Professional Documents
Culture Documents
Alexa Riley - A Mostohanővér (R)
Alexa Riley - A Mostohanővér (R)
A mostohanővér
Az édes, ártatlan, szűz Sarah akkor sem tudta kiverni mostohabátyjait a fejéből,
amikor egyetemre ment. Az azonos megjelenésű, de a személyiségükben
ellentétes ikrek voltak minden, amire Sarah vágyott.
Most, hogy a szexi, édes kis Sarah újra otthon volt, az ikrek, Luke és Logan már
nem tudtak harcolni a vágyaikkal, és távol tartani magukat tőle. Gyönyörű fiatal
nővé cseperedett.
Csókolni való ajkai, és érzéki teste mintha csak a két férfinak teremtődtek
volna. Nyilvánvaló, hogy a két tengerészgyalogos testvér már évek óta
próbálják megfékezni vágyaikat és megszállottságukat.
Ideje volt, hogy Luke és Logan akcióba lendüljön. Sarahnak meg kell tanulnia,
hogy kikhez tartozik. Övék a lány szíve, teste és lelke.
Rajongói fordítás!
1. FEJEZET
Sarah
- Sam, ha a testvéreim újra elkapnak téged, darabokra szaggatnak. - mondom,
és átnéztem a mai tennivalók listáját. Sam minden nap bepróbálkozik nálam,
mióta két hete elkezdtem dolgozni Steel Security-nél, és úgy érzem, hogy az
ellenállásom csökken, azonban nem lenne jó keverni a munkát és a szórakozást.
Nemcsak ez tartott vissza, de a testvéreim is kínzó halált ígértek mindenkinek,
aki csak rám pillant. Nem engedik, hogy akár csak egy pasi is közel kerüljön
hozzám, ha meg tudják akadályozni. Vagy otthon vagyok a lakásukban, vagy itt
vagyok a biztonsági cégnél - mindig az ő területükön, ahol a szavuk a törvény.
Lehet, hogy én vagyok a világon az egyetlen huszonnégy éves szűz. Nagyon
szeretném inkább előbb, mit később elveszíteni az Sz-kártyát. Nem próbáltam
szándékosan megtartani, de így adódott. Nyolc éves koromban elvesztettem
apámat a rák miatt, és csak édesanyám és én voltunk néhány évig. Aztán,
amikor tíz éves lettem, anya találkozott a mostohaapámmal, Dean
Steellel. Nemcsak új apát kaptam, hanem két testvért is - ikreket. Hat évvel
idősebbek voltak nálam. Követtem Luke-ot és Logant, mint egy hűséges
kiskutya. Talán azért tettem, mert apám meghalt, s én vágytam a
figyelemre. Megfeledkeztem arról, hogy már nincs apám, amikor hirtelen
három új ember jelent meg az életemben. Biztos vagyok benne, hogy őrültnek
tartottak, de soha nem éreztették velem. Luke és Logan minden nap felvett az
iskolánál és táncórákra vittek, amikor anya vagy Dean nem tudott.
Tizennyolc éves korukban mindketten beálltak a tengerészgyalogsághoz. Nem
tudom, hogy nem azért-e, mert nem akarták a szüleink pénztárcáját egyszerre
két főiskolás gyerekkel terhelni. Luke és Logan eltávokra és ünnepnapokra
jöttek csak haza, és minden egyes alkalommal növekedett az irántuk érzett
sóvárgásom. Még mindig emlékszem az első orgazmusomra, amit kettejükre és
ügyes kezeikre gondolva éltem át. Azóta minden orgazmusomat birtokolták.
A világom összeomlott, amikor egy autóbalesetben elvesztettük a szüleinket. Az
utolsó középiskolai évem végén történt. Az ikrek hazajöttek, s velem maradtak
amíg csak tudtak. Elég sokáig maradtak, hogy mindent elintézzenek, és én
elutazhattam az egyetemre, ahol a következő hat évemet töltöttem. Amikor
végre sikerült leszerelniük a tengerészgyalogságtól, megtették. Hazajöttek, és
beindították a Steel biztonsági céget, ahol a diploma megszerzés óta
dolgoztam.
- Gyerünk, Sarah! Egy randevú. – mondja Sam megdörzsölve a szakállát, és
kedves kiskutya pillantást villant felém. - Tökéletes úriember leszek. Ígérem!
Miért ne mehetnék el randizni? Itt az ideje, hogy végre elkezdjem élni a saját
életemet. Nem tudok folyamatosan színlelni a testvéreim előtt. Először is, ők
soha nem néznének úgy rám. Másodszor, milyen dolog az, ha az ember lánya a
testvérei után vágyakozik? Harmadszor: csak hárman maradtunk egymásnak, és
az ilyesmi eltaszíthat minket egymástól. Egyébként, ha lehetőségem lenne rá,
akkor sem tudnék választani kettejük közül. Soha nem tudtam választani Luke
és Logan között. Luke sötét, intenzív, és egy pillantásával darabokra töri a
szívemet. Logan kedves, mosolygós, és a legnagyobb vágyam, hogy az ölébe
másszak.
Pletykákat hallottam arról, hogy osztoznak egymással a nőkön. A gondolata is
bosszant engem, mert bár soha nem láttam őket egy nővel sem, nem akarom
elképzelni, hogy egy másik nővel együtt élik át a fantáziáimat. Az egyetemi
tanulmányaim és a katonaság évei alatt nem volt alkalmam nyomon követni a
nemi életüket. Még arra sem emlékszem, hogy valaki különlegesről beszéltek
volna. Most, hogy velük lakom, biztos vagyok benne, hogy csak idő kérdése,
hogy meglássam őket valakivel. Tényleg meg kell találnom a saját helyemet,
mielőtt ez elkerülhetetlenül megtörténik.
- Rendben, Sam. Ma Luke távol lesz. Miért nem iszunk meg valamit munka
után? Utána elvihetsz haza.
- Sarah, bárhova elviszlek, ahová csak menni akarsz.
- Oké. Most húzd el a segged, mielőtt a testvéreim meglátnának! – mondom.
Meg akartam menteni Sam-et, mielőtt meglátják őt az asztalom körül
legyeskedni. Nem mintha félnék tőlük, csak nem akarom hallani a
véleményüket ebben a kérdésben. Egy pillanat múlva Sam lelépett. Már csak
azt kell bebiztosítanom, hogy senki ne láthasson később vele.
***
Az Ász tele volt.
Nagyon sok sráctól hallottam, hogy munka után ide jönnek lazítani, de én most
járok itt először. Természetesen Luke és Logan soha nem ajánlotta fel, hogy
elhoznak engem magukkal. Viccesnek tartom, hogy két olyan ember, akik nem
akartak más embereket a közelembe engedni, milyen kitartóan győzködtek
arról, hogy nekik dolgozzak. Nem tudták, hogy ez a munka azt jelenti, hogy húsz
nagydarab leszerelt katona között leszek az egyetlen nő? Nem is beszélve a
rendőr barátaikról, akik folyamatosan jöttek és mentek.
A bár hátsó részében ülök egy asztalnál és várom, hogy Sam visszatérjen az
italunkkal.
Nem emlékszem, mikor randiztam utoljára. Volt néhány szörnyű első randim a
főiskolán, és azokkal a pasikkal sem sikerült több tapasztalatot szereznem,
akikkel hónapokig jártam. A volt pasijaimban és bennem nem volt semmi közös,
és soha nem mentünk tovább a csókolózásnál, tapizásnál. Istenem, szexelnem
kell!
Körülnézve a bárban, kissé kényelmetlenül éreztem magam. A többi nő lenge
felsőkbe öltözött, szoknyával vagy rövidnadrággal. A kék, babydoll fazonú
ruhámat megigazgatva beállítom a melleimet, hogy egy kicsit hetykébben
álljanak. Felnézek, hogy megbizonyosodjak róla, hogy senki sem figyel, ahogy
igazgatom magam, amikor megpillantom Luke résnyire szűkült szemeit. Bassza
meg! Teljesen ledöbbentem. Ma délután küldtem neki egy üzenetet, amiben
értesítettem, hogy nem kell hazavinnie, mert munka után egy baráttal
vacsorázok.
- Nem tudtam, mit innál, így egy almás martinit hoztam neked. Remélem, nem
bánod! Tudom, hogy a csajok szeretik ezt a szart. - mondja Sam, és becsúszik az
enyém melletti ülésre. Még mindig nem vettem le a szememet Luke-ról. Innen
látom, hogy az állkapcsa megfeszül, amikor Sam odacsúsztatja a karját a
székem hátsó részére.
- Biztos vagyok benne, hogy finom. Köszönöm! - Visszafordítom a figyelmemet
Samre, és megpróbálom kiűzni Luke-ot a fejemből. Imádkozom minden
istenhez, hogy ne jöjjön ide.
- Szóval, mióta dolgozol a testvéreimnél?
- Néhány éve. Együtt voltunk a seregben. Úgy érzem, máris ismerlek téged,
mert mindig rólad beszéltek. Láttam mindkettőt a bárban. Biztos vagyok benne,
hogy ide jönnek, ha látják, hogy velem vagy.
Mivel nem tudom fegyelmezni magam, újra Luke-ot kutatom a tekintetemmel,
és látom, hogy még mindig ugyanazon a helyen áll. Csak ezúttal egy lenyűgöző
barna dörgölődzik hozzá. Nem vagyok biztos abban, hogy a gyomromban érzett
üregesség gyűlölet vagy féltékenység. Olyan nő, akit mindig is elképzeltem a
testvéreimmel. Hosszú, sötét, selymes haj, olyan vékony derék, amilyen nekem
hatodik osztály óta nem volt, és lábak, amelyek napokig tartanak. A lába
nagyon hosszúnak tűnik, mert a rövidnadrágja olyan rövid, gondolom. Vagy
lehet, hogy ez fehérnemű. Jézus, valószínűleg láthatnám a hüvelyét, ha elég
közelről nézném.
Úgy néz ki, hogy tökéletesen illik Luke-hoz. Ezekkel a magas cipősarkakkal
majdnem olyan magas, mint Luke, ami sokat mond, mert a mostohatestvérem
183 cm magas. Valószínűleg modell a csaj.
- Kibaszott Krisztus! - mormogom magamnak.
Miből gondoltam, hogy van esélyem? 163 cm magas vagyok, mindenhol
gömbölyű, és a hajam annyira szőke, hogy esküszöm, majdnem fehér. Ha én
felvennék egy ilyen magas sarkú cipőt, az kész öngyilkosság lenne, és bárkit
magammal rántanék.
- Ne töprengj rajta, Sarah! Téged akar. - Sam szavai arra emlékeztetnek, hogy
nyilvánvalóan bátyámat bámulom, és nem figyelek a randi
partneremre. Gondolkodtam, és úgy döntöttem, Sam lesz az az ember, aki
elveszi a cseresznyémet. Igen, így lesz. Folytatnom kell a testvéreim utáni
vágyakozásom elfojtását, és az első lépés ehhez az Sz-kártya elvesztése, amit
tegnap már el is határoztam.
Megfordulok, Sam felé hajolok, és megkérdezem, mit jelent. – Engem akar?
- Régóta ismerem az ikreket. - suttogja a fülbe. - Olyanok nekem is, mintha a
testvéreim lennének. Szeretném őket boldognak látni, és azon gondolkodom,
hogy ha nem kapnak egy kis lökést, akkor ez soha nem fog
bekövetkezni. Tudtad a testvéreidről, hogy alig beszélnek egymással anélkül,
hogy veszekednének?
Ezt a közelmúltban én is észrevettem. Mindig együtt csináltak mindent, amikor
fiatalabb voltak. Elválaszthatatlanok voltak. Mivel távol voltam a főiskolán, és
mindig csak néhány napig láttam őket, nem voltam biztos benne, hogy mi is a
normális. Az egyetem vége felé észrevettem, hogy ritkábban jönnek el hozzám
együtt a kollégiumba. Mindig csak az egyikük jött el, pedig régebben együtt
jöttek.
- Észrevettem néhány dolgot, de csak néhány hete jöttem vissza. Azt hittem,
mindnyájan csak alkalmazkodunk az együttéléshez. Valami baj van?
Kíváncsi vagyok, mit tud Sam, amit én nem. Van valami olyan, amiről nem
tudok? Istenem, remélem nem! Mi lenne velem nélkülük? Szörnyű lenne, ha a
családomból megmaradt két ember utálná egymást.
Visszatekintve Luke-ra, látom, hogy a hosszú lábú, barna a karját már a nyaka
köré csavarta. Úgy tűnik, hogy valamit suttog a fülébe, de Luke engem
figyel. Úgy néz ki, mintha észre se venné, hogy lóg rajta egy nő, aki gyakorlatilag
feltérképezi. A köré tekeredett lány látványától gombóc nőtt a torkomban.
Sam maga felé fordítja a fejemet.
- Segítek nekik. Csak remélem, hogy nem kerülök kórházba az akció után. -
suttogja Sam az ajkamba.
Mielőtt felfoghatnám a szavait, a száját az enyémre szorítja. Karját a derekam
köré fonja, és közelebb húz magához. Nyelvét az ajkaimhoz nyomja, és azt
követeli, hogy nyissam ki őket. Megteszem, de mielőtt vissza tudnék csókolni,
elszakad tőlem, és látom, hogy Luke lerántja rólam. Sam felé fordul,
összeszorítja az állát, majd megragadja a gallérját.
- A kibaszott kishúgom, Sam? Azóta mondom neked, mióta elkezdett nálunk
dolgozni, hogy tartsd távol tőle a kezed! - Luke kiabál.
- A mostohatesód! - felelte Sam rettenthetetlenül, mintha Luke nem úgy nézne
ki, mint aki mindjárt megöli.
Emlékszem, Sam azt mondta, hogy mindkét mostohatestvérem a bárban van
ma este. Körülnézek, és próbálom megtalálni Logant. Nem vagyok benne
biztos, hogy az ő viselkedése segítene megnyugtatni Luke-ot. Lehet, hogy csak
azért jönne, hogy felajánlja, hogy segít kiverni a szart is Samből. Nem, sehol
senki, ezért úgy gondolom, hogy a legjobb, ha megpróbálom én enyhíteni a
helyzetet.
Megfogom a mostohatestvérem karját, és annyira húzom, amennyire csak
tudom. Természetesen alig mozdul.
- A francba, Luke! Hagyd abba! Menj el! - kérlelem. – Kérlek! - suttogom végül,
ami látszólag tompítja elhatározását, és elengedi Samet.
Sam visszaül a helyére, és belekortyol a sörébe. Úgy viselkedik, mintha nem
történt volna semmi.
- Nem hiszem el. Mi a bajod? Huszonnégy éves vagyok, Krisztusom. Nem
ugorhatsz neki minden srácnak, aki megérint. – mondom, ujjamat Luke
mellkasába döfve.
Az arcán lévő feszültség hirtelen eltűnik, és az ajka széles vigyorra húzódik,
amely megmutatja a gödröcskéit. Istenem, de szeretném megnyalni azokat a
gödröcskéket, pedig még abban sem vagyok biztos, hogy felérném-e őket, még
akkor se, ha lábujjhegyre állnék.
- Ebben tévedsz. – mondja, visszarántva a valóságba, és emlékeztetve arra,
hogy szeretném jól seggbe rúgni.
Körülnézek, és látom, hogy az egész bár nyíltan minket bámul. A nő, aki
pillanatokkal ezelőtt még Luke köré fonódott, gyilkos pillantást vet rám.
Nem akarván nagyobb feltűnést kelteni, azt mondom:
- Kimegyek a mosdóba. Amikor visszajövök, nem lenne gond, ha hazavinnél,
Sam?
Nem folytathatom így. Lehet, hogy el kellene gondolkodnom azon, hogy valahol
máshol dolgozzak. Szeretem a mostohatestvéreimet, de felnőtt vagyok és nem
hagyhatom, hogy a vágyaim közénk álljanak. Valószínűleg az lenne a legjobb, ha
nem az orruk előtt kísérleteznék. Tudom, hogy próbálnak megvédeni a szüleink
helyett is, de ez nem működik. Nem is beszélve arról, hogy én sem akarom,
hogy a szemem előtt csajozzanak. A közös munka és az együttélés lehetetlenné
vált.
Amikor összeszedem magam, kijövök a mosdóból és egyenesen Luke
mellkasának rohanok. Erősen megragadta a karjaimat, és a folyosó falához
szorít, mintha ketrecbe zárna.
- Meg kell mondanom, húgi, nem gondoltam, hogy ilyen lány vagy.
Mit jelentet ez? Olyan lány? Hogy merészeli! Úgy érzem, mindjárt szétvet a
düh.
- Miről beszélsz, Luke? Milyen lány vagyok?
- Az a fajta lány, aki bármire képes, hogy felhívja magára a pasik figyelmét.
Kirántom a kezem a szorításából, és pofon vágom. A rohadék meg sem
rezdül. Azonnal megbánom a pofont, de nem azért, mert rosszul érzem magam
miatta, hanem azért, mert éles fájdalom nyilallt a kezembe. A fenébe, senki
nem mondta, mennyire fáj, ha valakit felpofozol. Talán rosszul
tettem. Összeszedem magam, és emlékeztetem magam a haragomra.
- Baszd meg, seggfej! - sikítom az arcába. Oké, nem egészen az arcába, inkább a
mellkasában, mivel túl dühös vagyok ahhoz, hogy felemeljem a fejem, hogy rá
nézhessek. Azt viszont nem hagyom, hogy így beszéljen velem.
- Baszd meg? Pont ez a probléma, hugi. Sam csak egy gyors dugást akar, hogy
lenyugtassa a seggét. De te miért vagy itt? Ez kell neked? Mert ez minden, amit
Samtől kaphatsz. Soha, senkit nem dug meg kétszer.
Tudom, hogy megpróbál eltántorítani. Igazam volt. Még mindig csak kislánynak
tekint. Bár még mindig szűz vagyok, de nem ártatlan. Egyetemre jártam. A
pokolba is! A szobatársam a legtöbb barátjával együtt aludt a kollégiumi
szobánkban, miközben én a szomszéd ágyban aludtam.
Még soha életemben nem voltam ilyen dühös. De ahogy előttem áll, nem
tudom, hogy legszívesebben ököllel verném-e a mellkasát, vagy egész
testemmel hozzá dörgölődzködnék, mint egy macska. Ki kell jutnom innen.
Megnyalom az ajkaimat, amivel felhívom magamra a figyelmét.
- Pontosan ezt keresem, de úgy tűnik, hogy összezavarod nekem. Otthon
találkozunk, Luke.
Ahogy elfordulok tőle, látom, hogy Logan minket bámul.
Elsétálok Logan mellett, majd mindkettővel szemben fordulok.
- És ne aggódjatok, ha ma este hangokat hallotok a szobámból!
Ezzel megfordulok, hogy megkeressem Sam-et, hogy vigyen haza.
2. FEJEZET
Logan
- Úgy tűnik, már hiányzott, hogy ismét seggfej legyél.
Luke leereszkedő pillantást vet rám. Mindig csodálatos nézni az ikremet, és
látni a köztünk lévő hasonlóságot, azonban mégis teljesen idegennek látom.
- Hol a faszban voltál? - mérgelődik.
- Telefonáltam. Lorenzo engedélye miatt. Aztán megállított az a kurva Kayla, aki
megpróbálta leszopni a farkadat.
- Ne törődj vele! - morog, miközben megpróbál elmenni mellettem.
Megragadom a karját, és szorosan tartom. Szeretem a testvéremet, és tudom,
mi okozta ezt a szakadást közöttünk. Összetöri a szívemet, hogy egyikünk sem
fogja kimondani. Nem tudok tovább úgy viselkedni, mint az idegenek. Mindig is
Luke volt az erős közülünk. Mindig ő volt az, aki a nehéz terheket cipelte, és én
voltam az, aki kiegyensúlyozott minket. Általában minden helyzetben
megtalálom a jót, de az utóbbi időben egyikünk sem találja a helyét. Úgy érzem,
már nem vagyunk szinkronban, és nem fogjuk beismerni, hogy mi történt.
- Ha kidobod, sem lesz jobb.
Meg kell tudnom, mi jár a fejében. Ikrekként nem kell beszélnünk ahhoz, hogy
kommunikáljunk, és amikor Luke szemébe nézek, mindent látok, amit nem fog
kimondani. Megszakítja a szemkontaktust, és lerázza magáról a karomat.
Figyelem, ahogy kimegy a hátsó ajtón, és nem mozdulok, hogy megállítsam. A
szemem sarkából látom, hogy Kayla a pillantásával követi. Jézusom, utálom a
csajt. Utálom, hogy tudja rólunk, hogy én és a bátyám élvezzük, ha
osztozhatunk a nőkön. Kayla biztosan hallott róla valakitől, akit megosztottunk
egymással, és úgy döntött, hogy ő is akar egy éjszakát velünk. Tudom, hogy a
hazamenetel nem jó ötlet, ezért vonakodva elindulok a bárba, és rendelek egy
sört. Ülök és imádkozom, hogy Kayla békén hagyjon. Az álmom másodpercek
alatt összetört.
- Hé, Logan, hogy vagy ma este? – kérdezi szexinek szánt hangon, de számomra
úgy hangzik, mintha nem tudná ellenőrizni a teste működését. Kayla a
bárszékem mellett áll, és testét hozzám préseli. Nem bírom elviselni azt az
érzést, ahogy hideg kezei végig simítanak a karmon és a csontos csípője
belenyomódik a combomba. Hátra dőlök, és megpróbálok fenntartani némi
fizikai távolságot. Nem akarok mást, csak csendben üldögélni, ehelyett Luke
kurvájával kell foglalkoznom.
- Kayla, hagyd abba a fogdosást! Vidd innen a kezed! Nem veszed észre, hogy
nem érdekelsz? Nem akarom, hogy belépj a személyes terembe.
Hátralép, de sikerül megőriznie csábítónak szánt arckifejezését.
- Ó, Logan, ne légy ...
- Egyikünket sem érdekled. - szakítom félbe. - Ne kelljen újra elmagyaráznom.
És ha most megbocsátasz, randim van a sörömmel.
Szólásra nyitja a száját, de én felállok és a bárpult másik oldalára
sétálok. Tudom, hogy durva vagyok, de nem tudok színlelni. Dühös vagyok a
testvéremre, Sarah miatt aggódok és ostorozom magam amiatt, amit érzek.
Amikor felnézek látom, hogy Kayla dühöngve elrohan. Éppen erre van most
szükségem, - gondolom - egy felháborodott nőre, aki a tetejében még őrült is.
Bámulok a sörömbe, és arra gondolok, hogy mi történt az elmúlt néhány évben,
hogy Luke és én ott tartunk, ahol. Mindketten tudjuk. A sors fintora, hogy a
másik felem és én ugyanazt a nőt szeretjük. Hogy mi ebben a poén? Hát az,
hogy ő nem más, mint a mostohanővérünk.
Luke nem mondja ki hangosan, de nincs is rá szükség. Mindig is tudtuk, mit érez
a másik. Sarah egyetemi évei alatt úgy döntöttünk, hogy a legjobb, ha nem
látogatjuk őt közösen. Tudtuk, milyen nehéz nekem azt figyelni, ahogy
kimutatja a Luke iránti szeretetét, és fordítva. Éreztem a haragot, ami Lukeban
tombolt, amikor a lány rám figyelt.
Soha nem mondta, hogy szereti Saraht. Bűntudatom van, mert én szeretem őt,
és tudom, hogy Luke ugyanúgy érez. Évek óta megosztjuk a nőket, és ezt mindig
természetesnek éreztük. Beszéltünk arról, hogy állandó kapcsolatot szeretnénk,
és arról álmodtunk, hogy egy nap megtaláljuk álmaink nőjét, és az otthont,
amiben hárman együtt élhetünk. De mélyen, azt hiszem, mindketten azt
reméltük, hogy Sarah lesz az a nő.
A kedves kis Sarah megdöbbenne, ha tudná, hogy mit csinálunk a
hálószobánkban zárt ajtók mögött, és nem tudom elképzelni, hogy így akarjon
minket. Tudom, hogy választani akarna közülünk, és ezzel véget vetne a Luke és
köztem lévő köteléknek. Nem élnénk túl. Minden alkalommal érzem a
szívfájdalmat, amikor vele vagyok. Annyira szeretjük, és ezért nem lehet a
miénk. Szeretjük és ő a családunk. Ha ezt tönkretesszük, mindhárman
megtörünk. Nem kockáztathatunk.
Úgy döntöttem, hogy a bárban maradok és legurítok még néhány sört. Az
egyetlen dolog, ami otthon vár rám, az Luke a szobájában, aki Sarah képére
maszturbál. Elfojtok egy nyögést, és a futballra terelem a gondolataimat, hogy
ne az egyre növekvő faszomon járjon az eszem.
Nem tudom, mennyi ideig ülök ott magamban, amikor Sam jelenik meg
mellettem a bárban. Üdvözlésül a vállamra csap, majd rendel magának egy
sört. Belekortyol az italába, és mindent tudó pillantást vet rám.
- Kitettem otthon a húgodat. - mondja, és újra kortyol. Hallom, ahogy mély
lélegzetet vesz. - Luke utánunk jött. A kocsijában ül, és a házra bámul.
Felhúzza a szemöldökét, de nem tudom, mit akar ezzel mondani. Régóta
ismerjük Sam-et. Jó lenne Sarahnak. Ő az a srác, akit szeretnék neki, ha nem
lennék belé én is szerelmes.
Sam megrázza a fejét, és röviden felnevet.
- Egy nap, Logan, mindhármatoknak le kell ülnötök, hogy megbeszéljétek ezt a
szart.
Feláll a sörével és elindul. Rájöttem, hogy nem válaszoltam neki. Felé fordulok,
hogy szóljak, de közbevág.
- Csak egy jó tanács. Ezt az előtt tisztázzátok, mielőtt megbasszátok! - dörzsöli
meg az állát és elindul.
Ott maradtam döbbenten tátogva. Jobban kellett volna figyelnem, és
tagadnom az állítását, de nem volt hozzá erőm. Azt hiszem, már belefáradtam
az egészbe, de legfőképpen a színlelésbe. Belefáradtam, hogy úgy tegyek,
mintha nem akarnám megosztani Saraht Luke-kal. Mindent akarok. Ez olyan
kibaszott nevetséges kérés?
Kifizetem az italomat. Ki kell tisztítanom a fejemet, és ez a bárban nem
lehetséges.
Úgy döntöttem, hogy Sam-nek igaza van. Beszélnem kell Luke-kel, de most
először inkább Sarah-val szeretnék beszélni. Meg kell győződnöm arról, hogy
rendben van. Dühösen hagyta el a bárt, és én nem bírom elviselni, amikor
Sarah dühös.
3. FEJEZET
Luke
Még sokáig ülök a kocsimban, miután Sarah bement a házba, és Sam
elhúzott. Az ökleimmel ütöttem a kormányt, amíg azt figyeltem, hogy Sam a
búcsúzáskor megcsókolja-e Saraht. Szerencsére Samnek nem volt halálvágya,
így a kezét és a száját távol tartotta tőle.
Nem bírom rávenni magam, hogy bemenjek a házba. Utálom, hogy a dolgok így
állnak Logan és köztem, de nem tudom, hogyan változtassam meg. Ő szerelmes
Sarah-ban, és baszd meg, én is. Csak békén kell hagynunk, mert ez az egész
helyzet elcseszett. Nemcsak szerelmes vagyok az átkozott mostohanővérembe,
de az ikrem is. Lehet, ez ennél elbaszottabb? Ember, jelentkezz Jerry
Springernél!
Megdörzsölöm az arcomat, és nagyot sóhajtok. Érzem Logan fájdalmát. Még
akkor is, ha nem vagyunk egymás mellett, tudom, mikor fáj neki valami. Ő a
családunk szíve. Ő a mi fényünk és mosolyunk, amikor én seggfej vagyok. A
dolgok annyira feszültek az utóbbi időben. Az otthonunk nem egy boldog hely,
ahová alig várom, hogy a nap végén hazatérhessek. Ehelyett
elkerülöm. Kerülöm Sarah-t és Logan-t, és mindazt, ami fájdalmat okoz.
- Bassza meg! - mondom és kinyitom az autóm ajtaját. Bemegyek a házba. Csak
be kell mennem, be a szobámba és ágyba esni. Azt akarom, hogy ennek a
nyomorúságos napnak vége legyen. Mindezt elmondom magamnak, de ez
hazugság. Tudom az okát. Átkozottul jól tudom, hogy miért megyek be a házba,
és miért megyek fel a szobámba.
Az otthonunkban három hálószoba található az emeleten, és Sarahé az enyém
és Logané között van. Logan és én úgy terveztük meg a házat, hogy együtt
éljünk egy nővel. Reméltük, hogy egy nap sikerül tartós szexuális kapcsolatot
kialakítanunk valakivel. Már gyerekként is, amikor semmit sem tudtunk a
szexről vagy a kapcsolatokról, azt mondtuk, hogy meg akarunk osztozni egy
feleségen. Mindig azt terveztük, hogy közös családunk lesz.
Megosztoztunk a nőkön, és természetesnek tűnt keresni egy olyat, aki hajlandó
minket másként kezelni, mint egyéjszakás kapcsolatot. Olyan kapcsolatot
akarunk, amely nem csupán néhány órányi szórakozásra korlátozódik. Tudtuk,
hogy a legtöbb nő, akivel játszottunk, diszkrét volt. Az a szuka Kayla valahogy
mégis megtudta, és hónapok óta követ minket. Megpróbáltam vele kedves
lenni, mert láttam, hogy mire képes, ha csak egyszerűen visszautasítjuk. Túl sok
embert ismer a városban, és az üzletünk bánhatja, ha valótlanságokat állít.
Logan és én túl keményen dolgoztunk azért, hogy a cégünk eljusson odáig, ahol
most tart, és nincs szükségünk egy ribancra, aki besározza a hírnevünket.
Bemegyek a házba, ami félelmetesen csendes. Megpróbálok nem arra
gondolni, hogy hol van Sarah és mit csinál, de ennek nincs értelme. Felmegyek
az emeletre, és előbb bemegyek Logan szobájába. Az ajtó nyitva van, és a fény
nem világít, tehát tudom, hogy még mindig nem ért haza. Elsétálok Sarah ajtaja
előtt és látom, hogy bezárta. Nem hallok semmit, de látom, hogy az ajtórésben
fény világít, így tudom, hogy ott van.
Az ő szobája a legnagyobb, és a legnagyobb ágy van benne, és az én mocskos
fantáziámat azonnal feltüzeli egy kép, melyen Sarah meztelenül terül el azon az
ágyon. A szobáját annak a helyiségének szántuk, amelyet közösen osztanánk
meg a feleségünkkel. Nem akartuk tudomásul venni, hogy azt a szobát úgy
terveztük meg, ahogyan Sarah szeretné. És nem feledkezhetünk meg arról sem,
hogy Logan és én soha nem hoztunk nőt az otthonunkba vagy ebbe a
szobába. Sarah az egyetlen nő, aki valaha is belépett ide.
A szobám a folyosó végén van, megszaporázom a lépteimet és gyakorlatilag
berohanok. Szinte betörtem a hálószobám ajtaját, majd becsuktam magam
mögött. A szoba sötét, csak a holdfény áramlik be az ablakon, hogy
irányítson. Odamegyek a távolabbi falhoz, amely összeköti Sarah szobáját az
enyémmel, és odahajolok. A fülem a hűvös falhoz ér, és hallom a mozgást a
szomszéd szobában. Ez kibaszottul perverz, de hallgatnom kell. Tudnom kell,
hogy megérinti-e magát. Utálom, hogy ez mennyire gáz, de nem érdekel.
A lelki szemeimmel látom, hogy azok a tejfehér combok szétnyílnak, és ujjait a
hasáról a puncijához vezeti. A kezemmel megdörzsölöm a nadrágom elejét,
hogy nyomást gyakoroljak duzzadó farkamra. Szorosan becsukom a szemem, és
el akarom húzni a falat, de nem tudom. Folyamatosan simogatom magam a
nadrágomon keresztül, hogy megkönnyebbülést találjak ebben az egyszerű
érintésben. Hirtelen megállok, mert hallok valamit. De aztán, te jó ég, halk
nyögés üti meg a fülemet. Bassza meg!
Azonnal kihúzom az övemet és kinyitom a nadrágomat. Tudom, milyen
szánalmas ez, de csak ennyit kaptam.
Sokkal erősebben nyomom a fülemet a falhoz, és elképzeltem, ahogy ujjai
dörzsölgetik a csiklóját. Jobb kezemet végig futtatom a farkam hosszán,
miközben ballal a golyóimat szorítom. Elkezdem simogatni magamat.
Hallom a fal másik oldaláról érkező lágy hangot, és erősebben verem a
farkamat. Hallom, hogy felnyög és mozog az ágyon. A csípőmet előre nyomva
verem a farkam, és húzkodom a golyóimat.
Azt akarom, hogy fájjon. Meg akarom büntetni magamat és a farkamat a
húgomról szóló mocskos fantáziákért. Szeretném arra emlékeztetni a testemet,
hogy azok a dolgok, amiket szeretnék vele csinálni, rosszak. De minél több
fájdalmat okozok magamnak, annál kanosabb leszek. Minél inkább arra
gondolok, hogy lenyomom a farkamat az édes torkán, annál bőségesebben
szivárog a faszomból az előnedv. Minél inkább arra gondolok, hogy megtöltöm
azt az édes torkot, miközben ujjazom a punciját, annál inkább bizsereg a
gerincem, és érzem, hogy közel a beteljesülés. A homlokom izzad, és tisztában
vagyok vele, hogy még mindig teljesen felöltözve verem a farkamat, miközben
a fülem a falhoz simul. Kibaszottul szánalmas vagyok.
Sarah nyögései egyre hangosabbá és sürgetőbbé válnak, és tudom, hogy készen
áll. Felgyorsítom a tempómat, mert gondolatban vele vagyok. Benne.
Elképzelem, hogy egyik keze a mellén van, és a mellbimbóját
morzsolgatja. Látom, hogy másik kezének ujjai felgyorsulnak a lábai között,
amikor az orgazmus közeleg. Szinte érzem az orromban puncijának illatát.
Nedvei végig folynak farpofái között és megnedvesítik az ágyat. Lihegni
kezdek. Bármit megadnék, ha lenyalhatnám róla. Nem pazarolnék el egyetlen
cseppet sem.
Ez a gondolat vezet a csúcsra. Elélvezek. Vastag spermafolyam fut végig a
faszomon, a kezem fölött, és én kenőanyagként használom, hogy kiverjem
magamból a gecim utolsó cseppjeit is. Hallom, ahogy Sarah felkiált a fal másik
oldalán, erre még több sperma szivárog ki a faszomból. Lenézek, és látom, hogy
kezeimet sperma borítja. Izzadt vagyok, ragadós, de még mindig kanos vagyok,
mint a fasz.
Néhány percig állok ott, és megpróbálom összeszedni magam. A hátamat a
falnak vetem, hogy a lábam ne remegjen, majd elindulok a fürdőszobához, hogy
megmosakodjak, amikor meghallom a kopogást Sarah ajtaján.
- Hé, Sarah! Logan vagyok. Bejöhetek?
- Mi a fasz!
4. FEJEZET
Logan
- Csak egy pillanat! - kiáltja Sarah az ajtó másik oldaláról.
Kicsit kocsikáztam, mielőtt végül hazatértem. Beszélnem kell Sarah-val és
rendbe kell hoznom a dolgokat. A ma estihez hasonló cirkuszra nincs szüksége a
családunknak. A kapcsolatunk így is feszült, s a család békefenntartójaként
nekem kell ezt megoldanom.
Amikor Sarah kinyitja az ajtót, meg sem tudok szólalni, csak bámulom őt. Arca
kipirult, és enyhén izzadt. Mohó szemeim lefelé indulnak a testén, és látom,
hogy csak egy fehér pólót visel, amely alig ér a combja tövéig. Melltartó nincs
rajta, és a mellbimbói, mint kemény pontok megpróbálnak áttörni a vékony
anyagon. Valójában egész testének körvonalait jó látom, és ettől frusztrált
morgás hagyja el a számat.
Sarah megköszörüli a torkát, és én a szemébe nézek. Arcán vigyorral a
nadrágom elejére, majd az arcomra pillant. Nézem a szemét, és érzem, hogy a
nadrágom nem tesz semmit, hogy segítsen nekem elrejteni a nyilvánvalót, mert
a farkam egyenesen rá mutat. Hirtelen megfordulok, hogy megigazítsam a
vadállatot.
Kibaszott pokolba, ez fájdalmas.
Visszafordulok, és látom, hogy még mindig mosolyog. Pontosan tudja, mit
csinál, de fogalmam sincs, miért csinálja. Soha nem viselt ilyesmit előttünk, és
elönt a méreg, ha arra gondolok, hogy valaki más kedvéért vette fel.
- Vegyél fel valami ruhát, mert beszélnem kell veled! - köptem. Általában nem
viselkedem úgy, mint Luke, de nem nézhetek rá így. Ő a mostohanővérem,
emlékeztetem magamat.
- Logan, ha van valami mondanivalód, csak mondd el! Le akarok feküdni, és
nem egy gyors beszélgetés az, amire most vágyom.
- Rendben. - morgom, amikor közvetlenül a szemébe próbálok nézni, és nem a
mellére.
Összefonja a karjait a melle alatt, de ezzel csak azt éri el, hogy a szűk póló még
jobban ráfeszül, jobb rálátást biztosítva gyönyörű melleire. Látom, hogy a póló
felcsúszik a lábán is, megvillantva fehér pamut bugyiját.
Behunyom a szemem és kissé megrázom a fejemet. Amikor ismét felnézek,
Sarah pillantásával találkozom. Biztos vagyok benne, hogy pontosan tudja, mit
csinál.
- Miről akartál velem beszélni?
Nem tudom, emlékszem-e egyáltalán a saját nevemre, nem is beszélve arról,
amiről beszélni akartam. Itt állok, és gondolkodni próbálok, de csak csókolni
akarom a gyönyörű ajkát, és testemet a testéhez akarom préselni. Csak érezni
akarom, és mindent elfelejteni.
- Logan! - szólít, és kezével az arcom előtt legyez.
- Sajnálom! Igen, beszélni akartam veled. A ma estéről.
Mély lélegzetet veszek és megpróbálom kitisztítani a ködöt a fejemből.
- Sajnálom, ahogy Luke ma este Sam-mel viselkedett. Nem láttam mindent, ami
történt, de tudom, hogy milyen durva tud lenni néha. Tudod, hogy szeretünk,
és nem akarja, hogy elhagyj minket.
- Megértem, Logan, igazán megértem. De nehéz élni a saját életemet,
miközben mind együtt élünk és dolgozunk. Azt hiszem, ez túl sok. Nem érzem,
hogy önmagam lehetnék.
- Sarah, az mindkettőnket elpusztítana, ha te elköltöznél. A dolgok egy kicsit
zűrösek voltak az utóbbi időben, de adj nekünk időt. Ne hozzunk elhamarkodott
döntést Luke viselkedése miatt!
Sarah a szavaim miatt zavartan felnézett rám.
- Nem hagynálak el téged, csak elköltöznék, hogy megtaláljam a saját helyemet.
Nem tudom, miért fogalmaztam meg ilyen módon, de ha Sarah elköltözne, így
éreznék. Szíven ütött a mondanivalója, mert attól félek a legjobban, hogy ő
elhagy minket. Nem tudom, hogy Luke és én mihez kezdenénk, ha ő
elmenne. Sarah az a ragasztó, amely együtt tartja családunkat. A gondolat,
hogy elköltözik, összetöri a szívemet.
Egy lépéssel közelebb lépek hozzá, és megérintem a karját. A másik kezemmel
felemelem az állát, hogy a szemébe nézhessek. Meg kell értetnem vele, miért
nem hagyhat el minket.
- Tudod, ha elhagyod ezt a házat, az nem csak azt jelentené, hogy saját lakásba
költözöl.
Belenéz a szemembe, és érzem, hogy közelebb húzódik hozzám, majd magához
szorít. Nem tudom, hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe, de ez sokkal intimebb,
mint ami egy testvérpárhoz illik. Szerető család vagyunk, így az érintés nem
furcsa számunkra, de Sarah, a farkamhoz préselődik, ami nem túl testvéries
érzéseket vált ki belőlem.
- Tudom, mit tenne az velem, ha elmennék, Logan.
Felemeli a kezeit, és a mellkasomra teszi őket. Valami hirtelen megváltozik
közöttünk, és a levegő megtelik szikrákkal. A légzésem felgyorsul, mert a keze
felfedezőútra indul a testemen. Belehajolok az érintésébe, és a fejemet
lehajtom az övé mellé.
Érzem, ahogy lábujjhegyre emelkedik, hogy elérjen, de túl magas vagyok ahhoz,
hogy az ajka megérinthesse az enyémet. Átkarolom a derekát, felemelem,
magamhoz szorítom és megcsókolom. Amikor megérzem az ajkát az enyémen,
tudom, hogy elvesztem. A szája azonnal szétnyílik, és a nyelvem nem tud elég
gyorsan behatolni a testébe. A száját nyalogatom, ő pedig az enyémbe nyög. A
nyelve átfut az ajkamon, mire én is hangosan felnyögök. A lábait a derekam
köré fonja úgy, hogy a farkam tökéletesen illeszkedik a puncijához. A
nadrágomon keresztül is érzem testének forróságát. Érzem, hogy a testemnek
szüksége van rá. Elmélyítem a csókunkat, és egyik kezemmel durván
megszorítom a fenekét. Szinte belélegezzük egymást, és egyetlen kósza
gondolatot sem pazarolunk arra a kérdésre, hogy mit is csinálunk.
- Elég!
A kiáltásra szétválnak ajkaink, és kinézünk a folyosón álló, és minket figyelő
Luke-ra. Mellkasa dühösen emelkedik és süllyed, és ökleit az oldalához
szorítja. Nem tudom megmondani, hogy azért dühös, mert megcsókoltam
Sarah-t, vagy azért, mert ő is meg akarja csókolni.
Sarah és én ráeszmélünk a pózunkra. Lazítok a szorításomon és lassan
leengedem. Teste lecsúszik a testemen, végig dörzsölve kemény
farkamat. Miután leér, vonakodva hátrébb lép. Az ajkaihoz emeli a kezét, és úgy
érinti őket, mintha megpróbálna emlékezni arra, ami éppen történt. Olyan,
mintha az ajkán érezné az ízemet, és ez nagyon jól esik az egómnak.
Oda-vissza nézek Luke-ra és Sarah-ra, de nincs mit mondanom. Nem tudom,
mit csináltunk, de tudom, hogy tökéletesen éreztem magam. Ez volt életem
legszebb pillanata, és Luke tönkretette.
Szólásra nyitom a számat, amikor Luke hirtelen hátat fordít és elviharzik. Mi
meg csak állunk ott döbbenten. Egy pillanatnyi feszült csend után hallom a
bejárati ajtó csapódását, és Luke kocsijának felbőgő motorját, ahogy elhajt a
ház elől. Rápillantok Sarah-ra, akinek könnyek vannak a szemében.
Ösztönösen magamhoz húzom és átölelem. Ezúttal csak vigasztalni akarom,
mert érzem, hogy rázza a zokogás.
- Psszt. Jól van, Sarah! Ne sírj! Visszajön, és beszélek vele. Minden rendben lesz.
Beleegyezően bólint, de szorosabban szorít magához.
Felemelem az állát és a szemébe nézek.
- Hé, hogy érzed magad a történtek miatt?
5. FEJEZET
Sarah
Hogy érzem magam a történtek miatt? Még azt sem tudom, mi történt. Az
egyik percben úgy érzem, hogy az enyém lehet minden, amire vágyok, a
következő pillanatban pedig jól megszívom.
- Nem tudom, hogyan érzem magam, Logan.
Ez az igazság, ha őszinte akarok lenni magammal. Évekig álmodtam Logan
csókjáról, pedig a valóság még annál is jobb. Újra akarom - Istenem, újra
akarom, de Luke arckifejezése mély nyomot hagyott bennem. Nem vagyok
biztos benne, hogy düh vagy undor ült a vonásain, de megsebzett.
- Nos, kedves Sarah, azt hiszem, itt az ideje, hogy kitaláljuk, hogy mi folyik itt, és
mire vágyik a kis puncid.
Kissé megdöbbentenek a szavai. Úgy érti, hogy akar engem, vagy azt, hogy
mindketten akarnak? Attól tartok, hogy ha rosszul mondom,
feldühíthetem. Dühöngene, ha tudná, hogy nemcsak őt akarom, hanem a
testvérét is? Azt akarja, hogy csak ő és én legyünk? Mert nem hiszem, hogy
nekem az elég lenne. Logan és Luke együtt tökéletesek. Logan az a fény, amely
ellensúlyozza Luke sötétségét. Noha Luke az erős, csendes védelmező, azt
hiszem, hogy az ő érzései és szeretete a mélyebb. A fantáziáimban mindig úgy
képzeltem, hogy Luke érintései kemények és követelőzőek lesznek, míg Loganéi
puhák és édesek olyanok, mint ő maga.
Óvatosan megválasztva a szavaimat, megpróbálom kitalálni, hogy mire készül.
- Nem vagyok biztos benne, hogy mire gondolsz. - suttogom, miközben a pólóm
szegélyét babrálom. Meghúzok egy képzeletbeli szálat, így nem kell ránéznem.
Logan egy hirtelen mozdulattal magához ránt, és a falhoz támaszt engem.
- Jól van, ha így akarsz játszani. Csak megmutatom, hogy mire gondolok. -
mondja, miközben a fogaival harapdálja a fülemet. Érzem, ahogy a szája
bebarangolja a nyakamat, gyengéden nyalva a bőrömet. Az alhasamban
tűzijátékok robbannak az érintésére. Fürge ujjai végig siklanak a testemen, és
megérintik a puncimat. A testem elárul engem, és erősen Logan kezéhez
nyomul. A csípőm hullámzik az érintése alatt.
- Olyan nedves vagy, hogy ha most térdre zuhannék előtted, találnék egy
nedves foltot a fehér pamut bugyidon.
Kétség nélkül tudom, hogy ha valóban térdre esne előttem, akkor nemcsak egy
nedves foltot találna, hanem az előbbi orgazmusom nyomait is. Biccentve
válaszolok. Nem tudom, hogyan lehet válaszolni erre a kérdésre anélkül, hogy
elállna a lélegzetem. Nem vagyok hozzászokva ahhoz, hogy ilyen durva szavakat
mondjanak nekem. Nem vagyok naiv, de nem tudom, hogyan kell kezelni az
ilyesmit. Nem tudom, hogy elfussak-e, vagy engedjek a késztetésnek és
mozgassam-e a csípőmet.
- Mondd el nekem, Sarah, hogy az a nedvesség, amely átáztatja a bugyidat
annak az eredménye, amit én csinálok veled, vagy azé az orgazmusé, amit az
ajtód előtt állva hallgattam végig, mielőtt bekopogtam volna az ajtódon? -
suttogja a fülembe, miközben a bugyimon keresztül dörzsöli a puncimat.
- Kérlek! - válaszolok gyorsan, s még abban sem vagyok biztos, hogy mire
kérem. Kérlek, hagyd abba, vagy kérlek, folytasd? Szinte biztos vagyok benne,
hogy folytatni akarom, mert közelebb húzódom hozzá.
- Hmm ... látom, hogy kapzsi kislány vagy. Tetszeni fogsz Luke-nak. - kuncog.
Luke nevének említése visszaránt a valóságba.
- Luke-nak? - Kérdezem, és ráveszem magam arra, hogy a csípőmet elhúzzam
Logantől. Szükségem van egy kis térre, hogy gondolkodni tudjak.
- Igen. Luke-nak, a testvéremnek. Aki éppen most viharzott el innen úgy,
mintha elloptam volna a kedvenc játékát.
Most bevallja, hogy együtt akarnak engem, vagy átad Luke-nak?
- Hamarosan megtudod, hogy Luke elég vad és uralkodó az ágyban. Nos, biztos
vagyok benne, hogy hamarosan az ujjad köré csavarod. Bassza meg, kit akarok
átverni? Már megtetted. Nem vagyok biztos benne, hogy bármit meg tudnánk
tagadni tőled, hercegnő. Mint most. Akarod, ugye, kislány? Kérj tőlem bármit,
és én teljesítem.
- Igen, kérlek! Akarlak! - könyörgök. Kétségbe vagyok esve.
- A...a! Kérj meg rá!
- Kérlek, Logan, dugj meg!
- Látod? Csak kérned kell, és én teljesítem. Nos, Luke-kal majd
megtanulod. Hogy akarod, kedves kis Sarah? Az ujjamon vagy a számon
szeretnél elmenni? Ne is válaszolj. Látnom kell az első orgazmusodat, amit
tőlem kapsz.
Logan ujjai gyorsan félrehúzzák a bugyimat, és akkora nyomást gyakorol a
csiklómra, amelyre szükségem volt. Felrobbanok, és a testem
megremeg. Felkiáltok, és érzem, hogy a nedvesség még jobban átáztatja a
bugyimat. Nem hiszem, hogy valaha elmentem volna ilyen gyorsan.
- Jézusom! – morog Logan.
Nem tudom elhinni, hogy így mentem el. Alig érintette és dörzsölte meg a
csiklómat. Zavarban érzem magam, és arcomat a mellkasába temetem. Hallom,
amint az ujjait a szájába csúsztatja, hogy megkóstolja a mézemet. Hangosan
felnyög, amitől én még jobban zavarba jövök.
- Te mindig így mész el, hercegnő? Elég csak egy kis érintés? - kérdezi tőlem a
tekintetemet keresve. Nem akarok ránézni, ezért csak egy kicsit vállat
vonok. Nem igazán van kedvem egy olyan intim beszélgetéshez, mint ez, mely
során ki kell tárulkoznom, és be kell ismernem, olyasmit, amit még magamnak
sem akarok bevallani. Nem akarom elmagyarázni, hogyan akarhatok egyszerre
két férfival lenni, amikor még nem volt dolgom egyel sem. Úgy érzem, közel
vagyok, de mégis olyan távol attól, hogy megszerezzem azt, amit szeretnék.
- El kell mondanom neked, hercegnő, hogy ez a legszexibb dolog, amit valaha
láttam. Látni, hogy az ujjaim legcsekélyebb érintésére így beindulsz. Istenem,
nem gondoltam volna, hogy a faszom még ennél is keményebb lehet. -
Vigyorog, és lenyúl, hogy megigazítsa a farkát.
- Jól van! Tedd az ágyba a segged, hogy megbeszéljük, mi legyen. Ha jó kislány
leszel később, megkaphatod a faszomat.
A válaszomat meg sem várva, Logan odavezet az ágyamhoz.
- Ülj le! - átmegy a szoba másik felébe. – Nem ülök le melléd, mert nem tudnék
uralkodni magamon, és a farkamat pillanatok alatt mélyen beléd dugnám, s
nem tudnánk beszélni.
Szavaira önkéntelen kuncogás tör elő belőlem. Az a gondolat, hogy rajtam
fekszik, mélyen belém nyomul, a puncim pedig köré szorul, felizgat, és
megijeszt egyszerre. Két orgazmusom volt az elmúlt harminc percben, így a
testem felajzott és újabb kielégülésre vár. Az ágyra ülve szándékosan széttárom
a lábaimat. Talán meggyőzhetem Logant arról, hogy újra kielégítsen. Figyelem,
ahogy a tekintete végig siklik a lábaimon, s megérti a szándékaimat.
- Hercegnő! - mondja, miközben a kezét végig húzza az arcán, mintha
megpróbálná enyhíteni a stresszt. – Ne kísértsd a szerencséd! Körülbelül két
éve nem voltam nővel, és nem hiszem, hogy neked sok pasid lett volna. Ha
tovább izgatsz, megvadulok, és a 25 centis farkam minden centijét mélyen
beléd nyomom. Azt hiszem, hogy a te kis puncid, nincs még erre felkészülve,
ezért én óvatosabb lennék a helyedben.
Egy mosoly terül el az arcán, mielőtt komolyan rám néz.
- Hacsak, nem ezt akarod. Szeretnél holnap viccesen járni?
Várjunk csak! Tényleg azt mondta, amit gondolok, hogy mondott? Átsiklom a
25 centis megjegyzés fölött, és vallomásának másik, megdöbbentő részére
koncentrálok.
- Azt mondod, hogy két éve nem voltál nővel?
Biztos vagyok benne, hogy a hitetlenség tisztán látszódik az arcomon. Az nem
lehet, hogy ez a férfi ilyen sokáig nem volt nővel.
- A pokolba is, Sarah, nem tudom pontosan. Talán két évnél is hosszabb idő telt
el azóta. Nem emlékszem az utolsó nőre, akivel voltam.
- Ezt nem értem. Biztos vagyok benne, hogy találtál volna olyan nőt, aki
szívesen lefeküdt volna veled. - mondom.
A gondolattól is féltékeny leszek. Emlékszem, a hosszú lábú barnára a bárból,
aki Luke-on lógott egész este.
- Soha nem mondtam, hogy ne kaptam volna meg bárkit, akik akarok, vagy ne
lett volna lehetőségem. Csak azt mondom, hogy nem dugtam meg senkit, és
hogy őszinte legyek, nem is akartam. Vannak szükségleteim, Sarah, és már
unom, hogy elnyomom őket.
Perzselő pillantást vet rám, miközben tenyerével végig simít a nadrágja elején.
- Most arra utalsz, hogy te és Luke osztoztok a nőkön?
Logan felvonta a szemöldökét a kérdésem hallatán.
Csak néhány pletykát hallottam a munkahelyemen, amikor a srácok nem vették
észre, hogy hallótávolságon belül vagyok. Mindig azon gondolkodtam, hogy
igazak-e ezek. Talán még imádkoztam is azért, hogy azok legyenek.
- Honnan a fenéből szedted ezt az ötletet?
- Az irodában hallottam, amikor a srácok erről beszéltek. - vallom be.
- Nos, hétfőn elbeszélgetek velük arról, hogy tartsák a kibaszott szájukat. Nem
kell meghallgatni az ilyen mocskos pletykákat.
Ez megnevettet. – Pár perccel ezelőtt a folyosón még te mondtál nekem piszkos
dolgokat.
- Pontosan így van. Az egyetlenek, akik ilyesmit mondhatnak neked, azok mi
vagyunk. Luke és én. Érted? Nem szeretem még a gondolatát sem annak, hogy
mások ilyen fantáziákat ültetnek el a fejedben. Valójában egy, a közeledben
lévő másik férfi gondolata is dühít. Igazából, dühös vagyok magamra, amiért
nem cselekedtem gyorsabban. A gondolatát sem szeretem annak, hogy
korábban voltál már férfival. Jobb, ha imádkozol, hogy Luke soha ne találkozzon
velük.
Kőkemény arckifejezéssel néz rám, melyet Luke-on már láttam, de Logan-en
még soha.
- Nos, akkor megnyugodhatsz, bátyó. Huszonnégy éve nem voltam együtt
férfival. - mondom neki. A beismerés hatására Logan átszeli az egész szobát, és
lenyom az ágyra, mielőtt pisloghatnék.
- Mondd meg, Sarah. Mondd meg az igazat! - Ragaszkodó és éhes szemmel néz
rám. – Valld be, hogy ez az édes kis punci még soha nem ismert senkit!
- Soha! - suttogom, miközben Logan lehunyja a szemét, mintha fájdalma lenne,
majd felpillant és a számat bámulja.
- Érezte már valaki a szájában az ízedet? - kérdezi.
- Soha! - ismétlem.
Lehajol, és a számra veti magát. Megérzem a vágyát, ahogy a számba
nyomul. Viszonzom a csókot, amit évek óta megtagadtak tőlem. Nem tudom
elhinni azokat a dolgokat, amelyeket bevallott nekem. Évek óta nem volt nővel,
de itt úgy viselkedik, mint aki nem tud betelni velem. Nem tudom megérteni,
hogy miért nem volt ilyen sokáig senkivel.
- Amikor Luke rájön, hogy érintetlen vagy, megőrül. Azt hiszem, egy része
boldog lesz, ám egy másik része megbénul. Harcoltunk miattad az
érzéseinkkel. Úgy gondolom, hogy ez újabb szög lesz a koporsójában. Dühös
lesz, hogy többé nem fog tudni visszautasítani téged. - morogja Logan az
ajkaimba.
A mellkasára teszem a kezemet, próbálom megszakítani a csókot. Tisztáznom
kell néhány dolgot a fejemben, mert fel-alá cikáznak a gondolataim.
- Logan, kérlek! Vannak kérdéseim és szükségem van néhány válaszra. Ez
annyira izgalmas!
- A kis bomba után, amelyet éppen ledobtál, Sarah, enyhítenem kell a
farkamban lévő nyomást, mert jelenleg nincs agyi kapacitásom ahhoz, hogy
veled beszélgessek. Vedd le a pólót és bugyit, mielőtt letépném rólad! - morog,
miközben elenged, és leveszi az ingét.
Visszaülve az ágy szélére, figyelem, ahogy az ingét a földre hajítja. Szent
szar! Logan teste elképesztő. Reszkető kézzel simítok végig a mellkasán, és
ujjaimban érzem bőrének bársonyosságát. Megragadja a csuklómat, lehajol és
megcsókolja a tenyeremet.
- Hercegnő! Vetkőzz! Most! - parancsolja.
Tökéletes mellkasának látványától hirtelen elbizonytalanodom. Nekem olyan
testalkatom van, mit egy tizenévesnek. Fiús csípő, kicsi fenék, és apró mellek,
amelyekre nem nagyon kell melltartót vennem. Nincs túl nőies testalkatom,
viszont kemény és feszes a testem, de nem sportos. Arra sem emlékszem,
mikor futottam utoljára, hacsak nem számítjuk az az őrült rohanást a pékségbe,
hogy odaérjek, mielőtt elfogyna a szórt fánk.
- Lekapcsolhatjuk a lámpákat? - kérdezem halkan, remélve, hogy nem veszi
észre a bizonytalanságomat. Nem akarok olyan lány lenni, és utálom, hogy nem
érzem magam magabiztosan.
- Te most viccelsz velem! - kiált fel hitetlenkedve, miközben gyorsan leveszi a
nadrágját. Csak egy boxerben áll előttem, mely megerősíti, hogy valóban van
25 centis a farka. - Az elmúlt két évben a meztelen testedről fantáziáltam. Ha
úgy gondolod, hogy lekapcsolom a lámpákat, akkor elment az eszed. Most
vetkőzz!
Az ujjaimat a bugyimba dugva lecsúsztatom a lábaimon, hagyva, hogy a földre
essen. A lehető leggyorsabban áthúzom a pólót a fejem felett, és visszarántom
a kezemet a melleimhez, hogy eltakarjam magamat. Soha nem voltam még
teljesen meztelen egy férfi előtt sem.
Felpillantok, és észreveszem, hogy a bugyim Logan kezében van. Az orrához
emeli, és mély lélegzetet vesz, hogy a puncim is beleremeg. Lassan kinyitja a
szemét, és olyan kifejezés ül az arcán, amilyet még soha nem láttam. Éhség,
amitől már nem is érzem magam olyan bizonytalanul. Szinte felfal a
szemével. Mint egy éhező ember, és én vagyok a lakoma. Ha igaz, amit az előbb
mondott, hogy évek óta nem volt nővel, akkor azt hiszem, a teste éhezik. Rám
éhezik? Vagy bármilyen nő megfelelne? Kíváncsi vagyok.
- Nyílj meg nekem, hercegnő! Szeretnélek jól megnézni. - suttogja a fülbe.
Visszafekszem az ágyra, miközben figyelem, ahogy a kezét a nadrágjába
csúsztatja és megsimogatja magát. Intenzív pillantásától
összerezzenek. Szélesre tárom a lábamat, és ő teljes figyelmét meztelen
testemnek szenteli, miközben én mindent megmutatok.
Az ágy besüpped, ahogy elhelyezkedik a lábaim között, és fejével a puncimhoz
hajol. Érzem a lélegzetét a puncimon. Szélesebbre tárom a lábamat, és hallom,
ahogy magában morog:
- Meg kell kóstolnom téged! Tudnom kell, hogy Luke-nak, mi hiányzik. Milyen
testvér lennék, ha nem vágnám az arcába, hogy én voltam az első?
Egy hosszú nyalintással végig nyalja a csiklómat.
- Logan! - panaszkodom.
- Tetszik? Tetszik, hogy a bátyád megkóstolja az édes kis puncidat?
- Istenem! - könyörgök. Szavai megbotránkoztatóak, de izgatóak.
- Kóstolta meg már férfi korábban, Sarah? – szorítja meg erősebben a
combjaimat.
- Nem. Csak te. - nyugtatom, kimondva a szavakat, amelyek nemcsak igazak, de
tudom, hogy tetszeni fognak neki.
- Meddig jutottál korábban? Mondd el. Ki akarok törölni minden olyan
gondolatot a fejedből, melyek egy másik férfira emlékeztetnek.
- A csókolózásig és simogatásig. - vallom be.
- Meztelenül? - morog.
- Nem. Ruhán keresztül. – morgom. Felemelem a csípőmet, és megpróbálom
visszahúzni a száját a puncimra.
Érzem, hogy a puncimba mosolyog és ismét végig nyal.
- Luke-é lehet a puncid, mert én nyaltalak ki először. Tőlünk mindent megkapsz
bébi, amit csak akarsz. Bassza meg, nem tudok ellenállni neked. Bármit kérhetsz
tőlem.
Még egyszer végig nyal, mielőtt felcsúszna a testemen és megcsókolna.
Amint a nyelve átcsúszik az ajkamon megkóstolhatom saját ízemet, amitől
teljesen beinduok.
- Olyan édes ízed van, hercegnő. Szereted az ízedet? - dünnyögi a számba.
- Igen! – sóhajtok, ahogy megcsókol.
Logan lenyúl, és kiveszi a farkát a nadrágjából. Széles makkját végig csúsztatja
punci ajkaim között. Annyira forró és kemény. Érzem, hogy a lábaim remegni
kezdnek.
- Ölelj át a lábaddal, hercegnő! Elélveztetlek, és te tocsogni fogsz.
Átkarolom a lábammal, és ő a farkát fel-le csúsztatja sima
punciajkaimon. Erotikus és nem hasonlítható semmihez, amit korábban
éreztem. A szájával alaposan felfedez. Harapja, nyalja a nyakamat, a számat, a
melleimet. Nem tudok mozdulni, csak ölelem és hagyom, hogy azt csináljon
velem, amit akar.
- Ne ingerelj! Nem tudom tovább visszafogni magam, ha így mocorogsz. -
morog, és felgyorsítja a sebességét. Morgásának hangja átlendít, és úgy érzem,
hogy felrobbanok. A karjaim és a lábaim lüktetnek az orgazmustól, és úgy
érzem, hogy a testem lebeg. Érzem, hogy Logan meleg spermája a hasamra
spriccel, mire örömmel felnyögök.
- Olyan, mintha ismét tizenhat éves lennék, és nem tudnám kontrollálni a
farkamat. Jézusom, azt hiszem, hogy még soha nem voltam ennyire kemény az
életben. És mindez neked köszönhető. - mondja, miközben kirohan a fürdőbe.
A hasamra nézve látom szenvedélyünk maradványait, és belemártom az
ujjamat. Logan megkóstolt engem, és én is kíváncsi vagyok, neki milyen az íze. A
számba veszem az ujjam és lenyalom róla a sós spermát. Nem tehetek róla, de
elmosolyodom. Többet akarok. Az ujjaimat ismét belemártom a hasamra
fröccsenő spermába, hogy tovább kóstolgassam, de mielőtt megtenném, Logan
megragadja a csuklómat.
- Elég! Ha tovább folytatod, jól megbaszlak. - ugatja, mintha az ötlet
kiakasztana.
- Mit? Mitől lettél hirtelen ilyen feszült?
- Nem szeretném, ha bármi olyat megtennél, amit nem akarsz.
Elhúzódom tőle, hogy bemeneküljek a fürdőszobába, de mielőtt le tudnék
szállni az ágyról, a hátamra fordít és rám mászik.
- Elhiheted, húgi, alig tudom kivárni, hogy a farkam a szűk kis punciba
tehessem, de szerintem Luke-nak kell az elsőnek lennie. Tehát, most nagyon
sok önuralmat gyakorolok azzal, hogy nem baszlak meg. Különben is, így
megkapom a segged. Mindig is seggfej voltam. - mondja kacsintva.
Döbbenten felsikoltok, amikor Logan a hasamra csap és könnyedén
megharap. Nevet és emlékszem, mennyire szeretem a játékos Logan-t.
Felnézek rá, és megkérdezem, amit tudni akarok.
- Mi lesz most?
Logan felveszi a padlóról a lehajított ingét, és mozdul, hogy letörölje a spermát
a testemről.
- Most elcsábítod Luke-ot.
Kijelentésétől sokkosan felállok, teljesen megfeledkezve a meztelenségemről.
- Mit? Hogy elcsábítsam? Amikor innen elviharzott, nagyon dühös volt, és azt
hiszem, talán kissé undorodott is. Nem hiszem, hogy ennek akár csak a
gondolatát is szeretné. - Ujjaimat kettőnk között mozgatom oda-vissza.
- Bízz bennem, hercegnő, ő akar téged, de ha valami feldühíti, akkor az az, hogy
én ízleltelek meg téged először. - Felkap, és az ágy közepére dob. - Ne mozdulj!
- morogja, miközben kimegy a szobámból, hogy pár pillanattal később egy
nyakkendővel a kezében térjen vissza.
- Kezeket a fejed fölé! - követeli. Gyorsan megragadja a csuklóimat és odaköti
őket az ágy fejlécéhez.
- Ideje aludni. Holnap pedig majd foglalkozunk azzal, hogy megpróbáljuk Luke-
ot kiengesztelni.
Lekapcsolja a lámpát, és a csípőmet simogatva mellém fekszik.
- Istenem, imádom a testedet, olyan selymes és lágy. Két férfi befogadására
terveztek. Olyan, mintha egyenesen nekünk lennél teremtve. - mondja halkan,
szorosan magához ölelve.
- Hm ... Logan? Miért vagyok az ágyhoz kötözve? Komolyan!
- Így fogsz aludni. Két férfi van, az életedben. Nos, hamarosan kettő lesz. Két
férfi, akik sok időt akarnak benned tölteni. A tested mindig nyitott kell, legyen a
számunkra. Ha az ágyhoz vagy kötözve, tudom, hogy bármikor átfordulhatok,
és bármikor benned lehetek. Nincs különösebb jelentése. Most aludj egy kicsit!
***
VÉGE