Regisztrált

BrtsW?* Villanyszerelők
Kézikönyve
Regisztrált Villanyszerelők Kézikönyve
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e

Impresszum

Főszerkesztő: Farkas Tamás

Szerzők:
Ádám Zoltán
4.4.; 5.1.; 5.3.; 6.1.; 6.2.; 6.3.; 6.4.; 10.7.; 10.12.

Farkas Tamás
1.1.; 1.2.; 1.3.; 4.1.; 4.2.; 4.3.; 4.5.; 5.2.; 5.4.; 5.5.; 5.6.; 5.7.; 6.5.; 10.1.; 10.2.; 10.3.; 10.4.; 10.5.; 10.6.;
10.8.; 10.10.; 10.11.; 10.14.; 10.15.; 10.16.; 10.17.; 10.BHM.

Mikié Baráth Miklós

4.1.; 4.2.; 4.3.; 10.9.; 10.13.

Orlay Imre
2.1.; 2.2.; 2.3.; 2.4.; 2.5.; 2.6.; 2.7.; 3.1.; 3.2.; 3.3.; 4.6.; 7.1.; 7.2.; 7.3.; 7.4.; 7.5.; 7.7.; 7.8.; 8.1.; 8.2.; 9.1.;
9.2.; 9.3.; 9.4.; 9.5.; 9.6.; 10.18.

Stigmon Gábor
4.1.; 4.2.; 4.3.; 10.9.; 10.13.

Lektor: Czövek Zoltán

Szerkesztő: Dr. Helm László

Köszönetét m ondunk a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Társaságának

a szakmai m unka összefogásáért.

Kiadó:
Energetikai Kiadó Kht.
Szedlacsek Ferenc
ügyvezető igazgató

1081 Budapest, Köztársaság tér 7.

Telefon: 299-02-67
459-77-77/304 m.
Fax: 299-02-68

Tördelő, szerkesztő:
ifj. Szedlacsek Ferenc

ISBN 978-963-06-6670-1

Minden jog fenntartva!

A könyvben megjelent oldalak utánközlése csak a kiadó hozzájárulásával lehetséges.

A könyvben megjelent oldalak tartalmáért, képanyagáért és valódiságáért

a kiadó NEM vállal felelősséget!
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

T a r t a lo m je g y z é k

1. A REGISZTRÁCIÓS RENDSZER SZEREPE ÉS FELADATAI

1.1. A regisztrációs rendszer jo g i a la p ja ...............................................................................................................11
1.2. A regisztrációs rendszer e lő n y e i................................................................................................................... 11
1.3. A regisztrált villanyszerelő vállalkozók szerepe, fe la d a ta i........................................................................11

2. A VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE

2.1. A villam os energia tö rv é n y .............................................................................................................................15
2.2. A villam os energia tö rvé n y végrehajtási re n d e le te .................................................................................. 21
2.3. A villam osenergia-hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat...........................................26
2.4. Csatlakozási re n d e le t.......................................................................................................................................29
2.5. Jogok idegen in g a tla n o n ................................................................................................................................31
2.5.1. Biztonsági ö v e z e t..............................................................................................................................................31
2.5.2. V ezetékjog..........................................................................................................................................................31
2.5.3. Használati jo g .................................................................................................................................................... 31
2.6. Ellátási szabályzatok, elosztói szabályzatok...............................................................................................32
2.7. A szabványok alkalmazásának fe lté te le i.................................................................................................... 34

3. A VILLAMOSENEGIA-RENDSZER
3.1. A villam os energia előállítása........................................................................................................................37
3.2. A villam os energia szállítása és elosztása................................................................................................... 37
3.2.1. Nagyfeszültségű hálózatok, nagy-/kÖ zépfeszültségü transzform átorállom ások.............................. 37
3.2.2. K özépfeszültségű hálózatok, közép-/kisfeszültségű tran szfo rm átorállom á sok................................38
3.2.3. Kisfeszültségű hálóza to k................................................................................................................................ 38
3.3. A villam osenergia-szolgáltatás m in ő s é g e ................................................................................................. 39

4. KÖZCÉLÚ KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁS

4.1. Általános e lő írá so k.......................................................................................................................................... 43
4.1.1. T ú lá ra m vé d e le m ..............................................................................................................................................43
4.1.2. É rintésvédelem .................................................................................................................................................44
4.1.3. M echanikai kö v e te lm é n y e k .......................................................................................................................... 44
4.1.4. Túlfeszültség elleni v é d e le m ........................................................................................................................ 44
4.1.5. M egközelítések, keresztezések..................................................................................................................... 45
4.2. Új szigetelt szabadvezetékes csatlakozás...................................................................................................47
4.2.1. A szigetelt szabadvezetékes csatlakozás n yom vonala............................................................................ 47
4.2.2. Csatlakozás te tö ta rtó ra vagy fa lita rtó ra ..................................................................................................... 47
4.2.3. Csatlakozás fa lih o ro g ra ...................................................................................................................................47
4.2.4. A lá tám a sztott csatlakozás............................................................................................................................. 48
4.2.5. Ideiglenes csatlakozás sza b a dve zetékke l................................................................................................. 49
4.3. Földkábeles csatlakozás.................................................................................................................................49
4.3.1. Földkábeles csatlakozó...................................................................................................................................49
4.3.2. Kábelfektetés ta la jb a n ....................................................................................................................................50
4.3.3. Földkábeles leágazás szabadvezetékes h álóza tról................................................................................... 52
4.4. A csatlakozóvezeték villam os m éretezése..................................................................................................52

3
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

4.4.1. A csatlakozóvezetéken m e g e n g e d e tt feszüitségesés é rté k e .................................................................52

4.4.2. A csatlakozóvezeték és a fővezetékek méretezése m elegedésre.......................................................... 55
4.4.3. A csatlakozóvezeték méretezési eljárása.....................................................................................................56
4.5. A szigetelt szabadvezetékes csatlakozás m echanikai m éretezése....................................................... 56
4.5.1. Az elosztói engedélyesek által alkalm azott szigetelt szabadvezetékes csatlakozóvezetékek...... 56
4.5.2. A szabadvezetékes csatlakozó vezeték m echanikai m éretezésével kapcsolatos előírások.............57
4.6. Háztartási m éretű kiseröm űvek elosztóhálózati csatlakozásának műszaki fe lté te le i....................... 57
4.6.1. Csatlakozás........................................................................................................................................................ 57
4.6.2. E nergia-elszám olás..........................................................................................................................................58
4.6.3. É rintésvédelem ................................................................................................................................................. 58
4.6.4. Túlfeszültség elleni v é d e le m .........................................................................................................................58
4.6.5. Hálózati visszahatások.................................................................................................................................... 58
4.6.6. K apcsolóberendezés.......................................................................................................................................59
4.6.7. V é d e lm e k........................................................................................................................................................... 59
4.6.8. Feszültségszabályozás.................................................................................................................................... 59
4.6.9. Rákapcsolási fe lté te le k .................................................................................................................................... 60
4.6.10. D o ku m e n tá c ió k ................................................................................................................................................ 60
4.6.10.1. A csatlakozási műszaki te rvd o k u m e n tá c ió ta rta lm i k ö v e te lm é n y e i.....................................................60
4.6.11. A csatlakozás engedélyezésének és kialakításának fo lya m a ta ............................................................... 61

5. ÖSSZEKÖTŐ BERENDEZÉS
5.1. Csatlakozó fő e lo sztó ........................................................................................................................................65
5.1.1. A csatlakozó fő elosztó fu n k c ió i.................................................................................................................... 66
5.1.2. A csatlakozó főelosztó szükségessége........................................................................................................ 66
5.1.3. A csatlakozó főelosztó elhelyezése..............................................................................................................67
5.1.4. A csatlakozó főelosztó kialakítása.................................................................................................................69
5.2. Tűzvédelm i fő ka p cso ló ..............................;.................................................................................................74
5.3. M éretle n fővezeték...........................................................................................................................................75
5.3.1. A m éretle n fővezetékek nyom vonala, elhelyezése................................................................................... 75
5.3.2. A m éretle n fővezetékek dobozai és villam os k ö té se i.............................................................................. 76
5.3.3. A m éretlen fővezetékek anyagai...................................................................................................................77
5.3.4. A m éretlen fővezetékek villam os m éretezése........................................................................................... 77
5.4. Fogyasztásmérő berendezés közvetlen m éréshez................................................................................... 78
5.4.1. Általános és vezérelt fogyasztás m érése.....................................................................................................78
5.4.2. A fogyasztásmérés műszerei és készülékei................................................................................................ 79
5.4.3. A fogyasztásm érő-helyek kialakításának általános szem pontjai............................................................81
5.4.4. A fogyasztásm érő-helyek tu la jd o n jo g a és kezelése................................................................................ 82
5.5. Fogyasztásmérő berendezés kö zvetett m éréshez.................................................................................... 82
5.5.1. Általános érvényű előírások...........................................................................................................................82
5.5.2. A hálózatra csatlakoztatás a la pkö vetelm én yei......................................................................................... 84
5.5.3. Elszámolási fogyasztásmérésre vonatkozó e lő írá so k.............................................................................. 86
5.5.4. Szerelési előírások............................................................................................................................................ 87
5.5.5. Egyéb műszaki előírások................................................................................................................................ 88
5.6. Fogyasztásm érő-helyek elhelyezése........................................................................................................... 88
5.6.1. Vételezési és mérési m ó d o k ...........................................................................................................................88
5.6.2. Épülethez, építm ényhez k ö tö tt elhelyezési m ó d o k ................................................................................. 89
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Kéz ik ön yv e

5.6.3. Szabadtéren elh elye zett fogya sztá sm é rö -he lye k.................................................................................... 93
5.6.4. Mérés n élküli hálózatra csatlakozások (egyéb csatlakozások).............................................................. 94
5.6.5. M eglévő fogyasztásm érö-helyek bővítése, átalakítása, áthelyezése................................................... 94
5.7 . Közvetlen mérésü fogyasztásm érö-helyek kialakítása............................................................................ 96
5.7.1. Általános s z e m p o n to k ................................................................................................................................... 96
5.7.2. A lkalm azható fogyasztásm érő szekrények, zárt fogyasztásm érő alátét-táblák
és a létesítés biztonsági elő írása i................................................................................................................97
5.7.2.1. Fogyasztásmérő szekrénnyel kapcsolatos alapvető műszaki kö ve te lm é n ye k .................................. 98
5.7.2.2. Túlfeszültség elleni védelem kialakítása a m éretlen b e tá p lá lá s b a n ....................................................98
5.7.3. Fogyasztásm érő-helyek vezetékezése........................................................................................................99
5.7.4. Fogyasztásm érők, fogyasztásm érő-helyek zárópecsétjei (plom bák), zárópecsételés....................100

6. MÉRT FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉSEK

6.1. M é rt fő v e z e té k ............................................................................................................................................... 103
6.1.1. A felhasználói m é rt fő elosztó és a m é rt á ra m k ö rö k ...............................................................................104
6.1.2. A felhasználói főelosztó elhelyezése..........................................................................................................105
6.1.3. A felhasználói m é rt főelosztó k ia la kítá s a ................................................................................................ 105
6.2. A felhasználói berendezések é rin té své d e lm e .........................................................................................106
6.2.1. Az elosztói engedélyes által m e g h a tá ro zo tt é rintésvédelm i m ó d .....................................................107
6.2.2. Az é p ü le t földelöberendezése és a földelőrendszer csatlakozásai.....................................................108
6.2.3. Fő e g ye n p o te n ciá lü összekötések (EPH rendszer)..................................................................................113
6.2.4. Az érintésvé de lm i rendszer kialakítása.....................................................................................................115
6.2.5. Az é rintésvédelem védelm i célú lekapcsolás védelm i eszközei......................................................... 118
6.3. A felhasználói berendezések tú láram elleni v é d e lm e ............................................................................121
6.3.1. A felhasználói hálózat tú láram véd elm i rendszere.................................................................................. 121
6.3.2. A tú láram véd ele m eszközei........................................................................................................................ 126
6.4. A felhasználói berendezések túlfeszültségek e lle ni vé de lm e .............................................................. 123
6.4.1. A tú lfeszültségek kele tke zése .................................................................................................................... 133
6.4.2. A túlfeszültségek károkozó hatásai........................................................................................................... 134
6.4.3. A tú lfeszü ltség e k elleni védekezés passzív lehetőségei, EMC............................................................. 134
6.4.4. A túlfeszültségek elleni védekezés aktív leh etősé ge i............................................................................135
6.4.4.1. Külső villá m vé d e lm i fe lfog ó- és leve zetőren dsze r.................................................................................137
6.4.4.2. A m ásodlagos villá m vé d e lm i és túlfeszültség elleni védelm i rendszer.............................................138
6.5. A felhasználói berendezések létesítésének d oku m e n tá lá sa ................................................................150
6.5.1. A létesítés dokum entálása a m eg re nd elő (felhasználó) fe lé ................................................................150
6.5.2. A létesítés d okum entálása az elosztói engedélyes fe lé ........................................................................ 150
6.5.2.1. Kivitelezői jo g o s u lts á g o k ............................................................................................................................. 150
6.5.2.2. Kivitelezői nyila tkoza t és/vagy szerelői iga zolá s.................................................................................... 150
6.5.3. Az elosztói engedélyes által vé gze tt fe lü lv iz s g á la t................................................................................ 151

7. A LÉTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGTECHNIKAI ELŐÍRÁSOK

7.1. A villam os h álózatokon vé gze tt m unkák sajátosságai.......................................................................... 155
7.2. Fogalom m eghatározások az MSZ 1585:2001 a la p já n ........................................................................... 155
7.3. V édőtávolságok (MSZ 1585:2001 6. és 7.1 tá b lá z a t)..............................................................................158
7.4. Általánosan e lő fo rd u ló veszélyforrások, m un kavé de lm i követe lm é nye k.........................................159
7.5. C satlakozóvezeték létesítés biztonsági előírásai.................................................................................... 162

5
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i k ön yv e

7.6. A kábelfektetés bizton ság te chn ika i e lő írása i..........................................................................................164

7.7. Kisfeszültségű FÁM előírásai........................................................................................................................166
7.8. Mentés, elsősegélynyújtás........................................................................................................................... 166
7.8.1. A villam os áram é le tta ni hatása..................................................................................................................166
7.8.2. Elsősegélynyújtási ú tm u ta tó .......................................................................................................................167
7.8.3. MSZ 1585:2001 szabvány D100. m ellékle te (tájékoztatás)...................................................................167

8. KÖRNYEZETVÉDELEM
8.1. Hulladékkezelés.............................................................................................................................................. 175
8.2. Zajszennyezés................................................................................................................................................ 175

9. FELHASZNÁLÓI ÜGYINTÉZÉS
9.1. Ü gyfélszolgálati egységek........................................................................................................................... 179
9.2. Az ügyfélszolgálat m űkö d ési rendje, hatá sköre i................................................................................... 179
9.3. Az ügyfélszolgálati irodák hatásköre.........................................................................................................180
9.4. Panaszügyek kezelése...................................................................................................................................180
9.5. Panaszbejelentés kivizsgálására jo g o s u lt szervezeti e gysé g e k...........................................................180
9.6. M inőségi kifo g á s............................................................................................................................................ 180

10. MELLÉKLETEK

10.1. JO G SZABÁLYO K, M ÉR TÉKAD Ó S Z A B V Á N Y O K .................................................................................183

10.1.1. Jogszabályok regisztrált vállalkozók számára, kivitele zésh ez............................................................. 183
10.1.2. Jogszabályok a te rvd o ku m e n tá ció k készítéséhez..................................................................................185
10.1.3. M értékadó szabványok.................................................................................................................................187

10.2. F O G A LM A K .................................................................................................................................................... 189

10.2.1. Fogalmak a villam os energia tö rvé n y (VET) s z e rin t...............................................................................189
10.2.2. Fogalm aka VET végrehajtási rendelete a la p já n ..................................................................................... 193
10.2.3. Fogalmak a VHSZ alapján............................................................................................................................. 194
10.2.4. Fogalmak a hálózatra csatlakozás rendelete alapján............................................................................. 194

10.3. ETIKAI KÓDEX................................................................................................................................................194

10.4. A TERVKÉSZÍTÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI....................................................................................195

10.4.1. Földkábeles csatlakozóra vonatkozó kivitelezési te rvd o ku m e n tá ció k műszaki ta rta lm a ..............195
10.4.1.1. M ellékle teké s ta rta lm u k .............................................................................................................................. 196
10.4.2. A társasházak tervezése, általános e lve k.................................................................................................. 197

10.5. TÁRSASHÁZ MÉRETLEN FÖVEZETÉKI ELOSZTÁSI RAJZ (PÉLD A)................................................. 198

10.6. CSATLAKOZÓVEZETÉK ÉS MÉRETLEN FŐVEZETÉK VILLAM O S MÉRETEZÉSE (PÉLDA)........ 201

10.6.1. Társasház m éretlen vezetékeinek m éretezése....................................................................................... 201
10.6.2. Földkábeles csatlakozó méretezése, te rv ré s z le te i.................................................................................. 211

10.7. A CSATLAKOZÓVEZETÉKEK BELÓGÁSA............................................................................................... 215

 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Kéz ik ön y v e

10.8. FÖLDKÁBELES CSATLAKOZÓ VEZETÉK RÖGZÍTÉSE FÖLD FELETTI TARTÓSZERKEZETEN . 218

10.9. A HÁLÓZATRA CSATLAKOZÁS ELŐÍRÁSAI A DÉM ÁSZ ELLÁTÁSI TERÜLETÉN........................219

10.10. TIPIZÁLT FOGYASZTÁSMÉRŐ SZEKRÉNYEK AZ ELMÜ ÉS AZ ÉMÁSZ TERÜLETÉN.

A TIPIZÁLÁ S KÖVETELM ÉNYEI................................................................................................................235
10.10.1. T ula jd o n lá s.................................................................................................................................................... 235
10.10.2. A g yá rtó i azonosítók jelentése, fu n k c ió ja .............................................................................................. 235
10.10.3. Társasági Term ék K a ta ló g us......................................................................................................................236
10.10.4. M érté kad ó szabványok.............................................................................................................................. 236
10.10.5. Az elosztói engedélyesek elvárásai és a m érté kad ó szabványelőírások......................................... 236
10.10.6. A g yá rtó /fo rg a lm a zó felelőssége, kö te le z e tts é g e i.............................................................................. 237

10.11. HASZNOS TANÁCSOK LAKOSSÁGI FOGYASZTÓKNAK.................................................................. 237

10.12. KÖVETELMÉNYEK A FELHASZNÁLÁSI HELYEK MÉRETLEN ÁRAMKÖRI OLDALÁN

ELHELYEZHETŐ, DURVA FOKOZATÚ TÚLFESZÜLTSÉG ELLENI VÉDELMI KÉSZÜLÉKEK
KIVÁLASZTÁSÁRA ......................................................................................................................................244

10.13. FESZÜLTSÉG ALATTI MUNKAVÉGZÉS (FÁ M )..................................................................................... 245

10.13.1. A FÁM tevékenységre való alkalmasság, képzés és fe ljo go sítá s....................................................... 245
10.13.2. Személyekre vonatkozó m eghatározások............................................................................................. 245
10.13.3. D o ku m e n tá c ió k ........................................................................................................................................... 246
10.13.4. Csatlakozóvezetékek hálózatra csatlakoztatása, fel- és leszerelési m unkavégzés........................246

10.14. HITELESÍTÉSI PECSÉTEK..........................................................................................................................247

10.15. AZ ÖNZÁRÓ ZÁRÓPECSÉT ALK A LM A ZÁ S A AZ ELMÜ ÉS AZ ÉMÁSZ TERÜLETÉN................ 249

10.15.1. A p lom bálás vé g re h a jtá sa .........................................................................................................................249

10.16. AZ ELOSZTÓI ENGEDÉLYESEK ZÁRÓPECSÉTJEINEK ELTÁVOLÍTÁSA........................................ 250

10.16.1. Zárópecsétek eltávolítása a DÉMÁSZ te rü le té n ....................................................................................250
10.16.2. Zárópecsétek eltávolítása az ELMÜ és az ÉMÁSZ te rü le té n .............................................................. 250
10.16.2.1. A regisztrált vállalkozók által végezhető tevékenységek fogyasztásm érő-helyen,
összekötő berendezésen.............................................................................................................................250
10.16.2.2. Ki, mikor, m ilyen feltételekkel távolíthatja el a hálózati engedélyes zárópecsétjét.......................251

10.17. M AGYARÁZÓ ÁB R ÁK................................................................................................................................ 252

10.18. BIZTO NSÁG TECHNIKA.............................................................................................................................260

10.18.1. B iz to n s á g te c h n ik á v a l k a p c s o la to s jo g s z a b á ly o k , s z a b v á n y o k .................................................260
10.18.2. É rin té s v é d e le m ...........................................................................................................................................262
10.18.2.1. É rin té s v é d e lm i a la p fo g a lm a k ................................................................................................................262
10.18.2.2. É rin té s v é d e lm i o s z tá ly o k ........................................................................................................................ 263
10.18.2.3. É rin té s v é d e lm i m ó d s z e re k ..................................................................................................................... 264

10.B H M . TESZTKÉRDÉSEK, VÁLA SZO K................................................................................................................ 272

7
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Ké zi kön yv e

Tisztelt Olvasó!

Köszöntőm Önt az új, országosan egységes „Regisztrált villanyszerelők kézikönyve" megjelenése

alkalmából.

A könyv elkészítésében a hazai elosztó hálózati engedélyesek (régebben „áramszolgáltatók") -

DÉMÁSZ Zrt., ELMÜ Hálózati Kft., ÉMÁSZ Hálózati Kft., E.ON D él-dunántúli Aramhálózati Zrt., E.ON
Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. - szakértői voltak segítségünkre,
ezzel biztosítva azt, hogy a könyv az országosan egységes technológiákat tartalmazza.

A könyv, m elyet kezében tart, segítséget kíván adni Önnek ahhoz, hogy munkavégzésük korszerű
ismereteken alapuljon és így m unkájuk magasabb színvonalú legyen. Reményeink szerint mindehhez
az országos szinten m inősített szakmai oktatógárda is hozzájárul majd.

A kézikönyv a villanyszerelő vállalkozók számára a legfontosabb elm életi és gyakorlati tudnivalókat

tartalmazza. Változás, hogy a szolgáltatóktechnológiai előírásai is egységesítésre kerültek, figyelem be
véve helyi specialitásokat, esetleges technológiai eltéréseket.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Társasága koordinálásával egységesítésre

került a regisztrált vállalkozók képzése, nyilvántartása.

Ez tö bb ek között azt jelenti, hogy Ön bármelyik szolgáltatási területen végzi el a regisztrációs

tanfolyam ot, egységes képzési rendszerben részesül, valam int egy központi nyilvántartási rendszerbe
kerül, mely alapján bármelyik szolgáltatói területen végezhet munkát.

A regisztrált villanyszerelő vállalkozók neve és elérhetősége m egtalálható lesz az elosztó hálózati

engedélyesek, valam int a MEE - VET honlapján.

A szakmai- és üzleti tisztesség megtartásának, illetve erősítésének érdekében egy etikai kódex
is bevezetésre került, melynek hatálya a Regisztrált villanyszerelők nyilvántartási rendszerébe
bejegyzett m inden személyre kiterjed. A tisztességtelen villanyszerelői magatartással kapcsolatos
panaszok kivizsgálását független szakértői bizottság fogja végezni.

Bízom benne, hogy munkájához, valam int a fogyasztók magas színvonalú kiszolgálásához sok
hasznos inform ációt talál a kézikönyvben.

A tananyag elsajátításához és munkájához sok sikert kívánok.

Kovács László

MEE-VET elnök
 1 . fejezet

A REGISZTRÁCIÓS RENDSZER SZEREPE ÉS FELADATAI


A m agyar áram szolgáltató társaságoknál a koráb­
bi években kü lö n -kü lö n kialakultak a villam osipari
vállalkozásokat a társaságokhoz fűződő, kölcsönös
érdekeket szolgáló e gyüttm űködések, m elyeket
leggyakrabban regisztrált szerelői rendszernek ne­
veztek. E rendszerek célja alapvetően a közcélú, kis­
feszültségű hálózatokra tö rté n ő csatlakoztatás m ű ­
szaki egységesítése, szabályozása volt.
Már a kezdetektől felm erült az igénye annak, hogy
ezt az egész kérdéskört lehetőség szerint országosan
egységesen kell kezelni.
Jelen könyv ezt az egységes rendszert írja le.
1 .1 . A regisztrációs rendszer jogi alapja
A kivitelezést végzőkre vonatkozóan a „297/2005. (XII.
23.) Korm. rendelet a M agyar Kereskedelmi Engedélye­
zési H ivatalról"jogszabály rendelkezik.
A rendelet előírásainak m egfelelő feladatok egy ré­
szét a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) látja el
az előzetes egyeztetéseknek megfelelően.
M unkabizottságok alakultak, amelyek felvállalták az
összes elosztói engedélyes területére érvényes:
- műszaki irányelvek,
- kapcsolódó marketing,
- egységes oktatási anyagok és az oktatások rendsze­
rének
kidolgozását, megszervezését az elosztói engedélye­
sek képviseletével.
Az elosztói engedélyesek között bizonyos műszaki és
eljárási kérdésekben vannak eltérések, melyekre részle­
tesen kitérünk.
1 .2 . A regisztrációs rendszer előnyei
- A szakmai jo g i szabályozás változásainak folyam a­
tos és kötelező követése biztosítja a tájékozottsá­
got.
- Lehetővé válik a jog i előírások egységes értelmezése,
egységes gyakorlat követése.
- Lehetővé válik a műszaki fejlődés által m egkövetelt
új inform ációk megismerése, felhasználása.
-T á m o g a tja a vállalkozói minőségbiztosítást.
- Az egymásra épülő tevékenységeknél megvalósul a
feladatok és a felelősségi körök elhatárolása.
- A villamosipari vállalkozások szakmai és üzleti bizton­
sága javul.
- Az elosztói engedélyesek műszaki és gazdasági elő­
nyökhöz jutnak.
- A felhasználók m egelégedettsége javul.
/J reg isz trá ci ós rendszer szerepe és f e l a d a t a i
1 .3 . A regisztrált villanyszerelő vállalkozók
szerepe, feladatai
A regisztrált vállalkozók üzleti tevékenységüket a
felhasználók megbízásából végzik. A felhasználók ál­
talában nem ismerik a szakmai előírásokat és nincs
megfelelő ismeretük a megvalósítással kapcsolatos te ­
endőkről. Ez indokolja a felhasználók részéről a nagy ta­
pasztalatokkal és teljes körű információkkal rendelkező
regisztrált vállalkozók (írásbeli) megbízását a megfelelő
teendők ellátására, például a teljes körű ügyintézést (a
szerződések megkötésének kivételével).
A regisztrált vállalkozók kapcsolatot terem tenek a
felhasználók, az elosztói engedélyesek valam int a piac
többi, é rintett szereplője között. Ők jelentik a kom m u­
nikációs hidat, melynek segítségével a nem szakember
ügyfél is m egértheti a felm erülő műszaki, kereskedelmi
és jo g i kérdéseket.
Ha a regisztrált vállalkozók ezt a m unkát jó l végzik,
akkor ez az együttm űködők megelégedésére történik,
ez a legjobb ajánlás számukra.
Az elosztói engedélyesek a regisztrált vállalkozókat
ajánlják ügyfeleik, felhasználóik számára. Az elosztói
engedélyesek nem csak az ajánlást vállalják magukra,
hanem ezzel e gyütt saját minősíégbiztosítási rendsze­
rüket is kiterjesztik a regisztrált vállalkozókra. Ezzel ma­
gukra vállalnak olyan feladatokat, amelyek az esetleges
problém ák és felhasználói sérelmek feloldásának köte­
lezettségét is jelentik.
A regisztrált vállalkozóknak tu dn iuk kell, hogy a nem
megfelelő munkavégzésük következménye végső eset­
ben az országos regisztrált vállalkozói rendszerből való
kizárás is lehet.
A regisztráció m egtörténtével a vállalkozó elfogadja
az Etikai kódexben rögzített norm ákat is (lásd: a 10.3.
fejezetet - Mellékletek).
A regisztrált vállalkozók feladata a kivitelezési te ­
vékenység szakszerű elvégzése. Ennek megfelelően
kizárólag az elosztói engedélyesek által is elfogadott,
m egfelelő tanúsítványokkal rendelkező term ékek hasz­
nálhatók fel a kivitelezés során.
Egyedi kivitelű, az elosztói engedélyesek által előze­
tesen nem elfogadott, vagy a kivitelező által átalakított
term ékekért a kivitelezőnek kell felelősséget vállalnia.
Erről m inden esetben műszaki megfelelőségi nyilat­
kozatot kell kiállítani az arra jogosult személynek vagy
vállalkozásnak.
A regisztrált vállalkozóknak az is feladatuk, hogy a fel­
használók számára a vásárolandó készülékekre vonat­
kozóan a készülékek kiválasztásával és használatával
kapcsolatos tanácsokat adjanak (ehhez nyújt segítsé­
get a 10.11. fejezet-Mellékletek).
A regisztrált vállalkozóknak esetenként energia-ta­
nácsadói szerepet is el kell látniuk, ami korábban nem
volt megszokott.
11
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
A regisztrált vállalkozóknak figyelemmel kell kísérniük
a jog i és szakmai változásokat.
Az aktuális inform ációk elsősorban az elosztói enge­
délyesek honlapjáról, más internetes felületekről, szak­
mai lapokból és szakmai rendezvényeken szerezhetők
be.
Az időszakosan ism étlődő regisztráció megújítása
segítséget ad a rendszer résztvevői számára a szakmai
ismereteik naprakészen tartásában.
A regisztrált vállalkozók m indenkor érvényes névsora
m egtalálható az elosztói engedélyesek honlapjain és a
MEE internetes felületén.
 2. fejezet

A VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE

 A villam osenergia szolgáltatás jo g s z a b á ly i h áttere
A villamosenergia-szolgáltatás m űködését különböző
s z in t ű jogszabályokban, törvényekben, rendeletekben
lefektetett előírásokkal szabályozzák. Ezek egységes,
hierarchikus rendszert képeznek.
A rendszer legfelső szintjén áll az Országgyűlés által
alkotott tö rvé n y (2.1. pont).
A törvényt követik a kormány, illetve a miniszterek
által kiadott rendeletek és h a tá ro za tok.
A jogszabályokat hivatalosan a Magyar Közlönyben
teszik közzé.
Az alacsonyabb szintű jogszabályok nem lehetnek
ellentétesek egy magasabb szintűvel:
. kormány- vagy m iniszteri rendelet egy törvénnyel,
. miniszteri rendelet egy korm ányrendelettel.
Ilyen m ódon a jogszabályok rendszerének felépítése
piramis-szerű. A jogszabályokat kiegészítik a Magyar
Energia Hivatal (MÉH) által kiadott határozatok.
A jogszabályok országos érvényűek, betartásuk kö­
telező.
Alacsonyabb szinten a jogi szabályozások körét az
egyes szabályozott szolgáltatási feladatokat ellátók
(engedélyesek) üzletszabályzatai, belső utasításai, szak­
mai, technológiai és egyéb szabályzatai teszik teljessé,
melyek a jogszabályokkal összhangban, részletesen
szabályozzák a társaságok működését.
2.1. A villamos energia törvény
Az Országgyűlés a hatékonyan m űködő villamosener-
gia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság
elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő
érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan,
megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetü
villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-pi-
acnak az EU egységesülő villamosenergia-piacaiba tör­
ténő integrációja, az EU jogszabályainak való m egfele­
lés és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív,
átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek
megfelelő szabályozás kialakítása érdekében alkotta
meg a 2007. évi LXXXVI törvényt a villamos energiáról
(rövidítve: VET).
Az európai irányelv szerint 2007. július 1-jétől kez­
dődően a tagországokban lehetővé kell tenni m inden
villam osenergia-felhasználó részére, hogy a villam os
energiát attól a kereskedőtől szerezze be, aki számá­
ra a legkedvezőbb árat és kereskedelmi feltételeket
kínálja. Magyarországon 2004. július 1-jétől a nem
lakossági fogyasztók számára a piacnyitás m egtör­
tént. 2008. január 1-jétől a lakossági fogyasztók e lő tt
is m egnyílt a villam osenergia-piac. A teljes piacnyitás
jogszabályi hátterét a VET te re m tette meg. Az új tö r­
vénnyel, illetve az ehhez kapcsolódó új szabályozás­
sal a villam osenergia-szolgáltatás területén m űködő
szakembereknek és a felhasználóknak számos régi
fogalm at, eljárást kell elfelejtenie és helyette újakat
m egism erni.
E kézikönyvnek nem célja a törvény teljes szövegének is­
mertetése, csupán a korábbi villamos energia törvényhez
viszonyított lényeges eltéréseket m utatja be.
A teljes piacnyitást követően az elosztói engedélye­
sek továbbra is természetes m onopolhelyzetben ma­
radnak, de a hálózathoz való hozzáférést valamennyi
rendszerhasználó részére kötelesek biztosítani.
A felhasználók szabadon választhatnak az e n g e d é l­
lyel rendelkező kereskedők között, vagy az egyetemes
szolgáltatás keretében maradhatnak, amennyiben arra
jogosultak.
A közüzemi szolgáltatás helyébe az egyetemes szol­
gáltatás lép (lakossági szempontból).
A közüzemi szerződést felváltják a hálózati csatlako­
zási, hálózathasználati, valam int a villamosenergia-vá-
sárlási szerződések. A VET meghatározza a szerződések
főbb tartalm i elemeit.
A fogyasztóvédelem területén a MÉH m ellett na­
gyobb szerepet kap a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ha­
tóság, valam int a Gazdasági Versenyhivatal.
Változnak a méréssel, leolvasással, a szerzödéssze-
géssekkel és a felhasználók kikapcsolásával kapcsola­
tos eljárások.
A védendő fogyasztókkal (a lakossági fogyasztók jo g ­
szabályban m eghatározott köre) kapcsolatban külön
szabályozás je le n t meg a törvényben.
Új fogalom ként jele nt meg a „végső menedékes", il­
letve az ehhez tartozó eljárásrend.
A Villamosenergia Közüzemi Szabályzat helyébe az
Egyetemes Szolgáltatói Szabályzat lépett (lakossági
szempontból).
A VET célja:
• a gazdaság versenyképességének segítése, a hatéko­
nyan m űködő villamosenergia-versenypiac kialakítá­
sán keresztül,
• az energiatakarékosság, energiahatékonyság szem­
pontjainak érvényesítése,
• a villamos hálózatokhoz való objektív hozzáférés biz­
tosítása,
• a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő m i­
nőségű és átlátható költségszerkezetü villamosener­
gia-ellátása,
• új term elő kapacitások és új hálózati infrastruktúra
létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplő­
ként belépők megjelenésének elősegítése,
• a m egújuló energiaforrásból és a hulladékokból
nyert energiával term elt villamos energia, valam int
a kapcsoltan term elt villamos energia termelésének
elősegítése.
75
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y ve
A m eghatározott célok közül kiem elt figyelm et érde­
mel a hálózatokhoz való szabad hozzáférés biztosítása,
a felhasználók m egfelelő minőségű (feszültség m inő­
ség, üzembiztonság, üzemfolytonosság) villamosener-
gia-ellátósa, valam int a felhasználók érdekeinek haté­
kony védelme.
Új fogalm ak a korábbi VET-hez képest:
• Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskede-
lem körébe tartozó sajátos villamos energia értékesí­
tési m ód, amely az ország területén bárhol, m egha­
tározott minőségben a jogosult felhasználó számára
méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében
vehető igénybe.
• Előrefizetés mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés,
amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes m eg­
fizetése esetén teszi lehetővé.
• Fogyatékkal élő fogyasztó: a törvény alkalmazásában a
fogyatékos személyek jogairól szóló törvény szerinti
fogyatékossági támogatásban részesülő személy, to ­
vábbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy el­
tartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
• Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű
hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási
teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t.
• Közcélú hálózat: olyan átviteli, vagy elosztóhálózat,
amely szükséges a villamosenergia-rendszer bizton­
ságos és hatékony működéséhez.
• Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztar­
tása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára
használt lakóépület, lakás, üdülő, vagy hétvégi ház,
továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása
céljára vásárol villamos energiát szerződés alapján, és
az így vásárolt villamos energiával nem folytat jöve ­
delemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.
• Magánvezeték: felhasználói berendezés ellátására
szolgáló, közcélú hálózat részének, term elői veze­
téknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő,
a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem,
vezeték, illetőleg átalakító- és kapcsoló-berendezés,
amely az átviteli vagy elosztóhálózathoz közvetve,
vagy közvetlenül kapcsolódó felhasználó ellátására
szolgál.
• Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nukleáris
energiaforrás (nap, szél, geoterm ikus energia, hullám-,
árapály-, vagy vízenergia, biomassza, biomasszából
közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás,
továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő
létesítm ényből származó gáz, valam int a biogáz).
• Összekötő berendezés: tö b b felhasználó által használt
ingatlan belső, méretlen vezetékhálózata, amely a
csatlakozási p o n to t a felhasználói berendezéssel köti
össze.
• Rendszerhasználó: olyan természetes vagy jo g i sze­
mély, illetve jog i személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság, aki a közcélú hálózathoz villamos
energia betáplálás, illetve vételezés céljából közvet­
lenül, vagy közvetve csatlakozik.
• Védendő fogyasztód lakossági fogyasztók azon köre,
akik a villamosenergia-ellátásban m egkülönbözte­
te tt feltételek szerint vehetnek részt.
A VET főbb fejezetei:
• A villamosenergia-termelés
• Átviteli rendszerirányítás, villamosenergia-elosztás
és a hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabá­
lyok
• Hálózatokhoz való hozzáférés
• Közvetlen vezeték, magánvezeték
• Mérés, leolvasás
• Villamosenergia-kereskedelem
• Szervezett villamosenergia-piac
• A felhasználók jogai és a védendő fogyasztók
• Szabályzatok
• A villamosenergia-ipari tevékenységek végzésének
általános feltételei
• Tevékenységek szétválasztása
• A villamosenergia-piaci verseny elősegítése
• Villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedé­
lyezési eljárások
• A villamosenergia-ellátás zavara
• Árszabályozás
A törvény egyik legfontosabb változása a szakembe­
rek és a fogyasztók szempontjából, hogy 2008. január
1-től megszűnt a közüzemi szolgáltatás. Ez az áram-
szolgáltatóknál jelentős szervezeti változásokkal járt. A
közüzemi szolgáltatás helyébe átm enetileg az „egyete­
mes szolgáltatás" lépett. A közüzemi szolgáltatók egye­
temes szolgáltatói engedélyt kaptak a MEH-tól, amely
az engedélyükben m eghatározott szolgáltatási te rü let­
re terjed ki. Bármely engedéllyel rendelkező kereskedő
engedélykérelmet adhat be egyetemes szolgáltatásra
is - amelyik a végrehajtási korm ányrendeletben előírt
feltételeknek megfelel - m egterem tve ezzel a verseny
lehetőségét.
Új term elő kapacitások létesítése
7.§ (1) Saját üzleti kockázatára - a (2) bekezdésben fog­
lalt eltéréssel - bárki létesíthet új term elő kapacitást a
jelen törvényben és a külön jogszabályokban megha­
tározottak szerint.
(2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága
és biztonságos működése érdekében, valam int a m ű­
 A villamosenergia-szolgáltatás jogszabályi háttere
szakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel - a
háztartási méretű kiserőművek és a villamosm űhöz
nem csatlakozó kiserőművek kivételével - szélerőmű­
vek, illetve szélerőmű parkok engedélyezése a Hivatal
által - az átviteli rendszerirányító közreműködésével -
külön jogszabályban m eghatározott feltételek szerint
m eghirdetett pályázat alapján lehetséges.
9. § (1) A környezet és a természet védelme, a felhasz­ elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A
nálók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasz­
nálásának megtakarítása, valam int a felhasználható
energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a
m egújuló energiaforrás, a hulladék, m in t energiaforrás,
valam int a kapcsoltan term elt villamos energia felhasz­ m egvalósuló csatlakozás esetén a rendszerhasználó
nálását.
13. § (2) A háztartási méretű kiserőművek üzem elte­
tői által term elt villamos energiát az adott csatlakozási
ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön
jogszabály szerint köteles átvenni.
A hálózati engedélyesekre vonatkozó
közös szabályok
24. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia­
rendszer együttm üködése, az átviteli és elosztó háló­
zathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötele­
sek
a) az általuk üzem eltetett átviteli és elosztó hálózatot
biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi kö­
vetelmények figyelem bevételével üzemeltetni, fenn­
tartani,
b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fej­
lesztéseket időben elvégezni, valam int gondoskodni a
szükséges készletekről és tartalékokról,
c) az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szük­
séges műszaki feltételeket biztosítani.
27. § (1) Az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás
biztosítására jogosult elosztóhálózati engedélyes köte­
les a rendszerhasználói igény kielégítésének műszaki,
gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legked­
vezőbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározá­
sában a rendszerhasználóval együttm űködni.
(2) A hálózati engedélyesek az átviteli és az elosztó
hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási
pontra a hálózat műszaki jellem zőire tekintettel m eg­
tagadhatják.
(3) A hálózati engedélyesnek az átviteli, illetve elosz­
tó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg
kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesü­
lése esetén a csatlakozás biztosítható. Az átviteli rend­
szerirányító és az elosztóhálózati engedélyes a műszaki
lehetőségek fennállása esetén köteles egy másik csat­
lakozási p on tot felajánlani, ahol a csatlakozás biztosít­
ható.
(4) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizs­
gálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét.
Am ennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)-(3)
bekezdésben m eghatározott jogszabályi előírások­
nak megfelelően történt, a Hivatal az é rintett hálóza­
ti engedélyest határozatban utasítja az átviteli, illetve
határozatban rendelkezni kell a csatlakozási díj külön
jogszabályban m eghatározott követelményekkel össz­
hangban álló mértékéről is.
(5) A külön jogszabályban előírt feltételek szerint
m egfizeti a jogszabályban m eghatározott csatlakozási
díjat.
28. § Az összekötő berendezéssel csatlakoztatott fel­
használók ellátásának biztonsága érdekében az össze­
kötő berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhá­
rítására az elosztóhálózati engedélyesek az összekötő
berendezés üzem eltetőjének kezdeményezésére köte­
lesek az üzletszabályzatban m eghatározott feltételek
szerint szerződést kötni.
Villamosenergia-elosztás
29. § A villamosenergia-elosztás keretében az
elosztóhálózati engedélyes feladata az elosztóhálózat
zavartalan és biztonságos működtetése, a piaci szerep­
lők versenysemleges kiszolgálása, a villamos energia
továbbítása a felhasználóhoz, egy adott terület elosz­
tóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valam int
szükség esetén annak fejlesztése; felelős továbbá azért,
hogy a hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos
energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények ki­
elégítésére.
30. § Az elosztó hálózati engedélyes a jelen törvény­
ben m eghatározott feladatait, különösen a hálózatok­
hoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását
átlátható m ódon, befolyásmentesen és az egyenlő bá­
násmód követelményének megfelelően köteles végre­
hajtani.
Hálózatokhoz való hozzáférés
35. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló
átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a
142. § szerint m egállapított rendszerhasználati díjak
ellenében, szerződéskötési kötelezettség terhe m ellett
bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás
céljából a rendszerhasználók részére.
17
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

(2) Az átviteli és elosztóhálózathoz való hozzáférés (4) A mérőberendezések leolvasását teljesítm ény­
feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot, m utató és tároló fogyasztásmérő készülékek esetén
a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélés­ az ellátási szabályzatokban m eghatározott m ódon és
re, nem tartalm azhatnak indokolatlan korlátozásokat, határidőre, egyéb mérőberendezések esetén - a háló­
valam int nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát zathasználati szerződés eltérő rendelkezése hiányában
és a szolgáltatás e lő irt minőségét. - legalább éves gyakorisággal kell biztosítani. A háló­
zathasználati szerződés az évente egyszeri leolvasásnál
39. § (1) A jelen törvényben m eghatározott engedély hosszabb leolvasási időszakot nem állapíthat meg.
alapján bárki létesíthet magánvezetéket, amennyiben
az átviteli vagy elosztóhálózatra való csatlakozásnak a 41. § (1) A hálózati engedélyesek kötelesek gon­
hálózati engedélyesek által tö rtén ő megvalósítása na­ doskodni a felhasználók és az erőm űvek átviteli vagy
gyobb költséggel vagy nehézséggel járna. A nagyobb elosztóhálózathoz történő kapcsolódásához - azon be­
költség vagy a nehézség fennállásának bizonyítása a lül a méréshez - szükséges, az üzemi és az elosztói sza­
kérelmezőt terheli. bályzatokban m eghatározott csatlakozó-, kapcsoló- és
(2) A magánvezeték üzem eltetője köteles az általa átalakitó-berendezés, valam int az elszámolási mérésre
üzem eltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvé­ alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítésé­
delm i előírások és műszaki követelmények figyelem - ről és karbantartásáról, kivéve a felhasználó tulajdoná­
bevételével üzem eltetni, fenntartani, a karbantartási, ban álló kapcsoló-berendezés beépített elemeit.
javítási", felújítási m unkákat időben elvégezni. (2) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és
(3) A magánvezeték üzemeltetésére vonatkozó rész­ karbantartásának költségei erőmű esetén a termelőt, illet­
letes szabályokat külön jogszabály határozza meg. ve az üzemeltetőt, felhasználó esetén az átviteli rendszer-
(4) A magánvezetékhez tö rtén ő hozzáférés, továbbá irányítót vagy az elosztóhálózati engedélyeseket terhelik.
a vezetéken keresztül vételező felhasználók, illetve vé- (3) Az elosztóhálózati engedélyes köteles a külön
telezők villamosenergia-ellátásának az üzem eltető által jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási
biztosított feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre. méretű kiserőművek méréséről gondoskodni.
(5) Az e törvény szerint engedélyköteles m agánve­ (4) A hálózati engedélyes az (1)—(2) bekezdésben
zeték üzem eltetője köteles a vezetékhez csatlakozó m eghatározott szabályok szerint köteles gondoskod­
felhasználók számára méltányos, m egkülönböztetéstől ni az engedélyköteles magánvezetékhez csatlakozó
mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani, továbbá felhasználók méréséről. A magánvezeték engedélyese
a magánvezetéket villamosenergia-továbbítás céljából a felhasználóval együttm űködve gondoskodik a m érő­
a term elők, a kiserőművek üzemeltetői, valam int a fel­ hely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről.
használók részére rendelkezésre bocsátani.

Villamosenergia-kereskedelem
Mérés, leolvasás
A törvény meghatározza az ügyfélszolgálati irodák létesí­
40. § (1) A szerződések teljesítésének számlázása érde­
tését és működési rendjét, lehetővé téve az elektronikus
kében, az ellátási szabályzatokban m eghatározott m ó­ és telefonos elérést. A törvény értelmében minden ügy­
don és határidőre a mérések hiteles elvégzéséről félszolgálati irodát a hét legalább egy napján este 20 órá­
• az engedélyesek egymás közötti szerződései esetén ig kötelesek nyitva tartani a villamosenergia-kereskedők.
az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati enge­ A törvény meghatározza a fogyasztók kikapcsolásá­
délyesek bevonásával, nak feltételeit, Ezek:
• az elosztóhálózathoz csatlakozó felhasználók és az • M inim um 3 havi számlatartozás
engedélyesek közötti szerződések esetén a teljesít­ • Ha az egyeztetés a fizetési haladékról, részletfizetés­
m énym utató és tároló fogyasztásmérő készülék által ről hatástalan
m ért adatok, illetve az elosztói szabályzatban m egha­ • Legalább 3 alkalom mal tö rté n t írásbeli tájékoztatás a
tározott névleges csatlakozási teljesítm ényszint alatt, tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről
fogyasztásmérésen alapuló, statisztikai elemzéssel • A lakossági fogyasztó nem kapcsolható ki m unka­
készült felhasználói villamosteljesítm ény-igény gör­ szüneti napon, ünnepnapon, vagy azokat megelőző
be alapján az elosztó hálózati engedélyesek, m unkanapokon.
• az átviteli hálózathoz csatlakozó felhasználók és az
engedélyesek közötti szerződések esetén az átviteli Tartozás kiegyenlítése esetén 24 órán belül kezde­
rendszerirányító, ményezni kell a fogyasztó visszakapcsolását. Lakossági
• a villam os energia határon keresztül tö rtén ő szállítá­ fogyasztók részére biztosítani kell idő po nt egyeztetés­
sa esetén az átviteli rendszerirányító gondoskodik. re az elektronikus és a telefonos lehetőséget is.

18
 A villamosenergia-szolgáltatás jogszabályi háttere
A VET kiemelten kezeli a lakossági fogyasztók villa-
mosenergia-ellótásból tö rté n ő ki- és visszakapcsolás
rendjét, illetve a lakossági fogyasztói panaszok intézé­
sének eljárásával kapcsolatos szabályokat.
Egyetemes szolgáltatás
48. § Az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szol­
gáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesí-
tési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre
jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó külön
jogszabályban m eghatározott m ódon bejelentett
szándéka esetén. E bekezdés alkalmazásában jogosult
felhasználónak az olyan, az 50. § (3) bekezdése szerin­
ti felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes
szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó
engedélyében m eghatározott szolgáltatási területen
elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az
egyetemes szolgáltatást.
49. § Az egyetemes szolgáltató által kö tö tt villamos-
energia-értékesitési szerződés alapján az egyetemes
szolgáltatás keretébe tartozik:
• a külön jogszabályban m eghatározott típusú ter­
mékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott
villamos energia,
• az e törvényben és a külön jogszabályban m eghatá­
rozott szolgáltatási színvonalú ügyfélkapcsolati szol­
gáltatás,
• a védendő fogyasztóknak e törvény és külön jogsza­
bály alapján n yú jto tt szolgáltatások.
50. § (1) Az egyetemes szolgáltató - a 90. § szerinti
egyetemes szolgáltatói engedély alapján - az egyete­
mes szolgáltatásra nem jo g o su lt felhasználóknak nem
értékesíthet villamos energiát.
(2) Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban
m eghatározott általános szerződési feltételekkel, hatá­
rozatlan tartam ú szerződés megkötésére irányuló szer­
ződéskötési kötelezettség terheli.
(3) A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen
vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együt­
tesen 3 x 25 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítmé­
nyű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás ke­
retében villamos energiát vásárolni. (Megjegyzés: 2008.
december 31-ig egyetemes szolgáltatásra jogosultak a
3 x 50 A csatlakozási teljesítménnyel rendelkezők is.)
Végső menedékes
Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltató fize­
tésképtelensége bekövetkezik, a Hivatal az engedélyt
visszavonja, és az é rintett felhasználók ellátásának biz­
tosítására végső menedékest jelöl ki.
A törvény a védendő fogyasztók részére külön védel­
m et biztosít: a védelemre jogosító külön jogszabály­
ban m eghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan
rászoruló, vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesül­
het a villamosenergia-kereskedő és az elosztóhálózati
engedélyesek által n yú jto tt külön jogszabályban m eg­
határozott kedvezményre.
Szociálisan rászorulók részére: tartozás esetén késlel­
te te tt kikapcsolás, részletfizetés, fizetési haladék, elö-
refizetös m érőhöz juttatás, elörefizetős mérő kötelező
felajánlása biztosítandó.
Fogyatékkal élők részére további kedvezmények: rend­
kívüli ingyenes mérő felülvizsgálat, havi mérőleolvasás,
számlarendezés a felhasználási helyen, villamos energia
szünetek kivédése, szükséges teljesítményű szükség-
áramforrás biztosítása, üzemeltetése biztosítandó.
Hálózati csatlakozási és hálózathasználati
szerződés
58. § (1) A hálózati engedélyes a külön jogszabályban
és az üzletszabályzatában m eghatározott feltételek és
eljárás szerint hálózati csatlakozási és hálózathasználati
szerződést köt a rendszerhasználóval.
(2) A hálózathasználatra vonatkozóan a hálózati en­
gedélyest engedélye érvényességi idejével egyező tar­
tam ú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési
kötelezettség terheli. Az engedély meghosszabbítása
esetén a hálózathasználati szerződés tartama egyező
mértékben a törvény erejénél fogva meghosszabbo­
dik.
(3) A hálózati csatlakozási szerződés tartalm i elemeit
a Kormány rendeletben állapítja meg.
59. § (1) A felhasználók villamosenergia-vételezésé-
nek elszámolási mérését az ellátási szabályzatokban
m eghatározottak szerint a hálózati engedélyesek vég­
zik.
(2) A rendszerhasználati díjfizetési kötelezettséget -
a kötelezettel való megállapodás, vagy jelen törvény
alapján, a jogosult elosztói, vagy átviteli rendszerirányí­
tói engedélyes egyidejű tájékoztatása m ellett - harma­
d ik személy is átvállalhatja.
(3) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerző­
déseket a következő esetekben m ondhatja fel:
• a védendő fogyasztók szerződéseinek kivételével - a
polgári jog szerinti szerződésszegés esetén;
• a védendő fogyasztók külön jogszabályban megha­
tározott szerződésszegése esetén;
• ha a vele szerződéses viszonyban álló felhasználó a
villamosenergia-vételezését a felhasználási helyen
m egszüntette.
(4) A hálózati engedélyes részéről szerződésszegés­
nek minősül különösen, ha
19
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K é z i k öny ve

• a villam os energiát nem a hálózathasználati szerző­ (2) Az üzletszabályzat tartalm azza az engedélye­
désben, illetve az ellátási szabályzatokban és a m űkö­ sek által n y ú jto tt szolgáltatások általános műszaki,
dési engedélyében m eghatározott m ódon továbbít­ kereskedelm i, elszámolási és fizetési szerződési fe l­
ja, valam int ha a továbbítás minőségi követelményeit té te le it.
megsérti, (7) Az üzletszabályzatok kötelező ta rta lm i elem eit,
• a már lekö tö tt szállítások szüneteltetését követően a a kötelező rendelkezéseket és a felépítésére v o n a t­
felhasználónak a szüneteltetési ok megszüntetésére kozó általános előírásokat, a társadalm i egyeztetésre
vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét kővető vonatkozó előírásokat, az üzletszabályzat b en yú jtá ­
m unkanapon a már lekötött szállítások teljesítését sának form ai követelm ényeit külön jogszabály sza­
nem kezdi meg, bályozza.
• nem értesíti előre a felhasználót az üzletszabályzat­
ban, illetve a szerződésben m eghatározott m ódon az
előre tervezhető karbantartási, felújítási m unkálatok Árszabályozás
m iatti szünetelés időpontjáról és várható időtarta­
máról, 140. § (1) A felhasználó a villam osenergia-vásárlá-
• olyan fogyasztásmérő berendezést alkalmaz, amely si és a hálózathasználati szerződés fe lté te le i szerint
érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik. m egfizeti a villam os energia árát és a 142. § szerinti,
a villam osenergia-rendszer használatáért fizetendő
60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati díjakat.
szerződés lényeges ta rtalm i elem einek m eghatározá­ (2) A villamosenergia-rendszer használatáért fize­
sa során nem alkalmazhat m egkülönböztető szerző­ tendő díjakat jogszabály határozza meg, a villamos-
déses fe ltételeke t aszerint, hogy a felhasználó melyik energia-kereskedő által a felhasználónak értékesített
villam osenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos villamos energia eladási árát a felek megállapodása,
energiát. vagy a villamosenergia-kereskedö üzletszabályzata, az
(2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos
rendszerhasználó által megszerzett jo g o k a felhaszná­ energiának - a kiszámítására vonatkozó jogszabályi
lási hellyel e gyü tt átruházhatók, vagy a hálózati enge­ előírásoknak megfelelően képzett - árát az egyetemes
délyes által visszavásárolhatok. szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

142. § (1) A villamosenergia-rendszer használatért

Szabályzatok
67. § Az á tviteli rendszerirányító az engedélyesekkel és
reprezentatív érdekképviseletük útján a felhasználók­
kal egyeztetve kidolgozza
• a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat tech­
nikai m űködésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat
és módszereket tartalm azó üzemi szabályzatot,
• a villamosenergia-kereskedelemre, a villamos ener­
gia határon keresztül történő szállítására, a rendszer-
szintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosener-
gia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat
tartalm azó kereskedelmi szabályzatot.
70. § (1) A villam osenergia-ellátási szabályzatokat
az ellátás biztonságának és m inőségi kö ve te lm é ­
nyeinek, az egyenlő bánásm ód, az á tv ite li és elosztó
h álózathoz való szabad hozzáférés, va la m in t a leg ­
kisebb költség elvének fig yelem b evé telé vel kell k i­
d olgo zni.
72. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó há­
lózati engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac
engedélyese, valam int a villamosenergia-kereskedö és
a term elői engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki.
• átviteli-rendszerirányítási díjat,
• rendszerszintű szolgáltatások díját,
• elosztási díjat,
• közvilágítási elosztási díjat
(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kell
fizetni. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául
szolgáló költségszerkezetnek m egfelelő díjelem ekből
állhatnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti dijak m értékét a miniszter
tételesen, országosan egységesen rendeletben állapít­
ja meg.
(3) A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük
az átláthatóság, az arányosság és a m egkülönböztetés­
mentesség elvének.
VET 143. § (1) Az egyetemes szolgáltatást méltányos,
könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható ársza­
bások alkalmazásával, külön jogszabályban m eghatá­
rozott típusú termékcsomagok biztosításával kell m eg­
valósítani,
(6) Az egyetemes szolgáltatás árát naptári negyed­
évenként egyszer lehet módosítani.
(7) Az egyetemes szolgáltatás árára és árképzésére
vonatkozó előírások teljesülését a Magyar Energia Hi­
vatal ellenőrzi.

| 20
 A villamosenergia-szolgaitatás jogszabályi háttere
A Magyar Energia Hivatal feladata és hatásköre
158. § (1) A Magyar Energia Hivatal önálló feladat- és
hatáskörrel rendelkező kormányhivatal.
(2) A Hivatal tevékenységének célja
• az e törvény és felhatalmazása alapján kiadott jo g ­
szabályok által engedélykötelesnek m inősített te ­
vékenységet folytató vállalkozások és a vezetékes
energiaellátási piac jogszabályoknak és hatósági elő­
írásoknak m egfelelő működésének biztosítása,
• a hatékony és fe nn ta rth a tó villamosenergia-piaci
verseny előmozdítása,
• a hatékonysági követelmények és a legkisebb kö lt­
ség elvének érvényesítése,
• az ellátás biztonságának megőrzése és növelése,
• a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesí­
tése,
• a nyilvánosság tájékoztatása,
• a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védel­
me, valam int
• a te c h n o ló g ia i m o n o p o lh e ly z e tte l való visszaélés,
a versenykorlátozás m egakadályozása a piaci
résztvevők tevékenységének és az áraknak a sza­
bályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása
révén, az Európai U nió kö vete lm é nye ine k m e g fe ­
lelően.
159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a vil-
lamosenergia-ellátás biztonságának és a villamos-
energia-piac hatékony működésének felügyeletével,
továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvé­
nyesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kap­
csolatos feladatai körében
• kiadja, jogszabályban m eghatározott esetekben m ó­
dosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint enge­
délyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges
engedélyeket, továbbá a magánvezetéket engedély-
köteles körbe sorolja,
• jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzlet-
szabályzatokat és belső szabályzatokat, valam int
azok módosítását, illetve e törvényben m eghatáro­
zott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavon­
ja azokat,
• jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzato­
kat, valam int azok módosítását, illetve e törvényben
m eghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy
visszavonja azokat,
• ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes
azonosításával, illetve az ilyen jellegű piac szabályo­
zásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt
teendőket,
• meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózat­
hoz való hozzáférésének általános szabályait,
• kialakítja a rendszerhasználati dijak szabályozásának
kereteit,
• előkészíti a rendszerhasználati díjakra és a csatlako­
zási díjakra, valam int alkalmazási feltételeikre vonat­
kozó szabályokat,
• előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vo­
natkozó szabályokat.
2.2. A villamos energia törvény végrehajtási
rendelete
A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI.
törvény 170.§ (1) bekezdésben fo gla lt felhatalmazás
alapján a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtá­
sára adta ki a 273/2007 (X.19.) Kormány rendeletet. A
villamos energia törvény végrehajtási rendelete (a to ­
vábbiakban VHR) a VET paragrafusait nem teljeskörüen
szabályozza, más rendeletek egyéb VET paragrafusokra
épülnek rá és azokkal egységes szerkezetben biztosít­
ják a végrehajtást.
Fontosabb fogalm ak a VHR szempontjából:
• Leágazási pont: a közcélú hálózatnak az a pontja ahol
a csatlakozó vezeték a közcélú hálózatra csatlakozik.
• Lekötött teljesítmény: az a kW mértékegységben ki­
fejezett hatásos teljesítmény, amely a hálózati en­
gedélyes és a rendszerhasználó között létrejött há­
lózathasználati szerződésben a csatlakozási pontra
vonatkozóan rögzítésre került.
• Névleges csatlakozási teljesítmény: a hálózat haszná­
lati szerződésben csatlakozási pontonként rögzített
teljesítm ényérték, am elyet a hálózati engedélyes
által ellenőrzött túláram védelm i készülék (amely
a mérő berendezés része) névleges vagy beállított
áramerőssége határoz meg. A névleges csatlakozási
teljesítm ény értéke nem haladhatja meg a rendelke­
zésre álló teljesítm ény értékét.
• Rendelkezésre álló teljesítmény: az a kVA m értékegy­
ségben kifejezett látszólagos teljesítőképesség érték,
amelynek m értékéig a hálózati engedélyes a hálóza­
ti teljesítőképességet az adott csatlakozási pontra a
hálózatcsatlakozási szerződésben foglaltak szerint
biztosítja.
Háztartási m éretű kiserömü hálózatra
csatlakoztatásának és hálózat használatának
szabályai
Vhr. 4 § A háztartási m éretű kiserőm u üzem eltetője
által te rm e lt villam os energiát az üzem eltető kérésé­
re az a d o tt csatlakozási p on ton értékesítő villam os-
energia-kereskedő, vagy egyetem es szolgáltató kö te ­
les átvenni.
21
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e
Vhr. 5 § (2) Egy a d o tt csatlakozási p onton háztartá­
si méretű kiserőm űvet létesíteni illetve üzem eltetni a
felhasználóként ugyanazon csatlakozási p onton ren­
delkezésre álló teljesítm ény határáig a csatlakozási
szerződés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló
teljesítm ényt meghaladó, de legfeljebb a VET 3. § 24.
pontjában m eghatározott teljesítm ényig a csatlako­
zási szerződés m egfelelő módosítása m ellett, a háló­
zathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály,
továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üz­
letszabályzatában m eghatározott részletes szabályok
szerint lehet.
(4) A felhasználó a háztartási méretű kiserőmü létesí­
tésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelen­
tésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos
energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag
saját villam os energia fogyasztásának kielégítése ér­
dekében kíván villamos energiát term elni. A hálózati
csatlakozás műszaki jellem zőit ezen nyilatkozat figye­
lem bevételével kell kialakítani.
(5) Ha a háztartási méretű kiserőmü a csatlakozási
ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál,
akkor a háztartási méretű kiserőmü üzem eltetőjével,
m int felhasználóval jogviszonyban álló villamosener-
gia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszá­
molási időszakonként a hálózatba összesen betáplált
és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek
megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó
elszámolást alkalmaz.
(6) Am ennyiben a vételezett és betáplált villamos-
energia-szaldó alapján betáplálási tö b b le t áll fenn, az
elszámolás során betáplált villam osenergia-többletet
a háztartási méretű kiserőmü üzem eltetőjével jo g v i­
szonyban álló kereskedő által a részére - m in t felhasz­
náló részére - értékesített villamos energia szerződés
szerinti átlagos termékára, valam int a háztartási kis­
erőmü üzemeltetője, m int felhasználó által fizetendő
rendszerhasználati díj összegének 85 %-ával kell elszá­
molni.
Vhr. 8. § (1) A hálózati engedélyes a működési en­
gedélyében m eghatározott területen a közcélú háló­
zat tu lajdonjogától függetlenül köteles gondoskodni
a közcélú hálózat üzemeltetéséről, karbantartásáról,
fenntartásáról, javításáról, felújításáról és fejlesztéséről.
A fejlesztésére vonatkozó kötelezettségének oly m ódon
köteles eleget tenni, hogy a működési engedélyében
m eghatározott területen valamennyi rendszerhasz­
náló közcélú hálózathoz való hozzáférése biztosítható
legyen. A m unkák elvégzését a hálózati elem tu lajdo ­
nosa, valam int a hálózati elemnek helyt adó ingatlan
tulajdonosa köteles tűrni és a hálózati engedélyessel
együttm űködni.
(3) A hálózati engedélyes a hálózathoz való hozzáfé­
rést befolyásoló tervezett karbantartási, javítási, felújí­
22
tási m unkákról vagy fejlesztésekről az é rintett hálózati
szakaszra csatlakozott term elői engedélyessel egyez­
tet.
(4) Az elosztóhálózati engedélyes (a továbbiakban:
elosztó) évente jelentést küld a Hivatalnak, a hálózatára
csatlakozott nem engedélyköteles kiserőművek számá­
ról (a háztartási méretű kiseröműveket elkülönítve), faj­
tájáról, beépített teljesítményéről, a hálózatra a do tt és
az onnan vételezett villamos energia mennyiségéről.
Magánvezeték
Vhr. 12. § (1) A magánvezeték üzem eltetője köteles a
magánvezetéket a VET, e rendelet és a vonatkozó más
jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan üze­
m eltetni, valam int azt oly m ódon fenntartani, karban­
tartani és fejleszteni, hogy az a jogszabályokban, ható­
sági előírásokban és szabványokban rögzített minőségi
elvárásoknak megfeleljen.
(3) A magánvezeték üzem eltetője hálózati naplót
vezet a magánvezetékes szolgáltatását vételezőket és
felhasználókat érintő üzemszünetekről, hálózati kiesé­
sekről, üzemzavarokról és feszültségingadozásokról,
továbbá a vezetékes szolgáltatását igénybevevőkkel
fo ly ta to tt levelezéséről.
(4) A hálózati engedélyes, a vételező és a felhasználó
a hálózati napló rá vonatkozó adatot tartalm azó része­
ibe betekinthet, az é rintett részekről másolatot vagy
kivonatot kérhet, valam int a (3) bekezdésben m egha­
tározott eseményekkel kapcsolatosan a magánvezeték
üzem eltetőjétől tájékoztatást kérhet, továbbá a háló­
zati naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását fe ltü n ­
tetheti. A magánvezeték üzem eltetője a naplóhoz való
hozzáférést köteles biztosítani, valam int az igényelt tá­
jékoztatást köteles írásban megadni.
(6) A magánvezeték üzem eltetője a vezetékes szol­
gáltatást a vételező és a felhasználó részére méltányos,
költségalapú díj ellenében nyújtja. Ha a felek a vezeté­
kes szolgáltatás dijában eltérően nem állapodnak meg,
a díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei és
az erre számított, a Hivatal által közétett - az üzem elte­
te tt vezeték eszközértékére alkalmazott - tőkeköltség
képezi.
(8) Ha a magánvezeték üzem eltetője a vételezönek
a VET alapján továbbadással villamos energiát szolgál­
tat, úgy a n y ú jto tt szolgáltatás után kiállíto tt számlán
m egbontva köteles feltüntetni a villamos energia és az
általa n yú jto tt vezetékes szolgáltatás diját, valam int a
magánvezeték üzem eltetőjét a vételezönek n yú jto tt
szolgáltatás után terhelő és a közcélú hálózat haszná­
latáért általa fizetett rendszerhasználati dijakat. Ha a
magánvezeték üzem eltetője számlaadásra külön jo g ­
szabály rendelkezése szerint nem köteles, a számla he­
lyébe annak tartalmával megegyező bizonylat lép.
 A villam osenergia-szolgáltatás jog sza b á lyi háttere
(12) A magánvezeték üzem eltetője az előre tervezhe­
tő éves rendes karbantartási, felújítási m unkálatokról,
az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdő időpontjáról
és várható időtartam áról az é rintett felhasználókat és
vételezöket a szünetelés megkezdését megelőzően
legalább 15 nappal írásban értesíti.
Vhr. 13. § (1) A vételezővei vagy felhasználóval kötött,
a magánvezetékhez tö rté n ő csatlakozásra, a magán­
vezeték hálózati szolgáltatására, valam int a vételezők
esetében a villamos energia továbbadására vonatkozó
szerződésnek rendelkeznie kell különösen
a) a kapcsolódási pont, illetve pontok helyének m eg­
határozásáról;
b) a magánvezetékre tö rté n ő kapcsolódási pont ka­
pacitásáról (kVA) és műszaki jellem zőiről;
c) a vételező vagy felhasználó részére a kapcsolódási
ponton rendelkezésre álló teljesítm ényről (kVA) annak
megjelölésével, hogy a rendelkezésre álló teljesítm ény
időlegesen vagy véglegesen kerül-e a vételezönek
vagy felhasználónak átadásra;
d) a vételezöi, illetve felhasználói berendezés műsza­
ki jellem zőiről;
e) szükség esetén a vételezöi vagy felhasználói be­
rendezés hálózati visszahatásának m egengedett leg­
nagyobb mértékéről és a visszahatás csökkentésére
szolgáló műszaki m egoldásokról;
f) a magánvezetékhez tö rté n ő csatlakozás pénzügyi
és műszaki feltételeiről, a bekapcsolás szabályairól;
g) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellem ző­
iről;
h) az üzem eltetői rendelkezésre állás szabályairól;
i) a magánvezetéken és az engedélyköteles magán­
vezetéken keresztül igénybe ve tt villamos energia mé­
résére vonatkozó rendelkezésekről, különös tekintettel
a méréssel kapcsolatos üzem eltetői és vételezöi, illet­
ve felhasználói kötelezettségekre, a mérési időszakok
meghatározására, a m érők tulajdonjogának, elhelye­
zésének, felszerelésének, karbantartásának, cseréjének
szabályaira;
j) a számlázás és a számlakifogás szabályairól;
k) a díjfizetés részletes szabályairól.
Vhr. 14. § (1) A hálózati engedélyesek a szerződések
teljesítésének elszámolása érdekében a VET és e rende­
let keretei között az ellátási szabályzatokban m eghatá­
rozott m ódon és határidőre kötelesek gondoskodni a
villamosenergia-fogyasztás méréséről.
(2) Amennyiben a felhasználó m egváltoztatja fel­
használási helyét, érvényes villamosenergia-vásárlás-
ra vonatkozó szerződését más engedélyessel történő
szerződéskötés vagy a villamosenergia-fogyasztással
tö rtén ő felhagyás érdekében felmondja, a hálózati en­
gedélyes a felhasználó szándékának írásbeli bejelenté­
sét követő ö t m unkanapon belül köteles a felhasználó
és a részére villamos energiát értékesítő engedélyes
között végelszámolás alapjául szolgáló mérőállást az
üzletszabályzat vagy a hálózat használati szerződés
rendelkezései szerint rögzíteni.
(5) Az átviteli rendszerirányító és az elosztók köte­
lesek az általuk összesített hiteles mérési, elszámolási
adatokat, valam int a fogyasztásmérő berendezés hi­
telességére vonatkozó dokum entum okat - ha jogsza­
bály eltérően nem rendelkezik - a hálózathasználati
szerződésből eredő igények elévüléséig m egőrizni és
az é rintett rendszerhasználó rendelkezésére bocsátani
a Kereskedelmi Szabályzatban m eghatározott m ódon
és adatform átum ban.
(7) A fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére szol­
gáló m érőhelyet az elosztói szabályzatban m eghatá­
rozott m inimális követelmények és szabályok betartá­
sával kell kialakítani. A m érőhelyet a felhasználó saját
költségén alakítja ki.
Ügyfélszolgálat
Vhr. 23. § (1) A villamosenergia-kereskedö és az egye­
temes szolgáltató az általa e llá to tt lakossági fogyasztók
kiszolgálása érdekében ügyfélszolgálati irodát létesít,
amely
a) állandó ügyfélszolgálati iroda,
b) ügyfélszolgálati fiókiroda
(a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálati iroda) lehet.
(2) Az állandó ügyfélszolgálati iroda a hét m in ­
den m unkanapján legalább napi 6 órás, és - 5 m un­
kanapos hetet alapul véve - legalább heti 36 órás
nyitvatartással üzemel. A hét legalább egy m unkanap­
ján legalább 20 óráig ta rt nyitva. Az állandó ügyfél-
szolgálati irodán kötelező az elektronikus ügyfélhívó
rendszer alkalmazása, bankkártyás fizetési lehetőség
biztosítása, valam int készpénzátutalási megbízás ren­
delkezésre tartása.
(3) Az ügyfélszolgálati fiókiroda legalább heti 8 órás
nyitvatartással üzemel. A hét legalább egy m unkanap­
ján legalább 20 óráig ta rt nyitva. Az ügyfélszolgálati
fiókiroda köteles a lakossági fogyasztók beadványait
igazoltan átvenni, a helyben rendelkezésre álló infor­
mációk alapján az üzletszabályzatban m eghatározott
ügytípusokba tartozó ügyeket helyben elintézni. Az
ügyfélszolgálati fiókiroda elektronikus ügyfélhívó rend­
szer alkalmazására nem köteles.
(4) Állandó ügyfélszolgálati irodát kell fenntartani
a) Budapesten,
b) a megyei jog ú városokban.
(5) Budapesten egy ügyfélszolgálati irodára legfel­
jebb 100 000 lakossági fogyasztó juthat.
(6) A települési önkorm ányzatok többcélú kistérségi
társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény szerinti kistér­
ségekben (a továbbiakban: kistérség) ügyfélszolgálati
23
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e
fiókirodát kell fenntartani, de a villamosenergia-keres-
kedó d ö n th e t állandó ügyfélszolgálati iroda fenntartá­
sáról.
(7) Azon kistérségekben, ahol e rendelet hatálybalé­
pésekor ügyfélszolgálati iroda nem m űködik, ügyfél-
szolgálati fió kirod á t kell létesíteni.
(8) Az ügyfélszolgálati fiókiroda működési területén
lévő felhasználási hellyel rendelkező lakossági fogyasz­
tó jo g o su lt az állandó ügyfélszolgálati irodában tö rté ­
nő ügyintézésre is.
(9) Nem köteles a kereskedő azokban a megyei jogú
városokban, illetve kistérségekben ügyfélszolgálati iro­
dát fenntartani, ahol nincs az általa ellá tott lakossági
fogyasztóknak n yilvántartott felhasználási helye.
(10) Az ü gyfélszolgálatokon kötelezően végzendő te ­
vékenységek körét, a nyitvatartási időre és a tevékeny­
ségek végzésére vonatkozó részletes minőségi köve­
telményeket, a szolgáltatás elvárt színvonalát a Hivatal
- az üzletszabályzatok keretei között - határozatban
állapítja meg.
Vhr. 24. § (1) A VET 47. § (7) bekezdésében m eghatá­
rozott feltételek fennállását vita esetén a villamosener-
gia-kereskedö köteles bizonyítani.
(2) Kikapcsolásra csak a villamosenergia-értékesíté-
si szerződés szerinti szolgáltatások szüneteltetéséről
szóló, a kikapcsolásra vonatkozó értesítéssel egyidejű­
leg m eg küld ött írásbeli értesítés esetén kerülhet sor. A
kikapcsolást és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetést
tértivevényes levélben kell a lakossági fogyasztóval kö­
zölni.
(3) Ha az értesítés a villamosenergia-kereskedöhöz
nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellen­
kező bizonyításig - a postai kézbesítés második m egkí­
sérlésének napját követő ö töd ik munkanapon kézbesí­
te ttn ek kell tekinteni.
(4) A villamosenergia-értékesítési szerződés szerinti
szolgáltatások szüneteltetésének időtartama legfeljebb
30 nap. Amennyiben a lakossági fogyasztó számlatarto­
zását ezen időszak alatt nem egyenlíti ki, a villamosener-
gia-kereskedő a 30. napon a szerződést azonnali hatály-
lyal felmondja. A szüneteltetésről szóló értesítésben az
azonnali hatályú felmondásra és annak határidejére a
lakossági fogyasztó figyelm ét fel kell hívni.
Vhr. 25. § (1) A lakossági fogyasztónak a villamos-
energia-kereskedő által kezdeményezett kikapcso­
lására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről
az elosztó a lakossági fogyasztót előre értesítette. Az
értesítésben az elosztóhálózati engedélyes köteles
m eghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon
belül a kikapcsolást végre kívánja hajtani. Az értesítés­
nek - a villamosenergia-kereskedő által szolgáltatott
adatok alapján - tételesen tartalm aznia kell a lakossági
fogyasztóval szemben fennálló teljes követelést jogcí­
24
m enként összegszerűen, azok eredeti fizetési határide­
jével együtt.
(4) A lakossági fogyasztó - amennyiben a villamos-
energia-szolgáltatásra igényt ta rt - tartozásának ren­
dezését a villamosenergia-kereskedő felé igazolni kö­
teles.
(5) Az elosztó a villamosenergia-kereskedönek a VET
64. §-ának (9) bekezdése szerinti kezdeményezése alap­
ján a lakossági fogyasztót a villamosenergia-ellátásba
24 órán belül visszakapcsolja.
A védendő fogyasztókra vonatkozó részletes
szabályok
Vhr. 30. § (1) A törvény, illetve jelen korm ányrendelet
alkalmazásában szociálisan rászoruló fogyasztónak azt
a természetes személyt kell tekinteni, aki vagy akinek
háztartásában élő személy:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szó­
ló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 37/A. §
szerinti rendszeres szociális segélyben;
b) a Szoctv. 40-44. § szerinti ápolási díjban;
c) a Szoctv. 32/B-E. § szerinti időskorúak járadéká­
ban;
d) a gyermekek védelméről és a gyám ügyi igazgatás­
ról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
19. § szerinti rendszeres gyerm ekvédelm i kedvezmény­
ben; illetve
e) a Gyvt. 25. § szerinti otthonterem tési tám ogatás­
ban részesült, a támogatás megállapításától számított
3 éven keresztül;
f) a Gyvt. 54. § szerinti nevelőszülő, hivatásos neve­
lőszülő aki saját háztartásában neveli a gondozásába
elhelyezett átm eneti vagy tartós nevelésbe vett gyer­
meket.
(2) E cím alkalmazásában háztartás: az egy lakásban
együtt élő, o tt bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodá­
si hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. E
cím alkalmazásában közeli hozzátartozók: a Szoctv. 4. §
(1) bekezdésének d) pontjában m eghatározott szemé­
lyek.
(3) A szociálisan rászoruló fogyasztó a védettséggel
járó jog ait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja.
Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a vele
egy háztartásban élő közeli hozzátartozójára tekin­
tettel kéri felvételét a VET 65. § (1) bekezdése szerinti
nyilvántartásba, a közeli hozzátartozó sem jogosult egy
másik felhasználási hely tekintetében nyilvántartásba
vételét kérni.
(4) A szociálisan rászoruló fogyasztó az (1) bekezdés­
nek való megfelelését az elosztó felé köteles a tám o­
gatás folyósítását igazoló eredeti irat, illetve az o tth o n ­
teremtési támogatás megállapításáról szóló jogerős
gyám hivatali határozat eredeti példányának bem utatá­
 A villam osenergiaszolgáltatás jogszabályi háttere
sával igazolni. Az elosztó az igazolás céljára b em utatott
iratok másolatát a jogosultság megszűnését követő
legalább 5 évig megőrzi.
(5) Az elosztó köteles a szociálisan rászoruló fogyasz­
tó t a rászorultság igazolását követő 8 napon belül
nyilvántartásba venni, és a nyilvántartásba vételről a
fogyasztóval jogviszonyban álló villamosenergia-keres-
kedőt a fogyasztóval egyidejűleg értesíteni.
(6) Am ennyiben a nyilvántartásba vétel alapjául
szolgáló körülm ény határozott ideig áll fenn, és annak
meghosszabbítását a fogyasztó nem igazolja, az igazo­
ló iratban m eghatározott véghatáridő lejártát követő
8 napon belül az elosztó az é rintett fogyasztót tö rli a
nyilvántartásból.
Vhr. 31. § (1) A szociálisan rászoruló fogyasztó a szám­
la kibocsátását követően a kikapcsolásról szóló értesí­
tést megalapozó utolsó számla fizetési határidejének
lejártáig kérheti részletfizetési kedvezmény, illetve fize­
tési haladék alkalmazását. Az engedélyes a fogyasztó
fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét 15 napon
belül érdemben köteles megválaszolni.
(2) Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék
csak olyan szociálisan rászoruló fogyasztót illet meg,
aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igény-
bevételének időtartam a alatt elfogyasztott villamos
energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a
tartozás halasztott összegét határidőben kiegyenlíti.
Részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék 12
naptári hónapon belül egy alkalommal illeti meg a fo ­
gyasztót.
(7) A részletfizetés, illetve a fizetési kedvezmény
biztosítása m ellett a villamosenergia-kereskedőnek,
illetve az egyetemes szolgáltatónak - az elosztóval
tö rté n ő egyeztetés m e lle tt - fel kell ajánlania az elő­
re fizető mérő felszerelésének lehetőségét. Am ennyi­
ben a fogyasztó részletfizetési kedvezményben vagy
fizetési haladékban részesült és annak fe ltételeit nem
teljesíti, az engedélyes a további fogyasztást előre
fizető mérő felszereléséhez kötheti. Az előre fizető
mérő felszerelése során a legkisebb költség elvének
figyelem bevételével kell eljárni. Az előre fizető mérő
költségeinek viselésére a fogyasztásmérő berende­
zésre vonatkozó általános költségviselési szabályok
irányadók.
Vhr. 32. § (1) Am ennyiben a szociálisan rászoruló fo ­
gyasztó négyhavi számlatartozást halm ozott fel (kés­
leltetett kikapcsolás) és a villamosenergia-ellátásból
történő kikapcsolás további jogszabályi feltételei is
fennállnak, az elosztó a kikapcsolásról szóló értesítéssel
egyidejűleg köteles értesíteni azt a szociális igazgatási
szervet, amelynek igazolása alapján a fogyasztó a szo­
ciálisan rászorulók nyilvántartásba felvételre került. A
szociális igazgatási szerv köteles a szociálisan rászoruló
fogyasztót tájékoztatni az igénybe vehető ellátásokról
és szolgáltatásokról, azok jogosultsági feltételeiről, va­
lam int m egtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az
é rin te tt fogyasztó, illetve vele együtt villamosenergia­
ellátásban részesülő családtagjai életének, egészségé­
nek védelme érdekében szükségesek.
(5) A felszerelt előre fizető mérő feltöltése a szociáli­
san rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasz­
nálási hely megjelölése m ellett a szociálisan rászoruló
fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmara­
dásának vagy a fe ltö ltö tt összeg elfogyásának követ­
keztében fellépő szolgáltatási szünet nem minősül az
engedélyes általi kikapcsolásnak.
Vhr. 33. § (1) A fogyatékos személy jogosultságát a
VET. 3. § 19. pontja szerinti támogatások folyósítását
igazoló eredeti irat bemutatásával igazolja. Az irat má­
solatét az engedélyes a jogosultság megszűnését kö­
vető 5 évig köteles megőrizni.
(2) A fogyatékosság jellegét a kezelőorvos állapítja
meg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézet szakvéleményével összhangban. A fogyatékos­
ság jellegét az alábbi csoportok egyikébe (vagy egyide­
jűleg tö bb csoportba) sorolás révén kell megállapítani:
a) olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztót
alkalmatlanná teszi a mérő leolvasásra, mérőállás köz­
lésre, a számlaolvasásra; a számla felhasználási helyen
kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére,
b) olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztó
egészségét, életét veszélyezteti a fogyasztó szerződés­
szegése alapján kezdeményezett kikapcsolása esetén,
c) olyan jellegű fogyatékosság, illetve olyan gyógy­
kezelési mód, amely, illetve amelynek megszakadása
a fogyasztó életét veszélyezteti a villamosenergia-szol-
gáltatás tervezett vagy üzemzavar jellegű szünetelése
esetén.
Vhr. 34. § (1) A 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót nem kell sze­
mélyes körülm ényeinek megfelelő, különleges bánás­
m ódban részesíteni, amennyiben háztartásában van
olyan személy, aki nem fogyatékkal élőnek minősül.
(2) A fogyatékkal élő fogyasztó a védettséggel járó
jo g a it csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja.
(4) A 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tar­
tozó fogyatékkal élő fogyasztót m egillető különleges
bánásmód lehet:
a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási he­
lyen,
b) rendkívüli, ingyenes mérő felülvizsgálat 12 naptári
hónapban egyszer,
c) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasz­
nálási helyen,
d) az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági elő­
írásoknak m egfelelő mérőhely-kialakítás,
25
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
e) a számla értelmezéséhez az engedélyes üzletsza­
bályzata szerint n yú jto tt egyedi segítség (helyszíni
számla magyarázat, számlafordíttatás stb.),
f) az engedélyes üzletszabályzatában m eghatáro­
zott, a fogyatékkal élők villamosenergia-ellátásban való
részvételét m egkönnyítő egyéb szolgáltatás.
Vhr. 35. § (1) A 33. § (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti
körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztóra vonatkozó­
an az e rendelet 23. számú melléklete szerint kiállított
igazolás tartalmazza azon értesítendő személy elér­
hetőségét, akit a villamosenergia-ellátás szünetelte­
tésének vagy szünetelésének esetén értesíteni kell. A
szolgáltatás szünetelése vagy a tervezett szüneteltetés
esetén az értesítés időpontjára a lakossági fogyasztók­
ra vonatkozó tervezett szüneteltetés m iatti kiértesítési
szabályok az irányadók.
(2) A tervezett üzemszünet idejére a 33. § (2) bekez­
dés b)-c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő
fogyasztó, vagy az értesítendő személy kérésére legké­
sőbb a tervezett üzemszünet kezdetét megelőző nap­
tól a fogyasztó gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntar­
tásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához
szükséges teljesítményű szükségáramforrást köteles
biztosítani az elosztó.
Villam osenergia-ellátási szabályzatok
Vhr. 46. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok
- a hatékonyan m űködő villamosenergia-versenypiac
működése, a piaci szereplők megfelelő tájékoztatása
érdekében - különösen az alábbi alapvető tárgykörö­
ket szabályozzák:
a) a villamosenergia-ellátási szabályzatok tárgyát és
azok hatályát,
b) az alkalmazásra előírt szabványok esetén annak
azonosítási adatait,
c) a szabályzatban használt egyedi fogalm i m eghatá­
rozások felsorolását,
d) a minőségre, minőségbiztosításra vonatkozó álta­
lános szabályokat,
(2) A felhasználók biztonságos, zavartalan és m eg­
felelő m inőségű ellátása érdekében a villamosenergia-
ellátási szabályzatok az alapvető tárgykörökön belül
rendelkeznek különösen az alábbiakról:
a) a villamosenergia-rendszer engedélyeseire és a
kiserömüvek üzem eltetőire - a rendszerhez csatlako-
zottakra és a csatlakozásra kötelezettekre vagy csatla­
kozni szándékozókra - vonatkozó előírásokról,
e) mérés-elszámolás keretében:
ea) elvégzendő mérésekről, a szerződések teljesíté­
se hiteles számlázásának részleteiről, a mérési adatok
összesítéséről, az átviteli rendszerirányítónak történő
továbbításáról,
26
f) hálózathoz való hozzáférés keretében:
fa) a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés rész­
letes technikai-műszaki szabályairól, a rendelkezésre
álló szabad hálózati kapacitás közzétételének rendjé­
ről.
Vhr. 51. § (1) Az engedélyesek az üzletszabályzata­
ik tervezetét kötelesek honlapjukon közzétenni. Az
üzletszabályzatot az Energetikai Érdekegyeztető Ta­
nácsnál regisztrált energetikai felhasználói érdekkép­
viseletekkel egyeztetve, a honlapon keresztül érkezett
észrevételekkel együtt nyújtják be a Hivatal részére
jóváhagyásra. Az engedélyes a honlapon, valam int a
regisztrált energetikai felhasználói érdekképviseletek
részére az érdem i észrevételek m egtételére legalább
20 napos határidőt köteles biztosítani.
(2) Az egyeztetés során a felek véleményét rögzíteni
kell. Amennyiben az érdekképviseletek véleménye az
üzletszabályzatokba nem kerül beépítésre, és a felek
közötti érdekellentét feloldhatatlan, vagy az észrevé­
te lt tevő ezt kéri, a te tt észrevételeket vélem ényelté­
réssel kell a jóváhagyásra beterjesztett üzletszabályzat
m ellékleteként benyújtani.
(3) A Hivatal a jóváhagyási eljárás keretében az érdek-
képviseletek és az engedélyes között fennm aradt vitás
kérdésekben dönt, és az üzletszabályzatot jóváhagyja,
a jóváhagyást feltételekhez kötheti, vagy a jóváhagyást
megtagadja.
(4) Az üzletszabályzat készítése alól a VET 72. § (5)
bekezdésével összhangban történő felmentésre vonat­
kozó kérelemhez a mentesítés jogszabályi feltételeinek
megítélhetősége érdekében mellékelni kell az engedé­
lyes által alkalmazott szerződésmintát.
2.3. A villam osenergia-hálózati csatlakozási
és hálózathasználati szabályzat
A villamosenergia-hálózati csatlakozási és hálózat­
használati szabályzat a hálózati engedélyes és a rend­
szerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait,
valam int a hálózat csatlakozási- és a hálózathasználati
szerződés m inimális tartalm i elem eit tartalmazza.
A hálózathoz történő csatlakozási igény esetén a há­
lózati engedélyes - amennyiben a rendszerhasználó a
hálózati engedélyes ajánlatában foglaltakat elfogadja, a
hálózati csatlakozási szerződést a hálózati engedélyessel
m egkötötte és a külön jogszabályban meghatározott
csatlakozási dijat megfizette - a hálózati csatlakozási
szerződés rendelkezései szerint köteles a rendszerhasz­
náló részére az adott felhasználási helyen levő csatlako­
zási pontra a hálózati csatlakozást kiépíteni.
A rendelkezésre álló teljesítményhez való jog a csat­
lakozási ponthoz kapcsolódó, a m indenkori rendszer­
használót m egillető vagyoni értékkel bíró jog, amely
 A villamosenergia-szolgáltatás jogszabá lyi háttere
gyakorlásának hiányában sem szűnik meg. Am ennyi­
ben a rendszerhasználó személye az a do tt felhasználási
helyen megváltozik, illetve a felhasználási hely vagy a
csatlakozási pont átruházására kerül, eltérő m egállapo­
dás hiányában a rendelkezésre álló teljesítmény az új
rendszerhasználóra átszáll.
A hálózatra vonatkozó hálózathasználati igény
esetén a hálózati engedélyes - am ennyiben a rend­
szerhasználó hálózati csatlakozással rendelkezik és a
hálózati engedélyessel a hálózathasználati szerződést
m egkötötte - köteles a rendszerhasználót a hálózatba
bekapcsolni, továbbá a hálózaton a folyam atos hoz­
záférést, hálózathasználatot - a rendelkezésre álló és
a le kö tö tt teljesítm ényt - biztosítani. A rendszerhasz­
náló a villam os energiát a hálózathasználati szerző­
désben m eghatározottak szerint jo g o su lt fogyasztani
vagy betáplálni.
A hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról,
hogy a felhasználási helyen a hálózathasználati szer­
ződés hatályának beálltától és a m érőhely m egfelelő
kialakításától, illetve ha a hálózati engedélyes hibát ál­
lap íto tt meg, a hibák kijavításának elfogadását követő
8 napon belül a fogyasztásmérő berendezést felsze­
reljék, zárópecséttel ellássák, és a hálózathasználati
szerződésben m eghatározott idő po ntba n a hálózatba
tö rté n ő bekapcsolás és a hálózathasználat megkez­
dődhessen. A hálózati engedélyes jo g o su lt a te rh e ­
lést, a fogyasztásmérő berendezést, a m agánvezeté­
ket, a felhasználói berendezést, valam int az erőm üvet,
a term elői vezetéket a közcélú hálózat biztonsága és
a tö b b i felhasználó vagy erőm ű biztonságos ener­
giaellátása vagy betáplálása érdekében ellenőrizni,
illetőleg az energiaszolgáltatás és felhasználás folya­
matosságához szükséges m unkákat előzetes értesí­
tés után elvégezni. Az ellenőrzést, illetőleg a m unkák
elvégzését lakásokban és egyéb lakossági használatú
helyiségekben a lakosság személyes érdekeinek figye­
lem bevételével kell lefolyta tni. Az ellenőrzést - a felek
eltérő megállapodása hiányában - m unkanapokon 7
és 20 óra között az üzletszabályzatban m eghatározott
időszak alatt kell elvégezni. Az ellenőrzést végző sze­
m élynek arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell
rendelkeznie.
A közcélú hálózathoz csatlakozni kívánó rendszer­
használó köteles form anyom tatványon rendszerhasz­
nálói igénybejelentést tenni, amennyiben új felhaszná­
lási helyet kíván létesíteni, vagy új felhasználási helyre
költözik, illetve a már kiépített hálózati kapacitás bőví­
tését igényli. Form anyom tatványt az elosztó az állandó
ügyfélszolgálati irodában hozzáférhetővé teszi, továb­
bá honlapján elektronikusan letölthető form átum ban
is közzéteszi.
Nem kell rendszerhasználói igénybejelentést tenni
azon rendszerhasználóknak, akik e rendelet hatály­
balépésekor a villamos energiáról szóló 2001. évi CX.
törvény alapján kö tö tt közüzemi szerződéssel rendel­
keznek.
Az igénybejelentésnek csatlakozási pontonként leg­
alább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az igényelt rendelkezésre álló teljesítm ény mér­
tékét, annak feltüntetésével, hogy az igényelt teljesít­
mény betáplálásra vagy felhasználásra vonatkozik;
b) amennyiben ismert, akkor a hálózathasználat so­
rán igénybe venni kívánt lekötött teljesítm ényt;
c) a felhasználás és a betáplálás jellem ző adatait;
d) a közcélú hálózatra kapcsolni kívánt erőmű m űkö­
désére jellem ző adatokat;
ej a rendszerhasználó villamosenergia-vásárlási vagy
-értékesítési (elő)szerződését.
Az igénybejelentés kézhezvétele után a hálózati en­
gedélyes az üzletszabályzatában m eghatározottak sze­
rint köteles a rendszerhasználót a hálózati csatlakozási
és hálózathasználati jogviszony m inden lényeges ele­
méről tájékoztatni és ennek részeként a hálózati csatla­
kozásra és hálózathasználatra ajánlatot tenni.
A tájékoztatásnak legalább az alábbiakat kell tartal­
maznia:
a) annak a csatlakozási pontnak megjelölését, ame­
lyen a rendszerhasználó az igényelt villamos energiát
átveheti, illetve betáplálhatja;
b) a hálózatra csatlakozás és bekapcsolás külön jo g ­
szabály alapján m eghatározott műszaki feltételeit;
c) a hálózatra csatlakozás és bekapcsolás külön jo g ­
szabály alapján m eghatározott pénzügyi feltételeit;
d) a m érőhely kialakítására, annak ajánlott módjára
és a fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére vonat­
kozó követelményeket;
e) a rendszerhasználói tulajdonba kerülő hálózati rész
kivitelezésénél alkalmazandó gyártm ányokra vonatko­
zó hatósági engedélyek szükségességét;
f) az alkalmazandó érintésvédelmi m ódot és az érin­
tésvédelmi kioldó paramétereket;
g) más rendszerhasználó villamosenergia-felhaszná-
lását vagy betáplálását esetlegesen befolyásoló hálóza­
ti zavarokat okozó felhasználói berendezés alkalmazása
esetén a hálózati zavarok korlátozására vagy megelőzé­
sére vonatkozó előírásokat, ajánlásokat;
h) a hálózati csatlakozáshoz és a hálózathasználathoz
szükséges engedélyek felsorolását;
i) a bekapcsolás és a hálózathasználat megkezdésé­
nek időpontját;
j) a rendszerhasználati díjszabást és megfizetésének
m ódját;
k) a hálózati engedélyesnek a tájékoztatóban foglalt
ajánlati kötöttségét és annak időtartam át;
I) a hálózati csatlakozásra és a hálózathasználatra vo­
natkozó teljes körű ajánlatot, valam int a hálózati csat­
lakozási szerződéstervezet hálózati engedélyes által
aláírt példányait.
27
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
Abban az esetben, ha a rendszerhasználó a hálózati
engedélyes tájékoztatójában foglalt ajánlatot elfogadja
és a m eg küld ött hálózati csatlakozási szerződésterve­
zetet véleményeltérés nélkül a hálózati engedélyesnek
aláírva visszaküldi, a hálózati csatlakozási szerződés
annak a hálózati engedélyes által tö rtén ő kézhezvétel­
ének napjával létrejön.
Am ennyiben a rendszerhasználó a hálózati csatlako­
zási szerződést véleményeltéréssel írja alá, úgy az aláírt
tervezet a rendszerhasználó részéről új ajánlatnak m i­
nősül.
A rendszerhasználóval kötött hálózati csatlakozási szer­
ződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó m eg­
nevezését, természetes személy esetén a nevének, lak­
címének, anyja nevének, születési helyének, születési
idejének, személyes adatainak igazolására alkalmas
hatósági igazolványa számának, gazdálkodó szervezet
esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának fel­
tüntetésével, továbbá amennyiben a rendszerhasználó
nevében egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia-
kereskedö jár el, annak azonosító adatait;
b) a felhasználási hely megjelölését;
c) a csatlakozási pont(ok) helyének meghatározását,
a csatlakozás m ódjának meghatározását, valam int a
csatlakozási pont kiépítésére vonatkozó határidőket,
részletes műszaki és egyéb rendelkezéseket;
d) csatlakozási pontonként a rendelkezésre álló te lje ­
sítményt;
e) a külön jogszabályban m eghatározott csatlakozási
díj m értékét, teljesítésének m ódját és határidejét, a há­
lózati engedélyes bankszámlaszámát;
f) am ennyiben a rendszerhasználó helyett a fizető
teljesít, a fizető megnevezését, személyi, illetve azono­
sító adatait;
g) a hálózatra csatlakozás, a bekapcsolás és a rendel­
kezésre állás időpontját;
h) a szerződésszegés eseteit és ennek jogkövetkez­
ményeit;
i) a hálózati csatlakozási szerződés megszűnésére,
megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.
A hálózati csatlakozási szerződés form áját és tartalm i
elem einek m inden rendszerhasználóra vonatkozó ré­
szeit általános szerződési feltételként a hálózati enge­
délyes az üzletszabályzatában határozza meg.
Abban az esetben, ha a rendszerhasználó a hálózati
csatlakozási szerződést m egkötötte, a csatlakozás ki­
épült, a bekapcsolást megelőzően a rendszerhasználó
jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél a há­
lózathasználati szerződés megkötését. A hálózati enge­
délyes a rendszerhasználó szerződéskötésre irányuló
szándékának kézhezvételétől számított 15 napon belül
köteles m egküldeni a rendszerhasználó részére a háló­
zathasználati szerződés általa aláírt példányait.
28
A hálózathasználati szerződésnek legalább a követ­
kezőket kell tartalmaznia:
a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó meg­
nevezését (m int előbb);
b) a hálózathasználati szerződés alapjául szolgáló há­
lózati csatlakozási szerződés azonosításához szükséges
adatokat;
c) a felhasználási vagy betáplálási hely (helyek) m eg­
jelölését;
d) a csatlakozási pont(ok) meghatározását és a csat­
lakozás m ódját;
e) csatlakozási pontonként a lekötött teljesítményt,
a szolgáltatott villamos energia műszaki jellem zőit, a
n yújto tt szolgáltatás minőségi jellem zőit;
f) a külön jogszabályban m eghatározott hálózathasz­
nálati díj mértékét, megfizetésének m ódját és feltétele­
it, a hálózati engedélyes bankszámlaszámát;
g) a felhasználási vagy betáplálási helyen felszerelt,
elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berende­
zés részletes leírását, valam int a fogyasztásmérő beren­
dezés hitelességére vonatkozó nyilatkozatot;
h) a leolvasási, az elszámolási és a számlázási idősza­
kokat;
i) amennyiben a rendszerhasználó helyett a fizető teljesít,
a fizető megnevezését, személyi, illetve azonosító adatait;
j) a szerződésszegés eseteit és ennek jogkövetkezm é­
nyeit;
k) a hálózathasználati szerződés megszűnésére, m eg­
szüntetésére vonatkozó rendelkezéseket;
I) a rendszerhasználó erőmüve által a hálózat felé
átadásra kerülő (tervezett) hatásos és m eddő villamos
energia m ennyiségét és teljesítményét, az energia
megvásárlójának megnevezését;
m) a m eddő villamosenergia-forgalom mérési vagy
számítási m ódját;
r%) a rendszerhasználó üzemének jellegéből adódó, a
villamosm ü üzem biztonságát zavaró vagy veszélyezte­
tő hatások megszüntetésének m ódját;
o) nem tárolós fogyasztásmérő berendezéssel ren­
delkező rendszerhasználó által a mérlegkör-felelös felé
való elszámoláshoz alkalmazandó terhelési profil m eg­
határozását;
p) a csatlakozási pont, az elszámolási pont, a mérési
p on t adatait.
A rendszerhasználati díjfizetéssel kapcsolatos elszá­
molás szabályait a hálózathasználati szerződésben kell
rögzíteni.
A rendszerhasználó a számla ellen a hálózati enge­
délyesnél kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének
a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, kivéve,
ha a számla összege az előző év azonos időszakára ve­
títe tt díj 200 %-át meghaladja.
A hálózati engedélyes köteles a kifogást megvizsgál­
ni, és ennek eredményéről a rendszerhasználót legké­
 A villam osenergia szolgáltatás jo g s z a b á ly i háttere
sőbb a kifogás vételétől szám ított 15 napon belül írás­
ban értesíteni.
Ha a fogyasztásmérő berendezés hibásan mér vagy
hitelesítési ideje lejárt, annak adatai számlázás alapjául
nem szolgálhatnak.
Ha a fogyasztásmérő berendezés hibás működésének
időtartam a és a hibás fogyasztásmérő berendezés által
m ért és a ténylegesen elfogyasztott villamos energia
mennyiség különbözetét a felek közös megegyezéssel
meg tudják állapítani, a leolvasott mérési adatokat en­
nek megfelelően helyesbíteni kell.
Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy
abban a felek nem tudnak megállapodni, a hibás mérést
megelőző és azt követő elszámolási időszakok - de leg­
alább négy hónap - felhasználási adatainak átlaga képezi
az elszámolás alapját. Amennyiben a hibás mérés előtt a
felhasználási helyen a fogyasztásról hiteles mérővel mért
adat nem áll rendelkezésre, akkor a hibás mérést követő
négy hónapban hiteles méréssel megállapított fogyasz­
tásból kell a vélelmezett fogyasztást meghatározni.
Aki szerződés nélkül a hálózati engedélyes hálózatá­
ra csatlakozik és onnan villamos energiát használ fel,
az köteles m egfizetni a hálózati engedélyesnek az el­
fogyasztott villamos energia árát a hálózati engedélyes
adott évre közzétett veszteség beszerzési átlagárán.
Ezen túlm enően a rendszerhasználó a jogosulatlan
rendszerhasználatért köteles a rendszerhasználati díj
120%-át m egfizetni. A hálózati engedélyes a jogalap
nélküli hálózathasználatot a közcélú hálózaton történő
beavatkozással m egszüntetheti. A felhasznált villamos-
energia-mennyiséget a hálózati engedélyes hálózatá­
hoz való csatlakozást biztosító eszköz átvivöképessége
alapján becsléssel kell m egállapítani úgy, hogy az így
becsült villamosenergia-mennyiség legmagasabb ér­
téke nem haladhatja meg az évi 1200 óra felhasználási
időre vonatkozó értéket. A becsléssel szemben a jo g o ­
sulatlan rendszerhasználó ellenbizonyítással élhet.
A szerződésszegés azon eseteit, amelyeknél azonnali
felmondásnak van helye, valam int a kötbérre vonatkozó
részletes rendelkezéseket, a hálózati engedélyes üzlet-
szabályzata tartalmazza, egyebekben a szerződéssze­
gésre a VET és a Ptk. általános szabályai az irányadók.
2.4. Csatlakozási rendelet
A 2007. évi LXXXVI. törvény 170.§ (2) bekezdése alapján
a gazdasági és közlekedési m iniszter kiadta a 117/2007
(XII.29.) a „Közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénz­
ügyi és műszaki feltételei"-ről szóló rendeletet.
A rendelet kiterjed az:
• igénybejelentést benyújtó új fogyasztóra,
• valam int a közcélú hálózaton a rendszerhasználó ál­
tal - a már rendelkezésre álló teljesítményen felüli -
többletteljesítm ény igény esetén
csatlakozási pontonként fizetendő csatlakozási díj
mértékére és alkalmazási feltételeire.
A rendelet alkalmazása szempontjából néhány fon­
tos fogalom :
• csatlakozóvezeték: a csatlakozó berendezés részét
képező vezetékrendszer, amely az átviteli vagy elosz­
tó hálózat leágazási pontját a csatlakozó berendezés
valamely elemével vagy a csatlakozási ponttal köti
össze,
• kiindulási pont: az a pont, amely a csatlakozó rend­
szerhasználó igénybejelentésekor kerül kijelölésre a
rendszerhasználó számára legkedvezőbb m ódon a
közcélú hálózaton, amely pon ttó l a rendszerhasználó
csatlakoztatásához szükséges új csatlakozási pontig
új villamos közcélú hálózatot kell építeni,
• névleges áramerősség: az az áramerősség, amellyel
a biztosító kiolvadás, illetve leoldás nélkül tartósan
terhelhető,
• túláram védelm i készülék: kismegszakító, olvadóbiz­
tosító, (beállítható) túláram -korlátozóval rendelkező
megszakító.
Rendszerhasználó a csatlakozási díj megfizetésével
a rendelkezésre álló teljesítm ény igénybevételére az
adott csatlakozási ponton jo g o t szerez, amely jog osu lt­
ság a felhasználási hellyel e gyütt átruházható.
A csatlakozási díj megfizetésével az adott csatlako­
zási pontra megszerzett jogosultság más felhasználási
helyre nem vihető át, kivéve a 7,36 kVA (32 A) feletti
rendelkezésre álló teljesítm ényt, ha a két felhasználási
hely a kisfeszültségű hálózaton ugyanazon az áramkör­
ön helyezkedik el.
A rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére a
csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság ak­
kor sem szűnik meg, ha azt a rendszerhasználó nem veszi
igénybe. Ha a rendszerhasználó a rendelkezésére álló tel­
jesítményt 12 hónapon keresztül nem használja ki, a há­
lózati engedélyes - a rendszerhasználóval történő meg­
állapodás keretében - kezdeményezheti a rendelkezésre
álló teljesítmény csökkentését. Ebben az esetben a háló­
zati engedélyesnek a teljesítménycsökkentés mértékének
megfelelő, a rendszerhasználó által már korábban befi­
zetett csatlakozási díj aktuális értékének arányos részét a
rendszerhasználó részére vissza kell fizetnie.
A csatlakozási díj megfizetése fejében m egépített és
üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló be­
rendezések a hálózati engedélyesek tulajdonában lévő
közcélú hálózat részét képezik.
A közcélú hálózatra csatlakozó rendszerhasználók
esetében a csatlakozási díj:
a) csatlakozási alapdíjból,
b) csatlakozóvezeték-létesítési díjból, és
c) közcélú vezeték-létesítési díjból
áll.
29
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
Erőmű csatlakozása érdekében a csatlakozó rend­
szerhasználó által fizetendő csatlakozási díj mértékéről
- a rendelet előírásai figyelembevételével - a hálózati
engedélyessel kell m egállapodni.
Ha a rendszerhasználó a villamosenergia-ipari építés­
ügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogsza­
bály előírásai, illetve az ellátási szabályzatok által a köz­
célú hálózatokra m eghatározott műszaki színvonalon
és tartalom m al, valam int a legkisebb költség elvének
m egfelelően létesíthető csatlakozástól eltérő kivitelű
csatlakozásra ta rt igényt (csupasz légvezeték helyett
szigetelt légkábel vagy földkábel alkalmazása, illetve az
alkalmazhatónál drágább kivitelű berendezések hasz­
nálata), a többletberuházás aktivált értékének
a) erőm ű esetén 100%-a,
b) egyéb esetekben 70%-a
az igénylő rendszerhasználót terheli.
Csatlakozási alapdij
A rendszerhasználótól kérhető csatlakozási alapdíj mértéke
a) kisfeszültségű vételezés vagy betáplálás céljából
történő csatlakozás esetén, a névleges áramerősségek
együttes összegét alapul véve 3 600 Ft/A,
b) kisfeszültségű vételezés céljából közép/kisfeszült­
ségű transzform átorállom áshoz tö rté n ő közvetlen
csatlakozás esetén 14 400 Ft/kVA,
c) középfeszültségű vételezés céljából tö rté n ő csatla­
kozás esetén 12 600 Ft/kVA,
d) középfeszültségű vételezés céljából nagy/középfe­
szültségű, közép/középfeszültségű transzform átorállo­
máshoz tö rté n ő közvetlen csatlakozás esetén 9 500 Ft/
kVA.
Nem kérhető csatlakozási alapdíj
a) rendszerhasználótól a felhasználási helyen az
igénybejelentés időpontjában már a rendszerhasználó
rendelkezésre álló teljesítm ényért,
b) kisfeszültségű vételezés vagy betáplálás céljából
csatlakozó rendszerhasználótól, ha a fázisonként igé­
nyelt névleges áramerősségek együttes összege nem
haladja meg a 32 A-t (7,36 kVA-t). Ha a nem vezérelt vé­
telezésen kívül külön mért, vezérelt vételezésre is igény
van, akkor csatlakozási alapdíjat az ezek közül nagyobb
rendelkezésre álló teljesítm ény után kell fizetnie az elő­
zőek figyelem be vételével.
Csatlakozóvezeték létesítés díja
A csatlakozó-berendezés, illetve a csatlakozóvezeték
létesítésének kötelezettsége a hálózati engedélyest
terheli.
' MSZ 151
Ha az egy rendszerhasználóra ju tó kisfeszültségű
csatlakozóvezeték hossza nem haladja meg
a) szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert,
b) földkábeles csatlakozás esetén a 15 métert,
a hálózati engedélyes a csatlakozóvezeték létesítésé­
ért csatlakozóvezeték-létesítési díjat a rendszerhaszná­
lótól nem kérhet.
Az előzőekben m eghatározottnál hosszabb csatlako­
zóvezeték létesítése esetén a rendszerhasználótól
a) a szabadvezetékes csatlakozóvezeték 30 m étert
m eghaladó részére legfeljebb 1 200 Ft/m,
b) a földkábeles csatlakozóvezeték 15 m étert m egha­
ladó részére legfeljebb 2 400 Ft/m
csatlakozóvezeték-létesítési díj kérhető.
A csatlakozóvezeték hosszakat a földfelszínre vetített
nyomvonalhossz alapulvételével kell meghatározni.
A csatlakozóvezeték és a csatlakozó-berendezés he­
lyét és kialakításának m ódját a hálózati engedélyes - az
általa kidolgozott műszaki előírások, az alkalmazható
technológiák, valam int a jogszabályi előírások figye­
lem bevételével - a rendszerhasználóval e gyüttm űköd­
ve határozza meg.
Közcélú vezeték létesítés díja
A rendszerhasználó(k) igényének kielégítése érdeké­
ben a hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználót
ellátó közcélú hálózatot közvetlenül a leágazási pontig
kiépíteni, ezen belül (szükség szerint)
a) a kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése
esetén, rendszerhasználónként,
• szabadvezeték esetén legfeljebb 50 méter,
• földkábel esetén legfeljebb 25 méter
hosszúságú közcélú vezetéket,
b) a középfeszültségű hálózat kiépítése esetén, kisfe­
szültségű vételezésnél új közép/kisfeszültségű transz­
form átorállom ásonként, középfeszültségű vételezés­
nél csatlakozási pontonként,
• szabadvezeték esetén legfeljebb 300 méter,
• földkábel esetén legfeljebb 150 méter
hosszúságú közcélú vezetéket,
c) nagy/középfeszültségű, közép/középfeszültségű,
közép/kisfeszültségű transzformátorá!lomás(oka)t
közcélú vezeték-létesítési díj megfizetése nélkül léte­
síteni, valam int a már rendelkezésre álló hálózat kapa­
citását a szükséges m értékben m egnövelni.
Ha a rendszerhasználók igényének kielégítéséhez az
előzőekben m eghatározott hosszúságot meghaladó
közcélú vezeték létesítése szükséges, a hálózati enge­
délyes a rendszerhasználó(k)tól a fe ltü n te te tt vezeték­
hosszokon felüli részre - tö b b rendszerhasználó esetén
 A villam osenergiaszolgáltatás jogszabályi háttere
megállapodás alapján a rendszerhasználók között ará­
nyosan megosztva - legfeljebb a következő mértékű
közcélú vezeték-létesítési díjat kérheti:
a) kisfeszültségű hálózat építése esetén
• szabadvezeték: 3 600 Ft/m,
• földkábel: 8 400 Ft/m,
b) középfeszültségű hálózat építése esetén
• szabadvezeték: 4 200 Ft/m,
• földkábel: 9 600 Ft/m.
A fentiekben m eghatározott díjakon felül a rendszer­
használótól egyéb díj nem kérhető.
Lakóparkok, többlakásos lakóépületek, engedélykö­
teles magánvezetékek csatlakozási pontjáig kiépítendő
közcélú hálózatok esetén a tö b b le t hálózatlétesítésre
a m egállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték
üzem eltetője is m egkötheti a hálózati engedélyessel. A
csatlakozási díj megfizetésével, illetve visszatérítésével
kapcsolatos további részletes szabályokat a hálózati
engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.
Ha a rendszerhasználók igényének kielégítéséhez az
előzőekben m eghatározott hosszúságot meghaladó
módon létesült közcélú vezetékről, annak üzembe helye­
zésétől számított 10 éven belül újabb rendszerhasználó
igényét elégítik ki, akkor az újabb rendszerhasználóra
arányosan ju tó közcélú vezeték-létesítési díjat a hálózati
engedélyes jogosult felszámítani. A csatlakozó rend­
szerhasználó által fizetendő díj megegyezik a létesítési
díj inflációval növelt értékének, valamint a csatlakozó
rendszerhasználó által igényelt teljesítmény és az adott
hálózatra csatlakozó összes rendszerhasználó rendelke­
zésére álló teljesítmény hányadosának szorzatával.
A hálózati engedélyes a csatlakozási m egállapodá­
sukban m eghatározott m ódon köteles az újonnan csat­
lakozó rendszerhasználótól beszedett dijat visszatéríte­
ni a hálózatot létesítő rendszerhasználók részére.
Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már
ismert rendszerhasználók igényét meghaladó hosszú­
ságú közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezeték-
szakaszra később csatlakozó rendszerhasználóktól köz­
célú vezeték-létesítési díjat e rendelet „Közcélú vezeték
létesítése és díja" bekezdés e vezetékszakaszra tö rtén ő
alkalmazásával kérhet.
2.5. Jogok idegen ingatlanon
A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a köz­
vetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használat­
bavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az
építésügyi hatóság VET-ben előírt engedélye szükséges.
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:
a) építési engedélyezési eljárás,
b) üzemeltetési engedélyezési eljárás,
c) használatbavételi engedélyezési eljárás,
d) fennmaradási engedélyezési eljárás,
e) megszüntetési eljárás.
Nem kell a hatóság engedélyét kérni
a) 0,5 kW-nál nem nagyobb névleges teljesítőké­
pességű kiserőmű építéséhez, ha az nem csatlakozik
villamosmühöz,
b) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy
épületen belül helyezkedik el,
c) a csatlakozó-berendezésre.
2.5.1. Biztonsági övezet
A villamosmű, a term elői vezeték, a magánvezeték,
a közvetlen vezeték és a célvezeték, valam int az azt
körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében
biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet
terjedelm ét, továbbá a biztonsági övezetben érvénye­
sítendő tilalm akat és korlátozásokat külön jogszabály
(jelenleg a 122/2004 (X.15.) GKM rendelet), illetve szab­
v á n y 1állapítja meg.
2.5.2. Vezetékjog
A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezé­
sére a hálózati engedélyes javára az építésügyi hatóság
vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat
szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingat­
lan használatát lényegesen nem akadályozza.
A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen
ingatlanon
a) föld alatti és feletti vezetéket, valam int távközlési
összeköttetést helyezhet el,
b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és
kapcsolóberendezést építhet,
cjnem tartószerkezeten elhelyezett, különjogszabály-
ban m eghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést
építhet,
d) a közcélú hálózat mentén lévő, a biztonsági öveze­
te t sértő növényzetet eltávolíthatja.
2.5.3. Használati jog
A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú há­
lózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett,
külön jogszabályban m eghatározott átalakító- és kap-
csoló-berendezés építésére a használati jo g birtokában
kérheti a hatóságtól az építési engedély megadását.
A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával
kö tö tt megállapodás alapján keletkezik. A használa­
ti jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az
irányadók.
31
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i kö ny ve
Abban az esetben, ha megállapodás hiányában hasz­
nálati jo g o t alapítani nem lehet, a hálózati engedélyes
az ingatlan használatára vonatkozó használati jog meg­
állapítását a Hatóságtól kérheti. A Hatóság használati
jo g o t engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges
fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használa­
tát lényegesen nem akadályozza.
2.6. Ellátási szabályzatok
Az elosztóhálózati engedélyesek (röviden elosztói en­
gedélyesek) a többi engedélyessel és az érdekképvise­
letek útján a felhasználókkal egyeztetve dolgozzák ki
az elosztóhálózat működésére vonatkozó közös elosz­
tói szabályzatot. Az ellátási szabályzatokat lásd a VET X.
fejezetében.
A szabályzatok kidolgozásánál az ellátás biztonságát,
a minőségi követelményeket, az egyenlő bánásmód, az
átviteli és elosztóhálózathoz való szabad hozzáférést,
valam int a legkisebb költség elvét kell figyelem beven­
ni. Az elosztói szabályzat m ellékletei határozzák meg
részletesen a közcélú elosztóhálózatra tö rtén ő csatla­
kozás követelményeit, feltételeit:
• 2. számú m elléklet a csatlakozásra vonatkozó m eg­
ítélések alapelveit, a hálózati diszpozíciókat és a le­
hetséges csatlakozási módozatokat;
• 3. számú m elléklet az elosztóhálózat üzembiztonsági
m utatókat;
• 4. számú m elléklet a hálózatra csatlakozási tájékozta­
tó ta rtalm i elemeit;
• 5. számú m elléklet az elszámolási mérés kialakításá­
nak szempontjait;
• 6. számú m elléklet a kiserőmúvek elosztóhálózati
csatlakozásának műszaki feltételeit;
• 9. számú m elléklet a csatlakozás engedélyezésének
és kialakításának folyam atát tartalmazza.
Az engedélyeseknek el kell készíteniük saját üzlet-
szabályzataikat, melyeket el kell fogadtatniuk a Magyar
Energia Hivatallal.
Az engedélyesek üzletszabályzatai szerkezetükben
és a la ptarta lm ukb a n azonosak, azonban m inim ális
sajátosságot is tartalm azhatnak. Az üzletszabály­
zatokat valam ennyi ügyfélszolgálati irodán n yom ­
ta to tt form ában a felhasználók rendelkezésére kell
bocsátani. Biztosítani kell az engedélyes honlapjáról
a le tö lth e tő sé g e t is. Az üzletszabályzatok részletes
ism ertetésére te rje de lm ü k m ia tt nincs lehetőség, így
csak azok közös, legfontosabb ism érveit fo gla lju k
össze.
Elosztói üzletszabályzat: az elosztóhálózat üzemelte­
tését szabályozza. A hálózati üzemeltetés a teljes piac­
nyitás után is m onopolhelyzetben a hálózati engedé­
lyeseknél marad.
32
Villamosenergia-kereskedői szabályzat: a villamos-
energia-kereskedök kereskedelmi tevékenységét sza­
bályozza.
Egyetemes szolgáltatói szabályzat: az egyetemes
szolgáltatói engedéllyel rendelkező kereskedők egye­
temes szolgáltatói tevékenységét szabályozza.
Az üzletszabályzatok kötelező tartalm i
követelményei
Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati enge­
délyes, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese,
valam int - a VET 72. § (5) bekezdésében foglalt kivé­
tellel - a villamosenergia-kereskedö és a term elői en­
gedélyes köteles üzletszabályzatot kidolgozni és azt
szerződéses kapcsolataiban alkalmazni. Az engedélyes
köteles üzletszabályzatában az általa n yú jto tt szolgál­
tatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási
és fizetési szerződési feltételeit feltüntetni. Az üzletsza­
bályzatoknak ennek alapján különösen a következőket
kell tartalm azniuk.
1. Az üzletszabályzat hatálya, fogalom meghatározá­
sok, az engedélyesre vonatkozó adatok, tevékenység
bemutatása.
2. Az üzletszabályzattól - m int általános szerződési
feltételrendszertől - történő eltérés lehetőségei, egye­
di feltételek kialakításának lehetősége. Egyedi fe lté te ­
lek alkalmazása esetén az engedélyes köteles az egyedi
feltételeket nyilvánosságra hozni, és azokat minden,
a feltételeket teljesítő szerződő fél részére biztosítani.
E rendelkezést az üzletszabályzatban fel kell tü n te t­
ni, a nyilvánosságra hozatal helyének megjelölésével
együtt.
3. Az engedélyes által n yú jto tt szolgáltatás részletes
bemutatása, ehhez kapcsolódóan:
a) a szolgáltatást igénybe venni kívánó rendszerhasz­
náló szerződéskötési igényének kezelése (folyamat a
szerződéskötésig, a szerződéskötést megelőzően a fe­
lek által teljesítendő feltételek)
aa) igénybejelentés rendje
ab) tájékoztatás az igénybejelentésre az engedélyes
részéről, annak megjelölésével, hogy más engedélye­
seknél tö rtén ő eljárást bizományosi, megbízási szerző­
dés alapján ellát-e, ha igen, m ely engedélyeseknél és
milyen feltételek szerint, ideértve ennek ellenértékét is
ac) a szerződéskötéshez szükséges adatok, iratok biz­
tosításának rendje;
b) a szerződéskötésre vonatkozó szabályok
ba) a létrejövő szerződést - annak teljes tartalm ával
- írásba kell foglalni
bb) a szerződés hatálybalépéséhez szükséges eset­
leges további feltételek (igazolások, nyilatkozatok más
engedélyesektől, ezek beszerzésének rendje, határide­
je);
 4 villamosenergia-szolgaitatás jogszabályi háttere
c) a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések
ca) az engedélyes által n yú jto tt szolgáltatás m ennyi­
ségi és minőségi paraméterei
eb) elszámolás, elszámolási időszakok
cc) mérés, elszámolás hibás mérés esetén
cd) m érlegkörre vonatkozó inform ációk
ce) fizetési m ódok és határidők;
d) a szerződés teljesítésében részt vevő harmadik sze­
mélyek és a velük fennálló kapcsolatok bemutatása;
e) eljárás üzemzavar, korlátozás esetén
ea) kölcsönös tájékoztatási kötelezettség
eb) a tájékoztatás elmulasztásának következményei
ec) együttm űködés a helyreállítás érdekében;
f) a szerződés megszűnésének esetei
fa) a szerződés időtartam ának meghatározása
fb) a rendes felmondás szabályai - a rendes felm on­
dásjoga nem korlátozható
fc) azonnali hatályú felmondás - az azonnali felm on­
dáshoz vezető súlyos szerződésszegések meghatározá­
sa
fd) a szerződés megszűnésének egyéb esetei
fe) elszámolás a szerződés megszűnése esetén;
g) a szerződésszegés kezelése
ga) a szerződésszerű teljesítés ellenőrzésének módja,
eljárásrendje
gb) a szerződésszegés bizonyítására vonatkozó sza­
bályok
gc) az azonnali felm ondást nem eredményező szer­
ződésszegések következményei;
h) adatvédelem
ha) a szerződőiéi kezelt személyes adatainak köre
hb) azon személyek megjelölése, akik számára a ke­
zelt adatok, vagy azok m eghatározott részei átadhatók
he) eljárásrend a személyes adatokhoz fűződő jogok
megsértése esetén;
i) panaszügyintézésre vonatkozó rendelkezések
ia) a beérkező panaszok rögzítése, archiválása
ib) a szükséges egyeztetések végrehajtásának doku­
mentálása
ic) érdem i válaszadási határidő
id) a válaszadási határidő elmulasztásának következ­
ménye;
j) ügyfélszolgálatok, fogyasztói irodák, egyéb elérhe­
tőségek
ja ) állandó ügyfélszolgálati irodák felsorolása, azok
nyitvatartási idejével együtt, az o tt e llá tott feladatok
megjelölésével
jb) ügyfélszolgálati fiókirodák felsorolása, azok n yit­
vatartási idejével együtt, az o tt ellátott feladatok m eg­
jelölésével
jc) telefonszámok, postacímek, azok megjelölésével
együtt, hogy mely telefonszámon milyen ügyeket lehet
elintézni, illetve mely postacímen milyen bejelentés te ­
hető;
k) vitarendezés, értesítések
3 Lásd: 10.1.3. fejezet.
ka) irányadó jogszabályok megjelölése
kb) bírósági kikötések
ke) kölcsönös értesítések rendje, határideje, módja.
4. Az engedélyes köteles az üzletszabályzathoz m in ­
den, általa alkalmazott szerződésmintát csatolni.
Az elosztóhálózati engedélyesek (röviden elosztói
engedélyesek) kötelesek az előírtakon felül üzletsza­
bályzatukban szabályozni, illetve feltüntetni:
a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonat­
kozó, üzleti tito k körébe nem tartozó főbb műszaki pa­
ramétereket;
b) a környezetvédelmi előírások betartásának garan­
ciális feltételeit;
c) a vásárlók/felhasználók biztonságos ellátására vo­
natkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vo­
natkozó rendelkezéseket;
d) a fejlesztési tervek végrehajtásának rendjét;
e) az üzemzavar és korlátozás esetén alkalmazandó
szabályokat;
f) a villamosenergia-piac más résztvevőivel való
együttm űködés műszaki feltételeit;
g) a közcélú hálózathoz történő hozzáférés műszaki
feltételeit;
h) az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogá­
nak korlátozására vonatkozó eljárások rendjét;
i) a hálózaton végzendő, előre tervezhető karbantar­
tási-felújítási m unkálatok végzéséről tö rtén ő értesítés
rendjét;
j) a mérőberendezések felszerelésének, hitelesítésé­
nek és karbantartásának rendjét;
k) az összekötő berendezések üzemeltetésére és az
üzemzavar elhárítására vonatkozó szerződések fe ltét­
eleit;
I) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatá­
rozott adatok és információk szolgáltatásának rendjét;
m) a felhasználói igény kielégítésének műszaki-gaz­
dasági feltételeinek közlésére vonatkozó határidőket;
n) a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó
szabályokat;
o) a közvilágítás céljait szolgáló berendezések közcé­
lú hálózat tartószerkezetein tö rtén ő elhelyezésére és
üzemeltetésére vonatkozó szabályokat, valam int szer­
ződési feltételeket;
p) a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelm é­
nyeket;
r) a kereskedővel kö tö tt szerződések felhasználókat is
é rintő rendelkezéseit;
sj az ügyfélszolgálati fiókirodán ellátandó ügytípuso­
kat;
t) a csatlakozási szerződés és a hálózathasználati szer­
ződés mintáját;
u) a szerződés nélkül villamos energiát vételező sze­
mélyekkel szembeni eljárás rendjét, az ellátásban való
részvétel jogszerűvé tételének módját.
33
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y v e
A villamosenergia-kereskedö az általánosan m egha­
tározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles
szabályozni, illetve feltüntetni:
a) a villamos energia értékesítésére vonatkozó általá­
nos szerződési feltételeinek m intáját;
b) az általa alkalmazott áralkalmazási feltételeket és
az á rakat­
éi az árak megváltoztatásának feltételeit, árváltozás
esetén alkalmazandó eljárást;
d) a védendő fogyasztók részére nyújto tt különleges
bánásmód részletes szabályait;
ej az ügyfélszolgálati fiókirodán ellátandó ügytípusokat;
f) az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérés
feltételeit;
g) a felhasználó igénye esetén a közcélú hálózathoz
való hozzáférés biztosítása érdekében a hálózati enge­
délyesekkel kötendő bizományosi, megbízási szerződé­
sek m intáját; ideértve a hálózati engedélyessel kötendő
szerződés megkötésére, módosítására, felmondására
vonatkozó egyedi megbízások m intáját is;
h) az egyedi közvilágítási szerződési feltételeket.
Az egyetemes szolgáltató az eddig m eghatározotta­
kon felül üzletszabályzatában köteles szabályozni, ille t­
ve feltüntetni:
a) az igénybejelentésre szolgáló nyomtatvány mintáját;
b) az igénybejelentéssel kapcsolatosan a hálózati en­
gedélyessel tö rtén ő egyeztetés határidejét;
c) a felhasználó személyében bekövetkező változás
esetén a helyszíni ellenőrzésről szóló, a felhasználó ré­
szére kü ld ö tt értesítés m intáját, amelynek tartalm aznia
kell a felhasználó időpont-egyeztetésre vonatkozó jo ­
gára tö rté n ő figyelm eztetést is;
d) az egyetemes szolgáltatási körből tö rtén ő kilépés
rendjét.
2.7. A szabványok alkalmazásának feltételei
2002. január 1-jétöl megszűnt a szabványok kötelező
jellege. A szabványok „önkéntes" alkalmazása számos
kérdést vet fel.
Ez m indenkitől újfajta gondolkodásm ódot követel
meg. Bár a szabványok egységes értelmezése és alkal­
mazása korábban is felvetett problémákat, azonban a
szabványokra való hivatkozások a jo g i értelmezést és
a kötelezettségeket egyértelművé tették. A szabvány­
tól való eltérésre rendelkezésre állt a szabvány alóli fel­
mentés „intézménye", ahol az eltérést, az erre feljogosí­
to tt testület vizsgálta és engedélyezte.
Az önkéntesség alapján azt gondolhatjuk, hogy kö­
telezettségeink csökkentek, ez azonban nem így van.
A létesítéseknél alapvetően a vonatkozó szabványelő­
írások szerint kell eljárni. Szabványelóirásoktól eltérő
műszaki megoldás alkalmazása esetén a megrendelő,
tervező, kivitelező közös kötelessége és felelőssége
(dokum entáltan) bizonyítani, hogy az általa választott
és alkalmazott műszaki megoldás legalább a szabvány
által m egfogalm azott műszaki biztonsággal egyenér­
tékű.
Az alkalm azandó műszaki m egoldások kiválasztá­
sánál lényeges szem pont a költség. Sok esetben az
olcsóbb egyszeri költségű műszaki m egoldás látszik
járható útnak. Ez azonban az élettartam ra ve títe tt
költség szem pontjából már nem biztos, hogy ked­
vező, m ert a rövidebb élettartam , a szükséges kar­
bantartások gyakorisága, a bővítés lehetőségének
korlátjai több letkö ltsé ge ket és műszaki problém ákat
okozhatnak.
M értékadónak kell te kinte ni3 az elosztói engedé­
lyesek által kidolgozott (szabványokra épülő) műszaki
előírásokat és irányelveket, amelyek alapvető techno­
lógiai és műszaki biztonsági előírásokat rögzítenek
(típusmegoldások). Tipizált megoldások bevezetésé­
vel és alkalmazásával a villamos term ék forgalmazók,
tervezők, kivitelezők egységes elvek alapján tudnak
optim ális szolgáltatást nyújtani a felhasználók számá­
ra. Am ennyiben típusmegoldásokat és technológiákat
alkalmazunk, csökken a személyes felelősség és nő a
felhasználók ellátásbiztonsága.
A megrendelő, a tervező és a kivitelező részére
egyébként rendelkezésre áll a lehetőség, hogy a szab­
ványok előírásaitól való eltérésekben megegyezzen az
előzőekben leírtaknak megfelelően.
 3. fejezet

A VILLAMOSENEGIA-RENDSZER

A villam os energetika és az annak áldásait hasznosító
gazdaság illetve a társadalom kapcsolata a villam os­
ság gyakorlati hasznosítása óta napjainkig lényegét
te kintve nem változott. A folyam atos műszaki fejlődés
egyre magasabb színvonalú ellátást te tt lehetővé. Az
villam os energia rendelkezésre állása nemcsak a gaz­
daság versenyképességének fontos tényezője, hanem
a lakosság közérzetének és életszínvonalának is m eg­
határozója.
Villamosenergia-rendszer (VER) alatt az erőmüveket,
a m egterm elt energiát elosztó állomásokat, a szállító és
elosztó vezetékeket és a felhasználókat értjük.
Egy ország villam osenergia-rendszere nem zetközi
kapcsolatok nélkül nem tu dja biztosítani az üzem-
biztonság, üzem folytonosság követelm ényeit. Ezért
a kü lönböző országok villam osenergia-rendszerei
összekapcsoltan üzem elnek. Ma a m agyar energia-
rendszer az egyesült európai energiarendszer, az
UCTE tagja.
A magyar villamosenergia-rendszer hálózatai három
fő csoportra oszthatók:
- Az alaphálózatok a fő energiaszállítási utak, ezek kap­
csolják rendszerbe a nagy erőmüveket:
• feszültségszintjei 750 kV, 400 kV, 220 kV
• néhány 120 kV-os főelosztó hálózat alaphálózati
szerepet is b etölthet
- A főelosztó hálózatok az alaphálózati transzform átor­
állomásokból indulnak, ezek táplálják a nagy-/közép-
feszültségű transzform átorállom ásokat:
• jelenlegi feszültségszintje 120 kV
• korábban Budapesten 30 kV, esetenként 35 kV is
b etölthet főelosztó hálózati szerepet
- Az elosztóhálózatok a villamosenergia-fogyasztói te ­
rületeken történő elosztásának feladatát látják el:
• feszültségszintjei középfeszültségen 35 kV, 22 kV
és 11 kV
• kisfeszültségen 0,4 kV
3.1. A villamos energia előállítása
Magyarország villam osenergia-ellátására az erős im ­
portfüggőség jellem ző, ez indokolja, hogy villam os-
energia-term elésünk m inél szélesebb energiabázisra
(földgáz, atom , szén, m egújuló) épüljön. A következő
két-három évtizedben m eglévő erőm üveink pótlásá­
ra, illetve az igénynövekedés fedezésére 7-8000 MW
új eröm üvi kapacitásra lesz szükségünk. Az új erőm ü­
vek építésénél lényeges szem pont a szén-dioxid gáz
kibocsátás csökkentése. M indezek m ia tt a jövőben
egyre nagyobb szerepet kell szánni a m egújuló ener­
giáknak.
Ma a villamos energia termelése koncentráltan, alap-
és szabályozható erőm üvekben történik. A Paksi atom ­
erőmű és a visontai lign it erőmű alaperőmü. A szabá­
1Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli és Rendszerirányító Zártkörűen működő Részvénytársaság (MAVIR Zrt.)
A villa m osenergia-re ndszer
lyozható erőművek a terhelésváltozásokat követik, olaj,
gáz, illetve széntüzelésüek lehetnek. A villamos energia
im portnak a határkeresztezö kapacitások szabnak ha­
tárt.
A m egújuló energiákat (szél, biomassza, napenergia,
víz) átalakító erőművek általában nem szabályozhatók,
hiszen az üzem eltetők érdeke ezzel ellentétes. Ez rend­
szerirányítási szem pontból gondokat okoz. Sajnos Ma­
gyarország csekély vízenergia potenciállal rendelkezik,
tározós erőm űvünk nincs.
Ajövővillam osenergia-term elésében az Európai Unió
egy intelligens villamos hálózat (smart grid) elképzelé­
sét fogalmazza meg. Ennek lényege, hogy az energia-
term elést a felhasználók közelében, decentralizáltan
képzeli el, ami csökkenti a szállítás veszteségeit. A
rendszerrel szemben m egfogalm azott követelmények
a flexibilitás, szabad elérhetőség a rendszer valameny-
nyi használója, term elője számára, a megbízhatóság és
a gazdaságosság. Ezt támasztja alá a VET a háztartási
méretű kiserőművek fogalmának bevezetésével, ame­
lyek a kis- és a középfeszültségü elosztóhálózatra is
csatlakozhatnak.
3.2. A villamos energia szállítása és elosztása
Az erőművekben m egterm elt energia a villamosener­
gia-rendszer (VER) nagy-, közép- és kisfeszültségű háló­
zatain, tö bb transzformáción keresztül ju t el a felhasz­
nálókhoz.
3.2.1. Nagyfeszültségű hálózatok,
nagy-/középfeszültségű transzform átor­
állomások
A villamosenergia-átvitel feszültségének növelése
csökkenti az átvitel fajlagos veszteségeit, ezért az alap-
és főelosztó hálózatok nagyfeszültségüek.
Alaphálózatok
Az alaphálózatok különböző feszültségszintjei hur­
kolt üzemállapotban m űködnek. A különböző feszült­
ségszinteket alaphálózati transzformátorállomások
kötik össze, ezek áttétele 750/400 kV, 400/220/120 kV,
ritkábban 220/120 kV. A 120 kV-os feszültségszint ezek­
ben a transzform átorállom ásokban a főelosztó hálózat
táplálása m ia tt van jelen.
Az alaphálózat, az alaphálózati transzform átorállo­
mások, valam int az alaphálózatra dolgozó erőművek
irányítója a MAVIR'.
Főelosztó hálózatok
A főelosztó hálózat szállítja az energiát a felhaszná­
lói terhelési súlypontokban létesült transzformátor-
37
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
állomásokhoz. A főelosztó hálózatok hurkolhatok, de
sugarasan üzemelnek. A főelosztó hálózatok általában
szabadvezetékes kialakításúak, illetve sűrűn lakott vá­
rosi környezetben új építéseknél egyre gyakrabban ká­
belhálózatot alkalmaznak.
A főelosztó hálózat üzemirányítója a területileg ille­
tékes elosztói engedélyes szervezetén belül m űködő
diszpécser szolgálat.
A főelosztó hálózati transzformátorállomások feszült­
ség áttételét a hozzájuk csatlakozó középfeszültségű
elosztóhálózat feszültségszintje határozza meg. A lehet­
séges áttételek a közcélú elosztóhálózatok táplálására:
120/35 kV, 120/22 kV és 120/11 kV, illetve tercier transz­
form átorok esetében 120/35/22 kV, 120/35/11 kV és
120/22/11 kV. Ipari felhasználók esetében ettől eltérő át­
tételű transzformátorok is üzemelnek. A transzformáto­
rok teljesítménye 25 MVA, 40 MVA, illetve 63 MVA lehet.
Az állom ások 120 kV-os kapcsoló-berendezése
rendszerint szabadtéri kivitelű, a középfeszültségű
kapcsoló-berendezés é pü le tb en kerül elhelyezésre.
Városi környezetben ma már a 120 kV-os kapcso­
ló-berendezések is é p ü le tb en kerülnek elhelyezés­
re (SF6 gázszigetelésű kapcsoló-berendezés), sőt
Budapesten m eg é p ü lt az első fö ld a la tti 120/11 kV-
os transzform átorállom ás is. Az elosztóhálózatok
feszültségének e lő írt értéken tartása érdekében a
tran szfo rm átorok a utom atikus feszültségszabályo­
zóval rendelkeznek.
3.2.2. Középfeszültségű hálózatok,
közép-/kisfeszültségü transzform átor­
állomások
A középfeszültségű elosztóhálózatok feszültsége 35 kV,
22 kV, illetve 11 kV lehet. A nagyobb teljesítm ényigé-
nyü felhasználók ellátása általában középfeszültségről
történik. A 35 kV régi, már nem fejlesztendő feszült­
ségszint, egyes ipari felhsználók ellátásánál fordul je l­
lemzően elő. A 22 kV-os feszültség a vidéki, kisvárosi
középfeszültségű ellátás uralkodó szabadvezetéki fe­
szültségszintje. A 11 kV a nagyvárosi, kábelhálózati el­
látás jellem ző feszültségszintje.
A 35 kV és 22 kV-os szabadvezeték-hálózatok csil­
lagpontjai Petersen-tekercsen keresztül földeltek, a
hálózatok kompenzáltak. 11 kV-os kábelhálózatok csil­
lagpontjai hosszúföldeltek, de nagyobb kiterjedésű,
önállóan üzem eltethető 22 kV-os kábelhálózatok ese­
tében is előnyös ez a csillagpont-kezelési mód.
A szabadvezeték-hálózatokon a csillagpont-keze­
lés lehetővé teszi, hogy egyfázisú földérintéses zárlat
(földzárlat) fellépése esetén a hibahely behatárolásáig
az üzem et fenn lehessen tartani.
A középfeszültségű elosztóhálózatok kétirányú el­
láthatósága érdekében az egyes hálózatrészek két
38
végpontját azonos, vagy különböző nagyVközépfe-
szültségű táppontok kisebb feszültségű gyűjtősínje­
ire kapcsolódva gyűrűs, illetve íves hálózati alakzatról
beszélünk. A hálózatok üzemeltetése m indig sugaras,
a bontási pont műszakilag optim alizált m ódon van
meghatározva.
A hálózatok szelektív zárlatvédelemmel és progra­
m ozható visszakapcsoló autom atika rendszerrel ren­
delkeznek.
Az elosztóhálózatok kialakítását (hálózatkép) az ellá­
tásbiztonság, a folyamatosság és a szolgáltatás m inő­
ségi követelményei határozzák meg.
A 11 kV, 22 kV és 35 kV-os elosztóhálózatok üzemirá­
nyítói az Üzemirányító központok (UIK).
A felhasználók többségének ellátása kisfeszültségről
történik. Ezért a középfeszültségű hálózati feszültséget
transzform átorokkal alakítjuk át. A szabadvezetékes
hálózathoz általában oszlop-transzformátorállomások
csatlakoznak. A transzform átorállom ások,,!” leágazás­
sal csatlakoznak a középfeszültségű hálózathoz. Az
oszlop-transzformátorállomások tartószerkezetüket
tekintve lehetnek vasoszlopos- (VOTR), betonoszlopos-
(BOTR, vagy OTR) illetve faoszlopos (FOTR) kivitelűek.
A transzform átorok teljesítménye a tartószerkezettől
függ, korszerű transzformátorállomás esetében legfel­
jeb b 630 kVA.
Kábelhálózatra általában a kábel felhasításával, rit­
kán „T" csatlakozással csatlakoztatjuk az épített, vagy
kom pakt betonházas állomásokat. Régebben vasle­
mezházas, illetve alum ínium házas állom ásokat is al­
kalm aztunk. A transzform átorok teljesítm énye kom ­
munális állomások esetén, állom ástípustól függően
általában 400-630 kVA lehet. Egyedi igények esetén
nagyobb teljesítm ényű transzform átorállom ások is
létesíthetők.
3.2.3. Kisfeszültségű hálózatok
A felhasználók többsége kisfeszültségen vételezi a
villam os energiát. Az energia, felhasználókhoz való
eljuttatása a transzform átorállom ásból háromfázisú,
230/400 V-os kisfeszültségű hálózatokon keresztül
tö rtén ik. A kisfeszültségű hálózatok csillagpontja köz­
vetlenül földelt, a hálózatok TN-C rendszerek.
A kisfeszültségű hálózatok szabadvezetékes, vagy
kábeles kialakításúak lehetnek. A szabadvezeték-háló­
zatok sugaras-, a kábelhálózatok sugarasan üzem elte­
te tt íves, gyűrűs hálózatképüek.
A szabadvezeték-hálózatra a felhasználási helyek „T"
leágazással, szabadvezeték, vagy kábel kivitelű csatla­
kozóvezetékkel (esetleg magánvezetékkel) csatlakoz­
nak. Kábelhálózat esetén a felhasználói csatlakozás
tö rténhet a kábel felhasításával is (nincs csatlakozóve­
zeték).

3.3. A viilamosenergia-szolgáltatás minősége
A hálózati feszültséggel kapcsolatos minőségi követel­
mények betartása az elosztói engedélyesek feladata. A
viilamosenergia-szolgáltatás előírt műszaki paraméte­
reit a csatlakozási pontokon kell teljesíteni.
A felhasználók csatlakozási pontjain normál üzemi kö­
rülmények m ellett biztosítandó feszültség minőségi para­
métereket mértékadó szabványok' határozzák meg.
A szolgáltatás m inőségét egyrészt a feszültség m inő­
sége és a szolgáltatás folyamatossága (m int mérhető
műszaki tényezők), másrészt az elosztói engedélyesek­
nél, az egyetemes szolgáltatóknál és a villamosenergia-
kereskedöknél a garantált szolgáltatásokkal kapcsola­
tos felhasználói vélemények határozzák meg (szintén
mérhető).
A felhasználói berendezések terhelő áramainak háló­
zati visszahatása torzítja a feszültség jelalakot. A villa-
mosenergia-szolgáltatás m inőségét, üzembiztonságát
a fentieken túl időjárási, környezeti, hálózati és egyéb
paraméterek is befolyásolják.
A fentiek m iatt a szolgáltatott villamos energia m inő­
sége általában eltér az ideálistól, feszültség alakhibákat,
zavaró jeleket tartalmaz. A MÉH tűréshatárokat határo­
zott meg a szolgáltatott villam os energia minőségére.
Ezek esetenként szigorúbbak, m int a hivatkozott szab­
ványok előírásai.
A feszültség jellem zők minimális minőségi
követelményei és az elvárt színvonal mérőszámai
A minősítéshez a hálózati feszültség jelalakját mérni és
átlagolni kell. Az ún. összeférhetöségi szint szerint je ­
lenleg a 10 perces átlagértékek 95%-ának a felhaszná­
lók 95%-ánál kell a szabvány által előírt értéken belül
lennie. Ennek szigorítása EU előírások figyelem bevéte­
lével jelenleg kidolgozás alatt áll.
- Tartós eltérés a névleges feszültségtől: a leágazási
ponton mérve az eltérés a névleges feszültségtől
(400/230 V) +8/-7,5% .
- Átmeneti hálózati frekvenciás feszültség növekedés: a
feszültség növekedés m értéke naponta néhányszor
rövid időre tú llépheti a névleges feszültség Un+ 15
%-át, de nem haladhatja meg az Un+20 %-ot.
- Tápfeszültség-letörés: tápfeszültség letörés alatt meg
kell különböztetni az 1 másodpercnél rövidebb és az
1 másodperc ... 3 perc közötti letöréseket. M értékük
a 0,1.....0,9 Un tartom ányba esik.
-R ö v id idejű tápfeszültség kimaradás: A rövid idejű,
1 másodpercnél rövidebb letörések esetén a mara­
dék feszültség nagyobb m in t 0,6 Un. Fel kell hívni a
felhasználók figyelmét, hogy ezeket a letöréseket há­
lózati oldalon nem lehet gazdaságosan kezelni, ezért,
ha olyan felhasználói készülékeket üzemeltetnek,
MSZ 1. illetve az MSZ EN 50160 (A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzóil
3 SAIDI: egy átlagos felhasználó éves szinten jutó üzemzavari kiesések száma (db/felhasznál);
CAIDI: egy átlagos felhasználót éves szinten zavaró üzemzavari kiesés ideje (óra/felhsználó);
SAIFI: egy zavart felhasználó üzemzavari kiesésének ideje (óra/db).
A villamosenergia-rendszer
amelyek érzékenyek a letörésekre, úgy maguknak
kell gondoskodniuk a m egfelelő kiegészítő tápforrá­
sokról.
- Tartós kimaradás: a 3 percnél hosszabb idejű kimara­
dást tartós kimaradásnak kell tekinteni. Az előre nem
látható kimaradások (üzemzavarok) gyakorisága függ
a hálózatképtöl, a hálózatok szerkezetétől, harmadik
fél cselekedeteitől, az időjárástól.
- Légköri eredetű túlfeszültség: a légköri eredetű tú lfe ­
szültségek nagyságára és gyakoriságára összeférhe­
töségi szint nem adható meg. A felhasználók részére
a m egfelelő túlfeszültség-védelem tervezéséhez va­
lószínűségi adatok adhatók meg a villámáram csúcs­
értékére és meredekségére, a hullámimpedanciára.
Tervezéshez a szükséges hálózati adatokat a hálózati
engedélyes köteles megadni.
- Hálózati- és tápfeszültség-aszimmetria: kisfeszültsé­
gen a tápfeszültség aszim m etriát a zömében egyfá­
zisú felhasználók okozzák. Ennek mértéke max. 2 %,
egyfázisú felhasználók többsége esetén max. 3 %.
- Feszültség felharmonikus tartalom : a szabvány rögzíti
a tápfeszültség teljes felharm onikus torzítására (THD)
vonatkozó értéket a 40. rendszámig. Ennek értéke
max. 8 %.
- Villogás, flicker:a villogás érzékelése szubjektív, jele n ­
tősen függ a külső körülm ényektől és időtartam ától.
Két értéket különböztetünk meg, rövid idejű villogás­
m érték értéke (10 percre átlagolt érték) 1,0, a hosszú-
idejű villogásm érték (2 órás átlagérték) értéke 0,8.
Ellátás megszakadása alatt m inden olyan terve­
zett és nem tervezett esem ényt értünk, amely követ­
keztében a fogyasztók energia ellátása rövid időre
(1 másodperc < 3 perc) (védelm i és autom atika m űkö­
dések), vagy tartósan (> 3 perc) megszakad. Az üzemi
események, az ellátás biztonság nem zetközi összeha­
sonlíthatóságára szolgálnak a MÉH m utatók (SAIDI,
SAIFI, CAIDI)2. A MÉH az elosztói engedélyesek felé
évente megfogalmazza az elvárt m utatókat, amelyek
büntetési határként értelm ezendők. Az elvárt para­
m éterek betartása érdekében az elosztói engedélye­
sek a VET-ben m egfogalm azott hálózati beavatkozá­
sok (üzemtartás, karbantartás, hálózatok fejlesztése)
elvégzésében érdekeltté válnak.
Az energiaszolgáltatás m inőségét a garantált szol­
gáltatások betartása, a felhasználói panaszok száma is
minősíti.
A szolgáltatásra vonatkozó garanciák
Ezen garanciák közül egyesek rendkívüli időjárási hely­
zetre, illetve szándékos rongálás esetére nem vonat­
koznak. A szolgáltatási garanciákat az üzletszabályzat­
ok részletesen tartalmazzák.
39
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e
- A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen
tö rtén ő kimaradása megszüntetésének megkezdése.
- A villamosenergia-ellátás tö b b felhsználási helyet
érintő kimaradásának megszüntetése.
- Felhasználói villamos energia igénybejelentésre
adandó tájékoztatás.
- Új felhasználási hely bekapcsolása, vagy teljesítm ény
bővítése.
- Az egyeztetett időpontok megtartása.
- Információadás írásbeli megkeresésre.
- Értesítés az áramszolgáltatás tervezett szünetelteté­
séről.
- Feszültségpanasz kivizsgálása.
- Visszatérítés téves számlázás esetén.
- A fogyasztásmérő pontosságának megállapítása.
- A felhasználó visszakapcsolása a hátralék befizetése
után.
- Nem jogszerű kikapcsolás.
Am ennyiben a felsorolt garantált szolgáltatások kö­
zül valam elyiket az engedélyes nem teljesíti, és a fel­
használó ezt 30 naptári napon belül az ügyfélszolgá­
latnál írásban, telefonon vagy személyesen bejelenti
(egyes szolgáltatásoknál ez autom atikus is lehet), ak­
kor az elosztói engedélyes k ö tb é rt fizet a felhasználó­
nak, annak jeléül, hogy számára kielégítő szolgáltatási
színvonalat kíván biztosítani. A kötbér m értéke ese­
tenként lakossági fogyasztónál autom atikus fizetés
esetén 2 000 Ft, felhasználói bejelentésre 5 000 Ft,
egyéb felhasználónál autom atikus fizetés esetén kis­
feszültségen 6 000 Ft, középfeszültségen 15 000 Ft,
felhasználói bejelentésre kisfeszültségen 10 000 Ft,
középfeszültségen 30 000 Ft.
A garantált szolgáltatások egy részénél az eng e ­
délyes a k ö tb é rt autom atikusan fize ti ki az é rin te tt
felhasználó részére, am ennyiben a g aran tá lt szolgál­
tatás sérült.
 4. fejezet

KÖZCÉLÚ KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁS

 Közcélú k i s f e s z ü l t s é g ű h á l ó z a t r a c s a t l a k o z t a t á s
4 .1 . Általános előírások'
Az elosztóhálózatra való csatlakozás műszaki m egoldá­
sának kiválasztása e lő tt m eg kell határozni a felhaszná­
ló számára szükséges csatlakozási teljesítm ény nagysá­
gát, valam int a csatlakozás fázisszámét.
Figyelembe kell venni a felhasználó jogos kívánságait
is, pl. nagy értékű fa a csatlakozóvezeték nyomvonalá­
ban, vagy újonnan készített drága homlokzat, esetleg
vályogfal, nyeles telek stb.
A közcélú elosztóhálózatra csak olyan felhasználói
berendezéseket szabad csatlakoztatni (üzemeltetni),
amelyek más felhasználási helyek villamosenergia-vé-
telezésének minőségét nem rontják, illetve más fe l­
használási helyek felhasználói készülékeinek üzemsze­
rű működését nem zavarják.
Azok a felhasználói készülékek, amelyek az
MSZ 447:1998 m értékadó szabvány és a rájuk vonat­
kozó termékszabványok előírásait teljesítik, m inden
további vizsgálat nélkül m egfelelőnek tekintendők.
Azonban ez a megállapítás nem vonatkozik azokra a
felhasználói készülékekre, amelyek a névleges csatla­
kozási teljesítm ényből számítható áram 5 %-ánál na­
gyobb felharm onikus áram okat term elnek2.
A közcélú elosztóhálózatra csak olyan méretlen veze­
téket szabad csatlakoztatni, amelynek kivitele és elhelye­
zése megegyezik az elosztói engedélyesek által kiadott
előírásokkal, ami az egységesség és kezelhetőség szem­
pontjából lehetővé teszi az üzemeltetéssel és/vagy leolva­
sással megbízott (esetleg helyismerettel nem rendelkező)
szakembereinek gyors és biztonságos munkavégzését.
Zárópecsételhetöen, illetve elhelyezése által hozzá­
férhetetlenül kell szerelni, illetve kialakítani m inden
olyan szerelvényt (szekrény, doboz, térrész) amelyben
méretlen áramkörök vannak jelen, vagy ahol szándé­
kos beavatkozással a fogyasztásmérő berendezés m ű­
ködése befolyásolható.
Azok a felhasználói vezetékhálózatok, amelyek az
MSZ 447:1998 m értékadó szabvány és a rájuk vonatko­
zó létesítési szabványok és jogszabályok előírásait tel­
jesítik, e szakasz szem pontjából m inden további vizs­
gálat nélkül m egfelelőnek tekintendők.
4.1.1. Túláramvédelem
Ha a csatlakozóvezeték csupán egyetlen felhasználá­
si helyet lát el és nincs a méretlen vezetéken villám -
áram-levezetö beépítve, akkor az első túláram védelm i
készülék közvetlen mérés esetén a fogyasztásmérő
berendezéshez tartozó, a csatlakozási szerződésében
m eghatározott névleges áramerősségü kismegszakító,
méröáramváltós (közvetett) mérés esetén pedig késes
olvadóbiztositó, vagy túlterhelés- és zárlatkioldással el­
látott megszakító legyen3.
' MSZ 447:1998 Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás 2. szakasza alapján
A hálózati zavarok (pl. feszültségtorzulas, vibrálás) megengedett legnagyobb értékeit az MSZ EN 50160 tartalmazza. Ennek betarthatósága
érdekében az elosztói engedélyes a szerződésben a felhasználói berendezés felharmonikus-termelésére vonatkozó egyedi feltételeket is
kiköthet.
' Ez az előírás akkor is érvényes, ha az egyetlen felhasználási hely több fogyasztásmérőn keresztül kapja a villamos energiát, s minden fogyasz­
tásmérőhöz külön túláramvédelem tartozik
Ha a csatlakozóvezeték tö b b felhasználási helyet lát
el, akkor az első túláram védelm i készüléket a csatlako­
zó főelosztóban kell elhelyezni, kivéve, ha a csatlako­
zóvezeték hálózati leágazási pontja transzform átorállo­
más gyűjtősínjén van.
A fogyasztásmérőhöz tartozó túláram védelm i ké­
szülék és a hálózati leágazási pont közé nem kell
túláram védelm et létesíteni, ha
- a szabadvezetékes csatlakozóvezeték fázisonként
csak egy felhasználási helyet lát el, a hálózati leága­
zási p ont és a fogyasztásmérő berendezés között a
fázisvezetőkben nincs, nullavezetöben pedig (a csu­
pasz sodrony és a szigetelt vezető összekötésénél)
csak egy vezetőkötés van;
- a szabadvezetékes csatlakozóvezeték csak
egy felhasználási helyet lát el, a fővezetéket az
MSZ 447:1998 szabvány hatálybalépése e lő tt léte ­
sítették, és a hálózati leágazási p o n t és a fogyasz­
tásm érő berendezés kö zött m ind a fázisvezetők­
ben, m ind a nullavezetöben (a nullavezetö csupasz
sodronyának és szigetelt vezetőjének összekötését
is beleértve) leg fe lje bb egy-egy vezetökötés van
(fü g g e tle n ü l a ttó l, hogy a fővezetéket fe lú jíto t­
ták-e vagy sem).
M inden fogyasztásmérő berendezéshez a csatla­
kozási szerződésében m eghatározott névleges, ille t­
ve beállítási áramerősségü zárlat- és túlterhelésvé­
d elm e t kell létesíteni. Ennek a túláram védelem nek
a célja kizárólag a közcélú elosztóhálózat védelm e a
csatlakozási szerződésnél nagyobb terhelési és a zár­
lati áram ok ellen. Ennek m egfelelően beállítását nem
a felhasználói berendezés kialakítása, hanem a csatla­
kozási szerződés határozza meg. Lakossági fogyasztók
fogyasztásmérőinek tartozékai az elosztói engedélyes
tulajdonában és kezelésében lévő kismegszakítók. E
kismegszakítók zárlati kioldása általában nem sze­
lektív működésű. Az elosztói engedélyesek, egyedi
megállapodás alapján vállalhatják a fogyasztásmérő
tartozékaként szelektív m űködésű kismegszakítók al­
kalmazását is.
Az MSZ 447:1998 m értékadó szabvány hatálya alá
tartozó villamos berendezésekben a túláram védelm i
készüléket a következők szerint kell kiválasztani.
Az első túláram védelm i készülék késes biztosító,
késleltetett zárlati kioldású megszakító, vagy - a ko­
rábbi feltételek fennállása esetén - a fogyasztásmé­
rőhöz vagy annak áram váltójához felszerelt kism eg­
szakító legyen. Ha ez nem a fogyasztásmérőhöz vagy
annak áram váltójához felszerelt kismegszakító, akkor
a névleges áramerősségét úgy kell megválasztani,
hogy az ne haladja meg a hozzá közvetlenül (újabb
túláram védelem közbeiktatása nélkül) csatlakozó ve­
zeték terhelhetőségét, zárlati áramkioldása legyen
szelektív az általa e llá to tt területen felszerelt legna-
43
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i k ön yv e
gyobb névleges áramerösségű fogyasztásmérőhöz
tartozó kismegszakító működéséhez viszonyítva, s a
fellé ph ető zárlati áramerősséget korlátozza a kism eg­
szakítók megszakítási teljesítm ényének m egfelelő ér­
tékre.
A csatlakozóvezetéken nem szabad feszültségcsök-
kenés-védelemmel ellá tott vagy feszültség-kimara­
dásra kikapcsoló és a feszültség visszatérésekor ön­
m űködően vissza nem kapcsoló kapcsolókészüléket
alkalmazni.
4.1.2. Érintésvédelem
Az érintésvédelem létesítéséről (és ellenőrzéséről) a vo­
natkozó jogszabályok4 rendelkeznek.
Megjegyzés: A jogszabályok rendelkezéseit együtt
kell alkalmazni az MSZ HD 60364 szabványsorozat (ko­
rábban MSZ 2364) előírásaival, valam int a jogszabály­
okban hivatkozottakkal.
Az érintésvédelem alapvetően nullázás (TN-
rendszer). A védővezetőnek a PEN-vezetőről való le-
ágaztatását esetenként a felhasználói m ért főelosztón
kell m egvalósítani. A védővezetőt a fázisvezetőkkel
e gyü tt (pl. közös védőcsőben, közös tö b b erű veze­
tékkel) kell vezetni. Korábban kiépített, s annak létesí­
tésekor érvényes szabványoknak m egfelelő hálózatok
bővítésekor, átalakításakor m egengedett az e szakasz
előírásaitól eltérni.
Megjegyzés: A PEN-vezető épületen belüli alkalma­
zásánál számolni kell azzal, hogy az egyfázisú fogyasz­
tásból származó kiegyenlítő áramok egy része nem a
nullavezetön, hanem az EPH-hálózaton keresztül záró­
dik, s ennek mágneses tere zavarja az épületben lévő
inform ációátviteli berendezések működését. A nem ­
zetközi szabványok ezért előírják, hogy ha az épületben
számottevő elektronikus berendezések üzemelnek,
akkor a tervezésnél nagyobb keresztmetszetű tápve­
zetékek esetén is meg kell fo ntolni a nullavezető és a
védővezető szétválasztását.
Ha az érintésvédelem nem nullázás, akkor a védőve­
zetőt a csatlakozó főelosztótól kezdődően a méretlen
fővezetékkel együtt kell vezetni. Amennyiben csatlako­
zó főelosztó nem létesül és az érintésvédelem módja
védöföldelés (TT-rendszer), a földelövezetöt a fö ld e lő ­
től a felhasználói m ért főelosztó tábláig a méretlen és
a m ért fővezetéktől - ha ilyenek egyáltalán létesülnek
- eltérő nyom vonalon is szabad vezetni.
TN-rendszer esetén m inden betápláló fővezeték
épületbe való becsatlakozása közelében az erősáramú
betáplálását biztosító vezetékrendszer nullavezetöjét
és a védővezetőt alapozásföldelőhöz, vagy egy önm a­
gában is számottevő értékű mesterséges vagy term é­
szetes földelőhöz kell csatlakoztatni (fö földelökapocs,
vagy sín5).
'Lásd: 10.1.1. fejezet
MSZ HD 60364-5-54 szabvány. 541.3.2 pont
' MSZ HD 60364-4-43
4.1.3. Mechanikai követelmények
A szigetelt és csupasz szabadvezetékek mechanikai
követelm ényeit és méretezését az MSZ 151 mértékadó
szabványsorozat, valam int a 4.6. fejezet tartalmazza.
A földkábelekre vonatkozó mechanikai előírásokat
és a kábelfektetés követelm ényeit az MSZ 13207:2000
szabvány tartalmazza. Ebből kiemelve a legfontosab­
bak a 4.4. fejezetben találhatók.
A sínes csatlakozóvezeték tervezést igényel, a vonat­
kozó előírások betartásával.
4.1.4. Túlfeszültség elleni védelem
A felhasználói berendezések túlfeszültség elleni védel­
mének részletes szem pontjait a 6.4. fejezet tárgyalja.
Túlfeszültség elleni védelm et a környezetet vagy
épületet érő villámcsapások épületen belüli (másodla­
gos) hatásai elleni védekezés, az élet- és vagyonbizton­
ság szempontjainak teljesülése érdekében szükséges
alkalmazni. A védelem kiépítésére vonatkozó döntést
kár-kockázat elemzés alapján kell m eghozni6. Szabad-
vezetékes hálózati környezetben javasolt túlfeszültség
elleni védelem alkalmazása.
A szabadvezetékes csatlakozású vagy külső villám -
védelemmel (villámhárító) e llátott épületek m ért ma­
gánvezetékén túlfeszültség-védelm et csak abban az
esetben szabad létesíteni, ha a csatlakozási pont és az
épület fö földelősínje közé villámáram -levezetőt építe­
nek be. Utóbbi védelmi eszközök csak az elosztói enge­
délyesek által elfogadott készülékek lehetnek.
Megjegyzés: A túlfeszültségre érzékeny elektronikus
berendezések túlfeszültség-védelmi igényeit az MSZ EN
61000 szabványsorozat, az MSZ IEC 1312-1:1997, MSZ
HD 60364-4-443:2007 szabványok, valam int 9/2008. (II.
22.) ÖTM rendelet tartalmazzák.
A méretlen vezetékbe beépített villámáram -levezetőt
az első túláram védelm i készülék után úgy kell csatla­
koztatni, hogy leágaztatási pontjától a fö földelősínnel
összekötő vezetékkel az együttes hossz ne haladja meg
az 1 m-t. A villámáram levezető föld felöli csatlakozta­
tását legalább 16 m m 2 keresztmetszetű réz vezetékkel
kell megvalósítani.
Megjegyzés: Az MSZ HD 60364-5-54:2007 (előzőleg
MSZ 2364-5-54) értelm ében az épülethez csatlakozó
valamennyi földelést közvetlenül a fö földelösínhez kell
kötni. így a villámáram-levezető összekötéseinek rövid­
sége biztosíthatja azt, hogy az ezeken átfolyó villám ­
áram nem okoz a vezetékhálózat és az EPH-ba bekö­
tö tt fémszerkezetek között m egengedhetetlenül nagy
feszültségesést.
Villámáram-levezető alkalmazása esetén az első
túláram védelm i készülék névleges árama legalább
63 A, lomha karakterisztikájú (gG), késes biztosítóbetét
 Közcélú k i s f e s z ü l t s é g ű h á l ó z a t r a c s a t l a k o z t a t á s

legyen, amelynek független zárlati áram megszakító

képessége legalább 50 kA.

4.1.5. Megközelítések, keresztezések

A szabadvezetékes csatlakozóvezetéket úgy kell sze­

relni, hogy bármely pontjának a fö ldtő l m ért legkisebb
függőleges távolsága m egfeleljen az MSZ 151-8:2002
mértékadó szabvány előírásainak. Az értékek a m inim á­
lis távolságot jelentik (a távolságokat az MSZ 447:1998
m értékadó szabvány is tartalmazza). Külterületen,
kertben, szőlőben, valam int belterületen járm üvek
be- és kiközlekedési helyein a föld feletti magasságot
a vonatkozó szabványok, az MSZ 151-8:2002, illetve az
4.1.2. ábra. Nyílászárók megközelítése
MSZ 447:1998 adják meg. A fontosabb távolságokat a
4.1.1. ábra m utatja be, természetesen m inden ábrázolt
föld feletti távolságot egyidejűleg nem lehet betartani. kivitelezésre vonatkozó szabványi hivatkozások, előírá­
Abban az esetben, ha a szabadvezetékes csatlakozó az sok. A kábelfektetésre vonatkozó m értékadó szabvány
épületen falihorogra érkezik, akkor annak ablaktól, erkély­ az MSZ 13207:2000.
től, ajtótól legalább 1,2 m távolságra kell lenni (4. 12. ábra). A megközelítésekre, keresztezésekre és a kábelek
Szigetelt csatlakozóvezeték a legkedvezőtlenebb üze­ elhelyezésére vonatkozó jellem ző adatokat a 4.1.3., a
mi helyzetében is a csatlakozáshoz nem tartozó tárgyak­ 4.1.4. és a 4.1.5. ábrák m utatják.
tól legalább 0,1 m, a közös oszlopsorú információátviteli Abban az esetben, ha a földkábeles csatlakozóveze­
vezetékről leágaztatott csatlakozóvezetéktől legalább téket védőcsőben szükséges vezetni, akkor a védőcső
0,5 m távolságban, továbbá az emberi tartózkodásra belső átmérője m inim um kétszerese legyen a kábelát­
szolgáló helyeken (pl. ablak, erkély) a kézzel elérhető tar­ mérőnek. Am ennyiben tö b b kábel van egy védőcső­
tományon (MSZ 2364-200:2002) kívül legyen. ben (nem jellem ző eset), a védőcső belső átmérője a
A földkábeles csatlakozóvezetéket m inden esetben kábelek köré írható kör átm érőjének m inim um 1,5-sze-
tervezni kell. A tervdokum entációban szerepelnek a rese legyen.

4.1.1. ábra. Föld feletti magasságok és keresztezési távolságok szabadvezetéken

45
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y ve

Ezen belül az MSZ 13207 szénül

4.1.3. ábra. Föld a la tti megközelítések Jelmagyarázat: EK= erősáramú kábel, TK= távközlési kábel

4.1.4. ábra. Föld a la tti keresztezések Jelmagyarázat: EK= erősáramú kábel, TK= távközlési kábel

v] Agyazóréteg (homok)

0.6/1 kV-nál nagyobb feszültségű kábel

/ Választótégla, átlapolva
0.6/1 kV-os kábel

4.1.5. ábra. Kábelek elhelyezése kábelárokban. (Meghatározó méretek)

46
 Közcélú k i s f e s z ü l t s é g ű h á l ó z a t r a c s a t l a k o z t a t á s

4.2. Új szigetelt szabadvezetékes csatlakozás ségű szabadvezeték-hálózat tartószerkezetének

A szabadvezetékes csatlakozóvezeték létesítése az elosz­
tói engedélyes kötelezettsége és jogosultsága.
A szigetelt szabadvezetékes csatlakozás leágazási
pon tját az ingatlan főbejárata felöl rendelkezésre álló
közcélú kisfeszültségű hálózaton kell kijelölni (a fő be ­
járat meghatározása a felhasználási hely címe szerint
történjen). Ha a hálózati leágazási p ont meghatározása
közvetlen m ódon nem egyértelm ű, akkor a leágazási
p o n to t az elosztói engedélyes jelö li ki.
A szigetelt szabadvezetékes csatlakozás a műszaki kö­
rülmények figyelem be vételével tetőtartóra, falitartóra,
illetve falihorogra történhet.
A csatlakozóvezeték létesítésének a vonatkozó jo g ­
szabályok és m értékadó szabványok szerint kell m eg­
valósulnia.
A nyomvonal meghatározásának és a csatlakozóve­
zeték térbeli elhelyezésének m inden felm erülő szem­
pontot, illetve előírást ki kell elégítenie (megközelíté­
sek, keresztezések, föld fe letti magasság, mechanikai
kérdések).
4.2.1. A szigetelt szabadvezetékes csatlakozás
nyomvonala
A szige te lt szabadvezetékes csatlakozóvezeték kije ­
lö lh e tő nyom vonalát a m eglévő közcélú, kisfeszült­
(oszlopának) elhelyezkedése alapvetően m eghatá­
rozza. A csatlakozást lehetőség szerint a legközeleb­
bi közcélú hálózati oszlopról kell indítani. M ódosító
szem pontok lehetnek a kije lö lh e tő nyom vonalba
eső fák, idegen szerkezetek (középfeszültségű vagy
távközlési hálózat oszlopa), épület, idegen ingatlan
keresztezése stb.
Ha a fentiek valamely okból nem teljesíthetők, a csat­
lakozás m ódjáról az elosztói engedélyes d ö n t és egy­
ben engedélyezi is azt.
4.2.2. Csatlakozás tetőtartóra vagy falitartóra
Az elosztói engedélyesek a 4.2.1. - 4.2.3. ábrákon látha­
tó lehetőségeket ajánlják tetőtartós, illetve falitartós
szerelés estén.
4.2.3. Csatlakozás falihorogra
Az elosztói engedélyesek a következő falihorgos kiala­
kításokat ajánlják az MSZ 447:1998 m értékadó szab­
vány szerint.
A falihorog kialakítások a 4.2.4. és a 4.2.5. ábrákon lát­
hatók.
A falihorgos épületre csatlakozás vezetékrögzítésí
m ódját a 4.2.6. ábra m utatja be.

A nézet
Rögzítő bilincs Min. 100
Vízterelő gallér
Hattapfeju facsavar 400 PC habarcs

Felerősítő bilincs

Teherbírás
Külső át­ Falvastag' Szabad h. Terhel -
fölött hetöség
mérő (mm) ság(mm) beiaim)
Fa gerenda (NI
ÖJ
76 4.0 1.3 2.00
10 1.30
- 2.ÖC .
57 4,0 - ’4 -
1.W
min. Mü III. 36 1.8 0.90

4.2.1. ábra. T4 tetőtartós csatlakozás

47
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e

Tetfltartó bevezető és Tf-1 TÍP FALI TARTÓ

Hotlapfejú M12-es csavar y

Felerősítő bilincs

Felerősítő bilincs

fogy mérőhöz Szabad hossz a Terhelhetőség

befogás fölött
A (m) tf>57*4 «>76*4
0,7 240 400
1.2 140 200
1.7 90 130

4.2.2. ábra. TF-I falitartós csatlakozás

A csatlakozóvezetéket a fa litartótól ¡11. falihorogtól, 4.2.4. Alátám asztott csatlakozás

vagy a te tö ta rtó tó l a m érőhelyig az épület falának
külső részében elhelyezett és bevakolt MÜ III. 36 mm
(belső átmérőjű) védőcsőben kell vezetni. A védőcső
ebben az esetben sima belső falú gégecső is lehet az
MSZ 447:1998/1 M:2002 m értékadó szabvány szerint.
Indokolt esetben előírt kivitelű védőcső falon kívül is
elhelyezhető.
A m e n n yib e n a lé te s íte n d ő csatlakozóvezeték fö ld
fe le tti le g k is e b b magassága kise b b re adódna,
m in t a m e g e n g e d e tt é rté k, a n yom von al hosszú,
vagy tö ré s t ta rta lm a z , úgy a szükséges számú alá­
tám asztó, vagy más néven se gé d o szlo p o t kell al­
kalm azni.

BEVÉSETT FALIHOROG
Tetötnrfó bevezeti) és sopka (Csők kö, tégla, öntött betonfai esetén olk.)
Cementhabarcs

4.2.3. ábra. A tetötartós és falitartós csatlakozás veze­

4.2.4. ábra. Bevésett falihorog
tékrögzítési módja

48
 Közcélú k i s f e s z ü l t s é g ű h á l ó z a t r a c s a t l a k o z t a t á s
ÁTMENŐ FALIH0RC6
4.2.5. ábra. Átmenő falihorog
A szabadvezetékes csatlakozás segédoszlopa - m eg­
felelő eljárás keretében - abban az esetben kerülhet
magánterületre, ha közterületen közcélú elosztóháló­
zat bővítése nem lehetséges (pl. nyeles telek).
Am ennyiben a segédoszlop a fogyasztásmérő beren­
dezés tartószerkezete (végoszlop), akkor annak elhe­
lyezése közterületen nem lehetséges (kivéve: közvilá­
gítási hálózat fogyasztásmérése).
Am ennyiben a segédoszlop közterületre kerül, vagy
nem a fogyasztásmérő berendezés tartószerkezete, ak­
kor m egfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező ter­
vezővel a nyom vonalról kiviteli tervet kell készíttetni.
Az ettől eltérő esetekben az elosztói engedélyes egyedi
eljárás keretében dönt.
4.2.5. Ideiglenes csatlakozás szabadvezetékkel
Ideiglenes csatlakozás létesítésénél a hálózati enge­
délyessel tö rté n t előzetes egyeztetés alapján, a fe l­
használó költségére kell a csatlakozóvezetéket m eg­
valósítani.
A felhasználó (regisztrált vállalkozó) által biztosított
segédoszlop esetében legkésőbb a hálózatra csatlakoz­
tatáskor az oszlop m űbizonylatának eredeti példányát
bem utatni és a másolatát átadni szükséges a csatlakoz­
tatást végző szerelőnek.
„Ideiglenesen csatlakozó rendszerhasználók két cso­
portba sorolandók:
- Az a rendszerhasználó, aki határozott idejű (pl. épít­
kezési ideiglenes), legfeljebb 12 hónapos időtartamra
(amely egyszeri alkalommal további 12 hónappal m eg­
hosszabbítható) villamosenergia-vásárlási, valamint
hálózathasználati szerződést köt (a rendszerhasználó
csatlakozása a közcélú hálózaton nem igényel beruhá­
zást) az ideiglenes csatlakozóvezeték és -berendezés
kiépítésének költségeit a rendszerhasználó viseli."'
' 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet „csatlakozási rendelet" 2 5 l/e pontja alapján
4.2.6. ábra. A falihorgos csatlakozás vezetékrögzítési
módja
- Az a rendszerhasználó aki, amely egy éven belüli idő ­
szakra (60-90 nap) veszi igénybe az ideiglenes villa-
mosenergia-vételezést (mutatványos, falunap stb.).
4.3. Földkábeles csatlakozás
A földkábeles csatlakozóvezeték létesítése az elosztói en­
gedélyes kötelezettsége és jogosultsága.
A kábeles csatlakozás alapelvei
Azon településrészen, ahol a hosszú távú, kisfeszültségű
hálózatfejlesztési terv alapján a közcélú hálózat földkábe­
les lesz, célszerű, illetve egyes társaságok területén kötele­
ző földkábeles csatlakozást kiépíteni. Erre önkormányzati
rendeletek is kötelezettséget állapíthatnak meg.
Egynél tö bb felhasználási helyet tartalm azó épüle­
tek (pl. társasház, sorház, garázssor, üzletsor) közcélú
hálózatra történő kapcsolásakor általában földkábeles
csatlakozást kell kiépíteni akkor is, ha a hosszú távú fe j­
lesztési terv alapján szigetelt szabadvezetékes közcélú
hálózat kiépítését tervezik.
Ha a csatlakozási teljesítm ény és a távolság m iatt fel­
lépő feszültségesés nagyobb keresztmetszetet kíván
m in t 25 m m 2, akkor földkábellel kell csatlakozni.
Az alkalmazandó kábel keresztmetszetet az elosztói
engedélyesek határozzák meg.
4.3.1. Földkábeles csatlakozó
A hálózati leágazási p on tot az elosztói engedélyes
határozza meg. A kábelhálózat nyomvonalának m eg­
határozásához a műszaki-gazdasági szempontokat,
valam int az MSZ 13207:2000 és az MSZ 7484-2:1980
szabványokat kell figyelem be venni a tervezés során.
A kiviteli tervet az elosztói engedélyes készíti.
49
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

A kábelek árnyékolását (ha van) m indkét végelzáró­ Kábelek fektetése

nál ki kell vezetni és a csatlakozási pontnál le kell föl­
delni, de a hálózati leágazó pontnál nem kell a közcélú Az árokba fektetett kábelek még átm enetileg sem
hálózat PEN vezetékére csatlakoztatni. hagyhatók felügyelet nélkül a n y ito tt m unkagödörben.
A kábel hőm érséklete fektetéskor nem lehet kisebb A felhasználásra váró kábelek végére (rövid időtartam
- 5°C-nál. esetén is) végzáró sapkát kell elhelyezni a víz behatolá­
Ha a kábel hőmérséklete a m egengedettnél kisebb, sának megakadályozása céljából.
akkor elő kell melegíteni. A fektetés alatt a kábel hő­ A kábeleket fektetés után rendezni kell. A kábelt úgy
mérséklete nem csökkenhet a m egengedett érték alá. kell elhelyezni, hogy az éleken sehol se feküdjön fel.
Az előmelegítés módja lehet: Ahol az éleken való felfekvés elkerülhetetlen (pl. falát­
- meleg helységben való tárolás, törésnél, védőcső végeinél, nyílásoknál), időálló anyag­
- hölégfúvó alkalmazása, ból (pl. zsugorcsö, bevezető gum iból, műanyagból)
- a vezető elektromos fűtése. mechanikai védelm et kell kiképezni.
A talajban a védőcsövet úgy kell elhelyezni, hogy víz­
Kábel hajlítási sugara fektetéskor, általános esetben: zsák ne keletkezzék benne, és a védőcsövet az eliszapo­
- egyerü kábelek esetén: 15 x d sodás ellen töm íteni kell.
- tö bberü kábelek esetén: 12 x d
(d a kábel külső átmérője).
4.3.2. Kábelfektetés talajban

Kábel húzó igénybevétele A kábelárok kialakítása

A burkolat megfogása esetén a húzóharisnyás súrlódá­ A kábelárok kiásása során ügyelni kell a föld feletti és
sos kapcsolattal átvihető húzóterhelések ugyanazok, a föld alatti építmények, nyomvonalas létesítmények
m int a húzófejes vezetőmegfogás m egengedett é rté ­ (vezetékek) biztonságára, szükség esetén óvatos kézi
kei (lásd 4.3.1. táblázat). feltárást kell végezni.

4.3.1. táblázat. Árnyékolás nélküli kábelek adatai

Az adott kábeltípus különböző keresztmetszeteire

Jellemző
vonatkozó adatok
Mérték-
egység
4x16 4x25 4x50 4x95 4x150 4x240

Típusjelölés — NAYY-J

A vezető anyaga — alum ínium

A vezető keresztmetszete mm- 16 25 50 95 150 240

A vezető szerkezete RE RE SM SM SM SM

Az erek színezése zöld/sárga, barna, fekete, szürke

A kábel külső átmérője mm 22 26 29 38 45 61

A kábel töm ege kg/km 675 990 1290 2240 3170 5220

Terhelhetőség földben A 76 102 144 215 275 364

Terhelhetőség levegőben A 63 82 119 186 246 338

M egengedett fektetési hőmérséklet °C -5

M egengedett húzóerő N 1900 3000 6000 11400 18000 28800

A kábel legkisebb hajlítási sugara a

kábelátm érőre vonatkoztatva mm 260 310 350 450 540 730
- fektetéskor

- végleges elhelyezésnél mm 130 160 170 230 270 360

50
 Közcélú k i s f e s z ü l t s é g ű h á l ó z a t r a c s a t l a k o z t a t á s
Szennyezett, agresszív kémhatású talaj esetén a ki­
ásott fö lde t el kell távolítani és semleges kémhatású ta­
lajjal kell kicserélni. A kiásott kábelárok alján darabos és
éles tárgyak (kő-, beton-, téglatörm elék, üveg- és por­
celáncserepek), amelyek a kábel sérülését okozhatják,
ne maradjanak.
Fektetési mélység
Rendezett terepen a kábel fektetési mélysége 0,6 és
0,8 m között választható, jellem zően 0,7 m.
Rendezetlen terepen a kábel fektetési mélysége leg­
alább 1,0 m legyen (4.3.1. ábra)
Ha a fentiek szerinti fektetési mélység a helyi körül­
mények m iatt néhány kábelszakaszon nem biztosítha­
tó, fokozott mechanikai szilárdságú védöborítás vagy
védőcső alkalmazásával a kábel kisebb mélységben is
elhelyezhető. A kisebb mélységben elhelyezett kábel-
szakaszokat, azok hosszát a kábel nyomvonalrajzán fel
kell tü ntetn i.
Kábelek, kábelrendszerek elrendezése
a kábelárokban, elválasztás
A kábeleket a kábelárokban lehetőleg azonos fektetési
mélységben kell fektetni. A szélső kábel alkotója és a
kábelárok fala közötti távolság legalább 0,1 m legyen.
Ha a helyi körülmények nem teszik lehetővé a kábe­
lek azonos fektetési mélységben való elhelyezését, az
egymás fö lö tti rétegek között legalább 0,2 m vastag
ágyazóréteget kell jó l töm örítve elhelyezni.
Több rétegben tö rtén ő elhelyezés esetén a kábelek
terhelhetőségének jelentős csökkenésével kell szá­
m olni, am it a kábelt körülvevő talaj kiszáradása még
tovább ront.
H om okágy~[f3tajtái._______
fü g g ő e n )
m in. 1 m
4.3.1. ábra. Kábelek elhelyezése rendezetlen terepen
Az egy síkban fe ktetett kábeleket egymástól legalább
0,07 m távolságra kell fektetni.
Megjegyzés: A kábelek kö zötti távolság té rkö zta r­
tó k 1-1,5 m távolságban való elhelyezésével, vagy
átlapolással elhelyezett választótéglázással b iztosít­
ható.
Jelzöszalag, jelzöháló, védöborítás
A nyomvonal jelzésére m inden térszint alatt talajba
elhelyezett közművezeték fö lö tt az MSZ 7487-2:1980
előírása szerint jelzöszalagot vagy jelzőhálót kell elhe­
lyezni. A vezeték felett elhelyezett jelzőszalagnak foly­
tonosnak kell lennie.
A jelzöszalagot vagy a jelzőhálót általában a kábel
fektetési mélységének felében kell a kábelárokba he­
lyezni, de a kábel felett legfeljebb 30 cm-re.
A jelzöszalag szélessége 100-200 mm, vastagsága
legalább 0,2 mm, színe sárga legyen.
A jelzöszalagon vagy jelzöhálón legalább 0,5 m éte­
renként ism étlődően vörös színű villám jelet és ERŐS­
ÁRAMÚ KÁBEL feliratot kell elhelyezni.
A kábelszerelvények szerelését csak m egfelelő kábel-
szerelői vizsgával rendelkező személy végezheti, am it a
kivitelezőnek igazolnia kell.
Kábelek elhelyezése szabadtéren
A kábeleket a hálózati oszlopokról való levezetés ese­
tén - a várható mechanikai behatások ellen - az elosz­
tói engedélyesek által m eghatározott m ódon tipizálva,
a talajszinttől számított legalább 2,5 m magasságig vé­
deni kell.
51
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
4.3.3. Földkábeles leágazás szabadvezetékes
hálózatról
A szabadvezetékes közcélú hálózatról in d íto tt földká­
beles csatlakozó vezetéket is az elosztói engedélyes
létesíti, kiviteli terv alapján.
4.4. A csatlakozóvezeték villamos méretezése
A csatlakozóvezeték és a fővezetékek vezetőit szab-
ványelöírás' alapján feszültségesésre, melegedésre és
érintésvédelm i szem pontból méretezni kell.
Több felhasználó azonos csatlakozási ponton tö r­
ténő ellátása esetén a feszültségesésre és a m elege­
désre tö rté n ő méretezéseket m indig a fázisok közötti
kiegyenlített (optim alizált) terheléselosztás m ellett kell
elvégezni. Ez biztosítja a legkisebb feszültségesést és a
fővezeték legkisebb melegedését is. Ha ez nem tö rté ­
nik meg, a méretezés nem megfelelő.
A méretezésekhez a következő műszaki adatok szük­
ségesek:
- A csatlakozóvezeték (szigetelt szabadvezeték, kábel­
szerű vezeték) vezetékanyagának fajlagos ellenállása:
alum ínium : 0,0287 Om m 2/m
réz: 0,0176 Qm mVm
- A szigetelt szabadvezeték kivitelű csatlakozóvezeték
vezetékanyaga ötvözetlen, TI 8 anyagállapotú (ke­
m ényre húzott) alum ínium . A választható kereszt-
metszetek: 16 mm 1, 25 m m 2.
- A földkábeles csatlakozóvezeték vezetékanyaga réz,
vagy alum ínium .
- A csatlakozóvezeték hossza a hálózati leágazási p o n t­
tól a csatlakozási pontig (teljes beépített anyaghossz,
méter).
A csatlakozóvezeték m egengedhető legnagyobb
hossza az elosztói engedélyes szem pontjából nincs
korlátozva (kivéve az átfeszítések hosszát). A csatlako­
zóvezeték m egengedhető hosszát
- a csatlakozóvezeték egyidejű terhelőárama (a mére­
tező áram),
- a csatlakozóvezeték anyaga és
- a csatlakozóvezeték keresztmetszete
függvényében a csatlakozóvezetéken fellépő feszült­
ségesés határolja be.
4.4.1. A csatlakozóvezetéken m egengedett
feszültségesés értéke
A méretezés célja m egállapítani a csatlakozóvezeték
m inimálisan szükséges keresztmetszetét, ami a fellépő
1MSZ 447:1998 szabvány 2.2.1. szakasza
3 MSZ 447:1998 szabvány 2.2.2. szakasza
1 MSZ 447:1998 szabvány 2.2.3. szakasz
* MSZ 447:1998 szabvány 2.2.3.1. szakasz
52
legkedvezőtlenebb áramterhelési esetben is kielégíti a
vonatkozó szabványelöirást.
A csatlakozóvezeték feszültségesés szempontjából
kiválasztandó keresztmetszete a számítás alapján szük­
séges keresztmetszet feletti, az elosztói engedélyes ál­
tal rendszeresített keresztmetszet.
A szabvány vonatkozó előírása2 szerint a csatla­
kozóvezeték és a m éretlen fővezeték(ek) együttes
feszültségesése a közcélú elosztóhálózat névleges
feszültségének leg fe lje bb 2 %-a lehet. Ebből leg fe l­
je b b 1 % lehet a csatlakozóvezeték, és legfeljebb
to vá b b i 1 % lehet valam ennyi fővezeték együttes
feszültségesése.
A szabvány előírása3 szerint a lakás célú és hasonló
(üdülő, iroda stb.) felhasználási helyek ellátása esetén az
ellátás fövezetéki szakaszait - előbbi értékek figyelembe
vételével - az arról ellátott összes felhasználó eredő tel­
jesítményére kell méretezni a következő képlet szerint:
P, = ( n X P m) X e + Y , (Pf + P )
ahol:
P az eredő méretezési teljesítm ény (lásd: 1. megjegy­
zés),
Pm egy fogyasztási hely (lakás) méretezési teljesítm é­
nye (lásd: 2. megjegyzés),
n a fogyasztási helyek (lakások) száma (lásd: 3. meg­
jegyzés),
e a szabvány által lakásokra vonatkozóan m eghatá­
rozott egyidejűségi tényező (lásd később),
Pf a fűtési teljesítm ény (lásd: 4. megjegyzés),
Pv a vízmelegítő teljesítm ény (lásd: 5. megjegyzés).
Megjegyzések:
1. a/ Az eredő méretezési teljesítm ényt a szabvány
vonatkozó előírása'’ szerint
• a világítási csúcsidőszakra,
• a hőtárolós csúcsidőszakra (vezérelt napszak), illetve
• a klímaberendezések üzemeltetésének időszakára
külön-külön ki kell számítani. A közösségi és az alapdí­
jas árszabású fogyasztási helyeket a P, és Pv értékekhez
hozzáadva, 1,00 egyidejűséggel kell figyelem be venni.
A méretezést a nagyobb érték alapján kell elvégezni.
b/ A felhasználói teljesítm ényigényeket felhsználási
helyenként, fázisonkénti áramerősség-értékkel kell
figyelem be venni. Ez azért szükséges, m ert a lakások
villamos berendezései többségükben egyfázisúak. Tö­
rekedni kell a villamos terhelés három fázis közötti leg-
szimmetrikusabb (áramban kiegyenlített) elosztására.
A feszültségesésre tö rtén ő méretezést a legnagyobb
terhelésű fázisra - és aszimmetrikus esetben a nulla ve­
zetőre - vonatkozóan kell elvégezni (az eredő feszült­
ségesés a két feszültségesés összege).

2.Villanytűzhelyes lakás méretezési teljesítm ény (mi­
nimálisan) 10 kW5, azaz 11,04 kVA (3 x 16 A x 230 V), de
természetesen tö b b is lehet, ha a lakásban pl. klím abe­
rendezés is üzemel.
3. Gáztűzhelyes lakást egyfázisú, 32 A áramértékü
alapellátással számolunk6 (7,36 kVA, 6,6 kW), amennyi-
ben az igény nem nagyobb.
4. Mivel a méretezést a legnagyobb terhelésű fázis­
vezetőre kell elvégezni, ezért az egyes felhasználási
helyeket ellátó fázis(oka)t az optim ális terheléselosztás £f
figyelem be vételével kell a fázisokhoz hozzárendelni.
Ezért n értéke így fázisonként adódik.
5. Az 1,5 kW-ot m eghaladó alapfütési teljesítm énye­
ket7és a vezérelt különm ért fűtési teljesítm ényeket kell
figyelem be venni (m indegyiket abban az időszakban,
am ikor üzemelhet).
6. A vezérelt különm ért árszabáson üzemelő forróvíz­
tárolók teljesítm ényeit kell figyelem be venni. Gázháló­
zattal, vagy távhö-szolgáltatással nem rendelkező épü­
letekben villamosenergia-felhasználással állítják elő a
használati melegvizet.
A feszültségesés érté kén e k viszonyítási alapja a
fázisfeszültség 230 V é rté kű névleges feszültsége.
Ennek alapján csatlakozóvezetéken a rajta átfolyó,
egyidejűséggel szá m ított összegzett terhelóáram (a
m éretező áram) hatására 2,3 V-nál kisebb feszültség­
esésnek kell fellépnie. A feszültségesés két részből, a
fázis- és a nullavezetön fe llé p ő rész-feszültségesés-
ből áll.
A nullavezetö árama a három fázisáram vektori ősz-
szege. Azonos fázisáram ok esetén (szim m etrikus te r­
helési esetben) a nullavezetön nem folyik áram. Ha a
fázisáramok eltérő értékűek (aszim metrikus terhelési
eset), akkor a nullavezetőn is fo lyik áram, értékét és
vektorhelyzetét csak b o n yo lu lta b b vektoros számítá­
sok alapján lehet m eghatározni. Ennek elkerülésére
a nullavezető áramának meghatározásához egysze­
rűsítő m egközelítést alkalm azunk. Úgy vesszük, hogy
a nullavezetőn fellépő feszültségesés vektorhelyzete
azonos a legnagyobb terhelésű fázisáram ve ktor­
helyzetével. Ekkor a fázisvezetők m értékadó feszült-
ségesése, azaz a legnagyobb terhelőáram ú fázis és a
nullavezető feszültségesése skalár értékekként össze­
adhatók, és ez adja a csatlakozóvezeték teljes feszült-
ségesését.
A csatlakozóvezeték feszültségesése előbbiek figye­
lem be vételével a következő összefüggés szerint szá­
mítandó:
Im .\ — Y [ t m < — 0, 5 X ( Im i +
5 MSZ 447:1998 szabvány 2.2.3.2. szakasz
6 MSZ 447:1998 szabvány 2.2.3.3. szakasz
' MSZ 447:1998 szabvány 2.2.3.5. szakasz
Közcélú k i s f e s z ü l t s é g ű h á l ó z a t r a c s a t l a k o z t a t á s
(I m F + I m S ) X £ X L
£ = £, + £» = ----------
ahol:
e (epszilon) a csatlakozóvezeték feszültségesésének
százalékban kifejezett értéke [%],
a feszültségesés százalékban kifejezett
értéke a csatlakozóvezeték fázisvezető­
jén (%]
• egyfázisú csatlakozóvezeték esetében
a fázisvezetőn, háromfázisú, szim m etri­
kusan terhelt csatlakozóvezetéken az
egyik fázisvezetőn,
• háromfázisú, aszimmetrikusan terhelt
csatlakozóvezeték esetében a legna­
gyobb áram m al terhelt fázisvezetőn.
£n a feszültségesés százalékban kifejezett érté­
ke a csatlakozóvezeték nullavezetőjén [%]
L r
a méretező áram amperben kifejezett érté­
ke a csatlakozóvezeték fázisvezetőjén [A]
• egyfázisú csatlakozóvezeték esetében
a fázisvezetőn, háromfázisú, szim m etri­
kusan terhelt csatlakozóvezetéken az
egyik fázisvezetőn,
• háromfázisú, aszimmetrikusan terhelt
csatlakozóvezeték esetében a legna­
gyobb áram m al terhelt fázisvezetőn.
lmN a méretező áram amperben kifejezett érté­
ke a csatlakozóvezeték nullavezetöjén [A]
• egyfázisú csatlakozóvezetéknél meg­
egyezik a fázisvezető méretező áramával,
• szimmetrikusan te rh elt csatlakozóve­
zeték esetében értéke nulla,
• aszimmetrikusan terhelt csatlakozóveze­
ték esetében értéke az alább közölt szá­
mítási módszerrel határozandó meg.
c (ró) a csatlakozóvezeték vezetékanyagának
fajlagos ellenállása [Qmmtym],
L a csatlakozóvezeték teljes vezetőhossza
méterben (egyfázisú csatlakozóvezeték
esetében nem kell kettővel szorozni!)
A csatlakozóvezeték egy vezetőerének ke­
resztmetszete [m m 3].
A nullavezetö lmN áramának meghatározása a követ­
kező számítás alapján történik:
lm ;)]2 -f [0. 866 X (//ni - /mi)]“
53
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y ve
ahol:
az L} és az fázisok e lő irt m ódon
összegzett áramai [A], a csatlakozóve­
zetékre összegezve (lásd alább).
Több felhsználási helyet ellátó csatlakozóvezeték
esetén a villamos méretezés szem pontjából m értékadó
áramok (a legnagyobb terhelésű fázis és a nullavezető
méretező áramának) meghatározása viszonylag b o ­
nyolult is lehet. A számítások során az alábbi tényező­
ket kell egyidejűleg figyelem be venni:
4.4.1. táblázat. Adatok csatlakozóvezetékek méretezéséhez
Felhasználási hely
típus, árszabás
lakás célú, egy-, vagy
háromfázisú, m inden
napszaki árszabású,
vagy egyfázisú alapdí­
Egy jas árszabású
felhasználási lakás célú, egy-, vagy
hely háromfázisú, m inden
napszaki + vezérelt
különm ért árszabású
vagy háromfázisú
alapdíjas árszabású
lakás célú, egyfázisú,
m inden napszaki
árszabású
lakás célú, háromfázi­
sú, m inden napszaki
árszabású
vezérelt különm ért
Több
árszabású
felhasználási
hely
közösségi célú
alapdíjas, egyfázisú
alapdíjas, háromfázisú
54
• a felhasználási helyek számát,
• a felhasználási helyek fázisonkénti csatlakozási áram­
erősség-értékét (az optim ális terheléselosztás érde­
kében adott fázishoz rendelve),
• a felhasználási helyek árszabását (egyidejűséget ha­
tároz meg),
• a felhasználási helyeken üzem eltetett olyan készü­
lékek és berendezések áramait (fázishoz rendelve),
amelyek egyidejűleg üzemelnek.
Az erre vonatkozó inform ációk a 4.4.1. táblázatban
összefoglalva láthatók.
A számításnál
Csatlakozási áram- figyelem be veendő Figyelembe
erösség-érték igény csatlakozási áram ­ veendő egyidejűségi
[A] erősség-érték tényező
[A]
Egyfázisú esetben leg­
Az igénybejelentőben
alább 32 A, egyébként
szereplő, fázisonkénti 1,00
az igénybejelentőben
áramérték
szereplő áramérték
Az igénybejelentőben
szereplő, fázisonkénti
Az igénybejelentőben
áramértékek, a két
szereplő, fázisonkénti 1,00
árszabás fázisonként
áramértékek
összegezve; a legna­
gyobb terhelésű fázis
£ 32 e
3 2 -1 ,
>32 1, 1,00
(Az igénybejelentő­
Az igénybejelentőben ben szereplő áramér­ e
szereplő, fázisonkénti ték) - le
áramérték
1e
Az igénybejelentőben Az igénybejelentőben
szereplő, fázisonkénti szereplő, fázisonkénti
áramérték áramérték
Az igénybejelentőben Az igénybejelentőben
szereplő, fázisonkénti szereplő, fázisonkénti
áramérték áramérték 1,00
ü32 32
Az igénybejelentőben
>32 szereplő, fázisonkénti
áramérték
Az igénybejelentőben Az igénybejelentőben
szereplő, fázisonkénti szereplő, fázisonkénti
áramérték áramérték
 Közcélú k i s f e s z ü l t s é g ű h á l ó z a t r a c s a t l a k o z t a t á s

Információk a táblázat használatához: A csatlakozóvezeték szükséges keresztmetszetét a

1. /. a felhsználási helyeken üzem eltetni kívánt villany-
tűzhelyek, klímaberendezések, villamos alapfütések és
egyéb, időbeni egybeeséssel üzem eltetett fogyasztói ké­
szülékek egyidejű árama (több csúcsidei terhelésből a
legnagyobbat kell venni).
Az egyes fogyasztási helyek ilyen készülékeit a ter­
helések fázisok közötti elosztása érdekében hozzá kell
rendelni az ellátó fázishoz. Végül a csatlakozóvezeték
egyes fázisainak terhelőóram ait ennek megfelelően
összegezve kell m egállapítani.
2. e a szabványban8 közölt m ódon számított egyide-
jűségi tényező:
legnagyobb terhelésű fázisvezető (és a nullavezető) fe­
szültségesése alapján kell meghatározni.
A csatlakozóvezeték keresztmetszetének megválasz­
tása során m indig ügyelni kell arra, hogy egy mérsékelt
(pl. egy névleges áramerősség érték-lépcsőnek m egfe­
lelő) felhasználói igény-növekedés m iatt a csatlakozó-
vezeték cseréje ne váljon szükségessé. Ezt főként akkor
szükséges figyelem be venni, amikor a csatlakozóveze­
téken és a fővezetéken fellépő feszültségesés már közel
van a m egengedett értékhez (90 %-ra m egközelíti azt).
Határesetekben a nagyobb keresztmetszetet szüksé­
ges kiválasztani.

4.4.2. A csatlakozóvezeték és a fővezetékek

méretezése melegedésre
ahol:
A 4.4.2. és a 4.4.3. táblázatban a csatlakozóvezetékek és
a m éretlen fővezetéki vezetékanyagok szabvány9 sze­
n a csatlakozóvezeték egyes fázisaira eső felhaszná­
rint m egengedhető tartós terhelöáramainak értékei
lói rész-terhelöáramok darabszáma,
találhatók.
c értéke: 0,2

A csatlakozóvezeték feszültségesésre tö rtén ő m ére­ Megjegyzés:

A THPE szigetelésű vezeték üzemi hőmérséklete
tezése során az egyidejűségi tényező megállapítása fá­
90 °C, a PVC szigetelésű vezetékeké pedig 70 °C! A tá b ­
zisonként történik, annak megfelelően, hogy az egyes
fázisokra ténylegesen hány felhasználási hely, milyen lázatban foglalt tartós áramerősség-értékek esetén a
vezetők elérik üzemi véghőm érsékletüket.
értékű terhelőáram ot terhel.

4.4.2. táblázat. Védőcsőben elhelyezett szabadvezetékes csatlakozó-vezeték terhelhetősége

A szigetelt szabadvezeték kivitelű csatlakozóvezeték és védőcsőben elhelyezett m éretlen fővezetékek
m egengedett tartós terhelöáram ai
MSZ 2364 523:2002 52-C3 és 52-C4. táblázat, A 1,3 terhelt vezető
Legnagyobb m egengedett tartós terhelőáram [A]
A vezető kereszt- L1, L2, L3, N csőbe húzott vezetékek esetén,
metszete ha a vezeték szigetelésének anyaga
[m m 2] térhálós polietilén (THPE) poli-vinil-klorid (PVC)
alum ínium vezető rézvezető alum ínium vezető rézvezető
10 44 54 32 42
16 58 73 43 56
25 76 95 57 73

1 35 94 117 70 89
50 113 141 84 108
70 142 179 107 136
95 171 216 129 164

120 197 249 149 188

150 226 285 170 216
185 256 324 194 245
240 300 380 227 286

* MSZ 447:1998 szabvany 2.2.3.4. szakasza, az egyidejüsegi tényező számítása, számított értékek a szabvány M 1 mellékletében
9 MSZ 2364 523:2002

55
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i k ö ny v e

Megjegyzések: 5. Ha a tartós terhelőáramra m egfelelő keresztmet­

1. A betervezhető, későbbi bővítéseket a kiválasztan­
dó keresztmetszeteknél figyelem be kell venni.
2. Különös figyelm et kell fordítani a hőszigetelő va­
kolatokba, vagy épület hőszigetelés alá helyezett főve­
zetékek esetére, m ert o tt a vezetékek hőleadása erősen
akadályozott lehet!
3. A vezetékek melegedésre történő méretezésének
részletes szempontjai az MSZ 2364 523:2002 szabvány­
ban találhatók.
szetű csatlakozóvezeték feszültségesésre nem felel
meg, akkor egy m érettel nagyobb keresztmetszetű
csatlakozóvezetékre kell elvégezni a feszültségesésre
történő ellenőrzést. Amennyiben ez a csatlakozóveze­
ték feszültségesésre megfelel, akkor a kiválasztás m eg­
történt.
4.5. A szigetelt szabadvezetékes csatlakozás
mechanikai méretezése

4.4.3. A csatlakozóvezeték méretezési eljárása

1. Meghatározandó a felhasználási hely(ek) eredő
m éretező árama (mértékadó terhelés).
2. A m értékadó terhelésű fázisvezető árama alap­
ján kiválasztandó a csatlakozás szükséges típusának
m egfelelő vezetékanyag (szigetelt szabadvezeték, ká­
belszerű vezeték), és annak minimálisan m egfelelő ke­
resztmetszete.
3. A csatlakozóvezeték fizikai hossza ismeretében
előbbi keresztmetszetű vezetőt ellenőrizni kell feszült­
ségesésre való megfelelés szempontjából.
4. Ha a tartós terhelőáramra megfelelő keresztmetsze­
tű csatlakozóvezeték feszültségesésre megfelel, akkor a
kiválasztás m egtörtént (amennyiben a csatlakozóveze­
ték átviteli kapacitásában nem szükséges tartalék).
4.5.1. Az elosztói engedélyesek által alkalm azott
szigetelt szabadvezetékes
csatla kozó vezetékek
Az elosztói engedélyesek jelenleg a többszálfeszítéses
(NFA2X típusú) csatlakozó vezetéket alkalmazzák'. Az
NFA2X vezetékre vonatkozó előírásokban szerepelnek
a szerelésre vonatkozó részletes utasítások, amelyeket
m inden esetben be kell tartani. A szerelési előírásokon
túlm enően meg van határozva a mechanikai mérete­
zésre vonatkozó felfüggesztési köz nagysága is.
A szabadvezetékes csatlakozóvezetéket három fá­
zis esetén 30 méteres, egy fázis esetén 40 méteres
felfüggesztési közig alkalmazzák az elosztói eng ed é ­
lyesek.

4.4.3. táblázat. Kábeles csatlakozó és méretlen fővezetékek tartós terhelő áramai

PVC szigetelésű, földkábeles csatlakozóvezeték és kábelszerű m éretlen fővezeték m egengedett tartós

terhelöáram ai
MSZ 2364 523:2002 52-C3. táblázat, D, 3 terhelt vezető

Legnagyobb m egengedett tartós terhelöáram

Vezetöér keresztmetszet
talajban és höszigetelt falban [A]
[m m 2)
alum ínium vezető rézvezető
10 40 52

16 52 67

25 66 86

35 80 103

50 94 122

70 117 151

95 138 179

120 157 203

150 178 230

185 200 258

240 230 297

' lásd még: az MSZ 447:1998 3.2.1. pontját

56
 Közcélú k i s f e s z ü l t s é g ű h á l ó z a t r a c s a t l a k o z t a t á s

4.5.2. A szabadvezetékes csatlakozó vezeték - A csatlakozóvezeték vezetőinek m egengedett leg­

mechanikai méretezésével kapcsolatos
előírások
Az MSZ 447:1998 m értékadó szabvány szerinti előírá­
sok az alábbiak:
A szigetelt és csupasz szabadvezeték mechanikai kö­
vetelm ényeit és méretezését az MSZ 151-8:2002 szab­
ványtartalm azza.
A szigetelt szabadvezetéket mechanikailag nem kell
külön méretezni, ha a felfüggesztési köz 40 m-nél ki­
sebb.
A szabadvezetékes csatlakozóvezeték a területileg il­
letékes elosztói engedélyes által rendszeresített típusú
szigetelt szabadvezeték legyen.
A szigetelt csatlakozóvezeték felfüggesztési pontját
úgy kell megválasztani, hogy bármely pontjának a fö ld ­
tő l m ért legkisebb távolsága ne legyen kisebb, m in t az
MSZ 151-8:2002-ben a te rü let jellege szerint előírt tá­
volság (4.5.1. táblázat).
1) Ha a növények magasságát figyelembe kell venni, ak­
kor az MSZ 151-8:2002 15. fejezet előírásait kell betartani.
2) A csak gyalogjárók közlekedésére szánt területek
olyan területek, amelyeken járműközlekedés rendes
körülm ények között nem vehető számításba, vagy ész­
szerűen nem várható.
A csatlakozóvezetékek mechanikai méretezésére az
esetek jelentős többségében nincs szükség, ezért jelen
esetben ezeket itt nem részletezzük. Azonban a m ére­
tezés szükségessége esetén a méretezésre vonatkozó
hivatkozásokat az alábbiakban soroljuk fel.
Az MSZ 151-8:2002 mértékadó szabvány szerinti
előírások az alábbiak:
Mechanikai terhelések
Pótteher
Szélteher
A vezető anyaga, m inősége és feszítése
Fogyasztói csatlakozóvezeték
- A z áramszolgáltatói hálózatot a fogyasztói vezeték-
hálózattal összekötő szabadvezeték fogyasztói csat­
lakozóvezeték, amelyre e szabvány előírásain kívül az
MSZ 447:1998 előírásai' is vonatkoznak.
nagyobb húzófeszültsége - a keresztmetszettől és
anyagtól függetlenül - 30 N /m m 2. (Régebben: a szi­
getelt szabadvezeték tartó sodronyának keresztmet­
szete legalább 25 m m 2, anyaga ö tvözött alum ínium
legyen.)
4.6. Háztartási m éretű kiserömüvek elosztó­
hálózati csatlakozásának műszaki feltételei
Háztartási m éretű kiserőmü alatt értjük az 50 kVA-t nem
m eghaladó teljesítményű kiseröműveket, amelyet la­
kossági fogyasztók vagy egyéb felhasználók általában
saját energiaellátásuk érdekében létesítenek.
4.6.1. Csatlakozás
A tervezett háztartási méretű kiserömű csatlakozási
pontja megegyezik a term elni is kívánó felhasználó
csatlakozási pontjával.
A csatlakozási ponton betáplálásra rendelkezésre
álló teljesítm ény felső határa a felhasználónként ren­
delkezésre álló teljesítmény.
A háztartási méretű kiserömű telepítőjének az adott
elosztóhálózat tulajdonságait, illetve ez alapján az el­
osztói engedélyes által tám asztott műszaki feltételeket
figyelem be kell vennie.
Annak érdekében, hogy a háztartási méretű kiserö-
mű zavaró visszahatások nélkül m űködjön és a többi
rendszerhasználó ellátását, az elosztóhálózat üzemálla­
potát, üzemzavar elhárítás eredm ényét hátrányosan ne
befolyásolja, a háztartási méretű kiserömű az elosztó-
hálózattal szigetüzemben nem m űködhet. (A term elő
saját felhasználói berendezéssel az elosztói engedélyes
által m egszabott műszaki feltételek figyelem bevételé­
vel és engedélyével szigetüzemben maradhat.)
Háztartási méretű kiserőmü a jövőben csak ínverteren
keresztül csatlakoztatható a közcélú hálózatra. Az
inverternek alkalmasnak kell lennie a feszültség szabá­
lyozására cos<pkapícittv = 0,8 és cos(í»lnduk„v= 0,8 fázistolás
között.

4.5.1. táblázat. Az MSZ 151-8:2002 szerint a szigetelt csatlakozó szabadvezeték földtől m ért legkisebb távolsága a
terület jellege szerint
A földtől mért legkisebb
Sorszám A létesítés helye
távolság [m]
1 Belterületen, utak felett 5,5
Külterületen, kertben, szőlőben, valam int belterületen
2 5
járm űvek be- és kijárati helyein
3 Bel- és külterületen, ahol csak gyalogjárók közlekednek 4
4 Épületfalra szerelt szigetelt szabadvezeték esetén ■ 3

57
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i k ön yv e
A felhasználó csatlakozó-berendezésén háztartási
m éretű kiserőm ű telepítése esetén az elosztói enge­
délyes kezelésében lévő leválasztási és földelési-, rö­
vidzárási lehetőséget kell létesíteni, am elyet úgy kell
elhelyezni, hogy az elosztói engedélyes személyzete
számára m indenkor hozzáférhető legyen. A leválasz­
tási lehetőség közterületen, vagy a nap bárm ely szaká­
ban hozzáférhetően a közterület határán helyezhető
el. A csatlakozási p o n t kihelyezése az elosztói enge­
délyessel egyeztetetten a term elni kívánó felhasználó
feladata.
Egyfázisú termelőegység 5 kVA-ig csatlakoztatható a
kisfeszültségű hálózatra, 5 kVA felett csak 3 fázisú csat­
lakoztatás a m egengedett.
4.6.2. Energia-elszámolás
A term elni kívánó felhasználó a háztartási méretű kis­
erőmű létesítésére vonatkozó igénybejelentésben kö­
teles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát
betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját
villamosenergia-fogyasztásának kielégítése érdekében
kíván villam os energiát term elni.
Ha a term elni kívánó felhasználó közcélú hálózatba
betáplál, úgy a hálózatra adott, illetve a hálózatból vé­
telezett villamos energiát a csatlakozási ponton külön-
külön kell megmérni, elszámolását pedig szaldókép­
zéssel kell megvalósítani. Az elszámolás (szaldóképzés)
ciklusideje havi, negyedéves, vagy éves. Háztartási
méretű kiserőműnél a felhasználónként alkalmazott
elszámolási mód marad érvényben, kiegészítve a szal­
dóelszámolással.
A fogyasztásmérő berendezés költségei 3 x 1 6 A-ig a
hálózati engedélyest terhelik, fö lötte a term elni kívánó
felhasználót.
3 x 16 A feletti termelési igény esetén a m érőberen­
dezés kialakítási m ódját és helyét az elosztói engedé­
lyes határozza meg. Az ezek alapján készült terveket
az elosztói engedélyesnek jóvá kell hagynia. A tervek
szerinti kialakítást az elosztói engedélyes az üzembe
helyezési eljárás alkalmával ellenőrzi, hiányosság ese­
tén az üzembe helyezés meghiúsul.
4.6.3. Érintésvédelem
A háztartási m éretű kiserőm ű érintésvé de lm i m eg­
oldása illeszkedjen a felhasználónként kia la k íto tt
é rintésvé de lm i rendszerhez. A m ennyiben a hálózati
kapcsolatnál a lka lm a zo tt in ve rte r váltakozóáram ú
kim e ne te nem fö ld e lh e tő , úgy leválasztó tran szfo r­
m áto ron keresztül tö rté n ő csatlakozást kell kialakí­
tani.
58
4.6.4. Túlfeszültség elleni védelem
A háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton
potenciális tranziens túlfeszültség forrás. A term elő be­
rendezés csatlakozási pontján, vagy annak közelében
elhelyezett „B"fokozatú gyorsműködésű, nagy megbíz­
hatóságú szikraközös túlfeszültség védelm i berende­
zést kell beépíteni azokra a fázisokra, amelyre a term e­
lőegység csatlakozik.
4.6.5. Hálózati visszahatások
H arm onikus ta rta lo m
A hálózati visszahatások tekintetében az MSZ EN 50160
előírásai irányadóak. A háztartási méretű kiserőmű há­
lózatba visszatáplált névleges áramának maximális (a
közbenső harmonikusokkal együtt értendő) felharm o­
nikus tartalm a nem haladhatja meg az 5 %-ot.
V illogásm érték
A jelenlegi szabályozás e lő tt létesült fo rg ó ­
gépes energiaátalakító berendezés esetén az
MSZ EN 50160:2001 előírásai irányadóak. Felhasználói
panasz esetén méréssel kell m eggyőződni a villogás
mértékéről és okáról. A vizsgálatok alapján az elosztói
engedélyes a már régebben csatlakoztatott term elő-
egységek csatlakozási feltételeinek szigorítását is elő­
írhatja, ennek teljesítését a háztartási méretű kiserőmű
üzem eltetője nem tagadhatja meg.
Visszahatások a HFKV-re
A háztartási méretű kiserőművek kialakításánál fi­
gyelem be kell venni, hogy az elosztói engedélyesek
a hangfrekvenciás központi vezérlő berendezéseket
(HFKV) 183,33 és 216,67 Hz frekvenciával üzemeltetik,
valam int azt, hogy a hangfrekvenciás impulzusok adás­
szintjei rendszerint a névleges feszültség kb. 1%-4%-a
között vannak.
A HFKV fő beavatkozási területe a kisfeszültségű há­
lózat. Itt vannak felszerelve a HFKV jelet érzékelő vevők.
A kisfeszültségű hálózatra csatlakozó termelőegységek
hatása kettős:
- A forgógépes hálózati csatlakozású termelőegység
csökkenti a jelszintet.
- Inverteres csatlakozás esetén a felharm onikusok za­
varhatják a vevők biztonságos működését.
A viszonyokat jelszint méréssel lehet meghatározni.
Háztartási méretű kiserőm űvenként 0,1 % jelcsökke­
 Közcélú k i s f e s z ü l t s é g ű h á l ó z a t r a c s a t l a k o z t a t á s
nésnél nagyobb érték nem engedhető meg. Az elosz­
tói engedélyes a próbaüzem lezárásáig m egkövetelheti
a HFKV zárókör beépítését. Felhasználói panasz esetén
méréssel kell m eggyőződni a hiba okáról. A vizsgálatok
alapján az elosztói engedélyes a már régebben csatla­
koztatott term előegységek csatlakozási feltételeinek
szigorítását is előírhatja, ennek teljesítését a háztartási
méretű kiserömü üzem eltetője nem tagadhatja meg.
4.6.6. Kapcsolóberendezés
Háztartási méretű kiserőmű közcélú hálózattal való ösz-
szekapcsolásához a - elosztói engedélyes kezelésében
lévő - kézi m űködtetésű leválasztási és földelési-, rö­
vidzárási lehetőséget kell kialakítani, amelyet úgy kell
elhelyezni, hogy az elosztói engedélyes személyzete
számára m indenkor hozzáférhető legyen.
Az elosztói engedélyes közcélú hálózatán, a term elni
kívánó felhasználó hálózatán vagy a háztartási méretű
kiserőműben bekövetkező hiba esetén a közcélú háló­
zatról tö rtén ő leválasztásra olyan autom atikus (védel­
mi) kapcsolóberendezést kell alkalmazni, am elyet a
4.6.7. fejezetben tárgyalt védelm i berendezés m űköd­
tet. A kapcsolóberendezéssel galvanikus leválasztást
kell biztosítani. A kapcsolóberendezést az inverter
váltakozóáramú oldalán kell elhelyezni, kialakítása pe­
dig olyan legyen, hogy az inverter belső hibája esetén
se váljon működésképtelenné. A kapcsolóberendezés
a beépítés helyén fellépő zárlati áram ot károsodás nél­
kül legyen képes elviselni.
A háztartási méretű kiserőmű üzem eltetőjének az
egész villamos berendezés rövidzárlati szilárdságát biz­
tosítania kell. Az ehhez szükséges hálózati adatokat az
elosztói engedélyesnek meg kell adni a term elni kívánó
felhasználó részére.
4.6.7. Védelmek
A háztartási méretű kiserőmű nem ronthatja a közcélú
villamos hálózat biztonságos üzemét, nem veszélyez­
tetheti a villamos energia m inőségét:
- n e m táplálhat hálózati zárlatra 1,1 x In-nél nagyobb
áramot,
- nem maradhat az elosztóhálózattal szigetüzemben,
- nem okozhat m egengedettnél nagyobb feszültség­
ingadozást,
- nem okozhat szabálytalan feszültséget,
- nem okozhat zavaró m értékű aszimmetriát, harm oni­
kus torzítást, villogást,
- testzárlatra kapcsolódjon ki.
A fentiek alapján a háztartási méretű kiseröműnél az
alábbi védelm ekről kell minimálisan gondoskodni:
- rövidzárlati védelem;
- túlterhelési védelem;
- feszültségnövekedési védelem
- feszültségcsökkenési védelem
- frekvencianövekedési védelem
- elosztóhálózati-szigetüzem elleni védelem;
- földzárlati/testzárlatí védelem;
- érintésvédelem.
A háztartási méretű kiserömüvek védelmi berende­
zéseit az érvényes MSZ m értékadó szabványok szerint
kell tervezni, kivitelezni.
Saját és más felhasználói berendezések védelmére
olyan készülékeket kell alkalmazni, melyek beállítható-
sági tartom ánya a következő:
- Feszültségcsökkenési védelem 1,00-tól 0,70 Un-ig.
Javasolt beállítás: 0,8 Un/5 min,
- Feszültségnövekedési védelem 1,00-tól 1,15 Un-ig.
Javasolt beállítás: 1,1 Un/5 min,
- Frekvencianövekedési védelem 50-töl 52 Hz-ig.
Javasolt beállítás: 51 Hz/10 s.
A feszültségcsökkenés és feszültségemelkedés elleni
védelmet (3 fázisú berendezésnél) háromfázisúan kell ki­
alakítani. A frekvencianövekedési védelem egyfázisúan is
kivitelezhető.
A feszültségcsökkenés/emelkedés, frekvenciaem el­
kedés elleni védelem kioldása az elosztói engedélyes
engedélye alapján késleltetett is lehet, az időzítéseket
a közcélú hálózathoz illeszteni kell.
A termelöberendezés olyan védelemmel legyen el­
látva, amely közcélú hálózaton bekövetkező feszültség
kimaradásra 200 ms-on belül automatikusan kikapcsol
és a hálózati feszültség tartós visszatérése esetén 5 perc
kivárási idő után kapcsol vissza.
A te rm e ln i kívánó felhasználónak kell gondos­
kodni arról, hogy az elosztói engedélyes hálózatán
bekövetkező események, feszültségingadozások
vagy gyorsvisszakapcsolások ne okozzanak kárt a
term előberendezésben.
4.6.8. Feszültségszabályozás
A közeljövőben létesítendő háztartási m éretű kiserő­
mű csak feszültségszabályozásra alkalmas inverteren
keresztül csatlakoztatható a közcélú hálózatra. Az el­
osztói engedélyes - hálózatvizsgálat (mérés) alapján
- a már régebben csatlakoztatott term előegységek­
nél is előírhatja a feszültségtartás érdekében a szabá­
lyozható m eddőteljesitm énnyel való csatlakoztatást,
ennek teljesítését a háztartási m éretű kiserőmű üze­
m eltetője nem tagadhatja meg. Az elvárt szabályozási
tartom ány szélső értékei coscpkipaotiv = 0,8 és cosq1|nduktiv
= 0,8.
59
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
M ed dö te lje sítm én y kom penzáció
A feszültségszabályozásba bevont háztartási méretű
kiserőműveknél m eddöenergia elszámolást nem al­
kalmazunk. Egyéb esetekben a m eddöenergia forgal­
m at a m indenkor érvényes rendszerhasználati díjakról
szóló rendelet alapján kell elszámolni. Az alkalmazott
kom penzáló berendezés kialakításánál figyelem be kell
venni a háztartási méretű kiserömü üzem m ódját és az
ebből adódó hálózati feszültség visszahatásokat.
Erősen ingadozó hajtó teljesítm énynél (pl. szélerő-
mű) a m eddőteljesítm ény kompenzációt autom atiku­
san kell szabályozni.
Kompenzáló berendezés üzemeltetése m iatt intéz­
kedésekre lehet szükség a felharm onikus feszültségek
csökkentése és a hangfrekvenciás vezérlőjelre gya­
korolt befolyás elkerülése érdekében. Ezért a m eddő­
teljesítm ény kompenzáló berendezés teljesítményét,
kapcsolását és szabályozási m ódját az elosztói engedé­
lyessel egyeztetni kell.
4.6.9. Rákapcsolási feltételek
A háztartási méretű kiserömü hálózatra csatlakoztatá­
sánál m inimális követelmény, hogy a rákapcsolás há­
romfázisú csatlakozás esetén fázissorrend-helyesen,
illetve egyfázisú csatlakozás esetén az előírt fázisra
tö rtén je n (min. 5 perc időkésleltetés). Egyedi elbírálás
alapján a teljesítm ény függvényében az elosztói enge­
délyes m egkövetelheti a külön engedélyeztetést.
A rá kapcsolás a termelőberendezés és a felhasználói há­
lózat közvetlen összekötésével, vagy a termelöberendezés
közcélú hálózattal való közvetlen összekötésével valósít­
ható meg. A beépített berendezések csatlakozása fixen
történjen, bontható csatlakozás (pl. dugaszoló aljzaton
keresztüli) nem engedélyezett!
Több termelőegységnek egy csatlakozási p ont azo­
nos fázisára/fázisaira való rákapcsolásának időbeli lép­
csőzését az elosztói engedélyessel egyeztetni kell.
Inverterek bekapcsolása
Hálózatvezérelt váltóirányítóknál elsőként az egyen­
áramú oldalt kell bekapcsolni. A váltakozóáramú oldal
bekapcsolása csak ezt követően m egengedett. ISZIVT
invertereknél szinkrongenerátorok rákapcsolási feltéte­
leit kell betartani.
S zinkrongenerátorok bekapcsolása
A m últban létesült, állandó felügyelet nélkül üzemelő
termelőegységnél a szinkrongenerátorokat automatikus
1ISZM: Impulzusszélesség moduláció
60
szinkronozó berendezéssel kell felszerelni, amellyel biz
tosítható a következő szinkronizálási feltételek betartása
- feszültség különbség AU = + /-1 0 % x Un
- frekvencia különbség A f = + /- 0,5 Hz
- fázisszög különbség AV = + /-1 0 °
A hálózati impedancia generátorteljesítményhe;
való viszonyától függően a m egengedhetetlen hálózat
visszahatások elkerülésére indokolt lehet az előzőekné
szűkebb határok megállapítása is.
Aszinkron generátorok bekapcsolása
A m últban létesült olyan aszinkron generátorokat
amelyeket - feszültség nélkül - hajtóm ű indít be, í
szinkronfordulatszám 95-105 %-a közötti fordulat
számnál kell bekapcsolni.
Öngerjesztésű aszinkron generátoroknál, melyek fe
szükség nélküli bekapcsolása nem lehetséges, a szink
rongenerátorok rákapcsolási feltételeit kell betartani.
4.6.10. Dokumentációk
- Csatlakozási dokumentáció.
- Hatósági és egyéb engedélyek, nyilatkozatok.
- Elszámolási mérőberendezések hitelesítési jegyző­
könyvei, az üzembe helyezés során felvett mérés
jegyzőkönyvek.
- Műszaki leírások, kezelési-, karbantartási utasítások.
- A kiserömü minősítési dokumentációja.
-V é d e lm i és autom atika rendszer műszaki paraméte­
rei, beállítási lapok.
- Engedélyezett üzembe helyezési program.
4.6.10.1. A csatlakozási műszaki tervdokum entáció
tartalm i követelményei
A tervdokum entáció tartalm a:
• a term elő neve, helyszín, helyszinrajz, ügyfélszám;
• m eglévő felhasználó esetén a közüzemi szerződés/
hálózatcsatlakozási szerződés másolata;
• az ellátó hálózat tulajdoni határa (tájékoztató levél
alapján);
• a telepített rendszer leírása;
• mérőrendszer, m érőhely kialakítása;
• egyvonalas villamos séma a tulajdoni határok m egje­
lölésével;
• védelmi beállítási értékek; az automatikus, galvani-
kus leválást biztosító védelem elvi leírása és m űködé­
si paraméterei;
• védelm i séma, blokkvázlat;
• feszültségtartás, meddőszabályozás;
 Közcélú ki sf es zül t sé gű h á l ó z a t r a cs a tl a ko z ta tá s
• a váltóirányító vezérlési elve (hálózati kommutációs,
kényszer kommutációs), ütemszáma, szabályozás­
módja, a kom m utációs feszültség letörések mértéke;
• a betáplált áram harmonikus tartalma, HFKV visszahatás;
• term elői nyilatkozat;
• forgalm azói nyilatkozat;
• egyéb, elosztói engedélyes által tám asztott műszaki
feltételek.
4.6.11. A csatlakozás engedélyezésének
és kialakításának folyam ata
Az alábbi eljárási leírásban a háztartási méretű kiserö-
mű alatt értendő maga a termelöberendezés és a beru­
házás megvalósítása során eljáró kérelmező, ügyintéző
(tulajdonos, beruházó, tervező stb.).
A csatlakozási szándék bejelentéséhez m ellékelni kell
az elosztói engedélyes társaságnál erre a célra rendsze­
resített igénybejelentőt.
A csatlakozás műszaki, gazdasági feltételeiről az elosz­
tói engedélyesnek ajánlatot kell adnia. A tájékoztató tar­
talmazza a benyújtandó dokum entum ok felsorolását is.
A felhasználó az elosztói engedélyes tá jéko ztatójá ­
ban a szerződéskötés fe lté te le ké n t m eghatározottak
teljesítése, va la m in t az általa m e g k ü ld ö tt d oku m e n ­
tu m o k, csatlakozási d o ku m e n tá ció elosztói eng ed é ­
lyes általi jóváhagyatása után a hálózati csatlakozási
szerződésre vonatkozó a já nla t (szerződéstervezet)
elkészítését kezdem ényezheti a hálózati e n g ed é ­
lyesnél.
Jogszabály szerint felhasználónként az ugyanazon
csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítm ény
határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül
csatlakozhat term előberendezés a hálózatra. A m eg­
változott helyzet kezelésére a csatlakozási szerződés
m elléklettel kerül kiegészítésre, am it a szerződő felek
aláírásukkal hitelesítenek.
A csatlakozási szerződés aktualizálásához a háztar­
tási méretű kiserőmúnek az alábbi eredeti vagy hiteles
másolatú dokum entum okat is be kell benyújtani:
-jo g e rő s építési engedély, az építés időpontjának
m egfelelő jogszabályi környezet szerint;
- csatlakozási dokum entáció.
A term elni kívánó felhasználónak kell a háztartási
méretű kiserömü telepítéséhez szükséges engedélyez­
tetési eljárást kell kezdeményeznie.
A háztartási méretű kiserömü csatlakozása m iatt
szükséges közcélú hálózat fejlesztés az elosztói enge­
délyes feladata az érvényben lévő vonatkozó jogsza­
bályok alapján.
A háztartási méretű kiserőmű term elöberendezé-
sének készre jelentése után a felek hálózathasználati
szerződést kötnek.
Ha a term elni kívánó felhasználó a közcélú hálózatba
vissza kíván táplálni, módosítani kell a villamosenergia-
vásárlási szerződést is.
Az üzembe helyezési eljárást az ellátási szabályzatok­
ban, szabványokban és az elosztói engedélyes üzlet-
szabályzatában rögzítettek szerint kell lefolytatni.
Igénybejelentés, tájékoztatás
A korábban az elosztói engedélyes hálózatához nem csat­
lakozó felhasználónak, illetve a rendszerhasználatra vonat­
kozó új vagy a meglévőtől eltérő igény esetén az elosztói
engedélyeshez írásban igénybejelentést kell benyújtani.
A felhasználói igénybejelentésnek tartalm azni kell az
igénybejelentőnek hálózathoz való csatlakozásra és a
hálózat használatára vonatkozó igényeit, illetve a ház­
tartási méretű kiserömü fő bb műszaki adatait tartalm a­
zó betétlapot.
Az igénybejelentés ta rtalm a
A felhasználói igénybejelentésnek csatlakozási p on ­
tonként tartalm azni kell
• új felhasználási hely esetén - amennyiben az építési
engedélyhez kö tö tt - az építési engedélyhez kiadott
helyszínrajz másolatát;
• meglévő felhasználó esetén a beazonosításhoz szük­
séges adatokat (név, cím, felhasználási hely adatok,
partnerszám, szerződésszám stb.);
• az igényelt rendelkezésre álló teljesítm ény mértékét
(kVA, kW, A);
• azt, hogy a csatlakozás célja betáplálás és/vagy vételezés;
• hálózathasználati felhasználói igény esetében a vé­
telezés megkezdése utáni időszakban igénybe venni
kívánt teljesítmény, vagy igénybe venni kívánt név­
leges teljesítm ény értékét, amely a villamosenergia­
ellátási szerződésben szerepel;
• a háztartási méretű kiserömü villamos energia vétele­
zését, vagy betáplálását esetleg befolyásoló hálózati
zavarokat, hálózati visszahatásokat (pl. feszültségtor­
zulás, feszültségvibrálás, felharmonikus tartalom stb.)
okozó felhasználói berendezés tervezett alkalmazását;
• a közcélú hálózattal párhuzamosan kapcsolni kívánt
áramtermelő berendezés, háztartási méretű kiserö­
mü működésére jellem ző adatokat abban az esetben
is, ha a felhasználó nem kíván a hálózatba villamos
teljesítm ényt betáplálni. Ezen belül:
• a háztartási méretű kiserömü leírását, villamos adatait,
• teljesítményét,
• várható éves kihasználási óraszámát,
• a háztartási méretű kiserőmű tipusvízsgálati ada­
ta it (gyártói megfelelőségi nyilatkozatot, független
vizsgáló intézmény által kiadott tanúsítványát);
61
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e
• visszatáplálási igény esetén (hálózatra táplálás,
párhuzamos kapcsolás) a várható éves tö b b le t
villamosenergia mennyiségét;
• ha a csatlakozási ponton váltakozva fogyasztás és be­
táplálás is történik, a vételezni kívánt, és a betáplálni kí­
vánt villamos energia jellemzőire vonatkozó adatokat
különválasztva kell közölni az igénybejelentésben;
• a bekapcsolás kért időpontját;
• igényelt árszabást;
• a felhasználó által üzem eltetendő készülékek háló-
zatszennyezö hatásait, ennek kiszűrési módját.
Bővítés esetén kiegészítendő:
• jelenleg rendelkezésre álló teljesítmény, áramerősség;
• jelenlegi ellátási m ód ismertetése;
• az elszámolási fogyasztásmérők adatai.
Tájékoztatás
Az elosztói engedélyes az igénybejelentésre 30 napon
belül köteles a birtokában lévő adatok alapján a tájé­
koztatást - az üzletszabályzatában meghatározottak
szerint- megadni.
A tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
• azt, hogy az igényelt vagy betáplálható villamos te l­
jesítm ényt, többletteljesítm ényt az elosztói enge­
délyes hálózatának mely részéről tudja szolgáltatni,
vagy fogadni, valam int a hálózattal való összekötés,
bekapcsolás műszakilag ind oko lt és jogszabályban
előírt pénzügyi feltételeit,
• azt az időtartam ot, am eddig az elosztói engedélyes a
tájékoztatásában foglaltakhoz kötve van,
• a hálózati csatlakozási szerződés, illetve hálózathasz­
nálati szerződés megkötésének szükségességét,
• a m érőhely kialakítására, annak ajánlott módjára és a
fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére vonatko­
zó követelményeket,
• a felhasználói tulajdonba kerülő hálózati rész kivite­
lezésénél alkalmazandó gyártm ányokra vonatkozó, a
villam os csatlakozáshoz szükséges hatósági engedé­
lyek szükségességét,
• az alkalmazandó érintésvédelmi m ódot és az érintés-
védelm i kioldó paramétereket,
• más felhasználó vagy háztartási méretű kiserőmü
villamos energia vételezését, vagy betáplálását eset­
leg befolyásoló hálózati zavarokat, hálózati vissza­
hatásokat (pl. feszültségtorzulás, feszültségvibrálás,
felharm onikus tartalom stb.) okozó - felhasználói
berendezés tervezett alkalmazása esetén a hálózati
zavarok korlátozására vagy megelőzésére vonatkozó
- előírásokat,
• a kiviteli tervekre és azok jóváhagyására vonatkozó
előírásokat. A csatlakozási tervdokum entáció elkészí­
tésének szükségességét,
• a villamos csatlakozáshoz szükséges engedélyek fel­
sorolását,
• azt a becsült időpontot, am elytől kezdődően a közölt
feltételek teljesítése esetén a villamosenergia-terme-
lés megkezdhető, továbbá
• a rendszerhasználati díjszabást és megfizetésének
módját.
Az elosztói engedélyes köteles térítésmentesen a felhasz­
náló vagy tervezője, kivitelezője rendelkezésére bocsátani:
• új felhasználó esetén a hálózati leágazó p ont leírá­
sát az elosztói engedélyes, közcélú hálózatán és azt,
hogy a hálózatnak ezen a pontján a tájékoztatás idő ­
pontjában üzemszerűen igénybe vehetö-e, vagy be-
táplálható-e a felhasználó igénybejelentése szerinti
legnagyobb teljesítmény,
• a m éretlen felhasználói hálózat, illetve a csatlakozó­
berendezés kialakítására vonatkozó műszaki követel­
ményeket,
• a leválaszthatósági, a hálózatvédelmi és a fogyasztás-
mérő berendezés műszaki követelményeit, továbbá
azok elhelyezésére vonatkozó követelményeket,
• a csatlakozási pontra értelmezett, a felhasználói veze­
tékre vonatkozó műszaki követelményeket, valam int
a tervezéshez szükséges egyéb adatokat.
Ha a csatlakozó-berendezést idegen ingatlanon kell
elhelyezni, illetőleg átvezetni, az ehhez szükséges hoz­
zájárulást a felhasználó köteles megszerezni és az el­
osztói engedélyesnek átadni.
 5 . fejezet

ÖSSZEKÖTŐ BERENDEZÉS

5.1. Csatlakozó főelosztó
A csatlakozó főelosztó szabvány' szerinti funkcionális
meghatározása:
„a méretlen felhasználói hálózat részét képező központi
elosztóberendezés, amely
- a csatlakozóvezeték, illetve a betápláló fővezeték (fel­
fűzött táplálás esetén legfeljebb két ilyen vezeték) foga­
dására és
- az első túláramvédelmi készülék elhelyezésére, és
- a méretlen hálózat szükség szerinti elosztására szolgál".
A szabványelöirások alkalmazása
A téma részletes tárgyalása e lő tt ki kell térni arra ,
hogy az MSZ 447:1998 m értékadó szabvány csatlakozó
főelosztóra vonatkozó előírásainak helyes értelmezésé­
hez és alkalmazásához az alábbi korrekciókés kiegészí­
tések figyelem be vétele szükséges:
1. A szabvány 2.1.3. szakasza egyértelműen előírja,
hogy méretlen áramkörök, áramköri elemek nem helyez­
hetők el zárópecsételés nélküli térben. Ezeket úgy kell el­
helyezni, hogy a méretlen áramkörökhöz való, maradó
nyom nélkül megvalósítható hozzáférés lehetősége m ű­
szakilag kizárt legyen. A szabvány 4.5.8.1. szakasza alatt
m egfogalmazottak Így nem helytállók.
2. A szabvány 4.5.7.2. szakasza a la tti felsorolásban fa
anyagú csatlakozó főelosztó is szerepel. Figyelembe kell
venni, hogy a szabvány 1998. évi kiadású, és a szerkesztése
óta eltelt bő évtized alatt a kereskedelemben a csatlakozó
főelosztók kialakítására alkalmas villamosipari termékek
széles köre jelent meg. Ezért a szabványban foglaltaktól
eltérően új kivitelű csatlakozó főelosztó kialakítása kizá­
rólag villamos szerelési anyagok felhasználásával elfoga­
dott. Az ettől eltérő kivitel egyedi engedélyezéshez kötött.
3. Az MSZ 447:1998+ 1M:2002 3.3.5. szakasza szerint
nem szükséges csatlakozó főelosztót alkalmazni, ameny-
nyiben a csatlakozókábel legfeljebb három egyfázisú fo­
gyasztási helyet lát el (m ert ilyenkor a fogyasztásmérők
előtti kismegszakítók az első túláramvédelmi eszközök).
Ez a megoldás több műszaki szempontból sem helytálló,
ezért nem alkalmazható, mivel nincs lehetőség a hálózat­
ról való leválasztásra, a fő földelösín, illetve a TN-rendszer
kialakításához szükséges, önálló kapcsokból indítható
villamos kötéspont létesítésére és elhelyezésére.
4. Az MSZ 447:1998+ 1M:2002 4.5.8.2. szakasza szerint a
csatlakozó főelosztó zárópecsételhetö részében kell elhe­
lyezni a fogyasztásmérő berendezéseket és ezek tartozé­
kait. Ez az előírás ütközik a szabvány 1.6.5. szakasza alatt
előírtakkal, a fogyasztásmérő-hely meghatározásával, így
nem helytálló. A szabványelőírás úgy értelmezhető, hogy
egy szekrény, vagy tokozat-rendszer elemeiből épített cso­
' Az MSZ 447:1998+)M:2002 mértékadó szabvány 1.4.1.2. szakasza. A csatlakozó főelosztóval kapcsolatos további kérdéseket a szabvány 4.5.
szakasza tárgyalja.
1 Az MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány (korábban MSZ 2364 540:1995) szabvány 542.4. szakasza alatt előirt, épületenként, vagy szükség
esetén épület-szekciónként kialakítandó fó fóldelösin, ami az épület földelörendszerének (a villamos berendezés földelöberendezésének)
erősáramú szempontból kijelölt és felhasznált központi PE-sínje.
Összekötő berende zés
portos fogyasztásmérő-hely elhatárolt és zárópecsételhető
része csatlakozó főelosztó funkciót láthat el.
5. Az MSZ 447:1998 szabvány 4.5.7.3. szakasza alatt
nullabontó alkalmazásáról van szó. Csatlakozó főelosztó­
ban, illetve a méretlen fövezetéki elosztásoknál nullabontó
alkalmazása üzembiztonsági okból, a nulla lazulás veszé­
lye m ia tt nem megengedett és nem elfogadott. Ugyanez a
szakasz előírja, hogy minden vezetéket önálló villamos kö­
tésként kell csatlakoztatni, olyan elhelyezéssel, ami nem já r
a többi vezető bolygatásával. Ez a betáplálás PEN kapcsá­
nál többszörös leágaztatási lehetőséget követel meg, ami
elsősorban sínes kivitel alkalmazásával lehetséges. Ennek
a nullabontó műszakilag nem felel meg. TN-rendszereknél
a csatlakozó főelosztó PEN-sínje - megfelelő kialakítás­
ban - a fő földelősín2 funkcióját is elláthatja, amennyiben
a csatlakozó főelosztóból kinyúló sinvégre csatlakozik a
földelörendszer (földelővezetövel, a csatlakozó főelosztó
mellett elhelyezett villamos kötödobozban kialakított, szer­
számmal bontható kötéssel).
6. Az MSZ 447:1998 szabvány előírásain túlmenően
m ind felhasználói, m ind elosztói engedélyest szempont­
ból indokolt, hogy zárópecsételt terekben ne legyenek
olyan villamos kötések, amelyek ellenőrzése vagy kezelé­
se felhasználói szempontból - például az időszakos szab­
ványossági felülvizsgálatok alkalmával - szükségessé vá­
lik. Ez szorosan összefügg az előbbi p on t a la tt em lített fő
földelősín helyével és kialakításával. Mindezt együtt kell
érteni és alkalmazni azzal, hogy minden vezetékrendszer
PE-vezetőjének a fázis- és nullavezetökkel azonos rend­
szerben kell haladnia (annak érdekében, hogy zavar- és
túlfeszültség-védelmi szempontból nem kívánt hurkok
ne alakulhassanak ki). A felhasználói hálózat olyan PE
kötései, amelyek hozzáférést, kezelést nem igényelnek
- amennyiben ez műszakilag szükséges - a csatlakozó
főelosztóban, illetve a méretlen fővezetéki elosztás részét
képező egyéb zárópecsételt terekben elhelyezhetők, de
csak kizárólag garantáltan időálló kivitelben. E követel­
ménynek elsősorban a gyűjtösínröl (sínszerű kialakítású
kapocs-sorról) történő, egyenkénti vezeték leágaztatás
felel meg. Fogyasztásmérő-helyen (a fogyasztásmérő
és/vagy a fogyasztásmérő előtti kismegszakítók elhelye­
zésére szolgáló térrészekben) érintésvédelmi célú villa­
mos kötések nem lehetnek. Fogyasztásmérő-helyen PE-
vezetö (a felhasználási helyhez tartozó m ért fővezeték
PE-vezetője) csak megszakítás, vagy leágaztatás nélkül
haladhat át.
A m egfogalm azott előírások az üzembiztonság
szempontjainak érvényesítésén túl a felhasználók és
az elosztói engedélyesek közötti zavartalan és jogszerű
kapcsolathoz szükséges műszaki alapok m egterem té­
sének célját szolgálják. Ezért a közölt előírások követke­
zetes m ódon betartandók.
65
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
5.1.1. A csatlakozó főelosztó funkciói
A csatlakozó főelosztó felhasználói tulajdonú berende­
zés. A csatlakozási pont az első túláram védelm i készü­
lék betápláló kapcsain van.
Gyakorlati szem pontból a csatlakozó főelosztó - tö b ­
bek között a benne elhelyezett készülékekhez és sze­
relvényekhez rendelt funkciókból következően - az
adott helyen és a do tt alkalmazásban fellépő műszaki
igényeknek megfelelően tö bb feladatot láthat el:
- csatlakozóvezeték (kábel, vagy szigetelt szabadveze­
ték) fogadási funkció, a csatlakozási p on t helyének
biztosítása,
-fe lfű z ö tt táplálás esetén annak fogadása és továbbindi-
tása (az elosztói engedélyes határozza meg a közcélú,
kisfeszültségű hálózat felfűzésére vonatkozó műszaki
feltételeket, így a szakaszolhatóság szükségességét),
- első túláram védelm i készülék helyének biztosítása
(szükség szerint megszakító, vagy késes biztosítóalj­
zat a benne elhelyezett késes olvadóbiztosító beté­
tekkel),
- a csatlakozó főelosztóban, vagy m ellette elhelyezett
műanyag tokozatban, az első túláramvédelmi készülék
utáni pontról leágazva elhelyezhető a felhasználói tú l­
feszültség elleni védelem első fokozata (SPD Class 1.),
- a m éretlen fővezetéki elosztáshoz szükséges számú
betápláló fővezeték indítása, szakaszolási (és szükség
esetén szelektív túláram védelem kialakítási) lehető­
séggel (pl. késes biztosítóaljzatról),
- egy tűzszakaszt ellátó csatlakozó főelosztóban elhe­
lyezhető a tűzvédelm i fökapcsoló is,
- központi vezérlőkészülék (idöprogram-kapcsoló), az
esetleg szükséges mágneskapcsoló, és az ezekhez
szükséges túláram védelm i készülék,
- a felhasználási hely szabvány szerint létesítendő TN-
rendszerének kialakítása, azaz (a műszaki szükséglet­
nek megfelelően):
• a fő földelösín kialakítása (ha a csatlakozó főelosztó
PEN-sínjével azonos),
• a fő földelösínröl érkező, TN-rendszer kialakításá­
hoz szükséges földelővezetö összekötése a közcélú
hálózat betápláló PEN kapcsával (ha a fő földelösín
kialakítása a csatlakozó főelosztó PEN-sínjével nem
azonos),
- aTN-C/TN-S határpont helye, ha az N és a PE-vezetök
a csatlakozó főelosztó PEN kapcsán, vagy sínjén van­
nak szétválasztva (ekkor a fő földelösín a csatlakozó
főelosztó PEN-sínjével azonos).
Egy csatlakozóvezetéken, egy csatlakozási ponton
keresztül - m egfelelő műszaki feltételek teljesülésével
- tö b b felhasználási hely is ellátható. Ekkor a csatlako­
zási p o n t után méretlen fövezetéki elosztás is szüksé­
ges, de ez nem feltétlenül a csatlakozó főelosztóban
valósul meg. Több szekcióból álló épületben az egyes
1 Az MSZ 447:1998+1M:2002 mértékadó szabvány 2.3.2. szakasza
66
épületszekciókban (pl. lépcsöházakban) elhelyezett,
felhasználói tulajdonú, de zárópecsételhetö főelosztó
berendezések látják el a további méretlen fövezetéki
elosztás funkcióját.
A csatlakozó főelosztók a közcélú, kisfeszültségű há­
lózatokról e llátott felhasználási helyek villamos betáp­
lálást fogadó berendezései, amelyek központi elosztó­
berendezés funkciót is elláthatnak.
Mivel a csatlakozási pont és a közcélú, kisfeszültségű
hálózat között nincs túláram védelm i eszköz, így a csat­
lakozó főelosztókat a közcélú, kisfeszültségű hálóza­
tok üzembiztonsági szempontrendszerébe kell vonni,
üzembiztonságuk nem lehet kisebb az ellátó hálózat
üzembiztonságánál. A csatlakozó főelosztó belső teré­
ben fellépő villamos hiba (pl. zárlat) ugyanis könnyen
átterjedhet a csatlakozási pontra, maradó hibát okoz­
va a közcélú hálózaton, ami nem m egengedhető. Egy
ilyen hiba sok felhasználó villamosenergia-ellátásból
való hosszabb idejű kiesését, és/vagy kárát okozhatja.
A csatlakozó főelosztóknak meg kell felelniük az
alább felsorolt, egyidejűleg fellépő igénybevételeknek
és az ebből eredő követelményeknek:
• összegzett üzemáram,
• zárlati áramok,
• rész-villámáramok,
• túlfeszültség-behatások,
• hosszú idejű tartós üzem,
• egyes esetekben fokozott és ism étlődően előforduló
környezeti igénybevételek (meleg, hideg klíma, idő­
szakos páralecsapódás).
Az üzembiztonsági szempontok teljesülése érdeké­
ben közölt előírások - a villamos biztonság műszaki
feltételeinek teljesítésére vonatkozó előírásokhoz ha­
sonlóan - kötelező jellegűek.
5.1.2. A csatlakozó főelosztó szükségessége
A csatlakozó főelosztó szükségességére vonatkozó
szabványelőírás szerint3 „Ha a csatlakozóvezeték több
fogyasztási helyet lát el, akkor csatlakozó főelosztót kell
alkalmazni és az első túláramvédelmi készüléket a csatla­
kozó főelosztóban kell elhelyezni, kivéve, ha a csatlakozó-
vezeték hálózati leágazási pontja transzformátorállomás
gyüjtősinjén van".
A csatlakozó főelosztó alkalmazásának szükséges­
ségét a szabvány egyértelműen meghatározza. Ennek
megfelelően az alább felsorolt gyakorlati esetek m ind­
egyikében csatlakozó főelosztót kell alkalmazni:
• a csatlakozás földkábel-hálózatról valósul meg,
• a csatlakozással ellátandó felhasználási helyek száma
egynél több.
K ivétel: az ugyanazon felhasználóhoz tartozó m in­
den napszaki és vezérelt napszaki fogyasztásmérő

(valam int vezérlőkészüléke) e lő tti méretlen áramköri
elágaztatás ugyanabban a térben elhelyezett fogyasz­
tásmérők esetében m egoldható, önm agában ez nem
igényli csatlakozó főelosztó alkalmazását.
• a csatlakozás szabadvezeték-hálózatról, földkábellel
valósul meg, és várható a közcélú, kisfeszültségű há­
lózat földkábel-hálózattá tö rtén ő átépítése,
• az egy felhasználási helyet ellátó csatlakozás szabad­
vezeték-hálózatról, földkábellel történik, és a csatla­
kozókábel keresztmetszete 25 m m 2-nél nagyobb.
Kőzép-/kisfeszültségü transzformátorállomás 0,4 kV-os
gyüjtösínjéről történő csatlakozás csak erre jogosult villa­
mos tervező által készített kiviteli terv alapján valósítható
meg. A csatlakozókábelt természetesen ekkor is csatlako­
zó főelosztóba kell csatlakoztatni. Ha a közép-/kisfeszült-
ségű transzformátorállomás az épületben, vagy épület­
tömbben van, akkor fövezetékes csatlakozásról beszélünk
és a csatlakozó főelosztó az épületen belül, például egy
erre alkalmas közlekedő térben is el lehet helyezve.
Előbbiekből következően csak abban az esetben nem
szükséges csatlakozó főelosztó létesítése, ha a közcélú,
kisfeszültségű hálózat szabadvezetékes és az alábbi fe l­
tételek teljesülnek:
- a csatlakozóvezeték
• szigetelt szabadvezeték, vagy
• legfeljebb 25 mm2 keresztmetszetű kábel és a csatla­
kozás olyan szabadvezeték-hálózatról történik, amely­
nek földkábelessé történő átépítése nem várható,
- a fogyasztásmérő-helyek száma egy, vagy ugyanazon
felhasználási helyhez tartozóan kettő (minden nap­
szaki és vezérelt különm ért fogyasztásmérő, valamint
vezérlőkészüléke), de a fogyasztásmérő berendezés
egy közös térben (szekrényben, tokozatban) van el­
helyezve, és a m éretlen fövezetéki elágaztatáshoz
szükséges, m egfelelő kivitelű sorozatkapocs, vala­
m in t a vezetékezések számára a szükséges hely a fo ­
gyasztásmérők terében rendelkezésre áll4,
- méretlen betáplálásban elhelyezett túlfeszültség el­
leni védelem nem lesz, és ez nem is tervezett, ezért
helyének kialakítása sem szükséges.
Amennyiben előbbiek szerint csatlakozó főelosztó
alkalmazása nem szükséges, úgy az elhagyására vonat­
kozó szakmai döntés meghozatala során még a követ­
kezőket is figyelem be kell venni:
- A csatlakozó főelosztó későbbi kialakítása általában
jelentősebb építészeti beavatkozással jár. Ezért he­
lyének kijelölésével érdemes m egterem teni a későb­
bi egyszerű beépíthetőség műszaki lehetőségét. A
fennálló körülmények függvényében az épület m eg­
felelő falfelületén, vagy a kerítésben ki lehet hagyni
a csatlakozó főelosztó helyét, szükség esetén gipsz­
kartonnal, vagy más m ódon takarva, ami festhető,
burkolható felületet ad.
4 MSZ 447:1998 mértékadó szabvány 5.2. szakasza
Összekötő berendezés
-V á rh a tó a n egyre tö b b felhasználási helyen válik szük­
ségessé túlfeszültség elleni védelem alkalmazása.
A túlfeszültség elleni védelem első fokozatának vé-
döhatása csak az épület méretlen betáplálásába be­
építve érvényesül teljes értékűen. Ez a szempont csat­
lakozó főelosztó m eglétének és a 0/1 villámvédelmi
zónahatáron tö rtén ő elhelyezésének követelményé­
vel jár, mivel a védelmi eszközt az első túláram védelm i
készülék utáni pontról kell leágaztatni.
- Amennyiben az épület funkciója lehetővé teszi, hogy
o tt a későbbiekben több felhasználási helyet alakítsa­
nak ki, érdemes csatlakozó főelosztót beépíteni, meg­
teremtve a méretlen fövezetéki elosztás kialakításának
lehetőségét. Ilyen esetben javasolt valamilyen m érté­
kig a fogyasztásmérő-helyi bővítést is előkészíteni (pl.
fogyasztásmérő-helyek előkészítése, helyük biztosítá­
sa, fövezetéki védőcsövezés előkészítése).
5.1.3. A csatlakozó főelosztó elhelyezése
Általános követelmények és szempontok
A csatlakozó főelosztók úgy legyenek elhelyezve (és
ezzel összhangban kialakítva), hogy potenciális bal­
esetveszélyt, akadályt ne képezzenek. A burkolaton ne
legyen számottevően kiálló rész (pl. lakatfül). Lényeges
elhelyezési szempont, hogy a csatlakozó főelosztók el­
helyezésével is csökkenthető legyen a környezeti hatá­
sokból eredő bármilyen sérülés veszélye.
A csatlakozó főelosztó elhelyezése ne legyen fe ltű ­
nő, m egfelelő megoldások által illeszkedjék a beépítés
helyszínén az adott környezetbe. Különösen igénye­
sebb megjelenésű, pl. m űemlék épületeknél célszerű
olyan esztétikus, szükség szerint építészetileg is ösz-
szehangolt beépítési megoldást alkalmazni, hogy a
csatlakozó főelosztó szekrényének, fokozatának fedele,
ajtaja a falsíkba, vagy falsík alá süllyesztett legyen, vagy
szükség esetén m egfelelő építészeti takarással rendel­
kezzen, például rejtett rögzítésű lábazati elem takarja.
A nagyobb méretű (általában felfűzött ellátású) csatla­
kozó főelosztók elhelyezését, kialakítását tervezni kell.
A csatlakozó főelosztót épületfali elhelyezés esetén
legcélszerűbb az épület főbejárata m elletti falfelület­
ben elhelyezni, de az utcafronti elhelyezés is m egold­
ható. Az épület lábazati részében (vasbeton) történő
elhelyezésnél g ondot jele nth et az épület m egmaga­
sított beton alapja, amiben semmiképp nem javasolt
véséssel, vagy betonvágással utólag helyet kialakítani,
mivel ez statikai probléma lehet. Az épület alapozását
megelőzően kell építészetileg egyeztetni a csatlakozó
főelosztó kijelölendő helyét, és a helyet a betonozásnál
kihagyatni (deszka-doboz elhelyezéssel). Nem szabad
megfeledkezni az épület beton lábazati részének beto­
nozásánál a védőcsövek helyének kihagyásáról sem.
67
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e
A csatlakozó főelosztó szekrényének/tokozatának falba
süllyesztett elhelyezésénél számítani kell a falfelületre ke­
rülő hőszigetelő réteg és járulékos burkolat vastagságára
is. Ne kerüljön a csatlakozó főelosztó túlságosan mélyen
a falsík alá, mert rossz lesz a kezelhetősége.
A csatlakozókábel, vagy a fe lfűzö tt közcélú hálózat
kábeleinek, illetve tö b b lépcsőházas épületeknél a
szükséges méretlen fővezetékek (földkábelek) becsat-
lakoztatása érdekében a kábelbehúzást lehetővé tevő
hajlítási sugarú (acél, KPE stb.) védőcsöveket kell elhe­
lyezni a m egfelelő számban.
Rongálás lehetőségének kite tt helyeken a berende­
zés fokozott védelm et igényel, ezért a csatlakozó főel­
osztó burkolata ennek m egfelelő anyagú és kialakítású
legyen. A burkolaton ne legyen feszegetésre alkalmas,
vagy pl. csavaró igénybevételnek kitehető rész (pl. la­
katfül, kilincs, fogantyú).
A csatlakozó főelosztók cseréjével, bővítésével, átala­
kításával kapcsolatos kivitelezői m unkákazesetektöbb-
ségében építészeti beavatkozásokkal járnak. Az épü­
lethom lokzat megbontása, az o tt elvégzendő falvésés,
kőműves munka, hőszigetelés bontás és helyreállítás,
valam int hom lokzat eredeti állapotának helyreállítása
sok problém át okoz és általában az épülettulajdonos
érdekeibe, így ellenállásába ütközik. Mindezeken túl
a beavatkozásokhoz szükséges áramszünet a közcélú,
kisfeszültségű hálózatra és a berendezésen keresztül
ellá tott é pü le t felhasználóira is kihat. Mindezek m iatt
az első kivitelezéskor kell m egfelelő szakmai körülte­
kintéssel eljárni m ind a csatlakozó főelosztó helyének,
m ind műszaki tartalm ának meghatározása során.
A csatlakozó főelosztó elhelyezésére vonatkozó to ­
vábbi előírások a következők:
- A csatlakozó főelosztó e lő tt legalább 1 m mélységű
sík, szabad helyet kell biztosítani kezelés céljára5.
- Am ennyiben a csatlakozó főelosztó az épületen belül
külön helyiségben lesz elhelyezve, úgy o tt más köz­
müvek leeresztő csapjait és bontható kötéseit nem
szabad elhelyezni6.
- Épületgépészeti csövek alá csatlakozó főelosztó nem
építhető be7.
- Talajszi nt alatti helyiségben csatlakozó főelosztó csak
akkor helyezhető el, ha a helyiségnek szellőző ablaka
van, belmagassága legalább 2 méter és padlószintje
nincs a környező helyiségek padlószintje alatt8.
- Ha az első túláram védelm i készülék késes olvadóbiz­
tosító, akkor a m egfelelő kezelhetőség érdekében
m inden része a padlószint felett 0,6... 1,5 m magas­
ságban legyen9.
A közterülettel határos elhelyezés kiegészítő követelményei
Amennyiben a csatlakozás a közcélú, kisfeszültségű föld­
kábel-hálózatról valósul meg, úgy az általános követel­
ményeken túl alapvető elhelyezési követelmény, hogy
5 MSZ 447:1998 mértékadó szabvány 4.5.2. szakasz
6 MSZ 447:1998 mértékadó szabvány 4.5.3. szakasz
7 MSZ 447:1998 mértékadó szabvány 4.5.3. szakasz
* MSZ 447:1998 mértékadó szabvány 4.5.3. szakasz
9 MSZ 447:1998 mértékadó szabvány 4.5.5. szakasz
10 Az MSZ HD 60364-5-54:1007 (korábban: MSZ 2364-540:1995 Földelóberendezések és védővezetők szabvány) 542.4. szakasza
68
az elosztói engedélyes a csatlakozó főelosztóhoz és így
az első túláramvédelmi készülékhez (a csatlakozási p on t­
hoz) m indenkor akadálytalanul hozzáférhessen, mivel
földkábel-hálózati hiba esetén a hibahely behatárolása
(kábelnyomatással) csak az összes felhasználási hely vil­
lamos leválasztását követően válik lehetségessé.
A m indenkori akadálytalan hozzáférés lehetősége
leginkább úgy biztosítható, ha berendezés az ingatlan
közterületi határán van elhelyezve, és közterület felőli
megközelítéssel m indenkor hozzáférhető (épület külső
fala, kerítés külső oldala).
A magánterületen történő elhelyezés kiegészítő kö­
vetelményei
A csatlakozó főelosztó m agánterületen tö rtén ő elhe­
lyezése csak az elosztói engedélyessel tö rté n ő doku­
m entált egyeztetés és jóváhagyás alapján lehetséges.
Épület főbejáratának minősülő bejáraton belüli elhe­
lyezés csak akkor megfelelő, ha az elosztói engedélyes ré­
szére hosszú távon biztosított az akadálytalan bejutás le­
hetősége (például portaszolgálat, vagy házmester van).
Nem m egfelelő hely csatlakozó főelosztó elhelyezé­
sére rendeltetésszerű közlekedés céljára szolgáló út,
tér, helyiség (szűk lépcsőházi folyosó, nagy forgalm ú
kocsibejáró stb.).
Csatlakozó főelosztó a kerítésben
Am ennyiben a csatlakozó főelosztót nem az épületen,
hanem attól elválasztva, az ingatlanhatáron, kerítésben
kell elhelyezni (fogyasztásmérő-hellyel, vagy anélkül),
akkor az elhelyezés további problém ákat vet fel:
- A z épület fő földelösínje'0 ilyenkor nem lehet
a csatlakozó főelosztóhoz rendelve, mivel a fő
földelősín az épület villamos berendezésének
földelőberendezéséhez tartozó fő érintésvédelmi
csom ópont, nem „távolítható el" az épülettől. Ennek
oka, hogy a fő földelösinre csatlakozó vezetékek
(földelövezető(k), védövezetö(k), EPH vezető(k)) a le­
hető legrövidebbek kell legyenek, ami az elektrom ág­
neses kom patibilitás (EMC) alapvető szempontja.
- Az épület (méretlen, vagy m ért) betáplálásban a fel­
használó igénye alapján elhelyezendő 1. osztályú túl-
feszültség-védelmi eszköz (SPD Class 1.) alapvetően
szintén csak magán az épületen (elsősorban a vil­
lámvédelmi zónahatáron, azaz az épület külső falán)
lehet elhelyezve. A védelm i eszköz földpotenciálra
kötendő kapcsait az épület földelörendszerére, tehát
a fő földelősínre kell csatlakoztatni, mivel a levezetési
áramnak közel függőleges irányban, a lehető legrövi­
debb áramúton kell eljutnia a földbe.
A kerítésvonalban elhelyezett csatlakozó főelosztó
műszaki tartalma minimálisan a csatlakozókábel foga-

dására, az első túláram védelm i készülék elhelyezésére,
és egy négyvezetős betápláló fővezeték (köpenyes ve­
zeték) indítására korlátozódik. Megjegyezendő, hogy
az MSZ 447:1998 m értékadó szabvány hatálya alá tar­
tozó háromfázisú felhasználói hálózatokat egyébként
m indig ötvezetős kivitelben kell elkészíteni, de o tt ilyen
kialakítás nincs tárgyalva.
Ha a kerítésvonalban elhelyezett, csatlakozó főel­
osztóként alkalm azott villamosiparí szekrény/tokozat
műanyag, és kielégíti a II. érintésvédelmi osztályra vo ­
natkozó követelményeket, akkor értelemszerűen nem
kell és nem szabad a szekrényt külső érintésvédelmi
csatlakozással ellátni (és nem kell a szekrényhez földe­
lőt telepíteni).
Fémszekrény alkalmazása esetén a szekrényt be kell
kötni az érintésvédelem be (a szekrényben levő PEN
kapocsról/sínről). A szekrényhez fö ldelőt telepíteni ez
esetben sem szükséges, de nem is tilto tt. A szekrény
épület földelörendszerével azonos potenciálját a főve­
zeték PEN-vezetöje biztosítja.
5.1.4. A csatlakozó főelosztó kialakítása
Egységesség és kezelhetőség
A csatlakozó főelosztó kivitele egységesség és kezelhe­
tőség szem pontjából tegye lehetővé az elosztói enge­
délyes helyszínnel nem ismerős szakemberei számára a
gyors felismerést és a biztonságos munkavégzést. En­
nek érdekében egyszerű, jó l áttekinthető kialakítású és
elrendezésű legyen (MSZ 447:1998 2.1.2. szakasz).
Környezeti igénybevételeknek való megfelelés, élet­
tartam
A csatlakozó főelosztó az épület m éretlen betáplálá­
sának főberendezése. M int ilyen funkciójú műszaki
egységnek, az é pület minimálisan elvárt 30-40 év élet­
tartam án keresztül elvárás az üzembiztos működés.
Az élettartam fő m eghatározó tényezője a csatlakozó
főelosztó szekrényének, burkolatának anyaga, szilárd­
sága, korrózióállósága és tartós tömítettsége. Mivel
a berendezés cseréje, felújítása kom oly problémákat
okoz, ezért csak az élettartam -szem pontnak garantál-
, tan m egfelelő kivitel fogadható el. Gyakorlatilag kar­
bantartásmentes berendezést kell kivitelezni.
A csatlakozó főelosztó szekrényének, tokozatának
szilárdsága és környezetállósága d öntő a benne elhe­
lyezett műszaki tartalom zavartalan üzemére, m egbíz­
hatóságára nézve, így maradéktalanul feleljen meg a
várható környezeti igénybevételeknek. Ezt a szempon­
to t a csatlakozó főelosztó szekrényének, tokozatának
helyes megválasztásával kell teljesíteni (anyag és
anyagvastagság, környezetállóság, különös tekintettel
" MSZ 447:1998 mértékadó szabvány 4.5.7.1. szakasza
Összekötő berendezés
a nyíló felületre). Utcafronti elhelyezésnél eszköz nél­
kül elkövetett vandalizmusra is számítani kell, úgym int
ütés, rúgás, ajtó kézzel tö rtén ő feszegetése".
Szabadtérrel határos elhelyezés esetén a csatlakozó
főelosztó zárt ajtóval legalább IP 54 védettségű legyen,
azaz por behatolása és a nyíló felület felől, és bármely
irányból fröcskölő víz bejutása nem m egengedett. Ro­
varok a szekrénybe nem juthatnak be (utánuk a pókok
is bemennek). A csatlakozó főelosztóba zárt ajtó m el­
lett vékony drót, huzal bedugása semmiképpen ne le­
gyen lehetséges! Ugyanakkor gondoskodni kell a szek­
rények páramentesítése érdekében szükséges mértékű
átszellőzésröl. Az átszellözés biztosítása nem a belső
melegedés, hanem a villamos szigetelési paramétere­
ket lerontó, és a fém alkatrészek korrózióját okozó pára­
kondenzáció m iatt szükséges.
A csatlakozó főelosztó szekrénye csak villamosipari
term ék lehet. Anyaga szempontjából a jó minőségű
üvegszálas poliészter és a korrózióálló fém anyagok a
legtartósabbak és egyúttal a legnagyobb szilárdságú-
ak. Műanyag esetén az UV állóság, az öregedésállóság
(az üvegszál a felületen ne szörösödjön ki) és a szilárd­
ság kérdése (főként hidegben) kritikus.
Szénacél lemezből készült szekrényeknél igen lénye­
ges kérdés a korrózió elleni védelem. A csak porszórt,
beégetett műanyag porfestéssel rendelkező szekré­
nyek korróziója pár év után (a sarkoknál) elkerülhetet­
lenül m egindul és 6... 10 év múlva a szekrény lemeze
kilyukad, ezért korrózió elleni védelem céljára alkalma­
zott m egoldásként festés önmagában nem fogadható
el. Szénacél lemezből készült szekrények csak duplex
felületvédelem m el (horganyzás és festés) teljesítik az
elvárt élettartam ot, de így is általános problém át okoz
az ajtó festésének gyorsan bekövetkező sérülése. Alu­
m ínium lemez ajtó alkalmazása színesfém „gyűjtök"
m iatt nem aktuális, a korrózióálló acél pedig szintén
csak festve alkalmazható az épületfalakon, így viszont
drágább megoldás, m in t a duplex felületvédelem m el
rendelkező szénacél.
Műemlék épületeknél, vagy igényes, jó rejte tt kivitel
esetén építészeti szem pontból az épülethom lokzatba
illeszthető, elsősorban üvegszálas poliészter szekré­
nyek alkalmazhatók, amelyek ajtaja az épület hom lok­
zati vakolásának, festésének megfelelően képezhető ki.
Ilyenkor célszerű az alulról érkező kábelcsatlakozások
burkolóelem ét rejtett csavarokkal bontható, oldható ki­
vitelben elkészíteni, így egy esetleg szükséges későbbi
kábelcsere, vagy bővítés m iatti további kábelcsatlako­
zás a hom lokzat bontása nélkül lesz lehetséges. M ind­
ezek a kivitelezésben é rintett szakmák és szakemberek
jó együttm űködését igénylik.
Hőre lágyuló m űanyagból készült villamosipari
tokozat csatlakozó főelosztóként tö rtén ő alkalma­
zása számos probléma m iatt nem javasolt, mivel a
poli-karbonát (PC) és akril-butil-sztirol (ABS) anyagok
69
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e

szilárdsági, és élettartam -param éterei elmaradnak
az üvegszálas poliészter és a korrózióálló fém anyagú
szekrényektől. Egyes termékek erősített fedéllel is be­
szerezhetők, így m egfelelők lehetnek.
M egfelelő elhelyezésben és kialakításban nincs aka­
dálya, hogy a csatlakozó főelosztó ajtaja, fedele (ösz-
szességében megfelelő megoldás keretében) átlátszó
legyen, a benne levő első túláram védelm i készülék (és
esetleg az o tt elhelyezett túlfeszültség-korlátozó ké­
szülék) szemrevételezhetösége érdekében.
A csatlakozó főelosztó fedele levehető legyen, ajtajá­
nak pedig 90 fokon túl szabadon kell nyílnia.
A csatlakozó főelosztók ajtaján, illetve nyitható bur­
kolatán, szembetűnő helyen, a vonatkozó szabvány­
ban'2 m eghatározott figyelm eztető jelet kell elhelyez­
ni, időálló kivitelben. A figyelm eztető jel egyenlő oldalú
háromszög alakú jelzés, sárga alapon fekete kerettel,
benne fekete villámjellel, jelentése: áramütés veszélyé­
re tö rté n ő figyelmeztetés.
A csatlakozó főelosztót csak az elosztói engedélyes
kezelheti. A csatlakozó főelosztó zárópecsételhetö ki­
vitelű legyen, ettől akkor lehet eltérni, ha a zárhatóság
követelményei előzetesen dokum entált m ódon egyez­
tetve vannak az elosztói engedélyessel. A zárhatóság fel­
tételeit a helyi elosztói engedélyes által meghatározott
gyakorlatnak kell megfeleltetni. A zárás módja lehet pe-
csétzárazásra való előkészítés, lakatolhatóság előkészí­
tése (lakatfül, lakatolható csavarhely), illetve félcilinder
zárbetéttel m űködtethető zárszerkezet ajtóba építése.
Első túláramvédelmi készülék
Am ennyiben nem a fogyasztásmérő e lő tti kismegszakí­
tó az első túláram védelm i készülék, úgy az a csatlakozó
főelosztóban kap helyet.
Az első túláram védelm i készülék a csatlakozó fő e l­
osztó műszaki tartalm ának központi eleme, általában
nagyteljesítm ényű késes biztosítóaljzat, a benne el­
helyezett késes olvadóbiztositó betétekkel. Az első
túláram védelm i készülék in d o ko lt esetben (az elosz­
tói engedélyes által jóvá ha gyo tt kiviteli terv alapján)
kom pakt m egszakító is lehet. A megszakító beállítha­
tó érték-tartom ányú, távvezérelhető kioldásra alkal­
mas túláram védelm i eszköz, o tt alkalmazható, ahol
ezeknek a funkciók műszaki szem pontból jelentőség­
gel bírnak.
Csak akkor elfogadott a csatlakozó főelosztó n yitott
ajtó m elletti IP 00 védettsége, ha a berendezés egysze­
rű műszaki felépítésű és biztonságosan kezelhető (pl.
csak az első túláram védelm i készülék érinthető közvet­
lenül, és a szekrényben nincs más kezelhető villamos
szerkezet). Ha például a csatlakozó főelosztóból induló
betápláló fővezetékek a szakaszolhatóság érdekében
szintén készülékekből (késes biztosítóaljzatokról) in­
dulnak, akkor n yitott aljzatok helyett burkolattal ren­
delkező, érintés ellen védett aljzatokat kell alkalmazni,
és teljesíteni kell az IP 20 fokozatú védettséget (ujjakkal
feszültség alatti pont ne legyen m egérinthető). Szűk
helyen, kis térben kialakított csatlakozó főelosztó ese­
tén késes biztosítóaljzat helyett vízszintes, három pólu­
sú szakaszolókapcsoló-biztosítót kell alkalmazni. Sza­
kaszolókapcsoló-biztosító, vagy kom pakt megszakító
alkalmazása esetén viszonylag egyszerűen létrehozha­
tó az IP 20 védettség.
Az első túláram védelm i készülékek viszonylag ritkán
kezelt készülékek, amelyek tokozatba helyezve, zárt
helyen, rossz hülési viszonyok között üzemelnek, ezért
csak névleges áramuknál kisebb (csökkentett) tartós
terhelésre méretezve üzemelhetnek. Ennek m egfele­
lően az első túláram védelm i készülékek legkisebb el­
fo gadott méretnagyságának meghatározása az 5.1.1.
táblázat, illetve a készülékre csatlakozó betáplálás (a
csatlakozóvezeték keresztmetszete) figyelem be vételé­
vel történjen:

5.1.1. táblázat. Az első túláramvédelmi készülékként alkalmazható biztosítóaljzatok és késes olvadóbiztosító betétek
értéke
Szakaszolókapcsoló-biztosító,
Közvetlenül csatlakoztatható A készülékben elhelyezhető késes
vagy nagy teljesítményű késes
vezeték, kábel keresztmetszet* olvadóbiztosító betét legnagyobb
biztosítóaljzat mérete és névleges
mm1 megengedett áramerősség értéke
áramerősség-értéke
NH 00 160 A 70 max. 95 100 A
NH 0: Nem alkalmazható — —
NH 1 250 A 95 max. 150 160 A
NH 2 400 A 150 max. 240 250 A
NH 3 630 A 300, illetve sin 400 A
NH 4 ,4a 1600 A;
illetve megszakító, névleges áram­ (2, vagy 3) x 240...300, illetve sín kiviteli terv alapján
erősségtől függetlenül
’ Megjegyzés: A beköthető keresztmetszet a vezetőér szerkezetétől és a készüléken alkalmazott kapocs típustól függ.

MSZ 17066:1985 (Eq. ISO 3864:1984) Biztonsági szín- és alakjelek M 1.3.6. pontja alatt

70

Az első túláram védelm i készülék mérete a betápláló
kapcsaira érkező csatlakozóvezeték keresztmetszeté­
ből, illetve a m értékadó egyidejű terhelőáram ból adó­
dik (késes biztosítóaljzat esetén a benne elhelyezendő
késes olvadóbiztosító betét értéke által). A számított
tartós terhelöáram ot m indig meg kell szorozni egy re­
álisan várható teljesítm ény-igény növekedési tényező­
vel, aminek m inimális értéke 1,3. Ha ismert a jövőbeni
teljesítm ény növekedés várható mértéke, akkor ezt kell
alkalmazni.
Ha ez nagyobb m éretű első túláram védelm i készülé­
ket eredményez, akkor azt kell a csatlakozó főelosztóba
beépíteni.
A csatlakozó főelosztó PEN-sinje
M inden villamos berendezésben ki kell építeni egy fő
földelőkapcsot, vagy -sínt, ami villamos funkciójában
nem azonos a korábbi szabvány által tárgyalt központi
EPH csom óponttal!
A fő földelösín a felhasználói villamos berendezés
(földelöberendezésének) fő PE-kapcsa, illetve -sínje.
TN-rendszernél a fő földelösín a csatlakozó főelosztó
PEN-sinje is lehet, amennyiben az erre vonatkozó m ű­
szaki feltételek teljesülnek.
A központi EPH csom ópont csak EPH célt szolgált,
nem indultak róla PE-vezetök (TN-rendszer esetén ve­
zetékkel kellett az elosztói engedélyesi N kapoccsal
összekötni).
Az érintésvédelem kialakítására vonatkozó hatályos
előírások'3 szerint a felhasználói hálózatokat meg kell
feleltetni az ellátó hálózat rendszerének, azaz amennyi­
ben az ellátó hálózat TN-rendszerü, úgy a felhasználási
helyen is kötelező a TN-rendszer alkalmazása. A közcé­
lú, kisfeszültségű hálózatok TN-rendszerüek.
TN-rendszernél a felhasználási hely betáplálásának
PEN-vezetöjét az é p ü le tb e lépés p on tja közelében
össze kell kötni az épület földelőrendszerével. Erre tö bb
szabványos lehetőség van:
• A földelörendszerröl (függőlegesen) érkező föl­
delővezető szerszámmal bontható kötésen keresztül
csatlakozik a csatlakozó főelosztóból kinyúló sinrész-
re. Ezzel a TN-rendszer kialakítása szakmailag korrekt
m ódon m egoldottá válik.
• A fő földelősín nem azonos a csatlakozó főelosztó
PEN-sínjével, de a közelében van. A TN-rendszert a
két sin villamos összekötésével kell kialakítani. A két
sínt összekötő (zöld-sárga) vezeték minél rövidebb
és minél inkább függőleges nyomvonalú legyen! A
földelövezető(ket) ekkor a fő földelősínröl kell indíta­
ni, m egfelelő g ondot fordítva arra, hogy a N, illetve
PEN-vezetö és a földelövezetö(k) minél kisebb hurkot
zárjanak be (kom oly EMC szempont).
• A fö földelösín azonos (folytonos sínszakasz) a csatla­
kozó főelosztóból ind uló (méretlen) betápláló főve­
118/1981 (XII. 27.) IPM rendelet Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata (KLÉSZ) 4. § (1) a) szakasza
14 MSZ HO 60364-5-54:2007 mértékadó szabvány (korábban: az MSZ 2364-540:1995 szabvány 542.4.2.1 szakasza
Összekötő berendezés
zeték végpontján elhelyezendő PEN-sínnel. Ekkor a
betápláló fővezeték négy vezetőerü.
Megjegyzés: Ha az épület tö b b szekciós, akkor több
betápláló fővezeték, és szekciónként (pl. lépcsőházan­
ként) egy-egy fö földelösín szükséges, m indegyik önál­
ló csatlakozással rendelkezzen a földelörendszerröl.
• Ha a csatlakozó főelosztó és a fogyasztásmérő-hely a
telekhatáron van elhelyezve, akkor a fő földelösínt a
m ért oldalon kell kialakítani.
Az egyszerűbb, de jobban kifogásolható megoldás sze­
rin t a felhasználói főelosztó PE-kapcsa, vagy -sínje a fö
földelösín.
A jo b b megoldás az, ha a fő földelősín o tt (abban a v il­
lamos fogadószekrényben) van kialakítva, ahol a mért
fővezeték eléri az épületet. Itt a tűlfeszültség elleni vé­
delem 1. osztályú készüléke kifogástalan elhelyezésben
alkalmazható (a felhasználói főelosztóban már sokkal
problémásabb az alkalmazás).
• A fő földelősín a csatlakozó főelosztóból induló (mé­
retlen) betápláló fővezeték végpontján levő PEN sín­
nel azonos, az előbb leírt műszaki megoldással.
• Oszlopra tö rtén ő csatlakozásnál a műszaki szükség­
letnek megfelelően lehet, vagy kell kialakítani a fö
földelösínt vagy az oszlopon levő felhasználói kezelé­
sű tokozatban, vagy egyéb térrészben, illetve a mért
fővezeték épületre lépési pontján (amennyiben van
épület).
Az 5 .1.1. ábrán feltüntetett m ódon - a méretlen be­
táplálásban elhelyezett 1. osztályú túlfeszültség-védelmi
eszközök alkalmazásával kibővített megoldásokkal - tel­
jesül a szabvány'4 azon előírása, miszerint a földelöveze-
tö bontási lehetősége céljából hozzáférhető helyen csak
szerszámmal kezelhető földelésbontót kell beszerelni,
am it célszerűen kombinálni lehet a fö földelösínnel.
A földelővezető fő földelösínre csatlakozó oldható köté­
se lehetővé teszi a földelési ellenállás mérését.
A csatlakozó főelosztó elhelyezésének és kialakításá­
nak függvényében a fö földelösín csatlakozó főelosztón
kívüli szakasza szabadon hozzáférhetően (burkolatlanul)
is lehet, vagy a csatlakozó főelosztóval összerendelten, fe­
délperemig falba süllyesztett villamosipari tokozatba/do-
bozba helyezhető. Műszakilag esztétikusabb megoldást
nyilván a csatlakozó főelosztó m elletti földelődobozban
elhelyezett fö földelösín szakasz ad.
Ekkor a fő földelösín csatlakozó főelosztón kívüli
szakaszára kell csatlakoztatni - előírt keresztmetszetű
földelővezetőkön keresztül - a következő vezetőket:
- a földelövezetöket (betonalap földelést, az épület vil­
lám hárító berendezésének legközelebbi földelését),
legkisebb keresztmetszet 16 m m 2 Cu, vagy ezzel leg­
alább megegyező vezetőképességű más, megfelelő
vezetöanyag,
- a fővezetékek PE-vezetőit,
Megjegyzés: A PE-vezetóket csak akkor kell a fö földelösín
csatlakozó főelosztón kívüli szakaszára csatlakoztatni,
71
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i k ön yv e
első
tul.iram-
védelmi
készülék
a. Külön tokozatban elhelyezve
5.1.1. ábra. Fő földelősín kialakítása
ha a felhasználói berendezésen - a későbbiekben elvég­
zendő érintésvédelmi szabványossági vizsgálatok során
- zárópecsét bontása nélkül más módon nem valósítha­
tó meg mindegyik felhasználásii hely PE fővezetékének
egyenkénti megbontása a rejtett nullázás felderítésére
vonatkozó mérések elvégezhetősége érdekében. A külső
csatlakoztatás céljából a PE-fővezetékeket töm/tetten -
ha szükséges, egyenként, a vezetékek átmérőjének meg­
felelő furatokon keresztül - ki kell vezetni a csatlakozó
főelosztóból és úgy kell a PE-sínre kötni, maradó módon
jelölve, hogy hova tartozó vezető.
- az önállóan is számottevően fö lde lt házi fémhálóza­
tok EPH célú bekötései érdekében szükséges EPH ge­
rincvezetőket (csatlakozó főelosztóból nem indítható
EPH gerincvezető, eltérően az MSZ 447:1998 m érték­
adó szabvány 4.5J.3. szakaszának második bekezdé­
se alatt m egfogalm azottaktól).
A fő földelősín csatlakozó főelosztóban levő szakasza
előbbiek alapján PEN sín, amire egyenként bontható és
beköthető villamos kötésekkel kell csatlakoztatni:
- a csatlakozó főelosztóba érkező, vagy onnan indu­
ló négyerű kábelek PEN-vezetőit (ezek lehetnek:
a közcélú, kisfeszültségű hálózat felfűzött kábelei,
csatlakozókábel, betápláló fővezetéknek minősülő
kábel(ek), ideiglenes csatlakozás kábele),
- a csatlakozó főelosztóba érkező, vagy onnan indu­
ló m éretlen fővezetékek és más vezeték-rendszerek
N-vezetőit,
- a csatlakozó főelosztóba érkező, vagy onnan induló
méretlen fővezetékek PE-vezetőit, de csak akkor, ha
szakmai szempontból tisztázott, hogy a felhasználói
72
i i betápláló
móretlen
fővezeték
etsó
túlAram-
védelmi
Készülék
EPH gerincvezeték
fő földeld sin
fogyasztói kezelésű villamos
kötódobo/
földolővezetó
csatlakozóvezeték
ig £■ «Z é p ü le t
b. Csatlakozó főelosztobaTefhetyezve
berendezésen későbbiekben elvégzendő érintésvédelmi
szabványossági vizsgálatok során zárópecsét bontása
nélkül a do tt a lehetőség minden fogyasztási hely PE
fővezetékének egyenkénti megbontására, a rejtett nul­
lázás felderítésére vonatkozó mérések elvégezhetősége
érdekében,
- a csatlakozó főelosztóban elhelyezett időprogram -
kapcsoló, mágneskapcsoló stb. nullavezetőit,
- a csatlakozó főelosztóban elhelyezett felhasználói
túlfeszültség elleni védelem céljára szolgáló védelmi
eszköz(ök) összegzett villám áram ot föld felé továbbí­
tó vezetőjét (legkisebb keresztmetszete 16 m m 2 Cu),
- a csatlakozó főelosztó szekrényének érintésvédelmi
bekötővezetékét (amennyiben a szekrény fém).
Az itt ism ertetett megoldás műanyag tokozat-
rendszer alkalmazása esetén is jó l alkalmazható.
Fővezetékí aláosztás
A csatlakozó főelosztóból indítandó m éretlen fővezeté­
keket leválaszthatóan, szakaszolhatóan kell kialakítani.
Megfelelő megoldás, ha egy-egy fővezeték a m érete­
zési áramának m egfelelő méretű, az 5 .1.1. táblázatban
foglaltaknak megfelelő, közbeiktatott késes biztosító-
aljzatról indul, amelyben a biztosítóbetét helyére ún.
rövidzár-kés kerül.
Az egyes fővezetékek elé alapvetően csak akkor kell
zárlatvédelmi eszközt elhelyezni, ha a fövezetéki elosz­
tás során az aláosztott fövezetéki szakaszt túlterhelés
ellen védeni kell. Mivel fövezetéki zárlatok csak ritkán
fordulhatnak elő, szükség esetén elfogadható kom pro­

misszum, ha a zárlatvédelm i szelektivitás feltételei nem
teljesülnek.
A csatlakozó főelosztó lökőfeszültség-állósága
A csatlakozó főelosztók lökófeszültség-állósága feleljen
meg a vonatkozó szabvány'5 előírásainak. A csatlakozó
főelosztókat a IV-es lőkőfeszültség-állósági osztálynak
kell megfeleltetni, ami 6 kV lőkőfeszültség-állósági kö­
vetelményt jelent. A szabvány előírása attól függetlenül
érvényes, hogy egyébként létesül-e túlfeszültség-kor­
látozó készülékekkel megvalósított belső túlfeszültség
elleni védelem, mivel a lőkőfeszültség-állósági előírások
teljesülése természetes túlfeszültség elleni védelemként
érvényesül. A méretezettnél kisebb túlfeszültségek a be­
rendezés villamos szilárdságát nem veszélyeztetik, így
nem okozhatnak károkat, ami csatlakozó főelosztók ese­
tében az egyik legfontosabb szempont.
A csatlakozó főelosztók számottevő része egyedileg,
más villamos term ékek összeépítésével létesül (késes
biztosítóaljzat, sín, sorkapocs, vezetékezések). Egyedi
lőkőfeszültség-állósági vizsgálatok nem szükségesek,
mivel gondos szerelést feltételezve figyelem be vehető,
hogy a nagyobb áramú villamos szerelési anyagok szi­
getelése, kúszóáram-útja és egyéb távolságai nagyobb
m éretük m iatt eleve nagyobb.
A csatlakozó főelosztók kialakítása során - általáno­
san - a következő szakmai szempontoknak kell eleget
tenni a szükséges lököfeszültség-állóság, valam int
egyes EMC szempontok teljesülése érdekében:
- A csatlakozó főelosztó szerelőlemeze, alaplemeze
m egfelelő szilárdságú, hőre keményedö műanyag
legyen (üvegszál erősítésű epoxi-, vagy poliészter
műanyag, papír-bakelit stb.). Kemény poli-vinil-kloríd
(PVC) lemez, vagy plexi (poli-m etil-m etakrilát, PMMA)
nem alkalmazhatók, m ert hidegben törékenyek, és
utóbbi anyag gyúlékony is. Fém alaplemez alkalma­
zása esetén annak teljes szerelési oldalát járulékos
védelem ként 2 -4 mm vastag, szívós, hidegben sem
törékeny, nehezen éghető anyagú szigetelölappal
kell borítani (pl: poli-karbonát, PC).
- A csatlakozó főelosztóban m inden szerelvény, al­
katrész fix rögzítésű legyen. TS-B5 jelű „kalap" sínen
csak olyan szerelvények elhelyezése m egengedett,
amelyek a sínen jól rögzülnek, és a csatlakozó főel­
osztóban, feszültség alatt elvégzendő tevékenységek
során elmozdulásuk nem következhet be.
- A csatlakozó főelosztó kialakításához alkalmazott
villamos termékek jó minőségűek és tartós kivi­
telűek legyenek. A szerelvények beköthetősége a
célnak megfelelő legyen. Előnyben kell részesíteni
a hosszabb kúszóáram-úttal rendelkező, nagyobb
szennyezésállóságú, tartósabb szigetelőanyagok fel-
használásával készült villamos szerelvényeket. Hőre
lágyuló szigetelőanyagű villamos szerelési anyag
11MSZ 2364 443:2002 L égköri v a g y ka pcso lá si e red e tű túlfe szü ltség e k e lle n i vé de le m (a s za b vá n yt h a m a ro s a n k iv á ltja a z MSZ H D 6 03 6 4 -4-4 3 sza b ­
vány)
Összekötő berendezés
csatlakozó főelosztóban nem alkalmazható (kivétel:
alátétlemez, vezeték, vezeték-kötegelök).
- A különböző potenciálú pontok közötti légközök m é­
rete legalább 15 mm legyen.
- A villamos kötéseket úgy kell kialakítani, hogy m in­
den vezető más vezetők bolygatása nélkül legyen
bontható, illetve beköthető (minden villamos bekö­
tési pontról csak egy vezeték indulhat).
- A kábeles és vezetékes csatlakozások iránya, módja és
a csatlakozó főelosztó szekrényének/tokozatának mé­
rete által teljesüljenek az EMC szempontok. Feltétlenül
figyelembe kell venni, hogy a környezetet, a közcélú,
kisfeszültségű hálózatot, vagy az épületet érő villám-
csapások (mint mértékadó igénybevételek) esetén a
fövezetéki szakaszokon rész-villámáramok fognak foly­
ni, amelyek keresztülhaladnak a csatlakozó főelosztón.
Ezek az áramok nagy értékűek is lehetnek, de a nagy
áramváltozásí meredekség is komoly veszélyeztető
tényező. Előbbiek káros hatásai együttesen veszélyez­
tetnek. A meg nem engedhetöen kis hajitási sugárral
kialakított vezetékezések induktivitása helyileg meg­
nő, és ezeken a helyeken számottevő feszültségesések
léphetnek fel. Az ilyen lokálisan nagy feszültségesések
túlfeszültségként jelennek meg, amelyek átüthetik
a szigeteléseket. A nagy áramimpulzusok dinamikus
hatása is jelentős, a fellépő erőhatások a vezetékeket,
hurkokat m indig igyekeznek kiegyenesíteni. Ezek az
erőhatások letéphetik, megmozdíthatják a villamos
kötéseket, ami zárlatokat okozhat. Az ilyen jellegű
problémákat legcélszerűbben a vezetékezés nagy haj­
lítási sugarú kialakításával, illetve a szekrényen belül
lehető legegyenesebb nyomvonal-vezetésével lehet
megelőzni.Természetesen nem engedhető meg, hogy
a vezetékek szigetelései bármilyen fémszerkezettel
közvetlenül érintkezzenek, ezt célszerűen kialakított
vezeték elrendezéssel, illetve műanyag kötegelő sza­
lagok, esetleg vezetékcsatorna, vagy gégecső szaka­
szokba helyezéssel lehet megoldani, ami a vezetékek
elmozdulása ellen is megfelelően véd.
A bővíthetőség műszaki lehetőségének biztosítása
A csatlakozó főelosztóra is érvényes, hogy a felhasználói
berendezések reális mértékű bővítésekre legyenek alkal­
masak, a berendezések tegyék lehetővé a későbbi felhasz­
nálói többlet-igények kielégítését. Ez alatt elsősorban - fi­
gyelemmel az épület homlokzati részét érintő építészeti
jellegű beavatkozásokra - a következők értendők:
- A csatlakozó főelosztó alsó irányú kábelcsatlakozási
lehetőségét biztosító múszaki megoldás (védőcső,
kábelcsatornaként kialakított befűző tér stb.) olyan
kivitelű legyen, hogy a csatlakozókábel bármely ok­
ból szükséges cseréje esetén az épület hom lokzati/
lábazati részén helyreállítást igénylő bontás ne váljon
szükségessé.
73
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
- Szabadvezetékes csatlakozásnál a fázisszám és ke­
resztmetszet a későbbiekben - bontás nélkül - szük­
ség szerint bővíthető legyen.
-Szabadvezetékes csatlakozások esetében is legyen
kialakított a csatlakozókábel, illetve a köpenyes ve­
zeték kivitelű fővezeték fogadásának lehetősége
épülethom lokzatot érintő bontás nélkül m indenhol,
ahol a kisfeszültségű hálózat kábelhálózattá történő
átépítése tervezett, vagy belátható időn belül m eg­
tö rté n ik (szekrény, tokozat, bevezető védőcsövezés
járda alatti előkészítése stb. szükséges). Mindezekkel
később számottevő költség- és munkamegtakarítás
érhető el.
- Ahol csoportos fogyasztásmérésnél az egyes fogyasz-
tásmérő-helyeket a csatlakozó főelosztóból önálló
betápláló fővezetékek látják el, legyen előkészítve
• a fogyasztásmérő-helyek bővítéséhez szükséges
fővezeték indítás (védőcső indítás, villamos bekö­
tési pontok rendelkezésre állása stb.), valam int
• a fázisszám-bövítés lehetősége (villamos bekötési
pon to k rendelkezésre állása) m inden fogyasztás-
mérö-helyre vonatkozóan.
- A m éretlen betáplálásban (a csatlakozó főelosztó­
nál, vagy a túlfeszültség elleni védelem előírásoknak
m egfelelő kialakítását lehetővé tevő más helyen)
legyen kijelölt, vagy szükség szerint előkészített, il­
letve reális mértékű beavatkozásokkal kialakítható a
felhasználói túlfeszültség elleni védelem első (1. osz­
tályú) fokozatának beépítési helye és villamos csatla­
kozásának lehetősége.
A m ár előbb tárgyaltak szerint az épületfalba épített,
egy csatlakozókábellel tá plá lt és egy m éretlen betáp­
láló fővezetéket indító csatlakozó főelosztó műszaki
kialakításához képest műszaki eltéréseket, illetve adott
esetben tö bb lete t jelent
• a csatlakozó főelosztó épülettől elválasztott elhelye­
zése (telekhatáron, kerítésben),
• a fe lfűzö tt közcélú, kisfeszültségű hálózati ellátás
esete (ez az elosztói engedélyes által m eghatározott
műszaki tartalm at eredményez),
• a csatlakozó főelosztóból induló méretlen fővezeté­
ken keresztül ellátandó további fogyasztási hely,
Megjegyzés: Az első túláramvédelmi készülék előtti sza­
kaszról csak az elosztói engedélyes á ltal meghatározott
célra történhet leágaztatás (elosztói engedélyes kezelésé­
ben, tulajdonában levő készülék, továbbá ideiglenes csat­
lakozás, pavilon, vagy további fogyasztási helyek ellátá­
sa céljából indítandó méretlen fővezeték (MSZ 447:1998
4.5.3.).
• a szakaszolható aláosztással in d íto tt fővezetéki elosz­
tás (az egyes fővezetékek önálló bekötökapocsból
tö rté n ő indítása szabványkövetelmény, a szakaszol­
ható kialakítás pedig - például rövidzár-késekkel el­
lá to tt biztosítóaljzatokkal - célszerű),
74
• a fővezetéki csatlakozások többnyire kábelszerű ve­
zetékkel m egvalósított csatlakozások, ahol a szaka­
szolhatóság, illetve a megfelelően kezelhető és ellen­
őrizhető méretlen fővezetéki villamos kötéspontok
kialakítása érdekében e betáplálási pontokon is a
csatlakozó főelosztó műszaki funkciójának megfelelő
elosztóberendezések kialakítása szükséges (épület
főelosztó, lépcsőházi főelosztó stb. megnevezéssel).
5.2. Tűzvédelmi főkapcsoló
A tűzvédelm i főkapcsolóra vonatkozó jogszabályi elő­
írásokat a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelete az Országos
Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról határozza meg.
A tűzvédelmi főkapcsoló előírásának és alkalmazásának
célja tűz esetén az építmény (tűzszakaszának) villamos
leválasztása az erősáramú hálózati betáplálásról. Ennek
megfelelően az építmény villamos berendezését közpon­
tilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani.
Többszekciós lakóépületekben a lépcsőházak álta­
lában egyúttal tűzszakaszok is, ebből következően az
épület méretlen fővezeték-hálózatának szakaszos levá-
lasztási lehetőségét kell kialakítani. A fővezetékek sza­
kaszos leválasztásának lehetőségét m inden fővezeték
indítási pontján kell megvalósítani.
Lakóépület esetében a jogszabály annyi engedményt
tesz, hogy m egengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás,
amennyiben egy helyen csoportosítottan minden áram­
kör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. Ebből
következően, ha a lépcsöház összes fogyasztási helyé­
nek fogyasztásmérője csoportos fogyasztásmérő-hely
kialakításban a bejárati szinten van, akkor a leválasztás
követelményét az összes fogyasztásmérő előtti kismeg­
szakító lekapcsolása kielégíti. Amennyiben viszont szin­
tenként vannak elhelyezve a fogyasztásmérők, akkor a
lépcsőházban tűzvédelmi fökapcsolót kell elhelyezni.
A tűzvédelm i főkapcsoló az épület főbejáratánál,
bejáraton belül, a közlekedési útvonalon legyen,
FŐKAPCSOLÓ táblával je lö lt helyen. Kulccsal zárható
ajtó m ög ött nem helyezhető el.
A tűzvédelm i főkapcsoló szakképzetlen személyek
által is kezelhető készülék legyen (kézi működtetésű
kapcsoló). Az e ttő l eltérő műszaki megoldás tervezést
és előzetes műszaki egyeztetést igényel.
A tűzvédelm i főkapcsoló a csatlakozó főelosztóból
érkező betápláló fővezeték szakaszon is elhelyezhető.
A tűzvédelm i főkapcsolónak csak a fázisvezetőket sza­
bad megszakítania. Am ennyiben a fővezetéki szakasz­
ba ikta to tt tűzvédelm i főkapcsolónál a PEN, illetve az
N és PE vezetőbe villamos kötés kerül, különös g ondot
kell fordítani e kötés élettartam ra szóló mechanikai és
villamos megbízhatóságára!
Amennyiben a tűzvédelm i főkapcsoló a csatlakozó
főelosztóba kerül, úgy az első túláram védelm i készülék

és a csatlakozó főelosztóból elm enő fővezeték (főveze­
tékek közös pontja) közé kell iktatni.
A kapcsoló tartós, masszív készülék legyen, m ert az
ellá tott szekció/lépcsőház összegzett tartós terhelöára-
mán kívül zárlati áramok és rész-villámáramok is átha­
ladnak rajta. Mivel a tűzvédelm i fökapcsoló méretlen
áramkörben van, a feszültség alatt álló részekhez az il­
letéktelen hozzáférést meg kell akadályozni (megfelelő
kivitelű zárhatósággal, illetve zárópecsételhetőséggel).
A tűzvédelm i főkapcsoló m űködtető karját nem sza­
bad eltávolítani és azt nem szabad lelakatolni.
A tűzvédelm i fökapcsolónak a maximális terhelő
áramot (névleges áram) m eg kell tudni szakítani, ezért
egyidejűséggel méretezni nem szabad.
5.3. M éretlen fővezeték
Méretlen fővezeték(-hálózat) létesítése akkor szükséges,
ha egy csatlakozóvezetéken (és csatlakozási ponton) ke­
resztül egynél több felhasználási hely van ellátva.
A méretlen fővezetékek a felhasználói hálózat része­
ként, felhasználói beruházásban létesülnek.
M éretlen fővezetéken m unkát végezni - annak tu laj­
donviszonyától fü ggetlenül - az elosztói engedélyes,
vagy engedélye alapján a regisztrált villanyszerelő jo ­
gosult. Létesítése során teljesítendök a vonatkozó szab­
vány' előírásai. Funkciót tekintve betápláló, felszálló és
leágazó méretlen fővezetékeket különböztetünk m eg2.
Ha a csatlakozóvezeték háromfázisú, akkor a méretlen
fővezetéket is (annak teljes szakaszán) háromfázisú ki­
vitelben kell létesíteni3.
A méretlen fővezetékek az épületek infrastruktúrájá­
nak részét képezik. E vezetékek tervezett üzemideje az
ellátott épület élettartamával vethető össze. A méretlen
fővezetékek hosszú távú, zavartalan üzeme az épületek
energiaellátásában alapvető kérdés, aminek a kivitele­
zés során is megfelelő hangsúlyt kell kapnia (elhelyezés,
hozzáférhetőség, ellenőrizhetőség, villamos méretezés,
megfelelő műszaki tartalékképzés, bővíthetőség).
A m éretlen fővezetéket, tartozékait és a mé­
retlen fővezetékbe b e é p íte tt (nyomvonalán el­
helyezett) bárm ilyen szerelvényt, dobozt vagy
tokozatot zárópecsételéssel zárttá kell tenni. A
zárópecsételhetőség lehetőségét műszakilag
olyan m ódon kell előkészíteni, hogy a szerelvények
erre kialakított részeinek (fedél, ajtó stb.), illetve
zárópecsételhetőség céljából kiala kíto tt pontjainak
zárópecsét-huzallal tö rté n ő átfűzése, és a felhelyezett
zárópecsét maradó nyom okkal járó rongálás nélkül
ne legyen eltávolítható, illetve a zárópecsét feltörése
nélkül illetéktelen - de szándékosságot is feltételező -
hozzáférést a m éretlen áram köri részekhez ne tegyen
lehetővé. A zárópecsételhetőség lehetősége egyszerű
és jó l hozzáférhető m ódon legyen kialakítva.
1MSZ 447:1998+1M:2002 szabvány, Kisfeszültségű, közcélú e lo s z tó h á ló z a tra
MSZ 2364-520:1997 szabvány, 52. k ö te t: K á b el és vezetékrendszerek
1 MSZ 447:1998 szabvány 1.4.1.6. szakasz
1 MSZ 447:1998 szabvány 4.1.1. szakasz
4 MSZ 447:1998 szabvány 4.1 2 . szakasz
Összekötő berendezés
5.3.1. A méretlen fővezetékek nyomvonala,
elhelyezése
A m éretlen fővezetékek nyomvonala célszerűen rövid
és hosszú távon biztosított, zavartalan legyen. A mé­
retlen fővezetékek elhelyezése álljon összhangban az
épület építészeti és egyéb szerkezeteivel (például a
csőhálózatokkal, egyéb vezetékekkel). A teljes nyom ­
vonal megválasztása vegye figyelem be a lehetséges,
túlfeszültséget okozó csatolások felléptét, illetve az
EMC általános szempontjait.
Méretlen fővezetéket épületen belül és az épület
határoló falán műanyag védőcsőben, vezetékcsatorná­
ban vagy szerelőaknában, m indig a fal külső részén kell
vezetni úgy, hogy a vezeték vízszintes és függőleges
nyomvonalvezetésü legyen.
Tetőtartó, falitartó alkalmazása esetén a méretlen
fővezeték védőcsöve folytatólagosan a te tö tartó bélés­
csöve legyen, a cső teljes hosszában.
A méretlen fővezeték(ek) rejtett, ellenőrizhetetlen,
hozzá nem férhető nyomvonalakon történő vezetése
nem m egengedett. Méretlen fővezetéket csak olyan
nyom vonalon és helyeken szabad vezetni, ahol
- az illetéktelen hozzáférés lehetősége a szándékosság
feltételezése m ellett is gyakorlatilag kizárható, illetve
a beavatkozás csak maradó nyomokkal járó módon
hajtható végre, valam int
- a méretlen áramkörökön tö rtén t illetéktelen beavatko­
zások felderítésére vonatkozó ellenőrzések bármikor
egyszerűen és akadályozás nélkül végrehajthatók.
Am ennyiben előbbiektől el kellene térni, úgy a mé­
retlen fővezetéki nyomvonalak meghatározásának kér­
désében a hálózati engedélyes dokum entált állásfogla­
lását, jóváhagyását kell kérni.
Tetőtérben, padlástérben méretlen fővezeték
- elhelyezése, áthaladása csak akkor m egengedett, ha
ez műszakilag elkerülhetetlen,
- kizárólag függőlegesen vezethető4,
- kizárólag toldás nélküli védőcsőben, ezen belül
• amennyiben megvalósítható, akkor elsődlegesen a
tetőtartó acélcsövében vezetendő, egyébként
• toldás nélküli, illetve ragasztott toldású, vastag falú
(Mű I) műanyag védőcsőben kell elhelyezni.
Az elő bb iekb en tá rg y a lt eset gyakorlatilag a te-
tö ta rtó s csatlakozás azon esete, ahol a fogyasztás­
m érő-hely é p ü le tfa li elhelyezésénél a te tö ta rtó v a l
függőlegesen „á t kell tö rn i" a teljes tetőszerkezetet.
Ettől eltérő te tö ta rtó s műszaki m egoldás nem m eg­
engedett.
Méretlen fővezeték céljára m egengedett köpenyes
vezeték falon kívüli szerelése védőcső nélkül, ha nincs
kitéve mechanikai sérülés veszélyének.
csa tla k o z ta tá s .
75
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z ik ön yv e
Az épületek, illetve tö b b lépcsőházas társasházak
lépcsöházai között szükségessé váló m éretlen föveze-
tékezés kivitele elsősorban köpenyes vezeték legyen.
Köpenyes vezetéket közvetlenül bebetonozni nem
szabad, bontás nélküli cseréjét lehetővé tevő védőcsö­
vezést kell alkalmazni. Szigetelt szabadvezeték kivitelű
fővezeték csak az elosztói engedélyes egyedi jóváha­
gyása alapján tervezhető be, illetve alkalmazható (pl.
sor-társasház esetében, te tő felett).
A betápláló és a felszálló méretlen fővezeték védő­
csövének m egengedett5 legkisebb belső átmérője
36 m m . A védőcsőben idegen vezetéket (pl. házvilá­
gítás, kaputelefon, távközlési vezeték) nem szabad el­
helyezni. Olyan védőcsövezést kell alkalmazni, ami a
fővezeték bővítését, cseréjét bontás, építészeti munka
nélkül teszi lehetővé6.
Fővezetékek védőcsöveként alkalmazhatók:
-fa lo n kívüli szerelésnél vastag falú műanyag védőcső
(Mű. I.), a csötoldások csak ragasztott kivitelűek lehetnek,
-v a k o la t alatti szerelésnél vékonyfalú műanyag védő­
cső (Mű. III.),
- lépésálló, belül sima falú gégecső (csak toldás nélkül,
kizárólag falban),
- kemény polietilén (KPE) cső.
A KPE csövek erősáramú villamos védőcsövezésként
tö rté n ő felhasználása az alábbi műszaki előírásokhoz
és feltételekhez kötött:
- KPE védőcsőben elhelyezett vezetékezések betonalj­
zatokban is elhelyezhetők.
- KPE védőcsőben elhelyezett vezetékezések talajban
is elhelyezhetők. Ehhez a földkábelek fektetésére vo­
natkozó előírásokat kell betartani.
- A KPE védőcsövezés csak toldás nélküli, egy szakasz­
ból álló lehet.
- A KPE védőcsőben elhelyezett vezetékben toldás
nem lehet.
- A védőcsövezésen keresztül a belső tér és külső tér
közötti átszellőzés (légforgalom) a párakicsapódás
m iatt nem engedhető meg (elnedvesednek a veze­
tékszigetelések). Amennyiben a védőcső középső
szakasza mélyebben fekszik m int a két vége (tehát
nem biztosított az esetleg bejutó kondenzpára ki-
csorgása), akkor csak olyan védőcsövezés és vezeté­
kezés m egengedett, ahol a cső m indkét végén pára-
tö m íte tt szerelést alkalmaztak.
A m éretlen fővezetékek védőcsöveit lakóházban, iro­
daházakban és más, ezekhez hasonló jellegű, tö b b fel­
használási helyet tartalm azó épületben a bérelt, illetve
m agántulajdonú helyiségeken kívül kell vezetni7 (köz­
lekedőterek, közösségi használatú helyiségek).
Építészetileg indokolt esetben, ha szükséges, meg­
engedett a következő kivitelű m éretlen fővezetékek
bérelt helyiségen való átvezetése is:
5 MSZ 447:1998 szabvány 4.1.3. szakasz
’ MSZ 447:1998 szabvany 4.1.4. szakasz
’ MSZ 447:1998 szabvány 4.1.5. szakasz
6 MSZ 447:1998 szabvány 4.3.1. szakasz
* MSZ 447:1998 szabvány 4.3.2. szakasz
,0 MSZ 447:1998 szabvány 4.3.3. szakasz
" MSZ 447:1998 szabvány 4.3.4. szakasz
- falba süllyesztett, elvakolt védőcsövezés,
- falon kívül szerelt fém védőcső (lakások kivételével),
- falon kívül szerelt kábel, vagy köpenyes vezeték (la­
kások kivételével).
Az előzőekben felsorolt m egoldásokat csak az
elosztói engedélyes egyedi jóváhagyásával lehet be­
tervezni és alkalmazni. E szakaszokon a kábelszerű
vezetéken kötést, leágazást nem szabad készíteni.
Védöcsöves szerelés esetén e védőcső szakaszokon
csak vezetékbehúzás céljára alkalmazható doboz,
ami zárópecsételhető kivitelű (nehéz doboz, vagy
műanyag tokozat) legyen.
A m éretlen fővezeték a m ért felhasználói vezetékek­
től párhuzamos vezetés esetén legalább 10 cm távol­
ságra legyen. Két köpenyes vezeték keresztezési helyén
m indkét vezetéket m indkét irányban, a keresztezés he­
lyétől számított legalább 10-10 cm-rel túlnyúlóan vé­
dőcsőben kell elhelyezni. Méretelen és m ért vezetékek
keresztezési helyétől számított 10 cm-en belül doboz
és védőcső toldás nem alkalmazható.
5.3.2. A m éretlen fővezetékek dobozai
és villamos kötései
A betápláló fövezetékí szakaszon, védőcsöves szerelés
esetén csak vezetékbehúzás céljára alkalmazható do­
boz, aminek alkalmazása akkor indokolt, ha a nyom ­
vonal hosszú, vagy kettőnél tö b b törést tartalm az8.
A m éretlen fővezetéken vezeték elágaztatás nélküli
toldókötés elhelyezése önmagában nem m egenge­
dett, ennek érdekében dobozt beépíteni nem szabad.
Ha nincs tényszerű műszaki oka, a méretlen fővezeté­
ket toldás nélküli vezetékként kell létesíteni.
A m éretlen fővezeték vezetőit tartalm azó dobozok
legalább 150 x 150 mm méretűek és célszerűen leg­
alább IP 44 védettségűek legyenek. Kivitel szempontjá­
ból a villamosípari tokozatok és a nehéz műanyag do­
bozok megfelelők, zárópecséttel ellátható kivitelben9.
Méretlen fövezetéki dobozt csak az épület határoló
falainak külső falsíkján vagy az épület közös használatú
közlekedő tereinek falain szabad úgy elhelyezni, hogy
a doboz a közlekedő terekből akadály nélkül m egfi­
gyelhető legyen. Az épület külső falsíkján tö rtén ő el­
helyezés esetén gondoskodni kell arról, hogy a 45°-os
eső (csapóesö) a dobozba ne folyhasson be (töm ített
fedelű dobozokat kell alkalmazni)'0.
Méretlen fővezeték doboza és bármely m ért fogyasztói
vezeték doboza között legalább 20 cm távolság legyen'1.
A méretlen fővezetékek elágaztató, illetve leágazó
villamos kötéseire vonatkozóan a következők teljesí-
tendök:
-V illa m o s kötések csak erősáramú villamos sorozat­
kapcsok alkalmazásával valósíthatók meg.

- A sorozatkapcsok a dobozban/tokozatban/szek-
rényben stabilan rögzítettek legyenek (a bekötéshez
szükséges vezetéktér fennmaradása mellett).
- A sorozatkapcsokban m inden vezetőt önálló bekötő-
kapocsból kell indítani.
- A sorozatkapcsok kapcsainak villamos áthidalása (a
kapcsok számának növelése céljából) csak gyári m eg­
oldás lehet.
- A z alkalmazott sorozatkapocs m egengedett tartós
árama (kapcsonként, összegezve, illetve az esetleg
alkalmazott áthidaló elemeket is figyelem be véve)
haladja meg a betáplálást biztosító fővezeték terhel­
hetőségét.
- A sorozatkapcsok feleljenek meg a bekötendő veze­
tékek anyagának, keresztmetszetének és érszerke­
zetének. Az alum ínium anyagú vezetéket (pl. csat­
lakozóvezetéket) fogadó bekötő kapcsok kivitelére
vonatkozóan maradéktalanul teljesüljenek a követ­
kezők:
• a bekötő kapcsok a vezetőt körbefogó (kengyeles)
típusúak legyenek,
• a bekötő kapcsok rendelkezzenek a vezetőnek fe­
szülő és azon erőt elosztó, recézett felületű nyom ó­
lappal,
• a bekötő kapcsok kontaktus-felülete recézett le­
gyen,
• a bekötő kapcsok rendelkezzenek tartós szorító-
eröt biztosító rugózó elemmel, ami a vezető éren
tartós rugalmas kontaktusnyom ást eredményez.
• A sorozatkapcsok villamos szilárdsága (lököfe-
szültség-állósága) legalább 6 kV legyen.
• A sorozatkapcsok védettsége (legalább) IP 2X le­
gyen.
5.3.3. A m éretlen fővezetékek anyagai
A m éretlen fővezetékek létesítésére kiválasztható veze­
tőanyagok a következők:
- legalább 450/750 V névleges üzemi feszültségű, m ű­
anyag szigetelésű (PVC, vagy ezzel műszakilag leg­
alább egyenértékű), sodrott (elemi szálas) rézvezető. (A
méretlen fővezeték (fázisvezetőinek) keresztmetszete
annak több felhasználási helyet ellátó részein legalább
10 m m 2, az egyetlen felhasználási helyet tápláló ré­
szein legalább 6 m m ! legyen. A nullavezető kereszt-
metszete a fázisvezető(k) keresztmetszetével legalább
azonos, de minimálisan 10 m m 2 legyen12, feleljen meg
a PEN vezetőkre vonatkozó követelményeknek.),
- legalább 0,6/1 kV névleges üzemi feszültségű, mű­
anyag szigetelésű (PVC, vagy ezzel műszakilag
legalább egyenértékű), négy, vagy öt vezetöerü13
földkábel, vagy köpenyes vezeték, amelynek kereszt-
metszete a villam os méretezés alapján m eghatáro­
zott keresztmetszet, de
MSZ 447:1998 szabvány 4.2.3. szakasz
" ATN-C/S rendszerekben a műszaki szükségletnek megfelelően kell 4. illetve 5 vezetés rendszert alkalmazni.
'* MSZ 447:1998 szabvány 4.2.1. szakasz
15 MSZ 2364-523:2002 A kábel- és vezetékrendszerek megengedett áramai
16 MSZ 447:1998 szabvány 2.2.2. szakasz
Összekötő berendezés
- réz vezetőerű, köpenyes vezeték esetén legalább
10 m m 2,
-a lu m ín iu m vezetöerü köpenyes vezeték esetén
legalább 50 m m 2 (csak betápláló fővezetékként).
A csupasz síneket a fö ldtő l és egymástól 1 kV-ra
kell szigetelni14. A villamos kialakítások során mara­
déktalanul eleget kell tenni a legalább 6 kV értékű
lököfeszültség-állóság követelményének.
5.3.4. A méretlen fővezetékek villamos méretezése
A m éretlen fővezetékek villamos méretezése a csat­
lakozóvezeték villamos méretezéséhez hasonlóan az
összegzett, tartós terhelöáramnak megfelelő vezető-
anyag és vezető-keresztmetszet kiválasztásából áll,
amely(ek) alkalmazásával egyúttal a feszültségesés is a
szabvány által m egengedett értéken belül marad.
Az egyes vezetőkre m egengedhető tartós terhelöára-
mok értékei a csatlakozóvezeték méretezésénél (lásd:
4.4. fejezet) találhatók meg. A méretlen fővezetékek
nyomvonalain az o tt előforduló épület hőszigetelések
m ia tt feltétlenül figyelem be kell venni a hőszigetelés
m iatt jelentősen lerom ló vezetékhűlési viszonyokat.
Ilyen esetben - általában és első közelítésben - m eg­
felelő eljárás az é rintett méretlen fővezeték szakasz ter­
helhetőségének 70 % értékre csökkentése, de szükség
esetén a vonatkozó szabvány15szerinti terhelésre tö rté ­
nő méretezést kell elvégezni.
A méretlen fővezetékeken a vonatkozó szabványelö-
írás alapján legfeljebb 1 % feszültségesés m egengedett’6
az eredő méretezési teljesítményből következő terhelő-
áram értékénél. Feszültségesésen valamennyi méretlen
fővezeték együttes feszültségesését kell érteni. Ez a szab­
ványkitétel annyi pontosítást igényel, hogy a szabvány-
előírást m inden fövezetéki ágra vonatkozóan teljesíteni
kell, de önmagában nem biztos, hogy a legnagyobb fe­
szültségesés a leghosszabb fővezeték szakaszon lép fel,
mivel a feszültségesés értékére egyaránt befolyással van
a vezeték hossza, keresztmetszete és a rajta folyó terhe­
lőáram, ezért az ellenőrző számítást m inden fövezetéki
ágra vonatkozóan el kell végezni. Mindegyik fővezeték
szakasz feszültségesését ki kell számítani, majd az egyes
ágakban fellépő rész-feszültségeséseket összegezni kell.
A sok esetben faág-szerűen elágazó, árammal tö bb
ponton terhelt fővezeték-rendszerek villamos mére­
tezése b onyolult számításokra vezet, aminek egysze­
rűsítése érdekében a szükséges számításokat jelentős
mértékben redukáló megközelítések alkalmazása szük­
séges. Ezek az alábbiak:
- A háromfázisú fövezetéki rendszerek nullavezetöjén
nem folyik áram, így azon feszültségesés sem lép fel.
- Egy fövezetéki ág feszültségesését a fővezeték vég­
pontjára összegzett árammal kell számítani. Ez az
77
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
W*--
összegzett áram a fővezetéki ágra eső felhasználók
méretezési teljesítményeiből, az ágra eső felhaszná­
lói darabszám alapján m egállapított egyidejüségi té ­
nyezővel számítandó. Am ennyiben a használati m e­
legvíz (HMV) előállítás lakásonként villanybojlerekkel
tö rté n ik (az épületbe nincs bevezetve a gáz), akkor
külön m eg kell nézni, hogy a vezérelt különm ért idő­
szakban mekkora az összterhelés.
- A fővezetéki ágak feszültségeséséhez (egyenként)
hozzá kell adni a betápláló fővezetéken fellépő fe ­
szültségesés értékét.
- A betápláló fővezeték árama a fővezetéki ágak ára­
m ainak összege, valam int az e = 1,0 egyidejűséggel
terhelődő közösségi és alapdíjas vételező felhaszná­
lók áramainak összege.
Megjegyzés: Az MSZ 447:1998 nem számol a ma már ál­
talánosan elterjedt klímaberendezések üzemeltetésével. A
6,6 kW teljesítmény figyelembe vétele gáztüzhelyes lakások
esetében elégtelen, legalább a 32 A értékű alapellátást kell
figyelembe venni, ami 7,36 kVA-tjelent.
5.4. Fogyasztásmérő berendezés közvetlen
méréshez
A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozó-berende­
zés része. A fogyasztásmérő berendezéshez tartozik a
fogyasztásmérő, az első túláram védelm i készülék és a
vezérlő készülék és esetenként mágneskapcsoló.
5.4.1. Általános és vezérelt fogyasztás mérése
Az általános és vezérelt (különm ért) fogyasztás mérésé­
hez szükséges fogyasztásmérő berendezések általában
lakossági fogyasztók igényeinek kielégítéséhez szüksé­
ges mérési és vezérlési eszközöket tartalmaznak. A la­
kossági fogyasztók leggyakrabban a közvetlen mérési
m ódot igénylik.
Fogyasztásmérö-helyek műszerezettsége
Ha az igénybe venni kívánt teljesítm ényből számított
áramerősség fázisonként a 80 A-t nem haladja meg,
az elosztói engedélyes közvetlen fogyasztásmérést al­
kalmaz, ha későbbiekben nem várható a teljesítmény
növelése.
Amennyiben az igényelt teljesítm ény nagysága ezt
lehetővé teszi, törekedni kell az egy fázison történő vé­
telezésre.
A fogyasztásmérő-helyen felhasználónként, az igények­
nek megfelelően az 5.4. /., illetve az 5.4.2. táblázatban fel­
tüntetett műszerek, készülékek legyenek elhelyezhetők:
Egytarifás, általános és/vagy vezérelt (különm ért)
mérés esetén a fogyasztásmérő kijelzője egy számláló
szerkezetet (pl. számdobot) tartalmaz.
Kéttarifás, általános és vezérelt mérés esetén a fo ­
gyasztásmérő kijelzője két számláló szerkezetet (pl.
számdobot) tartalmaz.
Az 5.4.1. és 5.4.2. táblázatokban szereplő sorkapocs
elemek a fogyasztásmérő szekrények tartozékai. A da­

5.4.1. táblázat. Fogyasztásmérő-hely készülékei egytarifás általános és/vagy vezérelt mérés esetén
Fogyasztásmérő Vezérlőkészülék Kismegszakító Mágneskapcsoló Sorkapocs elem
egyfázisú háromfázisú
1 — — 1 — 2
1 — 1 1 2
2 — 1 2 — 3
— 1 - 3 — 4
I 1 1 4 — 4
— 2 1 6 1 4

5.4.2. táblázat. Fogyasztásmérő-hely készülékei kéttarifás általános és/vagy vezérelt mérés esetén

Vezérlőkészü­
Fogyasztásmérő Kismegszakító Mágneskapcsoló Sorkapocs elem
lék
egyfázisú háromfázisú

1 — 1 1 — 2
1 — 1 1 1 3
— 1 1 3 - 4
— 1 1 3 1 4

78

rabszámok a m inimális sorkapocs elem számot jelentik,
egyéb erre vonatkozó inform ációt az elosztói engedé­
lyes a műszaki tájékoztatóban ad meg. M inden veze­
téket a sorkapocs elem önálló bekötőkapcsából kell
indítani.
Vezérlőkészülékeket közvetlenül, mágneskapcsoló
nélkül 32 A-ig kell alkalmazni.
5.4.2. A fogyasztásmérés műszerei és készülékei
A mérési változatok számát a közvetlen csatlakozású
mérőberendezések vonatkozásában a felhasználók ré­
szére szolgáltatott villamos energia díjszabása határoz­
za meg.
A fogyasztásmérők jellem zői
Joghatással járó (elszámolási mérésre alkalmazható)
mérési célra tömegesen az egy- és háromfázisú, 1 ta­
rifás indukciós fogyasztásmérők szolgálnak (5.4.3. táb­
lázat). Megbízhatóságuk, hosszú élettartam uk alapján
alkalmasak a töm eges jellegű mérési igények kielégíté­
sére. Előírt pontossági osztályuk: 2.0.
Alkalmazható elektronikus mérömüvel, számdobos
kijelzővel szerelt fogyasztásmérő is, pl. kéttarifás köz­
vetlen mérésre.
5.4.3. táblázat. Közvetlen mérésü fogyasztásmérők
adatai
Névleges értékek
Megnevezés Fogyasztásmérő fajta
1 1 tarifás 3 1 tarifás
Feszültség N I 230 3x230/400
Alapáram /A / 5,10 5, 10
Legnagyobb
30,40, 60,80
áram /A /
Frekvencia /H z/ 50 50
Fogyasztásmérők hitelessége
- A fogyasztásmérők hitelesítését többfázisú indukciós
mérők esetén 10 (tíz) évenként, egyfázisú indukciós
mérőknél 15 (tizenöt) évenként, elektronikus m érők­
nél 10 évenként kell elvégezni.
- A mérésügyi hatóság lehetővé teszi az elosztói enge­
délyesek számára, hogy változó hitelesítési időszakot
alkalmazzanak. Ennek az a lényege, hogy a hitelesítési
időszak lejárta előtt mintavételezéses eljárással, az adott
míntatétel alapján állapítják meg a mindenben azonos
paraméterű mérők hitelességét. így - eljárásonként -
5 évvel hosszabbítható meg a hitelesség ideje.
Összekötő berendezés
Vezérlési módok és készülékek
Rendszeresített vezérlőkészülékek vezérlik általában
a höfejlesztö készülékeket, amelyek fixen (nem duga-
szolhatóan) hálózatra kapcsolhatók és szakaszosan
m űködtethetők.
Helyi vezérlés
A vezérlést a felhasználó fogyasztásmérő-helyén elhe­
lyezett vezérlőkészülék végzi. A vezérlőkészülék vagy
m inden egyes kapcsolási m űveletet külön távirattal
k ü ld ö tt kódolt parancs alapján hajt végre (hangfrek­
venciás vezérlés, HFKV), vagy a vevőkészülék tartalm az­
za a szükséges kapcsolások időpontját és a parancsot
ebben az időpontban hajtja végre (rádiófrekvenciás
vezérlés RKV). RKV esetén a vevőkészülékek idöszink-
ronizálása folyamatosan történik, központi parancs
távirat csak abban az esetben szükséges, ha a beállított
idő po nttó l eltérő időben szükséges a vezérlés.
Központi vezérlés
Egyszerűsített formában két változatát különböztetjük
meg:
- E g y létesítményen (kisebb társasházak) belül csak
1 vezérlőkészülék található, célszerűen a bejárat
közelében telepítve. A vezérlőkészülék működése
megegyezik a helyi vezérlésnél leírtakkal. Ezen ve­
zérlőkészülék je le it fogadják az erre a célra szolgáló
vezetékrendszeren keresztül a különböző fogyasztás-
mérő-helyeken telepített mágneskapcsolók.
Egy létesítményen (nagy kiterjedésű társasházak) be­
lül több, általában szintenként, egy-egy vezérlőkészü­
lék található. Ezen vezérlőkészülékek m indegyike tö bb
felhasználási hely vezérlését látja el.
- Az átviteli út a szintenként kiépített, erre a célra szol­
gáló vezetékrendszer.
- A vezérlőkészülékek túláram védelm ére kismegszakí­
tó t kell alkalmazni.
- A mágneskapcsolók rögzítése szerelősínre (TS-35 tí­
pusú „kalapsín") és szerelőlapra is történhet.
Mágneskapcsolók
Alkalmazásuk általában két esetben szükséges:
- Központi vezérlés esetén a lakóépület különböző la­
kásaiban lévő vezérelt különm ért berendezések kap­
csolását végzi. A mágneskapcsoló kapcsolási teljesít­
m ényét a vezérelt, különm ért árszabáshoz igényelt
teljesítményhez kell illeszteni.
- Amennyiben helyi vezérlés esetén a vezérlőkészülék­
be épített relék kapcsolási teljesítménye közvetlenül
nem elégséges a vezérelendő készülék kapcsolására,
79
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

5.4.4. táblázat. A mágneskapcsolók főbb műszaki követelményei

Névleges termikus áram Névleges feszültség Működtető feszültség

Pólusok száma
/A / NI NI
1 20 230 230

3 3x20 400 230

3 3x35 400 230

3 3x80 400 230

akkor mágneskapcsoló közbeiktatásával kell a vezér­ Névleges zárlati kapcsolóképesség

lőkészülék kapcsolási teljesítm ényét a kívánt értékre
növelni. A 4-32 A-ig terjedő névleges áramerősség értékűek
esetén 6 kA, a 40-80 A névleges áramerösségüek pedig
Az alkalmazandó mágneskapcsolók főbb műszaki 10kA értékűek.
követelm ényeit az 5.4.4. táblázat tartalmazza.
A mágneskapcsolók rögzítése szerelősínre (TS-35 tí­ Egyéb m űszaki előírások
pusú „kalapsín") és szerelölapra is történhet.
- A névleges áramerősséget a nemzetközi gyakorlat­
Kismegszakítók ban elfogadott kapcsolókar színe illetve lézergravíro­
zott felirat jelöli.
A kismegszakító(k) a fogyasztásmérő berendezés részét - Szerelősínre (kalapsín) rögzíthető kivitelű legyen.
képezi(k), feladata(uk) a felhasználó által egyidejűleg - Külső hatások, áramütés és szabálytalan vételezés
igénybe vehető teljesítm ény korlátozása és a hálózati ellen m egfelelő burkolattal rendelkezzen, amely
engedélyes hálózatának védelme a szerződésben rög­ zárópecsételhető.
zítetteknek megfelelően.
Az alkalm azott kismegszakítók főbb műszaki para­ Kismegszakítók színjelölése
m étereit az 5.4.5. táblázat tartalmazza.
A kismegszakítókat a névleges áramerősség szerint kü­
5.4.5. táblázat. Az alkalm azott kismegszakítók lönböző színekkel jelö lik (5.4.6. táblázat).
jellem zői az indítási áramlökés függvényében
Alkalmazás 5.4.6. táblázat. A kismegszakítók színjelölése
Típus Túláram szám
megnevezése
Névleges áramerősség Színjelölés
3 ln felett
Általános célú B 2A Rózsaszín
- 5 ln -ig
5 ln felett 4A Barna
Általános célú C
io V í g
6A Zöld
10 ln felett
Egyedi esetekben D
-*2 0 M g 10 A Piros

16 A Szürke
Az elosztói engedélyesek általában„B" vagy,,C" karak­
terisztikájú kismegszakítókat alkalmaznak. 20 A Kék

25 A Sárga
Névleges áramerősség
32 A Lila vagy narancs
Az új bekapcsolásnál és teljesítm ény bővítésnél fi­
gyelem be vehető névleges áramerősség (ln) értékek 40 A Fekete
amperban (A):
50 A Fehér

2, 4, 6, 8, 10, 13, 16, 20, 25, 32, 40, 50, 60, 80 63 A Réz

(Az aláhúzottak meghatározó fontosságúak.) 80 A Ezüst

■MSZ 447:1998

80

5.4.3. Fogyasztásmérö-helyek kialakításának
általános szempontjai
A fogyasztásmérö-helyek kialakítása alapvetően az
elosztói engedélyes által e lfog ad ott típus fogyasztás­
mérő-szekrények beépítését jelenti. A forgalmazó ta ­
núsítványai alapján és szerelési előírásai szerint kell a
beépítést végrehajtani.
Az elosztói engedélyes fogyasztásmérő berendezés
eszközeit a fogyasztásmérő kivételével „kalapsín"-re
(TS-35 szerelősín) kell rögzíteni, ezért a mérőszekrényt
ennek megfelelően kell kiválasztani. A készülék kiala­
kításának függvényében a vezérlőkészülék esetében
előfordulhat szerelöpanelen elhelyezendő változat is.
- Fogyasztásmérö-hely:
„A fogyasztásmérő berendezés és a vezérlőkészülék,
illetve ezek tartozékai elhelyezésére szolgáló, m egfe­
lelően kiképzett hely."1
- Fogyasztásmérö-hely létesítési előírások:
A fogyasztásmérő-hely kialakításának feltételeit, kö­
vetelm ényeit az 5.7. fejezet tartalmazza.
- Fogyasztásmérő-szekrények:
Fogyasztásmérő-szekrény alatt értünk m inden olyan
műszaki megoldást, amely fogyasztásmérő beren­
dezés zárható, zárópecsételhetö védelmére szolgál.
A fogyasztásmérő-szekrényekkel kapcsolatos köve­
telmények az 5.7. fejezetben találhatók.
A fogyasztásmérő-szekrények kialakítása a körvonal-
méretek tekintetében különböző lehet.
- Az egy felhasználói szerződéshez tartozó fogyasztás-
mérő berendezések egy zárópecsételhetö fogyasz-
tásmérő-szekrényben, egy légtérben helyezhetők el.
í ; r ;
5.4.1. ábra. Egy tokozatból összeállított fogyasztás­
mérő-szekrény rajza
Összekötő berendezés
Ezt akkor alkalmazzuk, ha például lakossági fogyasz­
tó, új létesítéskor általános és vezérelt mérési igény­
nyel jelentkezik illetve várható később a vezérelt mé­
rés igénye (5.4.1. ábra).
- Az egy felhasználói szerződéshez tartozó fogyasztás-
mérő berendezés tö bb zárópecsételhető szekrény­
ben (tokozatban) helyezhető el. Általában abban az
esetben fordul elő, amikor például lakossági fogyasz­
tóknál a vezérelt mérés igénye nem az új szerelésnél,
hanem későbbiek során merül fel (5.4.2. ábra).
A választott fogyasztásmérő-szekrény, vagy zárt mé-
rőalátét-tábla típus alapmérete ennek figyelem bevéte­
lével választandó. Ezt a követelm ényt is figyelem be kell
venni létesítés esetén.
Követelmények
- A fogyasztásmérő berendezés felszereléséhez szük­
séges fogyasztásmérő-helyet a felhasználó által
m egbízott, megfelelő jogosultságokkal rendelkező
regisztrált villanyszerelő vállalkozó alakítja ki. A fo-
gyasztásmérö-helyet fogyasztásmérő-szekrénnyel,
zárt méröalátét-táblával, egyéb tokozatokkal lehet
kialakítani az elosztói engedélyes által elfogadott
típusokból, illetve a helyi adottságok adta műszaki
lehetőségek figyelem be vételével.
- A fogyasztásmérő-helyet úgy kell létesíteni, hogy a
fogyasztásmérő berendezés szereléséhez szükséges
követelményeknek feleljen meg.
-Tervezés esetén a tervtől való eltérést a szerelés m eg­
kezdése e lő tt az elosztói engedélyessel, a tervezővel,
a m egrendelővel (felhasználó) egyeztetni és doku­
m entálni kell.
5.4.2. ábra. Több tokozatból összeállított mérőhely
rajza
81
 R egisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i k ön yv e

5.4.4. Fogyasztásmérő-helyek tulajdonjoga - Teljesítménycsökkenés esetén, ha az igény kisebb vagy

és kezelése
A fogyasztásmérő berendezés az elosztói engedélyes tu ­
lajdona, karbantartása és a készülékek szükséges cseréje
Is az elosztói engedélyes feladata (mérésügyi törvényben
foglaltaknak megfelelően erre az elosztói engedélyes,
vagy külön szerződésben rögzített megbízottja jogosult).
- A felhasználó a fogyasztásmérő berendezésekben
észlelt bárm ely rendellenességről: törés, szabálytalan
vételezés, zárópecsét hiánya stb. értesíteni köteles az
elosztói engedélyest.
- M inden fogyasztásmérő berendezésnél biztosítani
kell a felhasználó számára:
• a m ért illetve kijelzett fogyasztási értékek leolvas­
hatóságát (ellenőrizhetőségét),
• a berendezés részét képező kismegszakító(k) ke­
zelhetőségét.
5.5. Fogyasztásmérő berendezés közvetett
méréshez
5.5.1. Általános érvényű előírások
Új létesítés esetén
- 3 x 80 A-nál nagyobb igény esetén áramváltós mérést
kell alkalmazni.
- Ha az igény kisebb vagy egyenlő, m int 3 x 80 A, akkor
az elosztói engedélyesek közvetlen mérést alkalmaz­
nak. Ennek m egfelelően kell a fogyasztásmérő-helyet
kialakítani vagy, ha a felhasználó később 3 x 80 A fölé
kíván bővíteni.
Meglévő mérés módosítása
- Közvetlen mérés esetén a bővítés felső határa 3 x 80 A.
Ezt meghaladó igény esetén közvetett mérésre kell át­
térni.
- Áramváltós mérés esetén az áramváltó áttétele akkor
felel meg, ha a lekö tö tt (szerződött) teljesítm ényből
számított terhelő áram 0,5 ' x In és 1,0x1
' n (' I:n az áram-
váltó névleges prim er árama) közé esik.
egyenlő m int 3 x 80 A, akkor közvetlen mérésre javasolt
áttérni (egyedi elbírálás alapján). Kivételt képeznek az
idényjellegű igények, pl. mezőgazdasági szárítók.
A lka lm a zo tt m érőeszközök és készülékek
Fogyasztásmérők
A elszámolási mérési célra szolgáló műszerek kiválasz­
tásának alapkövetelményei:
- Működési elve: elektronikus (programozható).
- Felépítése: kom binált kivitelű (egy mérőműszeren
belül valósítja meg az elszámolás alapjául szolgáló
villamos mennyiségek mérését).
- Pontossági osztálya: hatásos energia H = 1.0, m eddő
energia H = 2.0
-T e rhe lé si görbe rögzítése.
- RS232, RS485 stb. port a távleolvasáshoz.
- Névleges áram: lb = 5 A.
- Érvényes hitelesítéssel és hitelesítési pecséttel ren­
delkezzen.
- A mérési adatok a leolvasási ciklus végén autom ati­
kusan tárolódjanak.
- A mérési adatok hozzáférhetőek legyenek:
• hagyományos m ódon,
• kézi adatrögzítővel,
• távleolvasással, például telefon modem segítségével.
- A felhasználói energiagazdálkodás részére biztosít­
son jelet.
- Környezeti hőm érséklettartom ány mérés közben:
-25 °C és +70 °C.
A lehetséges mérési változatokat az 5.5.1. táblázat
szemlélteti. A mérési változatok kialakítása a fogyasz­
tásmérő berendezés szempontjából műszaki különbö­
zőséget nem jelent.
Impulzusvevő - elszámolás alapjául szolgáló - össze­
gező
Impulzus-összegezés csak abban az esetben létesít­
hető, ha egy csatlakozási pont m ög ött tö b b mérés
van. Különböző csatlakozási pontok összegezését az

5.5.1. táblázat. Mérési változatok közvetett méréseknél

1/4 órás
Hatásos Meddő Meddő
átlagteljesít­ Terhelési Beépített
Változatok energia, több energia, energia,
mény, több görbe vezérlés
zónaidöben induktív kapacitív
zónaidöben
l.sz. ■ ■ ■ ■ ■
2. sz. ■ ■ ■ ■ ■ ■
3. sz. ■ ■ ■ ■

82
 Összekötő berendezés

elosztói engedélyesek nem tám ogatják. A bonyolul­
tabb eseteket még tervezési szakaszban egyedileg kell
egyeztetni az elosztói engedélyesek illetékes szervezeti
egységeivel.
Általánosnak 2 mérési hely összegezése tekinthető,
így az alapul szolgáló összegező ezen követelménynek
feleljen meg.
A kiválasztás szempontjai:
- Működési elve: elektronikus (programozható)
- Felépítése: kom binált kivitelű (egy összegezön belül
valósítsa meg 2 mérési hely m ért villamos mennyisé­
geinek összegezését).
- Bemeneti csatornák szánna: 6 vagy ennél több.
- Érvényes hitelesítéssel és hitelesítési pecséttel ren­
delkezzen.
Megjegyzés: 2-nél tö bb p on t esetén előösszegezö be­
rendezést kell alkalmazni. A jelenleg alkalmazott ösz-
szegező legfontosabb jellem zőit az igénybejelentésre
adott tájékoztató tartalmazza.
Mérőváltók
- Az áramváltó egymagos kivitelű legyen, ettől eltérni
csak indokolt esetben lehet. Ha az áramváltó tö b b ­
magos kivitelű, akkor a mérési mag 0,5 H pontossági
osztályú legyen. Erre csak az elszámolási mérés telepít­
hető. A többi mag csak az elosztói engedélyes engedé­
lyével, feltételeivel használható (zárhatóság stb.).
- A z áramváltók névleges áramát a lekötött (szerző­
dött) teljesítm ényből számított terhelöáramhoz kell
illeszteni (0,5 !nm < < lnlM).
- A szekunder körökben a legkisebb alkalmazható
vezeték keresztmetszet 2,5 mm-, tö m ö r vagy elemi
szálas (érvég-hüvelyezett, vagy prés-saruzott) réz
vezeték.
Méretezés
Számítással ellenőrizni kell, hogy a felszerelt áramvál­
tók névleges teljesítőképessége (VA) a szekunder kör
terheléséhez illesztett legyen:
A névleges teljesítm ény 25-100 %-a közötti érték a
megfelelő.
A szekunder kör ellenállása

Mérőváltó tulajdonlása
ff= y x 2 / = O . O I 7 6 x 2 x l O = 0 | 4 Q
- Meglévő mérések esetén annak a tulajdonában ma­
rad a mérőváltó, aki a bekapcsoláskor érvényben lévő ahol:
szabályozások szerint birtokolta. - a réz fajlagos ellenállása: q = 0,0176 f i m m 2/m
- Új bekapcsolás esetén: - a szekunder vezeték keresztmetszete: A = 2,5 mm 2
1. A m érőváltó a felhasználó tulajdona, ha az a fel­ - az áramváltó és fogyasztásmérő
használói berendezés beépített eleme. közötti távolság: / = 10 m
2. A m érőváltó az elosztói engedélyes tulajdona, ha
az a tulajdonában lévő berendezés része. A fogyasztásmérő teljesítményfelvétele:

Mérő-áramváltók Sí = 0,3 V A

A kiválasztás alapkövetelményei: A szekunder kör teljesítménye:

- Névleges feszültsége a mérési p on t feszültségszintjé­
nek megfelelő értékű legyen. S t — I : X R — 52 X 0,14 = 3.5 V A
- Pontossági osztály: < 0,5.
- Érvényes (pl. OMH) hitelesítéssel, pecséttel rendel­ A mérőkör terhelése:
kezzen (a hitelesítés érvényességének időtartam a 15
év, 2001. január 1. után g yá rto tt kisfeszültségű mérő­ S = Si + Sz = 0.3 V A + 3,5 V A = 3.8 V A
váltók esetén korlátlan).
- Névleges szekunder áram: 5 A Az alkalmazandó áramváltó névleges teljesítménye
- Névleges teljesítmény: 5 VA.
• S —5 VA, 10 méteres szekunder vezetékhosszig,
• S = 10 VA, 10-töl 20 m szekunder vezetékhosszig. Mérő-feszültségváltó
- Ha a m érőváltók szekunder köréhez szükséges veze­
ték hossza 20 m éternél hosszabb, illetve a fentiektől - Névleges prim er feszültsége a mérési pont feszült­
eltérő igény esetén az áramváltó szekunder vezeté­ ségszintjének m egfelelő értékű legyen.
kezését méretezni kell. - Pontossági osztály: < 0,5.
- Kisfeszültségű mérések esetén á tköthető prim er vagy - Érvényes (pl.: OMH) hitelesítéssel, pecséttel rendelkez­
szekunder tekercsű áram váltó nem alkalmazható. zen (a hitelesítés érvényességének időtartama 15 év).

83
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
- A névleges szekunder feszültség értéke: 58 / 100 V.
- A feszültségváltó egymagos kivitelű legyen, ettől
eltérni csak ind oko lt esetben lehet. Ha a feszültség-
váltó többm agos kivitelű, akkor a mérési magja 0,5 H
pontossági osztályú legyen. Erre csak az elszámolási
mérés telepíthető. A tö bb i mag csak az elosztói enge­
délyes hozzájárulásával és feltételeivel használható
(zárhatóság stb.).
- A szekunder körökben a legkisebb alkalmazható
vezeték keresztmetszet 2,5 m m 2, tö m ö r vagy elemi
szálas (érvég-hüvelyezett, vagy prés-saruzott) réz ve­
zeték.
Modem
Elektronikus készülék, amely telefonvonal vagy GSM
kom m unikáció alkalmazásával kétirányú adatátvitelt
tesz lehetővé. A m egfelelő típust a mérési rendszerhez
illesztetten kell kiválasztani.
Kiválasztás alapkövetelményei:
-Tápfeszültség tartom ány: lOOV-tól 230V-ig (50 Hz).
- A kom m unikációs sebesség különleges eszköz, ille t­
ve szoftver nélkül m ódosítható legyen.
- Helyszíni programozást ne igényeljen, még mérőcsere
esetén sem.
- A komm unikációs portra vonatkozó inform ációt az
elosztói engedélyes a műszaki tájékoztatóban szere­
pelteti.
Tápfeszültség koncentrátor
Feladata:
- Az összegező, ill. az elöösszegezö tápfeszültség-ellá­
tásának biztosítása.
- M indig a feszültség alatti mérési pontra kapcsol.
- Az összegező rendszer csak akkor maradhat feszült­
ség nélkül, ha m inden betáplálást kikapcsolnak (üze­
mi és tartalék betáplálás esetén is alkalmazható).
Sorozatkapocs szerelvény
A sorozatkapocs szerelvény a m érőváltók és a fogyasz­
tásmérő között kerül beépítésre és alkalmazásra.
Főbb feladatai:
- A fogyasztásmérő berendezés áramváltóinak sze­
kunder áramköreibe kapcsolt fogyasztásmérő áram­
tekercseivel sorosan ellenőrző műszer (pl. ellenőrző
fogyasztásmérő) terhelés alatt is beköthető legyen az
áramváltók szekunder köreinek megszakítása nélkül.
- Tegye lehetővé a fogyasztásmérő terhelés alatti cse­
réjét.
- Biztosítsa a méröváltós fogyasztásmérő berendezés
feszültségköreinek kikapcsolását és zárlatvédelmét.
84
Előírások:
- A sorozatkapocs szerelvényt mechanikai sérüléstől
védett helyen, a fogyasztásmérővel azonos térben
kell elhelyezni.
- A fogyasztásmérő berendezések létesítése során ki­
zárólag az elosztói engedélyesnél rendszeresített so­
rozatkapocs szerelvényeket szabad alkalmazni.
- A feszültségkörökbe a sorozatkapocs szerelvényen ta­
lálható kismegszakítókon kívül más túláram védelm i
készülék nem köthető.
5.5.2. A hálózatra csatlakoztatás
alapkövetelményei
A hálózatra csatlakoztatás alapkövetelm énye az el­
osztói engedélyes által előírtak m aradéktalan te l­
jesítése. Az e lő írt műszaki-gazdasági fe ltételek te l­
jesülése esetén a felhasználói villam os berendezés
hálózatra kapcsolását az elosztói engedélyes nem
tagadhatja meg.
A hálózatra csatlakoztatás műszaki fe ltételei
Általános műszaki követelmények:
- Csak olyan felhasználói berendezéseket szabad az el­
osztói engedélyes hálózatára csatlakoztatni, amelyek
más felhasználási helyek villamosenergia-vételezésé-
nek minőségét nem rontják, illetőleg más felhaszná­
lási helyek felhasználói berendezéseinek normál üze­
mi m űködését nem zavarják.
- A hálózatra csak olyan felhasználói berendezést sza­
bad kapcsolni, amelynek kivitele és elhelyezése egy­
ségesség és kezelhetőség szempontjából lehetővé
teszí az elosztói engedélyes - helyszínt nem ismerő
- szerelői részére is, a gyors és biztonságos m unka­
végzést.
- A felhasználói vezetékhálózat érintésvédelmi m ódjá­
nak illeszkednie kell az elosztói engedélyes hálózatá­
nak érintésvédelmi rendszeréhez, a vonatkozó mér­
tékadó szabványok előírásainak figyelembevételével.
A csatlakozási teljesítm ényhatárok az 5.5.2. táblázat­
ban láthatók.
Kisfeszültségű hálózatra kapcsolási változatok
A következő m ódozatok választhatók a fentiek figye­
lembe vételével:
- Közép-/kisfeszültségű transzformátorállomás kisfe­
szültségű gyüjtösínjéról:
• sínátadással /vagy rugalmas, hajlékony áramköri
összeköttetéssel/,
• földkábeles csatlakozással,
 Összekötő berendezés

Túláramvédelmi előírások
Csatakozási mód Teljesítményhatár
Közcélú, kisfeszültségű A csatlakozási p on t után első túláram védelm i készü­
általában 100 kW-ig
kábelhálózatról léket kell alkalmazni, amelynek feladatai a következők:
Közcélú, kisfeszültségű - a szerződésben rögzített, egyidejűleg igénybe vehe­
szabadvezeték-hálózat­ általában 20 kW-ig tő teljesítm ény behatárolása,
ról - a felhasználói berendezés zárlatának leválasztása,
- a hálózat túlterhelődésének megakadályozása.
Közcélú, közép/kis­
feszültségű transzformá­ általában 200 kW-ig
A csatlakozási pont utáni első túláram védelm i készü­
torállom ásból
lék fő jellemzői:
Kőzép-/kisfeszültségű - késes biztosító általában 630 A-ig alkalmazható,
transzformátorállomás­ - beállítható értékű megszakító 630 A alatti tartom ány­
kiviteli terv alapján
ból (ha ezt a felhasználó ban is elfogadható.
létesíti)
5.5.2. táblázat. Csatlakozási módok és teljesít­ Az első túláramvédelem beállítási értékének meghatározása
ményhatárok
Az alkalmazandó összefüggések és adatok:
• fővezetékkel (ha a kábel közterületen nem halad, P
illetve ha a közterületet csak az út vagy a járda ke- - késes biztosító esetén: lh — rz .. —
yf 3 X U X COS <p
resztezeséig veszi igénybe).
- Kisfeszültségű kábelhálózatról: _ p

• felfüzős csatlakozással, - megszakító esetén: /<■ — 1 ,2 X _= =

s V 3 X U X cos <p
• „T" leágazású csatlakozással,
• elosztószekrényből kábel csatlakozással, főveze­ ahol:
tékkel. P a szerződésben rögzített teljesítm ény [kW]
- Kisfeszültségű szabadvezeték hálózatról: U = 400 V
• szabadvezeték csatlakozással, cos tp = 0,9
• földkábel csatlakozással.
A jellemző adatok értéksorát az 5.5.3. táblázat szemlélteti.

5.5.3. táblázat. A védelem értékei

Szerződés szerinti teljesítmény A védelem értékéből számított
Védelem javasolt értéke lh [A]
[kW] teljesítmény [kW]

20-22 32 22

23-27 40 27

28-34 50 34

35-43 63 43

44-54 80 54

55-65 100 68

66-85 125 85

86-110 160 109

111-135 200 136

136-170 250 170

171-210 315 214

211-270 400 271

271-340 500 339

341-425 630 427

Megjegyzés: A táblázat értékei három fázisra értendők.

85
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e
5.5.3. Elszámolási fogyasztásmérésre vonatkozó
előírások
Fogyasztásmérö-hely létesítésének alapelvei
- A fogyasztásmérő berendezés helyét a felhasználási
hely teljesítm ényétől, az alkalm azott árszabástól fü g ­
gően, a szükséges fogyasztásmérők és tartozékaik
helyigénye alapján kell kialakítani, lehetőleg a csatla­
kozási p o n t közelében.
- A m érőhelyet épületen belül, megfelelően védett he­
lyiségben (pl. kapcsolótér) kell kijelölni, amennyiben
ez nem lehetséges, akkor az elosztói engedélyes által
elfogadott fogyasztásmérő szekrények, zárt mérőalá­
tét-táblák valamelyikében.
- A fogyasztásmérő-hely kialakításáról - az elosztói
engedélyes által elfogadott és jóváhagyott terv alap­
ján - a felhasználónak kell gondoskodnia saját k ö lt­
ségén.
- A fogyasztásmérö-hely kialakítását arra megfelelő
jogosultsággal rendelkező (regisztrált) vállalkozóval
kell elvégeztetni.
- A méretlen fővezeték a lehető legrövidebb úton le­
gyen vezetve és feleljen meg a m axim um 1%-os
feszültségesés követelményének (ide tartozik a fo ­
gyasztásmérő feszültségvezetéke is).
5.5.4. táblázat Fogyasztásmérö-hely kialakítások
Mérési helyek
Sorzám Mérőhely jellemzői
száma
Impulzusösz-
1 2 3 Egyedi mérés
szegzö mérés
1. ■ ■
2. ■ ■
3. ■ ■
4. ■ ■
5. ■ ■
Betáplálás
5.5.1. ábra. Áramváltós fogyasztásmérés kialakítása 400 A-ig
Fogyasztásmérö-hely kialakítási változatok
A leggyakrabban előforduló megoldásokat az 5.5.4.
táblázat ta rta Imazza.
- Zárt helyiségben:
• Az elhelyezés jellem zője: kapcsoló- vagy mérőhe­
lyiség szabad falfelülete.
• Fogyasztásmérö-hely szerelési módja: függőleges
falfelületre, süllyesztetten, szekrényben.
• A kialakítható fogyasztásmérő-hely változatokat az
5.5.4. táblázat 1-5. sorai szemléltetik.
• Az egyes változatok elrendezési és méret adatait az
elosztói engedélyes tájékoztatója tartalmazza.
- Épületen belül, n y ito tt térben:
• Az elhelyezés jellem zői: kapualj, közös közlekedő,
falfelület stb., idegen beavatkozás elleni védelem
szükséges.
• Fogyasztásmérö-hely kialakítási módja: az elosztói
engedélyes által elfogadott tipizált fogyasztásmé­
rő-szekrények, zárt mérőalátét-táblák, tokozatok
valamelyike lehet.
• M egvalósítható fogyasztásmérö-hely változatok az
5.5.4. táblázat I. és 2. sorszámú változatai 400 A-ig.
Felhasználó részére
Távleolvasás
jelkiadás
■
■ ■
■ ■
■ ■
■ ■

• Az alkalmazható fogyasztásmérő-hely kialakítások
leírását az elosztói engedélyes tájékoztatása tartal­
mazza.
• A szekrények szerelési módja:
• falba süllyesztve,
• falra szerelve,
• fali üregben elhelyezve.
- Szabadtéren:
• Az elhelyezés jellem zői: a környezeti hatások ellen
csak a szabadtéri, elfogadott fogyasztásmérő szek­
rény nyújt védelmet, idegen beavatkozás elleni fo ­
kozott védelem szükséges.
• Fogyasztásmérő-hely kialakítási módja: az elosztói
engedélyes által e lfog ad ott tip izá lt fogyasztásmé­
rő szekrények valamelyike.
• M egvalósítható fogyasztásmérő-hely változatok az
5.5.4. táblázat I. és 2. sorszámú változatai 400 A-ig.
• Az alkalmazható szekrények kialakításának leírását
az elosztói engedélyes tájékoztatása tartalmazza.
Fogyasztásmérő szekrény és a betáplálás kialakítására
vonatkozó előírások 400 M g
• A fogyasztásmérő szekrények feleljenek meg az alkal­
mazási helyükön fennálló környezeti körülm ények­
nek (pl.: megfelelő mechanikai-, törőszilárdsággal,
hidegtürő képességgel, höállósággal és UV sugárzás­
állósággal rendelkezzenek).
• A szekrényeken, különböző tokozatokon belüli szere­
lési sorrendet az 5.5.1. ábra szemlélteti.
• A becsatlakozó m éretlen fővezeték védőcsövének
a fogyasztásmérő szekrénnyel való kapcsolódását
megbízhatóan és m egbonthatatlanul a védettségé­
nek megfelelően kell kialakítani, az MSZ 447:1998, 3.
pontja szerint.
• Zárópecsételhetöen kell kialakítani:
• m éretlen betáplálás,
• első túláram védelm i készülék,
• áramváltók,
• sorkapocs szerelvény,
• elektronikus fogyasztásmérő
elhelyezésére szolgáló szekrényeket.
• A fogyasztásmérő a felhasználó számára is könnyen
hozzáférhető legyen.
• A szekrény védettsége épületen kívül és belül az
MSZ IEC 529 sz. szabvány szerint legalább IP 44-nek
feleljen meg.
• A szekrénynek legyen európai független (akkredi­
tált) laboratórium által kiállított szabványossági vizs­
gálati jegyzőkönyve és CE jelzéssel legyen ellátva.
• A fogyasztásmérő felerősítésére keresztsínes mobil
rögzítőelemek, vagy ennek megfelelő kialakítások
szolgáljanak.
Összekötő berendezés
• A szekrények, különböző tokozatok nyújtsanak m eg­
felelő védelm et az illetéktelen beavatkozások ellen,
illetve segítsék azok felderítését, észlelését.
• Az elektronikus fogyasztásmérő kézi kezelhetősége,
programozása stb. érdekében nyitható ajtajú kivitel
szükséges.
5.5.4. Szerelési előírások
Szükséges a felhasználói berendezés (mért oldali) levá-
laszthatóságának biztosítása.
Betáplálások lehetséges szerelési sorrendje:
- 630 A-ig (változatok):
a) késes olvadóbiztosító - * m érő-áramváltó -» fel­
használói főkapcsoló
b) szakaszolókapcsoló-biztosító - * mérő-áramváltó
— felhasználói főkapcsoló
c) szakaszoló -» mérő-áramváltó -> megszakító
d) kihúzható (kikocsizható) megszakító -*• mérő-
áramváltó - » felhasználói fökapcsoló
- 630 A fe lett (változatok):
a) szakaszoló -» m érő-áramváltó -» megszakító
b) kihúzható megszakító -» mérő-áramváltó - * fel­
használói fökapcsoló
Szerelési magasságok
A fogyasztásmérők és tartozékaik ideális magassága
a kezeléshez és leolvasáshoz 1,5-1,6 m, ennek m eg­
valósítására kell törekedni. Akadályozó körülm ények
esetén az MSZ 447:1998 5.3 pontjában m eghatározott
0,6-1,8 m közötti sáv is elfogadható.
A betáplálások részét képező készülékek szerelésére
az előbbiek érvényesek.
A mérőváltók szekunder vezetékeinek szerelési előírásai
Kisfeszültségű áramváltós fogyasztásmérő berendezés
esetén az áramváltók szekunder áramköreinek vezeté­
keit és a feszültség vezetőket külön-külön védőcsőben,
vagy külön jelzökábelekkel, kötés nélkül kell szerelni.
A m éröváltós fogyasztásmérő berendezések sze­
kunder vezetőit a helyes csatlakoztatás érdekében, az
azonos áram és sinfeszültség vezetékek egymástól való
megkülönböztetése, valam int a vezetékek megfelelő
kapcsokhoz tartozása céljából jelölni kell.
Az áramváltók szekunder kivezetéseinek„k"jelú kap­
csait földelni kell, az érintésvédelmi rendszerbe b o n t­
hatóan, sugarasan kell bekötni.
Az áramváltók közösen fö lde lt szekunder kapcsának
a fogyasztásmérővel egyetlen vezetővel való összekö­
tése meg nem határozható előjelű és nagyságú hibát
okozhat, tehát ez nem engedhető meg.
87
 R egisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k Kéz ik ön y ve
5.5.5. Egyéb műszaki előírások
Zárlati teljesítmények
Az elosztói engedélyes villamos berendezéséhez, há­
lózatához csatlakozó felhasználói berendezések zárlati
szilárdságának meg kell felelnie a csatlakozási pont zár­
lati teljesítményének.
A közcélú hálózat szennyezése, zavartatásai
Az elosztói engedélyes által a felhasználó csatlako­
zási p on tján b iztosítan dó feszültség m inőségi para­
m étereinek m eg en ge dh e tő határértékeire az MSZ
1:2002 és az MSZ EN 50160:2001 m értékadó szab­
vány vonatkozik.
A felhasználók egyes csoportjai m űködésük közben
nemcsak„vételeznek"a hálózatból, hanem vissza is hat­
nak a tápláló hálózatra. Ez a visszahatás zavaró és káros
is lehet.
A hálózati visszahatásokkal kapcsolatban az aktuá­
lis, az elosztói engedélyesnél rendszeresített szakmai
irányelv útm utatásait kell követni, illetve azok az üzlet-
szabályzatokban rögzített hálózati visszahatások érté­
két nem haladhatják meg.
Azoknál a felhasználóknál, am elyeknél a felhasz­
nálói berendezés, vagy berendezések je lle g é b ő l és
teljesítm ényéből arra lehet következtetni, hogy való­
színűleg jele ntő s visszahatást vagy a m eg en ge de tt­
nél nagyobb feszültségtorzulást okoznak, vizsgálni
kell a hálózatra kapcsolás visszahatás o ldalát is és
ezen visszahatás m egfelelő szinten tartása érdeké­
ben ebből a szem pontból is fe ltételeke t kell szabni.
Az elbírálás során meg kell határozni a m ind hálózati
oldalon, m ind pedig a felhasználói oldalon szükséges
intézkedéseket.
Erre alapvetően három módszer áll rendelkezésre:
- kis visszahatást keltő, vagyis kis zavaró áram kibo­
csátású (ún. hálózatbarát) felhasználói berendezések
alkalmazása,
- a felhasználói berendezések által kibocsátott zavaró
áramok korlátozása, vagy annak megakadályozása,
hogy ezen zavaró áramok bejussanak a hálózatba (pl.
szűrő előírása a felhasználó részére),
-a n n a k megakadályozása, hogy a zavaró áramok a
m egengedettnél nagyobb mértékű feszültségtorzu­
lást okozzanak (pl. a felhasználó nagyobb zárlati te l­
jesítményű pontra csatlakoztatása).
A felhasználói visszahatások által okozott kisfrekvenciás
vezetett zavarok az alábbiak:
• harm onikusok (fel-, közbenső harmonikusok),
• feszültségingadozás, flicker,
• feszültségletörés,
• aszimmetria.
88
Főbb zavarkeltö felhasználói berendezések:
- m otorok általában, a hajtások,
- vezérelt teljesítm ényelektronikai berendezések,
- inverterek,
- kapcsolóüzemű tápegységek,
- ív- és indukciós kemencék,
- hegesztő berendezések,
- ivkisülésen alapuló, vagy elektronikus elötétü fény­
források.
5.6. Fogyasztásmérő-helyek elhelyezése
Ez a fejezet a fogyasztásmérő-helyek elhelyezésének
feltételeit határozza meg. Meg kell említeni, hogy a ke­
reskedelmi forgalom ban beszerezhető fogyasztásmérő
szekrényeket csak akkor alkalmazhatjuk, ha azokhoz
mellékelve vannak az elhelyezési, telepítési, szerelési
utasítások (az egyéb szükséges vagy kötelező gyártói
bizonylatokkal, tanúsítványokkal együtt). Erre azért kell
odafigyelni, m ert a kivitelezést ezek szerint kell végre­
hajtani az alábbi indokok alapján:
- A kiviteli tervdokum entációkban ilyen jellegű leírás
(érthető okokból) nincs.
- A forgalmazó ismeri a gyártmány-specifikus infor­
m ációkat és csak akkor vállal felelősséget a gyárt­
mányért, ha az általa m egfogalm azott feltételeket a
regisztrált vállalkozó (kivitelező) betartja.
A fentiek alapján a regisztrált villanyszerelő elemi ér­
deke, hogy betartsa a szerelési utasításokat.
M inden elhelyezési módra érvényes általános fe lté ­
tel: az elhelyezésre kerülő indukciós fogyasztásmérők
pontos működésének egyik feltétele a függőleges el­
helyezés, ezért a fogyasztásmérő szekrényt függőlege­
sen kell szerelni.
5.6.1. Vételezési és mérési módok
A fogyasztásmérő-helyek elhelyezését a helyi adottsá­
gokon, az egyedi igényeken kívül a vételezési és mérési
m ódok is befolyásolják.
Vételezési módok:
Mért
-Végleges:
• határozatlan idejű,
• előre fizetős,
• határozott idejű.
- Ideiglenes:
• építkezési ideiglenes (max. 1 év),
• rövid idejű ideiglenes (max. 90 nap),
(pl. búcsú, vásár, filmforgatás, tüdőszűrő stb.).

Méretlen
-V égleges:
• határozott idejű,
• határozatlan idejű (pl. telefonfülke stb.).
-Id e ig le n e s:
• rövid idejű ideiglenes,
• (pl. karácsonyi díszvilágítás stb.).
Mérési módok:
- Közvetett mérésű (méröváltós):
• áramváltós,
• áramváltós és feszültségváltós.
- Közvetlen mérésű (csoportos kiépítés esetén):
• egyfázisú + vezérelt -t- közösségi
• háromfázisú + vezérelt + közösségi
Fogyasztásmérő-helyek kialakítása
elhelyezés szerint
A fogyasztásmérő-hely kialakítását elhelyezése alapve­
tően meghatározza.
Végleges fogyasztásmérő-helyek
A fogyasztásmérő szekrények elhelyezése kétféle
m ódon történhet:
- szabadtéren, önhordó kivitelben, vagy független tar­
tószerkezeten,
- épülethez, építm ényhez kö tö tt m ódon.
- Szabadtéren:
o Közterületen (pl. közmüvek fogyasztásának méré­
se):
• önhordó kivitelben,
• elfogadott egyéb tartószerkezeten,
o Telekhatáron:
• önhordó kivitelben,
• kerítésben, kukatárolóban stb. elhelyezve,
o Telekhatáron belül:
• független tartószerkezeten: segédoszlopon, el­
fo gadott egyéb tartószerkezeten.
- Épületen kívül:
• épület, építmény külső falán, vagy falába süllyesztve.
- Épületen belül:
• közmű fogadó helységben, fogyasztásmérő helyi­
ségben,
• lépcsőházban, szintenként csoportosan,
• lakáson belül (régi szerelés), nem preferált.
• más közmüvekkel együtt, egy rendszerben kiala­
kítva (pl. közmű fogadó helyiség).
Összekötő berendezés
Ideiglenes (építkezési) mérőhelyek:
Az ideiglenes vételezések az esetek többségében
szabadtéri elhelyezésű mérőhelyeket tesznek lehetővé.
Ez azt jelenti, hogy nincs épülethez, építményhez kötve
a kialakítás.
Ezek a nem közterületen elhelyezett mérőhelyek sza­
badtéren
• önhordó kivitelben,
• segédoszlopon
lehetnek.
Felhasználási helyeknek megfelelő igények
Az alábbiakban részletezett esetekben a felhasználói
igényeknek megfelelően lehetséges kizárólag közvet­
len fogyasztásmérésü mérések kialakítása, kizárólag
közvetett fogyasztásmérésü mérések kialakítása, ille t­
ve lehetséges olyan mérési rendszer is, ahol a közvet­
len fogyasztásmérésü és a közvetett fogyasztásmérésü
mérések vegyesen szerepelnek.
A közvetlen, vagy közvetett, illetve vegyes csatlako­
zású mérések esetén a felhasználási helyek száma sze­
rin t m egkülönböztethető
- egy felhasználási hely
- tö b b felhasználási hely
• m axim um négy lakás és egy közösségi fogyasztás­
m érő-helyig
• ö t (lakás) vagy tö bb fogyasztásmérö-hely (csopor­
tos elhelyezés)
A felhasználási igényeknek m egfelelő csoportok:
-Társasházak
- Lakóparkok
- Nyaralók
- Nyaraló körzetek, pihenőhelyek
- Ipari, mezőgazdasági létesítmények
- Közösségi létesítmények, közintézmények
- Irodaházak, bevásárló központok
- Sportlétesítmények
- stb.
Igények a kivitelezéssel szemben:
- Célszerűség (műszaki optim um , takarékosság)
- Megfelelő dokum entáció
- Megbízhatóság, m egfelelő eszközök és szerszámok,
gondos munkavégzés
- Helykihasználás (felhasznált terület, falfelület)
- Esztétika
5.6.2. Épülethez, építm ényhez kötött elhelyezési
módok
A fogyasztásmérők elhelyezéséhez szükséges helyet
vagy az elosztói engedélyes tájékoztatása alapján, vagy
89
 R egisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i k ö ny v e

az elosztói engedélyessel történő előzetes m egállapo­
dás szerint kell biztosítani. A fogyasztásmérő-helyeknél
- szerelési célra - az előzőekben m egállapított helyen
túlm enően, bármilyen mérőéi helyezés esetén m inden
irányban 5 0 -5 0 mm szabad helyet kell biztosítani.
Az elosztói engedélyessel történő eltérő m egállapo­
dás hiányában új fogyasztásmérő-helyek fogyasztás-
mérőinek és ezek tartozékainak elhelyezésére a követ­
kezők szerint kell helyet biztosítani:
-e g y e tle n felhasználási helyet tartalm azó épület ese­
tén ennek külső falán, a közterületről látható helyen,
vagy a közterülettől elválasztó telekhatáron;
- több felhasználási helyet tartalm azó épület (épü­
letszekció) esetén vagy épületenként (épületszekci­
ónként) vagy szintenként (ezen belül szekciónként)
összegyűjtve, az épület m indenki által hozzáférhető
közlekedő tereiben. A pince felhasználási helyeinek
m érőit a földszinten vagy az alagsorban, a padlás
felhasználási helyét a legfelső emeleten, a kétszintes
lakásokét azok bejárati szintjén kell elhelyezni.
Csoportos elhelyezés esetén az egyes fogyasztásmé­
rő berendezéseken tartósan és egyértelm űen meg kell
jelölni, hogy azok mely felhasználási hely fogyasztását
mérik.
„Az áramszolgáltatóval’ történő ettől eltérő megálla­
podás hiányában a fogyasztásmérő berendezés és ta rto ­
zékai leolvasást vagy kezelést igénylő részeinek alsó széle
legalább 0,6 m-re, felső széle legfeljebb 1,8 m-re legyen a
padlószinttől." (MSZ 447:1998)
állékonyság céljából tömszelence nélküli zárófedélből
készüljenek.
- Falra szerelés esetén a fogyasztásmérő berendezés
tokozata csak olyan falon helyezhető el, amely az ér­
kező és elmenő védőcsövek, a vezetékcsatornák, a
vezetékek más védőburkolatai és az alátéttábla alá he­
lyezett doboz részére készített hornyok és lyukak me­
chanikai gyengítő hatását károsodás nélkül elviseli.
- A fogyasztásmérő berendezés felszerelésére szolgáló,
soklyukú téglafal legalább 10 cm, a kisméretű, töm ör
téglából készült fal pedig legalább 12 cm vastag le­
gyen.
- Épületek, építmények külső falára történő elhelyezés
esetén a fogyasztásmérő szekrények illetve a beépített
készülékek élettartamának növelése érdekében a mé­
rőhelyeket a közvetlen napsugárzástól védetten kell
felszerelni, pl. felette árnyékoló lemezt kell elhelyezni.
- A fogyasztásmérő-hely kijelölésénél és kialakításánál
gondoskodni kell arról, hogy a falszerkezet vagy az
egyéb szerkezeti (szerelési) megoldás feleljen meg a
várható igénybevételnek (pl. hőhatás), és biztosítsa a
fogyasztásmérő berendezés tokozata, valam int a be­
k ö tö tt vezetékek m egfelelő rögzítettségét.
Részleges falba süllyesztés
- Ez a megoldás csak akkor alkalmazható, ha nem aka­
dályozza a közlekedő terek rendeltetésszerű haszná­
latát és nem várható a kiálló részek sérülése.

Falon kívü li szerelés

A falon kívüli szerelésre példát m utat az 5.6.1. ábra.

- Ez a megoldás csak akkor alkalmazható, ha nem aka­
dályozza a közlekedő terek rendeltetésszerű haszná­
latát.
- A szekrények, zárt mérőalátét-táblák, tokozatok köz­
vetlenül az épület falára is szerelhetők, de elhelyez­
hetők függőleges, időállóan kialakított tartólábakra
is, zárt kertben a telekhatár közelében:
• Az elhelyezésre szolgáló helynek sík felületűnek
kell lennie, ellenkező esetben a felszereléskor az
egységek deform álódhatnak és a gyártó által m eg­
adott védettségi fok már nem teljesül biztosan.
• A falra szerelés esetén a felerősítés a szekrény,
tokozat által takart legyen, a rögzítő csavar csak a
zárópecsétek eltávolítása után legyen hozzáférhető.
- A fogyasztásmérő szekrényhez, zárt m éröalátét-
táblához tö rté n ő csatlakozáshoz védőcső esetén
csőadaptert kell alkalmazni. A csatlakozóvezeték és
a m ért fővezeték kivezetése a szekrény alján tö rté n ­
jen. A szekrény alján csak a szükséges áttörés legyen. 5.6.1. ábra. Csoportos mérőhely részlete, falfelületre
Azok az oldalak, ahol nincs bevezetés, a mechanikai szerelve, szerelés a la tt

' Megjegyzés; A jogszabályok változása miatt az áramszolgáltató = elosztó hálózati engedélyes.

90

- Ilyen esetben a szekrények süllyesztése az o ld a l­
falak m élységéig tö rté n ik. Ez azt je le n ti, hogy pél­
dául a fogyasztásm érő szekrény kétharm ad része
süllyesztve van és kb. egyharm ad része áll ki a fal
síkjából. M egfelelő kialakítás (a fal vastagsága ezt
m egengedi és a szekrény fedele akadálym entesen
eltávolítható) esetén a teljes besüllyesztés is m eg­
valósítható.
- Fontos, hogy a fedélrögzítö nyílásokra felkerüljön a
porvédö borítás.
- A csöadapterek, tömszelencék elhagyásával a csatla­
kozás a fogyasztásmérő szekrénybe egyszerűsíthető.
Az átvezetéseknél vezetékeket mechanikai sérülés
ellen védeni kell.
Falmélyedésbe történő szerelés
- Ez a szerelési m ód (5.6.2. ábra) csak előre elkészített
falmélyedés esetén lehetséges.
- A fogyasztásmérő szekrény zárt m érőalátét-tábla ol­
dalai tartalm azhatnak gyárilag kialakított kikönnyíté­
seket.
- A csatlakozásokhoz csőadaptereket, tömszelencéket
kell alkalmazni.
- A porvédö borításokat is használni szükséges.
5.6.2. ábra. Falmélyedésbe, fali fülkébe elhelyezhető
fogyasztásmérő szekrény szerelés alatt, nyitott ajtóval
Összekötő berendezés
Épületszerkezeti kialakítás
Ezt a m egoldást célszerűen csak közmüfogadó helyi­
ségben, fogyasztásmérő-helyiségben, egyes esetekben
társasházakban lehet kialakítani, illetve bevásárlóköz­
pontokban, ahol a fogyasztásmérő-helyeket csoporto­
san nagy számban helyezik el és a hozzáféréshez állan­
dó kezelőszemélyzet (pl. karbantartó) igénybevétele
szükséges.
A megoldásnak az ad indokot, hogy a nagyszámú
fogyasztásmérő elhelyezéséhez nagy falfelület szüksé­
ges. Azonban, figyelem be véve az ajánlott 0,6 m -1 ,8
m-es sávot is, sok esetben nincs lehetőség a megfelelő
kialakítás megvalósítására.
- Épületszerkezeti kialakítás esetén fogyasztásm é­
rőn kén t egy, a csatlakozó védőcsöveknek m eg fe ­
lelő, de legalább 100x100 m m -es zárópecsételhetö
d o b o z t kell a falba süllyesztve elhelyezni olyan
m ódon, hogy a hozzá ta rto zó fogyasztásm érő alá­
té ttá b la (zárt m érőa láté t-tá bla) azt teljes egészé­
ben fedje le, a fo gyasztásm érö leszerelése esetén
ped ig a vezetékvégek abban elh elye zhe tő k leg ye ­
nek.
- A fogyasztásmérő berendezés az elosztói engedé­
lyes által e lfog ad ott (5.6.3. ábra), zárópecsételhető
tokban (ún. buborék burkolat), tokozatban is elhe­
lyezhető.
- Az elosztói engedélyessel, a tervezési időszakban
m inden esetben egyeztetni kell az egyedi elbírálás,
vagy az esetleges azonos értékű megoldás érdeké­
ben.
Építményhez kötött mérőhelyek a telekhatáron
Az elosztói engedélyesek elsősorban a telekhatáron ki­
alakított fogyasztásmérő-helyeket preferálják.
5.6.3. ábra: Elfogadott mérötáblák, csoportosan
elrendezve
91
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z ik ön yv e

A telekhatáron létesítendő mérőhelyek elhelyezhetők

kerítéspillérbe - annak falába (5.6.4. ábra) vagy a kerítés­
re (5.6.6. ábrái is. A követelmények megfelelnek a falon
kívüli, a falba süllyesztett, a fali-fülkébe stb. történő sze­
relés követelményeinek, azonban a közvetlen napsugár­
zástól védő árnyékolást kell készíteni, vagy a berende­
zést járulékos ajtó mögé kell helyezni. Lehetőleg olyan
fogyasztásmérő szekrényt kell kiválasztani az elosztói
engedélyesek által elfogadottak közül, amelyek szabad­
téri minősítésűek, de nem önhordó tartószerkezetüek.
Az elosztói engedélyessel történő egyeztetés szük­
séges, m ert egyedi esetenként előírható a kismegsza­
kító kezelhetősége közterületről. Ez a kialakítási (5.6.6.
ábra) követelm ény olyan feltételekhez kötött, amely a
felhasználói és az elosztói engedélyes általi kezelést is
megköveteli. Ezt attól függően határozzák meg, hogy
a kezelés egym ástól függetlenül (a másik fél részvétele
nélkül) történhet.
Az elosztói engedélyesek által elfogadott fogyasz­
tásmérő szekrények nem csak a villamos energia méré­ 5.6.5. ábra. Telekhatáron védetten elhelyezhető, elfo­
sének céljára alkalmas berendezések, hanem hírközlő gadott szabadtéri fogyasztásmérő szekrény, elfoga­
rendszerek, és egyéb gyengeáramú rendszerek elhe­ d o tt tartószerkezeten elhelyezve
lyezésére is felhasználhatók, valam int postaláda kapu­
telefon stb. (5.6.6. ábra) szerepét is betölthetik.
Megjegyzés: A jövőre való tekintettel jegyezzük meg, Csoportos fogyasztásmérő-helyek létesítése
hogy várhatóan tesznek olyan fogyasztásmérő szekré­
nyek, amelyek nem csak a villamos energia mérésére Csoportos fogyasztásmérő-helyek kialakíthatók:
szolgáló mérőberendezést, hanem a gáz-, víz m ennyi­ • falfelületre történő szereléssel,
ség mérésére szolgáló berendezést is magukba foglal­ • részlegesen falba süllyesztve,
ják, a megfelelő műszaki előírások betartása m ellett. • falmélyedésbe, vagy fali fülkébe szereléssel.

92

-Többlakásos épület esetén alkalmazható. A fogyasz­
tásmérőket egy csoportban központilag, vagy szin­
tenként egy-egy csoportban célszerű elhelyezni
(lásd: 5.6.1. ábra).
- M inden felhasználási hely részére önálló fogyasztás­
mérő szekrényt kell szerelni.
-T ö b bso ro s vagy oszlopos elrendezés esetén m inden
oldalról másik fogyasztásmérő szekrénnyel határolt
megoldás nem létesíthető, m ert a m ért vezetékeket
nem lehet a lakásokhoz elvezetni. Ennek elkerülésé­
re ún. szerelösávot kell a szekrények közé beiktatni.
Másik megoldás lehet az, hogy a m ért vezetékeket
a csoportos elrendezésű szekrények m ög ött csőben
vagy csatornában vezetjük el a lakásokig (ha a szerel­
hetőség ezt megengedi).
- M ért fővezeték idegen szekrényen keresztül nem ve­
zethető.
- A szekrények betápláló fővezetéke az elágazó sín-
szekrényből vagy dobozból, vagy a m ellette lévő, e
célból alkalm azott szekrénybe é pített sorkapocsból
tö rtén ő leágazással létesíthető.
5.6.3. Szabadtéren elhelyezett
fogyasztásmérő-helyek
Közterületen vagy kö zte rü le t határán elhelyezett
fogyasztásm érő-helyek
Szabadtéri, önhordó fogyasztásmérő szekrények
w--
é1 J
!* HlJ
m
m
[II^H
5.6.7. ábra. Szabadtéri fogyasztásmérő szekrény,
közterületre, telekhatárra
Összekötő berende zés
Végleges fogyasztásmérő-helyek csak szabadtéri m i­
nősítésű, az elosztói engedélyes által elfogadott szekré­
nyek lehetnek (5.6.7. ábra). Az elhelyezés m ódját úgy kell
megválasztani, hogy a forgalmas környezettől minél jo b ­
ban el legyen határolva, távolsággal vagy elkerítéssel.
- A szekrények ebben az esetben földkábeles csatlako-
zásúak legyenek.
- A fogyasztásmérő szekrényeket el kell látni figyel­
m eztető jelzésekkel.
• Fel kell tü ntetn i rajtuk a feszültség értékét, a szab­
ványos „villám jelet", a szükséges azonosítókat,
esetleg az értesítendő személy elérhetőségét.
A közterületen elhelyezhető fogyasztásmérő-helyek
a leggyakoribb esetekben közmüvek fogyasztásának
mérésére alkalmazhatók. Ilyenek lehetnek pl. közvilágí­
tás, vízszívattyúk stb. fogyasztásmérése.
Fogyasztásmérő elhelyezés oszlopon
A szerelési m ódot végleges fogyasztásmérés esetén
szabadvezetékes csatlakozás esetén szükséges alkal­
mazni, más tartószerkezeti elhelyezhetőség hiányában.
A másik sajátos alkalmazás az építkezési ideiglenes
fogyasztásmérés (5.6.8. ábra).
- A fogyasztásmérő szekrények minősítése sza­
badtéri legyen. Az oszlopra tö rtén ő bilincsezés
tüzihorganyzott és a szekrénnyel együtt elfogadott
legyen.
5.6.8. ábra. Építkezési ideiglenes fogyasztásmérő-
hely oszlopon
93
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y ve
- Egyedi esetekben beltéren elfogadott szekrényeket
építkezési ideiglenes mérésre (maximum egy évig),
megfelelő indok esetén el lehet fogadni.
-V é g le g e s mérés esetén a beépítendő oszlopok alkal­
mazásánál m inden elosztói engedélyes a saját terüle­
tén bevezetett oszloptípusokat alkalmazza.
- Ha az oszlopot nem az elosztói engedélyes létesíti,
akkor az oszlop megfelelőségi nyilatkozat, illetve
gyártói bizonylat m egléte esetén alkalmazható.
-O s z lo p o n elhelyezett fogyasztásmérő-hely közterü­
leten csak közművek mérése esetén, külön az elosz­
tói engedélyessel tö rté n t egyeztetéssel létesíthető,
egyéb esetekben nem.
Megjegyzés: Az oszlopok megnevezései elosztói
engedélyesenként eltérőek lehetnek, ezekről részletes
tájékoztatást az oktatások során adnak.
- A z e lfog ad ott fogyasztásmérő szekrény esetleges
gyári kikönnyítéseit rendszeresített takarólapokkal
kell ellátni, ha nincsenek kikönnyítések, akkor a m eg­
erősítés elhagyható.
- A be- és elvezető vezetékezéseket megfelelő véde­
lemmel kel ellátni:
-Töm szelencével, illetve csöadapterrel kell a szerelést
megvalósítani. Szabadvezetéki betáplálás esetén az
elosztói engedélyes által rendszeresített védőcsöve­
ket kell alkalmazni.
- Földkábelek esetén az elosztói engedélyes által rend­
szeresített védőcsövekkel kell szerelni.
- A z oszlopbilincsekkel kapcsolatos ism ertetőt a
10.8. fejezet tartalmazza.
Elfogadott (gyártói bizonylattal rendelkező) tartószer­
kezetre történő szerelés
- Csak építm ényhez (pl. kukatároló) kötötten alkalmaz­
ható, ha más szerkezeti kialakításra nincs mód.
- A tartószerkezetnek az elosztói engedélyes által el­
fogadottnak kell lennie és rendelkeznie kell gyártói
bizonylattal (lásd az 5.6.5. ábrát is).
5.6.4. Mérés nélküli hálózatra csatlakozások
(egyéb csatlakozások)
Kis teljesítm ényigényü, valam int kötött, illetve ismert
üzemórát m űködő villamos felhasználói berendezé­
sek, a felhasználóval kö tö tt megállapodás alapján fo ­
gyasztásmérő nélkül is csatlakoztathatók a közcélú,
kisfeszültségű elosztóhálózatra, illetve a közvilágítási
hálózathoz, (pl. KRESZ tábla, reklámtábla, telefonfülke,
közlekedési jelzőlám pa, gáz átadó, gyengeáramú rend­
szerek tápegysége stb.).
94
Lehetséges megoldások:
a)Csatlakozás az elosztóhálózatról.
• Csatlakozási pont: arra alkalmas, biztonságos he­
lyen kialakított zárópecsétel­
hető, az elosztói engedélyes
tulajdonában lévő csatlakozó
szekrény.
■ Védelmi készülék: a csatlakozószekrényben az
elosztói engedélyes tulajdoná­
ban lévő biztosító.
• Tulajdonjogi határ: a biztosító elm enö kapcsai a
csatlakozószekrényben.
b) Csatlakozás a közvilágítási hálózatról.
• Csatlakozási p on t a kandeláberben:
a szerelvénylapon külön a fel­
használási hely számára átala­
kíto tt szerelvénylap sorkap­
csán.
• Védelmi készülék: a kandeláber oldalára szerelt, a
felhasználó tulajdonában lévő
biztosítós szekrényben szerelt
olvadóbiztosító.
• Tulajdonjogi határ: kandeláberben leágazó veze­
ték csatlakozási pontja (a háló­
zati leágazási pont).
5.6.5. M eglévő fogyasztásmérő-helyek bővítése,
átalakítása, áthelyezése
A fogyasztásmérő-helyekkel kapcsolatban szükséges
meghatározni azok megfelelőségét.
A fogyasztásmérő-helyekről m inden esetben azt fel­
tételezzük, hogy a létesítésükkor érvényes és irányadó
szabványoknak megfelelnek. Ha ez a feltételezés az
irányadó, akkor a vizsgálat tárgya az aktuális műszaki
állapot.
- A létesítés ideje nem m inden esetben határozható
meg.
- A műszaki állapot megfelel-e vagy nem.
- A régi mérőhelyek csak abban az esetben m aradhat­
nak meg, ha a létesítéskori szabványoknak m egfelel­
nek és a műszaki állapotuk megfelelő. A m egfelelő­
ség feltételei: az élet- és vagyonvédelmi szempontok
szerinti jó állapot.
- A tulajdonos felelőssége társasházak esetén az idő­
szakos felülvizsgálatok elvégeztetése (érintésvéde­
lem, villámvédelem, tűzvédelem, villamos berende­
zések vizsgálata).
- A kivitelező felelősséget vállal az elvégzett m unkáért
és a beépített berendezések megfelelőségéért.
-M in d e n vizsgálatról és munkavégzésről m egfelelő
dokum entációk készítése szükséges.
 Összekötő berendezés

C J
N 0J -QJ 'dl
.Q OJ Q.
Q.
0 QJ
•ío
oí £
vn -O
¡?-$ •« >. . •Oí >.
r%4 — -
> a í i> 3 s/t
ro _0J 0»
5 K 2
£ Q>Z ro 2 € 12
0) J>- >
= ‘ft C .T.
w
.b
-o*
c c fE i
>
|H |
o
«/> a ^
> . ín J3
•a, a>

U > "5 S
itj Oi
K
>
O)
£
a
>
a í "-Q
c
a- -s <0 -
2 *2 1
o -t: •£ 5
wn
fifi!
> ~ *ti
>
a ü■fij i§í irt5 c c - m 2QJ a •g S l sí
<TJ •e •nj */>
1 I •5* =. 3 cr. I b £ i

. É
0 2
1I a
g s H
|t |m |O ma
ra c2 -S ■*=
5 -o *o
O -0*
'O §á
»2 Ei i
s u 5 »
c
a»
jk a* c
<D £ ü
íTJ -Cj « «j
£ Ü Oi
£ra 2
JZ fl3 -<J> cn
.i $ q/ ^ * j £ ^a» S >i « >
:2
*<y
y*
•4» •O
<D > S ;0
> rg •a) C T3 n f
s IN
- c -= -* § & %c 5 5 Oí N
E ó -g «/» 2£ /±
‘í®^— O »/>i ■5 S |
_>
-<L
_C
'O
^ «
ra .
<u '2 £ > >. ■<n iz QJ Ns 8 * -c ;
cn a sí >» ®
~u i í # ? :2, "a E *■■!• !
■<u .Ű c -C 0 'ö?
^ c<u n•o "ff
C -S
'2 "5 ü S ÍT
«/>
>*
c
a
MD
5 fi
2 ü
fi £
« S-o- I, s i
N
E -x
ra _ ■ £ -o
*5 5> ®* s
2 2 3 S o
"
§
0
QJ
2 2I
_E ■fi .S o
a; 2 cn E s K
£ -S S ■5 K S
0I ^I c
k/i •—%“<0
u o i
I
> I I I 1 1 i I 1 I I
£>
s c 1 "Ö
le s ^ ~
jí
E
fi u
o -oj s: -nj
a> ro 2^ *TJ aj -o 1 .S.-S
• § v» — i | 2 5
•<U -<ij -ra 52 E
c *2
t; tű 2 S1
•Hí U
9 3 -s co
s í i »T> flj
c ^*- ^w E j n
s 5 1 Í3 I ! <TJ •4í
^ SJ l/l
2 a >3 ■o» a.* ro
a> n *rq I I Q- - fi
T — E TC3 -*O
O n
E -q3 '2 « í) N
S- 2
is -a -s •- O
^ ~s E • o N > TJ -rj
s a >. 2 > ^ ^ Ól 0; -ti -<U ^ *o
a» ^
ü1.C:
-m *2
a.2
S , * » _0J ^ ^
S - s -
* Cft-o H £ c l ■a ■* «> öí Q J
I •S. 1<u-3 2 ^ ^ c ^ 5 S1
c # 'O -* <u
D E ^ -C n ^
^
•3 jn»1»í ^aQJ/ 5vnn 1 ? I S S ^ «/*
^ 7. ■s "> S (D C ■2 ö
£ 3 E E < nj n 2 ü N
^ c H: u 2 E ^ > 0;
I 1 I
a -i c
*D *a> •-> c i QJ
c -C QJ >.
-2 > E -t yS' JS
c l JS
E -°
S a
u>l í¿T
!. J 2H
3*■* •P
xu
Öl "á: I
£
S c c 5
Jo fi
2 -C
•Qj ;0
(U --

«a> sa> | | . £ . ^ai § | 1 ^ «E3 |E

«5 1 f i
1 C> É0» --5 I*
>. >űí
S E
cn±;
>s
♦j a>5
• i€ c
S
2
<
|& S ?
Jl |
wlí Q
C —'
■QJ C
II
o s f i s
E -<u N ^ -Qj ^
5 "S C := aj
»O Sí y *Cí c c ES
K on f : ■& t 2 2 f i c
•ffl _2 irt jb
o “ EJ 8 5 I m qj
§
*TJ
^a;
2* 2 *5 cD
d
í-ai
>
EsJD
¡A P *-< «/i SX>
S Ío ~O mi c ra ra c
ii 5 ra 5
va c
o c -fi T5 «!
a. *ö 1 | : | S Í2 c £
K ±1 2 $: jz
'S a; t i ^ *2
a *1 2 JD -QJ
c
QJ s iö S 3a 5" fi•3S a ¡9 c 5o c J* s 1*1 . cb •£ !o QJ
'O —
2í
■° g' E S 2 c sy íír ■
QJ . y * «5
J*
JC \J 2 ra -ra S í Dd Cc u° . Nwí U '-J ti «■
^ -Í5 ^ E 1/) IV
t0i ■5 5 i i I I I I I I I I I I
co
0/ CL»
x:
o C
•a; ■VS1 ií ^
N N
5 /í
>v o i *ií 'AJ
c .— N
oí a/ £w>
QJ -5 2 ra
♦-* 2 5.
> wn “ c
5
•♦<-»
U>
u
a
HJJ

95
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e
Az 5.6.1. táblázat összefoglalja a mérőhelyeken vé­
gezhető tevékenységeket új csatlakozási igény vagy
azzal egyenértékű beavatkozás esetén, a bővítés, ille t­
ve a felhasználók ki- és visszakapcsolásával kapcsolatos
eseteket. A táblázat röviden összefoglalja, hogy a tevé­
kenységeket hogyan kell értelmezni építési ideiglenes
vételezés, családi ház, vagy nyaraló, illetve társasház
esetében.
A táblázat alkalmazásakor figyelem be kell venni a
m indenkori érvényes irányelveket: a tipizálás elfoga­
d o tt előírásait, a tervezésre vonatkozó kötelezettsége­
ket, a jogszabályok által előírtakat.
5.7. KÖZVETLEN MÉRÉSÜ FOGYASZTÁSMÉRÖ-
HELYEK KIALAKÍTÁSA
5.7.1. Általános szempontok
A fogyasztásmérő-helyek kialakítására vonatkozóan je ­
lenleg az MSZ 447:1998 és az MSZ 447:1998/1 M:2002
mértékadó szabvány ad iránymutatást.
Felhasználói igénybejelentést követően a hatályos
műszaki előírások, a helyi adottságok és a felhasználói
igények figyelem be vételével az elosztói engedélyes
tájékoztatójában meghatározásra kerülnek a hálózat­
ra kapcsolás feltételei. Ez többek között tartalmazza a
fogyasztásmérő-hely kialakítására vonatkozó ajánlott
előírásokat is.
„A fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére szolgáló
fogyasztásmérő-helyet az elosztói szabályzatban meg­
határozott minimális követelmények és szabályok betar­
tásával kell kialakítani. A mérőhelyet a felhasználó saját
költségén alakítja ki."'
- A fogyasztásmérő-hely kijelölése legyen összhang­
ban az elhelyezendő fogyasztásmérők, védelm i és
vezérlő készülékek helyes m űködését biztosító köve­
telményekkel.
A fogyasztásmérő-hely szekrénye (tokozata) és sze­
relvényei (sorkapcsok, vezetékezés, kábel bevezetők,
tömszelencék, csőadapterek, kábelvég-elzárók kifejté­
séhez szükséges tokrészek stb.) a m éretlen felhasználói
hálózat részét képezik. A fogyasztásmérő(k) felszerelé­
séhez szükséges helyet az elosztói engedélyes előzetes
tájékoztatása, illetve a felek közötti egyedi m egállapo­
dás alapján kell kialakítani.
Elsődleges szem pont az, hogy a fogyasztásmérő-he­
lyet a csatlakozási p on t közelében, lehetőség szerint a
te lekh atá ron kell elhelyezni.
- Az elhelyezést m inden esetben az előzetes tájékozta­
tó alapján, illetve a szükséges dokum entációk (terv­
dokum entáció, csatlakozási műszaki dokum entáció
stb.) elkészítése után, legkésőbb az a do tt dokum en­
1A Kormány 273/2007. (X. 19.) Korm. Rendelete a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXXVI. Törvény egyes rendeleteinek végrehajtásáról,
14. § (7) pont
96
táció elosztói engedélyes általi elfogadásakor kell
véglegesíteni.
Fogyasztásm érő-hely
A fogyasztásmérő-hely a fogyasztásmérő berendezés és
vezérlőkészülék, illetve ezek tartozékát képező készülé­
kek elhelyezésére szolgáló, megfelelően kiképzett hely.
- Egy- illetve két felhasználási helyet tartalmazó épület
esetében a fogyasztásmérő-helyet annak külső falán
(szabadvezetékes csatlakozás), vagy az ingatlan és a
közterület határán, egyedi elbírálás alapján főbejárat
közeli épületfalon (földkábeles csatlakozás) kell kialakí­
tani. A kialakítás elsősorban annak függvénye, hogy a
csatlakozóvezeték szabadvezetékes vagy földkábeles
kialakítású. Szabadvezetékes csatlakozás esetén a csat­
lakozóvezetékfogadása lehetséges: az épület falán (fali­
tartó, tetötartó, fali horog alkalmazásával), oszlopon, így
ez meghatározza a mérőhely elhelyezési lehetőségeit.
-T ö b b felhasználási hellyel rendelkező épület (max. 4
lakás és 1 közösségi mérés) esetén elsősorban a telek­
határon, csatlakozási p on t közelében kell elhelyezni a
fogyasztásmérő szekrényt. (Ettől eltérő megoldás pél­
dául a szabadvezetékes csatlakozásnál lehetséges.)
Többemeletes társasházak, több tíz fogyasztásmé­
rő-hellyel rendelkező épület esetén vagy épületenként
(épületszekcióként), vagy az épület egyes szintjein (ezen
belül szekciónként) összegyűjtve, az épület mindenki ál­
tal hozzáférhető helyén, annak közlekedő tereiben kell a
mérőhelyeket, csoportosan kialakítani. A fogyasztásmérő
berendezést úgy kell elhelyezni, hogy a mechanikai és a
várható környezeti behatásoktól védve legyen. Ezt a kö­
vetelményt az elosztói engedélyeseknél elfogadott és
rendszeresített, m inimum IP 44 védettségű, pl. tokozott
szekrénnyel lehet a legegyszerűbben biztosítani. (Az al­
kalmazható mérőszekrények és a létesítés biztonsági elő­
írásait a 5.7.2. fejezet mutatja be részletesebben.Természe-
tesen a javasolt típusmegoldásoktól eltérő megoldások is
lehetnek, ezek egyedi engedélyezést igényelnek.)
A fogyasztásm érő szekrény, ille tve zárt fogyasztás-
m érő a látét-tábla kiválasztásának szem pontjai
Fogyasztásmérő szekrény alkalmazásakor gondoskod­
ni kell a szekrény zárópecsételhetőségéről oly m ódon,
hogy az abban felszerelt fogyasztásmérő a zárópecsét
eltávolítása nélkül leolvasható, a vezérelt fogyasztás­
mérő kapcsolási állapota ellenőrizhető legyen, és ne
legyen lehetséges a szekrényben lévő berendezések­
hez való illetéktelen hozzáférés, befolyásolás. A fel­
használó a fogyasztásmérőhöz felszerelt kismegszakí­
tón csak a kismegszakító billenő karját tudja kezelni, a
zárópecsétek eltávolítása nélkül.

A fogyasztásmérő felerősítésére a tokozott szekrénynek
tartalmaznia kell csúsztatható keresztsines-, vagy az azzal
megegyező kivitelű, alkalmas rögzítő elemeket. Az egyéb
készülékek rögzítésére megfelelő osztásegység hosszúsá­
gú szerelősínt (TS-35,„kalapsín") kell alkalmazni.
A burkolat kialakítása olyan legyen, hogy a méretlen
fővezeték vezetékei illetéktelen személyek által ne le­
gyenek hozzáférhetők, nyújtson védelm et a szabályta­
lan áramvételezés ellen, valam int esetleges beavatko­
zások észlelhetőségét megkönnyítse.
Fogyasztásmérő szekrényekben, lehetőség szerint
egy légtérben csak egy felhasználói szerződéshez tar­
tozó fogyasztásm érőt/-m éröket és tartozékait (fogyasz­
tásmérő berendezés) lehet elhelyezni.
A felhasználói berendezéseket a fogyasztásmérő
szekrénytől elkülönítetten kell szerelni, pl. a szekrény­
től csak elválasztottan telepíthető a lakáselosztó (m ért
fogyasztói főelosztó). A m ért felhasználói főelosztó
lehet egybeépítve a fogyasztásmérő szekrénnyel, de
nem lehet azzal egy légtérben. Nincs külön megkötés
arra vonatkozóan, hogy a m ért fogyasztói főelosztó a
fogyasztásmérő-helyhez képest hol helyezkedjék el.
Amennyiben a mérőhely kialakítására előirt környezeti
(és egyéb) behatásokkal szembeni követelményeket nem
tokozott szekrény alkalmazásával, hanem más módon
(pl. épületszerkezeti kialakítással) teljesítik, akkor a cserél­
hetőség, zárópecsételhetőség, leolvashatóság, illetékte­
lenek hozzáférésének megakadályozása stb. követelmé­
nyek betartásának értelemszerűen azonos értékűnek kell
lennie, mintha tokozott szekrényt alkalmaznának.
Épületszerkezeti kialakítással létesített (fogyasztás­
mérő-fülke, kapcsolótérben elhelyezett m érőalátét
táblás szerelés stb.) fogyasztásmérő-helyen m érőnként
egy, a csatlakozó védőcsöveknek megfelelő, legalább
100x100 mm-es dobozt kell a falba süllyeszteni úgy,
hogy a hozzá tartozó fogyasztásmérő azt teljes egészé­
ben elfedje és a fogyasztásmérő esetleges leszerelése
esetén a vezetékvégek abban elhelyezhetőek legye­
nek. Ezért a doboznak zárópecsételhetőnek (plom bál-
hatónak) kell lennie.
Ha a fogyasztásmérő berendezés falra kerül felszere­
lésre, az csak olyan falon helyezhető el, amely a d o b o ­
zok, védőcsövek stb. részére készített hornyok mecha­
nikai gyengítő hatását károsodás nélkül elviseli.
Éghető anyagú épületben (pl. faház) gondoskodni
kell arról, hogy a szerelési megoldás feleljen meg a vár­
ható igénybevételnek és biztosítsa a fogyasztásmérő és
a bekötő vezetékek m egfelelő rögzítettségét.
A fogyasztásmérő közelébe 60 cm-nél közelebb fém ­
hálózat (víz, gáz stb.), illetve gázmérő ne kerüljön. Ha
ez nem m egoldható, akkor a fémcsövet (fém részeket)
járulékos szigeteléssel kell ellátni.
Ha a fogyasztásmérő-hely más megoldás hiányában
egy ajtó nyíló szárnya m ögé kerül, akkor az ajtónyílás
behatárolását biztosítani kell.
Összekötő berendezés
Fémszekrény alkalmazása esetén a fémszekrény élet­
tartam ra szóló korrózióvédelm ét és az érintésvédelmét
biztosítani kell.
- T ip iz á lt fémszekrény vagy előre g yártott műanyag
szekrény alkalmazásánál nem szükséges a m érőt alá­
téttáblára szerelni. A vezetékeket a bevezetéseknél
mechanikai sérülés ellen védeni kell.
Az elosztói engedélyessel tö rté n ő más m egállapo­
dás nélkül a fogyasztásmérőnek és tartozékainak - le­
olvasást illetve kezelést igénylő - alsó széle m inim um
0,6 m-re, felső széle m axim um 1,8 m-re lehet a padló-
szinttől.
5.7.2. Alkalm azható fogyasztásmérő szekrények,
zárt fogyasztásmérő alátét-táblák
és a létesítés biztonsági előírásai
Jelentős fejlődés tapasztalható a fogyasztásmérő-helyek
kialakításának technológiájában. A megjelenő új techno­
lógiák alkalmazásában a gyártók felelőssége a minőség, az
élettartam és a szerelési technológia meghatározása. A kivi­
telezők ezen utasítások szerint végzik a mérőhelyek létesí­
tését és vállalnak felelősséget az általuk végzett munkáért.
Az egységes szakmai színvonal érdekében az elosztói
engedélyesek minősítési rendszerüket kiterjesztették a
regisztrált kivitelezőkre. Ez azt jelenti, hogy csak a kö­
vetelményeknek m egfelelő technológiák alkalmazha­
tók, az elosztói engedélyesek által elfogadott anyagok,
berendezések építhetők be, regisztrált villanyszerelők
végezhetnek munkát. Ez a gyártók, a kivitelezők és a
felhasználók számára egyaránt előnyös.
Az elosztói engedélyesek által elfogadott típus fo-
gyasztásmérö-helyek rendszere alapján egyszerűsö­
d ö tt a felhasználók számára a m egfelelő szekrény kivá­
lasztása, a kivitelezés, a fogyasztásmérő-hely átvétele
és üzembe helyezése.
A szabályozások és a tipizálás célja az előzőekben le­
írtakon túl a felhasználók villamosenergia-ellátásának
egyszerűsítése, meggyorsítása, az egységes műszaki
értelmezés megteremtése. A típusmegoldások segítik
a felhasználók és a kivitelezők műszaki döntéseinek
meghozatalát, egyértelm űvé válik a villamos biztonság
feltételeinek m egteremtése is.
A mérőszekrények egy- és háromfázisú kivitelben,
ezek kom binált módozataiban, csoportos elrende­
zéssel is, beltéri (kültéri) és szabadtéri alkalmazásra,
szabadvezetékes, kábeles és vegyes csatlakozásra, va­
lam int ideiglenes jellegű vételezésre készülnek. A tip i­
zálás során bevezetésre kerültek a beltéri védőburkola­
tok és a zárt m éröalátét-táblák is, elsősorban meglévő
fogyasztásmérőkhöz történő felszerelés céljára.
Kialakításra kerültek továbbá csoportos mérő elren­
dezések is kül- és beltéri kivitelben főelosztóval, vala­
97
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k Ké zi kön yv e
m int szabadtéren használható egy- és háromfázisú fo ­
gyasztásmérő szekrények, továbbá ezek kombinációi.
Készülnek fogyasztásmérő szekrények közvetett fo ­
gyasztásmérés céljára is.
5.7.2.1. Fogyasztásmérő szekrénnyel kapcsolatos
alapvető műszaki követelmények
A jelenlegi MSZ 447:1998 és az MSZ 447:1998/1 M:2002
m értékadó szabványokban foglaltak és az elosztói en­
gedélyesek előírásai legegyszerűbben a típus fogyasz­
tásmérő-helyek kialakításával valósíthatók meg.
A létesítési követelményeket alapvetően a felhaszná­
ló energiaigénye és a mérés m ódja határozza meg.
- A forgalm azott fogyasztásmérő szekrényeknek és
zárt fogyasztásmérő alátét-tábláknak rendelkezniük
kell gyártói bizonylatokkal és szerelési (telepítési) le­
írásokkal.
- A fogyasztásmérő szekrények és zárt fogyasztásmérő
alátét-táblák term ékenként m eghatározott méretso­
rozatokban készülnek és modulszerűen összeépíthe-
tőknek kell lenniük (csoportos elrendezés esetén).
- Az egyes típusokban felhasználónként, az igények­
nek m egfelelő készülékek helyezhetők el.
- A szekrény és zárt fogyasztásmérő alátét-tábla egy-
és háromfázisú mérésre alkalmas változatban készül­
jön (két külön típus), továbbá a vezérelt m érőinek és
berendezéseinek az elhelyezését is tegye lehetővé.
- A szekrényre és zárt alátét-táblára zárópecsételhető
fedél vagy ajtó szükséges, amely eltakarja a műsze­
rek és készülékek villamos csatlakozásait és csak a fo ­
gyasztásmérők, kismegszakítók, vezérlő készülékek
kezelendő részei em elkedhetnek ki. A belső takaró­
lap kivágásának mérete igazodjon az alkalm azott fo ­
gyasztásmérő méretéhez.
- A szekrények, zárt m éröalátét-táblák ajtaja vagy taka­
rófedele biztosítsa a fogyasztásmérő leolvashatósá­
gát, ajtó esetén legalább egy helyen, fedőlap esetén
legalább két helyen, átlós irányban zárópecsételhetö
legyen. A fogyasztásmérő leolvashatóságát (mérőál­
lás) valam int a vonalkódos azonosító leolvashatósá­
gát (vonalkód-olvasó segítségével) az átlátszó fedél­
nek biztosítania kell.
- A szekrények védettsége m inim um IP 44 legyen (ren­
delkezzen független - akkreditált - laboratórium által
kiállított vizsgálati jegyzőkönyvekkel és CE jelzéssel).
- A fogyasztásmérő szekrény és zárt mérőalátét-tábla
legyen összhangban a beépített fogyasztásmérők,
védelm i és vezérlő készülékek pontos és helyes m ű­
ködését biztosító követelményekkel.
- Nyújtsanak védelm et a szabálytalan vételezések ellen,
illetve segítsék ezek felderithetőségét, észlelését.
- A zárható mérőszekrénnyel szembeni követelmény,
hogy a felhasználó a kismegszakítóhoz hozzáférjen.
98
- Gondoskodni kell a fogyasztásmérő szekrény megfelelő
érintésvédelmiéről és tartós mechanikai védelméről.
- Biztosítani kell m ind az elosztói engedélyes szerelő­
inek, m ind a felhasználó számára a biztonságos és
m egfelelő kezelhetőséget.
- A fogyasztásmérő szekrény és zárt mérőalátét-tábla
külső megjelenésében és elhelyezési megoldásában
esztétikus legyen.
- Lásd még a 10.10. fejezetet.
Abban az esetben, ha a fogyasztásmérő szekrény
nem az elosztói engedélyes által elfogadott ún. típus
mérőszekrény, akkor a m egfelelő jogosultságokkal
rendelkező tervező által készített kivitelezési tervdoku­
m entációt kell benyújtani az elosztói engedélyesnek el­
fogadásra. A kiviteli tervdokum entációt a létesítés előtt
kell véleményeztetni, a m inim ális követelmények a je ­
len pontban felsoroltak, valam int a tipizáláshoz szüksé­
ges feltételeket is teljesíteni kell.
5.7.2.2. Túlfeszültség elleni védelem kialakítása
a méretlen betáplálásban
A többlépcsős belső villám - és túlfeszültség-véde­
lem I. osztályú túlfeszültség-korlátozó beépítését az
MSZ 447:1998 szabvány engedélyezi a fogyasztásmé­
rő előtt, a méretlen fövezetéki szakaszon, zárópecsét
(plomba) alatt. Csak így lehet ugyanis közvetlen vil-
lám áram-utat létesíteni a fővezeték kezdőpontja és a
földelőrendszer között. így lehet m egóvni a felhaszná­
lók m ért hálózatát a másodlagos víllámhatásoktól. A v il­
lámáram levezetők beépítését az EPH sín (fő földelősín)
és a fázisvezetők közé 1 m-nél rövidebb vezetékhosszal
írja elő a szabvány.
- A kisméretű műanyag tokozaton belüli vezetékek,
nyomvonalát, hajlítási sugarát, rögzítését, az áram­
irányokat semmilyen szerelési szabvány nem írja
elő. A pecsétzár alatt lévő egységben ébredő nagy
dinam ikus erőhatások m iatt a villámvédelem m eg­
bízhatósága, a szerelvények mechanikai szilárdsága,
a villám áram ot vezető nyomvonal térbeli kialakítása,
az alkalmazott szereléstechnika minősége és a rög­
zítések szilárdsága, valam int a villamos konstrukció
előzetes bevizsgálása és elfogadása döntő je le n tő ­
séggel bír. Nem mindegy, hogy mekkora erőhatás lép
fel a tokozott egységben, és a fellépő erőhatásokat
képesek-e károsodás nélkül, biztonsággal elviselni
ezek az áramkörök. Mindezek m ia tt a forgalmazóra
kell bízni a védelmi berendezés szakszerű kialakítását
és a szerelési előírás alapján beépíteni azt.
A méretlen felhasználói hálózatra csatlakoztatott tú l­
feszültség korlátozót (5.7.1. ábra)zárópecsételhetö m ű­
anyag tokozatba kell beépíteni.

5.7.1. ábra. Példa gyári kialakítású, bevizsgált,
I. osztályú túlfeszültség korlátozó egységre
Megjegyzés: Az ívkífúvás mentes túlfeszültség korlá­
tozó tokozata az első túláram védelm i készülékkel, a fo ­ nak kell lennie. A kötőelem (sorkapocs) a fogyasztás­
gyasztásmérővel vagy ennek tartozékaival összeépített
is lehet, külön légtérben (5.7.2. ábra).
I. osztályú túlfeszültség korlátozó alkalmazása esetén mérők kapocstestét úgy kell bekötni, hogy a nulla kap­
az első túláram védelm i készülék (gG) névleges árama
legalább 63 A , független zárlati áram megszakító ké­
pessége legalább 50 kA kell legyen.
5.7.2. ábra. Áramváltós fogyasztásmérő-szekrény5.7.3. ábra. Érvég-hüvelyezett, különlegesen hajié-
I. osztályú túlfeszültség-korlátozó egységgel
Összekötő berendezés
Megjegyzés: Ez a készülék lehet olvadóbiztosító vagy
megszakító.
Csak olyan I. osztályú túlfeszültség korlátozót lehet
alkalmazni, am it az elosztói engedélyes előzetesen el­
fogadott.
5.7.3. Fogyasztásmérő-helyek vezetékezése
A fogyasztásmérő szekrényekben, zárt méröalátét-
táblákban a fogyasztásmérőnek és tartozékainak be­
kötésére a gyártó (forgalmazó vagy a kivitelező) által
rendszeresített, érvég-hüvellyel e llátott különlegesen
hajlékony, elemi szálas, réz erű vezetékeket kell alkal­
mazni. A vezetékeknek a fogyasztásmérő berendezés
szerelésekor rendelkezésre kell állniuk.
Abban az esetben, ha a csatlakozóvezeték a fogyasz­
tásmérő szekrénybe, zárt mérőalátét-táblába érkezik
(ott van a csatlakozási pont, pl. szabadvezetékes csat­
lakozás esetén), akkor a csatlakozóvezeték fogadására
kötőelem et (sorkapcsot) kell alkalmazni. A kötőelem ­
nek (sorkapocsnak) alum ínium vezető fogadására is
alkalmasnak és az elosztói engedélyes által e lfogadott­
mérő szekrény tartozéka.
Több fogyasztásmérés m érőhely esetén a fogyasztás­
csokban a nulla-vezetőket felfűzni tilos. Sugarasan kell
m egtáplálni a fogyasztásmérő nulla kapcsait, ennek
érdekében a vezetékezést úgy kell előkészíteni, hogy
ennek a kritérium nak megfeleljen.
A fogyasztásmérőbe bekötendő elemi szálas, kü­
lönlegesen hajlékony vezetékek egyik végére 18 mm
szigeteletlen hosszúságú érvég-hüvelyt kell sajtolni. A
kismegszakítókba, sorkapcsokba, egyéb kötőelem ek­
be kötendő vezetékek végére elegendő a 12 mm szige­
teletlen hosszúságú érvég-hüvely sajtolása (lásd: 5.7.3.
ábra).
A m ért fővezeték fázisvezetőinek m egengedett leg­
kisebb keresztmetszete 6 m m 2.
kony vezetékek
99
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y v e
Ennek a fogyasztásmérő berendezés felöli végein a
szerelés céljára legalább 0,5 m szabad vezetékhosszt
kell biztosítani. Különlegesen hajlékony, elemi szálas
vezeték szerelése esetén a fogyasztásmérőbe, illetve
kötőelem ekbe kötendő végeket töm öríteni kell (pl. saj­
to lt hüvely - érvég-hüvely - alkalmazásával).
Fogyasztásmérő-helynél vezetékkötést csak ugyan­
azon felhasználási helyhez tartozó, vezérelt villamos
berendezések fogyasztásmérőjének és a vezérlőkészü­
lék részére szabad létesíteni.
A fogyasztásmérő szekrényen a védővezető (PE)
megszakítás és toldás nélkül átvezethető.
Egyéb előírások:
- A m ért fővezetéket megszakítás, toldás nélkül kell
létesíteni. Ha a felhasználási hely villamosener-
gia-ellátásának mérésére tö b b fogyasztásmérő is
szolgál, akkor m inden m érőtől a felhasználói m ért
főelosztótábláig a fázisvezetők m ellett külön kell vin­
ni a nullavezetőt is, azaz közös nullavezető kiépítése
nem m egengedett.
-Védöcsöves szerelés esetén m inden fogyasztásmé­
rőtől induló vezetékrendszert külön védőcsőbe kell
elhelyezni. Ebben az MSZ 447:1998 m értékadó szab­
vány engedm ényt ad, ha ö n tö tt falú lakóépületeknél
tö rtén ik a szerelés. Ilyenkor m egengedett az azonos
lakáshoz tartozó külön vezetékrendszer közös védő­
csőbe illetve közös dobozba tö rtén ő szerelése, vala­
m int egy vagy tö b b lakás fogyasztásmérőjétől induló,
ugyanazon vezetékcsatornában elhelyezett vezeték-
rendszer kiépítése (ilyenkor az egy mérőhöz tartozó
m ért fővezetéket legalább 1,5 m -enként egymáshoz
kell erősíteni, pl. szigetelőszalaggal).
- A fogyasztásmérő-helytől induló m ért fővezetéket más
felhasználási hely helyiségein keresztülvezetni nem
szabad. Amennyiben ez elkerülhetetlen, más lakáson
átvezetni csak falba süllyesztett védőcsőben lehet.
Ezen a szakaszon dobozt alkalmazni nem szabad.
5.7.4. Fogyasztásmérők, fogyasztásmérő-helyek
zárópecsétjei (plombák), zárópecsételés
A fogyasztásm érőket és a m érővá ltóka t (un. jo g h a ­
tással járó, számlázás alapjául szolgáló eszközöket)
hitelesítési pecséttel (plom bával) kell e llátni. Ezek a
zárópecsétek igazolják azt, hogy az eszközök a k ö te ­
lezően e lő írt (jogszabályok által) időszakokban h ite ­
lesítésre kerültek, ille tve hitelesek (lásd még az 5.4.
fejezetet).
A m érésügyi hatóság azonban lehetővé teszi az
elosztói engedélyesek számára azt, hogy változó
hitelesítési időszakot alkalmazzanak. Ennek az a lé­
nyege, hogy a hitelesítési időszak lejárta e lő tt m in-
tavételezéses eljárással, az a d o tt m in ta té te l alapján
á lla pítjá k m eg az azonos param éterű m érők h iteles­
ségét, m egfelelőség esetén a hitelesítés m eghosz-
szabbítható.
A hitelesítési pecséteket eltávolítani szigorúan tilos!
Ha a hitelesítési pecsét megsérül, akkor azt a m érőt to ­
vább használni nem szabad. Ez vonatkozik a mérővál­
tókra is (lásd még az 5.5. fejezetet).
 6. fejezet

MÉRT FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉSEK

 M é r t f e l h a s z n á l ó i b er endezések

A m ért felhasználói berendezések a felhasználási hely
kezelőjének, tulajdonosának költségére létesülnek, és
annak kezelésében, üzemeltetésében állnak.
A m ért felhasználói berendezések körébe a követke­
ző műszaki tartalom tartozik:
- a m ért fővezeték,
-a felhasználói főelosztó (és esetleg további
alelosztók),
- az áramkörökre aláosztott, m ért felhasználói hálózat,
valam int
- a felhasználói hálózat végpontjaira csatlakozó készü­
lékek és berendezések.
- a m ért vezetékhálózat nem megfelelő kivitelű (elég­
telen üzemi szigetelés, szabványtalan színjelölés, kis
keresztmetszet, nem m egfelelő villamos kötések).
A felsorolt eltérések bármelyike esetén az elosztói en­
gedélyes megtagadja a közcélú, kisfeszültségű hálózat­
ra csatlakoztatást.
6.1. M ért fővezeték
M inden felhasználási hely m ért vezetékhálózatának v il­
lamos megtáplálása m ért fővezeték létesítését igényli.
Egy m ért fővezeték egy vezetékrendszert jelent.

Mivel fogyasztásmérő utáni, m ért áramkörökről táplált
berendezésrészekröl van szó, a villamos kivitelezés során
mind az elhelyezéssel, m ind pedig a kialakítással olyan
műszaki helyzetet kell teremteni, hogy a m ért áramkö­
rökhöz való illetéktelen hozzáférés és a m ért villamos
energia illetéktelen felhasználása ne legyen lehetséges.
A villamos berendezések jogszabályban előírt idősza­
kos szabványossági felülvizsgálatait, valam int a szüksé­
gessé váló állagmegőrző javításokat és felújításokat a
berendezés tulajdonosa köteles elvégeztetni.
Az elosztói engedélyes kifogást emel olyan m ért fel­
használói hálózat létesítése, illetve üzemeltetése ellen,
ahol a szabványok alábbi, műszaki biztonságot ered­
ményező előírásai nincsenek teljesítve:
- a földelöberendezés (földelörendszer, a földelö-
vezető(k), illetve a fö földelősín és a védővezetők)
szabálytalan, hiányos kialakítású,
- a védő fő egyenpotenclálú rendszer nincs kialakítva,
vagy hiányos,
- nincs kialakítva, vagy hiányos az érintésvédelmi rend­
szer (védővezetők, érintésvédelm i lekapcsoiás célú
védelm i eszközök, védöérintkezös szerelvények),
- a felhasználói hálózat túláram védelm i eszközei nin­
csenek meg, vagy nem előírás szerintiek,
A m ért fővezetékek nullavezetöi nem közösíthetök.
Ha egy felhasználási hely két (vagy esetleg több) fo ­
gyasztásmérőn keresztül van ellátva, akkor m inden fo ­
gyasztásmérőtől az a do tt (árszabású) m ért áramkör fel­
használói főelosztójáig önálló nullavezetőt kell vinn i1.
Lehetőleg m inden m ért fővezeték egy-egy fizikailag
független vezetékrendszert képezzen. Legcélszerűbb
az önálló védőcsőben történő vezeték elhelyezés, il­
letve a köpenyes vezeték alkalmazása. Védőcsöves sze­
relés esetén m inden m ért fővezeték-rendszert önálló
védőcsőbe kell helyezni2.
Ha tömbházban, társasházban levehető tetejű ve­
zetékcsatornában kell a több, különböző felhasználási
helyhez rendelt m ért fővezetékeket vezetni, akkor az
egyes fővezetékeket legalább 1,5 m éterenként időálló
m ódon kötegbe kell fogni.
A m ért fővezetéket megszakítás, toldás nélküli kivi­
telben kell elkészíteni3.
A mért fővezetéket nem szabad más lakás, felhaszná­
lási hely helyiségein átvezetni. Amennyiben ez elkerül­
hetetlen, akkor a fővezetéket vakolat alatt kell vezetni, és
olyan módszert kell alkalmazni, ami az illetéktelen hoz­
záférést nem, vagy csak maradó nyommal teszi lehetővé.
E védőcső szakaszon nem szabad az idegen felhasználá­
si helyről nyitható dobozt (befűző dobozt) alkalmazni4.

6.1.1. táblázat. Kábel és köpenyes vezeték színjelölése

4 vezetöerü (minimális keresztmetszet: 10 mmJ)
Zöld/sárga színű érrel (-J jelű) Zöld/sárga színű ér nélkül (-0 jelű)
Fázisok: barna, fekete, szürke Fázisok: barna, fekete, szürke
PEN vezető: zöld/sárga PEN vezető: kék (vezetékvégek z/s színjelöléssel!)
4 vezetőerű (minimális keresztmetszet: 10 mm!|
Zöld/sárga színű érrel (-J jelű) Zöld/sárga színű ér nélkül (-0 jelű)
Fázisok: barna, fekete, szürke Fázisok: fekete, barna, szürke, fekete
PEN vezető: zöld/sárga PEN vezető: kék (vezetékvégek z/s színjelöléssel!)
5 vezetöerü (minimális keresztmetszet: 10 m m2)
Zöld/sárga színű érrel (-J jelű)
Fázisok és nullavezető: fekete, kék (N), barna, fekete
PEN vezető: zöld/sárga

' MSZ 447:1998 szabvány 6.1. szakasz

1 MSZ 447:1998 szabvány 6.4. szakasz
’ MSZ 447:1998 szabvany 6.5. szakasz
* MSZ 447:1998 szabvány 6.6. szakasz

103
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Kéz ik ön yv e
A mért fővezetékek vezetöanyaga legalább 450/750 V-os
műanyag szigetelésű sodrott rézvezető legyen. A ve­
zetékvégeket erre szolgáló célszerszámmal préselt érv-
ég-hüvellyel kell ellátni. A fogyasztásmérőbe kötendő
vezetékvégeket 18 mm hasznos (szigeteletlen) hosszú­
ságú érvég-hüvellyel kell ellátni.
A színjelölésre vonatkozó részletesebb adatokat a
6.1.1. táblázat tartalmazza.
A m ért fővezeték fogyasztásmérő-hely felőli végén
0,5 m bekötési hosszt kell hagyni5. A felhasználói főel­
osztó felöli vezetékvégek hosszát az o tt felm erülő tech­
nológiai szükséglet határozza meg.
A m ért fővezeték keresztmetszetének meghatározása
során m inden vonatkozó előírásnak eleget kell tenni. A
különböző feltételeknek való egyidejű megfelelés egy
adott vezetőre akkor teljesül, ha az összes feltételből
adódó legnagyobb keresztmetszetet választjuk. Ennek
megfelelően a következő előírások érvényesek:
- A m ért fővezeték vezetőinek legkisebb keresztmet­
szete 6 m m '.
- Am ennyiben a m ért fővezeték N vezetője PEN ve­
zetőként funkcionál, akkor minimálisan 10 m m 2 ke­
resztmetszetű vezető alkalmazása szükséges6.
- A N (PEN) vezetője nem lehet kisebb keresztmetszetű
m int a fázisvezetőik). - A m ért fővezeték vezetőit tar­
tós terhelöáramra kell mére­
tezni. Figyelembe kell venni
a terhelhetőséget csökkentő
összes tényezőt (6.1.2. táblá­
zat).
- A m ért fővezetéket legfeljebb 1,5 % feszültségesésre
javasolt méretezni. Méretező áramként a fogyasztás-
mérő e lő tt felszerelt kismegszakító névleges áram-
erősség-értékét kell alkalmazni. A m ért fővezeték
létesítésekor nem célszerű kihasználni a m egenge­
d e tt feszültségesést, m ert ez a reális mértékű teljesít­
ménynövelések akadályát képezi.
Kizárólag vezérelt fogyasztásmérő mérőhelye esetében,
amikor a fogyasztásmérő csak egy felhasználói készülék
6.1.2. táblázat. Vezetékek tartós terhelhetősége
PVC szigetelésű rézvezetékek tartós áramterhelhetösége [A]
Keresztmetszet Vezeték vakolat alatt elhelyezett védőcsőben
[m m 2] 2 vezető (+PE)
6 41
10 57
16 76
25 101
35 125
50 151
MSZ 2364-523:2002 52-C1 52-C3 táblázat B1, illetve 52-C3 táblázat C.
5MSZ 447:1998 szabvány 6.2. szakasz
* MSZ 2364-540 szabvány 546.2.1. szakasza
; MSZ 447:1998 szabvány 7.2.2. szakasz, 2. megjegyzés
104
mérésére szolgál, és a vezérléshez mágneskapcsoló al­
kalmazása nem szükséges (ilyen eset például 1 db bojler
ellátásának az esete), a fogyasztásmérőtől elmenő ve­
zeték (tömör, vagy sodrott rézvezető) keresztmetszetét
4 m m J-re kell választani. Ez azért szükséges, m ert az ennél
nagyobb keresztmetszetű vezetékek vezérlőkészülékbe
történő bekötése egyszerű módon nem lehetséges, vala­
m int a fellépő tartós terhelöáram sem indokolja ennél na­
gyobb keresztmetszetű vezeték alkalmazását. Ez a vezető
a szabvány7 szerint nem minősül fővezetéknek.
6.1.1. A felhasználói m ért főelosztó
és a m ért áramkörök
A felhasználói főelosztó a m ért fővezeték végpontjára
kerülő, a m ért áramköri elosztás célját szolgáló felhasz­
nálói tulajdonú és kezelésű berendezés.
A felhasználói m ért villamosenergia-elosztáshoz
szükséges áramkör számot előrelátóan kell megha­
tározni. A felhasználói főelosztótól ind íto tt védőcsö­
veket célszerű föléméretezni, hogy a későbbiek során
nagyobb keresztmetszetű, és/vagy nagyobb fázisszá­
mú áramkör vezetékrendszere is behúzható legyen.
Ugyanez igaz a vezetékcsatornás szerelésre is. Komo­
lyabb méretű lakások esetén egyre célszerűbb eleve
háromfázisú ellátásban gondolkodni.
A m ért hálózatokat minimálisan 1,5 m m 2 keresztmet­
szetű rézvezetővel kell kivitelezni (a szabvány8 szerint
alum ínium anyagú vezető csak 16 m m 2 keresztmet­
szettől alkalmazható).
A háztartásokban ma már számos nagy áram­
felvételű készülék fordul elő. Egy hősugárzó, vagy
term oventillátor bármely erőátviteli (dugalj) áramkör
terhelhetőségének nagyobbik hányadát „elviheti", egy
porszívóval, vasalóval, vagy egy hajszárítóval együtt
az áramkör kapacitása teljesen ki is merül. A konyhai
villamos készülékekre és áramköreikre különösen kell
figyelni, m ert nagy teljesítm ényfelvételüek. Az elekt­
romos tűzhely, a sütő, valam int az egyéb, nagy teljesít­
Kábelszerű vezeték
4 vezető (+PE)
36 41
50 57
68 76
89 96
110 119
134 144

ményfelvételű, illetve helyhez kötött, beépített készülé­
kek ellátására önálló áram köröket kell kialakítani (klíma,
elszívó, beépített világítások, m osogatógép stb).
A nagy teljesítményfelvételü készülékek működése ha­
tékony, de figyelembe kell venni, hogy hálózatból felvett
áramaik összegződésével egy-egy áramkör nagyon köny-
nyen túlterhelhető. Ezért ezt az áramkörök „kiosztásánál"
figyelembe kell venni, a geríncvezetéki szakaszokat na­
gyobb keresztmetszetű vezetőből érdemes elkészíteni,
és az áramköröket túlterhelés ellen is védeni kell. Ehhez
hozzá kell venni, hogy ma már egy-egy átlagos lakásban
is helyiségenként legalább 6-8 darab dugaszolóaljzat el­
helyezése szükséges. A dugaszolóaljzatokat ellátó áram­
köröket ezért megfelelő számban és jó l megválasztott
vezeték keresztmetszettel kell kialakítani. Dugaszolóalj­
zatot tápláló áramkört kizárólag alárendelt esetben ala­
kítsunk ki 1,5 mm 2 keresztmetszetű rézvezetővel!
Általában a világítási áram körökből sem elegendő
ke ttő t indítani, szakmailag is úgy tisztességes, ha a
villanyszerelési m unka laikus megrendelője olyan m ű­
szaki tartalm at kap, am iben m egfelelő bövíthetőségi
tartalékok vannak.
Ha a felhasználási helyet egynél tö b b fogyasztásmérő
látja el, akkor az egyes árszabásokhoz (pl. általános és
vezérelt különm ért) tartozó áramköröket a felhasználási
helyen belül elkülönítetten kell szerelni. így egynél több
felhasználói m ért főelosztó válhat szükségessé.
A különböző árszabásokhoz rendelt felhasználói
m ért főelosztók elhelyezhetők egymás m ellett, de kö­
zö ttü k vezetékes kapcsolat, védőcsövezés nem lehet.
A vezérelt kü lö nm é rt árszabáshoz tartozó felhaszná­
lói m ért főelosztón annyi áram kört kell kialakítani és
onnan indítani, amennyi a jogszerűen e llá to tt készü­
lékek száma.
Ha a vezérelt különm ért árszabás fogyasztásmérője
csak egy felhasználói készüléket (tipikusan forróvíztá­
rolót) táplál, akkor felhasználói m ért főelosztó helyett
elegendő egy villamos leválasztás célját szolgáló kap­
csoló önálló elhelyezése5. Ez kismegszakító is lehet,
de túláram védelem m ért áramkörű alkalmazása ilyen
esetben nem kötelező'0, m ert a bojler zárlatvédelm ét a
fogyasztásmérő e lő tti kismegszakító is elláthatja.
6.1.2. A felhasználói főelosztó elhelyezése
A felhasználói főelosztó elhelyezhető
- a fogyasztásmérö-helyhez rendelten, közvetlenül a
fogyasztásmérő berendezés felett,
- az épület (lakás, bérlemény) belső terében, a bejárat
közelében.
Oszlopon tö rtén ő fogyasztásmérés esetén, amennyi­
ben nincs épület, akkor például nincs is más lehetőség.
Szokásos, hagyományos elhelyezés a fogyasztásmérő-
hely feletti elhelyezés családi ház jellegű lakóépületen,
* MSZ 2364-520:1997 szabvány 52J táblázat: A vezetők legkisebb keresztmetszete
9 MSZ 447:1998 szabvány 7.2.2. szakasz
10MSZ 447:1998 szabvány 72.2. szakasz, 1. megjegyzés
"M S Z 447:1998szabvány 7.1.szakasz
M é r t f e l h a s z n á l ó i beren de zé s ek
szabvány szerint (közterületről láthatóan) elhelyezett
fogyasztásmérő-hely kialakítás esetén.
Ma már korszerűbb kialakítást je le n t - és a műsza­
ki körülm ények által sok esetben szükségessé is válik
- felhasználói m ért főelosztó elhelyezése az épület
(lakás, bérlem ény) belső terében (belépő, előszoba,
folyosó). Ilyen elhelyezésnél lényeges, hogy a beren­
dezés jó l kezelhető és m indig hozzáférhető legyen,
ezért a szabvány1' előírja a bejárat közelében tö rté n ő
elhelyezést.
6.1.3. A felhasználói főelosztó kialakítása
Általában a felhasználói főelosztón történik (koncent­
ráltan, egy helyen) a felhasználói hálózat m ért áram­
körű védelm i eszközeinek elhelyezése és az áramköri
elosztás:
- a z egyes áramkörök túláram védelm i eszközeinek el­
helyezése: ez TN-rendszerben egyben az érintésvé­
delm i lekapcsolás célú védelmi eszközök elhelyezé­
sét is jelenti,
- h a az érintésvédelmi lekapcsolás célú védelmi
eszköz(ök) áram-védőkapcsoló, akkor e készülék(ek)
elhelyezése is itt történik,
- ha szükséges a felhasználói túlfeszültség-védelem ki­
alakítása, vagy ki kell alakítani, akkor itt helyezhető,
vagy helyezendő el a középvédelmi készülék, vala­
m int szükség szerint a durvavédelm i és a középvé­
delm i készülék közé szükséges csatoló induktivitás
(az elhelyezés műszaki param étereit az alkalmazni
kívánt term ékhez tartozó gyártói előírás határozza
meg),
-e g y é b felhasználói eszközök (feszültségjelzö, relé,
csengő, jelző-őrző áram kört tápláló kis biztonsági
transzform átor stb.).
A felhasználási hely TN-C-S rendszer. A hálózati en­
gedélyes rendszere TN-C, a m ért felhasználói hálózat
TN-S. A két rendszer közötti határpontból egy felhasz­
nálási hely esetében csak egy lehet, helyét szakmai
szempontok alapján kell meghatározni.
Ennek megfelelően a felhasználói m ért főelosztó­
nak - a védelmi eszközök elhelyezésén kívül - további,
szükség szerinti érintésvédelmi funkciója is van:
a. Ha a felhasználói hálózat egy előző pontján - a
csatlakozó főelosztónál, vagy a m éretlen fővezetéki
elosztás egy másik, erre alkalmas pontján elhelye­
zett fő földelősínen - m eg törté nt a PEN vezetőről/
sínről a N és a PE vezetők szétválasztása, akkor en­
nek megfelelően a fogyasztásmérő-helytől a mért
fővezeték egyfázisú ellátás esetében háromveze-
tös, háromfázisú ellátás esetében pedig ötvezetös
(TN-S rendszerként) rendszerként érkezik a felhasz­
nálói főelosztóba. Ez esetben a felhasználói föelosz-
105
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i k ön yv e
tóban két különálló, villamosán össze nem kö tö tt
villamos sínszakasznak, vagy kapocs-sornak kell len­
nie a m ért felhasználói hálózat N- és PE-vezetőinek
áramköri elágaztatása céljából.
Ha a felhasználói főelosztóban tú lfeszü ltség -kor­
látozó készülék lesz elhelyezve (I. vagy II. osztályú
túlfeszültség elleni védelem ), akkor - am ennyiben
lehetséges - az é p ü le t fö ld e lő rendszeréről egy
m inim álisan 16 m m 2 keresztm etszetű réz EPH ve­
z e tő t szükséges felvezetni a felhasználói főelosz­
tóhoz, és rácsatlakoztatni a PE kapocsra, hogy a
tú lfeszü ltség -korlá to zó készülék levezetési áram át
közvetlenül a földelörendszerre továbbítsa. (Látni
kell, hogy ez csak szükségmegoldás szintű kiala­
kítás, ugyanis a levezetési áram tú l hosszú utat
tesz meg a földelőrendszerig, am inek nagy lesz a
feszültségesése. Ez a feszültségesés hozzáadódik
a védelm i eszköz levezetés a la tti m aradékfeszült­
ségéhez és e m ia tt a túlfeszültségeket nem lehet
elég kis é rté kre csökkenteni, nem lesz hatékony a
védelem . Ez azt je le n ti, hogy a tú lfeszü ltség -kor­
látozó készülék és a fö ld kö zött a szabvány által
m eg fo g a lm a zo tt 1 m -nél lényegesen nagyobb tá ­
volság adódik.)
b. Ha a m ért fővezeték, m in t az épület erősáramú be­
táplálásának nullavezetője még nem lett összeköt­
ve az épület fö lde lő rendszerével (ez a TN-rendszer
követelménye), akkor a felhasználói m ért főelosz­
tóban kell kialakítani a szabvány12 által előírt fő
földelőkapcsot, vagy -sínt. Ez valójában nem helyes
megoldás, m ivel a felhasználói m ért főelosztóból
nem lehet egyenpotenciálra hozó gerincvezető-
(ke)t indítani, a szabvány pedig ezt a fu nkció t is ide
rendeli. Az é pület földelőrendszeréről érkező, előírt
keresztmetszetű (16 m m 2 Cu, vagy ennek m egfelelő
vezetőképességü) földelövezetőt a fő földelősinre
kell csatlakoztatni, éppúgy, m in t a m ért fővezeték
nullavezetöjét. A fő földelösínröl kell azután szétvá­
lasztani a m é rt felhasználói hálózat PE- és N-vezető-
it. így itt alakul ki aTN-C-S szétválasztási pont. Ekkor
a fő földelősín PEN sín, ami szabványos kialakításban
látja el a PE és az N kapcsok funkcióját (nem szüksé­
ges két kapcsot kialakítani, helytakarékos megoldás
lehet).
Ha a felhasználói főelosztóban két különálló N és PE
kapocs van, akkor a két kapcsot a lehető legrövidebb,
előírt keresztmetszetű rézvezetővel össze kell kötni. Az
épület földelő rendszeréről érkező földelövezetőt a PE
jelű kapocsra kell csatlakoztatni.
A m ért fővezeték N vezetőjét az N jelű kapocsra kell
csatlakoztatni, m ajd a m ért áramkörök N és PE vezetőit
az ennek megfelelően je lö lt kapcsokról kell indítani.
11MSZ 2364-540:1995 szabvány 542.4.1. szakasza
106
Lényeges!
- A fent tárgyalt érintésvédelmi célú villamos kötéseket
kifogástalan villamos és mechanikai minőségben kell
elkészíteni.
- Az épület földelőrendszeréről érkező földelövezetőt
mérés céljából m indig bontható villamos kötéssel
kell csatlakoztatni (amennyiben nincs közbenső, m é­
rési célú bonthatóságot biztosító kötődoboz).
- A felhasználói főelosztóban m inden N és PE vezetőt
önálló villamos kötéspontról csatlakoztatva kell indí­
tani.
Olyan felhasználási helyen, lakásokban, ahol épú-
let-autom atizálási rendszer épül ki, a felhasználói
főelosztó kialakítási szem pontjai annyiban változhat­
nak, hogy a m ért áramkör gerincvezetéki szakasza­
ira további elosztószekrények kerülnek, amelyek az
épület-autom atizálás vezérlő- és kapcsolókészülékeit
tartalmazzák, és ahol erőátviteli és világítási áramköri
aláosztás is m egvalósulhat. Emiatt a felhasználói fő e l­
osztóból a szükséges irányokba a d o tt esetben keve­
sebb, de nagyobb áramú áramkörnek kell indulnia. Ez
nagyobb keresztmetszetű vezetékezést jelent, ennek
ellenére könnyen lehet, hogy végül összességében
mégis kevesebb rézvezeték épül be a m ért erősáramú
hálózatba. Az épület-autom atizálási rendszerrel m eg­
valósított m ért felhasználói hálózatokat tervezni kell,
amihez a forgalm azó cégek term éktám ogatásként
szaktanácsadást nyújtanak.
Javasolt, hogy ilyen rendszerek kialakítására önál­
lóan csak az vállalkozzon, aki elvégezte a vonatkozó
rendszer létesítésére irányuló szaktanfolyamot és/
vagy más úton m egfelelő gyakorlatot tu d o tt szerezni.
Az épület-automatizálási rendszerekkel m egvalósított
épületvillam osítás egyébként szakmailag olyan széles
szakmai távlatokat nyit a későbbiekre vonatkozóan is
(intelligens épület), am it hagyományos villanyszerelési
munkával, erősáramú vezetékezéssel múszaki-gazda-
sági szempontból szinte képtelenség megvalósítani.
6.2. A felhasználói berendezések érintésvédelme
Az érintésvédelem kialakítására vonatkozó hatályos
előírásokat az MSZ HD 60364-4-41:2007 mértékadó
szabvány, valam int a 8/1981 (XII. 27.) IPM rendelet
Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata
(KLÉSZ) tartalmazza.
Hangsúlyozzuk, hogy az európai szabványok hatályba
kerülésével az előírásokban jelentős változások következ­
tek be. Ez a témaismertetés ekkora terjedelemben nem
lehet teljes, csupán a gyakorlatban dolgozó szakembe­
reknek szóló iránym utatóul szolgálhat, nem pótolja a
mértékadó szabványok birtoklásának szükségességét és
a vonatkozó előírások részletes ismeretét.

Az MSZ HD 60364-4-41:2007 m értékadó szabvány
előírásai szerint az áram ütés elleni védelm et norm ál
(hibam entes) esetre alapvédelm i óvintézkedésekkel,
egyszeres hiba esetére ped ig hibavédelm i óvin té z­
kedésekkel kell m egvalósítani. A továbbiakban ezt
a két fogalm at kell e gye ztetett m ódon alkalm azni a
korábbi szabványokban használt kifejezésekkel, fo ­
galmakkal.
- Alapvédelem
Az áramütés elleni védelem kialakítása a be­
rendezések (vezetékezések, készülékek és sze­
relvények) hibamentes állapotában. A korábbi
MSZ 2364-410:1999+lM:2004 szabványban e fogalom
neve közvetlen érintés elleni védelem volt, míg ezt m eg­
előzően az MSZ 172/1 nemzeti szabványban az érintés
elleni védelem kifejezést használtuk. M indhárom szak­
mai kifejezés ugyanazt jelenti: a feszültség alatt álló
(aktív) részek érinthetőségét fizikailag (elszigeteléssel,
elkerítéssel, burkolással stb.) kell megakadályozni.
- H ibavédelem '
Áramütés elleni védelem olyan esetre, amikor a be­
rendezésen egy hiba lép fel. Ezt a védelm et a korábbi
MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány közvetett érin­
tés elleni védelemnek nevezte, míg ezt megelőzően az
MSZ 172/1 nemzeti szabványban az érintésvédelem
kifejezést használtuk. M indhárom szakmai kifejezés
ugyanazt jelenti. A közcélú, kisfeszültségű hálózatokról
ellátott felhasználói berendezéseken fellépő egyszeres
hiba esetén a védett terekben a veszélyes nagyságú
érintési feszültségek (potenciálkülönbségek) fellépését
úgy kell megakadályozni, hogy m ind a villamos készü­
lék testeket, m ind pedig a velük együtt érinthető fém ­
részeket - vezetékes úton, tehát védővezetőkön és EPH
vezetőkön keresztül - ugyanazzal a földelörendszerrel
kell összekötni. Hiba fellépte esetén előirt időn belül be
kell következnie a táplálás önm űködő lekapcsolásának.
Az MSZ 447:1998 m értékadó szabvány, a KLÉSZ és
az MSZ HD 60364-4-41:2007 m értékadó szabvány ha­
tálya alá tartozó épületekben hibavédelem céljára vé-
dövezetös érintésvédelmet kell kialakítani, ami a táplálás
önm űködő lekapcsolásával m egvalósított védelem. Fi­
gyelem be kell venni, hogy m inden felhasználói hálózat
érintésvédelmi rendszerének igazodnia kell az ellátó
közcélú, kisfeszültségű hálózat (külső feltételt megha­
tározó) érintésvédelmi rendszeréhez (TN).
Mivel lakóépületekben az érintésvédelem kialakítá­
sának célja az áramütés elleni védelem (hiba esetére),
ezért életvédelm i célból hazai viszonyok m ellett to ­
vábbra is követelmény a pillanatszerü lekapcsolás. Ez
eddig is így volt, és ez a cél az előírások megtartásával
műszakilag reálisan elérhető és gazdaságosan megva­
lósítható a továbbiakban is.
' E könyvben hibavédelem alatt csak olyan megoldásokat tárgyalunk, amelyeket az elosztói engedélyesek - egyedi engedélyezési eljárás nélkül
- elfogadnak.
1 MSZ 2364-100:2004 szabvány 131.2.2. szakasza
1 lásd az MSZ HD 60364-4-41:2007 mértékadó szabvány 411.3.2. szakaszát és a 41.1. táblázatot, korábban az MSZ 2364-410 szabvány 413.1.1.1.
szakaszát és a 41A táblázatot
M é r t f e l h a s z n á l ó i b er ende z és ek
A korábbi hazai előírások (az MSZ 172/1:1986 szab­
vány és a KLÉSZ) az egyenpotenciálú összekötést
(EPH-t) a gyors kikapcsolást biztosító védővezetós érin­
tésvédelmi m ódok kiegészítésének te kintették arra az
esetre, am ikor a védett készülék testével együtt idegen
fémszerkezet is m egérinthető volt.
A hibavédelem kialakítására vonatkozó
MSZ HD 60364-4-41:2007 európai szabványban ez az
elv m egfordult: a szabvány az egyenpotenciálú össze­
kötéseket, az egyenpotenciálú villamos környezet ki­
alakítását (az EPH kiépítését) tekinti elsődlegesnek, és
a gyors kikapcsolás annak kiegészítése2.
E gondolatm enet alapját az képezi, hogy a villamos
berendezések meghibásodása m iatt bekövetkező áram-
ütéses balesetek gyakori okai a felhasználási helyeken
(a védett téren belül) a hibák m iatt fellépő potenciál-
különbségek. A veszélyt okozó potenciálkülönbségek
létrejöttének megakadályozása a villamos biztonság
alapvető kérdése. Az MSZ HD 60364-4-41:2007 európai
szabvány az egyenpotenciálú villamos környezet előírá­
sára alapozva a védővezetővel megvalósított érintésvé­
delemnél a kioldást idők tekintetében kevésbé szigorú
előírásokat tesz3, m int az MSZ 172/1 (hatálytalanított)
szabvány tett. A nagyobb kioldási idők alkalmazása pél­
dául szelektív működés kialakítására biztosíthat lehe­
tőséget, de ez csak o tt válhat szükségessé, ahol ennek
szerepe van. Ilyen esetek lehetnek az elosztói, illetve a
helyhez kötött berendezések, de nem a végponti áram­
körök, például a lakások dugaszolóaljzatai. A több mű­
szaki szempont figyelembe vétele összetettebb szakmai
gondolkodást, és m indenképp nagyobb döntési felelős­
séget hárít a villamos szakemberekre.
M int előzőleg is említettük: életvédelmi célból továbbra
is kívánatos, hogy hiba fellépte esetén a lekapcsolás m i­
nél rövidebb idő alatt, „pillanatszerüen" következzen be.
Ezt támasztja alá a szabványnak az áram-védőkapcsolók
alkalmazására vonatkozó új előírása, miszerint váltakozó
áramú rendszerekben áram-védökapcsoló alkalmazásával
kiegészítő védelmet kell biztosítani a képzetlen személyek
által használt és általános használatra szánt, legfeljebb
20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára.
6.2.1. Az elosztói engedélyes által meghatározott
érintésvédelmi mód
Az elosztói engedélyesek közcélú, kisfeszültségű háló­
zatainak érintésvédelmi szem pontból lényeges para­
méterei a következők:
Az MSZ 2364-300 szabvány 312. és 313. pontjának
megfelelően a közcélú villamosenergia-elosztó rendszer
- háromfázisú, 3 x 400/230 V névleges feszültségű és
50 Hz frekvenciájú,
- 4 vezetékes rendszer (L1, L2, L3, N), a csillagpont és az
onnan ind íto tt nullavezetö(k) földelésével.
107
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y ve
A közcélú, kisfeszültségű hálózatok mereven föl­
delt csillagpontúak, és TN-C rendszerűek. A hálóza­
tok nullavezetöi ennek megfelelően m in de n ütt PEN-
vezetők. A hálózatok PEN-vezetői m eghatározott
helyeken és m eghatározott távolságonként potenciál-
rögzítés céljából földeltek.
E műszaki jellem zők révén a hálózatokon (a hálóza­
to k m inden pontján) rendelkezésre állnak a nullázás
külső feltételei.
Az MSZ HD 60364-4-41:2007 mértékadó szabvány
411.3.1.2. szakasza (azEPH létesítésére vonatkozó alap­
előírások) összhangban a KLÉSZ nullázásra vonatkozó
előírásaival arra vezet, hogy az új felhasználói berende­
zések érintésvédelme céljára TN-rendszert (pontosab­
ban TN-C-S rendszert) kell kialakítani, és ennek m egfe­
lelően a kia d o tt tájékoztatókban ez van előírva.
6.2.2. Az épü let földelöberendezése
és a földelörendszer csatlakozásai
Az MSZ 447:1998 és az MSZ HD 60364-4-41:2007
m értékadó szabványok hatálya alá tartozó épüle­
tek földelőberendezéseinek létesítési előírásait az
MSZ HD 60364-5-54:2007 m értékadó szabvány ta rtal­
mazza.
Földelöberendezés
A földelőberendezések védelm i célt szolgálnak. A
földelőberendezésekre vonatkozó követelmények
célja olyan földcsatlakozás biztosítása, amely megbíz­
ható és m egfelel a felhasználói villamos berendezés
védelmi követelményeinek, azaz áramütés veszélye és
bármely egyéb probléma fellépte nélkül le tudja vezet­
ni a földbe az o tt előforduló áramokat.
A m értékadó szabvány4 előírása5szerint az egyidejű­
leg érinthe tő testeket ugyanazzal a földelőrendszerrel
kell összekötni. Az előírás célja a potenciálkülönbsé­
gek védett téren belüli fellépésének megakadályo­
zása. Egyidejűleg érinthető testek alatt az erősáramú
villamos készülék testeket, valam int az épület önálló
potenciált képviselő részeit, az úgynevezett házi fém ­
hálózatokat kell érteni, továbbá m inden olyan egyéb
szerkezetet, amelyek EPH rendszerbe való bekötését a
m értékadó szabvány előírja.
Előbbieknek megfelelően m inden felhasználói v il­
lamos berendezésnek önállóan működőképes, védö-
vezetös kialakítású hibavédelem m el (érintésvédelem­
mel) kell rendelkeznie. Ezért m inden épületnek önálló,
épülethez rendelt földelőberendezéssel kell rendelkez­
nie6. Nem csatlakoztatható a közcélú, kisfeszültségű
hálózatra olyan felhasználói berendezés, amely nem
rendelkezik önálló földelőrendszerrel.
* MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.1.2. szakasza , valamint a KLÉSZ, korábban MSZ 2364-410:1999+1M:2004 szabvány 413.1.2.1.
szakasza, ezt megelőzően pedig az MSZ 172/1:1986 szabvány 3.2.4.2. szakasza
5MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.1.1. szakasza
1 MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.4.2. szakasza
’ MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány 542.2.3. szakasza, korábban az MSZ 2364-540:1995 szabvány 542.2.1. szakasza
108
Egy épületnek, épületcsoportnak csak egy földelö­
berendezése, földelőrendszere lehet. Minden, az épü­
letnél bármely célból létesült fö ldelőt földelővezetön
keresztül be kell kötni az épület földelőrendszerébe
(egyes esetekben ez védővezetőn keresztül is m egen­
gedett, illetve előírt).
Villamos szempontból egyesített földelőrendszer
hiányában, vagy bizonytalanság esetén a védett terek­
ben (az ilyen, hibás kialakítás miatt) káros és veszélyes
potenciálkülönbségek jelenhetnek meg! Kétes esetben
az alkalmazott földelőrendszer kiterjedéséről, azonos­
ságáról meg kell győződni, és a szükséges összekötése­
ket kötelezően meg kell valósítani.
Az épület földelőberendezése villamos hiba esetén
földzárlati áramot, az épületet, vagy környezetét érő v il­
lámcsapás esetén pedig villám áram ot vezet a föld felé.
A földelöberendezés m inden elemének károsodás nél­
kül kell elviselnie a legnagyobb igénybevételt jelentő
villám áram ot is. A földelővezetők és villamos kötéseik
nem éghetnek el, m ert ez közvetlen veszélyhelyzetet
teremtene a védővezető és a hozzá kapcsolt készülék
testek potenciáljának„elszabadulása" miatt.
Az EPH célból létesített kapcsolatok az épület
földelörendszerét más földelőrendszerekkel, vagy
egyéb fö ld e lt szerkezettel is összeköthetik, számottevő
vezetöképes kapcsolatba hozhatják. Figyelembe kell
venni, hogy villámcsapások, villamos hibák (földzárlat­
ok) bekövetkeztekor két, vagy tö b b földelőberendezés
között, a vezetőképes kapcsolatokon nagy (az áramút-
tól függően zavaró, vagy akár veszély okozására is al­
kalmas) áramok folyhatnak. Ezeket az áramutakat (ha
vannak ilyenek) megfelelően tartós és stabil villamos
összeköttetésekkel kell biztosítani.
Értelemszerűen fontos, hogy a földelöberendezésen
a föld felé folyó áram ok hatására m inél kisebb p o te n ­
ciálemelkedés lépjen fel. Ezt a célt csak jó műszaki
m inőségben m egvalósított földelöberendezéssel
lehet elérni (pl. alapozásföldelövel, vagy egyenlete­
sen elo szto tt p on toko n tö b b fö ld e lő telepítésével és
a földelők összekötésével). A lehetséges kis fö ld e lé ­
si ellenállás értéken tú l tartós kivitelre van szükség,
m ivel a földelörendszernek évszaktól és időjárástól
fü g g e tle n ü l az előírt, vagy annál kisebb hatásos ér­
tékkel kell m indenkor rendelkezésre állnia, még sok
év m últán is.
Szabvány7 szerint a következő típusú földelőket sza­
bad alkalmazni:
- rúd, vagy csöföldelők,
- szalag, vagy huzalföldelők,
- lemezföldelök,
- fö ld b e ágyazott vasbeton fémszerkezete (beton va­
salás),
- f é m vízvezeték-rendszerek (a közmű üzem eltetőjé­
nek hozzájárulásával, illetve nyilatkozatával, hogy
 M é r t f e l h a s z n á l ó i be r ende zések

amennyiben a csőhálózatot műanyagra építik át, er­
ről értesítést küld).
A földelők szükséges m éreteit a 6.2.1. táblázat szem­
lélteti.
TN-rendszerü felhasználói berendezés földelőbe­
rendezésének szükséges földelési ellenállás értékét a
m értékadó MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.4.1.
szakasza alatt közölt m ódon lehet meghatározni:
„A TN-rendszerekben a berendezés földelésének sér­
tetlensége a PEN- vagy PE vezető megbízható és hatásos
földcsatlakozásától függ. Ha a földelés a közcélú vagy
más táphálózatból származik, akkor a berendezéshez
szükséges külső feltételek megfelelőségéért a táphálózat
kezelője a felelős.
MEGJEGYZÉS: Példa a feltételekre:
- a PEN-vezető legyen számos ponton földelve és úgy ki­
alakítva, hogy a lehető legkisebb legyen a PEN vezető
elszakadásának a kockázata;
- R / R ei5 O V /(U 0-5OV)
ahol:
Rb az összes párhuzamosan kötött földelő földelö-
ellenállása ohm-bán;
Rr védővezetőhöz nem kötött idegen vezetőképes
részek - amelyeken keresztül a fázis és a föld kö­
zött előfordulhat hiba - földdel való legkisebb
érintkezési ellenállása ohm-ban;
Un váltakozó feszültség földhöz képesti névleges
effektív értéke V-ban."
Ez a szabványkövetelmény jele nt meg a korábbi
egyértelm ű, közvetlenül alkalmazható előírás helyett.
amely TN-rendszernél az érintésvédelem céljára szük­
séges - természetes, vagy mesterséges földelő alkal­
mazásával létesített - földelési ellenállás értékét legfel­
je b b 10 ohm -ban határozta meg.
Az új szabványelöírás a gyakorlatban igen nehezen
alkalmazható, mivel nem, vagy csak nehezen hozzá­
férhető és nem ellenőrizhető adatok alapján kell m é­
retezni.
Ismételten rögzíteni szükséges, hogy m inden fel­
használói berendezésnek önálló földelőberendezéssel
kell rendelkeznie, a földelés nem származhat a közcélú,
kisfeszültségű hálózatból.
A szabványelöírás szerint RJR£ < 0,278 (mivel U0 ér­
téke 230 V). Ebből az következik, hogy a felhasználá­
si hely - alapozás-földelővel, vagy ennek hiányában
szükséges számú, összekötött földelővel kialakított
- földelöberendezésének földelési ellenállása (földe­
lő-ellenállása) kisebb kell legyen, m in t egy földdel
érintkező (meg nem határozott) szerkezet földdel való
legkisebb érintkezési ellenállás-értékének 27,8% a (ke­
vesebb m int egyharmada). Egy földdel érintkező, de
egyébként védővezető-, vagy EPH kapcsolattal nem
rendelkező szerkezet földelési ellenállás várható értéke
minimálisan párszor tíz ohm környékén adódik (álta­
lában m integy 30 ohm). Ennek az értéknek a 27,8%-a
igen jó l egyezik a korábbi szabványkövetelménnyel,
a 10 ohm alatti előírt értékkel. E megállapítás alapján
a továbbiakban is mérvadónak tekintendő a 10 ohm
alatti földelési ellenállás érték.
Ma is jó l használható a korábbi szabványból a szá­
m ottevő értékű földelő fogalma. Ez olyan - anyaga és
korrózió elleni védelme szempontjából m egfelelő kivi­
telű - függőleges, vagy vízszintes földelő, amelynek a

6.2. 1 táblázat. A talajban lévő földelők legkisebb méretei

Legkisebb méret
Anyag Felület Alak Átmérő Keresztmetszet Vastagság
mm mm2 mm
Szalag — 90 3
Idom — 90 3
Rúd 16 — —
Tüzi-
Acél Kör szelvényű
horganyzott
huzal vízszintes 10 — —
földelőhöz
Cső 25 - 2
Szalag — 50 2
Kör szelvényű
Réz Csupasz huzal vízszintes — 25 —
földelőhöz
Cső 20 —
(MSZ HD 60364-5-54:2007 542.2.1 pont és 54.1 táblázat kivonat)

109
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Kéz ikö ny ve
talajban, fagyhatár alatt elhelyezkedő része legalább 4
m éter kiterjedésű. Átlagos talajviszonyok m ellett egy
ilyen kivitelű földelő általában teljesíti a 10 ohm alatti
értékre vonatkozó követelményt.
Nagyobb kiterjedésű felhasználói berende­
zés (pl. nagyobb alapterületű, hosszabb épület)
földelöberendezésének céljára semmiképpen nem
elegendő egy fö ldelőt telepíteni. Egy földelő (különö­
sen, ha rúdföldelö) nem teljesíti a földelőberendezésre
vonatkozóan elvárt összes követelményt, a épület alatti talaj potenciálját, ezzel is megakadályozva,
földelőberendezés „nem tartja egyben" az épület alatti
földfelület potenciálját, és ez oda vezet, hogy az épüle­
ten belül is felléphetnek potenciálkülönbségek.
Műszakilag előrelátó m ódon arra kell törekedni,
hogy egy épület földelörendszere úgy legyen kialakít­
va, hogy
- élettartam a legyen összemérhető az épület élettar­
tamával,
- m in d e n szükséges helyen legyenek előkészítve a
földelövezetö felállások (fő földelösín, épületbe érke­
ző fémes rendszerek EPH bekötései, épületen belül
szükséges összecsatolási pontok EPH-sínjei részére),
- legyen lehetőség az ellenőrző mérések elvégzésére
(bontási pontok).
A védelmi célnak m inden szem pontból megfelelő,
teljes értékű műszaki megoldás az épület alapozásával
összerendelten elkészített földelőberendezés. Ennek
két kivitele lehetséges:
- betonalap-földelés
Az épület vasbeton alapozásában levő vasalás villa­
mos folytonosításával létesített földelőberendezés.
Az épület alatt rövidrezárt hurkot képez. Kialakítása
tervezést és a villamos szempontokat is teljesítő ki­
vitelezést igényel. E problém ák m iatt kevéssé alkal­
mazzák, inkább nagy épületeknél jellemző.
- betonalap-földelő, vagy alapozás-földelő
A beton vasalásától függetlenül, az alapozás beton­
testének alsó részében, kim ondottan földelés cél­
jából elhelyezett, az épület alatt rövidrezárt hurkot
képező földelő, aminek alkalmazásával elm aradhat a
betonvasalás egyéb problém ákat okozó, hegesztés­
sel tö rté n ő villam os folytonosításának igénye.
Az előbb felsorolt kivitelű földelőberendezéseknél
a földelési ellenállás értékét nem szükséges méréssel
igazolni.
A földelőberendezés kialakítása során a szükséges
helyeken a földelővezetővel tö rtén ő „felállásokat" az
alapozás elkészítésénél időben ki kell alakítani. A szab­
vány előírásai m indenkor feltételezik az alapozás-föl­
delő m eglétét, és az épületek földelőberendezéseinek
tárgyalásánál alapvetően erre támaszkodnak. Hazai
viszonyok m ellett - sajnálatos m ódon - ez különböző
okok m iatt korántsem ilyen egyértelmű.
8 hagyományos beton esetén, legalább 50 mm betontakaras mellett
’ az ehhez tartozó műszaki feltételeket lásd az MSZ EN 62305 szabványban
10MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.1.2. szakasza
110
A fagyhatár alá nyúló, talajjal nagy felületen érintkező
betonalap az épület súlyával terhelt állandó nyomással
érintkezik a talajjal, a beton állandó nedvessége jó ve­
zetőképességet, bázikus hatása pedig a vasalásra néz­
ve garantált8 korrózió elleni védelmet ad. Az épületek
alapozásával létesített földelők az előbbiek m iatt igen
előnyös és hatékony megoldást adnak. Nagy előny más
megoldásokkal szemben, hogy az épületalapban elhe­
lyezkedő földelő nagyban képes befolyásolni a teljes
hogy az épület belsejében (például az épületet érő vil­
lámcsapás esetén) potenciálkülönbségek lépjenek fel.
A villamos biztonság szakmai szempontjai m iatt
feltétlenül szükséges, hogy a villamos szakemberek
ismerjék a kérdés fontosságát, és időben felhívják m in ­
den é rintett figyelm ét a betonalapozással kialakítható
földelőberendezés szükségességére és alapvető m ű­
szaki előnyeire.
Meglévő, illetve régebbi épületek felújítása alkalmával
jó eredménnyel valósítható meg egy betonalap-földelő­
vel összevethető műszaki eredményt adó megoldás, az
épület körföldelö kivitelezése. Épületalapozás szigetelé­
sekor, vagy a szigetelés felújítása alkalmával, amikor az
épület körül az alapozás m ellett ki van termelve a talaj,
vagy akár az épület körüli járda elkészítését megelőző­
en az épületalap mellett, ahhoz lehetőség szerint közel,
legalább 0,7 méter mélységben, megfelelő méretű és
keresztmetszetű köracél, vagy laposacél fektetendő a ta­
lajba az épületet körülvéve. Korróziós élettartam szem­
pontjából horganyzott köracélnál m inim um 016 mm,
felületvédelem nélküli laposacélnál 40 x 6 mm, korrózió
elleni védelem nélküli köracélnál 0 20 mm minimális
méret javasolt. Ha a földelési ellenállás értéket esetleg
javítani kell (ennél a kivitelnél ez általában nem valószí­
nű), akkor az épület sarkainál még rúdföldelők is telepít­
hetők, a körföldelöre történő földalatti rákötéssel.
A földalatti kötéseket, valamint a korróziós szempont­
ból is méretezett földelövezetök „felállásait" (legalább
100 mm hosszban) hegesztéssel célszerű kivitelezni,
majd a hegesztési helyeket például bitum en masszával
kétszer le kell kenni (egyébként a hegesztési varratok
igen gyors korróziója várhatói). Ez a módszer új épüle­
teknél is alkalmazható, ha az alapozásföldelö kialakítása
sajnálatos m ódon elmaradt, vagy az épület alapozását
víz ellen szigetelt kivitelben kell elkészíteni. A leírtak sze­
rint kivitelezett körföldelő jó eredményt ad, és általában
villámvédelmi földelő9 céljára is megfelelő, továbbá a
mértékadó szabvány előírásainak'0 megfelelően minden
kívülről érkező fémes közmű (víz, gáz, fűtés, melegvíz
stb.) esetében korrekt lehetőséget ad a belépési p ont­
hoz legközelebbi EPH csatlakozásra (a csatlakoztatás az
épületen belül van előírva, hogy ellenőrizhető legyen).
Egyedi földelők telepítésére is szükség lehet. Több­
nyire rúd föld elő ket alkalmaznak, amivel a szükséges
földelési ellenállás érték viszonylag egyszerűen elöál-

litható, de a talaj (és így az épület) potenciálját csak
kis helyen, korlátozottan befolyásolja, ezért a vízszin­
tes földelő hatása kedvezőbb. Egy földelő alkalmazá­
sa csak alárendelt esetekben fogadható el (kis épület,
ideiglenes vételezés, és hasonló esetek). Ha egy m eg­
lévő földelőberendezés értéke lerom lott, akkor to váb ­
bi tájékozódás nélkül nem elégséges egy fö lde lő te ­
lepítésével előállítani a szükséges földelési ellenállás
értéket.
Egyedi földelőkből is kialakítható földelőrendszer. Ek­
kor a földelőket villamosán össze kell kötni. A földelők
összekötése a következők szerint történhet:
-ta la js z in t alatt, vagy fe lett vezetett földelővezetök-
kel,
- védővezetőkön keresztül.
Egyes esetekben a talaj anyaga, szárazsága, vezető-
képessége, vagy egyéb o k m iatt a m egfelelő méretek
ellenére sem m egfelelő a kapott földelési ellenállás
érték. Száraz hom oktalajok, szikes, vagy köves, sziklás
talajok esetén, különösen, ha alacsony a m értékadó
talajvíz-szint, problémás lehet a szükséges földelési
ellenállás értéket előállítani. Ilyen esetben a kővetkező
módszerek lehetnek hatékonyak:
- növelni kell a földelő talajjal érintkező felületét
• a földelő méretének növelésével (hossz, felület nö­
velése - pl. rúd helyett cső),
• tö b b földelő alkalmazásával (két földelő esetén az
egyes földelők közötti távolság legalább a földelő
mérete, tö bb földelő esetén pedig annál nagyobb
legyen),
- növelni kell a talaj, a földelő környezetének vezető-
képességét,
• rúdföldelő esetén hosszabb földelővel el kell érni a
talaj nedvesebb, jo b b vezetőképességü rétegét,
• b entonit alkalmazásával (a b en ton it nedvszívó, a
földelő korrózióját jelentősen nem gyorsító agyag­
ásvány)
Agresszív, szennyezett talajok (szeméttelep, salak,
trágya, vegyi anyagok stb.) a földelők korrózióját drasz­
tikus m ódon növelhetik, ezért az ilyen helyeken földelő
és földelövezető céljára korrózióálló anyagokat kell al­
kalmazni. Kokszot, sót, vagy más vegyszert nem szabad
földelési ellenállás érték javításának céljára alkalmazni,
m ert az ilyen módszerek környezetszennyezők.
Fő földelősín
A fő földelőkapocs, fő földelősín a villamos berende­
zés földelőberendezésének csomópontja, központi
bekötési pontja. Érintésvédelmi szem pontból az épü­
let földelöberendezését a fő földelökapocs, vagy -sin
képviseli.
" MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány 542.4.1. szakasza
u A fö földelősín nemzetköz szabvány szerinti rövidítése MEB (Main Earting Bar).
u MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.4.2. szakasza, második bekezdés
L
M é r t f e l h a s z n á l ó i bere nd e zé s ek
A szabványelőírásnak" megfelelően m inden villamos
berendezésben ki kell alakítani egy fő földelökapcsot
vagy -sínt'2, amelyhez - a várható környezeti és villa­
mos igénybevételeknek m egfelelő m ódon - a követke­
ző vezetőket kell csatlakoztatni:
- földelövezetőket,
- védővezetőket,
- EPH gerincvezetőket,
- üzemi földelövezetőket, ha szükséges
- a berendezés villamos betáplálását biztosító N, vagy
PEN-vezetöt13.
M inden ide csatlakozó vezetőt önálló villamos kö­
téspontról kell indítani. Ennek a követelménynek a
sín-szerü kialakítás tesz eleget, így a továbbiakban fő
földelősínről beszélünk.
A fő főldelösínt épületenként, illetve - ha szükséges
- épületszekcíónként (pl. lépcsöházanként) kell kialakí­
tani. Mivel a fő földelősín kialakítása az épület villamos
berendezéséhez (a felhasználói hálózathoz) kötődik,
azt központi helyen, a villamos betáplálás épületbe ér­
kezési pontján kell, illetve célszerű megvalósítani.
- Ha az épület szekcionált, akkor az egyes fő
földelősíneket az egyes épületszekciók villamos be-
táplálási pontjain kell kialakítani - természetesen
ugyanarra a földelőrendszerre csatlakozóan.
- Ha az épület nem szekcionált és a csatlakozó főelosz­
tó az épületen van, akkor a fő földelősín a csatlako­
zási pontnál (csatlakozó főelosztónál), illetve annak
közvetlen közelében legyen kialakítva.
- Ha a csatlakozó főelosztó az épületen van, de az épü­
let szekcionált, akkor az épület szekciók (pl. lépcsőhá­
zak) számának m egfelelő számú fő főldelösínt épü­
letszekciónként célszerű kialakítani. Ekkor az egyes
fő földelősíneket a szekciók villamos betáplálásaihoz
rendelten kell elhelyezni.
- Ha a csatlakozó főelosztó nem az épületen van (ha­
nem pl. az ingatlanhatáron, kerítésben stb.) akkor a fő
földelősín célszerű helye o tt van, ahol az épület villa­
mos betáplálása az épületbe csatlakozik.
Az előbb m eghatározott szempontok azért lényege­
sek, mivel szoros összhangban vannak
- a TN-rendszerek kialakításának műszaki előírá­
saival, (a betápláló PEN-vezetö összekötése a
földelörendszerrel, N- és PE-vezetők szétválasztásá­
val), illetve
- a z épületek villamos betáplálásaiban elhelyezhető
túlfeszültség elleni védelem optim ális kialakítási le­
hetőségével (a védelem első fokozatának telepítési
szempontjaival).
Igen lényeges, hogy a fő földelősín a földelőrendszer
lehető legstabilabb villamos csatlakoztatási pontja le-
111
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e
gyen, potenciálja minél kisebb mértékben térhessen el a
földelőrendszer, tehát az épület alatti talaj potenciáljától.
A fő földelösint a földelörendszerre csatlakoztató
földelövezetö ezért a lehetséges legrövidebb nyom ­
vonalú, m egfelelő keresztmetszetű és m egfelelő m e­
chanikai védelm ű legyen. Arra kell törekedni, hogy a
földelövezetö csak függőleges irányban haladjon. A
hosszú, esetleg vízszintes szakaszt is tartalm azó fö ld ­
elővezető feszültségesése villámáram levezetésekor
túlzottan nagy lesz, ami sok túlfeszültség és zavar je lle ­
gű problém a forrása lehet (6.2.1. ábra).
Megjegyzés: A fő földelösin m eghatározott funkciói
sok átfedést m utatnak az MSZ 172/1:1986 szabvány
3.2.4.1. szakasza alatt e lő irt központi EPH csomóponttal,
de a két elem nem ugyanaz. Alapvető eltérés, hogy míg
a fő földelösin a villamos rendszer fő érintésvédelmi
vezetője (sínje), a központi EPH csom ópont nem az. A
hatályos szabványelöírás alapján a fő földelösinröl kell
indítani a felhasználói hálózat PE-vezetőit, illetve to ­
vábbi elosztás esetén a PE-fővezetőt, míg korábban a
központi EPH csom ópontot egy előírt kivitelű vezetőn
keresztül kellett összekötni a villamos berendezés PE,
vagy PEN-kapcsával (TT, illetve TN-rendszerben). TN-C
rendszerben a PEN-sín a fő földelösin.
A fő földelösin legmegfelelőbb, vagy lehetséges he­
lye változhat. A túlfeszültség elleni védelem szem pont­
jából a fő földelősín (és az épület erősáramú betáplálá­
sának) elhelyezése az épület külső falán optim ális (ott
van a 0/1 villám védelm i zóna határa). A földelövezetö
hossza is ekkor adódik minimálisra. Mivel az épületek
felhasználói hálózatai TN-C-S rendszerek, a fö földelősín
azonos lehet a PEN-sinnel.
A villám áram a rövid földelövezetön kis
feszültségesést okoz, a fö földelösin
potenciálemelkedése a
földelörendszerhez képest kicsi lesz
6.2.1. ábra. A földelővezető kialakítása.
'• M SZ H D 6 0 3 6 4 -5 -5 4 :2 0 0 7 sza b vá n y 542.4.2. szakasza
112
A csatlakozó főelosztó épületfali elhelyezésének
esetén a fö földelösin olyan kialakítása célszerű, hogy
egy része a csatlakozó főelosztóban van PEN-sinként,
további része pedig azon kívül helyezkedik el, PE-sín
funkcióban. U tóbbi szakaszára csatlakozik a földelöve­
zetö a szabvány14 által előírt földelésbontó funkcióját
ellátó villamos kötésen keresztül, illetve innen indítha­
tó a szükséges számú EPH gerincvezetö. A sin pecsét-
zárazott térből tö rtén ő kivezetése csak a szabálytalan
vételezés lehetőségét megakadályozó m ódon tö rté n ­
het (az átvezetés m ellett ne lehessen behatolni a pe-
csétzá rázott térbe).
Földelővezetök
A földelövezetö(k) talajban elhelyezett, és falon kívül,
levegőben szerelt szakaszainak keresztmetszete felel­
jen meg a 6.2.2. táblázatban foglaltaknak:
Látni kell, hogy a szabvány által m egkövetelt legki­
sebb földelövezetö keresztmetszetek sok gyakorlati
esetben elégtelenné válhatnak! A kivitelezői felelős­
ség felvállalása elkerülhetetlen, m árpedig azzal szá­
m olni kell, hogy a földelövezetö szakadása közvetlen
veszélyhelyzetet jelent, akár korrózió m ia tt következik
be, akár a rajta átfolyó áram hatására ég el. A földelő­
vezetők alkalm azott legkisebb keresztmetszetének
kiválasztásakor körültekintően kell eljárni. Figyelembe
kell venni, hogy a földelővezetök élettartam a az épület
földelőrendszerének élettartam ával legalább azonos
legyen, illetve, hogy a szükséges (adott esetben v il­
lámáram levezetéséhez is megfelelő) keresztmetszet
A villámáram a hosszú földelövezetön nagy
feszültségesést okoz. nagy lesz a fö
földelösin földelörendszerhez viszonyított y
potenciálemelkedése. \
házi ja
R O S S Z fémhálózat
ja
L1, L2. L3, PEN villámáram
¿1 MEB
. s .V S . V V .% -- ■-
k v l1. 1V* ViiUV«h.« vtuuvV*»*
földelörendszer —1— * —I —

6.2.2 táblázat. A földbe fektetett földelővezetők legkisebb keresztmetszete
Legkisebb keresztmetszet m m2-ben
Földelővezetö
Mechanikai sérülés ellen védett
Réz Acél
Korrózió ellen
2,5 10
védett
Korrózió ellen
25 50
nem védett
(MSZ HD 60364-5-54:2007 542.3.1 p on t és 54.2 táblázat)
m indenkor rendelkezésre álljon. Agresszív, szennyezett
talajokkal, az utak sózása m iatti fokozott korrózióval
és az elektrokorróziós veszéllyel is számolni kell! Külö­
nösen igaz mindez arra a földelővezetőre, amelyik a fő
földelősínt köti össze az érintésvédelm i célra alkalma­
zott földeléssel.
Az előzőekben már szó v o lt róla, hogy a földelövezető-
nek a lehető legrövidebb úton, lehetőleg csak fü gg őle ­
ges irányban haladva kell érkeznie a földelörendszerröl.
A földelővezetők felvezetését úgy kell megvalósítani,
hogy - az elhelyezés körülm ényeit is figyelem be véve
- véletlen, vagy akár szándékos károkozásnak ne legye­
nek kitéve. Az elhelyezés m ódja, lehetősége a fö lde lő ­
vezető anyagával is összefügg. Műanyag szigetelésű
sodrott rézvezető vakolat alatti védőcsőben ugyanúgy
megfelelő, m in t tüzihorganyzott 8 mm-es koracél köz­
vetlenül bevakolva. A földelővezetö anyagának illesz­
kednie kell a földelő típusához, anyagához is, különös
tekintettel a földalatti villamos kötéspont megfelelő
megvalósítására.
Merev vezetőanyagok alkalmazásánál - különösen
pl. forgalom által okozott épületrezgések előfordulá­
sakor - az földelővezetö anyagfáradás m iatti törésének
veszélyével is számolni kell, és azt ki kell küszöbölni. Fa­
lon kívüli szerelésnél mechanikai védelem céljából acél
védőcső nem alkalmazható (ferromágneses anyaggal a
földelővezetö nem vehető körbe).
A földelővezetö első föld feletti villamos kötéspontja
lehetőleg a fő földelősínen legyen (ez csak szerszámmal
oldható kötés lehet). Ha ez műszakilag nem valósítható
meg, akkor is törekedni kell arra, hogy a fő földelősín a
csatlakozási p o n t közelébe kerüljön.
6.2.3. Fő egyenpotenciálú összekötések
(EPH rendszer)
A szabvány'5 előírása szerint az egyenpotenciálú össze­
kötések rendszerének kialakítása a táplálás önm űkö­
dő lekapcsolásával m űködő áramütés elleni védelmek
szerves részét, elhagyhatatlan tartozékát képezi. A fő
egyenpotenciálú összekötések annak érdekében szük­
ségesek, hogy a védővezetös érintésvédelembe bekö­
15MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.1.2. szakasza
M é r t f e l h a s z n á l ó i b er endezések
Legkisebb keresztmetszet m mJ-ben
Mechanikai sérülés ellen nem védett
Réz Acél
16 16
25 50
tö tt készülék testek és a velük együtt m egérinthető (nem
villamos) szerkezetek között ne jöhessenek létre nem kí­
vánt, veszélyes potenciálkülönbségek. Ma is jó l használ­
hatók az MSZ 172/1 szabvány (hatálytalanított) 3.2.4.2.
szakasza alatti, EPH bekötésekre vonatkozó előírások.
A szabványok EPH-ra vonatkozó előírásai terjedelme­
sek és szerteágazók. Betartandók az MSZ HD 60364-4-
41:2007 (korábban MSZ 2364-410:1999+1M:2004), az
MSZ HD 60364-5-54:2007 (korábban MSZ 2364 540:1995)
szabványok és a KLÉSZ), ezért itt minden szempontra ki­
terjedő előírásokat közölni nem lehet. A leírtak a gyakor­
lottszakemberek számára adnak iránymutatásokat.
Az előírások szerint m inden épületben fő
egyenpotenciálú összekötést kell létesíteni a követke­
zők összekötésével:
- fő földelővezető,
- fő védővezető,
- fő földelösin,
- az épület „idegen" (tehát távoli földpotenciál közve­
títésére alkalmas) vezetöképes részei, úgym int a gáz,
hidegvíz, melegvíz, távfűtés stb. csővezetékek,
- a házi fémhálózatnak minősülő központi fűtés, klíma
és egyéb légtechnikai fém csőrendszerek,
- a vasbeton épületszerkezetek fő részei, ha ez m eg­
oldható,
- a z épület adott helyén egy szintmagasságnál na­
gyobb függőleges kiterjedésű fémszerkezet(-ek),
- m inden olyan fémszerkezet, aminek vízszintes kiter­
jedése 5 m éternél nagyobb,
- f é m fürdőkád, zuhanytálca, illetve 500 liternél na­
gyobb, helyhez kö tö tt fémtartály,
- épületen kívülről érkező (távközlési, és egyéb) kábe­
lek fémköpenyei (ehhez meg kell szerezni az üzemel­
tető hozzájárulását, amennyiben nem adja meg, az ő
felelőssége m inden ebből eredő kár és veszélyezte­
tés elhárítása - dokumentálása szükséges).
Az épületbe kívülről érkező fémes rendszerek az épü­
let védett belső terében idegen potenciált jelentené­
nek, ezért azokat az épületbe lépés pontjához a lehető
legközelebb, az épületen belül kell az EPH rendszerbe
(a földelörendszerre) csatlakoztatni16. Ennek érdekében
113
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e
az épület földelörendszeréröl történő felállással szük­
ség szerinti számú EPH sin képezhető ki a szükséges
gerinc- és leágazó EPH vezetékek indításához. Ezek az
EPH sínek, csatlakozások kizárólag egyenpotenciálú
összekötések céljára használhatók fel.
A felhasználói túlfeszültség elleni védelem tém akö­
rénél tárgyaltak szerint szükséges lehet az EPH rend­
szer bővítése az összecsatolások17 megvalósításához.
Ennek érdekében az épület belső terében is szüksé­
ges lehet további EPH sínek kialakítására, amelyek
földelörendszerre csatlakozása a lehető legrövidebb le­
gyen. Ha a földelörendszerröl történő „felállások" m eg­
valósításával nem lehetséges EPH síneket létrehozni,
vagy nem áll rendelkezésre betonalap-földelő, akkor az
EPH síneket egy földelőgyürüvel a lehető legrövidebb
úton össze kell kötni a földelőrendszerrel, a villám hárí­
tó levezetővel és az épület fémszerkezetével (vasbeton
betét stb.), valam int a házi fémhálózatokkal. Ha nincs
földelőgyűrü (korábban nem alakították ki), akkor eze­
ket az EPH síneket egyedi földelőkhöz kell csatlakoz­
tatni és egy belső vezetögyürűt alkalmazva össze kell
kötni őket egymással, valam int az érintésvédelmi célra
alkalm azott földelővel.
Az éríntésvédelem és a fő egyenpotenciálú összekö­
tés vezetékes rendszerei sugaras kiépítésű, önállóan
kialakítandó rendszerek. E rendszerek funkciói nem ke­
verhetők össze:
-E P H rendszer elemét képező szerkezeteket nem sza­
bad érintésvédelmi bekötés céljára felhasználni és
-é rin té s v é d e lm i rendszerről történő csatlakoztatás
sem használható EPH bekötésként.
Ugyanakkor nem jelent problémát, ha az EPH rend­
szer és a védővezetös érintésvédelem egymással - nem
szándékoltan, vagy kikerülhetetlen m ódon - vezetöké-
pes kapcsolatba kerül. Ilyen eset például, ha a villamos
forróvíztároló védővezetővel való bekötése és a vízve­
zeték cső EPH csatlakozása a két rendszer fémes össze­
kötésére vezet.
Az EPH célú vezetők nem haladhatnak villam os
vezetékrendszerek vezetőivel e gyü tt (azonos védő­
csőben, vezetékcsatornában) akkor sem, ha erősára­
mú kivitelű vezetékek. M egfelelő viszont az önálló
védőcsövezés, vagy a közvetlen vakolat alá fektetés.
Az EPH rendszer vezetőire nem előírás szigetelt veze­
tékek alkalmazása.
Az EPH vezetők alkalmazásának célja a földelőrend­
szerhez tö rté n ő potenciálrögzítés, ezek a vezetők elv­
ben állandó áramot, vagy hibaáram ot nem vezetnek.
Ez nem m indig teljesül, m ert egyes esetekben az EPH
rendszer vezetőin számottevő kiegyenlítő áramok je ­
lenhetnek meg, ami nem kívánatos kóboráramnak
minősül. Ennek oka a TN-rendszerek helytelen kiala­
kításában keresendő, amikor a PEN-vezetőkben folyó
üzemáramok egy része söntutak létrejötte folytán, nem
MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.1.2. szakasza
17A védelmi zónák határain ósszecsatolási pontokat kell kijelölni, ahol a szükséges védelmi eszköz, vagy eszközök elhelyezendők. A védelmi esz­
köz föld oldali csatlakoztatása céljára csak olyan EPH bekötési pont megfelelő, amely megfelelően merev kapcsolatban van a földelórendszerrel.
Épületen belül ezeket a bekötési pontokat az egyéb belső munkákkal összehangoltan, időben ki kell alakítani.
MSZ HD 60364-5-54:2007 543.23. szakasz
,s MSZ HD 60364-5-54:2007 544.1. szakasz
114
kívánt m ódon ráterhelődik az EPH rendszerre. Ilyen
esetekben ennek okát meg kell keresni és a jelenséget
meg kell szüntetni, m ert az épületen belül folyó ilyen
áramok zavaró mágneses tere EMC probléma, de egyes
EPH leágazó vezetékeken akár veszélyes m értékű (ál­
landó, vagy átm eneti) melegedések is létrejöhetnek.
Figyelembe kell venni, hogy az épületet érő villám -
csapás esetén a villám épületszerkezeten keresztül fo ­
lyó levezetési áramának akár jelentős hányada áthalad
az EPH rendszer vezetőin. Ezért az EPH rendszer veze­
tő it és azok villamos bekötési p ontjait ennek m egfele­
lően kell kialakítani:
• Az EPH vezetékezések hirtelen iránytörésektöl m en­
tesek legyenek, törekedni kell arra, hogy az EPH ge­
rinc- és leágazó vezetékeken rész-víllámáramnak fel­
felé tartó irányban ne kelljen folynia.
• Az EPH rendszer vezetékezései rövidek és célszerű­
ek legyenek. A vezetékek hurkokat nem tartalm az­
hatnak. Nagyon helytelen gyakorlat az EPH leágazó
vezetékeiből a rákötés helyén tekercset készíteni! Ez
fojtótekercs, ami az impulzus-áramoknak gyakorlati­
lag szakadás (azaz nem tö rtén ik meg a potenciálki­
egyenlítés)!
• EPH vezetőt (m int bármely, rész-villámáramok áram-
útját képező vezetőt) nem szabad ferromágneses
anyaggal körülvenni, így például acélcsövön, acél-
szerkezet furatán, nyílásán átvezetni (az előzőekben
részletezett ok miatt).
A szabvány'8 szerint a kővetkező fémrészeket nem
szabad védővezetőként, vagy egyenpotenciálra hozó
vezetékként használni:
- fém vízcsövek,
- éghető gázokat vagy folyadékokat tartalmazó csövek,
- normál üzemben mechanikai igénybevételeknek ki­
te tt szerkezeti részek,
- hajlékony, vagy hajlítható fém védőcsövek, ha azokat
nem ilyen célra tervezték,
- hajlékony fémrészek,
- tartóhuzalok,
- kábeltálcák, vagy kábellétrák.
Az EPH gerinc- és leágazó vezetékek szükséges ke­
resztmetszetei a következők:
- fő földelősínre csatlakozó EPH vezető keresztmetsze­
te nem lehet kisebb az alábbi m éreteknél'9:
• réz esetén 6 m m 1,
• alum ínium esetén 16 m m 2,
• acél esetén 1
- Az EPH leágazó vezetők legkisebb keresztmetszete
mechanikailag védett kivitelben 2,5 m m 2, anélkül
4 m m 2.
- A vezetők keresztmetszeteinek meghatározásánál
figyelem be kell venni, hogy részt vesznek-e a vil­
lámáram kis, vagy jelentős részének vezetésében.

Amennyiben igen, úgy szükséges a keresztmetszet
ennek m egfelelő megnövelése (villámáram kis része:
legalább 6 m m 2 keresztmetszetű réz, villámáram je ­
lentős része: legalább 16 m m 2 keresztmetszetű réz).
Az épület víz- és gázm érőinek csatlakozási helyeit v il­
lamosán át kell kötni. A vízmérő csatlakozási helyét csak
akkor kell áthidalni, ha a rá csatlakozó vízhálózat anyaga
fém, vagy csővezetékei m in dké t oldalon EPH bekötésre
alkalmas fémcsonkokkal rendelkeznek. A villamos át­
hidalás a mérő le- és felszerelését nem akadályozhatja.
Az áthidalást„villam os csatlakozó"zászlóval rendelkező
fém ből (pl. megfelelően vastag tüzihorganyzott acélle­
mezből) lehet kialakítani. A villamos áthidalás hosszú
távra stabil legyen, vegye figyelem be az előforduló m e­
chanikai és korróziós hatásokat is. Az áthidalás veze­
téke legalább 6 m m 2 keresztmetszetű réz, vagy ennek
m egfelelő vezetőképességű más vezetöanyag legyen,
de ha pl. előfordulhat, hogy az épület gáz csővezetéke
a villámáram jelentős részét vezetheti, akkor az áthida­
láshoz 16 m m 2 keresztmetszetű réz vezetöanyag alkal­
mazása szükséges.
6.2.4. Az érintésvédelmi rendszer kialakítása
A közcélú, kisfeszültségű hálózatok négyvezetös TN-C
rendszerek. A felhasználói hálózatokon ennek m eg­
felelően hibavédelemre (védővezetős érintésvédelmi
rendszerként) TN-rendszert, pontosabban TN-C-S rend­
szert kell kiépíteni.
A felhasználói hálózatok kialakítása ily m ódon
- egyfázisú esetben 3 vezetések (L, N, PE),
- háromfázisú esetben 5 vezetösek (L1, L2, L3, N, PE).
A felhasználói hálózaton csak akkor alkalmazható
két-, illetve négyvezetös rendszer (és így PEN-vezető),
ha ez műszakilag kikerülhetetlen. Ilyen esetek a kővet­
kezők:
- A N- és PE-vezetők szétválasztására műszaki okok­
ból csak a méretlen betápláló fővezeték végpontján
elhelyezett felhasználói berendezésben kerülhet sor
(épület m éretlen főelosztóban, lépcsőházi méretlen
főelosztóban).
- A fogyasztásmérés a telekhatáron (pl. kerítésben el­
helyezett fogyasztásmérő-helyen) valósul meg, így a
m ért fővezeték N-vezetője PEN-vezető, és ennek vég­
pontján választhatók szét az N- és a PE-vezetók.
- Az épület villamos hálózata funkciójából adódó­
an alelosztós kialakítású, akkor a főelosztó és az
alelosztók között.
PEN-vezetőbe nem szabad kapcsoló, vagy leválasztó
eszközt beépíteni20, kizárólag szerszámmal bontható
kötéseket szabad beiktatni.
“ M SZ H D 6 0 3 6 4 -4 -4 1 :2007 s z a b v á n y 4 11 .4.3. szakasza
M é r t f e l h a s z n á l ó i bere nd e zé s ek
A nullavezető és a védővezető szétválasztása
A felhasználói hálózatok TN-C/TN-S határpontján kell
megvalósítani a nullavezetö és a védővezető szétválasz­
tását. A N- és PE-vezetök szétválasztása a gyakorlatban
tö bb szabványos megoldással lehetséges (figyelembe
véve azt is, hogy a felhasználói hálózatokon m ikor kell,
vagy indokolt PEN-vezetöt alkalmazni).
A N- és PE-vezetöket a szétválasztás után nem szabad
összekötni.
A gyakorlati eseteknek megfelelően a N- és PE-
vezetök szétválasztása az alábbiak szerint történjen:
• Amennyiben az épület külső falán van a csatlakozó
főelosztó, akkor a nullavezető és a védővezető szétvá­
lasztási pontja a csatlakozó főelosztó PEN-sinje, azaz
az épület fő földelösínjének a csatlakozó főelosztóban
levő, PEN-sínként funkcionáló szakasza. E kialakítás
műszaki feltétele, hogy az épület földelöberendezése
rendelkezzen villamos csatlakozási lehetőséggel a csat­
lakozó főelosztónál (érkezzen egy megfelelő anyagú
és keresztmetszetű földelővezető a földelörendszerről
a csatlakozó főelosztóhoz). A földelövezetöt a pecsét-
zárazott részen kívül, célszerűen egy megfelelő kivite­
lű villamos dobozban, oldható villamos kötéssel kell a
fő földelősínre csatlakoztatni. Erre m utat kivitelezhető
megoldásokat a 6.2.2. ábra.
• Am ennyiben van csatlakozó főelosztó, de n e m ‘ az
épület falán van elhelyezve, hanem attól távolabb
(pl. kerítésben, és esetleg a fogyasztásmérő-hely is
o tt van), akkor a N- és a PE-vezetök szétválasztási
pontja az erösáramű betáplálást (méretlen betáplá­
ló fővezetéket, m ért fővezetéket) fogadó szekrény/
tokozat PEN-sínje, azaz az épület fő földelösínjének
PEN-sínként funkcionáló szakasza. Erre vonatkozó
ábrázolások láthatók a 10.17. fejezetben.
• Amennyiben nincs csatlakozó főelosztó, akkor az épü­
let fő földelösínjét/kapcsát a fogyasztásmérő-helynél
(alatta, mellette) elhelyezendő, felhasználói kezelésű
villamosipari tokozatban/dobozban kell kialakítani.
M inden felhasználási hely, illetve m inden árszabás
m ért fővezetékének PE-vezetőjét egyenként, a fő
földelösínröl/kapocsról kell indítani, szükség szerint
tartósan jelölve, hogy az egyes PE-vezetők melyik
áramkörhöz tartoznak. Ezek a PE-vezetők az egyes fo ­
gyasztásmérők m ellett megszakítatlanul áthaladva a
m ért fővezetékek részét képezik. A TN-rendszer kiala­
kításához a csatlakozóvezeték nullavezetöjét fogadó
kapcsot/sínt és a fő földelősínt/kapcsot az alumínium
anyagú csatlakozóvezeték keresztmetszeténél egy
lépcsövei kisebb keresztmetszetű, zöld/sárga színű
rézvezetővel össze kell kötni. A m ért fővezeték N-ve-
zetöje a csatlakozóvezeték PEN-vezetöjét fogadó
sínről, kapocsról indul. A fogyasztási hely üzemi ára­
mával terhelt nullavezetőt a fogyasztásmérő kapcsa­
115
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y v e
62.2. ábra. A fö földelósín kialakítása.
in nem szabad megszakítani. Ezért m inden fogyasz­
tásmérő feszültségtekercse számára legalább 6 m m 2
keresztmetszetű rézvezetőjű, kék színű nullavezetöt
kell biztosítani, min. 18 mm szigeteletlen hosszúságú
érvéghüvellyel szerelve. Am ennyiben tö bb fogyasz­
tásmérő-hely van, akkor is az előbbiek szerint kell
eljárni, m inden m ért fővezeték N- és PE-vezetöjét
önálló bekötőkapocsról indítva. Ugyanannak a m ért
fővezetéknek a N-vezetőjét és a hozzá tartozó fo ­
gyasztásmérő N-vezetőjét m egengedett azonos be­
kötőkapocsról indítani, a vezetékek közös (pl. iker)
érvéghüvelybe préselésével.
Előszerelt fogyasztásmérő-helyek esetében az előb­
biek nem m indig teljesülnek, vagy teljesíthetők és az
egyes felhasználási helyek m ért fővezetékeinek N-ve-
zetői a fogyasztásmérő-helyen meg vannak szakítva.
A közcélú, kisfeszültségű hálózat felfűzésével történő
ellátás esetén a nullavezető és a védővezető szétválasz­
tási pontjára vonatkozóan két eset lehetséges:
- Ha az elosztói engedélyes tulajdonában és kezelé­
sében lévő felfüzős szekrény PEN-sínje az épület fő
földelősínje, akkor itt a szétválasztási p on t és innen a
méretlen betápláló fővezeték ötvezetős.
- Ha az elosztói engedélyes tulajdonú szekrény PEN-
sínje nem az épület fő földelösínje, akkor a négy-
vezetős betápláló fővezetékkel táplált következő
szekrényhez, illetve tokozathoz kell hozzárendelni
az é pület fö földelösinjét, m in t PEN-sínt, és o tt kell
szétválasztani az N- és a PE-vezetőket.
116
Bár alapszabály, hogy PE- és N-vezetök szétválasztá­
sa után azokat összekötni sehol nem szabad, ezzel is
adódhatnak problémák.
Ahol a fővezetéki elosztás ötvezetős (van csatlako­
zó főelosztó), o tt a PE- és N-vezetők szétválasztásának
kérdése általában egyértelműen tisztázott, és az egyes
fogyasztási helyek fogyasztásmérői után, a felhasználói
(mért) főelosztóban a PE- és az N-kapcsok külön van­
nak kialakítva és - helyesen - nincsenek összekötve.
Olyan TN-rendszerü felhasználói hálózatok esetében
azonban, ahol a csoportos kialakítású fogyasztásmérő­
hely a meglévő fogyasztásmérő-hely bővítésével jön
létre, a kivitelezéskor erre az előírásra gyakran nem fi­
gyelnek. A TN-rendszer kialakítása szakszerűtlenné vál­
hat, ha az első bővítés során nem alakították ki a PE- és
a N-vezetök szétválasztási pontját, hanem akár tö bb
felhasználói főelosztóban, de koordinálatlanul van­
nak összekötve (maradnak összekötve) az N- és a PE-
kapcsok. Ez szakszerűtlen és veszélyes! Az ilyen állapot
oda vezethet, hogy m ért oldalon, egy felhasználói m ért
főelosztóban, az o tt levő PE - N átkötés megbontásával
megszűnhet az összes felhasználási hely nullázása és a
teljes felhasználói hálózat éríntésvédelme szabálytalan
és veszélyes m ódon TT-rendszerré válik, az érintésvé­
delmi lekapcsolásra alkalmazott túláram védelm i esz­
közök előírt időn belüli működése pedig kétséges lesz!
Ennek elkerülésére a fogyasztásmérő-helyek első bő­
vítésekor
- a fogyasztásmérö-hely(ek) alatt, a m éretlen betáplá­
lás (csatlakozóvezeték, betápláló fővezeték) fogadási

pontjánál, vagy annak közelében ki kell alakítani a fö
földelősint,
- a betápláló N, vagy PEN-vezetöt össze kell kötni a fö
földelösínnel, létrehozva a TN-rendszert,
- a fö földelösinről kell indítani az egyes felhasználói
hálózat(ok) PE-fövezetékeit,
-m in d e n felhasználói hálózaton (a felhasználói főel­
osztókban) fel kell számolni a m ért oldali PE-N össze­
kötéseket.
Aki villamos szakemberként mindezeket nem teszi
meg, súlyos szakmai mulasztást követ el és a mulasztása
m iatt esetleg bekövetkező baleset, vagy káreset esetén
számolnia kell a jogi és kártérítési következményekkel!
A védővezetők nyomvonala és villamos kötéseinek
elhelyezése
TN-rendszerben a PE-vezetök m indig az adott áramkör
vezetékrendszeréhez tartozó vezetők, nem választ­
hatók el és nem vezethetők más nyomvonalon, m int
az adott áramkör fázisvezetői és nullavezetöje. A más
nyom vonalon történő vezetés kerülendő, illetve szab-
ványelöírásokba ütközik21 (érintésvédelem, EMC).
M inden PE-vezető és a PE-vezetők összes villamos
kötése a m ért felhasználói hálózathoz tartozó vezető. A
védővezetőknek a m éretlen áramkörökben, az elosztói
engedélyes által kezelt zárópecsételt terekben csupán
azért kell jelen lenniük, m ert az erősáramú vezeték-
rendszerek elválaszthatatlan vezetői. A PE-vezetök és
villamos kötéseik kezelése, ellenőrzése, vagy felügye­
lete nem az elosztói engedélyes feladata, ugyanakkor
az elosztói engedélyes által kezelt terekben elhelye­
zett érintésvédelmi célú villam os kötések a felhasználó
(m egbízott szakembere) számára nem hozzáférhetők.
A felhasználó és az elosztói engedélyes számára, fele­
lősségek és feladatok szem pontjából egyformán tiszta
helyzetet az terem t, ha a PE-vezetők kezelést, ellenőr­
zést, vagy felügyeletet igénylő villamos kötései nem
kerülnek pecsétzárazott terekbe, ezért ennek előírása
az elosztói engedélyesek részéről jogos. Pecsétzárazott
terekbe kizárólag olyan érintésvédelm i célú kötések ke­
rülhetnek, amelyekre vonatkozóan az alábbi kitételek
teljesülnek:
-fe lh a szn á ló (megbízott szakembere) általi kezelést,
hozzáférést nem igényel, azt érintésvédelmi felül­
vizsgálat alkalmával m egtekinteni, m egbontani nem
szükséges,
- mechanikai és villamos kivitele olyan, ami a felhasz­
nálói berendezés teljes tervezett élettartam ára szóló­
an garantáltan üzembiztosnak tekinthető (30-40 év).
Az ebből a szem pontból elfogadott villamos kötések
a következők:
• CuE anyagú gyújtősín szakaszok hossz- és kereszt-
irányú kötései sínfuratokkal, átm enő korrózióálló
MSZ 4 47 :19 9 8 + 1 M :2 0 0 2 s z a b v á n y 2.4.2. szakasz, és M SZ H D 6 0 3 6 4 4 4 1 :2 0 0 7 411.3.1.1. szakasz u to ls ó elő írá sa
M é r t f e l h a s z n á l ó i be r ende zések
acélcsavarokkal (legalább M8 méret, 8.8 anyagmi­
nőség), szükség szerint lapos alátétekkel, valamint
törésbiztos rugózó elemekkel (ilyenek: hullámosí-
to tt rugós alátét, tányér-, vagy tárcsaalátét).
• CuE anyagú gyújtősín szakaszról tö rtén ő leágazás
vezetékre préselt kábelsaruval. A kötés csak gyűjtő-
sínbe préselt acél csavaranyával, korrózióálló acél­
csavarral (legalább M8 méret, 8.8 anyagminőség),
lapos alátéttel, valam int törésbiztos rugózó elem­
mel tö rténhet (ilyenek: hullám ositott rugós alátét,
tányér-, vagy tárcsaalátét). A sín anyagába fú rt me­
net nem megfelelő!
• CuE anyagú gyújtősín szakaszról történő leágazás
a sín- és vezeték méreteknek megfelelő sínklipsz
alkalmazásával (gyári kivitelű, galvanizált leágazó
áram kötö szerelvény vezetékkötéshez). A sodrott
vezeték végére érvéghüvely préselendő. Egy sze­
relvényből csak egy vezető indulhat.
Nem kerülhetnek zárópecsételt (az elosztói engedé­
lyes által kezelt) térbe:
- a z egyes felhasználási helyek érintésvédelmi felül­
vizsgálata alkalmával m egbontandó, vizsgálandó
érintésvédelmi kötések,
- PE-vezetök toldókötései (ha ilyen szükséges),
- a bármely célú földelővezetők (územi, villámvédelmi)
és azok villamos kötései,
- az EPH sínek,
- az EPH gerinc- és leágazó vezetők (mivel ezek nem a
villamos szerkezetek részei).
Az előbb felsorolt villamos kötéseket az épület fő
földelösínjére, illetve - PEN-sín esetén - annak felhasz­
náló (m egbízott szakembere) által szabadon hozzáfér­
hető és kezelhető szakaszára kell csatlakoztatni. Ennek
érdekében a PEN-sínként is funkcionáló fő földelősín
egy szakaszát (ami már csak PE-sínként funkcionál) az
elosztói engedélyes által kezelt térből megszakítatla­
nul ki kell vezetni. A kivezetés tö m íte tt m ódon, illetve
illesztett mérettel kivágott átvezető nyíláson keresz­
tül történjen. Fedélperemig falba süllyesztett szekré­
nyek, tokozatok esetében a felhasználó által kezelhető
PE-sínszakasz egy e célból a másik szekrény mellé épí­
te tt villamosipari dobozba, tokozatba nyúlhat, ami az
elhelyezést jó l hozzáférhetően lehetővé teszi (lásd a
6.2.2. ábrán b em uta to tt megoldásokat).
M inden fogyasztásmérő-helyen jelen van (áthalad)
az onnan induló m ért fővezeték PE-vezetője. A fo-
gyasztásmérő-helyen, vagy más pecsétzárazott térben
PE-vezetőn kötés nem lehet, ezért a létesítés során a
m ért fővezetékek PE vezetőit ennek a szempontnak
a figyelem be vételével, úgy kell leszabni, hogy annak
indítási pontja és a felhasználói (mért) főelosztó tábla
között a PE-fövezeték vezetőjének toldására ne legyen
szükség.
117
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
M inden m ért felhasználói hálózat kezdőpontjá­
nál biztosítani kell, hogy az érintésvédelmi felülvizs­
gálatok alkalmával, a rejtett nullázás felderítéséhez
szükséges érintésvédelmi mérés a m ért fővezeték
PE-vezetőjének leválasztásával elvégezhető legyen. Ha
a mérés a felhasználói főelosztónál, a m ért fővezeték
PE-vezetőjének leválasztásával elvégezhető, akkor ez
a megoldás. Amennyiben ez problémába ütközik, ak­
kor a m ért fővezeték PE-vezetőjének kezdőpontját kell
olyan helyen kialakítani, ahol a zárópecsét bontása nél­
küli hozzáférés lehetősége adott. Erre m egfelelő m eg­
oldások lehetnek például a következők:
- H a az egyes fogyasztásmérő-helyek a csatlakozó
főelosztóból induló önálló betápláló fővezetékek­
kel vannak megtáplálva, akkor a m ért fővezetékek
PE-vezetöit a fő földelősin csatlakozó főelosztón kívü­
li szakaszáról kell indítani. A PE-vezetöket ekkor tö-
m íte tt m ódon (például a vezeték külső átmérőjének
m egfelelő furatokon át) kell kivezetni a csatlakozó fő ­
elosztóból a fő földelősín PE-sínként funkcionáló sza­
kaszára, és o tt fogyasztási helyekhez je lö lt m ódon,
egyenként csatlakoztatni. így a PE-vezető megszakí­
tás nélkül haladhat a fő földelősintől a fogyasztásmé-
rő-helyen keresztül a felhasználói (mért) főelosztóig.
- Ha az egyes fogyasztásmérő-helyek a csatlakozó
főelosztó utáni fővezetéki elosztás szekrényéből/
tokozatából, önálló betápláló fővezetékekkel vannak
m egtáplálva, akkor ehhez a szekrényhez/tokozathoz
kell egy PE-sínt rendelni, amelynek szekrényen be­
lüli szakaszára csatlakozik a PE-fövezeték, szekré­
nyen kívüli szakasza pedig a csatlakozó főelosztónál
részletezett megoldással egy szomszédos doboz-
ba/tokozatba nyúlik át. Az egyes m ért fővezetékek
PE-vezetőit erről a sínszakaszról, felhasználási he­
lyekhez hozzárendelt (tartósan jelö lt) m ódon, önálló
villamos kötésekről lehet indítani, ezután tö m ite tt
m ódon visszavezetni a méretlen fövezetéki elosztás
terébe és megszakítás nélkül továbbvinni a fogyasz-
tásmérő-helyen keresztül a felhasználói (mért) főel­
osztóig.
- H a az egyes fogyasztásmérő-helyek felszálló főve­
zetékről, leágazó fővezetékekkel vannak m egtáp­
lálva, akkor a felszálló fővezeték szintenkénti dobo-
za/tokozata m ellett van lehetőség elhelyezni egy
PE-fövezetékí elosztó dobozt. Az ebben elhelyezett
PE-sínszakasz a felszálló fővezeték elágazó dobozá-
ba/tokozatába nyúlik át, arra csatlakozik, és megy to ­
vább a felszálló fővezeték PE-vezetője. Az egyes m ért
fővezetékek PE-vezetöit erről a sínszakaszról fogyasz­
tási helyekhez hozzárendelt (tartósan jelölt) módon,
önálló villamos kötéspontokról lehet indítani, ezután
tö m ite tt m ódon visszavezetni a m éretlen fővezetéki
elosztás terébe és megszakítás nélkül továbbvinni
a fogyasztásmérő-helyen keresztül a felhasználói
(mért) főelosztóig.
11MSZ HD 60364-5-54:2007 543.1. szakasz és 54.3. táblázat, korábban: MSZ 2364 540:2002 szabvány 543.1.2. szakasz. 54F táblázat
118
Általános érvénnyel kell figyelem be venni, hogy a be­
tápláló-, felszálló- és leágazó- fővezetékek PE-vezetőit,
valam int a m ért fővezetékek PE-vezetöit a lehető legke­
vesebb villamos kötésponttal kell kivitelezni. A vezető­
kötéseket úgy kell megvalósítani, hogy m inden vezető
kötéspontja a többi vezető bolygatása nélkül legyen
kezelhető.
A védővezetők (PE) szükséges keresztmetszetére
vonatkozó szabványelöírás22 a védővezető keresztmet­
szetét a fázisvezető keresztmetszetéből származtatja.
6.2.3. táblázat. A védővezetők legkisebb megengedett
keresztmetszete
A villam os berendezés A védővezető m egenge­
fázisvezetőinek kereszt- d e tt legkisebb kereszt-
metszete metszete
S [m m 2] Sp [m m 2]
S s 16 S
16 < S < 35 16
S > 35 S/2
A 6.2.3. táblázatban közölt keresztmetszetek megha­
tározása csak ugyanazon vezetöanyag esetén érvényes.
Más vezetöanyag alkalmazása esetén legalább ugyan­
olyan vezetőképességű vezetőt kell alkalmazni.
6.2.5. Az érintésvédelmi célú lekapcsolás
védelmi eszközei
A méretlen felhasználói hálózat érintésvédelmi eszközei
A m éretlen felhasználói hálózatokon ki kell alakítani az
áramütés elleni védelm et egyszeres hiba esetére.
Am ennyiben a felhasználói hálózat első túláram-
védelmi készüléke késes olvadóbiztosító betét, úgy
annak kell ellátnia a fogyasztásmérőhöz felszerelt
kismegszakítók e lő tti méretlen fövezetéki szakaszok
zárlatvédelmén kívül annak érintésvédelmét is. Mivel
TN-rendszerről van szó, így e két szempont ugyanarra a
műszaki követelményre vezet. Az első túláram védelm i
készülékként elhelyezett késes olvadóbiztosító beté­
teknek szelektív m ódon kell érzékelniük és hárítaniuk
a m éretlen felhasználói fővezeték-hálózat legtávolabbi
pontján - a fogyasztásmérő előtti áramköri szakaszo­
kon - fellépő egyfázisú zárlatot.
A tapasztalatok szerint a méretlen fővezetéki szaka­
szok legfeljebb 1% értékű feszültségesésre tö rtén ő m é­
retezésével a felhasználói hálózatok fövezetéki szaka­
szainak végpontjaira olyan hurokim pedancia-értékek
adódnak, hogy az első túláram védelm i készülék zárlat-
védelemre, és így érintésvédelmi lekapcsolásra is m eg­
felelő lesz. Kétséges esetben a m értékadó szabvány

szerinti méretezést” el kell végezni. Ekkor ellenőrizni
kell a nullázás hurokim pedancia-feltételének teljesülé­
sét, illetve meg kell határozni azt a legnagyobb késes
olvadóbiztosító betét értéket, amely hiba esetén az
adott hurokim pedancia m ellett, a szabvány által előirt
időn belül önm űködően m űködésbe lép.
A csatlakozó főelosztó utáni m éretlen fővezetéki
elosztást célszerű leválaszthatóan, szakaszolhatóan
kialakítani. A fővezetékeket az elágaztatási helyen
alábiztosítani csak akkor kell, ha ez a továbbhaladó,
kisebb keresztm etszetű fővezeték-szakaszok tú lte r­
helés elleni védelm e céljából, vagy egyéb ok m ia tt
szükséges. Ha szükséges a tűláram védelm i lépcsőzés,
akkor a szelektív m űködés fe lté te le it is biztosítani
kell. Ha ez nem teljesíthető, akkor nagyobb kereszt­
m etszetű fővezeték alkalmazásával kell kikerülni a
p roblém át (hogy ne legyen szükséges az alábiztosí-
tás). Általában m egfelelő megoldás, ha az aláosztott
fővezeték-rendszer egyes fővezetékei egy-egy késes
biztosítóaljzatról indulnak, ahol a biztosítóbetétek
helyére ún. rövidzár-kések kerülnek, ami a szakaszol-
hatóságot feszültség (és akár terhelés) a la tti á lla p o t­
ban is lehetővé teszi.
A mért felhasználói hálózat érintésvédelmi eszközei
A m ért felhasználói hálózatokon ki kell alakítani az
áramütés elleni védelm et egyetlen hiba esetére. A
szabvány24 előírása szerint TN-rendszerekben hibavé­
delemre a következő védelm i eszközök alkalmazhatók:
- túláram védelm i eszközök,
- áram-védökapcsoló eszközök.
Hiba fellépte esetén lekapcsolásra - védelmi szem­
pontból és alapértelmezésben - az a védelm i eszköz
illetékes, amely a soros áram úiban a hiba helyéhez leg­
közelebb van (ez a szelektivitás elve).
A felhasználási helyek (tehát a m ért felhasználói
hálózatok) védelm i eszközeit a felhasználói m ért fő ­
elosztóban, illetve felhasználói főelosztó táblán kell
elhelyezni.
Az MSZ 447:1998 m értékadó szabvány, a KLÉSZ és
az MSZ HD 60364 m értékadó szabványsorozat hatálya
alá tartozó épületekben túláram elleni védelem céljára,
25 A névleges áramerősség-értékig - a korábbi szab­
ványelőírással25 összhangban - kismegszakítót kell al­
kalmazni.
Megjegyzés: A m érté kad ó európai szabvány é pü ­
letekben m egengedi más túláram védelm i eszközök
alkalmazását is (például o lva dó bizto sító betétekét).
6.2.4. táblázat. Összefüggés a kismegszakító karakterisztika és a túláram-szám között
Kismegszakító karakterisztika
Kismegszakító túláram-szám (a)
" MSZ HD 60364 4 41:2007 411.4.4. szakasz, korábban: MSZ 2364 410:1999+1 M:2004 szabvany 4 13.1.3.3. szakasz
u MSZ HD 60364 4 41:2007 411.4.5. szakasz, korábban: MSZ 2364-410:1999+1 M:2004 szabvány 413.1.3.8. szakasza
a MSZ 447:1998 szabvány 2.3.S.3. szakasz
M é r t f e l h a s z n á l ó i bere nd e zés ek
Látni kell azonban, hogy ennek lakásokban és az
MSZ 447:1998 m értékadó szabvány hatálya alá ta rto ­
zó felhasználási helyeken gyakorlatilag semmi é rte l­
me, sőt, laikusok számára az o lva dó bizto sító aljzatok
és betétek alkalmazása a d o tt esetben m ég veszélyt
is jelentene, hiszen lakások áram köri biztosítóikén t
g yakorlatilag m indenki csak kism egszakítókkal ta ­
lá lko zo tt (vő: az o lva dó bizto sító betétek pótlását, a
„patkolás" veszélyét a kism egszakító visszakapcso­
lásával). O lva dó bizto sitó betétek alkalmazása akkor
járna előnnyel, ha alkalmazásukkal szelektívvé le h e t­
ne te nn i a lakások m ért áram köreinek zárlatvédel­
m ét. Ez azonban közvetlenül nem lehetséges, m ivel
TN-rendszerben hiba (testzárlat) esetén a fogyasz­
tásm érő e lő tti kism egszakító pillanatm úködéssel
kapcsol le.
Kismegszakítók
Előírás szerint kialakított TN-rendszerekben a kismeg­
szakítók általában m inden további nélkül megfelelőek
hibavédelemre. Az előírás szerinti működéshez szüksé­
ges műszaki feltételek viszonylag egyszerűen teljesíthe­
tők, illetve a szokásos kiterjedésű/kialakítású felhaszná­
lói vezetékhálózatok esetében általában teljesülnek. A
kismegszakítók megbízható és olcsó védelmi eszközök
és mivel a (mért) felhasználói áramkörök túláram elleni
védelme egyébként is előírás, így eleve m inden áram­
kör kezdőpontjához kismegszakító kerül. Ezzel teljesül
az érintésvédelmi lekapcsolás céljára szolgáló védelmi
eszköz kiválasztása (de csak akkor, ha nem szükséges
áram-védökapcsoló alkalmazása).
Hiba fellépte esetén a fázisvezető és a védővezető
vagy hozzá csatlakozó készülék test között létrejö­
vő zárlat árama túláram, amelynek értéke megfelelő
áramköri impedanciák esetén elegendően nagy ahhoz,
hogy pillanatszerűen működésbe hozza a kismegszakí­
tó mágneses kioldó mechanizmusát, mire a kismegsza­
kító késleltetés nélkül kikapcsol.
A mágneses kioldó garantált megszólalást eredm é­
nyező működési áramának és a kismegszakító név­
leges áramának hányadosa a túláram-szám, ami az
MSZ 172/1 (hatálytalanított) szabványból is ismert u
(alfa) érték. A kismegszakítók túláram-számát a karak­
terisztika határozza meg (6.2.4. táblázat).
£z a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kismegszakítók
pillanatszerü működtetéséhez olyan értékű (vagy ki­
sebb) hurokim pedancia szükséges, ami hiba fellépte
esetén garantáltan létrehozza a kismegszakító m ágne­
ses kioldójának működtetéséhez szükséges áramot.
B C D
5 10 20
119
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K é zi k ön y v e
A szükséges hurokim pedancia értékre történő m é­
retezés a Z < Ug / (/, x a) képlet alapján számolandó,
ahol:
Z a zárlati kör hurokimpedanciája, ahol a áram-védőkapcsolók használata a váltakozó áramú
hurokim pedancia tartalmazza a tápforrás im pe­
danciáját, a fázisvezetők impedanciáját a hibahe­
lyig és a védővezető impedanciáját tápforrásig,
viszont nem tartalmazza a hibahelyi ellenállást (fé­
mes hiba),
U0 az ellátó hálózat névleges fázisfeszültsége (230 V),
ln a kismegszakító névleges áramerősség-értéke,
a a kismegszakító túláram-száma.
Részletesebben lásd az MSZ HD 60364-4-41:2007
mértékadó szabvány 411.4.4. szakasza alattiakat.
Nem szabad figyelm en kívül hagyni, hogy TN-
rendszereknél elengedhetetlen a fő egyenpotenciálü
összekötések (EPH) megléte, mivel a hiba fennállásá­
nak ideje alatt akár jelentős zárlati áram is folyhat, ami
m egköveteli a védett térben a potenciálemelkedések
megakadályozását.
Áram-védőkapcsolók
Az áram -védökapcsolók26 alkalmazása eddig is e lő ­
nyös és kívánatos volt, hiszen m űködésük sokkal
kisebb hibaáram ok hatására következik be, m in t a
kism egszakítók esetében. Az áram -védökapcsolók
a nagy á tm e ne ti ellenállású hibahelyek kialakulását,
így a kezdődő villam os hibákat is érzékelik, például
azt, ha egy készülék belsejébe víz került, villam os szi­
getelése elnedvesedett, és ezáltal használata veszé­
lyes lehet.
Az áram-védőkapcsolók alkalmazása TN-rendsze-
rekben eddig kiegészítő védelem céljára volt javasolt,
de nem vo lt előírás. Most viszont nagyon sok esetre vo­
natkozóan (lakásokra is) előírás lett, mivel az MSZ HD
60364-4-41:2007 mértékadó szabvány 411.3.3. szaka­
sza (Kiegészítő védelem) a következőket írja elő:
„A váltakozó áramú rendszerekben a 415.1. szakasz
szerinti áram-védőkapcsoló (RCD) alkalmazásával kiegé­
szítő védelmet kell biztosítani
- a képzetlen személyek á ltal használt és általános hasz­
nálatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlako­
zóaljzatok számára
Megjegyzés: Kivételt lehet tenni:
• szakképzett vagy kioktatott személyek felügyelete
a la tt használt csatlakozóaljzatok esetében, pl. egyes
kereskedelmi vagy ipari helyiségekben, vagy
• Egy különleges fogyasztókészülék csatlakoztatására
szánt egyedi csatlakozóaljzat esetén.
- Szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú
m obil /ögyasztókészülékek esetében."
Az áram-védökapcsoló nemzetközi jelölése RCD (Resignal Current Device)
120
A hivatkozott 415.1. szakaszban a következők olvas­
hatók:
„415.1.1. A legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú
rendszerekben elismerten kiegészítő védelmet biztosít az
alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem) és/vagy a
hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem) meghibá­
sodása, vagy gondatlan kezelés esetén.
415.1.2. Az ilyen eszközök alkalmazása nem fogadható
el a védelem egyedüli módjaként, nem teszi szükségtelen­
né a 411-414. fejezetekben előírt valamelyik védelmi mód
alkalmazását."
Megjegyzések, tudnivalók:
1. A „411-414. fejezetekben előírt valamelyik védelmi
mód" alatt itt a TN rendszert, mint védövezetös közvetett
érintés elleni védelmet (érintésvédelmi módot) kell érteni.
2. Nemzeti eltérés alapján hazánkban a szabadtéri
berendezéseket tápláló áramkörökben 30 mA helyett
100 mA névleges érzékenységű áram-védőkapcsoló al­
kalmazása is m egengedett.
3. Az áram-védőkapcsoló(k) alkalmazásán kívül a
túláramvédelem, illetve az önállóan is működőképes
hibavédelem feladatát áramkörönként alkalmazott
kismegszakítókkal kell ellátni, de természetesen áram­
védőkapcsolóval egybeépített kismegszakító is alkal­
mazható (ez helytakarékos megoldás a felhasználói
főelosztókban).
4. TN-C-rendszerben áram-védökapcsoló nem alkal­
mazható.
5. TN-C S rendszerben az áram-védökapcsoló elm enő
oldalán PEN-vezetö nem alkalmazható, a PE-vezetöt az
áram-védőkapcsoló e lő tti pontról kell leágaztatni.
6. Áram-védökapcsoló csak m ért áramköri oldalon
helyezhető el.
Költségtakarékos m egoldásként elhelyezhető a ké­
szülék az egyes áramköröket védő kismegszakítók elé,
a fővezetékí közös ágba is, de ekkor a védelmi eszköz
m inden működése az összes m ért áramkör feszültségé­
nek kimaradásával fog járni.
Az áram -védökapcsolók pillanatm űködésü k io l­
dást adó típusain kívül léteznek olyan (S típusjelű)
áram -védőkapcsolók is, amelyek az utánuk elh e ­
lyezett pillanatm űködésű áram -védökapcsolókhoz
képest késleltetettek, így lehetőség van áram -védő­
kapcsolókkal szelektív hibavédelem kialakítására.
Ezzel kapcsolatban lásd az IEC 60364-5-53 szabvány
535.3. szakaszát.
A mért áramköri elosztás szempontjai
A lakások helyiségeinek villamosenergia-ellátásához
szükséges áramkör-számot előrelátóan kell m egha­
tározni. A háztartásokban számos, viszonylag nagy

áramfelvételű fogyasztói készülék fordul elő, amelyek
áramainak összegződésével egy-egy áramkör akár túl
Is terhelhető. Ehhez hozzá kell venni, hogy ma már
egy-egy átlagos lakásban is helyiségenként legalább
6 -8 darab dugaszolóaljzat elhelyezése szükséges. A
dugaszoló aljzatokat ellátó áramköröket ezért m egfe­
lelő számban és méretezés alapján kiválasztott vezeték
keresztmetszettel kell kialakítani.
A világítási áram körökből sem m indig elegendő ket­
tő t indítani.
A villanytúzhely, valam int az egyéb, nagy teljesít-
ményfelvételú, és/vagy helyhez kö tö tt készülékek ellá­
tására önálló áramköröket kell kialakítani (klíma, moso­
gatógép, autom ata m osógép stb.).
M indezeknek m egfelelően a felhasználói főelosztó
m éretét az össze szem pont teljesítésével kell m eg­
határozni. A felhasználói főelosztóban szükséges,
vagy érdem es helyet b iztosítani tartalék áram körök
(készülékeik) és a túlfeszültség elleni védelem 2. osz­
tá lyú készülékének számára is (korábban középvéde­
lem).
6.3. A felhasználói berendezések túláram elleni
védelme
A közcélú, kisfeszúltségú hálózatról e llátott felhaszná­
lói berendezések túláram védelm ét a vonatkozó szab-
ványelöírások1szerint kell kialakítani.
Túláram elleni védelem alatt zárlat és túlterhelés elle­
ni védelem együttesen értendő.
Az előírások szerint az aktív vezetőket (fázisvezető­
ket) egy vagy több olyan védelm i eszközzel kell ellátni,
amely, vagy amelyek túlterhelés vagy zárlat esetén ön­
m űködően megszakítják a táplálást.
' MSZ 447:1998+1 M:2002 2.3. szakasza, valamint az MSZ 2364-430:2004 Túláramvédelem szabvány
M é r t f e l h a s z n á l ó i bere nd e zés ek
Mivel TN-rendszerü felhasználói hálózatokon az érin­
tésvédelmi lekapcsolás funkcióját is a túláramvédelem
védelmi eszközei látják el, ezért e két funkció követel­
m ényeit teljes mértékben össze kell hangolni.
Hiba fellépte esetén a szelektivitási elvnek m egfele­
lően m indig a hiba helyéhez legközelebb eső védelmi
eszköznek kell működésbe lépnie.
A fogyasztásmérő e lő tt elhelyezett kismegszakí­
tónak zárlat és túlterhelés elleni védelm i funkciója is
van. A túlterhelés elleni védelm i funkció határolja be
a felhasználó által tartósan vételezhető legnagyobb
villam os teljesítm ényt (pontosabban: látszólagos ára­
m ot). M in t szó v o lt róla, a m ért felhasználói áram kör­
ben bekövetkező zárlat esetén a fogyasztásmérőhöz
tartozó kismegszakító is le fog kapcsolni, itt a két kis­
megszakító között nem teljesül a szelektivitás köve­
telménye.
6.3.1. A felhasználói hálózat túláram védelm i
rendszere
A felhasználói hálózat egyes túláram védelm i eszközei­
nek (6.3.1. ábra) funkciója alkalmazási céljuknak m egfe­
lelően meghatározott.
A fogyasztási hely mért oldali áramköri kismegszakítója
A védelm i eszköz alapvédelmi funkcióban ellátja:
- a védett áramkör zárlatvédelmét (a hurokimpedancia-
feltétel teljesülése esetén pillanatmüködéssel, egyéb­
ként kioldási jelleggörbéjének megfelelő idővel),
- a védett áramkör túlterhelés elleni védelem ét (a kis­
megszakító túlterhelés elleni védelemre vonatkozó
jelleggörbe-szakasza alapján).
121
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e
A fogyasztásmérő előtti kismegszakító
A védelmi eszköz alapvédelmi funkcióban ellátja:
- a fogyasztásmérő és a m ért fővezeték zárlatvédel­
m ét (az ehhez rendelt hurokim pedancia-feltételnek
a tápláló hálózat és a felhasználói hálózat méretlen
fövezetéki szakaszainak együttes hurokim pedanciája
által maradéktalanul teljesülnie kell),
- a m ért felhasználói hálózat tülterhelés elleni védel­
m ét (a kismegszakító túlterhelés elleni védelemre
vonatkozó jelleggörbe-szakasza alapján).
A védelmi eszköz fedövédelm i funkcióban ellátja:
- a m ért felhasználói hálózat zárlatvédelm ét (az ehhez
rendelt hurokim pedancia-feltételnek maradéktala­
nul teljesülnie kell).
A fővezetéki alábiztosítás fu n kció já t e llá tó késes
o lva d ó b izto sító betétek
(ha vannak)
A védelmi eszköz alapvédelmi funkcióban ellátja:
- a védett fővezeték szakasz zárlatvédelm ét (az ehhez
rendelt hurokim pedancia-feltételnek a tápláló há­
lózat és a felhasználói hálózat m éretlen fővezetéki
szakaszainak együttes hurokim pedanciája által ma­
radéktalanul teljesülnie kell),
- a védett fővezeték szakasz túlterhelés elleni védelm ét
(figyelem be véve, hogy a szabvány által m eghatáro­
zo tt egyidejűség egyes esetekben - például gázfű­
téses lakóépületben, fűtési időszakban bekövetkező
gáz, vagy központi fűtés kimaradás esetén - nem fog
teljesülni, és a fővezeték szakasz tűlterhelödne, majd
leégne).
A védelm i eszköz fedövédelm i funkcióban ellátja:
- az adott fövezetéki áramkörről táplált fogyasztásmé­
rők kismegszakítói által védett áramkörök zárlatvé­
delm ét (az ehhez rendelt hurokim pedancia-feltétel­
nek m aradéktalanul teljesülnie kell).
Az első túláramvédelmi készülék funkcióját ellátó
késes olvadóbiztositó betétek
A védelm i eszköz alapvédelmi funkcióban ellátja:
- a felhasználói hálózat teljes méretlen fővezeték-rend­
szerének zárlatvédelmét (az ehhez rendelt hurokim pe­
dancia-feltételnek maradéktalanul teljesülnie kell),
- a védett fővezeték szakasz túlterhelés elleni védel­
m ét (figyelem be véve, hogy a szabvány2 által m eg­
határozott egyidejűség egyes esetekben - például
gázfűtéses lakóépületben, fűtési időszakban bekö­
vetkező gáz, vagy központi fűtés kimaradás esetén
- nem fog teljesülni, és a fővezeték túlterhelődne,
majd leégne).
2 MSZ 447:1998 szabvány 2.2.3.4. szakasz
122
A védelmi eszköz fedövédelm i funkcióban ellátja:
- a felhasználói hálózat teljes m éretlen fővezeték-rend­
szerének zárlati fedővédelmét, amennyiben van fő ­
vezetéki alábiztosítás (az ehhez rendelt hurokim pe-
dancia-feltételnek maradéktalanul teljesülnie kell).
Az első túláramvédelmi készülék késes biztosító
Am ennyiben az első túláram védelm i készülék késes
biztosítóaljzat a benne elhelyezett nagy te lje sítm é ­
nyű késes olvadóbiztosító betétekkel, akkor e készü­
lék túláram védelm i funkciója a fogyasztásmérő e lő tti
kismegszakítóig terjedő teljes fővezetéki szakasz
túláram védelm e. Az első túláram védelm i készülék­
nek el kell látnia a fogyasztásm érő e lő tti kismegsza­
kítók e lő tti m éretlen fövezetéki szakaszok túlterhelés
és zárlat elleni védelm én kívül annak érintésvédelm ét
is, m ivel TN rendszernél ez a két szem pont ugyanarra
a műszaki követelm ényre vezet.
Az első túláram védelm i készülékben alkalmazott ké­
ses olvadóbiztosító betétek értékét úgy kell m eghatá­
rozni, hogy a védelmi eszköz előírt időn belül hárítsa a
m éretlen felhasználói vezetékhálózat legtávolabbi - fo ­
gyasztásmérő e lő tti áramköri szakaszon fellépő - egy­
fázisú zárlatát és tartós túlterhelés esetén akadályozza
meg a fővezetékek túlmelegedés m iatti károsodását.
A tapasztalatok szerint a m éretlen fővezeték leg­
feljebb 1 % értékű feszültségesésre történő mérete­
zése (MSZ 447:1998 2.2.2.) - a közcélú, kisfeszültségű
hálózat megfelelően kis értékű m ögöttes hálózati
hurokim pedanciája esetén - a felhasználói hálózat
fövezetéki szakaszain eleve olyan értékű hurokim pe­
danciát eredményez, hogy az első túláram védelm i
készülék zárlatvédelemre, és így érintésvédelmi le-
kapcsolásra is m egfelelő lesz. Ettől eltérő esetben a
szabvány szerinti méretezést el kell végezni (MSZ 2364
410:1999+1 M:2004 szabvány 413.1.3.3.).
A csatlakozó főelosztó utáni méretlen fővezetékeket
célszerű leválaszthatóan, szakaszolhatóan kialakítani,
de a fövezetéki elosztást nem kell és nem is kívánatos
alábiztosítani, mivel ritkák a fővezetékeken bekövetkező
meghibásodások és gyakran nem teljesülnek a szelekti­
vitás feltételei. Oka lehet viszont az alábiztosítás szüksé­
gességének, ha többszekciós épület egy csatlakozással
rendelkezik, és a fövezetéki elágaztatási követően az első
túláramvédelmi készülék névleges illetve beállítási áram­
értéke m iatt nem láthatja el m inden fövezetékszakasz
túlterhelés elleni védelmét. Egyébként szakaszolhatóság
szempontjából megfelelő megoldás, ha a fővezetékek
egy-egy késes biztosítóaljzatról indulnak, amelyben a
biztosítóbetét helyére ún. rövidzárkés kerül.
Az első túláram védelm i készülék késes olvadóbizto­
sító betétei látják el a m éretlen betáplálásban elhelye­
zett túlfeszültség-korlátozó készülék előtét-biztosítói-
nak funkcióját is (MSZ 447:1998 2.6.2.).

Helyes villamos méretezéssel, a maximális egyidejű­
ség esetén összegzett tartós terhelöáram számítással
tö rtén ő meghatározásával kell biztosítani, hogy az első
túláram védelm i készülék biztositóbetétei túlterhelés
hatására ne olvadjanak ki. Ennek érdekében az egyi­
dejűleg üzem eltetett berendezések terhelőáram ait
1,0 egyidejűséggel kell figyelem be venni (villanytűz­
hely, villanyfütés, vízmelegítő, klímaberendezések; lásd:
M5Z 447:1998 2.2.).
A csatlakozó főelosztóban, vagy esetleg más főveze­
téki szakaszokról táplált készülékek (például központi
vezérlőkészülék) túláram elleni védelm ét önálló kis­
megszakítókkal kell megvalósítani.
Az első túláramvédelmi készülék kismegszakító
Am ennyiben az első túláram védelm i készülék a fo ­
gyasztásmérőhöz tartozó túláram védelm i készülék (a
fogyasztásmérő e lő tti kismegszakító), úgy az a követ­
kező túláram védelm i funkciókat látja el:
- a fogyasztásmérő-helyi m éretlen fövezetékezés, a fo ­
gyasztásmérő és a m ért fővezeték zárlatvédelmét,
- a felhasználói m ért áramkörök zárlati fedővédelmét,
- az e llá tott felhasználási hely túlterhelés elleni védel­
m ét (ez tulajdonképpen teljesítm ény korlátozó fu nk­
ció).
A mért felhasználói áramkörök túláramvédelme
A fogyasztásmérő után, a m ért fővezeték áramköri el­
osztási pontján - a felhasználói m ért főelosztóban - el­
helyezett túláram védelm i eszközök (kismegszakítók)
feladata
- a m ért felhasználói áramkörök túláram védelm e,
- a z érintésvédelmi lekapcsolás célú védelmi eszköz
funkciója.
A két követelmény azonos súlyú.
A lakások felhasználói m ért főelosztó tábláján
túláram védelm i eszközként 25 A névleges áramerős­
ség-értékkel bezárólag kismegszakítót kell alkalmazni
(MSZ 447:1998 2.3.5.3.)
A m ért áramkör túláram védelm i eszközeinek kivá­
lasztására vonatkozóan tehetők bizonyos gyakorlati
m egfontolások. Mivel a fogyasztásmérő e lő tti kis­
megszakítónak el kell látnia a felhasználói m ért áram­
körök zárlati fedővédelm ét, így az ehhez szükséges
hurokim pedancia-feltétel fennáll és nincs akadálya -
amennyiben az áramkör vezetékeinek terhelhetősége
m egengedi - , hogy az a d o tt áramkör kismegszakítója
a fogyasztásmérő e lő tti kismegszakítóval azonos áram-
értékú legyen. Ez akár tö b b áramkörben is megtehető.
Ily m ódon - ha szükséges - az adott áramkörön lehe­
tővé válik a fogyasztásmérő-helyre szerződött csatlako­
zási áramerősség-érték igénybevétele. Zárlatvédelmi
szelektivitásról a fogyasztásmérő előtti és utáni kis­
M é r t f e l h a s z n á l ó i bere nd e zés ek
megszakítók esetében egyébként sem beszélhetünk,
így ez a kérdés itt közömbös.
6.3.2. A túláram védelem eszközei
A MSZ 447:1998 m értékadó szabvány 2.3.5.1. szaka­
sza az első túláram védelm i készülékként alkalmazható
túláram védelm i eszközöket az alábbiak szerint határoz­
za meg:
- késes biztositó,
- késleltetett zárlati kioldású megszakító,
- kismegszakító.
A felsorolt eszközök kom binált túlterhelésvédelm i és
zárlatvédelmi eszközök, amelyeknek meg kell tudniuk
szakítani az elhelyezési pontjukhoz tartozó fü gg et­
len zárlati áramértékkel bezárólag bármilyen értékű
túláram ot (teljes működési tartom ányú készülékek).
Független zárlati áramnak azt a zárlati áramot nevez­
zük, ami a túláram védelm i eszköz zárlatkorlátozó hatá­
sa nélkül a zárlati áramkörben létrejöhetne.
N agyteljesítm ényű késes o lva d ó b izto sitó betétek
A késes olvadóbiztosító betétek ún. teljes tartom ányú
túláram védelm i eszközök, ami azt jelenti, hogy bár­
m ely áram ot képesek megszakítani a zárlati megszakí­
tó-képességhez tartozó árammal bezárólag. A betétek
zárlati árammegszakitó-képessége nagy, a 100 kA-t is
m eghaladhatja. Ez az érték messze m eghaladja a köz­
célú, kisfeszültségű hálózatok, illetve az azokat ellátó
transzform átorállom ások 0,4 kV-os gyüjtősín zárlati
áramait, így a késes olvadóbiztosító betétek a háló­
zatokon általánosan alkalmazható túláram védelm i
eszközök.
A betétek egy, vagy több, párhuzamos olvadószála
nyomásálló kerámiaházban van elhelyezve, ami speciá­
lis kvarchomokkal van feltöltve. A késes olvadóbiztosító
betétek két végükön csatlakozó rézkésekkel szereltek.
A szerszámmal tö rtén ő behelyezést és kiszedést, vagy
a kapcsolható készülékekbe történő rögzített elhelye­
zést két kezelő fül biztosítja.
A kiolvadás tényét m utató jelzöszem a betét kerá­
miaház hom lokoldalának közepén, vagy felül, illetve
m indkét helyen lehet.
A betétek névleges áramerősség-érték tartom ánya
tö bb típusm éret-tartom ányban 20 A tö l 1600 A-ig te r­
jed (NH 00, NH 0, NH 1, NH 2, NH 3, NH 4).
Olvadóbiztosító betétek alkalmazásával szelektív
zárlatvédelem kialakítása is megvalósítható. A betétek
szelektív működésének (kiolvadásának) feltétele, hogy
az áramkörben egymás után következő olvadóbiztosító
betétek l2t jelleggörbe sávjai ne érjenek össze. Egy ol­
123
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k Kéz ikö ny ve
vadóbiztosító betét l;t jelleggörbe sávjának legkisebb
értéke az olvadószál kiolvasztásához éppen elegendő
zárlati energia mennyiség. Legnagyobb értéke a zár­
lati áram megszakítás során fellépő legnagyobb átbo-
csátott zárlati energia. A szelektivitást az biztosítja, ha
zárlati áram megszakítására h ivatott túláram védelm i
eszköz az áram megszakítása során kevesebb zárlati
energiát bocsát át, m int a megelőző túláram védelm i
eszköz kiolvadását okozó energiamennyiség.
Lomha karakterisztikájú (gG, gL/gG) olvadóbiztosító
betétek esetében a szelektivitás gyakorlati feltétele,
hogy a betápláláshoz közelebbi betét névleges áram-
erősség-értéke legalább 1,6-szerese legyen az őt köve­
tő, kisebb értékű betét értékének.
Gyors kiolvadási karakterisztikájú (gR, NHR) késes o l­
vadóbiztositó betétek között nagyobb érték-távolságot
kell tartani, ha alkalmazásukkal szelektív zárlatvédel­
met kívánunk kialakítani. A gyors kiolvadású betétek
kíolvasztő integrálja lényegesen kisebb, m int a lomha
betéteké és a szórás is nagyobb (szélesebb a jelleggör­
be-sáv). Ezért ilyen megoldás igénye esetén a késes
olvadóbiztosító betétek gyártói katalógusaiban kell
megnézni a kiolvasztó integrálokat és ennek alapján
kell összeválogatni a garantáltan szelektív m űködést
eredményező késes olvadóbiztosító betét értékeket.
Am ennyiben egy a d o tt hálózaton lomha és gyors
kiolvadási karakterisztikájú késes olvadóbiztosító beté­
teket vegyesen kívánunk alkalmazni, akkor a betáplá­
láshoz közelebb csak a lomha betét lehet.
Az első túláram védelm i készülékként alkalmazott
késes biztosítók műszaki paraméterei a következők le­
gyenek:
- Csatlakozókábel csatlakozó főelosztóban tö rtén ő fo ­
gadásához vízszintes, 3 x 1 , vagy 1 x 3 pólusú késes
biztosítóaljzat, vagy vízszintes szakaszolókapcsoló-
bíztosító alkalmazandó.
- Ha az első túláram védelm i készülék 0,4 kV-os
elosztóberendezés gyüjtösínjére van szerelve, akkor
az oda illeszkedő, általában az áramszolgáltató által
rendszeresített típus legyen, ami szokásos esetben
terhelöáram tól és kábelkeresztmetszettől függően
NH 00, vagy NH 2 méretű függőleges szakaszolókap­
csoló-biztosító, esetleg biztositósáv.
- A z elhelyezési körülm ényektől és a beköthetöség
lehetőségeitől függően legfeljebb 100 A névleges
áramértékéig és 4 x 95 m m J földkábel keresztmet­
szetig az NH 00 méretű biztosítóbetét is megfelelő,
de nem érdemes tú l kis m éretet választani, m ert
műszakilag tö b b hátrányt, m int amekkora gazdasági
előnyt jelent.
Az elsőtúláramvédelmi készülékben alkalmazott késes
olvadóbiztosító betétek legkisebb értéke 63 A legyen3.
1 MSZ 447:1998 szabvány 2.6.4. szakaszában foglalt előírás azt célozza, hogy elkerüljük az elsó tűláramvédelmi készülékként alkalmazandó
késes olvadóbiztosftó betét kiolvadását, ha a betéteken rész-villámáram folyik keresztül
124
A betétek lomha (gG, gL/gG) kiolvadási karakterisztiká-
júak legyenek, amennyiben ez az elosztói engedélyes
műszaki szempontjaival nem ütközik (szelektivitás a köz­
célú, kisfeszültségű hálózat zárlatvédelmi eszközeivel).
A 63 A, vagy nagyobb értéknek és a lomha karakteriszti­
kának akkor van jelentősége, ha a méretlen betáplálás­
ba túlfeszültség-korlátozó készülék kerül. Amikor a tú l­
feszültség-korlátozó készülékek túlfeszültség-impulzus
hatására megszólalnak, akkor az első túláramvédelmi
készülék olvadóbiztositó betétein keresztül levezetési
áram, rész-villámáram folyik. Ha a levezetési áram és a
betéteket előzőleg „előmelegítő" üzemáram együttes
hatására a betétek kiolvadnak, akkor a betétek nem fog­
ják tudni megszakítani a levezetési áramot, túlterhelöd-
nek és burkolatuk a túlzott belső nyomás m iatt szétrob­
ban, ami az elhelyezési környezetben további zárlatot,
károkat okoz.
- A z első túláram védelm i készülékként alkalmazott
késes olvadóbiztosító betét értéke zárlati működés
szempontjából legyen szelektív a rajta keresztül
e llá tott fogyasztásmérők előtti, legnagyobb névle­
ges áramerősség-értékű kismegszakítóhoz képest
(MSZ 447:1998 2.3.5.I.).
K ésleltetett zárlati kioldású m egszakító
Megszakítót csak abban az esetben szükséges első
túláram védelm i készülékként alkalmazni, ha a késes o l­
vadóbiztosító betétekkel m egvalósítható védelmen túl
további műszaki igények is fellépnek.
Ilyen igények lehetnek a következők (egyidejűleg
akár tö b b is):
- Szelektív zárlati működés beállíthatóságának igénye
az áramkörben utána elhelyezett túláram védelm i
eszközökkel (elsősorban megszakítókkal).
- Az első túláram védelm i készülék fogyasztó általi ki-
és visszakapcsolási lehetőségének igénye (pl. távm ű­
ködtetésű tűzvédelm i főkapcsoló funkció).
- Az első túláram védelm i készülék épületautom atizá­
lásba tö rtén ő bevonása (az első túláram védelm i ké­
szülék tartalék betáplálásra tö rtén ő áttérés esetén
kikapcsolandó).
Napjaink korszerű túláram védelm i eszközei a kom ­
pakt megszakítók. A viszonylag kis méret szinte a késes
biztosítóaljzatoknak megfelelő méretekkel teszi lehe­
tővé e készülékek beépítését.
A kom pakt m egszakítók zárlati m egszakitó-képes-
ségét (katalógus adat) a beépítés helyén fe llé pő fü g ­
g etlen zárlati áram nak meg kell fe le lte tn i, azaz csak
ennél nagyobb m egszakitási képességű készülék
é p íth e tő be. Ezt a készülék és a befogadó berende­
zés épségének megóvása érdekében kell figyelem be
venni.

A kom pakt megszakítók - gyártói típustól függően
- a fellépő műszaki igényeknek megfelelő, program oz­
ható túláram védelm i egységgel rendelkeznek, ami az
esetek egy részében cserélhető is.
A megszakítók késleltetett zárlati kioldással is ren­
delkezhetnek. Ez a megszakító védelmi egységében
két zárlatvédelmi érzékelés m eglétét jelenti. Az egyik
zárlatvédelmi kioldás a jelleggörbének megfelelően
késleltethető, így a megszakító szelektív lehet egy vagy
több, áramkörileg utána elhelyezkedő megszakítóhoz,
vagy más túláram védelm i készülékhez képest, és az
általuk lekapcsolt zárlatokra érzéketlen lesz. A másik
zárlati kioldás gyári beállítású és nem változtatható,
olyan zárlati áram tartom ányban ad késleltetés nélküli
kioldást, am ikor a zárlat annak nagy áramértéke m iatt
nem késleltethető.
A megszakítók túlterhelés elleni védelmi beállítása
a megszakító ln névleges áramánál kisebb áram tarto­
mányra állítható be, általában 0,4 (0,5)...1,0 x ln érték-
tartom ányban.
A zárlati áramok tartom ányában a megszakítók kikap­
csolás! (áram-megszakítási) sebessége gyakorlatilag
nem függ a m egszakított zárlati áram értékétől, mivel a
működési és áram-megszakítási sebességet nagyrészt
mechanikai tényezők határolják be. Emiatt nagy zárlati
teljesítm ényű villamos környezetben olvadóbiztosító
betétekkel kisebb hibahelyi rom bolódás érhető el. Emi­
att egyes esetekben a megszakító elé késes olvadóbiz­
tosító betétet helyeznek el előtét-biztosítóként.
Az MSZ EN 898:2006 m értékadó szabvány a kism eg­
szakítókra vonatkozó műszaki param étereket ismer­
teti.
Kismegszakítók
A váltakozó áramú, általános felhasználási célra készült
kismegszakítók gyárilag m eghatározott (nem változtat­
ható) működési áramértékekkel rendelkező kom binált
zárlat- és túlterhelés-védelm i eszközök. A kismegszakí­
tók nagy megbízhatóságú készülékek.
A kismegszakítók házába egy ikerfémes tú lterhe -
lés-védelmi kioldó és egy zárlati mágneses kioldó
van beépítve. Bármelyik m űködése a bekapcsoláskor
tá ro lt rugóerő által m űkö dte tve kapcsolja ki az o ltó ­
kamrában elhelyezett m egszakító érintkezőt. Mivel
a mágneses kiold ó tekercsében a rugóerö ellenében
m ozgó vasmag mozgása, tehát a kioldó „m egszólalá­
sa" pillanatszerű, a készülékek m űködési jelleggörbéje
nem folytonos.
A kismegszakító mágneses kioldója által in d íto tt le-
kapcsolás (az áram-megszakítás) sebessége csak kis
m értékben függ a m egszakított zárlati áram értékétől
(a működési és áram-megszakítási sebességet nagy­
részt mechanikai tényezők határolják be).
M é r t f e l h a s z n á l ó i bere nd e zé s ek
A kismegszakítók jellem ző műszaki adatai a követke­
zők:
- a névleges áramerősség-érték,
- a zárlati megszakító-képesség és
- a működési karakterisztika.
A kismegszakítók névleges áramerősség-érték sora:
2 ,4 ,6 ,1 0 ,1 3 ,1 6 , 20,25, 32,40. 50,63, 80,100,125 A
A kismegszakítók zárlati árammegszakító-képessége
az adatcímkén téglalapban szereplő szám, m értékegy­
ség feltüntetése nélkül amperben kifejezve.
Kismegszakítókat csak olyan áramkörökben szabad
zárlatvédelmi célra alkalmazni, ahol
- a független zárlati áram nem nagyobb, m in t a kis­
megszakító megszakító-képessége (a szimmetrikus
vagy az aszimmetrikus zárlati áramot kell figyelembe
venni, attól függően, hogy az áramkör egy-, vagy há­
romfázisú),
- a független zárlati áram nagyobb, m in t a kismegsza­
kító megszakító-képessége, de az áramkörben a kis­
megszakító e lő tt levő zárlatvédelmi eszköz korlátoz­
za a felléphető zárlati áramerősség a kismegszakító
számára már m egfelelő értékre.
Független zárlati áram alatt azt az állandósult zárlati
áram ot értjük, ami akkor lépne fel, ha a kismegszakító
helyét rövidzárral áthidalnánk.
A kismegszakítók túlterhelés elleni védelme karak­
terisztikától függetlenül azonos, tehát túlterhelésre az
azonos névleges áramerösség-értékú, de különböző
karakterisztikájú kismegszakítóknak (a szórástól elte­
kintve) egyszerre kell lekapcsolniuk. A kismegszakí­
tók sorolt szerelésénél figyelem be kell venni, hogy a
kismegszakítók ikerfém kioldói üzem közben m eleg­
szenek, hiszen ezen az elven működnek. A tokozot-
tan, egymás mellé, átszellőzést biztosító térköz nélkül
beépített kismegszakítók melegíteni fogják egymást,
ezért túlterhelés elleni kioldóik a karakterisztikából
következő áramértéknél várhatóan m integy 20 %-kal
kisebb áramnál fognak lekapcsolni (ez háromfázisú
csoportként alkalm azott kismegszakítóknál a középső
fázis kismegszakítójára igaz).
A kismegszakítókba rövidzárlati áram érzékelése cél­
jából beépített mágneses kioldok működése a túláram-
számtól függ. A túláram-szám m egmutatja, hogy a
kismegszakító mágneses kioldójának pillanatszerú
működése - tehát a zárlati lekapcsolás - garantáltan a
névleges áramerősség-érték hányszorosánál követke­
zik be. A lakás célra szokásos B, C, és D karakterisztikájú
kismegszakítók esetében a túláram-szám értéke rend­
re 5, 10 és 20. így például a 20 A névleges áramerös-
ség-értékú, C karakterisztikájú kismegszakító esetében
190 A pillanatszerúen fellépő áram még nem biztos,
hogy pillanatszerú lekapcsolást eredményez, de 200
125
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
A nál már bizonyos a pillanatszerü működés. Tekintve,
hogy a kismegszakítók zárlati kioldása egy jelleggörbe
sávba esik, a garantált működéshez tartozó túláram -
szám a jelleggörbe sávnak ahhoz a széléhez értendő,
ahol már az összes, a do tt karakterisztikájú kismegsza­
kító bizonyosan pillanatszerűen működik.
Hagyományos kismegszakítókkal általában nem
alakítható ki szelektív működésű zárlatvédelem, mivel
megfelelően kis hurokim pedancia m ellett, zárlat fellép­
tekor az áram kör m inden soros kismegszakítója lekap­
csol.
Léteznek - de igény híján jelenleg nincsenek forga­
lom ban - olyan kismegszakítók, amelyek zárlatvédelmi
működése késleltethető. Szintén léteznek és beszerez­
hetők olyan kismegszakítók, amelyek egyúttal áram-
védő kapcsolók is.
6.4. A felhasználói berendezések túlfeszültségek
elleni védelm e
E fejezetben a felhasználói berendezések (a vezeték-
hálózatok és a rá kapcsolódó készülékek) túlfeszültsé­
gek elleni védelm ének alapvető kérdéseit tárgyaljuk.
A túlfeszültségek elleni védelem kérdése szakmailag
a villámvédelemhez, témakörében a belső villám véde­
lemhez tartozik.
A túlfeszültségek elleni védelem az élet védelm ét és
a vagyoni károk megelőzésének célját szolgálja, ennek
megfelelően a védekezéssel kapcsolatos kérdéseket az
Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szabályozza'. E
jogszabály műszaki előírásainak betartása kötelező.
Alapszempontok a következők:
- Az OTSZ III. fejezetében foglalt előírások alapján kell
m egállapítani, hogy egy épület létesítmény Igényel-e
külső villám védelm i berendezést, és ha igen, akkor
milyen kiépítésű legyen.
- A villám védelem kialakítására vonatkozó műszaki
előírásokat jog osu lt tervező által elkészített villám vé­
delmi tervnek kell tartalmaznia.
- Amennyiben külső villám védelm i berendezés szük­
séges, akkor ennek részeként kötelező a másodlagos
hatások elleni (belső) védelem kiépítése is.
- A túlfeszültségekből eredő kár-kockázatok elemzése
alapján a külső villámvédelem m eglététől fü g g e t­
lenül is szükséges lehet (és ekkor kötelező) a belső
villámvédelem műszaki intézkedéseinek keretében a
túlfeszültség elleni védelem kialakítása, terv alapján.
- Az épület, létesítmény tulajdonosának, kezelőjének
döntése alapján (a kár-kockázatok megítélésével) is
kialakítható a túlfeszültség elleni védelem. Ebben az
esetben csak a szabványelőírásoknak m egfelelő vé­
delem alakítható ki, mivel a nem m egfelelő kialakítá­
sok tö b b le t veszélyeztetést okozhatnak.
19/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról, III. fejezet Villámvédelem
126
- A villám védelm i tervben foglaltak betartása az élet
védelme és a vagyoni károk megelőzésének érdeké­
ben a villamos kivitelező számára kötelező.
A túlfeszültségek károkozó képessége tö b b ok együt­
tes hatására m onoton nő, mivel
- munkánk, kom fortunk, biztonságunk és szórako­
zásunk érdekében egyre tö b b villamos készüléket
használunk,
- a kár-következmények csak kis része a tényleges kár,
a funkcionális rendelkezésre állás hiánya, a kom fort
csökkenés és a közvetett károk (pl. számítógépes
adatvesztés, riasztórendszer működésképtelensége
stb.) sokkal súlyosabb következménnyel járhatnak,
- a készülékek d ön tő hányada túlfeszültség-behatásra
érzékeny elektronikát is tartalmaz,
- a készülékek villamosenergia-eliátása a felhasználói
vezetékhálózatokról valósul meg,
- készülékeink egyidejűleg tö b b vezetékes rendszerre
kapcsolódnak,
- az időjárás-változás m iatt évente egyre tö b b zivata­
ros nap várható,
- a vidéki települések döntően szabadvezetékes ellátá-
súak, ami növeli a túlfeszültség kockázatot.
A felhasználói készülékek többsége alapvetően épü­
leten belül (közvetlen villámcsapásnak ki nem te tt he­
lyen) üzemel, de az előbbiek m iatt, műszaki védelem
alkalmazása nélkül túl nagy a kár-kockázat. így belát­
ható a felhasználói berendezések túlfeszültségek elleni
védelmének jelentősége.
Ma a villamos kivitelezők kisebb hányada jártas (vala­
milyen szinten) a túlfeszültségek elleni védekezés kér­
déseiben. Minden szakembertől nem várható el, hogy
a téma szakértőjévé váljon, de a villamos kivitelezők­
nek el kell ju tn iu k oda, hogy a fő bb fogalmakkal, össze­
függésekkel tisztában legyenek és azt m unkájuk során
alkalmazni tudják. A regisztrált szerelők esetében ez
kiemelten fontos, mivel a tevékenységük során jönnek
létre a fövezetéki és egyéb vezetékes nyomvonalak, a
földelőrendszer, az EPH rendszer és válik szakmailag el-
döntötté, hogy a túlfeszültségek nem kívánt hatásai el­
len hol és milyen hatékonysággal lehet védekezni. Egy
nem megfelelően kialakított állapoton utólag nagyon
nehéz változtatni, javítani.
A nem m egfelelő elrendezések, kialakítások elősegí­
tik a túlfeszültségekből eredő károk bekövetkezését. A
káresetet kővetően csekély vigasz, ha van biztosítás. A
biztosítótársaságok várhatóan idehaza is rá fognak éb­
redni a túlfeszültségek elleni védekezés jelentőségére
és - m int az már máshol gyakorlat - csak azzal az ügy­
féllel fognak túlfeszültségből eredő kárra biztosítást
kötni, aki dokumentáltan megfelelő túlfeszültség-védel­
m et alakíttatott ki. A dőlt betűvel kiem elt szavak azért
hangsúlyosak, m ert nem attól jó egy létesítmény, épü-
.

let túlfeszültségek elleni védelme, m ert annak kialakí­
tása sokba került, hanem attól, hogy a megvalósítás
maradéktalanul szakszerű, teljesülnek az elektrom ág­
neses összeférhetőség alapvető szempontjai és ennek
megfelelően dokum entált.
Egy épület esetében - am inek belső tere a túlfeszült­
ségek ellen védeni kívánt tér - csak rendszerszintű tú l­
feszültség elleni védelem adhat m egfelelő eredményt.
Az épületet (épületszerkezetét, belső tereit), annak
földelörendszerét, EPH-rendszerét, külső villám védelm i
rendszerét, erős- és gyengeáramú vezetékhálózatait és
a védelem céljára alkalm azott készülékeket egy rend­
szerként kell kezelni. E rendszerben m inden műszaki
szempontnak m eghatározott szerepe van az épület­
falaktól kezdve a külső felfogó- és levezető rendszeren
át az erős- és gyengeáramú hálózatok kialakításáig és
a kiválasztandó védelmi eszközökig. A rendszert ösz-
szehangoltan kell megtervezni, majd megvalósítani. A
tervezés alapvetően villam os tervezői feladat, a veze­
tékhálózatok és egyéb berendezések viszont a villamos
kivitelező szakemberek által valósulnak meg. Itt nincs
fél siker, vagy állja a bekövetkező túlfeszültségeket a
védelem és a berendezéseket megóvja a túlfeszültsé­
gek okozta károktól, vagy hiányos, szakszerűtlen a ki­
alakítás, és akkor a károk e lő b b -u tó b b be fognak követ­
kezni.
Bízunk benne, hogy az itt leírtak megfelelő szakmai
információkkal szolgálnak a túlfeszültségekből eredő
problém ák felismeréséhez és a helyes eljárások érdeké­
ben szükséges, - adott esetben a villamos kivitelező lá­
tókörébe, hatáskörébe tartozó - szakmai tennivalókra
vonatkozóan.
Igen lényeges, hogy a belső (épületen, tehát a vé­
d e tt téren belüli) túlfeszültség elleni védelem technikai
alapfeltételei az első villam os kivitelezéssel m egterem ­
tődjenek, illetve ne sérüljenek.
Túlfeszültségek
A túlfeszültségek tranziens3 feszültség- és áramjelen­
ségek. Kiszámíthatatlan időpontban, előre nem m eg­
határozható értékkel, jellem zően rövid időtartam ban
jelennek meg, így a védelem nek állandónak rendelke­
zésre kell állnia.
Vezetékes rendszereken külső (légköri eredetű) és
belső (hálózati, kapcsolási eredetű) túlfeszültségeket
különböztetünk meg, de a helyzet azért nem ilyen egy­
szerű.
A túlfeszültségek a villam os zavarok közé tartoznak.
Hatásait a rendszerbe (védett térbe, vezetékhálózatba,
készülékbe) behatoló zavarjel teljesítménye, energia-
tartalm a határozza meg. Ennek m egfelelően a zavarje­
lenségek skálája a rádió hangszórójában alig hallható
sercegéstől a robbanást, tüzet, életveszélyt, szerencsét­
1 tranziens: két állandósult (tartós) állapot közötti átmeneti (hatást kifejtő)
M é r t f e l h a s z n á l ó i be r ende zések
len esetben balesetet okozó közvetlen villámcsapás
pusztító rombolásáig terjed.
A túlfeszültségek (legalább) két pont között m egje­
lenő, nem kívánt és meg nem engedhető potenciál-
különbségek. A két p on t sokféleképpen értelmezhető,
lehet két vezeték, vezetékes rendszer, készülék test és
fö lde lt szerkezet között. Ne feledjük, hogy bármely fö l­
delt szerkezet csak addig földpotenciálú, míg a föld felé
áram nem folyik. A nagy értékű villámáram egy épület
földelörendszerének potenciálját a levezetés időtarta­
mában akár sok ezer volt feszültségre is m egemelheti.
A továbbiakban részletezett okok m iatt a túlfeszült­
séget keltő hatások eredője érvényesül, ez határozza
meg a két pont között ténylegesen fellépő túlfeszült­
ség értékét.
A lakókörnyezetekben - ebben a tárgyalásban első­
sorban a közcélú, kisfeszültségű hálózatokról villamos
energiával ellá tott épületekben - legjellem zőbb és
egyúttal legnagyobb veszélyeztetést okozó túlfeszült­
ségként éppen a villám által keltett hatások jelennek
meg. Bár a közvetlen villámcsapás ellen az épület álta­
lában megvéd, a villám közvetett károkozó hatásai el­
len az épületek belső tereiben is védekezni kell.
A villám
A légkörben állandóan jelen vannak villamos töltések,
amelyek nyugodt időjárási viszonyok m ellett közel
egyenletesen oszlanak el. Nagyon ritkán derült égből
is lecsap a villám, a villám ok mégis a zivatarok jellem ző
velejárói.
A zivatarfelhőket egy-egy terület felett a talajszinten
felm elegedett levegötöm eg íntenzív felfelé tartó áram­
lása hozza létre. A magas légkörbe érkező, viszonylag
nagy nedvességtartalmú levegő lehűl, nedvességtar­
talma kicsapódik és esőcseppekké áll össze, de meg
is fagyhat. A föld felé tartó, szétszakadozó vizcseppek
(eső) és a jégcseppek (jégeső, amennyiben leesés
közben nem olvad el) levegővel való súrlódása elekt­
rosztatikus feltöltődéssel jár, de más, ezzel egyidejűleg
fellépő fizikai jelenségek is elektromos töltés-szétválást
okoznak. Ennek következtében a zivatargócokat alkotó
felhőkben hatalmas pozitív és negatív töltésm ennyisé­
gek különülnek el, majd halmozódnak fel3.
A pozitív és negatív töltések a szél által hajtva a felhők­
kel e gyütt mozognak. Az egymástól távolodó különbö­
ző töltésű felhők, valam int a felhők és a föld között a
töltés-szétválasztás következtében - az elektrotechni­
kából ismert U = Q/C összefüggés alapján - igen nagy,
akár százmillió volt nagyságrendű feszültségkülönbsé­
gek is létrejöhetnek. Az előbbi összefüggésből látható,
hogy az U feszültség m ind a Q töltésmennyiség növe­
kedésével, m ind a felhők távolodása miatt, a közöttük
csökkenő C kapacitással egyaránt nő.
127
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i kö ny ve
A villamos térerő növekedésével a töltéskülönbségek
végül igyekeznek kiegyenlítődni. Ez hatalmas fény- és
hangjelenséget előidéző, igen rövid időtartam ú, de
annál erőteljesebb elektromos kisülések, villám ok által
történik.
A villámokat óriási feszültségek hozzák létre. A villám
áramútját kijelölő, ionizáló elökisülések után a fő tö l­
tésmennyiség a villámcsatornának nevezett áramúton
egyenlítődik ki. így létrejön a fökisülés, a villám. A villám ­
csatorna hossza akár a tíz kilom étert is meghaladhatja,
és mivel nagy töltésmennyiségek egyenlítődnek ki igen
rövid idő alatt, a villámok áramerősség-értéke rendkívül
nagy. A fökisülés 2 0-30 ezer °C hőmérsékletű plazma­
csatornájának átmérője pár centiméter, benne a töltés­
hordozók sebessége eléri a fénysebesség harmadát.
A villámkisülések hatalmas pillanatnyi energia felsza­
badulással járnak. A kisülések energiája hő, fény, hang
és elektromágneses impulzus kisugárzása útján terjed
szét a környezetbe. A kisülési idő általában ezredmá-
sodperc nagyságrendű, de hosszabb is lehet, ez idő
alatt a villamos jellem zők változási sebessége rendkívül
nagy. A kisülés kezdetén az áramváltozás meredeksége
150-200 kA/ps (kiloam per per mikroszekundum) is le­
het, ami rendkívül gyors áramváltozást jelent!
A villám nagy indukciós hatásának két oka van, a nagy
áramerősség-érték és a nagy áramváltozási meredek­
ség. Az indukciótörvény alapján a más szerkezetekben
indukálódó feszültség nagyságát az U = -L x d i/dt össze­
függés írja le, ahol L az elektromágneses hatásnak kitett
vezető (- hurok, - szakasz) induktivitása, di/dt pedig az
áramváltozás meredeksége. A felhőkben felgyülem lett
töltések által tárolt nagy energiamennyiség igen kis
idő alatt szabadul fel, és ez tö bb száztól akár tö b b ezer
gigaw attig terjedő pillanatnyi teljesítm ényt jelent. Ez a
hatalmas teljesítm ény a villám ok veszélyességének és
rombolóképességének oka.
Mivel a villám impulzusjelenség, ezért a vele kapcso­
latos jelenségeket csak im pulzustechnikai alapon lehet
értelmezni és kezelni, az erősáramú elektrotechniká­
ban szokásos megközelítések erre nem alkalmasak.
A jelenség hosszú idejű megfigyelései alapján ma
már elég sokat tu d u n k a villám okról, mégis kiszámítha­
tatlanok. Nem m ondható meg előre a becsapás helye,
időpontja és a villámáram nagysága, a kisülések száma,
hossza. Magyarországon évente 2 0 -3 0 zivataros nap
fordul elő, és éves szinten, m inden négyzetkilom éteren
2 -4 villám becsapásával kell számolni (az átlag ma még
2-höz van közelebb, de ez a szám várhatóan nő). Hazai
viszonyok között a villám ok m integy 3 0 -4 0 %-a csap
a földbe, vagy valamilyen tereptárgyba (pl. toronyba,
épületbe, fába stb.), a többi felhők közötti kisülés.
Pozitív és negatív villám van, ezek képe is különbö­
ző. A pozitív villám ok ritkábbak, de általában nagyobb
áramúak, és nem elágazók. A negatív villám ok felülről
lefelé haladva akár többszörösen is elágazhatnak.
1A felhőkben felhalmozódó (öltések értéke párszor tíz C (coulomb) nagyságú. A villámlások során a töltésmennyiségek összeadódhatnak, így
akár több száz C töltésmennyiség is levezetödhet (kiegyenlítődhet) egy villámkisülés alkalmával.
4 LEMP Lightning Electromagnetic Pulse = elektromágneses villámimpulzus
128
Többszörös villámcsapások is előfordulnak, ekkor az
első kisülés által ionizált villámcsatornán egy, vagy akár
tö b b újabb villám im pulzus árama is végighaladhat. Az
ilyen ism ételt kisülések időtartam a még rövidebb m int
az első kisülésé (még meredekebb az áram-felfutás),
mivel az újabb kisüléshez az ionizált árampálya, tehát
a villámcsatorna m áradott.
M indezek alapján kijelenthető, hogy típus-villám
nincs. Az sem törvényszerű, hogy a villám m indig a leg­
magasabb, kiem elkedő pontba csap be, m ert ez csak
statisztikailag igaz.
A villámcsapás káros hatásai a kővetkezők (együttes
hatások is felléphetnek):
- Romboló hatás, ami falak vagy egyéb épületszerke­
zetek, kémények, pillérek, fák stb. megrepesztésében
vagy ledöntésében nyilvánul meg.
- Dinamikus (kinematikai) hatás, a villamosán jó l veze­
tő testekben, illetve a vezetékekben folyó villámáram
impulzusszerüen fellépő elektromágneses erejének
mechanikai hatása. A hatás a nem megfelelő kialakí­
tású (nyomvonalú, hajlítási sugarú, elrendezésű, Illet­
ve rögzítetlen) vezetékezéseket károsíthatja.
- Gyújtóhatás, a villám áramának tüzet okozó hőhatása,
ami a villámcsatornával érintkező éghető anyagokat
közvetlenül, a nem érintkező éghető anyagokat pe­
dig hősugárzás vagy m egolvadt fém szétfröccsenése
útján közvetve m eggyújtja.
- Olvasztó hatás, a villámáram fémeket megolvasztó
hatása a becsapási ponton vagy abban a vezetőben,
amelyen átfolyik. Ez a hatás a levezetett töltésmeny-
nyiséggel arányos.
- Indukált feszültség, illetve áram, ami a villám áramút-
jával közvetlen kapcsolatban nem lévő fém tárgyak­
ban, vezetékekben (különösen hurkokban) jön létre a
villámáram által, elektromágneses indukció útján.
A villám jellem ző sajátossága, hogy a villám áramút-
ja a főkisülés pillanatában nagy energiájú villamos za­
vart, elektromágneses im pulzust sugároz ki a térbe. Ezt
elektromágneses villámimpulzusnak nevezzük (LEMP4).
Az indukciót okozó mágneses hatás a villámcsatorna
körül, táguló hengerként terjedve képzelhető el.
Figyelem be kell venni, hogy a LEMP a villám csator­
nától, a villám á ram útjától távolabb is képes villam os
hatásokat kelteni, a m it m ásodlagos hatásoknak neve­
zünk és ami károkat idézhet elő. Földi tárgyba csapó
villá m o k esetén az elektrom ágneses villám im pulzus
veszélyeztetési távolsága villám áram tól és a környe­
zet csillapításaitól függően a becsapási p o n t köré
írható 1,5....10 kilom éte r sugarú kör. A nagyvárosi,
vasbeton szerkezetű magas házas környezetekben
rövidebb veszélyeztetési távolsággal kell számolni,
de ha a környezet egy pontjába (pl. toronyba) sűrűb­
ben csaphat a villám , akkor o tt helyileg nő a veszé­
lyeztetettség.
 M é r t f e l h a s z n á l ó i b er endezések

Villámáram alatt a villám áram -im pulzus csúcsértékét
értjük, mivel a károkozás mértékére nézve ez a m érv­
adó. A mai előírások 200 kA-es villámáram előfordulá­
sát feltételezik. A műszaki méretezések erre az értékre
történnek. A mi égövünkön a m egfigyelő rendszerek5
mérései szerint ennél csak legfeljebb m inden századik
villám nagyobb áramértékű, a villám áram ok többsége
20...40 kA közé esik. Természetesen előfordulnak na­
gyobb villám ok is. Észleltek már 600 kA-t meghaladó
csúcsáramú villám ot is, de az ilyenek (szerencsére) na­
gyon ritkák.
A szabvány6 alapján azzal a számolunk, hogy a becsa­
pás'! ponton a villám áramának 50 %-a a rendelkezésre
álló utakon közvetlenül a fö ldb e folyik le (attól fü g g e t­
lenül, hogy van-e külső villám védelm i felfogó- és leve­
zető rendszer). A villámáram másik fele a rendelkezésre
álló vezetési utakon, a vezetési utak impedanciáival
fordítottan arányos értékekkel távozik el a távolabbi,
földpotenciálú pontok felé. A villámáram m egosztott
hányadát rész-villámáramnak nevezzük.
A fém anyagú víz- és gázvezetékre, valam int a közcé­
lú, kisfeszültségű hálózat felőli erősáramú csatlakozás­
ra a villám részáramainak azonos hányada terhelődik.
Azonban a gáz- és vízhálózat csövei egyre gyakrabban
műanyagból készülnek, így előfordulhat, hogy a villám ­
áram 50 %-a az épület erősáramú hálózati betáplálásán,
a csatlakozóvezetéken kénytelen haladni a közcélú, kis­
feszültségű hálózat (majd onnan tö b b úton a föld) felé.
Ilyenkor ezzel a tö bb lettel számolni kell.
A 6.4.1. ábra egy olyan helyzetet ábrázol, am ikor a
vízvezeték fémcső, és így a villámáram fele két egyen­
lő részben oszlik meg a vízcső és a csatlakozóvezeték
között. Ha az em lített 200 kA es villám ot feltételezzük,
akkor ez esetben a csatlakozóvezetéken 50 kA értékű
villámáram fog folyni a közcélú, kisfeszúltségú hálózat,
majd onnan (több úton) a föld felé.
Ha viszont a vízvezeték csöve műanyag, akkor csak a
csatlakozóvezetéken tud az épület irányából elfolyni a
villámáram másik 50 % a, ami ekkor 100 kA-es áramér­
ték. Megjegyzendő, hogy ekkora áramokat emberi esz­
közökkel csak a nagyfeszültségű villamos laboratóriu­
m okban tudunk előállítani, de feszültségükben ezek a
kisülések messze elmaradnak a villám ok akár 200 m illió
voltos feszültségértéke m ögött!
Az épület erősáramú csatlakozása szempontjából
nem mindegy, hogy egy-, vagy háromfázisú szabadve­
zetékes csatlakozásról beszélünk (a földkábeles csatla­
kozás m indig háromfázisú). Egyfázisú szigetelt szabad-
vezetékes csatlakozóvezeték esetében csak két vezető
áll rendelkezésre a rész-villámáramok számára, ami a
háromfázisú csatlakozáshoz képest pontosan kétszeres
villámáram -terhelést jelent. Ugyanez az arány áll fenn
a felhasználói vezetékhálózatra és az azon elhelyezett
túlfeszültség-védelm i eszközökre nézve is. Ez azt jelen­
ti, hogy egyfázisú szigetelt szabadvezetékes csatlako­
zás esetén sokkal masszívabb és jo b b minőségű védel­
mi eszközök szükségesek a háromfázisú esettel azonos
szintű védelem eléréséhez.

_ __..<< ><><><><>< <M< S^ <K <>< <><

<> <><><><><>' >. < < < < < < < . <. < .< <
><><> , : ? z o /o ~ > :• > . < >< >< >< >
: • >>>: • >>> >>>>>>> > • > > > > > > > > > > > > > > > >
<<<<<<<<<<<<<<<<
<><><><> <> <> <> <> <> <> < < <
>>:■>*< < < /O
< < 4 < < < < < < < < < < <
*>>>>>>>>>>>•>>>>>
< < < <
><><* <> <> <> <> <> <> <> <> <►<><><><><>
<><><><><><><>< >< >< >< >< >< *< >< >< > <
* >< <>1
| • < < < < < < < < < < < < < < < < <
> > > > > > > > > >>>>>>>>>>>>>>>>>
> > > > * > > >
< < < < < < < < < < < < < < < < < < < < ’
>»>>>>>>>>>>>>>>>>> ><><><><> <> <• <
< < < < < < < < < < < < < < < < <
> > > > > > > > > > > > > > > > » >> <> < >< >< >< »< >< ><><>
< < < < < < < < < < < < < < < < < < < < <<<<<<<<<<<<<<<<
>< >< >< >< >< >< >< >< >< ><- ><. > . >
> » > > > » > > > > > » » » > > - * » > . ....................................
< < < < < <
_> .> .> .>
>>>>>>* >>>>>>>>>>
< < < < < < < < < < < < < < < < <^< < < < < * < < <<< <<< < < <<<<<<<<<<<<<<<<
, V ^ V < V < V < V < V . « & » * « « fcMdetorenclszere : V < V < V < V < V < V < >< >< >< >< >< >< >< >< ><><><><> < <> <> <> >

6.4.1. ábra. Az épületbe csapó villám áramának eloszlása

5 Magyarországon SAFIR néven villám-megfigyelő rendszer működik. A Kárpát-medence mintegy 200 000 négyzetkilométeres területén
regisztrálják az összes villám paramétereit.
6 M SZIEC 1312-1:1997 Az elektromágneses villámimpulzus elleni vedelem. I.rész: Általános alapelvek

129
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
Ne feledkezzünk meg arról, hogy ha az épületből
bármely céllal kábel, vagy vezeték csatlakozik a belső
felhasználói hálózatról az épületen kívülre (garázs, al­
sóépület, szökőkút, hidrofor, öntözőberendezés, ka­
punyitó ellátása stb.), akkor erre vonatkozóan is meg
kell valósítani az összecsatolást! Ez vagy az áramkörök
túlfeszültség elleni védelmének megvalósításával le­
hetséges, vagy oly m ódon, hogy az áramkörök veze­
tői üzemen kívüli állapotban földeltek. Ennek érde­
kében célszerű ezeket az áramköri funkciókat olyan
mágneskapcsolós, vagy erősáramú relés megoldással
üzemeltetni, ami biztosítja, hogy az áramkörök kikap­
csolt állapotában m inden vezető fö lde lt legyen. Ez
természetesen nem valósítható meg azoknál a vezeté­
keknél, amelyeknek üzemszerűen feszültség alatt kell
állniuk.
A LEMP a vezetőképes zárt hurkokban áramot
(túláram-impulzust), n yito tt hurkokban pedig feszült­
séget (túlfeszültség-im pulzust) indukál (6.4.2. ábra).
Közeli villámcsapás esetén az indukciós hatás nagyon
erős lehet, zárt huroknál igen nagy áram, n y ito tt hurok­
nál igen nagy feszültség léphet fel.
A zárt hurok azért veszélyes, m ert ha nem viseli el az
áramim pulzus hőhatását, akkor eléghet és tüzet okoz­
hat. Ha a hurok áramának záródása nem előre tervezett
(kijelölt, illetve m egengedett) úton történik, akkor ká­
rokat okoz.
N yitott huroknál a hurok két egymást megközelítő
vége között az indukálódó túlfeszültség m iatt átíve­
lés jön létre (és ezzel záródik a hurok áramköre, ami az
előbbi esetet állítja elő).
a LEMP Indukciós
erővonalai
(a vlllám áram -
csatorna körül
hengerszim metrikus)
6.4.2. ábra. LEMP á ltal vezetékhurokban indukált feszültség, illetve áram
130
A mai épületekben vezetőképes hurkokból akár több is
előfordul, mivel az erősáramú és a különböző gyengeára­
mú rendszerek vezetékei, illetve a házi fémhálózatok szin­
te behálózzák az épületeket. A hurkokból eredő probléma
megjelenéséhez nem szükséges, hogy a hurok egy vezeté­
kes rendszerből álljon (épüljön fel), mert egy megfelelően
nagy hurokban az indukciós feszültség értéke elérheti akár
a több száz kilovolt értéket is, aminek a szigetelések nyil­
ván nem fognak ellenállni, így a hurok áramkörének záró­
dásához szükséges átütések bizonyosan bekövetkeznek.
A hurok kialakulása m iatt bekövetkező átívelések
bizonyosan kárt okoznak akkor is, ha a hurokáram
egyébként nem lenne veszélyesen nagy, mivel ezek az
átívelések nem m egengedhető helyen történnek. Ezért
a hurkok kialakulását vagy el kell kerülni, vagy a hurkot
zárttá kell tenni (lásd az összecsatolásnál), és műszaki
megoldással kell gondoskodni arról, hogy a hurok ká­
rosodás nélkül elviselje az áram im pulzust (több száztól
tö b b ezer amperig terjedő áramról van szó).
Ha egy vezetékes hurkot (hangsúlyozottan nem egy
vezetékes rendszerről van szó!) ténylegesen meg kell
védeni a LEMP ellen, akkor teljes hosszán megfelelő
fém burkolatba (pl. fém vezetékcsatornába) kell helyez­
ni, hogy a hurokáram azon záródjon.
A hurkokban indukálódó feszültségek és áramok ha­
tékonyan csökkenthetők, ha az épületben nagy méretű,
nagy keresztmetszetű, erre méretezett, rövidrezárt hur­
kok állnak rendelkezésre (pl. alapozás-földelő, vasbeton
koszorú), mivel ezek a LEMP hatására nagy áramaikkal
olyan ellengerjesztést hoznak létre, ami helyi védelm et
jelentő ellenhatást kelt a LEMP hatásával szemben.
nyitott
vezetékhurok
'////'/'/y /ó
w /y /b fr
Wm
wm
1h u ro k
////
/ //// // // // //./■/ ..
//////yy
\/s/ // // / /Z
/ / / / /-
fW
</ / //y/ //M
///
a LEMP fluxusa
által átjárt felület
'/S
Z j&/ SW
/ S /'
■/V
/ A y/ / / / ,
y y ////-/
M M

A túlfeszültségek elleni védekezés szükségessége
A villám ot, a villám csatornát a levegőben látjuk, de a
becsapási pon ttó l kezdődő áramutat, vagy áramutakat
már csak akkor ismerhetjük, ha kijelöljük. Az elektro­
mágneses villám im pulzus (LEMP) és az általa keltett
túlfeszültségek, túláram ok nem érzékelhetők érzék­
szerveinkkel, hacsak szerencsétlen m ódon - de meg
nem engedhetően - éppen áramütést nem szenve­
dünk a létrejövő potenciál-különbségtől.
A legveszélyesebb kiváltó okot, a villám ok m egjele­
nésének lehetőségét nem tu dju k kiiktatni, így a LEMP
hatásával m indig számolni kell, ezért műszaki védelem
kiépítésével kell védekezni a kárt okozó hatások ellen,
megakadályozni a m egengedhetetlen helyen és érték­
kel m egjelenő potenciálkülönbségek létrejöttét.
Ha a belső terekben az érintésvédelem, az EPH rend­
szer és az összecsatolások kialakítása megfelelő, akkor
veszélyes potenciál-különbségek nem tudnak fe llé p ­
ni, mivel az áramok a rendelkezésre álló vezetékes
áramutakra terelődnek.
A védeni kívánt villamos készülékekben a villamos
zavarok túlfeszültségei és túláram ai is károkat okozhat­
nak. A túlfeszültségek átütéseket okozva tönkreteszik
az erős- és gyengeáramú vezetékek szigeteléseit, az
áramkörök félvezetőit, az áram-impulzusok pedig el­
égethetik a n yom tatott áramköröket, és a vékonyabb
vezetékeket.
A túlfeszültségek károkozása sokszor független attól,
hogy az adott készülék, berendezés éppen üzemben
vo lt-e (attól viszont függ, hogy a túlfeszültség fellépése­
kor csatlakoztatva volt-e a vezetékes hálózatokra). Nem
lehetséges m inden zivatar közeledtével a különböző
erős- és gyengeáramú csatlakozásokat szétválasztatni,
igen sok berendezés kikapcsolt állapota sem a hálózat­
ról való, m inden sarkon tö rté n ő leválasztás, hanem csu­
pán készenléti állapot, ún. standby üzemmód, amikor a
tápegység kis teljesítm énnyel üzemel.
A hálózatokon előforduló belső (kapcsolási okból
keletkező) túlfeszültségek károkozása sokkal kevésbé
jellem ző. Lényegesen nagyobb hatásai m ia tt a LEMP
épületeken belüli veszélyeztetése a domináns, alapve­
tően ez ellen kell védekezni. A LEMP elleni védelemre
m egfelelő műszaki megoldások maradéktalanul el
tudják látni a belső (erősáramú hálózatban keletkező,
illetve vezetett úton terjedő) túlfeszültségek elleni vé­
delem feladatát is.
Nem szabad figyelm en kívül hagyni, hogy tú lfe ­
szültség elleni védelem re m inden vezetékes rendszer
esetében szükség van, különösen, ha azok egymással
valamilyen m ódon összeköttetésbe kerülnek, például,
ha ugyanarra a készülékre csatlakoznak. Nem kell veze­
tőképes kapcsolatnak lennie az erősáramú és valamely
gyengeáram ú rendszer között ahhoz, hogy túlfeszült­
ség-kár következzen be, mivel a túlfeszültségek - m eg­
M é r t f e l h a s z n á l ó i bere nd e zé s ek
felelő védelem nélkül - könnyen m egtalálják az utat a
két rendszer között, a készüléken belüli utakon.
Mi a teendő?
Általában a túlfeszültség-védelemre vonatkozó egyik
első kérdés, hogy m ennyit érdemes áldozni rá. Az nem
szokott kielégítő gondolat lenni, hogy ne tegyünk sem­
mit, m ert ez így nyilvánvalóan túl egyszerű lenne. Aki
sejti, vagy tudja, hogy kár érheti, csak attól lesz nyu­
godt, ha legalább azt hiszi, hogy rendelkezik valamilyen
védelemmel. Ez már arra utal, hogy valam it tenni kell.
Ettől kezdve széles a paletta. Egy „egyszerű" túlfeszült­
ségvédett asztali elosztó beszerzése, vagy a lehetséges
legteljesebb védelem szakszerű kiépítése a megoldás?
Ez a két eset nyilvánvalóan a két lehetséges szélső­
ség. Az első eset a veszélyeztetés szakszerű felmérése
nélkül csupán arra jó, hogy kárt ugyan remélhetőleg
nem okoz, de egyébként önmagában pénzkidobás.
A második eset akkor pénzkidobás, ha a védett érték
nem áll arányban a védelemre fo rd íto tt befektetéssel.
Ugyanis kockázat m indig marad. Talajszint fe lett el­
helyezkedő, közvetlen villámcsapás kockázatának ki­
te tt épületek esetében tökéletes védelem gyakorlatilag
nem valósítható meg. Akkor mi az objektív megközelí­
tés?
Abból kiindulva, hogy villám ok pedig előfordulnak, a
következő tényezők tekinthetők bizonyosnak:
- A túlfeszültségek potenciálisan m indig veszélyeztet­
nek, megjelenésük, feszültségük, energiatartalm uk
kiszámíthatatlan.
- Egyre több elektronikus alkatrészt, áram kört ta rtal­
mazó háztartási készülék, szórakoztató elektronikai,
számítástechnikai és inform ációtechnikai berende­
zés üzemel a veszélyeztetett terekben, amelyek vé­
delm et igényelnek.
- Az utóbbi időben számottevően m egnőtt az épüle­
ten kívülről érkező, épületeket behálózó, galvaniku-
san, illetve egymással túlfeszültség-védelmi szem­
p ontból összefüggő vezetékes rendszerek száma és
kiterjedtsége (erősáramú hálózat, épületautom atizá­
lási rendszer vezetékei, kábeltévé, telefon, zártláncú
TV, riasztóberendezés, számítógépes hálózat stb.). E
rendszerek egymással hurkokat alkothatnak, közöt­
tü k bárm ikor túlfeszültségek léphetnek fel.
- Az épületek előbb felsorolt vezetékes rendszerei mel­
lett az erősáramú vezetékhálózat fémesen egybe­
függő kiterjedése a legnagyobb. A készülékek döntő
többségének tápfeszültsége a hálózati feszültség, így
az erősáramú hálózaton megjelenő, terjedő túlfeszült­
ségek m indenképpen veszélyeztetik - különösen az
elektronikus elemeket tartalmazó - készülékeket.
- A vonatkozó szakmai szabályok betartásával - a szél­
sőségesen nagy értékű közvetlen villámcsapás, LEMP
131
 Regis ztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

esetét leszámítva - reális műszaki befektetés árán
biztosítható az épület villamosenergia-ellátásnak
folyamatossága, és m egelőzhetők az erősáramú há­
lózatról táplált berendezéseken bekövetkező károk
(azonban ehhez már nem csak az erősáramú hálóza­
ton kell védekezni).
A túlfeszültség-behatások elleni műszaki védekezés
gazdasági racionalitása o tt húzódik, hogy a külső- és
belső túlfeszültség-védelem megvalósításába történő
szakszerű befektetés m onoton m ódon érvényesülő
kár-kockázat csökkenést eredményez. Azt kell szem
e lő tt tartani, hogy aki nem védekezik, az e lőbb-utóbb
kárt fog szenvedni. Mivel a különféle túlfeszültség-be­
hatások különböző okok összefüggései folytán egy­
re nagyobb károkat képesek okozni, így e lőbb-utóbb
m indenki rákényszerül a védekezésre.
Am ennyiben az a do tt épület külső villám védelm i
rendszerrel rendelkezik, úgy ennek részeként kőtelező
je lle g g e l eleget kell tenni a belső (másodlagos) villám-
védelem követelm ényeinek7, ennek részeként szüksé­
gessé válik az erősáramú hálózat túlfeszültség elleni
védelme.
Az épületet, annak villám védelm i felfogó-rendsze-
rét (ha van), ille tve a környezetet érő villámcsapás ese­
tén - műszaki intézkedések nélkül - az épületen belül
igen veszélyes potenciálkülönbségek alakulnának ki.
Ez elleni védekezés céljából a védett téren belüli po­
tenciálkülönbségek lé tre jö tté t meg kell akadályozni,
am iből a villam os kivitelező szakemberre a követke­
zők tartoznak:
• villám védelm i potenciál-kiegyenlítés (erre vonatko­
zó, szaktervező által elkészített kiviteli terv alapján),
• védővezetös érintésvédelem kialakítása,
• fő egyenpotenciálú összekötések (rendszerének) ki­
alakítása,
• kiegészítő egye np oten ciá lú összekötések elkészí­
tése,
• a felhasználói vezetékhálózat túlfeszültség elleni vé­
delm ének kiépítése (szükség szerint szakértő bevo­
násával),
• a felhasználói vezetékhálózatra vonatkozó EMC
szempontok figyelem be vétele.
A védett térben m egjelenő gyengeáramú rendszert
be kell vonni a védelem be (a szükséges összecsato-
lások megvalósításával, szükség szerint egyeztetve a
gyengeáramú rendszer üzemeltetőjével).
A helyes kialakítású, ép és előírt szigetelésű berende­
zések rendelkeznek a rájuk m eghatározott túlfeszült-
ségtürö képességgel (lökőfeszültség-állósággal), de
a felhasználói hálózat üzemeltetési körülményei és a
védendő értékek (anyagi javak, termelési technológia,
adatfeldolgozás stb.) szükségessé tehetik kiegészítő
intézkedések m egtételét. A döntést kockázatelemzés
alapján kell meghozni.
Növeli a kockázatot ha
- a zivataros napok száma évente 25-nél nagyobb,
- a csatlakozás szabadvezeték-hálózatról történik,
- olyan magaslati pont, épület van a közelben, am it
gyakran ér villámcsapás (rádiótelefon bázisállomás,
tem plom , víztorony stb.).
Az épület beruházója, tulajdonosa, m int a villamos
kivitelezői m unka megrendelője a nagyobb biztonság
(kisebb kockázat) igénye m ia tt a belső villámvédelem
és túlfeszültség elleni védelem kialakításának igényé­
vel léphet fel. Ez szükségessé teheti a külső villám vé­
delem felfogó- és levezető rendszerének kiépítését is,
am it csak szaktervezés alapján szabad kivitelezni. Ezzel
kivédhető, hogy egy épületet érő villámcsapás fokozott
károkat okozva vezetés útján is becsatoljon (bejusson)
az épület belső terébe, a vezetékes rendszereket is el­
érve.
Ha az épület nem rendelkezik külső villám védelm i
rendszerrel, akkor a védekezés műszaki feltételeinek
m egterem tése az épület tulajdonosának, használójá­
nak döntésén m úlik. Am ennyiben úgy dönt, hogy az
épületben belső túlfeszültség elleni védelm et létesít-
tet, akkor azt a vonatkozó szabványokban rögzített
előírásoknak m egfelelő m ódon kőtelező m egvalósí­
tani. Ennek oka. hogy az előírásoknak meg nem fe­
lelő túlfeszültség-védelm i célú beavatkozások is be­
leszólnak a villám áram eloszlásába, de veszélyt, kárt
idézhetnek elő a rész-villámáram utak nem m egfelelő
kialakításával, illetve a nem m egfelelő levezető-ké­
pességű eszközök zárlatot okoznak, tűzveszélyt je ­
lenthetnek.
Az itt közölt inform ációk terjedelm i okokból csak a
leglényegesebb szempontokra, tulajdonképpen csak
a szokásos kialakítású épületek alapeseteire té rh e t­
nek ki.
A túlfeszültségek elleni védelem szakmai témaköre
igen összetett, m egfelelő szintű m érnöki ismeretekre
és tö bb szabványra8 épül. Ezért a kifogástalanul m űkö­
dő védelm i rendszerek megtervezéséhez sok esetben
komplex EMC ismeretekkel rendelkező villám védelm i
szakértő bevonása szükséges. Lényeges, hogy m in­
den szakember csak addig a szakmai határig vállaljon
feladatokat és hozzon szakmai döntéseket, ameddig
tényleges ismeretei kiterjednek.

' 9/2008. ( II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
0 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (korábban 2/2002 (1.23.) BM rendelet), IEC 1024-1:1990 Protec­
tion of Structures against Lightning - Part 1: General Principles/Építmények villámvédelme 1. rész: Általános alapelvek/, MSZ IEC 1312-1:1997
Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem. 1. rész: Általános alapelvek, MSZ HD 60364-4-443:2007 (Angol nyelvű!) Épületek villamos
berendezéseinek létesítése. 4-44. rész: Biztonság. Feszültségzavarok és elektromágneses zavarok elleni védelem. 443. fejezet: Légköri vagy
kapcsolási eredetű túlfeszültségek elleni védelem (korábban: MSZ 2364-443:2002), MSZ EN 62305-1:2006 (Angol nyelvű!) Villámvedelem. 1.
rész: Általános alapelvek (IEC 62305-1:2006), MSZ EN 62305-2:2006 (Angol nyelvű!) Villámvédelem. 2. rész: Kockázatelemzés (IEC 62305-2:2006),
MSZ EN 62305-3:2006 (Angol nyelvű!) Villámvédelem. 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély (IEC 62305-3:2006. módosítva).
MSZ EN 62305-4:2006 (Angol nyelvű!) Villámvédelem. 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek létesítményekben (IEC 62305-4:2006), MSZ
EN 61000 (szabványsorozat!) Elektromágneses összeférhetóség (EMC).

132

6.4.1. A túlfeszültségek keletkezése
A túlfeszültségek keletkezésének m ódja az erősáramú
hálózatok belső túlfeszültségeinek létrejötte során
még viszonylag egyszerű is lehet. Ehhez ismerni kell a
túlfeszültség keletkezésének helyét. Például egy transz­
form átor által e llá tott hálózatrészen a zárlati áram
megszakításakor (áramlevágáskor) önindukciós tú lfe ­
szültség-impulzus keletkezhet, ami a transzform átor
gyűjtösinjéről vezetéssel szétterjedve eljuthat, beha­
tolhat a védeni kívánt készülékek üzemeltetési terébe.
Az épületet és környezetét érő LEMP hatásmecha­
nizmusa ennél sokkal összetettebb, sőt akár többszö­
rösen összetett is lehet, am ennyiben a létrejövő hatá­
sok újabb túlfeszültségeket okozó hatásokat keltenek.
A ténylegesen ható túlfeszültségek ilyenkor az összes
egyidejűleg fellépő hatás eredőjeként jelennek meg.
A villám túlfeszültségeket eredményező hatásait csa­
tolási mechanizmusoknak nevezzük, amelyek a követ­
kezők:
• Ohmos, vagy vezetési csatolás
Az épületet érő villámcsapás levezetési árama a
földelörendszerre jutva Ohm törvényének m egfe­
lelően, a távoli földpotenciálhoz képest megemeli
annak potenciálját az addigi nyugvó (föld-) potenci­
álról U = R x I értékre. Ez a potencíálemelkedés akár
sokszor tíz kilovolt értékű is lehet, és villám-részára-
m ot hajt át m inden olyan vezetöképes szerkezeten,
aminek egyik vége az épület földelörendszerével
van összeköttetésben, másik vége pedig valamilyen
úton távoli földpotenciálra csatlakozik. így oszlik el a
villámáram. Az épület földelörendszerén fellépő p o ­
tenciálemelkedés (potenciálugrás) természetesen az
épület teljes szerkezetén fellép, és túlfeszültséget je ­
lentő potenciál-különbségként jelenik meg minden,
épületen kívülről érkező vezetékes rendszerhez ké­
pest. Ezért (is) szükséges m inden fémes, vezetöképes
rendszert potenciálkiegyenlítés céljából az épületbe
csatlakozás pontján bekötni az EPH rendszerbe (ez az
előírt összecsatolások egyik megvalósulása).
• Csatolás mágneses erőtér útján (induktív csatolás)
Az elektromágneses villám im pulzus legjellem zőbb
csatolási m ódja az induktív csatolás. A villámcsator­
nában, vagy más úton folyó villámáram az áramút
környezetében igen erős, gyorsan változó mágneses
teret kelt, amia mágneses indukció törvényszerűségé­
nek megfelelően m inden vezetőképes szerkezetben
feszültséget indukál (az egyenes vezetőkben is). Lé­
nyeges, hogy az indukált hatás az épületek belső te ­
reiben szinte akadálytalanul m egjelenik. Vezetőkből,
vagy vezetöképes anyagokból álló hurkok esetében
az indukálódó feszültség nagyon nagy értékű (akár
100 kV is) lehet, ami átíveléseket okozhat. Ez gyak­
ran m egtörténik, és nem kell, hogy a hurkot felépítő
9 MSZIEC 1312-1:1997 Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem. 1. rész: Általános alapelvek
M é r t f e l h a s z n á l ó i beren de zés ek
vezetők azonos vezetékes rendszer részei legyenek.
Zárt hurkokra azért veszélyes ez a hatás, m ert igen
nagy áramok léphetnek fel, ami elégetheti a hurkot
alkotó vezetőket.
• Csatolás villamos erőtér útján (kapacitív csatolás)
A felhőkben fe lgyü le m le tt töltések kiegyenlítődésé­
vel a villámcsapás pillanatszerűen m egváltoztatja a
tér addigi töltéseloszlását, a villam os erőtér irányát
és értékét. Ezért a villam os szem pontból árnyékolat­
lan külső térben az addig nyugvó villam os tér p il­
lanatszerűen m egváltozik, ami a töltéshordozókat
(elektronokat) m inden vezetőképes szerkezetben
hirtelen új elrendeződésre, azaz mozgásra kénysze­
ríti. Ez az igen gyors töltés-átrendezödés a villám -
csapás pillanatában egy áram im pulzust okoz, am i­
nek nagysága az elm ozduló, átrendeződő töltések
m ennyiségétől függ. Itt sajátos m ódon még n y ito tt
áramkörben is áram fog folyni a töltéskiegyenlítődés
ideje alatt! A kapacitív csatolás az épületek belső te ­
reiben az épületszerkezetek árnyékoló hatása m ia tt
csak nagyon korlátozottan léphet fel, de a nyílászá­
róknál a falak védöhatása nem folytonos, tehát o tt
az é pület belső terében is létrejöhet a becsatolás. A
kapacitív csatolás csak a föld fe letti, árnyékolatlan
vezetékeken okoz túlfeszültség-im pulzust (így pél­
dául a kisfeszültségű szabadvezeték-hálózatokon
is), de a létrejövő túlfeszültség vezetés útján már
becsatolhat az épületbe.
Alapvető, hogy a villámcsapások másodlagos hatása­
ként m egjelenő túlfeszültségek elleni védekezés kizá­
rólag akkor lehet eredményes, ha a védelmi rendszeren
m inden olyan rés „be van tömve", ahol a túlfeszültség,
vagy a túlfeszültséget keltő hatás a védett térbe beha­
tolhat. A túlfeszültség-védelmi rendszerek réseinek fel­
fedése és megszüntetésük összetett EMC ismereteket,
jártasságot igényel, erre itt nem tu du nk kitérni.
Védett tér alatt az épület teljes belső terét szeretnénk
érteni, de ez csak akkor teljesül, ha az ehhez szüksé­
ges műszaki intézkedéseket m egtettük, tehát kiépült
a rendszerszinten tervezett, működőképes műszaki
védelem. A védekezést a vonatkozó mértékadó szab­
ványban9 m egfogalm azott zónahatár-koncepció ala­
pozza meg. Erre az elvre épül rá a lépcsőzött kialakítású
túlfeszültség elleni védelem.
Egy védelm i lépcső alkalmazásával teljes körű vé­
delem nem alakítható ki, a védelm i szinteket tú lfe ­
szültség értékre és a becsatolt energia tervszerű fe l­
emésztése érdekében energetikailag is koordinálni
kell. Az épületen belül szükség lehet olyan tér, vagy
terek (pl. helyiség) kijelölésére, ahol fo kozo tta bb vé­
delem szükséges. Figyelem be kell venni, hogy a LEMP
az é pület belső terében is hat (am ennyiben ellene
jó l kié p íte tt passzív védelem nem létesült). A vé de tt
133
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
térrészek kijelölésébe utolsó védelm i zónaként fém ­
burkola tta l rendelkező készülékek (ezek belső terei)
is tartozhatnak.
6.4.2. A túlfeszültségek károkozó hatásai
Az előzőek alapján az elektromágneses villám im pulzus
(LEMP) behatol a védett térbe, és a vezetéssel történő
csatolás sem zárható ki. Ezek igen erős hatások, am e­
lyek a védett terekben túlfeszültségként m egjelenő
potenciálkülönbségeket okoznak. A túlfeszültségek
hatásaitól a vezetékes rendszerek és a rájuk csatlakozó
berendezések egyaránt veszélyeztetve vannak.
M int már szó vo lt róla, az épületen belül hurkokat
képező vezetékes rendszerek elektromágneses villám ­
impulzus fellépte esetén átívelhetnek és/vagy elég­
hetnek, és nem kell, hogy a hurkok ugyanabból a ve­
zetékrendszerből álljanak. Ha például egy szobában a
hurok egyik fele inform áció-technikai vezeték, a másik
fele pedig az erősáramú hálózat része, akkor pontosan
a védendő készüléken (számítógép, fax stb.) fog bekö­
vetkezni az átívelés, amennyiben nincs megvalósítva a
későbbiekben tárgyalt összecsatolás. A nem kívánt, ve­
szélyes hurkok elkerülendők, illetve felszámolandók (ez
is a passzív védekezés része).
A háztartási, szórakoztató elektronikai, irodatechni­
kai, számítástechnikai és különféle inform ációtechnikai
eszközök ma már m ind tele vannak félvezetőkkel, sok­
szor nagy íntegráltságú elektronikus áramkörökkel. Az
elektronikus alkatrészeket mindössze legfeljebb pár tíz
volt feszültségre méretezett félvezető- és szigetelőréte­
gekkel gyártják, ezért nagyon érzékenyek a túlfeszült­
ség-behatásokra. A félvezetőket kis energiatartalmú,
akár egy-két száz voltos, igen rövid időtartam ú, és akár
igen kis energiatartalm ú túlfeszültség-im pulzusok is
igen könnyen átüthetik, zárlatossá teszik, véglegesen
tönkretéve az alkatrészt.
M inden villamos készüléknek a rá vonatkozó termék-
szabványban m eghatározott túlfeszültség-tűrö képes­
séggel kell rendelkeznie. A gyártók az előírásoknak
m egfelelő tűrőképesség érdekében kis energiaelnyelő-
képességű túlfeszültség-védelm i eszközöket építenek
be a készülékek hálózati tápegységeinek tápfeszült-
ség-bemeneteire csatlakozóan. Persze semmivel sem
nagyobbat, m in t muszáj, mivel ez nem érdekük.
Olyan villamos környezetekben, ahol nincs kiépítve
koordinált túlfeszültség-védelmi rendszer, ezekre a kis
türöképességü védelmi eszközökre hárul m inden m eg­
jelenő túlfeszültség-impulzus energiájának elnyelése.
Azon túl, hogy a túlfeszültségek sokféle kárt tudnak
okozni, jelenlétük problémáját sokszor éppen ezek az
eszközök jelzik tönkremenetelükkel. A hálózati táplálású
háztartási eszközökben levő kis energia-elnyelő képessé­
gű védőeszközök (általában varisztorok) a túlfeszültség­
134
impulzusokkal „szennyezetett" villamos környezetekben
gyorsan „elfáradnak" túlterhelödnek, végül zárlatossá
válnak. Sok esetben éppen a gyártó által beépített tú l­
feszültség elleni védelmi eszköz meghibásodása, majd
zárlata teszi tönkre a drága berendezést. A kis varísztoron
lejátszódó túlterhelődés folyamata önmagát gerjeszti
a hiba minél nagyobb kiterjedése irányába oly módon,
hogy a túlterhelődött védelmi eszköz meghibásodása az
üzemi feszültség által táplált zárlatba megy át. Ez a zár­
lat az első pillanattól egy saját magát erősítő folyam atot
indít el, ami az égéstermékekből, fémgözökből, valamint
a zárlat által ionizált vezetőképes levegőből álló villamos
ív olyan rombolássá válik, ami a lehetséges mértékig ki­
terjed. A zárlati ív egészen addig fennáll, míg a tápláló
áramkör túláramvédelmi eszköze az áramot meg nem
szakítja. A zárlat égéstermékei és kicsapódó fémgőzei
azonban addigra oly mértékben elszennyezik, súlyo­
san károsítják a készülék érzékeny szerkezeti egységeit,
hogy az többnyire javíthatatlan állapotot eredményez.
Az erősáramú hálózatról táplált elektronikus készülékek
tápegységei esetében tulajdonképpen ezeket a kis ener­
gia-elnyelő képességű túlfeszültség-védelmi eszközöket
kell megvédeni a károsodástól.
6.4.3. A túlfeszültségek elleni védekezés passzív
lehetőségei, EMC
A túlfeszültségek védett terekbe történő behatolása, il­
letve létrejötte több, erre alkalmas passzív (aktív, tehát
töltés-levezetést végző, túlfeszültség-korlátozó védelmi
eszköz alkalmazása nélküli) módszerrel korlátozható.
Alapszabály, hogy az épületbe kívülről érkező veze-
töképes rendszereket (vezetékek, kábelek, fémcsövek
stb.) az épületbe érkezés pontján, vagy annak közvetlen
közelében be kell kötni az épület földelőrendszerébe,
tehát az EPH rendszerbe. Megfelelő az épületen belüli
bekötés (ez ellenőrizhető kialakítású legyen).
Vannak szerkezetek, amelyek m inden további nélkül
közvetlenül - de előírt m ódon - összeköthetők az épü­
let földelörendszerével. Ilyenek a katódvédelemm el el
nem látott, fém anyagú csővezetékek, az árnyékolással
e llá tott kábelek árnyékolásai, TN-rendszernél a csatla­
kozóvezeték PEN-vezetöje stb.
E szerkezetek, illetve vezetékes rendszerek fö lde lő ­
rendszerre csatlakoztatásával közvetlenül megakadá­
lyozható, hogy az épület földelőrendszerének poten­
ciálja és az épületbe kívülről becsatlakozó szerkezetek
között potenciálkülönbség jelenjen meg.
Más passzív védelmi módszerek is ismertek, de ezek
alkalmazásának részletezésére itt nincs lehetőség, csak
felsorolásukra kerülhet sor:
- A védett tér elektromágneses árnyékolása (Faraday-
kalitka kialakítása). Épületekben legcélszerűbben a

falakban és a födémekben, előírt m ódon, hálószerű­
én elhelyezett, a rácspontokon villamosán összekö­
tö tt vasszerkezet lehet, ami a betonvasalás része is
lehet.
- Az épület vasszerkezeti elem eiből, és/vagy nagy ke­
resztmetszetű vezetőből létesített zárt vezetöhurok,
amely úgy csökkenti a LEMP épületen belüli hatását,
hogy a benne indukált áram im pulzus (Lenz törvénye
értelmében) a LEMP hatásával ellentétes mágneses
teret kelt, így az ennek a huroknak a terében elhe­
lyezkedő, más, épületen belüli, kisebb keresztmet­
szetű vezetőkből kialakuló zárt hurkokban túlzottan
erős hatás már nem léphet fel. Ezáltal a különböző
vezetékes rendszerek védelm e m egfelelő összecsa­
to ló eszközökkel már biztonságosan m egvalósít­
ható. Lényeges, hogy a betonalap-földelés, az ala-
pozás-földelö és az é pület körföldelő is el tud látni
ilyen szerepet, ha keresztmetszete és összekötései
m egfelelőek. Ennek kialakítási többletköltsége nem
számottevő.
- Az épületen belüli vezetékes rendszerekből kialakuló
hurkok számát kerülni, illetve tervszerűen m inim ali­
zálni kell.
- A villamos szerkezetek, valam int az üzem eltetni és
védeni kívánt készülékek és berendezések védett
téren belüli m egfelelő elhelyezésével, illetve kölcsö­
nösen m egfelelő elhelyezésével is csökkenthetők a
veszélyeztetések.
- A villámáram ot, rész-villámáramokat vivő szerkeze­
tek, vezetékek, és más zavarforrások árnyékolása, il­
letve figyelem be vétele szükséges. Ilyen szerkezetek
közelébe, különösen párhuzamos nyom vonalon nem
szabad EMC szem pontból problémás vezetéket, ké­
szüléket elhelyezni. így például az épület külső falán
haladó villám védelm i levezetőhöz közel, azzal párhu­
zamosan nem szabad az épület belső falán villamos
vezetéket vezetni.
- A nem kívánt hatásoknak kite tt készülékek, jelvezeté­
kek árnyékolása is szükségessé válhat.
Szorosan ehhez a tém akörhöz tartozik az elektro­
mágneses összeférhetöség10 (EMC) kérdése, aminek
szabvány szintű szabályozása az MSZ EN 61000 Elektro­
mágneses összeférhetöség című nemzetközi szabvány-
sorozat számos szabványában, tém akörönkénti tárgya­
lásban található.
Az EMC alapja, hogy m inden villamos készülék elekt­
romágneses kölcsönhatásban van környezetével, ezért
a készülékek és berendezések zavartalan működéshez
egyidejűleg két dolog szükséges:
• M inden készüléknek és berendezésnek bizonyos za­
vartűrő képességgel kell rendelkeznie, ennek hiányá­
ban a mai villamos környezetekben használhatatlan
lenne, hibásan m űködne vagy akár rövid időn belül
meg is hibásodna.
" EMC Electromagnetic Compatibility = elektromágneses kompatibilitás, elektromágneses összeférhetöség
" EMP Electromagnetic Pulse, elektromágneses impulzus. Az elektromágneses villámimpulzuson (LEMP) kívül a nukleáris elektromágneses
impulzus (NEMP Nuclear Electromagnetic Pulse) Is igen nagy energiájú és károkozásü. A nagy energiájú elektromágneses impulzusok károkozó
hatásuk miatt hadászati alkalmazást is kaptak, az ellenség információs eszközeinek tönkretételét célozva.
12SEMP Switching Electromagnetic Pulse, kapcsolási jelenség által előidézett elektromágneses impulzus
" ESD Electrostatic Discharges, elektrosztatikus kisülések
M é r t f e l h a s z n á l ó i b er endezések
• Egy villamos készülék vagy berendezés sem bocsát­
hat ki a m egengedett értékűnél nagyobb elektro­
mágneses zavart, m ert ez más készülékek nem kívánt
zavarását okozza, vagy okozhatja.
A vonatkozó szabványelőírások a zavartűrés és a
zavarkeltés összeférhetőségi szintjeit szabályozzák
(zavartávolság szempontjából koordinálják) m ind
gyengeáramú, m ind pedig erősáramú szempontból.
A szabvány hatálya m inden villamos berendezésre
(gyártmányokra, szerelésre, készülékekre, készülék al­
kalmazásokra, tápellátásra stb.) kiterjed.
Környezetünk elektromágneses szempontból egyre
„szennyezettebbé" válik. Lassan elektromágneses kör­
nyezetszennyezésről kell beszélnünk, ami egyre foko­
zódó mértékű és nehezen elkerülhető, zavaró is lehet,
ekkor védekezés szükséges.
Elektromágneses zavarok (EMP") szempontjából a
LEMP elektromágneses villámimpulzuson kívül EMI rö­
vidítésű elektromágneses interferenciáról, illetve RFI rö­
vidítésű rádiófrekvenciás interferencia-zavarokról, illet­
ve zavarásról is beszélünk, de zavarokat és akár károkat
okozhatnak a SEMP12 rövidítéssel jelölt kapcsolási túlfe­
szültségek és az ESD13 rövidítéssel jelölt elektrosztatikus
kisülések is. Az első két zavartípust különféle villamos
készülékek és berendezések okozzák, vagy okozhatják,
például villamos kötés szikrázás, szénkefe szikrázás za­
varszűrő kondenzátor hiánya miatt. Az ilyen zavarások a
védett téren belüli zavarként jelennek meg, és vezetéssel
történő terjedés útján károsan hatnak az üzemeltetni kí­
vánt készülékek működésére, akár még jóval távolabb is.
6.4.4. A túlfeszültségek elleni védekezés aktív
lehetőségei
Aktív védekezés alatt túlfeszültség-korlátozó eszközök
alkalmazását értjük, m ind az épület erősáramú háló­
zatán, m ind pedig a védeni kívánt villamos készülékek
feszültség- és jel be/kim enetein.
Ha egy védendő készülékre különböző vezetékes
rendszerek csatlakoznak, akkor m indig fennáll a két ve­
zetékes rendszer közötti túlfeszültség megjelenésének
veszélye. Ilyen készülékek például a kábeltunerek, belté­
ri egységek, a szórakoztató elektronika egyre nagyobb
számú különféle készülékei, a telefaxok, az ethernet és
internet-csatlakozással rendelkező számítógépek stb.
A különböző rendszerek között fellépő túlfeszültsé­
gek és zavarok hatásainak kiküszöbölésére összecsato-
lásokat kell alkalmazni. Az összecsatolás megvalósítása
különféle, e célra g yártott eszközökkel történik.
Erős- és gyengeáramú rendszerek közötti összecsa-
tolásra m utat példát a 6.4.3. ábra. A különböző készü­
lékek védelmére szolgáló védelm i eszközök többnyire
dugaszolható kivitelűek, ezeken kell a két (vagy több)
135
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y ve
védendő
berendezés
csatlakozás az épület
erősáramú hálózatáról
a két rendszer egymáshoz képest idegen potenciál, vagy
egy nyitott vezetékes hurok két vége
6.4.3. ábra. A védendő készülékek összecsatolása
vezetékes rendszert e lő irt m ódon keresztülvezetni, és
potenciál-kiegyenlítés céljából összekötni. Ilyen védő­
eszközökből igen sok célorientált gyártm ány létezik.
Ezek az eszközök az összecsatolás m ellett természete­
sen ellátják m indkét vezetékes rendszer végpontján a
túlfeszültség elleni védelem finom védelm i feladatát is.
Nagyon kell ügyelni arra, hogy a védökészülék alkal­
mazása (tehát az összecsatolás pontja) után már csak
a legszükségesebb vezetékhosszakkal szabad a véde­
ni kívánt készülék bem enetelre csatlakozni. A védeni
kívánt készülékhez m enő vezetékeket egymás m ellett
kell vezetni, amilyen hosszban csak lehetséges. Hurkot
semmiképpen ne hozzunk létre, m ert azzal m indent el­
ronthatunk, és egy közeli villámcsapás esetén a védett
készülék mégis meg fog hibásodni.
Az épületbe érkező fém vízvezeték közvetlenül be­
köthető az EPH rendszerbe, így a belépési p on t köze­
lében m egvalósul az összecsatolás. Vannak azonban
olyan, épületbe becsatlakozó fémes szerkezetek, am e­
lyek ugyan földpotenciálúak, vagy közel fö ldp ote n ­
ciálúnak tekintendők, de valamilyen ok (pl. szigetelő
burkolat, katódos korrózió elleni védelem, jelátviteli
zavarvédelem stb.) m iatt közvetlenül nem köthetők
össze az é pület földelörendszerével. Ezeket az EPH be­
kötéseket (összecsatolásként) erre a célra készült, zárt
kivitelű, nagy áramlevezető képességű szikraköz köz-
beiktatásával kell elvégezni (6.4.4. ábra). Az épületet,
vagy a környezetet érő villámcsapás esetén a m egjele­
nő potenciálkülönbség átüti a szikraközt és létrejön a
potenciál-kiegyenlítés. így nem jelenhet meg a védett
téren belül m egengedhetetlenül nagy potenciálkü­
lönbség. A túlfeszültség elmúltával a szikraközben ki­
alszik az ív és az eredetileg elszigetelt állapot helyreáll.
A szikraközön keresztül tö rtén ő potenciál-kiegyenlítés
nincs hatással a rész-villámáramok eloszlására.
136
itt nem szabad
hurkot létrehozni!
össze csatolást
bizto sító eszköz csatlakozás az információtechnikai
rendszerről
T
Az épület erősáramú betáplálása is az épületen kívüli
térből érkezik, tehát a potenciál-kiegyenlítést a belé­
pési p on t közelében ez esetben is meg kell valósítani,
egyébként az épületet, vagy környezetét érő villám-
csapás esetén m egengedhetetlenül nagy potenciálkü-
lönbségekjöhetnének létre az épület (földelörendszere)
és az erősáramú vezetékrendszer között. Potenciálkü­
lönbségek fellépte szempontjából ugyanez a helyzet,
ha a közcélú, kisfeszültségű hálózatot éri villámcsapás,
csak akkor nem az épület földelörendszerének poten­
ciálja emelkedik meg, hanem a kisfeszültségü hálózaté
és vele az épület villamos betáplálását biztosító csatla­
kozóvezetéké, ami a túlfeszültség hullám ot az épületbe
vezeti.
ATN-rendszer m iatt a betápláló N-vezetőt egyébként
is be kell kötni a földelörendszerbe, így ennek a vezető­
nek a potenciálrögzítése m egoldott. A fázisvezetők ál­
landó üzemi feszültség alatt állnak, így csak megfelelő
eszközön, túlfeszültség-korlátozó készülékeken keresz­
tü l köthetők össze az épület földelőrendszerével. Ezek­
nek az 1. osztályú túlfeszültség-korlátozó (korábban:
durvavédelmi) készülékeknek kell ellátniuk a védelem
első fokozatának feladatát, a túlfeszültség-behatás ese­
tén szükséges potenciál-kiegyenlítést a földelörendszer
és az épület méretlen fővezeték-hálózatának kezdő­
pontja között.
Az első védelmi fokozat után a védett téren belül, a
felhasználói hálózaton további védelm i eszközök alkal­
mazása is szükséges, mivel egy pontra telepített védel­
mi eszközzel nem valósítható meg teljes értékűen egy
épület túlfeszültség elleni védelme.
A további eszközöknek túlfeszültség értékre lépcső-
zöttnek, és energetikailag koordináltaknak kell lenniük.
Mindez a belső túlfeszültségek elleni védekezés tém a­
körénél van részletesen kifejtve.

6.4.4.1. Külső villám védelm i felfogó-
és levezetőrendszer
A létesítmények (itt: épületek) külső villámvédelmé­
nek létesítésére vonatkozó előírásokat a tűz- és va­
gyonvédelem jogszabályi szabályozásának részeként a
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet (Országos Tűzvédelmi Sza­
bályzat) III. fejezete tartalmazza Villámvédelem címmel.
A jogszabály szerint épületen csak akkor kell kül­
ső villám védelm et létesíteni, ha a vonatkozó műszaki
előírásban m eghatározott szempontok szerint adódó
besorolásokból következően az épület természetes vé­
dettsége nem megfelelő, illetve a villám ok veszélyez­
tető, károkozó hatásának kockázata műszaki védelem
kiépítését teszi szükségessé.
A műszaki előírások m inden, a villám által előidézett
veszélyeztetés m értékét befolyásoló tényezőre kiter­
jednek:
- „R" rendeltetés szerinti besorolás (közönséges épü­
lettől a töm egforgalm ú épületen keresztül a fokozot­
tan tűz- és robbanásveszélyes épületig),
- „M " magasság, illetve közvetlen villámcsapás veszé­
lyeztetettsége szerinti besorolás, figyelem be véve a
környezet veszélyt növelő, illetve csökkentő hatását,
- „ T te tö anyaga és szerkezete szerinti besorolás,
- „K"az épület körítő falazata szerinti besorolás,
- „H" a villám másodlagos hatásainak lehetséges kö­
vetkezménye szerinti besorolás.
villám im pulzus
<<<<4<<<<K4 << < <
> > > > > > > > > > > > > > > rnó. >
< < % < : : < < < < < < < < <50% <
<<<<<<<<<<<< <<<<<<
> > > > > > > > > > > > > ►> > > >
■C<<<<<<<<<<< <<<<<<
> > > > ►> > » > > > > > > > > > >
<<<<<<<<<<<<<<<<<<<
>>>>>>>>>>>>>>>>>>
< < < < < < < < < < < < *
> > > > > > } > > > > > az épület földelőrendszere
< < < < < < < < < < < <
6.4.4. ábra. Potenciál-kiegyenlítés zárt szikraközzel
H MSZ HD 60364-5-54:2007 mértékadó szabvány 242.2.1. szakasz
M é r t f e l h a s z n á l ó i beren de zés ek
A villám hárító berendezés feladata, hogy a védendő
épületbe becsapó villám közvetlen, káros hatásaitól
megóvja az élő személyeket, állatokat, tárgyakat és be­
rendezéseket.
A villám védelm i berendezés részei:
• Felfogó
A villám hárítónak az a része, amelynek feladata a
védendő tárgy helyett becsapási p o n to t képezni
a villám számára. Kivitelében lehet felfogóvezetö,
felfogórúd, felfogócsúcs és természetes felfogó (an­
tenna, előírásoknak megfelelő fém kémény, tetőszer­
kezet fémrészei stb.), az előírások szerint.
• Levezető
A villámhárítónak az a része, ami a felfogót összeköti
a villámhárító földeléssel. Erre a célra alkalmas lehet
levezetőként felhasznált, más célra épített, fémből ké­
szült épületelem vagy alkatrész is, az előírások szerint.
• V illám hárító földelés
A villám hárítónak az a része, amelynek feladata, hogy
a villám áramát a földbe vezesse és o tt veszélytelen
m ódon elossza. Épület esetében ez általában a fém e­
sen összekötött különféle (villámhárító, illetve más
célra épített, pl. üzemi, védő-, továbbá természetes)
földelők összessége. Üj épületeknél nyomatékosan
ajánlott megfelelő kivitelű betonalap-földelő (alapo­
zás-földelő) alkalmazása'4, mivel tényleges tö bb let-
költségek felmerülése nélkül műszaki szem pontból ez
137
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z ik ön yv e
a műszaki megoldás biztosíthatja a lehető legkisebb
földelési ellenállás értéket és levezetéskor a legkisebb
potenciálemelkedést, de azt is, hogy az épület alatti
talaj potenciálja minél inkább azonos maradjon. Épü­
letek előírás szerint kivitelezett földelöberendezése
általában kielégíti a villám hárító földelésre vonatko­
zó előírásokat, de a villám védelm i méretezésre vo­
natkozó előírásokat dokum entált m ódon teljesíteni
kell. Egyéb villám védelm i célú földelők alkalmazása
esetében ezeket a földelőket kőtelező összekötni az
épület földelörendszerével. Az összekötésre kijelölt
pont lehet az épület fő földelősínje is, de ez nem
m inden esetben elérhető. Ilyenkor a földelörendszer
megfelelő, legközelebbi elérhető kötéspontjait kell e
célból igénybe venni (EPH sínek).
6.4.4.2. A másodlagos villámvédelmi
és túlfeszültség elleni védelmi rendszer
Az épületek belső villám védelm e és túlfeszültség elleni
védelme nem azonos fogalom , de a két kérdés messze­
menően összefügg egymással, mivel m indkét esetben
az épület védett tereiben létrejövő, illetve o tt veszé­
lyeztető túlfeszültségek elleni védekezésről van szó. A
belső túlfeszültség elleni védelem a belső villám véde­
lem része.
A belső villám védelem feladata annak megakadá­
lyozása, hogy az épületet érő közvetlen villámcsapás
bekövetkezte esetén az épület belső tereiben meg nem
engedhető potenciálkülönbségek, átívelések lépjenek
fel, ami tüzet, vagy más veszélyeztetést okozna.
Az épület villám hárító berendezését érő villámcsa­
pás esetén ugyanis akár a villám hárító berendezésen
fellépő feszültségesés hatására, vagy akár az épület
belső szerkezetei által a lkotott vezetöképes hurkokban
indukálódó, igen nagy feszültségek hatására átívelések
jöhetnek létre.
Ezek az átívelések komoly veszélyt jelentenek, ezért
létrejöttüket az előírt műszaki megoldások tervszerű
alkalmazásával meg kell akadályozni. Ilyen megoldás
az előírt távolságok betartása, vagy éppen a potenciálra
hozás (tervszerű összekötés a villámhárító berendezés­
sel), vagy éppen szigetelőlapok, szigetelő közdarabok
alkalmazása. A meg nem engedett potenciálkülönbsé­
gek felléptét megakadályozó összekötések egy részénél
azonban előfordulhat, hogy a villámáram bizonyos há­
nyada (akár jelentős része) az épületen belül fog folyni
és ez további problémát okozhat, mível ez vezetési be­
csatolás, és újabb induktív csatolási lehetőségek forrása.
Ilyen eset lehet például, ha a vízhálózat felszálló csöve és
épületfal külső oldalán haladó levezető között az előírá­
sok szerint szükséges összekötést létesíteni (mert a két
szerkezet túlzottan megközelíti egymást). Természete­
sen a villámáram akár jelentős része ilyenkor az épületen
138
belül folyik, ami újabb, túlfeszültség-védelmi szempont­
ból kezelendő problémák forrásává válhat.
A belső túlfeszültség elleni védelem feladata az épület
vezeték hálózatának és a róla ellátott villamos készülékek
és berendezések védelme a túlfeszültségek károkozó ha­
tásai ellen. A károk a működési zavart, hibát okozó kisebb
behatásoktól a végleges és javíthatatlan kárt, esetleg tü­
zet, balesetet okozó szintig terjedhetnek.
A védelem kiépítésének célja a károk fellépési kocká­
zatának csökkentése, ami tö b b m ódon érvényesül.
Az épületet, annak környezetét, az épületbe becsat­
lakozó valamely vezetékes, illetve vezetőképes rend­
szert, vagy az ellátó közcélú, kisfeszültségű hálózatot
érő villámcsapás esetén jelentősen csökkenthető a fel­
használói hálózat és az arra csatlakozó felhasználói be­
rendezések meghibásodási valószínűsége. Megfelelő
védelem m ellett a felhasználói berendezéseknek a vis
m ajor eseteket leszámítva nem szabad kárt szenvedni­
ük, sőt, amennyiben lehetséges, a védelemnek a villa-
mosenergia-ellátás megszűnése nélkül kell hárítania a
túlfeszültség-behatásokat.
Előre kell bocsátani, hogy mindez lehetséges, de csak
a vonatkozó előírások szerint kiépített védelem helyesen
tervezett, rendszerszintű alkalmazásával. Szem előtt kell
tartani, hogy a túlfeszültség elleni védelemhez rendelt
szakmai szempontok nem közelíthetők meg és nem
kezelhetők a villanyszerelő szakma elektrotechnikai is­
mereteivel. A túlfeszültségek igen meredek felfutású és
nagyon rövid idő alatt lezajló impulzusjelenségek. Gon­
doljuk el: az 50 Hz es hálózati feszültség egy teljes perió­
dusának időtartamába akár húsz-ötven, vagy még annál
is több túlfeszültség-impulzus beleférne! A 6.4.5. ábrán
látható túlfeszültség-tüskék egyike a hálózati feszültség
pozitív félhullámának csúcsértéke környezetében lépett
fel, de természetesen bármely időpillanatban, bármilyen
polaritású túlfeszültség előfordulhat, m int például a ne­
gatív félhullámon megjelenő pozitív tüske. A túlfeszült­
ség-korlátozó készülék beavatkozása következtében a
túlfeszültség értéke lim itált lesz, teteje le lesz vágva, ez
látható az ábra jo b b oldalán.
6.4.5. ábra. Csillapítatlan és csillapított zavartüskék
(túlfeszültség-impulzusok) a hálózati feszültségen

A villám ok feszültség- és áram-igénybevételeit, tehát
a túlfeszültségek és a villám áram -im pulzusok jelalakjait
az egységesség érdekében szabványban rögzítették. Ez
a túlfeszültség-védelmi eszközök vizsgálata szempont­
jából is szükséges volt. Az impulzus jelalakokat három
érték jellem zi:
- csúcsérték,
- hom lokidő, ami a csúcsérték 90%-ának eléréséig
szükséges idő, ps-ban (mikroszekundum)
- a tetőesés félérték-ideje, ami az impulzus értékének a
csúcsérték felére csökkenéséhez szükséges idő, szin­
tén ps-ban.
M int a hurkok esetében fellépő indukciónál is kitér­
tünk rá, n yito tt huroknál, azaz üresjárásnál érték alatt
feszültséget kell érteni, zárt huroknál (rövidzárnál) pe­
dig áramot.
A leggyakrabban alkalmazott, szabványnak m egfele­
lő értékek a következők (6.4.6. ábra):
- A csillapítatlan villám csúcsárama és jelalakja: 200 kA,
10/350 ps. (Ezzel az árammal kell számolni a villám
becsapási pontjában, am inek legfeljebb 50%-a, azaz
100 kA ju th a t az erősáramú betáplálásra, a csatlako­
zóvezetékre, vagy a betápláló fővezetékre).
- A csökkentett a m p litú d ójú (csillapított) zavarok elle­
ni védekezés lényegesen kisebb csúcsértéket és víl-
lámáram-impulzushosszt feltételez. Ennek az igény-
bevételnek a leképezéséhez a 8/20 ps-os jelalak van
hozzárendelve. Ennek energiatartalm a sokkal kisebb,
m in t a csillapítatlan villámim pulzusé.
- Amennyiben egy villamos szerkezetnek, készüléknek
átütés nélkül ki kell bírnia a túlfeszültség-igénybevé­
IlkA l
▲ (D
Jelalak
i ma* [kA]
Q [As]
W/R
Szabvany
60
40
20
6.4.6. ábra. A 10/350 ps és 8/20 ps jelalakok
kL
M é r t f e l h a s z n á l ó i ber endezések
telt, akkor kapcsai és a föld között az 1,2/50 ps jelalak­
nak megfelelő túlfeszültség-impulzust kell kiállnia.
A túlfeszültség-impulzus csúcsértéke természetesen
függ a környezet védettségétől, LEMP elleni árnyékolt-
ságától, de 10 kV érték már általában elégséges, hiszen
épületen belül üzemeltetett készülékekről van szó.
Más szabványos zavar-jelalakok is vannak, de ismer­
tetésükre itt nincs lehetőség kitérni.
Nagyon lényeges, hogy az egyes áramimpulzusok
jelalakjainál a görbe alatti területek arányosak az im ­
pulzusok energiatartalmával. Nyilvánvaló, hogy m in­
den védelm i eszköznek (túlfeszültség-korlátozó készü­
léknek) a beépítési helyén várható Igénybevételeknek
kell megfelelnie.
A 2. osztályú eszközök áram-levezető képessége
lényegesen kisebb, m int az 1. osztályú készülékeké,
továbbá az impulzus hossza (időtartama) is kisebb.
Mindezek m iatt az energia-elnyelő képességben meg­
m utatkozó különbség tö b b százszorosra adódik! Ennek
alapján látható, hogy amennyiben szükséges a tú lfe ­
szültség elleni védelem kiépítése, úgy a biztonságos
működéshez nem hagyható el az 1. osztályú védelmi
eszköz (a durvavédelem) alkalmazása, mivel ennek
hiányában a következő védelmi szint készülékére tú l­
zottan nagy energia juthat, ami könnyen annak túlter-
helődéséhez vezethet. A tú lterhe lt készülék a levezetés
során meghibásodik, környezetét veszélyezteti, mivel a
villám áram tól felrobbanhat, zárlatot, tüzet okozhat.
A túlfeszültségek elleni védekezés kidolgozott m ód ­
szerei és sokirányú tapasztalatokkal alátámasztott
szakmai szempontrendszere m egfelelő ismeretek bir­
(2 )
10/350 8/20
100 5
50 0.1
[J/£2] 2.5 106 0.4 103
IEC 62305-1 EN 60060-2
t IfxSj
139
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
tokában jó l átlátható, és az egyszerűbb esetekre vo­
natkozóan m egfelelő a helyes kialakítások m egvaló­
sításához. Ezzel ellentétben az előírásoknak meg nem
m egfelelő kialakítású túlfeszültség-védelmi kialakítá­
sok akár kárt, veszélyeztetést (tüzet, zárlatot, felesleges
túláram védelm i működést, nem kívánt becsatolást)
okozhatnak! Ezért tilto tt a szabványostól eltérő m egol­
dások alkalmazása.
A zóna-koncepció
A vonatkozó m értékadó szabvány15 előírásai szerint az
elektromágneses villám im pulzus (LEMP) elleni védeke­
zés megvalósítása érdekében az alábbiak szerint kell
eljárni:
- A védendő teret zónákra, villám védelm i zónákra
(LPZ ,6) kell osztani, ahol annál magasabb fokú a vé­
delem, m inél nagyobb a zóna száma.
- Meg kell határozni a különböző LEMP-hatásoknak k i­
te tt térrészeket (folyik-e át az adott téren rész-villám-
áram, milyen csillapításokkal lehet számolni stb.).
- A kijelölt zónák határain ki kell jelölni az összecsato-
lási p ontokat (minden vezetöképes szerkezetre, erős­
áramú és jelá tviteli vezetékre).
A túlfeszültség-védelm i elv szabvány szerinti felépü­
lése a zóna-koncepció.
A LEMP épületen belüli hatásai elleni védekezés bo­
nyolultabb eseteit terjedelm i okok, illetve szakmai ösz-
szetettsége m ia tt nem tárgyaljuk, ezek az esetek terve­
zést tesznek szükségessé.
Egy épület, m in t létesítmény túlfeszültség-védelme
alatt csak az érthető, hogy m inden vezetékes és veze­
töképes rendszer be van vonva a védelmi rendszerbe,
a hozzá rendelt eszközök alkalmazásával. Ha ez nem
valósul meg, m ert csak az erősáramú hálózaton épül
ki a védelem, akkor az épületben levő vezetékes rend­
szerek túlfeszültség elleni védelme visszaminősül a fel­
használói hálózat olyan túlfeszültség elleni védelmévé,
ami csak a közcélú, kisfeszültségű hálózat felöl, vezeté­
ken érkező (vezetéssel tö rtén ő csatolás útján terjedő)
túlfeszültségek ellen nyújt védelm et. Tekintve, hogy a
LEMP hatásai összetett m ódon okoznak túlfeszültsége­
ket, és a környezetet érő villámcsapások távoli hatásai
is veszélyeztetnek, egy ilyen védelem lakóépületnél
joggal nevezhető elégtelennek.
A zónák kijelölése
A zónákra az a jellemző, hogy az elektromágneses je l­
lemzők (m ind a sugárzott, m ind pedig a vezetett zava­
rok) m inden zónahatáron jelentősen változnak (a zóna
növekvő számával csökkennek).
15 M SZIEC 1312 1:1997 Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem 1. rész Általános alapelvek
16 LPZ Lightning Protection Zone = villámvédelmi zóna
140
Ennek megfelelően a védelem nélküli külső tér LPZO
jellel jelölt, itt csillapítatlanul fellép az elektromágneses
erőtér. Az LPZO zóna három részre bontható, attól fü g ­
gően, hogy fennáll e a közvetlen villámcsapás veszélye,
vagy sem, illetve, hogy az o tt tartózkodók milyen ve­
szélynek vannak kitéve (LPZ0A, LPZ0B és LPZOr). A belső
túlfeszültség elleni védelem szempontjából elegendő
a külső teret egy zónának tekinteni és LPZO zónaként
jelölni.
Első közelítésben az épület teljes belső tere védett tér
(LPZ1 védelmi zóna), de ez legfeljebb csak korlátozot­
tan igaz. Vasbeton épületek esetében valamilyen szin­
ten teljesül a védettségre vonatkozó kitétel (vizsgálatot
igényel, hogy mennyire), mivel az épület belső terét
körülvevő betonvasalás akár számottevően is csillapít­
hatja a LEMP hatását. Hagyományos épületek esetében
a LEMP csillapítása várhatóan csak kismértékű, mivel
nincs olyan mennyiségű és elhelyezésű betonvasalás,
ami a teret körbevéve számottevő csillapítást biztosíta­
na. Ilyen épületekben szükséges lehet LPZ2 zóna kijelö­
lése is, ahol az elektromágneses erőtér további csillapí­
tása szükséges (lásd a passzív védelemnél).
Megjegyzendő, hogy a további zónák határain is
az itt tárgyalt elveknek megfelelően kell eljárni, így a
védettség tovább fokozható, a vonatkozó követelm é­
nyeket a védendő rendszer (eszközök, berendezések)
által igényelt jellem zők határozzák meg. Zónaként ter­
mészetesen tetszőlegesen kis tér is kijelölhető (pl. egy
fém burkolatú készülék belső tere, szerkezete), de az
összecsatolásra vonatkozó előírásokat ekkor is teljesí­
teni kell.
Összecsatoiások
A zónahatárokon el kell végezni az összecsatolásokat.
M inden vezetöképes szerkezet összecsatolása szüksé­
ges, amelyek a zónahatárt átlépik. Célszerű minél keve­
sebb összecsatolási p on tot kijelölni, ez a hozzárendelt
költségeket is jelentősen csökkentheti. Természetesen
nem elsődleges szempont az összecsatolási pontok
számának minimalizálása, a védelem kialakításának
szakmai elveit ez nem írja felül.
Az összecsatoláshoz a belépési pont(ok)on (helyi)
EPH sín(eke)t kell létesíteni és oda m inden szerkezetet
be kell kötni. E sínek földelörendszerre csatlakozása a
lehető legrövidebb legyen (törekedni kell a függőleges
csatlakozásra).
A helyiségen belüli szerkezeteket is be kell kötni
(akkor is, ha a szerkezet nem lép át zónahatárt). Ha a
helyiség (zóna) határoló falazatánál nem áll rendelke­
zésre betonalap-földelő, ahonnan megfelelően rövid
felállással helyi EPH sín lenne létesíthető, akkor az EPH
síneket egy (talajszint alatti) földelögyürü alkalma-

zásával a lehető legrövidebb úton össze kell kötni a
földelőrendszerrel, a villám hárító levezetővel és az épü­
let fémszerkezetével (vasbeton betét stb.), valam int a
házi fémhálózatokkal. Ha nincs földelögyürü (korábban
nem alakították ki), akkor ezeket az EPH síneket egyedi
földelőkhöz kell csatlakoztatni és egy belső (padlószint
feletti) vezetögyürűt alkalmazva össze kell kötni őket
egymással, valam int az érintésvédelm i célra alkalma­
zott földelővel.
Az e m lített összekötésekhez alkalmazandó, vezető-
anyagtól függő keresztmetszeteket szabvány határoz­
za m eg'7.
Az épület villamosenergia-ellátását biztosító erősára­
mú betáplálás áthalad az LPZ0/LPZ1 zónahatáron, em i­
a tt a belépés pontján összecsatolás szükséges'8.
Az összecsatolás a várható villámáram -igénybevétel-
nek m egfelelő túlfeszültség-védelm i eszközzel, 1. osz­
tályú (durva fokozatú) túlfeszültség-korlátozó készülék
beépítésével valósítható meg. A védelmi eszközöket a
TN-rendszerben történő alkalmazásra előírt m ódon, az
egyes fázisvezetők és a föld közé kell csatlakoztatni.
Méretlen betáplálásban az első túláram védelm i
készülék utáni p on tró l kell indítani a túlfeszültség­
korlátozó készülékeket csatlakoztató vezetékezést.
A túlfeszültség-korlátozó készülékek teljes vezetéke-
zési hossza a fő földelösínig nem haladhatja meg az
1 m étert.
Az épület m éretlen betápláló fővezetékébe, m egfe­
lelő műanyag tokozatba is beépíthető a durvavédelem
(villamosán azonos az első túláram védelm i készülék
utáni ponttal). Itt is törekedni kell arra, hogy minél
rövidebb legyen a villam os leágaztatás pontjától a
földelőrendszerre tö rté n ő csatlakozás hossza.
Ha az épület m ért betáplálású - mivel a fogyasz­
tásmérő berendezés a telekhatáron van elhelyezve
akkor a m ért fővezeték épületre érkezési pontján cél­
szerű elhelyezni a védelm i eszközöket, minél rövidebb
levezetési áramúttal a földelörendszer felé (pl. a m ért
fővezeték kábelét az é pület lábazati részébe épített
műanyag tokozatban, felfűzhető villamos csatlakozást
biztosító túlfeszültség-korlátozó készülékeken kell
megfogni, majd innen hatad tovább a m ért fővezeték
a felhasználói főelosztóba).
A durvavédelm i készülékek szikraköz elvű védelmi
eszközök. Ha kapcsaik között a megszólalási feszült­
ségüket meghaladó feszültség (túlfeszültség) jelenik
meg, akkor igen rövid időn belül vezető állapotúvá vál­
nak és levezetési áram halad át rajtuk, rész-villámára-
m okat vezetnek a föld felé. Az eszköz fázisvezetőre és
földre csatlakozó kapcsai között működéskor (vezető
állapotban) csak a maradékfeszültség van jelen. Mind
a megszólalási feszültség (a védelm i szint feszültsége,
UJ m ind a maradékfeszültség (UR) behatárolt értékű, lé­
nyegesen kisebb, m int LEMP által keltett túlfeszültség.
L/pés URértéke készüléktől függő.
17IEC 1024-1:1990 P ro te ctio n o fs tru c tu re s a g a in s t lig h tn in g P a rt I: G e n e ral p rin c ip le s /Építmények villámvédelme 1. rész: Általános alapelvek/
" MSZ IEC 1312 1:1997 A z e le ktro m á g n e se s v illá m im p u lz u s e lle n i védelem . I. rész: Á lta lá n o s a la p e lv e k szabvany 3.4.1. szakasz
M é r t f e l h a s z n á l ó i b er ende z és ek
A durvavédelm i eszközök működése által nagyára­
mú potenciálkiegyenlítés valósul meg az erősáramú
méretlen betáplálás és az épület földelörendszere
között. Figyelembe kell venni, hogy az épületbe nem
a készülék kapcsain fellépő maradékfeszültség ju t be,
ehhez még hozzáadódik a villamos becsatlakoztatá-
sához szükséges vezetékezésen levezetés alatt fellépő
feszültségesés is.
Optimális műszaki eredményt, legjobb védöhatást az
1. védelm i osztályú eszköz akkor ad, ha az LPZ0/LPZ1
zónahatáron (az épület határoló falán) van beépítve. Ez
a hely méretlen betáplálás esetén az épületfalon levő
csatlakozó főelosztó, m ért betáplálás esetén pedig a
m ért fővezetéket (kábelt) épület külső falán fogadó
műanyag tokozat.
Az MSZ 447:1998 mértékadó szabvány megengedi
a túlfeszültség elleni védelem fövezetéki szakaszokba
történő beépítését is, ekkor azonban figyelem be kell
venni a következőket:
- A közcélú, kisfeszültségű hálózatot érő villámcsapás
esetén a rész-villámáramok a 1. védelmi osztályú
eszköz beépítési helyéig behatolnak az épület belse­
jébe, a védett térbe, és az áram által átjárt fővezeték
szakasz elektromágneses impulzus zavart fog kisugá­
rozni, ami más vezetékekben túlfeszültséget kelthet,
illetve egyes készülékek, szerkezetek elhelyezése (el­
helyezhetősége) és EMC szempontjai m iatt önm agá­
ban is probléma lehet.
- A m éretlen fővezeték 1. védelm i osztályú eszköz e lő t­
ti szakasza túlfeszültség m iatti átütés szempontjából
veszélyeztetett lesz (amennyiben túl nagy lesz rajta
az átfolyó villámáram által fellépő feszültségesés).
- Ha a túlfeszültség elleni védelem 1. védelmi osztályú
készülékét csak a m ért fővezetékbe lehet beépíteni
(mert a fogyasztásmérés a telekhatáron történik),
akkor a közcélú, kisfeszültségű hálózat felöl érkező
túlfeszültségek levezetése során a túlfeszültség elleni
védelem levezetési árama át fog haladni a fogyasz­
tásmérő berendezésen, tehát a fogyasztásmérő e lő t­
ti kismegszakítón és a fogyasztásmérőn. Ilyenkor a
közcélú hálózat felöl érkező túlfeszültség-im pulzus
feszültség- és energiaértékén múlik, hogy a fogyasz­
tásmérő berendezés károsodik-e, illetve, hogy a kis­
megszakító lekapcsol-e. Itt meg kell jegyezni, hogy a
fogyasztói túlfeszültség elleni védelem a felhasználói
berendezések védelme érdekében létesül.
Az épület erősáramú betáplálási pontjában elhelye­
zett túlfeszültség-védelmi eszköz önmagában nem
tudja ellátni a teljes épület felhasználói hálózatának
túlfeszültségek elleni védelmét. A felhasználói hálózat­
ra került túlfeszültség feszültség- és energiaértékét ter­
vezett m ódon (koordináltan) kell tovább csökkenteni a
felhasználói vezetékhálózat végpontjaira kapcsolódó
141
 R egisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

készülékek által elviselhető szint alá. Ezért az épület
erősáramú hálózatán a túlfeszültség-védelm i eszközök
lépcsőzött alkalmazása szükséges.
A túlfeszültség elleni védelem lépcsőzött és össze­
hangolt kialakításának kell biztosítania, hogy a fogyasz­
tói hálózat egy pontján se léphessen fel olyan értékű
túlfeszültség, ami o tt károkozásra képes. Ennek érdeké­
ben az alkalmazásra kerülő túlfeszültség-védelmi esz­
közöket, ezek egymáshoz képest szükséges távolságait
és a szükséges védelmi szinteket a szabványelőírások'9
figyelem be vételével össze kell hangolni.
A 6.4.7. ábrán egy épület lépcsőzött kialakítású túlfe­
szültség-védelmi rendszerének felépítési elve látható. Az
egyszerűsített ábrázolás a védelmi zónák kialakítási elveit,
és a túlfeszültségek lépcsőzetes csökkentésének lehető­
ségét mutatja egyfázisú kialakításban, a védelem klasszi­
kus elveinek megfelelő háromlépcsős kialakításban.
Látható, hogy a védett felhasználói vezetékhálózat
m inden pontján kisebbek a túlfeszültségek, m int a
lököfeszültség-állőságra előírt érték20. A túlfeszültség
maradék értéke két védelmi eszköz között a hálózat ve­
zetékein folyó levezetési áram következtében fellépő
feszültségesés m ia tt m onoton csökkenő. Háromfázisú
felhasználói hálózat védelméhez m inden védelm i lép­
csőnél értelemszerűen három egyfázisú, vagy egy há­
romfázisú védelm i eszközt kell alkalmazni.
A túlfeszültség elleni védelem követelményeihez
rendelt inform ációkat a 6.4.1. táblázat foglalja össze.
Fontos információ:
Az európai műszaki és jogharm onizáció keretében
m inden EU tagállam nak kötelezettséget kellett vállal­
nia, hogy nemzeti szabványait záros határidőn belül
hatályon kívül helyezi, csatlakozva a nemzetközi szab­
ványosítás folyamatához. Az MSZ 274 szabványsorozat,
korábban hatályon kívül helyezett nemzeti villám vé­
delm i szabványunk a BM 2/2002 (1.23.) BM rendelet ha­
tályba lépésével, 2002. óta jogszabály érvényű műszaki

A je lö lt védelmi szintek az MSZ 2364-443:2002 szabvány 44B táblázata szerinti lökőfeszültség-állósági osztályoknak
felelnek meg

A helyesen koordinált, lépcsőzött túlfeszültség elleni védelem alkalmazása mellett fellépő túlfeszültségek kalkulálható
értékei a fogyasztói hálózat adott pontjain (a tényleges értékek gyártmányfüggök)

SPD túlfeszültség-korlátozó védelmi eszköz (nemzetközi megnevezése; SPD - Surge Protective Device)

6.4.7. ábra. A villámvédelmi zónák védelmi szintekkel koordinált kialakítása

B MSZ 2364-443:2002 szabvány 443.3.2. szakasz és IEC 61643-1:1998 Surge protective devices connected to low-voltage power distribution
systems Parti: Performance requirements and testing methods /Túlfeszültség-korlátozó készülékek kisfeszültségű hálózatra csatlakoztatása 1
rész: Működési követelmények és vizsgálati módszerek/
20 MSZ 2364-443:2002 szabvány 44B táblazata Szerkezetek előírt lökófeszültség állósága

142
 M é r t f e l h a s z n á l ó i beren de zés ek

előírásként vo lt érvényben, ezt időközben - a villám vé­
delemre vonatkozóan szinte változatlan tartalom m al
- felváltotta a 9/2008. ( II. 22.) ÖTM rendelet az Orszá­
gos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. 2006. augusztus
1-jével hatályba lépett az MSZ EN 62305:2006 Lightning
protection című nem zetközi villám védelm i szabvány. Ez
a négy lapból álló, m eglehetősen terjedelmes (m integy
450 oldalas) szabvány jelenleg angol nyelvű, magyarra
fordítása folyam atban van. A nemzetközi villám védel­
mi szabvány kötelező alkalmazásba vételi ideje köze­
leg, amire a szakembereknek fel kell készülniük.
A lépcsőzött túlfeszültség elleni védelem kialakítása
A felhasználói berendezésben kialakítandó túlfeszült­
ség elleni védelem a felhasználói vezetékhálózaton
tervszerűen elhelyezett, m egfelelő védelmi eszközök
beépítését jelenti.
A túlfeszültség-védelmi rendszer alapesetben három
lépcsőből áll (lásd: a 6.4.7. ábrát és a 6.4.1. táblázatot).
A védelem kialakításának teljes m értékben összhang­
ban kell állnia a szabványok által m eghatározott védelmi
szintekkel és követelmény osztályokkal. Ez az összehan­
golás - az alapeseteket leszámítva - tervezői feladat.
Az 1. követelmény osztályú túlfeszültség-korlátozó
készülékek alkalmazása (durvavédelem)
Az eszköz alkalmazásának célja
- a kisfeszültségű hálózatot,
- a környezetet,
- vagy az épületet
érő közvetlen villámcsapás esetén nagy áramú le­
vezetéssel ellátni a potenciál-kiegyenlítés feladatát az
épületet erősáramú hálózata (fővezeték-rendszere) és
az é pület földelórendszere között.

6.4.1. táblázat. A túlfeszültség elleni védelem követelményeihez rendelt információk és értékek összerendelt
áttekintése
MSZ 2364-443:2002
Követelmény DIN VDE 0675
44B táblázat
osztályok part A védelmi eszköz A védelmi eszköz
szerint 230/400 V név­
(IEC 61643- 6/ A1 alkalmazásának helye és alkalmazásának célja
leges feszültségre előirt
1:1998) megnevezés
lökőfeszültség-állóság
LPZ0A zóna a kisfeszült­
IV-es lököfeszültség
ségű hálózat, épületen Nincs alkalmazás.
-állósági osztály
kívül (idehaza a közcélú, A kisfeszültségű sza­
6 kV
— A kisfeszültségű hálózato­ badvezeték-hálózatok
Nagyon nagy
kon túlfeszültség elleni túlfeszültségek elleni
lökőfeszültségnek kite tt
védelem nem alkalma­ védelme
szerkezet
zott)
lll-as lökőfeszültség- Durvavédelem
állósági osztály LPZ0 / LPZ1 zónahatár villám védelm i potenciál-
1 B
4 kV az épület erősáramú kíegyenlités közvetlen,
(Class 1) (Typ 1)
Nagy lökőfeszültségnek betáplálási pontja vagy közeli villámcsapás
kite tt szerkezet esetén
Középvédelem
ll-es lökőfeszültség-
a távoli villámcsapások,
állósági osztály
LPZ1 / LPZ2 zónahatár illetve a kisfeszültségű
II C 2,5 kV
a fogyasztói főelosztó, hálózat belső túlfeszült­
(Class II) (Typ II) Normál
alelosztó ségei elleni védelem, a
lökőfeszültségnek kite tt
vezetett zavarok elleni
szerkezet
védelem
Finomvédelem
fix bekötésü dugaszoló
l-es lökőfeszültség-
LPZ2 / LPZ3 zónahatár aljzatok és túlfeszültség­
állósági osztály
a védendő készülék védett elosztók; a védeni
lll-IV D 1,5 kV
erősáramú bemeneti kívánt fogyasztói készü­
(Class lll-IV) (Typ III) Csökkentett
kapcsain, illetve ahhoz lékek közvetlen védelme
lököfeszültségnek kite tt
minél közelebb (és összecsatolás biz­
szerkezet
tosítása más vezetékes
rendszerekkel)

143
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i k ön yv e
A már ism ertetett elveknek megfelelően a felhasz­
nálói (belső) túlfeszültség elleni védelem 1. osztályú
védelmi eszközének (készülékének) elhelyezését az
LPZ0/LPZ1 villám védelm i zónahatáron kell megvalósí­
tani, optim álisan azon a helyen, ahol az épület erősára­
mú betáplálása az épületet eléri, illetve ahol az épület
erősáramú fővezeték-rendszerének kezdőpontja van,
mivel a védelem működése műszakilag itt a leghatéko­
nyabb.
Az épület erősáramú betáplálása méretlen, vagy
m ért lehet, attól függően, hogy a fogyasztásmérő be­
rendezés hol van elhelyezve.
Ennek megfelelően az 1. osztályú védelm i eszköz el­
helyezhető
- a csatlakozó főelosztóban (az elosztói engedélyes jó ­
váhagyásával), az első túláram védelm i készülék utáni
pontról tö rté n ő csatlakozással,
- a csatlakozó főelosztóhoz rendelten (mellette) el­
helyezett, idöjárásálló műanyag szekrényben,
fokozatban21, az első túláram védelm i készülék utáni
pontról tö rté n ő csatlakozással,
- a m éretlen fővezetékben (a betápláló fővezetékben,
illetve többszekciós épületben pl. a felszálló főveze­
tékek kezdőpontjainál),
- az épület m ért fővezetékkel történő betáplálásánál
az épületre érkezés pontjára beépített szekrényben,
fokozatban. Épület m ért betáplálásában a méretlen
betáplálásban alkalmazható termékeken kívül a fel­
használó (tulajdonos) döntése alapján más term ék is
alkalmazható, amely nem kívánt hálózati visszahatá­
sokat nem okoz.
A durvavédelmi készülékek méretlen áramkörbe tör­
ténő beépítésére vonatkozó műszaki kialakítások csak
megfelelő üzembiztonságot garantáló kivitelűek lehet­
nek, mivel meghibásodásuk a közcélú, kisfeszültségű
hálózat üzemzavarává válhat, illetve tö bb felhasználó
villamosenergia-ellátási zavarát, zavartatását okozhatja.
Ezért egyedi vizsgálat nélkül csak az elosztói engedé­
lyesek által előzetesen elfogadott, gyártmány-szintű,
vizsgálati jegyzőkönyvvel rendelkező műszaki m eg­
oldások fogadhatók el. Ilyennek m inősíthetők azok a
termékek, amelyek villám védelm i laboratórium által
elvégzett, dokum entált villámáram-levezetési vizsgá­
lattal és elosztói engedélyesi jóváhagyással22 rendel­
keznek. Ezek műanyag tokozatba szerelt, vagy szerelő-
lapon előszerelt, csatlakozó főelosztóba, vagy műanyag
tokozatba beépíthető, 1. osztályú túlfeszültség-védelmi
célt ellátó egységek, amelyek gyárilag előkészített villa­
mos bekötési pontokat biztosítanak az előírás szerinti
installáláshoz.
Az 1. osztályú védelm i eszközök nagy rész-villám-
áramok levezetésére készült készülékek. Erre a célra a
szikraköz elven m űködő eszközök alkalmasak. A szik­
raközök tipikus megszólalási ideje 100 ns, amennyiben
MSZ 447:1993+1 M:2002 mértékadó szabvany 2.6.1. szakasz
22 MSZ 447:1998+1M:2002 métrékadó szabvány 2.6.6. szakasz
23 védelmi szint, jele: Up (Voltage Protection Level) IEC 61643:1998 3.15. szakasz
24 M SZ 2364-443:2002 szabvány 44B táblazat szerint
144
az eszköz egy szikraközzel épül fel. A durvavédelm i ké­
szülékek nagy, legalább 4 0 -5 0 kA (10/350 ps) értékű le­
vezetési áramokra készülnek. Ezek a védelm i eszközök
ún. feszültség-kapcsoló típusúak, ami azt jelenti, hogy
a szikraköz begyújtása e lő tt szakadásként, a szikraköz
begyújtása után pedig jó közelítéssel rövidzárként vi­
selkednek.
Az védelm i szint23 a védelm i eszköz kapcsain lim i­
tált túlfeszültség értéke, ennek alapján a kiválasztott
készüléket, védelmi szintjét meg kell feleltetni a védett
villamos környezet lököfeszültség-állóságának24, illetve
annál csak kisebb lehet. Az 1. osztályú védelm i eszkö­
zök védelm i szintje ennek megfelelően legfeljebb 4 kV
lehet (lásd:. 6.4.1. táblázat).
A szikraköz elvű védelmi eszközök között 4 kV-nál
kisebb védelmi szintű készülékek is vannak (egyes ké­
szülékek védelm i szintje akár 900 V is lehet). Az ilyen
készülékek szikraközeít fázisonként elektronikus gyúj­
tóáram körök gyújtják be egy-egy beépített segéd­
elektróda segítségével.
A kisebb védelm i színt első közelítésben előnynek tű ­
nik, hiszen csak egy védelm i eszköz alkalmazása szük­
séges, és az már a betáplálásban kis védelmi szintet, te ­
hát jó védőhatást eredményez. Itt is igaz, hogy m inden
„takarékos" megoldásnak vannak kompromisszumai,
hátrányai. A gyújtóáram körrel rendelkező, nagy leve­
zetési képességű készülékek csak egy viszonylag rövid
(m integy 5 m), vezetékhosszban értelm ezett távolsá­
gon belül biztosíthatnak alacsonyabb védelmi szintet.
A klasszikus lépcsözési elv alkalmazásával finom abbra
hangolt, jobban koordinált rendszer alakítható ki, ami
üzembiztosabb és működése kevesebb feszültség-letö­
réssel jár. Am ikor helyesen koordinált védelem kialakí­
tására van szükség és a védelm i eszközök a műszakilag
legm egfelelőbb helyekre beépíthetők, nagyon hasz­
nos az a koordináció, hogy a lépcsőzötten alkalmazott
védelm i eszközök működése megfelelően kom m utál
és a működéshez felhasználja a vezeték impedanciák
csillapító hatását.
Ezért alapelvként koordinált túlfeszültség elleni vé­
delem kialakításában kell gondolkodni, a kiválasztan­
dó védelmi eszközök védelmi szintjét nem szabad túl
alacsonyra választani, meg ha a gyártói verseny ebbe
az irányba folyik is. A hazai villamos környezetben na­
gyobb egy-egy kisfeszültségű hálózat, és sokkal álta­
lánosabb a szabadvezetékes ellátás. A nem megfelelő
koordináció eltérést jelent az optim ális megvalósítás­
tól, az elérhető műszaki eredményhez viszonyítva élet­
tartam -költségben drágább megoldásokra vezet.
A m éretlen betáplálásokban nem kívánatos az adott
villamos környezet lököfeszültség-állóságánál (6 kV)
lényegesen kisebb védelmi szintű durvavédelmí esz­
közök alkalmazása. A 4 kV-nál jóval kisebb védelmi
szintű eszközök m éretlen betáplálásokban tö rtén ő al­
kalmazása nem koordinált, ami egyedi műszaki meg-

fontolásokat tesz szükségessé, tehát tervezésre vezet.
A m éretlen betáplálások villam os környezeteinek elő­
írt lökőfeszültség-állósága ugyanis természetes tú lfe ­
szültség-védelem. A 2,5 kV alatti védelm i szint műsza­
ki szempontból nem engedhető meg, mível fennáll a
készülék túl gyakori m űködésének lehetősége, ami a
zárlati utánfolyó áram fellépésének jelensége m iatt a
közcélú, kisfeszültségű hálózaton felesleges feszültség­
letöréseket okoz, ezért nem engedhető meg, ugyanak­
kor a felesleges m űködések a készülék élettartam ára
nézve károsak.
2,5 kV-nál kisebb védelm i szintű durvavédelm i esz­
közök alkalmazása csak akkor tekinthető jogosnak, ha
a felhasználási hely földkábel-hálózatról ellátott, ahol
kicsi a durvavédelm i készülék működési valószínűsége,
a beépítés pedig csak akkor tekinthető koordinálnak,
ha a védelmi eszköz m éreteit tekintve kis kiterjedésű
felhasználói hálózat m éretlen betáplálásába kerül és a
környezet nincs fokozott villámveszélynek kitéve.
A feszültség-kapcsoló típusú, szikraköz elvű tú lfe ­
szültség-korlátozó készülékek működési sajátossága az
utánfolyó zárlati áram25. E jelenség oka az, hogy a fázi­
sok és a fö lde lt sín (PEN-sín) közé kapcsolódó eszközök
működése (a szikraközök begyújtása) zárlat a hálózati
feszültségre nézve. A b e g yú jto tt villamos íveken ke­
resztül az ellátó hálózat által táplált zárlati áram kezd
folyni a fázisvezetőktől a föld felé. A rész-villámáramok
igen gyorsan levezetődnek a föld felé, de a szikraközök
ezt követően még vezetőképesek maradnak, míg szi­
getelőképességük helyre nem áll. Az utánfolyó áram
nyilvánvalóan nem kívánatos, hiszen a közcélú, kisfe­
szültségű hálózat által tá plá lt zárlatról van szó. Ezért
az eszköznek ezt az áram ot le kell korlátoznia, illetve
minél rövidebb időn belül önállóan meg kell szakíta­
nia. Erre a készülékgyártók különféle módszereket al­
kalmaznak, ami a készülékek konstrukcióinak része. Ha
az utánfolyó zárlati áram a szükséges rövid időn belül
nem szűnik meg, akkor a zárlatot az áramútban a be­
táplálás felé eső legközelebbi túláram védelm i eszköz­
nek kell megszakítania, ami a felhasználói hálózat első
túláram védelm i készüléke. Az első túláram védelm i
készülék működése a felhasználó villamosenergia-szol-
gáltatásból történő kiesésével járna, ami nem kívána­
tos. Az 1. osztályú készülék akkor m űködik m egfelelő­
en, ha az utánfolyó zárlati áram nem olvasztja ki a késes
olvadóbiztosító betét olvadószálát.
Ezért az elosztói engedélyes m éretlen betáplálásokba
nem engedélyezi olyan 1. osztályú túlfeszültség-korlá-
tozó eszközök beépítését, amelyek nem rendelkeznek
m egfelelő utánfolyó áram-megszakító képességgel. Ezt
az értéket az első túláram védelm i készülékben és a kis­
feszültségű hálózaton alkalm azott késes olvadóbizto­
sító betétekre jellemző, kiolvasztásukhoz minimálisan
szükséges Pt áthaladó zárlati energia értéke határolja
be. Az olvadóbiztosító betét kiolvadásának elkerülése
25 meghatározás: IEC 61643-1:1998 szabvány 3.13. szakasz (follow current, If)
“ MSZ 447:1998+1M:2002 szabvány 2.6.6. szakasza szerint méretlen betáplálásba csak olyan durvavédelmi eszköz beépítése megengedett,
amelynek alkalmazásához az áramszolgáltató hozzájárul.
71 Varísztor (fém-oxid varisztor, MOV Metál Oxide Varistor): nemlineáris feszültségfüggő ellenállás
a MSZ 447:1998 szabvány 2.6.2. szakaszának előírása
n MSZ 447:1998+lM:2002 szabvány 2.6.1. szakaszának előírása
30 MSZ 447:1998 szabvány 2.6.2. szakaszának előírása
M é r t f e l h a s z n á l ó i bere nd e zé s ek
érdekében a durvavédelm i készülékek zárlati utánfo­
lyó áramából származó P férték ezért csak kisebb lehet,
m in t az üzemárammal e lő fű tö tt és villámáram mal ter­
helt késes olvadóbiztosító betét m inim ális kiolvasztó !!t
értéke.
Az előbbiekben részletezett okok m iatt az 1. osztá­
lyú (durva-) védelmi eszközök méretlen felhasználói
hálózatba történő beépítéséhez az elosztói engedélyes
csak akkor járul hozzá, ha a beépíteni kívánt egység,
illetve eszköz a vonatkozó szabványossági és műszaki
követelményeknek maradéktalanul megfelel26.
Varisztorral (MOV27) felépített durvavédelmi eszközök
is léteznek, de ilyen készülékek méretlen áramkörök­
ben szivárgó áramuk m ia tt nem alkalmazhatók (wattos
fogyasztásuk van), a szikraközöknél jóval kisebb leve­
zető képességűek, továbbá hosszú távú üzembiztonsá­
guk nem éri el a szikraközös eszközökét.
A durvavédelm i készülékek villamos csatlakoztatá­
sát az első túláram védelm i készülék utáni pontról kell
m egvalósítani28. E villamos szempontnak az épület
külső falán elhelyezett csatlakozó főelosztó és az on­
nan induló teljes méretlen fővezeték szakasz egyaránt
m egfelel29. A készülékeket az egyes fázisvezetők és az
épület földelőberendezését képviselő fő földelösín (fő-
vezetéki elhelyezésnél egy m egfelelő EPH sín) közé kell
csatlakoztatni. A védelmi eszköz beépítése során figye­
lem be kell venni az elhelyezésre, bekötésre és egyéb
tényezőkre vonatkozóan a gyártó és az elosztói enge­
délyes előírásait.
A durvavédelm i készülék első túláram védelm i ké­
szülék utáni pontról, illetve a fővezetékről történő
leágaztatása minél rövidebb teljes vezetékezést ered­
ményezzen a fő földelösínig, illetve az EPH síníg. A csat­
lakoztatott vezetékezés hossza a földelősínre csatlako­
zó vezetőszakasszal együtt nem haladhatja meg az 1
m éte rt30.
Különös figyelem m el kell lenni arra, hogy a m éret­
len fővezeték PE vezetője és a túlfeszültség-korlátozó
készülék földpotenciálra csatlakoztatott pontja között
levezetés ideje alatt minél kisebb legyen a potenciálkü­
lönbség! Ettől eltérő esetben a védöhatás akár számot­
tevően csökkenhet, illetve a túlfeszültség elleni véde­
lem érdemben m űködőképes kialakítása csak egyedi
m egfontolások, kockázatelemzés és szaktervezés útján
lesz lehetséges.
Az 1. osztályú védelm i eszközök feszültség oldali
vezetékezése legalább 10 mm1, a fö lde lt oldali veze­
tékezés pedig legalább 16 m m 2 keresztmetszetű, réz
anyagú legyen. A föld felőli oldalon a három fázis rész-
villámáramai összegződve jelennek meg, tehát különös
gondot kell fordítani m ind a villamos kötések kifogás­
talan kivitelezésére, m ind pedig a vezetékezés helyes
kialakítására, elhelyezésére és az egész további áramút
megbízhatóságára a föld (földelt pont, fő földelösín,
EPH sín) felé.
145
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i k ön yv e
Figyelembe kell venni, hogy a durvavédelm i eszkö­
zök föld felé csatlakozó vezetője rossz vezeték elrende­
zés esetén túlfeszültséget csatolhat be a védett (elme-
nö) vezetékezésbe, ezért attól minél távolabb legyen és
ne legyen párhuzamos szakaszon vezetve.
Az első túlá ram védelm i készülék (biztosítóaljzatban
elhelyezett késes olvadóbiztosító betétek) névleges
áram értéke nem lehet kisebb 63 A-nél, továbbá csak
lom ha (gL/gG) kiolvadási karakterisztikájú betétek
alkalm azhatók31. E szem pont figyelem be vételével
a késes o lva d ó b izto sitó betétek névleges áramerős­
ség-értékének meghatározása kom prom isszum os
kérdés.
Egyrészt a készüléknek teljes értékkel el kell látnia
a felhasználói hálózat túláram védelm ét, másrészt a
betétek névleges áram át célszerű m inél nagyobbra
választani, fig yelem b e véve, hogy az 1. osztályú vé­
delm i eszközök villám áram -levezetése a la tt kiolvadó
betétek a villám részáramait bizonyosan nem fogják
tu d n i m egszakítani, a nagy ívenergiától pedig köny-
nyen felrobbanhatnak, zárlatot okozva az é pü le t m é­
retlen betáplálásában, amely hiba a közcélú hálózat
üzemzavarává válik. Ez okból az első túláram védelm i
készülék névleges áram értékét az elosztói eng e ­
délyes hagyja jóvá, szükség esetén felülbírálhatja
(egyeztetett m ód on a túláram elleni védelem szem­
pontjaival).
Esetenként szükséges lehet az 1. osztályú védelm i
készülékek elé ún. leválasztó biztosító (késes olva­
dóbiztosító betétek) elhelyezése. Ez akkor válik szük­
ségessé, ha az első túláram védelm i készülék értéke
m eghaladja a túlfeszültség-korlátozó készülék e lő tt
elhelyezhető (a gyártó által m axim ált és közölt) é rté ­
ket.
Az 1. osztályú védelm i eszközök az aktív rész, a szik­
raköz elhasználódásáig tu djá k feladatukat m egfele­
lően ellátni. Nem m inden eszköz rendelkezik elhasz­
nálódást, m eghibásodást jelző szerkezettel, az ilyen
készülékek é le tta rta m u k végén, vagy túlterhelődés
esetén vagy zárlatossá válnak, vagy szétégnek. U tó b ­
bi esetben a m eghibásodás kom oly kárt okozhat pl.
a csatlakozó főelosztóban, ezért is kívánatos, hogy a
durvavédelm i eszköznek önálló tokozata legyen. Az
ilyen je lle g ű ká rt a durvavédelm i eszközök időszakos
ellenőrző m érésének elvégzésével lehet m egelőzni,
ezért ennek m egkövetelése a időszakos villá m vé d el­
mi felülvizsgálatok keretében doku m e ntálta n szüksé­
ges.
Felhasználói igény alapján szükséges lehet a d urva ­
védelm i készülékek üzemkészségének, állapotának
felügyelete. A jelzésadás tö b b fé le műszaki m egvaló­
sítása lehetséges, de ennek villam os megvalósítása
nem járha t a m éretlen hálózatból tö rté n ő hatásos
teljesítm ényfelvétellel. Ezért LED-es, vagy glim m lá m -
pás o ptika i jelzés alkalmazása, a m éretlen hálózati fe ­
51MSZ 447:1998 szabvány 2.6.4. szakaszának előírása
n A hómegfutás jelenségénél a szivárgó áram értéke már elérte azt az értéket, amikor az eszköz aktív elemének hőmérséklete nőni kezd, és ez a
szivárgó áram további növekedéséhez vezet. Ez viszont a hőmérséklet még gyorsabb emelkedéséhez vezet, mig végül az eszköz zárlatba megy
át, amennyiben közben egy e célból beépített hóvédelem Időben meg nem szakítja az áramkört.
146
szültség jelzés célú felhasználása nem m egengedett.
Am ennyiben a durvavédelm i készüléken villam os
fogyasztás nélküli o ptika i jelzés (ún. látjelző) van, ak­
kor a készülék tokozatát átlátszó fedéllel kell szerelni.
M egfelelő m egoldást je le n t fü gg etle n je lz ő k o n ta k tu ­
sok alkalmazása. A felsoroltak gyártm án yfüg g ő m eg­
oldások.
Az 1. osztályú védelm i eszközök fázisonként duga-
szolható kivitele egyszerű cserét, illetve ellenőrzés cél­
jából üzem alatti eltávolítást és célmüszeres ellenőrzést
tesz lehetővé.
A 6.4.8. ábra egy csatlakozó főelosztóhoz rendelt
kialakítású, 1. osztályú túlfeszültség-korlátozó ké­
szülék elhelyezést ábrázol. Már szó v o lt róla, hogy
az LPZO/1 villám védelm i zónahatáron ez a legkedve­
zőbb elhelyezés és kialakítás, és a szabvány összes
előírása optim ális műszaki megvalósításban válik
lehetővé. Kedvező, ha az ábrázolt kivitelű csatlakozó
főelosztó (pl. műanyag tokozatban) az épület lábazati
részébe kerül, m inél közelebb a földelörendszerhez.
Ezzel a földelörendszert és a fő földelösínt összekö­
tő földelövezetö a lehető legrövidebbre adódik. Ez
azért szempont, m ert a levezetés során rajta eső fe­
szültség a fő földelösín potenciálem elkedése lesz (a
földelörendszerhez képest). A feszültségesés csök­
kentése érdekében érdemes ezt a földelővezetőt tú l­
méretezni.
A 2. követelmény osztályú túlfeszültség-korlátozó
készülékek alkalmazása (középvédelem)
A középvédelmi feladatot ellátó eszközök aktív eleme
nemlineáris karakterisztikájú feszültségfüggő ellenál­
lás (fémoxid varisztor, MOV). E készülékek áramleve-
zető-képessége viszonylag nagy is lehet (10-20 kA), de
nem szabad figyelm en kívül hagyni, hogy a készülékek
ezt csak 8/20 ps-os jelalaknál „tudják", amely jelalakhoz
rendelt energiatartalom a durvavédelem 10/350 ps-os
jelalakjához képest elenyésző. Emiatt nem hagyható el
a durvavédelm i készülék, ha potenciál-kiegyenlítésre
van szükség az épület erősáramú betáplálásában, m i­
vel ezt a feladatot varisztorral m űködő védelm i eszkö­
zök nem tudják megbízhatóan ellátni.
A varisztorokon az állandó feszültség-igénybevétel és
a működések m iatti bekövetkező degenerációs anyag-
szerkezeti folyam atok elöbb -utó bb öregedési jelensé­
gekre vezetnek, ami a védelm i szint csökkenésében
és az eszköz szivárgó áramának megnövekedésében
nyilvánul meg, és ami végül hőm egfutást32 okozhat.
Emiatt a készülékeket túlmelegedés elleni védelemmel
gyártják, ami meghibásodás esetén leválasztja a ké­
szüléket a felhasználói hálózatról. A varisztoros készü­
lékek hálózatról tö rtén ő leválasztása a középvédelem
megszűnését jelenti, amely tényről a fogyasztói hálózat

első lúláramvcdclmi
készülék
csallako/ási
poni
csatlakozás az ép ü ld
csatlakozókábel
Rslilclörendszerére
6.4.8. ábra. Durvavédelmi készülékek az LPZO/LPZi villámvédelmi zónahatáron (a védendő épület külső falán) a
méretlen áramköri betáplálásban, a csatlakozó főelosztóhoz rendelt elhelyezésben, ahol a PEN sin fő földelősínként
funkcionál
használójának értesülnie kell. Ezért ezeket az eszközö­
ket az üzemkészség ellenőrzése, ellenőrizhetősége
céljából segédérintkezővel, vagy vizuális jelzőeszköz­
zel (látjelzéssel) gyártják, ahol a jelzőablak zöld színe a
hibátlan állapotot, a vörös jelzés pedig a leválasztott,
m eghibásodott állapotot m utatja. Egyes készülékek
azt is kijelzik, ha a készülék még üzemképes, de már
tö rtén t rajta éle tta rtam ot csökkentő értékű levezetés
(sárga jelzés).
A varisztor elvű túlfeszültség-korlátozó készülékek szi­
várgó árama hatásos teljesítményfelvételt jelent, ezért
ilyen készülékek csak m ért hálózatba építhetők be.
E készülékek védelm i szintje tervszerűen kisebb a
durvavédelm i eszközök védelm i szintjénél, a klasszikus
elveknek megfelelően 2,5 kV. A forgalom ban levő ter­
mékeknél azonban gyártói tendencia a védelmi szin­
tek szabványelöírásokon tú li csökkentése. Emiatt nem
ritka az 1000 V alatti védelm i szint sem. A varisztorral
felépített védeimi eszközök megszólalási ideje m integy
25 ns, tehát sokkal gyorsabbak a szikraközös eszközök­
nél. Túlfeszültség fellépte esetén működésük (kezdete)
időben megelőzi az 1. osztályú eszközök működését.
Itt kell kitérni rá, hogy a túlfeszültségek elleni védelmi
rendszerek m indig hátulról előre m üködnek.Túlfeszúlt-
ség fellépte esetén először a legkisebb védelmi szintet
képviselő védelmi eszközökön (finomvédelem, illetve
készúlékvédelem) kezd el levezetési áram folyni a föld
felé. Ha a túlfeszültség behatoló energiájának nagysá­
ga m ia tt a legkisebb védelm i szint eszközeinek mükö-
M é r t f e l h a s z n á l ó i bere nd e zé s ek
dése ellenére tovább nő a túlfeszültség értéke, akkor a
megelőző védelmi szint, a középvédelem készüléke is
m űködni kezd, és azon is levezetési áram kezd el folyni
a föld felé. Amennyiben még m indig tovább nő a tú lfe ­
szültség, és értéke eléri a durvavédelem megszólalási
feszültségét, akkor ez az eszköz is megszólal, és nagy­
áramú levezetéssel elvégzi a potenciálkiegyenlítést.
Mindez természetesen rendkívül gyorsan zajlik.
A túlfeszültség-védelem eszközei csak egymáshoz
illesztetten, m egfelelő koordinációban m űködnek he­
lyesen és teljes értékűen. A korábbiakban már szó esett
arról, hogy a koordináció érdekében m indenhol csak az
a do tt szerkezet lököfeszültség-állóságának megfelelő
védelm i szintű készüléket javasolt alkalmazni, mivel
m inden védelm i szintnek el kell látnia feladatát.
Ezért nem engedhető meg például az sem, hogy a
középvédelmi készülék túl közel legyen a durvavédel­
mi készülékhez. Ha a középvédelem nincs az össze­
hangolt működéshez szükséges „távolságra" a durva­
védelemhez, akkor levezetési áramával oly m értékben
fogja „fojta ni" a durvavédelm i készülék kapcsai között
fellépő túlfeszültség értékét, hogy az nem tud m eg­
szólalni (szakkifejezéssel: a túlfeszúltség-védelem nem
kom m utál). Eközben a középvédelmi eszköz könnyen
túlterhelödhet, hiszen energia-elnyelő képessége csak
töredéke a durvavédelemének. Ezért a szikraközzel fe l­
é pített 1. osztályú védelmi eszköz és a varisztorral fel­
é pített 2. osztályú védelm i eszköz között az eszközök
gyártója által m eghatározott, vezetékhosszban értendő
147
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
vezetékimpedanciának kell jelen lennie33. Ez az energe­
tikai koordináció biztosítja, hogy még a középvédelmi
készülék túlterhelődését megelőzően m űködésbe lép­
jen a durvavédelm i eszköz, és nagy levezetési áramával
tehermentesítse azt.
Feltétlenül figyelem be kell venni, hogy a szükséges
vezetékhossz előírása m indig a konkrét gyártói term é­
kekre, termékpárosításokra van megadva, más term é­
kekre, túlfeszültség-korlátozó készülékek vegyes gyárt­
m ányú/típusú alkalmazásaira nem vonatkoztatható!
Egyedi esetekben (különböző gyártójú készülékek kö­
zött) a szükséges koordináció biztosítása csak szakértői
közreműködéssel lehetséges.
Ha a középvédelmi készülék a m egadott m inim ális -
vezetékhosszban értelm ezett - távolságnál közelebb
kerül a durvavédelm i készülékhez, akkor a két készülék
közé a fázisvezetőkbe sorosan csatoló induktivitáso­
kat kell elhelyezni. Ezek az eszközök megfelelően nagy
terhelhetőségü (akár 63 A tartós áramú) légmagos te ­
kercsekből kialakított induktivitások, amelyek beépíté­
sével előáll a két készülék között a koordinált működés­
hez szükséges impedancia.
Amennyiben egyébként szükséges lenne, hogy a dur­
va-és a középvédelem készülékei közel legyenek egymás­
hoz, akkor a probléma csatoló induktivitások alkalmazá­
sával oldható fel. Ilyen eset lehet például, hogy az épület
szabadvezeték-hálózatról, földkábeles csatlakozással ren­
delkezik, és a fogyasztásmérö-hely a csatlakozó főelosztó
felett, az épületfalon van. A durvavédelmi eszköz a csatla­
kozó főelosztóhoz rendelten, az első túláramvédelmi ké­
szülék utáni pontra csatlakozik, a középvédelmi készülék
pedig a fogyasztásmérő berendezés felett, a felhasználói
főelosztóban kap helyet. Ilyenkora durva-és középvédel­
mi készülékek tú l közel vannak egymáshoz, így a mért fő ­
vezeték végpontjára, áramkörileg a középvédelmi készü­
lékek előtt (pl. kalapsínen, mellettük) szükséges a csatoló
induktivitások elhelyezése.
A középvédelmi készülék tehát koordinál a durva­
védelem és a finom védelem készülékei között annak
érdekében, hogy m inden védelm i szint a neki szánt fel­
adatot lássa el. Ha a középvédelem a m egengedettnél
közelebb van a durvavédelemhez, akkor várható, hogy
túl fog terhelődni és meg fog híbásodní. Ha viszont vé­
delm i szintje nagyobb az adott helyen szükségesnél,
vagy túl távol van a durvavédelem eszközétől, akkor
védelmi feladatát nem látja el megfelelően, és ebből
eredően nem akadályozza meg a durvavédelm i készü­
lék szikraközeínek túl korai begyújtását.
Ha a felhasználói hálózaton tö b b m ért fővezeték
van, a fővezeték-hálózat nagyobb kiterjedésű, illetve,
ha tö b b felhasználói m ért főelosztó van egymástól tá­
volabb, akkor egy középvédelmi készülék alkalmazása
nem elegendő. Ekkor a középvédelmí készülék alkal­
mazásának szükség szerinti többszörözése válhat szük­
ségessé.
33Gyártó- és termekfuggó műszaki kérdés. A szükséges adatok a gyártól katalógusokban találhatok, amit mindenkeppen ellenőrizni kell. mivel
ugyanúgy előfordul 4 ...6 méter szükséges vezetékhossz, mint 10... 15 méter.
34 A nagy meredekségú feszültség-impulzus és a hatására fellépő impulzusáram hányadosa. Értéke sokkal nagyobb Is lehet, mint ami
egyenáramú, vagy váltakozó áramú módszerrel mérhető.
Nagyobb társasházakban meg kell tervezni, hogy hol
és hány középvédelmi készülék elhelyezése elegendő.
Kisebb társasházban elegendő a durvavédelem után
a közösségi felhasználói főelosztóban elhelyezni a kö­
zépvédelm i készüléket. Ilyenkor csatoló induktivitás le­
het szükséges a középvédelmi készülék elé. Megfelelő
esetben ilyenkor a m ért áramköri oldalon elhelyezett
védelmi eszköz alkalmas lehet a méretlen fővezetékre
vonatkozóan koordinált védelm et biztosítani.
Földkábel-hálózati ellátás esetében - am ennyiben
az épületnek, és közvetlen környezetének villám csa­
pás általi veszélyeztetése egyébként is csekély, és nincs
szükség külső villám védelm i berendezésre - m egfon­
to lha tó a durvavédelm i eszköz elhagyása. Ekkor egy
m egfelelő m egbízhatóságú, felhasználói főelosztó­
ban elhelyezett középvédelm i készülék alkalmazása
m egfelelő védelm et nyújt az erősáramú hálózat felöl
vezetéssel érkező túlfeszültség-zavarok ellen. A m eg­
bízhatóság úgy is fokozható, hogy két azonos típusú
készüléket alkalmazunk párhuzamosan, azonos he­
lyen. A vis m ajor esetekre számítva a készülékeket úgy
kell elhelyezni, illetve tokozni, hogy m eghibásodásuk
tűzveszélyt ne okozhasson. A finom védelem eszköze­
inek koordinált alkalmazása természetesen ekkor is
szükséges.
Mindezeken keresztül látható, hogy a típus-eseteken
túl a túlfeszültség elleni védelem szakszerű kialakítása
már szakértői tanácsadást, illetve szaktervezői közre­
m űködést igényel.
A 3. és 4. követelmény osztályú túlfeszültség­
korlátozó készülékek alkalmazása (finomvédelem,
készülékvédelem)
A túlfeszültség-behatások ellen védeni kívánt készülé­
kek finomvédelem, készülékvédelem alkalmazását is
igénylik. A finom védelm et közvetlenül a védett készü­
lékek erősáramú bem eneti kapcsainál kell alkalmazni
(dugaszolóaljzat, asztali elosztó).
Ezek az eszközök a középvédelmí készülékekhez ha­
sonlóan varísztorok alkalmazására épülnek, amelyek
működése igen gyors, de figyelem be kell venni, hogy
levezető-képességük csak m integy 1500 A, és kicsi az
energiaelnyelő képességük. A szokásos védelmi szint
900 V.
Tudni kell, hogy a finom védelm i eszközök működésük
során a behatolt túlfeszültségek levezetett áramait ál­
talában a védelm i eszközre csatlakozó erősáramú veze­
tékezés PE-vezetöjére „terhelik". Ezért a finom védelem
egy viszonylag hosszú vezeték végpontján csupán az
o tt jelenlevő három vezető (L, N, PE) közötti túlfeszült­
ségeket tudja korlátozni. Ugyanakkor LEMP hatására a
PE-vezetön ugyanaz a túlfeszültség indukálódik, m int
a fázis-, és a nullavezetön, mivel térbeli elhelyezkedé-

sük azonos. Ennek következtében jo b b finom védelm i
lehetőséget kínálnak azok a védökészülékek, amelyek
önállóan kivezetett földelövezetövel csatlakoztathatók
a földelörendszer legközelebbi pontjára, például a kör­
nyezetben jellem ző potenciált képviselő fémszerkeze­
tekhez (pl. házi fémhálózathoz).
Több m in t jó tanács, hogy túlfeszültség-védett duga­
szolóaljzatról csak a lehető legrövidebb hálózati csatla­
kozóvezetékkel csatlakozzunk, és túlfeszültség-védett
hosszabbítót ne hosszabbítsunk!
A felhasználói berendezések túlfeszültség elleni vé­
delméhez kapcsolódó üzem biztonsági szempontok
Túlfeszültség-behatás felléptekor az előzőekben ismer­
te te tt felépítésű védelmi rendszer "hátulról előre” kezd
m űködni, ami úgy értendő, hogy a védelmi szintjüknek
m egfelelő eszközök aktív elemei vezetöképessé válva
levezetési áramukkal akadályozni kezdik a meg nem
engedhető értékű potenciálkülönbségek (túlfeszült­
ségek) létrejöttét. A túlfeszültséget okozó hatás által
becsatolt energia, töltés, áram hatására így először a
finom védelm i eszközök lépnek működésbe, majd a
középvédelem készüléke és végül - ha szükséges - a
durvavédelem is.
A felhasználói hálózatra ju to tt rész-villámáramok
energetikailag koordináltan elosztott részei az egyes
védelmi eszközök levezetési áramai. Ezek az áram im ­
pulzusok kiloam per nagyságrendbe esnek, ami a dur­
vavédelmi készülékek esetében tö bb tíz kA is lehet. A
rész-villámáramok részben, vagy egészében az üzem­
áramok áram útjain haladnak, a vezetékeken, azok villa­
mos kötésein és különféle kontaktusokon folynak át.
A rész-villámáramok és a levezetési áramok az adott
áramkör jellem ző zárlati áramait akár többszörösen
meghaladhatják, ezért extrém villam os igénybevétele­
ket okoznak. A rövid ideig fellépő igen nagy áramsü-
rűség hőhatása és dinam ikus hatása egyaránt nagyon
igénybe veszi a villamos kötéspontokat és a kontaktu­
sokat. Ennek hatására:
• A nagy áramsürűség m ia tt a maradéktalanul meg
nem felelő villamos kontaktusok (érintkezők, vezeték
bekötési pontok) elfröccsennek, elégnek. Az össze-
hegedés ritka, m ert a nem szorosan érintkező kon­
taktus-felületek közötti levegő robbanásszerű kitá­
gulása az áram folyása alatt nyomásával szétfeszíti a
felületeket és kifújja az olvadt fémet, így m egnövelve
az ívfeszültséget, ami által tovább nő a rombolás.
• A nagy impulzusáram a vezetékezésekben számot­
tevő dinamikus hatást kelt. M indig törekedni kell
az egyszerű, felesleges, illetve éles iránytörésektöl
mentes vezetékezésre. A vezetékezéseket szükség
esetén önzáró műanyag szalagok segítségével kell
kötegelni, rögzíteni. A nem megfelelő vezetékezé­
sek a villám áramimpulzusa m iatt fellépő dinamikus
M é r t f e l h a s z n á l ó i be r ende zések
erőhatás m iatt leszakadhatnak villamos kötéspontja­
ikról, és/vagy zárlatot okozhatnak. A rész-villámáram
levezetési ideje alatt m egm ozduló villamos kötések
bizonyosan elégnek (lásd előbb)!
Az épületek fövezetékezéseinek kialakításánál figye­
lembe kell venni, hogy ezeken a vezetékszakaszokon a
rész-villámáramok által keltett hatások, és az okozott
igénybevételek a „szokásos" erősáramú elektrotechni­
kai ismeretek, megközelítések alapján szakmailag nem
kezelhetők, nem m egítélhetők.
A villám áram (m egosztott részét is beleértve) a
fö ld felé haladva a lehető legrövidebb, számára leg­
kisebb hullám im pedanciát3'1 je le n tő utat igyekszik
m egtalálni. Ha a villám áram (I) föld felé ta rtó útján
m egnövekedett impedanciával (Z) találkozik, akkor
azon áthaladva U = l x Z nagyságú feszültségesést hoz
létre, ami olyan túlfeszültségként jele nik meg a fo ­
gyasztói hálózat fővezetékében, ami egyébként - he­
lyes kialakítás esetén - nem lép ett volna fel.
Rendkívül problémásak a következők:
• a kis hajlítási sugarú védőcsövezések és a bennük el­
helyezett vezetékezések,
• a szerelés során kialakított, bekötést m egkönnyítő,
vagy bekötési tartalékot képző vezetékhurkok,
• azok a vezetékszakaszok, amelyeken a villám részára­
mának a föld felé tartó iránnyal szemben, felfelé kell
folynia,
• A rész-villámáram által átjárt vezetékek ferromágne-
ses anyaggal való körbevétele (vascsőbe húzás, vas­
lemez furatán történő átvezetés stb.).
Az ilyen vezetékszakaszok helyileg m egnövekedett
soros induktivitásként jelennek meg a vezetékezés­
ben, és ez a rész-villámáramok levezetése során he­
lyileg nagy feszültségesés (tehát túlfeszültség), ami a
levezetést akadályozza, ellene hat. Az ilyen felesleges
feszültségesések hozzáadódnak a védelmi eszközökön
levezetés alatt fennmaradó maradékfeszültséghez,
ennyivel nagyobb túlfeszültség jelenik meg a védeni
kívánt felhasználói berendezésen, így végeredmény­
ben számottevően rom olhat a túlfeszültség-korlátozó
készülékek védöhatása. További következményként á t­
ütés, átívelés következhet be a falhoz, vagy más szerke­
zethez képest, ami természetszerűleg a vezeték zárlatát
is okozza.
A túlfeszültség-védelmi eszközök e lő tti és utáni veze­
tékezéseket nem szabad párhuzamosan vezetni, netán
összefogatni, mivel az egyikben rész-villámáram folyik,
a másikban pedig nem, és az összefogatással, vagy pár­
huzamosan vezetéssel induktív csatolást hozunk létre
a két vezeték között! Különösen figyelni kell arra, hogy
a túlfeszültség-korlátozó készülékek föld-csatlakozását
biztosító vezeték (amin összegzett rész-villámáram fo ­
lyik) ne okozzon becsatolást más vezetékben.
149
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e
Mivel az épületek felhasználói hálózatainak fővezeté­
ki szakaszain rész-villámáramok megjelenésével m in­
dig számolni kell, ezért az előbb em lített vezetékezési
megoldások üzembiztonsági szem pontból m egenged-
hetetlenek.
A 6.4.9. ábra egy épület fő földelősinjére csatlakozó
földelövezető bontható villamos kötéspontját mutatja
az épület külső falán elhelyezett kötődobozban. Ezen a
vezetőn fog a földelőrendszerre folyni az épület túlfe­
szültség elleni védelmi rendszere által levezetett rész-
villámáramok összege. Az ábrán látható villamos kötés
nem felel meg az előírásoknak, nem fog ellenállni a v il­
lámáram dinamikus hatásának (további szakmai kérdé­
seket vet fel, hogy a villamos kötödoboz a külső falon m i­
ért Mű III. kivitelű, és hogy a rozsdás betonacélon milyen
kontaktust hoz létre az alumínium áramkötés szorító).
6.5. A felhasználói berendezések létesítésének
dokumentálása
6.5.1. A létesítés dokumentálása a megrendelő
(felhasználó) felé
A felhasználói berendezések létesítésének dokum en­
tálása a m egrendelő felé a kivitelező (regisztrált vállal­
kozó) feladata. Erre a feladatra vonatkozóan az alábbi
szabvány ad iránymutatást.
Az MSZ 2364-610 mértékadó szabvány az „Épületek
villamos berendezéseinek létesítése"címet viseli. E szab­
vány előírásai alapján kell elvégezni az ellenőrzéseket.
-„6 1 0 .1 . m inden villamos berendezést a szerelése ide­
jén és/vagy az üzemszerű használatba vétele előtt,
megtekintéssel és vizsgálattal ellenőrizni kell annak
igazolására, hogy megfelel a szabványok követelm é­
nyeinek."1
A fentiek alapján kétféle feladatot kell elvégezni:
- ellenőrzés megtekintéssel,
- ellenőrzés vizsgálattal.
A szabvány nemzeti előszavában lévő hivatkozások
magyar m egfelelői is figyelem be vehetők.
6.5.2. A létesítés dokumentálása az elosztói
engedélyes felé
6.5.2.1. Kivitelezői jogosultságok
Az elosztói engedélyesek ellátási területén kivitelezést
csak olyan villam os szakember végezhet, aki rendel­
kezik érvényes regisztrációval, regisztrációs számmal.
A regisztrációt igazolja a rendszeresített, fényképes re­
gisztrációs kártya (bank-kártya nagyságú).
1Idézet az MSZ 2364-610:1998 szabványból: 610. Általános előírások
150
6.4.9. ábra. Földelövezető kötődoboz helytelenül kiala­
kított (hurkot képező) kötéssel
A regisztrációs kártya tartalmazza:
Elől, kék alapon a Magyarország térképészeti hatá­
rain belül halványan piros-fehér-zöld színekre felvitt
MEE-VET feliratokat (vízjel).
- A regisztráló szervezetet - MEE-VET.
- A megnevezést:„Regisztrált vállalkozói igazolvány"
- A regisztrált vállalkozó nevét, címét.
- A regisztrált fényképét.
- A vállalkozás adatait: név, cím
- A regisztráció érvényességét.
- A nyilvántartási számot.
- A regisztrációt elfogadó engedélyesek emblém áit.
Hátul, kék alapon a Magyarország térképészeti ha­
tárain belül halványan piros-fehér-zöld színekre felvitt
MEE-VET feliratokat (vízjel).
- Az igazolvány tulajdonosa (MEE-VET).
- A regisztráció kiadásának alapja (szervezett vizsga).
-Jo g o su ltsá g területi illetékessége, az egész ország
területe.
- Nyilvántartást vezető (MEE-VET) pecsétje.
- Nem ruházható át, személyi igazolvánnyal együtt ér­
vényes.
- A vizsgabizottság elnökének aláírása.
A regisztráció ellenőrizhető a regisztrációt végző Ma­
gyar Elektrotechnikai Egyesület, Villamos Energia Társa­
ság (MEE-VET) és az engedélyesek honlapjain.
A kivitelezői jogosultságok ellenőrzésének rendsze­
rét külön szabályzatok tartalmazzák.
6.5.2.2. Kivitelezői nyilatkozat és/vagy szerelői
igazolás
A felhasználási hely villam os szerelési m unkálatainak
befejezése után a m egbízott kivitelezőnek (regiszt­
rált villanyszerelő) két példányban ki kell állítania az

elosztói engedélyesek rendszeresített fo rm a nyo m ta t­
ványát.
A nyom tatványon a kivitelező nyilatkozik, hogy:
- a villamos berendezés szerelését befejezte, annak fe­
szültség alá helyezése elvégezhető,
- a z elosztói engedélyes villam os hálózatára csat­
lakoztatható m éretlen és m ért fővezetékről, a fel­
használói (mért) főelosztó tábláról, az alkalm azott
érintésvédelem ról és a fogyasztásmérő-hely kivite ­
lezéséről,
- a kivitelezést milyen jogcím en végezte és a szerelés
során az érvényben lévő, létesítési és szükséges biz­
tonsági jogszabályokat, műszaki előírásokat és szab­
ványokat betartotta, a kivitelezésért b üntetőjogi fe ­
lelősséget vállal.
-Tartalm azza a
- regisztrációs adatokat,
- kivitelező cégszerű aláírását,
- lakcímét illetve telephelyét,
- dátum ot.
Az elosztói engedélyes szükség esetén ellenőrizheti a
kivitelező jogosultságát.
6.5.3. Az elosztói engedélyes által végzett
felülvizsgálat
Az elosztói engedélyes illetékes szervezeti egységénél
a villamosenergía-igénybejelentés átvételekor egyez­
tetésre kerülnek a helyszíni felülvizsgálat, illetve a háló­
zatra csatlakoztatás időpontjának körülményei.
M é r t f e l h a s z n á l ó i bere nd e zés ek
A felhasználó által m egbízott kivitelező (regisztrált vál­
lalkozó) által kialakított csatlakozási pont (csatlakozó fő ­
elosztó, fogyasztásmérő szekrény stb.) elkészülte után az
elosztói engedélyesnek be kell jelenteni (készre jelentés)
a hálózatra csatlakozás igényét.
Az elosztói engedélyesnek a hálózatára csatlakozó
felhasználói berendezést, az éríntésvédelem m eglétét
a fogyasztásmérő berendezés helyét a hálózatra csat­
lakoztatás e lő tt felül kell vizsgálnia, a jóváhagyott terv
vagy kivitelezési dokum entáció (pl. az elosztói enge­
délyes által rendszeresített csatlakozási műszaki doku­
mentáció) alapján.
Az ellenőrzés fő bb szempontjai:
- A b en yújto tt és jóváhagyott tervdokum entáció sze­
rin t készült-e kivitelezés.
- A kivitelezés az előírásoknak ide vonatkozó szabvá­
nyai szerint került-e kivitelezésre, a műszaki techno­
lógiai előírások betartásával.
- Az érintésvédelem m egléte és módja.
- Az alapvető elhelyezési és esztétikai követelmények­
nek megfelel-e.
- Az elosztói engedélyes műszaki tájékoztatója szerint
készült-e.
Am ennyiben a berendezés kivitelezésében hibát
észlel a felülvizsgáló, a m ellékelt írásbeli hibajegyzé­
ket kell a felhasználónak átadni. Hibajegyzék nélkül
a berendezés hálózatra csatlakoztatását nem lehet
m egtagadni.
Az első helyszíni felülvizsgálat során észlelt hiányossá­
gok kijavítása után kérheti a felhasználó vagy m egbí­
zottja a villamos berendezés hálózatra kapcsolását.
A hibák kijavítása után új felülvizsgálat szükséges.
 7. fejezet

LÉTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGTECHNIKAI ELŐÍRÁSOK

 Lét es ít és s e l k a p c s o l a t o s á l t a l á n o s b i z t o n s á g t e c h n i k a i e l ő í r á s o k
A hálózatszerelési, csatlakozó berendezés szerelési fel­
adatoknál alapvető követelmény a dolgozók testi ép­
ségének, egészségének és munkaképességének meg­
óvása, ennek érdekében a munkahelyeken a korszerű
technika, technológia és munkaszervezés alkalmazása.
Ehhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltétele­
ket, betartva a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
törvény (Mvt), Illetve az Mvt. módosításáról szóló 2004.
évi XI. törvény (2004. május 1.) előírásait. Az Mvt. 18. § (1)
bekezdésére figyelemmel a védőeszközöknek a m inden­
kor hatályos vonatkozó szabványnak kell megfelelni.
A m unkafeladattól függően m egfelelő létszámot,
szakmai és m unkavédelmi ismeretekkel, illetve képesí­
téssel rendelkező m unkaerőt kell biztosítani. A m unka­
helyi vezetőnek m egfelelő szakképzettséggel, szakmai
gyakorlattal kell rendelkeznie, hogy a biztonságtech­
nikai irányítást napirenden tartsa és m egkövetelje a
dolgozóktól. A munkavállalók csak a biztonságos m un­
kavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonat­
kozó szabályok megtartásával végezhetnek munkát,
így különösen kötelesek:
- a rendelkezésünkre bocsátott munkaeszközök biz­
tonságos állapotáról m eggyőződni, azt rendeltetésé­
nek megfelelően használni;
- az egyéni védőeszközöket, munkaruhát, védőruhát
rendeltetésnek m egfelelően használni;
- a m unkautasításokat betartani, m unkaterületen a fe­
gyelmet, rendet és a tisztaságot m egtartani;
- a rendszeres orvosi vizsgálatokon, pályaalkalmassági
vizsgálatokon részt venni;
- a munkavállalók önkényesen nem kapcsolhatják ki,
nem távolíthatják el és alakíthatják át a biztonsági
berendezéseket;
- a munkavállalóknak meg kell tagadni a munkavégzést,
ha annak végrehajtásával saját vagy mások életét, egész­
ségét, vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetnék.
Lényeges kérdés a technológiai utasításokban foglal­
tak ismerete és betartása, illetve betartatása. M inden
egyes technológia és m űveleti utasítás részletesen ki­
tér a betartandó m unkavédelm i előírásokra, a feladat
biztonságos végrehajtásához szükséges létszámra, sze­
mélyi és csoportos védőeszközökre, biztonsági felsze­
relésekre, illetve kötelező használatukra. Figyelembe
veszi a veszélyes és ártalmas termelési tényezőket, a
fizikai, kémiai, biológiai és fiziológia ártalmakat.
7.1. A villamos hálózatokon végzett munkák
sajátosságai
A villamos hálózatokon végzendő munkák sajátossága,
hogy ugyanaz a m unkafeladat tartozhat esetenként a
létesítés, bontás, illetve az üzemeltetés, karbantartás
tevékenységhez. M inden munkavégzés közös vonása,
hogy a m unkát biztonságtechnikai szem pontból tech­
nológiailag azonos m ódon, megegyező szakképzettsé­
gű munkavállalókkal és azonos m unkavédelmi köve­
telmények betartásával kell végrehajtani.
Hasonló a m unkagépek használata is, m iután a biz­
tonságtechnikai előírások ugyanazok egy oszlopcsere,
vagy új oszlop létesítése esetén.
A villamos hálózati m unkák biztonságtechnikájának
hatékonysága érdekében az egyénnek és csoportnak
a munkákhoz várhatóan szükséges valamennyi védő­
eszközt, felszerelést rendszeresen magával kell vinni és
azok felhasználásáról a helyszínen kell döntetni.
Személyi feltételek
A villamos hálózatokon üzemeltetési, létesítési, bontási
m unkát az a személy végezhet, aki az alábbi személyi
feltételeknek megfelel:
• egészségi alkalmasság,
• előírt szakképzettség,
• e lő irt szakmai gyakorlat,
• kioktatottság,
• megbízás az a do tt munkára.
7.2. Fogalommeghatározások
az MSZ 1585:2001 alapján
Villam os berendezés
Villamos szerkezetekből álló olyan berendezés, amely
a villamos energia termelésére, szállítására, átalakításá­
ra, elosztására és használatára szolgál.
Üzem eltetés
M inden olyan tevékenység, amely a villamos beren­
dezés működtetéséhez szükséges, beleértve a m unka­
végzést is. Ide tartozik pl. a kapcsolás, irányítás, felügye­
let, karbantartás, valam int a villamos és nem villamos
munkák.
Kockázat
A veszélynek vagy veszélyeknek kite tt személyek
sérülésének vagy egészségkárosodásának lehetséges
mértéke és valószínűsége.
Villam os veszély
A villamos berendezés villamos energiájának jelen­
léte következtében fennálló lehetséges sérülés vagy
egészségkárosodás forrása.
Villam os sérülés veszély
Az a sérülési kockázat, amelyet a villamos berende­
zés okozhat.
755
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
Munkavezető
A munkavégzés irányításával m egbízott és azért köz­
vetlen felelősséggel tartozó személy. Ezen felelősségi
kör egyes részei szükség esetén más személyekre átru-
házhatóak.
Munkáltató
Az a szervezet vagy személy, amellyel, vagy akivel
a m unkát végző személy munkaviszonyban áll. Ha az
MSZ 1585:2001 szabvány szerinti m unkát nem munka-
viszonyban, hanem egyéb megbízás keretében végzik,
akkor - a megbízás ellenkező kikötésének hiányában -
a m egbízott saját maga tekintendő m unkáltatónak.
Üzemeltető
Az a szervezet vagy személy (berendezés-felelős),
amely, vagy aki egy pontosan m eghatározott villamos
berendezés vagy berendezéscsoport, illetve körülha­
tárolható berendezésrész üzemeltetési feladatkörét
állandó jelleggel vagy m eghatározott időre ellátja. Az
üzem eltető a feladatkörének ellátásához szükséges
m eghatározott m unkákat és m űveleteket elvégezheti
saját maga, vagy kezdeményezheti más által történő
elvégzésüket; de a konkrét m unka vagy m űvelet elvég­
zésére adott megbízás nem jelenti az üzem eltetői sze­
rep (jogok és kötelezettségek) átadását. Egy villamos
berendezésnek (berendezésrésznek) azonos időben
csak egyetlen üzem eltetője lehet.
Üzemi személyzet
Az üzem eltetővel m unka- vagy szerződéses v i­
Dl A veszélyes övezet külső határa
Dv: A közelítési övezet külső határa
7.7. ábra. A munkavégzési eljárások védőtávolságai és övezetei levegőben
156
szonyban álló azon személyek, akiket az üzem eltető
az üzemi m unkák ellátásával állandóan vagy eseten­
ként megbíz.
Idegen
Mindaz a személy és szervezet idegen, aki vagy
amely nem áll munkaviszonyban az üzem eltetővel és
nincs vele olyan - munkavégzésre vonatkozó - szer­
ződéses viszonyban, amely szerződés a munka során
m egtartandó villamos biztonsági követelményeket is
tartalmazza.
Szakképzett személy
Az a személy, aki az adott m unkaterületre vonatkozó
szakmai képesítéssel és m egfelelő gyakorlattal rendel­
kezik a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek
elkerülésére.
Kioktatott személy
Az a személy, akit szakképzett személy a villamosság
által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére m egfele­
lően kioktatott. Megfelelő kioktatottsággal rendelkezik
az a személy, aki m eghatározott villamos berendezés
használatára, kezelésére és szerelési részmunka elvég­
zésére, valam int az ezek közben előforduló veszélyekre
és ezek elkerüléséhez szükséges védőintézkedésekre
bizonyíthatóan kioktatást nyert.
Képzetlen személy
Az a személy, aki nem tartozik sem a szakképzett,
sem a kioktato tt személyek csoportjába.
Csupasz, feszültség alatt álló rész
Veszélyes övezet
Közel itési övezet
 Lé te s í té ss e l k a p c s o l a t o s á l t a l á n o s b i z t o n s á g t e c h n i k a i e l ő í r á s o k
Munkavégzés helye
Helyszín, hely vagy térség, ahol munkavégzés van
tervbe véve, munkavégzés folyik vagy munkavégzés
folyt.
Közelítési övezet
A veszélyes övezetet körülvevő m eghatározott nagy­
ságú tér (lásd a 7.1. és a 7.2. ábrát).
A szabadvezeték közelítési övezete (veszélyes közel­
sége) a feszültség alatt álló (vagy ilyennek tekintendő)
szabadvezeték m unkahelyhez legközelebb lévő veze­
tőjének az a környezete, amelyen belül m ozgó személy
vagy tárgy (szerszám, munkadarab, faág stb.) nem
szándékolt mozgása során a vezetőt m egérintheti vagy
átívelési távolságon belül m egközelítheti.
Nem tekintendő közelítési övezetnek az a térrész,
amely a veszélyes övezettől villamos kezelötérben kis­
feszültségen az MSZ 1600-11, nagyfeszültségen az MSZ
1610-5 szabvány szerint létesített (állandó jellegű) vé-
döakadállyal, m ásutt legalább IP2X védettséget nyújtó
védöfedéssel vagy burkolattal van elválasztva.
Veszélyes övezet
A feszültség alatt álló részek körüli olyan térség, amely­
ben a villamos veszély megelőzését szolgáló szigetelési
szint nincs biztosítva, am ikor oda a m unkát végző sze­
m ély védelm i intézkedések nélkül behatolhat (lásd a
7.1. és a 7.2. ábrát). Veszélyes övezetnek kell tekinteni
Csupasz, feszültség alatt álló rész
D i A veszélyes övezet külső határa
Ov A közelítési övezet külső határa
7.2. ábra. A veszélyes övezet határolása szigetelő védőeszközzel
m inden olyan aktív rész körüli térséget, amelynél az ak­
tív rész nincs az előírások szerint feszültségmentesítve.
Munka
M inden olyan villamos és nem villamos tevékenység,
amelynél fennáll a villamos veszély lehetősége.
Villamos munka
A villamos berendezésen, a villamos berendezéssel
vagy a villamos berendezés közelében végzett munka,
pl. vizsgálat és mérés, javítás, csere, módosítás, bővítés,
szerelés és ellenőrzés.
Üzemi munka
M inden villamos berendezés szerelési, bővítési, ja­
vítási munkája, továbbá m inden olyan ellenőrzése,
vizsgálata, illetve karbantartása, amelynek során nincs
valamilyen - e célra alkalmas - szerkezeti elemmel
megakadályozva az üzemszerűen vezető részek vélet­
len érintése.
Üzemi munka ezen túlm enően a villamos kezelöhe-
lyiségek, villamos kezelőterek, elzárt villamos kezelöte-
rek kapcsoló berendezéseinek működtetése, üzem vite­
le, gondozása, kezelése és felügyelete is.
Nemvillamos munka
A villamos berendezés közelében végzett munka, pl.
építés, takarítás, festés.
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e
Feszültség alatti munkavégzés
M inden olyan munka, amelynek során a m unkát
végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel,
védő vagy segédeszközzel feszültség alatt álló részeket
érint, vagy veszélyes övezetbe hatol.
Feszültség alatti munkavégzésnek számít az a munka
is, amelynél a m unkát végző személy a szokásos körül­
tekintés m ellett nem tudja az érintést vagy veszélyes
övezetbe való behatolást biztonságosan elkerülni.
Feszültséghez közeli munkavégzés
M inden olyan munka, amelynek során a m unkát
végző személy a testrészével, szerszámmal vagy más
tárggyal, a veszélyes övezet érintése nélkül behatol a
közelítési övezetbe.
Feszültséghez közeli munkavégzésnek minősül az
a munka Is, amelynél a közelítésí övezetbe való be­
hatolást sem technikai eszköz, sem a munkavégzés
helyigényénél számottevően nagyobb távolság nem
akadályozza meg, így ezt a behatolást a m unkát végző
személy csak fo ko zo tt figyelem m el tudja elkerülni.
Leválasztás
Valamely villam os szerkezet vagy áramkör teljes le-
kapcsolása más villamos szerkezetekről vagy áramkö­
rökről.
Feszültségmentes
Nulla vagy közel nulla feszültségű, azaz feszültség és/
vagy töltés jelenléte nélküli.
Feszültségmentes állapot
Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan álla­
pota, am elyben a berendezés(rész) kapcsolata m inden
lehetséges villam os energia forrással meg van szakítva
és rajta az MSZ 1585:2001 szabvány 6.2. szakaszában
fo gla lt előírások szerinti m űveleteket maradéktalanul
elvégezték.
Feszültségmentesítés
Az a m eghatározott sorrendben végrehajtott, több
m űveletből álló m unkafolyam at, amelynek során a
feszültségm entesítendö villamos berendezés vagy
berendezésrész kapcsolata m inden lehetséges ener­
giatápláló berendezéssel megszűnik és feszültség alá
kerülése (az MSZ 1585:2001 szabvány 6.2. szakasz elő­
írásai szerint) meg van akadályozva.
Az a dott villam os berendezés azonosítása után, a kő­
vetkező ö t lényeges követelm ényt kell teljesíteni az itt
m eghatározott sorrendben; hacsak nincs alapvető ok a
sorrend megváltoztatására:
- teljes leválasztás;
- visszakapcsolás elleni biztosítás;
- a villamos berendezés feszültségmentes állapotának
ellenőrzése;
158
- földelés és rövidre zárás végrehajtása;
- a közeli, feszültség alatti részek elleni védelem biz­
tosítása.
Feszültség alatt álló
A villamos berendezés az első üzembe helyezés idő ­
pontjától kezdődően m indenkor feszültség alatt álló,
ha rajta az MSZ 1585:2001 6.2. szakasz szerint m egha­
tározottfeszültségm entesítést nem hajtották maradék­
talanul végre.
Munkahelyi földelés és rövidre zárás
Az a földelés és rövidre zárás, amelyet az MSZ
1585:2001 szabvány szerint végzett üzemi m unkák so­
rán a m unkahely biztonsága érdekében ideiglenesen
létesítenek, vagy használnak.
Feszültség nélküli állapot
Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan álla­
pota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata meg van
szakítva a kikapcsolást megelőzően tápláló energiafor­
rással, s ennek következtében nem áll az üzemi feszült­
séghez hasonló értékű feszültség alatt, de nem teljesül­
nek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítésnek az
MSZ 1585:2001 6.2. szakaszában elő irt feltételei.
7.3. Védőtávolságok
(MSZ 1585:2001 6. és 7.1 táblázat)
Feszültségmentes munkavégzés
A villamos veszély elhárítására szolgáló m inden in­
tézkedés végrehajtása után a feszültségmentes és kisü­
tö tt villamos berendezésen végzett munka.
Amennyiben a munka a nem feszültségm entesitett
más villamos aktív rész közelítési övezetébe esik, akkor
az feszültséghez közeli munkavégzésnek minősül.
Feszültségmentes munkavégzésnek minősül az a
nem villamos munka is, amely nem esik feszültség alatt
állónak tekintendő aktív részek közelítési övezetébe.
Munkavégzés legkisebb védőtávolsága
Az a levegőben m ért legkisebb munkavégzési védőtá­
volság, amelyet a m unkát végző személy testrésze vagy
a kezében ta rto tt vezető anyagú szerszám és a külön­
böző potenciálon lévő, feszültség alatt álló vagy földelt
részek között kell tartani. A legkisebb védőtávolság az
átívelési távolság (villamos összetevő) és az ergonóm iai
összetevő összege.
Atívelésí távolság
Az a távolság a levegőben, amely a feszültség alatti
munkavégzés idején megakadályozza a villamos átütést.
 Lét e s ít és s el k a p c s o l a t o s á l t a l á n o s b i z t o n s á g t e c h n i k a i e l ő í r á s o k

Általánosan megfogalmazva, a villamos összetevő az Biztonsági övezet

a legkisebb távolság két elektród - feszültség alatt álló
és/vagy földelt rész - között, amely szükséges ahhoz,
hogy a villamos átütés valószínűsége elhanyagolható
legyen az előírt feltételek m ellett várhatóan előforduló
legnagyobb villamos igénybevétel esetében is.
A villamosm ű biztonsága, az élet- és vagyonvédelem
érdekében a villamosm ű közelében, a vonatkozó jo g ­
szabály (jelenleg a 122/2004.(X.l 5.) GKM rendelet) által
m eghatározott kiterjedésű földterület, illetve légtér.

Ergonóm iai összetevő 7.4. Általánosan előforduló veszélyforrások,

Levegőben m ért azon távolság, amely a m unkavég­
zés legkisebb védőtávolságában végzett munka idején
megenged egy kis hibát a mozgásban és a távolság
megítélésében. Ehhez szükség van a személy által vég­
zendő m űveletek és a használandó szerszámok figye­
lembevételére.
Az átivelési távolsághoz hozzá kell adni egy kiegé­
szítő távolságot Az ergonóm iai összetevőt a következő
tényezők figyelem bevételével kell meghatározni:
- a m unkát végző személy véletlen mozdulata;
- a biztonságos távolság pontatlan felmérése, különö­
sen a nagyfeszültségeknél szükséges nagyobb távol­
ságok esetében;
- a pontos távolság fenntartásának nehézségei, különö­
sen a kisfeszültségeknél szükséges kis távolságoknál;
- a m unkát végző személy közelében vagy a m unkát
végző személyen lévő vagy a kezében ta rto tt vezető
anyagú tárgyak véletlen mozgása.
A kiegészítő távolság értékei eltérnek az egyes alkal­
mazók esetében és változnak a végzendő munka függvé­
nyében is. Az ergonómiai összetevő általában a 200 mm-
töl 1000 mm-ig terjedő tartományba esik. A legfeljebb
72,5 kV-os villamos berendezések esetében ez az összete­
vő nagyobb a villamos biztonsági távolság értékénél.
A védőtávolságokat a 7. 7. táblázat tartalmazza.
munkavédelmi követelmények
A villamos berendezések kezelési művelete (létesítés,
bontás, normál üzemeltetés, karbantartás vagy üzem­
zavar elhárítás miatt), vagy a villamos berendezésen, a
villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés kö­
zelében végrehajtandó bármilyen munkavégzésnek a
megkezdése e lő tt fel kell mérni a villamos veszély koc­
kázatának m értékét, meg kell határozni, illetve tervezni
a kezelési művelet, vagy a munkavégzés biztonságos
végrehajtásának módját.
Veszélyforrások
Lehetséges veszélyforrások:
• feszültségmentesítés elmaradása, szabálytalan vég­
rehajtása, feszültség veszélyes közelségén belül vég­
zendő munkák,
• magasban végzett tevékenységek veszélye, szerelvé­
nyek, szerszámok leesése,
• anyagmozgatás veszélyei, különös tekintettel a daru­
zásra,
• tartószerkezet állékonyságának romlása,
• egyenetlen, nehezen járható terep,
• rovarcsípések, vadon élő állatok támadása, fertőzés­
veszély,

7.7. táblázat. Irányelvek a D és a Dv védőtávolságokra a prEN 50179 alapján

A veszélyes övezet A közelítési övezet

A villamos szerkezet
A rendszer névleges A legnagyobb külső szélét megha­ külső szélét megha­
legnagyobb
feszültsége túlfeszültség tározó védőtávolság tározó védőtávolság
feszültsége
U M (effektiv) kv (csúcs) levegőben levegőben
l/mkV (effektív)
D ( mm Dv mm
< 1 1 4 Nem lehet érintés 500
3 3,6 40 120 1120
6 7,2 60 120 1120
10 12 75 150 1150
15 ' 95 160 1160
20 24 125 220 1220
30 36 170 320 1320
36 41,5 200 380 1380
45 52 250 480 1480
60 72,5 325 630 1630
70 82,5 380 750 1750
110 123 550 1100 2100
132 145 650 1300 3300

159
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
• feszültség alatt lévő villamos vezetékek közelsége,
• tévesztés lehetősége,
• ív és áramütés veszélye,
• forgalmas utak,
• időjárás okozta rendkívüli személyi és tárgyi igénybe­
vétel,
• szerszámok és védőfelszerelések váratlan m eghibá­
sodása.
Szállítás és anyagmozgatás a munkaterületen
A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint
a feszültség alatti villamos berendezés és a m unkagé­
pek közti biztonsági távolságnak legalább a 7.2. táblázat
szerintinek kell lenni.
7.2. táblázat. A feszültség alatti villamos berende­
zés és a munkagépek közti biztonsági távolság
Névleges feszültség Biztonsági távolság
1000 V-ig 1,0 m
1 kV-tól 110 kV-ig 3,0 m
110 kV-tól 220 kV-ig 4,0 m
220 kV-tól 380 kV-ig 5,0 m
Ismeretlen feszültség 5,0 m
Különösen oda kell figyelni a távolságok betartására
daruzásnál, ez a m unkavezető felelőssége. Daruzásnál
a lengő te rh et biztosítani kell, hogy a m egadott távol­
ságnál nagyobb távolság tartható legyen.
Kézi anyagmozgatásnál kerülni kell a hosszú fém tár­
gyak mozgatását, a feszültség alatti részek megközelí­
tésének veszélye m iatt. Egy em ber 2 m-nél hosszabb
fém tárgyat nem vihet, m ert a tárgy mozgását, végei­
nek kilengését nem tudja ellenőrizni. 2 m-nél hosszabb
fém tárgyat legalább két embernek kell szállítani, a lé­
pésfeszültség ellen védő eszközök (védő gumicsizma,
gumikesztyű) használatával. Szállítás közben a hosz-
szabb fém tárgyat vízszintesen, lehetőleg a padozathoz
közel kell szállítani.
Kézi anyagmozgatást csak fizikailag arra alkalmas
személy végezhet. 18 évnél idősebb férfi max. 50 kg-ot
vihet sík terepen, 90 m távolságra. A felhasznált anya­
gok mozgatása és szállítása a m unkacsoport feladata.
Ezen tevékenységek szabályszerű elvégzéséért a m un ­
kavezető felelős.
Az anyagszállítás csak a m eghatározott közlekedési
útvonalon, a szerelési felügyelő tudtával és jelenlé­
tében lehetséges.
Emelőgépet csak vizsgázott kezelő kezelhet. A teher
rögzítésére a m unkavezetőnek kötöző vizsgával ren­
delkező személyt kell biztosítania.
160
Az anyagok helyszíni, átm eneti tárolását úgy kell
biztosítani, hogy azok a mozgást ne akadályozzák, bal­
esetveszélyt ne jelentsenek, a menekülési útvonalat ne
zárják el. A tároló helyeket az üzem eltető jelöli ki, m e­
lyet a munkavezetővel tö rté n t egyeztetést követően az
organizációs jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
Magasban végzett tevékenység
• A hálózat tartószerkezetein végzett szerelés, szabá­
lyozás, festés stb. magasban végzett munkának m i­
nősül.
• A munkavégzés csak a vonatkozó előírások maradék­
talan betartásával folytatható.
• A különböző tartószerkezeteken, oszlopokon vég­
zendő m unkáknál a munkavégzőknek biztonságos
munkaállást kell elfoglalniuk. A munkaállás m egkö­
zelítése, elhagyása, megváltoztatása és a m unkaál­
lásban végzett munka közben a munkavégzőnek
folyamatosan használnia kell a rendszeresített leesés
elleni védelm et (biztonsági testheveder, leesésgátló
kötél, leesésgátló szerkezetet stb.). A leesésgátló kö­
te let m inden esetben m egfelelő teherbírású, stabil
ponthoz kell rögzíteni.
• A rendszeresített (bakancsra erősíthető) mászó-esz-
köz (mászóvas) kizárólag azoknál a faoszlopoknál
használható, melyeken nincs függőlegesen vezetett
kábel, szigetelt szabadvezeték. E szem pontból kö­
zömbös, hogy a kábel vagy szigetelt vezeték milyen
m ódon van az oszlopra erősítve.
• Emelőkosárból végzett m unkáknál be kell tartani az
emelökosár használatára vonatkozó üzemeltetési és
biztonsági előírásokat. Az emelökosarat csak az arra
jogosult, vizsgázott személyek használhatják.
• Magasan végzett tevékenységnél a mozgások ne­
hezebb koordinálhatósága m ia tt különös fig yelm e t
kell fordítani a feszültség alatti részek m egközelíté­
sének, valam int az anyagmozgatások, különösen a
nehéz szerelvények mozgatásának, leejtésének ve­
szélyeire.
M unkavezető
A kivitelező a m unkacsoport vezetésére m unkavezetőt
köteles kijelölni. A helyszíni munkavezető a m unkavég­
zés helyszínén a vállalkozót egy személyben képvise­
li. A m unkavezetőnek a munka jellegétől függő szak-
képzettséggel kell rendelkezni. Nemvillamos munka
esetén legalább az MSZ 1585:2001 szabvány 4.2.101
pontja szerinti III. csoportba tartozó szakképzettséggel,
villamos munka esetén lehetőleg az MSZ 1585:2001
szabvány 4.2.101 pontja szerinti V. csoportba tartozó
szakképzettséggel. A munkavezető köteles a m unka­
 Lét es ít és s e l k a p c s o l a t o s á l t a l á n o s b i z t o n s á g t e c h n i k a i e l ő í r á s o k
végzés teljes ideje alatt a m unkaterületen tartózkodni,
azt el nem hagyhatja és felelős a m unkacsoport bizton­
ságos munkavégzéséért.
Munkacsoport tagjai
A kivitelező köteles a m unkaterületen m egfelelő szá­
mú és a m unka jellegének m egfelelő szakképzettségű
m unkaerőt foglalkoztatni. A m unkacsoport tagjainak
a munkára egészségügyileg alkalmasnak, fizikailag
m egfelelő állapotúnak, alkohol-, gyógyszer- és d ro g ­
befolyásoltságtól m entesnek kell lenniük. Nem m eg­
felelő állapotban lévő m unkavállalót a m unkavezető
köteles a m unkaterületről elküldeni. Kötelesek zárt
m unkaruhát, m egfelelő védőruhát, vé dő cip őt és
m unkavédelm i felszereléseket (pl. testheveder, sisak
stb.) viselni. A m unkacsoport tagjainak oktatást kell
tartani, a m unka közben e lő fo rd ulh ató veszélyhelyze­
tekről dokum entáltan ki kell őket o ktatni, és azt aláírá­
sukkal igazoltatni.
Védőeszközök, m unkavédelm i felszerelések
A m unkavállalókat a munkavégzéshez személyi és
csoportos védőeszközzel kell ellátni. A villamos háló­
zati munkák sokrétűségéből következik, hogy egy-egy
m unkahelyen a biztonságos munkavégzés feltételeit -
az adott helyen és körülm ények között - kell m eghatá­
rozni. A munkavégzés folyamán személyi és csoportos
védőeszközöket kell használni.
Am ennyiben a d o tt m unkakörülm ények között a vé­
dőeszközök mennyisége nem elegendő, úgy a m un­
kát m egkezdeni tilos, vagy csak olyan ütem ben sza­
bad végezni, amelyhez a felszerelés előírás szerint is
elegendő.
A munkavégzés közben kötelezően használandó
egyéni és csoportos m unkavédelm i eszközöket a m un­
kacsoport m unkáltatója köteles m egfelelő számban és
minőségben biztosítani. A m unkavédelm i eszközöknek
érvényes minősítéssel kell rendelkezniük. A m unkavé­
delm i eszközök használata a m unkavezető és a munka-
csoport tagjainak közös felelőssége.
Környezetvédelem
A munka során keletkezett használt anyagok, illetve
hulladékok kezelése során a társasági belső szabályozó
dokum entum ok, idegen kivitelezés esetén a vállalko­
zási szerződés szerint kell eljárni.
A munkagépek, a munkavégzési technológiák által a
környezetre (levegő, talaj, víz) gyakorolt átm eneti hatá­
sokat a lehető legkisebbre kell szorítani.
Tüzeset
A feszültség alatt álló berendezésben, illetőleg annak
veszélyzónájában keletkezett tűz esetén a hálóza­
ti betáplálást meg kell szüntetni. Ez adott esetben az
üzem eltető üzemirányítójának közreműködését igé­
nyelheti, de m egfelelő helyi körülmények fennállása
esetén helyben végzett kapcsolásokkal is elvégezhető.
Az üzemírányítót ilyenkor is értesíteni kell a helyzetről
és a te tt intézkedésekről. Tűz esetén annak oltását a
veszélyhelyzettől függően a tűzoltóság, m entők és a
katasztrófavédelem értesítése m ellett a rendelkezésre
álló, arra alkalmas eszközökkel meg kell kezdeni. (MSZ
1585:2001 szabvány 10.100. fejezet.)
• A villamos berendezésekben a tűzoltáshoz m egfele­
lő és a villamos berendezéshez elfogadott típusú és
méretű p oroltó t vagy tű zoltó készüléket kell készen­
léti állapotban, könnyen elérhető helyen tartani.
• A poroltók használatát a szakszemélyzetnek el kell
sajátítania, különösen feszültség alatt álló villamos
szerkezetek esetében. Az oktatást m eghatározott
időközönként meg kell ismételni.
• Villamos berendezésekben keletkezett tűz oltása
esetén a poroltó és egyéb tűzoltó készülékek villa­
mos berendezéseken tö rtén ő használatakor m egfe­
lelő védőtávolságot kell tartani.
• A személyeknek tudatában kell lenni annak, hogy a
forró vagy égő anyagokból mérgező gázok szabadul­
hatnak fel.
• A könnyen éghető anyagokat és tárgyakat úgy kell
elhelyezni vagy tárolni, hogy azok könnyen ne gyul­
ladjanak meg.
• Villamos berendezésekben keletkezett tüzek oltása
e lő tt az oltandó részt, amennyiben lehetséges le kell
választani (ha a villamos tűz oltásánál az oltást végző
személyzet a villamos berendezést közvetlenül nem
érinti, illetve a veszélyes övezetbe közvetlenül nem
hatol be, szükség esetén a földelés és rövidre zárás
elhagyható). Feszültség alatt oltani csak abban az
esetben szabad, ha a leválasztás nem hajtható végre,
vagy m egengedhetetlenül nagy időkiesést okozna,
de ebben az esetben is csak megfelelő eszközökkel.
A villamos berendezések tüzeinek oltására feszült­
ségmentes állapotban is csak az arra rendszeresített
eszközöket és m ódokat szabad alkalmazni.
• Bármilyen tű z esetén, ha az oltásra is került, a tű zoltó ­
ságot értesíteni kell.
• A tűz eloltása után a megrongált, illetve üzemképte­
lenné vált részeket a sértetlen, üzemképes részektől el
kell határolni. E határokat jól láthatóan meg kell jelölni
és gondoskodni kell arról, hogy a megrongált rész vé­
letlenül se kerülhessen feszültség alá. Az üzemképesen
maradt, de a tűzoltás során kikapcsolt részt csak a kárfel­
mérés elvégzése után szabad feszültség alá helyezni.
161
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
• A tűz által m egrongált villamos berendezést, illetve
az oltás következtében csökkent szigetelésű beren­
dezést, csak annak szakszerű rendbehozatala vagy
felújítása után szabad újból feszültség alá helyezni.
Teendők környezetszennyezés esetén
• Helyszíni azonnali kárenyhítés (további szennyezés
megakadályozása, lokalizálás).
• Környezetvédelmi felelős/m egrendelő képviselőinek
értesítése (okok, szennyezőanyag milyensége, szeny-
nyezés mértéke, m egtett és továbbiakban szükséges
intézkedések).
• A káresemény hatósági bejelentése, az okok kivizs­
gálása és megszüntetése a megrendelő környezetvé­
delm i szakembereivel egyeztetett m ódon történik.
7.5. Csatlakozóvezeték létesítés biztonsági
előírásai
Csatlakozóvezeték létesítéséhez egy fő szakképzett,
kio k ta to tt és a feladattal m egbízott dolgozó, vala­
m in t egy k io k ta to tt segítő szükséges. Acélszalagos
rögzítést csak a rögzítési technológiából k io k ta to tt
személy végezhet. Fokozott körültekintést igénylő
munkavégzés esetén (pl. útkeresztezés) további segí­
tő t kell biztosítani.
A csatlakozóvezetékek közcélú hálózatra történő rá­
kötése feszültség alatt történjen, ha ennek nincs műsza­
ki, vagy egyéb akadálya. Ilyen m unkát csak az a szerelő
végezhet, aki rendelkezik a társaságra vonatkozó FÁM
szabályzat szerinti képesítéssel, m inősített eszközzel.
Kisfeszültségű szabadvezetékes csatlakozó berende­
zések létesítése során a következő főbb technológiai
műveletekre kerül sor: anyagok tárolása, mozgatása,
szállítása, oszlopgödör készítése (földmunkavégzés),
oszlopállítás, szerelvényezés, vezetékterítés, földelések
telepítése.
Az egyes technológiai m űveletek fontosabb munka-
védelmi, biztonságtechnikai előírásait az alábbiakban
foglaljuk össze. A m unkavédelmi előírások azonosan
alkalmazandók csatlakozó oszlop szerelése során, il­
letve kisfeszültségű közcélú hálózat építése során is.
Utóbbi esetben a szükséges szerelői létszám a munka
volumenének függvényében tervezendő.
Anyagmozgatás
Anyagmozgatásánál az anyagok mozgatására és tá ­
rolására vonatkozó előírásokat kell betartani. 200 kg
és ennél nagyobb töm egű osztatlan terhek emelését,
szállítását, rakodását kézi erővel végezni nem szabad,
m egfelelő szállító, illetve rakodó eszközről kell gondos­
kodni.
Faoszlopok mozgatásával foglalkozóknak tenyérvé-
dö kesztyűt kell használni és az esetleges bőrgyulladást
védökenöccsel kell megakadályozni.
Földmunkavégzés
Földmunkavégzésnél az előírtnál kisebb hajlású rézsűt
alkalmazni tilos. Csúszásra hajlamos rézsűknél fokozott
figyelem szükséges. Oldalfalakat aláásni tilos.
Lakott területen belül a kiásott gödör befedéséről,
körülkerítéséről gondoskodni kell, illetve az oszlopállí­
tást lehetőleg azonnal el kell végezni.
Környező épületek alapozását - a talaj indokolatlan
fellazításával, vagy vízszivattyúzással - tönkretenni
nem szabad.
Fejsérülés veszélye esetén a védősisak használata kö­
telező.
M űveletek földelőkkel
A talajszint fölé nyúló földelőt, amely balesetet okoz­
hat, m egfelelő védelem nélkül hagyni tilos. Földelést
m egbontani csak feszültségm entesitett és a m unkahe­
lyi földelések felhelyezése után szabad. Feszültség alatt
lévő hálózaton a földelést m egbontani csak a bontási
hely áthidalása után és csak az üzem eltetőnek szabad.
Földelések megbontását, illetve bekötését zivataros
időben nem szabad végezni.
Oszlopállítás
Oszlopok mozgatása a súly korlátok figyelem bevételé­
vel, az anyagmozgatásra vonatkozó előírások betartá­
sával történhet.
Felállított oszlopon és oszlopállítás alatt végzett sze­
relési műveletek során a csoport m inden tagjának vé­
dősisakot kell viselnie.
A ki nem kö tö tt oszlopra addig felmenni, amíg a g ö ­
d ör 2/3 részben nincs bedöngölve, nem szabad.
Hibás daruval, csőrlővel dolgozni tilos. Darut a teljesí­
tőképesség határán felül használni tilos.
Az ollófák, emelövillák, kötelek és csigasorok állapo­
tát, valam int a teherbíró képességét ellenőrizni kell.
Viharos erejű szélben, zivatarban oszlopot állítani
tilos.
Közutakon, vagy közutak közelében végzett oszlop­
állítási m unkáknál a m unkairányító az MSZ 151-1:2000
szabvány előírásait köteles betartani.
Oszlopra csak az oszloptípusnak megfelelően kivá­
lasztott módszerrel szabad felmászni olyan személy­
nek, aki arra ki van képezve és egészségileg alkalmas.
Oszlopmászási technológia hiányában a m unkát létrá­
 Lét es ít és s e l k a p c s o l a t o s á l t a l á n o s b i z t o n s á g t e c h n i k a i e l ő í r á s o k
ról, vagy szerelőkosárból kell végezni. Oszlopon tartóz­
kodni a munkavégzés során csak addig szabad, amíg
az oszlop közelében munkavezető, vagy kioktatott, a
szerelést felügyelő személy van.
Szerelvényezés
Szigetelőkkel, csavarokkal, vasszerkezetekkel, szerel­
vényekkel végzett m űveletek során ügyelni kell, hogy
az ezeken előforduló élek, sarkok, vagy le nem reszelt
sorják a kezet ne sértsék meg.
Szerelvények fe lállíto tt oszlopra történő felhúzásá­
nál, valam int a fe lállíto tt oszlopon végzett m unkánál az
oszlop alatt tartózkodni tilos!
Oszlopra mászás közben a dolgozó 10 kg-nál na­
gyobb töm eget ne vigyen magával. Oszlopra felhúzott
szerelvényeket, szerszámokat leesés ellen biztosítani
kell.
Felállított oszlopon tö rté n ő munkavégzésnél a cso­
p ort tagjainak védősisakot kell viselnie.
Villamos működtetésű gépek érintésvédelme feleljen
meg az MSZ 2364-410:1999 szabvány előírásainak.
Vezetékterítés, szerelés
Vezetékek terítésénél és szerelésénél résztvevők védő­
sisakot kötelesek viselni.
Dobról tö rtén ő vezeték terítésénél a vezetők húzásá­
nak irányában tartózkodni, továbbá a dobokat kézzel
fékezni, illetve a lefutó vezetőt kézzel irányítani tilos.
M ozgó vezető sodronyt oszlopra felhúzni tilos. A fe l­
húzást a terítés befejezése után kell elvégezni. A veze­
tékek oszlopon, terítő kereken végzett húzása alatt az
oszlopon emberek nem tartózkodhatnak.
Gépi terítés esetén folyam atos hírösszeköttetéssel
kell elkerülni a baleseteket és az oszlopsérülést.
Sötétben, zivatar alkalmával, sűrű ködben a szerkeze­
tek jegesedésekor, továbbá hófúvásban, erős szélben
(6-os fokozat 44,3 km /h) vezetéket teríteni nem sza­
bad. Kivétel: katasztrófa esetén, megfelelő kiegészítő
biztonsági intézkedések m egtételével fokozott figye­
lem m ellett.
Feszültség alatt lévő erősáramú vezetékek közelében
történő vezetékterítések során az MSZ 1585:2001 szab­
vány előírásai szerint kell eljárni.
Zivatar esetén szabadvezetéki hálózaton m unkát vé­
gezni tilos, a m egkezdett m unkát fel kell függeszteni.
Vezetékszerelésnél akkor is, ha más szabadvezetékek
veszélyes távolba hatása kizárt, és ha a vezeték feszült­
ség alatt álló szabadvezetéket nem keresztez, a légköri
túlfeszültségekből bekövetkezhető esetleges balesetek
megelőzésére 4 km-nél hosszabb vezetékszakasz esetén
a vezeték m indkét végét földelni és rövidre zárni kell.
Törésponti oszlopon a dolgozó úgy helyezkedjen el,
hogy az esetleg elszabaduló vezető az oszlopról le ne
sodorhassa.
Az oszlopon dolgozó alatt senkinek sem szabad tar­
tózkodnia.
Présszerszámot, fűrészt stb. az oszlopon történő
használathoz kötéllel kell felhúzni és leereszteni. Szer­
számot az oszlopról ledobni tilos.
Sajtolási m űvelet közben, ha a szerszám összenyomá­
sa a kezelőjét a megszokottnál nagyobb erő kifejtésére
készteti, a préselést csak az azt előidéző ok megszün­
tetése után szabad folytatni. Repedt, tö rö tt bélyeggel,
présszerszámmal dolgozni tilos.
Magasban végzett munka
Magasban végzett munka a talaj szintjétől 1 m-nél
nagyobb magasságban végzett munka. A technoló­
gia szempontjából m egkülönböztetünk lecsúszást és
lezuhanást. Oszlopon végzett m unkák során az MSZ
1585:2001 8.100.2.4 pont előírásait be kell tartani (állé­
konyság vizsgálat).
Oszlopon m unkát végezni mászószerszámmal,
zuhanásgátlóval e llá to tt TÉMA létrával, illetve em e­
lőkosaras gépjárm űvel lehet. Ha lecsúszás veszélye
áll fenn, akkor a m unkavégzőnek a helyváltoztatás,
munkavégzés során valam elyik m unkahelyzet be­
á llító kötéllel folyam atosan a tartószerkezethez kell
rögzítenie m agát úgy, hogy a kötél körülöleli az osz­
lopot, m iközben a két vége a deréköv két oldalához
csatlakozik. Ha lezuhanás veszélye áll fenn, akkor az
energiaelnyelővel e llá to tt 2 m-es rögzítő kötelet kell
alkalm azni úgy, hogy a kötél egyik végét a tartószer­
kezethez, másik végét a testhevederhez kell rögzíte­
ni. A láb terhelésének csökkentése érdekében szük­
ség esetén m unkaállást, illetve ö nh ordó m unkaállást
kell alkalmazni.
Bontás
A szabadvezetékes hálózatok bontása tö bb és részben
eltérő veszélyhelyzetet jele nt a m unkát végzők számá­
ra, m int a hálózatépítés vagy üzemeltetés. Ezért a körül­
tekintő, gondos munkavégzés fokozottan indokolt.
A rendelkezésre álló gépek és berendezések lehető­
vé teszik, hogy az egyes m unkam űveletek különböző
létszámmal is elvégezhetők legyenek, de a m űvelete­
ket m inden esetben olyan létszámmal kell elvégezni,
hogy a biztonságos és balesetmentes munkavégzés
feltételei m indig ki legyenek elégítve.
• A hálózat bontása csak érvényes bontási és ehhez
kapcsolódó területfoglalási, forgalom technikai en­
gedélyek birtokában kezdhető el.
163
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i k ön yv e
• Bontási m űveletek megkezdése e lő tt az üzem eltető­
től - m egfelelő időben - a lebontandó, illetve átala­
kítandó hálózatrészekre feszültségmentesítést kell
kérni.
• A lebontandó hálózatrészeket az üzem eltetővel kö­
zösen a helyszínen azonosítani kell.
• Idegen közművek közelében végzett munkánál nem
csak az esetleges rongálások elkerülése m iatt, hanem
a közvetlen veszélyhelyzetek (pl. gázvezeték közelé­
ben tö rté n ő oszlopkiemelés) kiküszöbölése érdeké­
ben szakfelügyeletet kell kérni a közművezeték üze­
m eltetőjétől.
• Bontandó tartószerkezetek mechanikai állapotát
alaposan ellenőrizni kell. Keményfa oszlopoknál a
korhadás a külső felületeken érzékelhető, míg fenyő-
oszlopoknál a korhadás a fa belsejében kezdődik.
Különös figyelm et kell fordítani a betongyám nélküli
oszlopok talajszint közeli részeire, valam int a beton-
gyámos faoszlopok tartócsavarjainak ellenőrzésére.
Az egyik csavar hiánya esetén az oszlop az utolsó vo ­
nali vezető felbontása után lefordulhat és ez által sú­
lyos balesetet okozhat. Bontandó betonoszlopoknál
és vasoszlopoknál is észlelhető a korrózió és egyéb
mechanikai sérülések, melyek szükségessé tehetik
az oszlop kitámasztását, vagy darus gépkocsival való
megfogással biztosítható az állékonyság.
• A m unkavezetőnek a bontási munka megkezdése,
illetve új m űveletbe kezdés e lő tt az egyes műveletek
technológiai elem eit ism ertetnie kell a m unkaválla­
lókkal.
• A bontási m unkák veszélyessége m ia tt a m unkahelyi
fegyelem megtartása - a feladatokra való odafigye­
lés érdekében - fokozott jelentőségű.
• Bontott anyagok helyszíni tárolását azok elszállításá­
ig előre m egtervezett m ódon és helyeken kell m eg­
oldani, különválasztva a raktárba, a szeméttelepre,
illetőleg veszélyes hulladék-tárolóba (feldolgozóba)
szállítandó anyagokat.
• Lebontott anyagok kiálló részei (pl. az oszlopon lévő
acél fejszerelvény, tö rö tt szigetelő) veszélyt jele n ­
tenek, ezért azokat a földön szétszerelve m ielőbb a
helyszíni tárolóba kell helyezni, vagy el kell szállítani.
A szétszerelésnél az egyéni védőeszközök (védőkesz­
tyű, védőszemüveg) használata kötelező.
• A kiásott tartószerkezetek gödreit m inél előbb be kell
tem etni, illetőleg le kell fedni, vagy korláttal körül kell
venni.
• Csak m egfelelő állapotban levő szerszámokkal és
eszközökkel végezhetők munkálatok.
• A bontásból kikerülő veszélyes anyagok közé ta rtoz­
nak a te líte tt faoszlopok, melyek kezelésekor védő­
kesztyűt és védökenőcsöt kell használni. Átm eneti
tárolásuk e lkülönítetten történjék.
• Ollófákat, em előfákat használat e lő tt m indig ellen­
őrizni kell. Tilos ezeket feszítörúdként használni.
164
A kihorgonyzásra szolgáló cövekek állékonyságát
használatba vétel e lő tt m indig ellenőrizni kell. Ken­
derkötelek, sodronykötelek, létrák, csörlök, csigasor­
ok és testhevederek alkalmazása e lő tt meg kell győ­
ződni azok biztonságos állapotáról.
• Befeszített vezetéket elvágni tilos, m ert a veze­
tékben levő húzófeszültség felszabadulása után a
támszerkezet, illetve a szerelvények deformálódása,
esetleg az oszlop kidőlése következhet be.
• Az áramkötések bontásánál ügyelni kell arra, hogy a
leb on to tt vezeték - rugalmassága következtében - a
m unkát végző személyhez ne csapódjon, és sérülést
ne okozzon. Az oszlopon dolgozó m indig úgy helyez­
kedjen el, hogy az esetleg elszabaduló vezető le ne
sodorja az oszlopról.
• Az alkalmazott csigasor vagy csörlő és egyéb eszkö­
zök legyenek képesek a fellépő erőhatások elviselé­
sére, és a végzendő m űveleteket biztonságosan le­
hessen velük végrehajtani.
• A csigasor kötelét húzó - a földön levő - munkavál­
lalók m egfelelő távolságban úgy helyezkedjenek el,
hogy ne kerüljenek a vezeték alá.
• Tilos az oszlopra felmenni, ha az már 1/3 részénél mé­
lyebben ki van ásva.Tilos vasbetonoszlopot ollófával,
csáklyával kitámasztani abból a célból, hogy o tt osz­
lopgödör ásási m unkákat végezzenek.
• Ha a bontandó támszerkezet idegen berendezést
úgy közelít meg, hogy a bontás balesetet vagy kárt
okozhat, a bontás megkezdése e lő tt az idegen be­
rendezés üzem eltetőjétől szakfelügyeletet kell kérni.
• Az egy- vagy többfázisú csatlakozó vezetékek bontá­
sának létszámszükséglete általános esetben 2 fő (1 fő
szakmunkás, 1 fő betanított segédmunkás). A tényle­
ges létszámot m indig a munkavégzés körülm ényei­
hez kell igazítani, illetőleg a munkafázisokat, bontási
technológiát a biztonságos munkavégzésnek m egfe­
lelően kell megválasztani.
7.6. A kábelfektetés biztonságtechnikai előírásai
Kábelfektetés, illetve kábeles munkavégzés során az
általános előírásokon túl speciális biztonságtechnikai
követelm ényeket is be kell tartani. Ezek a követke­
zők.
A kábelfektetés előkészítése, hatósági engedélyek
beszerzése, egyeztetés a közmüvekkel
A tervezés során elkészül a fektetendő kábel nyom ­
vonalrajza. A tervnek tartalmaznia kell a közmüvekkel
(energiaszolgáltatók, gázmüvek, vízművek, csatornázá­
si müvek, telefonkábel-hálózat, kábeltévé stb.) tö rté n t
egyeztetést, az esetlegesen előforduló létesítmények
 Létes ít és sel k a p c s o l a t o s á l t a l á n o s b i z t o n s á g t e c h n i k a i e l ő í r á s o k
helyzetét, nyomvonalvezetését, falsíktól, útszegélytől,
fix pontoktól beméretezve. A közmüvek létesítmé­
nyeinek helyzete lényeges kérdés m ind technológiai,
műszaki, m ind balesetvédelmi, m unkavédelmi szem­
pontok m iatt. A kábelfektetési m unkálatok során a
közmüvek helyzetének ismeretében elkerülhető m eg­
sértésük és az abból előfordulható baleset. A közművek
üzem eltetői előírhatnak előzetes értesítést a munkála­
tok megkezdéséről, illetve helyszíni felügyeletet.Tervet
csak m érnök kamarai tagsággal rendelkező tervező ké­
szíthet. A terv birtokában kell megszerezni a vezeték­
jog és egyéb engedélyeket. Az engedélyek m egléte a
munkavégzés feltétele.
Közterületen végzendő kábelfektetések
engedélyeztetése
Közterületen b u rko la tb o n tá st csak érvényes b u rk o ­
latbontási engedéllyel le h e t végezni. A b u rk o la tb o n ­
tási e ngedélyt az ö nkorm ányzatok műszaki osztálya
adja ki. A m un ká la to ka t m ind közterületen, m ind
belső te rü lete n nagy körültekintéssel kell végezni,
hogy sem a dolgozókra, sem a járókelőkre, sem p e ­
dig a g é p já rm ű forg alo m ra baleseti veszélyt ne je ­
lentsenek.
A munkahely átadása
A kitűzéskor előre meg kell határozni a kivitelezéshez
szükséges új és a hálózatból kiterm elt anyagok depo­
nálását, a kiterm elt föld elhelyezését, valam int a szük­
séges m unkavédelmi eszközök - korlátok, híddeszkák,
jelzőlámpák, KRESZ-táblák stb. - m ennyiségét és he­
lyét. Meg kell határozni a gyalogos- és gépjárm ű-köz­
lekedés biztonságos fenntartásához szükséges teendő­
ket, a kihelyezendő KRESZ-táblák fajtáit, mennyiségét
és helyét.
Kábelárok kézi kiásása
A kábelárkot m in dig körültekintéssel kell kiásni,
hogy a m unkálatok se a dolgozókra, se a járókelőkre,
se a gépjárm űforgalom ra baleseti veszélyt ne je le n t­
senek.
Ügyelni kell az üzemben levő kábelhálózatra, köz­
müvekre, hogy se a szerszámoktól, se a földnyomástól,
burkoló kockakövektől stb. meg ne sérüljenek.
A kábeltéglák - védötéglázás - eltávolítása után csá­
kányt vágásra használni már nem szabad.
A kábelárok m entén levő épületekbe, való zavartalan
és balesetmentes közlekedést m indkét oldalán korlát­
tal ellá tott átjárókkal kell biztosítani.
Dúcolás
Ha l.-ll.-lll. osztályú talajban 1,2 m-nél, IV.-V.-VI. osztá­
lyú talajban 1,5 m-nél mélyebb árkot kell ásni, akkor az
árok falait a beomlás, ¡11. a balesetveszély elhárítása ér­
dekében dúcolni kell. Dúcoláshoz általában megfelelő
minőségű faanyagot kell használni. A faelemeket acél
kapcsolóelemekkel kell egymáshoz kötni.
A dúcolást úgy kell elkészíteni, hogy a kidúcolt talaj
vagy építm ény állékonysága és a munkahelyeken dol­
gozók testi épsége veszélyeztetve ne legyen, ugyanak­
kor a dúcolás a munkavégzést ne akadályozza.
Kábelek fektetése
A -5 °C alatti hömérséklű extrudált kábeleket nem sza­
bad fektetni. Szükség esetén a kábel elöfütéséröl, elő­
melegítéséről kell gondoskodni.
A szabványos méretű kábelárok elkészítése után a
kábelt az alsó homokágyra fektetjük. A kábelen a szük­
séges kábeljelzőket el kell helyezni. A kábel fektetése
után a kábelárok alján a kábelt rendezni kell. A takarás
e lő tt el kell végeztetni a kábelek geodéziai bemérését
és dokumentálását. Ezt követően el kell végezni a ho­
mokozást (a kábel fe lett 5 cm vastagságban), szükség
esetén a választó- és fedőtéglázást, majd a föld vissza­
töltését. A kábel felett 30 cm-el helyezendő el a m ű­
anyag kábeljelzö védőszalag. A kábelárok betakarása
után a burkolatot az eredeti állapotnak megfelelően
kell helyreállítani. A kábelfektetési m unkálatok befeje­
zése után a kimaradt földet és törm eléket, felvonulási
anyagokat, eszközöket a helyszínről el kell szállítani. A
gyalogos- és a közúti forgalom biztosítására kirakott
korlátokat, jelzőtáblákat össze kell szedni, és az eredeti
állapotot helyre kell állítani.
Szereléssel kapcsolatos előírások
A kisfeszültségű kábelek típusára, továbbá a szerelvé­
nyek sokféle változatára való tekintettel a szerelések ki­
vitelére vonatkozó technológiai utasítások száma nagy,
ezért csak a tervek (tervezett kábelek típusa) ismereté­
ben lehet meghozni a szükséges biztonságtechnikai
intézkedéseket. A csatlakozó kábelek csatlakoztatása a
közcélú hálózathoz társaságonként eltérő m ódon tö r­
ténhet („T" leágazás, felfűző szekrény, kerítésvonalában
elhelyezett m érőhely stb.), ezért a tervezés megkezdése
e lő tt a csatlakozás műszaki feltételeit az ügyfélszolgála­
ti irodákban tisztázni kell. A kiválasztott kábelanyagok,
szerelvények ismeretében a technológiai utasítások a
biztonságtechnikai követelményeket tartalmazzák. A
szakmai és a m unkahelyi követelmények és a munka
biztonságos végrehajtásához szükséges m unkavédel­
mi intézkedések ismerete és végrehajtása a kábelsze­
relői m unkakörben foglalkoztatott szakszemélyzettől
165
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y v e
magas fokú szakmai és biztonságtechnikai ismereteket
kíván (OKJ-s szakmunkás bizonyítvány, feszültségszint
megjelölésével).
A kábelszerelési m unkák végzéséhez m egállapí­
to tt legkisebb létszám két fö. A két személy közül az
MSZ 1585 m eghatározása szerint a vezetőnek szak­
képzettnek, a m ásodik személynek k io k ta to ttn a k kell
lenni.
7.7. Kisfeszültségű FÁM előírások
A fogyasztók zavartalan villamosenergia-ellátása érde­
kében - az ésszerűség, a gazdasági és technikai lehe­
tőségek figyelem bevételével - az üzemelő hálózaton
szükségessé váló üzemzavar elhárítási, karbantartási,
felújítási stb. m unkálatokat (pl. új bekapcsolás) m i­
nél nagyobb arányban feszültség alatti munkavégzés
(FÁM) keretében kell elvégezni. Ennek érdekében az
alábbiak szerint kell eljárni:
• kisfeszültségű csupasz, illetve szigetelt szabadveze­
téki hálózaton csatlakozó létesítést, közvilágítási lám­
patest le- és felszerelését csak FÁM módszerrel lehet
elvégezni, ha ennek egyéb műszaki akadálya nincs;
• fogyasztásmérő-köri m unkákat csak FÁM módszerrel
lehet elvégezni, ha ennek egyéb műszaki akadálya
nincs;
• kisfeszültségű kábeles m unkákat lehetőség szerint,
áramváltós fogyasztásmérő-köri m unkákat csak FÁM
módszerrel lehet elvégezni, ha ennek egyéb műszaki
akadálya nincs.
A m unkát végző m unkáltatójának biztosítani kell
ezen munkák elvégezhetőségének feltételeit, beleért­
ve a munkavállalók képzését is, valam int a szükséges
speciális eszközöket. A megszerzett jogosítványok ér­
vényességét folyamatosan fenn kell tartani.
• Feszültség alatti munkavégzést csak a nemzeti elő­
írások szerint szabad végezni. Az MSZ 1585:2001
szabvány 6.3 pontja tartalmazza a feszültség alatti
munkavégzés személyi, tárgyi előírásait. A szabvány
6.3.101 pontja szerint:
„Feszültség a la tt álló villamos berendezésen - a tör­
pefeszültségű (MSZ 1600-1) berendezéseket kivéve
valam int szabadvezeték veszélyes közelségében
(6.3.1.1.102 szakasz) m unkát végezni csak e szab­
ványban felsorolt, vagy a nemzeti jogszabályokban
rögzített esetekben szabad. Szabadvezeték veszélyes
közelségében végzett m unkát feszültség a la tti m un­
kavégzésnek kell tekinteni. Ennél nagyobb távolság­
ban végzett m unkánál a feszültség jelenlétét nem kell
figyelembe venni."
• Feszültség a la tti m unkát a szabvány 6.3.2.101 p o n t­
ja értelm ében csak a következő személyek végez­
hetnek:
166
„Feszültség alatt álló villamos berendezésen munkát
végezni az üzemi személyzet, valamint az idegen mun­
káltató ilyen feladat végzésére kijelölt és erre megbízott
- a IV. és V. csoportba tartozó szakképzett, amennyiben
szükséges segítőként a Ili. csoportba tartozó kioktatott
- tagjainak szabad, akik a végzendő munka veszélyes­
ségére és a szükséges védőintézkedésekre ki vannak ok­
tatva (feljogosítással rendelkeznek) és el vannak látva a
biztonságos munkavégzéshez szükséges szerszámokkal,
védőeszközökkel és egyéb szükséges felszerelésekkel."
• A munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi előírá­
sokat a 6.3.2.102 pont a következőkben határozza
meg:
„Feszültség a la tti m unkát - a vonatkozó jogszabály
szerint - csak az előzetes és időszakos orvosi alkalmas-
sági vizsgálaton erre megfelelőnek bizonyult, továbbá
m agát kifogástalanul érző, pihent munkaerőnek sza­
bad végezni."
7.8. Mentés, elsősegélynyújtás
7.8.1. A villamos áram élettani hatása
Áramütéses baleset akkor következhet be, ha az em be­
ri test villamos áramkörbe kerül. A balesetek elemzése
alapján, a villamos áramnak az emberi szervezetre gya­
korolt hatásait a következőképpen lehet összefoglalni.
Az áram fiziológiai (élettani) hatásai közül legveszé­
lyesebbek a szívműködésre kifejtett hatások: a szivbé-
nulás, amely azonnali halált okoz, valam int az ún. szív­
kamra lebegés, amely néhány tized másodpercen belül
a szív megállását eredményezi.
Az áram az idegrendszer működését is zavarja, béní­
tóan hat, izomgörcsöket okoz. A tüdöm ozgató izmok
görcse légzési zavarokat, a légzőközpont m egbénulá­
sa fulladásos jelenségektől kísért tetszhalált okozhat,
és gyors segítség nélkül beállhat a halál. Ezenkívül az
áramnak még két hatása van: vegyi hatás, amely a szer­
vezetben lévő oldatok megbontásában nyilvánul meg,
valam int a hőhatás, amely égési sebeket okoz.
A szív- és légzési zavarok szempontjából az 50 Hz-es
váltakozó áram, míg a vegyi hatás szempontjából az
egyenáram a veszélyesebb.
A villamos áram élettani hatásai természetesen igen
sok tényezőtől függnek. Ezek közül legfontosabbak a
következők:
• az emberi szervezeten átfolyó áram erőssége,
• a behatás (áramütés) időtartam a,
• az emberi test ellenállása,
• az áram útja,
• az áram neme, váltakozó áram esetén frekvenciája,
• az egyén testi és lelki állapota.
A felsorolt tényezők közül elsődleges fontosságú az
emberi testen átfolyó áram erőssége:

- 1 - 1 , 5 mA - gyenge érzet (rázás);
- 2 -3 mA - mozgást nem gátló rázásérzet;
-15mA - elengedési áramerősség, fájdalmas
izomgörcs a végtagokban;
- 25 mA - légző izmok görcse, erős fájdalom;
- 80 mA - szívkamralebegés, halálveszély
0,1...0,3 s után;
- 100 mA fe lett - szívbénulás, azonnali halál.
Az emberi test ellenállása szabja meg, hogy adott fe­
szültség mekkora áramot tu d rajta áthajtani. Az emberi
test ellenállása két részre bontható. Az egyik a bőrfe­
lület ellenállása, amely ép bőr esetén igen nagy lehet
(20-100 kOhm /cm 2), azonban nedvesség (izzadás) ese­
tén ennek törtrészére csökkenhet, ezen kívül a feszült­
ség hatására történő átütés, vagy égéses sérülés követ­
keztében gyakorlatilag nullává válhat. A második rész
magának a testnek az ellenállása.
Mindkét összetevő nagysága, tehát végeredményben
az emberi test összes ellenállása nagymértékben függ
még tö bb tényezőtől, - pl. az érintési felület nagyságá­
tól, az érintési nyomástól, a börfelület állapotától, a sze­
mély korától, általános idegi és fizikai állapotától stb.
Az emberi test ellenállásának mérésére végzett kísér­
letek eredményei jelentős szórást mutatnak. A mérések
szerint az emberi test ellenállása a feszültségtől függően
500 és 10 000 Ohm között változik.
Áramütéses baleset során az emberi test tö bb fé le ­
képpen kapcsolódhat az áramkörbe. A legveszélye­
sebb eset az, am ikor az em ber a villamos rendszer két
vezetőjét fogja meg, m ert ilyenkor csupán az emberi
test ellenállása kerül az áramkörbe, s így aránylag nagy
áram halad a testen (m égpedig többnyire a szíven) ke­
resztül.
A leggyakoribb eset az, am ikor az ember a földön,
vagy fö lde lt fémrészen állva egy, a földhöz képest fe­
szültség alatt álló részt érint. Ekkor a villamos áramkör­
be a test ellenállásán kívül még beiktatódik az ún. ta lp ­
ponti ellenállás, vagyis a ta lp és a talaj közötti átm eneti
ellenállás, így a fellépő áramerősség valamivel kisebb
az előzőnél.
A legritkább előfordulási módja a villamos balesetek­
nek a lépésfeszültségból adódó baleset. Az ember lépés
közben lábával a talaj két különböző potenciálon lévő
pontját hidalja át. Egyrészt ritkán fordul elő, hogy az
ember kb. 1 m lépésével kom oly potenciálkülönbséget
tudjon áthidalni, másrészt ebben az esetben az emberi
test ellenállásához két talpponti ellenállás adódik hozzá,
továbbá az ilyen áramütésnél az emberi testen áthaladó
áramnak csak kis része halad a szíven keresztül.
Az u tóbbi időkben m ind nagyobb szerepet tu lajdo ­
nítanak a villamos balesetet szenvedett személy testi és
lelki kondíciójának. Áramütésre sokkal érzékenyebbek
a szervi betegségben szenvedők, alkoholisták stb., va­
lam int a gyenge idegállapotban lévő egyének.
Ment és, e l s ő s e g é l y n y ú j t á s
7.8.2. Elsösegélynyújtási útm utató
Villamos balesetek alatt az áramütéses baleseteket é rt­
jük. A villamos balesetek elhárításának - m in t általában
a baleset elhárításnak - alapvető eszköze a megelőzés,
vagyis a különféle balesetvédelmi előírások szigorú be­
tartása, egyéni és csoportos m unkavédelmi eszközök
alkalmazása m ind a villamos berendezések létesítésé­
nél, m ind pedig azok üzemeltetése és karbantartása
során. A villamos berendezések létesítésénél betartan­
dó balesetvédelmi előírásokat különféle szabványok és
előírások igen részletesen tartalmazzák.
7.8.3. MSZ 1585:2001 szabvány D l 00. m elléklete
(tájékoztatás)
Elsősegélynyújtási útmutató villamos áramütéses
balesetekhez (egészségügyi szakképzettséggel nem ren­
delkezők részére)
D l 00.1. Bevezetés
A balesetet szenvedett személy mentése és a szükséges
elsősegélyben részesítése - a jo g i kötelezettségen túlme­
nően - elsőrendű emberi kötelesség. Ezért mindenkinek,
aki az MSZ 1585-2001. szabvány hatálya alá tartozó vil­
lamos berendezésen üzemi m unkát végez, meg kell ta­
nulnia és a gyakorlatban jó l el kell sajátítania a mentési
és elsősegélynyújtási ismereteket, hogy azokat szükség
esetén célszerűen, m egfontoltan és gyorsan alkalmazni
tudja. Ez a tájékoztató csupán az átismétlésekhez nyújt
segítséget, tehát a tanuláshoz nem elegendő ezek átol­
vasása, és teljességgel megengedhetetlen, hogy csupán
a bekövetkezett baleset után - a segítségnyújtás során-
kezdjük el ezt tanulmányozni!
A mentés és a segélynyújtás sorrendje
A segélynyújtó
- ha egyedül van, segélynyújtás közben kiabálással hív­
jo n segítséget;
- szabadítsa ki az á ram ütött személyt (veszélyes helyze­
téből) az áramkörből;
- a kiszabadítás után azonnal részesítse elsősegélyben,
szükség esetén kezdje meg az újraélesztést!
(Minden másodpercnyi késedelem végzetes lehet);
- azonnal hívassa a leghamarabb elérhető orvost és a
mentőket is;
- szükség esetén gondoskodjék az üzemeltető, a műszaki
mentők (tűzoltók) értesítéséről is!
Az üzemeltetőt csak abban az esetben kell értesíteni, ha
a baleset az ö villamos berendezésén történt, vagy a bal­
esetet okozó berendezés kikapcsolása csak az áramszol­
gáltatói berendezésből hajtható végre.
167
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K é zi k ön y v e
Segélykérő telefonszámok: Mentők: 104 Tűzoltók:
105 Közös: 1 12
D 100.2. A z áramütött személy kiszabadítása
Ha az áram ütött személy a villamos berendezésen,
áramkörben (fogva) maradt, legelső feladat ebből a ve­
szélyes helyzetből való haladéktalan kiszabadítása.
Vigyázzon a segélynyújtó, hogy a mentés során önm a­
gát ne veszélyeztesse!
Ha az áram ütött személy olyan helyen van (magasan a
föld felett, létrán stb.), ahonnan kikapcsoláskor az izom­
görcs megszűnésekor leeshet és ez súlyos sérülését okoz­
ná, a kikapcsolás előtt - ha ez rövid idő a la tt lehetséges
- az áram ütött személy megtámasztásával gondoskod­
jun k a leesés megakadályozásáról.
M egtám asztására száraz fagerendát, fa lé trá t hasz­
náljunk, de közvetlenül ne érintsük az á ra m ü tö tt
személyt. Ha a m egtám asztás - igen rövid idő a la tt -
nem lehetséges, akkor kéznél levő széna, szalma, ruha
vagy ágynem ű aláterítésével, vagy pokróc, ponyva ki-
feszítésével gondoskodjunk arról, hogy az á ra m ü tö tt
személy leesésekor lehetőleg m inél kisebb sérülést
szenvedjen.
D 100.2.1. A z áramkörből való kiszabadítás módja
kisfeszültségű (1000 V-nál nem nagyobb feszültségű)
villamos berendezésen
D l 00.2.1.1. Kikapcsolással (az áramkör m egszakí­
tásával)
Kapcsoljuk ki a villamos berendezést, ha az a főkap­
csolóval, a balesetet okozó berendezést kapcsoló telje­
sítménykapcsolóval, vagy a balesetet okozó berendezés
táplálásába beépített biztosítók eltávolításával egyér­
telműen elvégezhető. Ha a balesetet okozó berendezés
dugós csatlakozású, akkor a dugónak az aljzatból való
kihúzása elegendő.
A vezeték elvágása kifejezetten veszélyes, ezért csak
különleges esetben és kizárólag csak villamos szakember­
nek szabad végeznie, erre alkalmas, szigetelt nyelű szer­
számmal!
D 100.2.1.2. Kikapcsolás nélkül
Ha nem lehet gyorsan kikapcsolni, akkor a feszültség
alatt álló berendezéstől haladéktalanul húzzuk-rántsuk
vagy toljuk-lőkjük el az áram ütött személyt.
Ügyeljünk arra, hogy csupasz kézzel vagy csupasz test­
felületünkkel se az áram ütött személyt, se a falat vagy
bármilyen fémtárgyat ne érintsünk!
Ez többnyire az á ra m ü tö tt személy testén lévő (á l­
tala viselt) száraz ruhadarabokon á t m egoldható, de
ha ez nem megy, az elhúzáskor szigetelőanyagú rudat,
fanyelű, száraz kam pósbotot, fanyelű szerszámot (pl.
gereblyét) használjunk. Ha két segélynyújtó van, szá­
raz kötél, száraz nadrág, kabát átvetésével is elhúz­
168
h atju k az á ra m ü tö tt személyt. Az eltoláshoz száraz
faanyagot (gerendát, deszkát, létrát) használjunk. Ha
ezeknek a segédeszközöknek egyike sem á ll rendelke­
zésre és száraz fa- vagy m űanyagpadlón állunk, akkor
egyik kezünket csavarjuk be vastagon száraz ruhane­
m űvel (törölköző, kendő, kabát stb.) vagy többrétegű
papírral, és az á ra m ü tö tt személyt ruházatánál fogva
húzzuk el.
Ha a padló nem szigetelőanyagú (pl. csupasz talaj, hi­
degpadló) vagy szigetelőanyagú ugyan, de vizes, nedves,
akkor tegyünk a lábunk alá száraz fát (pl. szeg nélküli
deszkát, ládát, széket, asztalt), pap irt (pl. könyvet, több­
szörösen összehajtott újságot, papírlapot) vagy egyéb
szigetelőanyagot (pl. műanyagtasakot, szőnyeget) és erre
állva, szigetelőanyagba (pl. textilnemű) becsavart kézzel
rántsuk el a balesetest. Vizes földre összehajtogatott pa­
p írt vagy könnyű ruhaneműt ne tegyünk, m ert azok pilla­
natok alatt átnedvesedhetnek.
Ha a helyszínen nagyfeszültségű villamos berendezések
kezelésére alkalmas szigetelt kezelőrúd (kapcsolórúd, élet­
mentő rúd) van, úgy a kisfeszültségű villamos berende­
zésből való mentéshez is a legcélszerűbb ezt használni;de
keresésükkel kisfeszültségű berendezés esetén nem sza­
bad időt veszteni!
A feszültség alatt álló vezeték elvágása csak különleges
szigetelt szerszámokkal, különlegesen erre kiképzett sze­
mélyek á ltal tekinthető megfelelő biztonságúnak, külön­
ben kifejezetten életveszélyes! Ezért a vezeték elvágásával
csak ilyen körülmények mellett, de ekkor is csak kivételes
esetben (ha más alkalmas m ód nincs) szabad a kiszaba­
dítást elvégezni.
D l 00.2.2. A kiszabadítás módja nagyfeszültségű
(1000 V-nál nagyobb feszültségű) villamos berende­
zésen
Az áram ütött személyt az áramkörből való kiszabadí­
tás előtt nem csak megérinteni, de hozzá közeledni is ve­
szélyes.
A kikapcsolást csak a helyi viszonyokkal ismerős szak­
ember végezheti. Ezért - ha nem tartozunk ezek közé
- azonnal (telefonon, rádión, esetleg autó, kerékpár,
küldönc stb. útján) értesítsük a villamos berendezést
üzemben tartó villamosm űvet (általában az áramszol­
gáltató, villamos vasút esetén a vasút), illetve annak he­
lyi m egbízottját, aki intézkedik a kikapcsolásról. Kikap­
csolás nélkül, kapcsolórúddal kiszabadítást, csak erre
k io k ta to tt szakemberek végezhetnek, de ők is kizárólag
állomásban.
Ha a vezeték leszakadt, lelóg vagy veszélyes közelségbe
került, a vezetékhez ne közeledjünk és állítsunk figyelmez­
tető őrt, aki a közeledőket ezektől több méter távolság­
ban tartja. A leszakadt vezeték kb. 10 m-es körzetében
lehetőleg ne közlekedjünk, illetve ha ez (pl, meneküléshez,
mentéshez) feltétlenül szükséges, lépéseink legyenek egé­
szen rövidek (kb. 10-20 cm-esek).

D l 00.2.3. Ruhaégés
Ha az á ra m ü tö tt személy ruhája ég, az o ltást a kisza­
badítás után lehetőleg betakarással (pl. száraz pokróc­
cal vagy saját ruhánkkal) végezzük. Ha erre nincs mód,
akkor föld, homok, ezek hiányában víz is használha­
tó, azonban vigyázni kell arra, hogy az oltással újabb
áram ütést vagy zá rla to t ne okozzunk. (Különösen vi­
gyázni kell erre nagyfeszültségü villamos berendezés
közelében!) Az o ltást gyorsan kell végezni, m ert az égés
á lta l okozott sérülések olykor még az áramütésnél is
veszélyesebbek lehetnek. Előfordul, hogy az á ra m ü tö tt
személy önerejéből kiszabadul az áramkörből, vagy a
kiszabadítás után nem vesztette el vagy visszanyerte
eszméletét, de ruhája mégis tüzet fog és így m enekülni
kezd. Ebben az esetben feltétlenül - akár elgáncsolás-
sal is - meg kell á llíta n i ö t a futásban, m ert a ruhája
csak ezután o lth a tó el.
D l 00.2.4. Egészségügyi ellátás
Feltétlenül m entőt (orvost) kell a helyszínre hívni, ha a
balestes - akár csak egyetlen p illanatra is - elvesztette
az eszméletét (még akkor is, ha ez után segítség nélkül
eszméletre tért), félrebeszél vagy ellátásra szoruló külső
sérülést szenvedett (még abban az esetben is, ha ezt a
sérülést az elsősegélynyújtó - látszólag - kielégítően
ellátta). A mentő (orvos) értesítésekor fel kell hívni a fi­
gyelmet arra, hogy áramütéses balesetről van szó, s kö­
zölni kell a balesetes á lla p o tá t (pl. eszméletlen, légzése
rendben).
Ha a balesetes járóképes, akkor a mentő (orvos) hely­
színre hívása helyett megengedett orvoshoz kísérése is,
azonban - az időközben bekövetkezhető romlás veszélye
m ia tt - sem a járóképes áram ütött személy kíséret nélküli
orvoshoz küldése, sem járóképtelen balesetes orvoshoz
szállítása nem megengedett. Ha a balesetes az áramütés
következtében egyetlen pillanatra sem vesztette el az esz­
méletét, és nincs ellátásra szoruló sérülése, akkor kívánsá­
gára - de csak az ő kifejezet t kívánságára! - elhagyható a
mentő hívása és az orvosi vizsgálat.
Ebben az esetben is fel kell azonban hívní a figyelmét
arra, hogy 24 órán belül bármikor felléphet rosszabbodás,
tehát ezen időn belül ne m aradjon egyedül, bármilyen
rosszullét esetén forduljon orvoshoz, s az orvossal közölje,
hogy áramütés érte.
D l 00.3. Elsősegélynyújtás
Az elsősegélynyújtást az áramkörből való kiszabadítás
után azonnal, minden mást megelőzően kell elkezdeni.
D100.3.1. Eszméletén lévő áramütött személy ellá­
tása
Ha az áram ütött személy eszméleténél van, akkor szo­
ros ruháit meg kell lazítani, nyugalomba kell helyezni, és
olyan módon kell leültetni, hogy bármikor - segítség nél­
kül - le tudjon feküdni.
Men t és , e l s ő s e g é l y n y ú j t á s
D 100.3.2. Eszméletlen áramütött személy ellátása
Ha az áram ütött személy nincs eszméleténél, akkor
meg kell vizsgálni, van-e légzése. Eszméletlennek kell tar­
tani a balesetest, ha rákiáltásra, kezének megszorítására,
vállának megrázására nem válaszol, lehunyt szemhéjaira
ráfújva a szemhéjak nem rebbennek meg.
Ha az eszméletlen balesetesnek a légzése rendben van,
és nincs nyilvánvaló, súlyos csonttörése (gerinctörése, me­
dencetörése, többszörös bordatörése, felkar- vagy comb­
törése) akkor stabil oldalfekvésbe kell hozni, és állandó
megfigyelés a la tt kell tartani, hogy a későbbiek során
nem marad-e ki a légzése.
Eszméletlen balesetest itatni tilos!
Felesleges időtöltés a valóban eszméletlen balesetes
magához térítését szagoltatással vagy más ingerekkel
megkísérelni, m ert a valódi eszméletlenség ezekkel nem
szüntethető meg.
Ha az eszméletlen balesetesnek nincs légzése, akkor a
teljes körű elsősegélynyújtáshoz meg kell azt is vizsgálni,
van-e vérkeringése (szívműködése). A vérkeringés vizsgá­
latának eredményétől függetlenül haladéktalanul meg
kell kezdeni a mesterséges lélegeztetést!
A rendes vérkeringést a nyaki ütőérnél aránylag könnyű
érzékelni, de azt, hogy a vérkeringés teljesen kimarad vagy
csupán gyenge, gyakorlat nélkül nemigen lehet megállapí­
tani. Ha az áramütött személynek a szívműködése is leállt,
a k k o r-a mesterséges lélegeztetésen túlmenően - mestersé­
ges szivműködtetésre (mellkaskompresszíó, „szívmasszázs")
is szükség van, ezt azonban kizárólag olyan személy végez­
heti, aki erre nem csak elméleti, de gyakorlati kiképzésben
is részesült. Ezért e tájékoztató sem a keringés vizsgálatát,
sem a mellkaskompresszió elvégzését nem ismerteti.
A felesleges (tévedésből végzett) mellkaskompresszió
ugyanis rendkívül veszélyes; nem csak nem segít, de meg
is ölheti - a mesterséges lélegeztetés után e nélkül rendbe
jöhető - sérültet!
Ha a balesetes ellátásra szoruló külső sérülést (égés,
nyílt seb stb.) is szenvedett, akkor ezt, az elsősegélynyújtás
során ugyanúgy kell ellátni, m intha nem áramütés köve-
teztében á llo tt volna elő. Az ilyen sérülés ellátása azonban
nem késleltetheti az újraélesztési eljárások haladéktalan
megindítását és nem akadályozhatja azok folytatását.
A légzés vizsgálata
- a balesetest hanyatt fektetjük (kemény alapra), a lég­
utak szabaddá tétele érdekében betekintünk a száj­
üregbe, az esetleg o tt lévő idegen anyagot (vért, hánya-
dékot) ujjunkra tekert kendővel - a fejet oldalra fordítva
- kitöröljük; a kimozdult kivehető fogsort eltávolítjuk;
- a mellkas elülső felszínéről felhúzzuk a felső ruházatot;
- arcunkkal a szegycsont (mellcsont) magasságáig leha­
jolva oldalról figyeljük, hogy saját (normális) légzésünk
három -négy légvétele a la tt ütemesen emelkedik és
süllyed-e a mellkasa (főként férfiaknál), illetve a hasa
(főként nőknél);
169
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
- h a e kitérések jó l láthatók, akkor a légzés kielégítő. Ha
nem látunk kitérést, vagy csak nagyon bizonytalanul, ak­
kor légzés nincs, vagy az nem kielégítő (tehát a mestersé­
ges lélegeztetést haladéktalanul meg kell kezdeni).
A stabil oldalfekvö helyzet létesítése (D l 00.1. ábra)
- a hanyatt fekvő balesetes oldalához térdelünk, a dereka
magasságában;
- térdei alá nyúlunk, és lábait térdben felhúzzuk, ameny-
nyire csak lehet (DI00.1 (a) ábra);
- a térdeket erősen magunk felé húzzuk, és ezáltal meg­
döntjük a medencéjét és a törzsének középső részét;
- a balesetes túlsó karját nyújtott helyzetben - amennyire
lehetséges - becsúsztatjuk a kissé megemelkedett me­
dence alá ( D l00.1 (b) ábra);
D l 00.1. ábra Eszméleltlen áram ütött stabil oldal fekvő helyzetbe fordítása
170
- a balesetes felénk eső karját keresztbevetjük a mell­
kasán, a felkarját a váll alatt megragadjuk (DlOO.l(c)
ábra), ennél és térdeinél fogva erőteljes lendülettel á t­
fordítjuk a törzsét a túloldalra ( D l00.1 (d) ábra);
- ezt követően a feje a la tt megigazítjuk a karját, hogy
arca a kézfején feküdjék ( D l00.1 (e) ábra);
- a felül lévő lábát nyújtva eligazítjuk az alul lévő, behajlí­
to tt lábán (DlOO.l(f) ábra).
Az eszméletlen sérültet a stabil oldaifekvésbe helyezés
után külön - s ezt követően szinte folyamatosan - figyel­
jük, légzését ellenőrizzük; ha szükséges, a szájüregét ismé­
telten tisztítsuk ki, s légzése esetleges kimaradása esetén
haladéktalanul kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést.
Ilyenkor természetesen a sérültet hanyatt kell fordítani.

b)
D l00.2. ábra Befúvásos lélegeztetés
Befúvásos lélegeztetés ( D l00.2. ábra)
Ha az áramütött személy nem lélegzik, az elsősegélynyúj­
tó azonnal kezdje meg az újraélesztést a kővetkezők szerint:
- a légutak szabaddá tétele érdekében gyorsan ismét el­
lenőrizze a szájüreget;
- h a kéznél van, teríthet kibontott vászonzsebkendőt
vagy gézdarabot az áram ütött személy arcára;
- térdeljen az áram ütött személy felsőteste mellé (jobb­
kezes elsősegélynyújtó általában a jobb oldalára, bal­
kezes a bal oldalára);
- egyik tenyerét az á ram ütött személy homlokára (a ha­
jas fejbőr határára), másikat az állcsúcsra téve zárja a
szájat, egyidejűleg a fejet szegje hátra (D100.2(a) ábra);
- vegyen mély lélegzetet, és a sérült orrán keresztül végez­
zen befúvást, m ajd ezt négyszer gyorsan ismételje meg
(D100.2(b) ábra). Közben a sérült teljes kilégzését nem
kell megvárni, a mellkas figyelésével ellenőrizze a kilég­
zést (D100.2(c) ábra);
~ ha kilégzést jelző mellkasmozgást (süllyedést) nem ész­
lel, akkor a befúvás sikertelen volt, ezért próbálja meg
a fejet még jobban hátraszegni, a sérült száját még
jobban zárni, és törekedjék jobb tömítésre a sérült orra
körül;
- folytassa a befúvást - és ha van mellkasmozgás - vé­
gezze azt folyamatosan saját (nyugalmi) légzése üte­
mében.
A lélegeztetést addig kell folytatni, amíg az áram ütött
személy saját légzése visszatér, vagy amíg szakképzett
személy - orvos, mentő - a kezelést á t nem veszi.
Me nt és , e l s ő s e g é l y n y ú j t á s
Újraélesztés után
Újraélesztés után előfordulhat, hogy a m ár megindult
vérkeringés vagy légzés ismét megszűnik, ezért azokat
időnként - az D l00.3.2. szakasz szerint - ellenőrizni kell.
Az elsősegélynyújtó szükség esetén kezdje meg ismét az
újraélesztést.
Balesetekkel kapcsolatos eljárási szabályok, jelenté­
si kötelezettségek
• A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
64. § szerint a m unkáltatónak minden munkabalesetet
és a foglalkozási megbetegedést be kell jelentenie, ki
kell vizsgálnia és nyilvántartásba kell vennie.
• A munkabalesetekkel és foglalkozási megbetegedé­
sekkel kapcsolatos m unkáltatói kötelezettségeket a
törvény 64-69. §, valam int a végrehajtására kiadott
11/2002 (XII.28.) FMM rendelettel módosított 5/1993.
(XII. 26.) MŰM rendelet szabályozza.
• A közvetlen munkahelyi vezető a balesetet továbbjelente­
ni köteles: munkaidőben - vezetőjének, a munkabizton­
sági szakértőnek/előadónak, és az üzemirányítást ellátó
egységnek, munkaidőn kívül - az üzemirányítást ellátó
egységnek. A balesetet dokumentálni köteles: a munka­
helyen rendszeresített MUNKABALESETI NAPLÓ- ba.
A súlyos munkabaleset esetén, az OMMF valamint egyéb
szervek részére történő értesítési kötelezettség teljesítéséről
- függetlenül attól, hogy az munkaidőben vagy azon kívül
történt - minden esetben az illetékes vezető dönt.
171
 8. fejezet

KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezetvédelem feladata a környezet szennyezé­
sének és veszélyeztetésének megelőzése, a bekövetke­
zett környezetszennyezés e lő tti állapot helyreállítása.
Az elosztói engedélyes (vagy m egbízott vállalkozója)
saját maga felel a környezetvédelm i előírások betartá­
sáért. Az elosztói engedélyes (vagy m egbízott vállalko­
zója) köteles tisztán tartani a m unkaterületet, az épí­
tési terület környezetét, valam int azokat a területeket,
amelyeket az építés, illetve az anyagszállítás érint. Az
előírások be nem tartása esetén keletkezett esetleges
károkkal és az illetékes hatóságok bírságolásával kap­
csolatos költségek az elosztói engedélyest (vagy meg­
bízott vállalkozóját) terhelik.
A munkavállalók kötelesek m unkájukat úgy végezni,
hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb m érték­
ben károsítsa. Ezért a technológiai, kezelési és egyéb a
környezetvédelm et befolyásoló utasításokat kötelesek
betartani. A munkavállaló a kiadott utasítást köteles
m egtagadni, ha annak végrehajtása a környezetet sú­
lyosan veszélyeztetné. A munkavállaló a veszélyezte­
tés körülm ényeit köteles felettes vezetője tudomására
hozni, aki köteles gondoskodni a veszélyeztetés m eg­
szüntetéséről.
A környezetvédelem körébe tartozik:
- a föld védelme,
- a vízvédelem,
- a levegőtisztaság védelme,
- az élővilág védelme,
- a települési környezet védelme,
- a hulladékkezelés,
- az elektromágneses kom patibilitás,
- a zaj és rezgésvédelem.
Aki környezetkárosítást, természetkárosítást követ el,
az 1978. évi IV. törvény alapján a cselekmény súlyossá­
gától függően két évtől nyolc évig terjedő szabadság-
vesztéssel sújtható.
8.1. Hulladékkezelés
Az üzemelés, létesítés során keletkező szerelési hulla­
dékok összegyűjtése és eltávolítása a kivitelező kötele­
zettsége. A hasznosítható, nem veszélyes hulladékokat
a m egrendelő m indenkori szerződéses hulladékátvevö
partnerének telephelyére kell szállítani. A nem veszé­
lyes és nem hasznosítható hulladékokat a vállalkozó a
Környezetvédel em
saját költségére köteles elszállítani a kijelölt törm elék
lerakó helyre.
A létesítés során keletkező veszélyes hulladéka m eg­
bízó tulajdona. A kivitelező köteles a veszélyes hulladé­
kot a szerződésben rögzített szolgálati helyre beszál­
lítani, nagyobb mennyiség esetén köteles a megbízót
értesíteni, aki az elszállításról köteles gondoskodni. A
veszélyes hulladékok elkülönítését, fajtánként külön
tárolását az 1995. évi Lili. törvény a környezet védel­
m ének általános szabályairól és a hulladékgazdálko­
dásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szabályozza. Ezek
betartása kötelező jellegű és ezen anyagok gyűjtésé­
nél, tárolásánál a jogszabályok betartásával kell eljárni
oly m ódon, hogy a veszélyes hulladék a környezetet ne
szennyezze.
Veszélyes hulladékot ideiglenes gyűjtőhelyen úgy
kell tárolni, hogy az a talajt, felszíni illetve felszín alat­
ti vizeket ne szennyezhesse. Veszélyes hulladékok ke­
zelését, megsemmisítését csak m egfelelő engedéllyel
rendelkező szakcég végezheti. Tároló helyen maximum
egy év alatt keletkező veszélyes hulladék tárolható.
A talaj szennyezését környezetbarát technológi­
ai megoldások alkalmazásával kell megakadályozni.
A hulladéktárolót és gyűjtőhelyet úgy kell kialakítani,
hogy a legnagyobb zápor esetén se kerüljön kioldódó
szennyezés a talajba, elővízbe.
A talajba ju to tt olajszennyezést talajcserével kell
m egszüntetni.
8.2. Zajszennyezés
A zaj és rezgés jele ntő s forrásai a transzform átorok,
kom presszorok és gépjárm üvek. A m eg en ge de tt
zajszint m értékét rendelet határozza meg (8/2002.
(111.22) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgés-
terhelés határértékek m egállapításáról). A zajszint
csökkentését m egfelelő típusok kiválasztásával
kell elérni. Lakóépületekben közép/kisfeszültségű
tran szfo rm á to rt csak környezetvédelm i szem pontok
fig yelem bevételével lehet beüzem elni. Az üzem be
helyezést követően méréssel kell a zajérték b e ta rt­
hatóságát igazolni.
Az üzemeltetés során keletkező és lakossági panaszt
okozó zaj, rezgés, mágneses téreröség forrását szakér­
tővel kell megvizsgáltatni és ha a m egengedett határ­
értéket meghaladja, a káros hatást meg kell szüntetni.
175
 9. fejezet

FELHASZNÁLÓI ÜGYINTÉZÉS

A felhasználókkal, valam int a fogyasztói társadalom
érdekképviseleti szervezetekkel és a felhasználói érde­
keket képviselőkkel közvetlen kapcsolattartás biztosí­
tására az engedélyesek ügyfélszolgálatokat m űködtet­
nek. A kapcsolattartás személyes, telefonos és írásos
form ában tö rté n h e t1.
9.1. Ügyfélszolgálati egységek
A kapcsolattartás személyes módjára az ügyfélszolgá­
lati irodák állnak rendelkezésre. Az egyes ügyfélszolgá­
latok elérhetőségét a társaságok üzletszabályzatainak
függeléke tartalmazza. A telefonos ügyfélszolgálati
központ hatáskörébe tartozik a telefonos ügyintézés.
A telefonos ügyfélszolgálat elérhetősége a társaságok
teljes működési területéről helyi tarifával hívható szá­
mon biztosított. A mérőállás-bejelentés és a felhaszná­
lói helyen tevékenységet végző személyek (pl. m érő-el­
lenőrök) azonosítására az ügyfélszolgálat díjmentesen
hívható zöld számot biztosít. A telefonos ügyfélszolgá­
lat a hét m inden napján egész nap fogadja az ügyfelek
hívásait. A telefonos ügyfélszolgálatot bármely ügyfél
az egyetemes szolgáltatással, illetve a vonatkozó szer­
ződéssel kapcsolatos kérdéssel megkeresheti.
Telefonos szolgáltatások:
- A hibabejelentést, a telefonos ügyfélszolgálat a hét
m inden napján, folyamatosan fogadja.
- A telefonos ügyfélszolgálat a számlázással kapcsola­
tos megkereséseket m unkanapokon 7 és 19 óra kö­
zötti időtartam ban fogadja. Ezen kívüli időszakban az
ügyfél bejelentését csak regisztrálni tudja, az érdemi
ügyintézés később történik.
Személyes ügyfélszolgálatok
A személyes ügyintézés céljából ügyfélcsoportonként
(lakossági és kisfogyasztói üzleti, nagyfogyasztói to ­
vábbá kiem elt ügyfelek részére) ügyfélszolgálati irodák
működnek, melyek elérhetőségét az üzletszabályzatok
függelékei tartalmazzák.
-Ü g yfé lszo lgá lati irodák (lakossági és kisvállalkozói
ügyfélkör)
- Nagyfogyasztói irodák
Nagyfogyasztói irodák és a kiem elt ügyfelek irodája
hatáskörébe a versenypiaci felhasználókkal kapcsola­
tos ügyintézés tartozik.
Az ügyfélszolgálati irodák (lakossági és kisvállalkozói
ügyfélkör) csak személyes ügyfélforgalm at bonyolíta­
nak, telefonos megkeresések és írásban érkezett beje­
lentések ügyeit nem intézik. Az ügyfélszolgálati irodák
frekventált helyeken, lehetőleg bevásárlóközpontok­
Az ügyfélszolgálatok területi elhelyezkedése, feladatai az elosztói engedélyesenként eltérő lehet, ezért az itt közölt általános tájékoztáson túl
szükséges az uzletszábályzatokban tájékozódni a helyi aktualitásokról.
Felhasználói ügyintézés
ban üzemelnek. Hibabejelentést a személyes ügyfél-
szolgálati egységekben a nyitva tartási időben lehet
tenni.
Az adatkezelési tevékenységeket érintő ügytípusok
esetében az ügyintézés feltétele az ügyfél azonosítása.
Az ügyfél azonosításához:
- személyes ügyintézés esetén
• magánszemély esetén személyazonosságot iga­
zoló okmány (pl. személyazonossági, vagy vezetői
engedély)
• nem magánszemély esetén az ügyfelet azonosító
adatok (pl. cégjegyzékszám, ügyfélszám, adószám),
az ügyfél képviseletére való jogosultságot igazoló
adatok (pl. 30 napnál nem régebbi cégkivonat), va­
lam int az ügyintéző személyazonosságát igazoló
okmány
• telefonos ügyintézés esetén
• minimálisan a fogyasztói szám, a szerződő fél neve,
illetve a fogyasztási hely címe szükséges.
Amennyiben a szerződéssel rendelkező felhasználó,
vagy a leendő szerződéses felhasználó helyett más kí­
ván eljárni, az ügyintézéshez Írásbeli meghatalmazás
szükséges.
írásos ügyfélszolgálat
Az írásban érkezett megkereséseket írásos ügyfélszol­
gálatok dolgozzák fel és válaszolják meg. Az írásos
ügyfélszolgálatok a megkeresésekre lehetőség sze­
rint ugyanazon m ódon válaszolnak, amilyen m ódon a
megkeresés érkezett. Ettől eltérni akkor lehet, hogyha
a fogyasztó ezt a megkeresésében másképp kéri, illet­
ve akkor, ha technikailag nem m egoldható a bejelentés
módja szerinti válasz. Ez u tóbbi esetben az írásos ügy­
félszolgálat levélben válaszol a bejelentésre.
9.2. Az ügyfélszolgálat működési rendje,
hatáskörei
Az ügyfélszolgálat valamennyi elérési útján (személyes,
írásos, telefonos) valamennyi ügytípus intézését lehet
kezdeményezni.
Az ügyfélszolgálat az alábbi feladatokat látja el:
- Általános tájékoztatás a szolgáltatást érintő eljárás­
rendről, feltételekről
- Felhasználói igények kielégítésével kapcsolatos fel­
adatok (új- és többletteljesítm ény igények kezelése)
- Áralkalmazási tanácsadás
- Felhasználói egyéb tevékenységek megrendelésének
fogadása
- Számlakiegyenlítéssel kapcsolatos feladatok (tájé­
koztatás, befizetés fogadás, hátralékkezelés)
179
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
- Szóbeli bejelentések, észrevételek, panaszok fogadása
- Energiatakarékossággal kapcsolatos tanácsadás
- Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tájékoztatás
9.3. Az ügyfélszolgálati irodák hatásköre
A társaságok üzletpolitikája alapján egyes ügyfelek részé­
re kiemelt ügyfélkezelést biztosító irodát működtetnek.
Az ügyfélkört a társaság határozza meg.
Nagyfogyasztói irodák:
- Azon m eglévő és új (leendő) felhasználók köre, am e­
lyekkel a hálózat csatlakozási és használati szerződés
megkötése a nagyfogyasztói iroda hatáskörébe tar­
tozik.
Ügyfélszolgálati irodák (lakossági és kisvállalkozói
ügyfélkör):
- Meglévő és új (leendő) felhasználók azon köre, akik
(amelyek) lakossági- és nem lakossági árszabás sze­
rin t vételeznek, illetve kívánnak vételezni (azon fel­
használók akik az egyetemes szolgáltatói körbe tar­
toznak).
9.4. Panaszügyek kezelése2
Annak érdekében, hogy a villamosenergia-szolgáltatás-
sal kapcsolatos felhasználói panaszok rövid határidővel,
általában 15 napon belül egységes eljárással kivizsgálás­
ra kerüljenek, a panasz okai megszűnjenek, a panaszbe­
jelentések esetén követendő eljárásrend az alábbi.
A megkeresésekre tö rtén ő érdemi válaszadással
egyidejűleg álla pítható meg a társság jogszerű vagy té ­
ves, késedelmes illetve jogszerűtlen intézkedése, amely
az érintett felhasználó egyéni jog- vagy érdeksérelmét
előidézte.
; A panaszügyek intézésének határidejét a MÉH G SZ határozza meg országosan egységesen.
9.5. Panaszbejelentés kivizsgálására jogosult
szervezeti egységek
A felhasználó panaszával az ügyfélszolgálati irodákhoz,
a központi szervezethez fordulhat. Ha a felhasználó a
panaszbejelentést nem annál a szervezeti egységnél
tette meg, amelynek hatáskörébe az ügyfél panaszá­
nak megválaszolása tartozik, úgy a bejelentést fogadó
szervezeti egység azt haladéktalanul a hatáskörrel ren­
delkező szervezeti egységhez továbbítja. Am ennyiben
a felhasználó a panaszbejelentésre kapott válasszal,
illetve intézkedéssel nem ért egyet, úgy ismételt beje­
lentéssel élhet a felsőbb szintű szervezeti egységnél,
vagy a Magyar Energia Hivataltól kérheti panaszának
kivizsgálását.
A panaszbejelentések, illetve a közérdekű bejelenté­
sek kivizsgálására és az írásban tö rtén ő válaszadásra a
határidő általában 15 nap, ha jogszabály ettől eltérően
nem rendelkezik.
M inden beérkezett panasz, illetve bejelentés külön
nyilvántartásba vételre kerül. A közérdekű bejelenté­
sek, javaslatok és panaszok bármelyik ügyfélszolgálati
helyen bejelenthetők.
9.6. Minőségi kifogás
Ha a vonatkozó szabványokban m egállapított m inősé­
gi paraméterektől eltérően tö rtén ik a villamosenergia­
szolgáltatás, a felhasználó minőségi kifogásával fo rd ul­
hat az ügyfélszolgálati egységekhez.
A területi elosztói engedélyes a bejelentés kézhez­
vételétől számított 15 napon belül a panaszt méréssel
kivizsgálja, indokolt esetben intézkedik a hiba kijavítá­
sáról, és erről írásban értesíti a bejelentőt. Az eljárást a
GSZ szabályozza
 1 0 .fejezet

MELLÉKLETEK
 Jogszabályok, m értékadó szabványok

10.1. JOGSZABÁLYOK, MÉRTÉKADÓ SZABVÁNYOK

1988. évi tv. a gazdasági társaságokról;

1990. évi LXXXVI. tv. a tisztességtelen piaci magatartás tilalm áról;

10.1.1. Jogszabályok regisztrált vállalkozók számára, kivitelezéshez

A jogszabályok alkalmazása, betartása m indenki számára kötelező azoknak, akik a jogszabályok tárgyára vonatko­
zó tevékenységeket folytatnak.
Az alább felsorolt jogszabályokat nem csak a kivitelezésnél, hanem a tervek készítésénél is figyelem be kell
venni.

2007. év LXXXVI. törvény a villamos energiáról

2003. év CXXXIII. törvény a társasházakról
2003. év CXXIX. törvény a közbeszerzésekről
2003. év LXXXVIII. törvény az energiaadóról
2003. év LXXXVII. törvény a fogyasztói árkiegészítésről
2001.év Cl. Törvény a felnőttképzésről
2000. év C. törvény a számvitelről
1997. év CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
1997. év XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalm áról
1996. év LXXV. törvény a m unkaügyi ellenőrzésről
1996. év Lili. törvény a természet védelméről
1996. év XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
1995. év Lili. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
1995. év LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
1995. év XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról
1993. év XCIII. törvény a munkavédelem ről
1993. év LXXVI. törvény a szakképzésről
1993. év X. törvény a termékfelelősségről
1992. év LXIII. törvény a személyes adatok védelm éről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
1992. év XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
1991. év XLV. törvény a mérésügyről
1959. év IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1949. év XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet
285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet
225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet
260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet
297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet
248/2005. (XI. 15.) Korm. rendelet
102/2005. (VI. 4.) Korm. rendelet
370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet
a m egújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával term elt
villamos energia, valam int a kapcsoltan term elt villamos energia kötelező
átvételéről és átvételi áráról
a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési
dokum entáció tartalm áról
a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási vál­
sághelyzet esetén szükséges intézkedésekről
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezései­
nek végrehajtásáról
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról
a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról
a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról
az okmányirodák által történő tulajdonilap-másolat szolgáltatás szabályairól
a közbeszerzési és tervpályázati hirdetm ények megküldésének és közzété­
telének rendjére vonatkozó egyes szabályok módosításáról
az üzleten kívül fogyasztóval kö tö tt szerződésekről és az üzleten kívüli ke­
reskedés folytatásának egyes feltételeiről

183
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e
34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet
142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet
140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet
127/1991 (X.9.) Korm. rendelet
45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM
együttes rendelet
2/1984. (111.10.) BkM-lpM
együttes rendelet
119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet
117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet
115/2007. (XII. 29.) GKM rendelet
110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet
109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet
20/2007. (II. 12.) GKM rendelet
62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet
5/2005. (1.21.) GKM rendelet
122/2004. (X. 15.) GKM rendelet
88/2003. (XII. 16.) GKM rendelet
87/2003. (XII. 16.) GKM rendelet
72/2003. (X. 29.) GKM rendelet
55/2003. (IX. 4.) GKM rendelet
49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet
44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet
36/2002. (XII. 19.) GKM rendelet
6/2002. (II. 15.) GM rendelet
5/2002. (II. 15.) GM rendelet
4/2002.(11.15.) GM rendelet
8/2001.(111.30.) GM rendelet
6/2001.(111.19.) GM rendelet
78/1999. (XII. 22.) GM rendelet
77/1999. (XII. 22.) GM rendelet
1/1998. (1.12.) IKIM rendelet
a közbeszerzési és tervpályázati hirdetm ények megküldésének és közzété­
telének részletes szabályairól, a hirdetm ények ellenőrzésének rendjéről és
díjáról, valam int a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről
a háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről
egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és m egfelelő­
ségük tanúsításáról
a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról (m ódosította a 42/1995 (IV. 19.)
számú korm ányrendelet)
az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
a használati-kezelési útm utatóról és a minőség tanúsításáról
a villamos energia rendszerhasználati díjakról
a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről
a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valam int az
gyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó term ékcsomagokról
a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan term elt villamos ener­
gia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról
az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirá­
nyító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak
meghatározásának m ódjáról
a földgáz és a villamos energia elosztói, valam int közüzemi szolgáltatói en­
gedélyesek vagy m egbízottaik által fogyasztói igény alapján, külön díj elle­
nében végezhető szolgáltatások kizárólagos körének meghatározásáról
az elektromágneses összeférhetőségről
a víllamosenergia-elosztás és -átvitel, a rendszerirányítás és a rendszerszintű
szolgáltatások hatósági díjainak középtávú szabályozásáról
a villamosm ű biztonsági övezetéről
a háztartási légkondicionáló berendezések energiafelhasználásának ismér­
veiről való tájékoztatásról
a háztartási villamos sütök energiafelhasználásának ismérveiről való tájé­
koztatásról
a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról
a fénycsöelötétekre vonatkozó energiahatékonysági követelményekről
a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igé­
nyek intézéséről
az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőmüvek energiahordozó-kész-
letének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről
a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával ösz-
szefüggő egyes adatszolgáltatásokról
a háztartási kom binált mosó-szárítógépek energiafelhasználásának ismér­
veiről való tájékoztatásról
a háztartási villamos hűtőszekrényekre, fagyasztószekrényekre és ezek kom ­
binációira vonatkozó energiahatásfok-követelményekröl és megfelelőségük
tanúsításáról
a háztartási fényforrások energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoz­
tatásról
a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba lépte­
téséről
a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről
a háztartási elektromos szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről
való tájékoztatásról
a háztartási mosógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról
a háztartási hűtőszekrények, fagyasztók és ezek kombinációja villamos ener­
gia hatékonyságának jelöléséről

79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet
1/1990. (VIII. 21.) IKM rendelet
11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet
8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet
8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet
3/1981. (V. 6.) IpM-MüM
együttes rendelet
29/2001. (XII. 23.) KöM-GM
együttes rendelet
3/2001.(1.31.) KöViM rendelet
15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet
5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
végrehajtásáról
1/2006.(11.17.) OM rendelet
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet
A fent felsorolt jogszabályokon kívül figyelem be kell még venni az alábbiakat is:
- a m indenkor érvényes árszabás rendeletek, és árszabások
- Kereskedelmi szabályzatok
- Elosztói Szabályzatok
- Üzemi Szabályzatok
- Közüzemi üzletszabályzatok
- Elosztói üzletszabályzatok
10.1.2.
A kivitelezési tervek készítésénél a 10.1.1. fejezet tartalm án kívül még figyelem be kell venni e fejezetben felsorolt
jogszabályokat is.
A 2004. évi XI. törvénym ódosítás
2004. évi CXL. törvény
2003. évi XXVI. törvény
2001. évi LXXVIII. törvénym ódosítás
2000. évi XLIII. törvény
1996. évi LXXVI. törvény
1997. évi LXXVIII. törvény
1997. évi Cll. törvénym ódosítás
1997. évi CXLI. törvény
1996. évi XXXI. törvény
1996. évi Lili. törvény
1996. évi LIV. törvény
1996. évi LV. törvény
1994. évi LV. törvény
1993. évi XCIII. törvény
1990. évi XCIII. törvény
1988. évi 1. törvény
1996. évi LVIII. törvény
314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet
J o g s z a b á l y o k , m é r t é k a d ó s z ab v á n y o k
az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak
való megfelelőség értékeléséről
a Munka Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történő
végrehajtásáról
a közvilágításról
egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről
a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról
a villamosm ű és fogyasztói vezetékhálózat irányító és kezelő dolgozóinak
szakmai képesítéséről
egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibo­
csátás mérési módszeréről
a közutakon végzett m unkák elhatárolási és forgalom biztonsági követelm é­
nyeiről
az elektrom os és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részle­
tes szabályairól
a m unkavédelem ről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő
felvétel és törlés eljárási rendjéről
az Országos Tűzvédelmi szabályzat kiadásáról
Jogszabályok a tervdokum entációk készítéséhez
a munkavédelem ről
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
az országos területrendezési tervről
a munkavédelem ről
a hulladékgazdálkodásról
a földmérési és térképészeti tevékenységről
az épített környezet alakításáról és védelméről
a munkavédelem ről
az ingatlan-nyilvántartásról
a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
a természet védelméről
az erdőről és az erdő védelméről
a vadvédelemről, a vadgazdálkodásról, valam int a vadászatról
a term őföldről
a munkavédelem ről
az illetékről
a közúti közlekedésről
a tervező- és szakértő m érnökök valam int építészek szakmai kamaráiról
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélye-
zésí eljárásról
185
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i k ön yv e
297/2005. (XII.23.) Korm. rendelet
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
164/2003. (X.18.) Korm. rendelet
192/2003. (XI.26.) Korm. rendelet
21/2001. (11.14.) Korm. rendelet
98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet
140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet
271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet
158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet
159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet
253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet
157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet
241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelet
18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet
4/1981.(111.11.) KPM-IPM
együttes rendelete
6/1982. (V.6.) IPM rendelet
30/1988.(IV.21.) MT rendelet
19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet
3/2001. (1.31.) KÖVIM rendelet
63/1999. (VII.21.) FVM - HM-PM
együttes rendelet
3/1984. (ÉP. ÉRT. 11.) ÉVM utasítás
18/1984. (XII.13.) ÉVM rendelet
12/1988. (XII.26.) ÉVM-IPM-KM-
MÉM-KVM SZ. együttes rendelet
46/1997. (XII.29.) KTM rendelet
47/1997. (XII.29.) KTM rendelet
3/1998. (11.11.) KHVM rendelet
51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KÖVIM
együttes rendelet
16/2001. (VII.18.) KÖM rendelet
4/2001 (II. 23.) KÖM rendelet
15/2004. (X.8.) KvVM rendelet
10/2000. (VI.2.) KÖM-EÜM-
KHVM együttes rendelet
8/2002. (III. 22.) KÖM-EÜM
együttes rendelet
2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés
186
a magyar kereskedelmi engedélyezési hivatalról
a felszín alatti vizek védelméről
a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsé­
gekről
a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet módosításáról
a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelősé­
gük tanúsításáról
a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valam int kiszabásának és megál­
lapításának m ódjáról
az építési műszaki ellenőri tevékenységről
az é pített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakér­
tői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól
az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól
az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági
nyilvántartások létesítésének és működésének feltételeiről
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és m ellékleteiről
a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről
9004/1982. (KÖZL.ÉRT.16.) KPM - IPM együttes közleménye a nyomvonal
jellegű építm ények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó
általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok) közzétételéről
a gáz és kőolaj üzemű létesítmények és biztonsági övezetéről
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról
a közutak igazgatásáról
a közutakon végzett m unkák elkorlátozási és forgalom biztonsági követel­
ményeiről
a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról
és egyes igazgatási szolgáltatási díjáról
A Közműnyilvántartásról Szóló 3/1979. (ÉP. ÉRT. 11.) ÉVM utasítás m ódosítá­
sáról
a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartásáról
az egyes nyomvonal jellegű építm ény szerkezetek kőtelező
alkalmassági idejéről
az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel
kapcsolatos építésügyi, hatósági engedélyezési eljárásokról
az építésügyi és a m űemlékvédelm i hatóság ellenőrzés részletes szakmai
szabályairól
a közlekedési, hírközlési és vízi építmény-tervezési jogosultság részletes sza­
bályairól
az építőipari kivitelezési, valam int a felelős műszaki vezetői tevékenység
gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról
a hulladékok jegyzékéről
a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól
az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részle­
tes szabályairól
a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges FVM-
határértékekről
a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
a zaj- és rezgésbírságról
 Jogszabályok, m értékadó szabványok

12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről

63/2004. (VII. 26.) ESZCSM rendelet
36/1997. (XII.8.) KTM rendelet
33/2005. (XII.28.) KvVM rendelet
12/1997. (11.26.) BM. Rendelet
a 0 H z-300 GHz közötti frekvenciatartom ányú elektromos, mágneses és
elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről
a környezetvédelmi felügyelőségek, valam int a nemzeti park igazgatóságok
illetékességi területéről
a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárá­
sok igazgatási szolgáltatási díjról
az erdők tűz elleni védelméről

Végrehajtási utasítás 5 /1 993.(XII.26), 20/1997.(XII.19) MüM, ill. a 10/2002.(XII.23.) FMM rendelete és a 11/2002.
(XII. 28) FMM rendelete valam int a 28/2004. XII.20.) FMM rendelete (a m unkavédelem ről szóló 1993. évi XCIII: tör­
vényhez)

10.1.3. M értékadó szabványok

MSZ 1:2002 Szabványos villamos feszültségek (29.020)

MSZ 151-1:2000 Erősáramú szabadvezetékek. Az 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű sza­
badvezetékek létesítési előírásai (29.020., 29.240.20)
MSZ 151-3:1988 Erősáramú szabadvezetékek. Tartószerkezetek (oszlopok) (29.020,
29.240.20)
MSZ 151-4:1989 Erősáramú szabadvezetékek.Tartószerkezetek (oszlopok) alapozása (29.020,
29.240.20)
MSZ 151-8:2002 Erősáramú szabadvezetékek. A legfeljebb 1 kV névleges feszültségű szabad-
vezetékek létesítési előírásai (29.020, 29.240.20)
MSZ 172-2:1994 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetle­
nül fö lde lt berendezések (29.020)

MSZ 447:1998 Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra csatlakozás (91.140.50)

MSZ 447:1998/1 M:2002 Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra csatlakozás (91.140.50)
MSZ 453:1987 Biztonsági táblák erősáramú villamos berendezések számára (29.020)
MSZ 1585:2001 Erősáramú üzemi szabályzat (29.020)
MSZ 1600-11:1982 Villamos kezelöterek és laboratórium ok
MSZ 1600-14:1983 Közterületek
MSZ 1600-16:1992 Helyhez kö tö tt akkum ulátorok telepítése, akkum ulátorhelyiségek és tö ltő á l­
lomások létesítése
MSZ 1610 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú
villamos berendezések számára (29.020,91.140)
MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat: Épületek villamos berendezéseinek létesítése/Kisfeszültségü villamos be­
rendezések létesítése (91.140.50) A magyarázatos szabványgyüjtemény kö­
vetkező részei, főfejezetei
MSZ 2364-300:1995 Általános jellem zők elemzése

Biztonságtechnika:

MSZ HD 60364-4-41:2007 Biztonság. Áramütés elleni védelem

MSZ 2364-42ÖTÍ994 Hőhatások elleni védelem
MSZ 2364-430:2004 Túláramvédelem
MSZ 2364-442:1998 A kisfeszültségű villamos berendezések védelme a nagyfeszültségű rend­
szerek földzárlata esetén
MSZ 2364-443:2002 Légköri vagy kapcsolási eredetű túlfeszültségek elleni védelem
MSZ 2364-450:1994 Feszültségcsökkenés-védelem
MSZ 2364-460:2002 Leválasztás és kapcsolás
MSZ 2364-473:1994 Túláramvédelem alkalmazása

187
 Regis ztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e

Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése

MSZHD 60364-5-51:2007 A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése.
Általános előírások.
MSZ 2364:520:1997 Kábel- és vezetékrendszerek
MSZ 2364-523:2002 A kábel- és vezetékrendszer m egengedett áramai
MSZ 2364:537:2002 A leválasztó-kapcsolás és üzemi kapcsolás eszközei
MSZHD 60364-5-54:2007 A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése
Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó
vezetők
MSZ 2364-551:1999 Kisfeszültségű áramfejlesztők
MSZ 2364-560:1995 Biztonsági berendezések táplálása

Felülvizsgálat:

MSZ HD 60364-6:2007 Ellenőrzés

MSZ 4851-1:1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető
állapotának vizsgálata (91.140.50)
MSZ 4851-2:1990 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talaj-
ellenállás mérése (91.140.50)
MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi m ódok
mérési módszerei (91.140.50)
MSZ 4851-4:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Feszültség-védőkapcsolás ellenőrzése
(91.140.50)
MSZ 7487-1:1979 Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Fogalom m eghatáro­
zások (01.040.93)
MSZ 7487-2:1980 Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín
alatt (01.040.93)
MSZ 7487-3:1980 Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése a térszín felett (01.040.93)
MSZ 13207:2000 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek
és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége (29.060.20)
MSZ EN 50160:2001 A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjel­
lemzői (29.020)
MSZ EN 60071-1:1997 Szigeteléskoordináció. Fogalom meghatározások, elvek, szabályok (01.40.29,
29.080.01)
MSZ EN 61010-1:1994 Villamos mérő-, szabályozó- és laboratórium i készülékek biztonsági előírá­
sai (19.080)
MSZHD 193 S2:1999 Feszültségsávok épületek villamos berendezéseihez (91.140.50)
MSZHD 472 Sí :2002 Kisfeszültségű, közcélú villamos hálózatok névleges feszültségei (29.020)
MSZ IEC 1312:199 Az elektromágneses impulzus elleni védelem. Általános alapelvek.
(91.120.40)
MSZ EN 60228:2005 Szigetelt kábelek és vezetékek vezetői
M S Z 14399 Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások m unkavédelmi
követelményei
MSZ 2364-2002 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések
létesítése. Fogalommeghatározások
MSZ EN 60555-1 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek által keltett hálózati
zavarok
MSZ EN 61000 sorozat Elektromágneses összeférhetöség
MSZ EN 60529:2001 Villamos gyártm ányok burkolatai által n yú jto tt védettségi fokozatok
MSZ EN 60617-11:2000 Villamos rajzjelek. 11. rész: Építészeti és topográfiai létesítési tervek és
rajzok
MSZ EN 60617-8:2000 Villamos rajzjelek. 8. rész: Mérőműszerek, jelzőlám pák és jelzőkészülékek

188
 Fogalmak

Típustervek, íránytervek:

VÁT H2 Középfeszültségű (20-35 kV) szabadvezeték hálózat

VÁT H20 Egyrendszerű, 20 kV-os szabadvezeték hálózat betonoszlopokkal
VÁT H3 Közép/kisfeszültségű oszloptranszformátor állomások
VÁT H4 Kisfeszültségű szabadvezeték hálózat
- Kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték hálózat
- Közös oszlopsoron haladó 20 + 0,4 + közvilágítási szabadvezeték hálózat pörgetett vasbeton oszlopokkal
- Közös oszlopsoron haladó 0,4 + közvilágítás + hírközlés + kábel TV szabadvezeték hálózatok
- Kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték szerelvényeinek pántolással tö rtén ő felerősítése
VÁT-H4 Irányterv, 4-00301 rajz Kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték hálózat
VÁT-H5 típusterv, 5-50201 rajz Csatlakozó szerelvény (tetötartó, falítartó)
VÁT-H5 típusterv, 5-50001 rajz Kötélnév a szigetelt csatlakozó vezeték rögzítésére
VÁT-H5 típusterv Csatlakozások kialakítása
VÁT-H5 típusterv, 5-70207 rajz 1200 N húzószilárdságú kettős (S) horog
VÁT-H5 típusterv, 5-70208 rajz 2900N húzószilárdságú kettős (S) horog
MSZ 447:1998 T4 típusú te tö tartó
VÁT-H5 típusterv
FI jelű tartókengyel
VÁT-H5 5-30104/A rajz Csatlakozás tetötartóhoz
VÁT-HS Kisfeszültségü csatlakozóberendezés
VÁT-H5 típusterv Csatlakozások kialakítása
MOTIII. 51-80 Lakóépületek villamos berendezései
Csatlakozóberendezés

ME 04 115:1982 Az egyenlő potenciálra hozás hálózatának kialakítására

ME 04 124:1979 Vasbeton alapozás alkalmazása földelés céljára

10.2. FOGALMAK 10.2.1. Fogalm aka villamos energia törvény (VET)

A változások folyamatos követése fontos feladat. Ezért
ez a könyv is részben annak érdekében született, hogy
a követést az olvasó számára megkönnyítse. Nem vár­
ható el, hogy az új ismereteket egy csapásra elsajátít­
suk, mivel az elsajátítás fokozatos és ugyanúgy rögzül a
m indennapjainkban.
Célunk az, hogy az inform ációk m inél könnyebben
álljanak rendelkezésre. Fontosnak ta rtju k, hogy ez
a könyv tö bb nyire a műszaki (kivitelezői) tevékeny­
ségeket folytatóknak szól. A m unka során törekedni
kell arra, hogy az előírásoknak m egfelelően ismerjük
és használjuk a fogalm akat. A 2. fejezetben a törvényi
előírások ismertetése kapcsán a legfontosabb fogal­
m akat már szerepeltettük. Ebben a fejezetben a VET-
ben és egyéb jogszabályokban, a m értékadó nemzeti
szabványokban használt valam ennyi fogalm at ismer­
tetjük, jó lle h e t azok nem m indegyike kapcsolódik
szorosan a regisztrált vállalkozók m unkájához, azon­
ban a helyes műszaki nyelv használatához elengedhe­
tetlenek.
szerint
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 3. §
Értelmező rendelkezések
Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton ke­
resztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsoló­
dó m inden olyan műszaki és gazdasági tevékenység,
amely a villamos energia m egfelelő minőségű továbbí­
tása érdekében szükséges.
Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló
vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a
rendszerösszekötö vezetékeket is - , a hozzá tartozó át­
alakító- és kapcsoló-berendezésekkel együtt.
Belső európai villamosenergia-piac működési követel­
ményei: a 2001. május 17-én, egyes európai országok
villamosenergia-átviteli rendszert üzem eltető vagy
irányító társaságai által létrehozott Egyesített Villa-
mosenergia-rendszerirányítók Szövetsége (UCTE) által
m eghatározott műszaki követelményrendszer.

189
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból
és az ehhez kapcsolódó Iparágakból származó term é­
kek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati
eredetüeket is beleértve) biológiailag lebontható ré­
sze, valam int az ipari és települési hulladék biológiailag
lebontható része.
Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosm ü és
a fogyasztói berendezés, továbbá a villamosm ű és a
fogyasztói vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni
határa.
Csatlakozóberendezés: az az átviteli vagy elosztó há­
lózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó
átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az
átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatla­
kozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés
a csatlakozóberendezés tartozéka.
Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskede-
lem körébe tartozó sajátos villamosnergia-értékesítésí
mód, amely az ország területén bárhol, m eghatározott
minőségben a jo g o su lt felhasználó számára méltányos,
összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe ve­
hető.
Elosztás: villam os energiának az elosztó hálózato­
kon tö rtén ő továbbítása, a felhasználókhoz történő
eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó m inden olyan
műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos
energia m egfelelő minőségű továbbítása érdekében
szükséges.
Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a fel­
használói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szol­
gáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is
- , a hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel
együtt.
Előrefizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés,
amely a fogyasztást csak ellenérték előzetes m egfizeté­
se esetén teszi lehetővé.
Elsődleges (primer) energiaforrás: azon rendelkezésre
álló és az energia átalakítására felhasználható ener­
giaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag
vagy nukleárisan kö tö tt formában, m egújuló vagy nem
m egújuló m ódon tartalmaznak energiát.
Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a méré­
sekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési
pont, amelyhez egyértelm űen hozzárendelhető a m e­
netrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási
mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal
összerendelhető.
190
Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles
tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (to­
vábbiakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel
rendelkezik.
Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakí­
tó létesítmény, amely elsődleges energiahordozó fel-
használásával villamos energiát term el, engedélyezési
szempontból ideértve az energiatározós erőm üvet is.
Erőmüvi teljesítőképesség: a beépített villamosener­
gia-term elő egységek generátorkapcson, tervezési kö­
rülmények között m ért névleges aktív (wattos) teljesít­
ményeinek összege.
Felhasználási hely: egy vagy tö bb csatlakozási ponton
keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhaszná­
ló a villamos energiát felhasználja.
Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljá­
ra közcélú hálózaton, vagy e törvény szerint engedély-
köteles magánvezetéken keresztül vételező személy.
Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában
lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló
berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát fel­
használó berendezés a tartozékaival (készülékeivel)
együtt.
Fogyatékkal élő fogyasztó: e törvény alkalmazásában
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági tá­
mogatásban részesülő személy, továbbá az a személy,
aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok tá­
mogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű
családi pótlékban részesül.
Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy
hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet,
amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és
villamosnergia-termelés hiányában, a kapcsolt ener­
giaterm eléstől eltérő egyéb energia-előállító folyam a­
ton keresztül elégítenek ki.
Határkeresztező vezeték: a közcélú hálózat részét ké­
pező, az országhatárt keresztező vezeték, beleértve a
hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést.
Hálózati engedélyes: az elosztó hálózati engedélyes,
valam int hálózati tevékenysége vonatkozásában az át­
viteli rendszerirányító.
Hasznos hő: a kapcsoltan term elt energia előállítása
során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési
igény kielégítése érdekében m egterm elt hö.

Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű
hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási
teljesítm énye nem haladja meg az 50 kVA-t.
Horizontálisan integrált villamosnergia-ipari vállal­
kozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely
e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevé­
kenységek közül legalább egy villamosnergia-ipari te ­
vékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem villa­
mosenergia-ipari tevékenységet is folytat.
Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezet-
védelm i előírások betartása m ellett - tüzelőanyagként
tö rté n ő felhasználása során nyert energia.
Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikáli­
san, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-
ipari vállalkozás.
Kapcsolt bizonyítvány: a gazdaságilag indokolt hő­
vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy ha­
tékonysággal kapcsoltan term elt villamos energia
m ennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló
forgalomképes okirat.
Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai fo ­
lyamatban egyidejűleg te rm e lt mechanikai, hő- és v il­
lamos energia.
Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasz-
tás időbeli és mennyiség beli befolyásolása átfogó vagy
integrált megközelítés keretében energiahatékony­
ságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi,
szerződéses eszközök segítségével a villamosnergia-
rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsőd­
leges energiaforrások felhasználásának csökkentése
érdekében.
Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által
pozítív, vagy negatív irányú m enetrendi eltérést ki­
egyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelösökkel
elszámolt villamos energia.
Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű.
Kiserömüvi összevont engedély: az engedélyköteles
kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére
vonatkozó engedély.
Kisfeszűltségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb név­
leges feszültségű hálózat.
Kiszervezett tevékenység: engedélyes engedélyköte­
les tevékenységének azon része, am it az engedélyes
megbízása alapján más személy végez.
Fogalmak
Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat,
amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonsá­
gos és hatékony működéséhez.
Középfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nagyobb és leg­
feljebb 35 kV névleges feszültségű hálózat.
Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán-, illetve ter­
m elői vezetéknek nem minősülő, országhatárt nem
keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és
kapcsolóberendezés, amely természetes személyt,
gazdálkodó szervezetet, illetőleg ezek csoportját oly
m ódon köt össze erőművel, hogy a közvetlen vezeté­
ken keresztül e llá to tt vételező és az erőmű legfeljebb
az erőmű hálózati berendezésein keresztül csatlakozik
a közcélú hálózathoz.
Közvilágítás: a külön jogszabályban m eghatározott
területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság ér­
dekében szükséges összefüggő, rendszeres, m eghatá­
rozott időtartam ú, villamos üzemű megvilágítása.
Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló
eszköz. Közvilágítási berendezésnek m inősülnek külö­
nösen:
• A fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal
együtt;
• A kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerke­
zetek;
• Kizárólag a közvilágítás villamosenergia-ellátását
szolgáló vezetékrendszer;
• A közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabá­
lyozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezér­
lési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a
közvilágítás célját szolgáló része.
Közvilágítási elosztó hálózat: a közvilágítás villamos­
energia-ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabá­
lyozható hálózat.
Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját ház­
tartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljá­
ra használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház,
továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása
céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vé­
telezésére m egkötött szerződés alapján, és az így vásá­
rolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés
céljából gazdasági tevékenységet.
Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gya­
korlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági
szinten szükséges és indokoltan felm erülő ráfordítás.
Magánvezeték: felhasználói berendezés ellátására
szolgáló, közcélú hálózat részének, te rm e lő i veze­
191
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k Kéz ikö ny ve
téknek, ille tve közvetlen vezetéknek nem m inősülő,
a csatlakozást p o n t után elhelyezkedő hálózati elem,
vezeték. Ille tő le g átalakító- és kapcsolóberendezés,
am ely az á tv ite li vagy elosztó hálózathoz közvetve
vagy közvetlenül kapcsolódó felhasználónak, ille tő ­
leg felhasználónak nem m inősülő természetes sze­
m élynek, gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685.§ c)]
(utó b b ia k a to váb bia kba n e gyü tt: vételezők) e llá tá ­
sára szolgál.
Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukle­
áris energiaforrás (nap, szél, geoterm ikus energia, hul­
lám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszá­
ból közvetve vagy közvetlenül e lőállított energiaforrás,
továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő lé­
tesítm ényből származó gáz, valam int biogáz).
Mérlegkor: a kiegyenlítő energia igénybevételének
okozathelyes megállapítására és elszámolására és a
kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó fele­
lősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott,
egy vagy tö b b tagból álló elszámolási szerveződés.
Nagyfeszültségű hálózat: 35 kV-nál nagyobb névleges
feszültségű hálózat.
Összekapcsolt villamosenergia-rendszer: legalább két,
egy vagy tö b b rendszerösszekötő vezetékkel össze­
kapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik a
Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén
működik.
Összekötő berendezés: tö b b fogyasztó által használt
ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tu ­
lajdonában álló m éretlen szakasza, amely a magánve­
zetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási p o n to t a
felhasználói berendezéssel köti össze.
Rendszerhasználó: olyan természetes vagy jo g i sze­
mély, illetve jo g i személyiséggel nem rendelkező gaz­
dasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz v il­
lamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából
közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik.
Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer üzem­
vitelének, karbantartásának, fejlesztésének - beleértve
a hálózatok egységes kezelését - a rendszerszintű szol­
gáltatások, nem zetközi összeköttetések rendelkezésre
állásának, erőm üvek m űködtetésének biztonságát,
szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát
szolgáló célirányos tevékenységek összessége.
Rendszerösszekötö vezeték: az átviteli hálózat részét
képező határkeresztező vezeték, amely együttm űködő
villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze.
192
Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányí­
tó által a villamosenergia-rendszer m indenkori egyen­
súlyának biztosítása és az átvitel megfelelő m inősé­
gének fenntartása érdekében n yú jto tt szolgáltatások
összessége.
Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát
szélenergia felhasználásával termeli.
Szélerőmü park: ugyanazon ügyfél vagy egy enge­
délyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek ösz-
szessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz
ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak.
Szervezett villamosenergia-piac: speciális árutőzsde,
ahol a villamosenergia-kereskedelem szabványosított
ügyletek form ájában m űködik.
Termelés: a villamos energia előállítása.
Termelő: aki villamos energiát termel.
Termelői engedélyes: aki villamosenergia-term elői
működési engedéllyel vagy kiserőmüvi összevont en­
gedéllyel rendelkezik.
Termelői vezeték: közcélú hálózat részének, magán­
vezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem m i­
nősülő vezeték, hálózati elem, illetőleg átalakító- és
kapcsolóberendezés, amely az erőmű által term elt v il­
lamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára
ju tta tja el.
Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos
energia egy felhasználási helyen belül, m ért magánve­
zetéken keresztül, ellenérték fejében történő továbbí­
tása vételezők részére.
Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény,
amely a vlllamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosz­
tás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt válto­
zást eredményez.
Üzletszabályzat: az engedélyes által általános szerző­
dési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott
szabályzat.
Vállalkozás: jo g i személyiséggel rendelkező gazdasá­
gi társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes valamely más államban székhellyel rendelkező
külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe.
Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: a
vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló,

2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikkének
(2) bekezdésében meghatározott olyan vállalkozás vagy
vállalkozások csoportja, amely az átviteli rendszerirányí­
tási és elosztói tevékenységek közül, továbbá a villamos-
energia-termelési, és kereskedelmi tevékenységek közül
legalább egy-egy tevékenységet folytat.
Védendő fogyasztók: a lakossági fogyasztók azon köre,
akik (jogszabályban m eghatározott szociális helyzetük,
vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villa-
mosenergia-ellátásban m egkülönböztetett feltételek
szerint vehetnek részt.
Villamosenergia-ellátásiszabályzatok: a villamosener-
gía-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljá­
rásokat és módszereket tartalm azó üzemi szabályzat, a
kereskedelmi, elszámolási-mérési ás adatforgalm i m eg­
állapodások m inimális ta rtalm i elemeit, a nemzetközi
kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű
szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac
működésére vonatkozó fő b b szabályokat tartalm azó
kereskedelmi szabályzat, valam int az elosztó hálózat
működésére vonatkozó elosztói szabályzat.
Villamosenergia-ipari vállalkozás: az a gazdasági tár­
saság, amely létesítő okiratában m eghatározott te ­
vékenységként e törvény alapján engedélyköteles és
nem engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékeny­
séget folytat;
Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység,
amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesít­
mény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő
vásárlásából és értékesítéséből áll.
Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító
által - törvényben m eghatározott körben az elosztó
közreműködésével - a villamosenergia-ellátási sza­
bályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőm ű­
vek, és elosztó hálózatok összessége.
Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat.
Zöld bizonyítvány: a m egújuló energiaforrásból vagy
zöld hulladékból nyert energiával e lőállított villamos
energia m ennyiségét igazoló, származási igazoláson
alapuló forgalomképes okirat.
10.2.2. Fogalmak a VET végrehajtási rendelete
alapján
A Kormány 273/2007. (x. 19.) rendelete a villamos energi­
áról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezései­
nek végrehajtásáról 1 §-a alapján.
Fogalmak
Kiegyenlítő szabályozás: az átviteli rendszerirányító
azon tevékenysége, amely biztosítja a villamos energia
valós idejű szállítása során a m indenkori betáplálás és
vételezés egyensúlyát.
Leágazási pont: a közcélú hálózatnak az a pontja
ahol a csatlakozó vezeték a közcélú hálózatra csat­
lakozik.
Lekötött teljesítmény: az a kW mértékegységben kife­
jezett hatásos teljesítmény, amely a hálózati engedélyes
és a rendszerhasználó között, a létrejött hálózathaszná­
lati szerződésben a csatlakozási pontra vonatkozóan
rögzítésre került.
Menetrend: egy a do tt naptári napra az elszámolási
mérési időegységekre vonatkozó villamos átlagteljesít­
mények adatsora.
Méretlen magánvezeték: a magánvezeték azon része,
amely a hálózati engedélyes által üzem eltetett közcélű
hálózatot a fogyasztásmérő berendezéssel, annak ki­
egészítő készülékeivel köti össze.
Mérlegkör felelős: olyan engedélyes, kiserőmű üze­
m eltetője vagy felhasználó, aki a Kereskedelmi Szabály­
zatban m eghatározott m érlegköri feladatokat ellátja.
Mért magánvezeték: a magánvezeték hálózati enge­
délyes által m ért szakasza.
Névleges csatlakozási teljesítmény: a hálózathaszná­
lati szerződésben csatlakozási pontonként rögzített
teljesítményérték, amelyet a hálózati engedélyes által
ellenőrzött tüláram védelm i készülék (amely a m érőbe­
rendezés része) névleges vagy beállított áramerőssége
határoz meg. A névleges csatlakozási teljesítm ény ér­
téke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesít­
mény értékét.
Profil elszámolású felhasználó: olyan felhasználó, aki­
nek az ellátása a kisfeszültségű hálózatról történik és
nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkal­
mas távlehívható fogyasztásmérő készülékkel.
Profil:statisztikai elemzéssel készült normalizált (1000
kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott) éves felhaszná­
lói villamos teljesítm ény-igény görbe.
Rendelkezésre álló teljesítmény: az a kVA m értékegy­
ségben kifejezett látszólagos teljesítőképesség-érték,
amelynek mértékéig a hálózati engedélyes a hálózati
teljesítő képességet az adott csatlakozási pontra a há­
lózati csatlakozási szerződésben foglaltak szerint bizto­
sítja.
193
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e
Termelői engedély: a villamosenergia-term elői m űkö­
dési engedély és a kiserőművi összevont engedély.
Üzemi esemény: a villamosenergia-rendszer üzemé­
ben bekövetkező állapotváltozás vagy beavatkozás.
10.2.3. Fogalmak a VHSZ alapján
2. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Kormány rendelethez
Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati
szabályzat 2. §-a alapján
Elszámolási időszak: őzt az időszakot jelenti, amelyre
vonatkozóan a hálózati engedélyes a rendszerhaszná­
lóval a rendszer használati díjakat, illetve az egyetemes
szolgáltató vagy a villamosenergia-kereskedő a felhasz­
nálóval a villam os energia árát elszámolják.
Fizető: az, aki a hálózathasználati szerződéshez kap­
csolódóan, külön kö tö tt fizetési megállapodásban vál­
lalja m eghatározott felhasználási helyen felhasznált
energia ellenértékének, valam int a rendszerhasználati
díjnak és a járulékos költségeknek megfizetését.
Fogyasztásmérő berendezés: a villamosenergia-fo-
gyasztás mérésére és elszámolására szolgáló egy vagy
tö bb mérőberendezés, a kiegészítő készülékekkel
együttesen.
Leolvasási időszak: a fogyasztásmérő berendezés két
egymást követő leolvasása vagy adatrögzítése közötti
időszak.
Részszámla: a rendszerhasználó részére az elszámolá­
si időszakon belül b en yújto tt számla.
10.2.4. Foga Im a ka hálózatra csatlakozás
rendelete alapján
A gazdasági és közlekedési miniszter 117/2007.
(XII. 29.) GKM rendelete a közcélú villamos háló­
zatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről
2. § Értelmező rendelkezések
Csatlakozóvezeték: a csatlakozóberendezés részét
képező vezetékrendszer, amely az átviteli vagy elosztó
hálózat leágazási pontját a csatlakozóberendezés vala­
mely elemével vagy a csatlakozási ponttal köti össze.
Kiindulási pont: az a pont, amely a csatlakozó rend­
szerhasználó igénybejelentésekor kerül kijelölésre a
rendszerhasználó számára legkedvezőbb m ódon a
közcélú hálózaton, amely pon ttó l a rendszerhasználó
194
csatlakoztatásához szükséges új csatlakozási pontig új
villamos közcélú hálózatot kell építeni.
Névleges áramerősség: áramerősség, amellyel a biztosí­
tó kiolvadás, illetve leoldás nélkül tartósan terhelhető.
Túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiz­
tosító, (beállítható) túláram-korlátozóval rendelkező
megszakító.
Ideiglenesen csatlakozó rendszerhasználó: az a rend­
szerhasználó, aki határozott idejű, legfeljebb 12 hóna­
pos időtartam ra vonatkozó (amely egyszeri alkalommal
további 12 hónappal meghosszabbítható) villamos­
energia-vásárlási, valam int hálózathasználati szerző­
dést köt, ha a rendszerhasználó csatlakozása a közcélú
hálózaton nem igényel beruházást, mivel az ideiglenes
csatlakozóvezeték és berendezés kiépítésének költsé­
g eit a rendszerhasználó viseli.
10.3. ETIKAI KÓDEX
a Regisztrált Villanyszerelői Szakvállalkozói
N yilvántartásba b ejegyzett személyek számára
Az elosztói hálózati engedélyesek és a MEE-VET,
m int az áramszolgáltatással kapcsolatos szakszolgál­
tatói tevékenységet végző szervezetek képviselői, a
villamosenergiát felhasználók szélesebb körű és ma­
gasabb színvonalú kiszolgálása, az áramszolgáltatás
élet-, vagyon- és üzembiztonsági követelményeinek
magasabb szintű teljesítése, az e szakterületen folyó
gazdálkodási tevékenység törvényes m ódjának erősí­
tése érdekében kidolgozták és m űködtetik a Regiszt­
rált villanyszerelők nyilvántartási rendszerét (RVNR). Az
együttm űködők e szakterületre vonatkozóan a szak-
mai- és üzleti tisztesség megtartására illetve erősítésé­
re az alábbi etikai kódexet alkották.
I.
Általános rendelkezések
Ezen etikai kódex hatálya a Regisztrált villanyszerelők
nyilvántartási rendszerébe bejegyzett személyekre
terjed ki és szabályozza az Elosztói (Hálózati) Engedé­
lyesek, a megrendelők (felhasználók, fogyasztók) és a
regisztrált villanyszerelők kapcsolatát.
II.
Etikus regisztrált villanyszerelői m agatartás
1. A m egrendelők szakszerű tájékoztatása, áramszol­
gáltatással kapcsolatos igényének gyors, pontos és
gazdaságos ügyintézése, az általa adott megbízás

szerződés szerinti teljesítése, hibamentes, szaksze­
rű kivitelezés, a megbízás során m egism ert üzleti és
más bizalmas jellegű inform ációk megtartása.
2. A regisztrált villanyszerelők egymással való kapcsola­
tában a közös szakmai érdekek figyelembe vétele, a
tisztességes piaci magatartás szabályainak betartása.
3. Az előírt műszaki feltételek, technológiák, m érték­
adó szabványok betartása és költséghatékony, m i­
nőségi munkavégzés.
4. A vállalkozásokkal kapcsolatos jogszabályok betar­
tása, tisztességes piaci magatartás, a feketemunka
elkerülése.
5. Garanciavállalás az elvégzett munkára.
6. Az elvégzendő feladat egyértelm ű meghatározása,
szerződésben való rögzítése, a hozzá tartozó műsza­
ki határidők és pénzügyi feltételek rögzítése.
III.
Tisztességtelen reg isztrá lt villanyszerelői
m agatartás
1. A megrendelő által a d o tt meghatalmazással való
visszaélés
2. A megrendelővel szembeni tisztességtelen regiszt­
rált villanyszerelői magatartás
- határidő be nem tartása
- nem megfelelő m inőségű munkavégzés
- megrendelő számára okozott műszaki, gazdasági
vagy erkölcsi károkozás
3. Szakszerűtlen kivitelezés
4. Regisztrációs kártya átruházása
5. Más kivitelező által elvégzett kivitelezés sajátként
való átadása
6. Az elosztói engedélyes kárára tö rtén ő megrendelői
ténykedéshez tanácsadás
7. Az elosztói engedélyes kárára történő m egrendelői
ténykedésben való részvétel
8. Az elosztói engedélyes számára okozott gazdasági
vagy erkölcsi károkozás
IV.
Az e tikai kódex m egsértésével kapcsolatos
panaszok kivizsgálása
1. Panaszt tehet: a m egrendelő, regisztrált villanysze­
relő, a m egrendelői hálózatra csatlakozást végző el­
osztói engedélyes vagy annak m egbízottja.
2. Panaszt írásban, a MEE-VET-nél vagy az ügyfélszolgá­
lati irodákban lehet tenni. Az ügyfélszolgálati irodák
a panaszt továbbítják a MEE-VET-hez. A beérkezett
panaszokat a MEE-VET etikai bizottsága vizsgálja ki
és 15 napon belül az é rintetteket tájékoztatják állás-
foglalásukról. Az állásfoglalással szemben a MEE-VET
elnökéhez írásban lehet panasszal fordulni. A MEE-
VET elnöke független szakértői bizottságot bíz meg
A tervkészítés t a r t a l m i követelménye
a panasz felülvizsgálatával. A szakértői bizottság 15
napon belül hozza meg döntését.
3. Panaszt lehet tenni írásban az ügyfélforgalm i irodák­
ban is, akik a panaszt továbbítják a MEE-VET ügyfél-
szolgálati irodához. A kivizsgálás m enete az előző­
ekhez hasonló.
V.
Tisztességtelen m agatartás következm ényei
Indokolt és bizonyított panasz esetében a MEE-VET a
panaszoltat Írásbeli figyelmeztetésben részesíti, vagy
1 -12 hónapra, különösen súlyos, bírósági határozattal
alátámasztott panasz esetében 12-60 hónapra rendeli
törölni a Regisztrált villanyszerelők nyilvántartási rend­
szeréből.
VI.
Záró rendelkezések
1. Az etikai kódex a Regisztrált villanyszerelők nyilvántar­
tási rendszerének működési időtartama alatt hatályos.
2. A Regisztrált villanyszerelők nyilvántartási rendsze­
rébe bejegyzett személyeknek regisztrációs kártyá­
ju k átvétele e lő tt írásban kell nyilatkozniuk, hogy az
etikai kódex rendelkezéseit megértették, s magukra
nézve kötelezőnek fogadják el.
3. Az itt nem szabályozott kérdések tekintetében a
Ptk. az irányadó.
10.4. A TERVKÉSZÍTÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
10.4.1. Földkábeles csatlakozóra vonatkozó
kivitelezési tervdokum entációk
műszaki tartalm a
Fejezetcímek és ta rta lm u k:
Fedőlap
Tervező cég fejléce, azonosítója
„MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ" feltüntetése
Helyszín pontos címe
Terv villamos elnevezése: „Földkábeles csatlakozó kivi­
telezési terve"
Megrendelő neve
Előzmények
Igénylő milyen jellegű (felhasználású) építmény m eg­
táplálására mennyi villamos energiát igényelt az enge­
délyestől.
Az elosztói engedélyes válaszában fe ltü n te te tt műsza­
ki előírások leírása, valamint a hálózati leágazási pont,
csatlakozási p on t megnevezése.
Tervezési határok leírása.
195
 R egisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k Kéz ik ön yv e

Műszaki leírás Dátum (év, hónap)

Tervező neve
Tervezett kábel típusa, keresztmetszete, anyaga stb. M érnöki kamarai azonosítója
Tervezett kábel nyomvonalhossza és kábelhossza Kamarai feljogosítása (pl. V-2, HK-2 stb.)
Nyomvonal részletes leírása Eredeti aláírás
- hálózati leágazási pon ttó l a fogyasztásmérö-helyig
részletes leírás
- tartószerkezet, elosztószekrény típusa 10.4.1.1. M ellékletek és tartalm uk
- tartószerkezeten található távközlési hálózatok, rek­
lámtáblák elhelyezkedés Dokumentációhoz mellékelendő rajzok:
- kábeltartaléka kábel m indkét végén
- keresztezések részletes felsorolása Fejlécre vonatkozó előírások
- útpálya típusa, keresztezésének módja (átvágás, átsajtolás) - tervdokum entáció címe
- kocsi behajtó típusa, keresztezésének m ódja (átvá­ - rajz megnevezése
gás, átsajtolás) - rajzszám
-já rd a típusa, keresztezésének módja (átvágás, átsajtolás) - lépték
- árok keresztezése (mélység, védőcső hosszúság, típus) - megrendelő neve
- az esetleges szintkülönbség feltüntetése - tervező neve
Alkalm azott mechanikai védelem - rajzoló neve
- oszlopon a védelem típusa (védőcső átmérő, típus)
- oszlop esetén kábel és védőcső rögzítésének típusa Rajzjelek a kiadott rajzjel lista szerint
(tüzihorganyzott bilincs, szalagrögzítés)
- keresztezések a föld alatt (védőcső átmérő, típus) - tetszőleges északjel
- m agánterületen folyamatos védelem (védőcső átm é­ - tervezett kábel jele
rő, típus) - meglévő elosztóhálózat jele
- fogyasztásmérő-helynél (csatlakozási pontnál) a felál­ - elosztóhálózati oszlop jele
lás védelme, rögzítése (védőcső átmérő, típus) - elosztószekrény, biztosító csoportjele
-fö ld e lé s jele
Kábelfektetésre és szerelésre vonatkozó előírások - fogyasztásmérő-hely jele
- védőcső jele
Szabványok, elosztói előírások felsorolása - sarokpontjele
Alkalm azott kábel szerelési és fektetési hajlítási sugará­ - telefonkábel és bekötés jele
nak meghatározása - telefon szabadvezeték és bekötés jele
Kábel fektetésére vonatkozó előírások - csatornahálózat és bekötés jele
Kábel szerelésére vonatkozó előírások - vízhálózat és bekötés jele
- gázhálózat és bekötés jele
Általános előírások - árok jelölése

Érintett szabványok, rendeletek Nyomvonalrajz

Kivitelezéssel kapcsolatos m unkavédelmi előírások
Kivitelezéssel kapcsolatos tűzvédelm i előírások
Érintésvédelmi előírások
Kivitelezés során betartandó általános előírások
Egyéb idevonatkozó előírások
Számítások
Csatlakozókábel megfelelése 1%-os feszültségesésre
(egyidejűség figyelem be vételével)
Tervezői nyilatkozat
Nyilatkozat, hogy a tervezés során az érvényes szabvá­
nyokat, elosztói engedélyes előírásokat, m unkavédel­
mi előírásokat maradéktalanul betartotta
- 1:500 léptékű helyszínrajz, északjellel
- pontos és egyértelm ű beazonosítás
utcanév, ház- vagy helyrajzi számok
szomszédos, keresztező utcák feltüntetése
- hálózat léptékhelyes rajza, adatai
hálózat típusa, keresztmetszete (kötegelt, egysíkú,
többsíkú stb.)
- nyomvonal léptékhelyes rajza
- fogyasztásmérő-hely pontos feltüntetése
- földelések jelölése
- nyomvonalra vonatkozó adatok
kábel típusa, keresztmetszete, hossza
védőcsövek típusa, átmérője, hossza
fektetési mélység (útpálya, kocsi behajtó alatt: -1,0 m;
egyéb helyen: -0,7 m)

196

Keresztszelvényrajz
Keresztezésekre vonatkozó szabványi és elosztói enge­
délyes előírások alapján (távolságok, mélységek)
- útpálya, kocsi behajtó keresztezése
- víz, gáz, csatorna hálózatok, bekötések keresztezése
(kábel alatt)
-te le fo n (kábeltelevízió), kis- és középfeszültségű ká­
belhálózatok, bekötések keresztezése (kábellel egy
szintben)
mechanikai védelem feltüntetése (védőcső, elválasz­
tó téglázás stb.)
Biztosítási vázlat, kábelleltár
Az áramutas rajzon fel kell tü n te tn i a tervezett biztositó
értékeit, földelések elhelyezését
A kábel nyomvonalának részletezését táblázatos for­
mában
- hálózati leágazó p on ttó l az első töréspontig (sarok­
pontig),
- sarokpontok között,
- u to ls ó sarokpont és a fogyasztásmérő-hely között
m inden szakaszon fe ltü n te tn i a kivitelezőre vonatko­
zó fontos inform ációkat (veszélyhelyzetek, kereszte­
zések) kell m eghatározni
Árazott anyagjegyzék
Anyaglísta árazása egyértelm űsíti a felhasználó és az
elosztói engedélyes felé tö rté n ő elszámolást.
Költségvetés
10.4.2. A társasházak tervezése, általános elvek
Specifikáció
- Összekötő berendezés,
- Világítási hálózat, biztonsági világítás,
- Villámvédelmi rendszer, túlfeszültség-védelem,
- Érintésvédelem, egyéb villam os berendezések,
- Klimatizálás, szellőztető rendszer,
- Felvonórendszer,
- Biztonsági berendezések, tűzvédelm i rendszer,
- Belső információs rendszer (kommunikáció, telefon
stb.), ha van portaszolgálat,
-Távvezérlések; kapunyitás, video-rendszer,
- Biztonsági szellőztető rendszer; mélygarázs stb.
- Kiegészítő szolgáltatások; térvilágítás, csatorna-, ú t­
test-fűtés,
- Temperáló fűtés,
-V id e ó rendszerek (kábeltévé), külső kom m unikáció
(telefon), internet szolgáltatás,
A tervkészítés t a r t a l m i követelménye
- Inform atikai távvezérlés (telefonos távvezérlések, pl.
zsaluk zárása, ablakon keresztüli természetes szellő­
zés vezérlése stb.),
- Beléptető rendszerek,
- Elektronikus nyílászáró rendszerek (pl. passzív elemes
m űködtetésű, biztonsági elektromágneses ajtózár
stb.), betörésvédelem, riasztó-rendszer,
- Árnyékolásvédelemi rendszer,
- S tb .
A fentiek a közösségi használatú rendszereket sorolja
fel, természetesen a teljesség igénye nélkül, ettől eltérő
felhasználás is lehetséges, pl. egyéni használatú lift stb.
M eghatározó feladatok
- Előzetes tájékoztatás.
- Helyszíni tanácsadás.
- Megoldási javaslatok.
- Tervezés.
- Tervezői művezetés.
- Időszakos szabványossági felülvizsgálatok: érintésvé­
delmi, villámvédelmi, villamos berendezések, szere­
lői időszakos vizsgálatok stb.
- A meglévő hálózatok részleges változásának igénye
esetén szakértői- vagy szerelési tanácsadás, előzetes
vizsgálatok, pl. mérések elvégzése stb.
- Felügyelet biztosításának megtervezése, megszerve­
zése stb.
Tervezési határok, társasházi felújítás esetén
- Csatlakozási p on t és az összes m érőhely között a
csatlakozó főelosztóval együtt, a mérőhelyek az ere­
deti helyükön maradnak.
- Csatlakozási pont és az összes mérőhely között a csat­
lakozó főelosztóval együtt, a mérőhelyek a lakótéren
kívülre kerülnek.
- Csatlakozó főelosztó és az összes m érőhely között, a
mérőhelyek az eredeti helyükön maradnak.
- Csatlakozó főelosztó és az összes m érőhely között, a
mérőhelyek a lakótéren kívülre kerülnek.
- Egyes felszálló méretlen fővezeték és az összes mé­
rőhely között.
- Az összes leágazó m éretlen fővezeték és az összes fo ­
gyasztásmérő-helyek.
- Az összes m érőhely kihelyezése a lakótéren kívül.
Tervezési fe lad at leírása
- Betápláló fővezeték, tűzvédelm i fökapcsoló (egybe­
építve a csatlakozó főelosztóval vagy külön), csatla­
197
R egisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i k ö ny v e
kozó főelosztó, felszálló méretlen fővezeték(-ek), le­
ágazó m éretlen fővezetékek.
- Betápláló fővezeték, tűzvédelm i főkapcsoló (egybe­
építve a csatlakozó főelosztóval vagy külön), csat­
lakozó főelosztó, felszálló méretlen fóvezeték(-ek),
leágazó m éretlen fővezetékek, fogyasztásmérő-he­
lyek.
- Felszálló m éretlen fővezeték(-ek), leágazó méretlen
fővezetékek.
- Felszálló m éretlen fővezeték(-ek), leágazó méretlen
fővezetékek, fogyasztásmérő-helyek.
- Leágazó m éretlen fővezetékek, fogyasztásmérő-he­
lyek.
- Leágazó méretlen fővezetékek, fogyasztásmérő-he­
lyek.
- Fogyasztásmérő-helyek.
Egyedi elbírálások
- Lakáson belüli m érőhely maradhat, ha nincs m ód a
kihelyezésre, vagy indokolatlan nagy költséget okoz.
- Az épület m űem lék vagy m űemlék jellegű, építészeti
felújítás után indokolatlan plusz költségeket okoz.
- Az építészeti kialakítás miatt, biztonságtechnikai e lő­
írásokba ütközik.
- Méretlen fővezetékek átépítése esetén a mérőhelyig
kell cserélni, mérőhelyek maradhatnak.
- Fogyasztásmérő-helyek elhelyezése a főbejárat kö­
zelébe vagy szintenként csoportosan (lépcsőházban,
fogyasztónként különálló mérőszekrényben).
- M inden olyan eset, amikor az előírások nem egyér­
telm űen határoznak meg feladatokat, vagy lehetővé
tesznek egyedi elbírálást.
10.5. TÁRSASHÁZ MÉRETLEN FÖVEZETÉKI
ELOSZTÁSI RAJZ (PÉLDA)
A társasházak felújítását, ha azok meghaladják az 50 %
műszaki tartalom változást (MSZ 447:1998/1 M:2002.,
3.2.8. szakasza szerint) tervezni szükséges.
Az elkészült tervet az elosztói engedélyessel vélem é­
nyeztetni és elfogadtatni kell.
A felújítandó m éretlen rendszert ism ertetni kell a
tervdokum entációban, erre m utat be példát a 10.5.1. és
a 10.5.2. ábra.
 A tervkészítés t a r t a l m i követelménye

1 0 .5 . E g y tá rs a s h á zi m é retle n fő v e zeték i e lo s ztá s i rajz 1.

2 0 0 *1 6 0 mm plom bA lhttö «loszto dobozon
éa elA g u ö kötőelemek

Maglévő, megm aradó felá zallo

Tetőtér i n h u t ea mérőhelyek

Emelet 5 x 1 x 35 m m ' Mkh.

Térváré«! n a tér V édőcső:
0 min. 36 mm.

5 x 1 x 25 m m '
Földszint Mkh.
I. sz. Véd őcső:
felszálló 0 min. 36 mm. -E l II. sz.
falszálló

Alagsor

A íogyasxtanm érok külön-

kUlön H E N SEL
a ie kré nyakben elhelyezve

- M it-

Tűzvédelm i fókapcsoló.
5 x 1 x 1 0 mm*
Mkh 5 x 1 x 10 mm"
Mkh

Tervezési Betápláló főzetek:

határ Mkh 4 x 1 x 50 mm:
M eglevő csatlakozó kábel.
M eglevő kábelfogadó szekrenyben.

A felszálló fövozetekeken le v ő kotespontoknál min.

200x150 mm kotöd oboz kerül elhelyezésre.
A leágazó fővezetékek v é d ő c s ő v é Mü. I. 0 29 mm.
További adatok a V2. Rajzon.
A leágazó fővezetékek vé d őcsővel Mü. 0.29 mm.
A leágazó fővezetékek: Mkh 5x1x10 mms-«sek.
Elő kell keszitenl a három fázisú Igényre. TERV KFT.
Tervdokumentácio elme
Fővezeték felújítás terve.
Rsiz m egnevezése Áramutas rajz.____________________ 1
Megrendelő
Szelvényszám Rajzszam:
| Méretarány Dalum
Rajzoló: _____ [ Tervező:

10.5.1. ábra.

199
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

10.5. E g y tá rs as h ázi m é retle n fő v e zeték i e lo s ztá s i ra jz 2.

5. em elet j »

4. em elet
r= _ = i r r i o

3. em elet

2. em elet
£

1. em elet

5 ■ 36 m m'
n a Mkh
b11136mm' 5 * 1 x 35 m m ' 0 4 8 mm vtdocuo
Mkh Mkh

NH 00
NH 00 NH 00 3x00 A
3 i 126 A 3x80 A
Földszint

fi I I I . S Z.
felszálló
I. SZ.
felszálló
I I . SZ.
folszallo

-Hm------ ---------6-
NH 00
3x«3 A
Tűzvédelm i fokaocsolo (TUF)
2 *0 A

K ö I« B 1 * q I m érétak, Tervezési
a pinceazinton Határ.

E Etmu Rt K > t» IQ > < i 240 m m ') f.lfu io tt

Kabatfogadó BKhntny

A felszálló fovezetokokon levő kotespontoknal 250x250 mm kotodoboz kenjl elh elyezésre A leagazo fovezetekek véd ő c ső v é Mu. I. 0 36 mm.
A leágazó mérellen fóvozetekek: Mkh 5x1x16 mm*. A leagazo sorkapcsok: A L 135 típusúak.

Tervdokumentáció elme: társasház

Fövezetek felujitasa.
Rajz m egnevezése Fővezeték aramul ralz.
Szelvenyszam R a jz ia m
Méretarány: Dátum
RafiotO Tervező

10.5.2. ábra.
 C s a t l ak o z óv e z e t ék és m é r e t l e n f ő v e z e t é k v i l l a m o s mér et ezése

10.6. CSATLAKOZÓVEZETÉK ÉS MÉRETLEN FŐVEZETÉK VILLAMOS MÉRETEZÉSE (PÉLDA)

Az alábbiak példát adnak a méretlen fővezeték tervezéséhez is.

10.6.1. Társasház m éretlen vezetékeinek méretezése

1. sz. b etá plá ló fővezeték:

Vezeték kezdőpontja: A kábelfogadó szekrény föbiztosítóinak elm enő kapcsai.

Vezeték hossza: A leghosszabb vezetékhosszakat vettük figyelembe.
Vezeték típusa: Mkh (különlegesen hajlékony, réz vezeték).
Vezeték keresztmetszete: 35 m m 2
Áramerősség: Figyelembe vettük a későbbi esetleges bővítési igényeket.

A m értékadó feszültségesés:

e x /3 X / X <?x i _ 0 , 4 3 X 1 ,7 3 X ( 5 X 2 5 ) X 0 , 0 1 7 6 X 2
Ú ri - i — — ^ -------------— -------------------------------- 25 — ^ u, i v

X 100 = X 100 = 0 , 0 2 5 %

Ut, -feszültségesés
/ - terhelő áramerősség (max.): 5 x 25 A
C - fajlagos ellenállás (Cu): 0,0176 Om mVm
L - vezetékhossz: 2 m
A - keresztmetszet: 35 m m 2
e - százalékos feszültségesés
e - egyídejűségí tényező: 0,43
U, - vonali feszültség: 400 V

1. sz. felszálló fővezeték:

Vezeték kezdőpontja: Az elosztó szekrény főbiztosítóínak elm enő kapcsai.

Vezeték hossza: A leghosszabb vezetékhosszakat vettük figyelembe.
Vezeték típusa: Mkh (különlegesen hajlékony, réz vezeték).
Vezeték keresztmetszete: 35 m m 2
Áramerősség: Figyelembe vettük a későbbi esetleges bővítési igényeket.

A mértékadó feszültségesés, a fentiekhez hasonlóan, a m egfelelő adatokkal:

U<t - 2 = ~ 1,225 V

u 'j j - X 100 = X 100 = — 0 , 3 1 %

201
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e

'I . sz. f ő v e z e t é k e k ö s s z e s e n :

£, = £,- , + £, 2 = 0,025 + 0.31 = 0 .3 3 5 < 1 % ---- Mezfelel.

2. sz. b e t á p lá ló f ő v e z e t é k :

Vezeték kezdőpontja: A kábelfogadó szekrény főbiztosítóinak elm enö kapcsai.

Vezeték hossza: A leghosszabb vezetékhosszakat vettük figyelembe.
Vezeték típusa: Mkh (különlegesen hajlékony, réz vezeték).
Vezeték keresztmetszete: 16 m m 2
Áramerősség: Figyelembe vettük a későbbi esetleges bővítési igényeket.

„ _ e x / 3 X I X S X L 0 ,7 6 X 1 ,73 X ( 2 X 2 5 ) X 0 , 0 1 7 6 X 2
U * -,- A - ,6 0,14 V

£2-, = Q ^- X 100 = X 100 = - 0.04 %

Ut -feszültségesés
/ - terhelő áramerősség (max.): 2 x 25 A
<; - fajlagos ellenállás (Cu): 0,0176 O m m J/m
L - vezetékhossz: 2 m
A - keresztmetszet: 16 m m 2
e - százalékos feszültségesés
e - egyidejűség! tényező
Uv - vonali feszültség: 400 V

2. sz. f e ls z á lló f ő v e z e t é k :

Vezeték kezdőpontja: A kábelfogadó szekrény főbiztosítóinak elm enő kapcsai.

Vezeték hossza: A leghosszabb vezetékhosszakat vettük figyelembe.
Vezeték típusa: Mkh (különlegesen hajlékony, réz vezeték).
Vezeték keresztmetszete: 35 m m 2
Áramerősség: Figyelembe vettük a későbbi esetleges bővítési igényeket.

Ue2-2=~ 2 ,0 3 V

£2 -2= X 100 = ~ 0,51 %

2. sz. f ő v e z e t é k e k ö s s z e s e n :

£2 = £2 - 1 +£2 2 = 0,04 + 0 ,5 1 = 0.55 < 1% ---- Megfelel.

A méretezés alapjául szolgáló rajzmellékleteket lásd az 70.6.1.1.... 10.6.1.8. ábrákon.

 C s at l a k oz ó v e z et é k és m é r e t l e n f ő v e z e t é k v i l l a m o s mér et ezése

a:
>
z

esi
K

E
L3

i
%

!—
¡5 N? 71 c
a «> is n
T3 <V
« <*•Ii 2*2I
2
cű h<S'u- o

" ü l N I >-
SjüMCJ c
" E :c e.Q
N i g J - ji í j NJ
a00 5<?o)
N S-cr
3? ®'

co
□
<
Udvari lakás 2

•n v

70.6.1.1. ábra. Földszinti nyomvonalrajz

203
 Regisztrált
Villanyszerelők
Kézikönyve

- TERV Kit.
Tervdokumentáció címe Budapest
Társasház (övezetek felújítási terve
Raiz megnevezese' 1. es 2. emelet nyomvonalrajzai
Megrendelő
Szetvenyszam Rajzszam 2002 1 212, - L T - HNR.
Méretarány. í Dátum.
Rajzoló: Tervező:
 C s a t l a k oz ó v e z et é k és m é r e t l e n f ő v e z e t é k v i l l a m o s mér et ezése

X!

—
I

§
IE
«
N
Ls
lO
W* tc N
(ü
£ 11 1
ro
o
JÉ
£ 1
>
s |
£
i s <E
a i/i
ío re
•o 0 1 81
ri

I
o
o a
u <u
p e
c >
<u
I
& i Ü
15 c c
1 4) >
£ 4>
a> ÁT
»- q: 5

10.6.1.3. ábra. 3. emeleti nyomvonalrajz

205
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e

Mkh 5 x 1 x 35 mm*

Bzos'tocsoportlQl
Kombinált tűzvédelmi
fökapcsotO(TŰF)
Gyártmány SOCOMEC.
Típus 125 A. 3P
2 db

MKh 5 x 1 x 35 mm*

Meglévő szekrény

Meglévő, m aradó csatlakozó kábel

—
Tervdokumentáció elme. Budapest
Társashaz fővezeték felújítási terve
Rajz m egnevezese Kabelfogado és főelosztó___________
Megrendelő_______
77 777777 Szetvenyszam Rajzszam 2002 / 212. - LT - KFE
Méretarány Dátum:________________________
Rajzoló: _________ Tervező

10.6.1.4. ábra. Kábelfogadó és főelosztó

206
 C s a t l a ko z ó ve z et é k és m é r e t l e n f ő v e z e t é k v i l l a m o s mér et ezése

1. sz. lakás 2 sz lakas

mérése mer ese

Központi HFKV vezérlő

vezetekei
Mcu 3 x 1 x 2 5 mm’ !--------- 1 —
V édőcső 0 16 mm I!

Felszálló, meretlen
'i* r •
fővezeték. ‘
Mkh 5 x 1 x 35 mm'
V édőcső 0 48 mm
J’ EL nn
Üli D D Egyfázisú meresek
védőburkolattal ellátott

Ml £
fogyasztasmérő táblák
Tlpusazonosltő:
Elágazó doboz ¿i GT-N-1-B-MM
250 x 250 mm (NO-Fm burkolattal)
Plombálhato

Sorkapocs:
Típus KK 60/5 Z KB —
■ -w rv * ___
.megvágásmentes" Közösségi mérés
háromfázisú m eglevő
m teljesítmény
Tipusazonosíto GT-N-3-
B-MM
Kőpontl HFKV külön
vezérelt mérésekhez
m m (ZN 170 L-Fm
burkolattal)
Sorkapocs KKL 25

3 sz lakás
mérésé
1000

A fali fülke: - m a g a ssá g a : 1200 mm, - m élysége: 2 50 mm.

Az 1., 2., 3. szám ú lakások mérései:

Á lta lá n o s ta rifa s z e rin t 2 d b 1 x 2 5 A, 1 d b 3 x 16 A (a bal o ld a li m érő k)
K ülön v e z é re lt m é ré s e k 1 x 25 A (jo b b o ld a li m érők), a kism e g sza kító m e lle tt m á g n e s k a p c s o ló k (balra)
k a la p s ín re s ze re lve

Szerelés: az ,A s z o lg á lta tá s i te rü le te n e lfo g a d o tt típ u s fo g y a s z tá s m é rő -h e ly e k szerint, b e tartva a z M S Z 447 1998

sz a b v á n y e lő írá s a it

• TER V K«
Tervdokumentáció elme Budapest
Társasház fövezetek felújítási terve
Rajz m egnevezése Magas földszinti m érőhely (fali fülke) rajza
Megrendelő:
Szelvényszám Raizszam 2002 / 212. - L T -M F M H .
Méretarány Dátum:
Rajzolo Tervező

10.6.1.5. ábra. Magas földszinti fali-fülke

207
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i k ön yv e

hczponb HFf v v«K<»fic> voz*téK*i

Mcu 3 x 1 x 2,5 mnv
vodöc*.* C 16 mm
Minden mérotábla
GT-N-1-B-MM tipusu (NO-
Fm burkolattal)
iTiArirtl*nfftvx>7^rti*
Mkh 5 x 1 x 3 5 mnv
Védőcső 0 48 mm * -------- •«
Ff-
T T T n n

B agazo doboz
250 x 250 mm
Romba Iható 4 , ( 7 j sz, lakas
merese

Sorkapocs
Típus; KK 60/5 z KB
.megvagasmenles’
“i o

r t n ' TED

5.. (8 )s z lakés
mérésé

B agazo doboz
1 TTT re
150 x 150 mm
Romba iható
Sorkapocs:
KKL 25

6 . <9 ) sz
lakas merese

Az 1., 2. em eleti lakások mérései:

Á lta lá n o s ta rifa s z e rin t 1 x 2 5 A (a bal o ld a li m érők).
K ü lö n v e z é re lt m é ré se k 1 x 2 5 A (jo b b o ld a li m érők), a kis m e g s z a k ító m e lle tt m á g n e s k a p c s o ló k (ba lra )
kalapslnre szerelve
Szerelés: az A s z o lg á lta tá s i te rü le te n e lfo g a d o tt típ u s fo g y a s z tá s m é rő -h e ly e k szerint, b e tartva az M SZ 447 1998
sza b vá n y e lő írá s a it

Tervdokumentacio címe Budapest

Tarsashaz (övezetek felújítás! torve
Rajz m egnevezese 1. és 2. omoletl m óroholyok (fali fülke) rajzai
Megrendelő
Szelveriyszam I Rajzszam 2002 / 212. - LT - EMH.
Mereta/any | Dátum
Rajzoló: | Tervező

10.6.1.6. ábra. 1. és 2. emeleti fali-fülke

208
 C s a t l a ko z ó ve z et é k és m é r e t l e n f ő v e z e t é k v i l l a m o s mér etezése

Minden mérötabla:
GT-N-1-B-MM típusú (NO-
Fm burkolattal)

B agazo doboz
250 x 250 mm
Plornbalnato 10. sz lakas
mérése

Sorkapocs
Típus KK 60/5 Z KB
.megvagasm enles'

F<Htí#IO '"mivflyt•
*>:•*>*
MKh 5 x t x 35 mm
Védőcső 0 48 nim

11 sz lakás
mérésé

B aga zo doboz
150 x 150 mm.
plombalhato
Sorkapccs
KKL 25

12 sz. lakas
mérésé
Központi HFKV vezérlő
vezelekei
Mcu 3 x 1 x 2 5 mm'
Védőcső 0 16 mm

Az 10.. 11., 12. szám ú lakások mérései:

Á lta lá n o s ta rifa sze rint: 1 x 2 5 A (a bal o ld a li m érő k)
K ú to n v e z é re lt m é ré s e k 1 x 25 A (jo b b o ld a li m é rő k) a kis m e g s z a k ító m elle tt m á g n e s k a p c s o ló k (balra)
k a la p s ln re s z e re lv e
Szereles: az A s z o lg á lta tá s i te rü le te n e lfo g a d o tt típ u s fo g y a s z tá s m é rő -h e ly e k sze rin t b e tartva a z M S Z 447 1998
s z a b v á n y e lő írá sa it

- TERV Kft.
Tervdokumentaciocime Budapest
Tarsashaz (övezetek felújítási terve
Rajz m egnevezese 3. om eletl m orohelyek (fali fülke) rajzai
Megrendelő
Szelvén yszim Rajzszóm 2002 / 212. - LT - EMH
Méretarany Dátum
Rajzolo; l T«rv«2Ö' __ __________________l

10.6.1.7. ábra. 3. emeleti fali-fülke

209
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

5. em elet * i
X I— r

4. em elet

3. em elet u n

2. em elet r T tX - l

1. em elet

1 I 2. em elet 3 « t * 35* "ini'

Mkh
6 x 1 ■ 35 m m ' 6 1 1 x 35 rwn 0 48 mm védőcső
Mfch MKh

NH 00
NH 00 NH 00 3x80 A
3*125 A 3 i6 0 A
Földszint

t III. sz.
felszálló
I. sz.
felszálló
II. S Z .
felszálló

- m -

NH 00
3 »63 A
T útvédalm l fokupcnoló (TUF).
260 A

KöxűBOtgi mérés«* Tervezési

a plnc«»inten Határ.

Elmu Rí h *I> *l (2x4 x 240 m m ') f# lftjjö tt

K ábelfogadó »rakrény
X

A felszálló fővezetekoken lévő kötéspontoknál 250x250 mm kotód oboz korul elhelyezésre. A leágazó fovezelekek vé d őc söv e Mü. I. 0 36 mm.
A leagazo m éretlen fovezelekek: Mkh 5x1x16 mm1. A leagazo sorkapcsok: AL 135 lípusúak.

Tervdokumentacio cím « Budapest, V. kor.............

alatti 37 lakásos. 38 m éróhelyés lakóépület villam os terv«

Rajz m egnevezése Áramutas rajz

Megrendelő
Meretarany Szelvén yszam Rajz szóm 01/62 - L T - A R .
Dátum; Raizoló Tervező

10.6.1.8. ábra. Egy társasház áramutas rajza

210
 C s a t l a ko z ó ve z et é k és m é r e t l e n f ő v e z e t é k v i l l a m o s mér et ez és e

10.6.2. Földkábeles csatlakozó méretezése, tervrészletei

Csatlakozó vezeték méretezése feszültségesésre:

A tervezett földkábelt 3 x 100 A-re méretezzük.

r, _ / 3 X / X f f X Z . 1 ,7 3 X 1 0 0 X 0 ,0 2 8 7 X 3 6
U r~ A ~ 50

£ = ^ X 100 = X 100= ~ 0,89 V < 1%

Uf -feszültségesés
I - terhelő áramerősség (max.): 100 A
C - fajlagos ellenállás (Al): 0,0287 QmmVm
L - vezetékhossz: 36 m
A - keresztmetszet: 50 m m 2
£ - százalékos feszültségesés
Uv - vonali feszültség

A választott kábel a szám ított értéknek megfelel az egyfázisú terhelés esetén figyelem be vehető két vezeték-
hossznál is.

A számításhoz tartozó rajzm ellékleteket lásd a 10.6.2.1., 10.6.2.2., 10.6.2.3. ábrákon.

 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e

SSZV 3x95+35/95 mm:

Táplálva: 1029/10.

MATAv ama« w»«

Franc u.
a tokiüli*»n
t-rtcyfoeluito
AJ tírtyjvm

FIGYELEM! A közmüvek közelében óvatos kézi feltárás

Tervaokumeritácio címe. Budapest,

Kából nyom vonal- e s mérőhely torve.
Rajz m egnevezess Nyom vonalrajz (tervezőn i
Megrendelő ________ Cr Kft.
Szelvényszam. _______________ Rajzszam 2002 / 207^- I T - NYRT.
Meretarany 1:500 Dátum
_ Rajzoto____ __________ ___________________ | Tervező:_______________

10.6.2.1. ábra. Nyomvonalrajz

212
 C s a t l ak o z óv e z e t ék és m é r e t l e n f ő v e z e t é k v i l l a m o s mér etezése

TIPUSKERESZT- ERŐSÁRAMÚ KÁBEL

SZELVÉNY (m m -ben) KERESZTEZÉSE VÍZ GÁZVEZ.. CSATORNÁVAL
(m m -ben)
min 700

ERŐSÁRAMÚ KÁBEL KERESZTEZÉSE KÖZÚT

VÍZ. GÁZ, CSATORNA POSTAI VEZETÉKKEL (m m -ben)

L
5_ a

POSTA
~QL

■GÁZ
-V ÍZ

CSATORNA

• TERV Kft.
T en/dokumentéciő címe Budapest.
Kábelnyom vonal terve.
Rajz m egnevező se Keresztszelvényrajz
M egren d el C K ft
Szefvériyszam | Rajzszam 2002 /207 -L T - KSZR-
Méretarány | Dátum
Rajzoló | Tervező

10.6.2.2. ábra. Keresztszelvény-rajz

213
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y v e

BIZTOSÍTÁSI v a z l a t

B 1 0 -2 0 0 m ax 10 Q CSO PO RTO S
FOGYASZ­
TÁSM ÉRŐ K

In = 142 A

lű m a x —100 A
e = 3,56 V

e = 0,89 % < 1 %

KÁBELLELTÁR
Jel Nyomvonalhossz Kábelhossz Megjegyzés
- m - - m -
9,0 19,0 O s z lo p o n K P E vé d ő c s ő a rög zítő
O — > SP1 b ilin cse k a s zo lg á lta tó által
e lfo g a d o tt tü zih o rg a n yzo tt, „M e tz'
s z a la g rö g zíté s lehet Az
o s z lo p n á l ká b e lta rta lé k
A ká b e l n yo m vo n a la ke re szte z i a
J á s z LL-t, a z ú tte st a la tt halad. 1
m m é lysé g b e n
4,0 4,0 A J á s z u. -va l p á rh u za m o sa n
|SP1| —> SP2 h a la d az ú tsze g é ly m ellett, m ajd
b e fo rd u l a J á s z u. 6 2 é p ü le t felé

|SP2| —> |SP3 8,50 8,50 A já rd a a la tt ke re szte zi a zt (4 m),

m a jd fa lá ttö ré s e n ke re sztü l
ká b e l lé trá n á th a la d a
ra ktá rh e lysé g e n (4.5 m ) és
b e ford u l a n n a k fa lá va l
p á rh u za m o sa n
4,0 4,50 F a lá ttö ré se n ke re sztü l a fö ld szin ti
|SP3 | - > m é rő h e ly fe lé indul A m érő h e ly
a la tt ká b e ltarta lé k, m ajd a ká b e l
fü g g ő le g e s e n b e csa tla ko zik a
m e g lé v ő fo g a d ó sze kré n yb e
Összesen: 25,50 36,0
4x50 mrrT/25 mm2 AYCWY
• TERV KO.
Tervdokumentáció címe Budapest, XIII. \ /A
Kabel nyomvonal.
Rajz m egnevezese Biztosítási vazlat. kabelloltar
Megrendelő C Kft.
Szelve nyszöm Rajzszám 2002 1 207. - LT - BVKL.
Meretarény Datum
Rajzoló: Tervező

10.6.2.3. ábra. Biztosítási vázlat, kábelleltár

214
 A c s a t l a k o z ó v e z e t é k e k b el ó g á sa

10.7. A CSATLAKOZÓVEZETÉKEK BELÓGÁSA A legnagyobb vezeték belógás fellépésének esete:

A csatlakozóvezetékek belógásának számítással tö rté ­
nő ellenőrzéséhez m ellékeljük a vezetékanyagra m eg­
engedett 30 N /m m 2 legnagyobb vezetékhúzó feszült­
séghez tartozó belógási táblázatokat (10.7.1. - 10.7.4.
táblázat).
A csatlakozóvezetékként alkalmazott vezetékszer­
kezetekre vonatkozó belógás értékek a táblázatok
szürkitett soraiban találhatók meg. Az adatok a csat­
lakozóvezeték 10-től 40 m éterig terjedő felfüggeszté­
si hosszához rendelten, a környezeti hőmérséklet és a
figyelem be veendő pótteher függvényében vannak
megadva.
A legnagyobb húzófeszültség é rték fellépésének
esete:
A csatlakozóvezeték legnagyobb húzófeszültség é rté ­
ke (és így a legnagyobb húzóerő) -20 °C-on (zúzmara
pótteher nélkül), vagy -5 °C környezeti hőmérséklet
mellett, zúzmara pótteherrel jelentkezik. A zúzmara
pótteher a m ellékelt belógási táblázatokban +P jellel
van jelölve.
A csatlakozóvezeték belógásának maximuma vagy
-5 °C környezeti hőmérséklet m ellett, zúzmara p ó tte ­
herrel terhelt esetben, vagy 40 °C környezeti hőm ér­
sékletnél adódik.
A szigetelt szabadvezetékes csatlakozáshoz szüksé­
ges szigetelt szabadvezeték szerkezete (a vezető erek
száma és keresztmetszete), valam int a csatlakozóveze­
ték nyomvonalának hossza ismeretében úgy kell m eg­
választani a csatlakozóvezeték fogyasztási hely épü­
letén tö rtén ő felfüggesztési magasságot, hogy a két
alábbi feltétel egyidejűleg teljesüljön:
• A csatlakozóvezetékben bármilyen környezeti
feltételek m ellett sem lépjen fel a m egengedett
30 N /m m 2-nél nagyobb húzófeszültség.
• A csatlakozóvezeték szabvány által előírt föld feletti ma­
gassága a legnagyobb belógás m ellett is teljesüljön.
A táblázatokban om a legnagyobb belógás helyén
mérhető, o(l pedig a felfüggesztés helyén m érhető hú­
zófeszültség, N /m m 2-ben.
A belógási adatok méterben vannak megadva.

10.7.1. táblázat
Csatlakozóvezeték belógása 2 x 16 mm2 o = 30 N /m m 2
Hőm. [°C] -20 -5+P -10 0 10 20 30 40

30,00 29,10 17,91 8,82 5,23 3,89 3,21 2,79

30,00 29,07 17,90 8,82 5,23 3,89 3,20 2,78
°n
10 m 0,02 0,11 0,03 0,06 0,10 0,13 0,16 0,18
14,01 30,06 8,59 6,26 5,08 4,36 3,88 3,52

°n 14,01 30,00 8,58 6,25 5,07 4,35 3,87 3,51

15 m 0,08 0,24 0,13 0,18 0,23 0,26 0,30 0,33
7,38 30,11 6,22 5,46 4,92 4,51 4,19 3,92
7,37 30,00 6,21 5,45 4,90 4,49 4,17 3,90
°o
20 m 0,28 0,44 0,33 0,38 0,42 0,46 0,49 0,52
6,05 30,18 5,56 5,17 4,86 4,59 4,36 4,17

°n 6,02 30,00 5,54 5,15 4,83 4,56 4,33 4,14

25 m 0,53 0,68 0,58 0,62 0,66 0,70 0,74 0,77

5,55 30,26 5,28 5,04 4,83 4,64 4,48 4,33

°n 5,52 30,00 5,24 5,00 4,79 4,60 4,43 4,28

30 m 0,83 0,98 0,88 0,92 0,% 1,00 1,04 1,08

5,31 30,35 5,13 4,97 4,82 4,68 4,56 4,44

5,26 30,00 5,08 4,92 4,76 4,63 4,50 4,38

°0
35 m 1,19 1,34 1,23 1,28 1,32 1,36 1,39 1,43

5,18 30,46 5,05 4,93 4,82 4,72 4,62 4,53

°o 5,12 30,00 4,98 4,86 4,75 4,64 4,54 4,45

40 m 1,60 1,75 1,65 1,69 1,73 1,77 1,81 1,84

215
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i k ön yv e

10.7.2. táblázat
Csatlakozóvezeték belógása 2 x 25 mm2 a = 30 N/m m 2
Hőm.rC] -20 -5+P -10 0 10 20 30 40
30,00 25,17 17,92 8,86 5,27 3,92 3,24 2,81
°n 30,00 25,15 17,92 8,86 5,26 3,92 3,23 2,80
10 m 0,02 0,10 0,03 0,06 0,10 0,13 0,16 0,18
26,96 30,04 16,24 9,63 6,75 5,36 4,56 4,02
a> 26,96 30,00 16,24 9,62 6,74 5,36 4,55 4,01
15 m 0,04 0,19 0,07 0,12 0,17 0,22 0,26 0,29
o,„ 14,72 30,07 10,10 7,80 6,50 5,66 5,08 4,64
°1 14,71 30,00 10,09 7,79 6,49 5,65 5,06 4,62
20 m 0,14 0,34 0,20 0,26 0,32 0,37 0,41 0,45
9,79 30,11 8,18 7,13 6,39 5,83 5,40 5,05
9,77 30,00 8,16 7,11 6,37 5,81 5,37 5,02
25 m 0,33 0,52 0,40 0,45 0,51 0,56 0,60 0,64
am 8,22 30,15 7,42 6,81 6,33 5,94 5,61 5,33
8,19 30,00 7,40 6,79 6,30 5,91 5,57 5,29
30 m 0,57 0,75 0,63 0,68 0,74 0,79 0,83 0,88
7,53 30,21 7,05 6,64 6,30 6,01 5,75 5,53
o. 7,49 30,00 7,01 6,61 6,26 5,97 5,71 5,48
35 m 0,84 1,03 0,90 0,96 1,01 1,06 1,11 1,15
o„. 7,16 30,27 6,83 6,55 6,29 6,07 5,86 5,68
0 7,11 30,00 6,78 6,49 6,24 6,01 5,80 5,62
40 m 1,16 1,34 1,22 1,27 1,32 1,38 1,42 1,47

10.7.3. táblázat
Csatlakozóvezeték belógása 4 x 16 mm2o = 30 N/mm3
Hóm. [°C] -20 -5+P -10 0 10 20 30 40
o_ 30,00 22,50 17,91 8,82 5,23 3,89 3,21 2,79
°n 30,00 22,48 17,90 8,82 5,23 3,89 3,20 2,78
10 m 0,02 0,09 0,03 0,06 0,10 0,13 0,16 0,18
0» 30,00 27,79 18,67 10,80 7,23 5,60 4,69 4,11
30,00 27,76 18,67 10,80 7,22 5,59 4,68 4,10
15 m 0,04 0,16 0,06 0,11 0,16 0,21 0,25 0,28
24,44 30,04 15,47 10,43 7,95 6,58 5,70 5,10
24,44 30,00 15,47 10,43 7,94 6,56 5,69 5,08
20 m 0,08 0,27 0,13 0,20 0,26 0,31 0,36 0,40
0 15,96 30,07 11,61 9,25 7,82 6,87 6,19 5,67
0 15,95 30,00 11,60 9,23 7,80 6,85 6,16 5,65
25 m 0,20 0,42 0,28 0,35 0,41 0,47 0,52 0,57
11,99 30,10 9,98 8,67 7,75 7,06 6,52 6,08
11,97 30,00 9,96 8,65 7,72 7,03 6,49 6,05
30 m 0,38 0,61 0,46 0,53 0,60 0,66 0,71 0,76
om 10,31 30,14 9,19 8,36 7,71 7,19 6,76 6,39
0. 10,29 30,00 9,17 8,33 7,67 7,15 6,72 6,35
35 m 0,61 0,83 0,68 0,75 0,82 0,88 0,93 0,99
o„ 9,47 30,18 8,75 8,17 7,69 7,28 6,93 6,63
o. 9,44 30,00 8,71 8,13 7,64 7,23 6,88 6,57
40 m 0,87 1,09 0,94 1,01 1,07 1,13 1,19 1,25

216
 A c s a t l a k o z ó v e z e t é k e k b el ó g á sa

10.7.4. táblázat
Csatlakozóvezeték belógása 4 x 25 m m * o = 30 N /m m 2
Hőm. [°C] -20 -5+P -10 0 10 20 30 40
30,00 20,24 17,95 8,97 5,37 4,01 3,31 2,88
0, 30,00 20,23 17,95 8,96 5,37 4,01 3,30 2,87
10m 0,02 0,08 0,03 0,06 0,10 0,13 0,16 0,18
30,00 24,74 18,75 10,98 7,42 5,76 4,84 4,24
°r. 30,00 24,72 18,75 10,98 7,41 5,76 4,83 4,22
15 m 0,04 0,15 0,06 0,11 0,16 0,21 0,25 0,28
o 30,00 28,74 19,61 12,72 9,21 7,38 6,28 5,54
30,00 28,71 19,61 12,71 9,20 7,37 6,26 5,52
20 m 0,07 0,23 0,11 0,17 0,23 0,29 0,34 0,38
o„, 25,04 30,05 17,02 12,32 9,75 8,21 7,19 6,46
°n 25,04 30,00 17,01 12,31 9,74 8,19 7,17 6,44
25 m 0,13 0,35 0,19 0,27 0,34 0,40 0,46 0,51
a.. 18,90 30,07 14,19 11,43 9,71 8,54 7,70 7,06
on 18,89 30,00 14,17 11,41 9,69 8,52 7,67 7,03
30 m 0,25 0,50 0,34 0,42 0,49 0,56 0,62 0,68
o„ 15,34 30,09 12,67 10,91 9,69 8,78 8,08 7,52
15,33 30,00 12,64 10,89 9,66 8,75 8,05 7,48
35 m 0,42 0,68 0,51 0,59 0,67 0,74 0,80 0,87
CL 13,47 30,12 11,80 10,60 9,68 8,96 8,37 7,88
on 13,44 30,00 11,77 10,56 9,64 8,92 8,33 7,84
40 m 0,63 0,88 0,72 0,80 0,88 0,95 1,02 1,08

217
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e

10.8. FÖLDKÁBELES CSATLAKOZÓ VEZETÉK RÖGZÍTÉSE FÖLD FELETTI TARTÓSZERKEZETEN

A s z a b a d v e z e té k e s k ö z c é lú e lo s z tó h á ló z a tr ó l in d u ló fö ld k á b e le s c s a tla k o z ó v e z e té k e t a z a lá b b ia k s z e r in t k e ll le v e ­
z e t n i és a z o s z lo p h o z r ö g z íte n i.

c
y a o c
'AJ H3
r= n 2 o
Q.
>
_Q ^3 •ro
w O
£ J !2
O (O 0) \D
ai
c ^ ro N V
£ ro ^ Crt dj
O) C
Clji jg w
m -c
C •O *r'
01 t: <u
O ‘n m ni o* CT E
jz cn rN n fTJ •ro
>N
1 N ^2 O
9
cn
2 s i c
4- JS in ^ ío o
ro m ü- -C
N aj
X ro
T3 ^N
2 JD
£
Ói, >>
£
cn
5 § ro
ü.
00
c
a*
vO >o vO vO vO vO NO >0 »O vO <£>
O
Q.
O
<0
'fO
o
NI
ro
E ro
ITJ N >
J* Ol *a
(0 :0 03

0
-S 1
£ro -i
<o E sE 1
cn > £
¡3 ©
c
ai 03
ja >
N
l/t •ro $ 2
Ml be X
01 JD
3
c
ro
k_
rc
in
“O
XI •O
N
:0 o
*->
N , »o 0 4-«
N o m ro
cn Ol tO Q1
É C
cV- :0
I— o
F
^ ^li -ű
*< £ CN ^
- '03 >
_Q
'(ü
V
-O £ :0 ^ 7 E ro
ro
l-i-2 ai E
jD

N cn
C -A O) ro
o n O £
ai u.
o
& :§ * :o -Q l/>
C k‘ Ua "O u
fü iO JD cn
S1 a _ <o
00 _ a> *D ro
•a;
i/>
o o -Oi m ‘O V vO w >N
£ *D F11 ^ «= •M
*0 r-
» fc -X . CT»
‘< «3 O (U
a? Sí x i Q? <N CL N
:3 > *-* -n *<LJ <0
CL t£ o •Q
^ ; IO- O
<D 2
«-» IZ N\A «-» i N C
,Q *<0 '<u lO in N ro
>* cn o jO
CD ’§ “ Q.
fO C .. oo
m > = X > O
rtJ £ i/i N
¿3 T3 Oi \A
wn Ol U1 O o
D '<0 r~ O C ^
a CO N a» 2
w
a §
o
o
§ S
®
a §
° 5 00 ^
Vf QJ
a ! a» ü:
N Qj
o fN N a; «/I
i 7 r-
00.
tn
o> :0
N o o o 0
o oo CTv 00 r- N ro
oo co Li_ L i- < C

278
 A h á l ó z a t r a c s a tl a k o z á s e l ő í r á s a i a DÉMÁSZ t e r ü l e t é n

10.9. A HÁLÓZATRA CSATLAKOZÁS ELŐÍRÁSAI
A DÉMÁSZ ELLÁTÁSI TERÜLETÉN
Tárgya: 0,4 kV-os felhasználói csatlakozások kiviteli
megoldásai.
Célja: Egységesség, egyszerűség.
Hatálya: A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. teljes terü­
letére, 3 x 63 A alatti felhasználóig és maxi­
mum 4 lakásos épületekig.
Alapelvek:
• Telekhatáron belül fogyasztásmérő-helyet elhelyezni
nem lehet.
• Családi ház építkezéseknél, véglegesként alkalmaz­
ható m éréseknél, az ideiglenesen kialakított felhasz­
nálói m ért főelosztóban az áramvédö kapcsoló aján­
lo tt értéke < 500 mA.
• Túlfeszültségvédelmet nem tartalmaz. Ez felhasználói
feladat és egyedi terv szükséges. (A DÉMÁSZ Hálózati
Elosztó Kft. sem a hálózat sem a felhasználó felől jövő
túlfeszültség ellen nem védi a mérő és csatlakozó be­
rendezését.)
• A csatlakozóvezeték földfelszínre vetített m egenge­
dett hossza m axim um 50 m éter lehet. Ettől eltérő
hossz kizárólag a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. enge­
délyével lehetséges. Szükség esetén engedélyezett
az alátámasztó oszlop alkalmazása.
• T o p o ló g ia iig sugaras, fokozatosan csökkenő ke­
resztmetszetű földkábel fü rtöke t kell kialakítani. A
felhasználók száma fü rtö n ké n t 4 + egy tartalék.
• A típusterv költségminimalizálásra épül, felesleges
keresztmetszetek alkalmazása tilto tt.
Fürtöket hálózatként kezelve kell előre méretezni
az MSZ 447 szerint. Nem kell hálózatként méretezni
3 x 32 A / felhasználóig, ha fü rt utolsó leágazó p o n t­
jáig a hurok impedancia nem haladja meg a 0,28 ohm
értéket és a keresztmetszeti lépcsők be vannak tartva.
A csatlakozókat a méretezés elkerülése végett a 10.9.1.
táblázat szerinti keresztmetszetre kell választani.
1. A „fürtös" csatlakozó berendezések kialakításánál a
földkábel keresztmetszetek az alábbi m ódon alkal­
mazandók:
M aximum 2 felhasználót ellátó „fü rt" esetén az első
felhasználóig 35 m m 2 keresztmetszetű földkábel, a má­
sodik felhasználóig 25 m m 2 keresztmetszetű földkábel
alkalmazandó. Maximum 3 felhasználót ellátó „fü rt"
esetén az első felhasználóig 50 m m 2 keresztmetszetű
földkábel, a második felhasználóig 35 m m 2 keresztmet­
szetű földkábel, míg a harmadik fogyasztóig 25 m m 2
keresztmetszetű földkábel alkalmazandó. Ugyanez
(3 felhasználós) a technológiai megoldás alkalmazandó
4 felhasználót ellátó„fürt"esetén, a negyedik felhaszná­
lónál is 25 m m 2 keresztmetszetű földkábel alkalmazan­
dó (10.9.1. ábra).
2. A 4 x 16 rnm2 illetve a 2 x 16 m m 2 keresztmetszetű
légkábel 3 x 25 A illetve 1 x 25 A terhelésig alkalmaz­
ható, efelett a 4 x 25 mm2 illetve a 2 x 25 m m 2 ke­
resztmetszetet kell használni.
Légkábeles csatlakozóknál a hálózati oszlop terhelé­
sét is ellenőrizni kell.
A földkábel nyom vonalát engedélyeztetni kell a 405.
számú Igazgatói utasításban leírtak szerint.

10.9.1 táblázat. Segédlet a csatlakozóvezetékek kiválasztásához

Földkábel Terhelési
Feszültségesés
Kismegszakító Légkábel aszimmetria
keresztmetszet távolság (%)
(%)

25 m m 2 30 m 100% 0,91
25 A 16 m m 2
35 m m 2 50 m 100% 1,03

25 m m 2 30 m 50% 0,87
32 A 25 m m 2
35 m m 2 50 m 50% 0,99

25 m m 2 30 m 2 5% 0,91
40 A —
35 m m 2 50 m 25% 1,03

35 m m 2 30 m 25% 0,82
50 A —
50 m m 2 50 m 25% 0,96

35 m m 2 30 m 25% 1,03
63 A —
50 m m 2 50 m 25% 1,20

219
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

Sugaras fü rt-h á ló z a t kialakítása
A fogyasztásmérőszekrények elhelyezését a telekhatá­
ron a 10.9.2. ábra m utatja be.
Egy oszlopról lehetőleg egy induló kábel legyen
• egy fürtben max. négy felhasználó lehet + 1 tartalék
• kábel keresztmetszetek lépcsőzve: 50 m m 2, 35 m m 2
és 25 m m 2
• keresztmetszetet a táblázatból kell kiválasztani
• földelést, EPH-t a felhasználói m ért főelosztónál kell
kialakítani.

Csatlakozó elem

10.9.1 ábra. Hálózati topológia kialakítása

közterület

telekhatár M
/ \

magánterület

10.9.2 ábra. Fogyasztásméröszekrények elhelyezése telekhatáron

220
 A h á l ó z a t r a c s a t l a k o z á s e l ő í r á s a i a DÉMÁSZ t e r ü l e t é n

1. számú típ u s csatlakozás AR-3-as szekrény alapja (116023) ELOREGYARTOTT

Az 1. számú típus csatlakozást a 10.9.3. ábra m utatja be.
Szöveges m egjegyzések, utasítások:
ARl -es szekrényt kizárólag kerítésfalba lehet te le p í­
te ni. Egyedi fém tartószerkezetre elhelyezni tilos. Az
BETONALAP S300-H0z. Az S300 a lapját kell az AR-3-
hoz használni.
SZV SZIG KETTŐS LEAG F.CS.25-95/2X10-35 m m J
(114776) és SZV SZIG NEGYES LEAG F.CS.25-95/2X10-35
mm2 (114777) csatlakozó leágazó szerelvények csak
szigetelt hálózatra helyezhetők fel!

SZV L E Á G A Z Ó KIF SZ IG 50-9? 50-95 108922

SZV L E A G A Z O KIF SZIG 20-95 10-25 108923
SZV L E A G A Z O KIF CSUP-SZIG 50-95 <0-95 111078
SZV L E A G A Z O KIF CSUP-SZIG 25-95 2.5-25 112928
SZV SZIG KETTŐS LEA G F.CS.25-95 2X10-35 114776
SZ V SZ IG N E G Y E S LEA G F CS.25-95. 2X 10-35 114777

KB V E G E L Z A R O KIF Á RN Y KULT 4X10-35 107927

KB V E G E L Z A R O KIF Á RN Y KULT 4X50-95 107928

RO ZS D A M EN T ES A C É L S Z A L A G K ES K EN Y
Z A R O E L E M A C É L S Z A L A G RO GZITESH EZ
K ES K EN Y 11428?
K A B A L R O G Z IT O ELEM FA O-RA S Z A L A G G A L 112937
K A B E L R O G Z IT O ELEM BETON O-RA S Z A L A G i 13250
K A B E L R O G Z IT O B ILIN C S 038-IG M U A UV A I.L O 112938

Mérőszekrény
R O Z S D A M E N T E S A C É L S Z A L A G KESK EN Y cikkszimlista alapján
Z A R O E L E M A C É L S Z A L A G RO G ZIT E SH EZ
K E S K E N Y 114283
Ügyfél oldali megszakító

K ÁBEL V E D O B l'R K O L A T
O S Z L O P R A 2.75M 113049
f-ogvnsftoi
Csatlakozási pont.
tocloyto
tulajdoni határ
KB V E G E L Z A R O KIF Á R N Y BELT
dkkszanilista alapján §
KB V E D O G E G E C S O I.EPESA LLO
ATM 90M M 115159

AU:l"«
k Vcdófold
Kábel. vagy
ELO REGYA RT OT T kábel i 2críi vezeték.
B E T O N A LA P KB V E D O G E G E C S O LEPES
K IF kábel M m 4x10 m m !
S300-H Q Z116023 / A L L O ATM 63M M 115158 Bojler min. 6 nui\2.
cikkszáinlisla alapján
Kábelvédöcsó cikkszámlista alapján

10.9.3. ábra. Légvezetékes hálózatról földkábeles csatlakozás telekhatáron elhelyezett mérőszekrénnyel (földre te­
lepített vagy kerítésbe süllyesztett mérőszekrény)

221
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

2. számú típ u s csatlakozás Csak egy fogyasztó csatlakozására.

SZV SZIG KETTŐS LEAG F.CS.25-95/2X 10-35 m m !
A 2. számú típus csatlakozást a 10.9.4. ábra m utatja be. (114776) és SZV SZIG NEGYES LEAG F.CS.25-95/2X10-35
Szöveges m egjegyzések utasítások: m m ! (114777) csatlakozó leágazó szerelvények csak
szigetelt hálózatra helyezhetők fel!

SZV LEAGAZO KIF SZIG 50-95/50-95 108922

SZV LEAGAZO KIF SZIG 20-95/10-25 108923
SZV LEAGAZO KIF CSUP-SZIG 50-95/50-95 114078
SZV LEAGAZO KIF CSUP-SZIG 25-95/2,5-25 112928
SZV SZIG KETTŐS I.F.AC. F.CS.25-95/2X 10-35 114776
SZV SZIG NEGYES LEAG F.CS.25-95/2X 10-35 114777

KB VEGELZARO KIF ÁRNY. KUL I 4X10-35 107927

KBKABEL KIF SZAMKAM 101014.114652.101016

ROZSDAMENTES ACÉLSZALAG KESKENY

ZAROELEM ACÉLSZALAG ROGZITESHEZ
KESKENY 114283
KABALROGZITO ELEM FA Ó R A SZALAGGAL 112937
KABELROGZITO ELEM BETON O-RA SZALAG. 113250
KABELROGZITO BILINCS 038-IG MUA ÜV ALLO 112938

ROZSDAMENTES ACÉLSZALAG KESKENY J

ZAROELEM ACÉLSZALAG ROGZITESHEZ |
KESKENY 114283 ^
KABLLVFDOBURKOLAT OSZLOPRA
2,75 M 113049
Mérőszekrény cikkszámlista alapján Fogyasztói
\ toelosztó
Úgy tél oldali megszakító

KB VEGELZARO KIF ÁRNY. , \

J M A vagy M C u
vczelck.
BELT 4X10-35 107924
Védőcsőben!
Min. -1x10 mni2
Bojler m in. 6mm2
Csatlakozási pont, tulajdoni határ

Védőt old

KIF kábel PVC YT.DOCSO S0MM 2M 1141 í

cikkszámlista alapján Kábelvédőcső cikkszámlista alapján

10.9.4. ábra. Légvezetékes hálózatról földkábeles csatlakozás ház homlokzatán elhelyezett mérőszekrénnyel
(épületfalba süllyesztett mérőszekrény)

222
 A h á l ó z a t r a c s a t l a k o z á s e l ő í r á s a i a DÉMÁSZ t e r ü l e t é n

3. számú típus csatlakozás Ha az oszlopon van csatlakozókengyel (H2) akkor a fe ­

A 3. számú típus csatlakozást a 10.9.5. ábra m utatja be.
Szöveges megjegyzések utasítások:
szítő leágazó felszerelése nem kell.
SZV SZIG KETTŐS LEAG F.CS.25-95/2X 10-35 m m 1
(114776) és SZV SZIG NEGYES LEAG F.CS.25-95/2X10-35
m m 2 (114777) csatlakozó leágazó szerelvények csak
szigetelt hálózatra helyezhetők fel!

F E S Z r r O - L E A G . C S A T I -1IOZ O - R A S Z A L A G G A L 1 14729

R O ZS D A M E N T E S A C É L S Z A L A G SZELES Á T M E N Ő F A L IH O R O G 5-30101/A 100266

Z A R O E L E M A C É L S Z A L A G R Ö G Z ÍT É S H E Z F A L IH O R O G B E V E S E T T 5-3010.VA 112919
S Z E L E S 113241___________________________________

S Z V V E G F E S Z IT O K IF
S Z IG 2X 16-4X 25 109595

Sodrott szigetelt vcz.

cikk szám lista alapján

IE T O T A R T Ó BF.V. S A P K A 1.5 C O L 100190

S Z V L E A G A Z O K IF S Z IG 20-95 10-25 108923 Fogyasztói

S Z V I .E A G A Z O K IF C S U P - S Z IG 25-95 2.5-25 112928 főelosztó
S Z V S Z IG K E T T Ő S L E A G F CS.25-95 2XIO -35 114776
■\szv S Z IG N E G Y E S L E A G F.CS.25-95 2X10-35 114777

M U A . C S Ő M U H I 36 V É K O N Y F A L Ú 1 1 2 9 2 7 / V é d ő fö ld

Mérőszekrény cikkszámlista alapján

Ügyfél oldali megszakító

M A vagy M C u vezeték.
C satlakozási pont. tulajd on i határ V édőcsőben!
M in 4x10 m m 2
B o jle r m in. 6m m 2

10.9.5. ábra. Légvezetékes hálózatról légvezetékes csatlakozás fali-horog segítségével ház homlokzatán elhelyezett
mérőszekrénnyel (épületfalba süllyesztett mérőszekrény)

223
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K é zi k ön y v e

4. számú típ u s csatlakozás m m 2 (114777) csatlakozó leágazó szerelvények csak

A 4. számú típus csatlakozást a 10.9.6. ábra m utatja be.
Szöveges m egjegyzések utasítások:
Ha az oszlopon van csatlakozókengyel (H2) akkor a fe­
szítő leágazó felszerelése nem kell.
5ZV SZIG KETTŐS LEAG F.CS.25-95/2X 10-35 m m 2
(114776) és SZV SZIG NEGYES LEAG F.CS.25-95/2X 10-35
szigetelt hálózatra helyezhetők fel!
A DÉMÁSZ a fali-tartó (10.9.7. ábra) végére egy előre
odahegesztetett akasztófelületet (10.9.8. ábra) készít­
tet a cső m indenkori gyártójával a csőbilincs kiváltása
céljából. Eltérően a többi elosztói engedélyestől a fali­
ta rtót a DÉMÁSZ biztosítja a rendszerhasználók számá­
ra. A DÉMÁSZ által a do tt cső átmérője 2,5" (10.9.7 és a
10.9.8. ábrák).

ROZSDAMENTES ACÉLSZALAG SZELES

ZAROELEM ACÉLSZALAG RÖGZÍTÉSI II7 SZEI I S 113241

I ESZITO-I.EAG. CSATL-II()Z O-RA SZAIAGGAI 114729

TETOTARTO BEVEZETŐ
SAPKA 2,5 COL 101672

EPII

SZV LEÁGAZÓ KIF SZIG 20-95/10-25 108923 í

SZV LEAGAZO KIF CSUP-SZIG 25-95/2.5-25 112928 Fogyasztói
SZV SZIG KETTŐS LEAG F.CS.25-95/2X 10-35 114776 foelosztó
ISZV SZIG NEGYES LEAG F.CS.25-95/2X10-35 114777//

MA vagy MC'ii
1AUTARTO TE-cikkszám az anyaglistában
vezeték.
Védőcsőben!
TETOTARTO BEV. SAPKA 1.5 COL 100190 Min. 4x10 mm2
Bojler min.
6mni2.
MUA. CSOMUI1136 VÉKONYFALÚ 112927

Mérőszekrény cikkszámi ista alapján j Védő ((ikl

Ügyfél oldali megszakitó

Csatlakozási pont, tulajdoni határ

10.9.6. ábra. Légvezetékes hálózatról légvezetékes csatlakozás, fali-tartó segítségével ház homlokzatán elhelyezett
mérőszekrénnyel (épületfalba süllyesztett mérőszekrény

224
 A h á l ó z a t r a c sa t l a k o z á s e l ő í r á s a i a DÉMÁSZ t e r ü l e t é n

10.9.7. ábra. TF-2-es fali-tartós csatlakozás

10.9.8. ábra. Fali-tartó kialakítása csatlakozó fogadására (DÉMÁSZ)

225
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K é zi k ön y v e

5. számú típus csatlakozás SZV SZIG KETTŐS LEAG F.CS.25-95/2X10-3 m m 2

(114776) és SZV SZIG NEGVES LEAG F.CS.25-95/2X10-35
A 5. számú típus csatlakozást a 10.9.9. ábra m utatja be. m m 2 (114777) csatlakozó leágazó szerelvények csak
szigetelt hálózatra helyezhetők fel!
Szöveges megjegyzések utasítások:
Ha az oszlopon van feszítőkengyel, akkor a feszítőle
ágazó felszerelésére nincs szükség.

RO ZSD A M EN TES A C É L SZ A L A G SZELES VB O SZL O P 10-400 TIP N O R M Á I. 10001"

Z A R O E L E M A C É L SZ A L A G R O G ZIT E SH E Z SZELES 113241 RO ZSD A M EN T E S A C É L SZ A LA G SZELES
Z A R O E L E M A C É L S Z A L A G R O G ZIT E SH E Z SZELES 113211
FESZ1TO-LUAG CSATL HOZ
04LA S Z A L A G G A L 1147J9
• Légkábel min I0mm2 AUí T**

RO ZSD A M EN T E S A C É L S Z A L A G KESKENY
Z A R O E L E M A C É L SZ A L A G ROGZITESHEZ
KE S K E N Y 114283
Stxlroll szigetel! ve* K A Ö A L R O G Z IT O ELEM FA O-RA S Z A I.A G G A l 1I293?
cikkszámlUta alapján K A BEL R O G Z IT O EL E M BE IO N O-RA SZA L A G 113250
K A B E L R O G Z IT O B ILIN C S 038-10 M U A UV A L I.O 112938

SZV VÉG FESZÍTŐ KJF SZIG

2 X 16-4X2? 109593

Védőcső
SZV L E A G A Z O K IF SZIG TETOTARTO BEVEZETŐ
SAPKA 1.5 CO L 100190 Fogyasztót
20-95'10-25 108923
föcÍov2!ó
SZV L E A G A Z O K IF CSL P-SZ1G Légkábel védendőben
25-95/2.5*25 112928 MUA C SŐ M ŰI 36 V AST A GFA LU 2.5m*iu
SZV S Z IG KETTŐS LEA G F.CS (2.5 FM D B ) 112935
25-95>2X 10-35 114776
SZV S Z IG K E G Y E S I.E A G F.CS
25-95/2XIO-35 I I 4 T P ' »Mali mcB»/alno

Mérőszekrény cikk számi ista alapján

Kábel. vajrv
kálidwerii vereték
M U A . C SŐ BEV.CSO-ADAPTER SZEK R . 1 12930 Min 4il0tnm2
. \ \ Bojler min ó mm2
\ \Csatlakozást pont. tulajdont halár
S Z E K R E N Y FE LERŐSÍTŐ ELEM S ZA L A G G A L 113242 L .-- --------------------------
R O ZSD A M EN T E S A C É L SZ A LA G SZELES \Védőcső
Z A R O E L E M A C É L SZ A L A G ROGZITESHEZ SZELES 113241

10.9.9 ábra. Légvezetékes hálózatról légvezetékes csatlakozás, oszlopra helyezett mérőszekrénnyel, telekhatáron
(oszlopra szerelt mérőszekrény)

226
 A h á l ó z a t r a c s at l a k o z á s e l ő í r á s a i a DÉMÁSZ t e r ü l e t é n

6. számú típ u s csatlakozás db szekrény táplálható. 2 db fogyasztó esetén 3 fázist

A 6. számú típus csatlakozást a 10.9.10. ábra m utatja be.
Szöveges m egjegyzések utasítások:
Az AR-3-as szekrény alapja (116023) ELOREGYARTOTT
BETONALAP S300-hoz. Az S300 a lapját kell az AR-3-
hoz használni. Am ennyiben távlatilag 1 db szekrény
kerül elhelyezésre akkor a csatlakozó vezeték kereszt-
metszete 25 m m 2. 1 db csatlakozóvezetékről max. 4
kell kiépíteni légkábel keresztmetszete 50 m m 2 vagy
25 m m 2. A maximális feszítés 20 N /m m 2-nél nagyobb
nem lehet. SZV SZIG KETTŐS LEAG F.CS.25 - 95/2 x 10
- 35 m m 2 (114776) és SZV SZIG NEGYES LEAG F.CS.25 -
9 5 /2 x 1 0 - 3 5 m m 2.
(114777) csatlakozó leágazó szerelvények csak szi­
g e te lt hálózatra helyezhetők fel!
A 2"-os te tő ta rtó bevezető sapka költsége a k iv ite ­
lezőt te rh eli!

S /.V L E A G A Z O K II S / I G 50-95 50-95 108922

SZV L E A O A Z O K1F S Z IG 20-95 10-25 108923
SZV L E A G A Z O K.IF CSU P -S Z1G 50-95 50-95 114078
SZV L E A G A Z O K IF CSU P -S Z1G 25-95 2.5-25 112928
SZV S Z IG K E T T Ő S L E A G F.CS.25-95 2X10-35 114776
SZV S Z IG N E G Y E S L E A G F .C S 25-95 2X10-35 1 14777

F E S Z 1 T O - L E A G C S A T L - H O Z O -R A S Z A L A G G A L 114729
R O Z S D A M E N TES A C É L S Z A L A G S Z E L E S
Z A R O E L E M A C É L S Z A L A G R O G Z IT E S II E Z S Z E L E S 113241

S Z V V E C iF E S Z ÍT Ő K IF S / I G 2X 16-4X 25 109595
S Z V V E G F E S Z r r O K IF S Z IG 4X50-95 105963

Sodrot! szigetelt vezeték cikk szám lista alapján

V B O S Z L O P 10-400
I IP N O R M Á L 100017

Mérőszekrény
cikkszám lista alapján
tetőtartó b evezető sapka 2 col

/ Ü g y fé l o ld ali m egszakító
ROZSDAM ENTES ACÉLSZALAG KESKENY C satlakozási pont,
Z A R O E L E M A C É L S Z A L A G R O G Z IT E S H E Z . tutajdoni határ
K E S K E N Y 114283
ELOREGYARTOTT
K A B A L R O G Z n O E L E M F A O -R A S Z A L A G G A L 112937
BETONALAP
K A B E L R O G Z IT O E L E M B E T O N O - R A S Z A L A G . 113250
K A B E L R O G Z IT O B IL IN C S 0 3 8 - IG M U A U V A L L O 1 12938 S 3 0 0 - H G Z 116023

AU Sift
K B V E D O G E G E C S O L E P E S A L L O A T M 6 3 M M 11S1S8
K B V E D O G E G E C S O L E P E S A L L O A T M 9 0 M M 115159
K áb e l, vagy kábelszerű vezeték M in . 4x10 m m 2 . B ojler m in . 6 m m 2
n|rt. In - p iq x . 3n

10.9.10. ábra. Légvezetékes hálózatról légvezetékes csatlakozás oszloplábhoz telepített mérőszekrénnyel telekha­
táron (földre telepített mérőszekrény)

227
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

7. számú típ u s csatlakozás AR-3-hoz használni. Egymás m ellé te le p ite tt szekré­

A 7. számú típus csatlakozást a 10.9.11. ábra m utatja be.
Szöveges m egjegyzések utasítások:
AzAR-3-asszekrényalapja(116023)ELOREGYARTOTT
BETONALAP S300-hoz. Az S300 a la p já t kell az
nyek áthidalására használható SODROTT SZIGETELT
VEZETÉK 4x50 m m J (100950), SODROTT SZIGETELT
VEZETÉK 4x25 m m 2 (100949) és a vezetéket a KB
VÉDŐ GEGECSO LEPESALLO ATM 63M M (115158)
kell befűzni.

Kábel, vagy
kábelszerű vezeték.
M in . 4x 10 inm2.
Bojler m in. 6 ni in 2.

Telek

Ügyfél oldali
megszakító (hátul) Mérőszekrény
cikkszámlista alapján

KB V E G E L Z . K W Á R N Y . Csatlakozási pont. tulajdoni határ

BE LT cikkszám lista alapján M S Z E K R . S300-H0z G Y Á M
150/35 M M 2 S Í N C S A T L 112913
T e le k h a tá r
M SZ E K R . S 3 00- llÖ Z Ü Y ÁTÜT
\U < 1%
150/35 M M 2 S Í N C S A T L 112913/

ELŐREGYÁRTÓIT
KIF közcélú földkábeles BETONALAP S300-HÖZ 116023
elosztóhálózat
Sodrott szigetelt vez.
KB V E D O G E G E C S O L E P E S A L L O
A T M 9 0 M M 115159 cikkszámlista alapján

KB V E D O G E G E C S O L E P E S A L L O
A T M 6 3 M M 115158_______________________

10.9.11. ábra. Földkábeles csatlakozás ikerházak telekhatárán elhelyezett két mérőszekrénnyel (földre telepített
vagy kerítésbe süllyesztett mérőszekrény)

228
 A h á l ó z a t r a c s a tl a k o z á s e l ő í r á s a i a DÉMÁSZ t e r ü l e t é n

8/A. számú típ u s csatlakozás Szöveges m egjegyzések utasítások:

A 8/A. számú típus csatlakozást a 10.9.13. ábra m utatja
be. A 8/A. számú típus csatlakozáshoz tartozó hálózat
kialakítása a 10.9.12. ábrán látható.
Az AR-3-as szekrény alapja (116023) ELŐREGYÁRTÓIT
BETONALAP S300-hoz. Az S300 a lapját kell az AR-3-
hoz használni. A hálózatokat lakóparkszerűen előre is
lehet telepíteni zárfedéllel FC 95, FC150, FC240 kábel-
elosztókkal, melyekre bekapcsolási igény esetén kerül
rá a mérőszekrény.

FC 150/35 FC 95/35 F C 95/35 F C 95/35

25 25
50-35
150
150 95

10.9.12. ábra. Sugaras-fürt hálózat kialakítása négy mérőhely esetén

F o g y t ó i föc1cv*y.tó

□ Kcritcs Védóföld
□ Telek

I
Mérőszekrény
cikkszántlista alapján
□ □ □ Cgvlél oldali
Kábel, vagy
✓1 kábelszerű vezeték

P
\ megszakító Min 4x!0 nim2.
Boiler mm. (■min2
w m

K1F közcélú földkábeles
elosztóhálózat
MSZEKR. S 3UO-HOZ GYÁM /
IJQ/35 SINCSATI. 112913
--- -----------------------'
KB VEDO GEGECSO I EPESALLO
ATM 90MM 115159 _____
Kábelvédöcsö cikkszántlista alapján /
____________ __________ ___ J
v<
/ / A \\ \ KIF
k közcélú földkábeles elosztóhálozat
KB NT-GÉLZ KIT ÁRNY
BELI cikkszámlísla alapján j
\ \ \ \Csatlakozási pont, tulajdont határ
\
//
KB VEDO GEGECSO LEPESALLO
ATM 63MM 115158
,
Y elo r eg yar to tT ~
BETONAUPS300H07 11603
V N— — — -----------------------
Sodrot! Migctclt vcz.
/ KD-kábel cikkszántlista alapján cikkszámlísla alapján

10.9.13. ábra. Földkábeles csatlakozás ikerházak telekhatárán egyedileg elhelyezett négy mérőszekrénnyel (földre
telepített vagy kerítésbe süllyesztett mérőszekrény)

229
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K é z i k öny ve

8/B számú típ u s csatlakozás
A 8/B. számú típus csatlakozást a 10.9.15. ábra m utatja
be. A 8/A. számú típus csatlakozáshoz tartozó hálózat
kialakítása a 10.9.14. ábrán látható.
Szöveges m egjegyzések utasítások:
Az AR-3-as szekrény alapja (116023) ELŐREGYÁRTÓIT
BETONALAP S300-hoz. Az S300 alapját kell az AR-3-
hoz használni. A hálózatokat lakóparkszerúen előre is
lehet telepíteni zárfedéllel FC 95, FC150, FC240 kábel-
elosztókkal, melyekre bekapcsolási igény esetén kerül
rá a mérőszekrény.
Szabadvezetéki csatlakozó kiépítésénél a fent em ­
lített típusú vezetékekre is igaz, hogy a teljes kereszt­
m etszet-tartom ányt egyfajta szerelvénnyel fogjuk meg
tartásban és feszítésben is. A csatlakozó vezetékek in­
dítását általánosan a kampós csavarok alá elhelyezett
H2 típusú kengyellel o ldjuk meg oszlopon, új létesítésú
hálózat esetén (10.9.16. ábra).

FC 150/35 FC 95/35 FC 95/35 p c 95/35

25 25
50-35

150
150 95

10.9.14. ábra. Sugaras-fürt hálózat kialakítása négy mérőhely esetén

□ Védáfold □ Telek

Mérőszekrény
akkszámlista alapján

Ügyfél oldali megszaklt4(hátul)

M SZEKR S 300-H0z G Y Á M
Csatlakozási pont, tul a|doni hatír
150/35 SINCSATL 112913
MSZEKS S3CO-HOZ |
Telekhatár G Y Á M 95/35 MM 2 SINCSATL 112912

7
KB VEGEL2 KIF Á RN Y
KIF közcélú földkábeles
BELT nkkszámhsta alapján
closaóhálfaat
KIF közcélú [ d A ib e lr:
elosztóhál ózat______ Kábel, wagykábelszerú vezeték
K B V ED O GEGECSO LEPESALLO Min Ax 10 mm2 Bojler min 6 mm2
ATM 9 0 M M 115159_____________
EDDRB3 Y ÁRTOTT
Sodrott szigetelt ver.
BETONALAP S300-BDZ 116023
nkkszámhsta alapján

10.9.15. ábra. Földkábeles csatlakozás ikerházak telekhatárán csoportosan elhelyezett négy mérőszekrénnyel
(földre telepített vagy kerítésbe süllyesztett mérőszekrény)

230
 A h á l ó z a t r a c s at l a k o z á s e l ő í r á s a i a DÉMÁSZ t e r ü l e t é n

10.9.16. ábra. H2 típusú kengyel

Meglévő hálózatoknál ugyanezt szalagrögzitéses sze­

relvénnyel (10.9.17. ábra) kell m egoldani, melynek elhe­
lyezése faoszlopnál a csatlakozó vezeték irányába esik,
betonoszlopnál pedig az oszlop élére kell elhelyezni.
Csatlakozó vezetékek feszítésére egységesen egy
szerelvényt (10.9.18. ábra) használunk 2x16 m m M x2 5
mnV tartom ányban, am it a fent em lített elemekhez
csatlakoztatunk.
A vezetékek csatlakoztatását kétféleképpen o ld ­
juk meg. Fölkábel és szabadvezeték csatlakozásánál
szakadófejes válaszfalas érvég hüvellyel (10.9.19. ábra)
o ldjuk meg 6-25 m m ' és 25-95 m m ! tartom ányban. 10.9.18. ábra. Csatlakozó vezetékek feszítő szerelvénye
Kim ondtuk, hogy az állom ásokból kitápláló kábel ke­
resztmetszete ne legyen nagyobb m int a szabadveze­
téki hálózaté.
A hüvelyeket szerelés után a hozzá tartozó zsugor-
csővel szigetelni kell. Ezen keresztmetszett tartom ány
csak meglévő kábeleknél lehet nagyobb am it átszúrás
kétcsavaros kötőelemekkel (10.9.20. ábra) oldunk meg. 10.9.19. ábra. Szakadófejes válaszfalas érvég hüvely

' ■ < ^ 1

#
V V I
10.9.17. ábra. Csatlakozó vezeték szalagrögzitéses 10.9.20. ábra. Kétcsavaros kötőelem meglévő kábelek
indító szerelvénye csatlakoztatására

231
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

S zalagrögzítés

Szalagot elegendő az oszlop áttörésekben átfüzni, nem kell az oszlop teljes kerületén elhelyezni (10.9.21. és 10.922. ábra).

KASZUUXrZnt B U X C *
é j HOJhTJAV *ALL I IL2W1

ja n r z ü«cíatl«:c F t im : - H A s a m - fto r
.O JIA S Z A L A X M L 114*» C-JH5Z\LAXrAL U4~2*

IA * H Ü Í ACILSZALAG
**Gzni3$ez S2MZS iimi
»báyaawi

10.9.21. ábra. Szalagrögzltési kialakítások

Z A R O E I.E M A C É L S Z A L A G
R O G Z I T E S H E Z K E S K E N Y (11 42H.M

10.9.22. ábra. Kábelvédő burkolatok megfogása szalagrögzítéssel

232
 A h á l ó z a t r a c s at l a k o zá s e l ő í r á s a i a DÉMÁSZ t e r ü l e t é n

Fogyasztásmérő-szekrények elhelyezése

A DÉMÁSZ-nál alkalm azott mérőszekrényeket és elhelyezésüket a 10.9.23. - 10.9.28. ábrák m utatják be.

T T
I; t
• i

10.9.23. ábra. AR1T fogyasztásmérő szekrény elhelye­ 10.9.25. ábra. S300E, S300H fogyasztásmérő szekrény
zése falban elhelyezése falban

233
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e

A -A

zZ ZZZ

í
------------------------

f
700

1L-

705

2»

--j

i
r' T l
4
-n—T

... , . ..

10.9.27. ábra. AR3TTCB fogyasztásmérő szekrény elhelyezése falban

234
 Ti pi zál t f og ya s zt á s mé r ő szekrények az ELMÜ és az ÉMÁSZ t e r ü l et é n. A t i p i z á l á s k öv et e l mé ny e i

10.10.TIPIZÁLT FOGYASZTÁSMÉRŐ SZEKRÉNYEK TIPIZÁLT MÉRŐSZEKRÉNYEK JELÖLÉSI RENDSZERE

AZ ELMÜ ÉS AZ ÉMÁSZ TERÜLETÉN. Forgalmazó: Jelölés:
A TIPIZÁLÁS KÖVETELMÉNYEI Fibox F
Ensto EN
A fogyasztásmérő szekrények tipizálásának célja, hogy Ganz KK GA
ne kelljen az egyedi m érőhelyeket tervezni, m ert ez Közvillszer / Geyer GE
indokolatlan kiadásokat, plusz m unkát és idő t jelent. Közvillszer / Geyer áramváltós GEA
(Egyedi tervezés esetén a szekrényeket esetenként kel­ Közvillszer / Geyer tábla GT
lene elfogadni.) Hensel H
A tip izá lt fogyasztásmérő szekrényeket, am iket a Hensel / áramváltós HA
hálózati engedélyes(-ek) elfogadtak, csak típusazo- Infom ount I
nositójukkal kell a hálózati engedélyes által rend­ Langmatz L
szeresített „Csatlakozó műszaki dokum entációdban Elsta-Mo EL
fe ltü n te tn i, m ert a kivitelező is, a hálózati engedélyes Oszi-ker 0
is ismeri a rendszert. A típus fogyasztásmérő szekré­ Siemens Sl
nyeket egy kiadványban is közzéteszik a forgalm azók, Spelsberg SP
ebből tu djá k a felhasználók kiválasztani a számukra Pannon Villamosipari Konzorcium PVK
legkedvezőbbet. DÉLÁSZ Kft. DE
Kontakt Elektro Kft. KFM
Profenergo Társulás PE
10.10.1. Tulajdonlás EL&ME Kft. GE/ELME

A fogyasztásmérő szekrények nem az elosztói enge­ Mérés jellege:

délyes, hanem a felhasználó tulajdonában vannak. A Nappali N
felhasználó, m in t az é tlap bó l választja ki az elfog ad ott Vezérelt V
típus fogyasztásmérő szekrények közül a neki m eg­ Kom binált K
felelőt (gazdasági-, műszaki indokok, esetleg külcsín Egy fázis nappali, három fázis vezérelt KI -3
alapján). Egy fázis nappali, egy fázis vezérelt KI -1
Három fázis nappali, egy fázis vezérelt K3-1
Három fázis nappali, háromfázisú vezérelt K3-3
10.10.2. A gyártói azonosítók jelentése, funkciója Kéttarifás egyfázisú, egyfázisú vezérelt T I -1
Kéttarifás egyfázisú, háromfázisú vezérelt TI -3
Műszaki tartalm at ir le, a terméket azonosítja. Kéttarifás háromfázisú, egyfázisú vezérelt T3-1
Kéttarifás háromfázisú, háromfázisú vez. T3-3
A gyártó m inden term ékét - a saját katalogizálásá­ Kéttarifás 2T
hoz - azonosítókkal látja el annak érdekében, hogy a Kártyás vagy előre fizetős mérés k
term éket más saját term ékekkel összeépítve a gyártói
rendszerben el tudja helyezni és azt a vásárlóknak, Fázisszám:
felhasználóknak be tudja m utatni. A gyártói azonosí­ 1~ KF)
tók rendezett betűk és számok rendszere, felépítésük 3~ 3(F)
jelentéssel rendelkezik, helyi- és alaki értékük is fontos.
A cikkszámok a kereskedelmi forgalomba hozható Elhelyezés:
term ékek rendszerében egy olyan szám, amely nyil­ Szabadtéren SZ
vántartási szám - sem műszaki tartalm at, sem kivitelt Kültéren K
nem azonosít. Beltéren B
A cikkszámokkal rendelkező term ékeket a vásárlók Falba süllyesztve S
illetve tovább forgalm azók a gyártói azonosítók alap­ Ideiglenes I
ján tudják műszaki tartalom hoz kötni.
Csatlakozás:
Földkábel / földkábel FF
Típusazonosítók (a szolgáltatói rendszerben) je le n ­ Földkábel / "M "vezeték FM
tése, funkciója Földkábel / kábelszerű vezeték FK
Légvezeték / kábelszerű vezeték LK
Gyártókat, forgalmazókat és műszaki tartalm at is je ­ Légvezeték / „M" vezeték LM
lent. Légvezeték/földkábel LF

235
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
Például: Hensel szekrényben, falba süllyesztve, há­
romfázisú, közvetlen mérésü nappali mérőhely kiala­
kítása, bejövő földkábel, eIm enó„M " vezeték esetében:
H-3-N-S-FM.
Az a do tt fu nkció jú (helyi és alaki értékkel rendel­
kező) b etű csop o rto kat kötőjellel kell egym ástól elvá­
lasztani.
10.10.3. Társasági Termék Katalógus
Az elosztói engedélyes kötelezettsége
Az elosztói engedélyes hálózatához kapcsolni, csatla­
koztatni csak olyan eszközöket, berendezéseket lehet,
amiknek a származása bizonyított. A gyártói felelős­
séget az elosztói engedélyes nem vállalhatja át. Az
elosztói engedélyes nem m inősítheti a term éket, csak
a megfelelő feltételek esetében elfogadhatja vagy el­
utasíthatja.
A term éknek (berendezésnek) üzembiztosnak kell
lenni, m ert nem veszélyeztetheti az élet- és vagyonbiz­
tonságot.
A TTK meghatározása
A Társasági Termék Katalógus (rövidítve: TTK) azoknak
a műszakilag m inősített termékeknek a gyűjteménye,
amely term ékek a társaság villamosenergia-elosztás és
-szolgáltatás szakmai területein egységesen alkalmaz­
hatók.
Más szavakkal:
A TTK tartalmazza az elfogadott termékeket, amiket
az elosztói engedélyes működési területén belül a há­
lózaton, hálózathoz csatlakoztatva alkalmazni lehet.
Tartalmazza a m értékadó szabványokat, melyek szerint
az akkreditált (független) laboratórium a term éket vizs­
gálta és részletes jegyzőkönyvben nyilatkozott az alkal­
mazhatóságról.
Terméklap
A term éklap a Társasági Termék Katalógus legkisebb
szöveg- és adatbázis egysége, amely egy m inősített
termék műszaki adatait, jellem zőit és társasági felhasz­
nálhatóságát ism erteti.
A gyártó/forgalm azó által ism ertetendő adatok (ami
alapján a term ék felismerhető, rendszerbe foglalható)
szerepelnek benne, valam int a szerelési utasítás.
Nem szerepelnek viszont benne a gyári titko k és a
vizsgálati jegyzőkönyvek, valam int azok az inform áci­
ók, amiket a forgalm azó nem óhajt közzétenni.
236
Követelmények a term ék elfogadásához
A terméknek meg kell felelnie az MSZ EN, MSZ, MSZ
IEC, IEC, ¡11. CENELEC szabványok előírásainak és rendel­
keznie kell a szabványok szerinti típusvizsgálati ered­
ményeket rögzitö részletes jegyzőkönyvekkel, vagy
certifikáttal. A nem EU-tagországok területéről im por­
tált komplex műszaki berendezés esetén rendelkeznie
kell a vonatkozó jogszabály alapján az MBF-TMB típus
alkalmazási engedélyével.
Az elfogadáshoz szükséges dokum entum ok
A fogyasztásmérő szekrények elfogadásához az alábbi
dokum entum ok szükségesek:
-T e ljeskö rű , lehetőleg független, a kkreditált vizsgá­
ló intézm ény által elvégzett típusvizsgálati jegyző­
könyvek. A típusvizsgálati jegyzőkönyvek helyett
az egyes vizsgálatokra egyértelm űen nyilatkozó,
akkre ditá lt intézm ény által k iá llíto tt, a követelm é­
nyekre részletesen nyilatkozó ce rtifiká t is elfog ad ­
ható.
- A készülék műszaki adatai a vonatkozó termékszab­
vány vonatkozó fejezete szerint.
- Olyan részletességű - magyar nyelvű - működési
leírás és kezelési utasítás, amelynek alapján a adott
felhasználási területen való megfelelő m űködőké­
pesség elbírálható.
10.10.4. M értékadó szabványok
A betartandó szabványokat megállapodások alapján
m értékadó szabványoknak nevezzük.
A szabványok a gyártm ányok, te c h n o ló g iá k h iva ­
talosan m e g á lla p íto tt m éretei, m inősége, vizsgálati
és osztályozási előírásai az ism é tlőd ő m űszaki-gaz­
dasági feladatok legkedvezőbb m egoldásának b iz­
tosítására.
- A szabványok nem tartoznak a jogszabályok körébe.
- A szabványok alkalmazását csak külön jogszabály
nyilváníthatja kötelezően alkalmazandónak.
- A kötelező szabványok előírásaitól eltérni csak annak
a hatóságnak az engedélyével lehet, amelyik a köte­
lező alkalmazást elrendelte.
10.10.5. Az elosztói engedélyesek elvárásai
és a m értékadó szabványelöírások
Az elosztói engedélyes a jogszabályok és a szabványok
előírásai alapján állítja össze a fogyasztásmérő szekré­
nyekre vonatkozó követelményeket.
 Tipizált fogyasztásmérő szekrények az ELMÜ és az ÉMÁSZ területén. A t ipizálás követelményei
A fogyasztásmérő szekrények műszaki követelményei
1. A becsatlakozó m éretlen fővezeték védőcsövének
- (belső) átmérője 36 m m - a szekrénnyel való kap­
csolódását megbízhatóan és m egbonthatatlanul
kell a védettségének m egfelelően kialakítani. (MSZ
447:1998 4.1.3. pontja.)
2. A védőcső a mérőszekrényhez alulról, illetve m ind­
két oldalról csatlakozhasson, a szekrény fenéklem e­
zéhez közel.
3. A mérőszekrény falon kívül szerelve, vagy falba
süllyesztve is alkalmazható legyen. (MSZ 447:1998
5.1.7., 5.1.8. pontjai.)
4. A fogyasztásmérő szekrények különböző méretso­
rozatban alkossanak családot, amelyekbe az alábbi
műszereket, készülékeket - vagy ezek többszörösét
- kell csoportosítottan beépíteni: (MSZ 447:1998
1.6.1, 1.6.5., 5.1.1. pontjai.)
- 1 db egyfázisú fogyasztásmérő és 1 db kismegszakító
- 1 db egyfázisú, 1 d b kismegszakító és 1 db
mágneskapcsoló
- 2 db egyfázisú fogyasztásmérő, 2 db kismegszakí­
tó, vezérlőkészülék, mágneskapcsoló
- 2 db egyfázisú vagy háromfázisú fogyasztásmérő,
kismegszakítók, mágneskapcsoló
- 1 db háromfázisú fogyasztásmérő, 3 db kismeg­
szakító
- 1 db egyfázisú fogyasztásmérő, 1 db kismegszakí­
tó, vezérlőkészülék
- 1 db egyfázisú fogyasztásmérő, 1 db kismegszakí­
tó, vezérlőkészülék, mágneskapcsoló
- 1 db háromfázisú fogyasztásmérő, 3 db kismeg­
szakító, vezérlőkészülék, mágneskapcsoló
5. A kismegszakítók és mágneskapcsolók szerelősínre
szerelhető változatúak legyenek.
6. A fővezeték elágaztatásához sorkapcsokat kell al­
kalmazni, amelyek m inim um 6 m m ', maximum
35 m m J keresztmetszetű vezetékek bekötésé­
re legyenek alkalmasak és a szekrényen belül a
kismegszakítók közelében helyezkedjenek el.
(MSZ 447:1998 3.1.5., 4.2.2., 4.5.6., 5.2. pontjai.)
7. A fogyasztásmérők felerősítéséhez keresztsínes m o­
bil rögzítő elemeket kell alkalmazni. (MSZ 447:1998
5.1.5. pont.)
8. A kismegszakítók a mérőszekrény ajtó vagy fedél
nyitása nélkül legyenek kezelhetők. A kismegsza­
kítók kezelönyílásának takarása külön - zárható -
csapófedél szolgáljon. (MSZ 447:1998 5.1.5. pont.)
9. A szekrénybe olyan - átlós irányban legalább két
helyen - zárópecsételhető takarófedél kerüljön,
amely eltakarja a műszerek és készülékek villamos
csatlakozásait és csak a fogyasztásmérők, a kismeg­
szakítók és a vezérlőkészülékek szükséges részei
emelkedjenek ki. (MSZ 447:1998 1.6.4., 2.1.3., 5.1.5.
pontjai.)
10. A mérőszekrény ajtaja vagy takarófedele átlátszó
legyen, és ajtó esetén legalább egy helyen, fedlap
esetén átlós irányban legalább 2 helyen legyen
zárópecsételhető. (MSZ 447:1998 1.6.4., 5.1.3.,
5.1.5. pontjai.)
11. A szekrény védettsége az MSZ IEC 529 szabvány
szerint IP 44 vagy IP 54 legyen.(MSZ 447:1998 5.1.4.
pont.)
12. A szekrény m űanyagból készüljön, amely m egfele­
lő mechanikai szilárdsággal,, hídegtörö szilárdság­
gal, hőállósággal és UV sugárzásállósággal rendel­
kezzen. (MSZ 447:1998 5.1.4. pont.)
13. A mérőszekrénynek legyen MEEI (vagy más fü g g e t­
len intézm énytől származó) bizonylata és CE jelzé­
se. (79/1997 (XII. 31.) IKIM rendelet.)
14. A mérőszekrény ne legyen egybeépítve a fogyasz­
tói elosztótáblával. (MSZ 447:1998 5.1.5. pont.), ez
azt jelenti, hogy a méretlen és a m ért részek nem
lehetnek egy légtérben.
15. A zárópecsét furatok minimálisan 2 mm átm éröjü-
ek legyenek.
16. A fogyasztásmérő szekrényeket kétszintűén plom-
bálható kivitelben kell forgalmazni. A kétszintű
plombálhatóság azt jelenti, hogy a plom bák úgy
vannak elhelyezve, hogy az alul lévő plom ba csak a
fölötte lévő plomba eltávolítása után hozzáférhető.
1 0 .1 0 .6 . A gyártó/forgalm azó felelőssége,
kötelezettségei
A forgalmazók a számukra előírt követelmények alapján
hozhatják csak forgalomba a fogyasztásmérő szekrénye­
ket. Mellékelika szükséges tanúsítványokat és a szerelési,
telepítési utasításokat is. A szekrényeket telepítő vállal­
kozók ezek alapján végzik el a kivitelezési m unkálatokat
és vállalják a felelősséget a munkájukért.
M inden egyes piaci szereplő a rá vonatkozó jo g o su lt­
ságok és hatáskörök alapján dolgozik. így lehet csak a
felelősséget vállalni és lehet a problém ák felmerülése
esetén a felelősséget megállapítani.
Abban az esetben, ha a fogyasztásmérő szekrény ere­
dete kérdéses, akkor utólag a felelősség kérdése nem
tisztázódhat - ezért szükséges a megfelelő, korrekt el­
járás.
10.11. HASZNOS TANÁCSOK LAKOSSÁGI
FOGYASZTÓKNAK
Villamos készülék vásárlását megelőző tanácsok
Abban az esetben, ha valaki új villamos készülék üze­
meltetését határozza el, vagy a meglévő készülékét
szeretne m odernebb, jo b b hatásfokú készülékre cse-
237
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
rélni célszerű, ha vásárlás előtt felkeresi az engedélye­
sek, ügyfélszolgálatait. O tt díjmentesen tájékoztatást
adnak arról, hogy milyen műszaki feltételeknek kell
megfelelni ahhoz, hogy a kívánt készüléket zavartala­
nul üzem eltethető legyen.
Világítás
Az energiatakarékossági szempontok alapján egyre
tö bb háztartásban cserélik le hagyományos izzólám­
páikat modern fényforrásokra (kom pakt fénycsövekre
vagy halogén izzókra). Ezek lényegesen kevesebb ener­
giát fogyasztanak m in t elődeik, és az emberi szem szá­
mára kedvezőbb fényt hoznak létre.
A kompakt fénycsövek teljesítm ény-felvétele az
azonos fénykibocsátású izzólámpákénak csupán az
egyötöde. Élettartam uk viszont az izzólámpák élettar­
tamának kb. tízszerese. így alkalmazásukkal hosszabb
távon jelentős költség-megtakarítás érhető el, hiszen
a villamos energia ára egyre jobban megközelíti valódi
piaci értékét.
Az elektronikus előtétekkel egybeépített kompakt
fénycsövek lehetővé teszik, hogy azokat egyszerűen, a
meglévő lám patestek izzólámpái helyére lehessen be­
csavarni.
A 10.11.1. táblázat alapján összehasonlítható a hagyo­
mányos izzólámpák és az elektronikus előtéttel ellátott,
illetve az e nélküli kom pakt fénycsövek fogyasztása.
(Egy-egy sorban az azonos fénykibocsátáshoz tartozó
teljesítm ény értékek szerepelnek.)
10.11.1. táblázat. Hagyományos és a kompakt vilá­
gítóeszközök összehasonlító táblázata
Elektronikus Elektronikus
Hagyományos előtéttel ellá­ előtét nélküli
izzólámpa tott kompakt kompakt
fénycső fénycső
40 W 9W
60 W 13 W
75 W 18 W
100W 25 W
120 W — 23 W
A halogén izzók kb. fele annyi energia felvételével
szolgáltatják ugyanazt a fényerősséget, m int a hagyo­
mányos izzólámpák. Másik nagy előnyük, hogy a fé­
nyük sokkal koncentráltabb és jobban irányítható.
A modern világítótestek nem veszik igénybe az em ­
beri szemet, villódzásmentesek és jó a színhüségük, az
általuk elfogyasztott villamos energia nagyobb része
alakul fénnyé, m in t az izzólámpák esetében.
238
Hogyan csökkenthető még a világításra fordítandó
villamos energia mennyisége?
Használjuk ki jobban a természetes fényt. A lakás ter­
vezésekor arra kell törekedni, hogy a nappali tartózko­
dásra szánt szobák ablakai délre nézzenek, illetve, hogy
ezek az ablakok minél nagyobbak legyenek A fényfor­
rásokra helyezett búra lehetőleg áttetsző legyen és
rendszeresen tisztítva legyenek azok.
A lakás falai lehetőleg világos színűek legyenek. így
kevesebb fénnyel is elérhető a megvilágítás megfelelő
szintje. Az íróasztalt ajánlatos az ablakok e lő tt elhelyez­
ni. Ha a munkához, pihenéshez világításra van szükség,
akkor irányítható fényű helyi fényforrást, kom pakt fény­
csöveket, vagy halogén izzókat használjunk. Azokban
a helyiségekben, ahol szinte folyamatosan szükség van
mesterséges világításra, célszerű a hosszú élettartam ú,
energiatakarékos fénycsövek használata. Ha a helyi­
séget huzamosabb ideig nem használjuk, a világítást
m indig kapcsoljuk le, ha indokolatlanul világít, akkor az
fölösleges többlet-kiadást jelent.
Még egy ötlet, amit érdemes megfontolni!
Am ikor azon töprengünk, hogy szeretteinket milyen
ajándékkal lepjük meg, gondoljunk a kom pakt fény­
csőre. Hasznos és egészséges ajándék is egyben, s ami
szintén nagyon fontos: lényegesen tö bb et ér, m int
amennyibe kerül!
Hűtés
Manapság gyakorlatilag már nincs olyan háztartás, ahol
az élelmiszerek tárolásához ne használnának hűtőszek­
rényt. Akár egy régebbi típusú hűtőszekrény, akár a
legújabb technikai vívmányokat alkalmazó berende­
zés m űködik a lakásában, m indegyik a kényelm ünket
szolgálja. A hűtő és fagyasztó berendezések villamos-
energia-fogyasztása nem kevés, ezért célszerű itt is
kihasználni a takarékossági lehetőségeket. Ha takaré­
7W koskodni kívánunk a villamos energiával és a készülék
13 W élettartam át is meg akarjuk növelni, akkor ajánlatos
m egfogadni az alábbi jó tanácsokat, melyek a hűtő- és
15 W fagyasztógépek üzemeltetéséhez adnak ötleteket.
20 W Új készülék vásárlásakor ne csak az árát, hanem a v il­
lamos energia felhasználást is vegyük figyelembe. Az
olcsóbb készülék hosszabb távon sokszor drágábbnak
bizonyulhat, m in t magasabb árú társai. Viszont egy drá­
gább hűtőszekrény többletköltsége megfelelő üzemel­
tetés m ellett gyorsan m egtérülhet.
Vásárlási tanácsok
- Csak energiatakarékos hűtőszekrényt vásároljunk.
A készülék fogyasztásáról a hátoldalán lévő adat­
lapból, vagy a hozzá adott kezelési tájékoztatóból

szerezhetünk inform ációkat. Egy modern készülék
villamosenergia-felhasználása 0,7-1,5 kWh/nap.
- A készülék burkolata kellően hőszigetelt legyen. Az
olyan hűtőszekrény am elyből „elszökik’'a hideg, csak
sokkal nagyobb energiafogyasztással tudja az elvárt
teljesítm ényt nyújtani.
- A berendezés rendelkezzen automata leolvasztó
rendszerrel, vagy a legújabb berendezéseknél ún.
„No Frost" rendszerrel. Az előző a vastag jégréteg m i­
att szükséges tö b b le t energiaigényt csökkenti. A „No
Frost" rendszer pedig megakadályozza, hogy az ajtó
nyitásakor a páradús levegő behatoljon a hűtőtérbe.
- Energiafelhasználás szem pontjából a hűtőláda a fa­
gyasztószekrénytől gazdaságosabb megoldás, mert
az ajtajának kinyitásával nem áramlik ki a hideg leve­
gő belőle.
-V ásárláskor részesítsük előnyben az ózonbarát em b­
lémával ellátott termékeket.
Üzemeltetési tanácsok
- A hűtőszekrényt lehetőleg a lakás leghidegebb ré­
szén helyezzük el.
- Ne helyezzük a készüléket kályha, fűtőtest, vagy
egyéb hőforrás közelébe.
- A hátoldali hűtőrácsot hagyjuk szabadon úgy, hogy
a szabad levegőáramlás biztosítva legyen. Ezzel le­
hetővé tesszük, hogy a párologtatón keletkező hő
eltávozzon.
- A felső szellőzőrácsot soha ne fedjük le, m indig ma­
radjon szabadon a m eleg levegő akadálytalan eltávo­
zása érdekében.
- A hűtőszekrényben a belső hőm érsékletet elegendő
+7 °C-ra beállítani. (A +5 °C-ra beállított készülék már
15 %-kal tö b b energiát fogyaszt).
- Legalább félévenként egyszer tisztítsuk meg a
hőátadó rácsot a lerakódott szennyeződéstől. A rá­
cson lévő m indenféle szennyeződés csökkenti a hű­
tés hatásfokát.
- Rendszeresen olvasszuk le a belső térben lerakódott
jégréteget.
- Az automatikus leolvasztó szűrőbetétjét rendszeresen
tisztítsuk meg. Az e ldugult szűrő nem engedi eltávoz­
ni az automatikus leolvasztás által keletkezett vizet.
Hűtési tanácsok
- A hűtőgép ajtaját a lehető legrövidebb ideig legyen
nyitva, m ert ilyenkor m eleg és pára áramlik a hűtő-
szekrénybe. A b e ju to tt levegő újrahütése és az ennek
során keletkező pára újra tö b b le t energiafelhaszná­
lást eredményez.
- A z élelmiszerek elhelyezésénél vegyük figyelem be
azt, hogy az egyes cikkekre milyen időközönként van
Hasznos t a n á c s o k l a k o s s á g i f o g y a s z t ó k n a k
szükség. A gyakrabban használt term éket az első ré­
szekben tároljuk.
- Az élelmiszereket lefedve és lehűtve tegyük a h űtő ­
be. A meleg étel felm elegíti a hűtőteret és a párakép-
zödést is elősegíti.
Fogyasztási tanácsok
- Használjuk ki a fagyasztót gazdaságosan. Állandóan
legyen feltöltve, legalább a teljes kapacitásának két­
harmadáig. Kevés fagyasztott term ékért nem érde­
mes a fagyasztót egész évben m űködtetni.
- A fagyasztónál -18 °C tárolási hőmérséklet elegendő,
ha ennél hidegebbet állítunk be, csak az áram fel-
használását növeljük.
- Figyeljünk az elasztikus ajtógum í kifogástalan állapo­
tára. Ha megsérül vagy nem záródik rendesen, azon­
nal cseréltessük ki.
- A fagyasztási m űveleteket a készülék használati uta­
sítása szerint végezzük. Soha ne legyen egyszerre túl
sok term ék a fagyasztóban.
- Ha már nem lehet a jégréteget tom pa tárggyal eltá­
volítani, akkor olvasszuk le a készüléket. Késsel vagy
más hasonló éles eszközzel soha ne próbáljuk a jég ­
réteget felfeszegetni.
Villamos forróviztároló
Életűnk egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele, hogy a
nap bármely szakában rendelkezésre álljon a m egfele­
lő mennyiségű és hőm érsékletű melegvíz.
Az összes energiaforrás közül egyedül a villamos
energiával m űködtethető forróvíztárolók azok, amelyek
csöfütőtestjeí közvetlenül a melegíteni kívánt vizmeny-
nyiséggel érintkeznek, m ert abban a térben helyezked­
nek el, ahol a víz van.
A korszerű, villamos energiával m űködő forróvíztá­
rolók kiváló külső tartályszigetelései biztosítják, hogy
a 80 °C hőmérsékletre felm elegített vízmennyiséget
(3 0 1 -2 0 0 1) 24 órán keresztül m inimális höveszteséggel
tárolják. Az állandó höveszteség pótlására, vagyis ké­
szenléti állapothoz napi 0,55-0,65 kWh villamos ener­
gia szükséges.
Tanácsok a készülék kiválasztásához
- A villamos forróvíztároló kiválasztása e lő tt ajánlatos
felmérni, hogy milyen célra kívánjuk a melegvizet
használni.
-Felhasználási célok: mosogatás, mosakodás, fürdés
(zuhanyozás, kádfürdés), mosás stb.
- Figyelembe kell venni a háztartásban együtt élők
számát, egyidejűleg hány fő tartózkodik a lakásban
239
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e
és azoknak milyen időszakban van igényük a me­
legvízre, valam int a fürdési szokásukat (zuhanyozás,
kádfürdés).
- Határozzuk meg a helyet, ahol a fo rró viztá ro ló t el
kívánja helyezni: konyhában, tárolóban, fürdőszo­
bában. A hely m eghatározásánál figyelem be kell
venni, hogy a forróviztároló m inél közelebb le ­
gyen a felhasználói helyhez. Nem célszerű hosszú
csővezetéken a m elegvizet szállítani, m ert minél
hosszabb a csővezeték, annál nagyobb a szállítási
höveszteség.
Szabadkifolyású fo rró v iz tá ro ló k
A kis ürtartalm ú - 5 l-es vagy 10 l-es - szabadkifolyá­
sú forróvíztárolók gyorsan biztosítanak melegvizet. A
készülékek energiatakarékosak, a kiváló hőszigetelési
technológia alkalmazásával a tárolási höveszteségük
minimális.
A b e é p íte tt hőmérsékletszabályozóval 15 °C-80 "C
hőm érsékletű m elegvizet lehet előállítani. Futótel­
jesítménye: 1500 W-os és 2000 W-os csőfűtőtest. A
csőfűtőtest a vizet közvetlenül m elegíti, ezáltal a ha­
tásfoka jo b b a közvetetten m elegítő, más energiával
m űködő készülékekénél. Nem a ta rtá ly t m elegíti, ha­
nem a vizet!
Felfütési idő 15 °C-ról 80 °C-ra: 5 literes ű rta rta ­
lom nál, 1500 W teljesítm énynél 12 perc, 2000 W te l­
jesítm énynél 9 perc, 10 literes ű rta rtalo m n ál, 1500
W telje sítm én yn él 25 perc, 2000 W teljesítm énynél
19 perc.
Használatát mosogatásra, mosdásra javasoljuk. El­
helyezhetők a m osogatók vagy mosdók fölé vagy alá,
helyigényük kicsi. Hálózati csatlakozásuk lehet direkt
bekötésü, vagy fö lde lt dugaszoló aljzatban földelt, gyá­
rilag szerelt dugóval.
A kis űrtartalom és a felfütési idő rövidsége m iatt fo ­
lyamatos hálózati kapcsolattal biztosítható, hogy a nap
bármely időszakában rendelkezésre álljon a melegvíz.
Javasoljuk, hogy az üdülőkben, nyaralókban - ahol
csak alkalomszerűen tartózkodunk és nem cél az egy­
más utáni zuhanyozás - használjunk fürdéshez, zuha­
nyozáshoz 10 literes villamos forróvíztároló készüléket.
A forróviztároló használatához ad segítséget a
10.11.2. táblázat.
10.11.2. táblázat. Űrtartalom, teljesítmény és felfütési idő összetartozó értékei
Űrtartalom (1) 30
Futóteljesítmény (W) 1800
Felfűtési idő (óra) 1,5
Készenléti energia nem ve­
zérelt külön mért üzemmód 0,68
esetén (kW h/24 h/65 °C)
240
A modern m elegvíz-előállító készülékek energiataka­
rékosak, hosszú élettartam úak és egyidejűleg tö b b viz-
elvételi hely melegvíz-ellátására alkalmasak. A víz hő­
mérséklete a beépített hömérsékletszabályzóval 15-80
°C között állítható. A tartályok kitűnő hőszigetelésével
biztosított, hogy a hőveszteség minimális, ezért hosszú
ideig áll rendelkezésre melegvíz. Rendszeres karban­
tartással aktív anóddal és a speciális tűzzom áncozott
tartállyal biztosított, hogy a készülék élettartam a akár
tö b b évtized is lehet.
Tanácsok a gazdaságos energia- és melegvíz-fel­
használásra
- A 30 liternél nagyobb ürtartalm ú forróvíztárolókat le­
hetőleg vezérelt, külön m ért üzem módban célszerű
m űködtetni.
-M osogatáshoz célszerű 5 I—10 l-es (kis ürtartalm ú)
szabadkifolyású forróvíztárolót használni.
- A mosogatást ne állandó folyóvízzel végezzük, dug­
juk be a m osogató dugóját.
-Takarékossági szem pontból egyes helyeken a mos­
dáshoz is célszerű külön 5 1-10 l-es szabadkifolyású
forróviztárolót alkalmazni. Ez a megoldás különösen
o tt indokolt, ahol hosszú csővezetéken kell a m eleg­
vizet szállítani.
-T ö b b vizesblokkos épületekben külön-külön és kü­
lönböző űrtartalm ú forróvíztárolókat indokolt üze­
m eltetni.
- Ha a melegvizet csak zuhanyzásos fürdésre és mosa­
kodásra használjuk, akkor a forróviztároló űrtartalm át
úgy határozzuk meg, hogy az igénybevevők számát
szorozzuk meg 30 liter / nap forróvíz igénnyel.
Például: 4 fő x 30 liter / nap = 120 1/4 fő/nap.
A kapott érték figyelem bevételével 120 l-es forróvíz­
tárolót célszerű alkalmazni.
- Kádfúrdés esetén a melegvíz-szükséglet három­
négyszerese a zuhanyzásos szükségletnek.
- M inden háztartásban a saját vízfelhasználási szo­
kásokhoz igazodva kell a fo rró viztá ro ló hőm ér-
sékletszabályzójával beállítani a készíteni kívánt
víz hőm érsékletét 4 0 -8 0 <’C közötti é rté k ta rto m á ­
nyon.
- A vezérelt, külön m ért forróviztárolókkal előállított
m elegvizet nem célszerű felhasználni a melegvízzel
50 80 120 150 200
600-1200 800-1200 1200-1800 1800 3000
5,5-3,2 6,5-5,0 6,5-5,0 5,5 6,5
0,86-0,8 1. m ,o 1,5-1,3 1,8 2,2

is m űködő automata term ál mosógépek m űködteté­
séhez. Elfogy a melegvíz!
- Ügyelni kell, hogy a csapok ne csöpögjenek! Az igen
gyengén csöpögő csap - 10 csöpp/perc - havonta
kb. 150-200 liter melegvíz elfolyását eredményezi. A
kötség-ráfordításnál a villam os energia, a víz és a csa­
torna díját is figyelem be kell venni.
- Olyan területeken, ahol a víz erősen meszes, a forró-
víztároló vizkötelenítését ajánlatos kétévenként szak­
emberrel elvégeztetni. A túlzottan elvízkövesedett
tartályoknál előfordulhat az is, hogy a vizkő teljesen
körülveszi a csőfűtőtestet és ebben az esetben a cső­
fűtőtest nem közvetlenül melegíti a vizet. A csőfűtő­
test először a vízkövet m elegíti és a vízkö adja át a
hőt a víznek. A vízkö melegítésére fo rd íto tt villamos-
energia-felhasználás teljes egészében veszteségként
jelentkezik és nagym értékben - közel 10-40 %-ban -
rontja a forróvíztároló hatásfokát.
- Abban az esetben, ha a tartály belseje felől vizszivár-
gást, csöpögést észlelünk, vagy a tágulási kom binált
szelep erősen morog, azonnal kapcsoljuk ki a készü­
léket és hívjunk szakembert a hiba kijavítására.
- M indig be kell tartani a készülékhez csatolt kezelési
és karbantartási előírásokat.
Mosás
Ma már nincs olyan háztartás, ahol a mosáshoz ne va­
lamilyen elektrom os berendezést használnának. Ré­
gebbi típusú keverőtárcsás mosógépek és különálló
centrifugák, valam int az újabb technikai vívmányokat
tartalmazó automata mosógépek egyaránt m űködnek
a lakásokban. M indegyikük a kényelmet szolgálja. En­
nek a kényelemnek időnként árnyoldalai is lehetnek,
melyek a gyakori m eghibásodásokban és az indokolat­
lanul magas villanyszámlákban m utatkoznak meg.
Vásárláskor ne csak az árat, a villamos energia- és víz-
fogyasztást is vegyük figyelem be. Az olcsóbb gép hosz-
szú távon sokszor drágábbnak bizonyul, m int maga­
sabb árú társai. A drágább m osógép tö b b le t költsége
m egfelelő üzemeltetés m ellett gyorsan m egtérülhet.
Az energiatakarékos mosógép
A villamos energiából keveset fogyaszt, az áramot rövid
ideig használja és a melegvizes hálózatról is m űködik. A
melegvizet is használó berendezések a víz felfütésének
m inim ális igénye m ia tt m indig kevesebb villamos ener­
giát fogyasztanak, m int a csak hideg vízzel üzemelő tár­
saik, rendelkeznek energiatakarékos programmal.
Az új gép villamosenergia-igényét az adattábláján,
illetve a használati utasításban lehet megnézni. Akkor
m ondható jónak a készülék, ha a vizet a kívánt hőmér­
sékletre rövid idő alatt, kevés energiával fűti fel.
Hasznos t a n á c s o k l a k o s s á g i f o g y a s z t ó k n a k
A használati utasításban érdemes megnézni, hogy
az egyes fokozatoknál mekkora villamos teljesítményt
igényel, és azt mennyi ideig teszi. Célszerű megnézni a
használati utasításban található adatokat a mosógép
többi fontos elektromos berendezésére vonatkozóan is:
- a szivattyú teljesítménye, az alap-forgató m otor tel­
jesítménye,
- a centrifugálás során felvett teljesítmény,
- a fűtöszál teljesítménye, a felm elegítendö víz meny-
nyisége.
Hogyan őrizhetjük meg gépeink műszaki állapotát
és hogyan csökkenthetjük villamosenergia-fogyasz-
tását?
- A fűtöszálra lerakodó - egyébként jó hőszigetelő -
vízkö ellen használjunk vízlágyító adalékot, ezzel az
áramfogyasztást csökkenthetjük, és a készülék élet­
tartam át is jelentősen m egnövelhetjük.
- A m osógépet m indig a kezelési utasításban leírtak­
nak megfelelően használjuk. Soha ne rakjunk bele a
m egengedettnél tö bb ruhát.
- Automata mosógépnél ügyelni kell arra, hogy m indig
a megfelelő program ot válasszuk. Az előírtnál maga­
sabb vízhömérséklet használata feleslegesen növeli a
villamosenergia-fogyasztást, ruhákat is tönkre teheti.
- Fél adag vagy kevéssé szennyezett ruhát energiata­
karékos programmal kell mosni.
- Ha nem akarjuk kicentrifugálni a ruhát, akkor a centri­
fugálás helyett válasszuk a viz leszivattyúzását. Ezzel
is energiát takarítunk meg.
- Aztatás nélkül nehezebb a mosás. Az előm osott ru­
hában fellazulnak a szennyeződések, a mosás lénye­
gesen hatékonyabb lesz. Elömosással rendelkező
mosóprogram e lő tt is végezzünk áztatást.
-Rendszeres időközönként tisztítsuk ki a mosógép
szűrőbetétjét. Ezzel a szivattyú működése könnyeb­
bé válik, ezáltal kevesebb energiát fogyaszt.
A villamos energia felhasználása fözésre-sütésre
A villamos energiával m űködő főző és sütő készülékek
kiválasztásához és gazdaságos működtetéséhez kívá­
nunk segítséget adni. Elsődleges a takarékosság, a jó
hatásfokú villamos berendezés használata.
A normál főzőlap felfűtési hatásfoka eléri a 65 %-ot,
a továbbfőzési hatásfoka pedig a 85 %-ot. A gyorsfö-
zölap - piros színnel van megjelölve - , az autom ata fő ­
zőlap - a közepén hömérsékletérzékelö van - 10 %-kal
kevesebb energiát használ fel, m int a normál főzőlap.
Figyelni kell az edények és a készülékek használatára.
Kísérleti mérések alapján 2-3-szoros hatásfokjavulás mu­
tatható ki az edény és a fedél helyes kiválasztása, hasz­
nálata esetén. Közel 30-40 %-os megtakarítás érhető el
241
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
a nyomás alatti főzéssel (kukta). A főzőlap és az edény
azonos méretével 10-15 % energia takarítható meg.
A légkeveréses főzőedények (cyrkotopf) igen sokol­
dalúan használhatók és azon túl, hogy egyenleteseb­
ben sül az ételünk, 3 0 -4 0 % villamosenergia-megtaka-
rítást érhetünk el.
A konyhában jelentős szerepe van a sütőknek. A ha­
gyományos külső fűtésű sütőknél 10 %-kal jo b b hatás­
fokkal és m inőségben sütnek a belső szabad fűtőtestü
sütök. A villam os energia felhasználás számottevően
csökkenthető a légkeveréses sütök alkalmazásával. Az
étel sütéséhez kevesebb időre, kisebb hőmérsékletre
van szükség, a sütés egyenletesebb.
Tanácsok a készülék kiválasztásához
A villamos készülékek kiválasztás e lő tt ajánlatos a ház­
tartás igényét felmérni, hogy milyen konyhai m űvele­
teket kívánunk végezni, és m ennyi pénz van erre.
Konyhai műveletek: főzés, sütés, melegítés, hőm ér­
séklet-tartás, grillezés stb.
Határozzuk meg a kom fort és az energiatakarékos­
ság igényeit: gyors főzés, idöprogramozás, hőmérsék­
letszabályozás, höntartás.
Egylapos főző
Egy darab 1000 W, III. 1500 W-os főzőlappal készülnek.
Egyes típusok kaphatók fokozatkapcsolóval, automata
főzőlappal és hömérsékletszabályozóval.
Kétlapos főző
Egy darab 1000 W, ¡11. 1500 W-os és egy darab 1500-
2000 W-os norm ál vagy m egem elt teljesítményű főző­
lap (gyorsfözölap). Kapható többfokozatú kapcsolóval
és teljesítményszabályozóval.
Főzöfelületek
A konyhabútor m unkaterületébe beépített süllyesztett
fözőfelület. A kereskedelemben közel m inden műszaki
és esztétikai igényt kielégítő változatban kapható: a két
főzőlapostól a három -négy főzőlaposig, az üvegkerá­
mia fözőfelülettöl az indukciós főzőfelületig.
A villamos energiával m űködő főzöfelületek főzőlap­
jai normál és gyorsfőző lapokkal, valam int hőmérsék­
letszabályozós autom ata főzőlapokkal vannak ellátva.
Villamos teljesítm ény felvételük általában, főzőlapon­
ként 1000 W, 1500 W, 2000 W.
Sütök
Hagyományos fűtési rendszerű sütök kétféle kivitelben
készülnek: külső fűtésű vagy belső fűtésű. A belső fű té ­
242
sű sütök alul és felül 4-4 darab 250-300 W-os fűtőtesttel
vannak ellátva. Az ún. lábon álló sütő a két főzőlapos
főzőkészülékek kiegészítő része, a két készülék együtt
egy kisteljesítményű tűzhelyet pótol. Alkalmas továb­
bá a gázfőző készülékek kiegészítésére is. A lábon álló
készülékek villamos teljesítm énye 1800 W és hőm ér­
séklet szabályozóval készülnek. A külső fűtésű sütök
alul és felül 900-900 W-osak, vagy az ún. széles sütők
1200-1200 W teljesítményűek.
A légkeveréses belső fűtésű sütők egy elektrom os
ve n tillá to rra l vannak kiegészítve, am elynek feladata
a sütőtérben lévő m eleg levegő keringetése egy zárt
sütőtérben, a hőm érséklet szabályozható. Egyenle­
tesen m eleg levegő áram oltatásával az étel is e gyen­
letesen sül meg, nem ég le. A légkeveréses sütők
teljesítm énye 2 40 0-25 00 W, a v e n tillá to r m o to rte l­
jesítm énye 60 W.
A kom binált sütök a konyhai műveletek és a gaszt­
ronóm iai igények kielégítésére szolgálnak. Fűtési rend­
szerük megegyezik a légkeveréses sütőkével, kiegé­
szítve grillezési és egyes típusok m ikrohullám ú sütési
lehetőségekkel. A grillsütővel kiegészített sütő belső
fűtőteste (grill fűtőtest) 2500 W teljesítményű. Az idő ­
kapcsolóval a sütési idő, a hőmérsékletszabályozóval a
sütési hőmérséklet állítható be a kívánt értékekre.
Lábon álló tűzhelyek
A lábon álló tűzhelyek egy zom áncozott fém karosszé­
riába épített különböző főzöfelületek és sütők egysége.
A tűzhelyek 3-4 szabályozható főzőlapos főzőfelületű
készülékek, üvegkerámia főzöfelületek, indukciós fő-
zöfelületüek lehetnek. A sütök hagyományos fűtésűek,
légkeverésesek vagy kom binált sütök lehetnek.
Beépített tűzhelyek
A beépített konyhabútorok munkapadjába épített fö-
zöfelületek és az alá épített sütő készülékek együttese
alkotja az elektromos tűzhelyet. A lábon álló és a be­
é pített villamos tűzhelyek csatlakozási teljesítménye
5200-10000 W.
A villamos tűzhelyek háromfázisú csatlakozásúak,
melyek értéke 3x 10 A (6600 W) vagy 3x 15 A (9900 W).
A háromfázisú kialakítás lehetővé teszi a maximális
főzési és sütési teljesítm ény egyidejű használatát.
Fözzünk-süssünk kevesebb energiával!
- A főzőedény aljának mérete egyezzen meg a villa­
mos tűzhely főzőlapjának méretével, így ideális a hő
átadása.
- Használjunk jó hövezetésű anyagból készült edényt
(pl. króm-nikkel), kevesebb energia szükséges az
edény átmelegítéséhez.

- Jól záródó fedővel akadályozzuk meg, hogy a hő el­
szökjön az edényből. így energiát takarítunk meg, az
ételből az ásványi sók távozását is megakadályozzuk.
- A főzéshez csak annyi vizet használjunk, amennyi
szükséges. A tö b b le t víz felforralása felesleges ener­
giafogyasztással jár, e m ellett az étel ízét is ronthatja,
kifőhetnek az alapanyagok ízei.
- Az edény és a benne lévő étel felmelegítéséhez hasz­
náljuk a legmagasabb fokozatot, utána már kisebb
fokozatra kapcsolhatunk.
- A főzőlap kikapcsolás után még sokáig meleg, cél­
szerű azt a főzés befejezése e lő tt néhány perccel ki­
kapcsolni. A maradék hö elegendő az étel elkészíté­
séhez.
- A gyors főzés nem veszi ki az ételekből a legértéke­
sebb összetevőket, ásványi anyagokat, így az m egőr­
zi eredeti ízét.
- A sütőt csak abban az esetben melegítsük elő, ha azt
a recept kifejezetten előírja. Ügyeljünk arra, hogy a
sütő ajtaja jó l záródjon.
- Használjuk az autom ata főzőlapot. Ennek középső
részén egy érzékelő helyezkedik el, ami a felette lévő
edény hőmérsékletét figyeli. A hömérsékletszabá-
lyozó a kívánt hőmérsékletre állítható. A beállított
értéknél automatikusan ki- és bekapcsol, így az előírt
hőmérséklet beállításával m inim alizálható az ener­
giafelhasználás.
- Javasolt, hogy amikor csak lehetséges kuktát és egyéb
gyorsfőző edényeket használjunk. Ezáltal nemcsak
energiát, hanem id ő t is m egtakarítunk.
H áztartási m ikro h u llá m ú készülék
Olyan villamos készülék, amely alkalmas: készételek,
félkész ételek felmelegítésére, friss élelmiszerek felm e­
legítésére, főzésére, h ű tö tt és fagyasztott ételek felm e­
legítésére.
A mikrosütök használatának előnyei:
- Időt takarítunk meg a fagyasztott étel felmelegítésé­
nél és a készétel újramelegítésénél.
- Jobban m egőrződik az ételek íze, frissessége, tá p ­
anyagai és vitaminjai.
- A főzőedény nem melegszik át, könnyen kezelhető,
tisztítható és nincs gőz sem.
- Melegítésnél kis adagokat m elegíthetünk fel és nem
áll fenn az odaégés veszélye sem.
A m ikrohullámú készülék nem helyettesíti a villamos
főzöfelületek, sütők (tűzhelyek) főzés- és sütéstechnikai
lehetőségeit. Nem lehet a m ikrohullámú készülékkel
tésztát és húst sütni, továbbá az ételeken felületi réteget
kialakítani. Nem alkalmas nyers, inhom ogén élelmisze­
rekből fogyasztható élelmiszerek készítésére. Fém edé­
nyeket, tálakat nem tehetünk a m ikrohullámú térbe!
Hasznos t a n á c s o k l a k o s s á g i f o g y a s z t ó k n a k
A m ikrohullám ú sütőkben az élelmiszerek hőkezelé­
se 100 °C-ig lehetséges, amíg vizet tartalmaz, különben
szénné ég. A m ikrohullám ú készülékben csak felm e­
legíteni és főzni lehet. A m ikrosütők 50 %-os a hatás-
fokúak. A készülék ídö-energiafelhasználás előnyei az
élelmiszer mennyiségének növelésével csökken a ha­
gyományos módszerekkel szemben.
Grillsütők
A grillezés lényege, hogy a sütni kívánt ételt rövid ide­
jű, nagy intenzitású hősugárzásnak tesszük ki 750-800
°C-on. A készülékek hálózati teljesítménye 700-2000 W
közötti értékű. A hőátadás nagy teljesítm ényű infravö­
rös sugárzóval vagy kvarcüvegcső burkolatú fűtőtesttel
történik.
- Forgónyársas szekrényes grillek: Lemezburkolatú-
ak, elöl-hátul nyitható üvegajtóval. Teljesítményük
900-1700 W. A sütni kívánt húsokat nyárson egy hő­
kezelő térben egy villanym otor egyenletes sebesség­
gel forgatja. Hőmérséklet-szabályozóval és időkap­
csolóval vannak ellátva. Alkalmas különféle húsok
megsütésére, vagy felületi pirítások elkészítésére. A
forgónyárs használata nélkül alkalmas melegszendvi­
csek, frissensült hússzeletek elkészítésére.
- Szendvics grillek: A toaster-grillek forgónyárs nélkü­
li kisméretű készülékek, sugárzó hővel m űködnek.
Teljesítm ényük 800 -1 00 0 W. Szelethúsok, húsfélesé­
gek, melegszendvicsek stb. készítésére alkalmazzuk.
A racklette-grill a sugárzó grill speciális változata.
A készülék és a nyersanyag az asztalon helyezhető
el. Az étel elkészítéséhez m indenkinek van egy tá l­
cája és a rendelkezésre álló nyersanyag (sajt, tojás,
húsfélék stb.). Ki-ki ízlésének m egfelelően készítheti
el a g rillételét. A tálcákat külön-külön lehet a g rill-
térbe helyezni. Teljesítményük 800-1000 W.
- Kontaktgrill: A grillkészülékek speciális változata.
Két forró fém felület közé tesszük a m egsütni kívánt
nyersanyagot. Kolbászféleségek, hússzeletek, m e­
legszendvicsek stb. sütésére használható.Teljesítmé­
nyük 1400-1500 W.
- Party-grill: Bordázott felülettel és tapadásgátló be­
vonattal gyártják. Különböző kivitelben kapható. Tel­
jesítményük 800-1000 W. A fűtés megoldása azonos
a kontaktgrillel. Egyes típusokat levehető sütőlappal
gyártanak, ebben az esetben m indkét oldala hasz­
nálható például palacsinta sütésére. A grillezés elvén
m űködnek még többek között az ostyasütók, kenyér­
pirítók, palacsintasütők stb.
Olajsütők (Fritu)
A háztartási olajsütők tö bb fajtája és típusa kapható.
Űrtartalm uk 0,5-1,2 I és 1,8-2,5 I között van. Az űrtar­
talom m al a teljesítm ényük is változik, 1600-2000 W
243
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
között. A készülék egy zárt, levehető tetejű főzö-sütö
edény.
A fritukat két fő működési elv szerint gyártják. Az
egyik az ún. m erülő fűtőtesttel készített edény, míg a
másik a zsiradékkal m űködő típusú, amely kizárólag
külső fűtőtesttel m űködik. A készülékek hőmérséklet-
szabályozóval, egyes típusok időkapcsolóval vannak
ellátva. Az olajsütőkkel olajban süthető ételek készít­
hetők.
Légkeveréses főzőedények
A légkeveréses főzőedény egy sokoldalú, egyszerű,
gazdaságos és gyors készülék. Főző, sütő, felm elegitö
készülék. A nagy sebességgel áramló forró levegő köz­
vetlenül a rácsra helyezett étellel érintkezik az edény­
ben és azt m inden oldalról egyenletesen m elegíti a be­
á llíto tt hőmérsékleten, a bekapcsolt ideig.
A zárt üvegedényen egy beemelhető fémfedélben
van a m otorventillátor. A ventillátor körül van a fűtőtest
(900-1800 W), amely az áramló levegőt a kívánt érté­
ken tartja. A ventillátor az edényben keringeti a forró
levegőt.
A légkeveréses főzőedény nemcsak egy villamos kis-
készülék, hanem a funkcióit figyelem be véve (főzés, sü­
tés, melegítés) egy asztali villanytűzhely.
A légkeveréses edények alkalmazási lehetőségei:
- Húsok, húsféleségek sütésére, roston való sütésre (a
grillezéssel megegyezik).
-K o m p le tt egytálételek elkészítésére, sütemények,
piskóták, köretek elkészítésére, sütésre, fagyasztott
készételek melegítésére stb.
Az áramló levegővel a jó hőhatás következtében az
ételek kíméletesebben készülnek el, 20-30 %-kal ki­
sebb hőmérsékleten, 20-30 %-kal rövidebb idő alatt,
ami igen jelentős 30-50 % energiam egtakaritást ered­
ményez.
10.12. KÖVETELMÉNYEK A FOGYASZTÁSI HELYEK
MÉRETLEN ÁRAMKÖRI OLDALÁN
ELHELYEZHETŐ, DURVA FOKOZATÚ
TÚLFESZÜLTSÉG ELLENI VÉDELMI
KÉSZÜLÉKEK KIVÁLASZTÁSÁRA
Ezen elosztói követelményrendszer határozza meg azo­
kat a villamos param étereket és műszaki-funkcionális
előírásokat, amelyek maradéktalan teljesülése esetén
egy kisfeszültségű túlfeszültség elleni védelmi eszköz
• megfelel az MSZ EN 61643-11:2002 Kisfeszültségű
túlfeszültség-levezető eszközök szabvány (a továb­
biakban: Sz.) előírásainak, ezt te kintjü k termékszab­
ványnak,
• a Sz. 4.3. p o n t szerint m eghatározott 1. (durva) túlfe-
szültség-védelmi fokozatú készülék,
244
• alkalmazásának célja közcélú, kisfeszültségű hálóza­
tokról villamos energiát igénylő felhasználási helyek
1. (durva) fokozatú túlfeszültség elleni védelme,
• a csatlakozás fázisszámától függően egy-, vagy há­
rom fázisban beépített lehet,
• a védendő felhasználói hálózattal párhuzamos kap­
csolásban funkcionál, az MSZ IEC 1312-1 Az elektro­
mágneses villám im pulzus elleni védelem c. szabvány
előírásaival összhangban,
• leválasztó-, illetve előtét-biztosítókként lomha karakte­
risztikájú késes olvadóbiztosító betétekkel üzemeltet­
hető, összhangban az MSZ 447:1998+1 M:2002 szab­
vány vonatkozó alkalmazási, beépítési előírásaival,
• zárt tokozatba építhető (ívkifúvás-mentes m űködé­
sű) készülék,
• típusvizsgálati jegyzőkönyvvel rendelkező készülék,
• az előbbiekben felsoroltak alapján a felhasználói
hálózatok méretlen betáplálásaiban történő elhe­
lyezéssel (a védendő épület, létesítmény LPZ0/LPZ1
villám védelm i zónahatárán, vagy annak közelében)
elosztói alkalmazásra rendszerengedélyt kaphat.
Az ellátó (betápláló) erősáramú hálózat paraméterei
Névleges feszültség (Sz. 3.46.): 3 x 400/230 V ~ 50 Hz
A hálózat legnagyobb független háromfázisú zárlati
árama (Sz. 3.40):á 16 kA
A hálózaton alkalmazott legkisebb soros késes olva­
dóbiztosító betét értéke:
• 50 A gL, gR, NOR karakterisztika esetében legalább
azonos I2t kiolvasztó integrál.
A túlfeszültségkorlátozó készülék (a továbbiakban:
SPD) előírt paraméterei
1. Az SPD nem tartalm azhat radioaktív anyagot. Ré­
gebbi konctrukcióknál előfordult ionizátorként.
2. Az SPD feszültséghatároló, vagy korlátozó típusú
készülék lehet (Sz. 3.5.).
3. Az SPD legnagyobb folyamatos üzemi (névleges)
feszültsége > 250 V legyen (Sz. 3.11.). Jelenleg 255
V-os készülékek a jellemzők.
4. Az SPD egypólusú készülék legyen (Sz. 3.2.), fázi­
sonkénti dugaszolhatóság szükséges,
5. Az SPD alkalmazása TN-C rendszerben, fázisonkén­
ti alkalmazásban értelmezett, az egyes fázisok és a
nulla/föld (fő földelösin, EPH sín) közötti legyen (Sz.
3.7.).
6. Az SPD beépíthető kivitelű, ívkifúvás-mentes ké­
szülék legyen (ne okozzon túlnyomást).
7. Az SPD burkolatának védettsége legalább IP 2x le­
gyen.
8. Az SPD névleges levezetési áramának (In) értéke el­
osztói szempontból nincs meghatározva (Sz. 3.8.).

9. Az SPD teljesítm ényfelvétele U = Uc esetén P = 0
legyen (Sz. 3.12.).
10. Az SPD maradék (szivárgó-) áramának ne legyen
m érhető nagyságú hatásos áramú összetevője (I =
0 legyen). Egy-két tized mA értékű, tisztán kapacítív
szivárgó áram m egengedett (Sz. 3.42.).
11. SPD utánfolyó áramának értéke (Sz. 3.13.):
Az l( utánfolyó áram értéke és lefolyása olyan le­
gyen, hogy Ut feszültséggel táplálva, a feszültség­
hullám tetszőleges időpillanatánál elvégzett be­
gyújtásnál - a fölös töltésm ennyiség levezetését
követően - fellépő I2t kiolvasztó integrál értéke
kisebb legyen, m in t 1200 AJs. Ez az érték m egfe­
lel egy 25 A névleges áramerősség értékű, lomha
kiolvadási karakterisztikájú késes olvadóbiztositó
betét legkisebb l2t kiolvasztó integrál értékének. A
tényleges érték gyártó (forgalmazó) részéről tö rté ­
nő dokumentálása szükséges.
Ez az előírás biztosítja, hogy a közcélú kisfeszültsé­
gű hálózatokon zárlatvédelm i célból alkalmazott,
és a szelektivitás igénye m iatt legalább két áram-
lépcsővel nagyobb értékű késes olvadóbiztosító
betét(ek) a túlfeszültségvédelm i eszköz bármely
ok m iatti megszólalása és em iatt fellépő utánfolyó
árama hatására nem fog(nak) kiolvadni. Messze­
menően figyelem be kell venni a gR, NOR betétek
hálózati alkalmazását, m ert kiolvasztó integráljuk
lényegesen kisebb és nagyobb szórású, m int a
lomha betéteké!
Másik javaslat: a hálózaton zárlatvédelemre alkal­
m azott legkisebb m egegyezett névleges áramerös-
ség-értékü, gyors karakterisztikájú betét legkisebb
kiolvasztó integráljának a 80 %-át lehet m egen­
gedni. Kissé ez is rizikós (kisebb érték előnyösebb
lenne), m ert a betétek elő vannak fűtve.
12. Az U feszültségvédelmi szint értéke elosztói szem­
pontból nincs meghatározva (Sz. 3.15.).
13. Az Uf(_ maradékfeszültség értéke elosztói szem­
pontból nincs meghatározva (Sz. 3.17.). Elosztói
szem pontból járulékos hálózati visszahatással nem
járó paraméter, így értéke indifferens.
10.13. FESZÜLTSÉG ALATTI MUNKAVÉGZÉS (FÁM)
A feszültség alatti munkavégzés (a továbbiakban: FÁM)
szabályozása fontos követelmény a középfeszültségű és
kisfeszültségű villamos berendezéseken végzett, terv­
szerű beavatkozások alkalmával. A szabályzat teljes mér­
tékben figyelembe veszi a Gazdasági és Közlekedési Mi­
niszter 72/2003. (X.29.) és a 60/2005 (VII.18) GKM számú
rendeletekben foglaltakat, valamint az MSZ EN 50110-
1:1999 és az MSZ 1585:2001 szabványok előírásait.
A FÁM elsajátítása külön képzés keretében történik,
ami a végén elm életi és gyakorlati vizsgával zárul. Sike­
res vizsga esetén OKJ-s bizonyítványt ad.
Feszültség a l a t t i munkavégzés
A következőkben a FÁM tevékenység meghatározá­
sával. legfontosabb dokum entum aival és azok tartal­
mával foglalkozunk.
10.13.1. A FÁM tevékenységre való alkalmasság,
képzés és feljogosítás
Alkalmasság
FÁM tevékenységgel az a munkavállaló foglalkoztat­
ható, aki 18. életévét betöltötte, a feladat elvégzésére
a vonatkozó jogszabályok szerint előzetes, időszakos,
illetve soron kívüli munkaköri orvosi vizsgálat alapján
alkalmas, rendelkezik FÁM tevékenység végzésére elő­
írt szakképesítéssel és elsősegély-nyújtási ismeretekből
oktatásban részesült.
A személyzet képzése
- A FÁM tevékenységet végző személyzet szakmai kép­
zése speciálisan felszerelt gyakorlati képzőhelyeken a
vonatkozó jogszabályok szerint történik.
- A képzéseken szerzett ismeretek, jártasságok m eg­
újítására és bővítésére a feljogosítással rendelkező
munkavállalóknak kétévenként továbbképzéseken
kell részt venni.
- A FÁM tevékenységre feljogosítással kell rendelkez­
ni.
- FÁM feljogosítási igazolványt a FÁM tevékenység
végzésére előírt szakképesítéssel és orvosi alkalmas­
sággal rendelkező munkavállaló részére két év idő­
tartam ra a m unkáltatója ad.
- A felülvizsgálat alapján a m unkáltató jog osu lt a fe ljo ­
gosítást bármikor módosítani, illetve visszavonni.
- A m unkáltató köteles a feljogosításokról (feljogosítá­
si igazolványokról) naprakész nyilvántartást vezetni.
- A m unkáltató nem bízhat meg olyan m unkavállalót
FÁM tevékenységgel, aki feljogosítással nem rendel­
kezik.
10.13.2. Személyekre vonatkozó meghatározások
- Berendezésfelelös (a továbbiakban: üzemviteli vezető):
a villamos berendezés üzemeltetésével m egbízott és
azért közvetlen felelősséggel tartozó személy. Ezen
felelősségi kör egyes részei szükség esetén más sze­
mélyekre átruházhatók.
-M u n k a v e z e tő d munkavégzés tényleges irányítását
végző, FÁM feljogosítási igazolvánnyal rendelkező
személy.
- Beavatkozó szerelő: FÁM feljogosítási igazolvánnyal
rendelkező személy, aki a feszültség alatt álló beren­
245
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i kö ny ve
dezésrészeken vagy ezek közelében biztonsági okok­
ból csak m unkavezető irányítása m ellett végezhet
munkát.
- Kiszolgáló személy: betanított és kioktatott személy, aki
a földön vagy földelt szerkezeteken a feszültségtől tá­
vol dolgozik és a beavatkozó szerelők munkáját segíti.
10.13.3. Dokumentációk
- FÁM tevékenység engedély (FÁM engedély): M eg­
határozott berendezés felelős üzem eltetője által ki­
adott, a FÁM tevékenység végzésére vonatkozó írás­
beli meghatalmazás.
Tartalma: a m eghatározott munkavezető neve és
feljogositási fokozata, a berendezés pontos m egha­
tározása, a FÁM tevékenység pontos meghatározása,
alkalmazandó technológiák, az üzem eltető és a m un­
kahely közötti távközlési kapcsolat, a m unkacsoport
tagjainak neve és feljogositási fokozata, az engedély
érvényességi időtartam a, az engedély kiadásának
időpontja. FÁM engedély nélkül bárm inem ű FÁM be­
avatkozást végezni tilos! A FÁM engedélynek a m un­
kavégzés helyszínén m indig o tt kell lennie.
- A beavatkozó szerelőnek FÁM feljogositási igazol­
vánnyal kell rendelkeznie. Ez a FÁM tevékenység
szakképzésében részt vett és eredményes vizsgát te tt
személy részére a m unkáltató által kiállított, FÁM te ­
vékenység végzésére feljogosító igazolvány.
Tartalma: az igazolvány száma, kiállítója, a fe ljo g o ­
sított neve, a vizsgatétel időpontja, a feljogosítás
feszültségszintje és foka, a végrehajtható munkák
jellege, az igazolvány érvényességi határnapja, az
igazolvány kiállításának kelte, meghosszabbítási ro­
vatok.
- Munka-végrehajtási feltételek (a továbbiakban: MVF).
Kisfeszültségszinten a FÁM tevékenység előkészíté­
sét, lebonyolítását, műszaki és környezeti feltételeit
részletesen szabályozó dokumentáció.
Tartalma: a feszültségszintet meghatározó betűcso­
p ort (KiF), a tartalom ra utaló cím és szám, a doku­
m entációjóváhagyásának kelte, a tennivalók a m un­
kák előkészítése és lebonyolítása során.
- Á tv é te li és periodikus vizsgálatok gyűjtem énye (a
továbbiakban: ÁPVGy). A FÁM eszközök első haszná­
latbavételét megelőző, illetve a használat során idő ­
szakonként szükséges vizsgálati módszerek leírását
tartalmazza.
Tartalma: a feszültségszintet meghatározó betűcso­
p ort (KiF), a tartalom ra utaló cím és szám, a doku­
m entáció jóváhagyásának kelte.
- Műszaki lap (a továbbiakban: ML). A technológiákhoz
használt FÁM eszközök főbb műszaki adatait, vizsgála­
tának, ellenőrzésének, tárolásának, szállításának, kar­
bantartásának feltételeit tartalmazó dokumentáció.
246
Tartalma: a FÁM eszköz megnevezése, jelzőszáma,
fényképe vagy rajz (szükség szerint tö bb nézetből),
jellem ző adatai, az eszköz ellenőrzési, tárolási, szállí­
tási és karbantartási feltételei (előírásai), az eszközzel
elvégezhető műveletek, a dokum entáció jóváhagyá­
sának kelte, egyéni védőeszköz esetén annak tájé­
koztatója és abba beépítve vagy külön m egjelenítve
az EK megfelelőségi nyilatkozat, illetve az EK típusta­
núsítvány másolata.
- M űveleti Mód (a továbbiakban: MM). A dott FÁM esz­
közök használatát, kezelését meghatározó előírás-
gyűjtemény.
Tartalma: a FÁM eszköz megnevezése, jelzőszáma,
fényképe vagy rajz (szükség szerint több nézetből), az
eszközzel végezhető műveletek, műveleti folyamatok
részletes leírása, az eszköz alkalmazásához szükséges
létszám, a dokumentáció jóváhagyásának kelte.
- FÁM M inősítő Lap (a továbbiakban: FÁM MinL). A
FÁM eszközök vizsgálatainak eredményét tartalmazó
dokum entum .
Tartalma: a FÁM eszköz megnevezése, gyártója, gyár­
tási éve, gyári száma, a vonatkozó műszaki lap száma,
az átvételi vizsgálat kelte, helye, végzője, eredménye,
az időszakos felülvizsgálat oka, ideje és helye, vég­
zője, eredménye és naplószáma, javításra vonatkozó
adatok, egyéni védőeszköz esetén a külön jogszabály
szerinti EK megfelelőségi nyilatkozat.
10.13.4. Csatlakozóvezetékek hálózatra
csatlakoztatása, fel- és leszerelési
munkavégzés
M inden esetben el kell végezni a munkába vett be­
rendezés pontos beazonosítását. A beavatkozáshoz
használt eszközöknek FÁM bizottság által (72/2003
GKM rendeletben megfogalmazva) m inősített FÁM
tevékenységhez használt eszközök vizsgálatát végző
vizsgálólaboratórium ok vizsgálati jegyzőkönyvével
kell rendelkezni, am it a telephelyen kell tárolni. A be­
avatkozáshoz használt eszközöket használatba vétel
e lő tt szemrevételezéssel ellenőrizni kell a „Műszaki la­
pokban" m eghatározott m ódon. Meg kell győződni a
munkába vett hálózat alkalmasságáról a FÁM beavat­
kozáshoz, a hálózat üzemállapotáról, és az időjárás
megfelelőségéről. Ellenőrizni kell, hogy a csatlakozó­
vezetéken/kábelen nincs-e visszatérő feszültség, foly­
tonos-e az érszerkezet és nincs-e a vezetéken/kábelen
érzárlat. Beazonosítják az ereket (nulla, fázisok). Ezek
voltak a földön elvégezhető feladatok. Mindezek után
a hálózat elburkolása következik, m indig a hozzánk
legközelebb lévő potenciállal kell kezdeni. A megfelelő
elburkolás után a csatlakozó-vezeték beszabályozása
történik. A beszabályozás után feszültségkémlelővel
m eggyőződünk, hogy nincs potenciálkülönbség a fel­
 Hi te le sí té si pecsétek

kötendő ér és a hálózat között. Ezután az ér a megfelelő
kötőelem m el csatlakoztatható. M indig a nulla vezetőt
csatlakoztatjuk először, és utána a fázisvezetőket, te t­
szőleges sorrendben. Leszerelésnél először m indig a
fázisvezetőket, tetszőleges sorrendben, utána a nulla
vezetőt csatlakoztatjuk le a hálózatról. A csatlakoztatás
befejezése után ellenőrizzük a hálózat üzemállapotát,
a mérőhelyen ellenőrizzük a feszültség m eglétét és
helyességét. Ezek után az elburkolás eltávolítható a
felhelyezéssel ellentétesen. A beavatkozáshoz használt
eszközöket használatba vétel után szemrevételezéssel
ellenőrizni kell, és a m egfelelő m ódon tárolni, a „M ű ­
szaki lapokban"m eghatározott m ódon. Ezek után a be­
avatkozás befejezettnek tekinthető. A FÁM engedélyt
az üzem viteli vezetőnek vissza kell adni.
10.14. HITELESÍTÉSI PECSÉTEK
A hitelesítési pecsétek a hitelességet igazolják.
A 10.14.1. ábra az OMH hitelesítési pecséteket m utat­
ja be.
A közösségi első hitelesítés zárópecséten lévő jele
Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően (2004-
tö l a törvényi szabályozás lehetővé teszi), hogy az elosz­
tói engedélyesek az EU-s tagországokban elfogadott
első hitelesítéssel ellátott m érőket is vásárolhatnak és
szerelhetnek a hálózataikra.
A 10.14.2. ábrán látható m intákon az egyik oldal stili­
z á lt,^ " betűjében a közösségi hitelesítés szerinti ország
jele és a hitelesítést végző mérésügyi szerv száma, alsó
részében a hitelesítő szervezet vagy személy azono­
sítója, a hátoldalon a stilizált hatszögben a hitelesítés
évének utolsó 2 számjegye. (A minta-példákban fe ltün ­
te te tt,^ " betű a hazai ország jel, a nem belföldi ta go r­
szágok részére tö rtén ő tanúsításhoz).
Az „e" betű jelben elhelyezett „EL" Görögország jel, a
01 -es hitelesítői számjellel. Hátoldalán hatszög keret­
ben elhelyezett „04" év jel látható.
A 10.14.3. ábrán az Európa Uniós első hitelesítési
zárópecsét lenyomatai láthatók. A 10.14.4. ábrán az„e"
betű jelben elhelyezett „PL" Lengyelország jel, a 96-os
hitelesítői számjellel. Hátoldalán hatszög keretben el­
helyezett „06" év jel látható.

OMH bélyegző lenyomat és zárópecsét fajták:

H r^ leiítő b«l> «jxő lenyomata Évsrinibclyegzö lenyomata

Rúd (shift)

Hagyom ányos huzalos

)
<y
összeszerelt állapot

10.14.1. ábra. OMH bélyegző lenyomat és zárópecsét fajták

247
 R egisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k Ké z i kö ny ve

10.14.3. ábra. EU-tagországokban elfogadott hitelesítési pecsétek elülső- és hátoldali képe, görög zárópecsét

10.14.4. ábra. EU-tagországokban elfogadott hitelesítési pecsétek elülső- és hátoldali képe, lengyel zárópecsét

248
 Az önzáró zárópecsét a l kal mazása az ELMÜ és az ÉMÁSZ t er ü l e t é n
10.15. AZ ÖNZÁRÓ ZÁRÓPECSÉT ALKALMAZÁSA
AZ ELMÜ ÉS AZ ÉMÁSZ TERÜLETÉN
A zárhatóságot az elosztói engedélyes által biztosított
sorszámozott, egyedi nyilvántartású zárópecsétek al­
kalmazásával kell biztosítani, melyeknél letörhető fül
segíti az elcsavarást és a zárást.
- A befűzött plombazsinórral a plom ba fü let legalább
három és félszer kell elfordítani, míg az le nem törik
(10.15.1. ábra).
10.15.1. ábra. Önzáró zárópecsét, letörhető füllel
A zárópecsétek felhasználásáért m inden szerelő sze­
mélyes felelősséggel tartozik. A zárópecsétet másnak
á tadni TILOS!
A zárópecsétek felhasználását a m unkalapon szere­
lést végző saját aláírásával ismeri el. A fogyasztásmérő­
hely sértetlen állapotának megőrzésének biztosítása
m iatt a felhelyezett zárópecsétek azonosítóit rögzíteni
kell, és a felhasználóval a m unka dokumentálása része­
ként el kell ismertetni.
10.15.2. ábra. A plombálás végrehajtásának módja.
A szekrényben elhelyezett új fogyasztásmérő beren­
dezések zárópecsételését a kétszintű zárhatóság sza­
bályainak betartásával kell elvégezni.
10.15.1. A plombálás végrehajtása
A m űanyag zárópecsét egy színes le tö rh e tő önzáró
fü lű te stb ől va la m in t egy átlátszó külső házból áll,
am elyek m indegyike egyedi azonosítószám m al van
ellátva.
Műveletek:
- Csúsztassuk a plom bazsinór (drót) egyik végét a
zárópecsét átvezető furataiba. Fűzzük keresztül a
lezárandó tárgyon, majd vezessük vissza a plom ba
másik átvezető furatán úgy, hogy a d ró t két vége
azonos oldalon lógjon ki a zárópecsétböl. A d ró t
hosszának meghatározásához figyelem be kell venni,
hogy az átvezetések távolságain kívül a zárópecsét
zárásához, m integy 30 cm egyszeresen számított
d ró t felhasználása szükséges. (Hosszabb távolságok
átfüzéskor pl. zárópecsételendő részek furat átveze­
téseinél m egengedett a plom bazsinór (drót) un. rög­
zítő hurkolása.)
- A zárópecsét tetején lévő letörhető önzáró fül balról
jobbra forgatása a dupla vezetésű d ró tot két oldala-
san m integy 70-70 mm hosszon felcsévéli a testre. A
fül két, két és félszeres körbe forgatása alatt a belső
testre tekeredö drót folyamatosan kitö lti a belső csé-
vetestet, majd megfeszíti és rögzíti a belső testet a
zárópecsét házához.
- A fül elforgatását addig kell folytatni ameddig a fül
letörik!
- A zárópecsételés jóságáról szemrevételezéssel utólag
is meg kell győződni!
- A zárópecsétekhez csak az előírt anyagú plombazsi­
nór (drót) használható!
A zárópecsétek felhelyezését a 10.15.2. ábra m u ­
ta tja .
70 mm
J )
249
 Regisztrált V i l l a m o s i p a r i M a g á n v á l l a l k o z ó k K éz i kön y ve

10.16. AZ ELOSZTÓI ENGEDÉLYESEK elvégzést igazoló, rendszerben lévő, tö b b példányos:

ZÁRÓPECSÉTJEINEK ELTÁVOLÍTÁSA Kapcsolási és Felülvizsgálati Lapot, Beavatkozási Lapot,
vagy Jegyzőkönyvet kell használni.
10.16.1. Zárópecsétek eltávolítása a DÉMÁSZ Tilos, nem a DÉMÁSZ Társaságcsoportja által kiadott,
területén saját sorszámozású pecsétnyomóval előállított lenyo­
mat készítése (pl. kom bináltfogó, vagy egyéb eszköz
A kivitelező köteles a m unkálatokhoz szükséges, az alkalmazása)!
elosztói engedélyes tulajdonában lévő közcélú háló­
zaton végrehajtandó feszültségmentesítési, kapcsolá­
si, szerelési m űveleteket és plom babontást - előzetes 10.16.2. Zárópecsétek eltávolítása az ELMÜ
egyeztetés után - írásban, az erre rendszeresített fo r­ és az ÉMÁSZ területén
m anyom tatvány kitöltésével kérelmezni területileg il­
letékes helyen. 10.16.2.1. A regisztrált vállalkozók által végezhető
Ettől eltérő megállapodás hiányában a kivitelező tevékenységek fogyasztásmérö-helyen,
nem jogosult az elosztói engedélyes tulajdonában lévő összekötő berendezésen
hálózatokon, berendezéseken kapcsolásokat, beavat­
kozásokat, plom babontást végezni. Tervezhető, ütemezhető feladatok:
- Létesítés.
Általános előírások: - Felújítás.
- A fogyasztásmérő berendezésen a zárópecséteket - Bővítés.
úgy kell elhelyezni, hogy bizonyos szerződésszegő - Felmérés.
beavatkozásokat utólag, azok eltávolítása nélkül ne - Üzemzavar elhárítás.
lehessen elkövetni. - Szolgáltatás visszaállítása.
- Olyan zárópecséteket kell és szabad elhelyezni, amely - Éves, vagy időszakonkénti szerelői ellenőrzés.
alapján utólag az elhelyezést végző személye beazo­ - Szabványossági felülvizsgálatok.
nosítható.
- A d ott ellátási területen csak az ellátási terület számá­ Mielőtt kitérnénk a plomba eltávolításának le­
ra kiadott zárópecsétekkel, zárópecsétnyomó beté­ hetőségeire, nyomatékosan felhívjuk a figyelmet,
tekkel szabad zárópecsételést elvégezni. hogy csak a hálózati engedélyes plombáit lehet el­
távolítani, a hitelesítési pecsétet tartalmazó plom­
A fogyasztásmérő berendezésen elhelyezett összes bát (OMH) eltávolítani SZIGORÚAN TILOS (10.16.1. és
zárópecsétet dokum entálni kell. Erre a célra a munka 10.16.2. ábrák).

10.16.1. ábra. Példák az eltávolítható zárópecsétekre

250
 Az el os zt ói engedélyek z árópec sétj ei nek e l t á v o l í t á s a
10.16.2. ábra. Példák a hitelesítési pecsétek (nyíllal jelölve) elhelyezésére. Ezeket TILOS eltávolítani
Tervezett munka esetén a regisztrált vállalkozó előre
bejelenti a zárópecsét (plom ba) eltávolításának igényét
a Telecentrumban, vagy személyesen az ügyfélszolgá­
latok valamelyikén. A regisztrált vállalkozót a neve és
regisztrációs száma alapján azonosítják, ezért ezeket
m inden esetben meg kell adni. A plom ba eltávolításá­
nak igénybejelentésekor szükséges megadni az eltávo­
lítani kívánt plombák darabszámát és azok azonosító­
ját. Az eltávolított plom bákat a helyszínen kell hagyni,
összegyűjtve, m ert ezek nyilvántartásban szerepelnek
és a változást nyom on kell követni. A regisztrált vállal­
kozónak tudnia kell, hogy az újra plombálásért kiszállá­
si- és m unkadíjat kell fizetni, erre felhívják a figyelm ét
a bejelentéskor. A bejelentéskor meg kell adni annak a
nevét (költségviselő) és pontos címét, aki majd az u tó ­
lag kikü ld ö tt számlát kiegyenlíti.
Abban az esetben, ha a plom ba eltávolítása nem ter­
vezett, m ert az élet-, vagy vagyonbiztonság közvetlen
veszélyeztetése m iatt szükséges, a regisztrált vállalkozó
felelőssége, hogy a közvetlen veszélyeztetést m egítél­
je. A beavatkozást végző köteles az esetet az elosztói
engedélyesnek haladéktalanul bejelenteni.
A regisztrált vállalkozó a zárópecsétet (plom bát)
az elosztói engedélyes előzetes hozzájárulása nélkül
csak akkor távolíthatja el, ha az alábbi feladatokat kell
ellátni:
Nem tervezhető, ütemezhető feladatok:
- életveszély, testi épség veszélyének megszüntetése,
- vagyont fenyegető veszély megszüntetése,
- a villamosenergia-rendszert fenyegető veszély m eg­
szüntetése,
- rendszerhasználók ellátásának helyreállítása,
- üzembiztonság helyreállítása.
A bejelentésre vonatkozó adatok megadása m ind a
két esetben megegyezik!
Teendedők a munkavégzés során észlelt hibák,
rendellenességek esetén
Abban az esetben, ha a regisztrált vállalkozó a m un­
kavégzése során a fogyasztásmérő berendezésben
észlelt hibát közvetlen veszélyeztetésnek m inősíti
és beavatkozást végez, akkor elvárás, hogy az elosz­
tói engedélyes illetékes szervezeti egység szerelőit a
helyszínen, vagy elérhetőség (telefonszám) m egha­
gyásával utólag tájékoztassa. Ha a beavatkozást az
elosztói engedélyes is indokoltnak minősíti, akkor a
felhasználó felé kiszállási- és m unkadij nem kerül fel­
számításra.
A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban ész­
lelt meghibásodásokat, zavarokat, rendellenességeket,
ha azok nem a közvetlen veszélyeztetések körébe tar­
toznak, a regisztrált vállalkozónak be kell jelentenie a
már fentebb em lített m ódokon.
10.16.2.2. Ki, mikor, milyen feltételekkel
távolíthatja el az elosztói engedélyes
zárópecsétjét
Az u tóbbi időben m e g tarto tt villanyszerelői konferen­
ciákon felm erült az igény, hogy a zárópecsétek eltávo­
lításának szabályait megismerhessék. A legfontosabb
szabályokat az alábbiakban írjuk le. Azokra az esetekre,
amelyek hiányra, rongálásra, szabálytalan vételezésre
vonatkoznak, itt nem térünk ki.
251
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e
Fogyasztásmérő berendezésen hibaelhárítást, felújí­
tást, ellenőrzést az elosztói engedélyes munkatársai, iil.
az általa m egbízott szerződéses vállalkozó végezhet,
más személy a zárópecsétet (plom bát) nem bonthatja
meg.
A zárópecséteket a regisztrált vállalkozók indokolt
esetekben eltávolíthatják, azonban hiányukról az el­
osztói engedélyest haladéktalanul értesíteni kell, hogy
pótlásukról az illetékes szervezeti egység gondoskod­
hasson.
Telecentrum:
- ELMÜ: 06-40-38-38-38,
- ÉMÁSZ: 06-40-28-28-28.
A telefonszám ok a„villanyszámlák"-on megtalálhatók,
ügyfélszolgálati irodák:
- az ügyfélszolgálatok listáját a„VillanyAsz"újság folya­
matosan közzéteszi.
10.17. MAGYARÁZÓ ÁBRÁK
A 10.17. fejezetben található ábrák m egkönnyítik a
kézikönyv fejezeteiben leírtak érthetőségét, segítik a
kivitelezőt a lehetséges műszaki m egoldások kialakí­
tásában is.
Ábrajegyzék
10.17.1.a. ábra. Földkábeles elosztóhálózatról „T" („Y")
leágazással kialakított földkábeles
csatlakozóvezeték és a csatlakozás ré­
szei. A TN-C és a TN-S rendszer határa
a társasházi főelosztó berendezésnél
van kialakítva.
10.17.1.b.ábra. Földkábeles elosztóhálózatról „T" („Y")
leágazással kialakított földkábeles
csatlakozóvezeték és a csatlakozás ré­
szei. A TN-C és a TN-S rendszer határa
a csatlakozó főelosztónál van kialakít­
va.
10.17.1. c. ábra. Földkábeles elosztóhálózatról „T* („Y")
leágazással kialakított földkábeles
csatlakozóvezeték és a csatlakozás ré­
szei. A TN-C és a TN-S rendszer határa
a társasházi főelosztó berendezésnél
van kialakítva. A tűzvédelm i főkap­
csoló a betápláló fővezetékben külön
tokozatban van elhelyezve.
10.17.2. ábra. Földkábeles elosztóhálózatról, közcé­
lú elosztó szekrényből leágazó fö ld ­
kábeles csatlakozóvezeték és a csat­
lakozás részei.
252
10.17.3. ábra. Felfűzött földkábeles elosztóhálózat­
ról, csatlakozó főelosztós leágazással
kialakított csatlakozás részei.
10.17.4. ábra. Négy lakás és egy közösségi fogyasz­
tásmérővel m ért társasház méretlen
rendszerének részei, fölkábeles csat­
lakozó vezeték esetében.
10.17.5. ábra. TN rendszerű, felfűzött csatlakozású
felhasználási hely, ingatlanhatáron
elhelyezett fogyasztásmérő-hellyel.
10.17.6. ábra. Egysíkú, szabadvezetékes elosztóhá­
lózatról kialakított szabadvezetékes
csatlakozás tetötartóra, vázlat.
10.17.7. ábra. Kötegelt, szabadvezetékes elosztóhá­
lózatról kialakított földkábeles csatla­
kozás egy m érőhely esetében, vázlat.
10.17.8. ábra. Oszlop alkalmazásának bemutatása.
10.17.9. ábra. Szabadvezetékes közcélú hálózatról,
földkábeles csatlakozóvezetékkel
kialakított csatlakozás, kerítésben el­
helyezett csatlakozó főelosztóval és
fogyasztásmérő-szekrénnyel.
10.17.10. ábra. Szabadvezetékes közcélú hálózatról,
földkábeles csatlakozóvezetékkel ki­
alakított csatlakozás, a kerítés belső
falán elhelyezett csatlakozó főelosz­
tóval.
10.17.11. ábra. Szabadvezetékes közcélú hálózatról,
földkábeles csatlakozóvezetékkel ki­
alakított csatlakozás, a kerítés falában
elhelyezett csatlakozó főelosztóval.
10.17.12. ábra. Szabadvezetékes közcélú hálózatról,
földkábeles csatlakozóvezetékkel ki­
alakított csatlakozás, az épület külső
falsíkjában elhelyezett fogyasztásmérő
hellyel.
Kiegészítések a 10.17.ha. ábrához
Az alábbiakat figyelem be kell venni a 10.17.1. a., a
10.17. l.b., a 1 0 . 1 7.C., a 10.17.2., a 10.17.3. és a 10.17.4. áb­
rákkal b em uta to tt esetekben is.
- Abban az esetben, ha a csatlakozóvezeték háromfázi­
sú, a háromfázisú rendszert m inden fogyasztásmérő-
helyig ki kell alakítani abban az esetben is, ha a mérés
és a fogyasztás is csak egy fázison történik.
- A felszálló méretlen fővezeték egy fázis esetén há-
romvezetős, három fázis esetén ötvezetös rendszer­
ben alakítandó ki.
- Abban az esetben, ha egynél tö b b felszálló m éretlen
fővezeték van, akkor a felszálló méretlen fővezeté­
kek m indegyikét el kell látni biztosítókkal (pl. késes,
olvadó biztosítókkal). Ezek lehetnek kiszakaszolható
biztosítók - ún. trennerek - is.
 Magyarázó ábrák

10.17. La. ábra. Földkábeles elosztóhálózatról „T" C,Y") leágazással kialakított földkábeles csatlakozóvezeték és a
csatlakozás részei. A TN-C és a TN-S rendszer határa a társasházi főelosztó berendezésnél van kialakítva

10.17. l.b. ábra. Földkábeles elosztóhálózatról J “ („Y") leágazással kialakított földkábeles csatlakozóvezeték és a
csatlakozás részei. A TN-C és a TN-S rendszer határa a csatlakozó főelosztónál van kialakítva

253
Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y ve

10.17.1.c ábra. Földkábeles elosztóhálózatról „T" („Y") leágazással kialakított földkábeles csatlakozóvezeték és a
csatlakozás részei. A TN-C és a TN-S rendszer határa a társasházi főelosztó berendezésnél van kialakítva. A tűzvé­
delmi főkapcsoló a betápláló fővezetékben külön fokozatban van elhelyezve

Kiegészítések a 10.17.2. ábrához Alváltozatok lehetnek a fő földelősín kialakítására és a

tűzvédelm i főkapcsoló elhelyezésére, m in t a 10.17.1.b.
A 10.17.1.a. ábrához tartozó kiegészítések tartalm át és 10.17.1.C. ábrák.
ezen esetben is figyelem be kell venni.
Alváltozatok lehetnek a fö földelősín kialakítására és
a tűzvédelm i fökapcsoló elhelyezésére, m in t a 10.17. l.b Kiegészítések a 10.17.5. ábrához
és 10.17.1. c. ábrák.
A csatlakozó főelosztó, a mérőhely és a mért fővezeték kiala­
kításánál az 5.1. és a 6.2. fejezetben leírtakat be kell tartani.
Kiegészítések a 10.17.3. ábrához

A 10.17.1.a. ábrához tartozó kiegészítések tartalm át Kiegészítések a 10.17.6. ábrához

ezen esetben is figyelem be kell venni.
Alváltozatok lehetnek a fő földelösín kialakítására és a
tűzvédelm i fökapcsoló elhelyezésére, m int a 10.17.1.b.
és 10.17.1.C. ábrák.
Kiegészítések a 10.17.4. ábrához
A 10.17.1.a. ábrához tartozó kiegészítések tartalm át
ezen esetben is figyelem be kell venni. Abban az eset­
ben, ha egy felszálló méretlen fővezeték rendszer van,
nem szükséges a felszállót biztosítani.
- A csatlakozási pontot és a fogyasztás mérésére szolgá­
ló berendezést (fogyasztásmérő berendezés) lehető­
ség szerint a telekhatárra kell elhelyezni. Kivételt képez
ez alól a szabadvezetékes csatlakozó létesítése.
- A tetőtartót 1,5 m hossz felett ki kell pányvázni (MSZ
447:1998,3.2.Ó.3. pontja). A tetötartó magasságát m in­
den esetben a meghatározó szinttől mért legalacso­
nyabb távolság szabja meg. A 10.17.6. ábra esetében
ez a magasság belterületen az út szintjétől mért, m ini­
mum 5,5 m (lásd például az MSZ 447:1998, 3.2.4. pont­
ját). (Folytatásd lásd a 27. oldalon)
 Magyarázó ábrák

10.17.2. ábra. Földkábeles elosztóhálózatról, közcélú elosztó szekrényből leágazó földkábeles csatlakozóvezeték és
a csatlakozás részel

10.17.3. ábra. Felfűzött földkábeles elosztóhálózatról, csatlakozó föelosztós leágazással kialakított csatlakozás részei

255
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K é zi k ön y v e

10.17.4. ábra. Négy lakás és egy közösségi fogyasztásmérővel mért társasház méretlen rendszerének részei, fölká­
beles csatlakozó vezeték esetében

10.17.5. ábra. TN rendszerű, felfűzött csatlakozású felhasználási hely, ingatlanhatáron elhelyezett fogyasztásmérő-
hellyel

256
 Magyarázó ábrák

- A 10.17.6. ábra szerinti kialakítás a DÉMÁSZ-nál csak Kiegészítések a 10.17.7. ábrához

egyedileg engedélyezett esetben lehetséges.
- Szigetelt csatlakozóvezeték a legkedvezőtlenebb üze­
mi helyzetében is a csatlakozáshoz nem tartozó tár­
gyaktól legalább 0,1 m, a közös oszlopsorú információ-
átviteli vezetékről leágaztatott csatlakozóvezetéktől
legalább 0,5 m távolságban, továbbá az emberi tartóz­
kodásra szolgáló helyeken (pl. ablak, erkély) a kézzel
elérhető tartom ányon (MSZ 2364-200) kívül legyen.
- Az oszlopra (föld feletti tartószerkezetre) történő rög­
zítés eszközei, szabályai a 10.8. fejezetben találhatók.
- A földkábeles csatlakozó vezetéket az elosztói enge­
délyes létesíti és m inden esetben tervezni kell.
- A földbe fektetett védőcsövek végeit eliszaposodás
ellen töm íteni kell. Ezek a tömítések lehetnek zsugor­
csövek, kitö ltő d ugók stb.

Egyaikú,
szabadvezetékes,
k o /c é lú h iló ia t

Caaf lakó ¿öve/etek

C sB tlako/ási pont
(c sa tla k o z ó v e z e té k K ö té»
pontjai)

mnw^mmir^i’inwuripynvm m rm immrrmrmrm

B o n t* « pont F old elóbei e n d & ié s

doboza
T aJekhatá»

10.17.6. ábra. Egysíkú, szabadvezetékes elosztóhálózatról kialakított szabadvezetékes csatlakozás tetőtartóra,

vázlat

10.17.7. ábra. Kötegelt, szabadvezetékes elosztóhálózatról kialakított földkábeles csatlakozás egy mérőhely
esetében, vázlat

257
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e
10.17.8. ábra. Oszlop alkalmazásának bemutatása
- A fogyasztásmérő-helyet lehetőség szerint a telek­
határon kell elhelyezni. A földkábelt (csatlakozóve­
zetéket) az épületig tö rtén ő vezetés esetén (egyedi
elbírálás és a hálózati engedélyes hozzájárulásával,
max. 10 m) a m agánterületen teljes hosszában védő­
csőben kell vezetni.
Kiegészítések a 10.17.8. ábrához
- A kialakítást szabadvezetékes csatlakozás létesítése­
kor alkalmazzuk.
- Az oszlop a fogyasztásmérő szekrény tartószerkezete, a
felhasználó létesíti. A védőcsövezés és annak bilincse-
zése, bevezető sapka, valamint az elfogadott fogyasz­
tásmérő szekrény létesítése is a felhasználó feladata.
- A z oszlopot a telekhatár közelében (max. lm ) kell
elhelyezni, erre kell felszerelni az elfogadott fogyasz­
tásmérő szekrényt.
- A mért fővezeték lehet földkábel vagy szabadvezeték is.
- A m ért fővezeték a felhasználó tulajdona és a létesíté­
se is a felhasználó feladata.
- A z elm enő m ért fö ld k á b e lt védőcsőben kell ve­
zetni és az oszlopnál, va la m in t az é pü le tn él is ká­
b e lta rta lé k o t kell képezni. A m ért vezetéktípusára
258
nincs külön m egkötés, lehet árnyékolás (k o n c e n tri­
kus vezető) nélküli, vagy árnyékolással rendelkező
kábel is.
- Egyedi, m egalapozott műszaki igény és elbírálás után
az elosztói engedélyes hozzájárulásával az oszlopon
csatlakozó főelosztó létesíthető (nincs m inden eset­
ben a mérés az oszlopon).
Kiegészítések a 10.17.9. ábrához
- A DÉMÁSZ területén az elosztói engedélyes számára
közterületről a csatlakozó főelosztó és a fogyasztás­
mérő leolvashatóságát és kezelhetőségét, a felhasz­
náló számára pedig - m agánterületről - a kismegsza­
kítók kezelhetőségét kell biztosítani.
Kiegészítések a 10.17.10. ábrához
- A kialakításnak akkor van jogosultsága, ha a fogyasz­
tásmérők a kerítés falában (vagy falán) nem helyezhe­
tők el. A csatlakozó főelosztót a kerítésben, a csopor­
tos mérőhelyeket pedig az épület közösségi terében,
a bejárat közelében kell elhelyezni.
 Magyarázó ábrák

10.17.9. ábra. Szabadvezetékes közcélú hálózatról, földkábeles csatlakozóvezetékkel kialakított csatlakozás, kerí­
tésben elhelyezett csatlakozó főelosztóval és fogyasztásmérő szekrénnyel

rnmminmmTrTrrnmTfrrónriTmmrrn'mvmrrrnv v n rmiii

10.17.10. ábra. Szabadvezetékes közcélú hálózatról, földkábeles csatlakozó vezetékkel kialakított csatlakozás, a
kerítés belső falán elhelyezett csatlakozó főelosztóval

- Abban az esetben, ha a csatlakozó főelosztó az el­
osztói engedélyes számára m indenkor hozzáférhető,
akkor előzetes egyeztetés után a közterületről való
kezelhetőséget nem kell betartani.
- A csatlakozó főelosztó elhelyezhető még kuka-tároló
külső falán is.
- A 10.17.7. és a 10.17.9. ábrákhoz tartozó kiegészítése­
ket itt is figyelem be kell venni.
tő el. A csatlakozó főelosztót a kerítésben, a fogyasz­
tásmérő helyet pedig az épület külső falsíkján kell
elhelyezni.
- A 10.17.11. ábrán b em uta to tt kialakítás esetében a
csatlakozó főelosztó kezelhetősége a közterületről
lehetséges.
- A 10.17.7. és a 10.17.9. ábrákhoz tartozó kiegészítése­
ket itt is figyelem be kell venni.

Kiegészítések a 10.17.11. ábrához Kiegészítések a 10.17.12. ábrához

- A kialakításnak akkor van jogosultsága, ha a fogyasz­ Megegyezik a 10.17.7ábrával, ha az oszlop a fogyasztá­

tásmérő a kerítés falában (vagy falán) nem helyezhe­ si hely oldalán van.

259
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i k ön yv e

10.17.11. ábra. Szabadvezetékes közcélú hálózatról, földkábeles csatlakozóvezetékkel kialakított csatlakozás,

a kerítés falában elhelyezett csatlakozó főelosztóval

10.17.12. ábra. Szabadvezetékes közcélú hálózatról, földkábeles csatlakozóvezetékkel kialakított csatlakozás,

az épület külső falsíkjában elhelyezett fogyasztásmérő hellyel

10.18. BIZTONSÁGTECHNIKA ták meg. A m egváltozott jog i és szabványügyi helyzet

10.18.1. Biztonságtechnikával kapcsolatos
jogszabályok, szabványok
Magyarországon az elm últ évtizedekben a • 2001. októberétől kiadott új MSZ 1585:2001 szabvány
villam osm üvek és a különféle üzemi villamos létesít­
mények műszaki-biztonsági követelményeit, az érin­
tésvédelemmel, az üzemeltetéssel és a létesítéssel
összefüggő előírásait, továbbá az ilyen üzemekben al­
kalmazandó magatartást az MSZ 172, az MSZ 1585, az
MSZ 1600 és az MSZ 1610 szabványsorozatok határoz­
ezen a téren változást hoz:
• miniszteri rendelettel kiadásra kerülnek új biztonsági
szabályzatok, ezek többségében EU szabványok ho­
nosítását jelentik;
egybe szerkesztve tartalmazza az MSZ EN 50110-1
európai szabvány általános követelm ényeit és a
vele együtt alkalmazandó, azt kiegészítő részletes
nemzeti előírásokat;
• az egyes villamosm üvek saját belső műszaki követel­
ményeikre belső szabványokat dolgozhatnak ki.

260

További jelentős változást eredményezett, hogy
2002. január 1-töl m egszűnt a szabványok kötelező al­
kalmazása, a nemzeti szabványok betartása önkéntes.
A szabványok betartása tehát elvben nem kötelező.
Valójában azonban csak olyan term éket szabad forga­
lomba hozni, illetve villamos berendezést létesíteni,
amely biztonságát tekintve a szabvány m inden előírá­
sát teljesíti, vagy azzal egyenértékű megoldást tartal­
maz. Egy hibás villamos berendezés okozta kárért, bal­
esetért előállítója sem időben, sem kárösszegben nem
korlátozható felelősséggel tartozik. Ilyen értelem ben a
nem kötelező szabványok, ha lehet még kötelezőbbek,
ugyanis nincs kitől felm entést kérni. Az eltérő m egol­
dásokért a tervező, kivitelező és a beruházó egyetem-
leges felelősséggel tartozik. Továbbiakban is lehető­
ség van a megbízó, beruházó és a tervező, kivitelező
megegyezésére, mely szabványok betartását tartják
kötelezőnek. M egfogalm azódott a mértékadó nemzeti
szabvány fogalma, am elyet továbbra is kőtelező érvé­
nyűnek tekintünk.
Az uniós csatlakozással összefüggésben kerül sor az
uniós szabványok (CENELEC) honosítására. Lényegesen
nehezebb az átveendő szabványok bevezetése a léte­
sítményeket és a villam os m unkáknál szükséges ma­
gatartást szabályozó villam os biztonsági szabványok
honosításánál. Ezek elsősorban az MSZ 172-1:1986 M
(1989) szabványt és az MSZ 1600 szabványsorozatot
kiváltó, vagy a villamos m unkák magatartási biztonsági
szabályokat tartalm azó szabványok. Egyrészt az alkal­
mazók igen széles köre, másrészt a meglévő hazai sza­
bályozás csaknem 90 éves m últja m ia tt is igen nehéz
ezen szabványokról az átállás.
Az eddig hatályban v o lt MSZ 172-1 szabvány és az
MSZ 1600 szabványsorozat azt a hazai gyakorlatot vet­
te alapul, hogy az egyszerűbb kisfeszültségű berende­
zéseket nem mérnökök, hanem villanyszerelők tervezik
és helyezik üzembe, ezért m ind megfogalmazásában,
m ind előírásaiban az egyszerűbb m egoldásokat része­
sítette előnyben.
Aránylag egyszerűbb v o lt a magatartási biztonsági
szabályok átvételének bevezetése. Az egyik lényeges
újítása az új MSZ 1585:2001 szabványnak, hogy az üze­
m eltető és az idegen fogalm át az eddigiektől eltérően
határozza meg. Úgy szabályozza, hogy mindazok a szer­
vezetek (és adott esetben egyéni vállalkozók), akik egy
berendezésrész üzemeltetési feladatkörét (és nem egy
m eghatározott m unkát) a tulajdonostól olyan m ódon
veszik át, hogy szerződésük a munka során m egtartan­
dó villamos biztonsági követelményeket is tartalmazza,
nem idegennek, hanem üzem eltetőnek minősülnek.
Ennek oka az, hogy egy berendezésnek egy időben
csak egy üzem eltetője lehet.
Másik lényeges újdonság, hogy a feszültségmentes
állapot m ellett bevezeti a feszültség nélküli állapot fo ­
galm át és bizonyos biztonságtechnikai intézkedések
Biztonságtechnika
m ellett m egengedi a feszültség nélküli állapotban való
munkavégzést.
A jövőben a biztonsági szem pontból fontos műszaki
előírásokat miniszteri rendelettel kiadott szabályzatok,
utasítások fogják tartalm azni. Jelenleg ilyen szere­
pet lát el a 8/2001 (III.30.) GM rendelet, a Villamosmü
Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat, amely
követelményeket fogalmaz meg a villamosm ü egyes
létesítményei és berendezései tervezése, létesítése
üzemeltetése vonatkozásában, valam int a villamosmü
engedélyesének felhasználókat érintő intézkedései
műszaki-biztonsági szem pontból történő felülvizsgá­
latára.
A 2007. évi villamos energiáról szóló LXXXVI tö r­
vény 110.§. (3) bekezdése értelm ében „a villamosmü,
a csatlakozó, az összekötő és a felhasználói berende­
zés létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére
vonatkozó részletes műszaki-biztonsági szabályokat
külön jogszabály állapítja meg." Ezt a szerepet akarja
betölteni a Villamos Biztonsági Szabályzat (VBSZ). Ez
a szabályzat meghatározza az ún. m értékadó nemzeti
szabványokat, előírja, hogy kinek milyen egyenérté-
kűségi nyilatkozatot kell tennie ahhoz, hogy ezeket a
biztonsági szem pontból m értékadó előírásokat más,
ezekkel egyenértékű intézkedésekkel helyettesítse.
Meghatározza az ellenőrzési kötelezettségeket a kü­
lönböző berendezésekre. Az továbbra is egyértelmű,
hogy a szabványok előírásaitól csak velük biztonsági-
lag legalább egyenértékű megoldás esetén szabad el­
térni. Sajnos a rendelet - bár kidolgozásra került - a mai
napig nem került kiadásra. A Magyar Elektrotechnikai
Egyesület (MEE) 2006-ban m egjelentette irányelvként
(Villamos Biztonsági Szakmai Elvárások VBSZE) annak
érdekében, hogy támogassa, védje és segítse a kivite­
lezőket, tervezőket, felhasználókat. Nem jogszabállyal
kiadott szabályzat, ennek megfelelően az abban rög­
zítettek megtartása önmagában nem kőtelező, azon­
ban az adott esetre vonatkozóan ezek szerződéssel
kötelezővé tehetők. A villamos szakma - jogszabályok
hiányában - a biztonsági kockázatok viselése és en­
nek gazdasági, valam int büntetőjogi kihatásai te kin ­
tetében hatásköreit és eljárásait csupán eseti vitákkal
tudja eldönteni. Ezt a szakmai igényt igyekezett a MEE
pótolni. A VBSZE-ben foglaltak nem csupán a balesetek
kivizsgálásánál tekinthetők a BTK 171.§-ban hivatko­
zo tt „szakmai szabályokénak, m ert bármilyen esetben,
m inden villamos berendezéssel kapcsolatos biztonsági
kérdésben alapul szolgálhatnak.
Végül meg kell említeni az ún. üzemi szabványokat,
szabályokat, technológiai előírásokat is, amelyek egy
cég, vállalat belső előírásai. Ezek egy adott cégnél elő­
forduló egyes m unkafolyam atokat, műszaki és bizton­
sági kérdéseket szabályozzák. Az üzemi szabványok,
utasítások alkalmazása - a cégnél előirt érvénybe
léptetési eljárás után - kötelező. A hálózaton m unkát
261
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
végző idegen munkavállalók kötelesek a vállalat m un ­
kavédelmi, tűzvédelm i, környezetvédelmi, üzem elte­
tési szabályzatát, illetve a vállalat által kötelezőnek te ­
kintett nem zeti szabványokat betartani. A szabályzatok
tartalmazzák az a do tt kérdéssel kapcsolatos fontosabb
jogszabályok jegyzékét is.
10.18.2. Érintésvédelem
Érintésvédelem (a nemzetközi szóhasználat alapján be­
vezetett új elnevezéssel: közvetett érintés elleni védelem)
azoknak az áramütéses baleseteknek megelőzésére
szolgáló műszaki intézkedéseknek összefoglaló elneve­
zése, amelyek nem az üzemszerűen feszültség alatt álló
részek, hanem az üzemszerűen feszültségmentes, de
hiba (általában szigetelési hiba) következtében a fölhöz
képest feszültség alá kerülő részek érintése következté­
ben lépnének fel. Az európai szabványok átvétele (MSZ
2364 sorozat) a szabályok rendszerét alaposan meg­
változtatta (pl. ezt a tém akört együtt tárgyalja a köz­
vetlen érintés elleni védelmekkel) de műszakilag nem
sok változást hoz. Egyik lényeges változtatása, hogy az
érintésvédelm i kötelezettségek körét megszigorítja.
Ennek hatálybalépése után általában m inden villamos
berendezésben, berendezésrészben, szerkezetben al­
kalmazni kell érintésvédelmet, kizárólag a következők
kivételével. Nem kötelező érintésvédelmet alkalmazni
a következő szerkezetek esetében:
• szabadvezetéki szigetelők fali tartói és a velük össze­
köttetésben álló fémrészek (szabadvezetéki szerelvé­
nyek) ha kézzel el nem érhető helyen vannak elhe­
lyezve,
• vasbeton oszlopok, ha acélbetétjük nem m egérint­
hető,
• olyan m egérinthető vezetőképes rész (test), amely
kis mérete (kb. 50 x 50 mm) vagy elhelyezése m iatt
nem m arkolható meg, illetve az emberi test valamely
részével nem kerülhet számottevő érintkezésbe, ab­
ban az esetben ha csak nagy nehézségek árán vagy
m egbízhatatlanul lehetne védővezetővel összekötni,
• a ll. érintésvédelm i osztályú elszigeteléssel védett v il­
lamos szerkezeteket mechanikailag védő fémcsövek,
vagy fém burkolatok.
Az eddig védövezetős érintésvédelemnek nevezett
m ódok új összefoglaló elnevezése a táplálás önm űkö­
dő lekapcsolásával m űködő védelem, és ennek kiépí­
tése m in d e n ü tt kőtelező, ahol nem más módszert (pl.
törpefeszültség, II. érintésvédelmi osztályú készülékkel
m egvalósított elszigetelés) alkalmaznak. Ez azt jelenti,
hogy m inden olyan nem törpefeszültségű csatlakozási
helyhez ki kell építeni a védővezetőt, ahol a csatlakozó
készülék érintésvédelm i osztályával nincs más érintés-
védelm i mód kialakítva.
262
Újdonság még az hogy, ahol védővezetős az érintés-
védelmi mód, o tt ki kell alakítani az egyenpotenciálú
összekötést (EPH) is. Újdonság viszont az az enged­
ménynek te kinth ető előírás is, hogy „ha valamelyik vé­
delmi mód egyes követelményei nem teljesülnek, akkor ki­
egészítő intézkedések alkalmazásával kell elérni azt,hogy
a kom binált védelmi intézkedésekkel a biztonság szintje
ugyanakkora legyen, m int az összes követelmény teljesü­
lése esetén."
Ezeket elörebocsátva, az érintésvédelmi fogalmak
ismertetése ebben a könyvben a„régi"MSZ 172-1 szab­
vány szerint tö rté n ik azzal a megjegyzéssel, hogy a
műszaki követelmények az új szabvány hatálybalépése
után is változatlanok maradtak. Az egyes m egenged­
hető érintési feszültség előírásoknál az új szabványban
alkalmazott előírásokat alkalmazzuk.
10.18.2.1. Érintésvédelmi alapfogalm ak
Az MSZ 172-1:1986 (az MSZ 2364-410 Épületek villa­
mos berendezéseinek létesítése szabvány váltotta ki)
szabvány szerint az érintésvédelem, kizárólag„az üzem­
szerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás
következtében esetleg feszültség alá kerülő fém, vagy
egyéb villamosán vezető anyagú testek ember által tö r­
ténő érintéséből eredő veszélyek elleni óvintézkedések
összessége". A baleseti veszélyt ebből a szempontból
tehát az érintési feszültség jelenti. A szabvány megha­
tározása szerint az érintési feszültség „két egyidejűleg
érinthető, üzemszerűen feszültség alatt nem álló veze­
tő anyagú rész között szigetelési hiba következtében
fellépő feszültség".
Az érintés elleni védelem (nemzetközi elnevezésből
fo rd íto tt elnevezéssel „közvetett érintés elleni véde­
lem") olyan villamos biztonságtechnikai védelm i rend­
szer, amely azt kívánja megakadályozni, hogy a villamos
berendezések üzemszerűen feszültségmentes részei
egy testzárlat következtében balesetet okozhassanak.
A szabvány előírásai szerint az érintési feszültség
m egengedett legnagyobb értéke 100 Hz-nél nem na­
gyobb frekvenciájú szinuszosan váltakozó feszültség
esetén 50 V, állandó értékű egyenfeszültség esetén 120
V. Ha az érintési feszültség ezt az értéket meghaladja,
a védővezetős érintésvédelemnek ezt az élettanilag
veszélytelennek ta rto tt 0,2 s alatt önm űködően ki kell
kapcsolnia. Egyes különlegesen veszélyes helyekre,
vagy berendezésekre vonatkozó előírások ezeknél ki­
sebb értéket is megszabhatnak (váltakozó áram esetén
25 V, illetve 12 V, egyenáram esetén 60 V, illetve 30 V a
szokásos határ).
A szabvány által m egengedett értékek nem te k in t­
hetők élettanilag veszélytelennek, hanem kom pro­
misszumok az élettanilag veszélytelen és a műszakilag
m egvalósítható értékek között.

Áramütésről abban az esetben beszélünk, ha vala­
mely áramforrás áramköre az em ber testén keresztül
záródik, s az ennek következtében az emberi testen ke­
resztül folyó áram az em beri életm űködést veszélyez­
teti, zavarja.
L1
A 10.18.2.1. ábra m utatja az emberi test bekapcsoló­
dását a zárlati áramkörbe.
/ = _____ U l _____
R í + Re + Ru
Feltételezve, hogy az é rintett zárlatos test a fö ldtő l el
van szigetelve, az Uf fázisfeszültségü áramkör a követ­
kező elemekből tevődik össze:
R - a fázisvezető ellenállása;
Rh- a hibahely átm eneti ellenállása. Bizonytalan érték,
nullától sok ezer Ohm -ig terjedhet, ezért számítá­
sokban a legrosszabb esetet, tehát a nulla értéket
tételezzük fel, vagyis úgy számolunk, m intha fázis­
vezetőt é rintettünk volna meg;
R - az érintési hely átm eneti ellenállása. Értéke ugyan­
csak nullától, sok ezer Ohm -ig terjedhet, számítá­
sok alkalmával nulla értéket kell feltételezzünk;
R - az emberi test ellenállása;
R ,- a talp és a talaj közötti átm eneti ellenállás, értékét zölni kell.
- a bizonytalanság m ia tt - számításoknál nullának 0. érintésvédelmi osztály. Ezeknél a gyártm ányoknál
vesszük, amivel csak a biztonság javára tévedünk;
R - az üzemi földelés szétterjedési ellenállása.
Az emberi testen átfolyó áramerősség tehát:
A villamos áram nemcsak áramütéssel okozhat bal­
esetet, hanem pl. ív hatásával is, a villamos készülékek
em bert veszélyeztető téves működése esetén is robba­
nást, tüzet okozó hatásával is.
Biztonságtechnika
Áramütést lehet kapni:
• az üzemszerűen feszültség alatt álló részek véletlen
érintése által (az ez elleni védekezést nevezik „áram­
ütés elleni védelemnek")
• az üzemszerűen feszültség alatt álló részek tévedés-
Rv
bői vagy tudatosan tö rtén ő szándékos érintése által
(az ezek elleni védekezés szabályait az „Erősáramú
üzemi szabályzat" szabályozza)
• az üzemszerűen feszültségmentes részek testzárlat
m ia tt történő feszültség alá kerülése következtében
(az ezek elleni védekezést nevezik közvetett érintés
elleni védelemnek, azaz hagyományosan érintésvé­
delemnek).
10.18.2.2. Érintésvédelmi osztályok
A magyar (és a megfelelő külföldi) előírások szerint
érintésvédelemmel kell ellátni m inden olyan erősára­
mú villamos szerkezetet, amely erősáramú táplálását
(villamos vagy mágneses kapcsolaton át) más villamos
szerkezettől kapja.
Az MSZ 172-1:1986 szabvány a készülékeket négy
érintésvédelmi osztályba sorolja, a besorolást a készü­
lék adattábláján, illetve a műszaki ismertetésében kö­
az áramütés elleni védelem az alapszigetelésen alapul.
A gyártm ányon nincs olyan védőkapocs, amelyhez vé­
dővezetőt lehetne csatlakoztatni.
/. érintésvédelmi osztály. Itt az áramütés elleni védelem
nem csak az alapszigetelésen alapul, hanem járulékos
védelem ként a gyártm ány teste el van látva kivezetett
védő kapoccsal, amelyhez a villamos hálózat védőveze­
tője csatlakoztatható.
263
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
II. érintésvédelmi osztály. Ezeknél a gyártm ányoknál az
áramütés elleni védelem nem csak az alapszigetelésen
alapul, hanem a gyártm ányt kettős, vagy megerősített
szigeteléssel látják el és a gyártm ány nincs ellátva a vé­
dővezető csatlakoztatására szolgáló szerkezettel, így a
védelem független a villamos hálózattól.
III. érintésvédelmi osztály. Ahol a gyártm ány áramütés
elleni védelm e érintésvédelmi törpefeszültségű táplá­
láson alapul és amelyben nem állítanak elő a táplálás­
nál nagyobb feszültséget.
10.18.2.3. Érintésvédelmi módszerek
Az MSZ 172-1:1986 szabvány szerint az 1000 V-nál ki­
sebb feszültségű berendezések legfontosabb érintés-
védelmi módszerei az alábbiak:
Védővezető nélküli érintésvédelem:
- elkerítés, vagy burkolás,
- elszigetelés,
- törpefeszültség,
- védőelválasztás
- földeletlen egyenpotenciálra hozás.
Védövezetős érintésvédelem:
- védőföldelés,
- nullázás.
Védővezető nélküli érintésvédelem
Elkerítés vagy burkolás
Olyan é rintésvé de lm i módszer, am elynél a készülé­
ket vagy berendezést kerítéssel, korláttal, vagy b u r­
ko la tta l vesszük körül, m egakadályozva ezzel, hogy
a berendezések üzem szerűen feszültség a la tt nem
álló fém részeit vé le tle n ü l meg lehessen é rin te n i. E
védelm i m ód csak olyan helyhez k ö tö tt berendezé­
seken alkalm azható, a m elyeket üzem közben é rin te ­
ni nem kell. A kerítés vagy b u rko la t kellő szilárdságú
legyen, e ltá vo líta n í csak szerszámmal lehessen, ill.
lakat vagy zár védje ille té kte le n felnyitás ellen. El
kell látni a feszültségveszélyre fig yelm e zte tő , ill. b e ­
lépést tiltó tá blá val. Az új szabvány szerint az e lke­
rítés, vagy burkolás m ár nem szabványos é rintésvé ­
delm i m egoldás, helyette a környezet elszigetelése
ajánlható.
Elszigetelés
Olyan érintésvédelm i módszer, amelynél a készülék
testét a kezelőtől, ill. a kezelőt a fö ldtő l elszigetelik. így
akadályozzák meg, hogy a kezelő földpotenciált és szi­
getelési hiba következtében földhöz képest potenciál
264
alá került részt egyidejűleg érinthessen. Lehetséges
műszaki megoldások:
A készülékek elszigetelése: a villamos kéziszerszám­
oknak, használati eszközöknek megfelelő vastagságú
és szilárdságú szigetelőanyaggal való borítása vagy
burkolása (kettős szigetelésű készülékek). Ma a szab­
vány megengedi, hogy ne csak gyártmányokat, de a
helyszínen összeszerelt villamos szerkezetek érintésvé­
delm ét lehessen ilyen m ódon m egoldani.
Környezet elszigetelése: A kezelőnek a fö ld tő l való
elszigetelése m egfelelően nagy felületű szigetelő-
anyagú padlóborítással (szükség esetén falborítással),
vagy esetleg szigetelő lábakon álló dobogóval tö r­
ténhet. A szigetelőállás olyan nagy legyen, hogy azt
két személy se hidalhassa át (pl. szerszámátadáskor)
és a szigetelő állásról ne lehessen a védett készülék­
kel egyidejűleg fö ld e lt fémes szerkezetet, vagy más
készüléket érinteni. Ha a szigetelőállásról egyidejűleg
tö b b villam os berendezés testét lehet érinteni, akkor
ezeket védővezetővel kell összekötni. Ezt a védőveze­
tő t nem szabad leföldelni, vagy más - elszigeteléssel
nem védett - berendezések védővezetőjével össze­
kötni. Az elrendezés kialakítása legyen állandó je lle ­
gű, hatásosságát ne lehessen könnyen m egszüntetni.
A villam os szerkezettel egyidejűleg é rin th e tő falak és
padló szigetelési ellenállása 500 V alatti feszültségig
legalább 50 kOhm legyen.
Törpefeszültség
Az érintésvédelem egyik legbiztonságosabb módja, ha
a villamos berendezéseket olyan kis feszültségről tá p ­
láljuk, amely már nem veszélyes. Közvetett érintés el­
leni védelem esetén törpefeszültségű az a berendezés,
amelynek névleges feszültsége bármely két vezetője,
illetve bármely vezetője és a föld között szinuszos vál­
takozóáram esetén 50 V, legfeljebb 10% hullám osságú
egyenáram esetén 120 V„ Különlegesen veszélyes he­
lyekre a szabvány ennél kisebb értéket is előírhat (vál­
takozó feszültség esetén 25 V, 12 V, illetve egyenáramú
táplálás esetén 60 V, illetve 30 V). Közvetlen érintés el­
leni védelem esetén 25 V, 12 V és 6 V, illetve 60 V, 30 V és
15 V a m egengedett érték.
A törpefeszültségű berendezések, készülékek - ha­
csak az technológiailag m egoldható - szintén szigetel­
tek, tehát ezeknél sem érinthetők általában az üzem­
szerűen feszültség alatt álló részek. A törpefeszültség
alkalmazásának legnagyobb problémája a feszültség­
áthatolás. Általában a törpefeszültséget nem független
telepről, vagy törpefeszültségű generátorokról kapjuk,
hanem nagyobb feszültségből transzformációval állít­
ju k elő, ezért a nagyobb feszültségek áthatolását külön
intézkedésekkel kell megakadályozni.

Törpefeszültséget csak különleges kivitelű, ún. biz­
tonsági transzform átorral (MSZ 9229 előírásai szerinti
kialakítással) szabad előállítani. A törpefeszültségű
rendszer vezetőit nem szabad a nagyobb feszültségű
vezetékekkel közös csőben, vagy közös kábelben ve­
zetni. A törpefeszültségű hálózatot csak különálló el­
osztó* és biztosító-táblákkal szabad szerelni.
Védőelválasztás
Védőéi választáson azt az érintésvédelmi m ódot értjük,
amely szerint egy ún. elválasztó transzform átor (koráb­
ban ezt biztonsági transzform átornak nevezték) köz-
beiktatásával a védendő fogyasztó és a tápláló hálózat
galvanikus összeköttetését megszüntetjük.
Az elválasztó transzform átor két, egymástól szigetelt
tekercseléssel készült 1:1, vagy hasonló áttételű transz­
form átor (MSZ 9229 szerinti kivitelben).
A transzform átort legfeljebb 550 V névleges feszült­
ségű hálózatról szabad táplálni. Névleges szekunder
feszültsége legfeljebb 220 V lehet. Az elválasztó transz­
form átor szekunder áram körét földelni, vagy egyéb
fémszerkezetekhez kötni nem szabad.
Egy elválasztó transzform átor csak egy fogyasztót
táplálhat. A védöelválasztást többnyire villamos kézi
fúrógépek és más villamos kéziszerszámok érintésvé­
delm eként alkalmazzák.
Kazánban, vagy hasonló veszélyü helyen a kéziszer­
szám testét a kazánnal, védővezetőn keresztül össze
kell kötni. Tilos az elválasztó transzform átort bevinni a
kazán belsejébe.
Föld elet len egyenpötenciálra hozás
Ez az érintésvédelmi m ód csak kivételesen és olyan
szigorúan körülhatárolt területen (pl. szerelőkosár, pró­
bahely) lehet előnyös, ahol az üzemszerűen feszültség
alatt álló részek, közvetlen érintésével számolni kell.
Ebben az esetben m inden egyidejűleg érinthető tes­
tet és egyéb vezetöanyagú fémszerkezetet egymással
egyenpötenciálra hozó vezetőn át villamosán össze
kell kötni. Az egyenpötenciálra hozó vezetőt sem köz­
vetlenül, sem az összekötött testeken keresztül nem
szabad földelni.
Védövezetös érintésvédelmi módok
A szabvány háromféle védövezetös érintésvédelmi m ó­
d ot ismer el és ezeket kétbetűs rövidítésekkel jelöli. Az
első betű jelöli, hogy m ilyen a táphálózat földelése (T =
közvetlenül földelt, I = földeletlen, vagy impedancián
keresztül - közvetve - földelt), a második betű pedig
azt, hogy a védett testet mivel köti össze a védővezető
(T = közvetlenül földelt, N = a táphálózat nulla-vezetö-
jével). így a lehetséges megoldások:
Biztonságte chnika
- T T védőföldelés közvetlenül fö lde lt rendszerben
- IT védöföldelés földeletlen vagy közvetve földelt
rendszerben
-T N nullázás.
Védőföldelés
A védöföldelés - vagyis a berendezések üzemszerűen
feszültség alatt nem álló fém részeinek földelése - igen
gyakran alkalm azott érintésvédelmi módszer.
A berendezés testzárlata esetén a védöföldelés ter­
mészetesen nem vezetheti le a teljes híbaáramot, csak
(ellenállásaikkal fo rd íto tt arányban) söntöli a készülé­
ket véletlenszerűen érintő balesetes testét.
A védőföldeléseket élesen meg kell különböztetni a
villamos berendezésekben gyakran alkalmazott üzemi
földeléstől.
Az üzemi földelés célja a villam os rendszerek üzem ­
szerűen áram ot vezető pontjai földhöz viszonyított
potenciáljának rögzítése. Üzemi földelés pl. a három ­
fázisú transzform átorok csillagpontjának földelése,
vagy a fázisfe-'szültségre kapcsolt feszültségváltók
prim er tekercskivezetéseiből kialakított csillagpont
földelése.
a) Védöföldelés közvetlenül földelt csillagpontú
hálózatokon (TT rendszer)
ATT rendszerekben a hálózat egyik pontja is le van fö l­
delve (üzemi földelés) és a védett testek is földeltek (vé­
dőföldelés), de a két földelés nincs egymással fémesen
összekötve.
A kikapcsoló túláram védelm i szerv: o lva d ó b iz­
tosító, kismegszakító, vagy áram -védőkapcsoló. A
közvetlenül fö ld e lt rendszerekben v é d e tt készülék
testzárlatakor létrejövő zárlati áram az üzem i- és a
védöföldelésekkel a talajon keresztül m eg ha tá ro zott
úto n záródik.
A védőföldelésnek egyrészt az a célja, hogy az é rin­
tési feszültséget a védett berendezésen a m egenge­
d e tt 50 V alatti értéken tartsa (passzív védelem), vagy
ha ez nem lehetséges, akkor a zárlati áram körbe te tt
védelem (általában olvadó biztosító) m űködtetése ál­
tal az áram kört 5, ¡11. 1 s-on belül megszakítsa (aktív
védelem).
Ez v o lt a legrégebbi érintésvédelm i m ód (ezért
szokták „klasszikusnak” -nak nevezni). Alkalmazásá­
nak az szab határt, hogy 16 A-nál nagyobb névleges
áramerősségű olvadóbiztosító, vagy 10 A-nál na­
gyob b névleges áramerösségű kismegszakító (kisau-
tom ata) esetén a védőföldelés m egengedett fö ld e lé ­
si ellenállás értéke 1 Ohm -nál kisebbre adódik. Ilyen
kis szétterjedési ellenállású földelést pedig a gyakor­
latban (elviselhető költségekkel) nem nagyon lehet
készíteni.
 R egisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve
Tápláló transzformátor
10.18.2.2. ábra. Védőföldelés alkalmazása TTrendszerben
A testzárlati áram a védőföldelésen át záródik
(10.18.2.2. ábra), tehát a védett készüléken a környezet
földpotenciálon lévő részeihez képest fellépő érintési
feszültség:
U = I: X R r
A védöföldelés a passzív érintésvédelem szabályai­
nak felel meg, ha ez az érintési feszültség kisebb, m int a
szabványban m egengedett Um érték:
I: X R* < urm
A védőföldelés az aktív érintésvédelem szabályainak
felel meg akkor, ha a fellépő lt testzárlati áram a védő­
földelés következtében olyan nagy értéket ér el, amely a
berendezés zárlatvédelmét az előírt időn belül kioldja:
/: > / *
ahol lk a zárlatvédelem kioldó áramerőssége.
A kioldó áramerősséget a kioldó szerv jelleggörbéjé­
ből kell m egállapítani. Ha a zárlatvédelem olvadó biz­
tosító, akkor - mivel ezeknek nem jelleggörbéi, hanem
jellegsávjai vannak - a méretezés egyszerűsítésére
a szabványok a kioldási szorzót (a) adják meg, amely
megmutatja, hogy a névleges áramerősség hányszoro-
sának kell a biztosítón áthaladnia az előirt gyorsaságú
kiolvadás eléréséhez. Olvadó biztosítóknál tehát:
U o
z =
axh
ahol lg a biztosító névleges áramerőssége.
Az MSZ 172-1:1986 szabvány előírásai szerint a kiol­
vadási szorzó értékei fogyasztói berendezésben:
266
a) Egyszerű érintésvédelem (Uem=50 V) esetén kü­
lönlegesen gyors kiolvadású késes olvadó betétnél
(NOR, NOSi, NOGei) a =2, gyorskiolvadású olvadó
betétnél a2=3, késleltetett kiolvadású olvadó betét­
nél és általános kismegszakítóknál a,=4.
b) Fokozott érintésvédelem (U m=25 V) esetén az előbbi
biztosító betét típusokra a kiolvadási szorzó rendre:
a =3, a2=4 é sa3=5.
A csillagpont földhöz képesti feszültségének nem
szabad tartósan (5 s-nál hosszabb időn át) 125 V fölé
emelkednie a zárlati áram hatására.
b) Védöföldelés földeletlen, ¡11. közvetve földelt csil­
lagpontú hálózatokon (IT rendszer)
Ha a tápláló hálózati rendszer egyik kapcsa sincs
közvetlenül földelve (egyáltalán nincs üzemi földelés,
vagy csak ellenálláson, vagy impedancián keresztül fö l­
delt), akkor a védövezetös érintésvédelmi m ódok közül
egyedül az IT rendszer alkalmazható.
Az ilyen hálózatokról táplált készülékek testzárlata
esetén a védöföldelésen át a földbe folyó zárlati áram
(am it itt „földzárlati áram"-nak nevezünk) a hálózat ve­
zetékeinek földhöz képesti kapacitásain és levezetése­
in át záródik (10.18.2.3. ábra).
Az így kialakuló földzárlati áram nagysága jóval ki­
sebb, m int a fö lde lt csillagpontú rendszerekben. Ezért
az IT rendszerek érintésvédelmének méretezésénél
nem lehet a túláram védelmének kioldóáramával szá­
molni, hanem e helyett csak a földzárlati árammal.
Földeletlen csillagpontú hálózatokon a védőföldelés

10.18.2.3. ábra. Védöföldelés alkalmazása TI rendszerben
- a kis zárlati áram m iatt - aktív érintésvédelmet általá­
ban nem tud nyújtani, azonban biztosan el tudja látni a
passzív érintésvédelem szerepét.
A védöföldelést úgy kell méretezni, hogy egysarkú
földzárlat (testzárlat) esetén az érintési feszültség vál­
takozó áram esetén legyen kisebb 50 V-nál, egyenáram
esetén 120 V-nál.
Ez azt jelenti, hogy ha igen szélsőséges 10 A nagysá­
gú földzárlati áram fellépésével számolunk, még a fo ­
kozott érintésvédelemre vonatkozó Uc.m= 25 V előírás is
teljesíthető 2,5 Ohmos földelési ellenállású védőfölde­
léssel. A földeletlen, vagy közvetve földelt csillagpontú
hálózatok érintésvédelm ét tehát a leggazdaságosab­
ban védőföldeléssel lehet biztosítani.
Hátránya ennek a rendszernek, hogy éppen a kis
földzárlati áramok m iatt a hibahely megkeresése m eg­
lehetősen körülményes. Különleges esetekben az IT
rendszerekben állandó szigetelés ellenőrző berende­
zést alkalmaznak, amely a kezdő szigetelés leromlását
jelzi, nagyobb szigetelésromlás (pl. testzárlat) esetén az
egész rendszert kikapcsolja.
A földeletlen, vagy közvetve fö ld e lt rendszerek ket­
tős földzárlata rövidzárlatszerű nagy zárlati áram ot
és meg nem e ng ed ett érintési feszültséget hoz létre.
Kettős földzárlat ellen a leghatékonyabban védőhá­
lózat kialakításával lehet védekezni. Ha a fémesen
összefüggő hálózat valam ennyi védőföldelését egy­
mással fémesen összekötik (helyi egyenpotenciálra
hozás), s ezzel védöhálózatot alakítanak ki, akkor a
zárlati áram kör ezen a fémes összekötésen át - és
nem a földeléseken át - záródik, s így a hibás beren­
dezések zárlatvédelm ei (pl. olvadó biztosítók) már
Biztonságtechnika
biztosan képesek lesznek a berendezést az elő írt időn
belül kikapcsolni.
Nullázás (TN rendszer)
A nullázás lényege, hogy a hálózati betáplálásának
a közvetlenül földelt vezetőjét (ami általában a há­
romfázisú rendszer nullavezetöje N, nullázó vezető
PE, közösített nulla vezető PEN) fémesen összekötjük
m inden érintésvédelemmel ellátandó berendezés tes­
tével (10.18.2.4. ábra). Ezzel m inden testzárlat egyúttal
fázis-nulla zárlatot jelent, (gy testzárlat esetén, a zárla­
ti áramkör kis ellenállása következtében olyan zárlati
áramerősség tud kialakulni, amely a testzárlatos beren­
dezés biztosítóját gyorsan és biztosan kiolvasztja, ¡11. a
zárlati túláram védelm et m űködteti. A nullázás tehát
kifejezetten aktív érintésvédelmi módszer, amely alkal­
mazásával a hibás berendezés az előírt rövid időn (5, ill.
2 s) belül biztosan leválik a hálózatról.
A nullázás alkalmazhatóságának három alapfeltétele
van:
- a hálózat hurokim pedanciája olyan kicsi legyen, hogy
a létrejövő testzárlati áram feltétlenül biztosítsa a zár­
latvédelem gyors működését
- a védővezető szerepét is betöltő nullavezetö m indig
földpotenciálon legyen, ne fordulhasson elő, hogy
egy máshol fellépő hiba a nullavezetö potenciálját
életveszélyt okozó m értékben emelje
- a védővezető szerepét is betöltő nullavezető megbiz-
hatósága legalább a fázisvezetők megbízhatóságával
legyen azonos.
267
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön y v e
10.18.2.4. ábra. Nullázásos érintésvédelem
Olvadó biztosítók alkalmazása esetén a szabvány az
első fe ltételt képlettel is megadja:
Uo
Z =
a X Ii,
ahol Uo a fázisfeszültség, lb a védett áramkör biz­
tosítójának névleges árama, ex kiolvadási szorzó, Zh a
hurokim pedancia, amely magába foglalja az áram for­
rás (táptranszform átor) belső impedanciáját, valamint
az áramforrás és a hibás berendezés közti fázisvezető
és nullavezetö impedanciáját (a hurokellenállással
szokták azonosnak venni).
A nullázás előnyei: működése gyors és szelektív,
gyakorlatilag bármilyen teljesítményű berendezés
érintésvédelmére alkalmas, nem teszi szükségessé a
földelésekkel szemben egyébként tám asztott szigo­
rú követelmények betartását, méretezése egyszerű és
megbízható.
A nullázás kiviteli előírásait az MSZ 172-1:1986 szab­
vány részletesen tartalmazza. Itt csak néhány kiem elke­
dően fontos szem pontot ismertetünk.
Ugyanarra a táppontra (transzformátorra) kapcsolt
hálózaton tilos egyidejűleg nullázást és nullázás nélküli
védőföldelést létesíteni. Ennek oka, hogy a nullázásba
be nem vont, védöföldeléssel e llátott fogyasztó testzár­
lata esetén - ha a védőföldelés ellenállása kellően kicsi
- a transzform átor üzemi földelése és ezen keresztül az
összes nullázott fogyasztó meg nem engedett feszült­
ségre em elkedhet.
Biztosítót, szakaszolót, vagy más olyan készüléket,
amellyel a nullavezető önmagában, a fázisvezetők nélkül
megszakítható, a nulla vezetőbe beiktatni nem szabad.
268
A nulla vezető induktivitásának és így impedanciájá­
nak csökkentésére célszerű azt a hozzátartozó fázisve­
zetőkkel együtt, velük azonos nyomvonalon, kábel ese­
tén velük azonos kábelben vezetni (ún. belső nullázás).
A nulla vezetőt és a nullázó vezetőt azonban úgy kell
szerelni, hogy azok a fázisvezetőktől szabad szemmel
is m egkülönböztethetők legyenek (a fázisvezetőkétől
eltérő színű szigeteléssel).
A nulla vezetőt m indig össze kell kötni az üzemi
földeléssel (csillagponti földeléssel). M inden épület
nulla vezetőjét legalább még a végén is fö lde ln i kell.
Nagyobb kiterjedésű hálózat esetén tö b b ponton
kell földelni. Lakóépületekben a különböző csőveze­
tékek, az épület vasszerkezeti elemeivel e gyü tt ún.
„házi fém hálózatot'’ alkotnak. Ha az é pület villam os
hálózata nullázva van, akkor a nullázó vezetőt elöírás-
szerűen össze kell kötni ezzel a házi fém hálózattal. Az
így kialakított érintésvédelm i rendszert a nullázó ve­
zetővel egyesített földelő hálózatnak (NEFH) nevezik.
Az NEFH biztonságosabb, m int az egyszerű nullázás,
m ert tulajdonképpen tö b b p onton fö ld e lt nullázás­
nak tekinthető.
A nullázás, ill. a NEFH hazánkban a kisfeszültségű
fogyasztó berendezések érintésvédelmének általános
és m ind szélesebb körben terjedő, leggazdaságosabb
megoldása.
A nemzetközi előírások nyomán most már nálunk is a
következő három fajtáját különböztetjük meg:
• TN-C, ahol aT azt jelenti, hogy a nullavezetöa tá p p o n t­
ban földelt, az N, hogy a védett test a nullavezetőhöz
van fémesen kötve, a C pedig, hogy az áramot vezető
nulla- és a védővezető végig közös (PEN vezető)

• TN-S, ahol az S azt jelenti, hogy az üzemi áram ot ve­
zető nullavezető és a védővezető (PE) végig a táp­
pon ttó l külön van vezetve
• TN-C-S, hálózatokban a tá pp on tb ól közös PEN veze­
tő indul, de valahol különválik külön nullavezetöre és
nullázóvezetőre.
Bár M agyarországon m indhárom változat m egen­
gedett, azonban gyakorlatilag csak a TN-C-S rend­
szert alkalmazzák, ezért a kötőjel utáni b etűket nem
je lö lik.
L1
L2
L3
10.18.2.5. ábra. Áram-védőkapcsolás közvetlenül földelt rendszerben
Á ram -védőkapcsolás
Az áram-védökapcsolás nem számít önálló érintésvé­
delemnek, így az közösen - kiegészítő védelemként
- alkalmazható a védöföldeléses és a nullázásos érintés-
védelemmel. Az áram-védökapcsolás (10.18.2.5. ábra)
érzékelő eleme olyan tuláram-relé, amely a védett beren-
Biztonságtechnika
dezés testzárlatakor fellépő földzárlati áramot biztosan
érzékeli és ezután késleltetés nélkül kikapcsolja a hibás
berendezést. Ennek érdekében a fogyasztót tápláló veze­
tékbe egy különbözeti (hiba) áramváltót építünk be. Az
áramváltó ablakán a fázis és az üzemi nulla vezetőt vezet­
jük át (primer tekercs). így hibamentes üzemben az üze­
mi vezetőkön folyó áramok által létrehozott mágneses
erővonalak kioltják egymást. Hiba esetén az egyensúly
megbomlik, az áramnak egy része a PE vezetőn (védőföl­
delésen) folyik, így az áramváltó szekunder tekercsében a
testzárlati árammal arányos áram folyik, amely biztosítja
a túláram működéséhez elegendő áramot. A védett ké-
szülék testét földelni kell, iletve. ha nullázott a rendszer, a
testet össze kell kötni a nulla vezetővel.
Az áram-védökapcsolónak két névleges áramerőssé­
ge van, az egyik azt mutatja, milyen nagy üzemi ára­
m ot tud tartósan vezetni, a másik az ún.„érzékenység",
amely azt m utatja mekkora hibaáramra fog üzem bizto­
sán kikapcsolni.
269
 10.B H M .

TESZTKÉRDÉSEK, VÁLASZOK
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

1. Mikor alakíthat ki kábeles csatlakozót regiszt­ 6. Nem lakás célú felhasználási hely méretlen
rált kivitelező? (2 pont) fővezetékének méretezésénél m it kell figye­
a. Am ikor a felhasználó megbízza lembe venni? (2 pont)
b. Az elosztói engedélyes feladata kiépíteni m inden a. Egyidejűség! tényezőt
esetben b. Várható teljesítménytényezőt és az egyidejűség! té­
nyezőt
c. Ideiglenes vételezés kialakítása esetén
d. Ha úttestet nem keresztez a csatlakozóvezeték
7. Lakóépületekre csatlakozásnál m ilyen érintés­
e. Ha a csatlakozóvezeték keresztmetszete 4*25
védelem re kell törekedni? (2 pont)
m m 2 alatt van
a. Elszigetelésre
b. Védöföldelésre
2. Milyen eszközök, berendezések csatlakoztat­ c. Nullázásra
hatók az elosztói közcélú hálózathoz? (2 pont)
a. Az eszközöknek, berendezéseknek az elosztói en­ 8. A fogyasztásm érő szekrénynek m ilyen b izony­
gedélyes á ltal elfogadottnak kell lenniük és az el­ lattal kell rendelkeznie? (2 pont)
osztói engedélyes nyilvántartásában szerepelniük a. Vizsgálati jegyzőkönyvvel, CE jelzéssel
kell b. Szabványossági vizsgálati jegyzőkönyvvel és CE
b. Az eszközök, berendezések a jogszabályi előírá­ jelzéssel
c. CE jelzéssel és forgalmazási engedéllyel
soknak megfelelően forgalom ba hozhatóak le­
gyenek
9. A felhasználói (m ért) főelosztó hol helyezhető
c. Az eszközök, berendezések a vonatkozó szabvá­
el? Több helyes válasz! (6 pont)
nyok szerinti kivitelűek legyenek
a. Mérőszekrényben azzal egy légtérbe beépítve
b. Mérőszekrénnyel egybeépítve, azzal nem egy lég­
3. A fogyasztásmérő szekrényeket az elosztói en­ térben
gedélyes minősítő laboratóriuma minősíti-e? c. Külön önálló tokozott szekrényben
(2 pont) d. Külön nem tokozott szekrényben elhelyezve, de
a. Igen, m ert az jogosult a vizsgálatra csak 1 méteren belül
b. Nem, m ert a vonatkozó előírások szerinti akkredi­ e. Lakás lakóterén belül
tált laboratórium végzi f. Kizárólag a csatlakozószekrénnyel egybeépítve
c. Igen, m ert tanúsítványt csak az adhat ki
10. M it kell biztosítani a felhasználó részére, a fo ­
gyasztásmérő berendezéssel kapcsolatban?
4. A csatlakozó vezetéket és a méretlen fővezeté­
Több helyes válasz! (4 pont)
ket együttesen mekkora feszültségesésre kell
a. Kismegszakító kezelhetőségét
méretezni? (2 pont)
b. A felszerelt műszerek villamos csatlakozásait és
a. 0,5 %-ra
vezetékeit
b. 1 %-ra c. A fogyasztásmérő leolvashatóságát
c. 2 %-ra
11. Kisfeszültségű kábelhálózatról m ilyen csatla­
5. A fogyasztásmérő-helyet mely szempontok kozások készíthetők? (2 pont)
szerint kell az épületen elhelyezni? Több helyes a. Felfűzös-, T (Y) leágazás-, elosztószekrényből csat­
válasz! (8 pont) lakozás
a. A lehető legrövidebb méretlen fővezeték kialakítás­ b. Kizárólag elosztószekrényből
sal c. Kizárólag felfűzös rendszerű lehet
b. A lehető leghosszabb méretlen fővezeték kiala­
12. Kötelezhető-e a felhasználó a m érőhely átépí­
kítással
tésére, ha a te ljesítm ény bővítés csak a m érő
c. A bérlem ény lakóterén belül
kism egszakítójának cseréjét igényli? (2 pont)
d. A bérlemény lakóterén kívül
a. Igen, a m érőhelyet kívülre, új mérőszekrénybe
e. Minden felhasználó részére külön lepecsételhető
kell kihelyezni
mérőszekrény készüljön b. Igen, a m érőhelyet a csatlakozási ponthoz kell
f. Ügy, hogy a csatlakozóvezeték nyomvonalában áthelyezni
ne legyen törés c. Nem, a mérőberendezést nem szükséges átépíteni,
g. Falba süllyesztve, illetve falra szerelve ha a műszaki állapota megfelelő

272
 Tesztkérdések, v ál aszok

13. Mikor kell a csatlakozási, és mérési pontot a 20. Ha a fogyasztásmérő mellett vagy alatt 30 cm-
telken belül állított segédoszlopon kialakítani? nél közelebb fémhálózat van, akkor a fémháló­
Több helyes válasz! (4 pont) zattal mit kell tenni? (2 pont)
a. Ha a telken bármely okból segédoszlopot állítanak a. Azonnal meg kell szüntetni
b. Ha az épületig nem tartható az 1 %-os feszültség­ b. Járulékos szigeteléssel kell ellátni
esés c. Semmit, maradhat
c. M inden esetben
d. Ideiglenes mérés esetén 21 . A fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak
leolvasását és kezelhetőségét igénylő részei­
14. Az MSZ 447/1998 szerint a szigetelt csatlakozó nek minimális és maximális magassága a pad-
szabadvezeték földtől mért legkisebb távolsá­ lószinttöl? (2 pont)
ga belterületen mekkora lehet? {2 pont) a. Alsó széle 0,6 m, felső széle 1,8 m
a. 4,5 méter b. Alsó széle 1,2 m, felső széle 1,6 m
b. 5 méter c. Nincs korlátozás
c. 5,5 méter
d. 6 méter 22. Az alábbiak közül mikor kell tűzvédelmi fökap-
csolót beépíteni? (2 pont)
15. A méretlen fővezeték vezetékeit tartalmazó a. M inden új mérőhely esetében
dobozok milyenek legyenek? (2 pont) b. Csak csoportos m érőhelyek esetében
a. Legalább 150x150 m m méretű, megfelelő mechani­ c. Minden nem lakossági fogyasztó (felhasználó) ese­
kai szilárdságú fém, vagy nehezen éghető anyagú és tében
zárópecséttel ellátható kivitelű legyen d. Csak közvetett mérés esetén, ha a TŰZOLTÓSÁG
b. Bármilyen kivitelű doboz lehet kéri
c. Legalább 150x150 m m méretű fém vagy nehe­ e. Csak a TŰZOLTÓSÁG kérése esetén
zen éghető anyagú csavaros fedelű doboz
23. Társasház méretlen fővezetékének felújítása­
16. Hová kell elhelyezni az épületben a csatlakozó kor kell-e az elosztói engedélyes által jóváha­
főelosztót? (2 pont) gyott, érvényes kiviteli terv? (2 pont)
a. Csak pincében, jól látható helyen a. Nem, m ert a méretlen fővezeték felhasználói tu ­
b. Jól megközelíthető, hozzáférhető helyen lajdon
c. Csak az emeleti szinteken b. Igen, a kivitelezés elkészültére legyen meg
c. Nem, elég a megvalósulásról bejelentést tenni
17. A csatlakozó főelosztó előtt mekkora szabad d. Nem, ha a m érőhelyet nem érinti
területet kell kialakítani a berendezés kezelése e. Igen, ha 4 lakás és 1 közösségi mérőhelynél több
céljából? (2 pont) van az épületben
a. 1m
b. 2m 24. Kell-e áramvédö-kapcsoló az ideiglenes vétele­
c. 3m zés esetén? (2 pont)
a. Csak építkezés esetén
18. A felszálló fővezeték és a leágazó főveze­ b. Igen, minden esetben
ték közé kell-e túláramvédelmet beépíteni? c. Csak, ha földelést nem lehet kiépíteni
(2 pont) d. Csak mérő nélküli vételezés esetén
a. Kell e. Csak mérővel történő vételezés esetén
b. Nem kell
c. Tetszőleges 25. Fogyasztásmérő szereléshez szükséges-e a
felhasználói mért elosztótábla felszerelésének
19. A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték közé megléte? (2 pont)
kell-e leválasztó kapcsolót beépíteni? (2 pont) a. Csak tö b b elm enő belső áramkör esetében
a. Nem kell b. Igen, minden esetben
b. Kötelező c. Nem, ha nem lesz feszültség alá helyezve a mé-
c. Csak túláram védelem m el együtt röszereléskor a betápláló m ért vezeték

273
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny ve

26. M ely esetekben kell a kö zve te tt mérés és ta rto ­ 32. A kábeltévé társaság a te tö ta rtó t feszítésre
zékainak elhelyezését külön zárópecsételhető igénybe kívánja venni, a felhasználó érdeké­
egységben elhelyezni? (2 pont) ben. Ön szerint lehet-e ilyen célra igénybe ven­
a. Minden esetben ni a te tö ta rtó t? (2 pont)
b. Ha nem zárópecsételhető főelosztóba kerül be­ a. Igen, ha járulékos szigeteléssel látja el
építésre b. Nem feszítheti rá
c. Ha a megszakító nem zárópecsételhetö c. Igen, m ert a te tö tartó a felhasználó tulajdona
d. Ha a zárópecsételhető főelosztóban egynél tö bb d. Igen, ha a felhasználó és az érintett társaságok is
közvetett mérést kell elhelyezni
ebben megegyeznek
e. Csak 630 A méréshatár felett

33. A szülők és gyerekek a te lk e t közösen használ­

27. Mi lehet a közvetett mérés helyes betáplálási sor­
ják, de a te tő té r beépítésével külön HRSZ-on
rendje 630 A felett? Több helyes válasz. (4 pont)
le tte k bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.
a. Késes olvadóbiztositó - áramváltó - fökapcsoló
Két kü lö n á lló m érést szeretnének, de egy m ű­
b. Szakaszoló - áramváltó - megszakító
anyag szekrényben, egy légtérben kialakítva.
c. Kihúzható megszakító - áramváltó
Ön szerint lehetséges-e ez? (2 pont)
d. Áram váltó - kihúzható megszakító
a. Igen, ez egy praktikus, olcsó megoldás

28. Mi szükséges 4 lakás és 1 közösségi fogyasztás­ b. Nem oldható így meg, két külön szekrény kell

m érő-helynél tö b b felhasználási hellyel rendel­ c Csak egy mérés lehetséges

kező in g a tla n bekapcsolásához? (2 pont)
a. Regisztrált vállalkozó által készített csatlakozási 34. Az új csatlakozó ká be lt a hálózati leágazó p o n t­
tervdokum entáció tó l a fogyasztásm érő szekrényig két darabból
b. Csak villamos tervező á ltal készített tervdokumen­ to ld o tta össze, a to ld á st az e lő írt te chn oló gia i
táció utasításnak m egfelelően végezte el. Ön szerint
c. Egyik sem, nem szükséges hozzá semmilyen d o ­ átvehetö-e a szerelés? (2 pont)
kum entáció a. Igen, m ert betartotta a technológiai utasítást
b. Nem, mert csatlakozó vezetéket nem szabad toldani
29. Kinek a feladata a méretlen felhasználói fővezeték
feszültség alá helyezése társasházban? (2 pont) 35. Szigetelt csatlakozóvezeték a legkedvezőtle­
a. Az elosztói engedélyesnek nebb üzem i helyzetében is a csatlakozáshoz
b. Az elosztói engedélyes által m egbízott kivitele­ nem ta rto zó tá rg ya któ l legalább hány m éterre
zőjének
legyen? (2 pont)
c. A mérőhelyet elkészítő minősített, regisztrált vállal­
a. 1m
kozónak
b. 0,5 m
d. A tulajdonosnak
c. 0,1 m

30. M ekkora a m ért, ill. am éretlen fővezeték m in i­

36. Ha a csatlakozóvezeték három fázisú, akkor a
m ális keresztm etszete, anyagtól függetlenül?
m éretlen fővezetéket m ilyen kivite lb e n kell lé­
Több helyes válasz. (4 pont)
tesíteni? (2 pont)
a. Terhelésnek megfelelő, de min. C u 4 m m 2-es
a. Egyfázisú
b. Terhelésnek megfelelő, de min. Cu 10 mm'-es
c. Terhelésnek megfelelő, de min. Al 10 m m J-es b. Tetszőleges (egy vagy háromfázisú)

d. Terhelésnek megfelelő, de min. Al 6 m m 2-es c. Háromfázisú

31. A fogyasztásm érő szekrénynek m inim ális vé­ 37. Lehet-e tű zvéd elm i fökapcsolóként alkalm azni
d ettsége az MSZ 447:1998 szabvány szerint késes o lvadó biztosítót? (2 pont)
m ekkora legyen? (2 pont) a. Nem, m ert ezt a vonatkozó szabványok szerint csak
a. Legalább IP 44 szakember kezelheti
b. Legalább IP 54 b. Igen, ha az biztosítós szakaszoló kapcsoló
c. Legalább IP 65 legyen c. Igen, m ert az OTSZ előírja

274
 Tesztkérdések, v ál as zo k

38. Milyen szempont szerinti előírás követelheti meg 45. Az alábbi válaszok közül m elyik állítás igaz?
a tűzvédelm i főkapcsoló alkalmazását? (2 pont) Több helyes válasz. (4 pont)
a. Tűzvédelem a. A szabványok a jogszabályok közé tartoznak
b. Érintésvédelem fa. A szabványok kötelező alkalmazását jogszabály
c. Villámvédelem írja elő
c. A szabványok alkalmazása m inden esetben kö­
39. Előírható-e az elosztói engedélyes részéről, kö­ telező
telezően a felhasználó számára a tú lfeszü ltség ­ d. A szabványok nem a jogszabályok közé tartoznak
védelm i berendezések alkalmazása? (2 pont)
a. Nem, m ert azt külön jogszabály határozza meg
46. Mi a m eghatározása a csatlakozóvezetéknek?
b. Igen, m ert azt külön jogszabály határozza meg
(2 pont)
c. Igen, m ert azt a szolgáltató határozza meg
a. Az első felhasználói kötési pontig terjedő veze­
d. Nem, m ert azt az MSZ 447 írja elő
tékrendszer
fa. A hálózati leágazási p on tot köti össze a csatlako­
40. Szabadvezetékes csatlakozó esetében a te tő ­
zási ponttal
ta rtó n á l kötés van m inden szigetelt vezetéke­
c. A szolgáltató által kötelezően létesítendő vezeték
ken, hol a tu la jd o n jo g i határ? (2 pont)
a. Fogyasztásmérő e lő tti kismegszakító, biztosító
kapcsainál 47. M it ad meg a következő m eghatározás? Több

b. Az első kötési pontnál, a tetőtartónál felhasználó által használt ing atla n belső veze­
c. A hálózati leágazási pontnál tékhálózatának nem az elosztó tu lajdo ná b an
álló m éretlen szakasza, am ely az elosztó háló ­
41. Hol célszerű elhelyezni a „B "osztályú tú lfe s z ü lt­ zat ingatlannál lévő csatlakozási p o n tjá t a fe l­
ség levezetőt? (2 pont) használók fogyasztásm érőjénél lévő csatlako­
a. A közcélú hálózat transzform átor állomásánál zási p o n tta l k ö ti össze. (2 pont)
b. A fogyasztásmérő berendezés előtt a. Felszálló m éretlen fővezeték
c. A fogyasztói elosztónál fa. Összekötő berendezés

42. M i nem része a fogyasztásm érő berendezés­ 48. M it szükséges tervezni? Több helyes válasz.
nek? Több helyes válasz. (6 pont) (6 pont)
a. A felhasználói mért főelosztóban elhelyezett bizto­ a. közterületen nem haladó szabadvezetékes csat­
sítók, kismegszakítók lakozó vezetéket
b. A mérőberendezéshez tartozó kismegszakító(-k) fa. 4 lakás és I közösséginél több társasházi fogyasz-
c. A hőtárolós kályhákat működtető mágneskapcsoló
tásmérö-helyet
d. Túlfeszültség levezető berendezés
c. Földkábeles csatlakozó vezetéket
e. Tűzvédelmi fökapcsoló
d. Közterületen haladó betápláló fővezetéket
e. Az összekötő berendezés felújítását 50 %-nál na­
43. M iko r szükséges a m éretlen fővezeték védő­
gyobb műszaki tartalom Változás esetén
csövébe d o b o zt beépíteni? (2 pont)
f. Fogyasztásmérő-hely áthelyezését
a. Ha a nyomvonal hosszú vagy kettőnél több törést
tartalm az
49. Típus fogyasztásm érö-helyet és szabadveze­
b. Ha a nyomvonal túl hosszú vagy háromnál több
tékes csatlakozót kell létesíteni, m ilyen d o k u ­
könyök van benne
c. A nyomvonal m inden iránytörésénél m entáció alkalmazása szükséges? (2 pont)
a. M érnök kamarai tagsággal és jogosultsággal
44. M it nevezünk m éretlen fővezetéknek? (2 pont) rendelkező tervező által készített tervet
a. A betápláló fővezeték, a felszálló fővezeték ösz- b. Kivitelezői jogosultsággal rendelkező vállalkozó
szefoglaló elnevezése által készített tervet
b. A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték ösz- c. Kivitelezői jogosultsággal rendelkező regisztrált
szefoglaló elnevezése vállalkozó á ltal készített (egyszerűsített) csatlako­
c. Az a. és b. együtt zási műszaki dokumentációt

275
 Regisztrált V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kön yv e

50. Mit határoznak meg a következő részletek? (2 pont) 57. Ki te h e t igénybejelentést? (2 pont)
Ö t vezetékes rendszerben kell kiépíteni, a felújí­ a. Igénybejelentést csak a felhasználó tehet.
tását általában tervezni kell, megszakítás nélkül b. Bárki tehet igénybejelentést a felhasználó helyett
kell kivitelezni, a róla leágazó vezetékek kötéseit c. Igénybejelentést a felhasználó, illetve megbízottja
min. 150x150 mm-es plom bálható kötődoboz­ tehet (megbízólevél szükséges)
ban kell kiépíteni, méretlen fogyasztói hálózat
része. 58. Az a lábbiak közül m ely adatra, d okum entum ra
a. Betápláló méretlen fővezeték nincs szükség igénybejelentésnél, ha a felhasz­
b. Összekötő vezeték náló nem magánszemély? (2 pont)
c. Elosztó vezeték a. Felhasználó neve
d. Felszálló méretlen fővezeték b. Cégjegyzékszám
e. Leágazó méretlen fővezeték c. Adószám
f. Mért fővezeték d. Aláírási címpéldány

51. Egészítse ki a következő mondatot „Ha a csat­ 59. M ennyi az e lo sztó i e ngedélyes válaszadá­
lakozóvezeték több fogyasztásmérő-helyet lát si h a tá rid e je az ig é n y b e je le n té s t kö vető en
el, akkor csatlakozó főelosztót kell alkalmaz­ a m űszaki-gazdasági tá jé k o z ta tó kiadásá­
ni és az első túláramvédelmi készüléket...". ra (am en nyib en a h álóza t felvevöképes)?
(2 pont) (2 pont)
a. A csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni. a. 8 nap
b. A fogyasztásmérő berendezésben kell elhelyezni.
b. 15 nap
c. A csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni, kivéve,
c. 30 nap
ha a csatlakozóvezeték hálózati leágazópontja a
transzformátorállomás gyűjtősínén van.
60. M ekkora összegű je le n le g kisfeszültségű vé­
telezés céljából tö rté n ő csatlakozás esetén a
52. Készíthetö-e szabadvezetékes hálózatról föld­
csatlakozási alapdíj, am ennyiben az igényelt
kábeles csatlakozás? (2 pont)
fázisonkénti névleges áramerősség összege
a. Nem, szabadvezetékes hálózatról csak szabadve­
m eghaladja a 32 A-t? (2 pont)
zetékes csatlakozás létesíthető
a. 2 000 Ft/A (+ÁFA)
b. Csak akkor, ha a földkábel hossza a 15 m -t nem
b. 3 000 Ft/A (+ÁFA)
haladja meg
c. 5 000 Ft/A (ÁFA)
c. Igen, a felhasználó külön megrendelésére

61. M iko r a la kíth at ki kábeles csatlakozót regiszt­

53. Végleges földkábel csatlakozást létesíthet e re­
rált kivitelező? (2 pont)
gisztrált vállalkozó (2 pont)
a. Am ikor a felhasználó megbízza
a. Igen, amennyiben ezt a felhasználó tőle megrendeli
b. Az elosztói engedélyes feladata kiépíteni minden
b. Nem, m ert ez az elosztói engedélyes feladata
esetben
c. Igen, m inden esetben
c. Ideiglenes vételezés kialakítása esetén
54. Magánterületen maximum hány méter hossz­ d. Ha úttestet nem keresztez a csatlakozóvezeték
ban haladhat földkábeles csatlakozó? (2 pont) e. Ha a csatlakozóvezeték keresztmetszete
a. 15 m 4*25 m m J alatt van
b. 10 m
c. 25 m 62. M ilyen eszközök, berendezések csatlakoztat­
h ató k az elosztói engedélyes közcélú hálózatá­
55. Kinek a feladata a földkábeles csatlakozó terv­ hoz? (2 pont)
dokumentációjának készítése? (2 pont) a. Az eszközöknek, berendezéseknek az elosztói en­
a Az elosztói engedélyes gedélyes által elfogadottnak kell lenniük, és az
b. Felhasználói megbízás alapján regisztrált vállalkozó elfogadott termékek katalógusában szerepelniük
c. Felhasználói megbízás alapján villamos m érnök kell
b. Az eszközök, berendezések a jogszabályi előírá­
56. A földkábel csatlakozás létesítési költsége tar­ soknak megfelelően forgalomba hozhatóak le­
talmazza-e a tervezés díját? (2 pont) gyenek
a. Igen c Az eszközök, berendezések a vonatkozó szabvá­
b. Nem nyok szerinti kivitelűek legyenek

276
 Tesztkérdések, v ál aszok

63. A fogyasztásm érő szekrényeket az elosztói en­ 70. Ki ill. kik végezhetnek az elosztói engedélyes
gedélyes m inősítő laboratórium a m inősíti-e? területén fogyasztásmérő-hely kialakítást?
(2 pont) (2 pont)
a. Igen, m ert az jogosuIt a vizsgálatra a. Bármely villanyszerelési képesítéssel rendelkező
b. Nem, mert a vonatkozó előírások szerinti akkredi­ alkalmazott
tált laboratórium végzi b. Regisztrált vállalkozó
c. Igen, m ert tanúsítványt csak az adhat ki c. Villamosipari végzettséggel rendelkező vállalko­
zás
64. M i határozza meg az engedélyesek kereskedel­
mi és szolgáltatói tevékenységét? (2 pont)
71. Milyen módon lehet igénybejelentést tenni?
a. Az irányítási szabályzata
(2 pont)
b. A Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott üzlet-
a. Személyesen
szabályzat
b. Telefonon
c. írásban, személyesen
65. Az engedélyes és a felhasználó kö zö tt lévő
d. Telefonon, írásban
szerződés adataiban tö rté n ő változás esetén
e. E-mail-ben
m it kell te nn ie a felhasználónak? (2 pont)
f. Telefonon, e-mail-ben, írásban
a. A változást haladéktalanul be kell jelenteni
b. 15 napon belül bekell jelenteni, és új szerződést kell g. írásban, telefonon, személyesen, e-mail-ben
kötni
c. A bejelentés szükségtelen 72. Milyen adatokat nem kér az engedélyes az
igénybejelentésnél, ha a felhasználó magán-
66. Felhasználó szem élyében tö rté n ő változás ese­ személy? Több helyes válasz. (6 pont)
tén m it kell d oku m e ntálni? (2 pont) a. Felhasználó neve
a. Csak az átvétel idő po ntjá t b. Személyes adatai
b. Csak a fogyasztásmérő állását c. Felhasználási hely cime
c. Az átvételi időpontot, a mérőállást, a régi és az új d. Fizetés módja
fogyasztó aláírásával igazolva e. Értesítési cím, telefonszám
f. Kivitelező neve
67. M iko r jog os a lakossági fogyasztó reklam áció­ g. Igényelt teljesítm ény
ja? (2 pont) h. Rendelkezésre álló teljesítm ény
a. Jogos, ha a hálózati engedélyes a tervezett szüne­ i. Meglévő teljesítm ény (ha van)
teltetésről 8 nappal korábban nem értesítette j. Számlázási módra vonatkozó adatok
b. Nem jogos, ha a felhasználó kérésére a pontatla­ k. Létesítendő csatlakozó típusa
nul mérő hitelesítési diját az engedélyes kiszám­ I. Műszaki számla és a csatlakozási díj fizetőjének
lázza részére neve és címe
c. Jogos, ha felhasználói hiba esetén az engedélyes
m. Meglévő felhasználó esetén ügyfélszám
kiszámlázza a kiszállási költséget
n. Számlavezető pénzintézet neve

68. Az elosztói engedélyes műszaki tájékoztatója

73. Milyen módon lehet a felhasználási hely készre
m eddig érvényes? (2 pont)
jelentését megtenni? (2 pont)
a. Felhasználó által közölt bekapcsolás várható idő ­
a. Csak személyesen, ügyfélszolgálati irodában
pontjáig
b. Amennyiben csatlakozási alapdíjat kell fizetni, úgy
b. A beadás idő po ntjá tó l 120 napig
az ügyfélszolgálati irodában, más esetben lehet te­
c. Várható bekapcsolási idő megjelölés hiányban
lefonon is
maximum egy évig
c. A készre jelentés csak telefonon adható meg
69. M it kell biztosítani a lakossági fogyasztó részé­
re, a fogyasztásm érő berendezéssel kapcsolat­ 74. Alapesetben a készre jelentéstől mennyi időn
ban? Több helyes válasz! (4 pont) belülre egyeztet az elosztói engedélyes a fel­
a. A kismegszakító kezelhetőségét használóval időpontot a munka elvégzésére?
b. A felszerelt műszerek villamos csatlakozásait és (2 pont)
vezetékeit 15 napon belül
c. A fogyasztásmérő leolvashatóságát b. 30 napon belül
d. A vezérlő készülékek kezelhetőségét 8 napon belül

277
 R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e

75. Ki adhat be igénybejelentést felhasználási 81. A szülők és gyerekek a te lk e t közösen használ­

helyre? Több helyes válasz. (4 pont) ják, de a te tő té r beépítésével külön HRSZ-on
a. A leendő III. meglévő felhasználó le tte k bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.
b. Csak a m érőhely kialakítására m egbízott sze­ Két kü lö ná lló m érést szeretnének, de egy m ű­
mély anyag szekrényben, egy légtérben kialakítva.
c. Felhasználó által (meghatalmazással rendelkező) Ön szerint lehetséges-e ez? (2 pont)
személy a. Igen, ez egy praktikus, olcsó megoldás
d. Csak a létesítmény tervezője ill. beruházója b. Nem oldható meg így, két külön szekrény kell
c. Csak egy mérés lehetséges
76. Helyszínen kell-e tartózkodnia a kivitelező­
nek a fogyasztásmérő-hely felülvizsgálatakor? 82. Fogyasztásmérő szereléshez szükséges-e a fo ­
(2 pont) gyasztói elosztótábla m egléte? (2 pont)
a. Igen, m indig o tt kell lennie a. Csak tö b b elm enő belső áramkör esetében
b. Nem, elég, ha a m érőhelyhez hozzá lehet férni b. Igen, mindig
c. Az esetleges hibák tisztázása végett célszerű c. Nem, ha nem lesz feszültség alá helyezve amérő
szerelésekor a betápláló m ért vezeték
77. Milyen előírás van az üzletszabályzatok hozzá­
férhetőségéhez? (2 pont) 83. Hol kell elhelyezni az áram védő-kapcsolót?
a. Minden engedélyes, amely üzletszabályzatot köte­ (2 pont)
les készíteni, köteles az üzletszabályzatot az ügy­ a. A m éretlen fővezetéken
félforgalom számára nyitva álló helyiségekben, jó l b. A fogyasztásmérő közvetlen közelébe
látható m ódon elhelyezni, kérésre bárkinek rendel­ c. Elegendő a m obil elosztószekrényekben
kezésre bocsátani, és honlapján hozzáférhetővé (pl „KALOCSA" szekrény)
tenni.
b. M inden engedélyes az üzletszabályzatot az ügy­ 84. Tervezhet-e a regisztrált kivitele ző kábeles
félforgalom számára nyitva álló helyiségekben csatlakozóvezetéket, ha a kábel nyom vonal
külön kérésre rendelkezésre kell bocsátani, és le­ egy része kö zterüle te t vesz igénybe? (2 pont)
hetőség szerint a honlapján hozzáférhetővé kell a. Igen, de csak ebben az esetben
tenni. b. Igen, de csak akkor, ha szabadvezetékes az elosz­
c. M inden engedélyes üzletszabályzatot köteles tóhálózat
készíteni, az üzletszabályzatot az ügyfélforgalom c. Nem
számára nyitva álló helyiségekben jól látható
m ódon kell elhelyezni. 85. Igaz-e az az állítás, hogy a segédoszlopon e lh e ­
lyezett végleges mérési p o n t esetén a csatla­
78. A csatlakozási alapdíj mentességnek mi a felső kozóvezeték kiépítése a felhasználó feladata?
határa lakossági fogyasztó esetében? (2 pont) (2 pont)
a. 96 A a. Igen
b. 3x50 A b. Nem
c. 1x32 A
86. Kezelhető-e tö b b felhasználó e gyidejű igénye
79. Számolja ki, hogy bővítési igény esetén meny­ együttes igényként, ha új kisfeszültségű elosz­
nyi csatlakozási alapdíjat fizet a felhasználó, ha tó h á ló z a to t kell létesíteni? (2 pont)
2x10 A-ról 3x32 A-re bővít? (2 pont) a. Nem, m ert nem határozható meg a fizetendő
a. 142 000 Ft hozzájárulás
b. 108 000 Ft b. Igen, m ert a hozzájárulás összege (ha van) az egye­
c. 192 000 Ft di igénnyel arányos
c. Nem, m ert a hozzájárulás összege az egyedi
80. Az engedélyesek üzletszabályzatai a jogsza­ igénnyel nem arányos
bályok közé sorolhatók-e? (2 pont) d. Igen, m ert m indenki egyenlő hozzájárulást fizet
a. Igen e. Igen, m ert az engedélyes nem kérhet semmi
b. Nem esetben hozzájárulást

278
 Tesztkérdések, v ál as zok

87. Milyen esetben kell utólag bejelenteni a 94. M elyik szabvány fo gla kozik a csatlakozó b e ­
zárópecsétek (plombák) eltávolítását? (2 pont) rendezéssel? (2 pont)
a. Csak, ha előre nem tervezett m unkát kell elvé­ a. Csak az MSZ 447:1998
gezni b. Csak az MSZ 447:1998/1 M:2002
b. Ha közvetlen élet- és vagyonbiztonság van veszé­ c. Csak az MSZ IEC 898:1991
lyeztetve d. Az MSZ 447:1998 és az MSZ 447:1998/1M:2002
c. Bármely esetben lehet együtt
d. Ha a m unkát regisztrált vállalkozó végzi
e. Ha a m unkát nem regisztrált vállalkozó végzi
95. A védőcsövek alkalmazása során a belső vagy
a külső á tm é rő t kell-e figyelem be venni?
88. Eltávolithatja-e a regisztrált vállalkozó a hitele­
(2 pont)
sítési pecséteket? (2 pont)
a. Csak a külső átm érőt lehet figyelem be venni
a. Igen, ha az indokolt
b. Csak a belső átm érőt lehet figyelem be venni
b. Nem
c. A régi előírások szerint a belső, az új szerint a külső
c. Igen, ha előre bejelenti
átmérőt

89. Milyen hossz felett kérhet az elosztói engedé­

96. Figyelem be vehető-e az egyidejűségi ténye­
lyes térítést kisfeszültségű szabadvezetékes
csatlakozóvezeték létesítése esetén? (2 pont) ző a tű zvédelm i főkapcsoló kiválasztásánál?
a. 15 méter (2 pont)
b. 30 méter a. Igen
c. Nem kérhet térítést fa. Nem
c. Csak indokolt esetekben
90. A 15 m feletti kábelhossz esetén mennyi a mé­
terenként felszámítható legnagyobb létesítési 97. A betá plá ló fővezeték társasház esetén ál­
költség? (2 pont) talában m ilyen készülékekhez csatlakozik?
a. 10 000 Ft/m (2 pont)
b. 5 000 Ft/m a. Tűzvédelmi főkapcsoló
c. 2 000 Ft/m b. Felszálló méretlen fővezeték
c. Az első fővédelmi készüléket köti össze a tűzvédel­
91. Társasházak esetében mikor kell a bekapcso­ m i főkapcsolóval
láshoz szükséges dokumentumokat az elosztói d. A tűzvédelm i főkapcsolót köti össze a felszálló
engedélyes részére leadni? (2 pont) méretlen fővezetékkel
a. A bekapcsolást végző munkatársnak a helyszínen
fa. Készre jelentéskor a (központi) műszaki ügyfélszol­ 98. A felszálló m éretlen fővezeték vezethetö-e víz­
g álati irodában szintesen? (2 pont)
c. Igénybejelentéskor
a. Igen
b. Nem
92. Milyen adatokat kér az engedélyes igénybeje­
lentésnél az alábbiak közül, ha a felhasználó
99. M ilyen m értékű műszaki ta rta lo m változása je ­
magánszemély? Több helyes válasz. (8 pont)
len ti a felújítást? (2 pont)
a. Fizetés m ódja
a. 60 %
b. Kivitelező neve
b. 90%
c. Igényelt teljesítmény
c. 50%
d. Részfogyasztás összege (ha éves elszámolást vá­
laszt)
e. Létesítendő csatlakozó típusa 100. Kivitelezési te rv d o k u m e n tá c ió k a t szüksé­
f. Csatlakozási díj fizetőjének neve és címe ges-e jóvá ha gyn i az elosztói engedélyesnek?
g. Számlavezető pénzintézet neve (2 pont)
a. Nem, m ert a tervező m egfelelő jogosultsággal
93. Ajánlható-e az engedélyesek részéről a vállal­ rendelkezik
kozó? (2 pont) b. Nem, m ert a tervet regisztrált vállalkozó készíti
a. Igen, ha regisztrált a vállalkozó c. Igen, ha tervezési kötelezettséget írnak elő az
b. Nem igénybejelentők
c. Hatósági engedéllyel d. Igen, ha az előírások megkövetelik a tervezést

279
R e g i s z t r á l t V i l l a n y s z e r e l ő k K éz i kö ny v e

101. A fogyasztásmérő bekötése céljából legalább 104. Vezérelt mérés esetén mely esetekben kell a
hány méter szabad vezetékhosszt kell biztosí­ mért (felhasználóii) oldalon biztosítót is alkal­
tani? (2 pont) mazni? (2 pont)
a. 1 méter a. M inden esetben
b. 0,5 méter b. Csak fűtés esetén
c. Szükség szerint, különböző c. Csak vízm elegítő berendezés esetén
d. Nincs megkötés d. Egynél több készülék esetén

102. Hol lehet elhelyezni a fogyasztásmérő-helyet? 105. Kinek a kötelezettsége a csatlakozóvezeték lé­
Több helyes válasz. (4 pont) tesítése és üzemeltetése? (2 pont)
a. Ahova a tulajdonos kijelöli a. Felhasználó
b. Csatlakozási p on t közvetlen közelében b. Elosztói engedélyes
c. Új létesítés esetén, lakáson kívül c. A fogyasztó nyilatkozik a közüzemi szerződés­
ben
103. Mi a közvetett mérés helyes betáplálási sor­ d. A hálózati engedélyes d önti el
rendje az alábbiak közül 630 A-ig? Több helyes
válasz. (6 pont)
a. Késes olvadóbiztosító - áramváltó - fogyasztói fo ­
ka pcsoló
b. Főkapcsoló - főbiztosító - áramváltó
c. Áram váltó - fökapcsoló - főbiztosító
d. Szakaszoló - áramváltó - megszakító
e. Áram váltó - kihúzható megszakító
f Kihúzható megszakító - áramváltó
 I I 111»
M im
KISFESZÜLTSÉGŰ SOROZATTERMÉKEK

r í
% * » >

• • * 7#
A
¥V A
- aj » O )
0 ^
• o

L .
—■ ■*»

- - :5 í
.. i”

, y

j g g

<ffel b ) ) l l % *- . r
•ra rftf• W a a » » v - " . * •
te-w tftfá i. <«atf . ■ ( ai un
4 tf «k ti i • • •• «
•*

• «wi . •« l «•
-** *# «•» • # m
»• I
•»«•■» -t'T m jm n i
■h í tt» u ’
r • > • •• »
!••••• • « . «
1’ * » B# « , * « , . a ,
J . . 'I m • ' » •% > ■ • *
~ Mi ^ I l i i « M
• *■ mm-. * • VJ
Ü ttl * ■

' • í h m m • . % i \ S í ™

" "" A . a • • ?* j ! :r «. ^ -

* ~ j F - 'T r M 't

GYŰJTŐKATALÓGUSÉRT KERESSEN MINKET:

1138 Budapest, Váci út 152-156.

Telefon 06 1 443 2254
Fax: 06 1 239 5510
E-mail: kisfeszultseg@hu.abb.com Energia és termelékenység
w w w .ab b.h u egy jobb világért
FOGYASZTÁSMÉRŐ SZEKRÉNYEK

DÉMÁSZ PRÍMAVILL K ft
6724 Szeged, Pulz u. 42.
Mobil: 30/9351-263
Telefon: 62/565-544
Fax: 62/498-979
lajtaj@demasz.hu
 EL&ME IRANYITASTECHNIKA KFT.
1117 Budapest, Budafoki út 187-189. ll I I P |f
JEAN MÜLLER
Tel.: 881-2100 I Fax.: 881-2101 www.elme.hu

Jean Müller és Emiter termékek kereskedelme, 0,4 kV-os elosztóhálózaton alkalmazott berendezések
gyártása, forgalmazása. Minden, ami a szabadtéri szekrényekben megvalósítható!

Falba süllyeszthető fogyasztásmérő szekrények

Fogyasztásmérő szekrények (ideiglenes csatla­
kozással)
Áramváltós mérőszekrények ELMÜ és E.ON
engedéllyel
Közvilágítási kapcsoló- és vezérlő berendezések
Földkábeles elosztó szekrények

NH szakaszolókapcsoló-bíztosító sávok,
00-4a méret
Biztosítós szakaszolókapcsolók,
Biztosítóaljzatok, betétek
SÁLIT teljesítménykapcsoló
COSMO modulrendszer
SASIL kapcsolókészülékek
 /

Bizalom r ^

A s

Ensto Performance 50®

A 2008. év az Ensto vállalatcsoport évfordulója.

50 évvel ezelőtt Ensio Miettinen úr alapította
a ma is családi vállalkozásban működő céget.
Az ünnepségsorozat „Ensto Performance 50®"
elnevezése az Ensto szellemiségéből és
alapvető értékeiből fakad.
Köszönjük minden kedves Vevőnknek és
Partnerünknek az együttműködést!
Kívánunk és hiszünk a sikeres közös jövőben!

Ensto Elsto KFT.1044 Budapest, Komp u. 3.

Tel.: +36 1 390 1250, Fax +36 1 390 1252, w ww.ensto.com
A GANZ KK Kft. fogyasztásmérő berendezései
■ széles választékban állnak rendelkezésre ■ az áramszolgáltatók által jóváhagyottak
■ kedvező áron, rövid határidőre kaphatók.

Fogyasztásmérő szekrények általános, illetve általános + vezérelt m érőkhöz

'v <*•

Példa: G FM -010 Példa: GFM-201 Példa: G FM -320

Mérőszekrény egyfázisú nappali,

Mérőszekrény egyfázisú Mérőszekrény háromfázisú
illetve vezérelt mérő
nappali mérő számára nappali mérő számára
és hangfrekvenciás vevő számára

Társasházi csoportos Á ram v áltó s fo g y a s ztá s m é rő b eren d ezése k

m érőberendezések: tö b b m éretben 400 A-ig:

Példa: GFM-ÁV-250

Szabadtéri 1f és 3 f berendezések állandó és ideiglenes vételezésre:

Bővebb inform áció

az 1-260-0368
és az 1-505-4716
telefonszám okon kapható.

Példa: GFM-201P/FKT/TK Példa: GFMI-201PL-3F

földkábeles csatlakozásra
% légvezetékes csatlakozásra
GanzKK
 I H EfJsEpl MINŐSÉG - ELÉRHETŐ ÁRON!

Energiaelosztás a Hens<
€ flV S T fir
Univerzális és szupergyors
Típusvizsgált elosztórendszer 250 A-ig

A lkalm azható:
■ irodákban
■ bevásárlóközpontokban
■ lakó- és más kom m unális épületekben
m üzemcsarnokokban, gyárakban
m szabadtéren
m nehéz ipari környezetben
m IP 65 védettségig

Tűzálló kábelösszekötő dobozok

MAGYAR TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNNYAL! D u r o p la s t é s porszórt acéllemez tűzálló dobc

FIXCONNECT RUGÓS KAPOCSTECHNIKA ! ■ /. érintésvédelmi osztály, IP 65, a VDE követelményeki

megfelelően, E DIN IEC 60998. 2-5.rész szerint bevizs,

■ Funkciómegtartás vezetékrendszerekhez, 0,5-16 mm

funkciomegtartassal birö kábelek kötéseiben
m Szín pa sztel-n aran cs. RAL 2003
• N agy hö a lló sá g u , keramia összekötőkapcsok
a 4 beszerelt, zart kabelbevezetö
m F elerősítés külső fülekkel

Fogyasztásmérők
Egy- es háromfázisú mérőszekrények kül- és beltérre,
kábeles és vegyes csatlakozásra, ideiglenes kialakításra
Kombinált mérőszekrények kül- és beltérre. szabadvezetekes.
kábeles és vegyes csatlakozásra, ideiglenes kialakításra
Csoportos mérőberendezések kül- és beltéri alkalmazásra,
fogyasztós főelosztóval és szintenkénti csoportos elrendezes
Aramvaltos fogyasztásmérő szekrények kül- és beltérre
Szabadtéri egy- és háromfázisú közvetlen mérésü
fogyasztásmérő szekrények

Hensel Hungária Villamossági Kft. Kérdéseivel forduljon bizalommal hozzánk

1225 Budapest, Campona u. HENSEL műszaki információs vonal:
Tel.: (06-1) 278-1080 Fax: (06-1) 278-1082
E-mail: info@hensel.hu www.hensel.hu 06 1-278 10 87
-

BIZTOS MEGOLDÁS MINDEN IGÉNYRE! Hívható: H-Cs P 830-14 00

 Felvillanyozó ötletek

KÜLTÉRI FOGYASZTASMERO
TÍPUSJEL: JZ SOROZAT

m ELŐNYÖK m JELLEMZŐK
Egy rendszer, két megoldás: Hol van rá szükség?
energiapont és mérőhely. • Ipari üzemeknél
• Lakossági fogyasztóknál
A piacon kapható legstabilabb szekrény.
Erős, nem dönti le a szél. Mitől más?
• korszerű formatervezés,
Ha útban van, áttelepíthető. kiváló funkcionalitás
Színezéssel elrejthető, falban, kerítésben • fokozottan vandálbiztos
észrevehetetlen. • ütésálló és tűzbiztos

Üvegszálmentes, így hosszú évek alatt sem Mi jellemzi?

károsítja az egészséget. • polikarbonát anyag, hosszú élettartam
• korszerű villámvédelem
• többfunkciós kialakítás

MŰSZAKI ADATOK
JZD... közvetlen mérőhely:
mérőhelyek száma: 1 vagy 2
csatlakozás: NHOO - sorkapocs
opció 1: külső dugaljak
opció 2: túlfeszültségvédelem
opció 3: elrejtés falba
JZK... áramváltós mérőhely:
mérőhelyek száma: 1 vagy 2
csatlakozás: NH2
opció 1: főkapcsoló
opció 2: T-díjas doboz
opció 3: túlfeszültségvédelem
JZT... többtarifás mérőhely kérésre
rendszerengedélyek: EON, RWE
JFA... földfelszín alatti

!
Hamarosan elérhető

E T l V I L L KÖZPONT: 1158 BUDAPEST, FÁZI S U. 3. | +36 (1) 416 2565

I N F O@ J E T - V I L L . H U | W W W . J E T - V I L L . H U
E G R Á Z Ó m e g o l d á s o k
Biztonságossá tesszük
az energiát!

cs
Moeller Villanyszerelői Kör
Energiaelosztás
Törzsvásárlói Kártya

Ipari automatizálás
Kártyatulajdonosoknak 15% Épületautomatizálás
kedvezmény a mindenkori
Moeller listaárból!

Moeller Electric Kft.

1142 Budapest. Tatai utca 93/A
M oeller
T e l: (1) 450-3800 • Fax: (1) 450-3801 A n £ a to n B ra n d
E-mail: m oeller@ m oeller.hu
„Erőműtől a fogyasztóig”

m .schneider

- NH biztosító betétek
- N H szakaszoló-kapcsolók
- D; DO biztosító rendszer
- sínrendszerek

^socomec
- terhelés-szakaszoló kapcsolók
- biztosítós terhelés-szakaszoló kapcsolók
- terhelés átkapcsolok
- flexibilis rézsínek
- multifunkcionális mérőműszerek
- digitális mérőműszerek
- támszigetelők

fázissínek
fővezeték elosztó sorkapcsok
csatlakozó elemek

v n k t,,.* , A m i, p , r

- CM C alapú műanyag szekrények

- mérő, és kábelelosztó szekrények
- tartozékok

M.Schneider - Hungária Kft. O

H-1039, Budapest, Attila u. 31-33.
Tel.: 240-2000; Fax.: 240-2001
Web.: www.mschneider.lm
e-m ail: m.schneiderfa t-online.lm
 TBS Tranziens túlfeszültségek elleni védelem

A
n
w

Az OBO túlfeszültség-védelmi eszközök teljes körű védelmet nyújtanak

az alapvédelemtől a finomvédelemig.

Alkalmazhatók:
■ erős áramú hálózatok,
■ adatátviteli, illetve telekommunikációs hálózatok,
■ szabályozástechnikai áramkörök védelmére.

Az OBO túlfeszültség-védelmi eszközeire 5 év garanciát vállal!

OBO BETTERMANN Kft.

2347 Bugyi, A lsóráda 2.
Tel.: 29/349-000 Fax: 2 9/349-100 BETTERM ANN
E-m ail: info@ obo.hu
www.obo.hu
 Bővülő termékválaszté
az OBO-nál

Az energiaszállítás
és az adatátvitel biztos
kézben az OBO-nál.

Tökéletes megoldások a villamos installáció minden területén

!
VBS Összekötő- és rögzítő rendszerek LFS Vezetékelrendezési rendszerek
TBS Tranziens túlfeszültségek elleni EGS Szerelvények
védelem és villámvédelem UFS Padlóalatti szerelési rendszerek
KTS Kábeltartó rendszerek
BSS Tűzálló és funkciótartó kábeltartó
rendszerek

OBO BETTERMANN Kft.

O B O
2347 Bugyi, A lsóráda 2.
Tel.: 29/349-000 Fax: 29/349-100 BETTERMANN
E-m ail: info@ obo.hu
www.obo.hu
 A KOMPETENCIA ÖSSZEKÖT. / O lv / f / f / lip f l
' 111 1 T E C H M IK

FOGYASZTÁS MERŐ
SZEKRÉNYEK
EK típus
- Egyedi és csoportos elrendezések
- Kombinált, két mérőhelyes elrendezés
- Szekrény elektronikus fogyasztásmérőhöz,
közvetlen ill. áramváltós méréshez
- Csoportos fogyasztásmérőhelyek
- Áramváltós fogyasztásmérő elrendezések
Elhelyezés: bel- és kültéren, falon kívül vagy
süllyesztve szerelten

MODUL2000 típus
- Egyedi és csoportos elrendezések
- Szekrény elektronikus fogyasztás-
mérőhöz, közvetlen méréshez /
Elhelyezés: beltéren, falon kívül vagy
süllyesztve ill. maszkolással szerelten / ]|
Szerelőtér kialakítás lehetősége: /
pl. betápláló és/vagy közösségi /
áramkörök számára 1
M A G YA R O R S ZÁ G I K Ö ZP O NT
BU D A PEST DEBRECEN GYŐR MISKOLC PÉCS SZEGED SZOLNOK SZÉKESFEHÉRVÁR
H-1172 Budapest. Vidor u 5 H-4025 Debrecen, H-9023 Gyflc, H-3529 Miskolc, H-7623 Pécs. H-6724 Szege-a H-5000 Szolnok. H-8000, Székesfehérvár,
TEL * 3 6 1 253-1401 Arany János u. 55. Március 15. u. 5-7. Soltész Nagy K. út 129 Rákóczi ut 18. Pacsirta u. 1 Bercsényi u 10 l em Sereg u 5
FAX ■*•36 1 253-1491 TEL *3 6 52 422-883 TEL *36 96 414-815 TEL *36 46 411-784 TEL *3 6 72 513-560 TEL *36 62 486-964 TEL »36 56 515-160 TEL *3 6 22 348-349
E -M A IL schrack@ schrack.hu FAX »36 52 422-879 FAX +36 96 438-918 FAX «36 46 412-365 FAX *3 6 72 513 569 FAX +36 62 465-580 FAX *36 56 515-161 FAX *3 6 2 2 348-347

ENERGIA IPAR f ÉPÜLET 'J BERENDEZÉS IT KÁBEL VILÁGÍTÁS