. évfolyam Budapest, 1909. évi augusztus ho 15-én 16, szém EleKtrotechnika BLOFIZETESI ARA 20 korona, 10 korona Egész évre Folevre Megjclenik minden ho 1. & 15-80 A ,MAGYAR ELEKTROTECHNIKAL EGYESULET* HIVATALOS KOZI HL, ZSIGMOND-UTCA 1. SZAM VE VL, EOTVOS-UTCA 38. SZAm ‘A lap szellemi részét illetO Kozlemények a seerkesztiséghez 11., Zsigmond-utea 1. szém elofizetésre és hindetésekre vonatkozi értesitések pedlig a kiaddhivatathoz V1. Eétvés-utea 38. sz4m intézendék, A Magyar Elektrotechnikai Egyesillet* tagjai a lapot " dijmentesen kapjak. Az egyesillet cime VIL, Rékégzi-tit 30. Hirdetések egyszeri kivzlésének dai: egy egése oldal 100 Korona, féi oldal 52 Korona, negyed oldal 28 Korona. Alland6 jellegi hirdetések ardra megfelel6 enged- ményt adunk, Allést Keresite irdetéset, ha eyes ago, ket sorig.alimentesen ‘és kulGnben is Tendkivil mer” Sékelt arakon” Koza, Szerkeszts bizottsdg. Lipernowsky Karoly Egger Gyula Straub Sandor Chatel Vilmos Molnér Lajos Deutsch Lajos Perci Karoly Dr, Dubsky Alfeéd —Pintér Jozsef Finger Gyula, Paschi Imre Fischer Béla Sépkéz Sindor Dr. Holitscher P&l __Stromszy Sandor Hollés Jozsef Sein Arpad Kakujay Karoly Viear Reinhold Werltner Richard Fiszorte Stark Lipét ScorlesstOk: Jakobovits Daniel és Zipernowshy Ferenc. + Potometrikus kisérleti ereciményet. Kizli: S. L. — A Liverpool and Railway elektromos vusut izemérdl Z. F-t6l. — Lap Svemély és daleti hirek. — Egyestieti hirek Hirdetések, A német ,,Reichspost“ tavbeszél6 berendezései. Ita: Neuhold Ervin, 1. A végallomasok. Mivel tudtom szerint a magyar szaklapoknak eddig nem volt alkalma a ,Reichspost* tavbeszél6 beretidezéseit ismertetnis a’ német szakirodalom is ceak hézagosan és sszefliggés nélkil hoz leirdsokat, ugy. elhatéroztam = magamat az _Elektrotechnika” szerkestOségének felszblitiséra, a fentemlitett beren- lezéseket egymdssali szoros Kapesolatban a kritikus szempontjabol ismertetni. Ha leirdsaimban helytelen magyar szakkifejezéseket haszndlok vagy pedig a magyar stilus ellen vétek, ugy kérem at. szaktarsak y 1. Abra szives elnézését. Mentségemre szolgiljon, hogy mér kizel 10 éve tavol vagyok Magyarorszégtél s ex idd legnagyobb részét Németorszighan, részben_pedig tanulmany céljébol_Amerikaban, Anglia, Dania és Svédorszdgban toltottem s igy nem volt alkalmam ‘az anyanyelvet épolni Ismertetéseimet a kivetkez6 sorrendben fogom hozni: 1. Végallomasok 2. A ,Reichspost* alta szerelt mellékdllomsok. 3. A gyérosok azaz_vallal- kozok dltal szerelt mellékallomasok. 4. Helyi telept kizpontok. 5. Kzis teleptl (ceniralbatterie) kdz- pontok. Esetleges valtoztatést fenntartok magamnak. Miel6tt a végillomasok leirisiba fogok, szik- ségesnek tartom az itt tzemben lev6 kalonbozd210 ELEKTROTECHNIKA erll tavbeszél6 kdzpontok altaldnos ismertetéstt, llomasok mikédésének job megérthetésére Eltekintve a kilOnbiizd kiviteli format6l, ma még harom kilinbizdrendszer van iizemben. Az elsonél egy elofizet6 a kézpontot egy induktor forg: lasival hivja meg s a beszéd véget szintén induki miikdtetésével jelzi. A masodik rendszernél az el fizeté a kozpontot bér az induktorral hivja meg, a rend 2, Aba, beszéd véyét ellenben a hallgaténak a kapesold horogra vald felakasztisdval OnmiikOdden adja. A har- madik rendszernél az eldfizetS ugy a kizpont meg- hivasdt, mint a beszéd végét Onmikodden a hallgato le- és’ felakasztdsaval adja. Ennek megfelelien a végillomasok kapesolisa is killinbizd, A. két els rendszer helyi telepes rendszer végallomasai_csak annyiban kiilinbiznek egymdstl, hogy a misodik rendszernél a végillomas hallgatéjanak dramkirébe tus ho 15, 1909 augu: az Onmikod6 beszédvégielzé elbb polarizatiés cella, kapcsoltatik. A kizpont fel- hivasdra mindkét rendszerd késziléknél egy induktor szolgil. A harmadik, kbzbs teleptt rendszernél az elofizetdk vonalai Allandéan a kids telep fesziltsége alatt Allanak sa telep egyendramat_a_haszndlaton kiviil egy, az ébreszté éramkixébe kapcsolt konden- zator zérja el. A kozpont felhivdsdnal ez a kondenzétor vagy mellékzarba helyeztetik, vagy pedig rovidre zaratik. Mind a harom rendszerhez tartoz6 végallomasokat jellemzi a hallgaténak és mikrofonnak szerkezete és az, hogy a vonalkapesok a szekrényben kivilrl. hoz férietettendl vannak elhelyezve. A helyi telepi rend- szernél még jellemz6 a végallomds induktorénak kapesolasa is. A hallgatok szerkezete olyan, hogy a magn céljabol_kondenzator. sarkoknak tivolsiga a membréntl azaz a haligato ssavar segélyével kivilrdl konnyen lapasztalatom ,szerint ez Ax’ elfizetOk érzékenys szabalyozhat. azonban_nem elony, ge egy Nézetem és hanem hatrany. 3, bra, tudniillik sok esetben egy barmely okbdl bedlld rossz megértést a szabilyz6 csavar segélyével igyekeznek elharitani s igy a hallgatot eldllitjak A mikrofon ugy a helyi, mint kizponti telepi rendszernél nagyon érzékeny. Célja a nagy ératkeny- ségnek ugy a mint iterurban Osszekdttetésnel egyardnt JO megertést elérni a nélkill, hogy szikség volna az dizemfesziiliséget felemelni. Hatranya az, hogy az érzékeny mikrofon minden mellékzorejt1900 augusztus ho 15, felvesz, a mia j6 megértést zajos helyen_ majdnem lehetetlenné teszi. A “mikrofon szerkezete célszert (1. bra.) A széntomb és a membrin egy dobozzd vannak egyesitve. A mikrofon-doboz egy kiln tokba helyezhet6 s egy tolesérrel és bajonettzérral ellatott fedéllel letakarliato. A mikrofon-tok két mozgathat6 karon nyugszik é kérilbelil 150 mm utban a hétlaphoz pérhuzamos sikban.elAllithato. ‘Az induktor kapesoldsa olyan, hogy ugy fel- akasztott, mint leemelt hallgato meliett a kézpontot hivni lehet. ELEKTROTECHNIKA aut egymast6l, a mennyiben a masodik rendszemnél az anmikbdd végjelzés céljibol egy kondenzétor kapesol- hat6 be a haligaté aramkérébe. Az egyes dramutak leirsdt nem tartom szitkségesnek, mert a végdllomasok kapcsolésa oly egyszert, hogy azt a rajzbél minden specidlis képzettség nell le Iehet olvasni Az asztali késziilék szerkezetét az 5. és 6. abra* s kapcsolisét a 7. abra mutatja, Erdekkelbirhatnakaz egyesalkatrészekelektromos, adatai. Az induktor 3 acélmagnessel bir. Armaturajanak 2200 menete és 200 ohm ellendilésa van. Kapocs- Fesziltsége az itteni hosszu vonalakhoz mérten aranylag 4. Abra Ez a kapesoldsi mod ajénlatos, de helyesebb lenne, ha az el6fizetOk megnyugtatisira az ébreszt6 a kézpont hivésénal_ megszolaina. A. végallomasok szerkezete dltaldban egyszert é& a kénnyd és oles6 gyarthatés szempontjabol célszertien van kidolgozva. A fali_ késatilékeknél az Osszes alkatrészek a hatlapra vannak szerelve és egy szekrénynyel Ietakarva. Ez az elv, a mennyire Iehet- séges, az asztali_késziilékeknél is be van tartva. Az egyes. részeket Osszekdtd huzalok nem egyenként vannak huzva, hanem egy kabellé vannak egyesitve. ‘A 2. é5'3. dbréban a helyi telepi fali készalék lithato csukott é nyitott allapotban. A fali készilek kapcsolésa a 4. Abraban_ van feltiintetve. Az els6 és masodik helyen emlitett KOzponti rendszerek vég- Aillomésainak kapesoldsa csak annyiban kalénboznek esekély, azaz 35—40 volt, 16 periodus mellett. Ez az alacsony fesziltség, mely az tizemben mér sok kellemetlenséget okozott, azért volt szilkséges, mert a régibb egyszeril vonalas hal6zatoknal a magasabb fesziiliség’ a szomszédos vonalakat _hétrényosan befolyasolta volna. Az induktor alacsony feszilts géhez mérten az ébreszi6 csévéinek ellenillisa alacsony, 300 ohm, 5600 menet mellett. Az inditd csévének 280, Gsszesen 08 ohmos elsdd- leges és 4800, dsszesen 200 ohimos _mésodlagos menete van. A hallgaté csévéinek ellendlldsa 200 ohm, 1800 menettel Ar asztali készilék mikrofonja és hallgatoja * A 2 mikrofarados kondenzitor izolati6ja 75 megohm avért oly csekely, mert a fosulyt a kis t€rfogatra, helyezik.ELEKTROTECHNIKA 1909 augusztus ho 15. egy kozbs készilkké vannak Osszeépitve kényelme- sebb_kezelés céljébol, A mikrofon szerkezete megfelel a fali készilék mikrofon szerkezetének, azaz doboz- alaku és kieseréthetd. A kombindlt mikrofon és hallgat6 kézi készilék fogantyujaban egy kontak-billentyii van beleépitve, a melylyel az indit6 cséve mésodlagos tekeresét beszédkOzben rovidre lehet zamni és igy az érkez6 beszédéramot gydngités nélkill a hallgatoba jutattni. Ez a berendezés habar a hozzAértOknek elényt hyujt, a nagy publikum hasznélatira nem alkalmas, mert’a legtdbb eldfizet5 a gombot egyszer lenyomva elfelejti_ megint elereszteni 8 igy az értekezést Iehe- tetlenné teszi A helyi telept késziilékek mikrofonjénak aramat két, széraz elem szolgéitatja. Az elemek egy kiilon szekrénybe 2 készilék kozelében a fali készilékeknél leginkabb a készilék alatt_taldlnak helyet, Az elem fesztitsége 1°4 volt és kicseréltetik, haa fesziltsége 1 volt ald silyedt. A kozponti telepes rendszer, mint mar az elneve~ zés is mutatja, az tizemhez szlkséges aramot egy kozponti telepbdi kapja. Ennek kivetkeztéhen ezeknél a végéllomasokndl sem induktorok, sem pedig.helyi mikrofon-telepek nem _szilkségeltetnek, mialtal a végillomas szerkezete és kapcsoldsa idedlisan egy- szeriivé valik Egy a végdllomasba épitett kondenzator nyugvé Allapotban elzarja az allandéan a vonalakra kapesolt telep egyendramat. A hivé véltakoz6 dram azonban a kondenzétoron’atmehet és az_ ébresztit mikodtetheti, A. kézpont felhivaséndl a mikrofon és indité eséve elsddleges tekercse a hallgaté leemelése Altal parhuzamosan a kondenzatorhoz és ébresztihtz. a vonalba kapcsoltatik, a mi dltal a kizponti_ telep rama most a késziiléken atfolyhat és a kOzponthan egy. hiv6 relaist mikbdiet. A beszéd befejeztével a 6, Abra,1909 augusztus ho 15. 7. Abra hhallgaté felakasztésival a kozponti dram megszakit- tatike és a végjelz6 relais a kizpontban a beszéd végét OnmiikOdGen jelzi. ‘A kozponti telepes rendszer fali és asztali vég- llomasait a8, 9, 10. és 11. abrékhan_lathatn E_ készilékek dlialénos. szerkezeti szempontjai ugyan- azok, mint a fent leirtake készillékek hétlapja és szekrénye azonban nem fab6l, hanem fémbOl van. A nikkkelezett hatlap sdrgaréz; a szekrény pedig vaslemezbél_van saitolva. A szekrény feketére van lakkirozva. Ez a femkonstruktié bar oles6bb, mint a faszekrény, nézetem szerint nem oly elientéllé s rovid id6 ala el fog kopni ‘Mivel a kozponti telepes rendszer dizemfeszilt- ELEKTROTECHNIKA ae x 8. aba, séye jéval nagyobb, mint a helyi telepé s a vonalba bekapesolt, késziilékek Gninduktidja ardnylag nagy, ugy a kilénbz6 kapesolasokndl a kézpontban az dram megszakitésa stb. heves. dramlokéseket oko7, a mi ellen az eléfizetOket az altal védjak, hogy az sszes dramvezetd részek, mint példdul a vonalkapesok, mikrofon, hallgat stb. tokjuktol,illetve a szekrénytdi izolalva és eltakarva vannak. A készilékek kapcsoldsa a 12. é 13. dbrakb6l léthatok. Az asztali készilék Kapesolisa” (13. dra) esak annyiban kulonbozik a faligt6l, hogy a beszédnél a konder zatddik, ugy, hogy az dram azzébresztin is dtfolyik, a minek az a célja, hogy a végielZ6 relais a kozpontban ne makodjék, ha az eldtizetd a kézi késztiléket ferdén tartja és azéltal a mikrofon a kizponti aramot esetleg megszakitana,ho 15, 1909 augusztus ELEKTROTECHNIKA1909 augusztus 6 15, A kizponti telepes rendszeri végdllomasok egyes szerkezeti részeinek elektromos adatai a kivetkezik: Ebreszt6 1000 ohm, 19,000 menet. Indité cséve primar 22 ohm, 1400. menet, Sekundar 16 ohm, 1700. menet. Kondenzétor 2 ‘mikrofarad, hallgaté 60 ohm, 1200 menet. Zéradékul_ még megemlitem, hogy az egyes elektromos adatok a. széilitisndl 'elé ‘vannak irva; a gyartasi tolerantia plus minus 5°. Az egyes elektro- magnes csévek a tekercselés utén nemesak ellen- allasukra méretnek, hanem még egy kaln e célra szer- kesztett késziiléken kiprobaltatnak, hogy nincsenek-e ELEKTROTECHNIKA 215 az egyes_menetek rdvidzdrban, Az, elektromagne- sekhez haszndlt vasat magneses tulajdonsdgdra, a huzalokat pedig vezetS képességakre és izolatidjukra megvizsgéiljuk. A végallomasokat az erds dramok és villamatések ellen egy kiln, nem a kesziilékbe épitett biztosi- tékkal védjik. E biztositékok leirdsét mas alkalomra tartom fel Még_maig is nagyszdmu régibb szerkezeti késziilék van izemben, "melyek a kizponti. telepes rendszer_ térhéditasaval lassanként jizemen_ kivdl helyeztetnek, miért is e késadiékek leirésa ma mar nem iddszeri (Folytajukey Kézponti telepek kedvezé elhelyezésérél. Ita: Szabé Frigyes, mérnok. Az éramszolgéltat6 telepek jovedelmezdsége nem csekély mértékben fgg az eloszté vezet ségeitol és mivel ezek a felhasznalt réz_ stilyaval emelkednek, igen fontos, hogy minimatis mennyiségt vezetéket haszndljunk fel. A’ vezeték rézstilya meg- Gy ae PGPG 0G 10 G6 1. ara hatérozott veszteségeket feltételezve a terhe- sek és tivolségok dltal meg van adva, Ha a telep helye adott, iigy a tavolsigok is fixirozva_vannak. ‘A telep helyének meghatirozasara igen célszerii az ismert grafikai megoldds az dramerdsségek sulypontjanak megkeresésével ; a mint az 1. abrdn léthatd, ez ugy torténik, hogy el6bb i: és is-nek keressiik a sulypont- jait, azutin in-is és in-nak, majd_ pedig in-fie-is és irenek és igy tovabb ij-ig. ‘Az ily médon eredményezett c pont a gyakor~ fatban ritkin fog dsszeesni azzal a helylyel, a mely egy kozpont vagy egy téplilopont_kévetelményeivel van felruhdzva. Hlyen kovetelmények pl. egy telepnél, hogy a vizellétés’ gondokat_ne okozzon, fétdanyag Kozel, vagy konnyen széllithatd legyen. Egy téplalé- pontndl fontos, hogy hozzdférhetd legyen Ha c pont a gyakorlati kéveteiményeknek nem tesz eleget, akkor ennek kozelében kell vélasztamink a helyét. ley példdul, ha a 2.dbrén feltantetett halézatot K kiizpontb6l egy tapldlévezetéken keresztil akarom drammal ellétni, akkor a. terheléseket redukalom a, b, ¢, d, ¢, f esomépontokra. Az itt fellép6 dramokat ugy tekintem, ‘mint az 1. abrdn is, is, in dramokat és meg” keresem ezen dramok sulypontjat a fenti grafikus médon, Feltéve, hogy az a, b, c 4, ¢, f pontokban lévé aramoknak oly értéktik van, hogy a sulypont a 2. abrén C pontban adodnék ki, akkor keresni fogok a vezeték mentén egy olyan pontot, mely az elmé- 5 lelileg neiyes “C-hez lehetdleg kozel van és a téplélopont gyakorlati_kivetelményeinek meg- felel Az aldbbiakban_ ki fogiuk mutatni, hogy az ramerdsségek sulypontja azon hely, a melybol_ az egyes dramfogyasztd helyeket ugy lathatjuk el érammal, hogy egy. bizonyos fesziiltségesést feltételezve, a legesekélyebb rézmennyiségre van sztikség. Ennek_bizonyitiséra vegytink fel exy speci esetet, midén hdrom kalonbizd terheléstink van216 {inisis) és a melyek egy egyenesbe esnek. (3. dbra) A vereték sulyok a tetheléssel linedrisan, a tdvol- siggal quadratikusan emelkednek. —Keresztmetszet Cit, a hol c egy dilands, i dramerdsség és 1 tavoisig, Suly —c.i.12 A kozpont legkedvez6bb helye fehat oit lesz, a honnan kiinduldlag a vezetékek sulya_bizonyos fesziltségesés mellett a legkisebb, vagyis a mely pontra nézve SI? minimum, A jeter esciben felvessziik, hogy a centrale fi-t61 x tavol- 4) 3, Abra, 5, abra, sigra van, Ezen x ugy dllapitandé meg, hogy a fenti kovetelmények ki legyenek elégitve. f() in x? in (s—x)? ie (e+ hx)? “figs? —2igh x + inx* —2xin(s e+ sf 2ish ly} ish? — By Ezen f(x) figgvénynek x olyan értékénél lesz minimuma, a hol az els6 differencial hanyados O-val egyenté, 0) = x — 2iah-}-2ie x — 2is (hrf) 2x be x(itieHi) Shin eb) ish + ELEKTROTECHNIKA 1909 augusztus hé 15. Itt isl és in (lib) kifejezéseket mint nyoma- tékokat foghatjuk fel egy a fogyaszté pontokat ssze- KGtd egyenesre merdleges és inven keresztilmend (AB) tengelyre vonatkoz6lag. Az 1. alatti egyenlet C helyét egyértelmiileg: meghatérozza. A4, drain lithat szerkesztésb6l_ is megkap- hhatom a kozpont helyét. (4, bra.) Felveszek’ exy fetszileges koordinata rendszert tetszOleges kezd6- ponttal. Jelen esetben in témadpontjat valasztottam. 4. Aba. Az dramokat projiciélom az, x é& ¥y tengelyekre & keresem az dramok ered6jét az" x, és y_ ten- gelyekre vonatkoz6lag. Az x tengelyre_vonatkozi ered6 x° egyenl6 lesz az y_ tengelyen’ vonatkoz6 dramnyomaiékok Osszegével osziva az dramerds- ségek Osszegével. 2) Az y tengelyre vonatkoz6 ered6 ye analog: inbs ia bs infie + in Axx 63 y tengelyre vonatkoz6 eredOk taldlkozési pontja adja a sulypontot. Vagyis, ha elszértan yn“ ulonb0z6 nagysagu terhelésem van i, i, it. in, aor felvehetek egy tetszbleges koordinata’ rendszert, a fogyasztasi helyeket a megfeleld tengelyekre projicidiva, megkapom a 2. és 3. egyenletekbdl_a kézpont tavol- sdgot az x illetve az y tengelyt6l. E szerkesztés nem egyéh, mint az x és y tengelyekre vonatkoz6. suly- vonalak megkeresése. (5. dbra.) E sulyvonalak metszi- ponija a sillypont, mely eleget tesz azon_kivanal maknak, melybél kiindultunk, hogy az innen taplalt fogyasciisi helyekhez. mend vezeithek eulya a lege ise ye %1909 augusztus ho 15. ELEKTROTECHNIKA 217 A réz a vilagpiacon. ‘A réz. ax elektrotechnika legfontosabb _nyers- anyaga és igy természetes, hogy a rézir_valtozdsai az elektrotechnikai ipari termékek arait is KOzvetlenil befolyasoljak. Tekintetbe véve, hogy a réz éralaku- lésait gyakran nem a kindlat é kereslet, hanem az 6ridsi_ arényokat O16 birzemandverek allapitjak meg, iddszeriinek véljik, hogy dr. E, Noah az E. T. Z. 1909. 29, szdmaban kozzétett tanulménya nyomén a keérdést kozelebbro!_megvilagitsuk. Mig a vildg réztermelése 1893 ban 300,000 tonnérél, 1908-ban mar 740,000 tonndra rugott. Ez a 130%/os emelkedés hii képe az elektrotechnika rohamos térfoglaldsdnak. A vilég réztermelésébdt Eurépara csak csekély hanyad jutott. Oka ennek a romaiak rablégazdasigaban keresend6. A réztermelés oroszldnrésze Amerikira esik, melynek produkei6ja 1893-t61 1908-ig 148,000 tonna- 161 542,000 tonndra emelkedett! E rohamos termelésnovekedés mellett az arala- kulisban nemesak hogy bizonyos varhat6 trvény- svertiség nem észlelhetd, s6t ellenkezdleg a legna: gyobb diskontinuitist lehetett észlelni. 1907-ben az amerikai_pénzkrizis folytan a réztermelés 713,006 tonndra csokkent é a réz dra 118 £-re szOkott fel, mig az 1908/09 idészakban, vagyis 740,000 tonna termelésnél 55 £ re abdszéllott. Amerika azonban nemesak a réztermelésben, hanem a rézfogyasztasban is vezet; 1893-t6l 1906-ig Amerika. rézfogyasztisa 77,000 tonndrél 317,000-re emelkedett. Benniinket kozelebbrol_érdekelnek a német viszonyok. Németorszég 1889-ben 17,700. tonna, 1906-ban 20,700 tonna rezet termelt. A termelés tehat csak lényegtelentil emelkedett, fogyasztasa ellen- ben Griési médon novekedett. Németorsz4g 1893-ban 60,000, 1908-ban 188,000 tonna rezet dolgozott fel! A termelt réz nagy része a termel6til direkt a fogyasztohoz keril a kozvetit6 kereskedelem clkerti- lsével. Nagy része a londoni rézborze uljin j6 forgatomba. A legkisebb rézmennyiség, mely a londoni borzén adés-vétel targyat képezi, 25 tonna; a kotés 3 hinapi szdllitisras76|, Gyakran az adas-vétel csak fiktiv, a mennyiben az izlet lebonyolitésa csak az arfolyam- kiilinbozetek fizetésére szoritkozik. Az ads-vétel ebonyolitasa fejében a londoni cégek */s"o jutalékot szdmitanak, A réz-borzetigyleteknek, éppen ugy, mint a tobbi borzetigyleteknek kétféle indits oka lehet: a spekulici6, vagy pedig — a spekulci6 okozta drhul- lamzisok okozia kérok elleni védekezés, ‘A londoni rézborze drfolyamait, mint tényleges adés-vételi dgyletek eredményét hivatalosan kézzé- teszik. Ez az egyedilli hivatalos rézarfolyam a vilégon. A newyorki rézérfolyam nem hivatalos drfolyam, mert ext olyképpen dllapitjak meg, hogy a tizsde titkara az érdekeltség korében egyszertien kérdést intéz a réz drdt illetleg A londoni réztdzsde dgyleteibol folydlag a londoni Keresked3 cégek jutalék fejében évente sok millidt keresnek. Miutén Németorszag rézsziikségleté- nek fedezésére ugysz6lvan teljesen a kilfdldre szorul, konnyen érthetd, hogy a németek minden lehetdt elkovetnek, hogy nekik is legyen réztizsdéjik, Ext azonban kalbnbtz5 természett okokbél eddigelé nem sikertilt keresztil vinnidk. A trust-mozgalmak a réztermelésben is felatottek a fejdket a végb6l, hogy a fogyasztiknak érakat iktaljanak, Amerikaban az Amalgameted Copper Co., melynek értelmi szerzbje Rockefeller, a peirbleum- kirdly, az amerikai réztermelésnek mintegy 50°/0~at a kezében tartja és csak a tobi réztermelének korai észretértén mulott, hogy ez a hatalmas csoport nem tudott teljesen feldlkerekedni. Ez a mozgalom aat eredményezte, hogy a réztermelés és a rézeladds végeredményben néhdny nagy vallalat kezében fekszik. A feldolgozott réz tulnyomé része bizonyos idé multén ujbol forgalomba jut Gcska réz_alakjéban. Kivételt képez az a rézmennyiség, melyet rézsok clillitasira hasznélnak fel. Németorszdgban egy- magaban 2000 tonna rezet dolgoznak fel évente rézsbk eldllitaséra, A kézolteket szem eltt tartva tisztin létjuk az okit annak, miért nem lehetnek az elektrotechnikai par termékeinek érai_olyan stabilitésuak, mint az egyéb ipari termékek érai. Fokozza az arak labilitasat a rohamos technikai haladds és a produkeiénak Grist mértékben val6 emelkedése is ‘Természetes telt, hogy a legesekélyebb mérvi pénzkrizis is ugysz6lvan els6 sorban az elektrotech- nikai iparra hat kartékony befolyassal. Ezek a hullimzasok eljutnak hozzank is. Szeren~ csétlen Kézgazdasagi helyzetiinknél fogva ketszeresen sujt benndnket a rossz konjunktura, a jot pedig esak hallomasb6t ismerjik. JD.218 ELEKTROTECHNIKA 1909 augusztus hé 15, Lapszemle és dzleti hirek. Dinamégépek, elektrométorok, transzformi- torok és elektromos gépek. Uj kompaund alternatort szerkesziettek Stoney és Law. Az ely az, hogy a gerjesat6 gép mezejét magneses. mellékzdrlattal latjdk el, ezt pedig az alter- nitor fSaramdval magnesezik. Ha igyanis ezt a mellék- zarlatot a gerjeszté magnestekeresei mar szaturdlték, akkor a vaitakoz6 ramu hullémnak azonos irénytt fele a fluxot nem erdsbitheti, ellenkez6 iranyu fele azonban_gyengitheti, iletéleg az armaturaba vissza- szorithatja. A valtakozé aram erdsbidésénél tehat a gerjesetd feszuliség Onmikidéleg és gyorsan emel- kedik. Haromfazisu genertor esetén @ mellékzarlat hérom parhnzamos vastorzsb0l all, a melyek mind- egyikén tekercs van. E tekercseket @ géptekercsek és a hnllpont kizé kapesoljak. Koronatlinemények levegében és olajban. Moody & Faccioli kisérletileg megvizsgéltak, mekkora vallakozéaramu fesziltségnél kead a kistiléS, az u. n korona alakjéban léthativa valni, Céljuk ‘az volt, hogy kalindsen nagyfesziiltségi franszformatorok szer- kesztéschez kapjanak megbizhat6 adatokat. Az elsi kisérleti sorozat egy horizontilis fémlemezre és egy azzal_parhuzamosan felfiiggesctett rézdrotravonat- kozott, Act a fesziltséget, a melynél a koronatiine- mény ‘fellép, elméletileg a kovetkezd képlet adja Ex, = 160,000 «logy 2 a hol D a tavolsig és ¢ a drot atmérdje. A kisérieteket "/s", Ms", 5a" és "or atmeraja drotokkal végezték 9”,’12" 6 18” tavolsdgokban a lemezt6l. A ‘drétot két végén vékony drotokra fiig- gesztették fel és mindkét végén kapesolték a kisér- Teli transeormton, egyik, arkikoz. A WOvekezd tab- Lizat mutatja, mily fesziltségnél 1ép fel a korona- ttinemény, a’ mely kildnben a fenti elrendezésben tmindig a'drétszil KOzepén mutatkozik leghamarabb. D Dest, st 925" Os75" O50" 9” 35600 54500 6980085000 12" 38000 5700075000 «90750, 1s" 41200 61000 80500-95000 ‘A megtelelé kept: Exe = 160,000 ¢ log» 2+ 12000 Az elméleti_ képlett6l szolgaltatott értékhiez, a mely hosszu vezetékekre vonatkozik, a jelen esetien tehit 12,000 voltot kell hozzdadni. Megiegyzend6, hogy a ‘fesailtséggorbe tokéletes ‘sinusgrbe volt (0 ~). A kisérletezbk azt tapasztaltik, hogy a rézdroton éyO_szigetel6 foltokon bizonytalan kékesszindi kisu- garzas mutatkozott, még mielott a koronafény feltint Volna. Ezek a kisugérzdsok nem anndl a fesziltségnel sotétednek el, a melynél keletkeztek, hanem ennél joval_kisebb 'fesziltségnél, E tinemény részletesebb viesgdlata céljabol egy 3” hosszu gummicsévet toltak a rézdrotra, A kékes kisugérzds a gummics6 szétén mutatkozott é a. fesziltségnek megteleld emelésekor innen is Gtott at az elsd szikra a’lemez felé ; egy- uttal kisebbedett az atdtési fesziltség, tehat gyongult az egész rendszer atitési szilérdsdga. Ha azonban a szigetel6 sé mellé kétoldalt exy-egy fémtaresét tettek, a melynek dtmérdje valamivel nagyobb volt, mint a csié, a kékes kisugarzas megsztint és az Atitési szi- lardsdg_ismét helyredilott. Az ily fémgydirak hatésa kaldnben az, hogy kozeltikben a korona elttinik, tehdt mintegy arnyékot vetnek a drétra. Ugyanigy hat az oldals6 odavezet6 drét is, a mi magyardzatat adja annak, hogy a korona mindig a drot hosszdnak k6zepén ‘mutatkozik, ha a fesziiltséget a drot két végeher, vezetjak. Ha az egyik hozzavezelést elhagyjuk, a korona a szabad vég felé tol6dik. el A koronafesziltség a drot hosszétol is fgg, A kovetkez6 tdblézat_mutatja az Osszefiiggést ket oldali_ hozzavezetés esetén és 12” tavolsdgnal drot & lemez kézitt: Drsthossy, Koronafesatség 45" 57000 volt 23" 68000, 12" 83500 A foldelt Jemez méretei és elhelyezése nem befolydsoljak a tineményt Tovabbi kisérletezés tirgya volt egy nagyobb Atmérdja, pl. 5’-es fémess belsejében elhelyezett Grot_visélkedése. Végtelen hosszasigndl az elméleti Képlet: xg, — 160,000 ¢ logo * A kisérleti_eredmények 2” hosszu es €3 45°, hosszu drét esetén a kivetkezbk : Drstatoérd Koronafesciliseg 0.0625" 26500 volt 0,1250" 40500 0.1870" 52000 0.2500" 62000. 5, Az értékek nagyobbak az elméletieknél, de az eltérés nem dllandé. A kisériet azt is mutatja, hogy a koronafesziltség annal kisebb, minél hosszabb a cso. ‘Az dltalinos hiedelem ellenére olajban is mutat- kozik a korona, a mely nagyjéban ugyanolyan_jel- legi, mint a levegoben, Igen nagy fesziltségek esetén a ttinemény, valoszindleg az olaj erds mozgésa kévet- keztében, szabilytalan, roc. Am. Inst. Bl, Eng. 1909, Vi Erésiramu késziilékek, kapesolasok és mérések. Uj _médszer a hiszterezis mérésére. Oly esetekben, a midén nem fontos a_hiszterezis-grbe alakjénak’ismerete, j61 hasznalhaté Beattie és Elton médszere. Ok nem a B—H gorbét, hanem a 0B—H gorbét veszik fel, illetdleg az egy H-nak_ megfelelé Ketféle B kizti kiilinbséget mérk ballisztikusuton,1909 augusztus hd 15, Kalonds, hogy zért gydirakben (a régibb médszerret is) 1,65-szir akkora veszteséget taldliak, mint rovid rudalaku csomagokban. 1909, Vil. 4. és 11 A hdfok befolyasa @ hiszterezis veszteségre forgd mezékben. Fuller és Grace két egymisra merdleges tekercs belsejében egy 4 cm. dtmérdj é 0,027 em. vastag vastiresét figgesztettek fel bifid san és tiikir utjan mérték a forgaté nyomatékot. A mez5 erdsségét a vas kOré csavart 8 drotmenetben indukait fesziiltség mérése altal Allapitotték meg, a héfokot pedig termoelemmel. mérték. A vas melegité- sére nikkelellendllast haszndltak. Az egyik esetben ‘megéllapitottak, hogy 16,000 c. g. s. erdsségii mezi~ ben 220° C-ndl a’ veszteség 12,000 erg volt pro cm? pro ciklus; 580° C.-ndl, 10,700 c. g. s. esetén a vesvteség 2600 erg volt.” A frekvencia 42 volt mésodpercenként. EL 1908, VL 4 Vegyes: Gridsi_gézkazanok elekiromos kézpontok részére. Minthogy manapsig az 5000 kw-os, sbt az ennél nagyobb gGzturbinak sem mennek ritkasdg~ szimba, Onként felmeriilt a szkség, hogy a_ Kazan egységek teljesitdképességét is nbveliék. Vizcsoves kazinokat 400 m? fUtofeldlettel, nagy rostélylyal és mesterséges huzattal gydrtottak mar eddig is 35 kg. géztermeléssel prom? fitdfeldlet, tehét’ forcirozoit iizemmel. A németorszigi chemnitzt elektromos telepen a mult esztendoben Ket kazant dllitottak fel egyenként 608 m* fitdfelitettel. Ezek tehat az tizemben levd leg- nagyobb fat6ealeld gickazdnok és a Tischbein kazinok rendszere szerint épiltek. Mindegyik kazdn Ket rész-kazdnbil all. Az als6 kazén_ lingesdves; hossza 8 m,, Atmérdje 3m. é 3 drb, egyenként 1,2 m. atmérojahullimos KngesOvel van ellétva. A fels6 kazdn flstesives ; hhossza 6 m., atmérdje ugyan- esak 3m, és 270 fustesdvet tartalmaz. Ezek a kazinok az eddigi legnagyobb kazénok- ol tehat abban témek el, hogy nem vizcsOvesek, fokozott a futifeltletik és futOfeluleti igénybevételak négyzetméterenként sak 15 kg., tehdt nem forciro~ zoit, Mindegyik kazin 3. rostélylyal bir 8.75 m? Ssszfeldlettel; a rostélyhossz 2,65 m. A kazdnok ter- mészetszeriileg automatikus szénadagolésra_vannak berendezve. A két kazin egybe van falazva és ellé- tisukra egy ember elegendd. ‘A tizelési probak a kovetkezi eredményeket scolgaltattak A fiisigazok kOzepesszénsavtartalma az els6 huzat végén 13.0%, a kazin végén 11,1%0 volt, mig az oxygéntartalom 5,6%-ra, iletleg_8,1°/o-ra rugott, A kisérleteknél haszndlt szén_ 3900 Kalorias volt, Ordnkénti 1400 kg. szén eltizelésénél 9194 kg. gbzt, vagyis négyzetméterenként 15,1 kg. gbzt fej- lesztettek és a Kazan hatasfoka 76,9"/o voll. Orin- kénti 1060 kg. szenet eltiizelve 7012 kg. gézt nyer- tek, vagyis prom 11,5 kg-ot és ekkor a kazin hatisfoka 77,3%c-ra rugott. Az els6 kisérletnél a fst- gizok homérséklete a langesovek végén 798", a kazin végen 231°, a masodik’ kisérletnél 718%, illetve 220" C volt. ELEKTROTECHNIKA A kazdn 8 Ora alatt felfithetd; a 12 atmosz~ férdra val6 teljes felfiitéshez 1000 kg. szén_sziksé- ges. Létszdlag olyan szimérték ez, "mely az tizem gazdasigosségat igen kedvezdtlenil befolyésolja. Ez azonban nem all, A kazannal végzett kisérletek azt mutatték, hogy a felfatott és azutén elzirt huzam- mal magara hagyatott kazin nyomdsa 12_atm.-rél 20 ora alatt 10 atm.-ra & 40 6ra alatt csak 6 atm.-ra esokkent Miutin a kazénok dtmérdje 3 m., vasuti kocsi- kon még széllithatdk. A szerkezet megitélésére vonat- kozdlag ez a koriilmény is fontossaggal bir. 7. d. V. df 1900. 29, sz A vilagitégéz és az egyéb energiaforrasok emberaldozatai Németorszagban 1907-ben és 1908-ban. Az alibi tablézat_scomoru statisctikai adatokat fartalmaz: a vilégitogéz, a petréleum, az elektromossig, a spiritusz, a benzin é az acytelén okozta balesetek é3 haldlesetek szamat Németorszég- ban az elmult 2 esztendé folyaman, fr] Buses | sage [ease jio7) 17a vargas... | vamam 82] 25) at) en ee 1907, oT oT 48 ee ee Joo] ns | sr sotiuse «ftp te 7 jw] 7 fenzin’ = =» = 1908) 125, 158 4 " fi907) 25 2 6 clea dood eae 19 3 Igen feltind a giz okozta balesetek szimanak emelkedése. A petrélem okozta balesetek szAma csok- kendben van, a minek oka az elektromosség és a giz terjedésében keresend6; mindazonaltal szamuk még mindig, sajnos, igen tekintélyes. Orvendetes, hogy az elektromos balesetek szdma csak csekélylyel emelkedett. A. spiritusz okozta balesetek is cskkentek esekély mérlékben, szdmuk azonban még mindig igen tekintélyes. Az ég6 spirituszégokbe val6. utén- {éltés az, mely a legtbbb baleset okoz6ja. A benzin- balesetek az automobilok terjedése folytan szaporodtak, ‘Journal fir Gasbel. und Wasserversorg. 1909. 25. 82. Személyi és izleti hirek. Elémunkélati engedélyek. A kereskedelemtigyi m, kir, miniszter elémunkalati engedélyt adott egy tovabbi év tartamara ifj. Angermayer Karoly pozsonyi Jakosnak a m. kir. dllamvasutaknak Modor-Senkvici llomast6l Modor szab. kir. varos belteriletéig, eset- leg pedig a Harmonia nyaralé telepig vezctendd elektromos tizemii kozuti, esetleg helyiérdekit vasut- vonialra,220 ELEKTROTECHNIKA A kereskedelemtigyi m. kir. miniszter elmunka- lati engedélytadott tovabba ‘egy év tartamara a Budapest-Szentlrinci helyiérdekii villamos vasut rész- vénytdrsasignak vasutja fovonalinak Szarvas esdirda {llomasat6l Budapest-Cegléd torvényhatosigi kbzut mentén Veesés kbzség helterdletének valamely alkal- mas pontjaig vezetendd rendes nyomtavu elektromos, esetleg mas motoros tizemii helyiérdekt vasutvonalra, Paks kézség eldljdrisiga a kézségi elektromos, mii létesitésére palydzatot hirdet. A kizvildgités kb, 250 db. felerészben egész éjjeli, felerészben féléjjeli izz6lémpabol fog allani. A varhaté maganfogyasztis, 4—5000 db. 50 wattos felszerelt lampat fog kitenni Ajanlat teendd a miinek a kizség_koltségén val6 létesitésére, esetleg annak bérbevételére, vagy a telep- nek a vallalkoz6 altal leend6 létesitésére és tizemben tartdsdra. Ajénlat tehetd a teljes mire, vagy pedig kulon-kalon a géphdz épitkezésére, a hajté motorokra és elektromos berendezésre. Banatpénciil a koltség- vetési végisszeg 5 "edt, az azon felili rész utan pedig 2 "o-dt kell letenni. A palydzati hatérid6 szep- tember 30-ika délutdn 5 bra ‘A Miskolc-Hedcsabai elektromos vasut enge- delyezése Ogyében julius 17-én értekezlet volt a kereskedelemigyi miniszteriumban. Minthogy az érte- Kealeten a. vast engedelyezése clen kifogas. nem merilt fel, az épitési engedély kiadatott. A vasut eldre~ léthatélag ez év végére fog a forgalomnak atadatni, A sofronyai fatelité telepnek elektromos vilégi- tisi és erdatviteli berendezését a MAV. aradi tizlet- vezetdsége Altenstein és Brant budapesti eégnél rendelte meg 24.964'30 korondért. Piski palyaudvar elektromos vilagitasi beren- dezésének szillitisara a m. kir. dllamvasutak igaz~ gatésiga f. é julius 30-n versenytargyaldst_tartott, a melyre a kovetkezd, ajénlatok érkeziek be : Ganz fle Villamossigi r-t, 26.09499 K, Egyesilt Villamas- sdgi rt. 26.781°73 K, Altenstein és Brant 26 275°30 K & alternative 25246 K, a Magyar Siemens Schuckert Mavek 26.642°55 K és’ Blau és Lukdcs 27.36923 K. Déntés még nem tor-ént. ‘A zombori elektromos kézuti vasut ¢pitésé- nek megkezdése rivid idén belill virhato. A vonal hossza 12 kilométer és ugy személy- mint tehter- forgalomra fog berendeztetni. A vasut tizeméhez sziikséges aramot Zombor varos elektromos miive fogja szolgattatni. A dombovéri pélyaudvarok elektromos vilégi- asi berendezésének széllitéséra a mav. auguszi jin arlejtést_tartott. Ajdnlatot tettek: Altensfein és Brant 28,115 K, Blau és Lukdes 30,0011 K, Hirsch és Térsa 30,0984 K, Magyar Siemens Schuckert-Miivek 29,946°94 K, Egyesiilt Villamossdgi ReT. 31,16310 K, Ganz-féle Villamossigi RT. 28,346-49 K. A Véoz-Budapest-G&ddlldi helyiérdekii elek- tromos vasut Rakospalota-Ujpest-Vici_ vonalinak 0/15. szelvény Kozotti vonalrészét julius ho 31-én keadték bejarni A Temesvar varosi elektromos vasut Liget- uti kétvagdnyu vonalainak a varosi szabilyozas kere- teben leétesitett uj utvonaldn levé vezetése irdnti kozigazgatisi bejéras augusctus ho 5-én kezdetett meg, 1909 augusztus hd 15, ‘A munkécsi palyaudvar elektromos viligitasi berendezésének elkészitésével a MAV. igazgatosiga a Phoebus Villamos Villalatok R-T. budapesti céget bizta meg. A Budapesti Helyiérdekt) Vasutak RT. Buda- pest-Cinkota-Kerepes-ivonalénak elektromos,tizemre valo dtalakitasdval kapesolatban Cinkotitél Kerepesigr lstesitendé masodik vaginy, ugyszintén a Cinkota- Kerepesi-i uj dsszekit6 vonal kizigazgatisi bejérasdt augusztus 12-€n kezdték meg Magyarkanizsa r.-t. varos tanécsa a varos koz- és magénviligitésénak ellétéséra, valamint ipari célokra sztikséges dram szolgéltatiséra_elektromos mivet kivdn tesiteni és arta palydzatot _hirdet. A kozviligités 300 drb 50 wattos izz6limpabol és 5 drb iviampabél all. magénvildgitdsra pedig 3600 felszerelt_ magénkimpa sz4mitand6. A nappali érékban 150 Iéer6 teljesitmény alljon az ipar rendelkezésére Ajanlat tehetd a telepnek a varos kollségén, vagy pedig koncesszids alapon val6 létesitésére. Ha a mii a varos kiltségén létesittetnék, vallalkoz6nak az fizemet az els6 3—5 évre el kell vallalnia és. ajén- Jataban az dzemvitel feltételeit kézdInie, Hasonlokepen tartoznak ajénlattevok a 3 havi probatizem feltételeit is kozdIni, A palydzati hatarid6 szeptember 18-ika déutin 5 dra, A banatpénz az ajénlati dsszeg 250,000 korondig terjed6 része utdn 5%, az ezen- feltili rész utin 2%o-ban dllapittatiky meg. Az ajéntatok szeptember 20-4n délutén 12 drakor bontatnak fel. A budapest palyaudvarokon sziikségelt ricsos, szerkezett vas_ividmpa oszlopok szallitiséra a mav. igazgatdsdga palyazatot hirdet, Az ajénlatok augusztus 25-cn déli 12 Srdig nyujtandok be a mav. gepészeti fGosztilydnal. A végdsszeg 5%o-a banatpénz gyanant a benyujtési hatéridét megeléz6 napon déli 12 draig teendé le. A szailitisi feltételek és az_oszlopok rajzai a mav. Ei szakoszidlydban_ megtekinthetdk, illetve a nyomtatvanytarban 3 korondért beszerezhetdk. Papa r. t. varos tandcsa egy uj akkumutitor telep é8 tartozékainak épitésére augusztus 3-dn drlejtést tartott, Ajénlatot tettek a Ganz-féle Villamas- sdgi RT. 6s a Tador Akkamuldtorgydr R.-T. A tandes a Ganz-féle Villamossigi R.-T-nak 35,3840 korond- val beadott ajinlatét terjeszti jovahagyds végett az augusztus 30-iki kézgyllés el Fémarak: Az alapdrak jelenleg a kOvetkezOk: Elektrolit vordsrézhuzal 2. 183.— Vordsrézlemez 183.— Sargarézlemez é 160.— Varratnélkiili vont vordsrézes6 | 230.— i > Sargarézes6 188.— Szerkesztéi dizenet. 'S. S-nck, Rowland volt az, a ki_18T8-ban kimutatta, hogy elekrosatatikustltésselelltott vezetotmozgat mezb keletkezik. Rowland kisérleteit Adams, Eichenwald é Kappen-Vasilesen megismételték ugy, hogy e2t az érdekes Jelenséget ma mar a modern elektrofizika pozitivumal kizé sorozhatjuk Az elektron-elmélet egyik sarkalatos. kiindulési ponlja ez a tétel, melynek igazolisa esak a legminueiézusabb imérések révén volt elérhet Nyomatott Révai és Salamon kinyvnyomdajaban Budapest, Vill. ker., OlGi-Gt 18,