ást. Míg az emberek mások felismerésében e lső sorban
a látásukra hagyatkozn ak, addig a négylábúaknak ehhez
szükségük van az orru kra is. Ilyenko r az esetek többségében
m indketten mozdu latlanul állnak, csak az orru k jelzéseire
figyelnek. M ivel pontosan ismeri k egym ás szagát t udják, ki,
hol és mit jelö lt meg. Ami kor sétá ra indulnak, ezeket az
ismerős szagokat ott érzik a levegőb en, így csalhatatlanul
tu dják, hogy merre járnak a többiek, s mióta vannak már
odakint.
Az utcákon a szél, az eső, vagy az idő múlása eloszlathatja
az ismerős szagokat de köze leb brő l vizsgálódva még lehet
információkat szerezni. A képen az ango l agár messze nem
o lyan kíváncsi fiatalabb t ársára, aki azo nban nyomban a
lényegnél kuta kodik.
 ÜDVÖZLÉS 57

"Különös.
Máskor sosincs
bezárva."
A kutyák megfigyelnek, így ta nulnak. Rá vannak kénysze-
rítve, a mamájuknak fontos dol go kat kell megértetniük
velük. A kö lykök figyelik minden mozdul atát és utáno zzák.
Vannak per sze do lgok, am it ösztönösen tudn ak. A border
co liie-k a t erelés me ster ségét az öregebbektő l lesik el.
Ahhoz, hogy képesek legyenek megfigyelés révén ta nulni,
megfelel ő agyi kapacitással kell rendelkezniük, de még így is
csak feleannyira képesek tanulni, mint a ragadozók. Ez a kutya
a képen eleget látt a, hogy gazdája a kilincs elfo rgatásával
jut be a házba. Csak azzal nem számolt, hogy m i e l őtt elme nt,
a kulcsot is ráfordította.

TANULÁS ÖREGKORBAN ...

Egy angolszász mondás szerint: "Késő az agg ebet táncra

tanítani", s ez így is van.Ennek részben az az oka,hogyahogy
egy eb öregszik, az agya egyre kevesebbet nyom. Egy öreg
kutyaagyahuszonöt százalékkal könnyebb,mint egyfiatalé,és
azért nem képesek már új dolgokat megtanulni, mert az
idegi kapcsolatok az idegsejtek sorvadásával meglazulnak,s
az idegpályákon az információ sokkal lassabban jut el a

• kívánt helyre. Öreg négylábúak esetében négyszer annyi id ő

kell ahhoz,hogy egy parancs az agytól eljusson a megfe lel ő
izmokig.
58 AFALKAVEZÉR

II· Juszt sem

pislogok!
• Én sem fogok!"
Farkasszemet nézni a riválissal,kulcsfontosságú egy
kutyá nak, ha a falkavezér címre pályázik. Ezek a kutyák
ismer ik egymást, a ko nfrontáció ezért nem o lyan vérmes,
mint várható lenne idegen négylábúak esetébe n, fő leg, ha
ilyen közelségbe kerü lnének egym ással. Ah árom sz ín ű
border collie olyan magasra emeli a fejét és a far kát, amilyen
magasra csak tudja, azért, hogy megfélemlítse a másikat.
A te kintete áthat ó , így a homo kszín ű kutya a végén elkapja
a te kintet ét. am it a colli e győzel e m n ek kö nyvelhet el.
A co llie jobbján l évő kutya nem igazán biztos abban, mi is
lesz ennek a találkozásnak a vége, ezért moccanás nélkül áll,
jelezve, hogy nincs nagy baj, ezek ketten meg fognak egyezni.

DOMINÁNS VISELKEDÉS
Igazán komo ly probléma akkor van egy kutyával, ha
agresszívan viselkedik, s ha ez az agresszió a dominancia
érdeké ben nyilvánul meg. Ilyenkor az állat abban a hit ben
leledzik, hogy ő a háznál a falkavez ér mindenk i más, még az
embe rek is csak ut ána következnek. Ilyen eset ben ádázul
védelmez bizonyos te rületeket, s megválogatja, kinek enged
a házban szabad mozgást és kinek nem. Ilyen viselkedés

•
akkor alakul ki, ha a kutya gazdái tú lságosan engedékenyek,
mindent ráhagynak a kedvencükre . M eggyőződésü k, hogy
jóságosak és igazi kutyabarátok, a valóságban azonban ők
teremtik meg a problematikus viselkedést. A kuty áknak
tudn iuk kell, hol van a helyük a házi hierarchiában.
60 A FALKAVEZÉR

"Jól van, lehet, hogy

te vagy az erősebb."
A kutyák soha nem kockáztatják, hogy komoly sebeket
kapjanak egy olyan harcban, amelyben nem győzhetnek.
Az ebek e kérdésben sokkal pragmatikusabbak mint az
emberek. Hasonló méretű négylábúak gyakran próbálgatják
egymást játékból, hogy lássák, ki kerekedhet ne felül, ha arra
kerülne a sor.A mindennapi csete paték, hancúrozások
közben. amit többn yire csoportosan játszanak. előfo rdul,
hogy megpróbálják legyűrn i a másikat. De azért a másiknak
nem ajánlatos megism ételnie. mert lehet hogy félreértette
a jelzést. Az efféle játék alkalom a gyakorlásra, s arra,
hogy jelezzék a társaiknak, mire lehet számítani.
A szukák is hasonló játékokat űzn ek a többi
szukával, hogy megmutassák. ki a főn ö k.

NEM VOLNA OKOS DOLOG

A harc akko r fordu l ko mo lyra. ha van kockázat. Az é lelem-

szerzés már nem ok a csatározásra . De egy kényelmes
he ly megtart ása vagy annak e ldö nt é se . hogy me lyikük pá-
rosodhat egy tüze lő szuk ával, bizony már e legendő indíték
arra, hogy a kutyák egym ásnak ugorjanak S bár manap ság

•
a kutyáknak egyre kevese bb o kuk van összemérni az
e rejüket, a hajlam mé gis bennü k él amiatt, hogy egyre
t öbb fajt át tartanak az embere k házőrzésre .
62 A FALKAVEZÉR

"Nem megmondtam,
hogy fogd be?"
A kutyák világában, csakúgy. mint a farkasokéban, kétféle
pofaharapás létezik. Az egyik.amikor az e rő sebb kutya
gyöngéden ráharap a gyengébb pofájára. A képen egy
anyakutya demo nstrálja, ki a fő nök, azzal, hogy összeszorítja
a kicsinye állkapcsát, amiért az felbosszantotta valamivel.
Hatalmi harc ez, s láthatóan nem a kölyök került ki b e l őle
győzt es e n . A 30. oldalon látható kölykök is a pofaharapást
próbálgatják. Az övék olyan, mint amikor két kardpenge
csattan, de egyik vívó sem képes bevinni a szúrást.
Ha egy pofaharapás fájdalmasra sikeredik, a kutya erő­
szakosan akarja a másiktudomására hozni, hogy hol a helye.

MAsszív MASZTIFF
A világ legnagyobb (és leghosszabb) ismert kutyája
egy Zorba nevű angol masztiff volt. Zorba 1989-ben
55 kg-ot nyomott, s a fejétő l a farkáig 94 cm
hosszú volt.
A legnagyobb kort megért négylábú pedig egy

• Bluey névre hallgató ausztrál pásztorkutya. I939-ben,

huszonkilenc éves és öt hónapos korában altatták el.
 A FALKAVEZÉR 65

"Vedd tudomásul,
hogy én vagyok a
nagyobb."
A kutyák gyakorta azzal jelzik e lső b bségüket hogy a
másiknak elállják az útját. A képen lát hat á helyzet nem
ez, ott a bal old ali négylábú csupán rátámaszkodik a
másikra, aki mehet ne tovább, ha akarna. E l ő b b i megelégszik
annyival, hogy fö lé t ornyosul a másiknak, remélve, hogy
elég meggyőző a jelzése. D e mer t mi ndketten ugyanahhoz
az alom hoz t artoznak, a jo bb old ali négylábú nem nagyon
ijedt meg, s inkább szaglászni kezdi a t ár sát. Ugyanakkor
mindketten magasra t artják a farkukat minden es hetőségre
készen, ami azt jelenti, hogy a helyzet akár el is durvulhat.

KERÜLNI AZ AGRESSZiÓT

A legkönnyebben úgyvehetjük elejétannak, hogykedvencünk

dominanciára törekvő, agresszív eb legyen, ha idejekorán meg-
fékezzük Akkor kell megtanftani neki, hogy ki az úr a háznál,
amikor még kölyök Ez azt jelenti, hogy akkor kapjon enni,
amikor mi akarjuk,s nem fordítva.Segft azis, ha demonstráljuk.
hogyönkényesen bármikor megváh:oztathatjuk azengedetlen-

•
kedő kömyezetét, elvehetjük majd visszaadhatjuk a kedvenc
játékait. Nagyon fontos még, hogy soha ne engedjük
érvényesülni egy kölyök agresszív megnyilvánulásait, azt, hogy
odakapjon, vagy fölénk kerekedjen. Sok gazdi nem szívesen
okoz csalódásta kedvencének de olykor ez elengedhetetlen.
 A FALKAVEZÉR 67

"Idesüss! Látod, milyen

félelmetes, hatalmas
vadász vagyok?"
Egy másik véresen komo ly dolog, am it mi emb erek
hajlamosak vagyunk játéknak tekinteni, az, am iko r egy kutya
t ámadóállásba görnyed. Mi azt hisszük, hogy csak ját szanak,
m iközben a kut ya, aki így viselkedik, valójában azt mondja
a másiknak: " Ez vár rád, ha nem vigyázol!" A z erőseb b kutya
e b ből az állásból kön nyen rá t ud ugrani a másikra, de nem
t eszi meg m indjárt, ez csupán figyelmezteté s. A z üzenet
egyé rte l mű, készen áll a harcra, tudj a is, hogyan vívja meg,
s meg is t eszi, ha a másik kiprovo kálja. Egy kutyafalka sok
t ekint et ben alig külö nbözik egy kö lyök bandától.

SRÁCOK, VIGyÁZAT!

Egy kutya félelmében is lehet agresszív. Ha egy négylábú

kölyökkorá ban nem szokott hozzá a gyerekek és
a fe ln őtte k t ársaságához, félelem t ámadhat benne, amikor
e lőszö r találkozik efféle különös lényekkel. Az ok, amiért
olyan sok gyereket harapnak meg a kutyák, az, hogy

•
a srácok nem értik a félénk, ijedt kutyák jelzéseit. senki sem
tanítja meg nekik. Úgy gondo lják, ugyanolyan játékosak,
mint akikkel korábban találkoztak.
68 A FALKAVEZÉR

"Helló! ÉS tetszik a
szagom?"
A magasra tartott farok egy kutyánál magabiztosságot és
potenc iális agressziót jelez. És így tudat ja mindenkivel, hogy
milyen a szaga. Éber; ugrásra kész, kihívó. Nagyon szokatlan,
ha egy kutya nem azzal a szándékkal tartja magasra a farkát,
hogy mély benyomást tegyen a másikra. Ezzel a jelzéssel
gyakorta együtt jár az is, hogy a kutya ki húzza magát,
amilyen magasra csak tudja. ahogy azt az 59. oldalon is látt uk.
Még e rőtelje sebb a jelzés, ha az állat felborzolja hozzá a
nyakán a sző rt. Ezt azért teszi, hogy minél te rmete sebbnek
látsszék.
Ezen a képen mindkét kutya magasra tartja a farkát,
s mint egye n l ő k találkoznak. Bár farkasszemet néznek egy-
mással, ez csak pillanatokig fog tar tani, s már mozdulnak is,
hogy tovább szaglásszák az érdemesebb területeket
egymáson.

BAJKEVERŐ APRÓSÁGOK

Egy másik ok, amiért a kutyák tartanak a gyereke ktő l az,

hogy a ki semberek mindig felajzottak, s kiszámíthatat lanul
rohangálnak, mozdulnak erre-arra. A kutyák meg is hara-
gudhatnak a gyerekekre, ha volt, hogy miattuk szidták meg
ő ket. Ilyen élmény után a gye rkőc ö kke l azonosítják a

• szidást, a gyerekek félelmet ébresztenek bennük. apró kis

baj keverőkn ek tartják őket.
70 A FALKAVEZÉR
"Én vagyok az első,
én vagyok az első,
én vagyok az első!"
A kutyák is szeretnek e lsők lenni, mint a civakodó ikrek,
ha arró l van szó, hogy ki kapja meg el őbb a fagylaltot .
ki üljön fel e lső ké nt a hintára. A stát uszra áhftozó négylábúak
is szeretnek apró győ ze l meket arat ni a falka több i tagja
fölött, legyenek azok akár emberek, akár kutyák. Ám a
fejébe is szállhat a négylábúnak, ha mindig mehet az orra
után. Séta közben, amikor nyakukat feszítve igyekszenek
A FALKAVEZÉR 71
mindent "leolvasni" egy "teleírt" tűzcsa pról vagy fáról,
ta nácsos megmutatni, ki a fő nö k, s rábírni, hogy tová bb
menjen. A vadon ban a farkas azzal is ki mutatja vez érs éget.
hogy nem engedi, hogy a többiek akármerre menjene k.
A háznál egy kutya játszhatja azt, hogy nem enged embert
vagy kutyát szabado n közlekedni. S noha a szemünkben
minden árta lmatlan játéknak tetszik csupán, mégis arról van
szó, hogy négylábú kedvencünk igyekszik megnyerni ezeket
a játszmákat, hogy ezzel is erősítse státuszát. Apró kis győze l ­
mekkel stát uszt szerezni a falkán belül sokkal könnyebb,
mint megkockáztatni egy vérre m en ő nyilt konfrontációt,
vagy megaláztatást elszenvedni a többiek el őtt. A gazdik ugyan-
akkor hajlamosak lebecsülni ezeknek a piciny sikereknek
az értékét.
BARIK, KOSOK ÉS ANYAJUHOK
Ha nem szeretnénk, hogy a kutyánk rátámadjon a tö bbi
állatunkra, az a leghelyesebb, ha már pici korában össze-
barátkoztatjuk azokkal. Azok a négylábúak, amelyek
macskák, nyulak társaságában nőne k fel, nagy valósz ín űségg e l
nem fogják kergetni, megtámadni egyiket sem. A juhászok
ugyanezt a módszert alkalmazzák terelőkutyái kka l. Ugyan
• megtanftják őket arra,hogyalkalmanként határozottan utasft-
sák rendre a konokabb kosokatvagyanyajuhokat, de azt nem
szeretnék, ha a kutyájuk rátámadna a nyájra.
72 BEHÓDOLÁS

"Olyan puha és lágy

vagyok, mint egy pihe."
Ez a kiskölyök ö nfeledte n a hátára gur ult. tud atva, hogy
nagyon jó l esne egy kis csiklandozás. Ám ez csak a látszat.
Valójában azért fekszik a hát án, hogy hasát feltár va jelezze,
se bezhető , és nem akar harcot. A megadás l egj ell e m ző b b
jele ez, amit már az alomban jó l megtanult. A kutyák akko r
fo lyamo dnak ehhez a je lzéshez, ha fenyegetve érezvén
magukat elejét akarják venni egy esetleges t ámadásnak.
Jelen esetbe n a kö lyö k a mamájának engede lmeskedik, aki
kihasználva az alkalmat megszaglássza, hogy minden
rendben van-e a vele.
Egy gazdi soha nem akarja bántani a kutyáját, de meg-
szidja, ha az rako ncát lan. Ilyenkor a kö lyök sietv e a hátára
gördül, jelezve, hogy ő csak egy gyö nge, védt elen kis jószág,
aki szó nélkül aláveti magát gazdája akaratá nak.

KÖLVÖKKORI LECKÉK

A kicsik már kölyökkorban megtanulják a megadás vala-

mennyi form áját: behúzzák a farkukat . elfordít ják a t ekint e-
t üket, a hátukra vagy az oldalukra forduln ak, vizeinek vagy
mozdulatlanul állnak, miközben egy másik négylábú

•
támadóan cirkál körülöttük, vagy épp föléjük magasodik.
74 BEHÓDOLÁS

"Nagyszerű,
egész egyszerűen
nagyszerű vagy!"
Igen, egy fenyegető közeledés leszerelhető egy hanyatt-
fekvéssei, de mi történi k akko r, ha egy alacsonyabb státuszú
kut ya közelít egy fö lötte állóhoz? Valahogy tudatnia kell
az erősebbe l, hogy nem ké rdője lez i meg a fen sőb b ségét.
A zzal, ha odamegy hozzá, jelenth et fenyeget ést is, ezért
egyérte l műe n a tu dtára kell hozn ia a másiknak, hogy
minden a legnagyobb rendben, t iszteli benne a főnököt.
Ennek a go ndolatnak a köziésére egy másik, ugyancsak a
kö lyökko rban megtanult jelzés látszik alkalmasnak. A kölykö k
felugrálva és a mamájuk száját megnyalva jelzik, hogy
éhesek. A z alacsonyabb stát uszú kutya ehhez a jelzéshez
fo lyamodik ebbe n a kényes helyzetbe n is, e lőszö r össze-
görn yed, mintha ugrani készülne, majd igyekszik megnyalni
a másik száját, jelezve, hogy szándéka barátságos és elfogadá.
 BEHÓDOLÁS 77

"Tudom, hogy
nem vagyok
erősebb nálad."
A megadás egy másik jele, amit az emberek gyakran
félreértenek: a felemelt mancs.
Amikor egy kutya ösztönöse n felemeli az egyik mancsát,
ezzel nem azt mondja, hogy: - .Szia, örülök, hogy látlak." -
(Erre ott a szimato lás a kényes helyen!). A felemelt mancs
az engedelmesség jele amit a kutyák egymás közt is használ-
nak,teh át nemcsak a gazdiknak vagy a család tagjainak szóló
jelzés. S ha a felemelt mancshoz még szemlesütés és lehaj-
tott fej is társ ul, az még beszédesebb.

ROSSZ KUTYA!

Egy kutya nevelésénél se mmi szükség fizikai fenyítésre ,

hisze n a gazdi számta lan pszicho lógia eszköz közü l
válogat hat. Hatásos a fenyítés, ha a gazdája kemé nyen
rászegezi a t e kintetét a kutyára és verbálisan is közli vele,
hogy rosszat tett. A kutya képes az e mber i testbeszéd

•
é rt e lme zésé re, s me gért i az üze net et. És ha e lfordítja a
t ekintet ét . az nem azt jelent i, hogy ne m ér de kli, am it
mo ndu nk nek i.
78 BEHÓDOLÁS

"Kérlek, ne bánts,
' , , Ie kl"
f e·e·e· .
Mindenki ismeri a mondást hogy "fülét-farkát behúzva
t ávozott", s ez azt jelent i, hogy az il lető nemcsak simán
alulmaradt hanem csúfosan elbántak vele. Kutyáknál a
behúzott farok alázat ra utal, jelzi a falkának, hogy az i l letőt
nem vezér li árt ó szándék, hogy elfogadja st át uszát. A faro k
leengedésével a kutya azt is megakadályozza, hogy a
bűzmiri gye e rőte ljes jeleket küldjön a környezet ének,
felfedve, ki Ő. Az embe rek világában hasonló jelenetnek
lehetün k t anui, amiko r valaki megsemm isülve hagyja el
a bíró ság épületét ha elítélté k, s kabátjával vagy egy
újsággal igyekszik eltakarni az arcát a kíváncsi kamerák e lől .

FAROK TABU

A faro k magasba tartása és lee nge dé se a farkasfalkákban

is fo nto s. A falka tagjai valame nnyien szigorúa n leen ged ik
a farkukat . ha a falkavezér jelen van. Ha magasba ta rtanák,
az a nyilt konfrontáció jele vo lna.

•
 UGATÁS 81

"Ez nagyon nem

tetszik, ez nagyon
szokatlan."
Egy kutya az ugatásával azt jelzi, hogy valami nagyon nincs
rendben , vagy hogy - "jó lesz vigyázni, valami rosszat
sejtek." Számos oka lehet annak, ha egy kutya ugatni kezd.
Ha idege nt lát, az ugatással e rősítést kér; s ugyanakkor
igyekszik elijeszte ni a hívat lan látogatót apró, hangos és
fe nyegető hangokkal, miközben e lő re szalad.
S term észetesen, ha az e lső sorozat nem hozza meg
a kívánt eredményt,akkor hátrálnak, majd újra nekifutnak.
S közben az egész csak blöff. Ha ugat, a kutyának eszébe
sincs tá madnia, ha tá mad, azt némán teszi.

NEM, EZ NEM VICSORGÁS. MOSOL~

H a egy kutya kit átja a száját , s megmut atja a fogait, az nem

feltétl enül azt jelenti , hogy meg akarja kóst o lni a bokánkat.
A kut yamo so ly o lyan, mint az emberné l a kapato s vigyor;
de mert a kutyák képt elenek csukott pofával vigyorog ni, ha
kivillannak a fogaik, azt m i hajlamosak vagyunk fenyegetés-
nek venni. H ogy eldönthessük, mikor mo solyog a kutyánk, és

•
m ikor vicsorog, látnunk kell az egész t artását és a t ekint et ét
is. A kutyam osoly ném a, a t est laza. Tulajdo nképpen olyan,
mint amik o r zihál a kutya, csak nem jár hango s, intenzív
levegővéte l le l.
82 UGATÁS

"Na és én?"
A kistermetű kutyák általában magas hangon, "kölyök-
vakkantásokkai" ugatnak. S mivel ő k sokkal inkább ragasz-
kodnak az emberek társaságához, mint a n agytestű őrző-védő,
vadász- és munkakutyák, igénylik az állandó odafigyelést ,
törődést. Éppen ezért a kiskutyák a gyakor i ugatással a
figye lmet akarjákfelhívni magukra, ugyanúgy, ahogy egy
elkényeztetett gyerek toporzékol, ha nem kap meg valamit.
Tehát az üzenet ugyanaz - "valami nagyon nincs rendben", -
de esetükben a m e l l őzöttséget fájlalják.
A képen látható kiskutya a két hátsó lábára támaszkodva
próbál szemkontaktust te remni a nagyokkal,ami egy e rő­
teljesebb formája a figyelemfelkeltésnek. Hisz megtanulta,
ha így "esdekel", arra a gazdik rendszerint meleg, szeretette ljes
cirógatással reagálnak.

HÚSZ FAJTÁTÓL HÉTSZÁZIG

A feljegyzések tanúsága szerint a középkorb an csupán

húszféle kutyafajta élt Európában. Hogy számuk ilyen
jelentősen megemelkedett, annak az az oka, hogy impor-
t áini kezdték őket a világ minden t ájáról, s a tenyésztő k

•
igyekeztek kitenyészteni azokat a kutyafajtákat, amelyek bi-
zonyos célokra és feladatokr a a legtökélet esebbeknek
ígérkeztek.
 UGATÁS 85

"Mit is mondott,
merre meniek?"
A terel ő kutyákn ak remek érzékük van az állatok terelé-
séhez, mialatt a juhász távolból érkező jelzéseire is reagálni
tudnak. A legtöbb kutyafajta sokkal gyorsabban ta nulja meg
a parancsszavakat, ha azokat e rőte lje s gesztusok kísérik,
vagy ha igyekszünk a négylábút a megfe le l ő testhelyzetbe
kényszeríteni. Az olyan parancsszavak, hogy "ÜI!", "Fekszik!",
"Lábhoz!", minden kutyakiképzés jellegzetes szavai. A kutyák
a gyakor lás révén egy i dő utá n már csak a szavaknak enge-
delmeskednek, a gesztusok elmaradhatnak. A kölyökkutyák
nyolchete s kor uktól fogva taníthatók erre, ám a gazdiknak
mindig határozott , következetes parancsokat kell adniuk,
hogy a kölyök ponto san értse, mit várnak tőle .

A MENŐK

I Magyarországon a legked veltebb kutya fajtá k a go lde n

-
ret riever: a vizslák és a juhászkutyák, a nagytestűek közül a
bullmasztiff és a be rni pásztorkutya, az apróság ok között
pedig a tacskó , a yorkshire t e rrier és a pek ingi palotapincsi.
86 UGATÁS

"Félelmetes
vagyokl"
A kutyák inkább elijeszteni igyekszenek a több i kutyát,
semhogy vesztes harcba bocsátkozzanak. Éppen ezért az
ádáz morgás, ugatás azt je lzi: "Jó lesz vigyáznod!". Két figye l-
meztető fázis e lőzi meg a kutyatámadást: e lőször jön a mérges
ugatás:- "Nem tetsze l nekem!", - "Ez nagyon furcsa!"-
"Hol van már a gazdim?", - "Húzz el innen, a barátaim, akik
nagyon e rősek, mindjárt itt lesznek."
Ha ez nem válik be, jön a morgás. Rájönne k, hogy az
agresszor nem ijedt meg az ugatástó l, sőt, vészese n közele-
dik. Ilyenkor a mo rgással azt üzenik: - "Neked fogok ugrani.
jobb, ha szépen elhordod az irhádat". A kutyák az ember
felé azt is üzen het ik a morgással, hogy elunták a simogatást,
hogy érzékeny pontra tapintottak, vagy hogy a kutya nem
állhatja az i llető ér intését vagy közelségét.

A KUTyÁK KIRÁLYA

Ame ri kában az elnö k kutyái legalább olyan híresek, mint

maguk a híres gazdik. Magyaro r szágon Mátyás királyról
t udjuk, hogy mindig körülvett ék magyar agarak, Sissyrő l,
FerencJózsef fe leségérő l pedig, hogy corgija volt. D e ki hitte
volna. hogy Greta Garbo kedvenc kutyája egy komondor

•
volt, és hogy szerint e a komondor a kutyák királya...?
 UGATÁS 89

"Élesek a fogaim,
látod, s habozás
nélkül használom
is azokat!lI.
A szemek mereven néznek, a tekintet szigorú. A szájszé-
lek felhúzva, hogy jól látsszanak a fogak. amelyek bármelyik
pillanat ban belemélyed hetn ek a másik húsába. Ez már nem
blöff, ez már igazi fenyegeté s. A kutya harcr a kész, demonst -
ráita erejét s errő l a po nt ról már nehéz visszakozni.
Az acsarkodó kutyák a végén, ha tehetik, egymásnak
ugranak. Az emb er még ilyen helyzetben is el tud ja vinni
a kutyáját. Á m ha ezt teszi, avisszavonu lásnak egyértel mű­
nek kell lennie, külön ben a kutya ravasz t ámadási m an őver­
nek érzékeli. Lassan, de határozo ttan kell elvinnünk
négylábúnkat.
90 UGATÁS

"Az enyém!"
A kutyák, ha azt akarjak közö lni velünk, hogy "e l a kezekkel,
ez az enyém", akkor mél yen az ember szem ébe néznek .
Ez a jelzés nem olyan elszánt, mint ami kor megmorognak,
ha a csontjukat akarju k elven ni. Ha a kutya önfeledten
játszik egy szép formájú bottal , vagy egy becses ját ékszerrel,
s mi közelítünk, megmerevednek, s a szemünkbe nézve közlik:
- "Az enyém!"

A FÉLELEM CSILLAPíTÁSA

A t artó s félelem egy kutyánál fóbi ává is válhat, s ilyenkor

célszerű szakemberhez fordulni . Bárm i, ami rendre meg-
ijeszti őket, fóbiát vált hat ki be lő lük. Az egyik nehezen
gyógyítható fóbia, ha állatorvoshoz kell vinni négylábúnkat.
Ennek oka, hogy az orvoshoz társítják a fájdalmat, az erős
fényt, s azt, hogy kellemet len poz itúrába kényszerítik őket,
nem is beszélve a furcsa szagokró l és hangokról, amik az

•
épület ben tapasztalhatók. H a úgy kezdjük, hogy e lőször
csak könnyebb vizsgálat ra megyünk, s olykor beiktat unk
beavatkozástól mentes látogatás t is, azzal nagyban
csökkentjük a négylábú szorongását.
 ETETÉS 93

"Ez érdekesebb
annál, semhogy
veszni hagyiam."

A kutyák a term észetb en falkában indulnak nagyvadra,

a kisebbeket egymaguk ejtik el, de az is e lőford u/, hogy
egész egyszerűen csak eltakarít ják a maradékot, amit mások
meghagytak. A háznál a kutyák naponta egyszer vagy
kétszer is kapnak en ni, s az elhízás nagyobb prob léma, mint
az alultápláltság. Ennek ellenére a négylábúak szeret nek
vadászni, vagy guberálni. Az a kutya, amelyik igyekszik
megszerezni magának valamit a sze m étbő l , ősi ösztönne k
engedelmeskedik. Ugyanazért, amiért a "szagos" játékok a
legérde kesebbe k a számukra, a kutyák (és a macskák) sem
képesek ellenállni a szemétbe hajított aromás illatok
csábításának.

NINCS FINNYÁSKODÁS
Az egyik ok, amiért a kutyák hajlandók elfogyasztani az
ízet lenebb falat okat is az, hogy az ízl el őbimbói k nem
annyira kényesek. Míg az embernél az ízlelőbi mbók száma
kilencezer körü l van, addig ugyanez a kutyáknál két ezer

•
körül mozog.
94 ETETÉS

"Hát enni mikor

kapok megint?"
Az egyik ok, amiért a kutyák szükségét érzik a guberálásnak,
az étkezések id őz íté s e . Még az olyan apró é lő lé nye k is, mint
az aranyhalak, hozzászoknak ahhoz, hogy rendszeres i d ő kö ­
zönként etetik őket. Azonban az állatt art ók többségének
szigorú id őbe o sztása nem mindig teszi l e h etővé , hogy
ugyanabban az i dő po ntban adjanak enni házi kedvencüknek.
S ha a négylábú soha nem tudh atja biztosan, hogy mikor
kap enni, akkor bizony rákap a guberálásra. Rendszeresen
kotorászik a szemétben, vagy elcseni a többi kutya maradé-
kát, s ezzel azt üzeni: "Nem kapok eleget enni", vagy hogy
"Nem biztos, hogy lesz ma vacsorám."

HABZSOLÁS
Egy kut ya, ha egyedül van is, gyorsan eszik, de még gyor-
sabban nyeli az éte lt , ha többen esznek. Ez velük szület ett
ösztö n,verse ngenek, hogy elegyék a m ásik e lől az éte lt. H a
egyszerre t ö bb kutyát etetünk, ez arra is ösztö kéli őket,
hogy a kelleté nél többet fogyasszanak. Az állat orvosok ezt
a mó dszert arra is felhasználják, hogya rossz evőket fala-

•
tozás ra késztessék. H aso nlók épp en, ha új aranyhal kerü l az
akváriu m ba, és azt akarjuk, hogy rákapjon az evésre , akko r
kell lenni e köztük egy falánkabbnak is.
96 ETETÉS

"Ez az én
csontom, érted?!"
A kutyák féltékenyen őrizn ek egy-egy csontot, vagy
fi nomabb cupákot, ha az övék lett. Még a legjobb
te rm é szetű négylábúak is feldühöd nek, ha valaki el akarja
orozni tő l ü k a jutalomhusit vagy a szaftos csontit.
Ez megint csak a farkas viselkedésével magyarázható.
Ha a falkában egy gyengébb, alacsonyabb státuszú
állat nak sikerült hozzájutnia egy-egy ízletesebb falathoz,
se a fölött e állók, se a falkavezér el nem vehette tő le .
Ez törvény volt. Hasonló képpen a kutyák, ha valami
az övék lett, dühödte n ragaszkodnak hozzá,
s megvédik még azokkal a kutyákkal szemben
is, akiktő l más körülmények között tartanak.
 ETETÉS 99

"Egy kis eleség

későbbre."
A kutyáknak nem okoz probl émát, ha bomlásnak indult
éte lt fogyasztanak. Iro nikus, hogy egynéme ly elkényeztet ett
kutyát gazdája e l s ő osztályú hússal et et, jóllehet a négylábú
bo ldog vo lna akár roml ásnak indult bármivel is.
(Természet esen a szájhigiénia is font os,egyikünk sem
szeretné, ha kedvenc négylábúja egy félig oszladozó
nyúlte tem bekebelezése után pár perccel üdvözlésképpen
képen nyalná.)
A tú letetett kutyák egy idő ut án rászokhatn ak arra, hogy
az éte l egy részét elássák ugyanúgy, ahogy farkas ős e i k
tették a vadonban.

FŰRÁGÁS

Ahogya macskáknál, úgy a kutyá knál se m t udni pon tosan,

miért rágnak időn ként füvet. Ném e lyikük azé rt fogyasztja,
hogy hányni t udjo n, igaz, a kutyák me ssze nem o lyan
érzékenyek a lenye lt szőrcsomókra, mint macska barátaik.
Más kutya meg csak azért rágja, mert rágni jó, és mert ott

•
van az orra e lőtt. Bár ha választani lehet fű vagy egyé b
rágnivaló közö tt , ne m kérdéses. melyik a nyerő.
100 JÁTÉK

II Ja' t e' k·d"

I o.I II
A játékra hívó jelet nagyon kö n nyű felismern i. Ez az úgy-
nevezett "meghajlás" . A négylábú a mel l ső mancsaira eresz-
kedik, a könyökét megt ámasztja a t alajon, felső testét is
leengedi hozzá, miközben a hát sója a magasba eme lkedik.
T ényleg olyan, mint ha meghajo lna. Ezt a pozitú rát használják
a kutyák egymás között, s akkor is, ha gazdijukat kérik fel
egy játékra. Bemut at kozáskor is élhetnek vele, mutatva,
men nyire ját éko s kedvűek.

LÁTOM, NEM LÁTOM

A kutyák remek t ávoll átók, közelre ugyanez nem

mondható el róluk, viszont pontosan érzékelnek minden
mozdulatot és kitű n ő a periférikus látásuk. Ez a magyará-
zata annak, hogy pillanatok alatt észrevesznek valamit

•
a távolban, ám az orru k előtt mozdulatlanul álló labda
mellett egyszerűen elmennek.
 JÁTÉK 103

"Elkapom, nem gond."

Egy másik könnyen feli smerhető, játékra hívó jel, ha
a kutyánk odahoz nekünk egy botot vagy valami más játékot
mondjuk labdát. Ilyenkor azt szeretné, ha eldobnánk, hogy
utána futhasson és elkaphassa. Miután letette elénk a tár-
gyat hátrál három lépést miközben a te kintetét mereve n
a tárgyra szegezi. Ez klasszikus, tanult viselkedés. De megesik,
hogy a kutyánk másfajta játékra hív,csak mi nem értj ük.
6 huzakodni szeretne, nem azt akarja, hogy a tárgyat
elhajít suk. Ilyenkor a kutya nem engedi, hogy a gazdája fel-
vegye a földről a tárgyat mert azt szeret né, ha megküzde-
nének érte , ahogy kölyökkorban csinálták, s ő kerülhetne
ki győztese n a csatából azzal, hogy a végén övé a bot vagy
a labda. Feln őtt korban ez játékos harc, a móka kedvéért.
Ám ha egy kutya tú lzotta n ragaszkodik az adott tárgyhoz, és
semmiképp sem hagyja, hogy a gazdinál legyen egyszer is,
akkor ez arra utalhat hogya négylábú saját magát tartja a
falkavezérne k.
104 JÁTÉK

"Hadd kapiam eU"

A falkaö sztö n, ho gy valam it űzni kell, nem áll t ávol a
kutyáktól. Míg a macskák, ha nem muszáj, nem törik magukat.
addig a kutyák alig várják, ho gy űzőbe vehessenek valamit.
Baj ezzel akkor van, ha a négylábúak leküzdhetetlen vágyat
éreznek arra, ho gy üld özőbe vegyenek egy-egy kerékpárost
vagy futót. Bonyolítja a problémát. ha más háziállatok is vannak
a közelben. A gazdi ilyenkor jól te szi, ha pórázon vezet i a
kedvencét. Ha két kutya együtt van, felbátorodnak, s olyasmit
is megengednek maguknak, am it egy négylábú egymaga soha
nem merészelne . így, ha egy profi kutyasétáltató öt kutyát
sét ált at egyszerre, könn yen meggyű lhet a baja valam elyik vé-
déne ével ha annak hirtelen . , .hm .. . hajszolni t ámad kedve.
 JÁTÉK 107

"Hát ez meg a mi a
csuda itt mögöttem?"
Ha egy kutya a saját farkát kergeti, bizonyosra vehetjük,
hogy inger szegény kö rnyezet ben él, vagyis unatkozik. A mit
mi mulat ságosnak t alálunk, az valójában i ntő jel. Kut yánk nem
azt akarja közölni velünk, hogy: " Hát ez meg mi a csuda itt
mögöttem? N ahát, megint itt van! És még mind ig. A farkát
kergető négylábú azt panaszolja a gazdájának, hogy "Úgy
unatkozom, nézd, mire kárhoztattá l!"
N éhány gazdi ezt látva hajlamos azt hinni, hogy a kut yája
m egő rü lt, s ez így is van: m egőrü l az unalomtó l, attó l, hogy
nincs mit csinálnia. A kutyákat st imulálni, foglalkoztatn i,
mozgat ni kell.

A POÉTA KEDVENCE

Shakesp eare, a nagy költő és színda rabíró imádt a a kutyá-

kat, a basset hound vo lt a kedvence. Egyik darabjában,
a Velencei kolmórban szere pel is egy C rab nevű kutya.

•
lOS JÁTÉK

"Gyerünk, passzold már,

itt állok szabadon!"
Sok hasonlóság van a gyerekek és a kutyák között, az
egyik, hogy tele vannak energiával. így magától értetődő,
hogy a házi kedvenc a parkban és a ház mögött ki nem
maradna egyetlen ját ékból sem. D e nem szabad elfelejteni,
hogy vannak olyan gyerekek, akik félnek a kut yáktól, s nem
árt, ha négylábúnkkal megért etjük, hogy idegen srácok nem
biztos, hogy ugyanolyan lelkesedéssel fogadják, ha velük
akarja kerget ni a labdát, mint az otthon iak. H ogy elkerüljük
az efféle he lyzetekbő l fakadó problémákat, l e h ető l eg minél
kevesebb olyan játékban engedjük részt venni kedvencünket,
amely valame ly eldobott tárgy űzőbe vét elével jár. Igaz, tú l
nagy a csábítás, nem mindig lehet megakadályozni, hogy a
négylábúnk a levegőben repülő fri zbi után vesse magát.

KUTYA-SZTIKA

Az Egyesült Államokban hatvannyolc mill ió kutya é l,

évente mintegy öt millió kiskutya születik, s a háztartáso k
36%-áb an t art anak kutyát. Magyarországo n hozzá-
vető l egesen egymillió hétszázezer kutya é l;a háztartáso k

•
45%-áb an van eb .
 JÁTÉK 111

"Úgysem te fogsz
nyernil"
A kutyák egymással is szívesen ke rgetőznek. S míg a
.falkán kívüli" gyerekek ut án nem szabad fut niuk, azt maguk
is meg tudják ítélni , hogy a többi kutya közül ki kaphat ó egy
kis ját ékra, különösen, ha az meg is hajol hozzá. Becsült adatok
szerint a kutyák kilencvennyol c százaléka nem vezeti le
naponta az energiáját.

KUTYALÁTÁS
A kutyák másképp látnak, mint az ember. Mi éles
kör vonalakat látunk, a kutyák inkább a mozgást észlelik. s
míg mi lát juk a színeket, a négylábúak elmosódo tta bban
látn ak. A kutyák látószöge 250, az emberé I 80 foko s.

•
112 JÁTÉK

"Most megöliek."
A kalóriatároló hlacskák és a kalóri aégető kutyák közti
másik lényeges különbség az, amit a zsákmány elejtése után
tesznek. A macskák maximálisan kihasználják az élvezet
minden cseppjét míg a kutyák könyörületesebbek, s hamar
végeznek áldozat ukkal. A kutyák a nyakuknál ragadják meg
gumi áldozata ikat aztán megtekerik és megrázzák őket
s ez ponto s mása annak, ahogy az é lő prédával, egy madár-
ral vagy egy nyúllal is elbánnának. Európában a rókára és
nyúlra vadászók ma is tanúi lehetn ek ezeknek a végső
mozdulatoknak, amikor a vadászkutyák felveszik és meg-
rázzákaz elejtett állatot. A vadászok ezért is adnak a vadász-
kutyáknak ál prédát, hogy az ösztöne iket ébren tartsák .
Míg a XXI. században egyre többen ellenzik a vadászatot ,
a te rriereket amelyek elpusztítják a kártéko ny rágcsálókat
nagy becsben tar tják.A négylábú kedvenceknek adott
csipogó játékállatkák megö lése erősíti a kölykök nyakizmait
és állkapcsát arra az eset re, ha a valóságban is ölniük kell.
114 JÁTÉK

"Nem bai, hogy ez a

sipákoló pöcök se nem
finom, se nem szaftos,
a fogaimnak iól"
Miután a kutyusunk végzett a csipogó játékk al, a követ-
kező logikus lépés az, hogy darabjaira szedi. A természetben
a farkasok és a kutyafalkák is mind ig elfogyasztják az elejtett
préd át. Mivel a házaknál a négylábúak bősége s t áplálékho z
jut nak, " áldozatuk" szét marcango lása élvezete s hobbi vá lett.
S ezzel ösztönö sen erő sítik az izmaikat és élesítik a fogaikat
is. S m iközben kedvencünk ugyan érezhet némi bűntud atot,
am iért szétszed egy, a házban vagy od akint t alált t árgyat,
végső soro n a saját jának t ekinti, o lyasvalamin ek, am it meg-
nyert. A feln őttek szeretik kipukkantgat ni a légbuborékokat,
a kutyák pedig a rágásnak nem tudnak ellenállni. Mire valók
az erős állkapcsok, amelyek, ha kell, képesek az izm ot levá-
lasztani a húsról , ha nem a marcango lásra? N em lehet egy
élete n át kekszet majszoln i.
Egy valam ire azo nban oda kell figyelni. Soha ne adjunk
o lyan játékot a kutyának, amit egyben lenyelhet.
116 JÁTÉK JÁTÉK 117

"Hűha! Ez iiesztő
volt!"
A kö lyökko ri civó dásnak nem mindi g az a célja, hogy
kiválasztódjo n a falkavezér; hanem az is, hogy megta nuljanak
futni, ugrálni, hogy koordinálják a mozgásukat, s megta nulják
az a lapvető viselkedési szabályokat. Játék közben kiderül,
ki a l egerő sebb, a legmakacsabb, ki az, akit a legkönn yebb
piszkálni, kik a legállhatatosabbak, s kik azok, akik az
erőszakos fellépés e lső je lére meghunyászkodnak. A birkó -
zás, h emp ergőzé s ön magában is élvezetes játék, ame ly
késő b b aztán már komo lyra fo rdulh at. Egy far kas- vagy vad-
kutyafalkában id ővel megváltozik a hierarchia azzal, hogy a
vezérek megöregszenek, s újak veszik át az uralmat, ám egy
házi kutyafalkában egy kutya helyzet e lefelé és fölfelé is
elmozdulhat, még akkor is, ha nem t ö rekszik az e lső helyre.
118 JÁTÉK

"Tovább!
Most te támadsz."
Gondunk lehet az olyan kutyával, aki nem tanult meg játszani.
Az ilyen fi atalabb kutyák bátortalanok, nem mernek beszállni
a többiek játékába. Ilyenko r az id ő sebbek, hasonlóan a ta-
pasztalt gyerekgondozókhoz, mindenféle st ratég iákat kita lál-
nak, hogy bevonják őket a mókába. Ha egy tekintélynek
ö rve n d ő kutya önszántábó l megadja magát, s az oldalára
vagy a hátára görd ül, azzal nagyon megnyugtatja félénkebb
társát. Hasonlóképp en, a kistermetű kutyák is félnek nagy-
testű kutyákkal játszani, soha nem tudhatják, nem értettek-e
félre valamelyjelzést. Ha játszani akar; anagykutyának egyér-
te lműen jeleznie kell , hogy most játé kidő van. A hatalmas ír
farkaskutyának bizony sokszor kell a hátára gurulnia, ha
játszótársakat szeretne.

KUTYA ÖRÖKÖSÖK

Egy amerikai állatkó rház közvéleménykutatása meghök-

kentő eredm ényt hozott. Az embere k hetven százaléka
annyira ragaszkodik házi kedvencéhez, hogy az üdvözl ő­
lapokr a odaúja kutyája nevét is,s harminchárom százalékuk
telefonon is beszél a négylábújával. Becsült adat ok szerint
az Egyesült Á llamokba n egymillió kutya az e lső számú

• örökös a végrendelet hagyóknál.

 JÁTÉK 121

"Bolondozzunk egyell"
Egy kutya úgy is játszani hívhatja a többieket, hogy mint
egy dervis, féktelen körtáncba kezd. Pattog a füvön, magasra
ugrik, megpördül, vagyis úgy viselkedik, mintha megbolon-
dult volna. De azért az örömte li apró vakkantások, a féktelen
jókedv egyé rte l m űvé te szik, hogy szó sincs e rrő l , egysze rűe n
csak nagyon élvezi a szabad l evegőt, a szaladgálást. Ez a má-
moro s viselkedés azoknak az energikus kutyáknak a jellem-
zője , akiket bezárt ságra kárhoztat nak. Vannak, akik azt hiszik,
akkor viselkedik így egy négylábú, ha legyek, vagy más
paraziták bosszantják. csípik meg. De ez nem így van.
Valamiko r a vadászok a "táncoló kutyákat"felhasználták a
vadászatnál, az ebek a mutatványukkal csalták e lő a kíváncsi
vadkacsákat, s aztán a vadászok l e l őtté k őket.
Mármint akacsákat.

MÚÚÚ-TÁNC

I
II
Ironikus, de így van, a t ehenek is hasonló, bár valamivel
visszafogotta bb táncot lejt enek, amikor a hosszú té l ut án
előszö r engedik ki őket a szabadba, a friss lege lőre .
122 JÁTÉK

II
, k-II
B-Izony, aso
A kutyák négy ok ból ásnak: hogy elraktározzák az ételt,
hogy kiássák a zsákmányt, hogy elszökjenek, vagy pusztán
az ásás ö röméé rt.
A kutyák nak sem m i bajuk sem lesz attó l, ha hom o kot,
vagy fö ldet esznek az étel lel, int enzív gyom o rne dve ik
megbirkóznak velük. Azért ássák el az eleséget, hogy legyen
mit e lőhúzni a rossz napokon , ha az élet úgy hozza. D e ahogy
a mókuso k, ugyanúgy a kutyák sem felt ét lenül ássák ki mindig,
amit elrejt ettek.
Sem m i m egl ep ő sincs abban, hogy egy négylábú csak
akkor ássa el az ételt, ha egyedül van. És ha te vékenységében
megzavarják. azonnal abbahagyja, hogy későb b másho l
t emesse be, olyan helyen, ahol ti szta a levegő. Abba már
nem gondo l bele, h ogy a gyönyö rű e n nyírt pázsit púpja
elég ár ulkodó jel. Ol ykor játéko k és labdák is kö nnyen a
fö ld alá kerülhetnek.
A képen lát ható kut yus az ásás ö rö méért ás,no meg
azért, hogy hűsöljön . A mancsán a bőr nagyon érzékeny, így
kit apint otta, hogy az alsóbb rétegekben a nedves kavics
sokka l hidegebb.

KANOK ÉS SZUKÁK

I• Gazdáikkal ellent étb en a kan kutyák sokkal t öbb

súlyfölösleget szednek fel, mint a szukák. Nincs ebben
semmi meglepő, te kintve, hogy a kanak többet is esznek,
mint a szukák.
 JÁTÉK 125

"Csak gyakorlok."
Az egyik l egn é p sze rű b b kutyafajta a tacskó, amit borz-
vadászatra ten yésztettek ki. Rajtuk kívül még sok más fajta
kotorja ki a prédát, például a nyulat, vagy más rágcsálókat,
hogy aztán az ember elpusztíthassa.
A terrierek gazdái olykor meglepve tapasztalják, hogy
kedvenc négylábúik ásó mozdulatokba kezdenek,s a képzelt
földet szaglásszák a nappaliban.

HAJÓTÖRÖTT KUTyÁK

Feljegyezték, hogy 19 I2-ben a Titanic fedé lzetén utazott

két kutya is, s mindketten élve úszták meg a katasztrófát.
He nry Harper pe kingi Su Yan Set-je Margaret Hays és
Elizabet h Rothsc hild pincsije gazdáikkal együtt tú lélték a
katasztrófát. EgyGamin de Pycombe névre hallgató francia

•
bulldog és a gazdája, Robert Danie l a vízbe fúltak Jo hn
Jacob Astor ezredesnek és két airedale terrierjének
nyoma veszett.
126 ALVÁS

"Csak lesimítom itt

ezt a füvet."
Senki sem szeret girb egurba ágyban szunyókálni, miért
vo lnának a kuty ák kivét elek? M i e l őtt egy négylábú befekszik
a kosarába vagy az ágyába, szerta rtásosan eligazgat ja a
hepehupákat. Ezt a szokásukat is a te rm észetb ő l hozták
magukkal, aho l mind ig go ndo san eligazgatták a fúszalakat.
kiegyengették a föl det. mielőtt nyugovóra tért ek. A vadon -
ban alakult ki az a szokásuk is (ami a m acskáknál is t apasz-
t alható), hogy kedvelik a nyugodt zugokat . azt , ha hálóh elyük
bizton ságos, igazi m enedék, mondj uk például az asztal alatt,
egy fé lreeső sarokba n, vagy épp az ágy m ögött van.

KUTYAFÁRADTSÁG

A kutyák alvásidejüknek mintegy nyolcvan százalékában

mélyalvók.A fennmaradó idő be n a REM fázisban vannak
(gyors szemmozgásokkal kísért alvás), ami visszaállítja az
agyban az idegpályák működését. A kölyökkutyáknak napi

•
tizenöt, húsz órai alvásra van szükségük, s ez az állapot
eltart hat tizenkéthetes korukig is.
128 ALVÁS

"Na ió, akkor maid

a iátékkal később
csatázom."
Egy át lagos kutya többet alszik, mint az ember, tíz-ti zennégy
ó rát naponta, de nem mindi g ugyanabban az id őb en,
Miut án egy kö lyök ho zzászokott, hogy egyhuzam ban a
legtöbbet akkor aludja, am iko r az .em berfa lka". akkor
beköszö nt a nyugalom , de azért nem árt, ha kap valami
csöndes hálótársat éjszakára, valam i játéko t, amive l
elszórakoztatha tja magát, ha mégis felébre dne az éjszaka
fo lyamán. Külön ben megzavarhatja a nyugalmun kat.
A kö lykök ált alában egyvégtében négy-öt ó rát
alszanak, így bölcsen te sszük, ha a saját pihenésünk
érde kében ravaszul előre go ndoskodunk valam i
un a lom űzőrő l.
 ALVÁS 131

" Tulaidonképpen
nem is alszom."
A kutyaszendergés - t izenöt perc alvás minden második
órá ban - több fázisú alvás. Szemben az egyfázisú alvással,
amikor minden huszonnégy órában egyszer alszunk egy
huzamosabbat a többfázisú alvás révén tö bb id őh öz jutunk
egy-egy nap során. Sok híres ember; mint amilyen Leonardo
da Vinci és Thomas Edison volt maga is a többfázisú alvás
híve volt. Ez a vizsla annyira nem zavartatta magát amikor
fényképezték, hogy még néhány gyors szemmozgást is
rögzíte ni lehetett.

A FÉLELEMFAKTOR

Nyo lc- és t ízhet es koruk között jö n e l a kölykö k számára

az az időszak, amiko r e lő szö r vésőd i k be a félele m, e kkor
válik számukra a világ fenyegetőbbé. Éppen ezé rt nagyo n
font os, hogy ez alatt az i d ő alatt ne sze rezzenek félelmetes
vagy fájda lmas tapasztalato kat, mert ha igen, akko r azok
egy é letr e b evé sődn ek a kicsik emlé kezet é be . Nem jó, ha

• a kölyköt ilyenko r új otthonb a visszük, ez felzaklatja,

összezavarja.
132 ALVÁS

"Ez azért maidnem

olyan, azt hiszem."
A kut yák követe lődzők is lehet nek, sokan közülük nagyon
szeret nének a gazdi ágyában aludni. Visszavágynak a kora
kölyökko rba, amikor még valame nnyien egyalomban össze-
gömbö lyödve aludtak a mamával. Ha háznál élnek, ahol le
kell mondaniuk a vadászat ró l és a p árzásról. s aho l
"örökbe fogadó szü leiktő l " kapják az éte lt, érthető , hogya
legteljesebb közelségre vágynak. Mégis, veszélyes dol og az
ágyunkba engedni őket, mer t még ha o lyan picik is, mint
egy yorki e vagy egy chihuahua, eljön az idő, amikor már
nem cé l sze rű együtt aludni velük, s ha megt iltjuk, méltatlan-
kodásuknak, amiért elut asítjuk őket, vo nítással, panaszos
vakkantásokkal adnak hangot.
Az agresszivitás mellett egy másik komoly probléma
a kutyáknál a t anult, tudato s figyelemfel keltés. Ha kölyö k-
korá ban mego sztottuk az ágyunkat kedvencünkkel, akkor
errő l később már nagyon nehéz leszoktat ni.

MENTŐKUTVÁK

III
Magyarország leghíresebb mentőebe i , Mancs, a ném et
juhászkutya, és Viking, az aireda le t erri e r számos m entő­
akció ban nyújtottak segítséget a tú lélők és eltűntek utáni
kutatásban külföldö n és itthon egyaránt.
 ALVÁS 135

"Nagyon úgy fest,

hogy számkivetett
lettem."
Mivel a kuty ák falkában élnek, a háznál családtagnak érzik
magukat, s természetesnek veszik, hogy ha az ágyban nem
is, de a hálószob ában alhat nak. Vagy ha nem is a hálószobá-
ban, de legalább az e lőszo bában , de mind enképp a házban,
aho l a falka többi t agja is pihen. Ugyan megtanulhatják, hogy
kinti kennelben éljenek, számukra mégis az a legkellemesebb
érzés, ha od abent lehet nek biztonságban a többi falkataggal.
Ha nem így van, fel nem foghatják, miért kell elkülö nülniük
a családjuktól. A kint alvás félelmet es is lehet a kisebb testű
négylábúak számára, ilyenkor egyre csak azon morfondíroz-
nak, vajon milyen veszély leselkedik a kerít és túl old alán.

RÉGES RÉGI KUTyÁK

A legkorá bbi írásos feljegyzések 1200 körül

említenek háziasított kutyát. Egy Izraelben felt árt
sírban egy asszony csontvázát t alálták meg, amely a
karjaiban egy kölyökk utyát t artott. Magyarors zágon

• I 544-be n nevezték először akomondort pásztor -

kutyának.
136 ALVÁS
-" Zzzz. II
A kutyák nak alvás közben i dő nként meg-me grándul a
mancsuk, a t estük, nyö kdö snek, nyöszörögnek, sőt, olykor
morognak is. Ilyenko r álmodnak. Éjszaka ők is, mint az em-
berek, kü l ö n böző alvásfázisokon mennek át , felszínesen,
•
vagy mélyen alszanak. A REM fázisban álmodnak. D e hogy
meg nem kerget ett macskáró l, kihagyott frizbi kről vagy so ha
meg nem kapott csontokról álmodnak-e, azt nem lehet tudni.
Min de nesetre jobb nem felébreszteni az alvó oroszlánt . ..
bocsánat, kutyát.
ALVÁS 137
BASSE T KINCS
Angliában tenyésztették ki a bassetet apróvad, többnyire
nyúl felhajtására. Ho sszú fúleik felkavarjak és megtartják a
szagokat, amit aztán érzékeny orrukkal könnyedén követni
tudnak. A pofájuk alatti hurkás bőrlebeny ugyanezt a célt
szolgálja. De megtartják a szagot a fején és a szája körül
redőződő szöve tek is. Rövid láb aikkal és egye nletes tem-
pójukkal ideá lis felhajtó k, mert a vadászok gyalog is kép ese k
lép é st t artani velük.
138 HIDEGVÉR

"Micsoda megkönnyeb-
bülés, hogy rátaláltam
erre a ió kis helyre."
Az emb erek izzadnak. ám a kutyák csak azzal tudják
hűte ni magukat. ha árnyékba vo nulnak vagy zihálnak.
A négylábúaknak csak a lábaikon vannak izzadtságm irigyeik.
A víz a nyelven keresztül párol og el. ily módon h űtve az állat
vérét. A kutya minél nagyobb felületét lógatja ki a nyelvének.
annál több víztő l szabadul meg. s annál könnyebben érzi magát.
Ez az egyik o ka annak. hogy a kutyák mel eg nyári napo kon
ro sszul tű rik az utazást. s fől eg azt. ha a kocsiban hagyjuk
őket levegő nélkül. Ugyan egy darabig a zihálással h űteni
képesek magukat. ám az autó ban a levegő ettő l csak egyre
párásabb lesz.

KUTYAMELEG

Ügyeljünk arra. hogy kutyánk táljában mindig friss víz

legyen! Különösen fontos ez nagy melegben. Emellett
biztosftani kell kedvencünknek egy árnyékos zugot, és
ilyenkor nem tanácsos sokat futtat ni sem. A t ompa. rövid
orrú kutyak, mint a boxer és a bulldog rosszabbul viselik a
meleget. mint hosszabb orrú társaik. ezért ezt vegyük

•
figyelembe. ha hosszabb nyári sétára indulunk.
 HIDEGVÉR 141

"Tudom, hogy útban

vagyok, de..."
Amíg a macskák mindig megtalálják a napos helyeket.
a kutyák szívesebben vo nulnak el huzatos helyekre . Ezért
ha kedvencünk a kijárat köze pén ül le, nem láb alatt akar
lenni, hanem igyekszik hűte n i magát. Igaz, más oka is lehet
ennek. A kutyák szeretik nyomon követni a falkatagok mozgá-
sát, beszívni a szagukat. S ami még ennél is fonto sabb, így urai
lehetn ek a helyzet nek, szemmel t arth atják a ki-be járkálást.
142 HIDEGVÉR

"Hú! Micsoda
szagorgia!"
A kutyák szeret nek autózni. Új dolgokat látnak, új szagokat
éreznek, s rend szer int mindig van egy park az út végén.
Szereti k kidugni a fejüket az ablako n, hogy ezzel is hűtsé k
magukat. Meg hogy tobzódj anak az új, izgalmas szagok
élvezet ében. De mert ezek állandóan és gyo rsan vált oznak,
nehéz megmondan i, hogy melyik micsod a. A kutyák szaglása
negyvenszer érzékenyebb, mint az em beré, számunkra el-
képzelhet et len, mit élnek át ilyenkor. Utazásnál gyakran ta-
pasztaljuk, hogy az ablako n kihajo ló kedvencünk figyeim ét
t eljesen leköt i, amit lát, amit érzékel. Ol yan ez számukra, mint
mikor az em berek egy videofi lmet pö rget nek gyorsan e lőre .

SEBESSÉGBEN

A legtöbb háziasított kutya köze l 32 km/ó ra sebességgel

szalad. Ám a kutyá k világában a vadászkutyák a legfür-
géb bek, az ő t eljesítmén yük e lérheti akár a 65 km/ó rát.

•
 TERÜLET KIJELÖLÉSE 145

"Akár tudathatom is,

hogy erre iártam."
A vize/ette l történő megjelölés a kutyákná/ nemc sak
kellemes szórakozás, de üzenet is a többieknek, hogy erre
jártak, ám a kanok nál a hat árvonalak kijelölése köte lező.
A kanok bizonyos időközö nké nt gyakran felemelik a lábukat,
különösen, ha érzik, hogy egy másik kan kor ábban már
megjelölte valamelyik fatörzset vagy lámpaoszlopot. Ahogy
rni, emberek felülragasztjuk a hirdetéseket a póznákon , úgy
írják felül a kutyák a másik jeiét a saját üzenetükkel. Némelyik
négylábú ezt olyan gyakran csinálja,hogy hamar kifogy a
vi ze l etbő l, ám még akkor is megáll jelöl ni, ha már nincs mit
"ü zennie" . A szukák is jelölnek séta közben, bár nem olyan
gyakran, mint a kanok.

SEHOL SEMMI SZAGLÁSZNIVALÓ

I- A kan kutyák szaglása érzékenyebb, mint a szukáké, ők

genet ikailag vannak programozva a terü letkijelölés és
védelem érdekében.
146 TERÜLET KIJELÖLÉSE

"Ezt könnyű lesz

megfeiteni."
A kutyák szeretik a jeleiket függőleges tárgyakon,fatör-
zseken, villanypóznákon vagy saroképületeken ott hagyni.
Ennek számos oka van. Ezek a főbb tájékozódási ponto k.
Ha nem így tennének, s a földet jelölnék meg, akkor a
kutyák a járdát szimato lva kellene haladjanak. S ami még
rosszabb, az emberek és más állatok eltaposnák, az eső
meg könnyen elmosná a szagokat. Azzal, hogy a négylábúak
felemelt lábbal függől ege se n jelölnek, épp orrmagasságban
hagyják ott a szagukat az errejáróknak. S ami még ennél is
fontosabb, más inger ebben a magasságban nem nagyon
érez h ető , az övék viszont tartósan, tisztán megmarad, s
az eső sem mossa el olyan könnyen.

A JELÖLÉS ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

A jelölés motivációi nem mindig ugyanazok egy kutya

életében . H a kedvencünk elszánt jelölő, ez nem feltétlenül
jelent i azt, hogy a domin anciáját akarja t udatni vele. A szo-
rongó, ideges kutyák e lőszeretettel jelölik felül mások szag-
mintáit ahogy a falragaszok is egymásra kerülnek. " Ezt
olvasd el, ne az alatt a l evőt! " , üzenik ilyenkor, s oldódik a

• szorongásuk azzal, hogy felülírhattá k a másik üzenetét.

 TERÜLET KIJELÖLÉSE 149

"Hm, micsoda
pazar illat!"
Ah ogy a jó bo rászok kifinomult ízlésse l kóst o lgatják a bo-
ro kat, a kutyáknak bámu latos képe sségük van ahhoz , hogy
kielemezzék egy másik kutya szagát. Ami azt il let i, egy kutya
so kkal pontosabb an azo nos ít valakit vagy valamit, mint mi,
emberek. A vizelet összetétele, frissessége sok mindenről
árulkodik. Ponto san me g t udják mondani belőle, hogy a
másik milyen nemű, s hogy mi a stát usza. És ha egy adott
szag már csak gyö ngé n érezhető, remek módsze rük van
arra , hogy felerő sítsé k. Ilye nko r az érzékeny íz l e l ő bi m bóikat
használják, s a fogukat szo rosa n ös szeszorítva mé lyeket
lélegeznek Ezt a három kut yát egy nagyon csáb ító szag
állít otta meg : egy állat rothadó teteme, innen ne m me ssze.

SZAGELEMZÉS

I
II
Am íg tudományos műszerein k és módszereink még nem
vo ltak olyan kifinomultak, mint a xx. században, kutyákkal
szimat oltattak ki olyan csekély m ennyi ségű anyagokat,
amelyek jelenléte másképp nem volt m érhet ó,
150 TERÜLET KIJELÖLÉSE

"Erre aztán igazán

büszke vagyok."
Tudom, úgy hangzik ez, mint ha valamely avantgarde
m űvé sz állít aná, mégis, ha egy kuty a otthagyja az ürülékét
a parkb an vagy az utc án, szeret i felhívni rá a figyelmet.
A szagok t árháza, saját m űvé sz i kreációja, am it m indenkinek
látnia kell, aki mellette elhalad. A figyelemfelhívás érdeké ben
még fel is karistolhat ják körülötte a föld et, mutatva , van itt
valam i fontos szagolnivaló a többieknek. Megszo kott dolog
ez, s nem ritka, hogya kutyák igyekszenek mancsnyo mokat
hagyni az aszfalton, a puha földben és a fűben . A far kasok
még ennél is messzebb menne k. Ők akár száz méteres
t ávolságra is figyelemfe l keltő jeleket hagyhatnak, amivel
mintegy megpecsétel ik .jogosultságukat'' az adott te rületre.
Ily módon nem nehéz kita lálnunk, micsoda rettenet egy
kutyának azt látni, hogy m űvé szi produktumát a gazdi sietv e
nejlonz acskóba gyűjti , s beleh ajítja a legközelebbi parki
szemet esedénybe.
 PÁRZÁS 153

"És ha most el tudom

húzni ezt a palánkot
a fogammal •••"
A szaporodás vágya a nem ivartalanított állatok ban
nagyon nagy, s arra késztet i a gazdikat, hogy egy helyben
ta rtsák kedvenceiket. Nem vádo lhatjuk négylábúinkat érte.
A szukák évente kétszer tüzelnek. míg egy kan bármikor
kész a párzásra. S míg egy kan semmi fáradtságot nem
sajnál, hosszú utat is képes megtenni, ha megérzi a mással
összetéveszthetetlen hívójelet, addig a szuka is nagyon várja
p árját,Tanácsos hagyni, hogy a szukánk legalább egyszer
tüzeljen, m ie lőtt ivartalanítanánk. A tüzelés ideje alatt a szukák
is elszökhetnek a fiúkhoz.

ELLENÁLLHATATLANOK

A kanok akár öt kilométeres t ávolságból is megérzik

a szukák ferom onját. N em nehéz elképzelni, hogy ez hány
kutyát t art izgalomban a körn yéken. Egy gazdi, ha nem
szere t né, hogy a kutyája elszökjö n okosabban t eszi. ha
ivartalaníttatja kedvencét. A hím hormonok működ ésé nek

•
hiánya a kanok agresszivitását is csökkent i. Az emberek és
más kutyák felé megnyilvánuló agresszió az egyetlen
komo ly prob léma a kutyáknál.
154 PÁRZÁs

"Ezt a ielet
nem lehetett
félreérteni."
H a egy szuka tüze l, nyughatatlanná válik, jö n-megy, sokat
iszik, és gyakrabban vizel. A kanok veszik a je leket, s a köze-
lébe akarnak jutni . A szuka ugyanakkor kiszám ít hatat lan lesz,
akár agresszív is, egészen a pet eérésig. H a mé g nem kész a
befogadásra, nem eme li fel a farkát, s tü relmetlenül elkergeti
a felajzott jelentkezőket. Gyakran leül, vagy kö rbe fo rog,
hogy ne lehessen hozzáférni.Azon ban ha készen áll a párzásra,
magasba emeli a farkát, szilárdan áll a lábán, kétséget sem
hagyva afelől, hogy jöhet, aminek jön nie kell.

HATÁROZOTTSÁG
Hatásos büntetés egy kutya számára, ha magára hagyjuk.
Abban a pillanatban, ha re ndetlenkedni kezd, az a leg-
okosabb, ha a gazdi kivonul a he lyiségbő l. Mivel a kutya
falkában él, fontos neki, hogy együtt legyen a gazdájával.

•
Fontos, hogy a büntetésre akkor kerü ljön sor, am ikor a
rosszalt viselkedés bekövetkezett, mert így kedvencünk
megtanu lja,mi az oka a gazdi hirtelen távozásának.
156 PÁRZÁs

"Na, milyen volt?"

Párzás utá n a kutyák még egymásban maradnak,s ez
az i dő tíz p e rctől egy óráig is terje dhet. Ké ptelenek testileg
szétválni, s ha e rőszakka l megpróbáljuk szétválasztani őket,
az azonnali fáj dalommal jár. Ennek oka a genet ikai zár.
A kutyáknál három fázisa van a megterm ékenyítésnek. míg
az ember egy ejakulációval is megtermékenyfthet. A természet
ezért rendezte úgy, hogy a kutyák ne csak félmunkát
végezzenek, és összetapadva maradjanak még egy ideig.

KÉTSZER EGY ÉVBEN

Ugyan a kutyák sok mindent örökölt ek farkas őse iktő l,

id ővel ők lett ek szapo rábbak Egy n őstény farkas csak
egyszer t üzel egy évben, míg a kutyák, a basenji kivételéve l,
kétszer.

•
 KÉNYES HELYZETEK 159

"ÉS most mi
következikil"
A kutyák id őn ként pon tos an úgy viselkednek, mint az em-
berek. Ilyen az, amikor szoro nganak, s ettől ásít ozni kezdenek.
Feszült helyzet ekben, amikor túl sok izgalom halmozód ik fel
- például vi zsga i d ő szakba n , bizonyo s t alálkozásokkor; vagy
ha színpadra kell kiállnunk, m i emberek is ásítozun k. Vannak,
akik ezt úgy értelmezik, hogy az il lető rendíthetetlen
nyugalo mmal rendelkezik, s képes még ilyenkor is álo m ba
szenderülni. De ez egyált alán nem így van, s nem igaz a
kuty ákra sem. A kuty ák feszült helyzetben ásít oznak, mert
nem tu dják, hogy mit is kellene t enniük. Mint tud juk, ha egy
kut ya a farkát csóválja, azt nem feltétlenül örömében teszi,
ugyanígy, ha ásít, akkor sem felté t lenül fáradt és álmos,
hanem izgat ott, s ezt szeret né a tudomásunkra ho zni. S míg
a képen láth at ó két collie egyike boldogan fekszik és pózol,
a másik izgalmában ásít ozik.

FESZÜLT VÁRAKOZÁS

Nagyon sok kutya aggódik amiatt, hogy magára hagyják.

Leginkább azok, akik mindig kitörő örö mmel fogadják
gazd áikat. ha megjönnek, s ut ána árnyékként követik,
bármerre mozd uljon is.Vagyis, ezek a négylábúak nem túl

•
önállóak.
160 KÉNYES HELYZETEK

"Ez meg miért bámul

így rám?"
Egy másik jele annak, ha a kutyánk feszeng, vagy ideges,
hogy felfelé kunkorított nye/wel megnyalja az orra hegyét.
Gyor s mozdulat ez, s azt jelzi, hogy feladja a játszmát.
Olyankor láthatjuk ezt a jelzést, ha a kutya megadja magát,
igyekszik jó benyomást te nni a fö lött e álló négylábúra,
s tudatni akarja vele, hogy elfogadja alacsonyabb stát uszát,
s nem akar bajt. De ugyanígy jelezhet ik az embernek is, hogy
engedelmes elfogadók. A kutyák irtóznak attó l, ha mereven
bámulják őket, mert a domináns kutyák általában így hozzák
t udtukra e lsőb bségüket. Ha akarat lanul is m e rő n nézünk
egy kutyát, azt tapasztalhatjuk, hogy a négylábú zavarában
megnyalja az orrát, vagy ásít egyet.

ZAJKELTÉS

A.z egyik t rükk, amit a kutyakiképzők használnak, ha elejét

akarják venni egy kutya engedet lenségének - mondjuk
olyankor, ha séta közben ide-oda cikázik, vagy ha ennivalót
akar csenni - az, hogy hirtelen zajt keltenek.Abban a pilla-
natban, hogy a kutya rakoncátlankodik, gyorsan elejtenek

• egy gyöngyökkel teli pléhdobozt. így a négylábúak meg-

tanulják, hogy a pórázt nem szabad rángatni, megfeszíteni,
mert nem akarják hallani ezt a lármát.
 KÉNYES HELYZETEK 163

"Ühm, ühm, nem

érdekel."
Míg az ásítás, a hirtelen orrnyalás vagy a farkcsóválás
a kutyák i d egességé ről , szorongásáróI árulkodnak, négylábúink
kifej lesztettek olyan stratég iákat, amelyek segít ik leküzdeni
a kellemet len érzést. A kutyák nagyon ügyesen használják
a testbeszédet, s ha nem tartanak agresszív megnyilvánulás-
tól, akkor könnyen mutathatnak hátat az il l etőn e k. Olyan
egysze r ű mozdulat ez, mint amikor szándékosan elfordítják
a fejüket, jelezve: "Nem érdekel, amit mondasz, nem figyelek
rád." Ez a kölyök is ezzel a mozdulatta l reagál akamerára,
ám a kíváncsisága erőseb b nála, a fejét hátrafordítja, amikor
sípoló játékhangot hall.

TÉNY
A basenjik nagyon közeli ro konaik a farkasoknak, er re utal
az is, hogy a szukák egy évben csak egyszer tü zelnek,
s abban is hason lóak, hogy nem ugatnak, bár tu dnak hangot
kiadni. I 895-b en fedezték fel ő ket Kongó ban, a t örzseknek

•
segítettek a vadat hajtani. A nevük azt jelent i: a rabszo lgák
kutyája.
164 KÉNYES HELYZETEK

"Talán fel sem tűnik,

ha csöndben
elsompolygok."
Egy t ámadó kutya hir t elen visszavo nulása azt a képzet et
kelt het i a másik kut yában, vagy az emb erbe n, hogy ném i
fö lényhez jutottak a t ámadóval szem ben. Rosszabb eset ben
akár "apró győze l e m n e k" is te ki nth ető. A kut yák nem
állhat ják, ha azt go ndo lják rólu k, hogy megfut amodnak, így
ha mégis erre kényszer ülnek, azt nagyo n lassan és
megfontoltan teszik, mintha valójában nem is ezt t ennék.
Ezért választják a lassú eloldalgást. Leülnek, s úgy te sznek,
m intha tüzetesen esetleges sérülésnyomokat vizsgálgatná nak
a hátsó lábuko n, vagy épp hir te len valam i nagyo n izgalmas
szaglászn ivalót találtak vo lna a fö ldön, s ezt a nyomot követ ik.

A KUTYA HASONLíT A GAZDÁJÁRA

A kutatások megállapított ák, hogy egy ideges gazdi kutyája

is ideges állattá lesz. Ennek az az oka, hogy következetlen
volt a nevel ésuk. s így állandó konfliktushelyzet ekbe keve-
rednek. Ezzel szemben a túlságosan engedékeny gazdik

•
négylábúja könnyen erőszakossá és dominánssá válhat, hisz
mindig megengedtékneki,hogy azt tegye,amihez kedve van.
 KÉNYES HELYZETEK 167

"Júi, ne ilyen
hevesen, ember!"
A kutyák gyako rt a úgy védekeznek egy-egy hevesebb
érzelem megnyilvánulással szem ben. hogy lehunyják a
szemüket. Az emberek hajlamosak t úlzott testi közelségbe
kerü lni kedvence ikkel, s lehet. hogy ez terhes a kut yának, aki
nehezebben viseli a közelséget és a te sti érint ést. Ugyanolyan
nehezen. ahogy azt sem szeret i, ha mereven a szemé be
néznek. Ezt a je lzést sokszor t évesen úgy értelmezzük. hogy
kedvencünk "imá dja". ha simogatjuk, ped ig po nt az
ellenkezője történik. Terhükre van, s úgy véde keznek ellene,
ahogy tudnak.

"EZ A BOT KIMÚLT."

A kutyák, de különöse n a pit bullok, akko r is a szájukban

szo ro ngat nak egy-egy botot, ha már vége az eldo bás
játéknak. E lősze retette l vesznek fel vastag ágakat. amelyek
tulajdonképpen alkalmatlanok az elhajításra, s ezért
inkább hazaviszik. Ez számukra prédapótlék. a vad. amit
• elejtettek és megöltek, ezért ragaszkodnak hozzá.
168 KÉNYES HELYZETEK

"Akkor most
odaóvakodom."
Amikor egy kutya odamegy a másikhoz, óvatosnak kell
lennie, soha nem tudhatja, mi történik a következő pillanatban.
Egy parkban mindenféle fajtájú, méretű és természetű
négylábúval akadnak össze. Ha az egyik célirányosan odafut
a másikhoz, az mindig támadó szándékot takar.A gazdáknak
nem árt odafigyelniük erre. Ha egy kutya ismerkedni akar,
akkor lépésről lépésre közelít, megfontoltan, körbejárva a
másikat, hogy felmérje, milyen. S ha eközben kerüli, hogy túl
sokszor nézzen farkasszemet a másikkal, ha esetleg még
meg is hajol, akkor ezzel nem bántja meg az idegen kutyát,
s akár kellemes játszótársra is lelhet.

...- - :
170 ÁRULKODÓ JELEK ÁRULKODÓ JELEK 171

II
' , , , Ie klll
Fe·e·e·e· . "Érdekel a dolog."
Bár a kutyák füle messze nem olyan beszédes, mint a H a egy kutya hegyezi a fülét akkor éber és érdeklődő,
macskáké, mégis nagyon alkalmasak a la pvető érzelmek kife- szívesen hallgatja, amit hall, s hajlandó a hallottaknak habozás
jezésére, könn yen olvashatun k be l őlü k. H a lóg, akkor tud- nélkül engedelmeskedni. S ha ehhez még érd eklő dő t ekintet
hatjuk, hogy a kedvenc ünk fél vagy bizonytalan. Ha idegen is járu l, az a t eljes bizalom jele.
kutya tá rsaságában lógatja a fülét akkor ezt a másik a meg-
hunyászko dás jeiének veszi. S ha még a farkát is beh úzza
me llé, az maga a te ljes megadás.
 ÁRULKODÓ JELEK 173

"Már itt sem vagyok."

Egy rém ült kut ya beh úzza fülét, farkát, meggörbíti a hátát,
a szemét elkerekíti, a pup illái kitágulnak , zihál és igyekszik
elolda logni. A fé lős négylábúak szeret nek megbújni, s olyan
pozíciót felvenni, am iben a legbizton ságosabban érzik
magukat, mondjuk egy saro kba hátrálnak, aho l hátulról nem
érhet i őket t ámadás.

KEMÉNYSÉG A VÉDELEMÉRT

Az egyik ok, amiért a németjuhászak olyan jó ő rző-védő

kutyák az, hogy genet ikailag erre lettek progra mozva. Ez a
fajta könnyen tanul, s így bármire megtanítható.

•
174 ÁRULKODÓ JELEK

"Állok, mint egy szobor."

Vészhelyzetbe n a kutyáknak négy választásuk van. Elf utnak,
harcba szállnak, meghunyászkodnak, vagy állnak moccanás
nélkül, mint egy szobor; amíg a vész el nem m úlik.
A fe nyegető m éretétől vagy term é szetétől függő en to-
vábbi e lte re lő m an őve re kh ez is folyamodh atnak. Kerülhet ik
a szemko ntakt ust, félreford ít hat ják a fejüket, vagy úgy t éve,
minth a valami nagyon izgalmas dol ogra figyelt ek vo lna fel,
lassan, de biztosan, elóvakodhat nak.
Jó t aktika, ha a kutya mo ccanás nélkül csak áll, me rt így
a másik nem tud ja, mire számít hat, csak sejtése i lehetne k.
S i d őh öz jut, hogy felbecsülje, van-e komo ly veszély,
s eldöntheti , hogy meghunyászkodjon -e, e rőszakhoz
fo lyamo djo n-e, vagyegysze rűe n csak odéb bálljo n.
 ÁRULKODÓ JELEK 177

"Söprés innen,
Cerberus vagyokl"
A dobermanne k a rottweilerek és a németjuhászok szeret -
nivaló kedvencek. Remek őrző -vé dő kutyák, hisz szinte
se m mitő l sem félnek. Ha közt ünk élnek, nehéz megmon -
dani, hogy mi jár a fejükben, hisz míg sarokba nem szorítják
őket, rettent hetet lennek tű n nek. H a korá n elválasztják a
kö lyköket az anyjuktól, még aze lőtt, hogy szocializálódtak
vo lna, akkor nehezen jönn ek ki más kutyákkal.
A z ő rző -védő kutyákat arra képzik ki, hogy mind en
idegent ellenségnek tekintse nek, így nagyon bizalmatlano k.
Csak óvatosa n közelítsü nk hozzájuk, de az a legjo bb, ha
nem prób álkozunk. H a mégis, arra a szokásos mód on
fognak reagálni. Megfeszítik a t estüket, rezzenet lenül farkas-
szemet néznek, s a legszívesebben ránk vet nék magukat
(s hogy még jobb an összezavarjanak, még csóválják is a
farkukat hozzá). H a szabado n vannak és ugatnak is, az jó jel,
mert ut óbbi mégiscsak bizon yos fok ú fé l e l em rő l ár ulkodik,
még akkor is, ha a következő pillanat ban nekünk t ámadhatnak.

A POKOL KUTYÁJA

I•
Cerberus Hádésznak, az alvi lág őrének volt a hatalmas, há-
romfejű, kígyótestű kutyája a görög mitológiában. Ő gon-
doskod ott ar ról, hogy a ho ltak ne hagyhassák el a po klot ,
s hogy az élők oda ne merészkedjenek. Ce rberus egyszer
jutott fel a napvilágra, amikor He raklész megragadta és
magával vitte Mükén é be .
178 NAGYON SZEMÉLYES

"Ez egy labda,

ugye?"
Egy ember-kutya kapcsolatban a kutya t anul t öbb et.
Kor a kölyökkorban az alom ban megtanu lja, hogyan kell
viselkedni a t öbbiekkel, ké ső b b pedig azt, hogy az embe rek
között hogyan kell élni. A kutyák számára sokkoló, hogy
az emb erek másképp üdvöz lik egymást (sehol semmi
szimat o lás), ráadásul egy csomó furcsa do lgot csinálnak,
s elvárják, hogy a kedvenceik helyesen reagáljanak rá.
180 NAGYON SZEMÉLYES

"Megengedtem volna,
hogy megsimogass?"
Az ember oly mó do n üdvözli a kedvencét, amiért az jobb á-
ra nem rajo ng. El ő ször is fo lyt o n a szemé be néznek, aztán
meg a feje felé kapnak, simogat ják, megveregetik. A legtö bb
négylábú azonban hamar megtanulja, hogy az emberek már
csak ilyenek, s még kö lyökkorban hozzászoknak, elfogadják.
Ám ha a kedvükben akarunk járn i, el a kezekkel! Az igazi
bold ogság a kut yáknak per sze az vo lna, ha kö lcsön ösen jó l
megszimatolnánk egymást. Felfoghat atl an a számukra , hogy
az emberek szaglása erre telje sséggel alkalmat lan.

A TISZTELET ELNYERÉSE

Nagyon fontos, hogy ha büntetjük a kutyát a helytelen

viselkedésé ért. akkor legyünk mindíg következetesek. Azzal
csak összezavarjuk a négylábút ha egyszer elnézzük, máskor
meg büntetjük a rakoncátlankodást. De zavaró az is, ha

•
dicséretnél és büntetésnél is a nevén szólftjuk. Okosabb, ha
ilyenkor a "jó kutya, rossz kutya" fordulatnál maradunk.
 NAGYON SZEMÉLYES 183

"Jó, még két perc,

aztán eressz."
A zok a kut yák, ame lyek szeret etteljes, o dafigye lő
kö rnyezet ben n őn e k fel, lassan hozzászo knak az ér int éshez.
Elviselik a simogatásokat, a ciróg atásokat, azt, hogy ö lbe
veszik őket, s még az ápo lást is. Míg azok , akik kö lyö kkorban
nem szocializálódtak, vagy akiknek ké s ő bb n emtö rő döm,
du rva gazdáik vo ltak , a testi ér int ést nagyon rosszul viselik.
Vagyis nem m inden kuty a egyfo rma, s azok a kut yák, akiket
m e nhelyrő l hozu nk ki, elutasít hatják az ér intést . A képen
lát hat ó kutya nem viseli jó l a közelséget, de megtanult a
elfogadni, mint a falka legalacso nyabb státuszú t agja.

A FALKAVEZÉRSÉG ALAPSZABÁLYAI
N éhány szabály, aminek betartása ahhoz kell, hogy valóban
a gazdi legyen a falkavezér:
• A kutyának ezt még kölyökkorban kell megtanulnia.
• Amilyen korán csak lehet,kezdjük el tanítani négylábúnkat.
• Bizonyos h e lye krő l t ilt suk ki, hogy tudja, ki a főnök.
• Ragaszkodjunk azetetési időkhöz, ne etessük mindig,amikor

•
a kedvencünk szeret né.
• N e engedjük, hogy ők nyerj ék a játékokat, mondjuk hu-
zakadásnál.
• Séta közben ne engedjük oda mindegyik póznához.
184 NAGYON SZEMÉLYES

"Vigyázzunk, hova
nyúlunk."
Még egy szocializálódott kutyán, aki már hozzászokott
ahhoz, hogy apróságok nyaggatják, is lehetnek olyan pont ok,
amelyek nagyon érzékenyek. Lehet a négylábúakat simo-
gat ni a hát ukon, a mellkasukon és a fejükön, de jobb szeret ik,
ha a kedveskedésnek e formájától megkíméljük a hasukat
s a két hátsó lábuk közti területet. Ilyenkor könnyen odakap-
hatnak. A képen láthat ó kutya hárít ott azzal, hogy áttért
a számára kedveltebb, puhánál is puhább harapdálósdira.

AZ AZONNALI BÜNTETÉS

A sikeres fegyelmezéshez az kell, hogy a kutyánkat, ha

rendet lenkedik, nyomba n megszidjuk. Egy gazdinak erre a
szó szoros értelmében csak pillanat ok állnak rendelkezé-
sére. Külön ben a kutya nem fogja tudni , hogy miért harag-
szanak rá. Ennél is jo bb, ha igyekszünk m egelőzni a fegyel-
mezetlenséget, ha kitaláljuk, mit fog te nni a következő

•
pillanat ban, mondjuk, fel akar ugrani a számára ismeret len
látogatóra, s már előre figyelmeztetjük. így t anul a négylábú
a leghamarabb.
 NAGYON SZEMÉLYES 187

"Ne hadonássz itt a

feiem körül."
Egy kutya, ha harap, az mindig a kéz miatt van. A kutyák
nem igazán értik a gyakori érintést , de megszokják. A négy-
lábúak a mancsaikat arra használják. hogy a csontot fi xálják.
hogy egy barátot rohangálásra,vagyjátékos harcra csábitsanak,
hogy birokra keljenek, s természetesen kell a láb a futáshoz
és a megálláshoz is. Az emberek ennél sokkal tö bbre
használják a kezüket. tö bbek között arra is, hogy megvere-
gessék a kedvencük fejét, ami se jól nem esik a kutyáknak,
se megnyugtatónak nem találják.A fül, a szem, az orr; a száj.
minden, ami a kutyaintelligencia ki munkálásának eszköze, a
kutya fején helyezkedik el, éppen ezért egy idegen okosab-
ban teszi, ha óvakodik az állat feje körül hirtelen mozdula-
to kat tenni. Ha a négylábút korábban gyakran bántalmazták
a fején. akkor könnyen megkaphatja azt a kezet. A füle tö-
vénél, vagy a mellkasán már szeret i, ha megsimogatják. de
ezt is csak akkor tanácsos megtenni, ha már össze-
barátkoztunk vele.
188 NAGYON SZEMÉLYES

"Igen, ez ió,
nagyon, nagyon 10." .,
A kutya őrü lten viszkethet olyan pontokon, am iket nem
tu d elérn i, s ilyenkor bizon y nagyo n jól esik egy seg ítő kéz.
A legtöbb kutya szeret i, ha a me llkasán, a nyakánál, a füle
tövénél simogatják, vakargat ják. A gazdi t apasztalatból hamar
felfedezhet i kedvence " érzékeny po nt jait " , s azt, hogy az
örömszerzé s meddig t artson. Ebben maguk a négylábúak is
segítenek mancsfelemelé ssel, vagy úgy. hogy forgatják a
fejüket. Ez a husky még egy utolsó bizt atást kap, m ielőtt
elindu lna gazdájával az alaszkai Idit arod szánhúzó ver senyen.

A LEGBÁTRABB HUSKY

A szibé riai huskyk szeretik a hideget , ám a természet

olykor próbára teszi őket is. 1925 t elén diftériajárvány
tört ki az alaszkai Nome város kában. Az utak mind járha-
t atlanok vo ltak, szánoso k ind ultak útnak kutyáikkal. ezer
kilométert t ettek meg heves hó viharokb an , fagyban, hogy
megszerezzék a szükséges ant ibiotikumokat. Enne k a te l-

• jesítmén ynek az em lékére állítottak szobrot Baltóna k.

a vezérkutyának.
190 NAGYON SZEMÉLYES

"Illludnék ülni így

, ,
ege-e-e-e-s% nap.
, , "
Ha egy kutyának a mellkasát, vagy a füle töv ét vakargatják,
akkor t ulajdonképpen azt érzi, amit .u dvarlásnál" érez.A kan
kutyák különösen kedvelik, hiszen a mellkasukat is dörzsölik,
amikor meghágják a szukát. Mivel a valóságban a párzás
öröme csak nagyrit kán adatik meg nekik, hálásak, ha legalább
ennyi élvezet jut nekik a gazditó l. Hasonlóképpen a fültövek
gyöngéd simogatása az a pótlék, amivel be kell érjék a valódi
kut yagyöngédség helyett.

ÁLKARMOK

A zok az apró körmök, amik a kutyák me llső mancsainak

oldalán nőnek, az álkarmok. Azoknak az időknek az emléke
ez, amikor a kutyák még fára mászó, rohanó állatok voltak.
Az elmúlt t ízezer év során a mászás, s velük a karmok is
ki- és elkop t ak az é letükbő l. N oha a legtöb b kutyának az
álkarmok a m ellső lábain n őn e k, vannak olyan kutyafajták,
ame lyeknél ez a hát só lábako n található. A legtöbb t e-

•
nyésztő nem t alálja csinosnak, s a kölykök születése után
levágja azokat. A pireneusi hegyikutyák tenyésztő i ezzel
szemben a kutyához tartozónak gondolják, s meghagyják.
 NAGYON SZEMÉLYES 193

"Ez biztos?"
A kuty ák kü l ö n b öző szögekbe ford ítják a fejüket. ha zavar-
ban vannak, vagy nem értenek valamit. A zaj, vagy a nesz
irányába történ ő fejbillent éssel igyekeznek megfejt eni a
történéseket.

SEGíTŐ KUTyÁK

Ma már Magyarországon is vannak o lyan alapítvá nyo k, me lyek

vakvezető, j e lző -, mozgássé rült- segítő és t e ráp iás kutyákat
képe znek az arra rászor ulók részér e . Egy jó l ké pzett kutya nem
mutath at fé le lmet , nem agresszív, hanem nyugodt és t ürelmes.
Ké pzésük mögött nagyon so k munka, tü re le m, i d ő és anyagi
áldozat áll.

•
194 NEVESíTHETETLEN DOLGOK

" He, 10 Iru--kk-"

' ez ., .
Van egy fil mbejátszás, amit gyakran látn i a televízióban,
amikor bohókás állatokat mutatnak. Ebben egy juhász mesél
a kut yáir ól, Míg ő beszél, az egyik border collie-ja tö kélete s
sikló jelenetet produkál. A kutya ül egy fű csom ó n, majd a
hátsóján lecsúszik a l ejtő n , miközben a m e l l s ő mancsaival
hadonászva igyekszik megtartani az egyensúlyát. Az egész
olyan, mint ha a kamera kedvéér t bohóc kodna, pedig csak
a higiéniájáról gondoskodik. Ha egy kutya a hátsójára
támaszkodik, azzal a b űzm i ri gyét serkent i m ű köd és re , hogy
a bundáján fe lerősödjék a saját szaga. Ha a bűzmirigy
elzáródik, akkor nincs szagkibocsátás, s a kutya veszít az
identitásából. Ha más kutyákkal találkozik, azok nem fogják
tudni beazonosítani. Ezért fontos a b űzm i ri gyet beindítani.

KUTYANEVEK
H ogy mi lyen nevet adjunk kedvenc négylábúnknak,
ízlésü nktő l függ. Őse i n k pásztorkutyáikat t ulajdonságaik
alapján nevezték el, de nem voltak hÍján a humorn ak sem.
Furcsa és fülbántó azonban, ha kutyánk kedvenc TV-
h ősün k nevét viseli. A következőkben álljon itt néhány

•
igazán eredet i,különös kutyanév: Bat yu, Zseton ,Acél, Uccu,
Csúzli, Veddrá, Degesz, Ezaz, Pracli, Fecni, Migondjará,
Guriga, Papzsák, Iddki, Kivagy, Jódli.
. NEVESíTHETETLEN DOLGOK 197

"Mennyei ez a bűz!"
A legtöbb gazdi megrö könyöd ésére, sok kuty a szeret
meghemp eredni ho lmi néwel sem i ll eth ető anyagban.
Van olyan négylábú, ame lyik perverz gyönyörűséget t alál
abban, hogy megtalálja a legszagosabb állati ürüléket, s
önfeledten, szinte mámoros extázisban m egh en gergőzik
benne. Számtalan t eó ria születe tt ennek magyarázatára,
az egyik l egva l ó szín ű b b az, hogy mivel a kutyák e lőszere­
t ettel szaglásszák egym ás végbe/ét, az erőte ljes trágyaszag
a saját te stükön még izgalmasabb. A kísért és, hogy szago-
sabbá tegyék magukat, nagyon nagy.O lyan ez náluk, mint
az emb ern él a parfüm, fe le rősíti a je llegzetes alapiilat ot.

A KUTYA CSILLAGKÉP

Szíriusz,a kutya csillagképe a legragyogóbb csillagaz éjszakai

égen. 1.46 magnitudo távolságból is látható,s a Canis Major-
hoz tart ozik. A Szírius a kutya szeme. Az ősi egyiptomiak
Oziris isten után nevezték el.

•
198 NEVESíTHETETLEN DOLGOK

"Nem tudom,
mi ütött belém."
Bármely gazdi elmondhatja, hogy a kutyák ugyan szótlanok,
de nem ostobák. Bármilyen bonyolult feladatra megtanfthatók.
A Guinness Rekordok könyvében szerepel egy kutya, amelyik
469 különböző trükköt tudott. Éppen ezért, ha egy kutya
kíváncsiságában felugrál, hogy ki kukucskáljon az ablakon, s
közben lever egy dísztárgyat, s már tudja, hogy ezért milyen
retorzió jár, b űnt ud ato s képet vágva várja haza a gazdáját.
Minél intell igensebb egy állat, annál érzékletesebben tudja
kim utatni megbánását. A legvaló sz ín ű bb, hogy a meghu-
nyászkodás jeleit sorakoztatja fel, lehajtja a fejét és elfordítja
a tekintetét, behúzza a fülét, farkát. És nyomban bűntudatossá
válnak, ha azt látják, hogy a gazdi haragszik.

ROSSZ KUTYA, NINCS VACSORA.. .

DE VAN EGY HALOM ÉDESSÉG!
Egy szilveszteri partin, amin e sorok írója is részt vett, egy
gazdi ragaszkodott ahhoz, hogy be hozza a házba a kutyáját,
mert fázott volna o dakint a kocsiban. Nem is vo lt sem mi
baj, egészen addig, míg ne m sokkal éjfél e lőtt fe l nem
szolgálták a dessze rt et. Egy nagy adag habos, gyümölcsös

•
sütemény még a konyhában, egy alacsonyabb polcon
várta, hogy behozzák. Amikor a háziasszony érte rnent , a
világ legbűntudatosabb border coliie-ját látta maga előtt,
az orrán tejszínhab és morzsák ékeskedtek.
 ATÁVOLI ÖSÖK 201

"Engem akarsz
kóstolgatni, nagyfiú?"
Noha a kutyák (és farkasok) viselkedése egyetemesen
egyforma, vannak olyan te mperament umos fajták, amelyeket
hiába próbálunk rendre szoktat ni. A chihuahua különösen
összeférhetet len kis jószág, nem tű r meg másfajta kutyákat,
vagy kisgyerekeket a falkában. A saját fajtáját, vagy a kama-
szokat már elviseli, de senki mást. S az utcán is nagyon har-
ciasan viselkedik, anélkül, hogy ehhez megvolnának az izmai,
vagy a támogató i. Ezért is választják sokan azt a megoldást,
hogy a nagykabát zsebébe gyömöszölik.

ÓRÁT LEHET HOZZÁJUK ÁLLíTAN I

I
II
A kutyák nak nagyon pont os a bio lógiai őráj uk, s például
másodpercnyi pont ossággal eltalálják,mikor csö rren meg a
vekker reggel a gazdinál.
202 ATÁVOLI ÖSÖK

"Pont ez a lényeg
benne."
A pointereket vadászatok ra tenyészte tték ki, a feladatuk
felkutatni és megmutatni a prédát. Jóllehet a kutya szemének
állásábó l következtet ni lehetne a távolságra is, a pointer
mégis csak arra képes, hogy mutassa, merre van a zsákmány.
Ilyenkor a vadászok megvárják, míg a rejtekből felrebben a
madár; vagy megugrik a nyúl, s már lő nek is. Más kutyafajták
kevésbé alkalmasak az irány megmutatására. Eza képességük
is a farkas ősöknek köszönhető. Amikor a farkas falkából
valamelyik megérzi a vad szagat. jelzi a töb bieknek, akik
még nem vették észre. Néma, de hatékony kommunikáció
ez. Ez a kutya egy mókust vett észre az alj növényzet ben,
s bár nem a m egfe lel ő szögben áll, a jelzése mégis tipikus.

A LEGJOBB FARKAS

Az em berek jobb farkast tenyésztettek ki, mint am i lyenrő l

a természet gondoskodott. A legjobb farkas tulajdonságo-
kat megőrizve a farkaskutyák jobb nyomkövetők, az agarak
gyo rsabb futó k,a huskyk tűrőképessége magasabb , a rott-
weilerek harciasabb ak. S a legnépszerűbb kutya, a német

•
farkaskutya haso nlít a leginkább az ősei re .
204 ATÁVOLI ÖSÖK

" Gazd•1-1-1-1,
•••
hol vagy már?"
Minden kö lyökk utyá nál t raumati kus élmén y az anyától
és a falkatársaktól való elszakadás,am it nyüszítéssel, sírással,
ugatással nyilvánítanak ki. Természet es reakció ez, ami segít
az elveszett kö lyök megta lálásában.
Ugyanakkor, ha a kutya o lyan közegbe kerül, ahol nem
érzi magát kellemesen és biztonságban, szint én hangot ad
egyedülIétén ek. és segftséget vár.A gazdi, ha hosszabb-rövidebb
i d ő re elhagyja a házat sajnos megtap asztalhatja, hogy kutyája
m ilyen módon nyilvánította ki nemtetszését. Ezért még
idejében t isztázni kell, ki a falkavezér,és hogy a kölyök nek
tudnia kell elviselnie az egyedü llétet.

A MAGYAR VIZSLA
Az elegáns, rö vid sző rű magyar vizsla őse
már ho nfoglaló őseinket is hűe n kísért e a
vadászatok során. A .kajta rkodó kop ó" képe
felbukkan a Képes Krónikában is. E l ő ször a
trencséni Zay család kezdte el tenyészten i

•
Ini-ben a vizslat,de csak I 935-ben jegyez-
té k be hivatalosan. A magyar vizsla kiváló va-
dászkutya, a család kedvence és a gyerekek
jób arát ja, de h áző rző n e k alkalmat lan.
 M pofoharapás 62-63
Név- berni pásztorkutya 85
Bluey 62
vadászat 41,
92-93
fülek
állá 170
I, í
intelligencia 42, 57, 198
alvás 128-129
elválasztás 28 magasba emelt farok 68-69 pointer 202-203
mulaló border collie 42, 57, 58, 71 étkezés 93, 94 lágá 171 izzadás 138-139 falkoösztön 41 magyar vizsla 204 puha harapdálás 28, 30

A bot elkopása 40-41, 167 írfarkaskutya 118 forkcsáválás 44-45 Mancs 132

G fegyelem 23 Mátyás király 86 R

afgán agár 11,42 büntetés 77, 154, 180, 184 F
helytelen viselkedés 34 megadá viselkedés rágás 34-35
agarak 86, 202 bűntudat 198-199 fojták 82, 160, genitális zár 156-157
játék 116-117 farok leengedése 78-79 rakoncátlankodás 34
agresszió 58, 65, bűzmirigy 46, 194-195 201 -205 golden retriever 42,85 játék
jutalmazás 24 felemelt mancs 76-77 rottweiler 202
66-67, 81 falkoösztön 11 Greta Garbo 86 ásás 122-123,
eiredele terrier 125, 132 C elhagyatonság 12 124-125 meghunyászkodás 72 honyonfekvés 72-73

cardigan welsh corgi 11, 86 hierarchia 15, 16 H birtoklás 103 puha harapdálás 28, 30 játék 118-119 S, Sz
álkarom 190
ésogyerekek 108-109, III rágás 34-35 kölykök 72 sebesség 142
álterhesség 42-43 Cerberus 177 izoláció 12, hallás 50
státusz 15, 26-27, 31 szájnyalás 74-75 seg ítő kutyák 193
alvás chihuahua 200-201 48-49 hanyattfekvés 72-73 farok kergetése 106-107
szájnyalás 38-39 meghajlás 100-101 Shakespeare, William 107
ágyon osztozás 132-133 kapocs 18 harc 60-61, 89 játékszerek 112-113, 114-115
hátat fordítás 162-163 kölykök 116-117 szocializáció 27 mentőkutyák 132 Sissy 86
álmodás 136-137 Cs státusz 15, 16
hempergés 196-197 meghajlás 100:101 szopás 24-25, 44-45 morgás 86-87 springer spániel 53
kennelek 134-135 csokoládé 33 vadászat 104-105
tárgyak eldobása 103 születés 20-21 státusz 70-71
kölykök 128-129 csontok 96-97 vonítás 12-13 hierorchia 70-71
harc 60-61 ugrálás 120-121 tapasztalat oz emberek között N harc 60-61
kuckó 126 farkosszemet nézni 58,
32-33,67, 178-179 német juhászkutya 85, 132, játékos harc 60-61
megfordulás 126-127 E, É 174-175 játékos harc 60-61 vadászat 112-113
kölykök 15, 16,27,31 zargatás 104-105, 110-111 tisztálkodás 22-23 173, 202 lekuporodás 66
szendergés 130-131 elkülönítés 12, 48-49, 158 kölykök 15, 16,
könyörgés 82-83 magasba emelt farok 68·69
angol mosztiff 62 elválasztás 36-37 27,31 lekuporodás 66 játékos harc 60-61
kötelék 18-19 Ö pofoharapdálás 62·63
ásás 122-123, 124-125 érintés 184-185 farkcsóválás magasba emelt farok 68-69 játékszerek 112-113, 114-115
kutyák ésgyerekek 67, 68, őrző-védők 173, 176-177 útelállás 64-65
ásítás 158-159 emberi érintés 182-183 cél 46-47, 50-51 pofoharapás 62-63 juhászkutyák 85
108-109, III szájnyalás 38-39, 74-75
oz étel elásása 98-99, ételek kölykök 44-45 útelállás 64·65 jutalmazás 24
farok kergetése 106-107 vadászat 41, 92-93, kutyanevek 194 p szendergés 130-131
122-123 birtoklás 96-97
párzás szibériai husky 188
csont 96-97 fegyelem 23 112-113 K
genitáliszár 156-157 szimatolás 52-53, 54-55
B elásás 98-99 fejfordítás 192-193 vonítás 12-13 kaparás 150-151
lobrader retriever 85 meghágás 154-155 szocializáció 27, 183
basenji 163 elbújás 98-99 félelem 90, 131, 170, hűtés kennelek 134-135
látás 100, 111 párt találni 153 szopás 24-25, 44-45
bossethound 137 etetés 93, 94 172-173 hűvös helyek 140-141 komondor 86, 135
legidősebb kutya 62 pekingi palotapincsi 85 szorongás
beagle 85 fűrágás 99 felemelt mancs 76-77 izzadás 138-139 kölykök 15, 41
kocsiablak 142-143 agresszió 65 lopkodás 92-93, 94 pitbull terrier 167 ásítás 158-159
bemutatkozás 71 lopkodás 92-93, 94 fóbiák 90, 131
 elszigetelés 159 nyomkövetés 144-145 újfunlondi 16 Viking 132
hátat fordítás 162-163 terület kijelölése útelállás 64-65 vizsio85, 204-205
lehunyt szem 166-167 koporászás 150-151
orrnyalás 160-161 tárgyválosztás 146-147 Ű y
visszavonulás 164-165 testsúly49, 62 üzés 104-105, yorkshire terrier 85
születés 20-21 Titanic 125 110-111
túlsúly 49 Z
T V zugok 126
tccská 85, 125 U, Ú vakarászás 188-189, Zorbo 62
tanítás 84-85 ugatás 80-81, 190-191
tanulás 56-57 82-83 veregetés 180
telepátia 50 ugrálás 120-121 vicsorgás 80-81

A kiadó köszö netet mond a © W arren Photographic: 7

W arre n Photograp hicne k a könyvben © W arren Photograp hic / Ki m Taylor:
ta lálható képek zö mé nek re nde lkezés re 52, 55,56, 64, 69,75,84,88, 101 , 102, 109,
bo csátásáé rt. 110, 124, 133, 140, 144, 151 , 168, 195
© CORBIS: 12, 40, 48, 105, 143, 189
© W arren Photographic/Jane Burton: A borítón Po ngó, az ango l szetter lát hatá.
9, 10, 14, 17, 19,20 , 22, 25,26,29 ,30 , A bo rítófotó kat készítette:
31,32, 35,36,38,43,44,47, 5 1, 59,6 1, © Csigó László
63,66,70, 73, 76,79,8 0,83 ,8 7, 9 1,9 2,
95,9 7, 98, 106, I 13, I 15, I 16, I 19, 120,
123, 127, 129, 130, 134, 136, 139, 147,
148, 152, 155, 157, 158, 16 1, 162, 165,
166, 170, 171 , 172, 175, 176, 178, 181 ,
182, 185, 186, 19 1, 192, 196, 199,200,
203, 205