VendégVáró

Látnivalók
Pest megyében

A kötet megjelenését
Pest Megye Önkormányzata
támogatta

Ez a könyv megrendelhetô:
Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663
Hangposta: 46/501-672
E-mail: well.kerig@chello.hu, web-áruház: www.vendegvaro.hu

Well-PRess Kiadó, Miskolc

2003
 Tartalomjegyzék

Ajánlás 9 Pilis 79
Nyáregyháza, Albertirsa 80
Könyvhasználat 10
Pusztavacs 82
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE 12 Ceglédbercel 83
Cegléd 84
Gödöllô 16 Abony 87
Szada 24 Kôröstetétlen 89
Veresegyház 26 Kocsér 90
Erdôkertes 27 Nagykôrös 91
Ôrbottyán, Mogyoród 28 Csemô 94
Aszód 29 Nyársapát, Örkény 95
Kartal 31 Tatárszentgyörgy, Dabas 96
Verseg 32 Újhartyán, Újlengyel 100
Iklad, Domony 33 Ócsa 101
Galgamácsa 34 Bugyi, Alsónémedi 103
Vácegres, Galgagyörk 35
Püspökhatvan, Acsa 36 A Ráckevei
A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DésUNA
(Soroksári)-Duna a Csepel-sziget
Bag, Hévízgyörk 37 ÉS A CSEPEL-SZIGET 104
Galgahévíz 38 Dunaharaszti 108
Tura 39 Taksony 109
Valkó, Zsámbok, Dány 40 Dunavarsány, Majosháza 110
Isaszeg 41 Délegyháza 111
Pécel 43 Kiskunlacháza, Dömsöd 112
Nagytarcsa 45 Apaj 114
Kistarcsa, Kerepes 46 Szigetszentmiklós 115
Csömör 47 Halásztelek 116
Tököl 117
A TÁPIÓ-VIDÉK
A Tápió-vidék 48 Szigetcsép 118
Nagykáta 52 Szigetszentmárton, Szigetújfalu 119
Szentmártonkáta 53 Ráckeve 120
Tóalmás 54 Szigetbecse, Makád 124
Tápiószecsô 56 Lórév 125
Sülysáp 57
A megye
A MEGYEdélnyugati
DÉLNYUGATI KAPUJA
kapuja és a Zsámbéki-medence
Kóka, Mende 58
ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE 126
Úri, Gomba 59
Bénye, Káva 60 Budaörs 130
Tápióbicske 61 Törökbálint 131
Tápióság, Tápiószentmárton 62 Diósd 133
Tápiószôlôs, Tápiószele 64 Érd 134
Tápiógyörgye 66 Százhalombatta 137
Farmos 67 Tárnok 138
Sóskút 139
DÉL-PEST
Dél-Pest megyei
MEGYEImezôvárosok
MEZÔVÁROSOK 68 Pusztazámor, Biatorbágy 141
Budakeszi 143
Gyál, Vecsés 72 Páty 145
Ecser 73 Telki 146
Maglód, Gyömrô 74 Budajenô 147
Üllô 75 Zsámbék 148
Péteri 76 Tök 150
Monor 77 Perbál 151
Csévharaszt 78 Tinnye, Nagykovácsi 152
A Dunakanyar
A DUNAKANYAR 154 Kosd 207
Verôce 208
Üröm, Pilisborosjenô 158 Kismaros 209
Solymár 159 Szokolya 210
Pilisvörösvár 160 Nagymaros 211
Pilisszentiván 161 Zebegény 213
Piliscsaba 162 Szob 215
Pilisszántó, Pilisszentkereszt 163 Márianosztra 216
Csobánka 165 Kóspallag 217
Pomáz 166 Ipolydamásd 218
Budakalász 168 Letkés, Ipolytölgyes, Nagybörzsöny 219
Szentendre 169 Perôcsény 221
Pilisszentlászló, Leányfalu 178 Kemence 222
Tahitótfalu 180 Bernecebaráti 223
Dunabogdány 181 Duna–Ipoly Nemzeti Park 224
Visegrád 183
Kisoroszi, Szigetmonostor 189 BUDAPEST 230
A Belváros 233
V
Vác
ÁC és
ÉSvidéke,
VIDÉKE , VALAMINT
valamint
DUNA–IPOLY
a Duna–Ipoly
A NEMZETI
Nemzeti ParkPARK 190 A Sugárúton és a Ligetben 235
A metró vonala fölött 238
Vác 194 Tornyok és kirakatok 239
Rád 200 A Duna gyöngye: Buda 241
Penc, Csôvár 201 Hidak, szigetek 246
Vácduka, Vácrátót 202 A város peremén 247
Szôdliget, Szôd 203
Göd, Dunakeszi 204 TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK 250
Fót 205

Szerzôk: Filip Gabriella, Galántai László (praktikus információk),

Ifju György, Kelemen László (települési információk)
Fotók: Rigó Tibor, Pest Megye Önkormányzati Hivatalának archívuma,
Duna–Ipoly Nemzeti Park archívuma
Címlapfotó: a visegrád Királyi palota (Pest Megye Önkormányzati Hivatalának archívuma)

Fôszerkesztô: Filip Gabriella

Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet

Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc, Szôke János

Térképek: TOP-O-GRÁF Térképészeti Kft. – Budapest
Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió – Fésüs László, Kovács Judit
Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft. Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató

Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft.

3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Tel./fax: (+36) 46/501-660

www.vendegvaro.hu

Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György

A könyv anyagának lezárása: 2003. április 15.

Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani,
vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.

ISBN 963 9490 15 6 ISSN 1219 – 431 X

Az ócsai református templom
A Duna Tahinál

Bár hivatalos felmérésünk nincs errôl, de biztosak
lehetünk abban, hogy hazánkban a legtöbb ember
Pest megye útjain közlekedik. Ha ránézünk az or-
szág térképére, láthatjuk: erre tartanak a jelentô-
sebb vasútvonalak, itt találkoznak a fôutak.
Aki külföldrôl érkezik – földön, vízen, levegô-
ben – az is leginkább Budapesttel, illetve Pest me-
gyével kezdi Magyarország felfedezését. Az osz-
tálykirándulások tervezésekor szintén elsô helyen
szerepel Budapest és a Dunakanyar, s ha már itt
vannak, megnézik a megye többi nevezetességeit
is. Jobban megértjük történelmünket, ha látjuk a
római ôrtornyok maradványait, a honfoglaló ôse-
ink emlékeit, az Árpád-kori templomokat, a viseg-
rádi Királyi palotát, a Fellegvárat, a váci kôkaput,
a ceglédi Dózsa-emlékmûvet, a Kossuth-erkélyt,
az isaszegi és a tápióbicskei csata mementóit, a
szobrokat, kápolnákat, barokk kastélyokat...
Aki szeretné megismerni a magyar falu emléke-
it, a különbözô tájegységek építkezési, lakberende-
zési szokásait, a gazdálkodás hagyományait, az
egyetlen helyen, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi
Múzeumban megtalálja múltunk összegyûjthetô
tárgyait. S ha szerencsénk van, a kézmûvesek mû-
helyében megnézhetjük, milyen ügyesen dolgoztak
a falusi kovácsok, a fafaragók, a tojásfestôk, vagy
hogyan kell kenyeret dagasztani, kalácsot sütni.
Körtvélyesi Erzsébet
felelôs szerkesztô
LÁTNIVALÓK PEST MEGYÉBEN
Ajánlás
A legjelentôsebb képzômûvészeti gyûjtemények is
a megyében találhatók. A fôvárosi múzeumok, ga-
lériák mellett Szentendrén egymást érik a kiállító-
helyek, a mûvészek és a rajongóik is.
De nem csak a múltidézés, az épített örökség
miatt érdemes idelátogatni. Itt mutatja meg ma-
gát legszebben a Duna, itt vannak a nagy folyó
legnagyobb szigetei. Rendkívül változatos ez a vi-
dék, a szikes pusztától a magas hegyekig a legkü-
lönfélébb térformák megtalálhatók ebben a me-
gyében. A természeti értékek sokaságát ôrzik a
parkok, a növény- és állatkertek, különösen gaz-
dag a vácrátóti arborétum gyûjteménye. Az erdei
túrák kedvelôit pedig várja a Visegrádi-hegység, a
Duna túlsó partján a Börzsöny. A vízi sportok sze-
relmesei is szívesen jönnek ide; a napimádók, für-
dôzôk, horgászok egyaránt megtalálják a számítá-
sukat.
Ha valaki nem turistaként jár erre, nem kirán-
dulni jön a megyébe, elôbb-utóbb rácsodálkozik
az itteni nevezetességekre, és – bízzunk benne –
adandó alkalommal felkeresi a domb tetején látott
várat, templomot, kilátót, megmártózik a hûs ha-
bokban, benéz a múzeumokba, és elhatározza: fel-
fedezi ezt a megyét. Ehhez ajánljuk ezt a kötetet.
Jó utat mindenkinek!
Filip Gabriella
fôszerkesztô
9
LÁTNIVALÓK PEST MEGYÉBEN

Hogyan használjuk a könyvet?

Reményeink szerint könyvünk szerkezete köny- Egy-egy kisrégión belül a települések sorrendje
nyen áttekinthetô, a kötetet egyaránt jól tudja egyben ajánlott utazási útvonalnak is tekinthetô –
használni a konkrét információkat keresô utazó és helyenként persze kivételt kellett tennünk a föld-
a megye értékeire összességében kíváncsi olvasó. rajzi, közlekedési adottságok miatt.
Mégis, ebben a rövid fejezetben megpróbáljuk
sorra venni azokat a tudnivalókat, amelyek isme-
rete még inkább segítheti az eligazodást.

Hét kisebb tájegységre osztottuk a megyét, amely

kisrégiók részben természetföldrajzi sajátosságaik,
részben a megközelíthetôség, az utazási-turisztikai
szokásokhoz igazodva szervezôdtek. A kisrégiókat
bemutató fejezetek elején általános áttekintést ta-
lál az olvasó a vidék történetérôl, turisztikai érté-
keirôl – nem utolsó sorban pedig azokról a külön-
legességekrôl, érdekességekrôl, amelyeket feltétle- A település nevét az irányítószám és az ott élôk
nül érdemes megnézni, megismerni, ha arra já- száma követi, a szöveg pedig elôbb általában a
runk. helység történetét, majd nevezetességeit tekinti át,
végül pedig szó esik a rendszeresen visszatérô, ide-
genforgalmi szempontból is fontos rendezvények-
rôl, valamint a szabadidô eltöltésének különösen
vonzó lehetôségeirôl.

A kiemelkedô nevezetességekrôl igyekeztünk részle-

tesebb leírást adni – ezek a szövegrészek kisebb betû-
mérettel, keskenyebb hasábban jelennek meg, így
azok könnyen megtalálhatók, vagy éppen átugorha-
tók. Ezen szövegrészek elején mindig ott látható egy-
egy ikon, amely a tartalomra utal: rögtön láthatjuk,
hogy éppen

mûemlékrôl,
Ennek a bevezetônek nélkülözhetetlen tartozéka a
térkép, valamint a célszerû megközelítésrôl szóló múzeumról,
információ és a kihagyhatatlan látnivalók listája.
Ez utóbbi egyben a (☛ ) jellel utal arra az oldalra természeti értékrôl
is, ahol részletesen olvashatunk az említett neveze-
tességrôl. olvashatunk részletes tudnivalókat.

10
 LÁTNIVALÓK PEST MEGYÉBEN

Ugyancsak ikonnal jelöljük az elérhetôségre, nyit-

vatartási rendre vonatkozó információkat ( ) –
ez általában a részletes leírások végén található, de
olykor másutt is használjuk, ahol fontosnak tart-
juk ezzel felhívni az olvasó figyelmét egy-egy hasz-
nos információra.

A hasznos, tényszerû információk mellett arra is tö-

rekedtünk, hogy az olvasó minél több színes érde-
kességet, különlegességet is megtudhasson egy-egy
településrôl vagy tájegységrôl. Ezeket a szövegeket el-
különítve, sárga tónuson jelenítettük meg – részben
a kiemelés okán, részben azért, hogy aki csak a szikár
adatokra kíváncsi, kihagyhassa ezeket a részeket.

KOSSUTH-ERKÉLY

A Kossuth-erkély az egykori, pozsonyi Zöldfa vendég-

fogadó (eredeti nevén: Hotel Zum grünen Baum)
kôerkélye volt, amelyrôl Kossuth bejelentette, hogy a
király szentesítette a márciusi törvényeket és bemu- Több mint 200 fotó gazdagítja a könyvet
tatta Batthyány Lajost, az ország elsô felelôs minisz-
terelnökét.
Mindegyik fejezetnek van egy saját színe – ez a
könyv felsô élén is jól látható, gyorsan odalapoz-
A kisrégiók fejezeteit követi egy különleges „táj- hatunk egy-egy kisrégió kezdetéhez. Ugyanezek a
egység”, Budapest. A fôváros ugyan közigazgatási- színek megjelennek a könyv elején található tarta-
lag nem tartozik a megyéhez, de lehet-e Pest me- lomjegyzékben is – így aztán pillanatokon belül
gye nevezetességeirôl szólni úgy, hogy nem ve- megtalálhatjuk, amit éppen keresünk.
szünk tudomást a Duna-parti metropolisról!? Arra
persze nem vállalkoztunk, hogy a megyekönyvön
belül teljes értékû kalauzt adjunk a fôvárosban já-
rók kezébe, de azért a legfontosabb, kihagyhatat-
lan látnivalókat igyekeztünk sorra venni.

A könyv végén találjuk a települések jegyzékét – a

helységnevek mellett az oldalszámmal. Bár a tarta-
lomjegyzék is jól eligazít, de biztosan lesznek olva-
sók, akik nem földrajzi egységek, célszerû útvona-
lak mentén szeretnének ismerkedni a megye érté-
keivel, hanem a lehetô leggyorsabban szeretnének
tájékozódni az ôket érdeklô településrôl.

11
 ÚTJELZÔ
A fôváros szomszédságában lévô
tájegység jelentôs része nagyon
Gödöllô vidéke
könnyen megközelíthetô. Buda-
pest felôl az M3-as autópályán
vagy a 30-as úton indulhatunk
kelet felé. Már a XIX. század
és a Galga mente
végén megépültek a Gödöllôt
érintô vasútvonalak, így az itte-
ni csomópontból ma is több
irányba folytathatjuk utunkat
vonattal. A gödöllôi HÉV villa-
mosvasútját 1911. november
25-én adták át a forgalomnak,
és ez azóta is jól szolgálja a fô-
város s a tájegység közötti
összeköttetést.

EZT LÁTNI KELL!

➤ A gödöllôi királyi kastély (☛ 17. o.) ➤ Az ôrbottyáni harangöntô-mûhely (☛ 28. o.)

➤ Erzsébet királyné szobra a róla elnevezett parkban
(☛ 19. o.)
➤ A gödöllôi arborétum (☛ 22. o.)
➤ A máriabesnyôi kegytemplom (☛ 23. o.)
➤ A veresegyházi medvemenhely (☛ 27. o.)
➤ Az aszódi múzeumban ôrzött Matricula, azaz osz-
tálykönyv Alexander Petrovics (Petôfi Sándor költô) osz-
tályzataival (☛ 31. o.)
➤ Katonaemlékek, hadifogságban készült fafaragások
az isaszegi múzeumban (☛ 42. o.)

12 www.vendegvaro.hu

A Dunától a Galga mentéig húzódó vidék több
földrajzi kistájat is érint, ennek köszönhetô termé-
szeti változatossága. A tájegység a vác–pesti Duna-
völgynek nevezett területtel kezdôdik, s megy át
fokozatosan a Gödöllôi-dombságba, melynek pe-
remvidékei érintik a Cserhátalját és a Galga völ-
gyét is.
Tagolt táj, változatos vidék
A Duna-völgy természeti arculatát a földtörténet
fiatalkori képzôdményei jellemzik. Az állandóan
mozgó Duna-meder hordalékából képzôdött ka-
vics- és homokhátak, ártéri lapályok, a mai meder
partvonalát kísérô szigetek. A Gödöllô–Veresegy-
ház–Aszód közötti dombvidék harmadkorban fel-
töltött területét; a korszak végén megindult hegy-
ségképzôdés emelte magasba. A nyugati rész felszí-
ne erôsen tagolt (szadai Vár-domb 278 m, Margi-
ta 344 m), a keleti rész lankásan lejt a Galga med-
re felé. A Fót és Mogyoród közötti dombvidék is
változatos felszínû, tagolt táj annak következté-
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
ben, hogy a harmadkori üledékek is felszínre
emelkedtek, és ezek a rögök a külsô pusztító erôk-
nek jobban ellenálltak A Tápió–Galga-völgy kö-
zötti dombvidék egységesebb, kelet felé lejtôsödik,
és az Alföld síkja felé egyre alacsonyabb. A Tá-
GONDOLTA VOLNA, HOGY...
… a hazai kegyszobraink közül a legkisebbet, a mind-
össze 11 cm-es Mária-szobrocskát a máriabesnyôi
templomban ôrzik?
… a XIX. század végén a Magyar Államvasutak Igaz-
gatósága Máriabesnyôt hivatalos vasutas-zarándok-
hellyé nyilvánította, és szeptember egyik vasárnapján
az ország minden részérôl különvonatokkal érkeztek
ide a vasutasok?
… Erzsébet királyné, Sisi kétezer éjszakát töltött a gö-
döllôi kastélyban – többet, mint Schönbrunnban?
… az I. világháború elôtt Aszódon mûködött a mo-
narchia egyik legjelentôsebb repülôgépüzeme?
… a magyar ruhás Mária Teréziáról mintázták a
zsámboki templom fôoltárképén látható Árpád-házi
Szent Erzsébet alakját?
13
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
A Gödöllôi Városi Múzeum
LEGENDÁRIUM
➤ Aszódon írta elsô versét – még Petrovics Sándor néven
– Petôfi Sándor. A költô szülei, Petrovics István és Hrúz
Mária 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot
Mikulás Dániel evangélikus lelkész elôtt. Petôfi 1835
szeptemberétôl 1838 júniusáig volt az itteni algimnázium
tanulója, Koren István tanítványa. Ekkor írta elsô versét,
a Búcsúzást, az iskola évzáró ünnepségére. Az egykori
gimnáziumban kapott helyet a Petôfi Múzeum.
➤ Ezen a tájon és a megye több településén is számon
tartják, hogy itt húzódott valamikor Csörsz árka. Sôt,
két Csörsz árka is létezhetett. Az egyik, az északi a
Tarna folyótól Dormándon át a Tiszáig követhetô, s Ör-
dög- és Avar-ároknak is nevezik; a déli hosszabb, Gödöl-
lôtôl kezdve Jászfényszarun át húzódik a Tiszáig. Csörsz
mondájának legrégibb nyoma a XVI. századból maradt
fenn, Székely István Világkrónikájában a 718. évnél
megemlíti, hogy Seita, Pannónia királya megvítta a
Csersz árokját, melyet – folytatja – nem azért hívtak
Csersz árokjának, hogy azon Csersz király feleséget ho-
14
pió–Rákos-völgy közötti rész ismét erôsen tagolt, ki-
emelkedik belôle az isaszegi Kálvária-hegy (301 m)
és a péceli Baj-hegy (301 m). Az Aszód–Szirák kö-
zötti vidék andezittakaróra telepedett üledékkép-
zôdménye az Acsa melletti Papucs-hegy (269 m), a
püspökhatvani Takács-hegy (250 m), a galgagyörki
Hegyes-hegy (262 m) és a legmagasabb, a vulká-
nosság legdélibb pontja az Ecskend (321 m). Ezek
kialakulását követte a Galga-árok süllyedése, amely
a mai napig tart.
A tájegység természeti értékeirôl, a legendás hí-
rû királyi vadászterületrôl átfogó képet kaphatunk
a Gödöllôi Városi Múzeum természetvédelmi és
vadászattörténeti kiállításán. Történelmi öröksége
e tájnak az a sok kis tó is, amelyet az Egres-patak
völgyében, a Szôdrákosi-patak mentén Veresegy-
ház térségében, Gödöllô közvetlen környékén,
Galgahévíz mellett és még sok más helyen látunk.
Ma egy részük mellett üdülôhelyek épültek.
Királyi kastély, falusi forgatag
A feltárt régészeti leletek tanúsága szerint az ember
4000-5000 évvel ezelôtt telepedett meg a vidéken.
Éltek itt az újkôkortól kezdve a bronzkorban, vas-
zott magának, hanem azért, mert az árkot ô készítette
még az Attila elôtti idôkben. Ezzel azt a legendát cáfol-
ja, amely szerint Csörsz király elhatározta, hogy feleségül
veszi a szomszéd király lányát. A szomszéd uralkodó
megtréfálta az ifjú királyt. Azt mondta neki, hogy csak
akkor adja hozzá a lányát, ha a Dunától a Tiszáig ha-
jón viszi át. Csörsz király erre gondolt egyet, mély árkot
ásatott, mely összeköti a két folyót.
Csörsz király személyisége sok fejtörést okozott a történet-
íróinknak. Voltak, kik Caesar nevének elferdített alak-
jára gondoltak; mások a honfoglalás kori Curzan vezér-
ben, Kund fiában vélték felismerni a mondai Csörszöt.
A monda eredetére a Csörsz, Csersz vagy Csörsz-árka
név ad magyarázatot, tekintve, hogy több magyar vidé-
ken ördögároknak, ördögborozdának nevezik a hasonló,
honfoglalás elôtti erôdítményeket vagy határárkokat, és
ez megfelel a szláv nyelvbôl ismert csertovszky-jarek (ör-
dögárok) elnevezésnek. Tehát Csörsz király nem históri-
ai személy volt, hanem egyszerûen az ördög (szláv: csert).
www.vendegvaro.hu
 GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE

korban. Késôbb a szkíták, szarmaták, avarok, lon- ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK

gobárdok, szlávok.
➤ Ottlik Géza Buda címû regényében Monostor né-
A nagy római-szarmata védelmi árok, a
ven szerepelteti Gödöllôt. Az író 1946-ban a kitelepí-
Csörsz-árka e vidéken húzódik át a Duna alsó fo- tés elôl ideköltözött édesanyjához, és 1954-ig itt élt.
lyásáig. Meg-megszakadó vonala még több helyen ➤ A veresegyházi római katolikus templom mennye-
azonosítható. A régészek által feltárt ôstörténet zeti freskóján hálaadásként epret – a település címeré-
igen gazdag tárgyi anyagával megismerkedhetünk ben is szereplô, itt termô gyümölcsöt – ajánlanak fel a
az aszódi Petôfi Múzeum kiállításán. A honfogla- lányok Szûz Máriának.
ló magyarok a birtokba vett területen sok telepü- ➤ A bauhaus stílust képviselô erdôkertesi római kato-
lést alapították. A mai falvak, városok ôse közül likus templom.
➤ A magyar botanikusról elnevezett Jávorka fényper-
számos elpusztult és nem éledt újjá a tatárjárás, a
je a csömöri réten.
török hódoltság, a tizenöt éves háború után.
Többségük lakosai azonban visszatértek, a betele-
pített szlovákokkal, németekkel – akik közül so- lása, fenntartása. Ma már újra látogatható a gödöl-
kan üldözött protestánsként menekültek ide. lôi Királyi kastély, új üdülôhelyek, sportpályák lé-
Árpád-kori települések emlékét ôrzik a hely- tesültek, s a Galga menti települések is ôrzik a
ségnevek. Árpád-kori templom- és monostorfa- „tiszta forrásból” táplálkozó szokásaikat, és min-
lakra épültek az újraéledô XVII–XVIII. századi te- den falu, minden város arra törekszik, hogy ôrizze
lepülések barokk plébániatemplomai. A történe- értékeit, gyarapítsa gazdagságát.
lem nagy eseményei közvetlenül érintették e vidé-
ket. Itt zajlott le 1074-ben a mogyoródi csata, Mária szobra Máriabesnyôn
ahol Géza és László hercegek gyôzelmet arattak
Salamon felett, Rákóczi fejedelem is átvonult sere-
gével ezen a tájon. Az 1849. évi tavaszi hadjárat
isaszegi csatája pedig legkedvesebb emlékévé vált
az itt élô embereknek.
A táj fôurai, földbirtokos kisnemesei a XVIII.
század végén, a XIX. század elején templomokat,
kastélyokat, fényûzô parkokat, kúriákat építettek
itt a fôváros közelében. Ezek a helyek fontos terü-
letévé váltak utóbb a reformkor politikai, kulturá-
lis életének. Kiemelkedett közülük a Grassalko-
vichok gödöllôi és Gödöllô környéki birtoka fény-
ûzô barokk kastélyával, gyönyörû parkjával, egy-
kor mintagazdaságával, vadaskertjével. Aszód, a
Podmaniczkyak támogatásával, a Galga mente
gazdasági központjává vált. Az általuk épített
evangélikus gimnázium tanulója volt Petôfi Sán-
dor is.
A II. világháborút követôen az egykori királyi
kastély csaknem teljesen elpusztult; a gödöllôi er-
dôk katonai területté váltak, a vallásos életet és in-
tézményeit teljes visszavonulásra kényszerítette a
politika. Az eredmények közé tartozik a gödöllôi
agrároktatási és kutatási központ megteremtése, s
a Galga menti népi kultúra hagyományainak ápo-

Magyarország a hálón 15
GÖDÖLLÔ

GÖDÖLLÔ
Irányítószám: 2100, a lakosok száma: 28 190

Ha azt mondjuk: Gödöllô, a következô szavunk a Grassalkovich-kastély. A

hatalmas barokk épület, az elegáns termek, a pompás berendezések, a királyi
vendégek, a legendás történetek kötik le elôször a figyelmünket. Már ezért meg-
éri felkeresni a várost. De Gödöllô a Királyi kastélyon túl is tartogat még meg-
lepetéseket. Sétáljunk egy kicsit a városközpontban, nézzük meg a szobrokat, a
múlt emlékeit ôrzô mûemlékeket, a mûvésztelep alkotásait, keressük fel az ar-
borétumot, az országban egyedülálló múzeumokat, az egyetemet, a besnyôi
kegyhelyet, aztán hajtsunk fejet Teleki sírjánál! Itt érezhetjük igazán: nagy
szellemek, jelentôs személyiségek jártak elôttünk!

Közúton Budapest felôl az M3-as autópályán és a
30-as úton, vasúton a Budapest–Hatvan vonalon
közelíthetjük meg. A HÉV-vel egy órán belül el-
érhetô.
Gödöllô neve az Árpád-korban gyakori Göd,
Güd, Gödô, Gede, Ged férfinevekbôl származhat.
A XIV. században vált el a település alig lakott
pusztaként a népesebb Besenyô községtôl. Abban
az idôben a birtokos a Szadai család volt, melynek
kihalása után Nagy Lajos király vitézének, Pohár-
nok Péternek adományozta ezt a területet. Ezt kö-
vetôen Borbála királynéé, majd a Rozgonyiaké
volt.
Erzsébet királyné emlékére készült a sziklahalom
Magyarország egyik legnagyobb fôura, Grassal-
kovich Antal a XVIII. században lett Gödöllô bir-
tokosa, és itt alakította ki uradalmi központját.
Lakhelyének építését 1741-ben kezdte meg, a kas-
tély – Magyarország legnagyobb alapterületû ba-
rokk kastélya – ma is Gödöllô legfôbb nevezetes-
sége. Grassalkovich nagy gondot fordított birto-
kainak jövedelmezôségére és rendezésére. Uradal-
maiban összesen 33 templomot építtetett: ezek
közé tartozott a gödöllôi kastélytemplom és a
máriabesnyôi kegytemplom is. Barokk köztéri al-
kotások is készültek kezdeményezésére. Község-
rendezôi tevékenységének köszönhetôen Gödöllô
1763-ban mezôváros lett. Fia, II. Antal keveset tö-
rôdött az uradalommal, az unoka, III. Antal pedig
adósságokkal terhelten vette át az örökséget. A
csôdbe jutott család kénytelen volt megválni bir-
tokaitól, 1851-ben gróf Viczay Károly, s még
ugyanebben az esztendôben báró Sina György és
fia, Simon tulajdonába került. A dúsgazdag görög
származású bankár, földbirtokos, a magyar nem-
zeti kultúra nagy mecénása 1864-ig tartotta birto-
kában Gödöllôt, akkor eladta a belga banknak. Az
1868. évi V. törvény a gödöllôi uradalmat az el-
idegeníthetetlen magyar birtokok közé sorolta,
amely Ferenc József magyar királlyá koronázása-
kor az uralkodói család birtokába került ado-
mányként. A királyi család fôként tavasszal és ôsz-
szel tartózkodott Gödöllôn, s ez a város életére is
kedvezô hatással volt. Ennek köszönhetôen érinti
a Miskolc felé vezetô vasút is a várost, a királyi
üdülôhelyet.

16 www.vendegvaro.hu

A kastély már korábban is fogadott királyi fenséget
falai között. Grassalkovich Antal gróf látta vendégül
1751-ben Mária Terézia királynôt, akit sóval fel-
szórt úton, szánkóval vittek nyári idôben a kastély-
ba. Érdekességként említhetô meg, hogy a kastély-
ban szállt meg az 1848–49-es szabadságharc tavaszi
hadjárata során Kossuth Lajos és tábornoki kara.
A XIX. és XX. század fordulóján kezdett kiala-
kulni a település agrár jellege. A koronauradalmi
területeken ekkor alapított mezôgazdasági tanin-
tézet és mintagazdaságok jogutódai ma is léteznek.
Gödöllôn mûködött 1901-tôl 1920-ig a hazai
szecesszió egyetlen szervezett mûvésztelepe.
A kastély 1920-ban Horthy Miklós kormányzó
pihenôhelye lett. Ez az idôszak is kedvezôen befolyá-
solta a község fejlôdését. Gödöllô az 1933-as jambo-
ree (cserkész-világtalálkozó) színhelye, késôbb 1939-
ben leánycserkész-világtalálkozót szervez.
A II. világháború után a település fejlôdésére
nagy hatással volt az agráregyetem megszervezése.
Gödöllô 1966-ban kapta meg a városi rangot.
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
A város legfôbb ékessége és látványossága a gödöl-
lôi Királyi vagy Grassalkovich-kastély.
Magyarország egyik legnagyobb barokk kasté-
lyának építése 1741-ben Mayerhoffer András
tervei alapján kezdôdött el. A kettôs U alak, hét szár-
nyának építése több szakaszban történt. Az elsô peri-
ódusban (1741–1749) épült a kastély belsô öt szár-
nya, az északi oldalon a kápolnával, délen a lovardá-
val. A fôhomlokzat sarkait ekkor még egy-egy torony
zárta. A középsô rizalit a második építési szakaszban
(1752–1759) nyerte el mai formáját. Az 1760-as
évekre tehetô harmadik periódus alatt készült el a
hatodik és hetedik szárny. A kápolnához csatlakozó
szárny földszintjén vörös márványlapokkal burkolt,
freskókkal díszített fürdôt hoztak létre, közvetlen át-
járással a mellette lévô virágházba. Építészeti szem-
pontból legjobban hangsúlyozott rész a kettôs kupo-
lás fedésû középsô rizalit, amelynek törtvonalú, íves
A Grassalkovich-kastély bejárata
17
GÖDÖLLÔ
formájú oromzata késôbb sok helyen követett példá-
vá vált. A földszinti kocsiáthajtóból két irányba in-
duló lépcsôkön juthatunk az emeletre. A 170 négy-
zetméter alapterületû díszterem a középsô rész utcai
frontján van. A falakat mûmárvány és aranyozott
stukkó borítja. A díszteremtôl északra voltak a Gras-
salkovich család nôtagjainak, délre férfitagjainak szo-
bái. I. Grassalkovich Antal saját szobáját engedte át
Mária Teréziának, aki 1751-ben látogatott Gödöllô-
re. A királynô számára kialakított szoba a kastély leg-
szebben díszített terme.
A kastély parkját az épület osztotta alsó és felsô kert-
re. A belsô udvarhoz kapcsolódó felsôkert különle-
ges növényeirôl, mitologikus szobrairól volt híres.
Az alsókertben konyhakertészet, vadaspark és fácá-
nos kapott helyet. A kastélyt 1782 és 1785 között
részben átalakították. Ekkor létesült a színházterem,
kettôs páholysorral és kitûnô színpadtechnikával. Ez
Magyarország egyetlen rekonstruálható barokk szín-
háza. 1817-ben III. Grassalkovich Antal felesége,
Esterházy Leopoldina kívánságára alakították át a
francia stílusú parkot angol tájképi kertté. Ezzel egy
idôben hozták létre az alsókertben a két hattyústa-
vat. A kastélyt 1867-ben Ybl Miklós tervei alapján
Erzsébet királyné szalonja
Az épület teljes kiürítése után 1994-ben elkezdô-
dött rekonstrukció részeként 1996. augusztus 17-
tôl újra fogadja a látogatókat a Gödöllôi Királyi
Kastélymúzeum.
18
újították fel, királyi pihenôrezidencia céljára. Meg-
fordították a nôi és férfi szárny elhelyezését. A dísz-
teremtôl északra alakították ki Ferenc József lakosz-
tályát. Elsô szobája a dohányzó volt, melynek ajtaja
biztonsági okból vastag páncéllemezt kapott. Erzsé-
bet királyné szobái a díszteremtôl délre helyezkedtek
el. Öltözô szobája után a hálószoba következett, me-
lyet a Mária Terézia számára kialakított formában
hagytak meg. A királyné lakosztálya után Ferenczy
Ida udvarhölgy, majd a gyerekek (Mária Valéria,
Gizella, Rudolf) szobái következtek. Az 1867-es át-
alakításnak áldozatul esett a színházterem, a virág-
ház és a barokk fürdô.
A királyi látogatások Erzsébet királyné 1898-ban be-
következett tragikus halálával megritkultak, Ferenc
József 1911-ben járt utoljára Gödöllôn. Az utolsó
Habsburg uralkodó, IV. Károly elsô és utolsó látoga-
tásának a monarchia összeomlása vetett véget. 1919
tavaszán a Tanácsköztársaság katonai fôparancsnok-
sága költözött ide. Stromfeld Aurél vezérkari fônök
innen irányította a hadmûveleteket. Minden nap
külön HÉV-szerelvény szállította a fôparancsnoksá-
got és a melléjük rendelt civil személyzetet Budapest
és Gödöllô között. Augusztusban a megszálló ro-
mán csapatok kifosztották a kastélyt és az uradalom
nagy részét. 1920-tól az uradalom hivatalos államfôi
rezidencia lett. Horthy Miklós kormányzó gyakran
jött Gödöllôre pihenni, vadászni. Külföldi vendégei
– elsôsorban vadászvendégei – között olyan nevek
szerepelnek, mint a walesi herceg, Ciano gróf, több
indiai maharadzsa és Canaris tengernagy. Ebben az
idôben a rendszeres karbantartáson túl nem végez-
tek átalakításokat az épületen 1944 ôszén a német
csapatok szinte teljesen kifosztották a kastélyt, a be-
vonuló szovjet csapatok pedig hadikórházat alakí-
tottak ki benne. 1950-tôl 1990-ig a kastély gazdasá-
gi épületeiben a szovjet hadsereg alakulatai állomá-
soztak, az északi szárnyak végén a Honvédelmi Mi-
nisztériumnak voltak raktárai. Az idôközben mû-
emlékké nyilvánított kastély épületében szociális
otthon mûködött.
www.vendegvaro.hu
 GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE

A felújított helyiségek, az itt kiállított tár-

gyak a kastély múltját, az itt járt híres embe-
reket, a kastély egykori lakóit mutatják be. Az Erzsé-
bet királyné és I. Ferenc József lakosztályait bemu-
tató termeken kívül Erzsébet királyné-emlékkiállítás
is látható itt.
Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl
18 óráig, nov. 1-tôl márc. 31-ig K–V 10-tôl 17 óráig,
tel.: 28/430-864, 28/420-131

A kastélytemplomként ismert, gazdagon díszített,

barokk stílusú római katolikus templom (Sza-
badság u., tel.: 28/420-338) felszentelése 1749. má-
jus 16-án volt. A XVIII. századi fôoltárkép a temp-
lom védôszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázol-
ja. A fôoltár fölé fekete márványoszlopokon nyug-
vó baldachint emeltek. A diadalíven a Grassalko-
vichok címere látható. A fôhajó végében – a kastély
emeletérôl is megközelíthetô – ívesen kihajló, zárt
oratóriumot alakítottak ki. Feljárata felett az építte-
tô, I. Grassalkovich Antal velencei mozaikképe lát-
ható. A templom 1769-tôl volt önálló plébánia,
eleinte a kapucinusok, majd 1811-tôl világi papok
irányították az itteni hitéletet.
A királyné kultuszát leginkább az Erzsébet
park ôrzi, amelyet 1898-ban kezdtek telepíteni. A
park 98-féle örökzöldjérôl is nevezetes. Ma termé-
szetvédelmi terület.
A parkban álló Erzsébet-szobor Róna József
alkotása. A király jelenlétében leplezték le 1901-
ben. A két és fél méter magas bronzszobor talap-
zata nyolcszögletû, zebegényi trachitból faragták,
felül virágfüzérrel ékesítették. Az egyszerû, de mél-
tóságteljes alak napernyôt és néhány szál virágot
tart. A szobor mögött magasodó sziklahalom
szintén a királyné emlékére készült, Zala György
szobrász tervei alapján.
Az Erzsébet parkban található Kálvária-szo-
borcsoport – feltehetôleg Mayerhoffer János ter-
vei szerint – 1771-tôl 1755-ig épült barokk stílus-
ban. Az egyházmûvészeti alkotás a Golgotát idézi,
melyet általában dombon helyeznek el. Sík terüle-
ten szokás volt belül üreges kôépület tetején kiala-
kítani. Ilyen a gödöllôi is. Az építményt és a lép-
csôt áttört mintázatú, rokokó kôkorlát övezi, fent
Krisztus és a két lator. A megváltó keresztjének tö-
Erzsébet királyné bronzszobra
vében Szûz Mária, Mária Magdolna és Szent Já-
nos alakja látható. Az épület üreges belseje vörös
márvánnyal burkolt víztározó. A Pazsaki-forrásból
vezették ide a vizet, késôbb, a forrás eliszaposodá-
sa után pedig a Hattyús-tóból – gôzgép segítségé-
vel. Innen föld alatti csöveken keresztül a kastély
felsôkertjébe továbbították, ahol öntözésre hasz-
nálták. Az 1827-es renoválás után 1931-ben újí-
tották fel legközelebb, majd 1961-ben, s legutóbb
1990-ben.
Az 1901 és 1920 között Gödöllôn mûködött
mûvésztelep alapítója az 1901-ben ideköltözött
Kôrösfôi Kriesch Aladár volt. Itt élt és dolgozott
még Sidló Ferenc, Toroczkai Wigand Ede, Remsey
Jenô, Nagy Sándor. Ismert közös alkotásaik: a Ma-
rosvásárhelyi Kultúrpalota dekorációja, a buda-
pesti lipótmezei kápolna, a temesvári papnevelde,
a velencei magyar kiállítási pavilon díszítése. Az
egykori mûvésztelep akkor Erdô utcai (ma Kôrös-
fôi utca) házai közül négy maradt fenn: a szövô-
mûhely (Kôrösfôi u. 47.) Kôrösfôi Kriesch

Magyarország a hálón 19
GÖDÖLLÔ
Az Erzsébet parkban lévô kálvária
Aladár háza (Kôrösfôi u. 28.) az erôsen átalakí-
tott Belmonte-ház (Kôrösfôi u. 34.) és a Nagy
Sándor-ház (Kôrösfôi u. 36.). Remsey Jenô
1929-ben épített házát (Kôrösfôi u. 9.) emléktábla
jelöli.
A MÛVÉSZTELEP
A gödöllôi mûvésztelep magját jelentô szövôiskola és
mûhely 1904-ben kezdte meg mûködését. A német-
eleméri szövôgyárból átvett szövôszékeken sajátíthatták
el a helybeli lányok az egyszerûbb szövési technikákat,
valamint a fonalfestést, növényi eredetû festékekkel.
1905-ben költözött ide párizsi tanulmányai után a
svéd származású Leo Belmonte, aki gobelinszövésre ta-
nította a gödöllôieket. A szövôiskola 1907-ben az Ipar-
mûvészeti Iskola tanmûhelye lett. Ekkor már itt dolgo-
zott a diósdi Boér Lenke, valamint Frey Rózsa és Frey
Vilma is. Idôközben a Körösfôi személye körül szervezô-
dô mûvészcsoport tagjai sorra házat vásároltak vagy bé-
reltek az Erdô utca környékén. A mûvészettörténet a
magyarországi szecesszió egyetlen szervezett társulása-
ként tartja számon a gödöllôi mûvésztelepet.
20
Az isaszegi csata emlékmûve (Dózsa György
u. 35.) az 1848–49-es szabadságharc emlékét ôrzi.
A Görgey Artúr vezette magyar sereg egyik legem-
lékezetesebb gyôzelmét aratta 1849. április 6-án
Isaszegnél. A csatában elesett honvédek egy részét
Gödöllôn temették el. Emlékükre állították fel a
temetôben Szász Gyula szobrászmûvész alkotását
1899-ben.
Az evangélikus templom (Petôfi tér, tel.:
28/410-484) 1929–1931 között épült Hetzel Fri-
gyes tervei alapján. A XVIII. század végén még
csak a település lakosainak két százaléka volt evan-
gélikus, de számuk folyamatosan nôtt, és 1926-
ban felmerült a templomépítés gondolata. A köz-
ség által adományozott telken 1929. szeptember
15-én helyezték el az épület alapkövét.
A Petôfi-szobor (Petôfi tér) annak emlékére
készült, hogy a költô többször járt Gödöllôn ba-
rátjánál, Erdélyi Ferenc református lelkésznél. A
két és fél méter magas, bronzszobor Turáni Kovács
István alkotása.
A barokk stílusú református templom (Sza-
badság tér 9. tel.: 28/410-191) 1745-ben épült. A
reformátusok korábbi temploma már 1657-ben
www.vendegvaro.hu

fogadta a híveket, de azt I. Grassalkovich Antal, a
kastély építése miatt 1744-ben lebonttatta, és a
helyett épült a ma is látható templom. A hagyma-
sisakos homlokzati középtornyát 1801-ben három
méterrel megemelték. Karzata és mennyezete ere-
detileg festett volt, és faragással díszített fából ké-
szült. Az idôk során elkorhadt faszerkezetet az
1912-es felújításakor betonra cserélték.
A barokk stílusú Hamvay-kúria (Szabadság
tér 5.) 1662-ben épült, az akkori földesúr,
Hamvay Ferenc számára. Az épület mai formáját
a XVIII. század közepén nyerte el: miután
Grassalkovich Antal új lakóhelyeként felépíttette a
kastélyt, a kúriára pedig emeletet húzatott, és ven-
dégfogadóvá alakíttatta. Az egykori kúria fogadó-
ként mûködött akkor is, amikor megnyitották
benne a település elsô gyógyszertárát, amelyet a
kapucinusoktól telepítettek át ide 1814-ben,
Besnyôrôl. Késôbb az épület Erzsébet királyné
Szállodaként volt ismert. Az épületben volt a Ka-
szinó is, az emeleten színielôadások és bálok ren-
dezésére alkalmas teremmel. Késôbb iskola lett, itt
szervezték meg azt az emlékszobát, amelyet 1978-
ra helytörténeti gyûjteménnyé fejlesztettek. A
gyûjtemény fejlôdése 1988-ban vált teljessé, ami-
kor az iskola kiköltözött, és az épület teljes egészé-
ben immár a múzeumé lett.
A Gödöllôi Városi Múzeum elsôsorban a
település múltját mutatja be.
A város történetének több olyan különleges-
sége van, amely szélesebb érdeklôdésre is szá-
mot tarthat, így a mûvésztelep (1901–1920), az
1933-as cserkésztalálkozó vagy a máriabesenyôi bú-
csújáróhely. Két magángyûjtemény is gazdagítja a
múzeum anyagát: Ignácz Ferenc óceániai néprajzi és
természettudományi kollekciója, Csupor Zoltán
mûvelôdéstörténeti gyûjteménye.
Nyitva: K–V 10-tôl 18 óráig,
tel.: 28/422-003, 419-068
A tér mûalkotásai közül figyelemre méltó: az
1931-ben készült I. világháborús emlékmû,
Siklódy Lôrinc alkotása. Itt áll a Mária-oszlop, az
Immaculata vagy Szeplôtelen fogantatás néven
ismert szoboregyüttest 1749-ben Martin Vögerl
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
PETÔFI KOSARA
Petôfi Sándor 1843. augusztus végén három hetet töl-
tött Gödöllôn. Ekkor fordította a Robin Hoodot a
Külföldi Regénytár számára. Itt ismerkedett meg
1845 nyarán a Grassalkovich-uradalom jószág-kor-
mányzójának leányával, Mednyánszky Bertával, aki-
nek megkérte a kezét, de kosarat kapott. Mednyánszky
Bertához írt verseit a Szerelem gyöngyei címû ciklus
tartalmazza.
osztrák mester készítette. Az áttört mintájú kôkor-
láttal övezett csigás talapzat jellegzetessége a négy
dombormû, amelyek Mária és Erzsébet találkozá-
sát, az angyali üdvözletet, Mária bemutatását a
templomban és Mária mennybemenetelét ábrázol-
ják. A talapzat négy sarkán Szent Teréz, Szent An-
tal, Szent Flórián és Szent Rókus alakja látható.
Szent Imre herceg kôszobra, Ludvig Krausz
neobarokk alkotása 1931-ben készült. A katolikus
hívek adakozásából felállított szobor hagyomá-
nyos attribútumával, a tiszta életre utaló liliomok-
kal a kezében ábrázolja az ifjúság védôszentjeként
tisztelt Imre herceget. Ezen a téren áll 1823 óta a
klasszicista stílusú Szent Flórián-szobor is.
A testôrlaktanya (Szabadság u. 2.) XVIII.
századi, egyemeletes, barokk stílusú építmény. Ere-
detileg az uradalom jószágigazgatóinak lakása volt.
A királyi idôszakban alakították át, ekkor készült a
kastély felôli homlokzatán a faveranda. 1920 után a
kormányzó testôrségének laktanyája volt.
A Cserkész-szobor (Szabadság u.) az 1933-as
cserkész-világtalálkozó emlékét örökíti meg.
1943. október 17-én leplezték le eredetijét, amely
Siklódy Lôrinc mûve volt. A mai: Kisfaludi Stróbl
Zsigmond Cserkészfiú szobrának felnagyított vál-
tozata, Paál István munkája. A régi talapzaton ál-
ló új szobrot 1994. április 24-én avatták fel. A ta-
lapzaton látható új dombormûvek: Robert és
Olave Lord Baden Powell, a nemzetközi cserkész-
mozgalom alapítói; Lindenmeyer Antónia a Pax
Ting szervezôje; gróf Teleki Pál fôcserkész, a gö-
döllôi jamboree szervezôje.
Török Ignác szobra (Török Ignác u.) – Csi-
kász László alkotása – a Gödöllôn 1795-ben szüle-
tett, s Aradon kivégzett honvédtábornok emléké-
re készült 1949-ben.
21
GÖDÖLLÔ, MÁRIABESNYÔ
Ambrus Zoltán emlékszobra (Lovarda u. 6.)
Buza Barna alkotása. Az 1861–1932 között élt
író, mûfordító, kritikus emlékét ôrzi – egykori
nyaralójának kertjében.
A város nevezetessége az 1902-ben 190 hektár-
nyi területen alapított Gödöllôi Arborétum
(Isaszegi u.), amelyet azzal a céllal hoztak létre,
hogy a homokos alföldi területek fásítására alkal-
mas fafajtákat honosítsanak meg.
A telepítés 1914-re fejezôdött be; az 1920–
1930-as években már Magyarország legje-
lentôsebb növénykertje volt. A faállomány a II. vi-
lágháborúban súlyos károkat szenvedett. Az Erdé-
szeti Tudományos Intézet 1960-tól nagyszabású
programba kezdett, melynek eredményeként ma
110 nyitvatermô és 650 lombos faj, alfaj vagy válto-
zat található itt. A 354 hektáros területen mûködô
arborétum jelentôs része az erdészeti kutatást szol-
gálja, egytizednyi terület park jellegû.
Nyitva: 8-tól 16 óráig, decemberben zárva,
tel.: 28/430-690, 28/430-370
Az arborétum mellett található az országban egye-
dülálló Méhészeti Gyûjtemény (Isaszegi u, beje-
lentkezéssel látogatható, tel.: 28/420-366)
Az Agrártörténeti Mûszaki Gyûjtemény a
mezôgazdasági erôgépek, traktorok fejlôdéstörté-
netét mutatja be. (Tessedik Sámuel u. 4., bejelent-
kezéssel látogatható, tel.: 28/420-644.)
Akik nem vonattal érkeznek a városba, azok-
nak is érdemes felkeresni a vasútállomást. Az ek-
lektikus stílusú, jón oszlopokkal díszített Királyi
váróterem (Állomás tér 1.) 1874-ben épült, Ybl
Miklós tervei szerint. A középsô nagy terembôl
KÁLMÁN, A KIRÁLY
Kálmán herceget (1208–1241) apja, II. András hatéves
korában tette meg Halics királyának. S bár a belsô fel-
kelések miatt el kellett menekülnie, de királyi címét éle-
te végéig viselte. Kárpótlásul a szepességi grófságot kapta
apjától. Így került kapcsolatba a jászói monostorukat
építô premontrei szerzetesekkel. Az építkezést adomá-
nyokkal segítette. 1226-ban Kálmán herceget horvát
bánná nevezték ki. A muhi csatába horvátországi csapa-
22
jobbra nyílt Erzsébet királyné váróterme, balra I.
Ferenc Józsefé. A háborús sérülések miatt az
épület eredeti tetôfelépítményét elvesztette.
Az agrártudományi egyetem épülete (Pá-
ter Károly u. 1.) a XX. század elején eredetileg a
premontrei szerzetesrend részére készült, és okta-
tási célokat szolgált. A premontreiek a trianoni bé-
keszerzôdés következtében elvesztették kassai,
rozsnyói és nagyváradi gimnáziumukat. A Cseh-
szlovákiához került jászóvári prépostság rendfônö-
ke új intézet alapítására törekedett a megmaradt
országrészen. 1923-ban állami támogatásként 88
hold területet kaptak e célra a koronauradalom
Fácános nevû erdôrészébôl. A gimnáziumi szárny
1924 szeptemberére készült el, a rendház 1928-
ban, a templom azonban nem épült fel.
A neobarokk stílusú épületegyüttest Kertész K.
Róbert és Sváb Gyula tervei alapján építették, és
neves mûvészek – Nagy Sándor, Sidló Ferenc,
Kisfaludi Strobl Zsigmond – alkotásaival díszítet-
ték. Itt mûködött az 1933-as jamboree (cserkész-
világtalálkozó) parancsnoksága.
A gimnáziumot és a nevelôintézetet 1944-ben
hadikórházzá alakították. A háború végén több
bombatalálat is érte az épületegyüttest, melybôl
1945 januárjában kiköltöztették a szerzeteseket, és
fogolytáborrá alakították át. A gimnáziumot
1948-ban államosították, és 1949-tôl itt hozták
létre a felsôfokú agrárszakember-képzés központ-
ját. 1950-tôl kezdve ide költöztek az egyes tanszé-
kek, melyek számára a meglévô épületeket számos
új létesítménnyel bôvítették. Ma a Szent István
Egyetem mezôgazdasági tudományokkal foglalko-
zó karait és központját találjuk itt. Az épület egy –
újabb – részét a rendszerváltozás után visszakapta
tai élén vonult a tatárok ellen. Az ott szerzett sérüléseibe
halt bele 1241-ben.
A gödöllôi intézet létrehozásának költségeit részben a
Kálmán hercegtôl kapott birtokok jövedelmébôl fedezték
a szerzetesek. Erre emlékezve állítottak neki szobrot, a
szobor talapzatának két oldalán a muhi csatában elesett
Ugrin kalocsai érsek és Montreáli Jakab templomos lo-
vagrendi nagymester portréját is megörökítették.
www.vendegvaro.hu

Az egyetem fôbejárata Kálmán herceg szobrával
a rend, akik itt újra megkezdhették a gimnáziumi
oktatást. Az egyetem aulájában 1983 óta látható
Amerigo Tot, magyar származású szobrászmûvész
A mag apoteózisa címû monumentális bronz
dombormûve.
Az egyetem épülete elôtt áll Kálmán herceg
lovas szobra, Róna József alkotása. A mûalkotás
az 1208–1241 között élt herceg emlékére készült
1931-ben.
A Mezôgazdasági Eszköz- és Gépfejlôdés-
történeti Szakmúzeum (Páter Károly u. 1.)
4000 négyzetméternyi területen mutatja az esz-
köz- és gépfejlôdés történetén kívül az élelemszer-
zés és termelés több millió éves múltját, valamint
a magyar mezôgazdasági gépgyártás fejlôdését.
Láthatók itt erôgépek: a gôzgépek, belsô égésû
motorok, a magánjárók és traktorok. A több mint
2000 darabos gyûjtemény legtöbb darabja mûkö-
dôképes.
Nyitva: K–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 28/410-200
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
A ma már Gödöllôhöz tartozó Babat önálló, né-
pes település volt a XIII. századig. Pusztulását va-
lószínûleg a tatárjárás okozta. Itt épült fel 1750
körül I. Grassalkovich Antal megbízásából a ba-
rokk stílusú istállókastély (Babatpuszta, tel.:
28/410-441). Az U alakú épület középsô részét la-
kásnak, az oldalsó szárnyakat juhistállónak ren-
dezték be. I. Grassalkovich ugyanis tüdôbeteg leá-
nyát gyógyíttatta ebben a kastélyban, a juhistálló
jótékony hatású levegôjével. A grófkisasszony szél-
sô szobájának istállóval szomszédos falát felül
nyitva hagyták. A kastélyt 1820 körül III. Gras-
salkovich Antal klasszicizáló stílusban átépíttette.
Ekkor készültek a középsô rizalitot díszítô timpa-
nonok, földmûvelési és állattenyésztési jeleneteket
ábrázoló dombormûvekkel, melyek valószínûleg
Huber József alkotásai. Jelenleg a Szent István
Egyetem Babat-völgyi Területfejlesztési és Szakta-
nácsadási Tanüzem részeként mûködik.
MÁRIABESNYÔ
Máriabesnyô ma Gödöllô része. Már a honfogla-
láskor lakott volt. Népes településsé a XII. század
elején vált, amit a tatárok 1241-ben elpusztítot-
tak. A XVIII. században Gödöllôhöz tartozott a
lakatlan puszta, és így került Grassalkovich-tulaj-
donba.
Máriabesnyô múltja szorosan összefügg a
kegytemplom történetével. A Nagyboldogasszony
tiszteletére szentelt kapucinus templom (Kapuci-
nusok tere 1., tel.: 28/420-720) Mayerhoffer János
tervei alapján épült 1762–1769-ben épült barokk
stílusban. Itt ôrzik az ország legkisebb kegyszob-
rát, amely Besnyôt a Galga mente legnagyobb bú-
csújáró helyévé tette.
Klobusiczky Terézia (I. Grassalkovich Antal
harmadik felesége) lorettói kápolnát kívánt itt
a dombon építeni, a hajdani premontrei templom
helyén. Ásás közben az egyik kômûves 1759. április
19-én egy csontból faragott szobrocskát talált a föld-
ben. A XII–XIII. századi faragvány Szûz Máriát áb-
rázolta, karján a gyermek Jézussal. Megtalálásának
körülményeit Migazzi Kristóf váci püspök hitelesí-
tette. Grassalkovich Antal a szobrocskát 23 briliáns-
23
MÁRIABESNYÔ, SZADA
A besnyôi kegytemplom
sal díszített kristályüveges ezüstszekrénykébe rakatta,
s a kastélykápolnában tartotta. A besnyôi kápolnát
1761-ben szentelték fel, és ott helyezték el a lorettói
Mária-szobor cédrusfából faragott másolatát. Ez a
szobor idôvel megfeketedett – Grassalkovich Antal
TELEKI PÁL
Teleki Pál (1890–1941) politikus, földrajztudós,
egyetemi tanár, az MTA tagja. Az I. világháború
elôtt a világ számos táján vett részt földrajzi expedíci-
ókban. 1920-ban külügyminiszter, 1920–21-ben
miniszterelnök, 1938–39-ben közoktatásügyi minisz-
ter, 1939-tôl ismét miniszterelnök volt. Megpróbálta
Magyarországot távol tartani a háborútól, és a szoro-
sabb német szövetségtôl. Ellenezte Magyarország rész-
vételét a Jugoszlávia elleni agresszióban, a belgrádi
katonai hatalomátvétel után – végsô kétségbeesésében
– 1941. április 3-án öngyilkosságot követett el. Õ volt
az elsô magyar fôcserkész. Parancsnoksága alatt ren-
dezték meg 1933-ban az emlékezetes gödöllôi világta-
lálkozót, ezért van a sírja a máriabesnyôi temetôben.
24
aranyozott ezüstkoronával ékesítette. A csontszob-
rocskát csak ünnepek alkalmából hozták át Besnyôre,
véglegesen 1763-ban került ide. Ekkor bízták a ka-
pucinus szerzetesekre a kegyhely gondozását. A cso-
dás körülmények között talált szobrocska híre von-
zotta a zarándokokat, ezért a kápolnához alsótemplo-
mot és a kápolnát is magában foglaló felsôtemplo-
mot építettek. A felsô templom jelenlegi fôoltára
1917-ben készült. A cédrusból készült Mária-szobor
az oltár mögött tekinthetô meg. A mellékoltárok ké-
peit Baumgartner Norbert bécsi kapucinus szerzetes
festette 1770 körül. A XVIII. századból valók az ara-
nyozott, rokokó gyóntatófülkék. Az alsó templom-
ból nyílik a Grassalkovichok családi kriptája.
A máriabesnyôi templom melletti kapucinus
rendház 1762 és 1769 között épült barokk stí-
lusban. A rendházban ma is szerzetesek élnek. A
kegyhely bejáratát jelzô székelykaputól a temp-
lomhoz a keresztút stációi vezetnek, itt látható a
kapucinusok jellegzetes keresztje, Jézus keresztre
feszítésének jelképeivel. A templommal szemközti
dombon 1933-ban épült fel a salvator nôvérek
zárdája. Az Isteni Üdvözítô (salvator) nôvérek
(Sorores Divini Salvatoris, SDS) hivatása a tanító-
nevelô, szociális munka.
A templom melletti gyalogút vezet a temetô-
höz, ahol gróf Teleki Pál sírja található. Ebben
a temetôben van Ivánka Imrének az 1848–49-es
szabadságharc ezredesének sírja is.
SZADA
Irányítószám: 2111, a lakosok száma: 2220
A település a Gödöllôt Váccal összekötô közút
mentén fekszik, Gödöllô és Veresegyház között.
A település neve finnugor eredetû, jelentése:
valamilyen tárgy, illetve természeti alakulat nyílá-
sa, bejárata, szája. Szada Gödöllô felôl valóban a
völgy bejáratában fekszik. Legelôször 1325-ben
említi oklevél. I. Lajos király 1349-ben Szadát és
Gödöllôt Pohárus Péternek, egykori nevelôjének,
Abaúj vármegye fôispánjának adományozta. A 15
éves háború után pusztává vált a falu, majd az
1620-as években települt újjá.
www.vendegvaro.hu
 GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE

Mivel a szántóföld nem tudta eltartani a falu lakó- SZÉKELY BERTALAN

it, a XIX. században egyre inkább terjedt a szôlô-
mûvelés. A fôvárosi piacok elérhetôbbé váltak a Székely Bertalan (1835–1910) a romantikát és az
veresegyházi vasúti szárnyvonal megépülésével akadémizmust elegyítô magyar történelmi festészet
képviselôje. Elsô jelentôs történelmi témájú mûve a
(melyet 1970-ben megszüntettek). A XIX. század
II. Lajos király holttestének megtalálása. A VII. Kár-
végétôl sok nyaraló épült, a fôvárosiak szívesen vá- oly császár menekülése címû falképével (München,
sároltak telkeket, szôlôt, sôt véglegesen kiköltöz- Bayerisches Nationalmuseum) nyert ösztöndíjjal Hol-
tek Szadára. landiába és Párizsba utazott. Híres mûvei: Mohácsi
Itt élt és alkotott 1900-tól 1910-ig Székely Ber- vész, Egri nôk, V. László, a Nô élete címû ciklus, Thö-
talan festômûvész. A Schulek Frigyes által tervezett köly búcsúja, Zrínyi kirohanása.
és épített mûteremben kapott helyet a Székely
Bertalan Múzeum (Székely Bertalan u. 22). A ki- hagyományából ôrzi a legtöbb emléket: viseletet,
állításon a mûvész alkotásainak másolatai, rajzai te- háztartási és gazdálkodási eszközöket. (Nyitva: be-
kinthetôk meg. Minden év május második vasár- jelentkezéssel, tel.: 28/405-186, 28/503-180).
napján új tematikájú Székely-kiállítás nyílik. Környékbeli túracélpontunk lehet a Margita, a
(Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 28/503-180.) Páskom és a Szôlôhegy. Utóbbi legendás geszte-
A festômûvész végrendeletében úgy rendelke- nyefájáról ismert. A 344 m magas Margita (a he-
zett, hogy Szadán helyezzék örök nyugalomra. A re- lyiek szerint kilátó) a Gödöllôi-dombság legmaga-
formátus temetôben lévô Székely Bertalan-em- sabb pontja. Innen a környék igazi szépsége és pa-
lékmû Bory Jenô szobrászmûvész, a volt tanítvány norámája tárul az érdeklôdôk elé. Határában ered
alkotása, közadakozásból állíttatták 1943-ban. a Rákos-patak.
A Keresztelô Szent János tiszteletére szentelt ró-
mai katolikus templom (Dózsa Gy. u. 110., tel.: Székely Bertalan szoborportréja a síremléken
28/483-033) középkori alapokra épült, késô barokk
stílusban 1794-ben. Késôbb készültek a homlokza-
tot támasztó erôteljes pillérek. A Krisztus kereszte-
lését ábrázoló oltárkép Than Mór alkotása.
A református templom (Dózsa Gy. u., 79.,
tel.: 28/405-317) a XVIII. századi fatemplom he-
lyén – a római katolikussal szemben – épült 1928-
ban Schulek János, Schulek Frigyes fia terve alapján.
Az egykori Grassalkovich–Pojacsevich-
kúria (Dózsa György u. 63.) 1820 körül épült,
utoljára a Bánó család tulajdonában volt. A föld-
szintes, szabadon álló, klasszicizáló stílusú épületet
mára átalakították. Mai formájában már csak a
dór oszlopos portikusz idézi a múltat. Itt kapott
helyet a Faluház (tel.: 28/503-180). A Grassalko-
vich-kúria kertjében áll az 1937-ben felállított
hôsi emlékmû, amelyet eredetileg Siklódy Lôrinc
szobrászmûvész készített. 1989-ben a II. világhá-
borúban elesettek, eltûntek neveivel egészítették
ki a hôsök és áldozatok névsorát
Az 1996-ban megnyílt Tájház (Kossuth L. u.
6.) a palóc vidék és az Alföld határán található
néprajzi anyagot mutatja be. Fôleg a Galga mente

Magyarország a hálón 25
VERESEGYHÁZ, ERDÔKERTES
VERESEGYHÁZ
Irányítószám: 2112, a lakosok száma: 6370
Autóval az M3-as autópálya gödöllôi leágazásától
– Szadán át – kb. 20 perc alatt érhetô el a telepü-
lés. Vasúttal is megközelíthetô: a Budapest–Vác-
rátót–Vác vonalon.
A település a Nyugat-Cserhát nyúlványának, a
tulajdonképpeni gödöllôi dombvidéknek egyik
völgyében a Szôd–Rákos-patak mentén található.
Gazdag történelmi múltja, barokk mûemlékei, ta-
vai, természeti adottságai révén keresett idegenfor-
galmi hely lett.
Veresegyház Árpád-kori település, elsô okleveles
említése 1375-bôl való. Úgy tartják, nevét templo-
mának színérôl kapta. Tavát 1430-ban szintén ok-
levél említi Lábastó néven. 1457-tôl Guthy
Országh Mihály volt a település legnagyobb birto-
kosa. A lakosság korábban mezôgazdasággal foglal-
kozott, kihasználva a fôvárosi piacok közelségét.
Fôleg az epertermelésnek volt nagy hagyománya, a
Mitsui Sen alkotása a japánkertben
26
községi címer egyik motívuma is az eper. Fontossá-
gát kifejezi a római katolikus templom mennyezeti
freskója is, ahol hálaadásként a lányok epret ajánla-
nak fel Szûz Máriának. A vasút megindulása után
dinamikus fejlôdésnek indult a település. A XX.
század elején épültek az elsô nyaralók. Az 1999-ben
várossá lett település számtalan látnivalóval, hor-
gásztavakkal, és termálfürdôvel várja a vendégeket.
A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római
katolikus templom (Fô út 95., tel.: 27/385-345)
Migazzi váci püspök kezdeményezésére 1777-ben
épült copfstílusban, egyhajós homlokzati tornyos
formában. Fôoltárképe Szent Erzsébetet ábrázolja.
Márványutánzatú oltárképe és értékes szószéke a
XVIII. században készült. A templomkertben van
a XVIII. századi eredetû, barokk stílusú Golgo-
ta-szoborcsoport.
A templom mögötti téren áll 1996 óta a II. vi-
lágháborús emlékmû, Kô Pál Munkácsy-díjas
szobrászmûvész Anya címû szobra.
A református templom (Kálvin tér 2., tel.:
28/385-352) II. József 1781-ben kiadott türelmi
rendeletét követôen épült 1784-tôl 1798-ig. Tor-
nyát 1812-ben építették hozzá.
www.vendegvaro.hu

Medvék a menhelyen
Veresegyház legrégibb épülete a Kisvendéglô (Fô
út 82.) a XVIII. században útszéli beszálló csárda
volt. Mellette van a Hôsök parkja az I. világhábo-
rús emlékmûvel.
A Fabriczius József Általános Iskolában (Fô út
77–79.) Würtz Ádám Mese és Mitológia címû
nagyméretû kerámiája tekinthetô meg. Az iskola
elôkertjét Szabó Mária szobrászmûvész Baglyok
címû szoborpárosa díszíti. Az iskolával szemben
Mitsui Sen Magyarországon élô japán szobrászmû-
vész alkotta japánkert található. A mûvész több
szobra is látható a városban, a Fô téri Postahivatal
elôtt, a Fenyves és az Ivacs-tó között romantikus
környezetben kialakított Japán–Magyar Barát-
ság Emlékpark területén.
REFORMKORI VENDÉGJÁRÁS
A reformkor jeles személyiségei közül szôlôt vásárolt itt
Fáy András író, közéleti személyiség, a Pesti Hazai El-
sô Takarékpénztár megalapítója és Karacs Ferenc réz-
metszô, Karacs Teréz, a hazai nônevelés kezdeménye-
zôjének édesapja. Õk látták vendégül 1814-ben cse-
resznyeérés idején Kölcsey Ferencet, aki Pécelrôl
Szemere Pál társaságában látogatott ide. Emléküket
egykori birtokuk helyén utcanevek ôrzik.
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
A Veresegyházi-tó mellett már a XX. század elején
élénk üdülôélet alakult ki. A Wekerle strand a II.
világháborúban tönkre ment, de 1960-tól újrain-
dították. A tó egyik része a fürdôket, a másik a
horgászokat szolgálja.
Természeti értékei az úszólápok és a ritka vízi-
liliom, amely – az eper mellett – a város címeré-
nek másik növényi szimbóluma.
A településen termálfürdô is mûködik (Talál-
kozók útja, tel.: 28/386-995). Sokan keresik fel az
újabb fejlesztések során kialakult tavakat, a horgá-
szok körében népszerû az Ivacs és a Haldorádó is.
A település határában jött létre a Medvemen-
hely, ahol az állatvédelmi törvény elfogadása után
34 medvét helyeztek el, majd 2000 nyarán a
szomszédos területen 18 farkas is otthonra talált.
(A termálfürdô melletti úton érhetô el; kívül körbe-
járható a bekerített terület, tel.: 28/385-001.)
Veresegyház gyorsan és dinamikusan fejlôdô
város. Az újabb épületek egyesítik a modern meg-
oldásokat és a hagyományos vidéki építkezés ele-
meit.
ERDÔKERTES
Irányítószám: 2113, a lakosok száma: 3690
A községet a Gödöllôt Váccal összekötô közútról
veresegyházi leágazással érhetjük el, de vonattal is
megközelíthetô Budapestrôl vagy Vácról.
Az eredetileg Urasági tagnak nevezett veresegy-
házi határrészt, mintegy 1000 holdat, Roheim Sa-
mu, a Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója
az 1900-as évek elején vásárolta meg a Váci Püs-
pökségtôl. Az erdôs-legelôs területen elôször tégla-
gyár épült, amit 1909-1910-ben követett a parcel-
lázás és a betelepítés. 1956-ban Erdôkertes néven
lett önálló település, de kapcsolatát a mai napig
megtartotta Veresegyházzal, mellyel szinte egybe-
épült. Környéke, dombos, erdôs vidékével kedvelt
kirándulóhely.
A Jézus Szíve tiszteletére szentelt római kato-
likus templom (Nemes u. 1., tel.: 27/385-341)
1928-ban épült. Az egyetlen templom, amely Pest
környékén a két világháború közötti bauhaus stí-
lust képviseli.
27
ÔRBOTTYÁN, MOGYORÓD, ASZÓD

ÔRBOTTYÁN
Irányítószám: 2162, a lakosok száma: 4050

Közúton Budapest felôl Fóton át érhetô el a tele-

pülés, vagy az M3-as autópályáról Gödöllônél Vác
felé letérve; illetve vonaton, a Budapest–Vácrátót–
Vác vonalon.
A mai nagyközség eredetileg két település,
Ôrszentmiklós és Vácbottyán egybeépülése révén
alakult ki. A helység neve Szent Miklós patrónus,
valamint Battyán, a birtokos nevének szóösszeté-
telébôl származik. Ôriszentmiklós elsô okleveles
említése 1344-bôl származik „villa sancti Nicali”
alakban. A török hódítást követôen, a XVI. század
második felétôl Pusztaszentmiklósként említik.
Lakossága a tizenöt éves háború után végleg elme-
nekült vagy kipusztult. A török kiûzését követôen
lassan újra betelepült, a magyarok mellé szláv tele-
pesek is érkeztek. A XVIII. század elejétôl az
1800-as évek végéig Kisszentmiklósnak nevezték.
A korabeli leírások termékeny szántóföldjét, jó
bort termô szôlôhegyét és malmait említik. Birto-
kosai között találjuk a Grassalkovichokat és az Es- Horgásztó
terházy családot is.
Ôrszentmiklós a templom védôszentjérôl kapta Ôrbottyán vonzó adottsága az öthektáros, üdülôkkel
nevét. A középtornyos, késô barokk stílusú római körbeépült tó, s egyedülálló érdekessége az itt mûkö-
katolikus templomot (Fô u., tel.: 27/360-132) dô harangöntô mûhelye. A község határa az 1848–
1781-ben építtette Grassalkovich Antal özvegye, 49-es szabadságharcban ütközet színhelye volt.
Klobusiczky Terézia. A belsô eredetileg boltozott
volt, jelenleg síkmennyezetes. A kupolás szentély- MOGYORÓD
ben festett copf oltárarchitektúra keretezi Szent
Miklós püspök, ismeretlen mestertôl származó, Irányítószám: 2146, a lakosok száma: 3300
XVIII. századi képét.
A vácbottyáni településrészen lévô, Szent Péter A település jól megközelíthetô az M3-as autópá-
és Pál tiszteletére szentelt, barokk stílusú római ka- lyáról. Budapest–Gödöllô között közlekedô HÉV
tolikus templom (Rákóczi u., tel.: 27/ 360-132) mogyoródi állomása a Hungaroring mellett újab-
1763-ban, a korábbi fatemplom helyén épült. A bal gyarapodott.
belsôt fiókos dongaboltozat fedi, barokk oltárok dí- Történelmünk egyik emlékezetes helye, mert
szítik. A fôoltár mögötti falkép újabb keletû. az akkor Monoroutnak nevezett alacsony „hegy-
A templom közelében van az 1764-ben épült, lánc” tövében gyôzte le Géza és László herceg
barokk stílusú egykori pálos fogadó (Rákóczi 1074-ben a német császár által támogatott Sala-
u. 43., tel.: 28/360-389). A zárt tömegû épületben mon király seregét. A zsákmányból templomot és
dongaboltozatos helyiségek vannak, és nagy pince apátságot építtettek, de azok nyomtalanul elpusz-
tartozik hozzá. Itt kapott helyet a mûvelôdési ház tultak. László király által alapított kolostort neve-
és a könyvtár. zik elsô alkalommal mogyoródi kolostornak, ké-

28 www.vendegvaro.hu

sôbb a név a kolostor köré épült falura is kiterjedt.
Régészeti leletek sokasága került elô a településrôl
és környékérôl. Mogyoródot ma elsôsorban az itt
létesült és 1986 óta mûködô autópálya nemzetkö-
zi hírének köszönhetôen ismerik.
A magaslaton álló Szent Mihály tiszteletére
szentelt római katolikus templom (Temetô u.
2., tel.: 28/441-105) 1749-ben épült, Althan Mi-
hály váci püspök költségén. Építéséhez a középko-
ri monostor köveit is felhasználták. A középtor-
nyos templomot a XX. század elején szecessziós
stílusú keresztkupolával bôvítették. A fôoltáron
Guido Reni Szent Mihály képének másolatát he-
lyezték el. A kereszthajó pillérjén Bebó Károly
Szent Mihály-szobra látható. A templom mel-
letti plébánia épületét eredetileg vadászkastély-
nak szánta Migazzi váci püspök. Az 1771-ben ké-
szült emeletes épületet az udvar felé köríves nyílá-
sú tornác díszíti. A templom mellett rokokó stílu-
sú Nepomuki Szent János-szobor áll.
Az 1996-ban alapított Falumúzeum (Temp-
lom u. 8.) egy XX. század elején épült parasztcsa-
lád berendezett háza. Az épület beosztása, a kiállí-
tott tárgyak jól mutatják a mogyoródi emberek
szokásait, hagyományait. (Nyitva: elôzetes bejelent-
kezéssel, tel.: 28/440-729.)
Az M3-as autópályáról is feltûnô megjelenésû
kálvária a katolikus temetôben van. Ovális alap-
rajzú építményében kör alakú, boltozott kápolna
található. A három keresztre Krisztus és a két lator
ónból készült szobra került.
A temetô bejárata mellett balra van a Hôsök
ligete, ahol a II. világháborúban Mogyoródnál
elesett magyar katonák nyugszanak.
A 325 méter magas Somlyó-hegyen áll a
Makovecz Imre tervei szerint 2001-ben épült
Szent László-kilátó. Az épület kápolnájában
helyezték el Sebestyén Zoltán helyi fafaragó Szent
László-szobrát.
A község külterületén található a Hungaro-
ring autóverseny-pálya (tel.: 28/540-670), ame-
lyet az M3-as autópályáról érhetünk el leggyorsab-
ban. A versenypályát nemcsak a Forma 1-es küzdel-
mekhez használják, más autóversenyeket is tartanak
itt, sôt kocsikat is tesztelnek. A legnagyobb ese-
mény az augusztusi Forma 1-es nagydíj futama.
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
ASZÓD
Irányítószám: 2170, a lakosok száma: 5840
Aszód közúti és vasúti csomópont is egyben. Jól
megközelíthetô a 30-as fôúton, vagy a mellette el-
haladó M3-as autópályán, illetve vonattal, a
Budapest–Hatvan–Miskolcon vonalon.
A település neve az aszó, idôszakos vízfolyás je-
lentésû magyar szóból származik. Határában több
mint 21 régészeti lelôhelyet tártak fel. A legrégeb-
bi, a Tarackás-dûlôben lévô, több tízezer éves lele-
tet rejtett. Jelentôsek az újkôkori település és te-
metô nyomai. A bronzkori leletek földvár létét
igazolják. Az ún. Sínai-hegy mellett húzódik a
Csörsz-árkaként ismert – szarmata-római – védel-
mi sánc egy szakasza. A település nevének elsô ok-
leveles említése 1320-ból való. A török idôkben
elpusztult, de a XVIII. század elejétôl már a Galga
vidék természetes központjaként tartják számon.
A birtokos Podmaniczky család révén a megyei
evangélikusság legfôbb központja lett az 1761-tôl
mezôvárosi rangú település. A „Galga mente fôvá-
rosa” évente három országos vásárt tarthatott, és a
kereskedelem mellett fontos szerepet kapott a cé-
hes ipar. Az 1700-as években alapított evangélikus
kisgimnázium kisugárzása messze túllépett a tele-
pülés határain. Sok híres ember tanult itt, közülük
kiemelkedik Petôfi Sándor (1835–1838). Az al-
gimnáziumot 1912-ben fôgimnáziummá fejlesz-
tették. 1891-ben nyílt meg a településen a másik
EMBERLÁBON, MADÁRSZÁRNYON
Az aszódi Petôfi Múzeum kiemelkedô kincsei az
újkôkori népesség, az úgynevezett lengyeli kultúra
népének tárgyai. A múzeum fölötti dombtetôn közel
350 éven keresztül létezô népcsoport legbecsesebb ha-
gyatéka a madártestû emberlábú edény, mely egy kis-
lány sírjából került elô. Ez az edény az élô ember föl-
di létét egybekapcsolva ábrázolja a halál pillanatában
elszálló lélek földöntúli létével, jelezve a kor emberé-
nek gondolkodását. Hasonlóan nagyra becsült kincs a
hévízgyörki középkori templom helyreállításakor fel-
tárt szarmata fejedelmi sírokból elôkerült iráni erede-
tû üvegkancsó.
29
ASZÓD, KARTAL
A Podmaniczky-kastély
evangélikus oktatási intézmény, a Polgári Leány-
nevelô Intézet, amely 1948-as államosításáig a
magyar nônevelés egyik fellegvárának számított.
1884-ben nyílt meg itt Közép-Európában elsô-
ként, a javító-nevelô fiúintézet. Az I. világháború
elôtt Aszódon mûködött a monarchia egyik legje-
lentôsebb repülôgépüzeme, a Magyar Lloyd Re-
pülôgép- és Motorgyár, amelyet aztán a trianoni
békeszerzôdés értelmében meg kellett szüntetni.
A város látnivalóinak többsége a Szabadság té-
ren és környékén található. A millecentenáriumi
ünnepségek alkalmából felújított teret kétoldalt
zártsorú beépítés határolja. Az eklektikus stílusú
polgármesteri hivatal épülete mellett látható az
1820 körül épült volt kaszinó. A klasszicista stí-
lusú, többször átalakított épületben kapott ott-
hont a Helyôrségi Klub (Szabadság tér 10.). A tér
látványát a régi Podmaniczky-kastély U alakú
barokk épülete zárja le (Szabadság tér 8.). A kas-
tély tér felé nézô, földszintes középrésze a régebbi
szárny. A beforduló emeletes részt Jung József ter-
vezte (1767–1772). A középsô szárny elôtt gazda-
gon formált terasz található. A füles keretezésû ab-
lakot íves és törtvonalú szemöldökpárkány díszíti,
30
a középsô nyílás felett családi címerek vannak. Az
oldalhomlokzatok is gazdagon díszítettek. A leke-
rekített sarokpavilonok emeletét kettôzött jón fe-
jezetû pillérek tagolják.
A Sándor-szárny legnagyobb helyisége a sarok-
pavilon emeletén levô díszterem. Mennyezetét tel-
jes egészében Kracker János nagy falképe borítja:
Az erények diadala (1776). Az allegorikus alakok
a különbözô erényeket (hit, szeretet...) személyesí-
tik meg. Közöttük mitológiai alakok is vannak. Az
oldalfalak nagy része grisaille festésû, többnyire
Zach József munkái.
A régi kastély kertjében látható az áthelyezett
kapubejáró, ami a kastély melletti önálló füvész-
kert bejárata volt egykor. Az épületben 1880-tól
az ötvenes évekig evangélikus leánynevelô intézet
mûködött, majd kollégiumként és levéltárként
hasznosították.
A kastély Sándor-szárnyához csatlakozik az is-
kolai célokat szolgáló Podmaniczky–Széchenyi-
kastély (Szabadság tér 7.). Kiépülése korábbi gaz-
dasági épület felhasználásával kezdôdött a XVIII.
század végén. Mai alakját klasszicista átalakítás so-
rán kapta. Jelenlegi kerti kapuja az Unikornis ka-
pu, ahol a pilléreken egyszarvú-szobor tartja a cí-
mereket.
www.vendegvaro.hu
 GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE

A kastély feletti dombon látható a gótikus eredetû Petôfi Sándor, a magyar irodalomtörténet
evangélikus templom (Szontagh lépcsô 3.), amely egyik legnagyobb költôje 1835-tôl 1838-ig
a XV. században, feltehetôleg a premontreiek szá- az evangélikus Schola Latina termeiben szívta magá-
mára épült, de a XVI. században részben tûzvész ál- ba a fénykorát élô iskola kiemelkedô tanára, Koren
dozata lett. A mai templomot a megmaradt közép- István segítségével a kor legfontosabb tudományos
kori falakra Podmaniczky I. János építtette ismereteit, szellemiségét. Az intézmény alapfunkció-
1719–1722 között. Az értékes berendezés (szószék jának tekinti a múzeum névadójával kapcsolatos
és keresztelômedence) közül kiemelkedik a XVIII. mindennemû emlék megôrzését, gyûjtését. A jelen-
század elejére keltezett oltár. Az ismeretlen mester- leg ôrzött legbecsesebb fönnmaradt érték a Petôfi-
tôl származó kompozíció egyike a leggazdagabb korabeli Matricula, azaz osztálykönyv, amiben töb-
magyarországi alkotásoknak. A Szentháromságot bek között Koren osztályzatait találjuk Alexander
ábrázoló oltárképet csavart oszlopok keretezik, me- Petrovics (Petôfi) neve mellett. A múzeum ôrzi to-
lyeknek oldalain a négy evangélista szobra áll. vábbá a korabeli könyvtár nagy részét, amelyet Pe-
A Szontagh-lépcsô alján található az egykor tôfi diákként forgatott, olvasott.
evangélikus gimnázium (Szontagh-lépcsô 2.) eme- A múzeum gyûjti a régészeti emlékeket, a Galga
letes épülete. Az 1769–1771 között már iskola cél- mente tárgyi és szellemi néprajzának hagyatékát,
jára épült házra 1872-ben húztak emeletet, ekkor többek között a Galgamácsán élt és alkotott
nyerte el klasszicista formáját. Itt tanult egykor a Vankóné Dudás Juli festményeit.
költô, Petôfi Sándor is. Ma a róla elnevezett Petôfi Nyitva: márc. 17-tôl okt. 30-ig K–V 10-tôl
Múzeum található az épületben. 16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig Szo,
V 10-tôl 16 óráig, tel.: 28/400-014
Néprajzi kiállítás a Petôfi Múzeumban
A Szentháromság tiszteletére szentelt római ka-
tolikus templom (Széchenyi u., tel.: 28/400-049)
a település nyugati részében áll. Egyhajós, hom-
lokzati tornyos, barokk templom 1748–1750 kö-
zött épült. Oltárképét 1777-ben festette Kracker
János Lukács.
A zsidó temetô, az itteni Schossberger-
mauzóleum és a Mártírok Emlékmûve mûemléki
együttese – az Élet Háza elnevezéssel – 1996
augusztusa óta látogatható.

KARTAL
Irányítószám: 2173, a lakosok száma: 5280

A település közúton, az M3-as autópályáról vagy a

30-as útról Aszódnál letérve, a Verseg felé vezetô
úton érhetô el.
Korábban egyutcás volt a falu, fésûs beépítés-
sel. Az elmúlt néhány évtizedben bôvült több pár-
huzamos és mellékutcával. Neve török eredetû
nemzetségnévbôl (Cortul: sas) ered. Környékén –
az Emse-patak, Magyalosvíz és a kartali lapos mel-
lett – feltárt 16 régészeti lelôhelyen találtak lelete-

Magyarország a hálón 31
KARTAL, VERSEG, IKLAD, DOMONY

VERSEG
Irányítószám: 2174, a lakosok száma: 1410

Az Aszódot Kállóval összekötô közúton érhetjük el.

A falu határa igen gazdag régészeti emlékek-
ben, már több mint 40 lelôhelyet tártak fel. A leg-
régebbi a Tatár-dombon talált, több tízezer éves
ôskori vadásztanya. A Makkos dûlôrészben bronz-
kori földvár romjai és újkôkori leletek kerültek
elô. A Tatár-domb északi oldalán húzódik a
Csörsz-árkának egyik szakasza. Elsô okleveles em-
lítése 1386-ból maradt fenn – Wersegd alakban.
A XVII. században ez volt az egyik legnépesebb fa-
lu a Galga vidéken. Lakói katolikus magyarok,
XVIII–XX. századi birtokosai a Podmaniczkyak,
Majthényiak, Zoltán és Valkó családok.
A faluban az elsô római katolikus templom
román stílusban épült a XIII. században, majd a
XV. században gótikus stílusban átépítették, és a
XVIII. században barokk stílusban bôvítették (Fô
u. 1., tel.: 28/437-318). Szent Miklós püspök tisz-
Szentháromság-szobor teletére szentelt templom hajója alatt kripta talál-
ható. Külön figyelmet érdemel az 1742-bôl való,
ket. A legrégebbi, az újkôkorból származó, zsugo- mellvédjén rokokó motívumokkal és angyalfejek-
rított csontvázas sír. Tôle nem messze, a kállói ha- kel díszített szószéke, a barokk szobor és oltárok,
táron át húzódik a Csörsz-árok egy szakasza. Az
1263-ból való elsô okleveles forrása Kurthol né- A többször átépített római katolikus templom
ven említi.
A település birtokosa a Kartal nemzetség volt.
A török hódoltság végén a lakosság elmenekült, a
XVIII. században a Grassalkovich család katolikus
magyarokkal újratelepítette. Az addigi agrártele-
pülésen az 1960-as évektôl megjelentek a kisebb
ipari üzemek.
Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szen-
telt római katolikus templom (Fô tér, tel.:
28/437-318) 1865-ben épült, kora eklektikus stí-
lusban.
A templom melletti Szentháromság-szobor
XIX. századi eredetû, késô barokk stílusú. A tele-
pülés kiskartali részén található Podmaniczky-
kastély 1868-ban épült.
Kartal a Petôfi-kultusz vonatkozásában is be-
cses hely, mert 1791-ben itt született Petôfi Sán-
dor édesapja, Petrovics István.

32 www.vendegvaro.hu

de értékes a templom 1674-bôl származó harang-
ja is. A templom 1988. évi felújítása során látha-
tóvá tették a gótikus déli falat és a gótikus hajó
hosszát rögzítô támpilléreket.
A szabadon álló, földszintes klasszicista Zol-
tán-kúria (József Attila u. 13.) jó része a háborús
sérülések miatt elpusztult. A ma is álló, oszlopos
portikusza mögött újabb épületet emeltek.
A Falumúzeum (Fô u. 15.) 1974-ben nyílt
meg a régi versegi építkezést idézô parasztházban.
A XX. század elejének megfelelôen rendezték
be a tisztaszobát, a konyhát, a hátsó szobát és
a kamrát. A ház helyiségeiben bábukon mutatják be
a kor paraszti viseletét. Az udvaron ott látjuk a fé-
szert a szekérrel és vetôgéppel és a nemrég még nél-
külözhetetlen gémeskutat, valamint a köcsögtartó
ágast is. Itt állították ki a múzeum alapítását kezde-
ményezô Marton Pálné Homok Erzsébet népi író
emléktárgyait is.
Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 14-tôl 17 órá-
ig, elôzetes bejelentkezés szükséges, tel.: 28/438-001
A falu közelében van a – hatalmas ôspark övezte –
Podmaniczky-kastély (Fenyôharasztpuszta, tel.:
37/342-337), amelyet a mûemléki helyreállítás után
kastélyszállóként hasznosítottak. Az ismeretlen mes-
ter által tervezett késô klasszicista, földszintes fôépü-
let L alakban, nyaktaggal kapcsolódik egy régebbi
épületszárnyhoz. A belsôt korábban jelentôsen átala-
kították. A homlokzatok elôtti mély-udvarok kiala-
kításával a pinceszinten uszoda, bár, szauna készült.
A földszinten elôadóterem és vendégszobák vannak,
míg a konyha és étterem a másik szárnyba került.
IKLAD
Irányítószám: 2181, a lakosok száma: 2010
Aszóddal egybeépült település az M3-as autópálya
vagy a 30-as út felôl az Aszódról Balassagyarmatra
vezetô úton érhetô el. Vasútállomása is van az
Aszód–Galgamácsa–Vácrátót, illetve az Aszód–
Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonalon.
A falu elsô okleveles említése 1352-bôl való, el-
sô birtokosa az Iklad család volt. A XVI. század-
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
ban több birtokos után a Ráday családhoz került.
A török idôk alatt elpusztult falut 1752–53 között
telepítette be újra Ráday I. Gedeon, az otthonuk-
ból vallásuk miatt elmenekült német és osztrák
evangélikusokkal. Lakossága ma is nagyobbrészt
német ajkú.
Iklad fôutcájának egyik régi, az itteni építésze-
ti szokásokat tükrözô parasztházában kapott he-
lyet a Falumúzeum (Szabadság u. 127.).
A kisbirtokos Braun Ecker házaspár 1903-
ban épített hossztengelyes háza, teljes bútor-
zattal és belsô berendezéssel került a múzeum tulaj-
donába. Külön figyelmet érdemel a falakon elhelye-
zett több száz dísztányér.
Nyitva: ápr.1-tôl okt. 31-ig K–V naponta
15-tôl 17 óráig, tel: 28/488-260
A kora klasszicista stílusú evangélikus templom
(Temetô u. 1., tel.: 28/403-296) 1834-ben Haulits
Antal aszódi építômester saját tervei szerint épült.
Mai formáját 1902-ben kapta, amikor új szentély-
lyel bôvítették, az oltárkép Krisztus mennybeme-
netelét ábrázolja.
DOMONY
Irányítószám: 2182, a lakosok száma: 1770
Közúton a 30-as fôútról érhetô el, az Aszód mel-
letti leágazásról, vagy az M3-as autópályáról, aszó-
di kijárattal. Ikladdal közös vasútállomása van az
Aszód–Galgamácsa–Vácrátót vonalon.
Az Aszód és Iklad szomszédságában fekvô Do-
mony az itt igen széles Galga-völgy nyugati oldalán
fekszik. A falu határában – a Galga- és Egres-patak
völgyében – eddigi ismereteink szerint 14 régészeti
lelôhelyet tártak fel, melyek közül rézkori a legko-
rábbi. A kutatások szerint a Flóramajor területén
Árpád-kori földvár állt. A XIV–XVI. század elsô fe-
léig itt volt a Domonyi család birtoka. A tizenöt
éves háború idején elpusztult a falu, majd 1695–
96-ban telepítettek ide evangélikus szlovákokat, és
ekkor költöznek ide újra katolikus magyarok is.
A falu fôutcáján áll a kereszt alaprajzú – homlok-
zati tornyos – evangélikus templom (Fô u. 117.).
33
DOMONY, GALGAMÁCSA, VÁCEGRES, GALGAGYÖRK

Az 1777-ben felszentelt templomhoz csak 1810-

ben épült a torony, amelyet 1848-ban magasítottak.
1900-ban készült a szélfogó és a sekrestye belseje va-
lószínûleg ekkor kapta a ma is látható romantikus
díszítését.
Az evangélikus templom közelében, nagy park
közepén áll az 1820-ban, klasszicista stílusban
épült, újabb szárnyakkal bôvített Domonyi-kúria
(Fô u. 93.). A többször átépített kastély utcai
homlokzatán, sarokrizalitok közötti, toszkán osz-
lopos tornác látható, melynek négyoszlopos kö-
zéprésze elôreugrik. A timpanont családi címer dí-
szíti. Az egykori kúriát késôbb szociális otthonná
alakították.
Az 1830 körül épült klasszicista stílusú Both–
Baghy-kúria (Fô u. 98., tel.: 28/403-361) utcára
nyíló, U alaprajzú, jelentôsen átalakított épület.
Itt kapott helyet a polgármesteri hivatal is.
Az Ónody-kúria (Dózsa Gy. u.52.) 1796-ban Vankóné Dudás Juli: Évszakok (Tavasz)
épült késô barokk stílusban. A volt kúriában ön-
kormányzati lakásokat alakítottak ki. A falu a Galga völgyében ma is virágzó népi díszí-
A községhez tartozik a Domony-völgy, amely tômûvészet egyik központja. Nevezetes lakója volt
az itteni természeti értékek, mesterséges tavak ré- Vankó Imréné, Dudás Juli (1919–1984), a népmû-
vén kiváló üdülôterület. vészet mestere. Lakóháza a Vácegres felé vezetô út
és a fôutca sarkán található emeletes épület. Külsô
GALGAMÁCSA falfestésérôl könnyen felismerhetjük.
A jómódú, 10-15 holdas Kurucz családé volt
Irányítószám: 2183, a lakosok száma: 1650 az a lakóház, amelyben 1977-ben megnyílt a Fa-
lumúzeum (Petôfi S. u. 10.). Az 1905-ben épült
Az Aszód és Balassagyarmat közötti közút mellett ház jól mutatja a korbeli paraszti építészeti szoká-
fekszik, de Veresegyház felôl is megközelíthetô, sokat. A palóc vidék építészetét és telekhasznosítá-
vasúton az Aszód–Galgamácsa–Vácrátót, illetve sát is bemutató múzeumban – az egykor használt
az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonalon tárgyi emlékek mellett – Vankóné Dudás Juli fest-
érhetô el. ményeit, rajzait, tányérjait láthatjuk.
A községben lévô Szilvásdombon bronzkori Nyitva: márc. 15-tôl okt. 15-ig K–P 14-tôl
telep nyomát találták meg a régészek. Az itteni 16 óráig, Szo 14-tôl 18 óráig V 10-tôl 12 óráig,
földvárat Patay Pál említi elsôként egy 1959. évi nov. 1-tôl márc.14-ig Szo–V. 10-tôl 12 óráig,
terepbejárási jelentésében. Leírása szerint a lelô- 14-tôl 16 óráig, tel.: 28/489-002
hely: „Árpád-kori körülsáncolt toronyszerû erôd”
lehetett. A falu északi végén, magaslaton áll a középkori
A XIII–XIV. században a zsidó nemzetség bir- templom helyén 1912–13-ban épült, Szent Ke-
tokolta a falut, majd részben a Csáky családé lett reszt felmagasztalására szentelt római katolikus
az itteni terület. Zsigmond alatt a Rozgonyiak templom (Iskola u. 7., tel.: 28/489-033). A köze-
kapták zálogba egy részét, utána a Máriássy, majd lében található az egykori plébánia földszintes,
az Esterházy családé lett. A XVIII. század közepé- kontyolt nyeregtetôs, nyújtott téglalap alaprajzú
tôl a Grassalkovich-uradalom része. épülete. Belsô része megôrizte eredeti alaprajzát, s

34 www.vendegvaro.hu

VANKÓNÉ DUDÁS JULI
Vankó Imréné, Dudás Juli (1919–1984), a népmû-
vészet mestere naiv festô az 1930-as évektôl fordult ér-
deklôdéssel a népi élet jeles eseményei, dalai, szokásai
felé. Mindezt festményein megörökítette.
Csodálatosan mesélô képein varázsolta elénk a palóc
vidék színes népviseletét, az itt élôk mindennapi éle-
tét. Könyvében leírta, hagyományôrzô csoportjaival
megtanította, elôadatta a régi dalokat, táncokat, já-
tékokat, szokásokat.
a teknôboltozatos szobák egyikében értékes falfes-
tés is elôkerült; növényi ornamentikával, mada-
rakkal.
A település közelében lévô Csuziréten több,
gyönyörû formájú öreg fa – vasfa és kocsánytalan
tölgy – látható.
VÁCEGRES
Irányítószám: 2184, a lakosok száma: 770
Az Erdôkertes és Galgamácsa között fekvô telepü-
lés közúton érhetô el.
Az Egres- és a Ligetmajori-völgyben 18 régé-
szeti lelôhelyet tártak fel. Eredeti neve Zsidó volt.
Elsô okleveles említése Sydo alakban 1284-bôl
maradt fenn.
Birtokosa volt a Rozgonyi család, és egyes for-
rások szerint Werbôczy István is. A török idôkben
sem néptelenedett el, a kiûzésük után magyar és
szlovák telepesek érkeztek ide. A XVIII. századtól
Grassalkovich-birtok. Mai nevét 1943-ban kapta,
Endre László Pest megyei alispán javaslatára.
A falu felett, a temetôben középkori alapfala-
kon áll a Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt,
barokk stílusú római katolikus templom (Te-
metô, tel.: 28/489-033). Az egyszerû külsejû temp-
lom 1788-ban épült gúlasisakos toronnyal.
Az evangélikus templom (tel.: 28/403-375)
XIX. századi, kora romantikus építmény. A klasz-
szicista ízlésû, de még barokk elemeket is tartal-
mazó oltárt és oltárképet, amely a szamariai asz-
szonyt ábrázolja, az anyaegyházból, Domonyból
hozták ide.
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
GALGAGYÖRK
Irányítószám: 2681, a lakosok száma: 990
Az Aszódot Balassagyarmattal összekötô közúton,
vagy vasúton – az Aszód–Balassagyarmat–Ipoly-
tarnóc vonalon – érhetô el a Galgamácsa és Püs-
pökhatvan között fekvô település.
A községet 1484-ben említi elôször oklevél,
Gerge néven. A XVII. századtól szlovák lakóiról
Tóthgyörknek nevezték, Galgagyörk néven 1900-
tól ismert. A török megszállás alatt lakói elmene-
kültek és csak a XVII. században tértek vissza. Az
1630-as évektôl az Egri család birtoka volt. A
fennmaradt dokumentumok 1673-tól udvarházas
helyként említik. A XIX–XX. században a megyé-
re jellemzô kis- és középnemesi családok birtokol-
ták, mint a Tahy, Gosztonyi, Doblhoff, Kálnoki-
Bedô család, akiknek kúriái a mai napig meghatá-
rozzák a település arculatát.
A XVIII. századi eredetû, barokk stílusú evan-
gélikus templom (Ady E. u. 11., tel.: 27/329-202)
tervezôje, építôje ismeretlen. Egyik legnagyobb
értéke egy XV. századi kehely. Legutóbb 1986-
ban újították fel.
A volt Ibrányi, majd Kálnoky–Bedô-kúria
(Mácsai u. 2.) 1828-ban épült klasszicista stílus-
ban, 1921-ben átalakították, majd irodai célokra
használták.
A volt Tahy-kúria (Rákóczi u. 12., tel.:
27/340-119) jelenleg polgármesteri hivatal, ill.
mûvelôdési ház. A földszintes, az udvar felé U ala-
kú épület, részben barokk, részben klasszicista ele-
meket ötvöz.
A volt jegyzôház (Rákóczi u. 14.) a XVIII.
század második felében épült barokk stílusban.
Földszintes, kontyolt, magastetôs épület. A belsô-
ben a csehsüveg- és teknôboltozatos szobák meg-
ôrizték eredeti beosztásukat. Egy része alatt való-
színûleg még XVII. századi pincerendszer van.
A község további nevezetessége a Gosztonyi-
kúria és a vasúton túli dombtetôn álló Ibrányi-
kastély. Az Ibrányi-kastély (Vasút u. 15.) a XIX.
század második felében épült klasszicista stílus-
ban. Az épület belsejében figyelemre méltó a kály-
ha, a falikút és a mázas padlóburkolat.
35
PÜSPÖKHATVAN, ACSA, BAG, HÉVÍZGYÖRK

PÜSPÖKHATVAN
Irányítószám: 2682, a lakosok száma: 1540

Az Aszódot Balassagyarmattal összekötô közút

mellett fekszik. Vonattal is elérhetô az Aszód–Ba-
lassagyarmat–Ipolytarnóc vonalon.
A falut környezô dombokon több régészeti le-
lôhelyet tártak fel, köztük Árpád-kori emlékeket
is. A községet 1462-ben említi elôször oklevél,
Pyspekhatvan néven. A település kezdetben a püs-
pökség tulajdona volt, magyarok lakták. A török
uralom alatt elnéptelenedett, majd 1715-ben a vá-
ci püspökség katolikus szlovákokat telepített a fa-
luba, késôbb 1756-ban katolikus svábokat. Az
egyházi okmányok szerint elsô temploma az
1400-as évben épült, Szent Márton tiszteletére.
A mai, Szent Lôrinc tiszteletére szentelt római
katolikus templom (Szabadság u. 1., tel.:
27/340-358) 1752–1753-ban épült Schaden János
építômester irányításával. Az egyhajós, homlokza-
ti tornyos templom szentélye egyenes záródású,
magassága megegyezik a hajóval. A boltozatos bel- Az acsaújlaki Prónay-kastély
sôben a szentély hátsó falát teljesen betöltô oltár-
építmény van. Az oltár vörös márvány homlokfa- mélységébôl. Oklevél 1347-ben említi elôször,
lán Migazzi püspök címere látható. Acha néven. Az itteni birtok a XIV. században az
A templom mellett – romantikus talapzaton – Achai családé, majd a Chewy családé, 1422-tôl
áll az 1885-ben készült, barokk stílusú Szenthá- pedig Garai Miklós nádoré lett. A török hódoltság
romság-szobor. idején elnéptelenedett, majd a XVII. században
A környék számtalan kirándulási és kikapcso- egyre több, felsômagyarországi evangélikus pa-
lódási lehetôséget kínál, mert a települést hegyvo- rasztcsalád települt be. 1744-tôl kétszáz éven ke-
nulat kíséri, és a község határában horgásztó is ta- resztül a Prónayak gyakorolták a hûbérúri jogokat
lálható. Acsán. A Prónay család evangélikus gimnáziumot
tartott fent és mûködtetett itt a XVIII. században.
ACSA A II. világháború pusztításai nem tettek kivételt
ezzel a hellyel sem: nagyértékû levéltáruk és
Irányítószám: 2683, a lakosok száma: 1460 könyvtáruk megsemmisült.
A település fôutcája melletti magaslaton, több-
A település jól megközelíthetô közúton: Budapest hektáros parkban áll a Prónay-kastély (Petôfi u.)
felôl – Fóton, Veresegyházon, Galgamácsán keresz- és néhány melléképülete. A barokk stílusú kastélyt
tül, vagy az M3-as autópályáról Aszódnál észak felé 1735–40 között építtette Prónay I. Gábor. A haj-
letérve, illetve Vácon keresztül, vagy vasúton: az dani fôbejárat a park szélén magányosan álló ko-
Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonalon. sáríves nyílású kertkapu, amelyet nagy kôcímer dí-
A régészeti ásatások tanúsága szerint ezt a terü- szít. Az egyemeletes téglalap alaprajzú, kontyolt
letet több ezer éve lakták. Avar és honfoglalás ko- nyeregtetôs fôépület sarkain erôteljes kiugrású,
ri leletek is elôkerültek a föld néhány méteres manzárdtetôs tornyok találhatók. Az emeleti

36 www.vendegvaro.hu

nagyteremben stukkódíszítés látható. A kastély
elôtti tereplépcsô falát díszkút gazdagítja.
Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római
katolikus templom (Petôfi S. u., tel.: 27/340-358)
a kastély közelében lévô dombon áll. A homlokza-
ti tornyos, kisméretû barokk templomot 1780-
ban emeltette Migazzi püspök – a korábbi, közép-
kori templomból megmaradt alapfalakra. A temp-
lom hajóját és a keskenyebb négyzetes alaprajzú
szentélyt csehsüveg-boltozat fedi.
Az evangélikus templom (Petôfi u. 4., tel.:
27/340-004) épületét többször felújították, újjá-
építették. A jelenlegi – ötödik – templomot a kas-
télypark mögött Prónay I. Gábor építtette 1752-
ben, torony nélküli, síkmennyezetes formában. A
templom tornya csak 1822-ben készült el, 1861-
ben jelentôsen átépítették, hajóját beboltozták.
A templom alatt van a Prónay család sír-
boltja, amely a bejárat melletti elôcsarnokból kö-
zelíthetô meg. A belsôben több sírfelirat látható,
közülük Prónay I. Gáboré 1758-ból való.
Az Acsáról Vácra vezetô közúton rövid kirándu-
lással elérhetô Csôvár. Útközben a Prónay család
egykori birtokán látható az acsaújlaki kastély
(Újlaki u. 2.). Prónay Dezsô 1910-ben új kastélyt
építtetett itt a lánya számára. Az emeletes, kiugró
saroktornyos kastélyt romantikus homlokzati ele-
mekkel díszítették. Itt nyílt meg az 1980-as évek-
ben az egyik legelsô kastélyszálló Magyarországon.
BAG
Irányítószám: 2191, a lakosok száma: 3800
A Gödöllô közelében fekvô település megközelíthe-
tô a 30-as úton, vagy az M3-as autópályán, illetve
vasúton, a Budapest–Hatvan–Miskolc vonalon.
Határában 24 régészeti lelôhelyet tártak fel – a
legrégebbi újkôkori. A Peres dûlôben a rézkortól a
bronzkoron át, a római korig kerültek elô leletek. A
Diósberki dûlôben szarmata temetôrészletet és Ár-
pád-kori sírt tártak fel. Bag elsô okleveles említése
1394-bôl származik. Tulajdonosai a középkorban:
az Ákos nemzetség, Zsigmond király, majd a Roz-
gonyi család volt. A török hódoltság idején a falu la-
kói nem menekülnek el. A XVII. században Buják-
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
hoz tartozott, s így a Báthoryakkal rokon Esterházy
Miklós tulajdona lett. Teljesen elpusztult a tizenöt
éves háborúban. Az ellenreformáció idején Bag már
a római katolikus egyház egyik Galga menti köz-
pontja volt. Az itteni birtokot 1736-ban Gras-
salkovich Antal vásárolta meg.
A Szent András tiszteletére szentelt római kato-
likus templom (Templom tér 2., tel.: 28/408-029)
Grassalkovich Antal végrendelete szerint épült
1772–1774 között, barokk stílusban. A nagymé-
retû egyhajós templom homlokzati tornya 1945-
ben súlyosan megrongálódott, és ezért részben új-
jáépült. A tágas belsô tér csehsüveg-boltozatos.
A belsô berendezés késô barokk, ill. kora klasszi-
cista stílusú.
A falu elôtt, az egykori Turbina malom köze-
lében állt egykor a XVIII. századi, barokk stílusú
Nepomuki Szent János-szobor, melyet késôbb
a templomban helyeztek el.
A régi 30-as útról közelíthetô meg a Kisbagi
csárda, amely még jórészt ôrzi a XIX. század elejei
formáját. A vendégfogadó egykoron az erre vezetô
postajárat utasait is fogadta. A falu határában, a
Csintovány dûlôben van a kikövezett Petôfi-for-
rás. A hagyomány szerint a költô Aszódról Gödöl-
lôre gyalogolva itt oltotta szomját.
HÉVÍZGYÖRK
Irányítószám: 2192, a lakosok száma: 2800
A Gödöllôtôl keletre található település megköze-
líthetô a 30-as úton, az M3-as autópályán, vagy
vonattal, a Budapest–Hatvan vonalon.
A község neve részben az itteni hôforrásokra
utal, részben pedig a Györk személynévbôl ered.
Az elsô fennmaradt feljegyzés 1438-bôl származik,
ebben olvasható elôször a település és földbirtoko-
sainak neve. Ekkor Hévízgyörköt a vidék egyik
leggazdagabb falujaként tartották számon. A korai
reformátusságról tanúskodik egy följegyzés, mi-
szerint 1600-ban önálló egyházuk volt. A XVI.
századi reformáció – ezen a tájon – ebben a köz-
ségben eresztett legmélyebb gyökeret. Az ellenre-
formáció erejét bizonyítja, hogy a XVII. század el-
sô felében a Galga menti falvakban már alig talál-
37
HÉVÍZGYÖRK, GALGAHÉVÍZ, TURA
Az újjáépített Árpád-kori templom
tunk protestáns lakost, illetve gyülekezetet. A tö-
rök uralom alatt sem néptelenedett el ez a terület.
A török kiûzése után, a református és katolikus
magyar lakosság mellé evangélikus vallású szlovák
telepesek érkeztek. Báró Sina György földbirtokos
támogatásával 1856-ban az evangélikus egyház is-
kolát épített. A birtok az 1860-as évek folyamán a
Schossbergerek kezére került. Az egykori evangéli-
kus tanítói lakban 1843-ban Petôfi Sándor költô
is megfordult, amikor egykori aszódi diáktársát,
Horváth Károlyt látogatta meg.
Az evangélikus templom (Templom tér 4.,
tel.: 28/436-405) 1829-ben épült, klasszicista for-
mában. Az egyhajós, középtornyos épület a több-
szöri tatarozás és átalakítás során elvesztette igé-
nyes részleteit.
A kisméretû, egyhajós római katolikus
templom, a masszív, homlokzat elôtti toronnyal
jelzi román kori eredetét. Gótikus, majd barokk
alakításokkal egészen 1945-ig fennmaradt, de a
háborús sérülések következtében szinte rommá
38
vált. Széles társadalmi összefogással, az 1980-as
évek végén épült újjá, és ismét Szent Márton tisz-
teletére szentelték.
A Szent József tiszteletére szentelt plébánia-
templom (Kossuth u. 129.) a XX. század elején
épült.
A református templom (Kossuth u. 25., tel.:
28/436-451) 1796-ban épült. A torony csak
1896-ban készült el. Ekkor neobarokk stílusban
átalakították a templomot is.
GALGAHÉVÍZ
Irányítószám: 2193, a lakosok száma: 2480
A Hévízgyörkkel szomszédos település a 30-as
úton, illetve az M3-as autópályán közelíthetô meg
a bagi kijáratnál. Bag és Tura között fekszik.
Nevét az itteni természeti értékekrôl: a Galgáról
és az itt feltört termálvizekrôl kapta. Elsô középko-
ri elsô okleveles említése – Váradi Regestrumban
Heuiuz néven 1214-bôl származik. Az Ákos nem-
zetség ôsi birtoka volt. A régi település a mai köz-
www.vendegvaro.hu

ségtôl délre terült el, a Szentandrás-hegynek neve-
zett részen. Itt állt – egyes források szerint – a ben-
cések kolostora. A virágzó falucskát a tatárok 1241-
ben elpusztították. A megmaradt lakosok áttelepül-
tek a falu mai helyére, az akkor még védelmet nyúj-
tó mocsaras, nádas területre. A település királyi bir-
tok, majd a Rozgonyiak, Báthoriak uradalma, a
XVII. századtól pedig az Esterházyak tulajdona. A
XIX. század második felétôl a báró Schossberger
család tulajdonába került.
A Szent Miklós tiszteletére szentelt római ka-
tolikus templom (Fô u. 117., tel.: 28/461-209)
1722-ben épült, majd Esterházy Miklós 1796-ban
megnagyobbíttatta, 1816-ban még a tornyot is
megemelték. Óraíves párkánya felett gúlasisak ko-
ronázza a templomot. A belsô öt boltszakaszos
szentélye elliptikus záródású. Berendezése nagyrészt
új, említést érdemel viszont a copfstílusú szószéke.
A templom elôtt késô barokk kereszt, és egy újabb
oszlopra állított XIX. századra tehetô klasszicista
stílusú Szentháromság-szobor látható.
Galgahévíz határában népszerû kirándulóhely
a Szentandrás-domb és környéke, valamint a Bi-
ka-tó néven ismert mesterséges víztározó, amely
egyben kiváló horgászhely is.
TURA
Irányítószám: 2194, a lakosok száma: 7680
A 30-as úton, illetôleg az M3-as autópályán (a
Bag–Tura–Aszód kijáratánál letérve), vagy vonat-
tal érhetjük el a Budapest–Hatvan vonalon.
A régészeti kutatások szerint Tura környékén
már négyezer évvel ezelôtt is éltek emberek. Elsô
okleveles említése 1220-ból való, Thwra néven ír-
nak róla. Az évszázadok során mezôvárossá és az
Alsó-Galga mente központjává vált.
A XVI. század elején a Báthoryak kezére ke-
rült, és a Bujáki váruradalomhoz tartozott. A tö-
rök idôkben egy ideig „khász” birtok volt, ami bi-
zonyos védettséget jelentett a lakók számára. A
XVI. század második felében Tura volt a legnépe-
sebb település a Galga mentén. A török uralom
után Esterházy-birtok lett, majd Schossberger
Henrik szerezte meg. Tura határa több ütközet
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
színhelye volt a történelem során: 1594-ben
Forgách Simon egri várkapitány rajtaütött a török
seregen, amely a szorongatott hatvani török ôrség
segítségére sietett. A szabadságharc egyik vesztes
csatája is itt zajlott 1894. július 20-án, amikor a
Perczel Mór vezette magyar sereg meghátrált
Tolsztoj tábornok orosz katonái elôl.
Tura 2001-ben városi rangot kapott.
A település közepét elfoglaló hatalmas ôspark-
ban áll egykori Schossberger-kastély (Kossuth
u. 46.), amely 1883-ban épült Ybl Miklós tervei
szerint. A neoreneszánsz kastély változatos töme-
gével, számtalan tetôfelépítményével a francia re-
neszánsz kastély-formákat idézi. Belül inkább az
itáliai hatás érvényesül. Az elegáns díszlépcsô
többszintes, galériás elôcsarnokba vezet, amit kür-
tôs felülvilágítók tesznek még magasabbá. A kas-
tély bejárata mellett kétemeletes barokk magtár
található. Feltehetôleg a szentandrásparti monos-
tor maradványaiból épült.
A Falumúzeum (Rákóczi u. 30.) egy 1905-ben
épült és e célra megvásárolt, szakértelemmel felújí-
tott egykori parasztházban kapott helyet.
Az Alsó-Galga mente lakosságának minden-
napi életének emlékeit láthatjuk a felújított
portán. A fészerben a szántóföldi növénytermesztés,
a réthasználat és a szôlômûvelés eszközeit, tárgyait
állították ki. A lakószobában külön sarokban mutat-
ják be a híres turai színes hímzéseket, melyek egy-
aránt megjelennek a viseleten és a mindennapi élet-
ben használt textíliákon.
Nyitva: K, Cs, 9-tôl 13 óráig, Szo., V 9-tôl
12 óráig, tel.: 28/467-885
A NÉP MÛVÉSZETE
Bartók Béla több népdalt gyûjtött a turai öregektôl a
XX. század elején. Az 1930-as években a község kán-
tortanítója, az elsô Kossuth-díjas népmûvelô, Kovács
László (1908–1962), a Gyöngyösbokréta keretei kö-
zött újraélesztette a falu népmûvészeti kultúráját. Ez
a népi mozgalom a II. világháború után tovább fejlô-
dött, és a helybéli népmûvészek ország-világ elôtt is-
mertté tették Tura gazdag népi kultúráját, színes nép-
mûvészetét.
39
VALKÓ, ZSÁMBOK, DÁNY, ISASZEG
VALKÓ
Irányítószám: 2114, a lakosok száma: 2084
Az M3-as autópályáról Gödöllônél dél felé letérve,
illetve Tura és Zsámbok felôl közelíthetô meg a
település.
Az eddigi kutatások szerint erre a tájra 3500
évvel ezelôtt települt elôször ember. Az ásatások
során csiszolt kôkorszaki, bronzkori, szkíta, kelta,
szarmata tárgyak kerültek felszínre. A Csörsz-árok
egy szakasza is itt húzódik. A III. század második
felében hunok uralták a területet, majd Attila ha-
lála után a longobárdok, utánuk pedig az avarok
szállták meg. A mai település kialakulása a XII.
századra tehetô. A birtok a XVIII. században Es-
terházy- és Stahremberg-tulajdon volt, majd
1867-ben a pénzügyminisztérium vásárolta meg a
vácszentlászlói és galgahévízi birtokokkal együtt, s
az egészet I. Ferenc Józsefnek adományozták ko-
ronázási ajándékul. Az itteni erdôkben királyok –
Ferenc József, Rudolf trónörökös, Ferdinánd
nagyherceg, Albert szász király, Lipót bajor herceg
– hódoltak vadászszenvedélyüknek.
A Szent Mihály tiszteletére szentelt római kato-
likus templom (Rákóczi u. 13., tel.: 28/483-127)
a középkori helyén épült 1816 és 1820 között
klasszicista stílusban, tornyát 1834-ben emelték: a
templomot 1903-ban felújították.
Az 1789-ben készült Nepomuki Szent János-
szobor a gödöllôi út mentén látható.
ZSÁMBOK
Irányítószám: 2116, a lakosok száma: 2160
Az M3-as autópályáról Gödöllônél, Bagnál vagy
Hatvannál dél felé letérve érhetjük el a falut.
A területén lévô Tófölde dûlôben szarmata sí-
rokat tártak fel. Nevét Tambok, Sambok formá-
ban 1380-ban, illetve 1452-ben említik elôször
oklevelek.
Az élô néphagyományok, szólások, dalok, a ma
is virágzó szép népviselet jellemzi a községet.
A barokk stílusú római katolikus templom
(Szent Erzsébet tér) 1752–1754 között épült. Fôol-
40
ZSÁMBOKI LAKODALMAS
A Zsámboki Népi Együttes híres idegenforgalmi prog-
ramja a Zsámboki lakodalmas. A násznép dallal, tánc-
cal fogadja az érkezôket a lányos ház udvarán. Az
örömszülôk pálinkával, kaláccsal kínálják vendégeiket,
akik megtekintik a lányos házként szolgáló falumúzeu-
mot. Közben az udvaron megtörténik a lánykérés. A
vôfély a vôlegény nevében kikéri a menyasszonyt, aki el-
búcsúzik szüleitôl, lánypajtásaitól. A lakodalmas menet
ezután a vendéglôbe indul, lakodalmas vacsorára. A
vôfély rigmusokkal ajánlja vendégeiknek az ételeket, a
násznép zsámboki dalokat, táncokat ad elô.
tárképe a templom védôszentjét, Árpád-házi Szent
Erzsébetet ábrázolja. Az alak modellje Mária Teré-
zia – magyar ruhában. A szentély XVIII. századi
freskóinak témája a Szentháromság, a négy evangé-
lista, továbbá szentek (Adalbert, Gellért, István,
Imre, fölöttük Mária). Az oltár feletti négyoszlopos
baldachin ritkaság Pest megye területén.
A falu központjában – a római katolikus
templommal szemben – található a Falumúzeum
(Bajza Lenke tér 1.). A hagyományos életforma
emlékeit bemutató gyûjteményt egy módos gazda
házában helyezték el 1982-ben. A helyiségeket az
1920-as éveknek megfelelôen rendezték be.
(Nyitva: K, Cs, P, Szo, V 10-tôl 16 óráig,
tel.: 28/462-006, 28/462-343.)
DÁNY
Irányítószám: 2118, a lakosok száma: 4010
A községet a Gödöllôt Jászfényszaruval összekötô
közúton közelíthetjük meg.
A több mint 700 éves település elsô okleveles
említése 1374-bôl származik. Csák Máté birtoka
volt, akitôl Róbert Károly vette el és adományoz-
ta Harsundorfi Ülvingnek. Középkori földesurai a
Széchenyiek, majd a Perényiek voltak. A török
hódoltság idején sem néptelenedett el a falu. A
XVIII. század elején Stahremberg uradalma, tôle
vásárolta meg Grassalkovich Antal. A mostani
község területe, már harmadik helye a falunak.
A Szent Jakab tiszteletére szentelt neogót ró-
mai katolikus templom (Templom krt. 3., tel.:
www.vendegvaro.hu

28/464-007) 1909-ben épült a XVIII. századi el-
pusztult helyén. Egyedül az 1800 körül készült fô-
oltárkép ôrzi a korábbi templom emlékét. A
templomban a Fadrusz-feszület másolata látható.
(Fadrusz János szobrászmûvész Krisztus a kereszt-
fán címû agyagból készült, díjnyertes alkotásáról a
mûvész halála után több másolatot is készítettek.)
A XVIII. századi Nepomuki Szent János-
szobor a fôút mellett, a pataknál áll.
Régi, zsellérek lakta, keskeny közben áll a Fa-
lumúzeum (Deák körút 10.).
A házat a XIX. század elsô felében építették;
hossztengelyes, háromosztatú formában,
alap nélküli, vert falu, szelemengerendás szerkezet-
tel. A náddal fedett lakóház utcára nézô homlokza-
tát átépítették. Belsô elosztása a palóc vidékre jel-
lemzô népi építészeti gyakorlatot követi (tisztaszo-
ba, pitvar, konyha, kamra, istálló, takarmányos). A
zsellérházi enteriôr kiállítás mellett figyelmet érde-
mel, a – házakat egykoron díszítô – kovácsoltvas
oromkereszt gyûjtemény.
Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 28/597-130
A falu határában horgásztó van. A települést fél
karéjban természetvédelmi terület és erdô övezi.
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
ISASZEG
Irányítószám: 2117, a lakosok száma: 8790
A Budapesttôl 30, Gödöllôtôl 7 kilométernyire
fekvô település elérhetô a 30-as számú úton, az
M3-as autópályáról Gödöllônél letérve, vagy vo-
nattal, a Budapest–Hatvan vonalon.
A település István király idején már létezett,
mert a község belterületén Salamon és Könyves
Kálmán dénárja került elô.
A község nevének elsô okleveles említése 1274-
ben Ilsuazyg. Isaszeg elsô ismert birtokosa Sándor
szebeni és dobokai ispán volt, majd az 1400-as
évektôl a Domoszlói család birtokolta a falut.
Zsigmond király 1430-ban, 1437–1439-ben pe-
dig a Rozgonyi család elzálogosította a települést,
késôbb – 1466-ban ismét a Rozgonyiak birtokol-
ták. Egy 1467-bôl származó oklevél szerint Isaszeg
és környéke Mátyás király kedvenc vadászterülete
volt, ezért elrendelte, hogy az itteni jobbágyok fe-
lett sem a Rozgonyiak, sem az országbíró nem ítél-
kezhet. Ez a jog kizárólag a királyt illette meg.
A község 1529-ben a Báthory család ecsedi ágának
A dányi horgásztó
41
ISASZEG, PÉCEL
birtoka volt. A mohácsi csata elvesztése után több
ízben is török csapatok portyáztak itt. Az országos
pestisjárvány 1536-ban megtizedeli a lakosságot.
III. Károly 1690-ben németeket telepített le.
1699-ben 29 adózó családot írtak össze. A sanyar-
gatott jobbágyság lelkesen állt Rákóczi Ferenc zász-
laja alá. Az írott források négy, a szájhagyomány 20
itteni kuruc katonát tart számon.
Grassalkovich Antal 1723-ban lett Isaszeg föl-
desura, aki szlovákokat és lengyeleket telepített be.
Újabb veszteséget jelentett a falu életében, hogy
1831-ben a kolerajárvány miatt a lakosság egyhar-
mada elpusztult. A szájhagyomány szerint Petôfi
Sándor az 1845–1948-as esztendôkben többször
megfordult a községben. Ennek emlékét a refor-
mátus templom falán lévô tábla ôrzi. 1848 tava-
szán az egész ország megmozdult a haza, a szabad-
ság oltalmazására. 1848. május 18-án Isaszeg 220
nemzetôrt állított ki. Isaszeg nevét a tavaszi hadjá-
rat idején írta a történelem könyvébe. Az 1849.
április 6-i gyôztes isaszegi csata napját helyi ün-
neppé nyilvánította a képviselô-testület.
A csata hôseinek tiszteletére készült Honvéd-
emlékmû (Parkerdô), Radnay Béla szobrászmû-
vész alkotása a csata helyszínén, a község feletti
Szabadság- vagy Szobor-hegyen áll.
A csata emlékhelye
42
AZ ISASZEGI CSATA
Isaszeg történetének legdicsôbb napja 1849. április 6.
Ezen a nagypénteken történt az a nevezetes ütközet,
amely a magyar szabadságharc legvéresebb, ám egyben
a honvédseregnek a legfényesebb, gyôzelmes csatája
volt. A magyar honvédség Klapka György és Damja-
nich János tábornok vezetésével az Isaszeg határában
lévô Királyerdônél, illetve a falu házai közt vívott meg
az ellenséggel. Az óriási küzdelemben 1000 osztrák és
800 magyar katona vesztette életét.
A Szentgyörgyi erdô nyugatabbra esô része az ún.
Katonapallag az egykori csata és a honvédek sírhe-
lye. A szentgyörgypusztai kôkeresztet 1922-ben
állították a hôsök emlékére az ott lakók.
A községháza falán elhelyezett emléktábla
(Rákóczi u. 45.) a csatában részt vett lengyel légi-
ósok emlékét ôrzi.
Az isaszegi Falumúzeum (Madách u. 15.) elsô
kiállítását 1967-ben nyitották meg.
A múzeumi gyûjtemény jelentôs része had-
történeti anyag. A Dózsa-felkelés emlékét
idézik a paraszti szerszámokból átalakított fegyve-
rek. A XVI. századból való a rézberakásos török lán-
dzsahegy, a Rákóczi-szabadságharc idejébôl szár-
maznak egyes pénzérmék és harci eszközök. A gyûj-
temény gazdag régészeti, történelmi és néprajzi
anyagot tartalmaz az 1849. április 6-ai csata idejé-
bôl. Többek között lovassági szablya, bécsi légiós
kard, tüzérségi csákó, jelvények, ágyúgolyók, kora-
beli újságok és olajnyomatok tekinthetôk meg. A lá-
togatót az 1849-es csatában elesett honvéd fejfája
fogadja, amelyet két zászló fog közre. A múzeum-
ban találhatók még miocén kori kagylók és pleiszto-
cén korból származó mamutfogak, állkapocs- és
agyartöredék. Az ôskor, a kelta és a szarmata emlé-
kek közül való a pattintott kôeszköz, csiszolt kôbal-
ta, faragott karperec és vas lándzsahegy. Római
pénzérmék, fibulák, Árpád-kori cserepek, Salamon
és Könyves Kálmán dénárjai, középkori szerszámok
és használati eszközök tekinthetôk meg.
Kiállították az I. és a II. világháborús, valamint az
1919-es emlékeket: láthatunk hadifogságban ké-
szült fafaragásokat, fakéregbôl készített levelezôla-
www.vendegvaro.hu
 GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE

PÉCEL
Irányítószám: 2119, a lakosok száma: 10 750

Közúton Budapestrôl, valamint Isaszeg és a 31-es

út felôl érhetô el, vagy vonattal, a Budapest–
Hatvan vonalon.
Rendkívül gazdag újkôkori, rézkori és bronz-
kori régészeti leletekben. Elsô okleveles említése
1338-ból maradt fenn. A XIV–XV. században a
Péceliek és Hartyániak birtoka volt. A XVI. század
végén házasság révén került a Ráday családhoz. A
XIX. század végén a Kelecsényi családé lett. A te-
lepülés 1996-ban nyerte vissza a XIX. század kö-
zepén elvesztett városi rangját.
A barokk stílusú Ráday-kastély (Kálvin tér
1.) építése Ráday Pál és Gedeon nevéhez fûzôdik.

Az egyemeletes, U alakú kupolás kastély, kö-

Az öregtemplom
pot, Kossuth-címeres ágyúhüvelybôl készült vázát és
fegyvereket. A kiállítótér hátsó részét foglalja el az
isaszegi parasztlakás: az 1700-as évekbôl származó
ágy, kegyszobor, faragott tükör, XIX. századi biblia,
korabeli konyhai eszközök, kerámiák, helyi hímzé-
sek, jellegzetes népviseletek.
Nyitva: K, Sze. 13-tól 17 óráig, Cs, V 13-tól
16 óráig, tel.: 28/494-468
A XII. században épült, gótikus stílusban a Szent
Márton tiszteletére szentelt öregtemplom
(Templom tér, tel.: 28/494-884). Az épületet a XV.
században gótikus, a XVIII. században pedig ba-
rokk stílusban átalakították.
A mûemlék templom oldalától gyönyörû kilá-
tás nyílik a környezô dombokra, és az 1937-ben
épült új római katolikus templomra.
A település határában – igen szép környezet-
ben – bérvadászatra, horgászásra és lovaglásra is
van lehetôség.
zéprészének jellegzetes íves oromfalával a
XVIII. századi ún. Grassalkovich stílus jeles képvise-
lôje. A tervezôje – feltehetôleg – Mayerhoffer János
volt. A kastély elôcsarnokából díszesen faragott, íves
korlátú lépcsôk indulnak az emeletre. A belsô festés
jelentôs részét Scherwitz Mátyás alkotta. A kastélyt a
márványistállóval a háborúban elpusztult ún.
képesház kapcsolta össze. A II. világháború utáni
HÍRES PÉCELIEK
Az elsô „péceli” Ráday Pál II. Rákóczi Ferenc titkára
és diplomatája volt. Ô szerkesztette az elsô magyar új-
ságot, a Mercurius Veredicust. Fia, I. Gedeon elôször
bárói majd grófi rangot kapott. Barátjának tudhatta
Kazinczy Ferencet, és ô maga is írt (ún. Ráday-vers-
formájú) verseket. Az ô fia, II. Gedeon, az elsô Nem-
zeti Színház intendánsa, az 1848-49-es forradalom
és szabadságharc aktív résztvevôje volt. A három gene-
ráció által összegyûjtött könyvek alkotják ma a
Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday
Könyvtárát Budapesten.
Pécel szülötte Szemere Pál (1785–1861) költô, eszté-
ta, Kazinczy irodalmi körének tagja. Kölcseyvel együtt
ô írta a nyelvújítást támadó Mondolatra a Feleletet.
Szemere Pált sok jeles író és költô kereste fel péceli ott-
honában. Többek között Kölcsey Ferenc, Döbrentei
Gábor, Petôfi Sándor és Kazinczy Ferenc.

Magyarország a hálón 43
PÉCEL, NAGYTARCSA
A Ráday-kastély falát freskók díszítik
felújítástól 1997-ig a MÁV-kórház kihelyezett rész-
lege mûködött benne. A kastély ma a Kincstár tulaj-
dona, és folyik az épület és a történeti kert helyreál-
lítása.
A Ráday-kastély kertjébôl adományozott telken
álló református templom (Kálvin tér 2., tel.:
28/452-335) késô barokk stílusban épült 1798 és
1800 között. Az építési költség nagy részét II. gróf
Ráday Gedeon viselte. Alapanyagul a temetôben
lévô régi templom köveit használták fel. 1825-ben
leégett a templom teteje, az ajtók és az ablakok is
súlyosan megsérültek. Az újjáépítés II. gróf Ráday
Pál nevéhez fûzôdik, aki ekkor a Dunamelléki Re-
formátus Egyházkerület fôgondnoka volt. A fel-
újítás ideje alatt a Ráday-kastély földszinti termé-
ben tartották az istentiszteleteket. A templom
1894-ig torony nélkül állt. A harangláb az iskola
udvarán volt. A torony, és a fôhomlokzat eklekti-
kus átalakítása 1894-ben készült.
A Fáy-kastély (Maglódi u. 57., tel.: 28/454-083)
1910 körül épült eklektikus stílusban, melyben a
44
neobarokk elemek kapnak nagyobb hangsúlyt. A
II. világháború után mezôgazdasági szakiskola volt
az épületben, majd itt kapott helyet a Fáy András
Mezôgazdasági Szakközépiskola kollégiuma. Ér-
dekesség, hogy kiterjedt pincerendszer köti össze a
Ráday-kastéllyal. A hajdani kastélyparknak mára
csak töredéke maradt.
Több köztéri szobor és mûemlék is található a
városban. A péceli polgárok adományaiból készült
Szemere Pál szobra (Kossuth tér), Szabó Tamás
alkotását 1989. március 15-én leplezték le. Sze-
mere Pál itt született 1785. február 19-én, és élete
végéig itt lakott (1861).
Az I. világháborús emlékmû (Kálvin tér)
Kallós Ede mûve. A II. világháborús emlékmû
(Apáca-hegy) Berek Lajos alkotása.
Pécel várossá válásának alkalmából, 1996. júli-
us 1-jén avatták fel a Paula-kút néven népszerû
vált díszkutat, Pannonhalmi Zsuzsa péceli mûvész
alkotását a Pekáry-kúria – ma mûvelôdési köz-
pont – elôtt.
A vasúton túli villanegyed a XX. század elején
épült. Számos korabeli villa ôrzi még a szecessziós
formavilágot.
www.vendegvaro.hu

NAGYTARCSA
Irányítószám: 2146, a lakosok száma: 2560
A fôvároshoz közel fekvô település a legegyszerûb-
ben közúton, a 30-as számú úton érhetô el, de vi-
szonylag közel van vasúti és HÉV-megálló is.
Már az újkôkorban is lakott volt ez a terület.
Kiemelkedô leletei a két szkíta kori bronzcsörgô és
a harang alakú csüngô, amely vallásos szertartáson
használt zeneszerszám lehetett. Az egész Kárpát-
medencében ehhez hasonló tárgy ebbôl a korból
csak pár darab került elô. A helységet Csíktarcsa
néven 1546-ban említik elôször az oklevelek. Ez a
terület 1733-tól Grassalkovich Antal birtoka, sor-
sa ettôl kezdve a gödöllôi uradaloméval párhuza-
mosan alakult. Az ország elsô népfôiskoláját az
1930-as években itt alapította meg Sztehló Gábor
evangélikus lelkész, ahol parasztfiatalok hat évfo-
lyamos, bentlakásos tanítása folyt.
Egy helyi tanító házaspár több évtizedes gyûj-
tô és szervezô munkájának köszönhetôen jött lét-
re a Falumúzeum (Múzeumkert 21.) gazdag nép-
rajzi és helytörténeti gyûjteménye.
Magyarország a hálón
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
Az 1960-ban alapított múzeum az egykori
Tessedik Sámuel Népfôiskola épületében
kapott helyet. Az alföldi parasztházak stílusában
emelt épületben szépen megrendezett állandó kiállí-
táson mutatják be a község történetének, az egykori
lakáskultúrának, a paraszti munka mindennapjai-
nak tárgyi emlékeit. Kiemelkedô értéket képvisel-
nek a helyi népviseleti darabok és népi textíliák.
Fontosak még a helyi iparosok, valamint az önkén-
tes tûzoltóegyesület dokumentumai is.
Nyitva: márc. 16-tól okt. 31-ig, K–P 10-tôl
16 óráig, Szo. 10-tôl 17 óráig, V 13-tôl 18 óráig,
K–V nov. 1-tôl márc. 15-ig 13-tól 18 óráig,
tel.: 28/450-241
A jelenlegi evangélikus templom (Sztehló Gábor
u. 1., tel.: 28/450-177) 1931-ben épült a korábbi,
1819-ben épült templom helyére. Legrégebbi tár-
gya az 1893-ból származó úrvacsorakehely. Oltár-
képe forgatható. Az evangélikus szlovákok számára
az elsô templomot 1721-ben emeltette Prunner
György földesúr, de ennek a templomnak nincs
Felvetett ágy a Falumúzeumban
45
NAGYTARCSA, KISTARCSA, KEREPES, CSÖMÖR

nyoma a késôbbi írásokban. Valószínûbb, hogy az

itteni evangélikusok a cinkotai prédikátorhoz jártak
vallásuk gyakorlására. Turdelly Dániel, a falu nótá-
riusa az 1750–1760-as években családi házaknál vé-
gezhetett valamilyen egyházi szertartásokat, mert
emiatt a váci püspökségtôl megrovásban részesült.
Az evangélikus közösség mindig is igényelte a gyü-
lekezeti helyet, így épült fel a mai templom.
Az evangélikus templom elôtti kertben áll a
Trianon-emlékmû egyenes oszlopon, a pallost
babérágak veszik körül. Alatta az ezeréves Magyar-
ország térképe, s idézet a Szózatból.

KISTARCSA
Irányítószám: 2143, a lakosok száma: 7790

A 3-as út mentén fekszik a Budapest határától

mindössze egy kilométerre lévô település. Vasúton
a Budapest–Hatvan vonalon, és HÉV-vel is eljut-
hatunk a faluba.
Kistarcsa az Árpád-korban szokásos egyik név-
adási módon a Tar személynévbôl kapta nevét. A
tar szó a tarkából származtatható, más vélemény
szerint a torsa, tarsa szóból ered, mely marhát, tehát
a gazdagságot jelenti. Elsô okleveles említése 1352-
bôl származik, a második 1403-ból. Mindkét eset-
ben bizonytalanok a kutatók, hogy a Tarcha név a
mai Kistarcsára vagy Nagytarcsára vonatkozik. A ti-
zenöt éves háború idején elnéptelenedett, majd
1727-ben telepítette újra a váci püspökség ezt a bir-
tokát Felsôtarcsa néven. A paraszti életmódot foly-
tató ôslakosok a fôvárosi piacokra vitték eladásra
szánt terményeiket, majd a XX. század elejétôl a
foglakoztatás többszintûvé vált: több kisebb, elsô-
sorban textilipari üzem települt Kistarcsára. A II. vi-
lágháborút követô években a politikai foglyok szá-
mára létesült internálótábor miatt különbözô félel-
meket kiváltó magyar településnek számított. 1990
elôtt hosszabb ideig Kerepessel közös település volt.
A Rózsafüzér királynéja tiszteletére szentelt,
késô barokk stílusú római katolikus templom
(Széchenyi u. 64., tel.: 28/506-910) 1776-ban
épült a korábbi – 1721-ben még meglévô – temp-
lom helyén. A boltozatos belsôben külön figyel-
met érdemel a keresztelômedence.
A késô barokk stílusú római katolikus templom
A kerepesi gyalogút mentén állt a Huszka család
által állított kápolna, és a réti Máriaként ismert
Mária-szobor. A kápolna az enyészeté lett, a
szobrot 1885-ben áthelyezték a temetôbe.
KEREPES
Irányítószám: 2144, a lakosok száma: 7970
Közúton a 30-as számú fôúton érhetjük el, de
érinti a Budapest és Gödöllô között közlekedô
HÉV-vonal.
Korábban két település, Kerepes és Kistarcsa,
Kerepestarcsa néven közös közigazgatású volt.
Napjainkra ismét önállóak lettek.
Oklevélben elôször 1148-ban fordul elô a köz-
ség neve: mint „kerepesi rév”. Neve a régi magyar
kerep szóra (hajó, csónak) utal. Feltehetôen kis
hajókat, csónakokat készítôk telepe volt. A vízijár-
mûveket az akkor még bôvizû Szilas-patakon úsz-
tatták a Dunára. Igen sok régészeti lelôhelyet tár-
tak fel itt, leleteik az újkôkortól kezdôdnek. A

46 www.vendegvaro.hu
 GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE

Csörsz-árok egy szakasza a településtôl északra hú-
zódik.
A XV. században Vitéz János váradi püspök,
késôbb esztergomi érsek birtokában volt a telepü-
lés. A török hadak elôrenyomulása miatt elnépte-
lenedett a falu, csak 1620-ban épült újra.
A község középkori templomát, amely a kálvá-
riadombon, az egykori földvár helyén állt, több-
szöri javítás után a XX. század elején lebontották.
Szent Anna tiszteletére szentelt új római katoli-
kus templom (Templom u. 17., tel.: 28/492-817)
1910-ben épült szecessziós stílusban. Tornya a fel-
vidéki, pártázatos reneszánsz formákat idézi.
A Grassalkovich-tiszttartói ház és mag-
tár (Templom u.) a XVIII. században épült. Az
épületegyüttes karakteres tömegével; csonka kon-
tyolt magastetôvel, s barokk ablakrácsaival hívja
fel magára a figyelmet.
A mostani evangélikus templom (Fô u., tel.:
28/445-030) 1817-ben épült, azóta többször át-
alakították. A fennmaradt dokumentumok szerint
már az 1700-as években is volt temploma az itte-
ni evangélikusoknak.
A Szilas-patak hídjánál állt egykor az 1771-ben
készült, barokk stílusú Nepomuki Szent János-
szobor. Ma a katolikus temetô kerítésénél látható.
Grassalkovich Antal kezdeményezésére épült fel a
falu központjában álló, a Szentháromság tisztele-
tére szentelt barokk stílusú római katolikus
templom (Erzsébet u. 29., tel.: 28/445-491.) Kü-
lönlegességnek számító szokás a minden évben, a
liturgia keretében megtartott virágszônyeges úrna-
pi körmenet.
A patak partján volutás talapzaton áll a finom vo-
nalú Nepomuki Szent János-szobor. Az emléke-
zet szerint, a szobor tervének nézegetése közben halt
meg Grassalkovich Antal 1771. december 1-jén.
A református templom (Szabadság u., tel.:
28/470-644) 1871-ben épült késô romantikus stí-
lusban.
Védett természeti kincs a csömöri ôsláp, me-
lyet az Ôs-Duna kavicsteraszaiba vájt patakvölgy
alakított ki. A patak mentén hamvas vagy rekety-
tyefûz-társulás tenyészik. A réten rostostövû sás,
fekete sás, hússzínû ujjaskosbor, mocsári nôszôfû,
széleslevelû gyapjúsás, sárga nôszirom. De itt talál-
ható a magyar botanikusról elnevezett Jávorka
fényperje, mocsári kosbor, fehér májvirág.
Nagyezerjófû

CSÖMÖR
Irányítószám: 2141, a lakosok száma: 5490

A községet közúton a 30-as fôútról leágazó bekö-

tôúton vagy HÉV-vel közelíthetjük meg.
Az elsô írásos emlék 1135-ben említi a telepü-
lést, Chemer néven, a bozóki monostornak történt
adományozás alkalmából. Késôbb a birtok a Zay
család tulajdonába került.
A török hódoltság korában ez a település is tel-
jesen elnéptelenedett. A Neoaquistica Comissio a
birtokot a Wattay család tulajdonába adta, akik
1720-ban evangélikus szlovákokat telepítettek be
a faluba. Késôbb gróf Grassalkovich Antal tulaj-
donába került a birtok, aki az 1811-es kolerajár-
vány által megtizedelt lakosság pótlására 1826-
ban, a budai szôlôhegyekbôl német kapásokat te-
lepített a faluba.

Magyarország a hálón 47
 ÚTJELZÔ
A Tápió menti térséget a Buda-
pest–Újszász–Szolnok vasúti fô-
vonal köti össze a fôvárossal.
Közúton az M3-as autópálya
felôl, illetve a 4-es és a 31-es
A Tápió-vidék
számú fôúton érhetô el ez a vi-
dék. Vasútállomása csak nyolc
településnek van, ezért a legtöbb
faluba autóbusszal lehet eljutni.
A belsô úthálózat viszonylag jó,
így autóval, kerékpárral köny-
nyen bejárható. A térség köz-
pontjából, Nagykátáról négy
irányba – Jászberény, Tápió-
szele, Tápióbicske,
Szentmárton-
káta felé – is
indulhatunk.

EZT LÁTNI KELL!

➤ A tápióbicskei csata emlékmûve (☛ 52. o.)
➤ A Nagykáta határában lévô tanyamúzeum
(☛ 53. o.)
➤ Ember alakú fejfák a szentmártonkátai református
temetôben (☛ 54. o.)
➤ A tóalmási régi víztorony (☛ 55. o.)
➤ A sülysápi kör alakú kálváriakápolna (☛ 57. o.)
➤ Az Ybl Miklós által tervezett tápiósági
Keglevich-kúria (☛ 62. o.)
➤ A tápiószentmártoni Attila-domb (☛ 64. o.)
➤ Kincsem, a csodakanca emlékei a tápiószelei
Blaskovich Múzeumban (☛ 65. o.)

48 www.vendegvaro.hu

A Tápió-vidék változatos, sokarcú táj. Erdôk, lige-
tek, nádas-mocsaras árterek teszik különlegesen
széppé ezt a területet. A változatosságnak köszön-
hetôen minden korban szívesen megtelepedtek itt
a földmûvelô, állattenyésztô népcsoportok, hiszen
találtak itt mezôgazdasági mûvelésre alkalmas
földterületeket.
Aranyszarvas, csodakanca
A régészeti leletek tanúsága szerint már az ôskor-
tól lakott volt ez a terület. Találtak itt kôkori,
bronzkori, szarmata, kelta, szkíta, avar kori sírlele-
teket. Ezek közül is a legismertebb a Kr. e. V. szá-
zadból való híres szkíta aranyszarvas, melyet a
tápiószentmártoni lovasközpont közelében 1923-
ban találtak meg a Magyar Nemzeti Múzeum ré-
gészei a helytörténeti kutatással foglalkozó Blas-
kovich-fivérek útmutatása alapján.
Már a honfoglaló magyarok elsô csoportjai is
letelepedtek ezen a vidéken. Az elsô birtokos a
Káta-nemzetség volt. A legtöbb község elsô írásos
említése az Árpád-korból maradt fenn. A késôbbi-
Magyarország a hálón
A TÁPIÓ-VIDÉK
ek során a települések fejlôdésében jelentôs szere-
pet játszottak az egykori tulajdonosok, így például
a Keglevich és a Blaskovich család tagjai. A vidék
jelentôségét mutatja, hogy erre haladt az Erdélyt
Pesttel összekötô sóút, ennek emléke Tápióság ha-
tárában az Alsó-Tápión átívelô ún. Törökhíd. A
vidék legjelentôsebb történelmi eseménye az
1849. április 4-én tartott tápióbicskei csata. Ab-
ban az idôben járt itt Kossuth Lajos is.
A Tápió vidékén élô emberek joggal büszkék
az itt talált szkíta csodaszarvasra, és arra is, hogy
innen indult világhódító útjára Kincsem, a verhe-
tetlen csodakanca.
GONDOLTA VOLNA, HOGY...
… a tóalmási Andrássy-kastély kétkarú falépcsôje a
párizsi opera lépcsôjének mintájára készült?
… Farmos szerepel az európai jelentôségû madár-
élôhelyek listáján?
… Attila sírhelye után kutatva találták meg a szkíta
aranyszarvast?
… a tájegység egyetlen városa Nagykáta?
49
A TÁPIÓ-VIDÉK

A kisimuló táj

A viszonylag kis terület is változatos képet mutat:

átnyúlik ide a Gödöllôi-dombság keleti része, és az
alföldi síkvidékbe belesimul a Tápió-vidék. A mér-
sékelten meleg, száraz éghajlatú terület jelentôs víz-
hiánnyal küzd, ezt a területet is érinti a Dun–Tisza
közére jellemzô talajvízszint-csökkenés. Mindez ki-
hat a természeti értékek megôrzésére és a mezôgaz-
dasági termelésre. A vízhiány, illetve a talajvízszint-
csökkenés egyaránt kihat a térség táji, természeti ér-
tékeinek megôrzési, fejlesztési lehetôségeire, vala-
mint a mezôgazdasági termelésre. A térség erdôsült-
sége 14 százalékos, ez az érték az Alföld más tájaihoz
viszonyítva magas, de az országos átlag alatt marad.
A táj legértékesebb részei országosan is védettek.
Erre a területre esik a Tápió-Hajta Vidéke Táj-
védelmi Körzet. Az Alsó-Tápió Sülysáp határá-
ban, Locsodpusztán, a Felsô-Tápió Isaszeg határá-
ban ered. A két ág Tápiószentmárton mellett
egyesül, majd Újszásznál torkollik a Zagyva folyó-
ba. Jelentôs táplálója a Jászság felôl érkezô Hajta- A nagykátai Mária-szobor
patak, amely Tápiószele határában találkozik a
Tápióval. lyen tavak, tározók, mocsarak, vizenyôs rétek ta-
A Tápiók és a Hajta-patak által szabdalt kistáj lálhatók. Farmosnál és Tápiógyörgyénél szikes
alapvetôen síkság, jellegzetes alföldi terület, ame- puszták maradványai; Nagykáta és Egreskáta kör-

LEGENDÁRIUM

➤ Tápióbicskén a Tápió hídjánál 1849. április 4-én
Görgey, Klapka, Damjanich csapatai és a lengyel önkén-
tesek megverték Jellasics tábornok Pest felé vonuló sere-
gét. A csatára emlékeztet többek között a honvédek sírja
fölött Horvay János szobrászmûvész rohamozó honvédet
ábrázoló emlékmûve, a faluban Fejér István bíró kôke-
resztje, Riedesel császári ôrnagy sírkeresztje. Riedesel és
Sebôk honvéd alezredes párbaját megörökítette Jókai
Mór A kôszívû ember fiai címû regényében.
➤ Blaskovich Ernô tápiószentmártoni ménesében
1874-ben született a világhírû csodakanca, Kincsem.
Apja Cambuscan, anyja Waternymph angol telivér volt.
Kincsem kétéves korától versenyzett, négy éven át 54 al-
kalommal állt rajthoz, és 54 gyôzelmet aratott. A verse-
nyekre Gödön készítették fel, trénere Hesp Róbert volt. A
verhetetlen kanca kék-fehér színekben versenyzett, állító-
lag azért választotta ezt a párosítást tenyésztôje,
Blaskovich Ernô, mert a tápiószentmártoni istálló falai
fehérek voltak, a kék pedig a végtelen égboltot idézte.
Teljesítménye, veretlensége miatt úgy emlegették: Hun-
garian Wonder, a magyar csoda. Kincsem alakját olaj-
képen örökítette meg 1876-ban Pállik Béla, a festményt
a tápiószelei múzeumban ôrzik.
➤ A tápiószentmártoni Attila-domb gyógyító ereje sok
vitát váltott ki. Tudósok, mérnökök, természetgyógyá-
szok próbálták, próbálják megfejteni a domb gyógyító
erejének titkát. A föld mágneses kisugárzásával hozzák
összefüggésbe, hogy az itt tartott lovak kedvelik ezt a he-
lyet. A domb hatására úgy derült fény, hogy egy beteg ló,
melyet kivittek a dombra, néhány nap múlva egészsége-
sen tért vissza. Azóta a domb híre elterjedt az egész or-
szágban, és gyógyulást keresôk sokasága keresi fel napról
napra, és tölt el itt néhány órát. A hely erejét összefüggés-
be hozzák Kincsem sikereivel. Itt volt a ló kifutója, itte-
ni szénát evett, és a külföldi versenyekre is utána vitték
az itt kaszált füvet.

50 www.vendegvaro.hu

nyékén löszpusztafoltok; Tápiószecsôtôl Nagy-
kátáig homokpusztagyepek teszik változatossá a
vidéket.
A tápiósági Nagyrét és a környék sztyeppesedô
rétjein tenyészik a fátyolos nôszirom, megtalálha-
tó itt a fokozottan védett pókbangó és az ôszi ki-
kerics. A madarak közül ezen a területen fészkel a
fokozottan védett nagy póling és a haris. A lösz-
gyepeket kedvelik az ürgék, azok pedig a ragadozó
madarak kedvenc táplálékai. A Nagyréten tavasz-
szal kosborfélék, héricsek, boglárkák; nyár végén
az ördögharaptafû, vérfû, buglyos szegfû; ôsszel
pedig a kikerics és a szürke aszat virágzik. A Gom-
bai-patak völgyében, a sásréteken költ a fokozot-
tan védett hamvas rétihéja, látható itt kígyászölyv
és kerecsensólyom is. A Szentmártonkáta melletti
síkvidéki bükkös igazi kuriózumnak számít. A kö-
zeli Székesrekeszi-legelôn él a védett ugartyúk, de
kedveli ezt a helyet a szalakóta és a bíbic is.
A Hajta-patak völgyének közepe táján találha-
tó Nyik-rét számtalan természeti értéket ôriz. A
mocsárrét a madarak kedvelt fészkelô helye, ta-
Magyarország a hálón
A TÁPIÓ-VIDÉK
ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK
➤ A Tápióbicske melletti Gombos-tanya kocsányos-
tölgyese
➤ A kókai Bereg-kút, melynek csöve török ágyúcsô
➤ A nagykátai Nyik-rét védett természeti értékei
vasszal boglárkafélék, május–júniusban orchideák
virágoznak itt. A Nyik-rét száraz, szikes részei már
egészen másféle képet mutatnak a sóvirággal, a szi-
ki kocsorddal, a réti ôszirózsával. A farmosi lápré-
ten tenyészik a szibériai nôszirom, a buglyos szeg-
fû, a mocsári, hússzínû ujjas- és poloskaszagú kos-
bor, valamint a kornistárnics.
A Hajta-mocsár északi területén pettyes és ta-
rajos gôte, valamint a mocsári teknôs is él. A kö-
zépsô rész, az egreskátai sós tavak mára kiszárad-
tak, védett növénye a tartós szegfû és a vetôvirág.
A legdélibb rész ismét mocsárrét, melyen többféle
kosbor, fátyolos nôszirom virágzik.
Nagykáta – természetvédelmi terület
51
NAGYKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA

NAGYKÁTA
Irányítószám: 2760, a lakosok száma: 11 920

A Felsô-Tápió bal partján fekvô település megkö-

zelíthetô a 31. számú úton, vagy vasúton, a Buda-
pest–Újszász–Szolnok vonalon.
A Tápió és a Hajta vize által körülölelt táj na-
gyon régóta lakott terület. Ezt bizonyítják a régé-
szeti leletek: a város határában, a Kenderhalmon
Árpád-kori település maradványait tárták fel. A
kutatások szerint itt telepedett le a Káta nemzet-
ség egyik ága. A falu elsô írásos említése 1221-bôl
maradt fenn. Nevét egykori birtokosairól, a Káta,
illetve a Káthay családról kapta. A terület birtoko-
sa a XVII. század közepétôl a Keglevich család lett.
Úgy tartják, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején
a fejedelem is járt itt. A szatmári béke után indult
meg a település gazdasági fellendülése, ennek
eredményeként 1743-ban Mária Teréziától mezô-
városi címet kapott.
Történelmének kiemelkedô eseménye, hogy az
1848/49-es szabadságharc idején a település hatá-
rában, Nagykáta és Tápióbicske között zajlott le a
tápióbicskei csataként ismert ütközet. A település A bicskei csata emlékmûve
– az itteni intézményhálózatnak, iskoláknak, köz-
hivataloknak, valamint a Budapest–Újszász– Szolnok vasútvonal megépülésének köszönhetôen
– a tájegység központja lett. A XIX. és XX. század
A Keglevich-kápolna fordulóján már a Tápió-vidék fôvárosaként emle-
gették. Egy ideig járási székhely volt. A városi ran-
got 1989-ben kapta meg.
A város fôterén áll a Szent György tiszteletére
szentelt római katolikus templom (Szent György
park 1., tel.: 29/440-087). A középkori alapokon
álló barokk templomot 1745 körül építették, de a
XX. század elején új szentéllyel és mellékhajókkal
bôvítették. A neobarokk átalakítás a fôhomlokzat
sávos vakolatdíszítésén is megmutatkozik. A XIX.
század elején készülhetett a barokk stílusú keresz-
telôkút és a szószék.
A templomot övezô parkban három szobor is
látható. Az 1779-ben készült barokk stílusú Má-
ria-szobor. Ugyancsak a XVIII. századból ma-
radt fenn a Nepomuki Szent János-szobor és a
XIX. század elsô felében készült, klasszicista stílu-
sú Szentháromság-szobor.

52 www.vendegvaro.hu

A Keglevich-kastélyt (Dózsa Gy. u. 2., tel.:
29/440-007) 1780 körül építették. Itt volt Görgey
fôhadiszállása 1849. április 4-én, a tápióbicskei
csata idején, itt látogatta meg Kossuth is. A XIX.
század végén a Keglevich-kastélyt Giergl Kálmán
neves budapesti mûépítész vette meg, aki felújítot-
ta az épületet és a környékét parkosította. A két há-
ború közötti idôszakban a kastély egyik fele a köz-
ség tulajdonába került. Itt mûködött az Úri Kaszi-
nó. A II. világháború után tanácsháza, a rendszer-
változás óta a polgármesteri hivatal otthona.
A temetôben (Dózsa Gy. u.) központi helyet
foglal el a XVIII. század elején épült, 1926-ban bô-
vített, barokk stílusú Keglevich-sírkápolna, a
késôbbi Szent Kereszt-kápolna. A centrális alapraj-
zú épületet finom ívû kupola fedi, bejáratát ívelt
háromszögû oromzat és rövid torony hangsúlyoz-
za. Sugárirányban három melléktér csatlakozik a
belsôhöz. A kápolnát ravatalozóként használják.
Az itteni jellegzetes tanyaépületek közül az
egyikben Tanyamúzeumot (Alsófeketeerdô u. 7.)
alakította ki 1985-ben. Az egykori bútorokkal be-
rendezett lakóház mellett gazdasági épületek – fé-
szer, szekérszín, kukoricagóré és ólak – teszik tel-
jessé az udvart. A múzeum a tápióbicskei úton kö-
zelíthetô meg, az 1849-es tápióbicskei csata em-
lékmûvétôl 600-700 m-re található. (Nyitva: elô-
zetes bejelentkezéssel látogatható, tel.: 29/440-284.)
A nagykátai bazársoron
Magyarország a hálón
A TÁPIÓ-VIDÉK
MÁRIA, A MAGYAROK KIRÁLYNÉJA
A templomkertben álló Mária-szobor fejére stilizált
magyar koronát illesztettek, jobb karján tartja a gyer-
meket az országalmával. A szakemberek szerint elôké-
pe a budavári Madonna lehetett.
A Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó
Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet
egyik legérdekesebb része a Nagykáta határában talál-
ható Nyik-rét. De a város környékének jelentôs ré-
sze természetvédelem alatt áll. A terület állat-, madár-
és növényvilága igen gazdag. A madárvilág rendkívü-
li gazdagságát jelzi, hogy a Nemzetközi Madárvédel-
mi Tanács (ICBP) a vidéket 1992-ben felvette az eu-
rópai jelentôségû madárélôhelyek listájára. A homok-
buckás terület védett növényfajai közül említést érde-
mel a báránypirosító, a kései szegfû és a homoki nô-
szirom.
A tájvédelmi körzet központi irodája:
Egreskátai út 11/a; tel.: 29/441-262
A nagykátai strand 1998 májusában nyílt meg,
igényes, szép környezetben, termálvizes, úszó- és
gyermekmedencével várják a fürdeni-, pihenni vá-
gyókat. (Hosszútó u., tel.: 29/442-971)
SZENTMÁRTONKÁTA
Irányítószám: 2254, a lakosok száma: 4020
A Felsô-Tápiótól északra esô, Nagykátával szom-
szédos község a településen áthaladó 31-es számú
közúton, illetve vasúton, a Budapest–Újszász–
Szolnok vonalon érhetô el.
A kutatások szerint honfoglalás kori település.
Elsô okleveles említése 1426-ból maradt fenn. A
Káta nemzetség birtoka volt 1663-ig. A Tápió-
vidék más településeivel ellentétben a török uralom
idején is fennmaradt. A falu mellett 1704-ben és
1710-ben kuruc sereg táborozott. Az itt keltezett le-
velek tanúsága szerint a faluban tartózkodott a
nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is. A XVIII.
századtól a Prónay, majd Battha család lett az itteni
birtokos. A Battha család 1787-ben épületet ado-
mányozott a községnek, ahol iskolát rendeztek be.
53
SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS
Enber alakú kopjafák a református temetôben
Kossuth Lajos a tápióbicskei csata után a Battha-
kúriában szállt meg. Az 1882-ben megépült
Budapest–Szolnok vasútvonal nagy fellendülést
jelentett a község életében. Bôvültek a piaci kap-
csolatok, új munkalehetôséghez jutottak az itteni
emberek. A társadalmi fejlôdés bizonyítéka, hogy
1900-ban Polgári Olvasókör alakult, amely az
1948-as feloszlatásig folyamatosan mûködött.
A XVIII. században még fennállt középkori
templom köveibôl 1782–85-ben építtette Migazzi
püspök a Szent Márton tiszteletére szentelt, ba-
rokk stílusú római katolikus templomot
(Bajcsy-Zs. E. u. 1., tel.: 29/462-118). Fôoltárképét
SZENTLÔRINCKÁTA TEMPLOMA
Szentmártonkátától néhány kilométerre, már a Jászság
peremtelepülése a szomszédos Szentlôrinckáta. Szent
Lôrinc vértanú tiszteletére szentelt római katolikus
templomot a XVIII. század elsô felében építették, tor-
nyát viszont csak 1936-ban történt átépítésekor kapta.
Egyes belsô részletei még a XVIII. századi állapotra
utalnak. A szószék és az oltárok is barokk alkotások.
54
Maulbertsch köréhez tartozó mûvész festette. A
keresztelôkút román kori oszloptöredéken nyug-
szik. A sekrestyeszekrény barokk; a fôoltáron lévô
tabernákulum, a szószék és a stallum copfstílusú.
A szemközt található református templom
(Rákóczi u. 1., tel.: 29/462-128) 1785-ben épült,
tornyát viszont csak 40 évvel késôbb építették
hozzá. Akkor készültek a karzatok, és valószínûleg
a síkmennyezetes fedés is.
Az útkeresztezôdésre nézô református lelkész-
lak klasszicista stílusban épült 1840-ben. Híres a
falu református temetôje, ahol ember alakú fejfá-
kat állítottak. Az ún. antropomorf fejfák látvá-
nyosan sejtetik az ember formáját.
A 31-es út mentén áll az eredetileg Prónay, ké-
sôbb Dessewffy, majd Polgár-kúria (Rákóczi u.
69.), mely 1810 körül épült klasszicista stílusban.
Az 1980-as évek végén felújított és átalakított kas-
télyban irodák és lakások találhatók.
A könyvtár (Rákóczi út 54/c, tel.: 29/463-159)
emeleti részén helytörténeti kiállításon mu-
tatják be a település történetét, fényképek, kora-
beli dokumentumok, történeti, tárgyi és néprajzi
emlékek segítségével. A községben szép oromzatú,
alföldi típusú népi lakóházak (Rákóczi u., Dózsa
György u.) is láthatók.
Az egykori Boldogkátán található a késô klasz-
szicista stílusú Katona-kúria, amelyet irodaként
hasznosítottak. A vasúton túli részen fekvô dom-
bos, erdôs rész, a Homokerdô szép kiránduló-
hely. A pihenni vágyók horgászási, lovaglási, sôt
vadászati lehetôséget is találnak a községben.
TÓALMÁS
Irányítószám: 2252, a lakosok száma: 2910
A 31-es fôút felôl Szentmártonkátán vagy Tápió-
szecsôn keresztül közelíthetô meg a település.
A falu elsô okleveles említése – Almas néven –
1406-ból maradt fenn, akkor a jánoshidai pre-
montrei apátság birtokaihoz tartozott. Egy ideig a
Kókai család volt a tulajdonos, majd a Nógrád
megyei Szanda várhoz tartozó királyi birtok lett.
Zsigmond király feleségének, Borbálának ajándé-
kozta. Az egykori tulajdonosok között találjuk a
www.vendegvaro.hu

Rozgonyi, a Lábatlan, a Báthori és a Tárnok csa-
ládot. A falu a török idôkben is lakott hely ma-
radt. 1730-tól a Szônyi családé majd a Beretvás és
Andrássy családok birtokolták.
A község közepén, egy magaslaton áll a közép-
kori eredetû római katolikus Szent András-
templom (Fô u., 29/426-639). Szentélye és a ha-
jó falai jórészt gótikus eredetûek. A XVIII–XIX.
században többször javították és bôvítették, ekkor
kapta meg barokk alakját. Korábbi toronysisakját
1932-ben bontották le, helyére lapos toronysisak
került, homlokzati tornya a falsíkból alig emelke-
dik ki, egyszerû párkányok tagolják.
A falu másik dombján áll az egykori Beretvás-
kúria maradványa, amely a magyar klasszicizmus
kiváló alkotása volt. A háború alatt megsérült. A vi-
szonylag épen maradt földszinti rész boltozatos he-
lyiségeiben díszítôfestés nyomai látszanak.
Ybl Miklós tervei szerint épült 1894–95-ben
az 50 szobás, eklektikus stílusú Andrássy-kas-
tély (Kókai u. 2., tel.: 29/426-003). Az épület
elôcsarnokát íves, kétkarú falépcsô díszíti, mely a
párizsi opera lépcsôjének mintájára készült. A
kastélyhoz – egykor divatos fémszerkezetû –
Magyarország a hálón
A TÁPIÓ-VIDÉK
üvegház csatlakozik. A parkot József nádor fôker-
tészének irányításával építették. Növényállomá-
nya még ma is értékes, ritka fajok élnek itt, így
például mocsári ciprus, kaukázusi jegenyefenyô
és keleti gyertyán. A parkban álló neoreneszánsz
stílusú víztorony igazi ipartörténeti érdekesség.
A XX. század elsô felében, egészen a II. világhá-
borúig az Andrássy grófok tulajdona volt a kas-
tély, elsôsorban nyaralások és vadászatok alkal-
mával használták. A háború után államosították,
berendezése eltûnt, az épületet megrongálták. Ké-
sôbb a SZOT kezelésébe került, gyermeküdülô-
ként hasznosították. Parkját természetvédelmi te-
rületté nyilvánították. 1989-ben a SZOT bérbe
adta az Élet Szava vallási alapítványnak és biblia-
iskolának. Az alapítvány vállalta, hogy nyaranta
továbbra is fogad táborozásra gyerekeket. A kas-
télypark természetvédelem alatt áll, és az alapít-
vány engedélyével látogatható.
Vonzó létesítménye a településnek a nyári
idényben mûködô termálstrand és kemping
(Remény út 1., tel: 29/426-028).
Az Andrássy-kastély parkja
55
TÁPIÓSZECSÔ, SÜLYSÁP
TÁPIÓSZECSÔ
Irányítószám: 2251, a lakosok száma: 5870
A Felsô-Tápió bal partján fekvô településen átve-
zet a 31-es számú fôút, de vasúton is elérhetô, a
Budapest–Újszász–Szolnok vonalon.
A helytörténeti kutatások szerint elsô okleveles
említése – Zeczw, majd Zechew, Zecherd alakban
– 1271-bôl maradt fenn. Akkor még a Kurszán-
Kartal nemzetség birtoka volt. Kartali Tamás
1295-ben felvette a Szecsôi elônevet, amit aztán
valamennyi utódja viselt. A település a XV. szá-
zadban vásártartási jogot és mezôvárosi címet (op-
pidum) nyert.
Ezen a tájon Tápiószecsôt kímélte meg legin-
kább a török. A hódoltság után a település Ester-
A római katolikus templom
56
A NOBEL-DÍJAS HEVESY
A magdolnatelepi Hevesy-kastélyt építtetô család le-
származottja Hevesy György (1885–1966) kémikus,
aki 1944-ben Nobel-díjat kapott „a kémiai folyama-
tok kutatása során az izotópok indikátorként való
alkalmazásáért”. Németországban, Dániában és Hol-
landiában élt.
házy- és Grassalkovich-birtok lett, majd a XIX.
század második felében a Schossberger család tu-
lajdonába került.
Az itteni plébánián rendezte be fôhadiszállását
1849 áprilisában Jellasics horvát bán. A falut
1874-ben elérte a vasút, és ez sokat lendített a te-
lepülés fejlôdésén.
Középkori temploma a XVIII. század végéig
fennmaradt, de 1779-bôl már az új római kato-
likus templom építésérôl van adat, amelyet Es-
terházy Károly költségén emeltek és Szent Miklós
tiszteletére szenteltek fel (Béke tér, tel.: 29/448-132).
A finoman tagozott fôhomlokzatból a toronytest
kissé elôrelép és lendületes formában emelkedik a
magasba. A belsô egyetlen teret alkot; hajója azo-
nos szélességû a szentéllyel. Hevederek osztják
meg a boltozati mezôket. Fôoltárképe 1806-ban
készült, s Myrai Szent Miklóst ábrázolja. Mellette
két angyalszobor van, amelyek a korábbi oltárt dí-
szítették. A templom és a vele szemben álló, rész-
ben átalakított barokk plébániaház harmonikus
együttest alkot. A templom mögött XIX. század
elejérôl származó, késô barokk stílusú Szent Ven-
del-szobor áll.
A magdolnatelepi Hevesy-kastély (Kinizsi u.
19.) pontos építési ideje ismeretlen, homlokzati
elemeiben és alaprajzában különbözô stíluselemek
keverednek. Különlegessége az aszimmetrikusan
elhelyezett, alul négy-, a tetején nyolcszögletû,
körerkélyes, hegyes sisakban végzôdô torony. Az
épület egykor egy hatalmas szôlôtábla közepén
állt, földszinti része présházként és bortárolóként
szolgált, majd raktárként hasznosították.
A falu kiemelkedô kulturális értéke a Hagyo-
mányôrzô Népi Együttes és Asszonykórus. A kül-
területen 36 hektáros horgásztó található.
Tápiószecsôn 1996-tól évente országos fogathajtó
bajnokságot rendeznek.
www.vendegvaro.hu

SÜLYSÁP
Irányítószám: 2241, a lakosok száma: 6510
A Felsô-Tápió jobb partján fekvô településen át-
halad a 31-es számú fôút, de vasúton is elérhetô, a
Budapest–Újszász–Szolnok vonalon.
Ez a terület 1259-ben a Kartal nemzetség tulaj-
dona volt, IV. Béla király más településekkel
együtt a Nyulak-szigeti apácakolostornak adomá-
nyozta. Tápiósáp 1279-es okiratokban szerepel
elôször, és 1283-ban szintén az apácák tulajdonába
került. A török hódoltság, a felszabadító háborúk a
kuruc kor szabadságharcainak pusztítása Tápiósüly
és Tápiósáp periodikus elnéptelenedését okozta.
Az 1728. évi országos összeírás már újra lakottnak
tekinti a két falut. A török hódoltság után a Sôtér
család és a velük rokon családok birtokolták.
Tápiósüly és Tápiósáp 1950. június 1-jén Sülysáp
néven egyesült, majd a lakosok állandó vitái miatt
1954. október 31-én szétvált, majd 1970. július 1-
jén ismét egyesült. Azóta a község neve Sülysáp.
A fôút mellett a sülyi településrészen, egy kisebb
dombon áll a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt
római katolikus templom (Kápolna u. 3., tel:
29/435-107). A feljegyzések szerint 1498-ban
épült. A török hódoltság alatt erôsen megrongáló-
dott, a lakosság 1670 körül állította helyre. Ha-
rangját 1789-ben szentelték fel. A nagyrészt gótikus
eredetû hajót és szentélyt a XVII–XIX. század fo-
lyamán több ízben bôvítették. Tornyát 1819-ben
újították fel. A síkmennyezetes belsejének korábbi
berendezésébôl a fôoltár – melyet barokk szobrok
díszítenek – és a tabernákulum látható.
A volt plébánia (Kápolna u. 4.) a XVIII. szá-
zadban épült, ma már csak a füles keretezésû abla-
kok utalnak az építés idejére. Újabban kántorla-
kás, illetve hittanterem.
A vasúton túli sápi településrész a Dózsa György
út mentén alakult ki. Figyelmet érdemel az egyik
kertben álló (Dózsa Gy. út 3/a), a példásan restau-
rált Nepomuki Szent János-szobor. Érdekessége
a talapzaton a „fekvô Rozália”-szobor.
A kanyargós Dózsa György úton található az
1840 körül eredetileg klasszicista stílusban épült –
mára jelentôsen átalakított – Hevesy-kastély, me-
Magyarország a hálón
A TÁPIÓ-VIDÉK
lyet iskolaként hasznosítottak. Majd – a sportpályá-
val szemben, a domboldalon – a Sôtér-kastély késô
barokk épülete vonja magára a figyelmet. A XVIII.
század közepe táján a Sôtér család építtette. Oldal-
só és hátsó homlokzatához – feltehetôen XIX. szá-
zadi – földszintes toldalékszárnyak csatlakoznak.
Bejárata elôtt díszesen faragott oszlopokon nyugvó
terasz látható. Az egyemeletes kastély 1945 elôtt ka-
tolikus egyház tulajdona volt, majd a legutóbbi idô-
kig általános iskola mûködött benne.
A kastély fölötti dombon a temetô mellett van
a Szent István tiszteletére szentelt római katoli-
kus templom (Templom u. 7., tel.: 29/436-494).
A boltozatos belsôben igényes barokk oltárok és
berendezés van. Az ismeretlen szerzôtôl származó
XVIII. századi fôoltárkép azt a jelenetet örökíti
meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szûz
Máriának. A mellékoltárok festményei Szent Luci-
át, Szent Alajost és Szent József halálát ábrázolják.
A templom mellett áll a barokk stílusú Szent-
háromság-szobor, melyet a XVIII. század máso-
dik felében állíttatott Sôtér Éva. A Sôtér család
adományából épült 1776-ban a kálváriakápol-
na is. A kör alaprajzú, barokk építményt füzérdí-
szek és címer ékesíti.
Az utca végén, ôsfákkal övezett parkrész szélén
áll a részben manzárdtetôs, egyemeletes, 1770 kö-
rül épült Grassalkovich-kastély. A késô barokk
épület a Grassalkovich család vadászkastélya volt.
A boltozatos szobákban a XIX. század elejére tehe-
tô díszítôfestést tártak fel. Itt pihent meg néhány
napra Petôfi Sándor költô a szabadságharc idején.
A kastéllyal szemben áll a XVIII. század máso-
dik felében, barokk stílusban készült Nepomuki
Szent János-szobor.
A település Sápi részén lévô Faluházban (Dó-
zsa Gy. u. 105., tel.: 29/435-750) a település és
környéke múltját, népmûvészeti értékeit bemuta-
tó helytörténeti kiállítást rendeztek.
A tápiósülyi településrészen 1996-ban olasz
hôsi emlékmûvet avattak internáló táborban el-
hunyt olasz állampolgárok tiszteletére.
A község határában horgásztó található, kör-
nyéke kedvelt kirándulóhely. A Nagyoszlár-ta-
nyán, a XIX. századi többszintes magtár mellett
lovasközpont létesült.
57
KÓKA, MENDE, ÚRI, GOMBA
KÓKA
Irányítószám: 2243, a lakosok száma: 3990
Sülysápról a Zsámbok felé vezetô úton érhetô el a
település.
Elsô okleveles említése 1254-bôl maradt fenn.
A XV. század elején a falu Kókai János birtoka
volt, akinek halála után – örökös hiánya miatt – a
birtok Zsigmond királyra szállt. A király 1424-
ben Kókát is Borbála királynénak adományozta.
1439-ben Albert király feleségének, Erzsébet ki-
rálynénak adta. A török hódoltság alatt rövid idô-
re elnéptelenedett, de a XVIII. században már né-
pes faluként tartották nyilván.
A Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt
római katolikus templomot (Kossuth u. 63.,
tel.: 29/428-146) a többször átalakított középkori
helyére építették 1822-ben Haag Ádám mester
irányításával. A klasszicista stílusú, szabadon álló,
nagyméretû templom tornya a homlokzat síkját
folytatja. A falfelületeket párkányok és lizénák
osztják, a bejáratot timpanon hangsúlyozza. Szó-
széke és fôoltára XIX. századi klasszicista alkotás.
A templom mögött álló plébániaházat (Kos-
suth u. 63.) Ybl Miklós tervezte 1845-ben. A falu
szélén a domboldalra felfutó temetô magaslatán lát-
ható a Szent Margit-kápolna. A XVIII. században
épült egyszerû épületet kisméretû torony díszíti. A
síkmennyezetes belsôben barokk oltárépítmény
van, oltárképe skóciai Szent Margitot ábrázolja.
A falu fôterén millecentenárium évében állítot-
ták fel Szabolcs Péter szobrászmûvész Szent Ist-
ván-szobrát.
A Kossuth Falumúzeumot (Kossuth L.
u. 55.) a pesti forradalom 150. éves évfordulóján,
1998. március 15-én avatták fel. A Kossuth-
dombormûvet, Pál Mihály szobrászmûvész alko-
tását az épület folyosóján helyezték el.
KOSSUTH KÓKÁN
Kossuth Lajos a gyôztes hatvani csatát 1849. április
2-án, a kókai dombtetôrôl figyelte, amely eseményt a
Szent Margit-kápolna falán emléktábla örökít meg.
58
A helyi lakosok a múzeum tárgyai közül az
ún. Kossuth-korsóra a legbüszkébbek. A
korsó 1986-ban került a helyi általános iskolába. A
Kóka helytörténete címû monográfia szerint Kos-
suth, Görgey és mások 1849. április 6-án tartózkod-
tak Kókán, erre az eseményre egy emléktábla utal
a Szent Margit-kápolna oldalán. Kossuth Lajos ek-
kor ivott a Berek-kút vizébôl Varró Jánosné korsó-
jából. Érdekes adat: 1894. április 1-jén Kossuth La-
jos temetésén az egyenruhás kókai tûzoltók (is) dísz-
sorfalat álltak. A múzeumban mutatják be a parasz-
ti gazdálkodás eszközeit, szerszámait, a helyi civil-
szervezetek (pl. iparosok, tûzoltók stb.) életére utaló
dokumentumokat, fényképeket. A múzeum pincé-
jében ôrzik a helyi borok évenkénti mintáit.
Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel látogatható,
tel.: 29/428-101
A falu nevezetes határrészei a Füszögi-völgy, itt
található a Bereg-kút, melynek csöve török ágyú-
csô; a Vecski dûlôben középkori templom rom-
jai láthatók, a Peres dûlô a törökökkel vívott csata
színhelye volt.
MENDE
Irányítószám: 2235, a lakosok száma: 3720
Kókáról visszatérve, Sülysápon át érhetô el a 31-es
számú fôút mellett fekvô település, de megáll itt a
Budapest–Újszász–Szolnok vonalon közlekedô
vonat is.
A település gazdag múltját bizonyítja, hogy a
Vár-hegyen a Vatya-kultúrához tartozó közép- és
késô bronzkori urnatemetôt tártak fel 1966-ban.
Az épségben talált urnát a Nemzeti Múzeumban
ôrzik. Néhány éve még jól felismerhetôek voltak a
bronzkori erôdítmény sáncai.
A hegy fiatalabb régészeti lelete Árpád-kori
földvár maradványa. Mellette egykori település
nyomait is megtalálták. Három kilométerrel távo-
labb egy másik hajdani falu nyomaira is rábuk-
kantak. Ennek közelében III. Béla király uralko-
dása idején (1172–1196) épült ciszterci apátság
romjait rejti a föld. Mende a török hódoltság ko-
rában elnéptelenedett, majd 1724 és 44 között új-
www.vendegvaro.hu
 A TÁPIÓ-VIDÉK

ratelepítették. Az új lakók zöme a felvidékrôl érke- GOMBA

zett, ezért „tót” községnek is nevezték a települést.
Az itteni földek bérlôje 1740 körül a Keglevich
család lett, ôk építtették az 1740-es években az
evangélikus templomot (Andrássy u. 7., tel.:
29/438-690), majd a római katolikust.
A Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt ró-
mai katolikus templomot (Fô u. 7., tel.:
29/438-901) a többször javított középkori erede-
tû helyére építette Keglevich István. Az építkezés
a XVIII. század végén kezdôdött, de véglegesen
csak 1832-ben készült el. Homlokzatát egyszerû
tagozatok díszítik, boltozatos belsejéhez nyomott
félkörívû szentély kapcsolódik.
A település határában, Billepusztán lévô,
1835-ben épült klasszicista stílusú magtárt 1994-
ben panzióvá alakították. A falut környezô erdôs
domboldalak kellemes kirándulóhelyek. Az itteni
lovasudvarról lovastúrák tehetôk a környéken.
ÚRI
Irányítószám: 2244, a lakosok száma: 2470
Irányítószám: 2217, a lakosok száma: 2430
Úri felôl a Monort Nagykátával összekötô út felé
haladva érhetô el a település.
A kutatások szerint a község közelében bronz-
kori földvár állt. Az itt végzett ásatások leletei alap-
ján a település már az i. e. 1700–1600-as években
is lakott volt. A XIV. századból több birtokosa is-
mert. Egy 1337. augusztus 1-jei okirat arról tanús-
kodik, hogy a község birtokosa abban az idôben
Gombai László volt, aki egyben a település névadó-
ja is. A falu a török hódoltság alatt sem néptelene-
dett el. A XVII. század végétôl a Fáy család birto-
kolta. Rajtuk kívül a XVIII–XIX. században a
Patay, a Puky, a Dapsy, a Wartensleben, a Tahy, a
Máriásy és a Perczel családnak voltak itt birtokaik.
A község közepén álló református templom
(Kossuth tér 1., tel.: 29/433-278) 1776-ban épült
Jung József tervei alapján. Homlokzat elôtti tor-
nyát 1904-ben készült igényes hagymasisak fedi.
Szószéke és a padok a XVIII. században készültek.

A Sülysáppal határos település a Gomba felé veze- A református templom

tô úton érhetô el.
A birtoklást jelentô úr fônévbôl ered Úri neve.
A település elsô okleveles említése 1252-bôl szár-
mazik Wri néven, mint a pankotai apát tulajdona.
Érdekes módon csak a kuruc háborúk idején nép-
telenedett el egy kevés idôre, a török hódoltságban
lakott hely maradt.
Szent Imre tiszteletére szentelt római katoli-
kus templom (Fô u. 70., tel.: 29/456-639) több
lépcsôben nyerte el mai formáját. A középkori
templomhoz 1740-ben magas tornyot építettek.
Szûknek bizonyuló hajóját 1816-ban építették új-
já. Tornya a homlokzat síkjából emelkedik ki,
párkány feletti része nyolcszögletû. A síkmennye-
zetes hajóból diadalíven keresztül jutunk a bolto-
zatos szentélybe. A belsôben – a sok átalakítás el-
lenére is – több mûvészettörténeti szempontból
értékes alkotás található. Külön figyelmet érdemel
a kánontábla, amely díszes fafaragásával ritkaság.
A falu környéke, amely a Gödöllôi-dombság ré-
sze, szép kirándulóhely; halastavak is találhatók itt.

Magyarország a hálón 59
GOMBA, BÉNYE, KÁVA, TÁPIÓBICSKE
A templom közelében több kúria található. Az L
alakú Bárczay-kastélyt (Bajcsy-Zs. u. 2.) a XVIII.
század végén építtette barokk stílusban a Fáy család.
Az új tulajdonos, Bárczay András 1773-ban emele-
tet húzatott rá, és így alakult ki az épület mai for-
mája. A hagyomány szerint, amikor a kastély a Sze-
mere család birtoka volt, Szemere Bertalan és kísére-
te itt ôrizte a koronát, az 1848–49-es szabadságharc
idején, amikor a kormány Debrecenbe menekült.
Az államosítás után az épületben a téesz irodái kap-
tak helyet. A kúria parkja elvadult.
A községháza a volt Scitovszky-kúria (Bajcsy-
Zs. u. 2., tel.: 29/433-927) épületében kapott he-
lyet. A XVIII. század végi épületet késôbb átalakí-
tották. Közvetlenül mellette áll a volt Fáy-kúria.
A XVIII. századi épületet, jelentôsen átalakították,
iskolai célra hasznosították.
Említést érdemel a klasszicista Perczel-kúria
(Bajcsy-Zs. u. 5.). A földszintes, eredetileg U alakú
épületet a XIX. század elején emeltette Puky Már-
ton. A hagyomány szerint Katona József a család
vendégeként itt írta a Bánk bán egyik fejezetét. Ké-
sôbb a bonyhádi Perczel család birtoka volt, és ró-
luk kapta mai elnevezését is. A II. világháború után
a helyi tanács központi konyhája és étkezdéje ka-
pott benne helyet.
Érdemes megnézni a mûvelôdési házzá átalakí-
tott, s korábban saroktornyokkal bôvített, XVIII.
századi Patay-kúria épületét (Jókai M. u. 27., tel.:
29/433-429). A barokk stílusú kastélyt 1790 körül
emelték a Bárczayak. A XIX. század elejétôl a Patay
család tulajdona. Itt élt egy ideig Patay József, a
vármegye reformkori ellenzékének egyik vezetôje.
A kastély több átalakítás és bôvítés után a Fáy And-
rás Mûvelôdési Ház és Könyvtárnak ad helyet.
A község határában a patakokon tavat is duz-
zasztottak (Gombai-, Farkasdi-tó). Mindkettô ki-
tûnô horgászhely.
A HAZA MINDENESE
Fáy András, a nagy mesemondó, a „haza mindenese”
1773–1800 között gombai rokonainál töltötte a nya-
rakat, majd 1818 és 20 között itt is élt. A birtokon a
XIX. század elején pezsgô szellemi élet folyt. Számos
korabeli író és politikus vendégeskedett náluk.
60
BÉNYE
Irányítószám: 2216, a lakosok száma: 1100
Gomba felôl a Monort Nagykátával összekötô
úton érhetô el a település.
A falu elsô okleveles említése 1368-ból szárma-
zik. A XIV–XV. században a Bényei család birto-
kolta, a XVI. században elnéptelenedett, majd a tö-
rök hódoltság után a Fáy család telepítette be szlo-
vákokkal. A falu kisméretû evangélikus templo-
ma (Fô u. 87., tel.: 29/410-108) 1784 és 94 között
épült – egyenes záródású szentéllyel és zömök,
homlokzat elôtti toronnyal –, a klasszicizáló késô
barokk stílusú templomot 1879-ben részben meg-
újították. A torony három harangját 1876-ban ön-
tötték a budapesti Walzer mûhelyben.
KÁVA
Irányítószám: 2215, a lakosok száma: 610
Bénye felôl a Monort Nagykátával összekötô úton
érhetô el a település.
A település neve a középkori oklevelekben
Kalwa, Kalna formában bukkan fel. Az etimoló-
gusok szerint a név elsô tagja a szláv „kal” (sár)
szót tartalmazza. A török kor után elnéptelenedett
pusztára a Fáy család telepített be lakosokat, elsô-
sorban szlovákokat.
A falu egyik nevezetes mûemléke a Puky-kúria
(Bényei u. 8.). Egy XVIII. században itt állt épület
helyén 1830-ban építtette Puky Simon és Márton
az idôközben többször átalakított klasszicista kúri-
át. A II. világháború után egy ideig italbolt volt
benne, majd itt kapott helyet az általános iskola.
Káva környezete az érintetlen természet példája.
Szép akác- és fenyôerdôk övezik. A tájkép változa-
tos, dombok, völgyek, rétek tarkítják a látványt.
Félórás sétaúttal lehet eljutni a Zsigerpusztára,
a Gombai-patak fölött átívelô kétnyílású Török-
hídhoz, amely az egykori országutat, a Brassó–
Buda sóutat vezette át a patakon. A híd jelenlegi
formáját 1815-ben kapta. A közelében három hor-
gásztó, a Gombai-, az Úri- és a Farkasdi-tó várja
e csendes sport kedvelôit.
www.vendegvaro.hu

PÁND: REFORMÁTUS TEMPLOM
Tápióbicske és Káva között fekszik Pánd. Érdemes meg-
nézni a falu református templomát, amely Jung József
pesti építômester terve alapján épült 1779 és 81 között.
TÁPIÓBICSKE
Irányítószám: 2764, a lakosok száma: 2930
A Monort Nagykátával összekötô út mentén, az
Alsó-Tápió mellett fekszik a település.
A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkor-
tól lakott ez a terület. A honfoglalás után lett az Ár-
pád-kori Bicske (Bikchely) nemzetség fészke. Az
elsô írásos adat 1250-bôl ismert. A török idôk alatt
elnéptelenedett falut a XVIII. században a
Bichkey, Beleznay és Bárdy családok birtokolták.
Az 1848–49-es szabadságharc egyik gyôztes csatá-
ját vívta itt a magyar honvédsereg 1849. április 4-
én. A csatában az Aradon kivégzett 13 tábornok
közül 11 vett részt. A magyar veszteség nyolcszáz
halott volt. Fehér István, a falu akkori bírája a
tápióbicskei csatában elesettek egy részének földi
maradványait 1882-ben közös sírba temettette, és
a sírhelyet kereszttel jelölte meg. A Nagykáta felé
vezetô út jobb oldalán álló Fehér-kereszt ma egyi-
ke a település történelmi emlékhelyeinek. Itt zaj-
lott le a Riedesel ôrnagy és a Színi Sebô Alajos ma-
gyar alezredes közötti párviadal. Az elhunyt osztrák
gróf sírját kovácsoltvas kereszt jelöli.
A község honvédemlékmûvei közül legna-
gyobb a budavári honvédszobor másolata, Jan-
kovich Gyula alkotása, melyet 1910-ben közada-
kozásból emeltek. Az emlékmû a Külsô-Tápió
Nagykáta felé esô partján áll, alatta hatszáz hon-
véd sírja van.
A község középkori temploma a falu melletti
dombtetôn állt, s még a XVIII. század elsô felében
is használták. Az új római katolikus templom
(Rákóczi u. 92., tel.: 29/421-317) építését 1737-
ben kezdték a falu közepén, de tornya csak 1786-
ban készült el. Az egyhajós barokk stílusú katoli-
kus templom homlokzatát falsávok és tükrös ki-
alakítás tagolja. Boltozott szentélyében XVIII. szá-
Magyarország a hálón
A TÁPIÓ-VIDÉK
Bugás sás
zadi díszítôfestés van, a lapos kupolán – álperspek-
tivikus keretben – Szentháromság-ábrázolás. A fô-
oltár mögött pedig festett oltárépítmény látható.
Az oltárok XVIII. századi, megújított alkotások, a
padjai állítólag a régi budai egyetemé voltak. A
templommal szemben, az udvar felé tornácos plé-
bániaház még ôrzi XVIII. század eleji formáját.
A falu 1832-ben szinte teljesen leégett, ezt kö-
vetôen épült a népies, késô klasszicista stílusú
Zsille-kúria (Nagykátai u. 7.) jelenleg egészség-
ház, és a Bicskey-kúria (Rákóczi u. 1.), ahol ko-
rábban a téesz központja kapott helyett. A Bicskey
család kúriája az egyik legrégibb nemesi kúria a
megyében, 1690 körül már állt. A XIX. század el-
A CSATA EMLÉKEI
➤ Riedesel ôrnagy és a Színi Sebô Alajos alezredes
párbaja szolgált alapul Jókai Mór A kôszívû ember fi-
ai címû regényében Baradlay Richárd és Palwitz Ot-
tó párbajának leírásához. Az író ezt az eseményt Isa-
szegre helyezte.
➤ A zsemleosztás 1882 óta élô szokás a faluban. Fe-
jér István bíró hagyatékos rendelkezése szerint: „Amíg
Tápióbicskén magyar gyermek él, minden évben, áp-
rilis 4-én kapjon egy zsömlét, hogy emlékezzen a hô-
sökre, kiknek vére azt a földet öntözte, ahol a mi ke-
nyerünk terem.”
61
TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG, TÁPIÓSZENTMÁRTON

sô felében klasszicista stílusban átépítették, erede-
ti stílusjegyei elvesztek. Érdekessége, hogy máig
megtalálható mellette a hajdani cselédház.
Tápióbicske nemcsak gazdag történelmi múlt-
ja, hanem természeti értékei miatt is jelentôs tele-
pülés. A temetô melletti Agyigácsó-gödör mere-
dek löszfalában nagyon gazdag gyurgyalag-te-
lep található. Az Erdôs-völgy és a Gombos-tanya
kocsányostölgyese természetvédelmi terület.
Környéke apróvadas vadászatra alkalmas. Hor-
gásztó is várja a sport rajongóit. A község külterü-
letén minden év májusában motokrosszversenyt
rendeznek.
TÁPIÓSÁG
Miklós tervei szerint épült, a II. világháború pusztí-
tásai miatt 1964-ben jórészt lebontották. A meg-
maradt toronyrészt víztárolóvá alakították. Az egy-
kori kastély parkjában van ma az általános iskola.
Építészeti emlékei a Kossuth Lajos utcai és
Templom utcai népi lakóházak, amelyek még
ôrzik a régi szerkezeti formákat (ágasfa, szelemen-
gerenda, nádazott tetô).
A falu közelében, Zsigerpusztán látható az egy-
kor fontos kereskedelmi út, a sóút forgalmát bo-
nyolító Törökhíd.
TÁPIÓSZENTMÁRTON
Irányítószám: 2711, a lakosok száma: 5250

Irányítószám: 2253, a lakosok száma: 2310 Közúton a Tápióbicskét Tápiószelével összekötô

úton, illetve vonattal a Budapest–Újszász–Szol-
Tápióbicske felôl a Tápiószecsô felé vezetô úton ér- nok vonalon érhetô el a falu.
hetô el az Alsó-Tápió két partján fekvô település. Már az ôskor óta lakott hely, melyet a falu ha-
Ez a terület régóta lakott hely, erre utalnak a tárában 1923-ban feltárt – fejedelmi sírból szár-
zsigerpusztai újkôkori és a Várhegy bronzkori le-
letei. Elsô okleveles említése 1271-bôl maradt Árpád fejedelem szobra
fenn. Az ôsi Kartal nemzetség birtoka volt a XIII.
században. A török kincstári adólajstromban
1633–34-ben még szerepelt, de a XVII. század vé-
gén elpusztult. Az 1720-as összeírás szerint két éve
települt újra cseh jövevényekkel. Az egyik falurész
ma is viseli a „Csehország” nevet. Ekkor kapta
meg adományként Koháry István gróf, akitôl há-
zasság útján az Esterházyakra, majd a Keglevich
családra szállt. A Keglevich-birtokot 1870-ben
gróf Szirmay Sándor szerezte meg.
A középkori templom helyére épült 1825–
1827-ben a Szent Mihály tiszteletére felszentelt
római katolikus templom (Templom tér, tel.:
26/465-583), amelyet 1880-ban kibôvítettek. Az
egyhajós, klasszicista templomot zömök torony és
nagy, félköríves ablakok jellemzik.
A templom melletti szobor Szent Pált ábrázolja,
a XVIII. századi barokk alkotást egy helybéli mészá-
ros felesége állíttatta férje tragikus halálának emlé-
kére. A XVIII. század közepérôl való Nepomuki
Szent János-szobor egykor a templom elôtt állt,
onnan helyezték át a Tápió partjára. A falu egykori
birtokosa, a Keglevich család kúriáját, amely Ybl

62 www.vendegvaro.hu

mazó – pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít
(eredetije Budapesten a Nemzeti Múzeumban,
másolata a tápiószelei Blaskovich Múzeumban lát-
ható). Elsô okleveles említése 1459-bôl származik.
A XV. században a Pányi–Gáldi család, illetve
Werbôczy István birtokolta. A törökök kivonulá-
sakor elnéptelenedett. Késôbb a Beniczky–Föld-
váry és Grassalkovich család lett az itteni tulaj-
donos.
A legnagyobb hírnevet a Blaskovich família
szerezte a településnek. A XIX. század elsô évtize-
deiben a család köztiszteletben álló tagjai közül is
kitûnt Blaskovich Bertalan, aki részt vett a Kisfa-
ludy Károly író által szerkesztett Auróra címû fo-
lyóirat megindításában (1822), és jelentôsen tá-
mogatta a hazai lóversenyzést. Ernô fia alapította
azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevû ver-
senykancát is nevelték.
Az egykori Blaskovich-kastély a háború követ-
kezményeként elpusztult, de a család sírkertjében
ma is áll a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt
barokk kápolna. A Grassalkovichokkal rokon
Magyarország a hálón
A TÁPIÓ-VIDÉK
Lovasnap
Blaskovich József özvegye, Dacskó Anna építtette
1764-ben, és a neves váci püspök, Migazzi Kristóf
szentelte fel. Az 1980-as évek végén felújított ká-
polnában barokk falfestés maradványa látható, be-
rendezése – szószék, tabernákulum – szintén ba-
rokk. Nyáron képzômûvészeti és zenei események
színhelye. Kertjében Szent Vendel-szobor áll, a
mûalkotás kora klasszicista stílusban készült a
XIX. század elsô felében.
A község központjában található a jelentôs mé-
retû, klasszicista stílusú evangélikus templom
(Fô u. 1., tel.: 29/423-029). Mai formáját a XIX.
század közepén kapta. A boltozatos belsôben Kiss
Bálint Krisztus az olajfák hegyén címû festménye
díszíti a fôoltárt. A keresztelômedence a XIX. szá-
zadból való.
A polgármesteri hivatal épülete (Kossuth u. 3.)
elôtt álló Hôsi szobor alkotója Siklódy Lôrinc er-
délyi származású szobrászmûvész. Az 1930-as évek
végén felavatott szobor oldalára 1989-ben felke-
rült a II. világháborúban elesettek névsora is. A
63
TÁPIÓSZENTMÁRTON, TÁPIÓSZÔLÔS, TÁPIÓSZELE
Kiállítás a Kincsem Lovasparkban
Hôsi szobor mellett helyezték el a málenkij robot
emléktábláját is. Ez arra emlékeztet, hogy 1945.
február 8-án a faluból elhurcoltak 30 fôt a szovjet
hatóságok utasítására. A Donyec-medencébe vit-
ték, és keményen dolgoztatták ôket. Az elhurcol-
tak közül többen meghaltak, mások évek múlva –
jórészt betegen – térhettek haza.
A helyi önkormányzat kezdeményezésére 1998-
ban avatták fel a település központjában kialakított
szoborpark elsô alkotását, Árpád mellszobrát.
Még ugyanabban az évben elkészült Szent István és
Mátyás király szobra is, 1999-ben Kossuth Lajos,
2000-ben pedig II. Rákóczi Ferenc szobrát avatták
fel. Valamennyi mûalkotás készítôje Sebestyén Bene-
dek, nagykátai református lelkész.
A Kincsem Lovasparkban 1999-ben nyitották
meg a névadó csodakanca Kincsem emlékmúzeu-
mát (tel.: 29/423-056). A kiállítás a világhírû kan-
ca életútja, sikereinek bemutatása mellett kitekint a
magyar lovassport történetére, de képet kaphatunk
a település múltjáról, népi életmódjának tárgyi em-
lékeirôl, az itt élô emberek szokásairól.
A lovasparkban található a sok vitát Attila-
domb, a hely gyógyhatását a föld mágneses kisu-
gárzásával hozzák összefüggésbe.
Tápiószentmárton határában melegvizû
strandfürdô van, amely kellemes kikapcsolódást
nyújt a nyári idényben az idelátogatók és az itt
élôk számára.
64
TÁPIÓSZÔLÔS
Irányítószám: 2769, a lakosok száma: 2650
Tápiószele felé haladva a jobb oldali bekötôúton
érhetô el Tápiószôlôs. A település elôször a tatár-
járáskor, másodszor a török uralom idején pusz-
tult el. Területén tanyák jöttek létre, jelentôs szô-
lômûveléssel. Tápiószôlôs 1947-ben alakult – Tá-
piószele haleszi részén. Ekkor indult meg az addig
szétszórt tanyás település fejlôdése.
Különleges látnivaló a temetô bejárati kapuja és
a községháza díszkapuja. Mindkettôt két helyi
mester, Rátkai Mihály és fia, ifj. Rátkai Mihály ké-
szítette. A falu környékén a madárvilág kedvelôi
gyakran megfigyelhetik a mezôk felett lebegô, vagy
éppen zsákmányukra lecsapó egerészölyveket.
Tápiószôlôs külterületén, a 311-es út közelé-
ben az 1920 körül épült hollandi ház (Török-
major), az épület íves formáival, zsúpfedésével a
népies szecessziós építkezés érdekes színfoltja.
TÁPIÓSZELE
Irányítószám: 2766, a lakosok száma: 5380
Közúton a Tápiószentmártont Tápiógyörgyével
összekötô úton, illetve vasúton, a Budapest–Új-
szász–Szolnok vonalon közlekedô vonattal érhetô
el a falu.
Az itteni egyházközség nevét elôször egy 1347-
bôl származó oklevél említi. A török hódoltság
idején elnéptelenedett, majd a XVIII. században
ismét benépesült. A községben több köznemesi
család lakott. A Viczián, Preyer, Káldy, Homon-
nay, Benediczky, Blaskovich családok tagjai állami
hivatalnokok és magas rangú katonák voltak. A
településen az 1920-as évektôl mintagazdaság mû-
ködött a Szelényi-féle birtokon. Ennek alapján
hozták létre 1945 után az Agrobotanikai Kutató-
intézetet, amely fajtakísérletekkel foglalkozott.
Magyarország egyetlen szántóföldi és kertészeti
növényi génbankja itt található. A település híres
szülöttei: Rákóczy János (Kossuth titkára), Dani-
elis János (48-as fôhadbiztos), Flór Ferenc (a sza-
badságharc tábori orvosa, késôbb a Rókus Kórház
www.vendegvaro.hu

A Blaskovich-kúria ma múzeum
igazgatója), Simonffy Kálmán (dalszerzô, Petôfi,
Arany, Vörösmarty verseinek megzenésítôje).
Gondozott park közepén áll az 1906-ban
épült – eklektikus, klasszicizáló stílusú – kisne-
mesi Blaskovich-kúria (Múzeum u. 13.),
amelynek elsô tulajdonosa Viczián Kálmán volt,
és késôbb itt kapott helyet a Blaskovich Múze-
um. Az épület sarkain a homlokzat vonalából ré-
zsútosan kiálló tornyok láthatók, a középrészen
klasszicizáló stílusú négyoszlopos, timpanonban
végzôdô elôcsarnok áll.
A kúria teljes berendezése – a benne lévô
gyûjteménnyel együtt – egyedülálló módon,
sértetlenül vészelte át a II. világháborút.
A kúriát a két Blaskovich-testvér, György és János
1912-ben vásárolta meg. A nemesi család tagjai lel-
kes mûgyûjtôk voltak, s ezt a tevékenységet a nagy-
apa, Blaskovich Gyula (1806–1850) kezdte: 1848
tavaszán festményeket és metszeteket vásárolt Pyr-
ker János László egri érsek hagyatékából. Fia,
Blaskovich Gyula (1843–1911) szerepeltette elôször
Magyarország a hálón
A TÁPIÓ-VIDÉK
nyilvánosság elôtt a magángyûjtemény néhány érté-
kes darabját. Majd unokái, György (1878–1960) és
János (1883–1967) Tápiószelére költözésük után
tovább gyarapították az öröklött anyagot. Az elsô
szál tehát a Blaskovich Gyula mûgyûjtéséhez kap-
csolódik. A második azonban az unokák régészeti
tevékenységhez köthetô, melynek legjelesebb ered-
ménye a Tápiószentmártonban 1923-ban elôkerült
szkíta fejedelmi pajzsdísz – az aranyszarvas –, illetve
a tápiószelei szkíta temetô feltárása (1938–1953).
Ezekbôl az anyagokból a Blaskovich-fivérek –
György és János – 1952-ben állami múzeumot szer-
veztek. Az empire és biedermeier stílusú bútorok,
üveg-, porcelán-, dísz- és használati tárgyak, a
XVI–XX. századi külföldi és magyar mesterek fest-
ményei, az ötvösmûvészet remekei és – nem utolsó
sorban – a Blaskovich család ménesében tenyésztett,
mindmáig leghíresebb versenyló, Kincsem emlék-
anyagának megtekintése páratlan élményt nyújt.
Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig 9–17 óráig, nov. 1-
tôl márc. 31-ig P–V 10–17 óráig. Elôzetes bejelentke-
zéssel más idôpontokban is, tel.: 53/380-061
A múzeumhoz tartozik a Nagy János Képgyûjte-
mény és a Néprajzi Ház.
Az eklektikus, klasszicizáló stílusú Viczián-
villát (Vörösmarty u. 19., tel.: 53/380-061)
1917–1927 között építtette – saját tervei alapján
– Viczián István, Pest–Pilis–Solt–Kiskun várme-
gye fôispánja. A II. világháború után rövid ideig a
Képzômûvészeti Fôiskola mûvésztelepe mûködött
benne Nagy János mûvésztanár vezetésével. Azóta
több átalakuláson ment keresztül, majd 1998-ban
a Blaskovich Múzeum Baráti Köre segítségével itt
nyílt meg a Nagy János Képgyûjtemény.
A Néprajzi Ház épületét (Ceglédi út 5.), a
Tápió-patak mellett álló, százéves, nádfedeles zsel-
lérházat 1994-ben vásárolta meg a helyi önkor-
mányzat.
Itt látható a Paraszti életmód és mesterségek
tárgyi emlékei Tápiószelén a XX. század elsô
felében címû állandó kiállítás. A fôépület három he-
lyiségében a konyha, kamra berendezési és használa-
ti tárgyai láthatók. A szoba sarkában a vidékre jel-
lemzô búbos kemence áll, bútorzata a falu katolikus
65
TÁPIÓSZELE, TÁPIÓGYÖRGYE, FARMOS
Egykor zsellérek laktak a házban, ma múzeum
zsellérségének életkörülményeit, szokásait tükrözi.
Láthatók a paraszti viselet ruhadarabjai, a minden-
napi élet textilnemûi is. A melléképületben Szántha
József helyi kovács mûhelyének teljes felszerelése
mellett kötélgyártó, cipész, bognár, szûcs és kalapos
szerszámok tekinthetôk meg.
Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl
16 óráig, elôzetes bejelentkezéssel más idôpontban is,
tel.: 53/380-061
A középkori templom maradványának felhaszná-
lásával, több lépcsôben épült a Kisboldogasszony
tiszteletére szentelt római katolikus templom
(Szent István tér 1., tel.: 53/380-092). Jelentôsebb
átépítést 1746-ban, 1895-ben, és 1935-ben ért
meg, majd oldalhajókkal bôvítették. A háromha-
jós belsôben copf, illetve késô barokk berendezés
látható.
Az evangélikus templom (Széchenyi u. 34.,
tel.: 29/423-029) 1825-ben épült klasszicista stí-
lusban, de 1925-ben jelentôsen megújították; mai
tornya is ekkor épült. A padok copfstílusúak. A
református templom 1900-ból való.
Viczián Elek kúriája (Farmosi u. 10.) 1887-
ben késô klasszicista stílusban épült. A nemesi la-
kot többször átalakították, bôvítették. Késôbb itt
kapott helyet az általános iskola. 1992–93-ban
66
példaszerûen felújították, illetve a Makovecz Imre
építész és a Makona Kft. szakemberei által terve-
zett épületekkel bôvítették.
A községben sportolási, horgászási lehetôség is
van a közeli horgásztavon.
TÁPIÓGYÖRGYE
Irányítószám: 2767, a lakosok száma: 5380
A tápiószelei elágazástól a Jászalsószentgyörgy felé
vezetô úton, vagy vasúton, a Budapest–Újszász–
Szolnok vonalon közlekedô vonattal érhetô el a
település.
Elsô okleveles említése 1220-ból, a Váradi
Regestrumban maradt fenn. A török hódoltságot
megelôzôen a Podmaniczky és Dubraviczky csalá-
dok birtokolták, majd Werbôczi István lett a tu-
lajdonos. Az újratelepítés idején a Huszár és Ben-
csik családok, késôbb a Prónay és Györgyei csalá-
dok voltak a falu urai. A településen 1780-ban
már iskola mûködött.
A Györgyey-fivérek, Illés, László és Miklós
1890–1892 között építtették, az elsôsorban fran-
cia barokk elemekkel gazdagon díszített homlok-
zatú Györgyey-kastélyt. A II. világháború után
pszichiátriai betegek számára vették igénybe. A
kastélyt 20 hektáros, szabadon látogatható park
övezi, gazdag növényzettel. A község strandfür-
dôje és kempingezô helye is az egykori park terü-
letén van.
Szent Anna tiszteletére szentelt római katoli-
kus templom (Martinovics tér, tel.: 53/383-407)
1860-ban épült romantikus stílusban a XVIII.
századi templom helyére. A templomkertben
volutás talapzaton 1797-ben állított, barokk stílu-
sú kereszt, illetve 1763-ban készült Nepomuki
Szent János-szobor áll.
A község központjában 1983-ban nyílt meg a
Falumúzeum (Béke u. 2.), az 1883-ban épült ka-
tolikus tanítólakban. Alaprajzi érdekessége a két
háromosztatú lakrész összeépítése. A bejáratok el-
lentétes oldalra kerültek. A belsôk az 1920-as évek
paraszti kultúráját tükrözik. Figyelemre méltó a
népi bútorzat. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel láto-
gatható, tel.: 53/ 383-001.)
www.vendegvaro.hu

A múzeumkertben található a Szent Orbán-szo-
bor, amelyet 1897-ben állítottak. A helyi hagyo-
mány úgy tartja, hogy 1936-ban azért csonkítot-
ták meg a falu lakói, mert nagyon elkeseredtek a
termést elpusztító fagy miatt.
A falu környékén apróvadas vadászterület, s a
közeli halastavakban horgászási lehetôség is várja
az idelátogatókat.
FARMOS
Irányítószám: 2765, a lakosok száma: 3270
Tápiószelérôl a Nagykáta felé vezetô úton, vagy
vasúton, a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon
közlekedô vonattal érhetô el a település.
Elsô írásos említése 1390-bôl maradt fenn Far-
nus alakban. Régészeti emlékei között szerepelnek
szarmata, kelta, avar, Árpád-kori leletek. A XV.
században a Péceli, Farmosi és Dobozy család volt
Magyarország a hálón
A TÁPIÓ-VIDÉK
A Györgyey-kastély parkjában
az itteni birtokos. A falu lakói mezôgazdasággal,
szôlô-, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak.
A Hajta és az Öreg-Hajta felduzzasztásával ke-
letkezett a farmosi nádas-tó. Rendkívül gazdag a
vidék állat- és növényvilága. Farmos határában
más, alföldre jellemzô természeti értékek is megte-
kinthetôk: homokbuckákra telepített erdôk, szép
szikesek.
SZIK ÉS BUCKA
Az itteni növénytani értékekrôl így írt a terület kuta-
tója, Boros Ádám biológus: „... a vasúti megállónál
szép szikesek vannak, pár száz lépéssel odább a ‘Nagy-
nádas’-ban pedig értékes vízinövényeket láthatunk.
Közel esik végül a ‘Homokerdô’ is, ahol típusos Du-
na–Tisza közi buckaflóra díszlik.”
67
 ÚTJELZÔ
A tájegység települései az 51-es,
a 4-es és az 5-ös számú úton, il-
Dél-Pest
letve az M5-ös autópályáról ér-
hetôk el. Vonattal a Budapest–
Kunszentmiklós–Tass–Kelebia,
és Budapest–Cegléd–Szolnok
megyei
vonalon közelíthetôk meg. A
Budapesthez közeli települések
a városi buszokkal is elérhetôk. mezôvárosok

EZT LÁTNI KELL!

➤ Az ecseri lakodalmas (☛ 73. o.) ➤ A ceglédi Kossuth Múzeum (☛ 86. o.)

➤ Az üllôi Dóra-major (☛ 76. o.) ➤ A nagykôrösi Arany János Múzeum, elôtte a híres
➤ A csévharaszti tölgyes (☛ 78. o.) tanári kar szoborcsoportjával (☛ 92. o.)
➤ A pilisi Beleznay-kastély (☛ 79. o.) ➤ Az Alföld legnagyobb román kori mûemléke, az ócsai
➤ Az ország közepe Pusztavacsnál (☛ 82. o.) premontrei templom (☛ 101. o.)

68 www.vendegvaro.hu

A megyének ez a délkeleti vidéke alapvetôen alföl-
di jellegû, mégis változatos a táj. Abony, Cegléd,
Nagykôrös térsége igazi róna, a maga sajátos szép-
ségével, majd a Duna–Tisza köze homokhátságán
barangolhatunk.
Darázskövek, szikes tavak
A földtörténet 10-12 millió évvel ezelôtt lezajlott
eseményei, a Pannon-tenger üledékei a hévízkuta-
tó fúrások nyomán jól nyomon követhetôk, mivel
a kéregmozgások során a felszín közelébe kerültek.
Az alföldi táj is szolgál geológiai érdekességgel.
Cegléd, Nyársapát, Kocsér lapos fekvésû, vizenyôs
területén képzôdött a gyepszint alatt a sajátos
szemcsés szerkezetû réti mészkô (oolit) vagy da-
rázskô, amelyet a nagy mezôvárosokban építkezés-
re használtak.
Az alföldi erdôk viszonylag nagy összefüggô
foltjai természetvédelmi oltalom alatt állnak. Legje-
lentôsebbek az M5-ös autópálya és a 4-es számú fô
közlekedési út között húzódó csévharaszti gyöngy-
virágos tölgyesek, gyertyánosok, borókások, a pusz-
tavacsi és a Nagykôrös határában lévô erdôk.
Magyarország a hálón
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
Az ország közepe
A lefolyástalan területeken szikes tavak, lápos te-
rületek alakultak ki sajátos növény- és állatvilá-
gukkal. A Duna–Tisza köze legészakibb lápma-
radványa Cegléd és Csemô határában a Gerje-
patak mentén található. Ritka élôvilága miatt vé-
dett. Ugyancsak védettek a kocséri szikes legelôk.
Az egyhangúnak nem mondható alföldi tájban
a természetnek ôsidôkbôl megmaradt emlékei
mellett a gazdálkodó ember tevékenysége is nyo-
mon követhetô a homoki szôlôültetvények, gyü-
mölcsösök dombokra felkúszó, tanyákat átölelô
látványában.
GONDOLTA VOLNA, HOGY...
… a ceglédi református templom kertjében 1989. ok-
tóber 23-án felavatott Szabadság fája volt az ország-
ban az elsô 1956-os emlékmû?
… a Metelka medvelepke Metelka Ferenc dabasi
gyógyszerészrôl kapta nevét?
… Közép-Európa legnagyobb gyurgyalagkolóniája
Albertirsa határában van?
69
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
Nagykôrösi akadémikusok
Tudós tanárok, hôs hazafiak
A városi múzeumok, helytörténeti gyûjtemények
tárlóiban megismerkedhetünk e vidék gazdag ôs-
történetével. Valamennyi mai település helye szin-
te az újkôkortól lakott, kivéve azokat, melyek a
XVIII. századtól megindult fejlôdés következté-
ben lakatlan pusztákból népesültek be lakott fal-
vakká, mezôvárosokká. A honfoglaló magyarok az
egész területet birtokba vették.
A kereszténység felvétele az új életformát kife-
jezô szakrális építészetben is megmutatkozott. A
LEGENDÁRIUM
➤ Pusztavacs országos hírnévre akkor tett szert, amikor
– egy 1968. évi kezdeményezést követôen – a térképészek
ezen a területen azonosították Magyarország földrajzi
középpontját. Pontosan az északi szélesség 47 fok 11’ és
a keleti hosszúság 19 fok 30’ koordináták által megha-
tározott helyen.
➤ A Vecsés környéki területek igen kiválóak zöldség- és fô-
70
középkori templomok sajátos emlékei a feltárásra
és bemutatásra váró pusztatemplomok. A tatárjá-
rás során feldúlt falvak újratelepültek. A török hó-
doltság alatt elnéptelenedettekbe pedig a veszély
elmúltával visszatértek lakói. Többnyire csak a
meggyérült lélekszámot növelte a falvak földbirto-
kosa a Felvidékrôl, Budáról vagy Németországból
betelepítésekkel. Néhány település, köztük Nagy-
kôrös városa ügyes diplomáciájával alkalmazko-
dott a török uralom nehéz körülményeihez, s ma-
radhattak a magyar református közösségek védô-
bástyái.
A magyar történelmi és mûvelôdéstörténeti
emlékek kincsestára a két közeli város Cegléd és
leg káposztatermelésre. E földön nemesített nagylevelû, tö-
mött, nagyfejû káposzták teremnek. A feldolgozáshoz külön
e célra kifejlesztett szeletelôgépeket használnak. A vecsési sa-
vanyított káposzta világos színû, hosszú, vékony szálú kel-
lemesen savanyú ízû, friss illatú termék, bôséges – fôleg C
– vitamintartalommal. Ez különbözteti meg a máshol,
más savanyítási eljárással készült savanyított káposztától.
www.vendegvaro.hu
 DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

Nagykôrös. A ceglédi Kossuth Múzeumban a Dó-

zsa György vezette parasztháború emlékei ugyan-
úgy felidézhetôk, mint a Rákóczi-szabadságharc,
de fôképpen a XIX. század nagy sorsfordulója, az
1848-as forradalom és szabadságharc.
Kossuth Lajos kultusza sehol sem érezhetô
ilyen mértékben, mint Cegléd hûséges városában.
Nagykôrös négy évszázadnál régebbi gimnázi-
uma a XIX. században hét akadémikust is adott
tanári karából (nyolcadik volt a jeles történeti sta-
tisztikus, Galgóczy Károly, aki a tanítóképzô taná-
ra volt 1853-ig). A „nagy tanári kar”, köztük a ki-
lenc évet itt töltött Arany János valamennyi relik-
viája fellelhetô a nevét viselô múzeumban.
A XVIII. és XIX. század emlékei nemcsak a dí-
szes barokk plébániatemplomok, a puritán evan-
gélikus gyülekezeti házak, a páratlan szépségû ceg-
lédi református templom klasszicista épületcsodá-
jában követhetôk nyomon. A fôváros közelében
nagyúri kastélyok, távolabb kisnemesi kúriák so-
kasága épült. Ezek a kastélyok a magyar politikai

A ceglédi Kossuth-erkély – itt még a régi helyén

Sápadt kosbor

élet központjai voltak, a földbirtokos kisnemesség

pedig köztudottan a reformeszmék legaktívabb
hirdetôje a XIX. században.
A XIX. század vége e vidék kapitalista fejlôdé-
sét indította el, elsôsorban mezôgazdasági adottsá-
gaira alapozottan. A budapest–szolnoki vasútvo-
nal 1847-ben, a Cegléd–Kecskemét közötti
szárnyvonal 1853-ban történt megépítését köve-
tôen Cegléd és Nagykôrös gazdasági helyzete erô-
södött. Különösen fellendült a nagykôrösi gyü-
mölcs- és zöldségexport, valamint a ceglédiek ser-
téskereskedelme.

ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK

➤ Az alsódabasi református templomon lévô porce-

lánkoszorú, melyet 1880-ban Kossuth Lajos küldött
Torinóból
➤ Kunkereszt az üllôi római katolikus templomban
➤ Jegyestéglák az abonyi múzeumban

Magyarország a hálón 71
GYÁL, VECSÉS, ECSER

GYÁL
Irányítószám: 2360, a lakosok száma: 17 640

Budapest XVIII. kerületével határos a település a

nagykôrösi úton érhetô el. Vasúton a Budapest–
Gyál–Lajosmizse–Kecskemét vonalon is megkö-
zelíthetô. Autóval az M5-ös autópályáról lehajtva
juthatunk legkényelmesebben a településre.
A település elsô okleveles megemlítése 1323-
ból való. A török korban elnéptelenedett falu
hosszú ideig pusztaként szerepelt az összeírások-
ban. A XVIII. században a Koháryak még puszta-
ként birtokolták. Fejlôdése a XIX. század második
felében indult meg igazán, amikor a Pest környé-
kén hatalmas birtokokkal rendelkezô Károlyi csa-
lád tulajdonába került. Az ekkor alig pár száz fôs
lakosú település lélekszáma mára megsokszorozó-
dott. A XIX. század végén a pusztára települt Jálics
család meghonosította a homoki szôlômûvelést és
a bortermelést. Gyál ma Budapest egyik kertvárosi
jellegû elôvárosa, 1997-ben várossá nyilvánították.
Új látványosság a városban a Jakab Zoltán épí- A Szent István-szobor
tész tervei alapján, erdélyi templok stílusát idézô
református templom (Zrínyi u. 33., tel.: kot Mayerffy Károly, akinek Ferenc nevû fiáról
29/340-531), melyet 1994-ben szenteltek fel. nevezték el a Ferihegyet. A XIX. század végén az
A Szent István tiszteletére szentelt római ka- egyik legnagyobb itteni birtokos a Vigyázó család
tolikus templom (Szent István király tér 36., tel.: volt. A nagy kiterjedésû, jelentôs lélekszámú tele-
29/340-513) Perczel Dénes építész tervei alapján pülésrôl a XX. században több településrészt Bu-
épült 1983-ban. dapesthez csatoltak. A II. világháborút követôen a
Kedvezô fekvése miatt számos hazai és külföl- német származású lakosság egy részét, mintegy
di befektetô választja telephelyéül Gyált. 1500 fôt kitelepítettek. Vecsés 1969-ben nagy-
község, majd 2001-ben város rangot kapott.
VECSÉS Az itteni termôföld kiválóan alkalmas zöldség-
termesztésre, ennek a hagyománynak a kialakulá-
Irányítószám: 2220, a lakosok száma: 18 110 sát a fôváros, a piac közelsége is elôsegítette. Or-
szágos viszonylatban is jelentôs a paradicsom, de
A Budapest XVIII. kerületével szomszédos Ve- különösen a káposzta termesztése. Ma már a „vec-
csést a területén áthaladó 4-es számú úton érhet- sési káposzta” fogalom. Minden év októberében
jük el. Vonattal is megközelíthetô, a Budapest– káposztafesztivált rendeznek.
Cegléd–Szolnok vonalon.
A település elsô okleveles említése 1323-ból ISKOLAPÉLDA
származik. A török háborúk alatt elpusztult falut a A XIX. század végén itt mûködött Róder Imre tanító.
XVIII. század második felében a Grassalkovich Ô érte el, hogy az iskolában bevezették a magyar ok-
Antal által idetelepített német lakosok építették tatási nyelvet 1880-ban.
fel újra. A XIX. század elején vette bérbe a birto-

72 www.vendegvaro.hu

ECSER
Irányítószám: 2233, a lakosok száma: 3040
Könnyen elérhetô a település, hiszen a 4-es és a
31-es fôút is érinti, de vonattal is jól megközelít-
hetô a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon.
A monda szerint Árpád vezér nevezte el ezt a
helyet arról a cserfaerdôrôl, ahol felütötte sátrát –
a jelenlegi római katolikus templom helyén. A fa-
lu elsô okleveles említése – Echer alakban – 1344-
bôl maradt fenn. A XIV–XV. században az Ecseri
család volt az itteni birtokos, de 1513-ban már
pusztaként említik a helyet. A fennmaradt doku-
mentumok szerint 1710-ben a földesura Svajdler
Antal, aki magyar és szlovák lakossággal telepítet-
te be a falut. A késôbbi birtokos a Grassalkovich,
majd a Szontagh-család lett. A település hírnevét a
szlovák–magyar viseletek keveredésébôl kialakult
népviseletének, valamint az Állami Népi Együtes
világszerte ismet Ecseri lakodalmas címû elôadásá-
nak köszönheti.
Magyarország a hálón
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
ECSERI LAKODALMAS
Az itteni hagyományok szerint a háromnapos mulat-
ságra már hónapokkal korábban elkezdôdött a felké-
szülés. Az ünnepi ebéd után a vôfély elbúcsúztatja a
menyasszonyt szüleitôl, rokonaitól, majd elindul a
menet a templomba.
Az ecseriek ma is végigtáncolják a templomig vezetô
utat. Az ünnepi táncrendben vôfélytánc, verbunkok,
lassú gyertyástánc, csárdás és marsok ötvözôdnek egysé-
ges kompozícióba.
Az 1730-ból származó, Páduai Szent Antal tiszte-
letére szentelt római katolikus templom
(Grassalkovich tér 1., tel.: 29/335-495) építtetôje
Grassalkovich Antal volt. A mai formájában egy-
szerû külsejû, homlokzati tornyos templomot
1911-ben jelentôsen megújították. Oltárképe – is-
meretlen mestertôl származó igényes mû – Páduai
Szent Antalt ábrázolja Jézussal. A szószék és ke-
resztelômedence XVIII. századi alkotás.
Lakodalmi készülôdés
73
MAGLÓD, GYÖMRÔ, ÜLLÔ
MAGLÓD
Irányítószám: 2234, a lakosok száma: 7870
Gyömrôvel csaknem összeépült Maglód jól meg-
közelíthetô a 31-es és a 4-es számú útról, valamint
a Keleti pályaudvarról vasúttal, a Budapest–Új-
szász–Szolnok vonalon.
Elsô okleveles említése 1352-bôl származik. A
XIV. század óta több birtokosa volt. A Rákóczi-
szabadságharc alatt elpusztult település késôbb a
Péczely, Fáy és Ráday családok urasága alatt népe-
sül be ismét.
A hagyomány szerint itt, az egykori falusi mé-
szárszékben ismerkedtek meg Petôfi Sándor, a
költô szülei. Petrovics István, a költô apja a hentes-
üzletben volt henteslegény, Hrúz Mária, a költô
édesanyja pedig a tanítónál dolgozott cselédként.
A hajdani hentesüzlet falán lévô Petôfi-emlék-
tábla (Petôfi tér 1.) idôvel elkallódott, de 1991-
ben pótolták. Az 1848-as forradalom centenáriu-
mán, 1948-ban állították fel Maglód központjá-
ban a Petôfi-mellszobrot (Petôfi tér).
A község szélén, a temetôben álló evangélikus
templom (Sugár u. 66., tel.: 29/325-555) 1776-
ban kapta mai, torony nélküli, kereszt alaprajzú
formáját. Építômestere Jung József és Haber József
A gyömrôi Teleki-kastély
74
volt. A boltozatos belsôben gazdagon faragott és ki-
váló szobrokkal díszített oltárépítmény van; képei
újabb adományok. Az eredetiek a parókián látha-
tók. A templom restaurálása során, 1999-ben, a
karzat mellvédjén száz évnél idôsebb, ószövetségi je-
leneteket ábrázoló freskók kerültek elô. Ugyanek-
kor a kripta alatt egy ismeretlen eredetû alagútra
bukkantak. Közel egy évszázadig folyt a viszály a
katolikusok, evangélikusok között a templom ho-
vatartozásáról, amibe még Amurát pasa, a török
birtokos is beleszólt – a protestánsok mellett.
A klasszicizáló Wodianer-kastély (Kastély
köz 2.) építtetôje Wodianer Béla volt, 1867-ben
Maglódi elônévvel kapott nemességet. Az 1870-
ben épült kastély érdekessége a kert felé nézô ön-
töttvas oszlopos terasz.
GYÖMRÔ
Irányítószám: 2230, a lakosok száma: 11 490
A fôvárosközeli település a 31-es és a 4-es számú
útról, valamint a Keleti pályaudvarról vasúttal, a
Budapest–Újszász–Szolnok vonalon is gyorsan el-
érhetô.
Az települést 1274-ben említi elôször írásos
dokumentum. A XV. században királynéi birtok
volt, majd az udvarhoz hû nemesek kegyajándéka
lett. A XVII. század végén Kajaly András, késôbb
www.vendegvaro.hu

a Starhemberg, Ráday és Fáy családok birtokolták,
a XVIII. század végén pedig a gróf Teleki családé
lett. II. Rákóczi Ferenc 1705. július 3-án a falu
határában mondta el híres beszédét, az ún. gyöm-
rôi pátenst – az Üllô felé vezetô úton ezt emlék-
hely örökíti meg.
A település fejlôdését sokáig a Teleki uradalom
határozta meg. A régi településmag is a birtok
mellett alakult ki. A XIX. század második felében
helyezôdött át a község központja a falu másik fe-
lére, ahol több, a századfordulón emelt épület jel-
zi a fejlôdést (községháza, rendôrség, iskola – volt
járási hivatal). Gyömrô 2001-ben városi rangra
emelkedett.
A város egyik legszebb mûemléke, a Teleki-
kastély (Üllôi u. 3., tel.: 29/330-071) Hild József
tervei szerint épült 1834–40 között. A magyar
klasszicista építészet egyik legnagyszerûbb alkotá-
sa. A zárt tömegû, emeletes épület bejáratát hatal-
mas jón oszlopok által tartott, elôreugró timpa-
non hangsúlyozza. II. világháború következmé-
nyeként majdnem elpusztult, az 1960-as évek ele-
jén építették újjá megyei gyermekotthon céljára.
A Teleki-kastély egykori bevezetô útja a római
katolikus kistemplom mellôl (Ófalu, tel.:
29/300-228) indul. A Nepomuki Szent János tisz-
teletére szentelt kisméretû templomot Ürményi
Bernát építtette 1777-ben. A copfstílusú épületet
finom tagozatok díszítik. Nyolcszögletes alaprajzú
hajóját függôkupola boltozza.
A templomok melletti domboldalon láthatók
az I. és II. világháborús emlékmûvek.
A közlekedési utak túloldalán hatalmas nyolc-
szögû gúlasisakjával az 1818–1824 között épült
református templom (Gróf Teleki u. 1., tel.:
29/330-886) hívja fel magára a figyelmet. Bolto-
zatos belsejében látható Antonio Canova – 1829-
ben carrarai márványból készült – búsuló géniuszt
ábrázoló reliefje, melyet Vay Dánielné rendelt
szülei emlékére.
A Jézus szíve tiszteletére szentelt, XX. századi
római katolikus templom (Frangepán u. 32., tel.:
29/330-228) neoromán stílusban épült 1938-ban.
Belsejében Kontuly Béla, Aba Novák Vilmos, Jeges
Ernô korabeli freskói csodálhatók meg. A templom
elôtt különleges formájú harangtorony áll.
Magyarország a hálón
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
A Tájház (Gróf Teleki u. 162.) egy 1840-es évek-
ben épült, népies stílusú oszlopos-tornácos lakó-
házban kapott helyet.
A szobát, konyhát, kamrát hagyományos
módon rendezték be. A tárgyak mellett
gyûjtik a helytörténeti dokumentumokat is. A fé-
szerben az egykor használatos mezôgazdasági eszkö-
zöket és gépeket állították ki.
Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 29/331-821
Kirándulásra csábít a település környéke, a
Mánya-rét és a Nagy-rét is. Mindkét területen
a vizenyôs rétekre és nádasokra jellemzô élôvilág
figyelhetô meg. Tavasszal a hazai orchideafélék
(kosborok) borítják, ôsszel az ôszi vérfû és a festô
zsoltina virít rajtuk. Számos védett madárfajjal is
találkozhatunk itt.
ÜLLÔ
Irányítószám: 2225, a lakosok száma: 9750
A településen átvezet a 4-es számú fôút, de vonat-
tal is megközelíthetô a Budapest–Cegléd–Szolnok
vonalon.
Üllô területe régóta lakott: a rézkorból csôtal-
pas edény, a bronzkorból nôi sírleletek, gázlóma-
dár csontjából készült furulya, a vaskorból kelta
cserépanyag került elô az itt végzett ásatások so-
rán. Legjelentôsebb régészeti lelete a 400 sírt ma-
gában foglaló két avar temetô.
Ma már tényként kezelik, hogy a település ne-
ve Árpád fejedelem harmadik fiától származik:
Jeleh – Hülek – Illew – Üllô a névváltozás fonto-
sabb állomásai. Elsô okleveles említése 1252-bôl
való – ekkor elhagyott puszta volt. Egy 1289-es
oklevél szerint már az üllôi nemesek földje. Üllô
fénykora Mátyás király uralkodásának idejére
esett. 1489-tôl egészen a török idôkig Pest megye
alföldi részének volt törvénykezési helye. A Buda
visszafoglalása körüli idôkben elnéptelenedett, de
1693-tól ismét lakott. Lakosai közül sokan vettek
részt a szabadságharcokban, háborúkban.
Petôfi Sándor 1847-ben járt itt, Jellasics 1849
januárjában szállt meg a településen. Egy idôben
75
ÜLLÔ, PÉTERI, MONOR

Blaha Lujza is élt Üllôn. Karádi Katalin emigrálá-

sa elôtt itt adta utolsó mûsoros estjét.
A község központjában a fôút mellett áll a Ke-
resztelô Szent János tiszteletére szentelt, barokk
stílusú római katolikus templom (Templom tér
4., tel.: 29/320-038). Homlokzat elôtti toronnyal
épült egyhajós formában a XVIII. század közepén.
A csehsüveg-boltozatos belsôben a Krisztus meg-
keresztelését ábrázoló fôoltárkép 1843-ban ké-
szült. A mellékoltárok és a szószék igényes barokk
alkotások. A templom érdekessége az ún. kunke-
reszt, amelyet körmeneteken hordoztak a török
hódoltság idején.
Gyömrô felé továbbhaladva látható az 1844-
ben épült református templom (Kossuth u. 7.,
tel.: 29/320-432). Az egyhajós, a homlokzat elé
épített tornyú templom klasszicizáló stílusú.
Ma már ritkaságnak számít az egykori szôlô-
kultúra emlékét ôrzô XVIII. századi uradalmi
présház (Homok u. 9.).
Üllô nevezetessége az Állatorvostudományi
Egyetem kutatótelepe a Dóra-majorban, ahol a A péteri evangélikus templom
kutatótelepen magyar háziállatfajok és fajták gén-
bankja, juhsajtfeldolgozó üzem, lovastelep mûkö-
dik. A Dóra-major lovasbemutatóiról, versenyei- PÉTERI
rôl is híres.
Irányítószám: 2209, a lakosok száma: 1630
A Dóra-majorban
A Gyömrô és Monor között található település el-
érhetô közvetlenül a 4-es fôút felôl, vagy vasúton:
a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon lévô állo-
másától (Péteri–Hosszúberek) körülbelül 3 kilo-
méterre fekszik.
A település elsô írásos említése 1258-ból ma-
radt fenn. A korabeli dokumentumok szerint
1742 elôtt puszta volt. Ebben az évben telepített
ide hét szlovák családot Zólyomból, illetve
Illésfalváról az akkori földesúr, Bohus Dániel. Az
Alapítók emlékmûve (Bohus Dániel tér) a falu
központjában, a templom elôtt áll.
Az evangélikus templom (Bohus Dániel tér,
tel.: 29/314-016), a klasszicista építészet kiemelke-
dô alkotása Zitterbarth Mátyás építész tervei alap-
ján épült 1822–1830 között. A kapuzat felett lát-
ható az építtetô Földváry és Kubinyi család színes,
kettôs címere. A kváderezett fôhomlokzatot oszlo-

76 www.vendegvaro.hu
 DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

pokkal alátámasztott párkányzaton ülô félkörab-
lak díszíti. Háromszögû oromdísze felett négyze-
tes torony van kör alakú kupolás záróépítmény-
nyel. A boltozatos belsôben egységes klasszicista
stílusú berendezés látható.
A templommal szemben található a többször
átépített Földváry-Boér-kúria (Földváry-Boér
park 1.). A XVIII. század végén épült és a XIX.
század elején átalakított, hajdan U alakú épület
egyik szárnyát eklektikus torony is hangsúlyozza.
A kúriában kapott helyet a Falumúzeum. Az
1988-ban megnyitott helytörténeti gyûjtemény a
helyi nép életet, lakáskultúráját, viseletét, vala-
mint az itteni evangélikus közösség múltjának tár-
gyait mutatja be. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel,
tel.: 29/314-023.)
A temetôben található a Földváry család szép
családi sírboltja, mellette áll az I. világháborúban
elesett katonák emlékmûve. Monor felé a község
határában horgásztó található.
MONOR
Irányítószám: 2200, a lakosok száma: 18 480
A város fôutcája az elmúlt évtizedekben jelentôsen
átépült ugyan, de ma is ôrzi az elmúlt évszázadok
építészeti emlékeit. A református templom
(Kossuth L. u. 90., tel.: 29/412-638) a korábbi
templom alapjainak felhasználásával épült barokk
stílusban 1702-ben, majd 1773-ban megnagyob-
bították. Mai formáját, eklektikus stílusát 1882-
ben kapta.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt ró-
mai katolikus templom (Kossuth u. 35., tel.:
29/412-223) klasszicizáló késô barokk stílusban
épült 1800–1806 között. Az egyhajós, középtor-
nyos, jó arányú templom boltozatos belsejében
klasszicista szószék és a XVIII. század végén ké-
szült oszlopos fôoltár látható. Korábban egyházi
intézmények vették körül (plébánia, iskola, le-
gényotthon, kántorház), de ezek jelentôs részét a
városrendezés során lebontották, illetve átalakítot-
ták. A 1842-ben emelt, klasszicista stílusú, festett
Nepomuki Szent János-szobor és védôháza
újabb helyre, a templom bal oldalára került.
A II. világháború áldozatainak emlékmûve
(Kampfl József alkotása)

A Budapest közeli város megközelíthetô a 4-es

számú fôúton, vagy vonattal a Budapest–Cegléd–
Szolnok vonalon.
Elsô okleveles említése III. Béla király uralko-
dása idejébôl, az 1170-es évek végérôl maradt
fenn. Korábbi településnek nincs nyoma, csak
népvándorlás korabeli szórvány leletek kerültek
elô. A király a királynéval, Antiochiai Annával ér-
kezett francia lovagok közül Aynard lovagnak
adományozta Monort, Perbált és Zsámbékot.
Majd 1909-ig az egri káptalan volt Monor földes-
ura, a Monori erdônek pedig 1933-ig. A lakosság
sokszor menekült a háborúk hadai elôl a dombok
közé. A vidék legmagasabb dombja a Strázsa-hegy
nevet kapta, mert a monoriakból szervezett ôrség
innen tartotta szemmel a környéket. Az itteni la-
kosok kivették részüket a Rákóczi-szabadságharc
csatáiból és az 1848–49-es szabadságharcból is.
Újabbkori fejlôdése a pest–szolnoki vasútvonal
megnyitásával kezdôdött. A nagyközséget 1989-
ben várossá nyilvánították.

Magyarország a hálón 77
MONOR, CSÉVHARASZT, PILIS

A város történetét, a környék régészeti és néprajzi

anyagát bemutató Helytörténeti Kiállítás
(Kossuth Lajos út 84.) 2000 novemberében nyílt
meg. (Nyitva: Sze 9-tôl 13 óráig, P 13-tól 16 órá-
ig, Szo 11-tôl 16 óráig, tel.: 29/413-212.)
A városi bíróság eklektikus épülete elôtt áll
1907 óta Kossuth Lajos mellszobra.
Monor legöregebb iskolájának elôdjét 1567-
ben alapította a református egyház. Az iskola
1909-ben költözhetett be a ma is használt épüle-
tébe (Kossuth Lajos u. 96.). A tanulók és a nevelôk
által összegyûjtött tárgyi és írásos emlékekbôl
1984-ben iskolatörténeti kiállítás, Iskolamúzeum
nyílt. (Nyitva: tanítási idôben, tel.: 29/410-717.)
A fôutcát az 1930-as években épült, nyerstégla
burkolatú evangélikus templom (Kossuth u., tel.:
29/410-108) zárja le.
A város egyik kincse a Strázsa-hegyi pince-
sor, ahol egy felmérés szerint 98, építészetileg ér-
tékes, eredeti, XIX. századi állapotában megma-
radt, és 132, részben átalakított, de így is jelentôs
borospince tekinthetô meg.
Jellemzôje a pincéknek az ún. gádorok (földdel Tartós szegfû
borított pinceboltozatok) sora.
A környék kedvelt kirándulóhelye – a Strázsa- Az itteni település korai létezésére utal a XV. szá-
hegyen kívül – a Forrás-völgy, amely mikroklímá- zadi templomrom. Az egykori templomot a ha-
ja és ritka növényzete miatt védett terület. gyomány szerint a husziták építették, valószínûleg
a török idôkben pusztulhatott el. Romjai a
CSÉVHARASZT Nagykôrösi országút mellett láthatók, körülötte
késôbbi sírokat találunk.
Irányítószám: 2212, a lakosok száma: 1450 A Csévharaszthoz tartozó Wekerle-majorban a
XIX. század végén, népies klasszicista stílusban
A települést Monor felôl közelíthetjük meg a 4-es épült a Wekerle-kúria. A földszintes épület
fôútról leágazó bekötôúton. homlokzatának dísze a kilencoszlopos, boltíves
Csévharasztot korábban Pusztacsévnek nevez- tornác. Az egykori kúriában 1945 után lakások
ték. A „Csév” elôtag személynévbôl keletkezett, a voltak, majd a téesz kezelésébe került az épület.
„haraszt” pedig tölgyes, bozótos területre enged A település elsôsorban természeti értékeirôl is-
következtetni. Elsô okleveles említése 1280-ból mert. Az egykori Duna–Tisza közi tölgyesek né-
maradt fenn. A török idôkben elpusztult falu he- hány állomány kivételével megsemmisültek.
lyét pusztaként használták, és csak a XIX. század
végén szervezôdött ismét községgé. Az évszázadok A megmaradtak egyike az 1939-ben védetté
során többször elnéptelenedett a környezô pusz- nyilvánított csévharaszti tölgyes. A
tákból kialakult település. Számos birtokosa volt. csévharaszti gyertyános pedig a legrégebbi védett
Önálló községgé 1950-ben alakították Csév- területek közé tartozik. Ez a jellegzetes szürke kérgû,
harasztot, hozzácsatolva a szomszédos Pótharasz- bordás törzsû gyertyán általában a hûvösebb éghajla-
tot is. tú domb- és hegyvidéki erdôkben található. A gyer-

78 www.vendegvaro.hu

tyán mai alföldi elôfordulása vegetációtörténeti szem-
pontból érdekes, meglehetôsen ritka. A csévha-
raszti ôsborókás országos jelentôségû védett terü-
let. Az itteni meszes homokbuckákon tenyészô tipi-
kusan alföldi nyáras-borókást 1940-ben nyilvánítot-
ták védetté. Ez a terület mindig klasszikus helye volt
a botanikai kutatásoknak. Kitaibel Pál itt fedezte fel,
és ennek alapján írta le a lilapiros virágú tartósszegfût.
A terület 1967 óta a Nemzetközi Biológiai Program
egyik hazai mintaterülete.
A nagykôrösi születésû Balla Károly – az MTA
tagja – volt az, aki a XIX. században a futóhomo-
kot erdôtelepítéssel megkötötte. A mai erdô léte
elsôsorban az ô munkásságának érdeme. Az elis-
mert szakember itt hunyt el 1873-ban. Emlékét
kegyelettel ôrzik a községben. Balla Károly
szobrát, melyet Polyák Ferenc fafaragó tölgyfából
készített, 2002-ben állították fel.
PILIS
Irányítószám: 2721, a lakosok száma: 9060
A 4-es számú fôút áthalad a településen, és vasút-
állomása is van a Budapest–Cegléd–Szolnok vo-
nalon.
Ez a környék régóta lakott hely. Ezt bizonyítja
az itteni régészeti lelôhelyek sokasága. Bronz- és
vaskori leleteket, a II. századból szarmata halom-
sírt tártak fel a régészek. A VII–VIII. századból
avar és honfoglalás kori sírokat is találtak.
Oklevél elôször 1326-ban említi a települést,
ebbôl kiderül, hogy már ekkor is volt itt templom.
BELEZNAY TÁBORNOK
Beleznay János (1673–1754) a kurucok oldalán har-
colt a Rákóczi-szabadságharcban, majd a császári se-
regben szolgált tovább. Fôleg Mária Terézia trónjá-
nak védelmében tüntette ki magát mint vezénylô tá-
bornok. Õ volt 1735-ben a Szegedinác Jovánovics
Péró-lázadás egyik leverôje. Az általa toborzott és ve-
zetett huszárezreddel 1742-ben nagy sikereket ért el a
poroszokkal szemben. A család pilisi kastélyában
2500 kötetes könyvtár volt.
Magyarország a hálón
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
PILISI HÍRESSÉGEK
A településen született Gubányi Károly 1867-ben, aki
mint vasútépítô mérnök részt vett a szibériai, man-
dzsu és az ausztráliai vasút építésében. Innen szár-
mazik az íróként ismert Pilisi (Schumajer) Róza, aki-
nek baráti köréhez tartozott Krúdy Gyula is.
Ennek a helyén alakították ki 1996-ban a mille-
centenáriumi parkot és pihenôhelyet.
A falu a török idôkben elpusztult, az 1700-as
évek elején települtek ide Beleznay János földesúr
hívására szlovák nemzetiségû evangélikusok.
A pilisi Beleznay-kastélyt (Kossuth u. 31.,
tel.: 28/498-111), az U alakú barokk stílusú épü-
letet itáliai mesterrel terveztette 1710 körül az it-
teni földesúr Beleznay János tábornok, Grassal-
kovich Antal sógora. A XIX. század második felé-
tôl 1945-ig a Nyáry család tulajdona volt a kastély.
A szakemberek szerint az épület a Mária Teré-
zia-kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedô
példája. A még jelentôs méretû park közepén álló
emeletes fôépületet kétoldalt tornyok fogják köz-
re, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoz-
nak és alkotnak hangulatos belsô udvart. Az egyik
toronyszobában már az 1970-es évek során, illetve
legutóbb a lépcsôházban tártak fel XVIII. századi
díszítôfestést. Számos író vendégeskedett a kas-
télyban, köztük Kármán József, aki 1790-ben itt
írta a Fanny hagyományai címû mûvét, az elsô
magyar lélektani regényt. A II. világháború után
elôször leányotthon, majd nevelôintézet került az
épületbe, ma Általános Iskola és Diákotthon.
A másik Beleznay-kastély megmaradt épü-
letrészei is a Luther téren láthatók. Az egykor pat-
kó alakú, részben emeletes, saroktornyos épület
1748-ban épült, feltehetôleg Mayerhoffer tervei
alapján.
A pilisi községháza (Kossuth u. 47., tel.:
29/498-142) népies klasszicista stílusban épült a
XIX. század elsô felében. Mára már beüvegezett
lámpacilinder formájú oszlopok láthatók itt.
Az evangélikus templom (Kossuth u. 26., tel.:
29/498-134) több lépcsôben épült a XVIII. század
végén, jórészt a Beleznay család költségén. Hom-
lokzat elôtti tornyát vasrácsos mellvéd díszíti. Bol-
79
PILIS, NYÁREGYHÁZA, ALBERTIRSA
tozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok
vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban
készült klasszicista elemek felhasználásával. Mel-
lette a falon a Beleznay család díszes emléktáblája
látható, kriptájuk a templom elôtt van.
A környék kiemelkedô természeti értéke a
Gerje-patak forrásvidéke, mely az igen ritka
síkvidéki források egyike. Lápi tôzeges területéhez
közvetlenül kapcsolódik a millecentenáriumi em-
lékpark.
NYÁREGYHÁZA
Irányítószám: 2723, a lakosok száma: 3200
Pilis felôl közelíthetô meg a Pilist Újhartyánnal
összekötô úton.
A községrôl az elsô adatok a XV. század elejé-
rôl ismertek. A falu a XVI. században elpusztult. A
XVIII. században a Nyáry család birtoka lett, ek-
kor népesült be újra. A XIX–XX. században a
Nyáry család mellett többek között Mannó Ist-
vánnak volt itt birtoka.
A Nyáry-kastély (Dózsa Gy. u. 30.), a család
elsô, máig is ismert kúriája a XVIII. század végén
épült klasszicista stílusban. Az impozáns méretû,
az udvari oldalán 10 oszlopos tornáccal övezett
épületet az új kastély (Manno-kastély) megépülte
után egy darabig még a család használta, majd el-
adták. A II. világháború után jelentôsen átalakí-
tották.
A szomszédos Mannó-kastély (Mátyás király
u. 1., tel.: 29/490-015) emeletes épülete jelenleg
óvoda. A kastélyt Nyáry Pál kezdte építtetni
NYÁREGYHÁZI NYÁRY PÁL
Nyáry Pál (1806–1871) liberális nemesi politikus,
1835-tôl Pest megye fôjegyzôje, majd alispánja. Kos-
suth híve, a szabadságharcban való részvétele miatt
10 évi várfogságra ítélték, 7 évig raboskodott
Josephstadtban. 1856-ban kiszabadult és birtokán
gazdálkodott. 1861-ben ismét elsô alispán, 1865–68-
ban a Tisza–Ghyczy-párthoz csatlakozott, de egyre
inkább háttérbe szorult. Öngyilkossággal vetett véget
életének.
80
1844-ben. Halála után a kereskedôként és hadi-
szállítóként meggazdagodott, görög származású
Mannó család vette meg. Õk emeltették 1910-
ben a második szintet, és alakíttatták át az épüle-
tet eklektikus stílusban.
Az egykori Wekerle-kúria (Dózsa Gy. u. 5.,
tel.: 29/490-010) klasszicista stílusban épült 1830-
ban. Wekerle Sándor miniszterelnök a XIX–XX.
század fordulóján vette meg a kúriát Fabiny
Teofiltól, a Tisza-kormány egykori igazságügy-
miniszterétôl. A II. világháború után, templom
hiányában, a katolikusok kapták meg az épületet,
és ma is római katolikus plébánia és misézôhely.
A közösen használt református és evangéli-
kus templom (Nyáry Pál u. 28. tel.: 29/490-021)
késô barokk stílusban épült a XIX. század végén.
A temetô melletti platánfasor végén található
Nyáry Pál sírja, mellette nyugszik élettársa, az
1854-ben elhunyt nemzetközi hírû koloratúrszop-
rán énekesnô, Schodelné Klein Rozália. A Nyáry
Pál Általános Iskola elôtt áll Schodelné Kiss Ro-
zália-szobra (Nyáry Pál u. 28.). Az operaénekes-
nô és Nyáry Pál viharos szerelme hosszú ideig fog-
lalkoztatta a reformkori nemesi közvéleményt.
Nyáregyházi „számûzetésben” töltötte életének
utolsó évtizedét az 1955-ben elhunyt primadon-
na, Fedák Sári.
ALBERTIRSA
Irányítószám: 2730, a lakosok száma: 10 590
A régi 4-es számú fôút áthalad a településen, de a
fôút mai nyomvonala már elkerüli, arról bekötôút
vezet a nagyközségbe. Vonattal is kényelmesen
megközelíthetjük a Budapest–Cegléd–Szolnok
vonalon.
A mai település két, korábban különálló falu,
Alberti és Irsa egyesítésébôl jött létre 1950-ben.
Irsát már 1368-ban említette oklevél. Ez a falu
1597-ben elpusztult. A török hódoltság után,
1700-ban kezdôdött meg az újratelepítése, akkor
érkeztek ide az evangélikus szlovák családok.
A XVIII. században a Szeleczky család, késôbb
az Almássy, majd a Szapáry család a legnagyobb
birtokosa Albertinek, Irsát sokáig az Irsayak bir-
www.vendegvaro.hu

tokolják. 1908-ban a két település iparosai már
egységes ipartestületet alkottak.
Az 1970-es évek végén épült meg a nagyközség
határában a Vinyicáról érkezô magasfeszültségû
villamosáram fogadóállomása, amely Magyaror-
szágon a legnagyobb teljesítményû – ilyen típusú
– berendezés volt.
Albertiben az egykor hatalmas parkban álló
Szapáry-kastélyból ma már csak a díszes ková-
csoltvas kapuzat és kerítés látható (Bajcsy-
Zsilinszky u.). A XIX. századi klasszicista kastély
többször átépített maradványát a 80-as évek vé-
gén bontották le.
A közeli katolikus temetôben található a ma
már ravatalozóként használt Szapáry-kápolna. A
Szapáry család Ybl Miklóssal építtette 1860-ban –
romantikus stílusban – Almásy Rozália emlékére a
kápolnát. Rozália, Almásy Jánosnak, Alberti XIX.
századi földesurának volt a lánya, aki férjhez ment
gróf Szapáry Ferenchez. A kápolna téglából épült,
a fontosabb elemeit terméskôbôl faragták. Rend-
kívül értékes a homlokzat bélletes kôportálja. A
kapuzat fölött kettôs címer van, az Almásyaké és a
Szapáryaké, összefogja ôket a kilencágú grófi ko-
rona. A szentélybôl félköríves ajtók nyílnak a sek-
restyébe és az altemplomba, ahol a szarkofágokat
két oldalon falazták be.
Az alberti településrészen a fôút látványát az
1778-ban épült, barokk stílusú evangélikus
templom (Pesti u. 110., tel.: 53/370-179) uralja.
Fôhomlokzata és tornya gazdagon tagozott kiala-
kítású. Boltozatos belsejében klasszicista szószék-
oltár látható.
A szomszédos paplakban született Tessedik Sá-
muel, a híres botanikus, amelyet emléktábla örökít
meg.
Az irsai településrészen álló barokk stílusú ró-
mai katolikus templom (Köztársaság tér 2., tel.:
53/370-368) a XV. századi templom maradványa-
it felhasználva az 1700-as évek közepén készült el.
Az eredeti templomot Irsay Margit Szent Margit
tiszteletére építtette, a fennmaradt dokumentu-
mok tanúsága szerint valamikor 1447 elôtt. A tö-
rök kiûzése után, az idôközben romossá vált
templomot Zlinszky József 1744-46-ban a meglé-
vô falak részbeni felhasználásával újjáépíttette. Az
Magyarország a hálón
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
Tessedik Sámuel szülôháza
új templomot Urunk színeváltozása tiszteletére
szentelték fel.
A kertjében álló Nepomuki Szent János-szo-
bor a XVIII. században készült barokk stílusban.
A fekete-fehér, kopott festésû szobor köré egy
nyerstéglás, csúcsíves köpönyeget emeltek.
A XIX. században, klasszicizáló késô barokk stí-
lusban épült az irsai zsinagóga (Hunyadi u. 7.).
Az épület az utóbbi idôben raktárként mûködött.
A Faluház (Tó u. 9.) a település múltját, fô-
ként a XVIII. században ide telepedett szlovákok
mindennapjait, szokásait mutatja be, valamint itt
láthatók a település nevezetes szülöttjének,
Tessedik Sámuelnek (1742–1820) az emlékei is.
(Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 53/370-713.)
Az Irsay családot 1407-ben már mint Alberti
és Irsa birtokosát említi egy oklevél. Az Irsay-
kúria (Irsay K. u. 2., tel.: 53/370-175) 1820–
1830 között készült el, az építtetô Irsay Károly
volt. Itt mûködött 1945-tôl a tanács, majd a pol-
gármesteri hivatal.
Irsay András udvarháza (Luther u. 2., tel.:
53/370-501) 1871-ben épült, ebben kapott helyet
a zeneiskola.
Az L alakú földszintes Nagy-kúria (Pesti u.
2.) a XVIII. század végén épült. A hagyomány
szerint Horthy István lovassági tábornok hadnagy
korában az albertirsai huszárszázadban szolgált, és
ebben az udvarházban lakott. 1945 után olajütô-
81
ALBERTIRSA, PUSZTAVACS, CEGLÉDBERCEL

A valamikori „agyagosban”, a löszfalba vájt üre-

gekben évente, május elejétôl ôszig mintegy
50–60 pár gyurgyalag él. Ez Közép-Európa legna-
gyobb gyurgyalagkolóniája.
Az albertirsai strandfürdô (Dolina u. 2., tel.:
53/370-483) kiváló pihenési lehetôséget kínál, és
magas nátrium-klorid, hidrogén-karbonát tartal-
mú, jódos gyógyvizével a mozgásszervi és nô-
gyógyászi panaszokkal küzdô betegeknek nyújt
enyhülést.

PUSZTAVACS
Irányítószám: 2378, a lakosok száma: 1490

A Dánszentmiklós és Örkény között fekvô telepü-

lés a 4-es számú fôútról Albertirsán át érhetô el, az
M5-ös autópálya felôl az örkényi kijárónál.
A település elsô okleveles említése 1274-bôl szár-
Gyurgyalagok mazik. Az egykor virágzó mezôváros a török korban
elpusztult, újbóli benépesítését a XIX. században a
malom mûködött itt, majd lakatlanná vált az Koháry-Coburg hercegi család szervezte meg.
épület.
Kedvelt kirándulóhely a község határában a Emlékjelek az ország közepén
Dolina-, a Hársas-, s a közöttük meghúzódó Kis-
asszony-völgy, valamint a halastó.
A Duna–Tisza közére benyúló Gödöllôi-
dombság peremén található a védett Hársas-völgy,
amely egyedülálló erdôtársulás maradványait ôrzi.
Így például hársas-tölgyest, melyhez hasonló az
orosz középsô erdôsztyepp-övezetben található. A
Gödöllôi-dombvidék és az Alföld találkozásánál
több helyen láthatók az egykori erdôssztyepp-nö-
vényzet foltjai. A védett Dolina-völgy nevezetes,
tipikus erdôsztyeppei növénye a hatalmas virág-
szônyeget alkotó és sokszor a hó alól nyíló tarka
sáfrány.

BISMARCK TÖLGYE

Irsán, a római katolikus templom melletti iskola, az

egykori zárda udvarán áll egy hatalmas tölgyfamatu-
zsálem. A néphagyomány szerint 1852-ben e fa alatt
pihent meg magyarországi utazásai során Otto von
Bismarck, német birodalmi kancellár.

82 www.vendegvaro.hu

Pusztavacs akkor lett igazán ismert település, ami-
kor – egy 1968 évi kezdeményezést követôen – a
térképészek kiszámították, itt van Magyarország
földrajzi középpontja. Pontosan az északi szé-
lesség 47 fok 11’ és a keleti hosszúság 19 fok 30’
koordináták által meghatározott helyen. Ez a ter-
mészetvédelmi terület a falutól északi irányban
mintegy fél kilométerre található.
A természetbarátok kezdetben nemzeti színnel
díszített oszlopa helyén 1978-ban – Kerényi József
építész tervei alapján – 11 m magas nyolcszögû
gúla épült. Sok turista érkezik ide, és a torony kör-
nyéke közkedvelt rendezvényhelyszín. A szép, er-
dôs vidék önmagában is vonzó.
A falu közepén áll az 1440 körül épült gótikus
templom tornyának maradványa (Hunyadi
tér). A 12 m magas falazatok anyaga kô és tégla.
Elôtte a 13 aradi vértanú emlékére készült kopja-
fás szoborcsoport áll.
CEGLÉDBERCEL
Irányítószám: 2737, a lakosok száma: 4610
Az Albertirsa és Cegléd között található Cegléd-
bercel megközelíthetô a 4-es számú fôúton, vagy a
vonattal a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon.
Etimológiailag a Barszil török törzsnévbôl ere-
Magyarország a hálón
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
A pusztavacsi templomrom és az aradi vértanúk kopjafái
deztethetô helység elsô okleveles említése 1281-
bôl maradt fenn. A török uralom idején elpusztult
falu – Cegléd pusztájaként – az óbudai apácák bir-
tokába került. Csak késôbb, 1785-ben telepítették
be német lakosokkal. A kapitalizálódás korától a
lakosok – kihasználva a vasút lehetôségeit – a fô-
városi munkahelyeken kerestek megélhetést. Fel-
tûnôen sokan dolgoztak a vasútnál, így Bercel va-
lóságos „vasutas falu” lett.
A fôútra merôlegesen álló, Nepomuki Szent
János tiszteletére szentelt római katolikus temp-
lom (Petôfi u. 3., tel.: 53/378-034) 1801–1804
között épült késô barokk stílusban. Mai tornya
1854-ben készült.
Az 1996-ban megnyílt falumúzeum (Pesti u.)
segítségével megismerhetjük az egykori cegléd-
berceli emberek életét, szokásait, az otthonok be-
rendezését, a sváb lakosság hagyományait, nép-
mûvészetét. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.:
53/578-565).
A horgászat kedvelôi a Gerje-patak árterén tô-
zegbányászás során keletkezett horgásztavaknál
hódolhatnak szenvedélyüknek.
Ruttner Farm (Szél u. 1–5., tel.: 53/378-510)
istállójában több versenyló áll. Ezek rendszeres részt-
vevôi a hazai és nemzetközi díjugratóversenyeknek.
83
CEGLÉD

CEGLÉD
Irányítószám: 2700, a lakosok száma: 37 170

A fák és a virágok városának mondják Ceglédet, de hozzátehetnénk: a hôsi

múlt városa is. Dózsa György ceglédi beszéde mára tananyag lett, és ma is
büszkék arra az itt élô emberek, hogy ôseik – a parasztvezér hívószavára –
csatlakoztak a sereghez. Ugyanilyen tisztelettel ápolja a város a Kossuth-kul-
tuszt is, és mindenki, aki idejön: elzarándokol a Kossuth-szoborhoz, és megné-
zi a róla elnevezett múzeum kiállításait. De a múltidézés mellett pihenésre,
szórakozásra is számtalan lehetôséget kínál ez a város.

A 4-es számú út mellett fekvô település jól megkö- beszédét. A város azóta is nagy tisztelettel ápolja
zelíthetô közúton, és vasúton is, a Budapest–Ceg- Kossuth hagyományait. A ceglédiek 1877-ben
léd–Szolnok vonalon. száztagú tisztelgô küldöttséget küldtek Turinba
Neve feltehetôen a cigle, cegle (fûzfajta) szóból (Torino), hogy átadják Kossuthnak országgyûlési
ered. Elsô okleveles említése 1290-bôl maradt képviselôi megbízólevelét, és hazatérésére bírják,
fenn. A régészeti kutatások szerint határában
mintegy tíz, a tatárjárás során elpusztult Árpád- A Dózsa-emlékmû
kori falu emlékeit rejti a föld. A falu 1364-ben
mezôvárosi rangot kapott, 1368-ban lett a klarisz-
sza apácák birtoka. Az 1500-as évek elején az apá-
cák tiszttartója és a ceglédiek között viszály kelet-
kezett a túlzott adóztatás miatt. Így azután Mészá-
ros Lôrinc pap vezetésével – a korabeli feljegyzések
szerint – közel kétezer ceglédi csatlakozott Dózsa
parasztseregéhez. 1514-ben a város piacán, a mai
Kossuth téren mondta el Dózsa György híres be-
szédét (bár a történettudomány vitatja ennek a ha-
gyománynak a hitelességét). A felkelés céljait Dó-
zsa György Ceglédi kiáltványa fogalmazta meg.
A törökuralom 1526-tól 1685-ig tartott, majd
a XVI. század vége felé a törökkel szövetséges tatá-
rok elpusztították a települést. A néhány év múlva
visszatérô lakosok újjáépítették a várost és virágzó
mezôgazdaságot teremtettek. A török uralom
utolsó éveikben, Buda visszafoglalása idején azon-
ban ismét menekülniük kellett, öt évig Nagykô-
rösön húzták meg magukat.
A Rákóczi-szabadságharc alatt a település
többször gazdát cserélt. A gazdasági fejlôdés elsô
jelentôs eseménye 1847-ben a Pest és Szolnok kö-
zötti vasútvonal megépítése és megnyitása volt. Az
1848–49-es szabadságharc alatt sok ezer ceglédi
mondott igent Kossuth hívószavára, aki 1848.
szeptember 24-én mondta el híres ceglédi toborzó

84 www.vendegvaro.hu
 DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

de hasztalan. Kossuth halála után fiát, Ferencet

választotta képviselôjévé a város.
A város központjában áll a Szent Kereszt tiszte-
letére szentelt római katolikus templom (Kossuth
tér, tel.: 53/378-034), amely 1822–1825 között
épült klasszicista stílusban Homályossy (Tunkel) Fe-
renc tervei alapján. A tornyán tûzjelzô erkély fut
körbe. Érdemes megnézni a belsô berendezést: fô-
oltára és az angyalszobrok Dunaiszky Lôrinc alkotá-
sai, a seccók festôje Chiovini Ferenc.
A templom szomszédságában található a római
katolikus parókia XVIII. századi mûemlék épülete.
A katolikus templom mögött álló Dózsa-em-
lékmû (Kossuth tér) Somogyi József Kossuth-díjas
szobrászmûvész alkotása. Nemcsak Dózsa György-
nek, az 1514-es parasztháború vezérének, hanem az
itteni támogatóinak is emléket állít az 1972. június
25-én, országos ünnepség keretében leleplezett két-
alakos szobor.
Ezen a téren áll a XVIII. század végén készült,
1896-ben renovált Szentháromság-szobor, Kiss
György alkotása. A hatszögletû oszlopot szobrok-
kal díszített voluták támasztják.
A Kossuth teret Márkus Ágoston és Illés Gyula
tervei szerint 1893-ban épült városháza eklekti- A református nagytemplom
kus épülete zárja le. Az új városháza építésérôl a
közgyûlés 1889. november 23-án döntött. A tes- A város másik jelentôs tere a közeli, négyzetes for-
tület a helyét is kijelölte: a Jászberényi út – Kos- májú Szabadság tér, ahol a református és evan-
suth tér – Vasút utca által határolt területet válasz- gélikus templom uralja a környezetet.
tották. Pontosan meghatározták: „az új épület A karcsú tornyú, 1896-ban épült neogótikus
egyemeletes lesz, melytôl eltérni csak annyiban le- stílusú evangélikus templom (Szabadság tér, tel.:
het, amennyiben a közgyûlési terem magassága az 53/317-886) tervezôje Sztehlo Ottó volt. A kéttor-
eltérést kívánatossá teszi”. Eldöntötték, „az emele- nyos, görögkereszt alaprajzú, késô klasszikus stílu-
ten hivatali helyiségek kapnak helyet, a földszin- sú református templom (Szabadság tér, tel.:
ten pedig üzletek lesznek”. A 15 pályamû közül a 53/311-340) 1835 és 1870 között Hild József ter-
bírálóbizottság Márkus Ágoston és Illés Gyula bu- vei szerint épült fel, a mainál egyszerûbb formá-
dapesti építészek munkáját tartotta a legjobbnak. ban. A millennium idôszakában jelentôs mérték-
Végül is 1893-ban készült az egyemeletes ben átépítették Balázs Ervin 1894-ben készített
középrizalitos – felette kétsíkú tetôvel – legömbö- tervei alapján. Az impozáns templomot az 1936.
lyített, kis kupolával fedett, kiemelt sarkokkal ki- évi tûzvész után építették mai, jellegzetes kupolás
képzett impozáns építmény. A fôbejáraton keresz- formájára A templom kupolájának külsô magassá-
tül jutunk az oszlopcsarnokba (aulába), ahonnan ga 60 m, a belsô tér hossza 40 m, szélessége 33 m.
díszlépcsô vezet az emeleti galériás díszteremhez. A református templom kertjében avatták fel
A városházát 1993-ban a centenárium alkal- 1989. október 23-án az 1956-os forradalom em-
mából felújították, 1995-ben pedig esti díszkivilá- lékét idézô, a Szabadság fája címû szoborkom-
gítást kapott. pozíciót, Varga Gábor keramikusmûvész alkotá-

Magyarország a hálón 85
CEGLÉD, ABONY
Kossuth Lajos szobra
sát. Az országban ez volt ez elsô 1956-os emlék-
mû. A magyar millennium évében, 2000. október
23-án harangláb került föléje, amelyet Király Ist-
ván asztalosmester készített.
Az evangélikus templom elôtt áll az 1902-ben,
Kossuth születésének 100. évfordulóján felavatott
Kossuth-szobor, Horvay János alkotása. Errôl
mintázták késôbb a New York-i Kossuth-szobrot.
Közismert Kossuth Lajos és a város szoros kapcso-
lata, ennek köszönhetô, hogy itt van az ország leg-
nagyobb Kossuth-ereklyegyûjteménye is.
KOSSUTH-ERKÉLY
A Kossuth-erkély az egykori, pozsonyi Zöldfa vendég-
fogadó (eredeti nevén: Hotel Zum grünen Baum)
kôerkélye volt, amelyrôl Kossuth bejelentette, hogy a
király szentesítette a márciusi törvényeket és bemu-
tatta Batthyány Lajost, az ország elsô felelôs minisz-
terelnökét.
86
A Kossuth Múzeum (Múzeum u. 5.) a lokálpat-
rióták kezdeményezésének köszönhetôen 1917-
ben jött létre.
Gyûjteménye 1936-ban került a mai helyé-
re, az 1906-ban, a Szegfû u. 5. sz. alatt épült
iparbank szép szecessziós palotájába. A múzeum leg-
fontosabb része a Kossuth-relikviákat bemutató
gyûjtemény: bútorok, személyes használati tárgyak,
írásos, fényképes dokumentumok. A Kossuth Mú-
zeum egyben a környék tájmúzeuma is, ennek meg-
felelôen igen gazdag a történeti, régészeti, néprajzi
anyag.
Nyitva: márc. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl
16 óráig, nov. 1-tôl febr. 28-ig K–V 9-tôl 15 óráig,
tel.: 53/310-637
A református nagytemplom kertjében látható a
Kossuth-erkély, melyet mai, új helyére, felújít-
va, a millecentenárium évében, 1996. szeptember
21-én helyezték el. Eredetileg a pozsonyi Zöldfa
fogadóból került Ceglédre a kôerkély. Errôl jelen-
tette be Kossuth a Ferenc József által szentesített
márciusi törvényeket, és mutatta be az ország elsô
miniszterelnökét, Batthyány Lajost.
A zsinagóga (Damjanich u. 3.), a szecessziós
építészet jelentôs alkotása Baumhorn Lipót mûépí-
tész tervei alapján épült 1905-ben.
A városközpont virágos tereivel, gondozott
parkjaival egységes és harmonikus képet ôrzött
meg a város múltjából, bár peremterületét az
1970–80-as évek tömeges lakásépítése jelentôsen
megváltoztatta. A város üde színfoltja a – vasútál-
lomást a történelmi maggal összekötô – Rákóczi
út mentén található park, az egykori polgármes-
terrôl elnevezett Gubody-kert. A parkban szökô-
kút áll, a régi szobrokat felújították és újakat is ál-
lítottak. A millecentenárium tiszteletére, 1996-
ban készült el – a szentegyházai mesteremberek-
nek köszönhetôen – a szépen faragott székelyka-
pu, rajta a tiszteletet ébresztô felirat: „Csak tiszta
szándék vezesse utad”, valamint az öt székelyföldi
testvérváros és Cegléd kopjafája.
A fôút mentén magasodik a Kossuth Lajos
Gimnázium (Rákóczi u. 46., tel.: 53/311-293) 1903-
ban átadott, Pártos Gyula által tervezett szecessziós
www.vendegvaro.hu

épülete. A gimnázium elôkertjében az elhunyt diá-
kok és tanárok emlékét Orisek Ferenc fafaragó kop-
jafája ôrzi. A második emeleten áll Kossuth Lajos
mellszobra, Damkó József alkotásának másolata.
A ceglédi református iskola 450. évfordulóján,
1995-ben nyílt meg az Iskolatörténeti és Egy-
házmûvészeti Múzeum (Szív. u.1.), amely a re-
formátus iskola és egyház történetének dokumen-
tumait gyûjti és mutatja be. (Nyitva: tanítási idô-
ben H–Cs 8-tól 16 óráig, P 8-tól 14 óráig, tel.:
53/311-963.)
Az ország múzeumai között is különlegesség-
nek számít a ceglédi Dobmúzeum (Szabadság tér
5.), ahol számtalan különleges és értékes hangszert
láthatunk. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.:
53/321-068.)
A hivatalosan Ceglédi Természetrajzi, Va-
dászati Múzeum és Oktatási Stúdió (Bede szél
5.) alapítója Ujházi György ceglédi vállalkozó, va-
Pókbangó
Magyarország a hálón
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
dász. Az egykori fogadó helyén létesült múzeum a
Szent Hubertus Park szomszédságában található.
A fôként fából kialakított belsô tér különleges él-
ményt nyújt a különbözô vadászati eszközökkel,
kôzetekkel, trófeákkal, preparált állatokkal és ma-
darakkal, illetve ezek természethûen felépített
élettereivel.
A termálfürdô (Rákóczi út 33., tel.: 53/505-
000) jódos hévize kúrákra, a strand szórakozásra
és sportra kiválóan alkalmas.
Cegléd határában a 4-es úttól északra lévô
részen a Duna–Tisza közre jellemzô szikes
tavak, mocsarak, idôszakos vízborítású szikes lege-
lôk maradtak meg. A terület növényi ritkaságokat
ôriz. Ilyen például a legelôk ôszi színeit meghatározó
sziki ôszirózsa, a magyar sóvirág vagy a pókbangó.
A vidék a parti madárfajok kedvelt költô- és
vonulóhelye. Gyakori a bíbic, a nagy goda, a piros-
lábú cankó, és rendszeresen megjelenik a gulipán és
a gólyatöcs is.
ABONY
Irányítószám: 2740, a lakosok száma: 14 860
A Pest megye határán, Cegléd közelében lévô vá-
ros megközelíthetô a 4-es számú fôúton, vagy vas-
úton, a Budapest–Szolnok–Cegléd vonalon.
A kéttornyú várost Kodály Zoltán Háry János
címû zenemûvébôl is ismerhetjük. A kutatások
szerint területe a honfoglalás óta lakott. Elsô írá-
sos említése 1238-ból maradt fenn. A XV. század
közepétôl a Vezsenyi család birtoka volt, késôbb
Magyar Balázsé, majd az ô halála után Magyar
Benigna és férje, Kinizsi Pál lett a tulajdonos. Má-
ria Terézia 1748-ban mezôvárosi rangra emelte.
Több kúriája maradt fenn a XIX. századból. Ezek
a nemesi kúriák ma is városképi jelentôségûek.
A XIX. század közepén a város fejlôdését fel-
gyorsította a Pest és Szolnok közötti vasútvonal
megépítése. A község hét évtizeden át (1950-ig) az
abonyi járás székhelye volt. A városi rangot 1993-
ban kapta meg ismét. Itt alakult az ország elsô fa-
lusi zeneiskolája.
87
ABONY, KÔRÖSTETÉTLEN

A Márton család tagja volt Márton Ferenc, írói ál-

nevén Abonyi Lajos, a település híres szülötte.
A szinte párhuzamos Jókai utcában található a
– gyermekotthonként hasznosított – Lavatka-
kúria, amely 1800 körül épült, de 1850 körül át-
építették. A közeli Vasút utcában a XVIII. századi
magtár (Vasút u. 16.) szépen ívelô oromfala hívja
fel magára a figyelmet. Az épületben és udvarán
kapott helyet az Abonyi Lajos Falumúzeum. Lé-
tesítésének terve a szabadságharc centenáriuma al-
kalmából született. Alapítása 1959-ben, megnyitá-
sa pedig 1967-ben történt. A kétszintes granárium
a község iparosainak jóvoltából teljesen megújult.

A gyûjtemény bemutatja az abonyi tanyavi-

Városkapu lág parasztságának életét, munkaeszközeit,
megtekinthetjük a kismesterségek, a kötélgyártó, a
A Szent István tiszteletére szentelt római katoli- szíjgyártó és a takács mûhelyének felszereléseit is.
kus templom (Kossuth tér 14., tel.: 53/360-045) Gazdasági udvarában cséplôgép, kocsik, szánok,
1773–1785 között épült barokk stílusban. A cseh- ekék, hengerek, járgányok láthatók.
süveg-boltozatos belsôben a fôoltárt Sperer Mihály Állandó kiállítások: Az abonyi tanyák üzenete – a
készítette 1800-ban. Szent Istvánt ábrázoló oltár- tanya körüli jószágtartás, a szôlômûvelés, a szem-
képe a XIX. század közepérôl való. A templom nyerés és a magtisztítás eszközei; Barangolás régi
melletti Nepomuki Szent János-szobrot tönk- emlékek között – a hagyományos szoba-konyha-
rement állapota miatt másolattal pótolták. A Kos- kamra berendezése, tésztakészítés, kenyérsütés, tej-
suth tér ápolt parkjában állították fel az I. és II. vi- feldolgozás és disznóvágás; Filó Mihály kovácsmes-
lágháború abonyi áldozatainak emlékmûvét. A tér ter mûhelye. A Téglagyár telepén (Kécskei út 23.)
túloldalát az 1905-ben épült polgármesteri hivatal „jegyestéglákból” és a téglagyártás eszközeibôl állan-
zárja le. A tér közelében van az 1785-ben épült, dó kiállítást, Téglatárat hoztak létre.
késô barokk stílusú református templom (Kál-
vin u. 2., tel.: 53/360-025), amely – a katolikus Szobabelsô a város falumúzeumában
templomtorony párjaként – Abony szimbólumává
is vált. A belsôben a karzatok alját a régebbi temp-
lomból átmentett festett famennyezet díszíti.
Ezen az utcán épült 1824-ben a klasszicista stí-
lusú Sivó-kúria (Kálvin u. 10.), amelynek fô-
homlokzatát erôsen kiugró oszlopos portikusz ta-
golja. A hátsó homlokzatot kétoszlopos tornác
gazdagítja. A kúria ma az egykori parkban kialakí-
tott strandfürdô (tel.: 53/360-158) központi
épülete – a város egészségmegôrzô központja –,
ahol számtalan kezelési lehetôség várja a pihenni
és gyógyulni vágyókat.
Folytatva utunkat az 1830 körül épült, klasszi-
cista stílusú Márton-kúriához érkezünk (Kálvin
u. 11.), amelyet iskolai étteremként hasznosítottak.

88 www.vendegvaro.hu

A gyûjteményt a névadó fiának, dr. Márton Lajos
régésznek, valamint az Abonnyal kapcsolatban állt
személyiségeknek a hagyatéka egészíti ki.
Nyitva: K–V 9-tôl 16 óráig,
tel.: 53/360-096
Az utca túloldalán van Kostyán Andor kúriája
(Vasút u. 15.), amelyet klasszicista stílusban épített
1841–1842-ben Szvacsina (Svaczina) József.
Az épület jellegzetessége, hogy utcai homlok-
zatát félköríves záródású vaktükörrel díszített ab-
lakok tagolják, amelyeket pilaszterek fognak köz-
re. Széles tornác fut végig az udvari oldalon.
Az egykori kúriában késôbb lakást és fogorvo-
si rendelôt alakítottak ki. Az udvar felé nagy, elô-
reugró portikusszal épült a Györe-kúria (Kécskei
u. 2.), amely viszonylag magas talapzata miatt
szinte kétszintesnek hat. A volt Fábián-Berg-
kúria (Nagykôrösi út 10.) 1786-ban épült copfstí-
lusban, utcai homlokzatának sarkain a homlok-
zatból kiugró nyolcszögletû manzárdtetôs szobák-
kal. Az épületben szociális otthon mûködik.
A város délkeleti kivezetô útja mellett épült fel
a Tudományos Akadémia fô mecénása, a Vigyázó
család kastélya és kúriája. A klasszicista Vigyázó-
kastély (Tószegi u. 54.) épületét jón oszlopos por-
tikusz hangsúlyozza. Az utca túloldalán a terep-
szintbôl kissé kiemelkedve áll a barokk stílusú Vi-
gyázó-kúria (Tószegi u. 51.). Az épület alatti ha-
talmas dongaboltozatos pincében galériát rendez-
tek be, amelyet a múzeum mûködtet. Az egykori
parkból csak kis töredék maradt. A központtól ke-
leti irányban az 1843-ban, klasszicista stílusban
épült Ungár-kúria (Szolnoki utca 3.), és a vele
szomszédos telken álló, valószínûleg Landherr
András tervei szerint 1825-ben épült klasszicista
zsinagóga (Deák F. u. 4.) érdemel figyelmet. A
református temetôben régi síremlékek között talál-
ható a XIX. század elejérôl származó klasszicista
stílusú Tallián-sírkápolna.
A Tallián-kúriát (Jókai u. 6.) Tallián Ádám
építette 1800 körül, kora klasszicista stílusban.
1850 körül Szvacsina (Svaczina) József tervei alap-
ján átépítették. 1970-ben az épületet egy új szárny-
nyal bôvítették. A II. világháború után nevelôott-
hon került az épületbe.
Magyarország a hálón
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
HÍRES ABONYIAK
A város szülötte Abonyi Lajos (eredeti nevén Márton
Ferenc 1833-1898) népdalgyûjtô, színmûíró, a tele-
pülés elsô monográfusa. Szintén itt született Gyulai
Gál Miklós 1848-as honvédtábornok, Háy Gyula
(1900–1975) író, mûfordító. Abonyban élt Horváth
Mihály történész, aki itt volt káplán. Koszta József fes-
tômûvész a XX. század elején töltötte itt alkotóidejét.
A városban gyógyhatású termálvizes strandfür-
dô (Kálvin J. u. 10., tel.: 53/360-158) mûködik,
ahol a lakókocsis és sátoros utazók is megpihenhet-
nek. A 4-es számú fôút mellett jelentôs kiterjedésû,
szépen berendezett parkerdô van, lovaglási lehetô-
séggel. Horgászati és vadászati lehetôség is van a
város határában. Az itteni 192 hektáros természet-
védelmi terület jellemzô madara a kékvércse.
KÔRÖSTETÉTLEN
Irányítószám: 2745, a lakosok száma: 920
Abony felôl közúton érhetô el a település. Ezen a
területen hamar megtelepedtek ôseink. A Nagy-
Pengyom dûlôben bronzkori urnák kerültek elô,
valamint középkori település és temetô nyomaira
leltek a régészek. A hagyományok szerint itt „ve-
rette sátrát hazánk szerzôje, diadalmas Árpád”. A
terület a XVII. században a Lorántffy-család birto-
ka volt, Lorántffy Zsuzsannának, I. Rákóczi
Györggyel történt házassága révén került a Rákó-
czi-család tulajdonába. A török hódoltság után
egészen 1950-ig – önálló községgé szervezéséig –
Nagykôrös pusztája volt. Itt létesítettek lakható
ARANY JÁNOS NYOMÁBAN
Arany János költô nagykôrösi évei alatt (1851–1860)
többször kilátogatott a tetétleni pusztára, tanártársá-
nak, Nagykôrös császári kegyelemmel szabadult 48-as
képviselôjének, Tanárky Gedeonnak a tanyájára.
Egyik látogatása ihlette a Tetétleni halmon címû köl-
teménye megírására. Egy másik tetétleni tanyán ismer-
kedett meg Csonka Márton öreg gulyással, akit nem-
csak versei, de nagykôrösi szobra is halhatatlanná tett.
89
KÔRÖSTETÉTLEN, KOCSÉR, NAGYKÔRÖS

tanyákat, tanyaközpontokat a nagykôrösi kisne- KUTYAKAPARÓ

mesi gazdák. A falu elsô állandó lakosai is az ide
Egy XVIII-XIX. századi csárdákat bemutató térkép is
telepített cselédségbôl kerültek ki. Az itteni szikes jelez Kocsértól Szolnok felé Kaparási csárdát. Más for-
föld javítása a XX. század elsô felében történt. rásokban szintén elôfordul a Kaparás, Kaparós csárda,
A Milleneumi emlékmûvet Nagykôrös város Jókai Mór Kutyakaparói csárdának hívja egyik írásá-
képviselô-testülete állíttatta 1896-ban a „Tetétleni ban. Nagykôrös és Tetétlen között hat út keresztezôdé-
halmon” (Nagy-Pengyom) –, ott, ahol a történel- sében álló csárdát 1847-ben Petôfi is megénekelte:
mi hagyományok szerint sátrat vert hazánk szerzô- „Kivül-belül szomoru csárda ez / A Kutyakaparó, /
je, „a diadalmas Árpád”. éhen szomjan szokott itt maradni / A jámbor útazó.”
A község határában lévô szikes puszta, a Sári-
gyep egyedülálló növény- és állatvilágával védett emlékhely, ahol minden év március 15-én koszo-
terület. A 85 hektáros halastónál színpompás ma- rúznak a kocsériak.
dárvonulások figyelhetôk meg. A Helytörténeti Gyûjtemény (Szabadság út
14.) a falu múltját, a hagyományos paraszti gaz-
KOCSÉR dálkodás és háztartás eszközeit mutatja be. (Nyit-
va: bejelentkezéssel, tel.: 53/359-296.)
Irányítószám: 2755, a lakosok száma: 2180 A katolikus temetôben található a XIV. század-
ból fennmaradt, a XVII. században még állt góti-
Kôröstetétlen felôl 10 kilométernyi út megtétele kus templom maradványa.
után érhetô el a település, de megközelíthetô A község határában lévô – 930 hektáros – szi-
Nagykôrös, Tiszakécske és Szolnok irányából is. kes, alföldi legelô természetvédelmi terület; ma-
Kocsér a tatárjárás után keletkezett kun telepü- dárvilága és növényvilága ritkaság számba megy.
lések egyike. Területe a történelmileg kialakult Kis-
kunsághoz tartozott. Elsô okleveles említése 1488- Út menti kereszt
ból maradt fenn a budai káptalan egyik birtokperes
iratában. A XV. században már templomos hely
volt, a török idôben – valószínûleg 1596-ban – el-
pusztult. I. Lipót császár 1702-ben a területet elad-
ta a német lovagrendnek, ez erôsen jogsértô csele-
kedet volt, hiszen a szabad jászok és kunok földes-
úri hatalom alá kerültek. A jászkun lakosok 1745-
ben visszavásárolták földjeiket. Úgy tartják, 276
jászapáti család adta össze a 30 000 forintot, amely-
be a saját birtok és a két kun puszta, Kocsér és
Kömpöc visszavásárlása került. Ettôl kezdve 1877-
ig a terület Jászapátihoz tartozott. A szórvány ta-
nyavilágból álló község 1877-ben vált önállóvá.
A községháza elôtti parkban álló emlékmû-
együttes a két világháború és 1956 hôsi halotta-
inak mementója. A Dósa-kúria (Kossuth u. 8.)
XX. században épült eklektikus stílusú épületében
kapott helyet az óvoda.
A Kutyakaparó csárda (Tizenhat dûlô 3.,
tel.: 53/358-871) a Kocsér, Kara, Tetétlen pusztá-
in élô pásztorokat szolgálta már a XVIII. század-
ban. A csárda ma is mûködik, látogatott Petôfi-

90 www.vendegvaro.hu
 DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

NAGYKÔRÖS
Irányítószám: 2750, a lakosok száma: 26 960

Ezt a vidéket mindig kedvelték az emberek, szívesen telepedtek le ezen a terü-

leten. Számtalan régészeti lelet, fennmaradt dokumentum, apáról fiúra szálló
történet, és könyvtárnyi irodalom bizonyítja a város múltjának gazdagságát.
De az igazán legendás évek azok voltak, amikor itt tanított Arany János – és
a fél Akadémia. Jókai Mór így írt errôl: „Az volt ám a tanári kar! A fiastyúk-
ban nincs annyi csillag, mint akkor Nagykôrösön volt...” Arany János 1860-
ban hagyta el a város, ahol soha nem érezte igazán otthon magát.

A település megközelíthetô közúton: az 5-ös autó- azokat élelemmel, ruhával, pénzzel kellett ellátni.
pályáról Kecskemétnél észak felé fordulva, illetve a A mezôváros autonómiájának kibontakozását – a
4-es számú fôútról Ceglédnél délre letérve a 441- polgári fejlôdés csíráit is magában hordozó – a ro-
es úton; vagy vasúton, a Budapest–Cegléd– hamosan terjedô reformáció is nagyban segítette.
Szeged vonalon. Már az 1550-es években megszervezték a reformá-
Ez a környéke már több évezreddel ezelôtt la- tus középfokú iskolát, amely azóta is folyamatosan
kott hely volt. Az újkôkor végi, a réz-, majd a mûködik. A református tanítóképzôt 1839-ben
bronzkori települések (köztük a bronzkori föld-
vár) nyomait számos lelet ôrzi. Az elsô évezred kö- A szobor mögött a református templom
zepétôl szarmata és avar telephelyek létérôl tanús-
kodnak a régészeti emlékek. Ezek közül a legszebb
darab a Szurdok-dûlôben elôkerült avar fejedelmi
aranykard. A honfoglalás után a vidék a Bor–Ka-
lán nemzetséghez tartozott.
A települést elôször 1266-ban említi oklevél,
még csak faluként. A mezôvárosi fejlôdés kezdete
a XIV. századra tehetô. Elôször Nagy Lajos király
1368-as oklevele – Cegléddel és Kecskeméttel
együtt – nevezi mezôvárosnak. A gazdasági fejlô-
dés mellett a kulturális élet virágzása is hamar el-
kezdôdött. A város 1520-ban Kôrösi Pétert Krak-
kóba, 1531-ben Kôrösi Csuda Demetert Wittem-
bergbe küldte tanulni.
A török hódoltság idején Kôrös is pusztulásnak
indult, de a környezô kisebb településekkel ellen-
tétben mindvégig lakott hely maradt, sôt, sokan
menekültek ide a környezô településekrôl. A me-
zôvárosi fejlôdést jelzik a XVI. és XVII. században
sorra megalakult céhek (szappanosok, gyertyaké-
szítôk, szabók, ötvösök, csizmadiák, vargák). A
kuruc háborúk újabb megpróbáltatásokat jelen-
tettek a városnak. A Rákóczi-párti mezôvárost a
császári, de a kuruc hadak is többször megszállták,

Magyarország a hálón 91
NAGYKÔRÖS
A Nagy tanári kar a múzeum elôtt
alapították. A XVIII. században Nagykôrös föl-
desurai megkísérelték jobbágysorba süllyeszteni a
szabad mezôvárosi paraszti közösséget. A város
azonban ügyes politikával és nem kevés pénzzel
megváltotta vagy megvette a földesúri birtokokat,
és sikeresen megôrizte önrendelkezését. Az 1817-
ben készített – és Pest vármegye által is jóváha-
gyott – statútum gyûjteménye szentesítette a job-
bágy jogú mezôváros „szabadalmas” állapotát. A
város népe nagy lelkesedéssel fogadta az 1848-as
forradalmat. Polgárai közül 1500 fô honvédként
és nemzetôrként részt vett a szabadságharc legtöbb
csatájában. Kossuth Lajos – Ceglédtôl Szegedig
végigjárt – toborzóútja alkalmával 1848. szeptem-
ber 25-én érkezett Nagykôrösre, és mondott nagy
hatású beszédet. A városban szervezték meg a Ká-
rolyi és Hunyadi huszárezredeket. A forradalom és
a szabadságharc után a város gimnáziumát 12 tan-
erôs fôgimnáziummá fejlesztették. Falai közt taní-
tott Arany János (1851–1860) és még hat akadé-
mikus társa: Szász Károly, Szabó Károly, Szilágyi
Sándor, Salamon Ferenc, Szigeti Warga János,
92
Tomori Anasztáz. A XIX. század második felében
kibontakozó kapitalista fejlôdés a város gazdaságá-
ban a környék zöldség- és gyümölcstermelésére
épült. A Benedek és Nau nagykereskedô cég
1870-ben alakult meg, és óriási exportot szerve-
zett. 1896-ban kezdte meg mûködését a
Gschwindt-féle szeszgyár, mely késôbb konzerv-
ipari termékeivel lett világhírû.
A település történetét is bemutató Arany Já-
nos Múzeum (Ceglédi út 19.) az egykori huszár-
kaszárnya klasszicista stílusú épületében található
1949 óta. Az épület háborúban elpusztult szárnyát
1996-ban a millecentenáriumra építették újjá.
Az 1928-ban alapított múzeum legfonto-
sabb része az irodalomtörténeti és a – több
ezer tételbôl álló – néprajzi, régészeti emlékeket be-
mutató gyûjtemény. De látható itt a nagykôrösi cé-
hek emlékanyaga is. A nagy magyar írók, költôk
kéziratait (Arany János, Petôfi Sándor, Jókai Mór,
Mikszáth Kálmán), dokumentációs anyagait ôrzô 20
ezer kötetes könyvtára is becses érték. A „Hej,
Nagykôrös híres város...!” címû állandó kiállítás a
mezôváros fejlôdését mutatja be a honfoglalástól
www.vendegvaro.hu
 DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

napjainkig. Becses látványossága az avar fejedelmi
aranyveretes kard, a XIII. századi ludasi körmeneti
aranyozott bronz, vésett díszítésû, „tollkoronás”,
korpuszos kereszt, reneszánsz kályhaszemek a nyárs-
apáti udvarházból, céhemlékek, az 1848/49. évi sza-
badságharc relikviái (pl. a nemzetôrök által
Ozoránál zsákmányolt bosnyák patrontartó), a ha-
gyományos gazdálkodás és háztartás tárgyai. Külön
rész foglalkozik a mezôváros szellemi virágkorával,
Arany János nagykôrösi idôszakával. A másik állan-
dó kiállítás – a Fejfák a Duna–Tisza közén – a pro-
testáns temetôk népmûvészeti kincseit mutatja be.
Nyitva: márc. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18
óráig, nov. 1-tôl febr. 28-ig 9-tôl 16 óráig,
tel.: 53/350-770, 53/350-810
Az épület elôtt áll a millecentenárium – 1996. au-
gusztus 20. – óta a Bor-Kalán-szobor (Nagykô-
rös a Bor-Kalán honfoglaló nemzetség szállásterü-
lete volt), és a Nagy tanári kar címû szoborcso-
port, Varga Imre alkotásai.
Az egykori református népiskola épületében
1990-ben nyílt meg az Iskolatörténeti Múze-
um (Helmeczi u. 1.). A kiállítás Pest megye iskola-
történetét mutatja be. A régi nagykôrösi tanárkép-
zô és Pest megye alsófokú iskoláinak szemléltetô
anyagai, tankönyvei, iskolai füzetei, évkönyvek te-
kinthetôk meg, és korabeli bútorokkal berendez-
tek egy osztálytermet is.
Nyitva: márc. 1-tôl okt. 31-ig 10-tôl 18 óráig,
nov. 1-tôl febr. 28-ig 9-tôl 16 óráig,
tel.: 53/350-770, 53/350-810
temetôbôl helyeztek át. Ferenczy István alkotása a
Halál géniuszát ábrázolja.
A templom kertjében látható Arany János
mellszobra.
A városháza (Szabadság tér 5., tel.: 53/351-
859) XVIII. századi földszintes épületét Fischer
Ágoston tervezte. Több lépcsôben bôvítették, kö-
zéptornyos, emeletes – klasszicizáló késô barokk
stílusú – fôhomlokzati része 1811-ben készült el.
Az 1950-es években építették egybe a takarék-
pénztár eklektikus stílusú épületével, s így veszí-
tette el jellegzetes – az Alföldön egyedülálló –
szimmetrikus tömegét.
A tér túloldalát a Szent László tiszteletére szen-
telt római katolikus templom (Szabadság tér 3.,
tel.: 53/350-051) uralja, amely 1782–88 között
épült, magasba szökô, gazdagon díszített, copfstí-
lusú toronnyal. Fôhomlokzatát hatalmas timpa-
non és földig futó tagozott lizénák hangsúlyozzák.
Belsô berendezése is copfstílusban készült.
A volt tímárház (Ceglédi út 8.) klasszicista stí-
lusban épült 1820 körül. Ez a megye egyetlen,
még álló, bôrszárító padlású tímárháza.
Az Arany János Gimnázium szecessziós homlokzata

A gótikus eredetû református templom (Sza-

badság tér, tel.: 53/351-535) a XV. században
épült, a XVI.-ban bôvítették, majd 1844–1848-
ban ismét felújították. Tornya jórészt középkori,
mai formáját, faszerkezetû erkéllyel díszített rézsi-
sakját 1907-ben kapta. A még ma is álló sokszögû,
gótikus szentélyhez eredetileg egyhajós templom
tartozott, amelyet a XVI. században kéthajóssá,
majd a XIX. század közepén háromhajóssá bôví-
tették, belseje síkmennyezetes. A gazdagon díszí-
tett barokk szószék 1750-ben, a karzatok 1854-
ben készültek. Az elôcsarnokban látható Dabasi
Halász József síremléke, amelyet a református

Magyarország a hálón 93
NAGYKÔRÖS, CSEMÔ, NYÁRSAPÁT, ÖRKÉNY
Az egykori mezôváros régi rangját a számos, még
ma is meglévô kúria bizonyítja. A halmazformájú
településrész szinte egész területén szétszóródva
láthatunk különbözô formájú klasszicista épülete-
ket, amelyek többsége ma is lakóház.
A Szalay-kúria (Dalmady Gy. u. 5.) 1820-
ban épült, valamikor azonban romantikus stílus-
ban átépítették. Utcai homlokzatát ma is a négy-
oszlopos háromszögû oromzatban végzôdô klasz-
szicista portikusz díszíti. A XIX. század elsô felé-
ben a kaszinó mûködött benne, majd lakás lett,
késôbb itt kapott helyet az ifjúsági ház.
Monumentálisabb a magasföldszintes Beret-
vás-kúria (Arany János u. 28.), fedett teraszát osz-
lopokkal alátámasztott, gazdagon tagozott timpa-
non hangsúlyozza.
A Dabasi-Halász-kúria (Kecskeméti u. 17.) jó
arányú, emeletes épület, 1810 körül építtette a hí-
res Dabasi-Halász család egyik tagja, Ferenc.
Több felújítás és átalakítás után a földhivatal ka-
pott benne helyet.
Az íves nyílásokkal díszített tornácú, L alakú
földszintes kúriák közül említésre méltó a Patay-
kúria (Kalocsa B. u. 4.), a klasszicista Beretvás-
kúria (Sziget u. 4.). Oszlopokkal díszített tornácos
épület a Beretvás-ház (Tanárky B. u. 7.), vala-
mint a Rákóczi u. 29. sz. alatti népi lakóház. Jó-
részt megôrizte eredeti, klasszicizáló formáját a Pe-
tôfi utca 5. sz. alatti népi lakóház. Jellegzetes hom-
lokzatú épület a Vajkó-kúria (Örkényi u. 7.) és a
Molnár-kúria (Koszorú u. 2.). Szabadon áll az
1790 körül copfstílusban épült, majd 1850 körül
romantikus stílusban átalakított Kalocsa-kúria
(Kalocsa B. u. 1.), melyet óvodaként hasznosítot-
tak. A Dabasi–Halász–Tanárky-kúria (Kecskeméti
u. 27./b) 1802 körül épült késô barokk stílusban,
majd klasszicista stílusban átalakították. Az épület-
ben késôbb irodákat rendeztek be, majd az Arany
János Múzeum raktáraként hasznosították.
A város bôvelkedik a XIX. és XX. század fordu-
lóján épült, igényesen kiképzett, szecessziós hom-
lokzatú épületekben is. A lakóházak mellett ilyen
például a zsinagóga vagy az Arany János Reformá-
tus Gimnázium.
A nagykôrösi strandfürdô (Ceglédi u. 14.,
tel.: 53/351-970) medencéit mélyfúrású kutak
94
táplálják 45-46°C-os hômérsékletû jódos, kony-
hasós termálvízzel. A város északi részén kedvelt
szórakozási központ az évszázados fákkal benôtt
Cifrakert, határában pedig a Pálfája és a Nagy-
erdôben lévô Strázsa-domb népszerû kiránduló-
hely. Védett természeti értékek a Nagyerdô tölgy-
famatuzsálemei. A Strázsa-dombot homokpusztai
gyeptársulás borítja, amelynek érdekes és jellemzô
növényfajai a magyar csenkesz, az árvalányhaj, a
báránypirosító és a heverô szárú félcserje, a napró-
zsa. Homoki orchideás is található a Kinizsi
Sporttelep melletti mélyedésben.
CSEMÔ
Irányítószám: 2713, a lakosok száma: 3370
Nagykôrös felôl Cegléd irányába haladva a bal ol-
dali bekötô úton érhetô el a település.
A korábban Nagykôröshöz és Ceglédhez tarto-
zó területen 1952-ben vált önálló településsé Cse-
mô. A Ceglédbôl kivált rész elsôsorban szôlôkultú-
rájáról volt nevezetes. A telepítés az Ungvári család
nevéhez fûzôdik. A családnak Cegléden és Gödöl-
lôn volt jelentôs birtoka, európai hírû faiskolája.
Külterülete erdôvel borított, jó kirándulóhely. A
lakosság 70 százaléka 1990-ben még a település ta-
nyás részén lakott. A környékbeli tanyák a falusi
turizmus kedvelôinek nyújtanak szálláslehetôséget.
A falu 1998-ban a „Legvirágosabb európai falu” cí-
mért kiírt versenyben bronzérmet kapott.
Ladányi Mihály költô (1934–1986) sokat tar-
tózkodott a Zöldhalom-dûlôben lévô tanyáján.
Cegléd és Csemô határában a Gerje-patak
mentén található a Duna–Tisza közi lápvidék
egyik legészakibb maradványa, egy tôzegláp. Je-
lenlegi képét a bányászat és a vízelvezetés formál-
ta, a kialakult kis tavak változatos élôvilág felté-
teleit teremtették meg.
Sok ritka, veszélyeztetett növényfaj talált itt
otthonra. Kedveli ezt a helyet például a hússzínû
ujjaskosbor, a mocsári nôszôfû, a buglyos szegfû
és a kornis tárnics. A legnagyobb botanikai értéket
a terület több pontján megjelenô tôzegmoha ösz-
szefüggô foltjai jelentik. Ezek a mohaszônyegek a
hajdani lápállapot legfôbb bizonyítékai.
www.vendegvaro.hu

NYÁRSAPÁT
Irányítószám: 2712, a lakosok száma: 1720
Nagykôrös felôl a 441-es úton Cegléd irányába
haladva a jobb oldali bekötô úton érhetô el a tele-
pülés. Vasútállomása is van, a Budapest–Cegléd–
Szeged vonalon.
Árpád-kori település. Nevét a nyárfától kapta,
az azonban nem bizonyítható, hogy apátság is léte-
zett volna itt. Elsô okleveles említése 1376-ból is-
meretes. Nagy Lajos király Mikebuda és környéké-
nek határbejárását rendelte el, amelyen megjelent
Nyarsapthy Sebestyén fia, Miklós is. A településen
már akkor templom és udvarház is lehetett. A XIV.
századi lelôhelyen Bálint Alajos végzett ásatást az
1940-es évek második felében. A gazdag vaseszköz-
lelet és az udvarházból elôkerült gótikus, reneszánsz
kályhaszemek a nagykôrösi Arany János Múzeum
állandó kiállításán tekinthetôk meg.
A XVII. században Nyársapát végleg pusztává
vált. Lakói Ceglédre és Nagykôrösre húzódtak. A
falu birtokosa a Forgách és Rákóczi-família volt,
tôlük vette zálogba a pusztát Nagykôrös városa. A
Rákóczi-szabadságharc bukása után az elkobzásra
ítélt részbirtokokat Nagykôrös megváltotta a
Forgách család részére, s ennek fejében birtokol-
hatta továbbra is, míg 1818-ban végleg tulajdoná-
ba nem került. Nyársapát sokáig Nagykôrös hatá-
rához tartozott, ahol a besnyôi részen tanyafölde-
ket mértek ki a kôrösi cíviseknek a XVIII. század
végén, a XIX. század elején. A homokvidék kiváló
lehetôséget biztosított a szôlô- és gyümölcster-
mesztésre. Itt létesült a Soós-féle pincészet.
Nyársapát 1954-ben lett önálló község. Iskolá-
ja is épült, amely Erdei Ferenc nevét vette fel.
TÁBORFALVA
Az Örkény határából 1947-ben kivált település nevét
és létrejöttét a Pálóczy Horváth-féle gazdaságfejlesztô
programnak köszönheti. A név ahhoz a tüzérségi és
gyalogsági lôtérhez kapcsolódik, melyet 1875/95-ben
Grassalkovich-uradalom új tulajdonosától, Pálóczi
Horváth anyósától vásárolt meg a katonai kincstár. A
Lôtértáborként ismert hely késôbb lakott település lett.
Magyarország a hálón
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
Az iskola mellett nyílt meg 2001-ben a Helytör-
téneti Gyûjtemény. A hagyományos lakásberen-
dezési tárgyak és háztartási eszközök, a falu életére
vonatkozó dokumentumok tekinthetôk meg.
(Nyitva: bejelentkezéssel, tel.: 53/389-111.)
ÖRKÉNY
Irányítószám: 2377, a lakosok száma: 4590
Az 5-ös út átmegy a településen, de az M5-ös au-
tópálya lehajtója is a közelben van. Vonaton a Bu-
dapest–Lajosmizse–Kecskemét vonalon érhetô el.
A régészeti feltárások során gazdag szarmatalele-
tek kerültek elô. Volt királynôi birtok, majd a
Haraszty család tulajdonába került. A török idôk-
ben hol Nagykôrös, hol Kecskemét városa bérelte a
budai basától. Örkény életében sorsfordulót jelen-
tett, amikor 1888-tól Pálóczy-Horváth István vette
kezelésbe a birtokot. Nehéz számba venni alkotása-
it, de a kastély megépítése, a Pálóczy-Horváth-telep
(ma Táborfalva) kialakítása, a Váradi-telep (ma
Hernád része) mind-mind az alkotó gazda tevé-
kenységét jelzi. Építtetett tégla- és cserépgyárat, ta-
nyasi és belterületi iskolákat, majd a gazdaképzôt. A
református templomot 1923-26-ban szintén az ô
segítségével építették.
Az 1893-ban épült, barokk eredetû, eklektikus
Pálóczy-Horváth-kastély (Fô u. 20., tel.:
29/310-961) ma mûvelôdési ház. A földszintes L
alakú épület manzárdtetôs, közép- és oldal-
rizalitjait oszlopok és pilaszterek hangsúlyozzák.
A Szent Lipót tiszteletére szentelt római kato-
likus templom (Fô u., tel.: 29/310-045) 1844–
47-ben épült klasszicista stílusban, Zborovszky An-
tal tervei alapján, aki a Grassalkovich-uradalom
építésze volt. A csehsüveg-boltozatos belsô festett
kazettás díszítésû. A templom elôtt 1842-tôl
Szent Vendel szobra áll. A község történetét,
szokásait bemutató Falumúzeum (Arany J. u.
46.) egy 1845-ben épült házban kapott helyet.
(Nyitva: bejelentkezéssel, tel.: 29/310-961.)
Örkény határában az ôsborókás és árvalányhajas
homokdombok védett terület, itt található ritka ál-
latfaj a homoki vipera. E terepszakaszok azonban a
lôtérhez tartoznak, így nem látogathatók.
95
TATÁRSZENTGYÖRGY, DABAS
TATÁRSZENTGYÖRGY
Irányítószám: 2375, a lakosok száma: 1650
Az M5-ös autópálya örkényi lejáratától, illetve az
5-ös útról, valamint Kunszentmiklós felôl egyránt
megközelíthetô a település.
Az itt letelepedô kun-kipcsak telepeseket a kör-
nyezô falvak népe tévesen tatároknak tartotta, ez je-
lenik meg a település nevében. 1507-ben említi elô-
ször írott forrás, de a területén lévô korábbi települé-
sek már a XIV. században megjelentek oklevelekben.
A hódoltság korában elnéptelenedett. A kuruc sere-
gek huzamosan állomásoztak itt 1704-ben és 1710-
ben. A XVIII. század végén szervezôdött község te-
rületét elôtte a birtokosok pusztaként használták.
Tatárszentgyörgy határában magyar és nem-
zetközi lôtér van. Gyakorlatozás idején a falu kö-
zepén piros gömb hívja fel a figyelmet a veszélyes
terület elkerülésére.
A templom elôtti emléktábla tanúsága szerint
más hadak is jártak már e tájon. A kakucsi Liebner
József sarlósári pusztagazda jóvoltából emlékezhe-
tünk arra, hogy Rákóczi 1710 nyarán itt táborozott
kuruc seregével.
A település közepén áll a – Szent Vendel tisztele-
tére szentelt – hagymakupolás római katolikus
templom (Szabadság tér 2., tel.: 29/319-216). A
XIX. század közepén épült, majd a XX. század során
jelentôsen átalakították.
Tatárszentgyörgyrôl érdemes kilátogatni a Sar-
lós-pusztáig, ahol hamisítatlan kiskunsági hangu-
lat: csárda, lovarda, úszómedence, több vendég-
szoba és tágas étterem fogadja a látogatókat.
DABAS
Irányítószám: 2370, a lakosok száma: 14 800
A település az 50-es út mentén fekszik, de kön-
nyen elérhetô az M5-ös autópályáról is.
Az 1989-ben városi rangra emelt Dabas négy
korábbi falu (Alsó- és Felsôdabas, Sári, Gyón)
1950-es és 1966-os összevonásával keletkezett.
Dabast a királyi dobosok lakhelyeként 1264-ben
említette elôször oklevél.
96
Dabas város községei a környezô falvakhoz hason-
lóan a török korban kipusztultak, vagy lakói a Fel-
vidékre, a végváraktól védett országrészekbe me-
nekültek. Visszatelepítésük szakaszosan, vagy egy
ütemben az új földbirtokosok szervezésével tör-
tént. Gyónra például elôbb Halász Péter telepített
az 1720-as években református magyar jobbágyo-
kat, majd Zlinszky János földbirtokos evangélikus
szlovákokat. Sáriba – viszont 1696-tól Vorster
Kristóf tábornok katolikus szlovák úrbéreseket
hozott.
A XVIII. század végének fellendülô gazdasági
élete mûvelôdésben és külsôségekben is igényessé
tette a dabasi és gyóni nemesi családokat. Gyer-
mekeiket itthon és külföldön is taníttatták, akik
mindinkább a fôvároshoz kötôdtek. Ragaszkodtak
azonban dabasi birtokaikhoz, szép kúriáikhoz is,
így megosztották életüket és munkájukat Dabas és
Pest között. Mindezek meghatározták Dabas XIX.
századi fejlôdését. A reformkorban egyre élénkeb-
bé vált a társadalmi élet, messze túlnôve a megyei
kereteken. A település fogékonynak mutatkozott a
reformeszmék befogadására. 1836-ban már állt és
mûködött a helyi földbirtokosság adományaiból
épült Kaszinó.
A Halász család tagjai közül Dabasi Halász Bá-
lint (1775–1858) néhány évig a megye alispánja
volt. Nála joggyakornokoskodott 1815-tôl az ifjú
Katona József, aki ekkor már nagy történelmi drá-
máján, a Bánk bánon dolgozott.
Dabasi Halász Boldizsár (1806–1888) az elsô
népképviseleti országgyûlés tagja, 1848 decembe-
rében követte a kormányt Debrecenbe. Szerepet
vállalt a Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozásában
is. A világosi fegyverletétel után halálra ítélték, de
az ítéletet késôbb várfogságra enyhítették. Késôbb
újra bekapcsolódhatott a politikai életbe, mint az
1848-as szellemiség ôrzôje, országgyûlési képvise-
lôként tevékenykedett.
Dabasi Halász Géza (1817–1848) mint akadé-
mikus és Pest város fôorvosa, országos szinten is-
merte és elemezte a korszak egészségügyi viszonya-
it. Munkássága elméleti és gyakorlati szempontból
egyaránt kiemelkedô.
Gyónon született és nevelkedett gróf Vay Sán-
dor (Sarolta) (1859–1918) író, újságíró, irodal-
www.vendegvaro.hu
 DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

munk egyik különleges személyisége. Külföldi falpilléreivel. Az udvari rész három oldalán tömör,
egyetemeket látogatott, majd Budapesten fejezte dór oszlopokon nyugvó tornác fut végig.
be felsôfokú tanulmányait. Versei, tárcái, melye- Az alsódabasi református templom (Bajcsy-
ket gyakran D’Artagnan álnév alatt is jegyzett, is- Zs. u. 8., tel.: 29/362-280) 1793-ban copfstílus-
mert lapokban jelentek meg. Írásainak tíz kötete ban épült. Eklektikus homlokzat elôtti tornyát
ma is szórakoztató olvasmány a régi társas életrôl. csak 1880-ban emelték. A bejárat fölött ovális ab-
Gyón nevezetes szülötte Gyóni (Áchim) Géza lak, vele szemben az a porcelánkoszorú látható,
(1884–1917) költô, újságíró, akinek édesapja a amelyet 1880-ban Kossuth Lajos küldött Torinó-
helyi evangélikus lelkész volt. Gyóni Géza teoló- ból édesapja sírjára.
gusként kezdte tanulmányait Sopronban, de ké- Az 1830 körül klasszicista stílusban épült
sôbb inkább a közgazdasági pálya felé vonzódott. Dinnyés Pál-kúria (Bajcsy-Zs. u. 4.) ma társasház.
1914-ben vonult be katonának, az I. világháború- A földszintes, klasszicista épület oszlopokon nyugvó
ban harcolt Przemyslnél. Itt esett orosz fogságba, oromzatos portikusza a kert felé néz. A másik Diny-
majd mint hadifogoly halt meg 1917 júniusában nyés-kúria (Bajcsy-Zs. u. 14.) a XVIII. század végén
Krasznojarszkban. Verseskötetei ôrzik életmûvét, épült. Az L alakú épület udvari homlokzatának kö-
– közöttük leghíresebb költeményét, az ártatlano- zéprészét homlokzatba simuló, félköríves nyílású tor-
kat harcba küldôk lelkiismeretét megtépázó: Csak nác gazdagítja, ma gyermekkönyvtárnak ad otthont.
egy éjszakára címû verset. Az egykori Rákóczi-kúria (Bajcsy-Zs. u. 5.)
Dinnyés Lajos (1901–1961) kisgazdapárti po- 1850-ben épült, téglalap formájú épület utcai
litikus, miniszterelnök, szintén Dabas szülötte. A homlokzatát mélyen elôreugró, két-két oszlopon
II. világháború után a Független Kisgazdapárt po- nyugvó oromzat tagolja. A tsz-irodává alakított
litikusaként futott be jelentôs politikai karriert: kúriát toldalékokkal bôvítették.
1947. május 31-tôl 1948. december 10-ig volt
miniszterelnök. A dabasi református templom
Dabas sajátos építészeti jellege a XVIII. század
végétôl fôként a XIX. század elsô felében alakult ki.
Már az 1830-as években községi építési bizottság
mûködött, jól átgondolt községrendezési koncep-
cióval. Egymás után épültek a klasszicizáló stílusú
kisnemesi udvarházak és kúriák – a gondosan meg-
választott környezetben. Ezeknek egyes stílusele-
mei máig fennmaradtak a paraszti építkezésben is.
A Szent István út és Bajcsy-Zs. út környékén
tucatnyi épület hívja fel magára a figyelmet. Az ál-
talában földszintes, zárttömegû épületek fô jel-
lemzôje a homlokzat elé kiugró oszlopos timpano-
nos portikusz, illetve a homlokzat síkjában mara-
dó oszlopos tornác.
Az egykori Nemesi Kaszinó (Szent István út
58., tel.: 29/360-237) épületében kapott helyet a
dabasi Kossuth Mûvelôdési Központ. A Széchenyi
István által elindított országos kaszinómozgalom
egyik elsô létesítménye, 1836-ban nyitották meg
nagytermét. A klasszicista építkezés szép példája a
kifelé zárt, U alakú épület, széles fatörzspadlózatú
kocsibejárójával, homlokzatát tagoló, klasszicista

Magyarország a hálón 97
DABAS
A Kossuth-ház
Vele szemben épült a Halász Jenô-kúria (Bajcsy-
Zs. 11., tel.: 360-529), amely ma városi könyvtár.
Utcai homlokzatát dór oszlopos portikusz gazda-
gítja. A párkány alatt és a sarkokon romantikus
vakolatdísz jelzi a késôbbi átalakítást. (Dabas cí-
merében ez a kúria szerepel.)
A XIX. századi községháza (Bajcsy-Zs. u. 19.)
hosszan elnyúló, földszintes épületében kapott helyet
a zeneiskola. Mögötte található az 1830 körül épült
egykori Halász Ede-kúria klasszicista épülete.
A közelben található Mészöly-kúria (Viola u.
2.) 1840 körül klasszicista stílusban épült. Az el-
nyújtott téglalap formájú épületet egykor nyitott,
szegmentíves nyílású tornác díszítette.
A hosszan elnyúló, utcára merôleges építésû a
Halász Olivér vagy Ziegner-kúria, (Ravasz L. u.
2.) ma óvoda. Vele szomszédos az úgynevezett
Pethô-ház (Ravasz L. u. 4.) 1830 körül épült
klasszicista stílusban, egyik oldalán szintén oszlo-
pos tornác fut végig.
Az 1830 körül épült klasszicista Radimeczky-
kúria (Lakos dr. u. 21.) zárt tömegû épület, hom-
lokzati síkjába simuló kettôzött oszlopok mögött
tornác húzódik. Az egykori kúriát vendéglôvé ala-
kították.
Egykor bankfiók (Ravasz L. u 9.) volt, késôbb
református parókia célját is szolgálta a XIX. század
98
második felében késô klasszicista stílusban épült
kúria. A zárt tömegû épület homlokzati síkjába si-
muló kettôzött oszlopok mögött tornác húzódik,
a teret egy faverandával is bôvítették.
A Róth- vagy Szalay-kúria (Lakos dr. u. 27.)
– mára megcsonkított elôkert mélyén – az utcával
párhuzamosan áll.
A Kossuth-ház (Kossuth L. u. 19.) a XIX. szá-
zad elején épült, késô barokk stílusban, de a szá-
zadfordulón átalakították.
A reformeszmék szellemében politizáló helyi
társadalom fogadta be két esztendôre a bebörtön-
zött Kossuth Lajos családját. A támasz nélkül ma-
radt idôs Kossuth-házaspár leányaival költözött
Pestrôl Alsódabasra 1838 októberében. Az idôs
Kossuth László itt halt meg 1839 júniusában. Az
alsódabasi református temetôben található Kos-
suth László síremléke, amely a nemzeti emlékezés
kegyeleti helye.
Az L alakú, udvari tornácos épület utcai front-
ján keretezett ablakok között emléktábla látható:
„E házban élt és halt meg 1839. június 13-án Kos-
suth László, Kossuth Lajos édesatyja. Kegyelettel-
jes megemlékezésül az 1948-as centenáris eszten-
dôben állíttatta a Történelmi Emlék Bizottság”.
A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszen-
telt alsódabasi római katolikus templom (Szent
István u. 38., tel.: 29/360-550) 1884-ben épült.
Az egykori kaszinóval szemben, az utcára me-
rôlegesen áll a Halász Bálint-kúria (Szent István
u. 65.). Az 1820-ban klasszicista stílusban épült,
de átalakított épület hangsúlyát a széles, hatoszlo-
pos portikusz adja.
Gyón felé menet, bal oldalt, a fôúttól távolabb
látható a XIX. század elején klasszicista stílusban
épült Halász-kúria (Táncsics M. u. 1.). Az egy-
traktusos elnyújtott lakóház homlokzatához hosz-
szú, oszlopos tornác simul.
Az egykor szomszédos Dömötör-kúria (Ady
E. köz 6.) 1830 körül klasszicista stílusban épült.
Az 1821-ben, klasszicista stílusban épült Ha-
lász Kázmér-kúria (Szent István u. 88.) ma ven-
déglôként üzemel. Homlokzata elôtt tornác fut
végig, középtájon négyoszlopos rizalittal, amely
kis manzárdtetôt hord. A belsôben eklektikus
kályhák vannak.
www.vendegvaro.hu

A gyóni településrész elején áll a kisnemesi kúriák
közül a legmonumentálisabb, az 1821-ben épült
Halász Móricz-kúria (Kossuth L. u. 7.). A zárt
tömegû épület oszlopos portikusza két oldalról íves
felhajtókon közelíthetô meg. Az oszlopokat ková-
csoltvasból készült rácsszalag-díszítés köti össze. Az
alsó szinten vendéglátásra alkalmas terek, az emelt
szinten közösségi helyiségek, a tetôtérben vendég-
szobák vannak.
A kúria szomszédságában álló református
templom (Kossuth u. 9., tel.: 29/367-683) 1823-
ban épült a Dabasi Halász család támogatásával. A
fôhomlokzat enyhe középrizalitja az erôteljes pár-
kány felett kétszintes toronyban folytatódik. Belseje
síkmennyezetes, a karzat öntöttvas oszlopokon
nyugszik. Az apszis tengelyében található szószék
kora klasszicista alkotás, kehelyfejezetû oszlopokkal.
A barokk Zlinszky-kúria (Kossuth L. u. 87.,
tel.: 29/367-391) 1780 körül épült, a legrégebbi
udvarházak egyike Dabason. Az U alakú, barokk
vakolatplasztikás épületben ma a település szülöt-
A katolikus templom bejárata
Magyarország a hálón
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
te, Gyóni Gáza nevét viselô általános iskola alsó
tagozata mûködik. Udvari szárnyait kôfonatos
korlát köti össze, díszes, ódon kapubejáratán az
1767-es évszám olvasható.
A gyóni evangélikus templom (Luther u.
14., tel.: 29/368-174) 1786-ban épült, de tornya
mai formája csak 1838-ban készült el. Itt volt
evangélikus lelkész Gyóni Géza édesapja, és a pap-
lak falai között született Gyóni (Áchim) Géza.
Visszafordulva Sári felé, távolabb a felsôdabasi,
Szentháromság tiszteletére szentelt római katoli-
kus templom látszik, amely 1716-ban épült, de
1886-ban jelentôsen átalakítva toronnyal is bôvült.
Sárihoz közel Felsôdabason figyelmet érdemel a
Baghy-kúria (Fô u. 54.), amely 1830 körül épül-
hetett. Mára jórészt átalakított formában látható.
A Sáriban lévô, Szûz Mária mennybevitele tisz-
teletére szentelt római katolikus templom (Szent
János u. 143., tel.: 29/364-247) jelentôs része a ko-
rábbi, kisebb templom helyén épült 1753-ban, bár
a belsôvel csak 1786-ra készültek el. A homlokzat-
ból elôreugró torony felsô szintjeit kváderezés és
tükrös lizénák keretezik. Félkörös záródású kôke-
retes kapuja feletti szemöldökmezôt kronosztikon
díszíti. Az íves szentély-záródású belsôt csehsüveg-
boltozat fedi. A szószék rendkívül mozgalmas, ké-
sô barokk alkotás, állítólag Vácról került ide 1786-
ban. A plasztikus formálású mellvéden az evangé-
listák szimbólumai láthatók. A templom elôtti
parkban Szent János-szobor áll.
Dabas határában több különleges természeti
érték található.
Így például a Mántelektôl délre húzódó ôs-
borókás, és az északkeleti rész vizes-lápos
területei. A dabasi turjános az Alföld ôsi láperdeinek
maradványa. Lombkorona szintjét az éger és a kôris
alkotja, de ma már sok telepített nyárfást is találunk.
A gyepszintben a kosbor- és bangóféléket több faj is
képviseli, így az agárkosbor, a sömörös bíborkosbor,
a vitézkosbor és a mocsári kosbor. A bangófélékbôl
a pókbangó és a szarvasbangó (1989-tôl Dabas cí-
mernövénye) található meg itt. Az egykori lápnak
sajátos állatvilága volt, amelybôl néhány ritka faj
napjainkban is megtalálható. Például a Metelka Fe-
renc dabasi gyógyszerész által 1859-ben felfedezett,
99
DABAS, ÚJHARTYÁN, ÚJLENGYEL, ÓCSA
Nagykócsag
és róla elnevezett, Metelka medvelepke. A 148 hek-
táros – fokozottan védett – terület csak engedéllyel
látogatható. Célszerû kísérôt kérni.
Ócsai Tájvédelmi Körzet, tel.: 29/378-043.
ÚJHARTYÁN
Irányítószám: 2367, a lakosok száma: 2630
Az Inárccsal, illetve Kakuccsal szomszédos község
az M5-ös autópálya csomópontjánál fekszik, több
irányból megközelíthetô közúton.
A település a honfoglalás után – nevének kö-
zépkori Harquian, Harkyan alakjának Hark tövé-
bôl következtetve – a fejedelmi törzs horkájának
(törzsi bírójának) nemzetségi szállásterülete lehe-
tett. A XIII. századra kisnemesi, úgynevezett kuri-
ális faluvá fejlôdött. A falu nevét legelôször V. In-
ce pápa 1276. V. 20-án kelt bullája örökítette meg
„villa Harquian” alakban. Újhartyán a török hó-
PÓTHARASZT
Pótharaszt a kôrösi marhahajtó út Pest elôtti nagy ál-
lomása volt. Itt mustrálták és pihentették az állatokat,
mielôtt továbbhajtották volna. Az egykori mezôváros-
nak vásártartási joga is volt – ma csak az Árpád-kori
pusztatemplom romjai emlékeztetnek az egykori vi-
rágzó településre.
100
doltság idején elpusztult, de 1764-ben Grassal-
kovich Antal gróf megkezdte a község újratelepí-
tését. A kezdetben német, szlovák, magyar lakos-
ságú falu – egy erôteljes bevándorlás következté-
ben – katolikus vallású, német nemzetiségû köz-
séggé vált. Újhartyánt elkerülte a háború utáni ki-
telepítési hullám, de mintegy 300 lakosát elhur-
colták Ukrajnába, jóvátételi munkára. A falu mai
napig ôrzi sváb hagyományait.
Környékén szépen ápolt mezôgazdasági földek
vannak és a pótharaszti erdôk határolják. Árpád-ko-
ri emléke a még fel nem tárt Pusztatemplom romja.
Újhartyán rendezettsége, tisztasága, párhuza-
mosan futó utcái, szép házai nyugalmat áraszta-
nak. Ezek közé illeszkedik a Szent Borbála tiszte-
letére szentelt, barokk stílusú római katolikus
templom (Fô u. 2., tel.: 29/372-151), melyet
1776-ban építtette Grassalkovich Antal.
A falu határában lévô Szûz Mária-kápolnát
az újhartyáni gazdák építették a XIX. század má-
sodik felében. Az 1944 ôszén átvonuló frontnak
áldozatul esett épületet 1947-ben felújították.
ÚJLENGYEL
Irányítószám: 2724, a lakosok száma: 1610
Az M5-ös autópálya és a 4-es számú fôút között
fekvô település mindkét forgalmas útról jól meg-
közelíthetô.
Újlengyel valóban új településként jött létre az
egykori Vatya pusztáján, nevében tovább éltetve a
parcellázását irányító takarékpénztári igazgatót. A
Tisza-vidéki Hitelintézet Rt. igazgatója, Lengyel
Zoltán szervezte a telekosztásokat. Saját adomá-
nyaként ingyen telket juttatott a községháza, az is-
kola és a templom részére; ezért a település hálá-
ból felvette az adományozó nevét.
Vatya régészeti leleteirôl a középsô bronzkor
(i. e. 1800) névadójává vált vatyai kultúra néven.
A középsô bronzkor békés évszázadai alatt a Kár-
pát-medence népei gazdagságban, fejlettségben
túlszárnyalták Közép- és Nyugat-Európa egykori
lakosságának életszínvonalát.
A település romantikus múltjához tartozik a
betyárvilág egy-egy emléke.
www.vendegvaro.hu

ÓCSA
Irányítószám: 2364, a lakosok száma: 7900
Az 50-es útról és az M5-ös autópálya felôl is köny-
nyen elérhetô a település. Vonattal a Budapest–
Kecskemét vonalon utazhatunk ide. Az Ócsai Táj-
védelmi Körzet bejárásához legjobb közlekedési
eszköz a kerékpár.
Ócsa neve egy ótörök „szeress” igére utaló sze-
mélynévbôl ered. Írásos anyagban elôször 1243-
ban szerepel. Jelentôs monostor mûködött a kö-
zépkori királyi birtokon. A XVI. században a tele-
pülés lakói egyöntetûen református hitre tértek. A
XIX. századra a környék legnagyobb településének
számított. Itt végezték ki, és temették el Halászy
Károly honvédszázadost (Alsónémedi tanítóját)
1849. július 25-én a császáriak ítélete nyomán.
A falu mai vonzerejének meghatározója a Kis-
kunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Ócsai Tájvédelmi
Körzet, és az Alföld legnagyobb román kori mûem-
léke, a hajdani premontrei prépostsági templom.
Az 1986–1995 között helyreállított premont-
rei, ma református templom (Bercsényi u. 2., tel.:
A református templom
Magyarország a hálón
DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
29/378-142) a magyar késô román, valamint a ko-
ra gótikus építészet egyik legfontosabb alkotása. A
bazilikális elrendezésû háromhajós, keresztházas
templom építésének idejérôl nincs pontos adat, de
a XIII. század elejére tehetô. A mûemlék épületet
1777-ben javították, 1896-ban restaurálták, leg-
utóbb a közelmúltban, 1986–1995 között állítot-
ták helyre.
Bejárat nélküli nyugati homlokzatán torony-
pár látható, melyet az 1920-as években maga-
sítottak. Kelet felôl a hajóval azonos magasságú ke-
resztház és szentély-négyezet tömbjéhez önálló fô-
szentély és alacsonyabb mellékszentélyek csatlakoz-
nak. A keresztházak oromfalas végfalát és a szentély-
négyezetet többlépcsôs támpillérek támasztják meg.
A keresztházhoz a hajó felôli oldalakon egy-egy sek-
restye kapcsolódik. A hajó és a torony falait alacso-
nyabb támpillérek, a fôhomlokzatot két késôbbi fer-
de támpillér támasztja. A rusztikus kôburkolatú
homlokzatok plasztikai díszítését a bejáratok farag-
ványai, illetve a különbözô párkányok ívsoros díszí-
tése adja. A félköríves záródású oszlopokkal gazdagí-
tott, lépcsôzetes déli kapu homlokfala, kiforduló
oszlopfejezetei különösen figyelemreméltók. A rész-
ben megújított északi kapu hasonló, de részleteiben
egyszerûbb kiképzéssel készült.
A fôhajó déli oldalán, illetve a kereszthajó északi
szárnyán maradt meg az ívsoros párkány hosszabb
része, ahol finoman faragott állat- és emberfejekben
végzôdnek az ívek. A tornyoknál meglévô fûrészfo-
gas minta alapján volt lehetôség a hajó középkori fô-
párkányának késôbbi részleges bemutatására.
A belsô – a korábbi járószint visszaállításával – visz-
szanyerte eredeti térarányait. A hajókat fa síkmeny-
nyezet fedi, melybe rejtett világítás került. A sekres-
tyék keresztboltozata román kori. A fôszentélyben
látható összefüggô falképegyüttest 1900-ban tárták
fel. A keleti falon Mária megkoronázása látható,
amelyet két oldalról a 12 apostol alakja vesz körbe.
A szentély négyezetét az apszistól elválasztó heveder-
íven Szent Miklós és Szent György alakja van. A
szentélynégyezet északi falán a Szent László- és
Szent Margit-legenda töredékes alakjai, illetve a dé-
lin az Utolsó ítélet részlete egészíti ki a falképciklust.
A templombelsô plasztikai díszítésében jelentôs sze-
101
ÓCSA, BUGYI, ALSÓNÉMEDI

repet játszanak a pillérkötegek és a faloszlopok dí-

szes bimbós és levélornamentikás, valamint állatala-
kos fejezetei. Egykori vörös színû vonalas festésük
néhol ma is látható. A török hódoltság idején a ko-
lostorélet megszûnt, a templom jórészt fedetlenül
volt. A boltozott tereket tudták csak használni a re-
formátusok. A katolikusok sikertelen visszavételi kí-
sérletekor 1774-ben kérték a templom kijavításához
az engedélyt. Ekkor készült a barokk karzat és szó-
szék is. A hajó tönkrement vakolatát megújították,
és így a falképek elpusztultak. Az eredeti járószint
feltöltése is ekkorra tehetô. A templom körüli ásatá-
sok során a nyugati oldalon elôkerültek a premont-
rei kolostor alapfalai is.

A templom mellett, egy népi mûemlék épületben

van az Ócsai Tájvédelmi Körzet Fogadóháza
(Bercsényi M. u. 4.), amely múzeumi kiállítóhely-
ként mûködik.

A nádfedeles, oszlopágasos, szelemengeren-

dás parasztházakban a védett terület növény-
és állatritkaságait, valamint a falu néprajzi értékeit
mutatják be. A tájvédelmi körzet bejárása elôtti fel-
készülést jól szolgálja a kiállítás megtekintése. Itt le-
het megtudni, mely területek kereshetôk fel kerék-
párral vagy gyalogosan, s melyek a nem látogatha-
tók, mert fokozottan védett élôhelyek.
Nyitva: elôzetes bejelentéssel,
tel.: 30/948-9180, 29/378-043
A protestánsok által elfoglalt középkori templom
helyett az elsô kápolnát 1754-ben építették a kato-
likus hívek, a mai – Szentháromság tiszteletére szen-
telt – római katolikus templom (Bajcsy-Zs. E. u.
28., tel.: 24/378-048) húsz évvel késôbb, 1774-ben
Mária Terézia és Migazzi püspök segítségével épült.
Az egyhajós, homlokzati tornyos templom terveit
Mayerhoffer János készítette. A gazdag fôpárkány fe-
lett íves oromfalak csatlakoznak a toronyhoz. A
csehsüveg-boltozatos hajót és szentélyt erôsen kiülô,
gazdagon tagolt falpillérek osztják meg.
Érdemes felkeresni a falu határában a régi re-
formátus temetôt, amelynek védett részén találha-
tóak meg a jellegzetes faragású, gombfa-sírjelek.
A népi építkezés sajátos emlékeit ôrzi az Öreg-he-
A település múltját is ôrzi a tájvédelmi körzet fogadóháza
gyen a pincesor. A nyeregtetôs, ollóágas pincék
egyszerûek. A földbe vájt nagy lejtésû gádoron –
vagy hordógurítón – és a központi elôtéren, az ún.
sipin keresztül lehet a pincetérbe jutni. Vannak
egyágú pincék, de általában az anyapincéhez fiók-
pincék is csatlakoznak.
Ócsához tartozik az 50-es számú fôút melletti
gazdasági központ, Felsôbabád puszta. A közpon-
ti kastélyépület esti kivilágításban különösen szép
látványt nyújt.
A gazdasági központból az égerlápon át ju-
tunk az erdészházig, ahonnan a turjánosba
kirándulhatunk. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet – a tur-
jános – a Duna–Tisza köze hajdan kiterjedt lápterü-
leteinek egyik utolsó, még érintetlen maradványa.
Megkapó a terület tájképi szépsége; a vízzel borított
égerlápok, az ôsi vízfolyások, és a füzesekkel tarkított
legelôk, kaszálók. Májusban virágzik a szibériai nôszi-
rom, ôsszel pedig a kékperjés rétek fogadják a látoga-
tót. Féltett kincsek a vadorchideafajok és a csak itt élô
lepkék, hüllôk és kétéltû állatok.

102 www.vendegvaro.hu
 DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

BUGYI A falu közepén áll a Szent Kereszt felmagasztalásá-

Irányítószám: 2347, a lakosok száma: 4890
Bugyit csak közúton lehet megközelíteni: az 50-es
számú út ócsai elágazásától, vagy Taksony felôl.
A település neve a Budimir, Budislav, Budivoj
szláv nevek rövödített változatából ered. A
XIV–XV. században Bwd majd Bud néven fordult
elô az oklevelekben – mint a Bugyi
A falu központja kisvárosias jellegû. A három-
szögletû téren található a Szent Adalbert tiszteleté-
re szentelt, barokk stílusú római katolikus
templom (Kossuth u. 1., tel.: 29/347-236), ame-
lyet 1761-ben gróf Eszterházy I. Károly váci püs-
pök építtetett.
A település központjában áll az 1820 körül
klasszicista stílusban épült Beleznay-kúria (Kos-
suth u. 15., tel.: 29/347-030), ahol a XVIII–XIX.
század fordulóján megfordult Bessenyei György és
Kazinczy Ferenc is, ezt tanúsítja az épület falán el-
helyezett emléktábla is.
A református templom (Templom u. 4., tel.:
29/348-738) 1801–1803 között épült, késô ba-
rokk stílusban. A templom melletti egykori szé-
gyenkô régebben avar síremlék is lehetett.
ra szentelt nagyméretû római katolikus templom
(Templom u. 1., tel.: 24/337-190). A szabadon álló
homlokzati tornyos, barokk stílusú templomot
1751-ben építtette Eszterházy I. Károly váci püs-
pök. A zömök hagymasisakkal díszített magas to-
rony enyhe rizalittal lép a fôhomlokzat elé. A kö-
zéprészt a párkány és a tüköríves törése tovább
hangsúlyozza. A tükrös keretezésû oldalmezôkben
ívesen záródó fülkék vannak, bennük Szent István
és Szent László szobrával. Az egyenes záródású szen-
télyt baluszteres áldoztatórács választja el a hajótól.
A református templom (Templom u. 9., tel.:
29/337-182) 1783–87-ben épült. Belsejét hevede-
rekkel osztott lapos dongaboltozat fedi. A három
oldalt elfoglaló karzat öntöttvas oszlopokon áll.
A Faluházban (Iskola utca 1.) Helytörténeti
Kiállítás tekinthetô meg, amely a falu múltját,
szokásait mutatja be. (Nyitva: V 14-tôl 16 óráig,
csoportos látogatás esetén bejelentkezéssel, tel.:
29/337-738).
Szent István a templom homlokzatán

ALSÓNÉMEDI
Irányítószám: 2351, a lakosok száma: 4800

Ócsa felôl Budapest irányába haladva, közúton ér-

hetô el Alsónémedi.
A község a Budapest környéki kertgazdálkodá-
si övezet egyik meghatározó települése.
Az ôsidôktôl lakott helyet az ie. 2200 körüli
évekbôl származó 40 rézkori sírlelete tette világ-
szerte ismertté. Az ún. némedi kultúra jellemzôje
a két szarvasmarha tetemével való együttes temet-
kezés, és az elôkerült agyag kocsimodellek.
Az Ócsával határos községben csodálatos ter-
mészeti értékeket találunk, a Duna–Tisza közi
turjánterületek legjelentôsebbjeit. Két turjánfolt a
Duna–Tisza-csatornával szinte párhuzamosan he-
lyezkedik el, egy pedig Alsónémeditôl északkelet-
re található.

Magyarország a hálón 103

 ÚTJELZÔ
A tájegység Budapest felôl köz-
úton az 51. számú fôúton, a
A Ráckevei
szigeti gerincúton érhetô el a
legkönnyebben, de megközelít-
hetô a ráckevei végállomásig
közlekedô HÉV-vel, vagy vas-
(Soroksári)-Duna
úton: a Budapest–Kunszent-
miklós–Tass vonalon.
és a Csepel-sziget

EZT LÁTNI KELL!

➤ A dunaharaszti gyertyaúsztatás minden

év május 16-án (☛ 108. o.)
➤ A délegyházi tavak (☛ 111. o.)
➤ A dömsödi Petôfi-emlékház (☛ 113. o.)
➤ Az Apaj környéki puszták (☛ 114. o.)
➤ Feszty Masa Mária születését ábrázoló
oltárképe a tököli római katolikus
templomban (☛ 117. o.)
➤ A Csete György tervei alapján épült
halásztelki római katolikus templom
(☛ 117. o.)
➤ A ráckevei Savoyai-kastély (☛ 121. o.)
➤ A ráckevei csónakos piac (☛ 123. o.)
➤ A szigetbecsei André Kertész Emlékház
(☛ 124. o.)

104 www.vendegvaro.hu

Történelmünk legendás hírû vidéke a „nagy szi-
get”, a Magna Insula. A táj arculatát elsôsorban a
hegyek közül a síkságra kilépô Duna formálta. A
változó medrû ôs-Duna hordalékkúpjai, homok-
kal borított kavicsmezôi enyhén hullámzó, alföldi
tájat hoztak létre. A hatalmas vízfolyás felszín alat-
ti „vízmezôi” a mai medertôl kilométerekre eltá-
volodva is nyomon követhetôk. A környezô ka-
vicsbányák kristálytiszta vize is a nagy folyó ter-
mészeti ajándéka.
A Duna szabályozása
A Duna vízjárása, ismétlôdô áradásai a partja kö-
zelében megtelepült népeknek gyakran okozott
gondot. A történelem során számos település vál-
toztatta meg helyét egy-egy pusztító árvíz után,
költözött fel a „magas”, 100–150 m-es dombolda-
lakra. Ugyanakkor a Duna áradása Taksony és
Dömsöd között, a Csepel-sziget Ráckeve alatt fek-
vô területein termékeny iszapot terített, amelyen
dúsfüvû legelôk alakulhattak ki.
Magyarország a hálón
A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
Az Ócsa–dabasi-hátság helyenként jégkorszakból
hátramaradt lösztakarói és a termékeny part men-
ti területek között kezdôdik a fôvároshoz legköze-
lebb fekvô magyar puszta, a Felsô-Kiskunsági Szi-
kes Puszta, amely már a Kiskunsági Nemzeti Park
része. Ez a nagy síkság sem független a folyótól.
Kötött, szikes talajának finom agyagszemcséit is a
folyó szállította.
A Duna szabályozása a XX. század elején kez-
dôdött. Az árvízvédelmi töltések építésével egy-
GONDOLTA VOLNA, HOGY...
… Dunavarsány határában, a Varsányi-halmon ta-
lálható az ország egyik legnagyobb árvalányhajas te-
rülete?
… a ráckevei Nagyboldogasszony-templom Magyar-
ország egyetlen gótikus stílusú szerb temploma?
… a kiskunlacházi református templom mellett
XVIII. századból származó szégyenkô áll?
… a Délegyházi-tavak a parttól távolabb 10–12
méter mélyek is lehetnek?
105
A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
Az ôshonos szürkemarhák Apajpusztán
idôben, 1928-ban Kvassay Jenô vízépítômérnök
tervei alapján a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon
zsilipek épültek Csepelen és a Duna-ág torkolat-
vidékén, Tasson. Így ezen a sûrûn lakott terüle-
ten megszûnt az árvízveszély, állandósult a víz-
magasság. A 47 km hosszú, 3 és 10 km között
változó szélességû Csepel-sziget üdülôparadi-
csommá változott. A hatalmas, halban gazdag
vízfelület vonzza a turistákat. Vízminôsége válto-
zó, a nagy vízmélységû Ráckeve alatti szakaszon a
legkedvezôbb.
ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK
➤ Molnár Imre szigetszentmiklósi citeragyûjteménye
➤ A majosházi „hosszúházak”
➤ Sziki mézpázsit Apajpusztán
➤A paraszt- és molnárcéh emlékei a ráckevei Árpád
Múzeumban
106
A legújabb létesítmény a – Duna-ágból Dunaha-
rasztinál kiágazó és Dabas alatt a Duna-völgyi-
fôcsatornába torkolló – Duna–Tisza-csatorna. A
nagyszabásúra tervezett vízi útnak csak rövid sza-
kasza készült el. Viszont az utóbbi évtizedek aszá-
lyos idôszaka miatt a Duna–Tisza közi vízpótlás
igen fontos kérdéssé vált, s ezért ismét napirendre
kerülhet a fôcsatorna megvalósítása.
Kulturális keveredés
A régészeti kutatásoknak köszönhetôen számtalan
Kárpát-medencében élt nép emlékét találták meg
ezen a vidéken. Évezredes kultúrák dokumentu-
mait ôrzik a múzeumok, és a helyi legendák. Na-
gyon sok Árpád-kori emlék is elôkerült a szigeten,
és a közeli alföldi területeken. Árpád kultuszának
leghûségesebb ápolói a ráckeveiek (Árpád híd, Ár-
pád-szobor, Árpád Múzeum).
A sziget etnikai képe igen változatos, a kultú-
rák keveredésének számos emlékével találkozha-
tunk itt. A sziget elsô szerb telepesei II. Béla király
www.vendegvaro.hu
 A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET

idején (1131–1141) érkeztek a szerb Ilona herceg-

nôvel, II. Béla feleségével. Ezt követôen 1440-ben
I. Ulászlótól kapott kiváltságok alapján települtek
be. Késôbb 1690-ben, a törökök elôl menekülô
hullám gyûrûzött Szentendréig, Budáig, Komáro-
mig. A többi lakoshoz viszonyítva ma is sok szerb
él a Duna fôága mellett, Lóréven. A német lakos-
ság több szigeti településen (Szigetújfalu, Sziget-
szentmárton, Szigetbecse) ôrzi hagyományait, az
alföldi oldalon pedig Dunaharaszti és Taksony
térségében élnek legnagyobb számban az egykori
betelepülôk leszármazottai.
Pest megye történelmének leghôsibb korszaka
a XIX. század; az 1848–49-es szabadságharc idô-
szaka. Az 1848-as szabadságharc emlékeivel talál-
kozhatunk Ráckevén, Szigetújfalun, Petôfi-emlé-
kekkel Dömsödön, Kossuth kultuszával Áporkán.
A XX. században a terület északi övezete a fô-
várost ellátó kertgazdasággá vált; hasznosítva a
XVIII. században betelepült németek, s a késôbb
Csepel-szigetre érkezett bolgárkertészek tapaszta-
latát. Napjainkban egyre többen költöznek ide a
fôvárosból, és naponta sokan ingáznak a budapes-
ti munkahely és a lakóhely között. A vízi sportok kedvelôinek paradicsoma

LEGENDÁRIUM

➤ A helyi hagyomány szerint Petôfi Sándor János vitéz
alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról
mintázta. Ennek tiszteletére minden évben kétnapos
összmûvészeti fesztivált rendeznek a településen. A Szent
István téren 1999. október 14-én avatták fel a János vi-
téz-díszkutat. Alkotója Markolt György nyolc dombor-
mûvel meséli el János vitéz történetét, aki 1774-ben
Ráckevén született, majd huszárnak állt és harcolt Na-
póleon háborúiban is. Vitézségéért VII. Pius pápától
megkapta a Krisztus-rend Gyémántcsillag rendjelét.
1874-ben halt meg, sírja a ráckevei katolikus temetôben
található.
➤ A futballrajongók tisztelettel emlékeznek a kisvarsá-
nyi csapatra, hiszen az ô edzôjük volt Csárli bácsi,
Lôwenrosen Károly, aki 1896-ban Angliából elhozta
Magyarországra az elsô futball-labdát.
➤ Talán a világon sincs máshol, csak Dunavarsányban
köztéri szobra XXIII. János pápának. XXIII. János –
Angelo Giuseppe Roncalli – 1958 és 1963 között uralta
a pápai trónt. Ô hívta össze 1962-ben a II. vatikáni zsi-
natot, amelynek intézkedései modernizálták a római ka-
tolikus egyházat.
➤ Kiskunlacháza és a környezô települések keletkezésé-
rôl, elnevezésérôl számtalan monda maradt fenn. Köny-
ves Tóth Kálmán egykori lacházi református lelkész úgy
mesélte, hogy Kun László királyunk – akinek anyai ágon
kun vér folyt az ereiben – nagyon szerette népét, és gyak-
ran járt a Duna mellékére vadászni, mulatozni. Az
egyik ilyen alkalommal a király átkarolta Apor Katót,
hogy megcsókolja. De a lány lova hirtelen megbokroso-
dott, így veszélybe került. Ekkor a „berekbôl elôugrott”
egy Lack nevû kun legény és megfékezte Kató lovát. A ki-
rály bátorságért birtokot adományozott Lacknak, s lát-
va, hogy a két fiatal szereti egymást, feleségül adta Apor
Katót Lackhoz. Az ajándékba kapott birtok lett Lack-
háza, melyet a nép csak Kató csókjának emlegetett. Ezt
ôrzik a falu határának dûlônevei: Csóka és Kátó, és ma
is áll Virágberek vagyis Pereg, ahol az esküvôi lakoma
volt. Létezik Apor Kató lakhelye: Áporka, és Lack jutal-
ma: Lacháza.

Magyarország a hálón 107

DUNAHARASZTI, TAKSONY

DUNAHARASZTI
Irányítószám: 2330, a lakosok száma: 15 250

A Budapesttel határos települést könnyen elérhet-

jük HÉV-vel, vagy vasúton: a Budapest–Kun-
szentmiklós–Tass vonalon, illetve autóval az 51-es
úton, vagy az M0-ásról lekanyarodva.
Az ôsi település legrégebbi említése 1305-bôl
maradt fenn. Hajdan – egy jelentôs nagyságú –,
Duna-ágak által határolt és védett szigeten feküdt.
Az emberek szívesen telepedtek meg területén.
Határában a régészek kô-, réz-, bronzkorszaki sí-
rokat egyaránt feltártak. A község központjában
egy háromezer éves urnatemetôre találtak. A ró-
mai korban is fontos szerepe volt a településnek. A
Duna–Tisza közén délrôl érkezô út itt is átvezetett
a Dunán. A középkori utazók sorra megemlékez-
tek az itteni átkelôhelyet védô római erôd marad-
ványairól. Gazdag szarmata és aranyleletes avar
kori vezéri sír tanúskodik arról, hogy a honfoglaló
magyarok megjelenése elôtt is lakott volt ez a te-
rület. Egy a X–XI. századból fennmaradt köznépi
temetô leletei bizonyítják, hogy hamar megtele- Nepomuki Szent János szobra
pedtek itt a magyarok is.
A helytörténeti kutatások szerint a község elsô több mint a fele gyári munkás és köztisztviselô
fénykorát Mátyás király uralkodása idején élte. volt. A XIX–XX. század fordulójától a pesti polgá-
Lakóinak jelentôs része ekkor már iparosként dol- rok kedvelt üdülôhelye lett. Ma is sok hétvégi ház
gozott. A XVI–XVII. századi török megszállás van a Ráckevei (Soroksári)-Duna mentén, a bá-
azonban tönkretette a fejlôdô települést. Újjátele- nyató mellett kötélpályás vízisíelésre is lehetôség
pítése Budavár visszafoglalása után rövidesen nyílik. A Dunaharasztinál húzódó Holt-Duna ter-
megkezdôdött. Az elsô új – immár német ajkú – mészetvédelmi terület, és növényritkaságai miatt
telepesek 1695-ben Schwaebisch Hall (Württen- védett a Kálvária-domb is.
berg) és Blindheim (Bajorország) környékérôl ér- A Holt-Duna fogja közre a Haraszti-szigetet,
keztek Dunaharasztiba. Mintegy 200 évig Harasz- ahol sportkikötô és kempingezôhely várja a ven-
ti – folyamatosan fejlôdô – német ajkú kisközség dégeket. Az öreg nyárfákkal, nádasokkal, úszólá-
volt. A két háború között sokan telepedtek ide az pokkal szegélyezett terület kedvelt pihenôhely, bár
elszakított országrészekbôl. Ekkor lakosságának a fôváros közelsége miatt a Duna vízminôsége itt
még kifogásolható.
GYERTYAÚSZTATÁS
A Duna-ágból Dunaharasztinál ágazik ki – a Da-
bas alatt a Dunavölgyi-fôcsatornába torkolló –
A dunaharasztiak szokások közül kiemelkedik a má- Duna–Tisza-csatorna. A nagyszabásúra tervezett
jus 16-i dunai gyertyaúsztatás. Ez a hagyomány a né- hajóútnak csak rövid szakasza készült el.
met ajkú ôsök „honfoglalására” emlékeztet, hiszen tu- A település központi helyén, a Duna felôli olda-
tajon, illetve hajókon érkeztek ide. lon – a korábban többször átépített templom helyé-
re – 1903-ban épült fel neogót stílusban, festett

108 www.vendegvaro.hu

BAKTAY ERVIN
A dunaharaszti születésû Baktay Ervin (1890–1963)
ifjú korában festômûvésznek készült, Münchenben
Hollósi Simonnál tanult. Az I. világháború alatt ori-
entalista tanulmányokat folytatott. 1926-ban Indiá-
ba ment. 1928-ban sikerült Kôrösi Csoma Sándor
nyomára találnia. Hazatérésre után tette közé elsô ta-
nulmányát Indiáról, majd megjelent a Boldog völgy
országa címû könyve Kasmírról. Ezt követôen még
több regénye, tanulmánya látott napvilágot Indiáról,
illetve Kôrösi Csoma Sándorról. Munkássága elisme-
réseként 1955-ben az indiai kormány meghívta a
Buddha születésének 2000. évfordulója alkalmából
rendezett ünnepségekre is.
üvegablakokkal a Szent István király tiszteletére
szentelt római katolikus templom (Fô u. 71., tel.:
24/370-467). Elôtte címerrel és felirattal díszített,
ívesen hajló talapzaton áll az 1716-ban készült, ba-
rokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor.
Innen távolinak tûnik a közeli fôváros
Magyarország a hálón
A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
Földváry-kúria (Fô u. 152.; tel.: 24/462-848)
földszintes, klasszicista épületében kapott helyet a
polgármesteri hivatal. Az utcai homlokzatot há-
romszögû oromdísz hangsúlyozza, míg az udvari
oldalon oszlopos – pilléres alátámasztású timpa-
nonos középfelhajtó van. A belsôben boltozatos
helyiségek vannak.
Innen néhány száz méterre található az 1716-
ban épült és többször átalakított Laffert-kúria
(Fô utca 168.). Leromlott állapota ellenére értékei
még felismerhetôk. Teknôboltozatos dísztermé-
ben barokk falfestés nyomait láthatjuk. Itt rendez-
te be mûtermét Artner Ottó szobrász.
A Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szak-
középiskola (Baktay tér 1.) épületében kapott he-
lyet a Baktay Kortárs Képzômûvészeti Galé-
ria. (Nyitva: tanítási napokon 8-tól 16 óráig, tel.:
24/531-540.)
TAKSONY
Irányítószám: 2335, a lakosok száma: 5160
Az 51-es út áthalad a településen, de könnyen
megközelíthetô vonattal is: a Budapest–Kunszent-
miklós–Tass vonalon. A közeli Duna-híd a Cse-
pel-szigettel köti össze Taksonyt.
A település nevét Taksony vezérrôl, Árpád
unokájáról kapta. Okleveles források a települést
Terra Toxunként említik 1281-ben. A helyi né-
met ajkú lakosok – akiknek ôsei 1711-ben Würt-
tenberg tartományból költöztek ide – ma is Tax-
nak nevezik a falut.
Az 1950-es évek végén szentelték fel – Szent
Anna tiszteletére – az új római katolikus temp-
lom épületét (Szent Anna u. 1/a, tel.: 24/477-071).
Terveit Árkay Bertalan készítette. A belsôben mo-
dern fôoltár és a régi templomból átkerült barokk
szobrok láthatók. (A korábbi templom a II. világ-
háború során megrongálódott, és az állapotát to-
vább rontotta az 1956-os földrengés.)
A lakosok jelentôs része ingázik a fôváros és
Taksony között.
Dunaharaszti és Taksony között a két község
üdülôterületet létesített. Szívesen töltik itt az ide-
jüket a horgászok és a vízi sportok kedvelôi.
109
DUNAVARSÁNY, MAJOSHÁZA, DÉLEGYHÁZA
DUNAVARSÁNY
Irányítószám: 2386, a lakosok száma: 4960
A Soroksári-Duna mentén fekvô település autóval
az 51-es útról érhetô el, de érintik a Budapest–
Kunszentmiklós–Tass vonal vonatai is.
Két földrajzilag elkülönülô településbôl áll: a tör-
ténelmi falurész Dunavarsányból és a mindössze
100 esztendôsnek mondható Dunakisvarsányból.
Bár a község címerében a varsa, a halászeszköz
szerepel, a település nevét – a kutatások szerint –
a hasonló nevû alán eredetû néptörzs-töredéktôl
kapta, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkez-
tek erre a tájra. Elsô írásos említése 1269-bôl való.
A korábbi Árpád-kori falu a tatárjárás idején el-
néptelenedett. A falut és környékét V. István
1270-ben a Nyulak-szigeti apácáknak adomá-
nyozta. A középkorban gyéren lakott terület Hu-
nyadi János kormányzósága idején Fejér megyébôl
átkerült Pest- Pilis- Solt vármegyéhez. A török hó-
doltság után I. Lipót császár thüringiai svábokat
telepített a környékre. Varsány falu a XIX. század
közepétôl lett a taksonyiak birtoka. Önállóságát
1946-ban nyerte vissza.
A katolikus templom (Halász Lajosné u. 13.)
kertje elôtt áll Gyôrfi Sándor Munkácsy-díjas szob-
rászmûvész alkotása, az 1992-ben felavatott
XXIII. János pápa-szobor, ami talán az egész vi-
lágon egyedülálló.
Dunavarsány természeti környezete igen gaz-
dag és változatos. A Domariba-sziget menti úszó-
láptól alig néhány száz méterre már homokdom-
bokat találunk. A Duna-ág melletti sziget hagyo-
mányos horgászhely, szép nyaralóházakkal, sté-
gekkel. Északi csúcsához csatlakozik a védett 10
hektáros úszóláp, amely nemcsak ritka növények
VERSEK A VÉSZI-KASTÉLYBÓL
A háború után elpusztult egykori Vészi-kastély arról
volt híres, hogy a magyar szellemi élet számtalan ki-
válóságát látták vendégül.
Ady Endre több verse is itt született: például A fekete
zongora és a Margita élni akar.
110
élôhelye, de látható itt fiókáit nevelô búbosvö-
csök, többféle gém, nádirigó és nádi tücsökmadár
is. A Duna-ágra épült a Dunavarsányi Edzôtábor
és Szálloda. Számos olimpiai bajnokunk készült
itt a versenyekre.
A Dunától keletre esô, s a települést övezô ka-
vicsbánya-tavak – a délegyházi-tavakkal – tórend-
szert alkotnak. A tavanként változó minôségû vi-
zek egyaránt vonzzák a fürdôzôket és a vízisportok
kedvelôit.
A Varsányi-halom védett területén májusban,
júniusban gyönyörködhetünk a homoki növények
tarkaságában és az árvalányhajas mezôk hullámzá-
sában.
MAJOSHÁZA
Irányítószám: 2339, a lakosok száma: 1050
Az 51-es számú útról Dunavarsány után kell letér-
ni a Majosháza felé vezetô bekötôútra. A falu
északról Dunavarsánnyal, keletrôl Délegyházával,
délrôl Áporkával határos, nyugatról pedig a Rác-
kevei (Soroksári)-Duna a természetes határa.
A népi etimológia szerint a település neve a
Mózes, Moyzes név egyik változatából ered. A te-
rület régóta lakott: 1998-ban a majosházi vízto-
rony mellett bronzkori sírokra bukkantak, Majos-
házát elôször – mint pusztát – 1337-ben említik
oklevelek. A török idôkben elnéptelenedett hely-
séget a XVIII. században – a közeli Dabashoz és
Örkényhez hasonlóan – kisnemesi családok tele-
pítették be. A község birtokosa 1860-ig a Jeszensz-
ky család volt.
A református templom (Kossuth u. 22., tel:
24/476-029) 1891-ben épült a fôutcára merôlege-
sen, homlokzat elôtti toronnyal. Homlokzatát
erôteljes vakolatarchitektúra díszíti. A református
temetôben szépen faragott gombosfák láthatók,
amelyek kontyos, tulipános csúcsdíszeikkel meg-
különböztetik a nôket és a férfiakat.
A településen még sok „hosszúháznak” is neve-
zett parasztporta ôrzi a hagyományos építési for-
mát. A falu mai életét a fôváros közelsége és a he-
lyi mezôgazdaság határozza meg. A fôváros közel-
sége miatt viszonylag jók a piaci lehetôségek.
www.vendegvaro.hu

DÉLEGYHÁZA
Irányítószám: 2337, a lakosok száma: 1820
A település autóval az 51-es útról érhetô el, vonat-
tal a Budapest–Kunszentmiklós–Tass vonalon kö-
zelíthetô meg.
A helyre utaló elsô feljegyzés 1277-bôl szárma-
zik. Nevében az eredetileg rokonsági viszonyt jelö-
lô ded szó utolsó betûje változott az idôk során.
A település régmúltjáról csupán feltételezések
vannak. A honfoglalás idején fejedelmi szállásterü-
let, az Árpád-korban templomos hely lehetett. A
törökök XVI. századi adóösszeírásai Bial falu kö-
zelében található Jánosház nevezetû pusztaként
emlegették.
A község a közeli múltig Bugyi illetve Kiskun-
lacháza határában lévô tanyavilághoz tartozott, és
csak 1950-ben szervezték önálló községgé. Az
újabb változást az 1977-es év hozta, amikor egye-
sítették Dunavarsánnyal és Majosházával, majd
1990-tôl ismét önálló faluként szervezi életét. A
község határában lévô 400 évesnek tartott vad-
körtefa motívuma díszíti Délegyháza község cí-
Magyarország a hálón
A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
merét. A község önszervezôdését, életerejét mutat-
ja új református és katolikus temploma.
A település kialakulásának alapja a sóderbányá-
szat volt. A környéken itt nyílt a legkedvezôbb le-
hetôség erre az ôs-Duna hatalmas hordaléktera-
szán. A sóderbányászatra 1949-ben állami vállala-
tot hoztak létre, és a sorra nyitott bányák termelé-
se 1968-ban már 1 millió köbméterre volt tehetô.
A kitermelés után maradt bányatavakat jól lehet
hasznosítani horgászati és üdülési célokra. A natu-
risták elsô telepe is itt, az V. számú tó mellett jött
létre.
Jelenleg hat tó, 200 hektárnyi vízfelülete szol-
gálja a turistákat. Nem minden tó alkalmas a
strandolásra, ezért a balesetek megelôzésére külö-
nösen figyelni kell. A nagy kiterjedésû tórendszer
mellett sokféle igény elégíthetô ki. Van „nomád
kemping” és igen jól felszerelt panzió, és megkez-
dôdött egy ökofalu kialakítása is. A horgászaton
kívül lovagolni is lehet. Igénybejelentéssel vadá-
szati programok szervezhetôk az apróvadakban
gazdag területen.
Tórendszer alakult ki a kavicsbányákból
111
KISKUNLACHÁZA, DÖMSÖD
KISKUNLACHÁZA
Irányítószám: 2340, a lakosok száma: 8450
A településen áthalad az 51-es út, és megközelít-
hetô vonattal a Budapest–Kiskunlacháza–Tass vo-
nalon.
A Kiskunsághoz tartozó, eredetileg református
többségû Laczháza, és a római katolikus vallású,
szlovák telepesek által lakott Pereg összeépülésébôl
alakult ki a mai falu, amely ma már a környék leg-
nagyobb településének számít. A kiskun lakosairól
és a birtokos Lack családról elnevezett falut 1285-
ben említette elôször oklevél. Peregrôl 1347-ben
keletkezett elôször írott anyag.
A korábban két különálló falu között alakult ki
az új faluközpont. Határa a Ráckevei (Soroksári)-
Dunától Bugyiig terjed. Az állandóan lakott telepü-
lés részei ma a Dunától távolabb, a dombháton ta-
lálhatók; a nyaralótelep a Duna közelében épült ki.
A mai Kiskunlacháza turisztikai értékeirôl is is-
mert. A Duna-ág mellett nagy kiterjedésû, jól fel-
szerelt üdülôterület alakult ki.
Kiskunlacházán a barokk stílusú református
templom (Kossuth L. u. 38., tel.: 24/430-165)
1771–1772-ben nyerte el mai formáját, építômes-
tere Peithmüller József volt. Csehsüveg-boltozatos
belsejében copfstílusú padok vannak, és rozettás
párkányú, falazott szószék található. A templom
mellett a XVIII. századból származó szégyenkô áll.
Ide kötötték ki a kihirdetés után a megbüntetettet,
és hagyták ott, míg a kiszabott büntetés le nem járt.
Az oszlopos, tornácos református lelkészlak
(Kossuth L. u. 40., tel.: 24/430-165) népies klasszi-
cista stílusban épült 1890 körül. A községháza
(Kossuth tér 1., tel.: 53/430-133) egy 1830 körül,
klasszicista stílusban épült, de 1860 táján roman-
tikus stílusban átalakított kúriában kapott helyet.
A földszintes épület udvari homlokzatának jelleg-
zetessége a végigfutó, széles, kosáríves tornác.
A községháza elôtti parkban áll a Horvay János
által készített Kossuth-szobor. A mûalkotás
1902-ben közadakozásból készült.
Peregen 1772–74-ben épült a késô barokk stí-
lusú – Szent Mihály tiszteletére szentelt – római
katolikus templom (Szent Imre u. 27., tel.:
112
24/430-061). Ez a templom az 1771. évi árvíz
után épült, felváltva a ráckevei híd közelében lévô
egykori, Szent Imrérôl elnevezett templomot. Az
eredeti épület eltér a megszokott falusi templo-
moktól. A hajót kettôs golyvázott falpillérek ta-
golják. A diadalívnél és a szentélyben ismétlôdik a
falpillér. A XX. századi átépítés miatt a térhatás
erôteljesen megbomlott. A templom belsejében
egykor elhelyezett szobrok közül figyelmet érde-
mel Imre herceg és Szent Vendel XVII. századi,
fából készült barokk szobra. A Nepomuki Szent
Jánost ábrázoló népies alkotás feltehetôleg a régi
templomból került ide.
A templommal szemben látható egy érdekes,
naivan romantikus, – gótikus elemeket utánzó –
kis épület, az Angyalos ház. Ebben az épületben
kapott helyet – az itteni nyugdíjasklub, és a lakos-
ság összefogásának köszönhetôen – létrejött hely-
történeti gyûjtemény. (Nyitva: bejelentkezéssel,
tel.: 24/430-133.)
Bankházán, a községtôl távolabb van a – ma
lovaspanzióként üzemelô – a XIX. század második
felében, klasszicizáló stílusban épült Hajós-kú-
ria. Bejárati elôcsarnokát oszlopok díszítik. Az
épület mellett XX. század eleji gazdasági épületek,
istállók vannak, de felépült egy fedett lovarda is.
Ezen a lovasközponton kívül Lacházán is van lo-
vaglási lehetôség. A Duna-ágon kívül a Bugyi felé
vezetô út mellett horgásztó van.
A település ismert az itt rendezett motocross-
versenyekrôl, a hagyományos peregi búcsúról és az
augusztusi Kiskun Kulturális Napok rendezvény-
sorozatáról is.
DÖMSÖD
Irányítószám: 2344, a lakosok száma: 5260
A település megközelíthetô közúton, az 51-es szá-
mú úton, vagy vasúton: a Budapest–Kunszent-
miklós–Tass vonalon.
A helység neve a latin Dimus szóból eredeztet-
hetô, illetve a szláv eredetû Dömötör (Dimitri)
névvel azonosítható. A honfoglalás óta lakott falu
írásos említése elôször 1280-ban fordul elô. A
helység (ritkaságszámba menôen) létezett a török
www.vendegvaro.hu

A Petôfi-emlékhely
idôk alatt is. A kálvini hitre áttért magyar lakosság
a környék egyik legerôsebb református helyévé
tette Dömsödöt. A XX. században a községet érin-
tette néhány közigazgatási átszervezés: 1939-ben
egyesítették a vele egybenôtt Dabbal. Apajpuszta
viszont 1984-ben kivált, és önálló község lett.
Petôfit Sándor költô emlékét idézi a XIX. századi
kisnemesi ház (Petôfi S. u. 15.) falán lévô emlék-
tábla is: itt éltek szülei 1845–46-ban. Gazdagabb
emlékanyagot mutat be a Petôfi Emlékmúzeum
(Bajcsy-Zsilinszky E. u. 6., tel.: 24/435-655), a
PETÔFI FÁJA
Itt írta Petôfi Sándor a Piroslik már a fákon a levél...
kezdetû versét. A hatalmas tölgyet, a Petôfi-fát emlék-
tábla jelöli. A Duna-parti fák alatt –, a korábban ne-
vezetes piactéren – áll a költô mellszobra is.
„Piroslik már a fákon a levél,
Süvölt köztük, süvölt az ôszi szél,
Homályos a nap, a mezô deres;
Pásztor, betyár meleg tanyát keres.”
Magyarország a hálón
A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
ÉVSZÁZADOS KINCSEK
Pest megye legértékesebb Árpád-kori kincsleletét a Du-
na mentén, Kiskunlacháza határában találták meg
1958-ban. A birtokos Lackfy família egyik tagja rej-
tette el a XIII. század elején a sok császári, érseki dé-
nárt, aranypénzeket ezüst- és aranydarabokat.
nádfedeles parasztházban arra a nyárra (1846) em-
lékezhetünk, melyet itt töltött a költô. (Nyitva:
K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 24/435-102.)
A település múltját, hagyományait bemutató
helytörténeti kiállítás a mûvelôdési központ-
ban (Béke tér 2.) látható. (Nyitva: 8-tól 18 óráig,
tel.: 24/435-151.)
A református templom (Petôfi tér 7., tel.:
24/435-238) 1774–76-ban épült barokk stílusban,
építômestere Jung József volt. Az egyhajós, homlok-
zati tornyos épület bútorzatára – szószék, papiszék,
padok – a késô barokk stílus jellemzô. Épülete a
XVIII. század elsô feléig a középkori alapokon
nyugvó, egykor római katolikus templom volt.
A dabi településrészen lévô református temp-
lom (Szabadság u. 70., tel.: 24/435-178) 1803-ban
épült, a tornya 1824-re készült el, berendezése
klasszicista. Az egyhajós, dísztelen épületet a koráb-
bi vályogépület és fa harangláb helyett emelték.
A község építészeti értékei közé tartozik még
számos, hagyományos építésû tornácos lakóház,
valamint a Hajós-kripta (Elôre u. 30.), amely Ybl
Miklós tervei szerint épült. Dömsöd és Dab refor-
mátus temetôi a mûvészi faragású gombosfákról
nevezetesek. A falu katolikus egyházközségét
1924-ben szervezték meg, majd 1928-ban felépült
– a Szent Márton tiszteletére felszentelt – neogó-
tikus stílusú római katolikus templom (Szabad-
ság u. 83., tel.: 24/435-109).
Szívesen jönnek ide a turisták, hiszen élvezhetik
a Duna közelségét, a vízi paradicsom elônyeit, de
bejárhatják a Felsô-Kiskunság pusztáit is. Az itteni
dunai strandon a viszonylag sekély víznek köszön-
hetôen nyugodtan lubickolhatnak a gyerekek is.
Dömsödön minden év május elsejét követôen
tartják meg a falunapokat, ahol színes népmûvé-
szeti programok, kézmûves és iparmûvészeti be-
mutatók, vásárok várják a látogatót.
113
APAJ, SZIGETSZENTMIKLÓS

A pusztán ma is használják a gémeskutakat Szikes terület

APAJ
Irányítószám: 2345, a lakosok száma: 1140

Az 51-es útról Dömsödnél lekanyarodva érjük el

Apajt. Vasúton a Budapest–Kunszentmiklós–
Kelebia vonal menti Dömsöd állomásra érkezhe-
tünk, amely Apaj belterületével határos.
A települést 1249-ben említi az elsô oklevél. A
helység határa ôrzi az Árpád-kori Apaj és Szunyog
települések maradványait. A középkorban Opoy
néven szereplô falu a török korban elpusztult.
Apaj pusztaként létezett, Dömsöd területéhez tar-
tozott, csak 1985-ben szervezôdött önálló község-
gé. A II. világháborúig a Coburg hercegi birtok
központja volt, majd 1945 után a ló- és szarvas-
marha-tenyésztés révén vált ismertté nagy állami
gazdasága.
Az Apaj környéki puszták – a fôváros közelsége
miatt – ma is sok turistát vonzanak. Akinek mesz-

114 www.vendegvaro.hu

sze van Hortobágy, az alig egyórás út után Apajon
csodálhatja a pusztát, ahol ma is jellemzô a félrideg
állattartás, a juh- és a szürkemarha-tenyésztés. A
végtelennek tûnô síkságon még láthatók a tájba si-
muló nádfedeles házacskák, tanyák.
A mai Apajpuszta a Kiskunsági Nemzeti Park
része, Felsô-Kiskunsági Szikes Puszta néven is-
mert.
Ez az ország második legnagyobb kiterjedé-
sû szikes pusztája. Talaja meszes-szódás
szik. Csapadék hatására szappanszerûen ragadós és
csúszós, szárazon kôkemény. Nyáron ujjnyi repedé-
sek keletkeznek a fehéren izzó talajon, melynek fe-
lületén kivirágzik a sziksó. A terület legbecsesebb
természeti értéke a puszták nagy testû madara, a fo-
kozottan védett túzok. Ez a jellegzetesen pusztai
madár háborítatlan nyugalmat igényel, ezért ügyel-
ni kell élôhelyének zavartalanságára.
A puszta növényzete alkalmazkodik a talajviszo-
nyokhoz. Itt virít a takarmányszénát is adó sziki
mézpázsit és a szárazvirág-kötészet kedvenc anyaga,
A fokozottan védett túzok
Magyarország a hálón
A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
az augusztusban virágzó lila színû sóvirág. Az ôsgyep
fenntartásában fontos szerepe van az ôsi magyar ál-
latfajták külterjes tartásának: a szürkemarhának, a
racka és cigája juhnak, amelyek a nemzeti park
nagyállási telepén tekinthetôk meg.
A Kiskunsági Nemzeti Park védett területe csak
engedéllyel és vezetôvel látogatható.
Tel: 76/482-611
Minden év július utolsó hétvégéjén sok érdeklô-
dôt vonz Apajpusztára a Kiskunsági Pásztor- és
Lovasnapok programja.
SZIGETSZENTMIKLÓS
Irányítószám: 2310, a lakosok száma: 19 370
A Csepel-sziget északi részén lévô település meg-
közelíthetô HÉV-vel, Csepel felôl autóbusszal, és
az M0-ás körgyûrûtôl is gyorsan elérhetô.
A honfoglaló magyarok hamar megtelepedtek
ezen az ôskor óta lakott helyen. Elsô okleveles em-
lítése egy 1264-ben kelt oklevélben maradt fenn.
A középkorban a terület sokszor volt királyi bir-
tok. Igaz lehet tehát, amit a hagyomány tart: „ki-
rályi nemes lovászok” települése. A falu átvészelte
a török hódoltság éveit, majd a XVIII. században
a Savoyai herceg kezére került a többi szigeti tele-
püléssel együtt.
A település lakossága a XX. századtól a fôváro-
si, késôbb a helyben létesült ipari üzemekben vál-
lalhatott munkát. Itt épült fel a Dunai Repülô-
gépgyár 1941–1944 között, majd annak lebom-
bázott romjain jött létre a Csepeli Autógyár 1944-
tôl. Az 1944. április 3-i bombázás pusztítása nyo-
mán (amely a repülôgépgyárat is tönkretette)
1083 ember halt meg, és 526 volt a sebesültek szá-
ma. Ez volt abban az idôben a legpusztítóbb erejû
bombázás.
A hirtelen várossá nôtt település utcáin még
látható egy-egy régi, szép oromzatú, oszlopos-tor-
nácos parasztház. A településközpont a felújított
középületekkel megszépült, a XIX. századvégi sze-
cessziós díszítôkedv az új építkezéseknek is ihletô-
je. A városban mûködik a Nemzetközi Baptista
Teológiai Akadémia.
115
SZIGETSZENTMIKLÓS, HALÁSZTELEK, TÖKÖL
A település története Városi Helytörténeti Gyûj-
temény (Árpád u. 34.) kiállításán ismerhetô meg.
A XIX. századi parasztházban elhelyezett
gyûjtemény az ôsállati maradványok, a gazdag
régészeti leletek, a középkor és az újkor számos tárgyi
és írásbeli emléke segítségével mutatja be a város és
környéke több ezer éves múltját. A téglatár 140 kü-
lönféle téglát mutat be, a lapidárium szív alakú sírkö-
veket ôriz. Szép népviselet-gyûjtemény is látható. Az
állandó kiállítás címe: Kôbaltától a faekéig.
Nyitva: ápr. 1–szept. 31-ig V 14-tôl 17 óráig,
tel.: 24/467-100
Két új temploma is épült az utóbbi években, a re-
formátus és a baptista. A városban mûködik a
Nemzetközi Baptista Teológiai Akadémia.
A városközpont közelében van az Ádám Jenô
Emlékház (Árpád u. 29.). Itt láthatók a sziget-
szentmiklósi születésû zeneszerzô és zenepedagó-
A lakihegyi adótorony
116
gus életének és munkáságának dokumentumai. Az
1982-ben elhunyt zeneszerzô XX. századi mûvei-
nek a magyar népzene volt az ihletôje. (Nyitva:
ápr. 1-tôl szept. 31-ig V 14-tôl 17 óráig, tel.:
24/467-100.)
A település különleges kiállítása a több mint
100 darabból álló, Molnár Imre alkotó tulajdoná-
ban lévô citeragyûjtemény (Tököli u. 19.; Nyit-
va: H–P 8-tól 18 óráig, Szo 9-tôl 13 óráig, tel.:
24/467-100).
Az 1995-ben átadott Városi Galéria (Tököli
u. 19.) folyamatosan helyi és országos hírû mûvé-
szek kiállításainak ad otthont (Nyitva: H–P 8-tól
18 óráig, Szo 9-tôl 13 óráig, tel.: 24/467-100).
Vitéz Somogyvári Gyula (1895–1953), Gyula
diák, író, költô, a magyar rádió egykori igazgatója
nyaralójának (Jácint u. 16.) homlokzatán, a nevét
viselô cserkészcsapat emléktáblája látható.
Szigetszentmiklós egyik legnagyobb turisz-
tikai vonzereje a Ráckevei (Soroksári)-Du-
na. Ez a nádasokkal benôtt parti nyaralóhely kedvelt
a horgászok, s a vízi sportolók körében. Ezen a terü-
leten a vízityúkok, a tôkésrécék, a búbosvöcskök a
nyaralók közelében úszkálnak. A természetvédôk
harcos kiállása eredményeképpen a közeli úszólápo-
kon még ritka orchideafajok élnek.
A település határában található a 314 méter magas
Lakihegyi antennatorony ma már jelentôs ipa-
ri emlék. Amikor a XX. század elsô felében elké-
szült, még bravúros technikai újdonság volt.
HALÁSZTELEK
Irányítószám: 2314, a lakosok száma: 6210
A település gyorsan elérhetô Csepel felôl, de igen
jól megközelíthetjük az M0-ás autópálya sziget-
szentmiklósi kijáratától, vagy az 51-es útról Szi-
gethalom felé lekanyarodva.
A bolgárkertészekrôl, kertészeti mintagazdasá-
gáról ismert szigeti település elnevezését úgy ma-
gyarázzák, hogy a Duna menti halászok telepe le-
hetett valaha, talán már a bronzkorban is, mely-
nek emlékeirôl több lelet tanúskodik. Késôbb a fa-
www.vendegvaro.hu
 A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET

lut az árvizek elmosták, és Hermina-telep néven

éledt újjá, a XIX. század végén, az egykori birto-
kos nôvérének neve után emlegetve. 1950 óta
önálló község Halásztelek.
A fôút mellett található a Malonyay-kastély és
melléképülete (Rákóczi u. 58.). A mozgalmas töme-
gû, részben emeletes, a XIX. században épült eklek-
tikus épületet manzárdtetô fedi. Az épületegyüttest
nem az ismert grófi család építette, de az itt lakó,
még ma is élô idôs emberek a kastély kapcsán az ô
nevüket ôrizték meg. Felépítésében a klasszikus kas-
télyok alaprajzát követi: a fôépületben található egy
bálterem és más funkciójú kistermek, az alagsorban
pedig boltíves megoldással elválasztott szobák.
A Szent László-herma bronzból készített közté-
ri szobormásolata a Szent László tér ékessége.
Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szen-
telt római katolikus templom (Kisgyár u. 44.) a
magyar organikus építészet egyik jelentôs alkotá-
sa, az 1980-as években készült el Csete György ter-
vei alapján.
A Duna fôágát kísérô gáton hosszabb-rövidebb
szigeti kerékpártúrára indulhatunk. A gótikus eredetû római katolikus templom

TÖKÖL több dûlôjének is horvát neve van, pl. Vinograd,

Irányítószám: 2316, a lakosok száma: 6310
A ráckevei HÉV-vel vagy közúton, az M0-ás autó-
pályáról és a szigeti gerincúton egyaránt eljutha-
tunk a Duna fôága mellett fekvô településre. Ha-
tára ugyanakkor a Ráckevei-Dunáig terjed, ahol a
– már említett, két községet is érintô – Tököli-er-
dô található.
Tököl a Csepel-sziget ôsi települése. A régésze-
ti kutatások bizonyítják, hogy már a bronzkorban
is lakott hely volt ezen a területen. A kedvezô ter-
mészeti adottságoknak köszönhetôen a honfoglaló
magyarok is hamar megtelepedtek itt. Elsô írásos
említése 1271-bôl maradt fenn. Királyi uradalom
volt, majd IV. László a margitszigeti apácáknak
adományozta. A XVI. században királyi mezôvá-
rosi rangot kapott. A török hódoltság idején a fa-
lu elnéptelenedett. A XVII. században részben né-
met ajkú lakosok, de fôként bunyevácok, sokácok,
illetve katolikus horvátok népesítették be. A falu
és jellegzetes a Ráckevei-Dunában található Do-
mariba-sziget neve is.
A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, mû-
emlék római katolikus templom (Hôsök tere 1.,
tel.: 24/379-134) gótikus, XV. századi eredetû.
1813-ban késô barokk stílusban átépítették, de
a középkori templom jelentôs részét megtar-
tották. Az egyhajós templom szentélye szegment-
ívvel zárul. A II. világháború során megsérült a kö-
zépkori eredetû torony, valamint a déli és a nyugati
fal is, ezért ezek ma újjáépült formában láthatók. Az
épület homlokzatán néhány gótikus részlet figyelhe-
tô meg. A csehsüveg-boltozatos belsôben vörös
márványból készült oltár van, rajta kupolás formájú
tabernákulum. Feszty Masa új oltárképe Mária szü-
letését ábrázolja. A fôoltár hátlapjában helyezték el a
Csehi Mihály 1519-bôl származó, reneszánsz stílusú
márvány sírkövét. A templom melletti plébánia
XVIII. századi eredetû, belsejében boltozatos szobák
vannak, udvari homlokzata egykor árkádos volt.

Magyarország a hálón 117

TÖKÖL, SZIGETCSÉP, SZIGETSZENTMÁRTON, SZIGETÚJFALU
Helytörténeti nevezetesség Csepelszigeti Mária
parasztháza (Mester u. 35.), ahol a tisztaszoba
mennyezetén Kossuth, Petôfi, Bem és Damjanich
portréja látható. A képeknek köszönhetôen a ház
nemzeti kegyeleti emlékhellyé vált.
Repülôterérôl is ismert a település. Mint kato-
nai célpont a II. világháborúban sokat szenvedett
a bombázásoktól. A volt szovjet – ma repülôtéri –
laktanya bejáratánál található az 1956. november
3-án itt letartóztatott honvédelmi miniszter,
Maléter Pál kopjafája, melyet még a szovjet
csapatok kivonulása elôtt állítottak.
A falu határában áll az 1944-ben rommá vált,
de az 1980-as évek elején helyreállított Szent An-
na-kápolna. A gótikus eredetû kápolnát a XVIII.
század végén késô barokk stílusban alakították át.
Téglalap alaprajzú hajójához csúcsban végzôdô
szentély kapcsolódik.
A falu határában 1958 óta mûködik a fiatalko-
rúak börtöne.
Tököltôl nagyon szép kerékpáros túrát lehet
tenni a Nagy-Duna gátján le egészen Makádig,
majd a Ráckevei-Duna gátján vissza Tökölig.
SZIGETCSÉP
Irányítószám: 2317, a lakosok száma: 2180
A település a szigeti gerincúton érhetô el a leg-
könnyebben, de megközelíthetjük a ráckevei
HÉV-vel is.
A régészeti kutatások tanúsága szerint Sziget-
csép határa már a rézkorban is lakott volt. A réz-
kori leletek mellett jelentôs a község északi határá-
ban feltárt kora vaskori temetô. A község elsô ok-
leveles említése – Cséptelek alakban – 1283-ból
maradt fenn. A Duna áradásai miatt a település
négyszer változtatta meg a helyét.
A török idôkben elnéptelenedett középkori fa-
luba 1706 táján rác lakosok, a század közepén né-
metek érkeztek Nürnberg és Württemberg kör-
nyékérôl. A rác telepesek templomukat is a Duna
partjára építették. Az állandó árvizek miatt azon-
ban késôbb – templomukat, házaikat elhagyva – a
falu biztonságosabb, német telepesek által lakott
északi részére költöztek. A középkori falu és az el-
118
sô rác község helyén ma a sporthorgászok tanyáit
találjuk.
Az Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelt, ba-
rokk stílusú római katolikus templom (Fô u.
67., tel.: 24/418-055) 1755-ben épült, eredetileg
fa harangtoronnyal. A jelenlegi tornyot 1857-ben
építették, s akkor a hajót is meghosszabbították a
torony két oldalán. A síkmennyezetes hajóhoz
kapcsolódó csehsüveg-boltozatos szentélyben vö-
rös márványból készült oltár található, rajta gazda-
gon faragott, kupolazáródású szentségházzal.
A templom mellett kialakított Zarándok-
kert kápolnái a hazai és külföldi zarándokhelye-
ket idézik. A Fatimai Szûzanya szobra köré szikla-
kertet építettek, kálváriadombot emeltek, elké-
szült a Szent István-kápolna, és a medjugorjei
Szûzanya kegyhelyének másolata is.
A falu északi végén található az 1768-ban épült
görögkeleti, szerb templom (Fô u.). A hom-
lokzat síkjában lévô tornyot csak 1829-ben emel-
ték. A copfstílusú épület szentélye félköríves. Fô-
homlokzatán egyszerû, finom arányú, díszes, kô-
keretes ajtó; déli homlokzatán kôkeretes ablakok
és oldalbejárat látható. A belsô érdekessége a va-
kolt faszerkezetû teknôboltozat. Ikonosztázát a
XIX. század elején megújították.
A legújabb templom a 2000-ben felszentelt
református templom (Fô tér, tel.: 24/476-029).
A modern épületet Erdélybôl szállított fazsinde-
lyes tetô fedi. Figyelemre méltó a szószék fakazet-
tás burkolata. A hatszögletû Úrasztala a csillagot
jelképezi.
A katolikus, református és a pravoszláv egyház
összefogását, összetartozását kifejezô Ökumeni-
kus emlékmû református templom elôtti téren
áll. Kampfl József alkotásán a rusztikus felületû
szikla a vallás az egyház stabilitását jelképezi, a rá-
állított, finoman megmunkált oszlop, a hozzá
kapcsolódó kultúrát szimbolizálja. Az oszlopon el-
helyezett párnán a három egyházat szimbolizáló
püspöki korona látható.
A falu határában jól láthatók a kacskaringózó,
fûzfákkal, nádasokkal szegett holtágak. A Duna
jeges áradása hagyott ilyen cikcakkos nyomot ma-
ga után. Ezeket nevezik hókonynak. Ma kitûnô
horgászvizek, szép nyaralóházak épültek a partra.
www.vendegvaro.hu

SZIGETSZENTMÁRTON
Irányítószám: 2318, a lakosok száma: 1580
A település megközelíthetô HÉV-vel, vagy a szige-
ti gerincút felôl is. Ma már egyetlen üdülôfalura
emlékeztet a Ráckevei (Soroksári)-Dunához közel
fekvô, szépen fásított utcájú, nyaralótelepével ösz-
szeépült község.
A régészeti ásatások régi kultúrák emlékeit tár-
ták fel. Világhírû lelete a községnek az 1973-ban
megtalált 4000 éves ôskocsi-modell. A település
elsô írásos említése egy 1285-ös oklevélben for-
dult elô. Az 1633-as török adóösszeírás adatai sze-
rint lakói rácok voltak, de ôk Ráckevére költöztek.
Mária Terézia bajorokat telepített a községbe.
Utódaik – a kitelepítések ellenére – még ma is a
falu meghatározó népességét jelentik.
A Szent Márton tiszteletére szentelt római ka-
tolikus templom (Templom u. 1.) 1788-ban
épült barokk stílusban, homlokzati síkban tartott
toronnyal és egyenes záródású szentéllyel. A temp-
lom felépítését Krisztina fôhercegnô, a ráckevei
koronauradalom birtokosa, Mária Terézia leánya
is támogatta. Az épület legutóbbi felújításakor a
vakolatot eltávolították, a feltárt nyers kôfalnak
igen szép a textúrája. A síkmennyezetes hajójához
csehsüveg-boltozatú szentély kapcsolódik. Fino-
man faragott, vörös márványból készült fôoltára
felett 1800 táján készült Szent Márton-oltárkép
látható. Különösen szép korai barokk munka
Szent Antal és Nepomuki Szent János faszobra.
A község Ráckeve felé esô határában találha-
tó a Tókert, az erdôs-ligetes természetvé-
delmi terület, amelynek természetes terepmélyedé-
sét valamikor a Duna áradásai táplálták. Víz után-
pótlása mára a folyószabályozás és az árvízvédelem
miatt megszûnt. Legértékesebb növénytani értékei a
kiszáradó és nedves láprétekkel, nádasokkal váltako-
zó bokorfüzes társulások. A láprétek a kora tavaszi
talaj menti fagyok miatt késôbb ébrednek, de május
derekán virágba borul a terület. Legértékesebb lágy-
szárú növényfajai: a mocsári-, a vitézkosbor és a hús-
színû ujjaskosbor. Kedveli ezt a helyet a tarajos gôte
és az erdei fülesbagoly is.
Magyarország a hálón
A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
SZIGETÚJFALU
Irányítószám: 2319, a lakosok száma: 2010
A település megközelíthetô a ráckevei HÉV-vel,
vagy a szigeti gerincúton Szigetszentmárton, eset-
leg Tököl irányából.
A Duna fôága mentén fekvô, védett erdôktôl
övezett település környéken talált rézkori leletek a
terület korai lakottságára utalnak. A honfoglalást
követôen a falu fejedelmi birtok volt. Elsô okleve-
les említése 1303-ból maradt fenn.
Révátkelôje közelében a XII. században kolos-
tor állt, melynek nyomait sokáig lehetett látni a
Duna medrének szélén. Faragott köveinek egy ré-
szét a községi templom építésénél használták fel,
de néhányat a székesfehérvári Szent István Múze-
umba szállítottak. A helyi legenda szerint itt bú-
csúzott el feleségétôl és szállt hajóra II. Lajos ki-
rály, mielôtt a végzetes mohácsi csatába indult.
A török uralom idején fokozatosan elnéptele-
nedett falu elsô új lakói rácok voltak. A német te-
lepesek a XVII. század végén érkeztek ide, ôk ho-
nosították meg a szôlômûvelést. Szigetújfalu 1899
óta önálló, elôtte közigazgatásilag Szigetszentmár-
tonhoz tartozott. Lakossága – a kitelepítések elle-
nére – még ma is felerészben német nemzetiségû-
nek vallja magát.
Szent Lénárt hitvalló tiszteletére szentelt ró-
mai katolikus templom (Templom u. 1., tel.:
24/418-055) 1770–73-ban épült; homlokzati sík-
ba helyezett toronnyal, egyszerû barokk formá-
ban. A jó belsô térarányú hajó csehsüveg-boltoza-
tát kettôs hevederek választják el. A félköríves zá-
ródású szentély szintén csehsüveg-boltozatos. Szó-
széke mozgalmas kialakítású barokk munka. Mell-
védjét és hangvetôjét aranyozott dombormûvek és
szobrok díszítik.
Az 1996-os Lénárt-napi búcsú alkalmával
avatták fel – a régi Nepomuki Szent János-szobor
helyén – a templom védôszentjét ábrázoló Szent
Lénárt-szobrot, Nemes Ferenc népi fafaragó
iparmûvész alkotását.
A település legnagyobb turisztikai vonzereje a
Duna, de a jelentôs értéket képvisel az újfalusi
erdô 88 hektárnyi természetvédelmi területe is.
119
RÁCKEVE
RÁCKEVE
Irányítószám: 2300, a lakosok száma: 8100
Közúton Csepel irányából, vagy az 51-es számú út
felôl is megközelíthetô a település. A Nagy-Duna
felôli kapcsolatait három révátkelôhely is biztosít-
ja (Lórév–Adony; Szigetújfalu–Ercsi; Tököl–Száz-
halombatta).
Ráckeve már a bronzkor óta lakott település. A
honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse fog-
lalta el. A hagyomány szerint ez volt az Árpád-há-
zi uralkodók kedvenc vadászterülete. A mai város
helyén lehetett Ábrahámtelke nevû település, vala-
mint egy XII. századi kolostortemplom. Ezt
1212-ben említette elôször okirat.
A település elsô virágkora a szerb lakosság be-
településével kezdôdött az 1440-es évek táján. A
szerbek az Al-Duna menti Keve városából mene-
kültek ide a törökök támadása elôl. A várost ek-
kor kezdték Kis-Kevének nevezni, majd késôbb
Rác-Keve nevet kapta. A gazdag szerbek – vagy
A Savoyai-kastély
120
másképpen rácok – 1487-ben építették meg a
Boldogasszony-templomot, amely ma is Ráckeve
egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai
révén a XV. században már központi szerepe volt
a településnek. De a következô században a török
hódítás a virágzó Ráckevét sem kerülte el, bár
mint szultáni birtok – a XVI. század második fe-
lében – újra fellendült. A reformáció idején, ame-
lyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor
kezdeményezett, a város püspöki székhely lett.
Utódja, Skaricza Máté Ráckevét a humanista re-
formáció kulturális centrumává tette. A török ki-
ûzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossá-
ga elmenekült. Az egész Csepel-sziget, így Rácke-
ve is 1698-ban a gyôztes törökverô Savoyai Jenô
birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építtette
meg kastélyát.
A XVIII. században német telepesek növelték a
város lakosságát. Ezzel Ráckeve háromnemzetisé-
gûvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták.
Az 1848–49-es szabadságharcot a lakosság
nagy része támogatta, 1848 májusában hatszázan
esküdtek fel a nemzetôr zászlóra. A ráckevei Ács
Károly szervezte meg 1849 nyarán a Duna vidé-
www.vendegvaro.hu

kén az ellenállást. Ezért elôször halálra ítélték, de
az ítéletet késôbb hatévi börtönre enyhítették.
Ráckeve a XIX. század második felében járási
székhellyé lett. A település újabb fellendülését a
millennium idôszaka hozta el. Ekkor építették fel
a régi fahíd helyett vasból az új, állandó hidat. Az
ezredéves évforduló évében határozták el az új vá-
rosháza építését.
Az I. világháború 133 hôsi áldozatot követelt
Ráckevétôl. Az 1919-es rövid román megszállás
alatt csaknem teljesen kifosztották a községet. A
II. világháború újabb megpróbáltatásokat hozott.
Csak az 1970-es években kezdôdött el igazán a
vízparti üdülôterületek kialakítása. Melegvizû
strandfürdô létesült, s ekkoriban határozták el a
Savoyai-kastély helyreállítását is. Városi rangját
1989-ben nyerte vissza Ráckeve.
A sziget belsô útja felôl érkezve elôször a
Szigetszentmártonnal közös határú Tókerti
parkerdô mellett, majd a szintén Duna-ág felé
esô melegvizû strand mellett vezet utunk – a
HÉV ráckevei végállomását is érintve. A városba
vezetô fôúton, a Kossuth L. utcán a hajdani gaz-
dag kereskedôváros késô gótikus, reneszánsz, ba-
rokk elemeket ôrzô házai sorakoznak.
A fôút jobb oldalán tûnik fel Ráckeve legimpo-
zánsabb épülete, a helyreállított gyönyörû, barokk
Savoyai-kastély (Kossuth u. 95., tel.: 24/485-253).
Az 1702-ben elkezdett építkezés csaknem két
évtizeden át tartott. Johann Lucas Hildebrandt
mûve a világi barokk építészet elsô magyarországi
emléke. Savoyai Jenô herceg maga is szerette az épí-
tészetet, errôl az építkezés menetérôl szóló levelei is
tanúskodnak. A Dunára nyíló oldalszárnyakat a ko-
rábbi építésvezetô, Mayerhoffer András istállókkal
zárta le 1750-ben. A herceg halála után (1736) a
birtok a koronára szállt. A kastély már a XIX. szá-
zadban elvesztette igazi funkcióját; volt raktár, mag-
tár. Az épület déli szárnyában nyílt meg 1963-ban
az Árpád Múzeum, itt mûködött 1975-ig, amikor
megkezdôdött a mûemlékileg védett kastély teljes
felújítása.
A helyreállítás – korabeli tervrajzok híján – analógi-
ákra és a megmaradt elemekre támaszkodott. Az
épület homlokzati részletei olasz hatást tükröznek. A
Magyarország a hálón
A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
hangulatos belsô udvar fái védettek, hátsó díszpark-
ját újratelepítették. A kupolát a korábbi zsindely he-
lyett rézlemezzel fedték, az elôtte lévô terasz korlát-
ján mitológiai alakok szobrait láthatjuk. A középsô
állítólag magát Savoyai Jenô herceget ábrázolja. A
mellvéd fölött a hercegi címer látható. A beüvegezett
kocsifelhajtó a dísztermek elôteréül szolgál. Az oldal-
szárnyakban vendégszobák vannak, a konyha és étte-
rem a pincébe került. Ma szálloda mûködik az ere-
deti pompájában felújított kastélyban.
A kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása,
az elsô vidéki Árpád-szobor (Árpád tér), amelyet a
millenniumi ünnepségek során, 1897-ben avattak
fel. Tartóoszlopán Árpád fejedelmi címere, és a szi-
get népének ünnepét ábrázoló jelenet látható: Ár-
pád fiának, Zsoltnak születését ünnepli a nép.
Továbbhaladva a Kossuth utcán, több értékes
történelmi emléket, illetve mûvészettörténeti
szempontból értékes épületet láthatunk.
A neobarokk Münich-házban kapott helyet
az Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.).
A múzeumot 1992-ben tájmúzeum rangjára
emelték. Jelentôs régészeti, néprajzi és törté-
neti tárgyi gyûjteményét kiegészíti a dokumentációs
tár. A Diocletianus kori, keletrôl származó, faragott
elefántcsont római köpenycsat, a XII. századi Lantos
Dávidot ábrázoló dombormû, a XVI. századi festett
fa Madonna-szobor mellett gyûjteményének igen ér-
tékes része a ráckevei – kuriózumnak számító – pa-
rasztcéh és a molnárcéh irat- és tárgyanyaga. Az
utóbbi a Dunán mûködtetett hajómalmok miatt
fontos. A múzeum állandó kiállításai: Fejezetek a
Duna menti múltból; A molnárok és vízimalmok.
Nyitva: márc. 1-tôl okt. 31-ig,
K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 24/385-364
A Városi Képtár (Kossuth u. 26., tel.: 24/424-053)
kiállításán szemelvények láthatók a XX. századi
magyar természetelvû festészetbôl; és megtekint-
hetô a Patay László (1932–2002) Munkácsy-díjas
festômûvész életmûvébôl válogatott tárlat is.
Ráckeve látképe elképzelhetetlen az 1896-ban
épült íves, vasszerkezetû Árpád-híd nélkül. A híd
városfelôli lehajtójánál áll a kis neobarokk Vám-
121
RÁCKEVE

ház. A millennium alkalmából 1902-re épült fel a

magyaros, szecessziós elemeket mutató, tûztor-
nyos, alföldi típusú Városháza (Hôsök tere 1.,
tel.: 24/523-333) .
A Városház utcán érhetô el a háromszög alakú
névtelen templomtér. A város egyik legjelentôsebb
mûemlék épületegyüttese a görögkeleti, szerb
templom (Viola u. 1.) és környéke.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt

templom befejezését 1487-ben írásos adat
rögzíti. Egységes gótikus stílusban épült, de a fôha-
jó mellé épített két oldalkápolna már a XVI. század
elejérôl származik. Középkori részleteket is mutató
különálló harangtornyát 1758-ra fejezték be, ke-
resztje 1795-ben került a helyére. A templombelsôt
gótikus hálóboltozat fedi. A falakat mindenütt fres-
kók borítják. A ma látható réteg az 1700-as évek vé-
gén készült. A hajó déli falán Jézus születése, az észa-
kin Krisztus szenvedése látható. A szentélyt a feltá-
madó és mennybeszálló Krisztus díszíti. Nyugati fa-
lán a világ feletti ítélkezés jeleneteit ábrázolja. A
Szent Kozma- és Damján-kápolna freskói Mária
megkoronázását és a gyermek Krisztust ábrázolják.
A Keresztelô Szent János-kápolna falát Krisztus éle- A szerb templom
tének jelenetei és szentek alakja díszítik. A rokokó
faragású ikonosztáz a XVIII. században készült. A XVIII. századi, barokk stílusú Nepomuki Szent
János-szobor (Szent János tér) ívesen hajló talapza-
A templom melletti paplak a XVIII. században tát gazdag ornamentika díszíti. Közelében áll az ek-
épült boltozatos helyiségekkel. A templomból ko- lektikus stílusban átalakított Horváth-kúria
sáríves barokk kapun át jutunk a Viola utcába, (Szent János tér 13.). Hatalmas kertjében ôsfák ár-
majd ennek folytatásaként a Gábor Áron utcába. nyékolják az íves nyílású, tornácos épületet.
A Kajlik-ház (Gábor Áron u. 24.) jól mutatja A temetôben lévô Szent Domonkos-kápol-
az itteni földmûvesek építkezési szokásait. A Kaj- na a XIX. század elején épült egyszerû barokk stí-
lik família anyai ágon kisnemesi rangú földmûves lusban. Szintén a temetôben áll 1819 óta a klasszi-
család volt; épületük merôben elüt a Kossuth utca cista stílusú, kör alakú kálvária – fent három ke-
polgáriasabb házaitól. Lakóházuk a XIX. század reszttel és a Fájdalmas anya szobrával, lent mo-
második felében épült: szoba, pitvar-konyha, szo- dern belsejû kápolnával.
ba, kamra alaprajzi elrendezésû. Korábban náddal, A híd felé a Kossuth L. úton visszaindulva ér-
késôbb cseréppel fedett nyeregtetôvel. Falazata hetô el Ráckeve központja, a Szent István tér.
sárból rakott, amelynek maradandóságát a falba Itt áll a két legnépesebb felekezet, a katolikusok és
beépített függôleges cölöpök biztosítják. Eredeti- a reformátusok temploma. A közeli mûemlék ház-
leg szabadkéményes volt, amelyet a XX. század el- ban mûködik a Fekete Holló vendéglô (Kos-
sô felében lebontottak és helyébe tûzbiztosabb ké- suth u. 1.). Az eredeti épület a XV–XVI. századból
ményt építettek. A szobákat a konyhából fûtött maradt fenn. Az 1960-as évek végén le akarták
búbos kemencék melegítették. bontani, mert akkori állapotában sokszorosan át-

122 www.vendegvaro.hu

SÚLYOS HITVITA
Szegedi Kis István (1505?–1572) református teoló-
gus, lelkész utolsó állomáshelye – a bécsi, krakkói, wit-
tenbergi egyetemeken folytatott tanulmányok és több-
éves hazai szolgálat után – Ráckeve volt. Itteni tevé-
kenységére tisztelettel emlékeznek ma is a város lakói.
Állítólag 1565-ben Panthanus Seraphinne olasz ba-
ráttal folytatott hitvitát. A ráckevei olaszok vállukon
vitték a templomba a hitvitához szükséges könyveket.
Amikor már látszott, Szegedi gyôz a vitában, az olasz
hívek egyenként ellopakodtak, s a barát saját vállán
vihette el súlyos érveit a hitvita helyérôl.
épített, jellegtelenné vált barokk sorháznak lát-
szott. Az alaposabb vizsgálat során kerültek elô
mûemléki értékei, például a különösen szép bolto-
zata, a reneszánsz ablakkeret töredéke. A fôbejárat
felett található fekete hollós cégér, amely Ráckeve
címerét tartja karmaival. A Fekete Holló ott áll,
ahol 1440 után az ideköltözött szerb kereskedôk
és hajósok kialakították városközpontjukat.
A Keresztelô Szent János tiszteletére szentelt ró-
mai katolikus templom (Szent István tér 22., tel.:
24/485-553) a XVIII. század utolsó évtizedében
épült copfstílusban. Azóta többször átalakították. A
Magyarország a hálón
A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
Szent Antal-oltár 1800 körül; a Nepomuki Szent
János-oltár a XIX. század elején készült. A temp-
lombelsô falainak 1994-es festése Patay László
Munkácsy-díjas festômûvész nevéhez fûzôdik. A
teljes felületet mitologikus jelenetek borítják. A
szintén copf berendezés emiatt kevésbé érvényesül.
Padjait a festéssel egy idôben kicserélték.
A református templom (Kossuth u. 8., tel.:
24/385-636) a régi – kisebb méretû – barokk
templom helyén épült 1913-ban. Észak-európai
hatásokat idézô, neogót stílusú téglaborítású épü-
let ez. A templom melletti régi paplakon Szegedi
Kis István emléktáblája.
A híd túlsó oldalának látványosságai: a Peregi
parkerdô, az üdülôkkel, üdülôszállókkal övezett
partisétányok, a horgászhelyek és a csónakkikötôk.
A part és a szigeteket övezô vízivilág hangulata kü-
lönösen vonzó. Ritka látványosság a Szent István
tér alatti Dunasoron mûködô „csónakos” piac.
A város visszatérô rendezvényei augusztusban:
a Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó, a
szerb Nagyboldogasszony-templom búcsúja, és a
Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás.
A vízi sportok hódolói kedvelik ezt a helyet
123
SZIGETBECSE, MAKÁD, LÓRÉV
SZIGETBECSE
Irányítószám: 2321, a lakosok száma: 1270
Ráckeve felôl közúton érhetô el a település. A rác-
kevei HÉV végállomásától autóbuszjárat visz a
községbe.
Becse nevét már a XII. században említik a Be-
cse-Gergely nemzetség, majd 1497-ben Beatrix
királynô birtokaként. Lakói elôbb magyarok vol-
tak, akik Makádra költöztek át, késôbb szerbek,
akik Lórévre települtek innen, majd német ajkú
lakosok jöttek erre a tájra. A XVIII. század elején
a falu földesura, Savoyai Jenô segítette a telepese-
ket. Az ô halála után a szigeti uradalomban Mária
Terézia lánya, majd késôbb annak férje a birtokos.
A község nevezetessége az André Kertész
Emlékház (Makádi u. 40.), amely egyben fotó-
múzeum is.
A magyar származású, majd Franciaország-
ban és az Amerikai Egyesült Államokban hí-
ressé vált André Kertész (1894–1985) fotómûvész,
gyermekkorának nyarait nagybátyjánál, Szigetbe-
csén töltötte. A kedves emlékû helyet 1984-ben tett
magyarországi útja alkalmával kereste fel, és a tele-
pülésnek adományozta számos nagy értékû fotóját.
Az 1985-ben megnyílt múzeumban a mûvész 120
szignált képét ôrzik, halála után idekerült New
York-i lakásából néhány bútor és személyes tárgy is.
Nyitva: ápr. 1-tôl szept. 30-ig Szo, V 10-tôl
17 óráig, elôzetes bejelentkezéssel más idôpontban is,
tel.: 24/513-510
A Szent Mihály tiszteletére szentelt római kato-
likus templom (Makádi u. 32., tel.: 24/417-350)
BECSÉTÔL NEW YORK-IG
André Kertész egy idôskori interjújában a következô-
ket mondta: „Becse sem a rokonok miatt lett meghatá-
rozó, hanem mert olyan közel kerülhettem a termé-
szethez és azokhoz, akik közt ez történt velem... Ké-
sôbb akár Franciaországban vagy New Yorkban fény-
képeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei em-
berek születtek újjá minden képen.”
124
1800–1803-ban épült – Albert fôherceg támoga-
tásával – copfstílusban, a homlokzat síkjában tar-
tott tornya azonban csak a század második felében
készült el. A templombelsô ékessége Szent Sebes-
tyén és Szent Rókus faszobra, valamint angyalok-
kal díszített oltár.
A nyaralók és a kirándulók igényeinek jobb ki-
elégítése érdekében a Királyréti major területén lo-
vasbemutatókat szerveznek. Szigetbecsén két lovas-
iskola is mûködik. A környékbeli erdôk és nádas
foltok vonzzák a természetkedvelô turistákat.
MAKÁD
Irányítószám: 2322, a lakosok száma: 1210
A ráckevei HÉV-végállomásától autóbusszal, vagy
Szigetbecsén át közúton közelíthetjük meg.
A Csepel-sziget déli csücskében, a Duna fôága
és a Ráckevei (Soroksári)-Duna ölelésében terül el
ez a markáns arculatú magyar falu. Viszonylag ke-
vés régészeti leletre bukkantak ezen a területen, de
valószínûsíthetô, hogy az ie. II. évezredben már él-
tek itt emberek. Az Árpád-korban Makófalvának
hívták. Elsô okleveles említése 1430-ból maradt
fenn, akkor két község volt itt: Gyála és Simonfa
– ezek a nevek határrészként máig fennmaradtak.
A falu földrajzi helyzete viszonylagos védettséget
jelentett a történelmi viharok, a tatár és a török tá-
madások ellen. Gazdasága fôként a szántóföldi
növénytermesztésre alapozott, hiszen az árvizek
mindig feljavították kiöntéskor a földeket. Az ár-
terek dús legelôi pedig az állattenyésztést segítik.
A falu fôutcáján álló református templom
(Kossuth u. 49., tel.: 24/481-052) Az 1800-as évek
elején – a középkori templom építôköveinek fel-
használásával – épült késô barokk stílusban. A
karcsú háromemeletes tornyot törtvonalú sisak fe-
di. A félköríves záródású hajót pillérek támasztják.
A síkmennyezetes belsôben falazott, vakolt szó-
szék – a kosáríves nyílások felett karzat látható. A
templom elôtt 1995 óta áll a Kossuth-szobor. Az
öregtemetôben ma is láthatók a mívesen faragott
gombosfák.
A falu szülötte Thury József orientalista, turko-
lógus (1861–1906), a Magyar Tudományos Aka-
www.vendegvaro.hu
 A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET

démia tagja. A nevét viselô általános iskolában Görgey Arthur tábornok 1848-ban felakaszttatta
(Szabadság u. 25.) látható a Thury József-kiál- az árulónak tartott grófot. A romantikus, neogót
lítás. (Nyitva: tanítási idôben, tel.: 24/512-210.) stílusú, egyhajós, homlokzati huszártornyos épü-
A gáton kívül, már a Nagy-Duna árterében ta- letet téglaburkolat borítja. A kereszt-boltozatos
lálható a halastavakkal tarkított kengyelesi vé- hajóból csúcsíves diadalív vezet a boltozatos szen-
dett terület. Kedvelik ezt a helyet a szürke gé- télybe.
mek, a kócsagok és a bakcsók is.
A Ráckevei (Soroksári)-Duna kotrásával kiala- A község határában lévô közel 200 hektáros
kult Ezüstpart nagyon népszerû a horgászok és a ártéri erdô legnagyobb botanikai értéke a
vadkempingezôk körében. fekete galagonya. Az egyre inkább visszaszoruló nö-
vénytársulások közül gyakori itt a csillagvirág vagy a
LÓRÉV nyári tôzike. A növénytani értékek mellett fajgazdag
és változatos állatvilág jellemzi a területet. Sok a vé-
Irányítószám: 2309, a lakosok száma: 310 dett kétéltû- és hüllôfaj, gyakran megfigyelhetô itt a
nagykócsag, a szürke gém és a fehér gólya. Az ártéri
Ráckeve felôl közúton érhetô el a település, a erdôben több mint 30 védett madárfaj talál fészke-
HÉV végállomásától autóbuszjárat visz a község- lésre alkalmas helyet (például a búbos banka, a ker-
be, innen pedig kompjárat közlekedik a Duna túl- ti rozsdafarkú). A terület jellegzetes ragadozó mada-
só partján lévô Adonyba. ra az egerészölyv és a vörös vércse.
Lórév Pest megye egyik legkisebb, ugyanakkor
legrégebben lakott települése. A régészeti feltárások Finom kôfaragványok díszítik a Zichy-kápolnát
során a mai temetô helyén vaskori cserépedényeket
találtak. A dunai zátonyoknál folyamkotrás közben
az i. sz. I–III. század közötti római hajó roncsára
bukkantak. A falu határában feltárt falmaradvány
egy római ôrtorony része lehetett. A honfoglaló
magyarok is hamar megtelepedtek ezen a vidéken.
Úgy tartják, hogy a falu neve is ebben az idôben
keletkezhetett, mert a fejedelmi szálláshelyrôl itt
szállították át az állatokat a Dunán.
A lórévi szerbek Csarnojevity (Csarnojevics,
Csernojevity) pátriárka vezetésével 1690-ben ér-
keztek erre a tájra (és még több más magyar tele-
pülésre is), de ez az egyetlen falu, ahol ma is a
többséget alkotják.
A helybeliek leginkább a mezôgazdaságban, a
faiparban és a kereskedelemben tevékenykednek.
A ráckevei heti piacon mindig keresett a lórévi
kertészek áruja.
A copfstílusú görögkeleti, szerb templom
(Csarnojevics u. 39.) a XVIII. század végén épült.
1895-ben újították fel az épületet. Ikonosztáza a
XIX. század második felébôl való.
A falun kívül, a Duna árterében áll a Zichy-
emlékkápolna. A grófi család azon a helyen
emeltette Zichy Ödön emlékére 1859-ben, ahol

Magyarország a hálón 125

 ÚTJELZÔ
A tájegység valamennyi telepü-
lése jól elérhetô közúton, az
A megye délnyugati
M1-es és az M7-es autópálya is
igénybe vehetô, de sok esetben
hamarabb célhoz érünk, ha va-
lamelyik alsóbb rendû utat vá-
kapuja és a
lasztjuk. Vonattal a Budapest–
Székesfehérvár, Budapest–Gyôr,
Budapest–Pusztaszabolcs vona-
lakon érhetôk el az itteni tele-
Zsámbéki-medence
pülések. A fôváros közelsége mi-
att több faluba budapesti autó-
busszal is el lehet jutni.

EZT LÁTNI KELL!

➤ A diósdi postamúzeum (☛ 133. o.)

➤ Az érdi minaret (☛ 135. o.)
➤ A Magyar Földrajzi Múzeum
(☛ 136. o.)
➤ A százhalombattai Matrica Múzeum
régészeti leletei (☛ 138. o.)
➤ Az egyiptomi templomokat idézô
tárnoki kôbányák (☛ 139. o.)
➤ A sóskúti elhagyott kôbányák
(☛ 141. o.)
➤ A biatorbágyi viadukt (☛ 142. o.)
➤ A budakeszi vadaspark (☛ 144. o.)
➤ A zsámbéki várkastély és templom
(☛ 148. o.)

126 www.vendegvaro.hu

Változatos vidéken járunk, ha a fôváros délnyuga-
ti kapuja felé vesszük az irányt. Történelmi emlé-
kekben is gazdag ez a táj. Minden kor embere gya-
rapította az itteni falvakat, városokat.
Hegyek, völgyek
A Budai-hegység legmagasabbra emelkedô része a
Nagy-Szénás (551 m) – Kutya-hegy (558 m) –
Nagy-Kopasz (557 m) hegycsoport. Ezek a ma-
gaslatok határolják a tágas Zsámbéki-medencét és
a hegyekkel körbezárt Nagykovácsi-medencét.
Északra a Vörösvári-völgy már a Pilis-hegységtôl
választja el. Az M1-es autópályától északra húzó-
dó Biai-hegy és a Csiki-hegyek a 300-350 m-t alig
haladják meg. Az autópályától délre a Tétényi- és
Érdi-fennsík húzódik. Az öreg mészkôrétegekre
települt fiatal, miocén fedô-hegységi kôzet alapoz-
ta meg e vidék évszázados kôbányászatát (Sóskút,
Diósd, Pusztazámor). Ennek a területnek a leg-
magasabb pontja – egyben talán legszebb kirándu-
Magyarország a hálón
A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE
ló helye – a Biatorbágy melletti Iharos (334 m).
Ezt a térséget még nagy, összefüggô erdôségek bo-
rítják. Nagy részük a Budai Tájvédelmi Körzet vé-
dett területéhez tartozik. Tölgyerdôi a legnagyobb
kiterjedésûek, gazdag aljnövényzettel. Az északi
lejtôk, völgyek hûvösebb környezetében bükkö-
sökkel is találkozhatunk – gyertyánok, hársak tár-
saságában. Legszínesebb a növényzete a mediter-
rán jellegû karszt-bokorerdôknek, a dolomit és
mészkô sziklagyepeknek. Ezeken a területeken
gyönyörû a tavasz, s csodálatosan szép az ôszi
lombszínezôdés. Színesítik a tájat a telepített feke-
te fenyôerdôk is.
GONDOLTA VOLNA, HOGY...
… Várady József, az 1848–49-es szabadságharc fegy-
verszállítója 350 darab 1848-as puskacsôbôl ková-
csoltatta pátyi kastélya kerítését?
… az 1700-as években használt világítóeszközöket is
ôriznek a zsámbéki Lámpamúzeumban?
127
A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE
A zsámbéki templom
LEGENDÁRIUM
➤ Egy tölgyfára erôsített képrôl kapta nevét a Budakeszi
határában lévô makkosmáriai kegyhely. A Zichy család
1731-ben telepítette ide a Szentháromságról nevezett
rab- és fogolykiváltó szerzeteseket, a trinitáriusokat. Az
itteni atyák 1986-tól új programot hirdettek meg: a Fo-
golykiváltó Boldogasszony közbenjárása révén a szenvedé-
lyek rabságából megmenekülni kívánó emberekért könyö-
rögnek. A búcsúk sora a templomszentelés emléknapján,
május elsô vasárnapján kezdôdik, a nyári búcsút Sarlós
Boldogasszony ünnepén (július 2.), az ôszit Fogolykivál-
tó Boldogasszony ünnepén (szeptember 24.) tartják.
➤ A hagyomány szerint Lang Péter solymári kômûves a
XVIII. század elején vásárolt egy Mária-képet, és Soly-
már mellett egy képoszlopra helyezte. Akik erre jártak,
imádkoztak a kép elôtt. Maurer Jenô budaújlaki polgár
is imádkozott itt, amikor 1739-ben nagy pestisjárvány
128
Római utakon
A rómaiak több évszázados birodalmuk keleti ha-
tárát a Dunánál vonták meg. A Duna túlsó olda-
lára legfeljebb néhány ôrtoronnyal, hídfôállással
merészkedtek. A Duna–Tisza közi rivális szarma-
tákkal ugyan közösen tervezett védôvonalat hoz-
tak létre (az Alföldön a Dunától induló Csörsz-ár-
kot), de településeiket kizárólag a Dunántúlon
építették.
Rómától Aquincumig a hadiút Százhalombattán
(Matrica katonai táborán) át vezetett. Települése-
ik nyomai: – Mithras istenüknek szentelt templo-
maik maradványai – szinte valamennyi helység
határában megtalálhatók (Százhalombatta, Érd,
Telki, Páty, Tök, Budaörs, Törökbálint). De en-
nek a vidéknek sem a rómaiak voltak elsô lakói.
Több ezer éves régészeti emlékek sokasága tanúsít-
ja ezt. A százhalombattai Matrica Múzeum régé-
szeti anyaga világhírû, a régészeti park pedig igazi
turisztikai látványosság. Az érdi Fundoklia-völgy
ôsleletei is messze földön híresek.
A történelem azt igazolta, hogy a fôváros közel-
sége nem minden esetben elônyös. A török hódolt-
ság pusztává változtatott számos Árpád-kori tele-
pülést. Nem hagyható figyelmen kívül a magyar
lakosság pusztulása sem. A II. világháborút, a kite-
lepítéseket is ez a vidék szenvedte meg legjobban.
pusztított Buda környékén. Imája meghallgatásra talált,
hiszen minden szomszédját elragadta a járvány, ô és csa-
ládja viszont megmenekült. Hálából Muerer József ká-
polnát épített itt, és abban helyezték el a Segítô Mária-
képet. Mivel egyre több búcsújáró zarándokolt ide, a
XVIII. század végén felépült a ma is látható solymári
kegytemplom.
➤ A János-hegy csúcsát valamikor Márta-bércnek is
hívták. A hagyomány szerint egy görög pap Márta nevû
lánya itt mentette meg Hunyadi János fôvezér életét. A
vadászaitól elszakadt Hunyadit három orgyilkos támad-
ta meg. Már-már engedni kellett a túlerônek, mikor tá-
madóit nyíllövések terítették le. A nyíllövô, Márta volt.
Mikor Mátyás királlyá lett, azon a helyen, ahol Márta
édesapja életét megmentette, kis kápolnát építtetett Szent
János tiszteletére.
www.vendegvaro.hu
 A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

A jáki, a lébényi templomok után talán legszebb

középkori bazilikális templomunk a zsámbéki
romtemplom, a premontreiek és a pálosok építet-
ték. Az uralkodók ezt a területet szívesen ajándé-
kozták különbözô szerzetesrendeknek. A telki
apátságot a XVIII. század elején a bécsi skót ben-
cések kapták meg, a budai jezsuiták birtoka Tö-
rökbálint lett. Értékes emlék az 1759-ben épült
pusztazámori ferences remeteség.
A kastély- és kúriaépítés a XVIII–XIX. század-
ra jellemzô. Legszebb példái: a korábbi eredetû
zsámbéki várkastély, a biai kastélyok, a törökbá-
linti Majláth-kastély, az érdi Wimpffen-kúria,
Tinnye kisnemesi kúriái és a késôbbi eredetû
nagykovácsi Teleki–Tisza-kastély. Lakói a magyar
történelem neves személyiségei voltak.
Ez a terület nemcsak a fôváros irányába volt
kapu, hanem Bécs felé is. Budaörsön át vezetett az
ún. mészárosok útja a XVIII–XIX. században,
melyen a lábon hajtott jószágot, az osztrák piacok-

A százhalombattai római katolikus templom

Leánykökörcsin

ra terelték. A tájegység fejlôdésének nagy

lendületet adott, hogy a XX. század elején, 1931–
1932 között villamosították a Budapest–Hegyes-
halom közötti vasutat. Korábban épült a biatorbá-
gyi vasúti viadukt, egyik legszebb ipartörténeti
emlékünk. Ez a terület jelentôs közlekedési cso-
mópont. Az autópályák találkozásának napjaink-
ban lehetünk tanúi.
A korábbi óriási gyümölcs- és szôlôültetvények
visszaszorulóban vannak. Egyre több bevásárlóköz-
pont, ipari raktárbázis épül ezen a területen.

ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK

➤ A diósdi kaptárkövek
➤ Andreetti-házak Sóskúton
➤ Csepegtetô kövek az érdi Szent Mihály-templom
kertjében
➤ Keserûvízforrások a Dobogóhegy alatt

Magyarország a hálón 129

BUDAÖRS, TÖRÖKBÁLINT
BUDAÖRS
Irányítószám: 2254, a lakosok száma: 4020
Budaörs a fôváros nyugati kapuja: érinti az M1-es
és M7-es autópálya, s közelében van az M0-ás au-
tópálya csomópontja is. Vasúton is elérhetô a
Budapest–Hegyeshalom–Rajka vonal vonataival.
A festôi környezetû kisváros Budapest közvet-
len szomszédságában, a Tétényi-fennsík és a budai
hegyek közötti völgykatlan északi szélén fekszik,
148 m tengerszint feletti magasságban. A helység-
tôl keletre, a Dobogó-hegy alatt, híres keserûvíz-
források fakadnak.
Ez a táj évezredek óta lakott terület. Ezt bizo-
nyítja, hogy itt, a fôváros határa közelében, 2100
éves kelta települést tártak fel a régészek. A Hosz-
szúréti-patak mentén nyolc római kori, I. század-
ban készült központi fûtéses ház alapfalait találták
meg. Különlegességnek számít, hogy 2334 darab-
ból álló ezüstérem-lelet került napvilágra egy el-
ásott edényben, amelyet valószínûleg a 252. évi
gót betörés alkalmával rejtettek el.
A település írásos emlékei a XIII. század elejé-
re nyúlnak vissza. Ewrs néven már 1236-ban ok-
Szent Angyalok temploma
130
levél említi. A török uralom alatt, a szomszédos
községekhez hasonlóan, elpusztult, lakatlanná
vált. A községbe 1718-ban gróf Zichy Péter német
telepeseket hozott. Ôk adták új lakhelyüknek a
Wudersch nevet. A pestisjárvány miatt azonban
1740–1744 között újabb betelepítésre volt szük-
ség. A budaörsi koronauradalomnak Mária Teré-
zia idejében már komoly gazdasági jelentôsége
volt, a községen haladt át a Budáról Bécs felé tar-
tó Mészárosok útja. A falu német ajkú, de magyar
érzelmû lakossága támogatta az 1848-as forradal-
mat és szabadságharcot, a megtorlás során többen
is szenvedtek a volt budaörsi honvédek közül.
A XX. század elejére vált ismertté Budaörs: bo-
rairól, ôszibarackjáról, keserûvíz-palackozásáról,
piktortégla-gyártásáról. Híressé tették a népi pas-
siójátékok s a nagy úrnapi körmenetek is.
A település határában vívták a nevezetes buda-
örsi csatát, amikor 1921-ben a trónkövetelô IV.
Károly csapatai megfutamodásra kényszerültek. A
II. világháború végéig tipikus német község volt,
bár 1910-ben a lakosság több mint egyharmada
magyarnak vallotta magát. A II. világháború után
a német ajkú lakók jelentôs részét kitelepítették.
Kedvezô földrajzi helyzete és jó közlekedési
adottságai miatt az 1986-ban várossá nyilvánított
település arculata gyorsan változik. Budapest elô-
www.vendegvaro.hu

városa – magasházas lakótelepeivel. Az Ófaluban
azonban még harmonikus egységben megtalálha-
tók a régiek építkezésének kôíves kapuzatú, utcá-
ra nézô polgárházai, s a telkekre hosszan benyúló
földszintes – többcsaládos – lakóházak.
A város német lakosságának múltjáról hiteles
képet kaphatunk a néprajzkutatóról elnevezett
Riedl Ferenc Helytörténeti Gyûjtemény
(Budapesti út 47.) kiállításán.
A múzeum a hajdani Mészárosok útján álló –
a XIX. században épült, majd a XX. század
elején bôvített – Weber-házban nyitotta meg kapuit
1987-ben. Az egykori lakóházban egy 1900 körüli
német szobát és konyhát rendeztek be. A falu törté-
netének dokumentumai az 1720 körüli betelepítés-
tôl az elsô kitelepítô vonat 1946. január 19-i indulá-
sáig adnak átfogó képet. A kiállítás fô látványosságai:
az eredeti viseletek, a német feliratos textilek, a
gyönggyel kivarrt háziáldás és egyéb kézimunkák.
Nyitva: márc. 1-tôl okt. 31-ig,
K–V 14-tôl 18 óráig, tel.: 23/440-217
A helytörténeti gyûjteménytôl kb. 500 m-re emel-
kedik a – Budaörs Ófalujának látványát ma is
meghatározó – római katolikus templom (Béke
tér, tel.: 23/440-414). A Nepomuki Szent János
tiszteletére szentelt szép fekvésû templom
1744–50 között épült, feltehetôen Mayerhoffer
Ádám és Medhammer György tervei alapján.
1802-ben Losch János és Bonnier Mátyás közre-
mûködésével jelentôsen kibôvítették és átépítet-
ték. A homlokzat síkjából ívesen elôrelépô tornyát
barokk sisak fedi. Homlokzatát copf vázák díszí-
tik, a falfülkékben Páduai Szent Antal és a római
szent katona, a tornyon Nepomuki Szent János
kôszobrát helyezték el. Az ötboltszakaszos hajóban
gazdag klasszicista fôoltár látható.
A templom mellett áll az 1800 körül kôbôl fa-
ragott, barokk stílusú Szent Vendel-szobor. A
templom mögötti emeletes régi iskola 1788-ban
épült barokk stílusban. Belsô terében boltozatos
helyiségek vannak.
Innen nyugatra a Kisfaludy utcán indulhatunk
rövidebb gyalogtúrára a kopár Kô-hegy és a Kálvá-
ria-domb közötti völgyben. A rövid Mátra utcában
Magyarország a hálón
A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE
KERESZT A KÔ-HEGYEN
A Budaörs középpontjában emelkedô Kô-hegy tetején
a XIX. század végén kápolna és egy nagyméretû ke-
reszt állt, de a II. világháború során mindkettô el-
pusztult. Budaörs lakossága – a német testvérváros se-
gítségével – 1995-ben új keresztet emelt a régi helyén.
és a Kôhíd utca 6. sz. alatt régi borospincék látha-
tók, amelyek a hajdani szôlôkultúrát idézik. Né-
hányban muzeális értékû szôlészeti és borászati esz-
közök teszik teljessé a „heuriger” hangulatot.
A Farkasréti úton álló Starentanz-kápolna hul-
lámos oromfalával hívja fel magára a figyelmet,
1808-ban építtette Hely József késô barokk stílus-
ban. A kápolna bal oldalán nagy üveg mögött ta-
lálható egy félkörben végzôdô, méternyi magassá-
gú, 1912-ben készült festmény, mely az Emmau-
szi tanítványokat ábrázolja. A festmény felirata:
„Herr bleibe bei uns, denn es wird Abend!”
(Uram, maradj velünk, esteledik!).
Sok régi sírkô van a kegyeleti parkká alakított
régi temetôben. A kopár Kálvária-hegyen álló ba-
rokk Golgota-szoborcsoport a XVIII. század
elején készült. A stációk a XIX. századból valók.
Az M7-es autópálya a településtôl délre fekvô
repülôtér mellett vezet. Az ország legrégibb kisgé-
pes nemzetközi repülôtere. Régi, központi épülete
1937-ben épült, ipari mûemlék. Ma már igen
nagy hobbi-, sportrepülôgép forgalmat bonyolít le
(tel.: 1/249-9832).
TÖRÖKBÁLINT
Irányítószám: 2045, a lakosok száma: 9460
Az M7-es, az M1-es autópályáról és így az M0-ás
körgyûrûrôl is könnyen elérhetô a település. Bu-
dapestrôl több fôvárosi buszjárattal is eljuthatunk
ide, vasúton pedig a Budapest–Gyôr vonal vona-
tait vehetjük igénybe.
A Tétényi-fennsík erdôs völgyében épült tele-
pülés nevét Enyingi Török Bálintról, Izabella ki-
rálynô szomorú sorsú vezérérôl kapta, aki a hon-
foglalás kori Kond vezérnek és fiának késôi örökö-
seként birtokolta ezt a területet. A törökök által
131
TÖRÖKBÁLINT, DIÓSD
A Walla-kastély tornyáról kapta a kilátó nevet
szétdúlt vára, s az ôsi település a mai plébánia-
templom környékén, az Anna-hegy tájékán lehe-
tett. Ezt a feltételezést több régészeti lelet is alátá-
masztja. A török kiûzése után az elnéptelenedett
vidékre katolizált szerbek (rácok) telepedtek le. A
falu 1693-ban a jezsuiták tulajdonába került. Eb-
ben az idôben német nyelvû telepesek érkeztek a
Fekete-erdô környékérôl. A lakosság nagyobb ré-
sze 1946-ig német nemzetiségû volt. Az általuk
használt községnév – Gross-turwall – ma is olvas-
ható a település bejáratánál lévô helységnévtáblán.
A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia
Majláth Józsefnek adományozta a falut.
Az egykori jezsuita birtok emlékét az 1701-ben
épült kolostor ôrzi, amely a XIX. század végéig
Majláth-kastély (Munkácsy M. u. 68–70.) lett.
A fôúri kastélyt újabb tulajdonosai a XX. század
elején jelentôsen átépítették. A földszinten még
vannak igényes termek. A parkban copfstílusú
díszkút áll. Az egykori – mozgalmas vonalú – ker-
ti díszlépcsôt nagyrészt elbontották. Az épületet
egészségügyi intézményként hasznosították.
Megújult a volt nôi kolostor és a leányiskola is,
amelyben általános iskola kapott helyet, kápolná-
132
jából díszterem lett. A Munkácsy utcában több
XIX. században állított szobrot is láthatunk.
A temetôvel szemben álló Mária-kápolna
(Budaörsi út) a XVIII. század elején épült barokk
stílusban, késôbb klasszicista stílusban bôvítették.
A közelben lévô kôburkolatú lakótornyot, a Wal-
la-kilátót Walla József gyáros építtette 1902-
ben, Alpár Ignác tervei alapján.
A felújított Walla-kastély tornyának alsó szint-
jén kapott helyet a kastélykályha-múzeum (Kas-
tély u. 30.), melyben legalább 80, a monarchia ko-
rából származó öntöttvas kályhát tekinthetnek
meg az idelátogatók. (Nyitva: H–P 12-tôl 18 órá-
ig, Szo–V 10-tôl 18 óráig.)
A gazdag burkolólap-gyáros, Walla József csa-
ládjának nyugvóhelyét, a klasszicizáló sírboltot
1915-ben építették, tervezôje Dümmerling Ödön
volt, a kápolna belsejét Róth Miksa színes üvegab-
lakai díszítik.
A Szûz Mária bemutatása tiszteletére szentelt
római katolikus templom (Pelsôczy F. u., tel.:
23/336-005) a középkori templom gótikus szenté-
lyének falait felhasználva 1763-ban épült barokk
stílusban. A XIX. század közepén újraboltozták a
templomot, illetve újabb kórusszakasz és torony
épült klasszicista stílusban. A belsôben XVIII. szá-
zadi padok, sekrestyeszekrény és szószék, illetve
Róth Miksa üvegablakai láthatók 1909-bôl.
A templom közelében álló barokk kápolna
(Pelsôczi F. u.) a pestisjárvány emlékére épült
1711-ben, és a betegség egyik védôszentjének, Xa-
véri Szent Ferencnek ajánlották. A kápolnát
1995-ben állították helyre.
Figyelemre méltó az új református templom
(József A. u. 31., tel.: 23/336-001), amely adako-
zásból, a helyi önkormányzat és Süssen testvérvá-
ros segítségével 1995-ben épült.
A település történetét bemutató Falumúzeum
(Baross u. 17.) 1996-ban nyitotta meg kapuit. A
szobát és konyhát itt összegyûjtött bútorokkal,
használati tárgyakkal rendezték be, a fotókiállítás
a falu múltját, szokásait mutatja be. (Nyitva: P,
Szo, V 14-tôl 18 óráig, tel.: 23/337-839.)
Törökbálint – fekvése, kedvezô közlekedési
adottságai miatt – várhatóan a Budapest környéki
gazdasági övezet egyik központja lesz. Számos lé-
www.vendegvaro.hu

tesítménye az utóbbi években épült. Az új létesít-
mények mellett az Ófalu történelmi arculata, han-
gulata is vonzó; sok mûvészt csalogatott ide. A vá-
rost övezô erdôt védetté nyilvánították; a környe-
zô dombokon séta- és turistautakat építettek.
DIÓSD
Irányítószám: 2049, a lakosok száma: 3720
A 70-es út mellett fekvô település az M1-es autó-
pályáról is könnyen elérhetô. Vonattal a Nagy-
tétény–Diósd állomást kell keresnünk a Buda-
pest–Székesfehérvár vagy a Budapest–Pusztasza-
bolcs vonalon. A 13-as jelzésû budapesti busszal is
utazhatunk.
A Tétényi-fennsík mészköves koszorúja és ho-
mokdombok ölelik körül a falut. Kisebb erdôk, ko-
pár legelôk, szôlôk, gyümölcsösök tarkítják a tájat.
Diósd (Gyog, Gyogy, Gyod, a XV. századtól
Dyod) neve a dió fehér származéka elnevezésére
vezethetô vissza. A XVIII. században a rácok Oras
(dió)-nak nevezték. Területérôl gazdag régészeti –
újkôkori, réz-, bronz- és római kori leletanyag –
került elô. A hagyomány szerint Árpád Kendének,
Kurszán apjának, adományozta. A fennmaradt do-
kumentumok szerint 1046-ban már templomos
hely volt. Elsô okleveles említése 1278-ból való. A
XV. században a Diódi család, 1519-ben Ákosházy
Sárkány Ferenc birtoka. Diósd a török idôkben el-
pusztult. Benépesítésére szerbek és németek érkez-
tek. A szerbek késôbb beolvadtak a nagyobb számú
német közösségbe. A XVIII. században a helyi
földbirtokos az Illésházy család volt. Késôbb Diósd
területeinek nagy része gróf Károlyi Imre és Lajos
birtokához tartozott. A szôlôültetvényeket a filoxé-
rajárvány elpusztította, így helyükbe amerikai szô-
lôfajtákat és gyümölcsösöket telepítettek. A helyi
gazdák régen a szôlôszobákban – gondos kezelés
mellett – késô tavaszig is eltartották a szôlôt, hogy
jó áron eladhassák a budapesti piacokon. Keresett
volt a diósdi bor is Rácváros kocsmáiban. A kerté-
szeti kultúrát újrateremtô sváb családok többségét
a háború után kitelepítették, s helyükre Erdélybôl
magyarok érkeztek. A II. világháború idején kez-
dett pusztulni a Diósd határában lévô fenyô- és
Magyarország a hálón
A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE
tölgyerdô, így megváltozott a település klímája is.
Az esôben, csapadékban gazdagabb Diósd mikro-
klímája sokkal szárazabb lett. A mai falu a régitôl
északkeletre, mintegy 1,5 km-re épült fel.
A mûemlékek közül figyelmet érdemel a Szent
Gellért-kápolna (Szent István tér 3.), amely an-
nak emlékét ôrzi, hogy a helyi hagyomány szerint
vértanúsága elôtt itt misézett utoljára a püspök. A
kápolnát Illésházy József megbízásából 1771-ben
építették. A római katolikus templom 1896-os fel-
épüléséig itt tartották a miséket. Eredetileg a Szep-
lôtelen Fogantatás kápolnája volt. A XIX. század kö-
zepén készült Szent Gellért-oltárkép késôbb került
ide a székesfehérvári Püspöki Palota kápolnájából.
A római katolikus templom elôtt álló Nepo-
muki Szent János-szobor késô barokk stílusban
készült a XIX. század második felében. A közelben
lévô barokk Szent Flórián-szobor az 1852. má-
jus 4-i tûzvész áldozatainak emlékére készült.
A neobarokk római katolikus templom
(Szent István tér 7., tel.: 23/381-024) 1896-ban
épült – közadakozásból, Say Ferenc építész tervei
alapján. Berendezését Német Aurélia szobrászmû-
vész faragta süttôi márványból, a mozaikképeket
pedig Nemcsics Antal készítette el.
A Postamúzeum Rádió- és Televíziótörté-
neti Kiállítóhelye (Kôbányai út) a magyar rádi-
ózás és televíziózás kezdetének 70. évfordulójára,
1995-ben nyitotta meg kapuit.
A rádiózás és a televíziózás emlékei
133
DIÓSD, ÉRD
Az 1943–48 között épült diósdi rövidhullá-
mú rádióállomás kiállításán látható többek
között a csepeli szikratávíró-állomás vevôje, a 2 kW-
os rádióadó megmaradt részei, a CSF gyártmányú
televízióadó. A technikatörténeti tárlat érdekes része
az 1961-ben Nobel-díjat kapott Békésy György
(1899–1972) emlékszobája. Békésy 1924-tôl 1946-
ig a Postakísérleti Állomás akusztikai laboratóriu-
mának fômérnöke volt.
Nyitva: K–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 23/382-372
A hely különleges természeti értékei védelem alatt
álló kaptárkövek (Árvalányhaj u.). A sziklába
vájt, kaptáralakú fülkéket a XIX. század végén fe-
dezték fel a közeli Csiki-hegyek tövében. Ezekbôl
a prehisztorikus korúnak (bronzkor, vaskor eleje)
feltételezett fülkékbôl azóta már többet találtak az
ország más helyein is.
Kedvelt diósdi kirándulóhely a Római-árok és
a Kôbánya.
ÉRD
Irányítószám: 2030, a lakosok száma: 43 330
A 6-os és a 70-es út is áthalad a településen, de az
M1-es és az M7-es autópályáról is vezet ide kijá-
rat. Vasúton a Budapest–Székesfehérvár és a Bu-
dapest–Pusztaszabolcs vonal vonataival is elérhe-
tôk vasútállomásai.
Természeti értékekben igen gazdag ez a terület.
A 15-16 millió esztendôs lajtamészkô foltjai több
helyen elôbukkannak az érdligeti Szidónia-he-
gyen. Sóskúttal határos területe 12-13 millió éves
szarmata mészkô. Az Érd-tétényi-fennsík kôzet-
anyaga ôsmaradványok gazdag lelôhelye.
A Fundoklia-völgyét a paleolitikumi telep ôs-
KUTYAVÁR
A közigazgatás szerint Érdhez tartozó Kutyavárat tör-
ténelme Diósdhoz köti. A szakemberek véleménye sze-
rint a XV. századi diósdi kastéllyal azonosítható, de a
hagyomány úgy tartja, hogy Mátyás király emelte
pecérei és vadászebei számára. A gótikus vadászkas-
télyból ma már csak egy kis faltöredék látható.
134
lénytani és ôsrégészeti feltárása tette európai hírû-
vé. Az 1960-as években a régészek 50 000 állat-
csontmaradványt és több mint 900 kôszerszámot
találtak. A mintegy 35-50 000 éves érdi (neander-
völgyi) ôsember középsô paleolit vadásztelepe a
mousteri kultúrához tartozott. A völgyben 25 vé-
dett növényfaj fordul elô. Legfeltûnôbb virágdísze
a ragyogóan sárga színû tavaszi hérics. A csekély
termôképességû vízszegény területen az eredeti
természetes növényzet a karszt-bokorerdô, a pusz-
tafüves, lejtôs sztyepprét és a sziklagyep. A Fun-
doklia-völgy függôleges löszfalában védett gyur-
gyalagok fészkelnek.
A 177 méteres Kakukk-hegy és a 163 méteres
Sánc-hegy az Érdi magasparttal együtt pannóniai
agyagból áll. Az 5-6 millió évvel ezelôtti a Pan-
non-tó sekélyvízi üledékébôl keletkezett. Az Ófalu
fölött emelkedô festôi szépségû magaspartot ma a
Duna eróziója formálja. Növényritkaságai, fauná-
ja és régészeti értékei miatt – természetvédelmi ol-
talom alatt áll.
Az 1930-as évek parcellázásai következtében a
– mezei juharból és cseres tölgyerdôbôl álló –
Hamzsabég-erdôt kiirtották. Az ôsi növényzet em-
lékét ôrzi a Radnai utcában található Czabai-kert
kocsányos és kocsánytalan tölgyeivel.
A Beliczay-sziget az Érdi-magaspart alatt dunai
hullámtér. Gazdag élôvilágát az idôszakos áradá-
soknak köszönheti.
Ez a terület az ôskortól lakott hely. Az újkôko-
ri ember a Benta- és Zámor-völgyében a Tégla-
gyár, a Kutyavár, a Kopaszhegy környezetében,
Nagytétény közelében telepedett meg. Az újkô-
korból és a rézkorból (i. e. 5000–2000-ig) számos
kultúra nyomait találhatjuk meg. Így a vonaldíszes
kerámia töredékeit, szerszámait, a bodrogke-
resztúri kultúra temetôit. A bronzkorból a nagyré-
vi kultúra sírjait, a Vatya-kultúra tárgyait, az urna-
mezôs kultúra telepeit és temetôit tárták fel a ré-
gészek. Bronzkori földvára és vaskori halomsírme-
zôje Százhalombatta és Érd közös régészeti lelete-
gyüttese. A rómaiak a Benta-völgyében telepedtek
meg. A település az I–II. században egybeolvadt a
szomszédos villagazdasággal. A népvándorlás ko-
rából germán és avar edények kerültek elô. Árpád-
kori település volt egészen a török idôkig Székely
www.vendegvaro.hu
 A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

(Zekul, Zekel) falu a Benta-patak völgyében. Ár-

pád-kortól lakott a mai Óváros is. A honfoglalás
idején fejedelmi birtok volt. Középkori története
is gazdag: fontos országutak találkoztak itt, vásá-
rozó hely volt. Az Árpád-korban a fegyverhordozó
Becki család, majd az ócsai premontrei apátság
birtoka lett. Károly Róbert 1323-ban a Széchenyi
család ôseinek, Tamás erdélyi vajdának adomá-
nyozta, majd 1519-ben az Ákosházy Sárkány csa-
lád birtoka lett. A török idôkben a középkori
templom lôporraktár volt, és felrobbant. A hódí-
tók palánkvárat és dzsámit emeltek itt, közigazga-
tási központként mûködött a település. A török
uralom alól 1684-ben a Budát ostromló Lotarin-
giai Károly csapatai szabadították fel, verték szét
Musztafa pasa seregét.
A török pusztítás után görögkeleti szerbek, ka-
tolikus rácok (horvátok), a XVIII. századtól né-
metek és szlovákok települtek ide. A XX. század
elejétôl Érden is komoly telekparcellázások kez-
dôdtek, a többi fôváros-közeli helyhez hasonlóan.
A lakosság száma ugrásszerûen gyarapodott. A II.
világháborút követôen bukovinai székely családok Az érdi minaret
érkeztek.
Pest megye legnépesebb települését, „Európa A pestis ellen védô szentek, Szent Sebestyén, Szent
legnagyobb faluját” 1979. január 1-jén nyilvání- Rókus, Szent Rozália tiszteletére szentelt kápolna
tották várossá. (Külsô római u. 1/a) 1734-ben épült barokk stílus-
Az Ófaluban található az egykori dzsámiból ban. Fôhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosár-
magmaradt, a XVI. század második felében épült íves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szo-
minaret (Mecset u.). bor díszíti. Feltételezhetô, hogy ez a mûalkotás
korábban a kápolna elôtti Szentháromság-szobor
A torony müezzinerkélye és sisakja villámcsa- legfôbb eleme lehetett. A kápolna faszerkezetû ha-
pás következtében megsérült, a dzsámi elpusz- rangtornyát kecses sisak díszíti. Legutóbbi helyre-
tult, építôköveit széthordták. Varsányi János 1847- állítása 1984-ben történt.
ben már a magányosan álló csonka tornyot örökítet- A volt sóház bôvítésével alakították ki 1990-
te meg mûvészi rajzán. Az 1962–1965 közötti régé- ben a – termálvizet is hasznosító – Liget Termál
szeti ásatás eredményeit alapul véve készítette el Fe- Szállót (Római út 9., tel.: 23/366-010). Továbbha-
renczy Károly építész a helyreállítási terveket. A ladva a Római úton, a domboldalon látható a –
részleges rekonstrukció során, a kiegészítések olyan római eredetû oroszlán felhasználásával készült –
anyag használatával és formában történtek, amelyek II. Lajos-emlékmû, melyet a mohácsi csata 400.
a mai látogató számára egyértelmûen megkülönböz- évfordulójára, 1926-ban állították. Az emlékmû
tethetôek az eredeti építési anyagtól és lehetséges felirata azt a néhány napot idézi, amikor II. Lajos
megjelenéstôl. király Érden tartózkodott Mohács felé vezetô útja
Az érdi minaret zömökségével tûnik ki, mindössze során. A millenniumi év tiszteletére az emlékmû-
23 méter magas. A torony külsô kôkonzerválási vet a város felújíttatta, a környezetét is rendezte, és
munkái 1999-ben készültek el. süttôi kôbôl lépcsôt építettek hozzá.

Magyarország a hálón 135

ÉRD, SZÁZHALOMBATTA
Itt épült az egykori Sina-kastély (Római út), mely-
ben 1940-tôl KALOT-népfôiskola mûködött. Az
1869-ben épített neoreneszánsz kastélyt 1971-ben
lebontották, ám mai állapotában is izgalmas látvány.
A dombtetôn épült 1752-ben a Szenvedô
Krisztus-kálváriakápolna (Kakukk-hegy). Az
épületet többször is villám sújtotta, de mindig új-
jáépítették.
Az Ófalu központjában található a Szent Mi-
hály arkangyal tiszteletére szentelt római katoli-
kus templom (Szent Mihály tér, tel.: 23/365-
265). A középkori falak felhasználásával épült
1702–1723 között a mai barokk templom. A
templom órapárkányos tornya 1774-ben készült
el, az évszámot a fôkapu feletti zárókô ôrzi.
A templomkertben ma is látható a két, mész-
kôbôl készült csepegtetôkô, amit a vezetékes
vízellátást megelôzôen használtak a víz tisztítására.
A templom északi homlokzatának befalazott kô-
keretes kapuja elôtt látható a ma is sokak által tisz-
telt vizitációs nôvér, Bogner Mária Margit
bronzszobra. A templomkertben áll a XVIII.
században készült, barokk stílusú Nepomuki
Szent János-szobor is, valamint a II. világháború
áldozatainak emlékfala.
A termálvizet is hasznosítják
136
A teret uraló templom közelében áll a két lépcsô-
ben épült barokk stílusú plébánia (Molnár u. 6.,
tel.: 23/365-265). A földszinti része 1686 és 1695
között készült. A török kiûzése után a boszniai
Kapisztrán ferencesek alapították. Az épületet
gróf Illésházy János 1774-ben, Tomicich János
plébános mûködése idején emelet ráépítésével bô-
vítette.
A plébánia udvarán láthatjuk a fogadalmi ká-
polna kerítését korábban díszítô szobrokat. Saj-
nos, némelyikük már csak töredékes formában lát-
ható. Kiemelkedôen szép a viszonylag épségben
maradt Piéta (Fájdalmas Szûzanya) szobor.
Érdligeten Csuka Zoltán házában kapott he-
lyet a Napház Galéria (Sárd u. 35.). Itt találha-
tó a költô gyûjteménye által megalapozott könyv-
tár, és képzômûvészeti tárlatokat is rendeznek az
épületben. (Nyitva: K, Cs, P 13-tól 17 óráig, tel.:
23/375-933.)
Az új városközpontban a 70-es útra néz a – te-
lepülés utolsó birtokosa után elnevezett – Wimpf-
fen-kúria (Budai u. 4.), amely feltehetôen Hild
József tervei alapján épült 1840 körül klasszicista
stílusban. A boltozatos melléképületek, az istállók
mára jelentôsen átalakultak. A fôépületben ma a
Magyar Földrajzi Múzeum mûködik.
Az intézmény 1983-ban nyitotta meg kapu-
it – az Érden élô világjáró földrajztudós –
Balázs Dénes (1924–1994) kezdeményezésének kö-
szönhetôen. A muzeális gyûjtemény alapját adomá-
nyok vetették meg, amelyek közül legértékesebb
Cholnoky Jenô földrajzprofesszor (1870–1950) több
mint tízezer tételbôl álló hagyatéka.
A kiállításon láthatók a magyar geográfusok, geoló-
gusok kutatásainak történeti dokumentumai; egzo-
tikus utazásaik tárgyi emlékei. Többek között Juliá-
nusz barát, Benyovszky Móric, Kôrösi Csoma Sán-
dor, Stein Aurél, Germánus Gyula, Prinz Gyula,
Teleki Pál munkásságával ismerkedhetünk meg. A
múzeum állandó kiállításai: Magyar utazók és felfe-
dezôk, A Kárpát-medence tudományos feltárói. A
múzeumkertben alakították ki a magyar világjáró
földrajztudósok panteonját.
Nyitva: K–P 14-tôl 18 óráig, Szo, V 10-tôl
18 óráig, tel.: 23/363-036
www.vendegvaro.hu
 A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

SZÁZHALOMBATTA
Irányítószám: 2440, a lakosok száma: 16 570

A 6-os út vezet a településhez, de Érden át a 70-

esrôl, illetve az M1-es, M7-es autópályákról is
könnyen megközelíthetô. Vonattal a Budapest–
Pusztaszabolcs vonalon érhetô el.
A kedvezô földrajzi környezetben szívesen
megtelepedett az ember; már a korai bronzkortól
lakott volt ez a táj. Bronzkori-vaskori földvára a
téglagyár fölötti fennsíkon épült. Tell-telepét a
kora bronzkorban a Nagyrév-kultúra népei (i. e.
1800), a középsô bronzkorban a Vatya-kultúra
népei (i. e. 1500) lakták. A régészek által feltárt ré-
tegekben lakóházak, kerámia- és bronzöntô mû-
helyek, gazdag tárgyi leletanyag, növényi és állati
maradványok kerültek elô. A bronzkori Tell-telep
élete a halomsíros kultúra (i. e. 1300) hódítása
után szûnt meg, ôket az urnamezôs kultúra népei
(i. e. 1100) követték. Az új népesség állattenyész- A Makovecz Imre által tervezett templom
tô, pásztorkodó életet élt; települései rövidebb éle-
tûek, nyíltszíni telepek voltak. Az i. e. VII–VI. volt. A török kor pusztításai után szerb, magyar és
században új korszakot nyitó – vaseszközöket német népesség érkezett ide. A katolikus rácok a
használó, új eszméket és a mykénei civilizáció je- németekkel együtt beolvadtak a magyarságba. Az
gyeit tükrözô – Hallstatt-kultúra jelent meg. A ortodox szerbek viszont ma is ôrzik nyelvüket, ha-
földvárat kiszélesítették, s (ma is ép) földsánccal gyományaikat. A település paraszti-polgári hagyo-
vették körül. A gazdag halotti kultúra emlékét, a mányait, a XX. század 60-as éveiben az iparosítás
tôle nyugatra fekvô, halomsírmezô örökítette következtében felváltotta a városi élet. Átalakult a
meg. Az európai hírû leletegyüttes régészeti érté- település arculata; jellemzôvé vált a lakótelep;
kei, növény- és állatvilága védelem alatt áll. hangsúlyt kaptak az ipari üzemek. A lakosság szá-
A rómaiak a település déli részén, a Duna part- mának gyarapodásával fejlôdtek a közintézmé-
ján húzódó limes mellett építettek palánk- majd nyek is. A városi rangot 1970-ben nyerte el a tele-
kôtábort. (Területén Napóleon korabeli földsán- pülés. Százhalombatta leghangulatosabb része az
cok is vannak.) A közelében létesített csatorna Óváros, és nagyon népszerû a Duna-part is.
mellett római kori fürdô nyomai kerültek elô. A A város egyik jelképe lett a Makovecz Imre ál-
feltárt falak felett védôtetô van. Matricának neve- tal tervezett, Szent István tiszteletére felszentelt új
zett városuk az I. század közepétôl a Római Biro- római katolikus templom (Május 1. tér 1.,
dalom bukásáig lakott volt.
Már Anonymus is megemlíti a Gesta Hun- ÁRPÁD NYOMÁBAN

garorumban Százhalmot, Kézai Simon ide helyezi
a Tárnok-völgyi csatát. Az Árpád-kori lakott tele-
pülés, Báté a középkorban kettévált (Alsó- és Fel-
sô-Báté). A középkortól lakott a harmadik telepü-
lés, a mai Óváros helyén fekvô Százhalomfalu.
Középkori temploma mindegyik településnek
Anonymus írta: „Árpád vezér pedig huszonnegyed
napra tanácsot tartván, felkerekedett Ecilburgból,
hogy meghódítsa Pannónia földjét egészen a Duna fo-
lyóig. Elsô nap a Duna mellett százhalom mellett
ütött tárbort.”

Magyarország a hálón 137

SZÁZHALOMBATTA, TÁRNOK, SÓSKÚT
Tapasztott kemence
tel.: 23/354-900), amely az organikus építészeti
irányzat elvei szerint épült 1996-ban.
Az 1990-es évek végén épült református
templom (Szent István tér 7., tel.: 23/350-252)
terveit Finta József építész készítette. A lelkészlak,
valamint az ifjúsági és gyülekezeti terem fölé ke-
rült templom kis mérete ellenére is bástyaszerû,
zömök arányú, erôt sugárzó épület lett.
Az 1750-ben épült, barokk stílusú szerb or-
todox templom (Alkotmány u. 94.) az Óváros
fôutcájában található. Az ikonfal a festményeivel
együtt 1770 táján készült, melyeket az 1800-as
évek végén restauráltak.
A település történelmérôl legátfogóbb és szem-
léletesebb képet a Matrica Múzeum (Gesztenyés
út 1–3.) állandó kiállításai adnak. Matrica a város
római elôdjének neve.
A múzeum 1986-ban jött létre. Gyûjtemé-
nye elsôsorban régészeti jellegû. Az 1968
elôtt föltárt leleteket számos múzeumból kellett ösz-
szeszedniük. Az 1989 óta folyó bronzkori földvár-
ásatás jelentôsen gyarapította az ôskori gyûjte-
ményt. Itt ôrzik a Matrica-feliratos római oltárkö-
vet, a nôi szimbólumokkal díszített bronzkori urnát,
egy vaskorból származó zablát, egy kelta fejet stb.
Nyitva: K–V 10-tôl 18 óráig, nov. 1-tôl
márc. 31-ig K–P 10-tôl 17 óráig, Szo, V
13-tól 17 óráig, tel.: 23/540-069
138
A múzeumhoz tartozó Régészeti Park (Szent Ist-
ván körút 4.) kiállításán százhalombattai híres ha-
lomsírok feltárási területén – bemutatják a bronz-
és vaskori életet, a házakat, kemencéket és a régi
használati tárgyakat. Megtekinthetô az egyik vas-
kori, 2000 évnél is régebbi halomsír faszerkezetû
sírépítménye is.
Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl
18 óráig, a csoportokat két héttel korábban kell beje-
lenteni a Matrica Múzeumban.
Tel.: 23/540-069
A város legismertebb rendezvényei: a Summerfest
Nemzetközi Néptánc Fesztivál augusztusban; a
Battai Napok szeptember végén. A Városi Szabad-
idô Központban (Vasút u. 41., tel.: 23/354-800)
sportolási lehetôség, több labdapálya, háromme-
dencés strand várja a vendégeket. Horgásztó is van
a közelben.
TÁRNOK
Irányítószám: 2461, a lakosok száma: 5700
A 100-as és a 70-es útról, illetve Budapest felôl Ér-
den át érhetjük el a települést. Vasúton a Bu-
dapest–Székesfehérvár vonal vonataival közelít-
hetjük meg.
Az ôskori településnyomokat a Kis-berki dûlô-
ben találták meg. A rézkori, bádeni kultúra a Szô-
lôhegyen és Tárnok-ligeten került elô. A Nagy-
berki dûlôben késô bronzkori urnasíros telepet
tártak fel. A község külterületi részén I–IV. száza-
dig lakott római település nyomai találhatók. Ez
az érdi Tusculánumtól Sóskútig húzódott. A ró-
maiak kezdték meg kitermelni az itteni, építkezés-
JÚDÁS-ÉGETÉS
Húsvétvasárnap a gyerekek házról házra viszik a Jú-
dás-bábut, és mindenütt eléneklik a Júdás-árulását,
amiért kisebb ajándékokat kapnak. A kántálás végén
megosztoznak az adományokon, és elégetik a bábut.
Húsvéthétfôn a locsolkodás „sibálás”-sal egészül ki.
Fûzfavesszôvel veregetik meg a lányokat, hogy frissek,
egészségesek legyenek.
www.vendegvaro.hu
 A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

re kiválóan alkalmas követ is. A népvándorlás ko- SÓSKÚT

rából kvádok és avar törzsek emlékei, VIII. száza-
di település maradványai kerültek elô a Jobbágy- Irányítószám: 2038, a lakosok száma: 2410
felsô dûlôben.
A település elsô okleveles említése 1241-bôl A fôvárostól mindössze 30 km-re, a 100-as és a
való. A Szôlôhegyen épült Árpád-kori deszkafalu a 70-es út között fekvô települést errôl a két útról
törökök idején lakatlanná vált. Tárnok a közép- érdemes megközelíteni.
korban a királyi udvarnak beszolgáltatott termé- A Benta-völgye gyöngyszemének tartott Sóskút
kek kezelôinek lakóhelye volt. Bizonyára a régi neve sós forrásra utal. A sós kutak vizét tartósítás-
kôbányát használták raktározási célra. A falu kö- ra, elpárologtatva sónyerésre használták. A patak a
zépkori temploma a török hódoltság idején rész- Kálvária-dombhoz simulva szeli át a tájat. Bia felé
ben elpusztult. Az elnéptelenedett Tárnokot a haladva jobbján mészkôhegyek emelkednek.
XVII. században lengyel, szlovák és magyar csalá- Ez a vidék az ôskortól lakott hely, az újkôkor,
dok népesítették be újra. rézkor, bronzkor is itt hagyta nyomait. Csodálatos
Mária, a Rózsafüzér királynéja tiszteletére szépségû Kálvária-dombján a bronzkorban földvár
szentelt római katolikus templom (Fô u. 59., épült. A rómaiak villákat emeltek a régi kôbánya
tel.: 23/387-131) a középkori falmaradványok fel- szomszédságában.
használásával épült 1731-ben, barokk stílusban, Az Árpád-korban is lakott település elsô írásos
majd 1948-ban átalakították. A templom copfstí- említése 1231-bôl való. Anonymus szerint Árpád itt
lusú berendezése a XVIII. század végén készült. vert tábort. Sóskút Árpád-kori része a Szedliszkó-
A templom elôtt áll az 1760-ból fennmaradt,
barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor. Szent Flórián
Az 1739-es pestisjárvány emlékére épült a falu
temetôjében a barokk stílusú Szent Rókus-ká-
polna.
Az Öreg-hegy illetve a Nagy-legelô fennsíkja
ôshonos növényeivel, virágaival kedvelt kirándu-
lóhely. Füves, sztyepp jellegû, mészkô kibúvások-
kal tarkított tája védelem alatt áll. Kora tavasszal a
pusztafüves lejtô sárgállik a nagy virágú tavaszi hé-
ricstôl, májustól árvalányhaj hullámzik a szélben.
Egy-két helyen díszlik a törpe mandula és a feke-
te kökörcsin is.
Védettek az Öreg- és Új-hegy mészkôbe vájt
borospincéi, a Benta- vagy (ahogyan a helyiek ne-
vezik) Tárnok-patak-völgye, legelôivel ritkás fûz-
facsoportjaival és a Halastó. A település határában
lévô monumentális kôbánya az egyiptomi templo-
mokat idézi. Udvara szabadtéri rendezvények
színtere.
A település szlovák népessége ôrzi nyelvét, ha-
gyományait, szokásait. Az Orbán-napi borünne-
pet, borversennyel, folklórmûsorral, zenével, tánc-
cal teszik emlékezetessé. Hagyomány a karácsonyi
betlehemezés, húsvétkor a pászkaszentelés, a Jú-
dás-égetés, az úrnapi virágszônyeg-készítés.

Magyarország a hálón 139

SÓSKÚT, PUSZTAZÁMOR, BIATORBÁGY
SÓSKÚTI KÖVEK
Az itt bányászott kôbôl épült a budapesti Közgazdaság-
tudományi Egyetem, a Vigadó, az Operaház, a Szent
István-bazilika, az Országház, a Budavári Palota, a
Citadella, a Lánchíd, a krasznahorkai Andrássy-sírem-
lék, a temesvári és a bécsi színházak épülete.
dûlôben volt. Az itteni birtokosok egy ideig a komá-
romi jezsuiták voltak, majd 1777-ben Mária Teré-
zia a székesfehérvári püspökségnek és a káptalannak
adományozta. 1747-ben szlovákokat, németeket te-
lepítettek ide. A kôfaragás lehetôsége már a XIX.
században dinasztiákat nevelt ki. A kôbánya bérlôje
akkor az olasz Andreetti család volt. Ebbôl a család-
ból származik Andreetti Károly, aki a képzômûvé-
szeti fôiskola tanára, majd rektora, a váli kerület or-
szággyûlési képviselôje, késôbb a felsôház tagja volt.
A XX. század elejének kiemelkedô politikusa volt a
sóskúti dr. Griger Miklós katolikus apátplébános,
országgyûlési képviselô, Habsburg Ottó nevelôje.
A II. világháború után szlovák családokat tele-
pítettek ki innen a Felvidékre, és felvidéki magya-
rokat hoztak Sóskútra. Az elsô magyarországi II.
Az elhagyott kôbánya
140
világháborús emlékmûvet itt emelték 1988-ban.
A sóskúti határ kiválóan alkalmas szôlômûvelésre.
Errôl a régi idôk pincéi tanúskodnak, amelyeknek
hangulata ma is megérinti a látogatókat. A szôlô-
és gyümölcstermelés mellett a fennsíkon bányá-
szott kô tette híressé Sóskutat.
A helyben bányászott kôbôl épült házak sajátos
arculatot adnak a településnek. A Sóskút központ-
jában lévô Andreetti-házakat olasz mesterek
építették. A paraszti munka mellett a bánya volt a
legfontosabb megélhetési forrás. Kiemelkedô ün-
nep ma is a bányásznap, amelyet szeptember elsô
vasárnapján tartanak meg.
A Kisboldogasszony (Mária születése) tisztele-
tére szentelt római katolikus templomot (Fô u.
21., tel.: 23/348-018) 1773-ban birtokba vették a
hívek, de építése 1780-ig húzódott. Az egyszerû
barokk templom síkmennyezetes belsôvel épült.
Oltárképét Jakobey Károly festette a XIX. század
második felében. Értékes a Paolo Veronese után
készült keresztre feszített Jézust ábrázoló festménye
is. Orgonája a XX. század elején készült.
A fôutca egyik kanyarulatában XIX. század ele-
ji Nepomuki Szent János-szobor látható don-
gaboltozatos védôépítményben. A másikban je-
lentôsen megújított Szentháromság-szobor-
www.vendegvaro.hu
 A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

csoport áll. A szôlôhegyen állították fel Szent

Orbán szobrát.
Hatalmas térformáik miatt lenyûgözôk az el-
hagyott kôbányák. A bábakövek sokasága és a rit-
ka ôskori maradványok miatt érdemes megnézni a
homokbányát. A természetvédelem alatt álló Kál-
vária-domb felhagyott kôfejtôiben tanulmányoz-
hatók a kôzetbe zárt tengeri ôsmaradványok és a
geológiai rétegsorok. A dombot tarkavirágú szikla-
gyepek borítják ritka növényfajokkal.

PUSZTAZÁMOR
Irányítószám: 2039, a lakosok száma: 720

Sóskúton, a település központjába érve, a község-

háza mellett kanyarodik el az út Pusztazámor felé.
A Zámori-patak völgye fölött épült falucskát
1458-ban említi elôször oklevél. Legkorábbi régé-
szeti leletei bronzkoriak. Az Árpád-korban királyi
birtok volt. A XIII. században a névadó Zumur
családé. Birtokolták a Csákok, a Barcza és a
Metud család. A XVI. században Fábiánkovics Fe-
renc, Korláth Mihály. A XX. század elején legna-
gyobb birtokosa Barcza Károly lett. A család jeles
tagja, Barcza György vatikáni titkos tanácsos volt,
kiemelkedô szerep jutott számára a II. világhábo-
rúban. Kállay Miklós tudtával Svájcban a magya-
rok háborúból való kilépését szorgalmazta.
A Barcza-kastélyt (Kossuth u. 22., tel.:
23/347-744) Barcza Károly építtette 1890-ben,
késô klasszicista stílusban. A közelben lévô
Mentler–Barcza-kúria, a hajdani intézôlak és a
kastély között gyönyörû vadgesztenyesor húzódik.
A kastély 3 hektáros ôsparkja védett terület.
A község legmagasabb pontján, a temetôben
van a román kori eredetû remeteség épülete.
Mai, barokk formájában 1758-ban építette
Mentler Mihály nagyszombati fôbíró: Lenkey Ist-
ván ferences szerzetes, Jeromos atya számára, a
Szent Péter-bazilika kicsinyített másaként. Ké-
sôbb Philippus Ágoston rendi szerzetes lakott itt,
majd a pálos Laci páter. A XX. század elejétôl plé-
bániatemplom volt. A II. világháborúban súlyo-
san megsérült. Zámor kiváló kirándulóhely, a va-
dászok is kedvelik ezt a vidéket.
Román kori remeteség
BIATORBÁGY
Irányítószám: 2051, a lakosok száma: 7180
A Tétényi-fennsík erdôi és az Etyeki-dombság lá-
bánál hosszan elnyúló – halastó által határolt –
kettôs nevû település korábban két önálló falu
volt.
Anonymus XIII. századi krónikája szerint a
(Dunántúlról visszatérô) ôse és ôsbô honfoglaló
vezérek Árpád fejedelmet a Torbágyerdôben – in
silva Turobag – „vadak után járva-kelve” találták.
A Torbágyerdô alatti „Biua” elnevezés egy 1192.
évi birtokösszeírásban szerepel elôször. A két tele-
pülés évszázadokkal késôbb, 1950-ben egyesült,
majd 1958-ban különváltak, és 1966-ban ismét
egyesültek.
A török hódoltság alatt Torbágy hosszú idôre
elnéptelenedett, ezért késôbb ide is német telepe-
sek kerültek. Bia viszont magyar faluként élt to-
vább. A német lakosság jelentôs részét a II. világ-
háború után kitelepítették, és a Kárpát-medence

Magyarország a hálón 141

BIATORBÁGY, BUDAKESZI
különbözô részeirôl jöttek új lakók a faluba. Ám a
megmaradtak még ôrzik a település német nevét:
Wia-Kleinturwall.
Biatorbágy legrégibb építészeti emléke a Sós-
kút felé esô biai falurész református temetôjében
van. Ez a XI. század végérôl származó, sokszor át-
épített, Szent Kereszt-templom romja.
A Szent Anna tiszteletére szentelt biai római
katolikus templom (Szentháromság tér 3., tel.:
23/310-162) feltehetôen Hild József tervei alapján
épült 1800–1823 között, klasszicista stílusban, a
templomot 1891–1892-ben restaurálták, majd
1909–1910-ben bôvítették. A templom közelé-
ben álló Szentháromság-oszlop talapzata 1873-
ból való, a szoborcsoport azonban régebbi, 1760-
ban készült barokk stílusban.
Valószínûleg a XVIII. században épült barokk
stílusban az 1870-ben átalakított biai reformá-
tus templom (Nagy u. 28., tel.: 23/310-310).
A templom közelében áll a barokk Szily–Fáy-
kastély XVIII. századi, U alakú, részben torná-
cos, földszintes épülete, melyet iskolai célokra ala-
kítottak át, de még belül is találni barokk ajtókat.
A viadukt ipartörténeti emlék is
142
A másik, egykor gazdasági központ jellegû uradalmi
épület, a Sándor–Metternich-kastély (Kálvin tér
1., tel.: 23/310-183) Hild József tervei alapján épült
1823-ban, klasszicista stílusban – oldalszárnyakkal
bôvített U alakú formában. A díszudvar szélén íves-
nyílású kocsiáthajtók kapcsolták a melléképületeket
a gazdagon tagozott központi épületrészhez, ami
elôtt négyoszlopos oromzat áll. Egyik részében isko-
la, a másikban mezôgazdasági üzem mûködik.
A torbágyi részen található a Mária neve tiszte-
letére szentelt római katolikus templom (Dózsa
Gy. u. 8., tel.: 23/311-411) a XV. századi gótikus
részletek felhasználásával épült a XVIII. században,
barokk stílusban, majd 100 év múltán eklektikussá
alakították. A templom elôtt álló Szentháromság-
oszlop barokk stílusban készült 1739-ben. Azóta
kétszer is felújították: 1845 körül és 1955-ben.
Klasszicista stílusban, 1810 körül épült az Iha-
ros-hegy oldalában a Szily-kápolna, a Szily család
síremléke. Itt található Szily Antal sírlapja 1833-
ból. Ma Szent Vendel-kápolnaként is emlegetik.
Az itteni vasúti híd, a mûemlék viadukt egy-
aránt emlékeztet Matuska Szilveszter 1931. évi
hírhedt merényletére, és a magyar vasút- és híd-
építés századforduló elôtti nagy korszakára.
www.vendegvaro.hu
 A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

A település természeti környezete sok kirándulót

vonz. Fôképpen a Tétény–Sóskúti-fennsík (a kö-
zépkori Torbágy-erdô) nyugati peremének szikla-
vonulata, a Nyakaskô látványos alakzatával, az
Iharos-erdô és a horgásztó.

BUDAKESZI
Irányítószám: 2092, a lakosok száma: 11 800

A 10-es útról és az M1-es autópályáról is elérhet-

jük a települést. Budapestrôl a Budakeszi út vezet
ide, ezen közlekedik a fôvárosból ide tartó helyi,
22-es számú buszjárat is.
A település nevében Keszi az egyik honfoglaló
magyar törzs nevét ôrzi, Buda pedig a régióhoz va-
ló tartozást mutatja. Az elsô okleveles említés
1327-bôl való. A honfoglalás korában már két te-
lepülés létezett itt. Az egyik, Alkeszi a mai katoli-
kus templom környékén terült el, a másik,
Felkeszi az új lakótelep helyén volt, és valószínû-
leg a törökdúlás idején pusztult el. Buda visszavé-
tele után a felszabadító seregekbôl olasz, francia,
svéd és horvát telepesek kerültek Alkeszire. Az el-
sô német telepeseket Zichy Péter gróf hívta be.
Ôk különbözô kedvezményeket kaptak. A telepí-
tés nem egyszerre, hanem fokozatosan történt. Az
itteni lakosokat nagyon megviselte az 1739-es pes-
tisjárvány, az áldozatok száma közel hatszázra te-
hetô. A Zichy család ellen indított 1765-ös per
következményeként a budakeszi uradalom a Ko-
ronához került.
Évszázadokon keresztül fontos forgalmi cso-
mópont volt a község, mivel a Buda, Zsámbék,
Székesfehérvár, Tinnye, Esztergom útvonalainak
keresztezôdésében fekszik. Esztergom irányába is
ezen az úton közlekedtek, hogy a Visegrád felé ve-
zetô úton fizetendô vámokat kikerüljék.
A közeli fôvárosba a „millimárik” tejet, túrót és
egyéb tejterméket hordtak. A XIX. század végén
megindult az iparosodási folyamat, ennek során
több üzem is létesült itt. A II. világháború végéig
jellegzetes német községbôl 1946-ban kitelepítették
a sváb lakosok nagyobb részét. Helyükre zömmel
felvidéki magyarokat hoztak, de más helyrôl szár-
mazó magyarok is kerültek ide. A település német,
A határon túli magyarok emléktemploma
Wudigess neve máig megmaradt. Az 1950-es évek-
ben létesült itt a Kertészeti Egyetem szôlô- és gyü-
mölcstermesztésre szakosodott tangazdasága. Buda-
keszi ma kertváros, szép fekvésû pihenô-, kirándu-
ló- és üdülôhely, Budapest egyik „alvóvárosa”.
A XIX. század végén Budakeszi területe a Nor-
mafa, Zugliget és a János Kórház határáig nyúlt. A
Szilágyi Erzsébet fasor végében ágazik el egymás-
tól a Budakeszi és a Hûvösvölgyi út. A gesztenye-
fákkal szegélyezett Budakeszi út máig ôrzi a Bu-
dai-hegyvidék hangulatát. A XIX. század közepén
ez a környék a tehetôs emberek lakó- és pihenôhe-
lye lett.
Itt található az 1845 körül épült Gondûzô vil-
la (Budakeszi út 20/b), majd az 1875 körül épült
Ybl Miklós-féle ház (Budakeszi út 36.), Hild Jó-
zsef építész háza (Budakeszi út 38–40.), valamint
a Kalmárffy-villa (Budakeszi út 51/a). Fölötte áll
a romantikus, neogótikus Szent László-kápolna,
mely a nevét I. Ferenc királytól kapta. A Budakeszi
út 51. környékén volt hajdan Ulászló király nyara-

Magyarország a hálón 143

BUDAKESZI, PÁTY
lója. Följebb a Dénes utca a pálos rend – az elsô
és egyetlen magyar alapítású rend – Dénes nevû
szerzetesének, szobrászmûvészének a nevét viseli.
A Kochmeister-villa (Budakeszi u. 71.) 1852-
ben épült, romantikus stílusban. Az osztrák–porosz
háború idején – 1866-ban – hosszabb ideig ebben
az épületben lakott Erzsébet királyné gyermekeivel.
A hagyományok szerint az 1867-es kiegyezés elôtt
több elôkészítô tárgyalást tartottak itt gróf Andrássy
Gyula gróf és Deák Ferenc részvételével. A szomszé-
dos klasszicista homlokzatú „Csendilla”-villa
(Budakeszi u. 73.) Pollack Mihály alkotása.
Továbbhaladva a János-hegy meredek északi
lejtôjét érjük el. Ennek a Nagy-Hárs-hegyhez csat-
lakozó nyergében már a – középkorban virágzó –
pálos rend kolostorának vidékén járunk. Itt talál-
ható a keskenynyomtávú gyermekvasút egyik szép
állomása is. A hagyomány szerint az itteni erdô-
rész a Hunyadiaknak, elsôsorban Mátyás király
kedvenc vadászterülete volt.
A János-hegyen lévô egykori szerzetesi telepü-
lés neve az 1300-as évektôl Budaszentlôrinc
volt. Az itteni templom méretét és megjelenését
A Vadaspark bejárata
144
BUDAKESZI HÍRESSÉGEK
Nyaranként itt lakott nemzeti Himnuszunk zeneszer-
zôje, Erkel Ferenc. Nyaralóján (Erkel u.) emléktábla
látható. A Fô téri parkban áll Erkel Ferenc mellszob-
ra, Bíró János szobrászmûvész alkotása. A mûvészre
emlékezve rendezik meg a városban 1985 óta két-
évente az Erkel Zenei Napokat.
A szép fekvésû, erdôs környezetû településre számos
mûvész, tudós költözött ki a fôvárosból. Budakeszin
töltötte életének utolsó éveit Mezei Mária színmûvész-
nô is. A település jelentôs kulturális eseménye az októ-
berben rendezett Mezei Mária Mûvészeti Napok.
tekintve vetekedett Buda Mátyás-kori templomá-
val. Kolostora nagyobb volt, mint a pannonhalmi
apátság épülete. Budaszentlôrincet az 1500-as
évek elején a törökök semmisítették meg, de ez a
környék ma is népszerû kirándulóhely. A közel-
ben lévô Petneházi rét Petneházi Dávidról kap-
ta nevét. Az ezredes Budavár 1686-os visszavétele-
kor elsôként hatolt be a várba és tûzte ki a magyar
zászlót. A terület 1846-ig közigazgatás szerint Bu-
dakeszihez tartozott.
Korányi Frigyes kezdeményezésére 1900-ban itt
kezdôdött el az elsô magyar tüdôszanatórium
építése. A közadakozásból emelt gyógyintézet a
maga idejében az orvostudomány legkorszerûbb
elvárasainak is megfelelt. A Milánói Világkiállítá-
son 1906-ban elnyerte a Gran-Premio-díjat.
A fôváros kedvelt kirándulóhelyeinek egyike az
egykori pihenôerdô 390 ha-os területén 1979-ben
alapított Budakeszi Vadaspark. A vadon élô ál-
latok természetes élôhelyeiken figyelhetôk meg.
Szakszerûen kijelölt sétautakról, magaslesekrôl lát-
hatók a szarvasok, ôzek, vaddisznók és a kisebb-
nagyobb ragadozók is. A bemutató karámokban
közelrôl is megcsodálhatók az állatok.
Nyitva: dec. 24., 25. kivételével egész évben, téli
idôszámítás idején 9-tôl 16 óráig, nyári idôszámítás
idején 9-tôl 17 óráig, tel.: 23/451-783
A következô lámpás keresztezôdésnél található az
Erkel Ferenc Mûvelôdési Központ (Fô u.
108., tel.: 23/451-161), amely házigazdája ezek-
nek a rendezvényeknek. Néhány száz méterrel lej-
jebb, az új református templom, a határon túli
www.vendegvaro.hu
 A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

magyarok emlék-temploma (Fô u. 159., tel.:

23/451-814) mögött található az I. világhábo-
rús emlékmû. Itt már tábla jelzi az utat Perbál,
Telki, Budajenô, Tök, Zsámbék, illetve Tinnye
irányába. Innen rövid sétával érhetô el a Havas
boldogasszony tiszteletére szentelt római katoli-
kus templom (Fô u. 192., tel.: 23/451-831). A
barokk épület 1761– 1766 között elkészült, de
csak 1781-ben szentelték fel. A homlokzat síkjá-
ban maradó torony két oldalán Nepomuki Szent
János és Szent Vendel szobra látható. A három-
boltszakaszos hajót keskenyebb, boltozott szentély
zárja, melynek zárófalán a Makkosmáriára vissza-
szállított kegykép másolata látható. A templomot
Falconeri-freskók díszítik. A diadalív oldalait Bebó
Károly Szent Kereszt-oltára, valamint szószéke
ékesíti. Mindkettô 1760 körül készült, barokk stí-
lusban. A templom mögött áll egy 1775-bôl szár-
mazó, rokokó stílusú kereszt, a bádogkorpusz
azonban újabb alkotás.
Az egykori emeletes iskola, az ún. Bagolyvár
(Fô u. 208.) és a plébánia is a XVIII. század vé- Öreg tölgy
gén épült, de késôbb átalakították, az iskolából
közösségi ház lett. A Fô utca további nevezetessé- A település határában, a Farkas-hegyen sport- és
ge a XVIII. századi, barokk stílusú Segítô Szen- sétarepülésre várják az érdeklôdôket (Bôvebb
tek-kápolna (Fô u. 239., tel.: 23/451-831). információ kérhetô, tel.: 1/368-4722).
A Fô utcával párhuzamos utcákat járva számos, A Budajenô, Perbál irányába vezetô úton érhe-
igényesen felújított hegyvidéki fatornácos, orom- tô el a Budakeszi Arborétum. Az erdészeti kuta-
díszes parasztházat láthatunk. Érdemes elsétálni a tás céljából létesített élôfagyûjteményben számos
Virágvölgy és a Jókai utcába, ahol a XIX. század- szép egzóta, köztük mamutfenyô is látható. (Nyit-
ban borpincék, és szép polgárházak épültek. va: elôzetes bejelentkezéssel csoportok látogathatják,
A Jókai útról közelíthetô meg – a kanyargós út- tel.: 23/451-133.)
ra felfûzött stációsor érintésével – az 1739-ben, ba-
rokk stílusban épült kálváriakápolna. A mellette PÁTY
álló Szentháromság-oszlop 1884-ben készült.
Budakeszi határában erdôs tisztáson áll a romja- Irányítószám: 2071, a lakosok száma: 4010
iból újjáépített – az Angyalok királynéja tiszteletére
felszentelt makkosmáriai római katolikus kegy- A Budakeszi út folytatásán fekvô település elérhe-
templom (Makkosi u. 163., tel.: 23/451-882.) Az tô a 10-es és a 100-as útról, illetve az M1-es autó-
egykor itt állt kolostor valamikor a kiscelli pályáról lekanyarodva is, bár közvetlenül mellette
trinitárius kolostorhoz tartozott. A templom és za- nincs kijárat.
rándokház a domonkosrend kezelésében van. Mai nevét egy 1286. évi oklevél említi elôször
Minden évben nagyon sok zarándok keresi fel ezt Paagh alakban. 1311 elôtt a király nyeregkészítôi
a helyet. A kellemes környezet a kirándulók köré- éltek itt. Azon kevés Buda környéki község közé
ben is kedvelt, gyakran érkeznek ide vagy indul- tartozik, amely csak átmenetileg néptelenedett el a
nak innen a túrázók. török idôkben.

Magyarország a hálón 145

PÁTY, TELKI, BUDAJENÔ
A XIX. században születtek a helység építészeti
gyöngyszemei, a Splényi, késôbb a Várady csa-
lád birtokossága idején. A községtôl délre fekvô te-
rületen található a XIX. századi, sajátos hangulatú
pincesor. Páty mostanában alapvetôen alvó- és pi-
henôtelepülés. Itt tevékenykedik a Máltai Szeretet-
szolgálat, a család- és idôskorúakat segítô házában.
A Szent István tiszteletére szentelt, copfstílusú
római katolikus templom (Rákóczi u. 46.) a te-
metôben épült fel 1778–80 között. Négyzetes
alaprajzú belsejében a hevederek kupolaboltozatot
tartanak.
A református templom (Templom tér 1., tel:
23/343-386) építése 1782-ben fejezôdött be.
Csehsüveg-boltozatos belsejében igényesen fara-
gott és festett rokokó szószék látható.
A Splényi–Várady-kastély (Rákóczi u. 62.)
1825-ben épült klasszicista stílusban. A kerítést
Várady József, az 1848–49-es szabadságharc fegy-
verszállítója kerítése 350 darab 1848-as puskacsô-
Pincesoron
146
bôl kovácsoltatta. Az évek során az épület jelentô-
sen megrongálódott.
Az egykori tiszttartói lak (Rákóczi u. 13.,
tel.: 23/343-502) 1820 körül épült klasszicista stí-
lusban. Eredeti tulajdonosai a Budajenôn székelô
skót bencések voltak, akiknek a pátyi birtokaik
felügyelete miatt építették ezt a házat. Homlokza-
tát két zömök oszlop által tartott visszalépô tornác
díszíti, íves tetejét bádog fedi. Itt kapott helyet a
falu közösségi háza, de itt található a helytörténe-
ti gyûjtemény és a veterán autók múzeuma is.
A községtôl délre fekvô Pince-hegy és Mély-
árok XIX. századi pincesora a település környéké-
nek legsajátosabb hangulatú része. Itt rendezik
meg minden év májusában a hagyományos pince-
napokat. A községben vendéglôk, kiadó szobák,
valamint lovaglási lehetôség – két lovarda – várja
a turistákat. A falu természeti adottságai, a Pince-
hegy varázsa, a fôváros közelsége, az egészséges
tiszta levegô, a nagy kiterjedésû pihenôerdô, re-
mek lehetôséget kínál a kirándulók számára.
TELKI
Irányítószám: 2093, a lakosok száma: 630
A Pátyon áthaladó fôútról az észak felé elágazó
mellékút vezet a szomszédos falu, Telki felé.
Az erdôs dombokkal övezett község történel-
me és emlékei szorosan összekapcsolják a szomszé-
dos Budajenôvel. Mindkét község a tatárjárás elôt-
ti idôk legrégibb települései közé tartozik: elsô írá-
sos említésük 1198-ból való. Telki egykori híres
bencés apátsága Szent István tiszteletére létesült,
Hédervári Miksa bán bôkezû adományából. A tö-
rökök 1543-ban feldúlták Telkit és Budajenôt is.
150 évvel késôbb – 1690-ben a törökök elleni
utódvédharcban – az ismét elpusztult két telepü-
lés pusztává vált.
Buda visszafoglalása után I. Lipót Telki pusz-
tát a bécsi skót bencéseknek adományozta. Emlé-
küket ôrzi a Fô utca 12. sz. alatti lakóház, amely a
bencések uradalmi épülete volt. Elôtte az úttest
alatti falmaradványok feltehetôen a középkori
apátság részei. A török hódoltság alatt jószerivel
kihalt faluba szász és frank lakosok jöttek – ôk a
www.vendegvaro.hu

HIPPOLIT, AZ APÁT
A Telki apátság kegyura volt – a hatesztendôs korában
esztergomi érsekké kinevezett – olasz származású Estei
Hippolit (1479–1520). Ô arról is nevezetes, hogy
Tiziano magyar díszruhában festette meg. Mikszáth
Kálmán pedig róla írta a Kis prímás címû regényét.
Töllek nevet adták a falunak –, akiknek utódait
1946-ban kitelepítették, és magyarokat hoztak a
helyükre. Az 1970-es évektôl üdülôk épültek je-
lentôs számban.
A Szent István tiszteletére szentelt római kato-
likus templom (Petôfi u., tel.: 26/371-051) copfstí-
lusú kapuja felett a bécsi skót bencések kro-
nosztikonja olvasható: 1803. A kétboltszakaszos ha-
jóból álló templomban copfstílusú oltár és szószék
van. A szentély oldalfalain négy – kisméretû, ara-
nyozott konzolon álló – rokokó faszobor látható.
A régi magtár épülete mellett áll az 1740 körül
készült kôkereszt.
A Fô utca térszerûen kiszélesedô részén találha-
tó a Kodolányi-ház, amelyen emléktábla hirdeti
itt született Kodolányi János író 1899-ben.
Telki határában az 1970-es évek elején nyara-
lótelkeket parcelláztak. Ma már lakóparkok léte-
sülnek ezen a területen.
A Telki-Újtelepi lakórészen található az európai
hírû festômûvész, Csergezán Pál lakóháza. Az er-
dôk festôjeként ismert mûvész 1996-ban hunyt el.
Csergezán Pál emlékoszlopa – hamvai fölött –
a telki erdôben, az Anna-lak közelében található.
BUDAJENÔ
Irányítószám: 2093, a lakosok száma: 790
A Telkitôl „utcahossznyi” távolságra lévô községet
a XV. században a telki apátság pusztájaként em-
lítették. Határában ennél régebbi települések nyo-
mait tárták fel. Állatalakokkal díszített szkíta te-
gez, római kolóniát jelzô kövek kerültek elô az
ásatások során. Budajenô néveredete a közel fekvô
Buda és a Jenô törzsnév szóösszetétele. A török
hódoltság alatt elnéptelenedett faluba svábok ér-
keztek. Utódaikat 1946-ban kitelepítették, a he-
Magyarország a hálón
A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE
Ha csendesen járjuk az erdôt, ôzeket is láthatunk
lyükre magyar lakosság került, de a település né-
met Jeine neve megôrzôdött.
A falu ma látható legrégibb épülete a római ka-
tolikus temetôkápolna. A sekrestyeajtó feletti,
donátort ábrázoló (két férfi egy templomot tart)
kôfaragvány a XIII. században készült. A helyreállí-
tott kápolna gótikus, csúcsíves, támpilléres épület; a
nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel.
A skót bencések által épített római katolikus
templom (Kossuth u. 8., tel.: 26/371-051) 1756–
1759 között épült barokk stílusban Oracsek Ignác
tervei alapján. Az épület homlokzatának különös
hangsúlyt ad a torony elôtti nagy, félkörös orom-
dísz. Copfstílusú fôoltárát a templom névadói,
Szent Péter és Pál szobra díszítik. Klasszicista szó-
székét késôbb építették. A szentélytôl jobbra lévô
mellékoltáron – XVII. századi olasz mestertôl szár-
mazó – Szent Sebestyén-kép látható. Itt ôrzik a ro-
kokó stílusú máriacelli kegyszobor másolatát is.
Ugyancsak a skót bencések emlékét idézi az
1800 körül épült egyemeletes, középrizalitos, kora
klasszicista rendház (Fô u. 3., tel.: 26/371-063).
Az épület homlokzatán, két váza között, a szerze-
tesrend címere látható. Az udvaron XVII. századi
faragott kôkútkávát ôriznek. Az egykori rendház-
ban késôbb az általános iskola kapott helyet.
147
ZSÁMBÉK
ZSÁMBÉK
Irányítószám: 2072, a lakosok száma: 3880
A 10-es és 100-as út között fekvô település ezek-
rôl, illetve a Budakeszi útról is megközelíthetô. Az
M1-es autópályának a herceghalmi kijárata esik
közel hozzá.
Az ásatások során elôkerült leletek azt bizo-
nyítják, hogy 10-12 000 évvel ezelôtt megtelepe-
dett itt az ember. A pattintott kôkorszakban már
lakott hely volt. Az indogermán népcsaládhoz tar-
tozó kelták az i. e. 350-ben jelentek meg itt elô-
ször. Zsámbékon egy pinceomlásnál találták meg
a Nemzeti Múzeumban látható – bronzveretekkel
díszített – kétkerekû, háromfogatú postakocsit. A
rómaiak hadiútja érintette a községet. Az avarok
570 körül kerültek erre a vidékre, majd késôbb
beolvadtak a honfoglaló magyarságba.
A település elsô okleveles említése 1258-ból
való. Ekkor a Zsámbéki család birtoka volt. A
Zsámbékiak ôse III. Béla idején érkezett ide Fran-
ciaországból. A várat az 1100-as évek végén kezd-
ték építeni, a török hódoltság idején, 1541–1686
között Pilis vármegye legfontosabb végvára volt.
Hunyadi János és több országnagy itt tanácsko-
zott 1445. december 17-én. Itt hangzott el elô-
A várkastélyban kapott helyet a fôiskola
148
ször, hogy V. László kiskirályságának idejére kor-
mányzót kell választani. Mátyás király a település-
nek 1467-ben mezôvárosi rangot adott, majd
1490-ben Corvin János fôhercegé lett Zsámbék.
A budai pestisjárvány elôl 1496 nyarán ide mene-
kült II. Ulászló király. A végvár a XVIII. század-
ban lett a Zichy családé, akikrôl a kincstárra szállt.
A betelepült német kisebbség a Schambek nevet
adta a településnek.
A község képének meghatározó eleme a temp-
lomrom.
A premontrei rend építette a XIII. század elsô
felében a román stílusú templomot, ami 1475-
tôl a pálosoké lett. A török idôkben elpusztult, majd
újjáépült, de az 1763-as földrengés súlyosan meg-
rongálta, azóta romként áll. A templom alapfalainak
hosszúsága 38, szélessége 24 méter. A szinte teljesen
ép nyugati homlokzata és két tornya román, belseje
már gótikus stílusú. A masszív két torony között ha-
talmas rózsaablak töredéke látszik. A maradványok-
ból ma is visszaidézhetô a háromhajós, bazilika for-
májú templom.
Fôszentélye a nyolcszög három oldalával zárul, a
mellékszentélyek félkörívesek. A hajóban és a déli
mellékhajó szentélyén megmaradt román és góti-
kus kôfaragványok a magyar mûvészettörténet be-
cses emlékanyagát jelentik. Möller István 1889-ben
konzerválta a romokat. Az 1930-as években a fala-
www.vendegvaro.hu

kat újból megerôsítették, s ezt a munkát az 1980-as
évek óta is folytatják. A templom mellett vannak a
kolostor romjai. Az ép pincetérben kôtár és a temp-
lom kialakításának történetét bemutató kiállítás
látható.
Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–P 9-tôl 17 óráig;
nov. 1-tôl márc. 31-ig Szo–V 9-tôl 16 óráig;
tel.: 23/341-712
A zsámbéki várat az 1100-as évek végén kezdték
építeni, a ma látható barokk várkastély (Zichy
M. tér 3., tel.: 23/565-565) a XVIII. században ké-
szült el. 1902-ben átalakították, ma itt mûködik
az Apor Vilmos Katolikus Fôiskola. Az épület ere-
detileg egyemeletes volt, a XIX. század végén egé-
szült ki újabb emelettel. A már két emelet magas
korai barokk építményt saroktornyok zárják le.
Tetôgerincének középén négy oldalra nyitott vö-
rösréz harangtornyocska ül. Egykori kápolnája
méretei miatt is ritkaságnak számít.
Magyarország a hálón
A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE
A romjaiban is monumentális templom
Az 1738-as pestisjárvány után a Zichy család
emeltette a kastéllyal szemben lévô téren a barokk
stílusú Immaculata-szobrot. Az Angyal-árok
partján 1740-ben felépített, Paulai Szent Ferenc
tiszteletére felszentelt, barokk stílusú pestiská-
polna szintén erre a csapásra emlékeztet.
A Keresztelô Szent János tiszteletére szentelt,
barokk stílusú római katolikus templom (Ma-
gyar u. 13., tel.: 23/342-316) 1749–1753 között
épült. A homlokzat elôtti torony, amit harangfor-
májú zsindelyezés fed, alacsonyabb, íves lépcsôket
rejtô építménnyel csatlakozik hozzá.
A boltozatos belsôben látható copfstílusú fôol-
tár 1818-ban készült, a monumentális térhatású
oltárképeket Jakobey Károly és Vaszary János fes-
tette. Az 1754-bôl származó szószék és a mellékol-
tárok Bebó Károly mûvei. A templom rokokó or-
gonája a XVIII. század közepén készült.
149
ZSÁMBÉK, TÖK, PERBÁL

A templom közelében lévô régi iskola (Magyar
u. 2.) 1791-ben épült barokk stílusban. Ma
könyvtár és nyugdíjasotthon mûködik az emeletes
épületben. Egykor itt diákoskodott Sungl József
zeneszerzô és Seress Árpád Kossuth-díjas vegyész,
egyetemi tanár. A Csillagerdôhöz tartozó Kálvá-
ria-dombon a XIX. század elsô felében építették
meg a kálvária különleges, a barokk útszéli kép-
szobrokra emlékeztetô stációit és a dombtetôn a
kereszteket.
A helyi hagyomány szerint a törökök az 1500-
as évek második felében építették az ún. török-
kutat (Táncsics M. u.). A szokatlanul nagy
(12,50x10,25 méteres), kétszintes nyitott csorgó-
kút kváderkövekbôl épült.
Sok turistát vonz Zsámbékon a Lámpamúze-
um (Magyar u. 18.).
egyik jelképe. A berendezés legjelentôsebb darabja
az 1874-es évszámot viselô szekrény, melynek festé-
se sok jellemzôjében a Fekete-erdô vidékérôl Zsám-
békra települt németek hagyományait ôrzi.
Nyitva: márc. 15-tôl okt. 31-ig, K–V 9-tôl 17
óráig, nov. 1-tôl márc. 14-ig Sze, V 9-tôl 17 óráig,
tel.: 23/342-210
A Mûvelôdési Házban rendszeresen nyílnak szo-
bor-, festmény-, fotó-, kézimunka- kerámia- és
más kiállítások. 1983 nyarán kezdôdtek a Zsám-
béki Szombatok, melyek júniustól augusztus végé-
ig tartanak.
TÖK
Irányítószám: 2073, a lakosok száma: 1160

Borus Ferenc 1979-ben megnyitott magán- Zsámbéktól északi irányban két kilométer távol-
gyûjteményében az 1750-es évektôl látha- ságra sincs a Buda környéki kistelepülés.
tunk páratlanul érdekes világítóeszközöket; a mécse- A falu neve vélhetôen a tök fônévbôl szárma-
sektôl a világhírû porcelángyárak régi petróleum- zik. Elsô okleveles említése hitelt érdemlôen
lámpáig. A vitrinekben és a polcokon közel 1000 1467-bôl maradt fenn. A török idôket túlélte, a
lámpa sorakozik. A mécsesek, gyertyatartók, ipari,
háztartási, olaj- és petróleumlámpák között találha- Tök nevezetessége a református templom
tó régi kínai vázából készült lámpa, valamint Zsol-
nay-majolika, meisseni porcelán talpú petróleum-
lámpa, 1800 körül készült olajpumpás világítóesz-
köz stb.
Nyitva: 8-tól 18 óráig, tel.: 23/342-212

A Mûvelôdési Ház közelében található az 1740

körül épített Szent Vendel-ház (Bicskei út 12.),
jelenleg sváb tájház.

Az állattenyésztô Keller család építtette, a

ház homlokzatán a pásztorok védôszentje,
Szent Vendel dombormûve látható. Benn, a szo-
bákban az egykori bútorok a sváb népmûvészetet
idézik. A konyhában látható a legrégebbi zsámbéki
bútordarab, egy igen régi technikával – túró és mész
keverékébôl készült úgynevezett kazeinnel – festett
konyhaszekrény, melynek elejét négy, a tulipán, a
rózsa és szegfû motívumaiból álló életfa díszíti. A
szobába vezetô ajtó kovácsoltvas sarokpántján grá-
nátalma díszítés található, mely a termékenység

150 www.vendegvaro.hu
 A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

lakosság teljes egészében megmaradt református

magyarnak. Népessége stagnál, az utóbbi kétszáz
évben nem gyarapodott.
Sokszög alakú kôfallal kerített dombon áll az
1784-ben épült, barokk stílusú református
templom (Táncsics M. u., tel.: 23/341-055). A kö-
zépkori alapfalú templomot 1863-ban romanti-
kus stílusban bôvítették. Tornya 1802-ben készült
el. Az úrasztalát 1852-ben vörösmárványból farag-
ták. Hiányzik azonban a templom legfôbb ékessé-
ge, az 1740-ben készített díszes famennyezet. Ez a
nemes ízlésû mestermunka Budapesten, az Ipar-
mûvészeti Múzeumban tekinthetô meg.
A községtôl keletre a XII. századból megma-
radt román stílusú templomrom található. Az
5-6 m-re magasodó falak feltételezhetôen a hajda-
ni domonkos templom maradványai.
Jó bor- és búzatermô vidék. Ma már védett ér-
tékei közé tartozik a Szôlô-hegy pincesora is. A
Szôlô-hegyen a pirostetôs pince-présházban tulaj-
donosa bormúzeumot rendezett be. Tök nevezetes
rendezvénye a minden év szeptemberében tartott
szüreti felvonulás és mulatság, farsangkor pedig
hagyományos a párosbál.
A perbáli park
PERBÁL
A falu lakossága számára a megélhetést a közeli he-
Irányítószám: 2074, a lakosok száma: 1920 gyek fája, faszene, köve, égetett mesze adta. A le-
zúduló hegyi patakok energiáját kihasználó vízi-
A Zsámbékról Tökön át 6 kilométeres út vezet a malmok még a XIX. század végén is ôröltek.
településre. A faluközpontban álló – Szent Anna tiszteleté-
A falu határában feltárásra váró római telepü- re szentelt – római katolikus templom (Hôsök
lés jelzi, hogy a terület már régóta lakott. 1258- tere 1., tel.: 26/370-058) gótikus épületmaradvá-
ban Perbar, 1332-ben Prebor néven említették az nyok felhasználásával épült a XVIII. század köze-
oklevelek. Bél Mátyás Notitia Hungariae címû pén. Oldalhomlokzatain gótikus támpillérek lát-
munkája szerint 1737-ben mint puszta a telki szanak, erôteljes tornyát lizénák keretezik. A
apátsághoz tartozott. Feltehetôen a török idôkben templombelsôben barokk fôoltár és két rokokó
néptelenedett el, akárcsak a környék települései- mellékoltár látható. A kórus mellvédje ívesen elô-
nek többsége. Az 1744-es összeírás viszont már la- rehajlik, gazdagon faragott mellvédrács és orgona-
kott településként tartotta számon. A XVIII. szá- ház díszíti.
zad második felére nem csak új temploma épült A földszintes római katolikus plébániaház
fel a középkori egyház törökök által hátrahagyott 1750 táján épült késô barokk stílusban. A falu
romjain, de 1794-ben már iskolát is építettek az központjában, ezen a téren áll a XIX. század ele-
immár nagyrészt német és tót ajkú lakosok. Le- jén, klasszicista stílusban épült a községi elemi is-
származottaik ma Perwall, illetve Perbaj néven is- kola is (Hôsök tere 2., tel.: 26/370-036), melyet
merik a települést. mára megújítottak.

Magyarország a hálón 151

TINNYE, NAGYKOVÁCSI
TINNYE
Irányítószám: 2086, a lakosok száma: 1120
Perbál felôl alig 5 kilométernyire található a tele-
pülés, de megközelíthetô a 10. számú út felôl
Piliscsabán keresztül is.
Tinnye földrajzi fekvése és természeti adottságai
miatt ôsidôk óta lakott település. A közelben húzó-
dó, rómaiak által épített kövezett út Eszter-
gom–Buda–Székesfehérvár városokat kötötte ösz-
sze. Nevének eredete a szláv tinja (mocsár) szóval
van összefüggésben. Elsô okleveles említése 1274-
bôl maradt fenn. A hódoltság alatt elnéptelenedett
faluba a XVIII. század elején magyar lakosok jöttek,
leginkább köznemesi családok. A község 1715-ben
nemesi rangot kapott. A XIX. század elsô felében
köznemesi kúriák sora épült fel. Haladó szellemû
politikusok találkozóhelye a reformkorban.
Itt élt Kossuth Lajos 1842-tôl 1846-ig. A fel-
újított Kossuth-ház (Kossuth L. u. 5.) ma is áll,
elôtte emlékoszlopot emeltek.
A több mint 700 éves település jelentôs emlé-
ke a késô barokk stílusú – Szent Anna tiszteletére
szentelt – római katolikus templom (Bajcsy-Zsi-
linszky u., tel.: 26/370-058). A homlokzati tor-
nyos templom végleges formáját a XVIII. század
végén nyerte el. Tornyát ívelt sisak fedi. Karzata
faoszlopokon nyugszik; fôoltárán Szent Annát és a
gyermek Jézust ábrázoló oltárkép látható. A temp-
lom mellett áll az 1828-ban, klasszicista stílusban
készült Nepomuki Szent János-szobor.
A középkori eredetû református templom
(Bocskai u. 33., tel.: 26/373-978) eredetileg a kato-
likusok tulajdonában volt, majd többszöri átépítés
során nyerte el mai formáját. A 2000-ben történt
felújítás során feltárták és láthatóvá tették a román
kori épület megmaradt ajtó- és ablakkereteit.
A községben még felismerhetô néhány szép
arányú udvarház, volt nemesi kúria. A Setéth csa-
ládnak már csak a sírboltja maradt fenn a reformá-
tus temetôben, az 1834-ben klasszicista stílusban
épült Setéth-sírbolt ma ravatalozó.
A község kedvelt turisztikai célpontja a –
Piliscsaba határában fekvô – Garancsi-tó, amely a
térség egyetlen természetes tava.
152
NAGYKOVÁCSI
Irányítószám: 2094, a lakosok száma: 3320
A 342 m magasan fekvô települést és kirándulóhe-
lyet csak közúton Hûvösvölgy felôl érhetjük el
gépkocsival vagy a 63-as budapesti autóbusszal.
A római kor nyomai ezen a területen is megta-
lálhatók: 1842-ben – a paplakba befalazott – Jupi-
ternek szentelt oltárkövet, sírköveket és sírtáblákat
találtak, 1926-ban pedig egy római harcos égetett
agyagtáblákból készült koporsója került elô.
A magyar település a XI–XII. században kelet-
kezhetett. A középkori oklevelekben a falu neve
Koachi és Kowachy alakban szerepel. Neve arra
utal, hogy itt királyi kovácsok, vasmûvesek éltek.
A XIII. században egyházi birtokká vált, a török
uralom alatt elpusztult.
A község harmadszor a XVII. században kelt
életre; a hagyomány szerint a Fekete-erdô környé-
kérôl – a Duna forrásvidékérôl – érkeztek ide né-
met telepesek. Nagykovácsi az utolsó fél ezredév-
ben a Ráskay, Soós, Wattay, Róth, Teleki, majd a
Tisza család birtoka volt.
A német nyelvû lakosság II. világháborút köve-
tô kitelepítése után az Alföldrôl, a Felvidékrôl és
Budapestrôl jöttek új lakosok a faluba.
A község mûemlékei közül figyelmet érdemel az
1746 decemberében – Nagyboldogasszony tisztele-
tére – felszentelt barokk stílusú római katolikus
templom (Kossuth L. u. 113., tel.: 26/389-817). Az
épületet többször javították és bôvítették. A szen-
tély melletti emeletes sekrestyék még 1753-ban
készültek. Három barokk oltára Éberhardt Antal
budai szobrász és Erchardt (Éberhardt) József aszta-
losmester mûve 1754-bôl.
A TUDÓS TEOLÓGUS
Nagykovácsi plébánosa volt Fejér György (1766–
1851) késôbbi egyetemi tanár, a pesti Egyetemi
Könyvtár igazgatója, kiváló történész; a Tudományos
Gyûjtemény alapítója és elsô szerkesztôje, a Codex
Diplomaticus Hungariae (43 kötetes középkori okle-
vélgyûjtemény) szerkesztôje. Itt írta 1806-ban Anth-
ropologiáját.
www.vendegvaro.hu

A szomszédos római katolikus plébániaház klasz-
szicista stílusú, földszintes, L alakú épülete 1841-
ben készült el, falába négy, a római korból szárma-
zó követ is beépítettek.
A templom elôtti téren a hôsi emlékmû
1925-tôl ôrzi a nagykovácsi kastély ura, Magyar-
ország egykori miniszterelnöke, Tisza István és az
I. világháború hôseinek emlékét.
A barokk Mária-szobor (Kossuth u. 49.) egy-
idôs a templommal, 1746-ban készült, 1989-ben
felújították.
A Szent Sebestyén-kápolna az 1737-es kole-
rajárvány emlékét ôrzi a község keleti bejáratánál,
1900-ban átépítették, 1994-ben közösségi össze-
fogással felújították.
A korábban Wattay, ma Teleki–Tisza-kas-
tély (Kossuth u. 2–4., tel.: 26/389-399) egyemele-
tes klasszicista épülete 1830 körül épült; többször
átalakították. Többek között arról is nevezetes,
hogy 1849 májusában itt rendezték be Görgey fô-
hadiszállását. Utolsó birtokosa 1946-ban gróf Ti-
sza Lajos Kálmán, Tisza István egykori miniszter-
elnök unokája volt. Király Béla nemzetôrsége
1956-ban itt talált szállást. A szép parkban fekvô
kastélyban ma Földmûvelésügyi és Vidékfejleszté-
si Minisztérium Mezôgazdasági Szakképzô Intéze-
te és Nevelôotthona mûködik.
Magyarország a hálón
A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE
A Tisza-kastély
Nagykovácsi új értékei közé tartozik a millecen-
tenáriumi évben, 1996-ban állított honfoglalási
emlékmû, az Isten kardja (Rákóczi út), valamint
a sváb lakosok engesztelésére készült Kitelepítési
emlékmû, a derékba tört hársfa (Kolozsvár u.), ez-
zel szemben áll a Felvidéki emlékmû.
A nagykovácsi templom búcsúját augusztus
15-én tartják. A völgykatlanban a Budai Tájvédel-
mi Körzet jelzett turistaútvonalai futnak össze.
Gyönyörû Pest közeli kirándulóhely, változatos
természeti szépségekkel.
A Remete-hegy, a Remete-szurdok, a Zsíros-
hegy, a Nagy-Szénás, a Kutya-hegy a Nagy-Ko-
pasz-hegy és nyúlványai ölelik körbe a települést.
RÁSKAY BALÁZS
A Nagykovácsit egy idôben birtokló Ráskay család
egyik ismert tagja volt az a Ráskay Balázs, aki Mátyás
király életében és halálakor Budavár kapitánya volt,
kitartott Corvin János mellett, a csontmezei csatában
ô vezette hadait. A csata után békét közvetített II.
Ulászló és Corvin János között. Késôbb a füleki vár
ura, fôkamarás, tárnokmester és krakkói követ lett.
153
 ÚTJELZÔ
Budapest felôl közúton a 10-es
és a 11-es számú közúton érhet-
A Dunakanyar
jük el a tájegység településeit.
Szentendréig HÉV-vel is utaz-
hatunk. A pilisi falvak egy része
pedig elérhetô a Budapest–Szob
vonalon közlekedô vonatokkal.
Közvetlenül a Duna-parton
fekvô falvak, városok esetében
választható a víziút is.

EZT LÁTNI KELL!

➤ A piliscsabai egyetemi központ (☛ 162. o.)
➤ A dobogókôi menedékház (☛ 164. o.)
➤ A dobogókôi turistamúzeum és a környék
kirándulóhelyei (☛ 164. o.)
➤ Pomáz szerb emlékei (☛ 166. o.)
➤ A szentendrei óváros a Duna-parti sétánnyal
(☛ 170. o.)
➤ A szentendrei Kovács Margit Múzeum (☛ 171. o.)
➤ A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
(☛ 176–177. o.)
➤ A visegrádi palota és a Fellegvár
(☛ 183–184. o.)
➤ A hegyoldalban épült lepencei strand
termálvizével, teraszos medencéivel (☛ 188. o.)

154 www.vendegvaro.hu

Hegy, folyó és síkvidék találkozik ezen a tájon. De
a természet szépségei mellett a történelem gazdag-
sága miatt is érdemes felkeresni ezt a vidéket.
Királyi táj
Ez a fenséges és számtalan királyi fenség által látott
táj évmilliók alatt formálódott, alakult a most lát-
ható együttessé. A két hegységet – a Visegrádi-
hegységet és a Börzsönyt felépítô kôzetek errôl ta-
núskodnak – a Duna megjelenése elôtt egyetlen
hegyvonulat volt. A folyam azonban – a tektonikai
mozgásoktól is segítve – átvágta, két részre osztot-
ta a hegységet, amely az Ôs-Duna megjelenésekor
alacsony dombvidék volt. Az egymás feletti nyolc
lépcsôben elhelyezkedô kavicsrétegek beszédes bi-
zonyítékai a térségformáló folyamatnak. Ennek
legmagasabban található nyomai a Nagymaros fe-
letti Hegyestetôn és a Szent Mihály-hegyen látha-
tók 360–370 méterre a folyam mai 0-pontja felett.
Ennyit emelkedett a Visegrádi-hegység és a Bör-
zsöny hegység együttese másfél–kétmillió év alatt.
A Duna-könyök belsô, jobb oldali részét a Du-
nazug hegycsoport tölti ki. Ennek legattraktívabb
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR
hegysége a Pilis és a Visegrádi-hegység. A két
hegycsoport geológiai felépítésében, s ebbôl kö-
vetkezôen morfológiájában, vízgazdálkodásában,
növényzetében merôben különbözik egymástól. A
Pomáz – Kétbükkfa-nyereg – Esztergom közötti
geológiai törésvonaltól északkeletre az andezitbôl
álló Visegrádi-hegység, délnyugatra pedig a Pilis
mészkô-tömege található. A harmadkori vulkáni
tevékenység nyomán keletkezett andezittetôket
600 m felett gyertyános-tölgyesek, bükkösök bo-
GONDOLTA VOLNA, HOGY...
… Pilisvörösvár és Piliscsaba között van az ország leg-
hosszabb, 779,5 méteres alagútja. A MÁV rendszere-
sen indít erre – a Budapest–Esztergom vonalon –
nosztalgiavonatokat.
… a Pilisben több mint 230 barlangot tartanak szá-
mon a kutatók?
… Szentendrén nyílt meg 1968-ban az ország elsô
szabadtéri néprajzi múzeuma?
… az eddigi ismeretek szerint a világon egyedül
Pilisszentiván határában él az aranysárga virágú do-
lomitlakó len (Linum dolomiticum)?
155
A DUNAKANYAR
Duna-parti csend
rítják. A megyében a legszebb bükkösök itt és a
Börzsöny túloldalán láthatók. Tavaszi és elszíne-
zôdött lombú ôszi látványuk páratlanul szép. Az
alacsonyabb régiókban tölgyes társulások terjed-
tek el. A mészkôhegyekhez szokott szemnek meg-
lepô a mészkerülô, (savanyú talajt kedvelô) lágy-
szárú növények sokasága. Ilyen virág a többi kö-
zött a visegrádi fellegvár felé tekergô út mentén a
májusban kéklô csillagfürt. A Pilisben, a Budai-
hegységhez hasonlóan, a mészkerülô növénytársu-
lások elmaradnak. A termôtalajt gazdagabb nö-
vénytakaró borítja. A turistautak menti fátlan, me-
LEGENDÁRIUM
➤ A visegrádi Salamon-toronyhoz kötôdik az ismert
mondás: „Fénylik, mint Salamon töke”. A hagyomány
szerint amikor Salamont bebörtönözték, a torony összes
ajtaját befalazták, az ablakokat ökörhólyaggal takarták,
az ôrség éjjel-nappal ôrizte, a tornyon kívül körbefutó fo-
lyosón sétálva. Az ôrök feladata volt, hogy sötétedés után
minden ablakba tegyenek egy-egy töklámpást, hogy éjsza-
156
redek, sziklás lejtôket ún. zárt- és nyílt sziklagyepek
borítják; a kedvezôbb adottságú meleg lejtôket
cserszömörcés-, sajmeggyes karszt bokorerdôk; a
nagyobb összefüggô erdôket pedig cseres- és gyer-
tyános tölgyesek. E területek lágyszárú aljnövény-
zete igen gazdag és színes.
A Pilis szurdokai, sziklarepedései elnyelik a vi-
zet, a patakok a hegység peremvidékén bukkan-
nak elô. A visegrádi hegyek között a patakvölgyek
– sajátos mikroklímájuk miatt – a legforróbb nyá-
ri napokon is üdék. A halastavak gondosan ápolt
környezete ideális pihenôhely.
Kincses sziget
A Duna két ága közé zárt Szentendrei-sziget 31
km hosszú, 3,5 km széles, területe 58 km2 Déli, al-
só csúcsa az ismert Luppa-sziget alatt van, Csillag-
hegy magasságában. Legfelsô, északi csúcsa Viseg-
rádtól mintegy 3 km-re az ún. Szúnyog-szigettel
kezdôdik. Partjai dús növényzettel borítottak, bel-
sô része azonban jórészt fátlan; mezôgazdasági
hasznosítású, homokdombokkal tarkított vidék. E
dunai hordaléksziget – vízföldtani adottságai, geo-
lógiai és talajszerkezete miatt – igen értékes terü-
let. Rétegszerkezete következtében természetes
vízszûrô szerepet tölt be, s kitûnô víztisztító képes-
séggel bír. Ezt felismerve építette ki a fôváros –
már jóval a háborút megelôzô években – vízellátó
vezetékhálózatát. Az itt nyert ivóvíz elsôsorban
Buda és a szigeti települések vízellátását szolgálja.
A szigeti területek elsôsorban mezôgazdasági
hasznosításúak; a fôváros zöldség- és gyümölcsel-
látásában jelentôs szerepet töltenek be. Hatalmas
területeket telepítettek be földieperrel, ami a szi-
getiek jellemzô kertészeti kultúrája. A sziget négy
ka is lássák a rabot. Ezek fénye messzirôl látszottak, s aki
feltekintett a toronyba, láthatta: fénylik Salamon töke...
➤ A pilisszentkereszti apátság, amelynek mára csak a
romjai maradtak fenn, arról is nevezetes, hogy a hagyo-
mány szerint itt következett be 1213-ban Gertrúd ki-
rályné tragédiája, melyet Katona József Bánk bán címû
drámája tett ismertté.
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK

➤ A visegrádi Salamon-toronyban raboskodott

Drakula, ismertebb nevén Vlad Tepes havasalföldi
vajda 1462 és 1474 között.
➤ Az avakumika, a fúvós és billentyûs hangszer fel-
találója, Avakumovics Avakum szerb fuvolamûvész
Szentendrén született 1774-ben. Ezt bizonyítja az
emléktábla is a Belgrád-templom melleti ház falán.

lésben fellelhetôk. A II. világháború rossz emlékei

is kísértik ezt a tájat, a háború borzalmai és a kite-
lepítések egyaránt.
A Pilisvörösvári-völgy és a Budakalásztól
Szentendréig tartó ipari övezet kivételével a sziget
és a hegyvidék a megye szegény területei közé tar-
tozott. Megélhetési forrása az erdô- és a szerény
jövedelmet nyújtó mezôgazdaság. Jövôjét várható-
an a turizmus kiteljesedésében, illetve adottságait
kihasználó gazdálkodásában találhatja meg.

Szentendrei utcakép
Az ország elsô skanzenje

faluja, viszonylagos elzártsága miatt, a mai napig

ôrzi évszázados gazdálkodási hagyományait. En-
nek a hegyek és folyók közé szorult alföldi jellegû
tájnak számos – védelem alatt álló – természeti ér-
dekessége is van. Ilyenek a homokpusztai gyeptár-
sulások, a Duna-ágakat kísérô szigetek hullámtéri
vegetációja s madárvilága.

Kôbe zárt történelem

A táj ôstörténetéhez tartozik, hogy Budakalászon

találtak rá a régészek Európa egyedülálló kocsimo-
delljére. (A másik hasonló Szigetszentmártonban,
ugyancsak a megyében került elô.) A középkori
keresztény kultúra legszebb emléke a pilisszentk-
ereszti ciszterci kolostorrom. Az Anjouk és Hu-
nyadiak idejében virágkorát élô visegrádi palotát a
történelem viharai romba döntötték, ám a lelet-
mentés, restaurálás eredményei biztatóak.
A török hódoltságot követôen, a Dunakanyar
etnikuma is színessé vált a betelepülôkkel. Az ide-
hozott kultúra hordozói szinte valamennyi telepü-

Magyarország a hálón 157

ÜRÖM, PILISBOROSJENÔ, SOLYMÁR

ÜRÖM
Irányítószám: 2096, a lakosok száma: 9040

A Budapest közelében lévô település megközelít-

hetô a 10-es és a 11-es számú út felôl is.
Már a római idôkben is lakott volt ez a hely, itt
telepedtek le az ôrtornyok katonái. A krónikák
szerint a XII. században a margitszigeti apácako-
lostor birtokához tartozott. A XIII. században a
királyi vincellérek faluja volt. A település alatt
meghúzódó pincerendszer az ürömi borkultúra
évezredes hagyományait ôrzi. A XIX. században
már József nádor uradalma volt. A nádor fiatalon
elhunyt elsô felesége, Alexandra Pavlovna – I. Pál
orosz cár lánya – itt talált nyughelyet.
A görögkeleti, orosz ortodox Alexandra
Pavlovna-sírkápolna (Pavlovna köz) 1802-ben
épült klasszicista stílusban, Heppe Szaniszló tervei
alapján. A sírt többször kifosztották, így József ná-
dor feleségének földi maradványait az 1980-as
évek elején átszállították a Budai vár nádori krip-
tájába. A középkori alapokra épült pilisborosjenôi templom
Üröm fôterén áll a Szent György tiszteletére
szentelt, barokk stílusú római katolikus temp- kossága a török hódoltság idején elmenekült, így
lom (Fô u. 56., tel.: 26/350-050), amelyet a kö- elpusztult az épített környezet. A fennmaradt do-
zépkori templom anyagának felhasználásával épí- kumentumok szerint 1692-tôl folyamatosan né-
tettek a XVIII. század elején. A templomot több- met nyelvterületekrôl, többek között a Duna ere-
ször renoválták és 1936-ban új szentélyt építettek detének vidékérôl, németek települtek ide. A tele-
hozzá Fábián Gáspár tervei alapján. pülés – a szôlômûvelésre utalva – Weindorf nevet
Jelentôs kultúrtörténeti érték a XIX. században kapta. A II. világháború után, 1946-ban a német
készült kálvária – a stációkkal, a Krisztuskereszt- lakosság jelentôs részét kitelepítették. Ezt követô-
tel és a két latorral (Kálváriadomb). en költöztek ide a Felvidékrôl, Erdélybôl elûzött
A település fejlôdését jelentôsen befolyásolja, a magyar családok, de többen jöttek pl. Mezôkö-
fôváros közelsége. Arculata hasonló a Budapest vesdrôl is. A faluhoz tartozó külterületeken össze-
környéki kertvárosokéhoz. függô nyaralótelepeket létesítettek.
Pilisborosjenô a Nagy-Kevély, a Kis-Kevély és
PILISBOROSJENÔ az Ezüst-hegy lábánál, a Kövesbérccel határolt
völgyben fekszik. A Kevélyek fôleg fenyves, bük-
Irányítószám: 2097, a lakosok száma: 2380 kös, helyenként kopár, sziklás tája, a környezô
gyönyörû természeti alakulatokkal megkapó lát-
A Budapest közelében fekvô település legköny- ványt nyújt. A természetjárók elsôsorban gyönyö-
nyebben a 10-es számú fôúton érhetô el. rû természeti környezete miatt ismerik.
A település elsô írásos emléke 1284-bôl maradt A falutól északnyugatra elterülô több száz hek-
fenn, Burusjenew névvel szerepel az oklevélben. A táros völgyben, sziklákkal körbefogott helyen épí-
földmûveléssel és szôlômûveléssel foglalkozó la- tették meg az Egri vár makettjét az Egri csillagok

158 www.vendegvaro.hu

címû film forgatásához. Ez a völgy a fiatalok ked-
velt kirándulóhelye.
A Szent Vid és a 14 segítôszent tiszteletére fel-
szentelt római katolikus templom (Templom
tér, tel.: 26/336-277) középkori alapokon 1756-
ban épült fel barokk stílusban, szentélyét és hajó-
ját késô klasszicista stílusban alakították át 1861-
ben. Figyelmet érdemel az 1841-ben készült ba-
rokk oltár, az 1801-ben épített szószék, a kereszte-
lôkút helyi kôbôl faragott szép egysége is.
A római katolikus plébániaház (Templom tér
1.) barokk stílusban épült a XVIII. században, majd
1804-ben, késô barokk stílusban kibôvítették.
A borosjenôi árkon átívelô kôhidak a XVIII.
század mûvészetét és szakmai értékét ôrzik.
SOLYMÁR
Irányítószám: 2083, a lakosok száma: 6040
Autóval a 10-es útról, vagy a budapesti Hûvös-
völgy felôl érhetô el a település. A fôvárosi 64-es
autóbusz is erre közlekedik. A királyi solymászok,
vagy éppen a só jelentésû latin „sal”-ból eredeztet-
hetô az oklevélben elôször 1266-ban említett tele-
pülés neve. (Népi szófejtés szerint Mátyás király
felesége, Beatrix így biztatta szólásra az itt vadászó,
és éppen rosszkedvû férjét: „Sólj már, Mátyás!”.)
Az oklevelek 1370–1531 között említik a soly-
mári várat – Castrum Salmar –, amelyet hol fô-
urak birtokoltak, hol maga a király. Erôdítménye-
it valószínûleg a török perzselhette fel, mert a füs-
tös, kormos romok között 1561. évi veretû pénze-
ket találtak. Bél Mátyás idejében (1737) omlado-
zó, kormos falak, fedetlen, de itt-ott kôfaragások-
kal díszített termek regéltek még a múltról.
A török idôk alatt nemcsak a vár indult pusz-
tulásnak, a falu is elnéptelenedett. A XVIII. szá-
zadban a lakosság pótlására németeket, szerbeket,
szlovákokat telepítettek Solymárra. A német la-
kosság jelentôs részét a II. világháború után kite-
lepítették.
Solymár keleti szélén, a Jegenye-völgy patakjá-
nak kanyarulatában emelkedô Várhegyen állott a
– Szarkavárnak is nevezett – Kerekegyházi Laczkfy
István által építtetett solymári vár.
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR
Pest vármegye egykori fôjegyzôje, Valkó Arisz-
tid vezette az 1929–1940 közötti ásatásokat, ame-
lyek során a dombtetôn egy 16 x 9 m nagyságú,
több terembôl álló, épülettömb – feltehetôen a
palota maradványa – került elô. Keleti oldalán gó-
tikus bejárat nyílik, nyugati oldalát egy égnek me-
redô, csonka boltív zárja le. Az épületet egy derék-
szögben megtörô fal köti össze a négyszögletes sa-
roktoronnyal. A feltárás során eredeti vaseszkö-
zök, kerámiatöredékek, fegyverek, nyílcsúcsok,
pénzek és csatdarabok kerültek elô. 1974-ben
újabb feltárások kezdôdtek, amelyek nyomán a
rommezô kibôvült; egy külsô erôdfal nyomvonala
bontakozott ki a kutatóárokban. Sikerült feltárni
a vár kútját és a palotának egy további, nyugati
falrészletét.
Egy XIX. század végén, eklektikus stílusban
épült lakóházban kapott helyet a Pilisvölgye
Helytörténeti Gyûjtemény (Templom tér 2.).
Az 1972-ben megnyílt múzeum a nemzeti-
ségek emlékanyaga mellett a település hely-
történeti dokumentumait, és a környéken elôkerült
régészeti leleteket is tartalmazza. A néprajzi emlékek
között láthatók itt például sváb viseleti darabok, gu-
zsalyok, rokkák, mángorlók, a Katalin-napi legény-
bíróság tablói, búcsús emléktárgyak, a színben pedig
mezôgazdasági eszközök. Külön figyelmet érdemel
az enteriôrszerûen berendezett egykori Vermes Lô-
rinc-féle szatócsbolt, valamint a régi solymári patika
officinája.
Nyitva: márc. 1-tôl nov. 31-ig, Szo, V, ünnepnap
10-tól 12 óráig és 14-tôl 18 óráig, tel.: 26/360-100
A Boldogságos Szûz Mária tiszteletére szentelt,
klasszicizáló késô barokk stílusú római katolikus
templom (Templom tér 8., tel.: 26/360-341)
1782-88 között épült Majtényi Károly földesúr
MÁTYÁS ÉS A SOLYMÁSZOK
Az eredetileg gótikus solymári várat Mátyás király
idejében reneszánsz stílusban átépítették. A néphagyo-
mány szerint ez volt Mátyás király egyik vadászkasté-
lya és kedves mulatóhelye, ahol solymászai az idomí-
tást gyakorolták. Innen ered a település elnevezése is.
159
SOLYMÁR, PILISVÖRÖSVÁR, PILISSZENTIVÁN

adományából. Tornyát jó százhúsz évvel késôbb

Marczibányi István építtette. A fákkal övezett fô-
téren szabadon álló templom mindenhonnan jól
érvényesül. Homlokzati síkjában tartott tornya a
fôhomlokzat gazdag tagolását követi. Belsô oltár-
lapján áll a Mária-kegykép. Valószínûleg Bebó
Károly készítette a körülötte levô faragott puttó-
kat, angyalokat. A mögötte lévô hatalmas fôoltár-
kép Falconer Ferenctôl származik. A gazdag fara-
gású szószék szintén Bebó Károly alkotása.
A Solymárra kirándulók két legkedveltebb cél-
pontja a község két ellenkezô oldalán található. A
fôváros felôl érkezve, az Anna-kápolnától jobbra
hosszan nyúlik el a Jegenye-völgy. A kanyargó pa-
takvölgyben érhetô el a 4-5 méter magasból lezu-
hogó vízesés, a Rózsika-forrás. A Rózsika-forrás
után a völgy kiszélesedik és körülfogja a Várhegyet.
A községtôl nyugatra, a Nagy-Szénás elôreugró
424 méteres hegyorma a Zsíros-hegy. Az oldalában
nyíló Ördöglyuk-barlang, a fôváros határán túl, a
legnagyobb kiterjedésû barlangrendszer. Mellékfo-
lyosóival együtt közel 3 km hosszú. Számos nagy- Pilisi len
méretû terme közül legnevezetesebbek: az Óriáste-
rem, a Vörösterem, a Denevérterem, a Nagytemp- épült az a cölöpök közé vert, vörös agyagból ké-
lom. Szikla alakzatai: a Cirkusz, a Lófej, az Útvesz- szült földvár, melyrôl a település neve is származ-
tô és a 23 méter magas Óriáskémény. A barlangból tatható. A többszöri várháború miatt elmenekült
számos érdekes ôslénytani lelet került napvilágra lakosság helyére a XVII. század végén sváb és ba-
(többek között barlangi medve, barlangi farkas, s jor családok kerültek, akik szôlômûvelésbôl éltek.
egy jávorszarvas teljes csontváza). Az 1895-ben átadott vasút elsôsorban a fôvárossal
biztosított intenzívebb kapcsolatot Pilisvörösvár
PILISVÖRÖSVÁR számára, ekkortól kezdték a budapesti piacokra
szállítani a mezôgazdasági termékeket
Irányítószám: 2085, a lakosok száma: 11 070 A település életében egyik legnagyobb válto-
zást a XIX. század végén megkezdett barnaszénbá-
A település megközelíthetô a 10-es számú fôúton, nyászat jelentette. Nagy visszhangot keltett az or-
vagy vasúton, a Budapest–Esztergom vonalon. szágban az 1928-as bányász-éhségfelvonulás,
Feltárt római emlékei, sírkövei, mérföldkövei
arra utalnak, hogy egykor a Pannónia tartomány LEN A DOLOMITON
jelentôs útvonala haladt erre. Elsô írásos említése
A Budai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett részén,
1259-bôl maradt fenn. a Kis-Szénás dolomittörmelékes lejtôjén él a világon
A területén több középkori kis falu (Kende, csak e helyrôl ismert növényritkaság: az aranysárga vi-
Garancs, Kürt) létezett, melyek a török korban el- rágú dolomitlakó len (Linum dolomiticum). Alig né-
pusztultak. Csak a Királyszántó vagy Kisszántó hány száz négyzetméteres élôhelye a nyílt és zárt szik-
nevû falu maradt meg, amely egyértelmûen lagyep. Legközelebbi rokonai a Balkán-félsziget magas
Pilisvörösvár ôsének tekinthetô. A királyi birtok- hegységeiben élnek.
hoz tartozó faluban a török hódoltság idején fel-

160 www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

melynek során a csendôrség a fegyverét használta,
és a bányászok közül többen életüket vesztették. A
szénbánya már 1940-ben, a készletek kimerülésé-
vel megszûnt. Itt található az ország legnagyobb
dolomitbányája.
Pilisvörösvár a II. világháború végéig jellegze-
tes német község volt, amely részben az 1946-ban
történt kitelepítés után is megmaradt. Német ne-
ve: Werischwar. Pilisvörösvár 1997-ben elnyerte a
városi rangot.
A XVII. század közepén épült a Nagybol-
dogasszony tiszteletére szentelt római katolikus
templom (Templom tér 1., tel.: 26/330-025), ame-
lyet a XIX. század során többször megújítottak, és
1932-ben jelentôsen átépítettek. Több kisebb ká-
polna is épült a XVIII–XIX. században a hívek ál-
dozatkészségébôl: az erdei kápolna a Kálvária
úton és Segítô Szûz-kápolna a Piac téren.
A német nemzetiségi hagyományokról és a te-
lepülés múltjáról ad áttekintést a Falumúzeum
(Kápolna u. 10.). A jellegzetes sváb házban a lakás-
kultúra tárgyai láthatók, a portán mezôgazdasági
eszközök és egy tûzoltókocsi. (Nyitva: elôzetes be-
jelentkezéssel, tel.: 26/330-162.)
Az egykori népes zsidó közösség XIX. századi
emlékeként számos értékes sírkô található a zsidó
temetôben.
A város határában lévô Örömvölgy-tanya
lovasközpontként mûködik. A közelben több hor-
gásztó is van.
ben abbahagyták a bányászatot. Fekvése szerint
már a Budai-hegységhez tartozik.
Az elpusztult középkori templom helyén épült a
XVIII. században a Szûz Mária, az isteni gondvise-
lés anyja tiszteletére szentelt római katolikus
templom (Szabadság u. 89., tel.: 26/367-102). Ba-
rokk szobrai rendkívül értékesek. A templom ôrzi a
megye egyik legrégebbi harangját.
Egy jellegzetes népi lakóházban rendezték be a
település múltját, az itteni sváb lakosság szokásait
bemutató Falumúzeum kiállításait. (Nyitva:
elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 26/367-146.)
A község határában, a hegyoldalból kiemelke-
dô 31 m magas Ördögtorony a Budai-hegység
legjellegzetesebb dolomittornya. A Szénás-hegy-
csoportot az Európa Tanács 1995-ben Európa
Diplomával tüntette ki. Ebbôl következik, hogy
itt ma már nem szabad sziklát mászni. Az egykor
kopár környezetet feketefenyôvel ültették be.
A település központja

PILISSZENTIVÁN
Irányítószám: 2084, a lakosok száma: 3430

A 10-es fôútról érhetô el ez a Pilisvörösvárral és

Solymárral szinte már összeépült település. De vo-
nattal is megközelíthetô: a Budapest–Esztergom
vasútvonalon.
A hagyomány szerint a középkori falu a jelen-
legi településtôl északnyugatra volt. Az elsô hitelt
érdemlô okleveles említése csak 1468-ból való. A
XVIII. században Bajorországból érkeztek telepe-
sek. A település lakossága sokáig agrártermelésbôl
élt. A XIX. század közepén kôszénbányát nyitot-
tak, de a szén gyenge minôségû volt, ezért 1970-

Magyarország a hálón 161

PILISCSABA, PILISSZÁNTÓ, PILISSZENTKERESZT

PILISCSABA
Irányítószám: 2081, a lakosok száma: 4520

A 10-es számú fôúton, vagy vonattal a Buda-

pest–Esztergom vonalon érhetô el a település.
Pilisvörösvár és Piliscsaba között van az ország leg-
hosszabb, 779,5 méteres alagútja. A MÁV rend-
szeresen indít erre a Budapest–Esztergom vonalon
nosztalgiavonatokat, azokat a szerelvényeket gôz-
mozdony húzza.
Ezt a szép fekvésû, erdôs vidéket már a római-
ak is lakták és Boldog Ligetnek nevezték. A mai,
Árpád-kori eredetû település a XIII. század végén
a margitszigeti apácáké volt, de a török idôkben
elpusztult. A XVIII. században német és szlovák
telepesek népesítették be. A XIX. század elején
Piliscsaba volt József fôherceg uradalmának köz-
pontja. Piliscsabán van az ország egyetlen „nagy-
községi” egyetemi központja. Az 1990-es évek ele-
jén itt nyitotta meg kapuit a Pázmány Péter Kato-
likus Egyetem Bölcsészettudományi kara. A laktanyából egyetem lett
A Szent Szûz születése tiszteletére szentelt ró-
mai katolikus templom (Templom tér, tel.: szetvédelmi terület, a tervezôk tekintettel voltak az
26/374-030) 1778–1781 között épült; egyhajós értékes fákra is.
homlokzati tornyos formában. Egységes barokk A Dísztéren három szobrot helyeztek el: a kö-
stílusát máig megôrizte. A hatalmas méretû belsô zéppontban Szent István szobra (Péterffy László,
berendezése – a rend feloszlatása után – a budai Bedei Gábor és Kiss Ferenc mûve) áll, a keletet
klarisszák templomból került ide. Arisztotelész (Takács Máté alkotása) képviseli, a
A templom elôtt az 1800 körül készült, copf- nyugati oldalon Aquinói Szent Tamás (Raffay
stílusú Nepomuki Szent János-szobor. Az egy- Dávid szobra) látható, hiszen ô dolgozta át a filozó-
kori Klarissza-szállás (Templom tér 8–10.) a fus gondolatait, és öntötte ôket keresztény formába.
XVIII. században épült, késôbb átalakították, Az egykori laktanya gyengélkedôjébôl készült
majd vendéglôként, fogadóként hasznosították. Quaestura épületében kapott helyet a Hadtörté-
Az erdészeti hivatal (Templom tér 13.) egy- neti Múzeum anyagából berendezett katonai em-
kori épülete a XVIII. században, barokk stílusban lékszoba.
épült, késôbb átépítették, iskolaként, lakásként, il-
letve raktárként hasznosították. A kiállítás segítségével megismerhetô a terü-
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Böl- let katonai múltja. A jelenlegi 22 hektáros
csészettudományi Kara (Klotildliget, Egyetem u. területen 1868-tól a Magyar Királyi Hadsereg lak-
1., tel.: 26/375-375) a volt – Makovecz Imre és tanyája volt, majd 1957 és 1991 között a szovjet
munkatársai tervei alapján átalakított – magyar- csapatok alakulata állomásozott itt. 1991-ben, ami-
szovjet laktanyában, mintegy 21 hektárnyi terüle- kor a szovjet katonák kivonultak az országból, a te-
ten található. A magyar építésû – volt Perczel Mór rület megüresedett, ezt követôen került ide az egye-
– laktanya mindazon épületét felhasználták, me- temi kar.
lyeket gazdaságosan felújíthattak. Mivel termé- Nyitva: elôzetes bejelentéssel, tel.: 26/577-000

162 www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

A Klotildliget a II. világháborúig önálló település PILISSZENTKERESZT

volt, elôsorban üdülôk épültek ezen a területen. A
házak 300 m-re felkapaszkodnak a Nagy-Ko- Irányítószám: 2098, a lakosok száma: 2050
paszhegy oldalába. A túrakedvelôk innen jól meg-
közelíthetik a Csabai-torony dolomitszikláit, és a A Pilisszántóval szomszédos település a Pomázt
tôle kb. 5 km-re lévô, 550 m magas Nagy-Szénás Esztergommal összekötô út mentén fekszik.
kedvelt kirándulóhelyét. Nyugatról a 756 méteres Pilistetô, északról a
700 méter magas Dobogókô határolja a Pilisszent-
PILISSZÁNTÓ kereszti medencét.
A XIII. században III. Béla Franciaországból
Irányítószám: 2095, a lakosok száma: 1970 behívott szerzetesekkel alapította meg a pilisi
ciszterci apátságot.
Megközelíthetô Pilisszentkeresztrôl, vagy a 10-es
számú fôút felôl Pilisvörösváron át. Ezen a helyen épült az elsô hazai ciszterci ko-
A településhez közeli ún. pilisszántói kôfülké- lostor. Külön nevezetessége, hogy itt követke-
ben és más szomszédos barlangokban a jégkorszak zett be 1213-ban Gertrúd királyné tragédiája, me-
állatvilágának (barlangi medve, rénszarvas) csont- lyet Katona József Bánk bán címû drámája tett is-
maradványait, pattintott kôszerszámokat, tûzhely- mertté. A régészeti feltárások során került elô a 60
maradványokat, csonteszközöket tártak fel a régé- m hosszú templomhajó és a királynô sírjának szá-
szek. Az itteni gazdag régészeti leletanyag alapján mos kôtöredéke.
önálló pilisszántói kultúráról beszélnek a szakem- A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor a török-
berek. A település történelmi emlékei a római ko- dúlás idején megsemmisült, környezete elnéptelene-
rig vezetnek vissza. A község temploma elôtt talál- dett. Az 1700-as évek elsô felében született újjá a
ható római mérföldkövet a felirat tanúsága szerint község, szlovák és német telepesek révén. Ma az itt
230-ban helyezték el. lakók nagyobb arányban szlovák anyanyelvûek.
Jórészt szlovák anyanyelvûek által lakott tele-
pülés szlovák neve: Santov. Tarka kosbor
A Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt ba-
rokk stílusú római katolikus templom 1760-ban
épült (Kossuth u., tel.: 26/349-109). Oltárképét
Feszty Masa, Feszty Árpád lánya festette 1953-ban,
az 1865-ben dúló tûzvészben megsemmisült erede-
ti pótlására. Belsô berendezést Bebó Károly szobrász
készítette a templom építésével egy idôben.
Az egykori Baross-kúria (Kossuth u. 84.)
1826-ban épült, jelenleg óvoda. Eredeti építtetôi a
Gyurkovics (Jurkovics) fivérek voltak. Kisebb ma-
gaslaton álló, melléképülete alatt nemrégiben
XVI. századi pince került elô. A klasszicista kúria
hátsó homlokzatához pilléreken nyugvó timpano-
nos elôcsarnok kapcsolódik.
Az Orosdy-kastély 1895-ben épült. Építte-
tôje, Orosdy Fülöp, Kossuth egykori titkárának
fia volt, tervezôje pedig a kor ismert építésze:
Meinig Artúr. Az épületet átalakították, és bentla-
kásos iskolaként hasznosították.

Magyarország a hálón 163

PILISSZENTKERESZT, DOBOGÓKÔ, CSOBÁNKA
Páratlan panoráma
A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római kato-
likus templom (Fô u., tel.: 26/347-619) 1766-
ban épült barokk stílusban. A tornya 1803-ban
készült el. Oltárai az 1770-es évekbôl valók, és fel-
tehetôen a – templomot is építô – pálos szerzete-
sek mûhelyébôl származnak. A szentély festmé-
nyét P. Kákonyi Asztrik ferences szerzetes készítet-
te az 1970-es években. A boltozatra a barokkos
hatású „látszatkupolát” 1995-ben festették. Két
búcsút tartanak a községben: tavasszal – május 3-
án – a Szent Kereszt megtalálása ünnepén, ôsszel,
szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalása
tiszteletére.
A szlovák tájház kiállításán számtalan nép-
mûvészeti alkotás, feliratos szôttes, abrosz, szálhú-
zásos betétû ágytakaró, festett bútor, viseleti darab
(pruszlik, fôkötô, szoknya, ujjas, hímzett vállken-
dô) látható. A szoba asztalán van a húsvéti vesszô-
zésre használt eszköz, a sibiribi.
Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel látogatható, kulcs
a polgármesteri hivatalban, tel.: 26/347-562.
164
DOBOGÓKÔ
A Pilis legkedveltebb kirándulóhelye közigazgatá-
silag Pilisszentkereszthez tartozik. Autóbusszal,
gépjármûvekkel kitûnô úton közelíthetô meg; Pi-
lisszentkereszt és Esztergom felôl egyaránt. Szállo-
dák, panziók, turistaszállók várják a látogatókat,
pihenni vágyókat. A térség legmagasabb pontján,
a gyönyörû panorámát biztosító teraszon áll Téry
Ödön emlékmûve, ô volt a magyar turistamozga-
lom egyik megalapítója. Tiszta idôben a szlováki-
ai hegyek, s a Tátra csúcsai is láthatók innen. A ki-
látóhely mellett található a múzeumként mûködô,
a XIX. század második felében, eklektikus stílus-
ban fából és kôbôl – Pfinn József építészmérnök
tervei szerint – épült menedékház. Az Eötvös Lo-
ránd (1848–1919) fizikus, kultúrpolitikus, illetve
Téry Ödön és Thirrring Gusztáv kezdeményezé-
sére alapított menedékházban a mûemléki helyre-
állítás után 1985-ben nyílt meg a Turistamúze-
um, amely bemutatja a magyar természetjárás tör-
ténetét és egyes szakágait. (Nyitva: Cs, Szo, V, 10-
tôl 17 óráig.)
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

Thirring Gusztáv tanár nevét ôrzi a Thirring-szik- MARGIT-LIGET ÉS A MISSZIÓ

la, amely a turistaháztól kb. 15 perc alatt közelít-
A Dera-patak völgyének legszebb szakaszán Martin
hetô meg.
Sándor orvos 1897-98-ban építette a szanatóriumot, s
Dobogókô télen kiváló és sokak által látogatott a környéket elhunyt feleségérôl nevezte el Margit-liget-
síterep. A sípályát tányéros sílift szolgálja ki, meg- nek. A szanatóriumot 1909-ben Wettenstein József, a
felelô hóviszonyok esetén minden nap sötétedésig tüdôvész elleni szérum feltalálója vette meg, és tüdôsza-
mûködik. A parkolókban a gépkocsik biztonság- natóriummá alakította. 1917-tôl hadiárvaházként
gal elhelyezhetôk. Számos jól felszerelt szálloda és mûködött, melyben a szolgálatot a katolikus egyház
üdülô fogadja a pihenni vágyókat és a konferenci- missziós nôvérei látták el. 1950 óta a legutóbbi idôkig
ák vendégeit. a Gyógypedagógiai Intézet otthonaként szolgált. Az in-
gatlan jelenleg a Missziós Nôvérek tulajdona.
CSOBÁNKA
szágos Intézetének alapítója és elsô igazgatója: em-
Irányítószám: 2014, a lakosok száma: 2040 lékét a katolikus templom falán emléktábla ôrzi.
Csobánka közelében, a Hosszú-hegy oldalában
A település megközelíthetô a Budapestrôl induló lévô Szentkút nevû forrás mellett található az
11-es útról Pomázon vagy a 10-es számú útról 1844-ben, azóta megújított erdei kegytemplom.
Pilisvörösváron át. Üdülôtelepén a háború alatt megsérült Szent
Nyaraló jellegû község a Nagy- és a Kis-Kevély Hubertus-kápolnát helyreállították.
aljában, az Oszoly-hegy sziklafalának nyugati lá- Csobánka bejárati részén található a Margit-li-
bánál fekszik. geti Szanatórium.
Az ôskortól lakott település, kelták, rómaiak, A község környéke számos kiváló túralehetôsé-
avarok is éltek itt, ezt igazolják a régészeti leletek. get kínál. Az Oszoly meredek sziklafalain alpinis-
A hajdani Borony nevû falut elôször 1299-ben ták gyakorolhatják a sziklamászást.
említik, amely azonban a török harcokban elpusz-
tult. Késôbb, 1690-tôl svábok, szerbek, szlovákok A Margit-ligeti kastély missziós célokat szolgál
és magyarok költöztek az egykori település helyé-
re, és 1698-ban már Csobánka néven szerepel az
írásos dokumentumokban. A szerbek zöme az I. és
II. világháború után, a németek a II. világháború
utáni kitelepítésekkor hagyták el a helyet, ahol
születtek. Helyükre Szlovákiából és a Jászságból
magyar lakosok jöttek.
A barokk stílusú, egyhajós szerb ortodox
templom (Hôsök tere) 1746-ban épült. A XVIII.
századi ikonosztázion eredetileg copfstílusú volt,
de az utóbbi idôben átfestették. A széksor, a Má-
ria- és a püspöki trónus szintén XVIII. századi.
A Szent Imre tiszteletére szentelt római kato-
likus templom (Vörösvári u. 7., tel.: 26/321-051)
a XIX. században épült késô klasszicista stílusban.
A fôoltár és a Szent Annát ábrázoló oltárkép – va-
lószínûleg a korábbi templomból átkerült, igényes
barokk alkotás.
Csobánkán született 1843-ban Pivár Ignác, a
süketnémák váci, késôbb a Vakok Budapesti Or-

Magyarország a hálón 165

POMÁZ
POMÁZ
Irányítószám: 2013, a lakosok száma: 12 470
A település megközelíthetô Budapest felôl Üröm
és Budakalász községeken át, vagy a 11-es számú
útról, illetve HÉV-vel.
A Budakalásszal összeépült város kelet-nyugati
irányban 4 km hosszan terül el a Dera-patak völ-
gyében. Északi részén a Messelia (Mesélô-hegy),
távolabb a Kô-hegy szegélyezi.
Ez a terület már a rómaiak elôtti évezredekben
is lakott volt. A római kor emlékei közül pénzek,
feliratos kövek és egy kôszarkofág került elô.
Az Árpád-kori falu és környezete a XII. század
végén a dömösi apátsághoz tartozott. Birtokosai
késôbb többször változtak. A török hódoltság ide-
jén erôsen megfogyatkozott a lakosság. A XVII.
század végén szerb telepesek, majd több hullám-
ban németek és szlovákok érkeztek. Ezt követôen
A Magyar Néprajzi Gyûjtemény székelykapuja
166
VUJICSICS TIHAMÉR
(Pomáz, 1929. febr. 23. – Damaszkusz, 1975. aug.
19–20.): zeneszerzô, népzenekutató. Tervszerûen ku-
tatta a magyar, a délszláv és a balkáni népzenét. Az
Állami Népi Együttes mutatta be a Palóc fantázia, a
Kalotaszegi concerto, a Drágszéli táncok címû mûveit.
Híres népi táncballadái: a Makar Csudra (1955), a
Kádár Kata (1958), a Csodafurulyás juhász (1958).
Hangjátékokhoz, filmekhez kísérôzenéket is írt. Ô
komponálta az Életbe táncoltatott lány (1964) és a
Sziget a szárazföldön (1969) címû film zenéjét. A
televízió több filmsorozatának zeneszerzôje volt: Bors
(1968), A Tenkes kapitánya (1969), Szép magyar
komédia (1970). Repülôgép-szerencsétlenség áldozata
lett. Életérôl a televízió dokumentumfilmet készített
Töredékek egy muzsikusról címmel (1975).
jelentôs mértékben nôtt az idetelepülô magyarság
száma. A II. világháború után innen is sok német
anyanyelvû polgárt kitelepítettek.
A községháza parkjában látható – a felirat nél-
küli, III. századi eredetû – római kori szarkofág.
Szent István király tiszteletére szentelt római
katolikus templom (Templom tér 1., tel.:
26/312-545) 1768-ban épült barokk stílusban.
Késôbb többször bôvítették; legutóbb a XX. szá-
zad elején, amikor az oldalhajók épültek. A belsôt
Jeges Ernô 1952-ben készült falképei díszítik.
A térre néz a részben átépített, de a barokk je-
gyeket még mindig ôrzô plébánia. Innen közelít-
hetô meg a Wattay-Teleki-kastély (Templom
tér 5.), amely 1773-ban épült barokk stílusban,
majd a XIX. század második felében eklektikus
stílusban átalakították. Földszintes, árkádos, man-
zárdtetôs épület oromzatán a rokokó kôfaragvány
a kastély építôjének címerét mutatja. Az épület
méreteire jellemzô, hogy kétszintes pincéje
lovaskocsival is járható. Teleki József, a reformko-
ri tudós itt írta történelmi munkáit. Az épületet a
grófi család az I. világháború után hadiárvaház
céljára felajánlotta. Így lett elôbb árvaház, majd
gyermekvédelmi intézmény
A református templom (Hôsök tere) 1814 és
1828 között épült klasszicista stílusban. Belsô tere
eredetileg kosárív alakú, faszerkezetû dongával
volt fedve, késôbb síkmennyezetet kapott.
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

Az ortodox, görögkeleti templom (Szerb u.) XIV.

századi, gótikus eredetû, mai formáját az 1719 és
1722 között történt, barokk stílusú átépítés során
kapta. Az ikonosztáz és a püspöki trónus igen jelen-
tôs barokk alkotás. A templom körül régi sírkövek
láthatók. A piactéren áll a szerb hívek által 1792-ben
készített ortodox emlékkereszt (Szabadság tér).
Az itteni mûemlékek közül figyelemre méltó a
XVIII. század második felében, barokk stílusban
épült Luppa-ház (Luppa Vidor u. 1.), amelynek
kosáríves barokk árkádja elpusztult, de a belsejé-
ben ma is láthatók a barokk elemek. Az egykori
Luppa-házban megfordult Nikola Tesla, a jelentôs
szerb feltaláló is. Ennek emlékét ma szerb és ma-
gyar nyelvû tábla ôrzi az épület falában.
A Luppa-Mandics mauzóleum (Klissza-
domb) kupolás épülete a város egyik jelképe. A kö-
zeli Duna-sziget neve is innen származik.
Szomszédságában áll a kelet felé nézô Hon-
alapítási emlékmû (Klissza-domb), Csete György
1996-ban készült alkotása, ahol a helyi szokás sze-
rint negyedévenként, a napforduló estéjén a hon-
alapító ôsökre emlékeznek.
A XIV. századi gótikus templomrom és a – Változatos formájú sziklaalakzatok
részben feltárt – udvarház alapfala is a Klissza-dom-
bon látható. Az egész környék egy összefüggô rom- Vujicsics Tihamér, a neves, magyar zeneszerzô, a
mezô, amely bizonyítja, hogy már az Árpádok ide- szerb népdal és népzene tudósa Pomáz szülötte.
jén is kitüntetett szerepe lehetett ennek a helynek. Vujicsics Tihamér szülôháza a szerb plébánia
A Községtörténeti Gyûjtemény (Kossuth L. (Plébánia u. 2.). Az épület elôtti – öt utca találko-
u. 48.) kiállításán a soknemzetiségû település em- zása alkotta – kis teret Vujicsics térnek nevezték el.
lékei kaptak helyet. Szerb, sváb, szlovák emlékek Pomáz számos kirándulási lehetôséget kínál a
egyaránt láthatók itt. Állandó kiállításán a tájház Kô-hegyre, Lajos-forráshoz, a festôi Holdvilág-
elsô szobájában pomázi német enteriôr, a második árokhoz, a Kevély-nyeregre, a Messelia- hegyre, a
traktusban szerb lakásbelsô látható. Külön helyi- Rám-szakadékhoz és a néhány kilométerrel távo-
ségben állították ki a neolitikumtól lakott hely labbi Dobogókôre.
tárgyi emlékeit, és áttekintést ad a múzeum a
pomázi táj állat- és növényvilágáról is. NIKOLA TESLA
Nyitva: márc. 1-tôl nov. 31-ig Szo., V, ünnepnap
Amikor Pomázon járt Nikola Tesla, a szerb szárma-
10-tôl 12 óráig és 14-tôl 18 óráig, tel.: 26/325-163
zású feltaláló, még Budapesten dolgozott. Innen in-
dult világhódító útjára. Az elsô találmánya, a távbe-
Az 1996-ban megnyitott Magyar Néprajzi szélô-erôsítô Magyarországon készült, de ezt követôen
Gyûjtemény (József A. u. 28/b.) kiállításán, Ha- több mint hétszáz találmányát jegyezték be New
mar János magángyûjteményének egy-egy szobá- York-ban. Az ô nevéhez fûzôdik a az elektronikus esz-
jában a legszebb erdélyi (Szék, Kalotaszeg) és pa- közökben (rádióban, televízióban) használatos Tesla-
lóc (Rimóc, Kazár) viseletek láthatók. (Nyitva: elô- tekercs felfedezése is.
zetes bejelentkezéssel, tel.: 26/328-264.)

Magyarország a hálón 167

BUDAKALÁSZ, SZENTENDRE
Budakalászi látkép
BUDAKALÁSZ
Irányítószám: 2011, a lakosok száma: 7930
A fôvárostól északra a Duna jobb partján épült
nagyközség megközelíthetô a 11-es számú úton,
vagy HÉV-vel.
A község történelme az ásatások szerint a
bronzkorig vezethetô vissza. Egy ivóedénynek
használt kocsiformájú tárgyat találtak a homokbá-
nyában, amely az egyik legrégibb kocsiábrázolás
Európában. A késôbbi ásatások gazdag avar kori
temetôt tártak fel. A Duna-parton római ôrtor-
nyok nyomai is láthatóak. A település nevének
eredete a káliz (kaluz) izmaelita népnévvel hozha-
tó összefüggésbe, vagyis nincs kapcsolata a kézen-
fekvôbbnek tûnô kalásszal.
A török korban elnéptelenedett faluba elôbb a
török elôl menekülô szerbek, majd német lakosok
érkeztek. A szerbek fôleg szôlô- és gyümölcster-
mesztéssel, a németek szántóföldmûveléssel és ál-
lattartással foglalkoztak. A XIX. század végétôl fo-
lyamatos, nagyszámú beköltözésekkel a nagyköz-
168
ség a mai idôkre „alvóváros”, hiszen nagyon sokan
a közeli fôvárosba járnak be dolgozni.
A szerb lakosság kezdeményezésére 1780-ban
épült fel a falu fôterén a barokk stílusú, görög ke-
leti, ortodox templom (Petôfi tér 7.). Az eredeti
ikonok a XVIII–XIX. században készültek, a tá-
maszkodószékek 1800 körül. Figyelemre méltó a
kôbôl faragott keresztelôkút. Az ikonosztázion a
régi részletek felhasználásával 1905-ben megújult.
A templom búcsúja Szent Anna-napkor van. Az
ortodox templom elôtt áll az 1841-ben készült
klasszicista vaskereszt.
A katolikus németek adakozásából épült fel
1907-ben – a Szent Kereszt felmagasztalása tiszte-
letére – a római katolikus templom (Ady E. u.
1., tel.: 26/340-327). A Szentistvántelepen lévô
római katolikus templom védôszentje Szent
István király (Széchenyi u. 29., tel.: 26/340-477).
Budakalász igen változatos tájon fekszik. Nyu-
gatról erdôvel borított hegyek övezik, melyek
dombokká szelídülnek a Duna árterülete felé. A
hegyek a kirándulókat (országos zöld jelzés), a ka-
vicsbányából lett tavak és a Duna a fürdôzôket,
sportolókat és a horgászokat vonzzák. A környék
kedvelt kirándulóhelyei: a kôbánya, a Nagy-Ke-
vély, a Kevélynyereg és a Mackóbarlang.
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

SZENTENDRE
Irányítószám: 2000, a lakosok száma: 19 350

Szentendre a templomok városa, és évtizedek óta a magyar képzômûvészet

egyik legnépszerûbb központja. A XX. század elején Jankó János, Ferenczy
Károly után, Réti István növendékei hozták létre 1929-ben a Szentendrei Mû-
vésztelepet, 1935 táján Vajda Lajos és Korniss Dezsô már a „szentendrei festé-
szet” külön programját fogalmazták meg. A II. világháború után sokan tele-
pedtek le a városban, és ma is mûködik az alkotótelep. A számtalan mûemlék
mellett képzô- és iparmûvészeti kiállítások sokasága várja az idelátogatókat.

Autóval a 11-es fôúton közelíthetjük meg Szent-
endrét, de napközben gyakran indulnak Buda-
pestrôl a HÉV-járatok is, a Vigadó térrôl pedig a
kirándulóhajók.
Ez a terület több tízezer év óta lakott terület.
Az illírek és a kelták után a II. század elején a ró-
maiak itt alakították ki a környék védelmi rend-
szerét. Megerôsített katonai tábort építettek,
amelynek az Ulcisa Castra nevet adták. A rómaiak
után – a magyarok bejöveteléig – hunok, longo-
bárdok és avarok lakták. Az államalapítás idején az
itteni települést Szent István a veszprémi püspök-
ségnek adományozta. Szentendre elsô, helynév
nélküli írásos említése, a veszprémi püspökség
1009. évi alapító oklevelében található. Késôbb a
várost – a középkori plébániatemplom védôszent-
jérôl – Szent András apostolról nevezték el.
A történeti kutatások szerint bizonyos, hogy a
XII–XIII. században már számottevô település
volt ez a középkori mezôváros. Felvirágzása azon-
ban csak – a tatárok pusztító hadjáratát követôen
– a XIV. században következett be. Ekkor királyi
birtokként kiváltságokat kapott. Esztergom, Vi-
segrád, Buda közelsége elôsegítette fejlôdését. Ké-
sôbb a kedvezô földrajzi helyzettel járó kiváltság
visszájára fordult. A török hódoltság idôszakában,
majd a Buda visszafoglalását megelôzô harcokban
szinte teljesen elpusztították.
A törökök kiûzése után, 1690-ben elôször
mintegy 6000 szerb telepedett itt le, akik a szultán
hadai elôl menekültek, miután a török csapatok
ismét elfoglalták Nándorfehérvárt. Késôbb,
Csernojevics Arzén ipeki pátriárka vezetésével
további 40 000 család érkezett Magyarországra.
Egyik fô letelepedési központjukká vált Szentend-
re. Szerbia különbözô részeirôl származó családok
új lakóhelyükön is megôrizték összetartozásukat.
Óhazájuk egy-egy vidékének lakói külön mehalát,
városrészt alakítottak és minden mehala külön-
külön épített magának templomot. Feltételezték,
hogy hamarosan visszatérhetnek elhagyott ottho-
naikba, így Szentendrét nem tekintették végleges
lakóhelyüknek. Elôször templomaikat és a legtöbb
lakóházat is fából építették meg. A ma is álló, ké-
sôbb téglából épített, hét, eredetileg görögkeleti
templom nevében ôrzi az egyes szerb vidékek em-
lékét. A szerb telepesek zöme iparos és kereskedô,
kisebbik részük földmûves, elsôsorban szôlôter-
melô volt.
Pezsgô életû, egyre inkább polgáriasodó keres-
kedôvároska alakult ki a XVIII. századra; kilenc
szerb parókiát igazgató püspökséggel. A szerbek
mellett a város lakossága magyar, szlovák, német,
horvát, sôt görög betelepülôkkel is bôvült. Belsô
életük azonban nem volt konfliktusmentes. A vá-
ros életét nemcsak nemzetiségi viszályok zavarták,
de feszültség volt a lakosság és a térség földbirto-
kosai, a Zichyek között is. A városi magisztrátus
egyre súlyosabb visszaélései miatt II. József Ráby
Mátyást bízta meg a panaszok kivizsgálásával.
Ráby a visszaélések leleplezésén fáradozott, majd
akaratlanul a sértettek harcainak vezéralakja lett.
A visszaélések kivizsgálójának és végül meghur-
coltjának történetét írta meg Jókai Mór a Rab
Ráby címû regényében, forrásul használva Ráby
Mátyás Strasbourgban kiadott emlékiratait.

Magyarország a hálón 169

SZENTENDRE
Az ódon házak többsége mûemlék
Szentendre mai jellegzetes városképe a XVIII. szá-
zadban épült ki. A következô évszázad azonban
hanyatlást hozott: tûzvészek, árvizek, járványok
pusztítottak. Az 1880-ban kezdôdött nagy filoxé-
rajárvány, néhány év alatt kipusztította a Szent-
endre határában virágzó szôlôkultúrát. Az egykori
szôlôtôkék helyére gyümölcsfákat telepítettek. A
XIX. század végén már több tízezer gyümölcsfa
díszlett a várost övezô domboldalakon. Az újabb
kori változások jelentôs szereplôivé váltak az –
egyre nagyobb számban – idetelepülô németek és
szlovákok.
Az iparosodás a XIX. század második felében
kezdôdött. A két világháború között már több
korszerû üzem mûködött a városban. A II. világ-
háború után ezek részben átalakultak, de új gyárak
is települtek a Duna partjára. Az utóbbi évtizedek
jelentôs változását hozta a hihetetlenül gyorsan
növekvô idegenforgalom. A mûvészek, költôk,
170
szerelmes diákok egykori városában ma már kül-
földi és hazai turisták népesítik be a Duna-korzót,
és a zegzugos utcácskákat. A városépítésben elért
eredményeiért és a hagyományok megôrzéséért
1980-ban Hild-emlékérmet kapott Szentendre.
Fô tér barokk együttesébôl kiemelkedik a barokk
stílus nagymestere, Mayerhoffer András által 1752-
ben épített szerb ortodox templom, a Blagovesz-
tenszka. A Gyümölcsoltó Boldogasszony tisztele-
tére szentelt templom kapuja felett az építés idejé-
bôl származó, tehát XVIII. századi freskó fogadja
a látogatót. A fôkapu és a harangtorony ablakai-
nak erkélyei rokokó stílusúak. Szintén rokokó dí-
szítésûek a kapu tölgyfaszárnyai. A boltozatos bel-
sô térben megmaradt a XVIII. századi berendezés
és a rokokó stílusú ikonosztáz. A kapu feletti lába-
zatban látható Tolojanni Demeter görög kereske-
dô 1759-bôl származó sírköve. Errôl a görög fel-
iratról görögnek is nevezik a templomot. (Nyitva:
K–V 10-tôl 17 óráig.)
A tér közepén kôlábazatú vaskereszt állít
emléket az 1763. évi pestisjárványnak. Érdekessé-
ge, hogy a szenteket vaslemezre festették. Az úgy-
nevezett ikonos vagy kalmárkeresztet 1990-ben
felújították. A kalmárkereszt név onnan ered,
hogy felállításában jelentôs szerepet játszott a Ke-
reskedô Társaság. A hagyomány szerint az oszlop
alatt fejjel lefelé egy, a járványban elhunyt embert
temettek el.
A templom elôtti téren rendezik nyaranta a
Szentendrei Teátrum szabadtéri elôadásait. A
klasszikus vígjátékoktól a vaskos humorú népi
színmûveken át az operettekig terjed a repertoár.
Közvetlenül a templom mellett, ahhoz kapcso-
lódva szép, copfstílusú épület, a Ferenczy Kár-
oly Múzeum (Fô tér 6.) áll. Oesner Antal József
tervei szerint épült 1794-ben, eredetileg szerb is-
kola, illetve tanítóképzô volt. Modern szárnya
1972-ben, Cifka Anna tervei alapján készült.
A múzeumban a névadó Ferenczy Károlytól
egészen a napjainkig tartó idôszak képzômû-
vészeti alkotásai láthatók. Elsôsorban szentendrei
mûvészek jeles mûvei. Megtekinthetôk még a család
többi tagjának, így feleségének, Fialka Olgának és
gyermekeiknek (Béninek, Noéminek és Valérnak)
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

az alkotásai is. (Ferenczy Béni a magyar szobrászat

kiemelkedô egyénisége, Ferenczy Noémi gobelint,
kárpitokat készített, Ferenczy Valér, a legidôsebb
testvér festô és grafikus volt).
A múzeumnak a városban 11 filiáléja van, amelyek
egy-egy jelentôs mûvész életmûvét és a különbözô
múzeológiai szakágak kiállításait mutatják be. A
Pest Megyei Múzeumigazgatóság 1972-ben kiköltö-
zött Budapestrôl, azóta itt van a megye múzeumai-
nak központja is.
Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl
16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16. P–V 10-tôl 16 óráig,
tel.: 26/310-244
Ferenczy Károly: Kavicsot dobáló fiúk (reprodukció)
A szomszédos Vastagh-ház (Vastagh György u.
1.) ma a Kovács Margit Múzeum. Az 1759-ben
emelt barokk stílusú épület elôbb sóház, késôbb tükrözik. Az itt található szerb kereskedôház-
plébánia, majd Dimsitz Vazul kereskedôháza, vé- ban kapott helyet a Szentendrei Képtár (Fô tér
gül a Vastagh család lakóháza volt, mielôtt múze- 2–5.), jelenleg ez a város legnagyobb legnagyobb
umot alakítottak ki falai között. kiállítóterme. A Ferenczy Múzeum területéhez
tartozó mûvészcsoportok alkotásai láthatók itt.
Kovács Margit (1902–1977) korunk egyik Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl
legjelentôsebb keramikusmûvésze 1972-ben 18 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig P–V 10-tôl 16 óráig,
a múzeumnak adományozta életmûve jelentôs ré- tel.: 26/ 310-244
szét. A sajátos hangú alkotásoknak, a szépen kialakí-
tott múzeumi környezetnek köszönhetôen éveken Kovács Margit: Mária gyermekkel (részlet)
keresztül az országnak ebben a múzeumában fordult
meg a legtöbb látogató.
A többszintû kiállítótérben egy páratlanul érdekes
alkotómûvész mûveit ismerheti meg a látogató. Kü-
lönösen figuratív alkotásai ragadják meg a szemlé-
lôt, amelyek között éppúgy megtaláljuk nyúlánk,
népi ihletésû, realisztikus szobrait (Jó pásztor, Fo-
nó), mint ahogyan a Szentendre ihlette, a hitélet vi-
lágát felidézô mûvét (Hommage a Szentendre).
Mindezek mellett számos szebbnél szebb dísztárgy,
korsó, gyertyatartó vagy éppen a különleges Lako-
dalmas kályha látható.
Nyitva: márc. 16-tól okt. 31-ig K–V 10-tôl
18 óráig, nov. 1-tôl márc. 15-ig 10-tôl 16 óráig,
tel.: 26/310-244

A Fô téren a XVIII. században a város gazdag ke-

reskedôi rangjukhoz méltó épületeket emeltek. A
barokk és rokokó stílusú, többnyire emeletes há-
zak a régi építô- és díszítômesterség szép példáit

Magyarország a hálón 171

SZENTENDRE
A Fô térrôl rövid sétával – szûk és romantikus si-
kátoron át – a Templom-dombra érünk. Itt áll
Szentendre legrégibb épülete: a város elsô kôtemp-
loma. A Keresztelô Szent János tiszteletére szentelt
római katolikus templom (Templom tér, tel.:
26/312-545) számos részletében még a XIII. száza-
di építés, illetve XIV–XV. századi újjáépítés góti-
kus nyomait ôrzi. A XVIII. században barokk stí-
lusban átalakították. Oldalhomlokzatain középko-
ri falfestménytöredékek láthatók, berendezése vi-
szont teljesen barokk. Belsejének érdekessége,
hogy a szentély festett képein a bibliai jelenetek
háttere Szentendre városképe. A régi mûvésztelep
alkotóinak képei 1938-ban készültek.
Szentendre belvárosának legmagasabb pontja a
Templom tér. Tömör mellvéddel körülvett sétá-
nyáról nagyszerû kilátás nyílik a városra és a Du-
nára. Itt található a Czóbel Béla Múzeum
(Templom tér 1.). A múzeumépület a XIX. század-
ban épült iskola céljára.
Czóbel Béla (1885–1976) festômûvész az
1940-es évektôl kezdve felváltva élt Párizs-
ban és Szentendrén. Feleségével, Modok Máriával
(1896–1971) a posztimpresszionista irányzatot kö-
vetô mûvészek csoportjába tartozott.
A gyûjtemény a szentendrei alkotóévek emlékét ôr-
zi. Adományok és vásárlások révén ma már több
mint 400 festményt, közel 1200 grafikát tartalmaz,
valamint Modok Mária 347 mûvét. Az állandó kiál-
lítás Czóbel teljes életútját áttekinti, a korai, akadé-
mikus kezdetektôl és a nagybányai évektôl egészen a
hetvenes évek alkotásáig.
Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18
óráig, tel.: 26/310-244
A SZERB JÓKAI
Az 1848-as szabadságharc idején Jakov Ignatovity
azon kevesekhez tartozott, akik, szemben a szerb veze-
tôkkel, a magyar forradalom támogatásával remélték
kivívni nemzeti függetlenségüket. Huszártisztként
harcolta végig a szabadságharcot, a fegyverletétel után
Szentendrén húzódott meg. Késôbb szerb anyanyelvén
írt regényeiben hû és hangulatos képet festett a város
polgárainak életérôl.
172
A térrôl mediterrán hangulatot idézô lépcsôsoron
ereszkedhetünk le a Rákóczi útra. Szembetûnik itt
a XVIII. században, barokk stílusban épült, azóta
többször átépített városháza (Városháza tér 3.,
tel.: 26/311-208). Udvarán nyaranta szabadtéri szí-
ni- és operaelôadásokat, koncerteket rendeznek.
A szomszédos református templom (Rákóczi
u. 14.) régi neve Opovacska, hiszen a XIX. század
végéig szerb templomként mûködött. A barokk
épület 1746-ban, tornya 1777-ben épült.
A városházával szemben, a város egyik legré-
gibb épülete lett a Népmûvészetek Háza (Rákó-
czi u. 1.). Az 1779-ben iskolai célra épült ház rész-
ben talpgerendás, tapasztott paticsfalú, kontyolt
oromzatú volt, részben megújították, de ma is
mutatja eredeti szépségét. Az itteni kiállítás átfogó
képet ad Pest megye néprajzáról, népmûvészeté-
rôl. (Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18
óráig, tel.: 26/ 310-244.)
Visszatérve a Fô térre a következô látnivaló az
eredeti szépségében helyreállított XVIII. századi
épületben megnyílt Kmetty Múzeum (Fô tér 21.).
A nyaranta Szentendrén dolgozó Kmetty Já-
nos (1889–1975) festômûvész halála után
özvegye a 275 tételbôl álló hagyatékot a Ferenczy
Múzeumnak adományozta. A korai impresszio-
nisztikus hangvételû munkáktól, a kubizmus hatá-
sát mutató, majd a magyar aktivizmus körébe sorol-
ható alkotásoktól egészen a hatvanas években ké-
szült kékes színnel átfogott kompozíciókig nyomon
követhetô a mûvész pályafutása.
Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl
16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig P–V 10-tôl 16 óráig,
tel.: 26/310-244
Rövid sétával a fôtérbe betorkolló Dumtsa Jenô
utcába érkezünk. Érdemes megállni az Ignato-
vity-háznál (Dumtsa J. utca 5/a), a késô barokk
lakóház 1800 körül épült. Itt született 1822-ben a
„szerb Jókai”, Jakov Ignatovity. A gazdag életmû-
vû író a magyar szabadságharc honvédjeként ke-
rült börtönbe.
Egy XVIII. századi barokk polgárházban kapott
helyet a Barcsay Jenô Gyûjtemény (Dumtsa J. u.
10.) A szentendrei festészet konstruktivista vonula-
www.vendegvaro.hu

tának meghatározó mestere, Barcsay Jenô (1900–
1988) 1928-tól dolgozott a régi mûvésztelepen.
Az emlékmúzeumban a murális alkotások
közül az Asszonyok címû márványmozaik
(1963) részletei, a Bartók emléke üvegmozaik és az
1982–85-bôl való gobelinek láthatók. Emellett a
mûvész korai idôszakának kiemelkedô alkotásai és
az 1980-as évek végtelenségig leegyszerûsített fest-
ményei képviselik a pálya elejét és végét.
Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl
16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig P–V 10-tôl 16 óráig,
tel.: 26/ 310-244
A nagy festô múzeumához közel – sok kisvendég-
lô és falatozó között – nyílt meg a Marcipán Mú-
zeum (Dumtsa J. u. 14., tel.: 26/311-931). Úgy
tartják, ez a világ egyetlen marcipánokat bemuta-
tó múzeuma. Megismerkedhet a látogató a cukrá-
szat és marcipánkészítés remekmûveivel. Láthatók
itt ismert személyiségek alakjai, mûvészien díszí-
tett esküvôi torták, rajzfilmfigurák és más édes hí-
rességek.
Rövid sétával érhetô el a régi malomban meg-
nyílt Mûvészet – Malom Képzômûvészeti és
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR
A Hild-érmes város Fô tere
Kulturális Központ (Bogdányi u. 32.). Az in-
tézmény gyûjti, feldolgozza és óriási befogadó-ké-
pességû kiállítótermeiben bemutatja a szentendrei
mûvészet egészét.
A közeli Dobos Édesség – Gasztro- és Ital-
múzeum, vagy ahogy sokan emlegetik: a csoki-
múzeum (Bogdányi u. 2.) a híres cukrászról, Do-
bos C. Józsefrôl kapta nevét. Megismerhetjük itt a
névadó mester munkásságát, a csokoládék világát,
kávé- és tearelikviákat és a látványcukrászati alko-
tásokat. (Nyitva: Szo–V 10-tôl 18 óráig, más idô-
pontban elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 26/311-660.)
DOBOS-TORTA
A Dobos-torta feltalálóját, Dobos József cukrászmestert
a torta készítésénél az a cél vezérelte, hogy a sütemény a
régi hûtési technikák mellett is legalább tíz napig élvez-
hetô legyen. Az, hogy a közönség egyik kedvence lett, ôt
is meglepte. Elôször 1885-ben készítette el a különleges
tortát, és 1895-ben hozta nyilvánosságra receptjét. A
szentendrei múzem kávéház is, ahol a Dobos-torta a
cukrász eredeti receptkönyvében leírtak szerint készül.
173
SZENTENDRE

Szentendre nevezetessége a hét, eredetét tekintve

görögkeleti szerb templom. A Bükkös-patak híd-
ján átsétálva feltûnik az 1759–1763 között, ba-
rokk stílusban épült Pozsarevacska-templom
(Kossuth u. 1.). A kapuja felett és mennyezetén az
épülettel egyidôs, XVIII. századi freskó látható.
Ikonfalát, a hagyományok szerint, a szerbek régi
lakhelyükrôl hozták magukkal. Valójában ikon-
festôk érkeztek ide Temesvárról az akkori budai
szerb püspök meghívására. A templomban ma is
látható ikonosztáz 1742-ben készült, havasalföldi
hatást mutató, posztbizánci, tehát archaikusabb
stílusban. A templom udvarában XVIII–XIX. szá-
zadi görögkeleti szerb sírköveket helyeztek el. A
templom falán a régi nagy szentendrei árvizek víz-
nívóit jelölô emléktáblák láthatók.
Néhány méternyi sétával elérhetô az 1708-ban
Szent Miklós tiszteletére épített barokk stílusú
egykori Csiprovacska-templom, amely 1851-tôl
már Péter-Pál tiszteletére szentelt római katoli-
kus templom (Kucsera F. u., 26/312-545).
Dunakanyar körúton folytatva a sétát feltûnik a
Római Kôtár (Dunakanyar körút 1.). A szabadtéri
bemutatón az I–IV. századból származó római kô-
leletek tekinthetôk meg. Az ittlévô raktárak rejtik a
megye számos ôsrégészeti leletét is (a százhalombat- A Belgrád-templom
tai, biatorbágyi, szigetmonostori feltárt ôsi sírok
anyagát). (Nyitva: márc. 17–okt. 31., K–V 10-tôl A barokk templom 1756–1764 között ké-
16 óráig, máskor bejelentéssel, tel.: 26/311-190.) szült, és belül is értékes barokk és rokokó alko-
Dunakanyar körút nyugati oldala felôl érhetô tások láthatók. A körülzárt kertbe – amelyben a
el a katolikus és a szerb kálvária. A XVIII. szá- templom és mellette a püspöki palota áll – finom
zad második felében, barokk stílusban épült ka- mívû kovácsoltvas díszkapun át juthatunk be. Az
tolikus kálvária különlegessége, hogy a stáció- 1772-ben készült rokokó stílusú, alkotás Ginesser
kat a kör alakú kerítés falában helyezték el, a gol- Márton szentendrei lakatosmester munkája. Az egy-
gotát pedig a kápolna felsô teraszán, ahová külsô tornyú, magyar barokk stílusú pravoszláv székesegy-
lépcsô vezet. A kálváriától a Bükkös-patak mentén ház mûvészettörténetileg is igen értékes nagyméretû
gyalogosan, vagy jármûvel juthatunk el Izbégre. ikonfalát Ösztovics Vazul szerémségi festômûvész ké-
Az egykor külön életet élô települést szintén a szítette 1777–81-ben. Figyelemre méltó az aranyo-
szerb menekülôk alapították. zott, hársfából faragott szószék, valamint a baldachi-
Szentendre csodái aligha tekinthetôk meg egy nos püspöki trón.
nap alatt. Nevezetes hely a Templom-dombtól A templomkertben nyugszik a tragikusan elhunyt
északra fekvô – díszes, kovácsoltvas kapus kôfallal zeneszerzô Vujisics Tihamér.
határolt – templomkert. Innen, az Alkotmány ut-
ca felôl közelíthetô meg a görögkeleti püspöki szé- A Szerb Ortodox Egyházmûvészeti Múzeum
kesegyház, a Beográda, vagy Belgrád-templom, (Pátriárka u. 5.) a püspöki rezidencia területén ta-
az ortodox egyházi élet központja (Pátriárka u.). lálható.

174 www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

A Budai Szerb Ortodox Püspökség kincstá-
rából és a hazai szerb templomokban fellel-
hetô kegytárgyakból jött létre a múzeum 1964-ben.
Az állandó kiállításon bemutatott ikonok, ötvös-
munkák és más iparmûvészeti tárgyak jól reprezen-
tálják azt az utat, amelyet a késô bizánci hatástól a
nyugat-európai irányzatok, a barokk és a klassziciz-
mus követéséig megtett a szerb egyházi mûvészet. A
levéltári anyagból látható a grábóci és a ráckevei
szerb kolostorok XVI. századi török kiváltságlevele,
a könyvtárból számos ószláv ôsnyomtatvány.
Nyitva: máj. 1-tôl szept. 30-ig K–V 10-tôl
18 óráig, okt. 1-tôl dec. 31-ig és márc. 1-tôl
ápr. 30-ig P–V 10-tôl 16 óráig, jan. 1-tôl febr. 28-ig
P–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 26/312-399
A Hunyadi utca „szentendrei hangulatú” épületé-
ben található a Vajda Lajos Emlékmúzeum (Hu-
nyadi u. 1.).
nek munkájával és költségén. Az 1800-as évek ele-
jérôl származó copfstílusú kovácsoltvas kapu
Olhauer József munkája. A szentély fölött félgömb
alakú kupolát képeztek ki. Belsejében nagyrészt
megmaradt a XVIII. század felében és a XIX. szá-
zad elején készült berendezés.
A Preobrazsenszka-templom fölött, a város
legszebb kilátást nyújtó helyén áll a tobakosok
keresztje. A tobakosok a szentendrei tímárok
voltak. Itt, egykori lakhelyükön, a Szamár-hegyen
állították fel a XVIII. század második felében ba-
rokk stílusú, kôlábazatra helyezett kovácsoltvas
keresztjüket.
A város északi részén található a Kerényi Jenô
Múzeum (Ady E. utca 5.). Az 1908–1975 között
élt kiváló szobrászmûvész alkotásai láthatók itt. Az
üvegfalú kiállítócsarnokot szoborpark veszi körül.
(Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig Sze–V 12-tôl 18
óráig, tel.: 26/310-244.)

A XIX. és XX. század fordulóján épített kis- Turisták a Bogdányi úton

városi polgárházból kialakított múzeumban
Vajda Lajos (1908–1941), a szentendrei iskolához
kötôdô festômûvész alkotásai kaptak helyet, de itt
látható az Európai Iskola szentendrei mestereit be-
mutató kiállítás is. Az épület piceszintjén látható vá-
logatás Anna Margit, Bálint Endre, Barcsay Jenô,
Czóbel Béla, Hegyi György, Korniss Dezsô, Szántó
Piroska, Vajda Júlia mûveibôl.
Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl
16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig P–V 10-tôl
16 óráig, tel: 26/310-244

A zegzugos utcákon közelíthetô meg a Rab Ráby

tér. Itt található a Jókai regényhôseként is ismert
Ráby Mátyás háza, az 1768-ból származó ba-
rokk épület egyike az épen maradt régi szentend-
rei gazdaházaknak.
A város északi részén található az egytornyú,
barokk stílusú Preobrazsenszka-templom (Bog-
dányi út 42.), melyet a Boszniából érkezett szerbek
építették 1741–1746 között. Az ortodox (görög-
keleti) egyházi mûemlékek között kiemelkedô he-
lyet foglal el. A fôbejárat ószláv nyelvû táblája sze-
rint a templomot az Úr színeváltozásának szentel-
ve építették Szentendre pravoszláv keresztényei-

Magyarország a hálón 175

SZENTENDRE

Visszafelé jövet, a Régi Szentendrei Mûvészte-

lep elôtt (Bogdányi út 51.) sétálunk el. Az 1928-
ban épült telepen sok neves mûvész élt, dolgozott
és alkot napjainkban is. Az ô alkotásaik láthatók a
Mûvésztelepi Galériában. (Nyitva: márc. 15-tôl
okt. 31-ig Sze–V 11-tôl 17 óráig, tel.: 26/311-463.)
Erre található az Orbán-kereszt is. Szent Or-
bánt a szôlészek védôszentként tisztelik. A céhbe
tömörült szôlôsgazdák emelték a keresztet – kora
barokk stílusban, még a XVII. század végén.
A Duna-parton, a Duna-korzó és a Bogdányi
utca találkozásánál áll Lázár cár emlékkereszt-
je, amelyet a Szentendrére menekült szerbek állí-
tottak 1778-ban – nemzeti hôsük tiszteletére.
A Dunakorzón kisvendéglôk, mozi, számos
kézmûves kirakodóvására fogadja a vendégeket.
Itt található a Boromisza-emlékszoba is (Duna-
korzó 4.).
Duna-parti sétány
A Nagybányán, majd Rómában, Párizsban
tanult és Szentendrén élt Boromisza Tibor dési Múzeum (Dózsa Gy. u. 3.). Az 1914-ben
(1880–1960) friss szemléletû életképeibôl ad válo- épült régi kocsiszínt alakították át erre a célra. A
gatást a kis vendégszobában berendezett kiállítás. szakgyûjtemény egyik legértékesebb darabja a Ha-
Boromisza Tibor katonai pályáját feladva 1903-ban raszti nevû, 1887-ben készített gôzmozdony és
Ferenczynél kezdett festészeti tanulmányokat, majd személyszállító pótkocsija. (Nyitva: márc. 15-tôl
Rómában, Párizsban és Münchenben folytatta. okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 26/314-280.)
1908-ban részt vett a balatoni festôtelep alapításá- Autóbusszal, gépkocsival a 11-es számú útból
ban. Az 1920-as évek elsô felében buddhista szerze- leágazó és Pilisszentlászló–Visegrád felé vezetô út-
tesként élt a Margitszigeten. 1927–28-ban a Horto- ról érhetô el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum
bágyon a pásztorok életét tanulmányozta és festette. (Sztaravodai út). A magyar és külföldi turisták ál-
Nyitva: máj. 1-tôl okt. 31-ig Szo, tal igen kedvelt, festôi környezetbe telepített népi
V 11-tôl 17 óráig épületegyüttes Magyarország legnagyobb skan-
zenje.
A Bogdányi út üzletei, vendéglôi, bormúzeuma,
panzióvá épülô régi házai között található az Ámos Az 1967-ben alapított múzeum Magyaror-
Imre – Anna Margit Múzeum (Bogdányi u. 12). szág legjellegzetesebb tájainak XVIII–XX.
A volt Pavlovics-házban rendezték be állandó kiál- századi népi építészetét, a vidék lakáskultúráját, élet-
lítását e két sajátos hangvételû, modern mûvész- módját mutatja be eredeti épületekkel és tárgyakkal.
nek. Ámos Imre (1907–1944) a háborút, élete tra- A múzeum számára a Sztaravoda-patak mentén je-
gédiáját elôre megérzô érzékeny grafikáit láthatjuk, löltek ki egy 60 hektáros hegyes-völgyes területet.
és Anna Margit (1913–1991) 1930-as években ké- Az akkor már több éve folyó tudományos elôkészí-
szült temperamunkáit. (Nyitva: márc. 17-tôl okt. tô munka eredményeként 1968-ban megkezdôdött
31-ig K–V 10-tôl 16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig az építkezés. A múzeum tudományos tervében 340
P–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 26/ 310-244.) áttelepítésre kiválasztott, eredeti épület szerepel. Az
A város túlsó végén talált méltó helyet – a épületeket táji különbségek szerint tíz egységbe cso-
HÉV végállomásánál – a Szentendrei Közleke- portosítják. Eddig négy tájegység készült el.

176 www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

A Felsô-Tisza-vidéket három erdôháti paraszti és Az állandó bemutató mellett rendszeresen tartanak

egy kisnemesi porta, egy késô középkori talpasvázas idôszaki kiállításokat, és különbözô, a hagyományos
szerkezetû, 1790-ben készült festett berendezésû re- paraszti élet, a munka, a népszokások, a háziipar és
formátus templom (Mándról), egy Nemesborzová- a kézmûvesség körébe tartozó bemutatókat. A mú-
ról áttelepített harangláb és egy szárazmalom képvi- zeum területén szatócsbolt és vendéglô, pékmûhely
seli. A tájegység mellett helyezkedik el a tiszántúli mûködik, a gyerekeket hangulatos játszótér várja.
református temetô. Bemutatják a mándoki, 1670- Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 9-tôl 17 óráig,
ben épült görög katolikus templomot XVIII. száza- tel.: 26/502-500
di ikonosztázionnal, temetôkertjében faragott sírke-
resztekkel. A református temetôben 25 faragott, fes- Szentendre gazdag látnivalóihoz tartozik csodála-
tett sírkô látható, amelyek a Budai-hegység és a tosan szép természeti környezete is. A közeli Kô-
Zsámbéki-medence falvaiból származnak. hegy Badacsonyra emlékeztet. A Bükkös-patak
A Kisalföldet nyolc parasztporta reprezentálja mentén, vagy a Szentlászlói úton elindulva a Pilis-
gazdasági épületekkel. Köztük a legkorábbi lakóház ben túrázhatunk. Szentendre Duna-partja – a fô-
1736-ban épült Rábcakapiban, a legújabb 1907- város felôl érkezve – a Postás strandnál kezdôdik.
ben Ásványrárón. A nemzetiségek életét két német Ma is népszerû evezôs kikötôhely; közelében ka-
és egy horvát porta mutatja be. Az utcasort az 1842- szinó, sportpályák épültek utóbb. A Duna-korzót,
ben épült, Mosonszentjánosról származó fogadalmi hajóállomást követôen üdülôk, klubházak épül-
kápolna, egy 1823-as bogyoszlói kovácsmûhely, egy tek. Az út Leányfalu irányában a Pap-sziget mel-
1805-ben készült tiprómalom egy présszín és egy lett vezet el. Kellemes pihenôket, üdülôket, ven-
1699-ben faragott prés egészíti ki. déglôket, termálfürdôt és jól felszerelt kempinget
A Nyugat-Dunántúl tájegység, az Ôrség, a Gö- találhatunk itt.
csej és a Hetés életmódját bemutató múzeumrész
legrégibb épülete a Szalafôrôl származó, kerített Aratás után a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
„füstösház”. A többiek Szentgyörgyvölgyrôl, Bag-
ladról, Kondorfáról kerültek ide. A rédicsi házban
egy temetés elôkészületei láthatók. A tájegység köze-
pén áll a felsôszenterzsébeti harangláb, a szôlôhe-
gyen présházpincék idézik a táj sajátos hangulatát
A Bakony–Balaton-felvidék középpontjában az
óbudavári római katolikus templom másolata áll. A
hegyre felkapaszkodó út mentén a táj kôépítészetét
négy porta mutatja be. A lakóépületek származási
helye: Szentgál, Mindszentkálla, Kádárta és
Nyírád. Nyírádról egy vízimalmot is áthoztak
Szentendrére. A tájegységet egy kálvária és stációso-
ra teszi teljessé.
Az Alföldi mezôváros tájegységben elkészült a
Bajáról áttelepített tímármûhely és a Nagykôrösrôl
származó kékfestômûhely. Látható két gazdaház,
Sükösdrôl és Hajdúbagosról; valamint az állattartás-
ra berendezkedett nagykun tanya épületeinek egy
része a hagyományos magyar háziállatokkal – van itt
racka juh, mangalica, szürkemarha – és a
jászárokszállási fogadó másolata. Elkészült a
Dusnokról származó szélmalom is.

Magyarország a hálón 177

PILISSZENTLÁSZLÓ, LEÁNYFALU
PILISSZENTLÁSZLÓ
Irányítószám: 2009, a lakosok száma: 840
A település csak közúton közelíthetô meg Szent-
endrérôl vagy Visegrád felôl.
A mai katolikus templom helyén, a falu fölé
magasodó dombtetôn állt a Kékes nevû királyi va-
dászkastély, amit III. András kolostorrá alakítta-
tott, és átadta a pálos szerzeteseknek. Körülötte
alakult ki az elsô település. A hagyomány szerint
ebben a kolostorban tárgyalt 1308-ban Csák Má-
té, Trencsén és fél Magyarország ura, Gentilis pá-
pai követtel. A török korban elpusztult a falu nagy
része és a kolostor is. A falu a XVIII. században a
Felvidékrôl települt be újra. Lakossága többségé-
ben ma is szlovák anyanyelvû.
Az egykori pálos kolostor helyén építették fel a
visszatérô pálosok 1770 körül – nem sokkal fel-
oszlatásuk elôtt – a mai templomot. A Szent Lász-
ló tiszteletére szentelt római katolikus templom
(Petôfi u., tel.: 26/338-385) barokk stílusú, tornya
1805-ben készült el. A templomba beépítve és
A római kori erôd romjai
178
mellette megtalálhatók a középkori pálos kolostor
kövei.
A Pilisszentlászlói-medencét a Szent László-
hegy, az Urak-asztala, az Öreg-Pap-hegy és a Tüs-
kés-hegy veszi körbe. Számos nyaraló található a
településen.
LEÁNYFALU
Irányítószám: 2026, a lakosok száma: 1600
Szentendrét elhagyva a 11-es számú úton rövid
autózás után érünk a településre.
A nyaralókkal végigépült út mentén a telepü-
léshatárok összemosódnak.
A fôvárosi polgárság a XIX. század második fe-
lében fedezte fel a Szentendrei-szigeten lévô
Pócsmegyerhez tartozó Leányfalupusztát. Elôször
színészek, énekesek, írók vásároltak itt telkeket, de
Budapest tehetôsebb ügyvédei, orvosai, kereske-
dôi is szívesen jöttek ide nyaralni. Az elsô idetele-
pültek között volt Szendrey Ignác, Petôfi Sándor
és Gyulai Pál apósa, Gyulai Pál író (1826–1909),
aki apósa villájában sok idôt töltött. Itt írta meg
számos mûvét. Késôbb leányfalui üdülôtulajdo-
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

nossá vált – a XX. század elejének magyar társadal-

mát olyan kitûnôen ismerô elbeszélônk – Móricz
Zsigmond is. Leányfalu a két világháború közötti
években élte virágkorát. Színi elôadások, bálok,
hangversenyek, szüreti mulatságok gazdagították
az itteni programot. Leányfalut 1936-ban üdülô-
hellyé nyilvánították, és a háború után, 1949-ben
vált önálló községgé.
A falu legrégibb múltjának emléke, a szépen
parkosított benzinkút mellett, római ôrtorony,
amelyet Valentianus császár idejében, a IV. szá-
zadban építették.
A Móricz-villa, vagy Sicc-villa (Móricz Zs. u.
155.) telkét 1911-ben vette meg az író. Az itt emelt
épület tervezgetésében Kós Károly és Wigand Ede is
közremûködött. Korábban emlékmúzeum volt a
villában. Az almáskert mellett kialakított parkban
található Móricz Zsigmond mellszobra.
A Szendrey-Gyulai-villa (Gyulai Pál u. 11.)
épületét Szendrey Ignác az 1870-es években épít-
tette Ybl Miklós tervei alapján.
A Szent Anna tiszteletére szentelt római kato-
likus templom (Szent Imre u. 14., tel: 26/383- A Sicc-villa, Móricz egykori nyaralója
091), az 1980-as években épült Szent Gellért
Lelkigyakorlatos Ház (Móricz Zs. u. 143. tel.: strandfürdô. (Nyitva: máj. 1-tôl szept. 30-ig 6-tól
26/323-212), valamint a református egyházi szere- este 6-ig, tel.: 26/383-370.). A dunakanyari kerék-
tetotthon kápolnája fogadja a lélekben megújulni párút egyik legszebb szakasza fut végig a leányfa-
kívánókat. A katolikus templom bejáratánál talál- lui Duna-parton.
ható Lengyel-emlékmû annak állít emléket,
hogy Lengyelország II. világháborús lerohanása Termálvíz táplálja a strandot
után itt, Leányfalun talált menedéket a menekül-
tek egy csoportja.
Az 1960-as évek végén 40°C-os hévizet talál-
tak a településen, s nem sokkal ezután itt épült
meg a pilisi térségben a legnagyobb medencés

GYULAI PÁL OBELISZKJE

A Leányfalu fölötti dombon található obeliszken ol-

vasható a „Gyulai Pál pihenôje” felirat és egy részlet
nemzeti irodalmunk meghatározó személyiségének Le-
ányfalván címû költeményébôl.
„A Duna halk hullámmoraja
Kifáradt lelkem hívja, csalja:
Odább, odább egy zöld sziget,
Egy kis falu, dombos liget.”

Magyarország a hálón 179

TAHITÓTFALU, DUNABOGDÁNY
TAHITÓTFALU
Irányítószám: 2021, a lakosok száma: 3410
Leányfaluról továbbhaladva érjük el Tahitótfalut.
Tahitótfalunál vezet át a Szentendrei-szigetre az
egyetlen Duna-híd, amelyrôl a sziget négy telepü-
lése közvetlenül megközelíthetô. A híd folytatásá-
ban Tótfalun átvezetô úton pedig a váci kompát-
kelôhely, a váci rév érhetô el. A túloldalra való
közlekedést nagy teljesítményû komp szolgálja. A
kompkikötô egyben a Szentendrérôl menetrend-
szerûen induló buszok végállomása is.
A Váci-Duna ezen része már a IV. században is
fontos átkelôhely volt. Ma is láthatók a római ôr-
torony és hídfôállás maradványai. A rév melletti
Pokolcsárda az elpusztult régi falvak egyikének,
Vácrévének utolsó megmaradt épülete.
Tahitótfalu hét középkori település helyén fek-
szik. Tótfalu elsô okleveles említése a XV. század-
ból ismert. Tahi már akkor pusztaként szerepelt.
Kedvelik ezt a helyet a horgászok is
180
A török idôket egyedül Tótfalu vészelte át, Pest
megye egyik legnépesebb településeként. A hely-
ségnevek általános rendezésekor 1900-ban toldot-
ták meg Tótfalu nevét „pusztája” nevével, és így
lett Tahitótfalu.
A hegy felôl nyaralókkal és lakóházakkal össze-
épült a két település, a Duna felôl mezôgazdasági
terület, ligetesen beerdôsített sáv védi a regionális
vízmû kútjait. A Szentendrei-szigeten és a Duna
jobb partján elterülô falu évezredek óta lakott
hely; több római ôrtorony maradványa került elô.
A falu lakóinak fô megélhetési forrása a mezô-
gazdaság. Évszázadokig nagyhírû szôlôültetvények
díszlettek Tahi domboldalain, majd a filoxéra
pusztítása után áttértek a földieper-termesztésre.
A gyáripar hiánya, a sík, homokbuckás sziget, a
két Duna, a parthoz közelnyúló 500-600 m ma-
gas hegyek festôi látványt nyújtanak. Minden fel-
tétel adott a kellemes kikapcsolódáshoz. Ezért épí-
tett itt nyaralót például Pollack Mihály építész,
Gombaszögi Frida színmûvész.
Tótfaluban díszes, XIX. századi kôkapu-kere-
teket, oszlopos tornácokkal ékesített parasztportá-
www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

kat, halmazszerûen telepített, a lakótelkektôl telje-

sen különálló szérûkben, szénapajtákat láthatunk.
Tahiban egy foghíjas pincesor és XV. századi ré-
szeket is ôrzô, volt dézsmapince ôrzi a szôlômûve-
lés emlékét.
Itt található Pollack Mihály nyaralója
(Pincesor 474.). Az emeletes, loggiás nyaralót a
XIX. század végén építette Pollack Mihály, klasz-
szicista építészetünk legnagyobb alakja. A ház
nyugati szárnyában pincegádor – boltozott elôtér
– található. Pollack Mihály szüreti háza (Pa-
tak u. 50.) a XIX. század elsô felében épült klasszi-
cista stílusban. A nyeregtetôs épület elôtt veranda Kis apollólepke
található, melynek oromzatát négy kôoszlop tartja,
hátsó falát két dombormû ékesíti. A présházat a
XIX. század második felében bôvítették, ekkortól DUNABOGDÁNY
figyelhetôk meg rajta az eklektikus stílus jegyei.
A Pollack család kriptája a katolikus teme- Irányítószám: 2023, a lakosok száma: 2720
tôben található. A romantikus stílusú, 1857-ben
készült síremléket Ybl Miklós tervezte. Két oszlop- A Duna-kanyarban lévô település megközelíthetô
köteg fogja össze az öntöttvas keresztet. a 11-es úton. A község Visegrád felé esô végében
A Tahiban lévô mûemlékek közül figyelemre van a szentgyörgypusztai révátkelôhely.
méltó a Kernstok-villa (Feszty Á. u. 10.), az al- Valaha a római erôdrendszer része volt az itt
pesi jellegû épület faszerkezetes tornáccal készült a épült castrum. Az ásatások során elôkerültek
XIX. és a XX. század fordulóján. Aesculapius, a gyógyítás és Silvanus, az erdôk iste-
A tótfalui részén lévô református templom ne szentélyének maradványai is. Elôször a XIII. szá-
(József A. u. 4., tel.: 26/387-082) klasszicista stílus- zadban említik a krónikák a települést. A török
ban épült 1801–1805 között. A tûzvészek miatt idôkben lakossága megfogyatkozott, pótlására az
ezt a templomot is többször felújították, de meg- 1700-as évek elején németeket telepítettek ide, akik
ôrizte eredeti formáját. A belsô berendezés is fi- fôképpen szôlô- és gyümölcstermesztéssel foglal-
gyelemre méltó, különösen az 1800 körül készült, koztak. Az évszázadok óta itt élô lakosokat az 1946.
copfstílusjegyeket mutató papiszék. évi kitelepítés súlyosan érintette.
A Szent István tiszteletére szentelt római ka-
tolikus templom (Templom tér, tel.: 26/385- TÁJKÉP VERSBEN
807) 1813-ban épült. Tûzvészek következtében
két alkalommal is újjá kellett építeni. A torony fel- „S ha hûs párákat fú a Duna-táj,
sô része 1900-ban készült. Belsô terében figyelmet szigorúbban néz át a vén Naszály,
érdemel a süttôi márványból faragott, empire stí- a hûlô gyep kikericstôl lila,
lusú oltár, mely a feltételezések szerint Pollack Mi- felettük leng október fátyola,
de fényben állnak fenn a sárga fák
hály mûve.
és fényben húznak fenn a vadlibák:
A Dunakanyar harmadik legnagyobb felekeze- Várlak, Jenô. Járnánk a réteken,
te, a baptisták imaháza a falu közepén, a fôút mel- s a finom színt
lett érhetô el. Az elsô magyar nyelvû gyülekezet az magyaráznád nekem,
1890-es években alakult. Tahiban katolikus lelki- a Börzsönyét, mely ködlik messzirôl”
ségi központ, református és baptista tábor, üdülô (Áprily L.: Hívogató vers)
mûködik.

Magyarország a hálón 181

DUNABOGDÁNY, VISEGRÁD
Az elmúlt évtizedekben, a 11-es utat követô domb-
oldalakon nagy földdarabokat nyilvánítottak üdü-
lôterületté. A Duna menti községek közül Duna-
bogdány ôrizte meg leginkább hagyományos épí-
tészeti arculatát. Az utcára merôlegesen álló, a te-
lekhatár mentén mélyen benyúló, földszintes há-
zak elôtt, faragott kôkapukeretet lehet még látni.
A dombon álló, Nepomuki Szent János tisztele-
tére szentelt római katolikus templom (Plébánia
u. 17., tel.: 26/390-557) 1939-ben – Fábián Gáspár
tervei alapján – épült a lebontott régi helyén. A
templomkerítés falába befalazott nyolc pillérfejezet
a régi templomból maradt meg. A templom-
ban több, mûvészettörténeti szempontból is kü-
lönlegességnek számító kegytárgyat ôriznek.
A református templom (Hunyadi u. 1., tel.:
26/391-034) a XIX. század elejérôl való, késô ba-
rokk stílusú.
A neoromán templom
182
ÁPRILY LAJOS ÉS A MÛVÉSZEK
A révvel szemközt az Áprily Lajosról elnevezett völgy-
ben, az elmúlt évtizedben, mûvésztelep alakult ki. Itt
élt és dolgozott az erdélyi származású költô, itt volt a
háza is szép székelykapujával. Ma szobrászmûvészek,
költôk, építészek, színészek egyaránt otthonra leltek itt.
A Krisztus szenvedésére emlékeztetô kálvária fes-
tôi látvány. A Szent Donát-kápolnához vezetô ke-
resztút stációit 1875-ben építették.
A község déli részén található Szent Fábián-
Sebestyén-kápolna (Kossuth u.) klasszicista stí-
lusban épült a XIX. század elején. Zárkövében az
1844-es évszám látható. Fábián és Sebestyén kul-
tuszát a német bevándorlók hozták magukkal Né-
metországból. A pestisjárvány elkerülésének remé-
nyében állították fel Szent Fábián és Sebestyén
tiszteletére azt a kápolnát, amely 1838-ban az ár-
víz idején összedôlt. Ennek az árvíznek az emléké-
re több tábla jelzi az akkori vízszintet. A kápolnát
1844-ben építették újjá.
Az itteni kápolnák közül a Szent Rókus-ká-
polna a legöregebb, 1800-ban már renoválták. A
falu északi végén, az országút mellett áll az egyszerû,
késô barokk épület. A Szent Rozália-kápolna
(Kossuth u.) késô barokk stílusban épült 1800 körül.
A falu felsô végén, a mûút mellett – pilléres ta-
lapzaton áll – a Nepomuki Szent János-szobor,
1770 körül készülhetett, rokokó stílusban. A talap-
zaton álló, festett kôfigura kissé meghajol, karingjét
fújja a szél, pálmaágra fektetett feszületre tekint.
A Helytörténeti Gyûjtemény a település
múltját, az itt élô emberek szokásait mutatja be.
Itt láthatók Vándor (Vogel) József mézeskalácsos
mester mûhelyének tárgyai, csákvári, tatai kerámi-
ák, csuhéból, vesszôbôl fonott tárgyak. (Nyitva:
bejelentkezéssel, tel.: 26/391-045.)
A község déli végében kôbánya mûködik. A ki-
termelt andezit nagyobb részét vízi úton szállítják
el, és elsôsorban vízvédelmi, partépítési célokra
használják fel. A fôváros, helyenként száz évnél
öregebb, utcakövezete is Bogdányból származik.
A község Visegrád felé esô végében van a szent-
györgypusztai révátkelôhely. Három perc alatt
juthatunk át kishajóval Kisorosziba.
www.vendegvaro.hu

VISEGRÁD
Irányítószám: 2025, a lakosok száma: 1780
Dunabogdányból a 11-es számú út közvetlenül a
Duna partján halad Visegrádig.
Ôsidôk óta lakott hely, ezt számos régészeti le-
let bizonyítja. A legtöbb emlék a rómaiak idejébôl
maradt fenn. A IV. században, Nagy Constantin
császár uralkodása alatt a mai Sibrik-dombon –
Pons Novatus – néven castrumot (erôdöt) építet-
tek. Feltárt romjai ma is láthatók. Az Esztergom-
ba vezetô hadiút mentén az ôrtornyok egész lán-
colatát hozták létre. A római kor hanyatlása, majd
a népvándorlás viharai után a honfoglaló Árpád
fejedelem fivérének, Kurszánnak lett a szállásbir-
toka. Ekkor már Visegrádnak nevezték. A vár sze-
repét a kiegészített római castrum töltötte be. Eb-
ben a várban ôrizték – nem pedig a nevét viselô
középkori toronyban – Szent László király paran-
csára 1081 és 1083 között Salamon királyt. A
mindent elpusztító tatárjárás után IV. Béla és fele-
sége, Mária királyné a Visegrád fölé meredeken
emelkedô 328 m magas hegyre biztonsággal véd-
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR
A Fellegvár felújítása folyamatos
hetô fellegvárat építtetett. A Várhegy alatti dom-
bon, a dunai oldalon felépült az Alsóvár, a parton
a Vízibástya.
Visegrád az Anjouk idején, a XIV. században
vált országos, majd nemzetközi jelentôségûvé.
Károly Róbert 1320 körül kezdte el a Duna-par-
ton a királyi palota építését, amely néhány év múl-
va már az udvartartás székhelyévé vált. Ebben a
palotában kísérelt meg merényletet 1330-ban a
királyi család ellen Zách Felicián. (Az eseményt
Arany János Zách Klára címû balladájában örökí-
tette meg.) Visegrádon tartották 1335-ben a híres
királytalálkozót. Károly Róbert vendégeként itt
tanácskozott János cseh; Kázmér lengyel király;
valamint Károly morva ôrgróf; Wittelsbach Hen-
rik bajor és Rudolf szász hercegek. Ennek eredmé-
nyeként jött létre az a gazdasági szerzôdés, amelyet
a három uralkodó Bécstôl és a nyugati kereske-
dôktôl való függetlenség érdekében kötött. Ezt
követôen Visegrád gyors ütemben fejlôdött. Itt
keresték fel, s hívták meg Lengyelország trónjára
1370-ben Nagy Lajos királyt. Koronázása után a
lengyel koronát is a visegrádi palotában ôrizték.
183
VISEGRÁD

A város második fénykora Mátyás király uralkodá-

sa idején jött el. Nagyszabású építkezések, felújítá-
sok jellemezték ezt a kort. Kialakult a késô gótikus
részletekkel gazdagított palotaegyüttes, amelynek
maradványai ma is láthatók. Az udvar elôkelôségei
a királyi rezidencia közelében építettek szebbnél
szebb házakat, palotákat. A hanyatlás a török ura-
lom idején kezdôdött, de késôbb a császári hadve-
zetôség sem kegyelmezett az épületeknek, folytató-
dott a fosztogatás, a pusztítás. A még megmaradt
Fellegvárat – számos magyar várhoz hasonlóan –
1702-ben Lipót császár parancsára felrobbantották.
A település újabb fellendülése a XIX. század
elején kezdôdött. A dunai gôzhajózás megindítása
után kedvelt kirándulóhellyé vált, egyre több turis-
ta kereste fel. Az elsô nyaralók, az építészeti szem-
pontból is értékes villák a XX. század elején épül-
tek. Napjainkra megújult a Duna-parti sétány.
A Visegrád látnivalóit felfedezô sétautat érde-
mes a hajóállomásnál kezdeni. Ide érkeznek a ki-
rándulóhajók, és az itteni parkolóban leállíthatók
a jármûvek is. Innen néhány lépésnyire a XIII.
századi régi Vízibástya maradványai láthatók,
amelyet valamikor nagyméretû falak kapcsoltak az
Alsóvárhoz. A kapu, amelyen keresztül haladva a
vendég Visegrád területére lép, 1938-ban épült. Díszkút a palotában
A Vízibástya feljárójánál található IV. Béla ki-
rály szobra; vaskorlátain az Anjou-ház, Zsig- Folytatva sétánkat a Görgey-ház elôtt (Fô u. 5.)
mond- és a Hunyadi-család címerei láthatók. A Görgey Artúrra, az 1848/49-es szabadságharc
tatárjárás után IV. Béla és felesége, Mária királyné hadvezére emlékezhetünk, aki 1875-tôl a halála
építtette a fellegvárat, ennek állít emléket a szo- elôtti napokig itt élt. A háztól nem messze kezdô-
bor. A címerek a vár késôbbi gazdáira utalnak. dik a királyi palota hosszan elnyúló ásatási terü-
A Fô utcáról nyílik az a park, ahol Mátyás ki- lete – a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király
rály mellszobra látható. A portré Fadrusz János Múzeuma állandó kiállításával (Fô utca 29.).
kolozsvári Mátyás-szobra alapján készült.
Ez a palota már a XIV. században a hazai góti-
CUPIDO BORA kus világi építészet kiemelkedô alkotása volt. A
feltárt romok gótikus és reneszánsz stílusjegyeket is
A díszkutat így mutatta be leírásában Oláh Miklós: mutatnak. A palota elôzménye Károly Róbert városi
„Középen forrás tör elô a csodálatos mûvészettel kifa-
háza volt, komoly palotává I. Lajos fejlesztette. A
ragott vörös márvány kútból, amelyet a múzsák dom-
bormûves alakjai díszítenek. Tetején Cupido alakja romjaiban ma is létezô épületeket még szintén I. La-
ül, s egy márványtömbbôl szórja ki a jó ízû hideg vi- jos kezdte meg építeni élete végén, de már csak utó-
zet. Ez a forrás Hollós Mátyás királynak parancsára dai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század vé-
gyôzelmi ünnepek alkalmával bort folyatott, éspedig gén. A XV. század elsô évtizedéig, míg Zsigmond az
hol fehéret, hol vöröset...” udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi
palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhe-

184 www.vendegvaro.hu

lye. A háttérbe szorult, elhanyagolt épületegyüttest
Mátyás állíttatta helyre a XV. század végén. Ettôl
kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok
vidéki rezidenciája volt. A török idôkben rommá vált
épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934
óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványa-
it múzeummá alakították.
A lépcsôzetesen megépített palotaegyüttes három
nagy egységbôl áll: az északi Mátyás-palotából, a ká-
polnából és a déli Beatrix-palotából. A hatalmas
épületkomplexumban mintegy 350 terem, szoba
volt. Mindezt Antonio Bonfini – Mátyás király köz-
vetlen környezetéhez tartozó humanista – könyvé-
bôl tudjuk. Ô írt a palota függôkertjérôl, az oszlop-
csarnokokról, a márvány szökôkutakról. Ezek közül
kettô ma is látható. A vörös márványból készült bal-
dachinos oroszlános kút a negyedik szint udvarán
áll. A másik, a hazai reneszánsz szobrászat legszebb-
jének tartott vörös márvány szökôkút a felsô díszud-
var közepén található. Az évtizedek óta folyó ásatá-
sok felszínre hozták a középkori palota legszebb
épületeinek maradványait. Az ásatási területhez köz-
vetlenül kapcsolódik a múzeum épülete és a kôtár.
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR
A Mátyás Király Múzeum a királyi palota feltá-
rása során elôkerült leletanyag elhelyezésére, majd
bemutatására jött létre 1953-ban.
A gyûjtôköre Visegrádtól Nagymarosig, idô-
ben az ôskortól a török idôkig terjed. A kôtárban
bemutató látható a palota történetérôl, valamint a
római kortól a XIX. századig terjedô idôszak em-
lékeibôl és sírköveibôl. (Nyitva: K–V 9-tôl 16,30-
ig, tel.: 26/398-026, 26/398-252.)
A királyi palota területén júliusban tartják a
Visegrádi Palotajátékokat. Újabban a – közel-
múltban feltárt és rekonstruált – középkori torna-
pályán. A rendezvényen korabeli ruhákban, harci
eszközökkel és az egykori szokásoknak megfelelô-
en kelnek egymással versenyre íjászok, bajvívók,
dalnokok, táncosok, mutatványosok…
A múzeum épületével szemben, a Duna partján
kis dombon áll a XVIII. századi barokk stílusú Má-
ria-kápolna (Fô u. 1.). A kápolna felirata is tanú-
sítja, hogya XVIII. század elsô felében épült annak
emlékére, hogy a töröktôl visszafoglalták Visegrá-
Palotajátékok
185
VISEGRÁD
dot. Az épületet 1788-ban és a XIX. század máso-
dik felében is jelentôs mértékben megújították.
A Mária-kápolnát felirata szerint a XVIII. szá-
zad elsô felében építették: Visegrádnak a törökök-
tôl történt visszafoglalása emlékére.
A következô látnivaló a Keresztelô Szent János
tiszteletére szentelt, 1750-ben épült barokk stílu-
sú római katolikus templom (Fô u. 91., tel.:
26/398-006). Az épület tervezôje Schade Lénárt
volt. Az egyhajós, egytornyú, boltozatos belsôterû
templom fôoltárát a budavári Zsigmond-kápolná-
ból származó oltárkép, Vinzenz Fischer XVIII. szá-
zadi festô alkotása díszíti.
A templomtól a Dunához vezetô Rév utca vé-
gén található a nagymarosi kompátkelôhely.
A Salamon-torony utca a középkori országút
vonalát követi. Két oldalát üdülôk, villák szegélye-
zik. Felfelé haladva érjük el a déli várkaput, az al-
só várrendszer egyik bástyáját, amely – az egykori
várkapura emlékeztetve, azt visszaidézve – az
1930-as években épült. Belépve az alsóvár terü-
letére, rögtön szembetûnik a XIII. századi eredetû
Salamon-torony.
Az alsóvár egyszerre volt uralkodói szálláshely,
ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó
erôdített épület. A Fellegvárral völgyzárófal kötötte
össze, mely egészen a Duna-parti ôrtoronyig húzó-
dott. A lakótorony, az ún. Salamon-torony a kor-
szak magyarországi építészetében szinte egyedülálló
épület. Fôbejárata az elsô emeletrôl nyílt, az emele-
ti termeket oszlopos kandallók fûtötték, és gazda-
gon tagozott ikerablakok világították meg. A hato-
dik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos
SALAMON MEGELÔZTE A TORNYOT
A Salamon-torony Magyarország Salamon nevû királyá-
ról, I. Endre 1052-ben született fiáról kapta a nevét. Hol
a hatalomra törô hercegek: Béla, Géza és László ellen, hol
pedig mellettük harcolt. Egyszer védte a hazát a rátörô be-
senyôk ellen, máskor meg hûbérül kínálta a német csá-
szárnak. Mikor a késôbb szentté avatott I. László került a
trónra, meghagyta Salamont is királynak, udvartartást
rendelt számára, de az uralkodásban nem engedett befo-
186
falakkal övezett tetôterasz, ahonnan a külsô erkély-
folyosóra lehetett kilépni.
Az alsóvár mindjárt a török háborúk elején jelentô-
sen megrongálódott, a lakótorony déli sarka leom-
lott. A törökök végleges kivonulása, 1685 után évszá-
zadokig lakatlan rom volt. A vár köveit építôanyag-
ként hordták el a szôlôteraszokhoz és a környezô
építkezésekhez. A Salamon-torony helyreállítása az
1870-es években kezdôdött. A szakemberek ügyeltek
arra, hogy elkülönüljenek az eredeti részek és a kiegé-
szítések. A Salamon-torony ma Kelet-Közép-Európa
egyik legnagyobb és legépebben fennmaradt román
kori lakótornya gótikus átalakításokkal.
Nyitva: máj. 1-tôl okt. 31-ig K-V 9-tôl 16.30-ig,
tel.: 26/389-233
A torony tetôteraszáról nagyszerû kilátás nyílik.
Az alsóvárban nyaranként színielôadásokat, sza-
badtéri hangversenyeket rendeznek.
Az alsóvárhoz tartozik a várfalba illeszkedô
északi kaputorony. Ennek alsó része eredeti, felsô
két emeletnyi része a XIX. század második felében
készült rekonstrukció. Az erôdrendszert a kaputor-
nyon keresztül hagyhatjuk el, a közeli Sibrik-domb
felé. Itt találhatók a római idôkbôl származó nagy-
méretû épületegyüttes, a castrum falmaradványai.
A 325–330-as években épült római tábor a térség
legjelentôsebb katonai létesítménye volt. Az 1951-
es feltárás során – a castrum erôs falai és bástyái kö-
zött – találták meg a régészek az 1002-ben alapí-
tott visegrádi várispánság épületének alapjait.
A Sibrik-dombot megkerülve közelíthetô meg a
Pilisi Parkerdô Rt. által kezelt Visegrádi Kirán-
duló Központ (Mogyoróhegy, tel.: 26/398-025),
lyást neki. Egy idô után azonban megsokallta Salamon
fondorkodásait – így szól a monda –, és a visegrádi várba
záratta. A hagyomány szerint éppen a Salamon-toronyba.
De ez nem igaz. A mai Salamon-torony csak a XIII. szá-
zadban épült, Salamon pedig a XI. században élt. Sala-
mon fogságának helye a Salamon-torony melletti Sibrik-
dombon állott egykori római tábor lehetett, amelyet a XI.
században ispánsági várnak használtak.
www.vendegvaro.hu

ahol a Makovecz Imre által tervezett erdei mûvelô-
dés háza, vadaskert és játszótér található. A mûve-
lôdés házában természetvédelmi programokon ve-
hetnek részt a gyerekek, de bejelentkezhetnek egy-
egy hetes táborozásra is a hegyen mûködô termé-
szetvédelmi táborba.
A 378 m magasan lévô Nagy-Villám kilátója
felé haladva kellemes kikapcsolódást nyújthat a
750 m hosszú nyári bobpálya kanyargó vályújá-
ban lecsúszni. (Látogatható: munkaszüneti napo-
kon ápr.–szept. 10-tôl 17 óráig, okt.–márc. 11-tôl
16 óráig, tel.: 26/397-397.)
Télen igen látogatott a Nagy-Villámon lévô sí-
pálya. Elsôsorban kezdôknek és gyerekeknek ja-
vasolható. Elegendô látogató és kedvezô hóvi-
szonyoknál folyamatosan mûködik a sífelvonó.
A Nagy-Villámtól már nincs messze a végcél, a
Fellegvár.
Az oklevelek tanúsága szerint a visegrádi kettôs
várrendszert 1250-1260 körül építtette IV. Béla
és felesége, Lascaris Mária királyné Bizáncból magával
hozott ékszereinek árából. A várat az évszázadok alatt
az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos ma-
Magyarország a hálón
A DUNAKANYAR
Kilátás a Dunakanyarra
gyar uralkodó bôvítette, korszerûsítette. Az 1251-re
elkészült, menedékvárként is szolgáló vár a hegycsú-
csot övezô erôdítésfalakból, két toronyból és egy lakó-
palotából állt. Az öregtorony a támadásnak legjobban
kitett északkeleti oldalra épült. Az ötszög alaprajzú,
kelet felé ék alakú, tömör épületnek fontos szerepe
volt a vár védelmében. Masszív falairól lepattantak az
ellenséges hajítógépek lövedékei, és a falak védelmé-
ben az íjászok ellencsapást mérhettek a támadókra. A
kutatások szerint a torony második emeletén lehetett
az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt várkápolna.
A Fellegvár a Nyulak-szigeti domonkos apácáknak,
köztük Margit királyleánynak készült menedékvár-
ként, ezért a tornyokon kívül egy lakópalotát is építet-
tek, ennek a falmaradványait is feltárták a régészek.
Károly Róbert 1323-as Visegrádra költözésétôl vált
királyi székhellyé a vár, és ide került a korábban Szé-
kesfehérváron ôrzött Szent Korona is. Károly Róbert
a Fellegvár átépítése során a kaputoronyhoz kapcso-
lódóan két palotaszárnyat emeltetett. A krónikák ta-
núsága szerint itt, a várban halt meg Károly Róbert
király 1342-ben.
187
VISEGRÁD, KISOROSZI, SZIGETMONOSTOR

Nagy Lajos uralkodása alatt a Fellegvár tovább épült.

A király elsô, 1348-as nápolyi hadjárata során fog-
lyul ejtett hercegeket ôrizték a várban.
Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt épült meg az
a harmadik falgyûrû, melyhez kapcsolódóan egy rep-
rezentatív kaputornyot emeltek. Egy új palota beépü-
lésével megszüntették az északnyugati palota keleti
bejáratát. Ezt az épületet Kottaner Jánosné korabeli
visszaemlékezései alapján az asszonyházzal, illetve a
királynôi szállással azonosítják a szakemberek. A palo-
ta az 1440-es koronarablásban fontos szerepet ját-
szott, a rablók ugyanis valószínûleg ebbôl az épületbôl
hatoltak be az öregtoronyban lévô kincseskamrába.
A Fellegvár utolsó nagy átépítése Mátyás király ural-
kodása idején történt. 1526-tól kezdôdôen a Felleg-
vár több ostromot élt át. Sokáig a törökök uralták a
várat, akik a hadászati szempontból jelentéktelenné
vált erôsséget kiürítették, és az épületeket felperzsel-
ve, a védmûveket aknával megrongálva elvonultak.
A rombadôlt falak között évszázadokra megszûnt az Duna-parti kápolna
élet. A várromot hosszú ideig senki sem látogatta, de
az 1690-es évektôl újra benépesülô Visegrád lakói a töltik fel. A közismerten összehúzó és gyulladás-
vár kövei közül bizonyára sokat beépíthettek házaik- csökkentô hatású víz, kalcium mellett magnéziu-
ba. Viszont 1868-tól Viktorin József plébános kez- mot és hidrogénkarbonátot, valamint viszonylag
deményezésére valóságos mozgalom indult a romok kis sókoncentrációjú alkaloidokat is tartalmaz.
megmentése érdekében. (Nyitva: máj. 1-tôl szept. 30-ig 6-tól 18 óráig, tel.
Az új, szilárd burkolatú út elkészültével lehetôvé 26/398-208.)
vált a nagyobb arányú munkálatok tervezése és kivi- A vízkutató vállalat lepencei alkotóházában
telezése. 1968-ban nyílt meg a Zsigmondy Múzeum, a
Nyitva: okt. 15-tôl márc. 15-ig – jó idôben – 10- Zsigmondy Vilmos és Zsigmondy Béla a magyar
tôl 16 óráig, márc. 15-tôl okt. 15-ig naponta 10-tôl kútfúrás úttörôi címû kiállítás. Zsigmondy Vilmos
17 óráig, elôzetes bejelentkezéssel más idôpontban is, (1821–1888) fúrta az elsô hévíz- és ásványvíz ku-
tel. 26/398-101, 26/ 398-214, 26/398-025 takat a Margitszigeten és a Városligetben. Ez
utóbbi makettje, a Zsigmondy Vilmos által terve-
Visegrád központjához közel, a Panoráma út alsó zett fúróhajó modellje, számos dokumentum és
részén ágazik el az Apátkúti-völgy. Itt található személyes tárgy szerepel a bemutatón. (Nyitva: be-
Bertényi Miklós erdômérnökrôl elnevezett füvész- jelentkezéssel, tel.: 26/398-148.)
kert (Tel.: 26/ 398-025). A Fellegvárból visszatér- A strandtól Dömös felé haladva az út mellett
ve a révtôl mintegy 3 km-re, Esztergom irányába jelentôs római emlékek kerültek elô. A gizellama-
haladva érhetô el a lepencei strand. Az erdôs hegyol- jori volt lovardában feltárt négyzet alaprajzú, négy
dalban épült a 2400 személy befogadására alkalmas legyezô alakú saroktornyos római erôd a 330-as
fürdôben versenyek lebonyolítására is alkalmas fe- években épült. A 100-200 fônyi katonaság min-
szített víztükrû, úszó-, gyermek-, és teraszos kikép- dennapi tárgyai: szerszámok, kerámia- és üvegedé-
zésû termál medencék várják a látogatókat. A ter- nyek töredékei, konyhai hulladékok, érmek kerül-
mál medencéket folyamatosan, a fürdô területén tek elô, és megtalálták az egykori római fürdô ma-
feltörô, saját forrásból származó 39 fokos hévízzel radványait is.

188 www.vendegvaro.hu
 A DUNAKANYAR

KISOROSZI
Irányítószám: 2024, a lakosok száma: 600

A község megközelíthetô közútról Tahi felôl a hí-

don át, révátkeléssel Visegrád–Szentgyörgypusztá-
ról és a váci ágban Kismarosról. Hajóállomásán
kikötnek a Budapest és Esztergom között közleke-
dô sétahajók.
Elnevezését egyesek szerint a Könyves Kálmán
idején Ukrajnából érkezô telepesekrôl kapta. Az
bizonyos, hogy az Árpád-házi királyok kapcsolat-
ban álltak a kijevi fejedelemséggel.
A Szentolvasó királynéja tiszteletére felszentelt
római katolikus templom (Széchenyi u. 33., tel.:
26/398-006) 1755-ben épült, barokk stílusban, Hajó a Dunán
Stahremberg gróf adományából. A torony 1781-
re készült el. A templom berendezése – a fôoltár és
a szószék is – barokk stílusú. Jó arányú boltozatos SZIGETMONOSTOR
belsejében régi oltárkép látható, amely a Lepantói
tengeri csatát ábrázolja. Kagylódíszes, hegedû for- Irányítószám: 2015, a lakosok száma: 1280
májú kerete szintén XVIII. századi alkotás.
A református templom eredetileg barokk Komppal a Duna mindkét ága felôl megközelíthe-
stílusban épült, jelenlegi formáját, klasszicista jel- tô a falu. Kompátkelôhelye van a szentendrei Ha-
legét az 1803-as átépítéskor nyerte el. tár csárdánál és Alsógödnél. Horány hajóállomá-
A falu fôterén XVIII. századi festett Nepomu- sáról, illetve Dunakeszirôl komppal érhetô el leg-
ki Szent János-szobor áll. gyorsabban. Közúton egyedül a Tahi felôli hídon
A Szentendrei-Duna homokos partja – alacsony juthatunk ide.
vízállásnál – népszerû strandolóhely; a Dunaka- A falu eredetileg a Nagy-Duna mellett terült
nyar egyik legszebb táborhelye. A Duna által körül- el, a Szent Szalvator monostor körül, amelyet
ölelt szigetek (Szúnyog-, Kôhídi-sziget) az evezôsök Tiburc ispán alapított 1217-ben. A település a rég
kedvelt táborhelyei, a legdélibb fekvésû a Martus- volt kolostorról kapta a nevét.
ka-sziget 1970 óta természetvédelmi terület. A Szent István király tiszteletére szentelt római
A Duna bal partján található egy kavicsbá- katolikus templom (Fô u. 37., tel.: 26/385-807)
nya-tó is. Tiszta vize miatt kedvelt kiránduló-, il- az 1700-as évek második felében épült barokk stí-
letve strandterület. Ettôl délre esik a golfpálya lusban. Az évek során többször felújították, rész-
(tel.: 26/392-465), amely elsôként épült a II. vi- ben átalakították, de megmaradt az eredeti,
lágháború után. XVIII. századi szószék és a keresztelôkút is.

SURÁNY: A NYARALÓHELY HORÁNY: AZ ÜDÜLÔFALU

Surány a Váci-Duna-ág mentén létesült, ma már – a Közigazgatásilag Szigetmonostorhoz tartozik Horány

szigeti út mentén hosszan elnyúló – nagy kiterjedésû is, a budapestiek kedvelt üdülôterülete. Kiterjedt üdü-
nyaralóhely. A falu szigeti út felôli bejáratánál kavics- lôövezet, nagyon sok hétvégi ház található itt. A
bánya-tó található. Májustól szeptemberig a község Horány és Surány közötti több kilométer hosszú Du-
strandként használja. na-part hagyományos kikötô- és sátorozóhely.

Magyarország a hálón 189

 ÚTJELZÔ
A tájegység központja, Vác
gyorsan elérhetô Budapest felôl
Vác és vidéke,
a 2. számú fôúton, valamint
vasúton: a Budapest–Szob–
Stúrovo vonalon, de érkeznek
ide vonatok Gödöllô és Balassa-
valamint
gyarmat felôl is. A legtöbb Du-
na-parti település vízi úton is
megközelíthetô. a Duna–Ipoly
Nemzeti Park

EZT LÁTNI KELL!

➤ Memento mori – kriptaleletek kiállítása

(☛ 196. o.)
➤ A váci székesegyház (☛ 198. o.)
➤ Vácrátóti arborétum (☛ 202. o.)
➤ A fóti római katolikus templom (☛ 205. o.)
➤ A királyréti kisvonat (☛ 210. o.)
➤ A zebegényi Szônyi-múzeum (☛ 213. o.)
➤ A márianosztrai rendház és templom (☛ 216. o.)
➤ Nagybörzsönyi Bányásztemplom (☛ 220. o.)
➤ A Duna–Ipoly Nemzeti Park bemutatóhelyei
(☛ 229. o.)

190 www.vendegvaro.hu

A Duna körülbelül egymillió év alatt alakította ki
mai medrét ezen a vidéken. Szakemberek szerint
hét teraszágya figyelhetô meg. A folyónak Zebe-
génynél a Szent Mihály-hegy andezittömbjét kel-
lett megkerülnie, ezért itt a legkeskenyebb.
A Dunától a Börzsönyig
A Nagymaros és Visegrád közötti Duna-szakasz,
vagy a Börzsöny gyönyörû látvány bármelyik ma-
gaslatról nézve.
A Börzsöny vulkáni eredetû hegység. Ebben a
térségben a legerôsebb vulkáni tevékenység 15–20
millió évvel ezelôtt lehetett, a táj mai felszíne 1,5
millió éve alakult ki. A hegység alapkôzete az an-
dezit. A vulkáni tevékenység megszûnte után hol
tenger öntötte el, hol ismét szárazfölddé vált. Az
elöntés idôszakát üledékképzôdés, a száraz idôsza-
kot a lepusztulás jellemezte. A tengeri üledék ma-
radványai leginkább a Honti-szakadék tájékán
mutatkoznak meg. A hegységben található ércek
utóvulkáni tevékenység eredményei. A korábbi
vulkáni jelenségek nyomai a felszínen több helyen
is láthatók; lávarétegek és a belôlük kiinduló kôfo-
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
lyások formájában. A kôzet-felaprózódás a jégkor-
szak maradványa. Ezek a képzôdmények évezre-
dek alatt érték el mai formájukat. Közülük a fotó-
sok kedvenc témája az Oltár-kô, a Hollókô, a Sza-
bó-kövek.
A Börzsöny magját a Csóványos (938 m), a
Nagy-Hideg-hegy (864 m) és a Nagy-Inóc (812 m)
közötti S alakú vonulat gerince képezi. A Dunaka-
nyar fölé emelkedik meredeken a Szent Mihály-
hegy (484 m) és a Hegyestetô (482 m). A Börzsöny
tipikus kúphegyei: az Ipolyra nézô Nagy-Galla, a
Nagy-Irtáspusztát ôrzô Nagy-Sas-hegy és a Sós-
hegy, valamint a Szobról is látható Kopasz-hegy.
GONDOLTA VOLNA, HOGY...
… a váci börtön eredetileg a nemesifjak konviktusá-
nak épült?
... Kemence Hont vármegye székhelye volt?
… a gödi majorban készült a versenyekre Kincsem, a
leghíresebb magyar versenyló?
… a penci evangélikus templom fôoltárát Raffaello
Krisztus a Tábor-hegyen címû képének 1868-ban ké-
szült másolata díszíti?
191
VÁC ÉS VIDÉKE
A Vác határában emelkedô Naszály (652 m) már
nem a Börzsöny része, eredetében, geológiai fel-
építésében teljesen eltérô attól. A Börzsönynek
bármely csúcsáról nézünk körbe, felfedezhetjük
azt a sajátosságát, hogy a hegységnek nincs fenn-
síkja. A csúcsokról kiinduló mellékgerincek és a
szûk völgyek sokasága kápráztatja el a szemet.
Vízfolyásokban gazdag hegység. Több mint
300 forrása közül ötven 600 m magasság fölött
ered, de a Csóványos közelében 800 m magasság-
ban is felszínre bukkannak. A Börzsöny ereinek,
patakjainak többsége a központi Börzsönyben
ered, vizüket a Kemence-patak, a Börzsöny-patak,
a Malomvölgyi-patak és a Morgó-patak gyûjti
össze. A Kemence- és a Börzsöny-patak vize az
Ipolyba, a Malomvölgyi- és Morgó-patak vize
közvetlenül a Dunába ömlik. Természetes állandó
tava nincs a vidéknek.
Természetes növényzetét meghatározza a vi-
dék tengerszint feletti magassága. Jellemzô erdôi:
a bükkösök, gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgye-
sek, helyenként karszttölgyesek, hasonlóan a
Visegrádi-hegység növénytakarójához. A déli
lejtôkön melegkedvelô tölgyesek, karszttölgyesek
tenyésznek. Botanikai ritkasága a Börzsönynek
a – csak négy hazai elôfordulási helyérôl ismert
– magyar gurgolya és a szép, sárgavirágú sugár-
kankalin.
LEGENDÁRIUM
➤ Vác és a Hétkápolna-kegyhely története egy tôrôl fa-
kad. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László her-
ceg a mogyoródi csata elôtt (1074) ezen a helyen tartóz-
kodott. A legenda szerint Lászlónak, a késôbbi szent ki-
rálynak látomása volt: egy angyal szállt le az égbôl, s a
királyi koronát Géza fejére tette – ezzel jelezte, hogy ôt
illeti az uralkodás joga. Ekkor Géza fogadalmat tett: ha
megnyeri a csatát, templomot építtet a Boldogságos Szûz
tiszteletére. Amikor a gyôztes csata után a felépítendô
templom helyét keresték, egy szarvas jelent meg nekik,
agancsán égô gyertyákkal. Ezt a történetet Kálti Márk
Képes krónikája is megemlíti, és innen ered a kegyhely
középkori neve: Maria de Cervo, Szarvasról nevezett
Boldogasszony. Az akkor felépült templom és kápolna a
törökdúlás idején elpusztult. A kegyhely újraéledése egy
váci asztalosmesternek köszönhetô, aki – miután család-
192
Várak, városok
Az ember jelenlétének legrégibb nyomai az
újkôkori telepek. A szkíták nyomai sok helyen
fellelhetôk, de erôdített lakótelepük a térségben
nem volt. A kelták sok emléke igazolja jelenlétü-
ket a folyók mentén, de azoktól távolabb nem
igen terjeszkedtek. Az I–IV. század között kvádok
telepedtek le a római birodalom szomszédságá-
ban, utánuk longobárd telepesek jelenléte is ki-
mutatható. A késôi népvándorlás és az Árpád-kor
emlékei már biztosabb képet adnak. A nagymorva
hatalom összeomlása után a X. században a ma-
gyarság azonnal betelepült erre a vidékre, ahol he-
lyenként szláv lakosokkal találkozott, annak elle-
nére, hogy e terület már nem tartozott a morva bi-
rodalomhoz. Szobon öt, Zebegényben, Letkésen,
Vámosmikolán, Tésán egy-egy X–XI. századi te-
metôt ismerünk. Az Árpád-kori sûrû településhá-
lózaton belül várak is szép számmal épültek. En-
nek emlékeit ôrzi Vác, Damásd, Bernecebaráti-
Templomhegy, Biber-vár, Királyrét-Várhegy,
Salgó vára… A tatárjárást és a török hódoltságot
követôen ezeknek már csak romjai maradtak. A
vallás megerôsödésének bizonyítéka számtalan
monumentális templom, egyházi intézmény.
Ilyen szempontból is sok kincset rejt Vác, Nagy-
maros, Nagybörzsöny, Márianosztra vagy Kóspal-
jával együtt megszabadult a súlyos betegségbôl – fogadal-
mát beváltva a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy kegyszob-
rának képmását állíttatta fel a forrás közelében, majd
amikor egyre több zarándok érkezett ide, megépült a
templom is. Itt játszódik Németh László Alsóvárosi bú-
csú címû regénye, amely hitelesen mutatja be a hétkápol-
nai búcsú hangulatát, az offerálás és a fogadalmi tár-
gyak felajánlásának szokását.
➤ A márianosztrai kolostorban 1858-ban Wágner Pa-
ula fônöknô vezetése és Szent Vince rendbeli apácák fel-
ügyelete alatt kezdte meg mûködését a börtön. Elôbb
csak nôket tartottak itt fogva, majd 1950-tôl férfi elítél-
tek kerültek ide. Politikai foglyok is raboskodtak Mária-
nosztrán: 1956 után ide került többek között Göncz Ár-
pád, Bibó István, Déry Tibor és Eörsi István is.
www.vendegvaro.hu
 VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

lag, ahol fennmaradtak a pálos rend kolostorma-

radványai.
Zsigmond király idején, a XV. században nagy
jelentôsége van a börzsönyi nemesfém- és vasérc-
bányászatnak.
Ma már leginkább csak turizmusáról ismert,
de a XVIII. században, közel fél évszázadon át
Hont vármegye székhelye volt Kemence.
A trianoni határok megvonása után minden
szempontból romlottak az itteni életkörülmények.
A Ipoly-völgye ma már Pest megye peremvidéke,
gazdasági szempontból hátrányos helyzetû terület.
Ma elsôsorban a turisták keresik az itteni falvakat.
A tájegység mûemlékekben leggazdagabb vá-
rosa Vác. Köszönhetô ez elsôsorban a XVIII. szá-
zad nagy hatalmú püspökeinek, akik egyedülálló-
an szép barokk várossá építették a Duna-parti te-
lepülést. Vác vonzásában épült fel a XVIII. század
végén Migazzi püspök verôcei kastélya is. A kisebb
kastélyok, a XIX. századi nemesi kúriák inkább
Vác környékén találhatók.
Az 1848–49-es szabadságharc során is kiemelt
helyzetbe került Vác. A magyar sereg a tavaszi
hadjárat fényes gyôzelmét aratta itt a Gombás-pa-
tak hídjánál. A börzsönyi barangolások során ér-
demes átlépni Pest megye határát, hogy fejet hajt- Erdei hangulat
hassunk egy korábbi hôsi emlékhelynél is, a drége-
lyi romoknál! zetnek. A KISZ-védnökséggel épült Dunai Ce-
A XIX. század közepén az ország elsô vasúti ment és Mészmû nagyon sok turistát elriasztott
sínpályájának megépítése – Pest és Vác között – innen óriási mennyiségû porával. Az ipari átalaku-
közel hozta a Börzsönyt is fôvároshoz. Ekkoriban lás, a környezeti károk orvoslása mellett nagy
épült a vácrátóti Vigyázó-kastély és parkja, a ké- megpróbáltatást jelentett Nagymaros környékén a
sôbbi botanikus kert. Fót kastélyegyüttesének épí- vízlépcsôépítést ellenzôk és támogatók szakmai és
tése a XVIII. században kezdôdött, s a XIX. század politikai csatározása. Az itt élô emberek a fellen-
közepén fejezôdött be Magyarország legszebb ro- dülést elsôsorban az önkormányzatiság erôsödésé-
mantikus, bazilikális elrendezésû temploma fel- tôl, a természeti környezet, a turisztikai értékek
építésével egy idôben. A XIX. század végén, a XX. hasznosításától, a határok átjárhatóságától várják.
század elején – mintegy folytatva a reformkor vi-
déki kisnemesi életformáját – üdülôvillák épültek ISMERETLEN ÉRDEKESSÉGEK
a Duna mentén.
➤ Velenceitükör-oltár a váci piarista templomban
A II. világháború ezen a területen is nagy visz- (☛ 197. o.)
szaesést okozott. A közigazgatási átrendezés to- ➤ Lepényfa és kaukázusi szárnyasdió a fóti Károlyi-
vább gyengítette a tájegység gazdaságát. Utána a kastély parkjában (☛ 206. o.)
megyei igazgatási átrendezések nem sokat segítet- ➤ A palóc építészeti szokásokat ôrzô házak Szokolyán
tek a régió gazdasági helyzetén. A szocialista ipa- (☛ 211. o.)
rosítás nagy lendülete sem tett igazán jót a környe-

Magyarország a hálón 193

VÁC

VÁC
Irányítószám: 2600, a lakosok száma: 34 020

Magyarország egyik legszebb táján, a festôi szépségû Dunakanyarban, a folyó

bal partján, Budapesttôl alig 35 km-re épült fel az ezeréves város. Az itteni
mecénásoknak, a kultúrát, mûvészetet kedvelô püspököknek, és az értékeket
megbecsülô egykori és mai polgároknak köszönhetô, hogy mûemlékek
sokaságában gyönyörködhetünk. A szépen helyreállított házak, templomok, az
egyházi és világi múzeumok különlegességei nehezen engedik el az érdeklôdôt,
pedig itt a turistát hûs hullámival csábítja a Duna, gyönyörû panorámát ígérô
magasságával a Naszály, titkos legendáival a Násznép-barlang…

A Duna-parti várost a 2-es fôúton, valamint vas-
úton: a Budapest–Szob–Stúrovo, és a Gödöllô–
Vác, illetve Balassagyarmat–Vác vonalakon köze-
líthetjük meg. A Dunán a Szentendrei-sziget felôl
komppal, Budapestrôl pedig menetrend szerinti
hajójáratokkal is elérhetjük.
A barokk város a Duna bal partján, a síkság és
a hegyvidék találkozásánál terül el. Nyugatról a
Duna határolja, észak felôl pedig a 652 m magas
Naszály-hegy emelkedik a város fölé.
Elônyös földrajzi helyzete, kedvezô természeti
adottságai miatt szívesen telepedtek itt le az embe-
rek. A város északi határában bronzkori földvárra
leltek a régészek, a délre fekvô kavicsbányában pedig
kelta és avar sírokra találtak. A honfoglaló magyarok
is megkedvelték ezt a helyet. A váci püspökséget el-
sô királyunk alapította. Az elsô püspöki templomot
NASZÁLY
Váctól északra, mintegy 5-6 km távolságra emelkedik
a festôi sziklabérc, a népszerû kirándulóhely, a Na-
szály. A hegy neve háromféle alakban fordul elô az
írásos dokumentumokban: Nagy-szál, Naszál, Na-
szály. Valamikor az Alföld felôl érkezô vásározók,
utazók elôször ezt a hosszan elnyúló bércet pillantot-
ták meg, innen az elnevezés: Nagy-szál-hegy. Ma már
a rövidült, egyszerû Naszály név a használatos. A hegy
és a vele egyezô nevû település elsô írásos említése
1075-bôl maradt fenn: I. Géza fejedelem Garam-
szentbenedeki apátságalapító oklevelében. Az itteni
település a tatárjárás idején elpusztult.
fogadalmához híven I. Géza király fejezte be az
1074-ben lezajlott gyôztes mogyoródi csata után. A
templom a mai Géza király téren állott a püspöki
palotával, a kanonoki házakkal és a katonák szállás-
helyével együtt. Ez volt a város magja, melyet erôdí-
téssel, sáncokkal vettek körül; tehát az akkori fogal-
mak szerint várat építettek. A városról az elsô írásos
említés 1075-bôl származik: I. Géza király a garam-
szentbenedeki bencés apátság alapító levelében Vá-
cot már városnak (civitas) nevezte. Uralkodásának
rövid ideje alatt a város gyors fejlôdésnek indult. A
király Vác iránti szeretetét bizonyítja, hogy azt kí-
vánta: itt temessék el. A székesegyház belsô díszíté-
sét Szent László király fejezte be. Imre király pedig
1193-ban nemzeti zsinatot tartott ezen a helyen. A
város fejlôdését jótékonyan befolyásolták az Árpád-
házi uralkodók és a püspökök jelenléte. A tatárok
Vácot és környékét sem kímélték, 1241 márciusá-
ban, feketevasárnapon rohanták le a települést. Vi-
szonylag hamar felépült romjaiból a város, és ezzel
párhuzamosan megnövekedett alapterülete is. A vár
alatti részen magyarok, a mai Március 15. tér kör-
nyékén németek telepedtek le. A három várossejtet
– a várat, a „magyar várost”, és a „német várost” –,
melyeket egymástól és a külvilágtól külön falak, il-
letve sáncok választottak el, négy kapu – a Pesti, a
Hatvani, a Bécsi és a Rév-kapu határolt. A város
múltjában jelentôs esemény, hogy IV. Béla király
három vármegye számára hirdetett itt gyûlést, és
Zsigmond király is többször látogatott ide.
A város virágkorát a reneszánsz idején, Báthori
Miklós püspöksége alatt élte. A mûvészet- és tu-

194 www.vendegvaro.hu

dománykedvelô fôpap, aki rokoni kapcsolatban
állt Mátyás királlyal, a királyi udvar építômestere-
ivel újíttatta fel a székesegyházat, a püspöki palo-
tát, és velük építtette meg a püspöki könyvtárat. A
török hódoltság idején Vác súlyos harcok színtere
volt. Sokszor cserélt gazdát, de jelentôsége nem
csökkent, hiszen átkelési és kereskedelmi központ
maradt. A törökök a templomokat mecsetekké és
fürdôkké alakították át, a Dunán hidat vertek, és
vízvezetéket építettek.
A mai Vác történelmi belvárosa a XVIII. szá-
zad elején, a német és a magyar város összeépítésé-
vel, a középkori városszerkezet megtartásával jött
létre. A magyar és a német lakosság mellett görög
kereskedôk, rácok és zsidók is letelepültek. A püs-
pökök támogatásával több rend – ferences, piaris-
ta, irgalmas – érkezett a városba, és ezek is nagy-
szabású építkezésekbe kezdtek. Kollonics püspök
a városból kitelepített reformátusok számára kü-
lön területet jelölt ki, s ezzel megvetette Kisvác
alapjait. A Habsburg-uralkodók igyekeztek más
vidékrôl származó püspököket kinevezni, hogy
azok javadalmaik által lekötelezettjeik legyenek.
De Althan Mihály Frigyes, Althan Mihály Károly,
Eszterházy Károly és Migazzi Kristóf személyében
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
olyan püspökök kerültek a város élére, akik patro-
nálták a várost, jövedelmüket Vác egyházi és kul-
turális céljaira fordították. A két Althan népjóléti,
közmûvelôdési és egyházi intézményeket létesí-
tett, díszes barokk épületeket és kápolnákat emelt,
megépíttette az ország egyetlen, ma is látható ba-
rokk hídját a Gombás-patakon, és számos köztéri
szobrot állított. Eszterházy Károly püspök város-
rendezési elképzeléseit, valamint az új székesegy-
ház és püspöki palota építését Migazzi Kristóf
püspök – egyben bécsi érsek – fejezte be. Szinte az
egész város területére kiterjedô városrendezést haj-
tott végre; kutakat fúratott, utcákat köveztetett,
parkosított. Ô építtette meg Vác és Kisvác határán
az ország egyedülálló diadalkapuját, a Kôkaput,
Mária Terézia 1764-es váci látogatásának tisztele-
tére. Chazár András kezdeményezésére 1802-ben
a régi püspöki palota épületében megnyílt az or-
szág elsô Siketnéma Intézete. Hosszú viták után
1846-ra megépült Pest és Vác között az elsô ma-
gyar vasútvonal.
Az 1848–49-es szabadságharcból a város dere-
kasan kivette részét, a tavaszi hadjárat döntô ütkö-
Hajókikötô
195
VÁC
zete 1849. április 10-én a Gombás-patak hídjánál
gyôzelemmel zárult. Az I. világháború idejére Vác
már Pest megye legiparosodottabb városa volt.
A város fejlôdése a két világháború között sem
állt meg. A II. világháború után Vácott számos
ipari üzem létesült. Az itteni intézményeknek, a
püspöki központnak, a középiskoláknak köszön-
hetôen napjainkban Vác a Dunakanyar bal partjá-
nak szellemi és kereskedelmi központja, és egyik
leglátogatottabb kirándulóhelye.
A Március 15. tér épületegyüttese határolja a
város fôterét, amely az észak-déli és a kelet-nyuga-
ti egykori fôközlekedési útvonalak keresztezésénél
jött létre. Közel háromszögletû alakját 1761-ben
kapta, amikor a Fehérek temploma helyén állt,
nagyon rossz állapotú középkori Szent Mihály-
templomot lebontották. A XVIII. század folya-
mán itt épültek fel a legszebb barokk középületek
és polgárházak.
Az Irgalmas rendi kórház és kápolna
(Március 15. tér 7–9.) két barokk épület összeépí-
tésével jött létre. Az alacsonyabb, szeminárium-
nak, a magasabb kórháznak épült. A kórház része
egy kápolna is, melyet a huszártorony jelöl.
A Városháza (Március 15. tér 11.) épületének
helyén, – egy 1680-ból származó térkép szerint –
A Fehérek temploma
196
török fürdô állt, de az 1718. évi telekkönyv már
városházát jelöl ezen a telken. A mai épületet
Althan Mihály Frigyes püspök kezdte építtetni
1735-ben, de csak Mária Terézia 1764-es látoga-
tására készült el teljesen. A barokk épület homlok-
zatán Justiciának, az igazság istenasszonyának
szobra látható, tôle jobbra és balra, egy-egy fekvô
nôalak a magyar- és a Migazzi-címert tartja.
A barokk stílusú Görög templom (Március
15. tér 19.) homlokzata sudár tornyával a Dunára
néz. A templomot a városban letelepedett rác,
szerb, zsidó kereskedôcsaládok építették 1793 és
1795 között. A templom ma kiállítóterem. (Nyit-
va: márc. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, tel.:
27/315-064.)
A fehér ruhát viselô domonkos rendi szerzete-
sekrôl kapta nevét a Fehérek temploma, és itt ta-
lálható a volt domonkos rendház is (Március 15.
tér 22., tel.: 27/311-275). A szerzetesek 1699-ben
kezdték építeni templomukat, de a Rákóczi-sza-
badságharc miatt csak 1755-ben kezdhettek hozzá
a belsô díszítéséhez. Az egyhajós barokk templom
szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér
hangulatához, belsejének rokokó díszei azonban
jóval gazdagabb képet mutatnak. A templom
kriptájában találták meg a régészek az egyedülálló
barokk kori temetkezési leletegyüttest.
A középkori pincében berendezett Memento
mori címû kiállítás (Március 15. tér 19.) a kripta-
leleteket, a kriptatemetkezés kellékeit, szokásait
mutatja be a restaurált viseletek, ékszerek, haszná-
lati tárgyak segítségével. (Nyitva: K–V 10-tôl 18
óráig, tel.: 27/315-064.)
A Kúria (Március 15. tér 20.) épülete az itt
mûködô Kúria Szállóról kapta a nevét, amelyet
már 1770-ben említenek. A középkori káptalan-
ház helyén emelt épület barokk homlokzatát a
XIX. század végén eklektikus stílusban átépítették.
Két kis középkori házban kapott helyet egykor
a Siketnémák Országos Intézete (Március 15.
tér 6.). A tér látványát alapvetôen meghatározó
hatalmas barokk épületet 1741-ben püspöki palo-
ta céljára építették. Késôbb az angolkisasszonyok
zárdája lett, majd katonai objektumként használ-
ták. 1802-ben Chazár András itt alapította meg az
ország elsô siketnémaintézetét.
www.vendegvaro.hu
 VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

A Nagypréposti palota (Március 15. tér 4.) már

az 1700-as évek elején kanonoki ház volt, majd a
XVIII. században többször átalakították. Ebben a
házban lakott a mindenkori nagyprépost, a püs-
pök helyettese. A kôkeretes kapu felett kovácsolt-
vas erkély látható, a háromszögû oromzatot szob-
rok és vázák díszítik.
A Nagypréposti palota földszintjén nyílt meg
1996-ban a Váci Egyházmegyei Gyûjtemény
kiállítása. Itt mutatják be az egyházmegye terüle-
térôl származó egyházmûvészeti és iparmûvészeti
remekmûveket. Köztük nevezetes portrék, a mise-
ruha-gyûjtemény legszebbjei láthatók. (Nyitva:
elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 27/315-124.)
A váci múzeumi gyûjtemények jelentôs része a
Tragor Ignác Múzeum (Múzeum utca 4., tel.:
27/315-064) kiállításain látható.

Az intézmény tíz saját épületben és hat bérelt

helyiségben mûködik. A Váci Múzeum
Egyesület több korábbi kezdeményezése után 1895-
ben alakult meg a múzeum, amelynek névadója az
egyesület titkára, majd elnöke, dr. Tragor Ignác lett.
A gyûjtemény eleinte fôleg adományok útján gyara-
podott, elsôsorban régészeti tárgyakkal és a céhes
anyaggal. 1919-ben jutott megfelelô épülethez, ahol
1931-ben megnyithatta új kiállítását. A II. világhá-
borúban a gyûjteményt feldúlták, tárgyainak egy ré-
sze eltûnt vagy megsemmisült. A helyreállított múze-
um 1952 és 1990 között Vak Bottyán nevét viselte.
A Tragor Ignác Múzeum kiállítóhelye a korábban
már említett Görög templomon kívül a Középkori
pince és a Hincz-gyûjtemény is.
A Középkori pince (Széchenyi u. 3.) a XV. száza-
di dongaboltozatos pincében régészeti leletek, va-
lamint a szôlészeti és borászati kultúra emlékei lát-
hatók. (Nyitva: márc. 1-tôl okt. 1-ig K–V 10-tôl 18
óráig, tel.: 27/315-064.)
A Hincz-gyûjtemény (Káptalan u. 16., tel.:
27/313-463) Hincz Gyula festômûvész (1904–
1986) mûveinek állandó tárlata, ahol a mûvész
könyvillusztrációból jól ismert mûveit, s kevésbé
ismert rajzait is láthatjuk. Ugyanitt a XIX. száza-
di, Reiter-féle kocsigyárnak épült házban nyílt
meg 1993-ban a Vác évszázadai címû állandó
A Szentháromság tér
kiállítás. (Nyitva: márc. 1-tôl október 31-ig K–V
10-tôl 18 óráig; nov. 1-tôl márc. 1-ig P–V 9-tôl
17 óráig, tel.: 27/315-064.)
A Március 15. tértôl északi irányban Vác két
jellegzetes építménye hívja fel magára a figyelmet:
a börtön és a diadalív.
A Kôkapu néven ismert késô barokk-klasszi-
cizáló diadalívet (Köztársaság u. 69.) Migazzi püs-
pök építtette – Canevale Franciaországban tanult
bécsi udvari építész tervei szerint – Mária Terézia
fogadására, az akkori „Püspök-Vác” határában.
A börtön (Köztársaság u. 64–66.) épületét
Migazzi püspök nemesifjak konviktusának épít-
tette, és a királynô, Mária Terézia tiszteletére The-
resianumnak nevezte. Itt mûködött 1808-tól a
Ludovika Akadémia, majd 1855 óta börtön. Ud-
varán található a neogótikus stílusú kápolna.
A börtön magas, fallal határolt, komor épület-
tömbjének ellentéte a tôle délkeletre, a Duna-part
fölött emelkedô Tabán. A városrész meredek, zeg-

Magyarország a hálón 197

VÁC

zugos utcácskái a Dunára nyílnak, a város felé pe-

dig hangulatos terekbe torkollnak.
A Duna-parti házak elôtt épült ki a Dunaka-
nyar egyik legszebb sétánya. A kompkikötôtôl a
város dél felé elnyúló ártéri, ligetes, Duna-parti te-
rületéig gondozott park létesült, játszóterekkel,
szobrokkal, zenepavilonnal. A legforgalmasabb
rész észak felôl a Liszt Ferenc sétány. Itt látha-
tó a középkori városfal legészakibb saroktornya, a
lakóépületbe foglalt, hengeres testû, kúpos tetôvel
fedett Hegyes-torony (Liszt Ferenc sétány 12.).
Az Ady Endre sétány szépen ápolt park. A sé-
tányról induló Fürdô utca a Szentháromság térbe
torkollik. Itt található a strandfürdô (Szenthárom-
ság tér 1–3., tel.: 27/315-552). A barokk városké-
pet gazdagítja a piarista templom és rendház
(Szentháromság tér, tel.: 27/313-596) épületegyüt-
tese. A Szent Anna tiszteletére szentelt templom
alapjait 1725-ben rakták le és 1745-re készült el.
Eredetileg hagymasisakos tornyot 1886-ban né-
met reneszánsz ízlés szerint átalakították. A hom-
lokzati erkély feletti falfülkében helyezték el a
rendalapító, Kalazanci Szent József szobrát. A
templom különlegessége a velenceitükör-oltár. A
templom mellett épült rendház ma a piarista no-
viciátusnak és gimnáziumnak ad otthont. Eredeti-
leg Berkes András nagyprépost házának felhaszná- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt székesegyház
lásával épült. Ennek a háznak díszes kapuját az át-
építéskor megtartották. Maulbertsch-alkotás. A reneszánsz bábos szentély-
A Szentháromság tér – az egykori halpiac – kö- korlátba az egykori székesegyház korlátjának darab-
zepén áll az 1750–55-ben homokkôbôl készült, ba- jait is beépítették. A templom alatti altemplom te-
rokk stílusú Szentháromság-szobor. Innen rövid metkezési hely.
sétával érhetô el a város legmonumentálisabb épüle-
te, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt stílusú A római katolikus papi Szeminárium (Konstantin
székesegyház (Konstantin tér, tel.: 27/317-010). tér 1–3., tel.: 27/305-781) barokk épületét
Migazzi püspök 1777–83 között Meissl József bé-
A váci püspökség megalapítása óta ez az ötö- csi építész tervei szerint építtette. 1925–26 között
dik püspöki templom. A katedrális tervezésé- Váczy Hübschl Kálmán tervei alapján oldalszár-
re Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák épí- nyakkal és emelettel bôvítették. Az államosítástól
tésznek adott megbízást. Az elkészült alapokra az ôt 1995-ig a város gimnáziumának adott otthont.
követô Migazzi püspök – a Canevale által megálmo- A Papsarok épületei (Konstantin tér 11., 13. és
dott – francia klasszicizáló, késô barokk székesegy- 15.) copfstílusban épültek, egyházi célokat szol-
házat építtetett. A homlokzat szobrai Bechert József gálnak. A Kispréposti palota (Konstantin tér
váci mester alkotásai. A fôoltárkép Szûz Mária Szent 10.) 1782–84-ben épült copfstílusban. A barokk
Erzsébetnél tett látogatását, a kupolafreskó pedig a stílusú Püspöki palota (Migazzi tér 1. tel.:
Szentháromság diadalát ábrázolja – mindkettô 27/315-124) 1768 és 75 között épült. A palota

198 www.vendegvaro.hu

kertje védett, számos különleges növény otthona.
A palotának a kert felôli oldalszárnya a Konstan-
tin térre néz, fôbejárata a Migazzi térrôl nyílik.
Belsô kialakítása jórészt megôrizte eredeti, barokk
formáját. Az eklektikus stílus jegyeit mutatja a
Püspöki Könyvtár épülete (Migazzi tér 2., tel.:
27/315-800). A gyûjteményt Peitler Antal püspök
alapította a székeskáptalan, a papnevelô intézet és
saját könyvtára egyesítésével 1878-ban.
A középkori vár területére esik a Géza király
tér. Itt állt az elsô székesegyház, melyet – fogadal-
mához híven – I. Géza király fejezett be, miután
Salamont legyôzte. A vár és a városfal maradvá-
nyainak feltárásán, illetve feldolgozásán folyama-
tosan dolgoznak a régészek. Az egykori vár tízszö-
gû bástyájának maradványa a középiskola udva-
rán, a helyreállított ágyúterasz a templom mögött,
a Duna-parti részen látható.
Vác ma is fennálló legrégibb temploma a feren-
ces barátoké volt. A barokk stílusú Ferences
templom és rendház (Géza király tér 10.) 1721
és 1761 között épült a várfal köveinek felhasználá-
sával. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt templom
fô ékessége a fából faragott, gazdag díszítésû, kora
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
rokokó stílusú háromszintes fôoltár. A rendház
egyik részében mûködik a Pest Megyei Levéltár.
Vác belvárosát elhagyva következô célpont: a
Hétkápolna, a Honvéd-emlékmû és a híres ba-
rokk kôhíd. A Budapest felôl érkezôt ezek a látvá-
nyosságok fogadják a város kapujában. A Hétká-
polna épületegyüttese 1815 óta búcsújáróhely
(Derecske dûlô 2., tel.: 27/314-793), minden év-
ben ezrek gyûlnek össze Szûz Mária tiszteletére. A
kápolnát Althan Mihály Frigyes püspök építtette.
A fôoltáron elhelyezett kegykép a máriavölgyi
kegyszobor másolata. A Szûz Mária hét fájdalmát
jelképezô hét kis kápolna a XX. században készült
el. A szentély boltozatán – a korábban átfestett ré-
tegek alól – a teljes felületet kitöltô barokk falfes-
tés került elô 1996 nyarán. A kép a szentháromsá-
got és az evangélisták attribútumait ábrázolja. A
kápolna közelében található forrásnak gyógyító
erôt tulajdonítanak.
A romantikus stílusú Honvéd-emlékmû (De-
recske-dûlô) volt hazánkban az elsô köztéri mûal-
kotás, mely az 1848–49-es forradalom és szabad-
A Kálvária-domb
199
VÁC, RÁD, PENC, CSÔVÁR
ságharc tiszteletére készült 1868-ban. A mestersé-
ges dombon álló vasgúla tetejét ágyúgolyó díszíti.
A Gombás-patak hídja (Diadal tér) a váciak
szerint az egyetlen ma is látható barokk híd ha-
zánkban. Althan Mihály Károly püspök építtette
1753 és 1757 között; a szobrok Bechert József al-
kotásai. A közelben épült Földvári téri lakótelep
neve emlékeztet arra a hôs honvédezredesre, aki
1849. április 10-én elfoglalta ezt a stratégiailag
fontos helyet.
A város nevezetességei közül figyelmet érdemel
még az 1731-ben, barokk stílusban épült Vörös-
ház (Dr. Csányi krt. 52), amely több mint két évszá-
zadon át a püspökség mezôgazdasági épülete volt.
Vác kertvárosi részében található a Kálvária
(Argenti Döme tér) várszerû épülete. A remetelak-
ból, a gyülekezôkápolnából és a kálváriából álló
zarándokhely 1726 és 1738 között épült. A hazai
kálváriaépítészet egyik elsô szép példája volt.
A város bôvelkedik látnivalókban, sok a meg-
tekintésre érdemes épület, építmény. Ilyen példá-
ul: az evangélikus templom, a Dercsényi-ház, a
Zenepavilon, a Duna-parti öntöttvas Feszl-rács.
Vác híres a sportéletérôl is. Kitûnô programo-
kat és kiváló lehetôséget találnak itt a vízi sportok
kedvelôi. A stadion a város déli részén, a városi
sportcsarnok, az északi területen a Szérûskert Ok-
tatási Központban található. A vízisport-klubok a
Duna-parton fogadják az evezôsöket.
NÁSZNÉP A BARLANGBAN
Több monda maradt fenn, amely a Násznép-barlang
elnevezését magyarázza. Az egyik szerint egy lakodal-
mas menet ide menekült, és itt tartották a lagzit, ami-
kor megtudták: közeledik a török sereg. A másik törté-
net azt állítja, hogy egy gazdag földesúr és szegény job-
bágyleány esküvôjének színhelye volt a nagyméretû szik-
laüreg. A névmagyarázat abból a ténybôl táplálkozik,
hogy a korábbi régészeti kutatások alkalmával számos
edényt, edénytöredéket találtak a barlangban. A rend-
kívül sok edénytöredékbôl arra következtetett a nép,
hogy itt valami nagy lakomának kellett lennie.
A Násznép-barlang a Naszály kedvelt túracélpontja, de
a víznyelô barlang csak engedéllyel látogatható (Duna-
Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, tel.: 1/391-4610)
200
RÁD
Irányítószám: 2613, a lakosok száma: 1490
A Vácot Acsával összekötô közúton érhetjük el a
Cserhát délnyugati lábánál fekvô települést.
A falu határában lévô Magas-hegyen avar kori
sírokat találtak, a Kishegyen pedig X–XI. századi
temetôt tártak fel. Az itteni ásatások leletanyaga a
penci tájmúzeumban látható. Egykori földesura,
Corvin János a birtokot – Mátyás király természe-
tes fiaként – adományként kapta. Corvin Jánost
Ráskay Balázs követte, majd a Csuda család vált ki
az itteni földesurak sorából azzal, hogy 1595-ben
áttért a református hitre. Ez a változás új arculatot
adott a településnek, mivel a jobbágyok kötelesek
voltak földesuruk hitét követni. A falu a XVIII.
század elsô felében a Vay család birtoka lett. Vay
Ádám kuruc generális visszatért a katolikus hitre,
ezzel ismét változott a falu élete. A XVIII. század
második felében már a Muslayak a földbirtoko-
sok, és az általuk emelt egyházi és világi épületek
határozzák meg még ma is a faluképet.
Vác felôl érkezve a falu elején, kis magaslaton
áll a Kisboldogasszony (Mária születése) tiszteleté-
re szentelt római katolikus templom (Rákóczi u.
4., tel.: 27/364-027). Az egyhajós, homlokzati tor-
nyos templomot 1767–1777-ben barokk stílus-
ban építtette Muslay Gábor. A szószék XVIII. szá-
zadi, copfstílusú. Az alapító emlékét dombormû
és sírfelirat – Dunaiszky Lôrinc alkotása 1827-bôl
– ôrzi a hajó bal oldalán.
A templommal szemben áll a három épületbôl
U alakot formáló Muslay-kastély (Rákóczi u. 1.)
A XVIII. század második felében épült barokk
kastélyban ma lakásokat, irodákat találunk.
A templom szomszédságában van az 1820 kö-
rül, klasszicista stílusban épült Muslay-Toper-
czer-kúria (Rákóczi u. 2.). A téglalap alaprajzú
épület földszintjén kapott helyet az óvoda.
A Kishegy nyúlványán 1911-ben épült az evan-
gélikus templom (Kishegy, tel.: 27/311-452). A fa-
lu Penc felôli végén XIX. század közepérôl való
magtár, s vele szemben a Muslay-tisztilak (Rákó-
czi u. 33.) látható. Az 1820 körül épült klasszicista
stílusú tornácos épületben lakásokat alakítottak ki.
www.vendegvaro.hu

PENC
Irányítószám: 2614, a lakosok száma: 1310
Vác felôl az Acsára vezetô közúton érhetô el a te-
lepülés. Környékén végzett ásatások ôskori, avar és
honfoglalás kori leleteket tártak fel. Egykor Nóg-
rád vármegyéhez tartozott, 1946-ban csatolták –
Ráddal és Kosddal együtt Pest megyéhez.
A falu fôutcáján több érdekességet is találunk.
A volt Kálmánházy-kúria (Rákóczi u. 8.) L alakú,
földszintes, klasszicista épületét 1810 körül emel-
ték. Udvarán toszkán oszlopos tornácot láthatunk.
A barokk stílusú Pencz-kúria (Rákóczi u. 25.)
valószínûleg középkori alapokra épült a XVIII. szá-
zad elsô felében. Ez a falu legrégibb épülete. Ma itt
mûködik a Cserhát Táj- és Falumúzeum. A gyûj-
temény gazdag régészeti lelettel, értékes kôtárral és
sokoldalú néprajzi tárgyi anyaggal rendelkezik.
Az itteni híres szôlészetet, borászatot a hor-
dók, prések képviselik, a legrégebbi prés
1824-ben készült. A szövés-fonás teljes eszközanya-
ga és mintegy 150 csôvári hímzés is megtalálható a
gyûjteményben. Állandó kiállítása – A Cserehát tör-
téneti emlékei – Penc, Rád, Kosd, Csôvár régészeti,
néprajzi, történelmi dokumentumait tárja a látoga-
tó elé. Kôtárában csôvári gótikus és reneszánsz fa-
ragványok és penci barokk emlékek láthatók.
Nyitva: márc. 16-tól okt. 31-ig K–V 10-tôl
16 óráig, nov. 1-tôl márc. 15-ig P, Szo., V 10-tôl
12 óráig, ill. 15-tôl 17 óráig; tel.: 27/364-050
Figyelemre méltó a XIX. században épült roman-
tikus stílusú volt Evva-kastély (Rákóczi u. 29.,
tel.: 27/364-086). A lépcsôzetes oromfalú épület-
ben kapott helyet az általános iskola.
PETÔFI PENCEN
A faluban kialakult Petôfi-kultusz a költô többszöri
látogatásán alapul. A kutatások szerint 1835-ben,
38-ban és 43-ban is ellátogatott Pencre anyai nagy-
nénjéhez Hrúz Évához, és aszódi iskolatársához,
Csörföly Lajoshoz, a Podmaniczky család penci tiszt-
tartójának fiához.
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
Az Urunk színeváltozása tiszteletére felszentelt ró-
mai katolikus templom (Evva Lajos u., tel.:
27/364-027) 1769-ben épült a falu szélén álló
dombtetôre, 1870-ben új tornyot építettek hozzá,
s ekkor átalakították a belsô elrendezést is.
Az evangélikus templom (Petôfi u., tel.:
27/340-055) klasszicista, késôbarokk stílusban
épült 1830-ban. Az egyhajós, középtornyos, sík-
mennyezetes templomban Raffaello Krisztus a
Tábor-hegyen címû képének 1868-ban készült
másolata díszíti a fôoltárt.
CSÔVÁR
Irányítószám: 2615, a lakosok száma: 700
A Penc és Acsa között fekvô, hegyektôl koszorú-
zott település megközelíthetô közúton.
Az itteni várat egy 1319-bôl származó oklevél
említi elôször Castrum Nostrum Cheewar néven.
A XV. századból ismert várúr és a falu birtokosa
Csövi Miklós volt, aki rablólovagként garázdálko-
dott a környéken. A török idôben rommá vált a kis
erôdítmény, és elnéptelenedett a falu is. A XVIII.
században szlovák telepesekkel indult újra itt az
élet, az ô leszármazottaik a Cuvar nevet adták a te-
lepülésnek. A ma önálló községnek hosszú ideig
közös közigazgatása volt a szomszédos Acsával.
Az itteni nevezetességek közül érdemes felkeres-
ni az egykori vár romjait. A meredek hegy tetején
állt a nyújtott négyzet alakú, szabálytalan alaprajzú,
belsôtornyos épület. A XIV. századi, gótikus stílusú
várból még azonosítható a ciszterna, illetve két sa-
roktorony falmaradványa. Az eddig elôkerült fara-
gott részletek a penci múzeumban találhatók. A
várhegyrôl nagyszerû kilátás nyílik a környékre.
A falu temetôjében, dombtetôn, a középkori
templom helyén áll az 1826-ban klasszicista stílus-
ban épült evangélikus templom (Madách u.
1/A, tel.: 27/340-055).
Évente ismétlôdô esemény, az október elsô va-
sárnapján tartott búcsú. A helyi rendezvények kö-
zül kiemelkednek a szlovák nyelvû népdalkör est-
jei. A hegyek kiváló kirándulási lehetôséget bizto-
sítanak, de horgászni is lehet a közelben, a Csôvár
és Acsa közötti Sinkár-tónál.
201
VÁCDUKA, VÁCRÁTÓT, SZÔDLIGET, SZÔD
VÁCDUKA
Irányítószám: 2167, a lakosok száma: 850
Vác felôl Gödöllô irányába indulva a legközelebbi
település ez a falu.
A honfoglalás elôtti idôkben a mai Nógrád és
Pest megye területén kialakult bolgárszláv herceg-
ség nevét idézi Vácduka is. Egy 1295-ben kelt ok-
levélben a Rátót nemzetség birtokaként szerepel. A
késôbbiekben osztozott a környékbeli falvak sorsá-
ban: törökdúlás, elnéptelenedés, újratelepítés.
A fôutca éles törésénél található a XVIII. század-
ban épült, majd késôbb átalakított Latinovits-
Bottlik-kúria (Rákóczi u. 28.). A barokk és klasz-
szicista elemeket tartalmazó földszintes, U alakú
épületet késôbb bôvítették. Egy ideig gyermekott-
honként mûködött, majd magántulajdonba került.
A Vác felôli faluszélen épült 1738-ban, közép-
tornyos formában, barokk stílusban a római ka-
tolikus templom (Rákóczi u. tel.: 27/364-027).
A csehsüveg-boltozatú belsôben Szent Annát áb-
A vácrátóti arborétumban
202
rázoló XVIII. századi fôoltárkép látható. A temp-
lomkertben 1803-ból származó kereszt áll, festett
kôkorpusszal.
A falu központjában lévô Serényi-kúria (Ta-
nács tér 3., tel.: 27/566-610) klasszicista stílusban
épült a XIX. század elsô felében.
VÁCRÁTÓT
Irányítószám: 2163, a lakosok száma: 1560
Vácról a Gödöllô felé vezetô közúton, vagy vas-
úton, a Budapest–Vácrátót–Vác vonalon érhetô el
a település.
A helytörténeti kutatások szerint a Rátoth ne-
vû falut a itáliai Olivér és Ratold lovagok alapítot-
ták Kálmán király alatt. Neve 1219-ben már okle-
velekben szerepel. A falu legnagyobb birtokosa a
gróf Vigyázó család lett. A család egyik tagja, Vi-
gyázó Sándor telepítette az országszerte híres arbo-
rétumot, eredetileg az 1852-ben épített kastély
angolkertjét). A kastély és a park 1928-ban a Ma-
gyar Tudományos Akadémia tulajdona lett. Itt
lelt otthonra az MTA Botanikai Kutató Intézete.
www.vendegvaro.hu

A Vigyázó-kastély (Alkotmány u. 2–4.) 1830-
ban épült romantikus stílusban, majd 1930-ban
jelentôsen átalakították. A kastély parkja, a ro-
mantikus stílusú, 28 hektáros arborétum termé-
szetvédelmi terület. A vácrátóti homokpuszta ere-
deti miliôjétôl, klímájától idegenek az itt megho-
nosított növények.
A botanikus kert az ország legnagyobb élô-
növény-gyûjteménye, 15 000-nél is több
fajt, fajtát, változatot ôriznek itt. Kialakításában
meghatározó szerepe volt a természetért és szép ker-
tekért rajongó Vigyázó Sándornak, aki Jámbor Vil-
mossal terveztette meg a park felújítását. A munka
1782-ben kezdôdött és 30–35 évig tartott. Az
1930-as években 300 fajta dáliát szaporítottak és
neveltek itt. A telepített fenyves helyén alma- és
körtefákból álló gyümölcsöst létesítettek. A Magyar
Tudományos Akadémia által megörökölt arboré-
tum újabb átalakítása 1950-ben kezdôdött, melyet a
közönség számára 1961-ben nyitottak meg. Az el-
igazító táblák és a helyszínen vásárolható ismertetôk
jó tájékozódást nyújtanak. Érdemes megtekinteni a
tiszafákat, a juharfélék, s a ritka fenyôfélék gyûjte-
ményét. Az Észak-Amerikában honos mocsári cip-
rus itt látható példányának légzôgyökerei fejlôdtek
ki legszebben Európában. A Kelet-Ázsiában szent
faként ültetett kétlaki páfrányfenyôt is megtalálhat-
juk a kertben. Az üvegházakban láthatunk termô
kávécserjét, kakaófát, virágzó trópusi orchideákat.
Az arborétumban sziklakertet is építettek.
Nyitva: naponta 8-tól 16 óráig, az üvegház
ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 8-tól 16 óráig,
tel.: 28/369-398
A kastélypark mellett található – a Szentháromság
tiszteletére szentelt – római katolikus templom
(Petôfi tér 1., tel.: 27/360-132). Az 1743–45-ben
épült egyhajós, nyújtott szentélyû, barokk temp-
lom fôhomlokzati fülkéiben késôbb készült szob-
rok láthatók: a homlokzat elé ugró tornyon Pièta,
az oldalakon Szent Rókus és Szent Flórián. A
szobrokat a templom melletti Szentháromság-szo-
borral együtt Herbestreit József pesti szobrász ké-
szítette 1780-ban. A templom szentélyét 1936–
1938 között keresztházzal bôvítették.
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
SZÔDLIGET
Irányítószám: 2133, a lakosok száma: 3080
Vác felôl a 2-es fôúton, vagy vasúton, a Buda-
pest–Szob–Stúrovo vasútvonalon is gyorsan meg-
közelíthetô.
A korábban Szôdhöz tartozó Csörögdûlô, Csö-
rögpuszta, Szôdrákospuszta néven ismert terület
1950-ben alakult Szôdliget néven önálló telepü-
léssé. A XX. század elejétôl kezdtek parcellázni a
határában. Házakat és nyaralókat építettek. A
munkavállalókat pedig, akik itt telepedtek le, von-
zotta a XIX. század vége óta itt mûködô téglagyár.
Az újabb keletû, szabályos úthálózatú település
lakó- és üdülô funkciókat lát el. A település turis-
taközpontja – a Rákos-patak torkolata tájékán – a
Duna-parton épült. A fehértörzsû, öreg nyárfákkal
tarkított erdôs, ligetes területen sokféle szolgálta-
tást nyújtó szabadidôközpont, jachtkikötô épült.
SZÔD
Irányítószám: 2134, a lakosok száma: 3450
Szôdliget felôl a 2-es fôúton közelíthetô meg. A
Budapest–Szob–Stúrovo vasútvonalon Szôdliget-
tel közös vasútállomása van.
Egy 1255-bôl származó oklevélen bukkan fel
elôször a Sceuden név, mint a Gyula-Zsombor
nemzetség faluja. Ez azonban nehezen azonosítha-
tó a mai Szôddel. Hitelesebb az 1317-es keltezésû
Zeud településnév. A tatárjárás idején a Pest felôl
kitörni akaró Ugrin érsek a szôdi mocsárba ve-
szett. A falu a késôbbi korokban a környék többi
településének sorsában osztozott: a törökdúlás
után Grassalkovich-, majd Sina-birtok. 1849 ápri-
lisában a Váci csata elôtt Szôdön állítja csatarend-
be katonáit Damjanich tábornok.
A falu központjában van – a Mária Magdolna
tiszteletére szentelt – római katolikus templom
(Dózsa György u. 189., tel.: 27/388-134). Gras-
salkovich Antal emeltette 1744-ben. Az egyhajós,
barokk templom tornya a homlokzat elé épült. A
háromszakaszos hajót csehsüveg-boltozat, a nyolc-
szög öt oldalával záródó szentélyét fiókos boltozat
203
SZÔD, GÖD, DUNAKESZI, FÓT

fedi. Az oszlopos fôoltár, a szószék és a festett fa-

szobrok a XVIII. században készültek.
A templommal szemben van az emeletes, copf-
stílusú plébánia, amely 1771–1781 között épült.
A részben boltozatos belsôben XVIII. századi fest-
mények (Migazzi bíboros, Mária Terézia, II. Jó-
zsef) láthatók.

GÖD
Irányítószám: 2131, a lakosok száma: 15 400

Szôdliget felôl a 2-es fôúton, vagy vonattal a Bu-

dapest–Szob–Stúrovo vonalon közelíthetô meg.
A Vác és Dunakeszi közötti táj 1255 óta ôrzi a
Göd nevet. A település területén 3000–4000 éves
leletek kerültek elô, a Várdombon avar- és hon-
foglalás kori emlékeket találtak. A szakemberek a
kiterjedt Árpád-kori lakóhely nyomát is feltárták.
Az egykori földvárat ma országzászló és kopjafa je-
löli. A falu a török hódoltság végén pusztult el. Az
új település a Budapestet Váccal összekötô út és az
akkor Csomád felé vezetô út keresztezôdése kör-
nyékén épült. Itt volt a Grassalkovich-, majd a
Nemeskéri–Kiss-birtok központja is.
A Nemeskéri–Kiss-kúria (Nemeskéri–Kiss
Miklós u. 33.) 1820 körül épült klasszicista stílus-
ban. Az épületben késôbb lakásokat, irodákat,
irattárat, illetve konyhát és éttermet rendeztek be.
A XIX. század végén és a XX. század elején fô-
leg nyaralókat építettek a területén. Arany János,
Bernáth Aurél és Latabár Kálmán is szívesen pi-
hent itt. A XIX. és XX. század fordulóján egy ide-
ig Szôdhöz tartozott a település. A városi rangot
1991-ben kapta meg. A gödi major istállójának
lakója volt 1876–1880 között Kincsem, a leghíre-
sebb magyar versenyló. A két világháború között
a gödi Duna-parton, az ún. Fészekben alakult
meg a Munkás Testedzô Egyesület. Ez a hely lett
az illegális kommunista szervezkedés egyik köz-
pontja is.
Természetvédelmi terület a gödi láprét, a Göd-
felsôi kékperjés láprét, és a Gödi-sziget.
Vonzerejét elsôsorban az egész évben nyitva
tartó termálfürdô (tel.: 27/532-045), és a nyáron
mûködô három dunai strand jelenti.
A gödi horgásztó
DUNAKESZI
Irányítószám: 2120, a lakosok száma: 26 110
A település a 2-es számú fôúton, vagy vonattal a
Budapest–Szob–Stúrovo vonalon érhetô el.
Dunakeszihez tartozik – a vele egybeépült, va-
lamikor önálló falu – Alag. A két településrész kö-
zül Alag a régebbi, ezt bizonyítja a XIII. századi
román stílusú körtemplom maradványa is. Duna-
keszi életében, gazdasági fellendülésében jelentôs
változást hozott az elsô magyarországi vasút meg-
építése. Kezdetben itt volt az egyetlen köztes meg-
állója a Pest és Vác közti vonalon, ahol fûtôanyag-
hoz és vízhez jutottak a mozdonyok.
Alag nevezetessége az itteni versenyló-tréning-
telep. A magyar lovasegylet elsô elnöke, gróf Széc-
henyi István gondolatát megvalósító utódok
1890-ben angol mintára, a kor színvonalát meg-
elôzô technikákkal, a kontinens legmodernebb
edzôközpontját építették ki. Az alapítás a mártír
miniszterelnök fia, gróf Batthyány Elemér nevé-
hez fûzôdik.

204 www.vendegvaro.hu

A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt lovász-
telepi kis római katolikus templom (Alag) 1906-
ban épült. Három grófi család, a Cziráky, az Almássy
és a Pejacsevich 200 000 koronás alapítvánnyal te-
remtették meg a templomépítés anyagi fedezetét. Az
alagi Szent Imre-templom (Kápolna utca 6., tel.:
27/540-395) az 1930-as években épült. Fábián Gás-
pár mûépítész a XII. század stílusában, neoromán
külsôvel ókeresztény bazilikabelsôt tervezett.
A gyártelepi Jézus Szíve-templom Pázmándi
István építész és Csetényi Antal iparmûvész tervei
szerint 1944-ben épült. A fôoltárkép Károly Gyu-
la festômûvész alkotása.
Az 1938–39-ben épült evangélikus templom
(Verseny u. 2., tel.: 27/341-159) tervezôje Szabó
János volt.
A város képének meghatározó eleme a Szent
Mihály tiszteletére szentelt, kéttornyú római ka-
tolikus templom (Szent István u. 35., tel.:
27/342-794), amely 1944-ben épült Oszvaldik
Gyula tervei alapján. Az egyhajós templom bal ol-
dalán található az 1756-ban, Grassalkovich Antal
által építtetett barokk kápolna. Ovális alakú ha-
jóját kupolaboltozat fedi, falát toszkán pilaszterek
tagolják, a karzat mellvédje ívesen elôre ugrik.
A Szent Mihály-templom
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
A Duna-parton a horányi révátkelônél látható a
Traianus császár korabeli római híd és a Valen-
tinianus császár idejébôl származó római ôrto-
rony maradványa.
A város északi szélén bekötôút vezet a komp-
hoz, mely a Váci-Duna-ágon át a Szentendrei-szi-
getre, Horányba közlekedik.
Dunakeszin kemping, több panzió mûködik, a
Duna-parton evezôs kikötôhelyek vannak. Sok
horgász keresi fel a közeli bányatavakat is.
FÓT
Irányítószám: 2151, a lakosok száma: 13 320
A Dunakeszi közelében fekvô nagyközség jól meg-
közelíthetô közúton, vagy vonattal, a Budapest–
Vácrátót–Vác vonalon.
A település nevét elôször egy 1353-ban keletke-
zett oklevélben olvashatjuk, melyben Domokos
mester amiatt tiltakozik, hogy az ôsei által birtokolt
Fótot a király, Nagy Lajos másnak adományozza.
A török hódoltságot követô idôszakban néhány
évig lakatlan volt a falu, majd folyamatosan vissza-
vándoroltak az emberek. A lakosok számának nö-
velését a földesúri Bohus család a XVIII. században
fôleg evangélikus szlovákok telepítésével szorgal-
mazta. A Károlyi család tulajdonába több bir-
tokoscsere után került a vidék. A XIX. század ele-
jétôl egészen 1945-ig a birtokukban maradt.
A település egykori birtokosa, Károlyi István
Ybl Miklóst bízta meg Fót központjának átalakí-
tásával. Ekkor készült el az ország egyik legszebb
romantikus épületegyüttese, és ennek részeként
1855-ben a római katolikus plébánia, a zárdaépü-
let, illetve az iskola.
Fót legnevezetesebb épülete az Ybl Miklós által
tervezett, 1825–55 között épült romantikus stílu-
sú római katolikus templom (Vörösmarty M. u.
2., tel.: 27/358-083).
A megbízó, Károlyi István a korábbi temp-
lom átépítésével családja temetkezési helyét
kívánta létrehozni. A Szeplôtelen fogantatás tisztele-
tére szentelt bazilikális templom a hatalmas altemp-
lommal teljesen újonnan épült, mivel a régebbi
205
FÓT, KOSD
Az Ybl Miklós által tervezett templom
templom részleges megtartása nem bizonyult volna
eléggé nagyvonalúnak. Külsô és belsô terén román,
arab, mór elemekbôl ötvözôdô motívumkincs fi-
gyelhetô meg. A fôoltáron Carl Blaas oltárképét, a
Szeplôtelen fogantatást láthatjuk. A szobrok Hans
Gasser alkotásai. A fôoltárral szinte egybeolvadnak a
Jézus életét ábrázoló freskók az apszis íves falán. A
mellékoltárokon Szent Franciska és Szent György
képei szintén Carl Blaas mûvei. Gazdag szobrászati
díszítésével kiemelkedô munka az 1850-ben Rómá-
ból hozatott szószék.
A jobb oldali torony alatt lévô kápolnában van
Szent Lucentius vértanú ereklyéje. A vértanú földi
maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a temp-
lomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi Ist-
ván gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a
206
hitért és a mûvészetekért egyaránt nagy áldozatokat
hozó grófot.
Az altemplomban a nyomott tér merevségét a finom
pillérfôk és a növényi ornamentika oldja. Az oltár
márvány berakása Bianchini alkotása; az oltár felett
a feltámadó Krisztus carrarai márványból készült
szobra Pietro Tenerani mûve, ô készítette a kripta-
teret leválasztó díszrács elôtti szobrokat is (Feltáma-
dás angyala, Károlyi Erzsébet grófnô életnagyságú
szobra). A díszes vasrács mögötti kriptatér nyitott
oldalfülkéiben nyugszanak a Károlyiak, István gróf
és családtagjai.
A hatalmas park elején álló, barokk eredetû, klasz-
szicista, majd Ybl Miklós által romantikus stílus-
ban átalakított Károlyi-kastély (Vörösmarty M.
tér 2., tel.: 27/358-022) a XIX. század elején még
a gróf Galánthai Fekete család tulajdona volt.
Az épületet eredetileg – valószínûleg – Pollach
Mihály tervezte. A XVIII. századi, földszintes épü-
let fokozatos bôvítésével kapta mai nagyvonalú,
romantikus elemekkel ötvözött klasszicista hom-
lokzatát. Az 1840-es években Ybl Miklós tervei
alapján épült ki emeletes formára. A belsôben leg-
inkább csak az ebédlô és a könyvtárterem ôrizte
meg eredeti szépségét. Az íves kôlépcsô és kôbur-
kolat valószínûleg egy XIX. század végi igényes
felújítás eredménye. Itt mûködik 1957 óta a Ká-
rolyi István Gyermekközpont, ismertebb nevén a
Fóti Gyermekváros.
A kastélypark számtalan növényritkaság élô-
helye. Kialakítása a gyûjteményes kertek elterjedé-
se elôtti állapotot tükrözi. Még a XIX. század ele-
jén telepíthették a kastély két oldalán álló hatal-
mas lepényfát és a kaukázusi szárnyasdiót, a fehér-
nyárakat, vadgesztenyéket és a platánokat.
A református templom (Károlyi I. u. 1., tel:
27/358-121) középkori alapok felhasználásával
épült, jelenlegi alakját 1850 körül kapta.
A fóti mûemlékek sorában érdemes megnézni
a temetôben a szabadon álló kör alakú kálváriát.
Feltehetôleg a XVIII. században épült barokk stí-
lusban, majd 1860 körül romantikus stílusban át-
építették. A kápolnát ravatalozónak használják.
A község fölött, a Somlyó-hegy oldalában van
a Fáy-présház. A konyhaszárnnyal bôvített, egy-
www.vendegvaro.hu

A Károlyi-kastély
kor zsúptetejû épület ma hangulatos vendéglô.
Sok jeles mûvészt fogadott itt Fáy András író, vagy
ahogyan a reformkorban Szemere Pál nevezte: „a
haza mindenese”. Itt írta és szavalta el Vörösmarty
Mihály a Fóti dal címû költeményét 1842-ben a
szellemi élet kiválóságaiból álló baráti társaságá-
nak. Innen nem messze van a már többször átala-
kított – barátság házaként ismert – Vörösmarty-
kunyhó, amelyet 1837-ben épített a költô.
A Somlyó-hegy jelentôs része természetvédel-
mi terület. Különleges klímája, változó geológiai
FÓT FOLTJA
A Bécsi Képes Krónikában is megörökített 1074. már-
cius 14-én történt csatához kapcsolódik a község nevé-
nek magyarázata.
Salamon király ellen Vácról Cinkota felé erre vonul-
tak csapataikkal Géza és László hercegek, amikor ál-
lítólag útközben – valahol a mai Fót vidékén – Lász-
ló foltot tetetett elszakadt nadrágjára. Ha a legenda
nem is támasztható alá történeti forrásokkal, azért a
község nevének ma is elfogadott magyarázata szerint a
folt szó részt, darabot, embercsapatot jelent, melybôl a
Fót név származtatható.
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
adottságai révén értékes növénytakaró, változatos
fauna alakult itt ki. A sziklagyepek, löszpusztai
növénytársulások mellett különösen értékes lepke-
faunája.
Minden évben visszatérô programsorozat a Fó-
ti ôsz, kiemelkedô rendezvénye szeptember köze-
pén a Fáy-présháznál megtartott Fóti Szüret.
KOSD
Irányítószám: 2612, a lakosok száma: 2120
Váctól 5 km-re északkeletre érhetô el a Naszály
déli nyúlványánál, egy kis zárt völgyben fekvô te-
lepülés.
Területe az ôskortól lakott hely. Ezt bizonyít-
ják az itt folytatott ásatások. Az ôskori leleteken
kívül kelta, római, szarmata és Árpád-kori em-
lékek is elôkerültek ezen a területen. A XII. század
végétôl királyi birtok volt a falu, a XV. század ele-
jétôl püspöki birtokként tartották számon. A falu
megsínylette a tatárdúlást és a török hódoltság ko-
rában is sokat szenvedett.
A XV. századi, gótikus eredetû római katoli-
kus templom (Béke tér, tel.: 27/314-626) épületét
1765-ben építették át barokk stílusban, ezt köve-
tôen szentelte fel Migazzi püspök Szent Erzsébet
tiszteletére. Fôhomlokzata a XIX. században,
klasszicista stílusban készült. Berendezése – a ta-
bernákulum, a szószék, a Szentháromság-szobor
és a sekrestyeszekrény – a XVIII. század második
felébôl származik.
Az 1980-ban befejezett régészeti kutatás és
helyreállítás óta számos középkori részlet is látha-
tó. A feltárt régi alapokon épült újjá a sekrestye,
modern formában.
A templomkertben 1796 óta gazdag díszítésû,
copfstílusú kálvária-szoborcsoport áll.
A református templom (Ady E. u. 1., tel.:
27/324-564) 1784–86-ban épült copfstílusban,
homlokzat elôtti tornyát viszont csak 1810-ben
emelték. Szószéke a XIX. század elsô felébôl szár-
mazik.
Érdemes felkeresni a református temetôt, ahol
szépen faragott gombosfák találhatók, amelyek az
elhunyt nemére, korára is utalnak.
207
VERÔCE, KISMAROS

VERÔCE
Irányítószám: 2621, a lakosok száma: 2780

Vácról a Szob felé vezetô 12-es úton, vagy vasúton,

a Budapest–Szob–Stúrovo vonalon közlekedô vo-
natokkal, illetve – mint minden Duna-parti telepü-
lés – vízijármûvekkel is megközelíthetô Verôce.
Már a rómaiak is laktak ezen a helyen, ezt bizo-
nyítják a feltárt leletek is. Elsô okleveles említése
1324-bôl való. A települést németek alapították. Je-
lentôségére utal XVI. századi mezôvárosi rangja.
Fontos ütközetek zajlottak ezen a helyen: Pálffy
Miklós és Miksa fôherceg 1597-ben kétszer gyôzte
le a török hadakat. Az itteni gazdasága a XV. század-
ban élte virágkorát. A XIX. század végén bekövetke-
zett szôlôpusztulás azonban jelentôs változást ho-
zott. Ebben az idôben, majd a XX. század elején
egyre több nyaralóvendég jött ide. A településen
megindult a kulturális pezsgés, mivel sok mûvész
választotta pihenôhelyéül. Közülük a nevezeteseb-
bek: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán,
Kosztolányi Dezsô, Karinthy Frigyes. Fellendült a
zöldség-, gyümölcstermesztés, a baromfitenyésztés.
Jelentôs helyi piac jött létre és új munkaalkalmak
teremtôdtek. Az 1925-ben épült cserépüzemben
dolgozott néhány évig Gorka Géza, a híressé vált
keramikusmûvész. A falu 1965-ig a Nógrádverôce
nevet viselte, jelezve, hogy korábban Nógrád me-
gyéhez tartozott, késôbb egyesítették Kismarossal, s
együtt szerepeltek Verôcemaros néven.
A település elôtt, másfél kilométernyire a Duna-
mezô-dûlôben láthatók a római ôrtorony (bur-
gus) feltárt és konzervált alapfalai. Valentinianus
császár a IV. században emeltette, de a IV. század
fordulóján el is pusztult. A védelmi rendszer egy
nagyobb és két kisebb ôrtoronyból állt, amelyet fal-
lal kötöttek össze. Az ôrtorony feltehetôleg a Szent-
endrei-szigetre vezetô pontonhidat védte.
A településen ma is láthatunk még néhány
kedves, népi lakóházat, és több eklektikus villa,
valamint a XIX. és XX. század fordulóján készült
fatornác gazdagítja az utcaképet. Érdemes meg-
nézni a Sturm Ferenc megrendelésére, Ybl Miklós
tervei szerint 1889-ben, eklektikus stílusban épült
Strum-nyaraló épületét. (Árpád u. 58.).
Harangok a település bejáratánál
A Szent András tiszteletére szentelt római katoli-
kus templom (Lugosi u. 4., tel.: 27/350-897)
1736–1743 között épült, barokk stílusban. Az
egyhajós, homlokzati tornyos templom építésekor
felhasználták a középkori templom köveit is. Az
építtetô Althan Károly váci püspök volt. A temp-
lombelsô hajóját kétboltszakaszos csehsüveg-bol-
tozat, az emelt szentélyt keskenyebb kupolabolto-
zat fedi. A gazdag faragású fôoltárt és mellékoltá-
rokat barokk szobrok díszítik a XVIII. század má-
sodik felébôl (Szent András, Szent Rafael, Szent
Vendel, Szent Anna, Szent Joachim). A Mária-ol-
tár képe a czestochowai kegykép másolata, állító-
lag a XVIII. századból való. A keresztelôkút és az
orgona a XIX. század elején készült.
A református templom (Rákóczi u. 43., tel.:
27/350-482) 1785-ben épült copfstílusban. A
gazdagon tagozott, szintén copfstílusú homlokzat
elôtti torony 1802-ben épült. A síkmennyezetes
belsôben két karzatot emeltek: fa mellvéddel,
arany rozettás díszítéssel.
A település központjában kiágazó Magyarkúti
út közelében található a Gorka Géza Emlékmú-
zeum (Szamos utca 22.).

208 www.vendegvaro.hu
 VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

Gorka Géza (1894–1971) a XX. század egyik KISMAROS

legjelesebb keramikusa, feleségével együtt
1923-ban telepedett le Verôcén és haláláig itt élt. Irányítószám: 2623, a lakosok száma: 1520
Egykori otthona és mûhelye a mai múzeum. A kiál-
lításon a névadó munkái mellett leányának, Líviá- Verôcérôl a Szob felé vezetô 12-es úton, vagy vas-
nak és unokájának, Focht Gézának mûveit is meg- úton, a Budapest–Szob–Stúrovo vonalon közleke-
tekinthetjük. Gorka Géza mûvészete a kerámiaké- dô vonatokkal, illetve vízijármûvekkel is megkö-
szítés tradicionális örökségét és a népmûvészeti ha- zelíthetô a település. Kismarost Verôcétôl a mind-
gyományokat túllépve, az archaikus formaképzéshez össze néhány száz méteres, beépítetlen Duna-part
is visszanyúlik. Gorka neve az általa kifejlesztett re- választja el. A Gimpli-patak torkolatánál mûködô
pesztett (kraklé) zománccal forrott össze, amellyel révátkelô felôl – alig több mint ötperces hajóúttal
nagyszerû kerámiáit vonta be. – Kisorosziba, a Szentendrei-szigetre juthatunk.
A múzeumban emellett habán kerámiák és Gorka A XVIII. század óta ismert település. Területe
szülôhelye, Losonc környékérôl származó kis nép- korábban a visegrádi koronauradalom része volt.
mûvészeti gyûjtemény is megtekinthetô. A történeti Hont vármegye déli területéhez tarto-
Az emeleten a mester akaratának megfelelôen min- zott. Lakóit Württembergbôl telepítették ide. Fô
den évben más keramikusmûvész bemutatóját ren- foglalkozásuk az erdôgazdálkodás volt. Az itt lakó
dezik meg. svábok híresek voltak kiváló boraikról. A szôlôter-
Nyitva: márc. 15-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl mesztésnek Kismaroson is az 1880-as évek filoxé-
16 óráig, nov. 1-tôl márc. 14-ig P, Szo, V rajárványa vetett véget. A XIX. század végétôl a la-
10-tôl 16 óráig, tel.: 27/ 350-017 kosság a környéken megnyitott kôbányákban ta-
lált munkalehetôséget.
A temetô különlegességei a reformátusok gazdag A község fôutcáján több, a XIX. századból va-
faragású gombosfái, és itt nyugszik Gorka Géza ló jellegzetes ház látható még. Érdekes a dombol-
keramikusmûvész is, akinek impozáns síremléket dalra felfutó pincesor (Dózsa Gy. u.), a mára át-
állítottak. alakított présházakkal. Itt található az 1827-ben,
Kismaros felé, az országúttól északra nyíló
völgyben található a Migazzi-kastély (Migazzi u. Innen indul a kisvonat Királyrét felé
1., tel.: 27/350-116). Migazzi Kristóf váci püspök
a váci székesegyházat is tervezô Isodore Canevale
tervei alapján építtette 1766–1774 között a barokk
kastélyt. Késôbbi tulajdonosa, Nádasdy Ferenc né-
mileg átalakíttatta. A kastélyhoz egykor vadaspark
is tartozott. Az épületben kapott helyet a Római
Katolikus Egyház Szeretetotthona.
A faluból Magyarkút felé elágazó út mellett ro-
mán stílusú, a XIII. században épült templom
romjai láthatók.
A Magyarkútra vezetô úton továbbhaladva ér-
hetjük el Katalinpusztát, az itteni réten tartják ma-
jálisukat a verôceiek május elején. Ôsszel – október
elsô hétvégéjén – rendezik meg a Verôcei Szüret
rendezvényeit. Verôce jó kiindulópont Nógrád vá-
rához, Szokolya felé, és a Naszály 652 m-es csúcsá-
hoz, melynek meredek oldalú, karszt fennsíkján ta-
lálható a Násznép-barlang és a Sárkány-kút.

Magyarország a hálón 209

KISMAROS, SZOKOLYA, NAGYMAROS
Börzsönyi látkép
klasszicista stílusban épült, Szûz Mária bemutatá-
sa tiszteletére felszentelt római katolikus temp-
lom (Dózsa Gy. u. 5., tel.: 27/350-165). Az egy-
szerû tömeghez egyenes záródású szentély és hom-
lokzati torony kapcsolódik. A belsô síkmennyeze-
tes, az orgonakarzatot íves nyílások választják le a
hajótól.
Az egykor iskolának készült épületben mûkö-
dik a Falumúzeum (Kossuth Lajos u. 23.). Különö-
sen érdekes a helyi sváb lakosság életét bemutató
gazdag fénykép- és dokumentációs anyag. A múze-
umban kétszer 60 perces hangfelvételen régi sváb
egyházi és világi énekek, szokások hallgathatók
meg. (Nyitva: Szo 9-tôl 16 óráig, V 9-tôl 15 óráig;
vagy elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 27/350-096.)
A Morgó-patak völgyében, a nyaralóházakkal
beépült Börzsönyligettôl nem messze áll a sajátos
külsejû, 1790 táján épült nagymorgói Erdész-
ház.
Szép kirándulásra indulhatunk kisvasúttal a
Börzsönybe, Királyrétig. Onnan – a turistajelzése-
ket követve – barangolhatjuk be a Börzsöny gyö-
nyörû hegyvidékét.
210
SZOKOLYA
Irányítószám: 2624, a lakosok száma: 1720
Kismarosról a Börzsöny felé fordulva érhetô el
Szokolya. A Börzsönyligeten átvezetô közút a Kis-
marosról Királyrétre tartó erdei vasúttal együtt ha-
lad a Morgó-patak völgyében.
A terület ôsidôk óta lakott. Ennek bizonysága
a község határában lévô két földvár, a Pap-hegy
SZOKOLYA SZÜLÖTTEI
Mányoki Ádám (1673–1757) apja Mányoki János,
szokolyai református lelkipásztor volt. Mányoki Ádám
bejárta Európát, annak számos királyi udvarát. II.
Rákóczi Ferenc fejedelmet is szolgálta udvari festô-
ként. A XVIII. század egyik legjelentôsebb magyar
arcképfestôje.
Viski János (1891–1987) is Szokolyáról származott.
Elsôsorban állatképeirôl híres festô. Sikereit hazáján
kívül, Dél-Amerikában, Spanyolországban és Párizs-
ban aratta. Viski János hagyatékát özvegye a falunak
adományozta.
www.vendegvaro.hu
 VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

gerince, illetve a Királyrét feletti Várhegy. A köz-
ség Árpád-kori alapítású, lakosait Hont vezér tele-
pítette ide. A török hódoltság peremvidékén lévô
falu évszázadokon át a lévai várhoz tartozott. Ha-
tárába, Királyrétre Zsigmond és Albert királyaink
bányamûvelô szászokat telepítettek. A vasércbá-
nyászat és -feldolgozás évszázadokon át folyt, fény-
korát 1778–1792 között élte.
A falu lakossága mezôgazdaságból, érc- és, kô-
bányászatból, erdôgazdálkodásból élt.
A településre érkezve messzirôl feltûnik az egy-
hajós református templom (Mányoki Ádám út
7., tel.: 27/375-042) erôteljes tömegû tornya. A
templom tornya részben gótikus, XV. századi ere-
detû. Teteje klasszicista, az 1858-as átalakításakor
kapta vörösesbarna hagymasisakját, és ekkor épült
hajója is az addig többször javított gótikus helyén.
Igényes helyreállítása 1991–1993 között történt.
A feltárások nyomán a templom körül az egykori
csontház (ossarium) alapfala és a középkori körí-
tôfal nyomvonala látható
A község nevezetes szülöttének, Mányoki
Ádám festômûvésznek a község szobrot is állított.
A Mányoki–Viski Emlékszoba (Fô u. 56.) kiál-
lításán pedig a híres portréfestô és az ugyancsak
szokolyai illetôségû – elsôsorban állatképeket fes-
tô – Viski János munkásságát mutatják be. (Nyit-
va: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 27/375-015.)
A falu határában két sípálya is van. Nevezetes
verseny az évente szervezett Gyepsí Világkupa
minden év július második hétvégéjén.
eredetét. Elsô írásos emléke, egy 1257-ben kelt
oklevél Morus néven említi. Róbert Károly 1324-
ben Budával azonos jogokkal, és az egész országra
kiterjedô vámmentességgel ruházta fel. A történe-
ti Hont vármegyéhez tartozott, amelynek helység-
névtárában már 1526 elôtt városként szerepelt. A
török hódoltság idején ez a település is elsorvadt,
lakosaira az 1709-es pestisjárvány is súlyos csapást
mért, ekkor szinte elnéptelenedett. Máig tartó
gyarapodását, fejlôdését az 1715 és 1735 között
betelepített német telepesek indították el. Gazdál-
kodásának érdekes színfoltja volt a Róbert Károly
idejében parkszerûen telepített szelídgesztenyés,
amelynek nyomai a zártkerti terület sétaútjai men-
tén még fellelhetôk.
Az 1324-ben kapott városi szabadalmakat
és kiváltságokat késôbb több király is megerôsí-
tette: Nagy Lajos 1345-ben, Zsigmond 1388-ban,
Mátyás 1464-ben, II. Ulászló 1492-ben majd a
A nagymarosi római katolikus templom

NAGYMAROS
Irányítószám: 2626, a lakosok száma: 4390

Nagymaros Kismaros után a következô település a

12-es út mentén Szob felé haladva, a Duna túlol-
dalával, pontosabban Visegráddal komp köti ösz-
sze. Vasúton a Budapest–Szob–Stúrovo vonal vo-
nataival juthatunk el ide.
A meredek Szent Mihály-hegy és a sziklás Ör-
dög-hegy keleti lejtôjén fekvô település a Dunaka-
nyar egyik legvonzóbb pontja.
A falu fôtere alatt talált római kori leletek (la-
kóház alapja, tûzhely) igazolják a település korai

Magyarország a hálón 211

NAGYMAROS, ZEBEGÉNY
mohácsi vész után 1528-ban I. Ferdinánd, 1571-
ben Miksa, 1609-ben II. Mátyás, 1686-ban I. Li-
pót. Ehhez a folyamathoz illeszkedik, hogy 1996-
ban újra városi címet kapott Nagymaros.
A Magyar és a Rákóczi utcában, valamint a
Kossuth téren több klasszicista és eklektikus lakó-
ház áll. Közvetlenül a vasút mellett magasodik
Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt
római katolikus templom (Szent Imre tér 2.,
tel.: 27/354-221).
Az eredetileg 1509-ben emelt gótikus épület
tornya és egyéb díszítô részletei csak a XVI.
század elsô évtizedében készültek. A török pusztítás
után sokáig romos maradt, s csak 1771–72-ben
boltozták újra a hajót, és akkor épült meg a torony-
sisak. A XX. század elején történt felújítása során az
összes középkori tagozatot újrafaragták. A támpillé-
rekkel erôsített középkori tornyot a második eme-
Kompátkelés
212
lettôl nyolcszögû, gótikus ablakok díszítik és rézsi-
sakkal fedték be. A hajóhoz alacsonyabb – a nyolc-
szög három oldalával záródó – támpilléres sekrestye
csatlakozik. A hajó jobb oldalán gótikus sekrestye,
bal oldalán befalazott – 1504-bôl származó – góti-
kus, gyámköves kapukeret van. A torony bejárati
szintjét csillagboltozat fedi.
A kétszakaszos, csehsüveg-boltozatos hajóhoz fél-
köríves diadalívvel kapcsolódik a szentély, amely
félköríves apszissal záródik. A XVIII. századi beren-
dezések többsége (fôoltár, padok) a makkosmáriai
templomból került ide.
A Szent Imre térrôl rövid sétával közelíthetô meg
az 1779-ben épült huszártornyos, barokk stílusú
kálváriakápolna. A feljáró mentén lévô stáció-
kon a passiójeleneteket ábrázoló réz dombormû-
vek 1994-ben készültek. A Vác felé vezetô út
mentén áll az 1770 körül épült, barokk stílusú
Szent Rókus-kápolna íves oromzatú, fa huszár-
tornyos épülete.
www.vendegvaro.hu
 VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

Kittenberger Kálmán, a híres Afrika-kutató lakóhá-

za a róla elnevezett utca 20. száma alatt tekinthe-
tô meg.
A nagymarosi remetebarlangokat a XI. század-
ban vájták, a csatlakozó kôépületek is középkori-
ak, a XIV–XV. századból valók. A barlangokat a
török korban hagyták el lakói.
Számos turistaút indul Nagymarosról közeli és
távolabbi túracélpontok felé. A Hegyestetô 482
m magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik
a legszebb kilátás a Dunakanyarra. Északról a Ma-
gas-Börzsöny zárja le a látóhatárt, dél felé a Pilis
vonulatai adják a kép keretét, melyhez nyugatról a
Garamkövesd környéki hegyláncok csatlakoznak.
Keleti irányban a Naszályig, sôt szép idôben a
Mátráig is el lehet látni.
A település Vác felôli végén, a Sólyom-szigeten
gyönyörû fekvésû kemping és jachtkikötô találha-
tó. Minden évben, június hónap második hétvé-
géjén rendezik meg Nagymaroson a SAN-TEAM A Szônyi Múzeum
Kupa Dunai Kajaktúrát.
Szônyi István festômûvész (1894–1960) egykori
ZEBEGÉNY lakóházában található az 1967-ben megnyílt
Szônyi István Emlékmúzeum (Bartóky u. 7.).
Irányítószám: 2627, a lakosok száma: 1210
A XX. század magyar impresszionista-poszt-
A 12-es út áthalad a településen, és elérhetô vonat- impresszionista festészet kiemelkedô alakja
tal is, a Budapest–Szob–Stúrovo vonalon. A Du- házassága révén került Zebegénybe, ahol élete végé-
na túlpartjával a közeli, szobi komp köti össze. ig alkotott. Mûvészete itt teljesedett ki, festészetét a
A község fölötti Kálvária-dombon rézkori ve- varázslatos szépségû táj, a faluban élô emberek és
remlakások, tûzhelymaradványok és cserépedény- családjának tagjai ihlették. Olyan remekmûveket,
maradványok kerültek elô. A település – Zebe- mint a Reggel, Kerti pad, A fázó kislány, Vízparton,
guen – elsô okleveles említés 1295-bôl maradt A falu ôsszel és a Behavazott falu. A rendszeres idô-
fenn. A helytörténeti kutatások szerint a település szaki kiállításokon a 4483 darab raktáron ôrzött al-
jóval késôbb alakult ki. A falu elsô lakói szláv er- kotásból grafikai válogatások láthatók. Az épülethez
dômunkások voltak, majd 1735 körül németeket tartozó, meredeken emelkedô telek felsô részén mû-
telepítettek be Mainz vidékérôl. A németeknek ködik a Képzômûvészeti Szabadiskola.
köszönhetô az itt kialakult híres szôlôkultúra, Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 9-tôl
amely a XIX. század végi filoxérajárvány pusztítá- 17 óráig; nov. 1-tôl márc. 16-ig Sze., Cs 10-tôl
sáig meghatározó volt a falu életében. 16 óráig, tel.: 27/370-104
Zebegény a XIX. század végétôl a fôvárosiak
kedvelt kiránduló- és üdülôhelyévé vált, amelyet a A emlékmúzeum kertjében álló Szônyi-portrészo-
felépült villák, üdülôk látványosan bizonyítanak. bor Hédervári Lilla szobrászmûvész alkotása. A te-
A község híres lakója volt Szônyi István festômû- lepülés fôterén 2001-ben avatták fel Szônyi István
vész, aki az 1920-as évek végétôl itt élt és alkotott festômûvész mellszobrát, Nagy Attila szobrászmû-
haláláig. vész remekét.

Magyarország a hálón 213

ZEBEGÉNY, SZOB

A falu nevezetes mûemléke a XX. századi temp-

lomépítészet egyedülálló alkotása a római katoli-
kus templom (Petôfi tér, tel.: 27/373-124).

A Havas Boldogasszony tiszteletére felszentelt, a

szecessziós stílusú templom Györgyi Dénes, Ján-
szky Béla és Kós Károly tervei alapján épült 1910-ben.
A XX. század elejének fiatal építészei által képviselt
magyaros formavilág nemcsak az épület kialakításá-
ban, de belsô festésében és dekorációjában is megmu-
tatkozik. Freskói Nagy Konstantin látomását ábrázol-
ják a Szent Kereszt diadaláról és felmagasztalásáról.
Freskóit Körösfôi Krisch Aladár (1863–1920) festô-
mûvész, az Iparmûvészeti Fôiskola tanárának tervei
alapján tanítványai készítették, Leszkovszky György
festômûvész, tanársegéd segítségével. A templom
hosszfala melletti Árpád-házi Szent Erzsébet-szobor
Maróti Géza alkotása, egy pályázatra készült. Valami-
kor a Maróti-villa kertjét díszítette, de az államosítás-
kor kidobták, és a zebegényiek mentették át ide.
Szép kilátás nyílik a Dunakanyarra a falu feletti
kálváriadombról. Itt áll az 1853-ban Fischer
Józsefné által építtetett barokk oromzatos, hom-
lokzati tornyos, klasszicista stílusú kálváriaká-
polna. Az oltárképet Bélaváry Alice festette. A ká-
polna tornyában lévô „Nemzeti Emlékezés” ha-
rangját 2001. június 4-én szentelték fel. A harang
minden nap fél ötkor megkondul, emlékeztetve a
trianoni békediktátumra. A kápolnához a temetô-
tôl kilencstációs, kôbôl épített keresztút vezet, a
többi stációkat a kápolna külsô falán helyezték el.
A Kálváriadomb tetején áll a Maróti Géza
szobrász-építész által tervezett Országzászló és
Hôsök emléke címû emlékmûegyüttes. Felirata
Maróti verse: „Imádj Istent Élj hazádért – Viseld
amit a Sors rádmért”. Az emlékmû 1935–38 kö-
zött épült hazafias közadakozásból, de építése a
háború közeledtével félbemaradt. Az Országzászló
köré 1964-ben kilátó épült, jelképrendszerében
csorbult az emlékmû, ám csodálatos kilátás nyílik
innen a Dunára, és a környezô hegyekre.
A Kálváriadomb lábánál található Sziklaszen-
tély eredetileg remetebarlang volt. A díszes, címe-
res homlokzatot a kovácsoltvas kapuval Hendrich
Antal terve alapján 1938-ban építették a barlang
Hajózástörténeti Gyûjtemény
elé. A hagyomány szerint egy remete lakott a bar-
langban, ô faragta a Szûz Mária megkoronázását
ábrázoló dombormûvet a barlang falára. Halála
után a remetét a barlang közelébe temették, majd
egy nagyobb helyiséget építettek a barlanghoz, így
alakították ki a templomot. Erre az épületre egy kis
fatornyot emeltek, az 1770-es évek végén már álló
templom szentélye volt ez a rész. Ebbôl az úgyneve-
zett Öregtemplomból mára csak a harangja maradt
meg, mely a plébániatemplomba került.
A Hajózástörténeti Gyûjtemény (Szônyi I.
u. 9.) az alapító, Farkas Vince lakóházában látha-
tó. Az egykori hajóskapitány gazdag életútjának
emlékei, távoli népek népmûvészeti és használati
tárgyai, hajózási mérômûszerek, makettek, prepa-
rált állatok láthatók a múzeumban.
Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig 9-tôl 18 óráig,
tel.: 27/373-305
A település déli végén található az 1846–50 között
épült, klasszicista stílusú hétnyílású, 74,7 m hosz-
szú vasúti viadukt. A 11,7x7,5 méteres donga-
boltozatok falait terméskôbôl, íveit téglából épí-
tették. A völgyhíd országút felôli része az eredeti,
az új, hozzáépített rész pedig az elôzôvel azonos
méretû és kialakítású boltíves vasbeton híd.

214 www.vendegvaro.hu
 VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

A település Duna felé nézô oldalán több, színesre

festett, faszerkezetes népi lakóház áll. Ezek az ún.
napraforgó-házak (Táncsics u.) a felvidéki szlovák
és sváb paraszti építkezés hagyományait ôrzik. Az
1930-as években ideköltözött gróf Károlyi Lászlóné
vásárolta meg és újíttatta fel az elöregedett ház-
sort. Itt mûködött az általa alapított Zebegényi
Virágegylet, amelyen keresztül segítette a szegény
sorsú zebegényi gyermekeket.
A falu nevezetes épülete a Maróti-villa (Tán-
csics u. 18.). A nyaralót és a mellette lévô mûtermet
1913-ban építette Maróti Géza szobrászmûvész.

SZOB
Irányítószám: 2628, a lakosok száma: 2750

A város a 12-es út mentén fekszik, a Budapest–

Szob–Stúrovo vonal vonatai itt kelnek át a határon.
A Duna és Ipoly szögletében, az Ipoly torkola-
tánál fekvô település ôsidôk óta lakott. Az ásatá-
sok során az ôskor minden szakaszából kerültek
elô leletek. Az elsô írásos feljegyzés 1280-ból ma-
radt fenn, a korabeli oklevél Terra Sob néven em-
líti. Valószínû, hogy a régi település a maitól kissé
távolabb feküdt. A Zebegény és Márianosztra kö-
zötti mai közút építésénél román stílusú templom
alapját, körülötte sírokat és földkunyhók nyomait
tárták fel. Valószínûleg a törökdúlás során pusz-
tult el az ôsi falu, és a megmaradt lakosság áttele-
pült a Duna partjára, a település mai helyére. Szob
a történeti Hont vármegyéhez tartozott.
A település nevezetes mûemléke a Luczen-
bacher-kastély (Árpád u. 11., tel.: 27/370-121)
egyes részei még a XVIII. századból valók (a kony-
haszárny és a tantermek). A fôépület Alpár Ignác
tervei alapján készült a XX. század elsô évtizedében,
neobarokk stílusban. Az épületet az I. világháború
után szerzetesek kapták meg, majd az 1950-es évek-
tôl gyermekotthon volt, az 1990-es évek elején pe-
dig visszakerült a lazarista szerzetesrendhez. Ma itt
mûködik a rend Szent László Gimnáziuma.
Az Árpád utcán továbbhaladva érkezünk a
Szent László utca sarkán álló Nepomuki Szent Já-
nos-szoborhoz, a barokk alkotás a XVIII. század-
ban készült. Innen már jól látszik a Szent László
Ipoly-part
tiszteletére szentelt római katolikus templom
(Szent László u. 1., tel.: 27/370-076), amely
1775–1778 között épült barokk stílusban. A fôol-
tár klasszicista faépítményének szobrait és a taber-
nákulumot Dunaiszky Lôrinc készítette. A szószék a
templom építésének idejébôl való rokokó alkotás.
A katolikus temetôben található neogót stílusú
Luczenbacher-kápolna és kripta, amelyet fel-
tehetôleg Feszl Frigyes tervezett. Jelenleg ravatalo-
zónak használják.
JELES ELÔDÖK
Szob nevezetes szülötte Szobi Mihály, aki Werbôczy
Istvánt örökbe fogadta és hozzásegítette ahhoz, hogy a
hatvani országgyûlésen 1505-ben nádorrá válasszák.
Szobon született 1796-ban Luczenbacher János, aki
1840-tôl a Magyar Tudományos Akadémia érem-
gyûjteményének, majd 1846-tól a Magyar Nemzeti
Múzeum régiségtárának ôre volt. Jeles régészeti mun-
kája III. Béla király és felesége sírjának feltárása Szé-
kesfehérvárott.
Itt élt 1883–85 között Kodály Zoltán is, akinek édes-
apja, Kodály Frigyes a vasútállomás fônöke volt. A ze-
neszerzô, népzenekutató innen indult Galántára,
népzenei mûveinek ihletô forrásához.

Magyarország a hálón 215

SZOB, MÁRIANOSZTRA, KÓSPALLAG

A Római Birodalom emlékét ôrzik az egykori ró-

mai ôrtorony maradványai, amiket az Ipoly tor-
kolatánál a töltésbe építettek be.
Az 1930-as évektôl kezdve végzett rendszeres
régészeti kutatás és gyûjtômunka eredményeként
1960-ban nyílt meg a Börzsöny Múzeum (Szent
László u. 14.)

A Börzsöny-hegység múltját ôrzô gyûjte-

ményben több mint 24 ezer tárgyat ôriznek.
Leginkább számottevô a régészeti, a néprajzi és a
természettudományi anyag. A régészeti részében az
újkôkortól a török idôkig követhetô nyomon Szob
és a környezô falvak története. A néprajzi rész átte-
kintést nyújt az utóbbi két évszázad paraszti kultú-
rájáról, az Ipoly menti falvak népviseletérôl.
Az alagsorban elhelyezett természettudományi kiál-
lítás a Börzsöny gazdag növény- és állatvilágát mu-
tatja be.
Nyitva: márc. 15-tôl okt. 31-ig K–V
10-tôl 18 óráig, nov. 1-tôl márc. 14-ig P–V
10-tôl 16 óráig, tel.: 27/372-037

MÁRIANOSZTRA
Irányítószám: 2629, a lakosok száma: 870 A kegykép a chestochowai Madonna másolata

A 12-es útról leágazó, Szobot Kóspallaggal össze-
kötô úton érhetô a település.
Elsô okleveles említése 1262-bôl származik,
Nostre névvel – mai szlovák neve, a Nostra is erre
utal vissza. A magyar alapítású pálos rend történe-
tének egyik kiemelkedô eseménye volt az itteni
rendházépítés. Itt nevelkedett I. Lajos király lánya,
Hedvig. Környékén sokáig királyi vadaskert volt. A
falu a történeti Hont vármegyéhez tartozott.
A domboldalon álló egykori pálos rendház és
templom (Nagy Lajos tér 1., 27/370-315) barokk
épületegyüttese uralja a faluképet.
Az egykori rendházból és a templomból csak a
gótikus szentély maradt fenn. A török uralom
után a templomot 1717 és 38 között építették újjá,
a rendház felújítása az 1780-as években fejezôdött
be. A kéttornyú templom a magyar érett barokk
egyik legszebb példája. A nyolcszög öt oldalával zá-
ródó szentély falait gótikus támpillérek tartják. A
rendház rusztikus vakolatú, kétemeletes tömbje ke-
retezi az elôudvart.
A templombelsô érdekessége, hogy – középkori pá-
los elôírás szerint – a hajó azonos hosszúságú a szen-
téllyel. A mellékkápolnák felett található a szerzete-
sek számára épült karzat. A gótikus szentélyt betölti
az 1724–26 között készült impozáns fôoltár. A hár-
mas tagolású, kétszintes építményt golyvázott pár-
kányok, oszlopok és szobrok díszítik. Mindezt a
márványozás, az aranyozás és a homorú kialakítás
teszi plasztikussá.
A fôoltár ékessége: a chestochowai Madonna-kép
1711-ben készült másolata. Az oltár mögött Remete
Szent Pál ereklyéje tekinthetô meg. A fôoltárt az
1980-as évek elején, a mellékoltárokat tíz évvel késôbb
restaurálták. Bal oldalon Remete Szent Pál, Szent
Ágoston, Aquinói Szent Tamás, jobb oldalon Jézus öt
sebe, Boldog Özséb (újabb alkotás, korábban Szent

216 www.vendegvaro.hu
 VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

András), Nepomuki Szent János oltára található. Igen KÓSPALLAG

gazdag faragású a szószék és a mozgalmas orgonaszek-
rény. A rendház elôtti emeletes plébánia szintén a
XVIII. században épült késô barokk stílusban.
Az eredeti pálos kolostor XV. századi, gótikus falain
az 1780-as évekre épült fel a barokk rendház (Nagy
Lajos király tér 1., tel.: 27/370-344). A pálos rendet
II. József 1785-ben feloszlatta. A kolostor épülete a
vallásalap tulajdonába került; katonai raktár, majd
kórház lett. A Napóleon ellen harcoló nemesi felkelés
idejében, 1809-ben tábori kórházként mûködött. A
kolostor történetében az 1858-as év jelentôs fordula-
tot hozott – azóta fegyintézet. Kezdetben nôi börtön
volt, 1948-ban átalakították szigorított dologházzá,
majd 1950-ben érkezett az elsô férfi fogolycsoport, s
a nôi börtön megszûnt.
A település életét meghatározó pálos kolostort
Nagy Lajos király építtette. Tiszteletére készült
2001-ben a Nagy Lajos-szobor (Pálosok tere).
A község keleti oldalán, enyhe magaslaton épült
1772–1777-ben a barokk kálvária. Ma már csak
kilenc stáció van meg. A több szoborból álló kálvá-
riacsoport alatt sírkápolna, feljebb a dombtetôn zö-
mök tornyú, nyolcszög alakú kápolna van. A ba-
rokk keretezésû ajtó felett gazdag kiképzésû dom-
bormû, az oltáron Pièta-szobor látható.
Márianosztra szülötte Szilvásy Miklós birkózó
olimpiai bajnok. Tiszteletére emléktáblát helyez-
tek el az általános iskola (Rákóczi u. 13.) falán, ké-
szítôje Szabó Imre szobrászmûvész.
A falu határában érdemes megtekinteni a ma
már nem mûködô kôbányát, mely bemutatja a
Börzsöny kôzeteit és a kôbányászat módszereit.
A márianosztrai búcsúkra ezrével érkeznek a
zarándokok. Ez a Duna bal parti térségének a leg-
ismertebb búcsújáró helye.
Irányítószám: 2625, a lakosok száma: 780
Márianosztráról 6 kilométer hosszú, kanyargós,
hegyi úton érhetô el a Börzsöny nyúlványai közt
megbúvó település.
Története a XVIII. században kezdôdik, addig
puszta volt. 1756-ban szlovákok települtek meg,
szôlôt, dohányt termeltek. A férfiak többsége er-
dei munkás volt.
A falu közepén szabadon áll a Szûz Mária neve
tiszteletére szentelt, 1805-ben, késô barokk stílus-
ban épült római katolikus templom. A templom
boltozott belsejében barokk formavilág uralkodik.
Fôoltárképe Mária mennybemenetelét ábrázolja.
XIX. század eleji, földszintes épület a plébánia is.
A falu déli részén álló kôkereszt 1807–1809-
bôl származik, itt volt a napóleoni háború sebe-
sültjeit ápoló márianosztrai kolostor hadikórházá-
nak temetôje.
A Vác felé vezetô út mentén található az egy-
kori Biber-vár romja. Az erôdített lakótorony a
XIII. század közepén épült, a XIV. század elején
elpusztult. A helyben faragott kövekbôl álló ro-
mokat 1984-ben tárták fel. Vele szemben vannak
A kisinóci turistaház

NOSZTRAI DIÁKOK

A rendház egy ideig a pálos rend fôiskolájaként is mû-

ködött. Nevezetessé vált tanulói: Verseghy Ferenc költô,
irodalmár, esztéta, zeneszerzô, (1757–1822), Ányos
Pál költô (1756–1784), Virág Benedek költô (1754–
1830), Táncz Menyhért iskola-drámaíró (1743–
1800), Billisch Márton hitszónok (1736– 1807).

Magyarország a hálón 217

KÓSPALLAG, IPOLYDAMÁSD, LETKÉS, IPOLYTÖLGYES, NAGYBÖRZSÖNY
Horgászok és kirándulók paradicsoma
a középkori pálos kolostor romjai, ez volt a
márianosztrai anyakolostor gazdasági fíliája.
A falu határában lévô Törökmezô széles fenn-
síkja a törökök egykori táborhelyérôl kapta nevét.
Kedvelt kirándulóhely, érdemes itt megállnunk. A
közeli Fehér-hegy kilátójából gyönyörködhetünk
a csodálatos dunakanyari tájban. Kirándulási cél-
pont lehet még a környéken lévô kóspallagi hor-
gásztó, vagy a Nagyírtáspuszta. Jelzett túraútvonal
vezet fel innen a Nagy-Hideg-hegyre, és csóvá-
nyosi kilátóhoz.
IPOLYDAMÁSD
Irányítószám: 2631, a lakosok száma: 390
Az Ipoly völgyében a Parassapusztáig vezetô köz-
úton Szob után az elsô falu Ipolydamásd.
A falu nevét elôször 1138-ban Damas alakban
említette meg oklevél. Az akkori, középkori tele-
218
pülés nem a mai helyén, hanem mintegy másfél
kilométerrel távolabb feküdt, az Öregdamásdi-
patak mentén. A Zuvár-hegy déli lejtôje alatt ké-
sôbb épült várát, a Damas várat az oklevelek
1361-ben említik elôször. A falu a XVIII. század
végén és a XIX. század elején települt át mai he-
lyére, az Ipoly partjára. A történeti Hont várme-
gyéhez tartozott. Az 1800-as években már itt
épült fel a Garay-, és a Malomvölgyi-kúria.
A római katolikus templomot 1861-ben szen-
telték fel Rózsafüzér királynéja tiszteletére. A
mellette álló, 1785-ben készült kôkereszt Óda-
másdról került ide.
A XIII. századi damásdi vár maradványa
1696-ban a török támadások során pusztult el. Az
öregtorony falmaradványa, a pincelejáró és a don-
gaboltozat nyoma a kápolna alatt még látható.
A falu határában az elhagyott kôbányáknál
megfigyelhetô a környék kôzetére jellemzô réteg-
vulkáni szerkezet. Kedvelt kiránduló- és horgász-
hely az Ipoly partja. A környezô erdôket szívesen
keresik fel a vadászok is.
www.vendegvaro.hu

LETKÉS
Irányítószám: 2632, a lakosok száma: 1110
Ipolydamásdról a Parassapuszta felé vezetô úton
érjük el a Börzsöny lábánál fekvô falut. Az Ipo-
lyon átívelô híd 1994-tôl közúti kishatárforgalmi
határátkelôhely, a szlovákiai Szalkát köti össze
Letkéssel.
A település bôvelkedik régészeti lelôhelyekben.
A falu közepén Árpád-kori temetôt tártak fel, több
ôskori, rézkori, bronzkori és kelta cserépmarad-
ványt is találtak Letkés közelében. A községgel kap-
csolatos legrégibb írásos emlék 1261-bôl maradt
fenn, a falu nevét Lethkes alakban jegyezték le. La-
kosai ekkor zömmel hajósok és fuvarosok voltak.
A település közepén álló – Krisztus mennybe-
menetele tiszteletére szentelt – klasszicista stílusú
római katolikus templom (Rákóczi u. 37., tel.:
27/376-027) 1811-ben épült. Az oltár melletti ba-
rokk Madonna-szobor 1700 körül készült. A
templom kertjében található barokk stílusú
Immaculata-szobor 1707-bôl való.
A település határában, Gallapusztán érdekes, a
XIX. század második felébôl származó kútház
látható – vízemelô kossal.
Tavaszi hérics
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
IPOLYTÖLGYES
Irányítószám: 2633, a lakosok száma: 410
Letkés felôl az Ipoly völgyében, a Parassapusztáig
vezetô közúton érhetô el a község.
Az Ipolytölgyesen végzett ásatások tanúsága sze-
rint a település története a VIII–IX. századig vezet-
hetô vissza. A lelôhelyek az Ipoly partján, az ártér-
bôl kiemelkedô dombokon találhatók. A település
nevét elsô alkalommal 1225-ben említették az ok-
levelek. A török hódoltság alatt is végig lakott falu
mai nevét 1908 óta viseli. Az 1990-es évektôl itt
mûködik az Isteni Szeretet Lányai Kongregáció ál-
tal vezetett Szent Erzsébet Egészségügyi Gyermek-
otthon. Ahogy a szomszédos falvak, Ipolytölgyes is
a történeti Hont vármegyéhez tartozott.
A Szentlélek tiszteletére szentelt római katoli-
kus templom (Kossuth u. 38/a., tel.: 27/376-073)
1794-ben épült barokk stílusban. Eredeti szentélye
részben a középkori torony fölé esik. Az egyszerû
belsôt csehsüveg-boltozat fedi. A copfstílusú fôoltár
a XVIII. században készült. A templomkertben áll
a XVIII. századi, barokk stílusú Nepomuki Szent
János-szobor, és az 1801-ben készült késô barokk
kôkereszt. Az egyik ház elôtt álló késô barokk stí-
lusú Szent Vendel-szobor (Petôfi u. 47.) 1814-
ben készült, talapzata késôbbi, 1874-bôl való.
A falu határának Ipoly-parti része kedvelt ki-
rándulóhely.
NAGYBÖRZSÖNY
Irányítószám: 2634, a lakosok száma: 910
Az Ipolytölgyes utáni bekötôúton érhetô el a
dombok között megbúvó falu.
A település elsô írásos nyoma egy 1138-ban
keltezett oklevélben maradt fenn. Mai nevét 1908
óta használja. A település határában nemesfém bá-
nyászat folyt, melynek emlékei Nagyirtáspusztán,
Bánya-pusztán, a Kovács- és a Kuruc-patak men-
tén láthatók. Az itteni ércbányászatot elôször az
1312-ben kelt oklevél említi. A XV. században te-
lepített ide Zsigmond király német szakembere-
ket, akik a bányákból az aranyon kívül rezet, ként
219
NAGYBÖRZSÖNY, PERÔCSÉNY

A régi formájukat még ôrzô pincék és présházak

között kanyargó Petôfi utcán jutunk a Tájház-
hoz (József A. u. 40.).

Az egykori bányagazda-ház a XVII. század-

ban épült, a népi építkezés szép példája a la-
kóház és hozzá tartozó gazdasági épület. A kiállítá-
son látható a bányagazda irodája, a helybeli búto-
rokkal és tárgyakkal berendezett szabadkéményes
konyha és a helyi, illetve rudabányai bútorokkal
hátsó szoba. Az ipari és helytörténeti emlékek mel-
lett érdekesek a hímzett párnák és a piros díszítésû
halotti lepel. A régi porta beépítettsége megválto-
zott, a szalagtelken keresztben állt csûrt elbontották.
Nyitva: Sze–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 27/378-025

A Tájházzal szemben lévô domboldalon van az

1754-ben, barokk stílusban épült római katolikus
plébánia (József Attila u. 1.) támpilléres, tornácos
épülete. A dombtetôn áll a XIII. században épült,
de már a XV. században bôvített – a Fájdalmas
Szûz tiszteletére fölszentelt – Bányásztemplom
(József A. u. 1. tel.: 27/579-550). A XVII. század-
A középkori eredetû templom ban, amikor evangélikusok birtokolták, nagyobb
ablakokat nyitottak, és karzatot alakítottak ki. Az
és vasércet is felszínre hoztak. A XVIII. században 1965-ös felújítás során jórészt középkori állapotát
kimerültek a lelôhelyek. A község képe ma is a kö-
zépkori bányavárosra emlékeztet. A „város” szó A vízimalom ma is mûködôképes
használatát az is indokolja, hogy a település 1526
elôtt Hont vármegye települési névjegyzékében
városként szerepelt.
Nagybörzsönyben négy temploma is van. A
község bejáratánál áll a XIII. század elején, román
stílusban épült – Szent István tiszteletére felszen-
telt – kisméretû, egyhajós római katolikus
templom (tel.: 27/579-550).

A toronnyal bôvített templomot a XV. szá-

zadban átépítették. A középkorban ez volt a
falu plébániatemploma. A hajó déli oldalán van a
bejárat, és figyelemre méltóak az íves, román kori
ablakok. A homlokzat elôtti tornyon széles ikerab-
lakok láthatók. A belsôben a hajórészt famennyezet,
a szentélyt negyedgömb-boltozat fedi, az oldalfala-
kon eredeti freskómaradványok láthatók. A temp-
lom körüli fal a XVII. századból való.

220 www.vendegvaro.hu
 VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

nyerte vissza. A templom berendezésének különle-

gessége a XV. századi csavartoszlopú szentségház.
Rokokó tabernákuluma a XVIII. századból való,
keresztelôkútja és orgonaháza 1800 körül készült.
A falu jelenlegi plébániatemploma – a Szent
Miklós tiszteletére szentelt – késô barokk stílusú
római katolikus templom (Templom tér 1., tel.:
27/579-550) 1779–1788 között épült. Az egyha-
jós, homlokzati tornyos templom boltozatos bel-
sejét újabb festés díszíti. A XVIII. század végén ké-
szült oltárkép Szent Miklós apoteózisát ábrázolja.
A falu központjában van az egyszerû külsejû,
de monumentális, csarnokszerû belsô teret rejtô
evangélikus templom (Széchenyi tér 11., tel.:
27/378-113) A homlokzati tornyos, klasszicista stí-
lusú épületet Belcsák Károly tervezte, 1847–1852
között épült.
A Börzsöny-patak partján álló vízimalom
(Széchenyi tér 10.) ma is mûködôképes. A hosszú,
nyeregtetôs épület eredetileg magába foglalta a la-
kást és az istállót is. Ma az 1930-as években beépí-
tett malomszerkezet mellett a lakószobában meg-
tekinthetô a malomipari kiállítás is. (Nyitva:
Sze–V 10-tôl 16 óráig.)
Tízévnyi szünet után 2002 szeptemberében in- Ôszi erdô
dult újra a Nagybörzsöny–Nagyirtás közötti kis-
vasút nyolc kilométeres, felújított szakaszon. említi a falu nevét. A XV. században zálogként
(Ápr. 3-tól okt. 25-ig hétvégeken naponta négyszer Cseh Péteré lett, majd a lévai vár birtokaihoz tar-
jár, de csoportos igény esetén különjáratokat indíta- tozott. Földesura a XVII. században Esterházy
nak. Tel.: 27/378-025.) herceg volt, aki birtokát 1875-ben eladta a
Horgászatra a Farkasvölgyben nyílik lehetôség. vámosmikolai hitbizományt alapító Huszár István
Gyalogosan a Magas-Börzsöny felé hat, a délnyuga- apjának. Külterülete határos Nagybörzsöny külte-
ti Börzsöny tájaira két túraúton indulhatnak a ki- rületével, az egykori nemesfém bányászat Perô-
rándulók. Néhány kedvelt úti cél a sok közül: Vár- csényt is érintette. A falu a történeti Hont várme-
bükk, Heverdelelô, Nagy-Pogány-hegy, Kuruc- gyéhez tartozott.
bérc, Magyar-hegy, Zálogbérc, Nagy-Hideg-hegy.
SALGÓ VÁRA
PERÔCSÉNY Elsôsorban szép környezete és a kilátás miatt érdemes
Irányítószám: 2637, a lakosok száma: 460 megnézni a XV. században lerombolt Salgó vára rom-
jait. Nevében rokona csak a Nógrád megyei Karancs-
hegynél fekvô Salgó-várnak. E vár pontos elnevezése
Vámosmikolától Parassapuszta felé haladva az el- Salgó vára, nevét elsô uráról, a Hont nemzetségbeli
sô jobb oldali bekötôúton érhetô el a falu. Salgóról kapta. A vár romja melletti, Hollókônek ne-
A hagyományok szerint a település elsô ura a vezett sziklát az esô, a szél érdekesen koptatta, ezért
Hont nembéli Salgó volt. Ô építtette a falu mel- messzirôl az egykori vártorony romjának hihetnénk.
letti hegyen Salgó várát. Oklevél elôször 1324-ben

Magyarország a hálón 221

PERÔCSÉNY, KEMENCE, BERNECEBARÁTI
A falu közepén, dombtetôn áll a középkori erede-
tû református templom (Kossuth u., tel.:
27/365-187). Hajóját a XIX. század közepén meg-
újították, a torony felsô része is XIX. századi. A
tornyon gótikus ablakok, a hajón barokk és
neogót ablakok vannak.
KEMENCE
Irányítószám: 2638, a lakosok száma: 1210
A Parassapuszta felé vezetô úton érhetô el a Vámos-
mikola és Bernecebaráti között fekvô település.
Az Ipoly-völgy legrégibb falvainak egyike. Való-
jában ôsi palóc falu. Az egykori Hunt nemzetség
egyik tagjának, Godónak a birtoka volt. Erre utal a
falu mellett, a Fekete-patak völgye feletti magasla-
ton lévô Godó-vár romja. A falu nevét elôször egy
1159 táján keletkezett oklevél említi. Az Árpád-
kort megelôzô idôszakok leletei tanúskodnak arról,
hogy már az avar idôkben is folyamatosan lakták. A
kvádok után szarmaták és avarok éltek itt. Ezt
bizonyítja a település környékén számos, erôdítés-
ként használt földgyûrû. A falu határában bronzko-
ri földvárak maradványai is találhatók. A község ha-
tárának dûlônevei egykori királyi vadászterületekre
és várakra emlékeztetnek: Királyháza, Királykert,
Királyné-pallag, Godó-vár, Magasfa, Tamás-vár.
A lakosság megélhetését az erdôgazdálkodás és
a mezôgazdaság biztosította. Igen fontos volt a
szôlôtermesztés, melynek a XIX. századi filoxéra-
járvány vetett véget.
Kemence 1751-tôl 42 éven át Hont vármegye
székhelye volt. A kis településen ma is impozáns
látványt nyújt az egykori megyeháza (Fô u. 165.,
tel.: 27/587-605) megmaradt fôhomlokzati szár-
A FALU OLIMPIKONJA
Bernecebaráti nevezetes lakója volt Szokoly (Szokolyi)
Alajos (Kisgaram, 1871 – Bernece, 1932), a magyar
atlétika egyik úttörôje. Az elsô újkori olimpián a ma-
gyar csapat tagja volt. Magyar Athlétikai Club színe-
iben versenyzett az atlétika szinte minden ágában, és
13 országos rekordot állított fel. 1897-ben kezdemé-
nyezésére alakult meg a Magyar Athlétikai Szövetség.
222
nya. A kétszintes, barokk stílusú épületet Eszter-
házy prímás 1751-ben építtette. A boltozott föld-
szint egyes helyiségeiben szép stukkódíszítés látha-
tó. Itt kapott helyet az általános iskola.
A római katolikus plébániaház (Fô u. 270., tel.:
27/587-620) XVIII. századi barokk épülete a
templomhoz és a középkori templomromhoz egy-
aránt közel van. Felette a domboldalon van a kö-
zépkori templom részben feltárt, megmaradt
körítôfala, néhány gótikus részlettel. A plébánia
mellett emelkedik a Kisboldogasszony (Mária szü-
letése) tiszteletére szentelt, 1769-ben épült, ba-
rokk stílusú római katolikus templom. Hom-
lokzatát 1810–1812 között klasszicista stílusban
átépítették. A templombelsôben érdemes megnéz-
ni a XVIII. század végérôl származó copfstílusú
szószéket és a XVIII. századi szobrokat is. A
templom közelében álló, copfstílusú Nepomuki
Szent János-szobor 1778-ban készült.
A paraszti népéletet bemutató Tájház (Fô u.
244.) az egykori Hidvégi-portán található.
A néhai jómódú gazda házát 1984-ben vásá-
rolták meg múzeumi céljára. Két évvel ké-
sôbb, a falu fennállásának 800 éves évfordulóján
nyílt meg a gyûjtemény, amely bemutatja az itteni
szokásokat, a hagyományos parasztház berendezé-
sét. Láthatunk itt felvetett szövôszéket, itt vannak a
gyermekek bútorai: a bölcsô, az állóka, a járóka, az
ülôke stb.
Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K, Sze, Cs 9-tôl
15 óráig, Szo 9-tôl 13 óráig, nov. 1-tôl márc. 31-ig
H–P, 9-tôl 15 óráig, tel.: 27/365-158
A Kisvasutak Baráti Körének köszönhetôen az er-
dei vasút egykori telephelyén nyílt meg az erdé-
szeti és kisvasúti múzeum (Csarnavölgyi út 45.,
tel.: 20/388-5743).
A gyûjtemény alapját a kemencei kisvasút
egykori jármûvei alkotják. De ezeken kívül
több, már megszüntetett hazai kisvasút jármûvei is
megtalálhatók a múzeumban, és láthatók itt fényké-
pek, tárgyi emlékek, valamint modellek. Az erdésze-
ti kiállításon régi eszközök és fényképek segítségével
ismerkedhet meg a látogató a helyi erdészet és erdô-
www.vendegvaro.hu

mûvelés történetével. A múzeum mellôl indul útjá-
ra a kemencei erdei vasút – május 1-jétôl október 1-
ig szabad- és munkaszüneti napokon. Az útvonal:
Múzeum–Csarnapuszta–Kôrózsa–Strand-Godó-
vár. A menetidô 15 perc.
A Kemence-völgyben nyaralóházak, üdülôk épül-
tek. A községbôl kifelé haladva, a Kemence-patak
völgyében található a felvonóval is felszerelt sípá-
lya, valamint a strandfürdô
BERNECEBARÁTI
Irányítószám: 2639, a lakosok száma: 1030
A Parassapuszta felé vezetô úton érhetô el a szlo-
vák határ közelében lévô település.
Régóta lakott hely, ezt bizonyítja az avar kori
emlék: a község fölötti dombon található várgyû-
rû nyoma. A falu magaslatán Árpád-kori földvár
maradványai láthatók. Az oklevelek 1245-ben
említik elôször a két faluból kialakult település
egyik tagjának, Bernecének nevét. A szláv eredetû
szó jelentése: sáros. Mindkét település a XV. szá-
zadban az esztergomi fôkáptalan birtoka volt. A
falu a történeti Hont vármegyéhez tartozott. A
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
Börzsönyi táj
két, összeépült település 1928 óta szerepel Berne-
cebaráti néven.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, XIV.
századi, gótikus eredetû római katolikus temp-
lom (Templom u., tel.: 27/365-125) 1770 körül
kapta barokk jellegét. Az egyhajós templom hom-
lokzat elôtti tornya és hajójának falai részben góti-
kusak maradtak. A homlokzaton középkori részle-
tek láthatók. Szentélye és csehsüveg-boltozata az
1700-as évekbôl való. A XVIII. századi, barokk fô-
oltáron dicsfény övezte Assunta-szobor látható.
Az egykori Huszár-kastély (Széchenyi u. 23.)
emeletes, XVIII. századi barokk épület. Udvará-
ban román kori kôfaragványok láthatók. A Hu-
szár család ezt a kastélyt már 1782 elôtt megépí-
tette. A birtok késôbb az Okolicsányi családé lett,
akik egészen a II. világháborúig használták a kas-
télyt, amely 1945 után volt iskola, majd gyermek-
otthon. A kastély bejáratával szemben Nepomuki
Szent János-szobor áll.
A faluban számos fehérre meszelt, homlokza-
tán kétablakszemes, alsó harmadánál megtört
nyeregtetôs ház ôrzi a palóc népi építészet stílus-
jegyeit.
223
DUNA-IPOLY NEMZETI PARK

DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

A Duna–Ipoly Nemzeti Park a fôvárostól északi irányban, a Pilis és a Börzsöny
hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el. Terüle-
te magában foglalja Pest, Komárom–Esztergom és Nógrád megye egy részét. Mi-
után a természet nem ismer közigazgatási határokat, a nemzeti park egészét be-
mutatjuk Pest megyérôl szóló könyvünkben – az olvasóra bízva, hogy kirándulá-
sai során átlépi-e a megyehatárokat vagy sem: megelégszik-e a budai barlangok
és a királyréti oktatóközpont meglátogatásával, vagy kedvet kap egy sétához az
Esztergom környéki tanösvényen.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park egyediségét a három
nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és
a síkság találkozása adja. A Duna és a hegyek kap-
csolatának legszebb példája a Dunakanyar, mely a
folyó Börzsöny és Visegrádi-hegység közötti, több
ezer éve lezajlott áttörésének helyszíne. Tájképileg
egyedülálló a partot szegélyezô galériaerdôkkel.
A folyón kialakult kisebb-nagyobb szigetek
Esztergom és Budapest között szintén részei a
nemzeti parknak. A Visegrádi-hegység magmás
Szúnyoglábú bibircsvirág
eredetû kôzete, V alakú völgyei, szurdokai a múlt-
ban lejátszódott vulkanikus tevékenységet jelzik.
Lenyûgözô szépségûek a hegység andezit-agglo-
merátum „piramisai és tornyai”, melyeket a szél, a
fagy és a víz közösen formált (Vadálló-kövek,
Thirring-szikla).
Az üledékes eredetû Pilis a Dunazug-hegység
legkiemelkedôbb röge, magassága meghaladja a
700 métert. Kôzete mészkô és dolomit, amely a
vulkanikus eredetû kôzetekkel ellentétben kiváló-
an alkalmas barlangképzôdésre. Nem meglepô te-
hát, hogy a nemzeti park közel 200 barlangjának
döntô hányada is a Pilis hegységben nyílik. A
hegység barlangjai ôslénytani és régészeti leletek-
ben is igen gazdagok. Tudományos és kultúrtörté-
neti jelentôsége miatt kilenc barlangot nyilvání-
tottak fokozottan védetté. A hegység felszínén va-
kítóan fehér sziklafalak, szirtvonulatok, kopáros
lejtôk teszik változatossá a tájat.
A Börzsöny a Visegrádi-hegységhez hasonlóan
vulkanikus eredetû, különös földtani értéke a sza-
baddá vált andezit lávaréteg, s az ebbôl kiinduló
számos kôfolyás. A hegység önálló hegycsúcsok
rendszere, amelynek nincs fennsíkja. A fôcsúcsok
magassága 900 m körüli, a csúcsokból induló mel-
lékgerincek, völgyek erôsen tagolt felszínt eredmé-
nyeznek, mely sok helyütt magashegységi hangu-
latot áraszt.
Az Ipoly-völgy arculatát a folyó hozta létre,
amely valaha még háborítatlanul kanyargott med-
rében. A meg-megújuló áradások és apadások ala-
kították ki a folyót kísérô mocsarakat, morotvata-
vakat. A folyó közel 20 éve tartó szabályozása so-
rán rendezett part, duzzasztók létesültek. Azonban

224 www.vendegvaro.hu

egy 12 km hosszú folyószakaszon nem történt be-
avatkozás, ott a szeszélyes áradások a viszonylagos
háborítatlanságot, a természeti kincsek fennmara-
dását biztosítják.
A térség vízrajzát alapvetôen a Duna határozza
meg, de fontos tényezô a hegységek alapkôzete is.
A Pilis – kôzeteinek felépítése miatt – karsztvízben
gazdag, forrásai bôvizûek. A Visegrádi-hegységben
és a Börzsönyben ugyan több a forrás, de azok ki-
sebb vízhozamúak. A Börzsöny forrásokban rend-
kívül gazdag terület, közel 350 forrásából több
mint negyven a tengerszint fölött 600 méterrel fa-
kad – ez országosan egyedülálló. A víztani értékek
körébe tartoznak az Ipoly-völgy szelíd szépségû
holtágai, morotvatavai és mocsarai. A fôváros, va-
lamint a Dunakanyar településeinek legfontosabb
vízbázisa a nemzeti park területén található.
A Dunakanyar flórája tekinthetô összekötô ka-
pocsnak a Dunántúli-középhegységé és az Északi-
középhegységé között. A Duna két partján jelleg-
zetes ártéri társulásokat figyelhetünk meg, míg az
Ipoly mentén különlegesen szép égerláp-erdôkben
gyönyörködhetünk. A hegyeket többnyire zárt er-
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
NÉVJEGY
Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Budapest II., Hûvösvölgyi út 52.
Levélcím: 1525 Budapest, Pf. 86.
Tel.: 1/200-40-33; 1/200-40-66; 1/200-41-05;
1/200-41-01, Fax: 1/200-11-68
dinpig@hotmail.com
Alapítás éve: 1997
Összterület: 60 314,3 ha
Bioszféra rezervátum: Pilisi Bioszféra Rezervátum
dôtakaró borítja. Legjellemzôbb növénytársulásai
a gyertyános-tölgyesek és a bükkösök. Ott, ahol a
zárt erdô felnyílik, karsztbokor-erdôket és
sztyeppréteket találhatunk.
A természetvédelmi oltalom alatt álló növény-
fajokból jelenleg 170 védett és 10 fokozottan vé-
dett faj állománya ismert a szakemberek elôtt a
nemzeti park területérôl. Sok növényfaj, illetve
társulás itt éri el elterjedési határát. Ilyen például a
pirosló hunyor, amely a Dunántúl területén már
Középhegységi égerliget
225
DUNA-IPOLY NEMZETI PARK

A terület érdekes növénye a szelídgesztenye. A tör-

ténetíró Bél Mátyás szerint a XIV. században, Ró-
bert Károly uralkodása alatt telepítették az elsô
gesztenyefákat a térségbe. Kisebb gesztenyés erdô
ma a börzsönyi és a pilisi oldalon is van, köztük jó
néhány nagyméretû és idôskorú famatuzsálem. A
Szentendrei-sziget ártéri kaszálórétjein helyenként
tömeges az ôszi kikerics. A szigetet eredetileg szé-
les sávban határoló fûz-nyár ligeterdô ma már csak
néhány helyen maradt meg. A mélyebb fekvésû
helyeken láprétek, mocsárrétek alakultak ki, a szi-
get déli részén szibériai nôsziromállománnyal. Je-
lentôs kiterjedésûek az Ipoly-völgy ártéri rétjei is.
Ez utóbbiak értékes növénye a réti iszalag. A leg-
szebb társulásoknak tekinthetôk az égerláp-erdôk
két kiemelten fontos fajjal, a szálkás pajzsikával és
a fekete ribizlivel.
Az élôhelyek sokféleségének köszönhetôen a
nemzeti park állatvilága is változatos, fajokban
gazdag. A faunában nagy a ritka, veszélyeztetett
fajok aránya. A területen elôforduló védett és fo-
kozottan védett állatfajok száma meghaladja az öt-

Réti iszalag
Légybangó

nem található. A magyar gurgolyát viszont az

Északi-középhegység többi részén keresnénk hiá-
ba. A növényzet botanikai értékei között több
olyan faj található, amelyek csak a Kárpát-meden-
cében honosak, máshol nem fordulnak elô (ende-
mikus fajok), sôt, kifejezetten csak a nemzeti park
területén élô faj is akad. Ebbôl a szempontból a
nemzeti park unikális botanikai értéke a magyar-
földi husáng, amelynek legéletképesebb állomá-
nya a Pilis hegységben tenyészik.
A sztyepplejtôk a megkapó szépségû leánykö-
körcsin és fekete kökörcsin termôhelyei. A tölgy-
erdôk szegélyében gyakori a nagytermetû bíboros
kosbor, a gyertyános-tölgyesek kétszintû lombsát-
ra alatt elôfordul a májvirág, a bükkös övben meg-
jelenik a havasalji rózsa és a moldvai sisakvirág is.
A hegyvidéki kaszálórétek – a legszebbek Királyré-
ten, a Foltánkereszt körül és az Ispán-réten talál-
hatók – ôsszel nyíló, védett növénye a kornis tár-
nics vagy más néven encián.

226 www.vendegvaro.hu

százat. A nemzeti park kialakításához kapcsolódó
kutatások során sok sebezhetô, sérülékeny faj elô-
fordulását erôsítették meg, ugyanakkor új fajokat
is kimutattak. Különleges értéket képvisel a Du-
na-meder, mivel néhány oxigénigényes és a szeny-
nyezôdésekre rendkívül érzékeny vízicsiga-faj csak
a Duna egyes szakaszain fordul elô, a világ más fo-
lyóvölgyeiben nem élnek. Ilyen a bödöncsiga és a
rajzos csiga. Magyarország egyik leghosszabb ro-
varfaja, a fûrészeslábú szöcske egyaránt elôfordul a
Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Börzsöny-
ben is, de mindenütt kis egyedszámban. A Pilis-
ben és a Szentendrei-szigeten található egy másik
védett sáskafajunk, a sisakos sáska.
A terület nagylepke-faunája is rendkívül
fajgazdag. A havasi tûzlepkét az állapotfelmérés
során találták meg a kutatók a térségben elôször.
A Börzsöny legmagasabb részeinek kuriózuma a
kis apollólepke.
Legnagyobb populációja a nagy-hideg-hegyi
tisztáson tenyészik. A Szentendrei-sziget legjelen-
tôsebb állattani értéke a fóti boglárkalepke, jég-
korszak utáni maradványfajunk. A bogarak rend-
jébôl a több mint harminc védett faj jelenléte em-
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
Vidra
líthetô. Különösen értékes képviselôjük a nagy
hôscincér, a havasi cincér és a gyászcincér.
A folyók, patakok és mocsarak vízterében Eu-
rópa-szerte veszélyeztetett édesvízi halfajok is
megtalálhatók, melyek közül a petényi márna
mint „vöröskönyves” fajunk emelhetô ki. A kétél-
tûek a vizes élôhelyek fogyatkozásával, a környe-
zetszennyezés növekedésével visszaszorulóban
vannak. Ezért nagy jelentôségû, hogy a nemzeti
park területén az összes hazai faj még fellelhetô. A
gyepi békák pilisi és börzsönyi állománya számot-
tevô. Az Ipoly völgyének mocsarai pedig mint ki-
emelkedô jelentôségû kétéltû szaporodóhelyek is-
meretesek. A hüllôk közül megemlíthetô a pan-
non gyík, melynek több populációja él a terüle-
ten. A foltos szalamandra csak a Börzsönyben for-
dul elô, Drinó-völgyi állománya a legerôsebb.
A nemzeti park területén – a kiterjedt erdôk
következtében – sok az erdei énekes- és ragadozó
madár. A sólyomfélék és a nagytestû sasfajok kö-
zött itt fészkelôk – parlagi sas, kerecsensólyom,
vándorsólyom – és a térséget csak táplálkozás cél-
227
DUNA-IPOLY NEMZETI PARK
Zöld gyík
jából felkeresô fajok – pl. réti sas – is akadnak. A
hegységek harkályfaunája európai értelemben is
fajgazdagnak tekinthetô. A Központi-Börzsöny
idôs bükköseiben a fokozottan védett fehérhátú
fakopáncs erôs populációja él. Legnagyobb testû
bagolyfélénk, az uhu is fészkel a térségben. Zárt
erdôkben költ a fekete gólya. A dunai szigeteket,
zátonyokat, valamint az Ipoly völgyének hullám-
Magyar tarsza
228
téri rétjeit a vonuló vízi- és parti madarak fontos
költô- és pihenôhelyeként tartják számon. Feltét-
lenül említést érdemel az ipolyszögi égerláp fáin
fészkelô gémfélék vegyes kolóniája is.
Az emlôsfaunában kiemelt értéket képviselnek
a denevérek. A Pilis – háborítatlan barlangjainak
köszönhetôen – jó denevér-élôhelynek mondható,
de a Börzsönyben is sok helyen megtalálhatók né-
pes kolóniák fôleg elhagyott bányajáratokban, fa-
odvakban. A négy fokozottan védett fajból három
elôfordul a térségben. A védett kisemlôsök több
faja, így a nagy pele, hermelin, menyét, nyuszt
mellett megemlíthetô a nagyobb testû, fokozottan
védett fajok, mint a vidra és a hiúz alkalmi jelen-
léte. A nemzeti park területén vadászható nagy-
vadjaink állományai is megfigyelhetôk.
A nemzeti park kiváló lehetôséget teremt a ter-
mészetvédelmi ismeretek megszerzésére, bôvítésé-
re, az ökológiai szemlélet formálására is. Az isme-
retterjesztéshez szervesen kapcsolódik a Göncöl
Alapítvány ártéri tanösvénye Vác közelében (Vác
2600 Ilona u. 3., tel.: 26/304-484), és a Mogyoró-
hegyi Oktatóközpont (tel./fax: 26/398-227) a Pi-
lisben.
www.vendegvaro.hu

TOVÁBBI BEMUTATÓHELYEK
Királyréti Oktatóközpont
Évtizedek óta népszerû kirándulóhely a Börzsöny kapu-
jában található Királyrét, ahová a nosztalgiát kedvelôk
még ma is kisvasúttal járnak. A festôi fekvésû kis telepü-
lésen található az igazgatóság oktatóközpontja, ahol is-
kolás csoportoknak és más érdeklôdôknek is a pár órásak-
tól az egy hétig terjedôkig programokat biztosítanak.
2624 Szokolya, Királyrét
Tel.: 27/385-432, fax: 27/375-114
Esztergomi Oktatóközpont
A Pilis területén, Esztergom mellett alakították ki az új
oktatóközpontot, ahol tanösvény, kiállítás és változatos
programok várják az érdeklôdôket.
Esztergom-Kertváros
Tel./fax: 33/435-015
Pál-völgyi barlang
A budai Rózsadomb alatt található, hévizes kialakulású
barlangot 1904-ben fedezték fel, s 1919-tôl már láto-
gatható volt. Leginkább cseppköveirôl nevezetes. Jellem-
zôek még a barlangra a keskeny, magas, hasadékszerû fo-
Magyarország a hálón
VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
lyosók, a nagy szintkülönbségek, és a hévizek által kiol-
dott gömbszerû oldásformák.
1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9506
Ny.: K–V 10-tôl 16 óráig
Szemlô-hegyi barlang
A hévizes eredetû barlang legfôbb jellegzetessége a falait
vastagon borító, karfiolra és szôlôfürtre emlékeztetô, hé-
vizes ásványbevonat, az úgynevezett borsókô, mely egye-
dülálló látvány. A különlegesen tiszta, pormentes levegô
lehetôvé teszi barlangterápia alkalmazását, számtalan
asztmás és egyéb légúti betegségben szenvedô talál bajai-
ra enyhülést és gyógyulást a barlangban.
1025 Budapest, Pusztaszeri út 35.
Tel.: 1/325-6001 Ny.: Sze–H 10-tôl 16 óráig
Alcsúti Arborétum
A hatalmas kiterjedésû, tájképi angolkertbôl kialakított
arborétumban ma több mint 540 fa és cserjeféle találha-
tó meg, a világ minden tájáról. Jó állapotban megmarad-
tak a korabeli parki létesítmények (medveház, babaház).
8087 Alcsútdoboz, tel.: 22/353-219
Leánykökörcsin
229
230
 BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA

BUDAPEST
„Pest nem egy uralkodó kegyének köszönhette létrejöttét, mint Potsdam vagy Karlsruhe,
hanem népe energiájának és saját, természetes adottságainak. Európa egyik leggazda-
gabb országának közepén áll ez a város, olyan folyó partján, amely fél Európát átszeli,
... a város éghajlata elsôrangú, és minden irányban korlátlanul terjeszkedhet. Mindeb-
bôl elôre látni Pest-Buda ragyogó jövôjét.” (Lord John Paget, 1835.) A lord nemcsak
nagyszerû írónak, de kiváló jósnak is bizonyult, hiszen a város a korábbi évszázadok-
hoz viszonyítva „rakétasebességgel”, mintegy ötven év alatt Európa egyik világvárosává
vált. Amíg azonban mindez megvalósulhatott, sok víz folyt le a Dunán.

Nehéz a város születésnapját meghatározni. Vajon
a mai Gellért- vagy Vár-hegyen több ezer évvel ez-
elôtt, fából, földbôl és kôbôl felépített, kelta várat
(oppidum) tekintsük-e kezdetnek? Talán azok a
kelta–eraviszk telepesek a város alapítói, akik fel-
fedezték a mai Római-fürdô meleg vizét és a forrás
mellett felépülô telepüknek már nevet is adtak? A
pesti oldalon is a rómaiak hagyták az elsô telepü-
lésnyomokat, a barbár támadások ellen épített
Contra Aquincum formájában (Március 15. tér).
A rómaiak – átvéve az Ak-Ink (Bô víz) nevet –,
megépítették a tartományi székvárossá terebélye-
sedô Aquincumot a mai város III. kerületében. Ez
már valóban város volt, utcákkal, terekkel, üzle-
tekkel és fürdôkkel.
Lehet, hogy 1259-et kellene születési dátum-
nak tekinteni, amikor egy oklevél elôször említi
egymás mellé helyezve a mai világváros magját
képezô három települést: „Budát (Vetus Buda),
Új-Budát (Nova Buda) és Pestet (Castrum Pest)?
Ha a tragédiák utáni újjászületést is „születésnap-
ként” jelölnénk, akkor Budapest szinte állandóan
ünnepelhetne – megemlékezve Buda visszafogla-
lásáról (1686), a nagy pesti árvízrôl (1838), a vá-
ros lövetésérôl, bombázásáról (1849 és
1944–1945) vagy az 1880-as évek filoxérapusztí-
tásáról. Ez utóbbi egycsapásra megszüntette a bu-
dai szôlômûvelést, terjeszkedési lehetôséget bizto-
sítva a gyorsan növekvô városnak.
A nagyvárossá válás fontos állomása 1950. janu-
ár 1., amikor 7 várost és 16 községet csatoltak a fô-
városhoz, és ezzel kerületeinek száma 10-rôl 22-re
duzzadt.
A mai világváros 525 km2 területet foglal el,
amibôl egyharmad-kétharmad arányban részesedik
a hegyes-völgyes Buda és a „lapos” Pest. A ma 23
kerületre osztott fôvárosban mintegy 1,77 millió
ember él (2001), de a napi bejárókkal és a turisták-
kal együtt ez a szám jóval meghaladja a 2 milliót.
Ide összpontosul az ipar fele, a külkereskedelem na-
gyobb része. Budapest a székhelye az összes országos
fôhivatalnak, innen indul minden vasúti fôvonal és
a nyolc országos fôútból hét.
A margitszigeti vízesés és a tó környéke oázis a
nagyváros szívében: elmaradhatatlan úticélja min-
den fôvárosi kirándulásnak.

EZT LÁTNI KELL!

1 A Parlament és környéke – Kossuth és Rákóczi szob-
rával és a forradalmi áldozatok öröklángjával (☛ 233. o.)
2 Szent István-bazilika – a magyar kereszténység leg-
értékesebb ereklyéjével, a Szent Jobbal (☛ 234. o.)
3 Az Andrássy út – a Világörökség része – egységes épí-
tészeti megjelenésével, nem utolsósorban az Ybl Miklós
által tervezett Magyar Állami Operaházzal (☛ 234. o.)
4 A Hôsök tere – a Millenniumi Emlékmûvel, a Szép-
mûvészeti Múzeummal és a Mûcsarnokkal (☛ 236. o.)
5 A Nemzeti Múzeum – a magyarság ezeréves történe-
tét bemutató kiállításokkal (☛ 238. o.)
6 A Váci utca, a Vörösmarty tér és a Duna-korzó –
ahonnan megcsodálhatjuk a budai vár elénk táruló
panorámáját (☛ 240. o.)
7 A budai vár – a Világörökség része – a Nemzeti
Galériával és a Mátyás-templommal (☛ 242. o.)
8 A Margitsziget – hatalmas park a fôváros szívében, a
szabadidô eltöltésének megannyi lehetôségével (☛ 246. o.)

231
A BELVÁROS
Séta a hídon – háttérben az alagút bejárata
és a budavári sikló
A város története évszázadról évszázadra az ország
története is. A honfoglalás után, 900 körül telepe-
dett le a magyar fejedelmi törzs a mai Óbuda és Cse-
pel-sziget területén. Az Árpád-házi királyok idején
az uralkodó székhelye azonban Esztergom és Szé-
kesfehérvár volt. A tatárjárás (1241) után kezdett
IV. Béla király várépítkezésbe a mai Vár-hegyen
(1255). Ezután emelték a Nagyboldogaszszony-
templomot, és épült fel a középkori polgárváros.
Zsigmond német-római császár és magyar ki-
rály (1387–1437) Budát Európa jelentôs városává
tette. Hunyadi Mátyás (1458–1490), a tudo-
mány- és mûvészetkedvelô uralkodó tovább gaz-
dagította a várost. Halála után folyamatosan hal-
ványult a királyi udvar és vele együtt a város fénye,
Buda török kézre kerülése (1541) pedig a 150 éves
hódoltság kezdetét jelentette. Több sikertelen
visszafoglalási kísérlet után végül 1686-ban felsza-
badult Buda és az ország. A XVII–XVIII. sz. for-
dulóján jelentôs építkezések indultak Pesten és
Budán, ez a kor hagyta ránk a barokk palotákat,
templomokat, lakóházakat.
A XIX. sz. elején fellendült a gazdasági élet is.
József nádor kezdeményezésére megalakult a Szé-
pítô Bizottmány, amely a maga korában modern
városrendezési elveket juttatott érvényre. A való-
232
ban korszerû város felépítését – legalábbis a pesti
oldalon – a Duna is „segítette”. Az 1838. március
15-i árvíz romba döntött és megrongált mintegy
ötezer épületet, melyek helyén új, modern város
születhetett meg.
1849-ben átadták a Lánchidat, a Regensburg
alatti Duna-szakasz elsô állandó hídját, és ezzel, ha
de jure nem is, legalább de facto összekapcsolták
Pestet és Budát. 1866-ban indult meg a Belváros-
ból Újpestre a lóvasút, majd 1874-ben megépült a
fogaskerekû, a világ harmadik ilyen rendszerû he-
gyi vasútja. A Nyugati pályaudvartól a Király ut-
cáig 1888-ban már villamos járt, és a kontinens el-
sô földalatti vasútja 1896-ra, a millenniumi ün-
nepségekre készült el. Az elsô világháborút lezáró
trianoni békediktátum (1920) következtében az
ország összezsugorodott, Budapest azonban növe-
kedett. Pezsgô kulturális, mûvészeti élete, vala-
mint egyre híresebb gyógyfürdôi révén méltó tár-
sává vált a többi európai fôvárosnak.
Budapestet kiismerni aligha lehet! Ismerkedni
vele, tanulmányozni, kóstolgatni, kincseibôl sze-
melgetni, beszívni valóságos és szimbolikus „leve-
gôjét” – mindez megvalósítható, csak idô kell hoz-
zá, nem is kevés. Valójában nincsen használható ta-
nácsunk, ami segítené a városnézésre készülôdôt...
Azaz mintegy 1,8 millió tanács van, hiszen minden
pestinek van legalább egy kedvenc házsarka, ven-
déglôje, gyepdarabkája vagy Duna-parti lépcsôje.
A leghasználhatóbb jó tanács a látogató számá-
ra még mindig az, hogy „ugorjon fejest” ebbe a vá-
rosba, fedezze fel önmagának! Van természetesen
számos látnivaló, mely az „ezt nem lehet kihagy-
ni” kategóriába tartozik. Hát ne is hagyják ki, de
a „nagyok” mellett lássák meg a „kicsit is”.
BÚCSÚ A MEGSZÁLLÓKTÓL
A város legújabb „születésnapjához” a közelmúlt egyik
eseménye szolgáltatott okot. Az „ideiglenes tartózko-
dása” után búcsút intô utolsó szovjet katona (1990)
emlékét június utolsó hétvégéjén a Budapesti Búcsú
rendezvénysorozattal ünnepli a város. A hivatalos szü-
letésnap mégis inkább 1873. november 17., amikor is
a három város közös tanácsülése megerôsítette Buda-
pest létrejöttét.

Nézzenek be egy-egy udvarba, sétáljanak be egy-
egy mellékutcába és egyenek egy adag sült oldalast
kovászos uborkával valamelyik külvárosi piacon.
Ha csak tehetik (és nem féltik a cipôjüket, meg a
bokájukat), akkor ne a lábuk elé, hanem mindig
felfelé nézzenek! Hihetetlen a kincsestár az ember
szemmagassága felett az épületek homlokzatán,
oromzatán és tetején.
Budapest nemcsak vendégszeretô, de vendégba-
rát város is. Mindössze három menetjegyet kell vál-
tani és felülni a 19-es budai, a 2-es, majd a 6-os pes-
ti villamosjáratokra (lehetôleg valamelyik végállo-
máson, hogy ülôhely is legyen!). Mire valaki végig-
utazza ezeket a vonalakat, majdnem mindent látott,
ami fontos Budapesten. Az a „kevés” pedig, ami ki-
maradt, már belefér – a hátralévô 364 napba.
A BELVÁROS
„Kell az országnak egy szív” – írta Széchenyi István,
amikor elôször fogalmazódott meg benne az egye-
sített Budapest gondolata. A fôvárosnak is kell egy
szív, folytathatnánk a legnagyobb magyar gondo-
latsorát, és mi más lehetne ez, mint a Kossuth
Lajos tér. Helyén a XIX. sz. elsô felében még sze-
métlerakó volt. Mai elnevezését 1927-ben, az „el-
BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA
A Parlament
sô” Kossuth-szobor felállításakor kapta (Horvay
János mûve ma Dombóváron látható), a jelenlegi
szobor fôalakja Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása
(1952). Parkjának egy-egy része történelmi korok
mementója: ilyen az országzászló és a forradal-
mi áldozatok öröklángjának környéke, a halála
200. évfordulójára készült II. Rákóczi Ferenc-
szobor (Pásztor János, 1935), és az 1956-os sor-
tûz áldozatainak jelképes sírja. Nemzeti ünnepe-
ken a tér megtelik közönséggel.
A Parlament az ország egyik legnagyobb épü-
lete, egyben Budapest egyik jelképe (Steindl Imre,
1885–1904). Lenyûgözôek a méretei: hossza 268,
szélessége 118, magassága 96 m, alapterülete
17 745 m2. Az Országgyûlés elôször 1896. június 8-
án, a honfoglalás millenniumi évében ülésezett itt.
Az Országház eklektikus palotáján a neogóti-
ka, a barokk és a reneszánsz stílusjegyei is érvénye-
sülnek. A díszlépcsôházban Lotz Károly freskói
alatt jut a látogató a 27 m magas kupolacsarnok-
ba, ahol nagy uralkodóink szobrai vigyázzák a
2000. január 1. óta itt ôrzött Szent Koronát és a
koronázási ékszereket. A vezetéssel látogatható
épületben az üléstermek mellett a köztársasági el-
233
A BELVÁROS, A SUGÁRÚTON ÉS A LIGETBEN
nök dolgozószobája és a – nyilvános – Országgyû-
lési Könyvtár is helyet kapott.
A Kossuth Lajos teret keletrôl a Néprajzi Mú-
zeum (12.) – korábban Magyar Királyi Kúria
(Hauszmann Alajos, 1893–1896) – és a Földmûve-
lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (11.) eklek-
tikus épülete, a Parlament építészeti tervpályáza-
tán harmadik díjat kapott alkotás (Bukovics Gyula
1895–1897) zárja le. Térre nézô árkádjai alatt a
magyar mezôgazdaság nagyjaira panteonjuk, Al-
kotmány utcai sarkán az 1956. október 25-i sor-
tûz áldozataira emléktábla és a közepén kiégetett
magyar zászló emlékeztet.
Nagy Imre emlékmûvét (Vértanúk tere) a mártír-
halált halt miniszterelnök 100. születésnapján avat-
ták fel (Varga Tamás, 1996). A Báthory utcában egy
másik vértanú miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos
emlékét idézi a mûvészi kialakítású örökmécses.
A Szabadság téren áll – ma már a közelmúlt tör-
ténelmi kuriózumaként – az egyetlen megmaradt
budapesti szovjet hôsi emlékmû. A tér belváros felé
Ereklyetartó, benne a Szent Jobb
234
esô oldalán a fák között a „Virulj” emlékmû (Telcs
Ede, 1930) mesél a hajdani parkültetésekrôl. A pár-
huzamos Hold utcában áll a magyaros szecesszió
egyik legszebb budapesti alkotása, a hajdani Posta-
takarékpénztár épülete (Lechner Ödön, 1900).
Az utca másik oldalán a nagy gonddal helyreállított
Csarnokba érdemes benézni. Egyike az 1897 feb-
ruárjában megnyitott öt vásárcsarnoknak.
A neoreneszánsz stílusú, klasszicista homlokza-
tú Szent István bazilika (Hild József, Ybl Mik-
lós, Kauser József, 1851–1905) érdekessége, hogy
nem az egyház, hanem a fôváros tulajdona (Szent
István tér). Érdemes felmenni a bazilika bal olda-
li tornyába – lifttel – a rendkívüli kilátás reményé-
ben. A jobb oldali toronyban kondítják meg az or-
szág legnagyobb, 9 tonnás harangját. Védôszentjé-
nek, István királynak két szobrát az elôcsarnokból
nyíló kapu felett és a fôoltáron (Stróbl Alajos) he-
lyezték el. A szentély mögötti Szent Jobb-kápolná-
ban ôrzik a magyar kereszténység legértékesebb
ereklyéjét, Szent István mumifikálódott jobb kéz-
fejét. Az ereklyét minden augusztus 20-án díszes
körmenetben viszik körbe a templom környékén.
Az Erzsébet tér és a tôle elválaszthatatlan Deák
tér egykor Pest városfalakon kívüli vásártere volt.
Közepén a város egyik legszebb kútja csordogál: a
Danubius-kút fôalakja a Dunát, mellékszobrai a
Tiszát, a Drávát és a Szávát szimbolizálják (Ybl Mik-
lós, Fessler Leó, 1880–1883). A terek belváros felôli
oldalát két luxusszálló zárja le, míg a Kiskörút felôli
oldalon többszintû közlekedési csomópont alakult
ki. Itt találkozik a két metróvonal a millenniumi föld-
alattival (utóbbinak itt kis múzeumát rendezték be)
A volt autóbusz-pályaudvar mûemlék épülete és az
elôtte lévô park alatti építmény kereskedelmi, kiál-
lítási és konferenciahelyszín lett, s mélygarázsnak ad
helyet. A Deák tér látványosságai közé tartozik a
klasszicista stílusú evangélikus templom és mellet-
te az Országos Evangélikus Múzeum, valamint a
monumentális Anker-ház.
A 2,3 km-es Andrássy út (1872–1885) is hoz-
zájárult Budapest világvárosi hangulatához
(Lechner Lajos). Ybl Miklós jegyzi építészként a
Magyar Állami Operaházat (22.), egyik leg-
szebb neoreneszánsz középületünket (1875-
–1884) is.

Az Ybl Miklós által tervezett Operaház
Az Opera homlokzati fülkéit Erkel Ferenc és Liszt
Ferenc alakja, (Stróbl Alajos), fôpárkányát híres
operaszerzôk szobrai díszítik – Monteverditôl
Smetanáig. A belsô terek freskóit (Székely Berta-
lan, Lotz Károly) azok is láthatják, akik délutánon-
ként vezetéssel járják végig a házat.
Az igazi élmény természetesen egy elôadás
megtekintése, nemcsak az ôszi–téli idényben. A
budapesti Opera ugyanis Európában egyedüliként
a BudaFest idején (augusztus elsô heteiben) is vár-
ja elôadásokkal az opera és balett szerelmeseit.
A sétálóknak átadott Nagymezô utcát a Pesti
Broadway-ként emlegetik. A színházak és szórako-
zóhelyek utcájában van a Radnóti Miklós, a Thália,
a Fôvárosi Operett Színház, a Mikroszkóp Színpad,
az Új Színház. A felsorolás különbözô mûfajokat is
jelöl – a tradicionális magyar kabarétól az operetten
át az avantgarde-ig. Aki pedig párizsias hangulatú
mulatóba vágyik, töltsön egy estét az eredeti formá-
jában helyreállított Moulin Rouge-ban. Kár lenne
kihagyni a fôváros egyik különleges élményt adó
múzeumát, a Mai Manó császári és királyi fotográ-
fus hajdani mûtermébôl kialakított Magyar Foto-
gráfiai Múzeumot.
A Jókai teret névadó regényírónk szobra
(Stróbl Alajos), a Liszt Ferenc teret Adyé ékesíti
(Csorba Géza, 1960). Lisztre, a zeneköltôre, a Ze-
neakadémia alapító elnökére a téren álló szobra
(Marton László, 1986) és a Zenemûvészeti Fôiskola
BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA
szecessziós palotája, egyben a koncertélet köz-
pontja emlékeztet – nappal! Éjszaka ugyanis a „fe-
jük tetejére állnak” a terek. Este 10 után megtel-
nek a kávéházak, éttermek, pincék, pizzériák és a
környezô utcák zenés szórakozóhelyei. Ha a
Nagymezô utca a Broadway, akkor a Liszt Ferenc
tér a Times Square Budapesten.
A SUGÁRÚTON ÉS A LIGETBEN
Az Andrássy út a Nagykörutat az Oktogonnál ke-
resztezi: a tér e nevet nyolcszögû alakjáról kapta.
Hajdanában a híres Abbázia Kávéház csábított itt
megállásra, ma gyorsétterem-láncok kínálják szol-
gáltatásaikat. (Köztük a mindenki által hozzáférhe-
tô toilette-et, ami ugyancsak ritka a fôvárosban.)
A Sugárút – ahogyan az Andrássy utat nevezik
– majd’ minden palotája történelmi emlékhely: a
Liszt Ferenc Emlékmúzeum (67.) volt a régi Ze-
neakadémia – az alapító-igazgató-zeneszerzô la-
kott is itt. A régi Mûcsarnokba (69.) a Budapest
Bábszínház költözött. Az Andrássy út 60. sz.
alatti palotában, a hajdani nyilas- és ÁVH-köz-
pontban rendezték be a terror és erôszak emlékmú-
zeumát.
A Kodály körönd íves házsora keretében Zrínyi
Miklós, Balassi Bálint, Vak Bottyán és Szondi
György szobrára néz Kodály Zoltán egykori lakóhá-
za (1.), mely ma múzeum. A Lukács-cukrászda be-
járatát egy bank elôcsarnoka rejti, barokkos han-
gulatú terme még a régi.
Az Andrássy útról a fôváros legelegánsabb, legün-
nepélyesebb tere, a Hôsök tere vezet át a Ligetbe.
LIGET-TÖRTÉNELEM
Elsô írásos említésére a tatárjáráskor Batu kánnak csellel
itt aratott gyôzelme adott alkalmat. A középkorban Rá-
kos mezeje néven a nemesi országgyûléseknek sátorozás-
ra, táborozásra alkalmas színhelye volt. Itt gyûjtötte ösz-
sze a becsvágyó Bakócz Tamás, a jobbágyfiúból lett bí-
boros-érsek a keresztes hadjáratra toborzott százezer pa-
rasztot, Dózsa György és Mészáros Lôrinc fegyvereseit.
Késôbb I. Lipót Pest városának adományozta a területet.
A XIX. sz. elején építették itt az elsô villákat, a környék
a XIX–XX. sz. fordulóján indult rohamos fejlôdésnek.
235
A SUGÁRÚTON ÉS A LIGETBEN
A Szépmûvészeti Múzeum ad otthont az ország
legjelentôsebb képzômûvészeti gyûjteményének
„Kimentem a ligetbe újra // Hosszacska távollét
után, // Hogy lássam: füve, berke, útja // Minô ha-
tással lesz reám...” – írta Arany János az Ének a pes-
ti ligetrôl címû versében, és talán a költô nyomán
is, generációk jártak ki a Lizsébe pihenni, szóra-
kozni, vagy párosan megbújni egy platánok árnyé-
kolta padon. A Liget nem csupán a fôváros legna-
gyobb (1 km2) parkja, hanem sokféle szórakozás-
ra, pihenésre csábító, népszerû „kirándulóköz-
pont” is.
A Liget elôterében a Millenniumi Emlékmû-
vet a honfoglalás ezeréves évfordulóján, 1896-
ban kezdték építeni (Zala György szobrász és
Schickedanz Albert építész).
A Hôsök tere közepén a Nemzeti Hôsök Em-
lékköve (az Ismeretlen Katona sírja) külföldi ál-
lam- és kormányfôk koszorúzási helye. Mögötte a
85×25 méteres oszlopcsarnok (1896–1929) széle-
ire a Háború és a Béke szobrai, a két oszlopsor pár-
kányának külsô peremére a Munka és a Jólét, vala-
mint a Tudás és a Dicsôség eszméit kifejezô mûvek
kerültek. Az oszlopok közeit magyar királyok és a
Habsburgok elleni függetlenségi harcok hadvezé-
rei és politikusai foglalják el – bronzba öntve.
A Millenniumi Emlékmû középpontjában
36 m-es korinthoszi oszlop áll. Tetejére 1901-ben
a jobbjában a Szent Koronát, baljában az apostoli
236
kettôs keresztet tartó, csaknem 5 m magas –
1900-ban a Párizsi Világkiállításon Grand Prix-
díjat kapott – Gábriel arkangyal is felkerült. Az
oszlop talapzatán Árpád fejedelem és a hét vezér
lovasszobrát helyezték el.
A tér nagyszerû látványát az oldalait lezáró épüle-
tek is fokozzák. A klasszicizáló homlokzatú Szép-
mûvészeti Múzeum timpanonjában az olimpiai
Zeusz-templom szoborcsoportjának mása látható
(1900–1906), bent az ország legjelentôsebb kép-
zômûvészeti gyûjteménye. A madridi Prado után
a Szépmûvészeti Múzeumban található a legtöbb
El Greco-kép. Alig akad olyan mestere az európai
mûvészet évszázadainak, akinek ne lenne itt leg-
alább egy alkotása. Antik mûveknek is ez az ott-
hona.
A túloldali, eklektikus–neoklasszicista Mûcsar-
nok (1895) az ország legnagyobb képzômûvészeti
kiállítóhelye. Mindkét épületet Schickedanz Albert
és Herczog Fülöp jegyzi építészként.
A Mûcsarnok háta mögötti részt „csizma” tér-
nek hívták, mert itt állt az 1956-ban felrobbantott
Sztálin-szobor, melynek csak a bronzcsizmás talap-
zata maradt meg. Helyére került Pátzay Pál Lenin-
je. De úgy látszik, nálunk nemcsak a könyveknek
van meg a maguk sorsa, hanem a szobroknak is:
Lenint már nem kellett robbantani, békésen le-
emelte egy daru, és elvitte a Budafok határában lé-
vô Szoborpark Múzeumba, a többi „elvtárs” közé
(XXII. kerület, Balatoni út–Szabadkai út sarok).
A Hôsök tere – méreteinél fogva – nagyszabá-
sú események színhelye is. Itt tartotta budapesti
szentmiséjét II. János Pál pápa, itt ravatalozták fel
újratemetése elôtt Nagy Imrét. A többszázezres
közönségnek még e tér is kicsi lenne, ha nem csat-
lakozna hozzá a kiszélesedô Dózsa György út, a haj-
dani május elsejei felvonulások és április negye-
dikei parádék színhelye.
A ligeti csónakázótó keleti részében télen mû-
jégpálya mûködik. Felette hídon jutunk Vajdahu-
nyad vára történelmi épületcsoportjához, amely a
román stílustól a barokkig csaknem minden építé-
szeti korszakot megidéz a történelmi Magyarország
néhány híres mûemlékének hû másolatával. A
Vajdahunyad vára eredetileg ideiglenes kiállítási he-
lyiségnek épült az 1896-os millenniumra – fából. A
 BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA

pestiek azonban annyira megszerették, hogy Alpár

Ignáccal kôbôl is megépíttették. Itt kapott helyet a
Mezôgazdasági Múzeum (a világ egyik legértéke-
sebb trófeagyûjteményével). A reneszánsz hangulatú
„várudvaron” nyaranta szabadtéri koncertek várják a
zeneszeretôket, télen, az adventi idôszakban fôleg a
gyerekek kedvence az „élô” betlehemi jászol, sza-
márral, tehénnel és „valódi Jézuskával”.
Az Állatkert (Állatkerti körút 6–10.) létesí-
tésének (1866) ötletadója Rómer Flóris volt. Meg-
nyitásakor elsô igazgatója, a regényes életû Xantus
János egy zsiráfot vehetett át Erzsébet királynétól.
Az Állatkert kerítése, kapuja és némely épülete a
magyaros szecesszió Koós Károly által jegyzett
irányzatának nagyszerû emléke. Vajon hol élhet-
nek a világon még elefántok Zsolnay majolikadí-
szek között? Állatkerti hangulat
A Városligetnek ezen a részén egymás mellett
épült meg a Vidám Park, a Fôvárosi Nagycir- Gyûjteményét, és a „komolytalan” PeCsát azaz Pe-
kusz és Európa legnagyobb gyógyfürdôje, a Szé- tôfi Csarnokot, a fôváros fiatalságának kedvenc
chenyi Gyógy- és Strandfürdô is. szórakozóhelyét. A csarnok melletti, hétvégi Pecsa-
Annak, aki szereti a különlegességet és a nosz- bolha (profán hangzásával ellentétben) a legjobb
talgikus hangulatot, ajánljuk a Kis-Vidámpark budapesti kirakodó- és zsibvásár.
Europa Nostra-díjjal kitüntetett százéves „ringlis-
píljét”, azaz körhintáját. A Vajdahunyad várában találjuk
Rejt a Liget még más látnivalót is: a „komoly” a Mezôgazdasági Múzeumot,
Közlekedési Múzeumot és Repüléstörténeti a világhíres trófeagyûjteménnyel

237
A METRÓ VONALA FÖLÖTT, TORNYOK ÉS KIRAKATOK
Nemzeti Múzeum – 1848. március 15-én
A METRÓ VONALA FÖLÖTT
„Egy régi mániám, végighajtani a Stefánián...” –
énekli a pesti polgár még ma is. Persze már nem
konflisok hajtanak végig a fôváros hajdan legele-
gánsabb villasorán... A metró kiegészítéseként ér-
demes az „apostolok lovát” is használni: a Hermina
úton tanácsos elindulni, és meg-megállni egy sze-
cessziós villánál, épületnél.
Az ország legnagyobb sportbázisa a Puskás Fe-
renc-stadion (Dávid Károly, 1948–1953) összte-
rülete 192 ezer 916 m2, nézôterén 78 ezren szurkol-
hatnak (Népstadion út). Közelébe telepítették az
Olimpiai Csarnokot, a Körcsarnokot, s a Mil-
lenáris Sporttelepet az ország egyetlen kerékpá-
ros versenypályájával. Itt épült fel az 1999-ben
leégett helyén az új Budapest Sportcsarnok.
A Baross téri Keleti pályaudvar (Rochlitz
Gyula, Feketeházy János, 1884) építésekor Európa
egyik legkorszerûbb pályaudvara volt. Ma, a tata-
rozásának befejeztével – szép is. Fôhomlokzati fül-
kéibôl James Watt és George Stephenson szobra
szemléli a lesüllyesztett aluljáró és a teret áthidaló
közúti felüljáró forgalmát.
238
A mai Rákóczi úton vonult végig az a gyászmenet,
amely II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak Ro-
dostóból hazahozott hamvait kísérte a Keleti pá-
lyaudvartól a Nemzeti Múzeumig – innen az út
elnevezése (1906). Ahol a Blaha Lujza térnél ke-
resztezzük a Nagykörutat, ott állt az 1965-ben le-
bontott Nemzeti Színház. A széles utat összeszûkí-
tô, egyszerû, dísztelen homlokzatú épület, a Sem-
melweis (volt Rókus) Kórház (Gyulai Pál u. 2.)
mellett a Szent Rókus- és Rozália-kápolna
(1740) emlékeztet a pestisjárványokra, melyek kü-
lönösen a XVIII. században tizedelték a lakossá-
got. A templom homlokfalán a tábla az 1838-as
árvízszintet mutatja.
A Múzeum körúton, az Eötvös Loránd Tudo-
mányegyetem mellett nevezetes történelmi emlék-
helyünkhöz, a klasszicista Magyar Nemzeti Mú-
zeumhoz, az ország elsô és egyben legnagyobb
közgyûjteményéhez jutunk (Pollack Mihály).
A Lánchídhoz hasonlóan a Nemzeti Múzeum
jelkép is, az ébredô magyar szellemiségé és a
„Talpra magyar” soraival a szabadságért megindult
polgárságé. Történelmünket az ôskortól feldolgo-
zó állandó kiállítása mellett helyet kapnak idôsza-
ki bemutatók is.
A múzeum mögötti utcákban az egymás után
restaurált épületekbôl alakult ki az utóbbi néhány
évben a VIII. kerületi „palotanegyed”.
FÔPÁLYAUDVAROK
A magyar vasúthálózat kiépítésében maradandó érde-
meket szerzett Baross Gábor (1848–1892). Szobra a
Keleti pályaudvar Thököly út felôli oldalára került.
(Szécsi Antal, 1898). Budapestnek másik két nagy pá-
lyaudvara – a budai Déli és a nagykörúti Nyugati – kö-
zül az utóbbit nemcsak a vele szomszédos bevásárlóköz-
pont, áruház, esetleg „Európa legszebb gyorsétterme” mi-
att érdemes meglátogatni. A Nyugati csarnokát ugyanis
a párizsi Eiffel-stúdió tervezte, nagyszerû példájaként az
akkori „modern”, vasszerkezetet alkalmazó építészetnek.
A pályaudvar elôtti villamosmegálló járdaszigetén több
mint 100 éves megállótábla emlékeztet: 1888-ban in-
nen indult az elsô budapesti villamos.
A Nyugatiból nosztalgiavonattal (vagy a Baross térrôl
a 30-as autóbusszal) lehet eljutni a „Füsti”-be, a
Vasúttörténeti Parkba (XIV. kerület, Tatai út 95.).

A Dohány utcai a világ egyik legnagyobb
és legszebb zsinagógája
A Múzeum körúton ne csak a Központi Antikvári-
umba nézzünk be – óvatosan, mert a könyvet sze-
retô könnyen órákra is ott ragadhat –, hanem a
páratlan oldalon álló házak udvaraiba is, ahol a ré-
gi pesti városfal 6–8 méter magasságú részeivel ta-
lálkozhatunk.
Az Astoria a pesti köznyelvben nem csupán a
szállodát jelenti, hanem elôtte az egyik legforgal-
masabb belvárosi útkeresztezôdést és alatta a met-
ró állomását is. Az Astoriánál, a Rákóczi út 2. sz.
ház falán míves kandeláber emlékeztet arra, hogy
1909-ben itt világított elôször a fôvárosban elek-
tromos utcalámpa.
A hajdani elsô Nemzeti Színház telkén ma mo-
dern irodaház áll. A külsô homlokzati „üvegcsô-
ben” fel-lemozgó liftekkel a látvány és az élmény
kedvéért érdemes felmenni a felsô emeletig és visz-
sza. A Károly körút 3. sz. ház egy a számtalan pes-
ti átjáróház közül. Hátsó kijárata a Dohány utcá-
ra nyílik, szemben a zsinagógával. A hajdani zsi-
dónegyed, majd gettó sarkán álló romantikus–
mór stílusú imaház a világ egyik legnagyobb és
legszebb zsinagógája (Förster Lajos, 1859).
BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA
A szomszédos udvar különleges látnivalója, a Zsi-
dó mártírok emlékmûve szomorúfûzre emlékeztetô
fémkompozíció, minden levele egy-egy világhábo-
rús áldozatra emlékeztet (Varga Imre, 1991) Itt
juthatunk be a méltán világhírû Zsidó Múzeum-
ba is. A koncerteknek is helyet adó zsinagóga
elôtt, a kis téren rendezik az augusztus végi Zsidó
Nyári Fesztivált.
TORNYOK ÉS KIRAKATOK
A Ferenciek terének névadója a XIII. sz.-i alapo-
kon épített ferences templom (1717–1743), ol-
dalfalán a dombormû az 1838. évi árvíz hôsének,
Wesselényi Miklósnak állít emléket (Holló Barna-
bás), elôtte a Nereidák kútja (1835) az elsô, szo-
borral díszített, pesti közkút.
A Március 15. téren – mely az 1848-as szabad-
ságharc centenáriumán kapta mai nevét – a Belvá-
rosi plébániatemplom nem csupán Pest legré-
gibb épülete: felér egy mûvészettörténeti példatár-
ral. Eredetileg a mellette álló Contra Aquincum fa-
laira, annak köveibôl épült a XI. században. Ide te-
mették el a vértanúhalált halt Gellért püspököt
1046-ban, és itt helyezték el ereklyéjét (2002). A
XIV. században gótikus stílusban építették át, eb-
bôl az idôbôl maradt ránk a szentély és a háromka-
réjos ülôfülkék sora. A reneszánsz stílust két
pasztoforium jelzi. A török korban mecsetté alakí-
tották, és a keleti oldalon mihrabot (imafülkét)
építettek – ma is látható.
A mai, barokk templom (1725–1739) körül,
a kecskeméti, hatvani és váci országutak kereszte-
zôdésénél, és a pesti rév hídfôjénél alakult ki a ré-
EBÉD UTÁN EGY KÁVÉRA...
A ferences templom melletti Kárpátia étterem – a kö-
zeli Apostolok étteremmel együtt – a hagyományos pes-
ti polgári vendéglátóhelyek „utolsó mohikánja”. Nem
csupán faragott falburkolatával és színes falfestéseivel,
de étlapjával is ôrzi az évszázados tradíciókat. Ebéd
utáni kávéra azonban már érdemes átülni a nemrég
„régi-újjá” varázsolt Centrál Kávéházba, ahol a már-
vány asztalokat és tonettszékeket Karinthy, Babits és
még sokak szelleme lengi körül.
239
TORNYOK ÉS KIRAKATOK, A DUNA GYÖNGYE: BUDA
gi Pest központja. A klasszicizmust idézi a Cano-
va-tanítvány Ferenczy István által készített egyik
síremlék. A modern kort az ún. római iskola neves
tagjaként számon tartott Molnár C. Pál fôoltárké-
pe és az elôcsarnokban az ország egyik legszebb
Páduai Szent Antal-szobra (Kiss László) képviseli.
A templom keleti oldalán, az egykori piarista
rendház és gimnázium neobarokk épülete ad
otthont a Sapientia Szerzetesi Hittudományi
Fôiskolának; a hajdani kápolna – korábban Egye-
temi Színpad – most ismét a hívôket szolgálja. Egy
sarokkal arrébb ma is fogadja vendégeit a Száz-
évesnek nevezett, de lassan kétszáz éves vendéglô,
Pest egyetlen, napjainkig megmaradt barokk kori
profán épülete.
A fôváros legelegánsabb negyedében az Erzsé-
bet hídra felvezetô út osztja hangulatában is két
különbözô részre a híres sétálóutcát. A Váci utca
Váci utcai hangulat
240
északi részén a Vörösmarty térig elegáns szálloda,
nagynevû üzletláncok, divatszalonok, galériák
rendezkedtek be. Látnivalót kínálnak a párhuza-
mos utcák is: a Petôfi Sándor utcában a Párisi ud-
var méltó a figyelmünkre, hisz az eklekti-
kus–neogót épület udvara passzázsként köt össze
három utcát.
Az Újvárosházán (Váci utca 62–64.) a Fôvá-
rosi Közgyûlés gazdagon díszített ülésterme min-
den hónap utolsó csütörtökjén – a nyilvános ülés-
napon – meg is tekinthetô. (A hivatalokat is ma-
gában foglaló Régi Városháza a hajdani Invalidus
palota barokk épülete a Városház utcában.)
A pesti Belváros igazi központja a Vörösmar-
ty tér, a legendás Gerbeaud (Zserbó) cukrászdá-
val, utcai rajzolókkal és számtalan rendezvénnyel
– a Könyvhét gomba mód felépülô könyves sátrai-
tól a Karácsonyi Vásár gyertyafényes és fahéjillatú
faházaiig. Innen indul el a Budapesti Tavaszi Fesz-
tivált megnyitó felvonulás is, mindig március kö-
zepén. A Váci utca déli részén is – gyalogos öve-
zetté varázsolása után – megjelentek a kisvendég-
lôk (nem is akármilyenek!), kávéházak, elegáns üz-
letek: folyosó nyílt a látványnak sem utolsó Nagy-
vásárcsarnokhoz.
A Kiskörút és a Duna határolta Belvárosban
csak gyalogosan érdemes közlekedni – egyébként se
nagyon találni parkolóhelyet. Így csodálatos részle-
teket fedezhet fel, aki rászán egy kis idôt a zegzugos
utcák bebarangolására. Láthatja az Egyetemi
templomot a Papnövelde utcában (Mayerhoffer
András, 1742), pihenhet egy padon a Károlyi-
kertben (a Károlyi-palota, a Petôfi Irodalmi Mú-
zeum mögött), vagy „meglátogathatja” Ady Endrét
– a költô utolsó pesti lakásában berendezett múze-
umban (Veres Pálné u. 4–6.).
A Duna-parton, az Apáczai Csere János utcán
elegáns szállodákat, gyönyörû palotákat, hangula-
tos sétatereket érintünk. Nevezetes a Pesti Vigadó
néven ismert palota – galériával, koncert- és bálte-
remmel, sörözôvel és játékkaszinóval. Ne mulasz-
szuk el megsimogatni a Vigadó elôtti villamosmeg-
álló korlátján ülô Kis királylány szobrát (Mar-
ton László, 1990), és egy padra ülve, vagy valame-
lyik szálloda teraszáról élvezzük hosszabb ideig a fô-
város méltán világhírû dunai panorámáját!

A DUNA GYÖNGYE : BUDA
Az Erzsébet híd – mely a Duna magyarországi
szakaszának legkeskenyebb részén (290 m) íveli át
a folyót – Budára, a Gellért-hegy lábához vezet. Az
1945-ben felrobbantott hidat 1964-ben építették
újjá (Sávoly Pál). A folyó vízszintje fölé 130 méter-
re emelkedô Gellért-hegy tövében meleg vizû
gyógyforrások fakadnak, ezek táplálják a Rác-, a
Rudas- és a Gellért-fürdôt.
A Gellért-hegy nevét – a legenda szerint – az
1046-ban a pogány magyarok keze által innen le-
taszított Gellért püspökrôl kapta. (A hírhedt gel-
lérthegyi boszorkányok azonban fittyet hánytak a
szent nevére, és még a XVII. században is itt tar-
tották gyûléseiket – ha igaz...) Tetején a Citadel-
la az 1848-as szabadságharc leverése után épült a
rebellis város megzabolázására. Késôbb katonai
jellegét elveszítette; ma turistaszálló, étterem, já-
tékkaszinó és diszkó.
A hegy délre nézô ormát ôrzi a 14 m magas
Szabadság-szobor pálmaágat tartó nôalakja
(Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1947). A Citadella
elôtt, a hegy oldalába épített kilátóteraszról tá-
rul elénk a város talán legszebb panorámája. A Bu-
BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA
Gellért püspök szobra
dai-hegyek karéját, a várhegyet, a Dunát a Lánc-
híddal és a pesti Duna-part nagyszerû épületeivel
mind látni lehet. Ide kell elzarándokolni akkor is,
ha leszáll az este, és kigyúlnak a város fényei. Aki
egyszer is látta innen Budapest éjszakai panorámá-
ját, többé biztosan nem felejti el.
Hegyi sétánkon a Csillagvizsgáló, a Szent
Gellért-emlékmû és a híres Gellért Szállóval szem-
ben, a Szent Iván-barlangban kialakított Szikla-
templom kínál változatosságot. Igazán „üdítô” a
Gellért-hegyi víztározó megtekintése, s szép fotóté-
ma a víztározó mellvédjén Buda kisasszony és Pest
úrfi találkozása is – szoborként.
VERSENGÔ FÜRDÔK
A „Rudas” egyike a kevés fennmaradt, eredeti török
emléknek. Szokoli Musztafa pasa építtette a XVI.
század derekán. (A fôváros „reumás” lakossága gyógy-
fürdô-ügyben kettészakad: vagy Rudas-, vagy Lukács-
párti. A két tábor vehemensen védi és dicséri saját für-
dôhelyét, és nem is keveredik a „másikkal”.)
241
A DUNA GYÖNGYE: BUDA
Lovasfelvonulás a várban
Legtöbbször a Gellért-hegyrôl és a lábánál elterü-
lô rakpartról lövik fel a rakétákat az ország legna-
gyobb szabású tûzijátékán, augusztus 20-án. (Er-
rôl és a többi ünneprôl bôvebben is szólunk a Ma-
gyarország Kincsestárában.) „Európának három vá-
ros a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze és
Buda a hegyen” – így tartották a középkori utazók.
Valóban ritka, hogy egy nagyváros egyszerre
nyújtsa a tágasság érzését – mint amilyen a Duna-
part –, a meghittséget, amit a Belváros sugall és a
történelmi hangulatot, amit a várnegyed teremt
meg. A Duna vonalával hegyesszöget alkotó budai
Vár-hegy márgából és az azt takaró, mintegy 10 m
vastag, édesvízi-mészkôpaplanból épül fel. Mint-
egy 10 km hosszú barlang- és pincerendszere
a régészeti leletek alapján már a paleolitikumban
is lakott volt. A tatárjárás után IV. Béla által kiépí-
tett vár és a falakon belül gyorsan fejlôdô királyi
242
település igazi fellendülése Hunyadi Mátyás ural-
kodása alatt tetôzött. A kora-középkori palota gaz-
dagságáról ma már csak a leírásokból és a híres
Anjou-kori szobrokból alkothatunk képet. A vár
és a város a XVI–XVII. században, aztán a félhold
árnyékában élt és pusztult. Bár a Habsburgok in-
kább Béccsel törôdtek, a XVIII–XIX. században
már épült-szépült is mind a palota-, mind a polgá-
ri negyed.
A második világháború iszonyatos pusztítást
végzett a várban, hiszen itt volt a németek köz-
pontja és utolsó bástyája. Itt minden házért meg
kellett küzdeni. A sebeket, melyeket akkor kapott,
a mai napig nem sikerült teljesen kihevernie. (Az
utolsó háborús rom – a volt Honvéd Fôparancs-
nokság épülete – is várbeli.)
A Dísz tér nevét persze nem errôl, hanem az
ôrségváltásokról, katonai parádékról kapta
(XVIII. század). Itt, a királyi palotanegyed és a
polgárváros határán alakult ki a középkori város
 BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA

fôtere, központi vásártere, és ahogy az akkoriban

magától értetôdô volt, a kivégzôhelye is. Itt fejez-
tette le Hunyadi Lászlót is – a késôbbi Mátyás ki-
rály testvérét – 1457-ben V. László.
A hajdani Szent György-templom helyén álló
Honvéd-emlékmû fôalakja Zala György, talapzata
Schickedanz Albert mûve (1893). A tér sarkán van
a legkisebb magyar színház, a Korona Pódium a
hasonló nevû cukrászdában. Különleges hangula-
tú, gyakran idegen nyelven elôadott mûsorai egy-
aránt vonzzák a „vájtfülûeket” és az egyszerûen
csak „arrajárókat”.
A Szentháromság tér helyén a középkorban
a Szent Miklós utca húzódott, az 1686-os ostrom-
ban azonban az itt álló házak elpusztultak.
A 14,4 m magas Szentháromság-szobrot (1713
Ungleich Fülöp–Hörger Antal,) az 1709. évi pestis-
járvány emlékére állították fel, többször újrafarag-
ták, utoljára az 1960-as években.
A Nagyboldogasszony-templom építése IV.
Béla király idején kezdôdött kora gótikus stílus-
ban (1255–1269). Ebbôl a korból származik az
északi torony. I. (Nagy) Lajos építtette a déli, ún.
Mária-kaput, majd Zsigmond és a mindkét eskü-
vôjét itt tartó Mátyás király bôvíttette tovább a
templomot a hollós címerével díszített déli to-
ronnyal. (Innen származik a gyakrabban használa- A Mátyás-templom
tos Mátyás-templom elnevezés.) A török idôkben
az épületet dzsámiként használták. Mai formáját a Schulek Frigyes irányításával végzett restauráláskor
kapta (1874–1896). (Csak vezetéssel látogatható.)
KABALASZOBOR A Mátyás-templom freskói Székely Bertalan és
A Szentháromság utcában máig ôrzi Ruszwurm Vil-
Lotz Károly mûvei. A Loretói kápolnában áll a le-
mos cukrászmester nevét a hangulatos, empire beren- gendáktól övezett XVI. sz.-i márvány Madonna-
dezésû cukrászda. Ahol ez a kis utca beleütközik a kegyszobor. A Szentháromság-kápolnában III. Béla és
Café Miróba, melynek helyén a XVI. században az el- felesége, Chatillon Anna 1848-ban Székesfehérvá-
sô budai kávéház állott, hangulatos tér képzôdött, kö- ron megtalált csontjait helyezték el díszes szarkofág-
zepén gróf Hadik András huszárgenerális lovas szobrá- ban (1862). Az altemplomban és a kápolnák feletti
val. Tompa fényû, zöldes patina színezi a „leg- karzaton egyházmûvészeti múzeumi relikviák cso-
huszárabb huszár” bronz szobrát, kivéve egy részletét. dálhatók meg, köztük a Szent Korona pontos mása
A szobornak, azaz pontosabban a lónak (!) ez a része
is. A kitûnô akusztikájú templomban a nagyszerû
olyan fényes, hogy még nappal is világít. A mûegyetem
diákjai között ugyanis az a hiedelem járja, hogy vizs-
orgona gyakori szereplôje hangversenyeknek.
gaidôszak elôtt ajánlatos megsimogatni a bronzfigura A Mátyás-templom melletti kis teret egy másik
heréit, mert szerencsét hoz. Az eredményrôl nincs adat, lovasszobor, Szent Istváné díszíti. Talapzatának
de egy idô óta a turisták is „simogatnak”, hogy miért, két oldalán a király uralkodásának nevezetes ese-
azt talán ôk sem tudják. ményeit dombormûveken örökítették meg (Stróbl
Alajos, Schulek Frigyes 1906).

243
A DUNA GYÖNGYE: BUDA
Szent István lovasszobra
A templomnak festôi keretet biztosító Halász-
bástya (Schulek Frigyes, 1902) sohasem szolgált
valós védelmi célokat, bár nevét a vár e szakaszá-
nak védelmérôl gondoskodó halászcéhrôl kapta.
Hét tornya a honfoglaló hét vezért szimbolizálja.
A Hess András téren volt az elsô magyaror-
szági könyvnyomda (1472). A török elleni harcokat
anyagiakkal is támogató XI. Ince pápa szobra Bu-
da felszabadításának 250. évfordulójára készült
(Damkó József, 1936). Itt állott a XIII. században
épített domonkos kolostor. Tornya homlokfalán
Mátyás király Bautzenben (Németország) lévô
dombormûvének másolatát helyezték el. A Hilton
A BUDAVÁRI PALOTA
Friss Palota az elôször 1439-ben említett épületcsoport
neve. Ekkor épült a király halála miatt félbemaradt
Csonka-torony is. A palotát Mátyás már csak díszítései-
ben és berendezésében tudta gazdagítani. 1541-ben a
törökök foglalták el, de tûzvész, földrengés és járványok
is sújtották.
1686-ban, a vár visszafoglalásakor elpusztult a királyi
palotából az a kevés is, amit a törökök meghagytak. Má-
ria Terézia újjáépíttette és kibôvíttette (Franz Anton
244
Szálló e kolostor köré épült, a régmúlt és a mai kor
építészeti harmóniáját teremtve meg. „Ajánlott”
fotós téma a szálló üveghomlokzatán visszatükrö-
zôdô Halászbástya. És nagyon javallott megnézni
valamelyik nyári szabadtéri elôadást a Hilton do-
minikánus udvarán.
A Várnegyed hangulatos utcácskáin, vagy a
Palotanegyedben sétálva szinte minden épüle-
ten találhatunk látnivalót: középkori falrészletet,
régi címert, barokk kacskaringót, intim hangulatú
belsô udvart, vagy legalább egy különleges ajtót,
ablakot. A Vár nemcsak a Szentháromság térbôl
áll. Érdemes végigsétálni a Tárnok, Fortuna vagy
Úri utcán a Kapisztrán térig, majd vissza a Palota-
negyedhez, melybe díszes kapun át juthatunk.
A Magyar Borok Házának pincéjében az or-
szág összes borvidékérôl tárolnak bort, és többsé-
gük a belépô ellenében meg is kóstolható. (Igaz,
hogy a pincelátogatás után elég nehéz lesz folytat-
ni a várnézést!) Különleges múzeumi élményt
nyújt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-
ipari Múzeum (Fortuna u. 4.) kiállításain kívül is:
az udvarán egy több mint 150 éves szôlôtôke átvé-
szelt filoxérát és háborúkat, s még most is terem.
Nem mindennapi látvány a Telefónia Múzeum
sem (Úri utca 49.).
A Kapisztrán téren érdemes felkapaszkodni a
középkori Magdolna- vagy Helyôrségi templom
tornyába, nemcsak azért, hogy közvetlen közelbôl
hallgassuk a rendszeresen felcsendülô harangjá-
tékot, hanem a nagyszerû kilátásért is. A Had-
történeti Múzeum hatalmas épülettömbje zárja
a vár-negyed északnyugati oldalát. Udvarán nya-
ranta elôadásokat rendeznek gyerekeknek és fel-
Hillebrandt, 1770) – részben a még megmaradt közép-
kori maradványok elbontása révén. XIX. sz.-i újbóli bô-
vítéséhez Ybl Miklós tervei alapján kezdtek hozzá. Az
építész halála után Hauszmann Alajos (1895) a Duná-
ra nézô szárnyat kétszeresére, 304 méteresre hosszabbí-
totta, s a homlokzat középrészének hangsúlyozását kupo-
lával oldotta meg. Díszítésén a kor leghíresebb képzômû-
vészei dolgoztak, de mûveiket magával sodorta a máso-
dik világháború.
 BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA

nôtteknek. Gyakran fellép itt a Fiatalok Operastú-

diója is a jövô énekes-reménységeivel.
A Palotanegyed területén az elsô erôdít-
ményt IV. Béla építtette a tatárjárás után, 1247
körül. A török hódoltságig itt volt a magyar kirá-
lyok székhelye. Mivel az Árpád-ház kihalása után
Károly Róbert a budai patríciusok ellenséges ma-
gatartása miatt Visegrádról kormányozta az orszá-
got, csak a XV. században, Zsigmond uralkodása
alatt növekedett európai hírû várrá a budai.
Ma a Palotanegyed a fôváros egyik legjelentô-
sebb kulturális központja. Itt kapott helyet a ma-
gyarországi képzômûvészet átfogó gyûjteménye, a
Magyar Nemzeti Galéria, a Legújabbkori Tör-
téneti Múzeum, az Országos Széchényi
Könyvtár, s a legfiatalabb magyar közgyûjtemény,
a Ludwig Múzeum kortárs mûvészeti anyaga is.
A Budapesti Történeti Múzeum ôrzi a régi
királyi palota feltárt maradványainak építészeti Különleges élmény siklóval felmenni a várba
emlékei között a már emlegetett Anjou-kori szo-
bortöredékeket. A palotanegyedhez kúszik fel a vonzereje éppen a felsô rakpart sétánya, csodála-
Clark Ádám térrôl induló Sikló. tos rálátással a pesti partra. A sétány egyik fele for-
Az 1870-ben megnyitott és 1986-ban felújí- galmas kerékpárút is, része annak a már több száz
tott Budavári Sikló 95 m hosszú, 48 százalékos kilométer hosszú úthálózatnak, ami a „drótsza-
emelkedésû sínpályáján két, lépcsôs szerkezetû ko- márral” közlekedôket segíti.
csi viszi a város panorámájának páratlan látványá-
ért felszálló – és a Vár-hegy meghódításának Kézmûvesek kínálják portrékájukat a turistáknak
könnyebbik módját választó – utasokat. A pano-
rámában gyönyörködhetünk a palota elôtti térrôl,
a Savoyai Jenô lovasszobrát körbeölelô kôpárkány-
tól, és a Halászbástyáról.
A hatalmas épületek által körülzárt udvarokon
és a parkosított Szent György téren rendezik meg
nyaranta, augusztus 20-a környékén a Kézmûvesek
Vásárát és a Nemzetközi Borfesztivált.
A Vár-hegy alatti 350 m-es alagút építésekor
a hegy átfúrása hét és fél hónapig tartott. (Clark
Ádám, 1857). A rossznyelvek szerint csak azért
építették, hogy borús idôben bele lehessen tolni a
Lánchidat! A kivitelezôrôl elnevezett téren, a Sik-
ló végállomásánál a „0” kilométerkô (Borsos
Miklós) a kiindulópontja – a 8-as számú kivételé-
vel – az ország fôútvonalainak.
A Világörökségnek – a Vár-hegy mellett – 1987
óta része a Duna-part is, épületeivel és panorámá-
jával. A vár alatti városrész – a Víziváros – egyik

245
HIDAK, SZIGETEK, A VÁROS PEREMÉN
HIDAK, SZIGETEK
A dunai panorámától elválaszthatatlan a fôváros
kilenc hídja. Közülük is az elsô – mind építési
idejét, mind „rangját” tekintve – a Lánchíd. Az el-
sô magyarországi, és a folyó teljes hosszában, a Fe-
kete-erdôtôl a Fekete-tengerig a második állandó
Duna-híd építését gróf Széchenyi István kezdemé-
nyezte a XIX. sz. derekán. Ez a híd a budapestiek
és a legtöbb magyar számára jóval több, mint csu-
pán mûszaki létesítmény, vagy mûemlék.
A Lánchíd nemzeti jelkép: a haladásnak, a
nemzeti ébredésnek, Kelet és Nyugat összekapcso-
lódásának jelképe, amit a pestiek nemcsak tisztel-
nek, de szeretnek is. Ennek a „szeretetnek” a meg-
nyilvánulása az immár hagyományossá váló „szü-
letésnapi” ünnepség, amit elôször 1999-ben, való-
ban a híd avatásának 150 éves évfordulóján ren-
deztek meg. A híd tervezôje az angol Thierney
William Clark, kivitelezôje névrokona, az „alagu-
tas” skót Adam Clark (1839–1849). A két hídfô
oroszlánszobrai (Marschalkó János, 1852) túlélték
a második világháború rombolását. A pesti hídfôt,
a Roosevelt teret ma a Magyar Tudományos
Akadémia neoreneszánsz székháza teszi nevezetes-
A Lánchíd pesti hídfôje a néma oroszlánokkal
246
SZIGETI LEGENDÁK
Arany János Ôszikéinek és a Toldi szerelmének is a szi-
get a születési helye – Toldi Miklós egyébként ugyanitt
vívta nevezetes párviadalát a cseh vitézzel. Néhány
emberöltô múltán mágnások párbajhelyszínévé lett a
legendás sziget, mely ma a nyugalom és csönd „szigete”
is a nagyváros hajszolt és zajos világában. Nem vélet-
lenül építették az Árpád hídhoz csatlakozó északi csú-
csára már a XIX. században a Grand Hotelt, mely ma
a szomszédos Thermál Szállóval együtt fogadja a gyó-
gyulni és pihenni vágyókat.
sé. (Friedrich August Stüler, 1864). A híddal pon-
tosan szemben lévô, szecessziós Gresham-palo-
tát (Quittner Zsigmond, Vágó fivérek, 1907) Bu-
dapest legújabb luxusszállodájává alakítják át.
A Világörökség területének északi határát az
„Y” alakú Margit híd alkotja (Emile Gouin,
1876). Az „Y” szára IV. Béla lányának, a hajdani
domonkos apácakolostor lakójának a nevét ôrzô
Margitszigetre vezet.
Több kisebb zátonyból alakult ki a 1,5 km2-es
Margitsziget, mely kétezer éves története során
számos nevezetes esemény színhelye volt. A kö-
zépkorban nôk menedékhelyéül szolgált: a „begi-
nák” serény munkában és betegápolásban keresték
életük értelmét az erkölcsi vagy társadalmi számki-
 BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA

A VÁROS PEREMÉN

A közepében van a java mondás a fôvárosra is igaz,

jutott azonban megtekintésre érdemes érték a kül-
városokba is. Igaz, ezekre a helyekre már valóban
csak a finom részletek szerelmesei, vagy az egy-egy
mûemléket, látnivalót tudatosan keresô turista jut
el. Óbudán, a modern lakótelep betonkolosszusai
közé zárt, intim hangulatú Fô tér százados épüle-
tei, izgalmas múzeumai (Kassák Lajos, Varga Imre)
vagy „Krúdys” hangulatú kisvendéglôi „érnek meg
egy misét”. Arra járva feltétlenül be kell állni, leg-
alább egy fotó erejéig Varga Imre bronzból ké-
szült, esernyôs lányai közé.
A Fô tértôl mindössze három HÉV-megállóra
(Békásmegyer, Szentendre felé) kétezer évnyi utat
Margitsziget – hatalmas park a város közepén tehetünk – az idôben visszafelé. Itt fogadja ugyan-
is látogatóit a hajdani római város feltárt maradvá-
vetettségben. IV. Béla monostorrá építtette át a nyait és kincseit bemutató Aquincumi Múzeum.
nôk házait, amikor a veszprémi apácáknál nevel- Az egyik budai városközpont, a Moszkva tér köze-
kedô lányát, Margitot a szigetre hozatta. lében, a hajdani Ganz-gyár régi csarnokainak fel-
Az egykor sorompóval elzárt, majd belépôdíjért használásával alakították ki a különleges élményt
látogatható sziget ma mindenkié. Éppúgy befogad- kínáló Millenáris Kiállítási- és Kultúrköz-
ja a sportolni vágyókat (Ifjúsági Sportközpont, pontot.
Sportuszoda, kocogópálya), mint a strandoló-
kat (Palatinus), a sétálókat-nézelôdôket, vagy a Az aquincumi romkert
hatalmas parkban sakkozókat, ultizókat.
A sziget közepérôl ujjként az égbe mutató haj-
dani víztorony alatt épült fel a Margitszigeti
Szabadtéri Színpad, zenés elôadások (operák,
musicalek) nyári színtere. A hídról levezetô út ten-
gelyében a Centenáriumi emlékmû Pest, Buda
és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára készült
(Kiss István, 1972). A szigetet autók nem járhat-
ják, az egyetlen városi buszjárat (a 26-os jelzésû),
valamint a taxik mellett csak gyalogosan, vagy a
környezetbarát bringóhintókkal lehet közlekedni.
A Duna budapesti szakaszán több sziget is meg-
töri a meder folytonosságát. A Hajógyári-szige-
ten állt valamikor a római helytartók palotája,
egyes feltételezések szerint itt írta Marcus Aurelius
császár Elmélkedéseit. A jó császár ugyancsak meg-
lepôdne, ha most augusztus elején keveredne ki
hajdani szigetére. Itt rendezik ugyanis Európa leg-
nagyobb könnyûzenei eseményét, a több százezer
hazai és külföldi fiatalt vonzó Pepsi Sziget-fesztivált.

247
A VÁROS PEREMÉN
A 2002 tavaszán felavatott Nemzeti Színház
A legdélibb budai külváros, Budafok – régi nevén
Promontor – a bor és pezsgô városa. Pincelabi-
rintusának nagyságára jellemzô, hogy mintegy 1
millió hektoliter bor tárolható benne. Látogatha-
tó a Törley Pezsgôgyár is, ahol egy kis házi múze-
um ôrzi a pezsgôgyártás hazai emlékeit (Kossuth
L. u. 82–94.). Budafok határában, a régi balatoni
országút mellett kapott helyet az egyik legkülönö-
sebb budapesti múzeum, a Szoborpark.
Itt állították fel azokat az 1950–1990 között ké-
szült mûalkotásokat, melyek immár aktualitásu-
kat veszítették. A múzeum bejáratánál különleges
„szuvenírok” vásárolhatók: kiváló dolgozói kitün-
tetés, kazetta május elsejei indulókkal és „a kom-
munizmus utolsó lehelete” – konzervdobozba for-
rasztva.
A fôváros déli határán, Nagytétényben ismét
fogadja látogatóit a Rudnyánszky-kastélyban
berendezett antik bútorgyûjtemény (Csókási Pál
u. 9.). Az itteni Campona bevásárlóközpont külön-
leges látnivalója Közép-Európa egyetlen Tropi-
cariuma, cápákkal és mindenféle „tengeri her-
248
kentyûvel”. A Lágymányosi híd (1995) pesti híd-
fôjénél ma még magányosan áll az új Nemzeti
Színház (Siklósi Mária, 2002), köréje új városne-
gyed építését tervezik.
A pesti oldalon, Kôbányán, a Budapesti Nem-
zetközi Vásár területén egész évben rangos kiál-
lításokat (tavaszi és ôszi BNV stb.) tartanak.
A kerület legrangosabb mûemléke a Lechner
Ödön tervezte, kívül-belül szó szerint Zsolnay ma-
jolikába „öltöztetett” Szent László-plébánia-
templom (Szent László tér 25.), melyet Róth
Miksa üvegablakai, Tandor Ottó padjai díszítenek.
Gyakorta rendeznek itt orgonahangversenyeket.
Amíg Budafok a bor, Kôbánya a sör „városa”:
a ma már részben ipari mûemléknek tekintett – és
csoportosan meg is látogatható – Dreher sörgyár-
nak köszönhetôen.
Kispestre kirepít a metró is, a 3-as, a kék. A Ha-
tár úti metróállomástól néhány perc sétával már az
egyik legszebb lakótelepen járunk, a „Wekerlén”.
Az 1908-ban jórészt Kós Károly tervei alapján öt-
ezer ember számára épült telep az egyik elsô ilyen
kezdeményezése volt a fôvárosnak. Miután körbe-
sétáltuk a hangulatos fôteret, és megcsodáltuk az
erdélyi népi építészetet és díszítômûvészetet idézô
házakat, üljünk be egy halászlére a híres Halász-
csárdába. Megérdemeljük!
Paloták, házak, emlékmûvek, szobrok felkere-
sése után, vagy ha már elegünk van a kô- és em-
berrengetegbôl, meneküljünk ki a Budai-hegyekbe!
Sétáljunk a Normafánál, kapaszkodjunk fel a Já-
nos-hegyi Erzsébet-kilátóba és csodáljuk meg felül-
rôl a várost, ahonnan éppen elvágyódtunk.
A magasságok után meghódíthatjuk a „mélysé-
geket” is. Az egyetlen Monacót kivéve, más fôvá-
ros nem dicsekedhet olyan kivételes látványossá-
gokkal, mint amilyenek a budai barlangok. A
Pálvölgyi-barlang a cseppkövek csodavilágába ka-
lauzol, a Szemlô-hegyi barlang pedig az aragonit
(borsókô) különleges formáit tárja elénk.
Természeti értékeket látni persze lehet anélkül
is, hogy az ember a nyakába venné a fél várost:
metróval érkezhetünk a Klinikák állomásáig, és
onnan sétálva a Fûvészkertbe, ahol a Victoria
Regia tutajnyi levelein és egyéb egzotikumokon
kívül a genius loci – a hely szelleme – is igazi él-
 BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA

ményt nyújt. Itt ugyanis nemecsek ernôvel (csupa

kisbetûvel) „találkozhatunk” Molnár Ferenc világ-
hírû Pál utcai fiúk címû regényébôl.
A Fûvészkertet az egykori Festetics-kert helyén
1847-ben alakították ki.
És ez még mindig messze nem minden! Hisz
nem láttuk még a legjelentôsebb építészeti irány-
zatok közel ezer mûemlékét, nem jártunk be 223
múzeumot és galériát, és nem láttuk-hallottuk
negyven színház, hét hangversenyterem és a két
operaház programjait! Nem voltunk a farsangi fel-
vonuláson és az Ôszi Fesztiválon. Nem szurkol-
tunk végig egy focimeccset és nem teniszeztünk a
Római Teniszakadémián. Az olvasóra kell bíznunk
azt is, hogy válasszon az ezernél is több étterem,
kávéház, szórakozóhely közül. A ferihegyi repülôtér
S hogy el ne felejtsük: próbálja ki a 11 féle köz-
lekedési eszköz valamelyikét, hisz képzeletben nyi-hegyi gyermekvasúton is! Egyszóval fedezze fel
ugye nem szállhattunk hajóra – pedig a Dunán magának minden látogató tetszôleges tempóban
menetrend szerinti és sétahajók is járnak. Nem és sorrendben mindazt, amit a világ számunkra
voltunk a Ferihegyi repülôtéren, ahonnan a légi já- legszebb fôvárosa, Budapest kínál.
ratok összekötik Budapestet és az országot az egész Nem lesz könnyû dolga, és sohasem mondhat-
világgal. De nem metróztunk és földalattiztunk, ja: mindent láttam már.
villamosoztunk, troliztunk és buszoztunk – eleget!
Utazni kell a Fogaskerekûn, a Libegôn és a Széche- Sétahajóval a Dunán

249
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

250 www.vendegvaro.hu

www.vendegvaro.hu
Olvasóink egy-egy fejezet lapozása
közben tapasztalhatták, hogy igye-
keztünk minél több praktikus tud-
nivalót is közölni helyszínekrôl, lá-
togathatóságról, elérhetôségrôl és
így tovább. Ugyanakkor egy könyv
terjedelmi korlátai végesek, ráadá-
sul az idegenforgalmi szolgáltatá-
sok oly gyorsan fejlôdnek, hogy
egy ma készülô lista jóval hama-
rébb elveszti aktualitását, mintsem
megjelenhetne az újabb, frissített
kiadás.
Ezért ajánljuk olvasóink figyelmé-
be a kiadónk által mûködtetett
internetes turisztikai portált, a
www.vendegvaro.hu-t – különös
tekintettel arra, hogy egyre többen
rendelkeznek saját számítógéppel
Turisztikai
információk
Tourinform Fôiroda, Budapest
1051 Vörösmarty tér (Vigadó u. 6.)
Tel.: 1/438-8080, Fax: 1/488-8661
hungary@tourinform.hu
Tourinform Közönség-
szolgálati Iroda, Budapest
1052 Deák tér (Sütô u. 2.)
Tel.: 1/438-8080, fax: 1/488-8661
hungary@tourinform.hu
Tourinform Pont, Budapest
1062 Westend City Center
Tel.: 1/438-8080, fax: 1/488-8661
Tourinform Budapest
1061 Liszt Ferenc tér 11.
Tel.: 1/322-4098, fax: 1/342-9390
liszt@budapestinfo.hu
Tourinform Budapest
1062 Nyugati pályaudvar
Tel./fax: 1/302-8580
Magyarország a hálón
és internet-hozzáféréssel; de ma
már az is számos lehetôséget talál-
hat az internetezésre, akinek éppen
nincs az íróasztalán ez az eszköz.
Ne feledjék: www.vendegvaro.hu
– és máris bejutnak egy folyamato-
san frissített, aktualizált, tömérdek
információt tartalmazó elektroni-
kus turisztikai adatbázisba, ahol
Tourinform Budapest
1014 Szentháromság tér
(Budai Vár) Tel.: 1/488-0453,
1/488-0475, fax: 1/488-0474
Tourinform Budapest
Budaörs 2040
M1-M7 AGIP-komplexum
Tel./fax: 23/417-518
Tourinform Pest megye
1054 Steindl Imre u. 12.
Tel.: 1/353-2956, 1/428-0377
Fax: 1/428-0375
pest-m@tourinform.hu
Tourinform Cegléd
2700 Kossuth tér 1.
Tel.: 53/500-285, fax: 53/500-286
cegled@tourinform.hu
Tourinform Gödöllôi Régió
Gödöllô 2100 Királyi kastély
Tel./fax: 28/415-402
Tel.: 28/415-403
godollo@tourinform.hu
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
kedvükre válogathatnak az éppen
Önöket érdeklô információk kö-
zött. Közlekedési tudnivalók, szál-
láshelyek, étkezési lehetôségek, ak-
tív pihenés, gyógyturizmus, konfe-
renciaturizmus, hogy csak néhány
témakört említsünk a gyakran ke-
resettek közül – de természetesen
megtalálhatók azoknak az utazási
és információs irodáknak az elér-
hetôségei is, akik a legkülönlege-
sebb kérések teljesítésében tudnak
segíteni.
Jó utazást, kellemes pihenést min-
denkinek – a VendégVáró úti-
könyvekkel és az interneten elérhe-
tô www.vendegvaro.hu turisztikai
portál hasznos információival.
Tourinform Ráckeve
2300 Kossuth L. u. 51.
Tel./fax: 24/429-747
rackeve@tourinform.hu
Tourinform Szentendre
2000 Dumtsa Jenô u. 22.
Tel./fax: 26/317-965,
26/317-966
szentendre@tourinform.hu
Tourinform Vác
2600 Március 15. tér 16–18.
Tel.: 27/316-160
Fax: 27/316-464
vac@tourinform.hu
Tourinform Veresegyház
2112 Fô út 9.
Tel./fax: 28/588-500
veresegyhaz@tourinform.hu
Tourinform Zsámbék
2072 Etyeki út 2.
Tel./fax: 23/342-318
zsambek@tourinform.hu
251
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
Vendégváró
CSÖMÖRI
HÍVOGATÓ
A fôváros közvetlen szomszédságá-
ban lévô 900 éves múltra visszate-
kintô szlovák, sváb és magyarlakta
település méltán lehet büszke
a hagyományaira és közösségi életére.
A településen 6 ha horgásztó, több
lovasiskola várja a pihenni,
kikapcsolódni vágyókat.
Ha valaki megéhezik, a Zöldfa
Vendéglôben jó ízû házias ételekbôl
válogathat.
Visszatérô rendezvényeink:
Január–február: farsangi bálok,
hájastészta-sütô verseny
Március: nôk–szépség–egészség
rendezvény
Április: kórustalálkozó
Június: Pünkösdi Fesztivál –
Csömöri Falunapok és lakodalmas
találkozó, Úrnapi körmenet
Augusztus: Szent István-napi
eseménysorozat
Szeptember: Csömöri Ôszi Napok
– Szüreti mulatságok
Október: Egészségnap
December: Nagyszabású eseményso-
rozat adventtôl karácsonyig
Petôfi S. Mûvelôdési Ház
Tel./fax: 28/543-790
252
BAG
A község néprajzi hagyományait foko-
zottan ôrzi a többszörösen kitüntetett
hazai nívó- és nemzetközi díjjal ren-
delkezô Muharay Elemér Népi Együt-
tes. Minden év szeptemberében az or-
szág hagyományôrzô együttesei részére
fesztivált szervez az önkormányzat. Az
1994-ben átadott sportcsarnok és
uszoda kitûnô sportolási lehetôséget
biztosít a környék lakóinak is.
Polgármesteri Hivatal
2191 Bag, Szent Imre út 52.
Tel.: 28/408-021, fax: 28/408-063
SÜLYSÁP
Sülysáp nagyközség csodálatos föld-
rajzi fekvésû környezetben van. A
szelíd dombok, a halastavak és az
Alsó-Tápió partja kedvelt kirándu-
lóhely. Természeti szépségeinken túl
mûemlékeink és kültéri szobraink
láthatók:
– 1489-ben épült Kisboldogasszony
római katolikus templom,
– 1750-ben épült Sôtér-kastély,
– Grassalkovich-vadászlak, a szabad-
ságharc idején Petôfi Sándor meg-
szállt a vadászlakban,
– Szentháromság-szobor, Nepomu-
ki Szent János-szobor, Millenniumi
emlékpark, Szent István-szobor,
Pávát tartó lány szobra.
Reméljük, hogy a fentiek felkeltik
érdeklôdését és személyesen is kö-
szönthetjük Sülysápon.
Polgármesteri Hivatal
Tel.: 29/435-001
TURA
A népi kultúra és hagyományôrzés
egyik központja. A Falumúzeum ôrzi
a ma is élô különlegesen gazdag népi
díszítômûvészet, népviselet és a ha-
gyományos paraszti életmód számos
relikviáját.
További látnivalók: a Schossberger-
kastély, a díszkerámia ivókút, a Mil-
lenniumi Testvérpark és Emlékmû,
az I. és a II. világháború hôseinek ál-
lított köztéri alkotások.
Polgármesteri Hivatal
Tel.: 28/581-020
VISEGRÁDI NEMZETKÖZI
PALOTAJÁTÉKOK
Évente, július második hétvégéjén
péntek, szombat, vasárnap.
Történelmi háttér:
A Visegrádi Nemzetközi Palotajáté-
kok rendezvénysorozat évente felele-
veníti Károly Róbert és Nagy Lajos
uralkodásának idejét.
A Palotajátékok programjain min-
den vendég találhat kedvéhez illô
látnivalókat: a királyi palota körüli
utcákon, tereken, parkban sétálva
részt vehet a középkori környezetet
felidézô színes vásárban, megnézheti
a középkori mûhelyek eszközeit,
megismerheti és kóstolhatja a kony-
hák fôztjeit, kipróbálhat harci eszkö-
zöket vagy bemutatókat nézhet.
Polgármesteri Hivatal
Tel.: 26/398-255
www.visegrad.hu
www.vendegvaro.hu

BUDAKALÁSZ
Budapesttel határos nagyközség, a Du-
nakanyar déli kapuja. A falu hagyo-
mányôrzô és hagyományteremtô kultú-
rájának központja az 1996-ban újjáépült
Faluház. Itt rendezik meg évrôl évre
nagy sikerrel a Kalászi Vigasságokat júni-
us második hétvégéjén sok külföldi és
hazai tánccsoport részvételével. A Buda-
kalászi Baráti Kör évenként szervez az
Omszk-tó partján a juniálist, október el-
sô szombatján pedig a szüreti felvonulást
és az azt követô jó hangulatú bált. Szin-
tén októberben kerül megrendezésre a
Kalászi Kortárs Táncfesztivál. A sportol-
ni vágyók örömére 2003. október 23-án
adják át a 2600 m2-es sportcsarnokot.
Polgármesteri Hivatal
Tel.: 26/340-266
Faluház tel.: 26/340-468
ZSÁMBÉK
Zsámbék idegenforgalmi gyöngyszem
Pest megye nyugati határán.
Látogasson el Ön is hozzánk, tekintse
meg látnivalóinkat: a középkori
templomromot, élvezze a természet-
védelmi terület háborítatlan nyugal-
mát, keresse fel a Lámpamúzeumot,
a Német Tájházat, vagy a Mûvelôdé-
si Ház valamelyik kiállítását! A séta
után térjen be számos, remek kony-
hájáról ismert vendéglônk egyikébe!
További információk községünk
honlapján találhatók:
www.zsambek.hu, vagy hívja
a Polgármesteri Hivatalt
a 23/342-210-es telefonon.
Magyarország a hálón
VALKÓ
Valkó a Gödöllôi dombság keleti
oldalán, erdôk, dombok ölelésében
helyezkedik el, és fôként a pihenni
vágyók kedvelt kirándulóhelye.
A Pilisi Parkerdô szervezésében
a vadászok, míg a mesterségesen
kialakított tó partján a horgászok
hódolnak szenvedélyeiknek.
A település látványossága a Szent
Mihály tiszteletére szentelt,
egyhajós barokk templom és
a Szabadság út mentén 1789-ben
felállított Nepomuki Szent János-
szobor.
Évek óta visszatérô rendezvények:
a Szabadidô Parkban megtartott
majális (május 1.) megünneplése
és a már hagyománnyá vált
Nemzetközi Nyugdíjas-találkozó.
Polgármesteri Hivatal
Tel.: 28/483-443
TÖK
Budapesttôl 30 km-re nyugatra egy
igazi kis falu, szép, régi házakkal,
ahol a látogató még felfedezheti a
jellegzetes magyar paraszti hagyo-
mányokat. Itt még több száz éves
pincékben, fahordókban készítik a
minôségi fehér bort, de érdemes
kijönni lovagolni vagy kirándulni is.
Itt van a Patkó Csárda, egy szép
református templom és egy Árpád-
kori templomrom. A Nyakas-hegy
pedig ideális kirándulóhely.
A faluban még elevenen élnek a
kulturális hagyományok: a tavaszi
páros bál, a szüreti felvonulás és a
Márton-napi mulatság.
Tök Község Önkormányzata
Tel./fax: 06 23/341-166.
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
TAHITÓTFALU
A község a Dunakanyarban
a Szentendrei-szigeten található.
Megközelíthetô hajóval, révvel,
vagy közúton a 11-es fôúton.
Látnivalók: Pollack Mihály szüreti
háza, Református templom, Katoli-
kus templom, Pollack-síremlék,
Szérûskertek, Római kori maradvá-
nyok, I–II. világháborús emlékmû.
Évenként júniusban Eperfesztivált,
augusztus 20-án hagyományos
búcsút rendeznek. Szép kirándulá-
sok tehetôk a nevezetes kilátó-
helyhez (Vöröskô, 526 m) és
a természetvédelmi területhez
(Duna–Ipoly Nemzeti Park).
Polgármesteri Hivatal
Tel.: 26/378-123
GALGAHÉVÍZ
Galgahévíz az Alsó-Galga mente
jellegzetes kis települése.
A Szentandrásdomb és a Bika-tó
kellemes kirándulóhelyek, s itt
található a 2000-ben felavatott
Millenniumi emlékmû. Érdemes
még megtekinteni a Kegyeleti
parkot, a helytörténeti gyûjteményt.
Jó programot kínál a júliusi három-
napos Faluünnep, a szeptemberi
szüreti felvonulás és mulatság,
valamint a decemberi Falukarácsony.
Kodály Zoltán Mûvelôdési Ház
Galgahévíz, Fô út 106.
E-mail: emokey@yahoo.com
Tel.: 30/494-9599, fax: 28/461-587
253
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
MONOR
Monor természetvédelmi területe a
Forrás és környéke. Idegenforgalmi
nevezetessége a Strázsa-hegy, mint-
egy 1000 borospincével és présház-
zal. Gazdag programokkal rendezik
meg a Monori Májusi Napokat. Az
Orbán-napi ünnepségek jó alkalmat
adnak a pincefalu megtekintésére, az
újonnan megépült kilátóból tiszta
idôben jó kilátás nyílik a környék te-
lepüléseire. Ôsszel a Gazdakör rende-
zésében impozáns látnivaló a „Szüreti
felvonulás”. A távolról érkezôket ké-
nyelmes panziók várják a városban.
Polgármesteri Hivatal
2200 Monor, Kossuth u. 78–80.
Tel.: 29/412-215
IKLAD
A Galga völgyében lévô kis település
látnivalóival várja az idelátogatókat:
Falumúzeum (Dorfmuseum)
Az 1903-ban épült kisgazda paraszt-
család berendezett házát és portáját
tekinthetik meg a látogatók.
2181 Iklad, Szabadság út 127.
Nyitva tartás: H–P 14–16 óráig,
Sz–V 10–12 és 14–16 óra között.
Ráday sírkert, Evangélikus templom,
Gróf Ráday I. Gedeon szobra
Dr. Brandtner Pál-emlékszoba
(Szabadság út 61.)
Polgármesteri Hivatal
Tel.: 28/403-381
254
DÖMSÖD
Dömsöd a Sorok-
sári-Dunaág mel-
lett színvonalas
strandfürdôvel
várja vendégeit,
ami fürdésre
és mindenfajta vízi sportra alkalmas.
Szálláslehetôség a falusi vendéglátás
keretében, illetve közvetlen a Duna-
parton lévô „Csónakházban”
található. Kitûnô helyi gasztronó-
miai jellegzetességgel várja az ideláto-
gatókat a „Fogadó a hat testvérhez”
és még néhány vendéglátóegység.
A Petôfi Múzeummal egy udvarban
található Vecsési Sándor és Bazsonyi
Arany festômûvészek állandó kiállí-
tása.
Itt rendezik meg évek óta a „Zenés
nyári esték”-et. Több ezer érdeklô-
dôt vonz május elsô napjaiban a
Dömsödi Napok rendezvénysorozat.
Polgármesteri Hivatal
2344 Dömsöd, Petôfi tér 6.
Tel./fax: 24/435-102, 24/435-363
KÓSPALLAG
Községünk turisztikai szempontból
igen jelentôs szerepet tölt be. Innen
lehet megközelíteni a Börzsöny hegy-
ség minden turisztikai útvonalát és
minden látnivalóját:
• Kisinóci Turistaház télen-nyáron
szállást és étkezést biztosít,
• Nagyhideghegyi Turistaház,
Nagyírtáspusztai Szent Orbán Fogadó
biztosít szállás- és étkezési lehetôséget,
• „Rablótanya” kulcsosház szállást,
szabadidôs foglalkozásokat, túrale-
hetôséget kínál,
• A horgásztó mellett e sport kedvelôi
hódolhatnak szenvedélyüknek,
• Községünk területén három
vadásztársaság mûködik a vadászok
nagy örömére.
Polgármesteri Hivatal
Tel.: 27/585-660
ZSÁMBOK
A település ma is híven ôrzi
hagyományait élô népviseletében,
dalaiban, táncaiban. A falu köz-
pontjában található a Falumúzeum,
melyben egy régi paraszti gazda
bútorai, ruhái, gazdasági eszközei
láthatók. Ebben a környezetben
mutatja be a Zsámboki Népi
Együttes „Lakodalmas” címû
mûsorát. A vendégek részesei a
bemutatott lakodalmasnak, együtt
mulatnak a násznéppel. A mûsor
idôtartama kb. 3 óra.
József Attila Mûvelôdési Ház
és Könyvtár
2116 Zsámbok, József A. u. 4.
Tel.: 28/592-135, 28/592-040
LETKÉS
Letkésen 1994 óta kishatár menti
határátkelôhely mûködik.
A Mûvelôdési Ház szervezésében
minden év októberében megrendezik
a szüreti felvonulást és táncos
mulatságot. A „hátizsákos,
bakancsos turisták”-nak ajánljuk
a kijelölt túraútvonalakat
a települést övezô hegyekben.
A zarándokturizmus kedvelôi az ôsi
erdei zarándok útvonalon gyalogosan
érhetik el a kegyhelyként közismert
Márianosztrát.
Polgármesteri Hivatal
Tel.: 27/576-500
www.vendegvaro.hu
 TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

SOLYMÁR
A Budai-hegység és a Pilis közti medencében elterülô, 9100
lakosú Solymár természeti adottságai, lakóinak közvetlensége,
többnyelvûsége biztosítja az idelátogató bel- és külföldi vendé-
gek számára, hogy otthon érezzék magukat.
A Jegenye-völgy, a környezô hegyvidéken egyedülálló öt méter
magas vízesés, a Rózsika-forrás, a Zsíroshegy, az Ördöglyuk-
barlang, a középkori vár romja hívogatja a csendre és nyuga-
lomra vágyókat. A községben zajló rendezvények sokszínûsége,
jó hangulata élvezetes szórakozást nyújt az idelátogatóknak.
A zenei, énekkari koncerteken, a táncbemutatókon, bálokon ke-
resztül megismerkedhetnek a sváb hagyományokkal, népviselet-
tel, népszokásokkal. Településünk büszke felújított falumúzeu-
mára és barokk római katolikus plébánia templomára, ahol ven-
dégeink betekintést kaphatnak Solymár történelmi múltjába.
A megfáradt látogatók megpihenhetnek színvonalas panzióink-
ban, és kiváló éttermeinkben hódolhatnak gasztronómiai szen-
vedélyüknek.

Évente ismétlôdô jelentôsebb kulturális, szórakoztató

rendezvények:

Április • Hagyományôrzô locsolóbál

• Országos Középiskolai Angol Nyelvû
Drámafesztivál
• Községi májusfaállítás
Május • Jegenye-völgyi majális
• Keffee, Kuchen und Kultur
• Országos Német Nemzetiségi
Gyermektáncfesztivál
• Hôsök napja
Június • Pünkösdi Sördélután
• Jazz Weekend
Júliusban és augusztusban minden második vasárnap
térzenés sördélután
Augusztus • Ökumenikus Gospel Hangverseny
Szeptember • Solymári Búcsú (kulturális fesztivál)
Október • Szüreti felvonulás és bál
November • Katalin-bál
December • Adventi faluünnep

Magyarország a hálón 255

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

Múzeumok, Szent István Egyetem Mezôgazdasági Állandó kiállítások:

kiállítóhelyek
Arany Sas Patikamúzeum
1014 Budapest, Tárnok u. 18.
Tel.: 1/375-9772
Ny.: márc. 1–okt. 31. K–V
10.30–18 óra, nov. 1–febr. 28.
K–V 10.30–16 óra
DOBOS Édesség- és Gasztro
Múzeum – Nosztalgia Kávéház
2000 Szentendre, Bogdányi u. 2.
Tel.: 26/311-660, 30/9210-928
Fax: 1/486-0336
Dobos C. József-gyûjtemény –
csokoládé, cukorka, mézeskalács,
italok, kávék története, szatócsbolt-
berendezés. Konyakosmeggy, bon-
bon, süteménykészítési bemutató,
kóstoló. Csoportos vezetés, bemu-
tatók szervezése.
Ny.: K–V 10–18 óra
Gödöllôi Városi Múzeum
Gödöllô, Szabadság tér 5.
Tel./fax: 28/422-003
E-mail: godolloimuzeum@
mail.digitel2002.hu
Ny.: K–V 10–18 óra
Kismarosi Falumúzeum
2623 Kismaros, Kossuth u. 21.
Tel.: 27/383-121
Állandó helytörténeti kiállítás:
Arcok, tárgyak Kismaros múltjából
Ny.: V 9–12 óráig, máskor be-
jelentkezéssel
Országos Széchényi Könyvtár
Budapest, I. ker. Budavári palota
F épület, tel.: 1/224-3700
Ny.: H 13–21 óra, K–Szo 9-21 óra
Eszköz- és Gépfejlôdéstörténeti
Szakmúzeum
Gödöllô, Páter Károly u. 1.
Ny.: K–P 9–16, Szo 9–14 óra
Tel./fax: 28/410-210, 522-000
Szépmûvészeti Múzeum
1146 Budapest, Dózsa Gy. út 41.
Tel.: 1/469-7100
RÁD
A község megkapó, szép
környezetével várja a vendégeket.
Környéke igen alkalmas
kirándulóhely, akár gyalog,
akár kerékpárral indulnak útnak
a túrázók.
Rád környezete erdôkben gazdag,
nagy vadas területe vendégvadászok
fogadására alkalmas.
Évente ismétlôdô rendezvények:
Február: Falu-farsang
Augusztus: Szent István-nap
Szeptember: Kisasszony napi búcsú
Polgármesteri Hivatal
Rád, Petôfi u. 11.
Tel.: 27/528-580
Egyiptomi kiállítás; Antik kiállítás;
Gótikus szobrok; Régi képtár;
Olasz barokk kiállítás;
XIX–XX. századi kiállítások;
Grafikai kiállítás (változó anyaggal)
Ny.: K–V 10–17.30 óra
Tárlatvezetés több nyelven, elôzetes
bejelentésre.
Tel.: 1/469-7180
ISASZEG
Festôi környezet, lankás dombok,
vadban gazdag, sûrû erdôk, hor-
gásztavak, a Rákos-patak, legendás
múlt, gazdag néphagyomány, színes
népviselet, pezsgô kulturális élet,
aktív pihenés, ízes, vendégmaraszta-
ló ételek. Mindezt kínáljuk az
Isaszegre érkezô vendégeknek.
Látnivalók: Öregtemplom,
Szoborhegy, Falumúzeum, 1849-es
csata honvédsírjai az erdôben.
Állandó programok: az április 6-i
csata emlékére rendezett Történelmi
Napok, lovastalálkozó, az augusztus
20-i hét végén Isaszegi Mûvészeti
Napok.

Semmelweis Orvostörténeti
Múzeum
1013 Budapest, Apród u. 1–3.
Tel.: 1/2011-577, fax: 1/3753-936
Ny.: márc. 1–okt. 31. K–V
10.30–18 óra, nov. 1–febr. 28. Polgármesteri Hivatal
K–V 10.30–16 óra Tel.: 28/493-168

256 www.vendegvaro.hu

Közlekedési Múzeum
1146 Városligeti körút 11.
Tel.: 1/363-2658
Állandó bemutatók: A magyar autó-
közlekedés története; A magyar vasút
története; Hajózástörténeti kiállítás;
A közúti közlekedés története;
A városi közlekedés története;
Nyitva: okt. 1–ápr. 30. K–P 10–16 óra
Szo–V 10–17 óra,
máj 1–szept. 30. K–P 10–17 óra,
Szo–V 10–18 óra
Kistérségi Információs
és Marketing Iroda
Tíz éve nyújt felvilágosítást
és prospektusokat ad több nyelven
Magyarországról, a Dunakanyarról,
a szentendrei és a környékbeli
települések szálláshelyeirôl,
múzeumairól, rendezvényeirôl,
kirándulási és üdülési lehetôségekrôl.
VÁRJUK ÖNT!
www.szentendre.hu
E-mail: szentendre@tourinform.hu
Tel./fax: 26/317-965,
26/317-966
2000 Szentendre
Dumtsa Jenô u. 22.
Magyarország a hálón
Magyar Természettudományi
Múzeum
1083 Budapest, Ludovika tér 6.
Nyitva: 10–18 óráig,
szünnap: kedd
100 éve született Neumann János –
mérföldkövek a számítástechnikában
2003. március 27–szeptember 30.
Székesegyházi Kincstár és
Egyházmegyei Gyûjtemény
Vác, Március 15. tér 4.
Információ: tel.: 27/315-124
A Székesegyházi Kincstár és Egyház-
megyei Gyûjtemény kiállításai a Nagy-
préposti palotában találhatók.
A gyûjtemény állománya a váci
püspökség és az egyházmegye
épületeinek, intézményeinek
tulajdonában vagy használatában lévô
mûtárgyakat foglalja magában.
Láthatók különösen szép és értékes
képek, ötvös tárgyak, textíliák,
régi mûkincsek.
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi
Múzeum Magyarország legnagyobb
szabadtéri gyûjteménye.
Az ország jellegzetes tájainak népi
építészetét, a falusi és mezôvárosi
társadalom lakáskultúráját, életmódját
mutatja be állandó kiállításain
és programjain keresztül.
Évente több idôszaki kiállítás
és számos rendezvény várja
a múzeumot ismerô látogatókat is.
www.skanzen.hu honlapunkon
minden aktuális információ
megtalálható.
Nyitva tartás: március végétôl
november elejéig, hétfô kivételével
naponta 9–17 óráig, július és augusztus
hónapokban 9–19 óráig.
2000 Szentendre, Sztaravodai út
Tel.: 26/502-500
www.skanzen.hu
Nagyrendezvényeink:
Húsvét, Pünkösdi sokadalom,
Szüreti sokadalom (szeptember elején)
257
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
POMÁZ
Magyar Népviseleti Gyûjtemény
egyedülálló színfoltja a XVI–XIX. századi
2013 Pomáz, József Attila u. 28/b
Tel.: 26/325-163
A gyûjteményben a Kárpát-medence
magyar kultúrájának tárgyi emlékei,
fôként népviseletek, bútorok láthatók.
Nyitva: máj. 1–szept. 30-ig, 10–18 óráig,
Helytörténeti Gyûjtemény
2013 Pomáz, Kossuth L. u. 48.
Tel.: 26/325-163
A gyûjteményben megtalálható kiál-
lítások: régészeti leletek a római
korból és a középkorból, 30 millió
éves levélmaradványok; szerb lakó-
szoba és konyha; német lakószoba
és konyha.
Csodák Palotája
galériája a belváros szívében mûködô
hidegháborús történelmét mutatják be
Kézzel fogható tudomány,
tartalmas szórakozás
kicsiknek és nagyoknak
Nálunk a tudományról van
show
Címünk: Bp., XIII., Váci út 19.
Telefon: 1/350-6131
E-mail: info@csodapalota.hu
www.csodapalota.hu
Nyitva tartás:
H–P: 9–17 óra
Sz–V: 10–18 óra
258
Szerb Egyházi Múzeum
Magyarország mûvészeti emlékeinek
szerb egyházmûvészeti emlékeket,
ikonokat ötvösmunkákat és más
iparmûvészeti alkotásokat,
bemutató állandó kiállítás.
2000 Szentendre, Pátriárka u. 5.
Tel.: 26/312-399
okt.1–ápr. 30-ig, 10–16 óráig.
Szünnap: hétfô (jan.1–feb. 28-ig,
szünnapok: hétfôtôl csütörtökig.)
Galeria Centralis
A Közép-Európai Egyetem
Nyílt Társadalom Archívumának
Galeria Centralis.
Sajátos hangulatú kiállításai
a közép-európai régió
a ma embere számára.
1051 Budapest V., Nádor u. 11.
Nyitva tartás:
kedd–péntek: 14–18 óráig
szombat–vasárnap: 10–18 óráig
A belépés díjtalan.
Tel.: 1/327-3250
Hadtörténeti Intézet
és Múzeum
1014 Bp. Kapisztrán tér 2–4.
Tel.: 1/356-9522, tel./fax: 1/356-9586
Internet: www.hm-him.hu
E-mail: info@mail.militaria.hu
Nyitva tartás:
ápr. 1–szept. 30-ig: 10–18 óra
okt. 1–márc. 31-ig: 10–16 óra
Hétfôn zárva!
Állandó kiállítások:
„Fényesebb a láncnál a kard…”–
„Hegyivadász vagyok
a Kárpátokban fent…”
Katonák, várak, fegyverek –
Hazatért gyûjtemények –
Kard és koszorú – Ezer év katonai jelképei
Tábori csendôr, katonai rendész…
Magyar Mezôgazdasági
Múzeum
• A HÁZIÁLLATOK KIALAKULÁSA
• A HONFOGLALÓ MAGYAROK
HÁZIÁLLATAI • SERTÉSTENYÉSZTÉS
• HAGYOMÁNYOS SZARVAS-
MARHATARTÁS • KISÁLLAT-
TENYÉSZTÉS • ÉLET EGY
KÖZÉPKORI FALUBAN
• A NÖVÉNYEK ORSZÁGÁBÓL
• ERDÉSZET • TERMÉSZETI
ÉRTÉKEINK • VADGAZDÁLKODÁS ÉS
VADÁSZAT • SZÔLÉSZET –
BORÁSZAT • HALÁSZAT
Cím: Budapest, XIV. Városliget,
Vajdahunyadvár
Tel.: 1/363-5099/128 Tel./fax: 1/363-2711
E-mail: mmm@axelero.hu
Nyitva tartás:
K–P 10–17,
Szo 10–18,
V 10–17
Hétfôi napokon
a múzeum
zárva!
www.vendegvaro.hu

PEST MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA
FERENCZY MÚZEUM
PMMI székhelye.
Szentendre, Fô tér 6.
Tel.: 26/310-244
Fax: 26/310-790
Anna–Ámos Gyûjtemény
Szentendre,
Bogdányi u. 10.
Barcsay Gyûjtemény
Szentendre,
Dumtsa Jenô u. 10.
Czóbel Múzeum
Szentendre,
Templom tér 1.
Tel.: 26/312-721
Kmetty Múzeum
Szentendre, Fô tér 21.
Kovács Margit Gyûjtemény
Szentendre,
Vastagh Gy. u. 1.
Népmûvészetek Háza
Babakiállítás, Rákóczi u. 1.
Római Kôtár
Szentendre,
Dunakanyar krt. 1.
Tel.: 26/311-190
Szentendrei Képtár
Szentendre, Fô tér 2–5.
Vajda Lajos Emlékmúzeum
Szentendre, Hunyadi u. 1.
Abonyi Lajos Múzeum
Abony, Vasút út 16.
Tel.: 53/360-096
Magyarország a hálón
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
2001 Szentendre Pf. 49
Telefon: 26/310-244, tel./fax: 26/310-790
e-mail: pmmikozmuvelodes@freemail.hu
www.pmmi.hu
ARANY JÁNOS MÚZEUM TRAGOR IGNÁC MÚZEUM
Nagykôrös, Ceglédi u. 19. Tel.: 27/500-750
Tel.: 53/350- 810 kiállítóhelyei:
ÁRPÁD MÚZEUM Hincz Gyula életmûve
Ráckeve, Kossuth L. u. 34. Vác évszázadai
Tel.: 24/519-035 Vác, Káptalan u. 16.
Tel.: 27/313-463
Blaskovich Múzeum
Tápiószele, Múzeum út 13. Középkori pince
Tel.: 53/380-061 Vác, Széchenyi u. 3–5.
Tel.: 27 315-064
Börzsöny Múzeum
Szob, Szent László u. 14. Memento Mori Kriptaleletek
Tel.: 27/370-076 a váci Fehérek templomából
Vác, Március 15. tér 19.
Falumúzeum Tel.: 27/315-064
Isaszeg,
Madách Imre u. 15.
Tel.: 28/582-280
Kovács Margit:
Falumúzeum Hárfázó angyal
Nagytarcsa,
Múzeumkert 21.
Tel.: 28/450-241
Falumúzeum
Penc, Rákóczi u. 25
Gorka Múzeum
Verôce, Szamos u. 22.
KOSSUTH MÚZEUM
Cegléd, Múzeum u. 5.
Tel.: 53/310-637
PETÔFI MÚZEUM
Aszód, Szontágh lépcsô 2.
Tel.: 28/500-650
Szônyi István Emlékmúzeum
Zebegény, Bartóky u. 7.
Tel.: 27/370-104
259
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

Nagytétényi Kastélymúzeum

Nagytétényi Kastélymúzeum
1225 Budapest, Kastélypark u. 9–11.
tel: 1/207-0005; fax: 1/207-4680
www.nagytetenyi.hu
Nyitva: 10–18 óráig. Hétfôn zárva.

A magyar barokk építészet egyik nagyszerû alkotása a Száraz–

Rudnyánszky-kastély, vagy ahogy ismertté vált: a Nagytétényi
Kastélymúzeum.
A múzeum állandó kiállítása Bútormûvészet a gótikától a bieder -
meierig címmel a kastély 28 termében mutatja be az európai
bútormûvességet a XIV. századtól a XIX. századig: több mint
300 bútor és bútoregyüttes mellett kályhák, csillárok,
szônyegek, falikárpitok, kerámia-, üveg- és ötvöstárgyak
érzékeltetik a korabeli lakókörnyezetet.

Csoportos tárlatvezetés igényelhetô.

Vasárnaponként 11 órakor tárlatvezetés egyéni látogatóink
részére.
Szombatonként 11 órakor kosztümös tárlatvezetés
(bejelentkezéssel).

Az idôszaki kiállításokról, rendezvényeinkrôl, a kastély bérelhetô

helyiségeirôl honlapunkról (www.nagytetenyi.hu) értesülhet.

Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány

Budapest, Pf.: 441, tel.: 1/268-1997, fax: 1/268-1958, e-mail: muzeum1@axelero.hu

Postamúzeum Rádió- és Televíziómúzeum

1061 Budapest, Andrássy út 3., tel.: 1/269-6838 2149 Diósd, Kôbánya út (Rádióállomás), tel.: 23/382-372

Telefónia Múzeum Bélyegmúzeum

1014 Budapest, Úri u. 49. 1074 Budapest, Hársfa u. 47.
Tel.: 1/201-8188 Tel.: 1/341-5526

260 www.vendegvaro.hu

Rendezvény,
kultúra
Június–július
Dunakanyar Mûvészeti Hetek
Dunakanyar Kulturális
Alapítvány
Tel./fax: 27/572-545,
30/201-6142
www.dunakanyar.com
Kincsemtúra
Egész évben folyamatosan 1 napos
kulturális és gasztronómiai prog-
rammal Tápiószentmártonban
dr. Dusek László
Tel.: 29/423-689
KISNÉMEDI
A Váchartyánnal szomszédos falu a
Rátót nemzetség ôsi birtokának egyi-
ke, a XV. században királyi birtok
volt. A XVIII. századtól a Gosztonyi
család birtoka. A nagy kosáríves, tor-
nácos homlokzatú Gosztonyi-kúria
1790 körül épült. Az átalakított bel-
sôben kapott helyet az Izotóp Infor-
mációs Társulás Lakossági Tájékoz-
tató központja, ami az atomenergia
békés felhasználását mutatja be az ide-
látogatók számára. Kisnémedi külte-
rületén található az ország egyetlen,
korszerû kis és közepes aktivitású su-
gárzó anyagot elhelyezô Radioaktív
Hulladékokat Kezelô Telepe.
Minden évben nagy sikere van a ha-
gyományosan május utolsó szombat-
ján megrendezett falunapnak, amikor
a környékbeliek a kúria ôsfái alatt szó-
rakozhatnak, pihenhetnek.
Magyarország a hálón
NAGYMAROS
Hagyományos, visszatérô rendez-
vények:
Május vége: Nemzetközi Dunaka-
nyar Nyugdíjas Találkozó
Június eleje: Kittenberger Kálmán
Napok – vadászati, természetvédelmi
programok; Afrika-fesztivál
Július: Dunakanyar Mûvészeti Hetek
régiós kulturális program, Misztrál
Ének és Népzenei Fesztivál
A fenti programokon kívül kiállítá-
sokkal, a Börzsöny gyönyörû termé-
szeti szépségeivel várjuk a hozzánk
látogatókat.
Polgármesteri Hivatal
2626 Nagymaros, Fô tér 5.
Tel.: 27/594-255
www.nagymaros.hu
www.dunakanyar.hu
BERNECEBARÁTI
Látnivalók:
• gótikus eredetû barokk templom
• az Árpád-kori földvár maradványai
• a Szokolyi-kastély
• a Huszár-kastély
• a falu palóc építészeti hagyománya-
it bemutató tájház
• Szokolyi Alajos sírja
• Sisa Pista sírja
Kirándulóknak ajánljuk:
• a Nagyvölgyet – sátorozásra alkal-
mas rétekkel, esôházakkal • a Ke-
mence és Bernecebaráti határán lévô
víztározót • a 2003 második felétôl
mûködô kulcsosházat az önellátó tu-
risták számára.
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
VECSÉS
Vecsés város lakossága révén híven ôrzi
a német nemzetiségi hagyományokat,
valamint a káposztatermesztés és
-feldolgozás sokgenerációs örökségét.
Ôszi rendezvénysorozat:
• Szeptember második hetében vasár-
nap és hétfôn van a kétnapos Vecsési
Búcsú a vén eperfák árnyékában.
• Szeptember utolsó szombatján a
hagyományos Szüreti Bál, elôtte a csi-
kósok és népviseletbe öltözött lányok,
fiúk utcai felvonulása.
• Október elsô szombatján Vecsési
Káposztafesztivál. A híres vecsési sava-
nyított káposztából és egyéb savanyú-
ságokból országos termékversenyt hir-
detünk – bemutatóval és kóstolóval.
Fôzôverseny hagyományos és különle-
ges káposztás ételekbôl. Nemzetiségi
kultúrmûsor, fúvószene és tánc szóra-
koztatja az idelátogató vendégeket.
Polgármesteri Hivatal
Tel.: 29/352-001
Védett természeti
értékek
Vadaspark
Jávorszarvasok egyedül
Magyarországon
2092 Budakeszi, Szanatórium u.
Tel/fax.: 23/451-783
Ny: márc.1–okt. 31. 9–17 óráig,
hétvégén 9–18 óráig,
nov.1–febr. 28. 9–15.30 óráig,
hétvégén 9–16 óráig
261
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

Gyógyturizmus, BUDAPEST, A DUNA GYÖNGYE

aktív turizmus VÁROSNÉZÔ HAJÓK
Program 30 nyelven
ALBERTIRSA

Albertirsai gyógyfürdô

A jelenleg 4 + 1 medencével üzeme-

lô nyári fürdô 39–41 oC-os minôsí-
tett gyógyvize kiválóan alkalmas
nôgyógyászati és reumatikus pana-
szok enyhítésére.
Büfék, hétvégi rendezvények várják
az idelátogató vendégeket.
Albertirsa, Dolina u. 2. Duna Bella
Tel.: 53/370-483
Délutáni városnézô sétahajóút a fôvárost kettészelô Dunán.
Fax: 53/370-175
Egy-egy kellemes és tartalmas óra a fedélzeten és a Margitszigeten.
Kétszeri italkínálás: koktélkülönlegesség és sör, bor vagy üdítô,
kívánság szerint. Búcsúzóul tombolajáték értékes ajándékokkal.
APAJ
Dunai Legenda
Aki a természet adta nyugalmat és
csendet választja, az megtalálja ezt Hang-, fény- és látványparádé a Dunán. Egyórás esti városnézô sétahajóút.
Apajon. Minôségi italok fogyasztása mellett tanúja lehet,
A Kiskunsági Nemzeti Park kapu- amint Budapest legendái életre kelnek.
jában elterülô kisközség hamisítat- Kétszeri italkínálás: üdvözlô pezsgô és sör, bor vagy üdítô kívánság szerint.
lan pusztai környezetben várja márc. 15
–ápr. 30.* 1100 1430 2015
látogatóit. ***
máj.-jún. 1100 1430 1530 1630 2015 2100 2200
– Ridegtartásos ôshonos szürke- ***
marha-gulya júl. 1100 1330 1430 1530 1630 1730 2015 2100 2200

– Csodálatos madárvilág
aug.**** 1100 1330 1430 1530 1630 1730 2015 2100 2200
szept. 1100 1430 1530 1630 2015 2100 2200
– Minden év július utolsó hetében ***
megrendezendô Kiskunsági okt. 1430 2015
Pásztor- és Lovasnapok nyújt nov.–dec. 13. péntek, 1430
élményt a csikós és lovas szombat *, ** *** 2015
hagyomány szerelmeseinek *fûtött hajókon, **kivéve november 2. szombatja, ***Margitszigeti séta nélküli program
****augusztus 20-án nincsenek esti menetrend szerinti hajók
– Tájjellegû ételek
– Vadászati lehetôség Helyfoglalás – Jegyiroda: 1/266-4190, 30/9445-216
Legenda Pénztár: Vigadó tér 6. és 7. kikötô Marriott Hotel elôtt
Apaj Község Polgármesteri e-mail: legenda@legenda.hu / inernet: www.legenda.hu
Hivatala
2345 Apaj, Fô tér 2.
Tel./fax: 24/408-173
E-mail: onkormapaj@mail.uti.hu

262 www.vendegvaro.hu
 TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
LÁTOGASSON NAGYKÁTÁRA!
Az ország egyik legszebb környezetében található
gyógy- és strandfürdôbe várjuk Nagykátán.
Vízforgatós úszómedence, gyógyvizû ülômedence, gyermekme-
dence és babapancsoló várja a vendégeket. Strandröplabdapálya,
kispályás focipálya, játszótér, több vendéglátóegység is szolgálja a
sportolni, kikapcsolódni vágyókat. Május 1-jétôl szeptember 30-ig
szünnap nélkül tart nyitva 9-tôl 19 óráig.
A gyógyvíz kiemelten hatásos és javasolt az alábbi betegségek
gyógyítására, utókezelésére:
• idült ízületi gyulladás • degeneratív ízületi elváltozások • gerinc
különbözô idült gyulladásos, degeneratív megbetegedései • idült
idegfájdalmak, ideggyulladások • Heine-Medin kór utáni, valamint
agyvérzés, agymûtét, vagy más okból kialakult bénulások utókeze-
lésére • idült izomfájdalmak • sérülések, sportsérülések utókezelése
• elhúzódó, nehezen gyógyuló csonttöréseknél a callusképzôdés
elôsegítése
Egyéb természeti és kulturális látnivalók a városban:
• Nagykátától pár km-re Göbölyjáráson lévô Nôszirom tanösvény,
amelyrôl a Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet gazdag növény- és állat-
világa csodálható meg.
Tápió Közalapítvány
Tel./fax: 06-29/640-060, www.tapiovidek.hu
• Városünnep: (április 4-e), hagyományôrzô katonai alakulatok
felvonulása az 1849-es tápióbicskei csata évfordulóján.
• Nemzetközi néptánctalálkozó (augusztus), a helyi Tápiómente
Táncegyüttes mellett 3-4 külföldi csoport is fellép.

Magyarország a hálón 263

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
Közlekedés
Víziturizmus
Legenda Kft.
1115 Budapest, Fraknó út 4.
Helyfoglalás – jegyiroda:
1/266-4190, 30/9445-216
Legenda pénztár:
Vigadó tér 6. és 7. kikötô
Marriott Hotel elôtt
e-mail: legenda@legenda.hu
www.legenda.hu
Szállás,
vendéglátás
Kikelet Panzió
2120 Dunakeszi, Kikelet u. 1.
Tel.: 27/342-554
www.hotels.hu/kikelet_panzio
e-mail:
kikelet_panzio@mail.datanet.hu
légkondicionált, korszerû technikával
Zöldfa Vendéglô
2141 Csömör, Szabadság út 13.
Tel.: 28/445-742, 20/468-8325
Fax: 28/445-017
Vendégszeretettel, magyaros
ételekkel, ételspecialitásokkal,
házias ízekkel, kövön sült
húskülönlegességekkel
várjuk vendégeinket.
Hangulatos különtermünkben
vállaljuk 150 fôs rendezvények,
családi események,
esküvôk lebonyolítását.
Partiszerviz-szolgálatunk kitelepülést
vállal. Heti ebéd, menü rendelhetô!
264
Hotel Benczúr Érdi Gyümölcs-
és Dísznövénytermesztési
Kutató–Fejlesztô Kht.
Szállodánk Budapest szívében,
a diplomatanegyedben fekszik.
A 154 igényesen kialakított szoba
kellemes kikapcsolódást nyújt,
a kényelmet mûholdas tv, telefon,
Az Érdi Gyümölcs-
minibár szolgálja. Éttermünk széles
és Dísznövénytermesztési
körben elismert konyhájának
Kutató–Fejlesztô Kht. kísérleti telepe
köszönheti népszerûségét.
több mint ötven éve áll
Több privát és vállalati
a szakemberek és érdeklôdôk
rendezvénynek adunk otthont
rendelkezésére.
évek óta.
A különtermek mindegyike
A 7-es fôút 25–26 km-szelvényénél
található szálló épülete parkosított
felszerelt. A szálloda könnyû
környezetben várja a pihenésre,
megközelíthetôsége, csendes,
rekreációra vágyó vendégeit.
kertes környezete és a jól felkészült
személyzet mind hozzájárul ahhoz,
A 20 négyágyas szobával, közös
hogy a Hotel Benczúr a vendégek
helyiségekkel és társalgóval
kedvence legyen.
rendelkezô épület kedvezô áron
Számos törzsvendéggel
kínálja szolgáltatásait.
büszkélkedhetünk.
A közelben strand és lovarda
mûködik.
Több mint szálloda…
Hotel Benczúr
2030 Érd, Elvira major
Benczúr u. 35.
Tel./fax: 23/389-478
Budapest
389-578
H - 1068
Tel.: (361) 479-5650
Fax: (361) 342-1558
www.hotelbenczur.hu
hotel@hotelbenczur.hu
www.vendegvaro.hu
 TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

Szállodánk a Pilis hegységben,

az Esztergom–Visegrád–Szentendre
háromszögben, 700 m magasan,
csendes, ápolt parkban várja
a pihenni és sportolni vágyókat

Valamennyi szoba fürdôszobás, Hotel PILIS Az étterem és a különtermek

tv-vel, hûtôszekrénnyel rendezvények, továbbképzések, szakmai
H-2099 Dobogókô
felszerelt tréningek, különféle konferenciák
Téry Ödön u. 2.
lebonyolítására is alkalmasak
Tel.: 26/347-504,
347-522
Fax: 26/347-548
E-mail: pilisdko@axelero.hu

A szállodában uszoda, szauna,

szolárium, bowling áll a vendégek
rendelkezésére

Régi Sipos Halászkert és Étterem

Ezen a helyen már a XX. század elején is étterem állt, amit Sipos Károly épített. Az emberek igen hamar
megkedvelték. Az idô vasfoga az éttermet sem kímélte, de 1995-ben családunk újjáépítette,
a kor követelményeit szem elôtt tartva, és a hagyományokat tisztelve.
A különbözô nagyságú termeink alkalmasak akár családi, akár munkahelyi rendezvények lebonyolítására.
A rendezvényekre igénynek megfelelôen tudunk díszítést, zenét és technikai felszerelést biztosítani.

Sok szeretettel várjuk kedves vendégeinket!

1036 Budapest, Lajos út 46., tel./fax: 1/368-6480, 1/250-8082

Magyarország a hálón 265

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

266 www.vendegvaro.hu
 TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

Települések mutatója

Acsa 36 Ecser 73 Leányfalu 178 Pilisszentiván 161 Tököl 117

Abony 87 Erdôkertes 27 Letkés 219 Pilisszentkereszt 163 Tápióbicske 61
Albertirsa 80 Érd 134 Lórév 125 Pilisszentlászló 178 Tápiógyörgye 66
Alsónémedi 103 Farmos 67 Maglód 74 Pilisvörösvár 160 Tápióság 62
Apaj 114 Fót 205 Majosháza 110 Pomáz 166 Tápiószecsô 56
Aszód 29 Galgagyörk 35 Makád 124 Pusztavacs 82 Tápiószele 64
Bag 37 Galgahévíz 38 Máriabesnyô 23 Pusztazámor 141 Tápiószentmárton 62
Bénye 60 Galgamácsa 34 Márianosztra 216 Püspökhatvan 36 Tápiószôlôs 64
Bernecebaráti 223 Gomba 59 Mende 58 Ráckeve 120 Tatárszentgyörgy 96
Biatorbágy 141 Göd 204 Mogyoród 28 Rád 200 Tóalmás 54
Budajenô 147 Gödöllô 16 Monor 77 Solymár 159 Tök 150
Budakalász 168 Gyál 72 Nagybörzsöny 219 Sóskút 139 Törökbálint 131
Budakeszi 143 Gyömrô 74 Nagykáta 52 Surány 189 Tura 39
Budaörs 130 Halásztelek 116 Nagykovácsi 152 Sülysáp 57 Újhartyán 100
Budapest 231 Hévízgyörk 37 Nagykôrös 91 Százhalombatta 137 Újlengyel 100
Bugyi 103 Horány 189 Nagymaros 211 Szada 24 Úri 59
Cegléd 84 Iklad 33 Nagytarcsa 45 Szentendre 169 Üllô 75
Ceglédbercel 83 Ipolydamásd 218 Nyáregyháza 80 Szentlôrinckáta 54 Üröm 158
Csemô 94 Ipolytölgyes 219 Nyársapát 95 Szentmártonkáta 53 Vecsés 72
Csévharaszt 78 Isaszeg 41 Ócsa 101 Szigetbecse 124 Vác 194
Csobánka 165 Kartal 31 Örkény 95 Szigetcsép 118 Vácduka 202
Csömör 47 Káva 60 Ôrbottyán 28 Szigetmonostor 189 Vácegres 35
Csôvár 201 Kemence 222 Pánd 61 Szigetszentmárton 119 Vácrátót 202
Dabas 96 Kerepes 46 Páty 145 Szigetszentmiklós 115 Valkó 40
Dány 40 Kiskunlacháza 112 Pécel 43 Szigetújfalu 119 Veresegyház 26
Délegyháza 111 Kismaros 209 Penc 201 Szokolya 210 Verôce 208
Diósd 133 Kisoroszi 189 Perbál 151 Szob 215 Verseg 32
Domony 33 Kistarcsa 46 Perôcsény 221 Szôd 203 Visegrád 183
Dömsöd 112 Kocsér 90 Péteri 76 Szôdliget 203 Zebegény 213
Dunabogdány 181 Kóka 58 Pilis 79 Tahitótfalu 180 Zsámbék 148
Dunaharaszti 108 Kosd 207 Pilisborosjenô 158 Taksony 109 Zsámbok 40
Dunakeszi 204 Kóspallag 217 Piliscsaba 162 Tárnok 138
Dunavarsány 110 Kôröstetétlen 89 Pilisszántó 163 Telki 146

Irodalomjegyzék

Cseke László: Visegrád. Panoráma, Bp., 1975.

Dobogókô, báró Eötvös Loránd menedékház. TKM kiskönyvtár, Bp., 2000.
Garami László, Garami Lászlóné: Zöld utakon – védett természeti értékeink útikalauza. Mezôgazdasági
Könyvkiadó, Bp., 1997.
Magyarország múzeumai (fôszerk.: Balassa M. Iván). Vince Kiadó, Bp., 2001.
Országos katolikus névtár. Szent Gellért Kiadó és Nyomda, Bp., 2000.
Pest megye a millennium évében, TIT, Bp., 2001.
A Pilis és a Visegrádi-hegység, turistaatlasz és útikönyv. Cartografia Kft., Bp., 2000.
Soós Péter: Barangolások hazai tájakon. BVK. Kft. 1994.
Szombathy Viktor: Budapest–Börzsöny–Cserhát, Panoráma, Bp., 1964.
Tari Edit: Pest megye középkori templomai. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2000.
Timkó Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Szent István Társulat, Bp., 1971.

Magyarország a hálón 267

KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI, Budapest, Zoltán u. 16. Tel.: 1/331-1500) 1996. január
1-je óta, mint a Magyar Állam tulajdonosi képviselôje foglalkozik a közvagyon (kincstári vagyon)
hasznosításával, vagyonkezelésbe adásával, közvetlen vagyonkezelésével, a tulajdonosi ellenôrzési
feladatok ellátásával, valamint a közvagyonra vonatkozó információszolgáltatással. Így a KVI köz-
ponti apparátusának és 19 megyei kirendeltségének kötelezettsége az állami vagyon állagmegôrzé-
se, hasznosítása, fejlesztése és a rábízott, de a közfeladat ellátásához már nem szükséges vagyon (in-
gó, ingatlan, portfolió) értékesítése. Kiemelt tevékenysége a közcélokat szolgáló, állami tulajdon-
ban maradó vagyontárgyak hatékony kezelése, ezen belül pedig a nemzeti kincsünk fontos részét
alkotó mintegy 300 mûemlékegyüttes állagromlásának megakadályozása, fokozatos helyreállítása
és vagyonkezelésbe adása. Az 1980-as években még a hazai mûemlékállomány fele, kb. 5000 mû-
emlék volt állami tulajdonban. Az 1990-es változásokat követôen megindult a túltengô állami tu-
lajdon leépítése, így a korábban „társadalmi” tulajdonba vett mûemlékek nagy részét önkormány-
zatok, kisebb részét társadalmi szervezetek, egyházak stb. ingyenesen tulajdonba kaphatták. A nap-
jainkra állami tulajdonban maradt mûemlékek – melyek többségét immár, 1997 óta törvény ren-
deli kincstári tulajdonba – a hazai mûemlékállomány legjavát (az egyházi mûemlékek kivételével),
illetve legveszélyeztetettebb részét foglalja magában.
Ezen nemzeti értékek történelmünk pótolhatatlan tanúi, így fokozott figyelmet, gondoskodást, ál-
lagvédelmet követelnek, hogy az utókor számára is megmaradjanak, és bemutathatókká váljanak.
A KVI megyei kirendeltségei sokat tettek eddig is e célok elérése érdekében, saját anyagi erôforrá-
sokat felhasználva és más vagyonkezelôk segítségét is igénybe véve.
A mûemlékek között vannak használatban lévôk és olyanok, amelyek felújításához, hasznosításá-
hoz a KVI szívesen vesz ötleteket, javaslatokat, anyagi támogatásokat és felajánlásokat.
Emellett olyan befektetôk jelentkezését várjuk, akik hosszú távú mûemlék-hasznosításban, vagyon-
kezelésben érdekeltek.

Budapesten összesen 68 kiemelt mûemlék, illetve mûemlékegyüttes van. Ezek közül is jelentôsebbek: a
budai Várpalota, a Sándor-palota, a Várkert Bazár, a gellérthegyi Citadella, a belvárosi Károlyi-palota,
a Pesti Vigadó, de ide tartoznak a legjelentôsebb középületek: az Országház, az Operaház, a Magyar
Nemzeti Múzeum, a Szépmûvészeti Múzeum, a Mûcsarnok, a Vajdahunyadvár, a Millenniumi Emlék-
mû a Hôsök terén stb. Ezek külön-külön is alkalmasak arra, hogy reprezentálják az országot, a várost,
ahol állnak. Nem egy közülük sziluettjében, rajzában jelképpé vált. Kevésbé közismert, hogy kiemelt ál-
lami tulajdonú mûemlék pl. a Király és a Rudas fürdô, a Keleti és Nyugati pályaudvar fogadóépülete,
a Gül Baba türbe, Aquincum romjai, Hadrianus helytartói palotájának föld alatti romjai a Hajógyári
szigeten, vagy az óbudai Zichy- és a nagytétényi Rudnyánszki-kastély.

Pest megyében összesen 22 kiemelt mûemlék, illetve mûemlékegyüttes van. Sok köztük a kastély: az
acsai Prónay, az aszódi Podmaniczky, a fóti Károlyi, a gödöllôi Grassalkovich, a gyömrôi Teleki, a péceli
Ráday, a pomázi Teleki, a ráckevei Savoyai, a váchartyáni Rudnay, s a kúriák: az abonyi Vigyázó, a
nagykôrösi Halász–Tanárky. Jelenleg helyreállítás alatt van a visegrádi vár, a Salamon-torony, Mátyás
király palotájának rekonstrukció alatt álló romjai, Pilisszentkereszt és Zsámbék kolostorromjai.

A KVI kezelésében több befektetésre alkalmas mûemlék, illetve nem mûemlék ingatlan található. Ezek
közül megemlítjük a Nagykôrös, Halász–Tanárky-kúriát (tetôszerkezete felújítva), Szentendre, Ady út
5. szám (Duna Korzó) alatti volt kormányüdülôt, Kismaros (Börzsönyliget), Szokolyai út 84. szám alat-
ti volt Ganz-Mávag üdülôt és a Visegrádi Szentgyörgypuszta, Áprily-völgy 1630/b szám alatti üdülô
ingatlant.

(A fentiekkel kapcsolatban érdeklôdni lehet a KVI Budapest-Pest megyei Kirendeltségén:

1138 Budapest, Szekszárdi u. 19–25., tel.: 1/412-3500, fax: 1/412-3570)

268 www.vendegvaro.hu
 TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

A budapesti Várnegyed szinte minden épülete mûemlék,

és mindegyikben találunk valamilyen kiállítást, megtekintésre érdemes gyûjteményt

A gyömrôi Teleki-kastély Hild József építész tervei szerint épült klasszicista stílusban – az 1835-ben leégett elôdje helyén

Magyarország a hálón 269

KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

A gellérthegyi Citadelláról gyönyörû kilátás nyílik a fôvárosra.

A Budapestre érkezôk elôször az itt magasodó Szabadság-szobrot látják meg

A gödöllôi Grassalkovich-kastély felújított termeiben az épület múltját, az egykori lakókat bemutató kiállítások láthatók

270 www.vendegvaro.hu
 TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

A Dunakanyar egyik legszebb mûemléke a Visegrád fölé magasodó Fellegvár.

A történelmi falak között ôrizték egykor a koronát is

Az ország elsô tíz mûemléke között szereplô fóti Károlyi-kastély emeleti márványtermében az eredeti berendezés látható

Magyarország a hálón 271

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

272 www.vendegvaro.hu