Professional Documents
Culture Documents
Jézus Krisztus Szupersztár
Jézus Krisztus Szupersztár
Kódja: SVM001
Filmes megoldások...................................................................................................................14
Egyéb társadalmi adoptációk....................................................................................................14
Vallási adoptációk.....................................................................................................................15
Összegzés..................................................................................................................................16
Felhasznált irodalom.................................................................................................................17
1
2
Bevezetés
3
Műfaj
Maga a rockopera műfaja nem túl régi találmány. Az 1960-as években kezdett elterjedni. A
műfaj kialakulásához elengedhetetlen volt a könnyűzene műfajának fejlődése. A könnyűzene
jeles képviselői a 60-as években jellemzően a woodstock-i fesztiválról kerültek ki. Látni
fogjuk majd az elemzés folyamán, hogy elő fog kerülni Jimmy Hendrix neve, valamint a kor
másik legnagyobb szerzeménye a Hair is. A rockopera műfaja eltér a hagyományos értelembe
vett operáétól. Dramaturgiailag a rockopera lazán egymáshoz fűződő zenék egysége, ahol
nem jellemzők a párbeszédek.1 A rockopera műfaja minden esetben egy együttes által
létrehozott történetet, vagy valós történetet, életkoncepciót igyekszik elbeszélni egy albumnyi
zenén keresztül.2
A rockopera története
1966 Július 4-én az RPM Magazin, amely egy torontói magazin, beszámolt arról, hogy
Bruce Cockburn, valamint William Hawkins egy rock operán dolgoznak. Indokuk pedig
roppant egyszerű volt: Írni kell valamit.
Arról, hogy melyik is volt az első igazi rockopera maguk a szerzők sem tudnak teljesen
egyetérteni. Neil Strauss szerint, aki a New York Times újságírója azt állítja, hogy az
S.F.Sorrow album, amit a „The Pretty Things” nevű együttes szerzett volt az első rockopera,
zenéjében. Pete Townshend3 tagadja ezt az állítást, mivel a kritikusok a The Who „Tommy”
című albumával hasonlították össze, ami igazából egy vak, néma és süket férfiról szól, akinek
a családjával történő mindennapi életét mutatták be.4 Olyan neves együttesek írtak rockoperát,
mint a fent említett a „The Who” vagy a „Nirvana.”
Az általunk nagyító alatt vizsgált rockopera, a Jézus Krisztus Szupersztár volt az első
olyan mű, ami nem csak zenében hanem film verzióban is megjelent. Az Andrew Lloyd
Webber és Tim Rice által 1970-ben megkomponált Krisztus történetet Norman Jewison vitte
vászonra 1973-ban, ekkor a Broadway-t is meghódította. Még ugyanebben az évben Oscar
díjra, a két főszereplőt, Ted Neeley-t (Krisztus) valamint Carl Anderson-t (Júdás) 1974-ben
Golde Globe díjra jelölték.5
1
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/198.html
2
https://en.wikipedia.org/wiki/Rock_opera#cite_note-nyt-3
3
Ma is élő többszörös díjnyertes rockgitáros
4
https://en.wikipedia.org/wiki/Tommy_(The_Who_album)
5
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A9zus_Krisztus_szuperszt%C3%A1r_(film)
4
Szereplők
Főszereplők
Krisztus: Ted Neeley, 1943-ban született Texas államban, Ranger-ben, színész, énekes,
zeneszerző és dobos. Már 22 évesen megkötötte együttesével az első szerződésüket a Capital
Records kiadóval. Kétség nem fér hozzá, hogy élete legnagyobb műve a Jézus Krisztus
szupersztár, ahol a vékony, mégis jellegzetes hangfekvése miatt kiválóan alkalmas a pozitív
megítélésű szereplők eljátszására. Élete során még évtizedeken keresztül alakította Jézus
szerepét. Érdekesség, hogy a Jézus Krisztus Szupersztár szereplőválogatásában eredetileg
Júdás szerepére pályázott. Élete során több musical-ben, illetve filmben is szerepelt, így
például a Hair-ben, vagy a Quentin Tarantino által rendezett Django elszabadul című
filmjében. 1992 és 1997 között mintegy 1700 alkalommal játszotta el Krisztus szerepét.6
Iskariótes Júdás: Carl Anderson (1945 Február 27, Lynchburg, Virginia – 2004 Február 23.
Los Angeles)
Eredetileg Benjamin Veeren kapta meg a szerepet, de pont a Broadway valamint Los
Angeles-i bemutató előtt betegedett le Veeren, így Anderson vehette át a szerepet. Eredetileg
is tartalékszereplő volt. A színpadi megjelenésnél tehát Anderson volt jelen, viszont
érdekesség, hogy egy másik rockopera kedvéért otthagyta a produkciót, még mielőtt filmre
vehették volna a történetet. Azonban ezt a produkciót két hét után otthagyta, hogy Izraelbe
repülhessen, ahol Neeley-vel és Elliman-nel (Mária Magdolna) megkezdhessék a felvételeket.
Számos más filmekben játszott szerepet, amelyeket most a teljesség igénye nélkül ide
sorolnék: The Blakc Pearl, The Color Purple, Act of love, Fantasy Hotel. Pont egy Jézus
Krisztus Szupersztár turné alkalmával, ami 2002-ben kezdődött meg, egy autóbalesetet
szenvedve jutott kórházba, ahol megállapították nála a leukémia betegségét, ami elvitte
életét.7
Mellékszereplők
Mária Magdolna: Yvonne Elliman (1951 December 29, Honolulu, Hawaii) énekes.
Leginkább zenei vonalon ért el sikereket. 1969-ben, Londonban kezdődött meg a karrierje.
Nem látott kiutat abból az életből, amit ekkorra már megutált, mígnem Rice és Webber fel
6
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ted_Neeley
7
https://en.wikipedia.org/wiki/Carl_Anderson_(singer)#Discography
5
nem fedezték, és megkérték, hogy énekelje fel és játssza el Mária Magdolna szerepét. New
Yorkban folytatta életét, és itt is épített utána karriert.8
Poncius Pilátus: Barry Dennen (1938. Febuár 22, Chicago, Illinois, - 2017 Szeptember 26,
Burbank, Kalfornia)9
Péter apostol: Philip Toubus
Kajafás: Bob Bingham
Heródes: Josh Mostel
Biblia-adaptációk társadalmi, vallási és filmes hátterének vizsgálata
8
https://en.wikipedia.org/wiki/Yvonne_Elliman
9
https://hu.wikipedia.org/wiki/Barry_Dennen
6
A cselekmény bemutatása és összevetése az 1970-es évek társadalmi
hátterével
Első jelenet
A főcím elején megérkeznek a hippik, akik egy hippi busszal érkeznek meg a
cselekmény helyszínére, és gyors kipakolás után elkezdik felvenni a szerepeket. Úgy
gondolom, hogy ez egy egyértelmű utalás arra, hogy nem sokkal korábban a még woodstocki
fesztivál utáni első generáció megkezdi a dolgozók világába való beállást.
Az első nyolc perc, ami a főcímdal után következett Iskariótes Júdás bemutatkozása.
Ez ismételten egy jelképes utalás lehet arra, hogy nem sokkal korábban még egyáltalán nem
számítottak az afro-amerikai állampolgárok egyenrangúnak a többi állampolgárral szemben.
Nem merném egyértelműen azt állítani, hogy a rasszizmus ilyen jelleggel jelen van az 1973-
as produkcióban, de jelképes beszédként tekinthető, hogy pont egy fekete bőrű színész
alakítja az áruló szerepét. Nem véletlen, hogy egy pesszimista képet fest Jézusról, és ez által a
saját világát mutatja be, aki pesszimistán látja a dolgok alakulását. Saját magát, mint a
józanság hangját mutatja be. Azt hiszi, hogy ő tudja jobban, hogy mi fog történni.
Második jelenet
A korhűséget nem akarták itt még annyira megjeleníteni. Ez nyilvánvalóan egy kritika
Jézus korával szemben, amiről talán azt gondolhatták a hatvanas évek végén, hogy nem kell
olyan komolyan venni. A keresztyénellenességet jól jelképezi az is, hogy a „Peace” jele a
megtört keresztből származik. Például rendkívül szórakoztató az a fajta hűtlen ábrázolás,
mikor a katonák azokkal a szemmel láthatóan házi készítésű lándzsákkal vonulnak, de ott van
mögöttük a rideg valóságot10, és a kor jellemző helyzetét bemutató fegyveres kíséret is.
Harmadik jelenet
A helyszín egy katakombára hasonlít. Olyan szavakat adnak Jézus szavába, ami eleve
tévtanítás. Jézus sosem mondta azt, hogy éljünk a mának, hanem azt mondta, hogy „Ne
aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a
maga baja.” Itt Jézussal pedig azt mondatják, hogy éljünk a mának, ami a Carpe Diem
gondolata. Azonban ezt sosem tanította Jézus, valamint herezis is. Elvégre Jézus megváltó
műve, egésze arra néz, ami történni fog, és ami megvalósul közöttünk, nevezetesen a
mennyek országa, amely már köztünk, testvérek között van, és a jövendőbeli mennyek
országa, ahol majd együtt lehetünk az Atyával. Ebben a jelenetben megjelenik Júdás, aki
10
Vietnami háborúra való utalás
7
egyértelműen arra utal, ami megint nem bizonyított tény, hogy Mária Magdolna, aki szintén
jelen van a jelenetben, prostituált volna. A jelenet végül azzal zárul, hogy meglepően a
korábbi hamis Jézushoz képest most egy hihető Jézus képét mutatták be.
Negyedik jelenet
Ebben a jelenetben mutatkozik először be Kajafás főpap, akinek a hangszínezete
egyértelműen bariton. Így nyer értelmet Jézus magas, tenor hangja, valamint Júdás magas
hangja is. Nyilvánvaló az utalás, ki a történet hőse és ki a főellenség. A főpap besúgójának is
vékonyabb hangja van, ami jellemző az álságos, áruló „kígyó” szerepre.
Ötödik jelenet
Jézus megkenése Betániában. Idáig is vélhető volt, de már biztos, Máté 26 és Márk 14
alapján. Ebben nem találtam egyértelmű utalásokat a kor társadalmi kérdéseivel kapcsolatban.
Mindazonáltal az ötödik jelenetig kellett eljutni, hogy a korhűségen és a Bibliai történethez
hűségesen mutassák be a jelenetet.
Hatodik jelenet
Ekkorra már a korhűség egész magas szinten volt a berendezési tárgyak tekintetben a
film, amíg a farizeusokat be nem mutatták egy állványon, amin teljesen egyértelműen
látszódik, hogy nem készülhetett volna Jézus idejében. De a hely, ahol vannak, egyértelműen
a Jeruzsálemi templomot hivatott bemutatni. Ebben a jelenetben vonul be Jeruzsálembe Jézus,
és a főcím után ismét felhallatszik az a Jézus Krisztus Szupersztár főcímzenéje. Figyelemre
méltó, hogy a mainsong-ból mindig egyre több részletet hallunk, ahogy haladunk előre a
cselekménnyel. Csak ebben a jelenetben tűnt fel Kajafás öltözete, ami a legnagyobb
jóindulattal sem nevezhető korhűnek. Még palást talán, és a farizeusok öltözete is, de Kajafás
mellvértjét és a hozzá tartozó láncot, alighanem lehetetlen lett volna így elkészíteni annak
idején. Mikor Kajafás elmondja a farizeusoknak, hogy Jézusnak meg kell halnia, akkor
látszódik a farizeusok összenézésén, ami nyilvánvalóan egy beállított elem, hogy ők maguk
sem a halálra gondoltak, mikor Jézus útból való elrakását vették célul.
A bevonulás jeleneténél még van egy dolog, ami egyáltalán nem korhű. Mégpedig az, hogy
Jézus Krisztus nevét kiáltja a nép. Ezt Péter mondta először és hitvallás volt azt mondani,
hogy Jézus a Krisztus. Ezt a nép nem mondhatta. Ezt a rockopera pár másodperccel később
úgy javítja, hogy a tömeg „J.C.”-t énekel.
8
„J.C. Would you fight for me?” – A politikai megváltó várása.
„J.C. Would you die for me?” – Jézus arcának ledöbbentsége, nem hiszem, hogy valós
lehetett, hiszen Jézus tudta, mi vár rá. Itt üti fel a fejét legjelentősebben, azaz utalás, amit az
egyéb társadalmi adoptációkban fejtek ki.
Hetedik jelenet
Összeér korhűségben az Amerikai Egyesült Államok és Jézus kora. Ugyanis a
megjelenő táncosok azt a népet hivatottak bemutatni, akik Jézust, mint az elnyomó Római
hatalom alól való felszabadító, mintegy partizánharcosra kívánnak tekinteni. Ez pedig hasonlít
arra, mikor Nixon helyett Kennedy-t választották meg az Egyesült Államok vezetőjének,
akiről azt remélték, hogy majd megoldást fog hozni a vietnámi háború ínséges szakaszába. A
háttérben megjelennek a katonák, de azok nem készenlétben vannak, hanem csak lazán ott
állnak.
Itt érdemes megállni egy gondolat erejéig. Nincs öreg szereplő a katonák között. Ezt
azért tartom egy rendkívül fontos mellékszálnak, mert ez teljesen egyértelműen a vietnámi
háborúra való utalás, amiről még a későbbiek során rátérünk.
A hippi mozgalom teljesen egyértelműen háborúellenes mozgalom volt a Vietnámi
háború idején. Így a szimbolizmus teljesen egyértelmű a ’70-es évek Egyesült Államokbeli
utalás és a Római Birodalom Jeruzsálem területe alatti megszállás között.
Az előző mondatom pedig bizonyíték arra, hogy igazából akármelyik kontextusba bele
tudnánk tenni. A besorozható hippik tekintetében ugyanúgy igaz a megelőző mondat, mint a
Jézus korabeli konzulátus római hadserege a köznéppel szemben való megnyilvánulása
tekintetében. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a katonák gyülekeznek a
háttérben. Ez kifejeződése lehet annak, hogy az állampolgárokat ne Vietnámba vigyék, hanem
épp ellenkezőleg, hozza őket haza az állam. Ekkor pedig Jézus ajkáról felhangzik a mainsong
egy dallamának részlete.
9
követni, annak el kell hagynia Óemberét és Krisztust kell követnie. Nem szeretném ebbe azt a
párhuzamot belelátni, hogy a hippiknek is be kell állni az Egyesült Államok kormányának
imádatába, annak érdekében, hogy megvalósulhasson az amerikai egyesült világ.
Nyolcadik jelenet
Egyszerűen találkozunk Pilátussal. Érződik a karakterén a valós kétkedése, mely
szerint semmi rosszat nem talált ő maga Jézusban, mégis mindenki Pilátus nevét kiabálja. Ez
pedig kísérti, mivel a későbbiek során valóban kiáltozni fognak, és azt fogják követelni, hogy
feszítesse keresztre Krisztust.
Kilencedik jelenet
Jézus megtisztítja a templom előterét. Őszintén ezt minden mélyebb háttér nélkül, csak
élveztem, ahogy a képeslaptartó állványtól (ami teljesen életidegen) az automata fegyveren
keresztül át a kaparójukat a kezében himbáló tyúkkereskedőig megtalálható volt minden, úgy
ez a jelenet egyszerűen csak élvezhető volt.
Tízedik jelenet
Krisztus elmondja ebben a jelenetben, hogy már három éve próbálkozik, de
harmincnak tűnik. Nos, ha csak szigorúan véve a kánoni szinoptikusoknál maradunk, akkor
tudhatjuk, hogy Lukács evangéliumában is már Jézus tizenkét éves korában is tanított a
zsinagógában.11 A leprások jelenete egyértelműen arra utalhat, hogy a kormányzással
szembeni kisebbség még mindig jóval nagyobb többségben van, akik meg tudják buktatni az
Egyesült Államok kormányát.
Tizenegyedik jelenet
Mária Magdolna leghíresebb éneke, amely legalább annyira ismeretes, mint maga a
mainsong. Lehetséges, hogy Mária Magdolna többet érzett volna Jézus iránt. Azonban az
evangéliumok vizsgálatakor egyes tudósok arra következtetnek, hogy Mária Magdolna talán
Jézus felesége lehetetett. Egy nő, akivel együtt élt volna Jézus, aki ráadásul saját bevallása
szerint prostituált volt. Ezek megint csak a sztereotíp gondolatokat igyekeznek erősíteni
11
Azonban ha megkapargatjuk kicsit a korabeli heretikus hagyományozástörténetet, akkor megtalálhatjuk annak az
esetét, amikor Egyiptomból visszaköltözve vándoroltak József, Mária és Jézus, egy folyón kellett átkelniük, ahol egy
óriásra nőtt szerecsen szolgának az volt a feladata, hogy a vállán vigye át egyik partról a másikra az arra vándorlókat.
Mikor pedig Jézust vitte át, akkor megjegyezte a szerecsen a hatéves gyermek Jézusnak, hogy ilyen nehéz embert még
sosem vitt át, mint ő. A hatéves gyerek Jézus erre pedig csak annyit tudott felelni: Ez azért van így, mert velem együtt
a világ terheit is elhordoztad.
10
azokban az emberekben, akik nem ismerik Jézus valódi tettét, munkáját, és magát Jézust, mint
személyes megváltójukat. Itt ütötte fel a fejét már másodszor az a tény, hogy a rock operát
objektív szemmel tekintő nézőket negatív irányba befolyásolják Jézus személyét illetően a
rendezők.
Tizenkettedik jelenet
Minden alkalommal mikor Júdásról szóló rész következik, erőteljes elektromos gitár hangjai
hallatszódnak. Nyilván ez arról is szól, hogy az elektromos gitár erőteljes hatásvadász
hangzást tud kialakítani, valamint sokkal jobban lehet vele sötét hangzást visszaadni, mint egy
zongorával. A következő felvetés lehet, hogy a rendező részéről már csak tudatalatti jelenség
volt, de minden egyezett a film megrendezésekor Carl Anderson és Jimmy Hendrix között.
Júdás megjelenéseinél mindig elektromos gitár hangzik fel, amiről tudjuk, hogy Jimmy
Hendrix nagy mestere volt. Valamint életkorban is megegyezett a két személy, nem beszélve
a származásról. Igaz Carl Anderson 28 éves korában forgatta a filmet, de már 27 éves korában
is tagja volt a Jézus Krisztus Szupersztár rockoperájának. 12 Itt hangzik el először Júdás neve.
Mégpedig a mennyei kórusból. Az örök teológiai kérdés továbbra is rejtély marad. Júdás
árulása, a szükséges rossz volt vagy pedig tényleges gonosztett?
Tizenharmadik jelenet
Ezt a zenét a következő szöveggel ismertem, de ettől függetlenül az itt elhangzott
énekszöveggel sincs semmi bajom.
Kenyered és borod táplál engem
Te gyógyítod szívem hogyha fáj
Maradj velem, úgy kérlek Jézus, maradj velem
Tied vagyok Neked élek már!
Amíg Veled járok én az úton
Minden gondom messze-messze száll
Maradj velem, úgy kérlek Jézus, maradj velem
Tied vagyok Neked élek már
Leborulva hálát adok Néked
Ajkamról most hála dala szál
12
Jimmy Hendrix-re való utalás, a „27-esek klub”-jának „alapítója”. Ez a klub arról „szól”, hogy a legnagyobb
rock-zenészek mind meghaltak 27 éves korukban. Ebbe a társaságba tartozik Jimmy Hendrix, Janis Joplin, Jim
Morrison, Kurt Cobain, Mia Zapata, Amy Jade Winehouse és még sokan mások.
11
Zseniális! Habár azt nem tudjuk, hogy az utolsó vacsora tényleg a Gecsemáné kertjében lett
volna, mégis zseniálisnak találom ezt a képi játékot, ahol megjelenítették Leonardo Da Vinci
utolsó vacsoráról készült festményét.
A Gecsemáné kertjében, Jézus szólójánál sokkal jobban antropomorfizáltak, mint azt az
evangéliumokban olvashatjuk. Az egész Gecsemáné jelenetben nem érzékelhető már az
áthallás a kor aktualitására, kivéve a Jézus – Kennedy párhuzamot. Egy jelenet kimarad, ami
mindenképpen említést érdemelne. Mégpedig amikor levágják a szolga fülét, és a gyermek,
aki vélhetően Márk evangélista volt, elmenekül. Mivel a dal szövege pont arról szól, hogy ők
majd evangélisták lesznek, akik megírják Jézus történetét, előre mutatja a történelmet.
Mindazonáltal a bibliai történet pontos átadását hiányolom.
12
Tizennegyedik jelenet
Dúr hangnemben ismét felhallatszódik zongorán a mainsong, mintegy előrevetítve, mi
várakozik ránk. Ahogy Jézust viszik Kajafás elé, pontosan úgy mutatják, mint a hatvanas évek
USA-jában megszokott bármely tárgyalására vonuló elítéltet, aki elé odaugrik a riporter és
mindenféle kérdésekkel bombázzák.
Tizenhetedik fejezet
Jézus Heródes előtt. Megérkeztünk a liberalizmus fellegvárának legcirkuszibb
jelenetéhez. A legzavaróbb a szexuális liberalizmus, nem az a fajta liberalizmus, amivel ma
találkozhatunk.13
Tizennyolcadik jelenet
Az által, hogy Mária Magdolna és Péter megpróbálják Jézust meggyőzni arról, hogy
kezdjék elölről mindazt, amit elkezdtek, lehet érzékelni, hogy mindnyájan tudják, súlyos
következmények lesznek. Itt lehet ismét a vietnámi, háborús vonalra áthallani.
„Újrakezdhetnénk, kérlek?” Felkiáltás mindenféleképp azt akarja érzékeltetni, hogy a háborús
helyzet, olyannyira megviselte már az Egyesült Államok társadalmát, hogy újra akarnák
kezdeni a világgal szembeni viselkedésüket, és a háborúk nélküli állapotra vágyakoznak
vissza.
Tizenkilencedik jelenet
A szükséges rossz és a harmadik legismertebb zene az egész rockoperából, Júdás
vallomástétele.
Huszadik jelenet
Jézus a szanhedrin előtt. Hiányolom a Biblia-hűséget. Ugyanis a nem játszották el azt
a jelenetet, amikor a nép választhatott Barabbás és Jézus szabadlábra helyezése között.
Huszonegyedik jelenet
Kezdődik a végefőcím, a mainsong-gal.
13
Azzal értünk egyet, aki velünk egyetért.
13
Filmes megoldások
Nem tudtam ignorálni azt a nagyon erős nézetet, miszerint Jézust a pontosan tíz évvel
korábban meggyilkolt, John Fitzgerald Kennedy párhuzamába állították. Kennedy elnök a
vietnámi háború ideje alatt kormányzott. Ekkor pedig folyamatosan egyre fiatalabb hadba
állítható katonákat küldött a vietnámi háborúba, akiket egy évvel a besorozásuk után le is
14
szereltek. Ezt hívatott bemutatni a méltán híres Hair musical is. Kennedy szerette volna, hogy
ha a vietnámi háború véget ért volna, azonban politikai ellenfelei előtt sem szerette volna a
gyengeség jelét mutatni, ezért a következő nyilatkozatot tette:
„Kimondhatjuk, hogy ez az Ő háborújuk. Ők azok, akiknek győzniük vagy veszíteniük kell.
Segíthetjük Őket, felszereléseket adhatunk nekik, küldhetünk oda embereket, tanácsadókat, de
nekik – a vietnámi embereknek – kell megnyerni a kommunisták elleni háborút. Felkészültünk
arra, hogy tovább segítsünk. De nem hiszem, hogy a háború megnyerhető, ha az emberek nem
támogatják ezen erőfeszítéseket. Véleményem szerint az utóbbi két hónapban a kormány
elvesztette a kapcsolatot az emberekkel.”14
Az általunk vizsgált rockoperában pedig ugyanennek a józanságnak a hangját hallhatjuk
Krisztustól is. Igaz, hogy a Gecsemáné kertjében megtörtént csitítások valóságban is
megtörténtek, de lehetetlen ezt a párhuzamot nem észrevenni.
Vallási adoptációk
Leginkább a hiányát tudom felhozni. A legelső jelenetek között egy olyan mondatot
adtak Jézus szájába, ami egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Ez a korábban említett Carpe
Diem mondata. Jézus azt mondta, hogy minden napnak megvan a maga baja. Nem pedig azt,
hogy éljünk a mának, mert ez a kettő teljesen mást jelent. Ez tehát eleve egy hazugság. A
harmadik és tizenegyedik jeleneteket ha az ember objektíven, nem már Krisztust elfogadott
élettel nézi ezt a rockoperát, akár még veszélyes is lehet a mai liberalista felfogás világában.
Hiszen egy valós Krisztus-t valóban csak az tudna eljátszani, aki maga is megtért hívő ember.
Egy színész, egy rendező erre képtelen.
Hiányzik egy pár olyan megmozdulás az egész rockoperából, ami a valóságban
megtörtént. Ilyen például a Gecsmáné kertjében levő levágott fülű rabszolga jelenete vagy
amikor a nép Barabbást választotta ahelyett, hogy Jézusnak kegyelmezett volna meg. Ezeken
felül pedig a koponya hegyen történteknél nem szerepel a Jézus mellett ugyancsak keresztre
feszített két latorral történt kommunikáció. Ezeken túlmenőn pedig a kereszt jelenetét nem is
akarták túlbonyolítani. Direkt meghallgattam az 1970-es zenét is, ahol például lehet hallani,
hogy Jézus többször is kiált azért, mert szomjas, ami a valóságban megtörtént, a zenében is
benne van, de a filmen már nem mutatták, mint ahogy még sok mást sem.
A nézők legnagyobb átverését mégsem ebben látom, hanem abban, hogy egyszerűen
halottnak hagyják Jézust. Nem szól a legfontosabbról, a feltámadásról és nem szól arról sem,
14
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vietn%C3%A1mi_h%C3%A1bor%C3%BA#Kennedy_%C3%A9s_D%C3%A9l-
Vietn%C3%A1m
15
hogy mi volt a valós értelme Jézus halálának. Innen lehet leginkább tetten érni, hogy ez a
világ legnagyobb történetén keresztül átpasszírozott, a ’60-as, ’70-es évek Amerikájának
politikai, és társadalmi kritikája.
Összegzés
Andrew Lloyd Webber, Tim Rice és mindenki, aki készítette ezt az első és a
Broadway-t meghódító rockoperát a világtörténelem legnagyobb történetéről, méltók arra,
hogy még sokáig megemlítsék nevüket. Habár nem szeretném piedesztárra emelni a szerzők,
rendezők munkáját, de jó minőségű munkát adtak ki kezeik közül.
A legutolsó jelenetet direkt az összegzésre tartogattam. Itt hirtelen összetalálkozik
minden és mindenki. Filmes szempontból nem ez lesz a világtörténelem legjobb zárójelenete,
mert egyszerűen arról van szó, hogy visszaszállnak arra a buszra, amivel megérkeztek a
forgatás helyszínére. Majd miközben felszállnak a buszra, visszatekintenek Krisztusra a főbb
karakterek egyenként.
Mint ahogy azt a bevezetőben is említettem jómagam is kedvelem a rockoperákat,
ezen felül pedig a kor zenei hagyományait is. Kifejezetten kedvelem a Woodstock után
megjelent amerikai rock zenéket, így a Jézus Krisztus Szupersztárban szereplő zenék is részét
képezhetik annak a repertoárnak, amiről méltán mondhatom, hogy megkedveltem, de annyira
nem, hogy más olyan embernek ajánljam, akiről tudom, még nem jár Istennel.
Léder Tamás
V. éves hallgató
16
Felhasznált irodalom
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/198.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Rock_opera#cite_note-nyt-3
https://en.wikipedia.org/wiki/Tommy_(The_Who_album)
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A9zus_Krisztus_szuperszt%C3%A1r_(film)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ted_Neeley
https://en.wikipedia.org/wiki/Carl_Anderson_(singer)#Discography
https://en.wikipedia.org/wiki/Yvonne_Elliman
https://hu.wikipedia.org/wiki/Barry_Dennen
17