Csoportok – gyűrűk – testek

2021. március 2.
https://www.mateking.hu/diszkret-matematika/csoportok-gyuruk-testek

Csoport, félcsoport
Diszkrét matematika epizód tartalma: Itt szuper-érthetően elmagyarázzuk neked, hogy mi az
a csoport, mik a csoportműveletek, hogyan lehet egy algebrai struktúráról eldönteni, hogy
csoport-e vagy sem. Rengeteg példát nézünk csoportokra, megnézzük, hogy mi az a
félcsoport, és azt is, hogy mit kell tudni egy félcsoportnak.

Vegyük az egész számokat és az összeadás műveletet. Az így keletkező algebrai struktúra

egy csoport.
Teljesülnek ugyanis rá azok a követelmények, amelyeket egy csoportnak tudnia kell:
1) A + művelet asszociatív
(𝑎 + 𝑏) + 𝑐 = 𝑎 + (𝑏 + 𝑐)
2) Léteznie kell egy egységelemnek
6+0=6
Azt az elemet, amely a művelet elvégzése során mindent változatlanul hagy, egységelemnek
nevezzük.
Összeadásnál az egységelem a 0. Ez lehet jobb oldali vagy bal oldali:
𝑎 + 0 = 𝑎 (jobb)
0+𝑎 =𝑎 (bal)
Tehát az eredeti elemmel nem történt semmi!
3) Minden elemnek létezik inverze
𝑎 + (−𝑎) = 0
(−𝑎) + 𝑎 = 0
Egy elem inverzének azt kell tudnia, hogy a művelet elvégzése során az eredeti elemből
egységelemet csinál.
Bármilyen furcsán hangzik, a jobb és a bal oldali művelet eredménye nem mindig ugyanaz.

Ráadásul ez egy kommutatív csoport, ugyanis például 5 + 3 = 3 + 5

𝑎+𝑏 =𝑏+𝑎
A kommutativitás nem tartozik az alapszolgáltatások közé, ez egy extra.
A kommutatív csoportokat Abel-csoportnak nevezzük.

Nézzük meg, vajon csoportot alkotnak-e a páratlan számok és a + művelet? A kívánt

feltételek éppen teljesülnek… De van egy kis gond:
3+5=8
és a 8 nem páratlan szám. Vagyis páratlan számokat összeadva páros szám lesz az eredmény.
Ezt úgy mondjuk, hogy a művelet kivezet a halmazból, így aztán ez nem csoport!

Most nézzük mi a helyzet az egész számokkal és a ∙ művelettel:

1) A ∙ művelet asszociatív
(𝑎𝑏)𝑐 = 𝑎(𝑏𝑐)
2) Van egységelem, az 1
𝑎∙1=𝑎
1∙𝑎 =𝑎
3) És inverz…? Na, az nincs.
Például a 3 inverze egy olyan a szám, amire a ∙ 3 = 1. Ilyen éppen van, mégpedig az 1/3, de
sajnos nem egészszám.

Tehát minden stimmel, kivéve ez az inverz dolog, vagyis félig csoportnak tekinthetjük ezt is.
És úgy is hívjuk, hogy félcsoport.

Lássunk még egy példát. Ez vicces lesz… Itt egy szabályos hatszög:

Vegyük a középpontja körüli forgatásokat, amelyek a hatszöget önmagába forgatják.

Íme: 60° 120° 180° 240° 300° 360° = 0°
Ezek egy csoportot alkotnak a forgatások egymás utáni elvégzésére, mint műveletre:
1) Asszociatív
(60° + 180°) + 120° = 60° + (180° + 120°) stimmel!
2) Egységelem
60° + 0° = 60° stimmel!
3) Inverz
60° + (−60°)
⏟ = 0° stimmel!
300°

Mivel pedig 60° + 120° = 120° + 60°, ezért ez egy kommutatív csoport, vagyis Abel-csoport.

Van itt még egy érdekes dolog: ez a csoport véges, mindössze 6 eleme van!
Nézzünk meg még egy véges csoportot.

Vegyük a j, −j, 1, −1 komplex számokat és a szorzás műveletet. Ez egy négyelemű csoport

(Klein-csoport).

Nézzük meg mi történik, ha a csoport elemeit elkezdjük hatványozni?

j: 𝑗 2 = −1 𝑗 3 = −𝑗 𝑗4 = 1 : 𝜎(𝑗) = 4
−j: (−𝑗)2 = −1 (−𝑗)3 = 𝑗 (−𝑗)4 = 1 : 𝜎(−𝑗) = 4
2 3 4
1: 1 =1 1 =1 1 =1 : 𝜎(1) = 1
−1: (−1)2 = 1 (−1)3 = −1 (−1)4 = 1 : 𝜎(−1) = 2
Úgy néz ki, minden elem negyedik hatványa 1. Van, amikor már előbb is.
És éppen itt jön ezzel kapcsolatban egy izgalmas fogalom.

Egy elem rendje azt a legkisebb pozitív egész kitevőt jelenti, amelyre emelve az elemet, az
egységelemet kapjuk.
A rendet a görög szigma betűvel jelöljük, és úgy szokás mondani, hogy ordó.

Egy csoportot ciklikus csoportnak nevezünk, ha előáll egyetlen elemének egész kitevős
hatványaiból. Ez a csoport ilyen.
Azért ilyen, mert a generátoreleme a j, és ha ezt elkezdjük hatványozni, akkor előáll a csoport
minden eleme:
𝑗1 = 𝑗
𝑗 2 = −1
𝑗 3 = 𝑗 2 ∙ 𝑗 = (−1) ∙ 𝑗 = −𝑗
𝑗 4 = (𝑗 2 )2 = (−1)2 = 1
Lássuk, mit tudnak ezek a ciklikus csoportok!

Ciklikus csoportok, az elem rendje

Diszkrét matematika epizód tartalma: Mik azok a ciklikus csoportok? Hogyan kell
kiszámolni egy elem rendjét? Példák ciklikus csoportokra, véges csoportokra, nullosztókra.
Csoportelméleti érdekességek. Kiderül, hogy a csoportelmélet valójában nem is olyan rémes.
Emlékeztető:
Azokat a nem üres halmazokat, amelyekben értelmezve van egy művelet,
 és ez a művelet asszociatív;
 létezik benne egységelem;
 és minden elemnek létezik benne inverze;
szóval az ilyen nem üres halmazokat csoportnak nevezzük.

Ha a művelet kommutatív, akkor a csoport kommutatív csoport, vagy más néven Abel-
csoport.
Maga a művelet lehet a szokásos összeadás, vagy éppen a szorzás, de vannak egészen
szokatlan műveletek is.

 Ha nincs inverz,
 és nincs egységelem se,
azért még akkor sincs minden veszve. Ezt úgy hívjuk, hogy félcsoport.

Az előbbi részben már éppen egy nagyon izgalmas csoportnál tartottunk…

Nézzük vannak-e még ilyen ciklikus csoportok?

Vegyük például a mod 12 maradékosztályokat az összeadás művelettel.

A csoportnak 12 eleme van, az egységelem pedig a 12:

Mert például 8 + 12 ≡ 8 mod 12, amit úgy mondunk: „8 + 12 kongruens 8-cal moduló 12”
És ehhez meg csak nem is kellenek túl nagy matematikai ismeretek, hiszen már egy 6 éves
gyerek is tudja, hogyha éppen 8 óra van, és eltelik 12 óra, akkor megint 8 óra lesz.

Most pedig lássuk, melyik elemnek mennyi a rendje?

Mivel a művelet az összeadás, ezért a hatványozás itt az ismételt összeadást jelenti:
32 = 3 + 3 = 6
Nézzük meg, hányszor kell egy számot önmagával összeadni ahhoz, hogy 12-t kapjunk.
𝜎(1) = 12 generátorelem
𝜎(2) = 6
𝜎(3) = 4
𝜎(4) = 3
𝜎(5) =? na, ez már izgalmasabb…
 5 + 5 = 10 ≡ 10 𝑚𝑜𝑑 12
5 + 5 + 5 = 15 ≡ 3 𝑚𝑜𝑑 12
Addig kell folytatni az összeadásokat, amíg el nem érjük a 0 maradékot.
5 + 5 + 5 + ⋅⋅⋅ +5 = 60 ≡ 0 𝑚𝑜𝑑 12
⏟
12 𝑑𝑏
Vagyis 5-nek a rendje 12:
𝜎(5) = 12 generátorelem
𝜎(6) = 2
𝜎(7) = 12 generátorelem
𝜎(8) = 3
𝜎(9) = 4
𝜎(10) = 6
𝜎(11) = 12 generátorelem
𝜎(12) = 1
Lássuk, hogy ciklikus-e a csoport.
A 2 például nem generátorelem, mert nem tud előállítani mindenkit:
2
2+2=4
2+2+2=6
2+2+2+2=8
2+2+2+2+2=10
2+2+2+2+2+2=12
De az 1 igen, sőt az 5 is jó, meg a 7 is, meg a 11 is!

Egy csoportban mindig azok a generátorelemek, amelyeknek a rendje megegyezik a csoport

elemszámával.
Így aztán egy csoport pontosan akkor ciklikus csoport, ha van legalább egy olyan eleme,
amelynek a rendje megegyezik a csoport elemszámával.

Most nézzük, hogy mi a helyzet például a mod 4 maradékosztályokkal, ha a művelet a

szorzás.
Csoportot alkotnak-e a mod 4 maradékosztályok a szorzás művelettel?
Azért, hogy ne kelljen sokat bajlódnunk itt a számolással, készítsünk egy műveleti táblázatot.
∙ 0 1 2 3
0 0 0 0 0
1 0 1 2 3
2 0 2 0 2
3 0 3 2 1
Most pedig lássuk, hogy ez valóban csoport-e.
1) A szorzás asszociatív, eddig jó.
2) Van egységelem is, az 1.
3) Az inverzzel viszont már vannak gondok…
Egy elemnek akkor van inverze, ha a műveleti táblában szerepel a sorában az egységelem.

Látjuk, hogy a 0 és a 2 sorában nincs 1-es, csak az 1 és a 3 sorában van.

Csak a redukált maradékosztályok elemeinek van inverze. (Ha persze mond ez a szó valamit,
hogy redukált maradékosztály. Ha nem, akkor érdemes belekukkantani egy kicsit a
kongruenciák világába – nagyon érdekes. De végül mindegy is.)
A lényeg, hogy bizony jó pár elemnek nincs inverze, ezért csak félcsoport!
És az elemek rendje:
11 = 1 ⇒ 𝜎(1) = 1
32 = 3 ∙ 3 ≡ 1 ⇒ 𝜎(3) = 2
A többi elemnek pedig nincs rendje.

A gyűrű
Diszkrét matematika epizód tartalma: Megnézzük, mik azok a gyűrűk, hogyan épülnek föl
és miket kell tudniuk. Nagyon tudományosan, ha egy halmaz Abel-csoportot alkot az
összeadás művelettel és félcsoportot a szorzás művelettel, akkor egy gyűrűt kapunk. De nem
akarunk nagyon tudományosak lenni, ezért inkább sok-sok könnyen érthető példát nézünk.

Nézzük, csoportot alkotnak-e a mod 4 maradékosztályok az összeadás művelettel.

Készítsük el az összeadás műveleti táblázatát.
+ 0 1 2 3
0 0 1 2 3
1 1 2 3 0
2 2 3 0 1
3 3 0 1 2
1) A művelet asszociatív és kommutatív is.
2) Az egységelem a 0.
3) Minden elemnek van inverze.
Egy elemnek akkor van inverze, ha a műveleti táblázatban szerepel a sorában az egységelem.
A műveleti táblázat megkönnyíti az életünket. Nem csak az derül ki belőle, hogy egy elemnek
van-e inverze, hanem az is, hogy mi az inverz.
A 3-nak az inverze például az 1.
A mod 4 maradékosztályok az összeadás művelettel csoportot alkotnak.

Most vegyünk hozzá egy másik műveletet is, a szorzást. Mármint nem az összeadás helyett,
hanem azzal együtt.
Ezzel egy magasabb szintre lépünk az algebrai struktúrák világában.

A szorzás műveleti táblázatát már láttuk fentebb. Lássuk mit állapítottunk meg róla:
1) Asszociatív és kommutatív.
2) Van egységelem, az 1.
3) Inverze viszont nincsen mindenkinek.
Így aztán a szorzás művelettel ez csak félcsoport.

A mod 4 maradékosztályok az összeadás művelettel csoportot (mégpedig Abel-csoportot), a

szorzás művelettel félcsoportot alkotnak.
Ezt az egészet mindkét művelettel úgy hívjuk, hogy gyűrű.

A gyűrű tehát egy újabb remek algebrai struktúra, amely a csoportnál már jóval többet tud,
ugyanis nem csak egy, hanem két művelet van benne, az összeadás és a szorzás. Az
összeadásnak viszonyleg sok dolgot kell tudnia, míg a szorzásnak elég keveset.

Csakhogy tudnia kell még egy dolgot: a disztributivitást.

4) Disztributív
𝑎(𝑏 + 𝑐) = 𝑎𝑏 + 𝑎𝑐
(𝑎 + 𝑏)𝑐 = 𝑎𝑐 + 𝑏𝑐
Összefoglalva:
Egy nem üres halmazt gyűrűnek nevezünk, ha értelmezve van benne egy összeadás és egy
szorzás művelet…
Az összeadásnak azt kell tudnia, hogy
 asszociatív és kommutatív,
 van egységelem; az összeadás egységelemét mostantól nullelemnek hívjuk,
 minden elemnek van inverze, amit úgy hívunk, hogy ellentett.
A szorzásnak mindössze annyit kell tudnia, hogy asszociatív.
És itt van még ez a disztributivitás.

Most pedig nézzünk néhány példát a gyűrűre.

 Gyűrűt alkotnak például az egész számok az összeadás és szorzás művelettel.

 A (2x2)-es mátrixok az összeadás és a szorzás művelettel. Általában az (nxn)-es is.
 mod n maradékosztályok az összeadás és szorzás művelettel.
 Végül itt jön még egy dolog:
Oldjuk meg ezt az egyenletet: (Hát, nem ez lesz életünk legnagyobb próbatétele…)
2𝑥 = 0
Úgy lehet megoldani, hogy mindkét oldalt elosztjuk 2-vel, és a megoldás x = 0.
De miért néztük ezt meg?
Próbáljuk most megoldani ezt az egyenletet is: (Ez már kicsit érdekesebb…)
2𝑥 ≡ 0 𝑚𝑜𝑑 4
Az x = 0 most is megoldás, de most van más megoldás is.
A szorzás műveleti táblájából az is látszik, hogy pontosan két megoldás van. Két olyan szám
is van, amivel a 2-t megszorozva nullát kapunk: a 0 és a 2. Ennek az egyenletnek tehát
megoldása az x = 2 is.
Ez pedig azt jelenti, hogy egy szorzat olyankor is nulla tud lenni, ha egyik tényezője sem
nulla.
2 ∙ 2 ≡ 0 𝑚𝑜𝑑 4
Az ilyet úgy hívjuk, hogy nullosztó. A 2 egy nullosztó a mod 4 maradékosztályok
gyűrűjében.
Vannak persze olyan gyűrűk is, amelyekben nincs nullosztó.

Nézzük meg, hogy például a mod 12 maradékosztályok gyűrűjében van-e nullosztó.

Ehhez egy nagyon egyszerű dolgot kell megérteni, mindössze annyit, hogyha a szorzat
eredménye 12…
𝑎 ∙ 𝑏 = 12 ≡ 0 𝑚𝑜𝑑 12
az végül is azt jelenti, hogy a szorzat nulla.
Ha a 12-t többféleképpen is szorzattá lehet alakítani, akkor lesz néhány nullosztó.
3 ∙ 4 = 2 ∙ 6 = 12 ≡ 0 𝑚𝑜𝑑 12
Eszerint a 3-nak nullosztója a 4, mert a szorzást elvégezve nullát kapunk.
A 2-nek pedig a 6 a nullosztója, mert a szorzatuk a gyűrűben 0.
A dolog persze fordítva is igaz, a 4-nek nullosztója a 3, és a 6-nak nullosztója a 2.

Most nézzük, mi a helyzet a mod 13 maradékosztályokkal.

Itt is azok a számok lesznek nullosztók, amiknek a szorzata 13.
1 ∙ 13 = 13 ≡ 0 𝑚𝑜𝑑 13
Csakhogy a 13 prímszám, és ezért egyetlen egy lehetőség van. Ráadásul ebben az egyetlen
lehetőségben is az egyik tényező a nulla, hiszen a 13 kongruens nullával.
1 ∙ 0 = 13 ≡ 0 𝑚𝑜𝑑 13
Abban meg ugye semmi meglepő, hogy egyszer 0 az nulla.
Vagyis mod 13 esetén nincsenek nullosztók, és ez bármilyen prímre is igaz!

A mod p maradékosztályok tehát nullosztómentes gyűrűt alkotnak.

A mod n maradékosztályok pedig, ha n összetett szám, olyan gyűrűk, amelyekben van
nullosztó.
Az egész számok gyűrűje szintén nullosztómentes. ???

Most pedig itt az ideje, hogy megnézzük mi a helyzet a mátrixok gyűrűjével.

Gyűrű, nullosztó, egységelemes gyűrű, integritási tartomány

Diszkrét matematika epizód tartalma: Itt mindent megtudhatsz a gyűrűkről hihetetlenül
egyszerű példákon keresztül. Megnézzük a mátrixok gyűrűjét, keresünk benne nullosztókat,
megnézzük mit jelent a bal oldali nullosztó és a jobb oldali nullosztó. Egységelemes gyűrűk,
példák nem egységelemes gyűrűre, kommutatív gyűrűk, nem kommutatív gyűrűk,
nullosztómentes gyűrűk, integritási tartomány.