Kozepszint Esszemegoldas2017 2021

ÉRETTSÉGI FELADATBANK TÖRTÉNELEMBŐL
2017–2021
Középszintű esszék megoldásai
Az oktatas.hu oldalon levő feladatok alapján szerkesztette:
Galsi Erika, Gianone András, Nyitrainé Jurácsik Antónia
Katolikus Pedagógiai Intézet

2021
1. Az ókor és kultúrája – középszintű esszék megoldásai
2017. május: Ókori görög hitvilág (rövid)

Szempontok Műveletek, tartalmak Pont
A vizsgázó alapvetően az ókori görög istenek fő jellemzőit mutatja be.
Feladatmegértés A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
T Megállapításai az ókorra vonatkoznak, és rögzíti a téma egy földrajzi

Tájékozódás összetevőjét (pl. az Olümposzt tartották az istenek lakhelyének, 0–2
térben és időben Olümpiában ünnepi játékokat rendeztek Zeusz tiszteletére, Pallasz
Athéné Athén védelmezője volt, Delphoiban működött a leghíresebb
jósda).
K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi
Kommunikáció, fogalmakat: pl. többistenhit / politeizmus, mítosz / mitológia, isten, 0–2
a szaknyelv hitvilág.
alkalmazása K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz
nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. az isteneket

emberalakúnak ábrázolták, emberi érzelmeket tulajdonítottak nekik,
Ismeretszerzés, hitük szerint kapcsolatba kerültek az emberi világgal), és tesz egy 0–3
a források érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. gyakori volt / nem volt tiltott
használata az istenek ábrázolása, hitük szerint az istenek közel álltak az emberi
világhoz, az istenekről szóló történetek a mítoszok / a mítoszok
rendszere a mitológia).
E1 Rögzíti, hogy az ókori görög vallás többistenhit volt, és felsorol
legalább három istent a szerepkörével együtt vagy tesz egy érdemi
Eseményeket megállapítást erre vonatkozóan (pl. a hitvilág az őslakosok és a
alakító tényezők bevándorló görög törzsek hitvilágának összeolvadásával alakult ki, a 0–3
feltárása, kritikai vallásnak összetartó ereje volt a széttagolt görög világban, az istenek
és probléma- tiszteletére áldozatot mutattak be / templomot építettek / ünnepeket
központú rendeztek, a poliszoknak voltak védőisteneik, az istenekről szóló
gondolkodás történetek a mítoszok).
E2 Rögzíti az istenek egy lényeges jellemzőjét (pl. emberalakúnak

képzelték őket, emberi tevékenységeket / természeti jelenségeket
testesítettek meg / egyes emberi cselekvések pártfogói voltak, emberi
érzelmeket tulajdonítottak nekik, emberektől is születhettek
gyermekeik, halhatatlannak tartották őket, a jövőbe látás képességét 0–3
tulajdonították nekik), és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. hitük szerint az istenek közel álltak az emberi világhoz,
istenek és emberek gyermekei voltak a félistenek, egyes isteneknek
szentelt jósdák működtek).
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító
tényezők) pontozásánál is.
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM / VIZSGAPONT 17
2
2018. október: Julius Caesar egyeduralma (rövid)

A vizsgázó bemutatja Caesar uralmának fő jellemzőit, és kitér a
Feladatmegértés bukására is. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket 0–2
tár fel.
T Rögzíti Caesar halálának időpontját: Kr. e. 44. vagy egyeduralmának
Tájékozódás kezdetét: Kr. e. 48. Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. a pharsalosi 0–2
térben és időben csata után került hatalomra, korábban Gallia helytartója volt, Róma
uralta a Földközi-tenger medencéjét).
K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi 0–2

Kommunikáció, fogalmakat: pl. állam, senatus, consul, dictator.
a szaknyelv K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A
alkalmazása válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F Rögzíti a forrás valamely lényegi elemét (pl. a legfontosabb

tisztségeket egyszerre birtokolta; különböző címekkel tüntette ki
Ismeretszerzés, önmagát; a köztársasági hagyományokat figyelmen kívül hagyta; 0–3
a források híveinek is törvénytelenül osztogatott tisztségeket), és ezzel
használata kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a hatalmat egy kézbe
összpontosította; kultusz alakult ki a személyek körül; a köztársaság
helyreállításával indokolta tetteit).
E1 Rögzíti, hogy Caesar diktatúrát / egyeduralmat hozott létre /
elfogadta az örökös diktátori címet, és ezzel kapcsolatban lényegi
Eseményeket megállapítást tesz (pl. a királyi címet visszautasította; Pompeius 0–3
alakító tényezők legyőzésével nyílt erre lehetősége; a szenátus létszámát kibővítette; a
feltárása, kritikai hadseregre támaszkodott; a hivatalok az ő kegyétől függtek; vallási
és probléma- kérdésekben is döntő szava volt).
központú
gondolkodás E2 Rögzíti, hogy Caesart meggyilkolták, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. nem vette figyelembe a köztársasági
hagyományokat; nyílt egyeduralmát a senatus egy része elutasította; 0–3
egy senatusi összeesküvés áldozata lett; halálával kiújult a
polgárháború).
3
2020. május: A kereszténység születése (rövid)

A vizsgázó a keresztény vallás fő tanításait mutatja be. A válasz a 0–2
Feladatmegértés forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
T Rögzíti, hogy Jézus a Kr. u. 1. században / Kr. u. 27–30 körül
Tájékozódás tevékenykedett. Rögzít egy térbeli elemet (pl. Jézus Palesztinában / 0–2
térben és időben Júdeában működött / Jeruzsálemben feszítették keresztre).

Kommunikáció, fogalmakat: pl. monoteizmus / egyistenhit, Biblia / Újszövetség, 0–2
a szaknyelv Szentháromság, Megváltó / Messiás.
alkalmazása K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A
válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F Rögzít egy hittételt Jézus személyére vonatkozóan a forrás alapján

(pl. Jézus feltámadt a halálból; az Isten emberré lett Jézusban; Jézust
Ismeretszerzés, a keresztre feszítették), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz 0–3
források (pl. a keresztények Jézust Isten Fiának
használata / Megváltónak / Messiásnak tartják; Jézus feltámadása a keresztény hit
alapja; a keresztények várják Jézus második eljövetelét / az utolsó
ítéletet).
E1 Rögzíti, hogy a kereszténység fő tanítása a szeretet (Isten és a másik
ember felé), és ezzel kapcsolatosan lényegi megállapítást tesz (pl. a
Eseményeket kereszténység bűnbocsánatot / az ellenség szeretetét hirdette; az
alakító tényezők üdvözüléshez a szeretet gyakorlására van szükség; a keresztények 0–3
feltárása, kritikai közössége a Jézus tanítását követő egyház; a kereszténység
és probléma- személyessé teszi az Isten és az ember kapcsolatát; a szegények
központú támogatása, elesettek gyámolítása is kötelesség).
gondolkodás
E2 Rögzíti, hogy a kereszténység egyistenhitű vallás, és ezzel

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. egy Isten van három isteni
személyben; az Atya, a Fiú és a Szentlélek alkotja a Szentháromságot; 0–3
a három isteni személy egylényegű; a zsidó vallásból alakult ki a
kereszténység).
4
2. A középkor – középszintű esszék megoldásai
2018. május (I): Az iszlám gyökerei (rövid)

A vizsgázó alapvetően az iszlám zsidó-keresztény gyökereit mutatja be.
Feladatmegértés A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
T Rögzíti az iszlám időszámítás kezdetét (622) és a téma egy térbeli

Tájékozódás elemét (pl. az iszlám szent városa Mekka, a zsidóság / a kereszténység / 0–2
térben és időben az iszlám szent városa Jeruzsálem, az iszlám Arábiában alakult ki,
mindhárom vallás a Közel-Keleten alakult ki).

Kommunikáció, fogalmakat: pl. iszlám, egyistenhit, Korán, kereszténység. 0–2
a szaknyelv
F Rögzíti, hogy az iszlám elismerte a zsidó és keresztény prófétákat /

vallási tanítókat, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
Ismeretszerzés, a Mohamed kapcsolatba került a zsidósággal és a kereszténységgel;
források Mohamedet tartják az utolsó prófétának / a 0–3
használata „próféták pecsétjének”; az iszlám magát a korábbi kinyilatkoztatások
betetőzésének tartja; az iszlám a Bibliát is elismeri szent könyvnek / a
zsidókat és a keresztényeket a „könyv népeinek” tartja; az iszlám Jézust
is csak prófétának tartja).
E1 Rögzíti, hogy az iszlám a zsidósághoz és a kereszténységhez

hasonlóan monoteista vallás, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
Eseményeket tesz (pl. az iszlám tanítása szerint istene azonos a zsidóságéval / 0–3
alakító tényezők kereszténységével – „Ábrahám Istene”; az iszlám elveti Jézus istenségét
feltárása, kritikai / a Szentháromságot; az iszlám térítő vallás
és probléma- – a zsidósággal ellentétben / a kereszténységhez hasonlóan).
központú
E2 Rögzíti, hogy az iszlám szent könyve a Korán, és ezzel kapcsolatban
gondolkodás
lényegi megállapítást tesz (pl. a hagyomány szerint Gábriel arkangyal
diktálta Mohamednek / Mohamed közvetítette az isteni kinyilatkoztatást; 0–3
tartalma sokban hasonlít a Bibliáéra; a három vallásban / a szent
könyvekben hasonló vallási előírások is megjelennek: pl. böjt,
zarándoklat, alamizsna).
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 17
5
2019. május: A középkori uradalom (rövid)

A vizsgázó alapvetően az uradalmi földek fő típusait és a hozzájuk
Feladatmegértés kapcsolódó kötelezettségeket mutatja be. A válasz a forrás 0–2
felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
T Rögzíti, hogy az uradalmi gazdálkodás a középkori (476– 1492) 0–2
Tájékozódás (Nyugat- és Közép-)Európára volt jellemző, vagy hogy a kora
térben és időben középkori (5–10. század) Nyugat-Európában alakult ki.
Kommunikáció, fogalmakat: pl. földesúr / birtokos / nemes, jobbágy, majorság, robot. 0–2
a szaknyelv
F Rögzíti, hogy az oklevél idézett részlete megadja a jobbágyoknak az

Ismeretszerzés, állatok legeltetetési jogát, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
a források tesz (pl. a legeltetés a közös használatú területeken folyt; közös 0–3
használata használatú terület lehetett még az erdő / tó / folyó; a közös használatú
területek után állattal / tűzifával fizettek a jobbágyok).
E1 Rögzíti, hogy a jobbágyok jobbágytelkeken gazdálkodtak, és ezzel

Eseményeket kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezután terményhányaddal
alakító tényezők – pl. kilenceddel – tartoztak a földesúrnak; ezután földbért / cenzust / 0–3
feltárása, kritikai fejadót fizettek a földesúrnak; ez alapján állapították meg a
és probléma- robotmennyiségét).
központú
E2 Rögzíti, hogy a majorság a földesúr saját kezelésében maradt, és
gondolkodás
megállapítja, hogy a jobbágyok robotjával művelték meg. 0–3
6
2019. október: Középkori céh

A vizsgázó alapvetően a középkori céhek működését mutatja be. A
Feladatmegértés válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
T Rögzíti, hogy a céhes ipar az érett középkorban / a középkor 0–2

Tájékozódás virágkorában alakult ki, és rögzíti, hogy a városokban / Nyugat-
térben és időben Európában alakult ki.
K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi 0–2
Kommunikáció, fogalmakat: pl. áru, ipar, mester, céh.
a szaknyelv K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A
alkalmazása válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F Rögzíti a forrás valamely lényegi elemét (pl. a céhek gondoskodtak

a tanulók képzéséről; a céhek előírták a tanulók képzését; a tanulókkal
Ismeretszerzés, szerződést kötöttek), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
a források (pl. egy mestermunka / mesterremek elkészítése után váltak céhtaggá; 0–3
használata tanulókat / legényeket / segédeket alkalmazhattak; korlátozták a
mesterek / legények számát; céhtagsághoz a mestervizsga mellett saját
műhelyre is szükség volt; a céhek felléptek a kontárok ellen).
E1 Rögzíti a céh fogalmát (pl. azonos mesterséget űző iparosok

érdekvédelmi szervezete), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
Eseményeket tesz (pl. a céhen belül nem volt munkamegosztás; szűk volt a piac; a 0–3
alakító tényezők termelőmunka nagy részét a mester végezte; a műhely tulajdonosa a
feltárása, kritikai mester volt; a város védelmén túl a céh szociális tevékenységgel is
és probléma- foglalkozott; részt vettek a város irányításában).
központú
gondolkodás
E2 Rögzít a céhszabályok közül kettőt (pl. korlátozta a munkások /
munkaeszközök számát; előírta a nyersanyag / készáru minőségét; a
munkaidőt; az előállítható termékek számát; a termékek árát; a
dolgozók bérét), és tesz egy érdemi megállapítást velük kapcsolatban 0–3
(pl. a szabályok célja a jó minőség / a biztos megélhetés / a verseny
korlátozásának biztosítása volt; kevés terméket állítottak elő; az
előírások nehezítették a technikai fejlődést).
7
2020. október: Az iszlám vallás (rövid)

A vizsgázó alapvetően Mohamed szerepét mutatja be az iszlám
Feladatmegértés vallás születésében. A válasz a forrás felhasználásával lényegi 0–2
összefüggéseket tár fel.
T Rögzíti, hogy az iszlám időszámítás kezdete / Mohamed Medinába
Tájékozódás településének / Mohamed futásának éve 622, és Mohamed / az iszlám 0–2
térben és időben vallás Mekkában született.
fogalmakat: pl. próféta, egyistenhit / monoteizmus, Korán, tan / tanítás 0–2
Kommunikáció,a / vallási hagyomány.
szaknyelv
K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A
alkalmazása
F Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Mohamednek álmában

megjelent Gábriel; Gábriel arkangyal közvetítette neki Allah
Ismeretszerzés, a kinyilatkoztatását), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan
források (pl. ezt követően kezdte terjeszteni tanait az arabok körében; az iszlám 0–3
használata vallás egyistenhit; ezt a kinyilatkoztatást írták le később a Koránban; a
kinyilatkoztatásra emlékeznek a ramadán havi böjt során; az iszlám
vallás zsidó-keresztény hagyományokra is épült).
E1 Rögzíti, hogy az iszlám hit szerint Mohamed Allah prófétája, és
tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a próféta az isteni
kinyilatkoztatást közvetítő küldöttet jelent; Mohamed a „próféták
pecsétje” vagyis az utolsó próféta; az iszlám prófétaként tartja 0–3
számon Mózest / Jézust is; Mohamed utódai / a próféta helyettesei a
Eseményeket kalifák lettek).
alakító tényezők E2 Rögzíti Mohamed életének egy – a forrásban nem szereplő –
feltárása, kritikai és mozzanatát (pl. beduinok között nőtt fel; egy gazdag kereskedő
problémaközpontú özvegyét vette feleségül; a mekkai előkelők elüldözték), és tesz egy
gondolkodás érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az iszlám vallás a korábbi
arab vallási hagyományra is épült; az iszlám vallás egységet teremtett a 0–3
viszálykodó törzsek között; kereskedőútjai során megismerte a zsidó
és a keresztény vallást; vagyonos emberként a szegények segítését
hirdette; beemelte a vallásba a Kába / fekete kő tiszteletét).
8
2021. május: A hűbériség (rövid)

A vizsgázó alapvetően a hűbériség fogalmát és kialakulásának okait
Feladatmegértés mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket 0–2
tár fel.
T Rögzíti, hogy a hűbériség a középkori Nyugat-Európára volt 0–2
Tájékozódás jellemző / a kora középkori Nyugat-Európában / a Frank Birodalomban
térben és időben alakult ki.
Kommunikáció, fogalmakat: pl. hűbériség / feudalizmus, nemes, lovag, (hűbér)birtok. 0–2
a szaknyelv
F Rögzíti a kép egy lényegi elemét (pl. a lovas katonák felszerelése

drága volt; elterjedt a nehézlovas harcmodor), és ezzel kapcsolatban
Ismeretszerzés, a lényegi megállapítást tesz (pl. a lovas katonák felszereléséhez birtokra
források volt szükség / viszonylag kevesen engedhették meg maguknak a lovagi 0–3
használata páncélt; a királyok
/ hűbérurak elvárták a lovagi felszerelést; a nehézlovasság alkotta a
korabeli hadseregek magvát; a nehézlovas harcmodor elterjedése
összefüggött a hűbériség kialakulásával).
E1 Rögzíti, hogy a hűbériség fontos eleme a (katonai) szolgálatért

adományozott birtok, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
Eseményeket (pl. a hűbérbirtok örökíthető volt; ezért alakult ki a primogenitúra; egy 0–3
alakító tényezők részét tovább is adományozhatták; a hűbéresek hűbéri láncot / piramist
feltárása, kritikai alkottak; a hűbéri viszonyban csak nemesek vehettek részt; a
és probléma- kapcsolatot hűbéri eskü szentesítette; cserébe a hűbérúr védelmet
központú nyújtott hűbéresének).
gondolkodás
E2 Rögzít egy lényeges elemet a hűbériségnek a királyi hatalom
gyakorlásában játszott szerepéről (pl. a hűbéresek alkották a király
hadseregét; a király a hűbéresein keresztül igazgatta / irányította az
országot; a hűbéresek nem mindig engedelmeskedtek), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a király nem tudott 0–3
zsoldosokat / hivatalnokokat fizetni; alapvetően önellátó gazdálkodás
folyt / alig volt pénzforgalom / hiányoztak a pénzben beszedhető adók;
a hűbéresek királyi jogokat gyakoroltak – pl. bíráskodás, pénzverés; a
hűbériség biztosította a társadalmi békét; a központi hatalom gyenge
volt / az ország széttagolódott).
9
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – középszintű esszék megoldásai
2017. május: Tatárjárás (hosszú)

Feladatmegérté A vizsgázó alapvetően a tatárjárás eseményeit mutatja be. A válasz a 0–2
s források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
Tájékozódás T1 Rögzít egy lényeges dátumot (pl. tatárjárás: 1241–42, IV. Béla 0–2
térben és uralkodása: 1235–70, a muhi csata: 1241).
időben
T2 Rögzíti, hogy a döntő csatára Muhinál került sor. 0–2
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. 0–2

Kommunikác király, hadsereg, csata / ütközet, vár.
ió, a K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. 0–2
szaknyelv kun, tatár / mongol, nádor, báró.
F1 Rögzít egy lényeges tényt Kötöny meggyilkolásával kapcsolatban (pl.
összekeverték a kunokat és tatárokat, a királyt hibáztatták a kunok
behívásáért), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezután a 0–3
kunok kivonultak az országból, a király hadereje gyengült).
Ismeretszerz
F2 Rögzít egy lényeges tényt a király menekülésével kapcsolatban (pl. az
és, a
osztrák herceg fogságába került, elzálogosított néhány vármegyét), és ezzel
források
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a király Horvátországban / 0–3
használata
Dalmáciában / Trau várában lelt menedékre, a tatárok üldözték a királyt, az
ország vezetése nem semmisült meg).
F3 Rögzíti, hogy a (dunántúli) várakat a tatárok nem tudták elfoglalni, és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a befagyott Dunán keltek
át, nomád harcmodor volt rájuk jellemző, a Dunántúlon a pusztítás mértéke 0–3
is kisebb volt, emiatt a tatárjárás után új kővárakat építettek).
E1 Rögzíti, hogy a muhi csatában a király serege döntő vereséget
szenvedett, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. előtte már
legyőzték a nádor seregét is, éjszaka kerítették be a király seregét, a 0–3
szekérvár eredménytelennek bizonyult, a király serege a bárók vonakodása
miatt kisebb volt a kelleténél).
Eseményeket
E2 Rögzíti, hogy a lakosság / a települések jelentős része (negyede
alakító
/ harmada) elpusztult, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
tényezők
főleg a folyóvölgyekben / síkvidékeken / a keleti országrészben volt nagy a 0–3
feltárása,
pusztítás, a lakosság az erdőkbe / mocsarakba menekült, a tatárjárást éhínség
kritikai és
követte, a tatárjárás után szükség volt a népesség pótlására).
probléma-
központú E3 Rögzíti, hogy a tatárok váratlanul kivonultak az országból, és ezzel
gondolkodás kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kivonulás pontos oka vitatott,
a nagykán halála / új nagykán választása miatt került erre sor, további 0–3
támadásokat terveztek / kisebb hadjáratokra sor is került).
E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja 0–3
elemzését.
10
2018. május (I) Hunyadi Mátyás külpolitikája (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Hunyadi Mátyás külpolitikáját mutatja be. A
válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
T1 Rögzíti, hogy Mátyás 1458–90 között uralkodott. 0–2
Tájékozódás T2 Rögzíti a téma legalább két térbeli elemét (pl. Bécs ostroma, 0–2
térben és időben Morvaország / Szilézia elfoglalása, déli végvári vonal, kenyérmezei
ütközet, visegrádi királyi palota).
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi
fogalmakat: pl. király, öröklés / dinasztia, hódítás / terjeszkedés, béke. 0–2
Kommunikáció, a K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat:
szaknyelv pl. fekete sereg, (rendkívüli) hadiadó, végvár, Szent Korona. 0–2
alkalmazása
F1 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. Mátyás vallási ellentéttel /
eretnekséggel indokolja támadását; a cseh király hatalomvággyal
Ismeretszerzés, a vádolja Mátyást), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. 0–3
források Mátyás kísérletet tett Csehország meghódítására; a cseh háború ürügye
használata a huszitizmus volt; Mátyás egyik célja a választófejedelemség
megszerzése volt).
F2 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. Mátyás meg akarta akadályozni a
Habsburgok örökösödését Magyarországon; Frigyes / a Habsburgok –
eleinte – nem ismerték el Mátyás magyar királyságát), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Mátyásnak már a trónra 0–3
lépéskor hadakoznia kellett a Habsburgokkal; Mátyás elfoglalta
Ausztria nagy részét / Bécset; Mátyás – sikertelenül – törekedett a
császári korona megszerzésére; Mátyás Corvin János öröklését akarta
előkészíteni).
F3 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. a követet lenyűgözte a visegrádi
palota pompája), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
az építkezések Mátyás hatalmának reprezentációját szolgálták; Mátyás 0–3
a reneszánsz udvarral is bizonyítani akarta uralkodói erényeit;
Beatrixszel kötött házassága dinasztiaalapítási kísérlet volt).
E1 Rögzíti, hogy a törökkel szemben Mátyás béke- / védekező politikát
folytatott, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
megerősítette a végvári vonalat; felosztották maguk között a korábbi 0–3
ütközőállamokat / Boszniát; ebben az időszakban nem érte jelentős
török támadás Magyarországot; a török betöréseket visszaverték).
E2 Rögzíti, hogy Mátyás állandó zsoldoshadsereget (fekete sereg)
tartott fenn, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez
biztosította külpolitikai sikereit; ehhez növelni kellett az uralkodói 0–3
Eseményeket jövedelmeket; a sereget jórészt idegen zsoldosok alkották).
alakító tényezők E3 Rögzíti, hogy Mátyás jövedelmei jócskán felülmúlták elődjeiét /
feltárása, kritikai utódaiét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
és probléma- legjelentősebb bevétele a rendkívüli hadiadó volt; a jövedelem nagy 0–3
központú részét a jobbágyi adók tették ki; az adóztatás elégedetlenséget váltott
gondolkodás ki; ez együtt járt a rendek visszaszorításával).
E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és 0–3
alátámasztja elemzését.
11
2019. május: I. (Szent) István uralkodása (hosszú)

A vizsgázó alapvetően I. (Szent) Istvánnak a kereszténység
Feladatmegértés elterjesztését és az egyházszervezést szolgáló tevékenységét mutatja 0–2
be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár
fel.
T1 Rögzíti I. (Szent) István uralkodási évszámait 0–2
(997/1000/1001–1038).
Tájékozódás T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Esztergom lett az egyház
térben és időben központja, Magyarország a keleti és nyugati kereszténység határán 0–2
helyezkedett el), vagy említ legalább két egyházmegyét.
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi 0–2

fogalmakat: pl. egyház, keresztény(ség), király, állam.
Kommunikáció, K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: 0–2
a szaknyelv pl. püspök(ség), érsek(ség), tized,pogány.
F1 Rögzít egy lényeges tényt a forrásból (pl. Szent István nevelője

Adalbert püspök volt; Szent Istvánt Adalbert püspök keresztelte meg;
gondos / keresztény nevelést kapott), és tesz egy érdemi megállapítást
erre vonatkozóan (pl. apja, Géza fejedelem vette fel a – nyugati – 0–3
kereszténységet; a – nyugati – kereszténység felvétele szövetséget
jelentett a Német-római Császársággal; Adalbert térítőket küldött
Magyarországra; Magyarország csatlakozott a nyugati /
Ismeretszerzés, kereszténykultúrkörhöz).
a források
használata F2 Rögzíti, hogy István egyházmegyéket / püspökségeket és
érsekségeket hozott létre, és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. az egyházszervezésre a pápa hatalmazta fel; az
egyházszervezésre a koronázással kapott felhatalmazást;a magyar 0–3
egyház vezetője az esztergomi érsek volt; magyar egyház független
volt a német birodalmi egyháztól; az egyház-
megyéknek birtokokat adományozott; kiépült az egyház- szervezet).
F3 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. Szent István az

istentisztelet figyelmes hallgatására kötelezte alattvalóit; büntette az
istentiszteletet megzavaró személyeket; a fiatalokat szigorúbb
büntetéssel sújtotta, mint az időseket), és tesz egy érdemi megállapítást 0–3
erre vonatkozóan (pl. a keresztény vallás gyakorlását törvényekkel
biztosította; kötelezővé tette a vasárnapi misét; még elterjedt volt a
pogányság; a pogányság visszaszorítására törekedett; az emberek nem
értették a latin nyelvű miséket; elsősorban a fiatalok megtérítésére
törekedett).
E1 Rögzít egyet a keresztény vallás gyakorlására vonatkozó – a

forrásokban nem szereplő – törvények közül (pl. tíz falunak építenie
kellett egy templomot; kötelező volt vasárnap misére járni; kötelező 0–3
volt a böjt; előírta a gyónást), és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. Szent István a keresztény vallás gyakorlását
törvényekkel biztosította; üldözte a
12
pogányokat; a hívekkel közvetlenül a plébánosok foglalkoztak; a

híveknek is hozzá kellett járulniuk az egyház fenntartásához).
Eseményeket E2 Rögzíti a tized bevezetését, és tesz egy érdemi megállapítást erre
alakító tényezők vonatkozóan (pl. a földművesek terményeik egy tizedét az 0–3
feltárása, kritikai egyháznak adták; ezzel biztosította az egyház fenntartását).
és probléma-
E3 Rögzíti a kereszténység felvételének / az egyházszervezésnek a
központú
jelentőségét (pl. Magyarország a keresztény Európa része lett;
gondolkodás
Magyarország a Német-római Birodalom szövetségese lett; hozzájárult
a királyi hatalom megerősödéséhez), és tesz egy érdemi megállapítást 0–3
erre vonatkozóan (pl. politikai döntés volt; az egyházszervezés az
államszervezés része volt; Szent István a kereszténység fenntartására
intette fiát; Magyarország csatlakozott a nyugati /
kereszténykultúrkörhöz).

13
2019. május (I): Magyar államalapítás (hosszú)

A vizsgázó alapvetően I. (Szent) István egyházszervező tevékenységét
Feladatmegértés mutatja be, és rávilágít annak politikai jelentőségére. A válasz a források 0–2
T1 Rögzíti I. (Szent) István uralkodásának évszámait 0–2
(997/1000/1001–1038).
Tájékozódás
T2 Rögzíti, hogy az egyház központja Esztergom lett, és rögzíti a téma
térben és időben
még egy térbeli elemét (pl. kolostoralapítás Pannonhalmán/ 0–2
Pécsváradon / Veszprémvölgyben, térítők érkezése a Német- római
Császárságból, valamely másik érseki / püspöki székhely).
fogalmakat: pl. keresztény, törvény, király, egyház.
a szaknyelv pl. tized, püspök, érsek, kolostor.
F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a szertartásokat tilos volt
megzavarni, a templomban nem megfelelően viselkedőket
megbüntették), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
István kötelezte az alattvalókat a keresztény vallási előírások 0–3
betartására, a fiatalok keresztény hitre térítésére nagyobb hang- súlyt
helyeztek, nem mindenkit kötöttek le a kötelező /latin nyelvű
szertartások, a kereszténység lassan vált elfogadottá a nép körében).
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. István megalapította a
veszprémvölgyi apácakolostort / kolostorokat alapított, birtokot /
Ismeretszerzés, jövedelmeket / alattvalókat adományozott a kolostornak), és tesz egy 0–3
a források érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a szerzetesi életmód
használata meghonosításával is a kereszténység elterjedését segítette, biztosította a
kolostorok fenntartását, a veszprémvölgyi apácakolostor görög
szertartású volt).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. István a kereszténység
megtartására buzdította fiát, a keresztény hitet a királyi hatalom
alapjának tekintette), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan
(pl. István biztosítani igyekezett politikájának folytatását, koronáját a 0–3
pápától kapta, apostoli királyi címe az egyházszervező tevékenységére
utalt, a királyi koronázást / az államszervezést a kereszténység felvétele
tette lehetővé, a kereszténység felvételével illeszkedett be Magyarország
az európai államok közé).
E1 Rögzít egy tényt a kereszténység felvételére vagy István
Eseményeket neveltetésére vonatkozóan (pl. István apja, Géza fejedelem vette fel a
alakító tényezők kereszténységet; István keresztény nevelést kapott), és tesz egy érdemi 0–3
feltárása, kritikai megállapítást ennek politikai jelentőségére vonatkozóan (pl. a
és problémaköz- kereszténység felvétele tette lehetővé Magyarország beilleszkedését az
pontú európai államok közé / a királyi koronázást, az egyházszervezés
gondolkodás szorosan összefüggött az államszervezéssel, a kereszténység felvétele
elősegítette a külpolitikai szövetségkötéseket).
14
E2 Rögzíti, hogy István érsekségeket és püspökségeket hozott létre, és

tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (az egyház fejének
érseki címe a politikai függetlenséget is jelezte, az egyházszervezet
kialakítása párhuzamosan zajlott a lázadó törzsfők leverésével / a királyi 0–3
hatalom kiterjesztésével a Kárpát- medencére, István földbirtokok
adományozásával biztosította az egyház működésének anyagi alapjait,
az egyházmegyékben plébániák jöttek létre, az érsekségek /
püspökségek mellett káptalanok látták el a hivatali feladatokat).
E3 Rögzíti, hogy István törvényekkel is biztosította a kereszténység

megszilárdulását, és megemlít legalább két jelentősebb törvényt (pl. a
tized bevezetése, a templomépítés kötelezettsége tíz falvanként, a 0–3
kötelező vasárnapi mise / böjt / gyónás).
15
2020. május: I. Károly gazdasági reformjai (hosszú)

A vizsgázó alapvetően I. Károly gazdasági reformjait és a királyi
Feladatmegér jövedelmeket mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
tés összefüggéseket tár fel.
T1 Rögzíti, hogy I. Károly 1301 / 1308 / 1310–1342 között uralkodott. 0–2
Tájékozódá
s térben és T2 Rögzíti a téma két térbeli elemét (pl. Visegrád lett a királyi székhely,
időben Körmöcbánya volt az aranybányászat központja, Bécset elkerülő 0–2
kereskedelmi útvonal, Erdélyben és az ország északi részén elhelyezkedő
bányák).
király, regálé, nemes, jobbágy.
Kommunik K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl.
áció, a (arany)forint, harmincad, kapuadó/kamara haszna, bányaváros / kamara / 0–2
szaknyelv tárnokmester.
alkalmazás
K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem
a
tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F1 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. I. Károly megszüntette a kötelező
birtokcserét; I. Károly megosztotta az urburát/bányabért a birtokosokkal), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel érdekeltté tette a 0–3
földbirtokokosat a bányanyitásban; új arany- és ezüstbányákat nyitottak;
bányavárosok létesültek; Magyarország Európa vezető nemesfémkitermelője
lett).
F2 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. I. Károly kötelezővé tette a
Ismeretszerz nemesfém kamarai beváltását / a kamarának nemesfém- felvásárlási
és, a monopóliuma volt; I. Károly megtiltotta a nemesfém kivitelét), és ezzel 0–3
források kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a beváltással a királyé / a kamaráé
használata lett a nemesfém kb. fele; ez hozzájárult a királyi hatalom
megszilárdulásához).
F3 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. a forint az egész országban
egységes / értékálló volt), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
(pl. az aranyforintot I. Károly firenzei mintára verette; az értékálló aranypénz 0–3
veretésével elesett a kamarahaszna bevételétől; a magyar aranyforint Európa-
szerte elfogadott / népszerű volt; az értékálló aranypénz hozzájárult a
magyarországi kereskedelem fellendüléséhez).
E1 Rögzíti, hogy I. Károly gazdasági reformjainak célja / eredménye a
regálék / uralkodói jövedelmek növelése volt, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a regálék királyi jogon / pénzben szedett jövedelmek 0–3
Események voltak; a korszakra visszaszorultak a királyi birtokokból származó
et alakító jövedelmek).
E2 Rögzíti, hogy I. Károly bevezette a kapuadót, és ezzel kapcsolatban
tényezők
lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel váltotta ki a kötelező pénzcserét; a 0–3
feltárása,
jobbágyok fizették a telek után; ez volt a jobbágyok első állami adója).
kritikai és
probléma- E3 Rögzíti, hogy a határokon harmincadvámot szedtek, és ezzel kapcsolatban
központú lényegi megállapítást tesz (pl. ennek jelentősége a kereskedelmi forgalom 0–3
gondolkodá bővülésével nőtt; a déli határon huszadvámot szedtek).
s E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja 0–3
elemzését.
16
2021. május (I): I. Károly (Róbert) uralkodása (hosszú)

A vizsgázó alapvetően I. Károly gazdasági és politikai intézkedéseit mutatja be. A
Feladatmegért válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
és
T1 Rögzíti I. Károly uralkodásának dátumát: 1301 / 1308 / 1310– 1342. 0–2
Tájékozódás T2 Rögzíti I. Károly uralkodásának két térbeli vonatkozását (pl. Dél-Itáliából /

térben és Nápolyból származott; Székesfehérváron koronázták meg; Visegrádon tartották a 0–2
időben királytalálkozót; Észak- Magyarországon / Erdélyben nyitottak bányákat,
bányavárosokat
K1 Szakszerűenemlít).
használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. király, 0–2
Komunikáci birtok, (arany)pénz, bevétel.
ó, a K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. regálé, báró, 0–2
szaknyelv harmincad, kapuadó.
alkalmazása K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz
súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F1 Rögzíti, hogy I. Károly birtokadományokkal jutalmazta híveit, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel személyéhez hű bárói réteget alakított 0–3
ki; a legyőzött tartományurak birtokait osztotta szét).
F2 Rögzíti, hogy a birtokok csak a tisztség betöltése idején illették meg a bárókat, és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a rendszer biztosította a bárók
hűségét; az intézkedéssel I. Károly a királyi birtokállományt is védte; ezt a birtoktípust 0–3
Ismeretszer honorbirtoknak nevezzük; ezzel a király elősegítette újabb bandériumok fölállítását).
zés, a F3 Rögzíti, hogy I. Károly új pénzt (ezüstdénárt, aranyforintot) veret (a régi
források elértéktelenedése miatt), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az új pénz
használata ezüstdénár, majd aranyforint volt; a bányászat fellendülése tette lehetővé az új pénzek 0–3
bevezetését; ezáltal elesett a pénzrontás / kamara haszna bevételétől; az új értékálló
pénznem a kereskedelem fellendülését segítette elő).
E1 Rögzíti, hogy I. Károly uralkodása alatt a regáléjövedelmek aránya jelentősen
megnövekedett, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt az ország
Eseményeket gazdasági fejlődése tette lehetővé; legfontosabb regáléjövedelmei a nemesfém- 0–3
alakító bányászatból származtak), vagy megemlít legalább két példát a regáléjövedelmekre,
tényezők vagy megmagyarázza a regáléjövedelmek fogalmát.
feltárása, E2 Rögzíti I. Károly egy lényeges intézkedését a nemesfémbányászat kapcsán (pl.
kritikai és külföldről hívott bányászokat; a bányabér egyharmadát átengedte a földbirtokosoknak;
probléma- a bányavárosoknak kiváltságokat adott), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást 0–3
központú tesz (pl. ezzel jelentősen nőttek a kincstári bevételek; I. Károly reformjai nyomán
gondolkodás Magyarország Európa vezető nemesfémtermelője lett; a bányabér reformjával a föld-
birtokosokat érdekeltté tette a bányanyitásban; a nemesfémekkel való kereskedés és
pénzverés királyi monopólium volt; a növekvő nemesfémtermelés tette lehetővé az új
pénz kibocsátását).
E3 Rögzíti I. Károly egy további gazdasági intézkedését (pl. bevezette a
harmincadvámot / kapuadót, új kereskedelmi útvonalakat jelöltek ki a visegrádi
királytalálkozón), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a harmincadvám
a megnövekvő külkereskedelem révén biztosított bevételeket; a kapuadó az értékálló
pénznem bevezetése miatt megszűnő pénzrontás / kamara haszna bevételeit volt
hivatott pótolni / jobbágyportánként fizették; Bécs árumegállító jogának megkerülése
indokolta az új kereskedelmi útvonalat).
E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését.
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők)
pontozásánál is.
17
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) – középszintű esszék megoldásai
2017. május (I): Reformáció (rövid)

A vizsgázó alapvetően Luthernek az egyház szervezetét és anyagi
Feladatmegértés helyzetét illető kritikáját mutatja be. 0–2
A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel
(pl. Luther elutasította a pápai hatalmat).
T Rögzíti, hogy a reformáció kezdete 1517, és tisztában van a téma
Tájékozódás valamely térbeli vonatkozásával (pl. Róma a pápa székhelye, a 0–2
térben és időben reformáció a Német-római Császárságban kez- dődött /
Wittenbergből indult ki, Augsburgban fogalmazták meg a
hittételeket).
K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét
Kommunikáció, a történelmi fogalmakat: pl. reformáció, püspök, pápa, búcsú- cédula. 0–2
szaknyelv
F Rögzíti Luther valamely állítását (pl. tagadja a pápa

egyházfőségét, a pápa csak Róma püspöke, a pápa egyenrangú a
Ismeretszerzés, a többi püspökkel), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz 0–3
források (pl. a pápai hatalom nem vezethető le a Bibliából, megkérdőjelezi a
használata katolikus egyház hierarchiáját / szervezetét, a zsinatot tekinti az
egyház vezető intézményének, egyházszakadást idézett elő).
E1 Rögzíti, hogy kritizálta az egyházat a vagyona miatt, és ezzel

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez ellentétben áll az 0–3
Eseményeket evangéliumi szegénységgel, ez tette lehetővé az egyházi javak
alakító tényezők kisajátítását).
feltárása, kritikai E2 Rögzíti, hogy a reformáció közvetlen kiváltó oka a búcsú-
és problémaköz- cédulák árusítása volt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
pontú gondolkodás tesz (pl. megmagyarázza a búcsúcédula fogalmát, a Szent Péter- 0–3
bazilika építésére gyűjtött a pápa pénzt, a búcsúcédulák
visszaélésekre adtak lehetőséget, Luther szerint a bűnt csak Isten
bocsáthatja meg).
18
2019. május (I) Református egyházszervezet (rövid)

Feladatmegért A vizsgázó alapvetően a református egyházszervezetet mutatja be. A válasz 0–2
és a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
T A kálvini reformációt a XVI. században helyezi el, és említ legalább egy,
Tájékozódás a református egyházhoz köthető térbeli elemet (pl. Kálvin francia 0–2
térben és származása, Genf mint központ, Svájc, Hollandia, Skócia, Magyarország
időben egyes részei stb. mint zömében református területek.)
Kommunikác fogalmakat: pl. reformáció, református, protestáns, egyház. 0–2
ió, a K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz
szaknyelv nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
alkalmazása
F Rögzíti a szöveg valamely lényegi elemét (pl. jobb, ha a hatalmat többen

tartják a kezükben; Isten megbünteti a zsarnokokat; a királyi hatalmat
Ismeretszerz korlátozó intézmények hasznosak), és ezzel kapcsolatban lényegi
és, a megállapítást tesz (pl. ez összefügg Kálvinnak az emberi bűnösségről vallott 0–3
források felfogásával, ezt zsarnokölési elméletnek is hívják, Kálvin elveti az
használata abszolutizmust, támogatja a – nép által – ellenőrzött / a megosztott
hatalomelvét).
E1 Rögzíti, hogy a református egyházközségeket választott világiak testülete

(presbitérium) vezeti, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
Eseményeket ezzel az ősegyház mintáját követi, ez az ellenőrzött / megosztott hatalom 0–3
alakító elvéből következik, a lelkész az egyházközség alkalmazottja / meghívottja,
tényezők ez mintául szolgál a politikai berendezkedéshez is).
feltárása,
kritikai és
problémaköz E2 Rögzít egy további lényeges tényt a református egyházszervezettel vagy
annak elvi alapjaival kapcsolatban (pl. Kálvin Franciaországból Genfbe
- pontú
gondolkodás menekülve hozta létre az első gyülekezetet; a református egyházban nincs
hierarchia / az egyes egyházközségek önállóak; a református egyházat a
puritanizmus jellemzi; a kálvinizmus elsősorban városokban terjedt el; a
kálvinizmus elterjedése összefüggött a köztársasági államformával / a rendi
ellenállással), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a genfi
gyülekezetet nagy erkölcsi szigorral irányította, ennek oka az ősegyházi
minta / a hatalommegosztás elve / a nem biblikus hagyomány elvetése / a 0–3
papi szentség elvetése; ennek jellemzője az egyszerű templombelső/
egyszerű templomépítészet / minden világi hívság elvetése / a takarékosság
megbecsülése / a szorgalmas munka megbecsülése; ez összefügg a városi
önkormányzatisággal / a polgárság anyagi érdekeivel / a kapitalizmus
kibontakozásával; említ egy konkrét történelmi eseményt, amelyben a
kálvini reformáció jelentős szerepet játszott, pl. németalföldi szabadságharc,
francia vallásháború, angol polgárháború, magyar rendi mozgalmak).
19
2020. május (I): Katolikus megújulás – ellenreformáció (rövid)

A vizsgázó bemutatja az ellenreformáció válaszait a Luther által
Feladatmegértés felvetett hitbeli kérdésekre. A válasz a forrás felhasználásával lényegi 0–2
T Rögzít egy, a témához kapcsolódó időbeli elemet (pl. az
Tájékozódás ellenreformáció a 16. században bontakozott ki, a zsinatra 1545
térben és időben –1563 között került sor), és rögzít egy a témához kapcsolódó térbeli 0–2
elemet (pl. a katolikus megújulás Itáliában bontakozott ki, a zsinat
Trentóban / Tridentben / Trientben / Észak-Itáliában ülésezett, említ
egy, az ellenreformáció által érintett térséget).
Kommunikáció, fogalmakat: pl. katolikus megújulás / ellenreformáció, reformáció, 0–2
a szaknyelv katolikus / protestáns, zsinat.
F Rögzíti a forrás valamely lényegi elemét (pl. a katolikusok a hit

Ismeretszerzés, forrásának elfogadják a Biblia mellett a szent hagyományt; nemcsak a
a források Bibliát tartják a hit forrásának), és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3
használata megállapítást tesz (pl. Luther csak a Szentírást tartotta a hit forrásának;
a protestáns Biblia kevesebb könyvet tartalmaz / tartalmában szűkebb,
mint a katolikus; a hagyományt Luther nem tekintette a hit alapjának).
E1 Rögzíti, hogy eltörölték a búcsúcédulákat, és ezzel kapcsolatban

Eseményeket lényegi megállapítást tesz (pl. megerősítették a gyónás szentségét;
alakító tényezők kimondták, hogy a bűnbocsánat kizárólag papi közvetítéssel nyerhető 0–3
feltárása, kritikai el; Luther fellépett a pénzért megvehető bűnbocsánat ellen; Luther
és probléma- ezen tanainak jogosságát lényegében elismerték a zsinaton).
központú
gondolkodás
E2 Rögzít egyet a Luther tanaira választ adó hitbeli lépések közül (pl.
megerősítették a szentek / ereklyék tiszteletét; a tisztítóhely létét; a
hét szentséget; az egyházi hierarchiát / a pápa főségét; a
szerzetességet), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban
(pl. a zsinat célja volt a katolikus tanítás pontos megfogalmazása;
Luther csak két szentséget fogadott el / csak a keresztséget és az 0–3
Oltáriszentséget fogadta el; a zsinat a pontos hittételek leírásával
világossá tette, mit tart eretnekségnek; összeállították az eretnek /
tiltott könyvek jegyzékét; az egyházszervezet működtetésének keretei
megmaradtak, de új szabályokat is bevezettek; erősítették a püspöki
jelenlétet az egyházmegyékben; létrejött a jezsuita rend; hitviták / az
oktatás / a nyomtatás útján is terjesztették a hitet).
20
2021. május (I): Kereskedelmi hálózatok (rövid)

A vizsgázó alapvetően az európai tengeri kereskedelmi hálózatok
Feladatmegértés forgalmának átalakulását mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával 0–2
lényegi összefüggéseket tár fel.
T Rögzíti, hogy a földrajzi felfedezésekre a XV-XVI. század
Tájékozódás fordulóján került sor / Amerikát 1492-ben fedezték fel / a 0–2
térben és időben világkereskedelem a XVI. században alakult át, és hogy a levantei
kereskedelem a Földközi-tengeren / a Hanza- kereskedelem a Balti-
tengeren zajlott.
Kommunikáció, fogalmakat: pl. felfedező / felfedezés, kereskedelmi útvonal, 0–2
a szaknyelv nyersanyag / iparcikk, levantei kereskedelem / Hanza.
F Rögzíti a forrás lényegét (a portugálok szállítják Európába a távol-

keleti luxuscikkeket; a velencei kereskedők Szíriában / Levantén nem
Ismeretszerzés, kapnak távol-keleti luxuscikkeket), és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3
a források megállapítást tesz (pl. a levantei kereskedelem hanyatlásnak indult; az
használata itáliai városok kiszorultak az Ázsiával folytatott távolsági
kereskedelemből).
E1 Rögzíti, hogy a Hanza-kereskedelem / a Balti- (és az Északi-
)tenger forgalma bővült, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
Eseményeket tesz (pl. itt közép- / kelet-európai nyersanyagok és nyugat-európai
alakító tényezők iparcikkek cseréje folyt; ennek egyik oka a növekvő nyugat-európai 0–3
feltárása, kritikai gazdaság / népesség volt; ennek egyik oka az európai árforradalom / a
és probléma- nemesfém beáramlása Amerikából; a világkereskedelem központja a
központú Földközi- tengerről az Atlanti-óceánra helyeződött át).
gondolkodás
E2 Rögzíti, hogy kialakult / megszilárdult az európai / kontinentális

munkamegosztás, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
ez összefügg a manufaktúrák nyugat- európai kialakulásával; 0–3
következménye a majorsági gazdálkodás bővülése Közép-Európában;
ennek egyik oka az európai árforradalom / a nemesfém beáramlása
Amerikából).
21
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) – középszintű esszék megoldásai
2017. október: Magyarország népessége (XVIII. század) (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a XVIII. századi Magyarországon lezajlott
Feladatmegértés demográfiai és etnikai változásokat mutatja be.
Ismerteti a változások hátterében álló népességmozgások (betelepítés,
betelepülés, belső vándorlás) fő jellemzőit. 0–2
Rávilágít a jelentős népességnövekedésre.
A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból
lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg.
T1 Utal a téma valamely előzményére a népességpusztulással

összefüggésben (pl. a török hódoltság időszaka, a visszafoglaló 0–2
Tájékozódás háborúk, a Rákóczi-szabadságharc).
térben és időben T2 Említi a téma valamely térbeli elemét (a betelepítések / 0–2
betelepülések / belső vándorlás valamely jellemző iránya / célpontja:
pl. Temesköz, Határőrvidék, Erdély, Alföld).
fogalmakat: pl. népesség, népszámlálás, nemzetiség, betelepítés.
Kommunikáció, K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat:
a szaknyelv pl. népességpusztulás, természetes szaporodás, etnikai viszonyok, 0–2
alkalmazása belső vándorlás.
F1 Rögzít egy lényeges tényt a térképvázlat alapján (pl. a legnagyobb

népsűrűség az északnyugati országrészben / Dél- Erdélyben volt, a
legkevésbé népesek a középső / az alföldi területek / a Délvidék
voltak), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez 0–3
meghatározta a belső vándorlás irányait, a legnagyobb
népességpusztulás a hódoltsági / a visszafoglaló háborúk által
leginkább érintett területeken volt, a XVIII. század folyamán
kiegyenlítettebbé vált a népesség eloszlása).
Ismeretszerzés, a F2 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. a telepesek szabad
források költözési joggal rendelkeztek, a telepesek egyezséget kötöttek
használata földesurukkal letelepedésük feltételeiről, a telepesek vándoroltak az
országon belül), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. 0–3
a telepesek oda vándoroltak, ahol kedvezőbb feltételeket biztosítottak
számukra, a földesurak kedvezményekkel csalogatták a jobbágyokat
birtokaikra, a szlovákok az Alföld felé vándoroltak).
F3 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. II. József fontosnak
tartotta a népesség növelését, népszámlálást rendelt el), és tesz egy
érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a népességnövekedés 0–3
gyarapította az uralkodó / az állam bevételeit, a népszámlálás
elősegítette a gazdasági / katonai tervezést, hátterében a felvilágosodás
eszméje húzódott meg, ez volt az első népszámlálás Magyarország
történetében).
22
E1 Rögzíti a jelentős népességnövekedést, és tesz egy érdemi

megállapítást erre vonatkozóan (pl. fő okai a betelepítések és
betelepülések voltak, a betelepülők mellett a magas természetes 0–3
szaporodás / az életszínvonal javulása is hozzájárult, a török korban
összességében nagyjából stagnált a népesség, a XVII. század végén /
és a XVIII. század elején népességpusztulás történt, a század elején
pestisjárvány dúlt).
Eseményeket E2 Rögzíti a svábok / németek betelepítését, és tesz egy érdemi

alakító tényezők megállapítást erre vonatkozóan (pl. az udvar és a földesurak
feltárása, kritikai szervezték, kedvezményeket kaptak, gyakran előre felépített falvakba 0–3
és probléma- érkeztek, betelepítésükkel nőtt az adóalap / az udvar által
központú megbízhatónak tekintett – katolikus – alattvalók száma).
gondolkodás E3 Rögzít egy további népességmozgást (pl. a határok mentén zajló
spontán betelepülés, a szerbek betelepítése a Határőr- vidékre, a
románok betelepülése Erdélybe / vándorlása az Alföld felé), és tesz egy
megállapítást az etnikai viszonyok átalakulására vonatkozóan (pl. 0–3
Magyarország többnemzetiségű állammá vált, a magyarok elvesztették
abszolút többségüket a népességen belül, etnikailag kevert területek
alakultak ki, az összefüggő magyar nyelvterület határa a Kárpát-
medence belső területei felé húzódott).

23
2018. május: Magyarországi etnikai változások a XVIII. században (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a XVIII. századi Magyarországon zajló etnikai
Feladatmegértés változásokat mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T1 Rögzít egy, a témával kapcsolatos alapvető dátumot (pl. Buda
visszavétele: 1686, karlócai béke: 1699, szatmári béke: 1711, a 0–2
Tájékozódás Temesköz visszaszerzése: 1718), és megállapításai alapvetően a XVIII.
térben és időben századra vonatkoznak.
T2 Rögzíti legalább két nemzetiség térbeli elhelyezkedését vagy
mozgását (pl. szlovákok északon / Felvidéken, ruszinok északkeleten / 0–2
Kárpátalján, románok Erdélyben, szerbek délen / Délvidéken / Katonai
határőrvidéken, svábok / németek elszórtan
/ Pilisben, Tolnában, Baranyában stb.).
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat:
pl. uralkodó, vándorlás, népesség / népesedés, jobbágy. 0–2
a szaknyelv pl. betelepítés, betelepülés, nemzetiség, sváb / német.
alkalmazása
K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz
F1 Rögzít egy lényeges tényt a térkép kapcsán (pl. az alföldi területek
ritkán lakottak voltak; a nyugati / erdélyi területek sűrűbben lakottak
voltak; a török hódoltság alatt jelentősebb károkat szenvedett városok az
Alföldön feküdtek), és ezzel kapcsolatban tesz egy az etnikai helyzet
változására vonatkozó megállapítást (pl. ez az egyik oka a magyarság 0–3
aránya csökkenésének; a magyarlakta területek jobban elnéptelenedtek a
török korban; a nemzetiségi területek lakossága kevésbé csökkent; a
Ismeretszerzés, ritkább népesség oka a török kor / a felszabadító háborúk pusztítása volt;
a források a belső vándorlás során magyarok / szlovákok települtek az Alföldre).
használata
F2 Rögzíti egy lényeges tényt az erdélyi románokkal kapcsolatban (pl.
nőtt a számuk a korszakban; magas / magasabb természetes szaporodás
jellemezte őket; a magyarok és szászok templomaikat elhagyták; a
templomok román kézbe kerültek), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. már a középkorban is nagy számban éltek románok 0–3
Erdélyben; létszámuk növekedését a betelepülés / a pásztorkodásról
földművelésre való áttérés / a hegyvidékek védettsége is magyarázta; a
korszakban abszolút többségbe kerültek Erdélyben; ortodox vagy
görögkatolikus vallásúak voltak).
F3 Rögzíti a szerbek bevándorlását / betelepítését Magyarország déli
részére / a Határőrvidékre, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. ezt ösztönözte, hogy a Határőrvidéken szabad katonaparaszti 0–3
helyzetbe kerülhettek; a Határőrvidék kialakítása ösztönözte a szerbek
bevándorlását; az oszmán uralom elől menekültek; egyházi
önkormányzatot kaptak).
24
E1 Rögzíti, hogy a korszakban a magyarság részaránya csökkent, és

ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ennek legfőbb oka a 0–3
nemzetiségek bevándorlása / betelepítése volt; a kb. 80 %- ról /
többségből 40 %-ra / kisebbségbe esett vissza).
E2 Rögzíti, hogy nagy számban telepítettek be németeket (svábokat)
Magyarországra, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
legfőbb cél az elnéptelenedett területek megművelése volt; ez
hozzájárult az adóalap növekedéséhez; a svábok betelepítése az 0–3
Eseményeket ellenreformációt /rekatolizációt is segítette; a betelepítést az udvar és a
alakító tényezők birtokosok szervezték; a betelepülést felépített falvakkal /
feltárása, kritikai
adókedvezményekkel tették vonzóbbá).
és probléma-
központú E3 Rögzíti további két nemzetiség betelepülését / belső vándorlását (pl.
gondolkodás szlovákok, ruszinok, zsidók, cigányok), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a szlovákok a sűrűn lakott Felvidékről települtek
délebbre; a ruszinok Kárpátalján / Északkelet-Magyarországon jelentek
meg; a ruszinok görög-katolikusok voltak; a cigányok a Balkánról 0–3
érkeztek / vándorló életmódot folytattak / kézműves mesterségekkel
foglalkoztak; a zsidók a középkor óta éltek Magyarországon / nagy
számban vándoroltak be a korszakban az örökös tartományokból /
kereskedelemmel foglalkoztak).
25
2019. október: Mária Terézia reformjai hosszú

A vizsgázó alapvetően Mária Terézia reformjait mutatja be, és elemzi
Feladatmegértés azok hátterét. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T1 Rögzíti Mária Terézia uralkodási évszámait (1740–1780). 0–2
T2 Rögzíti, hogy Magyarország ekkor a Habsburg Birodalom része 0–2
Tájékozódás
volt.
térben és időben
fogalmakat: pl. jobbágytelek / kilenced / robot, nemes / földbirtokos, 0–2
Kommunikáció, rendelet, oktatás.
a szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat:
alkalmazása pl. vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, felvilágosult 0–2
abszolutizmus.
F1 Rögzít egy lényeges tényt az ábra alapján (pl. a Habsburg

Birodalomban kettős vámhatár volt; Magyarország legfontosabb
kereskedelmi partnerei az örökös tartományok / Ausztria voltak;
Magyarország fő kiviteli cikkei élelmiszerek / nyersanyagok voltak; fő
behozatali cikkei iparcikkek voltak), és tesz egy érdemi megállapítást
erre vonatkozóan (pl. Mária Terézia a magyar nemesek adómentessége 0–3
miatt tartotta fenn a belső vámhatárt Magyarország és az örökös
Ismeretszerzés, a tartományok között; a birodalmon belüli munkamegosztást erősítette
források meg / a birodalom tartományai közötti kereskedelmet ösztönözte
használata vámrendeletével; a vámrendszer kedvezett a magyar gabona
birodalmon belüli kivitelének; gátolta a magyar ipar fejlődését; védte a
birodalom belső piacát a külföldi versenytől).
F2 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. az úrbéri rendelet
értelmében felmérték a jobbágytelkek méretét / a jobbágyterheket;
rögzítették a robot mértékét), és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. a rendelet meghatározta a telkek méretét;
egységesítette a jobbágyterheket; kiadásának előzménye az volt, hogy 0–3
a földesurak egyes helyeken növelték a majorság méretét / a robot
mennyiségét; a magyar nemesség vitatta, hogy az uralkodónak joga
van beavatkozni a jobbágy és földesura viszonyába; Mária Terézia
egyik célja az adóalap védelme volt; a rendelet általánosságban
javította a jobbágyok helyzetét).
F3 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. Mária Terézia
fontosnak tartotta a történelemtanítást az iskolákban; a történelmet az
uralkodók történeteként értelmezte; az udvarhű alattvalók / jó hazafiak
nevelésére szolgáló eszköznek tekintette), és tesz egy érdemi 0–3
megállapítást erre vonatkozóan (pl. az uralkodó ellenőrzése alá akarta
vonni az oktatást / a tananyag meghatározását; az államnak szüksége
volt szakképzett hivatalnokokra; a rendelet a felvilágosodás eszméjét
tükrözte).
26
E1 Rögzíti a vámrendelet egy lényegi elemét (pl. a belső vámhatáron

kivitt élelmiszerre / nyersanyagra és a behozott iparcikkekre alacsony
vámot vetettek ki; a külső vámhatáron a kivitt élelmiszerekre /
nyersanyagokra és a behozott iparcikkekre magas vámot vetettek ki), és 0–3
tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a vámrendszer
kedvezett a magyar gabona birodalmon belüli kivitelének; gátolta a
magyar ipar fejlődését; védte a birodalom belső piacát a külföldi
versenytől, a magyar nemesek adómentesek voltak).
Eseményeket
alakító tényezők
feltárása, kritikai E2 Rögzíti az úrbéri rendelet kiadásának egyik okát / előzményét (pl. az
és probléma- országgyűlés elutasította a törvényi szabályozást; a majorságok
központú növelése csökkentette az udvar adóbevételeit; fennállt a
gondolkodás jobbágyfelkelés veszélye), és tesz egy érdemi megállapítást erre 0–3
vonatkozóan (pl. a magyar nemesség vitatta, hogy az uralkodónak joga
van beavatkozni a jobbágy és földesura viszonyába; Mária Terézia
egyik célja az adóalap védelme volt; a rendelet általánosságban
javította a jobbágyok helyzetét).
E3 Rögzíti a Ratio Educationis egy – a forrásban nem szereplő –

lényegi elemét (pl. uralkodói felségjognak tekintette az oktatás
szabályozását; államilag előírt tanterveket vezetett be; a jobbágyokat
gyermekeik iskolába küldésére utasította), és tesz egy érdemi 0–3
megállapítást erre vonatkozóan (pl. Mária Terézia egységes
iskolarendszert akart létrehozni; az iskolák többsége továbbra is
egyházi kézben maradt; tényleges tankötelezettség nem valósult meg;
a rendelet a felvilágosult abszolutizmus szellemében született).

27
2020. május (I): II. József uralkodása (hosszú)

A vizsgázó alapvetően II. József uralkodási módszereit, azok eszmei hátterét,
Feladatmegé továbbá a legfontosabb rendeleteit mutatja be. A válasz a források 0–2
rtés felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
Tájékozód T1 Rögzíti, hogy II. József 1780–90 között uralkodott. 0–2
ás térben
T2 Rögzíti, hogy Magyarország a korszakban a Habsburg Birodalom része volt. 0–2
és időben
király, császár, nemes / rendek, jobbágy.
Kommuni K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl.
káció, a felvilágosult abszolutizmus, türelmi rendelet, jobbágyrendelet, vármegye / 0–2
szaknyelv korona.
alkalmazá K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem
sa tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F1 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. II. József az állam / a közjó iránti
elkötelezettséget vár el a hivatalnokoktól; II. József magát is az állam – első –
Ismeretsz szolgájának tekinti), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. II.
erzés, a József a felvilágosult abszolutizmus szellemében uralkodott; rendeleti úton 0–3
források kormányzott; 6000 / Magyarországon 3000 / – végrehajthatatlanul – sok
használat rendeletet adott ki; egy hivatalnoki / értelmiségi csoport / a jozefinisták híveivé
a váltak; a hivatalnoki pálya származástól / vallástól függetlenül nyitva állt sokak
előtt).
F2 Rögzíti, hogy II. József egyetlen államnak tekintette birodalmát / egységes
birodalmat akart létrehozni, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. 0–3
nem ismerte el a magyar – rendi – különállást; nem koronáztatta meg magát
magyar királynak; nem hívta össze a magyar országgyűlést).
F3 Rögzíti, hogy II. József – három kivételével – visszavonta rendeleteit, és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt a rendi ellenállás / a török
elleni – vesztes – háború / a porosz fenyegetés / a francia forradalom híre 0–3
kényszerítette ki; ezzel megnyílt a lehetőség a rendi kormányzás helyreállítására;
II. József ezt közvetlenül halála előtt tette).
E1 Rögzíti a türelmi rendelet lényegét (pl. szabad vallásgyakorlat egyes
vallások híveinek), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
rendelet az evangélikusokra, a reformátusokra és az ortodoxokra vonatkozott; 0–3
kisebb korlátozások – pl. torony, harang, bejárat – fennmaradtak; hivatalnokok
Eseménye nemcsak katolikusok lehettek).
ket alakító E2 Rögzíti a jobbágyrendelet lényegét (pl. szabad költözés / tanulás /
tényezők foglalkozás / végrendelkezés engedélyezése), és ezzel kapcsolatban lényegi
feltárása, megállapítást tesz (pl. ezzel megszűnt az örökös jobbágyság; maga a 0–3
kritikai és jobbágyrendszer nem szűnt meg; II. József a jobbágy elnevezést is el akarta
probléma- E3 Rögzíti még egy alapvető rendelet lényegét (pl. a német lett a hivatalos nyelv
törölni).
központú az egész birodalomban; a vármegyék helyett / felett kerületeket hozott létre;
gondolkod népszámlálást – és birtokösszeírást
ás – rendelt el), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a német a
latint váltotta; ellenhatásaként a magyar kultúra támogatottsága erősödött / 0–3
megindult a nyelvújítás; ezzel megszüntette a rendi önkormányzatiságot; célja
a nemesi adómentesség felszámolása volt; célja a modernizáció / centralizáció
volt; heves ellenállásba ütközött a magyar rendek részéről).
elemzését.
28
2020. október: II. József reformjai (hosszú)

A vizsgázó alapvetően II. József legfontosabb reformjait mutatja be, és feltárja a
Feladatmeg kormányzásról alkotott elképzeléseit. A válasz a források felhasználásával
0–2
értés lényegi összefüggéseket tár fel.
T1 Rögzíti II. József uralkodásának évszámait (1780–1790). 0–2
Tájékozódá
T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Magyarország a Habsburg Birodalom
s térben és
része volt; II. József Bécsbe vitette a magyar koronát; Erdélyben jobbágyfelkelés 0–2
időben
tört ki; II. József háborúzott az Oszmán Birodalom ellen).
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl.
0–2
Kommunik állam, uralkodó, nemesek / rendek, államnyelv / hivatalos nyelv.
áció, a K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl.
felvilágosult abszolutizmus, türelmi rendelet, protestáns, jobbágyrendelet. 0–2
szaknyelv
alkalmazása K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem
F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. II. József az uralkodást szolgálatnak
tekintette; a hivatalnokokat arra intette, hogy a közjóért kell dolgozniuk), és
0–3
tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. II. Józsefre hatottak a
felvilágosodás eszméi; felvilágosult abszolutista uralkodó volt).
F2 Rögzíti, hogy a latin helyett a németet akarta államnyelvvé tenni, és tesz egy
érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a birodalom egységesítésének
Ismeretszer
szándéka állt emögött; észszerűbbé akarta tenni a kormányzást; a nemzetiségek
zés, a 0–3
magas arányára is hivatkozott, amikor nem engedte a magyar nyelv hivatalossá
források
tételét; döntése nyomán rendi ellenállás / rendi nacionalizmus bontakozott ki;
használata
megindult a nyelvújítás; a rendeletben leírtak nem valósultak meg).
F3 Rögzít egy lényeges tényt a forrásból (pl. II. Józsefnek külpolitikai
nehézségei támadtak; Magyarországon elégedetlenség bontakozott ki II. József
politikája miatt; az udvarban tartottak a magyarok lázadásától), és megállapítja, 0–3
hogy II. József a halálos ágyán visszavonta rendeleteit / majdnem minden
rendeletét.
E1 Rögzíti, hogy II. József nem koronáztatta meg magát magyar királynak, és
tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ezért nevezték „kalapos
királynak”; az országgyűlés összehívása nélkül / rendeletekkel kormányzott; így
nem kellett esküt tennie a magyar nemesek rendi jogaira / nem kellett tiszteletben 0–3
tartania Magyarország rendi önállóságát; nyíltan szakított az uralkodó és a
magyar rendek közötti kompromisszummal; a birodalom egységesítésére
törekedett; felvilágosult abszolutista uralmat vezetett be).
Eseményeket
E2 Rögzíti a türelmi rendelet valamelyik lényeges intézkedését (pl. a
alakító
korábbiaknál szabadabb vallásgyakorlatot biztosított a protestánsok és az
tényezők
ortodoxok számára; lehetővé tette a protestánsok számára is a hivatalviselést), és
feltárása, 0–3
tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. rendelete a felvilágosodás
kritikai és
hatását tükrözte; a nem katolikus felekezetek nem kaptak teljes egyenjogúságot;
problémaköz
az eskütételre vonatkozó szabályokat változtatta meg).
pontú
E3 Rögzíti a jobbágyrendelet egy lényeges intézkedését (pl. szabad költözést
gondolkodás
biztosított a jobbágyok számára; lehetővé tette számukra mesterségek tanulását),
és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. rendelete kiadására egy
0–3
jobbágyfelkelés is ösztönözte; ez nem jelentett jobbágyfelszabadítást; ezzel az
ipar fejlődését igyekezett elősegíteni; megindult egy jobbágyi származású
értelmiség kialakulása).
E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja
0–3
elemzését.
29
2021. május: A török terjeszkedés (hosszú)

A vizsgázó bemutatja a török terjeszkedés menetét, céljait Buda
Feladatmegértés elfoglalásától 1568-ig. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T1 Rögzíti a téma legalább két időbeli elemét (pl. Buda török kézre
kerülése: 1541, Eger sikertelen török ostroma: 1552, Szigetvár eleste: 0–2
Tájékozódás 1566).
térben és időben T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. megnevezi a három 0–2
országrészt, Eger a Felvidék kapuja, Szigetvár a Dél- Dunántúlon
található, a török a Duna / Tisza mentén támadt).
fogalmakat: pl. király, hadjárat, hadsereg, béke.
a szaknyelv pl. szultán, janicsár, végvár, hódoltság.
F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Erdély török vazallus volt;
Fráter György a Habsburgokkal akart szövetkezni a török ellen), és
ezzel kapcsolatban érdemi megállapítást tesz (pl. Buda eleste után a
Habsburgokkal keresett szövetséget; V. Károly
I. Ferdinánd bátyja volt; Fráter György titokban átadta volna Erdélyt a 0–3
Habsburgoknak; a Habsburg–erdélyi szövetség nem tudta Budát sem
visszafoglalni; a Habsburg–erdélyi szövetség- kötés váltotta ki az
Ismeretszerzés, a 1552-es hadjáratot; Fráter Györgyöt kiszámíthatatlan / taktikázó
források politikája miatt gyilkolták meg a császári csapatok).
használata
F2 Rögzíti a táblázat adatainak lényegét (pl. az oszmán hadseregnek a

legnagyobb távolságot Bécsig kellett megtennie; Magyarországon a
török haderő egy-két hónapig harcolhatott; Bécsnél a török haderő már
csak fél hónapig harcolhatott), és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3
megállapítást tesz (pl. a harcolásra fennmaradó időt a végvárak
ostroma kötötte le; az Oszmán Birodalom elérte terjeszkedésének
határát; a távolság gátat szabott a török terjeszkedésnek).
F3 Rögzíti a béke egy lényegi elemét (pl. a béke értelmében a

Habsburgok adót fizettek a szultánnak; a békét a fennálló helyzet
alapján kötötték), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. 0–3
a drinápolyi béke zárta le a hódító háborút; erőegyensúly alakult ki; az
ország három részre szakadása tartóssá vált).
30
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy az ország három részre szakadt, és ezzel kapcsolatban

alakító tényezők lényegi megállapítást tesz (pl. a török csellel foglalta el Budát; a
feltárása, kritikai Habsburgok sikertelen kísérletet tettek Buda visszafoglalására; a török 0–3
és probléma- újabb fontos várat szerzett a Bécs felé vezető úton; Buda lett a török
központú Hódoltság központja; János Zsigmond megkapta a szultántól a keleti
gondolkodás országrészt / Erdélyt).
E2 Rögzíti, hogy Eger várát nem foglalta el a török, és tesz egy érdemi 0–3
megállapítást erre vonatkozóan (pl. két török sereg
támadt; Temesvár / Szolnok / Drégely is török kézre került; a hadjárat
célja Erdély és a Habsburgok területeinek kettévágása volt; a török
hadjárat célját Eger megvédése meghiúsította).
E3 Rögzíti, hogy Szigetvár várát elfoglalta a török, és ezzel
kapcsolatban érdemi megállapítást tesz (pl. a hadjárattal a Habsburg–
erdélyi egyezményt akarták megbüntetni; a várat védő Zrínyi Miklós 0–3
utolsó emberig védte a várat; az ostrom idején Szulejmán is meghalt;
Szulejmán halála után a Habsburgok békét kötöttek a törökkel).

31
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914) – középszintű esszék megoldásai
2017. május (I): Második ipari forradalom (rövid)

A vizsgázó alapvetően a második ipari forradalom során az iparban
Feladatmegértés bekövetkező változásokról ír. 0–2
A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel
(pl. hatalmas tőkére volt szükség az ipar fejlesztéséhez).
T Rögzíti, hogy a második ipari forradalom a XIX. század második
Tájékozódás felében kezdődött, és rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. utal 0–2
térben és időben a világgazdaság erőviszonyainak átrendeződésére, említ egy jelentős
iparvidéket, utal a gyarmatok gazdasági szerepére).

Kommunikáció, a történelmi fogalmakat: (pl. ipari forradalom, monopólium, gyár, 0–2
szaknyelv futószalagos termelés).
F Rögzíti a forrás egy lényeges elemét (pl. a bankok befektettek az

iparba, a bankok ellenőrzést gyakoroltak az iparvállalatok felett), és
Ismeretszerzés, a ezzel kapcsolatban lényegi meg- állapítást tesz (pl. így különféle 0–3
források monopóliumok alakultak ki, a banktőke és az ipari tőke összeolvadt,
használata az új iparágak tőkeigényesek voltak, a kisvállalkozások helyett
nagy- vállalatok jöttek létre).
E1 Rögzíti, hogy új energiaforrások terjedtek el (pl. villamos-

energia, kőolaj), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
Eseményeket a gőz és a szén helyére léptek, a vízerőművek, távvezetékek építése 0–3
alakító tényezők révén az áram nem volt drága, új találmányok – villanyvilágítás,
feltárása, kritikai robbanómotor – jöttek létre, hatékonyabbá tették az ipari termelést,
és problémaköz- átalakították a mindennapi életet).
pontú gondolkodás
E2 Rögzít összesen kettőt a második ipari forradalom talál- mányai
közül (pl. a közlekedésben a vasút mellett megjelent az autó / a
repülőgép is, megjelent a villanymotor, megjelent a műanyag, utal
hadiipari találmányokra), és ezekkel kapcsolatban lényegi 0–3
megállapítást tesz (pl. az acélgyártás jelentősége megnőtt, új
húzóágazat lett az elektrotechnika / vegyipar, a hadiipar is komoly
megrendelővé vált, a kutatás fontos része lett az iparnak is).
32
2017. október: Első ipari forradalom (rövid)

A vizsgázó alapvetően a textilipar húzóágazattá válását mutatja be. A
T Elhelyezi időben az első ipari forradalom kezdetét vagy 0–2

Tájékozódás kiteljesedését (XVIII. század második fele, XIX. század első fele), és
térben és időben megemlíti, hogy a folyamat Angliából indult.
Kommunikáció, fogalmakat: pl. ipari forradalom, gyár, textilipar, húzóágazat. 0–2
a szaknyelv
F Rögzít egy lényeges tényt a táblázatból (pl. a találmányok növelték

a gyártás sebességét, a fonás és a szövés területén is születtek
Ismeretszerzés, a találmányok), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a 0–3
források fonás és a szövés találmányai kölcsönösen ösztönözték / feltételezték
használata egymást, ezek révén kialakulhatott az olcsó tömegtermelés, a
gépesítéssel szorította ki az angol textil az indiait a piacról).
E1 Rögzít egy lényeges tényt a textiliparral kapcsolatban (pl.

alapanyaga ekkor már elsősorban a gyapot / pamut volt, piaca a
Eseményeket népesség / vásárlóerő növekedésével nőtt, nem igényelt jelentős
alakító tényezők szaktudást / nagy összegű befektetést, hagyományosan fejlett volt
feltárása, kritikai Angliában), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a 0–3
és probléma- gyapot Indiából / Amerikából érkezett, fejlődése fellendítette a
központú kereskedelmet, a termelés további növelése érdekében megérte
gondolkodás gépesíteni, sok munkaerő állt rendelkezésre
– pl. a népességnövekedés miatt / a mezőgazdaságból / a bekerítések
miatt, egyszerű volt vállalkozást indítani).
E2 Rögzíti a gőzgép megjelenését a textiliparban, és ezzel

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az addigi emberi / állati /
vízi energiát váltotta, megsokszorozta a termelést, a vasgyártás 0–3
fejlődése tette lehetővé / ösztönözte a vasgyártás fejlődését,
megszüntette a textilipar helyhez kötöttségét, a manufaktúrák
gépesítésével létrejöttek a gyárak, a vasút lehetővé tette az olcsó
szárazföldi szállítását).
33
2018. május: Első ipari forradalom (rövid)

A vizsgázó alapvetően a bányászat szerepét és jelentőségét mutatja be
Feladatmegértés az ipari forradalom során. A válasz a forrás felhasználásával lényegi 0–2
T Rögzíti, hogy az első ipari forradalom a (XVIII. század végétől) a 0–2
Tájékozódás XIX. század első felében Angliában / Nyugat- Európában bontakozott
térben és időben ki.
Kommunikáció, fogalmakat: pl. bányavidék / iparvidék, gyár, piac, vasút. 0–2
a szaknyelv
F Rögzíti a táblázat valamely lényegi elemét (pl. a széntermelés és a

nyersvastermelés is folyamatosan nőtt; a nyersvastermelés
Ismeretszerzés, dinamikusabban növekedett a széntermelésnél), és ezzel kapcsolatban
a források lényegi megállapítást tesz (pl. a szén vált a legfontosabb 0–3
használata energiahordozóvá; a piacon hatalmas igény mutatkozott nyersvasra; a
kokszolás révén is növekedett a nyersvas mennyisége; új iparvidékek
alakultak ki; az ipari tevékenység jelentős környezetszennyezéssel
járt).
E1 Rögzíti a gőzgép feltalálását, és ezzel kapcsolatban lényegi

megállapítást tesz (pl. hozzájárult a szénkitermelés növekedéséhez; a
Eseményeket gőzgép a bányavíz elleni küzdelemben volt a bányászok segítségére; 0–3
alakító tényezők nemcsak a bányászatban, hanem más iparágakban / közlekedésben is
feltárása, kritikai alkalmazták).
és probléma-
E2 Rögzíti, hogy a bányászatra (és a vaskohászatra) épült a nehézipari
központú
fellendülés / a gyáripar kialakulása, és ezzel kapcsolatban lényegi
gondolkodás
megállapítást tesz (pl. gőzmozdonyok fűtőanyaga a szén, a vasútépítés 0–3
is jelentős felvevőpiac; az infrastruktúra fejlesztésében is
nélkülözhetetlen; a kibontakozó gépgyártás nyersanyagát és energiáját
is biztosítja).
34
2019. május (I): A hármas szövetség (rövid)

A vizsgázó alapvetően a hármas szövetség kialakulását mutatja be. A
Tájékozódás T Rögzíti, hogy a hármas szövetség 1882-ben alakult meg, tagjai 0–2
térben és időben Németország, az Osztrák–Magyar Monarchia és Olaszország.
Kommunikáció, történelmi fogalmakat: pl. hármas szövetség, nagyhatalom, hatalmi 0–2
a szaknyelv érdekek, védelem.
F Rögzíti a szöveg lényegét (pl. kölcsönös védelmet ígérnek a szerződők

egymásnak francia támadás esetére), és ezzel kapcsolatban lényegi
Ismeretszerzés, megállapítást tesz (pl. ezzel lett Olaszország is tagja a szövetségnek, 0–3
a források Olaszország a gyarmati kérdésben került szembe Franciaországgal,
használata ezzel sem szűnt meg a feszültség Olaszország és a Monarchia között, a
cél Franciaország elszigetelése volt).
E1 Rögzíti, hogy a hármas szövetség előzménye Németország és a

Monarchia kettős szövetsége volt, és ezzel kapcsolatban lényegi
Eseményeket megállapítást tesz (pl. védelmi szerződés volt Franciaország és 0–3
alakító tényezők Oroszország ellen, Németország Oroszország ellenében inkábba
feltárása, kritikai Monarchiát támogatta).
és problémaköz-
E2 Rögzít egy további lényeges tényt a hármas szövetség létrejöttével
pontú
vagy jelentőségével kapcsolatban (pl. létrehozásában Bismarck játszott
gondolkodás
vezető szerepet; előzménye volt Oroszország és az Osztrák–Magyar
Monarchia balkáni konfliktusa;felgyorsította a francia-orosz közeledést
/ ellenében alakult meg az antant / csak rövid időre biztosította
Franciaország elszigetelését; felgyorsította a fegyverkezési versenyt,
később Románia is csatlakozott a szövetséghez), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. Bismarck célja Franciaország 0–3
elszigetelése / a német egység biztosítása volt / távozásával a német
külpolitika agresszívebbé vált; az orosz terjeszkedés / Szerbia fenyegette
a Monarchia területi egységét; a hármas szövetség és az antant
szembekerült egymással a világháborúban / Németország és a
Monarchia alkották a központi hatalmakat / Olaszország – és Románia
– kihátráltak a szövetségből; Németország flottaépítésbe kezdett /
kidolgozta a Schlieffen-tervet).
35
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914) – középszintű esszék megoldásai
2017. május: Nehézipar a dualizmus korában (hosszú)

A vizsgázó a nehézipar fejlődését, a dualizmus gazdaságában betöltött
Feladatmegértés szerepét mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T1 Rögzíti a dualizmus korának időbeli határait: 1867–1918. 0–2
Tájékozódás T2 Rögzíti, hogy Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia része

térben és időben volt, és rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. a magyar ipar részben 0–2
Budapesten koncentrálódott, megnevez még egy jelentős iparvidéket az
országban, utal a vasúthálózat térbeli jellegzetességeire).
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: 0–2
pl. ipar, gyár, tőke, vám.
a szaknyelv pl. gazdasági kiegyezés, ipari forradalom, modernizáció, iparpártolás. 0–2
F1 Rögzíti, hogy az állam elismerte a vállalkozás (ipari, kereskedelmi
tevékenység) szabadságát, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. eltörölték a céheket, szabad versenyes kapitalizmus alakult ki, 0–3
az intézkedések elősegítették az iparosok / kereskedők számának
növekedését, segítették a polgárosodást).
F2 Rögzíti a vasúthálózat bővülését (1867-hez képest a vasútvonalak
száma megtöbbszöröződött, a keleti országrész vasúthálózata jóval
ritkább, a korszak végére a vasútvonalak már behálózták az egész
országot), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a vasút 0–3
Ismeretszerzés, állami kézbevétele Baross Gáborhoz köthető, a vasút kiépült minden
a források jelentős iparvidékhez, kiépülése a nehézipart húzóágazattá tette, a
használata vasútépítés a nehézipar húzóágazata volt, a vasúthálózat nyugat-európai
sűrűségű volt).
F3 Rögzíti az állami támogatás kedvezményezettjeit (Magyarországon
nem létező vagy ritka ágazatok vagy konkrétan megnevezi a támogatott
ágazatokat) vagy az állami támogatás formáját (pl. adókedvezmény,
illetékmentesség), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. 0–3
hazai termeléssel kiváltható az import, az állami támogatás
ellensúlyozta a versenyhátrányt, az erős gazdaságban látták a politikai
önállóság alapját, ösztönözték a monopolkapitalista formák
elterjedését).
E1 Rögzíti a gazdasági kiegyezés tartalmát (közös vámterület és pénz,

Eseményeket 10 évenként újratárgyalták és megerősítették), és ezzel kapcsolatban
alakító tényezők lényegi megállapítást tesz (pl. egységes birodalmi piac jött létre, az 0–3
feltárása, kritikai ellenzék a gazdasági függetlenség feladásaként értelmezte, a magyar
és probléma- áruknak is biztos felvevőpiacot jelentett, biztosította a szabad tőke és
központú munkaerő áramlását).
gondolkodás
36
E2 Rögzít egy tényt a nehézipar fejlődésével kapcsolatban (pl. a

nehézipar elsősorban Budapestre és a nyersanyagban gazdag
peremterületekre települt, kölcsönhatásban állt az infrastruktúra
kiépülésével, a korszakban a két ipari forradalom hatása összeért, a
mezőgazdaság / feldolgozóipar új gépeket igényelt), és ezzel 0–3
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Magyarország agrár- ipari
országgá vált, megnevez jelentős nehézipari vállalatokat / ágazatokat, a
magyar vasút szinte teljes mértékben a hazai ipar eredménye, a
nehézipar a korszak modern technológiáját használta, a korszakban a
gépgyártás jelentősen növekedett).
E3 Rögzít egy tényt a nehéziparhoz szükséges tőkebefektetésekkel

kapcsolatban (pl. kezdetben jelentős külföldi tőke bevonására volt
szükség, az állam támogatta a nehézipari befektetéseket, külföldi
szakmunkások segítették az ágazat elindítását, nőtt a hitelintézetek
száma), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a korszak 0–3
végére a tőkehiány megszűnt, tőkeerős nagyvállalatok /
részvénytársaságok jöttek létre, idővel a hazai tőkeállomány került
túlsúlyba, az állam adókedvezményeket biztosított az ágazatnak, a
korszak végére jelentős munkásréteg alakult ki, az állam támogatta a
szakmunkásképzést).
37
2017. május (I): Jobbágykérdés a reformkorban (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a jobbágykérdést mutatja be a reformkorban.
Feladatmeg Ismerteti az örökváltsággal kapcsolatos elképzeléseket. Rávilágít arra, miért vált a 0–2
értés jobbágykérdés a reformkor egyik fő kérdésévé. A vizsgázó válaszában felhasználja,
értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz
T1 Rögzíti a reformkor időbeli határait (1825/1830/1832– 1848).
Tájékozódá meg. 0–2
s térben és T2 Rögzíti a téma valamely térbeli összetevőjét (pl. Magyar- ország a Habsburg
időben Birodalom része volt, a kolerafelkelés az ország északkeleti megyéiben robbant ki, az 0–2
országgyűléseket Pozsonyban tartották).
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. jobbágy, 0–2
Kommunik országgyűlés, rendiség, nemzet.
áció, a K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl.
szaknyelv jobbágykérdés, örökváltság, polgári átalakulás / polgári társadalom, érdekegyesítés. 0–2
alkalmazása
K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz
F1 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. Széchenyi a robot alacsony
hatékonyságára hívta fel a figyelmet, a bérmunkát hatékonyabbnak tartotta a robotnál), 0–3
és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez egy érv volt a jobbágyok
felszabadítása mellett, a jobbágyok helyzete / a robot gátolta a gazdasági fejlődést / a
tőkés termelés kibontakozását).
F2 Rögzít egy lényeges tényt a térképvázlat alapján (pl. a kolerajárvány által sújtott
területen jobbágyfelkelés robbant ki, a felkelés a járvány megfékezését szolgáló
Ismerets intézkedések / a vesztegzár miatt robbant ki), és tesz egy érdemi megállapítást erre 0–3
zerzés, a vonatkozóan (pl. a felkelés a jobbágykérdésre irányította a nemesek figyelmét, a
források jobbágykérdés az országgyűléseken középpontba került, az 1832–36-os országgyűlésen
használa a reformpártiak az önkéntes örökváltság bevezetését javasolták).
ta F3 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. Wesselényi jogokat akart adni a
jobbágyoknak, szabad polgárokká akarta tenni őket), és tesz egy érdemi megállapítást
erre vonatkozóan (pl. megfogalmazta a polgári átalakulás / érdekegyesítés gondolatát, a 0–3
modern / polgári nemzetnek mindenki egyenjogú tagja, ez a rendiség / rendi kiváltságok
felszámolását jelentette).
E1 Rögzít egy lényeges tényt a jobbágyokra vonatkozóan (pl. ők alkották a társadalom
túlnyomó többségét, nem rendelkeztek földtulajdonnal / politikai jogokkal, szolgál-
Esemény tatásokkal tartoztak földesuruknak, a telekaprózódás miatt helyzetük a korszakban
eket romlott), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. helyzetük rendezése
alakító központi kérdéssé vált az országgyűléseken, a reformellenzék fel akarta számolni a 0–3
tényezők jobbágyságot, a fontolva haladók csak javítani akartak helyzetükön, felszabadításuk a
feltárása, polgári nemzetállam megteremtésének alapfeltétele volt).
kritikai E2 Rögzíti az önkéntes örökváltság bevezetését, és megmagyarázza annak jelentését
és (pl. a jobbágy felszabadult, ha meg tudott állapodni földesurával, ezzel a jobbágyok
probléma telkük tulajdonosává / szabad polgárrá váltak volna, a jobbágyi szolgáltatások 0–3
köz- megszűnésével járt volna) vagy tesz egy érdemi megállapítást arra vonatkozóan (pl.
pontú kevés jobbágy tudta megváltani magát, a jobbágyok nem rendelkeztek elegendő tőkével
gondolko maguk megváltásához).
dás E3 Rögzíti, hogy felmerült a kötelező örökváltság / jobbágy- felszabadítás gondolata,
és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ezzel a jobbágyok automatikusan
telkük tulajdonosává / szabad polgárrá váltak volna, a jobbágyi szolgáltatások 0–3
megszűnésével járt volna, felvetette a nemesek állami kárpótlásának kérdését, ezt
Kossuth Lajos kezdeményezte, szerepelt az Ellenzéki Nyilatkozatban, elfogadására az
áprilisi törvényekben / a forradalom során került sor).
E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. 0–3
38
3
39
2018. október: Jobbágykérdés a reformkorban (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a jobbágyság helyzetét és a jobbágy- kérdés alakulását mutatja
Feladatmegér be a reformkori Magyarországon. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T1 Rögzíti a reformkor időbeli határait (1825/1830/1832–48) vagy más, a téma
szempontjából lényeges évszámot (1832–36- os országgyűlés, 1839–40-es 0–2
Tájékozódás országgyűlés, áprilisi törvények: 1848. április 11.).
térben és T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Magyarország ekkor a Habsburg Birodalom
időben része volt, a kolerafelkelés az északkeleti megyékben robbant ki, az országgyűléseket 0–2
Pozsonyban tartották).
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. jobbágy,
reform, országgyűlés / rendi gyűlés, törvény. 0–2
Kommunikác K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. önkéntes
ió, a örökváltság, kötelező örökváltság / jobbágyfelszabadítás, érdekegyesítés / polgári 0–2
szaknyelv átalakulás / jogkiterjesztés, reformellenzék.
alkalmazása
F1 Rögzít egy lényeges tényt a grafikon alapján (pl. a telkes jobbágyok aránya
csökkent; a zsellérek aránya nőtt; a reformkorban a jobbágyok többsége már zsellér
volt), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. telekaprózódás történt; 0–3
ez a népesség növekedésével volt magyarázható; növelte a jobbágyok
elégedetlenségét).
F2 Rögzít egy tényt a forrás alapján (pl. Kölcsey utalt a nemesség kiszolgáltatottságára
/ a parasztfelkeléstől való félelemre / a nem sokkal korábban lezajlott kolerafelkelésre
/ a jobbágyok nemesek iránti gyűlöletére; szükségesnek tartotta a jobbágyok
Ismeretszerzé helyzetének javítását), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a
s, a források reformországgyűlések egyik fő témájává a jobbágykérdés vált; az önkéntes 0–3
használata örökváltság elfogadását az udvar megakadályozta; a nemesek többségét nehéz volt
meggyőzni a változás szükségességéről; Kölcsey érdekegyesítést / a jobbágyok
számára
F3 Rögzítszabadságot
egy tényt aés tulajdont
forrás követelt).
alapján (pl. Kossuth föltulajdont adna a jobbágyoknak; a
nemesi jogokat kiterjesztené a jobbágyokra is; a jobbágyokat a nemzet tagjaivá tenné),
és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a jobbágy- felszabadítás
összefüggött az érdekegyesítéssel / a polgári átalakulással / a liberális nacionalizmus 0–3
/ polgári nemzet gondolatával).
E1 Rögzít egy jellemző tényt a jobbágyságra vonatkozóan (pl. ez volt a legnagyobb
létszámú társadalmi csoport; nem rendelkezett szabad földtulajdonnal; a földesúrnak
szolgáltatásokkal tartozott; földesúri függésben élt), és tesz egy érdemi megállapítást
erre vonatkozóan (pl. a jobbágykérdés a reformkori országgyűlések fő kérdései közé 0–3
Eseményeket tartozott; a reformkori magyar társadalom még rendi jellegű volt; fennmaradt a
alakító középkori eredetű társadalmi szerkezet; a jobbágyokat nem tekintették a nemzet
tényezők részének; a jobbágyoknak csak korlátozott jogaik voltak).
feltárása, E2 Rögzíti az önkéntes örökváltság törvénybe iktatását, és tesz egy érdemi
kritikai és megállapítást erre vonatkozóan (pl. a földesúr és a jobbágy kölcsönös megállapodásán
probléma- alapult; a jobbágy megválthatta az úrbéres szolgáltatásokat; földjének szabad 0–3
központú birtokosává válhatott; a törvény nem hozott érdemi változást a jobbágyság
gondolkodás E3 Rögzíti a kötelező örökváltság követelését, és tesz egy érdemi megállapítást erre
helyzetében).
vonatkozóan (pl. ez minden jobbágy felszabadítását jelentette volna; a nemeseknek
állami kárpótlást ígértek; Kossuth Lajos tette széles körben ismertté; része lett a 0–3
reformellenzék programjának; a reformkorban még nem valósult meg / az 1848-as
forradalom valósította meg).
40
2021. május: A dualizmus kori ipar (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a dualizmus kori magyar ipar fejlődését és az
Feladatmegértés azt elősegítő tényezőket mutatja be. A válasz a források 0–2
T1 Rögzíti a dualizmus korának kezdetét (1867) és rögzít még egy
időbeli elemet (a dualizmus korának vége: 1918, a gazdasági kiegyezést 0–2
Tájékozódás 10 évente újratárgyalták).
térben és időben T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Magyarország az Osztrák–
Magyar Monarchia része volt; a feldolgozóipar központja Budapest 0–2
volt; jelentős iparvidék alakult ki a Felvidéken / a Déli-Kárpátokban).

fogalmakat: pl. nyersanyag, vasút, nehézipar, élelmiszeripar.
a szaknyelv pl. ipari forradalom, tőke / piacgazdaság, feldolgozóipar / iparvidék, 0–2
alkalmazása ipartámogatás.
F1 Rögzíti a forrás lényegét (vámszövetség és közös pénz volt a

Monarchián belül), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan
(pl. a kiegyezés stabil hátteret teremtett a fejlődés- hez; ezek az 0–3
intézkedések hozzájárultak a Monarchián belüli kereskedelem
fellendüléséhez; Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere
Ausztria volt; a Monarchián belül munkamegosztás volt).
Ismeretszerzés, a
források F2 Rögzíti a hitelintézetek számának növekedését, és tesz egy érdemi
használata megállapítást erre vonatkozóan (pl. Magyarországon ekkor
bontakozott ki a piacgazdaság / tőkés fejlődés; a hitel- intézetek tőkét 0–3
biztosítottak a vállalkozások számára; ez össze- függ a vállalkozások
számának növekedésével; kezdetben jelentős volt a külföldi
tőkebeáramlás; a századfordulótól megerősödött a hazai tőke).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. az állam kedvezményeket /

adó- és illetékmentességet biztosított a modern üzemek / egyes ipari
ágazatok számára), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan 0–3
(pl. az állami ipar- támogatás is hozzájárult az ipar fellendüléséhez; az
osztrák ipar versenyével szemben védte a magyar vállalkozókat; a
második ipari forradalom is kibontakozott).
E1 Rögzíti, hogy a dualizmus korában jelentős gazdasági fellendülés

ment végbe, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
egyszerre bontakozott ki az első és a második ipari forradalom; kiépült
a modern gyáripar; nőtt az ipari termelés aránya az össztermelésen 0–3
belül / Magyarország agrár- ipari országgá vált; a fellendülést hazai
találmányok is segítették; a fejlődés üteme gyors volt, de a fejlettség
szintje nem érte el az osztrák / nyugat-európai gazdaságét).
41
Eseményeket E2 Rögzíti, hogy kiépült a vasúthálózat, és tesz egy érdemi

alakító tényezők megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez hozzájárult a bányászat /
feltárása, kritikai nehézipar / gépgyártás fellendüléséhez; a vasúton gyorsabban, nagy
és probléma- mennyiségű árut lehetett szállítani; Budapest-központú, sugaras 0–3
központú szerkezetű vasúthálózat épült ki; a tarifarendszer segítette a távolsági
gondolkodás kereskedelmet; az állam / a Magyar Állam- vasutak sorra felvásárolta
a magánkézben lévő vasútvonalakat; a vasútfejlesztésben kiemelkedő
volt Baross Gábor miniszter szerepe).
E3 Rögzíti, hogy a legjelentősebb iparág az élelmiszeripar volt, és tesz

egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. továbbra is a
mezőgazdaság túlsúlya volt jellemző; gyorsan fejlődött a malomipar; 0–3
az élelmiszeripar jelentős részben – a Monarchián belüli – exportra
termelt; az élelmiszeripar fejlődése hozzájárult az életszínvonal /
átlagos élettartam növekedéséhez).
42
8. A világháborúk kora (1914-1945) – középszintű esszék megoldásai
2017. május: Második világháború kirobbanása (rövid)

A vizsgázó alapvetően Lengyelország 1939-ben történt megtámadását
tár fel.
T Rögzíti, hogy a második világháború 1939. szeptember 1-én robbant 0–2
Tájékozódás ki, és utal arra, hogy Lengyelországot két irányból érte támadás.
térben és időben
Kommunikáció, fogalmakat: pl. szerződés, hadüzenet, támadás, furcsa háború. 0–2
a szaknyelv
F Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. Sztálin célja a

terjeszkedés / a kommunizmus terjesztése volt, megállapodott
Ismeretszerzés, Németországgal Lengyelország felosztásáról), és tesz egy érdemi
a források megállapítást erre vonatkozóan (pl. a két hatalom szerződését 0–3
használata Ribbentrop–Molotov-paktumnak nevezzük, a szovjet támadásra a német
támadás után került sor, egymással ideológiai szempontból ellenséges
vezetők kötöttek megállapodást, a szovjet vezetés visszautasította a
nyugati hatalmakkal való szövetséget).
E1 Rögzíti, hogy Németország Lengyelország elleni támadásával vette

kezdetét a világháború, és tesz egy érdemi megállapítást erre
Eseményeket vonatkozóan (pl. ezzel folytatódott a német terjeszkedés Közép-
alakító tényezők Európában, előzőleg Hitler Danzig átadását követelte, német provokáció 0–3
feltárása, kritikai történt, hadüzenetre nem került sor, a német hadsereg gyorsan legyőzte
és probléma- a gyengébb lengyel hadsereget, a lengyel vereséget a szovjet támadás is
központú siettette, a lengyel kormány Londonba emigrált).
gondolkodás
E2 Rögzíti a nyugat-európai hatalmak válaszát (Nagy-Britannia és
Franciaország hadat üzent, de nem támadott), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. Lengyelország a britek és a franciák 0–3
szövetségese volt, Franciaország védelemre rendezkedett be, Nagy-
Britannia nem rendelkezett jelentős szárazföldi erőkkel, Hitler így a
lengyelországi hadműveletekre tudta összpontosítani Németország
minden erejét).
43
2017. október: Sztálini terror (rövid)

A vizsgázó alapvetően a terror működését mutatja be a sztálini
Feladatmegértés diktatúra időszakában. A válasz a forrás felhasználásával lényegi 0–2
T Rögzít egy lényeges kronológiai adatot a témához kapcsolódóan (pl.
Tájékozódás a Szovjetunió létrejötte: 1922, Sztálin párt- főtitkárrá választása: 1922, 0–2
térben és időben Lenin halála: 1924, az egyszemélyi diktatúra kiépülése az 1930-as
évekre), és megállapításai a Szovjetunióra vonatkoznak.
Kommunikáció, fogalmakat: pl. diktatúra, terror, koncepciós per, bolsevik / 0–2
a szaknyelv kommunista.
F Rögzíti a forrás lényegét (pl. a párt egyes tagjait / korábbi vezetőit a

bolsevik forradalom / a szocialista rendszer / a Szovjetunió elárulásával
Ismeretszerzés, a / a burzsoák / fasiszták kiszolgálásával vádolták), és tesz egy érdemi
források megállapítást erre vonatkozóan (pl. Sztálin tisztogatásokat hajtott végre 0–3
használata a párton belül, a perek Sztálin egyszemélyi hatalmának kiépítését /
megerősítését szolgálták, Trockij elmenekült a Szovjetunióból, sokakat
kivégeztek / megöltek, koncepciós perek zajlottak).
E1 Rögzít egy tényt a terror végrehajtásával kapcsolatban (pl.

végrehajtója a politikai rendőrség – GPU, OGPU, NKVD – volt,
Eseményeket jellemző eszköze a koncepciós per volt, sokakat bírósági ítélet nélkül
alakító tényezők hurcoltak el / öltek meg, Gulagokat / munkatáborokat hoztak létre), és
feltárása, kritikai tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. semmibe vették az 0–3
és probléma- alapvető emberi jogokat, totális diktatúra épült ki, a vádakat hamis
központú bizonyítékokkal / hamis tanúkkal / kínzással kicsikart vallomásokkal
gondolkodás támasztották alá, a munkatáborok munkaerőt biztosítottak az erőltetett
iparosítás számára).
E2 Rögzít egy tényt a terrornak – a forrásban nem említett – áldozataira
vonatkozóan (pl. elhurcolták a kulákokat / a kolhozosításnak ellenálló
parasztokat, Sztálin tisztogatásokat hajtott végre a hadsereg
vezetésében, etnikai tisztogatásokat hajtottak végre, az egyház is a
terror célpontja volt, a terrornak bárki áldozatává válhatott), és tesz egy 0–3
érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a kulákokat vádolták az
éhínség miatt, megfélemlítették a parasztokat a kollektivizálás
érdekében, a tisztogatások jelentősen meggyengítették a hadsereget,
ideológiai alapon üldözték az „osztályidegeneket”, a besúgásnak
jelentős szerepe lett, a terrornak több tízmillió áldozata volt).
44
2018. május (I) Nemzetiszocializmus (rövid)

A vizsgázó alapvetően a náci Németországban a társadalom feletti
Feladatmegértés ellenőrzés eszközeit és a náci propaganda jellemzőit mutatja be. A válasz 0–2
a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
Tájékozódás T Rögzíti, hogy Hitler 1933-ban jutott hatalomra Német- országban. 0–2
térben és időben
Kommunikáció, fogalmakat: pl. társadalom, hatalom, propaganda, nemzetiszocializmus / 0–2
a szaknyelv nácizmus.
F Rögzíti a kép egy lényeges elemét (pl. a náci diktatúra a

középiskolásokat katonásan nevelte / fegyelemre szoktatta; a
Ismeretszerzés, a diktatúra állami rendezvényeken való részvételre kényszerítette a
források diákokat; a náci ifjúsági szervezet Hitler megkülönböztetett figyelmét
használata élvezte), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a fiatalok 0–3
ezen keresztül sajátították el a náci ideológiát; a fiatalokat a hadviselésre
is előkészítette; a Hitlerhez való hűségre nevelést is szolgálták a
rendezvények; az oktatás sem mentesült a náci ideológiától;
felszámolták a hagyományos civil szervezeteket).
E1 Rögzíti, hogy a náci állam totális diktatúra volt, és ezzel kapcsolatban

lényegi megállapítást tesz (pl. nem tartották tiszteletben / megsértették
Eseményeket az alapvető emberi jogokat; erőszakszervezetek / titkosrendőrség tartotta 0–3
alakító tényezők félelemben a társa- dalmat; az antiszemitizmus erősítésével
feltárása, kritikai ellenségképet alakítottak ki; minden hatalom Hitler kezébe
és probléma- összpontosult / Führer-kultusz alakult ki).
központú
gondolkodás
E2 Rögzít a náci propaganda jellemzői közül egyet (pl. tömeg-
rendezvényeket tartottak; megszüntették a sajtószabadságot; modern
eszközöket – rádió, film – használtak), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. az egyirányú propaganda náci ideológia igazát 0–3
akarta bizonyítani; a sikeres tömegrendezvények – pl. berlini olimpia,
nürnbergi pártnapok – a nácizmus dicsőségét mutatták be; a technikai
újítások is erősítették a nácik iránti bizalmat; külön propaganda-
minisztériumot állítottak fel).
45
2019. május: A sztálini propaganda és ideológia (rövid)

A vizsgázó alapvetően a sztálini propagandát és annak ideológiai
Feladatmegértés hátterét mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi 0–2
T Rögzít egy, a sztálini diktatúrával kapcsolatos dátumot (pl. Sztálin
Tájékozódás pártfőtitkárrá választása: 1922, Lenin halála: 1924, Sztálin személyi 0–2
térben és időben diktatúrájának kiépítése / tisztogatások: 1930- as évek, Sztálin halála:
1953), illetve megállapításai a Szovjet- unióra vonatkoznak.

Kommunikáció, fogalmakat: pl. diktatúra, kommunizmus, propaganda, személyi 0–2
a szaknyelv kultusz.
alkalmazása K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 0–2
válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.
F Rögzíti a kép egy lényegi elemét (pl. egyszerű / hétköznapi témát
Ismeretszerzés, ábrázol; a munkásosztály egy tagját ábrázolja; nőt ábrázol egy
a források férfiasnak tartott szerepben), és ezzel kapcsolatban lényegi
használata megállapítást tesz (pl. a kép szocialista realista stílusú; a stílus célja
volt, hogy a tömegek számára legyen megfogható; szembeállítható a 0–3
korábbi művészeti alkotásokkal, melyek híres embereket /
eseményeket ábrázoltak; osztályharcos üzenete volt
/a munkásságot állította példaként; a művészeteket is a diktatúra
szolgálatába állították; idealizálja a fizikai munkát / megszépíti a
valóságot; a női munkavállalást népszerűsíti).
E1 Rögzíti a propaganda egy eszközét / célját (a sajtó állami irányítása;

cenzúra; személyi kultusz; egyházellenesség / osztályellenségek
Eseményeket megbélyegzése / sztahanovizmus / a rendszer eredményeinek
alakító tényezők népszerűsítése), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. 0–3
feltárása, kritikai ennek segítségével kontrollálták a közvéleményt; a diktátort
és probléma- kiemelkedő képességekkel ábrázolták; ellenségképet állítottak a
központú társadalom elé; lejáratták az ellenségesnek tekintett csoportokat;
gondolkodás elfedték a szovjet társadalom valós helyzetét).
E2 Rögzíti a diktatúra ideológiai alapja a marxizmus / leninizmus /

kommunizmus volt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
(pl. ennek központi eleme az osztályharc / az egyenlőség erőszakos 0–3
megteremtése volt; erre hivatkozva gyakorolták a proletárdiktatúrát; a
rendszer által megvalósított terrort is ebből vezették le; a
kommunizmus elveinek megvalósítása szükségszerűen vezetett a
diktatúrához).
46
2020. május: A második világháború előzményei (rövid)

A vizsgázó alapvetően a második világháborút megelőző német
Feladatmegértés terjeszkedést mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi 0–2
Tájékozódás T Rögzíti a téma egy lényeges – a forrásban nem szereplő – évszámát
térben és időben (pl. Anschluss: 1938, müncheni konferencia: 1938), és rögzíti a téma 0–2
valamely térbeli elemét (pl. Ausztria, Szudéta- vidék, Csehszlovákia,
Prága).
Kommunikáció, fogalmakat: pl. Anschluss, nemzetiszocialista / náci, nemzet, 0–2
a szaknyelv birodalom.
F Rögzíti a forrás lényegét (pl. a felek megállapodtak Csehország

Ismeretszerzés, a megszállásában), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
források Hitler kikényszerítette a csehszlovák elnök / Hácha beleegyezését; erre 0–3
használata Szlovákia névleges függetlenné válása után került sor; ezzel
Németország már nem németlakta területekre is kiterjesztette hatalmát;
megszervezték a Cseh–Morva Protektorátust).
E1 Rögzíti, hogy Ausztriát Németországhoz csatolták, és ezzel

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel megszegték a Párizs
Eseményeket környéki békéket; Hitler ezt Mussolini beleegyezésével tette; ezt a
alakító tényezők németlakta területek egyesítésével indokolták; az osztrák lakosság 0–3
feltárása, kritikai jelentős része üdvözölte a csatlakozást / a csatlakozást utólag
és probléma- népszavazás legitimálta; Nagy-Britannia és Franciaország nem szállt
központú szembe a német terjeszkedéssel; a terjeszkedés ideológiai háttere az
gondolkodás élettér-elmélet volt).
E2 Rögzíti, hogy Németország megszerezte a Szudéta-vidéket, és ezzel

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. erre a müncheni
konferencia adott lehetőséget; a terület lakossága német nyelvű volt; 0–3
ezzel párhuzamosan magyar – és lengyel – területi követelések is
voltak; Nagy-Britannia és Franciaország nem szállt szembe a német
terjeszkedéssel; a terjeszkedés ideológiai háttere az élettérelmélet volt).
47
2021. május: A szovjet rendszer ideológiája (rövid)

A vizsgázó alapvetően a szovjet rendszer ideológiájának legfontosabb
Feladatmegértés jellemzőit mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi 0–2
Tájékozódás T Rögzít egy, a szovjet rendszerrel kapcsolatos időbeli elemet (pl.
térben és időben bolsevik hatalomátvétel: 1917; Szovjetunió létrejötte: 1922; Sztálin 0–2
pártfőtitkárrá választása: 1922; Lenin halála: 1924; politikai
tisztogatások: 1930-as évek).
Kommunikáció, fogalmakat: pl. bolsevik / bolsevizmus / kommunista 0–2
a szaknyelv / kommunizmus, proletár, forradalom, szovjet.
F Rögzít egy lényeges tényt a forrásból (pl. a bolsevikok /
Ismeretszerzés, a kommunisták a burzsoáziát kívánták megsemmisíteni; a nyomozás
források során nem a valós tények / tettek számítottak; döntő tényezőnek a
használata származást / a társadalmi osztályhoz való tartozást tekintették), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az ideológia alapvető
eleme volt az osztályharc; ennek során koncepciós pereket rendeztek; 0–3
az ellenségnek tekintett csoportokat munkatáborokba / GULAG-
táborokba deportálták; az ellenségnek tekintett csoportokkal szemben a
GPU / az NKVD
/ az állambiztonsági hatóság erőszakos eszközökkel lépett fel; a
propagandát is az ellenségkép kialakítására használták; a forrás a
polgárháború időszakában keletkezett).
E1 Rögzíti, hogy a szovjet rendszer alapvető ideológiája a

szocializmus / marxizmus / kommunizmus volt, és ezzel kapcsolatban
Eseményeket lényegi megállapítást tesz (pl. céljuk a teljes egyenlőséget megvalósító 0–3
alakító tényezők kommunista társadalom volt; a társadalmi gondokért a magántulajdont
feltárása, kritikai tették felelőssé; meg akarták szüntetni a társadalmi osztályokat / az
és probléma- osztályharcot; az ideológia elsőbbsége adta a visszaélések alapját).
központú
gondolkodás
E2 Rögzíti a szovjet ideológia egy további jellemzőjét (pl. a hatalom
megszerzése proletárforradalom útján történik; a hatalomgyakorlás
kezdetén természetesnek tekintették a proletárdiktatúrát; az ideológia
fontos eleme volt a vallás- / egyházellenesség; lényegi jellemzője az
internacionalizmus), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz 0–3
(pl. a proletár- forradalom valójában erőszakos hatalomátvétel volt; a
proletár- diktatúra során erőszakos eszközöket használtak; a szovjet
rendszer ateista volt / ellenséges társadalmi csoportnak tekintette az
egyházat is; úgy hitték, hogy a kommunizmus elterjedésével
megszűnnek a nemzetek).
48
2021. május (I): Első világháború (rövid)

A vizsgázó alapvetően az első világháborút lezáró német
Feladatmegértés békeszerződés lényeges elemeit mutatja be. A válasz a forrás 0–2
Tájékozódás T Rögzíti, hogy a békeszerződést Versailles-ban kötötték meg, 1919- 0–2
térben és időben ben.
Kommunikáció, fogalmakat: pl. háború, békeszerződés, Népszövetség, jóvátétel. 0–2
a szaknyelv
F Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a német hadsereg létszáma
Ismeretszerzés, nem haladhatja meg a 100 000 főt; feloszlatták a vezérkart;
a források megtiltották a légierő kialakítását), és ezzel kapcsolatban megállapítja, 0–3
használata hogy ezzel a győztes hatalmak célja az volt, hogy Németországot
visszavágásra képtelenné tegyék.
E1 Rögzíti Elzász-Lotaringia elvesztését és a békeszerződés még egy
további lényeges területi következményét (pl. a Saar-vidéket
Eseményeket népszövetségi ellenőrzés alá helyezték; jelentős német területeket
alakító tényezők csatoltak Lengyelországhoz; Ausztria Német- országgal való
feltárása, kritikai egyesülését megtiltották), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
és probléma- tesz (pl. a franciák ezáltal revansot vettek a porosz–francia háborúban 0–3
központú elszenvedett vereségért; a népszövetségi ellenőrzés lejártával
gondolkodás népszavazást írtak elő a Saar- vidék hovatartozásáról; Elzász-
Lotaringiának és a Saar-vidéknek nyersanyagkészlete miatt különös
gazdasági jelentősége is volt; a németek a Lengyelországhoz csatolt
területek kapcsán revíziót követeltek; az Anschluss tilalmával is
Németországot kívánták gyengíteni).
E2 Rögzíti, hogy a békeszerződés jóvátételi kötelezettséget rótt ki

Németországra, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
Nagy-Britannia és Franciaország ezen összegből kívánta helyreállítani
gazdaságát / rendezni az Egyesült Államok felé fennálló tartozásait;
Németország már az 1920-as évek elején igyekezett / képtelen volt 0–3
eleget tenni a jóvátételi kötelezettségeinek; a jóvátétel Németország
számára megalázó volt; a jóvátétel indoka a németek háborús
felelőssége volt; később több nemzetközi konferencia ütemezte át a
jóvátétel fizetését).
49
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) – középszintű esszék megoldásai
2017. október: Magyarországi holokauszt (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a magyar holokauszt jelenségeiről ír, kitér a különféle
Feladatmegér módszerekre és a magyar hatóságok szerepére. A válasz bemutatja a zsidóság
tés sorsának alakulását a német megszállás után (pl. gettósítás, deportálások). A vizsgázó
az elemzés során feltárja a magyar hatóságok közreműködését a zsidók elleni 0–2
fellépésben. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból
lényegi megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg.
T1 Rögzít legalább két dátumot az eseményekhez kapcsolódóan (1944. március 19.
Tájékozódá a német megszállás kezdete, 1944. október 0–2
s térben és 15. a kiugrási kísérlet, 1945. április a hadiesemények vége Magyarországon).
időben T2 Rögzíti a téma valamely térbeli összetevőjét (pl. a hazai zsidók többségét 0–2
Auschwitzba deportálták).
Kommuniká megszállás, antiszemitizmus, holokauszt, gettó.
ció, a K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. 0–2
szaknyelv németbarát, deportálás, koncentrációs tábor, zsidótörvény.
alkalmazása
F1 Rögzít egy zsidóellenes intézkedést a forrás alapján (pl. vagyonelvétel,
élelemfejadag csökkentése, letartóztatások), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a zsidók megélhetését akarták ellehetetleníteni, a zsidóság 0–3
tartását kívánták megtörni a vezetőik letartóztatásával, a zsidóság ellenállását akarták
Ismeretszer megakadályozni).
zés, a F2 Rögzíti a deportálások egy lényegi elemét (pl. a magyar csendőrök kegyetlenül
források hajtották végre, a foglyokat vagonokba zsúfolták, nem tudták, hova mennek), és 0–3
használata megállapítja a magyar állami szervek tevékeny részvételét / felelősségét.
F3 Rögzíti a zsidó áldozatok számát, kb. 550-600 ezer fő, és lényegi megállapítást
tesz (pl. a vidéki zsidóságot pusztították el nagyobb mértékben, a budapesti zsidóság 0–3
egy része menekült meg).
E1 Rögzíti Magyarország német megszállását, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. németbarát kormány került hatalomra, a kormányzó nem
mondott le, a Gestapo tevékenykedhetett az országban, a zsidókat gettókba zárták, 0–3
megindult a deportálásuk a koncentrációs táborokba, Horthy leállíttatta a budapesti
zsidóság deportálását).
Eseményeke E2 Rögzíti, hogy a deportálások a magyar társadalom jelentősebb tiltakozása nélkül
t alakító mentek végbe, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a zsidótörvények
tényezők jogi keretet adtak az antiszemitizmusnak, a zsidók alapvető jogait korlátozták, sokan 0–3
feltárása, a zsidók vagyonát kívánták megszerezni, külföldi diplomaták és magyar
kritikai és magánemberek egy része a zsidók megmentésén fáradozott).
probléma- E3 Rögzíti a nyilas hatalomátvétel tényét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
központú tesz a zsidóság sorsára vonatkozóan (pl. a fővárosi zsidókat gettóba zárták, a
gondolkodás nemzetközi nyomás ellenére folytatták a deportálásokat, a front közeledése miatt 0–3
gyalogos halálmeneteket indítottak, sokakat a Dunába lőttek).
elemzését.
50
2018. május: A magyarországi nyilasuralom (hosszú)

A vizsgázó a nyilasuralom időszakát, a nyilas diktatúra jellemzőit mutatja be.
Feladatmegértés Elemzésében kitér a hazai holokauszt eseményeire is. A válasz a források 0–2
T1 Rögzíti a nyilas diktatúra kezdetét: 1944. október 15-16., és még egy időbeli
elemet (pl. a nyilasuralom korszaka: 1944. október–1945. április; Budapest 0–2
Tájékozódás szovjet kézre kerülése: 1945. február; a háború és a nyilasuralom vége: 1945.
térben és április).
időben T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. a szovjet támadás üteme; a nyilasok
hatalma nem terjedt ki az ország teljes területére; a halálmenetek nyugatra indultak
el; a budapesti zsidóság megsemmisítésére törekedtek; Debrecennél / 0–2
Székesfehérvárnál volt jelentős ütközet a németek és a szovjetek között).
antiszemitizmus, totális diktatúra, hadművelet / hadsereg, front. 0–2
Kommunikáci K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. kiugrási
ó, a szaknyelv kísérlet, gettó, nyilas mozgalom, holokauszt. 0–2
alkalmazása K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem
tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. (Az első forrás szövegében 0–2
szereplő nagy kezdőbetűs fogalmak forráshű szerepeltetése nem számít helyesírási
hibának.)
F1 Rögzíti a hungarista ideológia egy lényegi elemét (pl. ez a magyar
nemzetiszocializmus; a rendet hirdeti a liberalizmussal szemben / elítéli a
liberalizmust; az egyén szabadságát alárendeli a nemzetnek; tekintélyelvűséget /
népjólétet hirdet), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. alapja a 0–3
náci ideológia / némileg eltér a náci ideológiától; szélsőségesen nacionalista
ideológia; a rend megvalósítására / a szabadság korlátozására diktatúrát hoztak
létre).
Ismeretszerzés, F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Horthy Miklós kényszer hatására
a források nevezte ki Szálasit miniszterelnöknek / mondott le a kormányzói hivataláról), és
használata ezzel kapcsolatosan lényegi megállapítást tesz (pl. a sikertelen kiugrási kísérlete
után került sor erre az eseményre; Szálasi német segítséggel került hatalomra; 0–3
Horthy és családja Németországba került házi őrizetbe; Szálasi kinevezése után a
Horthyhoz hű politikai erőket is betiltották.)
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Szálasi teljesen alárendelte az országot
a németeknek; jelentős katonai erő felállítását ígérte), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. Szálasi teljes mozgósítás elrendelésével kívánta a 0–3
németeknek tett ígéretét teljesíteni; az ország katonai vérvesztesége miatt
ígéretének betartása nem volt reális; növelte a háborús veszteségeket).
E1 Rögzíti a nyilas diktatúra egy jellemző vonását (pl. minden gazdasági
erőforrást a háborús céloknak rendeltek alá; Szálasi nemzetvezető lett; a
hungarista ideológia hivatalossá vált; teljes mozgósítást rendeltek el a végsőkig
való kitartás érdekében), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
Eseményeket Magyarország a német megszállás előtt is a német érdekeknek megfelelően 0–3
alakító politizált / kereskedett; a németek és a nyilasok lényegében kifosztották az
tényezők országot; csak egy sikertelen katonai össze- esküvés próbálta megdönteni a
feltárása, nyilasuralmat; Szálasi ezzel összevonta az állam- és kormányfői tisztséget; a
kritikai és katonai sikernek nem volt realitása).
probléma- E2 Rögzít egy tényt a katonai helyzettel kapcsolatban (pl. a szovjet erők október
központú közepén elfoglalták a Tiszántúlt; Budapest ostroma november végén megindult /
gondolkodás az ostromgyűrű karácsonykor bezárult; a Dunántúlon volt az utolsó kísérlet a 0–3
szovjetek megállítására), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az
ország hatalmas veszteségeket szenvedett; Budapest súlyos károkat szenvedett a
harcok alatt; 1945 tavaszára a szovjetek teljes győzelmet arattak Magyarországon;
szovjet csapatok fosztogattak / kényszermunkára hurcoltak embereket).
51
E3 Rögzíti a nyilasok zsidók ellen elkövetett rémtetteit Budapesten (pl.

létrehozták a gettót; vérengzésekre a gettóban / a Duna-parton került sor; gyalogos
halálmeneteket indítottak útnak), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
(pl. Budapest szovjet ostroma / a vasútvonalak megsemmisülése nem tette lehetővé 0–3
a zsidóság deportálását; a budapesti zsidóság kiirtása is megkezdődött; a zsidókat
a nácikkal együttműködve gyilkolták meg; a szovjetek győzelme vetett véget a
zsidók meggyilkolásának).
elemzését.
52
2018. május (I) Bethlen-féle konszolidáció (hosszú)

Feladatmegé A vizsgázó alapvetően a belpolitikai és gazdasági konszolidációt mutatja be Bethlen
rtés István miniszterelnöksége idején. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti Bethlen István miniszterelnökségének évszámait (1921–31). 0–2
térben és T2 Utal a trianoni területvesztésre. 0–2
időben
Kommuni K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl.
káció, a országgyűlés, párt, választójog / szavazás, infrastruktúra. 0–2
szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl.
alkalmazá konszolidáció, népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank. 0–2
sa
K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz
F1 Rögzíti a forrás lényegét (korlátozott gyülekezési jog biztosítása), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. Bethlen a legjelentősebb ellenzéki erő működését
korlátozta; ellehetetlenítette a népszerűtlen intézkedésekkel szembeni tiltakozásokat; a 0–3
szociáldemokraták korlátozásával megerősítette a kormánypárt helyzetét; fennmaradt
a többpártrendszer, de a parlamentarizmus csak korlátozottan működött; az alapvető
szabadságjogok csak korlátozottan érvényesültek).
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Bethlen elhatárolódott a szélsőséges
politikai irányzatoktól / a forradalmaktól; a történelmi hagyományokra épülő fejlődést
Ismeretsz tűzte ki célul; az Egységes Párt keresztény / nemzeti / konzervatív eszméket vallott), és
erzés, a tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a szélsőséges mozgalmak be voltak
források tiltva; a szélsőségekkel szemben rendőri / büntetőjogi eszközökkel lépett fel a 0–3
használat kormány; az Egységes Párt többséget szerzett a választásokon; stabil / leválthatatlan
a kormánypárt volt; a KNEP és a kisgazdapárt tagjai alapították).
F3 Rögzíti a forrás lényegét (pl. a kormány jelentős összeget költött infrastrukturális
beruházásokra / a közlekedés és hírközlés fejlesztésére), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. ezt részben a népszövetségi kölcsön tette lehetővé; 0–3
előfeltétele volt a pénzügyi konszolidáció; a trianoni területvesztés is indokolta; ez
hozzájárult a gazdaság fellendüléséhez / modernizációjához).
E1 Rögzít egy – a forrásokban nem szereplő – tényt a parlamentarizmusra vonatkozóan
(pl. Bethlen szűkítette a választójogot; a szavazás csak a nagyvárosokban volt titkos;
visszaállították a felsőházat), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
Eseménye biztosította a kormánypárt fölényét a választásokon; erősítette a rendszer konzervatív 0–3
ket jellegét; megakadályozta a radikális változásokat; korlátozott parlamentáris rendszer
alakító jött létre).
tényezők E2 Rögzíti a pénzügyi stabilizáció egy lényegi elemét (pl. a népszövetségi kölcsön
feltárása, felvétele; a Magyar Nemzeti Bank megalapítása; a pengő bevezetése), és tesz egy
kritikai és érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a népszövetségi kölcsön tette lehetővé az 0–3
probléma állami beruházásokat / a pengő bevezetését; a Nemzeti Bank bocsátotta ki a pengőt; a
köz- pengő bevezetése véget vetett az inflációnak / stabil alapokra helyezte a gazdaságot).
pontú E3 Rögzít egy tényt a gazdasági változásokra vonatkozóan (pl. ezt részben a
gondolkod nyersanyaglelőhelyek elvesztése / a Monarchia piacának felbomlása kényszerítette ki;
ás a nyersanyagigényes iparágak visszaszorultak; modern iparágak indultak fejlődésnek;
a kormány támogatta a mezőgazdaság gépesítését; fejlődött a turizmus), és tesz egy
érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az ország kilábalt a trianoni békét követő 0–3
válságból; gazdasági szerkezetváltás történt; a gazdasági helyzet stabilizálódása
elősegítette a politikai konszolidációt; a fellendülésnek a nagy gazdasági világválság
vetett véget).
53
54
2018. október: Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja (hosszú)

A vizsgázó bemutatja a trianoni béke gazdasági hatásait és a gazdasági
Feladatmegér konszolidációhoz vezető lépéseket. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T1 Rögzíti a trianoni békediktátum aláírását: 1920. június 4. vagy Bethlen István 0–2
Tájékozódá miniszterelnökségét: 1921–31.
s térben és T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. trianoni Magyarország; elcsatolt 0–2
időben területek valamelyikét; a Monarchia gazdasági egységét).
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. háború, 0–2
béke, szerződés, jóvátétel.
Kommunikác K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl.
ió, a konszolidáció, népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank. 0–2
szaknyelv
alkalmazása
F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. lekötötték az ország vagyonának és
jövedelmének egy részét; korlátozták az arannyal való kereskedést), és ezzel 0–3
kapcsolatban megállapítja, hogy a trianoni béke jóvátétel fizetésre kötelezte
Magyarországot.
F2 Rögzít egy lényegi tényt a térkép alapján (pl. a vasúthálózat még erősebben
Budapest központúvá vált; a körvasútvonalat elcsatolták; a vasúthálózat hossza
lényegesen csökkent), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez tovább
növelte az országban a regionális különbségeket / Budapest túlsúlyát; a kisantant 0–3
Ismeretszerz
országai közti együttműködést kívánták ezzel elősegíteni; a hazai nehéziparra is
és, a
negatívan hatott; nehezítette a kereskedelmet).
források
használata F3 Rögzít egy lényegi tényt a bankjegyek alapján (pl. a korona elértéktelenedett;
bevezették a pengőt; a pengőt a Magyar Nemzeti Bank adta ki), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. a gazdaság visszaesését tükrözte a pénz- romlás; a 0–3
pénzromlás a tudatos gazdaságpolitika részét képezte; új értékálló pénz került
bevezetésre; a népszövetségi kölcsön tette ezt lehetővé).
E1 Rögzíti a trianoni békediktátum valamely a forrásokban nem szereplő gazdasági
következményét (pl. a nyersanyagok jelentős részét elveszítette az ország; a Monarchia
gazdasági egysége felbomlott; Magyarország elveszítette tengeri kikötőjét), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a feldolgozóipar maradt az országban; 0–3
Budapest központi szerepe tovább erősödött; a kereskedelem jelentősen visszaesett; a
kisantant országai elzárkóztak a Magyarországgal való gazdasági együttműködéstől).
E2 Rögzíti, hogy Magyarország népszövetségi kölcsönt kapott, és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. jóval kevesebbet, mint amennyit igényelt; egy részét a
Események jóvátételre kellett fordítania; a szélsőségektől mentes kormánypolitikának is szerepe 0–3
et alakító volt a kölcsön elnyerésében; ezzel megindult a gazdaság stabilizációja; felvették az
tényezők országot a Népszövetségbe, ez elősegítette a politikai konszolidációt).
feltárása, E3 Rögzít egy lényeges tényt a hazai ipar szerkezetváltásával kapcsolatban (pl.
kritikai és nehézipari ágazatokban / malomiparban visszaesés, textiliparban és
probléma- energiatermelésben bővülés), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
központú fogyasztási cikkek gyártása kapott állami támogatásokat; a textiliparnak nem kellett 0–3
gondolkodá versenyeznie az osztrák és cseh textiliparral; a modern ágazatokban nagyobb volt a
s fellendülés; a Monarchia közös vámterülete megszűnt; elcsatoltak jelentős
gabonatermő
E4 területeket).helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését.
Önálló ismereteivel, 0–3
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők)
pontozásánál is.
55
2019. május: A trianoni béke következményei (hosszú)

A vizsgázó a trianoni béke közvetlen következményeit mutatja be
Feladat- Magyarország területére, népességére és gazdaságára nézve az 1920-as évek
megértés elején. Elemzésében kitér arra, hogyan viszonyult a politikai vezetés és a 0–2
közvélemény a békéhez. A válasz a források felhasználásával lényegi
T1 Rögzíti a trianoni békeszerződés dátumát: 1920. június 4. 0–2
Tájékozódás
térben és T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. megnevez legalább két 0–2
időben elszakított országrészt, megnevezi a kialakult új államokat, földrajzi példákkal
utal a gazdasági egységmegbomlására).
nemzetállam/utódállam, nyersanyag, közlekedés, infrastruktúra. 0–2
Kommuniká K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl.
ció, a békediktátum / békeszerződés, revízió, irredentizmus, etnikum / kisebbség 0–2
szaknyelv /nemzetiség.
alkalmazása
Ismeretszerz F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a békeszerződés aláírását a határon
és, a túlra került magyarok katasztrófaként élték meg; az új helyzetben újrakezdésre
források szólít fel; a határon túli / erdélyi magyarság csak önmagára számíthat ebben a
használata helyzetben), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a revíziós 0–3
propaganda nem orvosolta a határon túliak problémáit; az autonómia kivívása
nem sikerült; a magyar értelmiség sikerrel fogta össze a határon túli
magyarságot; a határon túli területek közül a legtöbb magyar Erdélyben élt;
Románia nem tartotta be a kisebbségi jogokat; korlátozták az egyházak / a
magyar nyelvű oktatás szabadságát).
F2 Rögzíti az adatok egy lényegi elemét (pl. a feldolgozóipar nagy része
Magyarországon maradt / a nyersanyagok jelentős részét elveszítette az
ország), és ezzel kapcsolatosan lényegi megállapítást tesz (pl. visszaesést 0–3
okozott a termelésben; nőtt a munkanélküliség; a gazdaságban
szerkezetváltásra volt szükség; az ellenséges politikai viszonyok nehezítették
a gazdasági együttműködést; felbomlott a Monarchia közös piaca).
F3 Rögzíti a plakát egy lényegi elemét (pl. a menekültek nehéz körülmények
között éltek; a vagonlakóknak gyűjtést szerveztek a téli időszakra), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. több százezer magyar menekült az
utódállamokból Magyarországra / a menekültek a határokon kívül rekedt 0–3
magyarság soraiból kerültek ki; a menekültekről való gondoskodás jelentős
terhet jelentett; a határon túli magyarok jogait a szomszédos államok
korlátozták).
E1 Rögzíti, hogy a trianoni békeszerződésben az ország elveszítette
területének és lakosságának kb. kétharmadát, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. Magyarország egy európai nagyhatalom részéből kis 0–3
országgá vált; soknemzetiségű államból nemzetállam lett; jelentős jóvátétel
fizetésére is kötelezték; a többi veszteshez képest aránytalanul nagy területet
csatoltak el Magyarországtól).
56
Eseményeket E2 Rögzít egy tényt az etnikai következményekkel kapcsolatban (pl. a béke

alakító nem vette figyelembe az etnikai elveket; a zömében nemzetiségiek lakta
tényezők területek az utódállamokhoz kerültek; a magyarság egyharmada is idegen
feltárása, fennhatóság alá került; a határon túlra került magyarok jelentős része / fele a
kritikai és határ mentén tömbökben élt), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz 0–3
probléma- (pl. Magyarország soknemzetiségű államból nemzetállam lett; a béke nem
központú oldotta meg a nemzetiségi kérdést; a kisebbségbe került magyarságot
gondolkodás jogaikban korlátozták; a magyar revízió megakadályozására megalakult a
kisantant).
E3 Rögzít egy tényt a béke magyarországi fogadtatásával kapcsolatban (pl. a
magyar nép megalázónak / igazságtalannak érezte; Magyarországon megjelent
az irredentizmus / revíziós gondolat; a béke elfogadása a Horthy-rendszer
nemzetközi elismerését jelentette), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. kezdetben a revíziónak nem volt külpolitikai realitása; csak a 0–3
magyarlakta vidékek visszacsatolását / a történelmi Magyarország
helyreállítását szorgalmazták; Trianon revíziója lényegében politikai
konszenzus tárgyát képezte; revíziós szervezetek alakultak; a gazdasági és
politikai konszolidáció elengedhetetlen feltétele volt a béke aláírása).
elemzését.
57
2020. október: A bethleni konszolidáció (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a Bethlen István miniszterelnöksége alatt zajló gazdasági
Feladat- és politikai konszolidáció legalapvetőbb elemeit mutatja be. A válasz a források
megértés felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
T1 Rögzíti, hogy Bethlen István 1921–1931-ig volt miniszterelnök. 0–2
Tájékozódás
térben és T2 Rögzíti a téma egy térbeli vonatkozását (pl. a trianoni 0–2
időben békeszerződés/diktátum következtében az ország területének 2/3-át elveszítette;
a nyersanyagforrások zöme a határokon kívülre került; a feldolgozóipar jelentős
része Budapesten volt).
állam, gazdaság, kormány, konszolidáció. 0–2
Kommuniká K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl.
ció, a népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, nyílt / titkos szavazás. 0–2
szaknyelv K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem
alkalmazása tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
Ismeretszerz F1 Rögzít egy lényegi elemet a forrás alapján (pl. Bethlen megegyezett a
és, a szociáldemokrata pártvezetéssel arról, hogy nem szerveznek tüntetéseket / nem
források tartanak sztrájkokat / politikamentesen működhetnek a szakszervezetek), és
használata ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt a megállapodást nevezik 0–3
Bethlen–Peyer-paktumnak; ezzel megakadályozta a legerősebb ellenzéki párt
nyílt fellépését / utcai politizálását; lehetővé tette a szociáldemokrata párt
törvényes működését; a kommunisták továbbra is illegalitásban működtek).
F2 Rögzít egy lényegi elemet a forrás alapján (pl. Bethlen szerint a
Kisgazdapárt a magyar újjáépítés alapja; Bethlen bejelenti, hogy a
Kisgazdapárttal egyesülni kíván), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást 0–3
tesz (pl. Bethlen a Kisgazdapártba belépve hozta létre a tervezett Egységes
Pártot; az Egységes Párt stabil parlamenti többséget biztosított a kormánynak; a
párt a keresztény / nemzeti / konzervatív ideológiát képviselte; valójában
Bethlen belépésével inkább elfoglalta a Kisgazda Pártot).
F3 Rögzít egy lényeges tényt a táblázat alapján (pl. a nehézipar / élelmiszeripari
termelés visszaesett; a vegyipar / textilipar aránya nőtt a háború előttihez
képest), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
nyersanyagkészletek elvesztése miatt a nagyobb nyersanyagigényű ágazatok 0–3
termelése visszaesett / a kisebb nyersanyagigényű ágazatokat kellett fejleszteni;
a Monarchia piacának szétesése miatt az exportra termelő ágazatok részesedése
csökkent / a hazai piacra termelő ágazatokat kellett fejleszteni; Bethlen
miniszterelnöksége alatt gazdasági szerkezetváltás történt).
E1 Rögzít egy lényeges tényt a Bethlen által bevezetett új választójogi
szabályzással kapcsolatban (pl. szűkítette a választójogot; ismét bevezette a
műveltségi cenzust; vidéken nyílt szavazást vezetett be; visszaállították a 0–3
felsőházat), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a megelőző
Eseményeket választójogi szabályzáshoz képest ez visszalépést jelentett; a választójogi
alakító szabályzást az ország konszolidációja / a stabil kormányzati hatalom érdekében
tényezők alakította át; a szabályzás nyomán korlátozott parlamentarizmus alakult ki;
feltárása, lehetővé vált a szélsőséges politikai erők / legitimisták visszaszorítása; a
kritikai és történelmi vezetőrétegek meg tudták őrizni a befolyásukat).
probléma- E2 Rögzíti, hogy Magyarország jelentős kölcsönt tudott fölvenni a
központú Népszövetségtől, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kölcsön
gondolkodás nyújtása Bethlen számára külpolitikai siker volt; a kölcsönre alapozva sikerült 0–3
megfékezni az inflációt; a kölcsön teremtette meg a gazdasági
szerkezetváltáshoz szükséges tőkét).
58
E3 Rögzíti, hogy új pénznemként bevezették a pengőt, és ezzel kapcsolatban

lényegi megállapítást tesz (pl. a pengő stabil fizetőeszköz volt; a pengő
bevezetéséhez szükséges fedezetet a népszövetségi kölcsön / a szigorú
költségvetési politika teremtette meg; a pengő árfolyama fölött az újonnan
létrehozott Magyar Nemzeti Bank őrködött). 0–3
elemzését.
2021. május (I): Magyarországi holokauszt (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a magyar holokauszt jellemzőit és eseményeit
Feladatmegértés mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T1 Rögzíti, hogy Magyarországot 1944. március 19-én szállták meg a
német csapatok, valamint rögzíti a téma még egy lényeges dátumát (pl.
Tájékozódás nyilas-hatalomátvétel: 1944. október 15-16., a budapesti gettó 0–2
térben és időben felszabadulása: 1945. január 18., Budapest felszabadulása: 1945.
február 13., a háború vége Magyarországon: 1945. április).
T2 Rögzíti, hogy az áldozatok többségét Auschwitzban gyilkolták

meg, és rögzít még egy lényeges térbeli elemet (pl. a legnagyobb gettó
Budapesten volt, a deportálások vidéken kezdődtek, a visszacsatolt 0–2
területekről is deportálták a zsidókat, halálmeneteket indítottak
nyugatra, a nyilasok a Duna-parton végeztek ki zsidókat, a gettókon
kívül csillagos házakban élhettek zsidók).

fogalmakat: pl. holokauszt, antiszemitizmus / fajelmélet, világháború, 0–2
Kommunikáció, náci.
alkalmazása pl. gettó, deportálás, koncentrációs / megsemmisítő tábor, nyilas. 0–2

F1 Rögzíti, hogy Wallenberg / a svéd követség / egyes külföldi

diplomaták menleveleket adtak magyar zsidóknak, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. csak nekik volt 0–3
lehetőségük a tömeges embermentésre; mellettük magyar civilek
/ egyházi személyek is mentettek zsidókat) vagy megnevez további
embermentő országokat / diplomatákat – pl. Svájc / Carl Lutz, Vatikán
/ Angelo Rotta.
59
Ismeretszerzés, F2 Rögzíti a kérelem lényegét (pl. a zsidók vagyonát elárverezték /

a források kiosztották; a kérelmező egy kifosztott zsidó zongorájára tart igényt),
használata és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a magyar lakosság 0–3
egy része közömbösen
/ örömmel fogadta a zsidók elhurcolását; a magyar lakosság egy része
hasznot húzott a zsidók elhurcolásából).
F3 Rögzíti a magyar zsidóság területi elhelyezkedésének
arányváltozását, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
Budapesten volt a legnagyobb a túlélés esélye; a budapesti gettó 0–3
kiürítését Horthy leállította; a holokauszt áldozatainak kb. tizede
magyar zsidó volt; Magyarország emberveszteségének kb. harmadát a
holokauszt áldozatai tették ki; a magyar zsidóság embervesztesége kb.
440-550 ezer fő.)
E1 Rögzíti a német megszállás jelentőségét a magyarországi
holokauszt történetében (pl. a gettósítás / deportálás csak a megszállás
után kezdődött; a holokauszt eseményeit az SS / Eichmann koordinálta;
a nácik az egész európai zsidóságot meg akarták semmisíteni), és 0–3
megállapítja a magyar állam / a magyar hatóságok / Horthy Miklós
felelősségét (pl. a gettókat a csendőrség őrizte; a deportálást a magyar
vasút hajtotta végre; Horthy nem akadályozta meg a deportálásokat).
Eseményeket
alakító tényezők E2 Rögzíti a magyar zsidóság gettósítását (pl. a gettó lezárt, szűk
feltárása, kritikai lakóterület volt; a gettót engedély nélkül nem hagyhatták el; a gettóban
és probléma- sárga csillagot kellett viselni), és megállapítja, hogy innen 0–3
központú haláltáborokba deportálták őket (pl. a munkaképtelennek
gondolkodás minősítetteteket azonnal elgázosították; a munkaképesnek
minősítetteket koncentrációs táborokban dolgoztatták).
E3 Rögzíti, hogy a nyilasok kísérletet tettek a budapesti zsidóság
meggyilkolására, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
Horthy előzőleg leállította a budapesti zsidók deportálását; velük 0–3
szemben léptek fel az embermentők; a deportálás lehetetlensége miatt
helyszíni gyilkosságokra került sor).

60
10. A jelenkor (1945-től napjainkig) – középszintű esszék megoldásai
2018. május: A keleti blokk gazdasági jellemzői (rövid)

A vizsgázó alapvetően a keleti blokk politikai és gazdasági jellemzőit
tár fel.
Tájékozódás T Rögzíti a KGST megalakulásának dátumát: 1949, és rögzíti, hogy a 0–2
térben és időben keleti blokkot a szovjet mintát követő államok / a Szovjetunió és
csatlós államai alkották.
Kommunikáció, fogalmakat: pl. politika, kommunizmus, terv- gazdaság, KGST. 0–2
a szaknyelv
F Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a KGST-n belül a Szovjetunió
Ismeretszerzés, és az egyes tagállamok között zajlott a (kül)- kereskedelmi forgalom
a források nagy része; a Szovjetunión kívüli tag- államok között jóval csekélyebb
használata volt a (kül)kereskedelmi forgalom), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a Szovjetunió főképpen nyersanyagokkal látta el
a többi tag- országot; az egyes tagországok ipari (kész)termékeket 0–3
exportáltak a Szovjetunióba; a felek között ún. barter- kereskedelem
zajlott; a KGST-ben munkamegosztás alakult ki; a KGST-
együttműködés nem ösztönözte sokoldalú fejlődésre a szocialista
gazdaságokat; a KGST-országok – részben – el voltak zárva a
világpiactól).
E1 Rögzíti, hogy a keleti blokk államaiban tervgazdálkodást folytattak,

és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. együtt járt az
Eseményeket államosítással; központi szabályok határozták meg a termelés 0–3
alakító tényezők feltételeit és mennyiségét; nem léteztek piaci viszonyok; mindennapos
feltárása, kritikai volt az áruhiány).
és probléma-
E2 Rögzíti, hogy a keleti blokkban mindenütt iparosítás zajlott, és
központú
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. főképpen a
gondolkodás
nehézipart és a bányászatot fejlesztették; az iparfejlesztés a legtöbb
esetben nem volt hatékony; sokszor nem vették figyelembe a
nyersanyagadottságokat; az ipari üzemek állami kézben voltak; az
iparfejlesztés a kommunista ideológiából is fakadt; az iparfejlesztést a
háborús készülődés is indokolta); vagy rögzíti, hogy a mezőgazdaságot 0–3
kollektivizálták, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
ennek letéteménye- sei a termelőszövetkezetek és az állami
gazdaságok voltak; a kollektivizálással elveszett az egyéni érdekeltség;
megszűnt az önállóan gazdálkodó paraszti réteg; sok esetben erőszakot
is alkalmaztak / megfélemlítették a szövetkezetekből kimaradókat;
ezáltal visszaesett a termelés; áruhiány / hiánygazdaság alakult ki).
61
2018. október: Európa a második világháború után (rövid)

A vizsgázó alapvetően az Egyesült Államok és a Szovjetunió
Feladatmegértés törekvéseit mutatja be a megszállt országok politikai berendezkedését 0–2
illetően. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár
fel.
Tájékozódás T Rögzíti a korszak valamely lényeges dátumát (pl. a második
térben és időben világháború vége: 1945, a Truman-elv, a párizsi béke: 1947, az NSZK,
az NDK, a NATO létrejötte: 1949), valamint a téma valamely lényeges 0–2
térbeli összetevőjét (pl. Németország / Berlin kettéosztása, szovjet
területi nyereségek); vagy megnevez egy- egy, a nyugati, ill. a keleti
érdekszférába tartozó államot.
Kommunikáció, fogalmakat: pl. szuperhatalom, kétpólusú világ, hidegháború, 0–2
a szaknyelv vasfüggöny.
F Rögzíti, hogy Európát a megszállás következtében kettéosztották, és

Ismeretszerzés, ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kettéosztás
a források alapvető oka a szovjet terjeszkedés volt; fegyverkezési verseny alakult 0–3
használata ki a két szuperhatalom között; a fő ütközőzóna Németország / Berlin
volt; kialakult a kétpólusú világrend / megkezdődött a hidegháború).
E1 Rögzíti, hogy az Egyesült Államok Európában a demokrácia

védelmében lépett fel, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
Eseményeket (pl. ez egybeesett a piacgazdaság helyre- állításának igényével; a
alakító tényezők demokráciáknak katonai védelmet is nyújtott – ez volt a NATO; a 0–3
feltárása, kritikai demokráciákat anyagilag is segítette
és probléma- – a Marshall-terv keretében; a demokráciák védelmét / a szovjet
központú terjeszkedés megállítását / a kommunista befolyás csökkentését
gondolkodás hirdette meg a Truman-elv; az Egyesült Államok kiterjesztette
befolyását Nyugat-Európára).
E2 Rögzíti, hogy a Szovjetunió Európában kommunista diktatúrák

létrehozására törekedett, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. szovjet szemszögből ez egy védelmi övezet kialakítását is 0–3
jelentette; a közép- és kelet-európai országokat függő helyzetben
kívánta tartani; ez egybeesett a tervgazdaság bevezetésével; a
hatalomátvételt demokratikus látszattal kívánta leplezni – „népi
demokráciák”).
62
2019. október: ENSZ (rövid)

A vizsgázó alapvetően az ENSZ BT létrehozásának célját és
Feladatmegértés működését mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi 0–2
T Rögzíti, hogy az ENSZ 1945-ben alakult meg, és rögzíti a téma
Tájékozódás valamely térbeli elemét (pl. az ENSZ székhelye New York, a világ 0–2
térben és időben csaknem összes állama tagja, felsorolja a BT állandó tagjait).

Kommunikáció, fogalmakat: pl. ENSZ, Biztonsági Tanács, kétpólusú világ / 0–2
a szaknyelv hidegháború, nagyhatalom / szuperhatalom.
F Rögzíti a forrás lényegét (pl. a Szovjetunió megakadályozta, hogy

Ismeretszerzés, az ENSZ BT döntsön), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
a források tesz (pl. az ENSZ BT állandó tagjai vétójoggal rendelkeznek; az ENSZ 0–3
használata BT nem tudja elítélni állandó tagjait; a Szovjetunió gyakran élt
vétójogával).
E1 Rögzíti, hogy az ENSZ BT-nek állandó és ideiglenes tagjai vannak,

és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az állandó tagok
Eseményeket a második világháború győztes nagyhatalmai; az állandó tagok száma 0–3
alakító tényezők nem változott; az ideiglenes tagokat választják; az ideiglenes tagok
feltárása, kritikai száma emelkedett; az állandó tagoknak vétójoga van; a BT-ben a
és probléma- nagyhatalmak egyetértése nélkül érdemi határozat nem hozható).
központú
gondolkodás
E2 Rögzíti, hogy az ENSZ BT létrehozásának célja a béke fenntartása
/ a nemzetközi biztonság megteremtése, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. az ENSZ BT határozatai kötelező érvényűek – 0–3
szemben a Közgyűlés határozataival; az ENSZ BT katonai erőt is
bevethet; a BT gyorsabban / hatékonyabban működhet, mint a
Közgyűlés; az ENSZ BT tárgyalási fórumot biztosít a
nagyhatalmaknak).
63
2020. május (I): Az Európai Unió költségvetése (rövid)

Feladatmegé A vizsgázó alapvetően az Európai Unió költségvetési bevételeit és kiadásait
rtés mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T Rögzít egy, az Európai Unióval kapcsolatos összetartozó térbeli és időbeli
térben és elemet (pl. római szerződés: 1957/58; maastrichti szerződés: 1992/93; lisszaboni 0–2
időben szerződés: 2007/09; Magyarország csatlakozása az EU-hoz: 2004).
Kommuniká K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi
ció, a fogalmakat: pl. gazdaság, pénz, költségvetés, bevétel / kiadás. 0–2
szaknyelv K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem 0–2
alkalmazása tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.
F Rögzít egy lényeges tényt a diagramról az EU bevételeivel kapcsolatban (pl.
Ismeretszerz az EU bevételei között a legnagyobb arányt a tagállami hozzájárulás teszi ki; az
és, a források EU rendelkezik vámbevételekkel is; a forgalmi adó / áfa egy része is az EU-t
használata illeti), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a tagállami
hozzájárulás összege a nemzeti jövedelem nagyságától függ; a tagállamok 0–3
nemzeti bevételeiknek csak töredékével járulnak hozzá az EU költségvetéséhez
/ az EU költségvetési bevételei eltörpülnek a tagállami költségvetések bevételei
mellett; a vámokat az EU külső határain szedik; az EU közös vámterület; a vámok
az EU piacát is védik).
E1 Rögzíti, hogy az EU kiadásainak egyik meghatározó tételét a kohéziós
politika támogatásai / regionális támogatások / strukturális támogatások jelentik,
Eseményeket és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ennek keretében az EU
alakító elmaradottabb régióinak felzárkózását segítik; csak az EU által meghatározott
tényezők célokra – pl. infrastruktúra-fejlesztés, környezetvédelmi be- ruházások,
feltárása, munkahelyteremtés stb. – lehet igényelni; pályázat útján elnyerhető), vagy rögzít
kritikai és egy további tényt a költségvetéssel kapcsolatban (pl. a legnagyobb nettó befizető
probléma- Németország; a kevésbé fejlett országok a fő nettó haszonélvezők; léteznek nettó
központú befizetők és haszonélvezők; a költségvetést a Tanács / az Európai Parlament 0–3
gondolkodás fogadja el), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Németország
befizetéseiből sok visszaáramlik megrendelésként a német cégekhez; a kevésbé
fejlett országok piacain a fejlettebb országok vállalatai tudnak terjeszkedni; a
nettó be- és kifizetések mellett fontosak az egyéb gazdasági előnyök / hátrányok
is; az egyes tagállamok hosszú viták árán igyekeznek a számukra legkedvezőbb
megoldást elérni).
E2 Rögzíti, hogy az EU kiadásainak másik meghatározó tételét a közös
mezőgazdasági politika jelenti, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
(pl. ennek eszközei: földalapú támogatások / ártámogatások / rögzített 0–3
felvásárlási árak; főképpen a vidéki népesség és életforma megtartását szolgálja;
ma már egyre inkább a vidékfejlesztési cél dominál; megkövetelik a
környezetvédelmi szempontok érvényesítését is; árnyoldalai is vannak: pl.
magasabb mezőgazdasági árak / a verseny hiánya), vagy rögzít egy további tényt
a költségvetéssel kapcsolatban (pl. a legnagyobb nettó befizető Németország; a
kevésbé fejlett országok a fő nettó haszonélvezők; léteznek nettó befizetők és
haszonélvezők; a költségvetést a Tanács / az Európai Parlament fogadja el), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Németország befizetéseiből
sok vissza- áramlik megrendelésként a német cégekhez; a kevésbé fejlett
országok piacain a fejlettebb országok vállalatai tudnak terjeszkedni; a nettó be-
és kifizetések mellett fontosak az egyéb gazdasági előnyök / hátrányok is; az
egyes tagállamok hosszú viták árán igyekeznek a számukra legkedvezőbb
megoldást
Ugyanaz a válasz elérni). el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító
nem fogadható
64
2020. október: A Szovjetunió felbomlása (rövid)

Feladatmegé A vizsgázó alapvetően a Szovjetunió felbomlásának okait mutatja be. A válasz
rtés a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T Rögzíti a Szovjetunió felbomlásának dátumát: 1991. Rögzít egy térbeli
térben és elemet (pl. a Szovjetunió tagköztársaságokra esett szét, Oroszország területe 0–2
időben nem azonos az egykori Szovjetunióéval, a Szovjetunió helyén alakult ki a
Független Államok Közössége, Oroszország a legjelentősebb utódállam).
Kommuniká K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi
ció, a fogalmakat: pl. leszerelés, függetlenség, hidegháború, keleti blokk. 0–2
szaknyelv K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem 0–2
alkalmazása tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.
F Rögzíti a forrás valamely lényegi elemét (pl. Gorbacsov a leszerelés
Ismeretszerz előmozdítójának tartja önmagát; Gorbacsov célja a háborús veszély
és, a források csökkentése volt; több rakétát szereltek le, mint a Nyugat), és ezzel 0–3
használata kapcsolatban megállapítja, hogy a Szovjetunió elvesztette a fegyverkezési
versenyt / a hidegháborút).
E1 Rögzít Gorbacsov belpolitikai reformjai közül egyet (pl. meghirdette a
tervgazdálkodás reformját; engedélyezte a magánvállalkozásokat; nagyobb
Eseményeket nyilvánosságot hirdetett a közéletben), és ezzel kapcsolatban lényegi
alakító megállapítást tesz (pl. a gazdasági átalakítás nem volt sikeres; a munkaerő 0–3
tényezők nem vált hatékonyabbá; a Szovjetunióban az életszínvonal folyamatosan
feltárása, csökkent; a külföldi tőkebevonás hatással volt a politikai környezetre; a
kritikai és szabadabb sajtó kritizálni kezdte a fennálló politikai rendszert).
probléma-
központú E2 Rögzít egy tényt a Szovjetunió felbomlásával kapcsolatban (pl. a
gondolkodás gazdasági nehézségek / a költségvetési hiány / a hatalmas adósságok voltak; a
tagköztársaságokban megerősödtek az elszakadási törekvések; mindenhol 0–3
függetlenségi tüntetések voltak; Gorbacsov korlátozta a terrort / a Vörös
Hadsereget / a cenzúrát; Gorbacsov ellen puccsot hajtottak végre; Jelcin orosz
elnök lett), és tesz egy érdemi megállapítást velük kapcsolatban (pl. a
Szovjetuniónak nem volt ereje megakadályozni a bomlási folyamatot; a
tüntetők elleni erőszakhullám inkább erősítette az elszakadás vágyát; a
Baltikum szakadt el elsőként a Szovjetuniótól / népszavazások során
szakadtak el tagállamok a Szovjetuniótól; a puccs után Gorbacsovot
kiszorították a hatalomból; Gorbacsov lemondása után kimondták a
Szovjetunió megszűnését; a volt tagköztársaságokban erős maradt az orosz
befolyás; Jelcin bejelentette a Szovjetunió felbomlását / fontos szerepe volt a
FÁK létrejöttében).
65
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig – középszintű esszék megoldásai
2017. május (I): 1956-os forradalom (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a forradalom célkitűzéseit ismerteti.
Feladatmegértés A válasz lényegre törően mutatja be az 1956. október 23-án történteket.
Az elemzés feltárja a forradalom kitörésének körülményeit. 0–2
A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból
lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg.
Tájékozódás T1 Rögzíti, hogy a forradalom 1956. október 23-án tört ki. 0–2
térben és T2 Tisztában van a téma valamely térbeli elemével (pl. budapesti 0–2
időben helyszínek, szovjet megszállás, Magyarország a szovjet tömb része
volt).
pl. diktatúra, rendszer, kommunizmus / szocializmus, demokrácia. 0–2
a szaknyelv pl. tervgazdaság, reformkommunista, szovjet beavatkozás, szólás- / 0–2
alkalmazása sajtószabadság.
F1 Rögzíti az első forrásrészlet valamely lényegi követelését (pl. szovjet
csapatok kivonása, nemzeti címer visszaállítása, nemzeti ünnepek
helyreállítása), és ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a forradalom 0–3
az ország függetlenségének megteremtését tűzte ki célul.
F2 Rögzíti a második forrásrészlet valamely lényegi követelését (pl.
többpárti választások, sztrájkjog, szólás- / sajtó- szabadság), és ezzel
Ismeretszerzés,
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (a forradalom a demokrácia 0–3
a források
helyreállítását tűzte ki célul, a Rákosi-rendszerben ezek nem
használata
érvényesültek).
F3 Rögzíti a harmadik forrásrészlet valamely lényegi követelését (pl.
tervgazdaság észszerűsítése, kisbirtokos parasztság támogatása), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nem vetették el a 0–3
szocialista gazdasági rendszert, fenntartották volna az állami /
köztulajdont, a tulajdonformák egyenjogúságát hirdették, harmadikutas
/ magyar viszonyoknak megfelelő megoldást szorgalmaztak).
E1 Rögzíti, hogy a forradalom egyetemista felvonulásnak indult, és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. többször 0–3
Eseményeket engedélyezték és betiltották, Lengyelország melletti szolidaritás, leírja
alakító a tüntetés helyszíneit / útvonalát).
tényezők E2 Rögzíti, hogy a tüntetők Nagy Imrét követelték miniszter- elnöknek,
feltárása, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Nagy Imre korábbi
kritikai és miniszterelnöksége, Nagy Imre beszéde, reformkommunista 0–3
problémaköz- elképzelések, a pártvezetés bizonytalankodása).
pontú E3 Rögzíti a Rádió ostromát vagy a Sztálin-szobor ledöntését, és ezzel
gondolkodás kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. meg- kezdődött a fegyveres
összecsapás, a pártvezetés kérte a szovjet beavatkozást, a cél a nagyobb 0–3
nyilvánosság / a rendszer szimbólumának eltávolítása volt, a reform
helyett már forradalomról / szabadságharcról volt szó).
66
2019. május (I): Rákosi-korszak (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a Rákosi-korszak gazdaságpolitikáját mutatja be.
Feladatmegértés A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
T1 Rögzíti, hogy a Rákosi-korszak 1948 / 1949-től 1953 / 1956-ig 0–2

tartott.
Tájékozódás
T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. új iparvárosok – 0–2
térben és időben
Sztálinváros / Dunaújváros, Tatabánya, Kazincbarcika; Magyarország a
szovjet blokk része).
fogalmakat: pl. kommunizmus / szocializmus / marxizmus, diktatúra, 0–2
Kommunikáció, államosítás, párt.
alkalmazása pl. tervgazdaság, kollektivizálás / téeszesítés / termelőszövetkezet, 0–2
iparosítás, munkaverseny.
F1 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. az élmunkások a korszakban

hatalmas kiváltságokhoz/luxuscikkekhez juthattak, a jólétét a politikai
Ismeretszerzés, berendezkedésnek tulajdonította), és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3
a források megállapítást tesz (pl. munkaverseny révén igyekeztek ösztönözni a
használata termelést, a kitüntetett dolgozók irreális eredményeket értek el, szovjet
mintára az élmunkásokat példaként állították a többi munkás elé, a
kitüntetést a norma túlteljesítéséért kapták, a növekvő munkásréteg
nehezen szabadult vidéki / paraszti gyökereitől, a rendszer az
élmunkások segítségével legitimálta magát / akarta bizonyítani
sikerességét.)
F2 Rögzíti a plakát mondanivalójának egy lényegi elemét (pl. a

mezőgazdaságban beszolgáltatási rendszer működött, a propaganda
jólétet sugall), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a 0–3
beszolgáltatás erőszakkal történt, kiváltotta a parasztság ellenállását, a
beszolgáltatási rendszer miatt az emberek rejtegették a megtermelt
élelmiszert / éhínség alakult ki.)
F3 Rögzíti a táblázat egy lényegi elemét (pl. a legtöbb árucikkhez vagy

szolgáltatáshoz több munkával lehetett csak hozzájutni, mint a második
világháború előtt, a kenyér a többi árucikkel és szolgáltatással
ellentétben viszonylagosan olcsóbb lett), és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3
megállapítást tesz (pl. romlottak az életkörülmények, a politikai vezetés
csak a legalapvetőbb létszükségleti cikkek könnyebb elérhetőségét
biztosította, a sok munkát a normák emelése révén kényszerítették ki az
emberekből, a több munka nem járt együtt az életkörülmények
javulásával).
67
E1 Rögzíti, hogy tervgazdaságot vezettek be, és megmagyarázza ennek

működését (pl. öt évre országosan megtervezett tervszámokat
lebontották az egyes üzemekre, a gazdaság központi irányítása volt
jellemző, a gazdaság nem piaci alapon, hanem politikai irányítással 0–3
működött) vagy ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
tervgazdaságot magasabb rendűnek tartották a piacgazdasággal
szemben, ennek segítségével akarták elérni a gyors gazdasági
felzárkózást).
Eseményeket
alakító tényezők E2 Rögzíti, hogy a nehézipar erőltetett fejlesztésébe kezdtek, és ezzel
feltárása, kritikai kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt tekintették a
és problémaköz- modernizáció alapjának, ezzel növelni lehetett a munkásosztály 0–3
pontú létszámát is, ez egyben a katonai felkészülést is szolgálta, a tőkét
gondolkodás a mezőgazdaság kollektivizálásából teremtették elő).
E3 Rögzíti, hogy a mezőgazdaság átalakítása kollektivizálással ment
végbe, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ideológiai
alapelv volt a köztulajdon felsőbbrendűsége, a parasztoktól elvett 0–3
földekből termelőszövetkezeteket / állami gazdaságokat hoztak létre, a
kollektivizálás következtében felszabadult munkaerőt az iparba terelték,
a mezőgazdaság eredményei romlottak, az államosítást terror és félelem
kísérte.)
68
2019. október: A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a Rákosi-korszak gazdaságpolitikáját mutatja be.
Feladatmegértés A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
T1 Rögzíti, hogy a Rákosi-korszak 1947 / 48–1953 / 56-ig tartott. 0–2
Tájékozódás T2 Rögzíti a téma egy térbeli vonatkozását (pl. Magyarország a 0–2

térben és időben korszakban a szovjet blokk része volt; vagy megemlít egy szocialista
iparvárost / iparvidéket).
pl. állam, kommunizmus / szocializmus, gazdaság, társadalom. 0–2
a szaknyelv pl. államosítás, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás. 0–2
alkalmazása
F1 Rögzít egy lényegi elemet a képpel kapcsolatban (pl. a gyárakban
egyéni termelési tervszámokat kellett teljesíteni; munkaversenyeket
tartottak), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
ugyanakkor fizetésemelés nem volt; a tervszámokat rendszeresen 0–3
emelték; munkaversennyel a nagyobb mennyiségű termelést
ösztönözték; a legjobban teljesítő munkásokat sztahanovistáknak
nevezték; a sztahanovistákat példaképnek állították).
Ismeretszerzés, F2 Rögzít egy lényegi elemet a képpel kapcsolatban (pl. a parasztságot
a források beszolgáltatási kötelezettség sújtotta; a plakát a beszolgáltatási
használata kötelezettség teljesítésére ösztönöz), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. ezzel el akarták lehetetleníteni az egyéni 0–3
gazdálkodást; ez egy újabb adónemnek is tekinthető; a beszolgáltatás
miatt sokszor nem maradt élelem / vetőmag; igyekeztek a gabonát /
állatokat rejtegetni; megszegését súlyos büntetéssel torolták meg; a
plakát a valósággal szemben pozitívan állította be a beszolgáltatást).
F3 Rögzíti egy lényeges tényt a táblázat alapján (pl. csökkent a
mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma; nőtt az iparban
foglalkoztatottak száma; enyhén nőtt a szolgáltatásban foglal-
koztatottak száma; nőtt a foglalkoztatottak száma / aránya), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a gépesítés / a 0–3
kollektivizálás miatt a mezőgazdaságból munkaerő szabadult fel; a
nagyipari beruházások óriási mennyiségű munkaerőt vonzottak; a
korszakban még kevésbé volt kiterjedt a szolgáltató szektor; a nők
fokozott munkába állása / a vagyonból élők számának csökkenése
hozzájárult a foglalkoztatás növekedéséhez).
E1 Rögzíti, hogy a korszakban tervgazdálkodást folytattak
Magyarországon, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
termelést központi tervutasítások szabályozták; – három- és – ötéves 0–3
terveket készítettek; ennek előfeltétele volt, hogy az állami tulajdon
uralkodóvá vált; a piaci jellemzők teljesen megszűntek).
69
Eseményeket E2 Rögzíti, hogy az országban erőltetett iparosítás zajlott, és ezzel

alakító tényezők kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a beruházások a szovjet
feltárása, mintát követték; Magyarországon hiányoztak a természeti feltételek /
kritikai és nyersanyagok a gazdaságos nehéziparhoz; az iparosítást a küszöbön álló 0–3
probléma- 3. világháborúval is indokolták; a legnagyobb beruházás Sztálinváros
központú felépítése volt; a szükséges tőkét a mezőgazdaságtól / a lakosság
gondolkodás életszínvonalától vonták el; a szükséges munkaerőt a mezőgazdaság
gépesítésétől / a kollektivizálástól remélték).
E3 Rögzíti, hogy a mezőgazdaságban erőszakos kollektivizálás zajlott,
és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a szocializmus 0–3
értelmében a mezőgazdaságban is meg akarták szüntetni a
magántulajdont; ennek érdekében legerőszakosabban a módos
parasztgazdák / kulákok ellen léptek föl; a teljesíthetetlen beszolgáltatás
is ennek volt az egyik eszköze; az ipar munkaerőigényét így próbálták
kielégíteni; a kollektivizálás eredményeként termelőszövetkezeteket
hoztak létre; a magyar parasztság ellenállt; a földek nagyobbik része
magánkézben maradt; a hatalom átmenetileg 1953-ban meghátrált).

70
2020. május: Az 1956-os forradalom (hosszú)

A vizsgázó alapvetően az 1956-os forradalom kitörését és győzelmét
Feladatmegértés mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T1 Rögzíti, hogy a forradalom 1956. október 23-án tört ki, és hogy
október 28-án hirdette ki Nagy Imre a fegyverszünetet / a forradalom 0–2
Tájékozódás győzelmét.
térben és időben T2 Rögzíti a téma két térbeli elemét (pl. Műszaki Egyetem, Bem- 0–2
szobor, Parlament, Magyar Rádió, Sztálin-szobor, Corvin-köz).
fogalmakat: pl. forradalom, kommunista, miniszterelnök, párt.
a szaknyelv pl. MDP, ÁVH, felkelők / ellenforradalom, munkástanács / forradalmi 0–2
alkalmazása bizottság / MEFESZ.
F1 Rögzíti a követelések egy lényegi elemét (pl. kiálltak

Lengyelország mellett; kormányváltást követeltek; a szovjet csapatok
kivonulását követelték; a sztálinista diktatúra felszámolását
követelték), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Nagy 0–3
Imrét korábbi – földosztó / 1953-as
– tevékenysége miatt tisztelték; a cél a nemzeti függetlenség kivívása
volt; nem feltétlenül akarták lebontani a szocialista gazdasági-
Ismeretszerzés, a társadalmi rendszert).
források
használata F2 Rögzíti a szovjetek egy lényegi állítását (pl. szerintük a lövöldözést
a magyar tüntetők kezdték; a halálos áldozatok száma 60 fő), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. valószínűleg az ÁVH / a 0–3
szovjet hadsereg kezdte a lövöldözést; az áldozatok száma jóval
magasabb volt; a Kossuth téri vérengzés hírének hatására vált
országossá a forradalom).
F3 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. Nagy Imre elutasítja az
ellenforradalom megnevezést; függetlenségi / demokratikus
mozgalomnak nevezi a forradalmat), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. Nagy Imre végleg a forradalom mellé állt / ezt 0–3
tekintik a forradalom győzelmének; tárgyalások kezdődtek a szovjet
csapatkivonásról; megkezdődött a diktatúra leépítése / demokrácia
helyreállítása; megszüntették az ÁVH-t; Nagy Imre demokratikus
szocializmust akart).
E1 Rögzíti, hogy október 23-án Lengyelország melletti /

rendszerellenes diáktüntetésre került sor, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. ekkor született a forradalom jelképe, a lukas 0–3
zászló; a tüntetés a munkások csatlakozásával kiszélesedett; Nagy Imre
beszéde sikertelen volt; sor került a Rádió ostromára; ledöntötték a
Sztálin-szobrot).
71
E2 Rögzíti, hogy fegyveres összecsapásokra került sor, és ezzel

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. szovjet támadás indult a
Eseményeket forradalom ellen; felkelőközpontok alakultak ki; a felkelők jobbára 0–3
alakító tényezők fiatal munkások – a pesti srácok – voltak; a szovjet csapatok
feltárása, kritikai átmenetileg kivonultak Budapestről; vidékre is átterjedt a forradalom).
és probléma-
központú
gondolkodás E3 Rögzít még egy jelentős októberi forradalmi eseményt (pl. Nagy
Imre kinevezése miniszterelnökké; a mosonmagyaróvári sortűz;
országos sztrájk; munkástanácsok / forradalmi bizottságok alakulása),
és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Rákosi – és Gerő
– végleg megbuktak; Nagy Imre eleinte ellenforradalmároknak 0–3
tekintette a forradalmárokat; folytatódott a magyar fegyveres erők
bomlása / a felkelők fegyverkezése; felbomlott a diktatúra
államszervezete; a munkástanácsok az állami tulajdonú üzemek / a
forradalmi bizottságok a vidéki települések irányítását vették át)

72
2020. május (I): A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a Rákosi-korszak gazdaságpolitikáját és annak az
Feladatmegértés életkörülményekre gyakorolt hatását mutatja be. A válasz a források 0–2
T1 Rögzíti a Rákosi-korszak időbeli határait (1948/49 – 1953/56). 0–2
Tájékozódás T2 Rögzíti, hogy Magyarország a korszakban a szovjet tömb része volt 0–2
térben és időben / a gazdaságpolitika a szovjet mintát másolta, vagy megemlíti
Sztálinváros építését.
pl. ipar, iparosítás, mezőgazdaság, életkörülmények 0–2
Kommunikáció, / életszínvonal.
alkalmazása pl. államosítás, tervgazdaság / tervgazdálkodás, kollektivizálás, 0–2
(termelő)szövetkezet / téesz.
F1 Rögzít egy lényeges tényt a forrásból (pl. tervgazdálkodást vezettek

be; három-, majd ötéves tervet dolgoztak ki; a propaganda / hivatalos
álláspont szerint a terveket túlteljesítették), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. előzőleg államosítás zajlott; a piaci 0–3
viszonyok megszűntek; a fogyasztói igényeket nem vették figyelembe;
az előírt mennyiség teljesítésének kényszere gyakran a minőség rovására
ment; a tervek túlteljesítését az adatok meghamisításával / a munkaerő
Ismeretszerzés, kizsákmányolásával érték el).
a források
használata F2 Rögzíti, hogy a korszakban az alapvető árucikkek beszerzéséért
többet kellett dolgozni, mint a háború előtt, és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. a béreket alacsonyan tartották / a 0–3
bérek reálértéke alacsony volt; csökkent az életszínvonal).
F3 Rögzít egy lényeges tényt a plakát alapján (pl. a plakát a munkásság
és parasztság egységét hirdette; a propaganda az életszínvonal
emelkedését hirdette; a dolgozókat békekölcsön jegyzésére buzdították),
és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az ideológia
szerint az állam irányítása a „dolgozó nép” kezében volt; a valóságban 0–3
tőkét / munkaerőt vontak el a mezőgazdaságtól az iparosítás érdekében;
a valóságban csökkent az életszínvonal; a békekölcsön állampapír –
kikényszerített – vásárlását jelentette / a békekölcsönnel a dolgozók az
államnak hiteleztek).
E1 Rögzíti, hogy a mezőgazdaságban erőszakos kollektivizálás /

téeszesítés zajlott, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
a parasztok földjüket és munkaeszközeiket adták be a téeszbe, cserébe 0–3
járadékot kaptak; a birtokos parasztokat magas adókkal / beszolgáltatási
kötelezettséggel sújtották; a birtokos parasztokra kulákellenes
propagandával / padlássöprésekkel gyakoroltak nyomást; a téeszesítés
következtében visszaesett a termelés; a földeknek csak kisebb részét
sikerült kollektivizálni).
73
Eseményeket alakító E2 Rögzíti, hogy iparosítás zajlott, és tesz egy érdemi megállapítás erre
tényezők feltárása, vonatkozóan (pl. új bányákat tártak fel; ipar- városok épültek;
kritikai és elsősorban a nehézipart fejlesztették; nem volt elegendő nyersanyag a 0–3
problémaközpontú nehézipar fejlesztéséhez; nőtt az ipari munkásság aránya;
gondolkodás munkaversenyt / sztahanovista mozgalmat vezettek be; a nehézipar
fejlesztése katonai célokat szolgált).
E3 Rögzít egy – a forrásokban nem szereplő tényt – az élet-
körülményekre vonatkozóan (pl. élelmiszerhiány alakult ki;
átmenetileg jegyrendszert vezettek be; lakáshiány volt; sok nő is
munkavállalásra kényszerült; csökkentek a jövedelmi / vagyoni
különbségek), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a 0–3
téeszekben a parasztok nem voltak érdekeltek a hatékony termelésben;
sok téeszben hiányzott a szakértelem; fejadagokat szabtak meg
az alapvető élelmiszerekből; a háborúban megsemmisült
lakások újjáépítése lassan haladt; egy kereső nem tudott eltartani egy
családot; a béreket az állam szabta meg).

74
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek – középszintű esszék megoldásai
75

Kozepszint Esszemegoldas2017 2021

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kozepszint Esszemegoldas2017 2021

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ÉRETTSÉGI FELADATBANK TÖRTÉNELEMBŐL

Középszintű esszék megoldásai

Az oktatas.hu oldalon levő feladatok alapján szerkesztette:

Galsi Erika, Gianone András, Nyitrainé Jurácsik Antónia

Katolikus Pedagógiai Intézet

2017. május: Ókori görög hitvilág (rövid)

T Megállapításai az ókorra vonatkoznak, és rögzíti a téma egy földrajzi

F Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. az isteneket

E2 Rögzíti az istenek egy lényeges jellemzőjét (pl. emberalakúnak

2018. október: Julius Caesar egyeduralma (rövid)

K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi 0–2

F Rögzíti a forrás valamely lényegi elemét (pl. a legfontosabb

2020. május: A kereszténység születése (rövid)

K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi

F Rögzít egy hittételt Jézus személyére vonatkozóan a forrás alapján

E2 Rögzíti, hogy a kereszténység egyistenhitű vallás, és ezzel

2018. május (I): Az iszlám gyökerei (rövid)

T Rögzíti az iszlám időszámítás kezdetét (622) és a téma egy térbeli

K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi

F Rögzíti, hogy az iszlám elismerte a zsidó és keresztény prófétákat /

E1 Rögzíti, hogy az iszlám a zsidósághoz és a kereszténységhez

2019. május: A középkori uradalom (rövid)

F Rögzíti, hogy az oklevél idézett részlete megadja a jobbágyoknak az

E1 Rögzíti, hogy a jobbágyok jobbágytelkeken gazdálkodtak, és ezzel

2019. október: Középkori céh

T Rögzíti, hogy a céhes ipar az érett középkorban / a középkor 0–2

F Rögzíti a forrás valamely lényegi elemét (pl. a céhek gondoskodtak

E1 Rögzíti a céh fogalmát (pl. azonos mesterséget űző iparosok

2020. október: Az iszlám vallás (rövid)

Szempontok Műveletek, tartalmak Pont

F Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Mohamednek álmában

2021. május: A hűbériség (rövid)

F Rögzíti a kép egy lényegi elemét (pl. a lovas katonák felszerelése

E1 Rögzíti, hogy a hűbériség fontos eleme a (katonai) szolgálatért

2017. május: Tatárjárás (hosszú)

K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. 0–2

2018. május (I) Hunyadi Mátyás külpolitikája (hosszú)

2019. május: I. (Szent) István uralkodása (hosszú)

K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi 0–2

F1 Rögzít egy lényeges tényt a forrásból (pl. Szent István nevelője

F3 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. Szent István az

E1 Rögzít egyet a keresztény vallás gyakorlására vonatkozó – a

pogányokat; a hívekkel közvetlenül a plébánosok foglalkoztak; a

E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és 0–3

2019. május (I): Magyar államalapítás (hosszú)

E2 Rögzíti, hogy István érsekségeket és püspökségeket hozott létre, és

E3 Rögzíti, hogy István törvényekkel is biztosította a kereszténység

2020. május: I. Károly gazdasági reformjai (hosszú)

2021. május (I): I. Károly (Róbert) uralkodása (hosszú)

Tájékozódás T2 Rögzíti I. Károly uralkodásának két térbeli vonatkozását (pl. Dél-Itáliából /

2017. május (I): Reformáció (rövid)

F Rögzíti Luther valamely állítását (pl. tagadja a pápa

E1 Rögzíti, hogy kritizálta az egyházat a vagyona miatt, és ezzel

2019. május (I) Református egyházszervezet (rövid)

F Rögzíti a szöveg valamely lényegi elemét (pl. jobb, ha a hatalmat többen

E1 Rögzíti, hogy a református egyházközségeket választott világiak testülete

2020. május (I): Katolikus megújulás – ellenreformáció (rövid)

Szempontok Műveletek, tartalmak Pont

F Rögzíti a forrás valamely lényegi elemét (pl. a katolikusok a hit

E1 Rögzíti, hogy eltörölték a búcsúcédulákat, és ezzel kapcsolatban

2021. május (I): Kereskedelmi hálózatok (rövid)

F Rögzíti a forrás lényegét (a portugálok szállítják Európába a távol-

E2 Rögzíti, hogy kialakult / megszilárdult az európai / kontinentális