SZAKDOLGOZAT

2018

GILÁNYI ATTILA
 SZAKDOLGOZAT

Mentálhigiéné Szakirányú Továbbképzési Szak

GILÁNYI ATTILA
Az Emberi Szükségletek Pszichológiája
(Human Needs Psychology)
Egy önsegítő módszer, a motivációs beszédek és a pszichológia határán

SEMMELWEIS EGYETEM
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZSZOLGÁLATI KAR
MENTÁLHIGIÉNÉ INTÉZET

Intézetigazgató:
Dr. Pethesné Dávid Beáta
egyetemi tanár

BUDAPEST
2018
 Tartalom

1. Bevezetés.................................................................................................................................... 2
2. A mentális egészségre ható tényezők a XXI. században ............................................................ 8
2.1 Gazdasági és Politikai tényezők ......................................................................................... 8
2.2 Az Internet korának veszélyei .......................................................................................... 10
2.3 A változtatás igénye és bennünk rejlő lehetősége ............................................................ 14
3. Az Emberi Szükségletek Pszichológiája (Human Needs Psychology) .................................... 17
3.1 Az elmélet eredete ............................................................................................................ 17
3.2 Az Emberi Szükségletek Pszichológiájának (ESZP) helye a pszichológiában ................ 18
3.3 Az Emberi Szükségletek Pszichológiája .......................................................................... 20
3.4 Az ESZP szerkezete ......................................................................................................... 24
3.5 A Hat Emberi Szükséglet (Six Human Needs) ................................................................ 30
3.5.1 Személyiségünk négy szükséglete............................................................................ 31
3.5.2 A Riemanni összefüggés .......................................................................................... 34
3.5.3 Lelkünk, szellemünk két szükséglete ....................................................................... 37
3.5.4 Miért vagyunk különbözőek? ................................................................................... 38
4. Az Emberi Szükségletek Pszichológiájának intervenciós technikái ........................................ 42
4.1 A Hét Mesterlépés ............................................................................................................ 42
4.2 Transzformáció, avagy a segítő kapcsolat céljai .............................................................. 43
5. Áttörések .................................................................................................................................. 47
6. Kritika ...................................................................................................................................... 51
7. Összegzés és Saját Élmény ...................................................................................................... 52
1. Melléklet .................................................................................................................................. 56
Irodalomjegyzék ............................................................................................................................... 61
Köszönetnyilvánítás ......................................................................................................................... 65

1
„Életünk akkor nyer értelmet, amikor önként elkötelezzük magunkat mások szolgálatára.”
Tony Robbins

1. Bevezetés

2014. végén, 12 év után ott kellett hagynom életem első „igazi” munkahelyét, egy
multinacionális nagyvállalat értékesítési vezetői pozícióját. A mai napig hálával tölt el, hogy
mennyi sikert érhettem el, mind csapatom, mind saját magam erejéből, mégis ennyi idő után,
akkor és ott kiégtem. Miközben kerestem a helyem a világban, az interneten beleütköztem
egy Tony Robbins nevű amerikai előadó, főként a tűzönjárásról (Firewalk) elhíresült,
Szabadítsd fel belső erődet (Unleash the Power Within, UPW) címmel fémjelzett, 3 és fél
napig tartó, Londonban megrendezendő rendezvényének hirdetésébe. Robbins számos
videóját láttam már korábban, és karizmatikus személyisége és hangzatos tanácsai miatt úgy
döntöttem, hogy a 12 évet méltó módon megünnepelendő, befizetem magam az útra. Egy
barátom, aki már többször is részt vett ezen a rendezvényen, azt tanácsolta, hogy
feleségemmel együtt menjünk, mert „ott akkora pozitív változások történnek az emberrel,
hogy az a másik számára máskülönben érthetetlen lenne”. A tanácsot megfogadva ketten
mentünk.
Az akkor hétezer fős, mára több mint tizenkétezerre duzzadt rendezvény átlagosan napi 14
órán át tartott, amelynek során szünetek nélkül, folyamatosan váltogatta, egymást négy
eltérő, mégis tökéletesen összehangolt programtípus. Zene és tánc, mindez egy modern
diszkó hangulatát idézve, Robbins és kollégáinak előadásai, munkafüzet és partneres
gyakorlatok, és különféle meditációk. A hatás valóban egyedülálló volt, és már a negyedik
nap végén éreztem, hogy a következő évben is szeretnék részt venni rajta. Volt azonban
feszültség is bennem abból eredően, hogy „ha én most felszabadítottam a belső erőmet,
akkor miért kellene azt jövőre is felszabadítani, pláne nem kevés pénzért?!” Jelentkeztem
hát önkéntesnek 2016-ra, majd 2017-re is.
Az önkéntesek egy nappal többet dolgoznak, mert képzést is kapnak. Ezen a képzésen
ébredtem rá, hogy Robbins igazából sokkal inkább coach, mint motivációs előadó, csak
egyszerűen kinőtte magát három évtized alatt. Rendezvényein ugyanis számos alkalommal

2
folytat a jelentkezőkkel, alkalmanként akár több mint 1 órás intervenciós beszélgetéseket is1,
amelyek transzformációs hatásáról nemcsak az adott órában győződhet meg az ember, de a
kiválasztott kliensek egy-két év múlva, videóra vett beszélgetéseken meg is erősítik, hogy
mekkora változás következett be életükben. Elmondják miként jött rendbe a házasságuk, a
karrierjük, hogyan múlt el a depressziójuk, vagy szabadultak meg örökre öngyilkos
gondolataiktól.

Ekkor döntöttem el, hogy megtanulom Robbins technikáit, ugyanakkor ragaszkodtam ahhoz,
hogy csak olyan dolgot képviseljek, ami akadémiai körökben is megállja a helyét. Így
találtam rá a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné képzésére, amelynek során, így a képzés
vége felé közeledve, nagyon sok hasonlóságot sikerült felfedeznem, mind a rogersi, mind
más pszichológiai megközelítésekkel. A legnagyobb különbség az, hogy míg a segítő- és
terápiás beszélgetések, főként egyénileg, vagy párban zajlanak, addig Robbins
rendezvényein ezrek vesznek részt, és nézik végig a beszélgetéseket. Hogy ez mekkora
másságot jelent a külső szemlélőnek, azt két rövid saját élményen keresztül be is tudom
mutatni.

Negatív példám, hogy egy alkalommal egy híres brit gestalt terapeuta előadásán jártam, aki
utolsó tartalmi elemként a coaching és a terápia határairól beszélt. Az előadás végén
feltettem neki azt a kérdést, hogy coachként, segítőként mit lehet azzal a klienssel kezdeni,
akit az öngyilkosság gondolata foglalkoztat, és ezzel pont hozzánk jön utolsó segítségért.
Ilyenkor a terápiára nem jogosult segítőnek mégiscsak feladata, hogy a klienst eljuttassa a
megfelelő szakemberhez, ehhez azonban megfelelő eszközre, tudásra is szüksége van.
Példának felhoztam Robbinst, akinek Date With Destiny (DWD)2 (Randevú a végzettel)
című, legmagasabb szintű rendezvényén, 5000 fő között általában 25-30 öngyilkos is részt
vesz, kik utolsó saját erejükből, kik rokonok, barátok által befizetve. Az előadó ekkor
legyintett egyet, és csak annyit mondott, hogy „they are different kind of people”, (azok
másmilyen emberek). Vélelmezem, hogy ezzel az akadémiai tudás és a Self Help (önsegítő)
mozgalom könyvei és tömegrendezvényei közötti különbségre célzott anélkül, hogy a
lényegi tartalmat ismerte volna. Ugyanakkor az előadó védelmére, itt mindenképp meg kell

1
Egy videofelvétel példaként: https://www.youtube.com/watch?v=LoKJvINANLg (Letöltve: 2018. április
26.)
2
A Date With Destiny-ről 2014-ben készült dokumentumfilm, I am not your Guru (Nem vagyok a gurud)
címmel megtekinthető a Netflix online televíziócsatorna kínálatában. A rendezvény eddig több mint 80
alkalommal került megrendezésre.

3
jegyeznem, hogy Robbins tanításait teljes összefüggésükben, csak nagyon alapos
kutatómunkával, többféle rendezvényen való részvétellel, és akár más szerzőktől származó
könyvek elolvasásával lehet mélységében megismerni. Nekem legalábbis csak így sikerült.

A pozitív példa pedig, hogy 2017 decemberében, a negyvenedik születésnapomra ajándékba

kapott, az említett DWD rendezvényről hazafelé tartva, egy éjszakát New Yorkban kellett
töltenem, ahol helyi barátom, egy Ede Rothaus (ejtsd. Ídi) nevű idős hölgynél szállásolt el.
Ede egyedül él, férje Lewis Gover3 2009-ben elhunyt. Négy órán át beszélgettünk. Ede
kezdetben hasonlóképp vélekedett. „Ha neked ez tetszik.” mondta lekicsinylően. Majd
később elmesélte, hogy férje, Carl Rogersszel dolgozott együtt a Humanisztikus
Pszichológia megalkotásán. A negyedik óra végére közösen, arra az eredményre jutottunk,
hogy Rogers és Robbins nem is áll olyan távol egymástól. Céljuk, emberközpontúságuk, az
emberben rejlő transzformációs erőbe vetett hitük azonos. Eszköztáruk részben különbözik,
ahogy a XXI. század is különbözik a XX-tól.

Ede-vel egyetértettünk abban, hogy napjainkban szükség van a mentális egészség

megőrzésének, fejlesztésének technikáit, minél gyorsabban, minél több emberhez eljuttatni,
és ennek egyik módja az lehet, ha a tudás, a segítés nem egyéni, vagy kiscsoportos
alkalmakon, hanem nagyszabású rendezvényeken kerül átadásra. Kiemeltük azonban azt is,
hogy ezeknek a rendezvényeknek is meg kell felelniük a segítői környezet feltételeinek.

Megközelítéseink a korral változhatnak, de önmagunk megértésére való törekvésünk

végigkíséri életünket. A világ valaha élt legnagyobb gondolkodói számára is elsődleges
kérdés volt ez mindig, szakterületüktől függetlenül. Meghódítottuk a világűrt,
megküzdöttünk a legveszélyesebb betegségekkel, meghosszabbítottuk az emberi életet,
képessé váltunk különféle élőlények laboratóriumi reprodukciójára, és ma már azon
dolgozunk, hogy szükség esetén újragyártsuk emberi szerveinket, és minimum további ötven
évvel meghosszabbítsuk az egészséges felnőttkort. (Kurtzweil, 2013) Önmagunk megértése
azonban továbbra is úgy tűnik, örök feladatunk marad, és ezt a pszichológia tudományának
„soft” kategóriája meg is erősíti. (Pável, 2016)

Newton, akinek az emberiség oly sokat köszönhet, így vélekedett az emberi pszichéről:
„Ki tudom számítani a mennyei testek mozgását, de képtelen vagyok kiszámítani az emberi
őrültséget.” (Mérő, 2014:169)

3
http://www.legacy.com/obituaries/nytimes/obituary.aspx?n=lewis-gover&pid=125733054 (Letöltve: 2018.
április 22.)

4
Megalkottunk számos elméletet az emberi boldogság elérésére, és az emberi psziché
egészségének megőrzésére-, megsegítésére-, meggyógyítására vonatkozóan, de mindmáig
nem találtuk meg a boldogság bárki által alkalmazható tökéletes receptjét. A boldogságot
számtalan módon lehet mérni, de dolgozatom mentálhigiénés megközelítéséhez elegendő
három dolgot említeni. Az első, hogy az föld lakosságának fele inkább boldogtalan, mint
boldog. A második, hogy a föld legszegényebb országaiban is élnek olyan szegény emberek,
akik nagyon boldognak tartják magukat. (Helliwell – Layard - Sachs, 2018) A harmadik
pedig, hogy híres, kedvelt, gazdag, és biológiai értelemben egészséges emberek, akiknek
látszólag mindenük megvan, ami egy boldog élethez szükséges, igen gyakran követnek el
öngyilkosságot, erőszakot, és gyilkosságot is. Utóbbi csoportra igaz kell legyen az is, hogy
ha a boldogságnak létezne receptje, akkor ők vagyonuk és kapcsolatrendszerük segítségével
biztosan meg is tudnák azt szerezni.

Az emberek ösztönösen keresik a boldogságot, és ha sokáig nem találnak rá megoldást,

akkor külső segítséghez fordulnak. Ha csak a pozitív kimenetelt ígérő lehetőségeket nézzük,
segítségül hívhatnak egy mély baráti beszélgetést, könyveket, közösséghez csatlakozást,
önismereti csoportokat, tanfolyamokat, vallási és spirituális segítőket, vagy a pszichológia
területéről érkező segítőket, coachokat, mentálhigiénés szakembereket, pszichológusokat,
pszichiátereket.4 Ki-ki saját hitrendszere és problémája szerint, de a lényeg igazából
ugyanaz: Legyen megoldás!

Húszas éveim elején hasonló céltól vezérelve találtam rá a Self Help (Önsegítő) (Katz, 1993)
mozgalom úttörőjének, Dale Carnegie-nek, magyar nyelven annak idején Sikerkalauz
címmel megjelent könyvére. A mű eredeti címe, Hogyan szerezzünk barátokat és hogyan
legyünk hatással az emberekre, sokkal jobban utal a könyv tartalmára. A könyvben írtaknak
nagy szerepük volt eddigi sikereimben, és mivel jótékony hatásukat már anno, a könyv
olvasása közben megéreztem, érdeklődővé váltam a Self Help „motivációs”, vagy
„sikerkönyveire”. A mai napig körülbelül száz ilyen jellegű könyv került a kezembe, de
igazán értékesnek, Carnegie mellett, Napoleon Hill, Gondolkozz és Gazdagodj című művét,
és Tony (Anthony) Robbins munkáit tartom. Érdeklődési területem később kibővült
pszichológiai, és kisebb mértékben spirituális művekkel is.

E három terület, akkor 2016-ban összekapcsolódott számomra. Folyamatosan követve Tony

Robbins munkásságát, többször olvasva könyveit, sorra nézve videóit, azt is észrevettem,

4
60. oldal – Kérdőív 14. kérdése.

5
hogy bár talán valóban ő a valaha élt legismertebb motivációs előadó, mégis, előadásai,
könyvei és munkafüzetei, sokkal kevésbé célozzák a siker, vagy boldogság könnyű ígéretét,
mint inkább önmagunk, és emberi működésünk megismerését. Robbins, aki egyszerre
spirituális hívő5, és egyszerre jártas a pszichológia számos területén, a boldogságra és a
sikerre a helyes emberi működés következményeiként tekint. Ennek megfelelően, nem is
tartja magát motivációs előadónak. Álláspontja szerint, aki tisztában van vele, hogy mit miért
csinál, nem szorul külső motivációra. (Aki viszont nincs tisztában vele, őt teljesen hiába
igyekszünk motiválni.) Fő kérdése, hogy „Miért tesszük azt, amit teszünk?”, 2006
februárjában, egy TED előadáson kapott nagy nyilvánosságot. Az alig 22 perces beszédet,
közel 22 millióan látták azóta, és a mai napig a TED top 25-ös nézettségi listáján szerepel,
több mint 2100 előadás között.6

Robbins ekkor mutatta be szemináriumi kereteken kívül első alkalommal, az általa

megalkotott Hat Emberi Szükséglet elméletét (Six Human Needs), amit azóta egyre szélesebb
körben alkalmaznak. 2002-ben Robbins felkérte Cloé Madanes7, argentin származású,
magas pszichológiai elismerésekkel díjazott családterapeutát, számos könyv szerzőjét, hogy
társuljon vele egy oktatási program létrehozásában. Madanes örömmel csatlakozott, és azóta
a részben a Six Human Needs elméletére alapozó, Strategic Intervention Coach (Stratégai
Intervenciós Coach) képzésüket8 több mint 10.000-en végezték el világszerte. Az elmélet
mindezidáig négy könyvben került bemutatásra. Első alkalommal Cloé Madanes,
Relationship Breakthrough (Áttörés a kapcsolatokban) című művében 2009-ben, majd 2014-
ben Tony Robbins, Money (Pénz) című kötetében. Ugyanebben az évben Madanes lánya és
veje, Magali és Mark Peysha, az általuk alapított coach és terapeuta képző iskola Strategic
Interventionist Handbook (Stratégiai Intervenciós Kézikönyv) címmel ellátott tankönyvében
is szerepelteti, mint intervenciós lehetőséget. Az eddigi legrészletesebb leírás, Madanes
legújabb, 2018-as, Changing Relationships (Kapcsolatok megváltoztatása) című művében
található. A szerzőkön kívül, több internetes oldalon is foglalkoznak a Hat Emberi
Szükséglet bemutatásával, de akadémiai vonatkozású elemzést, és mély kutatásokat nem
találtam.

5
Előadásain sokszor említi Istent, mint az ember felett álló örök segítség és helyes útmutatás forrását.
6
https://www.ted.com/playlists/171/the_most_popular_talks_of_all (Letöltve: 2018. április 10.)
https://www.ted.com/talks/tony_robbins_asks_why_we_do_what_we_do?referrer=playlist-
the_most_popular_talks_of_all (Ez utóbbi maga az előadás, ami magyar felirattal is megtekinthető.)
7
https://cloemadanes.com/ (Letöltve: 2018. április 10.)
8
rmtcenter.com (Letöltve: 2018. április 10.)

6
A Six Human Needs elméletének jogosultságát igazolja, hogy Robbins szemináriumait több
mint 30 éve látogatják, évente jelenleg körülbelül százezren. Karizmatikus megjelenése és
ezt erősítő mély orgánumú beszéde mellett, népszerűségének további oka lehet
mondanivalójának könnyed érthetősége, humanisztikus megközelítése, és az elmélet azon
részei, amelyekkel az emberi viselkedés, és legfontosabb Miértjeink megértéséhez,
rendezvényei alatt Robbins, a teljes modellt, az emberi működés rendszerét (Human Needs
Psychology/ Emberi Szükségletek Pszichológiája) is megtanítja.

Dolgozatomban elsődlegesen a Hat Emberi Szükségletet elméletét fogom megvizsgálni,

mert úgy gondolom, hogy az akár használható lehet nondirektív kapcsolatban is. Mellette
röviden bemutatom az Emberi Szükségletek Pszichológiájának teljes modelljét, amelynek
csak egy része a Hat Emberi Szükséglet.

Munkám során nem célom, sem a motivációs előadók, sem siker- és boldogság oktatók, sem
a velük kapcsolatba hozható tömegrendezvények elemzése. Mivel azonban Anthony
Robbins főként ilyen keretek között végzi tevékenységét, így szükségét láttam, hogy
valamilyen mértékben ez a témakör is szerepeljen dolgozatomban. Készítettem ezért egy 14
kérdésből álló kérdőíves kutatást, „Motivációs előadások, könyvek, idézetek hatása, és
szükségessége a mindennapi életünkben” címmel, amit dolgozatom 1. számú mellékletében
ismertetek. Már most fontosnak tartom megemlíteni, hogy a válaszadók közül, kedvelt
motivációs előadóként, sokan említettek a pszichológia és a mentálhigiéné területén
tevékenykedő személyiségeket, például Dr. Bagdy Emőkét, vagy Pál Ferenc atyát.

A következőkben, dolgozatom első részeként, bemutatom a XXI. század által generált, az

emberi pszichére hatással lévő megváltozott környezetet, indoklásul a mentálhigiénés segítői
szakma és a pszichológia még szélesebb körben való elterjesztésének szükségességéhez. A
második részben az Emberi Szükségletek Pszichológiájával foglalkozom, amiből a Hat
Emberi Szükséglet elméletét kiemelten vizsgálom, továbbá bemutatom, hogy utóbbi
ismerete milyen módon alkalmazható segítő kapcsolatokban. Záró gondolataimat követően
az 1.sz mellékletben bemutatom a fentebb említett kérdőívem eredményeit.

7
 2. A mentális egészségre ható tényezők a XXI. században

A XXI. század két új terhet is ró az emberi pszichére. Az emberiséget egyszerre fenyegetik

a kihalás veszélyével járó példátlan globális katasztrófák (Horváth, 2016), miközben az
éppen zajló negyedik ipari forradalom vívmányai egyre több lehetőséget nyitnak meg a
könnyebb, egészségesebb, boldogabb élet felé, elsősorban a fejlett társadalmak tagjai
számára. Előbbi egyértelműen ijesztően hat, utóbbit pedig csak részben jellemzi az ember
jólétének elősegítése, mivel az egyre gyorsabban végbemenő technológiai fejlesztések
mögött, jelentős gazdasági érdekek is húzódnak. (Tóth, 2016)

2.1 Gazdasági és Politikai tényezők

Yuval Noah Harari, izraeli történelemprofesszor, „A holnap rövid története” alcímmel

ellátott, Homo Deus (Istenné vált ember) című könyvének már a bevezetőjében, több
meghökkentő adat mellett említi a mentális egészséggel foglalkozó szakmák rettegett, és
ezért azonnali beavatkozásra utasító szavát, az öngyilkosságot. Harari így fogalmaz:

„A történelem során először többen halnak bele abba, hogy túl sokat esznek, mint abba, hogy
túl keveset; több ember halálát okozza az öregség, mint a fertőző betegségek, és több ember
követ el öngyilkosságot, mint ahányat katonák, terroristák és bűnözők együttvéve megölnek.
A kora 21. században az átlagember halálát sokkal nagyobb valószínűséggel okozza a
mértéktelen zabálás a McDonald’sban, mint az aszály, az ebola, vagy az al-Káida támadása.”
(Harari, 2015: 12)

A globális felmelegedés, a környezetszennyezés, a vízhiány által okozott fenyegetések, mint

a terrorizmus, a népvándorlások, a jégsapkák olvadása miatt kiszabaduló halálos vírusok, és
egyéb környezeti katasztrófák gondolatai, félelemmel és bizonytalansággal töltik el az
embereket, amiben persze nagy szerepe van a médiumok szándékosságának, illetve azonnali
online elérhetőségének is. Utóbbiak kártékonyságát, és a közösségi oldalak társadalomra
gyakorolt negatív hatását már tudományos keretek között is igazolták, de ez a felhasználói
szokásokra nem volt jelentős hatással. Eközben olyan technológiai újdonságok közelítenek
felénk, mint a robotika, a mesterséges intelligencia, a nanotechnológia, a biotechnológia, az
önvezető járművek és a kvantumszámítógépek, amelyekről nagy biztonsággal csak egyetlen

8
dolog állítható, hogy hatalmas emberi tudás kell nemcsak kifejlesztésükhöz, de működésük
megértéséhez, és a jövőt befolyásoló hatásaik felméréséhez is. (Forster, 2006)

Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek az új eszközök számtalan hasznos, az emberiséget

szolgáló tulajdonságokkal bírnak, és az élet számos területén adhatnak könnyebbséget,
ígérnek boldogabb életet az ember számára. Sok történész szerint az atombomba öngyilkos
fenyegetésének köszönhető, hogy a XX. század közepétől kezdve, a nagyhatalmak képesek
lettek megfékezni a globális háború veszélyét, és kizárásos alapon motiválttá váltak a békés
egyeztetésekre. Az informatikai eszközök kényelmesebbé tették a munkavégzést és a
kapcsolattartást. A biotechnológia segítségével hamarosan képesek leszünk zöldségek és
gyümölcsök táptalaj nélküli, zárt térben történő tömeges előállítására, terméketlen területek
termékennyé tételére, emberi fogyasztásra alkalmas egészséges hús állattenyésztés nélküli
előállítására, de még az öregedés lelassítására, és így az ember egészséges élettartamának
jelentős meghosszabbítására is. Ezek mellett egyre közelebb kerülünk ahhoz is, hogy
képesek legyünk idegen bolygókat kolonizálni, hogy csak néhány példát említsek. (Harari,
2015)

Nem kérdés, hogy mindehhez magának az embernek is alkalmazkodnia kell, és az sem, hogy
ez az alkalmazkodás azonban több szempontból is embert próbáló feladat. (Kurtzweil, 2013)

Globális, gazdasági megközelítéséből nézve, amíg a magas végzettséget igénylő területeken

megszerezhető jövedelem mértéke folyamatosan nő, addig az alacsonyabb
iskolázottságúaknál ugyanez nagyjából stagnál, így az inflációs hatás miatt hosszú távon
utóbbiak vásárlóereje csökkenő tendenciát jelez. (Autor, 2014) Mivel az alacsony
jövedelműek között eleve nagyobb arányban fordulnak elő mentális megbetegedések, a
jövőben általánosságban kell számolni ennek növekedésével. (Sareen – Afifi – McMillan -
Asmundson, 2011) Emellett valós a fenyegetettsége annak is, hogy korunk vívmányai
számos munkahely, sőt szakma megszűnéséhez is vezetnek rövidtávon. Még abban az
esetben is, ha az egész világon bevezetnék az alanyi jogi fizetést, a munkanélküliségnek, a
semmittevésnek önmagában is igen káros hatásai vannak az önértékelésre, ezáltal a
munkanélküliek, jóval nagyobb számmal lesznek depressziósak. (Crabtree, 2014) Fontos
tehát, hogy a társadalom vágyat érezzen a tanulásra, és az egyén képes legyen felfedezni,
hogy ő milyen értékteremtésben lehet kiemelkedő. A Hartford egyetem kutatásának
eredménye szerint azonban, részben épp a technológiai fejlesztéseknek, részben a túlzott
jólétnek köszönhetően az emberek egyre butulnak. A kutatás szerint 1950 és 2010 között az

9
átlag IQ szint 8 ponttal, 92-ről 84-re csökkent, és a népesség növekedésével további
csökkenés várható. (Griffiths, 2014)

Ha ezt a tényezőt külön vizsgálhatnánk, akkor önmagában az IQ szint csökkenése,

kedvezően hathatna a mentális betegségek számának csökkenésére, ugyanis számos kutatás
éppen azzal foglalkozik, hogy a fokozott aggódás és a több töprengés miatt, lényegesen
nagyobb számban fordulnak elő mentális megbetegedések a magas IQ-val rendelkezők
között. (Taite, 2015)

Ugyanakkor ez azért nem jelenthet megoldást, mert egyrészt az IQ-nak nagy szerepe van az
emberi túlélésben, másrészt, mert a külső ingerek számának növekedésével az egyén által
nem ismert, így helyes formában le nem reagálható ingerek aránya is megnő, ezáltal a relatív
mozgástér szűkül, azaz az egyén világhoz viszonyított bezártsága nő. Az alkalmazkodni,
fejlődni nem képesek számára a legenyhébb következmény, hogy elmegy mellettük a világ.
De ehhez is szükség van valamire, mégpedig, hogy elkerüljék a média káros hatását, ami a
figyelem felkeltésére szánt negatív töltetű hírekkel, a legkevésbé sem a boldogság felé
irányítja az emberek gondolatait.

2.2 Az Internet korának veszélyei

Ha a jövőn való elmélkedés mellett, már jelen korunk is számos elgondolkodásra okot adó
adatot mutat. „2012-ben világszerte nagyjából 56 millió ember halt meg; ebből 620 ezerrel
végzett emberi erőszak (120 ezer vesztette életét háborúban, 500 ezer bűncselekmény
következtében). Ezzel szemben 800 ezren követtek el öngyilkosságot, és másfél millióan
haltak meg cukorbetegségben. A cukor mára veszedelmesebbé vált a puskapornál.” (Harari,
2015:22) A cukorbetegség okozta halálozások a XXI. században kerültek a tíz leggyakoribb
halálozási ok közé, miközben táplálkozási szokásaink, beleértve a cukor fogyasztását is,
egyre inkább az egészségtelen, de könnyen, gyorsan energiát adó tálálékok felé tolódnak.
Ennek oka egyrészt az egészséges élelmiszerek árának lényegesen nagyobb mértékű
emelkedése, másrészt a táplálkozási szokások, rohanó életmódhoz való igazodása. (WHO,
2017; EWI, 2014; Hess, 2011; Durden, 2017)9

9
A négy tanulmány együttes értelmezésével.

10
Jól szemlélteti ez, hogy egyrészt még az élet azon területein sem fektetünk megfelelő
hangsúlyt az egészségünk megőrzésére, ahol a közvetlen káros hatás felismeréséhez nem
kell különösebb szaktudás, másrészt, hogy az egészséges életre ugyan egyre több megoldás
születik, de ezek mindegyike, beleértve az egészséges zöldségeket és gyümölcsöket, egyre
inkább csak a tehetősebb rétegek számára megengedhető alternatíva.

Ahogy a rohanó életmódunk fizikai ellátására csak rövidtávon fenntartható megoldást adnak
a gyorsétterem láncok, úgy szellemi hamburgerünkké a mobiltelefonok váltak. A baráti
beszélgetéseket, öleléseket egyre nagyobb mértékben váltják fel, az életünkben gyanútlanul
beszivárgott a posztok és Like-ok, amikért nem kell utazni, de még telefonálni sem,
egyszerűen csak benyúlunk a zsebünkbe, és egy gombnyomásra elérjük nemcsak a világ
összes könyvét, de a világ össze „barátját” is. Ezek az eszközök is számos előnnyel
szolgálnak természetesen, megkönnyítve a kapcsolattartást, akár a világ másik felén élőkkel,
ugyanakkor, nem szabad figyelmen kívül hagyni káros hatásukat sem. (Alter, 2017)

2015-ös amerikai kutatások szerint, a mobiltelefon használók több mint fele, egy és négy óra
közötti időt, átlagosan 2 óra 48 percet tölt el okoseszközével naponta, amiért ehhez 39
alkalommal kell zsebükbe, táskájukba nyúlniuk. Ezzel körülbelül 34 GB információt
fogyasztanak el, ha akarják, ha nem. 2008-ban ez a szám mindössze 18 perc volt, ami már
akkor is, körülbelül 174 elolvasott újságnak felelt meg. (Royon, 2016; Alleyne, 2011) Jól
mutatja ez a növekedés, az applikációk fejlesztőinek sikeres törekvését is. Míg a szakértők
naponta maximum 1 óra telefonhasználatot javasolnak, addig az emberek 88%-a ennél több
idő tölt el a képernyőt figyelve, e-mailek, üzenetek, játékok, cikkek és egyéb alkalmazások
között. Másként kifejezve, a felhasználók átlagosan ébrenléti állapotuk egynegyedét töltik a
készülékükkel, ami élethosszra vetítve 11 év. Egy kutatás során a megkérdezettek 59%-a
érezte magát a közösségi oldalak rabjának, kiemelve, hogy ezekben az oldalakban való
bizakodás egyébként boldogtalanná is teszi őket. A Facebook, mintegy másfél milliárd
felhasználójával, elsősorban a Like-okra való várakozás miatt, a legnagyobb függőség
generátor. Az emberi agy működésének vonatkozásában, az internetes játékok és egyéb
oldalak, hasonlóan a heroin, vagy kokain működéséhez, az agy jutalom központjában fejtik
ki hatásukat, a dopaminszint megemelésével, illetve a dopamin receptorok manipulálásával.
A függés valójában a személy és az élményre való vágyakozás kapcsolatán keresztül alakul
ki, amit a fogyasztott tartalom esetleges addiktív jellege még jobban felerősít.

11
A 8 és 18 év közötti gyerekek így idejük 1/3-át töltik különféle képernyők előtt. Az ügy
súlyosságát szemlélteti, hogy Kínában már több mint 400, internet függőségre szakosodott
klinika működik, továbbá Dél-Korea és Kína törvénybe is iktatta a gyermekkorúak
elektronikus játék tilalmát éjfél és reggel hat óra között. A kutatók azt is megállapították,
hogy a zsebben lapuló mobiltelefon érdekes módon a személyes kapcsolatteremtésre is rossz
hatással van. Akik telefonnal a zsebükben találkoznak egy idegennel, sokkal kevésbé találják
őt szimpatikusnak, megbízhatónak, mint a telefon nélkül ismerkedők. (Alter, 2017)

Ha mindezt a mentális egészséggel akarjuk kapcsolatba hozni, akkor látszik, hogy az

átlagember számára egyre nehezebb a valós, értékes kapcsolatok megteremtése, és még
nehezebb az individualitás, az egyediség értékes és hasznos tevékenységeken keresztül
történő megélése, pedig mindkettő fejlődéslélektani szükségletünk. Egy online baráttal a
kommunikáció elenyésző mértékben mélyíthető el a valós kapcsolatteremtéshez képest, és
persze akkor is reménykedni kell, hogy a barátunk valóban az, akinek hisszük. A közösségi
médiákon megjelenített sikertörténetek és boldogságot tükröző bejegyzések, negatív
viszonyítási alapot képeznek a mindennapi böngészések során. A közösségi oldalakon
általában a boldogság és a félelem kifejezéseivel találkozunk. Aki valóban boldog, azt egyik
sem érdekli különösebben, aki viszont boldogtalan, őt más boldogsága még
szerencsétlenebbé teszi, a rossz hírek pedig csak olajként hatnak a boldogtalanság tüzében.
Mégis, éppen a dopamin működési sajátosságának, a váratlan jutalom utáni vágyakozás
izgalmának köszönhetően, a megélt érzelmektől függetlenül is kialakul az eszközök
használatára, és a tartalmak fogyasztására irányuló függés. (Alter, 2017)

Az internetes eszközök, mobiltelefonok, számítógépes játékoktól való függést, a viselkedési

függőségek közé sorolják. A Dél-Kaliforniai Egyetem, másfél millió emberen folytatott,
négy kontinensre kiterjedő, függőségekre vonatkozó kutatásának –ide értve a szerencsejáték,
szex, szerelem, vásárlás, internet, testedzés, nikotin, alkohol vagy egyéb narkotikumokra
vonatkozó függőségeket- eredménye szerint a megkérdezettek 41%-a élte át egy éven belül,
legalább egy viselkedési függőségre vonatkozóan az alábbi tünetleírást:

Abbéli képességünk elvesztése, hogy egy viselkedés befejezését, vagy

folytatását szabadon eldöntsük, ami által káros következményeket szenvedünk
el. Viselkedési függőségben szenved, aki nem képes előre megítélni, hogy
függőségi cselekvése mikor történik, milyen hosszan tart, mikor fejeződik be, és

12
 milyen egyéb cselekvéseire lesz járulékos hatással. Következményképpen egyéb
cselekvések háttérbe szorulnak, feladásra kerülnek, vagy a függő elveszíti az
ezekre vonatkozó korábbi örömérzetét. A viselkedés további negatív
konzekvenciával jár az életben betöltött szerepekre, mint a munka, a társas
kapcsolatok és a hobbitevékenységekre nézve, amely egészen a szociális
kapcsolatok megszűnéséig, bűncselekmények és egyéb jogi kihágások
elkövetéséig, különösen veszélyes helyzetek, fizikai sérülések és veszteségek,
pénzügyi veszteségek, és érzelmi traumák bekövetkezéséig vezethet. (Alter,
2017:25-26)

Charles Duhigg, A szokás hatalma című könyvében definiálta szokásokra vonatkozó

Aranyszabályát, mely szerint minden tartósan kialakított viselkedési forma három
összetevőből áll:

1. Utasítás: Bármi, ami kiváltja az adott viselkedést.

2. Rutin: A viselkedés maga.
3. Jutalom: Az az eredmény, ami a cselekvés újbóli ismétlésére ösztönzi agyunkat.

Egy rossz szokástól, vagy függőségtől való szabadulás legjobb módja, ha az Utasítás és a
Jutalom között, kicserélésre kerül a Rutin.10 Okostelefonoktól való függőség kezelésére
sikerrel alkalmazták például, az okostelefon dizájnú átlátszó keret használatát, ami csakúgy,
mint maga a készülék, mindig ott volt az kliens zsebében, aki rendre elő is húzta azt, és
átpillantva rajta, a várt jutalomban is részesülni tudott. A rutin kicserélésének nagy kihívása,
hogy az új cselekvés, csak hetek, vagy hónapok múltán válik rutinná. Egyetemi hallgatókon
folytatott kisérletek átlagosan 66 nap után jelezték ezt igen nagy szórással, ahol a rutin
kialakulása legrövidebb 18, a leghosszabb 254 napig tartott. A vizsgálatok az új rutin
vonatkozásában a használt nyelvbéli különbségekre is kitértek. A „nem szabad használnom”
kifejezéssel élők jóval kisebb mértékben voltak képesek ellenállni a kísértésnek, mint aki
saját akaratuknak címezve a „nem használom” kifejezést alkalmazták. (Alter, 2017)

Adam Alter szerint, a viselkedési függőségeket két módon lehet megközelíteni, vagy
kiiktatjuk őket, vagy átalakítjuk. A modern okoseszközök példáinál maradva, itt olyan
egészséges szokások kialakításáról is szó van, mint a helyes táplálkozás, a testedzés segítése,

10
Ez az elmélet hasonló az Emberi Szükségletek Pszichológiájának 1-4. osztályú cselekvési formáihoz.

13
hatékonyabb munkavégzés, nagylelkűség gyakorlása, vagy a pénzel való helyes bánásmód
megtanítása. Minderre nagy szükség is lesz a jövőben, mert az előrejelzések szerint a fejlett
országokban 2000 után született csecsemők fele, várhatóan száz évnél tovább fog élni.
(Alter, 2017)

Ezek alapján fontos és hasznos minden olyan könnyedén érthető és alkalmazható

pszichológiai modell, minél szélesebb rétegekkel való megismertetése, amely akár
szakember bevonása nélkül is segítséget jelenthet, az emberi pszichét szélsőségesen terhelő
XXI. századi veszélyekre.

2.3 A változtatás igénye és bennünk rejlő lehetősége

Nagyon kevesen vannak, talán senki, akik ne szeretnék legalább egy szokásukat
megváltozatni. Túl sokat költünk, vagy túl keveset takarítunk meg, csak úgy sodródunk az
árral, miközben álmainktól egyre távolabb kerülünk. Időnk nagy részét közösségi oldalak és
e-mailek böngészésével töltjük, túlzabáljuk magunkat, vagy épp mellőzzük a testedzés
valamennyi formáját. Bármilyen nem kívánatos szokást ide sorolhatunk, és azt is tudjuk,
hogy a kilátástalanság és a bezártság miatt, hosszú távon ezek bármelyike vezethet különféle
mentális betegségek kialakulásához. Egy boldog világhoz viszont boldog emberekre van
szükség, méghozzá itt a jelenben. (Alter, 2017)

Az 1950-es években V. Frankl, A. Maslow és C. Rogers munkássága által kelt életre a

Humanisztikus Pszichológia mozgalma, amely az emberek kategorizálása, felcímkézése
helyett, a szabad választást és az ember önmegvalósításának, önmagává válásának
lehetőségét (self-actualization) helyezte előtérbe. (Madanes, 2011)

Rogers erről így fogalmazott:

..arra a következtetésre jutottam, hogy rejtetten, vagy nyilvánvalóan, de

mindenkinek megvan az a jellemző belső képessége, hogy érettebb állapot felé
fejlődjön. .. Az ember megérti saját életének és saját személyiségének azokat a
vonatkozásait, amelyek folyamatosan fájdalmat és elégedetlenséget okoznak
neki. Ez a megértés olyan területeket is érint, amelyeket eddig elzárt a tudata
elől, mert túlságosan ijesztőnek tűntek. Az ember képes a személyiségét és az
élethez való kapcsolatát érettebbé szervezni. Nevezhetjük ezt fejlődési

14
 tendenciának, az önmegvalósítás irányába vivő hajtóerőnek, vagy előre vivő
pozitív erőnek – ez az életünk fő hajtóereje.. (Rogers, 1961: 67)

A humanisztikus pszichológia az 1990-es években, a pszichoaktív gyógyszerek és

pszichodinamikus modellek újkori térhódítása miatt háttérbe szorult (Madanes, 2011),
addigra azonban útjára indított több olyan új irányzatot is, melyek elsődleges kutatási és
segítő céljai a boldogság, a boldogsághoz vezető folyamatok, és a mentális egészség
megőrzése.

1) Pozitív pszichológia

A boldogság kutatása, az 1990-es években, a pozitív pszichológia fogalmának

megalkotásával, Seligman és Csikszentmihályi munkásságával kapott még
nagyobb figyelmet, akik kitartó munkával számos bizonyítékát adták, hogy a
pozitív emberi tevékenységnek is vannak pszichológiai összetevői, melyeket
lehetséges tudatosan alkalmazni a fejlődéshez, és az érzelmi gyarapodáshoz.
(Csíkszentmihályi - Seligman, 2000) A pozitív pszichológusok azt kutatják,
hogyan "találhatnak és táplálhatnak zseniket és tehetségeket", és "hogyan tehetik
a normális életet még teljesebbé", nem csak a mentális betegségek kezelésével.
(Compton, 2005)

2) Coaching

1974-ben jelent meg Timothy Gallwey, A tenisz belső játszmája című könyve,
amit a napjainkban egyre nagyobb teret hódító Coaching mozgalom első
művének tekintenek. (Jenkins, 2009)

A coaching olyan humán fejlesztési folyamat, amely során a coach strukturált és

fókuszált interakciókkal, megfelelő stratégiákkal, eszközökkel és technikákkal
segíti a klienst (coachee), az általa vágyott és fenntartható változás elérése,
önmaga és környezete előnyére. .. A coaching hatékony eszköz az emberi
teljesítmény növeléséhez, célok eléréséhez és a személyes hatékonyság
optimalizálásához. (Bachkirova – Cox - Clutterbuck, 2014:1)

15
 A coachingban a jelenlegitől a vágyott változás, cél felé való törekvés,
hasonlóságot mutat a rogersi valós-szelf és ideális-szelf kapcsolatával, mely az
önaktualizáció fogalmával, olyan teljességében működő személyre utal, aki
képes a fejlődésre. (Hisham Ismail - Tekke, 2015) A coachingnak számos
irányzata alakult ki, a különféle típusú célok, és a különböző pszichológiai és
egyéb megközelítések szerint.

3) Self –Help mozgalom (Önsegítő, vagy Motivációs mozgalom)

A humanisztikus pszichológiával egyidejűleg, szintén az 1950-es években kapott

nagy figyelmet a Self Help (Önsegítő) mozgalom, amelynek képviselői
akkoriban főként könyvek formájában, ma a könyvek mellett online anyagokkal
és videóüzenetekkel igyekeznek választ és útmutatást adni az emberi boldogság
eléréséhez. A Self Help művelői általában akadémiai irodalmaktól függetlenül,
tudományos adatokkal, és kutatásokkal nem igazolt, történeteken alapuló
bizonyítások bemutatásával kínálnak könnyűnek hangzó megoldásokat az élet
különböző területeire. Célcsoportjukba tartozik a: a) pszichológia, önbizalom,
szorongás és emberi kapcsolatok, b) spiritualitás, vallási metafizika, c) siker,
társadalmi kihívások és célok elérése, d) szexualitás, szexuális teljesítmény és
érzelmek kapcsolata, e) betegségek osztályozása, depresszió, függőség és egyéb
betegségekkel való megküzdés, f) személyes márka, testsúly csökkentés és
fitness, g) gyermeknevelés, viselkedési és gyógyítási tanácsok. (Whelan, 2004)
A Self-Help számtalan kritikát kap főleg akadémiai körökből, ezzel együtt
érdekesség, hogy Rogers maga is hitt abban, hogy Válni valakivé című művével,
éppen a Self-Help könyvekhez hasonlóan, olyanokon is tud majd segíteni, akik
nem akarnak konzultációra, vagy terápiába menni. (Illouz, 2008)

Véleményem szerint Robbins sikerének egyik titka, hogy az általa megalkotott és a

következő fejezetben bemutatásra kerülő Human Needs Psychology, mindhárom irányzatot
egyformán igyekszik táplálni, és így Robbins valamennyi területről képes rajongói táborát
erősíteni.

16
 3. Az Emberi Szükségletek Pszichológiája (Human Needs Psychology)

3.1 Az elmélet eredete

Az Emberi Szükségletek Pszichológiája Tony Robbins több mint három évtizedes

munkájának eredménye. Amikor megkérdezik tőle, hogy miért csinálja, amit csinál, ő
kitartóan mindig azt válaszolja, „csak mert szeretem az embereket és gyűlölöm a
szenvedést”.. (Robbins, 201711) Robbins maga is sok szenvedésen ment keresztül. 7 éves
korában apja elhagyta a családot, anyja, aki ezután háromszor is újból férjhez ment,
gyógyszerfüggővé és erőszakoskodóvá vált. A családtól folyamatosan azt hallotta, hogy
senki nem törődik velük, az emberek nem segítenek az idegeneken. 13 éves korában,
Hálaadáskor azonban egy szomszéd, akivel addig soha nem beszéltek, átcsöngetett, és egy
nagy csomag ételt adott nekik, egy hatalmas pulykával. Robbins ekkor ébredt rá, hogy nem
igaz az, hogy az emberek nem segítenek a bajban. Eldöntötte, hogy a következő évben ő is
készít egy csomagot egy rászorulónak, majd ezt minden évben megduplázza valahogy. Ezt
a tevékenységét, több egyéb segítő program mellett, azóta is töretlenül folytatja. A Feeding
America alapítvánnyal együttműködve, az elmúlt két évben 200 millió adag ételt
adományozott nélkülözőknek, 2025-re szeretné elérni az egymilliárdot. (Robbins, 2018)12

16 éves korában egy agydaganat okozta, fokozott növekedési hormon termelődés miatt,
Robbins hatalmasat, egy év alatt több mint 25 centimétert nőtt. Bár karrierjét leginkább
hatalmas szeretetének, és kiváló előadói készségének köszönheti, karizmájának óriás
termete is részévé vált. (201 centiméter magas) 17 éves korában Karácsony este elkötözött
otthonról, hogy megszabaduljon az abúzív környezettől. A következő évben véletlenek
folytán került Jim Rohn-hoz, a Self Help mozgalom akkori legismertebb író-előadójához
segédnek. Így kezdett megismerkedni az önfejlesztéssel, az emberi működéssel, később
részletekbe menően a pszichológiával. Első dollármillióját 24 éves korára megkereste
(Farzan, 2015), ma pedig már több mint 30 cégben tulajdonos, vagy befektető.
Vállalkozásainak éves összesített bevétele meghaladja 6 milliárd dollárt. (Robbins, 2014)

11
Hanganyag, Intorduction
12
https://www.tonyrobbins.com/biography/ (Letöltve: 2018. április 26.)

17
Hatalmas vagyona ellenére, Robbins ideje nagy részét munkával tölti, azon belül is
legnagyobb részt segítő tevékenységgel, elsősorban szemináriumaival, melyeken
mindezidáig, több mint 4 millióan vettek részt. Hanganyagain, videóin és tréning
programjain keresztül 50 millió emberhez jutott el eddig, több mint 100 országban.13 Ezek
közül valamennyiben szerepelnek az Emberi Szükségletek Pszichológiájának elemei.

3.2 Az Emberi Szükségletek Pszichológiájának (ESZP) helye a pszichológiában

Az ESZP-t Robbins önálló pszichológiai irányzatnak tekinti, amely azonban számos pontján
támaszkodik az őt megelőző alábbi irányzatokra:

A Pszichodinamikus Pszichológia elméletéhez hasonlóan, az ESZP is elménk tudatos és

tudattalan része között kialakult konfliktusok megértésére és feloldására törekszik. Robbins,
szemináriumai első részében említi Freud örömelvét, amely szerint bármit is teszünk,
mindössze két okból tehetjük, hogy megéljük vele az öröm érzését, vagy elkerüljük általa a
fájdalmat. Az öröm és fájdalom alatti szinten található Hat Emberi Szükségletünk, melyekre
cselekvéseink tudattalanul irányulnak. Minden tünet (neurózis) és járulékos viselkedési
forma, ami a freudi tudattalanban az elfojtás következményeképp jelentkezik, az ESZP
szerint a Hat Emberi Szükséglet kielégítésére irányuló cselekvés. Ennek oka, az ember azon
törekvése, hogy minden körülmények között megtartsa identitását, akár saját kárán is.
(Robbins, 2004-2012)

A Humanisztikus Pszichológiából átörökített, Rogersi elmélet szerint, az ESZP is hisz abban,

hogy az egyén rendelkezik az öngyógyítás képességével, és a segítő feladata „mindössze”
az, hogy elkalauzolja, elkísérje a klienst a gyógyulás útján, hogy teljes értékű életet élhessen.
Az ESZP-ben mind az „elkalauzolás”, mind az „öngyógyítás” azt jelenti, hogy az egyén
megérti, hogy hat szükségletét eddig milyen viselkedésekkel elégítette ki, és önmagában a
megértés által képessé válik az adott szükséglet kielégítésére irányuló negatív viselkedési
formákat, hosszú távon is alkalmazható, támogató, és az élet szempontjából helyes, pozitív
viselkedési formákkal helyettesíteni (Transzformáció).

13
https://www.tonyrobbins.com/biography/ (Letöltve: 2018. április 19.)

18
Az ESZP hasznosítja a Behaviorista iskola kondicionáló technikáit a változások
tartósításáért, elmélyítéséért, továbbá az ember valamennyi cselekedetére, mint tanult, és így
megváltoztatható viselkedési mintaként (Pattern) tekint.

A Kognitív Pszichológia által megalkotott érzékelési reprezentáció folyamatát a jelentés és

a figyelem (Meaning, Focus) megértéséhez alkalmazza az ESZP. Emellett megjelenik benne
a világot az egyén számára leképező kognitív térkép is (MAP), amely hosszútávon
bekövetkező eredményeinkhez, sorsunkhoz, vagy végzetünkig vezet el minket.

Az Energia Pszichológia területéről –melyből Magyarországon leginkább az EFT14 módszer

ismert- az ESZP az emberi érzések testen belüli lokalizációját alkalmazza intervenciók
során. Egyrészt a szorongást, és a félelmet helyezteti el a klienssel, saját testén belül, így
adva saját én-részt az adott érzésnek, másrészt jungi archetípusokkal ruháztatja fel a kliens
egyes részeit további megküzdés, önsegítés céljával.

Az ESZP megalkotására valamennyi pszichológiai terület közül a legnagyobb hatással,

Milton H. Erickson, valamint a 70-es években Richard Bandler és John Grinder által
kialakított, NLP (Neuro Lingvisztikus Programozás) volt, amelyben Erickson mellett
Virginia Satir és Fritz Perls munkássága is szerepet játszott. (Bandler - Grinder, 1979)
Utóbbiból Robbins egy továbbfejlesztett technikát is kialakított, Neuro Asszociációs
Kondicionálás névvel, amelynek lényege, hogy elménket, testünket és érzelmeinket képesek
vagyunk megtanítani arra, hogy saját szándékunk szerint bármihez tudjunk örömet, vagy
fájdalmat társítani, megváltoztatva ezáltal viselkedési mintáinkat. (Robbins, 1991)

Az ESZP egyetért ugyan a gyógyszeres terápiák azon megközelítésével, hogy az ember

fiziológiájának megváltoztatása a pszichétől elvárt pozitív változás egyik legfontosabb
eleme, ugyanakkor a pszichoaktív gyógyszerek alkalmazásában nem hisz. Álláspontja
szerint az emberi egészség megőrzéséhez levegőre, vízre és egészséges táplálkozásra van
szükség. (Robbins, 2004-2012)

14
http://humanharmony.hu/Attores_az_energia_pszichologiaban.pdf (Letöltve: 2018. április 27.)

19
 3.3 Az Emberi Szükségletek Pszichológiája

Kifejezetten az Emberi Szükségletek Pszichológiájáról, sem az annak részét képező Hat

Emberi Szükségletből könyv még nem született, és a bevezetőben felsorolt kiadványok is
kisebb eltérésekkel írnak róla. Azok mellé kérésemre, dolgozatom elkészítéséhez segítségül,
a Robbins Research rendelkezésemre bocsátotta, Creating Lasting Change (Hogyan érjünk
el tartós változást) című munkafüzetét, és Date With Destiny szemináriumának Leadership
kiadványát. Ezek mellett számos hanganyagot is felhasználok az elmélet bemutatásához.

Miért tesszük azt, amit teszünk?

Az ESZP választ ad arra az örök kérdésre, hogy miért tesszük azt, amit teszünk?
Hogy lehet az, hogy valaki feláldozza az életét másokért, míg más, puszta
örömszerzésből embereket öl? Mi alkotta Charles Manson-t15 és mi Nelson
Mandelát? Mitől válik valaki öngyilkos merénylővé, és mitől áldozza valaki az
életét mások megsegítésére? Mi az az erő, ami irányítja és formálja minden
érzésünket, cselekedetünket, befolyásolja életminőségünket, és ezáltal elvezet
minket a végzetünkhöz? (Robbins, 2004-2012:25)

„Bármit is teszünk, annak oka van! Akkor is, ha tudatosan nem gondolkodunk rajta. Oka
van, ha valaki öngyilkosságot kísérel meg, oka van, ha valaki másokat akar bántani. Oka van
annak, ha valaki tizenhat órát dolgozik naponta, és oka van annak is, ha valaki egyáltalán
nem akar dolgozni.”16

Szemináriumai és terápiás beszélgetései alatt, Robbins arra a megállapításra jutott, hogy a

viselkedési mintáink mögött mindösszesen hat lényegi ok rejtőzik, a Hat Emberi
Szükségletünk. Számtalan mintával rendelkezhetünk, a dühtől, a haragon át, a boldogságon,
a hálán keresztül, de a mögöttes ok, amely valamennyi tudatos és tudattalan viselkedésünket
segít megérteni, kizárólag a hat lélektani szükségletünk elérésére való törekvésünk lehet.

15
(az Egyesült Államok egyik leghíresebb pszichopata sorozatgyilkos szektájának vezére),
https://hu.wikipedia.org/wiki/Charles_Manson (Letöltve: 2018. február 6.)
16
Tony Robbins Podcast https://www.tonyrobbins.com/podcasts/why-we-do-what-we-do/ (Letöltve: 2018.
február 6.)

20
 Minden ember egyedi és különleges a maga módján, ugyanakkor
idegrendszerünk felépítése és működése minimális eltérésekkel, de azonos.
Legyen szó nincstelen hajléktalanról, vagy királyi nagyságról, mindenki
ugyanolyan alapvető szükségletekkel születik és bír egész élete folyamán. .. ..
minden cselekvésünk, viselkedésünk – legyen az példaértékű, vagy megvetendő
– csak eszköz (Veichle) arra, hogy hat alapvető szükségletünket kielégítsük. Ez
a törekvés idegrendszerünkbe kódoltan működik. (Robbins, 2004-2012:25)

Az emberek sokszínűségét az adja, hogy a hat alapvető szükségletünk eléréséhez végtelen

számosságú eszköz, cselekvési-, viselkedési forma (Pattern) áll rendelkezésre, mert az
elmélet szerint minden egyes cselekedetünkkel, ide értve érzéseinket és gondolatainkat is, a
hat közül legalább egy szükségletünk kielégítését próbáljuk megvalósítani. Másik irányból
közelítve, nem létezik olyan cselekvés, gondolat, vagy érzés, amelyik nem a hat közül
legalább egy szükségletünk elérésére való törekvés lenne.

Biztonság iránti igényünk, (a képességünk, hogy elkerüljük a fájdalmat és örömben

részesüljünk) elérhető oly módon, hogy minden létező dolgot igyekszünk kontroll alatt
tartani az életünkben, de úgy is, hogy erős hitet építünk fel magunkban valami iránt, legyen
az erkölcsi, vallási, vagy bármilyen más meggyőződés. Dominancia igényünket (hogy
életünknek értelmet és jelentőséget adjunk) megélhetjük másokkal való versengésben,
bizonyítva, hogy mi vagyunk a legjobbak, de kiélhetjük rombolással és a mások bántásával
is.

A boldogtalanság, a szorongás és minden egyéb diszfunkcionális viselkedési forma abból

származik, hogy az egyén egy vagy több szükségletét, számos sikertelen próbálkozás után
sem képes kielégíteni, és ezért azt elkezdi helyettesíteni valamilyen önkéntelenül kialakított
pótcselekvéssel.

A Hat Emberi Szükséglet pszichológiájának célja, hogy olyan alternatív

cselekvési mintákat kínáljon választási lehetőségként az embereknek, amelyek
alkalmazásával elérhető a tartós és hosszútávú beteljesedés megélése, olyan
tevékenységeket, amiket jó megélni a pillanatban, hasznosak az egyén és a
környezete számára, és összességükben is az egyetemes jót szolgálják. (Robbins,
2004-2012:25)

21
Az ESZP alap hitvallása, hogy saját életünknek mi magunk adjuk meg a jelentését, és
rajtunk áll, hogy élettapasztalatainkból milyen értelmet nyerünk ki. Arra nem lehet
hatásunk, ami már megtörtént velünk, és arra sem, amit akaratunk ellenére sem tudunk
elkerülni. Arra viszont minden esetben van lehetőségünk, hogy ezek jelentését mi magunk
válasszuk meg, vagy később magunk és szeretteink javára átfogalmazzuk.

Az ESZP úgy került kialakításra, hogy az emberi működés, a dolgok értelmezési

folyamatának megismertetésével, bármely kliens esetében (beleértve önmagunkat is)
lehetőség nyílik azonnali és tartós pozitív változást elérni, függetlenül a megváltoztatandó
viselkedési mintától. Az ESZP megértéséhez fontos megismernünk, miként definiálja az
elmélet a Boldogság fogalmát, és miért tartja minden rossz forrásának a hibáztatást, a
felelősök keresését.

Boldogság, Boldogtalanság, Szenvedés

Az ESZP szerint akkor vagyunk boldogok, ha várakozásaink, életünk tervrajza (Blueprint)

megegyezik életünk kondícióival, ismert lehetőségeinkkel (Life Conditions). Ellenkező
esetben, ha nincs egyezőség, boldogtalanok vagyunk.

A szenvedés oka pedig az, hogy nemcsak várakozásaink és lehetőségeink nem egyeznek
egymással, hanem meggyőződéssel bírunk afelől, hogy ezen nem is vagyunk képesek
változtatni.

Felelősök és Hibáztatás (Blame)

Kultúránk részévé vált, hogy boldogtalanságunk, szenvedésünk igazolásához felelősöket

keresünk, akiket saját sorsunk miatt hibáztathatunk. A felelős megállapítása, magára a
felelősre helyezi a probléma okát, és minket, az egyént, a boldogtalan szenvedőt felmenti a
felelősség alól, de egyúttal azonban tehetetlenné is teszi problémája megoldásával
szemben.17 A felelős megtalálása három szinten történhet. Elsőként a „világ”, egy külső és
meg nem személyesíthető tényező, amely esetben még csak nem is kell rosszat mondani

17
Anna Freud elhárító mechanizmusai közül a projekció és a projektív identifikáció is egyfajta hibáztatás.
(Frenkl - Rajnik, 2012)

22
senkire. Második felelős lehet egy másik ember, vagy emberek csoportja, a harmadik pedig
önmagunk.

Ezek jellemző történeti kifejezése például: „Azért vagyok ilyen szerencsétlen, mert ilyen a
világ; ilyenek voltak a szüleim; ez történt velem; ilyen vagyok.”

A hibáztatás nem oldja meg a problémát, ellenben megfoszt bennünket a Jó létrehozásának

képességétől. A hibáztatással elvárásokat támasztunk, és kijelentjük, hogy boldogságunk,
csak ezek teljesülésekor, a feltételek, vagy akár a múlt megváltoztatása esetén valósulhat
meg.

„Cseréld le az elvárásaidat megbecsülésre, és az egész életed megváltozik abban a

pillanatban!”18

Természetesen történhetnek velünk olyan dolgok, amelyekért valóban mások felelősek, de

akkor is meg kell találnunk a módját, hogy túllépjünk ezeken és belőlük erőt merítve,
hasznunkra fordítsuk a történteket.

Az élet értünk történik, nem pedig velünk. .. Ha meg tudsz kegyelmezni

magadnak a legrosszabb emlékedért, akkor a legrosszabb emléked a legjobbá
válhat. Nem kérdés, hogy mindannyiunkkal történik igazságtalanság. Az
egyetlen kérdés, hogy mit kezdünk vele, áldozattá válunk, vagy győztessé? ..
Nem azért vagyunk felelősek, ami történik velünk, hanem azért, amit kezdünk
vele, azért viszont 100%-ban.19

Életünk során újra és újra jelentkeznek, ismétlődnek nemcsak a szép, örömteli, de a

fájdalommal, szenvedéssel járó események is. Az ESZP kulcsot igyekszik adni a kezünkbe,
hogy ezeken könnyebben átlendülhessünk, hogy hasznosan fejlődhessünk általuk is.

18
A 2017-es Date With Destiny rendezvény videó összefoglalója – DWD2017 RECAP -
https://www.youtube.com/watch?v=SRM_RR1NUN8 (Letöltve: 2018. április 19.)
19
A 2017-es Date With Destiny rendezvény videó összefoglalója – DWD2017 RECAP -
https://www.youtube.com/watch?v=SRM_RR1NUN8 (Letöltve: 2018. április 19.)

23
 3.4 Az ESZP szerkezete

A Robbins által megalkotott Emberi Szükségletek Pszichológiája spirálszerűen ismétlődő

folyamatként ábrázolja az emberi psziché, az emberi gondolkodás, döntéshozás és
viselkedés működési mechanizmusát. (1. ábra) Ez a folyamat életünk során szüntelenül
működésben van, több dimenzióban egyszerre több folyamat is futhat. Mindent okkal
teszünk, így minden, amit csinálunk, gondolunk, vagy érzünk éppen, az egy-egy külön
folyamat részét képezi.

Miértjeinkre, a Hat Emberi Szükségletünk megismerésén keresztül kapjuk meg a választ,

itt találhatóak létezésünk tudattalan céljai. Minden cselekvésünk, gondolatunk és érzésünk
mögött ez a hat szükséglet rejtőzik. Életünket folyamatosan úgy igazítjuk, hogy közben hat
szükségletünket képesek legyünk táplálni.

Hogy mely szükségletünket, milyen cselekvéssel próbáljuk kielégíteni, azt Jelentés,

Értelmezés és Cselekvés Térképünk (MAP), egyszerűen fogalmazva Hiedelmeink, vagy
Meggyőződéseink alapján választjuk meg. A térképünk, amelynek iránymutatása alapján
haladunk életünkben, nem azonos a valós területtel, amin mozoghatnánk. Választási
lehetőségeink közül csak azokat látjuk, amelyeket megtanultunk észrevenni, amelyek részét
képezik saját világunknak.20 Ez esetben a helyes, vagy legjobb megoldást akkor sem tudjuk
észrevenni és kiválasztani, ha az kézenfekvőségében épp ott hever mellettünk.21
Dominanciára, kötődésre, változatosságra való igényét a terrorista azzal elégíti ki, hogy
másoknak kínt és gyötrelmet okoz, a tűzoltó pedig azzal, hogy a katasztrófa áldozatait, saját
életét is feláldozva igyekszik kimenteni a romok és lángok közül. A szükségleteik
ugyanazok, csak a térképük más.

Térképünk részét képezik:

a) Globális Hiedelmeink (meggyőződéseink); ahogy a világot, környezetünket látjuk;

b) Identitásunk, ahogy magunkat látjuk;

c) Értékeink és Félelmeink, amiket szeretnénk megkapni, illetve elkerülni;

20
Rogers is ezt a nézetet vallotta. Carl R. Rogers, Client-Centered Therapy: Its Current Practice, Implications
and Theory. https://www.goodreads.com/quotes/7226217-we-live-by-a-perceptual-map-which-is-never-
reality (Letöltve: 2018. április 19.)
21
Később Kahneman kutatásokkal is igazolta, hogy gyors érzékelésünk számára csak az létezik, amit éppen
érzékelünk. (Kahneman, 2011)

24
 d) Szabályaink, amiket elvárunk magunktól és másoktól;

e) Eszközeink és Virtuális ellenségeink, akik, és amik segítségünkre vannak, vagy

hátráltatnak minket;

f) Helyzetfüggő hiedelmeink, cselekvések, melyeket sosem tennénk meg, csak egész

kivételes esetben (például: valaki bántalmazná gyermekünket); és

g) Érzékelési, reprezentációs sajátosságaink, más szóval Metaprogramjaink.

E jellemző sajátosságaink határozzák meg sorsunkat hosszú távon. Ezek többségét ismerjük,
és célzott kérdésekkel képesek vagyunk kerek mondatokban megfogalmazni, hogy milyenek
vagyunk és miért. Ugyanakkor mindennapi életünkben nem gondolkozunk ezeken,
cselekvéseink jelentős részét tudattalanul, a saját térképünk mentén végezzük. Nem igazán
látjuk, hogy léteznek más utak, más megoldások. (Kahneman, 2011)

Ennek oka, hogy a világot saját érzéseinknek, hangulatunknak megfelelően látjuk. „Életünk
minősége mindig azonos hangulatunk minőségével.” (Robbins, 2018:1)22 Hangulatunk
határozza meg rövid távú cselekvéseinket, mert Hat Szükségletünk felé, a térképünkön való
keresztüljutáshoz, a hangulatunkat előidéző érzéseink szolgálnak üzemanyagként.

Másként cselekszünk ugyanabban a szituációban, ha dühösek vagyunk, vagy ha félünk,

megint másként, ha boldogok vagyunk, vagy ha izgatottak. Az érzés, amit az adott
pillanatban érzünk, egyúttal ural is minket, és ezzel meghatározza a térképünkön való
áthaladás útvonalát, így a 6 szükségletünk kielégítésének cselekvési formáját is.

Ha ezek a cselekvési formák gyakran ismétlődnek, mintákká (Pattern) alakulnak, és rutinná

válnak. (Ilyen rutin az is, ha helyzetünket egy évtizedekkel korábban bekövetkezett
tragédiával igazoljuk újra és újra.) Ha például valaki egy gyermekkori trauma következtében
általában ingerült és dühös, vagy sérült önbizalmától rosszkedvű, akkor hiába van hatalmas
vagyona, nagy háza, családja és mellé egészsége, mindezek ellenére életét egy dühös és
ingerült-, vagy épp depressziós világban fogja tölteni mindaddig, amíg nem képes változtatni
alapérzésén, az érzést kiváltó minta megváltoztatásával.

22
https://www.tonyrobbins.com/why-meaning-is-everything/ (Letöltve: 2018. április 19.)

25
Az Emberi Szükségletek Pszichológiájában, a 6 szükséglet, a Térkép, és a pillanatnyi
Érzések együtt alkotják az Elme (Mind) szintjét. Ezt a szintet fedik le leginkább
Pszichodinamikus, Behaviorista és Kognitív irányzatok.

Az Érzést, ami üzemanyagként szolgált cselekvéseinkhez, egy szinttel mélyebben, a Test

szintjén generáljuk három jellegzetes mintán keresztül, ami szintén Robbins nevéhez
fűződik és a Triád megnevezést kapta. Ide tartoznak:

1) Fiziológiai mintáink: testünk fizikai állapota, a légzésünk, a testtartásunk, a belső

folyamataink által generált érzeteink.

Robbins szerint az érzések nem külső hatástól keletkeznek bennünk, hanem mi magunk
állítjuk elő őket fiziológiánk megváltoztatásával. A magabiztos, határozott ember kihúzza
magát, tekintetét felfelé irányítja, légzése higgadt, egyenletes, míg az elesett, depressziós
ember háta görnyedt, válla beesett, légzése sekélyes, fejét leszegi.

Az érzések és fiziológia kapcsolatát ilyen formában az NLP tudománya alkalmazza. (James,

1985) Ez a megközelítés eredetileg Milton H. Erickson-tól származik, aki eredményesen
kezelte depressziós pácienseit azzal a trükkös kéréssel, hogy séta közben 15-20 percig
számolják a kéményeket a háztetőkön. (Simpson, 2013) Érzelmi állapotunk, és testünk
működésére nagy hatással van légzésünk is. Egyes kutatások szerint, pánikroham esetében
a szapora légzés jóval azelőtt jelentkezik, hogy a beteg megérezné a roham közeledtét.
(Weymouth, 2007)

2) Figyelmünk összpontosítása, hogy az adott pillanatban épp mire figyelünk, gondolunk,

mi jár a fejünkben;

„Amire fókuszálsz, afelé irányítod energiádat is.” (Robbins, 2014:578)

Amire elkezdünk figyelni, azt elkezdjük érezni is, akkor is ha jó, akkor is ha rossz dologra
figyelünk.

Ha egy nagyon jó barátunkról valaki egy hihetetlenül rossz dolgot állít kitartóan, olyat, amit
korábban el sem képzeltünk volna, egy idő után, tiltakozásunk ellenére is, de elkezdünk
foglalkozni vele, és megjelenik bennünk a hallottaknak megfelelő érzés. Céljainkért is
valójában a cél elérésekor megélt érzésért küzdünk, nem a megszerzett javakért. A Figyelem
központi kérdés az ember egészének működésében, a pszichológia több ága is kiemelt
figyelmet szentel neki mind az eredményesség, mind az eredménytelenség, és a lelki zavarok
kialakulásának szempontjából. (Goleman, 2015)
26
3) Nyelvi mintáink, szavaink, mondataink, melyekkel megfogalmazzuk magunknak az adott
eseményeket.

Kimondott és kimondatlan szavaink, gondolataink mögött egyaránt érzelmek húzódnak. A

szavak melyekkel mondatokba öntjük mindazt, amit szeretnénk, vagy megtörténik velünk,
hatással vannak arra, ahogyan érezzük, megéljük az adott helyzetet. Hogy valamit
tragédiaként, szerencsétlenségként, vagy kihívásként, kellemetlenségként írunk le, egészen
más jelentést ad a történetünknek. Minél erősebb kifejezést használunk, annál mélyebb
érzéssel fogjuk megélni az eseményt. Robbins előszeretettel használja az alábbi kínai
példázatot a szavak lágyíthatóságának bemutatására:

Egy szegény paraszt kicsiny földjét, öreg, kiszolgált lovával művelte és ebből
tartotta el úgy-ahogy, magát és egyetlen fiát. Egy nap azonban elszökött a lova.
Eljött minden szomszédja és sajnálatukat fejezték ki a szerencsétlenség miatt.
De a paraszt nyugodt maradt és ezt válaszolta: “TALÁN lehet szerencsétlenség
is.” A következő héten visszatért a lova és tíz vadlovat hozott magával. Újra
eljöttek szomszédjai és gratuláltak szerencséjéhez. A paraszt viszont
megfontoltan így felelt: “TALÁN lehet szerencse is.” A fia befogta a lovakat és
a legvadabbon kilovagolt. De a vad ló ledobta és a fiú eltörte a lábát. Minden
szomszéd eljött és siránkoztak a szerencsétlenség fölött. De a paraszt most is
nyugodt maradt és ezt mondta: “TALÁN lehet szerencsétlenség is.” Nemsokára
háború tört ki és minden fiatalt besoroztak. Csak a paraszt fia maradhatott otthon
a törött lábával.23

Az NLP mellett a szociológia és a pszichológia egyéb területein is foglalkoznak a

nyelvhasználat pszichére gyakorolt hatásával, a szavak erejével. (Lutz - Abu-Lughod, 1990)

E három mintán keresztül a Triádban alakul ki mindenkori Állapotunk, és itt adunk Jelentést
életünk eseményeinek, ami meghatározza hangulatunkat, érzésünket. Fiziológiánk
megváltoztatásával, Fókuszunk tudatos irányításával, a történések leírására használt Nyelv
átdolgozásával, ebben a pontban (Beavatkozási Pont) van lehetőségünk meghozni azon

23
Kettő forrásból egyesítve: Date With Destiny Florida 2017, személyes részvétel;
https://pluszpenzforras.info/2016/03/24/szerencse-es-szerencsetlenseg-kinai-tanmese/ (Letöltve: 2018. április
19.)

27
Döntéseinket, amelyekkel hatással lehetünk Érzéseinkre, hangulatunkra, amelyekkel
átdolgozhatjuk korábbi cselekvési Mintáinkat.

A Triádba három területről, Magánszféránkból (Szelf), Kapcsolati szféránkból, és Munkánk,

Küldetésünk, összességében a Világszféránkból kapunk impulzusokat.

A következő ábrán szemléltetem az Emberi Szükségletek Pszichológiájának teljes

rendszerét, majd részleteiben bemutatom és megvizsgálom a Hat Emberi Szükségletet.

28
1. ábra

29
3.5 A Hat Emberi Szükséglet (Six Human Needs)

A teljes elmélet magját, Robbins saját felfedezése, a Hat Emberi Szükséglet alkotja, amely
szerint mindent, amit teszünk, azért tesszük, hogy a 6 szükségletünkből, legalább egyet
kielégítsünk vele. Ezen szükségleteink - a Biztonság, a Változatosság/Bizonytalanság, a
Dominancia/Fontosság, a Szeretet/Kapcsolódás, a Fejlődés, és a Gondoskodás – adják igazi
motivációnkat, hajtóerőnket. A „tett” alatt Robbins egyszerre érti a cselekvést, a
gondolkodást, a döntést és az érzést, továbbá valamennyi, nem sérülés, vagy szervi
elváltozás hatására bekövetkezett mentális megbetegedést is. (A továbbiakban ezért a
cselekvés szó alatt mindezeket is értem.) Eszerint a depresszió, vagy bármely
személyiségzavar, az egyén általi cselekvésként, mint valamelyik szükséglet kielégítésére
való törekvés értelmezendő.

Szükségleteinket Robbins és Madanes élesen elkülöníti vágyainktól és céljainktól. Velünk

született, és a tudattalanunkban működő rendszerként tekintenek rájuk.

„Mindannyiunknak vannak alapvető szükségleteink, nem csupán vágyaink, hanem igazán

mély szükségleteink, amik megalapozzák minden egyes tettünket, és motiválttá tesznek
minket a cselekvésre. Hat alapvető szükségletünk beteljesülésülését folyamatosan
keressük.” (Madanes, 2009:40)

A hat szükségletből az első négy -a Szeretet/Kötődés, a Dominancia/Egyediség, a Biztonság,

a Változatosság/Bizonytalanság -, szelf szükségletei, ezeket kivétel nélkül mindenki eléri,
táplálja folyamatosan. Ezek azok, amelyek nagyon erős párhuzamot mutatnak a Fritz
Riemann - Félelem alaptípusaival, amit az ESZP vizsgálata című részben mutatok be.

A Fejlődés és a Gondoskodás, vagy mások életéhez való hozzájárulás, pedig elsődleges,

vagy spirituális szükségleteink, melyek beteljesülése nélkül lehetetlen teljes és boldog életet
élnünk. Mindkettő alapfogalma a Fejlődéslélektan tudományának, és fontos szerepük van
evolúciós szempontból is. (Frenkl - Rajnik, 2012) Visszautalva a XXI. század sajátosságaira
érdekesség, hogy a történelem során most először van lehetőség a modern világban fejlődés
és gondoskodás nélkül is viszonylag biztonságos életet élni, és ha e kettőt a boldogság
zálogának tekintjük, akkor az plusz magyarázatként szolgál a lelki zavarok számának
növekedésében.

30
3.5.1 Személyiségünk négy szükséglete

Biztonság/Kényelem

Az első szükségletünk a biztonság. Biztonságban kell éreznünk magunkat, tudnunk kell,

hogy nem leselkedik ránk semmilyen veszély, sem fizikai, sem egzisztenciális, sem lelki
eredetű. Képesnek kell lennünk megvédeni magunkat a sérülésektől. Urai kell legyünk
helyzetünknek, képesek kell lennünk arra, hogy elérjük az alapvető kényelmet, elkerüljük a
fájdalmat és a stresszt, és képesnek kell lennünk megélni a szabad örömöt. Tudnunk kell,
hogy nem kerülhetünk bajba, és azt is, hogy van aki segít, ha szükségünk van rá. Biztonságra
való igényünk, mint túlélő mechanizmus üzemel. Minél nagyobb ez, annál kevésbé vállalunk
kockázatot, és annál kevésbé tudunk alkalmazkodni a hirtelen, véletlen, ismeretlen
helyzetekhez. Egyénenként eltérő, hogy ki mitől érzi magát biztonságban. Van, akinek elég,
ha megvan az aznapi betevője, van, akinek viszont vagyonokra van szüksége ehhez. Van,
akinek a hit az, amihez mindig biztosan fordulhat, van, akinek elég abbéli meggyőződése,
hogy bármilyen körülmények között képes megoldani a problémáját.

Ha nem kapjuk meg a szükséges biztonságunkat, akkor kényszerből alakítunk ki valamilyen

biztonságot színlelő cselekvést. Ez történhet úgy, hogy lustán nem csinálunk semmit, hogy
lopunk a betevőért, vagy elvekhez ragaszkodunk, de eljuthatunk akár kényszerbetegségig,
vagy teljes befelé fordulásig, elzárkózásig.

Kódszavak a biztonságra: Kényelem, Fizikai biztonság, Biztos talaj, Előreláthatóság,

Tervezhetőség, Védettség. (Madanes, 2009)

Bizonytalanság/Változatosság

Második szükségletünk a bizonytalanság, a változatosság. Kihívásaink, problémáink,

amelyekkel szembesülünk, amikkel meg kell küzdenünk életünk során, edzésben tartanak
minket. Változatosság nélkül, ha mindig mindent előre tudnánk, unalmassá válna életünk.
Testünk, elménk, érzelmeink mind igénylik a változatosságot, a gyakorlás, a kétely, a
meglepettség megélését. Ha biztonságban érezzük magunkat, előbb-utóbb feltámad bennünk
a vágy, hogy színt vigyünk életünkbe valamivel. Kinek a zenehallgatás, a tánc, az olvasás,
tévénézés, társasjáték, kinek az extrém sportok, a motorozás, a verseny izgalma jelenti a
változatosságot. Van, aki olyan munkát választ, ahol sokat kell utaznia, vagy változatos

31
feladatokat kell megoldania. A változatosság bizonyos értelemben szemben áll a
biztonsággal. Akinek első a biztonság, az nehezen képes elviselni a változatosságot.

„Életed minősége egyenes arányban van az általad elviselhető bizonytalanság mértékével.”24

Aki nem kapja meg a számára szükséges változatosságot, az alternatív megoldásokat keres,
a szélsőséges szexuális viselkedéstől, kockázatos szerencsejátékoktól, problémák
halmozásán és okozásán keresztül, egészen a hisztériás viselkedésig, pánikbetegségig, vagy
más, változatosságot adó személyiségzavarig.

Kódszavak a bizonytalanságra/változatosságra: Félelem, Instabilitás, Változás, Káosz,

Szórakozás, Abbahagyás, Erőfeszítés, Meglepetés, Konfliktus, Krízis. Ezektől válik
izgalmassá az életünk, ha szeretnénk, ha nem. (Madanes, 2009)

Szignifikancia (Dominancia/Fontosság)

Harmadik szükségletünk a fontosság, az egyediség, hogy különlegesek legyünk, hogy mi

legyünk a középpontban. Már a kisgyermek is, úgy egyéves korától azon igyekszik, hogy
minél önállóbb legyen, hogy individualitását megélhesse, ami később a többi gyerekkel való
versengésben mutatkozik meg, akár a tanuláson, akár a rosszaságon keresztül. Igényünk,
hogy valamilyen hierarchikus rendszerben előrébb jussunk, életünk során folyamatosan
fennmarad. Felnőttként ki abban éli meg dominanciáját, hogy számos egyetemi végzettséget,
doktori fokozatot szerez, ki abban, hogy sikeres és tehetős üzletemberré válik.
Dominanciánkat megéljük minden olyan esetben, amikor miénk a döntés lehetősége, amikor
mi irányíthatunk. Lehet ez akár egy könyv megírása, rendíthetetlen vallási, vagy etikai
meggyőződés, de történhet úgy is, hogy kitetováltatjuk és piercingekkel rakatjuk tele
testünket. Anyagi helyzetünktől függetlenül, szórhatjuk a pénzt két marékkal, vagy
spórolhatunk egész életünkön át, lényeg, hogy mi irányítsunk.

Aki nem képes megélni fontosságát, az hatalmas problémákat alakít ki magának, hogy azzal
váljon különlegessé. Lehetünk a legrosszabbak valamiben, lerombolhatjuk önbecsülésüket,
különlegessé válhatunk hatalmas hibáinkkal. Mindez a túlzott érzékenységtől, a bogarassá,

24
A 2017-es Date With Destiny rendezvény videó összefoglalója – DWD2017 RECAP -
https://www.youtube.com/watch?v=SRM_RR1NUN8 (Letöltve: 2018. április 19.)

32
antiszociálissá, esetleg bűnözővé váláson keresztül, a pszichoszomatikus megbetegedésekig,
és pszichotikus állapotoking is eljuthat.

Az erőszak a dominancia legegyszerűbb formája. Aki nem élheti meg fontosságát,

elismertségét nemes cselekedetekben, annak mindig kéznél van az erőszak, kövesse azt el
akár családon belül, egy szegény kihalt utcában, vagy terrorista sejtekhez társulva.

Kódszavak a dominanciára, szignifikanciára: Büszkeség, Fontosság, Sztenderdek,

Eredmények, Teljesítmény, Tökéletesség, Értékesség, Fegyelem, Verseny, Elutasítás.
(Madanes, 2009)

Szeretet/Kötődés

A negyedik szükségletünk a szeretetet és a kötődés. A csecsemő számára anyja szeretete,

gondoskodása a legfontosabb, anélkül nem lenne képes a túlélésre sem. A szeretet
oxigénként táplálja életünket, a szeretettől érezzük igazán, hogy élünk. Fiatalkorban barátok,
közösségek, és szerelmek keresésében nyilvánul meg, felnőtt korra a romantikus
szerelemben teljesedik ki, amikor valakivel egységben, egynek érezzük magunkat. A
rokonok, a család, a közösségi, munkahelyi hovatartozás, azok számára is a kötődés
megélését jelenti, akik egyébként félnek a szeretettől, mert korábban megsérültek egy mély
szülő-gyerek, vagy romantikus kapcsolatban.

Kötödésre akkor is szükségünk van, ha akár magát az igényt, akár az erre való képességünket
egyáltalán nem is érezzük. Ilyenkor vagy agresszív formákban, másokat bántva, kötekedve,
felelőssé téve, bandákhoz csapódva, vagy passzív formákban, befelé fordulva, gátlásosan,
visszahúzódva, külső személyek, vagy a világ felé elvárásokat támasztva, esetleg
reménytelenül, a depresszióig eljutva kötődünk, utóbbi esetben önmagunkhoz.

Kódszavak a szeretetre, kötődésre: Együtt, Szenvedély, Egység, Melegség, Érzékenység,

Vágy. (Madanes, 2009)

33
3.5.2 A Riemanni összefüggés

Robbins az első négy szükségletünket, melyek erős párhuzamot mutatnak a riemanni

szorongás alaptípusaival, a szelf, vagy a személyiség szükségleteinek nevezi. Amit a Hat
Emberi Szükséglet pszichológiája szükségletnek nevez, azt Riemann posztulátumnak,
magyarul követelménynek (Riemann, 1961).

Szignifikancia igényünk jelentése azonos az első posztulátummal, hogy egyszeri

individuummá, felcserélhetetlen személyiséggé legyünk, nem pedig felcserélhető
tömegemberré. Vonatkozó szorongás itt, a szorongás az ön-odaadástól, én-elvesztésként és
függőségként megélve. Ha nem kapjuk meg a számunkra szükséges figyelmet, nem érezzük
dominanciánkat, akkor skizoid megnyilvánulási formákban tesszük magunkat egyedivé.

Szeretetre, kötődésre való igényünk riemanni megfelelője, hogy magunkat bizalommal

megnyissuk a világ, az élet, és embertársaink számára, hogy megértő kapcsolatot tudjunk
teremteni a rajtunk kívüliekkel. A szorongás itt az önmagunkká-válástól jelenik meg,
védtelenség és elszigeteltség formájában. A szeretet teljes hiányát érezve, depresszív
formákban, egyetlen biztos pontunk, önmagunk felé irányítva alakítjuk ki a kötődést.

A Biztonság szükségletének szinonimája, képességünk a tartósság, állandóság elérésére,

hogy képesek legyünk megjósolni a jövőt, és megélni a stabilitást. A szorongás ez esetben a
változással járó bizonytalanság, a múlékonyság és a biztonság hiánya miatt jelenik meg. Ha
nem érezzük magunkat biztonságban, akkor kényszeresen cselekszünk valamit annak
látszólagos elérésére.

A Változatosság szükségességét Riemann úgy fogalmazza meg, hogy mindig készen kell
állnunk a változásra és képesnek kell lennünk igent mondani a fejlődésre.25 A szorongás
kiváltója ez esetben a szükségesség, véglegességként és szabadság hiányaként megélve. Ha
nem kapjuk meg a számunkra szükséges változatosságot, akkor hiszteroid viselkedési
formákban pótoljuk.

Riemann valamennyi szorongásfajtát e négy alapszorongás variánsaként képzeli el. Ha ezt

elfogadjuk, akkor a generalizált szorongásos zavar, a pánikroham, a specifikus fóbiák, az

25
Érdekesség, hogy a fejlődés az ESZP-ben külön jelenik meg ötödik szükségletként, míg Riemann
egyenértékűnek tekinti a változással.

34
agorafóbia, a kényszeres zavar, az akut stressz zavar, a poszttraumás stressz szindróma, és
az antiszociális-, skizoid és skizotíp személyiségzavarok is mind az elmélet részei lehetnek.
A szorongások súlyossági fokától, a szorongásos állapotok gyakoriságától, időtartamától,
kontrollálhatóságától függetlenül, az ESZP valamennyit valamely szükséglet, vagy
szükségletek negatív formájú kielégítésének tekinti. Azaz például a kényszeres zavar
irányulhat a biztonság hamis megélésére úgy, hogy a sok bizonytalanság között van egy
dolog, egy cselekvés, egy gondolati minta, ami időről időre biztosan megjelenik. A
pánikroham, vagy a disszociatív személyiségzavar megtestesítheti a Változatosság
kielégítését azáltal, hogy egy látszólag megváltoztathatatlan helyzetből mintegy kiszabadítja
az embert. A Dominanciára vonatkozó igény megélését az ESZP szinte bármely lelki
zavarhoz tudja társítani azáltal, hogy az egyén egy domináns probléma segítségével
egyedivé válik, de különösen kifejeződhet ez az önátadástól való félelemmel kapcsolatba
hozható megbetegedésekben, mint a skizofrénia, skizoid, és skizotíp személyiségzavarok.
A Szeretet/Kötődés igénye a depresszió befelé fordult állapotával azonosul negatív
formában.

Míg Riemann a Félelem vonatkozásában négy fajtát határoz meg a négy

személyiségtípushoz26, addig az ESZP mindössze két fő félelmet határoz meg, és azt állítja,
hogy minden lelki zavar e kettőre vezethető vissza:

1. Félelem attól, hogy nem vagyok elég jó.

2. Félelem attól, hogy nem fognak szeretni.

Ha például a dzsungelben jön a tigris, hogy megegyen bennünket, akkor nem attól félünk,
hogy egyszerűen meghalunk, hanem attól, hogy ha nem vagyunk elég jók a futásban, a
rejtőzködésben, vagy a harcban, akkor meghalunk. Egy súlyos betegség esetén a haláltól
való félelem szintén, „ha nem vagyok elég jó a gyógyulásban, akkor meghalok” formában
jelenik meg. A második típus példái azzal írhatók le, hogy ha bármit teszek, vagy mondok,
ha önálló, és egyedi leszek, akkor nem fognak szeretni. E két félelem típus érdekes
kapcsolatot mutat mind a riemanni típusokkal, mind az első négy szükséglettel. Egyértelmű

26
Skizoid: Félelem a szeretettől és az elköteleződéstől; Depresszív: Félelem a magányosságtól és az
önmegvalósítástól; Kényszeres: Félelem a bizonytalanságtól és a változástól; Hiszteroid: Félelem a
megkötöttségtől és az állandóságtól.

35
kép, hogy „elég jónak lenni” megköveteli, dominanciánkat, egyediségünket, hogy képesek
legyünk egyedül megoldani egy helyzetet (Skizoid személyiség és Dominancia), míg a
félelem, „hogy nem fognak szeretni”, megköveteli, hogy alkalmazkodjunk, kapcsolódjunk,
illeszkedjünk másokhoz. (Depresszív személyiség és Szeretet/Kötődés) A két félelem típus
párhuzamosan mozog a Biztonság – Változatosság, vagy Kényszeres – Hiszteroid
egyenesen. Minél erősebb bármelyik félelmünk, annál inkább a Biztonság (Kényszeres
személyiség) felé húzódunk.

Amíg a Riemann egy kétdimenziós koordináta rendszerben, az egyéniséggé válás és a

másokhoz való odatartozás, illetve az állandóság és a változás szükségleteivel ábrázolja a
személyiség négy alaptípusa közötti elhelyezkedést, addig az Emberi Szükségletek
Pszichológiája hat szükségletünket rangsorolja.

A két elmélet közötti legnagyobb különbség megfogalmazásuk ellentétes nézőpontjában

rejlik. Míg Riemann a Félelmet, a Szorongás érzésének megélését helyezi a középpontba,
addig az ESZP Szükségleteket fogalmaz meg. A szorongás valaminek, egy nem kívánatos
dolognak, magának a félelemnek, szorongásnak a megléte, a szükséglet ezzel szemben
valaminek, egy vágyott dolognak a hiánya. A szorongás belül van és szabadulni akarunk
tőle, a szükségletünk tárgya viszont nem triviálisan ismeretes, és lehet belül is, kívül is.
Nincs, ezért meg kell találnunk valahol. Ha viszont nem találjuk, akkor hatalmába kerít
minket szorongás, amit így voltaképp kárpótlásként adunk magunknak.

Riemann elméletében a szorongás nem megkerülhető, de bizonyos ellenerőkkel, mint a hit,

a szeretet, a bátorság, a bizalom, a megismerés, az alázat, a hatalom, vagy a remény
megélésével kis időre leküzdhető, megérthető. Ez a meg nem kerülhetőség jelenti az ESZP-
ben azt, hogy szükségleteinket garantáltan ki fogjuk elégíteni valahogy. Riemanni
szorongásunk megbéníthat, vagy leküzdésének vágya erőt adhat, és ha sikerrel járunk,
fejlődünk általa. Mindez az ESZP-ben egyetlen szabadságfokunként, Döntésünk
szabadságaként, van jelen úgy, hogy megválaszthatjuk, milyen módon elégítjük ki
szükségletünket.

Az ESZP továbbá foglalkozik a beteljesülés lehetőségével is, ami úgy érhető el, ha a két lelki
szükségletünkre, a Fejlődésre és a Gondoskodásra összpontosítunk.

36
3.5.3 Lelkünk, szellemünk két szükséglete

Fejlődés

Ötödik alapigényünk a fejlődés. A Fejlődéslélektan egészében ezzel foglakozik, de minden

más tudomány fennmaradásának is alapfeltétele. Fejlődnünk kell már megfogantatásunk
pillanatától égészen halálunkig. Kezdetben érzelmileg és fizikailag, majd intellektuálisan,
végül idős korunkra spirituálisan, megélve énintegritásunkat. (Frenkl - Rajnik, 2012)
Amikor megállunk a fejlődésben, hanyatlásnak indulunk, és végezetül meghalunk. A
természetben a legnagyobb sziklát is elkoptatja a szél, a víz, a legnagyobb hegy sem képes
megmaradni eredeti állapotában. Érzelmeink, tudásunk, minden új élménnyel, ismerettel
fejlődnek. Gondoznunk kell mindent életünk során, ha nem akarjuk, hogy elkorcsosuljon.
Gondoznunk kell gyermekeinket, tudásunkat, testünket, egészségünket, párkapcsolatunkat,
boldogságunkat, pénzünket és egyéb javainkat.

Nem tudunk olyan szintet elérni, sem anyagiak, sem az élet bármely más területén, hogy
abbahagyhatnánk a fejlődést. Aki nem fejlődik, az nem lesz képes beteljesedésre.

Fejlődésre pedig azért van szükségünk, hogy tudjuk mit adni másoknak, hogy képesek
legyünk gondoskodásra.

Gondoskodás

Hatodik szükségletünk a gondoskodás, hogy önmagunkon túlmutatva, másokon is segítsünk.

„A boldogság titka, hogy képesek legyünk adni, segíteni másoknak. Az élet nem rólam szól,
hanem rólunk.” (Robbins, 2014:77) Életünk akkor lehet teljes, ha hozzájárulunk mások
életéhez. Az anya is újszülött gyermekéről való gondoskodásában éli meg beteljesedését.
Természetünkhöz hozzátartozik, hogy örökséget szeretnénk hagyni magunk után, hogy
vissza tudjunk adni valamit a világnak abból, amit kaptunk. Bármi jó dolog történik velünk,
azonnal meg akarjuk osztani az élményt szeretteinkkel. A gondoskodás jelentheti azt, hogy
”szolgálunk egy közösséget, adományozunk, fákat ültetünk, könyvet írunk, vagy
felnevelünk egy gyermeket. Nemcsak hogy mindenki képes valamilyen szintű
gondoskodásra, de a gondoskodás esszenciális része a beteljesülésünknek.” (Madanes, 2009,
21-22)

37
„Az élet igazán arról szól, amilyen jelentést mi magunk adunk neki. Az élet értelme nem
abból táplálkozik, amit magadnak megszerzel, hanem abból, amit Te tudsz adni másoknak.
Végtére is, amit kapsz, nem tehet hosszú távon boldoggá, ellenben azzal, akivé életed során
válsz, és amit ezáltal adni tudsz.” (Robbins, 2014:78)

3.5.4 Miért vagyunk különbözőek?

Személyiségünk négy szükségletét cselekedeteinkkel mindannyian folyamatosan táplájuk,

és két lelki szükségletüket is a legtöbben időről időre képesek vagyunk beteljesíteni. Az
emberek közötti különbségek abból a két dologból erednek, hogy kinél milyen fontossági
sorrendben jelentkeznek ezek a szükségletek, és abból, hogy ki milyen cselekvési formával
elégíti ki őket.

A Sorrend

A sorrendiségbe beletartozik mind a hat szükséglet, melyek közül az első két helyen álló
határozza meg személyiségünket. Ezek azon szükségleteink, amelyek kielégülése nélkül,
nem vagyunk képesek a másik négy felé továbblépni. Fontos, hogy a sorrendet nem
vágyaink, hanem vészhelyzetekben való cselekvéseink, reakcióink alapján tudjuk
meghatározni. Érezhetem úgy, hogy számomra a Szeretet a legfontosabb, de ha társam
egyébként normál, etikus cselekedeteit rendre rossz néven veszem, mert úgy érzem, nekem
kell alkalmazkodni mindenhez, akkor egész biztos, hogy a Dominancia nálam előrébb van a
sorban. Érezhetem úgy, hogy a Változatosság vágya jellemez, de ha anyagi helyzetem
megingása leblokkol, és ettől szabadságom örömének megélése helyett kényszeres
munkakeresésbe kezdek, és amíg nem találom azt meg, addig képtelen vagyok bármi mást
tenni, akkor biztosan a Biztonság a fontosabb.

Hangsúlyos az első két helyen álló szükségletünk sorrendje is.27 Akinek a Biztonság áll az
első helyen, második helyen a Szeretet, az csak akkor képes szeretet befogadni és kimutatni,
ha biztonságban érzi magát. Szemben azzal, akinek a Szeretet áll az első helyen, mert ő akkor
is feltétel nélkül szeret, ha közben szorongató félelmei vannak a biztonság hiányától. A mai

27
Madanes, Changing Relationships (2018) című könyvében valamennyi első két helyen lévő párosítás
részletesen megtalálható.

38
kor jellemzője, hogy cselekedeteik alapján legtöbben a Dominanciát és a Biztonságot
helyezik előtérbe, miközben titkon Szeretetre és Változatosságra vágynak.

Mint minden emberi dolog, a Hat Emberi Szükséglet is tartalmaz paradoxonokat.

Akinek erős mind a Biztonság, mind a Változatosság iránti igénye, az
folyamatosan belső konfliktusokkal küzd, melyik igényét elégítse ki. A
Dominanciára való igény gyakran szemben áll a Szeretetre, Kötődésre való
igényünkkel. Nehéz olyasvalakit szeretni, aki folyamatosan a dominanciáját
akarja mutatni. Ezért van az, hogy a nagyon sikeres emberek, akik abszolút
megélik dominanciájukat, gyakran sérülnek legközelebbi kapcsolataikban, és
ettől képtelenné válnak a szeretetet további megélésére. (Madanes, 2009, 22-23)

Az ESZP szerint az emberi élet mozgatója, ami értelmet ad a mindennapoknak, a

beteljesedésre való törekvés. Robbins két fogalmat különít el, az Eredményesség
Tudományát (Science of Achievement), amely a világi javak és eredmények elérését jelenti,
sikeres és okos emberek titkainak megismerésén és elsajátításán keresztül, és a Beteljesülés
Művészetét (Art of Fulfilment), ami viszont a földi javaktól függetlenül, kizárólag a két
elsődlegesnek tartott szükséglettel, a fejlődésre és a gondoskodásra való szüntelen helyes
törekvéssel művelhető.

Cselekvési formák

Mindenki ugyanazt a hat emberi szükségletet igyekszik megélni, azonban mindenki, más és
más formában találja meg őket. Mindegyik szükséglet megélhető pozitív és negatív
cselekvési formákkal, tehetünk jó és hasznos dolgokat, vagy magunkra és a közösségre
ártalmasokat is.

Biztonság iránti szükségletünk megélhető úgy, hogy iskolába járunk, hogy

diplomát szerezzünk, ezzel biztosítva jövőnket. De megélhető azzal is, ha
elkerülünk minden tennivalót, nehogy kihívással kelljen szembenéznünk.
Elérhető úgy, hogy lopunk másoktól, vagy, hogy hatalmas vagyont és egyéb
anyagi javakat halmozunk fel, és megélhetjük azzal is, hogy makacsul
ragaszkodunk egy elmélethez, vagy dogmához.

Változatosság iránti igényünket kielégíthetjük különböző tartalmú könyvek

olvasásával, vagy különféle emberekkel való találkozgatással. Vagy

39
 megélhetjük extrém kockázattal járó sportokkal, de akár mások életét kockáztató
erőszakos viselkedéssel. A változatosság elérhető úgy is, hogy házasságon kívüli
viszonyt folytatunk, vagy egyszerűen csak megnézünk néha egy filmet.

Dominancia szükségletünk kielégülhet attól, hogy a legjobbak vagyunk

valamiben, de attól is, hogy a legrosszabbak.

Szeretetre, Kötődésre való törekvésünk célt érhet, ha jót teszünk valakivel és

kedvesek vagyunk, vagy ha valakit, aki ránk van utalva, akarata ellenére
kényszerítünk. (Madanes, 2009, 22-23)

Az ESZP a viselkedési formákat az alábbi négy osztályba sorolja :

1. osztályú: Jólesik maga a cselekvés, jót tesz, jó másoknak is, az egyetemes jót
szolgálja. Pl. Önkéntes tevékenység.
2. osztályú: Nem esik jól a cselekvés, jót tesz, jó másoknak, az egyetemes jót szolgálja.
Pl. Tanulás, sport, és minden olyan tevékenység, amire „rá kellene vennie” magát az
embernek.
3. osztályú: Jólesik a cselekvés, de nem tesz jót, nem jó másoknak, nem szolgálja az
egyetemes jót. Pl. Televíziózás, internetezés pótcselekvésként, és egyéb nem akkut
egészségkárosító mellékcselekvések.
4. osztályú: Nem esik jól a cselekvés, nem is tesz jót, nem jó másoknak, nem szolgálja
az egyetemes jót. Pl. Szerektől, vagy fájó, nem kívánatos viselkedésektől való
függőségek. Állandó stressz, ingerültség. (Robbins, 2004-2012)

Az 1. és 2. osztályú cselekvési formák egyértelműen hasznosak, és kielégítik a Fejlődés

iránti szükségleteinket is. A 3. és 4. osztályú formák károsak, ezek csak az első négy
szükséglet kielégítésére alkalmasak, és hosszú távon függéshez, függőséghez vezetnek.

Függőségek

Az elmélet fontos része, hogy bármely cselekvés vonatkozásában, ami három, vagy több
szükségletünket egyszerre kielégíti, függőséget alakítunk ki. Egyszerű példa erre a kedvenc
filmünk, amit számtalanszor megnéztünk már. Újra megnézzük, mert tudjuk, hogy jó
(Biztonság), mindennapi rutinunkból kiszakít minket (Változatosság), általában annak
kapcsán jut eszünkbe, hogy valamire nem emlékszünk pontosan belőle (Fejlődés), vagy
azért, mert a film hangulatát akarjuk újra átélni (Szeretet/Kapcsolódás).
40
A dohányzás, és a túlzott ételfogyasztás (zabálás) is biztos pontként (Biztonság) szolgál
fogyasztójának, egy kis időre kiemeli őt korábbi tevékenységéből (Változatosság), maga
dönt a fogyasztásról (Dominancia), kapcsolódik közben akár önmagához, akár vele együtt
fogyasztó társához (Szeretet/Kapcsolódás).28

A konkrét függőségekre összpontosítva, a dohányzás mellett, az alkohol, és bármilyen

kábítószer, gyógyszer, vagy viselkedési függőség közben, ha csak rövidtávon is, és káros
formában, de a függő megéli a biztonság, a változatosság, a dominancia, és a kötődés érzeteit
is.

Sokaknak problémáik, régen megélt tragédiáik jelentik a mindig kéznél lévő, legnagyobb
függőségeket, amelyek egyedivé teszik őket, és amelyekről változatos körülmények között,
bármikor biztonsággal mesélhetnek másoknak.

Jellemző függőségi minta az Örült Nyolcas (Crazy Eight) modellje, ahol valamely
szükségleteinek kielégítésére törekedve, az egyén egy fektetett nyolcasnak, vagy végtelen
jelnek megfelelő hurokba szorulva csapong két érzelem között. Magas energiaszint esetén a
hurok bal oldalán a Dominanciát, mint dühöt éli meg, alacsony energiaszint esetén pedig a
hurok jobb oldalán a Kötődést, mint depressziót.29 E hurokból a nyolcas közepén, az
impulzusváltás előtt van lehetőség kijutni, felfelé az egyén potenciáljainak felismerésével,
vagy lefelé, meneküléssel, addiktív szerek, vagy túlzott táplálék fogyasztásával, vagy más
káros tevékenységgel. (Madanes, 2011)

Az ESZP minden, az egyénre jellemző, rendszeresen gyakorolt, akár jó, akár rossz
cselekvési formára, mint függőségre tekint. Terápiás, vagy segítő célú felhasználásban, a hat
szükséglet sorrendjének, és az egyes (vagy egyszerre több) szükségletek kielégítésére
irányuló cselekvési formáknak megváltoztatását, illetve a kliens erősségeinek
kihangsúlyozását alkalmazza.

28
Érdekesség, hogy a dohányzásról leszokók többségében hízásnak indulnak, és erre panaszkodnak is.
Robbins ezt azzal magyarázza, hogy ugyanazon szükségleteinek kielégítésére csupán egy másik káros formát
talált az egyén, hasznos cselekvés, például sport, vagy akár egy séta helyett.
29
A váltakozó érzelmek és hangulatok lehetnek a dühtől és depressziótól eltérő, más érzések is. A lényeg az
energikus és energiaszegény érzések váltakozása. (Madanes, 2011)

41
 4. Az Emberi Szükségletek Pszichológiájának intervenciós technikái

4.1 A Hét Mesterlépés

Az ESZP mellé Robbins külön terápiás-, saját szavaival élve transzformációs folyamatot,
eszköztárat alkotott meg, Hét Mesterlépés (Seven Master Steps)30 néven. A lépések a kliens
állapotától, helyzetétől függően szabadon felcserélhetőek, illetve külön-külön is
alkalmazhatóak.

1. lépés: Kapcsolódás: A kliens és világának megértése – Mi történik valójában?

2. lépés: Kapcsolódás és az Erőkar megtalálása: Mi az, ami miatt elengedhetetlen a
változtatás?
3. lépés: A korlátozó minta megszakítása és megsemmisítése: Fiziológia és érzékelés,
fókusz és jelentés megváltoztatása.
4. lépés: A Probléma újradefiniálása, megoldható rendszerbe illesztése.
5. lépés: Hozzáférés a pozitív erőforrásokhoz, változtatás: Erőt adó alternatívák
megtalálása.
6. lépés: A változás kondicionálása, rögzítése: Amíg szokássá nem válik.
7. lépés: Ellenőrzés a környezethez igazítva: Nemesebb célokhoz csatolás és támogató
környezet.

A Hét Mesterlépés mindegyikéhez szükségesek a segítő attitűd elemei, a jelenlét, a feltétel

nélküli elfogadás, az empátia és a kongruencia, és használja továbbá valamennyi
intervenciós eszközt is31. Ugyanakkor a Hét Mesterlépés számos direkt intervenciós
technikát is alkalmaz. Vizsgálja és értelmezi a kliens helyzetét, valamint bizonyos esetekben
tanácsokkal is ellátja a klienst. Dolgozatom mentálhigiénés megközelítése miatt, itt csak a
nondirektív alkalmazási lehetőségeket mutatom be. Nondirektivitás szempontjából fontos,
hogy szemben a riemanni típusok diagnosztizáló, kategorizáló megközelítésével, és a kliens
számára könnyen félelmetesnek érthető megnevezésekkel, mint a skizoid, depresszív,
hiszteroid vagy kényszeres jelzők, a Hat Emberi Szükséglet megismerése, és a kliens azon

30
A Hét Mesterlépés megtanulható a Creating Lasting Change című kiadványból, az RMTCenter Core 100
képzésén, illetve a Date With Destiny Leadership, valamint a Leadership Academy rendezvényeken.
31
A terapeuta személye és jelenléte; Aktív hallgatás; Hallott információk és érzések összefoglalása;
Tisztázás; Tükrözés (érzések reflektálása); A folyamatot elősegítő kérdések; Hallott információk és érzések
konkretizálása; Fókuszálás; Kapcsolati zavarok őszinte feltárása; Konfrontáció (Gehart, D.R, Mentálhigiéné
óra ppt.)

42
való eltöprengése, hogy milyen sorrendben, és milyen cselekvésekkel elégíti ki ezeket,
elhelyezhető nondirektív kapcsolatban. Segítőként nem terhelhet minket a felelősség, akár
egy súlyos személyiségzavarban szenvedővel szemben sem, ha azt mondjuk: Látom, fontos
Önnek a szeretet, vagy, hogy Ön nagyon értékes ember. Az sem lehet nekünk felróni, ha azt
állítjuk egy beszélgetésben, hogy Mindannyiunknak fontos a biztonság, vagy akár azt, hogy
a Változatosság az élet fűszere.

Az alábbi intervenciós megközelítések egyaránt alkalmasak a kliens jobb megértésére, a

kliens helyzetének, a segítői kapcsolat céljának meghatározására, és eszközül szolgálhatnak
a kliens számára is, saját maga megértésén keresztül, segítséget adva céljai, cselekedetei
megváltoztatásában.

4.2 Transzformáció, avagy a segítő kapcsolat céljai

Boldogtalanság, szenvedés, hibáztatás áttranszformálása

A boldogtalanság és a szenvedés adják a segítő kapcsolat alapját. Ha elfogadjuk, hogy akkor

vagyunk boldogok, ha elvárásaink, életünk tervrajza (Blueprint) megegyezik életünk
kondícióival, lehetőségeinkkel (Life Conditions), akkor a boldogtalanságtól úgy tudunk
szabadulni, ha vagy elvárásainkat változtatjuk meg, igazítjuk lehetőségeinkhez, vagy
lehetőségeinket bővítjük úgy, hogy általuk elérhetővé, megvalósíthatóvá váljanak
elvárásaink.

Ha a szenvedésre, melynek részét képezi a hibáztatás is, tanult tehetetlenségként tudunk

tekinteni, és képesek vagyunk elhinni, hogy elég erősek vagyunk a változáshoz, akkor a
szenvedés öngerjesztő folyamata helyett, új, támogató jelentéssel leszünk képesek felruházni
történetünket, amely így hátráltató tényezőből, támogató, energiát adó részünkké válhat.

Nem szükséges, hogy azonnali eredményeket érjünk el, mert a cselekvés magában rejti a
boldogságot.

Egyszer alkalmam volt megkérdezni Benedek Tibor, háromszoros olimpiai bajnok

vízilabdázót, hogy milyen érzés volt harmadszor is a dobogó tetejére lépni. Tibor is azt
válaszolta, hogy „Ott már csak azon gondolkozik az ember, hogy milyen szép volt az az út,
ami idáig elvezetett.”

43
Segítő kapcsolatban, nondirektív eszközök alkalmazása közben, elegendő szem előtt tartani
ezeket az elméleteket, illetve használhatóak a következő kérdések, és azok szituációhoz
igazított változatai is:

- Mitől lenne boldog? Mit jelent Önnek a boldogság?

- Mi áll útjába a boldogságának?
- Mi hiányzik ahhoz, hogy képes legyen megoldani a problémáját?

Cselekvéseink, gondolataink, érzéseink megváltoztatása

Ha megértjük, hogy nem kívánatos – 3. vagy 4. osztályú - cselekvéseinkkel, gondolatainkkal,

érzéseinkkel, mint függőségeinkkel, a hatból mely szükségletünket, szükségleteinket
elégítjük ki, akkor arra is találhatunk választ, hogy ugyanezen szükségleteinket milyen más
– 1. vagy 2. osztályú – cselekvéssel tudjuk helyettesíteni.

Segítő kapcsolatban:

- Miért gyakorolja ezt a cselekvést, gondolatot, érzést? Mit gondol, mi az oka ennek?
- Mit csinálna szívesen, ha megtehetné?
- Ha nem csinálhatná többet ezt, akkor mit tenne helyette, ami jó Önnek?

A 6 szükségletünk sorrendjének megváltoztatása

A Hat Emberi Szükségletet Robbins, egy koncentrikus köröket tartalmazó céltáblán

ábrázolja (1.ábra), melynek szélén a Biztonság, majd befelé haladva Változatosság,
Dominancia, Kötődés/Szeretet, Fejlődés, és a céltábla közepén a Gondoskodás kap helyet.
Ezt a metafora annak megértésében segít, hogy aki a kör szélén lévő Biztonságra, vagy a
Változatosságra törekszik, az jóval nagyobb eséllyel téveszti el a valós cél, mint aki a
Gondoskodást, a Fejlődést, vagy a Szeretetet létesíti előnyben.

Ha képesek vagyunk a szeretetet, a fejlődést és a gondoskodást az első helyekre mozgatni,

ezek együtt általában magukba foglalják a másik három szükségletünk megélését is. Minden
rajunk túlmutató dolog, elveszi a bennünk lévő fájdalom forrását, miközben gondoskodás
iránti igényünk hatékonyan szabályozza a másik öt szükségletünket. Ha arra figyelünk, hogy
másokról Gondoskodjunk, akkor Biztosak lehetünk abban, hogy képesek vagyunk
gondoskodásra (mindig van lehetőség), megéljük a Változatosságot, hiszen a gondoskodás
erősen interaktív cselekvési forma, Dominánsak vagyunk, hiszen tudjuk, hogy mi vagyunk,
44
akik segítünk, megéljük a Kötödés mély érzését, és mindeközben a kreatív segítségnyújtással
Fejlődünk is. (Madanes, 2018)

Leghangsúlyosabb példáikban Robbins és Madanes, az élettragédiákat, mint ártó, hamis

Biztonságra való törekvéseket, és mint a Dominancián belül az egyediség negatív formáját
használják metaforaként. Transzformációs, terápiás tevékenységük lényege, hogy a
fájdalom, a szenvedés elviselésének képességét, erővé, a Fejlődés táplálékává alakítják, a
tragédiák túl-, és átéléséből eredő élettapasztalatokat pedig a Gondoskodás, mások
megsegítésének lehetőségeként használják.

Segítő kapcsolatban:

- Mikor érzi/érezné magát Biztonságban, Változatosságban, Fontosnak, Szeretve?

- Mitől érzi magát bizonytanságban, tehetetlenségben, haszontalannak, egyedül?
- Mitől érezné, hogy Fejlődik? Ki az, akiről Gondoskodik/Gondoskodhatna?
- Mi hiányzik az életéből?

Segítő beszélgetés során, a kliens problémájának megismerését követően, és abban az

esetben, ha az könnyen kapcsolható valamelyik szükséglet hiányához, a Hat Emberi
Szükséglet röviden ismertethető. Ez az ismeret beszélgetés közben és azt követően is
segítségül szolgálhat a kliens számára.

Párkapcsolatok és egyéb kapcsolatok

A Hat Emberi Szükséglet minden emberi kapcsolatunk vonatkozásában ugyanúgy működik,

ahogy cselekvéseink esetében. Minél több szükségletünk talál táplálást a kapcsolatunkat
jelentő másik félben, annál erősebb kötődés alakul ki. Amelyik szükségletre a társak nem
találnak rá a másikban, azt külső forrásból kezdik pótolni. Emberi konfliktusok esetében az
szolgál segítségül, ha segítünk felfedezni a kliensnek, hogy mely szükségleteit képes és
melyeket nem képes megélni kapcsolatában, és ezekre tud keresni 1. vagy 2. osztályú
cselekvési formát.

45
A Triád alkalmazása

A Triád három összetevője, a kliens testtartása, légzése, problémájának központi eleme,

témájának összetétele, és a kifejezések, amiket használ, megkönnyítheti a kliens megértését,
érzéseinek visszatükrözését, és segít a tisztázó kérdések feltevésében is.

Nondirektív kapcsolatban nem avatkozhatunk be a kliens testtartásába, nem kérhetjük, hogy

húzza ki magát, vagy lélegezzen mélyeket, ugyanakkor felfigyelhetünk és tisztázásként egy
„mi történt most?” kérdéssel rákérdezhetünk arra, ha testtartását, légzését jelentősen
megváltoztatja.

A kliens figyelmét is irányíthatjuk azzal, ha kérdéseinkkel és tükrözéseinkkel a fájdalom

megismerése mellett, törekszünk a kliens környezetének, támogató erőforrásainak
hangsúlyozására is.

Lehetőségünk van arra is, hogy a kliens szóhasználatára reflektálva, annál enyhébb
megfogalmazású tükrözéseket, összegzéseket alkalmazzunk, segítve ezzel kliensünk
érzéseink lágyítását.

A nondirektivitás megőrzése végett, segítő beszélgetés során, az Emberi Szükségletek

Pszichológiájának intervenciós technikáit csak korlátozott mértékben, és abban az esetben
vélem alkalmazhatónak, ha azok könnyen illeszkednek a kliens problémájához, és
megértésük nem jelent terhet a kliens számára.

Ezek a technikák sokat jelenthetnek segítő kapcsolatban, és klienseink ezek segítségével is

érhetnek el igazi Áttöréseket. Ugyanakkor Robbins, aki épp a nagyon rövid idő, akár
harminc perc leforgása elért áttörések által vált igazán híressé, a hatékonyság és az idő
lerövidítése miatt, előszeretettel alkalmaz nagyon is direkt módszereket. Dolgozatom
teljessége végett, utolsó fejezetként fontosnak tartom bemutatni Robbins áttörésekkel
kapcsolatos elméletét.

46
 5. Áttörések

„Az Áttörés egy olyan pillanat az ember életében, amikor az addig lehetetlen, hirtelen
lehetségessé válik – amikor többé már nem csak beszélünk valamiről, hanem végre egy
masszív lépéssel, kerül, amibe kerül, belekezdünk abba, ami igazán megváltoztatja, jobbá
teszi életünket.” (Robbins, 2014:184)

Legtöbbünkkel történt már olyan, hogy egyszer csak azt mondtuk „Megállj, nincs tovább!”
Kiválthatta ezt dühünk, haragunk, egy tartósan stresszes helyzetre irányuló utálatunk, vagy
egy találkozás egy igazán inspiráló valakivel, aki ráébresztett minket arra, hogy történhetnek
másként is a dolgok.

Az átváltozás lehetősége ott rejlik minden pillanatban. Lehet, hogy évtizedeket várunk
előtte, de amikor megértünk rá, maga a változás egyetlen pillanatban megy végbe.

Az Áttörés három lépésén keresztül életünk bármelyik területét képesek vagyunk

szignifikánsan megváltoztatni. Fordított fontossági sorrendben ezek a helyes Stratégia, a
helyes Történet, és a helyes, energetizált Állapot.

Helyes Stratégia megválasztásával, megváltoztathatjuk hangulatunkat, megszabadulhatunk

testsúlyfeleslegünktől, rendbehozhatjuk egészségünket, házasságunkat, szakmai és pénzügyi
sikereket érhetünk el, és hasznos segítséget nyújthatunk másoknak is. A helyes stratégia
megtalálásának titka, hogy azt kizárólag az adott terület legjobbjától szabad megtanulni, és
azt is csak akkor, ha a stratégia ma is sikeresen működik.

A Stratégia megválasztását nehezíti, hogy mindannyian körbe vagyunk véve rokonokkal,

barátokkal, kollégákkal, idegenekkel, az életben és az interneten egyaránt, akik mind jobbnál
jobb tanácsokkal látnak el minket, tisztelet a kivételnek, de többnyire anélkül, hogy
megfelelő szinten értenének az adott témához, vagy legalábbis tudnák mire is vágyunk
igazán. Identitásunk megőrzése és céljaink szem előtt tartása közben nap, mint nap meg kell
küzdenünk az online médiumok által ránk kényszerített, hangulatunkat erősen befolyásoló
hírekkel, a többnyire leginkább a pénzkeresés szándéka által motivált tanácsadókkal,
segítőkkel és motivációs előadókkal, és egészségügyi, párkapcsolati, pénzügyi, munkahelyi
problémáinkra a legjobb szándékkal tanácsot adó, de annál kevesebb kompetenciával bíró
közeli kapcsolatainkkal is.

47
Ha nem találjuk meg a helyes Stratégiát, akkor nem érhetjük el célunkat, hibázunk, és
sikertelenek leszünk. Ha hibázunk és sikertelenek leszünk, akkor haszontalan Történeteket
gyártunk, hogy megmagyarázzuk, miért is vallottunk kudarcot. „Nekünk ez nem sikerülhet”,
„képtelenek vagyunk rá”, „mások tehetnek róla”, stb. Ezek a Történetek leblokkolnak
minket abban, hogy képesek legyünk megtalálni a helyes Stratégiát. A siker 80%-ban a
pszichológián múlik és csak 20%-ban tanult dolgokon. Ha ott van előttünk a helyes Stratégia
és mi mégsem vagyunk képesek alkalmazni, annak oka, hogy nem a helyes Történetet
alkalmazunk, ami az áttöréshez szükséges második elem.

Történetük lehet igaz, és lehet fájdalmas is, de ettől még a panaszkodás nem segít minket
az előrejutásban. Ha meggyőződésünk, hogy „nekünk nem jár a boldogság”, hogy „amibe
belefogunk, abban elbukunk”, hogy „túl öregek vagyunk már”, hogy „testi, szellemi
képességeink miatt alkalmatlanok vagyunk”, akkor nem leszünk képesek áttörésre.
Kutatások igazolják, hogy akik ugyanazt a stresszt egészségre ártalmasnak ítélik, 43%-kal
magasabb kockázattal halnak bele, mint azok, akik úgy vélik, hogy stressz fizikailag és
szellemileg is edzésben tartja őket. (Robbins, 2014)

Szomorú történetünket használhatjuk arra, hogy minden szenvedésünket igazoljuk vele, de

használhatjuk arra is, hogy erőt merítve belőle, akár másoknak is segítsünk problémáik
megoldásában.

„Változtasd meg a történetedet, és megváltozik az életed. Hagyd el a korlátozó történeteidet,

és egyesülj az igazsággal.” (Robbins, 2014:195)

Ugyanakkor nagyon nehéz megváltoztatni a történetünket, ha gyenge, enervált Állapotban

vagyunk. Nem mondhatjuk őszintén, hogy „Szép az élet!”, ha közben pokolian érezzük
magunkat. Ezért ha a világot másként szeretnénk látni, akkor a Triád három elemén
keresztül, elsőként meg kell változtatnunk Állapotunkat.

Ez történhet fiziológiánk szándékos megváltoztatásával, testmozgással, sporttal, vagy

egyszerű gyakorlatokkal is. Amy Cuddy, a Harvard egyetem professzora 2012-es TED
beszédében mutatta be „power pose” (erő pozíció) gyakorlatát, mely mindössze annyiból áll,
hogy csípőre tett kézzel, könyökünket kifelé fordítva, határozottan előre nézve, egyenesen
állunk és egyenletesen lélegzünk. Ezzel néhány perc után 20%-kal megemelkedik
tesztoszteron szintünk, és 25%-kal lecsökken a stresszért felelős kortizol szintje. Testünkkel
képesek vagyunk hatni az elménkre és érzéseinkre is. (Robbins, 2014)

48
Állapotunkat jelentősen befolyásolhatjuk figyelmünk irányításával, három fő döntésünk
által, melyeket automatikusan, életünk minden pillanatában meghozunk.

1. Mire fókuszálunk? A múltunkra, a jelenre, vagy a jövőre? Amink van, vagy ami
hiányzik az életünkből? Amire hatással lehetünk, vagy amire nem tudunk hatással
lenni? Magunkra vagy másokra? „Önbecsülésünk egyenes arányban van szabad
döntéseinkkel, és fordított arányban életünk azon eseményeivel, melyekre nem
lehetünk hatással.” (Robbins, 2014:580)

2. Ha valami már a fókuszunkba került, akkor elménk felteszi a kérdést: Mit jelent ez?
Valaminek a végét, vagy valaminek a kezdetét? Tudatalattink a választ is megadja.
Bármit megtennénk, hogy friss, romantikus szerelmünknek kedveskedhessünk, de
egészen másként viselkedünk, amikor sok év házasság után, fáradt, unott
hangulatunkban, egy hideg téli estén társunk megkér minket, hogy vigyük le a
szemetet.
Rengeteg ember küzd depresszióval annak ellenére, hogy folyamatosan olyan
antidepresszáns gyógyszereket szed, melyek legtöbbjének mellékhatásai között még
az öngyilkos gondolatok is szerepelnek. Az igazi kihívást számukra is az jelenti,
hogy olyan dologra helyezik figyelmüket, ami hiányzik az életükből, és amire nem
lehetnek hatással. Ha ezek mellé a „mit sem ér az életem” jelentést társítják, akkor
valóban, a gyógyszerek ellenére sem fogják jobban érezni magukat. Ez az oka annak
is, hogy megannyi tehetős, gazdag, szeretett és híres ember, akinek igazán mindene
megvan az életben, a legmodernebb kezelések ellenére is végül szomorú sorsra jutva,
kioltja saját életét.
Ha képesek vagyunk új jelentést, értelmet adni életünknek, arra figyelni, hogy kinek
van ránk szüksége, ki az aki szeret minket, és mi az amit mi tudunk adni a világnak,
akkor mindent megváltoztathatunk.
Viktor E. Frankl osztrák származású pszichiáter, az auschwitzi koncentrációs
táborban azzal töltötte idejét, hogy fogolytársain segített. Felsége kegyetlen halálát
követően hosszú ideig mély depressziótól szenvedett, majd arra a következtetésre
jutott, hogy nem létezik olyan nyomorúságos szenvedés, ami ne nyerhetne
valamilyen formában értelmet. A koncentrációs táborban írta „..mégis mondj igent
az életre!.” című könyvét, melynek első kéziratát egy német tiszt megsemmisítette,
de Frankl újra megírta azt. Viktor Frankl a mai napig a humanisztikus

49
 pszichológusok legnagyobb inspirálója, az emberben rejlő erő egyik legnagyobb
bizonyítéka.

„A jelentés egyenlő az érzéssel, az érzés egyenlő az élettel.” (Robbins, 2014:582)

3. Mit fogunk tenni? Érzéseink nagy hatással vannak cselekedeteinkre. Van akit
megbénít a félelem, a harag, van akit tettre ösztökél. Van aki hangosan fejezi ki
magát, van aki passzív-agresszív módon reagál, esetleg bosszút áll mindenért. Mások
edzéssel, alkotással vezetik le dühüket. Viktor Frankl számára mások segítése
jelentette a helyes döntést, és az azért való küzdelem, hogy ilyen kegyetlenség többet
ne történhessen a világban.

Cselekvésmintáinkat Térképünk útmutatása szerint választjuk meg, amelyet életünk során

szüleink, kapcsolataink, találkozásaink alapján alakítunk ki. Ha megszerezzük a képességet,
hogy Fókuszunkat tudatosan irányítsuk, hogy megtaláljuk a dolgok a támogató Jelentését,
és ez alapján döntsünk a helyes Cselekvés mellett, akkor megszerezzük a képességet arra is,
hogy életünket boldogan élhessük, miközben álmainkat is megvalósítjuk.

Az emberi agy védelmi mechanizmusa, folyamatosan a veszélyt pásztázva dolgozik azon,

hogy a túlélés végett, képes legyen megvédeni minket a sérülésektől. 2 millió éves
funkcionalitásában nem szerepel a boldogság keresése, és a beteljesedésre való törekvés,
ezért a mi feladatunk, hogy ezek felett megszerezzük az irányítást. (Robbins, 2014)

50
 6. Kritika

Az Emberi Szükségletek Pszichológiája egy komplett rendszer, ami választ ad arra a

kérdésre, hogy „Miért tesszük azt, amit teszünk?”. Robbins több mint harminc éve
alkalmazza és fejleszti elméletét, és hozzá tartozó segítő technikáit, amivel személyes
foglalkozásain segítségére volt már több amerikai elnöknek, más neves politikusoknak a
világ számos országából, híres üzletembereknek, vallási vezetőknek, sportolóknak,
sztároknak, de mellettük „átlagos” embereknek, és olyanoknak is, akik valamilyen pszichés
zavarral, vagy épp az öngyilkosság gondolatával küzdöttek. Büszkén állítja magáról, hogy
utóbbiak közül nem vesztett el, soha senkit, de mindig hozzáteszi, hogy ez persze nem jelenti
azt, hogy ez nem is következhet be egyszer.

Robbins elmélete nagyon jól működik, különben nem lehetne három évtizede sikeres.
Robbins elmélete nagyon jól működik nekem is, saját magamon és másokon alkalmazva.
Ugyanakkor mindez önmagában nem jelent garanciát sem a boldogságra, sem a gyógyulásra.
Aki nem akar változni, azon nem lehet segíteni. Aki viszont akar, de nem tud változni, annak
a gyógyuláshoz igenis szüksége lehet pszichoterápiás kezelésre. Robbins számos akadémiai
segítővel, terapeutával dolgozik együtt, így egészen biztos, hogy szükség esetén klienseit
átirányítja a megfelelő szakemberhez, de ennek felelőssége is ugyanúgy fennál az nála is,
mint a mentálhigiénés segítők, és coachok esetében.

Az Emberi Szükségletek Pszichológiája egy nagyon jól érthető, és nagyon jól alkalmazható
ötvözete számos pszichológiai irányzatnak, alkalmazásakor azonban ugyanúgy figyelembe
kell venni a mentálhigiéné, és a terápia határvonalait.

51
 7. Összegzés és Saját Élmény

Minden, ami az életünkben történik velünk, a javunkat szolgálja, és beteljesülésünk felé akar
terelni minket. Nincsenek véletlenek, végzetünk nem valahol a távoli jövőben, hanem itt a
jelenben van. A kivételes élet mindannyiunk számára lehetőség, és a mi saját döntésünkön
múlik, hogy tudunk-e élni vele. Nem kérdés, hogy mindannyiunkkal történnek nagyon
fájdalmas dolgok. A kérdés az, hogy mit kezdünk velük? Áldozatok maradunk, vagy
győztesek leszünk? Örökre szenvedünk tőle, vagy elgyászoljuk és túllépünk rajta? Ha
képesek vagyunk megbocsájtani magunknak legnagyobb hibáinkért, tévedéseinkért, akkor a
legszomorúbb emlékünkből meríthetjük a legnagyobb erőt boldogságunk táplálásához. 32

Tizennyolc éves koromban, szabad, felnőtt fiatalságom legelején, apám öngyilkos lett.
Anyámmal ketten maradtunk, megválaszolhatatlan kérdéseinket feltenni sem tudtuk
egymásnak, annyira eltávolodtunk. Ő a munkájába temette bánatát, én a budapesti éjszakába
mentem felejteni. Tragédiánkba, gyászunkba egy pillanatig sem tudtam belegondolni. Ezt
azzal lepleztem, hogy megtanultam mindenkinek a legjobb, a legbarátságosabb arcomat
mutatni. Azonban a világ igazsága, amit gyermekkoromban megtanultam, akkor elvesztette
számomra minden értelmét. Nem volt jövőm, nem volt célom, kivéve, hogy minden
pillanatban a legjobban érezzem magam, bármi áron.

A jóérzésért viszont hajlandóvá váltam mindent megtenni, szerencsére egy idő után még
dolgozni is. Közvetlenségemmel és segítőkészségemmel számos nagy sikert értem így el.
Értékesítőként milliárdos üzleteket szereztem hatalmas cégeknek, aktív szerepet töltöttem
be számos ember gyarapodásában, anyagi biztonságának megteremtésében, miközben én
beértem a siker, a szeretet érzésével, és a havi fizetésemmel. Másfél évtized után azt vettem
észre, hogy saját érdekeimet hátrahagyva, berendezkedtem környezetem szolgálatára.
Mindenkiről mindent tudtam, csak magamról keveset. Úgy éreztem kifelejtettem
önmagamat a saját életemből, ezért elkezdtem dolgozni ezen. Akik számára addig csak a
szolgálatot jelentettem, nem tudtak és nem is akartak alkalmazkodni hozzám, és ez eleinte
fájdalommal járt.

32
A 2017-es Date With Destiny rendezvény videó összefoglalójának üzenete – DWD2017 RECAP -
https://www.youtube.com/watch?v=SRM_RR1NUN8 (Letöltve: 2018. április 19.)

52
2014. végén, 12 év után ott kellett hagynom életem első „igazi” munkahelyét, egy
multinacionális nagyvállalat értékesítési vezetői pozícióját, mert már nem találtam ott sem a
helyemet. Kerestem mindenhol önmagamat, így jutottam el 2015-ben Tony Robbins londoni
rendezvényére. Előtte alaposan utánajártam annak, hogy mi lesz ott, megéri-e ez a négy nap,
azt a rengeteg pénzt. Magyarok is mentek csoporttal abban az évben, de azon kívül, hogy
„minden megváltozik majd”, meg „magadra sem fogsz ismerni utána”, sok konkrétumot nem
tudtak mondani. Azóta tudom, hogy mindenkivel az történik ott, amire neki éppen szüksége
van.

Egy évvel később, még az első önkéntességem után, egyszer csak fejembe szökött egy
mondat, ami azóta is vezérel. „Apám tragédiája azért történt, hogy erőt és tudást adjon nekem
ahhoz, hogy ilyen tragédiáktól megóvhassak másokat, apákat és fiúkat, anyákat és lányaikat
egyaránt.” Ez a munka azonban jóval korábban, a mentális egészség megóvásánál, és
fejlesztésénél kezdődik, ezért megfogalmazásomat átfogalmaztam elsődleges kérdésemmé:

„Hogyan tudom a legjobban segíteni az embereket boldogságuk elérésében úgy, hogy

közben én is fejlődjek, saját magam és szeretteim javára, és fejlődésem által, még többel
legyek képes hozzájárulni a világ jobbátételéhez?”

Erre a gondolatra, és a vele járó érzésre figyelek azóta is, minden beszélgetésem alkalmával,
minden kapcsolatomban, különös tekintettel coaching és segítő kapcsolataimra.

Robbinsnak köszönhetem, hogy rátaláltam a Mentálhigiéné képzésre, és a Mentálhigiéné

képzésnek köszönhetem, hogy értékes tananyagával és szemináriumaival, alá tudta
támasztani számomra Robbins tanításainak valódiságát. Bár a kettő sok mindenben
különbözik, segítő szándékukban, az emberben rejlő, gyógyításra is képes erőbe-, és az
emberi jóságba vetett hitükben ugyanazt az értéket képviselik.

Sokak számára Robbins csak egy motivációs előadó, aki tömegeket szórakoztat hangos
zenével, meg okosnak tűnő mondásokkal, mások viszont legmélyebb lelki problémáikkal
sem mernének pszichológushoz, vagy mentálhigiénés szakemberhez fordulni segítségért,
sokkal inkább keresnek egy jól hangzó névvel reklámozott rendezvényt. Én az elmúlt három
évben többet hallgattam Robbins hangját, mint amennyit Apám beszélt hozzám egész
életében, de emellett több könyvet is olvastam el a pszichológia különböző területeiről, mint
ahányat eddig egész életemben összességében. Számomra a kettő együtt teszi ki azt a tudást,

53
amiről azt gondolom, hogy az emberiségnek szüksége lenne rá hosszú távon, a
boldogsághoz, és a helyes cselekvéshez.

A világban zajló változások emberi pszichére gyakorolt hatásaival nap, mint nap
találkozunk, mind önmagunk, mind embertársaink vonatkozásában. A mindennapos stressz,
a technológiai eszközök használatából eredő, emberi kapcsolatokban bekövetkező
változások, a megsokszorozódott napi feldolgozandó információ mennyiség, mind terhet
jelentenek mentális egészségünkre. Az instant „kielégülés” lehetősége megfosztani
igyekszik az embert a megküzdés képességétől, amire pedig a XXI. században is nagy
szüksége van az emberiségnek.

A hatalmas igény miatt, a boldogságot és a sikert is instant kínálják, a sokszor leginkább

csak a maguk sikerén dolgozó önjelölt trénerek, és egyéb, kutatásokkal nem alátámasztható,
sorsmegváltó ideákat tanító segítők, gyógyítók. Talán ők, azok a „másmilyen emberek”,
akiknek a bevezetőmben említett legyintés szólt. Ebben a közegben valóban ott van a sérülés
lehetősége, hiszen ha valakit nem a segítés, hanem a pénz motivál, akkor ő nem is azért
képezi magát, hogy jobb segítő, hanem, hogy sikeresebb üzletember váljon belőle, és e kettő
más-más tudást és képességet igényel. A sérülés gyógyítása, pedig már valós szakember,
terapeuta feladata marad, jó esetben.

Dolgozatomat több okból írtam. Egyrészt mert meggyőződésem, hogy Robbins épp azért
lehet a legsikeresebb és egyben a legtehetősebb előadó, mert őt valóban a segítés vágya
hajtotta és hajtja ma is. Másrészt azért, mert mindkét világot, az akadémiai pszichológiát, és
a Self Help-et is megismerve, felfedeztem közös pontokat, melyek segíthetnek a másik
terület tudásbővítésében. Harmadrészt, mert úgy gondolom, hogy szükség van a különböző
segítő szakmák közötti együttműködésre, és megértésre.

54
Záró gondolatként, Robbins oly sokat ismételt inkantációjával kívánom mindenkinek, akit
dolgozatom akár csak egyetlen gondolatában megérintett, hogy képes legyen életét e sorok
szerint élni.33

Mostantól én vagyok a hang,

Vezető leszek, nem vezetett,
Hitem irányít, nem kétkedésem,
Teremteni fogok, nem rombolni,
A Jó ereje vagyok,
Isten ereje vagyok,
Vezető vagyok,
Dacolni fogok az esélyekkel,
Új értékrendet állítok,
Kiállok magamért,
Kiállok magamért.

Bízom benne, hogy dolgozatommal értéket tudtam adni mind az akadémiai tudás, mind az
önsegítő mozgalmak híveinek, és remélem, hogy munkám egy kis lépést jelenthet e két
terület egymás felé való közeledésében.

33
A UPW és DWD szemináriumok rendszeres eleme az eredeti nyelven így hangzó inkantáció: Now I am
the voice, I will lead not follow, I will believe not doubt, I will create not destroy, I am a force for good/God,
I am a leader, Defy the odds, Set a new standard, Step up, Step up.

55
 1. Melléklet

Motivációs előadások, könyvek, idézetek hatása, és szükségessége a mindennapi

életünkben – Kérdőív kiértékelés

Dolgozatomban a szakirodalmak feldolgozása mellé, készítettem egy kérdőíves vizsgálatot

is. A kérdőív 14 kérdést tartalmazott, és a Facebook.com oldalon 2018. januárjában két hétig
hirdetve 153 kitöltés érkezett rá, 38 férfi, 115 nő, 47 év átlagéletkorral. A kérdések és a
beérkezett válaszok közül részletesen, csak a minimum 10 fő által jelölt, illetve az
érdekesebb eredményeket mutatom be.

Kérdések:

1) Mennyire szereti olvasgatni az interneten publikált idézeteket, bölcsességeket?

1-10-ig skálán pontozva, 5,37-es átlag született, homogén eloszlással.

2) Életminősége, boldogsága, motiváltsága szempontjából mennyire tartja

szükségesnek a különféle motivációs tartalmakat? (könyvek, hangoskönyvek, videók,
előadások)
1-10-ig skálán pontozva, 5,07-es átlag született, homogén eloszlással.

3) Ha olvas motivációs könyveket, melyik a kedvence és miért?

Szabad szöveges válaszokból 84-en nem olvasnak ilyen könyveket, 69-en szinte
teljesen vegyes válaszokat adtak. 4-en a Bibliát jelölték, 4-en Eckhart Tolle műveit.
A teljesség igénye nélkül, négynél kevesebb jelöléssel helyett kapott többek között
Dale Carnegie, Napoleon Hill, Brian Tracy, Tony Robbins, Pál Ferenc.

4) Kiket ismer a magyarországi motivációs előadók közül? (Lehet bárki, aki Önt
inspirálja, motiváltabbá teszi.)
37-en egyet sem ismertek. 25-en Szabó Pétert nevezték meg, 14-en Pál Ferencet. 5-
en írták Dr. Bagdy Emőke és Müller Péter nevét.

56
 5) Kitől olvas legszívessebben, akinek a munkásságát igazán hasznosnak tartja az
önfejlesztés területén, Magyarországon? (Lehet pszichológus, szociológus, író,
költő, művész, stb.)
Átlagosan 10-10 alkalommal jelölték meg Dr. Bagdy Emőkét, Müller Pétert, Pál
Ferencet, Popper Pétert, Szabó Pétert, és Vekerdy Tamást. Rajtuk kívül számos neves
személyiséget is megneveztek. 20-an nemleges választ adtak.

6) Ön szerint ki a legismertebb magyarországi előadó, és milyen hatással van Önre a

munkássága?
Dr. Bagdy Emőkét, Müller Pétert és Pál Ferencet nevezték meg átlagosan 10
alkalommal, 29-en más-más személyeket neveztek meg többnyire a pszichológia
területeiről, mint kedvelt előadót. 53-an nem ismernek egyet sem. 41-en Szabó Pétert
jelölték, különböző kedveltséggel és hatásfokkal. Fontosnak tartom megjegyezni,
hogy a kérdőív kitöltését megelőző decemberben tartotta Szabó Péter, Áttörés névvel
ellátott rendezvényét a Budapest Arénában, ami meglehetősen nagy reklámot kapott,
így híre eljuthatott egészen más területek, mint például a pszichológia, szociológia
kedvelőihez is.34

7) Ismer-e külföldi származású motivációs előadót? Ha igen, kit/kiket?

25-en jelölték Brian Tracyt és Tony Robbinst is, és többen Louis Hayt és Eckhart
Tollét. 44-en nem ismernek egyet sem, a többiek vegyesen neveztek meg írókat,
előadókat. Fontos kiegészítés, hogy Brian Tracy nevét és műveit Szabó Péter
kiemelten reklámozza.

34
http://szabo-peter.hu/ (Letöltve: 2018. április 25.)

57
8)

Ön szerint az élet mely területein segíthetnek a motivációs

tartalmak?

Nem segítenek semmiben

Szórakozás
Sport
Egészségmegőrzés
Lelki egészség
Önismeret
Személyes fejlődés
Család
Párkapcsolat
Karrier
Pénzügyek

0 20 40 60 80 100 120

9)

Ön szerint milyen mélységű kihívások és problémák esetében nyújthat

segítséget motivációs tartalom?

Pszichiátriai segítséget igénylő esetekben is (pl.

addikciók, önellátást veszélyeztető lelki zavarok,
pszichotikus zavarok, stb.)
Erős pszichikai terheléssel járó esetekben (pl. szeretett
személy elvesztése, súlyos-, halálos kimenetelű
betegségek, erőszaknak-, bűncselekménynek áldozatul
esés, alkohol- és droghasználat "enyhébb" formái)

Krízisek feldolgozásában (pl. válás, szakítás, munkahely

elvesztése, anyagi biztonság megingása)

Kisebb lelki problémák esetében (pl. párkapcsolati-,

munkahelyi konfliktusok, önbizalomhiány,
tanácstalanság, enyhe szorongásos zavarok)

Csak teljesen egészséges embernek segíthet (pl.

cselekvésre késztet, erőt ad, irányt mutat)

0 20 40 60 80 100 120 140

58
10)

Az Ön kedve általában? (1-10 skála)

12
10
8
6
4
2
0

111
116
1
6
11
16
21
26
31
36
41
46
51
56
61
66
71
76
81
86
91
96
101
106

121
126
131
136
141
146
151
11)

Mennyire képes magát jobb kedvre deríteni, ha valami nagyon

lehangolja? (1-10 skála)
12
10
8
6
4
2
0
111
116
1
6
11
16
21
26
31
36
41
46
51
56
61
66
71
76
81
86
91
96
101
106

121
126
131
136
141
146
151
12)

Amennyiben létezne olyan technika (természetesen gyógyszer nélküli),

amivel folyamatosan ura lehetne a hangulatának, szívesen
megtanulná-e?

Igen Nem Tudok ilyen technikát

59
13) Ha ismer ilyen technikát, mi az?

82 fő jelezte, hogy ismer ilyen technikát. Közülük 10-10 alkalommal nevezték meg az
„Istent/Hit”-et, a „Meditációt”, az „Agykontrollt, és a „Pozitív gondolkodást”.

14)

60
 Irodalomjegyzék

Afifi, TO., Asmunddson. GJ., McMillan, KA., Sareen, J. (2011). Relationship between
household income and mental disorders: findings from a population-based longitudinal
study. Arch Gen Psychiatry. 2011 Apr;68(4):419-27. doi:
10.1001/archgenpsychiatry.2011.15. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21464366
Letöltve: 2018. április 10.

Alter, A. (2017). IRRESISTIBLE, The rise of addictive technology and the business of
keeping us hooked. USA, NY, New York: Penguin Press.

Alleyne, R. (2011). Welcome to the information age – 174 newspapers a day. The Telegraph.
https://www.telegraph.co.uk/news/science/science-news/8316534/Welcome-to-the-
information-age-174-newspapers-a-day.html Letöltve: 2018. április 10.

Autor, D. H. (2014). Skills, education, and the rise of earnings inequality among the “other
99 percent”. Science. http://science.sciencemag.org/content/344/6186/843.full Letöltve:
2018. április 10.

Bandler, R, Grinder, J. (1979). Andreas, Steve, ed. Frogs into Princes: Neuro Linguistic
Programming. Real People Press.

Compton, William C,. (2005), An Introduction to Positive Psychology. Wadsworth

Publishing, https://scottbarrykaufman.com/wp-content/uploads/2017/08/HumanisticPsych-
PositivePsych.pdf Letöltve: 2018. április 10.

Crabtree, S. (2014). In U.S., Depression Rates Higher for Long-Term Unemployed. Gallup.
http://news.gallup.com/poll/171044/depression-rates-higher-among-long-term-
unemployed.aspx Letöltve: 2018. április 10.

Durden, T. (2017). For The First Time, Americans Spend More On Eating Out Than On
Food At Home. Zero Hedge. https://www.zerohedge.com/news/2017-07-26/first-time-
americans-spend-more-eating-out-food-home Letöltve: 2018. április 10.

Elliott Wave International (EWI). (2014). US Sugar Consumption for 200 Years.
https://www.youtube.com/watch?v=HOSCaoTtRNU Letöltve: 2018. április 10.

Farzan, A. (2015). How celebrity coach Tony Robbins spends his millions.
http://www.businessinsider.com/tony-robbins-life-story-2015-6 Letöltve: 2018. április 10.

61
Forster, N. (2006). The Impact of Emerging Technologies on Business, Industry, Commerce
and Humanity during the 21st Century. Sage Journals.
http://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/097226290601000401 Letöltve: 2018. április
10.

Frenkl, S., Rajnik, M. (2012). Életesemények – A Fejlődéslélektan tükrében. Budapest:

Párbeszéd - Semmelweis

Goleman, D. (2013). FÓKUSZ, Út a kiválóság felé. Budapest: Libri (2014).

Griffiths, S. (2014). Are we becoming more STUPID? IQ scores are decreasing - and some
experts argue it's because humans have reached their intellectual peak. Mail Online, 21
August 2014. http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2730791/Are-STUPID-
Britons-people-IQ-decline.html#ixzz59TjGqh9B Letöltve: 2018. április 10.

Harari, Y. N. (2015). Homo Deus, A holnap rövid története. Budapest: Animus (2017).

Helliwell, J.F., Layard, R. Sachs, J.D. (2018). World Happiness Report.

https://s3.amazonaws.com/happiness-report/2018/WHR_web.pdf Letöltve: 2018. április 10.

Hess, E. (2011). What to Call Junk "Food" Mark Bittman asks "What's in a name?".
Slightline. http://www.sightline.org/2011/05/04/what-to-call-junk-food/ Letöltve: 2018.
április 10.

Hisham Ismail, N. A., Tekke, M. (2015). Rediscovering Rogers’s Self Theory and
Personality.
https://www.researchgate.net/publication/286456614_Rediscovering_Rogers%27s_Self_T
heory_and_Personality Letöltve: 2018. április 10.

Horváth, A. (2016). A létfontosságú rendszerelemek és a technológiai fejlődés új kockázatai

I. rész (A biztonság változó értelmezése). Hadtudomány 2016. évi elektronikus lapszám
http://real.mtak.hu/44940/1/horvathattila2.pdf Letöltve: 2018. április 10.

Illouz, E. (2008). Saving the Modern Soul: Therapy, Emotions, and the Culture of Self-Help.
USA, CA, Oakland: University of California Press.

James, T. (1985, 1995, 1999). An introduction to NLP. Basic concepts in neuro linguistic
programming.
http://www.techniquesforlearning.com/downloadme/An%20Introduction%20to%20NLP.p
df Letöltve: 2018. április 10.

62
Jenkins, S (2009). The Impact of the Inner Game and Sir John Whitmore on Coaching.
Annual Review of High Performance Coaching & Consulting 2009.
https://www.performanceconsultants.com/wp-
content/uploads/images_pdfs_Inner_Game_Whitmore_Coaching.pdf Letöltve: 2018. április
10.

Kahneman, D. (2011). Gyors és Lassú Gondolkodás. Budapest: HVG (2013).

Katz, A. H. (1993). Social movements past and present. Self-help in America: A social
movement perspective. New York, NY, US: Twayne Publishers.
http://psycnet.apa.org/record/1993-97323-000 Letöltve: 2018. április 10.

Lutz, C. A., Abu-Lughod, L (1990). Language and the Politics of Emotion (Studies in
Emotion and Social Interaction). UK, Cambridge: Cambridge University Press

Madanes, C. (2009). Relationship Breakthrough. How to create outstanding relationships in

every area of your life. USA, NY, New York: Rodale.

Madanes, C. (2018). Changing Relationships, Strategies for terapists and coaches. USA,
AZ, Phoenix: Zeig, Tucker & Theisen.

Madanes, Y., Madanes, R. (2011). From Stuckness To Growth. USA, DC, Washington:
Consulting Psychologists Press.

Mérő, L. (2014). A csodák Logikája, A kiszámíthatatlan tudománya. Budapest: Tericum.

Pável, M. (2016). Életesemények Lelki Zavarai 1. Budapest: Párbeszéd.

Riemann, F. (1961). A szorongás alapformái. Budapest: Háttér (1998).

Robbins, A. (2004-2012). Date With Destiny Leadership. USA, CA, San Diego: Robbins
Research International. (Kereskedelmi forgalomban nem kapható)

Rogers, Carl R. (1961). Valakivé Válni, A személyiség születése. Budapest: Edge 2000
(2004).

Royon, M. Dr. (2016). The human brain is loaded daily with 34 GB of information. Tech 21
Century. https://www.tech21century.com/the-human-brain-is-loaded-daily-with-34-gb-of-
information/ Letöltve: 2018. április 10.

Kurtzweil, R. (2013). A szingularitás küszöbén. Budapest: Ad Astra.

63
Bachkirova, D., Cox, E., Clutterbuck, A. (2014). The Complete Handbook of Coaching.
London: SAGE.

Robbins, A. (1991). Ébreszd fel a benned szunnyadó Óriást! Budapest: Bioenergetic (2008).

Robbins, A. (2014). MONEY, Master The Game. USA, NY, New York: Simon & Schuster

Robbins, A. Creating Lasting Change. https://store.tonyrobbins.com/products/creating-

lasting-change (A hanganyag csak az App Store applikációján keresztül érhető el.) Letöltve:
2017. december 1.

Seligman, Martin E.P., Csíkszentmihályi Mihály (2000). „Positive Psychology: An

Introduction”. American Psychologist 55 (1)

Simpson, S. (2013). Push at open doors. https://www.drstephensimpson.com/digital-

books/push-at-open-doors Letöltve: 2018. április 10.

Taite, R. (2015). Is There a Link Between Intelligence and Mental Illness? Psychology
Today https://www.psychologytoday.com/us/blog/ending-addiction-good/201503/is-there-
link-between-intelligence-and-mental-illness Letöltve: 2018. április 10.

Tóth, A. (2016). Alternatívák a 2050-es évekre. A technikai fejlődés hatása a társadalomra.

A 2050-re kialakított alternatívák... Opus et Educatio 3/4.
http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/37/24 Letöltve: 2018. április 10.

Weymouth, W. B. (2007) Breathing Interventions in Psychology: An Overview of the

Theoretical and Empirical Literature. Pacific University
https://commons.pacificu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1060&context=spp Letöltve:
2018. április 10.

Whelan, C. B. (2004) Self-Help Books and the quest for self-control in the United States
1950- 2000. (Unpublished Doctoral Dissertation). University of Oxford. England.
https://pdfs.semanticscholar.org/6401/991284903a528a3ccd085290803303f758a4.pdf
Letöltve: 2018. április 10.

WHO. (2017). The top 10 causes of death.

http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs310/en/ Letöltve: 2018. április 10.

64
 Köszönetnyilvánítás

Dolgozatom sokkal inkább egy állomás a segítői szerepköröm gyakorlásában, mint

mentálhigiénés tanulmányaim lezárása. Ezzel együtt rengeteg időt, az elmúlt három évben
becslésem szerint átlagosan napi három órát töltöttem el valamilyen ezzel kapcsolatos
tevékenységgel, ami évente körülbelül másfél teljes hónapot jelentett.
Ezért első sorban szeretném megköszönni ezt az időt, és a folyamatos támogatást
feleségemnek, Eszternek, és lányainknak, Zsófinak és Rékának. Szerelmed és szeretetetek
jelentette a legnagyobb segítséget!
Nehéz szavakba öntenem, mekkora hálát és szeretetet érzek Édesanyám iránt, aki
születésemtől fogva keresi a módját, hogy mindenben a legjobban támogasson. Élő példája
vagy annak, hogy bizony nem mindenkinek kell „felszabadítani belső erejét”. Van, akiben
ez hetven év után is töretlenül rendelkezésre áll!
Hálával tartozom Bolya Imrének, az első magyar származású Tony Robbins Senior
Leadernek, a rendszeres inspiráló beszélgetésekért, és hogy megmutatta az önkéntesek közé
való jelentkezés módját.
Hálás vagyok Manninger Monának, hogy Tony tanításait, mélyen hívő világnézete mellett
is hajlandó volt megismerni, és valláshoz illeszthetőnek igazolta számomra.
Köszönöm a rengeteg segítséget Sáradi-Rivera Tamarának! Megerősítéseid hatalmas
motivációt adtak.
Külön köszönetemet szeretném kifejezni Cloé Madanesnek a könyvekért, és Tim Hurja-nak
a Tony-s dokumentumokért. Ti vagytok a bizonyítékai annak, hogy ha az ember helyesen
használja azt a bizonyos 2 millimétert35, akkor tízezer mérföldről is képes lehet segíteni.
Végül szeretném megköszönni a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet valamennyi
oktatójának, szemináriumi csoporttársaimnak, és minden barátomnak, hogy az elmúlt
években türelemmel hallgatták végig Tony Robbins-os eszmefuttatásaimat. Remélem, hogy
munkámmal mindezt valamennyire tudom viszonozni!

35
Tony Robbins fiziológiával kapcsolatos egyik tanítása, hogy ha mindössze 2 milliméterrel meg tudja
emelni az ember a szegycsontja középső pontját, azzal nagymértékben megváltoztatja érzeteit is. A 2
milliméter Tim Hurjától származik, aki Tony golf edzője, és ezzel szemléltette, hogy ha 2 milliméterrel
arrébb üti meg a labdát, az a repülés végére több tíz, vagy száz méteres távolságot is jelenthet a lyuktól. Ez a
történet rövidtávú döntéseink, cselekvéseink rendszeressé válásával, sorsunk alakulásának metaforájaként
szerepel a rendezvényeken.

65