Kisebbségszociológia

Az etnikai faji viszonyok szociológiája, alig egy fél évszázada különült el önálló
ágazati szociológiaként, mégis ennek ellenére , az etnikai és faji viszonyok
szociológiai kutatása, már egy évszázados.
A társadalmi viszonyok megváltoznak,az egyéni hatékonyság és termelékenység
kerül előtérbe. Ez kizárja az örökölt, etnikai, vagy faji alapon történő értékelést.
(indusztriális felfogás) Megjelenik az individualista teljesítmények elismerése.
( Geschwender , Hirschman).
A szociológia történetének első fél évszázadába a szociológusok, az etnicitást,
etnikai pluralizmus, kapcsán felvetödő társadalmi jelenségeket nem tartották
kutatásra érdemesnek. ( közös származástudat, az érdekek, ideológiák, értékek és
nézetek sokféleségét elismerő felfogás, irányzat.)
Az etnicitás , interetnikus folyamatok elemzése valamikor a 20. század leg elejére
tehetők. Az elméleti hozzájárulásokat illetően megemlítendő Max Weber neve, rövid
fejtegetése az etnicitásról. A 20. század első éveiben W.E.B. DuBois, elemezte a faji
elkülönülés változatos társadalmi formáit. A 20. század első évtizedeiben , a
Chicagói iskola keretén belül már megtörténik, az első empirikusan megalapozott
elméleti szintézis, amely az etnikailag plurális társadalmakon belül körvonalazódó
társadalmi folyamatok átfogó magyarázatára , modellálására törekszik.
Az etnicitás( társadalmi szerveződés elveként határozható meg, mely a
kategoriális vonások szerint szabályozza a csoportok szerveződését, ebben az
esetben a feltételezett közös származás alapján ) , nemcsak a kutatás , hanem az
oktatás terén is nagyobb teret nyert, a hetvenes évektől kezdődően majdnem
minden bevezető jellegű szociológia, antropológia tankönyvben megjelenik egy
etnicitás, faj vagy kisebbség témakörben írt fejezet. (faj-társadalmi csoport, többség,
kisebbségre mondjuk,az emberek olyan csoportja, amely biológiailag öröklött, testi
jellemzők alapján különítenek el). Az angolszász szakmai körökben a megnevezése
a faji és etnikai viszonyok szociológiájának: ,,sociology of race and ethnic relations".
Több szociológiai szak tanrendjét átvizsgálva, nagyon sokszor találkozunk az
interetnikus viszonyok szociológiája vagy a kisebbségszociológia megnevezésekkel,
de megemlíthetjük a kisebbségkutatást is.
Az interetnikus viszonyok tanulmányozása , ennek kapcsán felmerülő problémák,
szorosan köthetőek a politikai élethez, ez által vannak generálva. )
A Chicagói Iskola képviselői a 20. század elején az Egyesült Államokra
jellemző ,,olvasztótégely politika" jegyében végezték munkájukat. Az
,,olvasztótégely" tézis: az amerikai kultúra folyamatos kulturális szintézis
eredménye,amelyet minden bevándorló kultúra gazdagít, szinesit. Az olvasztótégely
a politikai hitvallás jegyében minden bevándorló esetében az
asszimilációt(beolvadás), és nem a származási kultúra fenntartását tartja fontosnak.
Ezt az irányzatot felváltotta az etnikai kizárási mechanizmusok tanulmányozása, ez
pedig egybecsengett a politikai irányzattal, mely a különböző etnikai és faji
kisebbségek esélyegyenlőségének a növelését célozta meg.
Az interetnikus viszonyok első, elméletileg kidolgozott kutatási irányzata
mindenekelőtt Robert Park nevéhez és a Chicagói iskolához kapcsolódik. Az
amerikai nagyvárosok sajátos interetnikus folyamatait vizsgálták. Itt felhozható
példának Chicago többnyelvü , jobbára szegregáltan élő etnikai és faji közösségeiből
összeálló városképe.
Az észak-amerikai kontinensen két-három évszázad alatt megnőtt a bevándorlók
száma, új otthont nyújtott az ,,újvilág", azonban a 19. század végére ez a
sokszínűség egy angolszász dominanciájú kulturális mintázatok alakult össze. A 20.
század elejére az amerikai társadalom önmeghatározása számára centrálissá vált
kulturális integráló/asszimiláló képessége, amit az olvasztótégely (melting pot) azóta
szak fogalommá vált metaforájával fejeztek ki. A 19 század végi , 20. század eleji
nagy bevándorlás és masszív amerikai urbanizáció kontextusában ez az
asszimilációs, integrációs képesség kérdőjelezödött meg. Nagyon nagy számban
érkező és rohamosan növekvő nagyvárosokba letelepedő európai bevándorlók
ugyanis etnikai származási alapon, szegregált nagyközönségekben tömörültek
térben is, megtartották rövid távon, sikerrel újratermelték azon a heyen kultúrájuk
számos elemét. (pl.rómák, franciák). Az így kialakult mozaikszerű társadalomkép
nagyban eltér az akkor domináns szimbolikus és hatalmas elitek által fenntartott
képtől, kivánságtól.
A faji viszonyok ciklusa
Ebben kontextusban fogalmazódik meg az etnikailag plurális társadalmak
dinamikájára vonatkozó első átfogó jellegű elméleti tézis, ami a faji viszonyok
ciklusa(race relations cycle) néven vált ismertté. Park szerint a komplex iparosodott
társadalmak bevándorlói esetében az identitás fenntartása átmeneti, hisz a
befogadó társadalomba történő betagolódásnak több mozzanata van: kontaktus,
verseny, alkalmazkodás és asszimiláció. Park végső soron elkerülhetetlennek látta
hosszú távon az akkori amerikai társadalom énképe számára oly fontos
asszimilációt. Ez a megközelítés nem egyszerűen az akkori amerikai társadalom
szemléletnek a pluralizmus kapcsán kialakult domináns viszonyulásának a
tudományos megerősítéseként értelmezendő, hanem a korban általánosnak
mondható, modernizációs, ún. indusztrialista alapfeltevéseken nyugszik.
Az interetnikus viszonyok korai elemzői, tehát az asszimilációt, elsősorban a
társadalom szerveződésének logikájából következő megállíthatatlan folyamatként,
és nem valamilyen politikai megfontolás alapján megfogalmazott kívánatos
állapotként szemlélik. Sokan vitatták a faji viszonyok ciklusát, ennek elméleti
előfeltevései a későbbiekben jó hatással bírtak az integráció, asszimiláció
témakörében folytatott további vizsgálatokra. A továbbfejlesztések egyrészt a ciklus
empirikus tanulmányozását , másrészt az elmélet árnyaltabb és operacionális
leirását célozták meg, tobbiak közül mindenképp megemlitendő Milton
Gordon(1964)operacionális modellje az asszimiláció különböző dimenzióiról.
( asszimiláció-beolvadás, amikor egy etnikum , népcsoport, vagy annak tagjai nem
képesek saját értékeiket megtartani, és a többségi más etnikum részévé válik. Ez a
beolvadás lehet egyedi vagy csoportos, önkéntes, vagy erőszakos. )

Itt fontos megemlíteni az 1940-es Amerikára markáns körvonalazódó Új

Társadalompolitika(New Deal), illetve a színes bőrű társadalmat is mozgósító
polgárjogi mozgalom. Ez igen jó hatással volt az etnikai és faji csoportok közötti
viszonyok tanulmányozásában. Ez a politikai irányvonal a teljes jog-és
esélyegyenlőség eszményének megvalósítását és a faji , etnikai viszonyok kapcsán
felszínre törő társadalmi feszültségek csökkentését célozta meg.

Muzafer Sharif , A fölérendelt célok szerepe a csoportközi konfliktus enyhitésében"

klasszikus tanulmányában , érzékelteti a kutatások gyakorlati vég célját és a
társadalmi reformokba behelyezett jellegét. A tanulmány egy kisérlet
eredményeineka feldolgozására alapul. Két csoportnak olyan feladatokat szabtak ki,
amiket csak fokozott együttműködéssel oldottak meg . A csoportközi viszonyok
dinamikáját értékelve Sharif így összegzi: ,, a csoportközi konfliktus enyhítése
érdekében javasolt különböző módszerek",az információ terjesztése, a társadalmi
érintkezés fokozása , csak akkor érhetőek el eredmények , ha kényszerítő jellegű,
fölérendelt célok elérését szolgáló interakciós folyamatok szerves részét képezik .
Ebben az időszakban dolgozták ki és kerültek be a társadalomtudományos ellemzés
szakszótárában egy sor alapvető fogalom(előítéletesség, sztereotípia)és
módszer(pl.az előítéletesség mérésére alkalmazott kb. attitűdskálák, mérési
eljárások). Itt fontos megemliteni még a posztkoloniális tanulmányokat,
nacionalizmusi tanulmányokat. ( a 20 század közepén megszűnt a nemzet, mint
analitikus kategória, megszűnt létezni a társadalomtudományok számára. A
nacionalizmusról szóló tanulmányok ebben a kontextusban indultak rohamos
fejlődésnek. Alapvetően azt vizsgálták , miként valósult meg a nemzet, mint politikai
és kulturális közösségszervező elv, miként hat ki a társadalmi önértelmező
diskurzusok).

Az eddig bemutatott fejlődéstörténete alapján joggal lehet levonni a következtetést,

hogy az etnikai és faji viszonyok kutatása-amerikanizálódott. (fogalmak, elméletek
észak-amerikai kontextusban jöttek létre, az európai társadalomkutatók ezeket
átvették) Itt fontos megemlíteni a francia kezdeményezésű vállalkozás, amely a
nemzet szociológiája megnevezés vált ismertté. A 19. 20. század elején a modern
társadalomszervezés legátfogóbb tudati és intézményes kereteken a nemzetet
határozták meg , és a szociológia ennek a tanulmányozását tartja egyik kiemelkedő
feladatának. A nemzet, mint a politikai és az átfogó társadalmi létezés kerete, román
szociológia és eszmetörténeti szempontból is megkülönböztetett figyelemben
részesül. Olyannyira, hogy a két világháború közötti román szociológia egyik, talán a
legmeghatározóbb egyénisége , Dimitrie Gusti, a szociológiát egyenesen a
nemzet tudományának nevezte. A jelenkori román nemzeti szociológiai
próbálkozásokat illetően Dungaciu nemrég publikált szintézisét, amely egyrészt a
Gustiféle nemzetszociológiai szemléletmódot próbálja reaktualizálni, másrészt a
jelenkori elméleti felvetések és az etnokulturális probléma kontextusában fejti ki a
román nemzetszociológia szemléletmódjának néhány szempontját. (Dan Dungaciu).
Fajelméletek

Nemcsak a bőrszin meghatározó, hanem pl. a bajusz, Jókai egyik regénye-Egetvívó

asszony-zsidóknál hibás elővélemény, hogy a veres hajú ember rossz ember. Ezt
már az újszülött is tudja, ezért amikor világra jön és megpillantja magát a tükörbe
kéri Jehovát vegye el életét- Jehova megkönyörült rajta és megengedi, hogy barna
vagy szőke színű haja legyen, ha megfogadja jó ember lesz, de ha rossz emberré
válik akkor Jehova a barna haj mellé vörös szakállt , bajuszt nevel.
2. A fajelmélet koherens megfogalmazására a 19. század közepén került sor,
leghatásosabb szerző Joseph Arthur De Gobineau volt. ,, Értekezés az emberi fajok
egyenlőtlenségéről" fontos műve. ,, Gobineau tulajdonképpen történetfilozófusként
lépett be az akadémiai mezőnybe,
vizsgálódásainak alapvető kérdése: a társadalmak és államok fejlődésének, illetve
hanyatlásának alapvető okai. A társadalmak, kultúrák közötti különbségek
magyarázata a fajok eltérő potenciálja. A bőrszín alapján elkülönített fajokat
biológiailag meghatározott képességeik szempontjából alapvetően egyenlőtlennek
tekinti. E szerint a fehér (vagy az árja) faj jellemzői: kisfokú érzékiség, magas
fokú intelligencia, rend- és harmónia értéken alapuló rendszerező tehetség, amely
megalapozza a vezetői, uralkodói szerepet. A sárga fajra a közepes intelligencia, a
kitartás, a szorgalom és az utilitarisztikus beállítottság jellemző, ennek alapján
kiválóan alkalmas a kereskedelem művelésére, az élet gyakorlatiasabb,
földhözragadtabb vonzatának a szervezésére. A fekete fajt érzékinek, érzelmesnek
tartja, amely nem képes uralni az akaratát, ezért alacsony fokú szervezésre képes,
viszont fantáziadús és érzékeny, tehát kiválóan alkalmas a művészetek művelésére.
A történelmi változások fő mozgatóereje ez az egyenlőtlenség, mint ahogyan – a
romantikus, pesszimista alkatú értelmiségi szemléletének megfelelően – a korabeli
hanyatlás is faji okokra vezethető vissza. A civilizációs krízis oka a fajok keveredése,
ami Gobineau szerint, az összekeveredő fajok eredeti lappangó lehetőségeit
senyveszti el. Ugyanis a természetes rend alapján kifejlődő civilizációra a fajok
közötti keveredésnek van a legjelentősebb negatív hatása, amit a szerző az
emberiség
degenerációja legfőbb forrásának tart, és értelemszerűen a fajok tisztasága mellett
száll síkra."
Etnikai kategóriák-Romák esete, helyzete
A romániai rómák más csoportjai kontextusfüggően használják a cigány
megnevezést, és nem egy esetben más alternatív etnonimák használatát tartja
elfogadhatónak. A cigányság fő etnonimái alatt a tegtágabb értelmü, minden
konkrétabb megjelölés nélküli, nagy általánosságban használatos kifejezéseket
értjük. Két csoport van: a saját nyelvi kifejezések, illetve a nem cigány nyelvi
elnevezések. Ezeket a cigányok fel is vállalják.
Saját elnevezések: -a Lomavren nyelvü cigányok magukat Iomnak, a domari
nyelvűek domnak, a romani nyelvek legtöbb csoportja eddig magát románnak
nevezi. Mindhárom szó jelentése: ember, cigányember, férj. A többi romani nyelvű
csoport saját elnevezései: romnical, romnicel, kalo, kale , manus vagy sinti. Itt
megemlíteném, hogy szerény véleményem szerint innen kapta nevét a Manus
fesztivál is, ami idén negyedik alkalommal volt megrendezve Sepsiszentgyörgyön
cigány fesztivál, találkozó. Azért jött létre, hogy közelebb hozza az Örköi szegregált
cigány közösséget a városi, urbanizált népesség. Nagyon változó, interaktív
programja van: különböző mély beszélgetések, az örkői cigány élet bemutatása, az
Örköi Amenko cigány csoport bemutatása, tánca, cigány népdalok megtanulása,
kirándulás az Örkőre, a központból szekerekkel vitték fel az embereket az Örkőre,
cigány talentumok bemutatása. Itt kiemelném Eotvos Rémusz ,,Fölszállott a páva"
különdíjas népdalénekes fellépése. A manus cigány fesztivál szervezői a Lármafa
Egyesület, Fekete Lovas-Zsolt színész, roma származású.

Londonban megszervezik 1971.április 8-12 között megtartott Első Roma

Világkongresszust. Az itt jelenlévő , különböző cigány népcsoportokhoz tartozó
küldöttek konszenzussal elfogadták, hogy a világ összes cigány népcsoportjainak és
cigány származású emberének közös hivatalos elnevezése ettől kezdve a rom,
többes számú alakja a roma.
Természetesen nagyon sok még napjainkban is az előítélet a romákkal szemben. A
sztereotípia tartalma és a visszautasító , negatív attitűdök között egyfajta ok-okozati
viszony feltételezhető. Gondoljunk csak a mifelénk szokványos gyermek
figyelmeztető stratégiára: ,, Ha nem vagy jó gyerek, majd jön a cigány . Beletesz a
zsákba és elvisz." Egyrészt az egyértelműen negatív cigánykép nem semleges
érzelmileg, minimum fenntartásokat okoz a romákkal szemben. Ha abból indulunk ki,
hogy ezzel a képpel fegyelmezés, fenyegetés kontextusában találkozott a személy ,
még inkább valószínű, hogy negatív érzelmeket eredményez.
A romániai roma kisebbség
Az 1992-es népszámlálás során 409 723 romát regisztráltak, 2002-re számuk több
mint 30 százalékkal ,535 250-re-össznépessége részarányuk 1,8 százalékról 2,5
százalékra emelkedett. Jelenleg Romániában található a legnagyobb létszámú roma
kisebbség. Az elkövetkező 15-20 évben számuk tovább fog nőni, Vasile Ghetau
szerint 2025-re eléri a 2,5 millió számot, Románia legnagyobb etnikai
kisebbségeként az össznépeség 11,4 százalékát fogja kitenni. A romániai romák
olyan kisebbségi csoportot képeznek, amelyikre egyértelműen jellemző a
hármas(hatalmi, gazdasági és presztízs) marginalitás. a társadalomszerkezetben,
rétegekben elfoglalt helyük egyértelmüen marginális .
Megnevezéseik Romániában: vatraš, kheretuno rom, ferar, lavutar, florar,
karamibar, potkovar, vanzator, bradžitor, spoitoar, salahor, lakatuš, džambaš,
khelderaš, lovari, čurari, pletoš, pejp tanar, sitar, ursar, rudar, băjás.
 Aa cigányok túlnyomó része korábban is iskolai végzettsége, szociális, gazdasági,
jövedelmi helyzete tekintetében a népesség leghátrányosabb helyzetű csoportjához
tartozik. Mégis a hetvenes évektől kezdődően , számottevő életszínvonalbeli javulás
indult meg . ennek ára etnikai önazonosság hátrahagyása volt. Kijönni a telepről,
beköltözni a parasztok közé, úgy élni, elvégezni az általános iskolát. Azonban ez az
asszimiláció, ugyanúgy mint a XX. század asszimilációs folyamatainak többsége
nem járhatott sikerrel. Ebben szerepet játszott a cigányság heterogén összetétele,
asszimilációs programokon kényszer megjelenés. A rendszerváltás miatt, a romák
tömegesen veszítették el a munkájukat. Mivel nem volt felhalmozott tőkéjük, sem
elég tudásuk a piacon , rövid időn belül megint marginalizált helyzetben találják
magukat.

A rendszerváltás után a romák iskoláztatási számja is egyre csökkent. Az

elkülönítési folyamatok területi megfigyelései is észrevehetőek: egyes helyeken
tovább nő a lakóhelyi szegregáció,(pl. Örköi negyed fal-város) , illetve kialakulnak
olyan aprófalvak, amelyekben a romák alkotják a lakosság zömét. Bár az elmúlt
évtizedekben lezajlott ez a folyamat, mégis most is vannak életkilátásai problémák
romák és nem romák között.
Különböző programok vannak a romák integrálódásának érdekében, szociális
programok: erdőtisztítás, iskola program. Nagy dilemma a szociális segély kérdése
még most is. Vannak a romáknak kisebbségi önkormányzatai is: Országos Cigány
Önkormányzat, helyi roma szervezetek. Kiemelném a nagyon szép változatos cigány
kultúrát, táncokat, szokásokat, népmeséket, népdalokat.
Vannak hierarchiák is a romák körében : a cigányvajda szerepe, cigánykirály.
Etnikai csoportjaik:
-Gitánok vagy kalók: spanyol cigányok-Spanyolország, Portugália, Dél-
Franciaország, Észak-Afrika
-Szintók(mánusok, német cigányok)-Nyugat Európa, Olaszország, Közép-Európa,
Észak Európa
-Jenisek(vándorló cigányok, svájci): Svájc és Nyugat-Európa.
-Gábor-cigányok(kalapos gáborok): Erdély és Kelet-Európa
-Romnicselek( brit cigányok) : Egyesült Királyság, Észak-Amerika
-Vlax cigányok(oláh cigányok) : kelderások, lovárik, csurárik, macsvaják-Délkelet-
Európa, Kelet-Európa, Közép-Európa, U.S.A.
-Magyarcigányok: Kárpát-medence
-Beások(rudik): Közép-Európa, Brazília
-Arliják(horahánok, török cigányok): Délkelet-Európa, Törökország
-Bosák(örmény cigányok): Törökország
-Domok(arab cigányok): Észak-Afrika, Közel-Kelet
Lúrok és gorbatok(iráni cigányok): Irán .
Hagyományos életmódban él a többségük, sok helyen vályog, vagy tapasztott
sárral való kis házakban, de nagyon ragaszkodnak vallásukhoz, inkább az adott
népcsoport ahol élnek, azon vallását veszik fel. Kiemelkednek a cigány zenészek: a
dzsessznek olyan gitárzseniket adott a cigányság, mint a francia Django Reinhardt,
a spanyol Carlos Montoya, magyar multiinstrumentalista Bacsik Elek. A
magyarországi cigányok közül kivételesen sokan váltak világhírűvé: Rácz laci,
Dankó Pista, Rigó Jancsi. Kortársaink között megemlítendő komoly nemzetközi
elismerést szerzett zenészek: Szakcsi lakatos Béla, Snétberger Ferenc, Balogh
Kálmán Tony Lakatos, Roby Lakatos, Oláh Kálmán, Kőszegi Imre, Lakatos Pecek
Géza, Babos Gyula, Rácz Aladár( Kossuth dijas cimbalomművész). A cigányok
kiemelkednek különböző táncjaikban is, költök és írók( Balogh Attila-Cigányfúró
folyóirat szerkesztője, verseket is írt), Bari Károly (költő, műfordító, képző, ,, A
némaság könyve", ,, Az üveg templom", ,, Cigány népmesék").
Cigány zászló: A mai ismert zászló az 1971-es Első Roma Világkongresszuson
született meg és került elfogadásra. Ekkor jelent meg a zászló közepén a kék és
zöld sávokon a vörös kerék, a csakra. Az alsó zöld szín a földet, a természetet,
világi dolgokat jelenti. A felső kék sáv jelképezi az eget, a végtelent, a lehetőségeket,
az Isteni gondviselést. A kerék utal a vándorlásra, illetve a világ változására. A
küllők száma változó: nyolc, tizenkettő vagy tizen hat. ( nyolc-szélrózsa minden
irányából, 12-az év tizenkét hónapja, Zodiákusz tizenkét csillagképe, 16- India
zászlajának tizenhat küllős csakrája, spirituális törvény, Örök törvény).

A cigány himnusz:
Londonban az első Roma Világkongresszuson a ,,Gélem, gélem( ,,Mentem,
mentem")" kezdetű dal a jugoszláviai Zarko Jovanovic romani nyelven fogadta el a
cigányság hivatalos himnuszának. A magyarországi cigány himnusz címe: ,,Zöld az
erdő".

Véleményem szerint, következtetést levonva, a romák is pont olyan egyenrangú

jogokkal, döntéshozatal rendelkeznek, mint a nem romák. Az biztos, hogy társadalmi
helyzetből kiindulva szegregáltak, nemcsak társadalmi hanem megélhetési, életviteli
módjuk miatt, nem ugyanabban tudnak részesülni, mint a nem romák. Úgy gondolom
egy 21. századi embernek, eléggé nyitottnak kell lennie más kultúrák, csoportok,
fajok iránt. Nem kell elfogadnia mindenkinek őket, de lehet tisztelni a kulturájukat,
nyelvüket, szimbólumokat, magát az Embert. Végül is, mind Emberek vagyunk, egy
nagy Világhoz, Népcsoporthoz tartozik.

Bibliográfia:
1. Horváth István-Kisebbségszociológia
2. Varga Beáta -Szociológiai alapismeretek 2-