Igor S.

Popovi
é

ATöKEL
ETEs
ÁLlASI
NTERjú
A TÖKÉLETES
ÁLLÁSINTERJÚ
 Igor S. Popovié

A TÖKÉLETES
ÁLLÁSINTERJÚ

�
�
AKADÉMIAI KIADÓ
 Az eredeti rnű:
Igor S. PopoviéWinning at Job Interviews
English language edition published by Hadder Education of London,
part of Hacbette UK.© Igor S. Popovié, 2010

Fordító: Fügedi Tímea

ISBN 978 96305 9115 7

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja

1117 Budapest, Prielle Kamélia u. 19.

www.akadérniaikiadó.hu

Első magyar nyelvű kiadás: 2012

© Fügedi Tímea, 2012

©Akadémiai Kiadó, 2012

A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó igazgatója

A szerkesztésért felelős: Pomázi Gyöngyi

Projektvezető szerkesztő: Kácsor Lóránt

Szerkesztő: Szala Boglárka

Termékmenedzser: Kiss Zsuzsa

Tördelő: Laczkó László

Fedélterv: Markó Natália

���t?�
Készült a Gyornai Kner Nyomda Zrt.-ben,

a nyomda alapításának 130. esztendejében.

Felelős vezető: Fazekas Péter vezérigazgató

www.gyornaikner.hu

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás,

a rádió- és televízióadás, valarnint fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.

Printed in Hungary
 TARTALOM

A szerzőről........................................................................................................................................... ll
Bevezetés................................................................................... ................ .........................................
. . 13
Amit megtanítanak az egyetemen ........... ................................................... ...................
. . 13
Amit nem tanítanak meg az egyetemen....................................................................... 14
Az elhanyagolt készségek fontossága ........................................................................... 15
Miért írtam meg ezt a könyvet? .. ................. ............. ............................................ ........
. . . . 16
A könyv célja............................................................................................................................... 16
Akiknek minden sikerül.............................. ........................... .............................................
. . 17
Sikerstratégiák .................................................................. ................................ ......... ............ .
. . . . 18
Szakmai segítség....................................................................................................................... 18
Munkakeresés ............................. ... ........................... .............. ...................... .........................
. . . . . 18
Magadra utalva........................................................................................................................... 19
Állásinterjók . ..............................................................................................................................
. 19
Hogyan veheted minél nagyobb hasznát ennek a könyvnek?........................... 20
Az etika kérdése ........................................................................................................................ 21
l. Mit keresnek a munkaadók? ........................................................................................ 23
Amikor az oroszlán egerészni tanul, szűkös évek jönnek.................................. 23
Karrier és a munkahelyek biztonsága ............. . ............................................................
. . 26
Az ideális alkalmazott: a génsebészet álma .......... .................................................... . 29
Készítsd el a házi feladatodat: Tudj meg minél többet a munkaadóról! ... . 32
Önéletrajz és kísérőlevél ........................................................... ........................................... . 36
2. Mit tudsz felajánlani? ......................................................................................................... 50
Személyes mérleg (a te saját+/- egyenleged) ...................................... ...... ............ . . 50
A hibáid kiküszöbölése és a gátló tényezők semlegesítése ............................... 57
Az interjúhoz szükséges készségek és az előadásmód fejlesztése ................ 59
3. Add el magad! ..................................... ...... .. ......... .. ....................... .. ....................... ..........
. . . . .. . . . 63
A megjelenésed: öltözz a szerepednek megfelelően ................... ......................... . 63
Az interjú lényege önmagad bemutatása.................................................................. .. . 65
 Az interjúztató értékelése . . . .. ...... ............ .. ... ... .............. .. . .... . .......... .... .. . ..... . . .
... . . . . . . . . ... . ... .. . . . 74
Az interjúztatók gyenge pontjai és következetlenségei .... . ................. . ...... . ...... . .. 80
4. Az interjúk fajtái és az értékelési eljárások .. .... .. .... .. ..... . . .. ... .. . .... . . . .
... .. ... ...... . ..... 86
Átvilágító interjú... .. ........... .. . . ......... .. .. . ..
... . ... . . . . .. ... .. . . . . ...... .. . . ....................... . ........ . ................. . 86
Felsőoktatási állásbörzék interjúi . . . . . . ........ ....... ........ ........ . .... .... .... . . ... . ... .. .. ... . .. . . . . .. ... .. . .. . 86
Telefonos interjú ........... . . .. ..... . ............ ..... . ....... .
... .... . . . .. . . . .................. . ................. . ............. .. . ..... 87
Versenyeztető interjú . .. ... .. .............. .. . ..... .... .
.. .. .. . .. . . . . ... ..... . ..... .. . .. . . ........ . ...... . . .. ..... . . .
.. ... ........ . . 88
Csoportos interjú. ........ ..... . .. ... . .
. ... .. . . ... ... ........................ ... .
. . .. ........ .... ... . ............... .. . . . ...
. . ... ... . . . . 88
Kétszemélyes interjú ... .................. . ....... . ............... . . .. ...... ...... ........ .. .... . ... . .... .. ....
.... . . . . . . . . . . . ... . .. 89
Ebédhez kötött interjú . . ........ . . .. ....... . .... ....... . . ..... . ..
.. . .. . . . . . .. .. . ..................... . .................... . ..... . . 89
Szituációs interjú .... . . . ....... ....... . .. . ....... . ... . . .
.. ... . .. . . . . .. . . .. .. ....... . .... ... . . ......... . ...... .. . ...... . ........ . ........ 90
Strukturált interjú. .. ... . . ..... .. .... .. . . .... . .
. . . . . . . ... .. . . . . ......... . ........... . .... . ......... ... . . .. ...... .............
.... ... .. . . 90
Szervezetlen interjú................................................................................................................. 91
Értékelési módszerek: a titok feltárul. .. .... . ...... .. . ... . . . . . . . .... .. . .... .. ........ . ............ . ..... . ....... . 92
Pszichológiai és alkalmassági tesztek ...... . . . . ..... . . . .... .. . . ... ....... .. . ........... ... ........ ... . . ......... 94
5. Mit szabad és mit nem az állásinterjún .............. .. ............. ................... ...... ......
... . . . 96
Az interjú előtt. .. . .......... . .......... . . .. ....... . .... .. ... .. . ......... .. . . ........ .. .....
. ... . . . ... . .. . . .
.... ..... .. .... . . .
.. .. ........ . 96
Az interjú alatt ............................ ... .. .. .... ....... . .. ...... ..... .
. . . . . . . . ... ...... .. . . .. .. ... ... ...... ...
. . .... . ................ 97
Az interjú után . .. .............. . . ..... ..... .. .. .... ..... . . . ...
. . . .. . . . ... . . ... ....... .. . . . . ... .. .................... .. . .... .. . .... . ....... 99
6. Kérdések, válaszok és nagy felismerések ......... . . . .............. ........ ...... . .... ....... . . . . . . . . . . . 102
Személyes adatok ..... . . .. ...... . ... ............ . .... . ....
... . . .. . . .... .. . ... ...... ..... . . . .. ........ . ........ .. . .... . ........ . ....... . 103
Képzések és végzettség....... .... ... .. .. ...... ..... . .. . . . ... ..... . . .. ..... .. . .. . .... . ............. . .
... . . . . . ................... 105
Személyiségjegyek... .. .. .. .. .... . .. .... . . . . . . . . . . ............. .. ...... .... . . .... . ......... . ....... . ..... ..... ... . .. ... . ... 109
... .. . . .. .

Kapcsolatteremtő készségek . . .. .... ... . .... .... . ..... .... . .. . .... ... .. . .. ... . .... .. . . ..... .. ... .
. . . . . . . . . . . . . .. . . . .. . . . ... 125
Kommunikációs és tárgyalási készségek, meggyőző erő ........ . . . . . . . . .. .
. . ...... . ..... . . 136
Vezetői készségek.. .. .. .... .... . . . . . .. . .. .... . . .. . ... ......... . .... .. . ......... . . .. ..... . . . . ..... . .... ...... ... . .. ... ....... 139
. . . . . . . . . .

Szakmai tudás... .... ... . . . . . . . .

. . . .. . ... . .. . .. ....... .. .. .. ........... .. .. .. ........... . . .
. . . . .. . .... . . . ... . ......... ..... .. . .. .
.. . . . . .. . . 152
Önképzés ............................... ......................................................................................................... 153
Döntéshozatal .... . ..... .. . ... . ..... .. ...... . .. .... .... . ..
. . .. . .. . . . . . . . . . ...... . ......... . . ... .... . .......... .. ... . ... . .. .. ....
... . ... . . . . . 154
Karriercélok . . .. .. ..... . .. .. .... .
.. .. ... .. . . . . . .. .... ...... . ... ....... . ..... ................ . . .... .... .... ......... . .. . ...............
... . . . . 162
Munkahelyi tapasztalat és korábbi munkahelyek..... ...... . .. .. . . . . . . . .
.. .. .. . . .. . .. . . ...... . . ... . 165
Munkaalkalmasság... ... . .. ..... .. . .. . . . . ... . . . . ......... . ...... . .... . ......... .... .... . .. . .... ...................... .... . . .. 169
. . . . . . . .

Munkán kívüli érdeklődés....... ... . .... .. . .. . . . ... ......... .. .. .. ...... . .... .. . . ..... .......... .... . . ........ ..
.. . .. .. . . . . . 175
Korábbi bérek és fizetési igény ...... . ....... . . .. . . . ... ........ ..... . ................. .. . .... . .
. ... .. . . .. . . ... . . ... . . . .. 177
Mit kérdezz az interjúztatótól? ..... . ............. ... .. . .. ........ ..
... .. . . . . . ..... .. . ...
. .. ....... . ...... . ...... . . . ..... 181
Törvénybe ütköző kérdések.. ........... . . .. ...... . ......... . . . .. . .. .... .... ............... ... . .. .......
.. ... . . . ... ... . . . . . 182
V ágjon az eszed, mint a borotva! .... . ... ................ . . .. .. ... .................. ....... .............. 184
.. .. ... .. . . ..

Az utolsó benyomás tart a legtovább .... .. .... .... ... .. . ....... .......... .... . . . . . . . . . . ..... .... . . . . . ... 185
. .. . . .. ..

7. Az üzlet nyélbe ütése . ... ..... .. . .. . . .. . . .. .. . . .. ... . . .. . . . . . . . . ... ........... . ....... . ...... . ..... . . ... .. .. ....... ..... ... 187
. .. . . .

Hogyan tárgyalj a fizetésről? . . . ............ ....... . ... ...... ... .......... ........ . .. ..........
. . . . . .... . . . .. ..
. . . . ..... ... 187
 Referencia ............................................................................................................... ...................... 190
Papírmunka .......................................................................................................................... ......... 193
8. További taktikák ......................................... ............................................................ . . .............. 196
Etnikai kisebbségek és bevándorlók .............................................................................. 197
Nők ............................................................................. . . . ...................... ............................................. 199
Pályakezdők és diplomások ................................................................................................ 200
A munkanélküliek ..................................................................................................................... 203
Alkalmazottként interjókra járni ...................................................................................... 204
Felmondás ..................................................................................................................................... 208
9. Utolsó jó tanács ............................................................................ ............................................ 210
Végszó ...................................................................................................................................... ....... 211
 Szüleimnek, Siobodannak és Elának
az áldozatos, hosszú évek alatt nyújtott
szeretetükért és támogatásukért
 ,, ,,

A SZERZOROL

Igor S. Popovié az egykori Jugoszláviában született. Szakmai karrierjét kuta­

tómérnökként és egyetemi előadóként kezdte, majd 1988-ban az ausztráliai Pertbbe
emigrált.
Jelentős mérnöki tapasztalatot szerzett Európában és Ausztráliában is, elsősorban
a bánya- és ásványiparban, az olaj- és gázszektorban, valamint a felsőoktatásban.
Alkalmazottak, szaktanácsadók és vállalkozók munkáját menedzselte különböző
műszaki, vezetőségi és biztonsági projektjeiben.
Öt menedzsment témájú könyv szerzőjeként művei több országban is megjelen­
tek. Két legújabb kötete aManaging Consultants (Szaktanácsadók menedzselése)
és a KAIZEN and YOU- Personal Success T hrough Self Knowledge and Constant
Improvement (A KAIZEN és TE - Az önismerettel és a folyamatos fejlődéssei
elért siker). Mindemellett nemzetközileg elismert szemináriumokat tervez és tart
a menedzsment témakörében: Hogyan menedzseljünk szaktanácsadókat, Tárgyalási
stratégiák és taktikák, valamint Hatékony prezentáció címmel.
Popovié szaktanácsadóként egyéni és céges ügyfeleknek segít eligazodni a
személyes, valamint a vállalati fejlődés különböző kérdéseiben.
Magával ragadó, humoros, lendületes stílusa miatt rendkívül népszerűek a me­
nedzsment és szakmai témájú szemináriumai, épp ezért keresett előadó. Még az
unalmas, rosszul értelmezett és bonyolult témákat is képes egyszerű és élvezhető
módon szemléltetni. Társaságkedvelő, nyitott személyiségként képes felkelteni az
emberek érdeklődését, és képes elgondolkodtatni őket. Tudja, hogyan motiválhatja
a szemináriumán megjelenteket, és hogyan bírja rá őket arra, hogy aktív szerepet
vállaljanak a beszélgetésekben és a gyakorlati feladatokban.
Doktori disszertációjának témája a tudásmenedzsment a menedzsmenti tanács­
adásban.
Művei:
Your Job - How To Get It, How To Keep It (Hogyan szerezz munkát, és hogyan
tartsd meg), Prentice Hall Asia.
The Complete Australian Job Interview Guide (A teljes ausztrál állásinterjú-kalauz),
Austed Publishing.
Managing Consultants (Szaktanácsadók menedzselése), Century.
KAIZEN and YOU- Personal Success Through Self Knowledge and Constant
Improvement (A KAIZEN ÉS TE- Az önismerettel és a folyamatos fejlődéssei
elért siker), Global Management Enterprises.

A könyvben megfogalmazott nézetek és javaslatok kizárólag a szerző véleményét

tükrözik. A szerző, a kiadó, illetve a könyv kiadásában részt vevő más személyek
semminemű felelősséget nem vállalnak a könyvben leírtak alkalmazásából eredő
következményekért, a megjelentetett anyag a szerző tapasztalatait tükrözi. A ki­
adványban szereplő információkat mindig az adott körülményeknek megfelelően
kell kezelni. Éppen ezért, mielőtt az itt megfogalmazott információk, eszmék,
javaslatok vagy ötletek szerint járna el, kérje ki szakmai vagy jogi tanácsadók
véleményét!
Bármilyen egyezés vagy hasonlóság élő vagy holt emberekkel, cégekkel vagy
vállalkozásokkal pusztán a véletlen műve. A könyvben felvázolt nézetek, stratégiák
és eljárási módszerek semmilyen módon nem tükrözik vagy jelenítik meg azokat a
cégeket, amelyekkel a szerző kapcsolatban van, vagy amelyek alkalmazásában áll.
 ,

BEVEZETES

Ebből a fejezetből megtudhatod, hogy:

• milyen képességekre és stratégiákra lesz szükséged ahhoz,
hogy sikeresen keress állást;
• milyen szakemberek segithetnek a céljaid elérésében;
• mennyire fontos az állásinterjú, és hogyan profitálhatsz
a lehető legtöbbet ebből a könyvből.

"
"Ajövő nem egyszerűen megtörténik: meg kell teremteni.
Will Durant-Ariel Durant: The Lessons of History (A történelem tanulságai)

AMIT MEGTANÍTANAK AZ EGYETEMEN

Az 1980-as évek elején kezdtem az egyetemi tanulmányaimat. Lelkes diák voltam,

szargalmasan tanultam, és kiváló jegyeket kaptam. Néha még élveztem is, pedig
egyáltalán nem volt könnyű dolgunk. Voltak, akik túlságosan nehéznek találták,
engem azonban nem ért felkészületlenül, hogy öt évig keményen hajtsak. Az első
perctől kezdve számítottam rá. Az egyik professzor a bevezető előadáson így szólt
a mintegy négyszázötven elsőshöz: "Ma megkezdik tanulmányaikat a villamos­
mérnöki karon. Ez az ország egyik legjobb egyeteme. Az itt szerzett diplomát a
legtöbb nyugati országban elismerik, és a munkáltatók is megbecsülik. Mindenféle
ismereteket el kell majd sajátítaniuk, tanulnak majd kalkulust, differenciálegyen­
leteket, statisztikát, szilárdtestfizikát és más bonyolult tárgyakat. Szavamat adom
rá, hogy megtanulják ezt a tudományt, és élvezni fogják. De azért ne áltassák
magukat: nem lesz könnyű eljutni odáig. Hogy megmutassam, mennyire nehéz
 14

dolguk lesz, arra kérem önöket, jól nézzék meg a jobb és a bal oldalukon ülő
embert. Hármuk közül csak az egyikük távozik diplomával."
A jóslata bevált, egyet kivéve: ifjú elménknek unalmas és idegenszerű volt a
villamosmérnöki program, és én csak néha találtam élvezetet benne. Leginkább
a megkönnyebbülést szerettem, amely a vizsgák után tört rám. Amikor végre
közelebb éreztem magam a céljaimhoz. Mintha az előadóink őrmesterek lettek
volna a katonaságnál: Én is átmentem rajta, most ti következtek!"
"
Sosem felejtem el azt a napot, amikor megvédtem a szakdolgozatomat, és
kézhez kaptam a hivatalos bizonyítványt (a diplomaosztó ünnepségre csak két
hónap múlva került sor). A fellegekben jártam. Minden álmom valóra vált, a meg­
feszített munka meghozta a gyümölcsét: valaki lettem! Enyém volt az egész világ.
Kutató- és fejlesztőmérnöki állást kaptam, és a szülővárosom egyetemén felvettek
részmunkaidős előadónak. Rengeteg szabad időm maradt, amelyet az érdeklődési
körömnek szentelhettem- például az angoltanulásnak Ekkor gondoltam rá először,
hogy kiköltözhetnék Ausztráliába. 1988-ban érkeztem ide, a világ túlsó felére",
"
hirtelenjében a lehetőségek tárháza állt előttem. Eleinte azonban egyáltalán nem
mentek könnyen a dolgaim. Nem mind arany, ami fénylik!

AMIT NEM TANÍTANAK MEG AZ EGYETEMEN

Körülbelül két évembe telt, amíg rájöttem, milyen keveset is tudok valójában.
Persze nem a villamosmérnöki szakmáról, hanem a világról. Mikor megláttam a
több száz állásajánlatot a helyi újság szombati kiadásában, könnyűszerrel elhittem, ·

hogy gyerekjáték lesz kiválasztani a nekem való munkát. Csak az volt a baj, hogy
fogalmam sem volt arról, hogyan kezdjek hozzá, merre induljak el. A rendszer
minden eleme ismeretlen volt számomra: a munkák, az önéletrajzok, az interjúk,
a fejvadász cégek, a kísérőlevelek, a verseny. ..
A barátaim támogatásával lassan kitisztult minden, és hamarosan tökéletesen
elsajátítottam azt a készséget, amely egyébként életem második legnagyobb ki­
hívásának bizonyult: hogyan szerezzek állást, és hogyan tartsam meg. Ez utóbbi
viszonylag könnyen ment, inkább az előbbi okozott gondot. Több mint kétszáz
helyre jelentkeztem, és nagyjából húsz interjún vettem részt, mire sikerült a vég­
zettségemnek megfelelő állást szereznem. Mivel én azok közé tartozom, akik
mindig többre vágynak, és folyamatosan hajszolják az újabb kihívásokat és a még
nagyobb elismerést, a következő négy évben négyszer váltottam munkahelyet,
háromszor költöztem is.
Egyre könnyebben jutottam álláshoz. Jól beszéltem angolul, megszereztem a
szükséges helyismeretet, viszonylag jó ajánlásokat gyűjtöttem, és- ami a legfon­
tosabb - tudtam, hogyan adhatom el magam, hogyan lehetek én a kiválasztott a
több mint negyven mérnök közül, akik ugyanarra a pozícióra pályáztak
15 Bevezetés

Ezt sehol nem tanították. Magamnak kellett megtanulnom saját káromon, saját
tapasztalataimnak köszönhetően. Az önképző könyveket is csak jóval később
fedeztem fel, bár hamarosan hű szövetségeseim lettek. Segítségükkel megszilár­
díthattam mindazon ismereteimet, amelyeket még korábban szereztem az állás­
keresés folyamatáról és az ehhez kapcsolódó területekről: a kommunikációról,
a tárgyalási stratégiákról, a nyilvános előadásról, az értékesítésről, a szakmai és
üzleti levelezésről, a menedzsmentről, a vezetői készségekrőL

AZ ELHANYAGOLT KÉSZSÉGEK FONTOSSÁGA

Több mint huszonöt évembe telt, mire megértettem egy igen egyszerű igazságot:
hogy az úgynevezett "átfogó" vagy "általános" készségek a legértékesebb tulaj­
donságaink. Ezek közül is egyértelműen az a legfontosabb, hogy képesek legyünk
kapcsolatot teremteni és kommunikálni. Hasson a beszédünk, a testbeszédünk, a
viselkedésünk és az írott szavunk.
Ezek azok a készségek, amelyek segíthetnek az általad kiválasztott munka meg­
szerzésében és megtartásában- feltéve, ha elsajátítottad őket. A szomorú igazság
azonban az, hogy az iskolában nem tanítják meg, hogyan szerezheted meg vagy
fejlesztheted tovább ezeket a képességeket. A saját erőfeszítéseiden múlik minden.
Ez a könyv azért született, hogy segítsen pótolni az iskolai tanítás hiányosságait.
Már az álláskereséssel töltött éveim legelején egyfajta szokásrendet alakítottam
ki magamnak. Minden sikertelen interjú után leültem, és leírtam mindent, ami
csak eszembe jutott: a kérdéseket, hogy milyen volt az interjúztató stílusa és vi­
selkedése, milyen megjegyzéseket tett, rögzítettem a neveket, tényeket, adatokat
és benyomásokat. Szép lassan egyfajta minta rajzolódott ki előttem. Azt vettem
észre, hogy néhány kérdés gyakrabban előkerül, mint a többi, és már arra is kezd­
tem ráérezni, mikor milyen hibát követtem el: helytelen választ adtam, rosszul
gesztikuláltam, nem odaillő kérdéseket tettem fel, esetleg rossz volt a testtartásom.
Miközben én folyamatosan fejlesztettem az önéletrajzomat és az interjúkan
nyújtott teljesítményemet, a gazdasági recesszió a vártnál jóval gyorsabb ütemben
tört előre, és egyre nehezebb lett jó álláshoz jutni. Valahányszor benyújtottam a
jelentkezésem, mindig egyre jobban próbára tették újonnan megszerzett képessé­
geimet. Ekkor jutott eszembe, hogy megírom ezt a könyvet. A munkanélküliségi
ráta tíz százalék fölé emelkedett, és úgy éreztem, itt az ideje, hogy megosszarn a
tapasztalataimat a többi álláskeresővel, akik hozzám hasonlóan egyre csak arra
a bizonyos varázsütésre várnak, amellyel könnyedén a még előttük is alig-alig
körvonalazádá álomállás is megszerezhetővé válik.
Most a kezedben tartod a könyvem. A következő mintegy kétszáz oldalban
bemutatom majd az állásinterjúk különös világát. Ahogy az már lenni szokott,
talán nem értesz majd velem mindenben egyet. Ez azonban egyáltalán nem baj,
 16

nem is váram el. A könyv fő célja az, hogy elgondolkodtasson az állásinterjúkról,

és alapként szalgáljon a saját ötleteid, módszereid és taktikáid felhasználásához.
Bonyolult és fáradságos munka volt az állásinterjúk irodalmának felkutatása.
Én azonban elolvastam minden könyvet, ahol említésre kerül, az összes térnába
vágó anyagat elvegyítettem a saját tapasztalataimmal, hogy mindezt belesűrít­
hessern egyetlen lényegre törő könyvbe, mely a különböző háttérrel és szakmával
rendelkező álláskeresők egyetemes kalauza lehet.

MIÉRT ÍRTAM MEG EZT A KÖNYVET?

Mivel a mérleg jegyében születtem, mindig nagyra értékeltem az igazságot, a mél­

tányosságot és az egyéni eredményeket, a mérnöki diplomám pedig megerősítette
az észérvekbe és a logikába vetett hitemet. Csak később jöttem rá, hogy a világ
valójában nem kifejezetten észérvekre épül, sokkal inkább az érzelmekre.
Ráadásul mindig azokkal rokonszenveztem, akik sosem adják fel, akik azért
harcolnak, hogy jobb legyen a világ, és ezért akár a rendszerrel is szembeszállnak
- különösen, ha az a rendszer rossz.
Így bizonyára nem meglepő, hogy szeretnék segíteni az avatatlan álláskeresők­
nek, akik komoly hátrányból indulnak, amikor a munkáért folytatott játszmában
profi játékosokkal kell megküzdeniük: fejvadászokkal, személyzeti előadókkal
és munkavállalási tanácsadókkaL
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a legtöbb probléma abból fakad, hogy az
emberek az élet minden területén szakemberekkel kerülnek szembe. A fejvadászok,
orvosok, ingatlanügynökök, ügyvédek, használtautó-kereskedők, bankigazga­
tók, köztisztviselők, könyvelők, és a rendszer többi "fel- és kihasználója" mind
komoly előnnyel indul a többi emberrel szemben, így a folyamat során könnyű­
szerrel manipulálhatnak (és manipulálnak is) minket (elővigyázatlan amatőröket).
A szolgáltatások igénybevevőjére ( jelen esetben az álláskeresőre) hárul a felelős­
ség, hogy fejlessze az ismereteit, és megvédje az érdekeit.
Tanulj meg együtt úszni cápákkal, ha nem akarod, hogy élve felfaljanak!

A KÖNYV CÉLJA

Attól, hogy áttanulmányozod ezt a könyvet, és alkalmazad az interjúk során

szerzett ismereteidet, még nem lesz minden állásinterjúd automatikusan tökéletes.
Viszont hirtelen az egekig nő annak az esélye, hogy sikerül jó benyomást tenned a
munkáltatókra, így máris hatalmas előnnyel indulsz a versenytársaiddal szemben.
A tökéletes állásinterjú segítség ahhoz, hogy elérd a céljaidat. Ha elolvasod
a könyvet, hatalmas lépést teszel a sikeres álláskeresés felé vezető úton. Talán
17 Bevezetés

elfogadod, talán elveted egyes nézeteimet és javaslataimat. Előfordulhat, hogy

bizonyos módszereket sikeresen alkalmazo!, mások viszont nem válnak be. A vég­
ső döntés a tiéd.
Ha úgy érzed, hogy jó hasznát vetted a könyvnek az interjúkon, ajánld az
álláskereső barátaidnak is! Bizonyára hálásak lesznek, ha megosztasz velük pár
titkos fogást.
A sikered könnyen mérhető: vagy kapsz munkát, vagy nem. Az én sikerem
mércéje pedig az lesz, hogy eljut-e a könyvem azokhoz, akiknek tanácsra van
szükségük, és aztán segít-e nekik megszerezni álmaik állását. Ha így lesz, telje­
sítettem a küldetésem.
Munkát sokkal nehezebb szerezni, mint megtartani.

AKIKNEK MINDEN SIKERÜL

A világ, amelyben élünk, nem a logikán, az igazságon és az egyenlőségen alapul.

Ezek csak olyan ideálok, amelyeket mi, emberek, kergetünk évszázadok óta.
Az igyekezet, a tudás és a szargalom mellett a siker az érzelmeken, a szerenesén
és az emberi viszonyokon is múlik. Talán ez az oka, hogy nem feltétlenül a leg­
okosabb, legjobb, legtehetségesebb emberek aratják le a babérokat (szerencsére
ez a szabály nem mindig érvényesül).

"Azok az emberek, akiknek minden sikerül, nem feltétlenül okosabbak.

Egyszerűen csak jobban átlátják a helyzetüket, és nem félnek kihasználni a
lehetőségeiket. A győztesek már rég akcióba lendültek, amikor az ellenfeleik
még csak az ajánlatot fontolgatják."
M. H. McCormack: The 110% Solution (110%-os megoldás)

Mindebből az következik, hogy a világ messze nem tökéletes. A középosztály

jelenleg rohamos léptekkel fogyatkozik, és végül eltűnik a társadalom palettájá­
ról. Más szóval: a gazdagok egyre jobban meggazdagszanak, a szegények pedig
egyre inkább elszegényednek.
Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: mit tehet az átlagember, mint te vagy én, ha
szeretne talpon maradni? A válasz sajnos közel sem egyszerű. Több száz könyv
született már azzal a céllal, hogy ennek a titoknak egyik vagy másik darabkáját
megfejtse. Gyakorlatilag több ezer önképző könyvet találni mindenféle témában,
mindegyik abban próbál segíteni, hogy elérd a célod, bármi legyen is az.

"
"Az életben csak egyféle siker létezik: ha úgy élhetsz, ahogyan te szeretnél.
Christopher Morley
 18

SIKERSTRATÉGIÁK

Azt hiszem, a következő öt pontban a sikerre vonatkozó minden tény, taktika és

stratégia összefoglalható:
• Szerezz minél több iskolai képesítést, tudást és szakértelmet!
• Találj egy izgalmas, jól fizető állást jó előrneueteli lehetőségekkel!
• Ismerkedj össze sikeres emberekkel, és a segítségükkel kapaszkodj fel
a vállalati és a társadalmi ranglétrán!
• Fektesd be bölcsen a nehezen megszerzett pénzedet, és tegyél félre
a nyugdíjas éveidrel
• Vonulj vissza, mihelyt összegyűjtöttél annyi pénzt, hogy "boldogan élj,
amíg meg nem halsz"!

Mindez talán egyszerűnek vagy magától értetődőnek hangzik, de meglepődnél,

ha tudnád, hány ember nem képes elérni egyet sem ebből az öt célból. A dolog
buktatája ugyanis, hogy az egyes lépések általában előfeltételei a rákövetkezők­
nek. Leginkább egy létrához tudnám hasonlítani. Úgy juthatsz fel a tetejére a
legkönnyebben és a legegyszerűbben, ha nem ugrasz át egyetlen létrafokot sem
- különben talán oda jutsz, ahová számos vállalkozó kedvű csillag is zuhant már:
bíróságra, csődbe, börtönbe, esetleg egyszerre mindháromba.

SZAKMAI SEGÍTSÉG

A sikerhez vezető úton mindenféle emberekkel találkozol majd, akik segíthetnek

céljaid elérésében: könyvelőkkel, pénzügyi tanácsadókkal, bankigazgatókkal,
ügyvédekkel és hozzájuk hasonló alakokkaL V annak köztük becsületes, szor­
galmas emberek, akik jó tanácsokkal tudnak ellátni, akik rengeteget segíthetnek.
De azért légy óvatos: mint minden szakmában, itt is könnyen előfordulhat, hogy
csalókba botlasz, akik alig várják, hogy kicsalhassák a pénzed.

"
"Minden szakma a laikusok elleni összeesküvés.
George Bernard Shaw

MUNKAKERESÉS

Ezzel vissza is tértünk a sikerhez vezető út második lépéséhez. Talán már meg­
kérdezted magadtól: "Miért ilyen nehéz jó munkát találni?" Az esetek több­
ségében ugyanis senki nem segít neked megtalálni álmaid munkáját. Ebben
19 Bevezetés

senkire sem számíthatsz. (Minden szabály alól vannak kivételek, és ez itt sincs
másképp: ha például a te apád a vezérigazgató vagy az ügyvezető igazgató, akkor
lehet, hogy ez rád nem vonatkozik.)
Erre persze azt fogod mondani: hiszen kérhetek segítséget a munkaközvetítő
irodáktól, önéletrajzíró szolgáltatásoktól, barátoktól, akik beajánlhatnak a fő­
nöküknél és így tovább. Ez mind igaz, de ne felejtsd el, hogy a munka jó részét
akkor is neked kell elvégezned az álláskeresés alatt. Senki nem fogja ezüsttálcán
felkínálni neked.

MAGADRA UTALVA

Senki más nem készíthet neked jó karriertervet, és nem jelenhet meg más helyet­
ted az állásinterjún sem. Teljesen egyedül leszel, úgyhogy az lesz a legjobb, ha
alaposan felkészülsz a kihívásra.
Életed folyamán kétszer maradsz teljesen egyedül: a halálod előtti pillanatban,
és mielőtt belépsz az állásinterjúra.
Ebben a könyvben a karriermenedzsmentről fogunk beszélni. Azonban a
témakör összetettsége miatt, és mivel lehetetlen lenne minden részletét egyetlen
kötetben összefoglalni (legalábbis ha az ember jó munkát akar végezni), mi itt
csak arra a pontra fogunk koncentrálni, amely az álláskeresés szempontjából az
egyik leglényegesebb (ha nem egyenesen a leglényegesebb): az állásinterjúra.
Fogadni mernék, hogy már az állásinterjúk gondolatától is izzad a tenyered
és kalimpál a szíved. Szeriotem ennek az az oka, hogy tudat alatt te is tisztában
vagy az esemény fontosságávaL Talán az egész életed egyetlen állásinterjú kime­
netelén múlik, azon, hogy megszerzed-e vagy sem azt az adott munkát, amelynek
köszönhetően sikeresebb lehetsz.
A december a legrosszabb hónap a munkakeresésre. Pocsék hónap még a január,
az április, a június, a február, a november, a július, az október, az augusztus, a
március, a május és a szeptember.

ÁLLÁSINTERJÚK

Nyilvánvalóan te is tisztában vagy azzal, mennyire fontosak az állásinterjúk,

különben nem olvasnád ezt a könyvet. Az itt felvázolt taktikák, elvek és példák
valóban megtörtént helyzeteken, rengeteg kutatómunkán alapulnak, és a józan ész
szabályai szerint valók. A szöveg könnyen érthető, nem kell hozzá kalkulusismeret,
eash-flow elemzési gyakorlat, sem pszichológia PhD. Csak pár dolog fontos: légy
őszinte önmagadhoz, akarj fejlődni, elszántan törj a célod felé, és persze - ahogy
az már lenni szakott az életben - egy kis szerencse is szükségeltetik.
 20

Valószínűleg tudni szeretnéd, ·hogy a könyvben felvázolt taktikák és stratégiák

mindig működnek-e. Sajnos nem. Ahogy más sem. V iszont olyan közel juttatnak
ahhoz a bizonyos varázsütéshez, amennyire csak lehetséges.
Csodaszerek, minden helyzetre alkalmazható receptek nem léteznek. Minden
állásinterjú más és más, a folyamat egésze rengeteg tényezőből áll össze, és mind
hatással lehet a végeredményre. Ám ha bizonyos szabályokat észben tartasz, és
rendesen felkészülsz, képes leszel túljutni minden akadályon és csapdán, amelyen
az óvatlan jelentkezők elbuknak.
Mivel az állásinterjúk megjósolhatók, kiszámíthaták is!
Ha felkészülsz a kérdésekre, amelyeket az interjún hallani fogsz, ha megfelelő
modorban jó válaszokat adsz, ráadásul pozitív képet sugárzol magadról, draszti­
kusan nő majd annak az esélye, hogy te kapod meg a vágyott állást.
Az állásinterjún feltehető kérdések száma korlátozott. A legtöbb interjúztató
mindig mindenkitől ugyanazt kérdezi, mert ugyanazokat a helyes válaszokat akarja
hallani. Neked pedig az a feladatod, hogy azt mondd, amit hallani akar. Éppen ezért
a válaszaid mindig ugyanarra a vázra kell, hogy felépüljenek, és ezt a vázat én már
elő is készítettem a számodra. Ne változtasd meg gyökeresen! Épp csak igazítsd a
saját helyzetedhez, és ha szükséges, egészítsd ki a rád vonatkozó adatokkal.
Az interjúztatók persze mindig más szavakkal, hangsúllyal, más tónusban
teszik majd fel a kérdéseket. Ez azonban finom módosítás csupán, csak egy kis
izgalmat csempész majd a sablonkérdések megválaszolásába.

HOGVAN VEHETED MINÉL NAGYOBB HASZNÁT

ENNEK A KÖNYVNEK?

Már meg is tetted az első és legfontosabb lépést a sikeres állásinterjúk felé vezető
úton: rájöttél, mennyire fontos fejlesztened az ehhez szükséges készségeidet.
Innentől kezdve egyre könnyebb dolgod lesz, ha követsz pár egyszerű szabályt.
Először is jusson eszedbe, hogy puszta olvasással egyetlen készséget sem lehet
tökéletesen elsajátítani! Gyakorolnod kell majd: először magadban, aztán egy
rokonoddal vagy barátoddal, végül pedig a valódi interjúkon. Minden sikertelen
alkalomból tanulsz majd valamit, ezért sose tekintsd őket kudarcnak! Ha egy
állásinterjún csak egyetlen aprócska momentumra is ráismersz, már egy lépéssei
közelebb jutsz a célodhoz.
Javaslom, hogy a következőképp használd ezt a könyvet:
• Olvasd végig az egészet egyszer vagy kétszer, és a 6. fejezetben jelöld meg
azokat a kérdéseket, amelyek a te helyzetedre vonatkoztathatóak, ennél
fogva fontosak a számodra!
21 Bevezetés

lJ> Készíts őszinte, mindenre kiterjedő értékelést magadról, az erősségeid­

ről és a hiányosságaidról! Ha még sosem tettél ilyesmit az önéletrajzod

megírása előtt, akkor ez az utolsó esélyed! Keresd meg a leglényegesebb
elemeket, aztán készíts akciótervet a negatívumok kiigazítására vagy sem­
legesítésére, illetve a pozitívumok megerősítésére!
lJ> Nézz utána alaposan az adott munkáltatónak! A válaszaid előkészítésekor

használj fel mindent, amit megtudtál róla! Így megmutathatod, milyen jól
ismered a vállalatot, és jó benyomást tehetsz az interjúztatóra.
lJ> A válaszaidat igazítsd hozzá a jelenlegi helyzetedhez és ahhoz a munká­

hoz, amelyre jelentkeztél!

lJ> Gyakorold a kérdések megválaszolását! Minél több időt töltesz gyakorlás­

sal, annál sikeresebb leszel. Akár hangfelvételt is készíthetsz a kérdések­

ről és a válaszokról, amelyet aztán újra meg újra lejátszhatsz magadnak,
amíg bele nem vésődik az elmédbe. Másik lehetőség, hogy megkéred egy
barátodat vagy egy rokonodat, hogy vegye videóra a kérdésekre adott
válaszaidat, vagy játssza el az interjúztató szerepét. Így sokkal könnyebben
értékelheted a teljesítrnényedet, és nemcsak a hangodon vagy hanghordo­
zásodon változtathatsz, hanem a tartásodon, a gesztikulációdon, az egész
testbeszédeden is. Ne aggódj, a túl sok próbából nem lehet baj! Még ha a
kisujjadból rázod is ki a válaszokat, akkor sem tűnsz majd felületesnek
A hangszíned és a hangmagasságod természetesen fog mozogni, erről a
tudatalattid gondoskodik.

AZ ETIKA KÉRDÉSE

Ha úgy érzed, hogy etikáttanul vagy tisztességtelenül jársz el, amikor felkészülsz
az interjúra, és a válaszaidat az aktuális helyzetedhez igazítod (ami azért még nem
hazugság), és a megfelelő taktikákat használod az interjúztató stratégiái ellenében­
akkor gondold át még egyszer! Ha nincstelen munkanélküli akarsz maradni, akkor
semmi gond. Ha viszont nem, akkor inkább használd a gerillaharcosok taktikáit!

"
"A cél szentesíti az eszközt.
Niccola Machiavelli

Ez a könyv nem arra tanít, hogy csalj, hazudj, vagy megtévesztő válaszokat adj.
Teljességgel ellenzem ezeket a módszereket, és neked is azt javaslom, hogy kerüld
az ilyesmit. Machiavelli mondása ellenére nem létezik olyan cél, amely minden
eszközt szentesítene.
 22

Mindazonáltal az még nem feltétlenül hazudozás, ha azt mondod, amit az

interjúztató hallani szeretne. Legfeljebb csak elhallgatsz néhány információt,
hogy növeld az esélyeidet, és elfedd a negatívumaidat, amelyek rossz benyomást
kelthetnének benne.
Habár az állásinterjúkan nem lenne szabad füllenteni és nagyot mondani, átla­
gosan a jelentkezők negyedétől várható, hogy csalnak valamiben. J. P. McAward,
egy New York-i nyomozóiroda vezetője szerint: "az állásra pályázók mintegy
huszonöt százaléka várhatóan hamis adatokat ad meg a kérdések némelyikére.
A legtöbb ilyen módosítás a jelentkezők szakmai tapasztalatához köthető. Ennek
legjellemzőbb példái, amikor az egyén nem tölti be azt a pozíciót, amelyet az ön­
életrajzában megnevez, amikor fizetése alacsonyabb, mint állítja, azt pedig sokan
egyenesen letagadják, ha komolyabb összetűzésbe kerültek a feljebbvalójukkal."
A megtévesztő válaszok és a könyvemben fellelhető taktikák között, melyeket
az alábbiakban összefoglalok, ég és föld a különbség. Tartsd észben ezeket az
állításokat, és alkalmazd őket az interjúidon! Meglepő eredményt fogsz kapni.
• Önszántadból ne közölj magadról semmilyen negatív információt!
• Ha a hiányosságaidról, hibáidról kérdez az interjúztató, vagy bármilyen
más negatív információt kér tőled, válaszd példának a legkevésbé ártalmas
esetet, majd gyorsan tereld a szót arra, hogyan oldottad meg a helyzetet,
azóta mennyit fejlődtél az adott a területen, és milyen értékeket tudsz fel­
mutatni!
• Mindig figyelj az árulkodó jelekre, aztán a segítségükkel próbáld megfej­
teni, pontosan mit szeretne hallani az interjúztató, és mondd azt! Ha ehhez
némileg "finomítanod" kell az igazságon, próbáld más szemszögből nézni
a dolgokat! Ha egy adott feladatot még sosem végeztél el, de képes lennél
rá, akkor az elméleti tudásodat fogalmazd át tényleges élménnyé! Az
interjúztató szeretné részletekbe menően megismerni a szakmai tapaszta­
lataidat Ne okozz neki csalódást! Ha tetszik neki a válaszod, akkor mit
számít, ha ténylegesen még sosem végezted el az adott feladatot? Neki
nyilván semmit, hiszen tényleg tudod, mit kell tenni abban a helyzetben, és
meggyő-
ződött róla, hogy szükség esetén képes is lennél rá. Neked viszont mindent
- mert lehet, hogy ezzel szerzed meg az állást!
 ,

MIT KERESNEK A MUNKAADOK?

Ebből a fejezetből megtudhatod:

• milyen a munkaerőpiac jelenleg;
• hogyan ismerheted fel a munkáltatók számára fontos
értékeket;
• hogyan tudakozódj a lehetséges munkaadód után;
• hogyan írj önéletrajzot és kísérőlevelet.

AMIKOR AZ OROSZLÁN EGERÉSZNI TANUL,

SZŰKÖS ÉVEK JÖNNEK

Az angolszász világ (Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Kanada,

Ausztrália, Új-Zéland) gazdaságában mostanáig a stagnálás és az átmeneti fel­
lendülés váltogatta egymást. A szinte már állandósult recessziót csak helyenként
szakította meg egy-egy élénkebb periódus. A virágzó 1960-as és 1970-es évek
elmúltával az 1980-as éveket a túlköltekezés és a túlzott kölcsönfelvétel jellemezte,
így az 1990-es évek leépítései, átalakításai és újjászervezései hideg zuhanyként
érték az álláskeresőket.

MUNKÁLTATÓK

A lendületesen működő vállalatok mostanság nagyban megnehezítik a mun­

kavállalást. Szándékosan kevesebb állandó dolgozót alkalmaznak a szükségesnél, az
üzletmenet forgalmasabb időszakaiban pedig inkább szerződéses és részmunkaidős
 24

dolgozókat foglalkoztatnak A fejvadászok aprólékosan kidolgqzzák a kiválasztási

feltételeket minden egyes pozícióhoz, és minden követ megmozgatnak, hogy a
megfelelő embert vegyék fel.
Az erőegyensúly megbomlott, félretolódott a munkáltatók javára. Hiszen ha
átlagban negyven-hatvan ember jelentkezik a diplomás állásokra, és száznál is
több más munkákra, szerioted ki diktálja a feltételeket?
Teljesen nyilvánvaló, hogy a munkáltatók sem jövőképpel, sem stratégiai tervvel
nem rendelkeznek. Amikor az üzlet felfelé ível, felvesznek pár embert, amikor
pedig hanyatlásnak indul, elküldik őket. A helyzetet tovább rontja a szokásos "aki
utoljára érkezett, elsőként távozik" gyakorlat, amely igencsak hézagossá teszi az
álláskeresők önéletrajzát, és ezzel komolyan rontja az elhelyezkedési esélyeiket.
Az óriási kínálat miatt a munkaadók szabják meg a feltételeket, ezért nyugodtan
befagyaszthatják (vagy akár csökkenthetik is) a dolgozók fizetését és járulékait.
Egyre több cég próbál úgy pénzt spórolni, hogy a gyengébb jelentkezők közül
válogat, nem pedig a leg jobbakbóL Így azonban kevesebbet kapnak a pénzükért,
hiszen a tíz százalékkal magasabb fizetés száz százalékkal jobb teljesítményt is
jelenthet.
Robert Townsend azt írja Up the Organization (Cégvezetés felsőfokon) című
bestsellerében (ajánlott olvasmány):

"Az a baj a személyzeti ügyekért felelős szakemberekkel, hogy az iparból átvett

fogásokkal dolgoznak: készletről, helyettesítési táblázatokról, kínálatról, kiválasz­
tásról, betanításról és kiképző gépezetről, rotációról és értékelési programokról
beszélnek. Ez a fajta embergyártás körülbelül olyan hatékony, mint amilyen dr.
Frankensteiné volt. Pedig ahogy arra McGregor is rámutatott, a mezőgazdasági
megközelítés itt sokkal jobban alkalmazható: biztosítsd az embereknek a nekik a
megfelelő hőmérsékletet, tápanyagot, és maguktól fejlődésnek indulnak. El fognak
kápráztatni."
A munkáltatók egyre szívesebben alkalmaznak r ugalmas felvételi eljárásokat,
ugyanis sokoldalú, alkalmazkodóképes munkaerőt keresnek, olyan embert, aki
hajlandó lesz felelősséget vállalni, és elfogadja a hirtelen jött személyi változásokat.

ALKALMAZOTTAK

A növekvő munkanélküliség a dolgozók viselkedésében is érzékelteti a hatását:

félénkké, szolgálatkésszé teszi az alkalmazottakaL Az emberek tartanak a munka­
adóktól és attól, hogy elveszíthetik az állásukat. Ez a jelenség elsősorban azoknál
a szakmáknál figyelhető meg, amelyeknek nincs szakszervezetük.
Ha meg akarjuk tartani a munkánkat, keményebben kell dolgoznunk, túlórát
kell vállalnunk (ha a feladat teljesítéséhez szükséges), gyakorlatilag bármilyen
feladatot elvállalunk, amire kiképeztek minket, és mindezt ugyanannyi vagy akár
25 l. fejezet • Mit keresnek a munkaadók?

kevesebb pénzért. A legrosszabb az úgynevezett állandó dolgozók helyzete. Gyak­

ran ingyen túlóráznak, az érdekeiket semmilyen szakszervezet nem védi, mégis
elvárják tőlük, hogy lojálisak legyenek a munkáltatóhoz, többet dolgozzanak, és
csendben meghúzva magukat örüljenek, hogy egyáltalán van helyük. Hát ennyit
a méltányosságról és a motiválásról.
A társadalmon mára már eluralkodott a csalódottság érzése. Egyre több ember­
nek kell szembenézni a kegyetlen valósággal: a munkanélküliséggel, a csökkenő
életszínvonallal, és azzal, hogy álmaik jórészt füstbe mennek. Az oktatás színvo­
nala, ahogy a szakképzett munkások száma is, egyre csökken, és a szolgáltatások
normái hanyatlanak. Kevés a munka, és rengeteg karriert tört derékba vagy vetett
vissza a költségcsökkentés, a létszámfölösleg és a leépítés.

ÁTSZERVEZÉSEK

A munkáltatók gyakran a hatékony, megbízható személyzet megteremtéséhez ve­

zető út első lépésének tekintik az átszervezéseket, olyan gyakorlatnak, amelynek
segítségével leszámolhatnak a rossz munkafolyamatokkal és a haladásellenes,
szakszervezeteket támogató irányelvekkeL Az ilyen és ehhez hasonló szakszerűtlen
eljárások már évtizedek óta pusztítják a gazdaságot, és jelentősen súlyosbították
a kilencvenes évek recessziójáL
A munkaerő átszervezése gyakran azt eredményezi, hogy a hangsúly a sok­
oldalúan képzett dolgozók alkalmazása felé tolódik a speciális képesítések és a
pontosan meghatározott munkakörök előnyben részesítése ellenében. A mun­
káltatók szemében egyre fontosabbak lesznek az olyan mozgatható képességek,
mint például a szóbeli és írásbeli kommunikáció, a kapcsolattartás és az emberek
menedzselésének képessége. Mivel nem könnyű megjósolni a gazdaság és a mun­
kaerőpiac jövőbeni változásait, a munkaadók nagyra értékelik a rugalmasságot
és a változtatási hajlandóságot is.
A legtöbb munkaadó sosem fog olyan képzett személyzetet alkalmazni, mint
a recesszió előtt. Bizonyos állások eltűntek, és mikor a gazdaság újra felélénkül,
a korábban ezeket betöltő dolgozóknak már más területeken kell majd elhelyez­
kedniük: a régi munkakörök addigra megváltoznak vagy megszűnnek. Amikor
a munkáltatók változtatui szeretnének a struktúrán, ily módon csökkentve a dol­
gozói létszámot, egyre gyakrabban alkalmaznak olyan eljárásokat, amelyekkel a
munkaviszony önkéntes megszüntetésére biztatják az alkalmazottaikaL
Meg kell említenünk még egy általános tendenciát. Az önkéntes felmondással
vagy elbocsátással járó pénzbeli juttatásokat sok munkavállaló örömmel fogad­
ja, egymást félrelökve igyekeznek felmarkoini a pénzt, és elhagyni a vállalatot.
A végkielégítésre várakozó emberek száma általában messze meghaladja a mun­
kaadók által tervezett számot. Ez talán azzal magyarázható, hogy a legtöbben úgy
 26

vélik: jobb, ha a leépítés során, egy helyes kis összeggel a zsebükben hagyják el a
munkahelyüket, mint ha megvárják, hogy később, amikor a válság továbbmélyül,
kirúgják őket. Ezzel tökéletesen egyetértek, de itt most a munkaadó nézőpontján
van a hangsúly. Az ő stratégiáik, irányelveik és elméleteik tükröződnek a fel­
vételi eljárásokban, és ezek közvetve vagy közvetlenül rád és a munkaerő-piaci
lehetőségeidre is hatással lesznek.
Nehéz időket élünk, és még nehezebbek jönnek. A jelenlegi helyzet azonnali
és drasztikus lépéseket kíván mindenkitől. A munkaadók egyre kicsinyesebbek
és fukarabbak lesznek. Jobb, ha te sem maradsz le!

KARRIER ÉS A MUNKAHELYEK BIZTONSÁGA

Nyugaton, ahol általában a kereslet-kínálat elve szerint működnek a dolgok (akár

annak valódi, akár mesterségen megteremtett változatáról legyen is szó), a követ­
kező tényezők határozzák meg a fizetésünket:
IJil> Mekkora a kereslet az általunk végzett munka iránt?
IJil> Hogyan végezzük a munkánkat?
IJil> Mennyire lenne nehéz pótolni minket?

Abban a kegyetlen gazdasági környezetben, amely az 1980-as évek vége és az 1990-

es évek eleje közti időszakra tehető, hatalmas fordulat állt be a modern vállalatok
működésében. Ennek eredményeképp a hosszú távú munkavállalás lehetősége
hirtelenjében erőteljesen megcsappant, és ezzel kicsúszott a talaj mindazok lába
alól, akik nem készültek fel erre a változásra. Egyszerűen nem számíthatsz arra,
hogy a munkaadód majd a nyugdíjazásodig gondodat viseli.
Így tehát, ha valamilyen biztos pontot szeretnél, annak belőled kell fakadnia.
A te tudásodon, képességeiden, szakmai tapasztalataidon kell alapulnia. Csak
akkor lehetsz sikeres az életben, ha időt és energiát szánsz a továbbtanulásra,
valamint megszerzed az éppen szükséges képességeket. A mai üzleti életben nem
lehet elégszer hangsúlyozni, hogy:
Nincs biztos munkahely!

A munkaerőpiac néhány naiv játékosa azt hiszi, hogy az ő állása egy életre szól.
Ez a biztonságérzet abból a megtapasztalt erőegyensúlyból ered, amely régen
létezett. Ők (tévesen) azt feltételezik, hogy:
IJil> a feladatuk nem változik;
IJil> a munkájuk örökké létezik;
IJil> a munkaadó hálás az ő (a munkavállaló) korábbi eredményeiért;
IJil> ha elveszítenék a pozíciójukat, a munkáltatójuk újra felvenné őket, mihelyt
alkalma adódna rá.
27 l. fejezet • Mit keresnek a munkaadók?

A valóság azonban nem ezt mutatja. A mai világban a munkáltatókat csak a nye­
reség, valamint a részvényeseknek és a hetektetőknek juttatott részesedés érdekli.
Túl elfoglaltak ahhoz, hogy veled és a családoddal törődjenek. Ha valamilyen
okból rosszra fordulnak a dolgok, a legjobb esetben kapsz pár hét felmondási
időt - de ennél többre nem számíthatsz tőlük.
Nekünk, hétköznapi halandóknak az lehet az egyetlen vigaszunk ebben a
helyzetben, hogy mind egy csónakban evezünk, a takarítótól a vezérigazgatóig.
Egész vezetőségek tűnnek el, diplomás szakembereket építenek le (mérnököket,
ügyvédeket, könyvelőket); a fejsze bárhova lecsaphat, a vállalat minden szintjére.
Így hát jobban teszed, ha rákapsz a veszély ízére. Ha még nem élvezed ezt az
életmódot, kényszerítsd magad a kihívások és a bizonytalanság elfogadására! Pró­
bálj felülkerekedni a struccszindrómán! Ne dugd a fejed a homokba! Jobb hasznát
veszed más célok szolgálatában: figyeld meg a munkaerőpiacot és tendenciáit,
következtess, és készíts terveket!

A MUNKAERÓPIAC TESZTELÉSE

Ahelyett, hogy szombatonként és vasárnaponként órákig a napilapok sportoldalait

lapozgatnád, szentelj inkább egy kis időt az álláshirdetések végigböngészésére
még akkor is, ha épp alkalmazásban állsz! Így megfelelő rálátást kaphatsz a
munkaerőpiacra, képet alkothatsz arról, mi történik valójában. Még az is lehet,
hogy kellemes meglepetés ér, talán azt fogod tapasztalni, hogy növekvő igény
mutatkozik az olyan emberek iránt, akik a tiedhez hasonló képesítéssel és tapasz­
talatokkal rendelkeznek.
Nem muszáj megállnod ezen a ponton. Ha nem vagy biztos a saját értékeidben
vagy karrierlehetőségeidben, jelentkezz pár állásra, hogy teszteid a piacot!
Néhány kevésbé jó hírű munkaadó is ezt a gyakorlatot követi. Habár a tör­
vények nem engedélyezik a "piackutatásnak" ezt a módját, a munkáltatók néha
nem létező pozíciókat is meghirdetnek, hogy pontosabb képet kapjanak egy
adott szakma munkaerőviszonyairól. Amikor a fizetések felülvizsgálatára kerül
a sor, vagy a szakszervezetekkel kell egyeztetniük, vagy más hasonló stratégiai
kérdésben hoznak döntést, nagyon jó hasznát veszik ezeknek az ismereteknek,
a segítségükkel ugyanis kézben tarthatják az irányítást.
Ebben a tekintetben máris előnyben vagy a munkáltatóddal szemben, annak
ugyanis nincs törvényes akadálya, hogy olyan állásra jelentkezz, amelyet eszed
ágában sincs elfogadni. Ennek segítségével akkor is képet kaphatsz a valóságról,
ha igazából nem gondolkorlsz munkahelyváltáson; utána könnyebben meg tudod
majd határozni, milyen árat kérhetsz a munkádért. Talán többet érsz, mint gondolod!
 28

A KARRIER M EN EDZSELÉSE

Az egyik legnevesebb amerikai gazdasági hetilap, a Fortune rovatvezetője, Walter

Kiechel, azt javasolja az álláskeresőknek, hogy mihelyt lehetőségük adódik rá,
csapjanak le egy másik vállalatnál meghirdetett állásra, mivel egyáltalán nem
biztos, hogy még akkor is meglesz ez az állás, amikor már kénytelenek lesznek
otthagyni a jelenlegi munkaadójukat. Számukra az új munkaszerződés azt jelenti,
hogy: a munkavállaló a továbbiakban teljes felelősséget vállal a karrierjéért: azért,
hogy tudását naprakészen tartsa, hogy gondoskodjon a megfelelő időben történő
előléptetéséről, félretegyen a nyugdíjas éveire, és - ami a leghihetetlenebb mind
közül - elégedett legyen az állásávaL A vállalat - anélkül, hogy erre magát ígé­
retben kötelezné -igyekezni fog ösztönző környezetet teremteni a munkavállaló
számára, amennyire a gazdasági szükséghelyzet lehetővé teszi.

Ha abból már nem meríthet az ember bizonyosságot, hogy alkalmazásban áll,

akkor mégis mire támaszkodjon? Az alkalmazhatóságárai Az alkalmazhatóságból
eredő biztonság még egészen új fogalom, de a vállalkozói világ letűntével egyre
népszerűbb lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a következőkre kell törekedned:
• Olyan típusú tudást, készségeket és elismeréseket kell szerezned, amilye­
neket aztán könnyedén alkalmazhatsz majd más cégeknél, vagy amelyek­
kel könnyedén új lehetőségekre találhatsz.
• Próbáld tökélyre fejleszteni az "átvihető készségeket", amelyek iránt később
is óriási lesz a kereslet, mivel könnyedén alkalmazhatóak mindenféle vál­
lalati környezetben!
• Alapozd az önéletrajzodra a karriered menedzselését! Minden egyes
feladat és megbízatás kapcsán kérdezd meg magadtól: "Hogyan segíti ez a
tapasztalat a karrierlehetőségeimet?" és "Hogyan mutat majd az önéletraj­
zomban7"
• Tartsd a kapcsolatot olyan befolyásos emberekkel is, akik nem a te vál­
lalatodnál dolgoznak, és akik később segíthetnek neked munkát találni,
ha a szükség úgy hozza! Ápold a kapcsolatot a fejvadászokkal is!
Szükséged lesz majd a segítségükre, amikor állást keresel.
• Igyekezz kitűnni, legyél mobilis és hiteles! Ne specializálódj túl szűk terü­
letre! Tarts nyitva minden lehetőséget!
29 l. fejezet .,. Mit keresnek a munkaadók?

AZ IDEÁLIS ALKALMAZOTT: A GÉNSEBÉSZET ÁLMA

"A személyzeti menedzserek gyakornaki képzésén hallottam,

hogy az a tökéletes hirdetés, amelyre csak egyetlen jelentkezés érkezik:
az ideális munkaerőé."
Len Peach, a The Times 1985. augusztus 29-i számában

KERESETT KÉSZSÉGEK

Ha megkérsz tíz munkaadót, hogy írja le, milyen az ideális munkavállaló, való­
színűleg tíz különböző választ kapsz. Minden interjúztatónak megvannak a maga
elképzelései arról, milyen embert szeretne alkalmazni. Az egyes munkaköröknél
nélkülözhetetlen jellemvonások más állásoknál talán egyáltalán nem fontosak. A
különbségek érzékeltetéséhez vegyünk például egy programozót, egy titkárnőt és
egy tervezőmérnököt. Mindegyik pozíció más-más készségeket igényel.

PROGRAMOZÓ

• Az adott számítógépes környezet ismerete (OS/2, DOS, UNIX, CPM,

Windows stb.).
• Operációs rendszerek, programozási nyelvek és szaftvercsomagok meg-
felelő szintű ismerete.
• Részletek iránti figyelem.
• Matematikai/analitikus készségek.
• Megfelelő munkanorma.
• Jó kommunikációs készség (elsősorban írásban).
• Megfelelő gépírási készség.

TITKÁRNÓ

• Gyors gépírás (leütés/perc).

• Gyorsírás.
• Felhasználói szintű számítógépes ismeretek.
• Jó kapcsolattartó és kommunikációs készség.
• Jó nyelvtani, valamint szerkesztői és lektorálói ismeretek.
• Fogékonyság.
• Kezdeményezőkészség, tanulékonyság.
• Képesség az együttműködésre és a csapatmunkára.
 30

TERVEZÖMÉRNÖK

• A vonatkozó szabványok, szabályzatok és munkagyakorlatok ismerete.

• Képesség önálló és csapatmunkára egyaránt.

• Jó műszaki ismeretek a vonatkozó területen.

• Vázlatrajzok készítésében való tapasztalat.

• Részletek iránti figyelem.

• Magas munkanorma.

• Hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció.

A különbségek ellenére léteznek olyan tulajdonságok, amelyeket a munkáltatók

többsége nagyra becsül, és amelyek iránt éppen ezért nagy igény mutatkozik.
Ha ezeket tartjuk szem előtt, az ideális munkavállaló:
• érett és felelősségteljes,

• kompetens,

• képzett és tapasztalt,

• jó kommunikációs készségekkel bír,

• jól motivál másokat,

• kezdeményező,

• csapatban és önállóan is jól dolgozik,

• lojális,

• mentálisan és fizikailag egészséges,

• könnyű együtt dolgozni vele,

• nagyon etikus és becsületes,

• képes önmagát motiválni.

AZ INTERJÚZTATÓ FÉLELMEI AZ ÁLLÁSINTERJÚN

Ha jól szeretnél teljesíteni az interjún, tudnod kell, hogy az interjúztatók majdnem

olyan idegesek, nyugtalanok és zavarodottak, mint maguk a jelentkezők. Minden
kérdésükkel valamely félelmükre vagy aggályukra keresnek választ. Neked, a
jelentkezőnek, ennek megfelelően kell megszerkesztened a válaszaidat; ezeket a
gondolatokat megcélozva győzd meg a munkaadót, hogy a félelmei alaptalanak
-vagyis hogy nem pazarolja sem idejét, sem pénzét, ha téged alkalmaz!
Mik a munkaadók főbb félelmei?
l. A munkavállaló nem képes elvégezni a munkáját a szükséges készségek
és tapasztalatok hiánya miatt.
2. A munkavállaló nem tudja majd motiválni önmagát.
3. A munkavállaló gyakran megy majd betegszabadságra.
31 l. fejezet • Mit keresnek a munkaadók?

4. A munkavállaló rövid ideig marad a pozíciójában, és mihelyt egy jobb vál­

lalatot talál, felmond.
5. Sokáig fog tartani, amíg a munkavállaló beletanul a munkába, így az alkal­
mazásába fektetett pénz és idő csak lassan térül meg.
6. A munkavállaló nem jön ki jól a munkatársaival és a vezetőséggeL
7. A munkavállaló csak a szükséges minimumot végzi el, amit nagyon muszáj,
nem pedig a képességei szerinti maximumot.
8. A munkavállaló rossz hírbe hozza a főnökét- és vele együtt az egész
részleget.

Alapvetően három típusba lehet sorolni az embereket: vannak, akik elébe men­
nek az eseményeknek, mások figyelemmel kísérik őket, és megint mások azon
töprengenek, hogy vajon mi történhetett. A munkáltatók olyanokat szeretnek
alkalmazni, akik az események mozgatórugói tudnak lenni, és nem csak tétlenül
nézik a változásokat.
A válaszaidnak a "tettek embere vagyok" hozzáállást kell sugallniuk!

MIT VÁRNAK TÓLED A MUNKÁLTATÓK?

Ha szeretnéd a lehető legjobb fényben feltüntetni magad, és minél jobb esélyekkel

akarsz indulni egy adott állásért vagy előléptetésért, meg kell értened, mit vár
tőled a jövőbeni munkaadó. A következőkben felsorolt példák elég általánosak és
átfogóak, de a többi specifikus elvárás is ezeken a fő térnakörökön alapul. Ha már
tudod, melyik fő téma köré szerveződik a játék, akkor - mint minden jó színész
- képes leszel helyesen improvizálni.
• Oldd meg a gondjaimat! Könnyítsd meg az életemet, és tüntess fel jó szín­

ben mások előtt!

• Beszéld a nyelvemet! Hangolódj rám, és légy része a csapatomnak!

• Kerüld a meglepetéseket! Legyél kiszámítható, megbízható, hogy jól érez­

zem magam!
• Ne azt mondd, mit nem tudok megtennil Azt mondd meg, hogyan tehetem

meg, amit tenni akarok!

• Vedd át a kezdeményezést! Mutasd meg a vezetői kézségeidet, és csele­

kedj!
• Hozz be újításokat! Javasolj új, jobb módszereket a feladatok elvégzésére!

• Légy becsületes és őszinte! A bizalmas kérdéseket bizalmasan kezeld!

Lényeg a megbízhatóság.
• Adj bele mindent! Tedd meg, amit megígértél! Legyél szavahihető!

• Mutass őszinte érdeklődést a problémáim iránt! Legyél elérhető, beszél­

gess az emberekkel, tegyél fel kérdéseket, és adj válaszokat!

 32

MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK ÉS A KIVÁLASZTÁS KRITÉRIUMAI

Amikor állásinterjúra készülsz, első lépésben azt kell kitalálnod, mely tulajdonsá­
gok a legfontosabbak az adott munkáltató számára, a szereplésedet ugyanis ezekre
kell alapoznod, ha jó benyomást szeretnél tenni a fejvadászokra.
Sokat segíthetnek ebben a munkaköri leírások és a kiválasztási feltételek. Ezek
az információk néhány nagyobb vállalatnál is fellelhetőek, a bejegyzett részvény­
társaságok és állami szervezetek is előszeretettel használják őket. A jelentkezőknek
legtöbbször a kiválasztási feltételeknek kell megfelelniük a jelentkezés benyújtása
során, ahogy az állásinterjúkan is.
A munkáltatók a lista közzétételével akarják elijeszteni a kevésbé képzett vagy
csekély tapasztalatokkal rendelkező jelentkezőket. Miközben az esetek többsé­
gében sikeresen el is érik ezt a céljukat, mellékesen segítenek a ravaszabb, profi
jelentkezőknek, hogy az interjúra az elvárásoknak megfelelően készülhessenek fel.

KÉSZÍTSD EL A HÁZI FELADATODAT:

TUDJ MEG MINÉL TÖBBET A MUNKAADÓRÓL!

"A vállalat két legfontosabb sarokpontja sosem szerepel a kimutatásokban:

a dolgozók csapata és a cég hírneve."
Henry Ford

Lehetőleg még a z előtt kezdj el tudakozódni a lehetséges munkáltatód után,

hogy benyújtod neki az önéletrajzodat! Ebben az esetben ugyanis képes leszel
úgy megformálni a jelentkezésedet, hogy az illeszkedjen az adott munkaadó
körülményeihez, gondolkodásmódjához, működéséhez, és ami a legfontosabb,
kiválasztási feltételeihez. Ha behívnak interjúra, a munkáltatóról szerzett infor­
máció hirtelenjében még fontosabbá válik.
Minél többet tudsz meg a munkaadódról, annál erőteljesebben tolódik a te javad­
ra az erőegyensúly.
Ha az interjú során meg tudod mutatni a munkaadónak, hogy felkészültél a
vállalatból, és rengeteget tudsz a cég működéséről, valószínűleg azt fogja gondolni:
"Ha már most, az interjú előtt képes volt ennyi energiát fektetni abba, hogy minél
több részletet megtudjon rólunk, el tudod képzelni, mire lesz képes, amikor majd
nálunk dolgozik? Pont ilyen emberre van szükség a csapatunkban!"
Találó, burkolt kijelentésekkel, okos, odaillő kérdésekkel és ügyesen meg­
szerkesztett válaszokkal egyaránt megmutathatod az adott vállalatról szerzett
ismereteidet. Kerüld azonban az okoskodást, ne akard meggyőzni az interjúztatót,
hogy utánanéztél a cégnek! Hagyd, hogy magától jöjjön rá!
33 l. fejezet • Mit keresnek a munkaadók?

Magától adódik a kérdés, hogy hogyan foghatsz hozzá a vizsgálódáshoz? Csak

követned kell az alábbi lépéseket
l. Információgyűjtés. Ez a legfárasztóbb és legidőigényesebb feladat, de nagyon
kifizetődő!
2. A tények átvizsgálása és a lényeges adatok kiválasztása. Ez már könnyebb
feladat, mint az előző, és egyben szórakoztatóbb is!
3. A válaszaid megszerkesztése a megtudott adatok felhasználásával. Az ide­
ális feleleteket (lásd 6. fejezet) bővítsd ki és alakítsd át az adott helyzet és
a munkaadó várakozásai szerint. Mindig tartsd szem előtt azt a szabályt,
hogy azt mondd nekik, amit hallani akarnak!

Különböző módszerek és taktikák léteznek, amelyeket felhasználhatsz a lehetséges

munkáltatók utáni nyomozáshoz. Némelyik felbecsülhetetlennek bizonyul majd,
mert az így megszerzett információ állásajánlattá változtathatja az elutasító választ.
Vessünk hát egy futó pillantást az információforrásokra és a felhasználási módokra!

AZ ELÉRHETŐ IRODALOM ÁTBÖNGÉSZÉSE

A könyvtárban töltött idő könnyen az álláskeresés leghasznosabb részének bizo­

nyulhat. A szakmai és pénzügyi lapok, kiadványok kiváló információs források,
de az adott cég éves jelentései, brosúrái, reklámanyagai és hírlevelei is rendkívül
értékesek lehetnek.
Általánosságban véve azt javaslom, hogy készíts saját adatbankot a szakte­
rületeden dolgozó nagyobb cégekrőL Gyűjts össze minden róluk szóló cikket
újságokból, magazinokból, egyéb nyomtatott anyagokból, álláshirdetésekből
és hasonló helyekről! Hozd létre a saját állományrendszeredet, hogy bárminek
könnyen utánanézhess, és frissíthesct az információidat!

A BARÁTOK ÉS ISMERŐSÖK, MINT LEHETSÉGES

INFORMÁCIÓFORRÁ SOK

A barátaidtól és rokonaidtól különleges belső információkat tudhatsz meg a mun­

kahelyükről, esetleg rajtuk keresztül találkozhatsz annak a cégnek a dolgozóival
is, ahová épp jelentkezni szeretnél. A belső információk rendkívül értékesek, és
kétségkívül hatalmas előnyhöz juttatnak majd a többi jelentkezővel szemben.
Az interjún azonban ne említsd meg azokat a barátaidat vagy rokonaidat, akik
a cégnél dolgoznak! Sosem tudhatod, milyen (jó vagy rossz) az interjúztató és a
barátod személyes kapcsolata, akár komolyan ronthatod az esélyeidet
 34

ÜZLETI KAPCSOLATOK FELHASZNÁLÁSA

Ha abban az ágazatban szeretnél maradni, amelyben most is dolgozol, az üzleti

kapcsolataid épp ilyen értékes, vagy talán még értékesebb belső információkkal
szalgálhatnak Ismerik a vállalaton belüli játszmák, tervek, fejlesztések jó részét,
és ha jó kapcsolatot építesz ki velük, talán veled is megosztják ezt az információt.
Mindig igyekezz jó viszonyban maradni a korábbi munkaadóiddal, ügyfeleiddel,
beszállítóiddal, és általában az üzleti szempontból fontos emberekkel! Sosem
tudhatod, mikor lesz rájuk szükséged.

SZEMÉLYES KAPCSOLAT A LEENDÓ MUNKÁLTATÓVAL

Az interjú előtt hívd fel telefonon a recepcióst vagy az interjúztató titkárnőjét,

vagy menj oda, hogy személyesen találkozhass velük! Erre az interjú megbe­
szélése a legjobb alkalom. Használd ki a lehetőséget, és tudj meg minél többet
az interjúztató(k)ról: mi a nevük, rangjuk, pozíciójuk, hátterük és így tovább!
Óvatosan fogalmazd meg a kérdéseidet, nehogy tolakodónak vagy kíváncsisko­
dónak tűnj!
Próbálj barátságos viszonyt kialakítani a titkárnőkkel vagy recepciósokkal!
Mikor az interjúztatók odamennek az asztalukhoz, gyakran kikérik a véleményüket,
megkérdezik őket, hogy milyen benyomást tett rájuk a jelentkező.
Gyakran nem azzal a személlyel beszélsz telefonon, aki majd levezeti az interjút
Ha az illető megkérdezi, miért vagy kívánesi ezekre a részletekre, megmondhatod,
hogy nem akarsz felkészületlennek tűnni az interjún, és nem szeretnéd rabolni
senki idejét, ha mégsem lennél elég képzett a pozícióra. Természetesen a saját
drága idődet sem szeretnéd pazarolni, ha az derülne ki, hogy túlképzett vagy.
Az a legjobb, ha személyesen keresed fel a recepcióst vagy a titkárnőt. Általá­
ban szívesen beszélgetnek, ha őszinte érdeklődést mutatsz irántuk és a cég iránt.
Telefonon könnyű elhessegetni a vonal túlsó végéről érkező arctalan hangot: ha
már szemtől szemben álltok, nagyobb valószínűséggel válaszolnak majd.
Az a lehető legrosszabb érzés egy interjún, amikor nem tudod, kik az interjúz­
tatóid, milyen pozíciót töltenek be a vállalatnál, és hogy mit várnak el a jelent­
kezőktőL Az interjúalanyok legtöbbször a beszélgetés elején hallják először és
utoljára az interjúztató nevét, amikor az illető bemutatkozik. A legtöbb jelentkező
ilyenkor túl ideges, vagy éppen igyekszik jó benyomást kelteni, és arra koncentrál,
hogyan mutatkozzon be ő maga, így aztán nem jegyzi meg az elhangzott nevet.
Soha ne indulj úgy interjúra, hogy nem tudod, kik lesznek az interjúztatók, és
milyen szerepet töltenek be a vállalat struktúrájában!
35 l. fejezet ll> Mit keresnek a munkaadók?

INFORMÁCIÓK OSZTÁLYZÁSA

A fenti forrásokból szerzett információ számos szempontból nyújt képet a leendő

munkáltatóról. A következő feladatod az, hogy az elérhető adatokat kategóriákba
szervezd, így a saját kedved szerint rendszerezheted a munkáltatóról szerzett
ismereteidet. Milyen területekre kell figyelned? Milyen kérdésekre kell választ
adnod? Íme, a legfontosabbak.

A CÉG ÁLTAL NYÚJTOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

• A cég terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, esetleg mindkettőt?

• Milyen típusú termékek vagy szolgáltatások ezek?
• Hányféle terméket vagy szolgáltatást nyújtanak?
• Mely termékek vagy szolgáltatások a legjövedelmezőbbek, vagy melyek­
ben van a legnagyobb lehetőség?
• Hogyan végzik a feladatukat? Milyen gyártási technológiát használnak?
• Milyen minőségellenőrzési eljárásokat használnak?

A CÉG VÁSÁRL ÓI ÉS A PIAC

• Kik a cég főbb vásárlói?

• Milyen a kapcsolat a cég és a vásárlók között?
• Milyen múltra tekint vissza ez a kapcsolat? Mik a jelenlegi és a várható
tendenciák?
• Mik a vállalat marketingtervei: új piacokra szeretne betörni, vagy inkább
a régieket bővítené?

A CÉG FEL ÉPÍTÉSE

• Hogyan épül fel a cég? Mi az egyes részlegek szerepe?

• Hány vezetői szint létezik a cégen belül? Melyek ezek?
• Mik tartoznak a felelősségük alá?
• Mely osztályok terrnelnek profitot? Melyek kevésbé sikeresek?
• Milyen fokozatok szerint lehet feljebb jutni?
 36

A MEGPÁLYÁZOTT POZÍCIÓ JELLEMZOI

• Ez a pozíció kinek tartozik elszámolással?

• Mióta üres az állás?
• Előzőleg kik töltötték be?
• Új pozícióról van szó? Ha igen, miért hozták létre?
• Milyen előléptetési lehetőségeket nyújt?
• Mi történt a pozíciót előzőleg betöltő személyekkel? Elküldték, előléptették,
esetleg nyugdíjazták-e őket?

A cég múltja és jövője

• Mikor alapították a céget?
• Egyenletes növekedést mutatott-e az elmúlt évek során?
• A vállalat vajon terjeszkedik vagy stagnál?
• Kik a fő részvényesek (ha bejegyzett részvénytársaságról van szó)?

ÖNÉLETRAJZ ÉS KÍSÉRŐLEVÉL

Ha már utánajártál a munkáltatónak, ahova jelentkezni szeretnél, nekiláthatsz az

önéletrajzod megírásához. Ha ezen már túl vagy, most csak hozzá kell igazítanod
a megpályázott pozíció és a munkaadó igényeihez. Az álláskeresők általában nem
tartják fontosnak az önéletrajz módosítását, nem gondolják, hogy ennek a lépésnek
jelentős szerepe van abban, hogy eljutnak-e az interjúig. Ez azonban óriási tévedés.
Hogyan keltheted fel egy olyan ember érdeklődését, aki még sosem látott téged,
és még sosem beszélt veled? Hogyan számolhatsz be életed legfontosabb esemé­
nyeiről mindössze néhány percben? Hogyan mutathatod be az eredményeidet,
vagy emelheted ki az erősségeidet pár oldalban?
Úgy, hogy hatékony, vonzó önéletrajzot állítasz össze. Az önéletrajzban min­
den benne van: az iskolai eredmények, diplomák, bizonyítványok, képesítések,
tapasztalat, korábbi állások, ismeretek, erősségek, érdeklődési körök, célok, és
még rengeteg más adat. Mindezt vonzó keretbe kell foglalnod, amelynek az lesz az
egyetlen célja, hogy meghódítsa a munkaadót, és eszeveszett vágyódást ébresszen
bennük a személyed iránt!
Talán te is olvastál pár remekművet a régi időkből, amikor csak úgy lehetett
megnyerni a nők szívét, ha romantikus leveleket, verseket, olykor vörös rózsát
küldött nekik az ember. Pontosan így lehet megnyerni a munkáltatókat is. Persze
nem vörös rózsákkal, hanem az önéletrajzodba és a kísérőleveledbe írt erőteljes,
hathatós szavakkal.
37 l. fejezet • Mit keresnek a munkaadók?

Az önéletrajz a legerőteljesebb marketingeszköz a fegyvertáradban. Ne sajnáld

az időt és a pénzt az elkészítésére, és mindig frissítsd! Az az egyetlen célja, hogy
bejuttassan az állásinterjúkra.
Amikor állásra jelentkezel, ne sajnáld az időt, mindig keresd ki annak a személy­
nek a nevét, akinek a levelet küldöd! A pozíció még kevés. Amikor a nevén szálltasz
meg valakit, áttöröd a személytelenség gátját. Mindenki szótárában a saját neve a
legfontosabb. Mindenki szereti leírva látni a nevét: ettől értékesebbnek érzi magát.
A név használata azonban önmagában még kevés. Egyszerű, hatásos nyelven
kell írnod, közhelyek, klisék és szertartásosság nélkül. Írj úgy, mintha az adott
személy előtted állna, és hozzá beszélnél! Ne akard lenyűgözni, fogalmazz tö­
mören! Ne közölj túl sok részletet, és ne sorakoztasd fel az eredményeidet! Majd
annak is eljön az ideje az interjún.

HOGYAN KÉSZÍTS ÖNÉLETRAJZOT: A JÁTÉKSZABÁLYOK

l. Saját magad készítsd el, ne valamelyik ügynökséggel írasd meg! Szomorú

tény, hogy az átlagos munkaadó számára a forma általában fontosabb a tarta­
lomnáL
2. Keress valakit, akinek jó a helyesírása és a stílusa, kérd meg, hogy olvassa
át - lehetőleg minél többször!
3. Kérj fel minél több hozzáértő embert, hogy véleményezzék az önéletrajzod
tartalmát, minőségét és stílusát!
4. Használj jó minőségű papírt, lehetőleg krémszínűt vagy világoskéket! Igaz
ugyan, hogy a fehér az általánosan elfogadott, de te azt szeretnéd, hogy
az önéletrajzod kitűnjön a többi közül. Az élénk színeket azonban kerüld!
A minőségi, finom pasztell vagy égszínkék papír már képes magára vonni
a figyelmet, és nem felejtik el egykönnyen.
5. Ne hazudj, és ne túlozd el az eredményeidet! Az őszinteség a leg jobb taktika
az önéletrajzok megírásakor (az interjún már kissé más a helyzet, mint azt
később látni fogjuk).
6. Olyan szavakat használj, amelyek kezdeményező, felelősségteljes, eredmé­
nyes ember képét vetítik az olvasó elé, például: tervez, kiszámít, létrehoz,
elindít, kezdeményez, bevezet, irányít, felügyel, ellenőriz, megvizsgál, ké­
pez, elér, növel, megspórol stb.
7. A következő tényeknek nincs helyük az önéletrajzban (vagyis még véletlenül
se kerüljenek bele): mostani vagy korábbi fizetésed, elvárt fizetés, referenci­
át adók neve, nem a munkakereséshez illő fénykép, nemzetiség, magasság,
súly, szemszín, házastárs és gyerekek neve.
8. Tetszés szerint beleteheted vagy kihagyhatod az életkorodat, családi állapo­
todat, hobbijaidat és más érdeklődési körödet. Én azt javasolnám, hogy ne
 38

írd bele. Ezeknek a tényeknek semmi közük ahhoz, hogy el tudod-e végezni
az adott munkát; egyáltalán nem fontosak, viszont ezek alapján a munkálta­
tók akár hátrányos megkülönböztetésben is részesíthetnek
9. A célod megfogalmazása is fogós kérdés. Sok álláskereséssel foglalkozó
könyv "kötelezőnek" tartja. Én nem ajánlanám. Ha azonban mégis úgy dön­
tesz, hogy beleírod, legyen rövid, tömör, és az önéletrajz legelején álljon!

CSELEKVÉSRE UTALÓ SZAVAK

Fontos, hogy az önéletrajz szavai viszonylag rövidek legyenek, kifejezőek és

félreérthetetlenek, valamint cselekvésre utaljanak A segítségükkel sikeres, ered­
ményorientált, tevékeny embernek mutathatod magad. Minden cselekvést kifejező
szó arról beszél majd, mit értél el a múltban, és ebből következően mire leszel
képes, ha felvesznek. Íme, néhány példa:
• fejleszt, vezet, maximalizál, optimalizál, utasít, tanít, bemutat, létesít, irá­
nyít, csökkent, bevezet, adminisztrál, megszerkeszt, épít, szolgáltat, kutat,
előmozdít, teremt, feltalál, összeállít, fejleszt, alapít, megold, bebizonyít,
tárgyal, tervez, elindít, megszervez, növel, kiterjeszt, megment, előtérbe
hoz, bővít, elad, fenntart; valamint előirányzott, megfigyelt, együttműkö­
dő, kiküszöbölt, befejezett, ellenőrzött, lefolytatott, teljesített, felülvizsgált,
módosított, felügyelt, elemzett, felbecsült, előadott, motivált, kiszállított,
képzett, rendszerezett.

AZ ÖNÉLETRAJZ MEGÍRÁSÁNAK HELYES

ÉS HELYTELEN MÓDJA

A legnagyobb hibák, amiket elkövethetsz egy önéletrajzban

Túl hosszú
Az adatok összefoglalása nem tömör, nem lényegre törő vagy nem
figyelemfelkeltő. Inkább tündérmesére emlékeztet, semmint egye­
nes, lényegre törő kommunikációs eszközre. Rengeteg fölösleges
szót tartalmaz, és gyakran ismétli az információkat

Túl rövid
Nem tartalmaz elég adatot ahhoz, hogy a munkáltató kellőképpen
felmérhesse a jelentkezőt. Előfordulhat, hogy a rengeteg korábbi
munkahely miatt nem lehet egy vagy két oldalba belesűríteni a tar-
39 l. fejezet • Mit keresnek a munkaadók?

ta Imat- ez lenne ugyanis a szokásos terjedelem. Teljesen elfogad­

ható a hosszabb önéletrajz is, ha a körülmények ezt megkövetelik.

Rossz külalak
Az önéletrajz foltos, piszkos, grafikailag rosszul megszerkesztett,
vagy rossz minőségben sokszorosított (fénymásolt). A papírt ket­
tőbe, akár négybe hajtották, így inkább hasonlít buszjegyre, mint
komoly szakmai önéletrajzra.

Helyesírási és nyelvtani hibák

A helyesírási és nyelvtani hibák azt a benyomást keltik, hogy az ille­
tő nem ügyelt a részletekre és nem koncentrált eléggé - márpedig
mindkettő súlyos hibának számít bármely munkáltatónál. A sze­
mélyzetis úgy érzi majd, hogy a jelentkezőnek nem igazán fontos,
hogy jó benyomást tegyen, és megszerezze a munkát.

Túl tökéletes
Nyilvánvaló, hogy szakember írta meg az önéletrajzot. Lehet, hogy
emellett dicsekvő is, és talán pár túlzás is szerepel benne, ami pedig
komolyan aláássa a jelentkező hitelét

JÓ MEGOLDÁS

Stephanie Haber
5 Great James Street
London, WC1N 3DA
020 738 1055 (este) 020 7975 3364 (napközben)

Személyes adatok: 1974. szeptember 24-én születtem.

Végzettség: alapképzés könyvelés szakon, Londoni

Egyetem, 1996.
mesterképzés technológiamenedzsment
szakon, Londoni Egyetem, 1999.

Szakmai tapasztalat: Logitech tanácsadó vállalat

1998.jan.- Szerződő tisztviselő
Feladatom a szerződések megkötése
és adminisztrálása, kapcsolattartás
 40

· az ügyfelekkel, tenderek előkészítése

és jóváhagyása. Hálózatra kötött
Macintosh számítógépek segítségével
státusz jelentő rendszert fejlesztettem
ki a projektekhez.
Minőségellenőrzési képzésen vettem
részt, és komoly tapasztalatra tettem
szert az ISO 9000 minőségszabvány­
sorozatban. Magas szinten haszná­
lom a szövegszerkesztő és táblázat­
kezelő programokat, adatbázisokat
és más PCalapú szaftvercsomagokat
1996. dec.-1998. jan. Specialized Engineering társaság
Projektellenőr
Feladatom az eszközkészítő műszaki
cég projektjeinek és szerződéseinek
adminisztrálása volt. Minőségellenőrzési
eljárásokat vezettem be a munkavégzés­
hez. Hozzávetőlegesen évi háromszáz
ezer font megtakarítást értem el. Új,
számítógéppel vezérelt rendszert fejlesz­
tettem ki és vezetettem be sikeresen
a költségfigyelés és ellenőrzés területén.
1996. máj.-1996. dec. Smith és Társai - Könyvviteli tanácsadó
Végzős gyakornok
Feladatomhoz tartozott az általános
könywiteli munkák elvégzése, az adó­
visszatérítések előkészítése, az ügyfelek
könyvelésének és belső folyamatainak
könywizsgálata, a költségvetés és
eash-flow előkészítése. A bevezető
tréning után két fontos, műszaki szektor
ban dolgozó ügyfél számlaellenőrének
neveztek ki.
Tagság szakmai
szervezetekben: Brit mérlegképes könyvelők egyesülete.

Egyéb érdeklődés: Számítógépek, kosárlabda, téli sportok.

Referenciák: Az interjú után kérésre elérhető.

41 l. fejezet • Mit keresnek a munkaadók?

ROSSZ MEGOLDÁS

Stephanie Haber
5 Great James Street
London, WClN 3DA
020 738 1055 (este) 020 7975 3364 (napközben)

Célkitűzés: Jól fizetett, adminisztrációs állás betöltése műszaki vagy épí­

tőipari vállalatnál London belvárosában. Rövid megbízatásokat Londonon
kívül is elfogadok, de csak ha a fizetség legalább 20%-kal meghaladja a
jelenlegi díjazásomat.

Személyes adatok: 1974. szeptember24-én születtem. Magasság: 169 cm.

Súly: 56 kg. Szem: kék. Haj: barna. Boldog házasságban élek Johnnal,
gyermekünk nincs. Egészség: kitűnő (leszámítva a migrénrohamokat
és az allergiát).

Hobbi és érdeklődés: Számítógépek, kosárlabda, téli sportok.

Végzettség: 1992-1996 alapképzés könyvelés szakon,

Londoni Egyetem
1996--1999 mesterképzés technológia­
menedzsment szakon,
Londoni Egyetem

Előző munkahelyek:
1996--1996 Smith és Társai-Könyvviteli tanácsadó
Végzős gyakornok
Feladatomhoz tartozott az általános könyvviteli munkák elvégzése, az
adó-visszatérítések előkészítése, az ügyfelek könyvelésének ellenőrzése.
Szaros felügyelet alatt a költségvetés és a eash-flow előkészítése is. A be­
vezető tréning után felmondtam, és a Specialized Engineering társasághoz
csatlakoztam, mert magasabb fizetést és jobb körülményeket ajánlottak

1996--1998 Specialized Engineering társaság

Projektellenőr
Egy apró, eszközkészítő műszaki cég projektjeit és szerződéseit adminiszt­
ráltam. Alapvető belső minőségellenőrzési eljárásokat vezettem be a szer­
ződések adminisztrálásában. Részt vettem egy új, számítógéppel vezérelt
 42

rendszer kifejlesztésében és bevezetésében a költségfigyelés és ellenőrzés

területén. Azért jöttem el, mert személyes ellentmondásba keveredtem a
projektvezetőveL

1998 óta Logitech tanácsadó vállalat

Szerződő tisztviselő
Azért vettek fel, hogy felügyeljem a szerződésekkel foglalkozó részleg
működését. A szerződések megkötése és adminisztrálása, az ügyfelekkel
való kapcsolattartás, a tenderek előkészítése és jóváhagyása tartozik a
feladataim közé. Hálózatra kötött Macintosh számítógépek segítségével
státusztjelentő rendszert fejlesztettem ki a projektekhez. Minőségellenőr­
zési képzésen vettem részt. Leépítés miatt fölöslegessé váltam.

Referenciák:
Peter Seymour, főmunkatárs, Smith és Társai.
Alison Jones, projekt-felülvizsgáló, Specialized Engineering társaság.
Michael Taylor, műszaki adminisztrációs menedzser, Logitech Tanácsadó.

A HIBÁK ELEMZÉSE

l. A célkitűzés követelőző, és rossz ízlésre vall. Egy szemernyi szerénység

és önuralom sincs benne. Igen rossz első benyomást kelt.
2. Túl sok a személyes adat. A magasság, a testsúly, a jelentkező szemének
és hajának színe, a férj neve és a jelentkező egészségi állapota semmilyen
körülmények között nem szerepelhet az önéletrajzban. Még a családi álla­
pot is elhagyható.
3. Semmi szükség a tanulmányi időszak pontosítására, a diploma megszerzé­
sének éve általában elegendő.
4. A munkahelyi tapasztalat megadásakor ellenben fel kell tüntetni a hó­
napokat is, itt nem elég az év. 1996-1998 azt is jelenthetné, hogy 1996
januárjától1998 decemberéig tartott a munkaviszony, ami majdnem három
év, ahogy azt is, hogy 1996 decemberétől1998 januárjáig, ami alig több
mint egy év! Ezt a trükköt gyakran használják a munkahelyüket állandóan
váltogató jelentkezők, a munkaadók viszont gyűlölik.
5. Az "Előző munkahelyek" nem hangzik túl jól, mivel visszautal a múltra.
A "Szakmai tapasztalat" vagy egyszerűen csak "Munkahelyek" sokkal jobb.
6. A szakmai tapasztalatokat mindig fordított kronológiai sorrendben kell
felsorolni, a legutóbbi pozíciótól kezdve egészen az első munkahelyedig.
43 l. fejezet • Mit keresnek a munkaadók?

7. Nem szükséges ajánlásokat közölni az önéletrajzodban. Értékes helyet

foglal el, amelyet jobb célra is felhasználhatnál, például az érdemeid
és az eredményeid felsorolására.
8. A távozás okát nem szabad feltüntetni az önéletrajzban. Sokkal bölcsebb az
interjún megbeszélni (feltéve, ha az interjúztató rákérdez). Így elmagyaráz­
hatod, pontosan mi történt, hogyan és miért. Ha egyszerűen csak felsorolsz
pár adatot az önéletrajzodban (személyes nézeteltérés, leépítés stb.), egyér­
telműen negatív benyomást keltesz.

KÍSÉRÓLEVÉL ÍRÁSA

Létezik néhány általános szabály, amelyeket nem árt követned, amikor állásra
jelentkezel, vagy kísérőlevelet írsz. He megfogadod őket, hamarabb kaphatsz új
állást, mint gondolnád. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy vakon kell
követned a szabályokat, ha munkát akarsz kapni. Inkább úgy értem, hogy ha nem
végzed el rendesen a házi feladatodat, és mégis állást ajánlanak, akkor nem az
erőfeszítéseidnek köszönhetően, hanem azok ellenében szereztél munkát.

l. szabály: kutatás és vizsgálódás

Amikor olyan állásra jelentkezel, amelyet a sajtóban jelentettek meg, akkor a je­
lentkezésed megírása előtt alaposan vedd szemügyre az álláshirdetést! Elemezd
a szavakat, a mondatok sorrendjét és szerkezetét! Próbálj olvasni a sarok között,
és igyekezz ráérezni, milyen ember írhatta a hirdetést, és milyen lehet a cég
gondolkodásmódja! Milyen személyes és szakmai jellemzők lehetnek fontosak
a munkáltató számára? Milyen embert keresnek? Mik a minimális elvárások
(kötelező elemek), ha végzettségről és tapasztalatról van szó? Mik az előnyt je­
lentő tulajdonságok? Mennyire vonatkozik rád a leírás? Mely erősségeidet tudnád
kihangsúlyozni a jelentkezésedben7
Amikor már megválaszoltad mindegyik kérdést, elmondhatod, hogy: "Rende­
sen elvégeztem a házi feladatot, most tehát megírom a jelentkezést, amellyel el
fogom nyerni ezt az állást." Ahhoz, hogy ténylegesen elnyerd az állást, tökéletes
kísérőlevelet és tökéletes önéletrajzot kell írnod. A kísérőlevél megírása olyan,
mint a festés: a leghosszabb, legfárasztóbb és legegyhangúbb feladat az infor­
máció felkutatása és összegyűjtése. A falfestésben ez a felszín előkészítéséhez
hasonlítható: először meg kell tisztítani a felületet, ezt követi a homokszórás,
a rések kitöltése, aztán újabb homokszórás és újabb tisztítás következik, végül
pedig az alapozás. Csak ekkor jöhet a tényleges festés, az ecset fel-alá húzogatása.
Az önéletrajz és a kísérőlevél összeállítása talán mind közül a legegyszerűbb és
a leggyorsabb feladat.
 44

2. szabály: nyelvezet és stílus

A kísérőlevél és önéletrajz csak egyetlen célt szolgál: hogy eljuttassan az állásin­
terjúra. Egyedül ezek segítségével mutatkozhatsz be a meghallgatás előtt, úgyhogy
gondosan szerkeszd meg őket! A kísérőleveledben kerüld az elcsépelt frázisokat
és közhelyeket! A nyelvezeted legyen életteli és eleven, hogy fel tudja kelteni az
olvasó érdeklődését! A helyesírási, nyelvtani és mondatszerkesztési hibák súlyos
bűnnek számítanak, és szinte biztos, hogy a kukába juttatják a jelentkezésedet.
Sokat segíthet, ha valakivel átalvastatod a jelentkezésedet, és az illető őszinte
és elfogulatlan visszajelzéseket ad az írásod minőségéről, érthetőségéről és stí­
lusáróL Több szem többet lát, így hát ne tétovázz, mutasd meg a leveled tervét
azoknak, akik hajlandóak segíteni!

3. szabály: külalak
Ügyelj, hogy szép legyen a kísérőleveled és az önéletrajzod! Csak a legjobb minősé­
gű papírt használd! Lézernyomtatóval vagy jó minőségű tintasugaras nyomtatóval
nyomtasct ki! A színeket kezeld konzervatívan! Az a leg jobb, ha a papír fehér vagy
világos pasztellszínű, a szöveg pedig fekete vagy sötétkék Könnyen olvasható
betűtípust válassz! Kerüld a hivalkodó megjelenést, és igyekezz maximum két
különböző stílust használni: egyet a fejlécek, egyet a bekezdések számára! A
dőlt és vastag betűs szedést azonban bátran alkalmazhatod a tények és az olyan
eredmények kiemelésére, amelyeket hangsúlyozni szeretnél.
Amikor postára adod az önéletrajzodat, ne hajtsd vagy tűzd össze a lapokat!
Tedd A4-es alakú borítékba a kísérőleveleddel együtt! Így valóban szakszerű be­
nyomást fogsz kelteni. Az összehajtott jelentkezés úgy néz ki, mint a postaládába
bedahált reklám, és ugyanoda is kerül: a kukába.
A tökéletes önéletrajz megalkotásának három fontos feltétele van: a külalak,
a külalak és a külalak.
Mielőtt leragasztanád a borítékot, két dolog meglétét kell ellenőrizned: az alá­
írásodét és az önéletrajzodét Meglepődnél, ha tudnád, hányan nem írják alá a
kísérőlevelüket, néha még az önéletrajzukat is kifelejtik a borítékbóL

4. szabály: nyomon követés

Amikor elküldöd a jelentkezésedet valamelyik munkaadónak, jegyezd fel ezt a
tényt a naptárodba, és minden elküldött dokumentumról és visszajelzésről őrizz
meg egy másolatot! Ez különösen akkor fontos, ha több különböző állásra is
jelentkeztél, és mindegyikhez külön önéletrajzot készítettél. Így az interjún nem
fog készületlenül érni, ha az interjúztató az önéletrajzodban megadott adatok
alapján részletesebb információt kér valamiről, vagy valamit tisztázni szeretne.
Úgy egy hét elteltével telefonálj a munkaadónak, hogy rákérdezz: megérkezett-e
a jelentkezésed! Semmit ne bízz a véletlenre! Mutatkozz kezdeményezőnek! Tuda­
kold meg, mennyi ideig tart a második fordulóra bejutott jelentkezők kiválogatása,
45 l. fejezet .,. Mit keresnek a munkaadók?

hogy felkészülhess az interjúra, ha bekerülsz! Készíts tervet arra vonatkozólag,

hogyan készülj, és tartsd magad hozzá!
Annál nagyobb hibát nem is követhetsz el az álláskeresés folyamatában, mint
hogy nem követed nyomon a beadott jelentkezéseid sorsát. Mindig emlékeztesd
a munkáltatót a jelentkezésedre, és érdeklődj lelkesen az iránt, hol tart az elbírá­
lás! A legtöbb munkáltató értékelni fogja a találékonyságodat, a karriert érintő
kérdésekben mutatott rendszerezett, szervezett hozzáállásodat.

5. szabály: a módszer
Van néhány alapvető módszer, amelyek segítségével a lehetséges munkáltató ke­
zébe juttathatod a jelentkezésedet és az önéletrajzodat. Kezdjük a legmodernebbell

E-MAIL

Az e-mailen keresztül folytatott kommunikáció gyors, személyes és- ami a leg­

fontosabb- bizalmas. Hívatlan kukucskálók nem láthatnak bele: a jelentkezésedet
az az ember fogja megnyitni, akinek címezte d. Azonban ennek is vannak buktatóL
l. A személyzeti osztályok és a felhasználói osztályok vezetői valószínűleg
több tucat- ha nem több száz - e-mailes jelentkezést kapnak. Mindenki
nekik ír. A te jelentkezésednek azonban ki kell tűnnie a többi közill valami­
lyen (pozitív) módon- e-mailen keresztül biztos nem fog!
2. Előbb vagy utóbb a címzett, vagyis a munkáltató kinyomtatja majd az ön­
életrajzodat és a kísérőleveledet. Nem fognak különösebben foglalkozni
a hogyannal, így a kinyomtatott példány rendetlen, zavaró, hanyag benyo­
mást kelthet. Miért tennéd kockára az esélyeidet? Inkább nyomtasd ki te
magad (ha lehet, színesben), és felejtsd el az e-mailt!
3. Valahogy sokkal nehezebb a számítógép képernyőjén olvasva észrevenni
a hibákat. Hányszor fordult már elő, hogy úgy érezted: elégedett lehetsz
az önéletrajzoddal vagy a kísérőleveleddel, aztán amikor kinyomtattad, és
már készültél lezárni a borítékot, észrevettél egy komoly baklövést, mond­
juk, kihagytál valamit, vagy elsiklottál egy helyesírási hiba felett? Ha már
megnyomtad a "Küldés" gombot az elektronikus levelezőrendszereden, az
utolsó esélyed is elúszott arra, hogy kijavítsd a hibát.
4. Sok munkáltató gondolja úgy, hogy a megírt és kinyomtatott jelentkezés
több erőfeszítést és nagyobb jártasságat igényel, mint az e-mailen elküldött
változataik Te viszont szeretnél szorgalmasnak mutatkozni, nem igaz?

Ha úgy érzed, képtelen vagy e-mailes jelentkezések küldözgetése nélkül élni, erre
is van megoldás. Írd meg szövegszerkesztő program segítségével az önéletrajzodat
a kísérőleveleddel együtt, és csatold őket az e-mailhez! Így legalább a formázás
 46

kérdése megoldódott, felmerül viszont a kérdés, hogy a te szövegszerkesztő

programod vajon kompatibilis-e a címzettéveL Ha eddig úgy gondoltad, hogy a
személyzeti osztályok titokzatos módon működnek, mit gondolsz a szoftvereikről?

FAX

A faxolás is egy lehetőség. Ennek a legnagyobb hátránya a külalak. A legtöbb

cég még mindig a régi, hőtranszfer alapú technológiát és a vékony, fényérzékeny
papírokat használja. Azokon még Claudia Schiffer arca sem mutatna jól. A faxpa­
pír felgöndörödik, és az egyes lapok összekeveredhetnek az újonnan érkezőkkel
(vagy akár el is veszhetnek), a felbontásuk rossz; így a leveled széle cakkos lesz,
a bekezdéseid pedig elcsúsznak.
Véleményem szerint ezt a módot szintén kerülnöd kellene.
Ne felejtsd el, hogy a jelentkezés egy állásra olyan, mint a hódítás! Te talán
faxon küldenél szerelmes verset a szíved választottjának, vagy inkább személyesen
nyújtanád át, krémszín pergamenlapon, szeretetbe csomagolva? A munkáltatók
is emberek, rájuk is hasonló fogásokkal lehet hatni.
Ha túl kényelmetlen vagy drága volna személyesen átadni a jelentkezést, esetleg
elküldheted futárral is. Gondolkozz úgy, mint a gerillaharcosok! Ahelyett, hogy
mondjuk, kitizetsz egy fontot a normál A4-es boríték feladásáért, öt fontért igénybe
vehetsz egy futárszolgálatot is, mely egyenesen a címzett kezébe adja a borítéko­
dat, aki aztán az aláírásával igazolja az átvételt. Ha a munkáltatónak alá kell írnia
az átvételt, és a futár csak egyetlen levelet visz - a tiédet -, akkor az a küldemény
biztosan nagyon fontos lehet. És természetesen az is - a te számodra mindenképp.

JÓ ÉS ROSSZ KÍSÉRÓLEVÉL

ÍGYÍRD MEG!

Stephanie Haber
5 Great James Street
London, WClN 3DA
020 738 1055 (este) 020 7975 3364 (napközben)
Nigel Pettigrove
Személyzeti menedzser
Booth, Smith és Társai
29 Abingdon Road
London, W8 6AL
47 l. fejezet • Mit keresnek a munkaadók?

Tisztelt Pettigrove úr!

A The Times-ban 2000. január 28-án megjelent hirdetésére hivatkoz­

va szeretnék jelentkezni a szenior szerződésadminisztrátori állásra.
Hét évet töltöttem különböző adminisztratív pozíciókban tanács­
adói területen. Biztosra veszem, hogy az önök műszaki vállalata is
sokat profitálhat a tanulmányaim során, a projekt menedzsmentben,
az üzletkötésben és a szerződésadminisztrációban szerzett elmé­
leti és gyakorlati tudásomból és tapasztalataimbóL Készen állok az
újabb kihívásokra.
Erős analitikus és műszaki készségemnek köszönhetően, valamint
azon képességemnek, hogy remekül együtt tudok működni mások­
kal, és kiválóan meg tudom oldani a sürgős, komoly kihívást jelentő
feladatokat is a lehető legrövidebb idő alatt eredményes tudok
lenni. Jelentős tapasztatokat szereztem az ügyfelekkel, eladókkal,
kormányzati és törvényhozó szervekkel való kapcsolattartásban,
valamint a költségvetés előkészítése, a költségellenőrzés, a hivatali
személyzet felügyelete, a tervezés, a koordinálás, a jelentések és
prezentációk megírása területén is.
A jelenlegi gazdasági környezet kezdeményező és ésszerű meg­
közelítést kíván meg a projekt menedzsmentben és általában a
műszaki területen dolgozóktóL Tökéletesen tisztában vagyok az
ügyfélszolgálat, a megbízhatóság és a műszaki területek biztonsági
szempontjainak minden kívánalmával, valamint a teljes körű minő­
ségellenőrzési módszerek alkalmazásával. Ami ennél is fontosabb,
megértő vagyok az emberekkel, és kiválóan együtt tudok működni
velük eredményorientált csapatmunkában.
Az önéletrajzomat és a végzettségemet bemutató dokumentu­
mokat csatoltam. Amennyiben további információra lenne szüksé­
ge, bármikor szívesen fogadom a hívását. Örömömre szolgálna, ha
találkozhatnék Önnel, hogy részletesebben megbeszéljük a pozíciót
és a hátteremet, és felfedezzük, mi módon járulhatnék hozzá az
Önök cégének folyamatos sikereihez.

Köszönöm figyelmét, és várom szíves visszajelzését.

London, 2000. február 2.

Üdvözlettel:
Stephanie Haber
 48

ÍGY NE ÍRD MEG

Stephanie Haber
5 Great James Street
London, WClN 3DA
020 738 105 5 (este) 020 7975 3364 (napközben)
Személyzeti menedzser
Booth, Smith és Társai
29 Abingdon Road
London, W8 6AL

Tisztelt uram!
Nagy érdeklődéssei olvastam a The Times-ban megjelent hirdetését,
és jelentkezni szeretnék a szenior szerződésadminisztrátor pozíció­
ba. Én most már több mint hét éve dolgozam hasonló területen, és
üdvös változást jelentene, ha egy olyan jól menő vállalathoz csatla­
kozhatnék, mint az Önöké.
Habár műszaki végzettséggel én nem rendelkezem, biztosra
veszem, hogy a hirdetésben megjelölt feladatokat különösebb gond
nélkül el tudnám végezni. Mivel a mérleg jegyében születtem, kelle­
mes személyiségem és irodai népszerűségern messze kárpótolná a
műszaki végzettségern hiányáért
Én egy izgalmas, kihívásokat jelentő pozíciót szeretnék betölteni
egy műszaki vagy építőipari területen dolgozó, nagyobb tanácsadó
cégnél, ahol nem kell utazgatnom és rendszeresen túlóráznom.
Nemrég mentem férjhez, és nemsokára babát tervezünk. Az átköl­
tözést fontolóra venném, amennyiben vonzó juttatásokat ajánlanak
fel, elsősorban az egészségbiztosításban.
Jelenleg állást keresek, és ezt az időt arra használtam fel, hogy
megtanuljak franciául, ezzel is növelve a karrierlehetőségeimet
Az önéletrajzomat és a végzettségemet igazoló dokumentumokat
csatoltam. Amennyiben további információra lenne szüksége, szívesen
fogadom hívását. Ha úgy érzik, hogy végzettségern és munkatapaszta­
latom megfelelne erre az állásra, örömmel megjelennék az interjún.
Köszönöm a figyeimét

London, 2000. február 2.

Üdvözlettel:
Stephanie Haber
49 l. fejezet li> Mit keresnek a munkaadók?

HIBÁK ELEMZÉSE

1. A második levél a személyzeti menedzsernek szál. Sokkal jobb, ha a nevén

szólítod meg a címzettet, mint ha "Tisztelt hölgyem/uram!"-mal indítasz.
Sokkal könnyebb barátságos, közvetlen hangulatot teremteni, amikor a
nevén szólítasz valakit.
2. Sok mondatban szerepel az "én" szó. Amennyire lehet, kerüld ezt! A kisé­
rőlevélnek arról kell szólnia, hogy mit tehetsz a munkáltatódért, nem arról,
hogy mire vágysz! Az olyan mondatok, mint "Nagy érdeklődéssei olva­
som" vagy "szeretnék ..." lelombozzák az embereket, ezért egyáltalán nem
lenne szabad használni őket.
3. Azt a tényt, hogy jelenleg nincs munkád, semmiképp ne írd le a kísérőle­
vélbe, majd az interjún megmagyarázod (persze, csak ha megkérnek rá)!
4. A második bekezdés a műszaki végzettség hiányát emeli ki, amelyet a
jelentkező csillagjegyével és személyiségi jellemzőivel próbál enyhíteni.
Még vicces is lehetne, ha nem lenne szomorú.
5. A harmadik bekezdés olyan embert vetít az olvasó elé, aki csak a szabad­
idejével, a magánéletével és a juttatásokkal törődik. Ha én volnék az a
személyzeti menedzser, aki kézhez kapja ezt a levelet, nem is olvasnám
tovább. Ezen a ponton kihunynak a fények, és legördül a függöny. Mehet
egyenesen a kukába.
6. A záró bekezdés alaphangja kételkedő. Maga a jelentkező sem biztos
benne, hogy a képzettsége és tapasztalatai megfelelnek az állás elvárása­
inak. Ebben az esetben pedig a személyzeti menedzserre bízza a kérdés
eldöntését ahelyett, hogy magabiztosan előretörne, és kijelentené, hogy

"Örömömre szolgálna, ha felfedezhetném, mi módon járulhatnék hozzá az

Önök cégének folyamatos sikereihez." Mennyire más ez így!
 ,

MIT TUDSZ FELAJANLANI?

Ebből a fejezetből megtudhatod:

• hogyan értékelheted önmagad;
• hogyan szüntesd meg a hiányosságaidat, és hogy semlege­
sitsd a gátló tényezőket;
• hogyan fejlesztheted az interjún bemutatott teljesítményedet
és az ehhez szükséges készségeidet.

SZEMÉLYES MÉRLEG {A TE SAJÁT +/- EGYENLEGED)

"Ha tudni szeretnéd, hová tartasz, és hogyan juthatsz el oda,

előbb magadat kell megismerned."
William Clement Stone: The Succes System That Never Fails
(A tévedhetetlen sikerszisztéma)

Az emberek meglepően erős hajlandóságot mutatnak önmaguk becsapására. Általá­

ban túlbecsülik az erősségeiket, és alábecsülik a hiányosságaikat. Arra koncentrál­
nak, hogyan tarthatják fenn a jó kapcsolatot másokkal, arról viszont elfeledkeznek,
hogy magukkal is jól kellene bánniuk. Ha másokkal bölcsen és ravaszul viselkedsz,
az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem teszed lóvá önmagad.
Másrészről azonban az erősségeid túlbecsülése és/vagy hiányosságaid alá­
becsülése még ennél is rosszabb: ez a fajta hozzáállás nem lesz hasznodra az
álláskeresésben. Mint az élet más területein, itt is egyensúlyra kell törekedned.
51 2. fejezet • Mit tudsz felajánlani?

"Az önismeret a kulcs: akár felhőkarcolókat tervezet, akár menzát

üzemeltetsz, nem használhatod ki teljességében a képességeidet,
ha nem ismered a hiányosságaidat"
Mark H. McCormack: The 110% Solution (110%-os megoldás)

ÁLLÁSKERESÓK SZEMÉLYISÉGE

A pszichológus szakemberek szeretik típusokba-vagy talán inkább sztereotípi­

ákba? - sorolni az embereket. Amikor besorolnak valakit egy skatulyába, máris
sokkal könnyebben alkotnak általános feltételezéseket a szokásairól, személyi­
ségéről, hozzáállásáról és viselkedéséről.
Az illusztráció kedvéért most én is valami ilyesmit teszek. Megnézünk pár
tipikus személyiséget, és azt is, ők hogyan viszonyulnak az álláskereséshez és az
interjúkhoz. Egyik-másik tulajdonságban talán magadra fogsz ismerni. Pontosan
ez a gyakorlat célja: hogy elgondolkoztasson a saját személyiségedről, valamint
a saját jó és rossz tulajdonságaidróL

A becsület bajnoka
A veleszületett őszinteségéből és becsületességéből fakadóan mindig a színtiszta
igazat és csakis az igazat vallja, még az állásinterjúkan is. Nem tudja, hogyan
hangsúlyozhatja a jó tulajdonságait, és hogyan takargathatja a gyenge pontjait.
Általában veszít a munkáért folytatott játszmákban.

A profi
Mindent tökéletesen csinál az interjúra készüléstől kezdve a köszönőlevélig. Tudja,
mit akar hallani a munkáltató. Ő az állásért folytatott játszma nyertese. Miután
elolvastad ezt a könyvet, és gyakorolsz egy kicsit, te magad is profi lehetsz.

A szélbárnos művész
Szinte egyetlen olyan képesítése vagy készsége sincsen, amilyet az általa kiválasz­
tott állás megkíván, de mivel fantasztikusan szerepel az interjúkon, és remekül
tudja manipulálni az embereket, könnyebben szerez munkát, mint mások. Általában
a kevésbé jó hírű politikusoktól és a félresikerült "iparmágnásoktól" tanulja el a
trükköket, a végén azonban ugyanott köt ki: a kukában.

A hedonista
A hedonista alaposan kiélvezi az élet örömeit. a " megélhetésért dolgozik",
Ő
nem érdekli a túlóra, és nem érez elköteleződést a munkahelye iránt. Nincsenek
különösebb ambíciói.
 52

A munkamániás
A hedonista ellentéte. Az állandó munka és a szórakozás teljes hiánya nagyon
unalmas emberré teszi őt. Mindent feláldoz a munka oltárán. A munkáltató persze
imádja őt. Ezt a fajt a kihalás fenyegeti.

A machiavellista
Az ő hitvallása: "A cél szentesíti az eszközt." Általában a profik vagy a szélbá­
rnos művészek közé tartozik: más típusú emberek ritkán alkalmazzák ezt a fajta
filozófiát. A machiavellista gyakran rendkívüli eredményeket ér el, ám miközben
a győzelemért harcol, bárkit és bármit képes fel- és kihasználni, hogy célba érjen.

Az állásinterjún arról kell meggyőznöd az interjúztatót, hogy valahol a becsület

bajnoka és a munkamániás között helyezkerlsz el a skálán. Ennek a könyvnek
azonban az a célja, hogy segítsen profi interjúalannyá változnod, akármelyik
csoportba tartozol is, és akármi legyen is az életfilozófiád.

ÖNÉRTÉKELŐ LAPOK ÉS HASZNÁLATUK

A következőkben találsz néhány példát a legegyszerűbb önértékelő lapokhoz.

Másold le, és írj egy néhány szavas szöveges megjegyzést minden egyes erős
vagy gyenge pontodhoz a helyzetednek megfelelően! Használj olyan rövid kom­
mentárokat is, hogy oké, ha elégedett vagy egy adott készségeddel; fejlesztendő,
ha úgy érzed, hogy az adott területen még van hová fejlődnöd, és szükséged is
lenne rá; vagy kiváló, ha nagyon jó készségekkel rendelkezel.
Tanulási hajlandóság kurzusok elvégzése, figyelek rá- oké
Vezetői készségek ellenőri tapasztalat, vezetői tréning elvégzése tervbe véve
Tapasztalat két év könyvelési területen, jó kezdés
Stressztűrő képesség igen, ha sürgős feladatot kapok- oké
Kezdeményező készség alkalmanként, de nem nagyon jellemző - fejlesztendő
vagy
Angol nyelvtudás jó nyelvismeret- kiváló
Önbecsülés általában jó, néha alacsony- fejlesztendő
Munkatapasztalat hiánya korlátozott tapasztalat, két év
Rossz iskolai/egyetemi eredmények jó jegyeim voltak- oké
Rossz ajánlások semmi káros - oké

Te is elkészítheted magadnak a saját értékelő lapodat, ha az előre gyártottak nem

alkalmazhatóak a te esetedben, esetleg a lap alján hozzáírhatod a saját erős vagy
gyenge pontjaidat. Akármelyik megoldást is választod, lényeg, hogy légy őszinte
magadhoz! Senki más nem láthatja az önértékelő lapodat. Ezeket a papírokat őrizd
53 2. fejezet • Mit tudsz felajánlani?

meg biztonságos helyen, a személyes mappádban. Amikor valamiben előrelépést

érsz el, fejleszted a készségeidet vagy pótolod a hiányosságaidat, megváltoztathatod
a saját jellemzésedet, de új értékelőlapot is kitölthetsz.
Az önértékelő lap után találsz majd egy szakmai tapasztalatot elemző oldalt
is. Amikor az interjúra készülsz, másold le ezeket az oldalakat, és elemezd a
segítségükkel az eddigi teljesítményeidet! Külön lapot használj minden fontos
feladathoz, illetve a kisebb, összefüggő munkák csoportjaihoz is! Ha lelkiismere­
tesen elvégzed ezt az értékelést, akkor később, amikor a tipikus interjúkérdésekre
(lásd 6. fejezet) készíted elő a válaszaidat, sokkal könnyebb dolgod lesz!
A lapot ezúttal is átalakíthatod a saját igényeid szerint, vagy létrehozhatod a te
egyéni változatodat. Ebben az esetben a forma lényegtelen, csak a tartalom a fontos.
Mielőtt nekiállnál a múltbeli tapasztalataid elemzésének és a lapok kitöltésé­
nek, olvasd el a 6. fejezetet, hogy megtudj pár alapvető dolgot a következőkrőL
ll> Milyen területek érdeklik az interjúztatót?
ll> Mik a tipikus kérdések?
ll> Miért teszi fel az interjúztató ezeket a kérdéseket?
ll> Milyenek azok a mintaválaszok, amelyek kiindulási pontul kell hogy szal­
gáljanak a te saját, személyre szabott válaszaid megszerkesztésében?

Mikor a korábbi feladataidat, tapasztalataidat és eredményeidet elemzed vagy osz­

tályozod, olyan lényegi tényezők alapján próbáld csoportokba sorolni és értékelni
ezeket, mint kezdeményezőkészség, becsületesség, tanulási hajlam, alkalmazkodás,
tervezés és ellenőrzés, figyelem a részletek iránt, munkanorma stb. A 6. fejezetben
felsorolt kérdések is ezek felé a témakörök felé mutatnak. Az önértékelésed jó
eséllyel segít majd példákat találni az egyes irányvonalak illusztrálásához. Íme,
néhány fontosabb eset.
ll> Amikor többet értél el, mint amire számítottáL
ll> Amikor minden tőled telhetőt megtettél, mégsem jártál sikerrel.
ll> Mikor a kitartásodnak köszönhetően értél el valamit.
ll> Amikor sikeresen alkalmaztad más ötletét.
ll> Amikor a saját ötletedet alkalmaztad sikeresen.
ll> Amikor nehéz döntést kellett meghoznod.
ll> Amikor több dolgot vittél véghez, mint amennyit elvártak tőled.
ll> Amikor kudarcot vallottállsikert arattál a tervezés hiányának/kellő
tervezésnek köszönhetően.
ll> Amikor úgy érezted, jobb munkát is végezhettél volna.
ll> Amikor meg kellett szegned a szabályokat vagy irányelveket,
hogy elvégezd a munkát, hogy elérd a kitűzött célt.

Miután elkészítetted a tárgyilagos elemzésedet (légy magadhoz őszinte!), keresd meg

a hibáidat és a fejlesztendő területeidet! Utolsó lépésben keresd meg a módját, hogyan
 54

emelhetnéd ki mindazt, amiben sikeres voltál, és hogyan palástolhatnád mindazt,

ami rosszul sült el, hogy a hibáid minél kisebb hatást gyakoroljanak az interjúztatóra!
Még ha igaz volna is, akkor se valld be semmilyen körűlmények között, hogy valaha
is elkövettél bármi önző, ostoba, esztelen, törvénybe ütköző vagy kockázatos dolgot,
vagy hogy felelőtlenül, meggondolatlanul vagy a szabályok ellenében cselekedtél.
A tökéletes őszinteség és nyíltság nagyon értékes tulajdonság- kivéve az állásinterjún.

ÖNÉRTÉKELŐ LAP l
ERŐSSÉGEIM ÉS ÉRTÉKEIM

Önállóan dolgozik vagy csapatjátékos

Képes saját magát motiválni

Jó kommunikációs készség

Tanulási hajlandóság

Vezetői készség

Tapasztalat

Stressztűrő képesség

Kezdeményező képesség

Megbízható és felelősségtejes

Rugalmas

Együttműködő/könnyű együtt dolgozni vele

Kitartó

Határozott

Képes feladatok delegálására

Alapos (figyelem a részletek iránt)

55 2. fejezet • Mit tudsz felajánlani?

ÖNÉRTÉKELŐ LAP 2
HIÁNYOSSÁGAIM ÉS FOGYATÉKOSSÁGAIM

Gyenge nyelvtudás

Alacsony önbecsülés

Munkatapasztalat hiánya

Rossz eredmények az iskolában/egyetemen

Rossz ajánlások az előző munkáltatóktól

Bevándorló/kisebbségi lét

Fizikai vagy szellemi fogyatékosság

Túl alacsony végzettség

Gyenge kommunikációs készség

Rendszerezettség vagy hatékonyság hiánya

Túlságosan szűk szakterület

Túlságosan általános szakterület

Hajlam a halogatásra

Ösztönző erő/ambíció hiánya

Önfegyelem hiánya

Rossz egészség
 56

MUNKATAPASZTALAT ELEMZÉSE

Munkáltató:

Időszak:

Esemény:

Helyzet:

Az én feladatom:

Az eredmény:

Vívmányok:
57 2. fejezet lJ> Mit tudsz felajánlani?

A HIBÁID KIKÜSZÖBÖLÉSE ÉS A GÁTLÓ

TÉNYEZŐK SEMLEGESÍTÉSE

"
"Szerintem az embereket csak úgy lehet megváltoztatni, ha megöljük őket.
Carl Panzram, amerikai tömeggyilkos

Az állásinterjún az interjúztató megpróbál majd minél több részletet megtudni

rólad - és nemcsak az eredményeidről, a tudásodról és az erősségeidről, hanem
a hiányosságaidról, következetlenségeidről és a "sötét oldaladról" is. Az interjú
előtt ezzel kapcsolatban az lesz a feladatod, hogy felismerd a kedvezőtlen tulaj­
donságaidat, aztán vagy fejleszd a gyenge pontokat, és erősségeket faragj belőlük,
vagy elrejtsd őket a jó tulajdonságaid mögé (a "legjobb védekezés a támadás"
taktikáját használva).
Valahányszor a régi baklövéseidről kell beszámolnod az állásinterjún (szorítkozz
a minimumra!), gyorsan mutass rá, hogy tanultál az adott esetből, és hangsúlyozd
ki, hogy sosem követed el kétszer ugyanazt a hibát! Ez a legjobb módja annak,
hogy semlegesítsd a korábbi hibáid negatív hatását.
Lehetőleg a legjobb utat válaszd: kényszerítsd magad a fejlődésre! Ennek sikeres
megvalósításához két dologra van szükség: először is rengeteg időre, másodszor
pedig eitökéhségre és kemény munkára. A legtöbb jelentkező ezek közül egyikkel
sem rendelkezik.
Amennyiben kész vagy a gyökeres változásra, hogy hiányosságaidat csökkentsd,
keresd fel a helyi könyvtárat, tanulmányozd át a rengeteg önképző és önfejlesztő
könyvet, vagy iratkozz be motivációfejlesztő vagy önuralmat tanító képzésekre!
A gátló tényezők is a negatív kategóriába tartoznak. Ellened dolgoznak. A kö­
vetkezőkben felsorolunk néhány ilyen súlyosabb akadályt, amelyeket jobb lenne
kiirtanod, semlegesítened vagy enyhítened.

KISEBBRENDŰSÉGI KOMPLEXUS

"Nekem nincs kisebbrendűségi komplexusom, nem ijedek meg

a jó hangzású nevektőL Ha egy befolyásos emberrel kerülök szembe,
azt mondogatom magamnak, hogy mindenki használ vécépap írt. "
Robert Maxwell

Ehhez nem szükséges hozzáfűzni semmit. Nem kell megijedned senkitől, ne becsülj
túl senkit, és ne hagyd, hogy bárki megfélemlítsen! Ápolgasd az önbecsülésed, és
sose veszítsd el a képességeidbe vetett hited! Folyamatosan emlékeztesd magad
az értékeidre! Még egy kicsit fel is fújhatod őket, csak ne becsüld le magad, és
ne kételkedj a saját véleményedben!
 58

ERŐEGYENSÚLY

"Nem az érdemek szabják meg a képességek árát,

hanem a kereslet és a kínálat."
George Bernard Shaw: Socialism And Superior Brains
(Szocializmus és a kiváló elmék), a Fortnightly Review
1894. áprilisi számában

A munkáért folytatott egyre erősödő küzdelem és a jól képzett dolgozók áradata

miatt a legtöbb álláskereső úgy érzi, hogy a gazdasági pangás sújtotta munka­
erőpiacon a munkáltatók diktálják a feltételeket, az emberek éhbérért is képesek
munkába állni. Ez részben igaz is.
Ha azonban a megfelelő stratégiákat használod, és előzetes tervek szerint,
szisztematikusan készülsz az interjúra, és kellő segítséged is van, nagymértékben
enyhítheted a munkaerőpiac negatívumainak rád nehezedő súlyát. A munkáltatók
tényleg a legjobb jelentkezőket keresik, és általában hajlandók áldozatokat hozni,
azért, hogy magukhoz csábítsák őket.
Az általad is kiválasztott állásra jelentkező emberek többsége (mondjuk nyolc­
van százaléka) nem fog átmenni az első fordulón, amely az önéletrajzon alapul.
Tulajdonképpen esélyük sincs rá. A maradék húsz százalékból, akik szükséges
képzettséggel és tapasztalattal bírnak, áll majd össze az interjúra behívottak listája.
Első feladatod, hogy felkerülj erre a listára. Ennek eléréséhez jó önéletrajzra lesz
szükséged. A többit ebből a könyvből tudhatod meg.

VERSENYTÁRSAK

Sose becsüld alá a versenytársaid ügyességét és erősségeit! Mindig alaposan

készülj fel az interjúra! Vegyél sorra minden lehetőséget, gondolj végig mindent,
ami elromolhat, mert nagy a valószínűsége, hogy el is romlik (Murphy törvénye).
Jusson eszedbe, hogy az állásvadászat (elsősorban az interjú) színtiszta darwiniz­
mus: csak a legerősebb versenyző marad talpon, csak ő kapja meg az állást. Igaz, a
versenytársaid túlbecsülése még ennél is nagyobb bűn lenne. Azzal automatikusan
aláásod az önbecsülésed, és csökkented az esélyed a sikerre.
Legyél magabiztos és összeszedett! Ne hasonlítsct magad másokhoz, csak ma­
gaddal versenyezz! Folyamatosan fejleszd készségeidet és adottságaidat, elsősorban
a kommunikáció és az állásinterjúk területén!
Mindnyájan követünk el hibákat, miközben állásért versenyzünk Te azt tűzd
ki célul magad elé, hogy kevesebb hibát kövess el, mint a versenytársaid!
59 2. fejezet • Mit tudsz felajánlani?

A TAPASZTALAT ÖRÖKÉRVÉNYŰ KÉRDÉSE

Amikor a munkáltatók felmérik a jelentkezők szakmai tapasztalatát, ritkán tesz­

nek különbséget aközött, hogy valaki tíz évet dolgozott különféle feladatokon
és megbízatásokon, vagy egy évig ugyanazon a-megpályázott állás szempont­
jából releváns -munkán, aztán azt tízszer megismételte. Ha az első csoportba
tartozol, és olyanokkal versenyzel, akik hosszabb, releváns, de kevésbé szerte­
ágazó tapasztalattal rendelkeznek, hangsúlyozd ki ezt a tényt a munkáltató előtt!
A minőségnek fontosabbnak kellene lennie a mennyiségnél. Ha szükséges, nyisd
fel a szemüket, hogy jobban, vagyis jobb fényben lássanak téged!
Legközelebb, ha olyan álláshirdetésre bukkansz, amelyben több tapasztalatot
várnak el, mint amennyivel te rendelkezel, ne kedvetlenedj el, jelentkezz rá! Mutasd
be a helyzeted, győzd meg őket, hogy a személyes tulajdonságaid és a releváns
(habár az elvártnál rövidebb) szakmai tapasztalatod jóval nagyobb hasznára lesz
majd a munkáltatónak, mintha egyszerűen "leülted volna" a munkaidődet.

AZ INTERJÚHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK

ÉS AZ ELŐADÁSMÓD FEJLESZTÉSE

"Hát akkor ítélkezzél saját magadon- mondta a király.- Ez a legnehezebb.

Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítél­
kezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy."1
Antoine De Saint-Exupery: A kis herceg

Az álláskeresőknek meg kell érteniük, hogy a készségeik valójában árucikkek,

amelyekre a munkáltatónak szüksége van. A készségek olyanok a munkaerőpia­
con, mint mondjuk a nyersanyagok a tőzsdén. Az értékük emelkedik és csökken
a kereslet és a kínálat függvényében- vagyis attól függően, hogy hányan akarják
megvásárolni vagy eladni őket (hányan keresnek munkát), és milyen áron (mek­
kora összeget hajlandók kifizetni a munkáltatók cserébe).
Folyamatosan fejlesztened kell a képességeidet, és egyre értékesebbé kell
tenned őket. A képességek alatt itt a szakmai tudást és felkészültséget értem, és
természetesen az álláskeresési rutint is (önéletrajz írása, szereplés állásinterjúkon,
karriertervezés). Az álláskeresési készségeid persze semmilyen értéket nem jelen­
tenek a munkáltatók számára, neked azonban rendkívül fontosak, mert segítenek
a valódi értékeid, tudásod és tapasztalatod eladásában.
Valószínűleg a sikeres állásinterjúhoz szükséges készségek a legfontosabbak az
egész folyamatban, bár sajnos ezeket a legnehezebb elsajátítani. A jó hír viszont

1 Rónay György fordítása.

 60

az, hogy ezek a készségek mozgathatók: a hétköznapi életben is alkalmazhatod

őket, és ott is sikert arathatsz velük. Nem istentől kapott képességekre kell itt gon­
dolni, hanem a józan észre: a kapcsolattartásra, az odafigyelésre, a párbeszédre.
Az emberekkel való bánásmód alapvető módszereiről van szó.
A hétköznapi életben többnyire nem látjuk vagy nem érezzük a kapcsolattartó
képességek használatának (vagy hiányának) a következményeit. Az állásinterjúnak
azonban csak két lehetséges kimenetele van: vagy megkapod a munkát, vagy nem.
Sokkal könnyebb ismert normák és elvárások mentén mérni a teljesítményedet
A könyv célja az, hogy elmagyarázza és elemezze azokat a normákat, amelyek
szerint értékelni fognak téged, valamint hogy pár jól működő tanácsot adjon arról,
mikor és hogyan használd őket.
A következő lépésben végigmegyünk néhány alapvető készségen, amelyekre
az interjú során szükséged lehet, és megnézzük azt is, hogyan fejlesztheted őket.

TANULJ MEG ODAFIGYELNI!

A legtöbb ember nem jó hallgatóság. Nem tudnak hosszabb ideig figyelni a másikra.
Főként magukról beszélnek, félbeszakítják a beszélgetőpartnert, nem hagyják,
hogy befejezze a mondandóját. Még ha nem is szálnak közbe, akkor sem figyel­
nek arra, amit a másik mond, mert azzal vannak elfoglalva, hogy ők mit fognak
mondani legközelebb. Ez talán még annál is rosszabb, mint ha valaki megállás
nélkül beszél, mivel az oda-nem-figyelőknek nincsenek saját ötleteik, másokét
pedig meg sem hallják.
Ezek mind súlyos bűnök az állásinterjún. Nagyon kell figyelned, és nemcsak
arra, amit az interjúztató mond, hanem arra is, ahogyan mondja. Nem elég egy­
szerűen hallgatnod, odaadóan kell figyelned. Az odafigyelés készsége az egyik
legértékesebb dolog, amit birtokolhatsz.
Vésd jól az eszedbe a következőket.
• Ne vonj le következtetéseket, mielőtt az interjúztató befejezhetné

a mondatát!
• Sose szakítsd félbe az interjúztatót, még akkor se, ha a legcsekélyebb

mértékben sem értesz egyet vele!

• Ne hagyj figyelmen kívül semmit csak azért, mert nem szeretnéd meghal­

lani, vagy mert nem tetszik!

• Az átfogó elképzelésre figyelj, ne pecli,g az apróbb részletekre!

• Ha az interjúztató lassan beszél, attól még ne kalandazz el! Csak semmi

álmodozás! Használd ki az időt, és elemezd magadban, mit mondott az

interjúztató és miért, várd a továbbiakat, mérlegeld az elhangzottak súlyát,
fejben szűrd le az interjúztató mondanivalójának lényegét, és próbálj meg
olvasni a sarok között!
61 2. fejezet • Mit tudsz felajánlani?

• Ne kalandozzon el a figyelmed, ha az interjúztatónak pongyola a megfo­

galmazása! A tartalomra figyelj, ne a beszéd milyenségére!
• Harcolj a zavaró tényezők ellen! Koncentrálj!

VIGYÁZZ AZ IDÓVEL!

Az állásinterjúkat nagymértékben az idő határozza meg. Az interjúztatónak

szigorú időkorlátok közé szorítva, mondjuk, egy órán belül fel kell mérnie a
jelentkező készségeit. Neked pedig arról kell meggyőznöd az interjúztatót, hogy
erre a pozícióra nincs nálad alkalmasabb ember- és erre csak egy órád van (vagy
még annyi sem.) Ennélfogva neked és az interjúztatónak sem mindegy, hogyan
kezelitek az időt.
A tapasztalt interjúztatók tudják vagy érzik, mennyi időt tölthetnek (vagy akar­
nak tölteni) az egyes kérdésekkel vagy a szóba került témakörökkeL Ugyanezt
kell neked is tenned. Az időkezelés általában a válaszadó n múlik, mert a kérdések
megválaszolása több időt vesz igénybe, mint a feltételük Folyamatosan értelmezd
az interjúztató viselkedését, és ügyelj, hogy adott időkeretek között tartsd magad!
A válaszaid ne legyenek se túl rövidek, se túl hosszúak! Ha túl rövid válaszo­
kat adsz, arra kényszeríted az interjúztatót, hogy újabb kérdéseket tegyen fel, és
sérül a társalgás gördülékenysége. Így túl sokszor akad meg a beszélgetés, és az
interjú inkább kihallgatásra emlékeztet. Másrészről azonban, ha a válaszaid túl
hosszúak, az interjúztatónak negatív gondolatai támadhatnak.
• A jelentkező nem képes különbséget tenni a fontos és a lényegtelen adatok
között.
• N em tisztel sem engem, sem a szabadidőmet
• Rettenetesen untat.
• Ennek az embernek be nem áll a szája, nem lesz képes magában tartani
a titkokat és a bizalmas információkat Nem lehet megbízni benne.

Ha már elkezdődött az interjú, tisztán kell látnod, mennyi időt szánhatsz az egyes
válaszokra, és mikor kell a tárgyhoz tartozó kérdéseket feltenned. Persze azért
kezeld ezt rugalmasan! Ne felejtsd el a régi mondást: az idő pénz. Ez az állásin­
terjún különösen igaz.

FEJLESZD A SZÓKINCSED!

A kommunikációs készség, különösen a szóbeli, rendkívül fontos! A szavak

fölöttébb hatásos eszközök - használd hát bölcsen, hiszen ezek kísérnek el a
csúcsra tartó hosszú úton. Ha nem vagy elég óvatos, és nem a megfelelő szavakat
 62

használod, rosszul időzítesz, vagy nem a megfelelő ember előtt mondod ki őket,
akkor előfordulhat, hogy te magad leszel a kudarcod okozója.
Szavakkal szólítod meg az embereket, általuk közlöd az érzéseidet másokkal.
Így tehát a szavak a legalkalmasabb eszközök az emberek befolyásolására és
irányítására.
A szókincsed te magad vagy- olyan, mint az ujjlenyomatod. Így tehát ha javí­
tani szeretnél az imázsodon és az esélyeiden, ügyelj, hogy folyamatosan fejleszd!
A kutatások szerint mindössze három-négyezer szó különbözteti meg egymástól
az alacsony és a gazdag szókincsű embereket.
Gyakran fontosabb az, ahogyan mondunk valamit, mint az, amit mondunk.

A nyelvtani és a mondattani szabályokkal ellentétben a szókincs fejlesztése még jó

mulatság is lehet. Ezt a feladatot elvégezheted iskolai módszerekkel is, tankönyvek
és enciklopédiák segítségéve!, vagy kötetlenebb formában, például, ha lejegyzel
minden ismeretlen szót, amellyel egy köny v vagy újság olvasása során, esetleg
tévénézés közben találkozol (habár a televízió általában nem kifejezetten intel­
lektuális eszköz, így elég kétséges, hogy érdemleges szavakat hallanál). Később
lapazz fel egy szótárt, keresd meg a szavak pontos jelentését, és közben próbáld
meg felidézni, milyen szövegkörnyezetben használták őket!
Az átlagember szókincse a húszas éveinek közepe után nem sokat bővül. En­
nélfogva tudatosan kell odafigyelned a szókincsed fejlesztésére.
 ADD EL MAGAD!

Ebből a fejezetből megtudhatod:

• hogyan öltözz az állásinterjúra;
• hogyan beszélj magadról;
• hogyan értékeld az interjúztatót.

A MEGJELENÉSED: ÖLTÖZZ A SZEREPEDNEK MEGFELELŐEN

"Mindenki abból él, hogy elad valamit."

Robert Louis Stevensan

Az állásvadászat olyan, mint egy játék: az önéletrajz megírása és a jelentkezés

beküldése a selejtező. Ha ezen sikerül átjutnod, már bent is vagy a döntőben:
az állásinterjún.
Papíron nem is olyan nehéz tökéletesnek mutatkozni. A találkozáskor azonban
kiütköznek egyéni vonásaid, a külsőd és a megjelenésed nagy szerepet játszik ebben.
Olvastam néhány olyan önképző könyvet, mely tíz-húsz oldalt is szentel a si­
kerhozó öltözéknek. Ezt minden tisztelem mellett is kissé nevetségesnek tartom.
Hiszen mindenkinek más a stílusa, a divat nagyjából évente változik, a különböző
országokban különbözőképp öltözködnek, az egyes pozíciók, amelyekre beadod
a jelentkezésed, más-más normákat és elvárásokat diktálnak, és a munkáltatók
sem egyformán értékelik az öltözködési stílusodat
 64

Létezik azonban pár, józan észen alapuló szabály. Vegyük hát sorra őket.
l. Mindig legyél tiszta és jól ápolt! Fordíts különös gondot a hajadra, a kör­
mödre és a fogaidra! Makulátlannak kell lenniük!
2. Sose viselj túl sok ékszert, különösen ne hatalmas gyűrűket, karpereceket,
mandzsettagombokat vagy aranyláncokat! A férfiaknak a fülbevaló
a legkevésbé sem ajánlott.
3. Ne vegyél fel rövid ujjú inget az interjúra! Bizonyára nem szeretnél úgy
kinézni, mint egy használtautó-kereskedő vagy mint egy karnpányaló poli­
tikus (hacsak nem az vagy).
4. Sose vedd le a zakódat, ha nem muszáj! A zakó tekintélyt kölcsönöz.
5. Attól függően, milyen munkára jelentkeztél, vigyél magaddal egy jó minő­
ségű, lehetőleg fekete bőrtáskát! Rendkívül sokat lendít a megjelenéseden.
Ez különösen érvényes a könyvelőkre, ügyvédekre, mérnökökre, mene­
dzserekre és más szellemi foglalkozásúakra.
6. Mindig viselj karórát! Az óra magabiztos megjelenést kölcsönöz, egyene­
sen azt üzeni majd az interjúztatónak, hogy értékes az idő számodra. Egyre
azonban ügyelj: interjú közben ne nézz az órára! Ebből az interjúztató arra
következtetne ugyanis, hogy már nagyon szeremél túljutni a meghallgatá­
san, és igazából nem is érdekel ez a munka.
7. Férfiak, hordjatok drága kinézetű, megfelelő mintázatú selyem nyakken­
dőt! Mivel a legtöbb férfi öltönye hasonló, egy szép nyakkendő sokkal
többet ad majd hozzá a megjelenésedhez, mint gondolnád. Maradj azonban
a konzervatívabb, csipetnyi eredetiséggel meghintett daraboknál! A cso­
kornyakkendő és a bőr texasi nyakkendő szóba sem jöhet (kivéve persze
pincéreknél és olajmágnásoknál).

Úgy öltözz, hogy jól érezd magad a ruhádban!

Ne kövesd a divatot, ha nem áll jól neked! Néhány tanácsadó szerint csak fe­
ketében vagy sötétkékben lehet megjelenni állásinterjún. Badarság. Hiszen lehet,
hogy nem is állnak jól neked a sötét színek. Hallgass az érzéseidre, vagy kérd ki a
párod, esetleg egy jó barátod véleményét! Az elfogulatlan tanács mindig jól jön.
Ha új ruhákra van szükséged, bölcsen fektesd be a pénzed! Csakis első osztályú
termékeket vásárolj! Megéri. Ha első osztályú teljesítményt akarsz nyújtani, ne
másodosztályú viseletben menj az interjúra!
Legyen legalább két különböző szerelésed arra az esetre, ha valami balul sülne
el. Ráadásul ha már a második vagy harmadik meghallgatásra mész ugyanahhoz a
munkáltatóhoz, nem viselheted ugyanazt a ruhát, különben a tipikus munkakoldus
benyomását keltenéd: egyetlen öltöny = félénkség, eredetiség hiánya, merevség,
kiszámíthatóság.
65 3. fejezet • Add el magad!

Ne zárd el az interjúra szánt ruhádat a szekrényed mélyére! Vedd fel akkor

is, mikor étterembe vagy színházba mész! Így kényelmesen érzed magad benne
majd az interjún is, és nyugodtabban, természetesebben tudsz viselkedni. Nincs is
annál rosszabb, mint ha vadonatúj ruhában indulsz az interjúra, és kellemetlenül
feszengsz benne egész idő alatt.

AZ INTERJÚ LÉNYEGE ÖNMAGAD BEMUTATÁSA

"Az emberek olyanok, akár a nyulak: a fülüknél kell megfogni őket."

Blaise Pascal

Az állásinterjún az a célod, hogy meggyőzd a lehetséges munkáltatót: te vagy a

legalkalmasabb jelölt a munka ellátására.
Az interjú sikerét nem elsősorban az határozza meg, hogy milyen szakmai
ismeretekkel és munkatapasztalatokkal rendelkezel, hanem az, hogy mennyire
tudod eladni magad.
Éppen ezért a megfelelő módon kell bemutatnod magad az interjún: meséld
el az interjúztatóknak, milyen eredményeket értél el a múltban, és mit tehetnél a
jövőben, ha kiválasztanának erre az állásra! Így tehát a dolog lényege egyszerű,
de hogy hogyan tudod megvalósítani, az már más kérdés.
Van olyan, akinek nehezére esik önmagáról beszélni, és eközben kényelmetlenül
érzi magát. Ha profi interjúalany szeretnél lenni (lásd az előző fejezetben), tanulj
meg hatékonyan beszélni magadról, álszerénység és dicsekvés nélkül!
Önmagad bemutatásának tizenegy alapvető szabálya van. Jól vésd őket az
eszedbe, és folyamatosan tartsd őket fejben! Az erőfeszítés meghozza majd a
gyümölcsét.
• Csak jó dolgokat állíts a korábbi munkaadóidról!
• Mindig a jövő lebegjen a szemed előtt- vagy legalább keltsd ezt a látszatot!

• Gondosan válogasd meg a szavaidat!

• Ne tegyél fel oda nem illő kérdéseket!
• Hallgasd figyelmesen, amit az interjúztató mond, és ennek megfelelően
fogalmazd meg a válaszaidat!
• Vannak olyan interjúztatók, akik szívesen beszélnek önmagukról. Hagyd
őket beszélni!
• Fejleszd ki és használd a saját stílusod, mert ettől lesz tökéletes a fellépésed!
• Sose vitatkozz az interjúztatóval!
• Az interjúztató nyelvét beszéld!
• Készülj fel arra, hogy a hibáidról és a hiányosságaidról kell beszélned!
• Ne add magad olcsón- ne koldulj munkát!
 66

CSAK JÓ DOLGOKAT ÁLLÍTS A KORÁBBI MUNKAADÓIDRÓL!

Még ha méltánytalanul is bánt veled a főnököd, vagy nem szeretted az előző

munkahelyedet, sem az embereket, akikkel ott együtt dolgoztál , erről semmi
esetre se beszélj! Ne kritizálj, ne panaszkodj és ne vádaskodj! Gondolj ki valami
pozitív dolgot, amit a korábbi munkáltatódról mondhatsz, és ne felejts el közben
őszinteséget sugározni, még ha kicsit "módosítanod" is kellett az igazságon -
hiszen ez most a te javadat szolgálja!

Egy személyzeti előadó jelentkezőket interjúztatott vezetői pozícióra

a gyártási területen.
Az első körös meghallgatások után kiválasztotta a két legjobb
jelentkezőt. Az először meghallgatott jelölt, miután az összes kérdé­
sen túlvoltak, az interjú végén megkérdezte:
- Mit tudna mondani az itt dolgozókról? Milyenek a munkásaik?
A személyzeti előadó nem tudta, mit felelhetne, így kérdéssel válaszolt
-Az ön előző munkahelyén milyenek voltak?
A jelentkező a személyzeti előadóra nézett, és így felelt
-A vállalatnál, ahonnan épp most léptem ki, rettenetes alakok
dolgoztak. Egyáltalán nem voltak barátságosak, nem éreztem jól
magam. A menedzsment nem tisztelte a munkásokat, és a munká­
sok felügyelete is sok gondot okozott. Egyszerűen nem volt jó velük
dolgozni. Ezért szeretnék most az önök cégéhez csatlakozni.
Az interjúztató egyenesen a jelentkezőre nézett, és így felelt
-Nos, attól tartok, a mi munkásaink jó része ugyanilyen. Nem
könnyű olyan körülményeket találni, mint amilyeneket ön keres.
Miután a személyzeti előadó feltette a kérdéseit a második jelent­
kezőnek is, majd megválaszolta a jelölt kérdéseit a pozícióra és vál­
lalat terveire vonatkozólag, a következőket kérte az interjúalanyátóL
- Meséljen nekem az emberekről, akikkel korábban együtt dolgo­
zott, és a munkásokról, akiknek a munkáját felügyelte!
-Az előző helyemen nagyon kedvesek és barátságosak voltak az em­
berek. Sosem volt problémám a gyártási területen dolgozókkal. Nagyon
élveztem a velük töltött időt, de az én és a családom lehetőségei meg­
lehetősen korlátozottak voltak, így most olyan vállalatnál keresek állást,
mint az önöké. Nem volt könnyű eljönni, de nem volt más választásunk.
-Akkor nagy szerencséje van, fiatalember- vágta rá a személyzeti
előadó-, ugyanis ennél a cégnél is éppen ilyen emberek dolgoznak.
Megszereti majd őket, és ők is szeretni fogják magát. Üdv a fedélzeten!
67 3. fejezet • Add el magad!

MINDIG A JÖVÓ LEBEGJEN A SZEMED ELÓTT­

VAGY LEGALÁBB KELTSD EZ T A LÁTSZATOT!

A legtöbb jelentkező úgy gondolja, hogy a leendő munkáltató a múltja iránt érdek­
lődik. Ez igaz is, de csak azért, mert a pályázó múltjának elemzésével előrevetítheti
a jövőbeni viselkedését és munkateljesítményét.
Bármit mondasz is az iskaláidról vagy a korábbi tapasztalataidról, úgy fogal­
mazd meg, hogy a válaszad a következőkről győzze meg az interjúztatót.
• Ura voltál a helyzetnek.
• Elértél valamit.
• Neki is ugyanezt tudod majd nyújtani.

Ha mindig szem előtt tartod a jövőt, céltudatos ember érzetét kelted, aki tudja,
merre tart. A munkáltatók szeretik ezt a hozzáállást, és nagyra értékelik.

GONDOSAN VÁLOGASD MEG A SZAVAIDAT!

Úgy keltheted kompetens, hatékony és tisztességes ember benyomását az interjún,

ha érthető, rövid és kifejező szavakat használsz, melyek megfelelő mentális képet
teremtenek, és illenek az adott helyzethez is. Ha nem megfelelő vagy túl bonyolult
szavakat használsz, az interjúztató azt gondolhatja, hogy:
• unalmas, tompa ember vagy;
• el vagy telve magaddal, és nehezedre esik majd együtt dolgozni másokkal;
• te magad sem érted igazán, amiről beszélsz;
• túl általános kifejezéseket használsz, és nem tudsz példákat vagy való élet­
ből vett helyzeteket felsorakoztatni.

A szavak megválasztásánál az a lényeg, hogy magadra vond az interjúztató figyelmét!

NE TEGYÉL FEL ODA NEM ILLÓ KÉRDÉSEKET!

Victor Kiam, az egyik legsikeresebb vállalkozó, a következő történetet mesélte

el a Going For It! (Mindent bele!) című könyvében.
"Ha szeretnéd bebiztosítani magadat egy adott pozícióban, nem szabad azt az
érzést keltened a vezetőkben, hogy máris a nyugdíjazásodról álmodozoL Nem is
olyan régen egy fiatalember azzal zárta az interjút, hogy megkérdezte, milyen
nyugdíjbiztosítást nyújt a Remington. És még csak huszonöt éves volt! Azt feleltem
neki: »Fiam, te azt sosem fogod megtudni.«"
 68

Mindig jusson eszedbe, hogy egyetlen félresikerült kérdés is komoly hátrányt

okozhat, vagy akár teljesen ki is zárhat a játszmából. Ha nem vagy biztos abban,
milyen hatást gyakorol majd az interjúztatóra a kérdés, amelyet épp feltenni szán­
dékozol, inkább fel se tedd! Ha azonban nincs vesztenivalód, viszont nagyon sokat
nyerhetsz, próbálkozz bátran! A legnagyobb kihívás, amikor a pillanat töredéke
alatt kell elemezned a helyzetet, és meghoznod a döntésedet.
Itt lép be a képbe az interjúkan szerzett tapasztalat és szakértelem. Az interjú
azonban nem puszta matematika, ezért én azt tanácsolnám, hogy hallgass nyu­
godtan a megérzéseidre.

HALLGASD FIGYELMESEN, AMIT AZ INTERJÚZTATÓ MOND,

ÉS ENNEK MEGFELELÓEN FOGALMAZO MEG A VÁLASZAIDAT!

Tegyük fel például, hogy az interjú legelején az interjúztató közli veled, hogy ez
a pozíció lendületes, szorgalmas és elkötelezett embert kíván. A továbbiakban
felhasználhatod ezt a felbecsülhetetlen értékű információt a válaszaid megszer­
kesztésében.
Például, ha azt kérdezi: "Vajon minek köszönbette a legutóbbi feladatának sike­
rét?", te azt válaszolhatod: "Rengeteget dolgoztam rajta, maximális an elköteleztem
magam a projekt mellett. Óriási energiát kívánt, de én mindig százszázalékos
teljesítményt nyújtok." Ekkor ugyanis az interjúztató ezt gondolhatja: "Pontosan
ilyen embert keresek erre a munkára." Ez a fajta visszajelzés nagyon hasznosnak
bizonyul majd az interjúkban.

VANNAK OLYAN INTERJÚZTATÓK, AKIK SZÍVESEN BESZÉLNEK

ÖNMAGUKRÓL. HAGYD ÓKET BESZÉLNI!

Néhány évvel ezelőtt behívtak állásinterjúra, Ausztrália egyik legnagyobb válla­

latához jelentkeztem mérnöknek. A főmérnök barátságos fickó volt, kellemesen
éreztem magam a társ aságában, és az interjú is jól ment. Azt hiszem, ez volt a
legkönnyebb meghallgatásom egész életemben. Hogy miért? Mert az interjúztató
beszélt egész idő alatt. Szinte meg sem kellett szólalnom.
Elmagyarázta, milyen munkáról van szó, milyen múltra tekint vissza a cég,
mik a tervei, milyen karrierlehetőségeket kínál, és így tovább. Szerinted félbe­
szakítottam? Hát persze, hogy nem. Egy órával később jó barátságban váltunk el.
Egy hét múlva visszahívott az irodájába, és bemutatott a későbbi főnökömnek
Megint ugyanaz történt. Megkaptam az állást, szinte a kisujjamat sem kellett
mozdítanom érte. Isten útjai csakugyan kifürkészhetetlenek
69 3. fejezet • Add el magad!

FEJLESZD KI ÉS HASZNÁLD A SAJÁT STÍLUSOD,

MERT ETTÓL LESZ TÖKÉLETES A FELLÉPÉSED!

"A stílus maga az ember."

Robert Frost

Nem könnyű meghatározni senki stílusát, de az emberek épp úgy emlékeznek rá

veled kapcsolatban, mint a kézzelfogható tényekre. Az állásért folytatott játszmá­
ban a stílusra egyfajta eszközként kell tekintened. Ez illusztrálja a gondolataidat,
ez juttatja célba a mondanivalódat, ez kelti a jó benyomást.
A stílus szarosan összekapcsolódik a személyiségeddel és a társadalmi-gazda­
sági hovatartozásoddaL A járásod, a beszédmódod, a szókincsed, a humorérzéked,
a modorod, az öltözéked, a mosolyod és a gesztikulációd mind hozzátartoznak
a stílusodhoz.
A stílus megváltoztatá�a cseppet sem egyszerű feladat, de azért nem lehetetlen.
Rengeteg gyakorlást és önuralmat igényel. Jó néhány önképző könyv íródott már
ebben a témában, tanulmányozd át őket! Nincs vesztenivalód, viszont rengeteget
nyerhetsz. A többi már rajtad áll.

SOSE VITATKOZZ AZ INTERJÚZTATÓVAL!

Ne hagyd, hogy az önbecsülésed aláássa a sikereidet sose vitasd vagy kérdőjelezd

meg az interjúztató nézeteit!
Az egyetemen volt néhány évfolyamtársam, akikre mindig emlékezni fogok­
na nem mintha a barátaim vagy kivételesen okos diákok lettek volna, csak éppen
folyton vitatkoztak az előadókkal vagy a professzorokkal, akik pedig (teljesen
érthető módon) nem kedvelték őket túlságosan. Átmentek ugyan a vizsgákon, de
sokkal nehezebb dolguk volt, mint nekünk, többieknek. A másik oldal minden
lehetőséget megragadott a visszavágásra.
Az interjúztatásban ilyen retorzióra nem kerülhet sor, azt viszont biztosra ve­
heted, hogy nem kapod meg a munkát. Punktum. Ha erőteljesen hangoztatod a
nézeteidet, és kritizálod vagy megkérdőjelezed az interjúztató álláspontját, akkor
átmenetileg talán felvillanyozódsz tőle, de hosszú távon rosszabbul jársz.

AZ INTERJÚZTATÓ NYELVÉT BESZÉLD!

Mindannyian órákon át tudnánk mesélni magunkról, hiszen mindenki kedvenc

témája önmaga. Az interjúztatót azonban nem közvetlenül te érdekled, ő a követ­
kezőket akarja tudni.
 70

• Megvan-e a pozícióhoz szükséges képzettséged?

• Képes lennél-e megállni a helyedet?
• Elvégzed-e majd a munkát?

Így tehát az interjú célja, hogy minél többet mondj el magadról megszerkesztett,
logikus modorban, és meggyőzd az asztal túloldalán ülőt, hogy te sokkal jobban
elvégeznéd a munkát, mint a többi jelölt. Ahhoz, hogy eljuttasd ezt az üzenetet
az interjúztatóhoz, előbb ki kell találnod, mik az elképzelései: milyen embert
szeretne beültetni az adott pozícióba, milyen személyiségjegyeket szeret vagy
nem szeret az emberekben, milyen tényezőket tekint fontosnak a munka sikeres
teljesítésében és így tovább.
Igazítsd a mondandódat ahhoz, ami az interjúztatót érdekli!
A fenti elv mindenféle emberi kapcsolatra vonatkozik, nem csak az állásinter­
júkra igaz. Íme egy rövid történet, szeretném, ha eszedbe jutna, amikor másokkal
beszélgetsz:

Egy idősebb asszony elment autót venni az unokaöccséveL Az első

autókereskedésben az eladó így fordult hozzá:
-Milyen típusú autót szeretne, hölgyem?
- Ó, én olyan autót szeretnék, amellyel hetente párszor elmehetek
a könyvtárba-felelte a nő.
-Az itteni autók közül bármelyikkel elmehet a könyvtárba-felel-
te az eladó.
Az asszony és az unokaöccse körbenéztek, de nem vettek semmit.
A második autókereskedésben is feltették neki ugyanezt a kérdést.
- Olyan autóra lenne szükségem, amellyel hetente párszor elme-
hetek a könyvtárba.
-Ez teljesen lényegtelen-felelte az eladó.-A méretével kellene
foglalkoznia, a gazdaságosságával, a minőségével, a garanciáival.
Az asszony és az unokaöccse ismét körbenéztek, de megint nem
találtak semmi érdemlegeset.
A harmadik autókereskedésben az asszony így szólt:
-Olyan autót szeretnék, amellyel elmehetek a könyvtárba.
-Értem-felelte az üzletkötő.- Ha jól sejtem, városi autót szeret-
ne nappali vezetéshez?
-Igen, pontosan ilyesmit keresek-felelte az asszony.
- Úgy tűnik, önnek egy kisméretű, praktikus autóra lenne szüksége,
amelyet könnyű vezetni és leparkaini is.
-Telitalálat-helyeselt a nő.
71 3. fejezet • Add el magad!

- Nem vagyok benne biztos, hogy van ilyesmi készleten -mond-

ta a kereskedő-, de máris megnézem.
Öt perccel később mosolyogva tért vissza.
-Találtam egy önnek való autó, hölgyem. Szeretné kipróbálni?
Az asszony tett az autóval egy kört, majd tizenöt perc múlva,
miután aláírták a papírokat, boldogan elhajtott a könyvtárba.

KÉSZÜLJ FEL ARRA, HOGY A HIBÁIDRÓL

ÉS A HIÁNYOSSÁGAIDRÓL KELL BESZÉLNED!

Tévedni emberi dolog. A megbocsátás azonban nem tartozik

a vállalat irányelvei közé.
Névtelen bejegyzés a vállalati vezetőknek címezve

Egészen sokáig abban a hitben éltem, hogy a munkaadók csak az eredményeimről,

a képességeimről és a sikeresen végrehajtott feladataimról akarnak majd hallani.
Amikor az embernek korlátozott időn belül kell lenyűgöznie az interjúztatót, teljesen
természetes, hogy a legjobbat szeretné megmutatni önmagából, szeretne beszámolni
az erőss égeiről, és felsorolná azokat a remek dolgokat, amelyeket ezért a cégért
tehetne. A valóság azonban kissé másképp alakult. Az érme másik felét is szeret­
ték volna látni: érdekelte őket, milyen hibákat követtem el, milyen feladatokat és
projekteket nem végeztem el tökéletesen, mely területeken szeretnék még fejlődni.
Így tehát amikor arra kérnek, hogy mesélj egy korábbi baklövésedről, a lehető
legkevésbé ártalmas történetet keresd elő, és úgy tálald, hogy a végkimenetele
valami pozitívumot mondjon el rólad. Az interjúztatóban olyan benyomást kell
keltened, hogy nem ismétled meg a hibáidat, és minden helyzetben a képess égeid
legjavát hozod, különösen, ha emberekkel foglalkozol.
Annál nagyobb hibát nem követhetsz el az interjún, mint hogy egyszerűen arra
utalsz: te még sosem hibáztáL Hogy miért?
Mert a munkáltatók olyan embereket akarnak alkalmazni, akik már megízlelték
a sikert és a kudarcot is. Ez a tapasztalat ugyanis erőt ad a jelöltnek, megmutatja
neki, hogy a jövőben hogyan hasznosíthatja a korábbi baklövéseit, így az illető
legközelebb s okkal jobb munkát fog végezni, és nem követi el még egyszer
ugyanazt a hibát.
Az az ember, aki még sosem hibázott, és akinek még sosem kellett akadályokat
leküzdenie, csúfos kudarcot fog vallani, ha komolyabb problémával kerül szembe.
A munkáltatók nem örülnének, ha nekik kellene fizetniük a te hibáidért, és nem
akarják támogatni a "tanulásodat". Jobb szeretik az olyan alkalmazottakat, akik
már megfizettették a tanulópénzt az előző munkáltatójukkal.
 72

Ha azt a benyomást kelted az interjúztatóban, hogy nyíltan el tudsz beszélgetni

azokról a problémákról is, melyek a korábban elkövetett hibáidból vagy a rosszul
elvégzett feladataidból származtak, akkor azt is könnyebben elhiszi majd, amit
az eredményeidről és az egyéb erősségeidről mondasz. Segíteni fog a bizalom
kiépítésében, és megerősíti majd a hitelességedet is. Ennek ellenére ne vidd túl­
zásba az egyenességet, és ne szorítkozz pusztán a színtiszta igazságra: az igazság
relatív fogalom, és ennek megfelelően kell vele bánni. Soha ne adj ki önként
olyan információt magadról, amely butának, felelőtlennek, inkompetensnek vagy
tapasztalatlannak tüntethet fel! Az őszinteség bizalmat teremt, nem gyanakvást.

NE ADD MAGAD OLCSÓN- NE KOLDULJ MUNKÁT

"
"Mindig tedd magad nélkülözhetetlenné-ez az én aranyszabályom.
Sir Jah Bjelke-Petersen

A legsúlyosabb hibák, amelyeket az álláskeresés első napjaiban elkövettem, a kö­

vetkezők voltak.
• A koldus, nem pedig a válogató hozzáállásával viszonyultam a munkál­
tatókhoz. Megvártam, míg egy cég kiválasztott engem, és munkát aján­
lott, ahelyett hogy én magam választottam volna ki azt a vállalatot, ahol
dolgozni szerettem volna. A legtöbb dolgot a véletlenre hagytam, amikor
pedig a kezembe is vehettem volna az irányítást.
• Túlságosan félénk és alázatos voltam az egész folyamat során. Egyszerűen el­
fogadtam a feltételeket, meg sem próbáltam tárgyalni. Elfogadtam a fizetést,
a juttatásokat, a munkaköri leírást, mindent. Még úgy is elvállaltam állást,
hogy előtte meg sem néztem a várost, ahová költöznöm kellett, nem láttam a
jövendő munkahelyemet, és az új munkatársaimmal sem beszéltem. És tudod
mi történt? Kétszer is elkövettem ugyanazt a hibát. Szégyen gyalázat.
• Amikor állást ajánlottak az interjú után, úgy éreztem, a munkáltató óriási
szívességet tesz nekem. Eszembe sem jutott, hogy a tudásom, a különböző
képességeim és személyiségjegyeim adják az én tőkémet. Nem tartottam
értékcikknek, amelyből majd a munkáltató hasznot húz. Valahogy elfelejt­
keztem az öt év kemény tanulásról, tizenhat év iskolában töltött időről és
a korábbi erőfeszítéseimrőL
• Olcsón adtam a képességeimet. Önpusztító módon túlbecsültem mások
intelligenciáját és képességeit, miközben a sajátjaimat alulértékeltem.
Ami ennél is rosszabb: nem hittem a sikerben. Szkeptikus voltam.

Azt tanácsolom, hogy tedd épp az ellenkezőjét annak, mint amit én tettem. Hidd
el, így rengeteg csalódástól, frusztrációtól és önutálattól óvod meg magad! Sose
73 3. fejezet ll> Add el magad!

fogadd el, amit kezdetben felajánlanak, alkudozz! Fogalmazd meg a feltételeidet l

Hadd küzdjenek érted! Ez valószínűleg felkészületlenül éri majd őket, mert az
emberek többsége koldul, nem pedig válogat. Ha nagyobb árat kérsz magadért,
a munkáltató önkéntelenül is másképp néz majd rád.
Játszd el, hogy téged nem könnyű se megszerezni, se (a későbbiekben) meg­
tartani!

A TÁLALÁS

Albert Mehrabian, amerikai pszichológus, megpróbálta megmérni a három fő

kommunikációs csatorna - a tartalom, a hangszín és a testbeszéd (arckifejezés,
kézmozdulatok, testtartás)- egymáshoz viszonyított fontosságát. A kutatásai
azt mutatták, hogy a tényleges tartalom, vagyis az üzenetet közvetítő szavak, a
teljes benyomásnak mindössze nagyjából a tíz százalékát teszi ki, míg a hangszín
majdnem negyven százalékot, a testbeszéd pedig több mint ötven százalékot ér el!
Talán ésszerűtlennek és hihetetlennek hangzanak ezek a számok, de be kell
ismernünk, hogy gondolataink és tetteink nagy része érzelmeken és benyomásokon
alapul, nem pedig a logikán, akármennyire is igyekszünk gyakorlatias, rendszere­
zett gondolkodók benyomását kelteni. Valószínűleg minden interjúztató megpróbál
objektív és semleges maradni, végső soron azonban a rólunk szerzett általános
benyomása lesz az, amelynek köszönhetően megkapjuk az állást, vagy munka
nélkül maradunk. Úgyhogy bármit mondasz is, ügyelj, hogy a hangszíned és a
testbeszéded megerősítse, ne pedig megcáfolja az üzenet tartalmát; máskülönben
a mondanivalód nem fog eljutni az interjúztatóhoz! A következő arányszámokat
mindig tartsd fejben:
lJ> szavak ( üzenet tartalma): a benyomás tíz százaléka;
lJ> hangszín: a benyomás negyven százaléka;
lJ> testbeszéd: a benyomás ötven százaléka!

A HALLGATÁS FONTOSSÁGA

A hallgatás sokat segíthet, de sokat is árthat az állásinterjún. Amikor az interjúzta­

tóhoz beszélsz, vagy kérdéseket válaszolsz meg, tarts néha szünetet, hogy kiemeld
a főbb gondolatokat, és mohó kíváncsiságot ébressz a folytatás iránt! A néma pil­
lanatok lehetőséget adnak a szemkantaktus megteremtésére, így megfigyelheted,
milyen hatást gyakoroltak az elhangzottak az interjúztatóra. Használd ki bátran a
hallgatás nyújtotta lehetőségeket! Beszélj lassan, nyugodtan! Olykor-olykor tarts
egy kis szünetet, hogy magadra vond az interjúztató figyelmét!
Egyes interjúztatók arra használják a hallgatás eszközét, hogy további infor­
mációkat csaljanak ki a jelentkezőbőL Miután te már elmondtad, amit szerettél
volna, hosszú, kínos másodperceken keresztül várakoztatnak Ilyenkor nem szabad
 74

"
engednek a kényszernek, hogy megtörd a csendet. Általában azt a "valamit , amit
ilyenkor mondanál, egyáltalán nem szeretted volna az interjúztató tudomására
hozni. Pontosan ezért alkalmazzák ezt a taktikát.
Gondolj rá úgy, mint egy teniszmeccsrel Visszaütötted a szervát, és most az
ellenfeled térfelén van a labda. Nincs más dolgod, mint türelmesen várakozni.

AZ INTERJÚZTATÓ ÉRTÉKELÉSE

Ha rendesen elvégezted az előzetes kutatást, akkor már a meghallgatás előtt

tudnod kell pár alapvető információt az interjúztatóról: a nevét, esetleg néhány
részletet a munkahelyi tapasztalatairól, az eredményeiről és a személyiségéről.
Ezekre a részletekre kellene felépítened az értékelésed. Ki kell találnod, milyen
típusú személyiség az interjúztató, mit keres egy jelentkezőben és így tovább.
Jóllehet, az esetek többségében szinte lehetetlen előzetesen hozzájutni ezekhez
az információkhoz, így tehát interjú közben kell elvégezned az értékelést. Minél
hamarabb megszerzed ezeket a létfontosságú adatokat, annál jobb, mivel az ő
segítségükkel könnyebben megszerkesztheted a válaszaidat, és "finomra hangol­
hatod" a szereplésedet az elbeszélgetés későbbi szakaszaiban.
A MÁR-taktikára kell emlékezned.
l. Megsejted az interjúztató kérdéseit, reakcióit, állásfoglalását, félelmeit,
problémáit.
2. Átveszed a stílusát, viselkedésmódját, nézeteit, hozzáállását. Próbáld meg
magadévá tenni az értékeit, és hangolódj rá a gondolatmenetére!
3. Reagálsz az interjúztató visszajelzéseire. Használd fel azokat az utaláso­
kat, amelyeket az interjú során elhint! Ha mondjuk, az interjúztató érdeklő­
dik a tőkeszámlák iránt, hangsúlyozd ki, milyen könyvelői tapasztalatokat
szereztél ezen a területen!

Az interjúztató megfigyelésének és értékelésének az a másik célja, hogy folyama­

tosan tudatosíthasd magadban, hogyan teljesítesz, és minél hamarabb észrevedd,
ha számodra kedvezőtlen fordulat áll be a beszélgetés menetében. Így még idejé­
ben visszaterelheted a szót a megfelelő mederbe, és miközben megint egyre jobb
benyomást gyakorolsz az interjúztatóra, újabb pozitív visszajelzéseket gyűjthetsz.

AZ INTERJÚZTATÓ TESTBESZÉDE ÉS VISELKEDÉSE

Az interjúztató is értékelést készít a te megjelenésedről és testbeszédedrőt és

neked is ugyanezt a játékot kell játszanod, hogy visszajelzést szerezhess a telje­
sítményedrőL Úgyhogy vegyük is át a testbeszéd kulcsszavait és a jelentésüket!
75 3. fejezet • Add el magad!

Ezen a ponton óvatosságra kell hogy intselek, ugyanis a testbeszéd megfejtése

előzetes feltevéseken és sztereotípiákon alapul. Ugyanaz a viselkedés különböző
helyzetekben más-más jelentéssei bírhat, így téves következtetésekhez is vezethet.
Az alábbiakban található magyarázatok a leggyakoribb értelmezéseket adják.

Testtartás és testhelyzet
• Jelentkező felé dől: érdeklődés, elmerülés, jó szándék jele-jó jel.
• Egyenesen ül- semleges.
• Hátra dől: elhatárolódás vagy felsőbbrendűség jele. Az interjúztató talán
épp értékeli a jelentkezőt, de az is lehet, hogy egyszerűen csak ellazult­
vegyes értékű.
• Merev testtartás: valószínűleg valamilyen negatív érzelmet vagy védekező
magatartást váltottak ki belőle az elhangzottak- rossz jel.
• A petyhüdtség közönyösséget, fáradtságot vagy elutasítást is jelezhet- légy
óvatos!

Nyitottság
• A mellkas előtt összefont karok: elzárkózó vagy védekező magatartás-
légy óvatos!
• Összeszorított ököl: agresszivitás, elzárkózás- rossz jel.
• Mosoly, alkalmankénti bólintással kisérve: helyeslés -jó jel.
• Az interjúztató teste nem egyenesen a tiéd felé néz: érzelmi elhatárolódás,
vagy máshol jár az esze- rossz jel.

Súlyos problémákra utaló apró jelek

• Megtámasztja a fejét a kezével- unalom.
• Ujjaival dobol az asztalon- türelmetlenség és ingerültség.
• Lábával dobog a padlón- türelmetlenség és ingerültség.
• Órájára pillant- türelmetlenség. Viharosan közeleg az interjú vége.

Amikor nyugodt, barátságos interjúztató tartja a meghallgatást, a jelentkezők

általában átveszik vagy utánozzák (általában tudat alatt) az interjúztató visel­
kedését. Én ezt nem javasolnám. Lazíts, és viselkedj természetesen, de a hozzá­
állásod maradjon hivatalos, szakemberhez méltó! Ami az interjúztató esetében
helyes viselkedésnek számít, talán (vagy inkább általában) nem elfogadható a
jelentkezőtőL
 76

ISMERD FEL AZ INTERJÚZTATÓ PROBLÉMÁIT!

Az álláskeresés alatt különböző típusokba sorolható interjúztatókkal fogsz talál­

kozni. Lesznek közöttük személyzeti igazgatók, személyzeti előadók és hivatásos
fejvadászok is, akik valójában hivatásos interjúztatók. Valószínűleg azonban egy
másik csoporttal is találkozni fogsz: menedzserekkel, főmérnökökkel, csoport­
vezetőkkel, vagy bármilyen más terület szakembereivel.
Utóbbiak között akadnak olyanok, akik számára az interjúztatás nem egyszerű
feladat. Néhányan kellemetlenül érzik magukat, mert nincs sok tapasztalatuk az
interjúztatásban. Előfordulhat, hogy kifogynak a kérdésekből, vagy állandóan
bele-belepillantgatnak a vállalati irányelvek kódexébe, hogy pontosan kövessék
az előírt eljárást, és minden jelentkezőnek ugyanazokat a kérdéseket tegyék fel.
Egyesek az önéletrajzodra támaszkodnak, erre építik fel az interjút, mások
pedig túl sokat beszélnek, mert nem tudják, mit kérdezzenek, hogyan értelmezzék
a válaszokat, így a megérzéseikre hagyatkoznak.
A különböző háttér, valamint az egyéni kérdezési stílusok és módszerek dacára
minden interjúztatónak ugyanaz a legnagyobb félelme: hogy nem a megfelelő em­
bert veszi majd fel. Hiszen ha kiválasztanak téged a munkára, te pedig- valamilyen
okból kifolyólag- nem teljesíted a feladatodat, vagy zöldebb legelőkre távozol pár
hónappal később, nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnek: a főnökük elé kell majd
állniuk, és igazolniuk kell a választásukat. Ettől ők is inkompetensnek tűnhetnek,
és azt a benyomást keltik, hogy felületesen jártak el a kiválasztási eljárás során.
Ezért fontos, hogy minden mozdulatod, válaszad és kérdésed ugyanazt az üzenetet
közvetítse: "Én vagyok a megfelelő személy erre a munkára, én jó színben foglak
feltüntetni a főn ököd előtt; azért jöttem, mert maradni akarok." Ezt ne felejtsd el!
Mindig törekedj arra, hogy az interjúztató kellemesen érezze magát a társasá­
godban, alakíts ki velük szívélyes kapcsolatot! Mutasd meg neki a barátságosab­
bik éned! Kerüld a hosszú hallgatásokat, a tolakodó kérdéseket, kijelentéseket és
mozdulatokat! Éreztesd az interjúztatóval, hogy tiszteled, és mutasd ki, mennyire
értékeled a lehetőséget, hogy beszélgethetsz vele!

AZ INTERJÚZTATÓK FÓBB TÍPUSA!, ÉS HOGYA N BÁNJ VELÜK

Épp olyan fontos megismerni egy kicsit az interjúztatót, mint alaposan ismerni
önmagadat.
Ahhoz, hogy a megfelelő stratégiát használd az adott interjúztatóval szemben,
gyorsan képet kell alkotnod a személyiségéről. Az első elemzésre mindössze két­
három perced lesz. Ennyi ideig tart ugyanis, amíg bemutatkoztok egymásnak,
és elkezdődik a "kérdezz-felelek" szakasz. A következő jelekre figyelj.
77 3. fejezet • Add el magad!

• A környezet: iroda, dekoráció, bútorok, könyvek, képek, trófeák, díjak,

falra kitett idézetek, fényképek az asztalon, feliratok a falitáblán stb.
• Az interjúztató: megjelenés, kor, testtartás, ruhák, hanghordozás, arckife­

jezés stb.

A legtöbb interjúztató besorolható az alábbi típusok egyikébe, azonban a kevere­

dések is elég gyakoriak. Íme a főbb csoportok jellemzői!

A profi
A profinak nagy tapasztalata van az interjúztatásban, kijön eléd az irodájából, és
kellemes, barátságos modorban üdvözöl. Mikor már a szabában vagytok, mindent
megtesz, hogy kellemesen érezd magad, és megnyugodj. Az első pár percben ő
beszél a forgalmi dugóról, az időjárásról, hogy mennyire nehezen találtad meg az
épületet, vagy más hétköznapi témáról, hogy megtörje a jeget.
Csakis odaillő kérdéseket tesz fel, kerüli a beugratásokat és a vallatást, mindvé­
gig tisztelettudóan, megértően viselkedik. A kérdéseket lényegre törően, tömören
fogalmazza meg, egyszerű nyelvezetet használ. Pontosan tudja, mire kíváncsi,
és általában anélkül szerzi meg a kívánt információt, hogy észrevennéd a finom
taktikázását. Ezt a típusú interjúztatót nagyon nehéz manipulálni, de azért ők is
emberek, és néha felfedik az érzelmeiket, értékes információhoz juttatva ezzel
téged.
• Taktika: így kellene kinéznie és viselkednie minden interjúztatónak.

Én nem találkoztam túl sok profival, de azért van belőlük néhány. Legna­
gyobb valószínűséggel nagyvállalatok vagy dinamikusan fejlődő cégek
személyzeti osztályán találkozhatsz velük.

A vallató
Ez a típus valószínűleg túl sok gestapós filmet nézett fiatal korában. Jellemzően
gyors, rövid kérdések sorozatát zúdítja a jelöltre, és azonnali választ vár: ezzel
azt teszteli, hogyan viselkedik a jelentkező stresszhelyzetben, emellett időt is
spórol. Valószínűleg nem élvezi az interjúztatást, és nem is érdeklődik őszintén
a pályázó iránt.
Nagyon valószínű, hogy a szemedbe süt majd a nap, vagy egy erős fényű lámpa
(hogy tesztelje az idegeidet). Az is előfordulhat, hogy a szokásosnál tovább kell
várakoznod az iroda előtt, ugyanebből a célból.
• Taktika: legyél optimista és pozitív, és a beszéded is ezt sugározza! Gon­

dolj magadra úgy, mintha profi színész lennél, akinek ellenséges, semmire
sem fogékony közönség előtt kell játszania. Legyél igazi profi! Ne rövidítsct
le a válaszaidat, és ne kapkodd el a dolgot, válaszold meg a kérdéseket
úgy, ahogy begyakoroltad. Valahányszor módod adódik, te is tegyél fel
minél több kérdést! A támadás a legjobb védekezés.
 78

A szabálykövető
Ennek az ernbernek a szótárában nem szerepel a spontaneitás szó. Úgy követi az
interjútervet, rnintha az volna a szentírás; rnonoton, gépies stílusban olvassa fel
a kérdéseket, és csak nagy ritkán tér el a szövegtől.
Ez a rnerevség a legtöbb jelentkezőt lehangolja; gyakran feszültté válnak, átveszik
az interjúztató viselkedési rnintáit, rövid és unalmas válaszokat adnak, bár ezzel
csak maguknak ártanak. Te ne ess ebbe a csapdába! Lazíts, és add elő a szerepedet
annak rendje és rnódja szerint! Ne siesd el a válaszokat, nem kell kapkodnod!
• Taktika: oda se figyelj az interjúztató rugalmatlan viselkedésére! Csak
próbálj barátságosan viselkedni, és pufogtasd el a töltényeidet, ahogy
begyakoroltad! Ne ijedj meg a hosszú szünetektől! Arnikor már elrnondtad,
amit szerettél volna, várd meg, hogy az interjúztató törje meg a csendet!
Önként ne adj ki oda nem illő információt!

A pszichológus
Ez az interjúztató valószínűleg bukott orvostanhallgató, aki úgy tesz, mintha
pszichológiából diplomázott volna. Az ilyen ernberek álpszichológiai rnódszereket
használnak az " elernzésükben", általában nagyobb figyelmet szentelnek a nem
verbális válaszoknak, rnint annak, amit valójában rnondasz. A kérdések némi­
képp eltérnek a rnegszokottól, és inkább a szüleidre, gyerekkorodra, életcélodra
vonatkoznak. A 6. fejezetben található szakatlanabb kérdések közül is feltesz majd
valószínűleg néhányat. Könnyen fel fogod ismerni az ebbe a típusba tartozókat:
hivalkodóan beszélnek, és folyton azon vannak, hogy felvágjanak
• Taktika: ne veszítsd el az önuralrnad, és ha nem értesz egy kérdést, vagy
túl széleskörűnek gondolod, kérd meg, hogy pontosítson! Az interjúztató
örülni fog neki, hogy kifejtheti homályos kérdéseit.

A simulékony
Behízelgő rnodorával ő a cég embere. Azért van ott, hogy becsáhítsan a cég va­
rázslatos világába. Interjúztatóként valószínűleg megpróbál majd jó benyomást
gyakorolni rád, és nem tesz fel túl durva kérdéseket. Ez a rnunkája. Ez a típus
egyre sűrűbben bukkan fel bizonyos iparágakban, különösen ott, ahol gyakoriak
a szernélyi változások, vagy állandó problérnát jelent a rnunkaerőhiány.
• Taktika: bánj vele úgy, rnint egy kereskedővel! Ha túl szépnek hangzik
az ajánlata, valószínűleg az is. Mielőtt elfogadod, ragaszkodj hozzá, hogy
rnindent fektessenek le írásban! Előbb azonban hozakodj elő a feltételeiddel,
hogy teszteld a rugalmasságát - használd ki az előnyödet l

A szétszórt
Az irodája kaotikus. Néha még az is előfordul, hogy késik az interjúróL Az asztalán
óriási papírhalom emelkedik, még a jelentkezésedet sem találja meg egykönnyen.
79 3. fejezet • Add el magad!

Nehezére esik rendszerezni a gondolatait, különösen, ha a beszélgetést gyakran

szakítja félbe telefoncsörgés.
Ebben az esetben lehetőséged nyílik irányításod alá vonni az interjú menetét,
méghozzá teljesen természetesen, az interjúztató észre sem fogja venni. Ha fruszt­
ráltnak érzed magad, és arra gondolsz, hogy a meghallgatás rendezetlensége ká­
rodra válhat, javasold, hogy tegyétek át az interjút egy olyan időpontra, amelyik
jobban megfelel az interjúztatónak. Értékelni fogja a törődésedet, és ezzel szerzel
magadnak pár jó pontot az értékelő lapon.
• Taktika: a szétszórt típus barátságos és rugalmas, így esélyed nyílik rá,
hogy a legjobb formádban mutasd meg magad, persze csak akkor, ha képes
vagy kezelni a rendetlen környezetet.

A kérkedő
Ez a személy magasan hordja az orrát. Szeret interjúztatni, mert ilyenkor egy
másik ember osztatlan figyelmében részesül majdnem egy órán át. Gyakran többet
beszél, mint más típusú interjúztatók, bonyolult szavakat használ, és hajlamos
összetett kérdéseket feltenni, hogy a tudásodat tesztelje. Általában távolságtartó,
így hát ne várd, hogy különösebben barátságos legyen! Valószínűleg komplexusai
vannak. Az a feladatod, hogy megfejtsd, mi okozza a komplexusát, aztán pedig
ennek megfelelően kell megszerkesztened a válaszaidat és a viselkedésedet.
Ebben az esetben valószínűleg a jó öreg " alázatos" megközelítés a legjobb
stratégia. Igyekezz nem átvenni az interjúztató stílusát! Valamilyen különös
okból kifolyólag a legtöbb ember nagyon érzékenyen reagál azokra a hibákra,
amelyekben önmagára ismer.
• Taktika: ne ijedj meg az interjúztató látszólagos tudásától és "fejlett"
interjúztató módszereitől! Mondd el a szöveget, de azért ne tegyél úgy,
mintha mindent tudnál, különben még olyan leszel, mint ő!

Aszülő
A szülő általában negyvenes-ötvenes éveiben járó nő, de férfiak között is találni
ebből a fajtából. Ez a típusú interjúztató többnyire barátságos és nyitott. Szülői
ösztönei miatt sajátos módon bánik a fiatalabb jelentkezőkkel, becézgeti őket,
minden téren tanácsokat osztogat - feltéve, ha lehetőséget kap arra, hogy meg­
mutassa anyai/apai oldalát.
• Taktika: habár ez a típus nem különösebben veszélyes, összeszedettnek
kell maradnod, mutatkozz érettnek, és teremts látszólag bizalmas kapcso­
latot! A személyiségéből eredően könnyedén képes bizalmas információkat
kicsalm a naiv jelentkezőkbőL Szeretné, ha megbíznál benne, és levetnéd
az álarcodat Az a feladatot, hogy elhitesd vele: sikerrel járt. Ezt jelenti
a látszólagos bizalom. Ragaszkodj a szövegedhez, csak épp úgy add elő,
hogy azt gondolja: te vagy a legőszintébb gyerek az utcában.
 80

AZ INTERJÚZTATÓK GYENGE
PONTJAI ÉS KÖVETKEZETLENSÉGEI

"Minden alkalmazott addig emelkedik a ranglétrán, mígnem

alkalmatlanná válik feladatainak ellátására."
Laurence J. Peter

Ez az észrevétel egyértelműen igaz néhány pályáztatóra. Nem képezték ki inter­

júztatási technikákból, mégis ő veszi fel a személyzetet. A katasztrófa receptje.
Mivel ők maguk sem értenek a folyamathoz, általában az a legfőbb gondjuk,
hogy ne hibázzanak a felvétel során, hiszen az hatalmas közvetlen költségekkel
jár. Ezért van az, hogy manapság sok interjúztató nagyon óvatos. A legtöbben
tudják, milyen típusú embert kell felvenniük, és ehhez milyen válaszokra van
szükségük az interjú során.
A te feladatod jelentkezőként az, hogy megnyugtasd őket a következőkrőL
• Képes vagy jó munkát végezni, és meg is teszed, ha lehetőséget kapsz.
• Jó színben tünteted majd őt fel a főnökei előtt.
• A teljesítményeddel és a munkában szerzett érdemeiddel igazolni fogod
a döntését, hogy téged vett fel.

A végeredményt befolyásoló tényezők

Az állásinterjú végeredményét és annak előjeiét számos különböző tényező be­

folyásolhatja, melyek többsége az interjú folyamatának erősen szubjektív termé­
szetéből fakad. A legfontosabb tényezők a következők.
• Az első benyomás számít. Az interjúztatók hajlamosak már az interjú ele­
jén eldönteni, felveszik-e a jelentkezőt. A döntésüket nagyban befolyásolja,
hogy milyen sorrendben kapják meg az információkat
• Minden jelentkező befolyásolja azt a képet is, amelyet az utána következő
jelentkezőről alkot az interjúztató.
• A külső befolyásolja a végeredményt. A fizikailag vonzó jelentkezőknek
több esélyük van egy adott munka megszerzésére, mint a kevésbé vonzó
társaiknak.
• A negatív információkra jobban odafigyelnek az interjúztatók, mint a po­
zitívumokra. A legtöbb munkaadó a negatívumokra támaszkodik a jelent­
kezők értékelésénél, ezzel a meghallgatást szortírozó kérdések sorozatává
teszi.
• A különböző interjúztatók más-más értéket tulajdonítanak ugyannak az in­
formációnak. Néhányan a kommunikációs készségekre helyezik a legfőbb
hangsúlyt, mások a munkatapasztalatra, megint mások az iskolai eredmé­
nyekre stb.
81 3. fejezet • Add el magad!

• Ha hiányos a tudásuk a pozícióról, vagy nem elég járatosak az interjúz­

tatásban, könnyen átsiklanak néhány fontos tényező felett, vagy épp a
lényegtelen dolgok kapnak nagyobb hangsúlyt.

A KLÓNEFFEKTUS

"Az első osztályú emberek első osztályú embereket bérelnek fel,

a másodosztályúak harmadosztályúakat."
Leo Rosten

Mielőtt egy munkáltató felbéreine valakit, két alapvető dolgot kell fontolóra ven­
nie: rendelkezik-e a jelentkező a munka elvégzéséhez szükséges képességekkel
és ismeretekkel; valamint be tudna-e illeszkedni a cég csapatába. A munkáltatók
azt kérdezik maguktól: ez a jelentkező vajon mennyire illene bele a létező struk­
túrába, és vajon hatékony tagja lesz a személyzetnek? Mindeközben a jelölteket
folyamatosan összehasonlítgatják
• önmagukkal;
• a pozíciót betöltő korábbi munkavállalókkal;
• az adott pozícióra jellemző uralkodó sztereotípiákkal és előítéletekkeL

A menedzserek és a fejvadászok között sokan használják a klóneffektust, mert

olyan embereket akarnak felvenni, akiket megértenek, akikben meg tudnak bíz­
ni, akikkel kellemesen érzik magukat, és akik rendkívül kiszámíthatóak: vagyis
olyanokat, akik hasonlítanak hozzájuk. Olyan embereket keresnek, akikkel jó
eséllyel kijönnek majd, akik jól kommunikálnak, és ugyanazokat az értékeket
vallják, mint ők maguk. Úgy próbálnak meg sokszorozódni, hogy az övékéhez
hasonló háttérrel rendelkező, az ország hasonló területéről érkező, ugyanolyan
nembe és korosztályba tartozó embereket vesznek fel, mint ők maguk.
Valószínűleg észrevetted már, hogy az autókereskedők nagyon hasonlítanak
egymásra: hasonlóan viselkednek, a szókincsük és az értékrendjük is nagyjából
egyforma. Vegyünk egy másik csoportot, mondjuk az ügyvédeket, és megint
csak klónokkal találkozunk: fekete öltöny, fekete bőr irattartó táska, fehér ing,
választékos beszéd, bárkivel, bármiről hajlamosak összevitatkozni stb. A lista a
végtelenségig folytatható.
A klóneffektus nagyon megnehezíti a munkakeresők dolgát, főként a bevándor­
lókét, a kisebbségekét, a nőkét, a másféle környezetből érkezőkét Csak annyit te­
hetnek, hogy megpróbálják magukra húzni a munkával kapcsolatos sztereotípiákat.
 82

SZTEREOTÍPIÁK

A sztereotípiák olyan eleve adott, megkérdőjelezhető elképzelések, nézetek és

vélemények, amelyek más emberekre, a származásukra, a bőrszínükre, a korukra,
a nemükre, a hátterükre, a fizikai megjelenésükre, a szokásaikra, a családi álla­
potukra, vagy bármilyen más személyiségjegyükre vonatkoznak.
A szerelmes regényekben és az állásinterjúkan gyakran szerepet kapnak a
sztereotípiák. Segíthetnek neked, de a vesztedet is okozhatják. Sajnos a legtöbbjük
ellen semmit nem tehetsz, ilyen a faj, a nem, a háttér és a testalkat. Más jellem­
zőkön viszont változtathatsz, semlegesítheted őket.
A sztereotípiákat könnyedén semlegesítheted, ha megfelelően szerkeszted meg
az önéletrajzodat Soha ne írd bele a jelentkezésedbe a testsúlyodat, a magasságodat,
a vallásodat, a gyermekeid számát, az autód típusát vagy más lényegtelen adatot!
És bár a legtöbben olyan információt is feltüntetnek az önéletrajzukba, mint a koruk,
a családi állapotuk és a nemzetiségük, ezeket szintén gond nélkül kihagyhatod.
Néhány sztereotípia téged is érinthet a felvételi folyamatban.
ll> A magas, vékony emberek idegesek és türelmetlenek.
ll> A kövérek lusták. Az ernyedt test ernyedt elmére utal.
ll> Azok, akik sosem isznak, kicsit furcsák.
ll> A nők túl érzelmesek, éppen ezért kiszámíthatatlanak
ll> A szakállas emberek zárkózottak, és nem tudnak beilleszkedni.
ll> A munkanélküliek bármilyen munkát elfogadnak
ll> Azok, akik eddig gyakran váltogatták a munkahelyüket, a továbbiakban
sem maradnak sokáig egy helyen.
ll> Az egyedülállók gyakrabban váltanak munkahelyet. Nem túlságosan állha­
tatosak, ellenben nagyon mobilisak, így nem várható el, hogy huzamosabb
ideig ugyanannál a munkáltatónál dolgozzanak.
ll> Az akcentussal beszélő emberekben nem lehet megbízni.

A FÉNYUDVAREFFEKTUS

A kiválasztási folyamat során a munkáltatók nem csak egy embert hallgatnak

meg. A jelentkezők száma kettőtől húszig terjedhet, vagy akár még ennél is ma­
gasabbra rúghat. A folyamat végére az interjúztató biztosan nem fog emlékezni
az összes jelentkezőre. Tény az (és ezt a kutatási statisztikák is igazolják), hogy
a folyamat vége felé interjúztatott jelölteknek sokkal nagyobb esélyük van arra,
hogy megkapják a munkát.
Az utoljára interjúztatott embernek hatalmas előnye van a többiekkel szemben,
mert az interjúztató sokkal tisztábban emlékszik majd rá.
83 3. fejezet • Add el magad!

A strukturált interjúk igyekeznek kiküszöbölni ezt a problémát, ebben az

esetben ugyanis az interjúztató kénytelen előre meghatározott formában leírni a
válaszokat az interjúlapon hagyott helyre. Ezt a következetlenséget azonban még
így sem könnyű semlegesíteni. Teljesen természetes, hogy elfelejtünk dolgokat.
Éppen ezért nagyon fontos köszönölevelet küldeni interjú után, így ugyanis az in­
terjúztató eszébe juttatod magad. A további részleteket megtalálod az 5. fejezetben.
Általában áttetetheted az interjút egy későbbi időpontra is. Ne az első csapatban
menj be! Ha egy mód van rá, próbálj meg az utoljára behívottak közé kerülni!
Ezzel a trükkel néha óriási előnyt szerezhetsz a versenytársaiddal a szemben.

A TAPASZTALAT LANSÁG: HA AZ IN TERJÚZTATÓT RÁSZEDI

A PROFI ÁLLÁSVADÁSZ

A kompetencia első axiómája: sokkal nagyobb az esélye, hogy a profi állásvadász

irányítja és manipulálja az inkompetens interjúztatót, mint hogy az inkompetens
interjúztató irányítja a profi állásvadász meghallgatását.
A profi interjúalanyok tudják, hogyan mutatkozhatnak tökéletes alkalmazott­
nak. Tisztában vannak vele, milyen tulajdonságokat találnak majd a munkáltatók
vonzónak, és ennek megfelelően készülnek fel az interjúra. Számodra ez a könyv
a legjobb kiindulópont ahhoz, hogy te is közéjük tartozhass. Számomra ez a könyv
egyenes út az interjúztatók feketelistájára. De hát ilyen az élet.
A profik gyakran szereznek maguknak olyan munkákat, ahol épp csak megfe­
lelnek a követelményeknek. Könnyedén maguk mögé utasítják a náluk képzettebb
és kompetensebb jelentkezőket is, ugyanis felismerték az interjúztatás lényegét:
azok kapják meg a munkát, akik jól el tudják adni magukat, a tapasztalataikat,
iskoláikat, eredményeiket, és akik képesek becsületességet, őszinteséget és figyel­
mes érdeklődést mutatni (de nem feltétlenül érezni) a munkáltató iránt. A többiek,
akik gyakran sokkal képzettebbek, szorgalmasabbak, okosabbak, tapasztaltabbak,
csak pont azt nem tudják, hogyan adják el magukat, hiába érdemelnék is meg,
nem kapják meg a legjobb állásokat. Milyen ironikus!
A tapasztalatlan interjúztatók és a legtöbb jelölt gyakran úgy gondolja, hogy
az állásinterjúnak egyfajta hivatalos kérdezz-felelek formában kell lezajlania,
és mindvégig az interjúztatónak kell irányítása alatt tartania a helyzetet. Ennél
azonban többről kellene hogy szóljon: kölcsönös értékelésről és az információk
nyílt áramoltatásáróL Ideálisan olyan, mint egy teniszmeccs: néha a jelentkezőnek
is magához kell ragadnia az irányítást, különben sosem kerül hozzá a labda, csak
az interjúztató szerváit próbálja visszaütögetni. A profi jelentkezők sikeresen al­
kalmazzák ezt a taktikát. Az interjúk nehezen megfogható, csalóka találkozások
 84

Mindkét fél igyekszik valamit eladni. Az interjúztatók gyakran első osztályú

ajánlatnak állítják be a pocsék, unalmas rnunkát, amelyből nincs előrelépés. Neked
is hasonló jogaid vannak, arnikor magadat adod el.

MAGÁNY ÉS UNALOM

"- Nézeteitérésem támadt egy virággal- mondta a kis herceg.

- Hajaj!- mondta a kígyó.
És sokáig hallgattak.
- Hol vannak az emberek?- kérdezte később a kis herceg. -Itt a sivatagban
olyan egyedül van az ember.
-Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem - mondta a kígyó. "2
Antoine De Saint-Exupery: A kis herceg

A tipikus vállalati hierarchia általában szigorúan szabályazza az ernberek közötti

kapcsolatokat. Mindenki a főnököd (feljebbvalód), a kollégád vagy a beosztottad
(neked jelent, te pedig felügyeled a rnunkáját). A rnereven rögzített alá- és fölé­
rendeltség egyáltalán nem kedvez a barátságok és a közvetlen emberi kapcsolatok
kialakulásának, pedig a rnunkáltatók is barátokra és emberi arcokra vágynak
az unalmas, meddő és gyakran ellenséges vállalati világban. Az ernberek nem
rnernek megnyílni egymás előtt, nem rnerik beismerni félelmeiket, aggályaikat,
hibáikat és rnindazokat az érzelmeiket, amelyeknek nincs helye a hagyományos
üzleti környezetben. Ez pedig az interjúztatókra is igaz. Némelyek magányosak,
mások frusztráltak, megint mások együtt érző hallgatáságra vágynak Ha képes
vagy elérni, hogy megnyugodjanak, és érezzék, hogy tiszteled és nagyra becsülöd
őket, szerzel pár jó pontot magadnak!
A legtöbb egyéni interjúztató a barátságos, kedvelhető jelentkezőket részesíti
előnyben a rideg, rnerev ernberekkel szemben még akkor is, ha a barátságtala­
nabbak képzettebbek és tapasztaltabbak A lényeg: rnosolyogj, rnutass őszinte
érdeklődést az interjúztató iránt, és figyeld, ahogy az esélyeid egekbe szállnak!

HANGSÚLY OZD A "KÉT KEZI" TAPASZTALATAIDAT

ÉS A G YAKORLATIAS HOZZÁÁLLÁSODAT!

Az interjúztatók közvetítik a jövendő rnunkavállalók felé a vállalat legfonto­

sabb értékeit. Általánosan elfogadott elképzelés, hogy ha az ernber gyakorlati
ismereteket szerez valamiről, és részt vesz a rnindennapos tevékenységekben, az

2 Rónay György fordítása.

85 3. fejezet • Add el magad!

sokkal értékesebb, mint az íróasztal melletti aktatologatás, vagy az irányelvek

megszervezése. A legkeményebb vállalatok a tettek és az eredmények, nem pedig
a szavak alapján választják ki a vezetőiket.
És hogy milyen üzenetet kell közvetítened az interjúztatónak? Hogy nem fogsz
alaptalanul a kompetenciádra, a státuszodra vagy a tapasztalataidra hagyatkozni;
szeretsz magad is belekerülni az események sodrásába, élvezed, ha felgyűrheted
az inged ujját, és belevetheted magad a munkába; és szívesen megtanulod mind­
azt, amit a beosztottjaidnak tudniuk kell. Fő erősséged az improvizáció, áttöröd a
"mi" és az ők" közötti korlátokat, döntő csapást mérsz a bürokráciára, valamint
"
a szellemi és fizikai munkások között mesterségesen meghúzott határvonalra.
 , ,

AZ INTERJUK FAJTAl
ÉS AZ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK

Ebből a fejezetből megtudhatod:

• milyen interjútípusok léteznek;
• milyen módszerekkel értékelhetik az interjún nyújtott
teljesítményedet;
• hogyan közelitsd meg a pszichológiai és készségfelmérő
teszteket.

ÁTVILÁGÍTÓ INTERJÚ

A munkáltatók azért alkalmazzák az átvilágító interjúkat, hogy meghatározzák,

vajon a jelölt elegendő képesítéssel és tapasztalattal rendelkezik-e ahhoz, hogy
részt vehessen a formális interjún. Nem célzott keresés ez még, inkább a komoly­
talan jelentkezők kiszűrésére használják. Normális esetben egyetlen interjúztató
vezényli le, és mindössze tizenöt-harminc percig tart.
A jelenlegi gazdasági hangulatban, amelyhez a magas munkanélküliség is
hozzájárul, az átvilágító interjúk ismét egyre fontosabbakká v�lnak. Ha ellen­
ben magas a foglalkoztatottság, az átvilágító interjúk ritkábban kapnak szerepet
az előválogatásban. Néhány iparágban és bizonyos szakmák esetében ez a fajta
felmérés fontos része a kiválasztási eljárásnak.

FELSŐOKTATÁSI ÁLLÁSSÖRZÉK INTERJÚl

Ez a típus az átvilágító interjúk egy sajátos alfaja. Az egyetemek és a főiskolák

területén külön szakemberek cserkészik be a végzősöket. Itt nem a jelentkezők
87 4. fejezet • Az interjók fajtái és az értékelési eljárások

mennek el a cégekhez, hanern a vállalat küldi ki az egyik rnunkatársát, általában

a szernélyzeti előadót, akinek nincs egyszerű dolga, hiszen viszonylag rövid idő
alatt rengeteg jelentkezőt kell felrnérnie.
A szernélyzetis röviden bemutatja az adott vállalatot, beszél a rnűködéséről,
céljairól, és a végzősök számára elérhető pozíciókról, beleértve a cég gyakornaki
programjainak hosszát és felépítését is.

TELEFONOS INTERJÚ

A telefonos interjúk általában átvilágítási célokat szalgálnak Pályám folyamán

csak kétszer vettern részt telefonos interjún. Az első esetben egy hatalmas kor­
mányzati szervhez jelentkeztem Sydney-be. A vonal másik végén három inter­
júztató kérdezgetett. Az egész beszélgetés rnintegy tizenöt percig tartott. Akár
hiszed, akár nem, állást ajánlottak Sydney-ben, de végül nem fogadtam el. Nem
szeretern a nagyvárosokat, és túl könnyen rnent a dolog. Valami nem volt rendben.
A második telefonos interjúra nemrégiben került sor. Éppen olyan volt, mint
egy normális meghallgatás: nagyjából húsz kérdésre kellett válaszolnom, az in­
terjúztatórn pedig (a válaszaim után tartott szünetekből ítélve) a vonal túlsó végén
jegyzetelt, így a teljes beszélgetés egy áránál is tovább tartott. A cég olajban és
gázban utazik, úgyhogy nem tartottarn a telefonszámlátóL Nem kaptam meg az
állást, rnert telefonon keresztül nem tudtarn bevetni személyes bájornat és más
értékesítési technikáirnat.
Ha telefonos interjú után állást ajánlanak neked, annak két oka lehet.
• A rnunkáltató nagyon igyekszik betölteni az üresedést, és ( szinte) bárkit
hajlandó felvenni. Ebben az esetben fel kell tenned magadnak a kérdést,
hogy vajon rniért alakult ez így. Te elfogadnál egy olyan állást, ami senki
másnak nem kell?
• Tökélyre fejlesztetted az interjúzási technikáidat, és igazi profi rnódjára
adod el magad telefonon keresztül. Gratulálok!

Azért az egyik esetben sem árt az óvatosság. Ha te lennél a rnunkáltató, és mondjuk

évi harmincezer fontot szánnál egy új beosztottra (éves fizetés plusz járulékok)
nem akarnál személyesen is találkozni vele, rnielőtt rnunkát ajánlasz neki?
Ha egy rnód van rá, kerüld a telefonos interjúkat! A ténylegesen fontos dolgok
személyes kornrnunikációt igényelnek. Ha a rnunkáltatódat valóban érdekled, be
kell hívnia egy rendes interjúra, és ki kell fizetnie az utazási költségeidet
 88

VERSENYEZTETŐINTERJÚ

A csoportos interjú ritkaságnak számít, néhány vállalat mégis alkalmazza őket,

mert így egyszerre több jelentkezőt is elbírálhaL Általában kettő vagy még több
interjúztató van jelen, mivel egy ember aligha tudna egyszerre öt vagy még több
jelentkezőt értékelni. Ez az interjúztatási forma megkönnyíti a munkáltatónak
a pályázók összehasonlítását és annak megállapítását, hogy kik teljesítenek a
legjobban versenyhelyzetekben.
Ezt az interjútípust arra használják, hogy megijesszék a jelentkezőket, aztán
értékelhessék a kellemetlen, megterhelő helyzetben nyújtott teljesítményüket.
A következőket kell észben tartanod ahhoz, hogy jó benyomást tegyél az inter­
júztatókra.
• Ne veszítsd el a hidegvéred, viselkedj összeszedetten!
• Tanulj a versenytársaid válaszaiból: miközben a többiek a kérdésekre vála­
szolnak, használd ki az időt az interjúztató és a versenytársaid értékelésére,
és az így megszerzett tudás mentén szerkeszd meg a válaszaidat!
• Ne kritizáld a versenytársaid válaszát, hozzáállását vagy véleményét!
• Ne ijedj meg a körülményektől!

CSOPORTOS INTERJÚ

Talán a csoportos interjú a leggyakrabban használt értékelési mód (különösen

nagyvállalatoknál), ha diplomás szakembereket vagy vezetőket keresnek. Három
vagy négy interjúztató csoportja igyekszik elfogulatlan, objektív képet kapni a
jelentkezőrőL
Az interjúztatók általában a cég különböző osztályairól vagy részlegeiről ér­
keznek. Az egyiküknek az lesz a feladata, hogy irányítsa a csoportot, és levezesse
a meghallgatást. Rendszerint ő a cég személyzeti előadója, személyzeti igazga­
tója vagy más hasonló beosztású alkalmazott, aki úgy gondolja, hogy csakis ő a
legalkalmasabb a dolgozók felvételére és elbocsátására. A csoportban részt vesz
a meghirdetett pozíció közvetlen feljebbvalója vagy menedzsere is, illetve az
osztályvezető és bizonyos esetekben (ha szükséges) egy szakértő, akinek az lesz
a feladata, hogy értékelje a jelentkező szaktudását.
Ez a fajta interjú általában nagyon szervezett. A csoport minden tagja a jelentke­
ző hátterének egy adott területét értékeli, így a munkáltatónak semmi kétsége nem
lehet afelől, hogy minden fontos szempontot-például a jelentkező tapasztalatát,
végzettségét és személyiségét - képesek felmérni és értékelni.
Mikor egyikük kérdez tőled valamit, neki szenteld a legnagyobb figyelmet,
de válaszadás közben a többiekkel is tartsd fenn a szemkontaktust! Általában
véve próbálj egyforma figyelmet szentelni mindegyiküknek! Ne csak a veze-
89 4. fejezet • Az interjúk fajtái és az értékelési eljárások

tőhöz vagy a kérdés feltevőjéhez beszélj! Próbáld észben tartani az emberek

nevét és a vállalatban betöltött szerepüket! A válaszaidat ennek megfelelően kell
megszerkesztened, és szükség esetén a hozzáállásodon is változtatnod kell. Ha
a könyvelővel beszélsz, próbálj az ő fejével gondolkodni, ha pedig a mérnökkel,
akkor az ő (műszaki) nyelvén szálalj meg!

KÉTSZEMÉLYES INTERJÚ

Ebben az esetben csak egy ember értékeli a jelentkezőket, és- akár egyedül, akár
a felsővezetőséggel folytatott egyeztetést követően - ő dönti el, kit vegyen fel a
munkára. Habár kivételek itt is előfordulhatnak, ezt a módszert leginkább kis
cégek alkalmazzák, ha diplomát nem igénylő pozícióra keresnek jelentkezőket
(titkárnőnek, kereskedőnek, fizikai munkásnak stb.).
A legtöbb ilyen esetben az elvárt végzettség és a szükséges képességek sokkal
tisztábban körülírhatóak és könnyebben mérhetőek, mint a diplomás alkalmazottak
(mérnökök, ügyvédek, tudósok, könyvelők) felvételénéL
Az interjúztató valószínűleg a közvetlen feljebbvaló vagy menedzser lesz,
akinek ez a pozíció elszámolással tartozik. Az interjú kiváló alkalom mindkét
félnek a másik felmérésére.

EBÉDHEZ KÖTÖTT INTERJÚ

Amennyiben nem abban a városban tartják az interjút, ahol laksz, az interjúztató

valószínűleg meghív ebédre az interjú után vagy éppenséggel még az interjú előtt.
Legtöbbször rövid körutat is tesztek a cég épületében, és csak ez után kezdődik
a meghallgatás "hivatalos" része. Ebéd után, ha marad még idő, újból körbevihe­
tik a jelentkezőt a vállalatnál, hogy más menedzserekkel és alkalmazottakkal is
összeismerkedhessen, talán még a várost is megmutatják neki, hogy benyomást
szerezhessen a helyről. A forgatókönyv minden esetben más és más, de azért van
néhány általános szabály, amelyet nem árt észben tartani.
l. Nem számít, merre mentek, vagy mit csináltok, egy pillanatra se felejtsd
el, hogy a másik ember folyamatosan értékel téged!
2. Ebédnél kövesd a józan ész szavát!
• Egyél ott, ahol az interjúztató szeretne! Hadd válassza ki ő a helyet!
• Ne igyál alkoholt, még akkor sem, ha az interjúztató bort vagy sört
rendel! Tiszta fejre lesz szükséged ahhoz, hogy a helyzethez illő módon
tudj viselkedni. Ha mégis rendelsz egy italt, mert nem szeretnél túl
merevnek látszani, akkor se idd meg az egészet! Már egyetlen pohár is
elhomályosíthatja az ítélőképességedeL
 90

• Sose a legdrágább ételt rendeld az étlapról! Ugyanolyan árkategóriából

válassz, mint az interjúztató! Meg is kérheted, hogy ajánljon valamit.
• Hagyd, hogy az interjúztató kifizesse az ebédet! Ez része a pályáztatás
költségének, senki nem várja el tőled, hogy te álld a számlát. Ne ajánld
fel, hogy kitizeted az italokat, vagy meghívod kávéra!
• Ne ess ki a szerepedből, és ne kezdj el haverkadni az interjúztatóval
vagy interjúztatókkal! Ne árulj el magadról túl sokat, és ne csak te be­
szélj, különben még az étel felénél sem fogsz tartani, amikor a többiek
már a kávét rendelik! Ne felejts el feltenni pár munkára vonatkozó
kérdést, hogy lelassítsd az interjúztató(ka)t!

SZITUÁCIÓS INTERJÚ

Egyes munkáltatók túllépnek a hagyományos interjúztatási módszereken, és

szituációs gyakorlatokon keresztül próbálják felmérni a jelentkező készségeit.
Néha e célból viselkedésszimulációs és szakmai gyakorlatot tesztelő feladatokat
is elvégeztetnek a pályázóvaL
A viselkedésszimulációt azért alkalmazzák, hogy a jelentkező olyan tulaj­
donságait is felmérhessék, amelyeket a szokásos kérdezz-felelek módszerrel
nehéz volna megfigyelni. Többféle változata létezik: az értékesítőknek például
termékbemutatót kell tartaniuk; a vevőkkel és ügyfelekkel foglalkozó jelölteknek
interjúszimulációban kell részt venniük; a projektellenőri, beszerzői vagy logisz­
tikai pozíciókra jelentkezőknek pedig ütemezési gyakorlatokat kell elvégezniük
A szakmai gyakorlatot tesztelő feladatok a viselkedésszimuláció sajátos formái.
Céljuk, hogy közvetlenül a pozícióhoz tartozó feladatokon keresztül mérjék fel a
jelentkező készségeit. Például ide tartozik az is, amikor a titkárnők gépelési vagy
gyorsírási feladatot kapnak, a sofőrnek vezetnie kell, a fordítót pedig nyelvi teszt
kitöltésére kérik fel.

STRUKTURÁLT INTERJÚ3

Az ilyen típusú interjú célja, hogy az adott pozíció lényegi elvárásaival kapcso­
latban pontos és részletes információkat szerezzen a jelentkezőrőL A munkáltató
meghatározza, milyen képességek, végzettségek és személyiségjegyek szüksége­
sek a munka elvégzéséhez, és az interjú kérdéseit úgy állítja össze, hogy ezeket a
területeket vegye célba, ezzel lehetővé téve a jelentkező mélyanalízisét. Az egész
folyamat azon a feltételezésen alapul, hogy a múltbéli viselkedésünk mutatja meg
legjobban, hogyan fogunk viselkedni a jövőben.

3
A szakirodalom az elnevezésben nem egységes, ezt a fajta interjúztatást célzott kiválasztásként is gyak­
ran emlegetik. (A szerk.)
91 4. fejezet • Az interjók fajtái és az értékelési eljárások

Ebben a könyvben egy teljes fejezetet szentelünk ezeknek a célzott területeknek

részletesen kielemezzük a leggyakoribb kérdéseket, és lehetséges válaszokat ja­
vasolunk. A munkáltatókat nem érdeklik az elméleti válaszok és feltételezések.
A tapasztalataidról szeretnének hallani. Minden múltadból felhozott példának a
következő részleteket kell tartalmaznia:
• a helyzet (mi volt az a probléma, amelyet meg kellett oldanod, vagy mi­
lyen feladatot kellett végrehajtanod);
• milyen lépéseket tettél a probléma megoldása vagy a feladat végrehajtása
érdekében;
• milyen eredményeket hoztak a tetteid (mi lett az erőfeszítésed kimenetele).

Ez a fajta értékelés egyre népszerűbb a vállalatok körében, különösen a természeti

erőforrásokkal foglalkozó területeken (bányászat, olaj- és gázipar). Néhány in­
terjút követően nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a kérdéssarok kidolgozására
ugyanazokat a tanácsadókat kérték fel, mert szinte azonos kérdéseket kaptam,
és azonos értékekre fektették a hangsúlyt is. Ez nagyban megkönnyíti a ravasz
álláskeresők dolgát, mert egyszerűbbé teszi a felkészülést az interjúra.
A jelentkező számára ennek az interjúztatási gyakorlatnak a következetesség
a legfőbb előnye, hiszen minden jelentkezőnek ugyanazokat a kérdéseket teszik
fel, és egyforma feltételek szerio t bírálják el a válaszukat. A legnagyobb hátránya
a rugalmasság hiánya. Az egyéni különbségeket ugyanis általában nem veszik
figyelembe, vagy könnyedén átsiklanak fölöttük, hacsak az interjúztató nem tesz
fel találó kérdéseket, amelyekkel árulkodóbb válaszokat csalhat ki.
A jelentkezők általában nyugtalanítónak érzik az interjútípus merev felépítését,
ráadásul a munkaadók a teljes folyamatot uralják.
Az interjúztatási gyakorlatok között az erősen szervezett interjúk, mint amilyen
a strukturált is, a leginkább időtakarékosak A tapasztalatlan interjúztató számára
ez egyben a legegyszerűbb is. Valószínűleg ez az oka, hogy még mindig tartja
magát a hatékonyabb, rugalmasabb és közvetlenebb módszerekkel szemben.

SZERVEZETLENINTERJÚ

A szervezetlen vagy szabad interjú kevésbé merev, a jelentkező diktálja a beszél­

getés tempóját, és bizonyos mértékig ő szabja meg az előrehaladását is. A feltett
kérdések gyakran a jelentkező hívószavai szerint alakulnak. Te ebből jókora
előnyt kovácsolhatsz, hiszen kezedbe veheted az irányítást, így sokkal könnyeb­
ben kiemelheted az erősségeidet, és elkerülheted a problematikus témákat. Ezt
a módszert általában az interjúztatók két csoportja használja: a tapasztalatlan
zöldfülűek és az agyafúrt fejvadászok
 92

Az első csoport egyszerűen azért alkalmazza, hogy ne nekik kelljen vezetniük

az interjút, és a jelentkezőre bízhassák a dolgok menetét, hadd adják el magukat.
A tapasztaltak viszont azért választják, hogy más jellemzői mellett felmérhes­
sék a jelölt jellemét és személyiségjegyeit is. Ők tudnak olvasni a sarok között,
és nemcsak abból vonnak le következtetéseket, amit a jelentkező mond, hanem
abból is, amit nem említ meg - vagy azért, mert nem tudja, hogyan mondja el,
vagy mert rejteget valamit.

ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK: A TITOK FELTÁRUL

Legkevésbé sem egyszerű feladat körülbelül egy óra alatt véleményt alkotni
valakiről. A munkáltatók önéletrajzokat, interjúztatási formákat, értékelési mód­
szereket, pszichológiai teszteket, ajánlások ellenőrzését és még rengeteg más
eszközt használnak a kiválasztási folyamatban. A munkaerő-felvétellel foglalkozó
szakemberek számos értékelési módszert fejlesztettek ki a jelentkezők összehason­
lítására, erősségeik és fogyatékosságaik megállapítására, és annak ellenőrzésére,
hogy mindez mennyire illik az adott pozíció előre meghatározott elvárásaihoz.

ALAPVETŐ AGGÁLYOK

A munkáltatókat alapvetően három dolog aggasztja a pályáztatás során.

l. Képes lesz-e a jelentkező elvégezni a munkát?
2. El fogja-e végezni a jelentkező a munkát?
3. lllik-e a jelentkező a csapatba?

Neked az a feladatod, hogy megnyugtasd a munkáltatót, és meggyőzd arról, hogy

mindegyik kérdésre igen a válasz!

ÉRTÉKELÉSITERÜLETEK

Nem létezik egyetemes érvényű értékelési módszer, amelyet minden jelentkező

és minden pozíció esetében alkalmazni lehetne. A különböző munkáltatók mind
másképp értékelik ugyanazokat a készségeket és képességeket. Vannak azonban
olyan irányok, amelyek minden értékelési módszerben megtalálhatóak Vessünk
egy pillantást néhányra, és állapítsuk meg, hogyan gondolkodik a munkáltató,
amikor a hátteredet elemzi!
93 4. fejezet • Az interjúk fajtái és az értékelési eljárások

l. Képesítés: rendelkezik-e a jelentkező a munka elvégzéséhez szükséges

hivatalos képesítéssekkel? Vajon tudja, hogyan kell elvégezni a munkát?
A képesítéseit elismerik ebben az iparágban, és megfelel az adott pozíciónak?
2. Munkatapasztalat: rendelkezik-e a jelentkező releváns munkatapasztalat­
tal? Mennyi tapasztalatot szerzett, és mi hogyan profitálhatunk belőle?
3. Motiváció: mennyire motivált a jelölt? Mi motiválja: pénz, siker, dicsé­
ret, rang, munkakörülmények? Képes önmagától dolgozni, vagy állandó
felügyeletre van szüksége?
4. Kommunikációs készségek: vajon szabatosan fejezi ki magát írásban a je­
lentkező? Szóban hogyan teljesít, amikor egyedül kell előadást tartania, és
amikor csoportban kell beszélnie? Jó hallgatóság? Érthetően elő tudja adni
az ötleteit, és el tudja magyarázni a jelenlegi feladatait?
5. Érettség és érzelmi stabilitás: a jelentkező meg tud birkózni mindazzal
a stresszel és nyomással, amely a munkahelyén és a magánéletében éri?
Érett és felelősségteljes személy, aki képes döntéseket hozni és felelősséget
vállalni? Érzelmileg vajon stabil? Méltányosan és következetesen bánik-e
a feljebbvalóival és beosztottaival?
6. Egészség: rnilyen a jelentkező egészsége? Képes hosszú távon termelékeny
munkaerő lenni? Vajon a szokásosnál gyakrabban megy majd táppénzre?

MILYEN INFORMÁCIÓRA VAN SZÜKSÉGE A MUNKÁLTATÓNAK?

Az állásinterjúnak az a célja- különösen a célzott kiválasztásnak -, hogy a jelent­

kezők múltjából összeszedegessék a munkával kapcsolatos viselkedési mintákat.
Az interjúztatók minden példával kapcsolatban három különböző típusú informá­
cióra kíváncsiak, ezek segítségével mérik fel a jelentkezőket.
l. Milyen helyzetbe kerültél, illetve milyen feladatot kellett teljesítened?
2. Milyen konkrét lépéseket tettél vagy nem tettél (és miért)?
3. Mi lett a tetteid (vagy ezek hiányának) eredménye vagy következménye?

Az interjúztatók ezzel a módszerrel győződnek meg arról, hogy a példa minden

részletét ismertetted. A te feladatod, hogy a fenti három pontnak megfelelően
fogalmazd meg a válaszaidat, mindegyikről mondj valamit.

HIÁNYOS VÁLASZOK

Ezzel a módszerrel a munkáltatók megpróbálják kiiktatni az őszintétlen vála­

szokat, amelyek nem adnak hű képet a jelentkező múltjáról. A rossz válaszokat a
következőképp lehet csoportosítani:
 94

• homályos válaszok,
• elvont válaszok,
• jövőre utaló válaszok,
• hiányos válaszok.

A homályos válaszok nem elég egyértelműek, egyszerűek, összefüggőek, vagy

nem a problémát helyezik a középpontba. A jelentkezők szándékosan (mert az
információ nem kedvező a számukra) vagy véletlenül is kihagyhatnak pár fontos
részletet.
A legtöbb jelentkező ügyesen gyárt elvont válaszokat. Nem nehéz elmondani az
interjúztatónak, mit tennél egy adott helyzetben, hogyan oldanád meg a problémát,
vagy hogyan győznéd le az akadályokat. A legtöbb esetben az ilyen válasz magától
értetődő a tapasztalt interjúalany számára. Ezen a ponton felbecsülhetetlen, hogy
odafigyelj arra, ahogyan az interjúztató megfogalmazza a kérdéseket, és figyelj a
viselkedésére is, az árulkodó jelekre.
A jövőre utaló válaszok azt tudatják a munkáltatóval, mit szándékozol tenni
a jövőben. Ez az információ nem feltétlenül használhatatlan, de mivel a legtöbb
munkáltató képes megjósolni a jövőben várható viselkedési mintáidat a korábbi
teljesítményeid alapján, a jövőre vonatkozó válaszok sokkal kevésbé fontosak
számukra, mint a megkívánt tényleges múltbeli példa.
A hiányos válaszok nem tartalmazzák a három fő összetevő valamelyikét (ma­
gát a problémát vagy a feladatot; hogy milyen lépéseket tettél a megoldás során;
illetve mi lett ennek az eredménye).

PSZICHOLÓGIAI ÉS ALKALMASSÁGI TESZTEK

Mi értelme olyan pszichológiai teszteket kitöltetni a jelentkezőkkel, amelyeknek

semmi köze ahhoz a munkához, amelyet az illető megpályázott? Hogyan hatá­
rozhatjuk meg a személyiséget? Melyik munkához milyen személyiség illik? Mi
történik az olyan feleletválasztás tesztekkel, amelyekben egyik megadott válasz
sem írja le a jelentkező valódi érzéseit?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések indították el a munkaerő-felvétel folyama­
tában alkalmazott pszichológiai és alkalmassági tesztek érvényességéről szóló
vitát, és vezettek végül e tesztek betiltásához az Amerikai Egyesült Államokban.
Lényegében nem felelnek meg az esélyegyenlőségi törvények követelményeinek.
A tesztek olyan homályos kérdések segítségével próbálták felmérni a jelentkezők
személyiségét és alkalmasságát, amelyeket mindenki kedve szerint értelmezhetett,
a munkáltatók pedig könnyedén igazolhatták a véleményüket, a részlehajlásukat
és a végső döntésüket. Azért persze ne lepődj meg, ha néhány munkáltató arra
95 4. fejezet • Az interjúk fajtái és az értékelési eljárások

kér, hogy tölts el pár órát zárt ajtók mögött négyzetek pipálgatásával és gyors
fejben számolássaL
Nem áll rendelkezésünkre elegendő hely ahhoz, hogy részletesen bemutassunk
minden egyes tesztet és módszert, úgyhogy csak átfutjuk a főbb típusait. Robert
L. Campton és Alan R. Nankervis Effective Recruitment and Selection Practices
(Hatékony munkaerőfelvételi és kiválasztási gyakorlatok) című könyvének szak­
értelmére támaszkodunk.
• Általános készségek tesztjei, melyek verbális, numerikus és koordinációs
készségeket, valamint gyorsaságot, erőt, térlátást és észlelést mérnek.
• Specifikus képességek tesztjei, vagyis egy adott munka elvégzése, mellyel
például billentyűzethasználatot, műszaki érzéket, idegennyelvtudást és
egyéb készségeket mérnek.
• Személyiség- vagy temperamentumtesztek, amelyeket az egész személyi­
ség értékelésére terveztek olyan szempontok szerint, mint például introver­
tált vagy extrovertált, kezdeményező vagy kreatív.

Fontos még megemlíteni a tesztelés két alapvető típusát: a pszichometrikusat és a

pszichodinamikusat. A pszichometrikus tesztek az egyént az általános népességi
profillal hasonlítják össze, míg a pszichodinamikai tesztek arra helyezik a hang­
súlyt, hogyan reagál az egyén; így tehát a pszichometrikus teszteléssei szemben
ez már inkább minőségi megközelítésből elemzi a jelentkezőt.
A legnépszerűbb tesztek közé tartozik a Svédországból származó énvédő me­
chanizmusokat vizsgáló teszt (DMT, Defence Mechanism Test), a Raven-teszt,
a Watson-Glaser teszt és a színteszt.
• A DMT tesztben a jelentkező egy hatalmas lapot kap, amelyen húsz üres
kocka található. Egy rövid pillanatra felbukkan valamilyen kép az egyik
dobozban. A jelentkezőnek a dobozra pillantva le kell rajzolnia a képről
szerzett benyomásait.
• A Raven-teszt matricákat használ, amelyek egyre összetettebbek lesznek,
így teszteli a jelentkező vizuális problémamegoldó készségét.
• A Watson-Glaser teszt hasonló módon teszteli a jelentkezők logikus gon­
dolkodását, problémamegoldó készségeit, információértékelését és döntés­
hozatalát
• A színteszten a jelentkezőknek adott szabályok szerint kell elrendezniük
a különböző színű cserepeket. A végére a jelentkező két piramist épít fel,
melyek mintái sokat felfednek a jelleméről és intellektuális beállítódásáróL
 ,

MIT SZABAD ES MIT NEM

AZ ÁLLÁSINTERJÚN

Ebből a fejezetből megtudhatod:

• mit tegyél, és mit ne tegyél, miközben az interjúra készülsz;
• mit tegyél, és mit ne tegyél az interjú alatt;
• mit tegyél, és mit ne tegyél az interjú után.

AZ INTERJÚ ELŐTT

• Olvasd át ezt a könyvet!

• Nyomazz ki mindent az interjúztató vállalatról!
• Tudj meg minél többet arról a munkáról, amelyre jelentkezel!
• Készítsd el a saját, személyre szabott válaszaidat a következő fejezetben
megadott mintakérdések és az általad választott állás jellemzői alapján!
• Gyakorold a válaszaidat egyedül vagy olyasvalakivel, aki az interjúztató
szerepét játssza! Ha szükséges, készíts ezekről a beszélgetésekről video­
vagy hangfelvételt, és próbálj javítani a beszédmódon, artikuláción, hang­
színen és gördülékenységen.
• Készítsd elő azokat a ruhákat, amelyeket az interjún viselni szándékozol,
és próbálj fel minden lehetséges kombinációt! Olyan öltözéket válassz,
amelyik az általános üzleti elvárásoknak is megfelel, és amelyik kényel­
mes, valamint magabiztosan tudod hordani!
• Egy-két nappal az interjú előtt keresd fel az épületet, ahol a meghallgatás
lesz, hogy felmérd az utazáshoz szükséges időt, és megismerkedj a kör­
nyékkel! Így sokkal kellemesebben érzed majd magad, amikor megérkezel
az interjúra.
97 5. fejezet • Mit szabad és mit nem az állásinterjún

ll> Olyan időpontra szervezd az interjút, amelyik neked a legjobban megfelel!

Ha te reggel vagy a legjobb formádban, ne délután érkezz! Ha egy mód
van rá, kerüld a hétfőt és a pénteket, ilyenkor ugyanis az interjúztató haj­
szoltnak, fáradtnak vagy ingerültnek érezheti magát.
ll> Ellenőrizd az autód állapotát vagy a tömegközlekedés menetrendjét, hiszen
bármikor közbejöhetnek nem várt események! Az interjúról késni halálos
bűn.
ll> Tegyél meg mindent, hogy jobban nézz ki: vágasd le a hajad, férfiként
nyírasd le a szakállad, manikűröztesd a körmeid, fehéríttesd a fogaid!
ll> Egyél valami könnyű harapnivalót! Sose menj interjúra üres gyomorral,
de ne is egyél túl sokat! Legkevésbé sem hiányzik, hogy elálmosodj és
eltompulj a bemutatkozód előtt és alatt.
ll> Ha ideges vagy, esetleg lámpalázad van, igyál egy csésze erős feketét!
A koffein majd felélénkít egy kicsit. Én nyugtató hatású gyógyuövényes
tablettákat vettem be. Mindkét módszer jó, csak vigyázz, hogy ne legyen
túl nagy az adag. Előtte kísérletezz!
ll> Miközben az interjú kezdésére vársz, végezz relaxációs gyakorlatokat!
Lélegezz mélyen és relaxálj!
ll> Ha gyakran izzad a tenyered, ügyelj, hogy amikor kezet rázol az interjúz­
tatóval, mindenképp száraz legyen! Sokan az izzadt tenyerükkel teszik
az első rossz benyomást a másikra.

AZ INTERJÚ ALATT

ll> Viselkedj komolyan, profi szakember módjára!

ll> Ne beszélj túl sokat!
ll> Hallgass odaadóan, és figyelj a jelekre! Az interjúztatótól kapott visszajel­
zés értékes eszköz a válaszaid megszerkesztésében.
ll> Ha azt kell elmagyaráznod, miért váltottál munkahelyet, vagy miért marad­
tál egy ideig munka nélkül, hathatós, pozitív indokokat sorakoztass fel!
ll> Legyél őszinte, de azért készülj fel arra is, hogy esetleg "módosítanod"
kell az igazságon, ha a körülmények úgy kívánják! Persze közben végig
sugározz őszinteséget és becsületességet!
ll> Tegyél fel a helyzethez illő kérdéseket, amelyek intelligensnek, iskolázott­
nak és tapasztaltnak tüntetnek fel! Azt kell közölniük az interjúztatóval,
hogy utánanéztél a vállalatnak, mert így ambiciózus és találékony ember­
nek tartanak majd.
ll> Könyvet sose vigyél magaddal az interjúra, főként ne ezt, vagy más inter­
júztatásról, esetleg álláskeresésről szólót!
ll> Teremtsct meg és tartsd fenn a szemkantaktust az interjúztatóval!
 98

IJil> Mosolyogj! Légy barátságos és nyugodt! Sugározz optimizmust!

• Ne akard túl erőszakosan eladni magad!
IJil> Sose kritizáld a korábbi vagy jelenlegi munkáltatóidat!
• Sose utalj olyasmire, hogy óriási szükséged van munkára!
• Sose viccelődj!
• Ne vigyél magaddal barátot, házastársat, gyereket vagy mást az interjúra,
még a várószabáig sem!
IJil> Sose beszélj a magánéletedről, üzleti titkokról vagy más cégek-például
a jelenlegi vagy korábbi munkáltatód- belső ügyeiről! A megbízhatóság
ritka kincs, és az interjúztató értékelni fogja, hogy bizonyos kérdésekre
nem vagy hajlandó válaszolni (vagy udvariasan kikerülöd a választ).
IJil> Ülj egyenesen a széken, és egy kicsit dőlj előre! Így érdeklődést és odafi­
gyelést sugárzol.
• Sose játssz a kulcsoddal, a hajaddal, a nyakkendőddel, az óráddal, a tollad­
dal vagy bármi mással!
IJil> Ne matass, ne dobolj az ujjaiddal, ne tartsd a kezed a zsebedben, ne vakar-
gasct a fejed, és ne ropogtasd az ujjaidat!
IJil> Ne egyél, ne igyál, ne dohányozz, ne rágózz és ne piszkáld a fogad!
• Sose viselj sötét szemüveget, kalapot vagy fogszabályzót!
• Ügyelj, hogy ne legyen alkohol-, fokhagyma- vagy más erős, kellemetlen
szagod!
• Ne tegyél megjegyzéseket az interjúztató irodájára, bútoraira, a recepciós­
ra, a légkondicionálóra stb.!
IJil> Sose válaszolj olyan kérdésre, amelyet nem értettél meg teljesen! Kérd
meg az interjúztatót, hogy magyarázza el!
" " "
• Sose mondd azt, hogy "Nem tudom , "Nem hiszem , "Nem értek egyet ,
"
"Ez meg milyen kérdés?'' "Miért akarja tudni? ; kerülj rninden ezekhez
hasonló kijelentést és kérdést!
• Tedd személyes hangúvá a társalgást! Nem elég, ha csak szimplán közlöd
az interjúztatóval azt, amit hallani akar. Használj példákat, érzelmeket,
analógiákat, hasonlatokat stb.! Használj életteli szavakat a bevett frázisok
és klisék helyett!
IJil> Légy meggyőző! Beszélj annak tudatában, hogy a téged felvevő munkálta­
tó sokat fog profitálni a munkádból! Az elvárásaik mentén fogalmazd meg
a válaszaidat!
IJil> Ha egy adott kérdésre nem tudod a választ, nyíltan ismerd be! Ne akard
mindenképp megválaszolnil Senki nem tudhat mindent.
IJil> Ne szólítsd az interjúztatót a keresztnevén! A viselkedésed hivatalosságát
igazítsd az interjúztatóéhoz!
• Ha úgy érzed, hogy az interjúztató sértegetni vagy manipulálni akar, azon­
nal állj fel, és menj haza! A méltóságod minden munkánál fontosabb.
99 5. fejezet • Mit szabad és mit nem az állásinterjún

Ha már most így bánnak veled, amikor még állást sem ajánlottak, képzeld
el, milyen lesz az életed, ha egyszer elkezdtél nekik dolgozni.
• Sose hozd fel a fizetés vagy juttatások kérdését! Várd meg, míg az inter­
júztató hozza szóba, különben még úgy tűnhet, hogy téged csak a pénz
érdekel! Amikor a fizetésről tárgyaltak, ügyelj, hogy ne te említs először
összeget! Aki először mond ki számot, hátrányból indul.
• Habár néhány interjúztató szakember nem értene ezzel egyet, szerintem
nem árt jegyzetelni interjú közben ( persze, csak amikor a munkaadó be­
szél). Ez majd megkönnyíti a dolgod, ha második interjúra kell visszajön­
nöd, vagy értékelned kell a munkát, mert mondjuk több állásajánlatot
is kapsz. Csak vigyázz, hogy ne ess túlzásba! A jegyzeteidnek minél rövi­
debbnek kell lenniük, hogy bármikor újra felvehesd a szemkantaktust az
interjúztatóval.

AZ INTERJÚ UTÁN

• Mindig küldj udvarias köszönőlevelet az interjúztatónak. Az alábbiakban

találsz hozzá mintát.
• Amint lehet, jegyezd fel az interjú összes részletét az "állásaktádban",
lehetőleg rögtön az interjú után. A jövőben óriási hasznát veheted abban,
hogy értékeld a teljesítményedet, és elkerüld az olyan hibákat, amelye­
kért aztán nagy árat kell fizetned. A következő adatok nagyon hasznosak
lehetnek:
• a cég és az interjúztató neve;
• a cégről, az állásról és az interjúztatóról szerzett általános benyomásaid;
• az interjúztató kérdéseinek és érdeklődési területeinek jellemzői;
• milyen visszajelzéseket adott, és hogyan reagált az interjúztató a válaszaidra;
• milyen megjegyzéseket tett az interjúztató az önéletrajzodra, iskaláidra vagy
korábbi munkahelyeidre;
• mit tudtál meg az állásról az interjúztatótól;
• az interjúztató testbeszéde és nonverbális kommunikációja.
• Az interjú után azonnal elemezd a teljesítményedet, írd le az egyes meg­
jegyzéseidet és önmagadról alkotott benyomásaidat. Mindez végtelenill
hasznos lesz, amikor a legközelebbi állásinterjúra készülsz. Még az is
előfordulhat, hogy nemsokára ismét interjúra hívnak ugyanehhez a cég­
hez. Íme, néhány példa arra, hogy mit kell belefoglalnod az interjú utáni
önértékelésedbe:
• a legjobban sikerült válaszaid (az interjúztató reakcióinak értelmezése alapján);
• a leggyengébb válaszaid;
• a testbeszéded és a viselkedésed;
 100

• milyen kérdéseket tettél fel, és ezek mennyire vágtak témába, vagy illettek-e
a helyzethez;
• egyéb fontos részletek (időben érkeztél-e, hogyan köszöntötted az interjúz­
tatót stb.);
• mit tennél másképp, vagy mivel hozakodnál még elő, ha újra kezdhetnéd.
• Ne add fel. Ha nem sikerült az interjúd egy adott munkáltatónál, még nem
kell feltétlenül azt hinned, hogy ennél a cégnél nem kaphatsz munkát. Pár
hónappal később talán újra behívnak

Arthur Renton
25 Bridge Street
Canandigua, NY 14424

Ann Kennedy
Roberts és Társai
1034 Avenue of the Americas
New York, New York 10020

T isztelt Ann Kennedy!

Ezúton szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy a cégüknél

meghirdetett polgári peres ügyvéd pozíció kapcsán elbeszélgethet­
tem Önnel. Miután jobban megismerhettem az Önök által ajánlott
karrierlehetőséget, úgy érzem, hogy a Roberts és Társai tökéletes
környezetet nyújtana számomra képességeim és tudásom felhasz­
nálására, valamint képesnek tartom magam arra, hogy hozzájáruljak
a vállalat sikeréhez.
Büszkeséggel töltene el, ha egy ilyen neves cégnél dolgozhatnék,
és kitüntetésnek érezném, ha a csapat tagja lehetnék.

Canandigua, 2000. augusztus 26.

T isztelettel:
Arthur Renton

Két éven belül három interjún vettem részt a jelenlegi munkáltatómnál. Habár
az első két alkalommal különböző okok miatt nem jártam sikerrel, a harmadik
után állásajánlatot kaptam. Az előzőekben gyűjtött információk (bár mindkét
101 5. fejezet • Mit szabad és mit nem az állásinterjún

alkalommal más interjúztatóval beszélgettem) lehetővé tették, hogy a harmadik

és egyben végső megmérettetésre készülve a munkáltató érdekét figyelembe
véve tudjak gondolkodni, megfelelően előkészítsem a válaszaimat, és tökélyre
fejlesszem az előadásomaL Több mint negyven jelentkező közül választottak ki
erre a pozícióra, pedig valószínűleg nem én voltam a legtapasztaltabb és legjob­
ban képzett szakember a csoportban. Mire eljött az interjú ideje, én már rengeteg
létfontosságú anyagat gyűjtöttem a mappámba: hogy milyen kérdéseket tettek fel,
és én mit válaszoltam rájuk; hogy hívták az interjúztatót; és még számos fontos
részletet a céggel, annak működésével és elveivel kapcsolatban. A harmadik in­
terjú előtt áttanulmányoztam az összes rendelkezésemre álló adatot, és alaposan
felkészültem. A befektetett energia nyilvánvalóan megtérült.
 KÉRDÉSEK, VÁLASZOK
ÉS NAGY FELISMERÉSEK

Ebből a fejezetből megtudhatod:

• mik a tipikus interjúkérdések, és milyen válaszokat adhatsz
rájuk;
• hogyan közelátheted meg a trükkösebb "buktató" kérdéseket.

"A kemény kérdésekre kemény válaszokat kell adni."

Plutarkhosz

Ez a fejezet néhány tipikus interjúkérdéssel foglalkozik. Az állásinterjún feltehető

kérdések száma korlátozott. A tartalmukban lehet kisebb eltérés, vagy a sorrend­
jük, az interjúztató hangneme, hangsúlya némileg változhat ugyan, de a lehető
legjobb válasz akkor is ugyanaz marad.
Át kell látnod a kérdéseken; rá kell jönnöd, milyen félelem vagy aggály késztette
az interjúztatót az adott kérdés feltételére. Mihelyt megtalálod az okát, sokkal
könnyebben meg tudod szerkeszteni az optimális választ. Ebben segíthetnek a
tanácsaim is, amelyeket dőlt betűvel szedve találsz a kérdések alatt.
Talán szívesen felhasználod majd a legtöbb általam javasolt mintaválaszt a saját
válaszaid megszerkesztéséhez. Kibővítheted vagy a saját helyzetedhez alakíthatod
ezeket, de ne váltaztass rajtuk túl sokat: inkább használd egyfajta kiindulópontnak!
Vannak olyan kérdések, amelyekhez csak egy rövid tanácsot írtam, ezek ugyanis
egyedi válaszokat kívánnak, amelyek elsősorban a te saját tapasztalataidon vagy
a szakmád milyenségén múlnak.
Az interjúztatónak az a feladata, hogy értékelje a háttered kölönböző területeit,
például a munkatapasztalatodat, az iskolai végzettségedet, a kommunikációs ké­
pességedet, a korábbi fizetésedet, a vezetői készségeidet és így tovább. Az ilyen és
103 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

ehhez hasonló területek köré csoportosítottam az alábbiakban felsorolt blokkokat

A kérdések sorrendje minden interjún más és más lesz.
Mindegyik területhez legalább fél t ucat kérdés tartozik. Az interjúztatónak
nem szükséges mindegyiket feltennie, így az egyes válaszokat felhasználhatod
más, hasonló területet érintő kérdéseknél is. Néha zavarba hozhatnak, kettő, sőt,
három vagy még több (ez kevésbé valószínű, de azért nem lehetetlen) kérdést
sűrítenek egybe. Ebben az esetben arra kell figyelned, hogy mindegyiket észben
tartsd, és egyenként meg is válaszold őket. A legtöbben csak az elsőt válaszolják
meg, a többiről megfeledkeznek. Néhány interjúztató arra használja ezt a taktikát
(mármint a sok kérdés összekapcsolását), hogy lernérje a jelentkező memóriáját
és koncentrációs készségét.
Néhány kérdés fontosabb, mint a többi, ugyanis komolyabb hatást gyakorolhat­
nak az interjúztatóra. Én "buktató" kérdéseknek hívom ezeket, mert könnyedén
kipenderíthetnek az állásért folytatott játszmából, ha nem a megfelelő választ adod
rájuk. A legtöbb interjúztató a kezdeti értékelésnél használja őket; ha "átmész"
ezen a nehéz szakaszon, komoly jelöltnek fognak tartani. Ha azonban "megbuksz",
az interjú hamar véget ér számodra.
A gyakorlás nagyon fontos, ahogy minden nyilvános megszólalás esetében, pél­
dául színjátszásnál vagy egy beszéd előadásánál (az állásinterjú mindkettő jegyeit
hordozza). Nem elég, ha tudod a jó választ, a lehető legjobban kell előadnod azt.
A feladat egyszerű: készíts felvételt a kérdésekről és a saját válaszaidról! Amikor
van egy kis időd, játszd le magadnak! Ha már megjegyezted az összes kérdést és
választ, készíts új felvételt! Ezúttal csak a kérdéseket vedd fel, és hagyj utánuk időt
a válaszadásra! Gyakorolj tükör előtt, figyeld meg a testbeszédedet és a "tálalást "!
A tökéletes gyakorlat teszi a mestert.

SZEMÉLYES ADATOK

l. Van érvényes jogosítványa?

Ha van érvényes jogosítványod:
V: Igen, van jogosítványarn (add meg az időpontot, ameddig érvényes).
Ha még nincs jogosítványod, mondd, hogy mindenképp megszerzed!

2. Megbüntették már közlekedési kihágásért?

Ha igen, magyarázd el a körülményeket, és sejtesd, hogy még egyszer nem
történhet meg!
V: Mindig nagyon óvatosan vezetek, és sosem iszom alkoholt, mielőtt autóba
ülök. Egyszer nagyon sietnem kellett, hogy időben odaérjek egy megbeszé­
lésre, és kaptam egy büntetőpontot, amiért kissé átléptem a megengedett
sebességhatárt. Ezt leszámítva még nem követtem el közlekedési kihágást.
 104

3. Van bármilyen krónikus betegsége vagy fogyatékossága?

Ez a kérdés törvénybe ütköző, és nem kell rá válaszolnod. Ha mégis úgy
döntesz, hogy válaszolsz, a következőket ajánlom:
V: Általában jó az egészségi állapotom. Rendszeresen sportolok, hogy vi-
gyázzak a testsúlyomra. Pár évig . .... ....
(pl. kissé magas vérnyomástól,
. .

cukorbetegségtől, asztmától stb.) szenvedtem, de kordában tudom tartani,

régóta nem jelentkeznek a szokásos tünetek, bár ez soha nem volt hatással
a teljesítményemre.
vagy
Az egészségem kiváló. Nincsen krónikus betegségem (sokkal jobb válasz).

4. Van saját autója? Ha igen, milyen típusú?

V: Jelenleg nincs saját autóm, mert eladtam az előzőt, de ha ennek a munkának
az elvégzéséhez megbízható, mutatós jármű is szükséges, kész vagyok rövid
időn belül vásárolni egyet.
vagy
Van egy saját tulajdonú, hitelmentes .. .... .... . (az autó márkája és típusa) autóm.

5. Milyen messze lakik az irodától?

V: Csak tizenegy kilométerre lakom innen. Mindössze tizennyolc perc alatt
ideértem, ami igazán nem hosszú idő, tekintve, hogy nagyon forgalmas
napszakban jöttem.

6. Ez a munka megkövetelné, hogy eiköltözzön egy másik országrészbe.

Ez gondot jelentene önnek?
Emeld ki, hogy tudtál erről a követelményről, és hogy kész vagy bárhová
elköltözni (feltéve, hogy ez az igazság).
V: Tisztában voltam ezzel a ténnyel, még mielőtt jelentkeztem volna az állásra,
így megbeszéltem a dolgot a párommal, és ő is ugyanolyan szívesen eiköltöz-
ne .. . .
.. . .... ( helységbe), mint én. A város hangulata nagyon illik a jelenlegi élet-
stílusunkhoz, és lakik ott néhány barátunk is, így könnyen beilleszkednénk.

7. Az önéletrajzában ·láttam, hogy beszél németül és olaszul is. Milyen

szintű a nyelvtudása?
V: Általános iskolában meg középiskolában is németet tanultam, és mivel
megszerettem, később továbbfejlesztettem a nyelvtudásomat tanfolyamok
és hanganyagok segítségéveL Egyszer még nyári munkát is végeztem Né­
metországban nyelvtanulás céljából, így mostanra már folyékonyan beszélek
németül.
105 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

vagy
A párarn nyelvtanár, ő tanított meg az olasz nyelv alapjaira. Ugyan nem
beszélek folyékonyan, de egészen jól írok és olvasok olaszul.
8. Tagja bármilyen szakszervezetnek?
Ha az állás megköveteli, hogy belépj egy adott szakszervezetbe, mondd, hogy
azonnal jelentkezni fogsz (ha nem vagy máris tag)! Ha a munkáltató általá­
ban véve szakszervezet-ellenes, hangsúlyozd ki, hogy te kizárólag anyagilag
számítasz tagnak, a szakszervezetek tevékenységében nem veszel részt!
V: Az elmúlt hat évben tagja voltam a szakszervezetnek, de nem veszek részt
a tevékenységeikben.

KÉPZÉSEK ÉS VÉGZETTSÉG

A főiskolák nem szakértelmet adnak, csak diplomát.

Névtelen

l. Milyen főiskolára/egyetemre járt?

V: A(z) ...... .. (iskolád neve) iskolába jártam, . ......... (városban). Érettségi
. . . .

után felvételt nyertem a(z) .. ... .... (egyetem neve, ahová jártál). Kitüntetéssel
. .

végeztem a(z) ........... szakon.

2. Miért éppen ezt az intézmény választotta?

A legtöbb munkáltató többre értékeli a gyakorlati készségeket az elméletieknél,
úgyhogy te is erre helyezd a hangsúlyt a válaszodbani
V: A(z) . ... . . (mérnöki szak, bölcsészkar stb.) kiemelkedő hírneve és ver-
.. . ..

senyszelleme miatt választottam azt az egyetemet. Az elméleti és gyakorlati

kurzusok egyensúlyban álltak egymással, és megfelelő arányban szerepeitek
az órarendünkben. Az egyetemen emellett arra is bátorították a diákokat,
hogy részt vegyenek a különböző programokon, és nagy hangsúlyt fektet­
tek az olyan gyakorlati készségekre, amelyek ténylegesen alkalmazhatók a
termelésben felmerülő problémák megoldására.

3. A családja befolyásolta bármilyen szinten a pályaválasztását?

Hangsúlyozd ki, hogy te magad választottál! Könnyen a bukásodat okozhatja,
ha azt feleled, hogy a szüleid hoztak helyetted döntést.
V: A szüleim tettek ugyan javaslatokat, de sosem próbálták befolyásolni a
döntésemet. Rájöttek, hogy én már döntöttem, és hogy tudom, mit akarok,
így hagyták, hogy magam döntsek.
 106

4. Milyen szakon végzett?

V: ........... (belsőépítészet, fenntartási menedzsment, angol irodalom stb.) szakon
végeztem. Mindig is szerettem a kihívásokat és az örömöket, amelyeket ez
a nehéz, de izgalmas tárgy tartogatott.

5. Úgy gondolja, hogy helyesen választott foglalkozást?

Azoknak, akik az eredeti munkájuknál maradtak:
V: Nagyon elégedett vagyok a döntésemmeL Habár más területen is tehetséges­
nek bizonyultam, biztosra veszem, hogy ez a hivatás tökéletesen megfelel
a képességeimnek, és lehetővé teszi, hogy teljes mértékben kihasználjam a
tudásomat és készségeimet Úgy érzem, itt kiváló eredményeket érek el, és
a jutalmam is ennek megfelelő.
Azoknak, akik pályát változtattak, vagy változtatást fontolgatnak:
A(z) ....... .... (ügyvédi, belsőépítészi stb.) pályafutásom elején folyamatosan
tanultam, és egyre jobban végeztem a munkámat. Mikor már tökéletesítettem
a munka elvégzéséhez szükséges készségeimet, és elértem mindazokat a
célokat, melyeket a terület kínált, úgy döntöttem, hogy a(z) ........... (nevezd
meg azt a foglalkozást, amelyre váltani szeretnél) területén szerzek további
tapasztalatokat. Ennek köszönhetően sokat fejlődött a kreativitásom és a
rugalmasságom, valamint számos olyan készséget szereztem, amelynek az
új munkámban is hasznát vehetem.

6. Úgy érzi, hogy az iskolai képzés kellően felkészítette a munkahelyi

kihívásokra?
V: Az iskolában és a tréningeken szerzett ismereteim szilárd alapot nyújtottak
tudásarn növeléséhez, és magabíztossá tettek a jövőben rám váró kihívások­
kal szemben. Az egyetemen keményen kellett dolgoznom, hogy jó jegyeket
szerezzek, különböző célokat kellett kitűznöm magam elé, és minden tőlem
telhetőt meg kellett tennem, hogy el is érjem ezeket. A munkahelyen ugyan­
ezeket az elveket alkalmazom. Az iskolában kifejlesztett problémamegoldó
és célkitűző készségeim sokat segítettek a pályám során.

7. Milyen eredményeket ért el az iskolában?

V: Átlagon felüli jegyeket kaptam, mindig benne voltam az osztály legjobb
tizenöt százalékában. Emellett részmunkaidőben dolgoztam, és számos
tanterven kívüli tevékenységben is részt vettem, például a diákszervezetek
munkájában.

8. Hogyan finanszírozta a tanulmányait?

Ha részmunkaidőben dolgoztál az iskola me/lett, m ondd el nekik! Ebből
látni fogják, milyen céltudatos vagy, és hogy nem félsz a kemény munkától.
107 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

Az ösztöndíjak és egyéb tanulmányi juttatások is jó pontot szerezhetnek.

Hiszen azért nyerted el ezeket, mert a tehetséged már ekkor megmutatkozott.
V: A főiskolai éveim alatt részmunkaidőben dolgoztam, hogy fizetni tudjam a
költségeket. A szüleim is rengeteget segítettek, emellett ösztöndíjat is kaptam
a(z) . .......... (szervezettől).

9. Mik voltak a kedvenc tantárgyai/kurzusai?

Valami olyasmit említs, ami kapcsolatba hozható a megpályázott állással!
V: Mindig rendkívüli módon érdekelt a . ...... .... (kereskedelem, marketing stb.), és
amikor ilyen irányú képzésen vettem részt, felfedeztem, milyen kihívásokat
és lehetőséget tartogat még ez a terület. Más hasonló képzések is megerő­
sítették a terület iránti érdeklődésemet, és felfedeztem, hogy mindenem
megvan ahhoz, hogy sikeres legyek ezen a területen.

10. Volt szüksége valaha korrepetálásra? Milyen tárgyakból?

Még ha tényleg jártál is korrepetálásra, akkor se említsd meg! Ennek úgysem
lehet utánajárni, és egyáltalán nem befolyásolja a jelenlegi képességeidet és
készségeidet
V: Nem volt szükségem korrepetálásra vagy más segítségre. Rendszeresen
részt vettem az előadásokon és a különórákon, sosem voltak különösebb
nehézségeim.

ll. Érzése szerint az iskolában megszerzett tudás mekkora részét lenne

képes felhasználni a munkájában?
Ideális esetben mindet fel kellene tudnod használni, persze a valóságban csak
egy részét fogod alkalmazni. A válaszad azért álljon közelebb a "mindet"
változathoz!
V: A munka elvégzéséhez szükségem lesz a diákként megszerzett ismeretek és
készségek nagy részére. A legtöbb tantárgy közvetlenül kapcsolható ehhez
az álláshoz. A(z) ........... területén szerzett ismereteim, különösen a(z) ...........-i
háttértudásom, nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy sikeresen elvégez­
zem mindazon feladatokat, melyeket ez a pozíció megkíván.

12. Az iskolában mely tantárgyak okozták önnek a legtöbb nehézséget?

Olyan területet említs, amely legkevésbé sem fontos ahhoz az álláshoz, amelyre
jelentkezel!
V: Sosem érdekelt különösebben a(z) . . ... .. . (történelem, idegen nyelvek, ókori
. . .

irodalom stb.), de ezzel is sokat foglalkoztam, így átlag feletti érdemjegyeket

kaptam.
 108

13. Milyen tantárgyakat érzett a legkönnyebbnek?

A korábbiakhoz hasonlóan itt olyan tárgyat válassz, amely közvetlenül kap­
csolódik a munkakörhöz.
V: Mindig szerettem a(z) ........... (matematikát, fizikát, gépírást, programozást
stb.). Amikor ezekre a tárgyakra került a sor, élvezettel készültem a vizsgákra,
és kiváló eredményeket értem el. Hasznos alapul szalgáltak a későbbi tanul­
mányaimhoz, és olyan gyakorlati készségekkel vérteztek fel, amelyeknek
azóta a munkám során nagy hasznát veszem.

14. Szerepel a tervei között, hogy folytatja a tanulást, és megszerzi a(z)

........... (érettségit, diplomát, másoddiplomát)/beiratkozik ........... (mes-
terképzésre, PhD-ra)?
V: Miután munkába álltam, rájöttem, hogy a( z) ........... (mérnöki, jogász,
geológus stb.) diploma mellett még szükségem lesz némi üzleti és vezetői
készségre is, így ........... -ban/ben (add meg a kezdés évét) beiratkoztam
a(z) ........... iskola mesterképzésére. Várhatóan két év múlva végzek. Az
újonnan megszerzett ismereteimet máris alkalmazam a munkámban, a se­
gítségükkel hatékonyabban tudom elvégezni a komoly kihívásokat jelentő
feladatokat.

15. Az iskola befejezése óta részesült-e bármilyen szervezett képzésben?

Ezzel a kérdéssel az interjúztató azt próbálja megtudakolni, hogy bővítetted
és frissítetted-e a készségeid és ismereteid körét. Kitűnő alkalom, hogy jó
pontokat szerezz.
V: Az iskola elvégzése után minden lehetőséget felhasználtam a tudásarn és
készségeim bővítésére és frissítésére; több kurzuson, szemináriumon és
műhelyfoglalkozáson részt vettem. Többségük akkreditált képzés volt, me­
lyet államilag és nemzetközileg is elismernek Közülük néhányat az akkori
munkáltatóm támogatott, másokat saját szabadidőmben és költségen végeztem
el. A képzések kifizetődő befektetésnek bizonyultak, mert a segítségüknek
köszönhetően sokkal hatékonyabban dolgozom, és olyan készségeket sa­
játítottam el, amelyeket közvetlenül is felhasználhatok a munkám során.
vagy
Mostanáig minden lehetőséget kihasználtam a tudásarn és a készségeim
fejlesztésére, tanulva a munkahelyemen és szaklapokon keresztül. Úgy
tervezem, hogy idén beiratkazam ........... tanfolyamra, hogy bővítsem az
ismereteimet a témában.
109 6. fejezet ll> Kérdések, válaszok és nagy felismerések

SZEMÉLYISÉGJEGYEK

"Amikor valaki csak úgy odajön hozzám, és megkérdezi, hogyan lehet

meggazdagodni, azt felelem neki: pont ezzel a módszerrel. Ne kövesse
a többieket! Térjen le a kitaposott ösvényről! Legyen egy kicsit őrült!"
Jeno Paulucci: How It Was to Make $100 Million in a Hurry
(Hogyan szereztem gyorsan 100 millió dollárt)

RÉSZLETEK IRÁNTI FIGYELEM

l. Előfordul, hogy elunja magát, ha aprólékos munkát kell végeznie?

Ha fizikai munkára jelentkezel, vagy olyasmire, ami aprólékos munkát igényel
(tervezés, pénzügy, iparművészet stb.), ez a kérdés nagyon is helyénvaló. Per­
sze néha még akkor is előfordulhat, hogy aprólékos feladatot kell végezned,
ha mondjuk, csoportvezetői munkára jelentkezel, vagy magasabb posztra
pályázol (ami inkább a problémamegoldás és döntéshozatal felé tolódik el).
V: Minden tevékenységet a munkám részének tekintek. Ahhoz, hogy egyre jobb
eredményeket érhessek el, zökkenőmentesen kell teljesítenem a szokásos
napi feladatiarnaL A hatékony munkavégzés a részletek iránti figyelmet is
feltételezi. Hiszen ha az ember az apró részletekkel sem boldogul, hogyan
is várhatná el, hogy a nagyobb feladatok elkészüljenek? Éppen ezért mindig
kiemeit fontossággal kezelem a részleteket, akármilyen elfoglalt vagyok,
még akkor is, ha éppen átfogó feladatokon vagy terveken dolgozom.

2. Szereti az elemzést igénylő feladatokat?

V: Úgy gondolom, hogy nagyon jól kezelem az adatokat és a számokat. Fiatalon
kezdtem fejleszteni a matematikai és analitikus készségemet, és jó ideje
használom is rendszeresen. A(z) ........... (könyvelői, statisztikus, mérnöki stb.)
pályafutásom is ezt az irány ultságot tükrözi. Szeretem azt a fajta rendszer­
szerű gondolkodást és megközelítést, amelyet az adatokkal és a számokkal
végzett munka megkövetel. A feladataim minden területén nagy hasznát
veszem ezeknek a készségeknek

3. Milyen módszerekkel ellenőrzi, hogy nem követett-e el hibát az admi­

nisztráció során?
V: A személyi számítógépek, valamint a szövegszerkesztők, táblázatkezelők és
az ehhez hasonló szaftvercsomagok bevezetése óta sokkal egyszerűbb ellen­
őrizni az esetleges hibákat és tévesztésekeL Miközben egy adott projekten
 110

dolgozom, rendszeresen ellenőrzöm az adatokat meg a számokat, és mindig

frissítem a szükséges aktákat. Ha valamit a titkárnőm gépel le a számomra,
aláírás előtt mindig ellenőrzöm, hogy nincs-e benne hiba.

4. Meséljen el egy olyan esetet, amikor a feljebbvalója hibát talált a mun­

kájában! Hogyan zárult az esemény?
V: Ritkán hibázam a munkám során, mivel nagyon figyelek a részletekre és
az adott feladat minden összetevőjére. Olykor-olykor, mikor nagyon rövid
idő alatt kellett elvégezni egy munkát, vagy túl kevés információ állt a
rendelkezésemre, előfordult, hogy becsúszott néhány apróbb hiba. Egyik
alkalommal előkészítettem az adatokat a másnapi prezentációhoz. Nem
sokkal az értekezlet előtt számolási hibát fedeztünk fel a prezentációban,
amelyet azonnal helyesbíteni kellett. Szerencsére csak a folyamat végét
érintette a tévesztés, így az anyagnak mindössze egy elenyésző hányadát
kellett módosítanom, és végül minden rendben zajlott.

5. Ha egy feladatot többször kell újra és újra elvégeznie, előfordul, hogy

ráun, vagy elveszíti az érdeklődését?
V: Többé-kevésbé minden feladat állandó munkafolyamatok köré szerveződik
Ha a pozíciómhoz bizonyos ismétlődő feladatok is tartoznak, nekem akkor
is felelősségem, hogy a legjobb képességeim szerint teljesítsem ezeket.
Vannak olyan munkák, amelyeket rendszeresen el kell végezni, ettől még
nem tekintem unalmasnak vagy manatonnak Minden feladatot fontosnak
tartok, a rám bízott munkamennyiség pedig nem engedi, hogy unatkozzak,
vagy tétlenül ücsörögjek

ENERGIA

l. Mikor tud a leghatékonyabban dolgozni, délelőtt vagy délután?

A legtöbb embernek van kedvenc napszaka, amikor jobb formában érzi magát,
és amikor jobb eredményeket ér el. Ez a kérdés azonban az energiaszintedre
irányul. Még véletlenül se mondj olyasmit, hogy: "A munka jó részét délelőtt
végzem el, mert ebéd után kissé kimerülök, és ilyenkor pihenésre van szükségem."
V: A napszakok általában nincsenek hatással a hatékonyságomra és az energia­
szintemre, de a fontosabb feladatokat jobban szeretem reggel elvégezni, késő
délután vagy kora este pedig inkább tervezéssel, kivitelezéssel, adminiszt­
rációs ügyekkel foglalkozom. Ritkán fáradok el, még akkor is lendületesen
dolgozom, ha túlóráznom kell- egyszerűen csak arról van szó, hogy a nap
bizonyos időszakai alkalmasabbak bizonyos munkák elvégzésére.
lll 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

2. Hogyan szokta behozni a lemaradását, miután visszatér a szabadságról,

vagy hosszabb ideig maradt távol a munka helyszínétől?
Az energiaszinted mellett ez a kérdés a szervezési készségeidet is teszteli.
Úgy fogalmazd meg a válaszaidat, hogy közben a feladatok és a témakörök
rangsorolásának rendszerszerű megközelítésére kerüljön a hangsúly!
V: Ilyen helyzetekben igyekszem már a hivatalos visszatérésemet megelőző na­
pon is eltölteni pár órát az irodában, akár vasárnapra esik, akár munkanapra.
Így át tudom nézni a leveleimet és az üzeneteimet, rangsorolva a fontosságuk
és a határidejük szerint, és eltervezem a következő heti tevékenységemet.
A visszatérésem utáni első pár napban mindig nagyon elfoglalt vagyok.
Rengeteg emberrel kell beszélnem, üzenetekre kell válaszolnom, és prob­
lémákat kell megoldanom. Általában ilyenkor túlárázam is, de ez mindig
is részét képezte a munkanapjaimnak, különösen a hosszú távollétek után.

3. Hogyan tölti a szabadidejét? Hogyan tartja magát edzésben?

V: Mindig igyekszem a családommal tölteni ezt az időt. Játszunk valamit
odakint, sétálunk, kertészkedünk, vagy elvégezzük a ház körüli munkákat.
Az estéimet a habbimnak szentelem, vagy olvasok. Reggelenként edzem
magam, kocogok, sétálok és súlyt emelek.

4. Milyen feladatok a legfárasztóbbak az ön számára?

Ez a kérdés úgy van megfogalmazva, hogy nagyon nehéz jó választ adni rá.
A válaszodnak azt kellene sugallnia, hogy nem fáradsz ki egykönnyen, akár­
milyen feladatot bízzanak is rád.

5. Dolgozott már éjszakai műszakban?

V: Régen gyakran dolgoztam éjszaka. Nekem tökéletesen megfelel, ha ez a
pozíció éjszakai munkavégzést igényel.
vagy
Eddig még nem dolgoztam éjszakai műszakban. Gyakran előfordult azon­
ban, hogy délutáni műszakban vagy késő estig bent kellett maradnom a
munkahelyemen, így tehát ha ez a munka éjjeli műszakot is igényel, nekem
az sem okozna gondot.

6. A leghosszabb munkanapja hány óráig tartott?

A válasz a foglalkozásodtól és a körülményeidtől függ. Ne intézd el annyival,
hogy: " tizenkét óráig"! Magyarázd el a problémát, a helyzet sürgősségét, az
akkori körülményeidet és így tovább! Fejtsd ki a részleteket!
V: Jó néhány alkalommal, amikor sürgős vagy nagy probléma adódott, vagy
halasztást nem tűrő feladatot kellett elvégeznem, mint például ...........
(nagyobb gyár leállása, sürgős műtét, fontos felszerelés meghibásadása stb.),
 112

késő estig dolgoztam, általában napi .... . ..

. . . . (tizenkettő, tizenhat, húsz stb.)
órát. Az én hivatásomban gyakran elengedhetetlen, hogy sokat dolgozzon
az ember, mert csak így lehet határidőre elvégezni a feladatokat.

KEZDEMÉNYEZÉS ÉS KREATIVITÁS

"Nincs annál nehezebb teendő, veszélyesebb vagy bizonytalanabb

kimenetelű vállalkozás, mint vezető szerepet vállalni egy új dolog
megvalósításában."
Niccola Machiavelli

• Megteszi a célok eléréséhez szükséges lépéseket

• Aktívan kezdeményez, nem pedig passzívan szemlélődik.
• Más módon, hatékonyabban végzi el a feladatokat.
• Igyekszik többet elérni, mint amire felkérték

Kulcsszavak: ambíció, ösztönzés, motiváció, kezdeményezés, újítás,

csúcsteljesítmény.

l. Dolgozott már valaha egyedül vagy közvetlen felügyelet nélkül?

Az interjúztatók számára nagyon fontos az önálló munkavégzés képessége.
Senki nem akar olyan jelöltet alkalmazni, akinek folyton meg kell mondani,
mit csináljon, mikor, hogyan és miért.
V: Az előző munkahelyemen munkafelügyelő voltam építkezéseknél, és sokáig
dolgoztam építkezési területen közvetlen felügyelet nélkül. Alkalmanként
kikértem a munkahelyi mérnök véleményét, ha műszaki gondok merültek
fel, de általában sikeresen megoldottam a problémákat, és egyedül irányí­
tottam a csapat munkáját.

2. A jelenlegi munkahelyén mit tett azért, hogy a munkája hatékonyabb

vagy izgalmasabb legyen?
Ez a megfelelő alkalom, hogy felsorakoztasd a megvalósított ötleteidet, és
megemlítsd a munkahelyi projektjeidet és újításaidatt Konkrétumokról be­
szélj, és vedd sorra a három alapelemet: helyzet (probléma), a te tetteid és a
végeredmény!
113 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

3. Innovatív embernek tartja magát? Miért?

V: Mindig innovatív megoldásokra törekszem. Valahányszor kézhez kapok egy
feladatot, vagy meg kell oldanom valamilyen problémát, mindig többféle
szempontból is végiggondolom, hogyan tudnám a legsikeresebb eredményt
elérni. Az emberek általában a legegyszerűbb megoldást választják, a legki­
sebb ellenállás felé mozdulnak, pedig az esetek többségében nem a legköny­
nyebb megoldás a legjobb. Én élvezem, ha új lehetőségeket vizsgálhatok meg,
ha a dolgok elvégzésének új módját vehetem fontolóra, és új módszereket
alkalmazhatok a célok elérése érdekében.

4. Mondjon néhány példát olyan projektekre vagy feladatokra, amikor

többet tett annál, mint amit eredetileg elvártak!
Ezzel a kérdéssel az interjúztató azt próbálja megfejteni, hogy számodra mit
jelent a jól végzett munka, és milyen a munkanormád.
V: Mindig igyekszem csúcsteljesítményt nyújtani, ezért sosem érem be annyival,
hogy elvégzem a munkámat az előírások szerint. Ez számomra természetes,
része a munkamorálomnak. Nem elégszem meg a közepes erőfeszítéssel,
mert az közepes eredményt hoz.
Támaszd alá ezt a bevezetést egy-két saját munkahelyi tapasztalatból vett
példával is!

5. Meséljen nekem azokról a projektekről, amelyeket ön fejlesztett ki vagy

kezdeményezett!
Nagyon sok munkáltató fontosnak tartja a problémák vagy nagyobb oda�gye­
lést igénylő területek felismerésének képességét, ahogy az orvoslásukra vagy
megoldásukra tett lépéseket is. A válaszodban arról kell meggyőznöd őket,
hogy nem a passzív, másokat követő emberek csoportjába tartozol, hanem
épp ellenkezőleg: találékony, kezdeményező személyiség vagy.

6. Talált valamilyen módszert arra, hogy a személyzete munkáját köny­

nyebbé vagy izgalmasabbá tegye?
Ez a kérdés olyan embereknek szól, akik dolgozók egy csoportját irányítják vagy
felügyelik Sok új elképzelés és módszer létezik a menedzsmentben. Kifejezetten
az a céljuk, hogy érdekesebbé és izgalmasabbá tegyék a beosztottak munkáját.
Így ennél a kérdésnél megemlítheted valamelyik ilyen tervezet vagy program
kidolgozását, mint például az alkalmazotti részvétel tervezetét, amellyel az
egész csapatot bevontad a döntéshozatalba, vagy mondjuk a csapatok vagy
műszakok közötti versenyfelhívást, esetleg a " hónap dolgozója-programot".
Minden eredeti, újító ötlet hatalmas pluszpontokat szerez majd.
 114

7. Van valamilyen egyéni módszere, végez valamilyen feladatot másképp,

mint a többi ........... (könyvelő, vezető, értékesítő stb.)?
Mindig jó, ha eredeti, újító ötleteid vannak, csak arra vigyázz, hogy ne vidd
túlzásba, nehogy kiszámíthatatlannak, különcnek, csodabogárnak tartsanak!
Gondolj inkább a viszonylag szokatlan, de nem túl egzotikus módszerekre
vagy munkagyakorlatokra!
V: Minden kreatív embernek megvannak a maga technikái és eszközei, me­
lyekkel jó eredményeket érhet el a munkavégzés során, vagy saját kis titkai,
melyekkel néha nagy sikerre viheti a projektet. Egyik sem alkalmazható
minden esetben, mindenki számára. Ami az egyiknek működik, a másiknak
talán nem, és viszont.
Ezután beszélj egyik-másik specialitásodról; az olyan dolgokról vagy mód­
szerekről, amelyeket te sikeresen alkalmazolt

TISZTESSÉG

"
"Ha nem állsz ki semmi mellett, bármi magával ránthat.
John Cougar Mellencamp

• Társadalmi, etnikai és szervezeti normák fenntartása a munkával

kapcsolatos tevékenységek során.
• Becsületes, egyenes személyiség.

1. Ahhoz, hogy megoldást találjunk valamire, gyakran módosítanunk kell

az igazságon. Mondjon egy példát, amikor ön is ezt tette!
Tipikus buktató kérdés. Az interjúztató azt sugallja ezzel a megfogalmazással,
hogy ez a fajta viselkedés általános, és nem feltétlenül helytelen - sőt még
bocsánatos bűn is. Ne ess bele a csapdába! Ezzel csak azt szeretné elérni,
hogy ismerj be egy olyan pillanatot, amikor tisztességtelenül viselkedtél. Az
interjúztatók még mindig nagyra értékelik a tisztességes viselkedést, különö­
sen a britek. Az amerikaiak a győzelemben hisznek, a britek a részvételben.

2. Megszegett már valaha valamilyen vállalati szabályt?

Újabb buktató kérdés. Néhány munkáltató nagyon érzékennyé válik, ha a
szabályaikról, irányelveikről, eljárásaikról van szó. Annyira magukévá tették
a cég politikáját, hogy minden egyéni megközelítést súlyos árulásnak vagy
engedetlenségnek tekintenek. Ebben az esetben azt kell válaszolnod: soha!
115 6. fejezet .,. Kérdések, válaszok és nagy felismerések

V: A cég szabályzata, irányelvei és eljárásai véleményem szerint rendkívül

fontosak az üzlet hatékony működéséhez. Ezek gondoskodnak arról, hogy
minden téren méltányosan, következetesen és a biztonsági szabályoknak
megfelelő en járjanak el a dolgozók. A személyes irányelvem az, hogy magam
is tiszteletben tartom, és az alkalmazottakkal is betartatom a szabályokat.

3. Egyes értékesítők rendszeresen rátokmáiják a terméket a vevőre, hogy

nagyobb bevételt szerezzenek. Önnek mi a véleménye erről a taktikáról?
V: S osem alkalmaztam a rábeszélés technikáját. A filozófiám szerint a vásárló
megérdemli, hogy elfogulatlan, őszinte véleményt kapjon a termékről vagy
a szolgáltatásról. Aki félrevezeti a vásárlóit, nagyon rossz fényben tünteti
fel a céget és önmagát is, elveszíti a hitelességét, amely pedig az egyik leg­
nagyobb érték az üzleti életben.

4. Tett-e életében bármi bolondosat?

A válaszad csak a gyerekkorodra vonatkozzon! Abból az időszakból keress
példát! Hacsak nem a cirkuszhozjelentkeztél, mondd nekik azt, hogy soha nem
tettél még semmi bolondosatt Mindig előbb gondolkodsz, aztán cselekszel, és
mindig vállalod a felelősséget a tetteidért
V: Habár néha jólesik nevetni egy kicsit, szeriotem a munkahelyen nincs helye
a bolondozásnak Az én hozzáállásomat mindig az érettség, a megbízhatóság
és szakszerűség jellemezte. Mindig átgondolarn az érveket és az ellenérveket,
mielőtt cselekednék, valamint kerülöm az ösztönös, éretlen viselkedést.

MUNKAHELYI MOTIVÁCIÓ

l. Meg tudna nevezni pár dolgot, amely a munkájában motiválja?

V: Mindig is önmagamat motiváltam. Szeretem a győzelem érzését, amikor jó
munkát végzek A jó eredmény tudata és a munkahelyi elégedettség még
nagyobb teljesítményekre sarkall. Szeretek tehetséges, szorgalmas emberek­
kel együtt működni, akikkel igazán izgalmas csapatban dolgozni. Nagyon
élvezem a csapatszellemet, és a közös munkát a kollégákkal.

2. Meséljen el egy olyan esetet, amikor keményen megdolgozott valamiért,

és büszkeséggel töltötte el az eredmény!
Ez a kérdés hasonlít az alábbi, 4-es kérdésre. Nyugodtan használhatod ugyan­
azt a keretet mindkettőhöz, csak ennél a kérdésnél azt hangsúlyozd ki, milyen
egyéb tényezők motiváltak az adott esetben!
 116

3. Miért hagyta ott az előző munkahelyét?

V: Az előző feladatom nagyon érdekes és kreatív volt. Mindennap újabb kihívá­
sokat nyújtott, és kemény munkát igényelt. Kezdetben rengeteget tanultam, ám
idővel rájöttem, hogy túlságosan szűk területre specializálódtam, miközben
a(z) ........... (értékesítés, humán erőforrás, jog stb.) egyéb vonatkozásairól
nem volt alkalmam tapasztalatot gyűjteni, és a készségeimet sem tudtam
fejleszteni. Felismertem, hogy több tapasztalatot kell szereznem, ha szeret­
nék megfelelni mindazon kihívásoknak, amelyeket a jövőbeni fejlesztések
tartogatnak a hivatásom számára.

4. Mik voltak a legfontosabb események, és kik voltak a legfontosabb

személyek a karrierje fejlődésében?
V: (matematika-,
A karrierern már az iskolai években elkezdődött. A(z) ...........
rajz-, irodalom-) tanárom felismerte, hogy van tehetségem a(z) ......... . (szá-
.

mokhoz, rajzoláshoz, íráshoz stb.), és komolyan befolyásolta a pályaválasz­

tásomat, amikor arra biztatott, hogy fejlesszem magam ezen a területen. Az
egyetemen az oktatóírn sokat segítettek a tárgyak elsajátításában, és rengeteg
értékes órát tartottak. A munkahelyemen pedig lehetőségem nyílt arra, hogy
pár kiváló ........... (sebész, jogász, grafikus stb.) mellett dolgozhassak, tőlük
is nagyon sokat tanultam. Az ez idő alatt szerzett tapasztalat alaposan fel­
készített az előttem álló kihívásokra.

5. Ki volt a legjobb főnök, akivel valaha is dolgozott?

Az interjúztató arra kíváncsi, milyen típusú ember hozza ki belőled a legtöbbet,
és kikkel szeretsz együtt dolgozni. Nagyon sokat elárul az emberről az, ha
olyanokról beszél, akiket kedvel. A válaszodból sokkal többet tud meg rólad,
mint azokról az emberekről, akikről beszélsz! Az is fontos szempont, hogy mit
tanultál az előző főnökeidtől. Az olyan ember, aki sosem dolgozott jó főnök
keze alatt, sokat veszít, mert nem áll előtte olyan minta, melyből láthatná,
hogyan válhatna ő maga azzá.
V: A legjobb főnök, akivel együtt dolgoztam, méltányos és következetes volt.
Rengeteget várt el tőlem, de cserébe rengeteget is adott. Sok fontos készsé­
get és munkamódszert tanított, állandó motivációt és bátorítást nyújtott az
erőfeszítéseimért Nem szabta meg, mikor mit kell tennem, hagyta, hogy
magam döntsek, és elkövessek pár apróbb hibát is a folyamat során. Ez mind
része volt a betanításomnak Kölcsönösen tiszteltük egymást, és megbíztunk
a másikban, azóta is barátok vagyunk. Nagyon szerenesésnek tartom magam,
hogy ez az ember állt mellettem a karrierern kezdeti szakaszában, mert kiváló
felettes, tanár és rendkívüli személyiség. Példaképemül szolgált, és segített
a saját vezetői és kapcsolattartó készségeim fejlesztésében.
117 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

6. Milyen volt a legrosszabb főnök, akinek dolgozott?

Ingatag talajra tévedtél. Emlékszel a "Sose szidd a korábbi munkáltatóidat"
szabályra? Magyarázd el alaposan, milyen problémák merültek fel az illetővel
kapcsolatban, és mindenképp hangsúlyozd ki, hogy a többiek is így éreztek,
nem csak a kettőtök kapcsolata volt zavaros. Említsd meg, milyen lépéseket
tettél ennek javítására, és milyen sikereket hoztak az erőfeszítéseid (ha volt
ilyen egyáltalán).

7. Miért épp ezt a szakmát választotta?

V: Iskoláskorarn óta érdeklődörn a(z) ........... (a megpályázott szakterület) iránt.
Kitűnt, hogy rendkívüli........... (sorolj fel pár olyan készséget, amely az adott
állásban és a hivatásodban különösen fontos) képességekkel rendelkezem,
így a korábbi érdeklődésern természetes fejleményeként jött a döntés, hogy
ebben a szakmában szeretnék dolgozni. Nagyon izgalmasnak és érdekesnek
találom ezt a területet, óriási követelményeket támaszt az emberrel szemben.
Keményen kell dolgozni, viszont a jól végzett munka hatalmas lehetőségeket
és jutalmat kínál. Tökéletesen megfelel a képességeimnek és karrierterve­
irnnek, kétszer is rneggondolnárn, mielőtt váltanék

8. A munkájának és karrierjének mely területeit szereti a legjobban?

Úgy fogalmazd meg a válaszodat, hogy a benne megjelölt területek valami­
képpen kapcsolatban álljanak azzal a pozícióval, amelyre jelentkeztéli Ha
projektmérnöki állásra jelentkezel például, hangsúlyozd ki, mennyire érdekel
a tervezési munka, költségvetési ellenőrzés, a kapcsolattartás a vásárlókkal és
a tanácsadókkal és így tovább. Ha a felkínált munkának része az értékesítés is,
emeld ki, hogy mennyire szeretsz vásárlókkal foglalkozni, utazni és így tovább.

9. Hogyan jellemezné az ideális vállalatot? Milyen cégnél dolgozna a

legszívesebben?
Viszonylag könnyű meghatározni az ideális munkahelyet, de vigyázz, hogy
mindenképp csempéssz bele a leírásodba pár olyan jellemzőt, amely az inter­
júztató vállalatára is igaz! Néhányan talán hízelgésnek neveznék ezt az eljárást,
én azonban kiváló lehetőségnek hívom, mivel jó pontokat lehet szerezni vele.
A válaszad megszerkesztéséhez a következő bevezetőt javaslom, amelyet aztán
kiegészíthetsz az interjúztató vállalatának néhány pozitívumával!
V: A dinamikus vállalatok izgalmasak, rengeteg kihívást nyújtanak, és ösztönző
légkört teremtenek a rnunkavállalók számára a jó eredmények eléréséhez.
Szem előtt tartják a rnunkahelyi biztonságot, és rnéltányosan bánnak a dol­
gozókkal. Az ernberek szeretik a rnunkahelyüket, és rninden tőlük telhetőt
rnegtesznek, hogy elérjék a vállalat céljait.
 118

10. Hány órát dolgozik naponta a jelenlegi munkahelyén?

Még ha csak nyolc órát dolgozol is naponta, említsd meg, hogy néha túlórázol,
munkát viszel haza, otthoni feladatokat végzel és így tovább. A munkáltatók
szeretik az olyan embereket, akik megszokták, hogy több munkát végeznek,
mint amennyiért megfizetik őket. Ez teszi őket boldoggá.
V: A munkaidőm hivatalosan ........... (nyolctól ötig, kilenctől hatig stb.) tart, de
néha kilenc-tíz órát is dolgozom, vagy szombatonként pár órát túlórázom,
ugyanis rengeteg munkám van.

ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG

• Az a tulajdonság, amelynek segítségével az ember gyorsan visz­

szanyeri eredeti lelkiállapotát, miután nagy nyomás alá került,
végletekig kimerült, csalódott, rosszul bántak vele, elhanyagolták,
kritizálták, vagy figyelmen kívül hagyták; és mindeközben végig
megőrzi hatékonyságát.

l. Mesélje el nekem az egyik legnagyobb csalódását, amelyik a karrierje

során érte! Hogyan birkózott meg vele?
V: Nem mondhatnám, hogy különösebb csalódások értek volna a munkám során.
Mindig is olyan feladatom volt, amelyet szívesen végeztem, és amiben jól
hasznosíthattam a tudásomat és a tapasztalataimat. Az egyetlen kellemetlen
élményem az volt, amikor olyan emberekkel kellett együttműködnöm, akik
nem osztották a lelkesedésemet, és nem voltak büszkék arra, ha keményen
megdolgoztak valamiért, nem volt meg a szükséges belső ösztönzésük ahhoz,
hogy elérjék a kitűzött céljaikat, és hozzájáruljanak a munkáltató sikeréhez.
Az ilyen embereket csak a pénz meg a fizetésemelés érdekli, nagyon nehéz
együtt dolgozni velük. Nem azt mondom, hogy mindenkinek ugyanazokat a
nézeteket és értékeket kellene vallania, mint nekem, de a szakszerűtlenség és
az érdektelenség az egész munkacsoportra, sőt az egész részlegre is hatással
lehet, és befolyásolhatja a közös teljesítményt.

2. A csalódásaiból származott valami pozitívum?

Itt azt kell tudatnod az interjúztatóval, hogy sokat tanultál a csalódásaidból és
hibáidból. Sosem követed el kétszer ugyanazt a baklövést. Mindig kielemzed,
mi siklott félre, mikor, hogyan és miért.
V: Sokat tanultam a magam és mások hibáiból is. Csalódásnak azért nem nevez­
ném őket, csak átmeneti kellemetlenségnek Valahányszor hibát követtem el,
119 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

első dolgom az volt, hogy kielemezzem, mi ment rosszul, és hogyan lehetett

volna megelőzni. Ebből kifolyólag kétszer nem esek ugyanabba a hibába, és
felkészülten váram a lehetséges problémákat.

3. Milyen szakmát vagy üzletágat választana, ha mindent újra kezdhetne?

Itt két válasz lehetséges. Ha ugyanahhoz az iparághoz tartozik a megpályá­
zott állás, mint amelyben eddig is dolgoztál, akkor feleid azt, hogy ugyanígy
választaná/! Ha változtatni akarsz a karriereden, akkor a válaszodban azt a
munkát nevezd meg, amelyre jelentkezel! Ha például a marketing területén
szeretnél dolgozni, feleid azt: marketinget.
V: Ha most kellene pályát választanom, megint ugyanezt a döntést hoznám.
Szeretem a munkámat, és úgy érzem, illik hozzám ez a hivatás. Ehhez értek
a legjobban, itt meg tudom valósítani a céljaimat, és nagyban hozzá tudok
járulni a munkáltatóm sikeréhez is.

4. Visszautasították-e már valaha az előléptetés vagy fizetésemelés iránti

kérelmét?
V: Sosem volt rá szükségem, hogy előléptetést vagy fizetésemelést kérjek. A mun­
káltatóm elismerte a munkám értékét, és a teljesítményértékelésern alapján­
mely mindig kedvező volt - emelte a fizetésemet.

5. Érzékeny a kritikára?
V: Ha a kritika jogos, megpróbálom elemezni és orvosoini a problémát, bár­
mi legyen is az. Ha úgy érzem, hogy méltánytalan vagy alaptalan kritikát
kaptam, igyekszem megtalálni az okát. Amennyiben saját meggyőződésem
szeri nt helyesen cselekszem, nem sokat törődöm a jogosulatlan kritikával.

6. Mindenkivel előfordul olykor, hogy erőt vesz rajta a csalódottság vagy

a düh érzése. Előfordult már, hogy csalódottságában {elmondott?
Újabb buktató kérdés. Ha azt feleled rá, hogy volt már ilyen alkalom, nemso­
kára az interjúról is távozhatsz, méghozzá állásajánlat nélkül.
V: Nem, még soha. Az ember alkalmazkodóképessége és kitartása vall kudar­
cot, ha felmond vagy megfutamodik, amikor valamiféle nehézséggel vagy
problémával kell szembenéznie a munkája során. Valahányszor akadályokkal
szembesültem a munkahelyemen vagy a magánéletemben, mindig sikeresen
megoldottam.

7. Ha megváltoztathatna valamit önmagán, mi lenne az?

Ez is buktató kérdés, bár elég jól álcázott. Ügyelj, hogy valami apró hibát
vagy hiányosságat válassz, olyasmit, aminek nem lehet komoly hatása arra,
hogy megkapod-e a munkát. Jó példa lehet az adminisztrálás vagy az akták és
 120

feljegyzések készítésének halogatása is. Miközben arra koncentrálsz, hogyan

érheted el a főbb célokat, elhanyagolod a papírmunkát, később azonban be­
pótolod. Valami ehhez hasonló, viszonylag ártalmatlan gyengeség megfelelő
példa lenne.

STRESSZTŰ RÓ KÉPESSÉG

l. Milyen munkakörülmények között éri el a legjobb eredményeket?

V: A kezdeményező, jól teljesítő emberekhez hasonlóan én is a megfelelő mun­
kakörülmények között érem el a legjobb eredményeket. A kedvező mun­
kakörülmények alatt harmonikus viszonyokat értek, amikor a csapattagok
együtt dolgoznak a közös cél érdekében, és az energiáikat arra összponto­
sítják, hogy az adott feladatot a lehető legrövidebb időn belül elvégezzék.
Intellektuális és gyakorlati képességeiket különböző kihívásokkal teszik
próbára, miközben némi nyomást is gyakorolnak rájuk. Ettől sürgetőbbnek
érzik a feladat elvégzését, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtják. Minden
szükséges eszköz a rendelkezésükre áll a munka elvégzéséhez, és a felettesük
vagy a csoportvezetőjük osztatlan támogatását élvezik. Ilyen környezetben
az emberek folyamatosan fejlődnek, és kézzelfogható eredményeket érnek el.

2. Mennyir e teljesít jól, ha nyomás alatt kell dolgoznia?

Ez a kérdés sugallja a nyilvánvaló választ. Sziporkázol, ha teher alatt állsz.
Mindenki tudja, hogy senki nem szeret nyomás alatt dolgozni, az interjúztatók
mégis ragaszkodnak ehhez a kérdéshez.
V: A nyomás fokozhatja a termelékenységet. Kiaknázatlan forrásokat szabadíthat
fel, olyan belső erőt és energiát, amely az embereket arra motiválhatja, hogy
felülmúlják önmagukat. Elég gyakran dolgoztam nyomás alatt a hivatásom
természetéből fakadóan. Ez olyan feladatokat is magában foglalt, amelyeket
sürgősen, korlátozott forrással, rövid határidővel kellett elvégezni; a legtöbb
ilyen esetben gyorsan kell döntést hozni, aztán ennek megfelelően eljárni.
Egészen jól teljesítek ilyen helyzetekben, úgy érzem, hogy ez még külön
motiváló tényező lehet a feladat során.

3. Előfordult már, hogy kijött a sodrából a munkahelyén?

Szokásos történet. Te sosem jössz ki a sodrodból. Türelmes, megértő, könnyen
kezelhető ember vagy, és mindenki nagyon kedvel téged.
V: Mivel nyitottan, pozitívan közelítem meg a problémákat és a lehetséges
konfliktusforrásokat, sikerül úgy megoldanom az alkalmankénti félreérté­
seket és vitákat, hogy az mindkét fél megelégedésére szolgáljon. Jól együtt
tudok dolgozni a kollégákkal, és sosem jövök ki a sodromból. Az ilyesmi
121 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

szerintem csökkenti a hatékonyságot, és egyáltalán nem helyénvaló. Ha az

ember kijön a sodrából, azzal nem oldja meg a problémát, ellenkezőleg: csak
ront a helyzet�n.

4. Milyen nyomás nehezedik önre a munkahelyén?

A munkáltatók nagyra értékelik, ha valaki képes elvégezni a sürgős, komoly
kihívástjelentő munkákat még akkor is, ha szűkös költségvetési háttérrel, rövid
határidőre, korlátozott forrásokkal, elegendő információ hiányában, eltérő
személyiségű emberekkel kell dolgoznia. Az ilyen típusú nyomás érdekli őket.
V: A munkámban sokféle nyomás nehezedik az emberre. A leggyakoribb az,
amikor sürgős, fontos munkákat rövid idő alatt kell elvégezni a minőség
romlása nélkül, méghozzá korlátozott költségvetésből, kevesebb emberrel.
Ez a fajta nyomás általában motivál, és a legjobbat hozza ki belőlem.

5. Hogyan lazít egy nehéz, munkával töltött nap után?

Aktív vagy félig aktív pihenési formát kell említened. Azt semmiképp ne mondd,
hogy csak bezuhansz az ágyba, vagy elterülsz az állítható fotelodban és
megnézel egy szappanoperát! Olyan tevékenységeket említs, amelyek építő
jellegűek és energiával töltenek el, mint például a sétálás, a kocogás, az úszás,
a kertészkedés vagy a játék a gyerekekkel.

6. Önmagát inkább dolgos vagy viszonylag könnyed személyiségnek tartja?

Természetesen azt kell felelned, hogy dolgos, gyakorlatias ember vagy. A mai
versenyhelyzetben a könnyed személyiséget nem értékelik különösebben.
V: Ha munkáról van szó, nincs időm arra, hogy könnyedén vegyem a dolgokat.
A munkahelyemen mindig megteszek minden tőlem telhetőt, és próbálok
minél jobb eredményeket elérni. Természetesen elkerülhetetlen, hogy időről
időre lelassítsan az ember, elemezze a teljesítményét, és megtervezze a későbbi
tevékenységét. Utána viszont újrakezdődnek a munkás hétköznapok. Mindig is
ambiciózus ember voltam, a kemény munka feladása ellenkezne az elveimmeL

ÁLLHATATOSSÁG

• Az, amikor valaki kitart az álláspontja mellett, vagy ragaszkodik

a tervéhez (természetesen egy ésszerű időkereten belül), amíg
el nem éri a kívánt végeredményt vagy a végső célt.

Kulcsszavak: kitartás, elköteleződés, ragaszkodás, akadályok

és problémák legyőzése.
 122

l. Az egyetemi/főiskolai évei alatt milyen komoly problémákkal szembesült?

V: Az egyetemen nem voltak komoly gondjaim. Azoknak az éveknek minden
pillanatát élveztem, különösen az együttműködés lehetőségét és a szaros
napirendet Egyik-másik tantárgy ugyan nehéz volt, de keményen tanultam,
és végül sikeresen fejeztem be mindegyiket.

2. Meséljen arról, milyen akadályokat kellett legyőznie!

V: Ahhoz, hogy sikeres legyek az életben, és elérjem a céljaimat, rengeteg időt és
energiát kellett szentelnem bizonyos akadályok leküzdésére, p éldául .......... .
(munka mellett végeztem az iskolát, idegen nyelvet tanu/tam, alkalmazkodtam
egy másik kultúrához, problémás emberekkel kellett együttműködnöm, meghalt
az egyik szülőm!a házastársam/a gyermekem).

3. Előf ordult, hogy annak köszönhetűen érte el a célját, hogy sokáig ki­
tartott mellette?
V: Ahhoz, hogy megszerezzem az egyetemi diplomámat, keményen kellett
tanulnom ........... (add meg az időintervallumot) évig, és több mint ...........
(add meg, hogy mennyit) vizsgát tettem le. Mindez komoly kitartást, állha­
tatosságat és szorgalmas munkát igényelt. Az erőfeszítéseim kifizetődtek,
mert a munkámban jó hasznát veszem a tudásomnak és tapasztalataimnak
A sikeremet főként annak köszönhettem, hogy mindvégig láttam magam előtt
a célt, és nem kételkedtem benne, hogy végül el is érem. Hittem magamban.

4. Néha megteszünk minden tőlünk telhetőt, mégsem érjük el a célunkat.

Meséljen el nekem olyan esetet, amikor önnel is ez történt!
Amikor erre a kérdésre válaszo/sz, feltétlenül hangsúlyozd ki, hogy nem a te
hibádból maradt el a siker, hanem külső okok miatt: eleve elérhetetlen volt a
cél, nem állt rendelkezésedre minden szükséges eszköz vagy forrás, túl rövid
időt kaptál stb.
V: Nem sok ilyen kudarc ért a karrierern során. A leginkább ideillő esetem az
egyik projekt kapcsán történt, amikor a csapatnak számos problémával kellett
szembenéznie, p éldául .. . ... . ( késve érkezett meg a felszerelés, tüntettek!
. . . .

sztrájkot tartottak a szakszervezetek, nem állt rendelkezésre megfelelő mun­

kaerő vagy elegendő tőke stb.). Habár én minden tőlem telhetőt megtettem,
és a legtöbb részcélt teljesítettem, a projektet későbbre halasztották.
123 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

MUNKANORMA

• Pozitív személyiségjegyek: magas elvárásokat tűz ki önmaga elé;

nem elégszik meg a rossz vagy átlagos teljesítménnyel; munká­
jával a kollégái, beosztottai és általában az egész szervezet elé
magas normákat állít; tiszteletben tartja a határidőket; megfelel
a munka támasztotta elvárásoknak.

l. Mit jelent az ön hivatásában a jó munkavégzés?

Ez a példa mérnökökre, ütemtervfelelősökre és vezető beosztásúakra alkal­
mazható a projektmenedzsment és projektellenőrzés területén, de más mun­
kaköröknél is hasonlóképpen hangzana.
V: A projektmenedzsmentben az az alapvető teljesítménymutató, hogy sikerül-e
időben, a költségvetési keretnek megfelelően teljesíteni a feladatokat a vonat­
kozó szabványok és szabályzatok szem előtt tartásával, a projektdokumen­
tációnak (műszaki leírásoknak, tendereknek, munkakörnek) megfelelően.
A jól sikerült munka büszkeséggel, sikerélménnyel és belső megelégedéssel
tölt el, és a szakmai hírnevemet is öregbíti. A jól végzett feladat új egyéni és
szervezeti elvárásokat emel elénk, és a hasonló, későbbi vállalkozásoknál
referenciaként vagy mérföldkőként szolgál, a végfelhasználónak pedig,
vagyis a termék végső megítélőjének, kifogástalan szolgáltatást jelent, őt is
elégedettséggel tölti el.

2. Bizonyára előfordult már, hogy nem volt teljesen elégedett a teljesítmé­

nyével. Mit tett ezek után?
Valahányszor nem egészen pozitív információt közölsz magadról, azonnal
el kell magyaráznod az interjúztatónak azt is, hogy milyen lépéseket tettél
a probléma orvoslására és a teljesítményed javítására. Ez a kérdés is ennek
a tipikus példája. Az interjúztató azt szeretné hallani, hogy fel tudod ismerni
a lehetséges problémákat vagy hiányosságokat, és megteszed a kellő lépéseket
az orvoslásukra.

3. Milyen gyakran fordul elő, hogy nem tudja tartani a határidőket , és

mik ennek a leggyakoribb okai?
V: Tervezési és szervezési készségeimnek köszönhetően nagyon ritkán fordul
elő, hogy elmulasztok egy-egy határidőt. A tapasztalatom révén képes va­
gyok előre jelezni a problémákat, és megelőzni a projektek kisiklását. A jó
tervezés, valamint a munkaerő és a felszerelés alapos ellenőrzése a legha­
tékonyabb fegyver az idővel és az egyre emelkedő költségekkel folytatott
 124

harcban. Váratlan események azonban így is előfordulhatnak, ilyenkor felül

kell vizsgálni a tervet, és sürgősen cselekedni kell. Néhányszor megesett
már, hogy az általam menedzselt projekt késve készült el, de főként szak­
szervezeti munkabeszüntetés miatt, illetve az alkatrészek vagy a felszerelés
beszerzésének vagy kiszállításának előre nem látható problémáiból adódóan.

4. Meséljen nekem olyan esetekről, amikor nagyon elégedett volt a mun­

kájával. Mi okozta ezt az érzést?
V: Jó néhányszor előfordult, hogy sokkal hamarabb sikerült elérnem a kitűzött
........... (termelési célt, értékesítési célt stb.), mint ahogy terveztem, ráadásul
a költségvetésben is jelentős többlet képződött. Nagyon elégedett voltam
a feladatok kiosztására és átruházására vonatkozó módszereimmel, mivel
jelentősen hozzájárultak a projekt sikeres teljesítéséhez.

5. Említsen egy olyan esetet, amikor a feljebbvalója a teljesítményéről

akart beszélni önnel!
A kérdés nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy rossz teljesítményről van
szó, avagy sem, úgyhogy használd ki a lehetőséget, és emeld ki a jó teljesít­
ményért kapott dicséretezdett

6. Hogyan ítéli meg a dolgozói teljesítményét? Mi a különbség a jó alkal­

mazott és az átlagos között?
Ez az elméleti kérdés klasszikus választ kíván. Olvasd el az "ideális alkalma­
zottról" szóló részt, és vedd át az ott körvonalazott munkáltatói szemléletett
Még a legrosszabb alkalmazott is tudja, milyen a jó alkalmazott.
V: Ahhoz, hogy mások teljesítményét értékelni tudjuk, előbb létre kell hoz­
nunk azt a kritériumrendszert, amelyet a folyamat során használni fogunk.
Miután ezt tudattuk az alkalmazottakkat tisztában lesznek vele, hogy a

teljesítményük mely szempontjait figyeljük. A kritériumrendszerben szere­

pelhet a jelenléti ív (pontosság, ledolgozott órák száma, betegszabadság), a
projektek és a feladatok sikeres (határidőn és a költségvetési kereten belüli)
teljesítése, méltányos viselkedés a vállalattal szemben, az együttműködés
készsége, valamint a teljesítmény és a készségek folyamatos fejlesztése is.
Az ideális alkalmazott készségei legjavát nyújtva dolgozik, megbízható, és
a nehéz időkben is lehet rá számítani.

7. Elbocsátott már alkalmazottat elégtelen teljesítmény miatt? Milyen

körűlmények között történt?
V: Nemrégiben küldtem el egy alkalmazottat a rossz teljesítménye miatt. Nem
tudott alkalmazkodni a vállalat munkanormáihoz, habár képessége legjavát
nyújtotta. Nem volt alkalmas arra a pozícióra, és a teljesítménye az egész
125 6. fejezet .,. Kérdések, válaszok és nagy felismerések

részleget hátrányosan érintette. Az elbocsátása után egy másik részleg felvet­

te, és úgy hiszem, ott jó munkát végez. Ez igazolta a képességeiről alkotott
véleményemet és azt az érzésemet, hogy egy másik pozícióban, ami jobban
illik az adottságaihoz és készségeihez, értékes alkalmazott lehet.
vagy
Mindezidáig nem voltam abban a pozícióban, hogy embereket alkalmazzak
vagy bocsássak el, de előfordult, hogy a kollégáimat elbocsátották, mert a
helytelen hozzáállásuk vagy rossz teljesítményük az egész részlegre kihatott.

8. Az elmúlt két évben elégedett volt a részlege és a vállalata teljesítmé­

nyével?
Amikor az előző vagy jelenlegi munkahelyedről kérdeznek, ne többes szám
harmadik személyben, hanem többes szám első személyben beszélj! Ezzel azt
fejezed ki, hogy lojális maradtál a munkáltatódhoz annak ellenére is, hogy új
munkát keresel. Az interjúztatót megnyugtatja majd a tudat, hogy amikor az ő
csapatukhoz csatlakozol, hozzájuk is lojális leszel. Aki harmadik személyben
beszél, lélekben már nem tartozik az adott vállalathoz.
V: A nehéz gazdasági helyzet és a mindenre kiterjedő recesszió ellenére a
vállalat megőrizte piaci helyzetét, valamennyire még előre is lépett. Azzal,
hogy helyi döntés születik a bér és a munkafeltételek kérdésében és bizonyos
munkafolyamatokat eltöröltünk, minden tekintetben fejlesztettük a haté­
konyságot és a teljesítményt. A rendelkezésre álló tőke ugyan még mindig
korlátozott, és a közeljövőben várhatóan újabb munkahelyek szűnnek meg,
de általánosságban véve a múlt évi teljesítményünk megfelelőnek mondható.

KAPCSOLATTEREMTŐ KÉSZSÉGEK

ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG

"Ha az ember megöregszik, hidat akar verni az időn keresztül, tiltakozá­

sul a változás, főleg a jó irányban való változás ellen."4
John Steinbeck: Csatangolósok Charleyval

• Hatékonyság és termelékenység fenntartása mindenféle körülmé­

nyek között, a különböző pozitív és negatív tényezők befolyása
mellett.

4 Balassa Klára fordítása.

 126

• Új elképzelések, munkagyakorlatok, irányelvek és eijárások elfogadása.

• Alkalmazkodás a különböző emberekhez, kommunikációs mód­
szereikhez, munkagyakorlataikhoz és menedzsmentstílusukhoz.

1. Az önéletrajzában láttam, hogy az elmúlt néhány évben többször mun­

kahelyet váltott, és többször dolgozott vidéken is. Milyen problémákat
okozott a költözés?
V: Mindig élvezem, ha ismeretlen emberekkel találkozhatok, és új helyeken
próbálhatarn ki magam. Mindezidáig képes voltam felismerni a lehetőségeket,
és értékes tapasztalatokat szereztem az ország különböző vidékein működő
cégeknél végzett munkáim során. Minden egyes költözés más volt, egyik
sem volt könnyű, a jutalom, az eredményeim azonban elhomályosították az
apró kellemetlenségeket. A családom hasonlóan gondolkodik, ezért sosem
okozott gondot más városba költözni, új barátokat szerezni, és az életstílu­
sunkat a helyi körülményekhez igazítani.

2. Általánosságban véve elmondható, hogy a magán és az állami kézben

lévő cégek között vannak bizonyos eltérések. Ön milyen különbségeket
lát? Okozott önnek korábban gondot, hogy egyikhez vagy másikhoz
igazodjon?
Erre a kérdésre két módon lehet válaszolni, és neked attól függően kell ki­
választanod a megfelelőt, hogy milyen jellegű céghez hívtak be interjúra. Ne
dicsérd a magánszférát, ha állami vállalathoz jelentkeztél, és ugyanez fordítva
is igaz. Akárhogyan is, foglald bele a válaszodba, hogy a különbségek nem
olyan hatalmasak, és neked még sosem okozott problémát, ha másmilyen
munkakörülményekhez kellett igazodnod.

3. Meséljen egy olyan esetről, amikor gyorsan kellett alkalmazkodnia

a fontossági rangsor vagy a vállalati struktúra változásaibozi Milyen
hatást gyakorolt önre a változás, és milyen nehézségeket okozott az
elfogadása?
Erre a kérdésre a legjobb példa az lehetne, amikor a főnököd szabadságra
ment, és egy időre te vetted át a feladatait. Említsd meg, hogy gyorsan új
készségeket sajátítottál el, hogy eleget tehess az elvárásoknak, felügyelni tudd
a kollégáid munkáját, és közben a saját feladataidat is e/lásd!

4. Hogyan tud interjúkra járni, miközben még mindig alkalmazásban áll?

A lehető legrosszabb válasz lenne: "Azt mondtam a főnökömnek, hogy beteg
vagyok." Sérülne a hitelességed, és sok pontot veszítenél vele.
127 6. fejezet .,. Kérdések, válaszok és nagy felismerések

V: Kivettem pár szabadnapot, hogy elég időm legyen megszervezni az inter­

júkat, hogy itt lehessek. Nem volt könnyű a terhelésem miatt, túlóráznom
kell majd, és hétvégén is munka vár, de már hozzászoktam, hogy sokat kell
dolgoznom. Igyekszem egyszerre mindössze néhány napot távol maradni a
munkahelyemről.

5. Milyen érzéssel tölti el a gondolat, hogy esetleg egy olyan nagyvállalatnál

dolgozhat, mint a miénk?

"Valójában senki sem szereti a nagyméretű szervezeteket: senki sem sze­

ret olyan felettestől utasításokat kapni, aki egy másik felettestől kapja
az utasításokat, aki viszont. . . "5

Ernst F. Schumacher: A kicsi szép

A legtöbb nagyvállalat hierarchiája, bürokráciája és megkötései egyenesen

ijesztőek A válaszodban azonban a pozitív szempontokat emeld ki, a negatí­
vumokat meg se említsd!
V: Nagyon örülnék a lehetőségnek, hogy egy ilyen jó hírű nagyvállalatnál
dolgozhatok A biztos háttérrel rendelkező szervezetek ereje, piaci helyzete
és forrásai ismeretlenek a kisebb cégek számára. Az erős háttér jó alapot
szalgáltat a kiemelkedő teljesítmény eléréséhez, emellett változatosságot és
jó előrneueteli lehetőséget is kínál.

6. Önnek mi a véleménye az olyan kis vállalatokról, mint a miénk?

"A nagyvállalatok valójában sikeres kisvállalatok"

Robert Townsend: Up the Organization (Cégvezetés felsőfokon)

V: A legtöbb innovatív, lendületes és versenyképes cég a méretét tekintve nem

tartozik a nagyvállalatok közé. A kis cégeknél mindig nagyra értékeltem,
hogy bevonják a dolgozókat is a döntéshozatalba, és hogy családias hangulatot
teremtenek. A dolgozók eredményesnek érzik a munkájukat a csapatszel­
lemnek, a mindennapi kihívásoknak és annak köszönhetően, hogy tényleges
szerepet kapnak az üzletmenet problémáinak megoldásában. Másik előnye,
hogy azonnal reagálni lehet a változásokra és az új lehetőségekre is.

5 Perczel István fordítása.

 128

ÖNTUDATOSSÁG

lll> Magabiztos viselkedés, az illető hisz és bízik a saját erejében.

lll> Társalgás közben egyenesen és határozottan viselkedik.
lll> Képes kiállni a saját meggyőződése és jogai mellett.

A legtöbb interjúztató nem tesz fel kérdéseket az öntudatosságodra vonatkozólag:

a beszélgetés során úgyis kiderül, mennyire vagy öntudatos. Mindazonáltal elő­
fordulhat, hogy az alábbi kérdések közül elhangzik majd egyik-másik.

l. Hangot ad a véleményének, ha az nem egyezik a feljebbvalójáéval?

Amikor az ember nem ért egyet a feljebbvalója véleményével, és be akarja
biztosítani magát, többnyire közli az ellenérzéseit Ha olyan feladatot kell el­
vállalnod, amiért később nem szeretnél felelősséget vállalni, jobb, ha ezt előre
közlöd. Így valaki másra hárul majd a felelősség. Ennek mentén fogalmazd
meg a válaszod, de a felelősség áthárítását ne említsd meg! Az interjúztató
az öntudatosságodat és a függetlenségedet teszteli. Mondd azt, hogy mindig
közföd a véleményed, és megpróbálod megbeszélni az esetet a főnököddel,
hogy olyan megoldást találjatok, amelyet mindketten el tudtok fogadni!
V: Mindig megbeszélem a problémákat a feljebbvalóimmaL Ha az én álláspon­
tom nem egyezik az övékkel, a helyükbe képzelern magam, és megpróbálom
az ő szempontjaik szerint átgondolni a helyzetet. Utána megfogalmazam a
saját véleményemet. A folyamat során majdnem mindig sikerül megtalálnunk
a megfelelő megoldást.

2. Ha egy mondattal kellene jellemeznie magát, mi lenne az?

Egyes interjúztatók szeretik az ilyen beugrató kérdéséket. Ebben az esetben
két lehetőséged van: vagy az erősségeidet próbálod kihangsúlyozni, vagy
kikerülöd a választ.
V: Legfőbb értékeim, hogy képes vagyok hatékonyan kommunikálni, egyedül
és csapatban dolgozni, kitűzni és megvalósítani a céljaimat és elvégezni a
szükséges feladatokat- jó válasz.
vagy
Ön talán szívesen alkalmazna olyan embert, aki képes egy mondatban jel­
lemezni önmagát? - még jobb válasz.
129 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

3. Meséljen el egy olyan esetet, amikor nagyon kellemetlen négyszemközti

beszélgetést kellett folytatnia az egyik kollégájával vagy beosztottjával!
Itt jó példa lehet egy olyan alkalom, amikor el kellett bocsátanod valakit. Ha
előfordult már veled ilyesmi, ezt az esetet most felhasználhatod arra, hogy
bemutasd, milyen megfontolt, tapintatos és együtt érző ember vagy, miközben
határozottan, gyakorlatiasan hozol döntéseket és cselekszel. Így szerezhetsz
magadnak pár jó pontot.
V: A legkellemetlenebb beszélgetések számomra egyes teljesítményértékelések
és elbocsátások voltak. Bizonyos embereknek nehezére esik felelősséget
vállalni a tetteikért és elszámolni velük, az ilyen beszélgetések éppen ezért
különleges képességeket igényelnek. Mindig megpróbálom a másik ember
nézőpontjából is átgondolni a helyzetet, de azért arra is figyelek, hogy ők
is megértsék az én szempontjaimat, ezért határozottan viselkedem, és nem
hagyom, hogy megfélemlítsenek vagy gorombáskodjanak velem, némelyek
ugyanis megpróbálkoznak ezzel ilyen esetekben.

VISELKEDÉS RUGALMASSÁGA

• A nézőpontok, felhasznált módszerek és viselkedési minták meg­

változtatásának készsége annak érdekében, hogy megfeleljenek
az adott helyzetnek vagy feladatnak.
• Az ember környezetében beálló változások elfogadásának készsége.

l. Meséljen el egy olyan esetet, amikor az eredeti javaslatát vagy elkép­

zelését visszautasították, így más oldalról közelítette meg a dolgot, és
elérte a célját. Miben különbözött a két megközelítés?
V: Amikor a(z) . ..... . . . . (munkáltató neve) vállalatnál dolgoztam, elutasították az
egyik ...... . ... (javaslat célja) javaslatomat, mivel abban az időben nem állt
elegendő tőke a rendelkezésünkre. Én azonban nem adtam feL Egyszerű,
de hatékony stratégiával hozakadtam elő. Egyértelműen megfogalmaztam,
mi okozza a problémát, felsoroltam milyen éves veszteséget szenvedtünk el
eddig miatta, és kiszárnoltam, milyen megtakarításokat eredményezhetne a
javaslatom. Grafikonokkal, táblázatokkal, diagramokkal szemléhettem az
elképzeléseket, így már a vezetőségnek is tetszett a javaslatom, elfogadták
az ötletemet.
 130

2. Előfordult már, hogy magasan képzett embereket kellett felügyelnie?

Milyen módszereket alkalmazott, hogy jó kapcsolatot alakítson ki velük?
V: Amikor a(z) .......... (egyik előző munkáltató neve) cégnél dolgoztam, a műsza-
ki személyzet felügyelete és koordinációja is az én hatáskörömbe tartozott.
A csapatban többnyire magasan képzett mérnökök és tudósok dolgoztak.
Óriási lehetőséget jelentett ez nekem, mert rendkívüli szakemberektől tanul­
hattam, és ösztönzőleg hatott rám ez az élmény. Nagyon szeretek magasan
képzett emberekkel dolgozni. A jó kapcsolat kiépítésében az a legfontosabb,
hogy kölcsönösen tiszteljük egymást, és megértsük egymás igényeit és mun­
káról alkotott elképzeléseit. Az ilyen embereknek sajátos igényeik vannak,
másképp kell motiválni őket, és másként kell elismerni a munkájukat is,
amelyre joggal büszkék. Mindezek miatt a feladat némileg eltérő módsze­
reket követel meg a munkafelügyelő részéről.

3. Mi a véleménye a részlegünkben előírt hivatalos öltözködési elvárásokról?

Néhány vállalat szigorúan megszabja, hogyan kell öltözködniük az alkalmazot­
taknak: a férfiaknak inget, nyakkendőt és zakót kell viselniük (a farmer és az
utcai viselet nem elfogadott), a nőknek pedig szoknyát vagy ruhát (nadrágot nem
lehet). Mondd nekik azt, hogy az elvárásoknak megfelelően fogsz öltözködni!
Az önök részlegében/vállalatánál előírt öltözködés tökéletesen megfelel
V: nekem. Mindig is szerettem elegánsan öltözni, jól érzem magam öltönyben.
Egyetértek azzal is, hogy ebben az üzletágban nagyon fontos a jó megjelenés
ahhoz, hogy a vállalat kedvező színben tüntesse fel magát a vásárlók és a

nagyközönség előtt.

Hogyan érintené önt, ha női feljebbvaló alatt kellene dolgoznia?

4. Nem a nemük alapján ítélem meg az embereket, számomra csak a szemé­
V: lyiség, a hatékonyság és a szakmai hozzáértés számít.

Volt már olyan főnöke, aki fiatalabb vagy tapasztalatlanabb volt önnél?
5. Még sosem dolgoztam ilyen főnökkeL Az eddigi feljebbvalóim általában
V: tapasztalt szakemberek voltak, így rengeteget tanulhattam tőlük. Bizonyos
értelemben példaképnek tekintettem őket.
vagy
Igen, dolgoztam már nálam fiatalabb főnökkeL Nagyon jó vezető volt, és
remekül tudott motiválni, kifejezetten jó kapcsolatban álltunk, remekül
kijöttünk egymással. Szerintem az ember hitelessége, szakértelme és kom­
petenciája fontosabb az életkoránáL
131 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

6. Mennyire fontos önnek, hogy jó kapcsolatot építsen ki az ügyfelekkel,

munkatársakkal vagy a vezetőséggel?
V: Számomra minden üzletben a kapcsolattartás a legfontosabb tényező. A ha­
tékony munkakörülmények megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy egy
csapatként tudjunk dolgozni, teljesen őszinték legyünk a munkatársainkkal
és vásárlóinkkal, kölcsönösen megbízzunk egymásban, és megértsük egy­
mást. Egy jó csapat mindig többet ér az egyes tagok értékének összegénéL
Amikor az emberek egyetértésben tudnak dolgozni, új dimenziók nyílnak
meg előttük.

7. Önt milyen típusú emberek idegesítik?

V: Az olyan emberek idegesítenek, akik nem készültek fel arra, hogy legjobb
teljesítményüket nyújtsák, mikor csapatban dolgoznak. A szakszerűtlen,
etikátlan, őszintétlen emberek, akik mindenkiről pletykákat terjesztenek,
és bármikor hátba szúrják a társaikat, épp olyan kártékonyak, amilyen ide­
gesítőek. Nem is tudok megbízni bennük, és egyáltalán nem számítok rájuk.
Az ilyen embereket általában csak az érdekli, hogy megkapják a pénzüket.

FÜGGETLENSÉG

• Önállóan cselekszik.
• Nem hagyja, hogy mások befolyásolják.
• Másokkal is közli a saját nézőpontját.
• Magára vállalja a kezdeményezést, így felismeri a problémákat,
és megteszi a szükséges lépéseket az orvoslásukra.
• Képes önállóan dolgozni minimális felügyelet mellett vagy köz­
vetlen felügyelet nélkül.

l. Milyen típusú döntéseket hoz meg egyedül a jelenlegi pozíciójában?

Mondjon rájuk néhány példát!
V: ..........-ként az én felelősségem minden, ami a(z) .......... területével kap-
csolatos. Mivel az idő jó részében egyedül dolgozom, vagy egy kis csapat
tag jaként, gyakran előfordul, hogy önállóan kell döntéseket hoznom. Én
döntök például a(z) .......... kérdésében.
 132

2. Meséljen el egy olyan esetet, amikor saját kezébe vette az irányítást,

pedig a feljebbvalói hatáskörébe tartozott volna az ügy!
Ez kiváló alkalom arra, hogy bemutasd, milyen remekül tudod kezelni az ösz­
szetett problémákat, és képes vagy a nehéz feladatok elvégzésére is. Emellett
a kezdeményezőkészségedre is felhívhatod a figyelmet, valamint arra, hogy
hajlandó vagy nagyobb felelősséget és megfontolt kockázatot vállalni.

3. Inkább egyedül vagy csapatban szeret dolgozni?

Ezt a kérdést annak a munkának a természete szerint kell megválaszolnod,
amelyre jelentkeztéL Bármelyik típusú munkaforma jellemezze is azonban
a pozíciót, feltétlenül említsd meg, hogy mindkét esetben hatékonyan tudsz
dolgozni.
V: A foglalkozásom természetéből és a munkám során felmerülő feladatok jelle­
géből eredően éveken át önállóan dolgoztam. Képességeim széles skálájának,
a tárgyismeretemnek, és a szervezett, rendszerezett munkamódszeremnek
köszönhetően önállóan, hatékonyan el tudom végezni a hivatásomhoz kap­
csolódó feladatokat. Emellett dolgoztam már csapatban is, így alkalmam
nyílt arra is, hogy másoktól tanulhassak, és fejleszthessern a csapatmunkához
szükséges készségeimet.
vagy
Habár dolgoztam már egyedül is, jobban szeretem, ha együttműködhetek
a kollégáimmal a közös cél elérése érdekében, élvezem a csapatmunkát és
a közös feladatot. A csapatszellemnek köszönhetően az emberek tanulhat­
nak egymástól, gyakran gyorsabban, hatékonyabban érik el a kitűzött célt,
és elégedettebbek is. Ha a csapat együtt keresi a megfelelő megoldást a
problémára, akkor a kollégák együttműködőbbé válnak, a környezet pedig
termelékenyebbé.

4. Dolgozott már valaha egyedül, minden felügyelet nélkül?

A legtöbb ember dolgozott már közvetlen felügyelet nélkül vagy teljesen önál­
lóan. Használd ki azt a tényt, hogy sikeresen teljesítetted a rád bízott munkát,
és nem volt szükséged senki segítségére és támogatására! Említsd meg, hogy
rendszerszerű megközelítéssel oldottad meg a feladatot, felhasználtad a ha­
sonló helyzetekben szerzett tapasztalataidat, és hogy képes vagy felismerni
és orvosoini a problémákat!
V: Hosszú ideig dolgoztam felügyelet nélkül. Kezdeményező emberként felis­
merem a problémákat, akciótervet készítek, és teljes felelősséget vállalak a
tetteimért és az elvégzendő feladatok sikeres kimeneteléért
133 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

5. Kezdeményező embernek tartja magát?

V: Igen. Sosem számítok arra, hogy majd mások előhozakodnak valamivel,
mindig magamhoz ragadom a kezdeményezést. A végzettségemnek és a
tapasztalataimnak köszönhetően képes vagyok felismerni a lehetséges prob­
lémákat és azokat a területeket, amelyek elengedhetetlenek a projekt sike­
réhez. A tendenciák megfigyelését és a jelek követését tartom fontosnak a
folyamatban.

6. Elvégez-e olyan feladatokat is, amelyek nem szerepeinek a munkaköri

leírás ában? Mik ezek, és miért végzi el őket?
V: Ahhoz, hogy eredményesen érjem el a kitűzött célt, néha olyan feladatokat is
el kell végeznem, amelyek szigorúan nézve nem képezik a munkám részét.
A modern munkagyakorlatok és az éleződő verseny több rugalmasságot
és a képességek szélesebb kihasználását teszi szükségessé. Ha nem csak a
megszabott feladatomat végzem el, azzal én is tanulok, és utána hatékonyab­
ban dolgozom. Ha magam is képes vagyok elvégezni egy adott feladatot,
akkor nem váram ölbe tett kézzel, amíg valaki majd elém tolja a megoldást,
egyszerűen nekilátok

7. Érezte már valaha, hogy a vállalat túlságosan szigorú korlátok közé

szorítja? Előfordult már, hogy a hagyományok és az irányelvek ellené­
ben kellett cselekednie, hogy elérje a célját?
Hasonlít a 2. kérdésre a 114. oldalon. A 22-es csapdája: ha kezdeményező­
készségedre és függetlenségedre helyezed a hangsúlyt, akkor megszegted a
szabályokat; ha mindig a szabályok szerint játszol, nem fognak találékonynak
tartani. A két rossz közül a kisebbiket válaszd!
V: Néha mindnyájunk munkáját megnehezíti az irányelvek és az eljárások
szigora. Ahhoz azonban, hogy egységes és állandó minőséget biztosítsunk,
és gondoskodjunk a vonatkozó szabványok és szabályzatok betartásáról,
szükség van a megszakott eljárásokra és a rögzült gyakorlatok elvégzésére.
Persze mindig lehet kiskapukat találni, hogy az ember hamarabb vagy ke­
vesebb munkával érje el a végeredményt, de én sosem a kisebb ellenállás
felé mozdulok.

TÁRGYALÁSIKÉSZSÉGEK

l. Előfordult már, hogy egy nagyobb üzlet megkötése előtt ön tárgyalt a

beszállítókkal? Milyen eredményeket ért el a megbeszélés során?
V: A tárgyalásban szerzett tapasztalataim segítségével több kitűnő üzletet is
kötöttem alkatrészek vagy különböző projektekhez szükséges felszerelések
beszerzésében. Kiváló szakmai kapcsolatot teremtettem az eladókkal és a
 134

beszállítókkal, így az erőfeszítéseim természetes folyományaképp a lehe­

tő legjobb árajánlatot kaptuk. Általánosságban véve tíz és húsz százalék
közötti megtakarítást értem el a nagykereskedelmi listaárhoz viszonyítva,
egyes esetekben a kedvezmény a negyven százalékot is elérte. Néhány el­
adó és kiskereskedő nagyon fontosnak tartja, hogy jó kapcsolatot ápoljon a
nagyvállalatokkal, ebből adódóan hajlandóak jelentős engedményeket tenni.

2. Meséljen egy olyan esetről, amikor szakszervezeti képviselőkkel kellett

tárgyalnia valami olyasmi miatt, amit nem lehetett az előírások mentén
megoldani!
V: Egyszer tárgyalásokat kellett folytatnom a(z) . .... ...
. . (nevezz meg egy esetet
a múltadból) használata kapcsán. Különleges eset volt, és a szakszervezeti
képviselők először nem akarták elfogadni a változtatásokat, ám hosszú,
fáradságos tárgyalások után mégiscsak meggyőztem őket, így sikeresen
dolgozhattunk a reformok szerint.

3. Amikor az előző munkahelyére jelentkezett, tárgyalt a fizetéséről, vagy

egyszerűen elfogadta azt a felajánlott összeget, amelyet a munkáltató
megnevezett?
Ez a kérdés a fizetési tárgyalások érzékeny területére is kitér. Bármit mondasz
is, az később felhasználható lesz ellened, ha szóba kerül a pénz. Úgyhogy
legyél nagyon óvatos!
V: A végzettségemből, a tudásomból és a vonatkozó szakmai tapasztalataimból
eredően mindig képes voltam jobb foglalkoztatási feltételeket kieszközölni
a munkáltatóktól. Felismerték, hogy a takarékoskodás nem a legjobb je­
lentkezőket vonzza, és hogy a jó fizetés a lehető legjobb befektetés: mert a
megfelelő emberre bízhatják a munkát.

4. Előfordult már, hogy szerződési feltételekről kellett tárgyalnia az egyik

vásárlóval annak érdekében, hogy létrejöjjön az üzlet? Milyen enged­
ményeket tett, és mi lett a végeredmény?
V: A mai világban néha muszáj árakról vagy szerződési feltételekről tárgyalni,
hogy létrejöjjön az üzlet. Én is találkoztam pár ilyen esettel. Habár a vásárló
megnövekedett kívánalmainak megfelelően tettem apróbb engedményeket,
sikerült változtatnom a szerződés más pontjain is. Így anélkül sikerült további
bevételekre szert tennünk, hogy a vásárló észrevette volna. Az alkudozás
azonban nem mindig a legjobb módszer az üzlet nyélbe ütéséhez. Néha a "ne
az árat változtasd meg, hanem a csomagot!"-taktika sokkal jobban működik.
135 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

ÉRTÉKESÍTÉSI KÉSZSÉG/MEGGYÓZÓ ERÓ

"Két cipőkereskedő Afrika elmaradott vidékére keveredik. Az egyikük

azt táviratazza a központi irodájának: »Esély sincs az üzletkötésre. Itt senki
nem visel cipőt.« A másik viszont ezt az üzenetet küldi: »Itt senki nem visel
cipőt. Mi uralhatnánk a piacot. Küldjétek ide a teljes készletet!«"
William Davis: The Innovatars (Az újítók)

l. Mi volt a legjobb ötlete/javaslata/tervezete, amelyet a főnökének nyúj­

tott be? Sikert aratott?
Amikor erre a kérdésre válaszolsz, olyan esetet válassz, amikor a javaslato­
dat elfogadták! Feltétlenül említsd meg, milyen előnyökkel járt a munkáltató
számára az ötleted!

2. Röviden foglalja össze, ön hogyan gondolkodik az értékesítésről, akár

szolgáltatások, akár termékek eladásáról legyen is szó! Milyen mód­
szereket használ, és miért?
V: Az eladással kapcsolatos elképzeléseim azon alapulnak, hogy amikor sze­
retnénk közös nevezőre jutni az emberekkel, rá akarjuk venni őket a vá­
sárlásra, vagy szeretnénk megnyerni egy vitát, a másik ember nyelvén kell
beszélnünk. Például ahelyett, hogy rábeszélném a vásárlót egy olyan termék
megvételére, amelyre az én véleményem szerint szüksége van, inkább arra
biztatom, hogy ossza meg velem a s aját elképzeléseit. Így a vásárló úgy
érzi, hogy az ő fejéből pattannak ki az ötletek, ő tervezi meg a terméket, és
ő hozza a döntéseket. Ha ezt már sikerült elérnem, nem is kell eladnom a
terméket Magától is megveszi.

3. Mesélje el azt az esetet, amikor legjobban élvezte, hogy a terve vagy

javaslata elnyerte a vezetőség támogatását!
Ennél a kérdésnél konkrét példát kell előhoznod a múltadból. Olyan esetet
válassz, amikor megtakarítást értél el, növelted a bevételt, fejlesztetted a mun­
kahelyi biztonságot vagy a munkagyakorlatokat, vagy valami újat vezettél be!
V: A logisztikai, raktárvezetői, készletellenőri tapasztalatom segítségével ki­
dolgoztam egy tervet, amelynek segítségével csökkentettük a polcon tartott
alkatrészek számát, és fejlesztettük a készletgazdálkodást Viszonylag köny­
nyen meg lehetett valósítani, és jelentős megtakarítást hozott. A vezetőség
örömmel fogadta a javaslatomat, és az erőfeszítéseimet azzal jutalmazta,
hogy kinevezett raktári felügyelőnek.
 136

4. Mi volt a legkellemetlenebb élménye, amikor hiába próbálta meggyőzni

a feljebbvalóit a saját nézeteinek helyességéről?
V: A vezetőség általában nagyra értékeli, és ki is kéri a véleményemet a szak­
tudásomnak és a releváns tapasztalatomnak köszönhetően. Néhányszor
előfordult azonban, hogy a kifejezett tiltakozásarn ellenére is elfogadtak
egy döntést. Az egyik alkalommal komoly átvizsgálásnak kellett volna
alávetni valamelyik nagyobb talajmozgató berendezést, de úgy döntöttek,
hogy a szervizelést jóval későbbre halasztják. A berendezés tönkrement,
ahogy megjósoltam, a vállalatnak pedig rengeteg pénzébe került a cseréje.

5. Az alkalmazottai szerint mi az ön legfőbb erőssége, és mik a fejlesztendő

tulajdonságai? És honnan tudja, hogy így gondolkodnak?
V: Nem könnyű megjósolni, mit válaszolnának erre a kérdésre. Mivel jó szakmai
kapcsolatban állunk, úgy vélem, méltányos és határozott vezetőnek tarta­
nak, tisztességes, becsületes embernek, aki jó kommunikációs készségekkel
rendelkezik. Mindig sikeresen motiváltam őket, még akkor is, amikor nehéz
időket éltünk, és komoly kihívásokkal kellett szembenéznünk

KOMMUNIKÁCIÓS ÉS TÁRGYALÁSI KÉSZSÉGEK,

MEGGYŐZŐ ERŐ

l. Hogyan tudatja az alkalmazottaival és a munkatársaival, hogy számít

a véleményük?
V: Amikor döntéseket hozok, vagy olyan lépésekre szánom el magam, amelyek
a munkatársaimat vagy az alkalmazottaimat is érinti, mindig kikérem a
véleményüket. Nagyon fontos, hogy alkalmazkodni tudjunk a különböző
személyiségtípusokhoz, és állandó visszajelzést kérjünk a konfliktusok, né­
zeteltérések vagy rossz érzések elkerülésére. Az iradám ajtaja mindig nyitva
áll azok előtt, akik konstruktív javaslatokat vagy munkahelyi problémákat
szeretnének megosztani velem, vagy őszintén érdeklődnek valami iránt.

2. Előfordult, hogy félreértett valamilyen utasítást, üzenetet vagy infor­

mációt? Mi lett az eredménye?
V: Mindig osztatlan figyelmet szentelek azoknak, akik velem beszélnek, így
a legtöbb félreértést el lehet kerülni, és a kommunikáció is hatékonyabb.
Észrevettem, hogy az oda nem figyelők többsége hallgatás közben azzal
van elfoglalva, hogy gondolatban elpróbálja a következő megszólalását. Ez
nagyon megnehezíti az ötletek és üzenetek kicserélését.
137 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

3. Tartott már nyilvános beszédet vagy prezentációt?

V: A prezentációk, tárgyalások és konferenciák a hivatásomból adódóan nagyon
fontos szerepet játszanak a mindennapi munkámban. A(z) ... .... ... (kitünte-
tésem, átszervezések, vállalat folyamatos tanulásra vonatkozó irányelve stb.)
kapcsán tartottam pár tréninget .... .. .... (kereskedőknek, irodai dolgozóknak,
gyakornokoknak stb.). Mostanáig több különböző szemináriumon, prezen­
tácián és konferencián szerepehem sikeresen, és számos . ......... (műszaki,
menedzsmentről szóló, tudományos stb.) témában tartottam beszédet.

4. Melyik volt a legnagyobb vagy legigényesebb közönség előtt tartott

előadása?
V: Tavaly részt vettem a(z) ..........
(Molekuláris Biológia Harmadik Nemzetközi
Konferenciáján, Elektromos Energia Szimpóziumon stb.). A kutatásaimat
kiadták, és előadást is tartottam. A résztvevők és a meghívottak a terület
kitűnő szakemberei voltak. A kérdések számából ítélve, amelyekre a beszé­
dem után válaszolnom kellett, az előadásom tetszést aratott.

5. Írt már valaha eljárásokat, műszaki leírásokat, irányelveket, tende­

reket vagy más hasonló dokumentumokat egyik ügyfele vagy a saját
vállalata számára?
V: A berendezések műszaki leírásának/tendereknek/működési eljárásoknak
a megírása fontos része a(z) ..........-i (foglalkozás) munkámnak. Ez a fajta
szakmai dokumentáció biztosítja, hogy a cégünk felszerelései és szolgálta­
tásai megfeleljenek a vonatkozó szabványoknak és minden további, előre
meghatározott feltételnek Hasonlóképp az eladóktól kapott szerződések,
szolgáltatások és felszerelések is meg kell hogy feleljenek a műszaki leírá­
sainknak és a belső szabványainknak

6. Milyen típusú írásbeli javaslatokat vagy jelentéseket készített?

V: Jelenlegi pozíciómhoz hozzátartozik a .. ... .... . (részletezd, hogy milyen) jelen-
tések és javaslatok megírása. Minden egyes fent említett dokumentumtípus
más-más megközelítést és megírási módot igényel a formátumától függően,
mert csak így lehet a lehető leghatékonyabban továbbítani az üzenetet

7. Mik voltak a legnehezebb írásbeli feladatai?

V: Jó néhány fontos és igényes írásbeli feladatot elvégeztem már, de a legna-
gyobb kihívást a .......... (diplomamunkámlszakdolgozatomldoktori disszertá-
cióm) megírása jelentette. A kitartó munka és az előkészületekre szánt idő
meghozta a gyümölcsét, mert nagyon kedvező bírálatot kapott, és kiváló
minősítéssel jutalmazták
 138

8. Előfordult már, hogy műszaki/tréninganyagokat kellett írnia ......... .

(kereskedők, gépkezelők, élelmezési szolgáltatók stb.) számára?
V: Mindezidáig nem vettem részt ilyen tevékenységben, az viszont hozzátar-
(rendszeresen felülvizsgáljam és frissítsem
tozik a munkámhoz, hogy ..........
a meglévő eljárásokat, rövid útmutatásokat írjak a szakmában dolgozóknak,
kommunikációs terveket és stratégiákat kivitelezzek stb.). Teljességgel meg­
bízom a műszaki dokumentációk írásához szükséges készségeimben, és ha
ez a munka megkívánja, biztosra veszem, hogy rövid időn belül minőségi
dokumentációkat tudok írni.
vagy
Amikor a(z) .......... (cég nél) dolgoztam, átfogó tréninganyagokat írtam a(z)
.......... (értékesítők, darukezelők, ápolónők, kazángyártók stb.) munkahelyi
képzésére. Emellett írtam néhány fejezetet a Belső eljárások kézikönyve
számára is.

9. Mik voltak a legfontosabb dokumentumok/javaslatok/jelentések, ame­

lyeket eddig készített?
V: A legtöbb üzleti javaslatom és tenderem sikert aratott még a recesszió alatt
és a piac legkeményebb szektoraiban is, de a(z) ... ...... (négyszázezer dollá-
.

ros, egymillió fontos stb.) tenderem hozta a legnagyobb bevételt a munkál­

tatómnak az elmúlt évben. Rengeteg energiát fektettem ebbe az üzletbe, és
jól tudtam hasznosítani az eddigi tapasztalataimat is. Az erőfeszítésemet
méltányolták, és ennek köszönhetően kaptam a legnagyobb elismerést a(z)
. ......... (vállalatnál).

10. Vannak saját szabályai, amelyeket a jelentések/javaslatok megírásakor

követni szokott? Mik azok? Hogyan alkalmazza őket? Miért fontosak?
Tipikus példája az egymásra halmozott kérdéseknek Ügyelj, hogy mindegyi­
ket észben tartsd! Ha elfelejtenél valamit, kérdd meg az interjúztatót, hogy
ismételje meg a kérdés(eke)t! Nem kell úgy válaszolnod rájuk, mintha külön
tették volna fel őket, de mindegyikre válaszolj valamit!
V: Van pár alapvető szabály, amelyet írás közben követni kell. Először is meg
kell határozni, ki lesz a közönség, aki majd elolvassa az írott üzenetet, ez
ugyanis nagyban befolyásolja a stílust és a dokumentum formátumát. Ezután
az írott anyag célját kell meghatározni, meg kell fogalmazni, mi a fő mon­
danivaló. A következő kérdés, ami felmerül, hogy milyen szempontokati
tételeket/részleteket kell kihangsúlyozni ahhoz, hogy hatékony, érthető,
átfogó anyagat hozzunk létre. Végezetül elérkeztünk a dokumentum tény­
leges tartalmához. Mindig tartalmaznia kell a három fő elemet: bevezetést,
tárgyalást, befejezést. Általában ez a forma a leghatékonyabb módja az
üzenet és az információ továbbadásának
139 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

ll. Kérem, meséljen egy olyan esetről, amikor sikerült meggyőznie vagy
befolyásolnia másokat, vagy amikor kieszközölte mások együttműkö­
dését, vagy elfogadtatta velük a saját gondolkodásmódját!
V: Ennek a szövevényes kérdésnek a megválaszolásához felhasználhatsz egy
a magánéletedből vett példát is, amikor a párodat, gyerekedet, szüleidet,
rokonaidat vagy barátaidat győzted meg valamiről, de sokkal jobb megoldás,
ha olyan munkahelyi példát keresel, amelyben szerepeinek a főnökeid, a
munkatársaid, az ügyfeleid vagy a beosztottaid. A következő témaköröket
érintheted:
• Hogyan közelitetted meg a kérdést.
• Hogyan válogattad meg a szavaidat.
• Mikor hoztad fel a témát (hogyan időzítettél).
• Milyen eredményt értél el.

VEZETŐI KÉSZSÉGEK

Ebben a témakörben készülj fel néhány elméleti kérdésre. Habár a legtöbb in­
terjúztató konkrét, a problémát vagy a tetteidet középpontba állító választ vár,
és éppen ezért pontos, szabatos kérdéseket tesz fel, néhányan szeretik az átfogó
kérdéseket is. Az ilyen kérdésekre adott válaszok sokat elárulnak a jelentkezőrőL
Nemcsak az beszédes, amit elmondanak, vagy amire felkészülnek, hanem az is,
amit nem akarnak vagy nem tudnak elmondani. Úgyhogy szánj rá pár órát, és
gondolkodj el az olyan átfogó témákon, mint a menedzsment, az emberek szerepe
a vállalati szervezetben, a motiváció, a hatékony kommunikációs gyakorlatok és
így tovább! Így jobban ki tudod majd fejteni a nézeteidet, és könnyebben megérted
az interjúztató álláspontját is. Íme néhány tipikus átfogó kérdés:
l. Mi az ön menedzsmentfi.lozófi.ája?
2. Ön szerint milyen a jó menedzsment?
3. Mi jut eszébe az emberi erőforrás témájáról? Hogyan határozná meg az
emberek szerepét a szervezetben?
 140

IRÁNYÍTÁS

Felkészülni! Tűz! Célozz!

A nyugati menedzsmentgyakorlat a japánok nézőpontjából

l. Részletezzen egy olyan különösen összetett menedzselési helyzetet,

amely önt is érintette! Hogyan közelítette meg a problémát, és mi lett
az eredménye?
Ne felejtsd el, hogy ezzel a kérdéssel a te irányítói módszereidet és készségeidet
mérik fel! Az üzenet velejének arra kell vonatkoznia, hogy te irányítottad a
dolgok menetét és az embereket, nem pedig ők téged.

2. Milyen módszereket használ az alkalmazottai jövőbeni leterheltségének

előrejelzésére?
V: Az ilyen előrejelzéseket a részleg havi és éves terveire alapozom. A főbb
tevékenységek többsége kiolvasható az ütemtervekből (a nagyobb leállá­
sokat és felszerelések meghibásodását leszámítva), amelyet rendszeresen
frissítenek és felülvizsgálnak A tervezési eljárásnak másik fontos része
a részleg ismerete és a korábbi tapasztalataink, az összes olyan tényező,
amely befolyásolhatja az üzletmenet zökkenőmentességét. (Itt tegyél hozzá
pár konkrét eljárást, amelyet használni szándékozol!)

A következő két kérdéshez nem írtam mintaválaszt. Sok könyv megjelent már
a Management By Objectives (MBO, célközpontos vezetés) és a Total Quality
Control (TQC, átfogó minőségszabályozás) témájában is. Egyre több menedzser
használja ezeket a módszereket, és egyre nagyobb az esélye, hogy te is találkoz­
ni fogsz ezekkel a kérdésekkel. Habár a megítélésük nem egységes, többnyire
pozitívan nyilatkoznak róluk. A válaszaidat ( ha már van tapasztalatod a fenti
módszerekkel kapcsolatban) a segítségükkel megvalósított előnyök köré építsd
fel! Ha ezen a területen még nem szereztél tapasztalatot, feleid azt, hogy ismered
ezeket a fogalmakat, és épp az alkalmazásukat fontolgatod. Ezután indokold meg
az adott haladó menedzsmentmódszer hatékonyságáról alkotott véleményedet és
a döntésedet!

3. Használja az MBO módszert? Hogyan értékelné a hatékonyságát?

4. Ismeri az átfogó minőségszabályozás fogalmát? Használta vagy beve­

zette már a TCQ módszerét a saját felelősségi körében?
141 6. fejezet ll> Kérdések, válaszok és nagy felismerések

DELEGÁLÁS

Feltétlenül hangsúlyozd ki azt a tényt, hogy amikor feladatokat delegálsz, továbbra

is magadra vállalod a felelősséget a munka teljesítéséért! A munkáltatók nem sze­
retik az olyan embereket, akik másokra hárítják vagy átruházzák a felelősséget.

l. Előfordult már, hogy másra delegált valamilyen felelősséget?

V: Állandó célom, hogy feladatokat bízzak az embereimre, ez a felelősség át­
adásával jár. Csak úgy várhatom el tőlük, hogy fejlesszék a készségeiket, ha
felelősséget adok nekik. Az a módszerem, hogy közlöm velük az adott feladat
célját, és hogy milyen szempontok szerint értékelem majd a teljesítményüket,
aztán hagyom, hogy tegyék a dolgukat. Persze bármikor fordulhatnak hozzám
segítségért a folyamat során, és folyamatosan szemmel tartom a fejlődésüket.

2. Milyen típusú megbízatásokat ad át a beosztottainak?

V: Amikor valakinek feladatot delegálok, vagy új felelősséget bízok rá, már eleve
ismerem a képességeit, az erősségeit és a gyenge pontjait. Olyan feladatokat
bízok rá, amelyek épphogy meghaladják a szakértelmét, ezzel motiválom őt,
és egyben kihívásokat is nyújtok neki. Így folyamatosan tanulhat, és egyre
jobb lehet a munkájában. Néha kicsit több időbe telik, amíg elvégzi a meg­
bízatást, de még így is jóval több az előnye a delegálásnak, mint a hátránya.

3. Milyen lépéseket követ a delegálás folyamatában?

V: Elsőként elmondom az illetőnek, mit kell teljesítenie, aztán meghatározam az
elérendő normát, aztán figyelem a fejlődését, és szükség esetén segítek neki.
Mindig nagyon figyelek arra, hogy a munkavállaló tudja, hogyan végezheti
el a feladatot, hogyan érheti el a célját.

4. Előfordult már, hogy hibát követett el a delegálás során? Mesélje el, mi

lett az eredménye, és mi okozta a hibát!
V: Nem mondanám, hogy hibáztam volna már delegálás során, éppen csak
átmeneti kellemetlenségek adó dtak, amikor olyan feladatokat adtam ki, ame­
lyek messze meghaladták a beosztottaim képességeit. A kezdeti eredmények
elmaradtak a várakozástól, de hosszú távon egyértelműen megmutatkozott
a delegálás jó hatása, mivel a beosztottaim új készségeket sajátítottak el, és
nehezebb feladatokat is megtanultak elvégezni. Kezdetben, amikor még csak
rövid ideje töltöttem be ezt a pozíció t, túl kevés feladatot delegáltam, főként
azért, mert nem ismertem az embereimet. Mihelyt azonban megismertem a
képességeiket, és elkezdtem megbízni bennük, sikeresen tudtam delegálni.
Hiszen éppen ez a lényege: az emberekbe vetett bizalom.
 142

5. Hogyan követi nyomon a beosztottainak kiadott feladatokat?

V: Egyszerű, de hatékony számítógépes iktatási rendszert használok. Minden
alkalmazottról saját fájlt vezetek, amely tartalmazza a tervezett munkáit, a
feladathoz szükséges becsült időt, valamint a fejlődésről és az elért eredmé­
nyekről szóló információkat Így mindig tudom, hogy ki mit csinál.

6. Előfordul, hogy úgy érzi: csak akkor lesz egy feladat rendesen elvégezve,
ha magára vállalja?
V: Azok, akik így gondolkodnak, nem bíznak a munkatársaikban és a beosztot­
taikban, talán azt sem tudják, hogyan lehet jól delegálni. Mivel én ismerem
az embereimet, a képességeiket és a személyiségüket, mindig is sikeresen
delegálarn a feladatokat, fejlesztetve ezzel a készségeiket.

7. Milyen döntéseket tart meg saját maga számára? Azokat miért nem
delegálja?
V: A hatékony menedzser nem delegálja az összes munkáját. Vannak olyan
feladatok, amelyek túl összetettek, túl sürgősek vagy túl fontosak ahhoz,
hogy másnak adja ki. Az ilyesmit a menedzsernek magának kell elvégez-
nie. Ha a döntés közvetlenül hatással van a(z) ..........
(osztályom dolgozóira,
vállalat bevételére, jogi kérdésekre, hatékonyságra stb.), magam hozom meg
a döntést, és én vállalom a felelősséget.

A BEOSZTOTTAK FEJLODÉSE

1. Részt vett már az alkalmazottak felvételi eljárásában?

V: Mindezidáig nem voltam olyan pozícióban, hogy felvételi kérdésekben dön­
téseket hozhassak, de a jelentkezők értékelésének és ajánlásának elkészíté­
sében már részt vettem, valamint adtam már szakmai tanácsot a jelentkezők
alkalmazhatóságáról és műszaki tudásáról is.
vagy
.......... (Felettesként, osztályvezetőként stb.) interjúztattam már a különböző
pozíciókra jelentkezőket a cégen belül. Egyénileg és egy csoport tagjaként
is részt vettem már a legjobb jelöltek kiválasztásában.

2. Hogyan segít az alkalmazottainak a teljesítményük javításában?

V: Véleményem szerint az a legjobb motiváló erő és a legnagyobb segítség a
tanulási folyamatban, ha személyesen odafigyelünk az illetőre. Az embereim
mindig odajöhetnek hozzám, igyekszem támogató, produktív hangulatot te-
143 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

remteni a munkahelyen, hogy ezzel is segítsem őket a tanulásban, szemléletük

tágításában és fejlesztésében. Ilyen környezetben könnyebben megtanulnak
bízni önmagukban, a vállalatban és a feletteseikben.

3. Mi a véleménye a tréningekről és a készségfejlesztésekről?

V: A mai dinamikusan változó üzleti világban a hatékony tréning feltétlenül
szükséges a dolgozók eredményességének és felkészültségének növeléséhe z.
A tréningek azonban nem pusztán a készségfejlesztés miatt fontosak, egy­
fajta eszközként is szalgálnak a vállalat olyan céljainak elérésében, mint az
innováció, a kreatív gondolkodás, a dolgozók részvétele a döntéshozatalban
és a teljes minőségellenőrzés. A tréningek és a készségfejlesztések a dolgozók
termelékeny környezetben játszott szerepéről szálnak.

4. Az ön részlegében dolgozóknak mik a legfőbb igényei a tréningek és a

készségfejlesztés terén?
V: Az igények csoportok szerint és egyénenként is változnak (részletezd). Emellett
a tapasztalt, diplomás dolgozók, valamint a magasabb beosztásúak vezetői tré­
ningeken vehetnek részt. A csapatunk néhány tagja jelenleg PhD képzést végez.

5. Ön milyen menedzsmentmódszereket és -gyakorlatokat használ az

alkalmazottai fejlesztésére?
V: Kezdeményeztem és megvalósítottam néhány gyakorlatot az emberi erőforrás
fejlesztésének területén. Az éves teljesítményértékelésben helyet kapott az
eredmények és fejlesztendő területek elemzése is, amelynek alapján meg­
állapítható, hogy mely alkalmazottnak mely készségét kellene fejleszteni,
és milyen új ismeretekre lenne szüksége. Szintén évente kerül sor a HR-es
felülvizsgálatra is, amely azt körvonalazza, pontosan milyen lépéseket kell
megtenniük az egyes dolgozóknak ahhoz, hogy fejlesszék a készségeiket,
és új ismereteket szerezzenek. Végül, de nem utolsósorban, napi kapcsolat­
ban állok a beosztottaimmal, tisztában vagyok a képességeikkel, az erős
és gyenge oldalukkal, és kikérem az ő véleményüket is a saját képzési és
fejlesztési igényeikkel kapcsolatban.

6. Ön hogyan vélekedik az emberi erőforrás elméletéről, és milyen szerepet

tulajdonít a kollégáknak a szervezetnél?
V: Talán közhelynek hangzik, de minden vállalatnak a munkaerő a legérté­
kesebb tőkéje. Bár a dolgozók nem szerepeinek a médegekben és az éves
jelentésekben, ők a csúcsteljesítmény alappillérei, és- ebből következően­
rajtuk múlik az üzlet sikere. Az alkalmazottak a mai világban képzettebbek
és tanultabbak, mint korábban bármikor; minden menedzsernek, de akár
egy csoportvezetőnek is az a feladata, hogy megteremtse a kommunikációs
 144

csatornákat, ezzel lehetövé téve az információ szabad áramlását. Valamint

olyan programokat és irányelveket kell bevezetnie, amelyek felkészítik
az dolgozókat a kihívásokra, motiválják és elégedettséggel töltik el őket,
ugyanis manapság mindez egyre fontosabb a kellemes munkahelyi légkör
megteremtésében.

VEZETÉS

"Ezért a bölcs, l ha a nép felett akar állni, l a népnél lejjebb álljon; l

ha a nép előtt akar járni, l az egész nép mögött járjon."6
Lao-ce: Az Út és Erény könyve

A nyugati világ már jó ideje súlyos vezetőhiányban szenved. A vállalatok jó ré­

szének ugyanez a problémája. A munkavállalókat manapság iktatják, úgy kezelik
őket, mintha számok lennének, nem pedig emberek. A szabályok és az előírások
kevés teret engednek a vezetésnek. Az irányelvek merevek, a vezetőség pedig
mindenkire egyformán alkalmazza őket. Ilyen környezetben nem könnyű veze­
tői szerepet betölteni. Nem könnyű közvetlenül képviselni a kezdeményezést, a
jövőképet és a bizalmat. Sajnálatos módon a jelenlegi vállalatok többségében még
az igyekezet nyomát sem láthatod. Néhány munkáltató azonban többre értékeli a
vezetést, mint mások, éppen ezért előfordulhat, hogy a következő kérdések közül
feltesznek majd neked egyet-kettőt, hogy felmérjék a vezetési készségeidet.

l. Okos embernek tartja magát?

V: Az én szememben nem a diploma vagy a magas IQ tesz valakit okossá. Az
iskolázottság és az intelligencia arra tesz képessé, hogy megfeleljünk az
életben elénk kerülő helyzeteknek, és képességünk legjava szerint teljesít­
sünk a munkahelyünkön. Az igazi értékünket viszont az adja, ahogyan az
emberekkel bánunk, ahogyan megköz..elítjük az üzleti problémákat, és aho­
gyan döntéseket hozunk. Ilyen megfontolásból minden álszerénység nélkül
mondhatom, hogy okos embernek tartom magam. Ezzel nem azt akarom
mondani, hogy mindent tudok, viszont folyamatosan tanulok és képzem
magam. Én azt tartom okos embernek, aki kérdéseket tesz. fel, meghallgat
másokat, felhasználja a tudását és a szakértelmét a problémák megoldásában,
és képes a saját-jobb esetben a mások-hibáiból tanulni.

2. Szívesen dolgozik együtt másokkal?

A munkáltatók kulcsfontosságúnak tekintik azt a készséget, hogy a dolgozó
képes közös nevezőre jutni a különböző háttérrel rendelkező emberekkel, és
ezáltal hasznos tagjává válik a csapatnak.

6 Weöres Sándor fordítása.

145 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

V: Mindig is élveztem a csapatmunkát, a kapcsolattartást a kollégákkal és az

ügyfelekkel. A jelenlegi erős versenyhelyzetben és fejlett üzleti környezetben
kiemelkedően fontos az emberek munkájának megszervezése és koordinálása
annak érdekében, hogy elérjük az üzleti célokat, és fenntartsuk a növekedést.
Habár egyik legértékesebb tulajdonságomnak tekintem, hogy képes vagyok
jól együttműködni másokkal, hatékonyan rootiválom a többieket és így is
kommunikálok velük, mégis folyamatosan igyekszem fejleszteni ezeket a
készségeket.

3. Hogyan tudatja a munkatársaival, hogy érdekli a véleményük, és hogyan

tartja velük a kapcsolatot?
V: A sikeres emberekkel úgy lehet legkönnyebben szót érteni, ha megértjük
őket. Így minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megtudjam: mire vágynak,
hogyan éreznek, és mit várnak el tőlem. Ha látják, mit nyerhetnek ők az én
ötleteimmel, sokkal fogékonyabbak és együttműködőbbek A munkatár­
saim tudják, hogy kívánesi vagyok a véleményükre, rendszeresen tartok
meetingeket, megbeszéléséket, szaktanácsadásokat, és őszintén érdeklődöm
a munkájuk és az eredményeik iránt.

4. Az ön véleménye szerint mi kell ahhoz, hogy jó menedzser legyen valakiből?

V: Jó menedzser lehet az, aki elkötelezi magát a vállalat céljai és irányelvei
mellett, aki tudja, hogyan lehet irányítani és motiválni az alkalmazottakat,
és hogyan hozhatja ki belőlük a legtöbbet. A jó menedzser megfelelő mun­
kakörnyezetet teremt azáltal, hogy az alkalmazottait kimagasló teljesítmény
elérésére ösztönzi, feladatokat delegál, és támogatja a csapatmunkát.

5. Ön milyen konkrét lépéseket tesz annak érdekében, hogy jó példát

mutasson a beosztottjainak/munkatársainak?
V: Személyes hitvallásom, hogy sosem kérek olyasmit a beosztottjaimtól, amit
én, a menedzser, magamtól nem várnék el. Azért tudok ilyen jó kapcsolatot
fenntartani az emberekkel, mert méltányosan, igazságosan és tisztelettel
hánok velük, valamint őszintén érdeklődöm irántuk. A legfontosabb fel­
adatomnak azt tartom, hogy megfelelő munkakörnyezetet teremtsek; ennek
elérését magammal kell kezdenem, méghozzá azzal, hogy jó példát mutatok
az embereimnek

6. Meséljen arról a csoportról, amelyikkel a legnehezebben tudott együtt

dolgozni! Miért volt olyan nehéz együttműködni velük?
Erre a kérdésre a te saját foglalkozásodnak és tapasztalataidnak megfelelően
kell válaszolnod. Elmesélheted, milyen problémáid akadtak az egyik követelőző,
szakszerűtlen, etikátlan, motiválatlan, goromba vagy együttműködésre képtelen
 146

ügyfeleddel, részleggel, munkacsoporttal, beszállítával vagy bármilyen más

csoporttal, amellyel nehezen tudtál együttműködni. Bármilyen példát hozol is,
feltétlenül hangsúlyozd ki, hogy te igyekeztél orvosoini a problémát, és mondd
el azt is, milyen lépéseket tettél a megoldásral Jó példa lehet, ha valamilyen
üzemi vita vagy egy munkabeszüntetés ügyében kellett eljárnod (a kitörése
után), esetleg munkásokkal vagy szakszervezeti képviselőkkel tárgyaltál a
megelőzése érdekében. Az erősen szakszervezet-ellenes vállalatok imádni
fogják a határozott hozzáállásodat és a munkaadód iránti lojalitásodat

7. Vannak a csapatában olyanok, akik nem tudnak jól együttműködni?

Mit tett eddig a probléma orvosiása érdekében?
V: A csapatom tagjainak többsége kiválóan dolgozik együtt, nagyon erős az
összetartás. Alkalmanként azért előfordulnak félreértések és viták, amelyeket
meg kell oldani, de ez igazán kivételes helyzetnek számít. Ebben az esetben
én a közvetítő szerepét vállalom magamra, összehozom az embereket, hogy
nyíltan beszélhessék meg a problémát. Nagyon fontos számomra, hogy
ilyen körűlmények között semleges maradjak, tisztességesen járjak el, és
őszinteséget sugározzak

8. Ön szerint mi a különbség a menedzsment és a vezetés között?

V: A vezetést nem könnyű meghatározni. Én úgy tekintek rá, mint a menedzseri
tevékenységek egyikére, amely a kreativitás ösztönzésével, a csapatszellem
és az egyéni elégedettség erősítésével növeli a termelékenységet, mindezzel
úgy befolyásolva az alkalmazottak viselkedését, hogy a célok széles ská­
láját tudják megvalósítani. A menedzsment viszont a vállalat forrásainak
irányításáról szól, a hatékonyságot és a jövedelmezőséget növelő döntések
meghozataláról, a munka körülményeinek és biztonságosságának fejlesz­
téséről, valamint stabil, megbízható és motivált személyzet kialakításáról.
A menedzsernek az a feladata, hogy gondoskodjon a vállalat irányelveinek
és eljárásainak betartásáról, megtervezze és ellenőrizze a kívánt eredmény
eléréséhez szükséges különböző tevékenységeket. Számomra a menedzsment
a képesség és az irányítás szavakkal írható le leginkább, míg a vezetés a
megbízhatóságról, a hitelességről és a jövőképről szól.

9. Saját megítélése szerint ön a menedzsment vagy a vezetés területén

teljesít jobban, és miért?
V: Ahhoz, hogy valaki jó menedzser legyen, ismernie kell a vállalat szabályait
és irányelveit, a különböző jogi ügyeket, üzleti módszereket és stratégiákat,
valamint a tervezési és ellenőrzési eljárásokat. A jó vezető nem feltétlenül
rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkaL Legnagyobb ereje inkább abban
rejlik, hogy képes irányítani és motiválni az embereit. A követőik szinte
147 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

feltétel nélkül támogatják őket. Én mindig egyensúlyra törekszem, a menedzs­

mentfolyamatok terén is sikert arattam, és a kollégákat is tudtam motiválni
a jobb eredmények elérésében.

10. Hogyan jellemezné a vezetői munkát?

V: A hatékony felettesnek bizonyos kötelességeket magára kell vállalnia ahhoz,
hogy a csapata el tudja végezni a munkát. Neki kell meghatároznia a jövőbeli
teendőket, megterveznie a teljesítésük módját. Ő osztja ki a dolgozók feladatait
és a hozzátartozó forrásokat, ellenőrzi az elvégzett munka minőségét és a
feladatok haladását, emellett folyamatosan értékeli a teljesítményt a tervek
és az előzetesen meghatározott kritériumok alapján. Amennyiben szükséges,
hozzá kell igazítania a terveket a változásokhoz és a módosításokhoz. Ezen­
kívül a vezető feladata, hogy olyan környezetet teremtsen, amely támogatja a
csapata erőfeszítéseit, hogy az emberek fogékonyabbá váljanak az ötletekre,
lelkesebben végezzék a munkájukat, lojálisabbak legyenek a feletteseikhez
és a vállalathoz, és jobban elköteleződjenek a cég céljai iránt.

TERVEZÉS, SZERVEZÉS ÉS IDÓMENEDZSMENT

"Egy munka mindig annyira terjed ki, hogy kitöltse

az elvégzésére felhasználható időt."7
C. Northcote Parkinson: Parkinson törvénye

1. Milyen módszereket használ ahhoz, hogy rangsoroljon és az idejét

ütemezze?
V: A tervezést fontos eszköznek tekintem a munkám menedzselésében és
a kiváló eredmények elérésében. Napi, heti, havi és féléves ciklusokban
osztom be az időmet. A tervezésben és az ütemezésben az ezeket és a pro­
jektmenedzsmentet segítő szaftvercsomagok segítenek. E tervek képezik
a napi feladatlistáim alapját. Minden este felsorolom azokat a feladatokat
és problémákat, amelyekkel másnap foglalkoznom kell, és meghatározom,
melyik mennyire fontos. A munkámhoz kapcsolódó feladatok elvégzésében
szerzett tapasztalatom segít a rangsorolásban.

2. Mit tesz akkor, ha a terve és az ütemezése felborul valamilyen előre

nem látott körülmény miatt?
V: A jó terv, akár egy napra, egy hétre, egy hónapra vagy még hosszabb időre
szál, mindig hagy némi teret az előre nem látható körülmények, problémák
vagy fejlemények számára, hiszen az ilyesmit nehéz előre jelezni. Ami-

7 Szász Imre fordítása.

 148

kor megtervezem vagy beütemezem az elvégzendő feladataimat, mindig

igyekszem bizonyos mértékű rugalmassággal és formálhatósággal meg­
szerkeszteni a terveimet, hogy könnyen és gyorsan be lehessen iktatni a
változtatásokat, és minél kisebb késlekedést vagy fennakadást okozzanak.
Egyes tevékenységek esetében vagy a bizonytalan, változékony időkben
elengedhetetlen, hogy ésszerű mértékben, de beépítsük a váratlan események
lehetőségét is a tervbe.

3. Milyen célokat tűzött ki maga elé tavaly? Elérte őket?

Amikor az előző éves terveidről és céljaidról beszélsz, ne csak azt mondd el,
mit tűztél ki és miért, de azt is, hogyan hajtottad végre a tervet!

4. Hogyan tervezi meg a mindennapos feladatait?

V: Reggelenként az az első dolgom, hogy végigfutok az elvégzendő feladatok
listáján (amelyet előző nap vagy az előző heti tervezés során készítettem),
átnézem, és rangsorolom a tételeket. Vannak olyan munkák, amelyek fontosak
és sürgősek is, vannak, amelyek csak fontosak, de nem sürgősek, vagy éppen
fordítva. Hogy elkerüljem a halogatást, mindig ahhoz a feladathoz kezdek
hozzá először, amelyet a legijesztőbbnek tartok. Mikor azzal végzek, sokkal
magabiztosabbnak és hatékonyabbnak érzem magam, mert tudom, hogy már
elvégeztem a legnehezebb és legkellemetlenebb teendőt.

5. Ki ütemezi az ön üzleti útjait? Hogyan dönti el, melyik ügyfelét keresi

fel, és mikor?
Az a legjobb, ha te magad ütemezed a saját utazásaidat Ha ezt válaszolod,
független, szervezett döntéshozó benyomását kelted majd.
V: Az üzleti útjaim az én havi, féléves és éves terveimre épülnek. Olykor-olykor
ugyan változtatui kell rajtuk az adott fejleményeknek megfelelően, például,
ha új projekthe kezdünk, ha az üzemet vagy a felszereléseket fejlesztjük, ha
be nem tervezett kiadások merülnek fel, vagy ha személyzeti változásokra
kerül sor az ügyfél cégénéL Az ilyen események szükségessé teszik a láto­
gatások előrehozatalát és az üzleti kapcsolatok ápolását. Legtöbbször magam
döntök és tervezek, és ezt aztán jóváhagyatom az értékesítési igazgatóvaL

6. Hogyan ismerkedik meg a cége legújabb fejlesztéseivel pár nap távol­

lét után?
V: Ha üzleti úton vagyok, ugyanúgy tartom a kapcsolatot a feljebbvalóimmal
és a kollégáimmaL A mindennapi telefonbeszélgetések fontos szerepet ját­
szanak az üzlet zökkenőmentességében. Amikor visszatérek, mindenkivel,
akivel együtt dolgozom, eitöltök pár percet, hogy áttekintsük a távollétem
alatt bevezetett fejlesztéseket.
149 6. fejezet ll> Kérdések, válaszok és nagy felismerések

7. Az ön részlegének vannak lemaradásai a munkában? Ha igen, mi okoz­

za ezt?
Sose valld be, hogy miattad nem teljesült időben valamilyen feladat! Még ha
el is ismered, hogy a részieged lemaradt a munkában, hangsúlyozd ki, hogy a
te p�ojektjeidlmunkáid!feladataid időben vagy még határidő előtt elkészülnek!
Emeld ki a tervezésben használt módszereid fontosságát!

8. Használ valamilyen szoftvercsomagot a projektmenedzsmentben? Miért

éppen ezt a csomagot választotta?
V: Ismerek pár projektmenedzsment programot, úgy mint .......... (Timeline,
Project Manager Workbench, Harvard Project Manager, Microsoft Project
stb.). Én a(z) ..........-t szeretem a legjobban, mert ennek a funkciói felelnek
meg leginkább az igényeimnek, és mert felhasználóbarát. A használati uta­
sítása érthető és jól használható, a műszaki támogatás pedig kiemelkedő.

9. Hogyan rögzíti a fontos kérdéseket és eseményeket? Hogyan rangsorol­

ja őket?
V: A menedzsment lényegi eszközének tartom a feljegyzések készítését. Minden
eseményt és kérdést rögzítek a naptáramban, azokat pedig, amiket állandóan
észben kell tartan om, a falitáblámra is felírom. Napi feladatlistákat használok,
és azt is mindig rögzítem, kiket kell felhívnom vagy felkeresnem, ez ugyanis
segít megszervezni és beosztani az időmet. Különböző előre meghatározott
prioritási szintekkel látom el az egyes kérdéseket és feladatokat. Némelyik
fontosabb vagy sürgősebb; mások sürgősek, de nem fontosak; megint mások
fontosak, de nem sürgősek és így tovább. Minden prioritási szint ezen a két
jellemzőn alapul: a fontosságon és a sürgősségen.

10. Mesélje el egy tipikus munkanapját! (ha a jelentkező dolgozik) vagy

Mesélje el egy tipikus munkanapját az előző munkahelyén! (ha a jelent­
kező nem dolgozik)
Ezzel a kérdéssel egyebek között azt is felmérik, hogy tervezed meg és szervezed
az idődet, hogyan ütemezed és rangsorolod a feladataidat, valamint hogyan
bánsz a forrásokkal. Az eredményesség, a hatékony időmenedzsment és a te­
vékenységek szervezett megközelítése segíthet a válaszaid megszerkesztésében.

ll. Az ön gondolkodása inkább jövő-, jelen- vagy múltközpontú?

V: Igyekszem a jelenben élni, a gondolkodásomat az határozza meg, amit most
kell tennem. Nem sokat töprengek a múlton, és a jövő miatt sem aggódom.
A múltbeli tapasztalatok persze mindig nagyon értékesek, és a jövő meg­
tervezése is fontos része az üzleti tevékenységnek, de én az éppen aktuális
problémákra és feladatokra fordítom az energiáimat.
 150

SZEMÉLYZET KOORDINÁLÁSA

l. Milyen eljárásokat és gyakorlatokat használ a beosztottjai teljesítmé­

nyének értékelésre?
V: A vállalat félévenkénti teljesítményértékelést ír elő, amelynek során a me­
nedzser négyszemközt elbeszélget minden alkalmazottal. Az értékelés rész­
letesen körülírt szempontok szerint zajlik, például a jelenléti ív, a munka
minősége, a dolgozó javaslatai és ötletei, a tréningek és a szakmai fejlődés,
valamint az előző értékelés alkalmával kitűzött célok elérése alapján. A hi­
vatalos értékelések mellett minden lehetőséget megragadok, hogy megdicsér­
jem az alkalmazottaimat az erőfeszítéseikért, elismerjem, ha jól végezték a
munkájukat, vagy elmarasztaljam őket a rossz teljesítmény, ha szükséges, a
fegyel mezési problémák, a szabályzat, vagy a vállalati irányelvek komolyabb
megszegése miatt.

2. Hogyan alakít ki jó kapcsolatot a beosztottjaival és a munkatársaival?

V: Számomra a jó kapcsolat kialakítása természetes. Ezt főként nem szavakkal
érem el; a bizalom és a megbízhatóság érzését empátiával, tisztelettudó
viselkedéssel és azzal keltem fel az embereimben, hogy hajlandó vagyok
meghallgatni őket és segíteni nekik. Az is fontos, hogy a viselkedésünket az
adott helyzethez vagy személyhez igazítsuk. Annak az embernek a hangsú­
lyához, beszédtempójához passzintarn a sajátomat, akivel épp beszélgetek, és
a testbeszédemre, a testtartásomra és a gesztikulációmra is ügyelek. Mindez
szinte automatikusan, természetesen zajlik, szerenesésnek tartom magam,
hogy nem okoz gondot a jó kap csolat kialakítása sem a kollégákkal, sem a
feljebbvalóimmal, sem a beosztottaimmaL

3. Vázolja fel, hogyan zajlanak, és miről szólnak önöknél a meetingek!

V: A napi meetingjeink nagyon rövidek. Átbeszéljük, mik a főbb feladatok
aznapra, milyen fejlesztések zajlanak, és milyen egyéb aktualitásokról kell
tudnunk. A heti megbeszéléseken a vezetőségtől és más részlegektől kapott
információkat adjuk át, és megtervezzük a következő heti tennivalókat. A csa­
pat minden tagja hozzászólhat, tájékoztathatják a többieket projektjeikről,
tevékenységeikről, és felvethetik a kérdéseiket és aggályaikat is. Az ülést
mindig más vezeti, körforgásszerűen váltják egymást az emberek. A mene­
dzser közvetítőként, moderátorként és koordinátorként jár el.

4. Milyen mértékben vesznek részt a beosztottjai az ön döntéseinek meg­

hozatalában.
V: Amikor csak lehet, kikérem a kollégáim és a beosztottaim véleményét, vagy
meghallgatom a javaslataikat. Ha bevanom őket a döntéshozatali eljárásba,
151 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

érezhetik, hogy aktívan részt vesznek az eseményekben, és nem csak pasz­

szív szemlélők. Ezzel arra is felkészítem őket, hogy a jövőben magasabb
pozíciókat lássanak el. Néhány esetben a csapatom tagjai maguk hoznak
döntéseket, és a felelősséget is ők vállalják a feladat sikeres végrehajtásáért

5. Előfordult már, hogy az egyik dolgozó személyes problémával kereste

fel önt? Hogyan kezelte a helyzetet?
V: Több ilyen esetet is fel tudok idézni. Egyik alkalommal azt vettem észre,
hogy az egyik dolgozó teljesítménye romlott. Az illető egyébként az egyik
legjobb, legmegbízhatóbb emberem volt, valamiért mégis sokat gyengült a
termelékenysége. Már el is határoztam, hogy beszélek vele, amikor odajött
hozzám, és elmondta, mi a problémája. Az édesapja súlyosan megbetegedett,
és kért pár nap extra szabadságot, ugyanis pár hónappal korábban felhasz­
nálta az összes éves szabadnapját Ellenőriztem az igény jogosságát, és jó­
váhagytam tíz nap fizetett betegápolási szabadságot. Minden jól végződött,
az apja meggyógyult, ő pedig még mindig az egyik legjobb dolgozónk, és
most még elkötelezettebb, mint valaha.

6. Mit tesz, ha az egyik beosztottja nem végzi jól a feladatát?

V: Első lépésként az okot kell meghatározni, hogy a képesség, a motiváció, az
érdeklődés hiánya, a tapasztalatlanság, az idő vagy a források elégtelensége,
vagy éppen személyes problémák okozzák-e a rossz teljesítményt. Ha már
rájöttünk, mi lehet a kiváltója, bizalmas beszélgetés során meg kell határozni
a jövőbeni fejlődéshez szükséges egyértelmű irányelveket, konkrét feladato­
kat, célokat és az ezek elérésére szánt időt. A menedzsernek egyértelműen
közölnie kell a dolgozóval az álláspontját és a teljesítménykritériumokat is. A
következő lépésben gondosan figyelemmel kell kísérni a dolgozó munkáját,
és konkrét visszajelzést kell adni neki azzal kapcsolatosan, amit tesz, vagy
amire törekszik.

7. Hogyan bocsátana el egy munkavállalót, aki nem az elvárások szerint

teljesít?
V: Ha a dolgozó teljesítménye nem javul két vagy több elbeszélgetést és a rá­
következő folyamatos teljesítményellenőrzést követően sem, valószínűleg
az elbocsátás az egyetlen megoldás. A vállalatnak nem érdeke megtartani
a nem termelékeny embereket. Az elbocsátó beszélgetés során minden lé­
nyeges pontot tisztázni kell, meg kell beszélni például, hogy mi bizonyítja
kézzelfoghatóan az elégtelen teljesítményt; mi az elbocsátás fő oka, és
mi járult még hozzá; valamint hogy pontosan milyen feltételekkel zajlik
majd a szerződésbontás vagy az áthelyezés. Bizonyos esetekben, amikor a
munkavállaló korábban jó eredményeket ért el, és más pozícióban hasznos
 152

tagja maradhatna a vállalatnak, az áthelyezés is jó megoldásnak tűnik. Min­

den idevonatkozó vállalati szabályt és eljárást követni kell, ahogy az adott
helyzetre vonatkozó jogszabályokat és szabályzatokat is. Minden lépést és
következtetést le kell jegyezni, és az elbocsátott alkalmazottat tájékoztatni
kell az elérhető juttatásokról és támogatásról (végkielégítés, személyzeti
iroda segítsége, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek stb.).

SZAKMAI TUDÁS

"A szakértő olyasvalaki, aki egyre több mindent tud

egyre kevesebb dologról."
Nicholas Murray Butler

Nagyon nehéz, szinte lehetetlen volna felsorolni, pláne megválaszolni, azokat a

szakmai vagy adott szakterületre vonatkozó kérdéseket, amelyeket az interjúz­
tató feltehet. Ezek a kérdések teljes egészében a foglalkozásodon, az interjúztató
szaktudásán, és annak a munkának a sajátosságain múlnak, amelyre jelentkeztéL
Ennek a résznek az az elsődleges célja, hogy valamiféle képet adjon a szakmai
kérdések formájáról és tartalmáról. Készülj fel olyan specifikus kérdésekre, mint:
"Az említett autamatikai projektben milyen márkájú programozható logikai ve­
zérlőt használtak, milyen szoftver- és grafikai csomagokat telepítettek?"
l. Van tapasztalata a(z) családjog Uogász)/magasfeszültségű kapcsolók (villamos­
mérnök)/AutoCAD vagy számítógépes tervezés (műszaki rajzoló) területén?
2. Az önéletrajza szerint megszervezett már üzernleállást és nagyobb időszaki
karbantartást is. Hogyan közelítette meg a folyamatot, és milyen tervezési és
felügyeleti módszereket használt? (karbantartás-tervező)
3. Meséljen egy olyan munkaügyi vitáról, amelyben nemrégiben részt vett! (válla­
lati kapcsolattartó)
4. Az előző munkahelyén az ön nevéhez fűződik az MBO gyakorlat bevezetése. El
tudná röviden magyarázni, hogy miért döntött emellett, és milyen nehézségek­
kel kellett megküzdenie? Milyen előnyöket hozott ez a lépés? (osztályvezető)
5. Mesélje el az egyik olyan esetét, amikor el kellett bocsátania valakit, mert nem
teljesített jól! (személyzeti előadó)
6. Hogyan készül fel egy különösen fontos és nehéz termékbemutatóra? (értékesítő)
7. Mindig van olyan gyerek, akivel nem könnyű jó kapcsolatot kiépíteni, néha
akár egy egész csoporttal is kerülhet ilyen helyzetbe. Meséljen egy ilyen eset­
ről! Általában milyen módszereket vet be a probléma megoldására? (tanár)
8. Dolgozott már UNIX-szal? Milyen programnyelveket használt? (programozó)
9. Kezelt már Parkinson-kórban szenvedő betegeket? (általános orvos)
153 6. fejezet .,. Kérdések, válaszok és nagy felismerések

ÖNKÉPZÉS

"Amikor már azt hiszed, mindent tudsz, akkor jön a gyakorlat,

ebből tanulhatod a legtöbbet."
Harry S. Truman

l. Hogyan tájékozódik a vállalata többi részlegét vagy szektorát érintő

hírekről vagy fejlődésekről?
V: Rendszeresen részt veszek a részlegszintű üléseken, olvasom a hírlevelet, így
naprakész maradok, értesülök az aktuális tendenciákról és fejlesztésekrőL A
legtöbb értékes információt azonban a többi részlegen vagy osztályon dol­
gozó kollégámtól hallom. Gyakran dolgozunk együtt a több területet érintő
projekteken. Ez a fajta kapcsolattartás nagyon fontos, mert így könnyebben
átlátjuk és jobban elismerjük a másik ember munkáját, és a csapatszellemet
is erősíti.

2. Előfizetett valamelyik szaklapra? Melyikre?

V: Jó néhány szakmai újságot járatok, némelyiket különösen hasznosnak találom.
Most már majdnem négy éve olvasom a(z) ........ . . (újságot).

3. Tervezi, hogy mostanában/a későbbiekben továbbképzi magát? Hogyan?

V: Célom, hogy folyamatosan tanuljak, bővítsem a tudásom, és fejlesszem a
készségeimet. A technika olyan gyorsan változik, hogy ha az ember lépést
akar tartani vele, akkor az állandó önképzést kell tekintenie a legfőbb fel­
adatának. A továbbképzésern részben egyéni szervezésben, olvasással vagy
munkahelyi tanulással zajlik majd. Emellett tervezem, hogy elvégzem a(z)
.......... (munkához illő kurzust) a( z) .......... (intézményben).

4. Mik azok a területek, amelyekben még szeretne fejlődni? Olyanokat

említsen, amelyek nem tartoznak közvetlenül a munkájához, inkább
csak hasznosak, de nem elengedhetetlenek!
V: Habár a teljesítményértékelésern rendkívül pozitív volt, szeretném fejleszteni
a(z) .......... ( könyvelői, számítógép-kezelői, menedzsment) készségeimet. Ez
a terület szerintem nagyon fontos a szakmai előmenetelern szempontjából,
és a munkáltatóm is hasznát veszi majd.

5. Milyen eredményeket ért el az önképzés területén az elmúlt egy-két

évben?
V: Hat hónappal ezelőtt .......... (megszereztem a diplomámat, elkezdtem a mester-
képzést stb.). Emellett részt vettem pár .......... (államilag elismert, akkreditált,
kötetlen stb.) tanfolyamon/műhelyprogramon/szemináriumon is, ami sokat
 154

segített a(z) .......... (menedzsmenttel kapcsolatos készségeim, gépelési készsé-

geim stb.) fejlesztésében. Részt vettem egy nagyobb munkahelyi képzésen is,
ami később szerepet játszott abban, hogy előléptettek ... ... .. (műszakvezetővé,
. .

műszaki ellenőrré, szenior elemzővé stb.).

6. Részt vett bármilyen szakmai szemináriumon/konferencián az elmúlt

két évben?
V: Nemrégiben publikáltam az egyik dolgozatomat, és az anyagát elő is adtam
a(z) .. ... ..... (konferencián!szimpóziumon). Emellett egy . . ........ (meetingenl
konferenciánlszemináriumon) is részt vettem.

7. A cége fizette a képzések költségeit, vagy saját kezdeményezésére és

költségére végezte őket?
V: Némelyik tanfolyamot, főként a belső kurzusokat, a vállalat fizette. A külső
kurzusok és konferenciák jó részét saját költségből fedeztem, mivel a képzé­
seket kiváló befektetésnek tartom. Általuk hatékonyan fejlődnek a munkához
szükséges készségeim, így a teljesítményern is.

8. Ön szerint a jelenlegi pozíciója hogyan fog változni az elkövetkező

években? Mit tesz ön, hogy felkészüljön a változásokra?
Az első kérdést a saját helyzetedtől függően kell megválaszolnod. A második
kérdésre vázold fel, terveid szerint hogyan fogod tovább képezni magad, fej­
leszteni vagy bővíteni a készségeidett

DÖNTÉSHOZATAL

HATÁROZOTTSÁG

l. Milyen típusú döntéseket hoz meg gyorsabban, és milyenekhez van

szüksége több időre?
A válaszodban hangsúlyozd ki, hogy általában gyorsan hozol döntéseket,
ragaszkodsz hozzájuk, és csak lassan változtatod meg őket (csak akkor, ha
feltétlenül szükséges), ugyanis ezek a sikeres emberek személyiségjegyei. A 2.
és 3. kérdés válaszait is felhasználhatod a kifejtéshez.

2. Mik voltak mostanában a legnehezebb döntései? Mi okozta a nehézséget?

V: A legnehezebben meghozott döntések vagy másokra gyakoroltak közvetlen
hatást, vagy a munkáltatóm sikerét és jövedelmezőségét befolyásolták. Az
egyik ilyen legnehezebb az volt, amikor a nagyobb projektek és főbb fenn-
155 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

tartási munkálatok miatt célszerű volt szerződéses munkaerőt alkalmaznunk

A hatékonyság, megbízhatóság és jövedelmezőség növekedésének gondolata
hozatta meg velem ezt a döntést. E llene száltak a korlátozott munkagyakor­
latok, magas bérek és túlóra-kifizetések, valamint az állandó személyzet
munkamoráljának és hatékonyságának csökkenése. Ezzel az eljárással ren­
geteg embert kellett nyugdíjaznunk és elküldenünk, de az üzlet mindig a
legfontosabb. Ha a vállalat csődbe megy, az még több embert érintett volna.
Nehéz időkben nehéz döntéseket kell hozni.

3. Előfordult már, hogy halogatta egy döntés meghozatalát, mert időt

szeretett volna nyerni? Mi lett a helyzet kimenetele?
V: Mindig van pár olyan létfontosságú információ vagy tény, amely ismerete
nélkül nem lehet jó döntést hozni. Ha ez az információ nem elérhető, és a
késlekedés nem befolyásolná az eredményeket, általában addig balogatom
a döntést, amíg a kritikus részletek a helyükre nem kerülnek. Ez a legfőbb
oka, hogy olykor-olykor késleltetem a döntések meghozatalát. Nagyon ritkán
fordul elő, hogy időre van szükségem egy probléma átgondolásához. Általá­
ban elég gyorsan döntök, és csak akkor változtatok rajta, ha azt látom, hogy
a várt eredményt így nem lehet elérni.

ÍTÉLŐKÉPESSÉG

l. Mik voltak az élete legfontosabb döntései?

A válaszodban olyan példákat hozz fel, mint hogy másik országba költöztél,
pályát változtattál, áttelepültél egyik városból a másikba, szereztél egy második
diplomát, vagy diploma utáni képzésen vettél részt, vagy valami ehhez hasonló.

2. A munkájában mely döntések meghozatala tartott a legtovább?

Hasonló a Határozottság témakör l. kérdéséhez.

3. Thdna néhány példát mondani arra, amikor nemrégiben jó és kevésbé

jó döntést hozott?
Ha a rossz döntéseidre hozol példát (minél kevesebbet mondj), gyorsan mutass
rá, mit tettél, hogy helyrehozd a dolgot, és beszélj a kedvező kimeneteiről is!
V: Szerintem sokkal jobb, ha az ember alapos megfontolás után felvállalja a
kockázatot, elhatározza magát, és döntést hoz; ugyanis még a rossz döntés
is jobb, mint ha egyáltalán nem döntene. A problémákat azzal semmiképp
sem lehet megoldani, ha az ember nem tesz semmit, vagy ha döntésképtelen.
 156

4. Mit tesz, ha fontos döntést kell meghoznia?

V: Mielőtt fontos kérdésben hoznék döntést, mindig ugyanazt a háromlépcsős
folyamatot járom végig. Először is minden szempontból elemzem a helyzetet,
és átgondolarn az összes lehetséges következményt. Másodszor megpróbálom
kitalálni, milyen problémák befolyásolhatják a döntésemet, illetve milyenek
követhetik a döntéshozást. Harmadjára beszélek azokkal, akiket érintene
a végeredmény, és kikérem a véleményüket. Ezeknek a szabályoknak a
betartásával biztosra vehetem, hogy a legjobb megoldást választom, és a
megfelelő döntést hozom.

PROBLÉMAMEG OLDÁS

l. Előfordult, hogy a kollégái vagy a feljebbvalói előtt vett észre egy adott
problémát?
Hangsúlyozd ki, hogy te mindig nyitva tartod a szemed és a füled! Folyamato­
san elemzed a tendenciákat, és a készségeidnek köszönhetően már a folyamat
elején észreveszed a problémákat. A munkáltatók szeretik az ilyen hozzáállást.
V: Néhányszor előfordult, hogy láttam előre a problémát, amely akár súlyosan
érintette volna a(z) ........ (termelést, biztonságot, csapatszellemet, hatékonysá-
..

got stb.). A felszerelés és az eljárások ismerete fontos része a munkámnak. Ez

lehetővé teszi, hogy idejekorán felismerjem és azonosítsam az éppen aktuális
tendenciákat, mintákat, lehetséges problémákat, a fontos sikertényezőket;
ráadásul általában korábban észre veszem őket, mint mások. (Most mondj
rá néhány példát a korábbi tapasztalataidból!)

2. Hogyan készíti fel magát a lehetséges problémákra?

V: Próbálok mindig úgy tekinteni az éppen felmerülő problémára, mintha először
látnám. Nem korlátozam magam azokra a módszerekre, amelyekkel koráb­
ban megoldották az ilyen vagy ehhez hasonló helyzeteket. Nem feltételezek
semmit, és semmit nem veszek biztosra, kivéve azt, hogy a megoldás ott
van: csak meg kell találnom.

3. Azok közül a problémák közül, amelyeknek a megoldásán jelenleg is

dolgozik, melyik felbukkanása lepte meg? Előre lehetett volna jelezni?
V: Ilyenkor segít a szakértelem. Hiszen ez több a megfelelő szakmai tudás és
tapasztalat keverékénél, egyfajta munkafilozófia, mely magában foglalja a
munkaetikát, a motivációt, az alkalmazható tapasztalathoz kapcsolódó erő­
feszítéseket, a hivatásra jellemző gondolkodásrnádat és a problémamegoldást
is. Az én foglalkozásomban rendkívül fontos a problémák előrejelzésének a
képessége, valamint az, hogy már előzetesen fel tudjunk készülni az általuk
157 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

okozott helyzetre. Néhány akadályt azonban igencsak nehéz- ha nem egyenes

lehetetlen - előre látni vagy megjósolni. Jelenleg épp .......... (problémával)
küzdünk. Még sosem fordult elő korábban ilyesmi, és most új stratégiát kell
kitalálnom, hogy megoldhassuk

KOCKÁZATVÁLLALÁS

"A kockázat fordítottan arányos a tudással."

Irving Fisher: The Theory of Interest (A kamat elmélete)

Az első két kérdés ebben a témakörben egyéni választ igényel, ezért ahelyett, hogy
teljes mintaválaszt adtam volna, jobbnak láttam, ha megemlítek néhány fontosabb
mozzanatot. Az a lényeg, hogy a példák olyan embernek láttassanak, aki kész
átgondolt kockázatot vállalni, és bizonyos körülmények között hajlandó elhalasz­
tani a döntéshozatalt, ha így megszerezheti a jó döntéshez szükséges információt.

l. Mi volt a legkockázatosabb döntése az életében? Mi lett a kimenetele?

2. Írjon le egy nemrégiben meghozott döntést, amely a szokásosnál na­

gyobb kockázattal járt!

3. Hozott valaha döntést anélkül, hogy a szükséges információ rendelkezé­

sére állt volna? Miért nem várt a döntéshozatallal addig, amíg minden
szükséges információ a birtokába nem kerül?
V: Egyszer csakugyan döntést hoztam anélkül, hogy minden információ a
rendelkezésemre állt volna a lehetséges megoldással kapcsolatban. A prob­
lémát, a jellemzőit és az eredetét, a termékre és a felszerelésre gyakorolt
lehetséges hatásait azonban jól ismertem. Amikor meghoztam a döntést,
azonnali, lendületes tettre volt szükség, hogy megelőzzük a tejes leállást.
Habár a megfontolt kockázat vállalása olykor igazolható, általában jobb
kerülni a veszélyt.

4. Meséljen el egy olyan helyzetet, amikor nem értett egyet azzal az új

eljárással vagy utasítással, amelyet végre kellett hajtania! Milyen lé­
péseket tett, és miért?
V: Habár ennek nem így kellene lennie, az eljárásokat és utasításokat néha
nem szakértők írják. Valahányszor eddig ilyen helyzetbe kerültem, mindig
beszéltem az adott dokumentáció megalkotójával és a feljebbvalóimmal,
 158

elmagyaráztam nekik, miért nem értek egyet velük, aztán javaslatokat tettem
a hiányosságak pótlására vagy kiigazítására. (Most a saját tapasztalataidból
válassz egy példát!)

5. Meséljen egy olyan alkalomról, amikor az érveket és ellenérveket át­

gondolva úgy döntött, hogy nem tesz semmit az önre nehezedő nyomás
dacára sem!
A halogatásra az lehet a legjobb indok, hogy szeretnéd átlátni a teljes képet,
vagy legalábbis lényeges adatra vársz, mert el akarod kerülni az ösztönszerű
vagy felelőtlen döntéshozatalt. Ez majd segít abban, hogy szervezett, rend­
szerezetten cselekvő, hidegvérű döntéshozónak tüntesd fel magad szeszélyes
szerencsejátékos helyett.

6. Ön szerint a nagyobb vállalatok, mint a jelenlegi munkáltatója is, el­

riasztja az embereket a kockázatvállalástól?
Itt két lehetséges válasz van. Ha az interjúztató cég egyike a "nehézsúlyú"
vállalatoknak, a válasz egyértelmű. Te azt szereted, ha nagy. A nagy jó, a
nagy kísérletezésre és kockázatvállalásra bátoríthatja (és bátorítja is) az
embereket. Ha ellenben egy kisebb vállalathoz jelentkeztél, akkor használd ki
ezt a kérdést annak indoklására, miért hagynád ott a jelenlegi céged, és miért
keresel állást egy kisebb, dinamikusabb vállalatnál, amely kockázatvállalásra
biztatja az embert. Szeretsz átgondolt kockázatot vállalni, tucatjával fel tudod
sorakoztatni a jó döntéseidet, a nehéz helyzetekben pedig brillírozol.

7. Van olyan terület a jelenlegi munkájában, ahol úgy érzi, hogy döntés­
hozatali hatalommal kellene rendelkeznie, de nem rendelkezik?
Ez a kérdés lehetőséget ad arra, hogy körüljárd azokat a képességeidet és
előnyös tulajdonságaidat, amelyeket a munkáltatód nem használ ki, vagy
nem ismer el. Azért nagyon vigyázz, nehogy keserűnek vagy csalódottnak
tűnj, semmiképp ne mutasd ki, hogy a jelenlegi munkáltatód megbántott vagy
csalódást okozott! (Nyilván nem esne nehezedre, mert valószínűleg ez az oka,
hogy másik munka után néztél!)

BIZTONSÁG

A mai foglalkoztatási viszonyok között- amelyek amúgy is viharfelhőként fenye­

getik a munkáltatókat, perekkel, kártérítési igényekkel, dolgozói fájdalomdíjakkal,
óriási büntetésekkel, amelyeket a különböző kormányzati szervek szabhatnak
ki- tehát ezek között a viszonyok között az első és legfontosabb dolog a biztonság.
A válaszaidban ezt hangsúlyozd ki!
159 6. fejezet .,. Kérdések, válaszok és nagy felismerések

l. Alkalmanként ki kell cseleznünk a biztonsági szabályokat, hogy egy fel­

adat teljesüljön. Ön tett már ilyesmit, és mi lett a döntés végkimenetele?
V: Mindig tiszteletben tartom a biztonsági szabályokat, és csak kivételes helyze­
tekben engedélyezem magamnak vagy a munkatársaimnak, hogy módosítsunk
rajtuk valamelyik feladat miatt. (Mondj egy olyan példát, amikor a szokásos eljá­
rások ellenében valamilyen biztonságos alternatívát választottál; nyomatékosítsd,
hogy kielégítő végeredményt kaptál, amivel időt és pénzt is megtakarítottatokiJ

2. Számoljon be egy olyan helyzetről, amikor észrevette, hogy néhány

feladatot veszélyes módon végeztek el, vagy egy eljárás veszélyhelyzetet
teremtett. Mit tett?
V: Jó párszor szembesültem már azzal, amint egy adott feladatot veszélyes vagy
nem eléggé biztonságos módon végzett el valaki. (Mondj rá példát!) Nem az
én hatáskörömhöz tartozott a projekt, de azonnal figyelmeztettem a mun­
kásokat, így helyre is hozták a hibát. A vezetőt is értesítettem. A következő
biztonsági ülésen új eljárást vezettek be, és azóta nem fordult elő ilyesmi.

3. Előfordult már, hogy egyik beosztottját meg kellett rónia vagy fegyel­
meznie kellett a biztonsági eljárások be nem tartása miatt?
V: Nekem kellett foglalkoznom a biztonsági szabályok és a vállalati irányelvek
megszegésének gyakori eseteiveL A legtöbbször ismétlődő szabályszegésről
(az emberek nem viseltek biztonsági szemüveget vagy fülvé-
volt szó, . ....... . .
dőt, nem a megfelelő szerszámokat haszná/ták, nem előírásszerűen kezelték
vagy nem megfelelően emelték meg a nehéz tárgyakat stb.). Ez egy lehetséges
problémaforrás, ezért megszigorítottam az előírások megszegésére vonatkozó
szabályokat. Az ilyen esetek száma azóta jelentősen csökkent, és most már
minden alkalmazott megérti, milyen fontos betartani a biztonsági szabályokat.

4. Előfordult, hogy hamarabb vett észre valamilyen egészségügyi vagy

biztonsági veszélyforrást, mint a kollégái vagy a feljebbvalói? Mi volt
a probléma, és hogyan járt el?
V: Párszor előfordult, hogy én vettem észre először a biztonsági kockázatot.
A(z) . .. . .. .. .. (tűzoltás, hulladékszállítmányozás, karbantartási módszerek stb.)
terén szerzett tapasztalatom sokat segít abban, hogy időben felismerjem a
potenciális veszélyforrásokat, és megtegyem a szükséges lépéseket Valahány­
szor észreveszek valami szabálytalanságot vagy veszélyforrást, elvégzem a
kezdeti vizsgálatokat, aztán értesítem a belső biztonsági csoportot.
 160

5. Megsérült már valaha munka közben? Hogyan történt, és mi lett a

kimenetele?
Itt teljesen őszintén kell válaszolnod. Ezt a fajta információt ellenőrizni lehet
a kartonokból és aktákból, ha pedig bármilyen maradandó károsodást szen­
vedtél, az úgyis kiderül az orvosi ellenőrzésen.
V: Nem, sosem sérültem meg munka közben. A biztonsági szabályok betartása
a legfontosabb számomra, és bármit teszek, azt a lehető legbiztonságosabban
és leghatékonyabban teszem.
vagy
.......... (Tíz, öt, két stb.) évvel ezelőtt .......... (sebesülés fajtája) sebesülés ért.
Habár mindvégig viseltem a személyes biztonsági felszerelésemet, és be-
tartottam az összes biztonsági szabályt, a(z) . .. ... .
(gép meghibásodása,
.. .

felszerelés elégtelensége, alacsony biztonsági normák stb.) miatt így is meg­

történt a baj. Végül teljesen felépültem, és semmilyen maradandó károsodást
nem szenvedtem.

TUDATOSSÁG (BELSÓ/KÜLSÓ)

l. Meséljen azokról a részlegekről, amelyekkel a jelenlegi pozíció ja miatt

tartja a kapcsolatot!
Magyarázd el, milyen kapcsolat és kölcsönös függőség áll fenn a te részieged
és a többi részleg között, valamint hogy milyen gyakorisággal és milyen módon
tartod velük a kapcsolatot!

2. Mit tesz, ha nem tud megoldani egy problémát a saját részlegén belül?
V: Ahhoz, hogy a lehető legrövidebb idő alatt jó eredményeket érjünk el, sza­
rosan együtt kell működnünk a többi részleggeL Amikor olyan problémával
szembesülök, amelyhez külső segítségre van szükségem, felmérern az összes
lehetőséget, és kikérem a többi részlegen dolgozó kolléga véleményét. Néha
konkrét lépéseket is javasolnak, és segítenek elvégezni az aktuális feladatot,
vagy teljes megoldást kínálnak. Az, hogy melyik a jobb vagy hatékonyabb
módszer, az adott problémától és a vállalaton belüli szakértőktől függ.

3. Milyen szervezeti forrásokat vagy szolgáltatásokat használ leggyak­

rabban?
A munkádtól függően használhatsz tervezői, titkári, mérnöki, biztonsági vagy
bármilyen más forrásokat. A szerződéses munkaerőt és az ideiglenes alkal­
mazottakat is megemlítheted.
161 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

4. Hogyan tájékozódik a többi részlegnél történt fejlesztésekről?

V: Az a tájékozódás legjobb módja, ha személyesen vagy telefonon tartom a
kapcsolatot a többi részlegen dolgozó kollégámmal, ezenkívül elmegyek a
heti rendszerességgel megtartott részlegszintű megbeszélésekre is. Az adott
részlegeken dolgozó kollégák sokszor maguk tájékoztatnak belső emlékez­
tetők és üzenetek segítségéveL

5. Milyen módszerekkel deríti ki, mit csinálnak a versenytársai?

V: Számos módszert alkalmazok ennek f elderítésére. Az általános információk
legfőbb forrásai a szakmai és üzleti magazinok, illetve hasonló kiadványok.
A más cégeknél is dolgozó kollégáimnak köszönhetően üzleti kapcsolatban
állok a versenytársakkal, a tőlük kapott belső információ felbecsülhetetlen
értékű. A sajtóbemutatók és kiállítások nagyszerű lehetőséget nyújtanak
arra, hogy másokkal találkozzon, beszélgessen az ember, és felbecsülje az ő
termékeiket és szolgáltatásaikat. Végül, de nem utolsósorban, a beszállítók
és értékesítők, akikkel folyamatosan kapcsolatban állok, szintén releváns
információkat osztanak meg velem más cégekről és azok terveiről.

6. Milyen kormányzati szervek befolyásolják az ön vállalatának műkö­

dését, és hogyan?
A válaszodat ennél a kérdésnél a saját helyzetedhez és ahhoz az ágazathoz kell
igazítanod, amelyben dolgozol. Mivel nem tudod, mi a véleménye az interjúz­
tatónak a kormányzati szervekről, ne kritizálj, ne ítélkezz és ne panaszkodj!
Magyarázd el, milyen nehézségekkel kell szembenézned, és milyen lépéseket
kell tenned! Ugyanez vonatkozik a következő két kérdésre is.

7. Milyen jövőbeli tendenciákat lát ebben az iparágban?

A válaszodba még akkor is feltétlenül szőj bele pozitív és optimista kijelentéseket
az interjúztató vállalatra vonatkozólag, ha a jövő meglehetősen sötét! Ne legyél
túl pesszimista! Sugározz lelkesedést, süssön rólad, hogy hiszel a jövőben!

8. Milyen vállalaton kívüli események befolyásolták a cége működését az

elmúlt egy-két évben? Hogyan igazodtak a változásokhoz?
Ezen a ponton válik nagyon hasznossá az üzletágadban szerzett általános
tudásod. Említhetnél néhány olyan tényezőt/eseményt/fejlesztést, mint például
az új kormányzati irányelvek és szabályzatok, piaci változások, a versenytársak
lépései, a válság, a piac szabályozásmentesítése. Az a lényeg, hogy megmutasd,
milyen jól ismered a legújabb fejleményeket, és mennyire rugalmasan állsz a
dolgokhoz, utána pedig hozz fel pár példát arra vonatkozólag, milyen pozitív
válaszokat adtál a változásokra!
 162

KARRIERCÉLOK

"Engem azért érdekel a jövő, mert életem hátralévő részét

abban szándékozam eltölteni."
Charles F. Kettering

l. Mik a karriercéljai az elkövetkező öt évre? Mit tesz az elérésükért?

V: A következő néhány évre az a tervem, hogy továbbfejlesszem a vezetői és
kapcsolattartói készségeimet, és nagyobb felelősséget vállaljak a(z) ......... .

(nevezd meg a célodat) terén. Ennek elérése érdekében elkezdem/folytatom

a posztgraduális képzést menedzsment szakon, és keresek egy olyan komoly
kihívásokat tartogató pozíciót, ahol személyesen és szakmailag is fejlődhetek,
kézzelfogható eredményeket érhetek el, és előléphetek a hivatásomban. Az
önök által meghirdetett állás így illeszkedik a terveimbe. Ráadásul tökéle­
tesen illik a képességeimhez, és új lehetőségeket nyújt a végső célomhoz:
hogy sikeres legyek.

2. Hogyan képzeli el magát tíz év múlva?

Egyes interjúztatók a hosszú távú céljaidról és az elérésükre vonatkozó terveid­
-
ről kérdeznek. Nem egyszerű kérdés, de próbálj meg felkészülni rá! Semmiképp
ne akarj olyan frappáns, ambiciózus választ adni, mint hogy "Az ön székében
fogok ülni "! Senki nem szereti, ha az ő kárára viccelődnek
V: A következő tíz évben úgy gondolom, hogy a(z) .......... ( kezdő pozíción,
menedzsmenten) keresztül eljutok a(z) .. .. .... (csoportvezetői, felsővezetői)
. .

szintre. Addigra továbbfejlesztem a műszaki készségeimet, és üzleti me­

nedzsmentet is tanulok.

3. Milyen lépéseket tett már annak érdekében, hogy elérje céljait?

V: Az egyik legnagyobb lépés az volt, amikor jelentkeztem erre az állásra. Ez
a pozíció sokat jelentene a jövőbeli fejlődésem szempontjából, ahogyan a
további képesítések is, amelyeket .......... éven belül tervezek megszerezni.
Már be is iratkoztam egy ... ... ... . (számítástechnika, menedzsmentmódszerek
stb.) képzésre.

4. A jelenlegi állása hogyan kapcsolódik a karriercélj aihoz?

Azoknak, akik ugyanabban a szakmában keresnek állást, amelyben eddig is
dolgoztak:
V: A(z) jelenlegi/előző pozícióm tökéletesen illeszkedett a karrierterveimhez. Sokat
tanultam a munkámból, fejlesztettem a készségeimet és a teljesítményemet, jó
eredményeket értem el, és több szintet is meghaladtam. A jelenlegi lehetőségeim
azonban némileg korlátozottak, ezért gondoltam úgy, hogy ideje lenne tovább-
163 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

lépni. Készen állok arra, hogy új kihívásokat és nagyobb felelősséget vállaljak

Azoknak, akik más szakmában keresnek állást:
Miután .......... évig ..........-ként Uelenlegi vagy előző foglalkozás) dolgoztam, úgy
döntöttem, hogy kipróbálarn magam a(z) .......... (új hivatás) területén is. Nem
egyik napról a másikra döntöttem a pályaváltoztatás mellett; mindig is tetszett
ez a foglalkozás, és fokozatosan elsajátítottam azokat a készségeket, amelyek
az elvégzéséhez szükségesek. Készen állok az ezzel járó kötelezettségek
felvállalására, és arra is, hogy jó eredményeket mutassak fel munkám során.

5. Miért gondolja úgy, hogy ez a munka segítene elérni a karriercéljait?

Nagyon fontos kérdés. Gondosan elő kell készítened a válaszod, hogy megmu­
tathasd: átlátod azt a munkakört, amelyre jelentkeztél; győzd meg a kérdezőt,
hogy ez az állás tökéletesen illeszkedik a karrierterveidhez!
V: Ez a munka meglátásom szerint jó lehetőséget nyújt arra, hogy többet meg­
tudjak a(z) .......... (marketingről, kiadványszerkesztésről, menedzsmentről
stb.), és teljes mértékben kihasználjam a képességeimet. Olyan tapasztalat
ez, ami bizonyára sokat segít majd abban, hogy a terveimnek megfelelően
három éven belül .. .......
. (jogtanácsos, főmérnök, vezető előadó stb.) lehessek.

6. Mik voltak a karriercéljai, amikor elvegezte az iskolát/megszerezte a

diplomáját? Ön szerint sikerült megvalósítania?
V: A diploma megszerzése után az volt a fő célom, hogy minél többet megtud­
jak a szakterületemrőL Az első állásom a(z) .......... (vállalatnál) tökéletesen
illeszkedett ehhez a tervhez, és segített kiteljesíteni a lehetőségeimet. Másik
fontos célom az volt, hogy folyamatosan tanuljak, és fejlesszem a készségei­
met, méghozzá nemcsak a munkahelyemen, hanem szervezett oktatáson és
különböző képzéseken keresztül is, mert szeretnék magasabb végzettséget
szerezni. Szeretem a választott területemet, és elégedett vagyok a karrierern
eddigi alakulásával, ezért úgy gondolom, hogy elértem az eredeti céljaimat.

7. Gondolkodott már azon, hogy a későbbiekben esetleg pályát változtat?

V: Nagyon elégedett vagyok a választott hivatásommal és a karrierern ala­
kulásával, ezért még nem gondolkodtam pályaváltoztatáson. Ha azonban
megfelelő alkalom kínálkozna, fontolóra venném ezt a lépést is. Rugalmas
embernek tartom magam, és mindig figyelek a lehetőségekre.

8. Ha ön kapná meg ezt az állást, mikorra várna előléptetést?

V: Az előléptetést szeriotem nem várni kell, hanem kiérdemelni. Ha tökéletesen
elsajátítarn a munkát, sikeresen teljesítem a feladataimat, és jelentősen haz­
zájárulok a vállalat sikeréhez, akkor majd készen állok az ú jabb eredmények
felmutatására, amennyiben lehetőséget kapok rá.
 164

9. Mennyi ideig maradna ennél a vállalatnál, ha ön kapná meg a munkát?

V: Ez a pozíció beleillik a karrierterveimbe, és komoly lehetőséget látok a
fejlődésre az önök cégénéL Úgy vélem, igen hamar bele tudnék tanulni, és
mindaddig, amíg továbbfejleszthetném a készségeimet, hozzájárulhatnék a
vállalat sikeréhez, és fejlődhetnék a szakmámban, nem lenne okom újabb
munkahelyet keresni.

10. Mennyire fontos az ön számára a szakmai előrelépés, és hogy végül a

csúcsra érjen?
V: A csúcs elérése relatív fogalom. Számomra az a legfontosabb, hogy jól és
szakszerűen végezzem a munkám. Ha az ember ügyel rá, hogy jól teljesít­
sen, és állandóan fejlessze a tudását és készségeit, magától adódik majd az
előrelépés. Ha a csúcs elérése alatt azt érti, hogy csúcsteljesítményt nyújtok,
és sikereket érek el a munkámban, akkor nagyon fontosnak tartom, hogy
eljussak idáig.

ll. Fontolóra venné, hogy más szakmát választ, ha lehetősége adódna rá?
A válasz hasonlítson a 7. kérdés válaszához!

12. Régóta keres állást?

Még ha régóta is keresel másik munkahelyet, ne ismerd be! Mondd nekik, hogy
épp most kezdtél másik állást keresni! Ha munkanélküli vagy, akkor persze
más a helyzet. Ebben az esetben az interjúztató valószínűleg nem fogja feltenni
ezt a kérdést. A válasz látszani fog az önéletrajzodbóL
V: Ez az első interjú, amin az utóbbi időben részt vettem. Habár eddig is közelről
követtem a munkaerőpiac változásait, csak nemrégiben kezdtem másik állást
keresni. Mivel az ágazat gyengül, és a jelenlegi pozícióm nem tartogat új
lehetőségeket, én viszont készen állok új feladatokra, úgy döntöttem, hogy
ideje más lehetőségek után néznem.

13. Volt mostanában más vállalatoknál is interjún? Hogy sikerült?

Tipikus buktató kérdés. Légy óvatos! Sose ismerd be, hogy más vállalatoknál
nem sikerült az interjúd! Az interjúztató úgy gondolja: "Ha annak a cégnek
nem volt elég jó, akkor nekünk sem lehet elég jó."
V: Mostanában nem vettem részt interjún, de korábban az állásinterjúírn nagyon
magas százalékban végződtek állásajánlattaL A munkáltatók elismerték
képességeimet, tapasztalataimat, és nagyobb felelősséggel járó pozíciót
ajánlottak
165 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

14. Ön szerint milyen ajánlást adna önről a jelenlegi munkáltatója?

V: Mindig nagyon jó ajánlásokat kaptam, így biztosra veszem, hogy a jelenlegi
munkáltatóm is kiváló ajánlást adna.

15. A jelenlegi munkáltatója tudja, hogy munkát keres?

V: Még nem mondtam a munkáltatómnak, hogy más munkalehetőségek után
tudakozódom. Ha ajánlatot kapok, akkor azonnal tájékoztatni fogom terve­
imről és szándékaimróL
vagy
Igen, a munkáltatóm tudja, hogy más munkalehetőségek után néztem, de ha
beszélni szeretne vele, kérem, száljon előre, hogy tájékoztathassam.

MUNKAHELYI TAPASZTALAT ÉS KORÁBBI MUNKAHELYEK

Csak akkor nem követsz el hibát, ha van tapasztalatod. Tapasztalatot

szerezni viszont csak úgy lehet, ha hibázik az ember.
A 22-es csapdája álláskeresőknek

l. Hogyan szerezte meg az első munkáját az iskola elvégzése után? Meny-

nyire volt nehéz bekerülni a(z) .......... (olaj- és gáziparba, bányaiparba,
vendéglátásba, pénzügyi szektorba stb.)?
V: A nyári szünidő alatt dolgoztam pár elismert vállalatnál a szakterületemen.
Értékes tapasztalatokat szereztem, és fontos üzleti kapcsolatokra tettem
szert. Miután végeztem, az egyik ilyen vállalatnál épp friss diplomás ......... .
(kutatót, vegyészt, mérnököt stb.) kerestek. A pozíció olyan embert kívánt,
akinek jó kommunikációs képessége és erős analitikus készségei vannak,
valamint jó jegyekkel végzett az egyetemen. A rengeteg jelentkező közül
engem választottak, így lehetőséget kaptam arra, hogy ebben az izgalmas,
komoly kihívásokat jelentő munkakörben tovább fejlődjek, és kipróbálhas­
sam magam.

2. Mit nyert az első munkahelyén? Mit tart a legértékesebbnek az ott szer­

zett tapasztalatai közül?
V: A karrieremben óriási lépést jelentett, amikor az egyetemről átléptem a ter­
melésbe. Az oktatás során alaposan felkészítettek a rám váró intellektuális
kihívásokra, de a jelenlegi gyakorlati készségeim javát a munkám során
sajátítottam el. Megtanultam, hogyan alkalmazhatarn a tudásomat egy sor
különböző probléma megoldásakor, hogyan hozhatok döntéseket, tűzhetek ki
célokat, és rangsorolhatarn a teendőimet. Megismerkedtem a szabványokkal,
a hivatásom jogi követelményeivel, a különböző irányelvekkel és eljárá-
 166

sokkal. Az első munkahelyemen szerzett tapasztalatok közül azt tartom a

legértékesebbnek, hogy megtanultam kapcsolatot teremteni az emberekkel,
csapatban dolgozni, és kézzelf ogható eredményeket elérni.

3. Miért lépett ki a(z) .......... cégtől? Ön szerint az a lépés előrevitte, vagy

inkább ugyanazon a szinten más irányba terelte a fejlődését?
V: Habár sokat tanultam abból a munkából, úgy éreztem, hogy túl szűk terület­
re specializálódom, míg a munka más részeiben nem szerzek tapasztalatoL
A következő pozíció új kihívásokat és f ejlődési lehetőségeket kínált. A ké­
pességeim skálája kiszélesedett, és felelősségteljesebb feladatokat is kaptam.
Ezt a váltást, amely semmiképp nem tekinthető stagnálásnak, a legjobb
döntésemnek tartom a karrierern során.

4. Előfordult már, hogy pusztán anyagi okokból váltott munkát, vagy

jelentkezett más céghez?
A válaszad itt egyértelműen az legyen, hogy nem. Olyan ember képét kell
sugároznod, aki többre értékeli a vállalatát, az állását, a munkatársait, mint
az anyagi elismerést.
V: Habár a pénzbeli juttatásokat f ontos motivációs eszköznek tekintem, a mun­
kám anyagi oldala számomra mindig másodiagos volt. Nekem az a legf onto­
sabb egy adott állásnál, hogy milyen maga a munka, mik a feladatok, milyen
a munkahelyi környezet, legyen lehetőségem tanulni, részt vehessek új és
izgalmas f ejlesztésekben, valamint hatékony tagja lehessek a csapatnak.
Amikor munkahelyet váltak, sosem az anyagi okok vezérelnek, h anem
ezek a tényezők.

5. Előléptették már valaha egy adott cégen belül? Hogyan érezte magát
ezzel kapcsolatban? Megfelelt a karriercéljainak?
Ha már előléptettek, emeld ki, milyen erősségeid, tulajdonságaid és ered­
ményeid vezettek az előléptetésedhez! Tedd hozzá, hogy nagyon örültél az
előléptetésednek, és még jobban motivált a munkád elvégzésében, hogy több
hatalmat és felelősséget kaptál.

6. Miért vált fölöslegessé a munkája a(z) .......... vállalatnál?

A leépítés nem a munkavállaló szégyene. Ha fölöslegessé vált a munkád, az
a vállalat kudarca, nem a tiéd. Dacára annak, hogy a tudásod legjavát nyúj­
tottad, a munkáltatód nem tudta, hogyan használhatná ki a képességeidet és
adottságaidat Régi történet: az embereket hibáztatják, ha nem működik a
rendszer. A munkáltatók sosem vallanák be, hogy ők maguk vallottak kudarcot;
sokkal könnyebb a dolgozót okolni.
167 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

V: Abban az időben a vállalatot tartósan súlyos veszteségek érték a gyenge

menedzsment és az ágazatot sújtó válság miatt. A felső vezetés radikális
lépésekhez folyamodott, elküldték a teljes középvezetői szintet, és jó néhány
diplomás szakértőt is. Sajnálatos módon nem a teljesítmény és az egyéni
eredmények szerint válogattak, hanem a cégnél töltött idő és az állás ter­
mészete szerint. Én az újonnan felvett alkalmazottak közé tartoztam, ezért
szüntették meg a pozíciómat.

7. A(z) jelenlegi/előző pozíciójának mely területeit vagy jellemzőit szereti/

szerette a legjobban?
Amikor erre a kérdésre válaszolsz, arra kell �gyelned, hogy belesződd a
mondandódba annak a pozíciónak az egyes elemeit is, amelyre jelentkeztél;
így ugyanis azt a benyomást kelted, hogy amennyiben megkapod az állást,
ott is szeretni fogod ugyanezeket a dolgokat.
V: A jelenlegi munkámnak tagadhatatlanul vannak olyan részei, amelyeket
nagyon szeretek Dinamikus, komoly kihívásokat jelentő feladat, jó döntés­
hozatali és kommunikációs készségeket kíván. Azt is szeretem benne, hogy
állandóan emberekkel foglalkozom, és hogy egy csapatban dolgozhatok más
szakértőkkeL Ez az állás lehetővé tette számomra, hogy erősítsem a(z) ......... .

(gyakorlati, elméleti, menedzsmenttel kapcsolatos stb.) készségeimet, és, úgy

érzem, jól felkészített a jövőbeni karrieremre.

8. Van olyan feladat vagy terület a jelenlegi pozíciójában, amely megvál­

tozott, mióta munkába állt?
Egy munkakör sem állandó. Olykor-olykor változik, és neked ennél a kér­
désnél az a feladatod, hogy kiemeid a pozitív változásokat, különösen, ha te
kezdeményezted és/vagy vezetted be őket.
V: Attól a naptól kezdve, hogy felvettek a jelenlegi állásomba, folyamatosan
tanultam, és egyre többet fejlődtem. Rengeteg időt és energiát fektettem a
karrierembe. Ahogy egyre jobban teljesítettem a munkámban, úgy lettek
a feladataim is egyre összetettebbek és nehezebbek. Egy sor egyéb tevé­
kenységbe is bevontak, így a pozíció egésze megváltozott. Több hatalmat
és nagyobb felelősséget kaptam a(z) .......... területén. Így új tapasztalatokat
szerezhettem, frissíthettem a készségeimet és a tudásomat.

9. Az önéletrajzából úgy látom, hogy néhány évvel ezelőtt saját vállalkozást

indított. Miben gazdagította ez a tapasztalat?
Olyan emberekhez szól ez a kérdés, akiknek korábban kisebb vállalkozásuk volt,
de különböző okok miatt visszatértek a viszonylag biztonságosabb alkalmazotti
státuszhoz. Bár könnyen szülhet keserűséget és megbánást a rákérdezés, de
 168

te ne hagyd, hogy ez történjen! Hangsúlyozd ki az eset pozitív oldalát és azt a

rengeteg hasznos dolgot, amelyet vállalkozóként megtanultál a könyvviteltől
kezdve a vásárlói elégedettség szem előtt tartásáig!
V: Nagyon értékesnek bizonyult az a tapasztalat, amelyet a kisvállalkozá­
som vezetéséből nyertem. Ennek köszönhetően alapfokú szinten megis­
mertem különböző szakterületeket, például a könyvelést, az adózást, az
eredménykimutatásokat, a logisztikát, az üzletkötést és a tervezést. Még
ennél is többet tanultam az emberekről, a vevőkkel és az eladókkal való
bánásmódról, arról, hogyan vehetem rá őket az együttműködésre, hogyan
érhetem el, hogy elégedettek legyenek a termékeimmel és szolgáltatásaimmal.

10. Beszéljen azokról az ismereteiről és tapasztalatairól, amelyeket az előző

munkahelyén szerzett, de ebben a pozícióban is fel tudna használni!
Mindig jusson eszedbe, hogy a munkáltatók a múltad alapján próbálják megjó­
solni, hogyan fogsz viselkedni, és milyen eredményeket fogsz elérni a jövőben!
Úgy gondolkodnak, hogy minden, amit a múltban tettél, meg fog ismétlődni
-vagy legalábbis megismétlődhet-a jövőben. Ez vonatkozik az erősségeidre
és az eredményeidre, de a hiányosságaidra és a hibáidra is. Ez a kérdés erre a
gondolkodásmódra utal. Ahhoz, hogy meg tudd válaszolni, alaposan ismerned
kell a megpályázott munkát, és ezt a tudást fel kell használnod, hogy a pozíció
fő feladatainak elvégzéséhez szükséges képességeidet kihangsúlyozd.

ll. Mi okozta, hogy átmenetileg kiesett a munkából?

Ez a válasz nagymértékben függ a saját helyzetedtőL Az interjúztató azt
szeretné, ha elmesélnéd, mi okozta az egyes munkahelyek közötti hézagokat:
szülési szabadság, komoly vagy elhúzódó betegség vagy fogyatékosság, nem
tudtál munkát találni, otthon kellett maradnod, hogy gondját viseld a csalá­
dodnak stb. Tömören, lényegre törően kell válaszo/nod! Ne köntörfalazz, ne
próbáld kikerülni a választ, és ne vádolj másokat! Ritka a szeplőtlen karrier,
mindnyájan emberek vagyunk, és olykor követünk el hibákat.

12. Az elmúlt néhány év alatt jó párszor váltott munkahelyet. Mi volt

ennek az oka?
Még ha így is lenne, akkor se mondj olyat, hogy "általában pár év alatt
beleunok a munkámba, és ilyenkor mást keresek" vagy "kölcsönt vettem fel,
és minden lehetőséget megragadtam, hogy jobban fizető álláshoz jussak"!
V: A karriertervemnek megfelelően váltogattam a munkahelyeket. Ennek fő oka
az volt, hogy több tapasztalatot akartam gyűjteni a(z) .......... (menedzsment,
orvoslás, emberi erőforrás menedzsment stb.) területén, és szélesíteni akar­
tam a látókörömet Képes voltam felismerni és megragadni a lehetőségeket.
169 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

13. Ajánlaná másoknak a jelenlegi munkáltatóját?

Újabb buktató kérdés. Csak jókat mondj az előző vagy jelenlegi munkáltatód­
ról! Azt kell sugallnod az interjúztatónak: "Az egy nagyszerű munkahely",
(csak épp nem neked).
V: Csak jó dolgokat tudok mondani a jelenlegi munkáltatómról. Tisztelettel
bántak velem. Lehetőséget kaptam arra, hogy részt vehessek a különböző
tevékenységekben, elérve ezzel a munkáltatóm és a saját céljaimat is. A(z)
.......... (ágazat hanyatlása, tőke vagy új szerződések hiánya, a vállalat átszer­
vezési tervei, a korlátozott előrejutási lehetőségek stb.) miatt úgy döntöttem,
hogy más munkalehetőség után nézek. Egy kevésbé tapasztalt ember számára
azonban, akit érdekel ez a terület, kiváló lehetőséget jelenthet ez a munka.

14. Mit tekint a legnagyobb eredményének a karrierje során, vagy mi volt

a legfontosabb ötlete, mely megvalósult?
A választ úgy kell megfogalmaznod, hogy igazadjon a munkatapasztalataidhoz.
Habár ez a kérdés az egyedüli legfontosabb eredményedre vonatkozik, többet
is megemlíthetsz, különösen, ha az interjúztató vállalat számára is érdekes
lehet mindegyik.

15. Azt beszélik, hogy a jelenlegi munkáltatója nem jön ki jól a szakszer­
vezetekkel, és a vállalat rosszul bánik a munkavállalóival. Igaz ez?
Újabb buktató kérdés. Sose pletykáld ki a munkáltatódat, és még véletlenül se
adj ki belső titkokat vagy bizalmas információkati Megbízható munkavállaló
képét kell sugároznod, aki tud titkot tartani, és lojális a munkaadójával szem­
ben. Ha ócsárlod a jelenlegi munkaadódat, az interjúztató arra gondolhat,
hogy a későbbiekben velük is ezt fogod tenni.
V: Erről nem tudok mit mondani. Én magam nem hallottam ilyesmiről. Nekem
az a feladatom, hogy a teljesítményemre figyeljek, és képességeim legjava
szerint képviseljem a céget. Szeriotem egy termelékeny munkakörnyezetben,
ahol a kommunikációs csatornák nyitva állnak, nincs helye a szóbeszédnek.

MUNKAALKALMASSÁG

l. Miért szeretne ennél a cégnél dolgozni?

Valószínűleg ez a legfontosabb kérdés minden állásinterjún. Biztosra veheted,
hogy ez a kérdés minden interjúztató listáján szerepeini fog, és jobb, ha felké­
szülsz rá. Szánj annyi időt a válaszad előkészítésére, amennyi csak szükséges;
a munkád meghozza gyümölcsét. A következő kérdés is hasonló ehhez, és
ugyanekkora odaadással kell rá felkészülnöd.
 170

2. Miért jelentkezett erre a pozícióra?

V: Mindenekelőtt azért, mert elég képzett vagyok erre a feladatra, és jelentősen
hozzá tudnék járulni a vállalatuk sikeréhez. Ez a pozíció tökéletesen megfelel
a készségeimnek, adottságaimnak, karriercéljaimnak, és rengeteg előrneueteli
lehetőséget kínál. Végül, de nem utolsósorban a vállalatuk kiváló hírneve is
sokat nyomott a latban, ez is arra biztatott, hogy beadjam a jelentkezésemet

3. Hogyan fog a mi cégünk profitálni abból, ha felvesszük önt?

Ez a kérdés egyenes folyománya az előzőnek. Még ha nem is teszik fel szó
szerint, akkor is mindig ott motoszkál a fejükben, és bármit mondasz is az
állásinterjún, annak valamilyen módon erre a kérdésre is válaszolnia kell. Ha
mégis felteszik, akkor kiváló lehetőséget kaptál arra, hogy összefoglald az
összes erősségedet, készségedet és képességedet, valamint, hogy a hasznos­
ságuk szempontjából mutasd be őket! Képzeld magad a munkáltató helyébe,
és sorolj fel neki mindent, amit a vállalatért tehetsz!

4. Mit tud a vállalatunkról?

Ez kiváló lehetőség arra, hogy előhozokadj a tudásoddal, és megmutasd:
alaposan utánanéztél a cégnek. Kezdd a tevékenységeik leírásával, a főbb
telephelyekkel, termékekkel, a legfontosabb emberekkel! Tagiaid az éppen
aktuális terveket és tevékenységeket, úgymint terjeszkedés, befektetések, aztán
zárd az előadásodat a tervekkel, hosszú távú célkitűzésekkel és azzal, hogy
szerinted milyen jövő áll a munkáltató előtt (mindenképp fesd rózsásra)!
Mindig sugározz lelkesedést és őszinte érdeklődést! Ne kritizálj, ne ítélkezz
és ne panaszkodj!

5. Dolgozik barátja vagy rokona a cégünknél?

Ha igen, mondd meg! Ezt le lehet ellenőrizni, így felesleges lenne letagadni.
Előfordulhat, hogy ha az egyik rokonod szorgalmas, megbecsült dolgozójuk,
téged is annak fognak tartani.
V: Egy jó barátom a(z) .......... részlegükön dolgozik. Itt, a(z) .......... irodában
senkit nem ismerek.

6. Honnan értesült erről az állásról?

Ha az állást meghirdették, valószínűleg nem fogják feltenni ezt a kérdést. Ha
nem hirdették meg, mondd meg nekik az igazat: egy barátod beszélt róla;
anélkül nyújtottál be jelentkezést, hogy tudtál volna az üresedésről; bárhogyan
történt, meséld el!
V: Már jó ideje érdeklődöm a vállalatuk iránt, tudtam, hogy a terveik között
szerepel a terjeszkedés és a növekedés, így számítottam rá, hogy állást fognak
kínálni. Aztán úgy döntöttem, hogy felajánlom önöknek a szolgálataimat.
171 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

7. Biztos benne, hogy a képességei megfelelnek a pozíció követelményeinek?

V: Teljesen biztos vagyok a képességeimben. Gyorsan tanulok, és aligha tart
majd sokáig, hogy jó eredményeket érjek el a munkám során. Minden kezdet
nehéz, de én mindig nagyon igyekszem, hogy a lehető legrövidebb idő alatt
eredményes legyek. Már most tisztában vagyok a legtöbb munkakövetel­
ménnyel, így tehát mihelyt megismerkedern a hellyel, és sikerül megfelelő
kapcsolatot kialakítanom a csapat többi tagjával, a siker minden összetevője
rendelkezésemre áll majd.

8. Milyen erősségeket és képesítés eket tudna hasznosítani a munkájába?

Hasonlít az előző kérdéshez, csak épp a munkáltató hasznáról a saját képes­
ségeidre és erősségiedre kell tolnod a hangsúlyt.

9. Nem gondolja, hogy a tapasztalat hiánya b efolyásolná a munkában

nyújtott teljesítményét?
Kárpótlást kell ajánlanod a rutin hiányáért. A releváns munkatapasztalat
helyettesítésére használd fel a hasonló területeken szerzett jártasságodat, az
átvihető készségeidet (amelyeket az új pozícióban is hasznosítani tudnál) és
a szaktudásadati
V: Igaz, hogy ezen a területen még nincs sokéves tapasztalatom, de a tudásom,
a jó felfogóképességem és a szargalmam lehetővé teszi majd, hogy azonnal
eredményeket érjek el a munkában, és hozzájáruljak a vállalat sikeréhez. A
tudásszomjarnnak és fejlődés iránti vágyamnak köszönhetően már néhány
speciális tréning után jelentős teljesítményt nyújthatnék

10. Nem gondolja, hogy túlképzett ehhez a pozícióhoz?

Attól tartanak, hogy mihelyt jobb lehetőség adódik, felmondasz. Meg kell
nyugtatnod őket a következő gondolatok segítségéve[: minden munkában lehet
újat tanulni, téged különösen érdekel ez a terület, és addig maradnál, amíg
úgy érzed, hogy folyamatosan fejlődsz a pozíciódban, és hozzá tudsz járulni
a munkáltató sikeréhez. Ez a kérdés emellett azt is jelentheti, hogy túl öreg
vagy már ehhez a munkához, vagy nem fognak tudni annyit ajánlani, mint az
előző munkahelyeden.
V: Minden munkahelyen lehet újat tanulni, és meg lehet ismerkedni új dolgokkal.
A hasonló pozíciókban szerzett tapasztalatom viszont lehetővé tenné, hogy
gyorsan, magabiztosan, minimális képzés és felügyelet mellett végezzem el
a szükséges feladatokat. A vállalatnak nem kellene a munka minden rész­
letében kiképeznie engem, így jóval hamarabb megtérülne a felvételembe
fektetett idő és pénz. Ez a vállalat rengeteg lehetőséget kínál a tehetséges,
megfelelő képesítéssel rendelkező emberek számára, és biztosan profitálna
az én tudásomból is.
 172

11. Beleegyezne, hogy három hónapig próbaidőre alkalmazzuk?

Bizonyos munkáltatóknál (különösen a kormányzati szerveknél) kötelező a
három, esetleg hat hónapos próbaidő kikötése; ennek semmi köze a képessége­
idhez. Ha azonban a te esetedben nem erről van szó, akkor az interjúztató nem
biztos benne, hogy te vagy az ideális jelölt a munkára, és meg kell győznöd.
V: Semmi kifogásom a próbaidő ellen. Gyorsan tanulok, és aligha tart majd
sokáig, hogy megmutassam, mire vagyok képes, felvállalva a munkakörrel
járó összes kötelezettséget.

12. Hajlandó lenne gyakornokként kezdeni?

Ha igen, feleid azt! Ha nem, mondd el, miért! Néhány munkáltató nem érti
meg, hogy egy tehetséges, tapasztalt ember miért érezné sértőnek, ha legalulról
kellene kezdenie. Ha alulról indulsz, sokáig tart, míg a csúcsra érsz. Egyes
munkáltatók úgy akarnak olcsón megszerezni, hogy megkérnek: kezdő pozíci­
óból indulj. Ezt általában a tapasztalathiánnyal indokolják Ne dőlj be nekik!
V: Igen, kész vagyok rá. Nincs sok tapasztalatom ezen a területen, éppen ezért
örülnék a lehetőségnek, hogy megtanulhatarn ezt a szakmát, és jó alapokat
szerezhetek ebben az üzletágban. Eddigi tapasztalataim és ismereteim jó
részét fel tudom majd használni, így aligha tart majd sokáig, hogy tökéletesen
elsajátítsam az ehhez a munkához kapcsolódó készségeket, és még nagyobb
felelősséget vállalhassak.
vagy
Több éves releváns tapasztalatot szereztem már ezen a területen, és így ki­
zárólag a vállalat egyéni módszereit és néhány speciális részletet kell majd
megtanulnom, ami aligha tart sokáig. Hatékonyan, felügyelet nélkül el tudom
végezni az összes feladatot, amit ez a pozíció megkövetel. Kezdeményező
alkat vagyok, aki képes érettséget és felelősséget vinni ebbe a feladatba. Az
erősségeimnek és képességeimnek sokkal jobb hasznát venné egy magasabb,
nagyobb követelményeket támasztó pozícióban.

13. Úgy gondolja, hogy a képességei és a tudása előnyt nyújthat önnek a

többi jelentkezővel szemben?
Nevetséges kérdés, de sajnos elég gyakran felteszik. Hogyan is tudhatnád,
milyenek a versenytársaid? Az a legjobb, ha közlöd velük, hogy nem ismered a
többi jelentkező tudását és készségeit, aztán újra felsorolod, mik a te erősségeid,
és mit nyújthatnál a munkáltatónak akkor, ha téged választanának a pozícióra.

14. Állandó vagy átmeneti megbízást keres?

Mire eljutsz az interjúig, mindkettőtök számára nyilvánvalónak kell lennie,
milyen pozícióra jelentkeztél, ezért ez a kérdés nem is hangzik el túl gyakran.
173 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

Ha azonban közvetlenül keresed meg a munkaadót, és nem meghirdetett

üresedésre jelentkezel, akkor jó eséllyel elhangzik ez a kérdés.
V: Állandó megbízást keresek, de ha csak átmeneti pozíciót tudnak ajánlani,
kész vagyok azt is vállalni, amennyiben illeszkedik a karrierterveimhez.

15. Ez a munka rendszeres utazást igényel. Problémát jelentene ez önnek?

Örülj neki! Lehet, hogy te nem értesz ezzel egyet, de lehetőséged nyílt rá, hogy
ingyen utazgass, különböző helyeket ismerj meg, és új emberekkel találkozz!
V: Mindig szerettem utazni, ez volt az egyik oka, amiért ezt a munkát válasz­
tottam. A múltban is rengeteget utaztam a pozíciómból eredően, és örülnék a
lehetőségnek, ha az ország különböző pontjain dolgozhatnék és létesíthetnék
kapcsolatokat.

16. Van valamilyen kérdése a vállalattal vagy az állással kapcsolatban?

Ez általában az interjúztató utolsó, záró kérdése. A labda most a te térfeleden
van, úgyhogy jó nagyot rúgj bele! Valószínűleg ez az egyetlen esélyed arra,
hogy megtudd a munkával kapcsolatos apró finomságokat, és informálódj
azokról, akik a kollégáid lesznek, ha te kapod meg az állást.
Néhány tipikus kérdést felsorolunk a 184-185. oldalon, de bármit kérdezhetsz,
amit csak szeretnél. Csak arra ügyelj, hogy olyan kérdéseket tegyél fel, ame­
lyekkel jó pontokat szerezhetsz! Ha valamelyik kérdésben nem vagy biztos, vagy
fennáll a veszélye, hogy tudatlannak, félreinformáltnak, naivnak, dicsekvőnek,
önzőnek vagy érzéketlennek tüntet fel, akkor azt a kérdést inkább ne tedd fel!

17. Mik lennének az első lépései, ha önt választanánk erre a pozícióra!

V: Az lenne az első feladatom, hogy termékeny és szakértői kapcsolatot teremt­
sek a munkatársaimmal. A vállalat irányelveinek és eljárásainak megismerése
szintén fontos lépés ebben az időszakban, ahogy a pozíció minden részletének
és a munkahelyi követelményeknek a megismerése is. A kezdeti feladatok
felkészítenek majd, hogy minden igénynek megfeleljek, és jól teljesítsek
Biztonsággal állítha tom, hogy képes leszek ellátni a munkahelyi feladatokat,
és nagyon rövid időn belül jó eredményeket érek majd el.

18. Ez a részlegünk szervezeti ábrája. Úgy gondolja, hogy tudna ilyen

struktúrában dolgozni?
V: Semmi kivetnivalót nem találok ebben a szervezeti ábrában, biztosra veszem,
hogy nem lenne problémám a beilleszkedéssel. A menedzsmenti szint elég
vékony, valószínűleg nagyon hatékonyak. A szervezet egésze hatékonynak
és kiegyensúlyozottnak tűnik.
 174

19. Az irodánkban van néhány dohányos. Önt, mint nem dohányzót, ez

zavarja?
V: Amíg az én munkaterületem nem füstös, nem bánom, ha mások dohányoznak
az épületben. Ez mindenkinek a magánügye. Ha azonban hatással lenne a
munkámra és ezáltal az eredményeimre, aggasztónak tartanám.

20. Van bármilyen aggálya ezzel a pozícióval vagy a vállalatunkkal kap­

csolatban?
Kiváló lehetőség arra, hogy olyan kérdést tegyél fel, amilyet szeretnél. A
pénzt és juttatásokat azonban ne hozd szóba! Ezt a témát hadd hozza fel az
interjúztató. A pozícióra, az állást korábban betöltő emberekre, az előmeneteli
lehetőségekre, a tréningekre és a tanulásra koncentrálj! A vállalat terveire és
céljaira vonatkozólag is feltehetsz kérdéseket.
Ha nincs kérdésed:
V: Eredetileg rengeteg kérdésem volt, de a beszélgetésünk során mindenre ki­
merítő választ kaptam. Most már részletekbe menő képem van a pozícióról
és a vállalatról, és úgy érzem, ez az állás tökéletesen megfelelne a képessé­
geimnek és az adottságaimnak

21. Megszerezte az ahhoz szükséges engedélyeket, hogy ebben az országban

(könyvelőként, általános orvosként, könyvvizsgálóként stb.) dolgozzon?
Egyes hivatásokat csak az adott állam vagy ország engedélyével lehet gyakorol­
ni, így lehet, hogy szükséged van erre. Ha már megszerezted az engedélyt, akkor
az máris jó pont. Ha még nem, mondd nekik, hogy mihamarabb megszerzed.

22. Rendelkezik saját eszközökkel vagy szerszámokkal, amelyek a munka

elvégzéséhez elengedhetetlenek?
V: Igen, már megvan a munkám pontos elvégzéséhez szükséges szakmai fel­
szerelésem. (Sorolj fel pár példát, és ha jelentősége van, ne felejtsd ki a
szakkönyveidet sem!)
vagy
A munkához használatos szerszámokat és eszközöket mindig a munkáltatóm
adta. Ha azonban ehhez a pozícióhoz elengedhetetlen, örömmel megvásá­
rolom a szükséges dolgokat.

23. Ha felajánlanák önnek ezt az állást, mikor tudna kezdeni?

V: Be kell nyújtanom a felmondásomat, és ki kell töltenem a(z) .......... (add meg
a hosszát) felmondási időt. Ha önöknek is megfelel, rögtön utána kezdeni
tudnék. Én magam a minél hamarabbi kezdés híve vagyok, szeretnék talál­
kozni a leendő kollégáimmal, és szeretném minél hamarabb megmutatni a
képességeimet.
175 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

MUNKÁN KÍVÜL! ÉRDEKLŐDÉS

"Hogy mit birtoklunk, azt az határozza meg, amit a munkaidőnk alatt csi­
nálunk; hogy kik vagyunk, azt az, amit a szabadidőnkben."
George Eastman

l. Mi a hobbija, az érdeklődési köre, mit csinál szabadidejében?

Ez a kérdés kiegyensúlyozott választ igényel. Egy kis ezt, egy kis azt. Biztonsá­
gosabb, ha két lóra fogadsz, mint ha egyre teszed fel az összes pénzed. Ha az
interjúztató sportosnak tűnik, hangsúlyozd ki, mennyire szeretsz a szabadban
tartózkodni, és milyen sporteredményeket értél el eddig! A legtöbb interjúz­
totó kevésbé szereti a passzív hobbikat (olvasás, zenehallgatás, sakk), mint
az aktívakat Néhány "intellektuális" pozíciónál-például oktatási területen,
kutatói vagy tudományos pályáknál - előfordulhat, hogy az interjúztató a
fizikailag passzív hobbikat és érdeklődési köröket tartja kívánatosnak, így
ebben az esetben ezekkel sugározhatsz megfelelő képet magadról.

2. Inkább a tévé sportközvetítéseit nézi, vagy szeret aktívan sportolni?

Az aktív sportoJást kedvelik. Az interjúztató azt a következtetést szűri le
ebből a válaszból, hogy jó csapatjátékos vagy, tiszteletben tudod tartani a
szabályokat, és képes vagy a közös célokért is dolgozni. A sportközvetítésektől
csak eltunyulsz.
V: Habár néha szívesen megnézem a szenzációsnak ígérkező sportközvetítéseket,
jobban szeretek magam is játszani, különösen csapatjátékokban. A sportolás
segít, hogy fitt maradjak, jól érezzem magam a bőrömben, és nagyszerű
alkalom arra is, hogy emberek között legyek, új barátságokat kössek

3. A csapatsportokat vagy az egyéni edzést szereti jobban?

Ha olyan állásra jelentkeztél, amely csapatmunkát igényel (a legtöbb munka
ilyen), mondd nekik, hogy jobb szereted a csapatsportokat Ha magányos
farkasoknak való álláshoz hívtak be (asztronómus, író stb.), akkor az egyedül
végzett sport jelenthet plusz pontot.
V: Nem teszek különbséget a csapatsportok és az egyéni játékok között. Mind­
kettőnek megvannak a maga előnyei: egyrészről ott a csapatmunka és a
csapatszellem, másrészről az egyéni erő, az önállóság. Számomra a sport
legfontosabb eleme a teljesítmény és a megfeszített munka. Jobban szeretek
magam is aktívan részt venni benne. A nyilvánvaló előnyei mellett, úgymint
jó állóképesség és erőnlét, a sport fejleszti az emberek menedzselésének
készségét, a csapatszellemet és azt a készséget is, hogy !llásokkal együtt­
működve dolgozzak a közös céljainkért.
 176

4. Mi a kedvenc sportja?
A válasznak az előbbi kérdésre adotthoz kell hasonlítania. Ne említsd meg az
olyan típusú sportokat, mint például a bokszolás vagy az iszapbirkózás, hacsak
a pozícióban, amelyre jelentkezel, ez a készség nem bizonyulhat hasznosnak
(kidobó�ú egy éjjeli szórakozóhelyen, rendőrtiszt vagy testőr)!

5. Milyen újságokat és napilapokat olvas rendszeresen?

Itt az a legbiztonságosabb, ha szaklapokat említesz. Ha csak szóba hozod a
Playboyt vagy aegy pletykalapot, máris legördül a függöny.
V: Rendszeresen olvasom a szaklapokat, a(z) .......... (magazinnak) előfizetője is
vagyok. A párarn a(z) .... .... (újságra) fizet elő, ezt szintén nagyon értékes
..

kiadványnak tartom.

6. Előfizetett valamelyik újságra?

V: Igen, járatom a(z) . . .. . .. (újságot). Ez a magazin egy sor üzleti és menedzs-
. . .

ment témával foglalkozik, így megismerhetem belőle az éppen aktuális

tendenciákat és híreket is.

7. A magazinok vagy újságok melyik részét találja a legérdekesebbnek?

Súlyos hiba volna a sportoldalt vagy a képregényt megemlíteni (habár sok
szakembert ismerek- nem mondom, hogy nagyon műveltek lennének-, akik
csak a sportoldalért olvasnak újságot)! Az üzleti rovat mindig a legbiztosabb
tipp, de valójában minden jó, ami segít, hogy rendszeres, üzleti élet iránt
érdeklődő, kreatív személy benyomását keltsd. Az aktualitások (helyi, nem­
zeti, nemzetközi viszonylatban) szintén veszélytelen választás, de csak végső
esetben használd!

8. Mi a kedvenc televíziós programja?

Újabb buktató kérdés. Semmiképp ne említs olyan agymosó programokat, mint
a szappanoperák! Válassz valami üzleti vagy politikai műsort!
V: Nincs sok időm televíziót nézni. Kevésbé fontos, mint bármi más szabadidős
esemény, de bizonyos programokat szívesen megnézek, például híreket,
politikai és tudományos háttérműsorokat, üzleti áttekintésekeL

9. Szokott a kollégáival a munkahelyen kívül is találkozni?

Feleid azt, hogy nem teszel különbséget az emberek között! A barátaidat az
életed különböző területeiről válogattad össze. Vannak köztük régi iskolatár­
sak, kollégák és üzleti ismeretségek is. Ez a válasz azt sugallja majd, hogy
kiegyensúlyozottan állsz az élethez és az emberi kapcsolataidhoz.
177 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

V: Némelyik barátom egyben munkatársam is. Közösek az érdekeink, hasonló

az életstílusunk, közelebb érezzük magunkat egymáshoz részben talán azért
is, mert a munkában közeli, termelékeny kapcsolat fűz össze minket. Ren­
geteg barátom és ismerősöm is van a korábbi iskaláimból és az egyetemről,
de vannak a szomszédaim közül, és máshonnan is.

10. Inkább otthon, a c saládjával szereti tölteni az idejét, vagy szívesebben

megy a szabadba?
Ismét kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség. Mivel rengeteget dolgozol,
nincs sok szabadidőd. Éppen ezért minden percedet a családodra fordítod,
akár otthon, akár odakint.
V: Ha egy mód van rá, igyekszem keverni a kettőt. Nyáron megpróbálunk minél
több időt tölteni együtt, házon kívül, a medencénél, a természetben vagy
sportolással. Télen, amikor kevésbé jó az időjárás, sokkal többet vagyunk
otthon, vagy összejárunk barátokkaL

ll. Milyen típusú könyveket olvas szívesen? Megemlítené néhány kedvencét?

Véletlenül se hozd szóba ezt a könyvet, se más interjúztatásról szóló, vagy
álláskeresőknek íródott kiadványt! Meg se említsd az önképző könyveket!
Válassz valami helyzethez illőt: ne legyen túl felszínes vagy botrányos, de
túl intellektuális se! Ennél a kérdésnél önmérsékletre van szükség. A sikeres
üzletemberek életrajza jó választás lehet.

12. Szokott otthon vagy társaságban alkoholt inni?

Sose ismerd be, hogy többet fogyasztasz a normálisnál! Ha megiszol egy pohár
bort vagy sört, amikor a barátaiddal találkozol, az még teljesen elfogadható.
És még valami: interjú előtt sose igyál! Vannak, akik felhajtanak egy kis tö­
ményt, hogy bátorságot merítsenek belőle. Te viszont kerüld ezt a módszert!
Igyál inkább kávét vagy nyugtató gyógyteakeveréket (ha ideges típus vagy)!
Soha ne ismerd be, hogy egyedül is szaktál inni! Az antiszociális viselkedés
kellemetlen képét idézi; a legtöbb alkoholista egyedül iszik.
V: Néha megiszom egy pohárral, ha a barátaimmal vagy üzleti partnerekkel
találkozom, de az ivászat igazából nem az én asztalom.

KORÁBBl BÉREK ÉS FIZETÉSIIGÉNY

Ennek a fejezetnek minden kérdése ugyanazt a célt szolgálja: segítenek a mun­

káltatónak megállapítani az áradat, vagyis a lehető legalacsonyabb fizetést, amit
elfogadsz. A kezdő fizetés különösen fontos, a munkáltatók ugyanis százalékban
gondolkodnak. Ilyeneket mondanak: "Tavaly tíz százalékkel emeltük a fizetésed,
 178

holott a vezetőség csak öt százalékos emelést kapott!" Mindeközben mintha elfelej­

tenék, hogy egy mondjuk huszonötezer fontos fizetéssel számolva a tíz százalékos
béremelés még mindig sokkal kevesebb pénzt jelent, mint az öt százalékos emelés
hetvenötezer font esetén! Ha alacsony bérrel kezdesz, akkor, abszolút értéket
tekintve, nagyon nehéz lesz tisztességes emelést elérni.
A régebbi fizetésed csak a haladásod és a teljesítményed mutatója legyen! A
korábbi bérednek semmi köze a jövőbelihez. Mivel minden állás más és más, ér­
telemszerűen a díjazás is eltér munkahelytől függően. Ha az állásinterjún elárulod
a leendő munkáltatódnak, hogy mennyi volt a legutóbbi fizetésed, vagy jelenleg
mennyit keresel, automatikusan kínálsz nekik egy felső határt.
Ha mégis elő kell állnod egy konkrét számmal, a következőképp járj el: végy
számításba minden lehetséges juttatást, amit kapsz vagy kaptál, és adj hozzá
körülbelül öt-tíz százalékot. Találd ki azt is, hogy mennyibe kerül, mondjuk, egy
céges autó a jelenlegi munkaadódnak! Neked talán csak évi négyezer fontot ér,
de nekik valószínűleg hét-tízezret Röviden: túlozz! Még ha ki is akarnák deríteni
az előző fizetésed, a korábbi munkaadóid akkor sem fogják elárulni. Végre te is
hasznát látod a fizetések titokban tartásának!

l. Thdna adni egy rövid áttekintést az eddigi fizetéseiről?

Ha egy mód van rá, ne adj meg konkrét számokat! Koncentrálj az egyéb
előnyökre, például a munkaelégedettségre, személyes fejlődésre, növekvő
teljesítményre!
V: Örömmel mondanék pontos számokat és adatokat, de fejből képtelen len­
nék felidézni a folyamatos béremelkedések és előléptetések miatt. Korábbi
állásaim során a pénz sokkal kevésbé volt fontos számomra, mint maga a
tanulás és a teljesítés lehetősége. Eddig úgy tapasztaltam, hogy minden újabb
pozícióm, munkahelyváltásom fizetésnövekedéssel járt.

2. Elutasították már valaha a fizetésemelés iránti kérelmét?

V: Mivel a teljesítményértékelésern mindig pozitív volt, nem kellett fizetés­
emelést kérnem. A bérek rendszeres felülvizsgálata azt eredményezte, hogy
folyamatosan nőtt a fizetésem a teljesítményern függvényében. Más szóval
még sosem utasították vissza az emelési kérelmeimet elégtelen munkavég­
zés címén.

3. Mennyi a jelenlegi fizetése?

Ilyenkor számíts bele minden egyes fillért! Minél magasabb összeget hatá­
rozol meg hazugság nélkül, annál jobb alkupozícióból indulsz. Ha alacsony
összeget mondasz, bagóért akarnak majd dolgoztatni. És mindnyájan tudjuk,
mi történik azokkal a munkaadókkal, akik bagót fizetnek: léhűtőket kapnak!
179 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

V: A prémiummal, a túlórapénzzel, a vállalat nyugdíjpénztári befizetéseivel, a

céges autóval együtt úgy évi ötvennégyezer fontot keresek.

4. Nagyjából mennyit akar keresni úgy öt-tíz éven belül?

V: Folyamatosan igyekszem átlagon felül teljesíteni, és tekintettel vagyok a
mindenkori cégern nyereségére. Mindezt tekintetbe véve úgy számítok, hogy
a díjazásarn egyenes arányban áll majd az erőfeszítéseimmel, a közreműkö­
désemmel, és versenyképes lesz a hasonló pozíciókban dolgozók fizetéséveL

5. Mit gondol, mekkora fizetést ér az ön munkája?

V: Az értékünk aszerint mérhető, hogy mennyire járulunk hozzá a cég ered­
ményeihez. Személyes hitvallásom, hogy a képességeimhez mérten a lehető
legjobban teljesítsek, és annyi munkával járuljak hozzá a cég fejlődéséhez,
amennyivel csak tudok. Következésképpen arra számítok, hogy a fárado­
zásaimmal és az elért eredményeimmel összhangban haladok majd előre.
Biztosra veszem, hogy egy jó munkaadó elismeri majd a munkámat, és
méltányosan díjazza is.

6. Úgy gondolja, hogy a szakmájában dolgozókat elég jól megfizetik?

Vigyázat! Vékony jégre tévedtél. Sokakat durván alul�zetnek. Ha te is közéjük
tartozol, azt tartsd meg magadnak! Ne hagyd, hogy a dühöd és a frusztrációd
előtörjön belőled! Semmit sem nyersz azzal, ha előhozakadsz a panaszaiddal
(igen valószínűtlen, hogy csak miattad megváltoztatják a �zetési struktúráju­
kat), viszont nagyon sokat veszíthetsz.
V: Szerintem bármennyit is keres az ember, mindig többre vágyik. Biztos a
természetéből fakad. Mindenesetre a válasz erre a kérdésre igencsak ösz­
szetett. Ugyanis elég sok tényezőt figyelembe kell venni: az adott szakma
társadalomban betöltött szerepét, az iskolázausági szintet, a kereslet-kínálat
alakulását a szóban forgó szolgáltatás kapcsán, hogy az ember mennyiben
járul hozzá a közösség életéhez, és mindenekelőtt az állást betöltő személy
szakértelmét és tisztességes viselkedését. A legfontosabb szempont azonban
az, hogy a dolgozó milyen szerepet játszik a munkáltató sikerében, illetve
milyen minőségű munka kerül ki a keze alól. Általában a jutalom is ezt követi.

7. Ha ennél a cégnél dolgozna, érdekelné a nyugdíjalapunk?

A válaszodba rejtett üzenetnek azt a hozzáállást kell sejtetnie, hogy te egy­
előre nem gondolkozol a nyugdíjazásban, csak abban, hogy hozzájárulj az
interjúztató cég sikeréhez.
V: Miután körültekintően átnéztem az alap szerkezetét és pénzpiaci verseny­
képességét, és ebből az derül ki, hogy a befektetett összeg meg fog térülni,
boldogan csatlakoznék
 180

8. Van egyéb bevétele?

Ehhez semmi közük Ha őszintén akarsz beszélni velük, csak rajta -de köny­
nyen lehet, hogy emiatt alacsonyabb fizetést ajánlanak majd fel. Emlékszel,
a munkáltatók hajlamosak arra, hogy bagóért dolgoztassanak Miközben
elvárják, hogy a munkavállaló természetfeletti eredményeket produkáljani Ez
a kérdés csak egy újabb eszköz, amellyel egy kis pénzt spórolnának Szerintem
a második válasz a legjobb: nincs egyéb bevételed.
V: Olykor-olykor előfordul, hogy esténként . .. .. (gyerekekre vigyázok, magán-
... . .

órákat adok), vagy hétvégenként alkalmi munkát vállalak mint .......... (csapos,
pultos, kertész, ezermester), de nincs olyan rendszeres kötelezettségem, amely
hatással lenne a munkámra. Ez csak afféle jövedelemkiegészítés, ami segít
elérni a pénzügyi céljaimat.
vagy
Nincs semmilyen egyéb bevételem -sokkal jobb válasz.

9. Mennyit lenne hajlandó engedni az elvárásaiból, ha az ön által kért

fizetés magasabb, mint az a juttatási csomag, amit ezért a pozícióért
fel tudunk ajánlani?
Okos kérdésre okos választ! A lényege pedig az legyen: nem engedek az el­
várásaimból. Szépen becsomagolva így hangzik:
V: A fizetés önmagában csak egy összetevője az egész ajánlatnak Ha a munka­
körülmények, a jövőbeli kilátások és az előrelépési lehetőségek kedvezőek,
hajlandó lennék megfontolni, hogy valamicskét engedjek az elvárásaimbóL
Mindenesetre nehezemre esne a jelenlegi fizetésemnél kevesebb pénzt elfo­
gadni. Az eddigi bérezésemből tisztán látszik, hogy a dijazás folyamatosan
emelkedett. A fizetésem mindig egyre magasabb lett a teljesítményemnek
és az eredményeimnek köszönhetően, és nem áll szándékomban megtörni
ezt a tendenciát.

10. Hogy őszinte legyek, már csak ön és egy másik jelölt között kell dönte­
nünk. Úgy véljük, mindketten alkalmasak lennének a feladat elvégzésé­
re, így a döntés az anyagiakon múlik. Mekkora lenne az a legalacsonyabb
fizetés, amelyet még hajlandó lenne elfogadni?
Óvakodj ettől a kérdéstől! Aki ezzel a taktikával él, az dörzsölt, agyafúrt in­
terjúztató, rád akar ijeszteni, és megpróbál kijátszani a többi jelölttel szemben.
Mérget vehetsz rá, hogy a többieknek is feltette ugyanezt a kérdést!
V: A korábbi munkáimat végignézve kitűnik, hogy egyre nagyobb felelősség
nehezedett rám, és én egyre jobban teljesítettem - ezt a folyamatosan növekvő
bérem is bizonyítja. Figyelembe véve a képzettségemet és tapasztalataimat,
tekintettel a kérdéses pozíció összetettségére és fontosságára, valamint arra,
181 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

hogy milyen mértékben tudnék hozzájárulni a közös munkához, egy ......... .

(nevezd meg a legkisebb összeget, amit még elfogadnál) összegű fizetés lenne
az abszolút minimum.

MIT KÉRDEZZ AZ INTERJÚZ TATÓTÓL?

"
"Jobb, ha néhány kérdést ismersz, mint ha az összes választ tudod.
James Thurber

A cégről/részlegről
• Mik a cég tervei a jövőben?
• Melyek azok az új termékek, amelyeken a cég jelenleg is dolgozik, és
amelyeket a tervei szerint be fog vezetni?
• Milyen helyzetben áll a cég a versenytársaihoz képest?
• Tervezi-e a cég, hogy új üzemeket nyit, új vállalkozásokba vagy felvásár-
lásba fog?
• Terveznek-e mostanában leépítéseket?
• Milyen a részleg szervezeti felépítése?
• Hogy tekint erre a részlegre a többi részleg és a vezetőség?
• Mik a részleg általános funkciói és felelősségi körei?

A pozícióról
• Mióta üres a pozíció?
• Hány embert foglalkoztattak a kérdéses munkakörben az elmúlt öt -tíz év
alatt?
• Ők miért távoztak?
• A cég meglátása szerint mik a legfőbb kötelességek ebben a munkakörben?
• Mennyiben változott a munkakör, a hozzátartozó elvárások és a pozíció
hatálya az elmúlt öt-tíz év során?
• Hogyan illeszkedik ez a pozíció a cég egészének struktúrájába?

A közvetlen felettesedről
• Kinek jelent ez a pozíció?
• Kinek jelent a felettesem?
• Milyen a felettesem háttere?
• Milyen a felettesem vezetési stílusa?

A fizetésről és egyéb juttatásokról

• A vállalat központilag meghatározott bérstruktúrával és szigorúan behatá­
rolt fizetési sávokkal dolgozik-e, vagy rugalmasabb díjazási rendszerrel?
 182

• Mi ennek a munkakörnek a fizetéstartománya?

• Milyen gyakorisággal vizsgálják felül a fizetéseket?
• Milyen tényezők határozzák meg a fizetési sávok felülvizsgálatát?
• Alkalmaznak-e valamilyen ösztönzéses módszert?
• Milyen biztosításokat tud nyújtani a vállalat?
• Van-e nyereségrészesedési rendszerük?
• A vállalat fedezi-e az esetleges átköltözés költségeit?
• Van bármilyen nyugdíjazási alap? Mennyiben járul hozzá lllindehhez
a vállalat? Mennyiben járulnak hozzá az alkalmazottak?

Az előléptetési lehetőségekről
• Hány alkalmazottat léptettek elő ebből a pozícióból az elmúlt öt-tíz év
alatt?
• Van-e lehetőség előléptetésre ebből az állásból menedzseri pozícióba?
• Részt lehet-e venni vállalati tréningeken? Hogyan zajlanak ezek?
• Mi alapján döntik el, hogy valaki alkalmas-e az előléptetésre?

TÖRVÉNYBE ÜTKÖZŐ KÉRDÉSEK

Húsz évvel ezelőtt a munkáltatóknak még alig voltak jogi kötelezettségeik a felvé­
teli folyamat során, mára azonban már megváltoztak a dolgok. Számtalan törvény
és jogszabály befolyásolja a folyamatot. Az interjúztató korlátozott témakörökből
választhatja ki a kérdéseit. A következő adatokat nem lehet felhasználni a felvételi
folyamat során, és a velük kapcsolatos kérdések többnyire törvénybe ütköznek:
• származás,
• vallás,
• nemzetiségi hovatartozás,
• családi állapot,
• nem,
• gyermekek száma,
• kapcsolat vagy tagsági viszony jogi szervezeteknél,
• bármilyen fogyatékosság.

Bármilyen kérdést tegyenek is fel a fenti listán szereplő témakörökre vonatkozólag,

azzal már megszeghetnek egy vagy akár több jogszabályt, illetve törvényt. A te
dolgod, hogy felismerd, ha ilyen kérdést tesznek fel, és ennek megfelelően fogal­
mazd meg a válaszod. Természetesen nem minden fenti témához tartozó kérdés
eleve törvénytelen - csak attól lesz azzá, ahogyan megfogalmazzák. A lapvetően
minden olyan kérdés, amelynek nincs köze a megpályázott munkakörhöz, vagy
nem a munkavégzéssel kapcsolatos képességeidre vonatkozik, az oda nem illő és
183 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

valószínűleg törvénytelen is! Ha ilyen jogtalan/törvénytelen kérdést kapsz, négy

lehetőség közül választhatsz.

1. Őszintén válaszolsz
Bizonyos esetekben ez a lehető legjobb opció. Azonban, ha a kérdés fenyegető
vagy túl személyes lenne, akkor én a rafináltabb stratégiákat ajánlanám. Ha már
most az elején ilyen kínos kérdéseket tesznek fel, el tudod képzelni, milyen lehet
nekik dolgozni?

2. Válaszolsz, de azt mondod nekik, amit hallani akarnak

A legtöbb esetben ezt a lehetőséget javaslom. Ha az interjúztató jogtalan vagy
ízléstelen kérdést tesz fel, erkölcsi jogod az igazság elhallgatása. Az efféle kérdé­
sek mindig elég átlátszóak - könnyű kitalálni, mire megy ki a játék -, így aztán
egyszerű olyan válasszal előrukkolni, amilyet az interjúztató hallani akar.

3. Ellentámadásba lendülsz egy lehetőleg humoros kérdéssel

Például, ha azt kérdezik: "Mi az ön vallása?", arra a következővel válaszolhatsz:
"
"A maguk cége melyik szektát képviseli? Vagy az "Ön milyen fogamzásgátlót
használ?" típusú kérdésre jó válasz lehet, mondjuk az, hogy: "Az itt dolgozók
melyikben bíznak leginkább?"

4. Udvariasan visszautasítod a választ

Egy ideális világban ez lenne a legjobb megoldás. A valós életben azonban nem
javaslom. Véleményem szerint azzal, hogy nem válaszolsz, csökkennek az esélyeid
a munka elnyerésére. Talán megőrzöd a büszkeséged és a méltóságod, de abból
sajnos nem lehet jóllakni.

Szerintem az a legjobb stratégia, ha megpróbálsz rájönni, miért is tették fel azt

a bizonyos kérdést. Az interjúztató talán aggódik a munkakör követelményei
vagy az önéletrajzod bizonyos része miatt. Ahelyett azonban, hogy egyenesen
megválaszolod a kérdést, inkább a mögöttes tartalmára koncentrálj! Egyes inter­
júztatók például azért tesznek fel olyan kérdéseket a meghallgatáson, hogy "Mikor
tervezi, hogy megházasodik?", vagy "Hány gyereket szeretne?", mert mondjuk
meg vannak róla győződve, hogy amint esküvőd lesz, vagy gyereked születik,
szabadságra mész vagy felmondasz, ők pedig kereshetnek mást a helyedre. Az
ilyen típusú kérdéseket általában nőknek teszik fel, ugyanis a munkáltatók szilárd
meggyőződése, hogy a legtöbb nő félretenné a karrierjét, és otthon maradna a
gyerekekkel, míg a férfiak többsége nem tenné ugyanezt.
Hasonló esetekben a legjobb válasz ez lehet: "Tudomásul veszem, hogy ez a
munkakör rengeteg utazással jár, és biztosíthatom önöket arról, hogy a családi
teendőim nem fognak akadályozni abban, hogy jól végezzem a feladatomat. "
 184

VÁGJON AZ ESZED, MINT A BOROTVA!

Az állásinterjú olyan alkalom, amikor rengetegféle kérdésre kell válaszolnod.

Annak ellenére, amit korábban mondtam (vagyis, hogy az interjúk kiszámíthatók,
ezért begyakorolhatod a válaszokat, van időd felkészülni), lehetetlen előre gyártott
válaszokat felhozni minden lehetséges kérdésre.
A legértékesebb képesség az állásinterjún, ha vág az eszed, mint a borotva: ha
tudsz improvizálni, ha meg tudsz újulni, ha képes vagy kreatív válaszokra. A vér­
beli gerillaharcosok titka az, hogy mindig képesek megőrizni őszinteségüket,
lelkesedésüket és személyes varázsukat, még akkor is, ha nem "hozott anyagból
dolgoznak"; emellett mindig tudják, mit akar hallani a velük szemben ülő személy,
és ehhez mérten általánosítanak vagy túloznak
A következő lista tartalmaz pár válogatott témát. Ezek a kérdések előkerül­
hetnek az állásinterjú különböző helyzeteiben. Nem kell mindegyikhez konkrét,
pontos választ írnod - csak a szerkezetét határozd meg! Mindegyik témakörrel
kapcsolatban gondold át, milyen részletekre térnél ki, és milyen sorrendben!

A céggel kapcsolatos témák

• Mit csinál a cégern?
• A cégern fő termékei és azok legfőbb erősségei.
• Üzleti úton voltam, amikor...
• Miért választottam a jelenlegi cégemet?
• Melyik a legjobb állás a mostani cégemnél, és miért?
• A cégern fő versenytársai.
• A cégern legfőbb gyengeségei.
• A cégern legfőbb erősségei.
• A cégern tervei a jövőre nézve.
• Ha változtathatnék valamin a cégnél, az a következő lenne.

Általános témák
• Külföldön voltam ...
• Miért pont ezt a szakmát választottam?
• Életem legjobb születésnapi bulija.
• Hogyan edzem magam?
• A legjobb könyv, amit valaha olvastam.
• Legemlékezetesebb nyaralásom.
• Mikor imádkoztam a legtöbbet, és miért?
• Kedvenc kisállatom.
• Életem legnagyobb csalódása.
• Amikor megbántam, amit mondtam.
• A legjobb tanács, amit valaha kaptam.
185 6. fejezet • Kérdések, válaszok és nagy felismerések

• A valaha volt legjobb barátom.

• Valami, amit én magam készítettem.

• A legnagyobb dicséret, amit valaha kaptam.

• A titkos vágyam.

• Amit szerettem az iskolában.

• Amit nem szerettem az iskolában.

• Kedvenc újságaim vagy magazinjaim.

• Mit gondolok a számítógépekről?

• Hogyan szereztem az első munkámat?

• Amit nem szeretek a mostani állásomban.

• Amit szeretek a mostani munkahelyemen.

• Életem legjobb befektetése.

• Életem legrosszabb befektetése.

• Emberekkel vagy tárgyakkal dolgozom-e szívesebben?

• V álsághelyzet, amibe én vagy a családom került.

• A legrosszabb utazási élményem.

• Életem legrosszabb munkanapja.

• Ellenséget szereztem magamnak.

• A barátom sokat segített.

• Mit szeretek a városomban?

• A város és az ország, ahol élni szeretnék.

• Amikor büszke voltam valakire.

• Megbántottam valakit azzal, hogy ...

• Hiszek-e a horoszkópokban 7 Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?

• Kedvenc receptern vagy ételem.

• Amikor a kitartás és a kemény munka meghozta gyümölcsét.

• Kedvenc tévéműsorom.

• Milyen oktatásban részesültem a középiskolában és a főiskolán vagy

az egyetemen?
• A tréningek, a szemináriumok és a továbbképzések negatívumai vagy

pozitívumai.

AZ UTOLSÓ BENYOMÁS TART A LEGTOVÁBB

"
"Addig nincs vége, amíg tart.
YogiBerra

Gyakran megfeledkezünk a hatásos búcsú értékéről. Az emberek többsége nem

szereti az interjúkat, és már alig várja, hogy elhagyhassa a szobát a beszélgetés
végeztével. Higgy nekem, az interjúztatók megérzik az ilyesmit! Tanulj meg
 186

elegánsan távozni! Így olyan benyomást hagysz bennük, mint aki remekül érezte
magát, és szíves örömest maradna még tovább is, ha ők nem lennének annyira
elfoglaltak. Nevezd hízelgésnek vagy tettetésnek, ha akarod, de nyilván észre­
vetted, hogy ez a könyv nemcsak az állásinterjúkról szál, hanem arról is, hogyan
gyakorolhatsz jó benyomást másokra!
Szóval mielőtt elmész egy számodra fontos állásinterjúra, fontold meg jól, mit
mondasz először, és mit mondasz utoljára! Az interjúztató az első és az utolsó
egy-két percben figyel rád legjobban. Az utolsó szavaid mindenképp mozdítsák
elő az ügyedet, határozottan pozitív benyomást kell kelteniük. Erre egyetlen biztos
módszer létezik csupán: ha elmondtad, amit akartál, ne beszélj többet! Győzd le
a bizonytalanságot, amely további felesleges, ostoba fecsegésre késztet! Ezzel
ugyanis rombalod a korábban önmagadról kialakított kedvező képet, és a kedvező
benyomásnak nyoma vész.
A végső benyomást, amit a téged értékelő emberekben keltesz, azok a szavak
keltik, amelyeket utoljára ejtesz ki a szádon, mielőtt elhagyod a termet. Az opti­
mizmus és a magabiztosság érzetével zárd le a beszélgetést!
A lezárásnál jó taktika lehet, ha felteszel egy kérdést. Ezzel a másik térfelére
pattan a labda, a te válladról lekerül a teher, és az interjúztató energiái a kérdés
megválaszolására terelődnek, mivel a feleleten fog gondolkodni ahelyett, hogy a
kiértékeléseden szorgoskodna.
 .. , .. ,

AZ UZLET NYELBE UTESE

Ebből a fejezetből megtudhatod:

• hogyan tárgyalj a fczetésről;
• hogyan adhatsz ajánlásokat;
• mit kell tudnod a munkaszerződésekről.

HOGYAN TÁRGYALJ A FIZETÉSRŐL?

"Nem nehéz kitalálni, ki kerül ki győztesen a tárgyalásból:

az, aki a leghosszabb szünetet tartja."
Robert Holmes a Court,
a Sydney Maming Heraid 1986. május 24-i számában

CÉLJAID

A tárgyalás során, akár házvásárlásról, akár a jövőbeni fizetésedről legyen is szó,

mindvégig két fő cél lebegjen a szemed előtt.
• Változtasd meg a másik fél arról alkotott véleményét, hogy te milyen erős
pozícióból tárgyalsz!
• Változtasd meg a másik fél arról alkotott véleményét, hogy ő milyen erős
pozícióból tárgyal!

Ezért kell azt a képet kialakítanod magadról, hogy válogatsz az állások közül,
nem pedig munkát koldulni mentél az interjúra! Az interjúztató megérzi, hogy
 188

mit gondolsz magadról. Az a dolgod, hogy elhitesd vele: több adu ászt is rejtegetsz
még a tarsolyodban. Mihelyt ez sikerül, egyből jobban értékel.
Ha sor kerül a pénzügyek megtárgyalására, nem az számít igazán, mennyit érsz,
hanem az, hogy az interjúztató mennyire becsüli az értékedet! Ezt sose felejtsd
el! Az állásinterjú alatt - nem nagyon tarthat tovább egy áránál - sosem tudod
megmutatni a teljes személyiséged. Annyit tehetsz, hogy pozitív benyomást keltve
a munkaadók égjenek a vágytól, hogy alkalmazhassanak
A fizetség megtárgyalása bonyolult játszma, ahol bármi megengedett, és bármi
felhasználható. A blöffölés különösen hasznos lehet. Maguk a munkáltatók is
igen gyakran blöffölnek, például olyankor, amikor ilyesmiket állítanak: "Ebben
"
a pozícióban harminckétezer font a fizetés vagy "Nem mehetünk harmincnégy­
ezer font fölé"; nem árt tudnod, hogy ilyen esetekben harmincnyolc- vagy akár
negyvenezer fontig is hajlandók elmenni.

PÉNZ, JUTTATÁSOK ÉS PÓTLÉKOK

"Aki tárgyal, annak mindent észre kell vennie. Félig legyen

Sherlock Holmes, félig Sigmund Freud."
Victor Kiam: Going For It (Mindent bele!)

Óvakodj a fizetést helyettesítő eszközöktől, amelyeket általában juttatásoknak

neveznek! Legfőbb feladatod, hogy kielemezd őket, árcédulát ragassz rájuk, és
megállapítsd, mennyit is érnek neked ezek a bizonyos juttatások. Némelyikük
ugyanis valóban értékes. Ezek a következők:
• nyugdíjjárulék (nyugdíjpénztári hozzájárulás),
• céges autó,
• magánnyugdíj-pénztári befizetés,
• utazási támogatás (a nagyobb városokon kívül élők és/vagy ott dolgozók
részére),
• kivehető szabadnapok,
• üdülési csekkek,
• bónusz járulékcsomagok,
• céges részvények (a részvények kedvezményes megvásárlásának lehetősége),
• lakástámogatás,
• jóváhagyott tanulmányi szabadság,
• lakbértámogatás, telefonköltségek átvállalása, munkáltatói kölcsön stb.

Azonban léteznek olyan pótlékok is, amelyeket arra használnak a munkáltatók,

hogy vonzóbbá tegyék az állást a naiv jelöltek számára. A legtöbb ilyen fizetés­
helyettesítő eszköz anyagi szempontból gyakorlatilag hasznavehetetlen.
189 7. fejezet • Az üzlet nyélbe ütése

• A díszes címek a pszichológiai kompenzáció szerves részei. Általában

unalmas állásokat takarnak, sokszor olyan emberek viselik őket, akik
jobban érzik magukat attól, hogy nem teszik próbára a képességeiket.
Hogy mondanád el a barátnőjelöltednek, hogy kukásként vagy liftesként
dolgozol? A környezetvédelmi szakember vagy a felvonó felügyelő sokkal
jobban cseng.
• Ígéretek. Egy lyukas garast sem érnek. Mihelyt felvettek a dolgozók tábo­
rába, a munkáltatók hajlamosak megfeledkezni az ígéreteikrőL Csak írás­
beli ígéreteket fogadj el! Vagy szívesebben állnál neki utólag panaszkodni,
jogi lépésekkel fenyegetőzni, és megkockáztatni, hogy esetleg kirúgnak?
Nem valószínű.
• Fejlődési lehetőségek. Nagyon gyakran elhangzik ez az ígéret az állás­
hirdetésekben. Még mindig nem világos számomra, rnit is értenek ez alatt
a munkáltatók. Szakmailag fejlődsz, a fizetésed nő, esetleg csak a fruszt­
rációid száma, vagy mi egyéb? Többnyire azt jelentheti, hogy a felelőssé­
ged növekszik, meg a túlóráid száma, persze megfelelő ellenszolgáltatás
nélkül.

MENNYI LESZ AZ ÓRADÍJAD?

A legagyafúrtabb taktikák egyikét a munkáltatók előszeretettel használják. Ez a

"
"dolgozz most, majd később kifizetünk elmélete. Azok az alkalmazottak, akik­
nek nem fizetik a túlóráit, mind ennek az összeesküvésnek az áldozatai. Előre
megmondják nekik, hogy esetenként túlórázniuk kell majd, de a túlóra díját eleve
beleszámítják a fizetésükbe.
Hadd mutassam be egy példán keresztül! Mondjuk, gépészmérnöki állást kap­
tál ötvenkétezer dolláros éves fizetéssel, ami a jelenlegi piaci helyzetet tekintve
elfogadható egy olyan mérnök számára, aki öt-hét év tapasztalattal bír. Ha negy­
venórás munkahéttel számolunk, úgy az órabéred huszonöt dollár kellene, hogy
legyen. Ez eddig egész jól hangzik. Néhány hónap után azonban rájössz, hogy
a terhelés miatt voltaképp heti ötvenöt órát dolgozol. Azaz a tényleges órabéred
alig több mint tizennyolc dollár! Ezeknek a feltételeknek az elfogadásával máris
úgy évi harmincnyolcezer dollárra csökkent a fizetésed. Ami egy tapasztalatlan
friss diplomás kezdő fizetése. Szóval, mit is értél el? Épp most mentél vissza az
időben olyan öt-hét évet!
Sose gondolkodj éves fizetésben! Az óradíj az, ami igazán számít. Abból lát­
szik, mennyit is érsz!
 190

NYUGDÍJAZÁS (NYUGDÍJJÁRULÉKOK)

A legtöbb munkaadó felajánl az alkalmazottainak valamiféle nyugdíjprogramot.

Ezek egy része járulékalapú (a dolgozók hozzájárulnak az összeghez a fizetésük
egy részével), más részük nem. Tulajdonképpen minden esetben egyvalamit aján­
lanak időt. Minél hosszabb ideig fizetsz ugyanis az alapba, annál jobb dolgod lesz
a végén. Az alapötlet, hogy félretegyél egy kis aranytartalékot a nyugdíjazásod
idejére, igen vonzó; mindazonáltal ennek az éremnek is két oldala van.
A nyugdíjalapok általában a munkáltató pénzügyi helyzetét tükrözik. Minél
jobban teljesít a cég, annál biztosabb lábakon áll a nyugdíjalap. Csak egy prob­
léma van: ha a cég már az idén profitot termelt, neked miért kellene várnod tíz
vagy húsz évet ahhoz, hogy megkapd a részed? Ez a "dolgozz most, majd később
kifizetünk " összeesküvés mintapéldája. Ráadásul úgy tíz-húsz éven keresztül még
használhatják is a pénzedet, szóval, alapvetően te adsz nekik kölcsön.
Úgy tűnik, az egész terv azért született, hogy a munkaadó minél erősebben a
markában tarthasson, téged pedig megfosszanak a választás szabadságától. Az
ambiciózus emberek, akik gyorsan akarnak előrehaladni, a leginkább érintettek.
Nem számít, mikor hagyod ott a céget: biztos lehetsz benne, hogy sokkal kevesebb
pénzt kapsz kézhez, mintha a nyugdíjazásodig a cégnél maradtál volna.
Óvakodj azoktól a cégektől, akik a "dolgozz most, majd később kifizetünk"
taktikát használják!

REFERENCIA

Ha az interjút követően te tűnsz a legalkalmasabb jelöltnek, a munkáltató el­

lenőrizni fogja a referenciáidat. Addigra már majdnem biztosak benne, hogy te
kapod meg a munkát, és az ajánlások ellenőrzése már csak az utolsó akadály az
új pozíciód betöltése előtt.

ÍROTT REFERENCIÁK

A legtöbben kérnek írott ajánlólevelet, mielőtt kilépnének a cégüktőL Némelyik

referencia egyszerűen az alkalmazás időtartamát, a hivatalos címet és a teendő­
ket tartalmazza. Nem taglalják hosszasan a dolgozó teljesítményét, a munkája
minőségét, a személyiségét, az erősségeit/gyenge pontjait vagy az ehhez hasonló
dolgokat. Ez a referenciatípus arra jó, hogy bizonyítékként szolgáljon. Olyan
dokumentum, ami bizonyítja, hogy ténylegesen alkalmaztak, hogy ki volt a mun­
kaadód, és hogy mennyi ideig dolgoztál ott. A lehetséges munkaadóidat nem az
ilyen típusú referencia érdekli.
Az új (de még mindig csak lehetséges) munkaadód sokkal nagyobb hasznát
venné egy olyan ajánlólevélnek, amelyben benne van a korábbi munkáltatód
191 7. fejezet • Az üzlet nyélbe ütése

véleménye a képességeidről, a teljesítményedről és az előrehaladásodróL Mind­

amellett, az ilyen ajánlólevelek között is lehetnek eltérések. A sima papírra gépelt
ajánlólevélnek például sokkal kevesebb hitelt tulajdonítanak a munkáltatók, mint
annak, amelynek a fejlécében ott a cégjelzés is. A munkáltató ugyanis úgy fogja
érezni, hogy ez utóbbi esetben nem csak a referenciát író személy véleményét
olvassa, a sarok az egész cég véleményét tükrözik. Az ajánlás megírója mintegy
a cég hitelességével támogatja a saját véleményét.
Néhány vállalat nem engedi, hogy a referenciákat a cég fejlécével ellátott papírra
nyomtassák. Ilyen esetben megkérheted az exfőnököd, hogy fűzzön személyes
megjegyzést/észrevételt az ajánlóleveledhez, vagy te magad is elmagyarázhatod
a helyzetet a leendő munkaadódnak.
Csak egy a bökkenő ebben az egész ajánlóleveles témában, ez viszont komolyan
csökkenti az írott referencia értékét: a leendő munkáltatód tisztában van vele,
hogy minden ilyen ajánlólevél kedvező képet fest a dolgozóróL Én legalábbis
még soha életemben nem hallottam olyan főnökről, aki rossz referenciát nyomott
volna a távozó dolgozója kezébe. A legrosszabb, ami történhet, hogy a főnököd
nem hajlandó ajánlást írni.

TELEF ONOS REFERENCIÁK

Sokkal jellemzőbb, hogy a munkáltatók telefonos referenciát kérnek. Mikor a

korábbi főnökeiddel beszélnek, arra várnak, hogy vajon felfedeznek-e vonakodást,
idegenkedést, habozást a másik részéről. Sokkal nehezebb személyesen dicsérni
valakit, mint írásban.
Mindig a jelentkezőnek kell megneveznie azt a személyt, akinél a leendő
munkáltató érdeklődhet. A jelentkezők persze lojális embert választanak aján­
lattevőnek, így próbálva növelni az esélyüket a referencia ellenőrzése során. Igen
gyakran előfordul azonban, hogy a munkáltató valaki mással is beszélni akar.
Olyasvalakivel, aki szintén jól ismeri az adott jelöltet, de mégsem a megnevezett
személy. Ezzel a trükkel hozzájutnak egy másik, többnyire kevésbé pozitív véle­
ményhez is, tekintve, hogy a második személyt nem maga a pályázó választotta.

AZ INTERJÚZTATÓK TAKTIKÁI

Ha az interjúztató vagy a téged ellenőrző személy az előző munkaadóddal beszél,

a következő kemény kérdések némelyikére biztosan sor kerül (már, ha az illető
jól végzi a munkáját).
 192

• Alkalmazná őt újra habozás nélkül?

• Az állás, amelyre embereket keresünk, igen sok kihívással jár, rendkívüli
készségekkel bíró személyt igényel. Valóban úgy véli, hogy korábbi mun­
katársa képes lesz állni a sarat?
• Miért hagyta ott a jelentkező az önök cégét?
• Mit ért el, amíg maguknál dolgozott? Megfelelt-e az állás elvárásainak?
• Milyen tervei voltak a jelentkezővel7 Ha a cégnél maradt volna, előléptette
volna, vagy inkább elbocsátotta volna őt?

Dióhéjban: az interjúztató megpróbálja minél alaposabban feltérképezni, milyen

kapcsolatban álltál a korábbi munkáltatóddal, és igyekszik majd minél több in­
formációt összegyűjteni a korábbi teljesítményedrőL

HOGYAN SZERElZÜNK JÓ AJÁNLÁSOKAT?

Ne égesd fel magad mögött a hidakat! Mindig baráti viszonyban válj el a mun­
káltatódtól! Írj udvarias felmondó levelet, amelyben az egekig magasztalod a
korábbi munkaadódat a bátorításért, a lehetőségekért, és mindazért a jóságért,
amit a cégtől kaptál!
Miután távozol, továbbra is ápold a kapcsolatot a korábbi munkaadóiddal!
Szükséged lesz rájuk a következő állásodnál, az azutáninál, meg az azutánináL ..
Ha egy mód van rá, időről időre látogasd meg őket, és mutatkozz érdeklődőnek!
Küldj nekik karácsonyi üdvözlőlapot, és tartsd velük a kapcsolatot telefonon!
De ne csak egy személy ajánlására hagyatkozz! Ha ugyanis ő valamiért elhagyná
a céget, a leendő munkáltatód nyilvánvalóan a vállalat egy másik tag jával fog
beszélni. Mármost, ez a személy egyrészt lehet, hogy nem kedvel téged annyira,
esetleg nem is ismer, így sosem lehet tudni, mit mondana rólad. Mindig legyen
egy beugró embered, aki jó ajánlást adhat!
Ne feledd: azzal, hogy felégetsz minden hidat a hátad mögött, könnyen lehet,
hogy az előtted lévőket is felégeted!
193 7. fejezet • Az üzlet nyélbe ütése

PAPÍRMUNKA

"A szerződés annyit sem ér, mint a papír, amelyre írák."

Samuel Goldwyn

MUNKASZERZÓDÉSEK

Mi is az a munkaszerződés? A munkaszerződés olyan megállapodás az alkal­

mazó és az alkalmazott között, amely, nyíltan vagy burkoltan, meghatározza
a foglalkoztatás minden körülményét. A legkülönösebb az a dologban, hogy
még ha nem is írsz alá semmilyen papírt, amelyen az állna: " Munkaszerződés",
a szerződés attól még létezik.
Ez annyit tesz, hogy a szerződés lehet szóbeli, írásbeli és köttethet ráutaló ma­
gatartással. Ez a legszebb az egész jogrendszerünkben! Bárhogy legyen is, légy
óvatos (a pénztártól való távozás után reklamációt senki nem fogad el)!B
A cég számára a szerződés azt jelenti: " Most már a markunkban van, már nem
kell miatta aggódnunk Hallgatnunk sem kell rá, még annyira sem, mint ha fel sem
vettük volna!" Az egyén számára pedig azt jelenti: "Itt a dátum, amikortól már
nem kell lojálisnak lenni. Idejében gondolkozzunk el rajta, milyen feltételekkel
akarjuk megújítani ezt a szerződést!"

"A munkaszerződés megléte nélkül a cég kénytelen élénkítő és kihívások­

kal teli légkört fenntartani, melyben a díjazás a teljesítménnyel arányos.
Véleményem szerint a szerződések révén a cég több embert veszít,
mint amennyit megtart , és pont azokat tartják meg,
akiknek nincs más okuk maradni."
Robert Townsend: Up the Organization (Cégvezetés felsőfokon)

Az a leg jobb, ha írásbeli állásajánlatot szerzel. Ha egyszer az aláírásoddal elfoga­

dod, az érvényes, és kölcsönös kötelezettséget von maga után. Manapság bevett
gyakorlat, hogy a munkáltató e-mailben küldi el az írott állásajánlatoL Ezután
lesz egy pár napod eldönteni, hogy elfogadod-e vagy sem, aztán visszaküldheted
a munkaadónak.
Ilyenkor írhatsz valamilyen kikötést, néhány megjegyzést az állásajánlathoz,
esetleg megpróbálhatod felhívni magát a munkaadót, vagy elmehetsz személye­
sen is a munkahelyre, hogy megbeszéld velük a dolgot. Ha azonban egyszer már

A magyar jog szerint, ha nem történik meg az írásban való rögzítés, és a munkavállaló a munkába állását
követő harminc napon belül nem hivatkozik a megállapodás érvénytelenségére, a szóban megkötött mun­
kaszerződés is érvényessé válik, amennyiben a felek között létrejött a kifejezett vagy hallgatólagos szóbeli
megállapodás. (A szerk.)
 194

odabiggyesztetted az aláírásodat a pontozott vonal fölé, már azon szabályok sze­

rint kell játszanod, amelyekbe beleegyeztéL Légy kitartó! Ne hidd el a szokásos
történetet, hogy "ez esetben újra kellene írnunk, és megint ki kellene nyomtatnunk
az egészet, aztán meg kellene várnunk míg a vezérigazgató úr visszatér Dallasból!
Zanzibárról/a tengerentúlról/a kórházból, és ő is aláírja"! Ha ki tudsz alkudni
magadnak egy jobb állásajánlatot, csak rajta! Amunkáltatók többsége nem von
vissza egy állásajánlatot csak azért, mert további kéréseid vannak. Nem szeretik
a gerilla harcmodort, de tisztelik azokat, akik kiállnak magukért.
Mit kell tartalmaznia egy ilyen állásajánlatnak:
• pozíció neve és az alapvető munkakör,
• munkavégzés helye- osztály, részleg, ágazat, helyszín és ehhez hasonlók,
• munkaidő,
• fizetés, túlóradíj és egyéb bónuszok, pótlékok vagy juttatások,
• a fizetés módja,
• közvetlen felettesed neve és pozíciója,
• melyik nappal kezdesz hivatalosan,
• az állásajánlat érvényességi ideje (ez általában hét nap),
• annak a személynek a neve, telefonszáma és elérhetősége, aki további
információkkal láthat el, és tisztázhat bizonyos számodra nem világos
pontokat, illetve válaszol minden kérdésedre.

Ha bármilyen kérdésed vagy aggályod támadna, és nem áll a lapon a kapcsolattartó

személy neve, akkor próbáld meg elérni vagy azt, aki interjúztatott, vagy azt, aki
aláírta az állásajánlatot, és kérdezz tőlük!

MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK

Amunkaköri leírás tipikus bürokrata találmány. Amodern munkakörnyezet­

ben- ahol a munkakörök folyamatosan változnak- elmondható, hogy ez a fajta
meghatározás már a múlté.

"Egy munkaköri leírás legjobb esetben is aszerint vési kőbe az adott mun­
kát, ahogy annak készítője egy adott pillanatban értette. Rosszabb esetben
olyan személyzetisek állítják össze őket, akik nem tudnak írni, és az állás
lényegét sem értik. Így nemcsak az a probléma velük, hogy elkészítésük és
állandó frissítésük igencsak költséges folyamat, hanem az is,
hogy a közhangulatot is rombolják."
Robert Townsend: Up the Organization (Cégvezetés felsőfokon)
195 7. fejezet • Az üzlet nyélbe ütése

A munkaköri leírás többnyire további garanciát jelent a munkáltatódnak arra, hogy

minden feladatot elvégzel, amire kérnek, feltéve, hogy azt belefoglalták a leírásba.
Szóval gondosan elemezd ki a dokumentumot, és kérdezz rá minden homályos
pontra, máskülönben könnyen előfordulhat, hogy egy számítógép előtt találod
magad, és az adatbevitel lesz az egyetlen teendőd, vagy a művezető munkáját
fogod végezni a komolyabb feladatok helyett, amelyeket korábban a munkaköröd
részének hittél.
 , ,

TOVABBI TAKTIKAK

Ebből a fejezetből megtudhatod:

• hogyan kezeld a diszkriminációból adódó problémákat,
ha ilyesmivel találkozol a munkaerőpiacon;
• hogyan keress állást, miközben dolgozol;
• hogyan mondj fel.

Ez a fejezet azok számára íródott, akik valamilyen okból kifolyólag hátrányból

indulnak az álláskeresésben. Ennek sokféle oka lehet, ahogy a következmények is
minden esetben mások lesznek. Mindamellett létezik néhány általános probléma,
melyekkel az álláskeresőknek szembe kell nézniük
A legérdekesebb jelenség a hátrányos helyzetű csoportok közötti kölcsönös
hibáztatás. A befogadó ország tagjai a bevándorlókat okolják amiatt, hogy ala­
csonyabb bérért dolgoznak, és ezzel elveszik előlük az "őket megillető" munkát.
A bevándorlók arról panaszkodnak, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket. A
fiatalabb nők az idősebb, házas nőket hibáztatják azért, hogy képtelenek munkát
találni; míg az idősebbek azt áHítják, hogy a munkáltatók szívesebben alkalmaz­
zák a fiatalabbakat, mivel azok sokkal kevesebb pénzért is elvállalják ugyanazt
a munkát. Az áldozatok az áldozatokat támadják.
197 8. fejezet • További taktikák

ETNIKAI KISEBBSÉGEK ÉS BEVÁNDORLÓK

"A tapasztalat nem az, ami történik velünk, hanem az,

amit a velünk történtekkel kezdünk."
Aldous Huxley: Texts and Pretexts. An Anthology with Commentaries
(Olvasmányok és ami előttük vanolvasmányemlékek
Antológia kommentárokkal)

A PROBLÉMA

A hátrányos megkülönböztetés egyre több álláskeresőt érint. A bevándorlók és a

kisebbségek körében tapasztalható magas munkanélküliségi ráta élénken bizo ­
nyítja, hogy milyen nehéz kiirtani az emberekből a megszokást és az előítéleteket.
Vegyük példának az Egyesült Államokat! New York felnőtt lakosságának körül­
belül egyharmada, Los Angelesének negyvennégy százaléka, Miamiénak pedig
hetven százaléka külföldi születésű az 1990-es népszámlálás adatai szerint. Az
ausztrál bevándorláskutató iroda megbízásából1991 novemberében készített be­
számoló arra hívja fel a figyelmet, hogy "a munkáltatók hajlamosak a különböző
területről érkező és különböző generációs háttérrel rendelkező bevándorlókat
eltérő módon kezelni, amikor az alkalmazásukról döntenek." A beszámoló arra
is rávilágít, hogy "az első generációs bevándorlók, azon belül is főleg a nők, hát­
rányos helyzetűnek számítanak."
Néhány fejvadász nyíltan, kertelés nélkül beismeri, hogy a bevándorlóknak­
főleg a kelet-ázsiaiaknak és az indiaiaknak-manapság sokszor semmi esélyük
sincsen, hiába rendelkeznek ugyanolyan képesítésekkel, mint angol, amerikai vagy
ausztrál versenytársaik A munkáltatók olyan embereket választanak, akikkel érzé­
seik szerint könnyen kapcsolatot tudnak majd teremteni; és sok esetben a pályázó
önéletrajza csak azért landol a kukában, mert az első oldal tetején külföldi név áll.
Néhány (vagy a legtöbb?) igazgató egyszerűen nem elég toleráns, türelmes vagy
széles látókörű ahhoz, hogy képes legyen más nemzetiségű vagy hátterű munkavál­
lalóval együtt dolgozni. Hasonló a hasonlónak örül. Az elutasítást pedig a jól bevált
frázissal ind okolják, miszerint "helyi tapasztalat szükséges " a munka betöltéséhez.
Egyes munkáltatók észreveszik, hogy a legtöbb bevándorló jó képességekkel
rendelkezik, ráadásul munkamoráljuk is magas - és ezzel vissza is élnek. A
bevándorlók többnyire szargalmasan és keményen dolgoznak, nagyon elhiva­
tottak és elkötelezettek, és így gyakori célpontjai a kizsákmányolásnak Mivel
nem ismerik jól a helyi körülményeket, a különféle íratlan szabályokat, illetve a
munkáltatók trükkjeit és módszereit, ezért gyakrabban fogadnak el alacsonyan
fizetett, kevésbé vonzó állásokat.
 198

Mielőtt vetnénk egy pillantást a gerilla taktikákra, melyek segítségével le­

győzhetjük a fent említett problémákat, határozzuk meg, milyen körülmények
miatt sorolhatnak valakit valamelyik kisebbséghez! Két jellemző emelkedik ki
magasan a tömegből: a bőrszín és a kiejtés. Ezután jön a jelentkező háttere, olyan
részletekkel mint nemzetiség, életkor, elvégzett iskolák és egyetemek, családi
háttér és így tovább. Ezek már kevésbé fontosak, még el is titkolhatók.

GERILLA TAKTIKÁK

Szóval, mit lehet tenni ebben a helyzetben? Sajnos nagyon nehéz változtatui az
emberek hozzáállásán, ezért az egyetlen lehetséges taktika: "Ha nem tudod őket
legyőzni, csatlakozz hozzájuk!" Igaz, elég közhelyesen hangzik, de dióhéjban a
következőképpen lehetne összefoglalni.
• Fordítsd le minden dokumentumodat, diplomádat, igazolványodat, tanúsít­
ványodat, és ajánlóleveledet az ország hivatalos nyelvére, és ellenőriztesd
a fordításokat!
• Fektess minél több erőt az önéletrajzod elkészítésébe! Ha szükséges,
igénybe vehetsz külső (és általában bármilyen rendelkezésre álló) segít­
séget. Ügyelj, hogy véletlenül se maradjon helyesírási, nyelvtani vagy
mondattani hiba az önéletrajzodban!
• Tökéletesítsct a nyelvtudásodat! Minél jobb a kommunikációs készséged,
annál nagyobb esélyed van arra, hogy megkapd az állást.
• Ha szükséges, változtasd meg a neved! Talán drasztikus lépésnek hangzik,
de így legalább nem akadsz fönn az első rostán (amikor ugyebár a leg­
több olyan önéletrajz, amelynek elején külföldi név áll, a kukába kerül),
és esélyt kaphatsz a bemutatkozásra. Talán tévedek, de meggyőződésem,
hogy a szerb nevem miatt egy rakás remek álláslehetőséget veszítettem el.
• Öltözz és viselkedj úgy, ahogy a helyiek! Attól a pillanattól kezdve, hogy
jelentkeztél az állásra, próbáld mellőzni a jó öreg nemzeti szakásakat és
megkötéseket! Mindig őszinteséget, feddhetetlenséget és "világjáró" képet
sugározz önmagadról! Itt és itt jártál, ezt és ezt csináltad. A legtöbben so­
sem hagyták el szülőhazájukat, és éppen ezért csodálják azokat az embere­
ket, akik sokat utaztak (vagy legalábbis irigylik őket).
• Tanulmányozd a helyi munkaerőpiacot! Figyeld meg, hogy gondolkod­
nak és dolgoznak a fejvadászok, illetve a vezető beosztásban dolgozók!
Elemezd a különböző cégek hozzáállását és filozófiáját! Olvass önképző
könyveket, kereskedelmi magazinokat, újsághirdetéseket, és készíts saját
adatbázist a jövőbeni munkalehetőségekről! Így könnyebben át tudod majd
látni a gondolkodásukat, és a munkaerőfelvétel módszereit.
199 8. fejezet ll> További taktikák

NŐK

A PROBLÉMA

"Bármibe is kezdjenek a nők, mindent kétszer olyan jól kell csinálniuk,

mint a férfiaknak, hogy azt gondolják róluk, legalább fele olyan jók.
Szerencsére, ez nem is olyan nehéz."
Charlotte Whitton

A globális társadalmat állandó demográfiai változás jellemzi. Az eddigi legnagyobb

módosulás egyértelműen a női munkavállalás terén történt. Egyre több nő lép be
a munkaerőpiacra, illetve tér vissza a munkába élete háztartásbeli szakaszának
végeztével, vagyis a családalapítást és a gyermeknevelést követően.
Ha lassan is, de a munkáltatók változtatnak a nőkkel szembeni hozzáállásukon
és előítéleteiken. Az esélyegyenlőség politikája kikövezi a férfiak és nők közötti
egyenlőséghez vezető utat a bánásmód és a fizetés kérdésében is. A nők azonban
még mindig nem egyenlők a férfiakkal, ha fizetésről van szó, vagy arról, hogy a
munkáltatók kinek kedveznek. Az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők
közül általában még mindig a férfiak keresnek többet.
Mindez részben a nők hibája is, mivel félénken, kevésbé energikusan lépnek
fel az álláskeresés során és később a munkahelyen is.
Az Egyesült Államokban nemrégiben készült egy tanulmány, mely során több
mint háromezer hallgatót kérdeztek ki az ország legjobb egyetemeirőL A tanulmány
kimutatta, hogy a lányok átlagosan kevésbé magabiztosak és törekvők, mint a fiúk.

VISSZATÉRÉS A MUNKAERÓPIACRA

Ha azoknak a nőknek az egyre növekvő táborába tartozol, akik rész- vagy teljes
munkaidős állásba térnek vissza néhány évnyi gyermeknevelést követően, akkor
talán azt veszed észre, hogy hátrányból indulsz a többi álláskeresővel szemben.
Habár előfordulhat, hogy nincs releváns munkatapasztalatod, azért gondold át az
otthoni és a közszolgálatoknál végzett munkában, illetve a különféle klubtevé­
kenységek során elsajátított készségeidet és megszerzett tapasztalataidat, amelyek
valami módon kapcsolódhatnak az áhított pozíció követelményeihez!

Az interjúztatók nőkkel kapcsolatos félelmei

• Megházasodnak és felmondanak, teherbe esnek és felmondanak, vagy köve­
tik a férjüket és felmondanak. Mindenképpen hamar távoznak, és egy csomó
időt és pénzt fektethetünk majd emiatt a következő személy betanításába.
 200

• A nők túl érzelgősek, nem tudják kontrollátni az érzelmeiket, gyakran de­

pressziósak és rosszkedvűek, és a legkisebb nyomás vagy stressz hatására
is zakogni kezdenek.
• A nők egyszerűen képtelenek megfelelni a férfiak kegyetlen, versenyen
alapuló világának.
• A nők nem tudnak beilleszkedni a férficsapatokba. Eltér az értékrend­
szerük. Szexuális elemet csempésznek majd a csapat légkörébe, mellyel
megbontják a férfi-férfi munkakapcsolatokat.
• A nők nem dolgoznak olyan keményen, mint a férfiak. Nem annyira elhiva­
tottak, csupán úgy tekintenek az állásukra, mint újabb férjfogási lehetőségre.

Ha nő vagy, további feladatok várnak rád: meg kell győznöd a veled szemben ülő
munkáltatót, hogy minden félelme alaptalan, és a munkát ugyanolyan jól el tudnád
végezni, mint egy férfi, vagy talán még jobban is.

PÁLYAKEZDŐK ÉS DIPLOMÁSOK

"Soha nem engedtem, hogy az iskoláztatásom megzavarja

a tanulmányaimat."
Mark Twain

A FRISS DIPLOMÁSOK LEGGYAKORIBB HIBÁI

Azoknak, akik az első munkájukat keresik a nagybetűs életben, tudniuk kell né­
hány fontos dolgot. Sosem lesz nagyobb irányítás a kezedben a felvételi folyamat
során, mint a kezdetekkor. Ez annyit tesz, hogy neked nem szabad elkövetned
azokat a hibákat, amelyeket a legtöbb friss diplomás elkövet.
• Tucatjával küldik szét az önéletrajzukat minden kínálkozó pozícióra,
és válaszért imádkoznak. A nagy kínálat miatt a piac kegyelmére bízzák
magukat.
• Mikor állást keresnek, hajlamosak a gyors eredményre hagyatkozni
ahelyett, hogy hosszú távon gondolkodnának T úl nagy jelentőséget tulaj­
donítanak a kezdő fizetésnek és a juttatásoknak
• Nem tudják magukat megfelelően előadni és reklámozni, ezért egyes
munkáltatók nagyon olcsón alkalmazzák őket. A tapasztalatszerzés ürü­
gyén olyan munkát végeznek, amely a munkáltatónak sokkal több pénzé­
be kerülne, ha tapasztalt szakembert lenne kénytelen alkalmazni. Olcsó
munkaerő? Talán.
201 8. fejezet .,. További taktikák

A főiskoláról vagy az egyetemről frissen kikerülő fiataloktól lehetne a legtöbbet

elvárni, bennük rejlenek a legnagyobb lehetőségek, és mégis ők azok, akikkel a
legtöbb cég nem is foglalkozik. Mikor ilyen okos és céltudatos alkalmazottak (akik
kezdő pozíciókban robotolva gyakran kevesebbet keresnek a takarítónál is) egy
vagy két év után felmondanak, és jobb lehetőségek után kapnak, a munkáltatójuk
tanácstalan. Valamilyen furcsa okból kifolyólag nem úgy kezelik az alkalmazot­
taikat, mint a jó befektetéseket szokás. Nem tanítják be őket megfelelően, és nem
adnak nekik komoly kihívást jelentő feladatokat, amelyek mindkét fél számára
hasznosak lennének.
Néhány munkaadó idővel rájön, mennyi buktatóval és milyen költségekkel jár,
ha elveszítik a tehetséges fiatalokat, ezért megpróbálják kitágítani a korlátaikat
Ilyen cégeket kell keresned! Ahhoz azonban, hogy állást szerezz náluk, nagyon
jól kell elkészítened a házi feladatodat

GERILLA TAKTIKÁK

Ha friss diplomásokról van szó, a legtöbb cég olyan embereket keres, akik jó
teljesítménnyel biztatnak; nem feltétlenül csak az elméleti tudással rendelkező
ösztöndíjasokra hajtanak. Az üzleti szemlélet és az önfegyelem is nagyon fontos
a számukra, hogy később a jelentkező vezetői pozícióba kerülhessen. Meg kell
győznöd a munkáltatót arról, hogy a tanulmányi sikereid hűen tükrözik a képes­
ségeidet, és előre jelzik azokat az óriási eredményeket, amelyekkel majd a céget
gazdagíthato d.
Íme, néhány tipp és stratégia, amit minden fiatal álláskereső megszívlelhet.
• Válassz céget, mielőtt az választ téged! V álogass, ne pedig koldulj! Készítsd
el rendesen az önértékelésedet, és ismerd meg önmagad! Pontosan tudd, mit
akarsz, és készíts egy olyan tervet, amelynek segítségével valóra is válthatod l
• Jó pap is holtig tanul. Maradj meg diáknak! Ha elvégzed a középiskolát
vagy egyetemet, akkor veszi kezdetét az igazi tanulás. Furcsán hangzik,
de ez is elárul egyet s mást az oktatás jelenlegi minőségéről.
• Hidd el, hogy sikeres leszel! Állj pozitívan a dolgokhoz! Minden balsiker
és gond ellenére is őrizd meg a magabiztosságod, bízz a képességeidben
és abban, hogy sikereket érhetsz el! Tanulj annyit, amennyit csak lehet,
méghozzá minél hamarabb! Az idő pénz, mivel nem végtelen. Egyikünk
sem él örökké, úgyhogy ne halogass, mert az időpazarlás l
• Vedd a saját kezedbe a karrieredet! Legyél te a saját szakszervezeted!
Senki nem védheti meg olyan jól az érdekeidet, mint te magad. Tanulj
meg mindent a munkádról, amilyen gyorsan csak lehet! Aztán tanulj meg
mindent a kollégáid munkájáról, majd a főnököd munkájáról is! Ha ezt
megteszed, hamarabb kerülsz a székébe, mint hinnéd.
 202

• Használj ki minden lehetőséget önmagad reklámozására! Igyekezz előtér­

be kerülni, és ügyelj, hogy mindenki észrevegye, ha jó munkát végeztél l
Próbáld agresszívan eladni magad! Vegyél részt szemináriumokon, kon­
ferenciákon, kereskedelmi és termékbemutatókon, kiállításokon és más
eseményeken!
• Mindig tarts magadnál egy adu ászt! Jó érzés, ha még van valami a tar­
solyodban. Hagyd nyitva a lehetőségeket! Ne specializálódj túl szűk
területre! Légy rugalmas és sokoldalú! Ápold az üzleti kapcsolataidat! Ha
bármikor, bármilyen okból elveszítenéd az állásodat, jó eséllyel valamelyik
üzleti kapcsolatod révén rögtön felajánlanak neked egy újat. Állj készen,
ha kitárul előtted a siker kapuja!

A PÁLYAELHAGYáK

"
"Válasszon egy másik szakmát, bármilyet!
a John Murray Anderson drámaiskola vezető oktatója
Lucille Ball, színésznőnek

Az alkalmazottak teljesítménye gyakran egyáltalán nem tükrözi azt, ahogy ők

maguk a feladat, a cég vagy saját eredményeik iránt éreznek Néhányan nagy­
szerű munkát végeznek olyan területeken, amelyek cseppet sem érdeklik őket.
Tehetségük, fegyelmük és kemény munkájuk vezetett a jó teljesítményükhöz, de
az érdeklődési körük teljesen más.
A legtöbb pályaelhagyó egyetértene abban, hogy a változtatásnak ára van.
Legtöbbjük számára ez jelentős pénzkieséssei járt, legalábbis eleinte. Némelyikük
soha többé nem keres olyan jól a későbbiekben, mint az előző munkakörében, de
sokkal boldogabb, mert azt csinálhatja, amit igazán szeret.
Néhány szemiéitető példa olvasható John V iney és Stephanie Jones Carrier
Tumaraund (Karrierváltás) című könyvében. Ezt mindenképpen olvasd el, mie­
lőtt a pályaelhagyásba vágnád a fejszéd! Ahogy az egyik megkérdezett mondta:

"Sose válassz valami újszerűt csak azért, mert a szomszéd fűje mindig zöldebb;
és ne fuss el semmi elől, különben egész életedben csöbörből vödörbe kerülsz!"
Ha tényleg a változtatás mellett döntesz, alaposan meg kell ismerned önmagad.
Pontosan kell tudnod, hogy mik az erősségeid és a gyengéid, és hogy illenek-e
ahhoz, amit el akarsz érni. Bármit teszel is, kétszer is fontold meg, mielőtt ilyen
fontos döntést hozol! Emlékezz, hogy a szomszéd fűje mindig zöldebbnek tűnik!
Néha tényleg jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
203 8. fejezet • További taktikák

A MUNKANÉLKÜLIEK

A munkanélküliség egyre több ember számára válik valósággá. A gazdaság ha­

nyatlásából fakadóan állások ezrei szűnnek meg máról holnapra, amivel a cégeknek
is meg kell birkózniuk. Miközben a különböző hátterű, más és más iparágban
tevékenykedő és mindenféle képesítéssel rendelkező emberek azon fáradoznak,
hogy éber és harcra kész munkaerő váljék belőlük, hirtelen az utcán találják
magukat. Senkinek nincs biztonságban az állása, a félelem és a bizonytalanság a
mindennapok szerves részévé vált.
Összehasonlítva azokkal, akiknek van munkájuk, és éppen váltani akarnak, a
munkanélküli álláskeresők mindenképp hátrányos helyzetből indulnak, főleg az
uralkodó munkaadói téveszmék miatt.
A munkaadók úgy gondolják, hogy azok, akiknek éppen van állásuk, bizonyára
jobban teljesítenének az adott munkakörben, mint a munkanélküliek. Néhány
foglalkoztatási tanácsadó azt állítja, hogy a felvett jelentkezők nyolcvan-kilenc­
ven százalékának volt állása. Az, hogy valaki régóta nem dolgozik, kétségeket
ébreszthet a munkáltatóban a pályázó általános képességei iránt.
A magasabb képzettséggel rendelkezőknek szembe kell nézniük egy további
problémával is: a kutatással nem foglalkozó munkaadók valamilyen szinten
vonakodnak attól, hogy alkalmazzák őket. Azt gyanítják ugyanis, hogy az ilyen
típusú alkalmazott azonnal tovább fog lépni, mihelyt a szaktudásának jobban
megfelelő munkahelyet talál. Továbbá sok felsővezető kényelmetlenül érzi magát,
ha olyannal kell együtt dolgoznia, aki képzettebb és valószínűleg okosabb is nála.
Ilyenkor jön az az indoklás, hogy "ön túlképzett ehhez a munkához".

ÖNBIZALOM

A munkanélküli álláskeresők legnagyobb problémája az önbizalom folyamatos

gyengülése. Nem tudnak szabadulni a kisebbrendűségi érzésüktől, amikor olyanok
közé kerülnek, akiknek állandó munkájuk van, még akkor sem, ha tudják, hogy
az ő képességük, tudásuk és intelligenciájuk messze meghaladja a munkával ren­
delkezőkét. Minél hosszabb ideje állástalanok, annál rosszabb a hangulatuk. Az
ideális első lépés az lehet, ha növelik az önbizalmukat, javítják a hangulatukat.
Ha egy leendő munkaadónak próbálod eladni magad, egyszerűen nem enged­
heted meg, hogy lelkesedés nélkül állj elé, mert rengeteg jelentkező lesz még ott
rajtad kívül, akikben túlteng az önbizalom. Gondolkodj pozitívan! Légy optimista,
gondolj a fejlődésre és a sikerre!
David J. Schwartz Maximize Your Mental Power (Használd ki a mentális erődet!)
című kiváló könyvének tanácsa: nem az a fontos, kinek mi áll a rendelkezésére.
Inkább az számít, milyen tervekkel igyekszik elérni, amit akar. Az árcédula, amit
 204

a világ ránk ragaszt, nem különbözik sokban attól, amit mi magunk tapasztunk
a saját hátunkra.
Én nagyon egyszerű tanácsot adok a munkanélkülieknek, a jövőre koncentrálj!
Ne rágódj a múlton! A múltad nem fog munkához juttatni.

ÖNKÉNTESMUNKA

Az önkéntes munka jó lehetőség lehet az állástalanak számára. Ha te is emellett

döntenél, mindenekelőtt vedd sorra azokat a helyeket, ahol szívesen dolgoznál, és
ajánld fel nekik a szolgálataidat! Ha sikerrel jársz, máris lehetőséged nyílt újabb
ismeretek szerzésére, és az esélyeidet is jelentősen növeled arra, hogy előbb-utóbb
már fizetésért dolgozz.
Emellett az önkéntes munka felélénkít, jobbá teszi a hangulatod, és fenntartja a
pozitív mentális hozzáállást is. Általa könnyebben tarthatod a kapcsolatot a munka
világával, és egyfajta megbízólevélként is szolgál majd a leendő munkáltatóidnál,
akik nagyra fogják becsülni az önkéntességed. Mindenképp nyert ügyed lesz
azokkal az álláskeresőkkel szemben, akik naphosszat csak a kanapén heverésznek,
idejüket szappanoperák nézésével töltik, és csak várják, hogy megcsördüljön a
telefon, és valaki állást ajánljon nekik.
Ha jól végzed a dolgod, úgyis csupán átmeneti lesz ez a helyzet. Nagy való­
színűséggel záros határidőn belül valamiféle juttatást ajánlanak majd fel neked,
például ingyen ebédet vagy busz- és vonatjegyet. Ha továbbra is jól teljesítesz,
megtöbbszöröződnek az esélyeid arra, hogy állandó munkát kapj. Ha már egyszer
esélyt kaptál, az azt jelenti, hogy: "Tiéd az állás!"
Azoknak, akik éppen munkanélküliek, és sikerült bejutniuk egy állásinterjúra,
feltétlenül el kell magyarázniuk a helyzetüket a velük szemben ülő interjúztató­
nak. Ne titkolózz, és ne próbáld szépíteni az igazságot! Ha megszűnt az állásod,
és el kellett fogadnod a vállalat végkielégítését, az nem a te hibád, és semmilyen
hatással nem lenne arra, ahogy az éppen megszerezni kívánt munkát végeznéd.

ALKALMAZOTTKÉNTINTERJÚKRAJÁRNI

"
"Tedd, amit tudsz, azzal, amid van, ott, ahol vagy!
Theodore Roosevelt

AZOK

Szóval napról napra egyre elégedetlenebb vagy. Alulfizetnek, esetleg lemaradtál az

előléptetésről vagy a fizetésemelésről, a fönököd nem tisztel, munkatársaid hátba
205 8. fejezet ll> További taktikák

támadnak, a munkád unalmas, nem értesz egyet a cégpolitikával és a vállalati

szabályokkaL Röviden és tömören: ki akarsz lépni.
Nagyon elszomorít, mikor olyan fiatal, iskolázott, keményen dolgozó és cél­
tudatos embereket látok, akik munka nélkül maradtak, vagy bagóért húzzák az
igát - míg a kevésbé iskolázott és feleannyira sem eredményes emberek szinte
tudás és szakértelem nélkül is rengeteget keresnek, pedig gyakorlatilag semmi­
vel sem járulnak hozzá a közjóhoz. Ha az első csoportba tartozol, olvasd végig
figyelmesen ezt a fejezetet!

GERILLA TAKTIKÁK AZ ALULFIZETETT SZAKEMBEREK RÉSZÉRE

Ha temérdek pénzt és időt fektettél abba, hogy diplomát vagy oklevelet szerezz,
és jó szakember legyél a hivatásodban, most ádáz eltökéltséggel kell munkál­
kodnod azon, hogy kamatostul visszaszerezd a befektetéseidet Természetesen a
munkaadóktól és az ügyfelektőL
Az ügyvédek és az orvosok évek óta ezt teszik. Más diplomás szakembereknek,
mint a mérnököknek, építészeknek vagy tudósoknak, még több joguk lenne rá,
ők azonban kispadra szorultak, siralmasan elhanyagolják őket. Íme, a tanácsaim
az ilyen álláskeresőknek
• Nincs olyan szakszervezet, amely megvédi az érdekeidet. Csak rajtad áll
vagy bukik, hogy megvédd, amid van, és megszerezd, amit akarsz. A cél
általában szentesíti az eszközt.
• Gyakorold a szakmai előzékenységet! Tedd könnyebbé az életet önmagad
és a szakmabeliek számára! Sose kritizáld, és ne szidd a kollégáidat!
Ha hozzájárulsz a szakmád elismertségének növeléséhez, nagyban meg­
erősíted a saját pozícióidat
• Sugározd azt, hogy elfoglalt szakember vagy! Mutasd meg mindenkinek
(főleg a munkáltatóknak), hogy az időd értékes, az elvárásaid pedig ma­
gasak! Legyél gyakorlatias! Ne hagyd, hogy átverjenek semmit se vegyél
készpénznek!
• Tanulj meg minél több mindent nemcsak a saját, de a többiek munkájáról
is! Ez majd segít abban, hogy jobban kezeld őket, szélesíti a látókörödet,
és felkészít a legjobb állásokra.
• Mutasd meg és reklámozd magad! Ha a főnököd nem veszi észre a tehetsé­
ged, ügyelj rá, hogy a vetélytársai észrevegyék! Ha a felettesed akadályoz
a továbblépésben, cseréld le! Ne vesztegesd az időd!
• Bármit is teszel, higgy önmagadban! Emlékezz a fontos szavakra:
"
"Napról napra, egyre jobban érzem magam minden tekintetben. (Emile
Coué: Self-mastery Through Consciaus Autosuggestion [Önuralom tudatos
 206

önszuggesztió útján]). Az önszuggesztió ereje hatalmas. Gondolkozz pozi­

tívan, gondolkozz nagyban!
• Tervezd meg a győzelmet! A sikerbe vetett erős hit köti össze a kiemelke­
dően teljesítő embereket. Ők eltervezik a győzelmet! Biztos vagyok benne,
hogy mostantól te is ezt fogod tenni.

Ha a főnököd nem veszi észre a tehetséged, ügyelj rá, hogy a vetélytársai észre­
vegyék!

IDŐKORLÁTOK

Az idő a legnagyobb probléma az olyan álláskeresők számára, akiknek van mun­

kájuk. Nem könnyű állások után érdeklődni és állásinterjúkra járkálni, miközben
nyolctól ötig dolgozik az ember. Létezik azonban néhány módszer, amelyek révén
ezek az akadályok is leküzdhetők. Mindenekelőtt töltsd a hétvégéidet jelentkezések
megírásával, munkáltatók utáni kutatással és az interjúhoz szükséges készségeid
tökéletesítésével! Használd fel az ebédidőt tudakozódásra, telefonálásra és kap­
csolattartásra!
Ha abban a városban lesz az interjú, ahol laksz, próbálj meg kivenni egy
szabadnapot, lehetőleg a fizetett szabadságodból! Ha ez nem lehetséges, tedd a
találkát késő délutánra, úgy öt-hat órára, vagy szombat reggelre! Sok felsővezető
és fejvadász dolgozik estig, és alkalmazkodni fognak az ígéretes jelöltekhez. Ha
az érdekelt munkahely másik városban van, vegyél ki akár két vagy három napot
is! A rendes szabadságodat vagy a nem fizetett napjaidat használd fel ilyenkor!
Egyszerűen megindokolhatod: személyes teendőd akadt.
A betegszabadság is egy lehetőség. A legtöbb cégnél kétnapos kimaradás esetén
nem kell igazolni a betegséget (az Egyesült Királyságban például öt napot maga a
dolgozó is igazolhat). Mindazonáltal csak óvatosan használd a "megbetegedtem"
kifogást, mert mindig van rá esély, hogy valaki, akit ismersz, megpillant szür­
ke öltönyben, fehér ingben és nyakkendőben, mikor voltaképp betegen kellene
nyomnod az ágyat.

BŰNTUDAT

Néhányan talán bűntudatot éreznek amiatt, hogy állásinterjúkra járnak, miközben

még mindig megvan a munkájuk. Eleinte én is ezt éreztem. Aztán rájöttem, hogy
nem vagyok egyedül: a főnököm és a főnököm felettese is ugyanezt tette. Bevett
gyakorlat ez a nyugati országokban. A munkáltatóknak jogukban áll bármikor
felmondani a munkaviszonyodat, ha meg tudják indokoini a döntésüket. Az in­
doklás lehet rossz teljesítmény (kirúgás) vagy leépítés (végkielégítés).
207 8. fejezet .,. További taktikák

Ők előre felkészülhetnek a távozásodra azzal, hogy betanítják a helyettesedet,

illetve fokozatosan átadják bizonyos feladataidat, ha éppen nem az összest, a
kollégáidnak Neked, mint alkalmazottnak ugyanúgy jogodban áll megvédeni
magadat a munkanélküliségtől, és továbbépíteni a karriered. Ugyancsak jogod
van bármikor felmondani és felkészülni a felmondásra azzal, hogy állást keresel,
és állásinterjúkra jársz.

TARTSD A SZÁD!

Mindig emlékezz arra az aranyszabályra, hogy bármit is teszel, és bármilyen

álláskeresési stratégiákat alkalmazol is, soha ne mondd el senkinek, hogy új
munka után nézel! Csak azok az emberek legyenek ez alól kivételek, akik segí­
tenek az álláskeresés folyamatában. Nagyon kevesen tudnak titkot tartani, és te
a legkevésbé sem szeretnéd, hogy a munkaadód rájöjjön: a dolgozója jobb állásra
áhítozik. Éppen ezért ne bízz senkiben!
Sose jelentkezz olyan pozícióra, amelynek hirdetésében csak egy postafiókszám
található! Könnyen lehet, hogy álhirdetés, és a jelentkezésed talán rossz kezek
közé kerül, vagy a neved az összes létező csomagküldő listán felbukkan. Rossz
hírű csomagküldő cégek alkalmazzák ezt a taktikát. A munkáltatók is megteszik,
hogy így tájékozódjanak a munkaerőpiacon.

MUNKAKÖZVETÍTÓ CÉGEK

Még a munkaközvetítő cégekben sem bízhatsz. Megvan rá az esély, hogy az önélet­

rajzact valamilyen úton-módon a főnököd asztalán landol, valamilyen ismeretlen
csatornán keresztül. A foglalkoztatási tanácsadók lojálisak a munkáltatókhoz,
hiszen ők fizetik a járulékaikat A pályázó csupán árucikk- se több, se kevesebb.
Bizonyos esetekben valóban indokolt a munkaközvetítő cégek léte, hiszen
összehozzák a munkaadókat az álláskeresőkkeL A munkáltatók mindazonáltal
többnyire személyi tanácsadókat alkalmaznak a munkaerő-keresésre, vagy azért,
mert nincs elég idejük vagy szakértelmük ahhoz, hogy megtalálják a megfelelő
embert, vagy pedig azért, mert úgy vélik, hogy a profi fejvadászok jobb munkát
végeznének, mint ők maguk. Személy szerint én ezt szarvashibának tartom. Nem
elég, hogy mindez igen sok pénzbe kerül, de ráadásul másra bízzák saját dolgozóik
kiválasztását.
Másik lehetőség: írj közvetlenül a potenciális munkaadónak! Reklámozd ma­
gad! Sokkal jobb benyomást keltesz, ha közvetlenül fordulsz az érdekelt céghez,
tanúbizonyságot teszel a kezdeményezőkészségedről és rugalmasságodróL Hagyd
ki a közvetítőt! A munkáltatók azért fizetnek nekik, hogy jelölteket találjanak, ezért
természetesen ezt a pénzt vissza kell kapniuk valakitől. Légy te az a valaki!
 208

"Ne mondj fel, amíg nem kaptál másik állást! A személyzeti osztályok
olyanok, mint mondjuk a bankok: csak azokkal foglalkoznak,
akinek nincs rájuk szükségük."
Robert Townsend: Up the Organization (Cégvezetés felsőfokon)

FELMONDÁS

"Az a gazember [MacArthur tábornok] nem fog nekem {elmondani.

Én rúgom ki!"
Harry S. Truman

Ha már felmondasz, csináld szakszerűen: jutass el egy kézzel írott példányt a

felmondásodról a főnöködnek, az ő főnökének és a személyzeti vezetőnek. A le­
veled legyen rövid és velős! Ne menj bele túlságosan a részletekbe, és ne próbáld
megmagyarázni a távozásod okát! Indokolj a lehető legegyszerűbben: máshol jobb
lehetőséget kaptál. Ne kritizálj, ne ítélkezz, ne hibáztasd az embereket vagy a kö­
rülményeket! Egyszerűen írd le, mennyire élvezted, hogy hozzáértő kollégákkal
dolgozhattál együtt, és mennyi mindent tanultál tőlük (ne nevezd őket idiótának,
inkompetensnek vagy szemétládának)! Feltétlenül fogalmazz szépen, és csak jó
dolgokat tartalmazzon a leveled! Az őszinteségtől talán egy múló pillanatig jobban
éreznéd magad, de később még visszaüthet, ha majd ajánlólevélre lesz szükséged.
Néhány cég él az úgynevezett "elbocsátó beszélgetés" módszerével. Minden
egyes alkalmazott, aki felmond és otthagyja a céget egy jobb lehetőségért, még
részt vesz egy utolsó kis beszélgetésen a felettesével és egy személyzeti vezető­
vel. Ekkor próbálnak meg rájönni, hogy mit és hol rontottak el, miközben azon
fáradoztak, hogy motiváljanak, és örömet szerezzenek neked azzal, hogy nekik
dolgozhatsz.
Ha egy ilyen interjú kellős közepén találod magad, ne mondj olyat, amit később
megbánhatsz! A személyzeti vezetők memóriája igen jó. Munkájuk szerves része,
hogy emlékezzenek arra, ki mit csinált, mit mondott és mit gondolt. Ők a cég fel­
derítői. Igen körmönfont módszereket alkalmaznak, de legalább nem fenyegetnek
meg nyíltan. Abban viszont biztos lehetsz, hogy még mindig léteznek feketelisták,
amelyeken egy tollvonással dönthetnek az ember sorsáról.
A másik lényeges, megfontolandó szempont az ajánlólevél. Nem lenne jó húzás,
ha hangot adnál a csalódottságodnak, és elmondanád a munkaadónak az elbocsátó
beszélgetésen, mit is gondolsz róla valójában. Talán egy darabig jó érzéssel töltene
el, később azonban megfizetnéd az árát, amikor referenciára lenne szükséged. Ha
elmész, baráti viszonyban tedd! Ne égess fel minden hidat magad mögött!
209 8. fejezet • További taktikák

A legjobb (vagy legalábbis legkevésbé romboló) felmondási okok, amelyeket

felhasználhatsz a következők.
• Magasabb pozíciót ajánlottak több fizetéssel és gyors karrierlehetőséggeL

• Habár élveztem az ittlétet, családi okok miatt tovább kell állnom.

• Nagyon élveztem az itteni munkát, de úgy érzem, több tapasztalatot kell

szereznem a(z) ... ......

. (a terület, amelyen nem tudtad eléggé fejleszteni
a képességeidet) terén, ezért úgy döntöttem, hogy olyan állást keresek,
ahol megvan ehhez a lehetőség.
• Míg a(z) .......... területére specializáltam magam, úgy éreztem, nem

szerzek elég tapasztalatot olyan területeken, mint a(z) .......... (könyvelés,

mérnöki munka, marketing stb.).
• Úgy döntöttem, saját üzletbe kezdek. A jövőben az itt szerzett tapasztalata­
im roppant hasznosak lesznek a számomra.

A lehető legrosszabb felmondási indoklások (még csak véletlenül se hivatkozz

rájuk, habár többnyire ezek az elégedetlenséged okai) a következők.
• A főnököm nem tisztelt, és nem értékelte a fáradozásaimat Úgy viselkedett,
mint egy idióta, akinek gőze sincs arról, hogyan kell bánni az emberekkel.
• Ez a vállalat nem értékeli az alkalmazottait Puszta számnak érzem ma­

gam. Senki nem törődik a kollégákkal, és nincs nyílt kommunikáció a

dolgozók és a menedzsment között.
• Ez a munka igazi zsákutca. Nincsenek kihívások, unalmas, és már alig

váram, hogy távozhassak.

• Ez az állás egyáltalán nem passzol a képesítésemhez és a szakértelmem­

hez. A tudásarn és a tehetségem gyakorlatilag teljesen kihasználatlan

maradt, ezért kihasználtam az első adandó alkalmat.
• Ez az állás számomra csak ideiglenes megoldás volt, addig kellett, amíg

nem találok olyasvalamit, ami tényleg érdekel, és a karrierterveimhez is

illik. Ezt a bizonyos állást most megtaláltam, ezért szeretnék azonnali
hatállyal felmondani ennél a cégnéL
 UTOLSÓ JÓ TANÁCS

Az álláskeresés egyfajta játék. Néha nyersz, néha veszítesz. Persze egészen más
játék, mint mondjuk az olimpia, ahol a részvétel a lényeg: az állásvadászatnál a
győzelemért kell játszanod! A győzelem a legfontosabb érzés az életben, nincs
semmi ehhez fogható!
Másrészről viszont a vereség nem feltétlenül rossz. Megtanulhatod belőle, ho­
gyan javíts a teljesítményeden, hogy gyakrabban győzhess. Az okos ember tanul
a kudarcaiból, kielemezve ezeket a helyzeteket, sosem esik kétszer ugyanabba a
hibába. A legokosabbak azonban más emberek hibáiból is képesek tanulni. Neked
is ez legyen a célod!
Ne csüggedj, ha az első néhány interjún elbuksz! Próbálkozz csak tovább!
Van egy mondás, miszerint gyakorlat teszi a mestert. Én ezt kiegészíteném:
a tökéletes gyakorlat teszi a mestert. A gyakorlásnak pedig az a legjobb módja,
ha olyan állásokra is jelentkezel, amelyeket igazából nem is szeretnél elnyerni,
vagy amelyekre nincs különösebben szükséged, mert így rengeteg tapasztalatot
szerezhetsz az állásinterjúk terén. Amikor pedig majd felvillan előtted a nagy
lehetőség, akkor készen fogsz állni arra, hogy hasznosítsd a tapasztalataidaL
Ez komoly előnyhöz juttat majd a vetélytársaiddal szemben. Ők nem feltétlenül
szereztek túl sok ismeretet és tapasztalatot, így te harcedzett veteránnak fogsz
számítani közöttük Észreveszel majd minden keresztkérdést, félelmet, trükköt
vagy csapdát, és a korábbi interjúknak köszönhetően kifinomult taktikával tudsz
majd mindezekre reagálni.
Ahhoz, hogy megszerezd az óhajtott állást, és jó irányba kormányozd a karrie­
red, lassan, lépésenként kell előrehaladnod, de minden egyes lépésednek a végső
célodhoz kell vezetnie: a sikerhez. A siker relatív szó, mindenkinek mást jelent.
Számomra viszont az igazi sikernek csak egyetlen meghatározása van: ha úgy
éled az életed, ahogy te akarod!
211 9. fejezet • Utolsó jó tanács

A szakmai előmenetel felé két lehetséges ösvény vezet. Az első az, amikor
cégről-cégre lebbensz. Ha gyorsan megtanulod, hogyan szerezz barátokat, ho­
gyan bánj az emberekkel, és hogyan emelkedj ki a tömegből a képességeiddel és
a tudásoddal egyre jobb és jobb pozícióba kerülve, akkor ezt az ösvényt neked
találták ki. Tartsd nyitva a szemed és a füled, maradj kapcsolatban a többiekkel,
rendszeresen fejleszd a tudásodat, fejleszd a már meglévő képességeidet, és tegyél
szert újakra is!
A másik alternatíva, ha egyazon cégen belül fejlődsz. Főleg a nagy játékosoknak
kedvez ez a módszer. Esetenként már az is elég a csúcs eléréséhez, ha elég hosszú
ideig maradsz a munkaadódnál. Ehhez persze rengeteg türelemre és kitartásra lesz
szükséged. Valószínűleg ez a nehezebb út, különösen a jelenlegi üzleti világban.
Szeriotem úgy juthatsz leggyorsabban a csúcsra, ha békaügetésben ugrálsz
előre. Már lejárt az ideje annak, hogy az ember örökké lojális maradjon ugyan­
ahhoz a munkaadóhoz, ragaszkodjon ugyanahhoz az ötlethez vagy termékhez.
A munkaadód nem tart ki melletted: csak pár hetes felmondásra számíthatsz tőle.
Eddig tart az ő lojalitása. Akkor te miért legyél hűséges ő hozzá?
Al Neuhart a következőt tanácsolja a Confessions of an S.O.B. (Egy gazember
vallomásai) című kiváló könyvében: "Légy a saját rikkancsod! Add el magad!
A szerényekre senki sem figyel." Ne felejtsd el ezt a mondást, mert még szüksé­
ged lesz rá!
Ennyi az egész. Az állásinterjú voltaképp nem más, mint termékbemutató. Az
egyetlen termékbemutató, ahol az áru tényleg eladja önmagát. Az a bizonyos áru
pedig te vagy.

VÉGSZÓ

"A tanács értékét az eredmény, nem pedig a szándék alapján ítélik meg."
Cicero: Ad Atticum 9 (Atticushoz 9. levél)

A könyvből megtanult interjútaktikáknak jó hasznát tudod venni a jelenlegi és a

jövőbeni álláskereséseid során. Mindazonáltal a végső eredmény nemcsak a saját
képességeiden múlik, hanem az interjúztatókéin is. Néhány amatőr kérdezőt va­
lósággal lehengerel majd a stratégiád. A tapasztalt szakemberek viszont rájönnek
majd, hogy profi interjúalany ül velük szemben, és még jobban igyekeznek, hogy
alaposan kiismerhessenek, értékelve téged.
Néhányuk bizonyára szintén elolvassa vagy már el is olvasta ezt a könyvet,
és ellenintézkedésekkel próbálja majd hatástalanítani a törekvéseidet Te azért
ne ess kétségbe! Nem mindegyikük olyan profi és ravasz, hogy átlásson rajtad.
A munkakeresés és az állásinterjúkra járás egyike a világ legmagányosabb,
legnehezebb és legkellemetlenebb élményeinek Sokszor elcsüggedsz majd, le­
lombozódsz, megkérdőjelezed a képességeidet, elveszíted az önbizalmad, elbá-
 212

tortalanodsz, és kiábrándulttá válsz. Ahhoz azonban, hogy elérd a célod, le kell

küzdened minden negatív gondolatot és érzést! Nem győzöm eléggé hangsúlyozni,
mennyire fontos a pozitív hozzáállás. Ha te nem hiszel magadban, más sem fog.
Azon kívül, hogy bízol a saját képességeidben, legyél energikus, kitartó, és dolgozz
keményen! És persze, egy cseppnyi szerencsére is szükséged lesz.

"Őszintén hiszek a szerencsében, és minél keményebben dolgozom,

annál szerencsésebb vagyok!"
Stephen Leacock

Most tehát, az utazásunk végén azt remélem, hogy miközben végigkalauzoltalak az

álláskeresés és az állásinterjúk világán, tudtam valamelyest segíteni abban, hogyan
is gondolkoznak a munkáltatók, és mi az, amit hallani akarnak a meghallgatáson.
Végül nincs más hátra, minthogy sok sikert kívánjak neked. Minden jót a jelenlegi
és jövőbeni igyekezeteidhez, találd meg az álommunkát, amit megérdemelsz!
A tökéletes állásinterjú alapos és részletes szakértői tanácsai lépés­
ről lépésre, olvasmányes formában vezetnek végig a munkaadók ál­
tal támasztott elvárásokon.
A kötet lapjain mintakérdések é� -válaszok segítik elő gyenge és
erős pontjaink felismerését, a különböző interjúhelyzetek értékelését
és a kényes kérdések kezelését.
A könyv gyakorlati útmutatót ahhoz, hogy miként váljunk a leg­
jobb jelentkezővé.

A legfontosabb témakörök
•
Amit megtanítanak az egyetemen,
és amit nem.
•
Sikerstratégiák
•
Mit keresnek a munkaadók?
•
Add el magad!
•
Az interjúk fajtái és az értékelési eljárások
•
Mit szabad és mit nem az állásinterjún?
•
Kérdések, válaszok az állásinterjún.
•
A bértárgyalás.
•
Hasznos taktikák.
•
Növeld az esélyeid!

Motivál � segít az erősségeid felismerésében.

Hiteles � hivatásos tanácsadó tollából.
Könnyen érthető � mellőzi a szakzsargont.
Gyakorlatias � lépésről lépésre halad
az alapoktól az utolsó simításokig.
Jól ádátható � a felkészülés szakaszait tematikus
fejezetekben tárgyalja.
Rugalmas � a tematikus fejezetek egymástól
függetlenül is értelmezhetők.

ISBN 978 963 05 9115 7

1 11 1111111111 11111 1 111111

9 789630 591157