You are on page 1of 12
L. évfolyam Budapest, 1908. évi majus ho 15-én 8. szim Elektrotechnika ELOFIZETESI ARA A ,MAGYAR Soria ; er Pal erees| |S ‘ . -UTCA 1. sen nee wo cmt | ELEKTROTECHNIKAI EGYPSULET* |" “eNoNp-srea & Megielenik minden hd 1. 6 15-én HIVATALOS KOZLONYE Ta A lap szellemi részét illet kizlemények a seerkesztiséghez I1., Zsigmond-utea 1. sz4m eléfizetésre és hirdetésekre vonatkoz6 _értes pedig a kiadéhivatathoz VL, Eétvés-utea 38, szdm intézendok. sek A Magyar Elektrotechnikai Egyesiilet* tagjai a lapot "dijmentesen kapjik. Az egyestilet cime : VIL, Rakéczt-tit 30. Hirdetések egyszeri kozlésének rai: egy egése oldal 100 Korona, fél oldal 52 Korona, negyed oldal 28 Korona. __ Aland jllegt hirdetésekdrdra megfelel6 enged- ményt adunk Altist Reresdke Wirdetésit, ha egyestleti tagok, ket sorig-dijmentesen és kiilonben is rendkival ter” sékelt arakon kozOljak Szerkeszts bizottsiig Lipernowsky Karoly Egger Gyula Straub Sandor Chitel Vilmos Molnar Lajos Deutsch Lajos Perci Karoly Dr. Dubsky Alfred intér Jozsef isch Imre SépKéz Sindor Stromszky Sandor Finger Gyula Fischer Béla Dr. Holitscher Pal Hollés Jozsef Sells Arpad Kakujay Karoly Vicar Reinhold Werkner Richird Foscerkesc3: Stark Lipét ScerleszidK': ZsaMula Milén 6S Zipernowshy Ference. Elektromos erbtvite jarmiivek Werkner Richird-t6l, — Polus- ‘sarukban fellép vasveszteségek 6 azok kisérieti meghati- rozisa Z. F161, — Lapszemle. ~ Személyi és Uzleti hirek — Egyestleti hirek. — Hirdetéset. Tartalomjegyzék Elektromos eréatvitel jarmiiveken. Irio; Werkner Richard. A kilenevenes évek elején_a_miszaki KOrokben Alénk feltiinést keltett a. Hetlmann-féle lokomotiv. Ezen a lokomotivon teljes elektromos dramfejlesztd beren- dezés volt felszerelve. A lokomotiv gOzgépe nem haj- totta Kézvetleniil hajtorud és forgattyu segélyével a jérmii tengelyét, mint rendes lokomotivokon, hanem dinamégépet forgatott; a dinamégép pedig’ téplélta az_elektrométorokat, a melyek a jérmi tengelyeinek hajtdsara szolgaltak. ‘A jarmi kormanyzésa kontroller utjin-ugyanugy tortént, mint elektromos vasuti kocsi- kon, azzal a kiildnbséggel, hogy az dramot nem vala- mely tavoli_ géptelep, hanem kozvetlendl a lokomoti- von elhelyezett géptelep szolgaltatta. ‘A Heilmann-féle lokomotivnak akkoriban szi- mos ellenzéje timadt. A szaklapok kimutattak, hogy az ilyen berendezés nem lehet gazdaségos, a Heil- mann-féle lokomotivon a mechanikai energiat eldbb elektromos energidva és ezt utobb ismét mechanikai energidva Kellett atalakitani, Az ezzel a kétszeres afalakitéssal jaro energia-vescteség kOvetkeztében a Heilmann-féle lokomotivon nagyobb gépteljesitményre volt sztikség ugyanannyi hasznos munka_kifejtésér mint a rendes lokomotivokon, a melyeken a gézgép mechanikai energidja kézvetleniil hasznalhatd fel_a jérmé_hajtisira, A” Heilmann-féle lokomotiv rovid ideji kisérletezés utén letint a vasutakrdl, valo- szintleg azért, mert az elektromos hajtéssal eléthet6 elénydk nem ellensulyozték @ nagyobb munkaszik- séglettel, illetve a tizel6 anyag nagyobb fogyaszti sival jar hatranyt. Az elektromos erdatvitelt_néhdny év 6ta ismet kezdik a jarmiiveken alkalmazni és ennek indité oka a benzinautomobilok riiveked6 elterjedése. A benzin= indtornak ugyanis néhdny, a gézgépt6l eltérd sajat- siga van, mely jérmiiveken a kozvetlen mechanikai eréaitvitel’alkalmazasat_megneheziti.. A. benzinmétor esak egy meghatérozott fordulatszém allandé betar- asa csetén dolgozik gazdasagosan, forgdsiranya meg nem fordithats és a motor tul nem terhelhetd, mert tulterhelés esetén a fordulatszdm csbkkenésévei a tel jesitmény is csbkken, ugy hogy a gép magatdl meg- All. E hatranyok Kikertlése céijab6l a benzinautomo- bilokon elététtengelyt alkalmaznak & a benzinmétor 70 ELEKTROTECHNIKA alland6 fordulatszAménak, teljesitményének és forgas- irdnyénak megtartésdval, ‘kilonbizd fogaskerék atté— felek beiktatasaval lehetové teszik, hogy a_jérmi sebessége néhany fokozatban valtoztathatd és menet- irénya megfordithats legyen. E sebességet valtoztaté Attélel j61 bevalt kinnyti_kézuti automobitokon, de nem igen valt be nehéz jérmiiveken, mint pl. teher- kocsikon, métoromnibuszokon és vasuti_ jérmaveken. A fogaskerekek nem alkalmasak nagyobb ermennyi- ségnek hirtelen lokésszerll atvitelére és megakaszté- sira, konnyen tornek, gyorsan kopnak és hasanal- hatatlanokka vélnak. ‘Azonkiviil az attételvaltoztaté- sival jéré lOkések nemesak a kocsiban tld személyekre kellemetienek, hhanem a rézk6dtatésok a jérmit_ szet- kezetének és berendezésének tarldssdgara is Kérosan hatnak, A jarmiiszerkesztdk ezért_nehéz kbzuti automo- bilok és vasuti jarmiivek szdmdra_majdnem sziiks szeriien részorultak az elektromos erddtvitel alkalma- zisira, mely a sebesség valtoztatasat tetszés szerinti fokozatokban, lokéseknéikil teszi lehetdvé, és a melylyel a menetiranyt is kinnyen lehet megforditani, épp lugy, mint elektromos vasuti kocsikon, t. i. az’elek- frométorok pélusainak atkapesoldsdval, Minthogy tovabbd a _mechanikai erddtvitel a fogaskerekek surlédasa miatt majdnem épp oly nagy energia vesz- teségyel jar, mint az elektromos erdatvitel az energia ftalakitésa Kovetkeztében, a benzinfogyasztis az elek- ‘tromos. erdatvitel alkalmazisa esetén nem _sokkal nagyobb, mint a mechanikai erdatvitel fethaszndlésa eseién. Mig tehat a Heilmann-féle lokomotivon a kozvetieniil mikéd6 gézgéppel_szemben az elektro- mos erdétvitel alkalmazasa nem volt jogosult, addig a benzinmétoros Gizemben, a gazdasigossig kovetelése nem gétolta meg az elektromos erdatvitel terfoglalst. ‘A kivetkezokben az elektrotechnika efiatal agéban eddig elért eredményekril kivanok beszémolni.. Nem térhetek ki az egyes erdatviteli rendszerek részletes ismertetésére, hanem csupan legfdbb jellemz) vond- saikban. vizolva, kizbs és eltérd alapelveik szerint csoportositva fogom a rendszereket az erditvitel kalénbo26 médszerei alapjén osztélyozni Az clektromos erdatvitellel berendezett jérmiivek els legdltalinosabb osztdlyéba azok tartoznak, a melyekben az erditvitel dinaméval &_elektromoto- rokkal_épp ugy t0rténik, mint helyhez kOtott beren= dezésekben, Az erdatvitelt tbbnyire egyirdnyu dram- mal eszkizlik, mivel az erddtvitelhez csak rovid veretékek szlikségesek és mivel az egyiranyu 4ramu elektrométorok kiilondsen alkalmasak jarmivek hajtéséra, A dinamé rendesen_meliékéramu, vagy compound tekercselést, az elektrométorok fOaramual Az elektrométorok fordulatszdmanak szabélyozasa foleg, két médon torténik, a szabdlyozést vagy a dinamé fesziliségének dlland6 megtartasaval épp ugy eszktiz~ lik, mini elektromos vasuti kocsikon, a métorok elé kapesolt ellendllésokkal, az elektrométorok szeries- parallel kapesolisdval, "gerjesztéstk _valtoztatésival, vagy pedig a szabalyozés a dinam6_ feszaltségénck valtortatasaval torténik: a dinam6 gerjeszt6 dram- kérébe kapesolt szabalyozhat6 ellendlidssal. Ebbe az 1908 majus ho 15 ositélyba tartoznak példéul az Arad és Csanddi Egyestilt Vasutak. De Dion Bouton rendszerii benzin- elektromos métorkocsijai és az Amerikai Egyesilt- Allamokban @ Schenectady-Saratoga vonalon és mas vasutakon kizleked6, elektromos erddtvitellel_beren- dezett_métorkocsik ‘Minthogy a benzinmotor maximilis teljesitményé- vel dolgozik leggazdasigosabban, kivénatos, hogy a jarmii [ehet6leg mindig a motor e maximalis teljesit- ményét vegye igénybe, barmind is a jérmia_menet- sebessége. Ez elérhets az dltal, hogy nagyobb eré- kifejtés idejében, mint pl. emeikedS palyan, a jéemi esekélyebb sebességgel, kisebb vond ef esetén, pl. sik palyén ellenben nagyobb_ sebességgel_halad, tugy hogy a von6 erdnek és sebességnek szorzata, a munka megkOzelitéen egyenl6maradjon. Mecha- nikai erdatvitel alkalmazdsa esetén a jarmi sebes- séget az emelked6 vagy sik palyénak megfeleléen, kilionbizi fogaskerék attételek —bealitésdval Iehet szabalyozni, Elektromos erddtvitel alkalmazsa esetén akkor tarthati be allandéan a benzinmétor elényos terhelése, ha a benzinmétortél hajtott dinamo watt- teljesitménye allandé marad, azaz, ha a jérmé kilén- biiz6 menetsebessége kOzben a dinam6 fesziltségé- nek és aramerdsségének szorzata mindig megkOzeli- ten ugyanaz A dinamé fesziltséget tehat az elektro- motorok dramfogyasztésitol fuggien ugy kell szabi- lyozni, hogy a dinamo watt-eljesitmenye alland6 maradjon, Ezt az eredményt a kilnbiiz6. erdatviteli rendszerekben kiilinbiiz6 eszkOzokkel érik el ‘Az osztrak Lohner-Porsche _automobilgyértok rendszerikben, melyet a kocsikerekekbe épitett clek- trométorok jellemeznek, az egyenl6 watt-teljesitményt ugy érik el, hogy nagyobb aramfogyasztés idejében egy rugé Onmilkodden eltélja a dinamo armaturdjét, ami dital a magneses mez6 gyengtl és igy a dinamé fesziltsége esbkken. A trancia Krieger automobilgyar rendszerchez egy kis akkumulitor felep tartozik. Ez akkumulétor- telep azonban nem az clektrométoroktaplaldsaraszolgal, mint a késGbb leirandé rendszerekben, hanem csupéit a dinamo magnesek egyik tekereselésének szolgdltat alland6 feszilliségi é& erbsséwii gerjeset6 aramot, A dinamo magneseinek ezenkival még ket kalbn fekercseléstik van, melyek kOzil az egyik, a dinamé keféihez mellékiramban kapesolva, ugyanoly értelem= ben gerjeszt, mint az akkumulitor-teleptdl_taplalt tekercselés, mig a masik a dinamé fOaramkorébe kap- csolva, az eldbbiekkel ellenkez6 értelemben gerjestt. lly médon e compound dinamé a harmas gerjesztés differencialis hatésa folytin, emelkeds dramfogya: tis idejében alacsonyabb ’fesziltséget és mindig cegyenl6. watt teljesitményt ad. Mis rendszerek mas uton.médon érik el az fillandé. watt-teljesitményt. A killdnbiz6.rendszereket leginkdbb azok a berendezések jellemzik, melyek sege- lyével az elektromotorok fordulatszamat’ szabalyozzak Igy a British Thomson Houston Co.-t6l_ készi- fett és London utcain_ kizlekedé métoromnibuszokon a dinamo mellékaramkorébe kapcsolt ellenillés sza~ balyozdsaval valtoztatjak a két fodramu clektrométor fesziltségét és fordulatszdmat. Elienben a General Electric Co.-tol New-Yorkban 1908 majus no 15, forgalomba hozott métoromnibuszokon a. compound dinamétol tdpldlt ket fodramu_elektromotor szeries parallel kapesolésival és a robband gazkeverél mennyiségének szabilyozésa _ltal_ a benzinmotor fordulatszamanak valtoztatasaval érik el a kalonbiz0 menetsebességet Az elektromos erdatviteli rendszerek egy esoport- jaban, melyhez a Stewens-féle, tovabbd a Greenwood és Battley-féle rendszerek tartoznak, oly dinamot alkalmaznak, a melyen egyrészt két kiln armatura- tekercselés és ezekiiez tarioz6 két kollektor van, mig mésrészt a dinamd magneseinek is két kiln teker= eselésuk van. Az armaturatekercseléseknek, ugyszintén a. gerjesat6 tekereseléseknek szeries-parallel kapesoli- sival éppen ugy lehet az elektrométorok fesziliségét é fordulatszimat szabélyozni, mint mas rendszerek- ben az elektrométorok szeries-parallel_ kapcsolasaval Elvileg hasonl6 utat kévet a rendszerek egy mésik csoportja, melyhez az angol Hart régebbi rendszere és a francia De Dion et Bouton cég egyik rendszere tartoznak. E rendszerekben egyetlen elektromotort alkalmaznak é ennek van_két_ kiln armatura tekereselése két kollektorral, valamint_ két gerjeszt6 tekercselése, melyeknek szeries-parallel_ kap- Csoldsaval érhetd el az elekirométor killinbdz6fordulat- sda. A rendestil eltérd szabilyozisimédot_ vélasz~ tottak Hart és Durtnall angol automobilgyartk egy irényu rendszerdkben, melyben egy foaramu dinamo gerjesctd tekercseinck’ be és kikapesolsd val valtoz~ fatjak az egy, vagy két szeriesbe kapesolt, fodramu motor fordalatszdmat. A valtakoz6 dramu rendszerck koz6tt_megem tendé Perret rendszere, melyben a dinamé frekven- cidjénak valtoztatisdval szabdlyozzdk a két aszinkron métor fordulatsedmat Az eldbb emlitett Allando watt-telesitmé dinaméval ellatott rendszereknek meg van az a hatrd- nyuk, hogy nem mehetnek tetszés szerinti sebességgel, mert a sebesség az utellendllést6l fiigg. Ezt a hatranyt kKikertiik azok a rendszerek, melyek a benzinmotor Allandé elényds terielését ugy érik el, hogy a dinamd- géphez _kiegyenlits akkumulator-telepet kapesolnak parhuzamosan. A benzinmétor e rendszerekben dillat déan az atlagos terheléssel dolgozik, Csekély munka- selkséglet idejében a dinamé az akkumulator-telepet toltve “gydijti a benzinmétor munkafolostegét, mig nagyobb-munkaszikséglet idejében az akkumulétor- telep a gyajtott dramot leadva, szolgaltatja a munka- tobbletet’az elektrométorok tépléldsdra. Itt tehat a benzinmdtor terhelése figgetlen a pillanatnyi munka- szikséglett6l, ugy hogy a menetsebesség az utellen- allasra valé tekintet nélkil tetszés szerint valaszthat6, Ebbe a esoportha tartoznak az amerikai Patfon rend- szete, az angol Fisher rendszere, a Carttono Electric Co, rendszere, valamint Mildé rendszere, mely utobbi- ban compound elektrométorok Tejtds_utakon az akkumulator-telep toltésével fékeztek a jérmiivet Ide tartoznak tovébba az Amerikai Egyesilt-Allamokban a La Grange-Middleboro é a Kanisas-City vasutakon kozleked6 métorkocsik & a St. foseph Valley Trac tion Co. vasutjin jar. gazolin-motoros lokomotiv, mig ELEKTROTECHNIKA 1 ‘az angol North-Eastern Railway vonalain k0zleked6 motorkocsin az akkumulitortelep nem szolgal az elektrométorok téplaldsdra, hanem esupan a dinamé gerjesctésére, vonatviligitisra és géptelep inditisara u, ‘Az_erditviteli_ rendszerek musodik osztidydiba azok a rendszerek sorozhatok, melyekben az clektro~ mos erdatvitelen kivil, részben kizvetlen mechanikai erdatvitelt is alkalmaznak és igy az energia. dtalaki- tsdval jad veszteséget esbkkentik. Az ebbe az osz~ télyba tartoz6 rendszerek ezt a célt kilonbéz5 médon étik el Germain rendszerében a dinamé és az, elektro~ motor armaturai egy kiziis tengelyre vannak ékelve, mely a. jarmi tengelyét fogaskerékattétellel_haj mig a hoerdgép tengelye a dinamd magnestarto val all kézvetlentil kapcsolatban, A magneses mez6 az armatura korill forog és az ugyanabban az irdny- ban forgé armaturatengely a forgaté nyomatékot részben kozvetleniil fejti ki, mig az elektromos. er6- aitvitel esupn a magnesek’ és az armatura fordulat- szimai kilonbségénck megfelelGen érvényestl Az amerikai Carolan rendszere hasonld az eldbbi- hez, azzal a kilinbséggel, hogy a dinaménak arma~ turdja van a néerdgép tengelyével, — és magnestartéja az elektromotor armaturdjaval kizvetlendl kapesolva, Elvileg hasonl6 megoldast valasztott Gasmier, mig Jeantaud rendszere is ugyanilyen, de 6 a dinamot sa motort koncentrikusan helyezte el, ugy hogy a dinamé a motor kéril forog. Minde rendszerekben az clektromos erdatvitel csupan a fordulatszim kalonbségének megfelelien torténik. Hasonlo differen- cialis hatéson alapul Weiss rendszere, melyben egy dinamo két elektromotort téplal, Ugyanezt az elvet kiveti Nulta Amerikéban, de forgédramu_generatorral Az erdatvitel © rendszerben részben kOzvetlen forgat6 nyomatékkal, részben forgéramu _motorokkal, transz~ formator kozbeigiatdsival torténik. A Kozvetlen erdatvitel alkalmazasénak egy masik modjat taldljuk a rendszerek egy kilon esoportjaban, rendszerekben az elektromos. erdatviteltcsupan a jérmi inditésdhoz alkalmazzik és a teljes _menet- sebesség elérése utin kizvetlentl kapesoljak a héerd~ gép_tengelyét a jérméi tengelyével, a minek meg- torténte utin_az elekiromos erdatvitelt tovabb nem hasendljak. E csoportha tartozik a francia Rénault rendszere automobilok szdméra. Ide tartozik az olasz Del Proposto rendszere hajégépek munkifinak a hajé- csavarra valo atvitelére. Del Proposto az elektromos erdatvitel idejében egy kiln gerjeszt6 dinamé dram- erisségének szabalyozésival valtoztatja a fodinamé fesaiitségét és exzel a hajécsavar tengelyére ékelt elektrométor fesziltségét és fordulatszdmat. bbe a csoportba tartozik tovabbé az angol Hast & Durtnall automobilgyart6k ujabb, forgs 4ramu rendszere, melyben a gerjeszt6 dinamé magnes- tekereseinek be- és kikapcsoldsdval szabdlyozzik a forgédiramu dinamé gerjeszt6 ramat és ezzel a forgd~ 4ramu indukciés motorok fordulatszmat. 72 ELEKTROTECHNIKA Végiil az elektromos _erdatviteli_rendszerek ‘harmadik osztélydba sorozhatok azok a_rendszerek, a melyek a kézvetlen hajtdst a terhelésnek elektromos uton val6 kiegyenlitésével kotikt egybe. E rendszerekben a hderdgép kozvetleniil mecha nikai Atvitellel hajtja a jarma tengelyét, a melyre azonkivil egy dinamé is fel van ékelve. A. dinamo egy akkumuilétorteleppel van parituzamosan kapesolva & a teleppel egyiitt kiegyenliti a héerdgép valtoz6 terhelését. Csekély utellendlids idejében a hoerdgép foldsleges munkdjaval a mellékéramu dinamot hajiva tolti a telepet, mely nagyobb ellendllés idejében a dinamét, miné métort ugyanabban az iranyban for- gatja és igy a tengely hajtésira satikségeltmunka- tobbletet szolgaltatja. Idetartoznak az angol Dowsing, Astle Wallis és Farrow. neveihez. fiizédé régebbi rendszerek. Az ebbe az osztdlyba tartozi rendszerek foleg abban térnek el egymastél, hogy miképen seabélyozzdk a jarmii sebességet.” A svajei Thury egy altala kidllitott automobilon szintén_alkalmazia a teherkiegyenlitést dinamoval és akkumulator- teleppel, de-az erdatvitel céljéra ép oly valtoztathato 1908 méjus ho 15. fogaskerékattételt_haszndlt, mint ez benzinmétoros aufomobilokndl dltalénosan szokés. ugy hogy a benzin- motor valtoz6 menetsebesség kizben is alland6 for- dulatszdmmal jérhatott. Az amerikai Washburn egy dUrzskapesolds tbbé-kevésbbé erds Osszeszoritésaval akarja a surléd6 részeknek kisebb-nagyobb mérvben valo csuszésit elémi, ugy hogy a hderdgép dllands fordulatszdma kizben kilénbiz6 menetsebesség valjék lehetévé. Mas megoldést alkalmaz. Pieper Lattichben, a mennyiben a hoerdgép tengelyét.valtozhatatlan Attétellel Koti Ossze_a_jarma tengelyével, ugy hogy a menetsebességgel a héerdgép. fordulatszamanak is valtoznia kell. A jérmdi inditasa elektromos uton torlénik, a mennyiben az akkumulatortelep a dinamot mint métort hajtva inditja meg a héerdgépet és a jarmavet. Egy meghatérozott sebesség elérése _utén lugyaniazon Korményz5-emeldkar segélyével_torténik a dinamd_fesziltségének, valamint a benzinmotor eldgyujtisdinak és a robband gazkeverék mennyisé- gének szabilyozisa, ugy hogy ezek alkalmazkodhat- hak a héerOgép valtozé fordulatszéméhoz. Ezt a rendszert Pieper alkalmazta mar kOzuti jérmaveken, lokomotivokon és métoros esénakokon.Ujabban ‘a Siemens-Schuckert-Werke berlin cég hasonlé rend- szert alkalmaz kisebb_hajokon. (olyatjuk) Polussarukban fellépé vasveszteségek s azok kisérleti meghatarozasa. ‘Az armaturafogakban fellép6 indukcié-pulzdciok nem cea fogekban, hanem a polussarukba is okoz- hak vescteségeket,' melyek némely esetben tetemes értéket__képviselnek. Az indukcio eme liktetése fgg magat6l_ az indukci6tél, valamint a horonynyilés é légk@z_viszonyétol. A polussaruban fellépé indukcid- valtozasok ugyanis a vasban elektromotoros_erdket indukalnak, melyek viszont tomegaramokat Iétesitenek, melyeknek nagysiga fgg az dket létesitd elektro- métoros eré periodusszdmatel, a vaslamellak vastagsd- gato, valamint azok mindségétol és hotokatol, st mint Kisérletek mutattak, az armaturdban folyé atamtél is. Kdevagé igen érdekes kisérleteket vi & Smith 8. P,* melyeknek eredm zokben adjuk A kisérletek alapjét az a feltevés képezte, hogy a polussaruban fellép6 Osszes energiaveszteség melegeé lesz; ezen meleg’ merése dla iehat a yeszteségeknek kell adédniok. A’ vesztett energia mérése ugy tortént, hogy egy kdlsd, mérhet6 aramforrasbol addig bocsé tottak a’ polussaruba dramot, mig az ugyanazon til- melegedést mutatta, mint “az indukcidliktetések esetében fellépd vasveszteségeknél. A kisérletek egy 5 lderds, 4 fSpolusu, kommutélé polusokkal bird dinamogépen végeztettek. A kisérleti polussaru tomor ‘ontottvasbdl készalt és a légrés tetszés szerint valtoz- tathato volt. Minthogy a polussaru melegedését az armatura hdfoka is befolyasolja, czért_az armaturdn is végeztek melegedési kisérleteket, melyek azt mutat- tak, hogy a polussaruban fellép6 veszteségekkel kap-

You might also like