Dokumen - Tips Irodalom MF Megoldas 8o

Czecze Enikő:
Megoldókulcs Szmolyan Gabriella Irodalom és képességfejlesztés 8.

Munkafüzet és felvételi előkészítő című könyvhöz
(00813/M/1)
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
1
Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.
www.ntk.hu
Vevőszolgálat: info@ntk.hu
Telefon: 06 80 200 788
Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.

A kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató
Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka
A kiadványt gondozta: Kónya Anna
Raktári szám: RE00813/M/1
1. kiadás, 2009
2
Ady Endre: Párisban járt az Ősz
1. Csoportosítsd a vers szavait! Melyik fejez ki inkább nyugalmat, melyik hirtelen változást?
lombok, hőkölt, beszökött, ballagtam, Szajna, perc, kánikulában, találkozott, nyögő, szaladt
Nyugalmat fejez ki Hirtelen változást fejez ki

lombok, ballagtam, Szajna, hőkölt, beszökött, perc, találkozott, nyögő, szaladt
kánikula
2. A költészet gyakori témája a természet s az évszakok váltakozása. Mely évszakokról

beszélnek a költők az alábbi idézetekben?
„Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja,

És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.” (Arany János) tél
„Mit tudsz a tűnő örömről,
ami a rügyön dörömböl” (Weöres Sándor) tavasz
„Szél s víz csap a csupasz szőlőtőre.
Lúdbőrzik az agyagos domb bőre” (Babits Mihály) ősz
„Levetette szép ruháit / Csendesen levetkezett
Majd felöltözik, ha virrad / Reggele, a kikelet.” (Petőfi Sándor) tél
3. Kösd össze az összetartozókat!

alliteráció Szent Mihály útja beleremegett
megszemélyesítés Füstösek, furcsák, búsak, bíborak
metafora A nyár meg sem hőkölt belé
metonímia S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
halmozás Elért az Ősz és súgott valamit
4. Hogyan születik a vers? A Petőfi Irodalmi Múzeumban található kéziratból kiderül, miként
nyerték el a sorok végső alakjukat.
a) Az első versszak második sora így alakult:

1. változat: Suhanva szállt a Szent-Mihály uton.
2. változat: Suhanva jött a Szent-Mihály uton.
3. (végleges) változat: Szent Mihály útján suhant nesztelen.
– Figyeld meg a „suhanva szállt”, a „suhanva jött”, majd az egyszerű „suhant” igék
alakulását! Érzel-e különbséget?
A „suhant” ige jobban kifejezi a pillanatnyiságot.
– Hasonlítsd össze az első két változat ritmusát a harmadikkal, a véglegessel! Mennyiben

változott a verselés?
Az első két változat szabályos jambus volt, utóbb erről lemondott a költő.
b) A negyedik versszak második sorát így kezdte először a költő: Kacag az ősz..., de nem
fejezte be, kihúzta és újat írt a helyébe: S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
– Milyen különbséget érzel a jelen és a múlt idő között? Véglegesen eltávozott a halál?
A múlt idő lezártságot fejez ki.
3
5. Tudod-e, hogy melyik hónapot hívják Szent Mihály havának? Mi köze van ennek a
vershez?
Szeptember Szent Mihály hava. Szent Mihály neve a halálra utal.
4
Szeretném, ha szeretnének
1. A költő e versében mintegy számvetést végez. Az alábbiak közül melyeket mondhatná

magáénak, hozzá tartozónak, és melyeket nem? Jelöld + vagy – jellel!
sógor – szomjúság +
barát – szeretet +
ősatya – büszkeség +
magány + titokzatosság +
elismerés – vágy +
elérhetetlenség +
2. Szerinted az alábbi kifejezések közül melyek illenek a költőre? Pipáld ki!
A jéghegy csúcsa  Földben turkáló vakond

Kastélyában ülő öregúr Magányos lovas
Önfeledt pillangó Mag a hó alatt 
Világítótorony  Búzakalász
3. Ady „Vízió a lápon” c. versében hasonló motívumok szerepelnek, mint az elemzett

költeményben. Keresd meg a párhuzamokat!
„Vagyok fény-ember ködbe bújva

vagyok veszteglő akarat
vagyok láplakók csodája
ki fényre termett, s itt marad
ködomlasztó reggelre várva,
várván, jön-e virradat.”
láplakók csodája: Vagyok, mint minden ember: fenség

fény-ember ködbe bújva: Lidérces, messze fény
veszteglő akarat: Szeretném magam megmutatni
4. Ki vagy te?
a) A vers melyik szavára gondolunk? Ki lehet a megszólított? Lidérc.
Fényeddel kecsegtetsz, de vajon bízhatok-e benned?
Nem tudom, létezel-e valóban, ám ha lápvidékre tévedek, még szürkület előtt igyekszem majd
elhagyni a terepet.
Akár Szent Elmo tüzétől, akár Szauron gonosz gyűrűjétől kaptad az alakodat, inkább ne
közelíts! Rólad nevezték el az emberek legszörnyűbb álmát!
b) Szólítsd meg hasonló módon a vers másik szereplőjét, a Titkot!

Soha nem mutatod meg, ki is vagy valójában?
Ne rejtőzz el az emberek elől!
5. Szóbridzs. Keressük meg az elemzett vers egy-egy kulcsszavát a szóbridzs nevű játék
segítségével! Az alább felsorolt szavak rokon értelműek, asszociációk, a dőlt betűs
kifejezések pedig más értelműek, de hasonló hangzásúak.
Rávezető szavak A vers szavai
5
VÉR, ANYÓS, HASONLÓ, VIDÉKI, ZOKON, HOZZÁTARTOZÓ, rokon
SÓGOR
CSÓVA, RAGYOGÁS, TÉNY, FIZIKA, SUGÁR, SÖTÉTSÉG, NEON fény
MEGSZÓLÍTÁS, MAGASZTOS, MÉLTÓSÁG, SZENTSÉG, KIRÁLY, fenség
EGYSÉG
– Írd körül hasonló hangzású vagy rokon értelmű szavakkal az „ének” szót!
dal, ária, kornyikálás, zene, évek
6. Egészítsd ki Ady Endre életrajzát!

Ady Endre a Szilágy megyei Érmindszenten született 1877-ben. Apja gazdálkodó kisnemes,
anyja református pap lánya. A szegényebb kisnemesi családokat „hétszilvafás nemeseknek”
hívták, képletesen arra utalva, hogy birtokukon legfeljebb hét szilvafának volt hely. Ady
gimnáziumi tanulmányait a zilahi református kollégiumban végezte. Miközben Debrecenben
jogot hallgatott, a város lapjaiba politikai cikkeket írt. 1903-ban megismerkedett egy jómódú,
Párizsban élő nagyváradi kereskedő feleségével, Diósiné Brüll Adéllal, akit Lédának nevezett
verseiben. Első két verseskötete nem keltett jelentős visszhangot, az 1906-ban megjelent Új
versek című kötettel aratott igazi sikert. Az 1908-ban meginduló Nyugat szerkesztői és az
írótársak egyaránt Adyt tartották irányadónak az új magyar irodalomban. 1915-ben Ady
feleségül vette a nála jóval fiatalabb erdélyi földbirtokoslányt, Boncza Bertát, akit
Csinszkának nevezett verseiben. 1917-ben Budapestre költözött az orvosi kezelésre szoruló,
nagybeteg költő. 1918-ban jelent meg utolsó kötete A halottak élén címmel. 1919. január 27-
én halt meg.
6
Összehasonlító feladatok:
A nagy Pénztárnok
Hiszek hitetlenül Istenben
1. E két vers közgazdasági fogalmakkal élve a számadásról szól. Az alább felsorolt fogalmak
közül melyekért fizet a nagy Pénztárnok, és melyekért a költő maga a Hiszek hitetlenül
Istenben c. verse szerint? Írd a fogalmakat a megfelelő oszlopba!
betegség, romlottság, szomorúság, álmatlanság, részvétlenség, hazugság, vereség,
önrombolás, magyarság, lekicsinylés, szenvedés, költészet
A nagy Pénztárnok fizet A költő fizet

betegség szomorúság
romlottság álmatlanság
vereség részvétlenség
önrombolás hazugság
magyarság szenvedés
lekicsinylés költészet
2. Töltsd ki az alábbi táblázatot!
A nagy Pénztárnok Hiszek hitetlenül Istenben

Ki beszél a versben? A nagy Pénztárnok A költő
Fizikai kínokat említő sorok: Bajjal születtél Beteg vagyok, beteg
Lelki kínokat említő sorok: Itt a kínod, itt a reményed Szinte ömölnek tört szívemből
A keserű igék
Az elvesztett ártatlanságot Tekercs-aranya Szépség, tisztaság és igazság
említő sorok:
kora-csókért Lekacagott szavak
3. Szóbridzs. Keresd meg a versek egy-egy kulcsszavát!
Rávezető szavak A keresett szó

RONGY, MÓKUS, FILLÉR, SZEGÉNY, KÉREGET koldus
ŐSEMBER, ERŐSZAK, KATÁNG, ODACSAP, FURKÓSBOT husáng
MEGTORLÁS, WANTED, VÁLTSÁG, ÉKSZÍJ, GYILKOS pénzdíj
VÁGYAKOZÁS, SZÁRAZ, VÍZ, SIVATAG, HOLDÚJSÁG szomjúság
RETEK, LÁTOGATÓ, EGÉSZSÉG, ÁPOLÓ, KÓRHÁZ beteg
4. Gyűjtsd össze a Hiszek hitetlenül Istenben című költemény azon utalásait, melyek a lírai én
kételkedését fejezik ki!
„Hiszek hitetlenül Istenben”, „A keserű igék”, „Lekacagott szavak”, „Száz titok kavarog”,
„S ez magamnál is, / Óh, jaj, nagyobb titok.”
5. Szerinted mit sugall a kép: megváltást vagy leszámolást? Miért?

A leszámolást sugallják a gyilkos kezek. Mintha vért törölne a szivacsot tartó kéz.
Melyik verset illusztrálnád ezzel a képpel? Miért?

Az Őrizem a szemed című verset. A versben megjelenő idősebb és fiatalabb kezek képe miatt.
7
6. Nézz utána, hogy A nagy Pénztárnok című vers a Vér és arany kötet melyik ciklusában
jelent meg! Hasonlítsd össze röviden a cikluscímet a vers gondolatvilágával!
A vers a Mi urunk: a pénz című ciklusban jelent meg. A vers a címben megszólított „nagy
Pénztárnok”-ot a halállal azonosítja, s ez ilyen módon értelmezi a cikluscímet is, melyben a
halálnak az „úr” felel meg. Mind a vér, mind az arany motívuma megjelenik a versben, ami a
kötet címére utal, és a cikluscím ezt az összjátékot is megerősíti.
8
Irány a középiskola!
1. Az alábbi mondatokban állatneveket rejtettünk el. Írd ki őket! A betűk (hangok) sorrendjét
nem változtathatod meg!
A muhar csak egy gyomnövény. Vendel finom ételt eszik ebédre.

Harcsa, delfin
Az autó kerekeken gurul. A boltba is megyünk, mert a hugom éhes.

Kenguru, méh
2. Írj egy-egy olyan mondatot, amelyben az alábbi szókapcsolatok jelentése megmarad, de a

kap ige nem szerepel újra bennük!
A) kedvet kap – Kedve kerekedett focizni.

B) oltást kap – Az orvosnő beadta az influenza elleni oltást.
C) észbe kap – Mielőtt csúnyát mondott volna, észhez tért.
D) erőre kap – A jó erős húsleves erőt adott neki.
E) magára kap valamit – Mielőtt kilépett volna az utcára, gyorsan felöltözött.
F) kardjához kap – A tiszt rögtön karjához nyúlt.
3. Magyarázd a versben található hasonlatot!
Ágát a fa, mint hálót ejti le,

csobban, rezeg az alkonyat vize
Mikor a láthatárra emeli,
ficánkoló pirossal van teli.
Az ágát hullató fa halász képében jelenik meg.
4. Keresd meg a hibás szót vagy kifejezést, és írd le a mondatot helyesen!
a) Olyan jó lenne, ha tudnák neki szervezni egy meglepetésbulit!

Olyan jó lenne, ha tudnék neki szervezni egy meglepetésbulit!
b) Nálunk általában mindig apukám főzi a halászlevet karácsonyra.

Nálunk mindig apukám főzi a halászlevet karácsonyra.
c) Edzett létére fel tudta emelni azt a három súlyos zsákot.

Edzett lévén fel tudta emelni azt a három súlyos zsákot.
5. Keresd a párját! Írd a következő nyelvjárási (népnyelvi) szavak előtti vonalra a hozzá
tartozó jelentés sorszámát! Ha segítségre van szükséged, lapozd fel az Új Magyar Tájszótár
1–4. (Akadémiai Kiadó) megfelelő kötetét!
a) _____3 görrög 1. csúszik

b) _____5 lükken 2. eltelik, megtelik
c) _____6 ételődik 3. röfög
d) _____1 sikamodik 4. kacag
5. hirtelen zökken
9
6. idegeskedik, eszi magát
7. kiabál
8. horkol
Írd le a köznapi nyelvhasználat szerint az aláhúzott szavakat!
A) Tavasszal már elállított az édesanyám libapásztornak.

elállított: elküldött, beadott
B) Édesanyám a kis lábosba öntött olajat, aztán belemetélt egy fej vöröshagymát.
belemetélt: belevágott
C) A sapkámat az utcán magasra dobáltam, hogy belerepüljön a bőregér.

bőregér: denevér
7. Írd az alábbi meghatározások mellé az épít ige megfelelő igekötős alakját!

Például: a házra új tetőt készít: ráépít
A) egy házat elkészít: megépít
B) az elgazosodott helyen utat fektet: kiépít
C) az igazgató munkatársakat elbocsát: leépít
D) az üres telekre lakásokat húztak fel: felépít
8. Magyarázd meg saját szavaiddal a következő közmondásokat!

A) Kétszer ad, aki gyorsan ad!
Aki gyorsan tesz valami, kétszer csinálja, mert elsieti.
B) Nem babra megy a játék!
Súlya van a dolognak.
10
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
1–2. fejezet
1. Mit olvashatunk ki az alábbi idézetekből Misi jelleméről? Írd le egy-egy szóval a rá

jellemző tulajdonságot!
Idézet Misi tulajdonsága egy szóval

„Hátha valaki belenéz s elolvassa, megkritizálja.” bizonytalan
„Ez az ágy olyan, mint egy önálló vár, nagyon szerette, hogy önálló(ság)
nincs a többiek közé bedugva.”
„Ő csak azt tudta, hogy a szülei kétségbe lesznek esve a kalap aggódó
miatt.”
„Meg volt győződve, hogy ilyen kollégium nincsen több a büszke
világon.”
„Nem érezte magát elég erősnek hozzá, hogy a szüleitől kapott kötelességtudó
pénzt ilyen fölösleges valamibe ölje bele.”
„Benyúlt a fiókja hátuljába, s elkezdte szó nélkül kikotorni a engedelmes
festéket.”
2. Melyik helyszínre jellemzők az alábbi szavak? Írd őket a megfelelő oszlopba!

falépcső, segéd, krajcár, kertészlegény, teológusok, oszlopfő, Csokonai, táblácska, kirakat,
esküdtfelügyelő, négyszögű, tollseprű, sivár, énekterem, kavics, bokrok
Kollégium Könyvesbolt Füvészkert

négyszögű kirakat kertészlegény
falépcső tollseprű táblácska
sivár segéd teológusok
énekterem krajcár kavics
oszlopfő Csokonai bokrok
esküdtfelügyelő
3. Tegyük fel, hogy Misi a te osztálytársad.

– Kik lennének a barátai?
– Ki volna a kedvenc tanára? Miért?
– Milyen tanuló lenne?
Egyéni megoldásokat várunk.
4. Mit érez Misi? Mit látunk rajta?

Amikor ránézett a sárgás, finom bőrkötésű könyvre.
Amikor meglátja, hogy az öreg levéltáros visszafordul az első emeleti lépcsőről.
Amikor Böszörményi kése a kezébe kerül.
Amikor meglátja a kalapját egy fiatal kertészlegény fején.
Amikor megszólítja a rábámuló cselédeket.
Mit érez? Mit látunk rajta?

szenvedélyt izgatottságot
rettegést rémületet
izgalmat félelmet
csalódottságot szomorúságot
félszegséget zavart
11
5. Jelöld „N” betűvel a népi és „L” betűvel a latin eredetű kifejezéseket! Írj mindegyikhez
rokon értelmű szavakat!
N ugráncsol ugrál
L spekulál töri a fejét
L prepa tanítóképzős
L telepaccol telerak
L kármin piros
N bodászva ballagva
6. Tudod-e, mit jelentenek ezek a szavak: almárium, szakmány, kordován? Olvasd el a

magyarázatokat, majd értelmezd a hasonlatokat!
Almárium: (a latin fegyvertár szóból) eredetileg a fegyverszekrény, később mindenféle –

főleg kisebb – szekrény régies magyar elnevezése.
olyan emlékezete volt, mint az almárium
Mindenre emlékszik, a kis dolgokra is.
Szakmány: régi teljesítménybérezési rendszer. A bányászatban: darabbértételek összessége.

úgy adja le a tananyagot, mintha kukoricát morzsolna szakmányba
Lélektelenül tanít.
Kordován: Córdoba város nevéből ered. Szömörcével cserzett, különlegesen kikészített

kecske vagy birkabőr.
a bőre olyan, mint a kordován
Különleges, finom bőr.
7. Karikázd be azokat a tárgyakat, amelyek valamilyen módon felkavarták Misi lelki békéjét!
kalap, festékpaletta, könyv, kosár ruha, újság, zsebkés
8. „Most már hetven esztendeig mindig ide lesz kötve a gondolatja, hogy itt van neki egy
titka...” Milyen mesék jutnak eszedbe az alábbi számokról?
3 A három kismalac
7 Hófehérke és a hét törpe
12 A tizenkét hónap
1001 Az ezeregyéjszaka meséi
9. Az 1. vagy a 2. fejezet címe lehetne? Írd a négyzetbe a sorszámot!
Hová lett a bicska? 2. Menekülés a füvészkertbe 1.
Az elveszett kalap 1. A jóízű cipőkenőcs 2.
Pénz áll a házhoz 2. Nem várt lehetőség 2.
10. Mi történne, ha Böszörményi nem durva, erőszakos és gátlástalan lenne, hanem szelíd,
jólelkű és félénk? Írd át ennek megfelelően az alábbi regényrészletet!
12
– Én loptam el? – kiáltott Böszörményi, magából kikelve. – Én? Disznóság! Ezt nem engedem
mondani! Én nem loptam el senkinek a kalapját! Kikérem magamnak!
– Én nem mondtam...
– Így meggyanúsítani, nézzék meg a ládámat, meg kell vizsgálni minden ládát! – ordította,
ahogy a torkán kifért.
A szobafőnök megsokallta.
– Ne ordítson itt, senki sem mondta, hogy maga lopta el! Nézze meg az ember!
– Én loptam el? Már megbocsássatok, de én képtelen lennék ilyet tenni! Nem engedi meg a
neveltetésem.
– Én nem mondtam…
– Kérlek benneteket, nézzétek meg a ládámat. Akkor majd kiderül az ártatlanságom.
13
3–4. fejezet
1. Mit olvashatunk ki az alábbi idézetekből Misi jelleméről? Írd le néhány szóval a rá

jellemző tulajdonságot!
Idézet Misi tulajdonságai néhány szóval

„Vele nem lehetett tréfálni; ha ő egyszer kimondta, hogy határozott
nem kér, akkor aztán nem kér.”
„Mindjárt kezdetben, csaknem félórával hamarabb ment el pontos
hozzá.”
„Szerette volna visszaszívni, szerette volna, ha nem meggondolatlan
mondta volna. Izgett-mozgott, s harapdálta a száját.”
„Török néninek meg Vásárhelyi néninek mindig kezet félénk
csókol, de ez olyan finom néni volt, hogy nem mert.”
2. Melyik szereplő otthonára jellemzőek az alábbi kifejezések? Írd a sorszámukat a megfelelő

házikóba!
1) óraketyegés, 2) pazar fény, 3) csönd, 4) önfeledt játék, 5) lobogó tűz, 6) cselédlány, 7)

csilingelő kacagás, 8) kapubolt feletti szűk lyuk, 9) élénk társadalmi élet, 10) lappangó titok,
11) pedantéria, 12) barátságos légkör, 13) magas kilincs, 14) szalmával font karosszék, 15)
társadalmilag lecsúszott, 16) társadalmilag felkapaszkodott, 17) társadalmilag elfeledett
Gimesiék: 4., 8., 10., 15.

Pósalaky úr: 1., 3.. 5., 12., 14., 17.
Orczyék: 2., 6., 7., 9., 11., 13., 16.
3. Tegyük fel, hogy Orczy Misivel együtt Gimesit is meghívta vendégségbe. Milyen lenne
Misi a látogatás alatt? Karikázd be a találó kifejezéseket!
vidámabb, bátrabb, rendetlenebb, virgoncabb, szomorúbb, megértőbb, szemtelenebb,

boldogabb
4. Mit érez Misi? Mit látunk rajta?
Mit érez? Mit látunk rajta?

Amikor koncentrál a tiszta, értelmes felolvasásra: izgalmat figyelmet
Amikor elárulja Gimesinek, hogy a lutrira tett: büszkeséget elszántságot
Amikor Gimesi rosszhiszeműen azt feltételezi, hogy szégyent elvörösödik
majd róluk is pletykálni fog:
Amikor a tanári szoba előtt vár: szorongást félelmet
5. Jelöld „N” betűvel a népi és „L” betűvel a latin eredetű kifejezéseket! Írj mindegyikhez
rokon értelmű szavakat!
L konviktus kollégium
L szénior utolsó éves teológus
N böcsmöl becsmérel
N ipse férfi
L cőtus kollégium
14
L imponál tetszik
L trafik dohánybolt
N csűr magtár
6. A lányokról.
a) Misi nem szokott lányok közelében lenni, Orczyéknál azonban futólag találkozik
néhánnyal. Húzd alá a regényrészletben egyenes vonallal (itt vastag betű) azokat a szavakat,
amelyek a lány külsejére, hullámos vonallal (itt dőlt betű) azokat, amelyek Misi
lelkiállapotára vonatkoznak!
„Volt köztük egy kövér, sárga hajú lány, az neki mindjárt feltűnt, az arca nagyon fehér volt
és piros, s a sárga haja a vállára lógott, de csakúgy szikrázott, mint az igazi arany. Ez
egyszer csak ránézett, olyan szürke szeme volt, hogy ő attól egészen megijedt, igen nagy
szürke szeme, s ahogy az ő szemébe nézett, ő elkezdett vörösödni, s a teste egész gyenge lett,
a térde reszketett, s nem tudott volna szólni egy szót sem, és észrevette, hogy a lánynak az
orra körül szeplők vannak.”
b) Szerinted Gimesi beszélgetett már lányokkal? Miből következtetsz erre? Mit szól Misi
beszámolójához? Egyéni válaszokat várunk.
7. A 3. vagy a 4. fejezet címe lehetne? Írd a négyzetbe a sorszámot!
A különös meghívás 3. Ember tervez, Isten végez 4.
A Péterfia utca lakóinak titka 4. Látogatás a nagyvilágban 3.
A megálmodott számok 4. Visszatérő gondok 4.
15
5–6. fejezet
1. Mit árulnak el az alábbi idézetek Misi jelleméről? Ugyanarra a jellemvonásra utal mind a
négy.
Milyen szövegkörnyezetből derül ki? Mi ez a tulajdonság?

„Isten ments, hogy a lányra ránézett volna még egyszer!” szégyenlős
„Nem volt hozzászokva, hogy valamiről nyilatkozzék.” visszahúzódó
„Nagyon feszélyezte, hogy hallgatják.” gátlásos
„Ő nem tudta, hol lakik Gyéres tanár úr, ő eddig nem törődött
azzal, ő nem is gondolta, hogy: lakik!” visszahúzódó
2. A Doroghy család melyik tagjára emlékeztetnek az alábbi szavak?

1) beteges, 2) röhincs, 3) borszagú, 4) siránkozó, 5) gyönyörű, 6) lusta, 7) goromba, 8)
álmodozó, 9) állatkínzó, 10) életvidám, 11) rosszcsont, 12) vihogó, 13) halovány, 14) csitri,
15) szótalan, 16) magába vonult, 17) vénlány, 18) összenőtt szemöldök, 19) porcelánfehér
fog, 20) hős a Történelmi Arcképcsarnokból
Papa Mama Viola Bella Sanyika Ilike

3., 16., 20. 1., 8., 13. 4., 7., 15., 17., 18. 5., 10., 19. 6., 9., 11. 2., 12., 14.
3. Képzeld el, hogy Misi osztályába jársz Debrecenben!
a) Osztálytársai közül kik lennének a barátaid? Miért?

b) Tanárai közül ki lenne a kedvenc tanárod? Miért?
c) Hogy viselkednél a csomag felbontásakor?
d) Ki lenne az, akivel biztosan nem barátkoznál? Miért?
Egyéni válaszokat várunk.
4. Miért épp Törökék jutnak Misi eszébe, amikor valahogy ünnepelni szeretne? Hogyan
kárpótolják őt zord életkörülményeiért? Egészítsd ki az alábbi táblázatot!
Mit pótolnak? Hogyan?

A cötusbeli ridegséget, az édesanya hiányát. Török néni és Ilonka megölelték.
Az elismerést, az édesapa hiányát. Török bácsi deréknek nevezi.
A küzdelmes életet, a sebes hadarást Pósalakynál. A család érdeklődik Misi sorsa iránt.
5. Hogy hangzik a kifejezés a regényben? Jelöld „N” vagy „L” betűkkel, hogy népi vagy latin
eredetű-e a talált szó!
kibuggyan, kifakad, felszínre tör kirüffent N

ív, papírlap árkus L
képtelenség, lehetetlenség abszurdum L
zsongás, mozgolódás zsinyegés N
ismétlés repetíció L
bosszúistennő, házisárkány, boszorkány fúria L
6. A férfiakról.
16
a) Milyen hatással van Misire Török papa és Doroghy papa? Keress példákat a regényben a
két papa egykedvűségére:
– Török: a családjával ritkán beszélt.
– Doroghy: merev, egyformán mosolyog.
jóságára:
– Török: megsimogatta Misi fejét.
– Doroghy: kedvesen mondja azt a fiának, hogy szamár.
belső feszültségére:
– Török: csibukozik, pöröl a családjával.
– Doroghy: magába fordul.
feszültségük okára:
– Török: fiai nem vitték semmire.
– Doroghy: a család elvesztette a vagyonát.
b) Képzeld magad Misi helyébe, és fogalmazd meg, hogy érzed magad a két fentebbi személy
társaságában!
c) Az előző feladatban említett tulajdonságok közül szerinted melyikkel hozható kapcsolatba
a csibukozás?
egykedvűség, jóság, belső feszültség
Indokold válaszodat!
A csibukozás a belső feszültség levezetése.
7. Bella ezt válaszolja János úrnak: „Sehogyse szívesen!”
Hogy értelmezi ezt az ártatlan Misi? Miért?

Azt hiszi, hogy Bella kifigurázza Török urat. Gyermeki naivsága miatt.
Mi van Bella válasza mögött? Miért?
Kéreti magát. Bella kacérkodik.
János úr melyik magyarázatot érti ki belőle? Miért?
Bella igent mond. Szerelmes Bellába.
8. „Tanulj fiacskám, [...] ne törődj semmivel, neked mindig lesz mindened” – mondja Viola
Sanyikának, és ruhát, cipőt, rajzpapírt ígér neki, meg lehetőséget franciatanulásra,
zongoratanulásra, sportolásra.
a) Talán ismerős az efféle biztatás. Szerinted miket ígérne egy mai szülő a gyerekének?
Próbáld megtalálni a fenti ígéretek mai megfelelőit!
Tanulj fiacskám: mobiltelefont, számítógépet, televíziót és külföldi utazást kapsz! Nem fogod
megbánni!
b) Mit gondolsz az ilyen ígéretekről? Fogalmazd meg véleményedet!
c) Szerinted mitől függ egy gyerek sikeres fejlődése? Készíts kördiagramot! Az arányok
jelölésénél alkalmazd a következő színeket:
anyagi támogatás – fekete

szellemi háttér a családban – kék
öröklött gének – piros
egyéni hozzáállás – zöld
egyéb – fehér
17
Miután elkészültetek, vessétek össze az elkészült diagramokat!
Egyéni megoldást várunk.
9. „Mi lenne, ha…” Vajon melyik szereplőről van szó?
Mi lenne, ha állat lenne? – Igavonó barom.

Mi lenne, ha frizura lenne? – Konty.
Mi lenne, ha bútor lenne? – Megkopott konyhaasztal.
Mi lenne, ha növény lenne? – Petrezselyem.
Mi lenne, ha testrész lenne? – Vörös tenyér.
Mi lenne, ha beszéd lenne? – Panaszáradat.
Mi lenne, ha szín lenne? – Fekete.
Mi lenne, ha mitológiai alak lenne? – Fúria.
Mi lenne, ha műfaj lenne? – Tragédia.
Viola.
10. Az 5. vagy a 6. fejezet címe lehetne? Írd a négyzetbe a sorszámot!
A szerelmi postás 5. Az is tolvaj, aki az emberek bizalmát meglopja 6.
Ünnepi hangulatban 5. A véletlenül kihallgatott beszélgetés 6.
A leskelődők 6. A kihúzott számok 6.
11. Légy szemfüles, akár egy jó nyomozó! Olvasd el újra, figyelmesen azt a részt, amikor
Misi megmutatja a reskontót a Török családnak!
Hogyan tereli el az író a figyelmet a reskontóról?
1. Misi elmondja, hogy Pósalaky úr adta a pénzt a reskontóra.
2. Ami Jánosnak tetszik, az szégyen.
3. Misi elhatározta, hogy nem fogadná el a nyeremény felét, mert az szennyes pénz.
12. Ha te lennél az író, te hogyan oldanád meg a figyelem elterelését? Olvasd el újra a
reskontó megmutatásáról szóló részt, majd írd újra a saját elképzelésed szerint!
18
7–8. fejezet
1. Keress e két fejezetből idézeteket Misi alábbi tulajdonságaira!

lámpalázas Mintha megrémült volna, egy szót se szólt.
érdeklődő Misi meg volt bűvölve, s lángoló szemekkel nézett a kis összegre.
szerény Misi igazat adott Szegedinek.
2. Misi szellemi fejlődésében Názó és Nagy úr is meghatározó szerepet játszik. Melyikükhöz

kapcsolnád az alábbi tulajdonneveket? Nyilazd a középső oszlop szavait jobbra vagy balra, a
megfelelő név irányába!
Urál
Neanderthal
Arany János
Egyiptom
NÁZÓ Julianus barát NAGY ÚR
Roncevallesi-hágó
Konstantinápoly
Kovás-völgy
Levédia
Kézai Simon
3. Az író Názó órája alatt mindvégig fönntartja a humoros feszültséget a múltba révedő öreg
tanár és a jelenben élő osztály között. Mik e humoros feszültségkeltés lényegesebb elemei?
Egészítsd ki a táblázatot!
Miről beszél a tanár? Mi jut eszébe az osztálynak?

„Ilyen keveset tudunk az emberiség
őstörténelméből: csak három forint árát.” A három forinton nevet.
Őskori eszközökről, amelyeket még ma is
használnak Debrecenben, például csürkülő,
gatyamadzaghúzó. A gatyamadzaghúzón nevet.
Személyes élményeiről Egyiptomban. Többször hallott, unalmas történet.
A kovásvölgyi lelőhelyről. Két gyerek szüleinek is ott van földje.
,,…a magas homokdombnak a lapányra A furcsa szóhasználaton.
meredeken ereszkedő oldalát a szél kinyalta…”
4. Hogy mondja az író? Válaszod mellett jelöld „N” vagy „L” betűkkel, hogy népi vagy latin
eredetű-e a talált szó!
megmérgesedve, felfúvódva gyúlt fel a vére N

kicsúfol, kifiguráz kimókáz N
kibuggyanva, gyöngyözve büffögve N
emelvény, dobogó, tanári asztal katedra L
telekrész, földdarab parcella L
polgár cívis L
5. Véleményed szerint miért adott Názó jelest Misinek? Állítsd fontossági sorrendbe a
válaszokat! (Az 1-es legyen legfontosabb!)
19
– Azért, mert Misi éltanuló volt, és nem mert neki rossz jegyet adni. 7.
– Azért, mert bele volt gyökeresedve minden tekintélytisztelete. 6.
– Azért, mert Misi „Hát csak úgy” válaszából kiérezte, hogy a kisdiák tökéletesen 2.
megértette magyarázata lényegét.
– Azért, mert Misi érdeklődve hallgatta. 4.
– Azért, mert sejtette, hogy a diák hallgatása ellenére is tudja a válaszokat. 3.
– Azért, mert Misi nem nevetett rajta. 5.
– Azért, mert élvezte egy rokonlélek, egy hozzá méltó okos ember társaságát. 1.
6. Hogyan kapcsolódik a német író, Thomas Mann szövege Názó tanórájához?
„Mert éppen ekkor történik az, hogy minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre
hatolunk s tapogatózunk a múlt alvilágába, az emberiség történetének, művelődésének kezdeti
alapjai tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármily kalandos
távolságokba gömbölyítjük alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak vissza a
feneketlenségbe. Találóan mondhatjuk itt, hogy »újra és tovább«, mert kutató buzgalmunkkal
a kikutathatatlan incselkedő játékot űz: látszatmegállókat és úticélokat kínál, melyek mögött,
amint elértük őket, újabb múltszakaszok tárulnak föl, ahogy a partjáró bolygása sem ér soha
véget, mert minden egyes megmászott agyagos fövenykulissza mögött új távolságok
csábítnak új hegyfokok felé.”
a) Eredetileg mire szolgál a mérőón?

A függőlegesség beállítására.
Ebben a szövegben mit mérnek vele?
A tudást.
b) Ismered e két szó jelentését?
Föveny: part, ahol növényzet van.
Kulissza: díszlet, színfal.
Mit jelenthet ebben a szövegben az, hogy „fövenykulissza”? Meghódított, megismert terület.
c) Fogalmazz egy mondatot az incselkedik szóval!
A kisfiú addig-addig incselkedett a kutyával, míg az megharapta.
d) Hogyan magyaráznád saját szavaiddal a múlt alvilága kifejezést?
Az emlékezés még nem ismert rétegei; a fennmaradt emlékek ismeretlen összefüggései.
20
9–10. fejezet
1. Hogyan jellemzik Bellát saját szavai?
Bella szavai Jellemvonásai

„A gazdag rokon nem ismeri többé a szegény rokont.” realitásérzék
„Jó, (...) én segíteni fogok mindnyájatokon, amennyit tudok.” nagylelkűség
„A verset nem hagyja itt?” kíváncsiság
2. Ismerd fel Misi „nagy rohanásának” állomásait a megadott támpontok alapján, majd jelezd
nyilakkal, hogy milyen sorrendben kereste fel őket!
közelgő záróra; tintafoltoktól feketéllő asztal; a „visszautasított” utalvány

Mi ez a hely? posta
vörös festékkel fertőtlenített mellékhelyiségek; zúgás, kongó morajlás; üvegajtók
Mi ez a hely? vasútállomás
elmosódott felirat; bűvös, tündéri erő; összevissza töredezett, ragasztott sírkő
Mi ez a hely? Hatvani professzor sírköve
a rácsra kiragasztott cédula; kártyaparti
Mi ez a hely? a pedellusok szobája
üveges gázlámpák; újság, szivar
Mi ez a hely? Bika étterem
felcsukló zokogások; elszámolási hiba
Mi ez a hely? Városháza, Szikszay Lajos munkahelye
3. Hogyan alakulna a történet, ha nem Bella kapná rajta Misit a versíráson, hanem Ilonka? Írd
meg a párbeszédet!
4. Milyen naturalista képzetek kísérik Misi dühét János úr iránt?

A bika szarváról lecsorog János úr bele.
5. Milyen hasonlatokat alkot az író az alábbi szavakból?
bankó, pillangó, kebel Felrepülnek a bankók, mint a pillangók.

üveg, márványkő, test Olyan volt a teste, mint az üveg, s fehér, mint a márványkő.
kéz, vas, rettenetes Apátoknak rettenetes keze van, olyan, mint a vas.
fütty, meggyilkolt, sikoltás De a fütty olyan kísérteties volt, mintha a meggyilkolt ember
utolsó sikoltása lett volna.
6. „Nem a ruha teszi az embert.” – tartja a közmondás. Keresd meg a regényben az alábbi
kapcsolatokra vonatkozó részeket, majd döntsd el, igazolják vagy cáfolják a közmondást!
Kapcsolat Igazolja / Cáfolja

Misi varrónő édesanyja és a hozzá járó Boriska néni, de nekem olyan ruhát tessék varrni,
parasztasszonyok amilyen senkinek sincsen a faluban!
Bella és nagynénje, Petky hercegné Csak egy ruhám volna, hogy elmehetnék a
nagynénémhez, a Petky hercegnéhez.
Orczy és osztálytársa, Pálfi Még jobban szeretett volna hosszúnadrágot,
amilyen Pálfynak van, ezt még Orczy is irigyelte.
21
Misi édesapja és a falubeli emberek Apja ha egy foltos nadrágot vett is fel, ... akkor is
a legtakarosabb ember volt a faluban.
7. Orczy titkosírással ír levelet a nyomozócsapatnak. A kód lényege, hogy használója

mindegyre „melléüt”. Fejtsd meg az üzenetet!
NyÁH ÜS NyÉN HÁNyÜSz. Á TVNyÉTyCÉNy LÍLFSDzÉZsÉN CŐTŐSNFOÍTy.

Nagy úr nem gyanús. A szünetben kikérdezem Böszörményit. (Ugyanis mindig az ábécében
előtte álló betűt kell behelyettesíteni.)
8. Találj mindkét fejezethez 3-3 címet!
Kilencedik fejezet Tizedik fejezet

1. Misi és a költészet 1. Misi emlékei
2. Misi és Bella 2. Családi tragédiák
3. A hazugság 3. Szikszay Lajos bűnös?
9. „Mi lenne, ha...” Jellemezd játékos metaforaalkotással Misi édesapját!
Mi lenne, ha bútor lenne? szekrény

Mi lenne, ha ruhadarab lenne? mente
Mi lenne, ha ital lenne? bor
Mi lenne, ha növény lenne? tölgyfa
Mi lenne, ha állat lenne? oroszlán
Mi lenne, ha jármű lenne? repülőgép
Mi lenne, ha mitológiai alak lenne? Zeusz
Mi lenne, ha műfaj lenne? tragédia
10. Készítsd el a kilencedik és a tizedik fejezetek szerkezeti vázlatát! Csak a legfontosabb

dolgokat emeld ki, és ügyelj arra, hogy ne sorold fel a legapróbb részleteket is!
9. fejezet
– Orczy nyomozása az osztályban
– tanítás Doroghyéknál
– felolvasás Pósalaky úrnál
– séta haza, meglátja Bellát és Török Jánost
10. fejezet
– Misi álma, reggel lemarad a többiektől
– megy Törökékhez, útközben találkozik Szikszayval, nem mer bemenni Törökékhez
– Török János rábízza a táskát
– postahivatal
– vasút, meglátja Bellát
– vissza a kollégiumba
– elmegy Doroghyékhoz
– elmegy színházba
– vissza a kollégiumba
22
11–12. fejezet
1. Keress a négy utolsó fejezetből 2-2 példát Orczy alábbi tulajdonságaira! (Fogalmazhatsz
saját szavaiddal, vagy idézhetsz a regényből.)
szervezkedő: „Kicsi a rakás” játékot rendez.

vizsgálódó: Összeíratja Misivel szobatársai nevét.
titokzatoskodó: Körlevelet ír.
2. Misi búcsúzik a kollégiumtól, Debrecentől, s bárhová pillant, a látvány emlékeket idéz fel
benne. Mi az, amit lát, és mi az emlék?
szemétláda, Leidenfrost kirakata, pergamenbe kötött könyv, vers, Bella, vérnarancs,
könyvtár, Böszörményi bicskája, ceruza, a magyarok eredete, divatkereskedés, kalap
Amit lát: Ami erről eszébe jut:

pergamenbe kötött könyv a verse
szemétláda Böszörményi bicskája
könyvtár a magyarok eredete
divatkereskedés Bella
vérnarancs Leidenfrost kirakata
3. Tegyük fel, hogy Misi hazamegy karácsonyra, és otthon továbbírja a versét! Egészítsd ki az
elképzelt művet!
Csodálatos ragyogás Egyenként begyűjtve

járta át a lelket, magához ölelte
napfürdőző verebek mind az összes madárfiat
csipogtak szanaszét. s boldog volt körülte
Kúszott az ég felé Ám akkor megbillent
óvatosan, szépen, a palló alatta
pajtásai tartották a sok betyár lurkóféle
keskeny deszkavégen. csak átlátott rajta.
– Miért érzed tartalmasabbnak Misi kész versét?

– Igaz-e szerinted, hogy értékes mű csak mostoha körülmények között születhet? Indokold
válaszodat! Keress példákat és ellenpéldákat irodalmi tanulmányaidból!
4. Misi úgy érzi, őt nem szereti senki. Cáfold meg! Miben nyilvánul meg az alábbi személyek
szeretete iránta?
Viola Viola bocsánatot kért Misitől.

Törökék Figyelmesek iránta.
Bella Csókoltatja az ő kis poétáját.
Orcy, Gimesi Mindketten meglátogatják Misit a szállodában, amikor beteg.
Gyéres Tanítványt ajánl neki.
Igazgató A rendőröknek azt mondja, hogy kalapot emelhetnek előtte.
5. a) Milyen hasonlatokat alkot az író az alábbi szavakból?
23
koporsó, ébredő, megérint Megérintette, mint éjfélkor koporsóját az ébredő halott.
kazán, vér, gőz Járt benne a vér, mint kazánban a gőz.
b) Hogyan alakítja metaforává az alábbi hasonlatot?

Úgy hagyja el a kollégiumot, mint a halott a siralomházat.
A halott elhagyta a siralomházat.
6. „Ellopták a kabátját, vagyis benne volt valamilyen kabátlopási ügyben.” – ferdíti el az

igazságot a közvélemény a szólás szerint. Hogyan fordítják Misi ellen az igazságot a fegyelmi
tárgyaláson? Írd a mondatok után az igazságtalan vádbeszéd megfelelő részletét!
Misi megpróbálja kiszámolni, mióta tanít Doroghyéknál.

– Még csak egyszer kaptam náluk fizetést. – Hát te a fizetésen keresztül emlékezel!
Misi lelkiismeretesen tanította Sanyikát a megbeszélt tárgyakra.
– Szóval tefelőled minden egyéb tárgyból megbukhat.
János pénzt csempészett Misi zsebébe.
János 10 Ft-ot adott Misinek a reskontóért.
Misi nagysokára elmerészkedett színházba.
Mit csináltál te valamelyik este lámpagyújtás után? A leányokat bámultad az utcán?
7. Váratlan beavatkozás
Az ókori alkotások gyakori eszköze a „deus ex machina”: isten a gépezetből. Számos ókori
drámában a bonyodalmat egy gépezet útján lebocsátott „isten” váratlan megjelenése oldotta
meg.
– Móricz regényében ki az a személy, akinek váratlan megjelenése szinte isteni
beavatkozásnak tűnik? Isaák Géza, Misi nagybátyja.
– Milyen a fellépése? Határozott.
– Mit tesz? Kideríti az igazságot. Védelmébe veszi Misit.
– Megoldja-e a helyzetet? Igen, magával viszi Misit a sárospataki kollégiumba.
8. Szerinted mire költötte volna Misi a csekély 120 forintot, a reskontó nyereményét? Jegyezd
fel tételesen a kiadásait a pénzösszegek megjelölésével! (Viszonyításképpen felhasználhatod
Orczy beszámolóját János úr kiadásairól.)
Kiadás: Összege: Kiadás: Összege:

9. „Ember lesz a pataki diákból is, nem csak a debreceniből!”

a) Melyik iskolákra utal az igazgató?
A sárospataki és a debreceni református kollégiumokra.
b) Nézz utána, mikor alapították ezeket az iskolákat!
1531-ben a sárospatakit, 1538-ban a debrecenit.
c) Járj utána, kik voltak a fenti iskolák leghíresebb tanulói!
Debrecen: Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Szentjóbi Szabó László, Kölcsey Ferenc,
Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc
Sárospatak: Bánffy Dénes, Bessenyei György, Bethlen Miklós, Fáy András, Gárdonyi Géza,
Geleji Katona István, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Szemere Bertalan, Tompa Mihály,
Képes Géza és Mészöly Dezső
24
10. „Mi lenne, ha…” Egészítsd ki a táblázatot, majd próbáld kitalálni, mely szereplőre
utalnak a játékos metaforák!
Mi lenne, ha… Válasz: Mi lenne, ha... Válasz:

tárgy lenne? Kártyaasztal. élőlény lenne? Lótetű.
élőlény lenne? Valamilyen parazita. ital lenne? Pezsgő.
műfaj lenne? Krimi. stílus lenne? Szleng.
mitológiai alak Hermész. érzés lenne? Bűnbánat.
lenne?
illatszer lenne? Brillantin.
Jánosról van szó.
11. Találj ki mindkét fejezethez 3-3 címet!
Tizenegyedik fejezet Tizenkettedik fejezet

1. A szeretet ereje 1. Későn derült ki az igazság
2. Édes jó Géza bátyám 2. Debreceni diák voltam
3. A fegyelmi tárgyalás 3. Búcsú Debrecentől
25
Összefoglalás
1. Misi az események hatására lassan felnőtté válik. Mit ért meg a felnőttek világából? Milyen
újfajta érzések töltik el? Fogalmazd meg röviden!
a) Amikor megsejti Gimesiék családi titkát:

Csalódottság.
b) Amikor azon elmélkedik, hogy akié a bizonyítvány, azé a lehetőség: Aki jó tanuló, az kap
meg minden lehetőséget: az ösztöndíjat, az ingyenes kollégiumi ellátást és a felolvasómunkát.
c) Amikor megtudja, hogy édesapja pakkot küldött karácsonyra: Örömet és meglepetést érez.
Elsápadt, majd elpirult.
d) Amikor kijelenti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni: A patriotizmusnak azt a
magas fokát érzi, amit soha nem fog érezni a későbbiekben.
e) Amikor megsejti, hogy mi volt a „kinyizsi baj”: Misi úgy gondolta, hogy a parasztoknak
van igaza a vitában, ugyanis édesapja becsapta őket.
2. Hogyan gondoltál a regény címére Misi történetének megismerése előtt, és hogyan

értelmeznéd a címet a regény elolvasása után? Fogalmazd meg néhány mondatban a cím
lehetséges értelmezéseit!
3. Móricz hősei nevetni tudnak a sorsukon. Hasonlítsd össze az alábbi szereplők különböző
nevetését!
Milyen szavak kísérik a nevetését? Mi van mögötte?

Orczy édesanyja Szereted a fiamat? anyagi jólét
Gimesi Most már jól nézek ki, mi? vidámság
Ilike Nem mond semmit. zavar
Bella Dehogy volna hozzá nekem türelmem! szépségének tudata
A „Hét krajcár” mamája Elbújtak. […] A pénzecskék. önirónia
4. Mit jelent Misi számára debreceni diáknak lenni? Néha boldog volt itt, máskor boldogtalan;
néha elment volna, máskor maradt volna. Csoportosítsd a számok segítségével az idézeteket!
1. „…bejött a nagy sötét épületbe lakni, mintha a szabadból befogták volna.”

2. ,,…megmutatja majd az öccseinek, hogy ő milyen kést szerzett Debrecenben!”
3. „Szeretett volna mindig a fiúk között lenni, szeretett volna olyan igazi diák lenni, mint a
többi.”
4. „Elbűvölve hallgatja Názót, majd Nagy urat.”
5. „Itt kell élnie, ebben az idegen városban, ebben a nagy kollégiumban.”
6. „Az iskola oratóriumában kiáltották ki 49-ben a függetlenséget, ott szónokolt Kossuth
bűvös hangon.”
7. „Elhatározta, hogy soha többet Debrecenbe nem jön. Van iskola másutt is.”
8. „Megérintette az ágyát, mint éjfélkor koporsóját az ébredő halott.”
Misi rosszul érezte magát a kollégium falai között: 1., 5., 7., 8.
Misi büszke arra, hogy debreceni diák lehet: 2., 3., 4., 6.
Misi boldog, hogy lehetősége van nagyszerű és okos emberek vonzáskörében élni: 3., 4.
Misi sajnálja, hogy meg kell válni a kollégiumtól: 3., 4., 6., 8.
Misi túlnőtt a kollégiumon: 5., 7., 8.
26
5. A regényben megfigyelhetjük számos társadalmi réteg, csoport sajátos, a köznyelvtől eltérő
szóhasználatát.
Mit mondunk helyette manapság?
De vigyázz rá, azt a bürkit! El ne veszítsd!

Ó, te napon sült málé! De buta vagy!
Énnye, a tyúk kaparja meg! Ejnye, a fene egye meg!
Jó pipa lehet! Megéri a pénzét.
6. Határozd meg az alábbi családok társadalmi helyzetét!
Kik voltak régen? Milyen a helyzetük most?

Gimesiék Jó anyagi körülmények között Gimesi a nagymamával él.
éltek.
Orczyék Anyagi jólétben éltek. Anyagi jólétben élnek.
Pósalaky Városi tanácsnok volt. Vak, egyedül él, magára hagyva.
Nyilasék Apja gazdálkodó ember volt, Apja ács, szegények.
cséplőgéppel rendelkeztek.
Doroghyék Óriási uradalmuk volt, 10–12 Egy nagyobb parasztházban laknak,
ezer hold. amit bérelnek, szűkösen élnek.
Törökék Török bácsi tanító volt. A fiúk elzüllöttek. A család
szegényen él.
7. A szedő sok helyen tévesztett, és a korrektornak nehéz a dolga, mert a szöveg véletlenül így
is értelmes lett. Segíts neki, javítsd ki a sajtóhibákat! Karikázd be a hibás betűt, és írd a sor
szélére a helyeset!
Nyilas makkot kapott, Nyilas makkot kapott! p

Meg lehetett nézni a mezemet, veres, kifújta a szél. k
Kacagtak minden szavára, de úgy, hogy ne legyen nagy rangja. h
Össze fogjuk írni, kikkel vakol egy szobában. l
A mankót a kabátja oldalzsebében nem érezte jó helyen. b
Az igazgató úr veres szakállal ott ült az íróasztal felett. d
Simonyi óbester kisgyerek korában felmászott egyszer a deres toronyba. v
Önkéntelenül a pengő felé mentek, amely éppen a nyolcadik osztály előtt volt a falba
beerősítve. cs
8. Milyen szóképet, alakzatot találsz az alábbi sorokban?
az orrán öblögeti a hangokat szinesztézia

az arca megérezte a gyűrődést megszemélyesítés
orrcimpái kitágultak, mint a lihegő lóé hasonlat
bőrt húz a szájára metafora
már a lábába száradt az esze ellentét
9. „Mi lenne, ha…” Akinek van kedve, kérdezze az osztályt, például Belláról. Ha tetszik a
játék, más regényhősökről is adhattok hasonló, metaforikus leírást, s az győz, aki először érti
meg a képes beszédet. Ismerősök is szerepelhetnek feladványként!
27
10. Képzeld magad a helyi újság főszerkesztőjének, aki meghallva a történetet azonnal tollat
ragad, s kicsit kiszínezve az eseményeket tájékoztatja az olvasókat a nem mindennapi esetről!
Válassz egy szereplőt vagy eseményt a regényből, s írj róla helyszíni tudósítást vagy riportot!
Egyéni megoldásokat várunk. Hívjuk fel a diákok figyelmét a tudósítás és a riport
jellegzetességeire.
Tudósítás: objektív hangnem, az események bemutatása, utalás az összefüggésekre
Riport: szubjektív látásmód, szereplők megszólaltatása, többféle szempont, saját vélemény
kifejtése.
Mindkét esetben fontos a találó cím kiválasztása, és rövid, összefoglaló jellegű,
figyelemfelkeltő bevezető megírása.
28
1. Összekevertük a betűket, betűjegyeket. Írd le a helyes szót!
A) cókasz: zacskó______________ B) pomorós: sorompó___________________
2. Az alábbi használati utasítást helytelenül fordították le magyarra. Javítsd ki!

Fogalmazd meg négy mondatban helyes magyarsággal!
MOSÓGÉP
Ez a mosógép használat nagyon könnyű, csak kell egy konnektorba bedug, és működés.
Ajtó mosógép kinyit, majd tesz a gépbe ruha. Ajtó becsuk, aztán bal gomb megnyomva
választ ki programot. Végén jobb gomb megnyom elindítani mosást.
Pl.: Ennek a mosógépnek a használata nagyon könnyű, csak bedugjuk a konnektorba, és

működik. Kinyitjuk a mosógép ajtaját, majd betesszük a ruhát a gépbe. Az ajtót becsukjuk,
aztán a bal oldali gombot megnyomva kiválasztjuk a programot. Végül a jobb oldali gomb
megnyomásával elindítjuk a mosást.
3. A kulcsszó és a jelentés segítségével találd ki, melyik szólásra gondoltunk! Írd le a

szólásokat!
Pl.: kulcsszó a pont

Jelentés: befejezi, lezárja Szólás: pontot tesz a végére
A következő szólások kulcsszava az orr.
Jelentés Szólás
a) gőgösen, lenézően viselkedik Magasan hordja az orrát.
b) becsap, rászed Orránál fogva vezet.
4. Írd le, hogy min alapul a következő nyelvi játék!

„– Hogy hívják azt a ragadozót, amelyik bűnözőket eszik? – Gonosztevő.”
A humor az összetett szó egyes elemeinek értelmezésében rejlik. Ha eltekintünk a gonosztevő

szó bűnöző jelentésétől, és másként bontjuk fel a szót elemeire, a gonoszt és az evő szavakat
kapjuk, melyek így egy újabb értelmezést eredményeznek. A „t” nem a második elem kezdő
betűje, hanem az első elem tárgyragja lesz.
5. Keresd meg a párját az A)-tól D)-ig megadott szavaknak! A megoldáshoz csak a szavak
felépítésére, szerkezetére, szóelemeire figyelj!
csomagokkal lámpatest furkál kocsit
Pl.: gyár/ak/nak – fiú/k/tól
A) csomagtartó lámpatest
B) kocsiknak csomagokkal
29
C) Járkál furkál
D) Testet kocsit
6. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!
Móricz Zsigmond: Sárarany (részlet)
Kiskarán csaknem két század óta élt a magyarság egyforma életet. Ősszel, tavasszal
szántottak, vetettek, régen faekével, nem is olyan régóta egyszerű vascsoroszlyákkal.
Sohasem hitte volna el senki, hogy ez a derék, fekete föld egyebet is megteremjen, mint búzát,
búzát, búzát. Mert kukoricából elég, ami a disznónak elég. Krumpli, az is sok, ami van. Mit
teremjen az istenadta föld? Egypár szál cirkot seprűnek, néhány sor napraforgót egy kis
olajnak, répát tehénnek, sütőtököt a gyereknek, egy vető kendert az asszonynak. A többibe
aztán búzát, búzát.
Olyan egyszerű, megszokott, változatosság nélküli ez az élet. Ahogy a hold újul és fogy,
szinte lesugárzik mindenfelé, mit kell tenni. Nyaratszaka folyik a kemény, tülekedő munka a
földdel, amely már nem is a termőföld megművelésének látszik, hanem a nagy, közönyös,
kiélt föld hátán egy árva, maroknyi, elkeseredett népség harcának a mindennapi kenyérért. És
ez a harc igen keserves, a kiskarai ember nem ér öregkort; időnek előtte megszakítja magát a
munkával.
De ezt a harcot is a századok alatt kifejlődött szokás diktálja. Az egyes embernek nem kell
gondolkoznia; el sem is tudja képzelni senki, miről lehetne gondolkozni. A gazdaságról?...
A) Nézz utána a Magyar értelmező kéziszótárban vagy a Magyar néprajzi lexikonban, hogy
mi a csoroszlya!
Az ekevas elé szerelt vágóél.
B) Milyen más jelentését ismered még a csoroszlya szónak?
Vénkisasszonyokra, idős asszonyokra használják negatív értelemben.
7. A szöveg alapján válaszolj a kérdésekre!
A) Mi mindent termelnek a kiskaraiak? Búzát, kukoricát, krumplit, cirkot, napraforgót, répát,

sütőtököt, kendert.
B) Mi a cirok? Pázsitfűfélék családjába tartozó növény, a seprűkészítés kelléke.
8. Írd le, hogyan mondanád másképpen a kiemelt szavakat, szókapcsolatokat!
A) folyik a kemény, tülekedő munka a földdel: birkózó

B) a kiélt föld hátán: sok mindent megélt (esetleg: terméketlen)
C) időnek előtte megszakítja magát a munkával: belerokkan a munkába
D) ezt a harcot is a századok alatt kifejlődött szokás diktálja: írja elő, parancsolja
9. Az alábbiakban a hatodik feladat szövegében található néhány szó, kifejezés magyarázatát

adjuk meg, keresd meg, és írd őket a vonalakra!
a) egész nyáron át: Nyaratszaka
b) magasra növő, sárga tányéros növény: napraforgó
c) belehal a munkába: megszakítja magát a munkával
30
Babits Mihály: Balázsolás
1. Gyűjts a versből szavakat az alábbi fogalomkörökhöz!
Betegség Vallás Világ

torokgyík könyörgök, segíts gyermekkorom, őzike
lob, orvos gyertya, pap, térdel felnőttek, kamasz
orv betegség oltár, püspök perc, csata
gégém szűkül, tüdőm zihál, kés, fulladás szent, pogány, jóság élet, halál
2. Írd le másképpen az alábbi szavakat!
lob: láz
félszáz: 50
diákul: latinul
szepegő: síró
nyiszálták: vágták
3. Szerinted melyik megfogalmazás fejezi ki leginkább a vers lényegét? Karikázd be a

betűjelét! (Itt vastaggal.)
a) A költőnek nincs vesztenivalója, akár egy babonás ráolvasó szertartást is segítségül hívna
már.
b) A költő megrémülve a rajta elhatalmasodó betegségtől csodáért fohászkodva az eddig
elhanyagolt Szent Balázs közbenjárására bízza magát.
c) A költő fél a papoktól. „Nem használ, de nem is árthat” alapon úgy gondolja, hogy jobb,
ha ezen a téren is bebiztosítja magát.
d) A költőn erőt vesz a gyermekkor iránti nosztalgia, és reménytelen helyzetében hirtelen
ötlettől vezérelve a rég elfeledett szentet szólítja.
4. A vissza-visszatérő megszólítások szakaszokra tagolják a verset. Jelöld a témák versbeli

sorrendjét számozással!
betegség 3.
gyermekkor 1.
általános emberi szenvedés 5.
Szent Balázs kínjai 4.
a jelen (amiben a költő él) 2.
5. Olvasd el az ismertetést, majd válaszolj a kérdésekre!
Szent Balázs örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy
Szebaszte hívő népe püspökké választotta. A szentlélek indítását követve visszavonult egy
magányos hegyi barlangba, innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és gyógyítva a
rábízott közösséget. Vadállatok őrizték, amelyek háziállatok módjára engedelmeskedtek neki.
316 táján Szebasztéban azonban még folyt a keresztényüldözés. Balázst hiába védték a
vadállatok, ő ellenállás nélkül megadta magát Agricola helytartó poroszlóinak. Hittagadásra
viszont nem tudták kényszeríteni, így vízbefojtás általi halálra ítélték. A legenda szerint
azonban Balázs rövid áldást küldve a vesztőhellyé kijelölt tóra, ahelyett, hogy belefulladt
volna, nyugodtan sétálni kezdett a víz felszínén. (Csupán bírái lelték halálukat a mélyben,
31
akik saját isteneikben bízva követni próbálták.) Balázst ezek után lefejezték. Csodatettei
között tartják számon, hogy egyszer megmentette egy fiú életét, aki a torkán akadt
halszálkától fuldokolt. Egy másik csodáját meghálálva egy asszony gyertyát ajándékozott
neki. Balázs nem maradt adós: a gyertyafelajánlás évenkénti megismétlését különleges
áldásával kötötte össze. A keresztények ma is szívesen fogadják Szent Balázsnak a
torokbántalmak ellen védő áldását a gyertyaszentelői gyertyák szelíd fényében.
Milyen más néven szólítja még meg a költő Szent Balázst? Sebasta püspöke.
A fent leírt csodák közül melyik hozható kapcsolatba a verssel? A fuldokló fiú életének
megmentése.
Milyen vízzel kapcsolatos csodákat ismersz még a Bibliából? Mózes kettéválasztotta a
tengert, és a zsidók átmentek a túlsó partra.
6. Keresd meg a versben a leghosszabb mondatot! Hány soron ível át? 3 két sorból álló
mondat:
„Tél közepén...”
„De azért te meghallgattad...”
„Mert orv betegség öldös”
7. Egészítsd ki Babits Mihály életrajzát!

Babits Mihály Szekszárdon született. Apja törvényszéki bíró. A költő először vidéki
gimnáziumokban kapott állást (Baján, Szegeden), majd egy kisvárosban, az erdélyi
Fogarason tanított, mely ma Romániához tartozik. Később Budapestre költözött, de nyaranta
Esztergomba vonult vissza feleségével, aki maga is költő volt. Életművének nagy
tanúságtétele, hogy az író feladata: tökéleteset alkotni, és nem hátrálni meg a kor diktálta
felelősségtől. Nemes Nagy Ágnes írja róla: „…a megváltás egy faja neki a művészi tett, és épp
ezért kínzó felelősség a világért, a világ előtt.” A szabadelvű, polgárosult nemesség eszméit
igyekezett átmenteni saját korába, amikor a politikusok végzetes világháborúba sodorták az
országot. Irodalmi példaképei. a magyar költészet klasszikusai közül kerültek ki, főleg
Kölcsey, Vörösmarty és Arany hatott rá. Költészete Adyhoz hasonlóan a szimbolizmus
sajátságait mutatja.
32
Új leoninusok
1. Gyűjts a versből szavakat az alábbi fogalomkörökhöz!
Időjárás Érzelmek Élet a faluban

villám, dörgés félelem, aggódás elülnek a szürke galambok
zápor, szél szerelem ballag a kései nyáj
törpe tanyák
2. Írd le másképpen az alábbi szavakat!
jövel: gyere
akol: birkák éjjeli szállása
elülnek: éjjeli szállásukra mennek
3. Hogy mondja a költő?
kicsiny, alig látszik ki a földből (mesebeli alakot is jelenthet): törpe

káprázatos, tündöklő fényű felület töredéke (egy bizonyos nevű lányt is hívhatsz így, ha
közeli barátságban vagy vele): csillám
kedvesem, szerelmesem: kegyesem
4. Melyik megfogalmazás fejezi ki leginkább a vers lényegét? Karikázd be a betűjelét! (Itt

vastag betűvel.)
a) Ha odakint zord az idő, legjobb visszavonulni egy biztonságos szobába azzal, akit
szeretünk.
b) A vihart kirekesztő üvegablak mögül a fenséges táj látványa szerelmet gyújt a szívben.
c) Felemelő dolog nézni az égi színjátékot egy védett zugból.
d) Szerencsére a civilizáció lehetővé teszi, hogy romantikus kalandokat éljünk át mostoha
időjárási körülmények között is.
5. Tartalmilag hány jól elkülöníthető részre osztanád a verset? Nevezd meg ezeket a részeket!
Két részre osztható a vers:
1. Viharos este a faluban.
2. Kedvesemmel a szobából nézzük a vihart.
6. Melyik a kakukktojás az alábbi rímpárokban? Gondolj az elhelyezkedésükre!
aklok – baglyok törpe tanyák – édesanyák

hallgat – ballag csattan az ég – puszta vidék
csattan az ég – ajkadon ég kaplak – ablak
esteli táj – kései nyáj villám – csillám
7. Keresd meg a versben a jelenséget leíró részeket!
Jelenség Idézetek
Kitör a vihar, szele végigvág a tájon. Villám; távoli dörgés.
Már nem látni messzire. A látóhatárt Sápad a kék hegytábor, fátyola távoli zápor...
esőfüggöny homályosítja.
Az ég félelmetessé válik. csattan az ég
33
Minden élőlény hazafelé igyekszik. ballag a kései nyáj
Minden élőlény bezárkózva szorong. csöndben a törpe tanyák
8. Hasonlítsd össze az alábbi két idézetet az elemzett verssel, és a verscímek alatt jelöld x-
szel, ha az állítás igaz a versre!
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,

még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár,
s még benne virít az egész kikelet,
De íme, sötét hajam őszbe vegyül már,
A tél dere már megüté fejemet.
Elhull a virág, eliramlik az élet...
Ülj hitvesem, ülj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
(Petőfi Sándor: Szeptember végén)
Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig

legelget a tehén
s lassan megmérgeződik
Kikericsek virítanak kékek és lilák
álmos szemed olyan, mint itt ez a virág
mint szirmok fodra kéklő s kék akár ez ősz itt
s szemedtől életem lassan megmérgeződik
(Apollinaire: Kikericsek)
Szeptember végén Kikericsek Új leoninusok

A versben színek szerepelnek. x x x
A vers párhuzamot vonultat fel. x x x
A versben évszakok szerepelnek. x x
A vers hangulata optimista. x x
A költő a szeretett lény tekintetéről beszél. x x
A halál pozitív gondolattal párosul. x
34
Kosztolányi Dezső: A rút varangyot...
(A szegény kisgyermek panaszai – részlet)
1.
a) Milyen drágakövet említ versében a költő? Mit jellemez velük?
rubin, zafír, gyémánt a békát
b) Milyen foglalkozásokat említ versében a költő? Kit jellemez velük?
hentes, hóhér a gyerekeket
2. Melyik realista, és melyik látomásszerű kép? Jelöld „R” vagy „L” betűkkel!
R Botokkal nyomtuk le a földre

L A bőre selymek fonadéka
L A délután pokoli sárga
R Nyakig a vérbe és a sárba dolgoztunk, mint a hentesek.
3. Tudod-e, milyen színűek az említett drágakövek? Helyettesítsd a nevüket színekkel!
Egész smaragd volt. Rubin a szeme, gyémántot Egészen zöld volt. Vörös a szeme, csillogó
izzadt, mérgekkel tele. áttetszőt izzadt, mérgekkel tele.
A lába türkiz, a hasa zafír, a bőre selymek A lába kékeszöld, a hasa kék, a bőre
fonadéka. selymek fonadéka.
4. Milyen szóképet, alakzatot ismersz fel az alábbi idézetekben?
Idézet Stíluseszköz
„Rubin a szeme” metafora
„Gyémántot izzadt” megszemélyesítés
„Nyakig a vérbe és a sárba dolgoztunk, mint a hentesek.” hasonlat
5. Keresd meg versében a számodra
legfélelmetesebb sort! az egyik vágta, a másik ölte

legszebb sort! a bőre selyem fonadéka
legtartalmasabb sort! mi hóhérok, mi törpe gyilkosok
6. Olvasd el az ismertetést, majd válaszolj a kérdésre!
Sigmund Freud (ejtsd: frajd, 1856–1939), Kosztolányi kortársa és műveire hatást gyakorló
osztrák idegorvos és pszichiáter, a lelki élet „szerkezetét” ösztön-énre és felettes énre
osztotta. Freud szerint „az ösztön-én és a felettes én megegyeznek abban, hogy mindkettő a
múlt hatásait képviseli, az ösztön-én az öröklött múltét, a felettes én lényegileg a másoktól
átvett hatásokat.” A lelki élet konfliktusait a két én harca okozza az ember lelki életében. A
lelki élet szerkezetének harmadik eleme az én (ego), mely tudatosan működik a valósághoz
igazodva. Ez az én közvetít az ösztön-én és a felettes én között. Freud az „A pszichoanalízis
rövid vázlata” c. művében így fogalmaz: „...az emberi szellem tevékenységének egy része a
reális külvilág legyőzésére irányul. Ehhez a pszichoanalízis hozzáteszi, hogy egy másik,
különlegesen magasan értékelt része a lelki alkotómunkának a vágykielégítést szolgálja,
azoknak az elfojtott kívánságoknak pótló kielégítését, amelyek a gyermekkor éveitől fogva
mindenkinek a lelkében laknak.”
35
Freud a neurózis gyógyítására új módszert vezetett be: a szabad asszociációt.
a) Nézz utána a könyvtárban Sigmund Freud életének és munkásságának! Foglald össze

röviden, hogy mivel egészítenéd ki a munkafüzet ismertetőjét!
Sigmund Freud (1856–1939), a bécsi egyetemen tanult, majd a híres bécsi Allgemeines
Krankenhaus idegosztályán dolgozott. Később magánorvos Bécsben. Feleségül vette
szerelmét, Martha Bernayst. Fontosabb művei: Álomfejtés, A halálösztön és az életösztönök,
Pszichoanalízis.
b) Melyik „én” ösztökéli a gyermekeket az állatkínzásra a felsoroltak közül?
Az ösztön-én ösztökéli a gyermekeket az állatkínzásra.
c) Milyen vágyakat tartalmazhat a vers lírai énjének ösztön-énje?
A versben megszólaló lírai én szólamában az ember ősi, még a vadászathoz és a
létfenntartáshoz kapcsolódó vágya, az ölés jut kifejezésre. Ezzel összefüggésben pedig a
birtoklás vágya is megjelenik.
d) Hogyan állnak ezzel vagy ezekkel szemben a felettes én tiltásai, szabályai?
Ezt a vágyat kísérli meg elnyomni és a társadalmi és erkölcsi normák szerint szabályozni a
felettes én.
7. Hogyan vélekedsz a varangy megkínzásáról, majd megöléséről? Foglald össze rövid

fogalmazásban gondolataidat, és sorolj fel érveket és lehetséges ellenérveket állításiad mellett
és ellen!
36
Ó én szeretem a bús pesti népet...
1. Szóbridzs. Milyen helyekre vezet el bennünket a vers?
Rávezető szavak Mi a keresett hely?

GYALOGOS, ZÁRDA, SZEGÉLY, KOCKAKŐ, ÚTTEST járda
BILLENTYŰ, ZSÁKUTCA, KÜLÖNÍRÁS, HÉZAG, NEMZET,
SZÖSZ, SPACE köz
PÁLYAUDVAR, ZÓNA, ÁCS, NYOLCADIK, JÓ LEKVÁROS,
JÁKOB FIA, KERÜLET Józsefváros
2. Milyen az élet ebben a városban? Keress az alábbiakhoz rokon értelmű igéket!
támolyog: szédeleg, tántorog

dong: dübörög, kong
bujt: okozott
3. Egy csángó népdal egyik versszaka így hangzik:
Utca, utca, bánat utca,

Bánatkővel van kirakva.
Azt es az én rózsám rakta,
Hogy én járjak sírva rajta.
Miféle bánatról beszél a Kosztolányi-vers kapcsolódó sora?

„Mert bánatkővel van utcád kirakva...”
Az ott lakó emberek bánatáról beszél.
R dong a tükrös kávéházak alja

R letaposott cipősarokkal, árván
L kopott árvácskák, fáradt, vézna szentek
L én láttam a föld vérező szivét
5. Alakítsd a metaforákat hasonlatokká!
az álmok lenge fodra: Az álmok lengék, mint a fodor.

a bánat végtelen patakja: A bánat végtelen, mint a patak.
a föld vérező szive: A föld vérzik, mint a szív.
6. Keress olyan sorokat a versből, amelyek az alábbi érzéseket fejezik ki!
felháborodás részvét elszántság

s jaj ez a föld, Sokszor úgy érzem, Bármerre mennék,
e bús föld a hazám. szinte-szinte vétek, ide visszatérnék…
Ki látta, hogy mi a bús, hogy csöndben élek, nem nézek felétek…
7. A vers melyik sora jut eszedbe a képek láttán? „döng a tükrös kávéházak alja”
37
Milyen korabeli kávéházról hallottál, amelyben szívesen találkoztak az írók?
New York
8. Olvasd el újra Ady Endre A föl-földobott kő című versét, majd vesd össze Kosztolányi Ó,
én szeretem a bús pesti népet kezdetű költeményével! Összehasonlító elemzésedben sorold fel
azokat a motívumokat, melyek mindkét szövegben egyaránt jelen vannak, ugyanakkor figyelj
azokra az elemekre is, melyek csak az egyikben vagy másikban fordulnak elő!
Hasonlóságok: hazaszeretet, elmaradottság bírálata, kétkedés, a visszatérés ígérete

Különbségek: az Ady-vers a nagy egészre utal, míg a Kosztolányié a részleteket is felmutatja;
Ady összeveti a helyzetet a nyugatival, Kosztolányi csak a magyar állapotokat tárgyalja.
38
Ötévi fegyház
L A hideg, unalmas hamu körülvette őt és beporozta.

R Diákkorában megszúrta nyakát egy darázs.
L Bűnös, bolond, vérző, sápadt szörnyei ennek a földgolyónak.
R Immár csak tárgyak voltak szemében az emberek.
2. E lélektani novellában gyakori az orvosi párhuzam. Miben hasonló az ügyész és az orvos

munkája?
a) Kösd össze az egymásnak megfelelőket!
Ügyész Orvos
1. Kivizsgálja az esetet. Kezelés.
2. Vádat emel. Diagnózist állít fel.
3. Bírósági tárgyalás. A kezelés eredménye.
4. Ítélet. Megvizsgálja a beteget.
b) Írd be az a) feladat számait a megfelelő idézetek mellé!

Kórjelzés: betöréses lopás. Orvossága: ötévi fegyház. 2.
Éppúgy nem nézett a vádlottra, mint a sebész arra a betegre, amelyet operál. 3.
Mint jó sebész, biztos kézzel vájkált az életekben. 1.
A beteg annyira rohadtnak mutatkozott, hogy csak a halál volt az egyetlen gyógyszer. 4.
Föltárta az alattomos kis sebeket, melyek titkos átszövődéssel mérgezték az egész
szervezetet. 3.
3. A klausztrofóbia jelentése: beteges félelem zárt helyen való tartózkodástól. Alighanem a

novella ügyésze is ebben szenved. Számozással állítsd megfelelő sorrendbe a reakcióit onnan
kezdve, hogy rázárták az ajtót!
6. beletörődés 9. munkájával kapcsolatos új látásmód

7. próbálkozás a feledtető álommal 5. dühkitörés
3. unalom 1. elnéző mosolygás
2. harag 8. értelmetlen munka
4. nyugtalanság, idegesség
4. Magyarázd meg a novella következő szavait!

imposztor: bitorló, csaló, gazember
pöcegödör: emésztőgödör
lénia: vonal
spanyolnátha: az influenza egy típusa
39
5. Kösd össze az alakzat, szókép nevét az idézettel!
MEGSZEMÉLYESÍTÉS „Miért is akarná nyitni?”

KÉRDÉS „Mint jó sebész, biztos kézzel vájkált az
életekben.”
METAFORA „Halálosan fehér volt, unott, dúlt és püffedt.”
FELKIÁLTÁS „unottan kóvályogtak körülötte a hivatalos stílus
papírfoszlányai.”
HASONLAT „Ez nem családi kör, de bolondokháza, idegklinika,
tébolyda!”
ISMÉTLÉS „csak emberek suhantak a neszfogó
hószőnyegen...”
HALMOZÁS „Hallatlan!”
„ez a homlok, mely az ősidők erejét leheli, és nem
ismer se írást, se törvényt...”
6. Ki vagy te? A vers egyik szavához beszélünk. Ki lehet a megszólított?
A vádlott mondja: Ha a szerencsecsillagom hegedűművészt csinált volna belőlem, esküszöm

neked, te lennél az első minden sorom elején! Ha adószakértő lehetnék egy későbbi korban,
még az áfával is összehoználak, de mivel csak egy nyomorult tolvaj vagyok, én biz’a
zsebreváglak, ha megtalállak!
A feleség mondja: Csak a gond van veled! Mindig az visz magával, aki később ér haza.
A gyerek mondja: Hú, de izgalmas! Te még a mágnest is magadhoz vonzod!
A szobalány mondja: Jaj, istenem! Ha kívül vagy, az a baj, ha bévül vagy, az is baj! Nem is
tudom, hová tegyelek te... te titkok meg kamrák nyitja!
Kulcs
7. Készíts jellemábrázolásokat a novella szereplőiről az alábbi szempontok alapján!

a) Mutasd be Palit, az ügyész kisfiát egy óvónőnek!
b) Jellemezd az ügyészt a védelmet képviselő ügyvédnek!
c) Mutasd be Vas Gábor vádlottat az őt védő ügyvéd szempontjából!
40
1. Alkoss két-két értelmes szót a magánhangzók pótlásával!
A) k__r__g k__r__g korog, károg

B) t__l__l t__l__l talál, tálal
2. Húzd alá azt a kifejezést, amelyiknek a jelentése eltér a többitől!
A) tréfás, bolondos, hóbortos, habókos

B) jellegzetes, speciális, különböző, sajátos
Mit csinál az az ember, aki…
C) egyenes választ ad: őszintén megmondja véleményét

D) utat mutat: megszabja a követendő irányt
3. Adj címet a képnek!
________________________________
Írj egy három-négy mondatos, kifejező, a

karikatúrának megfelelő szöveget!
Törekedj arra, hogy érdekes, humoros
legyen!
4. Fejtsd meg, hogy melyik fogalomról olvasol a bekeretezett szövegben!
a) Írd ide! könyv
Egybekötött, lapozható ívekből álló, rendszerint fedéllel ellátott, (nyomtatott) írásmű.
b) A fenti példához hasonlóan fogalmazd meg, hogy mi a boríték!

Pl.: Összehajtogatott, papírból készült tartó, amibe levelet szoktak csomagolni.
5. Olvasd el figyelmesen a következő verset, és válaszolj a kérdésekre!
Kosztolányi Dezső: A vendég
A nyár bedobta rózsakoszorúját

múlt este a nyílt ablakon.
Dalolt. Hajába gaz volt, hervadó háncs,
pár sárguló levél-rongy, kúsza bógáncs,
ment és siratta bús fuvalom.
Valami történt... Künn a kihülő ég

hideg könyűktől feketült,
egy idegen jött, fázva és setéten,
41
cselédlámpással reszkető kezében,
és nesztelen egy üres székre ült.
A) Írd le a saját szavaiddal a szöveg alábbi kifejezéseit!

– fuvalom: szellő
– levél-rongy: nedves levél
– kúsza: összegabalyodott, kibogozhatatlan
– könyűk: könnyek
B) Mit jelent a vers szövegében a háncs szó? kéreg

C) Milyen költői eszköz „A nyár bedobta rózsakoszorúját” szókapcsolat? megszemélyesítés
D) Húzd alá a versre legjobban illő megállapításokat!

1. egy érdekes esemény bemutatása
2. egy új évszak kezdetének ábrázolása
3. egy meghökkentő történet
4. egy hangulat megjelenítése

A) Barátot szerencse hoz, szükség próbál.
A barátságok véletlenül köttetnek, és a jó barátok a bajban ismerszenek meg.
B) Jó bornak nem kell cégér.
A jó terméknek nem kell reklám.
C) Későn jövőnek csont az ebédje.
Aki nem időben érkezik, mindenről lemarad.
D) Dobbal nem lehet verebet fogni.
Nem feltétlenül a hangoskodás vezet eredményre.
42
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Kötelesség, eredményfelmutatás
1. Témájuk szerint a Tanár úr kérem mely történeteit sorolnád a „kötelesség,

eredményfelmutatás” címszavak alá?
Lógok a szeren, A rossz tanuló felel, A jó tanuló felel, Elnököltem az osztályvizsgán
2. Milyen ellentétet vélsz fölfedezni az alábbi két részletben?

A) „És most beszél. Valamit beszél. A második mondatnál arra számított, hogy félbeszakítják
– lopva néz a tanár felé. De az mozdulatlan arccal néz, se azt nem mondja, hogy jó, se azt,
hogy rossz. Nem szól. Pedig a rossz tanuló nagyon jól tudja, hogy nem lehet az jó, amit ő
beszél.”
B) „A tanár kettőt lapoz, a K betűnél lehet – Altman, aki az év elején Katonára
magyarosította nevét, e percben mélyen megbánta azt az elhamarkodott lépést.”
Ellentét: Az „A” részletben A „B” részletben

cselekvés és gondolat között A felelő beszél, ám arra Altman, aki az év elején
számít, hogy félbeszakítják. megváltoztatta a nevét, most
megbánta.
látszat és valóság között A felelő beszél, de nem azt A tanár valószínűleg a „K”
mondja, amit kell. betűhöz lapozott.
szándék és megvalósulás Szeretne jól felelni, de nem A tanár kettőt lapoz.
között sikerül.
jellem és környezet között A tanuló lopva néz a tanár
felé.
3. Mi megy végbe a rossz tanuló lelkében,
miközben kimondják a nevét? Várja a csodát, hátha csak agyrém,

hogy ez az ő neve.
miközben leírja a feladatot? Fogalma sincs, mit jelent ez az egész.
amikor felelése közben mást is a táblához Mi ez, álmodik?
szólítanak?
amikor feladja? „minden ereje elhagyja, elhallgat…”
4. Idézzük fel Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének egy részletét!
„Ha én két-háromszázezer évet számítok, azt nem számítom se Krisztus születésétől, se az

osztálykönyv mai dátumától, hanem…
– A világ teremtésétől – mondta Orczy.
– A nagyapád halálától – kiáltotta a tanár. – Honnan számítom? – mutatott rá Misire, aki még
mindig ott állott a térkép előtt, s mohón itta a tanár minden szavát.
– Hát csak úgy… – mondta Misi vállat vonva.
– Hát csak úgy! – kiáltott a tanár, mind a két karját felemelve. – Igenis, csak úgy!”
Hasonlítsd össze Móricz regényrészletét a Tanár úr kérem alábbi bekezdésével, és válaszolj a
kérdésekre!
A felelés rövid ideig tart. Félszavakban beszélnek egymással, értik egymást, lassankint intim
dialógus alakul ki a tanár és a jó tanuló közt: mi már nem is értjük, ez az ő kettejük dolga, két
rokon lélek, mely itt előttünk egyesül a differenciálegyenletek éteri légkörében.
43
– Mi a közös a tanár-diák viszonyban? Mindkét részletből az derül ki, hogy a diák érdeklődik
a tantárgy iránt.
– Mi a különbség Misi és a „jó tanuló” között? A jó tanuló a tudás birtokában magabiztos.
5. Szóbridzs. Olyan dolgokat kell kitalálnotok, amelyek a rossz diák számára ijesztőek.
Rávezető szavak: Keresett szó:

BÁRÁNY, PENGŐ, MINISTRÁNS, ÓRAKEZDÉS, BERREG csengő
KARÓ, KIOSZTÁS, FELMÉRÉS, BOHÓZAT, KÁRHOZAT, dolgozat
TANULMÁNY
BUKÁS, INDEX, KONFERENCIA, SZÜNIDŐ, ALAPÍTVÁNY, bizonyítvány
OKLEVÉL
6. Határozd meg a paródia műfaját! Gyűjts példákat egyes jellemzőire Karinthy műveiből!
Valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gunyoros, komikus hatású utánzása. Karinthy Így
írtok ti című munkájában több költőt is parodizál, például Ady esetében az ismétlést gúnyolja
ki, míg Kosztolányinál a melankolikus hangvételt.
7. A paródia kritikát is kifejezhet. Mutasd be, a paródia melyik stílusjegye az, amely kritikát
gyakorol! Miért?
Éppen az utánzás az, amely kritikát gyakorol, hiszen egy mű vagy költő olyan
jellegzetességére mutat rá, mely szembeszökő, többször visszatér, s így akár unalmassá,
monotonná válhat. Az utánzással valójában felnagyít egy olyan sajátosságot, mely
kellőképpen ismert egy adott mű vagy szerző esetén.
8. Alakítsatok 5-6 fős csoportokat, és tervezzetek drámajátékot az alábbi motívumok

felhasználásával! Adjatok címet az egymást követő jeleneteknek!
tanterem – padok tanulók – ikrek

dolgozat – mennyiségtan csokoládé – falánkság
tanár – hírlap felugrik – felborul
1. jelenet:
2. jelenet:
3. jelenet:
4. jelenet:
5. jelenet:
Önálló csoportmunka, sokféle megoldással.
44
A „kisördög”
1. Gyűjtsd össze azoknak a humoreszkeknek a címét, amelyben a „röhögés” központi szerepet

játszik! Röhög az egész osztály, Lógok a szeren
2. Helyzet- vagy jellemkomikumot észlelsz az alábbi sorokban?

„Kelemen hátán jelenik meg egy rövid jelentés, mely tudtul adja, hogy az illető magát
„szamár”-nak minősíti.” helyzetkomikum
„Zajcsek ordít, hogy őt nem hagyják tanulni, végre fogja magát, beül az új szemétládába.”
helyzetkomikum
„Hanem most tényleg belép Kökörcsin. Halálos csend: Egyszerre mindnyájunknak eszébe jut
Zajcsek, aki a szemétládában ül.” helyzetkomikum
„Stanci bácsi arca végre tényleg meg is jelenik; duzzadt, fényes orral, félig nyitott szájába
mohón tol befelé egy zsíros barátfülét.” jellemkomikum
„Stanci néni siránkozva beszél, már három hete, stílszerűen.” jellemkomikum

Balaton, napbarnított, kisportolt, sápadt, félénk, orrvitorla, keresztrejtvény, ceruza,
szalmakalap, csók
Csoportmunka.
4. Olvasd el figyelmesen a tankönyvben található Én és énke című novellát, valamint a Tanár

úr kérem A néninél című történetét, majd végy fel „jegyzőkönyvet” a bajkeverő kisördögről!
A KÖRÖZÖTT SZEMÉLY
Neve(i): Énke
Testmagassága: Kicsike ember, akkora, mint a mutatóujjam.
Leírása: Borotvált arcú, fürge, mozgékony.
Szókincse (szavak, amiket szívesen használ): Papa, kisöreg, tatuska.
Fegyvere: gúny.
Vélhető előfordulási helye: Bennem lakik, a fejemben vagy a kezemben.
Felróható tettei: bosszantás, kritizálás.
5. Idézzük fel Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének egy részletét!
„A déli oldalon, a diószegi országút mellett eső homokdombokon, melyek az ötvenes

években majorsági földeknek kiosztattak s azóta Átkos földnek neveztetnek. (...) Azon a
helyen, ahol a szekérút megkönnyítette a domboldal megbontását, a magas homokdombnak a
lapányra meredeken ereszkedő oldalát a szél kinyalta...
Erre egy pillanat múlva buffogó kacagás, rihegés, büffögés tört ki, úgyhogy nem lehetett
hallani a következő szavakat.
– Mi nyalt? Ki nyalt? – kérdezték itt is, ott is, heccelve.
– Hogy, hogy, he? – kérdezte az öregúr, újra megtoldva komikusan a fülét a tenyerével, de
senki sem felelt, csak kacagtak buzgón. Erre az öregúr félreértette a dolgot, megszakította a
mondanivalóját s így szólt:
– Igen, nagyon nevetséges az Átkos név eredete.”
Hasonlítsd össze Móricz regényrészletét a Tanár úr kérem alábbi bekezdésével, és válaszolj a

kérdésekre!
45
„A szemem majd kiugrik. Most... most vége... még egy pillanat... és robban... Ebben a
percben a tanár a következő viccet csinálja:
– Auer – mit mozgolódik maga, mint egy sajtkukac?
Soha még bohózatírónak olyan hatása nem volt közönségére. Mint gátját áttépő áradat:
harsan fel a röhögés. Percekig röhögünk, felszabadulva, hörögve. A tanár csodálkozva néz,
és elnézően mosolyog – magában megállapítja, hogy milyen frappáns és ellenállhatatlan
humora van neki.”
a) Mi a közös a két helyzetben? A tanárok félreértik a helyzetet.
b) Mi a különbség a két tanár jellemében? Móricznál a tanár alkalmazkodik a kialakult
helyzethez. Karinthy írásában a tanár a nevetést remek humorérzékének tulajdonítja.
c) Milyen szavakat használ a két szerző a nevetésre?
Móricz: kacagtak, buffogó kacagás, rihegés, büffögés
Karinthy: harsán fel a röhögés
Percekig röhögünk, felszabadulva, hörögve.
6. Magyarázd meg a következő szavak jelentését!

a) majorság: háztáji szárnyasok közös neve
b) büffögés: feltörő, mély kacagás, röhögés
c) sajtkukac: egy a petéit sajtba rakó légy lárvái; izgő-mozgó ember
d) bohózatíró: drámaíró, aki komédiákat szerez
e) frappáns: találó
46
Hobbi, felfedezés, titok
1. Melyik Karinthy-történetet rendelnéd az alábbi hivatások mellé?
Tudós: Kísérletezem
Hadvezér: Reggel hétkor, Elkéstem
Nyomozó: Hazudok
Író: Hazudok
2. Keress a következő idézetből példákat az alábbi ellentétekre!
„Müller elmagyarázta, hogy Pollákovics, mint emberi test, jó vezető. Pollákovics szerényen és
áhítattal állt a zsámolyon, mint ahogy egy jó vezetőhöz illik, és lelke mélyén homályos
örömmel villant át az elektromos áram szárnyain, hogy Müller ezek után feltétlenül kijavítja
kettesre a háromnegyedét – hiszen nem lehet ő rossz tanuló, lám, milyen szépen átvezette a
villamos áramot is…”
Ellentét Példák
cselekvés és gondolat között Müller elmagyarázta, hogy Pollákovics, mint
emberi test, jó vezető.
látszat és valóság között Nem lehet ő rossz tanuló.
szándék és megvalósulás között Müller ezek után feltétlenül kijavítja kettesre
a háromnegyedét.
jellem és környezet között Szerényen és áhítattal állt a zsámolyon.
3. Kösd össze a szándék és a megvalósulás elemeit!
a Nap mint égitest vízzel elárasztott konyhakredenc

Toricelli-féle űr az édesapa papírvágó kése elgörbül
légszivattyú, szabadesés a lámpa leszakad
iránytűkészítés koszos fésű
sztatikus elektromosság pofon a szénnel telerakott mozsár miatt
4. Határozd meg az irónia fogalmát! Mutasd be néhány szövegrészleten, hogyan működik!

Elismerő szavakba burkolt bírálat, szellemesen gúnyos beszéd- vagy írásmód, mely
színlelésen alapul.
Pl.: A jó tanuló felel című novellából: „Én Steinmann, a legjobb tanuló az egész osztályban,
veszek egy kúpot, mivel engem, mint az erre legalkalmasabbat, megbízott a társadalom.”
5. Olvasd el az ismertetést, majd próbáld megfejteni a rejtvényt!
Nagy Sándor, a hadvezér, az ókori Makedónia királya egy alkalommal már be akarta szüntetni
Türosz ostromát, amikor álmában egy lófarkú főistenség, egy szatír jelent meg előtte. Másnap
összehívta tudósait, fejtenék meg az álmot. Az egyik azt mondta: „Ó, király, dicső eredménye
lesz a te álmodnak! A szatír megjelenése ugyanis ezt jelenti: Sza Türosz, azaz, hogy tiéd lesz
Türosz.” Nagy Sándor újrakezdte az ostromot, és valóban elfoglalta a várat.
Így szól a legenda, mely egy ősi hiedelemről árulkodik. Valamikor ugyanis azt képzelték: egy
szó, egy név betűinek átrendezése a névre vonatkozó új értelmet hordoz. Erre utal már ennek
az átcsoportosító módszernek a neve is, az anagramma. Ana-grammata – görögül – új írás,
még egy írás. Feltételezték azt is, hogy a betűátrendezés megadja azt a mélyebben fekvő,
47
titkos értelmet, amelyet a név felszíni köntöse az avatatlanok elől eltakar. Aristoteles, a nagy
gondolkodó nevének betűiből ezt rakták ki a rómaiak: iste sol erat, vagyis: ő volt a Nap!
Maga a Roma helynév pedig, ha a betűk sorát megfordítjuk, az amor, a szerelem szót adja ki.
Karinthy, aki nagy játékmester is volt, így fogalmazott: „Egy csomó betű ismerete, amelyet
agyunkban raktározva magunk előtt látunk, egyszerre új szó létrejöttét idézi elő.” Fejtsd meg
a feladványokat!
Kinek a nevét rejti az anagramma?

Pesti főnádor. Petőfi Sándor
Jó árnyasan. Arany János
Jó móka: ír! Jókai Mór
Dani pór festő. Petőfi Sándor
Józsa fia lett. József Attila
Híres így firkant. Karinthy Frigyes
6. Ha megfejted a keresztrejtvényt, a függőleges sorból megtudhatod, melyik kiadó

gondozásában jelent meg először az Így írtok ti című paródiakötet. A vízszintes sorok a
Hazudok című novella kulcsszavait rejtik.
1. Rablók Őket hajtotta az elbeszélő a bakonyi rengetegben.

2. Nagyító A bűvös üveg neve, amin keresztül egy betű akkorának látszik, mint egy
ház.
3. Gőzhajó Ezt a közlekedési eszközt újabban egy gyárban tágítják.
4. Laterna ... magica
5. Robinson Egy híres hajótörött, akinek története elfér egy óriás könyv fél lapján.
6. Wigwam Indiánok lakóhelye, egyben az elbeszélő bakonyi kastélyának
melléképülete.
7. Tenger Ennek vize csillog a lemenő nap fényében.
8. Hazudik Ezt teszi az elbeszélő a novella címe szerint.
9. Lokomotív Két ilyet állított meg az elbeszélő apja fél kézzel.
7. Állítsd időrendbe a Hazudok című novellára vonatkozó következő kifejezéseket!
álszerénység, magabiztosság, titok, nagyképűség, túlzás, ármány

2. 1. 3. 6. 4. 5.

hiány a szertárban, porlepte kellékek, titkos találka, az eltűnt koponya, a kitömött vadmacska,
a pedellus köténye, Rózsi néni a tánciskolában
1. jelenet:
2. jelenet:
3. jelenet:
4. jelenet:
5. jelenet:
Csoportmunka.
48
Érzelmek
1. A Tanár úr kérem mely történeteit rendelnéd az alábbi címek mellé? (Egy helyre többet is
írhatsz; egyet több helyre is írhatsz.)
A másik lény: reménytelen! A papám
Akkor is szeretlek! Szeretem az állatot
Magamról magamnak Naplóm
2. Helyzet- vagy jellemkomikumot észlelsz az alábbi sorokban? Milyen komikum?
„Megindult lélekkel egy piszkafával piszkálom a kis nyulat, hogy kijöjjön a konyhaszekrény
alól, és én megsimogathassam.” helyzetkomikum
„»Papa, papa – én a papa vagyok«”, mondja újra és újra kétségbeesetten és reménykedve,
hogy talán egyszer mégis méltatom majd arra, hogy megjegyezzem magamnak.”
jellemkomikum
„És nagyra nyitott szemekkel kint hagyott téged dideregni és vacogni a sötétben – az az arc,
amit a Plejádok csillagképébe belerajzoltál.” helyzetkomikum
„A falhoz vágom és szétloccsantom a fejét, azt az ostoba, makacs, szamár fejét, amivel nem
akarja megérteni, hogy csak meg akarom simogatni!” helyzetkomikum
„Okos asszony. Okos szája van.” jellemkomikum
3. Keresd meg a Szeretem az állatot és A papám című történetek hasonló szerkezeti egységeit!
Kösd össze az összetartozókat!
Szeretem az állatot A papám

Gyilkos kutatás a farakás mögé bújt nyúl után. A papa büszkén sertepertél fia körül.
A kis nyúl igen tetszetős látványt nyújt. A papa fekete rudacskával kapirgál.
Óvatos leguggolás, simogatási szándék. A mama elveszi a gyereket a papától.
Méltatlankodó harag a nyúl ostobasága miatt. A papa értelmetlenül gügyög.
A piszkafás piszkálás. A gyerek hagyja magát felemelni,
tisztába tenni.
4. Írj rövid monológot a kis házinyúl nevében, a hathónapos fiúcska naplójának szellemében!
Egy ostoba fiúcskával fogócskáztam tegnap. Először a konyhaszekrény alá bújtam be. Egy
piszkafával akart kipiszkálni a játszótársam. Utána a kályha alá szaladtam be. A makacs fiút
kénytelen voltam megharapni, mielőtt a kamrában elbújtam a hasábfák mögé. Miért ilyen
buták az emberek? Sokkal érdekesebb egy másik házinyúllal játszani.
5. Mik a napló ismertetőjegyei? Keress egy-egy példát a Naplóm című novellából!

Naplóm
Ok az elkezdésre: új év, új napló, új élet...
Elhatározások: Elhatároztam, hogy ezentúl mindent pontosan megírok.
Konkrét adatok: ...nap kél 6.15 perckor, nyugszik 5.45.
Történések: Ma volt az önképzőköri megalakuló ülés.
Nagy gondolatok: Tulajdonképpen miért is él az ember?
6. Helyzet- vagy jellemkomikumra épül a kép humora? Jellemkomikumra.
7. Mutasd be röviden és ironikusan a fentebb ábrázolt alakot!
49
Pl.: A sírva vigadás nagy alakját láthatjuk a képen, miközben éppen magasra emeli a
málnaszörppel megtöltött poharat, hogy leöblítse torkáról a századok keserűségét. Kalapját,
mint igazi úriember, az asztalra tette, hogy mindenkin lássa, milyen hatalmas tollal
büszkélkedhet.
50
1. Alkoss kétféleképpen szókapcsolatokat vagy értelmes szavakat!
Pl.: SOKHATALMA sok hat alma – sok hatalma
HALADOK hal adok – halad ok
FELVONÓRA felvon óra – fel vonóra
2. Írj egy-egy mondatot az alábbi szavakkal, szókapcsolattal!
a) tarthatatlan – A frontvonal tarthatatlan.

b) tartogat – A mese még tartogat meglepetéseket számunkra.
c) távol tart – A fiú távolt tartotta magától a kutyát.
d) feltart – A sok autó feltartotta az előrehaladásban.
3. Keresd meg a következő ikerszavak jelentését! Írd a megfelelő nagybetűt a vonalra!
1) dínomdánom ____D A) nem szívesen látott rokonság

B) heveskedő kitörés, csapkodás
2) dér-dúr ____C C) nagy sietség
D) lakoma, nagy mulatság
3) retyerutya ___A_ E) felesleges beszéd
4. Változtasd meg a szóalak egyik mássalhangzójának időtartamát! Írj mindkét szóalakkal

egy-egy mondatot is! (A mondatban a szavak toldalékot kaphatnak.)
halat hallat
Pista fogott egy hatalmas halat.
Pista még hallat magáról.
5. Keresd meg a párját az A)-tól D)-ig megadott szavaknak! A megoldáshoz csak a szavak
lakoma felvonóra toronyóra tartogat
A) rétesliszt toronyóra
B) járogat tartogat
C) egyetemmel felvonóra
D) víz lakoma
6. Olvasd el figyelmesen a következő szöveget!
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részlet)
51
A tanár sokáig nézte a noteszt, halálos feszültség remeg az Osztály felett. Mikor később a
francia rémuralom történetét olvastam, mikor a Conciergerie1 foglyai közül előszólítják a
halálraítélteket: mindig így tudtam csak elképzelni. Az agyak utolsó, véres erőfeszítésben
kapkodnak lélegzet után – még van két másodperc, azalatt mindenki villámgyorsan elmondja
magában a mértani haladvány tételeit. Tanár úr, én készültem, mondja az ember magában.
Tanár úr, fiam tegnap gyöngélkedett. Az egyik lehajol a füzete fölé, mint a strucc, hogy ne
lássák. A másik merően szembenéz a tanárral, szuggerálja. A harmadik, idegember, egész
elernyed, és behunyja a szemeit: hulljon le fejére a bárd. Eglmayer az utolsó padban egészen
elbújik Deckmann háta mögé, ő nincs is itt, köszönöm szépen, nem tud semmiről, őt felejtsék
el, béke poraira, ő nem akar részt venni a közélet küzdelmeiben.
A) Adj találó címet az olvasott szövegnek!

Lehull a bárd
B) Mihez hasonlítja a bemutatott helyzetet az elbeszélő?

A halálraítéltek előszólításához.
7. Az alábbiakban a szövegben található néhány szó magyarázatát adjuk meg, keresd meg és
írd le őket!
A) magatartásával befolyásol: szuggerál
B) nem érezte jól magát, betegeskedett: gyöngélkedett
8. Írd le, hogyan mondanád másképpen a kiemelt szavakat!

A) halálos feszültség remeg az Osztály felett: lebeg
B) A harmadik, idegember, egész elernyed: bírja a feszültséget
9. Magyarázd meg a saját szavaiddal a szöveg alapján az alábbi szókapcsolatokat!

A) „hulljon le fejére a bárd”: őt fogják kiválasztani
B) „béke poraira”: hagyják békén
C) „mértani haladvány”: a matematikai sorozat, tétel
D)”lehajol füzete fölé, mint a strucc”: lesüllyed a padban
E) „a közélet küzdelmei”: az iskolai feleltetés

A) Nem tudja az ember, mire virrad.
Nem láthatjuk előre a jövőt.
B) Amilyen a fa, olyan a gyümölcse.
Az ember hasonlít szüleire, őseire.
1
Conciergerie (ejtsd: konszierzsöri): Párizs egyik történeti épületegyüttese, amelyben a 14.
század második felétől börtön működött.
52
József Attila: Reménytelenül
1. Kösd össze az alakzat, szókép nevét azzal az idézettel, amelyikben megtalálod! Vigyázz,
előfordulhat, hogy egy-egy szóképre, alakzatra több példát is találsz, de az is lehet, hogy
egyet sem!
MEGSZEMÉLYESÍTÉS „Az ember végül homokos,

szomorú, vizes síkra ér,
ISMÉTLÉS Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.”
METAFORA
HALMOZÁS ,,A semmi ágán ül szivem
kis teste hangtalan vacog,
SZINESZTÉZIA köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok”
METONÍMIA
2. E versnek szinte minden szavából kicseng a szomorúság, a reménytelenség. Találd meg a

felsorolt szavak ellentétes jelentésű párját!
szomorú: vidám semmi: minden

sík: dimbes-dombos hangtalan: hangos
mereng: cselekszik vacog: izzad
csalás: egyenesség szelíden: durván
ezüstös: feketés
3. Hogy hozhatók kapcsolatba egymással az alábbi költői kép szavai?
„Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.”
Fogalmazd meg egy-egy rövid mondatban!
nyárfa – fejsze A fa halálára utal a fejsze szó.

fejsze – ezüstös Szép és csalogató halál.
ezüstös – nyárfalevél A fa magában hordja a halált.
levél – játszik A levelek mozgására, zizzenésére utal a játszik szó.
játszik – suhan Mindkét ige a tünékenységre utal.
4. XX. századi költőnk, Pilinszky János egyik verse hasonló hangvételű. Állítsd párhuzamba a
két mű részleteit!
Az ember itt kevés a szeretetre.

Elég, ha hálás legbelül
ezért-azért; egyszóval mindenért.
Valójában két szó, mit ismerek,
bűn és imádság szavát.
Az egyik hozzámtartozik.
A másik elhelyezhetetlen
53
Szétnéz merengve és okos Elég, ha hálás legbelül.
fejével biccent, nem remél: ezért-azért; egyszóval mindenért.
Én is így próbálok csalás Valójában két szó, mit ismerek,
nélkül szétnézni könnyedén: bűn és imádság szavát.
A semmi ágán ül szivem: Az ember itt kevés a szeretetre.
5. Egészítsd ki József Attila életrajzát!

József Attila egy szappanfőző munkás és egy mosónő hatodik gyermekként született. Apja
1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta
nevelésre Öcsödre. Édesanyja rákban halt meg, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja.
1920-ban Makóra került gimnáziumba, megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és
előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte
verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar–francia szakára iratkozott be, innen azonban
Tiszta szívvel című verséért eltanácsolták. Tanulmányait Bécsben és Párizsban folytatta,
vállalva a nélkülözést; ezután a budapesti egyetemre járt. 1929-ben francia levelezői álláshoz
jutott, de hamarosan elbocsátották, és idegösszeomlással szanatóriumba került. 1930-tól
pszichoanalitikus kezelésre járt. 1936-ban a Szép Szó című folyóirat társszerkesztője lett. 1937
tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán szanatóriumba került; ősszel
nénjei vették magukhoz. December 3-án a szárszói állomáson egy tehervonat kerekei alá
vetette magát.
54
Altató
1. Honnan hová jutunk el a költő szavai nyomán? Milyen helyszínekre, vidékekre vagy
terekre ismersz a versszakokban?
Honnan hová? Ezt kifejező szavak

1. versszak: a várostól a rétre lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt
alszik a rét
2. versszak: a természetben vagyunk alszik a bogár, a darázs
3. versszak: a természetből a városba, az utcára A villamos is aluszik
4. versszak: az utcáról a szobába Alszik a széken a kabát
5. versszak: a szobából az erdőbe Szundít a labda, meg a síp, az erdő, a
kirándulás
6–7. versszak: végtelenség, jövő A távolságot, mint üveggolyót
megkapod…
egyet sem!
HALMOZÁS „Lehunyja kék szemét az ég”

MEGSZEMÉLYESÍTÉS „A távolságot, mint üveggolyót megkapod”
METAFORA „Tüzoltó leszel, s katona!
Vadakat terelő juhász.”
MEGSZÓLÍTÁS „Aludj el szépen, kis Balázs!”
ISMÉTLÉS „Szundít a lapda meg a sip,
az erdő, a kirándulás”
3. A költemény egy Balázs nevű képzeletbeli kisfiúhoz szól.

a) Gyűjtsd ki a versből azokat a szavakat, amelyek szerinted főleg a kisfiúk életére,
érdeklődési körére vonatkoznak!
síp, üveggolyó, tűzoltó, katona
b)Mivel helyettesítenéd ezeket, ha történetesen egy kislányhoz szólna a vers?

fodrászkészlet, baba, ugrókötél
c) Hogy neveznéd el a kislányt, hogy jambikus ritmusú maradjon a neve? Pl. Judit
d) Írd át egy kislánynak címezve az alábbi versszakot!
Tűzoltó leszel s katona! Doktornő leszel s óvónő.

Vadakat terelő juhász! Gyerekek fognak várni.
Látod, elalszik anyuka – Látod, elalszik anyuka –
aludj el szépen, kis Balázs. Aludj el te is, Sári. (például)
4. Értelmezd a következő két sort! „A távolságot, mint üveg / golyót megkapod…” Kösd
össze a párhuzamos gondolatokat!
A világ kerek és végtelen. Az üveggolyó kincs.

Ami távol van, az elérhetetlen. A földgolyó játékszer.
55
Az álom birodalmában minden lehetséges. A gömb a legtökéletesebb forma.
„A teremtés bármilyen széles, ólnál is A mindenség akár egy csöppnyi tárgyban is elfér.
szűkösebb.” (Pilinszky János)
Több megoldás lehetséges.
5. Lapozz vissza Babits Balázsolás című verséről szóló fejezetünk 4. feladatához! A szent
életének leírásában találhatsz egy olyan részt, ami összefüggésbe hozható az Altató egyik
sorával.
Mi ez az életrajzi adalék?
Vadállatok őrizték, amelyek háziállatok módjára engedelmeskedtek neki.
Melyik a kérdéses verssor?
Vadakat terelő juhász.
Mit veszel észre a nevekkel kapcsolatban?
Mindkét vers Balázsról szól.
6. Pipáld ki a helyes válaszokat, majd adj osztályzatot ezek arányában!
Kérdés Válasz
Milyenek a sorvégi rímek? Keresztrímek. Helyes
Milyen a verselése? A sorok általában jambikusak. Helyes
Mi a vers rímképlete? a, b, a, b Helyes
Találsz-e a versszakok között áthajlásokat? Nem. Helyes
Mi a vers műfaja? Altatódal. Helyes
A megítélt osztályzat: Ötös.
7. Keress a könyvtárban népköltészeti vagy gyermekirodalmi altatódalt! Írd le azokat a

részeket, amelyek emlékeztetnek az elemzett versre!
Tente, baba, tente: angol dajkarím, Tótfalusi István fordítása.
Kosztolányi Dezső: Jaj, az estét úgy szeretem
Kosztolányi Dezső: Este, este
Gazdag Erzsi: Álmomban
Tente, baba, párnára: magyar népköltés
Pl.
Tóth Krisztina: Altató (részlet)
Itt lenn is árnyékok a fák
Aki elalszik messze lát
Aki ott fönn van messze néz
Csurog le ránk a lámpaméz
Weöres Sándor: Este már (részlet)

Kondul a harang, öreg este már.
Gyertek gyerekek, a nyoszolya vár.
Öreganyó jól megveti,
a Zsuzsikát lefekteti.
Jaj de puha lágy, ez a kicsi ágy!
Kifáradt már minden gyerek,
mind csak ide vágy!
56
Születésnapomra
1. Honnan hová juthatsz el a költő szavai nyomán? Milyen idősíkokat járnak be a versszakok?
Idősík Hozzá kapcsolódó helyek

1–2. versszak: jelen kávéház
3–7. versszak: múlt Szeged
8–10. versszak: múlt-jelen-jövő Szeged, Pest, az egész ország
2. Olvasd el Kosztolányi rímjátékát, és válaszolj a kérdésekre!
Tömörkény!
Van írásában némi vad
tömör kény!
S úgy zeng szava, mint az ágyú,
melyet töm Örkény.
Milyen szokatlan formai leleményt veszel észre mindkét versikében? Szójátékokat.

Miben emlékeztet ez téged József Attila elemzett versére? Hasonló módon játszik a rímekkel
József Attila is.
Az elemzett versből melyik sorpárt tartod a legszellemesebbnek? Miért? Taní-tani. Egyetlen
szó alkot rímpárt.
Nézz utána, ki volt Tömörkény István! Író és régész volt. (1866–1917) Újságíróként is
dolgozott. Kedvelt műfaja a novella. Kötetei: Jegenyék alatt, Egyszerű emberek.
egyet sem!
METAFORA „Harminckét évem elszelelt”
HALMOZÁS „Az ám, / Hazám!”
MEGSZEMÉLYESÍTÉS „a hont / kivont / szablyával óvta ellenem”
MEGSZÓLÍTÁS „Meglepetés e költemény...
ajándék, mellyel meglepem...”
METONÍMIA „Ön, amíg szóból értek én
nem lesz tanár e féltekén”
FELKIÁLTÁS „hogy költőnk nem nyelvtant tanul”
4. Írj vádbeszédet a költő ellen Horger Antal professzor nevében! Használd a következő
szavakat!
erkölcs, még hogy, miféle, katedra, fenyegetés, nemzedék, jövő, érték

Az erkölcs nevében beszélek. Miféle ember az, aki ilyen verseket ír? Még hogy versek!
Tevékenysége a jövő nemzedékét veszélyezteti. Nem értékeket közvetít, hanem magát a bűnt.
József Attilának nincs helye a katedrán!
5. Ha megfejted a keresztrejtvényt, a függőleges betűoszlopból megtudhatod, mi a neve annak

a lapnak, amelyben a bajt hozó vers megjelent.
1. P I S T A Így hívták József Attilát Öcsödön a nevelőszülei.

2. S Z A B L Y Horger Antal úr jelképes fegyvere a haza védelmében.
57
3. E G Y Ennyi éve hiányzott volna a költőnek a krisztusi korhoz.
4. I G N O T U S A Tiszta szívvel című vers egyik méltatója, a Nyugat szerkesztője.
5. S Z E G L E T A kávéháznak ezen a részén ír a költő.
5. A J Á N D É K Mi ez a vers számára?
6. Az utolsó versszak költői képéről melyik már tanult mű hőse jut eszedbe? Miért?
Nyilas Misi is ezt mondja a regény végén.

„Tanító: tanulás nélkül még senki sem lett!” – mondja a fent említett regényhős mestere.
Vajon igaza van-e? Vagy a József Attila-verssel értesz egyet? Egyéni válaszokat várunk.
7. Pipáld ki a helyes válaszokat, majd adj osztályzatot ezek arányában!
Kérdés: Válasz:
Milyenek a sorvégi rímek? Ölelkező rímek. Hibás
Milyen a verselése? Szabadvers. Hibás
Mi a vers rímképlete? a, b, c, c Hibás
Találsz-e a versszakok között áthajlásokat? Nem. Helyes
A megítélt osztályzat: Kettes.
58
Összehasonlító feladatok
Elégia, Levegőt!, A Dunánál
1. Helyszín, nézőpont
Hol és mit tesz a lírai én? Töltsd ki a táblázatot!

Hol van? Mit csinál?
Elégia külváros, elhagyott gyárudvar szemlélődik és gondolkodik
Levegőt! külvárosi utcán hazafelé megy
A Dunánál A Duna partján ül, a rakodóparton nézi a vizet
2. Külvárosok, iparnegyedek
A természet szenved a rátelepedő városban. Kösd össze a versek alapján az egymáshoz

tartozókat!
ólom, füst sárga fű

elhagyott gyárudvar kínlódó gyep
emberi hulladék, rongy dinnyehéj
vaslábas guggoló bokrok
lámpák legyek
rakodópart kutyatej
üvegcserép égbolt
3. Melyik vers részletét idézik föl az alábbi képek?
a) Békés, őszi estén valaki hazafelé sétál a külváros zöldövezetében.

Melyik versről van szó?
Levegőt!
Nyugalmat, a környék békéjét idéző szavak:
A gyepre éppen langy sötétség szállott
b) A család ebédhez készülődik. Az édesanya szépen megtérít. Virágot is tesz az asztalra.

Melyik versrészlet utal mindennek a hiányára? A maga módján itt is megterít … anyaföld.
Családi békét, polgári jólétet idéző szavak: erkölcsi rend, magas házak, szilárd jövő
c) Egy lusta délutánon valaki a vizet nézi.
Melyik versről van szó? A Dunánál
Belső békét, szemlélődést kifejező szavak: alig hallottam, sorsomba merülten
a) A múlt dolgait a jelen emberei kell rendbe tegyék.

Melyik versrészlet utal erre?
„A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.”
Mi köti össze a versben a szomszédos népeket? A Duna, a közös múlt
4. Gyermekkori emlékek
Melyik versben kerül felszínre? Ezt kifejező idézetek
59
Negatív élmény Levegőt! Pedig hát engemet / sokszor nem is
tudtam, hogy miért, vertek, / mint apró
gyermeket,
Pozitív élmény A Dunánál Anyám kún volt, az apám félig székely, /
félig román, vagy tán egészen az.
5. Milyen alakzatokat, szóképeket ismersz fel az idézetekben? Egy idézetben többet is

találhatsz.
Idézet Felismert alakzat, szókép Melyik versből való?

„A gyepre éppen langy sötétség hasonlat Levegőt!
szállott, mint bársony-permeteg”
„Felelj – / innen vagy?” költői kérdés Elégia
„Te kemény lélek, te lágy képzelet!” ellentét Elégia
„az eleven jog fájáról lehulltak, hasonlat Levegőt!
mint itt e levelek”
„Mintha szívemből folyt volna tova, halmozás A Dunánál
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna”
„Utána néztem. Kifoszthatna engem, ellentét Levegőt!
hisz védekezni nincsen semmi kedvem.”
6. Milyen tartalmi és érzelmi kapcsolat fűzi össze a szópárokat?
leng a lelkem: alliteráció, tétovaság

kemény kutyatej: alliteráció, elutasítás
fecseg a felszín: alliteráció, léhaság
örök eső: szomorúság, végtelenség
kamatra gyötört: az adóság terhe
guggoltak a bokrok: hasonlat, görnyedezés
7. Felismersz-e az elemzett három versben olyan mondatokat, szószerkezeteket, amelyek

napjainkra szállóigévé váltak? Írd le őket, és ha tudod, zárójelben írd melléjük azt is, hogy
milyen élethelyzetekben szokták idézni őket!
A szállóige általánosan elterjedt idézet, amelynek eredete, szerzője ismeretes. Jellemző

sajátossága a gondolatok rövid, tömör kifejezése. Alakja szerint lehet teljes mondat
(például Vörösmarty: Lesz még egyszer ünnep a világon!), jelzős szerkezet (például
gordiusi csomó) vagy igés kapcsolat (például Canossát jár).
„...s rendezni végre közös dolgainkat,

ez a mi dolgunk; és nem is kevés.” (A Dunánál – az összefogással kapcsolatban)
„Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!” (Levegőt! – a szabadsággal kapcsolatban)
8. Melyik József Attila-verset juttatják eszedbe az idézetek?
József Attilánál
„Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt, / Elégia
Megbünhödte már e nép / A multat s jövendőt!” (Kölcsey)
60
„Áldjon vagy verjen sors keze: Elégia
itt élned s halnod kell.” (Vörösmarty)
„Meddig lesz még úr a betyárság Levegőt!
És pulyahad, mi milliók?” (Ady)
„A régi századok hatalma A Dunánál
gyakran legörnyeszt és leüt” (Kosztolányi)
„Ki a bűnös, ne kérdjük, A Dunánál
ültessünk virágot” (Babits)
61
1. Két-két keresztnévben elrejtettünk egy-egy harmadikat. Keresd ki és írd le őket!

a) Dániel Lajos: Ella
b) Kitti Borbála: Tibor
2. Írj egy-egy mondatot az alábbi szavakkal, szókapcsolattal!

A) sorakozó – A táborban a sorakozó reggel hatkor volt.
B) végső soron – Tibor végső soron megoldotta a feladatot.
C) sorozatos – A sorozatos hibák ellenére a fiúk mégis átmentek a vizsgán.
D) besorol – Az autó besorolt két kamion közé.
3. Adj címet a képnek!
________________________________
Írj egy három-négy mondatos, kifejező, a

karikatúrának megfelelő szöveget!
Törekedj arra, hogy érdekes, humoros
legyen!
4. Fejtsd meg, hogy melyik fogalomról olvasol a bekeretezett szövegben!
A) Írd ide! leves
Első fogásként fogyasztott, jórészt ízesített léből álló, gyakran zöldséggel, hússal
vagy tésztával együtt főzött étel.
B) A fenti példához hasonlóan fogalmazd meg, hogy mi a fűszer!

A különböző ételek ízesítésére használt anyag, gyakran szárított vagy por formában kapható.
5. Olvasd el figyelmesen a következő verset!
Nagy László: Zápor után
Piros tükör a háztető,

aranyfüst égre lebegő,
zöld vesszőkön esőszemek,
csimpaszkodva merengenek.
A sudár fán csörgő szarka

tüske-fészkét igazgatja,
kiskutya a füvet eszi,
kifordulnak kis fülei.
Fölfujódva kukorékol,
a vén kakas toporzékol,
cifra lába nyirfa ága,
62
feje tulipán virága.
A) Fogalmazd meg egy-egy szóval, hogy mit jelentenek a vers alábbi szavai!
– csimpaszkodva: kapaszkodva
– merengenek: bámulnak
– sudár: szálegyenes, magas
– toporzékol: mérgesen topog a lábával
– cifra: mintás, redőzött, feldíszített
B) Milyen szókép fordul elő gyakran a versben? Írj rá legalább két példát a vers szövegéből!
Metafora: „Piros tükör a háztető”, „feje tulipán virága”
6. Keresd meg a párját az A)-tól E)-ig megadott szavaknak! A megoldáshoz csak a szavak
tükör vesszőkön igazgatja eszi feje
A) fogja igazgatja
B) tulipán tükör
C) egeken vesszőkön
D) karja feje
E) tartogatja eszi
63
Radnóti Miklós: Nem tudhatom…
1. Pályája
a) Állítsd időrendbe számozással az alábbi helyszíneket, majd fogalmazd meg röviden, melyik
milyen szerepet játszott a költő életében!
– Bor 5.
– Párizs 4.
– Abda 6.
– Szeged 3.
– Budapest 1.
– Csehszlovákia 2.
Budapesten született a költő. Csehszlovákiában textilipari tanulmányokat folytatott

nagybátyja kérésére. A szegedi egyetem magyar–francia szakára járt. Párizsban nyelvtudását
tökéletesítette, és műfordítással foglalkozott. 1944-ben Jugoszláviába, Bor község
munkatáborába vitték, zsidó származása miatt. Abda község határában lőtték agyon 1944.
november 9-én.
b) Válaszd ki az alábbiak közül Radnóti kötetcímeit! Válassz ki közülük egyet, és kíséreld

meg értelmezését az adott pályaszakasz tükrében!
– Újhold
– Tűzkút
– Meredek út
– Járkálj csak, halálraítélt!
– Pásztor köszöntő
– Eklogák
– Tajtékos ég
c) Mit tudsz a Bori notesz történetéről? Mely Radnóti-versek azok, amelyeket csak ebből
ismerünk?
A sírból került elő. Razglednicák.
2. Nem tudhatom…
a) A vers egyik-másik fordulata eszünkbe juttathatja nagy reformkori váteszverseinket.

Melyik műre emlékeztet a „hisz bűnösök vagyunk mi…,” fordulat? Melyikre emlékeztet a
bölcsőre-sírra való utalás (messzeringó gyerekkorom… e földbe süpped el…)?
Kölcsey Ferenc: Himnusz és Vörösmarty Mihály: Szózat
b) Melyik eklogájában jelenik meg az ittenihez hasonló módon a bombázórepülő pilótájának

motívuma? Hasonlítsd össze a két előfordulást!
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj. – Bomba sem érte talán? (Hetedik ecloga)
c) Kövesd nyomon a tud szó előfordulásait a versben! Milyen szerepet kapnak a tagadó és
állító alakok, az alanyra utaló személyragok?
nem tudhatom, tudom, nem tudja, tudjuk
64
d) Értelmezd az utolsó sort! Miért különös ez a befejezés? Milyen belső ellentéteket érzékelsz
a sor szavai közt?
A szárny-felleg ellentét egyszerre fejezi ki a védelmet és a fenyegetettséget.
3. Egészítsd ki Radnóti Miklós életrajzát!

Radnóti Miklós Budapesten született 1909-ben, polgári családban. Születésekor anyja és
ikertestvére meghalt. Tizenkét éves volt, amikor apját is elvesztette. Anyai nagybátyja nevelte
fel. Huszonegy éves volt, amikor első verseskönyve megjelent. A szegedi egyetem magyar–
francia szakára iratkozott be. Itt ismerkedett meg a kiváló katolikus paptanárral és íróval, Sík
Sándorral. Zsidó származása miatt nem kapott tanári állást. Magántanárként, költői,
műfordítói és kritikusi munkával kereste meg kenyerét. A Nyugat rendszeresen közölte
verseit. Házasságot kötött Gyarmati Fannival, hozzá írta szerelmes verseit. A szigorodó
zsidótörvények egyre inkább veszélyeztették, többször vonultatták be munkaszolgálatra.
Mikor erőltetett menetben kellett a foglyoknak átvonulniuk az ország nyugati végébe,
szervezete legyengült, brutális módon agyonlőtték. Holttestének exhumálásakor találták meg
nála utolsó verseinek füzetét, a Bori noteszt.
4. Értelmezd a meghatározást, és állapítsd meg, melyik irodalmi fogalom definíciójáról van

szó!
Istenekhez vagy rajongva tisztelt személyhez, eszméhez írt, ünnepélyes lírai mű. óda
Olyan rímelés, melyben az első verssor a negyedikkel, a második a harmadikkal rímel;

képlete abba cddc stb. ölelkező rím
Érzelmet kifejező, rövid, énekelhető lírai mű. dal
Egy hexameterből és egy pentameterből álló, kétsoros egységekből építkező időmértékes

versforma. disztichon
Olyan műnem, amelynek a jelenben lejátszódó cselekménye párbeszédekben bontakozik ki, s

színházi előadásban kap végső formát; konfliktusokat fejez ki; formája vers vagy próza.
dráma
A novellánál hosszabb, a kisregénynél rövidebb epikai mű, prózai formában. elbeszélés
Olyan rímelés, melyben az első sor a másodikkal, a harmadik a negyedikkel rímel; képlete:
aabb ccdd stb. páros rím
65
Versek a XX. századi magyar lírából
Tóth Árpád: Körúti hajnal
1. A hajnal, a napkelte témája megannyi lehetőséget kínál az érzések, vágyak kifejezésére, és

e próbálkozásokból sokféle változat születhet: közhely és giccs is. Kösd össze az alábbi
képeket a hozzájuk illő műfajjal!
A vöröslő napkorong a horizont fölé emelkedik. szappanopera, film

Duzzadt harmatcsepp billeg a leveleken. magyar nóta
Az ágytakaróba burkolódzott nő az ablakhoz lép. Júlia-füzetek
„Rózsafa nyílik a házam előtt.” képeslap
2. Mitől lesz Tóth Árpád verse érzelgéstől mentes, eredeti és igaz? Hogy jeleníti meg a
pirkadatot a költő?
Idézet Szókép, alakzat

A kirakatok mögötti világ még Üveges szemmel aludtak a megszemélyesítés
jellegtelen. boltok
A kirakatok mögötti világ Egy kirakatban lila dalra szinesztézia
sokatmondóvá válik. kelt / Egy nyakkendő
Tompa, egyszínű a világ. Vak volt a hajnal, szennyes, halmozás
szürke
Megszínesedik a világ. Csak a szívek víg pacsirtái metafora
zengtek
Felkel a nap. kigyúlt / A keleti ég metafora
váratlan zsarátja
A felkelő nap visszatükröződik az Minden üvegre száz költői túlzás
ablakon. napocska hullt
3. Figyeld meg, hogy más költők hogyan írnak a hajnalról!
a) Tóth Árpád versének mely részletei illenek Weöres Sándor mondatai mellé?
„A falu színesült odakinn, holt idomaikból kikeltek a fák” Csak a szívek víg pacsirtái zengtek
„Rikoltott a kakas az ólban és a csönd selyme kettéhasadt” Bús gyársziréna búgott
„Jön a söprőgép tompa morajjal, majd kopott
mögötte a hajnal Sínjén villamos jajdult ki a térre
fut lobogó szőke hajjal” Nappal lett, indult a józan robot...
b) Hasonlítsd össze a két idézetet Tóth Árpád versével! Melyik áll közelebb hozzá, különösen
a 3. versszakhoz?
„Napfény az arányló nyárfák dús lombján keresztül a diadalmas élet hozsannáját szűri.”
(József Attila) „Feljött a nap. Vesszőnyi fák sötéten a haragos ég infravörösében.” (Pilinszky
János) József Attila verse
4. Tóth Árpád versének második versszakában hirtelen, mintegy varázsütésre kel fel a nap.
Keress minél több rokon értelmű szót a hirtelen határozószóhoz!
rögtön, azonnal, gyorsan, váratlanul, hamarjában
5. A hajnali szürkületből előtűnő vicéket (házmestereket) a költő lassú dzsinnekhez,

rosszkedvű koboldokhoz hasonlítja.
66
Tudod-e, hogy melyik nép hitvilágához (mitológiájához) köthetők
– a dzsinnek? arab
– a koboldok? német
Sorolj fel olyan mondákat vagy meséket, amelyekben dzsinn vagy kobold szerepel!
Az ezeregyéjszaka meséi – Aladdin és a csodalámpa: dzsinn
Ellis Kant: Eder mester és Pumukli: kobold
6. Tóth Árpád versében rengeteg színt látunk.

Milyen színű
a még fel nem ébredt hajnal? szürke
az akác kontya? zöld
a nyakkendő dala? lila
a nap csókja? Arany
7. Készítsd el Tóth Árpád rövid életrajzát!
Tóth Árpád (1886–1928) Aradon született, apja szobrász volt. 1889-ben a család Debrecenbe
költözött. A gyermek Tóth Árpád eleinte a rajzolásban mutatott tehetséget. Érettségi után a
budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be. Írásait 1907-től közölték fővárosi lapokban.
A Nyugat 1908-tól megbecsült munkatársának tekintette. Később visszaköltözött Debrecenbe,
ahol egy újságnál helyezkedett el. 1913-ban újra Budapesten próbált szerencsét. Első
verseskönyve is ez évben látott napvilágot. Még elismert költőként is házitanítóként
dolgozott. Törékeny szervezetét tüdőbetegség támadta meg, később ebbe halt bele.
67
Juhász Gyula: Magyar táj, magyar ecsettel
1. Megszemélyesítések a versben.
– Milyen megszemélyesítéssel ír a költő az aranyhídról, a vízen húzódó fénysávról?
Majd minden szívét a Tiszának adja,
Ragyog, ragyog a búbánat iszapja.
– Milyen megszemélyesítéssel mutatja, hogy aludni készül a világ?
Az alkonyat, a merengő festő fest:
Violára a lemenő felhőket
– A korábban elemzett versek közül melyikben találkoztál már ezzel a képpel?
Tóth Árpád: Körúti hajnal
2. Metaforák a versben.
– Milyen metaforákat használ a költő
a Tiszára? búbánat iszapja
magára az alkonyatra? merengő festő
a naplemente vörös színére? úszó arany
3. A fenti metaforák közül válaszd ki azt, amelyik emlékeztet Petőfi Sándor A Tisza című
versének 5. versszakára!
„Túl a réten néma méltóságban vérző arany

Magas erdő: benne már homály van;
De az alkony üszköt vet fejére,
S olyan, mintha égne s folyna vére.”
4. Mit jelentenek az alábbi szavak?

sömlyék: tócsa
pocséta: pocsolya
5. A versben négyszer is szerepel a „magyar” szó.

– Keress a versben magyar földrajzi vonatkozást!
puszta, Tisza
– A vers melyik része emlékeztet Ady következő soraira?
„De ha a piszkos, gatyás, bamba (Magyar táj: így lát mélán egy magyar szem)
Társakra s a csordára nézett,
Eltemette rögtön a nótát:
Káromkodott vagy fütyörészett.”
6. Juhász Gyula versében rengeteg színt látunk. Milyen színűek

a felhők? viola (lila)
a tehenek? fakó sárgák
a fák? szürke
a Tisza? vérző arany
7. A Magyar táj, magyar ecsettel formája szonett. A szonett szigorúan kötött versforma. Jelöld
„I” betűvel az igaz, és „H” betűvel a hamis állításokat!
A szonett 14 sorból áll. I

Ennek a szonettnek a ritmusa ötös jambus. H
68
A szonett első két versszaka lehet keresztrímes vagy félrímes. I
Ennek a szonettnek az első két versszaka ölelkező rímes. I
A szonett háromsoros szakaszainak rímképlete csak aab ccb lehet. H
Ebben a szonettben a háromsoros versszakok szűkítik a perspektívát. H
8. Keresd meg a könyvtárban vagy az interneten Ady Endre A grófi szérűn című versét, és
hasonlítsd össze Juhász Gyula Magyar nyár 1918 című költeményével! Figyelj a
hasonlóságokra és a különbségekre!
Hasonlóságok: mindkét vers fájdalmas, keserű képet fest a magyar vidékről; a gramofon
zenéje és a kutya üvöltése párhuzamba állítható; a vidék lehangoltsága utal a versekben az
élet nehézkes voltára, a jövő kilátástalanságára.
Különbségek: Ady verse forradalmat, lázadást idéz; Juhász Gyula verse csak leír, nem utal
semmilyen mozdulásra; a mozgás és mozdulatlanság állnak szemben egymással.
69
Illyés Gyula
Egy mondat a zsarnokságról
1. Olvasd el figyelmesen az első tíz versszakot!
Két alakot nevez meg a költő: az őrt és a bírót. Milyen meg nem nevezett alakok, szereplők
jelenlétére következtethetsz még?
Az egész akkori magyar társadalom jelenlétére.
Írd le, milyen eseménysorozat zajlik a versszakok hátterében!
Kényszervallatások a börtönökben.
Az emberek a személyi kultusz idején éltetik a Rákosi-rendszert.
2. Olvasd el a meghurcolt főpap visszaemlékezéseinek részletét!

„Lehet azonban az is, hogy a verések már ritkultak, és hogy nagyobb mértékben adagolták a
kábító- és akaratbénító szereket. Az orvosok ezután is mindennap jöttek hozzám: figyelték és
ellenőrizték a szívemet, a pajzsmirigyemet és idegeim állapotát. Fizikai és szellemi erőm fogy
és elvész. Ellenállásom teljesen legyengült, öntudatom és nemrég még pislákoló önérzetem is
kihunyt. [...] Már nem vitatkozom; mind gyakrabban történik most már, hogy nemet sem
mondok a vaskos hazugságokra és a fondorlatos ferdítésekre. Egy-egy kérdésnél mind
többször ilyen vagy hasonló megjegyzéssel válaszolok: Itt hiába mond az ember bármit,
legyen hát úgy, ahogyan mások tudják.” (Mindszenty József: Emlékirataim)
Melyik versszak jut eszedbe a szövegről?

43. bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja
Nézz utána a könyvtárban, ki volt Mindszenty József!
Hercegprímás, a magyar katolikus egyház feje, akit kémkedéssel vádoltak. Életfogytiglani
börtönbüntetésre ítélték.
3. Értelmezd ezt a képet!

„nemcsak az éjben halkan / sikló gépkocsizajban / s abban, megállt a kapualjban.”
Mi történik itt?
Éjjel az ÁVH elhurcolja az ártatlan embereket.
Miféle gépkocsiról van szó?
Arról a fekete, lefüggönyözött autóról, amellyel elviszik a gyanúsítottakat.
4. Hogyan hatott a vers szerint a művészetekre a diktatúra? Mely művészeti ágakra utal
Illyés? Milyen művészeteket említ meg a vers a diktatúra áldozataiként?
képzőművészet, zene – hazuggá, demagóggá váltak
5. Olvasd el George Orwell 1984 című regényének részletét!
„Most már tudta, hogy a Gondolatrendőrség hét éven át figyelte, mint valami bogarat a
nagyítóüveg alatt. Nem volt cselekedete vagy hangosan kimondott szava, amelyet ne
jegyeztek volna fel, s nem volt egyetlen gondolata, amelyet ne tudtak volna kikövetkeztetni.
[…] Hangfelvételeket játszottak le, fényképeket mutattak neki. Némelyik fényképen Júliával
volt látható. Igen, még […]. Nem küzdhetett tovább a Párt ellen. Különben is a Pártnak van
igaza. Így kell lennie: hogyan tévedhetne a halhatatlan, kollektív agy? Milyen külső mértékkel
lehetne ellenőrizni a Párt ítéleteit? A józan ész statisztika dolga. Csupán arról van szó, hogy
meg kell tanulnia úgy gondolkozni, ahogy ők gondolkoznak. Csak…!” (George Orwell: 1984)
70
– Milyen közös gondolatokat találsz a regényrészletben és Mindszenty emlékirataiban?
Itt hiába mond az ember bármit, legyen hát úgy, ahogyan mások tudják. Különben is a
pártnak van igaza.
– Orwell regényében egy mindent látó Gondolatrendőrségről ír, amely előtt nincs titok. Illyés
nem mond nevet, a zsarnokság mint fogalom nő félelmetes szörnyeteggé versében. Keress a
zsarnokságra vonatkozó ijesztő megszemélyesítéseket!
szótlan vergődő jajsikoly
6. Egészítsd ki Illyés Gyula életrajzát!

A Tolna megyei Rácegrespusztán született, uradalmi gépész fiaként. Apja és anyja
különváltan él, a család mégis minden áldozatot meghoz, hogy a gyermek tanulhasson. A
háború idején anyja pesti rokonokhoz viszi. A Dombóváron és Bonyhádon megkezdett
középiskolát a Munkácsy utcai gimnáziumban fejezi be. A kommün bukása után Illyés a
bebörtönzöttek és hozzátartozóik segítésén fáradozott. Érettségi után a megtorlástól tartva
külföldre távozott. Németországban rövid ideig bányában dolgozott, majd évekig Párizsban
élt. „Második anyanyelveként” sajátította el a franciát, és megismerkedett a modern francia
irodalom számos alakjával. 1926-ban tért haza, 1927-től a Nyugat is közölte írásait. A népi
írók mozgalmának vezető egyéniségévé vált. 1937-től a Nyugat társszerkesztője lett, 1941-től,
Babits Mihály halálától Illyés vezette a folyóiratot, melynek címét Magyar Csillagra
változtatta. 1945 után képviselő lett. 1948-tól csak az írásnak élt. 1956 után évekig mellőzték
Egy mondat a zsarnokságról című verse miatt, mely a forradalom napjaiban jelent meg. A
Kádár-korszakban a határon túli magyarok szószólójaként szolgálta a nemzet ügyét.
71
Nemes Nagy Ágnes: A szabadsághoz
1. Tudod-e, mit ábrázol a kép?

Róma, Vatikán: Szent Péter-székesegyház
Sorolj fel városokat, ahol székesegyház található!
Szentpétervár, Pécs, Veszprém, Esztergom, Eger
2. A perspektíva latin eredetű szó. Értelmét az idegen szavak szótára a következő pontokban
foglalja össze:
1) távlat 2) kilátás, látvány, látkép 3) a jövő képe; kilátás, remény 4) nézőpont, szemszög 5)
mat, műv távlati ábrázolás; térbeli tárgyaknak síkban való, de a térbeliség látszatát keltő
ábrázolási módja 6) rég távcső, messzelátó
A versben mely részletek függnek össze a perspektíva fogalmával?
Innen alulról talpuk óriás, a fejük pedig keskeny, mint a tű.
3. Keress az első két versszakból olyan részleteket, amelyekben a költő álságosnak, hamisnak
mutatja a templombelsőt!
Nagy oszlopok közt festett ég tüzel:
mit ér nekem: ha vagy és mégse hiszlek,
s mit ér, ha hiszlek és nem létezel?
4. Mely isteni tulajdonságokat vonja kétségbe a költő? Kösd össze a bal oldali oszlop szavait
az idézetekkel!
szeretet „Törd át a törvényt! Add ide magad!”

igazságosság „Adhattál volna tán egy bögre borsót,”
irgalmasság „Hogy ne egyenek annyit az üzérek,”
mindentudás „hogy a halottak feltámadjanak!”
mindenhatóság „Már únlak. Kergén érted nem futok.”
tisztelet „te, minden vágyam hazug szeretője,”
lét „mondom, mivel úgy látszik nem tudod.”
szentostya „Mit ér nekem, ha vagy és mégse hiszlek
s mit ér, ha hiszlek és nem létezel?”
5. A vers alapján alkoss ellentétpárokat az alábbi szavakból!

székesegyház, hit, háború, Isten, bazsarózsa, Róma, vád, éhhalál
bazsarózsa-hit, Isten-éhhalál, Róma-vád, székesegyház-háború
72
Pilinszky János: Harbach, 1944
1. Milyen költői eszközök segítségével teremti meg a költő a látomásszerűséget? Sorolj fel
néhányat!
Megszemélyesítés, hasonlat, metafora.
2. Egészítsd ki Pilinszky János életrajzát!

Pilinszky János 1921-ben született Budapesten értelmiségi családban. Versei 1938-tól jelentek
meg különböző folyóiratokban. A költőt a második világháborúban fiatalemberként sorozták
be katonának. Alakulatát Nyugatra vezényelték. A koncentrációs tábor felszabadulása után
látta a tömeges kivégzések és a foglyokkal szembeni embertelen bánásmód égbekiáltó
bűnjeleit. Megdöbbenése életre szólóan meghatározta világnézetét és költészetét. A korai
verseiben már megszólaltatott személyes kiszolgáltatottsága az egész emberiség iránti
aggódássá növekedett költészetében. Első kötetét 1946-ban adták ki. Nemes Nagy Ágnessel
együtt ő is az Újhold című folyóirat vezető munkatársai közé tartozott. 1948-tól, a folyóirat
betiltása után alkalmi munkákból élt a könyvkiadói szakmában. Az ötvenes évek végétől a
katolikus hetilap, az Új Ember munkatársa volt. Katolikus költőnek szokták nevezni, ő
azonban ellenállt az ilyen címkéknek. „Költő vagyok és katolikus” – mondta magáról.
3. Értelmezd a vers következő sorait!

a) „A falvak kitérnek előlük.” Elnéptelenedett településeken mennek keresztül.
b) „Magasba mártják arcukat” meghalnak, feljutnak a mennybe
c) „sarkig kitárul a halál” öldöklés, mészárlás folyt
73
1. Írj két különböző mondatot az alábbi betűcsoportból úgy, hogy a betűk sorrendjét nem
változtatod meg!
Pistimegvettegyfélbarnakenyeret
Pisti megvett egy fél barna kenyeret.

Pisti megvett egy félbarna kenyeret.
2. Fogalmazd meg a következő szólások, kifejezések jelentését!

A) Egyik kutya, másik eb. – Mindkettő ugyanolyan.
B) Kutya baja – Semmi nem történt vele, rendben van.
C) A kutyáját sem bízná rá az ember – Teljesen megbízhatatlan.
D) Köti az ebet a karóhoz – Nem enged az elképzeléséből.
3. Írd a megadott kifejezések mellé a rokon értelmű párjuk számát!

A) élelmes ____9 1. részrehajló
B) csüggedt ____7 2. meggondolatlan
C) elfogult ____1 3. rugalmas
D) fesztelen ____5 4. bátor
E) könnyelmű ____2 5. közvetlen
6. kétségbeesett
7. levert
8. gondos
9. életrevaló
4. Írd le helyesen azt a mondatot, amelyikben hiba van!

A) A Fővárosi Gázművek már elküldték a számlát. – Kinek küldték Szabóék azt a csomagot?
A Fővárosi Gázművek már elküldte a számlát.
B) Kicsit később iszom még egy kis almalevet. – Ha étteremben eszünk, mindig kólát iszok.
Ha étteremben eszünk, mindig kólát iszom.

A) Jobb félútról visszatérni, mint rossz útra térni.
Érdemesebb hamarabb észrevenni, hogy rosszul mennek a dolgok, és közben változtatni,
minthogy nem észrevenni a helytelen döntést.
B) Jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint.
Hasznosabb a sok apró siker, mint a ritkán elérhető nagyobb eredmény.
6. Írj egy legalább tíz mondatból álló

történetet a kép alapján!
Adj találó címet a fogalmazásodnak!
74
7. Olvasd el az alábbi szövegrészletet, majd válaszolj a kérdésekre!
„Az 1918 őszén Pestre érkező fiatalembernek a nélkülözés és kényelem, a siker és

tehetetlenség ellentéteit rövid időn belül át kell élnie. Mesterei, korábbi példaképei (Babits,
Móricz) sorsát figyelve pedig – néha igaz csak némi túlzással – a hatalom és rettegés egymást
felülíró esélyeit is figyelheti. Szinte egész életének mintája lehet pesti életének kezdő
szakasza: rövid, szerencsés pillanatokat hosszú, nehezen elviselhető, megpróbáltatásokkal teli
életszakaszok követnek. A fiatalembernek először szinte minden sikerül: luxuslakás, egyetemi
és költői siker, hozzá még állás is a forradalom szolgálatában, utóbb pedig az ellenforradalom
írószervezeténél.” (Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc pályaképe)
A) Fogalmazd meg saját szavaiddal, milyen párhuzamokra mutat rá Szabó Lőrinc biográfusa!
Életének kezdő szakaszát állítja párhuzamba életének eseményeivel: a rövid időn belül
lezajlott kisebb történéseket (luxuslakás, siker, állás) kivetíti Szabó Lőrinc egész életére.
B) Nézz utána, majd írd le, milyen történelmi utalások rejlenek a szövegben!
1918. október 28. őszirózsás forradalom; ellenforradalom 1919-ben
C) Mit gondolsz, mit jelent a „költői siker”!
Megjelenik 1922-ben a Föld, erdő, Isten, majd 1923-ban a Kalibán című verseskötete.
75
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Első fejezet
1. Tudod-e, mit jelentenek az alábbi szavak? Írd őket a rajzok alá!
törökbúza, pityóka, cseber, rosta, átalvető (másként: kukorica, burgonya, veder, szita,
tarisznya)
2. Hogy mondja az író?
Eszébe jut valami: az eszemben megsercent valami

Eldugja a nyulat: elrekkentettem
A rothadt alma leesik a fáról: leszottyan a fáról
Kiissza a pálinka maradékát: Ittam hát, hogy felülkerekedjem
Hagytam, hadd kutasson a hajlékomban: Hagytam, hagy kurkásszon...
Gombamérgezésbe belehalt felpuffadt
Körbejár valamit: amikor kereken jártam
Délfelé jár az idő: a nap már jól fenn van
3. Szerinted melyik rész fejezi ki leginkább Ábel szeretetét

a kutya iránt?
Befogadja a kiéhezett és beteg állatot.
a macska iránt?
Ölbe vette a macskát a hosszú úton.
a kecske iránt?
Gondozza.
4. Hogy fejezi be az író a hasonlatot?

a) Húzd alá a helyes megoldást! (Itt vastag betűvel.)
Úgy pislogott,
– mint egy éhenkórász utcakölyök
– mintha most kikelt barna pillangók lettek volna a szemei
– mintha most látott volna életében először székely legényt
Mindenütt a borókafenyő tömött s kerek bokrai üldögéltek a földön,
– mintha egy versailles-i kertben jártam volna
– mint megannyi gubbasztó, zöld óriás
– mintha a körüllevő hegyek mind idejártak volna óriási zöld tojásokat tojni
b) Most te találj ki három befejezést! (Legyen közte a helyes megoldás is!)
Akkora lett a tőgye,
– mint egy sátor
– mint egy felfújt tasak
– mint egy galamb
5. „Első a kötelesség, második a magam gyarapítása” – fogalmazza meg életelvét Ábel.

Milyen kötelességei voltak?
A fa eladása, az erdő őrzése és a házi teendők.
Milyen módon gyarapította magát?
A szél által kidöntött fákat a saját hasznára eladta.
Nevezd meg Ábel néhány tulajdonságát a fenti mondata alapján!
76
Kötelességtudó, becsületes, önérzetes.
6. Olvasd el figyelmesen a nyúllakoma körül forgó jelenetet, és értékeld az évődő feleket –

apát és fiát – szellemességük szerint. Kinek a javára írnál pontot az alábbi kulcsszavakhoz
kapcsolódó szellemesség alapján? Véleményedet támaszd alá egy-egy kifejező idézettel!
Kulcsszó Ki nyer pontot? A nyerő poén (idézve)

kút Ábel Még egy kannába vizet is merítettem, és odavittem, hogy igyék
erre a nagy gondolom bánatra.
látás apa Látni tudtál azért?
spárga Ábel Azt spárga nélkül is meg lehet enni.
szent apa Szent nyúlnak tekintjük.
7. Idézd fel Ábel és az igazgató párbeszédes jeleneteit! Válassz ki egyet, melyben Ábel
megleckézteti a felettesét! Készíts rövid vázlatot erről, s mutasd be, hogyan fűzi egymásba
Ábel a szavakat!
Pl.: „– Legalább ez a szék tudja a régulát – jegyeztem meg.
Az igazgató úgy nézett rám, mintha sérelem következnék a szavamból.
– Miért? – kérdezte.
– Azért, mert mindjárt letérdel, ha urat lát.
– Ez az asztal sem jobb – mondta.
– Várhatja is, amíg dicsérni fogjuk – feleltem.”
Vázlat:
– Ábel bírál valamit
– az igazgató nem érti vagy kételkedik
– Ábel csattanós választ ad
Ábel az igazgatóval folytatott párbeszédekben a legtöbb esetben megszemélyesítésekkel él,
mint a példa esetében is vagy később a fa esetében is, melyet a vihar kidöntött. Ezekből a
megszemélyesítésekből származik a csattanó.
8. Az Ábel-regények párbeszédei ilyen sémával írhatók le:
1. „A” valami nehezen értelmezhető dolgot tesz vagy mond.

2. „B” magyarázatot kér.
3. „A” válaszol ugyan, de továbbra is homályosan.
4. „B” ismét rákérdez, leginkább egy miérttel.
5. „A” nem is késlekedik: csattanós válaszával egyszerre világossá teszi a korábbi
rejtélyeskedés értelmét, egyúttal az abban rejlő szellemességet is.
Keress példát erre a képletre az apa és a fiú párbeszédéből!

1. No, olyanok vagyunk mi is, mint a pogány törökök voltak.
2. Hát azok milyenek voltak?
3. Azok olyanok, hogy a követet megsütötték.
4. Hát ez a nyúl miért lett volna követ?
5. Ez azért, hogy hívjon téged az erdőre.
9. Mit jelentenek a dőlt betűs idézetek?
„Nem hozott apám egyebet, csak az üres borztarisznyát a nyakában, s jobb kezében azt a
nagy fejű botot, amelyikkel örökké járni szokott volt, s amelyik hosszúságban nemcsak
verte őt, hanem még szagot is árasztott, mintha zsírtermő fáról vágta volna.”
77
Milyen bot volt ez? Karikázd be a szerinted helyes válasz betűjelét! (Itt vastag betűvel.)
a) A botot az apa szalonnasütéshez használja.
b) A kiszolgált bot a sok markolászástól zsírosra fényesedett.
c) A bot valóban dögverő bot: vele az apa állati tetemeket szokott vizsgálni, piszkálni.
d) A botot olajfa ágából metszették.
„S olyan volt, ahogy ment-haladott, mintha egy láthatatlan fonalat húzott volna,
amelyiknek én tartom a tövét. Amikor úgy láttam, hogy mindjárt elszakad, én is
megindultam utána, de akkor apám egy nagy borókabokorba beléakasztotta a fonalat, s az
elszakadt.
„Mi történt? Karikázd be a szerinted helyes válasz betűjelét!
a) Apa és fiú között örökre elszakadt a kötelék.
b) A távozó apa „Ariadné-fonalat” húz maga után, hogy a fia hazataláljon, ha akar.
c) Az apa szőttes felöltője fennakadt egy borókabokor ágán.
d) Az apa befordult a bokor mögött, és eltűnt szem elől.
10. A fentiek mintájára most te adj válaszokat arra, hogy mit fejeznek ki a következő sorok! A
négy közül egy legyen helyes, a többi a megtévesztésig hasonló!
„Édesapám, ha mi a majmoktól lettünk volna, akkor a házak ettől.”

Milyen volt a ház?
a) Parasztház, udvarán állatokkal. c) Minden kényelemmel ellátott kőház.

b) Festetlen deszkából készült régi építmény. d) Cseréptetős, tornácos ház.
„Nagy kínomban még a vizem is megcseppent.”

Mi történt?
a) A könnyektől nem láttam. c) Izzadságtól csepegett az ingem.

b) Vizes lett a nadrágom. d) Sírni kezdtem.
11. Keress példákat a Hargitán magára hagyott Ábel gyerekes, illetve felnőttes
tulajdonságaira!
Gyerekre jellemző Felnőttre jellemző

kíváncsi büszke
hirtelen haragú önérzetes
könnyen meghatódik céltudatos
szeretetéhes kitartó
fél a problémákkal komolyan foglakozik
12. Írj rövid fogalmazást Bolha szemszögéből az első fejezet eseményeiről, az Ábellel való
első találkozásról! Próbálj te is humorosan fogalmazni, ahogyan az író tette!
78
Második fejezet
1. Járj utána a könyvtárban, mit jelentenek az alábbi szavak!
suppan esik, leesik

cserszegés a kifutó tej hangja
megszöki magát sietve odamegy, odasiet
2. Milyen képekkel teszi kifejezőbbé az író az őszi természetet? Kösd össze a természetre
vonatkozó szavakat a hozzájuk tartozó megszemélyesítésekkel!
HEGY hamuszín arccal pityereg

FELHŐ szépíti magát a függöny mögött
ÉG hervadni kezd
NAP gyászos köpönyegbe burkolózik
VILÁGOSSÁG szakállnak szegődik
3. Keresd meg és olvasd el figyelmesen a kalendárium jóslatairól szóló részt!
Miért volt bölcs ember a kalendárium írója?

Hasznos tanácsokkal látta el az olvasókat.
Tegyük fel, hogy egy népszerű heti magazin rovatszerkesztője vagy! Írj az újévi számba Ábel
kalendáriumához hasonló jóslatokat, bölcs tanácsokat a XXI. század eleji
– diákoknak!
Az internet segítségével bővíthetitek tudásotokat.
– üzletembereknek!
A konferenciavonat hasznos lehet a tárgyalásokon.
– háziasszonyoknak!
A kerámialapos tűzhelyek megkönnyítik a háziasszonyok munkáját.
– tanároknak!
A digitális táblák használata megkönnyíti a szemléltetést.
– óvodásoknak!
A színes ceruzákkal kiszínezhetitek a rajzaitokat.
4. Olvasd el figyelmesen a ferences barátok és a főhős közt folyó párbeszédeket, és értékeld

az évődő feleket szellemességük szerint! Kinek a javára írnál pontot az alábbi kulcsszavakhoz
kapcsolódó szellemesség alapján, Ábelnek vagy a barátoknak? Véleményedet támaszd alá
egy-egy kifejező idézettel!
Kulcsszó: Ki nyer pontot? A nyerő poén (idézve)

felforrt tej Ábel Nekem olyan barát vendégeim vannak,
akiknél még a kecsketej is buzgóbb.
puska, rózsabokor Márkus jó, hogy nem volt ott az ördög.
macska, vénasszony Ábel Úgy fekszik, mint egy vénasszony. Azért, mert
az vakmacska.
5. A párbeszédek sémáját ismét alkalmazhatjuk:
1. „A” valami nehezen értelmezhető dolgot tesz vagy mond.

2. „B” magyarázatot kér.
79
3. „A” válaszol ugyan, de továbbra is homályosan.
4. „B” ismét rákérdez, leginkább egy miérttel.
5. „A” nem is késlekedik: csattanós válaszával egyszerre világossá teszi a korábbi
rejtélyeskedés értelmét, egyúttal az abban rejlő szellemességet is.
Keress példát a már ismert képletre a látogató papokkal folytatott párbeszédekből!
1. Legyen több eszed, édes fiam!
2. Bár ennyi se volna.
3. Légy nyugodt, nem vesztettél semmit.
4. Azt ki mondja?
5. Azt én, a csíksomlyói páter Gvargyián.
6. Keress a fejezetből olyan részleteket, amelyekben a fenti játékosság súlyos társadalmi vagy
nemzeti gondokat feledtet! Foglald össze saját szavaiddal!
A Gvargyián megdicsérte Ábelt és a Hargitát is, ahol olyan békésen élnek az emberek, mintha
nem is léteznének a háborúk.
7. Értelmezd a dőlt betűs idézeteket! Karikázd be a helyes válasz betűjelét!

„Jónak láttam hát hazaindulni a zsákmánnyal, mielőtt a vén szarvaskirály szelleme eléjön
valahonnét, s ellopja az utat a lábam alól.”
Mitől félt Ábel?
a) Hogy besötétedik, és nem látja majd az utat.
b) Hogy feltámad benne a vadászszenvedély, és egy szarvast űzve netán eltéved.
c) Hogy egy mitológiai lény úttalan utakra vezeti.
d) Hogy ágas-bogas bozótosba téved.
„Nem azért pillákol a barátban a láng, hogy én azt kifújjam.”

a) Ábel nem fújja még el a gyertyát, hadd beszélgessenek tovább a barátok.
b) Ábel marasztalja a barátokat, mert azok melegséget hoznak rideg otthonába.
c) Ábel nem akarja megingatni a barátok hitét.
d) A barátok szempillái már-már leragadnak.
8. A fentiek mintájára most te értelmezd a következő dőlt betűs sort! A négy közül egy legyen
helyes, a többi a megtévesztésig hasonló!
„A macska gomolyagban feküdt a füttő alatt.”

a) kinyújtózva c) kinyújtott lábakkal
b) összegömbölyödve d) szétterpesztett mancsokkal
9. A páter Gvárgyián mélységes megvetéssel égeti el Ábel Buffalo Bill- és Nick Carter-
füzeteit. Szerinted, ha korunkba tévedne, milyen irományokat égetne el?
Krimiket és pornóújságokat.
80
Harmadik fejezet
1. Ismerd fel a regényrészletet az alábbi szavak alapján, majd alkoss párokat a szavakból a
megtalált szövegnek megfelelően!
tej, ugatás, tolvaj, királyfiú, pártol, megváltó, csal, megmenekül, édesanyám, érdemes
tej-pártol, ugatás-érdemes, tolvaj-megváltó, királyfiú-édesanyám, csal-megmenekül
2. Értelmezd az alábbi mondatokat!
A pénztáros kapsantott a szájával. A pénztáros tátogott.

Surgyélán nyiszitelte a pecsenyét. Nehezen vágta össze.
Fuszulán rongyos volt és leszigorodott. Ócska ruhát viselt, és lesoványodott.
A bicska megkutyálta magát a szalonnában. A kés nem vágta a szalonnát.
3. Melyik mellékszereplőre illenek az alábbi tulajdonságok? Kösd össze a megfelelőket!
lusta
hiú
erőszakos Surgyélán
nagyratörő
ostoba
kapzsi
alattomos pénztáros
hiszékeny
korrupt
faragatlan
4. Milyen a hargitai tél? Ismerd fel a szóképeket, alakzatokat az alábbi leírásokban! Vigyázz,
több is lehet egy idézetben!
Megszemélyesítés, hasonlat vagy

metafora
„Künn az egek még jobban kezdték gyúrni a havat.” megszemélyesítés
„A hegyek morogtak, az erdő részegen énekelt, és a megszemélyesítés, metafora
szelek lobogó fehér hajjal kergették egymást.”
„A ház deszkafalának résein hozzánk is bényilazott a megszemélyesítés, hasonlat
tél, s a lámpa üstökét úgy rebegtette, mint egy arany
pillangót.”
„Nézte a telet, amely szakadatlanul haraggal metafora
terjesztette fehér igáját a világra.”
5. Egészítsd ki az alábbi hasonlatokat! Mit jelenít meg ezekkel az író?
patyolat lélek Mint a patyolat lélek, olyan volt most ez az ország.

óriási gyertyák A fák, mint óriási gyertyák állottak most.
tündöklő ravatal A vidám mezőből tündöklő ravatal lett.
márványtemplom Márványtemplom lett a mókás rengetegből.
Az író a behavazott tájat jeleníti meg.
81
6. Wass Albert így ír a Hargitától északra húzódó Görgényi havasok teléről:
„A világ arca megváltozott. Törpébbek lettek a fák, guggonülők, mint az öregemberek. A

tisztás elszórt apró fenyőit mintha varázslat söpörte volna el, megnyúlt a rét fehér abrosza,
mélyen benyúlt a bükkök közé, és patakig majdnem. A patak elveszett. Csak egy keskeny,
fekete csík mutatta a nyomát, mintha roppant kígyó csúszott volna tova a hóban, az égerek
alatt.”
Mi történt itt? Értelmezd részleteiben is a fenti idézetet!
Kivágták a fákat, és a patak kiszáradt.
7. Hogyan csempész regényébe profán elemeket az író?

a) régies vagy népies szóval, b) tréfás körülírással, c) sejtetéssel
Találd meg a keresett kifejezést, majd írd a stilisztikai eszköz betűjelét az utolsó oszlopba!
(Egy helyre többet is írhatsz.)
Az író szavai: Módszer:

Ábel majdnem kihányja az első Valami ganyéhányó embernek a bocskorából b
falatot a cupákból. Hogy mondja egy darab. Ha nem tudtam volna, hogy mi
az író? van a számban, azt kellett volna gondolnom,
...
Surgyélán így fejezi ki Emberek eleget háborúztak, most Isten c
véleményét a gondviselésről. háborúzik.
Mit csinál?
Ábel tettetett hanyatt esésével az elszámolási felén b
megüti magát. Hol?
A „csodaszer” egyik kecskeibrika a
alapanyaga.
Ábel a kecskefejés közben felrúgná a kecske b
megmenti a csendőrt egy
esetleges balesettől. Mégpedig?
Surgyélán könnyít meggyötört Nagy böffenések között a fiatal hóra b, c
gyomrán. Hogyan? adogatja vissza a sast.
Ábel nem firtatja tovább, hogy Látom, hogy magának is van szíve. b
Surgyélán meddig marad.
8. Milyen mozzanat sejteti már jó előre a következő fejleményeket?
Surgyélán leölte a kecskét. Végre szörnyűséges gyanú kezdett fészkelődni bennem: hátha a
kecskét fogyasztja titkon.
A pénztáros méltó ajándékot fog kapni. Ott felszedtem nagy sietve hat darab kecskeibrikát.
A sas vérengzést rendez majd a házban. Furcsa hang kezdett mászni a fülembe.
9. A külvilág idegensége behatol a rengetegbe is. Mi a véleményed a regény alábbi

párhuzamairól?
a) bolsevik – felforgató
b) amerikai zászló – szabadság
c) bankigazgató – kihasználás, kizsákmányolás
Mennyiben változott a helyzet Tamási regénye óta? Napjainkban is fennáll a fenti három
párhuzam? Indokold válaszodat!
82
a) A bolsevik szó egy adott történelmi korszakban erőszakos változtatásra törekvő embert
jelentett, aki szembenállt a társadalmi renddel. Ma inkább a vallási radikálisok a felforgatók.
b) Az amerikai zászlót napjainkban is a szabadság jelképének tartják, bár esetenként
erőszakosan lép fel az USA.
c) A bankigazgatók irányítják az intézményt. A párhuzam napjainkban nem igaz, bár néha
bántóak az anyagi különbségek.
10. Mi a műfaja az Ábel a rengetegben című műnek? Fogalmazd meg néhány mondatban a
műfaj jellegzetességeit!
Regény: terjedelmes epikai műfaj. A múltban játszódik a cselekmény, a főszereplő mellett
több mellékszereplő is megjelenik. Párbeszédes és leíró részek váltogathatják egymást,
epizódok is előfordulhatnak, melyek lassítják a cselekményt.
83
Negyedik fejezet
1. Ismerd fel a regényrészletet az alábbi igék alapján, és foglald egyetlen mondatba, hogy
miről szól ez a rész!
Kihordtam, letörölgettem, kiteregettem, tisztuljanak, menekültek, ugráltak, másztak.

Ábel kitakarítja a házat, és kiirtja a bolhákat.
2. Értelmezd az alábbi kifejezéseket!
Süllögni látszott a szemük. Csillogni kezdett a szemük.

A véremben már erősen mászkáltak a hangyák. Ábel mérges lett.
Meghúztam az ördög fülét. Feltettem egy kockázatos kérdést.
Kinőttük, mint gyík a farkát. Kijózanodott Ábel és édesapja.
3. Kösd össze a regényre vonatkozó mondatokat a megfelelő bibliai párhuzammal!
Ábel a patyolat hóban lépked. Ne gyűjtsetek kincseket a földön!

Siratóének Bolha fölött. A pásztor és a nyája.
Surgyélán gaztetteinek összegzése. A pusztába kiáltó szó.
Ábel magára marad. A teve és a tű foka.
Surgyélán hagyatéka: a tetvek. Jézus a vízen jár.
Korán kelés – délig alvás. Káin és Ábel.
Ábel a városba készül. Ádám a Paradicsomban (még Éva nélkül).
4. Ábel felnő: lassanként túlnő az apján testmagasság, felelősségérzet és életszemlélet

tekintetében is. Miből következtethetsz erre? Egészítsd ki az alábbi mondatokat!
Míg az apa bősz tréfacsinálással egyre jobban firtatja az igazságot az eltűnt állatok dolgáról,
Ábel belátja, hogy apja még nála is furfangosabb.
Az apa a szegény emberek fásultságával távol akarja tartani magát az urak ügyeitől, Ábel
azonban úgy gondolja, hogy minden embernek őrködnie kell a világ rendje felett.
Az apát szinte gyermeki örömmel tölti el a vásárlás lehetősége, míg Ábel higgadt marad.
Az igazgató Ábelnek még csak-csak helyet szorítana az autóban, de Ábel azt szeretné, ha az
apját is magukkal vinnék.
Mikor a méredzkedésnél az apa lábujjhegyre ágaskodik, Ábel észreveszi, hogy az apja csal.
5. „Nekik fegyverük van, nekünk eszünk kell legyen.” – mondja Ábel édesapjának, majd túl is
járnak a „haramiák” eszén. Fogalmazd meg saját szavaiddal, milyen fortélyhoz folyamodik
apa és fia!
Amikor Surgyélán és Fuszulán visszajönnek, Ábel és édesapja fortélyhoz folyamodnak, hiszen
nincs fegyverük. Pálinkával leitatják a haramiákat, de végül nemcsak ezzel, hanem Ábel
furfangjával – utalás a csendőrökre – sikerül távozásra bírniuk a haramiákat.
6. Olvasd el figyelmesen az alább idézett párbeszédeket, majd válaszolj a kérdésekre!
„– Azért, mert én nem csinálok pletykaságot.

– Miféle pletykaságot?
– Olyant, hogy az egyik tolvajnál beáruljam a másikat.”
Miféle tolvajokról szól a párbeszéd?
84
Surgyélánról és Fuszulánról.
A párbeszéd alapján állítsd számozással fontossági sorrendbe az alább felsorolt
tulajdonságokat!
1. önérzet
4. hetykeség
5. gőg
2. éleslátás
3. őszinteség
,,– Megkínáljuk-e őket?

– Ha éhesek, akkor kérjenek.
– Hát hogy kérjen egy nagy úr?”
A párbeszéd alapján állítsd számozással fontossági sorrendbe a vendéglátók tulajdonságait!
5. udvariasság
2. méltányosság
6. vendégszeretet
4. törvénytisztelet
3. életösztön
1. igazságosság
Mi a közös a két párbeszédben?

Mindkettő önérzetes beszéd, amely a székely góbék humorát fejezi ki.
7. Foglald össze a negyedik fejezet eseményeit; emeld ki azokat a tapasztalatokat, melyek

Ábel későbbi életét is befolyásolhatják!
Beköszöntött a tél, Ábel nagyon magányosnak érzi magát, amikor megérkezik a faluból
édesapja. Az örömöt beárnyékolja a hír, hogy meghalt édesanyja. Később megérkezik a két
haramia, Surgyélán és Fuszulán, akiket megpróbálnak leitatni, de a terv nem teljesen sikerül,
hiszen az édesapa is megrészegedik. Végül a haramiák távoznak. Miután Ábel és édesapja
jelentették a bankban a rablók megjelenését, visszatérnek a hegyre, és ott élnek tavaszig. Ábel
magához veszi a beteg Márkust is. Miután az édesapa tavasszal visszatér a faluba, megérkezik
Surgyélán és Fuszulán, akiknek Márkus istenről beszél, s ennek hatására a rablók önként
feladják magukat. Márkus belehal a betegségébe. Márkus temetésén Ábel megtalálja a rég
elveszett Bolhát, s vele együtt indulnak el a városba.
Ábel a negyedik fejezetben megtapasztalhatta, hogy könnyebb furfanggal legyőzni az erőset,
mint puszta erővel. Márkus révén láthatta, hogy milyen ereje lehet a kimondott szónak.
Megtudhatta, hogy milyen nehéz elveszíteni valakit, de azt is érezhette, hogy a család
átsegítheti az embert a nehézségeken.
85
1. Add össze az alábbi szavakat úgy, hogy egy nép nevét kapd!
számtani műveletet végez + ollóval rendelkező állat = osztrák
2. Írj egy-egy olyan mondatot, amelyben a következő szókapcsolatok jelentése megmarad, de

a fog ige nem szerepel újra bennük!
A) munkába fog – Mari belekezdett a munkába.

B) pártját fogja – A veszekedésben a tanár Ábelt védte.
C) a ruha fog – Az első mosáskor a sötét színű ruhák kiengedik színüket, és megfesthetik a
velük mosott többi ruhát.
D) gyanút fog – Ábelnek gyanússá vált Surgyélán viselkedése.
3. Olvasd el figyelmesen az alábbi versrészletet, majd oldd meg a feladatokat!
„Száradt tőke, unt tavalyi vendég:

nekem már a tavasz is ellenség!
Csak te borulsz rám, asszonyi jóság,
mint a letört karóra a rózsák,
rémült szemem csókkal eltakarni...
Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!”
A) Húzd alá, hogy milyen hangulatot közvetít a szöveg!

közömbös – bizalmas – ünnepélyes – fájdalmas – udvarias
B) Húzd alá azokat a költői eszközöket, amelyek kifejezik a szövegben az általad jelzett
hangulatot!
költői jelzők – fokozás – hasonlat – megszemélyesítés – metafora
4. Írd le, milyen tulajdonságra utalhattak a családnevekké vált megkülönböztető nevek!

A) Tar: kopasz
B) Szívós: kitartó

A) Kimutatja a foga fehérjét.
Megmondja valódi véleményét.
B) Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát.
Ha valaki nem mondja el, mi bántja, akkor a többiek azt nincs honnan tudják.
C) Holló a hollónak nem vájja ki a szemét.
A hasonszőrűek nem bántják egymást.
6. Olvasd el figyelmesen a következő szöveget!
Méhvadászok a szatmári Erdőháton
A szatmári Erdőháton sokáig szokásos volt a vadméhkeresés és a méhes fák kirablása. Az

erdőháti falvakat a 19. században még nagy kiterjedésű erdők vették körül, és különösen az
égererdők bővelkedtek odvas fákba telepedett méhekben. Az erdőt járó ember a méhek járását
megfigyelve s azokat követve talált rá a méhes fára. Azt mondták errefelé, hogy „az erdőket
86
járó ember mindig az eget vizsgálja”. Azonban a méhkeresés egy fejlettebb formáját is
gyakorolták: egy tisztásra diónyi lépesmézet tettek ki, olyan helyre, ahol a méhek jártak. Az
első méh, amelyik megtalálta, megszívta magát, s elrepült. Majd rövid idő múlva társaival tért
vissza. Amikor már több méh gyűlt össze a mézen, egy pohárral letakarták. Miután jóllaktak a
méhek, egyenként eleresztették őket. Repülési irányuk elvezette a méhvadászokat a méhes
fához.
A méhes fákat leginkább ősszel rabolták ki, amikor már sok volt bennük a méz. Ha az odú
nem volt magasan, akkor létrával közelítették meg. A magasabban levő odúhoz egy felsőbb
ágra erősített kötéllel ereszkedtek le. Az odú nyílásába egy meggyújtott kanócot (kénes
rongydarabot) dugtak be, majd falevéllel, sárral betapasztották azt. Miután a méhcsaládot a
kén lefojtotta, baltával kibővítették az odú nyílását és a lépeket óvatosan kiszedték egy
fazékba vagy vödörbe. Az egyik erdőháti faluban, Panyolán a Tisza medréből hozott agyagos
sárral tapasztották be az odú nyílását. Majd egy kifúrt lyukon nádcsövet dugtak az odúba,
amelyen át erős dohányfüstöt fújtak be. Amikor a méhek elcsendesedtek, elkábultak, baltával
nyílást vágtak, és kiszedték a lépesmézet.
(Szabadfalvi József Méhészkedés a szatmári Erdőháton című tanulmánya alapján)
A) Nevezd meg a méhes fákat keresők eszközeit!

lépesméz, pohár, létra, kötél, kanóc, sár, balta, fazék, vödör, nádcső
B) Mire mondták az erdőhátiak, hogy „az erdőket járó ember mindig az eget vizsgálja”?
Arra, hogy az erdőt járó a méhek járását figyelte.
C) Mi az alapvető különbség a szövegben megismert lefojtási eljárások között?
Az egyik esetben kén, a másik esetben dohányfüst az, ami elkábítja a méheket.
6. Fogalmazd meg a szöveg alapján, hogy mit jelentenek az alábbi kifejezések!
A) égererdő: égerfákból álló erdő

B) lépesméz: a még viaszkeretben lévő méz
7. Fejezd ki másképpen a kiemelt kifejezést!
A) az égererdők bővelkedtek méhekben: dúskáltak

B) a méhes fák kirablása: kifosztása
C) egy pohárral letakarták: leborították
D) sárral betapasztották azt: betömték
E) baltával kibővítették: szélesítették
F) a lépeket óvatosan kiszedték: finoman
87
Irodalom és képzőművészet
Szecesszió
1. A szecesszió elnevezést a nyugat-európai művészettörténet-írás nemigen használja,

leginkább csak a magyar és az osztrák művészeti irodalomban szerepel. Olvasd el a
különböző országokban meghonosodott elnevezésekről szóló ismertetést, majd válaszolj a
kérdésekre!
– Ausztriában az akadémiák elleni harcban fontos szerepet betöltő kiállítási intézményről, a

Sezessionról (ejtsd: szecesszion) nevezték el „secession”-nak.
– Németországban az 1896-ban alakult folyóirat, a Jugend (jelentése: ifjúság) volt gyűjtője a
századforduló német művészetének, és jellegzetes stilizáló díszítményei, illusztrációi miatt
kapta az egész mozgalom a „Jugendstil” (jelentése: fiatal sítlus) elnevezést.
– Franciaországban az „art noveau” (jelentése: új művészet; ejtsd: art nuvó) elnevezés
honosodott meg, de előfordul a „style metro” (ejtsd: sztil metro) elnevezés is, utalván arra,
hogy több metrófeljárat vasdísze az új stílus jegyeit hordozza. Újabban pedig elterjedt a „le
style 1900” (ejtsd: lö sztil) elnevezés, az 1900-as világkiállítás ugyanis az új stílus
diadalünnepe volt.
– Az olasz szakirodalomban a „stile florealé” terminus a honos (jelentése: virágos stílus; ejtsd:
sztíle floreále).
– Angliában „modern style”-nak (ejtsd: modörn sztájl) nevezik.
– Mely európai országokban kapott nevet az irányzat?

Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Anglia.
– Melyik elnevezésben szerepel az ifjú, fiatal elnevezés?
Jugendstil.
– Melyik utal a stílus újdonságára?
Art noveau.
– Hol céloz az elnevezés a virágdíszekre?
Olaszországban.
– Melyik országban utal az elnevezés az intézményességgel való szembenállásra?
Ausztriában.
2. Milyen témák iránt fogékony a szecesszió? Keress magyar, rokon értelmű szavakat az
Idegen szavak szótára segítségével!
misztikus titokzatos
erotikus érzéki
bizarr furcsa, groteszk
spirituális testetlen, anyagtalan
szimbolikus jelképes
dekadens hanyatló
3. Olvasd el Ady Endre versét (A tó nevetett), tanulmányozd Antonio Gaudí épületét és Victor
Horta lépcsőházát!
a) Milyen vonalvezetés figyelhető meg a képeken? Mi a hullámok szerepe Ady versében?

Hullámos, lendületes vonalvezetés figyelhető meg Adynál a hullámok a titokzatosságot és az
ismeretlenséget fejezik ki.
b) Milyen szecessziós vonásokat veszel észre a képeken és a versben?
88
képek: természeti formák, vonalkultusz
vers: jelzőfüzérek
c) Mi a szerepe az ismétlődésnek a versben és az épületeken? Próbáld meg felsorolni, milyen
jegyek, elemek térnek vissza újra és újra!
A versben a nyomatékosítás, a kiemelés, a ritmus eszköze. Az épületek esetén egy-egy
építészeti elem kiemelésére szolgálhat.
Pl.: „ölű”, „A tó nevetett.”, a tó szentségére való utalás, a mozgást jelentő igék
4. Próbáld meg szétválasztani művészeti ágak szerint a szecesszió kifejezésmódjára jellemző

alábbi fogalmakat!
hangulati túlfűtöttség; növényi motívumok, természeti formák; vonalkultusz; jelzőfüzérek;
különös színek; formai öncélúság; síkszerű képépítés; laza mondatszerkesztés
Az irodalomra jellemző: jelzőfüzérek, laza mondatszerkesztés.

A képzőművészetre jellemző: növényi motívumok, vonalkultusz, természeti formák, síkszerű
képépítés, formai öncélúság.
Mindkettőre jellemző: hangulati túlfűtöttség, különös színek.
89
Expresszionizmus
1. Keresd meg a könyvtárban vagy az interneten Babits Húsvét előtt című versét, és gyűjts
példákat a versből az expresszionizmus kifejezésmódját meghatározó eszközökre!
hiányos mondatok: Legyen vége már

mondat értékű szavak: béke
főnévi igenevek: dicsérni, mondani
szaggatottság: Aki alszik, aludjon, aki él, az éljen
merész, egyéni szóképek: március friss vérizgalma
tömör felkiáltó mondatok: Legyen vége már
2. Keress példákat ugyanebből a versből az expresszionizmus tartalmi vonásaira!
lázadás: de nem győzelmi ének az énekem

elragadtatás: Testvérek, ha túl leszünk, sohase nézünk hátra!
kétségbeesés: mennyi a vér!
a világ központja az Én: Én nem a győztest énekelem
az ösztönök felszabadítása: sodrában a szörnyű malomnak
prófétáló jövőkép: adjon Isten bort, búzát, bort a feledésre!
3. Figyeld meg Munch Sikoly című képét, majd válaszolj a kérdésekre!
Milyen üzenetet hordoz a Sikoly című festmény? Fogalmazz új címeket a képnek!

Mi az emberiség jövője? Egyéni válaszokat várunk.
Van-e reménye a világnak? Egyéni válaszokat várunk.
4. Olvasd el Hermann Bahr mondatait az expresszionizmusról, majd válaszolj a kérdésekre!

– Soha még kort nem zavart így össze a kétségbeesés, a haláltól való irtózás.
– Az ember üvöltve kéri a lelkét, egyetlen szorongásos kiáltás száll fel egész korunkból.
– Az impresszionista szeme hall csak, de nem beszél, megérti a kérdést, de nem válaszol (...)
S íme az expresszionista kinyitja az ember száját.
a) Illik-e valamelyik állítás Munch Sikoly-képére?

Az ember üvöltve kéri a lelket, egyetlen szorongásos kiáltás száll fel egész korunkból.
b) A Babits-vers melyik sora fejez ki hasonló gondolatot?
S ha kiszakad ajkam, akkor is
c) Keress Bahr szövegében szinesztéziát, az érzékterületeket összemosó kifejezést!
az impresszionista szeme hall csak
5. Csoportosítsd a Babits-vers szavait a következő kategóriákba!
Káosz Rend
izgat, vérszínű hit, béke, alszik
szörnyű, tipró harang, munka
géphalál búza, testvér
szétszakad virág
vércafat tisztelem, megért
90
izgat, vérszínű, hit, béke, szörnyű, alszik, tipró, harang, munka, búza, testvér, géphalál,
szétszakad, virág, vércafat, tisztelem, megért
6. Válaszd ki a felsoroltak közül a Munch-képre jellemző kifejezéseket, és csoportosítsd őket!
félelem, harmónia, eksztázis, iszonyat, fenyegetés, csönd, nyugalom, zuhanás, rózsaszín,

örvény, forró, szenvedély, titok, kín, lágy, ég, befon
Káosz: félelem, eksztázis, iszonyat, fenyegetés, zuhanás, örvény, forró, szenvedély, titok, kín
Rend: harmónia, csönd, nyugalom, rózsaszín, lágy, ég, befon
7. Szóbridzs. A keresett szó a Babits-vers visszatérő motívuma.
Rávezető szavak A keresett szó

KERÉK, ŐRÖL, TAPOSÓ, MAJOM, GABONA malom
8. Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, és sorolj fel olyan francia, német és olasz
költőket és írókat, akik az expresszionizmus képviselői voltak!
August Stramm, Max Brod, Gottfried Benn, Guillaume Apollinaire, Valéry Larbaud, Fillipo
Tommaso Marinetti, Luciano Folgore
91
Szürrealizmus
1. Bevezetésképpen alkossunk költeményt a szürrealizmus klasszikusainak módjára:
„A szürrealisták számára a játék létezésmód, életforma, a személyiség belső világának

kifejeződése, a véletlen megvilágosodások pillanata.” (Karafiáth Judit) Gyakran alkottak
közös művet úgy, hogy találomra illesztettek össze egymástól függetlenül kiötölt
tagmondatokat. Ízelítésképpen egy példa a korabeli költők játékából:
a) Hogyha a kereszténység csak most kezdődne, (Breton)

az emberek sosem kelnének fel. (Aragon)
b) Ha majd a gyerekek pofozzák fel az apjukat, (Tanguy)
a fiatalok mind megőszülnek. (Breton)
A szürrealisták nem arra kíváncsiak, amit mindenki lát, amit realitásnak mondhatunk, hanem
megpróbálnak a realitás mögé tekintetni. A tudat alatt rejlő tartalmakat kívánják felszínre
hozni, s ebben az álom tapasztalatai és az álomképek segítik őket. Műveik olyanok, mintha
különös álmokat látnánk, melyekben képtelenségek és össze nem illő dolgok kerülnek egymás
mellé, s valahogy mégis igaznak érezzük ezt a zűrzavart.
– Alkossatok két csoportot! Az egyik csoport tagjai írjanak „Ha ...” kezdetű feltételes
mellékmondatokat egyes számú alanyokkal, a másik társaság gyártson „akkor ...” kezdetű
főmondatokat! Illesszétek össze felváltva a cédulákat! Ha jól sikerül az alkotás, igazi
szürrealista költemény születik.
2. Olvasd el a verset, tanulmányozd a festményt (Salvador Dalí: A lángoló zsiráf), majd

válaszolj a kérdésekre!
a) Kösd össze a vers igéit a festmény jellemzésére szolgáló szavakkal!
József Attila verse Salvador Dali képe
kiáltok ég, sötétlik

dübörög fáj, szúr
megőrült reszket, mered
könyörög zaklat, bánt
b) „Mi is az, hogy civilizáció? Az ember bekeni magát valami zománccal és irtózni kezd a
tetvektől” – írja Kassák Lajos.
Melyek a civilizációt megtestesítő tárgyak
– Dalí festményén? fémpántok
– József Attila versében? gépek, üveglap
c) „Rejtsd el magad a frissen sült kenyérben” – írja József Attila. A képnek melyik az a
részlete, amelyről a fenti sor jut eszedbe? Gondolj a következőkre:
– A frissen sült kenyér puha és lágy, mint a képen az emberi hús, a homok.
– Hová szokták az emberek elrejteni titkos dolgaikat? Elzárható helyre.
d) Egészítsd ki a mondatokat!
Míg a versben az ember próbál elrejtőzni a természet és a szelíd tárgyak harmóniája mögé, a
festményen a tárgyak támadnak az emberre, megsebezve, látszólag kiszolgáltatva őt,
azonban épp ezek a tárgyak és eszközök azok, amelyek nélkül az ember szinte már nem is
tudna létezni.
92
e) „Szép, mint egy varrógép meg egy esernyő véletlen találkozása a műtőasztalon” – írja a
francia szürrealista, Lautréamont. Mi emlékeztet hitvallásában az 1. feladatban javasolt
játékra? A véletlenszerűség.
3. Szerzők és művek. Egészítsd ki a táblázatot!
Ady Endre A tűz csiholója

Juhász Gyula Magyar táj, magyar ecsettel
Juhász Gyula Milyen volt…
Tóth Árpád Körúti hajnal
József Attila Hazám
Tamási Áron Ábel a rengetegben
93
1. Az alábbi mondatokban növényneveket rejtettünk el. Írd ki őket! A betűk (hangok)

sorrendjét nem változtathatod meg!
A ravasz bíró zsarnokként viselkedett. Ezzel lerántom róla a leplet.
Rózsa, zeller
Gyere, te kis csirkefogó! A menyasszony írt neked egy levelet.
Retek
2. A kulcsszó és a jelentés segítségével találd ki, melyik szólásra gondoltunk! Írd le a

szólásokat!
Pl.: kulcsszó a kenyér
Jelentés: nagyon jóindulatú, lágyszívű Szólás: kenyérre lehetne kenni
A következő szólások kulcsszava a világ.
Jelentés Szólás
a) semmiképpen a világ minden pénzéért sem
b) nem olyan rettenetes dolog ez nem dől össze a világ
3. Az alábbi beszélgetésben négy nyelvhelyességi vagy stílusbeli hiba rejlik. Húzd alá a
hibákat, és írd le a helyes formát!
– Jó napot kívánok! Miben segíthetek?

– Hali! Ebben a boltban vásároltam a múlt héten egy könyvet a nővéremnek, de még mielőtt
odaadtam volna neki, megtudtam, hogy ezt már többször is olvasta. És inkább visszahoztam.
– Értem. Ha gondolja, a blokk ellenében, választhat valami mást.
– Nem, köszi. Inkább a pénzt szeretném visszakapni.
– Sajnálom, de az nem lehetséges.
– Nem? Pedig én már kitaláltam egy másik ajándékot, amit a könyv árán meg tudnák neki
venni. Még a blokkot is megőriztem.
– Hiába. Én nem adhatom vissza a pénzét. De ha gondolja, továbbítom a kérését az üzlet
vezetője felé.
– Azt megköszönném.
– Mindjárt megkérdezem. Kérem, várjon egy percet! Azonnal visszajövök.
– Rendben.
Jó napot kívánok!, köszönöm, meg tudnék

a) Az igazságot nem lehet véka alá rejteni.
Az igazságot nem lehet eltitkolni.
b) Nem lehet mindent egy kalap alá venni.
Nem lehet mindent azonos mércével mérni.
5. Húzd alá azt a kifejezést, amelyiknek a jelentése eltér a többitől!
A) ravasz, agyafúrt, rafinált, ötletes, furfangos
94
B) bonyolult, szövevényes, össze-vissza, komplikált
Írj az alábbi szavakhoz egy-egy rokon értelmű szót!

A) elismert: nevezetes
B) szélhámos: csaló
6. Keresd a párját! Írd a következő nyelvjárási (népnyelvi) szavak előtti vonalra a hozzá
tartozó jelentés sorszámát!
A) _____5 pókál 1. táncol

B) _____3 eggyümaszakol 2. elvész
C) _____8 hoppicál 3. összeken
D) _____6 kiveszik 4. viccel
5. bepólyál
6. kipusztul
7. elcsúszik
8. biceg
7. Írd le a köznapi nyelvhasználat szerint az aláhúzott szavakat!

A) Annyira kapkodott, hogy mindent lesepert az asztalról, még a tángyérját is.
tángyér: tányér
B) Miután a vizet felzubbantottam, ráöntöttem a hamura, majd megkavartam, aztán a lúg

leülepedett.
felzubbant: felforral
C) Édesanyám gyakran főzött paszulyt ebédre.

paszuly: bab
8. Keresd meg a párját az A)-tól E)-ig megadott szavaknak! A megoldáshoz csak a szavak
laskáját csibukot haluska suvad láttat
A) rom haluska
B) megy suvad
C) tányérját laskáját
D) halat csibukot
E) adat láttat
95
Képversek
Nagy László: Árvácska sírverse
1. A képvers egyszerre szöveg és a szöveg által kirajzolt kép. Ez a vers mit rajzol ki?
Azonosítsd a rajz részleteit a szöveg egyes szakaszainak jelentésével!
A rajz részlete A szöveg szavai

1. fej Virág voltam hajdanán világ volt a mostohám
2. nyak hám
3. felsőtest Szép lány voltam úgy meghaltam szép ruhát még sosem
hordtam
4. derék Virág vagyok holtan is, álmodom a porban is
5. alsótest, lábak ítéletet álmodom, majd rázkódom s ruházkodom
2. A virág és a lány sorsát így állítja párhuzamba a vers:
„Virág voltam hajdanán, világ volt a mostohám.

Szép lány voltam, úgy megholtam, szép ruhát még sose hordtam.
Mi történhet
– egy mostoha sorsra jutott virággal? Elhervad korábban, mintha egy kertbe ültették volna.
– egy mostoha sorsra jutott szép lánnyal? Szomorú élete lesz és megbetegszik.
3. A világ-virág szavak összecsengése és mély ellentéte több költőt is megihletett. Mit vár a
virágtól József Attila verse?
„Ha már elpusztul a világ,

legyen a sírjára virág.” Díszítse az elpusztult világ sírját.
4. Milyen tipográfiai eszközökkel fejezi ki a költő az alábbi, dőlt betűvel szedett

gondolatokat? Húzd alá az igaznak ítélt összefüggéseket! (Itt vastag betűvel.)
1. A virág nyílását elnyomja a mostoha világ.

a) A fenti nagy „V” betű rátelepszik a sorokra.
b) Az egyre hosszabbodó szavak visszarövidülnek.
c) Az első szavak kerek bombaként hullanak a vers folytatására.
2. A halott virág feltámad.
a) Az egyetlen „I” betűvé rövidülő sorok újra kinyílnak, meghosszabbodnak.
b) alsó „H” betűtől a felső „V” betűig felfelé ível a vers.
c) A „mostohám” szó után a vers kiterebélyesedik.
3. A győzelmes élet.
a) Nagy „H” betű a vers alján.
b) Nagy „I” betű a vers közepén.
c) Nagy „V” betű a vers tetején.
4. Mindenkinek megvan a maga keresztje.
a) A két leghosszabb sor a feszületre emlékeztet.
b) A „holtan is” szavak külön sorba szedése.
c) A „hám” vagy más szóval iga függőleges elrendezése.
5. A túlvilági élet fontossága.
a) A vers keresztet formázó alakja.
b) Nagyobb betűméret az ítélet szóban.
96
c) Választás a „V”, mint Victoria vagy a „H”, mint Hell (pokol) betűk között.
6. Két lábon állni, avagy gyökeret ereszteni.
a) A nagy „H” betű két lenyúló szára.
b) A „megholtam-hordtam”, illetve a „szép lány – szép ruhát” szavaknak a nyúlványai.
c) A „V”, „I” és „H” betűk lefelé mutató iránya.
7. Megrázza magát és új életre támad.
a) Szárnyait kitáró „V” betű a vers tetején.
b) A vers stilizált angyal alakja.
c) Verdeső mozgásra utaló, váltakozó nagyságú betűk az alsó sorokban.
5. Mi a bravúros Géczi János Hangya című képversének tipográfiájában?

A g betű vízszintesen elfordítva egy hangyára emlékeztet. Az olvashatóság megmarad.
6. Tudod-e, mit jelent a tipográfia szó? Nézz utána, és fogalmazz meghatározást saját
szavaiddal!
Valamely kiadványban alkalmazott nyomdai előírások (betűk szedése, formátum, stb.)
összessége.
7. Tóth László alábbi képversének a címe: Mi történik a homokóra nyakában?

a) A Nagy László-vers mely szakaszára emlékeztet Tóth László verse? Miért?
A „Szép lány voltam...” kezdetű résztől kezdve emlékeztet rá Tóth László verse.
b) A Nagy László-vers mely betűje emlékeztet Tóth László képversére? Miért?
Az I betű emlékeztet a felkiáltójelre.
c) Felelj a képvers címére! Mi történik a homokóra nyakában?
Kiegyenesednek a kérdőjelek, és felkiáltójelekké válnak. Az idő elteltével a kérdéseinkre
választ kapunk a tapasztalataink révén. E tapasztalatokat felkiáltva közöljük a világgal.
7. Olvasd el Király Farkas hipermarket-folklór című versét, majd válaszolj a kérdésekre!

a) Mit jelentenek a hipermarket és a folklór szavak?
Hipermarket: hatalmas bevásárló áruház
Folklór: néprajz
b) Milyen technikával készült a vers?
Montázstechnikával.
c) Milyen tipográfiai eszközöket használt a szerző?
Különböző fokozatban és méretben szedte a betűket, a számokat hol képekkel, hol arab
számokkal helyettesítette. Emellett a vers formája és elrendezése is rendhagyó.
97
Endrődy Szabó Ernő: Déja vu
1. Próbáld sorba rendezni a vers szavait, majd alkoss velük mondatot!

a, behavazott, reggelek, hóesésben, zilált, kép, kerengő, kusza, álmok, fehérbe, öltözött,
szótlanságban, lakom, hópehelyben, szállok
A behavazott reggelek – zilált kép a hóesésben / Kerengő, kusza álmok a fehérbe öltözött
szótlanságban / szótlanságban lakom / Hópehelyben szállok
2. Szerinted mit ábrázolnak a képvers egyes részletei?

Felső rész: hófelhőket
Középső rész: hóesést
Alsó rész: behavazott tájat
3. Figyeld meg a képvers grafikus jeleit! Mire emlékeztetnek? Kösd össze az összetartozókat!
vonal a) csöndes havazás

nagy csillag b) hózápor
kis csillag c) minden, ami hullik
nagy kör d) kitartó havazás
kis kör e) óriás, könnyű hópelyhek
pontsor f) megbolygatott hótakaró
szaggatott pontsor g) földbe szivárgó csapadék
idézőjel h) havas eső
lefelé fordított 1-es i) erős havazás
vastag, telítettebb karikák j) letaposott hó
Teljes mértékben a befogadó asszociációitól függ az értelmezés, ezért nincs helyes és

helytelen megoldás.
4. A gondolattársítás ösvényei mindannyiunkban más és más módon kanyarognak. Számodra

mely természeti jelenségek fejezik ki a felsorolt emberi érzéseket, gesztusokat?
boldogság, levertség, gyermeki öröm, titokzatosság, vad szenvedély, ellenszegülés, élvezet,

szomorúság
hóesés: boldogság, gyermeki öröm napsütés: élvezet

eső: levertség szél: vad szenvedély
köd: szomorúság vihar: titokzatosság
5. Nézz utána az Idegen szavak szótárában vagy másutt, mit jelent a vers címe!
Azt hisszük, hogy egyszer már átéltünk valamit, ami valójában sohasem történt meg.
Volt-e már ilyen élményed?
Szerinted miért ez a vers címe? Keress összefüggést a „déja vu” érzés és a vers tartalma
között!
A természet körforgása már megtapasztalt élményekkel szembesít minket.
6. A vers következő szavai közül melyik a kakukktojás? Húzz alá egyet mindegyik sorban!
Miért kakukktojás?
98
1. álmok, reggelek, hóesésben, lakom, hópehelyben lakom: ige
2. zilált, kusza, öltözött, behavazott kusza: nem „t” hangra végződik
3. kerengő, kusza, kék, zilált zilált: nem „k” hanggal kezdődik
4. szótlanságban, fehérbe, kék szótlanságban: nem szín
5. zilált, kusza, behavazott kusza: nem „t” hangra végződik
6. álmok, szállok, lakom álmok: főnév, és nem ige
99
1. Fentről lefele növeld az alábbi szavakban a betűk számát, egészítsd ki még két elemmel!
A) B)
S L
Á S E L
S Á S K E L
S Á S K E L
S Á S K E L
kásás kikel
2. Fogalmazd meg a következő szólások, kifejezések jelentését!
A) Annyit eszik, mint egy madár (veréb) – keveset eszik

B) Evés közben jön meg az étvágy. – valamilyen tevékenység közben kapunk kedvet magához
a dologhoz
C) Azt se tudja, eszik-e vagy isszák – fogalma sincs róla
3. Az alábbi meghatározások mellé írd le az ismer ige megfelelő igekötős alakjait!

Például: közvetlen ismeretet szerez valamiről: megismer
A) valakit vagy valamit alaposan megismer: kiismer

B) értékként elfogad, és aszerint megbecsül valakit vagy valamit: elismer
C) jellegzetes ismertetőjelek alapján azonosítani tud: felismer
D) igaznak ismer el valamit, megvall: beismer
E) tévesen ítél meg valakit vagy valamit: félreismer
4. Írd le, hogy min alapul a következő nyelvi játék!

„– Hogy hívják az olvasó juhászt? – Nyájas olvasó.”
A humor a juhász szó értelmezésében rejlik. A juhász az az ember, akinek nyája van, tehát
nyájas.

A) Kinek egyszer megégette száját a kása, az aludttejet is megfújja.
Aki egyszer már pórul járt, az kétszer is meggondolja, mit tesz következő alkalommal.
B) A kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad.
Mindenki elégedett a helyzettel.
C) Leszedi róla keresztvizet.
Nagyon leszidja.
6. Olvasd el figyelmesen a szöveget!
Örkény István: Tóték (részlet)
A község lakosai az üdülővendégek érdekében gyakran megsegítették egymást. Tótné, aki ki

se látszott a házimunkából, összeírta, kitől mit kérjen kölcsön Ágika. (...) De hogy egy
100
érzékeny korú lány, nevetséges játékszekeret hurcolva maga után, egy csomó nevetséges
holmiért végigkunyerálja a községet? Ezt nem kívánhatja egy anya.
Itt tartottak, amikor megjelent Tót.
Egy homlokráncolás nélkül nézett a lányára.
– Miről beszélgettek, kislányom? – kérdezte szelíden.
Ágika elpirult. Ahol az apja megjelent, szálas, hatalmas termetével, csillogó
tűzoltósisakjában, türelmes, nyugodt tekintetével, eltörpültek az ilyen problémák.
– Semmiről – mondta. – Megyek segíteni az anyunak.
Megfogta a játékszekér rúdját, elindult húzódás nélkül, de azért kelletlenül. Csakhogy mi
történt? Mindjárt az öreg Kasztrinerék, akiknek ötölve-hatolva előadta az anyja kérését, lázas
izgalomba jöttek.
– És ki az a vendég, akinek az ágyterítőt kéritek?
– Valami katona – mondta Ágika, s egy kicsit hátralépett, jeléül, hogy ettől a katonától távol
tartja magát. (...)
Ágika kora délelőtt indult útnak, s csak délután vetődött haza. Időközben a játékszekér
megtelt kölcsönkért holmival, ő maga pedig a közérdeklődés és közirigység középpontjába
került. Újra meg újra elmondatták vele a nagy eseményt. Izgalmukban majd szétszedték,
minden jóval kínálgatták, valósággal ünnepelték, aminek az lett az eredménye, hogy az
őrnagy, akitől kezdetben valósággal borzadt, óráról órára vonzóbbá változott, s egyre jobban
hasonlított az apjára. Ugyanolyan magas, ugyanolyan délceg.
A) Karikázd be annak a mondatnak a betűjelét, amelyik legjobban összefoglalja a szöveg

tartalmát!
1) Ágika annyira tart az apjától, hogy mindent megtesz neki.
2) A község lakosai lázasan készülnek az őrnagy fogadására.
3) Ágika számára megkérdőjelezhetetlen az apja tekintélye.
B) Írd le, hogy milyennek látja Ágika az apját! Nevezz meg legalább három tulajdonságot!
Szálas, hatalmas, délceg
6. Az alábbiakban a szövegben található néhány szó magyarázatát adjuk meg, keresd meg és
írd le őket!
A) kedvetlenül, kényszeredetten: kelletlenül

B) bizonytalanul, mellébeszélve, kertelve: ötölve-hatolva
C) daliás, katonás: délceg
D) valamivel összemérve kicsinek, jelentéktelennek látszottak: eltörpül
E) vörössé, pirospozsgássá válik: elpirul
F) falunál nagyobb, városnál kisebb település: község
G) könyörögve elkér: végigkunyerál
H) egy közösség közös kíváncsisága: közérdeklődés

szó!
Tizenkét szótagú ütemhangsúlyos verssor, melyben a hatodik szótag után sormetszet van.
felező tizenkettes
Az óda változata; Istenhez, hazához szóló, imádságos, emelkedett, énekelhető lírai műfaj; a
nemzet imádsága.
himnusz
101
Egy rövid és egy hosszú szótagból álló versláb; jele: u –.
jambus
Olyan rímhelyzet, melyben a páros számú sorok a páros számúakkal, a páratlan számúak a
páratlan számúakkal rímelnek; képlete: abab cdcd stb.
keresztrím
Verses epikai mű, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál rendszerint rövidebb.

verses regény
Borongós hangulatú lírai mű, melyben a fájdalmas emlékezés egy gondolatot visz diadalra.
elégia
Radnóti Miklós Tétova óda

Kassák Lajos Mesteremberek
József Attila Ringató
Szabó Lőrinc Új lakásban
Kosztolányi Dezső Ötévi fegyház
Gelléri Andor Endre Kisgerezdek
9. Ugye még emlékszel? Írd oda a címek mellé az írások műfaját, majd fogalmazz róluk egy
néhány mondatos meghatározást!
a) Ötévi fegyház – novella
Rövid elbeszélés kevés szereplővel, kész jellemekkel, egy ágon végigvezetett cselekménnyel,
mely az életnek egy fordulatát mutatja be. Csattanószerű lezárással rendelkezik.
b) Tétova óda – óda
Ünnepélyes hangú, valamilyen magasabb, emelkedett eszmét megverselő mű.
c) Mesteremberek – prózavers
Tipográfiailag a próza tördelését követő vers, melynek lírai jellegét belső ritmusa, a
gondolatok egysége adja.
102
Népszerű műfajok
Film
Szilágyi Domokos: Piroska és a farkas (Négy szinopszis)
1. Szilágyi Domokos költő a jól ismert mese történetéből négy különböző stílusú film rövid
összefoglalását formálta meg, humorosan eltúlozva azok fő vonásait. Az első az amerikai
közönségfilmet parodizálja:
Piroshka és a fairkash (Metro–Goldwin–Mayer)
Erdő széle
Piroshka lóháton, cowboy-nadrágban, farzsebében lapos whiskys-üveg, viszi Nagymamának.
Jő szembe Fairkash (fair – jelentése: tisztességes; ejtsd: fer), szintén lóháton. Unfairkash
(unfair – jelentése: tisztességtelen; ejtsd: anfer) módra el akarja rabolni Piroshkát,
Nagymama váltsa ki jó pénzért. Piroshka sír. Nagymama munkanélküli milliomos, ilyen kicsi
összeget nem tud előteremteni. Fairkash dühös. Piroshka jobban sír. Fairkash enyhül.
Piroshka bőg. Fairkash vigasztalja. Piroshka zokog. Fairkash szipog. Piroshka haját tépi.
Fairkash felajánlja: adja át őt a rendőrségnek. Fairkasht bezárják Sing-Singbe. Piroshka
megvásárolja a Sing-Singet, Fairkasht elveszi férjül, Itáliába mennek nászútra. Nagymama
megissza a whiskyt és áldását adja.
Gyűjtsd össze a szöveg alapján az amerikai cowboyfilm (ejtsd: kávboj) hatáskeltő eszközeit,
tipikus helyzeteit, jellemeit!
ellentétek, sírás, happy end, csinos és fiatal nő, váltságdíjat követelő negatív hős
A farkas Szilágyi Domokos paródiájában beszélő nevet visel. Tudod-e, mit jelent a „fair” szó
például a fair play kifejezésben?
Becsületes.
Megfelel-e a farkas viselkedése ennek a beszélő névnek?
Igen, hiszen feladja magát a rendőrségnek.
Keress beszélő neveket az általad ismert irodalmi vagy filmalkotásokból!
Piszkos Fred / Rejtő Jenő
2. A második változat érzelmes-szentimentális stílusú filmfeldolgozást képzel el:
Piroschka und Wolfgang (Osztrák életrajzfilm)

Erdő széle. Wolfgang (Wolf – jelentése: farkas) ül egy fa alatt, szájharmonikázik: Eine kleine
Nachtmusik. Piroschka jő, nyakban hordozható zongorán játssza a d-moll zongoraversenyt.
(Köchel-jegyzékszám 466.). Wolfgang szájharmonikán játssza a zenekari részt, közben
beleszeret Piroschkába. Minden generálpauzában csókolóznak. A III. tétel közepén Piroschka
meghal vírusos influenzában (B-vírus). Wolfgang végigjátssza a művet, megírja a
Requiemet, és meghal. Zárókép: Wolfgang lovas szobra. Bal kezében Piroschka fényképe
jobbjában vadonatúj Erard-zongora. Utókor bőg.
– Mely hatáskeltő kifejezésmód uralkodik a részlet első felében?
– Második felében? Idill, majd tragédia.
Ki az a híres zeneszerző, aki ebben a részben a farkas szerepében tűnik fel? Miért ad ehhez
ötletet a keresztneve?
Wolfgang Amadeus Mozart
103
3. A harmadik változat a kommunizmus korszakára jellemző szovjet filmek patetikus-hősies
stílusát utánozza:
Piroska, a partizánlány (Moszfilm)

Erdő széle 1812-ben.
Napóleon, farkasnak álcázva, mellényzsebébe dugja hüvelykujját, hogy ne ismerjék föl. Jő
Piroska Piroskának álcázva, mert tulajdonképpen partizánlány. Kosarában ennivalót visz
Nagymamának: muzeális, hosszú csövű pisztolyt, kolbásznak álcázva. Farkas meg akarja
enni Piroskát. Piroska meggyőzi: előételnek fogyassza el a kolbászt. Farkas rááll. Kolbász
elsül. Farkas megsebesül. Lövésre előrohannak franciák. Piroska menekül, Nagymamához ér,
összecsuklik. Nagymama hátára veszi, s cipeli a jéggel borított hómezőkön. Visszajövet
cserélnek.
– Milyen jellegzetes orosz tájat látunk?
sztyepp, végtelen síkság, hómező
4. A negyedik változat a hatvanas évek olasz neorealizmusára céloz. Ez a filmművészeti

irányzat – a többihez hasonlóan – a valóság kiábrándító oldalát is ugyanolyan elszántsággal
ábrázolja, mint a szépet:
Piroska megeszi a farkast (Olasz módra)

Erdőnyi város. Szélén nagy zsivaj, lárma. Kunyhók konzervdobozokból. Piroska jő
kombinéban. Konzervnyitóval kinyitja kunyhó ajtaját, bemegy. Odabenn teljes sötétség, de
mindent látni. Jő Nagymama monsignore Farkas bíborossal. Monsignore megkéri Piroska
kezét: legyen a szeretője.
Piroska: No, no, no. Nagymama neorealista veszekedést rendez. Farkas ecseteli
összkomfortos erdőszél előnyeit. Kondicionált lombsusogás, elektronikus rigók, automata
mókusok mogyorót köpnek. Piroska ingadozik, ingadozásából naturalizmus lesz. Utána
meggyónik, monsignorét leönti paradicsomos spagettivel és elfogyasztja, csak a cingulus
marad meg. Nagymama bőg, cingulust eladja ócskapiacon.
– Miért kapnak szerepet egyházi személyek az olasz filmben?

A Vatikán Olaszország fővárosában, Rómában található, hagyományosan nagy szerepet
játszik a katolikus egyház.
– Miféle városnegyedekre utalnak a konzervdoboz kunyhók?
szegénynegyedekre
– Mely olasz étel jelenik meg mint sajátos, helyi szín?
spagetti
5. Bővítsük tovább a lehetőségeket! Az eddigi ismeretek alapján most te írj szinopszist az

adott mesére!
a) Cím: Piri és a hamburger

Alcím: Magyar vígjáték a XXI. század elejéről
Helyszín: Betondzsungel
Szereplők:
Piroska: életbiztosítási ügynök (neve plasztikkitűzője szerint: Lelkes Piri);
Farkas: hajléktalan (beceneve haveri körben: Toportyán);
Nagymama: elszegényedett rokkantnyugdíjas.
b) Töltsd ki a hiányzó részeket!
104
Cím: Piroska és Don Rodrigo
Alcím: brazil szappanopera
Helyszín: villanegyed pálmafákkal
Szereplők:
Piroska: Carmencita
Farkas: Don Rodrigo
Nagymama: Liliana
Szinopszis: Egyéni fogalmazásokat várunk.
6. Olvasd el az alábbi szövegrészletet, majd válaszolj a kérdésekre!
„Szilágyi Domokos Nagysomkúton született, Szatmáron végezte középiskolai tanulmányait,

1955-ben került Kolozsvárra, a Bolyai Tudományegyetem magyar szakos hallgatója 1960-ig,
azóta Bukarestben él. Külső történésekben nem gazdag életpályája, s ez éppúgy jellemző rá,
mint az említett néhány helység, amelyek eddigi életútjának és költészetének (költői
nyelvének!) földrajzi koordinátáit adják. A Szilágyi Domokos lírája szempontjából lényeges
történések belső történések – vagy annyira külsők, hogy a költővel nem is hozhatók közvetlen
kapcsolatba –, ezeket pedig egyaránt meg lehet élni Nagysomkúton, illetve Batizon (ahol
szülei laknak) és Bukarestben, távol a sugárutak reklámforgatagától, egy új lakónegyed
nyolcadik emeleti lakásának kiszigeteltségében.” (Kántor Lajos; Láng Gusztáv: A romániai
magyar irodalom története 1944–1970)
a) Nézz utána a térképen, hol találhatók (melyik országban, milyen tájegységen) a szövegben
említett települések!
Az összes település Romániában található, Nagysomkút és Batiz ezen belül a Szilágyságban,
Szatmárnémeti ennek határán, Kolozsvár pedig Erdély közepén helyezkedik el, a Mezőség
szélén. Bukarest Románia déli részén fekszik.
b) Tudod-e, hogy ki volt a névadója az idézetben megemlített egyetemnek? Nézz utána, ma
hogyan hívják az intézményt!
Az intézmény névadója Bolyai János volt.
Ma Babes-Bolyai Tudományegyetem a hivatalos megnevezés.
c) Foglald össze saját szavaiddal, mit tudunk meg Szilágyi költészetéről!
Szilágyi Domokos költészetét elsősorban nem a közvetlen környezet határozta meg, hanem a
nagyobb, világtörténelmi események, és emellett a belső, lelki változások.
105
Szatíra
Kosztolányi Dezső: Három szatíra – Úriasszony
1. Hetvenegynéhány év távlatából is találunk párhuzamokat Kosztolányi 1930-ban írt verse és

mai jelenségek között! Három olyan helyszínt keresünk, amelyek a vers alapján éppúgy
színterei lehettek az úriasszonyok világának, mint ahogy manapság, a 2000-es években.
Egészítsd ki a táblázatot!
– negyven kiló
– úszik, repül és ritmikus tornára jár
– kenyeret nem eszik soha, csak aszpikot, grapefruitot, kaviárt
– divatos szabású dressz, havibérlet, diétás büfé, natúr gyümölcslé, saláta, edzőprogram,
csípőtájék, karizom
– Mindent abbahagy.
– Sétálni viszi a tragédiáját.
– harminc szerelme s több „komplexuma”
– pszichológus szobája
– szilikon, felvarrott arcbőr, bordaeltávolítás
– plasztikai sebészet
fitneszstúdió; szorongás, stressz, depresszió; emlőit akarta eltávolíttatni
2. Szerepjáték. Válassz egyet a feladatok közül!
a) Fogalmazz egy levelet a vers alapján, amelyben az úriasszony férje panaszkodik

édesanyjának felesége viselt dolgairól!
b) Írj le egy jelenetet, amelyben a régimódi anya megpróbálja megérteni és elfogadni modern
lánya életvitelét! (A helyszín legyen a feleség lakása. Az anya látogatóba érkezik néhány
napra.)
106
Újságírás
Kosztolányi Dezső: Három szatíra – Közéleti kitűnőség
1. Mely mai újságokban, magazinokban találkozhatunk effélékkel? Egészítsd ki a táblázatot!
A vers szavai: Mai sajtótermék típusa vagy címe:

a) gazdasági válság, miniszter, a köz érdeke, német, hadvezér, sürgöny, vezércikk,
személyesen, év, professzor
b) temetés, bankett, pihenni, apja, anyja, meghízik, nyaranként, család, Marienbadban, ágyban
c) vérnyomás, fölös kiló, nikotin, nyugalom, bágyadt, friss, naponta, megárt
d) diktafon, fejhallgató, telefonszám, összeg
e) ablak, néz, földszinti, nyugalom, fény, ágy, helyén, olvasgat, halvány
a) Népszabadság, Magyar Hírlap; b) Best; c) Diéta és Fitness; d) Heti Világgazdaság; e)

Lakáskultúra
2. Adj nevet Kosztolányi hősének, a „közéleti kitűnőségnek”, majd készítsd vele interjút!
Vigyázz, mert a különböző sajtótermékek más és más stílusban faggatják riportalanyaikat!
Válassz stílust az alábbiak közül, és ennek megfelelően kérdezz!
a) egy országos napilap számára

(jellemzők: tárgyilagosság, felületes ismertetőjegyek, politikai szerep)
b) egy női magazin számára
(jellemzők: elfogultság, személyes benyomások, magánélet, pletyka)
c) egy fitneszmagazin számára
(jellemzők: egészséges táplálkozás, testmozgás, test és lélek harmóniája)
3. Szerinted milyen jellegű sajtótermék lehetett az 1880-as évekből való Kis Újság? Állapítsd
meg a címlapjából!
humoros, szatirikus lap
4. Nézz utána, milyen más napilapok, folyóiratok léteztek az 1880-as években! Írj le néhányat
megjelenési gyakoriságuk szerint csoportosítva!
Napilapok: Kelet Népe, Budapesti Napilap, Magyar Hírlap, Szegedi Napló

Hetilapok: kolozsvári Közlöny, Magyar Korona, Nemzeti Hírlap, Magyarország
Havi lapok: Hölgyfutár, Athenaeum, Ország Világ, Koszoru
107
1. Ki az az írónk, akinek a családnevét a következő szöveg rejti?
Kinél volt a másik terem kulcsa mostanáig?

Tamási (Áron)
2. Nevezd meg a versszakban található költői képeket!
A szél még üvegen szalad,

sikong a lég talpa alatt,
zsongó mese a táj még:
folyók felett seprünyelen
száll a boszorkaárnyék.
Metafora, megszemélyesítés
3. Keresd meg a hibás szót vagy kifejezést, és írd le a mondatot helyesen!
A) Úgy döntöttem, előbb gyümölcslevest eszek, aztán túrós palacsintát.

Úgy döntöttem, előbb gyümölcslevest eszem, aztán túrós palacsintát.
B) A tanárnő azt mondta, hogy a dolgozatot március huszonötre kell leadni.
A tanárnő azt mondta, hogy a dolgozatot március 25. kell leadni.
C) Tegnap egész este afölött vitatkoztunk, hogyan oldjuk meg ezt a problémát.
Tegnap egész este azon vitatkoztunk, hogyan oldjuk meg ezt a problémát
D) Jó lenne megtudni, hogy nem-e jönnek esetleg valamivel hamarabb!
Jó lenne megtudni, hogy nem jönnek-e esetleg valamivel hamarabb!
4. A) Írj három rokon értelmű szót az ábrándozik igéhez!

Mélázik, tűnődik, mereng.
B) Az általad megadott szinonimák felhasználása nélkül fogalmazd meg egy mondatban,
hogy milyen az ábrándozó ember!
Az ábrándozó ember általában az álmok világában él, szereti elképzeli a dolgokat, a múltat és
a jövőt, szereti végiggondolni a lehetőségeit.
5. Írj egy hat-nyolc mondatból álló humoros hírt a kép alapján! Mielőtt hozzákezdesz, készíts
vázlatot!
kivel vagy mivel történt: _________________
_____________________________________
hol: _________________________________
_____________________________________
mikor: _______________________________
_____________________________________
mi történt: __________________________________________________________________
108
Készíts egy rövid riportot a lakás tulajdonosával!

szó!
Többnyire disztichonban írt lírai műfaj, mely bölcsességet, esetleg humoros kritikát fogalmaz
meg rövid, csattanós formában.
epigramma
Szünet a ritmusban a soron belül.

cezúra
Verses levél, melyben egy meghatározott személyhez szólóan fejezi ki a költő az érzelmeit.
episztola
Olyan műnem, cselekménnyel és hőssel vagy hősökkel, mely múltban történt eseményeket
beszél el versben vagy prózában.
regény
Cselekményrészlet, mely nem tartozik szorosan az epikai vagy a drámai mű fő történéssorába,

de előbbre viszi a jellemábrázolást, és megvilágítja a részleteket.
epizód
Hősköltemény; olyan epikai mű, mely egy egész néptörzsre vagy nemzetre kiható
cselekményt beszél el terjedelmes, mesés formában, csodás elemekkel átszőve; hőse
rendkívüli ember; a cselekményt epizódok szakítják meg.
eposz
Weöres Sándor Majomország

Örkény István Kenyér
Pilinszky János Harbach, 1944
Tamási Áron Ábel a rengetegben
Nagy László Tűz
Juhász Gyula Anna örök
9. Művek és műfajok. Egészítsd ki a táblázatot!
Édes Anna regény

Légy jó mindhalálig kisregény
Óda óda
Tűz képvers
Barbárok elbeszélés
Huszt epigramma
109

Dokumen - Tips Irodalom MF Megoldas 8o

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Dokumen - Tips Irodalom MF Megoldas 8o

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Czecze Enikő:

Megoldókulcs Szmolyan Gabriella Irodalom és képességfejlesztés 8.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.

Nyugalmat fejez ki Hirtelen változást fejez ki

2. A költészet gyakori témája a természet s az évszakok váltakozása. Mely évszakokról

„Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja,

3. Kösd össze az összetartozókat!

a) Az első versszak második sora így alakult:

– Hasonlítsd össze az első két változat ritmusát a harmadikkal, a véglegessel! Mennyiben

1. A költő e versében mintegy számvetést végez. Az alábbiak közül melyeket mondhatná

2. Szerinted az alábbi kifejezések közül melyek illenek a költőre? Pipáld ki!

A jéghegy csúcsa  Földben turkáló vakond

3. Ady „Vízió a lápon” c. versében hasonló motívumok szerepelnek, mint az elemzett

„Vagyok fény-ember ködbe bújva

láplakók csodája: Vagyok, mint minden ember: fenség

b) Szólítsd meg hasonló módon a vers másik szereplőjét, a Titkot!

Rávezető szavak A vers szavai

6. Egészítsd ki Ady Endre életrajzát!

A nagy Pénztárnok fizet A költő fizet

2. Töltsd ki az alábbi táblázatot!

A nagy Pénztárnok Hiszek hitetlenül Istenben

3. Szóbridzs. Keresd meg a versek egy-egy kulcsszavát!

Rávezető szavak A keresett szó

5. Szerinted mit sugall a kép: megváltást vagy leszámolást? Miért?

Melyik verset illusztrálnád ezzel a képpel? Miért?

A muhar csak egy gyomnövény. Vendel finom ételt eszik ebédre.

Az autó kerekeken gurul. A boltba is megyünk, mert a hugom éhes.

2. Írj egy-egy olyan mondatot, amelyben az alábbi szókapcsolatok jelentése megmarad, de a

A) kedvet kap – Kedve kerekedett focizni.

3. Magyarázd a versben található hasonlatot!

Ágát a fa, mint hálót ejti le,

Az ágát hullató fa halász képében jelenik meg.

4. Keresd meg a hibás szót vagy kifejezést, és írd le a mondatot helyesen!

a) Olyan jó lenne, ha tudnák neki szervezni egy meglepetésbulit!

b) Nálunk általában mindig apukám főzi a halászlevet karácsonyra.

c) Edzett létére fel tudta emelni azt a három súlyos zsákot.

a) _____3 görrög 1. csúszik

Írd le a köznapi nyelvhasználat szerint az aláhúzott szavakat!

A) Tavasszal már elállított az édesanyám libapásztornak.

C) A sapkámat az utcán magasra dobáltam, hogy belerepüljön a bőregér.

7. Írd az alábbi meghatározások mellé az épít ige megfelelő igekötős alakját!

8. Magyarázd meg saját szavaiddal a következő közmondásokat!

1. Mit olvashatunk ki az alábbi idézetekből Misi jelleméről? Írd le egy-egy szóval a rá

Idézet Misi tulajdonsága egy szóval

2. Melyik helyszínre jellemzők az alábbi szavak? Írd őket a megfelelő oszlopba!

Kollégium Könyvesbolt Füvészkert

3. Tegyük fel, hogy Misi a te osztálytársad.

4. Mit érez Misi? Mit látunk rajta?

Mit érez? Mit látunk rajta?

6. Tudod-e, mit jelentenek ezek a szavak: almárium, szakmány, kordován? Olvasd el a

Almárium: (a latin fegyvertár szóból) eredetileg a fegyverszekrény, később mindenféle –

Szakmány: régi teljesítménybérezési rendszer. A bányászatban: darabbértételek összessége.

Kordován: Córdoba város nevéből ered. Szömörcével cserzett, különlegesen kikészített

9. Az 1. vagy a 2. fejezet címe lehetne? Írd a négyzetbe a sorszámot!

Hová lett a bicska? 2. Menekülés a füvészkertbe 1.

Az elveszett kalap 1. A jóízű cipőkenőcs 2.

Pénz áll a házhoz 2. Nem várt lehetőség 2.

1. Mit olvashatunk ki az alábbi idézetekből Misi jelleméről? Írd le néhány szóval a rá

Idézet Misi tulajdonságai néhány szóval

2. Melyik szereplő otthonára jellemzőek az alábbi kifejezések? Írd a sorszámukat a megfelelő

1) óraketyegés, 2) pazar fény, 3) csönd, 4) önfeledt játék, 5) lobogó tűz, 6) cselédlány, 7)

Gimesiék: 4., 8., 10., 15.

A) cókasz: zacskó B) pomorós: sorompó_____