L. évfolyam Budapest, 1908. évi julius ho 1-én U1. seam Elektrotechnika ELOFIZETESI ARA se évte 20 korona Felevre 10 korona Megjclenik mien hé 1. és 15 A ,MAGYAR ELEKTROTECHNIKAL EGYESULET* 0 HIVATALOS KOZLONYE Serene q IL, ZSIGMOND-UTCA 1 SZAM png? SP vi, BOTvOsurcal A lap szellemi részét illeté kizlemények a szerkesztOséghez IL, Zsigmond-utea 1. szém ffizetésre és hirdetésekre vonatkozs _ériesitések pedig a kiadéhivatathoz VI, Eétvés-utea 38. szdm ntézendok. A. Magyar Elettrotechnikai Egyesitlet* tagjai a lapot “dijmentesen kapjak. Az egyestilet cime VIL, Rikéczi-tit 30. Hirdelések egyszeri kiziésének rai: egy egész oldal 100 Korona, fél oldal 52 Korona, negyed oldal 28 Korona. Awan jllegt hirdetések drdra megfelel6 enged- iményt adn Alldst keresdk hirdetéseit, ha egyestileti tagok, ket sorig dijmentesen és killinben is rendkivil mér= sékelt drakon kézoljake Szerkeszt5. bigottsig Lipernowsky Karoly Egger Gyula Straub Sindor Chitel Vilmos Molnar Lajos Deutsch Lajos Perci Dr. Dubsky Alfréd Finger Gyula Fischer Béla Dr. Holitscher Pal Hollés Jozsef ‘Sens Arpaia Kakujay Karoly Vicar Reinhold Werkner Richard ly Pintér Jozsef Péschi Imre Sapkér Séndor Stromsziy Sindor oszerkeszt: Stark Lipét SuorkesetOk: LsaWala Milén 6s Zipernowsky Ferencz, Valtakoz6 aramu_tavwezetékek sedmitasa. Goldberger Ernd-t6l. A fa mint fatanyag elektromos felepeken Jamesd Vlmos-t. = Vallakous arama generatorok fesaltséggorbéi. Z. Ft — Lapstemie, — Szeréiyi 6s dels hirek. — Hirdetések. Tartalomjegyzé! Valtakozo aramu tavvezetékek szamitasa.* Inta: Goldberger Erné. E tirgyrdl a hazai_ irodalomban még. keves irtak, azért hasznos munkénak vélem, ha a legs ségesebb tudnivaldkat, melyek a gyakorlathan eld~ fordulnak, az érdeklédbkkel kizlom. A. valtakoz6 dram alaptirvényeit, valamint az azokat kifejezi keépleteket ismerteknek tételezem fel. Kezdjilk meg a dolgot mindjért egy praktikus példin |. Egyfézisu valtakoz6 aram. Egy. elektromos.telepen egyfizisu viltakoz0 framot termelnek és a feladat 1000 kilowatt energidt 5 kilometer tivolsagra dtvinni. A fogyaszto helyen a terhelés természele olyan, ‘hogy a faziseltolés tényerbje cosy, —08. (lzz0lampa azaz_indukti¢- mentes terhelésnél a fiziseltolés cosy — 1. Ha azonban az éramkirben transzformatorok és ivlampak is vannak cos j-t—O9-nek lehet felvenni. Vegyes iizemnel, a hol motorok és izzokampak szerepeinek, a firiseltolast 08 —O85-nek, tisztamdtorikus tizemnél O-T-nek veszik fel) A primer fesziltséget egyeldre vegylik fel 15,000 voltnak. Legelsi. dolgunk a tivwezetdk drdtkereszt- meiszetének wegallapitisa, Itt harom szempont mérv- adé, az esd. az, hogy a beszerzési kbitségek amorti- satidjaOsszhangzasban legyen az ervavitel_ jOve~ delmexdségével, a masodik, hogy az dram dltal létrehozott melegedés okozta’veszteséyek ne lépje at a megengedett hatirt és a harmadik, hogy a fesziltséy vesztesdy ne nehezitse meg a fesziliségnek a fogyasz tokndl val6 allandéan tartisat, Tudjuk tovabba, hogy a. primer. feszltség nagysiginak helyes megvalase- isa is fontos tényezd, a mennyiben dltaldban a fesziltségemeléssel négyzetes ardnyban kisebbedike a drotkeresctmetszet ugyanannil a percentudlis feszilt- ségesds energiaveszteségnél pe ee bench P k PSs Borechnung und Ausfahrung der Hoch- spannungstert Non Car Fred. Holmboe Benin bringer Is), © F. Neureter. Die Verteilung der Elektr Energie (Leip, O-Leiner 1900." E. Amokd — JL Un Cour Wechselsteomtechnik Band 1 Berlin, Springer 1902) * Kutforrésok10 ELEKTROTECHNIKA adja az Osszeftiggést a drotkeresztmetszet & Centudlis fesziltségesés kozdtt, q jelenti a dritkeresztmetszetet_ mm ben, i az effektiv dramerdsséget ampérekben, k a vordsrézdrot vezetokepessegét — 57, Pa fesriltségvescteség_ percentszimat, E, a kezdeti fesziltséget voltokban, 1a tavolsigot vagyis egy droit hosszat méterekben, E képlet érvényes, ha faziseltolés nines az dram és fesziltség kizott, vagyis ha a terhelés és a vereték indukcié- is kapacitasmentes. A vezeték kapacitisdtol légvezetékekneél eltekinshettink, a me nyiben ez a haszndlatos. periodusszdmokndl (42 v. 50) oly kis ériéket képvisel, hogy elhanyagolhaté. Ha a percentudlis munka (energia) veszteség adva van per- M,—-P* M, akkor az 1-86 egyenlet dtalakul 109 Pry, PAM Hol py a percentszimot, M, az dtviend6 energidt jelent. E képletekben a vezetékéram okozta dninduk~ id, valamint a drdtok egymas KOzbtti_kilesdnds indukeidja nincsen felvéve Hosszu vezelékeknél ezek az értékek nem hanya. golhatsk el. Lissuk ezeket kizelebbril, Az dtviends energiat M, =E ri cosy, 3 az dtvitt energiat pedig Epi 008 9 02.0.0. 4 cegyenletekkel fejezhetjik ki, hol Ey a kezdeti, E> pedig a végtesziltséget, i az effektiv dramerdsséget jelenti (ez az egése. atamkirben egyents), végre cosy, & ‘cos gaz indukcio okozta féziseltolds tényezdt jelenti Hatirozzuk mar most meg a drot keresztmet- szetét, E_végbél kiindulunk az. energiaveszteségbal. Joule ‘szerint az. energiaveszleséy My=2rit....... 5 Hol r egy drétnak ellendllasét jelenti ohmokban, 1 My _ puwMi g, kq ae 2 cos, 1 kr a= A 6, 7. és 8. képletek segitségével a kereszt- metszelet egyszeriien kiszdmithatjuk. A szAmités sor- rendjét_a_leghelyesebben_igy tarijuk be: Vegyilk fel a végtesailtséget_ Ext — 14,000 voltnak” és cosy, 08, az energiavescteséget pedig 7"/v-nak. 1. M, = Er i eos, — 1,000,000 Watt 2, My = 007 M, 70,000 Watt 3. Me— Mi — My, = 930,000 Watt. 4. Ey 14,000. Volt. bi 1908 julius ho 1. My 70,000 2 2X83 X83 7. q a vezetékkeresztmetszet 25,000 57x 508 Ez a keresztmetszet Iégvezetéknek nem prak- tikus, ‘mert ily vastag drot vagy kabel felszerelése hagy nehézséggel jar. Ugy segittink magunkon, hogy a kerestmetszetet 2. részre oszijuk —- 2 '43'95 imméra és két vezetékpar illetve 4 drot visszik at az ert. Ezzel az_elrendezéssel tartalékot is kapunk a drotvezetékben, bir ha egy vezetékoszlop kid, ez a. tartalék illuzdrikussé.valik E bajon is segithetiink, ha cementbe alapozott vas oszlopokat vagy pedig két sor faoszlopot allitunk fel. Ha szamitésunknél nagyobb fesziltséget pl. 20,000 voltot vesziink alapul, a keresatmetszet q— 3375 mm?, Ez a keresztmetszet az elobbinél ca 25-szer kisebb. Els0 litisra ez utbbbi volna valasz- fandé, azonban szémitisba veendk még a magasabb feszuliséggel jaro magasabb szigeteld-, kapcsoldtabla- & transformétor-koltséyek is. A. jelen esetben szertibb a 2X43 mm2-es kereszimetszet valasztésa, tminthogy 14,000—15,000 voltnyi fesziltség valtakoz6 arama Generdtorokban_ még direkte l6dllithatd és ennélfogva a feltranszformalas kiltségei elesnek. Most nézziik. hogy a gyérak mily ke metszett drotot gydrtanak, mely a 43 mm2-eshez legkozetebb all. “Ez a 7'mm atmérdj®, a melynek keresztmetszete 38-40 mm?, Ext vélaszljuk mar most Sulya 100 méterenkint 343 kar. — Egy drotellen- ailésa: 64 508 ohm, 1 kr 86.5. mm" 125,000 Spgs srcaga ~ 142 obm Egy drotpds 500,000 wattot fog 82:2 — 415 amp. mellett dtvinni Egy vezetékben ax energiavesrteség Me! = 2X (41.5)! X 11°42 = 39,33 ez 500,000 wattnak ca 785 %o¥e Eredetileg 7°/0 vettiink fel. Ezt a kilonbséget iinél rektifidini kell. Ugyanis {Mal 500,000 — 39,337 = 41-23 Ezcosy, 14,000 08 Ezen érttk a fentebbitd! (41°5) alig kalonbozik 5 tovabbi_szdmitésaink alapiéul vehetd. Ujbol valo visszaszimitissal_ még pontosabb értéket kaphatunk, de er foldsleges. Tehdt i= 41'3 ampere Miutan igy a drotkeresztmetszettel és az energia veszteséggel végeztiink, dttériink anak megvizs- galdsira, hogy az imént_meghatarozott vezeiékben tmilyen voltveszteségek lépnek fel, vajjon azok a gyakorlat kovetelményeinek megfeleinek-c ? A valtakoz) dram ellen fellépd vezeték ellen- Allis a KOvetkezdkben nyer kifejezést R=/P- @ealy’ \ 4131908 julius ho 1 E kifejezésben r jelenti az ohmikus ellenllast, na periodus, szdmot, L az ram okozta_ dnindukcié Aenyexit. Az dsszefiiggést az 1-s6 abra mutatja Ac r-tol eldidézett feszaltségesést a A, it (voltokban)....... 9. egyenlet, az Onindukeidét pedig {—=2anL.1i adja meg....... 10. > % 2anL-g 4, s el 1. Abra 2 Abra Az induktiv fesailtségesés az_ohmikus eséssel szemben 90°f«-al van fézisban elforgatva. Az ohmikus eséssel energia- és fesziliségveszieség jar, mig az induktiv esés csak fesziltségveszteséget okoz. Az induktiv fesziltségesés 4, =2anL 10-441. .u ‘Ax olmikus és induktiv feszilts geometriailag adjuk dssze, lésd 2. bra, A fesailtségesés 4=\ 4a? pae B Blondel szerini egy valtakoz® aramot vezets parhuzamos vezetékekbol allo rendszerben, ha az ramok "pillanatnyi értékeinek Ssszege 0, 32 indukeis 2 Ez egyenletben 1 €5 tim a vezeték és az azt kornyez6 kOzeg permeabilitasat jelenti (c. g. s. rend- seerben), d_pedig a vezeték atmérdjét Ha 4a" ket vezets kozitti tavolsdgot jelenti centiméterekben, ligy a Két vezetd kozotti koles6nds indukci6 L/ = —2 rq lognata Ha a rendszernek n vezetéke van, akkor az Onindukeié L ha i dram kering a vezetiben fl , a U = 2 ttm lognat iL—=ib’— Si” Szimmetril maximumban 3 isan elhelyezett _vezetékeknél, hol drdt szerepel, ott wt q 55 — em lognat 5 + Lav 2g lognat a Ha a vezetékek rézbdl, tehét” nem magneses fémbd dllanak és levegivel vannak korivéve, akkor Un =U; = 1; tehat L= 05-42. lognat. 74 (¢.g. 8) vagy: 2a) ios L=(054 2tognat 2*) 10" henry. ELEKTROTECHNIKA tt Ha | az egyszertl_vezetékhoss2t_kilométerben fejezziik ki. akkor Egy kilométer hosszu, levegdben felfiiggesztett vezetékdrotnak indukcid tényezdje. Sete nen L= (09-4 2tognat *) 10-0 13, vagy pedig Brigg-féle logarokban kifejezve: ash eee L— (05 44-605 log IO eee 1 Ket drotra: 2a) ga b L=2(05 + 41605 tog 22.) 10 15, A mi esettinkben 4 drot veret, ezeket ugy lehet elrendezni, a hogy azt a 3-ik abra mutatja, t. i. a Ket vezetékpart keresztezve. 4. bra, A ket vezetékpar és 1 és IL kbzitti kolesinds indukei6 Ma ype 4 6log. (3.2) = 0 mert ay = ae é bi — be. A_két vezetékpar indikcidhatdsa egy- masra — 0. Ugy hogy erre az esetre is a 15... 1k képlet érvényes. Hiromfazisu vezetékeknél, ha azok szimmetrikusan vannak felfiggesztve, 2 vezetd minden pillanatban a har- madik visszavezetésének tekintheté, az. ilyen szim- metrikus elrendezésnél az egyik fazisdrét Onindukcio koefficiense faggetlen az egyes fazisok terhelésétal & egyenlé Lm hy (0544.6 10g 2 Joe egymas mellett vagy felett egyenes vonalban’ fiig-112 gesdlik fel, akkor a kilesinds indukeid kiegyenlitése végett a 3 drotot felvaltés utjén cgyenl6_viszonyok kozé kell hozni és ekkor az neers vmpetel Soe) Lael $)408) Ez a képlet a béromvezteka wet és haromvezetékti egyfazisu rendszerre érvéi es ¢ = 2anL 104 ELEKTROTECHNIKA 1908 julius ho 1 12.) 25, i = 41°3. Helyettesités utén. 2(08 + 46 tag 2) 10-4 2760 u 225 L=2(054-400510g ) aia 0000 értékei, n — 50-nél a mm = = Le CC OT 0-337] 0-328) 0319 O31 10-305} 10-299) 10-294 10-289) 0-284) 10-280) 10-276 10-272 0-268) 0-265 (0-262 10:256| [0251 [0-359|0-365|0'375]0-380] 0-3837| '0°348|0°357|0'364]0'371|0:377| 0°340]0 348] 0:356]0'364 0-369 10-332]0'341 ]0 348]0 355]0'361 }0-326]0 334|0 3410-348] 0-354| 10 320]0'327|0'336]0 342] 0.348} (031510 32310'330|0°337 |0'342 10-310]0318|0 3240-332] 0-337| 10-305 ]0'314|0 320]0:328] 0-333} (0.301 }0-308]0 316]0'322]0'329 10 207|0-305}0 311)0°319}0°325 10-293 ]0-301 |0'308|0'316]0'322 }0 289]0-298] 0:305]0'311J0'318 10-286] 0-294] 0-301 {03080314 10-2830 290] 0-208]0 305]0'311 10.276] 0-285| 0-293 | 0-259 | 0305 10-271 ]0-280] 0-287 0 294|0°300 10-295 0-291 0-288) 6-283} 0-280) 0-276 0-273} 0-266) 0-262. Minthogy az indukcié tényezének ily médon mitésa nagyon korillményes, a kévetke- zikben KizlK egy fabldzatot Neureiter konyvébdl —20nl.10-+ értékeire n—50 periodusszdm melt. E tablazat értékei képviselik a kilinbiiz6 drdtitmérdk & tavolsigok mellett az amperkilométerenkenti volt- veszteségeket Ha mas periodusszdmra, pl. 42-re, akarjuk az Grtéket tudni, ugy azokat 42/50 viszonyszdmmal kell megszorozni, Ezek az értékek csak esekély mérté ben témek el egymast6l és a legszokasosabb drét- méreteknél, d—=5—8 mm. és a—400—1000_ mm, egymdst6li'tavolségndl atlag 0-35 voltot tesznek ki. Hozzavet6leges szimitisoknal ez értéket_batran fe vehetjik minden szdmités nélkiil. 42 petiodusnél ez a veszteség kb. 03 volt Ezek kézbeszurisa utn térjank vissza példank- hoz. Hogy az L tényezit kiszdmithassuk, még egy felvételre van sztkségiink, t. i. a-ra, a drotok egymas- {0 tiyoligara, Ez a fesse, nagysigitl fg Hozzdvetileg a kovetkez gyakoriati_képletbol kiszamithat 3s |/ —E 1000 ‘A mi esettinkben a — 76 ‘Az ohmikus. fesziltségvescteség a 9-ik képlet szerint 4, — ri, két drotban 2 ri 4 = 2X 1142 X 413 = 943 Volt 0-392] 10-382, 0-374) 10-366) (0-360) 0-354) 10-348; 0-343; 10-339 10-334) 0-331 10-327) 10-323) 0-321 6-216) lo3i1 10-305) 10'397]0:402| 0-407| 0-410} 10 387]0-392| 0-397|0-409| 10 379|0-384|0-388|0 393} }0-372}0 376|0'381 |0-384| [0-365|0-369|0'374|0'378} }0°360] 0 364|0'368|0:372| 10'353|0'359|0'362|0'366| }0-348|0'353]0:357|0:361 }0-343]0-348] 0.353] 0:357| 10-340]0-344] 0:348] 0:352| 10-335] 0-340] 0'344] 0348 (0:332/0:336] 0341 |0'344] (0-328/0'332]0:337|0'341 10'325]0:329]0'334]0'338| 10°32] 0-326] 0'330]0:334| 10°315]0-320]0:325]0'329| 10'3100-315]0 320]0'323} o-4i3| 10-405} lo-47| 0-408; 0-409] 0-392] 0386} 10379) 0-374) 10369) 0-364) 10-360) 0-356) 10352 10-348; 10-345] (0-342| 0336) 0-331 0-421 Jo-424] 10-411 Jo-414| 10-403 |0-405| 10-395]0°399] 10°389]0302 }0:383]0°386| (0'3710-380| 0372/0375 0363 0-366 10°359}0°362 10-355 0-358 10-3520 355| 10-348 [0-353] 10-345 ]0-348| (0:339|0'343} 0381 10-376) 10370) 10365, 0360) 10356) (0'352| (0'348| 10-345) (0-343| 0-338} 0°33} 10328} o-334)0337| 2X 314 x 22 aa 10,000 Ezen ériékek ismerete utén_ kiszdmithatjuk a kezdeti fesziltséget, a melyet a kézpontban. tartani kell, hogy a vezeték végén 14.000 voltot nyerjtink Az 5-ik dbrabél Kovetkezi peas 609 volt ec az lB rs ie a ° oer, 5. abra OC = Ei a kendeti fesziltség OA— Ez a végteszaltség. irs & yp a fizisetolasi s2bg feszitség és dram kozott 4, és 4, az eldbb kiszémitott feszultség- veszteségek. E, = |(Ezcos gz 4 + (Ee sin y2 + E, =|/(14,00008 + 943)? + (14,000%0599-| 600) = 15,120 volt1908 julius hé 1 a fesziltségesés — 15,120 — 14,000 — 1120 Volt 41120 volt. Ext dsszevetve az eredménynyel, a mit kapunk, ha egyszeriibben a kovetkezi képlettel szdmitunk A= 42+ Az = \943? + 6092 = ~ 1121 Volt a mia fels6 értékkel_majdnem egyezik, mert a 2 sig, mely és Ey kbati faziseltolastjelzi, igen kicsi A 4 — 1120 fesailtségesés a priméirfesziltségnek 7, "feat Képezi, a mi nem egyezik a 2 energia- veszteség percentszdmaval a mi jelen esetiinkben nagyobb: és — 7,85", Indukciémentes terhelésnél & vezetéknél € ketté egyenld egymassal A vereték elején beallé faziseltolast is kiszd- Mi =E, fcos + M cos gu — 17. os = 45,120 < 413 — 7806 n= 36 = IP Is 45 Ebbdl azt vesszilk ki, hogy a praktikus hatérok koz0tt a faziseltolas a vezeték elején és a végén alig kilinbozik egymdstol, ugy hogy azt egyenlonek is vehetndk fel mar azért is, minthogy eldre ugysem adhatjuk meg pontosan annak értékét, mely egyéb- kent nem is-allandé, Az erdatvitel hatasfoka szzalékokban kifejezve 4 —™M Ez cos 2 100 ee 1 Fy 100 Egg 92 8 Vizsgaljuk meg ugyanezt az esetet, ha a huzatok egymést6li tvolsdgat 760 mm helyett 400 mm-re venndk, A. tablézat szerint az induktiv voltveszteség. ampérkilométerként 0314; ezt_szorozva_ 42/50-e1 (minthogy a mi példénk 42 periodusra vonatkozik) 0-264 volt, 4, = 0.264 X 25 X 413 = 274 volt, 4 = mint eldbb 942 volt. ELEKTROTECHNIKA 3, (4,005 08 + 942)? + (14,000 x 06 + 274)? = 14,920 volt. 500,000 608 = 14,000 < 413 — 0808 y— Excos yz 100 __ 14,00008 100 gay ~ "EL 005 gi 14,920 >< 0'806 uy a hatésfok nem valtozott, csak a primarfeszaltség, kisebbedett Az L= (05 + 4605 tog 22) — keéptetben 2a—a kétszeres dréttévolség a neveziben van, tehat minél kisebb a tévolség, andl kisebb az L és az azzal jér6 fesziltségveszteség. Az energiaveszt Ségre a felvelt onselécio melita drttavolsig valtoztatdsa befolydssal nem birt. Azonban nagyobl ohmikus veszteségnél az induktiv és az ohmikus veszteség kizti viszony ugy alakulhat, hogy a drét- tévolsig’kisebbedésével a hatasfok kisebbedése jar. A’ kezdeti_ faziseltolés cos ji = 0806 peldank- ban nagyobbnak adédott ki, mint a végféziseltolas cos j2— 08. de van eset rd, hogy egyenld vagy kisebb ennél Az Osszeftiggést a 6-ik dbrabél vehetjak ki. é 912 Fo a szerint, a mint AL A fa mint fiitéanyag elektromos telepeken. Ifa: Jancsé Vilmos. Flys es vege) A faval val6 fités szokatlansiga kilondsen ott érvényesiil, a hol a fiitd szénnel valé fatéshez szokott, mert tab mint, valoszind, hogy az a. fit6, a ki szénnel j61 fiit, faval goat fartani nem képes.” Mig azonban az olyan fio, a ki tisztin nembanomsdgbol hhozzaszokott ahhoz, hogy egyszerre sokat és nagyobl idok’zikben dobjon fel, vagy pedig rossz fajta szénnel (lignittel) szokottfiteni, jobb eredményeket fog elérni, mint az ugynevezett jo’ fit. A végzelt kisérietek ugyanis azt mutattik, hogy az esetben, ha a szénnel val fiitésnek szabélyait tarfjuk szem eldtt_fafttésnél is, j6 eredményeket sohasem fogunk elémni, mert_nagyon gyakori_ajtd- nyitassal, tovabbaa rostélyok elégtefen’ befodésével a tiizelés hatisfokit nagyon lerontjuk, ha ilyenkor huzatot a legesekélyebbre redukaljuk ‘is, még mindig nagy végtemperaturit, a fstgazokban ‘pedig rend ivill esekély szénsavat kapunk, a minek eredménye a nagy kéményveszteség dltal eldidézett ross. kazan- hatésiok, és ebb6l kifolydlag a g6ztermelés pro négyzetméter fitdfeldlet és pro. 61a, 9-10 kilo~ grammot alig fog elérni,4 ELEKTROTECHNIKA Egészen_méskép All azonban a dolog, ha a fival val6 tlizelésnél a kovetkezdképen jérunk’'el Jelen esetben a kazénnak 3 tizeldajtaja van és igy egy ajténdl annyi fat dobiak be egyszerre, a mennyit csak bedobni lehetett, ugy, hogy a rostély kb. egy #81 méter-magassigban fahasibokkal volt fodve. KOrdibeldl 10—10 percnyi idOkGzdkben a ital levs rostélyfeliletet is igy megrakték Ennek természetes kovetkezménye, hogy a fa elégése utin nagy mennyiségi izz6 parazsat kaptak, mely a rostélyt tokéletesen fedi és ezAltal a f0lOS leveg6. bedramlését megakadalyozza. Mihelyt e pardzsréteg megvan, ugyanazon a médon, mint elobb, tehdt minden atonal kiilén- kalon az tizemviszonyokhioz képest hosszabb, vagy rovidebb idbkOzikben az egyik ajt6 eldtt evo rostély- feliiletet lehet6 nagy mennyiségt faval rakjak meg és exzel azt érik el, hogy a szikséges futdanyagot sokkal kevesebb ajtényitdssal adagolhatjak a kazdnba, a nélkiil, hogy felesleges hideg levegét bocs4= tananak be. A rostélyoknak kildn-Kilton val megrakasab6l kovetkezdleg az elégési processzus Iehetdleg t5kéletes lesz, mert egy ajténak megfetelé rostélyfelileten frissen bedobott fa van, a masikon félig elégett, tehét ers lénggal ég6' fa, a harmadikon_pedig teljesen elégett faanyag, tehat izz6 pardzs van. Ez Altal a tiztérben — dacara’a beeresztettlehetdleg csckély levegémennyiségnek — oly magas a temperatura, hogy a fabil a feldobasnal kozvetlendl el6allott nagy mennyiségi desztillacid-termékek a két éles ttiztol meggyuladnak és teljesen el is égnek, a mit a flist- wizokban ez esetben talélt 1112/0 szénsav is bizonyit. "Minthogy dllandéan az egése feet */s-részén les tiiz. van,” mégis a minimumira lehet redukélni a beboesitott levegdmennyiséget ambér nagy mennyi- ségit fat dobnak’ be egyszerre; ennek természetes Kivetkezménye az égési termékeknek csekély sebes- sége és ebbl kivetkez6 teljes kihaszndldsa, a mit a renidkival csekély végtemperatura — 170—270° C. — rmutat ‘A kisérletek eredményei szamszeriileg a kévet- kezok: Terhelés ca %0 +. 95075 100 100" Eigizblés 242 284 302 312 643 A kazinban_hasznositott rieleg cal, =. 1587 1706 1906 1982 4213 A haszndit fa Lalorikus ért 3306 3306 3305 3306. 6340" Kazinhatisfok 465 515 58 602 666 Fiistgiz véglemperatura "©. Y72 198 210 27433 C2 % 89 93 105 109 117 Kéményveszteség * M7 124 127 157 186 Fatéanyagkaltség per termelt keg 0 041 035 033 032 050 ‘Osetasoniis fates 6 tpényédarabos sone! val tes Ket 1908 julius ho 1 A futésre felhaszndlt fanak vegyi Osszetetele a Kovetkez6 : Carbon 43.19 Jo Hidrogen 538 Nedvesség 191 | Hamu 0.60 | Oxigén + Nitrogén 38.94 | 100.00 "/0 A fuitésre felhasznalt f4b61 vegyelemés céljabot val6, probavétel sokkal_ nehezebb, “mint a. szénnél ; a jelen esetben ez a kovetkezdképen tortént: Minden kobméter fabdl egy. hasab_ félretétetett és minden hasabnak mas-mas helyén egy kb. centi- méter szélességi darab vagatott ki és pedig ugy, hogy a kivagott részek Osszes hossza egy hasdb- hossznak felelt meg Az ily médon vett minték Tehet6 kicsiny dara bokra felapréztattak és a nyert fiirészporral egyiitt Ol zarhato edényben tétettek el a vegyelemzésig Tekintettel atra, hogy az egy év alatt clégett famennyiség meglehetdsen nagy, felmerilt az a kérdé Valjon a nyert hamut miképen’ lehetne ériékesiteni Azez iranyban végzett kisérletek azonban azt mutattik, hogy a hamu mennyisége még nem annyi, hogy érdemes volna az aban talélhato hamuzsir el6all: téséra berendezkedni. A kisérletekbal kifolyélag megéllapithatjak azt, hogy fival ott érdemes fiteni, a hol egy tonna Kb. 6000 kaloridés szénnek az dra 4 m* keményfa dréval cegyenlé, feltéve, hogy 1 m? légszdraz fa sulya 550 kg. oral van. A fattizelésnek eldnyei a széntilzeléssel szemben a kovetkezk: 1. A tiizet bérmilyen hosszu dizemidé utén sem kell tisctitani, mert a hamu magat6l dtesik. 2. A fltik oly nagymérvii képzetiséget mint szénttizelésnél nem igényeinek, mert tulsok fitdanyag bedobasa nem oly konnyen ‘Iehetséges, mint szén esetében, 3A fa nagyobb mennyiségben hosszabb ideig elraktérozhaté a nélkil, hogy a levegén valé oxidalés, tehat a fitdérték esikkenése, vagy pedig az nmagatol val6 kigyulés veszélye bedlina A Minthogy fa eget termékeiben kénes gazok nem taldlhatdk, a fatizelés a kimnyezetre és a kazdinra nnem oly kellemetlen é esetleg Kiros, mint a szén- tiizelés. Hatranyai: 1. A kazén nem vehetd annyira igénybe, mint szénnel valé tiizelésnél 2. Az elraktérozésra_sokkal nagyobb_ helyet igényel, mint a szén. 3. A kazdnesovek nagyobbmérvl_bepiszkitisa a huzat dttal “magéval ragadott hamurészek Alta 4. Kisebb kezd6 temperatura a tiiztérben. 5. A behordis és felfutés tobb koltséget okoz, seéntlzelés esetében mi1908 julius ho 1 ELEKTROTE CHNIKA 15, Valtakozé aramu generatorok fesziiltséggérbéi. Valtakoz6 dramu_ generdtorok fesziltséggorbéi a kiilinbiiz6 terheléseknél tbb-kevesebb torzuldst szenvednek, mely torzulds némely esetben — mint példdul a ‘generdtorok parallel tizeménél — dont fontossagu szerepet jatszhat. E kérdés, habar sokat tirgyaltatott, kimeritve még egyaltalén nincsen ;igy leg- utdbb Siedek E.-t0l koziitetick kisérleti eredmények,” melyek egy- és tobbfazisu valtakoz6 aramu generatoro- kon végzett oscillografikus felvételekrol. szmolnak be. 1. Bgyhézisw generdtorok fesziltséggirbéi. Vala mely synchro generator feszilliségi és mezigorbéje kezdtt elméletileg 90° faziseltolés uralkodik. "Ha a generator terhelése teljesen indukcidmentes, akkor a ig és az dram fézisban vannak, minek meg- feleléen az armaturareakcié a polus’ egyik felére erdsitdleg, masik felére gyengitbleg hat és a vas részek magasabb telitését0l eltekinive a polusokbil ‘az armaturaba.hatolé mez6 ugyanaz marad. Ettol eltérdleg induktiv és capacitésos ferheléseknél az éram és fesziltség kozitti faziseltolés 90°, ugy hogy az armaturaéram és a magnesmez6 fizisban vannak, melynek megfelelen az armaturareakeié a szerint, hogy a terhelés induktiv vagy capacitisos, a magnes- mezit symmetrikusan gyengiteni vagy erdsiteni fogia. Induktiv’ terhelés tehat fesalitségesést, capacitasos terhelés pedig fesziltségnivekedst eredményer, sot utébbi esctben @ gép Onmaga is gerjedhet A gyakorlathan tisztan induktiv vagy tisztén capacitsos tethelés aligfordule16, hanem ltalabanegyik vagy masik ohmikus terheléssel Kombindlva. Ily esefek- ben az armaturareakcié egyidejileg symmetrikus és asymmetrikus befolyést gyakorol a magnesmezire, mely két hatis kilon-kiilin vizsgélat térgyava tehetd, ha az aramot wattnélkali- és wattkomponensre bontjuk. A. kivetkezSkben ismertetend6 oscillografikus felvételek egy kilpolusu valtakoz6 aramu_ synchron- gépen végertettek, mely mint egy- és héromfazisu generator volt hasznalhaté, Az 1. abra a gép tires- : A PRED f = _ | ATTA | h jardsi fesziltségének alakjat tinteti eld, hol 1. gor bénél a gép mint egyfazisu, 2. gorbénél mint harom- fizisu generator volt kapesolva. Utobbi esetben nem a vonaifesziltség, hhanem természetesen a fazisfesziill- ség méretelt, mert egyedil_ennek vizsgélatandl jut az’ armaturdreakeiéhatisa_a maga. teljességében re, miutén a vonalfesziltségbal_esillagkapesolas 3,,.6..9. sth. hharmonikusok kiesnek. A mért 5655 ill. 49°5 voltnak adédtak. A hérom- tor fesziltsgg6rbéje mint lathato, jobban kzeliti_ meg a sinusvonalat, mivel ez esetben arany- lag tobb, vezetd van egyidejuleg egy-egy polus alatt A 3. dbra a terhelt egyfazisu generatorra vonat kozik, melynek 3. és 4. gorbéje ohmikus, 5. gorbéje pedig induktiv terhelésnél vétetett fel. Az idevagh i adatok a kivetkezik : ER ani 1152) 505 | 5830/10 a |p 8mpa V6 | 90 | 0440 | r0 5 | fojt6 tekeres |114 | 81 | 1300 on| ' + EL u. Masch. 1908. 1V. 5, A3. és 4. girbéken az asymmetrikus deformaci6 tisetan kivehetd ‘Mig a 3. & 4. gorbéken a szablytalan torzu- lis, addig 5. gorbén a symmetrikus depresszi6 tisztén kivehetd, mely foképen az amplitudo csdkkenésében nyilvénui, melynek oka, mint tudjuk, a wattnélkili armaturadram demagnetizalo hatésdban_keresendé. Ennek ellenkezdjét a 3. Abra 6. gorbéje mutatja, mely erdsen kapacitésos terhelésnél véletett fel $ mely ennek megfeleléen hatérozott kicsticsosodast mutat, melyhez a wattéram okozta deformacié is jérul. 2. Haromfézisu generétorok fesziltséggirbéi a irom fézis egyenld megterhelése esetén. Haromtéisu generdiorokndl az armaturaéram —_visszhatasdnak Sltaldban ugyanazon fob esetei kalonbsztethetdk meg, mint az egyfézisu generdtoroknél, azzal a kilinb- séggel, hogy ez esetben a harom kilonbiiz6 fazis hatisa’ egydttesen nyilvanul, Megfontolva_ tovabd, hogy a haromfazisu generétor armaturdjanak arom fazisdban_ az Aram maximélis pillanatnyi értéke soha- sem lép fel egyidejdleg, sot az egyes fizisok hatd- saikban egymast részhen le is rontjak, konnyen Grthet6, hogy haromfazisu generdtorokban’ az arma- turareakcié ardnylag kisebb mint az egyfizisu gene116 ritoroknal & az dram visschatisat a fazisfesziltsé- geknél vizsgalva, ugyanazon kisérleti eredményekhez jutunk, mint egyfézisu gépek esetében. 3. Hdromfézisu generitorok fesztiltséggdrbéi_a huérom fédzis egyenlitten meglerhelése esetén. Ha vala- mely héromféizisu. generdtornak csak egyik fazisdt terheljak, akkor a gép egy egyfizisu generdtothoz hasonl6an viselkedik. lly esetre vonatkozik a 4. dbra 7. & 8 gorbéje, melyek kOzill az els6 tresjérdsra, a masodik ohmikus.terhelés esetre vonatkozik. A szémadatok a kivetkezdk: 7. Abra de induktiv terhelésére vonatkozik, a midén is a generétor egy forgédramu motorral volt terhelve, A deformacio ennek megieleléen_minimélis, 4. Egyes fézisok visszhatésa egyentiten ter- hetésnél. Ha a” haromfézisu_generatort. normalisan gerjesztjak, de csak egyik fézisét terheljik, akkor a kovetkezs igen érdekes jelenségek fognak mutatkozni. Feltéve, hogy a terhelt fézisban folyé éram_tisztén wattaram, akkor sajit fazisara gyakorolt visszhatdsa uugyanolyan lesz, mint egy egyfazisu generdtornl, vagyis a terhelt zis fesziltséggirbéje asymmetrikus cltorzuldst fog szenvedni. Miutin pedig a terhelt fizis érama a masik két fescdltség kOzUl az egyikhez képest siet, a mdsikhoz képest késik fazisban, ennél- fogva az ezekre gyakorolt hatas a girbe symmetrikus erdsitésében illetdleg gyengitésében fog nyilvanulni. Igen szépen latszik ez a 7. dbran, hol 15. gorbe a terhelt, deformalt fézis, 16. \gorbé a megndvelt és 17. a ‘kisebbitett fazis fesadltsegadrbejet adja A héromfazisu generator mindiiérom —fizisit egyenlétleniil induktivmentesen terhelve, ugyanezen hatasok lépnek fel, csakhogy kisebb mértékben, mint ez a8. abrabl léthato, mely az ezen esetben fel- Lapszemle és Elektromos viligitas és munkadtvitel. A Sociedad Hidroelectrica Herica munkaat- viteli telepe. A Spanyolorszdg északi részében a Biscayi-biinél fekv Bilbao varos, mely vasbanyéi- rol nevezetes, mar 1901 eldtt tb elektromos kiz~ ponti teleppel birt, a melyek aszén dragasdga miatt, leg vildgitasi célra szolgdltattak az elektromos enengiat. ‘A nagy szilkséglet kielégitésére 1901-ben a Sociedad Hidroclectrica Herica nevi tirsasag alakult, mely oles energidval szindékozik az. ipartelepeket ELEKTROTECHNIKA 1908 julius ho 1 Gorbe] A terhelés modja | Volt | Amper | Watt 7 = 5 [0 | 0 8 izxitimpa 114 | a1 | 10370 Az 5. abra 9,, 10., 11. gorbéi a harom_fézis- fesziliség alakjat mutatjak Gresjérdsnal, mig. ugyan- ezen Abra 12. gorbéje IIL. fazisfesziliségét induktiv ferhelésnél adja AG, abra két gorbije a haromeffizis egyenlé 9, Abra, velt hérom fesziliségi gorbét tartalmazza. A_mérési adatok a kovetkezih Tene rar] 1 wipe {[ at te | as | | aa nl Meester fonts A gyakorlatban legtébbszor azon eset fordul el6, hogy a hérom fazisra egyenléen elosatott induktiv és szabalytalanul elosztott ohmikus tethelés eayidejtleg mikédinek. ily esetben vétetett fel a 9. Abra harom gorbéje: vor ‘Amper Wat T1116 | 196 | 1. 1900 uu. 128 | 1 30 | 1 — } 9600 1-111 1136) 11. 69. | 1 7500 A 21. gorbe capacitisos, a 22. vegyesen ohmikus és induktiv, a 23, induktiy” ferheiés -befolyasat mutatja Z.F. muszaki hirek. ellatni, Egyelore hérom vizesés energidjat hasznéiljak fel, melyek Bilbao-tol kb. 70 km, tavolsigra fek- szének. Ezek a kivetkezok Leizaran — telep 4000 Ierdvel Quintana, 4000, Puentelana 8000 Valamennyi telep ¢lektromos részét_a_berlini Siemens-Schuckert Miivek, a turbinakat és tarto- zékaikat pedig a ztrichi Escher Wyss & C° R. T, saallitottak. Valamennyi 16, melynek telep haromfézisu aramot lit colt fesziltsége 50 periodus -mellett1908 julius ho 1 30,000—33,000 volt. A nagyfesaiitségti vezetékek ‘sszes hossza 350 km. ‘A fOtransformétor-dllomas Bilbao varoséban van, a hol a 30,000 voltos aramot 3000. volira letransformaljak. Ez alloméson 8 csoportban 24 drb cgyfazisu olajtransformator van elhelyezve, melyek nindegyike 285. KVA teljesitményd. A’ primerdllomasokon évé generatorok 3300 volt fesziitségi dramot termelnek, a mely. transior~ métorok segelyével 33,000. voltra lesz feltransfor- rmailva, A tervezés idejében (1902) e fesziltség volt ama kb. maximatis érték, a mely a. teljes izembiz~ tonsdgra val6 tekintetbdt alkalmazhato volt sdltalaban e telepek voltak az elsk Eurépaban, a melyek ily nagy fesziltségii tizemarammal dolgoztak. Brazilia kauosukkivitele 1907-ben. A ,.Brazi- lian Review szerint az 1906. évhez képest Brazilia kaucsukkivitele az 1907. évben a Kbvetkezdképen alakult: 1906-ban a kivitel 34,960,184. kilogramm_ volt 210.284,551, Milreis értékben, mig az 1807-ben 36,489,772 kilogrammot 217,504,288 Milreis értékben tett ki Helios 1908. ¥, 10, Hordozhaté transformator-aléllomas. AzEszak- amerikai Egyesilt Allamok Indiana éllaménak White- Citynevezeti sz6rakozasi éstidalohelye, mely az indianai vasuttérsaség egyik északi vonalaval érhet6 el, ujab- ban elektromos. viligitast nyert, melylyel kapesolatban hordozhats transformator-dllomast létesitettek. A kOzeli Broad. Rippleben lev aldllomas ugyanis, mely a kornyék elektromos szkségletét fedezi, a White City altal” szikségelt 500 kw-ot nem lett volna_képes szolgaltatni, hacsak nagyobb kapacitasu gépek beszer- zése_allal annak teljesitdképességét megndvelni nem akartik volna. Ext elkertilendd, egyszeribbnek és olesébbnak taldltdk egy hordozhaié. transformator- alallom as létesitését. E céira egy vasuti koesit alaki- totték at, benne két darab 175 kw-0s 30,000 : 360 Attételd transformatort helyezve el a sziikséges kap- csolotablaval. E_transformétorok a nagyfesziliségt tavvezetékbdl_kézvetlentil tiplaltattak. Nagy elénye ezen megoldasnak, hogy az Osszes készilékek ugyanoly typusuak mint a Broad Ripple-beli aldllomds készi- lekei, mialtal a szeradés esetleges felbontésa utan a koesit Broad Ripplebe vontatva, a késztilékek miiszerek ott érigkesithetok lesznek. Az egyetlen kés6bb nem hasznosithatd befektetés a f€l mértfOld hosszu nagyfesziiltségii tavvezeték (St. Ry. 1 1908, 18. 11) Elektromos vasutak, hajézas és automobilok ‘Az egyfazisu vasuti rendszer fejlédése. ly cimmel a kozelmultban Eichberg F. eléadést_tartott a dreadai_elektrotechnikai egyesiilethen, melybil a kavetkezSket emlitjak fel. ‘A kommutatoros métorok fejlddésénél te a kompenzélt gép veendé szemiigyre, mely” 2 volt segmensfesziltségnél véltodrammal is jol &S Szikra~ ‘mentesen mikdtethet® ; azonban hatrénya az alacsony powerfactor é mayas sily mellett az erds melegedés, A segmensfesziltség megnovelhetd aziltal, hogy ELEKTROTECHNIKA 7 a kollektordsszekdttetések kézé_ ellendllésok helyez- tetnek. Ezen megoldast Amerikaban a Westinghous tirsasig, Europaban az olaszorszigi Finzi cég vezetie be, 1903-ban Winter-Eichberg a kompenzait repul- zidsmotort talaltak fel, melynek rotoran egy a stator- ral seriesbe kOtitt gerjesztdtekeres van. Ezen meg oldas leglényegesebb része az armatura-harantmez6, imely egyrésct a fiziseltolés csikkentésére, mésrészt pedig a kommutalés javitaséra szolgél. Betin-Eschen- burg, Milch, Richter és masok ezen, az egész arma turakerlleten elosztott harantmez6 helyett a. kommu- tilési z6naban helyeznek el segédmez6ket, Mindezen megoldasoknak k6zis vondsa, hogy a_kompenzait motor munka-elektromotoros erejét az armaturaban letesiti, Viltakoz6 dram esetén a munka-elektrométoros er6 az armatura- és kompenzélomenetek kiziitt tetsaés szerint oszthato el. Ha pl. az armaturamene- tek rovidre zératnak, akkor a teljes munkafesziiliség a statoron jelentkezik. A seriestransformator segélyé= vel a munkafesziliség elosztisa szabdlyozhatd, a midén a gerjesztés akar a statoron, akér pedig a rotoron t0rténhet, A seriestransformator_alkalmazasa dillal tehat a vonalfesziliség az armaturafeszltségtol faggetlenil valaszthat6 és" egyszersmint kiilinbéz6 dizemi karakterisztikik mellett igen j6 inditisi viszo- nyok nyerhet6k. A hardntmez6 dltal_ az armaturéban_ indukalt segédfesziltség. egyszersmint nagy légeések alkalma- vasa teszi lelietOve. lly nagy légzéssel hir az A. E, G. legujabb WE typusu, 80 loerds, 750. fordulata vasuti métora, mely az egy Oras 80 Iderds_teljesit- ménynyel szemben dllandd dzemnél 50 loerét képes teljesen art allapotban kifejteni. A métor igen erds Snventillécidval van ellétva és sulya fogaskerckekkel 1525 kg., azok nélkul 1350 kg. ; hatdsfoka teljes ter- helésnél 84%, Egy drds 80 loerds terhelés utan a statorvasmag tulmelegedése . . 45° C. a statortekeresek . 65° @ rotortekercsek s . - 6, een ee Alland6 50 Iéerés terhelésnél a'snorvsmag timeleedee 73) 2 deoracecae TPE a rotortekeresek a . 58, a kommutator » 62, 42 ters ana fresnel: 2 fsivasmag tineogedoe 58 a statortekercsek = 5, a rotortekeresek + + 56° 5 a kommutator » 56" A tejestimeny a kovetiens. jer aa van adva: On eee lhe eee an ance (et ent pro cm, armaturakertlet, y — alland6, mely a meg- engedett segmensfesziliségt0l fgg, _v — armatura kerdleti_sebesség, z= a parallel kapesolt éramkordk szama_és ~ — periodusszdm. Ezen egyenlet alapjin végzett szamitésok azt mutatjék, hogy 1280 Iéerds egy rds és 800. loerds118 ELEKTROTECHNIKA aitand6 teljesitmény mellett_ még kittind kommutalis- sal mikod motorok épithetdk. Igy egy eredetileg 300 Iderdsnek épitett WE motor 1400 mm-es kere keknél és 1:42 fogaskerékattételnél 4000 kg. vond- cerdt biztosan kifejt. Ezen motor kizinséges egyen 4ramu dobbal van ellatva, mely azonban igen erds tengelyiranyu szell6ztetéssel bir. Az allorész kOzin- séges egyfazisu tekercseléssel késziit, melylyel kon- centrikusan a kommutélasi tekeresek vannak elhe- lyezve. Egy ily 200 lderds egyfazisu motor sulya 125t.; egyendram esetén 95 f ‘Az egyfazisu vasutak munkadrétjénak felftig- tése a tégebbi elrendezésektdl eltgrdleg ujabban Kizérolag hosszirényban torténik. A vasuti_generdto- rokat egyfdzisu rendszer esetén célszeril auiomatikus, fesziltségszabdlyozassal ellétni. Igy a_ spindlersfeldi kisérleteknél Tirrill-regulatort alkalmaztak, mig Ham: Durgban_a WE—Rice—Danielson-féle compotindalas nyer alkalmazdst, melynek lényege, hogy a gerjesziés cay atalakité altal szabdlyoztatik, melyen a generator alfal leadott dram atfolyik. Ezen’ aramnak az. dtala- Kitora gyakorolt hatésa alapjan a generitor gerjesz- tése kiizvetlendl befolyasottatik, ichberg B. T. 2 1908. V. 11.) Elektrochemia, galvanoplasztika és elektro- metallurgia, Autogén-hegesztés. A kazanfoltozas terén mind nagyobb mértékben hédit az autogén-hegesztés, mely kilbndsen oxygen és acetilén felhaszndlésa’ dltal konnyen kezelhetd, oles6 és az eddigi tapasztalatok szerint elegendd biztonségu foltokat ad. Egy Morison-typusu kéthullamos lingesOvel bird kazénndl érdekes foltozdst végertek ezen” hegesztési eljaras segélyével. A kazin tUt6feldlete 85--m?, a gOmyomas 10 atm., a langesivek atmérdje 1’ m. Igen rossz tipviz hasendlata folytn egyes helyeken nagymérvii sélerakodasok, ezek folytan helyi kiizzitésok é ers deformaciok dllottak eld, melyeknek legnagyobb horpadasa elérte a 30 cm.-t. E horpaddsnak hossza cca 12m, volt, keriletben pedig mintegy */2 részét fogialta el'a lingesének ‘A horpadas kiegyenlitésérol természetesen. s76 sem lehetett, mert ezt'a kiizzitott anyag miatt_ nem lehetett volna megkisérelni. lly nagy terjedelmafolt alkalmazésa pedig a helyszinén csakis autogén- hegesziés segélyével volt lehetséges, de ezzel is csak tugy, hogy a foltot a es6 hosszirényaban tobb részre osztotték és igy darabonként hegesztették be a kivagott, foltozand6 langesibe. A deformélt hely kivagdsa a mér_ismertetett oxhydrik vigés segélyével olyforman tartént, hogy a hydrogén melegszolgaltatasa folytan megimlesztett vonal mentén oxygén rafuvasa dltal megoxydaljak és ezaltal elvalasztjak az anyagot. A foltozds maga igen jl sikerult, a kazin minden baj nélkiil_megbirta a 16 atm.-ds viznyomdst, zembe helyeztetett és az6ta néhiny héten keresztil kifogdstalanul_ mikidik, Megemitendé még, hogy a javitist a brilsszeli kazinvizsgalo egyestilet ellenorizte és ugyand adta meg az engedélyt az dzembevétether, legkdzelebb 1908 julius ho 1 pedig a kazdnvizsyélé egyesiiletek internacionalis szivetségének is_be fog sz4molni az autogén-hegesztés varhaté eldnyeiral a kazdnfoltozds terén. Kavan- és Gép-Vjsie: 1908 VI. 16, Vegyesek. Gazexplozié fordult el6 nemrégiben egy kazan hhuzamaban, melynek okit a bajor kazdnviesgailé egyesiilet éresitbje szerint alébbiakban adjuk. ‘A telepen tObb azn van egymds” mellett elhelyezve és ezek kizill az egyiket beis6 vizsgélatra kellett eldkésciteni, A munkés, a kit ezzel megbiztak, hogy a meleg Kazinban lehets ¢lénk légaramlast idézzen el6, teljesen kinyitotta a fstrekesztdt. Ezéltal a ozs kémény szivisdnak egy nagy részét termé- szetesen ez az Gres kazin foglalta le, még pedig annél inkébb, mert a kéményhez ez a kazan volt a legkizelebb. A kivetkezése ennek az lett, hogy a legtdvolabb fekv6 kazanndl mar igen kicsiny volt a szivas, minek folytén ennek huzamaiban explozidgézok képzédtek és gytltek meg, a melyek aztin szén- adagolés kizben.hirtelen explodaltak. A kicsap6 ling. a fiit6 kezén sulyos égési sebet okozott Kazan- és Gép-Ujsig 1908 VI. 16 A kazénké befolyasa a szénfogyasztésra. Mir tobb izben ramutattunk arra a kordilményre, hogy a kaznk6 képzddése barmily veszedelmet rejtsen is a kazan biztonsaga szempontjabol magaban, igen lenyeg- telen mértékben befolyésolja a héathaladast és igy alig csbkkenti a kazén hatasfokat. A kazdnkS ellen valé Kéizdelem tehdt nem a gazdasdgos, hanem a biztos iizem szempontjab6l_indokolt, Ez alkalommal azért ismételjik meg ezen tételt, mert Németorszdgban egyes viztisztitassal foglalkozé ‘gydrak mindenképen céfolni igyekszenek ezt a kisér- letileg megallapitott tényt, azt gondolvan, hogy ezaltal is fokozzak a victisetité berendezések amugy is eléggé indokolt elterjedését. Egy frankfurti gyar kijelenti, hogy a gyakorlat tapasztaiatai teljesen ellenkeznek 'a_fentiekkel, mert minden fit6 tudja, hogy a kazan kozvetlendl tisztités uutin sokkal jobban gz6l, mint késObb, a mikor mar kazinkS képzddott & elrakta a lemezeket Hivatkozik e tekintetben kazdntelepekre, a melyeken a viz tisztitd. készilékekkel val6 felszerelés 25—30"/ickal cskkentette a szénfogyasztist és hivat- kKozik kisérietekre, melyek szerint T!/e mm, vastag- sigu kazdnkdréteg 15c-kal, 6 mm, vastagségu pedig 40—50'/o-kal emelte a kazdn szénfogyasztésat. Ezeknek az adatoknak értékét igazdn’ kétes, szinben ltjuk felttinni, ha meggondoljuk, hogy miféle kazdntelep lehet az, melyen a szénfogyasctdsnak és ezzel egyiitt a hatisfoknak érléke ” 25—30%/ -kal ingadozik! Es aligha lehetiink hajlandék arra, hogy meg esak komoly cafolatiba is_bocsitkozzunk’az oly foltevéseknek, melyek szerint 50"v-ot is elérhet a kazink6 lerakodasa folytin a szénfogyasztdés nove~ kedése, Eme adatoknak reklimszerii” volta teljesen szembettiné, A német birodalmi_kisérleti dllomas és més kkisérletezk ujabban ismételten megéllapitottak, hogy @ kazinkélerakoddsénak a Adkihaszndldsra esak igen1908 julius ho 1 kis befolydsa lehet, sokkal kisebb, semhogy ez a Killonbség elgdzbldgletési kisérleteknél Kinutathats denne. Kazan- € Gép-Ujsdy 1008 VI. 16 AN. Y, Edison Co. elektrotechnikai_tan- folyama. A new-yorki Edison Co. a kézelmultban alkal- ‘mazottai szdméra ingyenes elektrotechnikai tanfolyamot nyitotl. Az eldadasokat egy killin e célra berendezett tigas teremben tartjdk, melynek eldadoi asztala kisér- letek bemutatésa céljabél kellé médon fel van sze- relve. Az eldadésokat Ashe W. S. tanar vezetése mel- lett Donshea, Fernandez, Lawrence, Lawton, Max- well és Ring urak tartak. A hallgatosdg minden egyes eléadishoz, sokszorositott. utmutatist kap, mely” az eldadasokndl vezérfonal gyandint szolgal. Az eladasok titgya a magnesség_elemeit6l a bonyolultabb valto~ éramu mérésekig mindent feldlel s az egyes jelenségek alehetdséghez kéepest kisérletileg is be lesznek mutaiva é oly esttekben, a midén bekapesolt miiszerek leol- vasistrdl van sz6, a miszerek kilengései fehér ernydre velitetnek, tugy Nogy a kérdéses kitérés az egése hall galdsig altal egyidejileg leolvashat6. Kiilinds gondot forditottak az elektromos vilagitisr6l sz6l6 eldadasokra, melyeken dsszehasonlités céljabdl az Bsszes. jelenleg alkalmazott elektromos fényforrésokat gyakorlatilag bemutatjak, A hallgatoség tanulmdnyait_ megkiiny- nyitend®, azon szakkOnyveket, melyekre az eldaddsok folyamén hivatkozés torténik, ‘a vallalat kinyvtdraban folds szimban bocsajtjak a hallgatiség_ rendelkezé- sére, Az eldadsok irdnt igen nagy érdeklodést tanu- sitanak s az dllandé hallgatiség Szdma mintegy 400 fore teheti. UEL World, 1908, 1. 18) Anglia elektrotechnikai be- és kivitele. Az uutolséhérom évben Anglia elektrotechnikai be és kivitele a kovetkeziképen alakult Bevitel Kivitel 1905 1.010304 2 -2.431,744 g 1996 1,187,625, 2.381.743, 1907 1.247,650 | 484,116 Helios 1908. fi 16 Személyi és Gezleti hirek. Villamosvilagitasi Mez8telegden. Az dllamvasutak igazgatosiga a Mezi- telegd allomasa mellett 6pal6 talpfatelit6 telep villamos viligitdsi és erdatviteli berendezésének kivitelét a megiartott drlejtés alapjan a Magyar Siemens Schuckert miivek budapesti cégre bizta 23,990 K-ert Az Urikény zsilvélgyi_magyar_ készénbénya ret, az 1907, évben 1,582,922 K (1906 : 1.071.456 K) brutts bevételt ért ef és pedig 922,812 (489,310) K-t a sein é3 tizemszimlin, 466,552" (427,706) K-t a Petrozsény-livazénylupényi vasut osztaléka fejében, 178,027 (129,693) K-t kamatokban és 15,529 (24.746) K ‘thozat_az_el6z6_évrdl. A kbltségek és kamatok levontisa utin 1,059,389 (609,819) K tiseta nyereség maradt fenn, a mi_a 6 millid K-r6l 9 millid Kera cemelt alapt6ke 11°77%-08 (10-16) kamatozasa Az uj t6kedSI a berendezések novelésén kivil a kokszgyar ftvételére 371,953 K-t és erdobirtok szerzésére 129,832 K-t forditottak. Az. épiiletek értéke 1.491,756 K-rél 1,903,284 K-ra, a gépeké 200009 K-val, a ELEKTROTECHNIKA 1g perozsénylupényi vasut részvénykészlete 1.296,200K rol 1,925,600 K-ra. szaporodott. ‘A Vacuum Oil Co versenyakcidjanak tigyéen, a kereskedelmi minisztériumban junius 5-€n érte- kezlet volt. Az OMKE. igazgatésdga is behatian foglalkozott a petroleum-haboru dolgdval és hosszu vita utén hozzdjérult az elnokség eldterjesctéschez, a ely a hazai kereskedelem, valamint a hazai koolaj- ipar jogos érdekeinek védelmét kizarolag_torvenyes szabalyaink korlatain bell és az egyforma elbdnis elvének betartdsa alapjén_kivanja, — megfelel6 preventiv rendelkezések utjan is — biztositani, de melldzi barmely, a jogbiztonség megingatasara alkal- mas rendkivili intézkedésnek szorgalmazasat Uj acélarugyar ban. Hinrich Gusztiv és Unger Kérolyremscheidi_gyérosok keérvénynyel fordultak Rimaszombat viros képwiselé- testiletéhez, a melyben acélirugyar —étesitésére engedélyt és “kedvezményeket kértek. A_képviselé~ testilet 4000 négyszigdl telket, 30,000 K segélyt és 15 évi adémentességet szavazott meg a gyarosoknak é elhatérozta, hogy az épitkezésher szikséges tégla ezrét 32K kedvezményes ron adja Hofherr és Schrantz gépgyaros cég kispest- szentldrincl mezigazdasagi gépgyarit kibévit, célra annak’ gozeke-, széna és szalmasajto gyartisi dzemaga részére a kereskedelmi miniszter az ailami kedvezményeket az. tizembehelyezést6l. szami- tandé 15 évre eldzetesen biztositota ‘Az Unié magyar villamosségi rt. mely a berlini Allgemeine Elektricitits-Gesellschaft alapitasa, az 1907. évben 27,741 (1906: 23,951) K_brutté bevétellel dolgozott, “a mibél a 19,251 (23,876) K koltség és 1050 (75) K leirds levondsa utan’ 2888 K fiszta nycresége maradt, az elizi évi 2007 K veszteség- gel szemben Trodalom. A pécsi elektromos telep megvaltasa. lita Justus Mitily mérnok, kiadta a PécsiIrodalmi és Konyvnyomda rt. Ara 20 fillér. Azokhoz a magas szinvonalon allo. tajékoztato eldadésokhoz és ismer- tetésekhiez, a melyeket a varosok tigyei int érdeklGd6 kézinségnek alkalma volt a budapesti gazgyar dtletéb6] elolvasni, méltéan sorakozik az eldttiink fekv6 fiizet, a mely @ péesi elektromos telep megvdltasat térgyalja, A szerz6 kompetencidja ebben az tigyben keiségen kival ail, mert 6 maga igazgatta tobb éven at az elektromos mivet. A'mi azonban még killin elismerést érdemel, az a mod, a mellyel a telep megvaltésénak kérdését mas, a varos egyéb gazdasagi érdekeire messze kihaté kérdések targyalasaval egybekdti. A. szerz6fiizetével_mindenekelott azt_ chajtja kimutatni, hogy mi volt az oka annak, hogy a varos kozonsége az_elektromos mii megvaltésdnak kérdés még kizgydlési napirendre nem tizte ki, bar a varos torvényhatdsdgi bizottsaga az 1908 marcius hi 26. napjin tartott Kozgyiilés elé ily irdnyu javaslatot tet. Szerzé ennek okat abban latja, hogy a varos kizinsége kell6, médon felvilagositva nem lett, hanem ellenkezileg oly fikeiok benyomasa alatt all, a melyek a megvaltast a varosra nézve kérosnak tintetik fel. llyen. tévhit120 ELEKTROTECHNIKA példéul az, hogy a szeradés csak minden 10-ik évben valthaté meg, pedig a szerzidés szivegébdl viligosan Kitlinik, hogy a megvaltés nem egyes idd~ pontokban torténik, hantem a tizéves idszakok esupan a megvaltisi értdk’nagysdgéra vonratkoz6 meghatiro- zisokkal fliggnek Ossze. ‘A masodik tévedés abban rejlik, hogy a levaltas alkalmival felmerild vités kérdés eldontése valasztott biriségra fog bizatni, ‘Tény az, hogy a szerzidés a vilasctott birdsdgot latja eldre, ‘de minthogy a meg- alakitésra_vonatkoz6 rendelkezések az érvényben levi alaki_ jog elvével ellentéthen allnak, a. valasztott biréség “tényleg meg sem alakithatd, ‘Pécs viros kozinsége fél a vilasztott birosdgtol, pedig nines oka v4, mert pl. az egri elekiromos mf levdltass térgyaban Ssszchivott valasztott birdsdg itéletében a becsarat a varosta nézve a legeldnydisebly médon dllapitotta meg, ‘A harmadik téves érv, a melyet a megvdltés ellen felhoznak az, hogy a telep becsértéke nines viligosan fogalmazva. Szerz6 kimutatja, hogy a jelen esethen mini becsériék esakis a térgyi, ‘nem pedig az lizieti érték szerepelhet és zt azzal indokolja, hogy az egri esethen, a hol a szerzodésnek a megvaltésra vonatkoz’ pontja azonos a péesi_telepre vonatkoz6 szeraiklés megtelel pontjaval, a valaszlott birésdg a targyi érték alapjira helyezkedett. Perdinté momentumnak ezen fell még azt is hozza fel, hogy a varosi tandesnak a szeraSdes meg- katése alkalmaval benyujtott tandesi eldterjesztése, a melynek alapjan a kizgyiilés a szerztidést elfogadta, vildgosan kimondja, hogy beesérték gyandnt a miinek a megvdltds idejében lev értéke leszimitva abbot a helyzet folytin keletkezett_ értékkevesbletet Az elektromos mf megydltésa ellen hangoztatott érvek masik csoportjanak az a verérfonala, hogy a kozhatésigok képtelenek kereskedelmi gyleteket lebonyolitani ‘Szerzi ‘szimos példaval igazolja- hogy Magyar- orszig videki clektromos telepet kizt azok a legjobbak és legivedelmezibbek, a melyek varosi_kezel Allnak, sot azt is bizonyitja, hogy vérosi kezelésben Allo telepek olesGbb egységarakon szalitiak az aramot, mint a pécsi telep. Ezzel_kapesolathan emlitést_tes2 az ujabban erdsen elterjedt bérleti_rendszert61, -mely a varost minden anyagi kockdzatiol mentesit Ezek utin szera6 atiér az elirelithats megval Osszeg nagysdginak, valamint az elektromos ma mérlegének hozzavetdleges becslésére Tisztdn lokalis Ertékil szimokrol lévén 26, csak annak @ megemli- tésire szoritkozunk, hogy a becsar_megéllapitasdnal a sverai a varos. kikilddtt szakértojének becslésére timaszkodik és a megvaltisi drat a szUkséges forgo tokével 65 tetemes magassigu biztonsdgi Osszeggel egésziti ki A szdmités eredménye az, hogy a legkedvezt- lenebb esetben, ha az 1906. évi bevételt tételezi fel, és a berendezésekbs! hasznot nem var, még mindig 9000 korona felesleg marad. A varosi kezelésnek elsd 5 éve uténi évi hasznot 50,000 koronara becsili és ily médon igazolja, hogy a kozinségnek féleime a ,villamos potadé*-tol teljes alaptalan. 1908 julius ho 1 Ezek tin a szer26, hogy minden_tekintetben tisata képe legyen a kéiztinségnek, kimutatjaazt is, hogy mennyit kellene a vérosnak levaltési osszegként fizeinie, hogy ha a. becsérték az. tzleti érték alapjan volna mégis megéllapitando. Blemzés ali veszi © célbél a vallalat nyereség kimutatisat és azt kalinbi2 cimcken megtelelokép redukalja. Az eredmény az, hogy a levaltasidsszey 11/2 millio korondteredményezne, redig 3 millidt, mint azt a levdltés ellenségel hircetik Végill tirgyalés ali veszi a levaitis _messzebb mend kihatisait a vérosnak tbb gazdasagi kérdésére, melyek mintegy évtizedek ota megoldatlanal vajudrak, Ezek kizitt els6 sorban szerepel a vérosnak a Dunagézhajézasi tarsasdigtOl évenkint jérd 56,0.0 mm. szén, melyet eddig fkép azért nem vettek igénybe, mivel a szalitott szén hasmnalhaté nem volt, F szenet a varos az elektromos mii sz4méra_ felhaszndlhatja igy a vatos saunyad6 joga felébredvén, annak igénybevétele dltalazteljs terjedelmében kihaszndlhat®, Az elektromos mt megvéltésa azonban még. a varos tulajdonat képezd lampasi banya iizembevételének em csekélyebb jelentiségti_kérdésének megoldasat is lényegesen megkonnyitené, a mennyiben a tirna- Gzem_ tovabb folytathato nem lévén, a Iétesitendé aknaiizemhez szikséges mechanikai munkat gazda~ sigosan Iehetne a varosi elektromos miibil ell. E binya tizembevételének az volna a kivetkezménye, hogy a pécsi piaci széndrak szabalyozaséra a varosnak legends szén alina rendelkezésére Végill a legkSzvetlenebb dsszefiiggésben All az elektromos mi megvaltsa az elektromos’kozuti vasut letesitésének nagyfontossigu kérdésével ‘Ar elektomos vasut, mint zlet az dzem els éveiben majdnem biztosan_ passziv. Uzlet. Ere valo tekintettel a vallatkozik messzemend ellenértékeket kovetelnek a torvényhatdsdgtdl. A varos azonban, a melynek a kz szempontjabal a vasutr6l gondoskodnia kell, a vasuti dzletbdl eleinte varhats hidnyt a vildgitasi eridtviteli tzlet feleslegeibdl biztosan fedezheti Természetes, hogy néhdny év mulva_ a vasut is nemesak a kizgazdagodasdnak lesz hatalmas tényezdje, hanem annak tizeme virdgei s nagy haszonnal jérd acletté valk Itt is megemliti_a szerzd, hogy a vasut és az elekiromos mi kombinative bérbe achat volna. Az elektromos mii_ megvaltisa a kisebb varosi dzemekie is, mint pl. szivattyu-telep, kbzvégonid stb, kedvez befolydssal volna, mest az ily kis méreti fokep iddszakos Gzemeknel_ az elektromos erétvitel a leggazdasigosabb hajté erb Szerz5 azzal fejezi be térgyalisét, hogy bar tudja, hogy az elektromos mi megvdltasa nem fogia a vitos Osszes bajait orvosolni, de tole vrhat6 amaz dvs impulzus, mely a varost eddigi tétlenségéb6l kiragadja, a mennyiten nemesak biztos és foko76d6 jOvedelmi forrds birtokéba juttatja, hanem a kérdés szerencsés megolddsa dital biztatdlag és termékenyitbleg haina a kizfelfogdsra és ezéltal kihatasdban és kivet™ kezményeiben uttordje Iehetne a kor szellemének meg- feleld tidvos kizhasznu irdnyzatnak és alkotésoknak. SL. ‘Nyomatott Révai és Salamon kényvnyomdajaban Budapest, Vil. ker, OWGi-Gt 18