A Nemzetközi Pénzügyi

Beszámolási Standardok

Összeállította:
Horváth Józsefné
Az IFRS-ek és a nemzeti számviteli szabályozás közti tipikus
eltérések
Alkalmazkodás a nemzetközi normákhoz

 Értékelés – különösen
a valós érték
használata
 Pénzügyi
instrumentumok
besorolása
 Fedezeti elszámolás

 Konszolidáció

 Nettósítás
JOGI SZABÁLYOZÁS AZ EU-BAN

Magyar számviteli szabályozás

Számviteli törvény

Kormányrendeletek
Számviteli politika
Adótörvények, gazdasági
társaságokról szóló törvény, stb.
A fentiek végrehajtásának belső
szabályozása.
A szabályozás szintjei

• irányelvek: az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat az

irányelv tartalmának megfelelő nemzeti jogszabály kibocsátására,

• rendeletek: általános hatályúak, a tagállamokra kötelezőek és

közvetlenül alkalmazandók,

• közlemények: nem kötelezőek, szakmai kérdésekben útmutatást adnak,

• ajánlások: nem kötelező jellegűek, cselekvési elvárásokat közvetítenek

EU számviteli szabályozása

 78/660/EGK 4. sz. irányelv a vállalkozások éves

beszámolójáról
 83/349/EGK 7. számú irányelv a konszolidált éves
beszámolóról
 2001/65/EK irányelv
 a 78/660/EGK 4. irányelv
 a 83/349/EGK 7. irányelv és
 a 86/635/EGK irányelv
módosításáról az értékelés tekintetében
 1606/2002/EK sz. rendelet
 1725/2003/EK sz. rendelet, stb.,
További számviteli irányelvek

Speciális számviteli információigényre vonatkozó előírások (pl.

tevékenységi ágak szerinti részletezések, speciális
adatgyűjtések, a kapott támogatás és felhasználása adatainak
közlése).
 A bankok és más pénzintézetek éves és konszolidált éves
beszámolóinak sajátosságairól szóló 86/635/EGK irányelv,
 A biztosítóintézetek éves és konszolidált éves beszámolóinak
sajátosságairól szóló 91/674/EGK irányelv,
 A villamos energia, illetve a földgáz szolgáltatásában
tevékenykedő társaságokra vonatkozó irányelvek (96/92/EK,
98/30/EK
Számviteli irányelvek célja

Az egységes szemléletű beszámoló készítés.

 A tagállamok beépítik (adaptálják) a nemzeti
szabályozásaikba.
 Nem kötelező a szó szerinti átvétele de azokkal ellentétes
nemzeti szabályozást nem lehet kialakítani.
 Keretszabály
 Választási lehetőségeket tartalmaz
A számviteli irányelvek tartalma, jellemzői

 a beszámoló-készítés szabályozása fejezetekre bontott

 a beszámoló-készítési kötelezettség alanyai
 alapelvek a beszámolóban nyújtott megbízható és valós kép érdekében és a
mérlegtételek értékeléséhez
 választási lehetőségek az egyes tételek elhelyezésében, az értékelés
módjában.
 egyszerűsítési feltételek a kis és közepes méretű társaságok egyszerűbb
beszámoltatásához (az értékhatárokat ötévente felülvizsgálják)
 a beszámoló nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos elvárások, a
könyvvizsgáló jelentés tartalma
IAS” rendelet
1606/2002/EK a nemzetközi számviteli standardok
alkalmazásáról

 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok

(angolul: International Financial Reporting Standards,
IFRSs) elvi alapú, megközelítésű számviteli
standardok, értelmezések és keretelvek, melyet a
Nemzetközi Számviteli Standard Testület (angolul:
International Accounting Standards Board, IASB)
bocsát ki.
Az IFRS-ek – összefoglaló kifejezésként –
magukban foglalják az alábbiakat:
 Keretelvek (angolul: Framework for the Preparation and
Presentation of Financial Statements);
 Nemzetközi Számviteli Standardok, röviden: IAS-ok (angolul:
International Accounting Standards, IASs) – a 2001 előtt
kibocsátott standardok elnevezése;
 Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, röviden:
IFRS-ek (angolul: International Financial Reporting Standards,
IFRSs) – a 2001 után kibocsátott standardok elnevezése;
 a Felállított Értelmező Bizottság Értelmezései, röviden: SIC-
ek (angolul: Standing Interpretations Committee Interpretations,
SIC Interpretations) – a 2001 előtt a számviteli standardokhoz
kapcsolódóan kibocsátott értelmezések;
 a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság
Értelmezései, röviden: IFRIC-ek (angolul: International
Financial Reporting Interpretations Committee Interpretations,
IFRIC Interpretations) – a 2011 után a számviteli
standardokhoz kibocsátott értelmezések.
 1973 és 2001 között a Nemzetközi Számviteli Standard
Bizottság (angolul: International Accounting
Standards Committee, IASC) bocsátotta ki az IAS
standardokat (és hasonlóan, a SIC bocsátotta ki a SIC
Értelmezéseket az IASC jóváhagyásával).
 2001 áprilisában – az IASC jogutódjaként – az IASB
elfogadta az összes IAS standardot (valamint azokkal
együtt az összes SIC Értelmezést), és folytatta a
standardizálást.
 Ezt követően megjelent standardok már nem IAS,
hanem IFRS néven jelentek meg. Hasonlóan: az
értelmezéseket már nem a SIC, hanem az IFRIC
bizottság bocsátotta ki (az IASC jóváhagyása helyett
az IASB jóváhagyása mellett), így az értelmezések sem
a SIC, hanem az IFRIC előtagot viselik.
Jelenleg az IAS standardokat már nem bocsátanak ki,
csakis IFRS standardokat, de az IAS standardok
mindaddig hatályban maradnak, amíg egy IFRS
standard teljesen vagy részben fel nem váltja azokat
(hasonló a hatály a SIC és IFRIC Értelmezéseknél is).
 Az IFRS Alapítvány Alapszabályának 2010
decemberi módosításával az IFRIC bizottság
megszűnik, és a helyébe lép az IFRS Értelmezési
Bizottság (angolul: IFRS Interpretations Committee),
melynek feladata azonos a jogelődjéével. Az IFRIC
Értelmezések hatályát a bizottság névváltása nem
érinti.
Az IFRS-ek alkalmazása
 2005-től az Európai Unióban is kötelező az IFRS-ek
alkalmazása: azon társaságok összevont (konszolidált)
beszámolóit, melyek hitelviszonyt vagy
tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait az
Európai Unió valamelyik tagállamában található
szabályozott piacra (tőzsdére) bevezették, kötelező az
EU által befogadott IFRS-ek szerint összeállítani.
 Mindezek mellett az EU-tagállamok megengedhetik
vagy előírhatják az EU által befogadott IFRS-ek
alkalmazását az EU-s tőzsdéken nem jegyzett
társaságok egyedi vagy összevont (konszolidált)
beszámolóinak összeállításánál, vagy az EU-s
tőzsdéken jegyzett társaságok egyedi beszámolóinak
összeállításánál
 Az EU által befogadott IFRS-ek nem azonosak az
IASB által kibocsátott IFRS-ekkel egyrészt a
befogadási eljárás időigénye miatt, másrészt mivel az
EU nem kívánt befogadni bizonyos, a pénzügyi
instrumentumokkal kapcsolatos (makrofedezeti
témájú) szabályokat.
 Az EU által befogadott IFRS-eket gyakran EU-IFRS-
eknek, míg az IASB által kibocsátott IFRS-eket full-
IFRS-eknek szokták nevezni.
 Az Amerikai Egyesült Államokban az IFRS-ek
nincsenek kötelezően előírva, azonban az USA-beli
tőzsdéken jegyzett társaságoktól az amerikai
Értékpapír-kereskedelmi Bizottság (angolul: Securities
Exchange Commission, SEC) 2008 óta elfogadja az US
GAAP szerint összeállított helyett az IASB által
kibocsátott IFRS-ek szerint összeállított összevont
(konszolidált) beszámolót.
Az IFRS-ek jellemzői

 Jellemző rájuk a pénzügyi szemlélet, és a befektető-

központú információ-szolgáltatás, mely természetesen
kihat mind a megjelenítendő eszközök és
kötelezettségek körére, mind az értékelési szabályokra
AZ IAS-IFRS-EKRŐL ÁLTALÁBAN

IAS IFRS
A standardok általános struktúrája:
 célja

 hatóköre

 definíciók

 első (kezdeti) értékelés

 követő értékelés

 megjelenítés (elszámolás)

 bemutatás (közzététel)

 átmeneti rendelkezések

 hatálybalépés

 függelékek, stb.
Az IFRS-ek listája
 IFRS 1A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első
alkalmazása
 IFRS 2Részvényalapú kifizetés
 IFRS 3Üzleti kombinációk
 IFRS 4Biztosítási szerződések
 IFRS 5Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt
tevékenységek
 IFRS 6Az ásványkincsek feltárása és felmérése
 IFRS 7Pénzügyi instrumentumok: közzétételek
 IFRS 8Működési szegmensek
 IFRS 9Pénzügyi instrumentumok
 IFRS 10Konszolidált pénzügyi kimutatások
 IFRS 11Közös megállapodások
 IFRS 12Más gazdálkodó szervezetekben lévő érdekeltségek
közzététele
IAS/1
 IAS 1A pénzügyi kimutatások prezentálása (felülvizsgálva 2007-
ben)
 IAS 2Készletek
 IAS 7Cash flow-k kimutatása
 IAS 8Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és
hibák
 IAS 10A beszámolási időszak vége utáni események
 IAS 11Beruházási szerződések
 IAS 12Nyereségadók
 IAS 16Ingatlanok, gépek és berendezések
 IAS 17Lízingek
 IAS 18Bevételek
 IAS 19Munkavállalói juttatások
 IAS 20Állami támogatások elszámolása és az állami
közreműködés közzététele
IAS/2

 IAS 21Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai

 IAS 23Hitelfelvételi költségek (felülvizsgálva 2007-ben)
 IAS 24Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek (felülvizsgálva
2009-ben)
 IAS 26Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és
beszámolása
 IAS 27Egyedi pénzügyi kimutatások (korábbi neve: Konszolidált
és egyedi pénzügyi kimutatások)
 IAS 28Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő
befektetések (korábbi neve: Társult vállalkozásokban lévő
befektetések)
IAS/3

 IAS 29Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban

 IAS 31Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek
 IAS 32Pénzügyi instrumentumok: bemutatás
 IAS 33Egy részvényre jutó nyereség
 IAS 34Évközi pénzügyi beszámolás
 IAS 36Eszközök értékvesztése
 IAS 37Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések
IAS/4

 IAS 38Immateriális javak

 IAS 39Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és
értékelés
 IAS 40Befektetési célú ingatlan

 IAS 41Mezőgazdaság
SIC

 SIC-7Az euro bevezetése

 SIC-10Állami közreműködés – nincs specifikus kapcsolat az
üzleti tevékenységgel
 SIC-12Konszolidálás – speciális célú gazdálkodó egységek
 SIC-13Közös vezetésű gazdálkodó egységek – a tulajdonosok nem
pénzbeli hozzájárulásai
 SIC-15Operatív lízingek – ösztönzők
 SIC-21Nyereségadók – az átértékelt, nem értékcsökkenthető
eszközök megtérülése
 SIC-25Nyereségadók – a gazdálkodó egységnek vagy
tulajdonosainak adózási státusában bekövetkező változások
SIC/2

 SIC-27A lízing jogi formáját magában foglaló

tranzakciók tartalmi megítélése
 SIC-29Közzététel – koncessziós megállapodások

 SIC-31Bevételek – reklámszolgáltatásokat magukban

foglaló barter- ügyletek
 SIC-32Immateriális javak – weboldal költségei
IFRIC-ek

 IFRIC 1Változások a meglévő leszerelési, helyreállítási és

hasonló kötelezettségekben
 IFRIC 2Tagi részesedések szövetkezeti gazdálkodó egységekben
és hasonló instrumentumok
 IFRIC 4Annak meghatározása, hogy egy megállapodás
tartalmaz-e lízinget
 IFRIC 5A leszerelési, a helyreállítási és a környezet-
rehabilitációs pénzalapokból származó érdekeltségekre vonatkozó
jogok
 IFRIC 6Bizonyos piacon való részvételből eredő kötelezettségek –
elektromos és elektronikus berendezések hulladékai
IFRIC/2

 IFRIC 7Az újramegállapítás megközelítésének alkalmazása az IAS 29

Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban standard szerint
 IFRIC 8A beágyazott származékos termékek újraértékelése
 IFRIC 9Évközi pénzügyi beszámolás és értékvesztés
 IFRIC 10Évközi pénzügyi beszámolás és értékvesztés
 IFRIC 12Szolgáltatási koncessziós megállapodások
 IFRIC 13Ügyfélhűség programok
IFRIC/3

 IFRIC 14IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó

korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok
kölcsönhatása
 IFRIC 15Ingatlan építésére vonatkozó megállapodások
 IFRIC 16Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti
ügyletei
 FRIC 17Nem-pénzbeli eszközök tulajdonosok közötti felosztásai
 IFRIC 18Ügyfelektől származó eszközátadások
 IFRIC 19Pénzügyi kötelezettségek megszüntetése
tőkeinstrumentumokkal
Az EU-s szabályrendszer változásának hatása a magyar
számviteli szabályozásra

A szabályozás hierarchikus szintjei

Az Európai Unió számviteli előírásai

Nemzeti jogszabályok
a beszámolókészítés általános elveiről

Nemzeti számviteli standardok

a jogszabályok végrehajtási előírásaiként

Értelmezések, ajánlások
„Kezdeti” fontosabb eltérések

Általános kérdések EU – irányelvek IAS

1. A szabályozás hatálya A tagállamokra Standardok és értelmezéseik
hatályos csak azokra kötelezőek akik
jogszabályok erről döntést hoztak
2. A szabályozás szerkezete A beszámoló egészére Egyes témákra
3. Előírásoknak való Megbízható és Valamennyi
megfelelés követelménye valós összkép standardnak és
követelménye, értelmezésnek való
az indokolt eltérés megfelelés
lehetősége
4. Egyszerűsítés Kis és közepes Folyamatban
vállalkozásokra
„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt.

5. Követendő és Tagállam dönt Vállalkozás dönt

megengedett eljárás
közötti választás
6. Mérlegfordulónap utáni Nem szabályozott IAS 10
események
Mérlegforduló napon
fennálló
körülményekre
ad új információt(a
beszámoló adatait
módosítani kell,
- új feltételek
keletkezéséről
tájékoztat (hatás a
következő időszakban)
„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt.
7. Hibák helyesbítése előző évi adatok IAS 10 különbséget
tesz
átdolgozásával alapvető és jelentős
hiba között, és
választható, hogy a
helyesbítések az
eredménytartalék
egyenlegét vagy
a tárgyévi eredményt
módosítják
8. Számviteli politika Kiegészítő melléklet IAS 8
és előző évi adatok
visszamenőleges
korrigálása módosítás
„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt.

Pénzügyi kimutatások
(beszámoló) szerkezete EU-irányelvek IAS
1. A beszámoló részei Mérleg, eredménykimutatás Bővebb
Kieg. melléklet
2. Üzleti jelentés kell készíteni! Nem szól róla
3. Mérleg és Választható formájú, Nincs
eredménykimutatás de a tételek sorrendjét kötelezően
szerkezete kötelező jelleggel előírt séma,
előíró sémák csak formai
ajánlások
„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt.
Mérleg EU-irányelvek IAS
1. Mérlegtételek A hasznosítás időtartama, A 12 hónapon (vagy
besorolásának illetve az esedékesség egy termelési cikluson)
szempontjai szerint belüli vagy túli
hasznosítás, illetve
esedékesség
2.. Visszavásárolt saját Külön mérlegtétel Saját tőkét csökkenti
részvények
3. Céltartalék képzés Várható kötelezettségekre IAS 37. Várható
jogcíme kell, várható költségekre kötelezettségekre (a
lehet mérlegforduló napon
már fennáll) kell
várható költségekre
nem lehet
„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt.

4. Kutatás és a kísérleti Irányelvben mindkettő IAS 38 a

fejlesztés költségeinek aktiválható kutatási költségek
aktiválása nem aktiválhatók
„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt.

Eredménykimutatás EU-irányelvek IAS

1. Rendkívüli eredmény A szokásostól eltérő, Olyan esemény,
elkülönítetten amire a vállalkozásnak
kell kimutatni nincs ráhatása (már
nem létező kategória)

2. Megszűnő (megszűnt) Kiegészítő IAS 35 Eredmény

tevékenységek mellékletben kimutatásban
bemutatása (elkülönítetten)
vagy a kiegészítő.
mellékletben (jelenleg már
IFRS 5)
3. Egy részvényre jutó Nem szól róla IAS 33 szabályozza
eredmény
AZ IAS/IFRS-EK SZERINTI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

A pénzügyi kimutatások formája és elemei (IAS 1 és IAS 27):

 Mérleg
 Eredménykimutatás
 Egy kimutatás (IAS 1 és IAS 8), amely bemutatja:
 a saját tőke minden változását, vagy
 a saját tőke azon változásait amelyek nem a tulajdonosokkal való
tőke tranzakciókból vagy tulajdonosok felé történt kifizetésekből
származnak
 Cash flow kimutatás (IAS 7)
 Számviteli politika és kiegészítő megjegyzések
A pénzügyi kimutatások összeállításához kapcsolódó
általános előírások

IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első

alkalmazása
IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása
IAS 7 Cash flow kimutatások
IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák
IAS 10 A mérlegforduló nap utáni események
IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés
IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek
IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény
IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás
A mérleghez kapcsolódó előírások

IFRS 2 Részvény alapú kifizetés

IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt
tevékenységek
IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek
IAS 2 Készletek
IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések
IAS 17 Lízingek
IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás
IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések
IAS 38 Immateriális javak
IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés
IAS 40 Befektetési célú ingatlan
Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó előírások

IAS 11 Beruházási szerződések

IAS 12 Nyereségadók
IAS 18 Bevétel
IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai
IAS 23 Hitelfelvételi költségek
IAS 36 Eszközök értékvesztése
Egyéb, vonatkozó előírások

Speciális kérdések:
IAS 19 Munkavállalói juttatások
IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés
közzététele
IAS 26 Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és beszámolása

Konszolidáció:
IFRS 3 Üzleti kombinációk
IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások
IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések
IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban
IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek
Egyéb, vonatkozó előírások

Sajátos területek:

IFRS 4 Biztosítási szerződések

IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése
IAS 41 Mezőgazdaság
IFRS-ek: „vegyes áldás”

 A pénzügyi beszámolás egyre kockázat-érzékenyebbé válik:

 IAS 39 {(innovatív) pénzügyi instrumentumok megjelentése

és értékelése, (kollektív) hitelek utáni

tartalékképzés,értékvesztés,}
 IAS 32 (innovatív pénzügyi instrumentumok bemutatása),

 IFRS 7 (pénzügyi kockázatra vonatkozó közzétételek),

innovatív pénzügyi instrumentumok összevonása

 Szabályozói tőke keretelvei

 Pillér 1 (hitelezési-, működési kockázat, stb.),

 Pillér 2 validálás, stb.,

 Pillér 3 közzétételek
IFRS-ek: „vegyes áldás”

 … különbségek a kockázati felfogásban

 A pénzügyi beszámolás kockázat semleges álláspontot

képvisel, míg a prudenciális beszámolás az
árfolyamcsökkenési kockázatra összpontosít
 Pénzügyi beszámolásban a portfolió kockázat és kezelésének
megjelenítése hosszabb időt vesz igénybe
 Pénzügyi beszámolás egyre inkább arra fókuszál, hogy „mi
van most” időhorizontja is rövidebb
IFRS-ek: „vegyes áldás”

 … és eltérések a kockázat megjelenítésben

 A pénzügyi beszámolás a sokkal rugalmasabb értékelési elvekre

épül
 Valós értékek egyre elterjedtebb használata; a „lekötött”- nem
likvid pénzügyi instrumentumokra is
 IAS 39 valós érték opció
 A pénzügyi beszámolás a kockázatokat nem „olyan, világosan”
különbözteti meg, mint a prudenciális beszámolás
 A szabályozói tőke kiszámítása meghatározott kockázati
súlyozással történik
Kiegészítő mechanizmusok

Pénzügyi és prudenciális beszámolás közti különbségek áthidalása

 Prudenciális filterek:

- pénzügyi beszámolás módosítása

(1)az irreleváns volatilitás, kiszűrése (eliminálása);

(2)a szabályozói tőke szintjének „fenntartása”

 Prudenciális útmutatók, írányelvek:

- pénzügyi beszámolást kiegészítő, a prudenciális

beszámolást támogató (pl. valós érték opció)
IFRS-EK ÉS AZ ADÓZÁS AZ EU-BAN

A felmérés alapja

Az éves beszámolók a
magyar számviteli
előírások szerint
készítendők

Adó és éves
Az IFRS-ek hatása beszámolás
az adózásra összehangolása
Magyar-
Az IFRS-ek hatása ország
„korlátozott”, mivel A számviteli alapelvek
használatuk kizárólag „követik” az adózási
tájékoztatási célú szabályokat Mo.n

Jelenleg a magyar
számviteli Az 1606/2002.EK rendelet
előírások részben megengedi az egyedi
harmonizáltak beszámolókra is (Mo. nem)
az IFRS-ekkel
Felvetések az adózás/számvitel kapcsolatáról

 A számvitel és az adózás kapcsolata az EU tagállamokban

változatos képet mutat
 A múltban általános volt a számvitelnek az adótól való
„függősége”
Adózás/Számvitel függelmi kapcsolata

Napjainkban az adózás/számvitel lehetséges kapcsolatai:

1. Függetlenség vagy jogi alapon függetlenség (pl.: Dánia,

Hollandia)
2. Az adózás függősége a számviteltől vagy „fordított
függőség” (legtöbb országra ez jellemző, pl.: Austria,
Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország,
Spanyolország, Egyesült Királyság)
3. A számvitel függősége az adózástól (pl.: Görögország)
Az adózás függetlensége a számviteltől

 Un. kereskedelmi-, és adószámvitel elkülönítése

 Az adóalap kalkulációja anélkül, hogy kapcsolódna pénzügyi
eredményhez
 Egyértelmű szabályok szükségesek az adóalap kalkulációjához
 Szükséges a kétféle eredmény közti egyeztetés
Az adózás függősége a számviteltől

 Az adóalap kalkulációjának kiinduló pontja a pénzügyi

eredmény
 A pénzügyi eredményt növelő, csökkentő módosítások
 A módosításokra vonatkozó egyértelmű szabályok szükségesek
 A számvitel „adószennyezési” kockázata
Az IFRS-ek felvetései

 Közös Számviteli Standardok (IFRS-ek);

 Közös Könyvvizsgálat Standardok (ISA-k);

DE! NINCSENEK közös Adó Standardok

Jelenleg csoport szintű adókonszolidáció nincs EU szinten

(csupán AU, DK, IT új keletű modelljei).

EU szinten: nehézség, az adóalap harmonizációjának

megvalósítása
IFRS-ekkel való közvetlen kapcsolat

IFRS-ek ADÓK

Befektető orientált Törvényi (jogszabályi) megfelelés

Profit maximalizálás Profit minimalizálás

Valós érték Csak a realizált nyereségek és

veszteségek adózzanak

Tartalom a forma felett (pl. IAS 17: Számos esetben a forma dominál
lízing eszközkénti aktíválása) (pl.: csak a tulajdonolt eszközök
aktíváltak)
Az adók és az IFRS-ek közti egyeztetés

1.Lehetőség: IFRS alapú adóköteles jövedelem

(szabályok, előírások)

2. Lehetőség: Az adóalap teljes függetlensége az

IFRS alapú kimutatásoktól
(külön nyilvántartás)
Adó szerinti MÉRLEG

 Az eszközök és kötelezettségek amortizációval csökkentett

bekerülési értéken
 Adóköteles tőkenyereségek és veszteségek számítása az adó
értékét figyelembe véve történik
 Az eszközök és kötelezettségek adó és számviteli szempontú
értékei közötti eltérések, mint átmeneti különbözetek kerülnek
kimutatásra az IFRS-ek szerint halasztott adókövetelésként,
vagy kötelezettségként
Következtetések - Célok

 Az adó/számvitel függőség helyett az adó/számvitel egymástól

való függetlensége
 Az eszközök és kötelezettségek eltérő számviteli adó
szempontú értékei (Adó mérleg)
 Leírások a nem adózott jövedelmek szétosztásának
megakadályozására
 Adórendszer stabilitása
 Közös(minden tagállam által elfogadott) Konszolidált társasági
adóalap számos problémát meg fog oldani
ÖSSZEGZÉSEK - ÜZLETI VONATKOZÁSOK

 Befogadási folyamat

 A bevezetés kockázata

 Közzétételek

 Trendek
Befogadási folyamat

• A befogadásnak időben és koordináltan kell megvalósulnia

• Az IAS 39-cel kapcsolatos fő kritikák
 Valós érték koncepció, volatilitás és komplexitás

 A pénzügyi intézmények nem megfelelő kockázatkezelési

koncepciója
DE….
 IAS 39 be nem fogadása az EU-ban – jelentős számviteli terület
marad megfelelő számviteli szabályozás nélkül

 “Az EU-ban befogadott IFRS-ek”

 EU célja: nemzetközileg elfogadott pénzügyi beszámolási

standardok alkalmazása
A bevezetés kockázatai

• A szükséges idő alábecsülésének kockázata

• Az IFRS-ek országonként eltérő értelmezésének kockázata

• Kulcsfontosságú a következetes alkalmazás

• A jogérvényesítési tevékenység koordinálása

• USA, mint a világ legnagyobb tőkepiaca még nem fogadja el az IFRS-t
„teljesen”
• Konvergencia program – 3. országok GAAP-jével
• Pénzügyi és prudenciális jelentések harmonizálása
Közzétételek

IFRS-ek
 Új számviteli filozófia (befektetők)
 Transzparencia
 Valós értéken történő értékelés,elszámolás, bemutatás, megjelenítés
Számszaki információk bővülése
 Cash flow kimutatás
 Tőkeváltozás hatásainak bemutatása
 Szegmens beszámolás
 Egy részvényre jutó eredmény
Minőségi információk
 Kockázatkezelés
 Fedezeti elszámolás elvei, tételei
Trendek az IAS/IFRS-ekben
Szigorú alkalmazás:
(még) nincs “könnyített
IAS/IFRS”

A választási
Megnövekedett lehetőségek számának
komplexitás csökkentése

A valós értéken történő

Szélesebb értékelés
körű megnövekedett
közzététel alkalmazása
 Forrás:KPMG

A társaságok által remélt haszon/előny?

 A pénzügyi kimutatások minőségének

 Gyors(abb) zárás és konszolidációs folyamat
javítása és megnövekedett átláthatóság
(Minőségi Zárás)
 A számvitelen belül egy olyan csapat
 Hatékonyabb pénzügyi tervezés, pontosabb
felállítása, akik az IFRS/jogszabályi
előrejelzések
megfelelőségért felelnek
 A pénzügyi rendszerek és a számlatükrök
 Jól dokumentált pénzügyi eljárások és
globális standardizációja
számviteli politikák

 Megnövelt hatékonyság és költségcsökkentés

 Jobb rálátás a valós értéken történő
a pénzügyi területeken
értékelésre és az üzlet pénzügyi kockázataira
 A különböző pénzügyi és számviteli
 Egyszerűbb üzleti értékelések és az üzleti
kezdeményezések közötti jobb koordináció és
kombinációkat követő integrálás
szinergia
 A pénzügyi kimutatások és a vezetői
 Jelentősen megnövekedett IFRS szakértelem
információs rendszer harmonizációja
a pénzügyi -és az üzleti területen egyaránt
A tapasztalatok alapján a realitás

 Az IAS/IFRS nem csak egy számviteli projekt

 Az IAS/IFRS megváltoztatja az üzlet menedzselésének
módját
 Az IAS/IFRS változást hoz a kommunikációban a
különböző piacokkal
 A konverzió menedzselése az üzlet menedzselése
 A felső vezetés támogatása szükséges és hatást gyakorol a
számvitelen kívüli területekre is
 A legnagyobb hatást ott éri el, ahol a meglevő rendszerek
kevés kapcsolódási ponttal működnek
IASB KERETELVEK
a pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására

Egységesség

Alapvető kérdések
 pénzügyi kimutatások célja
 Vagyoni
 pénzügyi és
 jövedelmi helyzetről információ a felhasználók gazdasági
döntéseihez
 pénzügyi kimutatások minőségi jellemzői
 definíciók, megjelenítés, értékelés
 IASB Keretelvek

Célja, hogy segítse …

 a standardalkotót az új standardok kialakításában és a meglévők

felülvizsgálatában
 a standardalkotót a pénzügyi kimutatások prezentálásával kapcsolatos
szabályok összehangolásának ösztönzésében, az alternatívák számának
csökkenésében
 az egyes országok szabályalkotóit a nemzeti standardok kialakításában
 a pénzügyi kimutatások készítőit a standardok alkalmazásában és azon
témák kezelésében, amelyek csak a jövőben válnak valamely standard
tárgyává
 a könyvvizsgálókat azon vélemény kialakításában, hogy a pénzügyi
kimutatások megfelelnek a standardoknak
 a felhasználókat a standardok szerint készített pénzügyi kimutatások
értelmezésében
 a tájékozódást a standardalkotó munkája és az alkalmazott megközelítések
iránt érdeklődők számára
 IASB Keretelvek

Tartalma, hatóköre:

 a pénzügyi kimutatások célja:

 a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos mögöttes feltételezések és
minőségi jellemzők
 a pénzügyi kimutatások elemeinek meghatározása, megjelenítése és
értékelése
 a tőke és a tőke megőrzésének koncepciói
 a Keretelveket valamennyi gazdálkodó egység pénzügyi
kimutatásainál alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az állami
(költségvetési) vagy a magánszektor szereplői
 a gazdálkodó egység olyan egység, amellyel kapcsolatban vannak
olyan felhasználók, akiknek a gazdálkodó egységre vonatkozó
pénzügyi információk legfontosabb forrásai a pénzügyi
kimutatások
 IASB Keretelvek

Fontos!

 a Keretelvek nem standard és nem „ír felül” egyetlen standardban

megjelenő szabályt sem
 a standardalkotónak tudomása van arról, hogy helyenként a
Keretelvek és az egyes standardok között konfliktus (ellentmondás) van
 a Keretelvek is módosul(hat)nak a tapasztalatok tükrében

 a felhasználók információs igényei különbözőek, a pénzügyi

kimutatások valamennyi igényt nem tudnak kielégíteni, a
befektetők igényire kell koncentrálni
 a pénzügyi kimutatások elkészítéséért és prezentálásáért a vezetés
felelős, a vezetés rendelkezésére álló információkon nyugszik a
beszámolás, a vezetés további információs igényeit kielégítő
kimutatások értelemszerűen kívül esnek a Keretelvek hatókörén
 IASB Keretelvek

A pénzügyi kimutatások célja:

• a felhasználók széles köre számára a gazdasági döntésekhez hasznos
információkat szolgáltatni a gazdálkodó egység
pénzügyi helyzetéről
teljesítményéről és
pénzügyi helyzetének változásáról
• bemutatni a vezetés ténykedésének eredményeit, vagy a vezetés
felelősségét a rájuk bízott erőforrásokat illetően

Mögöttes feltételezések
• Elhatárolás alapú számvitel – Eredmény szemléletű
• Vállalkozás folytatása (vállalkozás folytatásának elve)
 IASB Keretelvek

Minőségi jellemzők
(Qualitative Characteristics)

Igaz és valós összkép / valós bemutatás

(True and Fair View / Fair Presentation)

Valósághű bemutatás (Faithful Representation)

Tartalom a forma fölött (Substance Over Form)
Semlegesség (Neutrality)
Óvatosság (Prudence)
Teljesség (Comleteness)

Lényegesség
(Materiality)

Érthetőség Relevancia Megbízhatóság Összehasonlíthatóság

(Understandability) (Relevance) (Reliability) (Comparability)
 IASB Keretelvek

Minőségi jellemzők

A releváns és megbízható információk korlátai:

• Időszerűség

• A haszon és a költség közötti egyensúly

• A minőségi jellemzők közötti egyensúly

 Döntéshozók IASB Keretelvek

és jellemzőik

Érthetőség

Döntési hasznosság

Relevancia Megbízhatóság

Összehasonlíthatóság

Lényegesség
 IASB Keretelvek

Döntési hasznosság

Relevancia Megbízhatóság

Előrejelzés Valósághű bemutatás

Megerősítés
Tartalom a
Korlátok: forma felett
Időszerűség
Semlegesség
Költség-haszon összemérés
Óvatosság
Minőségi jellemzők egyensúlya
Teljesség
 IASB Keretelvek

A pénzügyi kimutatások
elemei

A pénzügyi helyzet méréséhez közvetlenül

kapcsolódó elemek

Eszközök Kötelezettségek Saját tőke

A teljesítmény méréséhez közvetlenül kapcsolódó

elemek

Jövedelem Ráfordítás
 IASB Keretelvek

Definíciók

Eszköz:
múltbeli események következtében a gazdálkodó egység ellenőrzése
alatt álló erőforrás, amelyből az egységnek várhatóan jövőbeli gazdasági
haszna keletkezik.

Kötelezettség:
a gazdálkodó egység múltbeli eseményekből származó meglévő
kötelme, amelynek teljesítése várhatóan gazdasági hasznot megtestesítő
erőforrások kiáramlását eredményezi.

Saját tőke:
a kötelezettségek levonása után a gazdálkodó egység eszközeiben
fennmaradó érdekeltség (maradék).
 IASB Keretelvek

Definíciók – folyt.

Jövedelem:
a beszámolási időszakban a gazdasági hasznokban – eszközök
befolyása vagy növekedése, illetve kötelezettségek csökkenése útján –
bekövetkező növekedés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok
hozzájárulásától eltérő okból emelkedik.
Ide értendők: a bevételek és a nyereségek

Ráfordítás:
a beszámolási időszakban a gazdasági hasznokban – eszközök
kiáramlása vagy kimerülése, illetve kötelezettségek növekedése útján –
bekövetkező csökkenés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok
részére történő kiosztástól eltérő okból csökken.
Ide értendők: a költségek és a veszteségek
 IASB Keretelvek

Megjelenítés
kritériumai

Egy tételt meg kell jeleníteni a mérlegben/eredménykimutatásban, ha:

• valamely elem definíciójának megfelel és
• valószínű, hogy gazdasági hasznok be-, illetve kiáramlását eredményezi és
• értéke (költsége) megbízhatóan mérhető.

Kötelezettség megjelenítési
Eszköz megjelenítési kritériumai:
kritériumai:
• eszköz definíciójának megfelel és
• kötelezettség definíciójának megfelel és
• valószínű, hogy gazdasági hasznok
• valószínű, hogy gazdasági hasznok
beáramlását eredményezi és
kiáramlását eredményezi és
• eszköz költsége vagy értéke
• a kötelezettség rendezéséhez szükséges
megbízhatóan mérhető összeg megbízhatóan mérhető
 IASB Keretelvek

Megjelenítés
kritériumai –folyt.

Jövedelem megjelenítési kritériumai:

• a jövedelem definíciójának megfelel és
• a jövőbeli gazdasági hasznok növekedése megbízhatóan mérhető
• az eszköz növekedésével vagy a kötelezettség csökkenésével
egyidejűleg.

Ráfordítás megjelenítési kritériumai:

• a ráfordítás definíciójának megfelel és
• a jövőbeli gazdasági hasznok csökkenése megbízhatóan mérhető
• az eszköz csökkenésével vagy a kötelezettség növekedésével
egyidejűleg.
 IASB Keretelvek

Értékelési
kritériumok

Értékelési alapok
Eredeti bekerülési érték
Jelenlegi érték
Realizálható (teljesítési) érték
Jelenérték
 IASB Keretelvek

A tőke és a tőke
megőrzésének koncepciói
A tőke értelmezése
(concept of capital)

Pénzügyi értelmezés Fizikai értelmezés

Mikor keletkezik nyereség?

Tőke megtérülése Tőke hozama

(visszapótlása)
 IASB Keretelvek

A tőke és a tőke
megőrzésének koncepciói – folyt.

A tőke megőrzés koncepciói

A tőke pénzügyi A tőke fizikai

megőrzése megőrzése

A tőke nominális A tőke reálértékének

értékének megtartása (vásárlóerejének) megtartása

Nominális tőke Reáltőke

megtartás megtartás
Köszönöm a figyelmet!