11.

o Mozaikos könyvvel felkészülési útmutató pótvizsgára

és gyakorló feladatsor megoldással

Felkészülési útmutató:
A 8 hetes nyárra szerezzetek magatok mellé egy magántanárt. Hetente egyszer kétórás foglalkozás kb
2000-4000 forint, egész nyárra 8x2000-4000=16000-32000, ezt diákmunkával te magad max két hét
alatt meg tudod keresni, ha anyagi gondokkal küszködtök. Ha a tanár segítségével végiggyakorlod
ezt a dokumentumot, akkor az augusztus végi pótvizsga feladataihoz nagyon hasonló feladatokat
csinálsz meg, és biztosan sikerülni fog! De ne felejtsd el: a magántanár csak abban segít, hogy
elmagyarázza a dolgokat, hogy megértsed az anyagot. A HETI EGY DUPLA MATEKÓRA
TANÁRRAL NEM LESZ ELÉG A SIKERES VIZSGÁHOZ!!! MINDEN NAP LEGALÁBB 30
PERCET EGYEDÜL KELL VELE FOGLALKOZNOD, MINDEN NAP TANULNOD KELL
ÖNÁLLÓAN, HOGY SIKERÜLJÖN! DE HA EZT MEGTESZED, BIZTOSAN MEGLESZ!!!

Használati útmutató ehhez a word dokumentumhoz:

 először a könyvből az elméletet - definíciók, tételek – tanuld
 a könyvbeli és az itt leírt kidolgozott feladatok segítségével kell megértened a témát
 azután gyakorolj a itt leírt feladatokból a könyvben. A könyv feladatainak megoldásait az
interneten itt találod:
http://moldan.hu/mozaik-sokszinu-matematika-tankonyvekben-kituzott-feladatok-
megoldasai/
 Az inernet keresőjébe beírod a témakört, és nagyon sok további feladatot találsz megoldással,
oktató videókat: egy a sok közül https://zanza.tv/matematika
 digitális tananyagokat is találhatsz, ezek közül egy:
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/matematika/matematika/matematika-11-osztaly

A pirossal írt tananyagok címei a Mozaikos könyvekben a kiadási év dátumától függetlenül ugyanazok.
A zárójelbe írt oldalszámokat a 2016-os kiadásból írtam ki, másik évben kiadott könyvekben ez eltérhet!

Kombinatorika
Könyvben elméletet tanulni: Permutációk, variációk és Ismétlés nélküli kombinációk (13-22.o) definíciói és tételei
http://www.ementor.hu/?q=node/76
Kidolgozott feladatok a könyvben: Permutációk, variációk anyagrésznél (13-18.o) 1-6. feladat
Ismétlés nélküli kombinációk anyagrésznél (20.o) 1, (25.o) 4. feladat

1.) 0 ; 5 ; 6 ; 7 ; 8 ; 9 számkártyákkal hány hatjegyű páratlan szám van, hogy minden kártya csak egyszer használható?
megoldás: (ismétlés nélküli permutáció) külön vesszük az 5 7 és 9 végződést: 5 végű: 4*4*3*2*1=96db
7 végű: 4*4*3*2*1=96db
9 végű: 4*4*3*2*1=96db összesen: 3*96 = 288 db

2.) 0 ; 5 ; 6 ; 7 ; 8 ; 9 számkártyákkal hány olyan háromjegyű szám van, hogy a kártyák ismétlődhetnek?
megoldás: (ismétléses variáció) 5*6*6=180db

3.) Hányféleképpen lehet sorba rakni egy fehér, egy zöld, egy kék, egy piros és egy sárga golyót?
megoldás: (ismétlés nélküli permutáció)
Az első helyre 5 színből választhatunk, a másodikra a maradék 4-ből, a harmadikra a maradék 3-ből stb.,
azaz összesen n! -ba behelyettesítve 5! 5·4·3·2·1=120 lehetőség van.

4.) Hányféleképpen lehet sorba rakni egy fehér, két zöld és három kék golyót?
megoldás: (ismétléses permutáció)
Ha mind a 6 golyó különböző színű lenne, akkor n! 6! = 6·5·4·3·2·1=720 lehetőségünk volna. A két zöld golyót 2·1=2, a
három kéket pedig 3·2·1=6-féleképpen lehet sorba rakni. Mivel az azonos színűeket egyformának tekintjük, az egymás közötti
sorrendjeiket nem különböztetjük meg, tehát a 720 lehetőséget 2-vel, ill. 6-tal el kell osztani,
n! 720
azaz -ba behelyettesítve összesen  60 lehetőség van.
p1! p 2 ! p 3 ! 1 2  6
5.) Egy 12 csapatos labdarúgótornán hányféle sorrend alakulhat ki a dobogón?
megoldás: (ismétlés nélküli variáció)
Az első helyre a 12 csapatból bármelyik kerülhet, a második helyre a maradék 11-ből, a harmadikra a maradék 10-ből
választhatunk, azaz összesen 12·11·10=1320-féle sorrend lehetséges.

6.) Egy 5 házból álló házsort szeretnénk kifesteni. Hányféle kifestés létezik, ha 4-féle festékünk van?
megoldás: (Egy házhoz csak egyféle festéket használunk, a festékeket nem lehet keverni.) (ismétléses variáció)
Mind az 5 házhoz használhatjuk bármelyiket a 4-féle festék közül, azaz összesen 4·4·4·4·4=1024 lehetőség van.

7.) 20 gyerek közül 7 mehet kirándulni. Hányféleképp választhatod ki a 7 gyereket? (ismétlés nélküli kombináció)
megoldás: A kiválasztottak sorrendje nem számít, ezért kombinációval számolunk:
n n!  20 
   -ba behelyettesítve    77520 Számológéppel: 20 nCr 7
 k  k! n  k ! 7
8.) Egy 10 tagú társaságban mindenki mindenkivel kezet fog. Hány kézfogás történik?
megoldás: (ismétlés nélküli kombináció)
1. megoldás: az első ember 9 másikkal fog kezet, a második 8 emberrel (az elsővel való kézfogását az első embernél már
beszámítottuk), a harmadik 7 emberrel stb., azaz összesen 9+8+7+6+5+4+3+2+1=45 kézfogás történik.

2. megoldás: minden ember 9 másikkal fog kezet, ez összesen 9·10=90. Így azonban minden kézfogást duplán számolunk
(mindkét "kézfogónál" beleszámítjuk), tehát kettővel el kell osztani, azaz összesen 90/2=45 kézfogás történik.
10 
3. megoldás: annyi kézfogás történik, ahányféleképpen kiválaszthatunk 2 embert a 10-ből. Azaz    10!/(2!·8!)=45
2
4. megoldás: felrajzolod a gráfot, megszámolod az éleit.
9.) Laci, Emőke, Pisti, Éva, Ica és Béla versenyeznek. Mennyi a valószínűsége, hogy Pisti nyer, és egy lány lesz a harmadik?
megoldás:
kedvező esetek száma: 1  4  3  3  2  1  72
összes eset száma: 6! 720
kedvező/összes = 72/720 = 0,1

Hasonló feladatok a tankönyvben: Permutációk, variációk anyagrész után (18.o)1,2,3,4,5. feladat

Ismétlés nélküli kombinációk anyagrész után (26.o) 1,3,4,6,8. feladat

Gráfok
Könyvben elméletet tanulni: Gráfok – pontok, élek, fokszám (40-43.o) definíciói és tételei
Kidolgozott feladatok a könyvben: Gráfok – pontok, élek, fokszám anyagrésznél (38.o) 1. és (40.o) 3. feladat

1.) Hat tanuló mindenki mindenkivel egy mérkőzést játszik. Eddig Andi egy mérkőzést játszott, Barnabás és Csaba kettőt-
kettőt, Dani hármat, Enikő és Feri négyet-négyet. Rajzolja le az eddig lejátszott mérkőzések egy lehetséges gráfját!
megoldás: A1-D3-EF44-BC22

2.) A városi középiskolás egyéni teniszbajnokság egyik csoportjába hatan kerültek: András, Béla, Csaba, Dani, Ede és Feri.
A versenykiírás szerint bármely két fiúnak pontosan egyszer kell játszania egymással. Eddig András már játszott
Bélával, Danival és Ferivel. Béla játszott már Edével is. Csaba csak Edével játszott, Dani pedig Andráson kívül csak
Ferivel. Ede és Feri egyaránt két mérkőzésen van túl.
a) Szemléltesse gráffal a lejátszott mérkőzéseket! megoldás:

6 65
b) Hány mérkőzés van még hátra? megoldás:     15 meccs összesen  15  6  9 meccs van hátra
 2 2
c) Hány olyan sorrend alakulhat ki, ahol a hat versenyző közül Dani az első két hely valamelyikén végez?
megoldás: Ha első  5! 120 féleképp követhetik, ha második, akkor is ugyanennyi  240 sorrend lehet
Hasonló feladatok a tankönyvben: Gráfok – pontok, élek, fokszám anyagrész után (45.o) 1,2,5. feladat
 Hatvány, gyök
Könyvben elméletet tanulni: Hatványozás és gyökvonás azonosságai (66.o) és Törtkitevőjű hatvány (74.o)
Kidolgozott feladatok a könyvben: Hatványozás és gyökvonás anyagrésznél (66-69.o) 1-5. feladat
Törtkitevőjű hatvány anyagrésznél (75-78.o) 1-5. feladat

1

4
a3  a 2

1

1.) Hozd egyszerűbb alakra a  a
4 8 5

1 3 1 3 1 1
   5
a3  a a4 a
4 1 7
2 2
a 4 2
a 4 
megoldás: törtkitevőjű hatvánnyal 1
 1 5
 1 5
 7
 a4 8
a8

a  a
4 8 5
a a 4 8
a 4 8
a 8

1

4
a3  a 2 4
a 3  2 a 1 42
a 32 24 a 14 a 6  a 4 8 a 2 8 5
megoldás: gyökkel   8   a
1 4
a1  8 a 5 42
a12  8 a 5 a2  a5 a7
a  8 a5
4

Hasonló feladatok a tankönyvben: Hatványozás és gyökvonás anyagrész után (70.o) 1-4. feladat
Törtkitevőjű hatvány anyagrész után (79.o) 1-4. feladat

Logaritmus

Könyvben elméletet tanulni: A logaritmus fogalma (93.o)

Kidolgozott feladatok a könyvben: A logaritmus fogalma anyagrésznél (93-96.o) 2-8. és 10. feladat

2.) Számítsd ki a betűk értékét:

1
log 1 81  A A log B 125  3 B  log 16 C   C 3log3 2  D D
3
2
A
1
log 1 81  A megoldás: a logaritmus definíciója szerint    81
3 3
A
1
azaz    3
1 A
 
 3 A és 81  3 4 3 A  34   A  4  A  4
 3
log B 125  3 megoldás: a logaritmus definíciója szerint B 3  125 B 3  53  B  5
1 1
1   1 1 1
log 16 C   megoldás: a logaritmus definíciója szerint 16 2  C 16 2
 1
  C
2 2
2
16 1 4
16
D 3log3 2  2  D
log 3 2
3 megoldás: a logaritmus definíciója szerint

Hasonló feladatok a tankönyvben: A logaritmus fogalma anyagrész után (97.o) 1-5. feladat

3.) Oldd meg az exponenciális és logaritmusos egyenleteket!

Kidolgozott feladatok a könyvben: Exponenciális egyenletek anyagrésznél (85.o) 1 és 2. feladat
3
a) 3  3x  megoldás:
81
1
32
31 x  4
3
1
4
1 x
3 3 2

7

1 x
3 3 2
mivel az exponenciális függvény szigorúan monoton, az alapot elhagyhatom
1  x  3,5
x  4,5
 b) 4 x1  32  3 2 megoldás:

2 
1
2 x 1
 25  2 3
16
2 2 x2  2 3
mivel az exponenciális függvény szigorúan monoton, az alapokat elhagyhatom
16
2x  2  / 3
3
6 x  6  16
6 x  10

10 5
x   1,6
6 3

Hasonló feladatok a tankönyvben: Exponenciális egyenletek anyagrész után (91.o) 1.abcd feladat

Kidolgozott feladatok a könyvben: Exponenciális egyenletek anyagrésznél (87.o) 5. feladat

c) 9 x  8  3 x  9  0 megoldás:

3  x 2
 8  3x  9  0

y  3 x  behelyettesítve y 2  8  y  9  0
8  64  4 1   9  8  64  36 8  10
y 1, 2     y1  9 y2  1
2 2 2
y1  9  3x
32  3 x
mivel exp fv szig mon
2x
ellenőrzés: 9 2  8  32  9  81  8  9  9  81  72  9  0
y2  1  3x pozitív szám hatványa mindig pozitív, ezért nincs megoldás
Hasonló feladatok a tankönyvben: Exponenciális egyenletek anyagrész után (91.o) 1.j feladat

Kidolgozott feladatok a könyvben: Exponenciális egyenletek anyagrésznél (86.o) 3. feladat

d) 2 x1  2 x  2 x1  14 megoldás:
2x
1
 2 x  2 x  21  14 / 2
2
2 x  2  2 x  4  2 x  14  2 2 x kiemelése
2  1  2  4  28 /  7
x

2 x  2 2 mivel az exponenciális függvény szigorúan monoton nő, az alapot elhagyhatom

x2
2 1 2 1
ellenőrzés: egyenlet bal oldalába x  2 -t visszahelyettesíve 2  2  2  21  2 2  2 3  2  4  8  14
2

balo=jobbo, ezért x  2 jó megoldás

Hasonló feladatok a tankönyvben: Exponenciális egyenletek anyagrész után (91.o) 1.ghi feladat
 Könyvben elméletet tanulni: A logaritmus azonosságai (102-105.o)
Kidolgozott feladatok a könyvben: A logaritmus azonosságai anyagrésznél (104.o) 1 és 2. feladat
Logaritmikus egyenletek anyagrésznél (107.o) 1. feladat
e) log 3 x  5  4 megoldás:
kikötés x  5  0  x  5
34  x  5
76  x
összevetés a kikötéssel: 76  x  5 teljesül
Ellenőrzés: az egyenlet bal oldalába visszahelyettesítve x  76 -ot log 3 76  5  log 3 81  4
balo=jobbo, ezért x  76 jó megoldás
Hasonló feladatok a tankönyvben: A logaritmus azonosságai anyagrész után (106.o) 1. és 2. feladat
Logaritmikus egyenletek anyagrész után (114.o) 1.ab feladat

Kidolgozott feladatok a könyvben: Logaritmikus egyenletek anyagrésznél (108.o) 2 és 3. feladat

   
f) lg x  2  lg 2x  6  1  1g 2,5 megoldás: kikötés: x  2  0  x  2 és 2x  6  0  x  3
lg x  2  lg 2x  6  lg 10  lg 2,5 a közös rész lesz a kikötés: x  3

lg x  2  2 x  6  1g
10
2,5
 
lg 2 x  10 x  12  lg 4
2
mivel a logaritmus függvény szigorúan monoton nő, az lg-t elhagyhatom
2 x 2  10 x  12  4
2 x 2  10 x  8  0  a  2; b  10; c  8
10  10 2  4  2  8 10  100  64 10  36 10  6
x1, 2    
4 4 4 4
x1  4 és x2  1 , összevetés a kikötéssel: x  3  x2  1 nem lehet megoldás
x  4 megoldás
ellenőrzés: egyenlet bal oldala lg 4  2  lg 2  4  6  lg 2  lg 2  lg 2  2  lg 4
egyenlet jobb oldala  lg 4  tehát x  4 jó megoldás

g) log 2 x  3  log 2 2x  3  1 megoldás: kikötés: x  3  0  x  3 és 2 x  3  0  x  1,5

x3
log 2  log 2 2 a közös rész lesz a kikötés: x  1,5
2x  3
mivel a logaritmus függvény szigorúan monoton, az lg-t elhagyhatom
x3
2
2x  3
x  3  22 x  3
x  3  4x  6
x  1
ellenőrzés log 2  1  3  log 2 2   1  3  log 2 2  log 2 1  1  0  1
Hasonló feladatok a tankönyvben: Logaritmikus egyenletek anyagrész után (114.o) 1.cdefgh feladat
 Függvények
Exponenciális és logaritmus függvények
Könyvben elméletet tanulni: Csak az alapok (106.o) első fél oldal az 1. kidolgozott példáig
Kidolgozott feladatok a könyvben: Egyenletek és függvények anyagrésznél (170.o) 1 és 2. feladat és (171.o) 4. feladat

1.) Ábrázold: y  2x y  3x

f x  log 2 x

Gyakorló feladat: ábrázold és jellemezd a következő függvényeket f x   3

x 1

és g x  log 2 x  1
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/matematika/matematika/matematika-11-osztaly/az-egesz-kitevoju-hatvanyok/exponencialis-fuggveny
https://www.mozaweb.hu/Lecke-MAT-Sokszinu_matematika_11-1_Az_exponencialis_es_logaritmusfuggveny-100801
http://zanza.tv/matematika/osszefuggesek-fuggvenyek-sorozatok/exponencialis-fuggvenyek
http://zanza.tv/matematika/osszefuggesek-fuggvenyek-sorozatok/logaritmusfuggvenyek

Trigonometrikus függvények
Tankönyvben ez nagyon nehézkesen van leírva. Meg lehet nézni a kidolgozott feladatokat, de csak a függvény ábrázolásától:

f x  
1
Kidolgozott feladatok a könyvben: Egyenletek és függvények anyagrésznél (170.o) 1. feladat  sin 2 x ábrázolásától kezdve,
2
   
2. feladat g  x   2  sin  x   ábrázolásától kezdve, (171.o) 4. feladat, (174.o) 3. feladat h x   2  sin  x   ábrázolása
 4  6
Amit én a füzetbe leírattam veletek, azokon a feladatokon menjetek végig: lépésenként ábrázolni és lépésenként jellemezni, akárcsak
ahogy a lenti két kidolgozott feladatban.
 A google-ba beírjátok: trigonometrikus függvények ábrázolása és jellemzése és kidob egy csomót
http://zanza.tv/matematika/osszefuggesek-fuggvenyek-sorozatok/periodikus-fuggvenyek-transzformalasa
http://users.itk.ppke.hu/~adorjan/matematika/pdfs/13.pdf
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/matematika/matematika/matematika-10-osztaly/a-trigonometrikus-fuggvenyek/trigonometrikus-
fuggvenyek-transzformacioi
https://www.mozaweb.hu/Lecke-MAT-Sokszinu_matematika_11-3_Trigonometrikus_fuggvenyek-100805

 
Ábrázoljuk és jellemezzük a valós számok halmazán a f : x  3 sin  x    3 függvényt!
 2
- az alapfüggvény (szinuszgörbe) lerajzolása sinx grafikon
grafikon felrajzolásának lépései:
- a zárójelen belüli  szám az x tengelyen való ellentétes irányú víz-
   
szintes eltolást jelöl: sin  x   itt jobbra -vel.sin(x- )grafikon
 2 2 2

- a zárójel előtti számmal szorzás a grafikon x tengelyen levő pontjai

helyben hagyja, a többi az x tengelytől lefelé és felfelé nyúlik,
- negatív számmal szorzásnál a grafikon az x tengelyre tükröződik,
azaz fejjel lefelé fordul.
 
3  sin  x   , itt az x tengely metszéspontjai helyben maradnak, a
 2

többi a 3-szorosára nyúlik lefele és felfele. 3sin(x- ) grafikon
2

- a zárójelen kívüli  szám az y tengelyen való azonos irányú

 
függőleges eltolást jelent, 3  sin  x    3 , itt 3-al felfelé.
 2

3sin(x- )+3 grafikon
2

Teljes függvényvizsgálat vagy jellemzés menete:

1. Értelmezési tartomány (ÉT) megmutatja, hogy mely számokat írhatjuk be az x helyére a függvénybe.
2. Érték készlet (ÉK) megmutatja, hogy az értelmezési tartomány x-eit beírva milyen függvény értékeket
= y - okat kapunk.
3. Zérushely (zh) megmutatja, hogy a függvény grafikonja hol érinti vagy metszi az x tengelyt.
4. Szélsőérték hely és érték (min/max) megmutaja a függvény legkisebb (minimum) vagy legnagyobb
(maximum) pontjának helyét, ami a pont első x koordinátája és értékét, ami a második y koordinátája.
5. Meredekségi viszonyok (monotonitás), ami megmutatja, hogy a függvény grafikonjára az x   -nél
felállva balról jobbra   irányában sétálva lefelé haladok (szigorúan monoton csökken), vízszintesen
megyek (monoton), vagy felfele haladok (szigorúan monoton nő).
6. Paritás, periodikusság:
Egy függvény páros, ha grafikonja az y tengelyre tengelyesen tükrös (ha a papírt az y tengelynél
félbehajtjuk, akkor a grafikon két oldala fedi egymást, ilyen például a koszinusz görbe és az
abszolútérték függvény x V betű alakú grafikonja is).
Egy függvény páratlan, ha grafikonja az origóra középpontosan tükrös (ha a papírt az origó körül
1
180°-al elforgatva önmagába megy át, ilyen például a szinusz görbe és az függvény hiperbolája is).
x
Egy függvény periodikus, ha grafikonja ismétlődő szakaszokból áll (ilyen például a szinusz görbe
melynek periódusa 2 , azaz a grafikon 2 -nként ismétlődő szakaszokból áll ).
  
A f : x  3 sin  x    3 lila függvény jellemzése/teljes függvényvizsgálata az előbb leírt szempontok alapján:
 2
1. ÉT x  
2. ÉK y   y  0 ; 6
3. zérushely x  k 2 k  Z
4. max hely x    2k min hely x  2k
max értéke y  6 min értéke y  0
5. szig mon nő x  0 ;    2k szig mon csökk x   ; 2   2k
6. periodikus függvény, periódusa 2
páros függvény
nem páratlan függvény

 
Ábrázoljuk és jellemezzük a valós számok halmazán a f : x  2 cos x    2 függvényt!
 2

grafikon

cosx

cos(x+ )
2

2cos(x+ )
2

2cos(x+ )-2
2

függvényvizsgálat

ÉT  x   ÉK  y   y   4 ; 0

zérushely x  2k k Z

3 
max hely x   2 k min hely x   2k
2 2

max értéke y  0 min értéke y  4

  3    
szig mon nő x   ;   2k szig mon csökk x   ;   2k
2 2   2 2

periodikus függvény, periódusa 2 , nem páros függvény, nem páratlan függvény

Gyakorló feladat: ábrázold és jellemezd a következő függvényeket f x  cosx    és g x  2 sin x  2
 Trigonometria

Könyvben elméletet tanulni: A szinusztétel (134.o) A koszinusztétel (140.o) és 142. oldalon a táblázat
Kidolgozott feladatok a könyvben: A szinusztétel anyagrésznél (135.o) 1. (136.o) 3. (137.o) 4. feladat
A koszinusztétel anyagrésznél (140.o) 1,2,4. feladat

1.) Egy háromszögben   60 ,   40  , b  20 cm . Számítsd ki a többi oldalt és szöget, és a háromszög területét!

A háromszög belső szögeinek összege 180         180   100     180     80 

a sin  a sin 60  a 0,866
A szinusz tételt felírva  behelyettesítve     a  26,94  27 cm
b sin  20 sin 40  20 0,6428
A koszinusz tételt a szokásos jelöléssel felírva c  a  b  2  a  b  cos 
2 2 2

behelyettesítve c  27  20  2  27  20  cos 80 
2 2 2

 c 2  729  400  1080  0,1736  1129  187 ,5  941,5  c 2  941,5  30,7 cm  c

a  b  sin  27  20  sin 80  540  0,9848
A háromszög területe: T     265 ,9 cm 2
2 2 2
Hasonló feladatok a tankönyvben: A szinusztétel anyagrész után (138.o) 1,2,3,4. feladat
A koszinusztétel anyagrész után (142.o) 1. és 2. feladat

Könyvben elméletet tanulni: nincs megfelelően leírva, a kidolgozott feladatok megoldásaiba beillesztettem a lényeget.
Kidolgozott feladatok a könyvben: Trigonometrikus egyenletek anyagrésznél (156.o) 1. feladat
2.) Mekkora  valós szám, ha cos   0,5 ?

1  60  k 360 valós számra (  -re) átszámítás 60   3,14  180   1,05  2k
 2  60  k 360 valós számra (  -re) átszámítás  60   3,14  180   1,05  2k
3.) Mekkora  , ha
sin   0,866 cos   1,7071

1  60  k 360  1  cos   1 

 2  180  60  120  k 360 nincs mego

1
tg  3 ctg  2,5 ? ctg   2,5
tg
  60  k180  tg  0,4    21,8  k180 
Hasonló feladatok a tankönyvben: Trigonometrikus egyenletek anyagrész után (162.o) 1.bc feladat
http://zanza.tv/matematika/geometria/trigonometrikus-egyenletek-megoldasa
A könyv nagyon szűkszavú és nehéz feladatokat hoz, magam írok könnyebbeket:
Mekkora  valós szám, ha sin   0,7071 ?
Mekkora  , ha cos   0,866 sin   1,7071 tg  2,5 ctg  3

4.) 2 sin 2   5 sin   3  0 egyenletet oldd meg fokban számolva!

új ismeretlen bevezetése: sin   x

2 x 2  5x  3  0
 5  25  4  2   3  5  25  24  5  7
x1, 2    x1  0,5 x2  3
4 4 4
visszahelyettesítés sin   x -ba
x1  0,5  sin  x2  3  sin 
1  30  k 360  1  sin   1 
 2  180  30  150   k 360  nincs mego
Hasonló feladatok a tankönyvben: Trigonometrikus egyenletek anyagrész után (162.o) 5.ab feladat
 Koordináta-geometria

Egy háromszög csúcsai A 4 ; 7 B2;  1 C 3; 8

Könyvben elméletet tanulni: Szakasz osztópontjának koordinátái (felezőpont (198.o) és harmadolópont (199.o)
A háromszög súlypontjának koordinátái (202.o)
Kidolgozott feladatok a könyvben: felezőpont (198.o) 1. feladat, harmadolópont (199.o) 2. feladat, súlypont (202.o) 4. feladat

1.) Számold ki AC oldal harmadolópontjainak koordinátáit!

 2  a1  c1 2  a 2  c2   2   4  3 2  7  8   5 22 
A -hoz közelebbi harmadolópont koordinátái: H A  ;  ;   H A ; 
 3 3   3 3   3 3
 2  c1  a1 2  c2  a 2   2  3   4 2  8  7   2 23 
C -hoz közelebbi harmadolópont koordinátái: H C  ;  ;   HC  ; 
 3 3   3 3  3 3 
Hasonló feladatok a tankönyvben: Szakasz osztópontjának koordinátái anyagrész után (203.o) 1,2,3,8. feladat

Könyvben elméletet tanulni: Az egyenest meghatározó adatok (irányvektor (204.o) normálvektor (206.o) iránytangens/meredekség (208.o)
Az egyenes normálvektoros egyenlete (213.o)
Az egyenes irányvektoros egyenlete (215.o)
Kidolgozott feladatok a könyvben: Az egyenest meghatározó adatok anyagrésznél (205.o) 2. (207.o) 4.
Az egyenes normálvektoros egyenlete anyagrésznél (213.o) 2,3. (214.o) 4. feladat
Az egyenes irányvektoros egyenlete anyagrésznél (215.o) 1. feladat

2.) Írd fel BC oldalegyenes egyenletét!

BC egyenessel párhuzamos BC irányvektor: BC  c1  b1 ; c 2  b2   v3  2 ; 8   1  v1 ; 9
v 90 -os elforgatásával az egyenes normálvektorát kapjuk: n9;  1 , az egyene s egy pontja B2;  1
Az egyenes normálvektoros egyenlete:
n A; B az egyenesre merőleges vektor, az egyenes egyenlete: Ax  By  Ax0  By 0
P0 x0 ; y0  az egyenesen rajta levő pont,
ebbe behelyettesítve n9;  1 és B2 ;  1 koordinátáit BC oldalegyenes egyenlete 9 x  y  19
Hasonló feladatok a tankönyvben: Az egyenes normálvektoros egyenlete anyagrész után (214.o) 1-6. feladat
Az egyenes irányvektoros egyenlete anyagrésznél (218.o) 1,2,5,6. feladat

Könyvben elméletet tanulni: Két pont távolsága (195.o)

Kidolgozott feladatok a könyvben: Két pont távolsága anyagrésznél (195.o) 1. és 2. feladat

3.) Számold ki AC oldal hosszát!

AC oldal hossza megegyezik AC vektor hosszával:
AC 3   4  ; 8  7   7 ; 1 , ennek hossza: AC   AC1 2   AC 2 2  7 2  12  50  7,07
Hasonló feladatok a tankönyvben: Két pont távolsága anyagrész után (197.o) 1,2,3. feladat

Könyvben elméletet tanulni: A kör egyenlete (225.o)

Kidolgozott feladatok a könyvben: A kör egyenlete anyagrésznél (225.o) 1. (226.o) 2. feladat
4.) Írd fel AB oldalfelező merőlegesének egyenletét!

AB oldalfelező merőleges egyenese átmegy AB felezőpontján:

 a  b a  b2    4  2 7   1 
FAB  1 1 ; 2  ;   F  1; 3 rajta van az egyenesen
 2 2   2 2 
és merőleges AB oldalra, ezért AB vektor normálvektora lesz az egyenesnek:
AB  n2   4  ;  1  7   n6 ;  8 merőleges az egyenesre
az egyenes egyenlete: Ax  By  Ax 0  By 0
ebbe behelyettesítve n 6 ;  8 és F  1; 3 koordinátáit AB oldalfelező merőlegesének egyenlete 6 x  8 y  30
 5.) Írd fel annak a körnek az egyenletét, melynek középpontja B , sugara 3 egység hosszú!

K u ; v középpontú r sugarú kör egyenlete x  u    y  v   r 2

2 2

B2;  1 és r  3 -t a kör egyenlete: x  2   y   1  3 2  x  2   y  1  9

2 2 2 2
behelyettesítve

6.) Írd fel annak a körnek az egyenletét, melynek egyik átmérője az AB szakasz!

AB átmérő  felezőpontja a kör középpontja K  F  1; 3

AF szakasz hossza, ami az AF vektor  1   4; 3  7 hossza r  AF  3   4  5
2 2
a kör sugara az

a kör egyenlete: x   1   y  3  25  x  1   y  3  25

2 2 2 2

Hasonló feladatok a tankönyvben: A kör egyenlete anyagrész után (232.o) 1. és 2. feladat

Könyvben elméletet tanulni: Két egyenes metszéspontja (219-220.o)

Kidolgozott feladatok a könyvben: Két egyenes metszéspontja anyagrésznél (219.o) 1. feladat

7.) Számítsd ki az e : 3 x  y  1 és g : x  3 y  7 egyenes metszéspontjának koordinátáit!

kétismeretlenes egyenletrendszert írunk fel e és g egyenletével
g egyenes egyenletéből kifejezzük x -et: x  3 y  7
x -et behelyettesítés e egyenes egyenletébe 3 3 y  7  y  1
zárójel felbontása  9 y  21  y  1
y  2
x  1  M  1 ;  2
Hasonló feladatok a tankönyvben: Két egyenes metszéspontja anyagrész után (223.o) 1. és 2. feladat