Folyadékok Fizikája (Hidrodinamika) (Hidrodinamika) : Dr. Seres István

Szent István Egyetem
FIZIKA
Folyadékok fizikája
(Hidrodinamika)
Dr. Seres István

• Hidrosztatika
• Ideális folyadékok áramlása
FIZIKA
• Viszkózus folyadékok áramlása

• Felületi feszültség
fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu
Hidrosztatika
F
Nyomás: p=
A
Mértékegysége: Pascal (Pa)
FIZIKA
1 Pascal = 1 N/m2
1 bar ≈ 1 atm ≈ 105 Pa = 100 kPa
Hidrosztatika
Pascal törvény: Ideális folyadékban a

nyomás gyengítetlenül terjed.
F2
FIZIKA
F F F1
1
=p= 2
A1
A1 A2 A2
Hidraulikus eszközök !
Hidrosztatikai nyomás:
A folyadék saját súlyából származó nyomása:
Fny G mg
p= = = =
A A A
FIZIKA
h
ρV ⋅ g ρ ⋅ Ah ⋅ g
= = = ρgh
A A A
Marianna árok mélyén (11 000 m) a nyomás:
1000·10·11000 = 1100·105 Pa = 1100 atm.
Hidrosztatikai nyomás következménye:

Archimédesz törvény:
F1
F1 =p1·A = (ρ·g·h1)·A h1
F2 =p2·A = (ρ·g·h2)·A h2
FIZIKA
A
Fe = F2 – F1 = ρ·g·(h2-h1)·A
F2
Mivel (h2-h1)·A = Vbe ⇒ Ffel = ρ·Vbe·g
Ideális folyadék áramlása

Kontinuitási (folytonossági) törvény:
Miért keskenyedik el a vízcsapból
kifolyó vízsugár?
FIZIKA

v·t
FIZIKA
A t idı alatt átfolyó térfogat egy henger térfogata:

V = alapterület * magasság = A·v·t
Kontinuitási törvény:
FIZIKA
A1·v1·t
=
A2·v2·t
A2·v2·t = A1·v1·t /:t

⇓
A1·v1 = A2·v2
FIZIKA
Áramló ideális folyadék esetén a keresztmetszet és

az áramlási sebesség szorzata állandó:
A·v = állandó
Gyakorlati alkalmazás: •locsolócsı

•fúvókák
Hol áramlik gyorsabban a vér, az ütıérben

vagy a kapillárisban?
FIZIKA
Bernoulli törvény:
1 2
p + ρv + ρgh = állandó
2
azaz
1 2 1 2
FIZIKA
p1 + ρv1 + ρgh1 = p 2 + ρv 2 + ρgh 2

2 2
ahol:- ρ az áramló közeg sőrősége,
- p a közegben mérhetı nyomás,
- v a közeg áramlási sebessége,
- h az áramló közeg tömegközéppontjának a
helyzeti energia nulla szintje feletti magassága.
Bernoulli törvény: hidrodinamikai paradoxon

1 2 1 2
p1 + ρv1 = p 2 + ρv 2
2 2
FIZIKA
p1 < p2
p1 = p2
p1 > p2
?
p1
v1 v2
d1 d2
p2
1 2 1 2 Ha v1 < v2
p1 + ρv1 = p 2 + ρv 2
2 2 ⇓
p1 > p2
!
FIZIKA
Ha megnı a közeg áramlási sebessége,

akkor lecsökken a nyomása !

Ha megnı a folyadék áramlási sebessége,
akkor lecsökken a nyomása !
Gyakorlati példák, alkalmazások:

•Lefele fordított tölcsérbıl nem tudom kifújni a
FIZIKA
pingponglabdát (órai kísérlet)

•porlasztó
•parfümszóró
•sebességmérı (Prandtl csı, Pitot csı)
•nagy sebességő közeg szívó hatása (viharban a háztetı)
•Repülıgépre ható emelı erı (dinamikai felhajtóerı)
Prandtl csı
FIZIKA
Pitot csı
FIZIKA
Pitot csı
FIZIKA
Mőszaki összefoglaló
Hossz (a pitot csı nélkül): 14.1m (46ft 3in)
Fesztáv (beleértve a rakétaindító síneket): 8.4 m (27ft 6in)
Magasság: 4.5 m (14ft 8in)
Maximális felszálló súly: 14 tonna
Ideális folyadék áramlása
A Bernoulli törvény következménye:
Toricelli törvény:
FIZIKA
A lyukon kifolyó h
v
víz sebessége:
v = 2 gh
Viszkózus közegek:
Viszkozitás:
folyadék belsı súrlódási együttható
Jele: η (éta görög bető)

FIZIKA
SI mértékegysége: Pas (pascal- szekundum)
Viszkózus közeg:
Közegellenállási erı (viszkózus közegben

mozgó testre ható erı):
F = c·η·A·v
Ahol c az alaktényezı, η a viszkozitás, A a
FIZIKA
homlokfelület, v a haladási sebesség
Szabálytalan testekre c csak méréssel
Szabályos test (pl. gömb) ⇒ c számolható

Viszkózus közeg:
Stokes törvény: viszkózus közegben mozgó

gömb alakú testre ható közegellenállási erı:
r r
F = −6πRηv
FIZIKA
ahol R a gömb sugara, η a viszkozitás, v a

haladási sebesség.
A törvény csak akkor igaz, ha nincsenek
örvények a golyó mozgása közben!
Viszkózus közeg:
Lamináris áramlás: nincsenek örvények az

áramlási térben
Turbulens áramlás: van örvényképzıdés
FIZIKA
Reynolds szám: ρ⋅R ⋅ v

Re =
η
Ha Re < Rekrit, akkor nincsenek örvények!
(golyó esetén Rekrit = 1)
Viszkózus közeg: szedimentáció
Az olajban süllyedı golyóra

mozgás közben három erı hat: Fs Ff
G
lefele a gravitációs erı : G =ρg V g
FIZIKA
felfele a felhajtó erı : Ff = ρo V g

felfele a Stokes-féle közegellenállási
erı : Fs = 6 π R η v

A sebesség egy exponenciális
függvény szerint beáll egy Fs Ff
állandó értékre G
FIZIKA
v
vm
t
Láttuk, hogy a test gyakorlatilag Ff

Fs
egyenes vonalú egyenletes mozgást
G
végez, ⇒ a golyóra ható erık
FIZIKA
eredıje nulla,
Azaz:
ρg V g = ρo V g + 6 π R η vm

ρg V g = ρo V g + 6 π R η vm
Fs Ff
Mivel a golyó térfogatára:
4 3 G
V= R π
FIZIKA
3
Ezt behelyettesítve, R-el, 2-vel és
π-vel osztva és rendezve:
2 (ρg − ρo )R g
2
η=
9 s/t
szedimentációs feladat:
10 cm magas vízzel teli üvegedénybe egy
marék homokot szórunk. A víz zavarossá
válik, majd 3 perc alatt kitisztul. Mekkora a
homokszemcsék átlagos átmérıje?
FIZIKA
Adatok: ρvíz= 100 kg/m3, ρhomok= 2500 kg/m3,

η = 0,001 Pas, s = 10 cm = 0,1 m,
t = 3 perc = 180 s.
szedimentációs feladat megoldása:

Adatok: ρvíz= 100 kg/m3, ρhomok= 2500 kg/m3,
η = 0,001 Pas, s = 10 cm = 0,1 m,
t = 3 perc = 180 s.
(
2 gρ − ρ ) R 2
FIZIKA
f
η= , innét
9 s/t
9ηs 9 ⋅ 0,001 ⋅ 0,1
R =
2
= =1,67·10-9
2(ρg − ρf ) t 2(2500 − 1000) ⋅180
R = 4,1·10-5 m = 0,041 mm.
Viszkózus közeg áramlása:
Csıben áramló súrlódó folyadékban a

folyadék sebessége ne azonos a teljes
keresztmetszeten:
FIZIKA
Parabolikus sebességprofil:
∆p
v( r ) = (R − r )
2 2
4η L
Hagen-Poiseuille törvény:
A csövön idıegység alatt átáramló folyadék
térfogata (folyadékhozam):
V ∆p ⋅ π 4
FIZIKA
Q= = R
t 8ηL
Hagen-Poiseuille törvény:
V ∆p ⋅ π 4
Q= = R
8ηL
FIZIKA
t
A törvény igaz, ha lamináris az áramlás,
vagyis ha Re < Rekrit. = 1160.
Felületi feszültség
A nedvesítı folyadék – konvex – görbült szintje

(meniszkusza) alacsonyabb a kapilláris
belsejében, mint a falnál (pl. üveg – víz).
FIZIKA
Nem-nedvesítı folyadéknál a görbület konkáv, a belsı

folyadékszint magasabb (pl. üveg – Hg).
Gyakorlati jelentısége nagy,

pl: a talaj vízháztartásának szabályozásában,
porózus anyagok nedvesedése (falak, itatóspapír)
Felületi molekulára az eredı erı nem
nulla, és a folyadék belseje felé mutat
⇓
FIZIKA
(felületnöveléshez
munka kell)
Belsı molekulára az eredı erı nulla
Definíció: Egységnyi felületnöveléshez

szükséges munkavégzés
∆W
α=
FIZIKA
∆A
Mértékegysége: J/m2 = N/m
Felületi feszültség drót

Munka = erı x elmozdulás hártya
l
∆W F ⋅ x
α= = csúszka
x
∆A l ⋅ x
FIZIKA
Innét:
F = α⋅l
F = α ⋅ l = α ⋅ 2 Rπ
Egyensúly: F
FIZIKA
F=G
V
α ⋅ 2 Rπ = ρ g
n G
pumpa
Felületi feszültség mérése: szorító
(relatív mérés – desztillált gumicsı
vízhez viszonyítunk)
ρ a nv csap
αa = ⋅ ⋅α v bejelölések
állvá
ny
FIZIKA
ρ v na puff
er
kapilláris
Ahol ρ a sőrőség, n a cseppszám, körlap
α a felületi feszültség. vízcsepp
a index- alkohol üvegpohár
v index – desztillált víz

1. ábra. A sztalagmométer
pumpa
csap
állvá
ny
bejelölések
puf
fer
FIZIKA
kapilláris
körlap
Mérés menete: vízcsep
p
•Kicsepegtetem a deszt. vizet üvegpohár
•Kicsepegtetem az alkoholt 1. ábra. A sztalagmométer
•Számolom a cseppszámokat
•Behelyettesítek a képletbe
pumpa
csap
állvá
ny
bejelölések
puf
Adatok: fer
FIZIKA
kapilláris
körlap
Sőrőség: vízcsep
p
Desztillált víz: 998 kg/m3, üvegpohár
Izobutil alkohol: 808 kg/m3, 1. ábra. A sztalagmométer
Desztillált víz felületi fesz.: 0,0729 N/m

Felületi feszültség:
Folyadék felszín illeszkedése

az edény falához
Illeszkedési szög:
FIZIKA
Nedvesítı folyadék: 0º
Nem nedvesítı folyadék: 180º
Kapilláris emelkedés:
F=G
α ⋅ 2Rπ ⋅ cos ϕ = ρ(R 2 πh )g
FIZIKA
2α
h= cos ϕ
ρgR
•Milyen magasra nıhet egy fa?

•Hogyan jutnak vízhez a növények?
FIZIKA

Folyadékok Fizikája (Hidrodinamika) (Hidrodinamika) : Dr. Seres István

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Folyadékok Fizikája (Hidrodinamika) (Hidrodinamika) : Dr. Seres István

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Szent István Egyetem

Dr. Seres István

• Viszkózus folyadékok áramlása

Pascal törvény: Ideális folyadékban a

Hidrosztatikai nyomás következménye:

Mivel (h2-h1)·A = Vbe ⇒ Ffel = ρ·Vbe·g

Ideális folyadék áramlása

Miért keskenyedik el a vízcsapból

A t idı alatt átfolyó térfogat egy henger térfogata:

A2·v2·t = A1·v1·t /:t

Áramló ideális folyadék esetén a keresztmetszet és

Gyakorlati alkalmazás: •locsolócsı

Kontinuitási (folytonossági) törvény:

Hol áramlik gyorsabban a vér, az ütıérben

p1 + ρv1 + ρgh1 = p 2 + ρv 2 + ρgh 2

Bernoulli törvény: hidrodinamikai paradoxon

Bernoulli törvény: hidrodinamikai paradoxon

Ha megnı a közeg áramlási sebessége,

Bernoulli törvény: hidrodinamikai paradoxon

Gyakorlati példák, alkalmazások:

pingponglabdát (órai kísérlet)

Ideális folyadék áramlása

A Bernoulli törvény következménye:

Jele: η (éta görög bető)

SI mértékegysége: Pas (pascal- szekundum)

Közegellenállási erı (viszkózus közegben

homlokfelület, v a haladási sebesség

Szabálytalan testekre c csak méréssel

Szabályos test (pl. gömb) ⇒ c számolható

Stokes törvény: viszkózus közegben mozgó

ahol R a gömb sugara, η a viszkozitás, v a

Lamináris áramlás: nincsenek örvények az

Reynolds szám: ρ⋅R ⋅ v

Viszkózus közeg: szedimentáció

Az olajban süllyedı golyóra

felfele a felhajtó erı : Ff = ρo V g

Viszkózus közeg: szedimentáció

Viszkózus közeg: szedimentáció

Láttuk, hogy a test gyakorlatilag Ff

Viszkózus közeg: szedimentáció

Adatok: ρvíz= 100 kg/m3, ρhomok= 2500 kg/m3,

szedimentációs feladat megoldása:

Viszkózus közeg áramlása:

Csıben áramló súrlódó folyadékban a

Viszkózus közeg áramlása:

Viszkózus közeg áramlása:

A nedvesítı folyadék – konvex – görbült szintje

Nem-nedvesítı folyadéknál a görbület konkáv, a belsı

Gyakorlati jelentısége nagy,

Belsı molekulára az eredı erı nulla

Definíció: Egységnyi felületnöveléshez

Felületi feszültség drót

Felületi feszültség mérése: szorító

(relatív mérés – desztillált gumicsı

Ahol ρ a sőrőség, n a cseppszám, körlap

α a felületi feszültség. vízcsepp

a index- alkohol üvegpohár

v index – desztillált víz

(relatív mérés – desztillált gumicsı

•Kicsepegtetem az alkoholt 1. ábra. A sztalagmométer

(relatív mérés – desztillált gumicsı

Izobutil alkohol: 808 kg/m3, 1. ábra. A sztalagmométer

Desztillált víz felületi fesz.: 0,0729 N/m