1. évfolyam Budapest, 1908. évi Apritis ho 1-én 5. sem Elektrotechnika ELOFIZETESI ARA Egéss évre 20 korona Peigvre 10 korona Megielenik minden 6 1 és 15 -én A ,MAGYAR ELEKTROTECHNIKAL EGYESULET“ HIVATALOS KOZLONYE ML, ZSIGHOND-UTCZA 1. szim VL, EOTVOs-UTCZA 38. SzAM A lap. szellemi részét illet6 kozlemények a szerkesztiséghez 11, Zsigmond-uteza 1. sz4m eléfizetésre és hirdetésekre vonatkoz6 értesitések pedig a kiaddhivatathoz VI, Edtvés-uteza 38. szém intézendok. A Magyar Elektrotechnikai Egyesiilet* tagjai 4 lapot “dijmentesen kapjak. Az egyesillet czime: VIL, Raikéczi-ut 30, Hindetésok egyseri koaléstnek rai: egy egése oldal 100 Korona, fél oldal 52 Korona, negyed oldal 28 Korona. Allands jellegi hirdetések drdra megfete mményt adn nged- Alldst keresok Wirdetéscit, ha egyestlet ket sorig aimentsen és kilinben is Tendkivil m sikelt akon kozO}0k. Szerkeszt6 bizottsdg. Lipernowsty Karoly Exger Gyula Straub Sindor Chitel Vilmos Deutsch Lajos Dr. Dubsy Alfred Finger Gyula Fischer Béla Dr. Holitecher P41 Hollés Jorsef ‘Sxl Arpad Haktujay Karoly Vicar Reinhold Werltner Richard Molnér Lajos ci Karoly Pintér Jozsef Péschl Imre ‘Sépkéz Sindor Stromszky Sandor Fiszerkeszt0 Stark Lipét Scerkeszidk: TsaMula Mili és Zi srnowsky Ferencz. Lehigh Valley Transit Co.* lentown tromos telepe. Herman Jozsef0l. — Az elektromentallurgia.jelenlegi hielyzete,"— Fodor Istvan. — Lapsvemle. — Czletihirek, — Egyesiiletihirek. — Hirdetések Tartalomjegyzék : A ,,Lehigh Valley Transit Co.“ Allentown-i elektromos telepe. Ifa: Herman Jézsef. — Folytatas és vege. — Ezek utén attérhettink a 17—21 mezokin elhelyezett konverter berendezésekre és a. kimené 13200 voltos vezetékek kapesoldsara, melyek sémaja a4, bran van felttintetve. ‘A 13200 voltos gyiijiskrdl harom szakaszkikap- csolén é egy olajkapesolén. at jutunk a transzfor- matorhoz, a mely a feltintetett kapesolds révén a 3- fazisu dramot 6-Fézisuvd alakitja at. Az olajkapesolot szolenoidok zarjék és nyitjdk, a melyekbe kis késes kapesolin at jut az dram a 125. voltos egyiranyu dramu segédgydjtobdl. E kapcsol6 fels6 allasdban a zir6, als6 allasiban pedig a nyité szolenoid makbdik; a kapesolo mellett levi segédkontaktus pedig a kap- csolotablin elhelyezett piros és zbld. limpa beiktata- saval jelzi, hogy a bekapesolis, illetve kikapcsolés tényleg megtirtént. Az olajkapesold és transzformator kozt van egy dramreduktor az ampéremeter s egy relais szimara; e relais vasmagja tulterieléskor felhu- zidik s kontaktust létesit az olajkapesol6 nyito szo- lenoidja széméra, mire az olajkapesol6. automatikusan ‘jtésinen latunk ket fesziltség-reduktort négy biztositoval ellatva (6000 volt fesziiltségen alul 3 dlombiztosité is elegendé). E ket reduktorhoz a cosy, illetve az dram és fesailtséy kizti fazis- eltolédast jelz6 készulék van kapesolva (power factor indicator), melynek ,ampérekapesaihoz~ vagy az 500 kow-os konverter, vagy a kimené 4gak éramteduktora kapesolhatd. Ez’ az atkapcsolés az u, 1. ammeter jack" ital ‘Wriénik és pedig a sémén léthato ket rugalmas fémnyelv révén, a melyeket egy betolhaté dugasz. széjjel feszit; minthogy ezt az 500 voltos konivertert a vAltakoz6 aramu oldalr6l inditjék, szin- kronizal6 berendezésre itt nines szkség. A konverter hat Aramvezetd gyilrijérdl_jOvo hat kabel kizfl hdrom az indit6 “berendezéshez vezet, mely a kap- csol6tablétol elktlnitett s a gép kbzelében felalitott mérvanylapon elhelyezett két 3 polusu kapesold- bol ail Ha mindkét ki ip meg. A jobboldali kapesolit also allasiba tév30 fesziiltség kb, 240 voltra emelkedik, mig a_bal- Oldali-kapcsolé als helyzetében a ‘mar szinkron fir Konverterre a teljes 439 volt fesailtséget engedhetjik ‘Az egyirényu aramu oldal nivekeds terhelésével ELEKTROTECHNIKA 1908 aprilis ho 1 eszkbzlik. A magnes-shunt menetei hérom szeriesbe kapesolt rendszert képeznek, melyekben az dram irdnya egy négypolusi. kapesol6val_kommutélhaté, ha a megindult konverter forgésirdnya_helytelen lenne. Az aramot szakaszonkint kell megszakitani mert a magnestekeresekben indi- téskor igen nagy fesziltség indu- kalédik, Minthogy & compound kor verterek parallel kapesoldsa_azo- nos a compound. generatoroké- val, kiegyenlité gyijtésinre van saiikségtink, melyrOl indités alatt az ealizslovezteklekapesot- at, Ez 500. kw-os konverterek foldelt” negativ gyajtével_bimak Sa mar fentebb _ ismertetett okokbél a kiegyenlits gytjtével egyatt a gép kézelében” vannak elhelyezve. A 2 vezetékes 300 kw-os konverter berendezése teljesen az0- nos az 500. kw-oséval, csupan szinkronizalé kapesoloval van ellt- va, minthogy e gép az egyirinyu 4ramu_oldairél is indithato. A kon verter é a generitorok kizé szinkronizald készilék és. f Kimpak iktathatok, a feszil reduktorok pedig a’ transzformator alaesony feszUltségi 430 voltos ol- daléhoz vannak kapesolva. Ug) csak ez az alacsony_ feszilt forgéaram hasznditatik a ventilator motorok hajtisdra szolgalé induk- czids. métorokhoz. A. fotranszformatorok _alatt légkamra huzédik végig, a melybdl a. levegd a transziormatorokon, mindvalami kortén at kiszabadulva mesterséges hitést Iétesit. EI kamrat az emlitett ventildtorok 4. Abra fellép6 _fesziltségesés kompenzéldsara, illetve a feszilltség_szabalyozéséra_ az ismert médon_hérom indukezids tekereset iktatnak a gép elé. Ezek az indukezids tekeresek olajban vannak és a transzfor- wétorok kizelében a géphazban dllanak. Az induk- cabs tekeresek szeries-menetel a szabdlyozdst, ugy mint a compound generdtoroknal, automatikusan téplaljak. Az aléllomasokra mend 13200 voltos vezeték mindegyik agaban egy-egy ampéremeter van megfeleld dramreduktorral. Az olaj- kapcsolot_ motor zérja &_ nyitja; a piros illetéleg 20d jelz6 limpa, mint kapesolésbél léthaté, mar a kis kézi kapesolé bekapeso- lasakor jelez, nem ugy mint a szolenoiddal ' mikid6 lampak, a melyek esak a befejezett kapcso- last jelzik. A fenti_hérom ampéremeter korében arom maximal relais van; ezek azt az drambort zérjak tulterhelés esetén, a mely dramkér a métort a kap- cesolé kinyitisdnak megielel6 iranyba forgatja. Az egyik ampéremeter korében van a mar ismertetett ,ammeter jack" s egy wattora szimllo. Minthogy kimend égak tisztin Konverterek szdmara szolgéltainak dramot, a1908 prilis ho 1. wattdra szdmldl6t egyenl6 fazismegterhelésre szerkesz- tették t. i. egy amperedramkérrel s csillagkapcsoldsu elétét, ellendllasal a fesziltségi_korben. A kimend vezetéket a villdmhéritok eldtt fojthtekercsekkel lattik el. Maguk a villamharit6k szakaszkikapcsol6kkal kiik- tathatok, szerkezetiik pedig eléggé érdekes, hogy azzal bévebben foglalkozzunk Az 5, abran feltiintetett rajzban léthatd az IL, IL, IIL. fOvezeték az F fojtotekercsekkel. E fojt6 tekercsek egy forgasi hyperboloidnak megfeleléen készilitek. Nagy deriiltséget keltett amerikai_szak- korokben, a midén egy német professor kisititte, an welftt 5, Abra, hogy a General Electric Co. fojtétekerescket azért készit igy, hogy jobban simuljanak a vezetdk a tekerestdl gerjesztett erdvonalakhoz. Ennek azonban mas az oka; ugyanis a hengeresen készitett fojté- tekercsek vizszintesen szerelve kOzepén_lesillyednek, mert esakis ket végpontjukon vannak. felerésitve 8 igy az egyes menetek felil érintkeznek. Tiszt k elkerilésére késziilnek e fojtotekeresek kOzép- felé kisebbed6 menetekkel ‘Az Sz. szakaszkikapesolik utén vannak villim- haritok, melyek még kiln Sz; Kapcsol6kkal birnal Ezen S2i kapesolokon vannak a D_,fesziltség dete torok*, (Voltage-detectors.) E_ készilékek egy kis légtires tiveggémbben elhelyezett és _csapdgyakon kinnyen forgé Kallék rendszerébol dllanak, melyek csuesban végzid6 kiils6 szélei egyiranyban’ gorbil- nek. Ha mar most fesziltség uraikodik a kapesokon, @ kerekek forgdsba jimnek s igy jelzik a. személyz nek, a mely a villmharité esetleges javitésdval fog- lalkozik, hogy a szetkezet érintése veszélyes. Ha az Sz szakaszkikapesoldk nyitva vannak, ugy e detec torok azt rigtin jelzik az altal, hogy megallanak. E detectorokkal elldtott kapesoktol G grafit.ellendl- lésokon at jutunk a V villdmharitokhoz ; ezek egymds ELEKTROTECHNIKA 31 mellé helyezett kis maryény mezokon > alakban foscerelt ink hengerekbd lana, melyek igy, ey folytonos czik-ezak’ vonalban haladé és légrésekkel ellatott levezetést_képeznek Harom ily teljesen hasonl6 rendszer egymas kozott 5 kézepén ugyanily V és G elemek Kézbeik- tatdsdval a folddel van osszekotve. E_ mérvanylapok, mint elemek egymas _mellé helyeave tetszbleges fesatiltségig haszndlhatok, igy pl. 13 ily elembdl, a_rajzunkban_ felttintetett 5 ‘helyett, 30000 voltig haszndlhats villdmharitdt nyerink. Egy ily 30000 voltos telepen (a Schenectady Albany-Troy campeon, estos Zour, ayes 7. abra, varosoknak a Hudson folyé esésénél_feldlitott kOz— pontjaban) volt alkalmam viharos id6jérds alkalmaval az ily rendszerii villémhéritondl a légkori kistléseket megfigyelni, melyek drdkhosszat szakadatlan tartottak s minden nagyobb fényjelenség nélkiil, a j61 ismert szikra kistilések zugé hangja mellet foiytak le. ‘A-4, Abraban latjuk, hogy a maximal relais-Ktol kapesolt egyirényu dram minden alkalommal egy relais-n megy 4t, _mely azalarmesengo aramkorét zarja. A kapesolasi séman latjuk tovabb, hogy min- den egyes reduktor_ala- sony fesziltségii kore az esetleges atités okozta veszély elhdritistira, egy ozs foldelt gyajt6re van kapesolva Az eddig leirt kap- esoldsi sémak’s az azokon felttintett:szerkezetek is mmertetése utan nem szk- ségesa tovabbiak részletes kapesolisi abréjat koz01- ném, a mennyiben tisztan let megérthet6k Tesznek. ‘A 13200. voltos generétorok felszerelése sza- kaszkikapesolokb6l, motorral operalé olajkapesoldk- bol, egy ampéremeterbél, egy voltmeterbdl, egy waitora’ szdmlalob6l és wattmeterbdl dll, a hozza fartoz6 dram és fesziltség reduktorokkal és a sz Kronizalé berendezéssel. Ugyancsak a generdtormezin foglal helyet egy atkapesol6, a melylyel a g6zgép bedmiési szelepét a hozzdkapesolt motor révén nyitai és zamni lehet A gerjeszt6 gépek és gyilféjik teljesen normalis berendezést mutatnak; mint érdekesebb alkatrészt csupin az dramvisszafolydst gétlé autamatat akarom megemliteni, a mely egyuttal maximal kikapesol6 is 6, Abra. suk ital is konnyen32 ELEKTROTECHNIKA Sa melyre a generdtoroknal azért van sztkség, mert mint mar emlitettem, egy akkumulatortelep dllandéan © gerjesztOk gydjt6jére van kapcsolva. ‘A 6-dik abrdban feltintetett max. automatén az F fotekercsen_kiviil, mely tekeres rovidzdrlatndl a kinyilést okozza, egy M melléktekercs is van, melyen ‘it dram sake akkor mehet, ha K kapesol6 ‘zirddik. Egy voltmeter (Weston réndszerd_permanens mag nessel) csakis addig tartja nyitott.dllapotban eK kapesol6t, mig a polarités helyes. Mihelyt a polaritas megvaltozik, aK kapesold zérodik és egy er6s éram- Woket az M tekercs segélyével a kapcsolot kinyitja. Ugyanakkor nyilik az $' segédkapcsolé is, mely ext az erds dramot megsziinteti. 1908 prilis ho 1. Megemlitend6 még a 2300 volt gyiijtdk foldzdrlat— mutaté berendezése, mely hérom feszaltségreduktorbst s harom lampabol ll. Ezek kapesolésat a 7. dbra mutatja, a melybél konnyen lathaté, hogy mihelyt egy vezeték foldzdrlatot kap, az anak” megfelelé Himpa kialszik, A tovabbi berendezések koziil mar esak a tap- veretik indukeziés reguldtorai érdekesek, a melyek azonban egymagukban is megérdemlik, hogy azokkal kiln czikk keretében foglalkozzam.* = Eldadta a szerzd az Egyestletnek mérceius fib 6-ki ‘lgsében, Az elektrometallurgia jelenlegi helyzete. Ar elektrometallurgiai iparok kizil 1886 eldtt esak a vorisréz raffindld eljérds létezett, mig a tobi €lektromos fémipari agak csak az utolsé husz évben keletkeztek. A kovetkezdkben adjuk Kershaw utén* ennek a most mér 6ridsi jelentdségii iparnak dtné- zetes képet. Aluminium. E fém gyértésdt Amerikéban 1888-ban kezdték a Hall-eljarés szerint, a SvAjezban pedig 1889-ben a Héroult-eljaras szerint. Az eljarés most mar mindenditt egyforma és lényegileg abbot Ail, hogy aluminiumoxidot elektrolizélnak; a folyadék olvadt dllapotban 1év6 kriolitbél és foldpathdl ail és az elektrodak szénb6l készillnek, 1889-ben 85 tonnét gydrtottak, 1906-ban 12,000 tonndt. Jelenleg 14 gyar foglalkozik e gydrtisi aggal ; egyattvéve 85,000 Wéerd- vel rendelkeznek. Eurépaban 1902 dta lényeges sza- adatom nem ll érvényben, tehdét most mar min= denkinek médjaban van aluminiumot gyérthatni, a mi kivdnatos is, mert a kereslet nagyobb, mint a kindlat ; ez kbd! erdsen bdvitik is a meglévs gyar- telepeket. Az aluminiumot most erdsen hasznaljék az automobiliparban, altaldnos ontési czélokra és por alakjéban a ,termit* és ,weldit" nevezetii hegesztési eljérdsokhoz. Most, hogy Schoop Parisban_ kidol- gozott egy autogén forraszté eljardst, varhaté, hogy az aluminiumot még jobban fogiék keresni, mert konnyebben készithetnek beldle ipari fdzdedényeket is. Arany- és eziist raffinélés. Az aranyat a Wohtwill-eljéras szerint aranykloridb6l ejtik ki és az exiistot Moebius szerint oly eztistnitrétoldatbol, a mely szabad salétromsavat tartalmaz, Ez ut6bbi elié- réshoz ujabban zselatint haszndlnak, hogy a katédén * Engineering Magazine, 1907, now. sima, dsszeftiggd lerakédés keletkezzék, Gyértési ada- tokat nem hoznak nyilvanosségra. Czink. Az elektrotizist nagyobbara esak vas targyaknak czinkezésére hasznéljék. Hruschau-ban (Ausztria) és Winnington-ban (Cheshire), Hoepfner szerint gydrtanak czinket elektrolitikus uton czink- Kloridbél, mint az ammoniakszodagydrtés mellék- termékébol, A czinknek érczeibdl val6 termelésével érleteznek de Lavel Svédorszdgban és Ferraris ltaliéban. Diamantin. Ha aluminiumoxidot egy kevés szilicziumoxiddal keverve elektromos kemenczében hevitenek, ezt a terméket kapjak, a mely por alakjaban agyaggal és vizzel keverve nagy hbfoku kemenczék tizallé falazdsdnak bevondséra szolgél. Gyartjak a Diamantinwerke Rheinfeldenben. Grafit. Kemény mindségi mesterséges grafitot Acheson gyart Niagara Falls-ban 1892 6ta. Elektromos kemenczében antraczitot hevit, a mely a benne Iévé tisctatlansiggal karbidot képez ; tovabbi hevitéskor a karbid felbomlik és a karbon visszamarad grafit alak- jaban, Niagara Falls-ban most 2000 Ierdvel évi 2000 tonna grafitot termeinek. Acheson 1906-ban oly eljérdst taldlt fel, a melylyel elektromos kemenczében puha grafitot tud késziteni; mindsége egyenletesedb, mint a természetes grafité. Az eljirés) ismeretlen. A kemény fajtat fokEp elektrodéknak hasznaljak. Kalezium. E fémet tigy készitik, hogy olvasztott kaleziumkloridot és fluoridot elektrolizalnak. A katéda alig érinti az elektrolit feliletét, mert kulnben a felolvasztott kalcium ismét feloldédik. A kalczium ipari termelésével jelenleg csak az Elektrochemische Werke* foglalkoznak Bitterfeldben (Németorszdg). E gydrtés fejlédésének egyedili akadélya az, hogy a kaleziumot az iparban nem tudjék felhaszndini.1908 diprilis ho 1 Kalcziumkarbid é aczetilén, Ha meszet és kokszot elektromos kemenczéhen hevitenek, kalezium- karbid keletkezik. Nagyban eldszir gydrtotta Willson (Spray, Egyestilt-Allamok) 1893-ban, Kérdlbelal ugyan- akkor Moissan tandr is készitett karbidot périsi labora- toriumaban, Jelenteg 60—70 gyar foglatkozik ezzel az iparral, a melynek termelése 90—100,000. tonna évenként, 24 millid korona értékben, A kalezium- karbidot eddig csak vildgitdsra és forrasztésra hasz- naltak, de eldreléthatélag még nagyobb jelentdségre fog jutni a kalezium-czianamidnak nevezett méitrégya- anyag gyartisa révén, Karborundum. Ez nem més, mint sziliczium- karbid (SiC), a melyet olymédon gydrtanak, hogy kokszot, homokot és ftirészport elektromos kemenczé- ben 2—3000 "C.-ra hevitenek; feltaldloja az amerikai Acheson. 1892-ben 450 kg-ot készitettek, 1905-ban mar 2,800,000 kg-ot. A smirglinek egy masik helyettesitdje az ui. n. ‘alundam, a mely akkor keletkezik, ha banxitot (agyag- foldhidrat) elekitomos. kemenczében izzitanak. Natriam. E fémet most mar majdnem kizarOlag clektrolitikus uton gyartjak megolvasztott marénétron- bol. Legelterjedtebb Castner eljardsa. A fémes natriumot fokép nétrium-czianid és -hiperoxid gyértiséra hasz- naljék. Az ulébbit Amerikaban ,oxon* név alatt erdsen hirdetik és tiseta oxigen elbéllitésdra vasdroljak. NikKel. A Hoepjner-féle eljiris szerint ré2- kalezium- 6s nikkelkloridoldatbél elektrolizaljak a nikkelt. Ilymédon dolgozik az Allgemeine Elektro- metallurgische Gesellschaft Papenburgban ‘Az ,Orford Copper Co.* az Egyestit-Allamok- an anddénak nikkelszulfidot haszndl, katédanak nikkelpléhet é flrdének nikkelklorid-oldatot. Az igy hyert nikkel 99,5°/c-0s. Sault Sainte Marie-ban (Canada) a Hybinette szabadalom alapjan dolgoznak. A furd6 hig nikkel- szulfatb6l all, a melyhez. kevés bérsavat vagy foszfor~ savat tesmnek. Az anddat vasnikkel-rézitvizetbol készitik, a katédat pedig Iyukacsos zsdkba zért és farémaba erdsitett rézpléh képezi Olom. Trail-ben (Britt-Kolumbia) hasenéljak a Dretts-féle eljérdst; itt naponta 90 tonna raffindlt Olmot tudnak termelni. Az andda a nyers6lom, a fiirdé pedig dlomfluoszilikat. A tisztités dllitolag majd- nem tokéletes. Gn. Az énnak elektroltikus vagy elektrotermikus gyairtdsa eddig még nem sikerult. Ellenben nagy jelentdségd ipar lett a pléhedény-gyartas hulladékairdl val6 dnlevdlasztés, Elsinek Goldschmidt alkalmazta gyakorlatilag Essen-ben ; farddje marénatronoldatb6l ailott, Ennek az iparnak most az a baja, hogy nem tud elég pléh-hulladékot kapni; ex okb6! tb gyérnak ELEKTROTECHNIKA 33, az tizemét be kellett sziintetni, Nehdny alkali-gyar felvette az Gnsok készitését gydrtdsi kOrébe. Sylolicon. Ezt is Aciteson gyéttja, hasonl6 médon, mint a karborundumot é ugyanazokbol az anyagokb6l, csupdn kisebb hofokndl. A termék Aili tolag tiizmentes és azért tégelyek, kemenczék és tglak készitésére alkalmas. Sziliczium. Tone késziti Niagara Falls-ban oly médon, hogy finomra droit és jél dsszekevert homokot é szenet hevit elektromos kemenczében. A hofokra nagyon kell igyelni, kildnben karbidok keletkeznek. Tone szerint a szilicziumot dezoxidélé szernek Iehetne haszndini a vas- és aczéliparban, tovabba aluminium helyett a ,termit*-keverékben. Eddig a kereslet esekely. Vas és aczél. E két fémnek az elektromos kemenczében vali készitésével, illetdleg e feladat megoldaséval fokép franczia elektrikusok foglalkoztak 1809—1900-ban, a midén a karbid-krach bekovet- kezésekor nem volt egyéd dolguk és a rendelkezéste maradt vizerOknek és elektromos kemenczéknek més- kép valo kiliaszndldsdra iparkodtak. Egyik-mésik eljarés gyokeret is vert a gyakorlatban ; kilondsen a Héroult-iéle 65 a Kjellin-féle aczélratfinald eljarisok terjedtek el tigy Eurépéban, mint Amerikéban ‘A Heroult-féle kemeneze a _tégelytipushoz tartozik. A két vertikalis szénelektréda és a meg- olvasztandé nyersanyag kit el6bb ivet inditanak meg; a mint azonban az anyag megolvadt, a ket clektrddat lestilyesctik a feldletig. A tisatitas befej tével a még sziikséges karburit-adagot keverik az anyagba és a tégely tartalmat kitiritik Kjellin kemenczéje indukezids-rendszert, azz tulajdonképpen nem més, mint egy transzformator, a melynek szekundér menetét maga a tisatitands vas, vagy aczél képezi. Ennek az a nagy eldnye van, hogy az egész hémennyiség ott keletkezik, a hol ara szlikség van; a kemencze tehat kevesebbet szenved é minthogy elektrodék nem kellenek, azok tisztétlansgai sem kerilhetnek a vasba. Kjellin el rasét haszndljak Gysinge-ben (Svédorszag), Gurtme!- lanban (Svajez), Krupp-nal és Vickersnél Mas eljérdsok a Stassano-téle, a mely nem utatott fel sikert és a Keller-é, a mely szintén nem valt be elégee. Héroult-nak még egy misféle kemenczéje is is van, a melyben az egyik elektréda a fenéken fekszik. A hevités kombindlt iv- és ellendillés-hatéson alapszik. E kemencaében koksz helyett faszenet is lehet haszndini. Vasitvézetek. Az clektromos kemenczének a vas dtvizésére valé felhaszndlasébél hatalmas ipar lett. A vasat szilicziummal, krémmal, mangéni wolframmal, molibdénnel & vanadiummal otvozik,34 ELEKTROTECHNIKA E téren is Moissan tanar volt az sittord, a gyartassal fokép Francziaorszdgban és a Svajczban_ foglal- koznak. A legnagyobb gyar Szavéjaban van a svajczi hataron, a hol a ,Société Electrometallurgique Girod 18,000 lerdt haszndl ki az ily vasitvizetek készi- tésére A vanadiumaczéit fokép az automobiliparban keresik, a ferrosziticziumot dezoxidélasra hasznaljak, a t0bbi Otvozetekkel pegig a ritkibb fémeket viszik be az aczéiba; azt taléltak ugyanis, hogy az aczél mindsége egyenletesebb, ha nem a tiseta fémet, hanem annak vasdtvizetét keverik bele az olvasztott aczéiba. 1908 aprlis ho 1. Varésréz. E fém raffindlésa a legrégibb elektro- metallurgiai fémipar targya, mert mar 1869-ben kezdte Elkington, Pembrey-ben (Dél-Wales). Az 6 eljarisa azonos volt a maival; a mi valtozott, az esak a gyartés mérete. Pembrey-ben évenként 250 tonna elektrotit- rezet termeltek, mig ma az évi vilagtermelés 400,000 agyis az Osszes nyersréztermelésniek 53°/1-a ima Europaban és Amerikaban 34. ‘Az utols6 évek javitisai fokép a kézimunkanak a gépmunkdval valé helyettesitését czélozzik. Ezen- Kiva az elektrolitbe Kevés sésavat tesznek, hogy az exiist, a mely kilOnben elveszne, eztistklérid alakjaban kicsapddjek. Fodor Istvan. A Magyar Elektrotech- nika Egyesiilet szerelési szak- osztalya megorokiteni Shajt- van e férfiu érdemeit, mivé- szies kivitelt) bronz-plakettet helyezett el az Egyesillet eld- adési termének faléra Maso- lata ez annak az eztist-relief- nek, a melyet a szakosztély Fodor Istvin-nak ti éves igazgat6i jubileuma alkalmé- val Atnyujtott. A midén itt reprodukaljuk et az emlék- tablat, nemesak az dnnep- Késbol_vessziik ki koteles résziinket, hanem élunk az alkalommal, hogy olvasoink- kal_megismertessak Fodor Istvin tevékenységének és palyafutésinak fob mozza- natait. Fodor Istvin osszek0t- tetése az_elektrotechnikaval igen korai eredetii, Seakmank erdsdramu_ Agazaténak bol- esojénél alt drt, a midén az els Edison-féle beren- dezések elkészitésében Te val egyitt vettrészt 27 eszten= dovel ezeldtt. O volt az, a ki a kontinens legelsd haromvezetékes miivét épitette Atfien-ben és annak tizemét is verette. Hazank akkor nyerte vissza 6t, a midén 1893- ban a Ludapesti Altatéinos Villamossdgi R.-T. fomér- ndke lett, E villalat igazgato- séga csakhamar_ felismerte benne a nagy kaliberii vezet6 férfiu tulajdonségait és 1808- ban a mii vezérigargatojava neverte ki; e diszes és feleldsségtelies allésra at nemesak nagy maszaki tudd- sa, hanem kereskedelmileg is saéles latokire és nem csekély mértékben az a ked- veliség is qualifikalta, a melyet a foviros tarsadal- manak minden részében ma- fnak megszerezni_ nagy el- foglaltsiga mellett is réért. Fodor Istwén élete f0- lyésa_a_ strenuous life" jellegével bir. © ama kevesek egyike, a kik nemesak aban litjak élettik feladatét, hogy a réjuk bizott vallalattal azonositva magukat minden szaktudasukat és Osszekot tetésiket a vallalat_felviré- goztatasénakszentelik, hanem {dt szakitanak arta is, hogy a szakirodalmat gazdagitsik és hazdjuknak — gazdasigi és tdrsadalmi téren is 6 szolgélatokat tegyenek. Fodor Istvdn ez érdemes gardénak egyik tagja ; tobb értékes Kinyvet és szakezikket irf, a napi lapokban nem egyszer a nagykbzinséggel ismertette az elektrotech- nika haladasait, az Iparegyestiletben megteremtette1908 prilis ho 1 az elektrotechnikai szakosztilyt és végill_hazdnknak a kalfolddel val6 Osszekottetése érdekében is mikodott, a midén a Société Littéraire Francaise de Budapest* alapit6i koz6 beailt. Az ily férfiu sokszorosan_kiérdemelte, hogy @ magyar elektrotechnikusi kar neki az elismerés koszo- rujét étnyujtsa Egyestlletink felszerelési szakosatélyinak kildOtt- sége Fodor Istvin ezistbe Ont plakeltjét_mérezius ho T-én adta at. A koldottség. s2Gnoka kifetette, hogy bar ELEKTROTECHNIKA 35, a budapesti felszerel6.czégek hivatisuk szakszertt mive- lécében szivesen vetik ali magukat az dramszolgaltat firsulatoktol eldirandd szigoru. szakszer szabilyoknak, és eldirdsoknak, de az aramszolgiltatd térsulatok timo- gatdeat kérik, a'sajnos, nagy szimmal szaporodé kontar- iparosok elleni védekezésben; ennek kapesin kozoilte Fodor vezérigazgstoval a szakosztily ujabban megaila- pitott programmiat is Fodor vezérigazgato nagyon szivesen fogadta a kaldottséget és a kOldottség tagjaival folytatott hosszabb beszelgetés sorén kildldsba helyezte a szakosztily érde- keinek sajat részérdl trténendd lelkes timogatasit, Lapszemle és muszaki hirek, Dinamégépek, elektrométorok, transzforma- torok é mas elektromos gépel. Magas frekvencziaju alternator. A rohamosan fejld6 drétnélkuli telegrafidban és drétnélkilli tele- fonidban igen fontos szerep jut a magas frekven- czidjualterndtoroknak. lly gépek épitése azonban rendkivili konstruktiy nehézségexbe atkizik, mint az a kovetkezd példdbél is kivildglik. Teételezzik fel, hogy kivintatik egy 100,000 periodusu alternator, melynek hajtiséra egy perczenként 30,000 fordulattal jaro gézturbina szolgél; ex esetben az_ alternator forgorészének atmérdjétalig lehetne 15 cm.-nél nagyobbra venni, hacsak a gép_széjjelrobbandsat nem akarndk koczkéztatni. Minthogy a generator mésodperezenkénti fordulatszéma 500 volna, igy tehat minden egyes fordulatnal 200 teljes periodusnak kellene lefolyast _nyernie; a polusosztis tehat_nem haladhatné meg a 3 millimétert. lly kis helyre egy polust é a megfeleld dréttekercseket elhelyezni azonban nem volnank képesek. Ep ezért Cohen L. més megolddsi médhoz folyamodott. © ugyanis egy hosszu tengelyre tibb alternatort szerel egymés mellé olyképen, hogy az els6 gépet kivilrdl gerjeszti, mig a mésodik gép gerjesctése ax els6 gép szolgéltatta nagy periodusu valt6éram segélyével torténik, Hason- loan a masodik gép diltal szolgéltatott aram a harmadike goiterdtor gerjesctésére fordittatik és igy tovabb. Ez elrendezésr6l_ els6_pillanatban_azt hinndk, hogy az els generdtort6l gerjesztett_masodik gép draménak periodusszima kétszerese lesz az elsnek, a harmadik gép draménak periodusszima_kétszerese lesz a masodikénak stb. Ez az okoskodés azonban teljesen hibés, mint az a kivetkezOkbdl kitdinik Az els generdtor magnesmezejét egyiranyu ram ltesiti s ha az armaturan lev6 vezet6k szama ny €& a magnesmezd pillanatnyi értéke ®;, akkor az indukalt elektromotoroserd pillanatnyi értéke nd 108 dt minthogy pedig ® — By, Fi cos g, Hol Bm, =a Keg — indukcio maximalis értéke és y — ot, mely kifejezésben © az armatura szdgsebesséxét jelenti, igy tehat e= om dh m dpe = e 10 dt = — TOF at Bm Ficos at - _ F = Er sin o = {ie Bay Fro sin ot = E sin ot hol Ee ete 10° a feszilltség maximélis pillanatnyi értékét jelenti és az ennek megfeleld armaturadéram Ex aoa ia (t=) Ha megfeleld kapaczitésu kondenzétort helyeztink az dramkirbe ugy, hogy rezonanczia dlljon el6, akkor Az els generdtor dramaval gerjesatett masodik gene- rétorra vonatkoz6lag fenti megfontolésok alapjén ihatjuk, hogy em Ae * 108 dt36 ELEKTROTECHNIKA itt azonban = By Fy sin ot COS p —~ Buy Fe sinat cosot és do, dt. = Bim Fe @ cos uugy hogy & = @ cos 2ot = E2 cos 2ot hol « ma Ea — Gy Ba; Fro Az aramintenzités pedig cos (at — Ws) s kondenzitor segélyével létesitett rezonanezia esetén Ey Re vagyis a_mésodik generator szolgdltatta valtakozi- ram periodusszima éppen kétszerese az elstiének in cos 2at Hasonlé médon levezethet5, hogy rezonanczia esetén Ea ei ib = RF sin Sot azaz a harmadik generitor éraménak periodusszama haromszorosa az i: periodusszdmanak és igy tovabb. Lithatjuk tehat, hogy az ily médon dsszekapesolt alterndtorok periodusszdmai nem —sokszorozédnak, hhanem csupdn csak dsszegezidnek. Vagyis pl. tiz egyenld generator esetén, ha az els6 gép_periodus- szama 10,000, akkor a tizedik gépé 100,000 lesz Természetes, hogy ily Osszetett alternétorok szerkesztése tekintettel a nagy fordulatszémra nehéz- ségekkel jér. Igy a lamindlt polusokban kétségtetentl fellépd nagy timegdramok egymaguk is sok zavart okozhatnak. Az elrendezés hasznavehetdségérdl ezért a gyakorlat fog csak biztos itéletet mondhatni Coen, EL. World. 1908, I 15 Modern métorayartas. Fenti czim alatt Rothert A a motorgyairtast illetdleg a Kivetkezd eredményre jut ; Kis és kizépnagysfign egyiranyu- és harom= fazisu dramu métorok a mai drak metlett csakis mint tomegdruk dllithatik eld, miért is szikséges, hogy egése gépek vagy azok egyes részei raktérra készit- fessenek, Annak keresztilvihetésére, hogy a tomeg- tist ne csak a nagy gydrak, hanem kisebb ipar- Sk, sziikséges, hogy lehetdleg nagy terjedelemben szabvanyok késziljenek. Szabvanyozhatik: 1. Egész gépek, oly. médon, hogy azok médositésok nélkiil lehetdleg_altaldnosan alkalmazhat6k legyenek, 2. Egy & ugyanazon gép részei olyképen, hogy a fesziliségtl és a fordulatszam- 1908 aprilis ho 1 tol magunkat lehetdleg fuggetlenitstk. 3. Oly gép- részek, a_melyek tObb géptypusndl haszndlhatok, hogy ezaltal egyes részek nagy mennyiségben val6 gyartdsat keresztlvihessik. Kalen targyalja ezeken kivil a métorok bur- kolasit, a fogaskerdk ttételeket, szoritdk elrendezését, tengelyeket, csapagyfedeleket, armaturakat &5 kollek- torokat. Kapcsolatosan a fentiekkel tobb egyirdnyu éramu elektrométorra vonatkoz6 szémpéldaval kimutatja, hogy a szabvanyozds a gyakorlatban miképen viheté keresz- till, s melyek amaz eldnyok, a melyek ezéltal ugy a gydrtasban, mint az Gizemben val megtakaritisban kiadédnak. Kész motorok helyett elegendé volt ugyan- oly szdmu armaturét, de jéval kevesebb magneste- kereset és még kevesebb gépvizat raktéron tartan mert ezekbdl rovid lejératu rendelések esetén is kész gépeket rovidesen dssze lehetett Allitani Végezettll targyalja az ily berendezéssel_kap- csolatos tizleti kinyvvitelt is, melynek segélyével bar- mikor a munkéban 1év6 és a mar elkészitet targyakra vonatkoz6lag felvilégositast nyerhettink. E TZ, 1008 M2 Erésaramu késziilékek, kapcsolasok és merések. Univerzalis fotometer. Az utdbbi iddben a Fényerdsséy ésa megvilagités méréséreegyaréntalkalmas iiszerek kozil legnevezetescbba Weber-féle fotometer. Szerzik Altal_szerkesztett késziilék Iényegében nem egyéb egy Weber-féle fotometemél, tobb érdekes javitéssal és ujitéssal, a mely a késziiléket a gyakorlati hasznélat czéljaira kilondsen alkalmassa teszi Egy idedlis fotometert6l megkivantatik: éraé- kenység, megbizhatsisszehasonlitd fényforras,czélszerti fenytorrds — valtoztathatésdg, hordozhatésig, egyszerl mikéidés és mérsékelt ar. A megviligités méréséhez még egy kulinleges mérdfeldlet szikséges a mérendd vildgitds felvétele czéljabél, Ezen feltlleinek a fényt diffundainia kell és a megvildgitésnak a fény beesési saigének cosinusa szerint Kell valtoznia, A feltlet elrendezésénél nagy gond forditand6 arma, hogy semminemii fény azt ne érhesse. Mind e kivanal- maknak eleget tenni volt ezélja az uj miiszer szer- kesztdinek. A fotometerfej Lummer ~Brodhun féle clrendezés szerint késziilt, Osszehasonlit6 fényforrds gyanant izz6limpa szolgél és a normalfény fell oldal megviligitisa az izz6lampa relativ helyének vltoztatasdval eszkizblheld. A készilék vazat szilérd faszerkezet képezi, mialtal annak sulya 4 kilogrammra volt redukalhaté, a mi hordozhatésig szempontjébol bir fontossaggal. A megvilégités mérésénél_hasznalt nyfelfogd felilet_homalyos tejiivegbol készult és1908 aprilis ho 1 ethelyezése olyan, hogy a mérend6 fény minden oldalrél szabadon érhesse, Az dsszchasonlit6 fény- erdsség viltoztatdsa a rendes megoldasoktdl eltérdleg nem a fotometerfej, hanem a normalldmpa elmoz- gatdsaval torténik, Az elmozgatas egy csigékon fut6 hur diltal egy forgattyu kozvetitése révén tOrténik. Aleolvasdsi skéla sztikség esetén a normalkimpaval megvildgithato. Esetleges hibaforrésok elkerilése czéljabol a fotometer helsejében az dsszes alkatrészeket fekele matt festékkel vontik be. A fotometerskila beosztésa olyan, hogy a leolvas6 az eredményt kézvetleniil Iuxokban_ nyer A készillék, mint_mar emlitve volt, portabilis, mialtal utezai Mimpak fényerejének és utezdk -meg- viligitisénak meghatérozaséra czélszertien alkalmaz~ halé. A kOzinségesen haszndlt normallimpa segélyével 5—245 lux. megvildgitisi hatérok kozott végerhetdk € készilékkel a meérések. Masfoku megvilagitisok méréséhez més fényerejil norméllémpa szikséges, a mi vagy a fesziltség valtoztatésa, vagy pedig az izzdtimpa kicserélése diltal eszkézblhetd, Minthogy azonban mindkét eme megokdés kényeimetien, ezért az uj késziilék szerkesztdi més elvez folyamodtak, amennyiben kilinbiiz6 foku fénysziirOket alkalmaznak, melyek a fénynek csak egy bizonyos szdzalékat bocsajtjék keresztil. E médon egy és ugyanazon normélizz6lAmpaval 0:0005 —24500 lux hatérok kozitti megvildgitisok mérhet6k, A készilék gyakorlati alkal- mazisban igen 61 bevalt. Sharp-Milla, El. 1908, jan. 24 Elektromos viligitas és munkadtvitel. Nagyfesziltség munkadtvitelek @s kébelek. A villimesapésok és zivatarok miatt egyrészt, a maginosokkal a munkavezetékeket ord arboczok felillitasa tigyében gyakran, nagy nehézségek kozott folytatott térgyalésok miatt masrészt, megfontolands, vajjon nem caélszerlibb-e légvezetékek helyett nagy- fesziiltségii munkadtviteleknél foldalatti kabeleket alkal- mari Ennek eddig miszaki nehézségek és a pénzkér- dés Allta utjat; az utols6 években azonban_ sikertilt oly tapasztalatokat szerezni, a melyek a fOldalatti kabe- leket nagy fesziltségit dram tovavezetésére alkalmassé teszik, mimellett az el6dllitasi drat is sikerilt teteme- sen leszéllitan. Nagyfesziltségii kabelek szigetelésére azelott foleg vulkanizalt gummit haszndltak, mely helyébe késdbben az itafott jute Iépett ugyanoly médon, mint az alacsony fesziltségii kabeleknél. ly jute Atatési szilérdsiga azonban nem nagy, mindossze 400 —5000 Volt 1 mm. vastagsagna Az A. E. G. mar 1899. évben a gummi és a jute jo szigetel6 tulajdonsigait ugy igyekezett kihasznal ELEKTROTECHNIKA 37 hogy a rézdrétra eldszir egy gummiréteget s erte jutet helyezett. A berlini elektromos mivek kabelei-kb. 400 km. hosszban ilyen szerkezetiiek. A tovabbi vizsgélatok azonban azt mutattdk, hogy kittind szigetelésti oles6 kabel ugy Allithat el6, ha szigetelésre itatott papirost hasznalunk. A kalinbi20 ‘gyarak tekintetben kilonféleképen jérnak el, a kabel elkészitési médja azonban altaldban egyforma, Itatott papiros | mm. vastagsig mellett ktizépértéken kb.20,000 Volt feszittséget bir el. Nagyon j6l szigetel6 anyagot nem is czélszerii alkalmazni, mert ez a papirost kulo- nosen alacsonyabb hofoknél rideggé teszi O'Gorman kisérletei_mutattak, hogy valamely kabel izolaloanyaganak kalnbiiz6 rétegeinek dielektro- mos igénybevétele anndl nagyobb, minél kézelebb fekszenek azok a vezetdhz. E rétegek kapaczitisa ugyanis annél nagyobb, minél tévolabb dillanak azok a vezetétdl; ennek kovetkeztében az dsszfeszaltségnek annal nagyobb része esik valamely rétegre, minél kbzelebb van ez a vezetdhiz E fesziltségi-koefficienst vizsgdlva, azt taldltak, hogy az kis drétkerescimetszetnél igen nagy, minek kvetkeztében a szigetelést kis keresztmetszeteknél igen erdste Kellett venni A fentickbdl kovetkezik, hogy egyvezetds kébe~ lek adott feszaltség mellett meghatérozott oly kereszt- metszettel birnak, a melynél a kabel Koltsége mit mélis érteket éri el. A mondottak alapjén belathat6, hogy a kabel koltsége esdkkenthet6 volna azdltal, ia az adott kereszimetszetet csalakban alkalmazndnk. Fészempont ilyenkor mindig az, hogy a feszultséget a teljes szi- geteldrétegre Iehetdleg egyenletesen oseszuk el. Nagyfesztiltségii tavvezetékeknél_tekintetbe kell venniink a kilénbiz6 vesteségeket is, ha gazdasigos {izemet akarunk fentartani Ha a kabel dlomburokkal bir, akkor eben mint fémtmegben éramok indukélédnak, a melyek meleg alakjéban elvesznek. Ezen veszteség fllgg az ram periodusszdmat6l éS ama tévolsigtél, a melyre szomszédos kabelek egymést6l fekszenek. Panczélozott kabeleknél a fesziltségvescteség kivetkeztében bedllé energiaveszteség is figyelembe veend6. Ez mindenesetre csikkenthet6 azdltal, hogy a pinczélozist helyenként megszakitjuk azzal, hogy helyenként a vasdritokat bronzcrotokkal helyettesijak, Tovabbi veszteségek a dielektromos hiszterezis- bol keletkeznek, a mely a fesziitség négyzetével és fa kabel kapaczitisdval ardnyos. A toltodram szintén okoz munkaveseteséget; ez az ram négyzetétol és a kabel ohmikus ellendllasitol fgg. Ez okbol kis kabelkeresztmetszet_nagy tévol- signal nem alkalmazhat.38 ELEKTROTECHNIKA Ez utdbbi veszteségek elttinnek, ha a_munka- Atvitelre nagyfesctiltségd egyiranyudramotalkalmazunk, a mint azt pl. Thury rendszerénél teszik. Hy nagy fesziltség alkalmazasa mellett termé- szetesen az energidval elléthat terdlet jelentékenyen oval, s Dr. Abt szerint miiszaki szempontbol kifogds alé még nem eshets berendezésnél egészen 1000 km. kabethosszt mint radialis széis6 értéket fel lehet venni. Dr. R AbL E. T. Z, 1908. 159, 185, ol. Magas &konomisju elektromos vildgitas Kaisersiauternben. Németorszag Kaiserslautern nevi 55,000 lakossal bird varoséban a fbb utezdkat ujabban valtakozéaramu Kingivlimpakkal vildgitjak. A limpak az utczatest felett 10 m. magassdgban és egyméstél 50-100 m. tivolsigban az utcza_kézépvonaléban drotokon filggnek. A Limpak egyenként 650. wattot fogyasztanak és a megvilagités, daczdra a impak koz6tti ardnylag nagy tavolségoknak, kittindnek mondhato. Az egy évi tizemkdltség, évi 3000 égési drat véve szémi- ba, ldmpanként 450 korona. Egy am. tonna szén ara 17°50 kor. A személyzeti Koltségek ardnylag csekélyek: fiitdk 5 kor-t, a mémok 10 kort kap naponkent, mig az iizemvezet6 fizetése 5500 kor. ‘A. vltééramu langivlimpak tapasztalésszerint 65 voltos dramkir esetén adjék a legjobb eredményt, mikor is egy 10 voltot lefojts ellendllds elékapesotésa utin a fényivnek 55 voltnyi fesziiltség marad. E limpak seriesbe kapesolva 110 és 120 voltos dramkirben is czélszeriien alkalmazhatok. Kaiserslautern elektromos telepe varosi tulajdont képez és egy magintulajdont képez6 gazfejleszt6- teleppel all Gsszekittetésben, mely utdbbi feleinek a legutols6 tipusu égéket ingyen szereli fel. A kozinség aitalaban 50 és 100 gyertyas Osramlémpakat hasznil A ldmpakat a kézinség ugyanesak a teleptél szerzi be. Egy 50 gy. Osram-limpa dra 4.35 kor., mig a 100 gy. limpak darabja 6.25 korondba keril. A telep € lmpakon 25"e-ot nyer. Az Osram-Kimpakkal vég- zett kisérletek igen j6 eredményeket szolgéitattak és a torékenység kevesebb, mint 5Ye-nak bizonyult. Oly lampak, melyek 50 drat mar égtek, rendesen 800— 1000 6rdig haszndlhat6k, Azon lampakat_pedig, melyek 50 égési Gran beliil mentek tinkre, a térsasdg dijmentesen ufjal eseréli ki, A fogyaseté 300° drén alul kilowattorénként 37°5 fillért, 300 ran fell pedig mar csak 12°5 fillért fizet. Az elektromos energia egységara vildgitési és ipari czélokra ugyanaz Az Ostam-limpak mellett a Just-féle wolfram= impak is igen elterjedtek, melyeket 110 Volt 16 gyertyas és 220 Volt 50 gyertyas nagysagokban alkal- maznak. E Kimpakat trés esetén szintén kicserélik, a mit altalaban még csak egynéhény tarsasig_tesz. Kivételt képez a. strassburgi elektromos telep, mely 1908 apriis ho 1 nemesak hogy a tordtt lampdkat kicseréli, hanem egy legalabb hdrom éves szerz6dés esetén az_illetd fogyaszténak a vezetékberendezést ingyen szereli Ennek daczéra a strassburgi telep magas anyagi sikerrel mikodik BL W. Interieurdk meguilégitésa. lly zim alatt kOzbl- nek az Electrical Worldban Legg E. F. és Townsend H. J. egy tanulményt, melynek alapjat_nagyszému kisérlet képezi. Szerzdk nagyobbara amerikai Konyv- térak olvasétermeinek megvildgitésat mérték nappali é mesterséges fénynél. Mérdkészilék gyandnt egy Weber-féle hordozhats fotometer szolgélt, melybe Wsszehasonlitisi normalfénynek benzinkmpa volt szerelve. Az els6 kisérleteket a chicagéi népkonyvtérban végerték, mérve az olvaséasztalok meguilagitisat tisztitatlan és port6l megtisatitott lémpatestek esetén. A kisérleti eredményeket alabbi téblézat adja: Measitis tox Means 130% krounney JA ments sete} an tts lt | Ban Ht we exoreegntvee 25 wo Ts 5 215 233 18 86 196 2 56 282 184 212 28. 153 190 21 a1 162 196, 258 62 313 172 209 37 204 ata 280 A nappali- és a mesterséges fény dsszehason- litésa a kovetkezd adatokat szolgaitatta: Meigs woken Mogneverés zl peed Ri | nessa | ‘asatalesoportok ors 358 ae cnt 270 14 folyosokon Ie 49 Iépesbkin és lépesOhizakban | 137 98 Konyvtérbeli olvasdasztaloknak nappali és mes- terséges. megviligitésdré végzett mérések a KOvetkez6 eredményt szolgéltattak Atlan torténelmi konyvtér majus 18.4 w 16.90p. "aed 429 millwaukeei népkényvtér felhds égnél 1450 196 chicagoi + felhitlen égnél du. 2570 204 newberryi kOnyvtar felhds égnél d. uw $290 202 John Crerar kéayvldr 650 182 fitlagban: 1920. 243 ‘Végill falak kOzelében képtaratban : Chicagoban 1055 1225 Mitwaukeeben 1300 — A madizoni torténelmi konytérban az olvasé- asztalok megyildgitisa este maximum 86, minimum 196 lux, mig ugyanott nappal maximum 116, minimum 196 lux.1908 aprilis ho 1 A milwaukeei_népkonyvtérban estéli_ megyilé- gités 31 maximum, 16 minimum, mig nappal 528 maximum, 8°6 minimum, A chicagoi Studebaker szinhazban a maximalis megvikigités 28:2, a minimalis 7-4 lux; kizép- értékben 17-7, Az Illinois szinhaézban maximum 147, minimum 86, k6zépérték 73°6 lux. Kisérletezdk ltaléban tapasztaltak, hogy az olvasdkizonség kedveli_ a sdtét vagy tompaszint butorzatot és Kkarpitot. A legjobban megyvilégitottaknak a chicagoi Crerar konyvtér és a newberryi kinyvtér bizonyultak, Szerz6k azt taldljak, hogy 6 lux elegendd megvildgitést ad konyvtdérhelyiségekben, ha e mellett Allo asziali lampak is alkalmaztatnak. Emlitést érdemel, hogy az olvasokizinség inkabb a tompa megvilé- gitdst kedvel Bl, World 1908. 1. 24 A hidroelektromos ipar fejlédése Olasz- orszgban. Az utobbi években tobb mint s2dz vallalat alakult ily miivek létesitése czéljabol, de a varosok is iparkodnak maguknak vizerdket biztositani, mint pl. Torino a Dora folyon és Milano az Adan, A lombardi alpesek legjobb vizerdit mar mind lefog- lalték és most mar nagy magassigokban kell uj vizerdket keresni. Igy a tavaszszal Milandban alakult egy villalat, a mely az Adamello folyén, 180 km -re a virostél bir 5 nagyesésd vizerdvel. A Societa Lombarda m. é mérczius éta 14,000 kw.-ot visz at 170 km.-re Campocologno-bél. A fels6 esatoma hossza 5 km, é az esés 420 m, Még az idén megnagyob- bifjak @ mfivet 36,000 lderdre. Az energia egy része a Bernina-vasutnak fog szolgdlni, a maradékkal pedig Milano tartomdnynak északnyugati részét fogjak ell A nagy vallalatok hatalmas géztartalékkal_ren- delkeznek, igy a Soc. Edison 40,000 1. evel, a Societa Lombarda 28,500 1. e.-vel. Ax Olaszorszéghan meglévé 4 millié Wéerdb6I eddig csak */4 millidt haszndltak fel. Ez az ipar ftlag j6 eredménynyel dolgozik; igy pl. a Soc. Lombarda 10° osztalékot ad, a Soc. Edison 20°¢-ot. Frit 2 tg Elektromos vasutak, hajézas és automobilok Akkumulétoriizema tramway rendszerll vasut. A Mainzi akkumuldtorvasuton észlelt kedvez6 tze- meredmények folytén elhatérozték, hogy a nydron Danzig és Dirschiau kozdtt ily Gzema kézlekedést rendszeresitenek. A palya hossza 32,7 km. Kétten= gelyil kett6s kocsik fognak kizlekedni, melyeket 2 drb 30 l6erds szeriesmétor fog hajtani ‘Ax akkumuldtorbatteria -két részben a kocsi ELEKTROTECHNIKA 39 clején és végén, a vezetd eldtt kiképezett lapos szek- rényben lesz, a mely elrendezésnek eldnye, hogy a czellékhoz konnyen hozzd tehet férni s hogy gazok és savgézik a kocsi levegojét nem rontjak. A kocsi 100 személy befogadasira képes s pod- gydsr-részszel is bir. Maximélis sebessége 50 km. Grankint s egyszeri toltéssel 100 km.-nyi utat képes megtenni Zod. Vs 4. E. 1908, 15, Elektrochemia, galvanoplasztika és elektro- metallurgia. Elektromos izzité és edz5 kemenozék. ‘Ax aczél iazitisira eddig haszndlt berendezéseknek sok a hatranyuk. Igy a fujtatott kovdcstiizben az aczéltirgy, kilondsen szélein veszit_karbontartal- mabol és a2 izzitis, tehdt az edzés sem egyenletes; a térgy elhuzédik és repedéseket kap. A héfokot pirometerrel meghatérozni nem lehet és a modem aczéinemekhez sziikséges héfokok (1000—1300° C.) el nem érhetdk. A zart pestes gézkemenczék jobbak, de a targyhoz itt is levegé jut, a mikor a pestbdl kiveszik. Ujabban olvadt fémbél vagy féms6b6l allo fiirdoket haszndinak; az ezekbél kivett targyakat vekony réteg védi az oxidalds ellen, de ennek az cljérdsnak az a hatrénya, hogy a tégelyek nagyon szenvednek a magas hOfoktoL Az A.E. G, most oly kemenczét hoz forgalomba, a melyet beliirél fltenek az dltal, hogy a fémsot lektromos drammal olvaszljék meg, Az ily fards héfoka 750" és 1325° C. kozt pontosan bedilithato. ‘Az elekirédak vasbél valdk és valtakozé dramot vezetnek a fiirdobe; a zavard elektrolitikus hatésokat igy elkerllk. Az elektrédakat a transeformatorral is vassinek Kotik Ussze; a szabdlyozést a transzformé~ toron végzik, a melyr6l a megolvasztashoz 50—55 volt fesziltséget, a hotoknak dllandéan val6 tarté- sihoz pedig 5—25 voltot vesznek be. Minthogy a fémsok hideg allapotban nem vezet nek, az dram meginditésahoz segédelektrédat hasz- nalnak. Ez egy mozgathato vaspélcza, a melyet az cgyik elektrodaval Osszekitnek, a masik vége & a masik elektroda ktzt egy rOvid lampaszéndarabbal rOvidzdrlatot idéznek eld. A keletkez6 iv a fémsbbol egy keveset elolvasat ; ha mar most a segédelektrédat a féms6 feliletén végig huzzdk, egy megolvadt ennek folytén vezets sdv keletkezik a két allo elek- trdda KOz6tt; ily médon megindul az dramvezet és a megolvasctis. ‘A hofokot pirometerrel mérik, de az aramkorbe kapesolt ampereméré is elég pontosan enged kbvet- keztetni a kéfokra40 ELEKTROTECHNIKA Az ily kemencze hatasfoka természetesen igen j6. A kizepes nagysigu kemencze energia-igénybe- vétele a toltés 1 em.-ére: 750° C. héfokra 0,25 watt 50 am 50ers, 10? Fa 150° 7) 22 130° 5 30 Valamely 200 200 < 200 mm, méretii fird6~ nek 800° C, héfokon valé tartiséhoz tehat 3,4 Kw. kell. Az anyag megolvasztdsa félorét vesz igénybe. A szerab szimitésai szerint 100 mardnak izzitésa gizkemencaében munkabérrel egyitt 109-48. kor.-ba kerl, ha a gaz dra 148 fill/m’, elektromos kemen- czében pedig csak 3360 kor-ba, ha az dram ara 12 fill Kw, Sotétvords izzdsig eldmelegitett targyak izzitdsa */1—1 perczig tart. E kemenceét fémek kiol- vasatiséra vagy pléhek kiizzitéséra is lehet haszndlni Stabinski P., Schw. EL Zischr. 1908 1, 18. €8 25 Elektromos vasgyartas, Kalona kohomérndk ‘az amerikai ,Héroult-on-the-Pitt" nevi telepen létot- takrol_ a kovetkezdkben szdmol be. Az elektromos kemenczét itt a hegyekben f0l- fedezett nagy mennyiségii s kivalé j6 mindségi mag- netit-érczek feldolgozasdra akarjék kihaszndlni, Elek- tromos etd a kézelben van, ara loerdnkint a telepen 12 dollar (60 korona). A redukczidhoz faszenet hasz~ nélnak, a mely szinién a kézelben kaphaté sa leparlas terményeinek értékesitése utén valdszintleg 6—8 dollarba fog keriini tonndnkint (20—40 korona). Az érex dra, a kemenczéhez,szaititva, tonnankint 1°60 dollér (7:50 korona). ‘A Sault Ste Marieban elért eredményeken fel- batorodva, a kemenczét nagy termelésre esindlték s napi 25 tonna nyersvasat véltek elérni, A kemencze elliptikus metszett, az ellipszisnek nagy tengelye 3000 mm, kis tengelye kordlbeldil 1200 mm. ; magas- siga 1500 mm., mind bels@ méretet értve. A Kemencze feneke elektridaanyagb6l Készilt, az_oldalbélelé magnerittéglabél. A fenéklemez és az oldalakat Overs vaslemezboritis kOzt azbeszt szigetelés volt ‘Az elektrodake 450 X 450. 1800 mm, mére- tek s Svédorszéghan késziltek a Héroult szaba- dalma szerint, Harom darab fgg be a kemenczébe sa kizbttik, meg a falak kizt maradé hézag az adagolétolesérek elhelyezésére volt felhasznalva. A t01- csér kettds falu volt sa ket fal kézdtt a szdrmaz6 gazokat akartdk elvezetni egy kozis esdbe, eldmele- gitven egyuttal a tolesérben lev6 érezadagot. Az egész kemencze kettds falu fedével volt lefedve, a melyben az elektridak & az adagolitilesér szaméra megfelels nyilésok hagyattak. 1908 aprilis ho 1 Az ram 34,000 V. feszittségrd! harom transz- formatorban 50 V.-ra redukéltatott. Mindenik elektrd- dan 50 KWe-nyi dram Iépett a kemenczébe 50 V. fesziiliséggel és 10.000 Amper intenzitissal. Kell6 szérités és mindenféle apré inczidensek utén ez év julius 4-80 Gnnepélyesen megindultak, azonban nem sokdig voltak tizemben. Eltekintve attél, hogy a hatdvizszivattyu tzem- zavarokat okozott s ezen a czimen az tizemet félbe Kellett szakitani tobbszir, allandé Gzemet nem sike- riilt fenntartani s errél a reményrdl le is mondtak azért, mert a kemencze tetején oly Griési hség ural- kodott, a mely a feddlapot leégette, szétrepesztette s a géavezeték, meg az adagolotolcsér_ haszndlhatat- lanna vat. A kemencze feliz! megkézelithetetlen lett. Leszerelték az dsszes.torokrészeket s_nyilt torokkal probaltak dolgozni, Ekkor mar oldalrél is alig lehetett a kemenceéhez kozeledni a hdség miatt s alegbatrabb kemenezemunkésok alig birtak egy-egy csapolast elvégezni Egy par tonna szép sztirke nyersvasat lecsapol- tak, de aztdn beléttdk, hogy nem birjék a felmeriilt niehézségeket lekiizdeni s a kemenczét ledllitottak. ‘Most kitakaritva s ujra igazitva az elégett vagy kart szenvedett részeket, ferrosiliciumot akarnak gyértani benne. Axt hiszem, hogy ez volt az utols6 kisérlet a Héroult-kemenczével nyersvasgyartds végett. A kemen exébe beftiggesztett elektréda kizdr minden gyakorlati seerkezetet az adagolés és a gizok elvezetésének megoldasira, A torok elzérasa nélkiil pedig gazda- sdgos és nagy dzem nem lehetséges. ‘A Noble Electric Steel Co. azonban a Héroult- kemenczével vallott kudarez utin nem adia fal a kitzdelmet a czél elérésére. Szakitvin ezzel a rend- szerrel, a telep vezetését D. A. Lyonra, a Sanford egyetem egy fiatal tandréra bizta, a ki az elzmények 5 a Wsszes eddig kozdlt tapasztalatok egybevetésével egy mésodik kisérleti kemenczét tervezett, a mely jelenleg épités alatt All s valoszindleg januar vagy februdr havéban indul meg. A tervezelt kemencze Kizeledik ahhoz az elvhez, a melyet Gronwall is a maga kemencaéjének alapjéul fogadott el. Az elektrodak az olvaszt6 akndjénak oldaldban vannak elhelyezve A kemencze négyszdg- letes keresztmetszeti. Ez az alak csak a gyorsabb és konnyebb kivitel kedvéért valasztatott; 2 lab és 3 lab oldalhosszusagokkal. Egész magassdga 23 lab. A feneke a vascsapolényilis felé lejt, a mely a rovid oldalon van elhelyezve; szemben vele van a salak- cesapolé Iyuk, a melynek feladata a salakot egyenl6 magasségban tartani. A kemencze felfelé szaktl, hogy ax érgz meg ne torlbdjék; a torlidas elhaitasdra1908 prilis ho 1 azonfeliil_még_lyukakat hagy a falban, pinnate rudakkal valé hozzéférhetés végett. A vas- és salak- befogadé medencze s az elektrddak felett némi magas- sdgban a kemencze magnezittéglaval van bélelve; a fels6 része kzinséges tizdlld téglaval. A kope- nyeget Gcska aczélkitelekbGl font vasbeton képezi A karbonelektrddak kiziil az egyik morditha- tatlanul van beépitve, a mésikat a kellé tivolsig megallapitisa végett mozgathatonak tervezik, de ebben a tivolsighan merevithetnek gondoljék. Mindenik clektréda két darabbol all (450 450. mm kereszt- metszettel). Svédorszégban késziiltek a Héroult sza- badalma szerint. A felhaszndlandé aram 5009 KW., 50 V. fesziltséggel ; a fesziltséget 25-50 V. kozatt szabilyozhatjak A napi nyersvastermelés 6—8 tonna kozitt van szémitésba véve. Az elektrdak nem a fenék szintjében vannak, hanem olyan magassagban, hogy a folyds vas ne érje el dket s rovidzdrlatot ne ‘okozhasson ; ellenben a salak félmagassigig boritja keresztmetszetiket s a tulajdonképeni futdteriletet képezi. A kovetkezend6 nagyméretii kemenczénél mar mmindkét anyag fels6 szine automatikus szabdlyozés- sal allandéan egyenl magassigban maradénak van elgondolva. A vas egy elomedenczébe, a salak pedig a salakesészébe allandéan folynék. A termelt CO-gézok a torkon kellé fokra Iehiitve elvezetietnek s egy részlik az clektridak felett fuvé~ kakon a kemenczébe visszafuvainék az érezredukczi6 gyorsitisa s a kemencze termeliképességének foko- risa végett A kemencze valdszindleg a jov6 év janudr vagy februdr havaban j6 tzembe. Az elektromos nyersvasolvasztis kérdése ilyen forman Jassan bar, de Kozeledik a megoldas felé. A szerzé sem az itt ismertetett Lyon-féle alakot, sem az el6bbi levelében vazolt Gronwall- félét nem tartotta végleges alaknak. A Lyon-féléné! a karbonelektrédak kiltsége s a gizok vissravereté- sének czélszeritlensége fog okozni valtoztatésokat a Gronwall-félénél pedig a medencze fenekén lev gat zemileg tarthatatlan alakja. A két szerkezet kize- ledni fog egymashoz s valosziniileg kialakul egy tomeges termelésre alkalmas elektromos nyersvas olvaszté, a melynek életképességét a kihasznélhaté vizierdvel termelt elektromos erdegység keriikiltsége é5 a faszén vagy koks2 piaczi arai fogjék eldénteni Bany. Koh, Lapok, 1908. 1. 1 Vegyesek. A szabadalmi hivatal hatérozatal. A nyilninos gyakorlatbavétel tényét megéllapitja az, ha a gyakor- latbavételt oly egyének is észlelhették, a kik titoktar- tasra kotelezve nem voltak (W. 1930, 4950—907. sz.) Allitasra_alapitva, on 2 tally nem a befeentt illet, csakis a sértett fél vagy jogutodja dltal emelheté (1895. XXXVIL t. 2.35 §.3).(8. 3468, 5514—1907.s7,) Szemédlyi és dizleti hirek. ‘A nagyvéradi elektromos mi. A M. M. E. E. nagyvaradi osetilydnak februdr Q-ikén tartott avaté iilésén Készeghy Jozsef virosi fOmémdk a varosi elektromos miivet a kovetkezOképpen ismertette »Viligitési czentrale kett6 is van Nagyvaradon, Az egyik az dreg gizgyar, mely sajnos, még mindig nem a varosé, 1873-ban_nyilt meg egy angot betéti térsasig. kezében, jelenlegi tulajdonosa az egyesitett augsburgi részvénytarsasig. A gyar ma mar sdi; 22 kilométer uutezai csbhalozata van; évenként atlag 200 kocsi szenet fogyaszt el. A véros most all targyslasban a tulajdonosokkal, hogy a gazgyarat esetleg megvehesse. A varos kOzvilagitisét 1904 Gta, mikor a gaz gyar 30 esztendds szerzédése lejart, a varosi villammti litja el Kozviligitasunk 411 1750 darab 16 gyertyatényit izz6timpabol € 56 darab ivldmpébo A villamos viligités vérosunkban mesés fellen diilést mutatott. 1904-ben 14,500 darab izzélémpdval és 1000 fogyasztéval indutt Gépi_berendezéstink akkor 2 dr 450 Iereja, vagyis 320 kilowattos gézgépgeneritor aggregatum- bol és egy 300 Loerejti 250 kilowatt teljesitoképesség gyorsjaratu Allogépb6l ; két drb egyenként 250 m* és két dr egyenként 100 m® fatéfeltletd gézkaznbo! Allott. A legnagyobb esti terhelés 470 kilowatt voll, a imi kizel 670 loerdteljesitménynek felel meg, 42 transz~ formatorunk volt440 kilowatt teljesitménynyel. Azdsszes bevétel a maganfogyasztdshol 155,096 kor. 12 fill. vot, A kazanok Simonis-Lanz-rendszerti_vizesbves kazanok tulhevits berendezéssel. A gézgépek kom- pound kondenzdcziés gépek. A kondenzvizet eleinte kutb6l, hiit6toronynyal, ma a Peczébdl, egy deritd- medenczével ellatott vizvezetéken nyerjik Az ram héromfazisu forgéaram ; primerfesztilt- ségiink 3000 V; a szekunderfeszilltség 150 V. Ezzel szemben 1907 deczember 31-én voll 41,500 drb 16 gyertyafényre dtszdmitott izzdldmpdink 2600 fogyasztéval Gépi_berendezéstink All 2 drb 450 Iereja és 2 db 900 Ierejd gdzgépgenerdtorbdl; 4 drb 250. mé futofelulett és 2 db 100m? fatofeldlett gézkazanbo42 ELEKTROTECHNIKA A legnagyobb esti terhelés 1086 kw volt, a mi Kora bela 1500 Iéerdnek felel meg. Vereték-halozatunk az 1904-ben létesitett 3, egyenként 35 mm® méretil haromszoros légvezetéken kivil 2, egyenként 95 mm? méretti hétomszoros kabelvezetéken keresztdl nyeri a kzponti_telepbdl az dramot. Transzformatoraink szdma 81 drb, dsszesen 925 kw teljesitménnyel. Az dsszes bevétel 1907-ben 422,730 K. volt Az elektromos-telepre ven kapesolva egy 60 Wereja malomizem, egy 20 Ierejd és tUbb kisebb ‘métordizem, valamint a villamos vasut aramfogyasztasa, A villamos vasut ellétaséra fel van dllitva 2 drb, egyenként 120 kw egyendramu_teljesitoképességt mitordinams, egy 267 amperdra teljesit6képességt pufferbatéria. A vasut dramfesziiltsége 550 V. A befektetett tke 1904-ben 1,300,000 K volt ; 200,000 K. A villamos mit ma a véros kézvilégitasdt, vala- mint a vérosi kézépiiletek és iskolék vildgitdsdt teljesen dijmentesen litja el, azonkivil tetemes dssze- geket szillit a viros hdzi pénztirdba' ‘Az amerikai nyersvastermelés csokkenés Az 1907 évi amerikai gazdasdgi valsig a nyers- vastermelés erds csokkenését okozta. Mig ugyanis janudrt6l okt6berig a termelés havi 2,337 millié tonnéra emelkedett, addig az deczemberben csak 1,25 millié tonnat tett ki, a mi kereken 50° esokkenést jelent. 1908 janudrban a munkabesztintetés folytén a termelés még kisebb lett, annyira, hogy januar els6 hetében kevesebbet tett ki, az uiolsé 7 év minimuma. 1907. éy els felében az dssztermelés 13,5 millié tonna volt, mig a masodik félévben sak 12,25, millié tonna. FE, uM. 1908 Il 16 ma Nemetorszag nyersvastermelése 1906/07. években. Németorszég dsszes_nyersvastermelése az 1906. évben 12 422,177 tonnat tett ki, a melybél: Kozinséges nyersvas 854,536 tonna Bessemer, 2,108,684, Thomas 5 8.088534 | Aczél és takor | 943,573 ‘Az 1907. év nyersvastermelése kereken 13 millid tonndra tehetd. Az 1907. év utolsé hénapjaiban a nyersvastermelés havonta 50,000 ~ 60,000. tonnaval tObb volt, mint az 1906 év megfelels iddszakaban. Tew W, 1908, IL Uj femaru-gyar Gyérett. A Rothiiller S., bécsi czég Gydritt fémdru-gydrat akar_\ktesiteni Rothimaitter a fémaru-gyéirat 700 000 K alap- és 300.000 K forgotdkével épiti meg abban az esetben, ha a varos a Bastya-utcza é a Pallfy-uteza sarkan lev régi 1908 prilis ho 1. ttizolté-gyakorlohely telkét a gyar czéljaira ingyenesen atengedi, a szokésos 15 évi adémentességben része- siti, azonkival az elektromos dramot tiz éven keresztil kedvezményes arban szolgiitatja. A varos gyéralapitd bizottséga ezt megadni javasolja, az elektromos aram szolgalatira vonatkozslag oly megszoritéssal, hogy 5 éven keresztil métorikus czélokra az aramot 15 fillérért, az azt kOvetO Ot évben Snkdltséges rban szilitja Uj. gyutacs-gyér Gydrott A Viktor Adler bécsi caég Gydrott gyutacs-gydrat akar berendezni 6 e czélra ingyen telket, adémentességet és kedvez- ményes elektromos dramot kér a vérostél. A gyérat hat honap alatt felépitené és azembe helyezné, A Telefonfabriks A-G. vormals J. Berliner (Berlin) rendkivali kizgytlést tart Berlinben az alap- t6kének 1 millié: meirkéval valé felemelése végett, hogy magaba olvassza a Robert v. Lieben caég hodoleini (Olmatz melletti) telefongydrat, mely 150 munkassal dolgozik. Ganz-féle Villamosségi Részvénytérsasdg A térsulatigazgatésigénak pénteken megtartott dlésében bemutattak az 1907. évi zarszdmadast, a mely 483,890 korona 07 fillér tiseta nyereségyel zérul, Elhatdroztik, hogy az igazgatdsdg a folyé évi Aprilis 29-én meg- tartands kizgyiilésnek 1907. évre 20 korona, vagyis 5. szézalékos osztalék kitizetését fogja javasolni, tovabbd inditvanyozni fogja, hogy az_alapszabsly- szeril jutalékok levondsa utin 50,000 korona a tartalék- alap javadalmazséra, 10,000 korona a_tisztviseldk nyugdijalapja ndvelésére fordittassék, a fenmaradé sszeg a mult évi Athozatallal egyttt dsszesen 32,019 korona 09 fillér értékben pedig uj szdmlara vitessék dt. A Ganz-gyér zarszamadasa. A Ganz és Tarsa vasinté és gépgyér résevénytérsulat igazgatosaga pénteken dlést tartott, s ezen bemutattik az 1907. évi zirszimadést, mely 1.474,596 K 93 f tiseta nyereség- gel zarédik, ugy, hogy a 225,892 K 90 f nyereség- Athozat hozziszdmitésaval Osszesen 1.720,489 K 83 f Ail a résavényesek rendelkezésére, Ezutin elhatiroztik, hogy az igazgatosig a foly évi aprilis 30-An_meg- tartand6 kozgytlésnek 1907. évre 160 K osztalék ki- fizetését fogia javasolni, tovabba inditvanyozni fogja at, hogy az alapszabdlyszert jutalékok levondsa utén az értékesikkenési tartalékalap rendkivili javadaima- zisdra 300,000 K, a tisztviseldk nyugdijalapjanak javadalmazaséra 40,000 K fordittassék, a fenmaradé 273,030 K 14 f pedig uj szdmléra vitessék at Tatravideki elektromos vasut. A kereskedelem- figyi m. kit. miniszter a liptéujviri m. kir. fOerdé: hhivatalnak elémunkalati engedélyt adott a” Nagy- Lommicz - Tatra-Lomnicz-i h. é vasut Titra-Lomnicz1908 aprilis ho 1 Allomasabol kidgazblag a titrafitredi keskeny vigdnya hh. 6. elektromos vasut Titrafiired allomasig és innen esetleg a Csorbati-i fogaskerekti vasut Csorbaté fllomésig, tovabbé ugyanesak Tétra-Lomnicz éllo~ masig kidgazblag Matldrhdza és a késmuirki itaté érintésével Barlangligetig vezetendd keskenyvagényu ‘giz vagy elektromos fizemii h. é, vasutra Zombor varosi elektromos vasut. A keres- kedelemigyi m. kit. miniszter Schdffer Jézsef okl. mémndk, zombori lakosnak adott elémunkalatienge- delyt tovabbi egy év tartamara meghosszabbitotta Sarospatak elektromos vilagitisa. E varos elektromos mii létesitése czéljab6l koncessidra hir- detett palyazatot, mely marczius ho 9-én jart le. A palya- zat eredménytelen maradt, mert nem érkezett be ajanlat Temesvar varos elektromos mivenek bévi- tése. E telep dramsztikségletének folytonos emelkedése folytdn szikségessé valt egy ujabb kazn beszerzése, a melyet a vatos a Danubius gépayamal mar meg” rendelt. A varosi miihézjelenley az elektromos vasuton kiviil 1500 Werd teljesit6 képességii elektromotort és 42,000 drb 50 wattos izzélampat kapcsoltak. ‘A Trencsén-Teplicz-i varmegyei szanatorium elektromos vilégitasi beszerzését Lieszkouszky Artur treneséni czégre biztik 1200 korona végosszegért. 6000 voltos hidroelektromos mi Szerbiaban. Szerbidban ujabb iddben gyors egymésutdnban léte~ siilnek a vérosi elektromos telepek. Az allami mono- poliumot képezi petroleum magas ra biztositja a a telepeknek a nagy fogyasztist és a rentabilitst. Az utobbi iddben létesitett telepek kozott érdekes zajetschari_hydroelektromos mi. Az elektromos vildgitdsra és erdtvitelre szolgalé energiat ket kozpont szolgdltatja. Az egyik a varostol nyugatra kb. 17 km.-nyire fekvo gamsigradi_ telep, melyben a ‘Timok folyé vizerejét Francis turbinak segitségével alakitjak dt 3 fazisu 6000 voltos 50 pefiodusu elektromos drammd, a maésik telep a Zajetschartol_keletre fekv6. velikt-izvori kOzpont (kb. 5 km,), melyben ugyancsak a Timok vizerejéthasznaljak fel. A’két kizponti telepet_egymassal és a varossal faoszlopokon elhelyezett 6000 voltos tévvezeték Koti dissze. A két telep parallel jérhat, A varosban a ELEKTROTECHNIKA 43 6000 voltos nagyfesztltségi éramot 220 voltra transz- formaljak lea vildgitas és erdatvitel szdmara. A nagyobb métorok 3000 voit fesziltségd aramiot kapnak. A telep a kisipari_ motorokon_kival egy olajgyarnak, tobb miimalomnak és a Zajetschar kérill fekvo erditmények- nek szolgdltat erédtviteli aramot. A telepet a Ganz- file Villamossigi r. t. épit A pécsi babaképzé-intézet elektromos beren- dezése. A vallis- és kizoktatisiigyi m. kir. minisz~ terium © berendezésre méjus. 11-iki lejérattal palyé zatot hirdet, Az ajanlatok e miniszterium segédhivatali foigazgatojéndl nyujtanddk be. Az dltaldnos és kiilon- leges ‘feltételek és tervek Schioditsch Lajos tan, miiépitésznél (VII, Tokoli-Gt 38.) megtekintinetdk. Constanta varos elektromos mive. E mii, melyet a Ganz-féle Villamossdgi r.-t. épitett Constanta varos szdmara, mérczius 15-€n jott tizembe. A varos vildgitésdra 180 drb ivkimpa szolgél, a melyek kizil 140 drb 8 amperes és 40 drb 10 amperes hatis- ivlémpa. A hajtésta_Diesel-métorok szolgdinak, a melyeket a leobersdorfi gépgyar szdllitott. A telep egyirdnyu dramu, 2 x 220 volt ldmpafesziltséggel. E telep fogia a varos & a tengeri ftird6 Kkézitt ter- vezett elekiromos vasutat is arammal ellatni, Fiume varosi elektromos vasut. E varos kiz- gyillése elhatérozta, hogy a Kozuti_ vasut jelenlegi Kilonall6 aramfejleszt6 telepének tizemét besztinteti és a kati vasut dramszilkségletét_a legkizelebb fizembe helyezendo vilégitési é5 erdatviteli_telepbé! fogia ellitni, A varos a Sziikséges dramatalakitokat a Ganz-féle Villamossdgi r-t-nal rendelte meg. Ujvidéki elektromos kézuti vasut. A keresk delmi miniszter a, wytdrsasdg villamos és kiz- ekedési véllatatok szdméira* (Truszt) budapesti czégnek ax Ujvidék varos teriiletén létesitendé elektromos, kzuti vasutvonalra elmunkalati engedélyt adott. Turéczszentmartoni elektromos mi. Turd: megyében részvénytérsesag van alakuloban, a mely elektromos mavel kapesolatos malmot hajt létesiteni Az elektromos ma Turdcaszentmdrton és Ruttka kiiz- séget ldtnd el drammal. A mozgalom één Justh Ferencz {6ispan all Egyesiileti hirek. Folvett tagok Alapit6 tog Unio Mogyae Vil. RT. Budapest Scheibner Artur, Rendes tagok Hagyits Istvin, mérnok, Rényi Artur, oki. gépésemérndk Srivos Ot6, fomérnok Budapest Just Armin, mérnbk, Rettinger Rezs6, okl. gépéseméradk. Tedesco Aurél, igazgats ‘ Jakab Zoltin, gépgyaros, Nagy-Karaly Giordano Jorset, fSmémndk, Fiume Kir, Jozsef MGegyetem, Intézet, Budapest Budapest Werkner Richérd, mérnbk, Budapest selmeczi Posch! Imre, fimérnil, Jakobovits Diniel, mérndk, Hochstein Rezs5, if, Unger Emil, eépészmémmik, 7 Friedrich Lajos, Kiskunhalas Révése Artur, Wzemverets, Nagykikinda Kesithely varos el, mive, Keszthely Elektrotechn, Hadinger Adolf igazgats Magy. kir.tecin. Iparmuzeum, Budapest Steller Antal, okl, mérnok, Budapest Elekes Adolf, ok. xépészmérnOk Serr Henrik, ofl gépésemérny, itz A Ald, okl. gm, Balint Viktor, istvise}5, Hélak, Trencsén- (1° ‘i . Zo ock Ferenc, clekrikus, r Teplice Os eed : Laszlovich Felix, : Ligday nos, Gzemvezetd,Hotak, Trenesén- Ditmar R, Brinner testy, limpagydr, Hand! Gybz3, ‘Teplice Budapest Zilahi ref. Wesselényi Kollegium, Zila4 Palotay Kalman, lektrotectn, Szabadka De Beck Pal, oki gépészmérndk, Budapest Lichtenberger Le6, okl. gépészmérndk Budapest imonyi Karoly, gépészmémdk, Budapest Dénes Miksa, kr. fSmérndk, Pozsony Irsai Ervin, okt, gépészmémdk, Budapest Vecsey Jen, maginmérnok, Mielly Frigyes, mérndk, é Neufeld Armin, hitessrab, Gyyvivd, > Dr. Preusz End, . 5 : Eckstein Ignicz, igazgaté, Ungvar Landesman Vilmos, —teleptulajdonos, "Nagy-Mihaly Strasser Albert, maginmérndk, Budapest Roboz Miksa, miegy. tandrsegéd, Gainsz. Gabor, okl, gépészm. Karinsebes, kisfaludi Lipthay Karoly, miv -mérndk Budapest Dr, Hodr Mor, igazgaté, milegy. ny. rk tanér, Budapest Buké, Kalman, ofl, gépészm6 pest Winkler Armin, clektrikus, Budapest Haluschinseky Gyérgy, miverets, Biener Osekir, ok épitész ; Kuler Ferenc, gépészmérndk, Ujpest Mellinger Gyula, arammérdéra revisor, Suentes Bondi Viktor. ok elektromé Wk, Buda haus am Semmering Eloadésok Folyé ho 12én Zsakula 7. Mian riiegyetemi adjunktus bemutats eladi- siban ismertelte a Beckeféle ivtimpdt A Limpa semmiféle Graszerkezettel nem bir, a benne vb elektromagnes csak arra val, hogy bekapcsolis alkalmival az Grintkerd szénpélezdkat_széthuzza s cexillal az iv képzddjek, seabalyozis vele cegyaltalaban nem t6rténik. Uzemkozben ‘az ivhosse llandd marad, a szabilyozds egy speczidlisan szerkesztetellenilléssal trténik, mely egyuttal a Limpa elt cellenlésat képerie EViad6 a tampa ismer fetése ulan Kili ama eredményeit, a melyeket egy differentidis limpval val Ssszehasonlités alapjin nyert s szdmos diagramm segélyével kimutatja, hogy a Beck-limpa ugy fényegyenletesség, mint midkbdés tekintetében az dramivel bird impa felett all. Az eldadas végén a Beck-ldmpit zemben bemutatta. Er. eladassal kapesolatosan élénk vita indult_meg a melyen Deutsch Lajos, ‘Stark: Lipét, Mayer Miksa, dr. Holitscher PAl és Wellsl Karoly Jézsef veltek reset [Az eladd 74e6 szavai_utin elndk a vitit befejezettnek nyilvinitotta s egyben hifeezést adott ama dhajénak, hogy min- den eldads alkalmaval sere induljon meg ELEKTROTECHNIKA Az eliadist a vitival egy legkd- 2elebbi szdmunkban kézilni fogiuk, Egyesiletink £16 19-én tartott alésé- hen Fehr Lajos mérndk clad tartott a ooperativ elektromos mivekri Eldad6 a kulénb626 kisebb ipartelepek ko2ds hajtGenergidval val6- elltésanak eldnyeit, a kiz6s telepek tizemviszonyait, a vidéki virosok és helységek elektromos, vildgitisl és erddtvitell szakségletének az lly k6zbs_hajtételepekbOI valdellatésat tizetesen ismertetvén, behats eszmecsere indult-meg, a melyben Zipernows2ky Kéroly, dr. Hoir Mér és Martos Viktor vettek részt. Az elGadis teljes szbvegét, valamint az cennek kapesin kifelbddtt vita részletes ismertetését lapunk egyik legkbzelebbi srimiban hozzk agyzdkinyy felvetetett a Magyar Elektrotechnikai Egyesiilet 1908 februar 13-in este 7 Grakor tartott endes vilasomanyi Ulésérd Jelen volta. Zinernowsuky Karoly elnik. Tihanyi Nan= dor, Zsakula Milin titkar, if, Ste ‘Sandor jegyz5, Perci Kavoly, Fischer Sandor, Molnar Lajos, Feik Odin, Heves Istedn, Balogh Igndcz, Laub Lipét, Bayer Karoly, Kalai lgndez, Krausz Emil, Hirsch Emil, "Deutsch Lajos, Martos Viktor, Guzelnigg Eend, Salai Adolf, dr. Holitscher Pl, Uprimny Anta. Az tlés jegyzkOnyvénekhitelesitésére Peici és Fischer v. tagok kéretnek fel Ault és jegyz5kOnyve elolvastatvan, az minden észrevéte! nd hitlestttik, Budapest székes fOvarosdnak tandcsa cris drama berendezésekre_jogosityanyt ad: Scheibner Osekir, Rad Emil, Weisz Arpid és Wekerle Janosnak. Kiadatik a szerelési szakosztiiynak ‘Az orszagos iparegyesillet trata, melyben a legutolisé 3 évi dtlagos fzetett bérekrél ert Kimutatist, a szerclési seakosatilynak adatik ki nok Koszdnetét tolméesolja Molnar tagtarsnak, hogy ujabb bizonyitékat Latja ar uj tagok szerzése Koril is nyujtott burg fatadozistnak, Elnok bejelenti, hogy az_,Blektro- fechnika”hivatalos lap szerkesztesibizott- sigit eddig a kovelkezdk fogadték 1 ‘Sull6 Arpad, Werkner Richard, Vicar Reinhold, Deutsch Lajos, Finger “Gyula, Fischer Béla, Dr. Holitscher Pal, Hollis Jozsef, Molnér Lajos, Perci Karoly, Pasehl Imre, Straub Sandor. Lapsegéiyt eddig a kbvetkezdk bizto- sitotiak 3 éven keresztil évenként Zp, 1908 aprilis ho, 1. a Ganz-féte vilamossigi r-t. . K 500 — Budapest virosi villamos rt’. , 200.— Zipernowszky Karoly 300. _Felten és Guilleaume Kabelgyée Foc ee ee cee 1» 230,— Possonyi Kabelgyér rt. > 200,— TAecumulitorgyar et De 2100. = (Berciés Schacherer Els6 magyar kibelgydr rot. eee 100.— Budapest kozuti vaspalya rot | 500 — TZeolnay porczellindrugyar ¢=t. 50 — Eindk jelenti, hogy az 1906 deczember 2eki vilasztmény! és hatérozatabol kifolyélag kuld6ttség tisztelgett a m. kir. kereskedelemigyi minister urna és Serényiallamtitkér url, hogy’a kBnyv- iad vallatkozds témogatiséra évi 5000 kkoronia segélyt kérjen, Remélhet6, hogy zen szubventié agye miel6db elintézést {og taldlni. Tudomasul szolgal ‘Tithar felolvassa a szakosztalyt érke- zettdtiratot, mely magaban foglala, hogy srakorvtdly a kereskedclemigyi kor- mnyhoz kérelmet intézett az irat, hogy a scikosetily 12 tagja réseére, kik’ mind ‘nail Iparosok, kilfoldi_tanulményuti anyagi segélyt 7200 krona dsszegben adomanyozzon. A miniszterium — ezen segély engedélyerését kilitisba helyezte, azonban azt kivinja, hogy az egyestilet vlaszimanya is erdsitse meg a szakosztily Alta javaslatba hozott 12 srakosztalyi tag névsorat Az alirat szerint a szakosztily x tigyben januar ho 23-4n tartott valaset- indnyi lést, a mikor is az tgyveretd- bizottsignak javaslatt egy a valasztmdayi {les kebel6bot kikaldstt kandidals bizot- sg dltal felbirdltatva a kivetkezd szak: ‘osztalyi tagokat jeldlte ki: Vas Jené, Laub Lipot, Krausz Emil, Fischer Sandor, Tiha- yi Nandor fj, Stern Sindor, Kallalgndcz, Mérei Emi, Szalai Adolf," Hirsch Emil, Finger Frigyes, Feik Odén. Evfogadtatk Ar atirat felolvasisa utén Molnar Lajos szerelési szakosatilyi elndke megadja a tanulmanyutea vonatkoz6 kozelebbi fel- vildgositisokat,ismertti a seakosetdiynak 48 kormanyhoz feltejesztettezirényu kér~ véayét, kiali a megallapitott progeammot, a mely szerint a kikilldendS tagok Altai tanulmanyozanddk lesznek kisipari elek- tromotorok, elektromobilok, accumuld- torok, mérd és kisérleti eszkb25k, orvosi lektromos milszerek, $825- és fitkészi- lekek, tz és vészbiztonsigi berendezéset, villamos drik, vlldmhatitok, vasuti tiv- irda é vasuti biclonsagi Derendezések, modern épilet és lakberendezések, kisebd Aizemek (gyi, banya) létesitése, telefonok, esengbk gyértdsa, iluminalids & rekldm= vildgitésok. Uf. Storn Sindor s. k. th ears. Zipernowsky tnt Nyomatott Révai és Salamon Kinyyayomdéjaban Budapest, Vil. ker, Ullbiait 18.