Békéscsaba Megyei Jogú Város Ivs Átdolgozás Végleges

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
Magyar Pályázatkészítõ Iroda Zrt.

1139 Budapest, Pap Károly u. 4-6.
tel: +36 1 269-47-77
fax: +36 1 354-09-99
mapi@mapi.hu
www.mapi.hu
2009.
1
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
TARTALOMJEGYZÉK
1. VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................5
2. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ....................8
2.1. B ÉKÉSCSABA SZEREPE A M AGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATBAN ..............................................8
2.2. A VÁROS VONZÁSKÖRZETE ...........................................................................................................11
3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS .................................................12
3.1. B ÉKÉSCSABA KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI .....................................................................................12
3.1.1. Természeti környezet...............................................................................................................12
3.1.1.1. Élõvíz-csatorna........................................................................................................ 13
3.1.1.2. Zöldterületek ........................................................................................................... 13
3.1.1.3. Környezetvédelem ................................................................................................... 14
3.1.1.4. Zaj ........................................................................................................................... 17
3.1.1.5. A lakosság környezettudat- és szemléletformálása ................................................ 18
3.1.2. Épített környezet ......................................................................................................................19
3.1.2.1. Városszerkezet ........................................................................................................ 19
3.1.2.2. Épület- és lakásállomány ......................................................................................... 20
3.1.2.3.Mûemlékek, helyi építészeti értékek.......................................................................... 24
3.1.3. Infrastruktúra ..........................................................................................................................25
3.1.3.1. Közúthálózat............................................................................................................ 25
3.1.3.2. Vasúthálózat .......................................................................................................... 26
3.1.3.3. Kerékpárutak ........................................................................................................... 26
3.1.3.4. Gyalogos közlekedés – járdák .............................................................................. 27
3.1.3.5. Parkolás .................................................................................................................. 27
3.1.3.6. Repülõtér ............................................................................................................... 27
3.2. B ÉKÉSCSABA TÁRSADALMI SZERKEZETE .....................................................................................28
3.2.1. Demográfia...............................................................................................................................28
3.2.1.1. Népességszám változások ....................................................................................... 28
3.2.1.2. Korösszetétel........................................................................................................... 29
3.2.2. Nemzetiség, vallás ...................................................................................................................30
3.2.3. Képzettség és foglalkoztatottság ............................................................................................32
3.2.4. Jövedelmi helyzet.....................................................................................................................36
3.2.5. Egészségi állapot .....................................................................................................................36
3.2.6. Közélet.......................................................................................................................................37
3.2.6.1. Kulturális élet, fesztiválok ....................................................................................... 37
3.2.6.2. Sportélet .................................................................................................................. 39
3.2.6.3. Civilek...................................................................................................................... 41
3.3. B ÉKÉSCSABA GAZDASÁGI SZERKEZETE .......................................................................................42
3.3.1. Ágazati szerkezet .....................................................................................................................42
3.3.1.1. Mezõgazdaság és élelmiszeripar.............................................................................. 43
3.3.1.2. Ipari szektor............................................................................................................. 44
3.3.1.3. Szolgáltató szektor .................................................................................................. 46
3.3.1.4. Lakossági szolgáltató ágazatok ............................................................................... 47
3.3.1.5. Termelõ szolgáltató szektor..................................................................................... 48
3.3.1.6. Kutatás-fejlesztés .................................................................................................... 50
3.3.1.7. Turizmus.................................................................................................................. 51
3.4. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE B ÉKÉSCSABÁN ..................................................................54
3.4.1. Oktatás-nevelés........................................................................................................................54
3.4.1.1. Óvodai nevelés ........................................................................................................ 54
3.4.1.2. Általános iskolai oktatás.......................................................................................... 55
3.4.1.3. Középfokú oktatás ................................................................................................... 56
3.4.1.4. Felsõfokú oktatás .................................................................................................... 57
3.4.2. Egészségügy .............................................................................................................................57
3.4.2.1. Alapellátás............................................................................................................... 57
3.4.2.2. Szakellátás .............................................................................................................. 58
3.4.3. Szociális ellátás .......................................................................................................................58
3.4.3.1. Alapellátás............................................................................................................... 59
3.4.3.2. Szakosított ellátások ............................................................................................... 61
3.4.3.3. Szociális szolgáltatást végzõ szervezetekkel kötött megállapodások ...................... 63
3.4.4. Tömegközlekedés ......................................................................................................................64
2
3.4.5. Közmûvek .................................................................................................................................66

3.4.5.1. Villamos-energia...................................................................................................... 66
3.4.5.2. Vezetékes ivóvíz ...................................................................................................... 66
3.4.5.3. Szennyvízcsatorna................................................................................................... 67
3.4.5.4. Belvízrendszer ......................................................................................................... 67
3.4.5.5. Csapadékvíz elvezetése ........................................................................................... 68
3.4.5.6. Gázhálózat ............................................................................................................... 68
3.4.6. Hulladékgazdálkodás ..............................................................................................................69
3.4.6.1. Keletkezõ hulladékok fajtája, mennyisége ............................................................... 69
3.4.6.2. Szelektív hulladékgyûjtés helyzete .......................................................................... 70
3.4.6.3. Zöldhulladék gyûjtése.............................................................................................. 70
3.4.6.4. Folyékony hulladékok kezelése ............................................................................... 70
3.4.6.5. Állati hulladékok gyûjtése........................................................................................ 70
4. VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE..........................................................................................71
4.1. B ÉKÉSCSABA M EGYEI J OGÚ V ÁROS TÉRKÉPE AZ EGYES VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSÁVAL
.........................................................................................................................................................71
4.1.1. Belváros.......................................................................................................................................73
4.1.2. Belvárostól nyugatra esõ nagyvárosias övezet ..............................................................................78
4.1.3. Belvárostól északra esõ nagyvárosias övezet ................................................................................83
4.1.4. Belvárostól észak-keletre esõ városrész ........................................................................................88
4.1.5. Belvárostól keletre esõ kisvárosias övezet.....................................................................................93
4.1.6. Lencsési vegyes övezet..................................................................................................................98
4.1.7. Belvárostól délre lévõ kisvárosias övezet .................................................................................... 103
4.1.8. Berényi úti kertvárosias övezet................................................................................................... 108
4.1.9. Jamina (Erzsébethely)................................................................................................................ 113
4.1.10. Almáskertek ............................................................................................................................. 118
4.1.11. Mezõmegyer............................................................................................................................. 122
4.1.12. Fényes ..................................................................................................................................... 127
4.1.13. Gerla........................................................................................................................................ 132
4.2. A NTI - SZEGREGÁCIÓS TERV .......................................................................................................... 136
4.2.1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás ........................................................................................ 136
4.2.1.1. Bevezetés .............................................................................................................. 136
4.2.1.2. A városrészek fõbb jellemzõi az IVS átfogó helyzetelemzése alapján .................... 139
4.2.1.3. Demográfia ............................................................................................................ 139
4.1.2.4. Képzettség............................................................................................................. 139
4.2.1.5. Foglalkoztatottság ................................................................................................. 140
4.2.1.6. Szociális helyzet .................................................................................................... 140
4.2.1.7. A lakásállomány vizsgálata.................................................................................... 143
4.2.1.8. Közmûellátottság összegzõ elemzése.................................................................... 146
4.2.1.9. Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága.............................................................. 147
4.2.1.10. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása............................................ 155
4.2.1.11. Esélyegyenlõség a közoktatásban ....................................................................... 155
4.2.1.12. Gyermekek, tanulók száma Békéscsaba Megyei Jogú Város intézményeiben...... 155
4.2.1.13. Lemorzsolódás .................................................................................................... 164
4.2.1.14. Befogadó Állomás................................................................................................ 167
4.2.2. Anti-szegregációs program .................................................................................................. 167
4.2.2.1. Lakhatási integráció .............................................................................................. 167
4.2.2.2. Zártkertek vizsgálata ............................................................................................. 168
4.2.2.3. Oktatási integráció ................................................................................................ 168
4.2.2.4. Munkaerõ-piaci integráció ..................................................................................... 170
4.2.2.5. Infrastruktúra......................................................................................................... 171
4.2.2.6. Egészségügy ......................................................................................................... 171
4.2.2.7. Közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében tervezett fejlesztések ....... 172
4.2.2.8. Összefoglaló tábla ................................................................................................. 174
5. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVÕKÉPE........................................................................................ 183
5.1. T EMATIKUS CÉLOK ............................................................................................................................ 184
5.1.1. A helyi gazdaság élénkítése, versenyképesség javítása (TC1) ......................................... 184
5.1.2 Társadalom (TC2) .................................................................................................................. 187
5.1.3. Épített környezet és városi infrastruktúra (TC3) .............................................................. 190
5.1.4. Városi zöldterületek, ökológiai (TC4) ................................................................................ 192
3
5.1.5. Közlekedés (TC5)................................................................................................................... 194

5.2. AZ EGYES VÁROSRÉSZEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA .................................. 197
5.2.1. B ELVÁROS ................................................................................................................................ 197
5.2.2. B ELVÁROSTÓL NYUGATRA ESÕ NAGYVÁROSIAS ÖVEZET ....................................................... 198
5.2.3. B ELVÁROSTÓL ÉSZAKRA LÉVÕ KISVÁROSIAS ÖVEZET ........................................................... 199
5.2.4. B ELVÁROSTÓL ÉSZAK - KELETRE ESÕ VÁROSRÉSZ ................................................................. 200
5.2.5. B ELVÁROSTÓL KELETRE LÉVÕ KISVÁROSIAS ÖVEZET .......................................................... 201
5.2.6. L ENCSÉSI VEGYES ÖVEZET ..................................................................................................... 201
5.2.7. B ELVÁROSTÓL DÉLRE LÉVÕ KISVÁROSIAS ÖVEZET ............................................................... 202
5.2.8. B ERÉNYI ÚTI KERTVÁROSIAS ÖVEZET .................................................................................... 203
5.2.9. J AMINA (E RZSÉBETHELY ) ...................................................................................................... 204
5.2.10. A LMÁSKERTEK , H OBBYKERTEK , A LMÁSKERTI I PARI P ARK ............................................... 205
5.2.11. M EZÕMEGYER ....................................................................................................................... 205
5.2.12. FÉNYES .................................................................................................................................. 206
5.2.13. G ERLA .................................................................................................................................... 207
6. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA .......................................................... 207
6.1. I LLESZKEDÉS , ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL , TELEPÜLÉSRENDEZÉSI
TERVVEL ........................................................................................................................................ 207
6.2. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA ................................................................................................ 208
VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS A VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KAPCSOLATRENDSZERE ................ 209
7. A 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK..................................... 210
7.1. A FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK INDIKATÍV KIJELÖLÉSE ......................................... 210
7.2. AZ AKCIÓTERÜLETEK BEM UT AT ÁSA ............................................................................................ 212
7.2.1. B ELVÁROS AKCIÓTERÜLET ..................................................................................................... 212
7.2.2. AGÓRA – I STVÁN M ALOM AKCIÓTERÜLET ........................................................................... 214
7.2.3. KALANDPARK ÉS A S PORTCSARNOK AKCIÓTERÜLET ........................................................ 216
7.2.4. ÉSZAKI I PARTERÜLET AKCIÓTERÜLET .................................................................................. 218
7.2.5. D ÉLI I PARTERÜLET - AKCIÓTERÜLET .................................................................................... 219
7.2.6. B ÁNYATAVAK - AKCIÓTERÜLET .............................................................................................. 221
7.2.7. B ERÉNYI ÚTI LAKÓTERÜLET - AKCIÓTERÜLET ...................................................................... 222
7.2.8. J AMINA KÖZPONT - AKCIÓTERÜLET ....................................................................................... 224
8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ................................................................................. 226
8.1. I NG ATLANGAZDÁLKODÁSI TERV ................................................................................................... 226
8.1.1. Az Önkormányzatvagyona ......................................................................................................... 226
8.1.1.1. A törzsvagyon........................................................................................................ 226
8.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM
FEJLESZTÉSI JELLEGÛ TEVÉKENYSÉGEINEK ISM ERTETÉSE .................................................... 233
8.2.1. Kiszámítható szabályozási környezet .................................................................................. 233
8.2.2. Marketingstratégia ................................................................................................................ 234
8.2.3. Beruházási kézikönyv ........................................................................................................... 234
8.3. P ART NERSÉG ................................................................................................................................. 234
8.3.1. Lakosság.................................................................................................................................... 235
8.3.2. Civil szervezetek......................................................................................................................... 235
8.3.3. Kisebbségi önkormányzatok....................................................................................................... 236
8.3.4. Szakhatóságok, egyéb szervek, intézmények............................................................................... 236
8.3.5. Vállalkozások............................................................................................................................. 237
8.3.6. Környezõ települések.................................................................................................................. 237
8.4. V ÁROSFEJLESZTÕ T ÁRSASÁG ..................................................................................................... 238
8.4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere ........................................................................... 238
8.4.2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását biztosító szervezet ................................... 243
8.5. T ELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI ...................................................................... 246
8.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA ................................................................ 248
9. IRODALOMJEGYZÉK ....................................................................................................................... 250
4
1. V EZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ
Jelen dokumentum Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját tartalmazza.
A hosszú távú fejlesztési elképzelések kidolgozásának alapjául a jelenlegi helyzet értékelése és

elemzése szolgált, melyeket a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján készítettünk el. Ennek
során pontosan meghatározásra került a város településhálózatban betöltött szerepe, továbbá
részletes állapotfelmérés készült a város egészére és az egyes városrészekre vonatkozóan egyaránt,
az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi
Szakállamtitkársága által készített városrehabilitációs kézikönyvben megadott szempontok alapján.
A koncepció során meghatározásra került Békéscsaba városi szintû, 15 éves átfogó, stratégiai célja: a
térség gazdasági, közigazgatási, szakképzõ, kereskedelmi és szolgáltató központja szerepkör
további erõsítése, valamint az info-kommunikáció fejlesztésével az e-szolgáltatások terén
régiós központtá válás.
Az átfogó cél megvalósulását 7-8 éves idõtávon elérni kívánt városi szintû tematikus célok segítik,
melyek a gazdaság, a társadalom, a városi infrastruktúra, az ökológia, valamint a közlekedés területeit
ölelik át.
A tematikus célok az elvárásoknak megfelelõen városrészekre kidolgozott fejlesztési koncepcióval

kerültek alátámasztásra. Tekintve, hogy Békéscsaba városrészeinek elkülönítése napjainkban csupán
formális jelentõséggel bír, szükségessé vált az egyes övezetekre vonatkozó részletes cél- és feladat
meghatározása mellett azok identitástudatának meghatározása is.
Ennek alapján az alábbi jövõképek kerültek meghatározásra:
Városrészek koncepciói:
Belváros „Korszerû, vonzó megye- és városközpont”

Belvárostól nyugatra esõ nagyvárosias övezet „Dinamikusan fejlõdõ városrész”
Belvárostól északra lévõ kisvárosias övezet „A második Belváros”
Belvárostól észak-keletre esõ városrész „Békéscsaba rekreációs központja”
Belvárostól keletre lévõ kisvárosias övezet „A szellemi és fizikai revitalizáció központja”
Lencsési övezet „Közkedvelt zöldkerület”
Belvárostól délre lévõ kisvárosias övezet „A multifunkcionális városrész”
Berényi úti kertvárosias övezet „A sokoldalú városrész”
Északi Iparterület „A jövõ intermodális ipari központja”
Jamina (Erzsébethely) „Jamina – Város a városban”
5
Almáskertek, „Hobbikertek, Logisztikai és kereskedelmi csomópont”

Mezõmegyer „Békéscsaba élhetõ kertvárosa”
Fényes „A tradíciók érvényesülése a fejlõdõ kertvárosban”
Gerla „Minõségi lakókörnyezet gyermekes családok
számára”
A helyzetértékelés és a fejlesztési stratégia komplementereként meghatározásra került az alábbi nyolc
akcióterület.
Akcióterületek megnevezése Akcióterületi fejlesztés

Szent István tér rehabilitációja a
1. Akcióterület – Belváros
megyeszékhely-funkció erõsítése érdekében.
Korszerû, multifunkciós közösségi tér
2. Akcióterület – Agóra – István Malom kialakítása, illetve az ahhoz kapcsolódó
turisztikai fejlesztés.
3. Akcióterület – Kalandpark - A jelenlegi Parkerdõ helyen hagyományõrzõ
Sportcsarnok sport és turisztikai attrakciók létrehozása.
Az üzleti alapinfrastruktúra és logisztikai
4. Akcióterület – Északi Iparterület
szolgáltatások intermodális kialakítása.
Az iparterület intermodális logisztikai
fejlesztése és az ipari alapinfrastruktúra
5. Akcióterület – Déli Iparterület
fejlesztésével a terület gazdasági
jelentõségének erõsítése.
Bányatavak aktív-, vizi- és horgászturisztikai
6. Akcióterület – Bányatavak
célú átfogó fejlesztése.
A terület arculatának javítása és a
közlekedési infrastruktúra fejlesztése az
7. Akcióterület – Jamina központ életkörülmények javítása, a közbiztonság
stabilitása, valamint a jelentõs mértékû
átmenõ utasforgalom érdekében.
A lakótelep épületeinek rehabilitálása és a
8. Akcióterület – Berényi úti közterületek parkosítása, hasznosítása az
lakóterület élhetõbb lakókörnyezet kialakítása
érdekében.
Az akcióterületeken végrehajtandó feladatok és az általuk elérendõ célok részletes meghatározására

és kidolgozása a késõbbiekben kerül sor. Az egyes akcióterületi tervek kidolgozásának alapfeltétele
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának jelen fejlesztési stratégiára irányuló elfogadó és
jóváhagyó véleményének kinyilvánítása.
6
JÖ V ÕK É P Vonzó befektetõi, természeti és városi környezettel rendelkezõ, térségi funkcióiban

megerõsödött megyeszékhely
15-20 ÉVES
ÁT F OG Ó Városi funkciók Gazdasági Humán erõforrás, társadalmi
C ÉLK IT ÛZ ÉSEK erõsítése versenyképesség javítása környezet fejlesztése
7-8 ÉVE S TC1 Gazdasági célkitûzések TC2 Társadalmi célkitûzések TC4 Ökológiai célkitûzések
T EM AT IK US
C ÉLK IT ÛZ ÉSEK TC3 Infrastrukturális TC5 Közlekedési
célkitûzések célkitûzések
Berényi úti kertvárosias Belvárostól északra lévõ

övezet: „A sokoldalú kisvárosias övezet: „A
városrész” második Belváros”
Jamina (Erzsébethely): „Jamina Mezõmegyer:

Belvárostól délre lévõ – Város a városban” „Békéscsaba élhetõ
kisvárosias övezet: „A kertvárosa”
2-3 ÉVE S multifunkcionális
városrész” Belváros: „Korszerû, vonzó, Belvárostól keletre lévõ
V ÁR OS R ÉSZ I megye- és városközpont” kisvárosias övezet: „A
SZ INT Û szellemi és fizikai
C ÉLK IT ÛZ ÉSEK Nyugati Ipartelep és revitalizáció központja”
Almási Kertek: „A jövõ Belvárostól nyugatra
intermodális ipari esõ nagyvárosias Belvárostól észak- Lencsési övezet:
központja” övezet: „Dinamikusan keletre esõ városrész: „Közkedvelt zöldkerület”
fejlõdõ városrész” „Békéscsaba rekreációs
központja”
Fényes: A tradíciók
érvényesülése a
modern városban” Almáskertek: „Logisztikai
Gerla: „Minõségi és kereskedelmi
lakókörnyezet csomópont”
gyermekes családok
számára”
7
2. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN
2.1. B ÉKÉSCSABA SZEREPE A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATBAN
Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. A város

Budapesttõl mintegy 210 kilométerre, Szegedtõl 95 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre
fekszik.
Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periferikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók
elkerülik, egyszámjegyû fõútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós szinten fontos közúti és
vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentõségét az
épülõ M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44-es (Budapest – Kecskemét –
Békéscsaba – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötõ 47-es fõút. Itt keresztezi továbbá
egymást a Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad – Temesvár – Thessaloniki 120-as számú vasúti
fõvonal és a Nagyvárad – Szeged vasútvonal. A város területe: 19.393 ha.
Békéscsaba megyeszékhelyi rangot 1950-ben kapott, de már ezt megelõzõen is a térség egyik
legjelentõsebb települése volt. Ez teremtett lehetõséget arra, hogy a trianoni határokon belül fel tudta
vállalni azokat a feladatokat, amelyeket ebben a térségben évszázadokon át az elsõ világháború után
Romániához került Nagyvárad és Arad látott el.
Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, 2005. évben elfogadott

Országos Területfejlesztési Koncepció új szerepkörök ellátására ösztönzi Békéscsabát. Az OTK
egyrészt a pólusprogram egyik alközpontjaként nevesíti a várost, melynek során Békéscsaba feladata
a régióban a decentralizáció elõsegítése és a policentrikus városhálózat kialakítása érdekében a
Szeged fejlesztési pólus dinamikus fejlõdésének közvetítése a térség felé.
Békéscsabának szintén jelentõs szerepet kell vállalnia a határ menti együttmûködések, a gazdasági, a
kereskedelmi és a civil kapcsolatok, valamint a közszféra erõsítésével az európai uniós területi
integráció érvényesítésében.
A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kistelek –

Szeged – Hódmezõvásárhely – Orosháza – Békéscsaba – Szarvas – Kecskemét háromszög alkotja.
8
A Dél-Alföld országon belüli város- és térségközi kapcsolatrendszere
Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintû feladatait - a

középfokú funkciók szinte teljes körével rendelkezõ - Gyulával osztja meg. Ennek történelmi oka, hogy
ezek a városok felváltva töltötték be a megyeszékhely szerepét: a középkorban a megye névadó
települése Békés, azt követõen közel 500 esztendeig Gyula volt a megyeszékhely. A kedvezõ
közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum
szerep emelte Békéscsabát a 20. sz. elsõ harmadában a megyeközponti funkcióba, 1950. óta
Békéscsaba megyeszékhelyi ranggal rendelkezik.
A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény értelmében. Területe 2004-
ben változott, mivel ekkor létrehozták az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település
hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településbõl (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz,
Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként „a kistérség önkormányzatai
együttmûködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a
közszolgáltatások magasabb szinten történõ ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt
kidolgozását és végrehajtását” jelölték meg.
2008. január 1-jétõl változás történt a kistérség település-összetételét illetõen. Doboz már nem tagja a
Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két
település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli
9
súlya meghatározó. Az itt élõ lakosság 90%-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági
teljesítmény alapján azonban még erõteljesebb a város szerepe.
A közép-békési település együttes

A városok komplementaritásához, hálózattá szervezõdéséhez elengedhetetlen partneri viszony
kialakulásának országszerte ismert jó példája az integrációban viszonylag elõrehaladottabb
stádiumban lévõ közép-békési városegyüttes. Békéscsaba, Gyula, Békés, peremvárosaik (pl.
Mezõberény), valamint a környezõ szuburbanizálódó falvak alkotják a Dél-Alföld egyik legjelentõsebb
innovációt közvetítõ térségévé fejlõdõ városrégiót. Ennek köszönhetõ az is, hogy az OTK-ban kijelölt
alközpont funkciót nem egyedül Békéscsaba, hanem a Közép Békési Centrummal (Békéscsaba –
Gyula – Békés) együttesen fogja ellátni.
A közép-békési település együttes és a közvetlenül kapcsolódó településgyûrû

kapcsolatrendszere
1. országhatár, 2. a település együttes magterületének határa, 3. a település együttes határa, 4. a település együtteshez
közvetlenül kapcsolódó területek határa, 5. a település együttes központja, 6. a település együttes társközpontja, 7.
bolygóváros-jellegû központok, 8. „alvótelepülés”-jellegû községek, 9. egyéb, a település együtteshez intenzíven
kapcsolódó községek, 10. intenzív településközi kapcsolatok, 11. közepes intenzitású településközi kapcsolatok, 12. laza
településközi kapcsolatok, 13. kiegyensúlyozott településközi kapcsolatok, 14. domináns településközi kapcsolatok.
10
2.2. A VÁROS VONZÁSKÖRZETE
Békéscsaba megyeszékhely-szerepének, illetve gazdasági súlyának és regionális közlekedési

csomópont jellegének köszönhetõen bizonyos funkciókat illetõen az egész megyére kiterjeszti
vonzását. Másrészt azonban az alföldi városhálózat elõbb említett sajátosságai miatt osztoznia kell
más közeli városokkal, elsõsorban Gyulával az egészségügy és az igazságszolgáltatás területén (a
megyei kórház és a megyei bíróság is Gyulán található).
Az 1990-es években a helyi területfejlesztési szereplõk döntéseinek és az önkormányzat költségvetési

pozíciójának megnövekedett jelentõsége miatt új tendenciák alakultak ki a településkapcsolatokban.
Ennek hatására mára teljes mértékben a piaci viszonyok uralnak olyan ágazatokat, mint a banki,
biztosítói szolgáltatások, a kereskedelem, továbbá ezek a tendenciák egyre erõsebben behatolnak
olyan városi funkciókba, mint a középfokú oktatás vagy az egészségügy. A megyeszékhelyen új, több
település lakossága által igénybevett intézmények is megjelentek, ilyen a munkaügyi központ vagy a
vállalkozásfejlesztési alapítvány. Összefoglalva: a városi ellátó funkciókban minõségi differenciálódás
ment végbe az 1990-es években. Ennek a folyamatnak a felgyorsulása köszönhetõ volt annak is,
hogy a fogyasztói oldalon lényegesen nagyobb szerepet kapott a szabad választás (pl.: oktatási
intézmény és fekvõ-, illetve járóbeteg-szakellátó intézmény), illetve, hogy a személygépkocsi-
használat terjedésével relatíve javult a központok elérhetõsége.
A Békéscsaba vonzáskörzetében bekövetkezõ változásokat jól érzékelteti, hogy a korábban Orosháza

vonzáskörzetébe tartozó Csorvás egy 2002-ben folytatott felmérés szerint egyre erõsebben kötõdik
Békéscsabához.
A megyeszékhelynek a térségre gyakorolt vonzó hatását elsõsorban a munkahelyek, az oktatás, ezen

belül is a középiskolai oktatás és a kereskedelemi funkciók adják. A kereskedelmi központtá válást
nagyban elõsegítette a Csaba Center 2001. novemberi megnyitása, a Centerben a környék lakossága
nagyvárosias környezetben, minõségi árukból válogatva vásárolhat, ez nagymértékben vonzza
elsõsorban a fiatalabb korcsoportokat.
A város elsõdleges vonzáskörzetét a következõ települések alkotják: Békés, Gyula, Elek,

Mezõberény, Csorvás, Újkígyós, Doboz, Medgyesegyháza, Kondoros, Kétegyháza, Szabadkígyós,
Telekgerendás, Kétsoprony, Murony, Lõkösháza, Csanádapáca, Kamut, Gerendás, Medgyesbodzás,
Csabaszabadi, Csárdaszállás, Pusztaottlaka, Bélmegyer és Tarhos. A fent felsorolt településeken a
megye lakosságának több, mint 45 %-a él.
Békéscsaba vonzáskörzete is az egész Alföldre jellemzõ településszerkezettel rendelkezik, miszerint

a kevés, nagy lélekszámú és nagy kiterjedésû város mellett számos kisebb település, illetve jelentõs
11
tanyás térségek találhatóak. A fenti 24 településbõl 5 város, 5 nagyközség és 14 község címmel

rendelkezik.
A város a foglalkoztatás terén is térségi központi szerepkörrel rendelkezik, annak ellenére, hogy a
közelmúltban több nagy foglalkoztató is bezárt (Barnevál, Tejüzem, Kötöttárugyár), illetve csökkentett
mûködésre kényszerült (KNER Nyomda, Konzervgyár stb.).
A Békéscsabán mûködõ kb. 9800 kis- és középvállalkozás mellett országosan, sõt nemzetközileg
elismert cégek is megtalálhatóak (pl. Linamar Hungary Nyrt., Tondach Magyarország Zrt, Frühwald
Kft., BÁÉV Zrt., Csabahús Kft., Körös Volán Zrt., Hirschmann Kft., Budapest Bank Nyrt., Kner
Packaging Kft., Wienerberger Zrt.).
Békéscsabának a munkaerõ-piaci szerepkör mellett kiemelt szerepe van az oktatásban, 18 szakképzõ

intézmény, valamint 1 felsõoktatási intézményével igazi diákvárosnak számít.
Összességében elmondható, hogy bár Békéscsaba nem önállóan és nem teljes körûen látja el a
megyeszékhelyi funkciókat, mégis jelentõs, meghatározó szerepet tölt be a térségben a
foglalkoztatás, az oktatás, a kereskedelem és a közlekedés tekintetében, illetve települési szinten
Békéscsaba teljes értékû városi funkcióval rendelkezik.
3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS
3.1. B ÉKÉSCSABA KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI
3.1.1. Természeti környezet
Békéscsaba jellegzetesen ártérperemi település a Tiszántúl délkeleti részén, Békés megye és a kiváló
termõtalajú Körös-völgy középpontjában fekszik. Békéscsaba Magyarország délkeleti kapuja, a román
határ (Gyulavarsánd) tõle mintegy 20 kilométerre, keleti irányban található.
Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter, legalacsonyabb területe Jamina városrész.
Természet-, táj- és környezetvédelmi szempontból, illetve idegenforgalmilag is jelentõs elõrelépésnek

tekinthetõ a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2002-es megalakulása. A Körösök Völgye Natúrpark
hazánk kevés natúrparkjainak egyike, melynek békéscsabai látogatóközpontját 2007-ben adták át,
amely a térség növény- és állatvilágát, folklórját és általában véve a tájegység hagyományait kívánja
bemutatni. Az egyesület további települései a következõk: Békés, Gyula, Mezõberény, Doboz,
Köröstarcsa, Vésztõ, Bélmegyer, Tarhos és Körösladány. A natúrpark területe Romániára is átnyúlik,
és kiterjed a Király-erdõre, a Bihar- és Béli-hegységekre.
12
Békéscsaba természeti környezetét elsõsorban a mezõgazdasági területek és a véderdõk alkotják.

Békéscsabán 1985-tõl kezdõdõen mintegy 31 védett területet jelöltek ki. A város bel- és külterületének
védett tájrészletei, tájmaradványai (nádasok, tavak, csalitosok, ligetszerû erdõfoltok, gyepek, rétek,
parkerdõk, temetõkertek, csatornapartok, stb.) felbecsülhetetlen értéket jelentenek az élõvilág
megõrzése szempontjából. A helyi védettségû területek közül ki kell emelni az Élõvíz-csatornát, a
Széchenyi ligetet, a Gabona múzeum környezetét, a Deák utcai fasort és a Gyulai út déli oldalán lévõ
erdõket.
3.1.1.1. Élõvíz-csatorna
A térség nagy jelentõségû vízgazdálkodási létesítménye, az 1777-ben megépült vízgazdálkodási,

esztétikai, városképi és térszerkezeti jelentõséggel bíró Élõvíz-csatorna, mindezek mellett a várost
átszelõ csatorna jelenti a városi zöldövezet gerincét.
Az Élõvíz-csatorna az országosan is egyedülálló város együttest, Gyulát, Békéscsabát és Békést

kapcsolja össze. A csatorna vízminõségét alapvetõen a Fehér-Körös tápvíz minõsége, a vízutánpótlás
mértéke, valamint a csatornát érõ diffúz és pontszerû szennyezõdések mennyisége határozza meg.
Szárazság esetén, kisvízi idõszakban a csatorna vízpótlásának hiánya korábban jelentõs problémákat
okozott, azonban a vízpótlás hiánya a 2008-ban befejezõdött INTERREG III./A projektnek
köszönhetõen megoldódott. A fentiek mellett a vízmennyiségre és annak minõségére jelentõs hatást
gyakorolt az öntözés céljából történõ vízkivétel, illetve az ipari szennyvízkibocsátás csökkenése.
3.1.1.2. Zöldterületek
Békéscsaba országos átlagban kedvezõtlen mutatókkal rendelkezik az erdõs területek és zöldterületi

ellátottság szempontjából. A városban kevés az összefüggõ, városszintû közpark, a meglévõk közül a
legtöbb pedig a lakótelepek közötti lakóterületi szintû park, melyek gyakran elhanyagoltak,
alulhasznosítottak. Hiányoznak továbbá a várostestet övezõ, védelmi és kondicionáló erdõsávok és a
lakóterületet az ipari övezetektõl izoláló erdõsávok. A fentiek mellett azonban az utóbbi 10 évben
történt fásítási munkálatokban Békéscsaba élen jár a környezõ városokhoz képest. A zöldterületek
közel kétszeresére nõttek az elmúlt tíz évben, 2007-ben a zöldterületek nagysága a város egészében
2.426.000 m• volt, a területváltozások miatt az összterülethez viszonyított arányuk mégis csökkent.
A város legnagyobb parkja a Széchenyi liget, illetve a Gyulai út melletti Parkerdõ (44 ha). Ez utóbbi,
illetve a település környéki erdõk a jó megközelíthetõségük miatt a lakosság mindennapos rekreációs
igényét jól szolgálhatják. A külterületen lévõ jelentõs zöldterületek közül kiemelendõ Póstelek,
amelynek határában az 1990-es években génrezervátum mûködött.
13
A zöldterületek aránya Békéscsabán
Forrás: KSH T-STAR, 1990-2002 adatbázis
3.1.1.3. Környezetvédelem
Levegõ
Egy város levegõminõsége a település nagyságának, térszerkezetének, gazdasági jellegének,

valamint területi elhelyezkedésének együttes tényezõitõl függ. Békéscsaba a légszennyezettség
szempontjából kedvezõ képet mutat, bár az ilyen jellegû ártalmak a gazdasági növekedés, a
feldolgozóipar, az egyre intenzívebb helyi és az átmenõ forgalom, valamint a lakosság szokásai miatt
jelentõsen változhatnak.
A légszennyezés forrásai: a város légterébe kerülõ légszennyezõ anyagok döntõen a fûtésbõl, az

üzemi, technológiai tevékenységekbõl és a közlekedésbõl erednek. Ezek pont-, diffúz-, és
vonalforrásként terhelik a levegõt. A fûtési, ill. üzemi-technológiai eredetû kibocsátások éves
mennyiségei alapján megállapítható, hogy évente mintegy 800 ezer tonna légszennyezõ anyag kerül
a város a levegõjébe.
Az országos Immisszió Mérõ Hálózat 1974. óta rendszeresen vizsgálja a magyarországi települések
ipari és közlekedési eredetû légszennyezettségét. Békés megye 1976 óta tagja ennek a hálózatnak, a
megye területén négy városban történik ilyen mérés. Békéscsaba területén három ponton mérik a
levegõ kéndioxid-, nitrogéndioxid-szennyezettségét, valamint a szálló, az ülepedõ por mennyiségét,
és az ülepedõ por ólomtartalmát. Mérõállomások a város belterületén a gyógyszertári központnál a
Lencsési lakótelepen, a Napsugár Integrált Óvodánál és az Orosházi úton lévõ Sütõker Zrt-nél
vannak.
14
Békéscsaba egész közigazgatási területe a „védett I” levegõminõségi kategóriába tartozik, kivéve a

három különálló ipari övezetet, ami „védett II” terület. Ezek a kategóriák meghatározzák a
levegõminõségi határértékeket, és az érvényre juttatandó kibocsátási határértékeket is. Az elmúlt
évek beruházásai (Békéscsabát elkerülõ forgalmi út) javították Békéscsaba városának levegõjét,
valamint a jövõben megvalósítandó technológiai fejlesztések tovább javítják a város és környezetének
levegõ tisztaságát.
Vizek
Békéscsaba Környezetét formáló elemek közül meghatározó szerepet töltenek be a felszíni és a

felszín alatti vizek. A város topográfiai helyzetét jellemezve ki kell emelni, hogy nagyrészt a mai vasúti
fõvonaltól keletre esõ terület a Körösök árterén helyezkedik el, a belterületen az ártérhatár
gyakorlatilag az Élõvíz-csatorna bal oldali vonulatával párhuzamosan halad. Az ettõl nyugatra esõ
területekre, elsõsorban Jamina vízgazdálkodására még a jelenlegi körülmények között is az egykori
folyómedrek gyakorolnak hatást. Az árvíztõl veszélyeztetett városrész magassága 84–86 mBf-i
szinttel jellemezhetõ. A folyók kiáradásaitól elsõsorban a Fehér- és a Kettõs-Körös bal oldali
védõtöltése, illetve a körgát védi meg.
A természet alakította vízterek legtöbb helyen beépítésre kerültek, csak néhány helyen találhatók meg
az eredeti medrek. Ugyanakkor föld- és építõanyag kitermelés miatt nagy felületû bányagödrök jöttek
létre a város több külterületi pontján. Az Élõvíz-csatornának esztétikai, városképi, tájszerkezeti
jelentõsége van, melyek befolyásolják Békéscsaba városának mindennapi életét. Az Élõvíz-csatorna
vízminõsége a kommunális és ipari szennyvízterhelés mértékétõl függõen alakul.
A kedvezõ termálvíz hasznosítási lehetõségek Békéscsabára is jellemzõek. A városban mûködõ

Árpád fürdõt ellátó termálvíz jótékony egészségtani hatásai bizonyítottak, azonban az itt feltörõ
termálvizek csak különbözõ szigorításokkal és idõszakosan helyezhetõk el befogadókba. A
Jaminában létesített 3-102 kataszteri számú termálkút vize magas sótartalmú. Hasznosítására
újabban határozott lakossági igény mutatkozik. A szigorú környezetvédelmi feltételek miatt a konkrét
hasznosítás létesítmény-szintû megfogalmazása nem történt meg. A technikai és technológiai
fejlõdése kapcsán újabb alkalmazási lehetõségek is vizsgálandóak, mint pl. a hõszivattyúk, hõcserélõk
használata.
Talajok
Békéscsaba közigazgatási területén található talajtípusok vizsgálatakor el kell különíteni a város

külterületén található „természetes genetikájú” talajokat, melyek minõségüknél fogva jelentõs
környezeti potenciált jelentenek a település számára, valamint a belterület ún. antropogén talajait,
melyek talajszelvényei igen zavartak, rajtuk a természetes talajképzõdés jegyei, az egyes genetikai
15
szintek már nem figyelhetõk meg, sõt sok esetben feltöltéseknek tekinthetõk. Békéscsaba jellemzõ
talajtípusainak kialakulására az éghajlat, a geomorfológia, a domborzat és a jellemzõ talajképzõ
kõzeten túl a terület hidrológiai adottságai (a talajvízszint mélysége, a talajvíz kémiai összetétele, a
felszíni vízhálózat) is döntõ hatással voltak.
A tájban ható talajképzõ tényezõk összességükben a különbözõ típusú csernozjomok kialakulásának

kedveztek. A területen legjellemzõbbek a réti csernozjom talajok, melyeknek mind az öt jellemzõ
altípusa dominánsan elõfordul a várossal határos területeken: megfigyelhetõ karbonátos, nem
karbonátos, mélyben sós, mélyben szolonyeces, valamint szolonyeces változat is. A legjellemzõbb
talajtípusok az alábbiak: réti talaj, réti csernozjom minden változata, nem karbonátos és karbonátos
réti talaj változatok, csernozjom réti mélyben sós és szolonyeces változatai, szolonyeces réti, s a
csatornák mentén humuszos öntés. Kis foltokban elõfordulnak szikes talajok is: réti szolonyec és
szoloncsákos szolonyec.
A talajt potenciálisan veszélyeztetõ szennyezõ források több csoportba oszthatók: felszíni és felszín
alatti szennyezõkre, valamint pontszerû, vonalas és nagykiterjedésû szennyezést eredményezõ
potenciális szennyezõ forrásokra. A felszín alatti és általában pontszerû vagy vonalas szennyezést a
város területén levõ benzinkutak, továbbá a szennyvízberuházás megvalósításáig a csatorna-hálózat
hiánya, illetve a rekonstrukcióra szoruló szakaszok eredményezhetnek. A város közigazgatási
területén, számos mezõgazdasági jellegû tevékenységet folytató üzem tevékenykedik, mely
tevékenységek egy része a növénytermesztéshez, más része az állattenyésztéshez kapcsolódik.
Lehetséges felszíni, nagy területre kiterjedõ talajszennyezõ forrásként jöhetnek számításba a város
közigazgatási határán belül tevékenykedõ, több 10-100 hektáron gazdálkodó mezõgazdasági
üzemek. Békéscsaba külvárosi területein, a kertes házaknál hagyományosan kiskertmûvelés,
helyenként intenzív talajmûvelés (fóliás gazdálkodás), valamint állattartás jellemzõ.
A kiskertekben a talaj mezõgazdasági tevékenységbõl és haszonállattartásból eredõ szennyezése

nem ismert. A kedvezõtlen minõségû talajvíz és szikesedés fõbb okozói a helytelen öntözésbõl, a
vízelvezetés megoldatlanságából eredõ tartós vízszintemelkedés és a szakszerûtlenül végzett
hígtrágya-elhelyezés.
Védett természeti értékek
A város természeti értékeinek védetté nyilvánítása 1985-ben kezdõdött el. A természetvédelmi

mozgalomban elkötelezett szakemberek számának növekedése, a társadalom szemléletének
változása következtében fokozatosan egyre több kisebb terület, fasor, egyedülálló fa vált védetté a
városban.
A jogi oltalom alá vont területek a következõk:

- Világháborús hõsi temetõ
16
- Gyóni Géza u.-i ezüstjuhar fasor

- Kinizsi u.-i japánakác fasor
- Széchenyi liget és mellette az izraelita temetõ
- Réthy P. Kórház kertje
- Vásárhelyi Pál Mûszaki Szakközépiskola kertje – (Gyulai út 11-13.)
- Deák u.-i hársfasor – helyenként erõsen csonkítva
- Dr. Becsey Oszkár u.-i nyírfasor – kihalófélben
- Árpád sori fasorok és az Árpád liget maradványa – veszélyben a strand növényállománya
- Lencsési úti tölgyfasor – fogyatkozóban, sok elhalt egyed a magas területfeltöltés miatt
- Fényesi tölgy – magányos fa
- Fiala-csárdai tölgyfacsoport
- az Élõvíz-csatorna és parti sávja Veszelytõl Sikkonyig – változatos, sok fafajjal
- Nagyrét, tanya kocsányos tölgye – magányos fa
- az Élõvíz-csatorna – Sikkonyi botoló füzei – kiöregedõben, eltûnõben
- Bandika-fa, szürkenyár facsoport
- Cimbora-fa, szürkenyár – magányos faóriás
- Veszelyi tölgyfa-csoport
- Gerla, kastélypark
- Póstelek, kastélypark
Az eddigiekben végzett természettudományos kutatások alapján kijelenthetõ, hogy további területek

védelem alá helyezése nem várható. Ezt részben magyarázza is a városkörnyék mezõgazdasági
kultúrtáj-jellege, az egyre inkább beszántott, sõt az elbontott csatorna menti földhányásokon lévõ
gyepmaradványok feltörése, a magántulajdon irányába eltolódott viszonyok, a tulajdonosi és a
természetvédelmi (kezelõi) érdekek között keletkezett alapvetõ ellenérdekek.
A természetvédelmi területek felügyeletét, kezelését, a kezelés koordinációját a Polgármesteri Hivatal

környezetvédelmi csoportja látja el. Hatékony segítséget jelentene számukra, ha a közelmúltban
létrehozott Mezõõri Szolgálat kiemelt feladatként kapná ezen területek ellenõrzését.
3.1.1.4. Zaj
Közúti zaj
A közúti forgalom által okozott zajterhelés elsõsorban a várost átszelõ 44-es, 47-es fõutak mentén
jelentõs. Ez fõleg a Szarvasi út - Jókai u. - Petõfi u. - Bartók B. út - Bánszky u. - Bajza u. útvonalon és
a Békési út mentén okoz jelentõs terhelést. A közlekedési zajterhelés meghatározására • a 44-es, 47-
es fõutak várost átszelõ szakaszai mentén • az 1993. és 1995. évek folyamán történtek zajmérések.
A mérések azt mutatták, hogy mind a nappali, mind az éjszakai idõszakban határérték feletti terhelés
éri az út menti lakóházakat, ezen belül az éjszakai túllépés a nagyobb mértékû. A várost elkerülõ út
17
megépítését követõen a zajterhelés – elsõsorban az átmenõ teherforgalom mérséklõdése miatt –

jelentõs mértékû csökkenése valószínûsíthetõ, ennek alátámasztására ugyanakkor újabb mérési
adatok nem állnak rendelkezésre.
Vasúti zaj
A vasúti zaj által érintett lakóterületek közé a Szabolcs u., Õr u., Kazinczy lakótelep és a Jamina
városrészen: a Szerdahelyi u., Vasút u., Darányi u., Táncsics u., Kertész u., Tompa u., Ludvigh u.
tartoznak. A Szabolcs u. és az Õr u. zajterhelésének megállapítására történtek vizsgálatok 1989-ben.
A nappali idõszakban és a reggel 05-06 óra közötti idõszakban a közúti forgalom határozta meg a
zajterhelést, a vasút zaj elsõsorban éjszaka volt domináns. A fenti vizsgálatot követõen készített
mérési információk hiányában a zajterhelés pontos értéke nem határozható meg, azonban az éjszakai
idõszakban jelentkezõ nagyobb terhelés ma is meghatározó.
Repülési zaj
A repülõtér 2006-ban megvalósult fejlesztése környezeti hatástanulmány alapján, illetve az elõzetesen

meghatározott zajgátló védõövezet figyelembe vételével történt, így a létesítmény zajvédelmi
szempontból is az elõírásoknak megfelelõen mûködik.
Üzemi zaj
Határérték feletti zajjal terhelt területek:

Ma már mindössze két ipari telephely van, mely a környezetét határérték feletti zajjal terheli.
1. Jamina Cserép és Téglagyártó Zrt. Orosházi út 88. alatti téglagyára a Vásárhelyi u., Lugosi u.,
Temesvári u., Cserepes u.-i lakóházakat terheli.
2. KNER Nyomda Zrt. Központi üzeme az Áchim L. u.-i és a Csokonai u.-i lakóházakat terheli.
Szolgáltató létesítmények zaja
Jelenleg a szolgáltató létesítmények egyike sem okoz tartósan határérték feletti zajterhelést. Az
önkormányzati zajvédelmi hatáskör ellátása és a helyi zajvédelmi rendelet 1994. év során történt
életbe lépése azt eredményezte, hogy ezek a problémák jórészt megoldottá váltak. A piac területén
mûködõ nagybani piac zajára vonatkozóan nem történtek eddig vizsgálatok; ez valószínûsíthetõen az
éjszakai határérték feletti terhelést okoz a szomszédos tömbházak lakásain.
3.1.1.5. A lakosság környezettudat- és szemléletformálása
A városban kevés olyan non-profit szervezet mûködik, amely a környezet- és természetvédelem ügyét
képviseli (Városvédõ és Városszépítõ Egyesület, White Club, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület,
18
Körösök Völgye Turista Egyesület, Körös Klub). Több egyesület a nevében vagy tevékenységi
körében megemlíti ugyan a környezet- és természetvédelmet, de közülük hatékonyan kevesen
dolgoznak. A White Club rendezvényei, kiadványai és megmozdulásai elõretekintõek a város, a
megye, valamint a régió fejlõdését célozzák meg. Ennek szükséges eszköze, hogy a klub minél
többször találkozzon a lakossággal, és minél több helyen fogadják el szakmai ismeretüket, tudásukat.
A szervezet részt vett a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács gazdaságfejlesztési kabinetjének
munkájában, illetve 1999-ben kistérségi SAPARD programok elkészítésében. Egyrészt tájékoztatta a
lakosságot ezekrõl a programokról, mert annak agrár-környezetvédelmi vonatkozásai teljesen
újszerûek voltak, másrészt viszont az EU környezetpolitikájának egyik alapvetõ tétele a lakosság
állandó tájékoztatása és bevonása a környezetvédelmi döntéshozatalba. 2000-ben a White Club
lakótelepeken tájékoztatott a szelektív hulladékgyûjtés fontosságáról, kezdeményezte, szervezte a
családi szelektív hulladékgyûjtés gyakorlati megvalósítását, mivel köztudott, hogy a fenntartható
hulladékgazdálkodásra való „nevelést” az iskolákban és a háztartásokban kell elõször megvalósítani.
A diákok bevonásával, felkészítésével sikeresen lehet kezdeményezni a papír, a mûanyag és az üveg
szelektív gyûjtését. A környezet- és természetvédelmi szervezetek jelenlegi törekvései azonban
elfogadhatóak, mind az iskolarendszerû oktatás, mind pedig a nyílt konferenciák szervezése terén. Az
önkormányzat a törvényi elõírásoknak megfelelõen létrehozta a Környezetvédelmi Alapot. Az alap
pénzeszközeinek bevonásával a környezet- és természetvédelmi civil szervezetek munkájával a
környezettudat- és szemléletformálást segíti, ami a jelenleginél szerteágazóbb és mélyrehatóbb is
lehetne. A tudatformálás teljességének elérése érdekében kiemelkedõ fontosságú a lakosság
naprakész és állandó tájékoztatása, amelyet a környezeti információs rendszer bevezetése
lényegesen megkönnyítene.
3.1.2. Épített környezet
3.1.2.1. Városszerkezet
Békéscsaba mai közigazgatási határai 1994-ben alakultak ki. A város területe 193,94
négyzetkilométer. Az 1850-es években kialakult városszerkezeti adottságok számos szempontból
nem elõnyösek. Az 1800-as évek közepén megépült vasúti fõvonal mintegy „kettévágja” a várost,
jelentõs lakóterületekrõl (Jamina, Nyugati Kertváros) nehezíti a városközpont megközelítését; a
vasutat keresztezõ gyûjtõutak kiépítettsége nem ideális. Továbbá a népes Lencsési lakótelepet
egyetlen tengely kapcsolja a városközponthoz. A város szerkezetét, szerkezetének fejlõdését két fõ
útvonal (44-es és 47-es számú utak), két vasútvonal (Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad –
Temesvár – Thessaloniki vasúti fõvonal és a Nagyvárad – Szeged vonal), valamint az Élõvíz-csatorna
határozza meg.
A város jelentõs funkciói egy Ny-K-i tengely mentén helyezkednek el, melynek irányát az Andrássy út
és a Gyulai út adja. Az Andrássy úton a vasútállomás és a buszpályaudvar, majd nem mesze a piac, a
Csaba Center, a sétáló utca, a Szent István téren a Polgármesteri Hivatal, a Szabadság téren az
19
Okmányiroda, a Gyulai úton a Réthy Pál Kórház-Rendelõintézet, valamint a fõiskola épülete adnak
helyt a város által ellátott jelentõs funkcióknak.
A vasútvonaltól keletre esõ településrész az Alföldön gyakori halmaztelepülés szerkezeti elemeit

mutatja, míg a vasútvonaltól dél-nyugatra esõ Jamina településrész eltérõ városszerkezeti képet
mutat, és leginkább a szervezett soros településtípusra emlékeztet. Ennek oka, hogy a
településrészen a XVIII. századtól szõlõmûvelés folyt, amely így kissé szabálytalan hálót alkotó
dûlõúthálózattal rendelkezett. A városrész mai utcahálózata ennek a dûlõúthálózatnak a besûrítésével
jött létre.
Békéscsaba környékén több száz tanya fekszik. A tanyavilágot a városból sugárszerûen kifutó
országutak szelik Kisrétté, Felsõnyomássá, Fürjessé, Kerekké, Fényessé (Fövenyessé), Nagyrétté,
Vandháttá – kisebb-nagyobb külön világokká.
3.1.2.2. Épület- és lakásállomány
A város épületállománya igen sokféle építési módot mutat. Az 1945. elõtt épült mintegy 5.530 db
lakóház 80%-a vályogból készült. Az 1945-1959. között épült lakások (1.729 db) mintegy 30%-a
vályogból épült ház, továbbá ekkor jelentek meg az elsõ iparosított technológiával épített házak is. Ezt
követõen az 1960-as és 1990-es évek között épült Békéscsaba lakótelepi lakásállományának 90%-a.
A vályogból épült házak száma egyre csökkent az 1960-as évektõl kezdõdõen, míg az egyéb
technológiával (fõként téglából) épült házak az összes épülõ házhoz viszonyított aránya a ’60-as
években mintegy 50%, a ’70-es években 30% körüli, ’80-as években 50%, míg a ’90-es években 80%
volt. Békéscsaba épületállományának további jellemzõje, hogy az országos tendenciához képest
korábban kezdõdött meg a régi épületek értékõrzõ belsõ és külsõ felújítása, így nagy arányban
maradtak meg ezen lakóházak a városban.
Lakások
1960- 1970- 1980-
aránya az 1960. 1989.
Lakások 1969. 1979. 1989.
összes elõtt után
száma (db) között között között
lakásra épült épült
épült épült épült
vonatkoztatva
Panel, blokkházak 8 780 33,6% 22 1 433 4 581 2 580 164
Vályog 5 976 22,9% 5 062 657 168 46 43
Egyéb (tégla, kõ, fa,

11 351 43,5% 2 174 2 162 2 413 2 792 1 810
kézi falazóelem)
ÖSSZESEN 26 107 100% 7 258 4 252 7 162 5 418 2 017
20
A mai állapotokat szemlélteti a fenti táblázat és a lenti diagram, melybõl jól látszik, hogy Békéscsaba
jelenlegi lakásállományát több, mint 33%-ban iparosított technológiával épült lakások alkotják, ami
igen magas, tekintve, hogy a fõvárosban ez az arány 35%.
Magas, mintegy 23%-os a lakáspolitikai szempontból szintén jelentõs problémákat felvetõ vályogból
épült házak aránya is.
Lakásállomány
8000
7000
6000
5000
Egyéb (tégla, kõ, fa,
4000 kézi falazóelem)
3000 Vályog
2000
1000 Panel, blokkházak
0
1960 1960- 1970- 1980- 1990
elõtt 1969 1979 1989 után
épült között között között épült
épült épült épült
További probléma lehet, hogy a házak közel 30%-a 1960. elõtt épült, és csak mintegy 8%-a épült
1990. után. Ez alapján elmondható, hogy Békéscsabára is jellemzõ a lakásállomány elöregedése.
Alacsony
Lakónépesség komfort
Lakásállomány
száma fokozatú
(db)
(fõ) lakások aránya
(%)
Békéscsaba összesen 67 968 27 721 14,7
Mezõmegyer 2 027 708 18,2
Berényi úti kertvárosi övezet 5 669 2 326 22,2
Belvárostól nyugatra esõ nagyvárosias övezet 11 199 5 528 5,8
Belvárostól északra lévõ kisvárosias övezet 3 228 1 479 17,7
Belváros 4 432 2 179 2,6
Belvárostól észak-keletre esõ városrész 2 851 968 18,4
Belvárostól keletre lévõ kisvárosias övezet 4 557 1 382 10,9
Belvárostól déle lévõ kisvárosias övezet 4 672 1 943 17,5
Lencsési övezet 8830 3707 0,9
Jamina 14 483 5 295 19,5
Északi Iparterület és Almáskertek 80 40 30,0
Gerla 1 499 489 25,4
Fényes 715 254 33,5
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2001
21
A városban összesen a lakások 14,7%-a alacsony komfort fokozatú, városrészek közötti eloszlásuk
azonban eltérõ. A Lencsési övezet 3.707 lakásának csupán 0,9%-a alacsony komfort fokozatú,
Fényes városrészben azonban a lakások 33,5%-a tartozik ebbe a kategóriába.
A Belvárosban leginkább a XIX. század második felében, a polgárosodás hatására épült többszintes
lakástömbök, illetve a Belváros déli részén az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején épült
ötszintes panel-, illetve blokkházak találhatóak. A XIX. század második felében a legrangosabb utcák
egyszintes épületeinek zártsorúvá válása indult meg a Belvároshoz közel esõ értékes területeken, és
ez jellemzi jelenleg a Belvárostól északra, illetve délre fekvõ kisvárosias területeket is.
A nagyvárosias környezetet a városban a ’70-es, ’80-as években épült telepszerû blokk, illetve panel
technológiával épült házak adják. A Belvárosi lakótelep épületei ötszintes lakóépületek. A belvárostól
nyugatra elhelyezkedõ Millenniumi lakótelepet az 1980-as évek második felében épült 5 szintes
panelházak, míg a Kazinczy lakótelepet az 1960-as években épült 4 emeletes blokkházak és 5 szintes
panelházak alkotják. A város délkeleti részén elhelyezkedõ, ’70-es és ’80-as években épült József
Attila (Lencsési) lakótelep szintén 4 emeletes blokkházakból, valamint 5 és 10 emeletes
panelházakból áll.
A belvárostól délre fekvõ 521 lakást magába foglaló, 5 szintes házakból álló Penza lakótelep az 1960-
as években, „szocreál” stílusban épült. A város legkisebb lakótelepe a legrégebben épült, blokkházas,
220 lakással rendelkezõ Áchim L. András lakótelep. Békéscsabán különösen fontos figyelmet fordítani
a lakótelepekre, ugyanis a népesség mintegy 40%-a lakik iparosított technológiával épített házakban,
ráadásul az épületállomány meglehetõsen elöregedett. A belvárostól távolabb esõ kertvárosias
lakókörnyezetekre az egyszintes utcafrontos, vagy elõkertes családi házak a jellemzõek, ezeknek a
településrészeknek a szerkezete is eltér a belvárosi és a kisvárosi övezetek halmazos
településszerkezetétõl, és inkább a szervezett soros szerkezet jegyeit viselik magukon.
Önkormányzati bérlakások
Önkormányzati Önkormányzati Komfortfokozat
bérlakások bérlakásban Össz- Fél- Komfort Szükség-
száma élõk száma Komfort
komfort komfort nélkül lakás
1997. 674 1 820 369 222 16 37 30
1998. 585 1 521 324 187 14 30 30
1999. 619 1 547 312 215 32 30 30
2000. 490 1 176 262 151 29 15 33
2001. 476 1 142 255 144 29 15 33
2002. 446 1 070 232 144 29 12 29
2003. 506 1 214 292 144 29 12 29
2004. 511 1 243 297 144 29 12 29
2005. 544 1 306 330 144 29 12 29
2006. 537 1 293 330 138 29 23 17
2007. 530 1 280 340 126 27 20 17
22
Az országos statisztikák azt mutatják, hogy 1999. és 2005. között a bérlakás-állomány közel felére
esett vissza. Ez a tendencia azonban nem mutatkozik meg Békéscsaba bérlakás-állományában, itt
ugyanis 1999-2002. között bár 30%-kal visszaesett az önkormányzati lakásállomány, azonban 2002.
után az akkori állományhoz képest 20%-os gyarapodás valósult meg 2005-ig, majd az ezt követõ
idõszakban stagnált a bérlakások száma.
Bérlakások komfortfokozat szerinti megoszlása
100%
80%
Szükség-lakás
60% Komfort nélkül
Fél-komfort
40%
Komfort
20% Össz-komfort
0%
1997 1999 2001 2003 2005 2007
A jelenlegi bérlakás-állomány 64%-a összkomfortos lakásokból áll, közel negyede komfortos, 10%
alatti a fél-komfortos, illetve a komfort nélküli lakások aránya, míg csak 3% a szükséglakások aránya.
Bérlakások száma városrészenként (db)
Belváros
3
51 Belvárostól Nyugatra esõ
97
nagyvárosias övezet
Belvárostól Délre esõ
kisvárosias övezet
Belvárostól Északra esõ
122 kertvárosias övezet
Belvárostól Keletre esõ
kertvárosias övezet
Berényi úti kertvárosias
7 169 Jamina
16
26 Lencsési vegyes övezet
39
Oncsa-Béke kertek
A fenti diagramokon jól látszik, hogy a bérlakás-állomány közel 30%-a iparosított technológiával épült,
és legnagyobb arányban a Belvárostól nyugatra esõ nagyvárosias övezetben található, valamint
jelentõs a bérlakások száma a kertvárosias Jamina városrészben. Meglepõen sok (közel 20%) az
23
önkormányzat által fenntartott bérlakás a Belvárosban is, míg elenyészõ a Belvárostól észak-keletre
esõ városrész és a Berényi úti kertvárosias övezet bérlakás-állománya.
3.1.2.3.Mûemlékek, helyi építészeti értékek
Az alföldi városok többségéhez hasonlóan Békéscsaba építészeti és kulturális örökségére, sajátos

településszerkezetére is az elmúlt két-három évszázad építõ és természetátalakító munkája bírt
meghatározó jelentõséggel. Békéscsabán a mûemlék jellegû építmények száma viszonylag alacsony,
azonban a város nyilvántartott építészeti öröksége folyamatosan bõvül. A Helyi Építészeti Szabályzat
29 mûemléket és 73 helyi védettséget élvezõ épületet, épületegyüttest sorol fel.
A város mûemléki épületeit a XVIII. és XIX. században emelték. A mûemlékek egyik fontos csoportját
az elsõsorban barokk és klasszicista stílusjegyeket magukon viselõ egyházi épületek (templomok,
parókiák) alkotják. A város egyik legegyedibb mûemléke a Kárpát-medence legnagyobb evangélikus
temploma. A fõként klasszicista és historizáló stílusban épült kúriák mellett néhány városi középület,
eredeti állapotát megõrzõ lakóház, illetve gazdasági épület is kiemelt védelmet kapott. A helyi
védettségre érdemes épületek az elõbbieknél késõbb épültek, koruk a száz-százötven évestõl a
néhány évesig terjed. A középületek (iskola, hivatal, vasútállomás) és lakóházak mellett számos
gyárépület, „ipari mûemlék” is felkerült a védendõk listájára.
Helyi mûemléki épületek
• Az Árpád Gyógy- és Strandfürdõ épülete 1922-ben épült, és 2003-ban újították fel. A

Jókai Színház az Alföld elsõ kõszínháza volt. 1877-79 között épült, és 1913-ban nyerte el
mai alakját.
• Az evangélikus kistemplom a XVIII. században, 1743-ban épült barokk stílusban.
• Az evangélikus nagytemplom Közép-Európa legnagyobb klasszicista evangélikus
temploma, copf és empire elemek díszítik. Az eredeti 70 méter magas torony sisakját
1843-ban leegyszerûsítették, ekkor nyerte el mai alakját.
• Az Evangélikus Gimnázium neocopf épülete 1899-ben épült Sztraka Ernõ tervei alapján.
• A Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus nagytemplomot Hofhauser Antal
tervezte, 1910. június 12-én szentelte fel Fetser Antal püspök.
• A Jézus Szíve Katolikus templomot 1993-ban adták át a híveknek. Az épület építészeti
szépségét az is bizonyítja, hogy az alkotót, Patay Lászlót a Pápa kitüntette a mûvéért.
• A Kossuth szobrot a város polgárai emeltették 1905-ben. A szobor Horvay János
alkotása.
• A Munkácsy Mihály Múzeumban a gyermekkorában itt élõ és alkotó nagy magyar festõ
munkásságát örökítették meg. Az épületet 1899-ben adták át.
• A Meseház Schéner Mihály Munkácsy-díjas képzõmûvész által megformált szobrokkal,
mézeskalács-figurákkal, rajzokkal díszített ház.
24
• Az Élõvíz-csatorna partja mellett a Belvárosban található a Szoborsétány, ahol a város

nagyjainak, hírességeinek mellszobrai állnak.
• A romantikus stílusú Városháza 1873-ban épült fel. Az építész Sztraka Ernõ volt, a
homlokzat pedig Ybl Miklós tervei alapján készült.
• További védett épületek: Szent István malom, Vajda-ház, ligeti Sörkert, a vasútállomás,
Szent István tér 12. sz. alatti épület.
3.1.3. Infrastruktúra
3.1.3.1. Közúthálózat
A város külsõ kapcsolatait biztosító közúti közlekedésének legmeghatározóbb elemei a 44-es és a 47-
es számú másodrendû fõutak, melyek biztosítják az összeköttetést az alföldi régiók három
megyeszékhelyének irányába, illetve Románia felé. Az M5-ös autópályával való összeköttetést
biztosító 44-es út fejlesztése a fõváros közúton való megközelíthetõsége javításának legfontosabb
feltétele. Az északi elkerülõ út megépítésével jelentõsen lecsökkent a városon átmenõ tranzitforgalom,
valamint az új út a város úthálózatának tehermentesítését is ellátja.
Békéscsaba és városkörnyéke közúti kapcsolatait elsõsorban a fent leírt fõúthálózat adja, viszont
emellett a város körüli délre esõ települések szempontjából fontos szerepe van az alsóbbrendû
úthálózatnak is. A városba bevezetõ fõutak igen jelentõs forgalmi terhelésnek vannak kitéve, ebbõl
kifolyólag csúcsforgalmi idõszakokban gyakran lassú és nehézkes az elõrejutás. A kialakult
helyzethez hozzájárul az is, hogy teljes elkerülõ út híján Békéscsabát a déli utak forgalma is terheli,
illetve nem megfelelõ a várost behálózó vasútvonalaknál létesített külön szintû keresztezések száma
sem. A város belsõ forgalmi útjainak tehermentesítése szempontjából meghatározó jelentõségû lenne
a várost délen elkerülõ út megépítése, amely a logisztikai funkciók javulása mellett a
környezetvédelmi szempontból is elõnyös hatással járna.
Békéscsaba belterületi közúthálózatának hossza mintegy 208 km, melynek közel 93%-a a város
tulajdonában van, míg a 17 km hosszú, Békéscsabán átvezetõ országos közúthálózat átkelési
szakaszait a Magyar Közút Kht. kezeli. A belterületi közúthálózat kb. 80%-a burkolt.
A belváros utcái teljes hosszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosi lakóterület
kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos javulás tapasztalható. A külterületi utak
esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, 95% fölötti. A város közúti hálózata, amit
elsõ és másodrendû fõutak, gyûjtõutak és mellékutak hierarchikus felépítése alkot, sugaras
szerkezetû, kevés körirányú elemmel.
25
Békéscsaba közúti megközelíthetõsége
Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 2008
3.1.3.2. Vasúthálózat
Békéscsaba várost területileg mintegy kettéosztja a Budapest-Lökösháza helyenként kétvágányú

villamosított vasútvonal, mely egyben része a 4-es korridor nemzetközi törzsvonalnak is. A fõvonal
korszerûsítése jelenleg folyamatban van, MÁV beruházásban Európai Uniós forrásból 160 km/h
sebességre méretezett pálya kialakítása történik meg. A pályakorszerûsítéssel egyidejûleg szintbeli
közúti keresztezõdések kerülnek megszüntetésre, illetve átépítésre. A vasúti pályaudvar a város
területi központjában van. Közvetlen mellette került kialakításra a helyi és helyközi Volán járatok
fogadására alkalmas buszpályaudvar is. A pályafelújítással egyidejûleg sor kerül az állomás
épületének korszerûsítésére, gyalogos aluljáró kiépítésére, illetve a VOLÁN és a MÁV pályaudvar
földalatti gyalogos összeköttetés biztosítására is. A pályaudvarról kiindulva mellékvonalon még
elérhetõ a Szeged – ahová óránként indul személyvonat – és Gyula útirány is.
3.1.3.3. Kerékpárutak
Jelenleg Békéscsabán részben beszélhetünk összefüggõ kerékpáros úthálózatról. A kerékpárút

hálózat hossza közel 36 km. Az egyes kerékpárutak döntõ részben a városból kivezetõ fõútvonalak
26
mentén helyezkednek el, összeköttetésük a város belõ zónáiban részben megoldott. A város
domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedés fokozottabb elterjedésének, amihez valós
lakossági igény is párosul.
3.1.3.4. Gyalogos közlekedés – járdák
A járdaszegélyek, az átkelõhelyek jelentõs részében akadálymentesítettek, a vakok közlekedését

segítõ burkolati elemek (látó kõ) és jelzõlámpás megoldások azonban még nem terjedtek el – bár a
folyamatban lévõ fejlesztéseknél már mindenhol szerepelnek. Az utóbbi évtizedben a közmûvek
járdabontásai után teljes szélességû helyreállításra kötelezettek a kivitelezõk, amely elõírás számos
töredezett járda-felület megújulását tette lehetõvé. Általában a járdák mûszaki állapota – a frissen
felújítottakon kívül – mégis leromlott, ami megnehezíti pl. a babakocsival való közlekedést. A
tömegközlekedési megállóhelyek és az azok megközelítésére szolgáló járdák, járdakapcsolatok is
rekonstrukcióra szorulnak. 2008-ban indult az a hat éves járda-felújítási program, mely a meglévõ
járdák átépítését, illetve lakossági igények alapján új járdaszakaszok megépítését teszi lehetõvé.
3.1.3.5. Parkolás
Békéscsaba belvárosában az egyik legnagyobb közlekedési problémát a közterületi parkolási

rendszer túlterheltsége okozza. A problémák elsõsorban a belvárosban, a jelentõs forgalmú
városközpont környéki intézmények mellett jelentkeznek. Békéscsaba belvárosában a parkolási
gondok enyhítése érdekében a 33/2000. (IV.24.) rendelettel fizetõ parkoló övezetek kerültek
kijelölésre. Jelenleg mintegy 1800 db parkolóhely üzemel, melyhez 51 db parkoló jegy automata
biztosítja a készpénzfizetéses, a korszerû mobiltelefonos, valamint a chipkártyás rendszer mûködését.
A közúti motorizáció gyors növekedése a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét vonja

maga után. Ma Magyarország minden nagyobb városában, különösen azok belvárosi övezeteiben
jelentõs problémát vet fel a parkolási igények kielégítése. Amellett, hogy a helyi lakosság is egyre
nagyobb arányban használ személygépkocsit, a vonzásközpontokba érkezõ vidéki lakosság is
mobilabbá vált, nagyobb számban érkeznek személygépkocsival a városokba.
Jelenleg folyamatban van a belváros rehabilitációjának tervezése és pályáztatása, melyben foglaltak

megvalósulása során rendezésre kerülne a parkolási probléma is. A helyzet további javítását szolgálja
a városrevitalizációs projekt keretében kialakításra kerülõ parkolóház.
3.1.3.6. Repülõtér
A Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában álló békéscsabai repülõtér két ütemre bontott,
összességében 2 milliárd forintba került fejlesztése 2002-ben kezdõdött. Akkor a Széchenyi-terv
keretében 295 millió forint pályázati forrás segítségével 500 millió forintért bõvítették és
27
korszerûsítették az épületet. A beruházás részeként új infrastruktúra is épült a telekhatáron belül,

valamint elkészült egy új irányítótorony is. A következõ ütemben pedig megépült az 1.300 méter
hosszú és 30 méter széles kifutópálya a kapcsolódó gurulóutakkal, forgalmi elõterekkel és
fénytechnikával. Az átadott 1,5 milliárd forint beruházás költségeibõl 550 millió forintot az Európai Unió
által finanszírozott Interreg III/A alap, 400 millió forintot a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács,
míg a fennmaradó részt a megyei önkormányzat, mint saját forrást biztosított.
Békéscsaba városközpontjától közúton 4 km távolságra található repülõtérnek korábban elsõsorban a

sport célú hasznosítása volt a meghatározó. Mostanra azonban a repülõtér megkapta a III. kategóriás
besorolást, így lehetõség nyílik a kereskedelmi funkció elõtérbe helyezésére. A teljes kereskedelmi
repülõtér a kategóriájának megfelelõ infrastruktúrával el van látva.
3.2. B ÉKÉSCSABA TÁRSADALMI SZERKEZETE
3.2.1. Demográfia
3.2.1.1. Népességszám változások
Békéscsaba a 2001-es adatok alapján az ország tizennegyedik legnépesebb települése. A város

hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyeszékhelyhez viszonyítva kedvezõtlenebbek.
Békéscsaba népessége 1870-ben 27.624 fõ volt, 2001-ben pedig 67.968, ez 131 év alatt 246,1%-os
növekedést jelent, mely a legkisebb érték a megyeszékhelyek között. Az 1870-es évektõl az 1950-es
évekig csaknem töretlenül 5-18%-kal növekedett a város lélekszáma, kivételt képez ez alól a II.
világháború évtizede, amikor 12,5%-kal csökkent a város lakossága. Ennek a háború általános
veszteségein túl okai voltak az itt élõ szlovákság egy részének Csehszlovákiába történõ áttelepülése,
illetve a zsidóság deportálása.
A második világháborút követõ évtizedek gyors urbanizációja ugyan Békéscsabát is elérte, de a

hasonló kategóriájú városoknál kisebb mértékben. Az 1960-as években volt a megyeszékhelyek
növekedése a leggyorsabb, ekkor Békéscsaba népességszáma is jelentõs növekedést mutatott.
A város népességszáma a ’80-as évek elején ért csúcspontjára. Ezt követõen kedvezõtlen fordulat
következett be az ország demográfiai folyamataiban, 1981-tõl az ország lakosságának természetes
úton való fogyása tapasztalható, amely hatással volt a város lakosságszámának alakulására is.
Békéscsaba népessége ezzel a jellemzõ trenddel szemben 1990. és 2001. között növekedett, igaz
csak 800 fõvel, ám a fenti idõszakban ezzel – Kecskemét és Nyíregyháza után – a harmadik
legkedvezõbb mutatóval rendelkezik.
28
Békéscsaba népessége a népszámlálások idõpontjában
90000
67157
67971
68044
80000
58654
51798
50325
70000
47412
44053
42014
38143
60000
33976
30979
50000 Békéscsaba népessége
27624
29490
40000 a népszámlálások
idõpontjában
30000
20000
10000
0
1870 1890 1910 1930 1949 1970 1990
Forrás: KSH adatai alapján
A 2000-es évektõl lényeges népességcsökkenés jellemzi a várost, melynek mértéke évente 100-500
fõ közötti. Ennek egyik oka a magas halálozási ráta, amely csak Miskolc és Budapest esetében
kedvezõtlenebb. A születési arány vonatkozásában kedvezõbb a helyzet, a többi megyeszékhelyhez
viszonyítva ebbõl a szempontból Békéscsaba már a középmezõnyben foglal helyet, azonban az 50-es
években, az „elsõ demográfiai hullámban” születettek unokái, azaz a „harmadik demográfiai hullám”
egyelõre nem jelentkezik a város népességében. A város vándorlási egyenlege negatív ugyan, de a
környékre való kiköltözés (szuburbanizáció) gyengébb, mint a többi megyeszékhely esetén. Ennek
oka, hogy a kiköltözések elsõsorban a város magjától távolabb esõ, azonban a város belterületéhez
tartozó városrészekre (Mezõmegyer, Gerla, Fényes), s a külterület egy részére irányulnak. A tanyára
költözõ fiatalok inkább szükségszerû anyagi megfontolásból döntenek a külterületi lét mellett, azonban
van egy tehetõsebb réteg is, aki a város zajától való elszakadás és a természet közelsége miatt
választja ezt az életformát.
A 2001-es népszámláláskor Békéscsaba össznépessége 67.968 fõ volt, ebbõl a központi

belterületeken 60.625-en, az egyéb belterületeken, azaz Gerlán, Fényesen és Mezõmegyeren 4.238-
an, míg külterületen 3.105-en éltek.
3.2.1.2. Korösszetétel
Békéscsaba népessége idõsebb, mint a legtöbb megyeszékhelyé. Az öregedési index, azaz az egy
gyermekkorúra jutó öregkorúak száma 1,31. A gyermekkorúak (0–14 évesek) aránya (15%) a
megyeszékhelyek átlagának megfelelõ, ahogyan a születési ráta is átlagos. Ezzel szemben az
öregkorúak (60 év felettiek) aránya (20%) magasnak mondható, Békéscsabánál e tekintetben csak
Budapest, Miskolc, Pécs és Salgótarján rendelkezik magasabb mutatóval. A magas öregkorú és az
átlagos gyermekkorú-aránynak megfelelõen az aktív korúak (15–59 évesek) aránya alacsony (65%),
ebbõl a szempontból Budapest, Miskolc és Salgótarján elõzi meg a várost. Ennek következtében,
29
már csak demográfiai okok miatt is az aktív keresõkre háruló terhek Békéscsabán is magasnak
mondhatóak.
Békéscsaba lakosságának korösszetétele (2001)
20% 15%
Gyermekkorúak (0-14 évesek)
aránya
Aktív korúak (15-59 évesek)
aránya
Öregkorúak (60-X évesek)
65% aránya
3.2.2. Nemzetiség, vallás
Csaba település elsõ írásos emléke az 1332. évi pápai tizedjegyzékbõl származik. Csaba a XVI.
században virágzó, népes falu volt, ám a történelem viharai következtében többször elnéptelenedett.
A XVII. század második felében református vallású magyarok éltek itt. A török kiûzését eredményezõ
harcok a XVII. század végén elnéptelenítették a települést, a Csabáról és a megyébõl elmenekült
családoknak csak töredéke került vissza lakóhelyére. A XVIII. század elejétõl betelepülõk a mai
Közép-Szlovákia területérõl (az egykori Hont, Nógrád, Zólyom, Gömör, Kishont megyékbõl) származó
evangélikus szlovák családok voltak, akikhez a XVIII. század közepén római katolikus szlovák
családok is csatlakoztak.
A XVIII. század második felében kis számban voltak megtalálhatók a görögkeleti román, illetve cigány
nemzetiségû lakosok a településen. Azonban a XIX. század utolsó harmadáig Csabát a történelmi
Magyarország legnépesebb szlovák közösségeként tartották számon. A XIX. század közepétõl
napjainkig ez a viszonylag zárt szlovák közösség, folyamatosan új betelepülõkkel (beköltözõkkel)
gyarapodott, s így mind etnikai, mind felekezeti összetétele fokozatosan egyre sokszínûbbé vált. A
vasútvonalak megépítésének köszönhetõ gazdasági fellendülést követõen az 1850-es években fõként
református és római katolikus magyar, evangélikus német, német és magyar ajkú zsidó családok
települtek le a városban. Tovább erõsítette a település kulturális sokszínûséget, hogy az elsõ
világháborút követõ években mintegy 1.000-1.200, fõként bánsági és partiumi magyar menekültet
fogadott be a város. A város etnikai összetételére még ennél is nagyobb hatást gyakorolt az 1946. és
1948. közötti magyar-csehszlovák lakosságcsere, amikor is több mint 7.500, magát szlováknak valló
polgár hagyta el önkéntes elhatározása alapján szülõvárosát, illetve szintén ezekben az években
mintegy 1.500 felvidéki magyar talált új otthonra a városban.
30
A XX. század második felében megindult urbanizáció miatt végbemenõ népességgyarapodás során a
megye északi és déli, fõként agrárjellegû településeirõl döntõ többségében magyar nemzetiségûek
költöztek be nagyobb számban Békéscsabára. Az 1930-es évektõl felgyorsuló asszimilációs folyamat
ellenére napjainkban is Békéscsabát tekinthetjük a magyarországi szlovákság kulturális központjának,
melynek számos jele van a városban. Az egyik, hogy az óvodától a középiskoláig a teljes nemzetiségi
oktatási spektrum megtalálható, továbbá, hogy Békéscsaba az egyetlen olyan magyarországi város
Budapesten kívül, ahol van szlovák külképviselet. Szintén a városban található a Magyarországi
Szlovákok Kutatóintézete is. A fentieken kívül a szlovák nyelvû mûvelõdésben és
hagyományápolásban fontos szerepet tölt be az 1996-ban alapított Szlovák Kultúra Háza.
Kulturális Használt
Nemzetiség Anyanyelv
kötõdés nyelv
(fõ) (fõ)
(fõ) (fõ)
Szlovák 1 687 2 698 1 235 2 291
Cigány 235 231 132 167
Német 98 249 49 192
Román 96 145 108 161
Egyéb 201 340 203 271
Összesen 2 317 3 653 1 727 3 082
Forrás: Népszámlás 2001. 4. Nemzetiségi kötõdés. A nemzeti, etnikai közösségek adatai. Bp., 2002.
A legrégebbi helyi egyházközségek az evangélikus, a római katolikus és a görögkeleti voltak.

Azonban az elmúlt évtizedek politikája és migrációja átformálta a város felekezeti összetételét, így
Békéscsaba mára elvesztette evangélikus többségét és a római katolikus közösség mellett a
református gyülekezet is megerõsödött. A városban számos "kisegyház" (baptista, adventista, Jehova
Tanúi, Hit Gyülekezete) is képviselteti magát.
Vallás, felekezet Fõ
Római katolikus 16 470
Evangélikus 13 935
Református 7 399
Görögkeleti 190
Izraelita 15
Egyéb 1 186
Összes felekezethez tartozó 39 195
Nem kívánt válaszolni 21 424
Nem tartozik egyik felekezethez sem 7 349
Összesen 67 968
Forrás: Népszámlás 2001. 5. Vallás, felekezet. KSH. Bp. 2002. 6.4. Békés megye II. köt. KSH, Bp.
31
3.2.3. Képzettség és foglalkoztatottság
Békéscsaba népességének iskolai végzettsége alapján a többi megyeszékhellyel, illetve a megyében

lévõ többi középvárossal való összehasonlításban kedvezõtlen helyet foglal el. Mind az érettségivel,
mind pedig a diplomával rendelkezõk arányát tekintve az utolsók között szerepel a város a
megyeszékhelyek között és a régióban is csak Hódmezõvásárhely rendelkezik rosszabb mutatókkal.
Régión belüli összehasonlítás
Információ-
Idegen
Egyetemi, fõiskolai végzettségûek Magasan ebbõl: vezetõ- intenzív Aktív
nyelvet
Megyei Jogú Város aránya kvalifikált értelmiségi ágazatban keresõ
beszélõ
dolgozó
25-X éves népességbõl Aktív keresõkbõl munkaerõ aránya népesség aránya
Szeged 20,7 27,5 44,7 27,9 23,3 31,3 37,9
Hódmezõvásárhely 11,1 15,8 30,1 17,2 18,0 15,2 36,4
Kecskemét 16,8 22,0 37,6 22,3 18,5 22,0 40,7
Békéscsaba 14,5 20,6 39,3 23,2 20,6 18,7 38,2
Forrás: KSH adatai alapján
A 18 éves és idõsebb népességnek kevesebb, mint fele (45,7%) rendelkezik középfokú

végzettséggel, a 25 éven felüliekbõl pedig alig minden hetedik békéscsabainak van fõiskolai, egyetemi
diplomája. A végzettséget tekintve néhány község kivételével (Újkígyós, Telekgerendás) a környezõ
kisebb településeken még rosszabb a helyzet. A végzettségi mutatókkal kapcsolatosan további
negatív irányú változást okozhat Békéscsaba számára az, hogy a magasabb iskolai végzettséggel
rendelkezõ fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke.
A rendszerváltás okozta gazdasági változásoknak és az elöregedésnek köszönhetõen 2001-ben a

településen élõk már csak kevesebb, mint 42%-a volt gazdaságilag aktív (közülük is 3,8%
munkanélküli), 31,6%-a inaktív keresõ és 26,4%-a eltartott.
A megyeszékhelyen észlelhetõ gazdasági aktivitás azonban így is 6 százalékponttal magasabb a
megyei átlagnál.
32
Gazdasági aktivitás korcsoport szerinti megosztásban
12000
10000
Gazdaságilag nem aktív népesség

együtt
8000
munkanélküli
6000 nyugdíj, járadék mellett dolgozó
gyermekgondozási ellátás mellett

4000 dolgozó
aktív keresõ
2000
0
0-14 15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70-74 75-x
A gazdaságilag aktív népességbõl a legnagyobb arányú munkanélküliség a 15-19 év közötti

szakképzetlen munkaerõt sújtja, míg sajátos, hogy a város 40-49 év közötti, aktív lakosai között a
legkisebb a munkanélküliség. Elmondható, hogy a teljes (aktív és inaktív együtt) lakosságra vetítve is
a 30 és 50 év közöttiek foglalkoztatottsága a legmagasabb (75%), míg a munkanélküliség csak 6%-os
ebben a korosztályban.
Korcsoportok
Gazdasági aktivitás
Összesen 0–14 15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–74 75–X
Aktív keresõ 24 856 – 290 6 156 6 436 7 703 4 138 111 2 20
Gyermekgondozási
66 – 1 20 31 14 – – – –
ellátás mellett dolgozó
Nyugdíj, járadék mellett
1 018 – – 31 47 185 429 278 33 15
dolgozó
Foglalkoztatott együtt 25 940 – 291 6 207 6 514 7 902 4 567 389 35 35
Munkanélküli 2 575 – 102 958 592 592 290 36 1 4
Gazdaságilag aktív
28 515 – 393 7 165 7 106 8 494 4 857 425 36 39
népesség együtt
Saját jogú öregségi
13 808 – – – – 37 1 733 5 873 2 656 3 509
nyugdíjas, járadékos
Rokkantsági nyugdíjas,
4 310 – 21 176 329 1347 2099 271 33 34
baleseti járadékos
Hozzátartozói jogú
732 7 10 21 3 13 15 73 110 480
nyugdíjas, járadékos
Egyéb inaktív keresõ 1 118 2 10 361 278 293 158 13 1 2
Inaktív keresõ együtt 21 481 9 58 1 315 1 269 1 769 4 006 6 230 2 800 4 025
Nappali tagozatos 11 983 6 520 4 459 940 8 4 5 25 8 14
33
tanuló
Egyéb eltartott 5 989 3980 245 740 368 298 174 62 42 80
Eltartott együtt 17 972 10500 4 704 1 680 376 302 179 87 50 94
Gazdaságilag nem
39 453 10 509 4 762 2 995 1 645 2 071 4 185 6 317 2 850 4 119
aktív népesség együtt
Összesen 67 968 10 509 5 155 10 160 8 751 10 565 9 042 6 742 2 886 4 158
A városban lakó népesség foglalkozását nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi táblázat mutatja.
Ebbõl látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozóipar (23%) és a kereskedelem (17%)
foglalkoztat munkavállalókat. A foglalkoztatottak számát tekintve az oktatás (9%) áll a harmadik
helyen, míg a közigazgatás (8, 8%) a negyediken.
Korcsoportok
Nemzetgazdasági ág
Összesen 15–29 30–39 40–49 50–54 55–59 60–X
Halászat 914 146 180 356 137 66 29
Bányászat 21 9 10 2 – – –
Feldolgozóipar 6 025 1 653 1 361 1 822 797 324 68
Villamosenergia-, gáz-, gõz-, vízellátás 502 78 142 161 80 39 2
Építõipar 1 189 267 290 364 173 76 19
Kereskedelem, javítás 4 301 1 336 1 185 1 158 396 165 61
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 000 410 235 222 93 28 12
Szállítás, raktározás, posta, távközlés 2 065 444 598 665 243 100 15
Pénzügyi tevékenység 583 119 178 215 51 11 9
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1 824 510 439 483 232 91 69
Közigazgatás, védelem; kötelezõ
2 295 496 592 735 307 128 37
társadalombiztosítás
Oktatás 2 403 314 584 900 366 189 50
Egészségügyi, szociális ellátás 1 701 380 484 500 202 81 54
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1 117 336 236 319 130 62 34
Összesen 25 940 6 498 6 514 7 902 3 207 1 360 459
34
Foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági

ágak szerint
Villamosenergia-, gáz-,
gõz-, vízellátás
Feldolgozóipar
Építõipar
Kereskedelem, javítás
Bányászat
Halászat Szálláshely-szolgáltatás,
vendéglátás
Egyéb közösségi,
személyi szolgáltatás Szállítás, raktározás,
posta, távközlés
Egészségügyi, szociális Pénzügyi tevékenység
ellátás
Oktatás Közigazgatás, védelem; Ingatlanügyletek,
kötelezõ gazdasági szolgáltatás
társadalombiztosítás
A foglalkoztatottak számának alakulásából már elõrevetíthetõ Békéscsaba gazdasági ágazatának

szerkezete is. A feldolgozóipar és a kereskedelem a legjelentõsebb ágazatok Békéscsabán, azonban
az is látható, hogy – mint minden más megyei funkciókat ellátó városban – igen magas a
közszférában dolgozók aránya. Az is kitûnik, hogy a turizmusban, vendéglátásban tevékenykedõk
száma igen kevés, mindössze 1.000 fõ, mely mutatja, hogy Békéscsaba nem elsõdleges turisztikai
célállomás.
Regisztrált munkanélküliek száma és aránya az aktív lakosságon belül

Az álláskeresõk száma a gazdaságilag aktív népességen belül (2008. szeptember): 4.538 fõ.
Az álláskeresõk aránya a gazdaságilag aktív népességen belül (2008. szeptember): 9,8 %.
Az álláskeresõk száma nemenként: 1.993 fõ férfi, 2.545 fõ nõ.
Az álláskeresõk száma nemenként
3000
2545
2500
1993
2000
1500
1000
500
0
nõ férfi
35
Az álláskeresõk száma iskolai végzettségenként
Megnevezés Létszám (Fõ)

8 általános vagy annál 1209
kevesebb
Szakmunkás 1462
Érettségizett 1568
Diplomás 299
3.2.4. Jövedelmi helyzet
Egy 2004-ben készített kérdõíves felmérés alapján a megkérdezettek 10,8%-a élt olyan háztartásban,
amelyben az egy fõre jutó jövedelem nem érte el az 50.000 Ft-ot. A háztartások egyötödében (20,5%)
az egy hónapban rendelkezésre álló összeg kevesebb, mint 70.000 Ft volt, és a háztartások
mindössze 8,6%-ában rendelkeztek havonta több mint 170.000 Ft-tal.
A népesség jövedelmi helyzete az egy fõre jutó jövedelem tekintetében sem mutat kedvezõbb képet.
A megkérdezettek 67,1%-a nyilatkozott úgy, hogy az egy fõre esõ havi nettó jövedelmük kevesebb,
mint 50 000 Ft, és csak 18,6%-uk úgy, hogy 62 500 Ft feletti. A megkérdezettek egy fõre jutó átlagos
jövedelme 48 080 Ft, ami mintegy 6 000 forinttal kevesebb, mint az országos átlagos jövedelem. A
vizsgált háztartások 39,1%-a rendelkezik számítógéppel és 14,2%-a Internet-hozzáféréssel is,
mobiltelefonja 79,2%-nak, vezetékes telefonja 69,9%-nak van. Azaz bár a jövedelmi helyzet az
országos átlag alatt van, az info-kommunikációs eszközökkel való ellátottság a városban jobb, mint az
országos átlag. A megkérdezettek 88,1%-ának van a saját vagy családja tulajdonában a lakás,
amelyben él, az albérlõk aránya csupán 2,5%, míg alig 2-2%-ot tesz ki a bérlakásban élõk és a
haszonélvezeti joggal a lakásban tartózkodók aránya. Ezen felül a felmérésben résztvevõk 18,9%-a
rendelkezik hobbikerttel, 9,8%-uk kiegészítõ jövedelmet biztosító kerttel.
A felmért háztartások 91,4%-ban 1-3 fõ él együtt. Az egyedül élõk mintegy 40%-a 65 évnél idõsebb, s
nagy hányaduk nõ. Így fõleg az egyedül élõ idõskorúaknak jelent nagy terhet a lakás fenntartása.
3.2.5. Egészségi állapot
Békéscsaba lakosságának egészségi állapota a halálozási ráta, illetve az egyes egészségügyi

intézmények betegforgalmi statisztikái alapján az országos átlagnak megfelelõ. Békéscsaba
népességének relatíve kedvezõ egészségi állapota már az elõzõ évtizedben is mérhetõ volt.
A vezetõ halálokok megegyeznek az országos és megyei szinten tapasztaltakkal. A megbetegedési

adatok sem mutatnak lényeges eltérést. A szív- és az érrendszeri betegségek aránya az országos
átlagnál kisebb mértékben emelkedik, hasonló képet mutatnak a daganatos megbetegedések is. A
36
légzõszervi, illetve az emésztõrendszeri megbetegedésekben szenvedõk aránya is kedvezõbb az

országosnál.
A békési megyeszékhelyen, csakúgy mint az Alföld egyéb területein az átlagosnál magasabb a levegõ
pollen- és portartalma, ami az országosnál valamivel nagyobb arányban okoz allergiás
megbetegedést a városban. Az egészségkárosító ipari és közlekedési szennyezések terén
Békéscsaba kedvezõbb helyzetben van, mint a megyeszékhelyek vagy a hasonló nagyságú városok.
Az egészségi állapot városrész szintû felmérése egyelõre nem történt meg, azonban az egészségügyi
szakemberek tapasztalatai szerint Jamina és a környezõ tanyavilág lakóinak egészsége rosszabb,
mint a város egyéb területein élõké.
Mivel Békéscsaba lakosságának összetétele elöregedést mutat, ezért várhatóan a következõ

évtizedben azoknak a krónikus betegségeknek az aránya fog emelkedni, amelyek az idõs korú
népességnél gyakoribbak. Ilyenek a szív- és az érrendszeri, a daganatos és a mozgásszervi
megbetegedések.
3.2.6. Közélet
3.2.6.1. Kulturális élet, fesztiválok
Békéscsaba egyik legszebb – hajdan örökváltságból, a polgárok összefogásával épült - épületében

mûködik a Békés Megyei Jókai Színház, melynek 1954. óta van önálló társulata. Békéscsabán 1840.
óta rendeznek színi elõadásokat, az állandó kõszínházat 1879-ben avatták fel, és legutoljára 1994-
ben alakították át. A színház nézõtere 420 fõ befogadására alkalmas.
A Békés Megyei Napsugár Bábszínház nagy múltú bábos hagyományokat követ. A nyári Városházi
Esték könnyed, szórakoztató programsorozata a legkedveltebb kora nyári kulturális idõtöltéssé vált.
Békéscsabán található a megyei fenntartású Munkácsy Mihály Múzeum. Közérdekû muzeális
gyûjtemény a Jankay Tibor Mûvészeti Közalapítvány által mûködtetett Jankay Tibor Gyûjtemény és
Kortárs Galéria. Gyûjtemények állandó kiállítására szolgál Schéner Mihály Kossuth-díjas mûvésznek,
Békéscsaba díszpolgárának a Békési Úti Közösségi Házak által gondozott meseházi gyûjteménye,
közérdekû muzeális kiállítóhely az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör intézményegységeként
mûködõ Munkácsy Emlékház, amely a Nemzeti Galéria múzeumi letéti állományát is bemutatja.
Békéscsaba mezõgazdasághoz való erõteljes kötõdését a Gabonamúzeum mutatja. A város kulturális
életét színesíti a hat mûvelõdési ház is, ebbõl az egyik megyei színtû, egy másik szlovák
nemzetiségû, négy pedig szûkebb környezetét látja le, városrészi színtû feladatellátással.
A Békés Megyei Tudásház és Könyvtár biztosítja a város minõségi, jó színvonalú könyvtári ellátását.
Az egyes városrészek ellátása három fiókkönyvtárban, a megyei könyvtárral együttmûködve történik:
Erzsébethelyen (Jaminában), a Lencsési lakótelepen és Mezõmegyeren.
37
A gyulai székhelyû Békés Megyei Levéltár rendelkezik békéscsabai részleggel, mely a Polgármesteri
Hivatal Szabadság téri épületében található nagyméretû raktár és kutatóterem. A jogszabályok által
meghatározott feltételek szerint a kutatók és érdeklõdõ ügyfelek rendelkezésére áll. A békéscsabai
evangélikus egyház szintén rendelkezik levéltári gyûjteménnyel, mely 1720-tól õrzi Békéscsaba
múltját, hagyatékanyagait.
A városban jelenleg mindössze egy mozi található a Csaba Center épületében, a régi mozi épületét
felújították és hasznosításában is új funkciót kapott, „Phaedra” néven kulturális rendezvények,
konferenciák helyszíne lett.
Az országos stratégiai célkitûzéseknek is megfelelõen a város nagyobb figyelmet kíván fordítani

azokra a közmûvelõdési lehetõségekre, melyek a polgárok életesélyeinek és képzettségi szintjének
növekedését segítik elõ. Fel kell készülni az Európai Unió által is támogatott élethosszig tartó tanulás
közmûvelõdési intézményekben szervezett programjainak alkalmazására. Az intézményeknek ehhez
tanfolyamok, szakkörök, át- és továbbképzések, tájékoztatók, fórumok szervezésével kell lehetõséget
biztosítani.
A közmûvelõdési intézmények feladatellátását egészítik ki a városi igényeknek és lehetõségeknek

megfelelõen a közmûvelõdési, közgyûjteményi, mûvészeti, tudományos, oktatási intézmények,
egyesületek, alapítványok, kulturális, szabadidõs vállalkozások, és sok tekintetben az egyházak is. A
Helyõrségi Klub, a Szlovák Kultúra Háza, a Vasutas Mûvelõdési Központ és a Tudományos
Ismeretterjesztõ Társulat közmûvelõdési megállapodás alapján egészíti ki a kulturális ellátást.
Közalapítványok által fenntartott intézmények kötõdése a városhoz szorosabb, mert a város a
közalapítványi intézmények alapítójaként és támogatójaként is megjelenik. Fontos szerepet tölt be a
Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány, a Balassi Bálint Magyar Mûvészetek Háza és a békéscsabai
születésû Jankay Tibor festõmûvész hagyatéka, mely jelenleg a Csaba Center épületében nyert
elhelyezést. A tudományos ismeretterjesztõ tevékenység lakossági igényeinek kielégítéséhez járul
hozzá közmûvelõdési megállapodás alapján a Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat.
A városban mûködõ kórusok közül a Bartók Vegyeskar rendelkezik a legnagyobb hagyományokkal,

de jelentõsek az egyházakhoz kapcsolódó (evangélikus, református) és nemzetiségi
jellegzetességeket hordozó amatõr kórusok. A hangszeres muzsika város által támogatott
legjelesebbje a Békéscsabai Vonós Kamarazenekar, megyei szinten a Békéscsabai Szimfonikus
Zenekar bír több évtizedes hagyományokkal. A Filharmónia Zrt. sokszínû zenei kínálata a komolyzene
kedvelõi számára biztosít kínálatot. Az egyesült Körösparti-Vasutas Fúvós Koncertzenekar a nemzeti
ünnepek állandó szereplõje és fénypontja.
A Balassi Táncegyüttes, valamint ifjúsági együttesei: Rábai és Hétpróbás együttesek, a Tabán

Néptáncegyüttes, a Balkán Táncegyüttes és a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes képzettségük,
38
népszerûségük miatt alkalmasak a néptánc befogadása iránti igény felkeltésére. Nemzeti ünnepeken,
évfordulós rendezvényeken, a Városházi Esték, valamint a Kolbászfesztivál rendezvényein állandó
esemény a szereplésük. A néptánc jelentõségét igazolja a kétévente megrendezésre kerülõ Országos
Szólótánc Fesztivál, amely az egyik legjelentõsebb ilyen hazai esemény. A Táncvilágnapi Gála, az „A”
Osztályú Társastánc Bajnokság, és a Sziluett Kupa jelentõs szórakozási rétegigényt elégíti ki
rendszeresen és magas színvonalon. Békéscsabán több kiemelkedõen tehetséges, magasan képzett
képzõ- és iparmûvész él és alkot. Közülük Békéscsaba díszpolgára, a Kossuth díjas Schéner Mihály
festõmûvész országos és határon túli hírnevet szerzett a városnak. A különbözõ mûvészeti
tömörülések (Békéstáj Mûvészeti Társaság, FAMME), mûvésztelepek - például a Nemzetközi
Képzõmûvészeti Tábor és a Testvérvárosi Mûvésztelep - szervezését is felvállalják.
Békéscsabán a hagyományokkal rendelkezõ kisebbséghez tartozók tényleges igényeinek

kielégítésében jelentõs szerepet vállalnak a városban mûködõ kisebbségi önkormányzatok,
amelyeknek egyik meghatározó feladata a kisebbségi kultúra és hagyományõrzés. Békéscsaba
nemzetiségi kötõdését elsõsorban a szlovák kulturális hagyományápolás, a Szlovák Tájház
mûködtetése, a Szlovák Kultúra Házában szervezett rendezvények fémjelzik, valamint a mindennapok
számtalan nemzetiségi sajátossága, jelenléte. A békéscsabai kisebbségi önkormányzatok gondozzák
a román, cigány és lengyel hagyományokat is.
Számos sikeres nemzetközi hírû fesztivál, nagyrendezvény kötõdik Békéscsabához. Közülük

kiemelkedik a ZENIT nemzetközi fúvószenekari találkozó, a Nemzetközi Bábfesztivál, az Országos
Szólótánc Fesztivál, Országos Grafikai Biennálé, a Garabonciás Napok diákünnepe, Tánc Világnapi
Gála, újjáélesztés alatt áll a Csaba napok, stb. Emblematikus szerepet vívott ki magának a határokon
átnyúló hírnévnek örvendõ Kolbászfesztivál, mely évente egyre több embert mozgat meg.
Mindenképpen meg kell említeni a Városházi Esték rendezvénysorozatát, mely a kultúra iránt
érdeklõdök rendszeres nyári programjává lépett elõ megyeszerte, valamint a vállalkozói szféra által
szervezett kulináris örömöket és könnyed szórakozást biztosító tömegrendezvényekrõl, a Csaba
Center bekapcsolódásáról a város kulturált közösségi színtereibe.
3.2.6.2. Sportélet
Békéscsaba városa sportolóin keresztül jól ismert az országban, és szép eredményeket értek el
nemzetközi szinten is. A város – a különbözõ sportágakban – számos olimpiai, világ- és Európa-
bajnokot adott a sportvilágnak. A legnépszerûbbek a labdajátékok (elsõsorban a labdarúgás és a
kézilabda), a „klasszikus sportágak” közül a legsikeresebb a nõi torna. Békéscsaba 1997-ben
kiérdemelte a Nemzeti Sportváros kitüntetõ címet.
A városban igen széles a sportolási lehetõség: mintegy negyven sportágban hozzávetõlegesen

hetven sportszervezet mûködik. A békéscsabai sportkörök anyagi kondícióit összehasonlítva más
városok és a fõváros sportegyesületeivel megállapíthatjuk, hogy általában nem rendelkeznek erõs
39
anyagi háttérrel, a településen nincs annyi tõkeerõs nagyvállalat, cég, amely biztos szponzori hátteret
jelenthetne a helyi sportélet, így a versenysport számára is. A gyermek- és ifjúsági sport támogatása –
az elfogadott Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer értelmében – a kulcsfontosságú feladatok
közé tartozik.
Az utóbbi esztendõkben egyes területeken jól érzékelhetõen történt elõrelépés, ez elsõsorban a

szervezett formában megrendezett programokra igaz. Egy 2006-ban készült felmérés alapján: 280
játéknapon, 385 csapat, illetve 9231 amatõr sportoló vett részt az önkormányzat által szervezett
szabadidõs eseményeken. Ezek közül a legnagyobb népszerûségnek a kispályás labdarúgó
bajnokságok és kupák örvendenek, melyeken rendszeresen 70-80 csapat vesz részt.
A nem szervezett formában történõ szabadidõsport-tevékenységnek egyre többféle megjelenési

formája van Békéscsabán: úszás, lovaglás, kosárlabda, labdarúgás, gyalog- és kerékpáros túra,
karate, tenisz, fallabda, asztalitenisz, bowling, fitness, body building, strandröplabda, lábtenisz, stb.
Ezek jórészt nem önkormányzati tulajdonban (általában vállalkozói formában) mûködtetett
sportlétesítményekben, illetve iskolák tornatermeiben történnek. Elõsegíti a sportolási lehetõségek
bõvülését, hogy az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkársága pályázatának segítségével
Békéscsaba is kapcsolódott a Tárt Kapus Létesítmények Programhoz, mely során a város három
oktatási intézményének tornatermét, sportudvarát a hétvégeken kinyitják, a sportolni vágyókat
fogadják.
A Békéscsabán lévõ létesítmények legnagyobb részt önkormányzati tulajdonban állnak. Az elsõdleges

probléma, hogy a sportlétesítményekbõl viszonylag kevés van, illetve a meglévõk egy része mára már
leamortizálódott, rossz állapotú (egyes épületek, építmények, pályák mûszaki, szociális színvonala
nem felel meg a kor követelményeinek). E problémákat megoldani nem tudta, csak enyhíteni volt
képes az a 2003-ban indult sportlétesítmény-felújító program, melynek keretei között az alábbi
nagyobb fejlesztések történtek: pályavilágítás kiépítése és a center pálya felújítása a Kórház utcai
stadionban, mûanyag borítású atlétikai pálya építése, mûfüves labdarúgó pálya építése.
A fiatalok számára 2006-ban átadásra került az extrém sportpálya, amelyen a nagy divatnak örvendõ
„gördülõ sportok” (gördeszka, görkorcsolya, BMX-kerékpár) gyakorlására nyílik lehetõség. Szintén
fontos elõrelépésnek mondható, hogy 2008-ban beindult az az 5 esztendõre szóló program, amely a
közterületeken lévõ szabadtéri sportlétesítmények felújítását, fejlesztését tûzte ki célul, valamint
átadásra kerül az új Kórház utcai lelátó és a vívócsarnok.
A város létesítménygondjait valamelyest enyhíti, hogy az utóbbi esztendõkben egyre több cég,
vállalkozó mûködtet valamilyen szabadidõ-sportolásra alkalmas létesítményt.
40
3.2.6.3. Civilek
A civil szervezetek, mint a lakosság széles rétegeit elérõ és tömörítõ, fontos érdekképviselõ
társadalmi, közösségi szereplõk kiemelt partnerei lehetnek az önkormányzatnak a lokális társadalmi
problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek formálásában hatékonyan egészíthetik ki
munkáját. Jelzik a településen felmerülõ, illetve kielégítetlen társadalmi igényeket, szükségleteket,
eszközül szolgálnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, segítséget nyújthatnak az egyes
szakpolitikák irányvonalának kialakításához (pl. kultúra, szociálpolitika, ifjúságpolitika). Fontos a civil
szervezetek közötti együttmûködés is. Az önkormányzat nem csak a tervezés, hanem a megvalósítás
során is számít a civil szervezetek segítségére, elsõsorban az ESZA típusú tevékenységek, szociális
szolgáltatások, oktatási, foglalkoztatási és kulturális programok elõkészítésében és végrehajtásában,
illetve az érintett lakosság aktivizálásában.
Civil szervezetek:
§ Alapítvány a Körös-parti Junior Fúvósok Javára
§ Balkán Táncegyüttes és Kulturális Egyesület
§ Békés Megye Népmûvészetéért Alapítvány
§ Békés Megyei Népmûvészeti Egyesület
§ Békéscsaba Jaminai Polgárõr Egyesület
§ Békéscsaba Térségi Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szövetség
§ Békéscsaba Városi Bélyeggyûjtõ Kör
§ Békéscsaba-Wittenberg Magyar-Német Baráti Egyesület
§ Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége
§ Békéscsabai Evangélikus Vegyesakar
§ Békéscsabai Független Nõegylet
§ Békéscsabai Gazdakör Egyesület
§ Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör
§ Békéscsabai Református Vegyeskar
§ Békéscsabai Városvédõ és Városszépítõ Egyesület
§ Békési Úti Közösségi Házak Jazz-Klubja
§ Békési Úti Közösségi Házak Filmklubja
§ Békési Úti Közösségi Házak Népdalköre
§ Bölcsõdés Gyermekekért Alapítvány
§ Credo Alapítvány
§ Cukorbetegek Klubja
§ Csabai Bihargók Turista Egyesület
§ Csabai Civilek Irodája
§ Dél-alföldi Regionális Közmûvelõdési Egyesület
§ Dobszerda Kulturális, Ökológiai és Jogvédõ Egyesület
§ Esély Sportegyesülert
41
§ És Mégis Öröm Alapítvány

§ Homo Faber Alapítvány
§ Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Rejtvényklubja
§ KIT Makett Klub
§ Lencsési Közösségi Ház Jóga Klubja
§ Lencsési Közösségi Ház Kertbarát köre
§ Lencsési Közösségi Ház Természetjáró Köre
§ Magyar Minerofil Társaság Békéscsabai Városi Ásványgyûjõ Köre
§ Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozata
§ Mária Kör Közhasznú Egyesület
§ Összefogás Mezõmegyerért Egyesület
§ Õseink Nyomában Klub
§ Passz Kortárs Segítõ Csoport
§ Politikai Foglyok Országos Szövetsége
§ Reformációért Alapítvány
§ Sérült Fiatalok Békés Megyei Egyesülete
§ Sziluett Tánccsoport Egyesület
§ Szivárvány Alapítvány a Tompa Utcai Óvoda Gyermekeiért
§ Tabán Néptánc Egyesület
§ Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület
§ Tizenkét Évfolyamos Nevelõ Iskoláért Alapítvány
§ Trianon Társaság Békéscsabai Szervezete
§ Utak a Munka Világába Közhasznú Egyesület
§ Új Forrás Baptista Gyülekezet
§ "Zöld Csütörtök" Természetvédõ Kör
3.3. B ÉKÉSCSABA GAZDASÁGI SZERKEZETE
3.3.1. Ágazati szerkezet
Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, lassú szerkezeti
átalakulással jellemezhetõ – elsõsorban szolgáltató funkcióiban megújuló – centrumok közé sorolják.
A gazdasági átalakulás idején a külföldi tõke, illetve a vegyes vállalatok zömmel elkerülték a várost,
így Békéscsabát az átalakuló városi gazdaságok között a stagnáló, illetve leszakadó centrumok között
említik az elemzések. Ez abból is adódik, hogy Békéscsaba a periférikus helyzetû, alacsony
gazdasági dinamikával jellemezhetõ, hátrányos helyzetû megye gazdasági központja, mely központra
a megye gazdasági teljesítménye negatívan hat vissza. Ez azonban kölcsönhatásként jelentkezik,
ugyanis a megyeszékhely fejlõdési üteme sem ad elég ösztönzést a szûkebb-tágabb térség számára
az ország fejlettebb régióihoz való felzárkózáshoz.
42
2002-es gazdasági adatok alapján az átlagosnál alacsonyabb növekedés hatására Békés megye a
megyék rangsorában hátulról a harmadik helyre csúszott vissza, csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-
Bereg megyét múlja felül. A Békéscsabai kistérség gazdasági ereje a 2001-es adatok alapján
meghaladta Salgótarján, Szekszárd, Kaposvár térségét és Veszprémmel, Zalaegerszeggel és Egerrel
állt egy szinten. Ugyanakkor a külpiaci értékesítés aránya alapján, mely egyik alapvetõ fokmérõje a
gazdasági versenyképességnek, ennél rosszabb helyen áll. Ezen mutató alapján a térség csak a
salgótarjáni és a szekszárdi kistérséget elõzte meg.
3.3.1.1. Mezõgazdaság és élelmiszeripar
Békéscsabán az agrártevékenység súlya kiugróan magas a megyeszékhelyekkel való összevetésben,

ugyanakkor az országos trendekkel megegyezõen az ágazat jelentõsége az utóbbi évtizedekben a
helyi gazdaságon belül erõteljesen mérséklõdött. A megyék közötti rangsort tekintve 2002-ben Békés
megye mezõgazdasági részesedése a bruttó hazai termékbõl a második volt. A foglalkoztatottság
struktúráját tekintve az 1990-es és a 2001-es népszámlálás adataira támaszkodva megállapítható,
hogy Békéscsabán a mezõgazdaságban foglalkoztatottak aránya az eltelt 11 év alatt 8,9%-ról 3,5%-ra
csökkent, azonban 2001-ben még ezzel az értékkel is elsõ volt a megyeszékhelyek között.
Az agrárszektor infrastrukturális háttérének színvonala nem felel meg a mai követelményeknek, az

elmaradás jelentõs a világ élvonalához képest. A piacképes termelés egyik alapvetõ feltétele az
innováció lenne, sajnos a vállalkozások lemaradása e vonatkozásban is megfigyelhetõ. Ezen kíván
enyhíteni a 2004. októberében az Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezõgazdasági és Élelmiszeripari
Innovációs Központ (MEIK).
Az agrárszektor ágazati szerkezetét tekintve a gabonatermesztés kimagasló jelentõséggel bír. A

magasan gépesített szántóföldi gabonatermelés a mezõgazdasági fajlagos GDP értékét az országos
élvonalba emeli.
Békéscsaba és környéke nem tartozik a zöldségtermesztés fõbb termõterületei közé. A termõ

gyümölcsösöket tekintve a Békéscsabai kistérség kiemelkedõ a megyében, de országos
viszonylatban mind a termõterület, mind a bogyós gyümölcsösök átlagos parcellamérete elmarad az
átlagtól.
A tömegtakarmány-termelés és a gyepgazdálkodás hosszú idõ óta nehéz helyzetben van, hiszen a

felhasználó szarvasmarha- és juhtenyésztés az utóbbi években jelentõsen visszaszorult
Békéscsabán. A város környékén állattenyésztési vonatkozásban fõként az abraktakarmányra épülõ
szakágazatok (sertés- és baromfitenyésztés) dominálnak.
Békéscsabán az élelmiszeripar a város gazdasági élete szempontjából igen jelentõs. A hetvenes-

nyolcvanas években kibontakozó iparszerû termelési rendszerek egy jól mûködõ gabona-hús
43
termékvertikumot építettek fel. A rendszerváltást követõen a termeltetési, feldolgozási és forgalmazási

integrációk felbomlottak, a termelés nagymértékben visszaesett.
A mezõgazdaság hanyatlása magával hozta a tanyai gazdaságok jövedelemtermelõ képességének

visszaesését is, ennek megfelelõen csökkent mind a mûvelt területek nagysága, mind az
állatállomány. A legjelentõsebb élelmiszeripari vállalatok a városban a hús-, a zöldség- és
gyümölcsfeldolgozáshoz, valamint a malomiparhoz kötõdnek.
3.3.1.2. Ipari szektor
A rendszerváltás után Békéscsaba ipari szerepköre gyengült. Meghatározó maradt az élelmiszer-

feldolgozás, az építõanyag- és nyomdaipar súlya, csökkent viszont a fémfeldolgozás és gépgyártás
hozzájárulása az ipar teljesítményéhez, ám a szerkezeti megújulást is jelentõ zöldmezõs beruházások
nagyrészt elkerülték a várost. A 44-es fõút mellett elhelyezkedõ Békéscsabai Almáskerti Ipari Park
(BAIP) 1999. decemberében nyerte el az ipari park címet. Az ipari park betelepítése 95%-os, az itt
megvalósult foglalkoztatás (jelenleg 460 fõ) elmarad az elõzetes várakozásoktól. Ugyanakkor
kifejezetten sikeres az induló vállalkozások számára biztosított inkubátorház, melyet a Békéscsabai
Vállalkozási Centrum Kft. üzemeltet a Kétegyházi út menti ipari övezetben.
Az ipari vállalkozási aktivitás erõteljes, ugyanakkor a város gazdaságából hiányzik egy-két

meghatározó dinamikus feldolgozóipari nagyvállalat, illetve a helyi-térségi kereslet nem elégséges
még a sikeres új vállalkozások számára sem a középvállalati méret viszonylag gyors eléréséhez.
A mûködõ vállalkozások száma 1998. és 2002. között a Dunántúlon 7-17%-kal nõtt, miközben
Békéscsabán alig 5%-os volt a növekedés. A mûködõ cégek ágazati megoszlása Békéscsabán
sajátos struktúrát mutat. Az iparban tevékenykedõ társas vállalkozások aránya a vizsgált városok
között itt a legmagasabb, az ipari cégek aránya az összes mûködõ vállalatból közel 10%. A
vállalkozások számát tekintve a békéscsabai iparban felülreprezentált az élelmiszeripar, mely a Dél-
alföld mezõgazdasági potenciálját mutatja. Békéscsabán hagyományosan erõs ágazat a nyomdaipar,
illetve a gépgyártás, elektronika, faipar, építõanyag gyártás, elvesztette viszont jelentõségét a
textilipar.
44
A helyi iparban mûködõ társas vállalkozások ágazati

megoszlása
vegyipar; 13
hulladék gyûjtése, nemfém ásványi
újrahasznosítása; 1 anyagok gyártása; 13
kohászat,
nyomdaipar, kiadói fémfeldolgozás; 47
tevékenység; 67
víz, gáz, hõ,

áramellátás; 1
elektronikai ipar; 22
fa és papíripar; 21 gépek, gépi
berendezések
bõr és cipõipar; 2 gyártása; 10
ruházati ipar; 20 jármûgyártás; 1

egyéb ipari
textilipar; 8
tevékenység; 27
élelmiszeripari élvezeti
cikkek gyártása; 35
bányászati
tevékenység; 4
Forrás: KSH Cég-Kód-tár, 2002
Békéscsaba helyi iparában az építõanyagok termelése fontos stabilizáló elemként jelentkezik, mind a
Frühwald, mind a Tondach folyamatos növekedése és megújulása hosszabb távon is stabilizálta az
iparág helyzetét. Az építõanyag-iparban a külföldi tõkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelõ
bázis (homokbánya, betonkeverõ üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési
hagyományok, kultúra is ösztönözte.
A textil- és ruházati ipar jelenleg helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi
nagyvállalat, a hazai tulajdonban levõ Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., illetve bérmunkát végzõ
kisvállalkozások mûködnek.
A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkezõ, meghatározó ágazata volt a helyi
iparnak 1990-ig. A KNER Nyomdaipari Vállalat többszöri tulajdonosváltása és feldarabolása, az
átalakítási folyamat és a beruházások elmaradása elbocsátásokhoz, technológiai leszakadáshoz, a
versenyképesség romlásához vezetett. Ennek ellenére a felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis
megfelelõ alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá
válásához.
A gépiparban, azon belül is elsõsorban a szerszámgépgyártásban és az alkatrészgyártásban a

technológiai fejlõdés, a termelés felfutása és a helyi szervezetek közötti kooperáció erõsödése
45
megfigyelhetõ. Ezzel a kedvezõ folyamattal együtt megjelent az ágazatban a külföldi tõke, amelyet a
meglevõ termelõ bázis, a felszerelt telephelyek, valamint az olcsó és tapasztalt munkaerõ vonzott
Békéscsabára.
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 138

Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gõz-energiaiparban és
11
vízellátásban (db)
Építõipari vállalkozások száma (db) 750
3.3.1.3. Szolgáltató szektor
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 2713

Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 460
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 3447
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 418
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 1470
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
947
gyógyszertárak nélkül) (db)
A rendszerváltást követõen végbemenõ nemzetgazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulásának

egyik meghatározó folyamata a szolgáltató tevékenységek körének bõvülése és a gazdasági
fejlõdésben betöltött szerepének növekedése volt. Ez a folyamat ment végbe Békéscsabán is: a
megyeszékhelyen 1994-ig több ezer szolgáltató jelent meg. A szolgáltatók legtöbbje a gazdasági
(2.531) és ingatlan-szolgáltatás (2.210) alágazatban, valamint a kereskedelemben mûködött, de
szállítással és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal is több mint 700 vállalkozó foglalkozott. Az
1995-ös év megszorításai eredményeként azonban 25-50%-os visszaesés mutatkozott a
vállalkozások számában. Békéscsaba a megyeszékhelyek között valamennyi szolgáltató ágazatban
az átlagosnál gyengébb mutatókkal rendelkezett, és pozíciója egyértelmûen leszakadó volt már a
kilencvenes évek közepén is. Ez a tendencia folytatódott, sõt erõsödött a kilencvenes évek második
felében is. A folyamatot a lakossági vásárlóerõ reálértékének csökkenése, illetve a helyi gazdasági
szereplõk piaci helyzetének bizonytalansága okozta. Az elmúlt öt évben azonban Békéscsabán
jelentõsen nõtt a termelõi, elsõsorban az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma. A
szolgáltatási szektor erõsödésének üteme foglalkozási szempontból jelentõsen elmaradt az
újraiparosodó megyeszékhelyek, illetve a regionális jelentõségû vidéki szolgáltató centrumok (Szeged,
Pécs, Debrecen, Nyíregyháza) dinamizmusától. A helyi piacon megjelenõ szolgáltatók túlnyomó része
mikrovállalkozás, az öt fõnél többet foglalkoztató (helyi székhelyû) szervezetek száma egyetlen
alágazatban sem haladja meg a 30-at, s a legnagyobb árbevételû szervezetek között is csak néhány
20 fõnél többet foglalkoztató akad.
46
A mûködõ társas vállalkozások száma a

szolgáltató ágazatokban
üzemanyag és gépj.
szabadidõs tev.; 90
keresk.; 137
építõipar; 183
nagykereskedelem;
304
személyi, közösségi
szolg.; 30
egészségügy, szoc.
ellátás; 88
oktatás képzés; 59
egyéb, gazdi tev.
segítõ üzl. szolg.;
113
kiskereskedelem; 362
jogi, gazdi, ügyviteli
szolg., mérnöki
t.adás; 312
szálláshely és
vendéglátás; 100
kutatás, fejlesztés; 8
számítástechnika; 58
ingatlanügyletek,
kölcsönzés; 239 közl., szállítás
raktározás; 82
pénzügy, bizt.,
kiegészítõ tev.; 25
távközlés; 7
3.3.1.4. Lakossági szolgáltató ágazatok
A békéscsabai kereskedelmi szolgáltatások esetében a kilencvenes évek elsõ felében formálódó,

erõsen széttagolt szervezeti rendszer és bolthálózat a kilencvenes évek végéig fennmaradt. Azonban
a piaci verseny eredményeként a szervezetek száma 1994-tõl kezdve évrõl évre csökkent, 1997-tõl a
napi cikkek kereskedelmében megkezdõdött a boltok számának jelentõsebb visszaesése. Ezen
változások alapvetõen a lakossági kereslet reálértékének csökkenésével, a város és térsége
leszakadásával magyarázhatóak. Ez az elsõdleges oka annak is, hogy viszonylag kisszámú helyi
szereplõ tudott megerõsödni mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben. Szintén nehezítette a
vállalkozások helyzetét a beszállítói kör átrendezõdése, illetve a beszerzési feltételek átalakulása. A
helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének
átformálásában meghatározó szerepet töltöttek be a külföldi befektetõk, a multinacionális cégek
(TESCO, SPAR, OBI, stb.) megjelenése. A helyi kiskereskedelemben felgyorsult a tõke- és
alapterület- koncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez részben az ágazatban zajló országos,
illetve globális folyamatokba illeszkedik, de szerepet játszott benne a helyi kereskedelem szervezeti
széttagoltsága is. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egyharmada mûködik a kereskedelmi
47
ágazatban. Az átalakulási folyamat fontos szereplõjeként jelent meg a Csaba Center, amely
szolgáltatásaival, valamint a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek egy térben történõ
koncentrálásával és érték elvûségével hozzájárul a bérlõk piaci helyzetének stabilizálásához, illetve a
kereskedelmi tõke belvárosban való megtartásához szemben más nagyvárosokkal, ahol általában a
település szélén létesülnek a legnagyobb bevásárló centrumok. A kiskereskedelem szerkezetének
átalakulása hatással van mind a nagykereskedelemre, mind a beszállítói hálózatra, feldolgozóiparra,
felerõsítve a tõke- és térbeli koncentráció folyamatait ezekben az ágazatokban is. Ebben a
folyamatban Békéscsaba egyelõre periférikus szerepet játszik, elsõsorban a város közlekedési
helyzete és a helyi szereplõk viszonylag szerény tõkeereje miatt.
Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetõen erõsítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét.
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatában is több száz vállalkozást alapítottak az 1990-es
évek elején. Ezek száma folyamatosan csökkent, s a vendéglátóhelyek száma is szerény mértékben
bõvült a megyeszékhelyek átlagától elmaradva. Az ágazatban az összes vállalkozás mindössze alig
4%-a mûködik. Az ágazat csekély dinamizmusa a helyi szereplõk tõkeszegénységével, a lakossági
vásárlóerõ gyengeségével, az idelátogató turisták alacsony számával, illetve a csekély mennyiségû
turisztikai attrakcióval magyarázható.
3.3.1.5. Termelõ szolgáltató szektor
A termelõ szolgáltató szektor vállalkozásainak igen fontos szerepe van egy város életében, hiszen
hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének javításához. Békéscsabán is, mint az ország
egészében gyorsan bõvült a termelõi szolgáltatásokat nyújtó helyi szereplõk köre. A szállítás,
raktározás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek több száz vállalkozást vonzottak, azonban ezzel
együtt gyors szelekciós, illetve koncentrációs folyamat zajlott és zajlik napjainkig. A város, illetve
tágabb térsége iparának lassú átalakulása miatt kevés tõkeerõs vállalkozás tudott a lokális piacon
megerõsödni. A helyi ipari szereplõk számára alapvetõen elégséges a helyi szállítási-szállítmányozási
cégek teljesítménye, kapacitása, szolgáltatásaik minõsége. A nem helyi döntési központokkal
rendelkezõ nagyvállalatok esetében azonban a partnerek kiválasztása országos szinten, komoly
tendereken történik.
A békéscsabai fuvarozók számára Románia EU-s csatlakozásával új piac nyílik meg, hiszen jelenleg
az ottani cégek jármûparkja nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az északi
és a déli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan a
fõútvonalak, a vasútvonalak, a repülõtér, illetve a kiegészítõ szolgáltatások és tevékenységek
egyaránt kiválóan elérhetõek volnának. A meghatározó helyi nagyvállalatok saját telephelyen
csaknem kivétel nélkül kialakították logisztikai rendszerüket, így tehát a jelenlegi logisztikai igények
kielégítettek, szükség csak speciális szolgáltatások kialakítására mutatkozik.
48
A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerõsödött, sõt,

meghatározóvá vált a külföldi tõke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, hazai
szereplõk jelentõsen bõvítették vállalakozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi
üzletágban erõsödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Mivel az üzletpolitikai
döntések a központokban születnek, melyek zömmel a fõvárosban találhatók, ezért a helyi/térségi
sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán mûködõ
kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók – a 10 legnagyobb hazai bankból 8 jelen van a
városban –, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége mûködik. Itt fontos megemlíteni,
hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankmûveleti Központja, mely eddig
mintegy 500 új munkahelyet teremtett.
A gazdasági tevékenységet segítõ (üzleti) szolgáltatások szférájában meghatározó szerepet töltenek

be a helyi kisvállalkozások, illetve a Kétegyházi úton található inkubátorház. Az üzleti szolgáltatások
ugyanakkor tudás- és információközvetítõ szerepük révén elengedhetetlen feltételei a gazdasági
szerkezetváltásnak. Az országos szinten legdinamikusabb növekedést mutató ágazat fejlõdését
Békéscsabán lelassította a helyi kereslet gyengesége, egyrészrõl a piac hiányossága (kevés egyéb
vállalkozás), másrészt azon vállalkozók érdektelensége, akik nem ismerték még fel azt, hogy a
vállalkozói ismeretek és a friss információk birtoklása cégük fejlõdésének alappillére. Az üzleti
szolgáltatások – elsõsorban a könyvvizsgálói és tanácsadói szolgáltatások – igénybevételét ösztönzik
a szabályozók (adózás, számviteli törvény stb.) változása, továbbá a megjelenõ pályázati lehetõségek
is. A fejlett üzleti szolgáltatások téren Békéscsaba és Gyula együttesen domináns szerepet tölt be a
megyében (a szolgáltatok 55–70%-át tömörítik). Bizonyos specializált szolgáltatások esetében
azonban érvényesül Békéscsaba periférikus helyzete, ezeket többnyire budapesti, dunántúli, külföldi,
ritkábban szegedi, debreceni, kecskeméti szolgáltatóktól vásárolják a helyi vállalkozók. További
veszélyt jelent erre az ágazatra, ha a gazdaság mûködési feltételeit biztosító intézményeket (APEH,
ITDH, kamara, dekoncentrált minisztériumi szervek) a közigazgatási reform következtében esetleg
áttelepítik más városba.
Az info-kommunikációs ágazat 2002-tõl kezdve meghatározója lett a fejlett gazdaságok

versenyképességének nemzeti, térségi és helyi szinten is. Békéscsaba esetében még nem
beszélhetünk az info-kommunikációs ágazatot alkotó tevékenységek teljes összeolvadásáról.
A távközlés meghatározó szolgáltatója a megyében az 1996. óta mûködõ Invitel Távközlési Zrt., mely
a HTCC cégcsoport tagja. A 2003-as piacnyitás után elvben már nem kizárólagos a cég helyzete,
azonban érdemi versenytárs eddig még nem jelentkezett. A cég központja Budapesten van, itt
születnek a stratégiai döntések. A HTCC üzleti terveiben elõkelõ helyen szerepel az új szolgáltatások
bevezetése, kiemelt célterületként a két ellátott megyeszékhelyen Békéscsabán és Salgótarjánban. A
versenytársakkal összevetve mégis az mondható el, hogy a fejlett szolgáltatások fáziskéséssel
érkeztek a városba, és a kínált szolgáltatási csomagok árszínvonala is igen magas.
49
A városban jelen lévõ egyéb szolgáltatók kizárólag a vállalati és az intézményi kört célozzák meg. A
mobilkommunikáció terén Békéscsaba és szûkebb térsége kiemelt piaca mindhárom GSM
szolgáltatónak. A város lakossága körében a mobil ellátottság felülmúlja a 80%-ot. A mobilszolgáltató
cégek stratégiája egyértelmû a közeljövõt tekintve, amely az internetes piac minél nagyobb
szegmensének átfordítását célozza a jelenlegi stabil végberendezésektõl a mobiltelefonok és a
hordozható számítástechnikai eszközök felé.
Az internetes piac más szereplõk számára is perspektivikusnak tûnik. A speciális technológiai

megoldások közül a mikrohullámú szolgáltatások esetében a vételi bizonytalanság, a kábeltelevíziós
rendszer esetében az állami támogatás hiánya fékezi a szolgáltatások erõteljesebb terjedését. A
városban az e-business, az e-kereskedelem jelentõs fejlõdési potenciállal bír. Az ágazat fejlõdését
számos beruházás jelzi, ilyen a Könyvtár, a Kórház és az Egyetemi Kar optikai hálózatra való
csatlakozásának kiépítése, az IT-re épülõ banki mûveleti központ városba telepítése.
Felszámolás alatt lévõ nagy vállalkozások: BCB Egyesült Textilmûvek Rt.

Bábolna Baromfi Kft.
Május 1. Mgtsz.
Legnagyobb foglalkoztatók: Tondach Magyarország Kft.
Linamar Hungary Nyrt.
Csaba Metál Zrt.
Csabatáj Zrt.
Budapest Bank Mûveleti Központja (Csaba Centerben)
Békéscsabai Hûtõház
Almex 96 Kft.
OTP Bank Nyrt.
Hirshmann Kft.
3.3.1.6. Kutatás-fejlesztés
MTA RKK 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Békéscsabai Osztály
Létszám (fõ) 11 12 12 13 13 13
Ebbõl: kutató (fõ) 7 8 8 9 9 9
egyéb (fõ) 4 4 4 4 4 4
K+F ráfordítás (Ft) 19 857 580 17 701 824 17 233 668 19 216 436 61 811 958 76 643 842
Forrás: MTA RKK, 2008
50
3.3.1.7. Turizmus
2002. január 1-jén a helyi turisztikai folyamatok élénkítése, koordinálása érdekében megnyílt a
Békéscsabai Turisztikai Iroda az Ifjúsági Ház I. emeletén. Fél éves felkészülési idõszakot követõen, a
Magyar Turizmus Zrt.-hez benyújtott névhasználati pályázat után a Békéscsabai Turisztikai Iroda
2002. július 8-ától a város központjában (Szent István tér 9. sz. alatt) kialakított, megfelelõ
infrastruktúrával ellátott helyiségben Tourinform irodaként folytatta mûködését. Mivel az iroda
munkavégzése során korábban is a Tourinform hálózat mûködési szisztémáját követte, a
névváltoztatással tevékenységi köre nem változott, így területi információs- és marketingirodaként
folytatta munkáját.
A 67 ezer lakosú megyei jogú város, Békéscsaba a honi szlovákság központja, a kolbászkészítés
legismertebb központja. A város nem szûkölködik látnivalókban, múzeumokban sem. Az egyik
legismertebb magyar festõ, Munkácsy Mihály számtalan szállal kötõdik a településhez. Nagy
hagyományai vannak továbbá a sportnak is a városban, a gyógyulni és felüdülni vágyókat pedig a
felújított Árpád fürdõ várja. A lovaglás kedvelõi számára valóságos paradicsom a város, hiszen tíz
lovas bázis kínálja különféle szolgáltatásait. Az aktív pihenést - gyalog- és kerékpártúrát - kedvelõknek
ajánlott kirándulóhelyként a közeli szabadkígyósi Wenckheim-kastély és annak õsparkja, valamint a
pósteleki kastélyrom, annak romantikus parkerdeje. Az említetteken kívül kiemelendõ a rendkívül
színes éves programkínálat (Országos Szólótánc Fesztivál, Csabai Farsang, Békéscsabai Tavaszi
Fesztivál, Városházi Esték, ZENIT, Csabai Kolbászfesztivál), amely lassacskán fesztiválvárosi rangra
emeli Békéscsabát.
A fentiek ellenére a városba érkezõ vendégek számát illetõen országos viszonylatban Békéscsaba a
sereghajtók között szerepel a megyeszékhelyek között, 2001-ben a kereskedelmi szálláshelyekre
érkezõ vendégek száma alapján a város csak Tatabányát és Szekszárdot elõzte meg.
Kereskedelmi vendégéjszakák száma 2006. 2007. 2008.

Összesen (fõ) 36 012 41 981 22 405
Kereskedelmi és magánszálláshelyek száma

(db)
szálloda 5
panzió 3
motel 1
lovas panzió 3
kollégium 8
ifjúsági szálló 2
magánszállás 5
Összesen 27
51
A kereskedelmi szálláshelyek kapacitását megvizsgálva elmondható, hogy a városba érkezõ turisták

részére 406 férõhely áll rendelkezésre. Bár a vendéglátóhelyek száma 1997-tõl 2006-ig 316 darabról
469-re nõtt Békéscsabán, a vendégéjszakák száma 1997-ben évi 20.000 éj volt, majd néhány éves
csökkenést követõen 2003-ban elérte 23.962 éj számmal a csúcsot, mely azóta fokozatosan csökken.
Sem a külföldi, sem a hazai turisták nem tekintik elsõdleges célpontjuknak a várost. Ennek egyik fõ
oka, hogy Békéscsaba egyedi vonzerejét, amely beazonosíthatóvá teszi a várost, jelenleg mindössze
a gasztroturizmus, ezen belül is a kolbászturizmus jelenti. Összességében elmondható, hogy
Békéscsabán a turizmus az abban rejlõ jelentõs potenciál ellenére jelenleg még nem tekinthetõ
húzóágazatnak.
A város másodlagos vonzerejét képezik a Közép Békési Centrum városai (városturizmus), a Körösök
Völgye Natúrpark (ökoturizmus), a békéscsabai fesztiválok és rendezvények (fesztiválturizmus).
Nagyrendezvények a városban:
1. Kulturális rendezvények:
• Országos Szólótáncfesztivál
• Csabai Farsang
• Békéscsabai Tavaszi Fesztivál
• Frankó Dance Fesztivál
• Scherzo - Zenés Ifjúsági Színpadok Országos Fesztiválja
• 100 x SZÉP Fesztivál
• Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásár
• Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé
• Center Plázs
• Városházi Esték
• Nemzetközi Fafaragó Találkozó - Nemzetközi Hímzõ Tábor - Országos Kosárfonó
Mesterkurzus - Békés Megyei Kézmûves Tábor
• Lecsófesztivál
• Országos Tervezõ Grafikai Biennálé
• ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei Ifjúsági Találkozó
• Országos Makettkiállítás
• Csabai Kolbászfesztivál (elsõdleges, nemzetközi hatókörû attrakció)
• Békés Megyei Mikulásfesztivál
2. Sportrendezvények:
• A-osztályos Országos Társastánc Bajnokság
• Tavaszi Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny
• Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny
52
• Békéscsabai Autó-Motor Show

• Torna Club Békéscsaba Kupa
• Streetball Fesztivál
• Tour de Hongrie Kerékpáros Körverseny - Békéscsaba Nagydíj
• Dr. Bándi Andor Asztalitenisz Emlékverseny
• Luxusautó Kiállítás
• Samsung Futófesztivál
• Szilveszteri Futógála
• Vitorlázórepülõ-, sárkányrepülõ-, ejtõernyõs bajnokságok
Összesen: 29 nagyrendezvény évente.
Békéscsabai nagyrendezvények látogatottsága (2007-es adatok)
Magyar Kultúra Ünnepe 600 fõ
Csabai Farsang 850 fõ
Tavaszi Fesztivál 3 000fõ
Akusztikus Gitárfesztivál 250 fõ
ZENIT 2 500 fõ
Mikulásfesztivál 600 fõ
Filharmónia – bérletes hangverseny 7db 400 fõ 2 800 fõ
könyvtári elõadás 1 db 250 fõ
Evangélikus Nagytemplomban tartandó 2 000 fõ

elõadás 1db
Kolbászfesztivál 70 000 fõ
Sörfesztivál 50 000 fõ
Városházi Esték 8 000 fõ
Autó-Motor Kiállítás 10 000 fõ
Luxusautó kiállítás 5 000 fõ
Elefánt Sörözõ – Koncertek (27 db 90 fõ) 2 430 fõ
Frankó Fesztivál 2db 1.500 fõ 3 000 fõ
Lecsófesztivál 2 500 fõ
Pallasz Napok 7 000 fõ
Csaba Expo 28 000 fõ
Jókai Színház – jegyes elõadások 4 029 fõ
bérletes elõadások 44 879 fõ
Összesen 248 188 fõ
53
Jelentõs turisztikai látnivaló a Munkácsy Mihály Múzeum, a Munkácsy Emlékház és a Jankay

hagyaték (kulturális turizmus), az Evangélikus Nagytemplom és Kistemplom, a jaminai Jézus Szíve
római katolikus templom és a református templom. További vonzerõt jelent a minõségi sportturizmus a
felújított Árpád-fürdõ, a lovasturizmus, a kerékpáros turizmus, a horgászturizmus, a természetjárás és
a termálturizmus.
Helyszín Látogatottság
Munkácsy Mihály Múzeum 28 000 fõ/év
Munkácsy Emlékház 13 000 fõ/év; szezonban: 5 500 fõ
Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely 5 800 fõ/év
Jankay Gyûjtemény és Kortárs Galéria 14 200 fõ/év; szezonban: 1 600 fõ
Szlovák Tájház 4 000 fõ/év
Meseház 26 000 fõ/év; szezonban: 6 500 fõ
Árpád Fürdõ 264 000 fõ/év
A harmadlagos turisztikai vonzerõk csak kiegészítõ feladatokat látnak el a turisztikai termékek

palettáján, ide tartozik a vadász és bevásárló-turizmus.
3.4. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE B ÉKÉSCSABÁN
3.4.1. Oktatás-nevelés
A közoktatási feladatok ellátása a közoktatási törvényben foglaltak szerint a helyi önkormányzatok

kötelezõ feladata. A megyei jogú városok kötelezettsége ezen kívül számos egyéb feladatra is
kiterjed. A közoktatás helyzetére számos tényezõ gyakorol jelentõs hatást, az egyik ilyen a
szabályozási környezet. Sok egyéb alapvetõ változás mellett talán a legfontosabb az az 1990-es
törvénymódosítás volt, amely megszûntette a közoktatás állami monopóliumát és az iskolarendszer
merev szerkezetét. A másik fontos tényezõ, mely az oktatás helyzetét alapvetõen meghatározza az
egyes korosztályokba tartozók száma, azaz a tanulólétszám. Békéscsabára is igaz az országos trend,
mely szerint az utolsó 30 évben folyamatosan csökken a 14 év alatti lakosok száma.
3.4.1.1. Óvodai nevelés
Békéscsabán 2006-ban 20 óvodában 1.723 gyermek nyert elhelyezést, az óvodai férõhelyek száma
(gyógypedagógiai neveléssel együtt): 2.180. Az óvodai csoportok száma az 1990. évi 96-ról 75-ra
csökkent, míg a gyermekszám 2.600-ról 1.897-re. A gyermeklétszám csökkenését a város a feladat-
ellátási helyek számának csökkentésével is lekövette, 1990-ben 22 intézményben folyt, míg
napjainkban 20 feladat-ellátási helyen folyik óvodai nevelés. A pedagógusok számának csökkenése a
gyermekszám csökkenésnél is dinamikusabb, így az egy pedagógusra jutó gyermekek száma nõtt, a
jelenlegi érték átlag 11 gyerek.
54
Az óvodai ellátás színvonalának jellemzõje, hogy a város valamennyi óvodája gondoskodik a sajátos
nevelési igényû gyermekek ellátásáról, ebbõl a célból utazó gyógypedagógus hálózatot mûködtet. A
gyermekek fizikai állóképességének, ügyességének, gyorsaságának fejlesztése érdekében biztosított
az úszásoktatás és egyéb testnevelési foglalkozások megszervezésének lehetõsége. Egy-egy
óvodában a beszéd- és érzékszervi fogyatékosok, illetve nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók
nevelésének lehetõsége is adott.
3.4.1.2. Általános iskolai oktatás
Az alapfokú oktatásba beiskolázott tanulók számának alakulását tekintve is érzékelhetõ a csökkenõ

gyermeklétszám. Békéscsabán 1970-ben 4.876 tanuló vett részt az alapfokú képzésben, 1983-ban
7.822, a demográfiai tetõpont idején, 1988-ban 8.178, 1989-tõl azonban elkezdõdött a
létszámcsökkenés. Nappali oktatásban résztvevõ általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai
oktatással együtt): 4.619 fõ.
A tanulólétszám változása Békéscsabán
8500
8000
7500
7000
6500
6000
5500
5000
4500
4000
1970 1983 1988 1989 1991 2002 2003 2004 2006
Forrás: KFHT-START, 1991-2002 adatbázis
A csökkenés mértéke lényegében azonos az országos átlaggal, azonban az általános iskolás

tanulólétszám a lakossághoz viszonyítva Békéscsabán a legalacsonyabb a megyeszékhelyek közül.
Békéscsabán jelenleg az alapfokú oktatásban 11 önkormányzati 2 egyházi és 1 országos kisebbségi
önkormányzat által fenntartott nemzetiségi iskola vesz részt. Az intézmények száma a demográfiai
csúcs idején is 14 volt, azonban az országos tendenciáknak megfelelõen a városban is a 90-es évek
közepén volt a legmagasabb az iskolák száma, akkor 16 iskolában, 17 telephelyen folyt az oktatás,
majd ezután csökkent a számuk.
A hagyományos általános iskolákon kívül, két intézményben 6, illetve 8 osztályos gimnáziumi

oktatásban részesülnek a tanulók. A 6 osztályos gimnáziumi oktatásban 2007/2008-as tanévtõl már
nincs beiskolázás. Egy iskola az enyhe fokon értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végzi, illetve
egy iskola a szlovák nemzetiségi oktatásban vállal feladatot.
55
1991-ben 658 pedagógus tanított az általános iskolákban, így az egy pedagógusra jutó diákok száma
10,4 volt. A 90-es évek végén az egy pedagógusra jutó diákok száma emelkedni kezdett, ami azt jelzi,
hogy az oktatásból kikerülõ pedagógusok aránya meghaladja a tanulószám csökkenésének mértékét.
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 2002-ben 10,8 volt.
Az iskolák szakos ellátottsága 100%-os, mindemellett a város biztosítja a speciális feladatok

ellátásához szükséges személyi feltételeket (fejlesztõ pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs,
oktatástechnikus). Sajnálatos módon azonban a tehetséggondozás korábbi, országosan is
példamutató szakembergárda létszámát le kellett csökkenteni, illetve a teljes körû sportolás feltétele
sem biztosított még minden feladat-ellátási helyen.
Békéscsaba alapfokú oktatásában kiemelten kezelt területek:

• Az idegen nyelv oktatása, melyhez az iskolák az eredményesség növelése céljából
igyekeznek a törvény által meghatározott szint feletti jelentõs többlet órakeretet biztosítani.
• Az informatika, számítástechnika oktatás, melyhez az intézmények technikai feltételeinek
javítását kívánja a város megoldani.
• A sajátos nevelési igényû gyermekek oktatásának segítésére utazó gyógypedagógusok
hálózatának megszervezése.
• A tehetséggondozás elõsegítése érdekében városi tanulmányi versenyek mûködtetése.
• Az önkormányzat az eredményes iskolakezdést logopédiai osztály szervezésével segíti.
• A város lehetõséget biztosít mozgássérült gyermekek integrált oktatására, emellett biztosítja
az autista gyermekek képzését is.
• A sportot - egyes iskolák tornászokat és labdarugókat, a 2008/2009-es tanévtõl tornászokat
és vívókat - nevelõ-oktató osztályok szervezésével támogatják.
3.4.1.3. Középfokú oktatás
A középfokú intézményekben tanulók száma az egész országban 1993-ig emelkedett, azóta enyhén
csökken. A békéscsabai tendencia is hasonló, azzal a különbséggel, hogy a városban 1993. óta
stagnál a középfokú oktatásban résztvevõk száma. Ennek legfõbb oka, hogy míg más megyékben az
oktatás több városba koncentrálódik, addig Békés megyében a koncentráció egyetlen városban,
Békéscsabán valósul meg. A városnak mennyiségi és minõségi szempontból is kiemelkedõ szerepe
van a középfokú oktatásban. A megyeszékhely színes és színvonalas szakképzési kínálatot fejlesztett
ki, melyben súlypontosak a szolgáltató szektorra és a nem anyagi ágazatokra vonatkozó képzések.
Jelenleg 12 középfokú oktatási intézmény mûködik Békéscsabán, ebbõl négy gimnázium (egy szlovák
nemzetiségi gimnázium), míg nyolc különbözõ szakközép- és szakiskola. A szakközép- és szakiskolák
között találhatunk fémipari, mûszaki, építõ- és faipari, gépészeti és számítástechnikai, logisztikai és
közlekedési, közgazdasági, kereskedelmi és vendéglátó-ipari, valamint mûvészeti irányultságút. Ebbõl
is látszik, hogy Békéscsaba a középfokú oktatásban diákvárosnak nevezhetõ. Míg a megye általános
56
iskolai képzésének csak a hatoda, a középfokú képzésnek több mint fele itt valósul meg.
Békéscsabán összesen 8.408 fõ tanul középiskolában, melybõl 4.559 fõ bejáró. Az ezer lakosra jutó
középiskolások száma 111 fõ, ami a város kedvezõtlen korösszetétele ellenére igen magas érték,
amely a városi feladatok ellátásán túl a térségi feladatok felvállalásával, az ingázó diákok magas
arányával magyarázható.
Békéscsabán a középfokú oktatásban résztvevõ diákok között a gimnáziumi tanulók aránya 22%,
ennek több mint kétszerese (54%) a szakközépiskolásoké.
3.4.1.4. Felsõfokú oktatás
Az elmúlt néhány év során a Tessedik Sámuel Fõiskola Gazdasági Fõiskolai Karának tevékenysége
letisztult, a tanító képzés Szarvasra helyezésével ma már a gazdasági szakember-képzésre és az
ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott a békéscsabai Kar. A pénzügyi, gazdálkodási és
személyügyi szervezõ szak nappali és levelezõ tagozatain mintegy 3.000 hallgató képzését hat
tanszék (Pénzügyi és Számviteli, Gazdaságmatematika és Informatika, Gazdaságtan, Elméleti és
Alkalmazott Humántudományi, Idegen Nyelvi, Marketing-menedzsment Tanszék) biztosítja. Emellett
az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsga központ is mûködik. A Kar
beiskolázási területét a nappali tagozatos hallgatók esetében dominánsan Békés megye jelenti (50-
70%), majd Csongrád megye (0-17%), ezt követõen pedig Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok
megyék.
A fõiskola és a Szent István Egyetem közötti integrációs folyamat eredményeként az intézmény 2009.
január 1-tõl a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként mûködik tovább.
3.4.2. Egészségügy
Békéscsabán összességében véve az egészségügyi ellátás kapacitásai a háziorvosi ellátás és a

fogorvosi ellátás terén megfelelõek. A szakorvosi járóbeteg- és fekvõbeteg-ellátás kapacitásai is
kielégítik a szükségleteket.
3.4.2.1. Alapellátás
Az egészségügyi alapellátás keretében Békéscsabán 26 felnõtteket ellátó háziorvos, 11

gyermekorvos, valamint 19 fogorvos és 1 fõ fogorvosi ügyelet praktizál. Az alapellátást végzõ
háziorvosok és fogorvosok mindannyian vállalkozóként végzik tevékenységüket. Az iskolai
egészségügyi ellátást 1 fõ fõállású iskolaorvos, valamint a vállalkozó háziorvosok látják el külön
szerzõdés alapján. A háziorvosi rendelõk mûszaki színvonala és felszereltsége alapvetõen megfelel a
törvényi elõírásoknak, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városi tulajdonban lévõ
épületek közül a legrosszabb állapotban Gerlán és Kolozsvári úti vegyes övezetben lévõ rendelõk
57
vannak. Szintén fontos mûszaki probléma, hogy az egészségügyi intézmények egy része nem teljes
körûen akadálymentesített.
3.4.2.2. Szakellátás
A járóbeteg-szakellátást a városi Réthy Pál Kórház-Rendelõintézet látja el, így a járóbeteg-szakellátás

mûködése hasonló elõnyökkel és problémákkal bír, mint a fekvõ-beteg ellátás. Fontos megemlíteni,
hogy a megyei kórház Gyulán található és a jelenleg is zajló egészségügyi reform a gyulai kórházat
tette meg súlyponti kórháznak, annak ellenére, hogy a békéscsabai kórház földrajzi szempontból és
infrastrukturálisan is kedvezõbb helyzetben van. A fekvõbeteg-ellátás Békéscsabán a Réthy Pál
Kórház-Rendelõintézetben koncentrálódik. Az intézmény besorolását tekintve városi kórház, mely
területi ellátási kötelezettségénél fogva ellátja Békéscsaba vonzáskörzetét is.
A kórház épületeinek mûszaki állapota és a kórház mûszerezettsége kettõsséget tükröz: új szárnya

mind építészetileg, mind mûszerezettségét tekintve korszerû (néhány területen – mûtõblokk, a
képalkotó-diagnosztika egyes területei – a kórház felszereltsége a legkorszerûbb követelményeknek is
megfelel), ugyanakkor az intézmény régi szárnya felújításra szorul, melynek rekonstrukciója
folyamatban van.
A kórház gazdasági helyzete jelenleg stabilnak mondható, hiszen mérete és funkciója lehetõséget
teremt arra, hogy a menedzsment rugalmasan tudjon reagálni a hektikus egészségügyi
finanszírozásra. A kiegyensúlyozott mûködést segíti, hogy a kórház rendelkezik ISO 9001:2001
minõségirányítási rendszerrel. A kórház az egészségügyi ellátás mellett kb. 1.000 alkalmazottal a
munkaerõpiac egyik jelentõs szereplõje.
Békéscsabán az átlagosnál magasabb az idõsek aránya, és a város népességének további

elöregedése várható. Emiatt fokozott az igény az ápolási ágyak számának növelésére, illetve ehhez
kapcsolódóan probléma, hogy a városban nincs jelenleg Hospice-ellátás, továbbá a jelenleginél jóval
nagyobb igény lenne az otthoni betegápolás egészségügyi támogatásra.
3.4.3. Szociális ellátás
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.)
meghatározza a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek körét. Az ellátandó
feladatok alapvetõen a települések állandó lakosságszámától függnek. A feladatellátás címzettjei a
települési önkormányzatok. A jogszabály elõírja továbbá, hogy az egyes ellátási típusok
férõhelyszámát a lakosság részérõl jelentkezõ ellátási szükséglet szerint kell kialakítani. A megyei
jogú város címmel rendelkezõ települések saját területükön kötelesek az alap-, nappali és az átmeneti
elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási
58
kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül1 az idõsellátás, továbbá – elõzetes igényfelmérésre

alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus
feladatait biztosítani. A megyei önkormányzat azonban szükség esetén a megyei jogú város
lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.
Békéscsabának a Sztv. alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25

kötelezõen ellátandó feladata van. Ebbõl 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás.
Megállapítható, hogy a városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt idõszakban a
szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak – elsõ sorban az alapellátási feladatok esetében
- a település területén tevékenykedõ civil szervezetek is.
Jelentõs hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál és az átmeneti ellátás megszervezésénél

figyelhetõk meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idõsek otthona
intézmények mûködnek a legmagasabb férõhelyszámmal, amely intézményekben a demens betegek
ellátása is történik.
3.4.3.1. Alapellátás
Otthon közeli ellátások, lakáson nyújtott szolgáltatások
Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás rendszere jól kiépült hálózatot alkot. Az utóbbi évek adatai
szerint azonban az idõsek társadalmon belüli arányának növekedését az igénybevétel növekedése
lineárisan nem követi. Ebbõl adódóan a jövõben meg kell keresni azokat az eszközöket, melyek
növelik a szolgáltatások hatásosságát.
A családsegítõ szolgáltatás prevenciós tevékenysége erõteljesen befolyásolja egyéb szolgáltatások

igénybe vételét. A napjainkban hiányzó vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az
ezzel összefüggõ neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelõzésében is jelentõs a
családsegítõ szolgálat szerepe. A családsegítõre a család – mint az egyént közvetlenül segítõ
támogató legkisebb közösség – funkciójának megtartásában és erõsítésében is jelentõs feladat hárul.
Az eredményes munkához azonban mindig megfelelõ számú, jól képzett szakemberre van szükség.
Az elmúlt években bevezetett, a fogyatékkal élõk, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a

hajléktalanok számára is ellátást biztosító új típusú szolgáltatások kiterjesztik a korábban csak
idõsekre értelmezett alapellátási formákat. Ezek az új kötelezettségek a szolgáltatások
továbbfejlesztését is jelentik.
Az alapellátási hálózatnak igen jelentõs szerepe van a tartós bentlakásos intézményekben történõ
elhelyezések egy részének megelõzésében, illetve abban, hogy azok igénybe vételére csak a
1
ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, lakóotthonok
59
legszükségesebb esetekben kerüljön sor. Az idõsek, a fogyatékkal élõk, a pszichiátriai és

szenvedélybetegek valamint a hajléktalanok tekintetében is sokat tehet egy jól kiépített alapellátási
hálózat a megszokott környezetben tartás érdekében. Így a segítségre szorulók önállóságának és
kapcsolatainak megtartása mellett a szociális intézményhálózat hatékonyabban, racionálisabban
mûködtethetõ hiszen a bentlakásos intézményben elhelyezhetõk száma adott. A segítségre szoruló
személy, illetve családja számára nyújtott individuális szolgáltatásokkal elérhetõ, hogy a bentlakásos
intézménybe csak az önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön.
Az alapellátási hálózatnak a bentlakásos szolgáltatásokkal összefüggõ további szerepe, hogy igény

esetén ellássák az elhelyezésre várakozókat az intézményi felvételig, valamint hogy az átmeneti
elhelyezést nyújtó idõskorúak gondozóházából kikerültek esetleges utógondozásában is közre
tudjanak mûködni. Amennyiben az alapellátások finanszírozását szolgáló és esetleg bevezetésre
kerülõ normatív állami hozzájárulás mellett az önkormányzat támogatná az alapellátás további
kiterjesztését, fokozottabb menedzsermunkával és igényfeltárással elõsegíthetõ az, hogy a
jelenleginél nagyobb számban vegyék igénybe az idõsek és az arra rászorulók az
alapszolgáltatásokat. Ezzel az ellátottak a saját, megszokott lakó- és családi környezetükben
maradhatnak. Ezt a szakmai munkát segíti a jelzõrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi
pszichiátriai ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A mindennapok vitelében pedig a
támogató szolgálat nyújt tartalmas segítséget. Az elsõsorban hajléktalanok gondozását végzõ utcai
szociális munkát jól össze lehet kapcsolni más szakmai területtel (pl. szenvedélybetegség,
gyermekvédelem) és más ágazatok munkájával (bûnmegelõzés, vagyonvédelem) is.
A nappali ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai
A személyes gondoskodást nyújtó nappali ellátási formák az igénybe vevõk számára rendkívül
fontosak. Ezek a napközbeni tartózkodásra és szakszerû gondozásra létrehozott intézmények az
egyébként otthonukban élõ személyek számára biztosít lehetõséget az aktív közösségi élethez.
A nappali ellátások közül az idõsek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsabán egy terület
tekinthetõ az ellátás szempontjából lefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része.
Bár mûködik Békéscsabán fogyatékosok nappali intézménye, szükségesnek látszik az ilyen típusú
ellátás továbbfejlesztése, ami egyrészt a jelenlegi férõhelyek számának növelését, másrészt az ellátás
több fogyatékossági típusra történõ kiterjesztését jelenti. Elõrelépést jelentett ezen a területen, az
autizmussal élõk számára egy önálló intézmény létrehozása.
Sok esetben a fogyatékkal élõ, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg végleges – a családból való
kiszakítását jelentõ – szociális intézményi elhelyezését válthatná ki a nappali ellátás, amelynek
igénybe vétele esetén a családtagoknak nem kell feladniuk közösségi kapcsolataikat, illetve a
megélhetést biztosító munkahelyüket.
60
A kliens saját környezetében történõ szociális ellátása mellett az egyes ellátotti csoportoknál nagy
jelentõsége van az egészségügyi intézményhálózat közremûködésének. A pszichiátriai- és
szenvedélybetegekkel végzett gyógyító, megelõzõ tevékenység foglalkoztatási, rehabilitációs
lehetõségekkel történõ bõvítése révén hatékonyabban, a jelenleginél szélesebb kör bevonásával
lehetne a rászorultakkal foglalkozni.
A nappali ellátások közül a hajléktalanok számára mûködtetett nappali melegedõ mind szociális, mind
közegészségügyi-egészségügyi szempontból jelentõs szerepet tölt be. Fontos feladat az ellátás tárgyi
feltételeinek javítása – a jogszabályoknak megfelelõ épület kialakítása – és a hatékonyabb ellátás
érdekében a szolgáltatást krízis autó mûködtetésével bõvíteni.
3.4.3.2. Szakosított ellátások
A tartós bentlakásos ellátási formák szerepe
A bentlakásos elhelyezés akkor indokolt, ha az önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos
segítséggel képes személy ellátása más módon nem oldható meg. Amennyiben a család, az
önállóságát fokozatosan elvesztõ családtag ápolását-gondozását nem tudja vállalni, és már az alap-
és nappali ellátást nyújtó szolgáltatások sem tudják biztosítani a kliens szükségleteinek kielégítését,
intézményi ellátásra kerül sor.
Valamennyi szociális szolgáltatónak szem elõtt kell tartania azt a tényt, hogy a tartós bentlakásos
elhelyezést követõen – az eredményes rehabilitáció kivételével – a legritkább esetben kerül vissza az
ellátott az eredeti, otthoni családi környezetébe. Ezért célszerû, ha - a „rászorultsági kritériumok”
fennállása esetén - tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre valóban akkor kerül sor, amennyiben
az egyéb ellátások nem biztosítják az ellátásra szoruló személy szükségletinek kielégítését és az
igénybe vevõ valós érdeke, létfeltételeinek biztosítása indokolja a környezetbõl való elszakadást.
Békéscsaba idõsek otthonaiban viszonylag nagy számban élnek demencia kórképpel rendelkezõ
idõsek. Az Sztv. szerint, ha az idõsek otthona ellátását igénybe vevõ személy esetében demencia
körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást
biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával különállóan kell gondoskodni.
A pszichiátriai beteg, a szenvedélybeteg, valamint fogyatékos lakók számára nem áll az idõsek
otthonaiban rendelkezésre speciális fejlesztési tevékenységhez szükséges eszköz és szakdolgozói
háttér. Békéscsabán a pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos elhelyezése nem
megoldott, de az valószínûsíthetõ, hogy amennyiben mindkét ellátotti kör részére speciális alap- és
nappali, illetve az átmeneti elhelyezési forma is rendelkezésre állna, kevesebb lenne a teljes körû –
61
intézeti – ellátásra igényt tartók száma. A rászorultak jelenleg szükség esetén megyei fenntartású
intézményben nyernek elhelyezést.
A fogyatékosok részére tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény és lakóotthon is mûködik a

város közigazgatási területén. Szükséges lenne ezek számát tovább növelni és kiterjeszteni a
fogyatékosság több típusára is.
A hajléktalanok tartós bentlakását biztosító intézmény Békéscsabán nem mûködik. A Békés Megyei
Önkormányzat fenntartásában, a közelmúltban kezdte meg mûködését Szarvason egy ilyen típusú
intézmény. A szociális szolgáltatások fejlesztése keretében ezt az ellátást Békéscsaba közigazgatási
területén is indokolt lenne megszervezni.
Az átmeneti ellátási formák szerepe
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozása szerint az átmeneti

ellátások – idõskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai, illetve
szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti
szállása – tekintetében jelentõsek a hiányosságok Békéscsaba közigazgatási területén.
Általános jellegû, országosan is megfigyelhetõ jelenség, hogy az átmeneti intézmények létrehozását

nehezen vállalják az önkormányzatok. Az ilyen intézmények célja – a jogalkotó szándéka szerint – a
rugalmas férõhely kínálat, ahol a szolgáltatás lényegeként folyamatosan rendelkezésre kell állni üres
férõhelynek az akut elhelyezési igények teljesítésére.
Az átmeneti ellátást biztosító intézményekre vonatkozó kötelezõen ellátandó feladatok akkor is

teljesülnek, ha egy adott bentlakásos intézmény alapító okiratában rögzítetten biztosítja a fenntartó a
valós igényekkel összhangban álló meghatározott számú férõhelyet a valóban átmenetileg
elhelyezésre szorulók – néhány hétre, esetleg 1-2 hónapra történõ – felvételére (a kórházból való
kikerülést követõ lábadozás, a gondozó család üdülése, stb.) maximum 1 év idõtartamra. Ez a
megoldás azonban feltételezi az adott település fenntartásában mûködõ, megfelelõ profilú tartós
bentlakásos intézményi formák meglétét. Ennek a megoldási módnak az alkalmazásáról már döntött a
fenntartó az idõsellátás vonatkozásában, de fontos lenne kiterjeszteni az átmeneti ellátást a többi
ellátotti körre is, különösen a szenvedélybetegekre.
Az éjjeli menedékház kialakítására a jelenlegi hajléktalanokat ellátó intézmény nem alkalmas, és nem
megoldott a fogyatékos és pszichiátriai betegek átmeneti ellátása sem.
62
3.4.3.3. Szociális szolgáltatást végzõ szervezetekkel kötött megállapodások
A helyi önkormányzatokról szóló törvény2 a helyi önkormányzatnak kötelezõ feladat- és hatáskört

állapíthat meg. Az Sztv. lehetõvé teszi, hogy a helyi önkormányzat a szociális szolgáltatást egyházi
vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerzõdés útján biztosítsa. A törvény az ellátási szerzõdés
megkötését, módosítását, illetve megszüntetését a mindenkori képviselõ-testület hatáskörében
helyezi3, amely hatáskör nem ruházható át.
Békéscsaba közigazgatási területén több olyan civil szervezet mûködik, mely személyes szociális
szolgáltatást nyújt és normatív állami hozzájárulás igénybe vételére jogosult. Békéscsaba Megyei
Jogú Város Közgyûlése elõször 1998-ban kötött ellátási szerzõdést szociális szolgáltatást nyújtó civil
szervezettel. Ezt követõen a 2006., illetve a 2007. években az alábbi civil szervezetekkel kötött - a
szolgáltatók kérelme alapján - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyûlése ellátási
szerzõdést, és részükre pénzbeli, illetve természetbeni (ingatlan) támogatást állapított meg:
• Béthel Alapítvány, Békéscsaba, dr. Becsey O. u. 2.
• Egyensúly Szabadidõ Klub Egyesület, Békéscsaba, Derkovits sor 2.
• Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idõsek Otthona, Békéscsaba, Tábor u. 2.
• Mentálhigiénés Egyesület, Békéscsaba, Békési út 40.
• MI-ÉRTÜNK Egyesület, Békéscsaba, Kazinczy u. 6/1.
• Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsaba, Orosházi út 71.
A támogatott civil szervezetek által végzett feladatok Békéscsaba kötelezõ feladatai4. Feladatellátásuk
során terhet vesznek le az önkormányzat válláról, mert ezen feladatok biztosítása saját
intézményhálózaton belül további jelentõs személyi, tárgyi és infrastrukturális beruházást igényelne.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyûlése a 435/2005.(VII.14.) sz. közgyûlési

határozatában döntött arról, hogy az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány
részére - fogyatékossággal élõk nappali intézményének létesítését célzó - Humánerõforrás-fejlesztés
Operatív Program 4.2.1-P.-2004-10-0089 pályázaton való részvételhez konzorciumi tagként biztosítja
a Békéscsaba 2595/11 hrsz-on található, 4.000 m2 területû ingatlant, tulajdonjogának fenntartása
mellett. A nyertes pályázat végleges kivitelezési munkálatai befejezõdtek, így ennek eredményeként
2008-tól az autista fogyatékosok nappali intézménye korszerû körülmények között kezdhette meg
mûködését.
2
1990. évi LXV. tv. 1. § (5) bek.
3
1993. évi III. törvény 120-121.§
4
1993. évi III. törvény 86. § és 90. § (2) bekezdés
63
Természetesen a még hiányzó (pl. átmeneti) ellátások terén is szóba jöhet – mint bármely személyes
szociális szolgáltatásnál – a nem önkormányzati fenntartású, karitatív és/vagy piaci alapon mûködõ
intézmények feladatvállalásának ellátási szerzõdés keretében mûködõ támogatása.
Szociális juttatásban részesülõk
2500 Rendszeres szociális

juttatásban részesülõk
2000
1500 Lakás fenntartási támogatásban

részesülõk
1000
500 Rendszeres gyermekvédelmi

támogatásban/kedvezményben
0 részesülõk
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
A fenti diagramból jól látszik, hogy 2002-t követõen jelentõsen megemelkedett a szociális juttatásban
részesülõk száma.
A Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006. január 1-jétõl új elnevezést kapott,
melynek neve: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, az ellátottak köre azonban nem változott.
3.4.4. Tömegközlekedés
Különbözõ közlekedési eszközt használók aránya
15%
20% Csak autóval közelekedõ
5% Csak tömegközlekedéssel
közlekedõ
Csak kerékpárral, motorral
közlekedõ
Csak gyalog közlekedõ
15% 15%
Többféle jármûvel közlekedõ
Egyéb
30%
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás
64
A fenti diagramból jól látszik, hogy a békéscsabaiak igen kis hányada használja a helyi
tömegközlekedést. Békéscsabán jelenleg 2012. december 31.-ig érvényes közszolgáltatási szerzõdés
alapján a Körös Volán Zrt. látja el a helyi autóbusz közlekedési hálózat mûködtetését. Szolgáltató a
közlekedést 29 autóbusszal (ebbõl 19 csuklós 10 szóló), 19 autóbuszvonalon látja el. Helyi járatok
60,1 km-es vonalhálózaton 2007-ben 1.313,4 ekm futást teljesítettek. Az összes jelentkezõ utas
elszállítása érdekében szükség volt iskolai elõadási napokon 31, tanszüneti munkanapokon 15,
szabadnapokon 8, munkaszüneti napokon 9 járat helyközi autóbuszokkal történõ teljesítésére. A
nagyobb tömegközlekedési igények hiányának legfõbb oka az, hogy országosan kiemelkedõ mértékû
a város kerékpáros közlekedése, melynek lebonyolítására létesültek ugyan kerékpárutak, de ezek
vonalvezetése több helyütt kedvezõtlen, nincsenek hálózattá szervezve.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a Békéscsabán élõ aktív keresõknek legfeljebb 18-20%-a
veszi igénybe a helyi tömegközlekedést a munkába járáshoz; ezt közel másfélszeresen meghaladja a
személygépkocsi jelentõsége (26-28%); míg a kerékpárt a lakosság mintegy harmada használja
munkába járásra.
A buszhálózat sûrûsége a Belvárostól keletre esõ kertvárosias övezetben a legjobb, míg a

Belvárosban, a Jamina városrészben, a Berényi úti kertvárosias övezetben, illetve a külsõ területeken
elmarad az optimálistól. A Körös Volán felmérései szerint legtöbben a Lencsési lakótelepre közlekedõ
járatokat használják (17-es, 7-es, 17G); ezt követõen a jaminai buszokat (3, illetve 1-2), majd a
Mokryt, a Kazinczy lakótelepet és Gerlát érintõ buszok következnek (5, 8, 20). A járatsûrûségek a
Lencsési buszokat kivéve alacsonyak (csúcsidõben is csak 20 perc). A helyi tömegközlekedés jórészt
korszerû, környezetkímélõ, megfelelõ befogadóképességû buszokkal bonyolódik.
A Békéscsabát érintõ helyközi tömegközlekedés utasainak meghatározó részét a városba ingázó

dolgozók, illetve a bejáró tanulók adják, a legnagyobb az utas áramlás Békés, illetve Gyula irányából,
továbbá a közép-békési térség nagyobb községeibõl (Doboz, Újkígyós, Szabadkígyós) tapasztalható.
Azonban a szûkebb térség tömegközlekedési kapcsolódása Békéscsabához nem megfelelõen
összehangolt.
65
Helyijárat vonalhálózati térképe
Forrás: Körös Volán Zrt.
3.4.5. Közmûvek
3.4.5.1. Villamosenergia
A város villamosenergia-ellátását a Démász Zrt. végzi, feladata az alap- és fogyasztói hálózat,

valamint szerzõdés szerint a város közvilágítási hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Az
országos 120 kV-os hálózat részeként kiépített 20 kV-os alaphálózat a város ellátását jelenleg
megfelelõen biztosítja, a várható igények a rendszer bõvítésével biztosíthatók. A középfeszültségû
villamos energia légvezeték hossza 194 km, a földkábel hossza 68 km, a kisfeszültségû a villamos
légvezeték hossza 367 km, a földkábel hossza 158 km. A város áramellátása 387 db Démász Zrt.
tulajdonában lévõ transzformátor állomáson keresztül történik. A város közvilágítási lámpahelyeinek
száma 10.400 db,a beépített teljesítmény 710 kW, a közvilágítási földkábel hossza 164 km.
3.4.5.2. Vezetékes ivóvíz
A megyeszékhely vezetékes ivóvízzel való ellátottsága igen jónak mondható (94%), a központi
területeken 100%-os, kisebb foltokban elmaradása a Jamina, az Oncsa és Béke kerti, a Borjúréti és a
Kastély-szõlõi városrészeknek és Fényesnek van. A tanyavilágban csak kevés helyen van vezetékes
66
víz, valamint a közkutakkal való ellátottság is hiányos. A vezetékes ivóvíz vezeték hossza 301.000
méter, az ivóvízhálózatba bekötött lakások száma pedig 26.130 db.
3.4.5.3. Szennyvízcsatorna
A város csatornázottsága rosszabb képet mutat. A szennyvízcsatorna hossza a városban 163.000

méter, a szennyvízcsatorna hálózatba 15.385 darab lakás van bekötve, ami az összes lakás csupán
55%-a. 100%-os csatornázottsággal csak a lakótelepi városrészek (Millenniumi-Kazinczy, Lencsési,
Mokry, Penza) rendelkeznek. A belváros nagy része is csatornázott. A Berényi úti kertvárosias övezet
és a Belvárostól északra lévõ kisvárosias városrész csatornázottsága 60-70% közötti, a Lencsési
vegyes övezet, a Belvárostól keletre lévõ kertvárosias, a délre lévõ kisvárosias, valamint a Belvárostól
észak-keletre esõ városrész csatornázottsága körülbelül 50%-os. Ez az arány Jamina városrészben
mindössze 30-40% közötti, Mezõmegyeren, Gerlán és Fényesen pedig még egyáltalán nincs
szennyvízcsatorna. A szennyvízkezelés helyzetén lényegesen javítani fog az a KEOP nagyprojekt,
amelynek megvalósítása 2009-ben megkezdõdhet.
3.4.5.4. Belvízrendszer
Békéscsaba területe síkvidéki, talaja jellemzõen kötött agyag. Két jellemzõ tájra osztható, egyrészt
hátságra, másrészt rétre vagy legelõre, melyet a Kettõs Körös ártere érint (a Körgáttól kifelé esõ
Kisrét, Nagyrét területe). A földtörténeti jelenkorban a tájat a Maros ágrendszere alakította. A felszín
közeli vízmozgás jelenségei ma is kimutathatók. Idõnként (pl. az 1940-es évek eleje vagy a 70-es 90-
es évek vége) a felszíni elöntések szinte kirajzolták a több százezer, illetve millió éves medrek
nyomvonalát Kígyós, Makkoshát, Jamina területén. Ma már a Körösök vízgyûjtõ területéhez tartozó
Békéscsaba területén jelentkezõ felszíni vizeket az Élõvíz-csatorna szállítja a Kettõs-Körösbe, melybe
a Békésen történõ átemeléssel jut. Az Élõvíz-csatornát a Fehér Köröshöz való csatlakozás igényével
üzemvíz csatorna jelleggel építették Veszely és Sikony között. A felszíni vizek az Élõvíz-csatornába
jellemzõen átemeléssel jutnak.
A belterületi csapadékvíz elvezetésének fõgyûjtõ rendszerére jellemzõ, hogy a kertvárosias

beépítettségû területeken jellemzõen nyílt árokrendszer szállítja a felszíni vizeket, melyek hossza
mintegy 150 km. A belvárosi és lakótelepi részeken zárt csapadékvíz csatorna szállítja a felszíni
vizeket, melyek hossza mintegy 105 km. A síkvidéki vízelvezetõ rendszer jellemzõ részei a
csapadékvíz átemelõk. A 12 nagyobb vízgyûjtõ területû átemelõ telep mellett, 10 kisebb átemelõ
szállítja a mélyen fekvõ ún. tömbbelsõk vizét. A csapadékvíz elvezetõ rendszer üzemeltetését a
Polgármesteri Hivatal végzi éves 50 millió forint körüli üzemeltetési keretbõl gazdálkodva. A hivatalban
egy mûszaki ügyintézõ végzi az üzemeltetéssel kapcsolatos teendõket. A nyílt árok fenntartása
rendeleti szabályozás alapján a lakosság feladata. A nagyobb szelvényû árkok fenntartási munkái
vállalkozó bevonásával kerülnek elvégzésre. A zárt rendszer karbantartását szintén külsõ vállalkozó
végzi szippantásos módszerrel, illet az átemelõket szintén egy vállalkozás üzemelteti. A vízelvezetõ
67
rendszer szakági nyilvántartása 1:500 méretarányú részletes térképen történik, az újonnan épülõ
rendszerek bemérése ma már digitális alapon mûködik.
3.4.5.5. Csapadékvíz elvezetése
Békéscsaba csapadékvíz elvezetõ rendszere az önkormányzat tulajdonában és a Polgármesteri

Hivatal kezelésében van. A fõ befogadó XVIII. század végén létesített Élõvíz-csatorna.
A csapadékvíz elvezetõ rendszer fõ elemei:

Átemelõ telep 21 db
Nyílt árok hossza 150.000 m
Zárt csatorna hossza 107.000 m
A csapadékvíz rendszer a közelmúltban kijelölt alábbi építési területeken nem kiépített:
Csapadékvíz elvezetéssel nem

rendelkezõ belterület (ha)
Nagyrét 226
Borjúrét 25
Kastély szõlõk 30
Kenderföldek 153
Nyugati kertek 35
Összesen: 469
3.4.5.6. Gázhálózat
Békéscsaba energiaellátása az elektromos energiára és a földgázra épül. A város és a környék adta

természetes energiaforrásokból (biomassza, termálvíz, napenergia) jelentõs készlettel rendelkezik,
kihasználtságának hiánya gazdaságossági okokra vezethetõ vissza, befogadására fel kell készülni.
A közmûvek rendelkezésre állása területén a gázzal való ellátottság a legjobb Békéscsabán, a

lakások 98%-ban van vezetékes gázellátás. A gázvezeték hálózat hossza 426.700 méter. A város
levegõjének minõsége szempontjából a fûtési idõszakban meghatározó tényezõ, hogy a
lakásállomány közel 100%-a földgáz tüzelésû. Így a levegõminõségi helyzet kialakulásában, a
településen belül nem a fûtés, hanem az egész évben fennálló közúti forgalom jut hangsúlyosabb
szerephez. A város földgázellátását az Égáz-Dégáz Zrt. végzi, amelynek feladata a város
földgázelosztó és fogyasztói csatlakozó hálózatának üzemeltetése, karbantartása, beszerzési forrása
pedig a Mol Nyrt. Békéscsaba belterületi gázhálózati gerincvezetékeinek hossza mintegy 275 km, a
teljes csõhálózat 428 km hosszú, ebbõl elosztói vezeték 318 km. A fogyasztók száma 30.507, ebbõl a
lakossági fogyasztók száma 28.662, a nem lakossági fogyasztók száma 1.845. A 2007. évben a
3 3
földgáz értékesítés összesen 52.321 em volt, ebbõl a lakossági 30.540 em volt, a nem lakossági
21.781 em3 . A gázátadó állomás, a kis- és középnyomású elosztóvezetéki-rendszer megfelelõen
68
biztosítani tudja a fogyasztói igények kielégítését. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a rendkívül
magas arányú földgáz felhasználás kiszolgáltatottá teszi a várost az energiaárak változásának, illetve
az ágazatban megfigyelhetõ ellátási bizonytalanságoknak.
3.4.6. Hulladékgazdálkodás
3.4.6.1. Keletkezõ hulladékok fajtája, mennyisége
A hulladékgazdálkodási feladatokat Békéscsaba területén a Tappe Kft. végzi. A városban az alábbi

hulladékfajták, az alábbi mennyiségben keletkeznek.
Hulladékfajta Mennyiség
Települési szilárd hulladék 20 213,5 tonna/év
Települési folyékony hulladék 19 444,0 m3 /év
Kommunális szennyvíziszap 84 587,0 tonna/év
Mezgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.a.
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n.a
Építési, bontási és egyéb inert hulladék 4 255,0 tonna/év
Veszélyes hulladék 102 366 tonna/év
Forrás: Tappe Kft. adati alapján
A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó
A Kétegyházi úti hulladéklerakó telep az 1970-es évek elején létesült a város dél-keleti részén a
Kétegyházi úttól 350 m-re lévõ mély fekvésû, nagyrészt nádassal borított területen. A hulladéklerakón
a hulladékok elhelyezése az 1996-os évben fejezõdött be. A hulladéklerakó semmilyen épített
mûszaki védelemmel nem rendelkezik, a természetes adottságok (megfelelõ vastagságú, jó vízzáró
agyagréteg van az altalajban) biztosítják a védelmet. Az üzemelés befejezését követõen a hulladék
depónia felsõ szintje rendezve lett és földdel került letakarásra. Az 1999-2000. években elkészült a
hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata, ezt követen pedig a hulladéklerakó rekultivációjára
vonatkozó mûszaki beavatkozási terv, valamint a rekultivációs engedélyterv. A telep rendelkezik
rekultivációra is feljogosító mûködési engedéllyel, a mûködési engedélyben foglalt feladatokat 2012-ig
kell elvégeznie a városnak.
A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelõ Mû
A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelõ Mû Békéscsaba észak-nyugati részén, a mezõberényi

fõútvonal mellett került kialakításra, mûködését az 1996-os évben kezdte meg. A hulladéklerakó 26,33
ha területén került kialakításra a lerakó I. ütem depóniája (3,1 ha), a lerakó kiszolgáló mûszaki és
szociális létesítményei és a komposztáló tér. A lerakóban a hulladékokat a tervek szerint a négy
ütemben kialakított depóniákon (16 ha) lehet elhelyezni, amelynek maximális befogadó képessége
69
1.600.000 tonna. A tervezett befogadási élettartama 50 év, amelyet a regionális jelleg kiszélesedése
és a szelektív hulladékgyûjtés kiterjesztése befolyásol.
3.4.6.2. Szelektív hulladékgyûjtés helyzete
A szelektív hulladékgyûjtés koncepcióját az önkormányzat az 1997-es évben fogadta el. Ennek

megfelelõen indult el a szelektív hulladékgyûjtés a városban, elsõk között az országban, amikor még
annak törvényi, rendeleti háttere még nem volt lefektetve. Az 1998-as induló évben 7 db
hulladékgyûjtõ sziget került kialakításra, hulladékudvar azonban nem lett kiépítve. Jelenleg a városban
34 db lakossági és 11 db közületi szelektív hulladékgyûjtõ szigetet üzemeltet a szolgáltató.
3.4.6.3. Zöldhulladék gyûjtése
A városban jelenleg 1.000 db 240 literes zárható mûanyag edényzet van kihelyezve a háztartásokban
keletkezett zöldhulladékok gyûjtésére, fõleg a családi házas övezetben. A 2006-os évben 4.389 tonna
zöldhulladék került összegyûjtésre és feldolgozásra, ami meghaladja az elõírt 3.600 tonnás
mennyiséget.
3.4.6.4. Folyékony hulladékok kezelése
A hulladékgazdálkodási törvény alapján a zárt szennyvízaknákban gyûjtött és onnan szippantó

kocsival elszállított szennyvizek és a szennyvíztisztítás során képzõdõ szennyvíziszap ebben a
tárgykörben kerül kezelésre. Békéscsabán jelenleg a csatornahálózattal ellátott lakások száma 53-
54%. Ez azt jelenti, hogy a többi helyen zárt aknákban gyûjtik a képzõdõ szennyvizeket. Jelenleg évi
20.000 m3 szippantott szennyvíz kerül kiszállításra a szennyvíztisztító telepre.
3.4.6.5. Állati hulladékok gyûjtése
A lakosságnál képzõdõ állati hulladékokat a város a Gyepmesteri Telepen gyûjti. A telep zárható, az
állati hulladékok gyûjtésére fém konténerek lettek elhelyezve. A beszállított állati hulladékok hetente
egy-két alkalommal kerülnek elszállításra az ATEV által.
70
4. V ÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE
4.1. B ÉKÉSCSABA MEGYEI J OGÚ V ÁROS TÉRKÉPE AZ EGYES VÁROSRÉSZEK

LEHATÁROLÁSÁVAL
Békéscsaba városrészeire vonatkozó elemzés a KSH népszámlálási adataira építve került

elvégzésre. 2001. óta a gazdasági és társadalmi folyamatokban változások mentek végbe, de azok a
városrészek közti alapvetõ különbségeket lényegében nem változtatták meg. A KSH adatokból levont
következtetések kiegészítésre kerültek azokkal a fejlesztési szándékokkal, lehetõségekkel, melyeket
az egyes városrészek vonatozásában a településrendezési terv, illetve az arra épülõ városfejlesztési
koncepció megfogalmaz. A városrészek fejlesztési célkitûzései, megvalósítandó tevékenységeik közé
társadalmi és szakmai egyeztetések alapján további javaslatok kerültek beépítésre. A lehatárolás a
KSH által készített módszertan alapján, valamint a településrendezési terv figyelembe vételével
készült, melynek fõ szempontjai a területrendezéshez kapcsolódó fogalmak szerinti beépítettség és a
városrészt meghatározó funkciói voltak. A stratégiában lentebb bemutatott városrészek térbeli
lehatárolása során az esetleg természetes határral megadott tömböknek egy összefüggõ területet
kellett alkotniuk. A munka során vizsgálni kellett azt is, hogy a városban történõ mai és jövõbeni
fejlesztéseknek, akár az uniós támogatásokhoz kapcsolódnak, akár nem, van-e, lesz-e szegregációt
növelõ hatásuk.
A fenti módszertan alapján az alábbi városrészek kerültek lehatárolásra, illetve megfogalmazásra a

kapcsolódó koncepciók:
1. Belváros „Korszerû, vonzó megye- és városközpont”

2. Belvárostól nyugatra
esõ nagyvárosias övezet „Dinamikusan fejlõdõ városrész”
3. Belvárostól északra
lévõ kisvárosias övezet „A második Belváros”
4. Belvárostól észak-keletre
esõ városrész „Békéscsaba rekreációs központja”
5. Belvárostól keletre
lévõ kisvárosias övezet „A szellemi és fizikai revitalizáció központja”
6. Lencsési övezet „Közkedvelt zöldkerület”
71
7. Belvárostól délre lévõ

kisvárosias övezet „A multifunkcionális városrész”
8. Berényi úti kertvárosias övezet „A sokoldalú városrész”
9. Jamina (Erzsébethely) „Jamina – Város a városban”
10. Almáskertek „Hobbikertek, Logisztikai és kereskedelmi csomópont”
11. Mezõmegyer „Békéscsaba élhetõ kertvárosa”
12. Fényes „A tradíciók érvényesülése a fejlõdõ kertvárosban”
13. Gerla „Minõségi lakókörnyezet gyermekes családok számára”
72
4.1.1. Belváros
1. Belváros
„Korszerû, vonzó megye- és
városközpont”
Elhelyezkedése: A város közepén
Határvonalak: Észak: Luther Márton utca

Kelet: Élõvíz-csatorna
Dél: Bartók Béla út
Nyugat: Jókai és Petõfi Sándor utca
73
A városrész jelenlegi állapota:
A vegyes funkciójú Belváros az Élõvíz-csatornától nyugatra az Andrássy úti „tengellyel” a

várostestben excentrikus elhelyezkedésû. Ehhez csatlakoznak nagyvárosias (tömbszerûen beépített)
és kisvárosias lakóterületek, melyek – egyetlen belvárosi tömb kivételével – szabályozottan, többnyire
optimális beépítési és laksûrûséggel kerültek kialakításra, a túlzsúfoltság nem jellemzõ.
A Belváros irodapiaci kínálata jelenleg kevéssé strukturált, részben hiányoznak a minõségi (ún. „A”
kategóriás) elemek és a hozzájuk kapcsolódó háttérszolgáltatások. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan
általános tendencia, hogy a kisvállalkozások zöme saját telephelyen (otthon) alakít ki irodát, így a
belvárosi, nem lakáscélra hasznosított ingatlanok iránt nem is tapasztalható tömeges érdeklõdés.
A Belvárosban számos jelentõs városképi jelentõséggel bíró mûemlék jellegû, építészeti értékeket
képviselõ, hagyományõrzõ épület, emlékhely és látnivaló található. A Városháza, a nagyobb
templomok a belváros fõ térrendezõ elemei, az egész város számára viszonyítási pontként
szolgálnak. A fontosabb épületek elõtt kisebb-nagyobb terek jellemzõek, melyek tágabb rálátást
biztosítanak az épületekre. A városközpontban áll az ország és Közép-Európa legnagyobb,
klasszicizáló copf stílusban épült evangélikus temploma, a mûemlék jellegû evangélikus kistemplom,
az eklektikus stílusban épített gimnáziumi épület, meghatározó továbbá a gótizáló kéttornyú katolikus
templom.
A városrészt érintõ buszjáratok fõként a Bartók Béla úton és az Andrássy út nem sétáló utcává
alakított szakaszán közlekednek. Városszerkezeti – közvetve terület felhasználási – gondot okoz egy,
a Luther utcával párhuzamos közeli utca hiánya, s ez gátolja az egyirányú forgalom szervezését a
Luther utca túlzsúfoltságának, környezeti terhelésének feloldása céljából. A belváros tengelyében
ugyanakkor színvonalas, tervszerûen bõvülõ „gyalogos zóna” kialakítása van folyamatban.
A közmûvek tekintetében fontos megjegyezni, hogy a városrész szinte teljes lefedettséggel

rendelkezik az összes infrastrukturális szolgáltatás tekintetében.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fõ) 4 453
Lakónépesség száma (fõ) 4 432
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 14,9
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 19,6
74
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fõ) 106
Óvodai férõhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fõ) 270
Általános iskolások száma (fõ) 303
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással
303
együtt) (fõ)
Középiskolai tanulók száma (fõ) 240
Szociális ellátás adatai:

Szociális ellátás fõbb formáiban részesülõk száma (fõ) 382
Nappali ellátást nyújtó idõsek klubjainak kihasználtsága (%) 100
1 tartós
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága (%) bentlakásos
intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 64,9
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon
32,1
belül (15-59 évesek) (%)
Regisztrált munkanélküliek száma (fõ) 238
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 8,19
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon
8,2
(15-59 évesek) belül (%)
Felsõfokú végzettségûek a 25 évnél idõsebb népességbõl (%) 29,0
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 32,1
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 2 179
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 2,6
Gazdálkodási adatok:
Mûködõ vállalkozások száma (db) 1 749
Vállalkozások száma a mezõgazdaságban és erdõgazdálkodásban (db) 10
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gõz-energiaiparban és vízellátásban
1
(db)
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 1 050
75

330
Vendéglátóhelyek száma (db) 135
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 2
A kereskedelmi szálláshelyek férõhelyeinek száma (db) 160
A városrész funkcióellátottsága
A, Gazdasági funkciók Városrész (db)

Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 462
Bevásárló központ 1
Ipari terület -
Panzió 1
Szálloda 2
Vendéglátó egység, étterem 99
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal 2
Tömegközlekedés járatai 19
Benzinkút -
C, Közösségi funkciók
Könyvtár 1
Mûvelõdési ház 5
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 4
Sportlétesítmény 2
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda 2
Igazságügy, rendészet 2
Tûzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelõ, szakrendelõ, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, Felnõtt háziorvos:
4
mentõállomás
Gyermek orvosi
rendelõ: 2
Fogorvosi
rendelõ:11
Szakrendelés: 2
Iskolaorvos: 1
76
Gyógyszertár 6
Idõsek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsõde, szociális intézmény Bölcsõde: 1

Idõsek klubja: 1
Óvoda 1
Általános iskola 3
Középiskola, szakiskola 4
SWOT analízis:
Erõsségek Gyengeségek
- A város „szíve” funkció – közszolgáltatások - Minõségi irodaházak hiánya;
centruma; - Erõs átmenõ autóforgalom;
- Kedvezõ fekvés; - Kicsi vállalkozói jelenlét – kevés szolgáltató
- Csaknem 100%-os közmû kiépítettség; funkció;
- Közigazgatási, kereskedelmi-szolgáltató - Esztétikus közterek hiánya.
egységek központja;
- Itt koncentrálódnak a látnivalók,
nevezetességek.
Lehetõségek Veszélyek
- Vállalkozói szféra vonzása színvonalas, - A jelenleg kisszámú üzletek megszûnése az
esztétikus irodaházakkal; üzlethelyiségekkel; alacsony forgalom miatt.
- Autóforgalom elterelése a sétálóutcák
kialakítása érdekében;
- Parkosítás az esztétikusabb városképért és a
környezetvédelem javára;
- Kerti bútorok fokozottabb elhelyezése;
- Közterületi parkolás rendezése;
- Vendéglátói funkciók bõvítése.
77
4.1.2. Belvárostól nyugatra esõ nagyvárosias övezet
2. Belvárostól nyugatra esõ

„Dinamikusan fejlõdõ városrész”
Elhelyezkedése: A város közepén, a Belvárostól nyugatra
Határvonalak: Észak: Szarvasi út

Kelet: Jókai és Petõfi Sándor utca
Dél: Bartók Béla út
Nyugat: Vasútvonal
78
A Belvárostól nyugatra esõ nagyvárosias övezetet alapvetõen két lakótelep (Milleniumi ltp. és
Kazinczy ltp.), illetve az Andrássy út és Bartók Béla út közötti terület alkotja, a nyugati oldalon a
vasútvonal mentén pedig ipari területek találhatóak. A városrész közlekedésében és az átmenõ
forgalom méretében fontos szerepet játszik, hogy itt található (a nyugati oldalon) a vasútállomás
(Budapest – Lökösháza vonal) és a városi buszpályaudvar (20 féle közlekedési útvonalat lefedõ
buszhálózat járatai koncentrálódnak itt) is. Ebbõl adódóan az övezet átmenõ utasforgalma a Belváros
irányába (Andrássy utca, Vécsey Károly utca, Bartók Béla út) igen számottevõ, ami megköveteli a
városrész rendezettségének és tisztaságának fenntartását, ugyanakkor bõségesen biztosítja a helyi
lakosság számára a közlekedési lefedettséget, hiszen innen a város összes övezete egyszerûen
megközelíthetõ.
Az északi részen fekvõ 545 lakásos Millenium lakótelep az 1980-as évek második felében épült,
legfeljebb 5 emeletes épületek alkotják. A lakóházak szürke, elkoszolódott homlokzata felújításra
szorul. A lakótelep központja a Kazinczy Ferenc utca – Szerdahelyi utca keresztezõdésnél található.
A Kazinczy lakótelep a vasútvonalhoz való közvetlen közelsége miatt a vasúti zajjal érintett
lakóterületek közé tartozik, az itt lakók számára különösen zavaró a pályaudvar éjjeli
teherforgalmából, valamint a ki- és berakodásból keletkezõ zaj. Az 1189 lakásos telep fõként 4
emeletes blokkházakból áll, melyek szintén felújításra szorulnak, azon épületek kivételével, melyek
már korszerûsítésre kerültek (Kazinczy ltp. 1., 13.). A városrész centruma az Illésházy utca vonalán
alakult ki, itt található a piac, a vásárcsarnok és a tûzoltóság. A lakótelep déli része kifejezetten rossz
állapotú, a lakóházak felújítása, korszerûsítése és a blokk rehabilitációja sürgetõ. A negyed
leszakadásában az is szerepet játszik, hogy tõle északra a régi Kötöttárú Gyár jelenleg üresen álló
épületei találhatóak, melyek nem teremtenek vonzó városképet, és ezt a negatív hatást a gyár- és a
lakóépületek közé ékelõdött OBI áruház igényes kialakítása sem tudja ellensúlyozni.
A városrészben a következõ oktatási intézmények találhatóak:

- Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda;
- 10. Sz. Általános Iskola;
- Petõfi Utcai Általános Iskola;
- Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium;
- Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola;
- Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium.
A kulturális közintézmények közül a Vasutas Mûvelõdési Ház található a körzetben. A városrészben
helyezkedik el a Tûzoltóság központja. Külön említést érdemel a városrészen elhelyezkedõ Tesco
áruház is. A felnõtt háziorvos a Kazinczy utcában, a gyermek háziorvos a Trefort utcában tartja
79
rendelését. Az övezet lehetõséget kínál a lakosság számára a szelektív hulladékgyûjtésre két

hulladékgyûjtõ sziget fenntartásával (Kazinczy ABC elõtt és a Milleniumi ltp. szökõkútjánál).
A városrész közmûvesítése közel 100%-os, a lakótelepek lakásai összkomfortosak.
Népességi adatok:
Lakónépesség száma 11 199
Oktatási adatok:
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
613
oktatással együtt) (fõ)

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
-
(%)
37,0
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív
15,7
korúakon (15-59 évesek) belül (%)
80
Mûködõ vállalkozások száma (db) 942
-
29
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) -
A kereskedelmi szálláshelyek férõhelyeinek száma (db) -

Piac 1
Ipari terület 1
Panzió -
Szálloda -
Vasútállomás 1
Postahivatal 3
Benzinkút 2
Könyvtár -
81
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Tûzoltóság, katasztrófavédelem 1
Felnõtt orvosi
Orvosi rendelõ, szakrendelõ, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
rendelõ: 4
mentõállomás Gyermekorvosi
rendelõ: 3
Gyógyszertár 4
Idõsek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsõde, szociális intézmény Bölcsõde: 1

Idõsek otthona: 2
Óvoda 2
SWOT analízis:
- Sokoldalú városfunkciók; - Vasúttól származó zajhatások;
- Összkomfortos lakások rendkívül magas - A lakótelepi tömbök rontják a városképet;
aránya; - A Kazinczy és a Szabolcs utcán az
- A Belváros szolgáltatásai a közvetlen útburkolat gyenge minõsége.
közelben találhatóak;
- Kereskedelmi egységek: TESCO, STOP
SHOP
- Kiváló közlekedési infrastruktúra (vasút,
buszpályaudvar, fõutak közelsége);
- Széles oktatási kínálat.
- A vasúti forgalom zajának tompítása a város - A Kazinczy lakótelep déli sávjának
élhetõbbé tétele érdekében; leszakadása.
- Az itt becsatlakozó 44-es és 47-es fõutak
vendégforgalmának „fogadása”;
- Kerékpárút építése a Szabolcs és a Kazinczy
utcán;
- Szabolcs utca szélesítése;
- További kereskedelmi egységek betelepítése
- Közterek parkosítása;
- Zöldterületek növelése;
- A felújításra szoruló lakóházak felújítása a
Panelprogram keretében.
82
4.1.3. Belvárostól északra esõ nagyvárosias övezet
3. Belvárostól északra esõ

kisvárosi övezet:
„A második Belváros”
Elhelyezkedése: A város közepén, a Belvárostól északra
Határvonalak: Észak: Szarvasi út – Békési út

Dél: Luther Márton utca – Illésházi utca
Nyugat: Kazinczy Ferenc utca – Kisszik utca – Trefort Ágoston utca
83
A városrész nyugati határa a Fehér-Körösbõl induló és a Kettõs-Körösben torkolló Élõvíz-csatorna,

amely 1777-ben került kialakításra, egyfelõl a mocsarak lecsapolása érdekében, másfelõl pedig azért,
hogy a település építéséhez szükséges fát a bihari hegyekbõl leúsztathassák. A csatorna
hajóforgalom bonyolítására nem alkalmas (túl keskeny), partjai jelenleg gondozatlanok, a rehabilitáció
során parkosításra kerül, sétánnyá alakul.
A kisvárosias jellegû övezet nyugati oldalán különösen magas számban találhatóak védett,
mûemlékké nyilvánított épületek, míg keleti felére a sûrû, többnyire lakófunkciójú városi szövettel
találkozhatunk. A Baross utca – Zsíros utca – Teleki utca – Kiss Ernõ utca által határolt részen az
átlagosnál igényesebb, elõkelõbb stílusú házak épültek, melyeket a lakosság tehetõsebb rétege
birtokol. Ettõl eltekintve a városrész lakosságának szociális helyzete összetett, a hátrányosabb
helyzetû családok éppúgy megtalálhatóak a városrészben, mint a vagyonosabb rétegek.
A közintézmények közül itt kapott helyet a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda, a Kós Károly
Építõ-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskola, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Mûvészeti
Szakközépiskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény, valamint a School of Business
Békéscsaba Üzleti Szakközépiskola. Ezek mindegyike a Baross utca déli részének környékén
található csakúgy, mint a városrész játszótere, valamint a két evangélikus templom. Külön említést
érdemel a Baross u. 34. szám alatt található egészségügyi alapellátó centrum. A kulturális élet
színtere a Szlovák Tájház, valamint a Meseház (Békési úti Közösségi Házak).
A lakosság közlekedését a helyi buszhálózat biztosítja. Az erre közlekedõ buszjáratok fõként nyugati,
déli és keleti oldaláról érintik a területet, de az 1-es, 2-es, 5-ös és 11-es számú vonalak az övezetet
elkerülik. A közmû infrastruktúra a szennyvízelvezetés tekintetében hiányos, amely különösen a
terület észak-keleti részét érinti.
Népességi adatok:
84
Oktatási adatok:
302
Nappali tagozatos egyetemi, fõiskolai szintû képzésben résztvevõ hallgatók
száma a felsõfokú oktatási intézményekben (fõ)

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága 1 átmeneti
elhelyezést nyújtó
(%)
intézmény
40,1
16,6
2
85

12

Piac -
Bevásárló központ -
Ipari terület -
Panzió -
Szálloda -
Vasútállomás -
Postahivatal -
Benzinkút 1
Könyvtár -
Felnõttorvosi
rendelõ: 1
Gyermekorvosi
mentõállomás rendelõ: 1
Fogorvosi
rendelõ: 1
86
Gyógyszertár 2
Idõsek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsõde, szociális intézmény Idõsek klubja: 1
Óvoda 1
Általános iskola -
SWOT analízis:
- Belvároshoz közeli fekvés; - Kisszámú kereskedelmi és szolgáltató
- Vegyes városkép (kertváros és mûemlék egység;
házak); - Az elkerülõ út ellenére is nagy forgalom a
- Élõvíz-csatorna egyedi városképet ad; Békési és Szarvasi utakon;
- Sok védett és mûemlék épület; - Zöldterületek, parkok hiánya;
- A várost elkerülõ északi körgyûrû megépült - Elöregedett lakóépületek.
szakasza enyhíti az észak-kelet irányú
keresztülhaladó forgalmat.
- A turisztikai potenciállal bíró Élõvíz-csatorna Nagy forgalom miatt a városrész élhetõségének
közelsége; romlása.
- A városrész északi határán áthaladó
fõútvonal vendégforgalmának „fogadása”;
- Szarvasi út mentén kerékpárút létesítése.
87
4.1.4. Belvárostól észak-keletre esõ városrész
4. Belvárostól észak-
keletre esõ városrész
„Békéscsaba rekreációs központja”
Elhelyezkedése: A város keleti oldalán
Határvonalak: Észak: Belterületi határvonal

Kelet: Belterületi határvonal
Dél: Gyulai út
Nyugat: Békési út - Élõvíz-csatorna
88
A városrészt nyugati irányból mindössze az Élõvíz-csatorna választja el a Belvárostól, illetve a tõle

északra esõ kisvárosias övezettõl. Az övezet nyugati oldalán helyezkedik el a regionális jelentõségû,
nemrégiben felújításra került Réthy Pál Kórház-Rendelõintézet, ahol 519 ágyon végeznek gyógyító
munkát. Emellett itt található a Békés Megyei Vízmûvek Zrt., továbbá a városrészen koncentrálódnak
a város sportlétesítményei is: a Széchenyi liget közelében 5 db sportpálya (füves és salakos pályák)
és egy stadion található, míg az övezet déli oldalán a sportcsarnok kapott helyet. A Széchenyi ligetet
1869-ben létesítették, napjainkra már a Natura 2000 természetvédelmi területek részét képezi,
legfõbb értékét faállománya adja.
Jelentõs mennyiségû és széles oktatási palettát kínáló közoktatási intézmények mûködnek a
városrészben, amelyek az alábbiak:
- Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola és Diákotthon;
- "Esély Pedagógiai Központ" Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai
Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és
Rehabilitációs Bizottság;
- Békéscsabai Központi Szakképzõ Iskola és Kollégium;
- Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképzõ Iskola és Kollégium (BÉKSZI);
- Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképzõ Iskola (BÉKSZI);
- Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium.
A kertes családi házak szabályos elrendezésû utcákban épültek, itt túlnyomórészt a városi
középosztály él. A központi részektõl távolabb esõ Béke-kertek alvóvárosnak nevezhetõ, a boltok és
üzletek nagymértékben hiányoznak.
A városrész bekapcsolása a tömegközlekedésbe részben megtörtént: az övezet nyugati és dél-

nyugati részein több buszjárat is közlekedik, ám az Oncsa-kertek és Béke-kertek (a Dobozi úton
közlekedõ 20-as gerlai járat kivételével) teljesen kiesnek a közlekedési körforgásból. Az övezet
közmûvesítése kielégítõ, a városi szinten szûk keresztmetszettel rendelkezõ vezetékes ivóvíz hálózat
teljesen kiépült, ugyanakkor a szennyvízelvezetés a keleti részeken még fejlesztésre szorul.
Népességi adatok:
89
Oktatási adatok:
364

Nappali ellátást nyújtó idõsek klubjainak kihasználtsága (%) Nincs klub
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága 2 tartós
bentlakásos
(%)
intézmény
40,3
15,7
Lakásállomány (db) 968
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 18.4
1
90

2

Piac -
Ipari terület -
Panzió 1
Szálloda 1
Vasútállomás -
Postahivatal -
Benzinkút 1
Könyvtár -
Mûvelõdési ház -
Orvosi rendelõ, szakrendelõ, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, Kórház, ügyelet: 1
Szakrendelõ,
mentõállomás
járóbeteg-ellátás: 1
Gyógyszertár 2
Idõsek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsõde, szociális intézmény Idõsek otthona: 1
Óvoda 2
91
SWOT analízis:
- Vegyes városkép (sok kiemelt intézmény, - A keleti oldalon az üzletek hiánya;
sportlétesítmények, zöld területek); - Tömegközlekedési hálózat nem fedi le
- A Széchenyi liget által kínált kikapcsolódási megfelelõen a városrész keleti részét;
lehetõségek; - Infrastrukturális elmaradottság.
- Sportlétesítményekben gazdag.
- Esztétikus sétány kialakítása; - A meglévõ létesítményekben a versenysport
- Lehetõség turista-vonzó szabadtéri- és miatt a lakosság sportolási lehetõségei
sportrendezvények megtartására; korlátozottak,
- Tömegsport és a lakossági szabadidõs - A tömegközlekedés nem kerül kiépítésre.
lehetõségeinek megfelelõ tér teremtése;
- Új szolgáltató és kereskedelmi egységek
létrehozása.
92
4.1.5. Belvárostól keletre esõ kisvárosias övezet
5. Belvárostól keletre
lévõ kisvárosias
övezet
„A szellemi és fizikai revitalizáció
központja”
Elhelyezkedése: A város déli oldalán
Határvonalak: Észak: Gyulai út

Dél: Élõvíz-csatorna
Nyugat: Élõvíz-csatorna
93
A térség nyugati fele kisvárosias övezet, a keleti oldalt (Keleti-kertek) a kertvárosi jelleg uralja. A
városrész középsõ részén nagy kiterjedésû erdõs terület található, valójában ez képezi a határvonalat
a kisvárosias rész és a Keleti-kertek között.
A közintézmények az Oncsa-Béke kertek övezetéhez hasonlóan itt is az Élõvíz-csatorna közelében

koncentrálódtak, melynek partja ezen a szakaszon rendezett és gondozott. A közelben található a
Városi Bíróság, a Vám- és Pénzügyõrség Dél-alföldi Regionális Nyomozóhivatal Békés megyei
Osztálya, a Mentõállomás, a Megyei ÁNTSZ, a Fogyatékosok Ápoló-Gondozó Otthona, a Dél-alföldi
Regionális Munkaügyi Központ, valamint a Gyermek- és Felnõtt Háziorvosi Szolgálat. Az oktatási
intézmények közül kiemelkedik a Vásárhelyi Pál Mûszaki Szakközépiskola és a Szent István Egyetem
Gazdasági Kara, amely a város egyetlen felsõfokú oktatási intézménye. A megyeszékhely kulturális
intézményei közül a Gabonamúzeum és a Munkácsy Mihály Emlékház található ebben a
városrészben, olyan más látnivalók mellett, mint például a Szélmalom. A szabadidõ eltöltésére az
Élõvíz-csatorna partján, az 1922-ben létesített Árpád fürdõ áll a városi és térségi lakosság
rendelkezésére. Az egész évben üzemelõ, 1200 m2 alapterületû élményfürdõ jelentõs funkciót tölt be
a térség idegenforgalmában, fõként, hogy a szabadidõ eltöltésére kínált számos perspektíva mellett
(uszoda, kosárlabdapálya, röplabdapálya, pezsgõfürdõ, óriáscsúszda, játszótér, stb.) számos gyógy-
szolgáltatást (gyógyvizes medencék, gyógy-masszázs, iszappakolás, víz alatti vízsugár masszázs,
gyógy-úszás, stb.) is nyújt a látogatók számára.
A városrészt érintõ közlekedés fontos jellemzõje, hogy innen érhetõ el Békéscsaba 226 hektár területû
repülõtere, mely jelenleg még csak füves leszállópályával rendelkezik, de már elkészült egy 30x1300
méteres szilárd burkolatú kifutópálya terve a hozzátartozó gurulóúttal és parkoló-területtel együtt,
amivel akár 37 személyes repülõgépek fogadására is alkalmassá válik a reptér. Ez különös
jelentõséggel bír a térségi turizmus fellendülésében tekintve, hogy a várost és környékét egyenlõre
elkerülik az autópályák. A repülõtér 14 km-re található a magyar-román országhatártól.
A városrész gazdasági élete szempontjából meghatározó fejlesztések a Praktiker áruház és a Csaba

Center Invest Kft. által kialakításra kerülõ 50 ha-os ipari park létesítése.
A terület közmûellátottsága erõsen fejlesztésre szorul, habár a vezetékes ivóvízellátás az övezet

nyugati oldalán csaknem teljes, addig a szennyvízelvezetés kiépítettsége egyes részeken jelentõsen
az igények alatt marad. Különösen igaz ez a Keleti-kertek esetében, ahol mind a vezetékes ivóvíz,
mind pedig a szennyvízcsatorna kiépítése szinte teljes egészében hiányzik.
A tömegközlekedési feltételek a városrészben kimagaslóan jók, a buszjáratok az övezet összes

szükséges területét lefedik.
94
Népességi adatok:
Oktatási adatok:
377

Nincs ilyen
(%) intézmény
57,2
17,6
95

0
13

Piac -
Ipari terület -
Panzió 1
Szálloda 2
Vasútállomás -
Postahivatal -
Benzinkút 1
Könyvtár 1
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 1
Igazságügy, rendészet 1
96

Felnõttorvosi
Orvosi rendelõ, szakrendelõ, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, rendelõ: 2
Fogorvosi
mentõállomás
rendelõ: 1
Mentõállomás: 1
Gyógyszertár 1
Idõsek otthona: 2
Idõsek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsõde, szociális intézmény
Idõsek klubja: 1
Óvoda 1
SWOT analízis:
- Változatos, barátságos városkép (kertes és - Nagy, gondozatlan erdõs terület;
kisvárosias részek); - A terület közmûellátottságának hiányosságai;
- Az Élõvíz-csatorna rendezett partja; - A szennyvízelvezetés kiépítettsége hiányos.
- Magas színvonalú tömegközlekedés;
- A város egyetlen uszodája és strandfürdõje
itt található;
- Az Egyetemi Kar térségi, regionális és
országos szinten is meghatározó intézmény.
- Az erdõs területek rendezésével vonzó - Várt turistaforgalom elmaradása.
szabadidõs park (Kalandpark) kialakítása;
- További kereskedelmi egységek további
betelepítése;
- A repülõtér fejlesztése a turizmus és
idegenforgalom valamint a magyar-román
üzleti kapcsolatok fellendítése érdekében;
- Az oktatási infrastruktúra további fejlesztése;
- Kolbászfalu létrehozása, szálláslehetõségek
kiépítése.
97
4.1.6. Lencsési vegyes övezet
6. Lencsési vegyes
övezet
„Közkedvelt zöldkerület”
Elhelyezkedése: A város dél-keleti szegletében
Határvonalak: Észak: Élõvíz-csatorna (Felsõ Körös sor)

Dél: Belterületi határvonal
Nyugat: Ilosvai utca
A Lencsési vegyes övezet alapvetõen két részre osztható: a területének közel felét (nyugati oldal) a
Lencsési (vagy más néven József Attila) lakótelep foglalja el, míg keleti részén az egyaránt zártkertes
98
jellegû Borjúréti kertek, illetve dél-keleten a Kastély-szõlõk rész található. A Lencsési lakótelep
(Pitypang utca – Perje utca – Dobó István utca – Attila utca – Lencsési út – Felsõ Körös sor által
határolt terület) 5 és 10 emeletes panelházakból épült, de észak-keleti részén egyedi kivitelezésû
panel épületek is helyet kaptak. A lakótelep az 1970-es évektõl az 1980-as évek közepéig épült,
összesen mintegy 3.393 lakásból áll. A panelprogramban fûtéskorszerûsítés jogcímen a Lencsési út
56-58. és a Lencsési út 61. sz. alatti tömbök kerültek felújításra, a lakótelep számos épületének
felújítása a 2009-2010-es idõintervallumban tervezett.
A városrészben az alábbi oktatási intézmények mûködnek:

- Lencsési Lakótelepi Óvoda;
- Napsugár Integrált Óvoda;
- József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény;
- Szabó Pál Téri Általános Iskola;
- Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium;
- Békéscsabai Központi Szakképzõ Iskola és Kollégium.
A közmûvelõdést 2 db fiókkönyvtár és a Lencsési Közösségi Ház biztosítja, a helyi egészségügyi

intézmények közül a Gyermek- és Felnõtt Háziorvosi Szolgálat és az Iskolafogászat emelendõ ki,
illetve 2 patika is a lakosság ellátását szolgálja. A városrész központja a Féja Géza tér körzetében
alakult ki, számos üzleti szolgáltató egység található itt.
A városrész közmûvesítés szempontjából vegyes képet mutat: míg a Lencsési lakótelep teljesen
összközmûves, addig a Kastély-szõlõk és a Borjúréti kertek területén a vezetékes ivóvíz átlagosan
20%-os, a szennyvíz csatorna pedig 40%-os kiépítettségû.
A Körös Volán Zrt. a 7-es és 17-es buszjáratokkal elégíti ki a területen élõk tömegközlekedési
szükségleteit, ám fontos megjegyezni, hogy a vonalhálózat csupán a Lencsési lakótelepre terjed ki, a
Borjúréti kertekre és a Kastély-szõlõkre nem.
Népességi adatok:
99
Oktatási adatok:
836

Szociális ellátás fõbb formáiban részesülõk száma (fõ) 1 313
bentlakásos
(%)
intézmény
34,7
12,6
Mûködõ vállalkozások száma (db) 1 491
2
100

208

Piac -
Ipari terület -
Panzió 2
Szálloda 2
Vasútállomás -
Postahivatal 1
Benzinkút 1
Könyvtár 1
Felnõttorvosi
rendelõ: 4
Gyermekorvosi
Fogorvosi
rendelõ: 3
Gyógyszertár 2
101
Bölcsõde: 1
Óvoda 3
Középiskola, szakiskola -
SWOT analízis:
- Nyugodt, békés városrész; - A 10 emeletes panelek erõteljesen rontják a
- A lakóteleprõl helyi járatokkal könnyen városképet;
megközelíthetõek a városfunkciók. - Távol esik a belvárostól;
- A zártkertes övezetekben nem került
kiépítésre a szennyvízközmû és vezetékes
ivóvíz rendszer;
- A keleti részeken nincs tömegközlekedés.
- Élõvíz-csatorna partjának gondozása, - A zártkertes részek leszakadása.
kiépítése, lehetõségeinek kihasználása;
- Parkosítás.
102
4.1.7. Belvárostól délre lévõ kisvárosias övezet
7. Belvárostól délre lévõ

7.1 Déli ipartelep
„A multifunkcionális városrész”
Elhelyezkedése: A város déli szélén
Határvonalak: Észak: Bartók Béla út – Orosházi út

Nyugat: Gyár utca - Lajta utca – Rokka utca - Vasút
103
A belvárost délrõl határoló övezet alapvetõen kertvárosi jellegû, családi házas részei azonban még
erõteljesen falusias hatásúak. A városrész észak-keleti sarkában található az 521 lakásos Penza
lakótelep. A 3 és 4 emeletes házakból álló lakókörzet az 1960-as években épült, a lakóházak
magasított tetõvel és pincével rendelkeznek. A térség két temetõje az észak-nyugati, illetve a dél-
keleti sarokban található.
A közoktatási intézmények közül a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, valamint a Penza-lakótelepi és
Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda található a városrészben, illetve kiemelendõ a Békéscsabai
Regionális Képzõ Központ. Az egyéb közintézmények (Illetékhivatal, Felnõtt és Gyermek Orvosi
Rendelõ, Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) a negyed észak-keleti részében
központosulnak.
Az övezet közmûfejlesztése a jövõben szükségessé válik, különösen a szennyvízcsatorna

tekintetében, mivel a jelenlegi körülbelül 60%-os kiépítettség nem elégíti ki a lakosság igényeit. A
tömegközlekedési adottságok és feltételek megfelelõek, a városrészt érintõ buszjáratok fõként északi
oldalról szegélyezik az övezetet, illetve haladnak át rajta.
Déli Iparterület jelenlegi állapota:
A városrész dél-nyugati oldalán a Déli Iparterület húzódik, ahol jelenleg hûtõházak, bútorbolt,
építõanyag- és gépkereskedések mûködnek, de itt található a Csabahús Kft. telephelye is. A területen
továbbá 5.800 m2 hasznos alapterületû inkubátorház mûködik, mely jelenleg mintegy 40
vállalkozásnak nyújt biztonságos mûködési hátteret. Az iparterület északi részén lõtér, keleti oldalán a
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekülteket Befogadó Állomása található. A városrész
gazdasági szereplõ közül kiemelendõ a Tondach és a Wienerberger.
Népességi adatok:
Oktatási adatok:
104

317

(%)
intézmény
45,3
20,2
0
13
105


Piac -
Ipari terület 1
Panzió -
Szálloda -
Vasútállomás -
Postahivatal -
Benzinkút 2
Könyvtár -
Felnõttorvosi
Gyógyszertár -
Óvoda 2
106
SWOT analízis:
- Közeli fekvés a Belvároshoz; - Közoktatási intézmények hiánya;
- A területen folyó jelentõs gazdasági - Zöldterületek hiánya.
tevékenység.
- A Déli iparterület vasútfejlesztések adta - Az elöregedett falusias jelleg megmarad;
fejlõdési lehetõségei; - A közlekedési infrastruktúrát érintõ felújítások
- A falusias jelleg kertvárosivá alakítása; elmaradnak;
- Közlekedésfejlesztés; - A kereskedelmi és az ipari fejlesztések
- Infrastruktúrafejlesztés; elmaradnak.
- Kereskedelmi és szolgáltató egységek
betelepítése.
107
4.1.8. Berényi úti kertvárosias övezet
8. Berényi úti
kertvárosias övezet
„A sokoldalú városrész”
8.1 Északi Iparterület
„A jövõ intermodális ipari központja”
Elhelyezkedése: Békéscsaba északi részén, a Belvárostól Észak-keleti irányban, a Budapest –

Lökösháza vasútvonal mentén található.
Határvonalak: Észak: Északi, várost elkerülõ útgyûrû

Kelet: Békési út
Dél: Szarvasi út
Nyugat: Vasútvonal
108
A városrész kertvárosias jellegét elnevezése is jelzi, ám fontos megemlíteni az északi sávban húzódó,
az övezet területének nagy százalékát lefoglaló iparterületet (Északi Iparterület), melynek nyugati
részén telepedtek meg azok a dinamikusan fejlõdõ vállalkozások (Fatesco, Coca-Cola Magyarország,
Frühwald Kft.), melyek jelentõs számú munkalehetõséget teremtenek a város lakossága számára.
Az övezet középsõ és déli része alapvetõen kertvárosi jellegû, a laza beépítettségû, egy- vagy
többlakásos, 90%-ban egyszintes kertes családi házak blokkjait a városi átlaghoz képest jobb
minõségû utak választják el egymástól. A kertváros közepén helyezkedik el a Mokry Sámuel utca –
Zöldfa utca – Schweidel József utca – Északi sor által határolt Mokry lakótelep (vagy más néven
Áchim L. András lakótelep). Békéscsaba legelsõ és egyben legkisebb lakótelepe az 1960-as években
épült, mindössze 10-12 darab négyemeletes tömbbõl áll, a kialakított lakások száma 220. A lakótelep
2
épületeit 1.800 m közkert övezi, amelyen kialakított pihenõ-, játszó- és sétálóhelyek a mindennapi
élet színterei. Kiemelendõ, hogy a játszótér nem felel meg az Európai Unió elõírásainak (régi, cserére
érett, nem kisgyermek-barát, vasból készült játékok), területe nem megfelelõen kihasznált, sok a
gondozatlan, üresen álló terület, amely parkosítással, kerti bútorok elhelyezésével otthonosabbá és
biztonságosabbá válhatna. A lakótelepi tömbök között épült ki a városrész ellátásához szükséges
szolgáltató-infrastruktúra (boltok, kereskedelmi- és vendéglátó egységek), továbbá a Mokry utcai
buszfordulónál lakossági hulladékgyûjtõ sziget került kialakításra, melynek keretében 5 db speciális
gyûjtõedény került elhelyezésre, melyek által fém, színes- és fehérüveg, papír és mûanyag elkülönített
módon való gyûjtésére nyílik lehetõség. A városrész másik „központját” a Szent László utca (a kerület
dél-keleti sarkában) és a Péky utca környékén koncentrálódó intézményi és kereskedelmi hálózat
(általános iskola, óvoda, üzletközpont, stb.) jelenti.
A helyben rendelkezésre álló oktatási intézmények:
- Szent László Utcai Általános Iskola;
- Békéscsabai Központi Szakképzõ Iskola és Kollégium.
Egészségügyi szolgáltatást a Mokry lakótelep közelében található felnõtt háziorvosi szolgálat nyújt.
Az övezetben három temetõ található, melyek közül a dél-nyugati sarokban elhelyezkedõ legnagyobb
területû. Itt található a nemzetközi szinten egyedülálló ún. Hõsök Temetõje, ahol a különbözõ
nemzetiségû (német, magyar, román, szovjet) katonák a világháborúkban elfoglalt helyzetüktõl
függetlenül kerülhettek végsõ nyughelyükre.
A közmû ellátottság a városrészben igen magas szintû, a vezetékes ivóvíz ellátás csaknem 100%-ban
kiépült, ugyanakkor a szennyvízelvezetéssel rendelkezõ lakások aránya a terület északi részén csak
40% körüli. A zóna közlekedési struktúrájában a városi átlaghoz képest nagyobb szerepet kap a
kerékpárhasználat. A helyi buszhálózat 5-ös számú járata halad keresztül a területen, érintve a
jelentõsebb lakos számú Mokry lakótelepet is, három másik járat pedig (1-es, 2-es és 8-as számú
autóbuszok) déli oldalán, a 2x2 sávos Szarvasi úton érintik a városrészt.
109
Népességi adatok:
Lakónépesség (fõ) 5 669
Oktatási adatok:
404

bentlakásos
(%)
intézmény
16,9
25,3
110

3
31

Piac -
Ipari terület 1
Panzió -
Szálloda -
Vasútállomás -
Postahivatal -
Benzinkút 1
Könyvtár -
Sportlétesítmény -
111

Felnõttorvosi
Gyógyszertár 3

Idõsek klubja: 1
Óvoda 2
SWOT analízis:
- Változatos városkép (kertváros, lakótelep, - A kertváros közepén magasodó lakótelep
iparterületek); rontja a városképet;
- A 44-es fõút közelsége (közeli közlekedés - Vasútvonal közelsége;
infrastruktúra); - A temetõ alapvetõ közfunkció, ami jelentõs
- Kialakult kerékpár-használati kultúra; forgalomnövekedést jelent a városrésznek;
- Szelektív hulladékgyûjtési lehetõség. - Kereskedelmi-szolgáltató egységek hiánya;
- Egy fõ közlekedési tengelyen érhetõ el a
belváros.
- A 44-es, 47-es fõút felõl (keleti irányból) - Az iparterület vendégriasztó hatása;
érkezõ vendégforgalom (Kecskemét, - Közösségi terek hiánya;
Szarvas) „fogadása”; - Kereskedelmi, szolgáltató egységek hiánya.
- A 47-es fõút (északról, Békés irányából
érkezik) érdemi funkciót kap a Közép Békés
Centrum fejlesztésével, számottevõ
vendégforgalmat juttat a városrészbe;
- A közparkok jobb helykihasználása;
- Kerékpárút létesítése, fejlesztése;
- Az iparterület turista-centrikus
szolgáltatásainak bõvítése (bevásárló-
és/vagy szolgáltató központok létrehozása);
- A Munkás és a Szabolcs utca összekötése;
- Lakossági alközpontok létrehozása.
112
4.1.9. Jamina (Erzsébethely)
9. Jamina (Erzsébethely)
„Jamina – Minõségi életstílus és
horgász-paradicsom”
„Város a városban”
Elhelyezkedése: A város déli szélén
Határvonalak: Észak: Tildy Zoltán utca – Vasút sor
113
Kelet: Darányi utca – Kertész utca – Tompa utca – Ludvigh utca – Gyár utca -
Lajta utca – Rokka utca – Kígyósi utca
Nyugat: Belterületi határvonal
Jamina Békéscsaba legnagyobb, közel 15 ezer fõs lakossággal rendelkezõ városrésze. A Jamina
negyed területileg igen határozottan elkülönül a többi városrésztõl, aminek fõ oka, hogy keleti oldalról
a vasút határolja, amin meglehetõsen kevés (4) lehetõség van a keresztül közlekedésre. A városrész
lakói így viszonylag elszigetelõdtek, ezt részben tovább erõsítette az is, hogy a lakosság számottevõ
része szlovák származású. A Jamina övezet helyén egykor szõlõ ültetvények voltak, amely
eredményeként a mai háztömbök szabályos, hosszanti (észak-déli irányú) blokkokba rendezõdtek,
viszonylag kevés keresztirányú (kelet-nyugati) átjárási lehetõséggel.
A városrészközpont a Madách utca középsõ szakaszán alakult ki, itt található a legtöbb kereskedelmi
és szolgáltató egység, továbbá a Gyermek és Felnõtt Orvosi Rendelõ, a Fogorvosi Ügyelet. A
városrészben óvoda, bölcsõde és általános iskola is található. Ugyanakkor elmondható, hogy ezen
központi résznek tekintett terület, illetve az itt található kereskedelmi és közfunkciók nem felelnek meg
a városrész méretébõl és jelentõs lakosságszámából adódó elvárásoknak.
A lakosság városrészhez való kötödésének meghatározó elemei a zöld környezet, az erõs

hagyományok, illetve annak tisztelete. Emiatt a városrész szempontjából a vasút jelentette területi
elszigetelõdés csökkentése mellett alapvetõ fontossággal bír a zöldfelületek megõrzése, illetve a
közösségi terek fejlesztése.
Az övezet déli részén nagy kiterjedésû bányatavak teszik változatossá a városképet, s az ipari szektor
is képviselteti magát: itt található a Tondach Magyarország Zrt. tulajdonában lévõ tégla- és kerámia
cserépgyártó üzem, Kerámiagépgyártó Kft.
A közmû ellátottság tekintetében elmondható, hogy a vezetékes ivóvíz ellátottság 100%-os, azonban
a szennyvízcsatorna-hálózat erõsen bõvítésre szorul.
A helyi közlekedés fontos jellemzõje, hogy a lakosság körében igen elterjedt a kerékpár használata,
emiatt azonban a terület kerékpárútjai jelentõs felújításra szorulnak. A tömegközlekedés járatai a
Kolozsvári utca – Madách utca vonalon keresztezik a településrészt, s ezen túlmenõen a vonalhálózat
északi, nyugati és déli oldaláról is érinti.
Népességi adatok:
114

Oktatási adatok:
Általános iskolások száma (fõ) 1 202
1 202

Szociális ellátás fõbb formáiban részesülõk száma (fõ) 1 565
(%)
intézmény
42,0
21,4
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gõz-energiaiparban és 0
115
170

Piac -
Ipari terület 1
Panzió -
Szálloda -
Vasútállomás -
Postahivatal 1
Benzinkút -
Könyvtár 1
Orvosi rendelõ, szakrendelõ, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, Felnõttorvosi

rendelõ: 6
116
rendelõ: 2
Fogorvosi
rendelõ: 3
Gyógyszertár 2
Hajléktalanok
átmeneti
Idõsek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsõde, szociális intézmény szállása: 1
Idõskorúak
gondozóháza: 1
Idõsek klubja: 1
Óvoda 4
SWOT analízis:
- Nyugodt, kertvárosi lakóövezet; - Kevés átjárási lehetõség a többi városrészbõl
- Változatos városkép (ipari egységek, kertes (4 db vasúti átjáró);
házas részek, lakóparkok, bányatavak); - Jelentõs áthaladó teherforgalom;
- A közös hagyományok jelentette erõs - Fejlesztésre szoruló helyi buszhálózat;
identitás és annak közösségformáló ereje. - Nincs központja;
- Kereskedelmi és közfunkciók hiányossága;
- Szennyvízelvezetés hiányossága.
- A vasútfejlesztés kedvezõen befolyásolja - További elszigetelõdés a város többi
városrész megközelíthetõségét; részétõl;
- A helyi lakosság elvárásainak megfelelõ - Belvíz;
alközponti fejlesztések; - Elöregedett lakóházak;
- A bányatavak adta lehetõségek kihasználása - Tömegközlekedés fejlesztés elmaradása;
(pl: horgász stégek kialakítása, üdülõ - Ipari üzemek bezárása.
komplexumok felépítése, stb.);
- A helyi buszhálózat fejlesztése;
- Sportlétesítmények építése;
- A kerékpáros közlekedés lehetõségeinek
biztosítása (kerékpár utak, modern tárolók).
- Turisztikai lehetõségek;
- Termál-kút;
- Ifjúsági park;
- Közösségi terek fejlesztése.
117
4.1.10. Almáskertek
10. Almáskertek
„Hobbikertek“
10.1 Almáskerti Ipari Park
Logisztikai és kereskedelmi csomópont
Elhelyezkedése: A város nyugati oldalán

Kelet: Vasútvonal
Dél: Belterületi határvonal – Csorvási út
Nyugat: Belterületi határvonal
118
A városrészt kettészeli a Kecskemét – Szarvas felõl érkezõ 44. sz. fõút, ami fontos szerepet játszik
megközelíthetõségében, illetve a keresztül menõ forgalom nagyságában. Ennek megfelelõen az
övezet nagy része ipari terület, itt helyezkedik el, az Almáskerti Ipari Park, mely Békéscsaba Megyei
Jogú Város Önkormányzatának tulajdona. A 19 hektárnyi földterület elsõsorban zöldmezõs
beruházások megvalósítási helyéül szolgál, az elsõ befektetõ 2002-ben települt a parkba. Napjainkra
már számos vállalkozás mûködik itt, melyek közül a legjelentõsebbek: SMK Hungary Kft., Peugeot –
Gallion Kft., Electro Globe Hungary Kft., Meszlényi Autó Kft., Huntraco Zrt., Ford Hovány Békéscsaba
Kft., Hirschmann Kft., Linamar Hungary Nyrt. A vállalkozói szektoron kívül itt folytatja tevékenységét a
Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK), melynek egyik mintaüzeme, a csabai
kolbász hazai és nemzetközi gasztronómiai sikerére alapozva, egy kolbászüzem.
A városrész középsõ, déli részén található az Almáskertek övezet, amelyet fõként zárt kertek
alkotnak. A tömegközlekedés fontos jellemzõje, hogy a Körös Volán Zrt. üzemeltet olyan járatokat,
melyek érintik az ipari területeket, így az itt foglalkoztatott lakosság munkába járása biztosított. Ezt
leszámítva a helyi közlekedésben az autóhasználat dominál.
Népességi adatok:
Oktatási adatok:
179

Nincs ilyen
(%) intézmény
119
59,0
33,3
2
2

Piac -
120
Ipari terület 2
Panzió -
Szálloda -
Vasútállomás -
Postahivatal -
Benzinkút 2
Könyvtár -
-
mentõállomás
Gyógyszertár -
Idõsek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsõde, szociális intézmény -
Óvoda -
SWOT analízis:
- Kiváló közlekedési infrastruktúra: a 44 és 47- - A területet közrefogja a Budapest –
es számú fõutak közvetlen közelsége. Lökösháza, illetve a Szeged – Békéscsaba
vasútvonal;
- Kerékpárút hiánya;
- Infrastruktúra.
- Az Ipari Park és az ipari területek fejlesztése; - Az ipari területek további fejlesztésének
- Az intermodális logisztikai adottságok (út, elmaradása esetén az ipari területekbõl
vasút) kihasználása. rozsdaövezet alakulhat ki.
- Zöldterületek fejlesztése, fásítás
121
4.1.11. Mezõmegyer
11. Mezõmegyer
„Békéscsaba élhetõ kertvárosa”
Elhelyezkedése: Békéscsaba északi részén, a Budapest – Lökösháza vasútvonal mentén található.
Határvonalak: Észak: Haladás utca – Vlcskó utca – Bibó István utca

Kelet: Nyárfa utca – Keleti utca – Sáros utca – Fenyõ utca - Nyitrai utca
Dél: Hold utca – Kossuth Lajos utca
Nyugat: Rajk László utca – Erdõ sor
122
Mezõmegyer Békéscsaba VII. kerülete. A napjainkban körülbelül 2500 lakosú településrész hosszú
történelmi múltra tekint vissza, története egészen a honfoglalásig visszamenõen nyomon követhetõ. A
hol virágzó, hol a történelem fordulatai miatt a földdel egyenlõvé vált település a XX. század második
évtizedében rendezõdött községgé. Az igen szegény községháztartás ettõl kezdve szakadatlanul
kereste a felemelkedés lehetõségét, melyet az elöljáróság leginkább a Békéscsabához való
kapcsolódásban látott, és amely 1973-ban valóra is válhatott.
Az „egyéb belterület” státusszal rendelkezõ kertvárosias övezet a mai napig megõrizte falusias
hangulatát. A terület laza beépítettségû, a lakóházak több mint 80%-a egyszintes kertes ház
(ugyanakkor dominál a háromnál több szobával rendelkezõ lakóépületek száma), melyek számottevõ
része az 1945-1989. közötti idõszakban épült. Az építésügyi szabályzat a kertvárosban legfeljebb
négy-, kivételes esetekben legfeljebb hatlakásos lakóépületeket engedélyez. Mezõmegyeren óvoda,
mûvelõdési központ (Arany János Mûvelõdési Ház), idõsek klubja és gyógyszertár is a lakosság
rendelkezésére áll, ami erõsíti kisvárosi jellegét. A helyben funkcionáló civil szervezetek közül
említésre méltó a Vöröskereszt szervezete, a Polgárõrség, a Békéscsabai Megyei Vadásztársaság, a
Lisztérzékenyek Békés Megyei Közhasznú Egyesülete, valamint a Mezõmegyeri Fiatalok Klubja
Közhasznú Egyesület.
A közlekedési infrastruktúra tekintetében Mezõmegyert a Körös Volán Zrt. által üzemeltetett helyi
buszhálózat köti össze a megyeszékhely központjával, az 5-ös számú autóbusz a 2x1 sávos Berényi
úton közelíti meg a települést.
Népességi adatok:
Lakónépesség (fõ) 2 027
Oktatási adatok:
200
123

Nincs ilyen
(%) intézmény
43,9
26,0
0
12
124

Piac -
Ipari terület -
Panzió -
Szálloda -
Vasútállomás -
Postahivatal 1
Benzinkút -
Könyvtár -
Felnõttorvosi
rendelõ: 1
rendelõ: 1
Gyógyszertár -
Óvoda 1
125
SWOT analízis:
- Békéscsaba lakosságának körében az egyik - Távoli esik a városi vérkeringéstõl;
legkedveltebb körzet; - A városrész és a városközpont között
- Nyugodt, békés családi övezet; mezõgazdasági területek találhatók, ami
- Szelektív hulladékgyûjtés (hulladékgyûjtõ tovább nagyítja a távolságot;
sziget: Október 23. tér); - Kevés munkalehetõség;
- Egészségcentrum, idõs és szociális ellátás, - Szennyvízcsatorna hiánya.
óvoda;
- Számos civilszervezet jelenléte;
- A helyi lakosság városi átlagot meghaladó
életszínvonala;
- Rendezvények (Mezõmegyeri Gazdanap,
Kolbász- és pálinkaverseny, stb.).
- Új munkalehetõségek teremtése; - A fejlesztési lehetõségek kihasználásának
- A várossal összekötõ hasznosítatlan elmaradása esetén hosszabb távon
mezõgazdasági területek hasznosítása (park, csökkenhet a településrész vonzereje.
sportpálya);
- A rendezvények körének szélesítése,
színvonaluk emelése, turisztikai vonzerõvel
való felruházása;
- Minõségi szálláslehetõségek, helyi
specialitásokat kínáló vendéglátó egységek
kialakítása;
- Általános iskolai feladat-ellátási hely
újraindítása.
126
4.1.12. Fényes
12. Fényes
„A tradíciók érvényesülése a fejlõdõ
kertvárosban”
Elhelyezkedése: A város dél-keleti irányban
127
Határvonalak: Észak: Külterületi határvonal

Kelet: Fényesi utca
Dél: Külterületi határvonal
Nyugat: Kígyósi fõcsatorna
A kertvárosi övezet Békéscsabáról a 44-es sz. fõúton közelíthetõ meg, a Békéscsaba – Lökösháza
vasútvonal külön vasútállomással érinti a településrészt. A kertvárosi besorolás ellenére Fényes
meglehetõsen falusias jellegû, melyet a tipikus egyutcás falufelépítés is erõsít. A településen
semmilyen közintézmény nem mûködik, csupán a minimális lakossági szükségleteket kielégítõ
kereskedelmi egységek találhatóak meg.
A települése nyugati oldalán jó, közel 100%-os a közmûellátottság, ám ez nem mondható el a keleti
részekre, ahol az ivóvízellátás erõsen fejlesztésre szorul. A szennyvízelvezetés az egész
városrészben hiányzik. Az önkormányzati feladatok kismértékû átvállalásával, az idõskorúak
figyelemmel kísérése, tanyagondnoki szociális feladatok ellátása, postai és egyéb szolgáltatások
létrehozásával az egyéni igényekkel és hozzáférésekkel mûködõ civil társadalom fejlõdése a cél a
térségben. A legfontosabb célkitûzéseink közé tartozik a Közösségi Házhoz tartozó földterületen
kialakítandó gyermekjátszótér felépítése, biztonsági elõírások szerint kialakítása és a rendszeres
testmozgások, sportolások végrehajtására egy kézilabda nagyságú kispálya megépítése. Ezeknek a
felépítésére és kialakítására nagyon nagy szüksége van a térségben lakóknak, hiszen a gyermekek
jelenleg nem tudnak játszani, sportolni, mert nincs felépítve ilyen jellegû építmény. Nagyon sokan
igényelnék a játszóteret és a sportpályát.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fõ) 721
Lakónépesség száma (fõ) 715
Oktatási adatok:
103
128

Nincs ilyen
(%) intézmény
38,4
18,7
0
5
129

Piac -
Ipari terület -
Panzió -
Szálloda -
Vasútállomás 1 megálló
Postahivatal -
Benzinkút -
C, Közösségi funkciók -
Könyvtár -
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum
E, Humán szolgáltatási funkciók -
-
mentõállomás
Gyógyszertár -
Idõsek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsõde, szociális intézmény -
Óvoda -
130
SWOT analízis:
- Saját vasúti megálló; - Nagy távolság a belvárostól;
- Nyugodt, békés lakókörnyezet. - Falusias jelleg;
- Nincs munkalehetõség;
- Alapvetõ közoktatási és egészségügyi
szolgáltatások teljes hiánya;
- Szennyvízelvezetés hiánya.
- Felzárkózás a városi színvonalhoz; - Leszakadás a városi jellegtõl;
- Közszolgáltatások kialakítása; - Infrastruktúra fejlesztésének elmaradása.
- A városi fiatal családok kiköltözésével a
település fellendülése;
- A kertvárosi jelleg erõsítése;
- Lakóparkok kialakítása.
131
4.1.13. Gerla
13. Gerla
„Minõségi lakókörnyezet gyermekes
családok számára”
Elhelyezkedése: A várostól észak-keleti irányba

Dél: Fecske sor – Gát sor – Sport utca
Nyugat: Zöldmezõ sor
132
A település a várostól 10 km-re, észak-keleti irányban található, 1984-ben csatolták Békéscsabához.

A falusias jelleg napjainkban is dominál, a településrész alacsony, egy, legfeljebb kétszintes házakból
áll. A körzet központi tere a Marx tér, itt található a Gyermek és Felnõtt Orvosi Rendelõ, illetve itt
koncentrálódik az összes közintézmény: az általános iskola, az óvoda, a Gerlai Általános Mûvelõdési
Központ, a sportpálya, valamint a település egyetlen kulturális látnivalója: az Ybl Miklós által tervezett
Wenckheim-kastély.
Az egészségügy tekintetében szükséges megemlíteni, hogy a helyi orvosi ellátás sem kapacitását,
sem pedig mûszaki állapotát tekintve nem felel meg a lakossági szükségleteknek. Gerla lakossága a
20-as számú helyi autóbuszjárat használatával közelítheti meg (az Oncsa – Béke kerteken
keresztülhaladva) a többi városrészt. A településen belüli közlekedésben a kerékpár- és gépkocsi
használat játszik domináns szerepet. A vezetékes ivóvízellátás a településen közel 100%-ban
megoldott, ugyanakkor szennyvízcsatorna a városrészen belül sehol sincs.
Népességi adatok:
Oktatási adatok:
162

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága Nincs ilyen
(%) intézmény
133
43,3
30,0
0
8
Piac -
134
Ipari terület -
Panzió -
Szálloda -
Vasútállomás -
Postahivatal 1
Benzinkút -
Könyvtár -
Felnõttorvosi
rendelõ: 1
rendelõ: 1
Gyógyszertár -
Óvoda 1
SWOT analízis:
- Nyugodt, békés lakókörnyezet; - Falusias jelleg;
- Alapvetõ közoktatási és egészségügyi - Gyenge egészségügyi infrastruktúra;
intézmények megléte. - Távol esik a városi körforgástól.
- Szennyvízelvezetés hiánya.
- A Közép Békési Centrum középpontjában - A városias és falusias jelleg közötti szakadék
fekszik; mélyülése.
- Orvosi szolgáltatások fejlesztése.
135
4.2. ANTI - SZEGREGÁCIÓS TERV
4.2.1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás
4.2.1.1. Bevezetés
Szegregátum, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk, és rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az
50%-ot, valamint az ott lakók száma minimum 50 fõ. A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján
megállapítható, hogy Békéscsabán jelenleg nincs a meghatározott definíciónak megfelelõ
szegregátum. A város Anti-szegregációs tervének célja a szegregátumok kialakulásának
megakadályozása, és a létezõ, de arányaiban kisebb léptékû problémák megoldásához vezetõ út
kijelölése.
A KSH által készített térkép olyan területeket jelöl meg, ahol magas a legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezõk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív
korúakon belül, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetõk valódi szegregátumoknak.
Ezek a területek a következõk:
136
A márciusi terepbejárás során a következõket állapítottuk meg a szegregált területekrõl:
1. Kenderföldek
A Kenderföldek területén az 1960-as évekig a tanyasias beépítettség volt jellemzõ, de a 70-es évek
végén, illetve a 80-as évek elején zárt kertek kerültek kimérésre és értékesítésre – az akkori tervek
szerint – a jövõben megvalósítandó bányatavak üdülõközpont kialakításának részeként. Több
befektetõ érdeklõdik a lehetõség iránt, de a projekt nagyságrendjére való tekintettel és a pályázati
lehetõségek hiánya miatt az üdülõközpont kialakítására a végleges kivitelezõt nem találta meg az
önkormányzat. A zártkertekben kezdetben csak maximum 30 m2 nagyságú pihenõházakat lehetett
építeni, melyek nem voltak építési engedély kötelesek. Ennek ellenére néhány tulajdonos a
megengedettnél nagyobb ingatlant épített, illetve a 80-as évek végén bõvítette a lakóterületet. Ezzel
párhuzamosan több család tartósan, illetve véglegesen kiköltözött ezekbe az ingatlanokba, amelynek
több oka lehetett (válási krízist követõen a családok a különköltözést oldották így meg, vagy a
többgenerációs együttlakás problémáját kezelték úgy a családok, hogy a megállapodástól függõen a
fiatalabb vagy idõsebb generáció költözött a zártkertbe, néhányukat pedig a nyugodt környék, a tiszta
levegõ vonzotta ebbe a lakókörnyezetbe). A zártkertek egy része közvetlenül a betonút mellett fekszik,
nagyobb részük (egysávos) földúton közelíthetõ meg. Elektromos árammal szinte mindegyik ingatlan
ellátott, míg ivóvízzel és vezetékes gázzal csak kisebbik részük. A zártkerti ingatlanok Békéscsaba
területén nem csatornázottak.
A 2001. évi népszámláláskor vált világossá, hogy Békéscsabán igen sok ember él a zártkerti
ingatlanokban a klasszikus értelembe vett tanyasi lakosság mellett. Ezek az ingatlanok nem
rendelkeztek beazonosításra alkalmas tanyaszámmal, illetve külterületrõl lévén szó utca- és
házszámszámozással sem.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyûlése ezt követõen döntött arról, hogy a
külterületi zártkertek mely részei kerülnek belterületbe vonásra. Az intézkedést követõen a telkek és
ingatlanok forgalmi értéke megnövekedett, és lehetõség nyílt építési engedélyezési eljárást követõen
nagyobb alapterületû ingatlanok építésére is. A volt zártkertek békéscsabai lakosság által kedvelt
lakóterületnek mondhatóak, sok új építésû, nagy értékû ingatlan található itt.
2. A Hûtõház területe
A térképen megjelölt iparterületen lakóházak nincsenek.
3. Kastélyszõlõk
Hasonló módon kerültek beépítésre, mint a Kenderföldek területe.
4. Borjúréti kertek
Hasonló módon kerültek beépítésre, mint a Kenderföldek területe.
137
5. Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ területe

Az intézmény többféle szolgáltatást, többek között tartós bentlakásos intézményi elhelyezést nyújt
súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosok részére. A tartós bentlakásos jogviszonyban lévõ lakók
személyi- és lakcímigazolványában lakcímként az intézmény címe (5600 Békéscsaba, Degré u. 59.)
szerepel.
6. 2. sz. Általános Iskola területe

Az iskolában lakások nincsenek kialakítva, annak területén senki nem lakik.
7. Berényi út 69-73., Lenkey u. 24-26., József u. 12-24. és a Dessewffy u. 11 által határolt, 16

lakóházat magába foglaló terület
Összesen 16 magántulajdonban levõ lakóház található itt, egy részük a közelmúltban felújított,
modern építésû ház. A kijelölt tömbben a családi házak között gyógyszertár, állateledel bolt,
horgászbolt és háztartási-vegyiáru kereskedés, valamint egy kocsma mûködik.
A 16 lakásban összesen 62 ember él, így az egy lakásra jutó személyek száma 3,89 fõ, ami
magasabb, mint a város összességére vetített átlag. Az egy lakásra jutó lakosok száma 2006. évben
Békéscsabán 2,23 fõ/lakás volt. A 62 lakóból 39 fõ tartozik a népesség-nyilvántartás adatai szerint a
15-59 éves népesség körébe, 13 fõ 15 év alatti, 9 fõ 59 évesnél idõsebb. A rendelkezésünkre álló
adatok és a nyilvántartás alapján az itt lakók közül 18 fõ részesült rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben, 2-2 fõ az aktív korúak rendszeres szociális segélyében és közgyógyellátásban,
valamint 1 fõ kapott lakásfenntartási támogatást.
8. Tüzép
Iparterület, lakott lakások, családi házak nincsenek rajta.
9. Vastelep
A bejelölt területen lakott lakások, családi házak nem találhatók.
10. Almáskerti Ipari Park

Az Almáskerti Ipari Park területének beépítése, beépülése a Kenderföldeken hasonlóan történt.
11. Mezõmegyer - Vágóhíd

A bejelölt területen lakott lakások, családi házak nem találhatók.
Az IVS-ben megfogalmazott városrehabilitációs akcióterületek
Funkcióbõvítõ városrehabilitáció
• Akcióterület – Belváros
• Akcióterület – Agóra – István Malom
138
• Akcióterület – Kalandpark
• Akcióterület – Északi Ipartelep
• Akcióterület – Déli ipartelep
• Akcióterület – Bányatavak
• Akcióterület - Jamina
Szociális típusú városrehabilitáció:

• Akcióterület – Berényi úti lakóterület
4.2.1.2. A városrészek fõbb jellemzõi az IVS átfogó helyzetelemzése alapján
4.2.1.3. Demográfia
Békéscsaba lakossága a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 67.968 fõ. A lakónépességen belül a
15 éven aluliak aránya 15,5%, a 60 évesnél idõsebbeké 20,3%, tehát az elöregedés folyamata létezõ
probléma Békéscsabán. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60
évesnél idõsebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven
aluliak száma 2001-ben nem érte el a 11.000 fõt, míg a 60 éven felüliek száma több mint 13.500 fõ.
Az egyes városrészek lakosainak korstruktúrája különbözõ, ugyanakkor az idõs lakosság területileg
koncentrálódik, kiugró mértékû a város belsõ lakóterületeinek elöregedése.
A Nyugati Ipartelep és az Almáskertek városrész népességének korstruktúrája a legrosszabb

Békéscsabán. Itt 12,5% a 15 éven aluliak aránya, 48,8% a 15-59 éveseké, valamint 38,8% a 60 éven
felülieké.
A 0-14 éves gyermekek aránya kiemelkedõen magas két városrészben: Fényesen 23,4% az arányuk,
az Oncsa-Béke kertekben 21,8%. Fényesen az idõsek átlag alatti, a fiatalok és az aktív korúak
jelentõs arányából következtethetünk a magas gyermekszámra.
4.1.2.4. Képzettség
Az egyetemi/fõiskolai végzettséggel rendelkezõk legnagyobb arányban a Belvárosban (29%) és a

Belvárostól keletre lévõ kisvárosias övezetben (26,4%) élnek.
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúak között átlagosan
18,6% Békéscsabán. Arányuk a Nyugati Ipartelep és az Almáskertek városrészben a legmagasabb,
33,3%. Szintén magas, 30% Gerlán, valamint 20% feletti Mezõmegyeren, a Berényi úti kertvárosias
övezetben és a Belvárostól déle lévõ kisvárosias övezetben a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezõk
aránya. Ezek a mutatók messze vannak a szegregációs szempontból kritikus, 50%-os
küszöbértékétõl.
139
4.2.1.5. Foglalkoztatottság
A szegregációs mutató meghatározása szempontjából fontos a legfeljebb általános iskolai

végzettséggel rendelkezõk és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk együttes aránya
az aktív korúakon belül.
5
A Békéscsabán a 2006. évi adatok alapján a területi mutató 6,31% (48% férfi, 52% nõ). A
munkanélküliségi ráta, 6,64%. A foglakoztatási arány6 38%, míg az aktivitási arány7 40,7%. 1164 fõ
azoknak száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (41% férfi, 59% nõ). Õk tartós
álláskeresõnek (munkanélkülinek) tekinthetõk. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni,
hogy a nõk nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. Majdnem hétszázan vannak azok, akik
több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát.
A munkanélküliségi ráta a 2001-es adatok alapján a Belvárosban 7,1%, a Téma Parkban 4,9%. Tartós
munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya a Belvárosban 2,3%, a Téma Parkban 1,9%.
4.2.1.6. Szociális helyzet
A szociális ellátórendszer mûködtetésének alapelve a különféle ellátási formákhoz való egyenlõ

hozzájutás elvének biztosítása. Egyes ellátási formáknál - például a fogyatékosok nappali
intézményében és az idõsek otthonában - a rendelkezésre álló férõhelyek száma nem elegendõ
Békéscsabán, valamint vannak olyan ellátási formák, amelyek jelenleg teljesen hiányoznak, ezek az
alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra.
Ellátási formák Békéscsabán Hiányzó ellátási formák Békéscsabán

étkeztetés falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
házi segítségnyújtás pszichiátriai betegek otthona
családsegítés hajléktalanok otthona
jelzõrendszeres házi segítségnyújtás fogyatékos személyek gondozóháza
pszichiátriai betegek közösségi ellátása pszichiátriai betegek átmeneti otthona
szenvedélybetegek közösségi ellátása szenvedélybetegek átmeneti otthona
támogató szolgáltatás éjjeli menedékhely
utcai szociális munka
idõsek klubja
fogyatékosok nappali intézménye
szenvedélybetegek nappali intézménye
hajléktalanok nappali melegedõje
idõsek otthona
szenvedélybetegek otthona
fogyatékos személyek otthona
idõskorúak gondozóháza
hajléktalan személyek átmeneti szállása
5
A területi mutató a nyilvántartott álláskeresõk a munkavállaló korú népesség százalékában
6
A foglalkoztatottaknak a megfelelõ korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya
7
A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelõ korcsoportba tartozó népességen belül
140
Békéscsabán a 60 évnél idõsebb lakosság aránya a teljes népességen belül 2006-ban 21,8% volt.
Kiemelkedõ az úgynevezett „legöregebb öregek”, a 80. életévüket betöltött személyek csoportja, mint
szociális szempontból legnagyobb figyelmet igénylõ társadalmi réteg. Õk a település teljes
népességének 3,84%-át teszik ki. Ez utóbbi csoport nemenkénti megoszlására jellemzõ, hogy mintegy
kétszer annyi nõ éli meg ezt az életkort, mint férfi. A demográfusok egybehangzó elõrejelzései szerint
az idõsek aránya a jövõben a lakosságszámhoz viszonyítottan tovább fog nõni, és hosszabb távon az
eltartottak számának további emelkedése várható. A nyugdíjban, járadékban és nyugdíj szerû
ellátásban részesülõk 57%-a kapott öregségi, öregségi jellegû nyugellátást, 20% korhatár alatti
rokkantsági nyugdíjat, és közel 11%-uk megváltozott munkaképességûek járadékára jogosult.
Hozzátartozói nyugdíjban 6%, egyéb ellátási formában az ellátottak 7%-a részesült. A rászorultak
étkeztetését és házi segítségnyújtását a speciálisan az idõsek ellátására létrehozott Békéscsabai
Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény végzi. Az ellátottak száma egyre nõ, 2006-ban számuk
összesen 761 volt Békéscsabán. Fényesen, valamint a Nyugati Ipartelep és Almáskertek
városrészben nincs idõsek klubja, a többi városrészben a klubok kihasználtsága 100%.
A rendszeres szociális segélyben részesülõk számának alakulásában folyamatos növekedés

figyelhetõ meg az elmúlt években, míg 2001-ben számuk 260 volt, addig 2006-ra 753-ra nõtt. Az
önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatásban lévõk csökkentik a rendszeres szociális
segélyezettek számát, ennek ellenére 2003-tól folyamatos növekedés figyelhetõ meg. 2006-ban
közhasznú foglalkoztatás, közmunkaprogram és közcélú foglalkoztatás is volt a városban. Az
idõlegesen felajánlott munkalehetõséget a segélyben részesülõk 4-5%-a nem fogadja el, és hasonló
nagyságrendû azoknak a száma, akik egészségi állapotuk miatt nem tudják betölteni a részükre
felajánlott munkakört. A különbözõ foglalkoztatási programban több mint 100 fõ vett részt a 2006.
évben, és jutott rendszeres munkából származó jövedelemhez.
2006-ban 226 fõ volt jogosult tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végzõ nagykorú
hozzátartozóként ápolási díj igénybevételére. Az ápolási díjban részesülõk egyharmada
méltányossági alapon kapja az ellátását. Közgyógyellátási igazolványban 2.461 fõ részesül.
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy
helyi támogatás volt a Belvárosban 5,9%.
A Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ adatai szerint a családsegítõ

szolgáltatást igénybevevõk száma az utóbbi években 1.200 fõ körül mozgott Békéscsabán. A
segítséget kérõk a 2006. évben legnagyobb mértékben (25%) anyagi jellegû problémák –
megélhetéshez, lakhatáshoz, betegséghez kapcsolódó költségek – megoldásához kértek tanácsot.
141
Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (forrás: önkormányzati nyilvántartások)

Rendszeres
Rendszere gyermekvéde
Lakónépes Lakások 2
LFT –ben s szociális lmi
Az IVS-ben ség száma száma HHH Romák
részesülõk segélyben kedvezmény
azonosított (jelenlegi (jelenlegi gyerekek aránya a
aránya a részesülõk ben
városrészek és népesség- népesség- aránya a lakónépes
lakások aránya a részesülõk
szegregátumo nyilvántart nyilvántart településré ségen
1 számához lakások aránya a 3
k neve ási adatok ási adatok szen belül
viszonyítva számához lakások
alapján) alapján)
viszonyítva számához
viszonyítva
Mezõmegyer 2211 708 6,41 8,73 12,8 n.a. n.a.
Berényi úti n.a. n.a.

kertvárosi 5532 2326 9,8 12,05 13,4
övezet
Belvárostól n.a. n.a.
nyugatra esõ
9052 5528 1,8 2,2 1,5
nagyvárosias
övezet
északra lévõ
4092 1479 4,9 4,78 5,3
kisvárosias
övezet
n.a. n.a.
Belváros 4407 2179 1,6 1,7 1,8

észak-keletre 3386 968 7,87 11,7 8
esõ városrész
keletre lévõ
4119 1382 4,8 4,9 4,93
kisvárosias
övezet
délre lévõ
4057 1943 4,3 4,1 4,6
kisvárosias
övezet
n.a. n.a.
Lencsési övezet 9631 3893 10,57 9,34 13
n.a. n.a.
Jamina 14940 5295 4,5 6 7
Nyugati n.a. n.a.
Ipartelep és 173 40 6,54 10,01 8
Almási kertek
n.a. n.a.
Gerla 1733 489 8,02 8,28 8,8
n.a. n.a.
Fényes 973 254 7,3 9,07 8,2
Szegregátum 1. n.a. n.a.
Szegregátum 7. n.a. n.a.

16 62
Szegregátum n.a. n.a.
12.
Város egészére n.a. n.a.
vetített mutató
4 3,01
Város egészére n.a. n.a.

az adott
1518 1624 1957
segélytípus
száma
1 Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve
szegregátumokra.
2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt.
3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegû adat (pl. felmérésekbõl, CKÖ becslése stb)
4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva.
142
4.2.1.7. A lakásállomány vizsgálata
A 2001. évi népszámlálás szerint Békéscsabán 27.721 lakás volt, melybõl 14,7% alacsony komfort
fokozatú. A legtöbb lakás (5.528 db) a Belvárostól nyugatra levõ nagyvárosias övezetben volt, a
legkevesebb pedig a Nyugati iparterületen (40 db). Komfortfokozat alapján a legrosszabb helyzetben
Fényes volt, ahol a 254 lakás 33,5%-a alacsony komfortfokozatú, míg a Lencsési övezetben található
lakások csupán 0,9%-a volt besorolható ebbe a kategóriába.
Békéscsabán a rendszerváltás idõpontjában 3.482 állami, illetve önkormányzati tulajdonú lakás volt,
melyekben 7.656 fõ, a település akkori lakosságának 11,3%-a lakott. Az önkormányzatok 1990. után
tulajdonosként szembesültek az alacsony lakbérek és magas költségek mellett mûködõ bérlakás-
vagyon negatív hozadékának problémájával. A lakásvagyon megtartása lakbéremelést igényelt volna.
A bérlakások értékesítése önkormányzati bevételt jelent, így az Ltv. alapján az önkormányzat
értékesítette a bérlakások nagy részét. A 2000. évben az önkormányzati tulajdonú lakások száma
nem érte el az 500-t.
Önkormányzati tulajdonú bérlakás-állomány alakulása

Békéscsabán
(2000-2007)
600
500
lakások száma
400
300
200
100
0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
évszám
A bérlakások száma folyamatosan változik, aminek több oka is van. A lakások értékesítése 2000.
novemberében leállt. A lakásszám ettõl függetlenül mozgásban van. 2003-ban 57, 2005-ben 33 nem
szociális helyzet alapján bérbe adható lakás épült a városban pályázati támogatással. Az
önkormányzat további néhány megüresedett, funkcióját vesztett ingatlan saját erõbõl történõ
átalakítása révén növelni tudta a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások számát. A lakott
bérlakások egy része ugyanakkor olyan mûszaki állapotban van, hogy felújításuk nem lenne
gazdaságos, ezért egy részük bontásra, a telkek pedig értékesítésre kerülnek. A vázolt folyamatok
hatásaként 2007. év végén Békéscsaba 530 önkormányzati tulajdonú bérlakással rendelkezett.
143
Az önkormányzati bérlakás-állomány összetétele

(2007)
61 db
58 db 164 db szociális
intézmények
bérlõkijel.
51 db átmeneti
költségelvû
ifj. garzon
59 db
137 db
Az önkormányzat tulajdonában lévõ 530 bérlakásból 90 lakás a kiemelt lakbérövezetben, 198 lakás az
1. lakbérövezetben, 42 lakás a 2. lakbérövezetben, 81 lakás pedig a 3. lakbérövezetben helyezkedik
el. Az önkormányzat a speciális hasznosítású bérlakások (Ifjúsági Garzonházak, költségelvû
bérlakások) lakbérét a területi elhelyezkedéstõl függetlenül határozta meg. Városrészenként nézve a
legtöbb, pontosan 169 bérlakás a Belvárostól nyugatra levõ nagyvárosias övezetben van, a
legkevesebb, 3 darab pedig a Belvárostól észak-keletre esõ városrészben.
144
Az önkormányzati tulajdonú lakásállományt két nagy csoportra lehet osztani: a szociális helyzet
(31%), és a nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokra (69%). Ez utóbbi csoportba
tartoznak az önkormányzati intézmények számára biztosított (27%), a bérlõkijelölési jogú - HM, BM -,
szolgálati lakások (11%), az átmeneti elhelyezést biztosító lakások (9%), a költségelvû bérlakások
(10%) és az ifjúsági garzonház lakóegységei (12%). A lakások átlag alapterülete 52 m2, több mint
kétharmad része egy- vagy kétszobás. Ez összhangban van a valós kereslettel, hiszen elsõsorban a
kisebb alapterületû lakásokat keresik a majdani bérlõk, remélve, hogy ezeknek a lakásoknak a havi
fenntartásuk is kisebb költséggel jár.
Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlása szobaszám

szerint (2007)
3% 3%
egy szobás lakás
31% másfél szobás lakás

45%
két szobás lakás
két és fél szobás lakás
háromszobás lakás
18%
A lakások nagyobb része rendelkezik valamilyen komfort fokozattal. 2007-es adatok szerint a
bérlakás-állomány 64%-a összkomfortos lakásokból áll, közel negyede komfortos, 10% alatti a
félkomfortos, illetve a komfort nélküli lakások aránya, míg a szükséglakásoké csak 3%.
Önkormányzati tulajdonú lakásállomány megoszlása

komfortfokozat szerint (2007)
8%
5% összkomfortos
komfortos
félkomfortos
26%
komfort nélküli
61%
145
Az önkormányzati bérlakás-állomány mûszaki állapotát meghatározza egyrészt az építés éve és az

építéskor alkalmazott építési technológia, a határoló falak, nyílászárók hõszigetelése, a gépészeti
berendezések minõsége és állapota, másrészt a lakásbelsõ karbantartottsága, berendezéseinek,
szerelvényeinek minõsége és állapota.
Az önkormányzat tulajdonában álló 530 bérlakás építés módja szerint 2007. évben
Építés módja Lakások darabszáma
Ipari technológiával készült épületek 188 lakás
Hagyományos építésû több szintes épületek 137 lakás
Egyedi építésû bérlakások 158 lakás
Kisházas ingatlanok 47 lakás
A lakások több mint 60%-a (324 db) 30 éves, vagy azt meghaladó korú. Az alacsony komfortfokozatú
lakások többsége 1960. elõtt épült lakóházak átalakításával létesült. A lakások 40%-a a ’70-es
években épült, többségében ún. ipari technológiával – vasbeton vázszerkezetû és panel épületek –,
illetve középblokkos tégla felhasználásával. Ebbõl az idõszakból az Irányi u. 4-6. szám alatti épület
szinte egyedül képviseli a hagyományos építési módot. A lakásállomány 22%-a (118 db) 10 évnél
fiatalabb (Erzsébet lakópark, Fövenyes u. 1/2., Dózsa Gy. út 7.).
Az elmúlt három évben jelentõsen felgyorsult az állami és önkormányzati támogatással megvalósult

lakóépület-felújítások üteme. A Csabai Üzemeltetõ és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: CsÜSz Kft.)
közremûködésével a Derkovits sor 8-13. (önkormányzati tulajdonú lakások és pincék), a Derkovits sor
14-16. (pincék), a Lepény Pál u. 1-3. szám alatti társasházi épületek korszerûsítése mellett a 2007.
évben a Vagyonkezelõ Zrt. lebonyolításában elkészült az Andrássy út 55-57. szám alatti 82 lakásos
épület külsõ hõszigetelése és gépészeti rendszerének modernizálása. Az Andrássy út 55-57. szám
alatti épület külsõ felújításával párhuzamosan a Békés Megyei Önkormányzat finanszírozásában az itt
lévõ 42 lakásbelsõ felújítására is sor került. Az elmúlt három évben megkezdõdött az Irányi u. 4-6.
szám alatti épület elavult lakásainak korszerûsítése. Az 51 lakásban mintegy 130 gázkészülék
cseréje, 5 lakásnak pedig a teljes körû felújítása történt meg.
4.2.1.8. Közmûellátottság összegzõ elemzése
Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága jónak nevezhetõ, általános kapacitás-, illetve ellátási

hiányosságról nem beszélhetünk. A város egyes területein tapasztalhatók hiányosságok, ilyen például
Jamina városrész, amely minden vizsgált infrastrukturális szempontból fejlesztésre szorul. A város
egyötöde ebben a városrészben él. Békéscsaba vezetékes ivóvízzel való ellátottsága igen jónak
mondható, a központi területeken 100%-os, nagyobb elmaradása a Jamina városrésznek van. A város
csatornázottsága rosszabb képet mutat, 100%-os csatornázottsággal csak a lakótelepek és a
Belváros rendelkeznek. A Jamina városrészé mindössze 30-40% közötti, Mezõmegyer pedig még
ennél is kisebb arányban csatornázott. Áram csupán néhány helyen, tervezett ipari telkeket és új
telkeket határoló utcákba nincsen bevezetve, melyek áramellátására a tervek már elkészültek.
146
4.2.1.9. Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága
A halmozottan
hátrányos
Azon utcák, ahol részben helyzetû gyerekek
A településrész(ek) nevei,
vagy egészben nem aránya az el nem
ahol az utcák találhatóak
találhatóak látott
településrészen,
utcában
Nógrád u. - Mezõmegyer
Õszi u., Bokor u., Szarvasi út, Berényi úti kertvárosi övezet
5
Balassa u., Pulszky u.
Belvárostól észak-keletre esõ
Köröspart u. -
városrész
Belvárostól keletre lévõ
Árpád sor, Hínár u. 1
Csigás u., Ostoros u., Csikós
u., Csalános u., Borjúrét 1., Belvárostól délre lévõ
3
Borjúrét 2., Mester u., kisvárosias övezet
Napraforgó u.
Kereki sikátor 4 Lencsési övezet
Vezetékes Kendervágó u., Korona u.,
víz Uránusz u., Mag u., Szántó u.,
Jupiter u., Kerekegyházi u.,
Kereki út, Lajta u., Rokka u.,
Fonó u., Tiloló u., Kender u.,
Daru u., Szamóca u., Köszméte
7 Jamina
u., Vackor u., Kökény u., Süllõ
u., Csuka u., Harcsa u., Fiumei
út, Csónak u., Horgony u., Part
u., Vetõ u., Úttörõ u., Kígyósi út,
Zsinór u., Báthori u., Nyugati u.,
Lucernás u., Rózsa u.
Jázmin u. - Gerla
Eszperantó u. - Fényes
Balassa u. 5 Berényi úti kertvárosi övezet
Degré u. -
Áram kisvárosias övezet
Báthory u. - Jamina
Mokry u. - Almáskertek
Balassa u., Ipari u., Víztároló u.,
Közvilágítás 8 Berényi úti kertvárosi övezet
Északi u.
Zug u. -
városrész
Hínár u., Káka u., Kankalin u., Belvárostól keletre lévõ
-
Legelõ u. kisvárosias övezet
Belvárostól délre lévõ
Borjúrét u., Csigás u. 3
Borzas Kata u., Ciklámen u.,
Gorkij u., Kereki út, Csónak u.,
Csuka u., Harcsa u., Horgony
u., Kenderföldek u., Kereki út, 3 Jamina
Kerekegyházi u., Kígyósi út,
Kökény u., Kömény u., Part u.,
Süllõ u., Vackor u., Wagner u.
147
Arany Parmen u., Batul u., Birs

u., Cirmos alma u., Delicsesz
u., Éva u., Golden u., Jonatán
Almáskertek
u., Kásás u., Leveses u., Rétes
u., Sárga alma u., Starking u.,
Zöld alma u.
Gát u., Gerla u., Gerlai út - Gerla
Csárda u., Györkei u. 1 Fényes
11327 hrsz. u., Augusztus 20
u., Bibó István u., Botond u.,
Dohány u., Duna u., Erdõ sor,
Esze Tamás u., Fenyõ u., Fõ
u., Gárdonyi Géza u.,
Gyöngyvirág u., Hadnagy u.,
Haladás u., Harang u., Hold u.,
Szennyvíz- Hóvirág u., Karácsonyi J. u.,
5 Mezõmegyer
csatorna Keleti u., Kossuth u., Méhész
u., Muskátli u., Nap u., Névtelen
u., Nógrád u., Nyárfa u., Nyitrai
u., Ötház u., Rajk u., Sáros u.,
Somogyi u., Szécsi u., Szeder
u., Szendrey Júlia u., Új u.,
Váci Mihály u., Vas u., Vlcskó
u.
Áchim u., Balassa u., Béke u.,
Békési u., Berényi út, Bezerédi
u., Bokor u., Bulcsú u.,
Csendes u., Csengeri u.,
Csillag u., Czuczor Gergely u.,
Déli sor, Dessewffy u.,
Dugonics András u., Északi sor,
Gellért u., Hajnal u., Harruckern
u., Hegedûs u., Ipari út, József
u., Kapisztrán János u.,
Kápolna u., Károlyi Mihály u.,
Kazinczy u., Kemény u., Kézay
Simon u., Körösi u., Lachner u.,
Leiningen u., Lenkey u., Lipták
András u., Liszt Ferenc u., Berényi úti kertvárosi övezet
54
Lórántffy Zs. u., Mokry u.,
Munkás u., Németh Lajos u.,
Orgona u., Õszi u., Péki Antal
u., Perczel Mór u., Pöltenberg
u., Pulszky u.,Reményi Ede u.,
Reök István u., Rozmaring u.,
Rövid u., Salamon u.,
Sarkantyú u., Schweidel József
u., Síp u., Szarvasi út,
Szekerke u., Szél u., Széna u.,
Szent László u., Tevan Andor
u., Vasvári Pál u., Vereckei u.,
Vigasz u., Vihar u., Víztároló u.,
Vörösmarty u., Zöldfa u., Zrínyi
u.
Knézich Károly u., Belvárostól nyugatra esõ
-
Mednyánszky u., nagyvárosias övezet
148
Alsó Körös sor, Baross u.,

Csokonai u., Czakó u., Földvári
u., Garai János u., Gutenberg
u., Hatház u., Horváth János u.,
Belvárostól északra lévõ
II. Rákóczi Ferenc u., Jókai Mór
u., Kis szik u., Kiss Ernõ u., Kis-
Tabán u., Lázár u., Szabó
Dezsõ u., Szarvasi út,
Szigetvári út, Szív u., Zsíros u.
15303/1, 17-es u., 41-es u.,
Áfonya u., Bodza u., Borsó u.,
Dobozi út, Dr. Becsey Oszkár
u., Festõ u., Fészek u.,
Földmûves u., Görbe u., Gyulai
út, Gyümölcsös u., Kapor u.,
Kórház u., Körgát sor,
Köröspart u., Lencse u., Ligeti
Károly sor, Mandula u., Meteor 3
városrész
u., Mogyoró u., Nádas sor,
Nagydiófa u., Névtelen u.,
Omaszta u., Peter Jilemniczky
u., Réti u., Szépkert u., Szója
u., Trófea u., Új u., Urszinyi
Dezsõné u.,
Vandháti út, Varságh u., Ybl u.,
Zsák u., Zug u.
Almás sor, Árpád sor, Aulich
Lajos u., Bajza u., Barackos
köz, Berzsenyi u., Bogár u.,
Buzogány u., Csabagyöngye
sor, Cseresznye köz, Degré u.,
Dr. Becsey Oszkár u., Erdélyi 3
sor, Hínár u., Jácint sor,
Kadarka köz, Kisfényesi u.,
Körte sor, Paprika köz, Répa
köz, Rózsakert u., Szilva köz,
Szöcske u.
Bagoly u., Bojtár u., Borjú u.,
Borjúrét u., Csalános u., Csigás
u., Csikós u., Diófás u., Dobos
István u., Feketefenyõ u.,
Gereblyés u., Gulyás u., Lapos 3
u., Magyar u., Mester u.,
Mozdony u., Névtelen u.,
Ostoros u., Toboz u., Zegzug
u., Kukorica u., Napraforgó u.
Bánát u., Bartók Béla u.,
Batthyány Lajos u., Corvin
János u., Dózsa György u.,
Kereki sikátor, Kölcsey Ferenc
23 Lencsési övezet
u., Körgát u., Október 6. u.,
Szemere Bertalan u., Temetõ
sor, Tessedik Sámuel u., Vajda
János u., Vozárik Pál u.
149
Arató u., Asztalos J. u.,

Bacsányi u., Báthory u.,
Batsányi u., Bem u., Bercsényi
u., Bessenyei u., Cséplõ u.,
Cserepes u., Darányi sor,
Egység u., Fábry u., Fiumei út,
Franklin u., Fürj u., Gajdács u.,
Gólya u., Gorkij u., Gyár u.,
Gyöngyösi u., Gyõri u.,
Hajnóczy u., Hargita sor,
Herkules u., Honvéd u.,
Horánszky u., Ibolya u., Illyés
Gy. u., Iskola u., Jósika u.,
Kassai u., Kereki út, Kner Imre
u., Kolozsvári u., Korona u.,
Könyves u., Kun u., Lajta u.,
Liliom u., Linder u., Lucernás
u., Ludvigh u., Lugosi u.,
Madách u., Mag u., Máriássy
u., Mátyás k. u., Mikes u.,
Mikszáth u., Nagy S. u.,
Nyisztor u., Nyugati u., 49 Jamina
Orosházi út, Padrah u.,
Pongrácz u., Povázsay u.,
Pozsonyi u., Radnóti u., Rakéta
u., Rell Lajos u., Rokka u.,
Rózsa u., Stromfeld u.,
Szántó u., Szatmári u., Szegfû
u., Székely u., Szepesi u.,
Sziklai u., Táncsics u., Tavasz
u., Temesvári u., Tildy u., Tó u.,
Tompa u., Úttörõ u., Varsányi
u., Vásárhelyi u., Vaskapu u.,
Vasút sor, Veres P. u., Veres
u., Viola u., Wagner u.,
Zsigmond u., Rokka u., Fonó
u., Tiloló u., Kender u.,
Kendervágó u., Vetõ u., Kígyósi
út, Part u., Csónak u., Horgony
u., Harcsa u., Csuka u., Süllõ
u., Zsinór u., Szamóca u.,
Köszméte u., Vackor u.,
Kökény u.
Csorvási út, Szekér sor - Almáskertek
Babits Mihály u., Csabai út,
Fecske sor, Fûzfa sor, Gát sor,
Gát u., Gerlai út, Gyöngy u.,
Hámán Kató u., Jázmin u.,
Jegenye u., Kertes u., 3 Gerla
Madarász u., Magvetõ u., Móra
Ferenc u., Napsugár u.,
Pacsirta u., Sport u., Szélsõ
sor, Vadász u., Zöldmezõ u.
Eszperantó u., Fényesi u.,
3 Fényes
Györkei u., Határ u., Veszei u.
Árpád tér, Hadnagy u., Méhész
Gáz - Mezõmegyer
u.
150
Hajnal utca, Kézai sor, Orbán

Balázs tér Pulszky u., Rövid u.,
1 Berényi úti kertvárosi övezet
Szekerka János u., Szent Imre
u., Tevan Andor u.
1919-esek tere, Berthóty udvar,
Belvárostól nyugatra esõ
Petõfi liget, Rábai Miklós u., -
Tábor u.
Bartos udvar, Hat ház u., Belvárostól északra lévõ
-
Szerencs u. kisvárosias övezet
Aradi vértanúk ligete, Árpád
fejedelem tér, Európa sétány,
- Belváros
Nagy Imre tér, Posta köz, Reisz
Miksa u.
Gõzmalom tér, Kálvin u., Belvárostól észak-keletre esõ
-
Puskin tér, Zsák u. városrész
Almás sor, Barackos köz,
Becsey Oszkár u., Cseresznye
köz, Jácint sor, Kadarka köz,
Kanális u., Mikeli tér, Millenium 2
liget, Paprika köz, Ponty u.,
Répa köz, Szilva köz, Szöcske
u., Zsilip u.
Bojtorján u., Csikós u., Endresz
György u., Éger u., Gulyás u., Belvárostól délre lévõ
-
Mozdony u., Napraforgó u., kisvárosias övezet
Ostoros u., Zegzug u.
Építõk útja - Lencsési övezet
Aranyesõ u., Arató u.,
Bessenyei u., Ciklámen u.,
Cséplõ u., Csónak u., Csuka u.,
Daru u., Fonó u., Golya u.,
Harcsa u., Herkules u.,
Horgány u., Jupiter u., Kamilla
u., Kender u., Kendervágó u.,
Kerekegyházi út, Kertész u.,
7 Jamina
Mag u., Mese köz,
Mohácsi Mátyás u., Nárcisz u.,
Nefelejcs u., Part u., Rokka u.,
Stark Adolf u., Süllõ u.,
Szamóca u., Szántó u., Szélsõ
u., Tiloló u., Uránusz u., Vackor
u., Vadvirág u., Varányi Irén u.,
Vetõ u., Zsálya u., Zsinór u.
Arany parmen u., Batul u., Birs
u., Cirmos alma u., Delicsesz
u., Éva u., Golden u., Jonatán
- Almáskertek
u., Kásás u., Leveles u., Pepin
u., Rétes u., Starking u., Szekér
sor, Zöld alma u.
Babits Mihály u., Fecske sor,
Fûzfa sor, Gát sor, Gerlai u.,
Gyöngy u., Jázmin u., Jegenye
u., Kertes u., Magvetõ u., Marx
2 Gerla
tér, Móra Ferenc u., Napsugár
u., Pacsirta u., Sport u., Vadász
u., Vadász köz, Vak Bottyán u.,
Zöld mezõ sor
151
Csárda sor, Fényesi u., Györkei

u., Juhász Gyula u., Madarász 3 Fényes
László u., Nyár u., Veszei u.
Babits Mihály u., Gárdonyi u.,
Pormentes Gyöngyvirág u., Harang u.,
- Mezõmegyer
út Méhész u., Nap u., Nyárfa u.,
Szeder u., Új u.
Balassi u., Bánom u., Béke u.,
Dugonics u., Halász u.,
Hegedûs u., Kemény u., Nagy
Balogh János u., Németh Lajos
u., Orgona u., Szekerka János
u., Szél u., Zöld fa u.
Belvárostól nyugatra esõ
Knézich Károly u. -
Áfonya u., Bodza u., Borona u.,
Bütyök u., Festõ u., Fészek u.,
Földmûves u., Gyümölcsös u.,
Katolikus u., Kerekes György Belvárostól észak-keletre esõ
-
u., Köröspart u., Nádas u., városrész
Nagydiófa u., Omaszta u., Réti
u., Szépkert u., Trófea u.,
Tünde u., Zug u., Zsák u.
Barackos köz, Bogár u.,
Buzogány u., Csabagyöngye
sor, Cseresznye köz, Hínár u.,
Kadarka köz, Paprika köz, 2
Répa köz, Rózsakert u., Szilva
köz, Szöcske u., Tücsök u.,
Zsilip u.
Bagoly u., Béri Balogh Ádám u.,
Bojtár u., Borjú u., Borjúrét u.,
Csalános u., Csigás u., Csikós
u., Diófás u., Gereblyés u.,
Gulyás u., Katica u., Kukorica 3
u., Menta u., Mozdony u.,
Napraforgó u., Ostoros u.,
Õzike u., Pitypang u., Rétköz
u., Zegzug u.
Október 6. u. - Lencsési övezet
Arató u., Árpa u., Boglárka u.,
Bojtorján u., Borzas Kata u.,
Búzavirág u., Ciklámen u.,
Cséplõ u., Cserepes u., Csónak
u., Csuka u., Darányi sor, Daru
u., Fonó u., Fürj u., Gólya u.,
Harangvirág u., Harcsa u.,
Honvéd u., Horgony u., Jupiter
u., Kender u., Kendervágó u.,
Kerekegyházi u., Korona u., 4 Jamina
Kökény u., Köszméte u.,
Középsõ u., Lucernás u., Mag
u., Mese u., Part u., Pongrácz
András u., Rakéta u., Rokka u.,
Süllõ u., Szamóca u., Szántó
u., Tégla u., Tildy Zoltán u.,
Tiloló u., Uránusz u., Vackor u.,
Vadász u., Vadvirág u., Vetõ u.,
Viola u., Zsálya u., Zsinór u.
152
Almás u., Arany Parmen u.,

Batul u., Birs u., Cirmos alma
u., Delicsesz u., Éva u., Golden
u., Jonatán u., Kásás u.,
- Almáskertek
Leveses u., Pepin u., Pinga u.,
Rétes u., Sárga alma u.,
Starking u., Szekér sor, Zöld
alma u.
Fûzfa sor, Gát sor., Gyöngy u.,
Hámán Kató u., Napsugár u.,
- Gerla
Pacsirta u., Vadász u., Zöld
mezõ u.
Csárda u., Györkei u., Nyár u.,
3 Fényes
Veszei u.
Babits Mihály u., Fenyõ u.,
Gárdonyi u., Gyöngyvirág u.,
Járda Karácsonyi János u., Keleti u., - Mezõmegyer
Méhész u., Öt ház u., Szeder
u., Új u., Vlcsko u.
Akácfa u., Balassa u., Béke u.,
Bokor u., Csendes u., Csengery
u., Csillag u., Halász u., Ipari u.,
Nagy Balogh János u., Orgona
u., Õszi u., Tevan Andor u.,
Víztároló u., Zöld fa u.
Belvárostól északra lévõ
Vigasz u. -
Áfonya u., Bodza u., Borona u.,
Bütyök u., Csiki u., Dobozi u.,
Festõ u., Fészek u., Földmûves
u., Gyümölcsös u., Halastó u.,
Katolikus u., Kerekes György
u., Köröspart u., Mandula u., 1
városrész
Mogyoró u., Nádas u.,
Nagydiófa u., Omaszta u., Réti
u., Szépkert u., Trófea u.,
Vandháti u., Ybl Miklós u., Zug
u., Zsák u.
Barackos köz, Bogár u.,
Buzogány u., Cser u.,
Cseresznye köz, Gerle u.,
Hínár u., Kadarka köz,
Kisfényesi u., Málnás u., Mikkeli 2
u., Millennium u., Paprika köz,
Répa köz, Rózsakert u., Szilva
köz, Szöcske u., Tücsök u.,
Zsilip u.
Bagoly u., Béri Balogh Ádám u.,
Bojtár u., Borjú u., Borjúrét u.,
Csalános u., Csenkesz u.,
Csigás u., Csikós u., Diófás u.,
Eger u., Endresz u.,
Feketefenyõ u., Gereblyés u., Belvárostól délre lévõ
3
Gulyás u., Katica u., Kukorica kisvárosias övezet
u., Lapos u., Magyar u., Menta
u., Mester u., Mozdony u.,
Napraforgó u., Ostoros u.,
Õzike u., Perje u., Pitypang u.,
Rétköz u., Toboz u., Zegzug u.
153
Építõk u., Kétegyházi u.,

- Lencsési övezet
Kölcsey u., Virág Benedek u.
Aranyesõ u., Arató u., Boglárka
u., Bojtorján u., Borzas Kata u.,
Búzavirág u., Ciklámen u.,
Cséplõ u., Cserepes u., Csónak
u., Csuka u., Fonó u., Fürj u.,
Gólya u., Gyár u., Harangvirág
u., Harcsa u., Hercules u.,
Honvéd u., Horgony u., Jupiter
u., Kender u., Kendervágó u., 14 Jamina
Kerekegyházi u., Kígyósi út,
Korona u., Kökény u.,
Köszméte u., Lucernás u.,
Ludvigh u., Mese u., Part u.,
Rokka u., Süllõ u., Szamóca u.,
Szántó u., Tiloló u., Tó u.,
Uránusz u., Vackor u., Vadász
u., Vasút sor, Vetõ u., Zsinór u.
Almás u., Arany Parmen u.,
Batul u., Birs u., Cirmos alma
u., Csorvási út, Delicsesz u.,
Éva u., Golden u., Jonatán u.,
- Almáskertek
Kásás u., Leveses u., Pepin u.,
Pinga u., Rétes u., Sárga alma
u., Starking u., Szekér sor, Zöld
alma u.,
Fûzfa sor, Gát sor., Gyöngy u.,
Hámán Kató u., Kertes u.,
Magvetõ u., Napsugár u., 2 Gerla
Pacsirta u., Vadász u., Zöld
mezõ u.
Fényesi u., Veszei u. 2 Fényes
154
4.2.1.10. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása
A közoktatási és gyermekjóléti szolgáltatásokat a családi napközi, a gyermekjóléti szolgáltatás és a

családok átmeneti otthona kivételével a város saját fenntartású intézményeivel biztosítja. A
gyermekjóléti szolgáltatás és a családok átmeneti otthona a többcélú kistérségi társulás, míg a családi
napközi civil szervezet fenntartásában mûködik. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a
fejlesztõ felkészítést Békés Megye Önkormányzata látja el a békéscsabai lakosok számára is.
Békéscsabán minden 3-18 éves gyermek, tanuló számára biztosítottak és elérhetõk az
esélyegyenlõség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások.
4.2.1.11. Esélyegyenlõség a közoktatásban
A Békéscsabán élõ 3-18 éves korosztály összlétszáma a 2006. évi KSH adatok alapján 9.981 fõ.
Békéscsaba megyeszékhelyként és iskolavárosként a megye más településeirõl is fogadja az óvodás
és tanköteles korú gyermekeket, így a 2007. október 1-i statisztikai adatok alapján
intézményrendszere összesen 14.840 gyermek, tanuló nevelését, oktatását látja el. A más
településekrõl érkezõ tanulók jelentõs része (95%-a) középiskolás, az általános iskolások aránya kb.
4%, az óvodás gyermekek aránya nem éri el az 1%-ot.
4.2.1.12. Gyermekek, tanulók száma Békéscsaba Megyei Jogú Város intézményeiben
Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak

általános iskola!)
Gyermek-, tanulólétszám az
OM
intézményben Emelt szintû oktatás
azonosít Intézmény neve Gyógypedagógiai
ó Normál (általános) tanterv és/vagy két tanítási nyelvû
tagozat
iskolai oktatás
Összes HH/ Összes HH/ Összes HH/ Összes HH/

SNI SNI SNI
en HHH en HHH en HHH en HHH
028062 Kertvárosi Óvoda

214 53/2 0
Penza Lakótelepi és
028061 Dr. Becsey Oszkár
Utcai Óvoda 176 11/3 2
028058 Mackó-Kuckó Óvoda

168 40/1 1
Napsugár Integrált
200224
Óvoda 133 5/0 23
028070 Százszorszép Óvoda

170 28/2 1
Szigligeti Utcai
028064
Óvoda 138 12/8 4
Kazinczy Lakótelepi
028053 és Trefort Utcai
Óvoda 185 47/6 0
Kölcsey Utcai és
028052
Ligeti Sori Óvoda 145 20/4 3
Lencsési Lakótelepi
028060 203 49/6 6
Óvoda
155

OM
tagozat
iskolai oktatás

SNI SNI SNI
Jankay Tibor Két
Tanítási Nyelvû
028258 412 60/1 33 358 56/1 33 54 4/0
Általános Iskola és
Diákotthon
„Esély Pedagógiai
028452 218 78/10 218 218 78/10
Központ”
Szent László Utcai
028256 Általános Iskola és 309 153/59 34 173 90/30 35
Óvoda
Petõfi Utcai Általános
200110 649 103/30 32 426 86/28 30 223 17/2 2
Iskola
Gerlai Általános
028264 121 37/2 13 121 37/2
Mûvelõdési Központ
2. Sz. Általános
028254 522 32/0 14 318 18/0 9 205 14/0 5
Iskola
Szabó Pál Téri

028260 473 63/1 115 315 53/1 115 158 10/0 13
Általános Iskola
József Attila
Általános Iskola és
028261 Alapfokú 387 57/1 29 387 51/1 29
Mûvészetoktatási
Intézmény
Erzsébethelyi
200481 689 148/24 83 689 148/24 83
Általános Iskola
10. Sz. Általános

028259 395 81/1 38 272 63/1 38 123 17/0
Iskola
Szent-Györgyi Albert
Gimnázium,
200658 986 82/25 30 655 56/25 13 331 26/0 17
Szakközépiskola és
Kollégium
Kemény Gábor
Logisztikai és
028406 539 62/23 24 539 62/23 24
Közlekedési
Szakközépiskola
Vásárhelyi Pál
Mûszaki
028408 710 50/8 18 710 50/8 18
Kollégium
Gépészeti és
Számítástechnikai
028411 455 47/4 11 455 47/4 11
Kollégium
Rózsa Ferenc
028374 Gimnázium és 674 22/0 1 535 15/0 139 7/0
Kollégium
Bartók Béla
Mûvészeti
028409 Alapfokú 105 14/0 11 105 14/0 11
Mûvészetoktatási
Intézmény,
Zeneiskola
Békéscsabai
200913 Központi Szakképzõ 2850 539/90 369 2850 539/90 369
Iskola és Kollégium
Belvárosi Általános
028393 741 30/8 12 741 30/8 12
Iskola és Gimnázium
156

OM
tagozat
iskolai oktatás

SNI SNI SNI
Széchenyi István Két
Tanítási Nyelvû
028407 740 46/0 2 408 22/0 1 322 24/0 1
Közgazdasági
Szakközépiskola
Kézmûves
Szakiskola és nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs
201050 nincs
Alapfokú Mûvészeti adat adat adat adat adat adat adat
adat
Iskola
Békéscsabai
Evangélikus
Gimnázium,
Mûvészeti
028395 Szakközépiskola, 801 76/0 34 801 76/0 34
Kollégium és
Alapfokú
Mûvészetoktatási
Intézmény
Savio Szent
Domonkos Római
028269 175 52/0 18 175 52/0 18
Katolikus Általános
Iskola
Szlovák Gimnázium,
200206 Általános Iskola, 283 15/0 9 283 15/0 9
Óvoda és Kollégium
Békéscsabán biztosítottak a megfelelõ feltételek a halmozottan hátrányos helyzetû gyerekek teljes

körû ellátásához. Az önkormányzat a településen lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási
ellátásáról gondoskodik saját fenntartású intézményeiben.
2.116 gyermek után igényeltek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, ám a szülõk 81%-a nem
nyilatkozott halmozottan hátrányos helyzetérõl. Az óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetû
gyermekek városi átlaga 3,4%. Megoszlásuk még intézményen belül sem egyenletes, például míg a
Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Lenkey utcai telephelyén 1,4% az arányuk, addig a
Hajnal utcai óvodában 43%. A sajátos nevelési igényû gyermekek közül a Napsugár Integrált
Óvodába jelenleg azok a gyermekek kerülnek, akik súlyosabb mozgás-, érzékszervi-,
beszédfogyatékkal élõk, és számukra a városi vagy országos szakértõi bizottság ezt az intézményt
jelöli ki. Az intézmény 1999. óta vállalja az integrált nevelést, minden óvodapedagógus fejlesztõ
pedagógus is, és különbözõ speciális továbbképzéseken fejlesztik ez irányú kompetenciájukat. A
gyermekek fejlesztését logopédus, konduktor speciális végzettségû gyógypedagógus, gondozónõ
segíti. A fenntartó döntéseiben kiemelten figyelmet fordított arra, hogy ebben az óvodában egy
csoportba ne kerüljön 2-3 fõnél több sajátos nevelési igényû gyermek.
A mozgás-, beszédfogyatékos és autista gyermekek több óvodában is integrált nevelésben

részesülnek, elsõsorban, de nem kizárólag a Napsugár Integrált Óvoda biztosítja el a szükségletek
kielégítését.
157
Az intézménybe történõ felvétel:

• az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes
Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló
Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság szakértõi véleménye alapján,
• a Mozgásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai
Szolgáltató Központ szakértõi véleménye alapján,
• a Hallásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai
Szolgáltató Központ szakértõi véleménye alapján történik.
Az intézmény országos hírû. Az ebben az intézményben nevelt gyermekek a város különbözõ
iskoláiban teljesítik tankötelezettségüket, kivéve azokat, akiknek az oktatását a szakértõi
bizottság speciális feltételekhez köti.
A békéscsabai önkormányzati fenntartásban mûködõ általános iskolák esetében nincs kirívó

aránytalanság a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek számát, arányát tekintve a
felvételi körzetekben. Nem zárható ki azonban, hogy ennek a nem teljes körû regisztráció az oka.
Valószínûleg magas a feltáratlan halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek aránya.
Az intézmény
felvételi
Az intézmény
körzetében
felvételi körzetében
lakóhellyel, ennek
lakóhellyel, ennek
hiányában
Intézmény hiányában Arány (%)
tartózkodási
tartózkodási hellyel
hellyel rendelkezõ
rendelkezõ
halmozottan
gyermekek száma
hátrányos helyzetû
gyermekek száma
Petõfi Utcai Általános Iskola 385 20 5,2

2. Sz. Általános Iskola 213 5 2,3
Szent László Utcai Általános Iskola 500 34 6,8
Erzsébethelyi Általános Iskola 1 032 33 3,2
Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvû
549 3 0,5
Általános Iskola
10. Sz. Általános Iskola 422 7 1,7
József Attila Általános Iskola 418 7 1,7
Szabó Pál Téri Általános Iskola 476 2 0,4
Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 129 3 2,3
Gerlai ÁMK 139 0 0,0
Békéscsaba 4 263 114 2,7
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy egyik intézmény felvételi körzetében sincs kiugró, a
Kt. 66. § (2) bekezdése szerint meghatározott, a városi átlagot 15%-kal meghaladó arány. Ezért
nem szükséges módosítani a felvételi körzethatárokat, de minden évben felülvizsgálatra került a
HHH arány az egyes felvételi körzetekben. Ezeket a megállapításokat, a fenti táblázatot és az
158
évenkénti felülvizsgálatot tartalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Települési Közoktatási

Esélyegyenlõségi Intézkedési Terve.
Szent László U t c a i Általános Iskola és Óvoda, mint a HHH-s gyerekek nevelésében,

oktatásában legnagyobb tapasztalattal résztvevõ intézmény.
A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda lakókörzetében a halmozottan hátrányos helyzetû
tanulók jelentõs része roma származású. Lakókörnyezetük falusi jellegû, szórványosan vannak
komfortos lakásaik. Az itt lakó családok egzisztenciáját a privatizálás során megszûnõ iparvállalatok
és a termelõszövetkezetek biztosították. Ezeknek a megszûnése elindított egy komoly
egzisztenciális válságot, amely krízis helyzetet hozott a családok nagy százalékában.
A szabad iskolaválasztás kapcsán kezdõdött meg a gyerekek belvárosi intézmények felé

áramlásának folyamata. Így kialakult egy kontraszelekciós folyamat, amelynek korai felismerésével,
a gyerekek szükségleteinek, fejlesztési igényének kielégítésére önkormányzati támogatással 1993.
óta fõállású fejlesztõpedagógus alkalmazására került sor, aki nemcsak intellektuális, de mentális
segítséget nyújtott a szocializációs hátrány ledolgozásához, az egyenlõ esélyek biztosításához. Az
iskolában a hátrányos helyzetû gyerekek aránya emelkedett, mert a gyereklétszám csökkent és
erõsen szelektálódott. Az óvoda-iskola programnak köszönhetõen a területen élõ gyerekek
beóvodázási aránya 100%-os. A gyermekek 49,5%-a hátrányos helyzetû, 19%-uk pedig halmozottan
hátrányos helyzetû.
A fejlesztõ folyamat töretlen elõrehaladását szolgálja az óvoda és az iskola közötti átmenetet

szolgáló program. Így lehetõség nyílik a gyermekek fejlõdését három éves kortól a középiskolába
történõ beiratkozásáig nyomom követni és segíteni, hátrányaikat kompenzálni. A szakmai program
beválását igazolja, hogy a tavalyi évben két elsõ osztályt indíthatott az iskola, és az óvodai létszám
folyamatosan emelkedik. Bizonyítéka ez annak, hogy a szülõi közösség megtapasztalta a támogató
együttmûködés elõnyét a gyerekek sikerein keresztül. Az arányszámok közötti különbség pedig
tradicionális folyamatokra épül, és csak lassú változást mutat, de a tendencia pozitív.
A roma közösség körében a beóvodázási, beiskolázási arány egyöntetûen 100%. A

tankötelezettség tekintetében egyre kevesebb probléma jelentkezik. 2003. óta nem volt olyan
cigány tanuló, aki a hiányzásai miatt nem teljesítette tankötelezettségét. Az intézményben a
gyerekek nevelése és oktatása mindig is integráltan, a többi tanulóval, kisgyerekkel együtt zajlott. Az
esélyegyenlõséget, mint elsõdleges irányelvet az iskola nem a törvényi elõírások megváltozásával
alkalmazta, hanem már sokkal korábban elkötelezõdött az esélyegyenlõség biztosítása iránt.
Az intézmény Hajnal utcai óvodájának vezetõje 1998. és 2002. között a Cigány Kisebbségi
Önkormányzat képviselõjeként tevékenykedett. Egy nagyon komoly bizalmi viszony alakult ki az
óvoda az intézmény dolgozói és a területen élõ halmozottan hátrányos helyzetû szülõk között. Nem
ritkán egy-két órára már a kétéves, két és féléves gyermeket is az óvónõk gondjaira bízzák. Az
óvodában roma származású dajka segíti a nevelõmunkát. A két óvodai telephelyen lévõ HHH-s
159
arányok javítására a tavaszi beóvodázáskor konkrét intézkedések történtek.
A HHH-s tanulók aránya középiskolánként is változó, 0-tól 9,8%-ig terjed. 4 intézményben

nincsenek ilyen tanulók, azonban az „Esély Pedagógiai Központ” Speciális Szakiskolájában
azonban magas az arányuk (9,8%).
Sajátos nevelési igényû gyermekek oktatása Békéscsabán
Békéscsabán a sajátos nevelési igényû gyermekek aránya 12% körül mozog, amely jelentõsen
meghaladja a 7%-os országos átlagot. A 2007/2008-as tanévben 1.188 sajátos nevelési
igényû gyermeket oktattak Békéscsaba közoktatási intézményeiben. A többiekkel együtt nem
oktatható sajátos nevelési igényû tanulók szakszerû ellátását 2005. óta az „Esély Pedagógiai
Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési
Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság szakemberei
végzik. Az iskola tanulólétszáma a 2007/2008-as tanévben 218 fõ volt.
A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás
Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat alaptevékenységei keretében ellátja a sajátos nevelési

igényû gyermekek óvodai nevelését, ennek értelmében 5 éves kortól biztosított az iskolai
oktatásra elõkészítõ foglalkozás, továbbá az enyhén értelmi fogyatékos, illetve a többiekkel együtt
nem oktatható sajátos nevelési igényû tanulók nappali rendszerû általános iskolai nevelése,
szakképesítés megszerzésére felkészítõ iskolai oktatás. A többiekkel együtt nem oktatható
sajátos nevelési igényû tanulók szakértõi vélemény alapján kerültek az intézménybe, miután
integrált oktatásuk nem volt eredményes.
Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és

gondozást nyújt a rászorulók számára, születéstõl egészen az intézményes elhelyezésig terjedõ
idõszakra. A szolgálat programjai közé tartozik még a konduktív pedagógiai ellátás, valamint
egyénre szabott torna és úszóprogram keretében az egészségügyi rehabilitáció megszervezése.
Az intézményen belül történik különbözõ beszédhibák szûrése, javítása egyéni és kiscsoportos
formában. Integráltan ellátott sajátos nevelési igényû tanulók egyénre szabott gyógypedagógiai
fejlesztésére, rehabilitációs foglalkozások tartására mûködik az utazó gyógypedagógus hálózat.
A Nevelési Tanácsadó segítséget nyújt a tanulási-, beilleszkedési-, magatartási nehézséggel
küzdõ gyermekek részére.
160
Pedagógiai
Probléma Diagnosztizálás Intézményi ellátás
szakszolgáltatás
Beilleszkedési, Nevelési Tanácsadó,
Valamennyi oktatási
tanulási, magatartási Nevelési Tanácsadó fejlesztõ
intézményben integráltan
nehézség pedagógusok
Sajátos nevelési igény
A megismerõ funkciók Nevelési Tanácsadó,
vagy a viselkedés fejlesztõ
Tanulási Képességet
fejlõdésének organikus pedagógusok,
Vizsgáló Szakértõi és Valamennyi oktatási
okokra vissza nem
Rehabilitációs intézményben integráltan
vezethetõ tartós és Egységes Pedagógiai
Bizottság
súlyos Szakszolgálat: utazó
rendellenessége gyógypedagógusok
A megismerõ funkciók
vagy a viselkedés vagy
fejlõdésének organikus Egységes Pedagógiai
Vizsgáló Szakértõi és
okokra Esély Pedagógiai Központ Szakszolgálat: utazó
Rehabilitációs
visszavezethetõ tartós Általános Iskolája és gyógypedagógusok
Bizottság
és súlyos Speciális Szakiskolájában
rendellenessége szakértõi vélemény
alapján javasolt speciális
ellátás
Tanulási Képességet vagy

Egységes Pedagógiai
Vizsgáló Szakértõi és
Autizmus Szakszolgálat: utazó
Rehabilitációs Esély Pedagógiai Központ
gyógypedagógusok
Bizottság Általános Iskolája és
Speciális Szakiskolájában
a tanulásban
akadályozottak szakértõi
3. sz. táblázat. Az önkormányzati szakszolgálati ellátás rendszere
161
Pedagógiai
Probléma Diagnosztizálás Intézményi ellátás
szakszolgáltatás
vélemény alapján javasolt
speciális ellátás
Értelmi fogyatékos
Tanulási Esély Pedagógiai Központ
Vizsgáló szakértõi és
akadályozottság Általános Iskolája és
Rehabilitációs
Értelmi Speciális Szakiskolája
Bizottság
akadályozottság
Esély Pedagógiai
Halmozottan Vizsgáló Szakértõi és
Központban fejlesztõ
fogyatékos Rehabilitációs
felkészítés
Bizottság
Napsugár Integrált Óvoda
Szabó Pál Téri Általános
Iskola,
A fogyatékosság Rózsa Ferenc Gimnázium
típusának megfelelõ és Kollégium,
Egységes Pedagógiai
Országos Tanulási Szent-Györgyi Albert
Szakszolgálat:
Testi fogyatékos Képességet Vizsgáló Gimnázium,
konduktív pedagógiai
Szakértõi és Szakközépiskola és
ellátás
Rehabilitációs Kollégium,
Bizottság Gépészeti és
Számítástechnikai
Kollégium
A feladatellátásban résztvevõ nemönkormányzati fenntartású intézmény
Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Napraforgó Gyermek Rehabilitációs és Információs

Centrum.
Az intézmény céljai:
A sajátos nevelési igényû gyermekek, fiatalok 0-23 éves korig terjedõ komplex, átfogó fejlesztése,
személyiségformálása iskolai oktatás keretei között, ezzel párhuzamosan családjaik gondozása.
Biztosítja a sérült felnõttek önálló életvitelének vezetését lakókörnyezetükben.
Feladatai:
• Sérült gyermekek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-fogyatékosság
megállapításának idõpontjától kezdõdõen a gyermek fejlesztése a szülõk
bevonásával.
• Sajátos nevelési igényû, súlyosan-halmozottan sérült gyermekek, fiatalok iskolai
nevelése-oktatása.
• Közösségi élmény nyújtása, sérült gyermeket nevelõ családok mentális és szociális
segítése, családgondozás.
• Egyéb szakmai feladatok ellátása (referenciaanyagok készítése, terjesztése,
szakmai továbbképzéseken való aktív részvétel, folyamatos kapcsolattartás más
162
intézményekkel).
A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Napraforgó Centrum a következõ

tevékenységeket látja el:
• Korai fejlesztés: 0-5 éves korú Békés megyében, illetve Békéscsabán élõ sérült,
súlyosan halmozottan sérült gyermekek számára.
• Fejlesztõ felkészítõ foglalkozás: 5-18 éves Békés megyében, illetve Békéscsabán
élõ sérült, súlyosan halmozottan sérült fogyatékkal élõ gyermekek és fiatalkorú
személyek számára.
Az ellátásba való bekerülés:

• A Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum Tanulási Képességet
Vizsgáló Szakértõi i és Rehabilitációs Bizottság szakértõ véleménye alapján;
• Az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes
Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló
Szakértés Rehabilitációs Bizottság szakértõi véleménye alapján;
• A Mozgásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és
Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértõi véleménye alapján;
• A Hallásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és
Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértõi véleménye alapján történik.
Mind a korai fejlesztés, mind a fejlesztõ felkészítés a következõ szakterületeket foglalja magában:
• Konduktív pedagógia
• Gyógypedagógia
• Tiflopedagógia
• Szurdopedagógia
• Ayres terápia
• Logopédia
• Gyógytorna
• Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG)
Békéscsaba nevelési-oktatási intézményrendszerében jelenleg nem mutatható ki területi

koncentráció a sajátos nevelési igényû gyermekek lakóhelyét illetõen, de kialakult egy intézményi
szegregáció a Szabó Pál Téri Általános Iskolában. Reális a veszélye a területi-intézményi szintû
szegregáció kialakulásának ezen intézmény körzetében, ahol a város cigány lakosságának nagyobb
része él, ezért a szegregáció megakadályozására intézkedési tervet kell kidolgozni. Annak
érdekében, hogy a jelenleg a logopédiai osztályba járó tanulók, illetve az intézményben tanuló
mozgásfogyatékos tanulók a nekik legmegfelelõbb ellátásban részesüljenek, a gyermekek ellátását
2008-ban szakértõi csoport vizsgálta meg. A szakértõi vélemények alapján jelenleg a számukra
legmegfelelõbb ellátásban részesülnek a gyermekek. A közoktatási esélyegyenlõségi
163
helyzetelemzésben leírtak szerint nincsenek jelentõs, a sajátos nevelési igényû vagy a halmozottan
hátrányos helyzetû tanulók arányával magyarázható eltérések az általános iskolák eredményei
között az országos kompetenciamérés eredményeiben sem.
Megállapítást nyert, hogy minden középiskolában van legalább egy sajátos nevelési igényû tanuló, 3
iskolában arányuk meghaladja a 7%-os országos átlagot. A 9. évfolyamon minden középfokú
intézménybe beiratkozott tanuló csoportos tanulási képesség szûrõvizsgálaton vesz részt. Ez
alapján javasolják az egyéni tanulási képesség vizsgálaton való részvételt. A szakértõi
vélemények javaslatai alapján a részképesség zavarral küzdõ tanulók egyéni vagy kiscsoportos
fejlesztõ foglalkozáson vesznek részt fejlesztõ pedagógus, utazó gyógypedagógus,
iskolapszichológus irányításával.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata hozzájárult az Esély Pedagógiai Központ

„Dobbantó - az egyéni ütemterven alapuló, a szakképzést elõkészítõ évfolyamok tartalmi fejlesztése
és az intézményi megvalósítás támogatása” címû pályázati programban való részvételéhez. A
pályázat célja, hogy a megyei és/vagy megyei jogú város fenntartók által kijelölt szakiskoláknak
nyújtson szakmai segítséget oktatási tartalmak és módszerek kidolgozásával, valamint kísérleti
elterjesztésével. Az új évfolyam lehetõséget ad az alapfokú és középfokú oktatásból a
tankötelezettség teljesítése elõtt lemorzsolódott, a szakértõi bizottság által ebbe az iskolatípusba
irányított sajátos nevelési igényû (SNI) tanulóknak arra, hogy teljesítsék a tankötelezettséget és a
munkaerõpiacra történõ kilépéshez megfelelõ alapkompetenciákat szerezzenek. A program további
célja, hogy a megvalósítás tapasztalatai alapján, ha szükséges, szakmapolitikai ajánlásokat is
megfogalmazzon az érintett szaktárcák és/vagy a fenntartók számára. A cél elérése érdekében a
Dobbantó program támogatja a résztvevõ iskolákat abban, hogy az érintett tanulócsoporttal
foglalkozó pedagógusok hatékonyan segíthessék minden diák tanulását; eredményesen kezeljék a
különbözõségeket; az érintett tanulócsoport diákjainak tanuláshoz való hozzáállása és aspirációi
változzanak; csökkenjen a lemorzsolódók száma.
4.2.1.13. Lemorzsolódás
A békéscsabai általános iskolák közül 3 intézményben haladja meg az évfolyamismétlõk aránya a

2005/2006. évi országos átlagot (2,11%). A Gerlai Általános Iskolában ebben az évben 3%, az Esély
Pedagógiai Központban az összes tanuló 7%-a, a hátrányos helyzetû tanulók 6%-a ismételt, továbbá
a Jankay Tibor Általános Iskolában az utóbbi négy évben 2,1% és 7,3% között változott az
évfolyamismétlõk aránya. A középiskolák közül az országos 2,11%-nál nagyobb arányban találunk
évismétlõ tanulókat a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban (5,4%), A
Békéscsabai Központi Szakképzõ Iskola és Kollégium Trefort Tagintézményében (5%), a Kós
Tagintézményében (5,3%) és a Zwack Tagintézményében (2,5%), továbbá a Gépészeti és
Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégiumban (7,78%). A lemorzsolódó fiatalok nagy része
164
szociálisan is hátrányos helyzetben, rossz anyagi körülmények, nem megfelelõ lakásviszonyok között
él.
Továbbtanulásuk, szakmaszerzésük lehetõségei alapvetõen különböznek, attól függõen, hogy az
iskolarendszer melyik fokáról kerültek ki. Az évfolyamismétlések okainak feltárása, és az azokra adott
megoldások kidolgozása az elkövetkezõ idõszak fontos feladata lesz.
165
Lencsési ltp-tõl DK-re

Berényi úti kertvárosi
keletre esõ városrész
Nyugati Iparterület
Belvárostól észak-
Belvárostól Ny-ra
Lencsési vegyes
Szegregátum 12.
Belvárostól K-re
Belvárostól D-re
Belvárostól É-ra
Szegregátum 1.
Mezõmegyer
Békéscsaba
összesen
Belváros
Jamina
Fényes
övezet
Gerla
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma 67 968 2 027 5 669 11 199 3 228 4 432 2 851 4 557 4 672 8830 909 14 483 80 1 499 715
Lakónépességen belül 0-14 évesek

15,5 16,4 13,7 14,9 14,8 14,9 21,8 13,3 14,9 16,6 16,8 15,1 12,5 17,6 23,4
aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek
64,3 64,6 59,4 63,8 57,6 65,5 57,4 68,7 59,6 72,5 76,9 63,1 48,8 66,2 64,5
aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek
20,3 19,0 26,9 21,3 27,6 19,6 20,8 18,0 25,5 10,9 6,3 21,8 38,8 16,1 12,2
aránya
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel
rendelkezõk aránya az aktív korúakon 18,6 26,0 25,3 15,7 16,6 8,2 15,7 17,6 20,2 12,6 17,6 21,4 33,3 30,0 18,7
(15-59 évesek) belül
Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és
14,5 6,9 7,5 15,9 19,0 29,0 18,9 26,4 15,9 18,8 25,5 8,4 3,0 3,9 12,8
idõsebb népesség arányában
Lakásállomány (db) 27 721 708 2 326 5 528 1 479 2 179 968 1 382 1 943 3707 186 5 295 40 489 254
Alacsony komfort fokozatú lakások

14,7 18,2 22,2 5,8 17,7 2,6 18,4 10,9 17,5 0,9 19,4 19,5 30,0 25,4 33,5
aránya
Rendszeres munkajövedelemmel nem
rendelkezõk aránya az aktív korúakon 41,7 43,9 46,1 37,0 40,1 32,1 40,3 57,2 45,3 34,7 68,0 42,0 59,0 43,3 38,4
(15-59 évesek) belül
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel
rendelkezõk és rendszeres
11,9 16,3 16,9 9,3 11,5 5,1 12,0 14,3 14,6 6,4 15,7 13,0 25,6 17,1 10,9
munkajövedelemmel nem rendelkezõk
aránya az aktív korúakon belül
166
4.2.1.14. Befogadó Állomás
A békéscsabai Befogadó Állomás 1989-ben kezdte el mûködését, az elmúlt 12 évben több mint 12
ezer menedékkérõ fordult meg itt. A tábor 2008. január 1-jétõl „szûrõtábor” lett, az elõzetes eljárás
(2007. évi LXXX. Tv. 47. §, 301/2007. Korm. rendelet 81. §) itt zajlik le. A tábor zárt, a lakók csak
külön engedéllyel hagyhatják el, azonban sok lehetõség biztosított számukra (imaszoba, klub,
internet-szoba, sportpálya, kreatív szoba) a szabadidõ helyben való eltöltésére. Itt történik a
menedékkérõk orvosi vizsgálata is, amelyet az ÁNTSZ rendel el. Jelenleg a tábor kapacitása 199
férõhely. A lakók száma és nemzetiségi összetétele folyamatosan változik, az átlagos tartózkodási idõ
23 nap. 2008. év elsõ félévében a tábor átlaglétszáma 80 fõ volt, az elsõ három kibocsátó ország
Pakisztán, Szerbia, valamint Koszovó volt. Az érkezõk zöme egyedülálló férfi, az átlagéletkor 27 év. A
családok, a kiskorúak, az egyedülálló nõk száma naponta változik, a 2008. augusztus 6-ai állapot
szerint 2 család tartózkodik a táborban, számukra külön épületszárny áll rendelkezésre.
4.2.2. Anti-szegregációs program
A társadalmi problémák összefüggenek egymással, ezért a hátrányos helyzetû emberek társadalmi

részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség. Nagy jelentõsége van a
foglalkoztatási, a lakásügyi, az oktatási, az egészségügyi, a közbiztonsági és az esélyegyenlõségi
problémák kezelésének, amelybe a siker érdekében minden érintett szereplõ bevonása szükséges. A
program megvalósításában az önkormányzaton kívül kiemelt szerepe van a kisebbségi
önkormányzatoknak, a szociális szolgáltatást nyújtó szervezeteknek, a munkaügyi központoknak, a
rendvédelmi szerveknek, valamint a hátrányos helyzetû csoportok érdekvédelmi szervezeteinek.
4.2.2.1. Lakhatási integráció
Békéscsabán olyan lakáspolitika kialakítása szükséges, amely nem járul hozzá a veszélyeztetett
területek növekedéséhez és újabbak kialakulásához. A hátrányosabb rétegek elköltöztetésével
ugyanis a problémák nem oldódnak meg, csak másik városrészbe helyezõdnek át.
A szociális alapon bérbe adható lakásállomány – ami 164 lakásból áll – a szociálisan rászoruló
családok vagy személyek elhelyezésére szolgál. A rászorultság kritériumait önkormányzati rendelet
szabályozza. A meghirdetett pályázatokra jelentkezõk magas száma jelzi, hogy a városban nincs
elegendõ szociális alapon bérbe adható lakás. A lakossági érdeklõdés folyamatos, a megüresedett
lakások száma azonban alacsony. A városban 1992. óta nem épült szociális alapon bérbe adható
lakás. 1999. és 2001. között az önkormányzat 7 családi ház megvásárlása után a lakóházakból 25 db
lakást alakított ki.
Az önkormányzat áttekinti a lakbérövezeti rendszer mûködését, elõnyeit és hátrányait, ennek során

megvizsgálja, hogy milyen mértékû szegregációs kockázatot jelent az a bérleti díj meghatározási
167
eljárás, amely az önkormányzati bérlakások díját övezetek szerint is alakítja. Amennyiben ez a

díjpolitika kimutathatóan hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetû csoportok lakóhelyi
elkülönüléséhez, a rendszert az önkormányzat szükség szerint módosítja. A feladat elvégzésére
2009-ben kerül sor.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyûlésének 136/2008.(II.28.) sz. határozatának

4. és 6. pontjában foglaltak szerint az önkormányzat a rossz mûszaki állapotú (felújításra nem
alkalmas) ingatlanjait árverésen szeretné értékesíteni. A bentlakó bérlõket az Egészségügyi, Szociális
és Lakásügyi Bizottság az évközben megüresedõ önkormányzati bérlakásokban pályázat nélkül
helyezi el. A nem megfelelõ lakáskörülmények javítása érdekében az önkormányzat
lakásállományának felújítását, komfort fokozatának és minõségének javítását tervezi. A szociális
alapon bérbe adható lakások számának növelése érdekében lakásokat szükséges vásárolni a szabad
piacról, illetve további lehetõség a végrehajtási eljárások során keletkezõ elõvásárlási jog
gyakorlásával történõ lakóingatlan vásárlás. Szociális alapon bérbe adható lakások építése kizárólag
külsõ források bevonásával képzelhetõ el.
4.2.2.2. Zártkertek vizsgálata
Békéscsaba város meg kívánja vizsgálni, hogy a zártkertes településrészek lakosságára milyen
jellemzõk érvényesek, esetükben érzékelhetõ-e a szegregáció, a kirekesztettség folyamata illetve
állapota. Fontos tudni, hány család, és milyen viszonyok között él ezeken a területeken, csökken vagy
növekszik-e a számuk, hiszen a lakóhely környezete, illetve a lakóépület állapota, komfortfokozata a
megfosztottság, a szegénység egyik jellemzõ dimenziója. A vizsgálat – mely a zártkerti lakosság
lakhatási és családi körülményeit, iskolai végzettségét, foglalkozási státuszát, esetleg jövõbeni
ambícióit méri fel –, kérdõíves adatfelvételre épül, és 2009-ben történik meg.
4.2.2.3. Oktatási integráció
Feladatok:
• Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai
nevelésben (lakossági és védõnõi települési nyilvántartások alapján).
• Tájékozódás az érintett gondviselõk körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás
esetleges akadályairól családlátogatás keretében, valamint intézkedések kezdeményezése az
óvodáztatást akadályozó egyedi tényezõk elhárítására (pl. beóvodázás támogatásának
biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása).
• Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek feltárása, illetve fejlesztése a halmozottan
hátrányos helyzetû gyermekek minél teljesebb körû és eredményes óvodáztatása érdekében.
• A településen lakó tanulói jogviszonnyal nem rendelkezõ, nappali iskolarendszeren kívüli
tankötelesek és gondviselõik személy szerinti felkeresése családsegítõ szolgálat vagy más
168
illetékes szervezet szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a

helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítõinek közremûködésével.
• Azok a gyermekek, akik a szakértõi bizottság véleménye alapján integrálhatóak, a
beiskolázási körzetük szerinti intézményben kapjanak szakszerû ellátást.
• A sikeres és hatékony integrált oktatás érdekében a tanárok továbbképzése, pedagógiai
módszertani képzéseken való részvétele.
• Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetû tanulók
számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülõket egyaránt
megcélzó) pályaorientációs programok indítása.
• A HHH-s tanulók arányának évenkénti felülvizsgálata az általános iskolák felvételi
körzeteiben.
• A nagyszámú HHH-s tanuló oktatását végzõ intézmények célzott programokba (pl. Útravaló
Ösztöndíjprogram) való bekapcsolódásának ösztönzése.
• A halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek teljes körû felkutatására alkalmas módszer
kidolgozása.
• A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodán belüli szegregációt megakadályozó
intézkedések kidolgozása.
• Az átmeneti és tartós állami nevelésbe vett gyermekek számának valódiságáról való
meggyõzõdés.
• Az iskolafokok közötti átmenet elõsegítése, a lemorzsolódás megelõzése, a sikeres
továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében intézményi
együttmûködések támogatása és biztosítása.
• Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével

megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának
támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása.
• Az országos átlagot meghaladó arányú évfolyamismétlések okainak és a magántanulói
státuszok indokoltságának felülvizsgálata.
• A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi, intézményközi,
kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az
országos eredményektõl való eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetõségek
meghatározása érdekében.
• Kulcskompetenciákat fejlesztõ programok és programelemek (önálló tanulás támogatása,
eszközjellegû kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) bevezetése.
• A sajátos nevelési igényû gyermekek országos átlagot jelentõsen meghaladó aránya miatt
elengedhetetlen esetükben a szakértõi felülvizsgálat elvégzése, mely után szükséges a
szakértõi javaslatok elemzése, és az együttnevelésre javasolt gyermekek integrált
oktatásának biztosítása.
• Az SNI gyermekek szegregációjának megakadályozása a Napsugár Integrált Óvodában.
169
• Az SNI tanulók szakértõi felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi

programok támogatása, szülõi tájékoztató programok szervezése.
• A kulcskompetenciák folyamatos és konzekvens fejlesztésével támogatni kell az SNI
gyermekek beilleszkedését, erõsíteni felelõsségtudatát és biztosítani a képességeiknek
megfelelõ fejlõdési ütemet.
• A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának
támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából.
• A hatékonyabb oktatói munka, a differenciálás megvalósításával a sikeres tehetséggondozás
és az SNI gyermekek felzárkóztatása, esélyeinek növelése, a lemorzsolódás csökkentése, a
környezettudatos nevelés továbbvitele.
• A HHH és SNI gyermekek megfelelõ fejlesztése, illetve a tanulók hatékonyabb
tehetséggondozása az integrált módszertani elvek mentén (IPR rendszer követése).
• A szakképzõ intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a
munkaerõpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében.
• Az önkormányzat a nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményeket és
fenntartóikat is bevonja a települési közoktatási stratégiai programok készítésébe, a
feladatok meghatározásába. Egyeztet a nem önkormányzati fenntartású oktatási
intézményekkel, fenntartóikkal a települési közoktatással kapcsolatos feladatmegosztásról,
különös tekintettel a hátrányos helyzetû tanulók helyzetének javítását érintõ feladatokra.
• Az intézmények elkészítik esélyegyenlõségi programjukat, és pedagógiai programjukba
2008. december 31-ig beépítik az egyenlõ bánásmódra és esélyegyenlõségre vonatkozó
rendelkezéseket és az intézkedési terv célkitûzéseit.
4.2.2.4. Munkaerõ-piaci integráció
A foglalkoztatottság növelése, valamint a hátrányos helyzetû felnõttek (romák, pályakezdõ fiatalok,

fogyatékkal élõk) munkahelyi integrációjának érdekében az önkormányzat képzési programok
indítását, támogatását tervezi. A képzés akkor eredményes, ha képes igazodni a munkaerõ-piaci
igényekhez és azokat a naprakész ismereteket adja át, amire a gazdaság igényt tart.
A munkaerõpiac változásainak összessége különösen hátrányosan érinti azokat, akik alacsony

iskolázottságuk vagy szakképzetlenségük mellett valamilyen egyéb társadalmi, szociális, illetve
egészségügyi hátrányokkal is rendelkeznek. Egyeseknél az említett tényezõk összeadódnak (a
fiatalok bizonyos csoportjai, a roma kisebbség, a megváltozott munkaképességûek), és így
halmozottan hátrányos helyzetük miatt a legesélytelenebbekké válnak a munkaerõ-piacon. Munkaerõ-
piaci beilleszkedésüket olyan, az érintettek szellemi és fizikai állapotához, elõképzettségéhez,
szükségleteihez, egyéni motivációihoz alkalmazkodó komplex programok segíthetik elõ, melyek
keretei között a szakképzés megkezdéséhez szükséges ismeretek, készségek, jártasságok is
megszerezhetõk.
170
A hátrányos helyzetû, különbözõ problematikájú rétegek segítéséhez egyrészt speciális tudású

szakemberek szükségesek, akiknek felkészítése szervezett szakmai, módszertani, pedagógiai
(tovább)képzést igényel, másrészt a fokozott személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosításához
folyamatos támogatás szükséges. Ezért a több mint 3.000 békéscsabai munkanélküli továbbképzése,
átképzése érdekében képzési programokat indít az önkormányzat a Békés Megyei Munkaügyi
Központ jogutódaként létrehozott Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal és a Békéscsabai
Regionális Képzõ Központtal együttmûködve. Folyamatosan konzultációkat tart a Hivatal a városban
mûködõ vállalkozásokkal, amelynek során felmérik a munkavállalóik kompetenciáival szemben
támasztott elvárásaikat. A képzési programok finanszírozásában jelentõs európai uniós források
bevonása szükséges.
4.2.2.5. Infrastruktúra
Az önkormányzat célja, hogy a helyi infrastrukturális ellátottság hiányait pótolja a városban, és minél
elõbb biztosítsa a teljes kiépítettséget. A legfontosabb feladatok közé tartozik a csatornázatlan területek
arányának csökkentése, az elöregedett közmûvek felújítása, korszerûsítése, a 40 évesnél idõsebb,
illetve az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó vezetékek cseréje és az eddig vezetékes vízzel
nem rendelkezõ utcákban a vízvezeték kiépítése. További cél az energiaellátó hálózatok bõvítése a
környezetbarát technológiák preferálásával. Emellett az önkormányzat fontosabb tervei közé tartozik a
közlekedési feltételek javítása az utak folyamatos felújítása, építése, a kerékpárutak hálózati
rendszerbe való összekapcsolása, további kerékpárutak kiépítése, valamint a tömegközlekedés által
lefedett területek bõvítése.
4.2.2.6. Egészségügy
A békéscsabaiak egészségügyi helyzetének javítása, és a lakosok vizsgálatokon való részvételének

növelése érdekében kiemelt feladat szûrési, megelõzési programok szervezése az itt élõk számára. A
program alapvetõ jelentõsége abban áll, hogy megismerteti a célcsoporttal a megelõzési, szûrési
programokat, így a lakosok elõször helyben, késõbb pedig a szakellátás keretén belül kerülnek be az
ellátórendszerbe.
Tájékoztatni kell a fiatalokat a fogamzásgátlás lehetõségeirõl, a várandósság alatti rendszeres orvosi-

védõnõi ellenõrzés fontosságáról, valamint a csecsemõ- és gyermekkori védõoltások fontosságának
hangsúlyozásáról. A védõnõi szolgálat elõadások megtartásával, szórólapok terjesztésével kiemelt
szerepet kap a feladat ellátásában.
171
4.2.2.7. Közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében tervezett fejlesztések
A társadalmi egyenlõtlenségek városfejlesztési céljai között megtalálható a hajléktalanok, idõs korúak

életfeltételeinek javítása, valamint a hátrányos helyzetû csoportok, munkanélküliek ezen belül a roma
lakosság rossz életfeltételeinek javítása. A tömegközlekedés fejlesztésével a lemaradó városrészeket
a dinamikusakhoz kell kapcsolni, hogy a munkahelyek és a közszolgáltatások jobban elérhetõek
legyenek.
Feladatok az idõsellátás terén:

• Az idõs emberek életminõségének javítása.
• Idõs otthonok felújítása, bõvítése.
• Az egyéni szükségletekhez igazodó komplex gondozás biztosítása.
• Szakmaközi, intézményközi együttmûködés, mely elõsegíti a szakmai munka látókörének
kiszélesítését, jó gyakorlatok megismerését.
• Az idõsek jogtudatos magatartásának erõsítése, véleményük kikérése és figyelembe vétele.
• A szakemberek folyamatos képzése, korszerû gondozási módszerek alkalmazása, szakmai
képzések, tanfolyamok.
Feladatok a fogyatékkal élõk ellátása terén:

• A fogyatékkal élõ emberek támogatása a segítõ szolgáltatások elérésében és az érdekeik
érvényesítésében, információgyûjtés a fogyatékos embereket érintõ kérdésekben.
• A fogyatékkal élõk integrációja a meglévõ szociális-, család-, és gyermekvédelmi hálózatba,
elõsegítve ezzel a közösségi programokban való részvétel lehetõségét.
• A város intézményeivel való kapcsolattartás, együttmûködés és nyitottság, az elfogadottság
érdekében.
• A fogyatékos személy saját lakóhelyén, lakókörnyezetében történõ segítése, életvitelének
megkönnyítése elsõdlegesen a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítésével,
valamint önállóságának megõrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás
biztosítása (speciális segédeszközök, módszertani tanácsadás).
• A szabadidõ eltöltéséhez szükséges készségek fejlesztése, programok szervezése.
• A testi egészség megóvása, az erõnlét, ügyesség egyénre szabott fejlesztése, a fogyatékos
amatõr sportolók lehetõségeinek szélesítése.
• Lehetõség biztosítása számítógép felhasználói ismeretek elsajátítására, bõvítésére és
internetes álláskeresésre, a távmunka végzésre.
Feladatok a szenvedélybetegek ellátása terén:

• Szenvedélybetegek (célcsoport: 15-35 év közötti korosztály, elsõsorban kábítószer
fogyasztók) nappali intézményének és foglalkoztatóinak a kialakítása.
• Rehabilitációs foglalkoztatás mûködtetése.
172
• Ingatlan vásárlás szenvedélybetegek lakóotthonainak mûködtetése érdekében.

• Alacsonyküszöbû szolgáltatás keretében: pihenõ helyiség-kontakt klub mûködtetése, mosási-
mosakodási és ruhaszárítási lehetõség biztosítása, éjszakai közösségi programok, extrém
sportprogramok, játszótér örökbefogadás és szabadtéri programok, ösztöndíjas
képességfejlesztõ programok.
• Ártalomcsökkentõ tevékenység keretében: tûcsere-automata mûködtetése, óvszer-automata
mûködtetése.
• Ingyenes preventív programok (szenvedélymentes nap, alternatív osztályfõnöki óra, nyitott
klub, nyitott hétvégi családi programok) szervezése, ahol azok is megszólíthatóak, elérhetõk,
akik kockázatnak vannak kitéve.
173
4.2.2.8. Összefoglaló tábla
Helyzetelemzés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés

megállapítása Cél konkrét Az Az intézkedés eredményességét eredményességét eredményességét
(problémára szöveges intézkedés megvalósításá mérõ indikátor mérõ indikátor mérõ indikátor
megfogalmazása Intézkedés leírása felelõse nak határideje
hivatkozás) rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év)
A belváros
állagromlása A történelmi
elõrehaladott, a szlömösödött Békéscsaba, Szent Az épületállomány
Rehabilitáció
bérlõk nem belvárosi István téri lakások Polgármester 2012. megkezdett
befejezése
képesek a épületállomány felújítása rehabilitációja
felújítások felújítása
finanszírozására
A belváros
A belvárosi iparosított
állagromlása Békéscsaba
technológia
elõrehaladott, a belvárosában lévõ
felhasználásával épült Az épületállomány A belvárosi társasházak
bérlõk nem iparosított Polgármester 2012.
lakóépületek megkezdett felújítása felújításának befejezése
képesek a technológiával épült
(társasházak)
felújítások épületek felújítása
felújítása.
finanszírozására
Az önkormányzat Bérlakás állomány
lakásállományának mûszaki felmérése,
A szociális alapon Javuló mûszaki állapotú
Lakáskörülmények felújítását, komfort 2009-tõl elvégzendõ munkák Az épületállomány
bérbe adható Polgármester önkormányzati
javítása fokozatának és folyamatosan rangsorolása, megkezdett felújítása
lakások régiek, lakásállomány
minõségének kivitelezési ütemterv
leromlottak
javítását készítése
A szociális alapon Szociális alapon Tervezés, Szociális alapon bérbe Szociális alapon bérbe
Lakások vásárlása, 2008-tõl
bérbe adható bérbe adható lakások Polgármester engedélyezés, pénzügyi adható épületek száma adható épületek száma
építése folyamatosan
lakások száma számának növelése elõkészítés nõ 5%-kal nõ 5%-kal
174
kevés
Lakbérövezeti Szegregáció Bérleti rendszer
rendszer és a
elkerülése a szociális felülvizsgálata, Stratégia, koncepció A lakásbérleti rendszer A lakásbérleti rendszer
szegregáció Polgármester 2009.
alapon bérbe adott esetleges készítés nem okoz szegregációt nem okoz szegregációt
esetleges lakásoknál módosítása
összefüggése
A szükséglakások
Békéscsabán átminõsítése
Szükséglakások Szükséglakások
található komfortnélküli, vagy 2009-tõl Szükséglakások száma Szükséglakások száma
felszámolásának Polgármester megszûnnek a
szükséglakások komfortos lakásokká folyamatosan csökken csökken
törvényi városban
felszámolása. a jogszabályoknak
kötelezettsége
megfelelõen.
Zárt pályázati
rendszer keretében a
Szükséglakások- szükséglakásban
Minden, jelenleg Minden, jelenleg Minden, jelenleg
ból kiköltöztetett A szükséglakásban élõk elhelyezése,
szükséglakásban élõ szükséglakásban élõ szükséglakásban élõ
bérlõk élõk lakhatásának fizetõképességük, Polgármester 2009. március 1.
bérlõ lakhatása bérlõ lakhatása bérlõ lakhatása
elhelyezésének a megoldása. családnagyságuk
megoldódik. megoldódik. megoldódik.
megoldása alapján
szükséges önkormányzati
bérlakásban.
Reprezentatív
kutatások készítése Szociális
Társadalmi és Kutatás elvégzése,
A változó társadalmi a város egészére, területet 2010.
térbeli eredmények elemzése
környezet folyamatos vagy egy-egy felügyelõ pályázati Elõkészítés Pályázat készítése
kirekesztettség alapján új stratégiák
figyelemmel kísérése településrészére városi forrásból
kialakulásának kidolgozása
vonatkozóan (VÉKA, tisztségviselõ
veszélye
zártkertek)
Hajléktalan ellátás Hajléktalan ellátás Hajléktalanokat ellátó Polgármester 2012. Tervezés, pályázat készítése - 30 részére új nappali
175
rendszer melegedõ
szolgáltatási - 30 fõ részére új
kapacitásának átmeneti szálló
infrastruktúrájának növelése éjjeli - 30 fõ részére éjjeli
feltételeinek fejlesztése, a menedékhely menedékhely
Engedélyezés
javítása szolgáltatási kör kialakításával.
bõvítése Az átmeneti szállás
és a nappali
melegedõ észére új
épület építése.
Férõhelyszám
Békéscsaba, Baukó
optimalizálás
A. u. intézmény
(Baukó A. u. és az 2010. Korszerûsített, felújított
felújítása, bõvítése, Tervezés, pénzügyi Korszerû intézményi
Az idõs otthonok Urszinyi A. u. Polgármester Saját erõs 50 férõhelyes
50 elõkészítés elhelyezési feltételek
mûködtetésének ellátottak egy beruházásként idõsek otthona
férõhelyes
racionalizálása telephelyre
intézménnyé
koncentrálása
Békéscsaba Csaba 2014.
Az idõs otthonok Férõhelyszá
u. és Bartók B. u. Pályázat, illetve Tervezés, pénzügyi 100 férõhelyes korszerû
mûködtetésének m Polgármester Koncepció készítése
ellátottai részére egy saját erõs elõkészítés idõsek otthona
racionalizálása optimalizálás
telephely kialakítása beruházásként
Szenvedélybetegek
Átmeneti ellátás és pszichiátriai 2012.
hiányzó Tervezés, pénzügyi
betegek átmeneti Polgármester Pályázati Koncepció készítése
szolgáltatásainak elõkészítés
ellátásának forrásból
megszervezése megszervezése
Halmozottan Az érintett lakossági Közfoglalkoztatási
2009-tõl HHH foglalkoztatása HHH foglalkoztatása HHH foglalkoztatása
hátrányos kör foglalkoztatásának formák erõsítése, a Polgármester
folyamatosan 20%-kal emelkedik 25%-kal emelkedik 30%-kal emelkedik
helyzetû lakosok javítása leghátrányosabb
176
foglalkoztatási
helyzetûek bevonása
mutatói
ebbe a körbe
alacsonyak
Az alacsony
Halmozottan foglalkoztatási
hátrányos Az érintett lakossági eséllyel rendelkezõk A programban A programban A programban
helyzetû lakosok 2009.
kör foglalkoztatásának részére képessé tevõ Polgármester résztvevõ HHH lakosok résztvevõ HHH lakosok résztvevõ HHH lakosok
foglalkoztatási Pályázatok révén
javítása és önálló életvitelt száma száma száma
mutatói támogató képzések
alacsonyak szervezése
A szûrések
Az OEP-pel közösen
elfogadottságát 25%-kal
ki kell dolgozni a
Növelni kell a kell növelni, míg a
szûrések rendszerét.
szûrõvizsgálatok Folyamatosan A megelõzõ szûréseken A megelõzõ szûréseken résztvevõk számát
A városban ki kell
számát és közelebb Polgármester 2014. december való részvételt legalább való részvételt további további 10%-kal.
alakítani a szükséges
Egészségügyi kell hozni a 31-ig 10%-kal kell növelni 10%-kal kell növelni A szakrendeléseket
szakrendelõket, azok
program szakrendeléseket. folyamatos
személyi és tárgyi
eszközfejlesztésben kell
maximum szintjén
részesíteni.
Az
A Városi
A Városi egészségügyi A VET által
A VET által Egészségfejlesztési
Egészségfejlesztési területet meghatározott feladatok
meghatározott 2013. Tervben szereplõ
Egészségügyi Terv felügyelõ az ott meghatározott
feladatok teljesítése valamennyi feladat
program végrehajtása(VET) városi idõpontokig teljesülnek
teljesül
tisztségviselõ
Felnõttképzés, Társ szervezetekkel Az oktatási rendszer A felnõttoktatás A minõségi képzés Nõ a versenyképes
Folyamatosan
átképzési együtt bõvíteni kell a fejlesztése, keresleti rendszerében 15%-kal feltételeit kell tudással rendelkezõk
Polgármester 2014. december
program a felnõttképzési oldalt figyelembe növelni kell a megteremteni (oktatói száma, akiknek nõ az
31-ig
foglalkoztatási rendszert. vevõ akkreditált résztvevõk számát gárda, képzési elhelyezkedési esélye
177
esélyek növelése
és a programválaszték
munkanélküliség képzések beindítása
kialakítása.
csökkentése
érdekében
A halmozottan
Az iskolákban tanuló
hátrányos
gyermekek szüleinek
helyzetû
Minden hátrányos teljes körû
gyermekek teljes A halmozottan A halmozottan A halmozottan
helyzetû szülõ tájékoztatása (Az
körû felkutatására hátrányos helyzetû hátrányos helyzetû hátrányos helyzetû
megismerje a általános iskolai
alkalmas módszer gyermekek szüleinek gyermekek szüleinek gyermekek szüleinek
halmozottan beiratkozáskor Intézmény- Minden év június
kidolgozása, az 90%-a aláírásával 95%-a aláírásával 97%-a aláírásával
hátrányos helyzetrõl minden hátrányos vezetõk 1.
átmeneti és tartós igazolta a nyilatkozat igazolta a nyilatkozat igazolta a nyilatkozat
szóló önkéntes helyzetû gyermek
állami nevelésbe átvételét és a átvételét és a átvételét és a
nyilatkozatot és a szülõje tájékoztatást
vett gyermekek tájékoztatást. tájékoztatást. tájékoztatást.
lehetõségeket. és nyilatkozatot kap,
számának
melyet aláírásával
valódiságáról való
igazol.)
meggyõzõdés.
Pontos felmérés
készítése, az
Az általános Az általános évközben történt Az általános iskolákban Az általános iskolákban Az általános iskolákban
iskolákban a iskolákban a sajátos felülvizsgálatok a sajátos nevelési a sajátos nevelési a sajátos nevelési
sajátos nevelési nevelési igényû eredményeképpen Fenntartó, igényû tanulók városi igényû tanulók városi igényû tanulók városi
2008. december
igényû tanulók tanulók országos az adatok intézmény- aránya és az országos aránya és az országos aránya és az országos
31.
aránya 11,5%, ami átlagot meghaladó aktualizálása, az vezetõk átlag közötti különbség átlag közötti különbség átlag közötti különbség
magasabb az aránya okainak aktuális adatok nem haladja meg a nem haladja meg a nem haladja meg az
országos átlagnál feltárása. elemzése, 4%pontot. 3%pontot. 1%pontot.
(7%) amennyiben
szükséges
178
intézkedés.
A szegregált
formában oktatott
A szakértõi bizottság A szakértõi bizottság A szakértõi bizottság
tanulók esetében
véleménye alapján véleménye alapján véleménye alapján
meg kell vizsgálni
integrált formában integrált formában integrált formában
a szakértõi
oktatható tanulók oktatható tanulók oktatható tanulók
véleményben
90%-a integrált 95%-a integrált 98%-a integrált
foglaltakat,
oktatásban oktatásban oktatásban
amennyiben
részesüljön. részesüljön. részesüljön.
szükséges,
A szakértõi intézkedni kell a
bizottság tanulók integrált
véleménye alapján formában történõ
Azok a integrált formában ellátásáról, az
Fenntartó,
gyermekek, akik a oktatható tanulók integrált oktatás
intézmény- 2013. június 30.
szakértõi integrált oktatási személyi és tárgyi
vezetõk
bizottság feltételeinek feltételeinek
véleménye megteremtése megteremtése
alapján minden általános minden
integrálhatóak, iskolában. intézményben
a beiskolázási A jövõben
körzetük szerinti feltétlenül
Az integrációs és Az integrációs és Az integrációs és
intézményben szükséges az
képességkibontakozt képességkibontakozt képességkibontakozt
kapjanak integrációs és
ató oktatás ató oktatás ató oktatás
szakszerû ellátást. képességkibontako
támogatása támogatása támogatása
ztató oktatás
mértékének 5%-os mértékének 10%-os mértékének 12%-os
támogatási
növelése. növelése. növelése.
forrásait nagyobb
mértékben
179
felhasználni.
Európai Uniós és
hazai pályázati
forrásokkal és Az Európai Uniós és Az Európai Uniós és Az Európai Uniós és
további kiegészítõ hazai pályázati hazai pályázati hazai pályázati
normatívák források és további források és további források és további
igénybe vételével kiegészítõ kiegészítõ kiegészítõ
szükséges a normatívák igénybe normatívák igénybe normatívák igénybe
támogatott oktatási vételének növelése. vételének növelése. vételének növelése.
szolgáltatások
fejlesztése.
Az országos Az
átlagot évfolyamismétlése
meghaladó k okainak feltárása,
Az Nincsenek Nincsenek Nincsenek
arányú és a szülõ
évfolyamismétlések Fenntartó, indokolatlan indokolatlan indokolatlan
évfolyamismétlés kérésére történõ 2010.
és magántanulói intézmény- évfolyamismétlések, évfolyamismétlések, évfolyamismétlések,
ek okainak és a magántanulói december 31.
státuszok indokoltak vezetõk magántanulói magántanulói magántanulói
magántanulói státuszok
legyenek. státuszok. státuszok. státuszok.
státuszok indokoltságának
indokoltságának szakértõi
felülvizsgálata vizsgálata
A Szent László Minden intézmény Pontos felmérés A Kt. 66. § (2) A Kt. 66. § (2) A Kt. 66. § (2)
Utcai Általános esetében készítése, bekezdése bekezdése bekezdése
Iskola és Óvoda teljesüljön, hogy a évközben történt értelmében a értelmében a értelmében a
Fenntartó,
esetében meg kell felvételi körzetében felmérés, az Minden év halmozottan halmozottan halmozottan
intézmény-
akadályozni a lakóhellyel, ennek aktuális adatok június 30. hátrányos helyzetû hátrányos helyzetû hátrányos helyzetû
vezetõ
halmozottan hiányában elemzése, a gyermekek aránya gyermekek aránya gyermekek aránya
hátrányos tartózkodási hellyel felvételi egyik intézmény egyik intézmény egyik intézmény
helyzetû tanulók rendelkezõ körzetekben a körzetében sem körzetében sem körzetében sem
180
halmozottan halmozottan haladja meg 15%-nál

hátrányos helyzetû hátrányos helyzetû nagyobb mértékben a
tanulók aránya tanulók évenkénti városi arányt.
haladja meg 15%-nál haladja meg 15%-nál
esetleges legfeljebb 15%-kal felmérése, szükség
nagyobb mértékben a nagyobb mértékben a
szegregációját. legyen magasabb a esetén a
városi arányt. városi arányt.
HHH tanulók beiskolázási
települési körzetek
arányánál. módosítása.
Szent László Utcai A Szent László Az okok feltárása, A Kt. 66. § (2) A Kt. 66. § (2) A Kt. 66. § (2)
Általános Iskola Utcai Általános kapcsolatfelvétel bekezdése bekezdése bekezdése
és Óvodában a Iskola, és az érintett értelmében a értelmében a értelmében a
HHH gyermekek Óvodában a gyermekek halmozottan halmozottan halmozottan
aránya szegregáció szüleivel, 2008-tól hátrányos helyzetû hátrányos helyzetû hátrányos helyzetû
meghaladja a kialakulásának kapcsolattartás, Fenntartó, folyamatosan gyermekek aránya gyermekek aránya gyermekek aránya
20%-ot. Szükség megakadályozása együttmûködés intézmény- egyik intézmény egyik intézmény egyik intézmény
van az egyes intézményi, erõsítése a vezetõ, körzetében sem körzetében sem körzetében sem
óvodai tagintézményi és kisebbségi kisebbségi haladja meg 15%-nál haladja meg 15%-nál haladja meg 15%-nál
csoportokban is a csoportok közötti önkormányzattal. önkormányzat nagyobb mértékben a nagyobb mértékben a nagyobb mértékben a
halmozottan megoszlás szintjén városi arányt. városi arányt. városi arányt.
hátrányos is. Az óvoda Beiratkozáskor a A Szent László Utcai A Szent László Utcai A Szent László Utcai
helyzetû és körzetében lakó, HHH gyermekek Általános Iskola és Általános Iskola és Általános Iskola és
sajátos nevelési HHH gyermekek telephelyek és Óvodában a Óvodában a Óvodában a
igényû gyermekek aránya legfeljebb csoportok közötti halmozottan halmozottan halmozottan
arányának 15%-kal legyen arányos Fenntartó Minden év hátrányos helyzetû hátrányos helyzetû hátrányos helyzetû
részletes magasabb a HHH elhelyezése a június 30. gyermekek gyermekek gyermekek
vizsgálatára. tanulók települési szülõkkel történõ telephelyek és telephelyek és telephelyek és
Míg a Lenkey arányánál. megbeszélés, csoportok közötti csoportok közötti csoportok közötti
utcai telephelyen A csoportok között meggyõzés arányának arányának arányának
1,4% az arányuk, arányos legyen a eszközeivel. különbsége különbsége különbsége
181
addig a Hajnal 30%ponttal csökken.

utcai óvodában megoszlása. 10%ponttal csökken. 15%ponttal csökken.
43%.
A SNI gyermekek
szakértõi
felülvizsgálata A szegregált
után szükséges a formában nevelt
szakértõi óvodások
javaslatok esetében meg kell
elemzése, a vizsgálni a
javaslatoknak szakértõi
A szakértõi
megfelelõen a véleményben
bizottság A szakértõi bizottság A szakértõi bizottság A szakértõi bizottság
jelenleg esetleg foglaltakat,
véleménye alapján Fenntartó, véleménye alapján véleménye alapján véleménye alapján
szegregált amennyiben
integrált formában pedagógiai integrált formában integrált formában integrált formában
nevelésben szükséges Folyamatos,
nevelhetõ szakszolgálat nevelhetõ gyermekek nevelhetõ gyermekek nevelhetõ gyermekek
részesülõ intézkedni kell 2013. június
gyermekek integrált ok, 90%-a integrált 95%-a integrált 98%-a integrált
gyermekek integrált formában 30.
nevelési intézmény- nevelésben nevelésben nevelésben
integrált történõ
feltételeinek veztõk részesüljön a körzeti részesüljön a körzeti részesüljön a körzeti
intézményben ellátásukról,
megteremtése óvodájában óvodájában óvodájában
történõ az integrált óvodai
minden óvodában
elhelyezése. nevelés személyi
Meg kell és tárgyi
akadályozni a SNI feltételeinek
gyermekek megteremtése
szegregációját a minden
Napsugár intézményben.
Integrált
Óvodában.
182
5. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVÕKÉPE
Az elkészült városfejlesztési koncepció igazodik a város adottságaihoz, a regionális, valamint a

Nemzeti Fejlesztési Terv célkitûzéseihez és figyelembe veszi az Európai Unió alapelveit. A város
fejlesztési elképzeléseit, programjait e célok és az általuk kijelölt ágazati prioritások alapján kell
összehangolni. Lehetõvé kell tenni a hazai és közösségi pályázati forrásokra való jelentkezést, illetve
a partnerség elvének gyakorlati megvalósítását.
A hosszú távú célok megvalósításánál az alábbi társadalmi alapelvek lettek figyelembe véve:
• Az életminõség és az életszínvonal javítása az életkörülmények fejlesztésével és a
környezettudatos és egészséges életmód elterjesztésével.
• Az esélyegyenlõség növelése a szolgáltatásokhoz való egyenlõ hozzáférés biztosításával, a
társadalmi elfogadás elõsegítésével, az egyének elszigeteltségének, kiszolgáltatottságának
csökkentésével.
• A regionális különbségek mérséklése egyrészt a város és a Közép-békési Centrum régióban
és megyében betöltött szerepének megerõsítésével, a térség további leszakadásának
megelõzésével, a népességmegtartó képesség erõsítésével.
• A városon belül a városrészek közötti elszigetelõdés, szegregáció megelõzése és a
különbözõ városrészek fejlesztése.
• Mindezek mellett fontos a társadalom sokszínûségének, a város lakossága
identitástudatának, a helyi hagyományoknak a megõrzése.
A város hosszú távú célja, a térség gazdasági, közigazgatási, szakképzõ,

kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az info-kommunikáció
fejlesztésével az e-szolgáltatások terén régiós központtá válni.
Ennek a célnak az elérése érdekében további két fontos alcélnak kell teljesülnie. A városnak meg kell
erõsítenie, megyeszékhelyi funkcióit úgy, hogy emellett együttmûködik a Közép-békési Centrum
településeivel. A gazdaság fejlõdése érdekében szükséges kapcsolatrendszert kiépíteni Arad,
Temesvár és Nagyvárad önkormányzataival, intézményeivel és gazdasági képviselõivel. Ennek
keretében fontos a város szerepének megfogalmazása és partnereinek azonosítása a Duna-Körös-
Maros-Tisza eurorégión belül.
183
5.1. TEMATIKUS CÉLOK
Az alábbiakban bemutatásra kerülõ tematikus célok és feladatok a város 7-8 éves célkitûzéseihez
igazodva kerültek kialakításra.
5.1.1. A helyi gazdaság élénkítése, versenyképesség javítása (TC1)
Célok:
1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása.
2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata.
3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetõségének javítása.
4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása.
5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az
info-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, illetve a képzett humánerõforrás
felmutatásával.
6. Logisztikai fejlesztések.
7. Együttmûködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal,
Temesvárral és Nagyváraddal.
8. Együttmûködés kialakítása, erõsítése a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, kamarákkal;
együttes lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért.
9. Együttmûködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és az egyetemi karral.
10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése.
11. A város marketingstratégiájának kidolgozása, befektetõi ajánlatcsomagok kialakítása.
12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata.
13. A lakótelepek és a barnamezõs területek rehabilitációs tervének kidolgozása.
A célokhoz rendelt feladatok:
1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása

1.1. Az Almáskerti, az északi és a déli vasút melletti gazdasági övezetek fejlesztési tervének
kidolgozása, figyelembe véve a megszûnt üzemek infrastruktúráját, valamint a város által kínált
humánerõforrást.
1.2. Az idegenforgalmi és rekreációs hasznosítású területek kijelölése, hasznosítási tervének
elkészítése. Itt kell megemlíteni a Gyulai úttól délre elhelyezkedõ Gabona Múzeum melletti területet és
annak hasznosítási terveit, melyek kidolgozása megkezdõdött (Kalandpark, Kolbász falu).
1.3. A gazdasági stratégia megvalósítása érdekében ki kell dolgozni, a fejlesztések cselekvési és
ütemterveit.
1.4. Az önkormányzati fejlesztések esetében gazdaságossági, megtérülési számítások készítése
(Bányatavak).
184
2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata

2.1. A város jelenlegi adópolitikájának átvizsgálása, kidolgozása; a helyi adók rendszerének
újragondolása.
2.2. Térinformatikai alapokon nyugvó ingatlankataszter, közmû és útkataszter létrehozása.
3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetõségének javítása

3.1. A 44-es fõút, illetve az Arad felé történõ közúti kapcsolatok fejlesztése.
3.2. A Budapest-Lökösháza vasútvonal fejlesztésére alapozott intermodális fejlesztések, elsõsorban
gazdasági versenyképesség javítása érdekében.
4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása

4.1. A kutatásfejlesztési ágazatban mûködõ vállalkozások megtartásának, fejlõdésének, újak
betelepülésének elõsegítése terület elõkészítéssel, szolgáltatások kialakításával, kedvezmények
biztosításával.
4.2. Az innovációt közvetítõ vállalatok betelepülésének elõsegítése, illetve az induló vállalkozások
számára az üzletviteli szolgáltatások elérésének segítése.
5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az

info-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, illetve a képzett humánerõforrás
felmutatásával
5.1. A szélessávú Internet elérés fejlesztése a városban.
5.2. A városvezetésnek szükséges lobbi tevékenységet folytatni az olyan nagyvállalatokkal, akik
ügyfélszolgálatukat a városba telepítenék. A betelepüléshez különbözõ kedvezmények felajánlása
(adókedvezmény, terület kedvezõ feltételek melletti biztosítása).
5.3. A megfelelõ humánerõforrás megteremtéséhez szükséges a szakképzés, elsõsorban a
számítástechnikai felhasználó és a nyelvi képzések preferálása.
6. Logisztikai fejlesztések
6.1. Logisztikai feladatok ellátására alkalmas terület kijelölése.
6.2. A fõ szállítási útvonalak (közút és vasút) fejlesztése. A város elkerülõ gyûrûje déli részének
megépítése.
6.3. A logisztikai szakképzések fejlesztése a városban.
7. Együttmûködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal,

Nagyváraddal és Temesvárral
7.1. Az önkormányzatok közötti kapcsolat erõsítése.
7.2. Az önkormányzat által Vállalkozói Iroda létrehozása a beruházás közvetítésre, a kereskedelmi
kapcsolatok erõsítésére, és a cégalapítás elõsegítésére a Békés Megyei Kereskedelmi és
Iparkamarával együttmûködve.
185
7.3. A Békéscsabára irányuló bevásárló turizmus igényeire való reagálás, új üzletek, üzletláncok
betelepítésével, a helyi igények és parkolási kapacitás felmérésével és a szabályozási környezet
oldaláról történõ támogatással.
7.4. A Natúrpark adta természeti kapcsolat kiaknázása és közös idegenforgalmi attrakcióvá való
fejlesztése, közös marketinganyagok készítése.
8. Együttmûködés kialakítása a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, kamarákkal; együttes

lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért
8.1. Városi, városrészi lokálpatrióta klubok kialakítása a város prominens közjogi és vállalkozói
szereplõinek bevonásával. A várost érintõ nagyobb beruházások esetében a lakossági fórumon kívül
szûkebb körben is lehetõséget kell adni a véleménynyilvánításra.
8.2. A helyi kamarákkal és egyéb érdekképviseleti szervekkel való szoros együttmûködés kialakítása,
közös többirányú lobbi tevékenység megszervezése a közösség egészét érintõ célkitûzésekben.
9. Együttmûködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és a fõiskolával

9.1. A szakképzést biztosító intézmények kínálatának és a város hosszú távú gazdasági céljainak az
összehangolása érdekében fórumok létrehozása. A város szakképzésében erõsíteni a
mezõgazdasági, a számítástechnikai és informatikai, a logisztikai és a nyelvi képzések jelentõségét.
9.2. Szorosabbá kell tenni a Szent István Egyetem Gazdasági Karával való együttmûködést, például
az önkormányzatnál gyakorlati helyek biztosításával, a mûszaki menedzser képzés megindításának
ösztönzése terén, valamint a Kar kapcsolati tõkéjének kiaknázása céljából. Az utóbbi 15 év gazdasági
változásainak feldolgozásába, illetve a következõ 15 év trendjeinek, stratégiájának meghatározásába
szintén be kell vonni az egyetemet. Lehetõség szerint támogatni kell, hogy Békéscsaba a szakképzés
központi funkciójának megerõsítése mellett a térség felsõoktatási központjává váljon.
9.3. A városfejlesztési célok elérése érdekében történõ együttmûködés az oktatási intézményekkel a
hazai és nemzetközi pályázati források lehívásában.
9.4. A közoktatási és szakképzési intézményekkel, a Szent István Egyetem Gazdasági Karával és a
Munkaügyi Központtal való együttmûködés (közös állásbörzék stb.) a munkaerõpiac feltérképezése, a
hatékony munkaközvetítés céljából.
10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése

10.1. Idegenforgalmi koncepció aktualizálása. A jelenleg meglévõ turisztikai attrakciók fejlesztése, a
gasztroturizmus, és a „Munkácsy Békéscsabán” lehetõségeinek kiaknázása, új turisztikai attrakciók
kifejlesztése (Kalandpark, Kolbász falu, horgász üdülõövezet kialakítása – Bányatavak, Póstelek,
Termál- és gyógyturizmus, golf- és wellnessturizmus,), illetve a gyulai turisztikai szolgáltatások mellett
alternatív lehetõségek biztosítása.
10.2. Idegenforgalmi marketingstratégia elkészítése. A meglévõ és a kialakításra kerülõ turisztikai
attrakciók bemutatása, a szálláshelyek, éttermek, kávézók, szórakozóhelyek bemutatására irányuló
marketinganyag elkészítése.
186
10.3. Együttmûködés kifejlesztése a turizmus és a kultúra helyi szereplõivel (elsõsorban a Színházzal

és a helyi mûvészeti csoportokkal), fesztiválok szervezése, a kulturális élet, mint idegenforgalmi
vonzerõ fellendítése érdekében.
11. A város marketing stratégiájának kidolgozása, befektetõi ajánlatcsomagok kialakítása

11.1. Városi marketing koncepció és befektetõi ajánlati kosarak készítése a potenciális befektetõk
orientálása és megnyerése céljából. Az ajánlatcsomagok eljuttatása a megfelelõ fórumokra és a
lehetséges partnerekhez.
12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata

12.1. A térség ingatlanpiaci trendjein és elemzésein alapuló hosszú távú városi ingatlanpolitikai
stratégia kidolgozása. Szükséges, hogy a stratégia ne csak az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra,
hanem a város egészére kell, hogy vonatkozzon.
13. A lakótelepek és a barnamezõs területek rehabilitációs tervének kidolgozása

13.1. Lakótelep rehabilitáció kidolgozása területenként és épületegyüttesenként. A panel program
lehetõségeinek kiaknázása. A helyi üzleti érdekek, közmûszolgáltatók, kisvállalkozások, illetve az
építõipari vállalkozók bevonása (pl.: a lapos tetõs épületek tetején sátortetõ és új lakások kialakítása).
13.2. Barnamezõs területeken lévõ elhagyott ipari területek felmérése, hasznosítási változataik
kidolgozása, új funkcióik (oktatás, sport, kulturális, szolgáltatási, új ipari, illetve ezek kombinációja)
kialakítása.
5.1.2 Társadalom (TC2)
Célok:
1. A Népesség elöregedési folyamatának mérséklése.
2. Az idõskorúak ellátásának javítása.
3. Az esélyegyenlõségi szempontok érvényesítése.
4. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében.
5. Külterületi lakosok életminõségének javítása.
6. A környezõ településekkel való együttmûködés.
7. A közoktatás fejlesztése.
8. A szociális szolgáltatások fejlesztése.
9. A sport és szabadidõ tevékenység lehetõségeinek növelése.
10. A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése.
11. A város vezetése és a lakosság közötti kommunikáció fejlesztése, interaktivitás kialakítása.
187
1. A népesség elöregedési folyamatának mérséklése

1.1. A közoktatásban résztvevõ helyi és más városból ingázó diákok számára megfelelõ életminõség
és munkalehetõség kínálásával a fiatalság városban tartása. Ehhez szükséges a helyi vállalkozók és
a helyi szakképzés erõteljesebb kommunikációja.
1.2. A városban már jelenleg is mûködõ, fiatalok elsõ lakáshoz jutását támogató rendszer továbbvitele
(garzonlakások építésével).
1.3. Fiatal népesség elsõ lakása általában a magas fenntartási költségû lakótelepi lakások közül kerül
ki. Ezért az õ anyagi helyzetük javításához, ezzel a gyermekvállalás hajlandóságának erõsítéséhez,
szükséges a lakások korszerûsítése, illetve támogatási rendszer fejlesztése a születések számának
emelkedése érdekében.
1.4. A szociális ellátás gyermekek részére történõ biztosításának fenntartása.
2. Az idõskorúak ellátásának javítása

2.1. Az idõsotthonok férõhelyeinek bõvítése, a szolgáltatások színvonalának emelése a magántõke
bevonásával.
2.2. Az otthonápolás felmerülõ igényeivel összefüggésben az ellátási kör szélesítése, színvonalának
emelése. Hospice szolgáltatás kialakítása a városban.
2.3. Az idõsek nappali ellátásának fejlesztése (idõsek klubja).
2.4. A civil szerveztek bevonása az idõsek gondozásába.
3. Az esélyegyenlõségi szempontok érvényesítése

3.1. A középületek akadálymentesítése. Továbbá az utak építésénél különös figyelmet szükséges
fordítani a kerekesszékkel, babakocsival közlekedõk szabad mozgásának biztosítására az útpadkák
lesüllyesztésével, illetve forgalmas helyeken a vakok és gyengénlátók számára hangjelzést is adó
jelzõlámpák elhelyezésére.
3.2. A helyi szakképzõkkel együttmûködve ki kell dolgozni az egész életen át tartó tanulást elõsegítõ
programokat.
3.3. A helyi vállalkozók ösztönzése a fogyatékkal élõk foglalkoztatására.
4. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében

4.1. A civil szervezetek adattárának létrehozása és állandó aktualizálása.
4.2. A civil szerveztek bevonása a felvállalt szerepkörüknek megfelelõ városi feladatokba (pl.: zöld
szervezetek – parkrendezés; szociális szervezetek – idõsgondozás).
4.3. Civil fórumok, kerekasztalok szervezése egy-egy speciális problémakör megoldására, illetve a
döntések elõkészítésére.
188
5. Külterületi lakosság életminõségének javítása

5.1. A külterületen élõk társadalmi, gazdasági, szociális helyzetének, szolgáltatási és kulturális
ellátottságának feltérképezése.
5.2. Külterületek átfogó felzárkóztatási programjának kidolgozása.
5.3. Kistérségi együttmûködés, összefogás erõsítése a külterületen élõk helyzetének javítása
érdekében.
5.4. Tanyás térség fejlesztése mintaprogram beindításával Sikonyban.
6. A környezõ településekkel való együttmûködés

6.1. Közös orvosi ügyelet kialakítása, a meglévõ alapellátás összehangolása.
6.2. A helyközi közlekedés fejlesztése együttmûködve a Körös Volánnal és a MÁV-val.
6.3. A közoktatási intézmények kínálatának összehangolása, az esetlegesen nem gazdaságosan
mûködõ intézmények összevonása (iskolabusz szervezése Telekgerendásra és Kétsopronyba).
7. A közoktatás fejlesztése
7.1. Az alapfokú közoktatás fejlesztése, a XXI. századi iskolák megteremtése infrastrukturális és
eszközfejlesztésekkel.
7.2. A helyi középiskolai oktatás további erõsítése infrastruktúrafejlesztéssel, illetve a képzések helyi
munkaerõ-piaci igénykehez való hangolásával (pl. kredit-gyûjtõ félfelsõfokú képzések szervezése).
8. A szociális szolgáltatások fejlesztése

8.1. A zömmel fiatal kisgyermekes családok által lakott területeken a bölcsõdék fejlesztése, létesítése
Gyerekház program, internetes távmunka lehetõséget kínáló vállalkozások támogatása által.
8.2. A fiatalok lakáshoz jutásának támogatása - Fecske ház program.
8.3. A szociális segélyezési rendszer átgondolása.
8.4. A pszichés és szenvedélybetegek ellátásának megteremtése.
8.5. Jamina városrész nappali idõsellátásának fejlesztése.
8.6. A lakosság szociális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése.
8.7. Hajléktalan szálló létesítése.
8.8. Szociális bérlakás program.
9. A sport és szabadidõ tevékenység lehetõségeinek növelése

9.1. A jelenlegi sportlétesítmények infrastrukturális fejlesztése.
9.2. A zöldterületek (Széchényi-liget) fejlesztése, játszótérprogram folytatása.
9.3. A rekreációt célzó létesítmények fejlesztése (Árpádfürdõ), üdülõövezet kialakítása (Horgásztó),
városi sportpark kialakítása – Sportcsarnok, uszodafejlesztés.
189
10. A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése

10.1. A Jókai színház fejlesztése a megyei önkormányzattal történõ együttmûködés keretében,
Pinceszínház létrehozása melyben a középiskolás diákszínjátszók nyilvánulhatnának meg.
10.2. Mozi fejlesztés, az Art Mozi hálózat békéscsabai megtelepedésének elõsegítése.
10.3. A Szent István tér fejlesztésével egy fesztiválok, nyári szabadtéri játékok, szabadtéri mozi (pl.:
egyhetes tér-film-zene fesztivál), téli korcsolyapálya befogadására alkalmas közösségi tér kialakítása.
10.4. Multifunkcionális ifjúsági központ létesítése az AGÓRA projektben történõ részvétel feltételei
szerint az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör teljes felújításával, a volt Körös szálló épületének
programba kapcsolásával.
11. A városvezetése és lakossága közötti kommunikáció fejlesztése

11.1. A város honlapjának fejlesztése. A fontos rendeletek, döntések, hírek, adatbázisok állandó
aktualizálása, interaktív fórum mûködtetése.
11.2. A lakosság aktivitásának, a fórumokon való részvételének erõsítése érdekében kommunikációs
terv elkészítése.
5.1.3. Épített környezet és városi infrastruktúra (TC3)
Célok:
1. A Helyi Építési Szabályzat korszerûsítése a város jelenlegi céljainak figyelembe vételével.
2. Minõségi szolgáltató és kereskedelmi negyed kialakítása a Belvárosban.
3. A lakótelepek városképi, energetikai, társadalmi problémáinak megoldása.
4. A helyi értékvédelem korszerû kezelése.
5. A jelenlegi igényeknek megfelelõ központháló és a város egységes arculatának
megteremtése.
6. A városi infrastruktúra fejlesztése: út és kerékpárút hálózat, parkolóhelyek létesítése, belvíz és
esõvíz elvezetõ árkok, közvilágítás fejlesztése.
7. Az elhagyott, funkciójukat vesztett iparterületek újrahasznosítása.
8. Az elöregedett közmûvek felújítása, korszerûsítése.
9. A csatornázatlan területek arányának csökkentése.
10. Energiaellátó hálózatok bõvítése, a környezetbarát technológiák preferálásával.
1. A Helyi Építési Szabályzat korszerûsítése a város jelenlegi céljainak figyelembe vételével

1.1. Különbözõ hasznosítású területek kijelölése.
1.2. Részletes közterületi szabályozási terv kidolgozása az egységes városkép kialakításának
jegyében.
190
2. Minõségi szolgáltató és kereskedelmi negyed kialakítása a Belvárosban

2.1. A Belvárosban a Szent István tér rehabilitációja, fõtér funkció kialakítása, az Andrássy út Csaba
Centerig történõ rendezésével a kereskedelmi és közfunkciók összekötése.
2.2. A szolgáltatások megközelítésének megoldása érdekében a parkolási gondok felszámolása
parkolóházak létesítésével.
2.3. A szolgáltató vállalkozások elhelyezésének érdekében minõségi irodaházak kialakítása.
3. A lakótelepek városképi, energetikai, társadalmi problémáinak megoldása

3.1. A panelprogram nyújtotta lehetõségek kihasználása.
3.2. Az ingatlan befektetõk érdeklõdésének felkeltése a lapos tetõs panelépületek iránt (sátortetõ
építése, a tetõtérben kialakított lakások fejében az építtetõ cég felújítja a házat).
3.3. A lakótelepek azbesztmentesítésének megoldása.
3.4. Új típusú, a jelenlegi igényeknek megfelelõ szolgáltató létesítmények kialakítása.
3.5. A panelházak „nagy szürke” felületeinek esztétikus kialakítása, például a modern képzõmûvészek
alkotásainak helyszíneként, vagy egyetemi pályázat szervezése a BME Építészmérnöki karán.
4. A helyi értékvédelem korszerû kezelése

4.1. Részletes felmérés és adatbázis készítése a helyi objektumok történelmi-eszmei-esztétikai
értékeinek figyelembevételével.
4.2. Az egyes mûemlékek, helyi védett épületek funkcióinak megtalálása, hasznosítási terveinek
elkészítése (pl.: Szent István tér 9.).
5. A jelenlegi igényeknek megfelelõ központháló és a város egységes arculatának

megteremtése
5.1. A központhálót alkotó városrészközpontok kijelölése, funkcióik meghatározása és a funkció
ellátottság elõsegítése, megoldása.
5.2. Az alközpontok gazdaságfejlesztésének és arculatának koncepcionális kidolgozása, az egységes
városkép kialakításának és a helyi adottságok figyelembe vételével.
6. A városi infrastruktúra fejlesztése: út és kerékpárút hálózat, parkolóhelyek létesítése, belvíz

és esõvíz elvezetõ árkok, közvilágítás fejlesztése
6.1. A város átmenõ teherforgalmának enyhítése érdekében a déli elkerülõ út megépítése.
6.2. A városi közmûvek és a helyi úthálózat összehangolt fejlesztése és ezzel párhuzamosan a belvíz
és esõvíz elvezetõ árokrendszer kialakítása.
6.3. A lakosság igényeinek figyelembevételével, illetve a kerékpárosok és gyalogosok közötti
kompromisszumos megoldásra való törekvéssel, a kerékpárutak hálózattá szervezése. Korszerû
kerékpártárolók elhelyezése.
6.4. A Belváros parkolási gondjainak megoldására parkolóházak építése.
6.5. A városi közvilágítás fejlesztése, különösképpen a kertvárosi övezetekben és a belváros
elmaradottabb részein.
191
7. Az elhagyott, funkciót vesztett iparterületek újrahasznosítása

7.1. Az elhagyott iparterületek ingatlan és infrastruktúrájának felmérése.
7.2. A funkciót vesztett, de szerkezetileg jó állapotban lévõ ipari épületek új szerepkörrel való ellátása.
8. Közmûvek felújítása, korszerûsítése, kiépítése

8.1. Az elöregedett, illetve az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó vezetékek cseréje.
8.2. Az eddig vezetékes vízzel nem rendelkezõ zártkertekbe a vízvezeték kiépítése.
8.3. Közkutak létesítése az ellátatlan területeken.
9. A csatornázatlan területek arányának csökkentése

9.1. Jamina csatornázottsági arányának növelése.
9.2. A Belváros és a központi területek teljes csatornázása.
9.3. Mezõmegyer, Fényes és Gerla csatornázása.
10. Energiaellátó hálózatok bõvítése, a környezetbarát technológiák preferálásával

10.1. Az eddig felsõ vezetéken vezetett elektromos kábelek földkábelekkel való kiváltása.
10.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása a közintézmények energiaellátásában.
5.1.4. Városi zöldterületek, ökológiai (TC4)
Célok:
1. A zöldfelületek arányának megõrzése, minõségi és mennyiségi fejlesztése.
2. Védett és védelemre tervezett területek felmérése.
3. Az Élõvíz-csatorna vízminõségének és környezetének javítása.
4. Vízbázis védelem.
5. Levegõminõség javítása.
6. A talaj állapotának megõrzése, javítása, a szennyezések felszámolása.
7. A korszerû hulladékkezelés bõvítése.
1. A zöldfelületek arányának megõrzése, minõségi és mennyiségi fejlesztése

1.1. Zöldfelületek és fasorok felmérésének, adatbázisának elkészítése. Ennek nyomán helyi
zöldfelületi program készítése.
1.2. A közpark hiányos területek közösségi zöldfelületi igényeinek kielégítése érdekében konténeres
növények elhelyezése, belsõ udvarok zöldfelület fejlesztése.
1.3. A lakosság bevonásával a járdák, a parkok és az utcabútorok állandó karbantartása.
1.4. Virágok kihelyezése a kandeláberekre.
192
2. Védett és védelemre tervezett területek felmérése

2.1. A zöldterületek és fák felmérésére alapozva a védett természeti értékek esetleges kibõvítése
mellett kezelési terv készítése a különös figyelmet igénylõ területekre.
3. Az Élõvíz-csatorna és a bányatavak vízminõségének és környezetének javítása

3.1. A felszíni vizek minõségének javítása, a szennyezõ-források feltérképezése és a szennyezés
megszüntetése.
3.2. Szennyvíztisztító telep fejlesztése, valamint a régi telep használaton kívüli mûtárgyainak
felszámolása.
4. Vízbázis védelem a talaj állapotának megõrzése, javítása, a szennyezések felszámolása

4.1. Elsõsorban az ipari területek környezeti állapotának felmérése, kármentesítése és a további
szennyezés megszüntetése.
4.2. A vonalas létesítmények melletti talajszennyezések csökkentése.
4.3. A csatornahálózat bõvítése.
4.4. A szennyvízelvezetéssel nem rendelkezõ területeken fokozattan ügyelni kell a zárt
szennyvízelvezetõk mûködtetésére.
5. Levegõminõség javítása
5.1. A déli elkerülõ út megépítésével, az átmenõ forgalom csökkentésével a levegõ szennyezettsége
is csökkenni fog.
5.2. A belvárosi forgalom csökkentése.
5.3. A fejlett fûtéstechnikák preferálása legalább a közszolgáltatást ellátó épületeknél.
5.4. Zöldfelületek megõrzése, fejlesztése.
5.5. Fásítási program.
6. A korszerû hulladékkezelés bõvítése

6.1. A keletkezõ hulladékok mennyiségének csökkentése, a szelektív hulladékgyûjtõ program
folytatása.
6.2. Az illegális hulladéklerakók felszámolása, a közutak környezetének hulladéktól való megtisztítása.
6.3. A tanyavilágban a szemétszállítás általánossá tétele, a mezõgazdasági zöldhulladék gyûjtése,
kezelése.
6.4. A Nyugat-Európában már elterjedt, korszerû hulladékgazdálkodási mintaprojektek alapulvételével
a hulladék hõenergia-termelés céljából történõ hasznosítási lehetõségeinek vizsgálata.
193
5.1.5. Közlekedés (TC5)
Célok:
1. A város külsõ közúti kapcsolatainak fejlesztése.
2. A belterületi úthálózat fejlesztése.
3. A tömegközlekedés ésszerûsítése, a rossz ellátottság fejlesztése a városrészekben.
4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése.
5. Közterületi parkolási problémák megoldása.
1. A város külsõ közúti kapcsolatainak fejlesztése

1.1. A 44-es és a 47-es utak fejlesztése érdekében lobbytevékenység folytatása összefogásban az
érintett településekkel.
1.2. A város elkerülõ gyûrûjének kiépítése, az átmenõ teherforgalom csökkentése (Kétegyházi út –
Orosházi út – 47-es út összekötése).
2. A belterületi úthálózat fejlesztése

2.1. A kiépítetlen úthálózati területeken az utak burkolása.
2.2. A belvárosi közlekedés átalakítása, a központi területek sétálóutcává, fõtérré alakításának
érdekében a környezõ utak fejlesztése, közlekedésbiztonsági berendezésekkel való ellátása.
2.3. A lakóterületek forgalom csökkentése érdekében lakó-pihenõ övezetek kijelölése.
2.4. A tanyavilág burkolt utakra történõ felfûzése.
3. A tömegközlekedés ésszerûsítése, a rossz ellátottságú városrészekben fejlesztése

3.1. A város tömegközlekedéssel nem megfelelõen ellátott területein a buszközlekedésre alkalmas
gyûjtõutak kijelölése, kiépítése.
3.2. A Körös Volánnal történõ egyeztetés után a járatok ésszerûsítése.
4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése

4.1. A kerékpárutak hálózattá szervezése új utak építésével, korszerû kerékpártárolók elhelyezésével.
4.2. A kerékpárosok és a gyalogosok konfliktusainak feloldására a fejlesztések elõtt egyeztetõ fórum
szervezése.
4.3. A Belvárosban a gyalogos forgalom preferálása, sétáló utca továbbfejlesztése.
4.4. Kerékpáros közlekedésre, illetve babakocsik számára is alkalmas járdák lerakása a
tanyavilágban.
5. Közterületi parkolási problémák megoldása

5.1. A belvárosban parkolóházak létesítése.
194
5.2. A helyi parkolási rendelet felülvizsgálata, és a HÉSZ-ben az új többszintes lakóépületek

építésének parkoló létesítéséhez való kötése.
195
T EMATIKUS CÉLOK ÉS A V ÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA
TC 1. a helyi
TC 3. Épített
Tematikus gazdaság TC 4. Városi
TC 2. környezet és TC 5.
célok / élénkítése, zöldterületek,
Társadalom városi Közlekedés
Városrészek versenyképesség ökológiai
infrastruktúra
javítása
1. B ELVÁROS x x x
2. B ELVÁROSTÓL
NY UG ATRA ESÕ
NAGYVÁROSIAS
x x x
ÖVEZET
3.
B ELVÁROSTÓL
ÉSZAKRA LÉVÕ x x x
KISVÁROSIAS
ÖVEZET
4.
B ELVÁROSTÓL
ÉSZAK - KELETRE
x x x x
ESÕ VÁROSRÉSZ
5.
B ELVÁROSTÓL
KELETRE LÉVÕ x x x
KISVÁROSIAS
ÖVEZET
6. L ENCSÉSI
VEGYES ÖVEZET
x x x
7.
B ELVÁROSTÓL
DÉLRE LÉVÕ
KISVÁROSIAS
x x x x
ÖVEZET
Déli Iparterület
8. B ERÉNYI ÚTI
KERTVÁROSIAS
ÖVEZET x x x
Északi
Iparterület
9. J AM INA
(E RZ SÉBETHELY )
Jaminai x x x x x
Iparterület
10.
A LMÁSKERTEK ,
A LMÁSKERTI x x
I PARI P ARK
11.
M EZÕMEGYER x x x
12. F ÉNYES x x x
13. G ERLA x x x
196
5.2. AZ EGYES VÁROSRÉSZEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA
Az elõzõ fejezetben bemutatásra került minden városrész jelenlegi állapota, az alábbiakban pedig az
ezekre épülõ célok és feladatok láthatóak, melyek rangsorolásával kiemelésre került minden övezet
esetében egy prioritást élvezõ alaptörekvés, mely hozzájárul a város egészére kialakított fejlesztési
stratégia sikeres megvalósulásához.
5.2.1. B ELVÁROS
JÖVÕKÉP:
„KORSZERÛ, VONZÓ MEGYE- ÉS VÁROSKÖZPONT”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- A megyeszékhely-funkció megerõsítése.
- Színvonalas, elegáns belvárosi miliõ kialakításával szerepvállalás a város
népességmegtartásában.
- A közigazgatási funkciók központosítása, koncentrálása a Belvárosban.
- A vállalkozói szektor erõteljes vonzása egyfelõl a sokszintû lakossági igények kielégítése,
másfelõl pedig az Európai Uniós színvonalú munkahelyek teremtése érdekében.
- Gyalogos zónák kialakítása.
- A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erõsítése.
Feladatok:
- Megyeszékhelyhez méltó fõtér kialakítása.
- A belvárosi parkolási problémák megoldása céljából felszíni parkolóházak létesítése.
Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását.
- Az Andrássy utca jelenleg sétálóutcává alakított szakaszának (Szent István tér és Lepény Pál
utca között) további bõvítése.
- Kereskedelmi és turisztikai fejlesztések elõsegítésében a város szerepvállalásának erõsítése
(pl. adventi vásár).
- Az Élõvíz-csatorna partjának sétánnyá alakítása.
- Az utcák gyalogos funkciójának erõsítése.
- Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását és alternatív
parkolási lehetõségek megteremtését.
- Egységes közterület-arculat kialakítása.
197
BARTÓK BÉLA ÚTI LAKÓTELEP
Célok:
- Lakótelepi korszerûsítés és felújítás az itt élõk komfortérzetének növelése és a városkép
szépítése érdekében.
Feladatok:
- A lakótömbök rehabilitációja a panelprogram keretében.
- Az épületeket összekapcsoló zöld területek parkosítása, vonzóbbá tétele a helyi lakosság
számára.
5.2.2. B ELVÁROSTÓL NYUGATRA ESÕ NAGYVÁROSIAS ÖVEZET
JÖVÕKÉP: „DINAMIKUSAN FEJLÕDÕ VÁROSRÉSZ”
Célok:
- A lakótelep rehabilitációja a városkép vonzóbbá tétele és az övezet lakóinak komfortosabb
életvitele érdekében.
- A városrészben lévõ vasútállomás és buszpályaudvar épületeinek és környékének komplex
rendezése.
- Az övezetben található piac rehabilitációja.
Feladatok:
- A panelprogram keretében a lakótömbök felújítása, korszerûsítése a hiányosságaiknak
megfelelõen.
- A lakóblokkok közötti zöld területek globális rendezése.
- A közterületek kihasználásának növelése a helyi lakosság igényeinek megfelelõen.
- A déli területek közlekedési infrastruktúrájának javítása, vonzóbbá tétele a vasút- és autóbusz
állomás utasforgalma számára.
- A piac igényesebb kialakítása, színvonalának emelése.
MILLENIUMI LAKÓTELEP
Célok:
- A lakótelep rehabilitációja, élhetõbbé tétele.
198
Feladatok:
- A lakótömbök szürke, elkoszolódott homlokzatainak felújítása a panelprogram keretében.
- A blokkok közötti zöld területek parkosítása, vonzóbbá tétele a helyi lakosság számára.
KAZINCZY LAKÓTELEP
Célok:
- A pályaudvar közeli elhelyezkedésébõl adódó zajhatások csillapítása a nyugodt, békés élettér
megteremtése érdekében.
- A lakótelep komplex rehabilitációja.
Feladatok:
- A közeli pályaudvar teherforgalmából és (fõként) éjjeli ki- és berakodásából adódó zajszint
jelentõs csökkentése az érintett épületek homlokzatának megfelelõ hangszigetelésével.
- A panelprogram keretében a paneltömbök szükség szerinti felújítása a homlokzat és
nyílászárók hõszigetelésével, esztétikusabbá tételével, illetve belsõ korszerûsítéssel.
- A telep déli része számottevõen érintett a vasút- és buszállomáson koncentrálódó
utasforgalom belváros irányába történõ közlekedésében, ami szükségessé teszi a közlekedési
infrastruktúra további fejlesztését, illetve a városkép szebbé alakítását.
5.2.3. B ELVÁROSTÓL ÉSZAKRA LÉVÕ KISVÁROSIAS ÖVEZET
JÖVÕKÉP: „A MÁSODIK BELVÁROS”
Célok:
- A városrész élhetõségének megõrzése, a lakófunkciók megerõsítése.
Feladatok:
- A városrész meglévõ arculatának és telekszerkezetének megõrzése.
- A mûemlékké és védetté nyilvánított épületek homlokzatainak megóvása, hagyományõrzõ
restaurálása.
- Vendégforgalom vonzása az Élõvíz-csatorna partjának sétányosításával, kiépítésével.
- Turisztikai célú szolgáltató és kereskedelmi egységek vonzása az övezetbe.
- Közterületek átfogó fejlesztése.
- Esztétikus utcakép kialakítása parkosítással, utcabútorok elhelyezésével.
199
5.2.4. B ELVÁROSTÓL ÉSZAK - KELETRE ESÕ VÁROSRÉSZ
JÖVÕKÉP: „BÉKÉSCSABA REKREÁCIÓS KÖZPONTJA”
Célok:
- Az övezetben koncentrálódó sportlétesítmények kapacitásának tudatos kihasználása a
nagyvárosi életminõség erõsítése érdekében.
- Kereskedelmi és szolgáltató egységek megtelepedésének segítése a lakossági igények
kielégítésére.
- A terület fejlesztése a város idegenforgalmi koncepciójára épülve.
Feladatok:
- Az Élõvíz-csatorna parti sétaút fejlesztése, bõvítése.
- A területen koncentrálódó sportlétesítmények (stadion, sportcsarnok, füves és salakos pályák)
állapotának felmérése és kapacitásuk kihasználása.
- Közéleti és sportrendezvények menedzselése, szervezése a vállalkozói szféra bevonásával.
- A lakóövezetekben megtelepedni kívánó üzletek, szolgáltatók támogatása.
- A keleti lakónegyedek bekötése a tömegközlekedési hálózatba.
SZÉCHENYI LIGET
Célok:
- A Széchenyi liget szerepének, mint Natura 2000 természetvédelmi terület táji értékének
meghatározása a lakosság rekreációjában és a turizmus fejlesztésében, s mindezek
tudatában a hasznosítási lehetõségek meghatározása.
Feladatok:
- A Széchenyi liget természetvédelmi és turisztikai hasznosítási lehetõségeit feltáró tanulmány
elkészítése.
200
5.2.5. B ELVÁROSTÓL KELETRE LÉVÕ KISVÁROSIAS ÖVEZET
JÖVÕKÉP: „A SZELLEMI ÉS FIZIKAI REVITALIZÁCIÓ KÖZPONTJA”
Célok:
- A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében, valamint
a terület adottságaiban rejlõ turisztikai potenciál erõteljesebb kihasználása.
- Az övezet középsõ részén található Parkerdõ területének rendezése, ún. Kalandpark
kialakítása különféle (elsõsorban hagyományõrzõ) turisztikai attrakciók létrehozásával.
Feladatok:
- A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében.
- Az Árpád fürdõ jelentõségének növelése.
- Közterületek, zöldfelületek fejlesztése, az utcabútorok korszerûsítése.
- A jelenlegi Parkerdõ területén turisztikai attrakciók megtervezése, kialakítása, különös
tekintettel a regionális és helyi hagyományokra, specialitásokra.
- Forgalmas részeken megfigyelhetõ parkolási problémák kezelése.
- Városi körgát védelme, szabadidõs hasznosítási lehetõségeinek vizsgálata.
5.2.6. L ENCSÉSI VEGYES ÖVEZET
JÖVÕKÉP: „KÖZKEDVELT ZÖLDKERÜLET”
Célok:
- Lakótelep rehabilitáció a korszerû és modern lakáskörülmények, valamint a városrész
látványának javítása érdekében.
Feladatok:
- A panelprogram keretében az épületek külsõ és belsõ felfrissítése a lakosság
életminõségének további javítása érdekében.
- A tömböket összekapcsoló bõséges zöld terület kihasználása, biztonságos alternatívák
kialakítása (játszóterek, füves sportpályák, futópálya létesítése), illetve önálló sportlétesítmény
(uszoda) kialakítása az itt élõ gyermekek és fiatalok szabadidejének hasznos és egészséges
eltöltése érdekében.
- A kertvárosi részen a csapadékvíz elvezetõ rendszer fejlesztése.
201
- A kerékpáros közlekedési kultúra terjesztése, infrastrukturális feltételeinek javítása

(kerékpársávok elkülönítése a gyalogos zónáktól).
- A részönkormányzattal való együttmûködésben a helyi igényeken alapuló fejlesztések
támogatása (pl. közösségi rendezvénytér létesítése, köztéri hulladékgyûjtõk telepítése, a
konténerek számára fedett és zárható tárolók kialakítása).
- Orvosi rendelõ korszerûsítése a lakosság megfelelõ körülmények között történõ ellátása
érdekében.
BORJÚRÉTI KERTEK ÉS KASTÉLY-SZÕLÕK
Célok:
- A területek infrastrukturális bekapcsolása a város vérkeringésébe.
Feladatok:
- A tömegközlekedési hálózat kiterjesztése a településrészekre.
- Szennyvíz közmû kialakítása.
5.2.7. B ELVÁROSTÓL DÉLRE LÉVÕ KISVÁROSIAS ÖVEZET
JÖVÕKÉP: „A MULTIFUNKCIONÁLIS VÁROSRÉSZ”
Célok:
- A városrész lakóövezetének élhetõbbé tétele a szociális- és közoktatási intézmények
jelenlétének biztosításával és a városkép kedvezõbb kialakításával, annak közelítése a
Belváros arculatához.
- A városrész keleti részén elhelyezkedõ ipari terület fejlõdésének elõsegítése, különös
tekintettel az intermodális lehetõségek (közút, vasút) kihasználására.
Feladatok:
- Egységes városi arculat kialakítása.
- Gyermekjóléti ellátás (bölcsõde) létrehozása.
- A közterek barátságosabbá tétele utcabútorokkal, fásítással, parkosítással.
- Multifunkcionális ifjúsági központ létesítése.
- Logisztikai központok, intervenciós raktárak létrehozásának ösztönzése, segítése.
- A teherforgalom szabályozásának megtervezése, a vasúti szállítmányozási lehetõségek
kihasználásával.
202
Déli Iparterület:
Célok:
- A vasútfejlesztés lehetõségeit kihasználva a terület intermodalitásában rejlõ lehetõségek
kiaknázása, az itt folyó gazdasági tevékenységek megerõsítése.
Feladatok:
- Iparvágányok fejlesztése.
- Ipari alapinfrastruktúra fejlesztése, gazdasági szolgáltatások körének bõvítése.
5.2.8. B ERÉNYI ÚTI KERTVÁROSIAS ÖVEZET
JÖVÕKÉP: „A SOKOLDALÚ VÁROSRÉSZ”
Célok:
- A városrész általános ellátásának javítása.
- A negyed különbözõ zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerû) illeszkedõ közszolgáltatásbeli és
infrastrukturális szükségletek biztosítása.
Feladatok:
- Buszos közlekedési lehetõség kialakítása a városrész belsõ területein.
- A kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása (kerékpár utak, tárolók, stb.).
- Az övezet déli és keleti határán futó 44-es és 47-es számú fõutak forgalmának rendezése a
nyugodt városi élet biztosításának érdekében.
MOKRY LAKÓTELEP
Célok:
- A lakótelep rehabilitációja, ellátásának javítása.
Feladatok:
- A panel rehabilitáció e területre történõ alkalmazásának vizsgálata.
- Közterület-rehabilitáció, közösségi terek kialakításával, a jelenlegi közterületek parkosításával.
- Közösségi helyek kialakítása.
203
ÉSZAKI I PARTERÜLET
Célok:
- A korszerû igényeknek megfelelõ gazdasági zóna kialakítása, olyan funkciók
megtelepülésének támogatásával, melyek nem terhelik jelentõsen a környezetet.
Feladatok:
- A vállalkozói szektor vonzása a közlekedési infrastruktúra színvonalának emelésével (47-es
fõút, elkerülõ út).
- Intermodális csomópont (út, vasút) újragondolása és erre vonatkozó tanulmányterv készítése.
- A vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése adókedvezmények biztosításával.
- A területen található régi gyárterületek ipari épületegyüttesei értékvizsgálatának elkészíttetése
a késõbbi ingatlanfejlesztések megalapozása érdekében.
5.2.9. J AMINA (E RZSÉBETHELY )
JÖVÕKÉP: „JAMINA – VÁROS A VÁROSBAN”
Célok:
- A város többi részével való közvetlen infrastrukturális kapcsolatok erõsítése, bõvítése.
- A városrészben lakók komfortérzetének erõsítése a teljes körû közmûvesítés révén.
- A városrész alközpontjának fejlesztésével a helyi lakosok közszolgáltatásokhoz való
hozzáférésének javítása.
- A terület turisztikai potenciáljának erõsítése a bányatavak „horgászfaluvá” modifikálásával.
Feladatok:
- Átjárók, aluljárók létesítése a városrészt a többi övezettõl elválasztó vasútvonalon.
- A bányatavak környezetbe illeszkedõ hasznosítása a vízminõség szabályozásával.
- A horgásztavak közelében üdülõövezet kialakítása színvonalas kempingek és kereskedelmi
szálláshelyek létesítésével, továbbá a megfelelõ turisztikai infrastruktúra biztosításával.
- A városrész méretének és jelentõségének megfelelõ alközponti fejlesztés (közszolgáltatások
elérhetõségének javítása, közösségi terek, közterületek kialakítása és felújítása)
megvalósítása akcióterületi fejlesztés keretében.
- Falusi turizmus fejlesztése, tájházak kialakítása a városrész hagyományainak bemutatása és
megõrzése céljából.
- Régi piac felújítása, egészségház létesítése.
- A városrész sajátos arculatának, képének, építészeti stílusának megõrzése.
- Szennyvízelvezetés kiépítése a szükséges részeken.
204
5.2.10. ALMÁSKERTEK , HOBBIKERTEK , ALMÁSKERTI IPARI PARK
JÖVÕKÉP: „A JÖVÕ INTERMODÁLIS IPARI KÖZPONTJA”
Célok:
- Az ipari területek fejlõdésének elõsegítése az intermodális közlekedési kapcsolatok
kihasználásával, különös tekintettel Békéscsaba „agrárlogisztikai” funkciójának erõsítésére.
- A jelenleg üres, ipari célú területek hasznosítása.
Feladatok:
- A jelenleg is mûködõ inkubátorház további fejlesztése újabb vállalkozások befogadása,
támogatása érdekében.
- Vizsgálat a teherforgalom szabályozásának lehetõségeirõl és hatásáról, különös tekintettel
arra, hogy adott a vasúti szállítmányozás lehetõsége.
Feladatok:
- A jelenleg is mûködõ inkubátorház további fejlesztése újabb vállalkozások befogadása,
támogatása érdekében.
- Vizsgálat a teherforgalom szabályozásának lehetõségeirõl és hatásáról, különös tekintettel
arra, hogy adott a vasúti szállítmányozás lehetõsége.
- Kerékpárút létesítése.
5.2.11. MEZÕMEGYER
JÖVÕKÉP: „BÉKÉSCSABA ÉLHETÕ, MODERN KERTVÁROSA”
Célok:
- Mezõmegyer általános ellátásának javítása és a fejlesztési lehetõségek feltárása.
- A település városi jellegének erõsítése.
Feladatok:
- Az alapfokú közoktatási intézmények megjelenése (általános iskola).
- A helyben rendelkezésre álló közegészségügyi kapacitások bõvítése.
205
- Vezetékes ivóvízhálózat fejlesztése.

- A szennyvíz csatorna közmû kiépítettségének növelése.
- A Békéscsaba – Mezõmegyer buszjárat többi helyi járathoz való kapcsolódásának
átgondolása, csatlakozási pontok kialakítása a többi városrész egyszerûbb
megközelíthetõsége érdekében.
- A közterületek fokozott takarításának megszervezése.
OKTÓBER 23. TÉR

(Mezõmegyer városközpontja)
Célok:
- A városközpont élhetõvé tétele a helyi lakosság igényeit kielégítõ szolgáltatások elérésének
biztosításával.
Feladatok:
- Közparkosítás, utcabútorok elhelyezése.
- A terület gasztronómiai – turisztikai lehetõségeinek hangsúlyozása.
5.2.12. F ÉNYES
JÖVÕKÉP: „A TRADÍCIÓK ÉRVÉNYESÜLÉSE A MODERN VÁROSBAN”
Célok:
- A jelenleg hangulatában és ellátottságában is erõsen falusias városrész dinamikus fejlesztése
a közegészségügyi szolgáltatások kialakításával.
- 100%-os közmûvesítés a Békéscsaba központi részein élõ, onnan kiköltözni vágyó, nyugodt,
békés környezetben kertes családi házban élni akaró gyermekes családok számára.
Feladatok:
- Olyan települési központ kialakítása, ahol a lakossági igényeket kielégítõ kereskedelmi és
szolgáltató egységek, valamint a város többi részével kapcsolatot teremtõ buszállomás
koncentrálódik.
- A vasútállomás rehabilitációja, a megfelelõ közlekedési infrastruktúra kialakítása.
- A szennyvíz közmû hiányosságainak pótlása.
- A kerékpáros közlekedési kultúra elterjesztése, infrastrukturális háttér biztosításával történõ
erõsítése.
206
- A település zöld területeinek gondozása, hasznosítása a lakosság igényeinek megfelelõen

(parkok, sétányok kialakítása).
5.2.13. G ERLA
JÖVÕKÉP: „MINÕSÉGI LAKÓKÖRNYEZET GYERMEKES CSALÁDOK SZÁMÁRA”
Célok:
- A városrész által biztosított életkörülmények javítása a szükséges közintézmények és
közmûvek kialakításával.
- A Közép-békési Centrum közepén való fekvésébõl adódó idegenforgalmi potenciál
kihasználása.
Feladatok:
- Az egészségügyi alapszolgáltatások kapacitásának és minõségének javítása a településen
élõ lakosság szükségleteinek megfelelõen.
- A település szennyvízhálózatának fejlesztése.
- A Wenckheim-kastély hasznosítási programjának megalapozása és kidolgozása,
együttmûködve az illetékes állami szervezetekkel.
- A kastélyhoz vezetõ sétány kialakítása.
6. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA
6.1. ILLESZKEDÉS , ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ,
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVVEL
Békéscsaba Városfejlesztési Koncepciójában meghatározott jövõkép megvalósításához olyan

fejlesztési stratégia került a város részérõl kidolgozásra, amelynek eredményeként 15 év múlva
Békéscsaba nyitott, sokirányú és sokszínû térségi (kistérségi, megyei, regionális és nemzetközi
szintû) szerepköröket ellátó, az itt élõk, az idelátogatók és a befektetõk számára is vonzó várossá
válhat. A jövõkép meghatározó eleme a több lábon álló, versenyképes helyi gazdaság, amely a
közép-békési település együttesben rejlõ piaci lehetõségekre, (részben) külsõ befektetésekre, a
specializált tevékenységek növekvõ súlyára, valamint javuló infrastrukturális és szolgáltatási
háttérfeltételekre épül. A gazdasági növekedés azonban ebben a jövõképben sem önmagáért való, a
város célja végsõ soron a békéscsabaiak életminõségének javítása. Az Integrált Városfejlesztési
Stratégia készítése során figyelembe vételre kerültek a széleskörû társadalmi egyezetésen alapuló
koncepció által meghatározott célok alapján kijelölt, közép- és hosszútávon megvalósítandó feladatok.
207
A városfejlesztési koncepció jövõképe illeszkedik a nemzeti fejlesztési célokhoz, valamint az Európai

Unió Lisszaboni Nyilatkozatában megfogalmazott hosszú távú célokhoz. A Nyilatkozatban
megfogalmazott alapcélt a Tanács a nizzai, illetve göteborgi ülésein összehangolt, társadalmi és
környezeti fenntarthatóság elveit szem elõtt tartó stratégiává fejlesztette. A formálódó új, középtávú
célok között azonban – elsõsorban az újonnan csatlakozott EU-tagok nyomására – a
versenyképesség erõsítése kap nagyobb hangsúlyt (és pénzügyi támogatást).
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 5. fejezetében bemutatott egyes tematikus, valamint

városrészekre kitûzött célok megvalósításához nem szükséges a városfejlesztési koncepció
felülvizsgálata, azonban a városrészek fejlesztése során meghatározott egyes részelemek miatt a
településrendezési-szabályozási terv módosítása elengedhetetlen. A tervezési dokumentáció
módosítása nem veszélyezteti a célok elérését, hiszen a városrészek lehatárolásakor azok fontos
alapjául szolgált, illetve azokhoz a város által tervezett fejlesztések is illeszkednek, összhangban
vannak.
6.2. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA
A szomszédos városrészekre meghatározott célok egymáshoz illeszkedését támasztja alá a jelen

stratégia 5. fejezetében található tematikus célok és a városrészek kapcsolatát szemléltetõ táblázat.
A város fontosnak tartja az agglomerációs körzetének fejlesztését is, ezt bizonyítja mottójának
megfogalmazása is: „Békéscsaba és társai – a versenyképes városegyüttes”. A területi kohézió
erõsítését, illetve a hatékony térségi területfejlesztést szolgálja a Közép-békési Centrum (KBC)
létrehozása, mûködése is.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában bemutatott célkitûzések illeszkednek a magasabb tervezési

dokumentumokhoz, úgymint a megyei, a regionális, illetve az országos fejlesztési dokumentumokhoz,
tanulmányokhoz. Jelen stratégia és Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció koherenciáját az alábbi
mátrix szemlélteti:
208
Városfejlesztési koncepció és a városfejlesztési stratégia kapcsolatrendszere

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
Vonzó befektetõi, természeti és városi környezettel rendelkezõ, térségi funkcióiban megerõsödött megyeszékhely
Városi funkciók erõsítése Gazdasági versenyképesség javítás Humán erõforrás, társadalmi környezet fejlesztése
Gazdasági célkitûzések Infrastrukturális célkitûzések Közlekedési célkitûzések Társadalmi célkitûzések Közmûvesítési célkitûzések Ökológiai célkitûzések
BÉKÉSCSABA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Belvárostól Belvárostól Belvárostól
Belvárostól délre Berényi úti Almáskertek Fényes „A Gerla „Minõségi
„Korszerû, vonzó, Belvárostól nyugatra északra lévõ észak-keletre keletre lévõ Északi Iparterület Jamina Mezõmegyer
Lencsési övezet lévõ kisvárosias kertvárosias „Logisztikai tradíciók lakókörnyezet
funkció-integrált esõ nagyvárosias kisvárosias esõ városrész kisvárosias övezet „A jövõ (Erzsébethely) „Békéscsaba
„Közkedvelt övezet „A övezet „A és érvényesülé gyermekes
megye- és övezet „Dinamikusan övezet „A „Békéscsaba „A szellemi és intermodális ipari „Jamina – Város a élhetõ,
zöldkerület” multifunkcionális sokoldalú kereskedelmi se a fejlõdõ családok
városközpont” fejlõdõ városrész” második rekreációs fizikai revitalizáció központja” városban” kertvárosa”
városrész” városrész” csomópont” kisvárosban” számára”
Belváros” központja” központja”
1.1. Befektetésösztönzés – külsõ
tevékenységek növekvõ súlyára épülõ –
mûködõ tõke bevonása a strukturális x x x x x x

gazdasági struktúra; jobb tõkevonzó
versenyképesség javítása
településegyüttesben rejlõ piaci
átalakítás érdekében
strukturális átalakítása, a
A több lábon álló –specializált
1.2. Vállalkozóbarát önkormányzat – a

lehetõségek kihasználása
képesség; a közép-békési
1. A helyi gazdaság
polgármesteri hivatal és az
önkormányzat üzleti szolgáltató x x x x x x
szerepköreinek fejlesztése
Békéscsaba váljék a nemzetközi gazdaságba ágyazott, nyitott, versenyképes gazdaságra épülõ, vonzó várossá
1.3. Vállalkozásösztönzés – a
versenyképesség erõsítése a helyi x x x x x x x x x x x x x x
szereplõk körében
1.4. A vállalkozói ismeretek és az in-
novációs készség javítása x x x
2.1. Marketingstratégia kialakítása x x x x x x x x x x x x x x
együttmûködés és
a városmarketing
2. Nyitottság –az
2.2. „Húzó” marketingelemek

x x x
fejlesztése
felépítése helyi és térségi szinten

társadalmi és környezeti konfliktusok kezelhetõ szinten infrastrukturális-szolgáltatási háttérfeltételek
2.3. Békéscsaba kapuszerepének

x x x x
A gazdaság versenyképességét erõsítõ
erõsítése
2.4. Komplex stratégia kidolgozása a
x
és hatékony közszolgáltatás
belvárosi tér (újra) hasznosítására

3.1. Békéscsaba közlekedési csomó-
háttérfeltételeinek fejlesztése
ponti és logisztikai szerepének erõsí- x x x x x x

3. A gazdasági növekedés
tése
infrastrukturális
3.2. A belsõ hálózati infrastrukturális

elemek gyorsított ütemû fejlesztése
3.3. A vendéglátás, a szálláshely- és

szabadidõs szolgáltatások térségi x x x x x
kínálatba ágyazott fejlesztése
3.4. A lakásállomány minõségének és

a lakásmobilitás feltételeinek javítása x x x x
A munkaerõ újratermelése feltételeinek javítása; a helyi
4.1. Egészségfejlesztés, az egész-

ségügyi szakellátás hatékonyságának x x x x
munkaerõ-kínálat
4. Versenyképes
megalapozása
javítása
4.2. A munkaerõpiac változásaihoz

alkalmazkodni képes szakképzési, x x x x x
átképzési rendszer fejlesztése
4.3. A felsõfokú oktatás, képzés minõ-
ségi fejlesztése x
tartása
5.1. A lakossági részvétel és a „vá-

x x x x x x x x x x x x x x
5. A társadalmi és környezeti
roslakó-tudat” erõsítése
konfliktusok kezelése
5.2. Az iskolarendszer fejlesztése a

leszakadás és elszigetelõdés megállí- x x
tása érdekében
5.3. A társadalmi-gazdasági
reintegrációt segítõ szociális és x x
egészség-ügyi alapellátás fejlesztése
5.4. A perifériák társadalmi, környezeti

konfliktusainak kezelése x x x x x x x x x x x x x x
209
7. A 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK
7.1. A FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK INDIKATÍV KIJELÖLÉSE
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában a város akcióterületeinek

kijelölése az általános és a városrész szintû helyzetfeltárás eredményeire, továbbá több, a jövõben is
várható intézkedés, fejlesztési lehetõség vizsgálatára támaszkodva történt, illetve lényeges volt az
adott akcióterületet meghatározó gazdasági és szociális funkciók figyelembevétele is.
A stratégia átfogó céljával összhangban a város földrajzi elhelyezkedése, valamint a jól mobilizálható
és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erõforrásaira támaszkodva szükséges a
versenyképes gazdaság kialakítása, az értékek megõrzése és fenntartó használata révén a minõségi
élet feltételeinek hosszú távú biztosítása az itt élõk számára. Ezen funkciók összhangban vannak
azokkal a fejlesztési szándékokkal, lehetõségekkel, amelyeket az egyes városrészek vonatkozásában
a településrendezési terv, illetve az arra épülõ városfejlesztési koncepció megfogalmaz.
Az akcióterületek fejlesztési célkitûzései, megvalósítandó tevékenységek közé társadalmi és szakmai

egyeztetések alapján további javaslatok kerültek beépítésre. Megyei jogú városok esetében a 2007-
2013-as idõszakban funkcióbõvítõ és szociális típusú városrehabilitációs tevékenységek
megvalósítása egyaránt kötelezõ. A fent leírtaknak megfelelõen a funkcióbõvítõ típusú akcióterületek
indikatív kijelölése során olyan területek lettek kijelölve, amelyek fejlesztése által a lehetõ legnagyobb
hatás érhetõ el, és amelyek fejlesztése a konkrét területeken túlmutatva a város egészére hatással
vannak (pl.: Fõtér, Agóra, Kalandpark). A szociális típusú akcióterület kiválasztásánál pedig a
leginkább hátrányos helyzetû városrészek helyzetének javítása volt a legfontosabb szempont.
A lehatárolás egyrészt a KSH által készített módszertan alapján, valamint a településrendezési terv
figyelembe vételével készült, mely fõ szempontjai a területrendezéshez kapcsolódó fogalmak szerinti
beépítettség és a városrész meghatározó funkciói voltak.
Szintén vizsgálni kellett azt is, hogy a városban történõ mai és jövõbeni fejlesztések kapcsolódnak-e
az uniós támogatási lehetõségekhez.
210
211
7.2. AZ AKCIÓTERÜLETEK BEMUTATÁSA
7.2.1. B ELVÁROS AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás:
Szent István tér – Szabadság tér – Bartók Béla út – Petõfi utca – Jókai utca – Luther utca által határolt
központi terület
A belterület városrész stratégiában meghatározott célja:
• A megyeszékhely-funkció megerõsítése.
212
• Színvonalas, elegáns belvárosi miliõ kialakításával szerepvállalás a város népességmegtartó

képességének erõsítésében.
• A közigazgatási és közszolgáltatási funkciók központosítása, koncentrálása a belvárosban.
• A vállalkozói szektor erõteljes vonzása egyfelõl a sokszínû lakossági igények kielégítése,
másfelõl pedig az európai uniós színvonalú munkahelyek teremtése érdekében.
• Gyalogos zónák kialakítása.
• A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erõsítése.
Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó stratégiai célok:
• Gazdasági célkitûzések TC1

• Társadalmi célkitûzések TC2
• Infrastrukturális célkitûzések TC3
• Városi zöldterületek TC4
• Közlekedési célkitûzések TC5
Tervezett fejlesztések:
• Szent István tér rekonstrukciója.

• Szent István tér 10. homlokzat rekonstrukciója.
• Közterület rendezés, homlokzat rekonstrukció.
• Polgármesteri Hivatal épületének külsõ megújítása.
• Andrássy úti sétáló utca Munkácsy M. utcáig tartó szakaszának felújítása.
• Irányi utcának a Munkácsy M. utcáig történõ felújítása.
• Új parkolóházak építése.
• Akcióterülethez kapcsolódó közterületi fejlesztések.
• Város identitástudat megerõsítését szolgáló városmarketing tevékenység.
• Hunyadi tér rekonstrukciója.
A fejlesztések hatásai:
• A megyeszékhelyhez méltó fõtér kialakítása.

• A belvárosi parkolási problémák megoldása felszíni parkolóházak kialakításával.
• Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását és alternatív
parkolási lehetõségek megteremtését.
• Az utcák gyalogos funkciójának erõsítése.
• A vállalkozói szféra vonzása színvonalas, esztétikus irodaházakkal, üzlethelyiségekkel.
• Vendéglátó funkciók bõvítése.
213
7.2.2. AGÓRA – ISTVÁN MALOM AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás:
Széchenyi István utca – Kossuth Lajos tér – Kiss Ernõ utca – Gõzmalom tér által határolt terület
- A megyeszékhely-funkció megerõsítése.
- Színvonalas, elegáns belvárosi miliõ kialakításával szerepvállalás a város
népességmegtartásában.
- A kulturális és közszolgáltatási funkciók koncentrálása a belvárosban.
- A vállalkozói szektor erõteljes vonzása a lakossági igények kielégítése, illetve új munkahelyek
teremtése érdekében.
- Gyalogos zónák kialakítása.
214
- Gazdasági célkitûzések TC1

- Társadalmi célkitûzések TC2
- Infrastrukturális célkitûzések TC3
- Az önkormányzat által fenntartott közmûvelõdési intézményrendszer szervezeti átalakítása,

racionalizálása.
- Korszerû, multifunkcionális és integrált mûködtetésû közösségi központ létesítése.
- Térségi szolgáltató funkció kialakítása.
- Az István Malom turisztikai célú fejlesztése, szálláshely szolgáltatások fejlesztése.
- Az Élõvíz-csatorna partjának sétánnyá alakítása, gondozása, kiépítése, lehetõségeinek
kihasználása.
- A Kossuth tér parkosítása, területrendezés.
• Az Élõvíz-csatorna vonzerejének növekedése.

• A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erõsítése.
• Az utcák gyalogos funkciójának erõsítése.
• A városrész kulturális szerepének növekedése.
215
7.2.3. KALANDPARK ÉS A S PORTCSARNOK AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás:
Gyulai út – Körte sor – Berzsenyi utca hátsó telekhatár – Körgát által határolt terület
• A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében, valamint

a terület adottságaiban rejlõ turisztikai potenciál erõteljesebb kihasználása.
• Az akcióterületen található Parkerdõ területének rendezése, ún. Kalandpark kialakítása
különféle (elsõsorban hagyományõrzõ) turisztika attrakciók létrehozásával.

• Társadalmi célkitûzések TC2
216

• Az erdõs területek rendezésével vonzó szabadidõs park (Kalandpark) kialakítása.

• A területen koncentrálódó sportlétesítmények (stadion, sportcsarnok) állapotának javítása.
• Multifunkcionális sportlétesítmények és sportközpontok kialakítása.
• Gasztronómiai és turisztikai jelentõségû ún. „Kolbászfalu” létrehozása, különös tekintettel a
regionális és helyi hagyományokra, specialitásokra.
• Szálláshelyfejlesztés.
• Ökoturisztikai fejlesztések, turisztikai attrakciók megtervezése.
• A repülõtér utasforgalmi fejlesztése.
• A városi körgát védelme, szabadidõs hasznosítási lehetõségeinek vizsgálata.
• Kereskedelmi egységek, multinacionális áruházak betelepítése.
• A fejlesztések eredményeképpen megnõ a terület idegenforgalmi látogatottsága.

• A repülõtér fejlesztése következtében a személy- és teherszállítás jelentõsége növekszik.
217
7.2.4. É SZAKI IPARTERÜLET AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás:
44. számú elkerülõ út – Békési út – Víztároló utca – Berényi út által határolt terület
- A korszerû igényeknek megfelelõ gazdasági zóna kialakítása, olyan funkciók

megtelepülésének támogatásával, melyek nem terhelik jelentõsen a környezetet.


- Intermodális csomópont (út, vasút) újragondolása és erre vonatkozó tanulmányterv készítése.
- Kerékpárút-fejlesztés, járdák felújítása.
- Az Ipari út összekötése a Munkás utcával.
- A területen található régi gyárterületek ipari épületegyütteseinek értékvizsgálatának
elkészíttetése a késõbbi ingatlanfejlesztések megalapozására.
218
- A vállalkozói szektor vonzása a közlekedési infrastruktúra színvonalának emelésével (47-es

fõút, elkerülõ út).
- A vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése adókedvezmények biztosításával.
7.2.5. D ÉLI IPARTERÜLET - AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás:
Orosházi út – Kétegyházi út – Gyár utca – a vasútvonal által határolt rész
• A vasútfejlesztés lehetõségeit kihasználva a terület intermodalitásában rejlõ lehetõségek

kiaknázása, az itt folyó gazdasági tevékenységek megerõsítése.
219

• Iparvágányok fejlesztése.
• Ipari alapinfrastruktúra fejlesztése, gazdasági szolgáltatások körének bõvítése.
• A teljes közlekedési infrastruktúra javítása.
• A területi ipari infrastruktúrájának kiépítése.
• Az épített környezet felújítása.
• Zöldövezetek kialakítása.
• Az akcióterület ezen részén elhelyezkedõ ipari terület fejlõdése.

• Az utcák közlekedési funkciójának megerõsödése.
• A jelenleg üres ipari célú területek hasznosítása.
220
7.2.6. B ÁNYATAVAK - AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás:
Bányatavak északi része – Fiumei utca – Part utca – Bányatavak déli része – Wagner utca által
határolt terület
221
A korszerû igényeknek megfelelõ városrész kialakítása, olyan funkciók megtelepülésének

támogatásával, amelyek nem terhelik jelentõsen a környezetet.

- Városi zöldterületek TC4
- Közlekedési célkitûzések TC5
• A bányatavak környezetbe illeszkedõ hasznosítása a vízminõség szabályozásával.

• A horgásztavak közelében a teljes közlekedési infrastruktúra javítása, kiépítése.
• A terület turisztikai potenciáljának erõsítése a bányatavak „horgászfaluvá” modifikálásával.
7.2.7. B ERÉNYI ÚTI LAKÓTERÜLET - AKCIÓTERÜLET
222
Lehatárolás:
Áchim lakótelep – Zöldfa utca – Munkás utca – József utca – János utca – Berényi út által határolt
terület
- A városrész általános ellátásának javítása.

- A negyed különbözõ zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerû) illeszkedõ közszolgáltatás-béli és
- Közterület-rehabilitáció, közösségi terek kialakításával, a jelenlegi közterületek parkosításával.


- Buszos közlekedési lehetõség kialakítása a városrész belsõ területein.
- A kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása (kerékpár utak, tárolók, stb.).
- Az övezet déli és keleti határán futó 44-es és 47-es számú fõutak forgalmának rendezése, a
nyugodt városi élet biztosításának érdekében.
- Orvosi rendelõ megnyitása, szociális alapellátások biztosítása.
- Lakóépületek rehabilitációja és zöldövezetek kialakítása.
- A Munkás utca összekötése a Szabolcs utcával.
• A helyi lakosság elvárásainak megfelelõ alközponti fejlesztések.

• A közterületek barátságosabbá tétele.
223
7.2.8. J AMINA KÖZPONT - AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás:
Kolozsvári utca és Bacsányi János utca keresztezõdése
• A helyi lakosság elvárásainak megfelelõ alközponti fejlesztések által a városrész általános

ellátásának javítása.
• Közterület-rehabilitáció a közösségi terek kialakításával, a jelenlegi közterületek
parkosításával.
• A negyed különbözõ zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerû) illeszkedõ közszolgáltatás-béli és
224

• Az orvosi rendelõ teljes felújítása.

• Kereskedelmi egységek színvonalának fejlesztése.
• A posta épületének felújítása.
• Egységes térrehabilitáció.
• A gyalogos és a kerékpáros közlekedés fejlesztése.
• Parkolók, kerékpártárolók kiépítése.
• Zöldövezet kialakítása.
• A helyi lakosság elvárásainak megfelelõ alközponti fejlesztések.

• A közterületek barátságosabbá tétele.
• A városrész lakóövezetének élhetõbbé tétele.
225
8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA
8.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV
8.1.1. Az Önkormányzat vagyona
Az önkormányzat vagyona a kizárólagos vagy résztulajdonában lévõ ingók, ingatlanok és az azokhoz

kapcsolódó vagyonértékû jogok, valamint immateriális javak, értékpapírok és követelések összessége.
A vagyonon belül:
• ingatlanok,
• ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok: különösen földhasználati jog,
haszonélvezet és a használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, használati
jog, vadászati jog, reklámozási jog, koncessziós jog, opciós jog, jelzálogjog, elõvásárlási
jog stb.,
• immateriális javak: különösen alapítás-átszervezés aktivált értéke, vagyoni értékû jogok,
szellemi termékek,
• befektetett pénzügyi eszközök: különösen tartós részesedések, tartós hitelviszonyt
megtestesítõ értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek,
• üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök,
• készletek,
• követelések,
• értékpapírok: forgatási célból vásárolt egyéb részesedések és forgatási célból beszerzett
hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (különösen kárpótlási jegyek, kincstárjegyek,
kötvények),
• pénzeszközök: különösen a készpénz, bankszámlán lévõ pénz, csekk, betét.
Az önkormányzat vagyona – rendeltetése alapján – törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem

tartozó vagyonból tevõdik össze.
8.1.1.1. A törzsvagyon
A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. A

törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az önkormányzat rendelete állapítja
meg. Törzsvagyonná – törvény elõírásán túl – az önkormányzat vagyonából azok a vagyonelemek
minõsíthetõk, amelyek a közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására, a helyi közösség
szükségleteinek kielégítésére, illetve közhasználatra közvetlenül szolgálnak, vagy az önkormányzat
egyéb céljainak megvalósítása érdekében indokolt a törzsvagyonná minõsítés.
226
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata törzsvagyonát - ezen belül a forgalomképtelen és a

korlátozottan forgalomképes vagyon körét – az errõl szóló rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza. Az
önkormányzat tulajdonában lévõ forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes vagyoni
körbõl az egyéb, forgalomképes vagyonkörbe átsorolható ingatlanok jegyzékét szintén az
önkormányzati rendelet melléklete tartalmazza. Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon,
amely forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. Az önkormányzat törzsvagyona
hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz fedezetül nem használható fel, és semmilyen más módon
nem terhelhetõ meg.
A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai
a) a helyi közutak és mûtárgyaik,

b) a közterek és parkok,
c) vizek és vízi közmûnek nem minõsülõ közcélú vízi létesítmények,
d) az önkormányzat és közüzemi funkciót ellátó intézményei a városi hulladéktelepek és
köztemetõk,
e) az önkormányzatnak és intézményeinek, valamint ezek jogelõdeinek levéltári anyaga,
f) mindazon vagyon, amit a közgyûlés annak nyilvánít.
A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerzõdés semmis.
Forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítási formái:

• bérbeadás,
• használatba adás,
• vagyonkezelésbe adás.
A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai:
• a mûemlékileg védett, a mûemlék jellegû és városképi jelentõségû ingatlanok,

• a védett természeti terület és emlék,
• a muzeális gyûjtemény és muzeális emlékek,
• a közgyûjtemények,
• a közmûvek,
• köztéri mûalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévõ mûvészeti alkotások.
Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvetõ funkcióját, illetve a helyi

közhatalmi feladatok ellátását szolgáló vagyontárgyak, úgy mint:
• a mûvelõdési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények használatában

lévõ ingó és ingatlan vagyon,
227
• a közmûvállalatok: a közlekedési, a temetkezési, a köztisztasági, a településtisztasági, a

kéményseprési, a tüzeléstechnikai szolgáltatást, a parkosítást, a zöldterületek gondozását,
valamint a film-, videó-vetítést és szórakoztatást végzõ közüzemi vállalatok használatába
adott önkormányzati vagyon, gyógy-, termál- és strandfürdõk,
• a közgyûlés és a polgármesteri hivatal, valamint a szervei elhelyezésére szolgáló valamennyi
középület,
• az önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú gazdasági társaság és egyéb gazdálkodó
szervezetek használatába és kezelésébe átadott önkormányzati vagyon (Ötv. 79. §),
• gazdasági és közhasznú társaságban lévõ önkormányzati részesedések,
• települési kisebbségi önkormányzat közügyeinek ellátásához szükséges ingó és ingatlan
ingyenesen átadott vagyontárgyak, amelynek használatba adását írásban rögzíteni kell
(1993. évi LXXVII. tv.),
• mindazon vagyon, amelyet törvény vagy a közgyûlés rendeletével annak nyilvánít.
Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítási formái:

- tulajdonba adás,
- bérbeadás,
- használatba adás,
- vagyonkezelésbe adás.
Az önkormányzat vagyonának szerkezete a 2007. évi adatok szerint a következõ arányok szerint
tevõdik össze. A város önkormányzata tulajdonában mintegy 77.142 millió forint becsült értékû 3.023
db ingatlan található, melyek ingatlankönyv szerinti értéke 53.342 millió forint. Az önkormányzati
ingatlanok jelentõs (60%) része forgalomképtelen, 10 %-a korlátozottan forgalomképes és csak az
ingatlanok 30%-a minõsül forgalomképesnek.
Ingatlan
Ingatlanok Földrészletek Ingatlan könyv
becsült
Ingatlantípus száma területe szerinti bruttó értéke
értéke
(db) (ha) (millió Ft)
(millió Ft)
Belterületi ingatlan 2 123 896 45 050 63 056
Külterületi ingatlan 900 710 7 531 10 364
Forgalomképtelen 1 786 1 029 33 054 32 277
Korlátozottan forgalomképes 328 339 15 044 34 091
Forgalomképes 909 237 4 483 7 051
Beépítetlen terület 1 345 783 6 059 6 146
Beépített terület 1 125 822 45 319 64 214
228
Az ingatlanok 70%-a belterületi ingatlan, melyek becsült összértéke 63.056 millió forint.
Önkormányzati tulajdonban 1.600 hektárnyi terület van, melynek majdnem felét teszik ki a beépítetlen
területek.
Beépítetlen területek
A beépítetlen területek szerkezetét a következõ táblázat mutatja. Ez alapján látható, hogy az

önkormányzat tulajdonában 16 hektár egyéb építési telek és 23 hektár lakóépülettel beépíthetõ telek
van.
Ingatlan könyv
Ingatlanok Földrészletek szerinti bruttó Ingatlan becsült
Ingatlantípus
száma területe értéke értéke
(db) (ha) (millió Ft) (millió Ft)
Termõföld 22 38 413 501
Lakóépülettel beépíthetõ 104 23 114 206
Egyéb építési telek 54 16 150 170
Mûvelés alól kivett 144 39 512 517
Összesen 324 117 1 190 1 395
Forgalomképtelen ingatlanok
A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok között fõként közigazgatási és

közszolgálati funkciókat ellátó épületek találhatók. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a közfunkciót
ellátó épületbõl több szorul sürgõs felújításra, és csupán néhány teljesen akadálymentesített.
Oktatási funkciót betöltõ ingatlanok
A városban önkormányzati fenntartásban az óvodai ellátást és az alapfokú iskoláztatást 11-11

intézmény biztosítja. 10 városi fenntartású intézményben folyik középfokú oktatás, egy iskolában
alapfokú oktatással, egyben alapfokú mûvészetoktatással együtt. A város 1 önálló kollégium
fenntartása mellett 6 kollégiumot intézményhez csatoltan mûködtet. Az épületek közel fele szorul
felújításra, míg mindössze 3%-a akadálymentesített (egy óvoda, egy szakiskola és egy diákotthon). Az
oktatási funkciót betöltõ épületek becsült értéke 14.416 millió forint. A város 11 sportlétesítményt,
sportfunkciót betöltõ épületet tart fenn, ezeknek szintén mintegy fele szorul felújításra.
Kulturális funkciót betöltõ ingatlanok
Békéscsaba kulturális feladatellátását 4 önkormányzati fenntartású intézmény szolgálja, de kulturális

célú munka összesen 18 városi tulajdonú épületben folyik. Ebbõl a legnagyobb, az Ifjúsági Ház és
229
Általános Társaskör, valamint 4 másik épület szorul felújításra. Az épületek közül kettõ teljesen
akadálymentesített.
A szociális létesítmények jelentõs része esetében az intézmények ütemezett korszerûsítési munkái

1995. óta folyamatosan elvégzésre kerültek, azonban a hajléktalan szálló azonnali felújításra szorul.
Emellett szükséges lenne a 19 idõsotthon közül 14 (74%) felújítási munkálatainak elvégzése is. Az
otthonok közül mindössze 3 akadálymentes, ami megnehezíti az idõsek ellátását, illetve közlekedését,
rontva ezzel életminõségüket.
Önkormányzati Hány
Épület Hány szorul
épületek funkciók akadálymentes Becsült értéke eFt
száma (db) sürgõs felújításra
szerint (teljesen)
Közigazgatás 21 4 6 2 454 217
Oktatás 89 42 3 14 415 883
• óvoda 20 5 1 1 004 493
• általános iskola 21 17 - 4 926 695
• középiskola 18 7 - 4 261 965
• szakiskola 19 8 1 899 881
• pedagógiai
2 - - 585 855
szakszolgálat
• diákotthon 7 5 1 2 462 719
• speciális iskola 2 - - 274 275
Kulturális
18 5 2 678 862
tevékenység
Sportlétesítmény 11 5 1 962 942
• sportpálya 10 5 1 145 571
• sportcsarnok 1 - 817 371
Szociális
24 16 3
ellátórendszer
• idõsotthon 19 14 3 1 784 360
• bölcsõde 4 1 - 331 238
• hajléktalan szálló 1 1 - 14 910
Egészségügyi
14 1 4 4 277 584
ellátórendszer
• házi orvos 3 épület
2 2 38 247
11 rendelõ
• gyerekorvos 2 2 1 93 650
• szakorvosi 2 - 1 906 074
230
rendelõ
• fogorvosi 1 épület
1 1 17 371
rendelõ 2 rendelõ
• kórház 1 - 1 4 829 402
Egyéb (pl.:
1 1 1 188 033
tûzoltóság stb.)
A fenti közfunkciót ellátó ingatlanokon túl az önkormányzat forgalomképtelen vagyonát képezik

továbbá a közparkok, a 265 km hosszú belterületi úthálózat, a kerékpárutak, valamint az alábbi
táblázatban részletezett közmûvek:
Önkormányzati területek funkciók Hossza (km) vagy területe

szerint (km2)
Vízfolyás (km) -
belvízelvezetõ árok (km) 25 km
csapadékvíz elvezetõ árok (km) 125 km
zárt csapadékcsatorna (fm) 107 km
szennyvízelvezetõ csatorna (km) 163 km
szeméttelep 0,26 km2
szennyvíztisztító 0,17 km2
Forgalomképes ingatlanok:
Az önkormányzat tulajdonában lévõ forgalomképes ingatlanok között megtalálhatóak a lakások mellett

egyéb gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, stb.) célú ingatlanok.
Önkormányzati
Ingatlan száma Hány szorul Hány Becsült értéke
épületek
(db) felújításra akadálymentes (millió Ft)
hasznosítás szerint
Kereskedelmi 72 - 10 2 000
Vendéglátási 10 - 3 420
Lakáscélú 560 85 - 4 200
Szolgáltatási 9 4 820
Irodai 85 15 15 1 500
Bank 4 4 600
Iskola 2 480
Ipari 1 1 150
Egyéb 8 3 3 300
231
Lakásállomány
A közelmúltban az ingatlanvagyon változásának fõbb tényezõi:
1. A közelmúltban megvásárolt ingatlanok szinte kizárólag közterületek kialakítását szolgálták, ezzel

gyarapítva a forgalomképtelen vagyonkört.
2. A forgalomképtelen vagyonkör aránya azonban mégsem változott, köszönhetõen a jelentõs
mértékû intézményi fejlesztéseknek, melyek következtében a forgalomképtelen ingatlanból
korlátozottan forgalomképes ingatlanok alakultak.
3. A forgalomképes ingatlanok aránya nagyon alacsony, elsõsorban lakások tartoznak ide, továbbá
olyan földterületek, melyeken a közeljövõben megépül az elkerülõ út, ezért azok a Magyar Állam
tulajdonába kerülnek. A forgalomképes ingatlanok jelentõs része értékesítésre került az elmúlt
évtizedben, mindemellett e vagyonkör bõvítése céljából elenyészõ mértékben történt ingatlanvásárlás.
Az ingatlangazdálkodás stratégiai irányvonalai:
Pontos felmérés az önkormányzati ingatlanokról:

Az ingatlangazdálkodás fõ irányvonalainak meghatározása elõtt a legfõbb feladat a jelenlegi
ingatlanvagyon pontos, naprakész felmérése. A felmérésnek tartalmaznia kell az ingatlan funkcióját és
értékét, a felmérésnek bizonyos ponton túl kell mutatnia az ingatlankataszter határain, hiszen fontos
megnézni, hogy az azonos funkciót ellátó intézmények mûködése racionalizálható-e, ezzel esetleg
felszabadítva korábban forgalomképtelen ingatlanokat, melyek így átkerülhetnek a forgalomképes
vagyonkörbe.
Szintén át kell tekinteni a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanokat is. Mindhárom
ingatlantípus esetében a felméréseket fél évente aktualizálni szükséges.
Forgalomképtelen ingatlanok:
A forgalomképtelen ingatlanok esetében a legfontosabb a funkciók racionális, költség-hatékony
ellátása, ennek érdekében különbözõ mértékû felújításokat kell elvégezni. Ezen ingatlanok esetében
is van bevételt hozó, illetve csak fenntartási költségeket generáló intézmény. Fontos a bevételt
termelõ intézmények (pl.: sportcsarnok, mûvelõdési ház) esetében áttekinteni a további bevételi
lehetõségeket, továbbá költeni az ilyen intézmények marketing tevékenységeire.
Azonban mind a két esetben a következõ beruházásokat lehet elvégezni a fent leírt ingatlan felmérést
és a fõ irányvonalak kijelölését követõen:
1. Felújítás, állagmegóvás jellegû beruházások, itt az ingatlan jelenlegi funkciójának
ellátásához szükséges minimális követelmények biztosítása szükséges.
2. Fejlesztési beruházások, ebben az esetben három különbözõ típus különböztethetõ
meg:
232
1. Funkciófejlesztõ – ebben az esetben a jelenlegi funkció magasabb minõségû

ellátásához járul hozzá a beruházás.
2. Funkcióbõvítõ – ez esetben a jelenlegi funkció mellé, az ingatlan új funkcióval
is bõvül.
3. Funkcióváltó fejlesztés – ez esetben a fejlesztést követõen a jelenlegi funkció
helyét teljesen más funkció veszi át.
A fenti kategóriákba tartozó, azonban különös gazdasági jelentõséggel bíró fejlesztések az energetikai
korszerûsítések, hiszen ezekkel jelentõs fenntartási költséget lehet megspórolni. Szintén kiemelt
fejlesztések az intézmények akadálymentesítése, hiszen minden lakosnak egyaránt joga van a
közszolgáltatások eléréséhez. A fent részletezett forgalomképtelen ingatlanokat érintõ fejlesztések
esetében az önkormányzati forrásokon túl pályázati források igénybevétele is szükséges.
Forgalomképes, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok:

A forgalomképes ingatlanok esetében kétféle bevétel keletkezhet: a bérbeadásból keletkezõ
alacsonyabb mértékû állandó bevétel, illetve eladása esetén egyszeri nagyobb mértékû bevétel. A
forgalomképes ingatlanok esetében is a legfontosabb egy pontos felmérés elkészítése, ezen túl a
város fejlesztési terveinek áttekintése. Az elõbbi kettõ, illetve a gazdasági folyamatok figyelembe
vételével meg kell határozni az értékesítésre szánt területeket, illetve azon ingatlanokat, amelyeket,
illetve amelyek környezetét érdemesebb fejleszteni, és egy késõbbi idõpontban kedvezõbb áron
értékesíteni. A forgalomképes ingatlanok értékesítésébõl származó bevételek felhasználásának
szabályozására a közgyûlés 1992-ben a következõ szabályt hozta, ennek értelmében forgalomképes
vagyon értékesítésébõl csak a gazdaságélénkítést szolgáló vagyonelem bõvítésére használja fel az
önkormányzat, amely lehet ingatlanvásárlás vagy pályázati önerõ.
8.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM

FEJLESZTÉSI JELLEGÛ TEVÉKENYSÉGEINEK ISMERTETÉSE
Békéscsaba célja, hogy a várost élhetõvé tegye. A város alapelveivel összhangban számos stratégia
kerül kialakításra, amik segítik a város mûködését és mûködtetését. Így létrehozásra kerül a
marketingstratégia és a beruházási kézikönyv. Ezen kívül a szabályozási környezet
kiszámíthatóságának kialakítása folyamatban van, így ösztönözve és segítve a jövõbeni
fejlesztéseket.
8.2.1. Kiszámítható szabályozási környezet
A város célja, hogy a fejlesztéseket ösztönözze, és ehhez egy kiszámítható környezetet alakítson ki,
ahol az infrastrukturális környezet és a természet kiemelten fontos jelentõségû. Fontos, hogy a
városfejlesztési stratégia egy meghatározott irány mentén haladjon, és ezekhez rendelje hozzá a jogi
és egyéb szabályozó eszközöket, ezáltal könnyebben meg lehet azoknak felelni. Ahhoz, hogy a
233
fejlesztések a megfelelõ irányban haladjanak, meg kell határozni a célokat, és az ezekhez szükséges
jogi és szabályozó eszközöket.
8.2.2. Marketingstratégia
A városi marketing terv célja, hogy olyan feladatokat, távlati célokat határozzon meg, amik idõrendben
egymást követik és egymásra épülnek. A legfõbb cél az, hogy a városban élõkben és a városba
látogatókban olyan kép alakuljon ki és éljen a városról, amely pozitív mindenféle szempontból, ahol a
társadalmi értékek szorosan kötõdnek a városhoz, és ahová szívesen jönnek az emberek. Ehhez
szükséges egy egységes arculat kialakítása, amelyrõl mindenkinek eszébe jut a város szépsége,
fejlõdése és értékei. Az arculat kialakítása után azt széles körben kommunikálni kell. Azonban ezt más
módon kell kommunikálni a helyi és a nem helyi lakosok számára. Ezen kívül erõsíteni kell a
köztudatban, valamint a potenciális befektetõk és betelepülõk tudatában a város vonzáskörzetében,
hogy a város fejlõdni képes és mindenki számára nyitott. A marketing terv kialakítása során fel kell
építeni egy kommunikációs stratégiát, ami szorosan kötõdik a marketing tervhez és a város
arculatához.
8.2.3. Beruházási kézikönyv
A következõ években várható a beruházási kedv növekedése, így kiváltképp fontos, hogy a
beruházási programokhoz, ötletekhez egy beruházási könyvet alakítson ki a város önkormányzata,
amiben a város és az EU követelményei megtalálhatók. Mivel a beruházási folyamat egyes fázisainak
végrehajtásához szükséges elméleti ismeretek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a gyakorlati
tudnivalók, így ebben is segíthet ez a kézikönyv.
8.3. PARTNERSÉG
A partnerség több szereplõ bevonása egy folyamatba azért, hogy együttmûködjenek egy közösen
kitûzött cél érdekében. A partnerség létrejöttét gyakran az indokolja, hogy egy feladatot egyedül nem,
csak más partnerekkel együtt lehet véghezvinni. Az együttmûködésnek köszönhetõen olyan
információk birtokába juthatnak a partnerek, melyek a kooperáció nélkül nem kerülnének el hozzájuk,
illetve olyan ötleteket kaphatnak, amelyek fel se merülnének bennük. A partnerek kritikus észrevételei
építõ jellegûek, mellyel egymás fejlõdését segítik.
A partnerség hosszú távú mûködtetése során rendszeresen kell megbeszéléseket tartani. Ezáltal nõ
az együttmûködésben részt vevõ egyének és csoportok elkötelezettsége a város fejlesztése iránt,
illetve a partnerek jobban megismerik egymást, ami segíti a közös munkát. A fejlesztéssel kapcsolatos
megbeszéléseket érdemes munkacsoportokra bontani, így az egyes szereplõk az õket, vagy
szakterületüket érintõ kérdéseket hatékonyabban vitathatják meg, és sikeresebben dolgozhatják ki a
speciális problémák megoldásának módjait.
234
A városfejlesztés komplex jellege miatt a lehetõ legszélesebb körben kell bevonni a szereplõket a
fejlesztési folyamatokba. A legfontosabb partnerségi csoportok Békéscsaba városfejlesztése során az
alábbiak:
8.3.1. Lakosság
Egy projekt támogatásának elnyerése és fenntartása érdekében a városfejlesztési folyamatoknak

széleskörû lakossági részvételen kell nyugodniuk, vagyis a helyi lakosság bevonása elengedhetetlen.
Fontos elmagyarázni és bemutatni a lakosoknak, hogy milyen pozitív változások következhetnek be
életükben, környezetükben, ha aktívan részt vesznek a folyamatokban.
A legfontosabb a lakosság tájékoztatása, mégpedig úgy, hogy az információ a lakosság minden

csoportjához, rétegéhez eljusson és megértse a megfogalmazott javaslatok lényegét. Ennek
biztosítása érdekében a helyi médián és a város honlapján keresztül a kezdetektõl fogva
folyamatosan tájékoztatni szükséges a lakosokat a fejlesztési tervekrõl és a városrehabilitációs
programról.
Az aktuális és gyakran frissített honlap segíti a kommunikációt a lakosok és a kormányzat különbözõ

szintjei között. A nyílt fórumon lehetõséget biztosít mindenki számára, hogy véleményeiket, ötleteiket,
valamint észrevételeiket szabadon kinyilvánítsák, egyúttal alkalom nyílik a vélemények ütköztetésére
is.
Az IVS tervezése és kidolgozása idején két alkalommal lakossági fórum került megrendezésre,
melynek során a lakosság véleményezte a fejlesztési elképzeléseket, s javaslatokat tett a stratégia
kialakításával kapcsolatosan.
Az akcióterületi fejlesztések még intenzívebb lakossági részvételt igényelnek. A lakóhelyi környezet

tervezésekor és kialakításakor az önkormányzat többek között ötletpályázat meghirdetését tervezi a
lakosság körében saját tervek készítésére, mely által az érintettek aktivitását kívánja növelni.
8.3.2. Civil szervezetek
A civil szervezetek, mint a lakosság széles rétegeit elérõ és tömörítõ, fontos érdekképviselõ
társadalmi, közösségi szereplõk fontos partnerei lehetnek az önkormányzatnak a lokális társadalmi
problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek formálásában hatékonyan egészíthetik ki
egymás munkáját. Jelzik a településen felmerülõ, illetve kielégítetlen társadalmi igényeket,
szükségleteket, eszközül szolgálnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, segítséget nyújthatnak az
egyes szakpolitikák irányvonalának kialakításához (pl. kultúra, szociálpolitika, ifjúságpolitika). Fontos a
235
civil szervezetek közötti együttmûködés is, amelynek alapját képezheti a jelenleg is mûködõ Kistérségi
Civil Fórum, mely segíti a városi imázs felépítését.
Néhány egyesület már a tervezés során is bevonásra került, a terveket és a stratégiát is

véleményezte, javaslataik ezek kialakításánál figyelembe vételre kerültek. Az önkormányzat nem csak
a tervezés, hanem a megvalósítás során is számít a civil szervezetek segítségére, elsõsorban az
ESZA típusú tevékenységek, szociális szolgáltatások, oktatási, foglalkoztatási programok
elõkészítésében és végrehajtásában, illetve az érintett lakosság aktivizálásában.
8.3.3. Kisebbségi önkormányzatok
Békéscsabán négy (szlovák, román, lengyel és cigány) kisebbségi önkormányzat mûködik. Feladatuk,
kötelességük a helyi és a környéken élõ nemzetiségiek nyelvi és kulturális hagyományainak
megõrzése, jogainak, érdekeinek képviselete, védelme. Az anyaországi kapcsolatrendszer, személyes
kontaktus segítheti a kulturális együttmûködés mellett a gazdasági élet szereplõinek nyújtandó
információ áramlását is.
A kisebbségi önkormányzatok segítenek az önkormányzatnak a testvérvárosokkal való kapcsolatokat

fenntartani, ápolni és bõvíteni kulturális, gazdasági és oktatási szinten. Közbenjárásukkal a kisebbségi
lakosság is sikeresebben bevonható a fejlesztési folyamatokba. Segítségükre leginkább az ESZA
típusú tevékenységek keretében lehet számítani, például hagyományõrzõ és egyéb kulturális
rendezvények szervezésével járulhatnak hozzá a helyi kötõdés erõsödéséhez.
8.3.4. Szakhatóságok, egyéb szervek, intézmények
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia komplexitása következtében a stratégia tervezési és

magvalósítási folyamatába is szükséges a különbözõ szakhatóságok és egyéb intézmények
bevonása. A tervezési folyamatban egyrészt a fejlesztendõ területek és funkciók meghatározásába,
valamint az intézkedést igénylõ problémák feltárásába, másrészt a fejlesztések és az intézkedések
tervezésébe szükséges a különbözõ országos, regionális és helyi szintû szervezetek, a
szakhatóságok és intézmények bevonása. A fejlesztések, intézkedések végrehajtásakor elsõsorban a
helyi szakhatóságok és intézmények bevonása válik szükségessé.
A tervezés folyamán szükséges együttmûködni az országos és a regionális fejlesztési tervekhez való

illeszkedés érdekében az Önkormányzati Minisztériummal, illetve a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési
Ügynökséggel. Szintén szükséges a kapcsolatfelvétel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, az
önkormányzat korlátozott anyagi lehetõségeinek kiszélesítése, illetve a forrástervezés és ütemezés
érdekében. A szakhatóságok bevonása a tervezési folyamatba egyrészt a szakpolitikailag
megalapozott fejlesztési irányok, elképzelések meghatározásához, másrészt a fejlesztések gyorsabb,
gördülékenyebb engedélyezési eljárásának érdekében szükséges. Egyéb szakmai szervezetek a
236
probléma feltárás, például (védõnõ, gyermekvédelem, munkaügy) a szegregáció szempontjából

veszélyeztetett területek észlelésében lehetnek segítségül. A helyi szervezetek, hatóságok,
szakhatóságok részvételével a problémák megoldására workshopok kerülnek megrendezésre, illetve
a szervek, szervezetek részt vesznek az akciótervek elkészítésében is.
Szintén fontos bevonni mind a tervezésbe, mind a megvalósításba a különbözõ helyi intézményeket. A
megvalósítás során velük elsõsorban a soft projektek kapcsán indokolt együttmûködni pl.: az
identitástudat erõsítése érdekében az oktatási intézményeket helytörténeti ismeretek verseny, vagy
helytörténeti napok szervezése érdekében.
Természetesen a szakhatósági partnerek bevonásakor is számolni kell akadályozó tényezõkkel,

problémákkal, így számítani kell a különbözõ szakpolitikai irányvonalak és jogszabályok változásaira.
8.3.5. Vállalkozások
A vállalkozói szektor tekintetében a bevonásra kerülõ csoportok között különbséget kell tenni. A KKV-k
elsõsorban a fejlesztések célcsoportjait adják, míg a fejlesztésekben kisebb tõkeerõvel tudnak részt
venni.
A tõkeerõs nagyvállalatok bevonása a fejlesztések tervezésébe egyrészt a beruházások

összehangolása miatt, másrészt a mozgósítható, jelentõs lobbyerõ miatt elengedhetetlen. Szintén
fontos a tõkeerõs beruházások, mint jövedelemtermelõ tevékenységek megvalósításához szükséges
jelentõs forrás lehetõségek bevonása a fejlesztésekbe.
Mindkét vállalkozói csoport bevonása szükséges a problémák (elsõsorban a munkanélküliség)

okainak feltárása és a megoldások közös keresése (pl.: képzési programok kifejlesztése) érdekében.
8.3.6. Környezõ települések
A környezõ településekkel való együttmûködés több szempontból is indokolt. A fejlesztések tervezése

folyamán fontos feltérképezni a települések közötti funkciók megosztottságát, illetve az esetleges
hiányosságokat vagy éppen a túlkínálatot (pl.: hiányos egészségügyi, szociális, oktatási rendszer). A
fejlesztéseket a fenti felméréssel összehangolva kell meghatározni. Szintén fontos az együttmûködés
az esetleges nagyobb mérvû közös projektek megvalósításában pl.: hulladékkezelés, ivóvízbázis
védelem, ivóvízminõség javítás stb.
Békéscsabának megyeszékhelyként a környezõ településeket fontos bevonnia a lakosság

tájékoztatása érdekében is, hiszen a város egyrészt közigazgatási központ, másrészt a térség
munkahelyeinek és középiskoláinak jelentõs része található a városban. Így a fejlesztések a
237
békéscsabai lakosságon túl a környezõ településeken élõket is nagymértékben érintik. Szintén

szükséges együttmûködés kialakítása a különbözõ soft elemek megvalósításában a helyi
identitástudat erõsítése, illetve bizonyos problémák feltárása, megelõzése érdekében (fesztiválok
szervezése, egészségnapok stb.).
8.4. V ÁROSFEJLESZTÕ T ÁRSASÁG
8.4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere
A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása a

közgyûlés feladata. A közgyûlés fogadja el többek között a Hosszú távú Településfejlesztési
Koncepciót, az Építési Szabályzatot és Szerkezeti és Szabályozási Tervet, valamint az Integrált
Városfejlesztési Stratégiát.
Az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 19/2007 (V.2.) KGY. rendelet értelmében tulajdonosi

jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének
elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési
programokra.
A városfejlesztési feladatok elõkészítését és a fejlesztések koordinációját a Polgármesteri Hivatal

Stratégiai-Fejlesztési Osztálya végzi, a fejlesztések elõkészítésében és megvalósításában
együttmûködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelõs más
szakirodákkal és intézményekkel.
Stratégiai-Fejlesztési Osztály feladatai:

• az önkormányzat fejlesztéseinek rövid távú, illetve stratégiai tervezésével kapcsolatos
koordinációja,
• a közgyûlés által jóváhagyott önkormányzati beruházásokkal és az önkormányzat
intézményeit érintõ felújításokkal összefüggõ lebonyolítói teendõk,
• a fejlesztésekhez szükséges külsõ források, támogatások bevonásával,
• a közbeszerzésekkel,
• az önkormányzati vagyoni ügyekkel és az önkormányzati tulajdonrésszel mûködõ
vállalkozásokkal kapcsolatos feladatok ellátása.
A Stratégiai-Fejlesztési Osztályhoz tartozó csoportok:

1. Beruházási Csoport
2. Közbeszerzési Csoport
3. Projektmenedzsment Csoport
238
Az osztály munkaszervezetéhez tartozik a Városépítészeti Csoport is, amely közvetlenül a

polgármester és a jegyzõ irányítása alatt álló szervezeti egység. A csoportot a városi fõépítész vezeti.
Külön csoportba nem szervezett vagyonkezelési feladatok:
• önkormányzati vagyon hasznosítása (pl. bérbeadás), értékesítése,
• tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggõ feladatok,
• önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati részvétellel mûködõ gazdasági
társaságokkal kapcsolatos feladatok ellátása,
• az önkormányzat portfoliójának kezelése,
• településfejlesztési célokhoz szükséges ingatlanok megszerzése,
• versenytárgyalások, árverések lebonyolítása,
• az önkormányzati vagyonbiztosítással kapcsolatos ügyek intézése.
Városüzemeltetési Osztály általános feladatai:
Az osztály elvégzi a helyi vízgazdálkodással, a közlekedéssel, hírközléssel, városgazdálkodással,

parkgondozással, közmûvekkel, közterületek, utak használatával, kezelésével, tisztántartásával, a
forgalmi rend kialakításával és megváltoztatásával kapcsolatos tervegyeztetési, szervezési,
ellenõrzési és egyéb, a feladatkörébe utalt üzemeltetési feladatokat.
Az osztály elõkészíti az önkormányzat kommunális igazgatással, vízrendezéssel és csapadékvíz

elvezetéssel, csatornázással, a helyi közutak és közterületek fenntartásával, a helyi
tömegközlekedéssel, az egészséges ivóvíz, a közvilágítás biztosításával, az emberi környezet
védelmével és a természetvédelemmel kapcsolatos döntéseit. Javaslatot készít az ilyen célú
beruházások, felújítások végrehajtására.
Az osztály közremûködik a feladatkörét érintõ; pénzügyi támogatás elnyerésére irányuló pályázatok

szakmai részének elkészítésében és a közbeszerzési eljárások elõkészítésében.
Az osztály gondoskodik az önkormányzat tulajdonában lévõ és a Polgármesteri Hivatal által használt

Szent István tér 7. sz. alatti épület (Városháza) állagmegóvásáról és karbantartásáról,
üzemeltetésérõl, valamint figyelemmel kíséri a Szabadság tér 11-17. szám alatti, a Polgármesteri
Hivatal elhelyezését szolgáló önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatát.
A városfejlesztés egyéb szereplõi
Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 1992. november 20-án alakította meg a Békéscsabai
Vállalkozói Centrum Kft-t azzal a céllal, hogy segítse a helyi kis- és középvállalkozások létrejöttét és
mûködését, teremtse meg az ehhez szükséges feltételeket, illetve vegyen részt a város
239
gazdaságfejlesztési terveinek kidolgozásában és végrehajtásában. A helyi vállalkozások létrejöttének

elõsegítéséhez és mûködéséhez egy méretében, funkciójában és elhelyezkedésében alkalmas, ám
jelentõs felújításra és bõvítésre szoruló ingatlant biztosított az önkormányzat, amit a vállalkozás
pályázati pénzeket elnyerve korszerûsített.
A Vállalkozói Centrum Kft. 1994. januárjától Vállalkozói Központ és Inkubátorházat hozott létre és
mûködtet non-profit jelleggel, amelyen keresztül infrastruktúrát - iroda, mûhely, üzlet- és
raktárhelyiséget és komplex tanácsadási, szakértõi szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak kedvezõ
áron. Az inkubátorház elsõsorban a kezdõ, illetve a negyedik évüket még nem betöltött
2
vállalkozásokat segíti és részesíti elõnyben. Kezdetben 2.359 m -en 16 vállalkozás indult, a
szolgáltatásokat fõleg kereskedõk, kisebb arányban pedig termelõ-szolgáltató vállalkozók vették
igénybe.
Az Almáskerti Ipari Park a másik legnagyobb gazdaságélénkítõ projektje a Kft.-nek. Megvalósításával,

a város megbízása alapján 2000. januárjától foglalkozik a cég. A fejlesztést, azaz a teljes körû
közmûberuházást 2001. I. félévében, öt hónap alatt valósította meg a vállalkozás. Az Almáskerti Ipari
Park beruházása mintegy 250 millió forintos nagyságrendû. A 19 hektárnyi terület a 44-es
fõközlekedési út Budapest felöli városi bevezetõ szakasza mellett helyezkedik el. A teljes terület
mintegy 6%-a vár még befektetõre, a többi terület hasznosult.
A vállalkozás egy PHARE pályázatra elkészítette a területen létrejövõ mezõgazdasági és

élelmiszeripari innovációs központ tervét, amely egyúttal az Inkubátorháznak is egy következõ
lépcsõje. A beruházás a 2004. év végére megvalósult. Modern mintaüzemi infrastruktúra jött létre a
zöldség/fûszer és a kisüzemi húsfeldolgozás területén.
Az Almáskerti Ipari Park teljes betelepülése rövidtávon (3 év) jó eséllyel megvalósul. Az ipartelepítõ
infrastruktúra kialakításának következõ területe az Északi ipartelep, melynek kialakításában a Kft.
szintén részt vesz. A közüzemi infrastruktúrával ellátásra kerülõ iparterület mind külsõ befektetõ vonzó
helyszínként szolgál, mind saját, önálló kockázati tõke befektetésekhez megfelelõ terepet biztosít. A
társaság alacsony (4 fõ adminisztratív és 5 fõ technikai) létszámmal, de jelentõs beruházási és
projektmenedzselési tapasztalattal rendelkezik, amire szervezetileg tovább lehet építkezni.
Létszámában bõvülve a cég alkalmas városfejlesztési projektek megvalósítására, városfejlesztési
társaságként való mûködésre.
A vállalkozás helyzete
A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 2008-ban 16. teljes gazdasági évet kezdi az 1992-es
alapítása óta. A 3 millió Ft törzstõkével létrehozott vállalkozás többszöri alaptõke emelésen keresztül,
2001-ben 124,5 millió Ft-os jegyzett tõkéjû lett. A társaság jelentõs befektetett eszközökkel
rendelkezik, melyek döntõ többségükben tárgyi eszközök: az Inkubátorház új csarnokai és a Szigligeti
240
u. 6. sz. alatti Irodaház épülete, illetve a Békéscsaba Almáskerti Ipari Park közüzemi infrastrukturális
hálózata építéséhez kapcsolódó vagyoni értékû jogok.
A vállalkozás döntõ árbevételei két fõ tevékenységi körbõl származnak, ami az ingatlan bérbeadás és
az ehhez kapcsolódó szolgáltatás, illetve az ipari park fejlesztése, telekértékesítés. Szolgáltatási
tevékenységében kiemelendõ az inkubátorházi kis-és közepes vállalkozásoknak nyújtott
adminisztratív, ügyviteli, mûködési és tanácsadási szolgáltatás. Innovációs ügyfélszolgálatot mûködtet
az ipari parki Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központban a térség érdekelt
vállalkozásai támogatására. Pályázatírói tevékenységet folytat, mellyel forrásokat teremt mûködéshez,
illetve saját és a tulajdonos önkormányzat gazdaságfejlesztõ beruházásaihoz. A bérbeadás
2
tekintetében kiemelkedõ az Inkubátorház, amely közel 6.000 m -es bérbe adott területével az ország
legnagyobb ilyen intézménye, meghatározó tagja a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének, aminek
az országos elnökségi tagja a vállalkozás vezetõje. Az inkubátorházi bérlõk száma jelenleg 41, a
telephelyen dolgozók száma 250-270 fõ, az itteni vállalkozások összes árbevétele meghaladja a 2
milliárd Ft-ot. Az Inkubátorház kihasználtsága rövid idõszakokat kivéve folyamatosan teljes,
területének beépíthetõsége elérte a maximális mértéket. A Szigligeti utcai irodaház mintegy 60 irodát
magában foglaló épületében 20 bérlõ tevékenykedik. A 2007-es év végén az irodáknak kb. 85%-a volt
bérbe adva. A jelenlegi kihasználtság 97%.
Másik fõ tevékenység az Ipari Park fejlesztése és telek értékesítés, amely az Ipari Parkban egy
összetett befektetés szervezõ, tanácsadó, üzemeltetõ és beruházás-lebonyolító szerepet takar. Az
Ipari Parki területek 95%-a került eddig értékesítésre, amelyen elsõként a japán SMK cég beruházása
valósult meg. Sajnos a magyar gazdaság tõkevonzó képességét felülmúlják a szomszédos közép-
kelet európai országok, ami elsõsorban kedvezõbb adórendszernek és alacsonyabb bérköltségnek
köszönhetõ. Ennek, illetve közúti közlekedési hátrányoknak felróhatóan nem sikerült nagy
foglalkoztató külföldi befektetõt megnyerni az Ipari Parkba, de döntõen helyi vállalkozásokkal a park
majdnem megtelt, illetve rájuk alapozva kisebb fejlesztés útján teljesen megtelhet.
A Vállalkozói Centrum Kft. sok éves munkával megteremtett megfelelõ gazdasági háttérrel és
szerzõdésállománnyal, valamint saját és több, az önkormányzattal együttesen megvalósítható
projekttervvel készül a követõ évekre.
MTA Regionális Kutatások Alföldi Kutatócsoportja Békéscsabai Osztálya
A város fejlesztésében közremûködik az MTA Regionális Kutatások Alföldi Kutatócsoportja

Békéscsabai Osztálya, akik a partnerség elveit szem elõtt tartva moderátorként vesznek részt a
tervezési munkákban.
241
Békéscsaba Vagyonkezelõ Zrt.
A részvénytársaságot az önkormányzat 1995. szeptemberében alapította az üzleti alapon

hasznosítható önkormányzati vagyon mûködtetésére, azzal összefüggõ feladatok ellátására.
A Békéscsaba Vagyonkezelõ Zrt. (VAK Zrt.) 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég, így a tulajdonosi
jogokat az önkormányzat döntéshozó testülete, a közgyûlés, valamint az általa megválasztott
Igazgatóság és Felügyelõ Bizottság gyakorolja. A szakmai együttmûködés a gazdasági és pénzügyi
területekre terjed ki.
Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal való gazdálkodás egy részéhez közgyûlési felhatalmazás

szükséges, bizonyos jogkörökben az Igazgatóság dönthet. A cég saját vállalkozói tevékenységet is
folytat, melyhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás, ezen ügyekben a cégvezetõ jár el.
Békéscsaba Megyei Jogú Város a városüzemeltetési és köztisztasági feladatait 5 éves

keretszerzõdések keretében alvállalkozókkal végezteti el. Erre a célra létrehozott önkormányzati
tulajdonú cég jelenleg nincs.
Békéscsabai Városvédõ és Városszépítõ Egyesület
Az egyesület az 1985. évben alakult meg, amikor még nagyon kevés civil szervezet mûködött a
városban. Az egyesület több mint két évtizedes munkáját nagyon sokan segítik, és sokan aktívan is
bekapcsolódnak a városvédõ munkába. Jelenleg az egyesületnek 119 egyéni és 24 jogi személyiségû
tagja van.
Az egyesület célja: a város védelme és szépítése, történelmi értékeinek megõrzése, a haladó

hagyományok ápolása, a városlakók haza- és városszeretetének fejlesztése, aktivizálása. Az
egyesület céljának megvalósítása érdekében együttmûködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó
szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes mûködését
és céljainak megvalósítását.
Az egyesület feladatai:
• a város épített és természeti környezetének védelme;
• a városszépítõ, várostisztelõ erõk összefogása;
• a város építészeti, természeti emlékeinek, nevezetességeinek bemutatása
sajtóközlemények, eseti kiadványok megjelentetésével;
• a város fejlesztését, szépítését célzó tervek társadalmi vitáján aktív közremûködés, a
tervek ismertetése és elfogadtatása a városlakókkal, részvétel a tervek megvalósításában;
• városépítési ankétok, elõadások szervezése;
• közösségi munkára mozgósítás az egyesület céljainak megvalósítása érdekében;
242
• az egyesület céljának megvalósítása és feladatainak ellátása érdekében a közhasznú

szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 6., 7. és 8. pontjában foglalt alábbi
közhasznú tevékenységeket végzi:
o kulturális örökség megóvása,
o mûemlékvédelem,
o természetvédelem.
A városfejlesztési tevékenységek kidolgozásában és megvalósításában mind a fejlesztések által

érintett önkormányzati intézmények, mind az önkormányzati feladatok ellátását támogató cégek és
további szervezetek vesznek részt, illetve mûködnek közre.
8.4.2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását biztosító szervezet
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felvázoltak megvalósításának koordinálása érdekében

városfejlesztõ társaság létrehozása szükséges, melynek kapcsán a kiemelt projektekkel szemben
támasztott intézményi elvárásokat figyelembe veszi az önkormányzat.
A szervezet fõ tevékenysége a komplex városrevitalizációs programok megvalósítása a stratégiában

kijelölt akcióterületeken, valamint a város hosszú távú gazdasági és társadalmi érdekeinek
képviselete, érvényre juttatása, a fejlesztések fenntartásának biztosítása.
A városfejlesztõ társaság 100%-os önkormányzati tulajdonú, non profit gazdasági társaság formában
mûködik. A városfejlesztésre szakosodott szervezet látja el az önkormányzat Stratégiai-Fejlesztési
Osztálya által meghatározott, az illetékes bizottságok által elfogadott feladatokat.
Az új szervezeti egységet az önkormányzat rendeleti úton hozza létre azzal a céllal, hogy az
akcióterületi fejlesztéseket megvalósítsa. A rendeletben szabályozásra kerül az önkormányzati
tulajdonosi jogok gyakorlása, a városfejlesztõ társaság jogosítványai és kötelezettségei, törzstõkéje, a
városrevitalizációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó önerõ, az akcióterületi
ingatlangazdálkodás, illetve fejlesztések szabályozása, a vagyongyarapítás nyereségének
felhasználása, valamint a vagyongazdálkodással, üzemeltetéssel foglalkozó szervezetekkel való
együttmûködések formái.
A városrevitalizáció megvalósítását az önkormányzat a városfejlesztõ társasággal megkötendõ

együttmûködési megállapodással biztosítja, amely kiterjed a társaság díjazására, a vagyonkezelõvel
történõ együttmûködésre, az évközi rendszeres önkormányzati ellenõrzés rendjére, az éves
beszámolás és az akcióterületi terv évente történõ felülvizsgálatának rendjére, aktualizálására. A
megállapodás szerint a társaság által megvalósított akcióterületi fejlesztése során keletkezõ közvetlen
fejlesztési bevételeket a városfejlesztõ társaság visszaforgatja, azokat az önkormányzat nem vonhatja
el.
243
A társaság a fentieken kívül az akcióterületek revitalizációja érdekében befektetõkkel tárgyal, valamint

szerzõdéseket köt az akcióterületeken megvalósuló fejlesztésekrõl. Az önkormányzat részérõl minden
esetben a városfejlesztõ társaság vesz részt a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott
projektcég felállításában, amennyiben befektetõ bevonására kerül sor és a végrehajtás indokolja ezt.
Az operatív irányítás a városfejlesztõ társaság kompetenciája, míg az önkormányzati osztályok,
bizottságok csak a revitalizáció stratégiai irányait határozzák meg, valamint ellenõrzik azok
megvalósulását.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felvázoltak megvalósításának koordinálása érdekében a

városvezetésnek szándékában áll, hogy városfejlesztõ társaságként a már hatékonyan mûködõ
Békécsabai Vállalkozói Centrum Kft.-t bízza meg, melynek kapcsán a kiemelt projektekkel szemben
támasztott intézményi elvárásokat figyelembe veszi az önkormányzat.
A Békécsabai Vállalkozói Centrum Kft. fõ tevékenysége a komplex városrevitalizációs programok

megvalósítása a stratégiában kijelölt akcióterületeken, valamint a város hosszú távú gazdasági és
társadalmi érdekeinek képviselete, érvényre juttatása, a fejlesztések fenntartásának biztosítása.
244
A tervezett városfejlesztõ társaság szervezeti ábrája
Békéscsaba Megyei Jogú Város

Önkormányzata
Békéscsabai
Békéscsaba Városvédõ és Városszépítõ
Vagyonkezelõ Zrt. Egyesület
MTA Regionális Kutatások

Alföldi Kutatócsoportja
Békéscsabai Osztálya
Békéscsabai
Városfejlesztési Kft.
Ügyvezetõ
Komplex településfejlesztési ismeretek
Asszisztens
Adminisztrátor
Városfejlesztési és Jogi és közbeszerzési Mûszaki menedzser Pénzügyi és

pályázati menedzser Szakértõ mérnök adminisztrációs
Pályázati ügyintézõ Menedzser
Mérlegképes könyvelõ
245
8.5. T ELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI
A város vezetõ szerepkört tölt be a kistérségben és a megyében is. Békéscsabának nem érdeke a
pontszerû, elszigetelt fejlõdés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, az
negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlõdését.
Békéscsaba hangsúlyos kérdésként kezeli, hogy jó kapcsolatot alakítson ki partnereivel,
környezetével. A kapcsolatrendszert három típusba lehet bontani:
• településen belüli kapcsolatok,
• környezõ települések közti kapcsolatok,
• testvérvárosi kapcsolatok.
A településen belüli kapcsolatok esetében a város számos civil szervezettel áll kapcsolatban, így a
fejlesztési tervek kialakításánál figyelembe veszik ezen alapítványok, egyesületek véleményét, mivel
õk közvetlen kapcsolatban állnak a lakosság bizonyos részeivel.
Néhány alapítvány, egyesület:
• AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány,

• Békés Megyei Nõk Egyesülete,
• Békés Megyei S M -es Emberek KHSZ,
• Békéscsaba Városi Nagycsaládosok Egyesülete,
• Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége,
• Békéscsabai Városi Nyugdíjas Egyesület,
• Békéscsaba Városi Polgárõrség Egyesület,
• Békéscsabai Városvédõ és Városszépítõ Egyesület,
• Csabai Civilek Irodája,
• ÉFOÉSZ Békés megyei Egyesülete,
• Közös Pont Egyesület,
• Közösségfejlesztõk Békés Megyei Egyesülete,
• Nyújtsd Segítõ Kezed Alapítvány,
• Speciális Nevelésért Alapítvány,
• Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete.
A városban nagy hangsúlyt kap a sport, több egyesület is mûködik. A város vezetése arra törekszik,
hogy minél nagyobb arányban tudják ezeket a klubokat, egyesületeket támogatni, ezáltal ösztönözve
a városban lakókat az egészséges életmód követésére.
Néhány egyesület:
• Békéscsabai Atlétikai Klub,

• Békéscsabai Belvárosi Diáksport Klub,
246
• Békéscsabai Benny Bulls Rögbi Klub,

• Békéscsabai Elõre Nõi Kézilabda SE,
• Békéscsabai Elõre Súlyemelõ Club,
• Békéscsabai Kerékpár Klub Közhasznú Egyesület,
• Békéscsabai Röplabda Sportegyesület,
• Béthel Alapítvány,
• Egyensúly Szabadidõ Klub,
• Mentálhigiénés Egyesület,
• Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete,
• MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítõ Egyesület.
A települések közötti kapcsolatrendszerre egyre nagyobb hangsúlyt fektet a város, így alapelvek
mentén alakult meg a Békéscsabai Kistérségi Társulás és a Közép-békési Centrum. A Békéscsaba és
Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 2008. január 1-jétõl 6 településbõl áll:
Békéscsaba, Telekgerendás, Kétsoprony, Csabaszabadi, Szabadkígyós és Újkígyós.
A Közép-békési Centrum, melyet Békéscsaba, Békés és Gyula városok alapítottak, szoros

együttmûködésén alapuló regionális fejlesztési alközpontot jelöl. Egy új típusú város-vidék kapcsolat
megalkotásával és a határon átívelõ kapcsolatok intézményes kiépítésével fejlesztési mintatérségként
példát kíván mutatni az elmúlt másfél évtized gazdasági, társadalmi és területi átrendezõdése során
szerepválságba került középvárosok számára Magyarországon és az EU-ban egyaránt. A KBC-t
alkotó települések 120 ezres lakossága szellemi – kulturális – gazdasági potenciálja a középfokú
oktatás széles kínálatának kialakítása mellett a felsõfokú oktatás stabil alapját is jelenti. A települések
diverzifikált turisztikai és kulturális fesztiválrendszert alakítottak ki, amely a megye pozitív külsõ
megítélésében is fontos szereppel bír. A KBC fejlõdésének azonban ennél sokkal nagyobb belsõ
hatása van a megye egészére a lakosság számára történõ urbánus körülmények megteremtése, az
életpálya esélyek közelítése szempontjából. Ez, illetve az ökológiai tudatosság erõsítése kedvezõ
hatással lehet a megyébõl történõ elvándorlás csökkentésére, elsõsorban a magasan képzettek
vonatkozásában.
Az alközpont elsõdleges stratégiai célja, hogy helyi adottságokra alapozva kitörési pontot kínáljon úgy
a közvetlenül érintett három kistérség, mint az egész megye számára. A fejlesztések nemzetközi
vonatkozású stratégiai célja, hogy a Közép-békési térség a Békés–Arad fejlesztési tengely
létrehozásával integrálódjon az EU-szintû regionális munkamegosztásba, és a határon átnyúló
kapcsolatok által dinamizálódó gazdaság segítségével tartós növekedési pályára álljon.
Békéscsaba nagyon jó kapcsolatot ápol a testvérvárosokkal. A nemzetközi együttmûködésben való

részvétel az önkormányzatok számára alapvetõ joggá vált (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
LXV. törvény alapján). Az önkormányzat nemzetközi együttmûködésének legfontosabb területeit és
kereteit a testvérvárosi kapcsolatok jelentik. A kapcsolatok létesítésének célja, hogy sokoldalú
247
rendszer kiépítésével és ápolásával alkalmat teremtsen a város és környék értékeinek bemutatására,

valamint más országok, népek, közösségek tapasztalatainak, gyakorlatának megismerésére. Az
együttmûködés fontos elemeként fogalmazódik meg a teljes viszonosság, a kölcsönösség és az
arányosság elve. A kapcsolatok tartalmát az egyes városokkal megkötött együttmûködési
megállapodások, szerzõdések tartalmazzák. Békéscsaba Megyei Jogú Városnak nyolc várossal van
együttmûködési megállapodáson alapuló, mûködõ és kiépített kapcsolata.
Ország Testvérváros Mikortól

Szerbia-Montenegró Nagybecskerek (Zrenjanin) 1966
Finnország Mikkeli 1981
Románia Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) 1991
Szlovákia Trencsén (Trenèin) 1992
Lengyelország Tarnowskie Gory 1994
Németország Lutherstadt Wittenberg 1995
Ukrajna Ungvár (Uzshorod) 1998
Románia Belényes (Beius) 1999
Az euroregionális kapcsolatrendszerben az információcsere rendszeressé tétele, a kontaktusnapok

lebonyolítása, az ehhez szükséges szervezeti rendszerek összehangolása javíthatja egy-egy térség
fejlõdését, valamint ismertségét. A fejlesztési alapirányok esetleges egybeesése a nemzetközi
pályázatokon való sikeres együttmûködésre, részvételre ösztönözhet.
A város nemzetközi kapcsolataiban kiemelt fontosságúvá váltak az együttmûködõ települések

(Treviso, Arad, Nagyvárad, Schenkenfelden, Krompachy, Lincoln stb.). Ez a kapcsolat jelentheti a
regionális programokba, valamint a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás lehetõségét,
az együttmûködés magasabb szintre való emelését.
8.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA
Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlesztési céljainak eredményes megvalósítása, valamint az élhetõ,
fenntartható város megõrzése érdekében az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltak, a
tervezés során meghatározott célok teljesülésének, azaz a pénzügyi és fizikai megvalósulásnak
folyamatos nyomon követése szükséges.
A városvezetés településfejlesztési koncepciójához és egyéb tervezési dokumentumaihoz hasonlóan

az Integrált Városfejlesztési Stratégiát is folyamatosan, kétévente felülvizsgálja, szükség esetén
aktualizálja.
A monitoring tevékenység elsõdleges célja, hogy figyelemmel kísérje a fejlesztések elõrehaladását, a

megvalósítást és annak eredményeit, valamint azt összevesse a stratégiában meghatározott
fejlesztésekkel és célokkal. A monitoring tevékenység információk és adatok gyûjtésére szolgál,
melyek egyfelõl lehetõvé teszik az elért eredmények nyomon követését, másfelõl elemzések
248
segítségével fényt deríthet arra, hogy egy-egy fejlesztés végrehajtása megfelelõ irányban és
intenzitással halad-e.
A stratégia monitoring tevékenysége által használt eszközökkel szemben támasztott követelmények:

• komplexitás,
• többszintûség,
• igazodás a programciklushoz,
• indikátor központúság,
• megbízhatóság,
• megalapozottság,
• pártatlanság,
• függetlenség.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában az egyes projektekhez, fejlesztésekhez és intézkedésekhez

számszerûsíthetõ indikátorok kerültek hozzárendelésre, rögzítve a kiindulási értékeket és a
célértékeket. A monitorig egyfelõl ezen indikátorok felülvizsgálatát jelenti, melyek segítségével
• a stratégia végrehajtásáért felelõs intézmény,
• a projektmenedzser és
• a finanszírozó is tiszta képet kap a fejlesztések megvalósulásának alakulásáról.
A szakmai monitoring célja, hogy megfelelõ eszközökkel folyamatosan mérhetõ legyen a projekt
szakmai elõrehaladása, és ezáltal kontrollálhatóvá válik, hogy a megvalósítás különbözõ fázisai
összhangban vannak-e a kitûzött célokkal és ütemezéssel.
A szakmai monitoring az alábbi fõ elemek vizsgálatából áll:

• a városfejlesztés keretében folytatott tevékenységek megfelelõ ütemben és minõségben
valósultak meg,
• a teljesítés a stratégiában rögzített célok megvalósítását célozza,
• az indikátorok értéke az ütemezésnek megfelelõen alakul-e,
• horizontális célok megvalósultak-e,
• eleget tett-e a stratégia végrehajtásáért felelõs intézmény a tájékoztatási kötelezettségeknek,
• a stratégiában foglaltak megvalósítása során felmerültek-e kockázati tényezõk,
• a tevékenységek, eszközök, költségek összességében összhangban vannak-e a hazai és EU
jogszabályokkal.
A monitoring tevékenység befejezését követõen az illetékes csoport jelentéskötelezettségének tesz

eleget. A beszámolóban korrekciós intézkedési javaslatokat dolgoz ki a stratégiát felülvizsgáló egység.
A javaslatokkal módosított, kiegészített Integrált Városfejlesztési Stratégia elõterjesztésre kerül a
szakági bizottságokhoz, valamint a közgyûléshez.
249
9. IRODALOMJEGYZÉK
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási minõségirányítási programja
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatást Érintõ Feladatellátási,

Intézményhálózat-mûködtetési és Fejlesztési Terve 2007-2013.
3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008-2015.
5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportkoncepciója és Sporttámogatási Rendszere 2008-2011.
6. Békéscsaba Megyei Jogú Város Települési Közoktatási Esélyegyenlõségi Intézkedési Terve –

Helyzetelemzés 2008-2011.
7. Békéscsaba Megyei Jogú Város Városfejlesztési Koncepciója
8. Jamina-kutatás – Közösség felmérés egy békéscsabai városrészrõl
9. Tanyaprogram 2008 (Békéscsaba)
10. Társadalmi és Térbeli Kirekesztettség Békés Megyében
11. Társadalmi és Térbeli kirekesztettség Békés megyében 2004.
250

Békéscsaba Megyei Jogú Város Ivs Átdolgozás Végleges

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Békéscsaba Megyei Jogú Város Ivs Átdolgozás Végleges

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Magyar Pályázatkészítõ Iroda Zrt.

3.4.5. Közmûvek .................................................................................................................................66

5.1.5. Közlekedés (TC5)................................................................................................................... 194

A hosszú távú fejlesztési elképzelések kidolgozásának alapjául a jelenlegi helyzet értékelése és

A tematikus célok az elvárásoknak megfelelõen városrészekre kidolgozott fejlesztési koncepcióval

Ennek alapján az alábbi jövõképek kerültek meghatározásra:

Belváros „Korszerû, vonzó megye- és városközpont”

Almáskertek, „Hobbikertek, Logisztikai és kereskedelmi csomópont”

Akcióterületek megnevezése Akcióterületi fejlesztés

Az akcióterületeken végrehajtandó feladatok és az általuk elérendõ célok részletes meghatározására

JÖ V ÕK É P Vonzó befektetõi, természeti és városi környezettel rendelkezõ, térségi funkcióiban

Berényi úti kertvárosias Belvárostól északra lévõ

Jamina (Erzsébethely): „Jamina Mezõmegyer:

2. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

2.1. B ÉKÉSCSABA SZEREPE A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATBAN

Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. A város

Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, 2005. évben elfogadott

A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kistelek –

A Dél-Alföld országon belüli város- és térségközi kapcsolatrendszere

Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintû feladatait - a

A közép-békési település együttes

A közép-békési település együttes és a közvetlenül kapcsolódó településgyûrû

2.2. A VÁROS VONZÁSKÖRZETE

Békéscsaba megyeszékhely-szerepének, illetve gazdasági súlyának és regionális közlekedési

Az 1990-es években a helyi területfejlesztési szereplõk döntéseinek és az önkormányzat költségvetési

A Békéscsaba vonzáskörzetében bekövetkezõ változásokat jól érzékelteti, hogy a korábban Orosháza

A megyeszékhelynek a térségre gyakorolt vonzó hatását elsõsorban a munkahelyek, az oktatás, ezen

A város elsõdleges vonzáskörzetét a következõ települések alkotják: Békés, Gyula, Elek,

Békéscsaba vonzáskörzete is az egész Alföldre jellemzõ településszerkezettel rendelkezik, miszerint

tanyás térségek találhatóak. A fenti 24 településbõl 5 város, 5 nagyközség és 14 község címmel

Békéscsabának a munkaerõ-piaci szerepkör mellett kiemelt szerepe van az oktatásban, 18 szakképzõ

3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS

3.1. B ÉKÉSCSABA KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI

3.1.1. Természeti környezet

Természet-, táj- és környezetvédelmi szempontból, illetve idegenforgalmilag is jelentõs elõrelépésnek

Békéscsaba természeti környezetét elsõsorban a mezõgazdasági területek és a véderdõk alkotják.

A térség nagy jelentõségû vízgazdálkodási létesítménye, az 1777-ben megépült vízgazdálkodási,

Az Élõvíz-csatorna az országosan is egyedülálló város együttest, Gyulát, Békéscsabát és Békést

Békéscsaba országos átlagban kedvezõtlen mutatókkal rendelkezik az erdõs területek és zöldterületi

A zöldterületek aránya Békéscsabán

Forrás: KSH T-STAR, 1990-2002 adatbázis

Egy város levegõminõsége a település nagyságának, térszerkezetének, gazdasági jellegének,

A légszennyezés forrásai: a város légterébe kerülõ légszennyezõ anyagok döntõen a fûtésbõl, az

Békéscsaba egész közigazgatási területe a „védett I” levegõminõségi kategóriába tartozik, kivéve a

Békéscsaba Környezetét formáló elemek közül meghatározó szerepet töltenek be a felszíni és a

A kedvezõ termálvíz hasznosítási lehetõségek Békéscsabára is jellemzõek. A városban mûködõ

Békéscsaba közigazgatási területén található talajtípusok vizsgálatakor el kell különíteni a város

A tájban ható talajképzõ tényezõk összességükben a különbözõ típusú csernozjomok kialakulásának

A kiskertekben a talaj mezõgazdasági tevékenységbõl és haszonállattartásból eredõ szennyezése

Védett természeti értékek

A város természeti értékeinek védetté nyilvánítása 1985-ben kezdõdött el. A természetvédelmi

A jogi oltalom alá vont területek a következõk:

- Gyóni Géza u.-i ezüstjuhar fasor

Az eddigiekben végzett természettudományos kutatások alapján kijelenthetõ, hogy további területek

A természetvédelmi területek felügyeletét, kezelését, a kezelés koordinációját a Polgármesteri Hivatal

megépítését követõen a zajterhelés – elsõsorban az átmenõ teherforgalom mérséklõdése miatt –

A repülõtér 2006-ban megvalósult fejlesztése környezeti hatástanulmány alapján, illetve az elõzetesen

Határérték feletti zajjal terhelt területek:

Szolgáltató létesítmények zaja

3.1.1.5. A lakosság környezettudat- és szemléletformálása

3.1.2. Épített környezet

A vasútvonaltól keletre esõ településrész az Alföldön gyakori halmaztelepülés szerkezeti elemeit