2014 SEPTEMBER 08

10 JEL, HOGY A MENEDZSERED INKÁBB

KONCERTSZERVEZŐ, MINT MENEDZSER
Morcz Fruzsina, a Zeneipari menedzsment kurzus vezetőjének írása

A menedzser egy zenekar illetve előadó napi zeneipari ügyeinek, azaz egyebek

mellett a hangfelvétel-megjelenések időzítési-, koncertezési-, marketing- és
sajtóstratégiájának is megtervezője és lebonyolítója.

Az, hogy Magyarországon általában és elvben a menedzseri funkciók mellett a

koncertek szervezéséért is maga a menedzser felelős, a hazai és (kisebb
külföldi) zeneiparok méretének illetve egy-egy zenekar/előadó alacsonyabb
bevételeinek jellemző folyománya. Az angol zeneipari szakirodalom a zenekar
mellett dolgozó szakemberek esetében megkülönböztet üzleti ügyekkel foglalkozó
menedzsert és a zenekarnak fellépéseket szervező booking agentet, azaz
koncertszervezőt.

Azonban a tisztán elválasztható munkakörök, külön posztokra szerződtetett zeneipari

szakemberek mellett létezik egy másik zenekarműködtetési modell is.

Számtalan
zenekar maga intézi a menedzseri feladatokat, a koncerteket pedig egy sokszor
menedzsernek nevezett, de tevékenységét tekintve inkább booking agentként (azaz
koncertszervezőként) működő zeneipari szereplő szervezi. Mivel az előadó,
illetve a zenekar bevételeinek zöme jellemzően az élő fellépésekből származik, a
menedzser előszeretettel foglalkozik inkább csak a koncertszervezéssel.
(Külföldön booking agentnek neveznék őket.)
Azonban ez számtalan esetben nem konszenzus alapján működik így (azaz a
menedzser és a zenekar nem ebben vagy így állapodtak meg), és a zenekar nem is
tudja, mi minden hárulna egy valóban menedzserként (jól) funkciónáló
szakemberre és feladatok elvégzése mennyire jót is tenne lenne a zenekar
népszerűségének vagy éves bevételeinek.

Az, hogy a zenekar mellett dolgozó adott menedzser döntően (vagy kizárólag) a
koncertszervezésre koncentrál, hosszú távon igen ártalmas lehet a zenekar
karrierje szempontjából, még akkor is, ha a zenekar maga ellátja a menedzseri
funkciókat. És nem csak a zenélés helyett telefonálgatással vagy e-mailezéssel
eltöltött idő miatt írom ezt.

Amint elmúlik a zenekar újdonságának varázsa, ahogy csökken annak a

műfajnak, amiben a zenekar játszik, a népszerűsége, a médiamegjelenési
lehetőségek és a koncertmeghívások is megfogyatkozhatnak. Azaz csökken az
alaplendület, hiányozni kezd a külső szakmai megfigyelő (maga a menedzser és az ő
menedzseri) működése, a zeneipari trendek ismerete, a zenélés mellett pedig a
zenészek számára időigényes és leterhelő a már elég későn kitalált karriermentő
stratégia megvalósítása.

Sokszor azonban azzal, hogy a menedzser milyen koncertszervezésen

túlmutató feladatokat végez vagy végezhetne, melyek a zenekari menedzser
kötelességei, illetve mi a zenekar hosszútávú stratégiája, maguk a zenészek
sincsenek tisztában. 

Amennyiben nincs menedzsered, az alább felsorolt feladatokat valószínűleg te vagy

a zenekarból valaki látja el. Ha senki sem működik közületek menedzserként, akkor
pánikolás helyett kezdj neki!
Elismert zeneipari szakemberek is elmondják újra és újra, hogy egy
zenekarnak/előadónak a karrierje elején hasznos, ha maga szervezi az ügyeit
(például a későbbiekben ennek az időszaknak köszönhetően valószínűleg
okosabban választ menedzsert, tisztában van a teendőivel és az arra rászánni
érdemes idővel stb.).

Azonban ha már túl vagy ezen a zenekari/előadói karrierfejlődési szakaszon, van

menedzsered és az alábbi tíz jelet tapasztalod, akkor majdnem biztos lehetsz,
hogy a zenekarmenedzsmentet nem a felkért menedzsered, hanem inkább te
látod el – ő csupán a koncertszervezést intézi.

1. jel: Egyedül intézed a zenekarod marketingjét és sajtókommunikációját –

azaz te és nem a menedzsered.
Ha te vagy az egyedüli felelős a zenekar sajtómegjelenéseiért; ha a menedzsered
nem készíti elő az új hanganyagod vagy a lemezbemutató koncerted kommunikációs
stratégiáját; nem ír sajtószöveget vagy zenekari biográfiát; nem bonyolítja az új
lemezmegjelenés sajtókampányát, vagy abban az esetben, ha ő nem is ért
ezekhez, nem keres meg vele egy sajtóügynökséget, akkor gyanús, hogy a
menedzsered bizonyos menedzserfeladatokat nem lát el.
Az ilyen típusú menedzser nem szán időt arra, hogy egy-egy hírértékű eseménynek
hála cikkek jelenjenek meg a zenekarról. Nem ügyel arra, hogy szem előtt
legyetek és ennek köszönhetően a régi és jövőbeli közönséged tagjai, illetve
zenei szervezők értesüljenek arról, mi minden történik a zenekarral, ami pedig
meghívásokat, pénzt, sikert és nagyobb közönségtábort eredményezhetne
nektek. Nem ad tanácsokat, hogyan növeld a közönséged, nem szervez
reklámkampányt, nem hirdeti az aktuális, hírértékű eseményeket. Ha nem így
állapodtatok meg a legeslegelején, akkor gond van, nagy gond.

2. jel: Nem
tervezitek meg a zenekar jövőjét és nem terveztek a menedzseretekkel közösen
(a legalább egy éves) zenekari stratégiát sem.
A menedzser egyik alapvető feladata az adott előadó/zenekar karrierjének felépítése,
annak érdeklében, hogy a zenekar/előadó egyre népszerűbb és népszerűbb legyen.
Ebben szolgálja a menedzsert és a zenekart is a zenekar különböző hangfelvételeit,
sajtómegjelenéseit, fellépéseit, marketingjét és egyéb eseményeket az időpont,
megvalósítás és megjelenés szerint is összehangoló zenekari/előadói stratégia.
Az előretervezés segít abban, hogy időben megszerezzük a szükséges
kontaktokat; határidőre elkészíthessük a reklámanyagokat és sajtószövegeket;
megfelelő módon értesíthessük a sajtót és a rajongókat is a készülő
eseményről; lássuk a lehetőségeinket (például lehetséges klubkoncertek
Budapesten), ezek alapján priorizálni tudjunk (például előbb játszanánk a kisebb
számú közönséget befogadni képes Gozsdu Manó Klubban egy klubkoncertet
tavasszal, majd ősszel az eggyel nagyobb
közönségkapacitású Corvintetőn tartanánk a lemezbemutatót, már nagyobb
rajongótáborral), illetve az adott esemény mellé szervezhető sajtómegjelenéseket
(ilyen az MR2 dalpremier; Lángoló Gitárok-interjú stb.) időzíthessük. A lehetőségeink
és rendelkezésre álló promóciós eszközök jókor és jó módon való felhasználása a
zenekar közönségének növelését szolgálja, ez pedig a hosszú és anyagilag is
kifizetődő zenekarműködés egyik záloga.

3. jel: Alig van jelen a zenekarod életében.

A menedzseretek nincs ott a klipforgatáson, az új sajtófotó készítésénél, nem
egyeztet a grafikussal az új lemez borítójának tervezéséről vagy a nyomdával azok
legyártatásáról? Gyanús, hogy akkor bizony te magad látod el a menedzser
feladatait is.
A menedzser jelenléte nem azért fontos, hogy valaki dolgozzon a zenekarért
vagy a zenekarnak (egy induló produkció esetében gyakran ingyen vagy alig
érzékelhető összegekért [gyakran így van ez még Angliában is, ahogy ebben az
interjúban is elmondják]), hanem azért, mert így a zenekar folyamatosan külső
támogatást vagy szakmai kritikát kaphat egy általában náluk legalább egy
fokkal kevésbé elfogult zeneipari szereplőtől.
Ha a menedzser számtalan, a zenekar életében jelentős eseményen nincs ott
(legyen ez akár egy Trafó Kortárs Művészetek Házában zajló nagy évzáró koncert
vagy egy tévéfelvétel) az azt sugallja, nem érzi az elmulasztott lehetőségek (egy jobb
beállítás egy fénykép esetében, egy jobb számlista és így jobb műsor egy fontos
koncerten stb.) súlyát sem.

4. jel: Minden kreatív ötlet csak tőled származik.

A zenészek zöme kreatív akkor is, mikor nem zenei alkotásról, hanem
menedzsment-ötletelésről van szó. Azonban a menedzsernek, feltéve, hogy tudja a
vállalt munkája alapszabályait és -feladatait, szintén képben kell lennie és
javaslatokkal, kreatív ötletekkel kell tudnia szolgálni egy-egy esemény (például
flashmob vagy albumpromóció) illetve a fellépések kapcsán.
Amennyiben csak neked fontos, hogy a zenekarodat érintő aktuális zenei
történések valóban hírértékűek legyenek, akkor gyanús, hogy a menedzsered
nem tudja egy jó kampány jelentőségét és hasznát. Egy jó kampány mindig segít
a zenekar közönségének növelésében – ilyen volt a Mary Popkids The Blue Inside
című lemezének közösségi médiamegosztásra épülő kampánya illetve a Fish!
Konzervzene című album csomagolása is. Egy eredeti ötletre gyakrabban felkapják a
fejüket az újabb potenciális rajongók és szívesebben foglalkozik vele a sajtó is. Ezért
szomorú, ha a menedzsered egy ilyen terv (ha nem is egyedül felvállalt, de legalább
közös) kidolgozását elszalasztja.

5. jel: Nincsenek speciális események a zenekar életében.

A speciális események és ötletek, mint az előző pontban olvasható, a
figyelemfelkeltés kiváló eszközei. Azaz flashmob, akusztikus koncertsorozat,
rendhagyó helyszíneken (mondjuk mozikban) zajló lemezbemutató turné,
szobakoncertsorozat stb.
Például a Hangmás 2012-ben egy nagykörúti kirakatban zenélt Budapesten. Ilyen
ötletnek, azaz marketingeszköznek tekinthető az a beharangozó videó is, amit a
Mary Popkids készített a Nagy-Szín-Pad döntője előtt a Carbonfools énekesével,
Fehér Balázzsal közösen.
Azonban ha ilyen speciális, alkalmi marketingeszközök kitalálása és
megvalósítása elmarad és a zenekar huzamosabb ideje nem tört ki a
EP/lemezmegjelenés-koncertezés-EP/lemezmegjelenés-ördögi körből, azaz
csak új albumok kapcsán hallgat magáról, gyanús, hogy a zenekarnak nincsen
tervezett marketingkampánya, nem hívja fel magára a figyelmet extrém vagy
különleges eseményekkel. Ezekben az esetekben azt mondhatjuk, a menedzser
elmulasztja ennek a kötességének a teljesítését.

6. jel: Nem ad
visszajelzést a zenekarnak. 
A menedzser voltaképpen a zenekar szerződtetett belső kritikusa. Mivel ideális
esetben a zenekar és menedzsere jól ismerik egymást, képesek a zenekar körüli
sikeres és sikertelen történéseket megbeszélni és közösen elemezni. A menedzser,
ha szívén viseli a zenekar sorsát egy kezdő zenekar esetében, annak kérésére
segíthet a jó koncertműsor összeállításában (hatások, a játszott számok
kiválasztása stb.); végighallgathatja a rádióban adott interjújukat és a
soronkövetkező médiamegjelenés előtt segíthet, hogy a kimaradt információk
mindenképp elhangozzanak (azaz például figyelmezteti az előzőleg figyelmetlen
zenészt, hogy a soron következő interjújában, egy televíziós műsorban mindenképp
elhangozzon a legközelebbi fellépés dátuma és helyszíne); figyel a színpadképre
és javaslatokat tesz a zenekar megjelenését illetően (milyen ruha vagy színpadi
elrendezés működne a koncerteken; milyen fényhatásokat lenne érdemes még
alkalmazni).
Ha ezek a javaslatok a menedzseretek részéről rendszeresen elmaradnak, érdemes
leülnöd beszélgetni a benneteket képviselő zeneipari szakemberrel, hogyan is
képzeli a munkáját veletek.

7. jel: Nem frissíti a honlapotokat.

Bár a Facebook sok produkció számára az első (és gyakran egyetlen)
koncertpublikálási- és hírfelület, mégis, nem szabad elfelejtkezni a honlapról sem. A
zenekari honlapod olyan, mint egy rólad szóló brossúra vagy információs
bázis. Nem függ közösségi médiatrendektől és azok megszűnésétől sem. A
Facebook oldalad mellett a honlapod az, ahol a rajongóid és a sajtó képviselői is friss
és hiteles információkat kaphatnak rólad, a körülötted zajló eseményekről (például
interjúk, új projektek), sőt, bizonyos honlapon kialakítható funkciók (letölthető
bio, belinkelt videók, letölthető technikai rider, letölthető nagyfelbontású
sajtófotók stb.) csak a honlapon alakíthatók ki. Éppen ezért a honlapodnak
folyamatosan frissnek kell lennie, legyen szó akár tagcseréről, akár új lemezről,
másik formációról vagy külföldi turnéről.
A menedzsered a kommunikációd felelőse is és ennek bizony igen fontos részét
képezi a leghivatalosabb online platformod, azaz a honlapod folyamatos frissítése is.
Ha a menedzsered ezt nem végzi el napi vagy heti szinten, ahogy azt a zenekar
körüli események megkövetelik, azzal a zenekar hitelét és a profinak szánt imidzsét
rombolja. Nemcsak a zeneipari kollégák, hanem még a rajongók között is, hidd el.
A rajongóid lesznek azok, akik elsőként reklamálnak majd, ha hiányosak a következő
fellépésedről velük megosztott információk.

8. jel: Nem figyel az online jelenlétetekre.

Az online jelenét nem merül ki a honlap és a Facebook-oldal üzemeltetésében. A
zenekarnak legalább annyira figyelnie kell a különböző online zenekari
platformok összehangolására és az online zenei szolgáltatásokon való
jelenlétre – legyen szó akár a rendszeresen frissített, profin kezelt YouTube-
csatornátokról, a Spotify- vagy Deezer-felületetekről, a turnéhelyszínek honlapjain
szereplő aktuális információról, jó minőségű sajtó- és koncertfotóról, a
sajtóvisszhangotok online és fizikai dokumentálásáról stb. Ezek mind részei a profi
kommunikációnak. Ne hagyd, hogy akár egy kicsit is amatőrnek tűnj a konkurensek
szemében, illetve ne veszíts potenciális rajongókat sem a jelen-nem-lét miatt.

9. A
menedzsered nem tájékozódik a zeneipari változásokról
A menedzser a zeneipar, azaz a (könnyű)zene értékesítésre felépült iparág üzleti
képviselője a zenekar vagy előadó mellett. Míg a zenekar/előadó dalokat ír, próbál, a
menedzser a zenekar körüli teendők intézésén túl információkat gyűjt zeneipari
változásokról, frissen megnyílt klubokról, új hirdetési lehetőségekről, tájékozódik új
eseményekről, zenefogyasztási szokásokról, zenei applikációkról, a többi zenekar
működésének látványos és kevésbé látványos eredményeiről. Zeneipari
beszámolókat (MAHASZ-jelentés, IFPI-jelentés, interjúk zeneipari kollégákkal stb.)
olvas. Ez teszi lehetővé, hogy friss, naprakész, egyedi és kreatív tanácsokkal
szolgáljon, ismerje a célközönség fogyasztási szokásait, ízlését,
preferenciáit. Mindezzel segíti azt, hogy a legközelebbi megjelenéseid vagy
koncertjeid és annak kommunikációja, marketingelemei izgalmasak legyenek a már
meglévő és megszerezni kívánt közönséged számára is.

10. Nem szervez zenekarmegbeszéléseket     

Az ideális menedzser folyamatosan kommunikál a zenekarával. Bevonja a tagokat
az üzleti döntésekbe; kezdő zenekarok esetében eszközeihez mérten formálja a
zenekaron belüli közösséget; informálja a zenekartagokat a zeneipari
változásokról; profi hozzáállást tanít nekik; állandó tájékoztatást ad a zenekart
érintő ügyek állásáról. Ez segíti a kölcsönös bizalom kialakulását és azt, hogy a
zenekar azonosulni tudjon a menedzser, de számtalan esetben a közösen vagy a
zenekarvezető által meghozott döntések megvalósításában. Amennyiben ez nálatok
folyamatosan elmarad, ideje beszélgetned egyet a menedzseretekkel.