Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai

3.
Általános anyagszerkezeti ismeretek
Határfelületi jelenségek
Fázisdiagram, fázisátalakulás Tankönyv
Kiemelt témák: fejezetei:
 felületi feszültség 6, 7
 adhézió – nedvesítés
 fázis – fázisdiagramm HF:
 fázisátalakulás 1. fej.:
24, 25, 27, 28, 31 1
Határfelületi jelenségek
1. Felületi feszültség

2. Adhézió

2
1. Felületi feszültség
Felületi feszültség v. fajlagos
felületi energia ():
a A felületnövekedéssel
járó energiaváltozás
E  J N
  2  
A m m
felületnövekedés

anyag  (J/m2)
víz 0,073
vér 0,06
nyál 0,05
paraffin 0,025
alkohol 0,023
dentin 0,092
zománc 0,087
higany 0,484
* levegőben, 20°C
3
A felületi feszültség
hőmérsékletfüggése: pl. víz

Következmények:
A víz nagy felületi feszültsége
problémát okozhat!

4
respirációs disztressz szindróma
2. Adhézió

Típusai:
• kémiai (ionos, kovalens, H-kötés) Tehát kémiai

• diszperz (van der Waals-erők)

kötés alakul ki a
két anyag között.
molekuláris
szintű
• diffúziós (egymásba diffundálnak az anyagok)

a leggyakoribb
és
legáltalánosabb

5
További típusok: • mechanikai makroszkopikus
• elektrosztatikus (feltöltődött felületek)

Általában érvényes: adhézió erőssége ~ érintkező felületek nagysága

~ közelség
Lásd: gekkó
„szuperadhézió”-ja

6
Az adhézió kvantitatív jellemzése: a A felületnövekedéssel
járó energiaváltozás
Határfelületi energia,
E  J N
pontosabban fajlagos határfelületi energia ():   2  
A m m
a határfelület
növekedése

Adhézió a fogorvosi
gyakorlatban, tényezők:

• Felület – savazás
• Viszkozitás
• Nedvesítés (adhézió
szilárd és folyadék
között)

7
Nedvesítés
(adhézió szilárd
anyag és folyadék
között)

 : peremszög (illeszkedési szög)

Young-egyenlet:
 sz   sz, f • sz : szilárd test (levegő)
cos  • sz, f : szilárd testfolyadék
f • f : folyadék (levegő)
8
A Young-egyenlet levezetése:

.

A

egyensúly = energiaminimum kis változás az alakban (felületben) nem

okoz változást az energiában

E  A   sz, f  A   sz  A cos   f  0

 sz   sz, f
cos 
f 9
  sz   sz, f   sz   sz, f


 

 sz   sz, f 


Néhány fogászati anyag fajlagos

felületi energiája:
anyag  (mJ/m2)
  víz 73 (25°C)
nyál 53 (37°C)
dentin 92
zománc 87
PMMA 37
paraffin 25

10
 Fázis
Halmazállapotok:
Pl. H2O Pl. SiO2

szilárd folyékony gáznemű szilárd folyékony gáznemű

T T

tridimit

krisztobalit
0ºC 100ºC 870ºC 1470ºC 1713ºC 2230ºC

kvarc
fázisok

Fázis: fizikailag és kémiailag homogén anyagtartomány.

Stabil fázis: adott körülmények között a termodinamikailag legkedvezőbb ─ legkisebb
energiájú, pontosabban legkisebb szabadentalpiájú fázis.

nyomás hőmérséklet

Szabadentalpia (G): G = E +pVTS

belső energia térfogat entrópia

11
 Fázisdiagram
Fázisdiagram: stabil fázisok ábrázolása
Példák: különböző paraméterek (p, T, c, …)
H2O nyomás: 1 bar (100 kPa) függvényében.

H2O vízgőz
CO 2
hármaspont

hőmérséklet (ºC)

Ezt kell megtanulni

(számértékek nélkül), a többi fázisdiagramot nem. 12
C

só+víz

cukor+víz

13
ezüst (Ag)+palládium (Pd)

ezüst (Ag)+ón (Sn)

14
 Fázisátalakulás
G = E +pVTS

 Hajtóerő: szabadentalpia különbség

 minél kisebb T (< To), annál nagyobb a hajtóerő

 Lehetőség, mód: atomok, molekulák mozgása (lásd diffúzió)

 minél kisebb T (< To), annál gyengébbek a mozgások
15
Diffúzió
Brown mozgás:

Diffúzió: egyenletes eloszlásra való törekvés, koncentrációkiegyenlítődés

a diffúzió „sebessége”  koncentráció különbség
diffúziós együttható

Fick-törvény: Einstein-Stokes összefüggés:

(gömb alakú részecskékre)
 c
 D  A  kT
t x D
6 r
D: diffúziós együttható (m2/s) 

Diffundáló közeg D (m2/s) D  D0  e kT

molekula

együttható
diffúziós
O2 levegő 10−5
víz 10−9
üveg 10−50 300 350 400
hőmérséklet, T (K)
He üveg 10−18 16
 Fázisátalakulás (pl. kristályosodás) kinetikája
Túlhűtés! T < To

1. Magképződés (nukleáció)

2. Növekedés

mag

17
 rendezett szerkezet
1. Magképződés (nukleáció)  energiacsökkenés
mag
( térfogat)
r3
határfelület  energianövekedés
T < To: ( felület)
r2

(  túlhűtés)

• homogén nukleáció: saját anyagában

• heterogén nukleáció: már meglévő szilárd felületeken
(pl. edény falán, szennyező szemcséken)
18
gyorsabb!
 Szemcsealak és –méret 
2. Növekedés
tulajdonságok!

Például:

keményebb, erősebb, kevésbé alakítható

a
T = 540 °C

b
T = 690 °C (To = 727 °C)

19
 Fázisátalakulás rendűsége, üvegesedés
pl. H2O

pl. SiO2

fajlagos térfogat (v)

általában gáz

folyadék

szilárd
(kristály)

kvarc tridimit krisztobalit T 20

To Tf
pl. SiO2 pl. polimerek

fajlagos térfogat (cm3/g)

hőmérséklet (K)

fajlagos térfogat (v)

folyadék

túlhűtött
folyadék
üveg
(amorf)
Tg < To

T
21
Tg üvegesedési hőmérséklet
Összefoglalva:

Érdekesség:
Következő
előadáshoz:
8.
tankönyvi
fejezet
üvegszerű fém  kristályos fém 22