Professional Documents
Culture Documents
A villamos gépek közül az egyenáramú forgó gépekkel gerjesztett szinkron gépek termelik az
erőművekben az energiát a különböző turbinák mechanikai munkájából, a transzformátorok átalakítják
először növelve a feszültség szintjét, majd a különböző feszültségszintű és rendeltetésű hálózatoknál
lefelé transzformálják egészen a kisfeszültségű fogyasztók szintjéig. Az energetikai láncolat tehát az
erőműtől a hálózatokon át a különböző fogyasztókig tart. Az u.n. „motorikus fogyasztók” azok a
villamos gépek, amelyek segítségével valamilyen célból mechanikai munkát nyernek.
Forgó villamos gépek közé tartoznak a különböző elven működő generátorok és motorok, amelyek
villamos munkát mechanikai munkává alakítják. Az álló és a forgó részükön kialakított tekercsekben
folyó áramok mágneses terei hozzák létre az indukált feszültséget, vagy a forgórészre ható
nyomatékot.
Azinkron gép Az aszinkron, másképpen „nem szinkron” jelentés alapján a forgó mágneses mező és a
forgórész fordulatszáma nem egyezik meg, nincs szinkronitás.
Az egyenáramú gépek nevükben hordozzák, hogy nem váltakozóáram folyik a tekercsekben, hanem
egyenáram. A forgórész u.n. kommutátoros kialakítású.
4 M 4.1.1. ábra csúszógyűrűs forgórész, Forrás: Marcsa 4 M 4.1.2, ábra Kalickás forgórész, Forrás:
B. 2013 Marcsa B. 2013
A kalickás forgórész is kétféle kivitelű lehet: Öntött, vasmag nélküli, vagy rudazott.
Az ú.n spin hatás elkerülésére a kalickás forgórészt kétkalickásra, vagy mélyhornyúra alakítják ki.
4 M 4.1.3. ábra Rúd kiképzésű 4 M 4.1.4. ábra Öntött kalicka, 4 M 4.1.5, ábra Kétkalickás és
kalicka, Forrás: Marcsa B. 2013 Forrás: Marcsa B. 2013 mélyhornyú forgórész, Forrás:
Marcsa B. 2013
4.M 1.L. 2.1.2, Az aszinkron motor felépítése
Az aszinkrongép főbb szerkezeti részei:
Ez a forgó mágneses mező metszi a forgórész tekercseit/illetve kalickáit és feszültséget indukál benne,
amely feszültség áramot hajt a forgórészben. A forgórész árama által keltett erő és a forgó mágneses
mező kölcsönhatásba lép, a forgórész a forgó mező irányába elfordul, hogy az őt keltő okot
megszüntesse. (Lenz törvénye)
4 M 4.1.6, ábra A működési alapelv Erőhatás elve és a forgórész motoros állapotú áramviszonya,
Forrás: Marcsa B. 2013
A szekunder oldalon(forgórész) az Rx’ egy szliptől függő ellenállás. Tehát induláskor a szlip 0, vagyis
rövidre zárásban van a gép.
Látható továbbá az az üzemi tulajdonsága is, hogy az indító nyomaték viszonylag kicsi.
Ezeket a szerkezeti elemeket és azok működéshez kapcsolódó funkcióit kell bemutatni és magyarázni
képekkel, táblai rajzokkal, egyéb rajzos és animációs illusztrációval.
4 M 4.1.12. ábra Egyenáramú gép kommutátor 4 M 4.1.13. ábra Segédpólusos gép szerkezeti
és szénkefe elhelyezkedése, Forrás: Hollenzer vázlata, Forrás: Hollenzer 2010/2
2010/2
4 M 4.1.23. ábra Külső gerjesztésű generátor üresjárási és terhelési jelleggörbéje, Forrás: Hollenzer
2010/4
A belső jelleggörbéből látható, hogy a gerjesztő áram változásra a feszültség hogyan változik. A
visszamaradó mágnesség Um értékéből indul, majd a meredek emelkedés után a telítődés után lapossá
válik. Az Rt terhelő ellenálláson folyó áram a kapocsfeszültséget eleinte kisebb mértékben csökkenti,
majd visszahajlik. Tehát nem feszültségtartó.
4 M 4.1.25. ábra Párhuzamos gerjesztésű 4 M 4.1.26. ábra Sönt generátor , terhelési (külső)
generátor belső jelleggörbéje, Forrás: Hollenzer jelleggörbéje, Forrás: Hollenzer 2010/4
2010/4
A külső, vagy terhelési jelleggörbéből jól látszik, hogy a kapocsfeszültség a terhelésnél nagyon
egyenetlenül változik, tehát feszültséget nem tud tartani. Egyetlen előnye, hogy az Iz zárlati áram elég
nagy.
Ha a generátornál a soros tekercs mellett egy párhuzamos tekercset is bekötnek a körbe, akkor vegyes
gerjesztésű gépet kapunk. A soros tekercset kétféleképpen lehet bekötni, aszerint, hogy a soros tekercs
fluxusa erősíti a párhuzamos tekercs fluxusát(kompaund kapcsolás), vagy gyengíti azt
(antikompaund).
Ennek megfelelően alakul a külső terhelési jelleggörbe is.
Itt eltekintünk ezen kapcsolások ismertetésétől, mert a szakrajzi leckénknél ezekkel foglalkoztunk.
Látható a képletből, hogy a fordulatszámot a gép fluxusával, a belső ellenállással és a fluxussal tudjuk
változtatni. Ezek a nyomaték-fordulatszám (M-n) jelleggörbére gyakorolt hatását mutatják az alábbi
ábrák.
Indítása nem oldható meg változtatható feszültség táplálással, mert a kis kapocsfeszültség miatt a
fluxus is és a nyomaték is kicsi, tehát a gép nem indul el.
Az alábbi jelleggörbéből látható, hogy induláskor a nyomaték végtelen, csak terheléssel indítható.
Ezért a vontatásoknál jól alkalmazható.
4 M 4.1.32. ábra Soros motor M-n jelleggörbéje, Forrás: Hollenzer 2010/4
4 M 4.1.35. ábra Egy póluspárú kis teljesítményű 4 M 4.1.36. ábra Kiálló pólusú forgórész
szinkron gép forgórésze és állórésze
4 M 4.1.37. ábra Négypólusú gép metszet vázlatai, Forrás: VIAU4035 Átalakító kapcsolások
A szinkrongép üresen jár és egyedül, vagyis nincs hálózatra kapcsolva, akkor az indukált feszültség
az armatúrában megegyezik a kapocsfeszültséggel, aminek a képlete:
Jól látható, hogy a pólus, illetve a gerjesztő feszültség 90 fokot zár be a pólusfluxussal. Ehhez az
alaphelyzethez kell berajzolni a tiszta ohmos, a tiszta induktív, vagy a tiszta kapacitív terhelés áram,
illetve fluxus viszonyait.
Ilyen értelemben is sajátos terhelési állapotként fogható fel a fogyasztók jellegének eredőjéből adódó
feszültség csökkenés , illetve a fékező nyomaték hatása.
Ez értelmezhető motoros és generátoros üzemben is. Generátor esetében a gerjesztett pólus mezeje ƒ
fázisszöggel megelőzve forog az armatúra forgó mágneses mezeje előtt.
A pólus és az armatúra mágneses mezeje közötti szöget nevezzük terhelési szögnek, mivel ennek
nagysága az armatúra áramában, a teljesítményben is megjelenő terhelés nagyságától függ.
4 M 4.1.42. ábra Szinkron motor és generátor terhelési szöge, mechanikai teljesítménye és nyomatéka,
Forrás: Hollenczer Lajos (2010/3)
4 M 4.1.43. ábra A szinkron gép teljesítmény- terhelési szög jelleggörbéje, Forrás: Hollenczer Lajos
(2010/3)
- feszültség azonossága
- frekvencia azonossága
- fázissorrend azonossága
- fázishelyzet azonossága
4.M. 1. L. 5, Transzformátorok
4.M. 1. L. 5.1, Transzformátorok szerkezeti felépítése
4.M. 1. L. 5.2.1, A transzformátor jelentősége, fajtáinak csoportosítása
Célszerű itt is a transzformátorok egészéről valóságos példányon, vagy képeken keresztül bemutatni a
szerkezeti részeket, az adott példány típusát, fajtáját stb.
4 M 4 1 46. ábra Száraz transzformátor 4 M 4.1.47. ábra 400 kV-os olajhűtésű
prespán szigetelésű tekercsekkel és transzformátor egy alállomáson, Forrás: Hollenzer
kivezetésekkel, Forrás: Hollenzer 2010/1 2010/1
A tekercseket hengeres, vagy tárcsás elrendezéssel készítik a vasmag köré. Előzőnél az azonos fázisú
oszlopon egymás fölött van a primer és a szekunder tekercs.
4 M 4.1.50. ábra Hengeres és tárcsás tekercselés rajza 4 M 4.1.51. ábra Olajhűtésű transzformátor
nézetrajzai
Az indukált feszültségek :
Áttételek:
Áramáttétel: ai=I1/I2
U1/U2= I1/I2
Üresjárás
Terhelés
A primer tekercsben indukálódott feszültség- Lenz törvénye értelmében – olyan áramot hajt a primer
tekercsben, amely az U1 rákapcsolt feszültség által hajtott I1 áramot csökkenteni akarja.
Rövidre zárási állapot
Ha a szekunder kört egy fémes vezetővel zárjuk, akkor az U2 értéke 0, a szekunder tekercsen Iz
rövidrezárási áram folyik. Valójában ezt nem üzemállapotnak nevezzük, hanem a szekunder körben a
névleges áramot engedjük át a rövidrezárási méréskor, közben a primer kör névleges feszültségét
mérjük. Ez a névleges rövidrezárási feszültség.
Szoktunk még egy viszonyszámot is használni, a dropot, amely százalékos rövidrezárási feszültség,
megmutatja, hogy a zárlati feszültségben hányszor van meg a névleges feszültség.
Ɛ = (U1z/U1névl)*100%
Transzformátorok párhuzamos kapcsolására akkor van szükség, ha adott teljesítmény átvitelére nem
elegendő egy transzformátor. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a két transzformátor primer tekercsei
közös hálózatról veszik fel a teljesítményt és szekunder tekercseik közös hálózatra adják le.
Az azonos áttétel és az azonos kapcsolási csoport azért szükséges, hogy terhelésnél ne folyjék
kiegyenlítő áram a két transzformátor között, mert ez károsan melegíti a transzformátorokat.
Aszimmetrikus fékkapcsolások.
Ezek közül nem tudunk mindegyikkel részletesen foglalkozni, illetve kitérünk a követelményekben
nem szereplő, de a villamosmérnök képzéshez szervesen tartozó korszerű, modern hajtásszabályozás
néhány megoldására.
sebességvezérlés.
Minden hajtásnál, ahol a sebességet illetve a pozíciót vezérelni kell, szükség van
között.
• egyenáramú motor,
• aszinkron motor,
• szinkron motor,
• léptető motor.
A korszerű villamos hajtáshoz a fenti elvi ábrán látható blokkvázlat elemein kívül más is
hozzátartozik. Ezeket szemlélteti a következő ábra.
4 M 4.1.60. ábra A szabályozott villamos hajtás elvi felépítése, Forrás: saját szerkesztés
Ezen az ábrán látható, hogy a villamos gép a tengelyén Mt terhelőnyomatékot omega szögsebességű
hajtást mechanikai áttételen(fogaskerék, fogasléc, ékszíj stb) ad le a Hajtott mechanizmusnak. Látható,
hogy az Érzékelők kapnak jelet egyaránt az energetikai egységből, a villamos gépből, a Mechanikai
áttételből és a Hajtott munkagépből, amelyet a védelemhez, illetve az irányító programhoz juttat el.
Az aszinkrongépeket lehet durván (a hálózatra közvetlenül kapcsoljuk), vagy lágyan indítani. Utóbbi
esetben valamilyen módon csökkentjük az indítási áramlökést. Ez rövidrezárt forgórészű motorok
esetében u.n. csillag-delta kapcsolás alkalmazását jelenti. Vagyis először Y kapcsolásban kapják
meg a tekercsek a tápfeszültséget, így az indító áram a harmadára csökken. Igaz az indítónyomaték is
harmada lesz, majd valamilyen időkésleltetési mód után átkapcsoljuk a tekercsvégeket háromszögbe.
Lehet még rövidrezárt motort indítótranszformátorral is indítani, ahol szintén csökkentett
feszültséget kapnak az indítás elején a tekercsek. Lágyindítást lehet megvalósítani ellenpárhuzamos
tirisztorpárral is.
4 M 4.1.63. ábra. Csúszógyűrűs motor önműködő forgórészindítóval két forgásiránnyal, Forrás: saját
szerkesztés
Egyenáramú motorok forgásirány váltásának az alapelve, hogy a gerjesztő tekercs pólusait cseréljük
fel. A mágneskapcsolókkal, (kontaktorokkal) ezt a vezérlést valósítjuk meg.
A fékezés sokféle funkcióhoz, illetve feladathoz kapcsolható. Egyik ilyen, hogy a forgásirány
váltásakor a forgórészeket előbb le kell fékezni, hogy az átkapcsolás után az ellenkező irányba
tudjanak forogni.
A mai kor technikai csúcsán a modul rendszerű és nagy integráltságú hajtások állnak. Ennek
egyik válfaját, termékcsaládját mutatjuk be vázlatosan.
Az SPM előnyei
-Párhuzamosított modulok a nagyobb
teljesítményű rendszerek (45kW – 1.9MW)
megvalósításához
-A fékezési energia hajtások közötti hasznosítása
a közös DC-busz felhasználásával
-A fékezési energia visszavezetése
a hálózati táphoz, aktív bemenet felhasználásával
-Tisztább áramjelalak a 12, 18 vagy
24 ütemű egyenirányítók vagy aktív bemenet
alkalmazásával
4 M 4.1.4. táblázat Az SPM rendszer és előnyei, A Unidrive SP terméksor Katalógus 2012