Kemia 7 KK

KEMIA_7_JAV2 11/6/22 15:44 Page 1
J. Balázs Katalin
KÉMIA
TANÁRI
KÉZIKÖNYV
7.
7. évfolyam számára
Celldömölk, 2011
KEMIA_7_JAV2 11/6/22 15:44 Page 2
Szakmailag bírálta
Rajkányi Lajosné
országos szaktárgyi szakértô
AP–071531
ISBN 978-963-464-595-5
A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása

nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában
nem sokszorosítható.
Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató
Tördelés és nyomdai elôkészítés

KAJT-ART KFT.
Terjedelem: 21, 63 A/5 ív

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 3
Röviden a tankönyvrôl
KÉMIA 7.
Több évtizedes gyakorlógimnáziumi tanítási tapasztalatainkat felhasználva szemléletformáló, a gyakorlati
élethez szorosan kapcsolódó tankönyvvel igyekeztünk a kerettantervi követelményeknek eleget tenni.
A tankönyv egyes fejezetei hozzávetôlegesen egy-egy leckének (egy tanóra anyagának) felelnek meg. A lec-
kék óraszám szerinti pontos felosztását a tanmenet tartalmazza, mely a tanári kézikönyvben található
meg részletesen (heti másfél, évi 56 órára tervezve). Az általános iskola kémia tananyagában a követke-
zôket tartottuk szem elôtt:
– a fizikai és kémiai változásokat megfigyelés után elsôsorban jelenség szintjén értelmezzük (a szerke-
zeti változásokkal történô magyarázatok inkább csak a kiegészítô tananyagban szerepelnek);
– a kémiai ismereteket a mindennapi élethez szeretnénk közelebb hozni, így a háztartásban elôforduló
anyagok, illetve gyakorlati vonatkozások sok helyen szerepelnek a tankönyvben;
– elôtérbe kerülnek a környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontok is.
Ezeket az irányelveket figyelembe véve igyekeztünk minél több tudásszintre tagolni a tankönyvet, ezzel
is biztosítva azt, hogy a tanár a tanulócsoport igényeihez, érdeklôdéséhez igazíthassa a megtanítandó ké-
mia tananyagot:
– a törzsanyagban kiemelten szerepelnek a legfontosabb fogalmak, definíciók;
– a szorosabban vett törzsanyagtól elkülönítve találhatók a *-gal jelölt kiegészítô tananyagrészek. Ezek
tanításával magasabb tudásszint érhetô el, illetve külön felkészítéssel, kizárólag az érdeklôdô diákok szá-
mára egy kicsit bôvebb ismeretanyagot lehet nyújtani (versenyre való felkészítés);
– sok egyszerûen kivitelezhetô kísérlet leírását tartalmazza a tankönyv, amelyekhez lehetôleg a háztar-
tásban is megtalálható anyagokat használják. Minden kísérlethez színes fotók tartoznak, melyekrôl jól
látható a kiindulási állapot, és a változás utáni állapot is. Ez azt a célt szolgálja, hogy a tanuló otthon
könnyebben felidézhesse az órán látott kísérleteket, illetve ha valamely kísérletet valamilyen oknál
fogva nem tud bemutatni a tanár, a tanuló akkor is kapjon róla képet;
– a törzsanyagtól jól felismerhetô módon elkülönítve szerepelnek az egyéb kiegészítô részek is: a tu-
dománytörténeti ismeretek; a környezetvédelmi, egészségvédelmi vonatkozások; a praktikumra, a
gyakorlatra vonatkozó megjegyzések. Ezek között szerepelnek olyan kísérletek is, amelyeket ottho-
ni elvégzésre javasol a tankönyv, de természetesen ezeket szakkörön is el lehet végezni;
– a fejezetek, leckék végén az azokra vonatkozó feladatok találhatók;
– elôtanulmányok és tapasztalatok hiányában a hetedikes tanulóknak nincs még anyagismeretük. A kü-
lönbözô anyagok ismeretét alapozzák meg az anyagismereti kiegészítôk. A kísérletekhez használt
vagy az órán bemutatott fontosabb kémiai anyagokról rövid leírást, jellemzést találhatnak a megfelelô
tananyagrész mellett;
– a tankönyv tartalmaz egy kislexikont és egy névmutatót, hogy könnyebb legyen az eligazodás a
könyvben, ezenkívül minden rövid fejezet után külön szerepelnek az új fogalmak is.
A tankönyv egyszerû stílusával, érthetô nyelvezetével igyekeztünk alkalmazkodni a tanulók életkorához.

Legfôbb célunk, hogy a gyerekek meglássák az egyes kémiai változások (kísérletek) gyakorlati jelentôsé-
gét, illetve a jelenség természetben való elôfordulását és értelmezését.
Nagyon sok színes fotó és ábra gazdagítja a tankönyvet a megértés megkönnyítésére. Szeretnénk, ha a tan-
könyvet egyaránt szívesen forgatná tanár és diák, közös munkájuk során. Ezt a munkát segíti a tankönyvhöz
tartozó munkafüzet és témazáró feladatlapok, a tanári kézikönyv, illetve a digitális interaktív tananyag is.
uKÉMIA 7. tanári kézikönyvu3

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 4
A tankönyvhöz tartozó segédletekrôl

A munkafüzet
A tankönyvhöz kapcsolódóan a munkafüzet is leckékre van osztva. Az egyes munkafüzeti leckék és a
tankönyv kapcsolatát a tanmenet tartalmazza részletesen. Minden egyes lecke hét feladatot tartalmaz, me-
lyek a következô feladattípusokból állnak:
1–5. feladatok: hagyományosnak mondható feladatok

– tesztek,
– igaz-hamis állítások,
– kísérletelemzés,
– rajzos feladatok, ábraelemzés,
– mondatok kiegészítése,
– számolási feladatok.
6. feladat: szövegértési feladatok

– szakszöveg,
– kísérlet leírása,
– irodalmi szöveg (szakmai tartalommal),
– ismeretterjesztô szöveg,
– lexikoncikkely,
– folyamatábra.
7. feladat: rejtvényes feladatok

– labirintus,
– keresztrejtvény,
– képrejtvény,
– szókép.
*-gal azokat a feladatokat jelöltük, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a szorosabban vett tananyaghoz
K = kiegészítô feladatok, kiegészítô óra).
(K
Újszerûnek mondhatók a munkafüzetben található szövegértési feladatok, melyek mindig az adott óra
anyagához kapcsolódnak (irodalmi szemelvény, szakszöveg, ismeretterjesztô irodalom stb.). Fontosnak
gondoljuk, hogy a tanulók elsajátítsák a kémia tudományának azt a nyelvezetét, mely szükséges például
egy tudományos ismeretterjesztô mû megértéséhez. Regények, irodalmi mûvek szintén tartalmazhatnak
természettudományos utalásokat, amelyek megértésében segíthetnek a szövegértési feladatok.
A kémiát kicsit játékosabb formában is lehet gyakorolni a rejtvények segítségével. A lecke végén lévô
rejtvény mindig kapcsolódik a lecke tananyagához.
A témazáró feladatlapok
A tankönyv törzsanyaga négy témakörre van felosztva, és mindegyikhez A, B, C feladatlap tartozik. Ezek a
feladatlapok megkönnyítik a tanár munkáját a számonkérésben, de használhatók gyakorlásra vagy össze-
foglalásra is. Egy témakör számonkérésénél vagy gyakorlásánál nem fontos kizárólag csak az egyik feladat-
lapot felhasználni, lehet „mazsolázni” a különbözô feladatokból, akár több feladatlap felhasználásával is.
4uKÉMIA 7. tanári kézikönyv

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 5
A tanári kézikönyv
Segítséget kíván nyújtani a tanárok napi munkájához. Megtalálható benne az iskolai kémiai laboratóriumok
munkájának megszervezésével, a mérgek kezelésével kapcsolatos teendôk rövid leírása, a balesetvéde-
lemmel és elsôsegélynyújtással kapcsolatos tudnivalók. Tartalmazza a részletes tanmenetet, valamint a tan-
anyag feldolgozását leckékre lebontva. Az egyes leckéknél megtalálhatók:
– az óra céljának meghatározása, néhány praktikus ötlettel, tanáccsal;
– a kísérlet elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök felsorolása;
– háttér: a tananyagon túlmutató szakmai anyag, szakmai kiegészítés, ami a tanár számára fontos lehet
az adott órán;
– a tankönyvi feladatok megoldása;
– a leckéhez tartozó munkafüzeti feladatok megoldása.
Ezen kívül tartalmazza még a nagyobb tananyagrészek összefoglalására és számonkérésére szolgáló té-
mazáró feladatlapok megoldásait is.
Kerettanterv a 7. osztályos kémiához

A kémia tantárgy az általános iskola 7–8. évfolya- anyagokat, és tudják ezeket különféle szempontok
maiban elsôsorban az Ember a természetben mû- szerint csoportosítani. Legyen bepillantásuk abba,
veltségi területhez, de bizonyos vonatkozásokban hogy az anyag szerkezete meghatározza az anyag
a Földünk – környezetünk mûveltségi területhez is tulajdonságait. Az anyagi világ szemlélésében le-
kapcsolódik. gyen alapvetô a részecskeszemlélet. Érzékeljék a
Figyelembe véve a NAT ajánlását az egyes mû- „kézzel fogható” világunk méreteihez képest
veltségi területek százalékos arányára vonatkozóan, rendkívül parányi mikrovilág méretviszonyait. Le-
a kémia tantárgy 7. és 8. évfolyamon 1,5 óra/hét gyenek tisztában a részecskéket és a halmazt jel-
idôben tanítható az iskola pedagógiai programja, lemzô tulajdonságok közötti különbségekkel.
helyi sajátossága szerint (ez megfelel 55 tanítási Értsék a fizikai és kémiai változások közötti kü-
órának egy tanév alatt). lönbségeket. A legegyszerûbb kémiai reakciókat
egyenlettel is fel tudják írni, annak alapján végez-
Alapelvek, célok zenek mennyiségi viszonyokra vonatkozó, egysze-
rû számításokat.
Legfôbb cél, hogy a tanulók egészséges személyi- A különféle, háztartásban is használt oldatok
ségükkel mûködjenek a saját életterükben. gyakorlati alkalmazását ismerjék meg. Végezzenek
Legyenek kíváncsiak környezetükre, figyeljék az oldatok összetételére vonatkozó számításokat,
meg a körülöttük zajló változásokat. A látott jelen- minél több gyakorlatból vett példán keresztül.
ségeket képesek legyenek leírni és a megfelelô A tanulók sokféle feladattípuson keresztül el-
szinten értelmezni. Fontos, hogy észrevegyék a sa- lenôrizhessék tudásukat. Legyenek képesek az ön-
ját mindennapi környezetükben bekövetkezô ter- fejlesztésre, önálló tanulásra, a különbözô ismere-
mészeti – kémiai változások, és a laboratóriumban tek megtalálására, szelektálására, megértésére. Vé-
modellezett kísérletek közötti összefüggéseket. leményalkotásukban vegyék figyelembe tudomá-
Hasonló jelenségek megfigyelésekor észrevegyék a nyos ismereteiket.
hasonlóságokat és a különbségeket, képesek legye- Kapjanak képet a vegyipar jelentôségérôl, a sok-
nek az általánosításra. Egyszerû, mindennapi anya- féle vegyipari termék megjelenésérôl a hétközna-
gokkal végzett kísérleteket képesek legyenek önál- pi életünkben. Átfogó cél a tanulók környezettu-
lóan, leírás (recept) alapján elvégezni, értelmezni. datos magatartásának kialakítása. Szemléletükben
Ismerjék meg a környezetükben és a termé- váljon meghatározóvá a természet tisztelete, a fe-
szetben leggyakrabban elôforduló szervetlen lelôsség, a környezeti károk megelôzésére való

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 6
törekvés. Szerezzenek ismereteket az emberiség Tudásukat többféle feladattípus segítségével kell

közös, globális problémáiról. Ismerjék meg a ve- ellenôrizni, amelyek segítik a kreatív, asszociatív
szélyes anyagok helyes kezelését, a laboratóriumi gondolkodásmódot.
munka biztonságos követelményeit. Magatartásuk- Érteniük kell a tanulóknak, hogy a modell a va-
ban alakuljon ki és erôsödjön meg a személyes biz- lóságnak csak egy jellemzô részletét, egy meghatá-
tonságra való törekvés. rozó tulajdonságát ábrázolja. Érzékelniük kell a
Igazodjanak el a tanulók a legegyszerûbb kémiai modell és a valóság méretarányait is. A modellal-
reakciótípusok között (égés, közömbösítés, egyesü- kotás egyik lehetséges formája a dramatizált sze-
lés, bomlás). Ismerjék fel a kémiai jeleket, és tudják repjáték, mely szintén közelebb viheti a tanulókat
megfelelô módon használni, értelmezni. a jelenségek megértéséhez.
Ismerkedjenek meg a témához kapcsolódóan a Fejleszteni kell a szövegértést. Tudományos is-
kémia tudománytörténetével, kiemelkedô tudósok, meretterjesztô szakirodalmat, szakmai szöveget
feltalálók tevékenységével, munkásságával, kiemelve (az adott szinten) érteniük kell a tanulóknak, és a
a magyar vonatkozásokat. szöveggel kapcsolatos kérdésekre tudniuk kell vá-
laszolni. A tantárgyhoz kapcsolódó információkat a
Fejlesztési feladatok megfelelô módokon (könyvtár, internet) képesek
legyenek beszerezni, a multimédiás oktatási anya-
A kémia tantárgy nemcsak a tantárgyhoz tartozó gokat pedig tudják használni.
tudományos ismereteket közvetíti, hanem alkalmat El kell sajátítaniuk azt a képességet, hogy táblá-
ad a tanulók képességeinek fejlesztésére, ismere- zatokat tudjanak használni, grafikonokat tudjanak
teik rendszerezésére, alkalmazására, természettu- értelmezni, illetve megadott adatok alapján grafi-
dományos gondolkodásmódjuk alakítására. konokat tudjanak készíteni.
Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak arra, Gyakorlatot kell szerezniük egyszerû kémiai szá-
hogy megfigyeléseiket szavakkal kifejezzék. Észre mítási feladatok elvégzésében. Érteniük kell a mól
kell venniük, ha hasonló jelenségeket, változásokat fogalmát, tudniuk kell számolni az Avogadro-szám-
látnak. Meg kell tudniuk fogalmazni saját szavaikkal mal. Érzékelniük kell, hogy az a hatalmas mennyisé-
a hasonlóságokat és különbségeket, és ezt táblázat- gû részecske, amit az Avogadro-számmal kifejezünk,
ba foglalni. Tudjanak levonni következtetéseket és éppen mérhetô mennyiségû anyagot jelent.
általánosításokat. A tanult szervetlen anyagokban A tananyag lehetôséget ad arra, hogy folyamato-
észre kell venniük a közös sajátságokat, és csopor- san használják a tanulók a már elsajátított szakkife-
tosítaniuk kell különbözô szempontok szerint. jezések többségét, így elvárható, hogy hosszabb tá-
Gyakorlatot kell szerezniük a kísérletezésben, vú tudást eredményezzenek a kémiai ismeretek.
a precíz, balesetmentes laboratóriumi munka elsajátí-
tásában. Ehhez a fokozott figyelmen és a szabálykö- Értékelés
vetésen túl a tanulók manuális képességeire is szük-
ség van. Ugyancsak a manuális készséget és térábrá- Szóbeli feladatok
zolást fejleszti a kísérleti berendezésrôl készített egy- Az alapfogalmak lényegének és a köztük lévô
szerû ábra, metszeti kép, illetve a molekulamodellek összefüggések megértésének ellenôrzésére irányu-
készítése. Ismereteiket az iskolán kívül is tudják alkal- ló frontális beszélgetés és feleltetés.
mazni (otthoni, önálló kíséletek, megfigyelések).
Jártasságot kell szerezniük a kémiai jelek felisme- Írásbeli számonkérés feladatlapok segítségével
résében, alkalmazásában. A jelenségeket és ma- Egyszerû feleletválasztásos feladatok megoldása,
gyarázatukat a tanult szakkifejezésekkel írják le. Is- rajzok részeinek felismerése, ábrák-folyamatábrák
merniük kell a környezetünk és a természet leg- elemzése, egyszerû rajzok (pl. kísérleti berende-
gyakoribb anyagainak jellemzô sajátságait. Ismerjék zés) készítése, fogalmak önálló megfogalmazása,
fel a veszélyes anyagokat környezetükben, és járja- jelenségek leírása, a megszerzett ismeretek alkal-
nak el körültekintôen. mazása egyszerûbb problémák megoldására.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 7
Rövid összefoglaló írása ismeretterjesztô cikkek gokból álló keveréket tudjanak fizikai módszerek-
és/vagy könyvek alapján. kel szétválasztani! A tanult kémiai reakciókat cso-
A tanulók önálló és csoportos tevékenységének portosítsák a tanult reakciótípusokba!
értékelése a tanulócsoport bevonásával. Az érté- A megismert anyagokat jellemezzék összetételük,
kelés alapját képezhetik a kiselôadások, a megfi- fizikai és kémiai tulajdonságaik szerint, tudják, me-
gyelésekrôl, kísérletekrôl készült jegyzôkönyvek és lyek közülük a környezetre és az élô szervezetre
poszterek, a számítógépes prezentációk bemuta- veszélyesek!
tása, valamint az ismeretterjesztô irodalom alapján Legyenek tisztában a környezetvédelem legége-
készített rövid esszék stb. tôbb kérdéseivel! Ismerjék a légkört sújtó legfonto-
sabb környezeti problémák okait, természettudo-
Követelmény mányos magyarázatát! Tudatosan törekedjenek az
egészséges környezet kialakítására, illetve fenntar-
A tanulók sajátítsák el a biztonságos kísérletezés tására!
szabályait, ismerjék a vegyszerek csomagolásán ta- Legyenek képesek munkalapok alapján egyszerû
lálható veszélyességi jelek értelmét! Lássák át a ta- kísérletek és megfigyelések elvégzésére, az így
nult kísérletek elvégzésének menetét! nyert adatok áttekinthetô összefoglalására (pl. táb-
A jelenségeket saját szavaikkal tudják leírni, a meg- lázat, grafikon), a mérési eredmények és egyéb
figyeléseket ne keverjék össze a magyarázattal! adatok értelmezésére és egyszerû következteté-
Anyagszerkezeti ismereteik legyenek részecske- sek levonására!
szemléletûek! Értsék, hogy az anyagok részecskék- Értsék az anyagmennyiség jelentését, tudjanak egy-
bôl épülnek fel, a halmazállapot-változásokat és a szerû, arányosságon alapuló kémiai számításokat
tanult szerkezeti változásokat le tudják írni a ré- végezni!
szecskék mozgásával, energiájával, egymáshoz vi- Legyenek képesek az életkoruknak megfelelô
szonyított helyzetével! Értsék a modell és a valóság nyomtatott és elektronikus sajtótermékek, köny-
közötti különbséget! Legyenek ismereteik az ato- vek és egyéb ismerethordozók értelmes használa-
mok szerkezetérôl, ennek alapján tudjanak tájéko- tára: az információk megszerzésére, rendszerezé-
zódni a periódusos rendszerben: ismerjék fel a ta- sére és alkalmazására! Legyenek képesek megszer-
nult kémiai elemek helyét, vegyjelét, értelmezzék a zett ismereteiket a mindennapi jelenségek magya-
rendszám jelentését! rázatában alkalmazni!
Tudjanak különbséget tenni kémiai és fizikai válto- Ismereteiket a szaknyelv használatával szóban és
zás között, tudják értelmezni a kémiai és fizikai vál- írásban világosan, nyelvileg igényesen fogalmazzák
tozásokat kísérô energiaváltozásokat! Ismert anya- meg!

Kémia_7_Tanmenet_JAV2 8/14/09 9:40 Page 8
Tanmenetjavaslat
I. A kémia tárgya. Balesetvédelem

A rövidítések jele: TZ: témazáró feladatlap, MF: munkafüzet, *K: kiegészítô óra, FGY: feladatgyûjtemény (mf-ben) Nem tart.: nem tartalmaz
8uKÉMIA 7. tanmenet
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek.
TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Az óra célja
gyakorlati vonatkozások, alkalmazás kémiából már tanult anyaggal Motiváció. Anyagismeret
I. 1. 1. Mivel foglalkozik A kémia mint tudo- Tanulókísérlet: Mûanyag Az alkimisták elhelyezé- Kémiatörténet, Tudománytörténeti bevezetô.
a kémia? mányág. hulladék megsemmisítése. se a történelmi környezetvédelem A kémiai kísérletek módszerének
Kísérletezés Balesetvédelem. Kémiai kísérlet kivitelezése, korokban megismerése, a fegyelmezett
a kémiai A kísérletezés a megfigyelés szempontjai. (→ történelem) munka fontossága.
laboratórium- módszere. Önálló irodalmazás Biztonságos kísérletezés
ban *Alkimisták az alkimistákról,
környezetszennyezôdésrôl.
I. 2. 2. Laboratóriumi Különbözô eszközök Tanulókísérlet: Az eszközök anyag és használat
eszközök és nevei. A láng szerkezetének vizsgálata. szerinti csoportosítása. Bunsen-
használatuk Világító láng, szúróláng A Bunsen-égô használata égô használata
II. Alapismeretek
Az anyagok részecskékbôl épülnek fel

I. 3. 3. Mekkora egy Atom, diffúzió, Kísérlet: Tíznek a hatványai: Kémiatörténet. Az atomok méretének
atom? atomtömeg, relatív Kálium-permanganát oldása rendkívül kis mennyisé- Anyagismeret: érzékeltetése.
atomtömeg, vízben (diffúzió). gek matematikai kifeje- hipermangán, A részecskék mozgásának
*füst Ammónia és hidrogén-klorid zése ammónia, kísérleti igazolása és ennek
egymásra hatása (→ matematika) hidrogén-klorid, gyakorlati következményei
ammónium-klorid
I. 4. 4. Atom, elem, Kémiai elem, Kémiai elemekbôl készült Nyelvújítás kori kémiai Kémiatörténet: Az atom és az elem, a részecske
vegyjel vegyjel tárgyak bemutatása. szakkifejezések magyar és a halmaz közötti összefüggés.
Önálló feladat: vegyjelek (→ magyar irodalom) vonatkozások A vegyjelek használata, írása
keresése

I. 5. 5. A kémiai Fémek, nemfémek. Tanulókísérlet: Hôvezetés (→ fizika) Kémiatörténet: Ismerkedés a periódusos rendszer-
elemek Rideg, megmunkálha- Kémiai elemek vizsgálata. az elemek rend- rel. Tulajdonság és felhasználás
csoportosítása tó, fémfényû, hô- és A vegyjelek gyakorlása. szerezése, magyar közötti összefüggés.
elektromosáram-ve- Hôvezetés vizsgálata vonatkozások. Az anyagismeret bôvítése.
zetés Anyagismeret: Ismerkedés minél több elemmel
fémek, nemfémek közvetlen tapasztalat útján.
(kén, jód, klór, Fémek és nemfémek tulajdonsá-
bróm, oxigén, gainak megkülönböztetése
grafit)
I. 6. 6. Mibôl áll egy Molekula, elemmole- Molekulák modellezése, Játék a molekulamodel- Anyagismeret: Molekulák modellezése (a térbeli
molekula? kula, vegyületmoleku- különbözô molekulamodellek lekkel. szén-dioxid, viszonyok valósághû modellezése,
Molekula, la, képlet. szemléltetése A részecske és a halmaz metán a követelmény azonban csak
vegyület, képlet Kémiailag tiszta anya- közötti összefüggés gya- néhány molekula összetétele).
gok, összetett anya- korlása Néhány elemmolekula
gok csoportja. Mo- (H2, N2, O2) és vegyületmolekula
dell (H2O, CO2). A modell és a való-
ság kapcsolata
nem *K *K *Játék Molekulamodellek Játékos modellezés Munka gyurmával stb. Térlátás, térben gondolkodás
tart. a molekulákkal készítése és rajzolása (→ rajz, → kézimunka) fejlesztése, esztétikus munka.
(kiegészítô, Gyakorlás
gyakorló óra)
Összefoglalás A munkafüzet feladatainak felhasználásával.
Számonkérés A feladatlapok feladatainak felhasználásával.
A fizikai és kémiai változás

I. 7. 7. A víz halmazál- Kémiai kötések, belsô Tanulókísérlet: Az energia-hômérséklet *A víz fagyásakor A halmazállapotok és a halmazál-
lapot-változásai. energia, A jég olvadáspontjának grafikon értelmezése (→ fizika). megnövekedett lapot-változások modellezése, be-
Olvadás-fagyás olvadáspont, mérése. Kôzetek mállása, óceánok térfogatának szer- mutatása dramatizált szerephely-
fagyáspont. Olvadáspont-fagyáspont éghajlat-módosító szerepe kezeti magyarázata zetekkel, a már tanult részecske-
Kristályrács táblázatok használata (→ földrajz) és következményei szemlélet felhasználásával
uKÉMIA 7. tanmenetu9

I. 8. 8. Párolgás, forrás, Párolgás, forrás, for- Kísérlet: Jód szublimálása. A légnyomás, nyomás. Anyagismeret: jód. A párolgás és a forrás
szublimáció ráspont, szublimáció; A párolgás, forrás értelmezé- A forráspont függése *A nyomás értelme- folyamata közötti különbség
*gázok nyomása se a molekulák mozgásával a külsô nyomástól zése a molekulák értelmezése.
mozgásával. A forrás értelmezése
(→ fizika)
A forráspont függése a molekulák mozgásával.
a külsô nyomástól,
és ennek gyakorlati
következményei
I. 9. 9. Lecsapódás, Lecsapódás, Kísérlet: A víz desztillációja, A forrás-lecsapódás Kémiatörténet. A desztillálás mint szétválasztási
desztilláció lepárlás, desztilláció, forráspont mérése. energiadiagram értel- Egészségvédelem. mûvelet.
desztillált víz, párlat Táblázatok felhasználása egy mezése (→ fizika) *A méréshiba figye- Energiaváltozás forráskor
anyag halmazállapotának lembevétele.
megállapítására Anyagismeret:
denaturált szesz
I. 10. 10. Fizikai változá- Fizikai változás, fizikai Otthoni kísérlet az exoterm- Energiaváltozás *Rendszer Fizikai változások értelmezése.
sok, energia-vál- tulajdonságok. endoterm folyamatokra. (→ fizika) és környezet. Energiaváltozások a halmazállapot-
tozások Endoterm és exo- Fizikai változások a környe- *Az energiaváltozá- változások során, grafikus ábrázo-
term folyamatok. zetünkben sok elôjele lással. A grafikonok értelmezése.
*Rendszer és kör- Folyamatok összehasonlítása,
nyezet besorolása, exoterm, endoterm
folyamatok
I. 11. 11. A víz bontása Molekulák közötti Kísérlet: Vízbontás. A fizikai és kémiai vál- Anyagismeret: A fizikai és a kémiai változás kö-
kémiai reakció- kémiai kötések, Otthoni kísérlet: tozás összehasonlítása hidrogéngáz, oxigén- zötti különbség tisztázása. A ké-
val. A kémiai molekulákon belüli Kémiai változás a konyhában (→ kémia) gáz miai változás lényege
változás kémiai kötések, (karamellizáció)
kémiai változás
(kémiai reakció).
Durranógáz.
*Elsôrendû és má-
sodrendû kémiai
kötések
Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával.
I. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával.
Keverékek

II. 12. 12. Keverékek Keverék, elegy, A mindennapi életbôl vett pél- A keverék, elegy megkülönbözte-
oldat, oldószer, ol- dákon a keverék, elegy, oldat, tése a vegyülettôl.
dott anyag oldószer, oldott anyag szemlél- Az eddig megismert anyagok,
tetése ill. a háztartásból ismert anyagok
csoportosítása
II. 13. 13. A keverékek Szûrés, szûrlet, Önálló feladat: különbözô Gyakorlati vonat- Probléma megoldására
szétválasztása bepárlás keverékek szétválasztásának kozások nevelés (a szétválasztás megter-
megtervezése. vezése)
Tanulókísérlet: Só és homok ke-
verékének szétválasztása.
Otthoni kísérlet: Mák és cukor
szétválasztása
nem *K *K A keverékek *adszorpció, *Tanulókísérlet: *Festékelegyek Egészségvédelem. Érdekes kísérletek. Minimális
tart. szétválasztása *kromatográfia (filctoll, klorofill festékanyagainak) Gyakorlati vonat- anyagszükséglettel elvégezhetô
(kiegészítô szétválasztása. kozások szétválasztási mûveletek
tanulókísérleti óra) *Égô cigaretta anyagainak ad-
szorpciója
II. 14. 14. A levegô A levegô állandó és Kísérlet: A levegô összetételé- A légkör (→ földrajz) Földtörténet, A levegô összetétele, a tanult
változó összetevôi. nek vizsgálata. Kördiagram ér- kémiatörténet. molekulák (O2, N2, CO2, H2O)
*Csapadék (kémiai telmezése. Anyagismeret: gyakorlása
értelemben) Tanulókísérlet: A kilélegzett nitrogéngáz,
levegô vizsgálata szén-dioxid-gáz,
nemesgázok,
meszes víz
nem *K *K *A légkörrel *Globális Otthoni kísérlet: Légzôszervi megbete- Környezetvédelem, Környezetvédelmi vonatkozások
tart. kapcsolatos kör- felmelegedés, A levegô portartalmának vizs- gedések (→ biológia) egészségvédelem megbeszélése, adatok értékelése.
nyezetvédelmi *üvegházhatás, gálata. A tanulók figyelmének ráirányítá-
problémák *CO-mérés, *szmog Légszennyezettségi adatok fi- sa a környezeti kérdésekre
megbeszélése gyelése a médiában
(kiegészítô forrásfel-
dolgozó óra)

II. 15. 15. Oldatok készí- Oldódás, híg oldat, Ismerkedés a gyakorlati életben Exoterm, endoterm Anyagismeret: Oldatok készítése.
tése tömény oldat. használt oldatokkal. folyamatok nátrium-hidroxid. Az oldódás jelenségének értel-
*Hidrátburok Tanulókísérlet: Rézgálicoldat ké- (→ fizika). Egészségvédelem mezése
szítése. Bizonyos oldószerek
Az oldódás folyamatának mérgezô hatása
modellezése. (kábítószerek)
Kísérlet: Az oldódást kísérô hô- (→ biológia)
változások vizsgálata
II. 16. 16. Az oldékonyság Oldékonyság, vízold- Tanulókísérlet: Különbözô anya- Vitaminok (→ biológia) *„Hasonló a ha- Az oldékonyság minôségi viszo-
ható, zsíroldható gok oldása különbözô oldósze- sonlóban oldódik” nyainak bemutatása
rekben. elv értelmezése.
Következtetések levonása Gyakorlati vonat-
kozások. Környe-
zetvédelem
(kôolajszennyezés)
II. 17. 17. Az oldhatóság Oldhatóság, telített Tanulókísérlet: Grafikonok szerkeszté- Gyakorlati Különbözô oldhatóságú anyagok
és függése a és telítetlen oldat. Kálium-nitrát, nátrium-klorid se (→ matematika) vonatkozások vizsgálata.
hômérséklettôl *Oldhatósági grafikon.
vízben való oldhatóságának vál- Grafikonok szerkesztése, grafiko-
*Az oldódás sebes- tozása a hômérséklettel. nok, táblázatok értelmezése,
sége Grafikus ábrázolás. használata
Otthoni kísérlet: Átkristályosítás
II. 18. 18. Az oldatok Tömegszázalék m/m%, Két különbözô folyadék %-számítás, arányosság A gyakorlati élet- A pontos összetételû oldatok ké-
töménysége térfogatszázalék V/V%, összeöntésekor a térfogatok (→ matematika). bôl vett feladatok szítésének jelentôsége. Számolási
g (oldott anyag) / dm3 nem adódnak össze Mértékegységek és feladatok
(oldat) (modellezés) átszámításuk (→ fizika)
FGY *K Kémiai számítá- Oldatok összetételének %-számítás, arányosság Kémiatörténet. A számításokban való jártasság
sok számítása (→ matematika). Anyagismeret: kialakítása
(gyakorlóóra) Mértékegységek és át- sósav, hamuzsír
számításuk (→ fizika)
II. 19. 19. Az oldatok Sav, lúg, savas, Kísérlet: Vizes oldatok kémha- Növényi indikátorok *Vizek szennye- Ismerkedés a különbözô kémha-
kémhatása. semleges, lúgos tása. (→ biológia) zôdése, víztakaré- tású oldatokkal. Indikátorok
Indikátorok kémhatás. Növényi indikátorok készítése. kosság használata
Indikátorok, pH-skála szemléltetése
pH-érték
II. 20. 20. A természetes Tengervíz, édesvíz, Cikkek, szakirodalom felhasz-

Vizek védelme, a víz Természetes vizeink védelme,
vizek ivóvíz, ásványvíz, nálása körforgása (→ biológia). ennek fontossága.
esôvíz, talajvíz; Barlangok, cseppkövek Oldat, vegyület, fogalmak
*savas esôk keletkezése, a víz kör- és a halmazállapot-változások
forgása (→ földrajz) gyakorlása
II. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával.
III. Anyagszerkezet
TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Kísérlet, modellezés, szemléltetés, Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek. Az óra célja
III. 21. 21. Az atom felépí- Atom, atommag, Atommodellek értelmezése Elektromos töltések Tudománytörténet, szemléltetése. Hangsúlyozott az
– +
tése elektron e , proton p , kölcsönhatása, az atommodellek atom, az atom-mag parányi volta,
neutron no, viszonyított atomszerkezet fejlôdése a tömeg- és térfogatviszonyok az
(relatív) tömeg és töltés. (→ fizika) atomban
*Atommodellek Az atom sokirányú
III. 22. 22. Az atommag Rendszám, tömegszám, Izotópok, radioaktivitás Izotópok gyakor- Az atommag, az izotóp atomok
izotópok; (→ fizika) lati alkalmazása. megismerése. Hangsúlyozott
*deutérium, *trícium, A radioaktivitás. az atommagok változatlansága
*magerôk Magerôk a kémiai reakciók során
III. 23. 23. Az elektron- Telített és telítetlen Kísérlet: Lángfestés. Elektromos töltések Lángfestés értel- Az elektronszerkezet kiépülése,
szerkezet elektronhéj, vegyérték- Az elektronszerkezet kü- kölcsönhatása, atomok mezése az elektronhéj fogalmának beve-
elektron, atomtörzs. lönbözô ábrázolása gerjesztett állapota zetésével, ennek értelmezése
*Gerjesztett állapotú, (→ fizika)
*alapállapotú atom
III. 24. 24. Az atomok Fôcsoport, periódus, A periódusos rendszer Kémiatörténet, A periódusos rendszer egyes
elektronszerke- periódusos rendszer, használata kiegészítô érde- csoportjainak elnevezése, az ato-
zete és a perió- a fôcsoportok kémiai kességek mok elektronszerkezete.
dusos rendszer nevei, nemesgáz-elekt- A periódusos rendszer kiépülési
ronszerkezet elvének értelmezése
nem *K *K *A nemesgázok Történeti visszapil- A nemesgázok alkalmazása
tart. (kiegészítô óra) lantás, magyar felfe-
dezôk: Bródy Imre
Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával.
IV. Kémiai kötések

III. 25– 25. Egyszerû ionok Ion, egyszerû ion, elekt- Kísérlet: Nátrium és klór *Egyszerû ionok Az ionok keletkezésének magya-
26. keletkezése I. ronleadás, elektronfelvé- reakciója. mérete. rázata a nemesgáz-elektronszer-
tel, anion, kation. Atomok és ionok elektron- Anyagismeret: kezet alapján, grafikonok, ábrák,
*Egyszerû ionok mérete szerkezetének összehasonlí- konyhasó, kôsó modellek segítségével
tása
26. Egyszerû ionok Kísérlet: Kalcium égése. Anionok, kationok Az ionok keletkezésének magya-
keletkezése II. Atomok és ionok elektron- táblázata rázata a nemesgáz-elektronszer-
szerkezetének összehasonlí- kezet alapján, grafikonok, ábrák,
tása modellek segítségével
III. 27. 27. Ionrácsos Ionkötés, ionkristály, ion- Kísérlet: Magnézium égése. Elektrosztatikai vonzás Anyagismeret: Ionvegyületek képlete a töltés-
kristályok kristályok képlete Magnézium és jód reakciója. (→ fizika) magnézium-oxid egyenlôség alapján. A kristályos
Kristályrácsmodell szemlél- anyagok belsô rendjének szemlél-
tetése tetése. Ionvegyületek képletének
szerkesztése. Ismerkedés néhány
fontosabb ionvegyülettel
III. 28. 28. Kovalens kötés Kovalens kötés, apoláris *Az elsôrendû kémiai *A kovalens kötés A molekulák kialakulásának
és poláris kovalens kötés, kötések (→ kémia) mint elsôrendû magyarázata a kovalens kötés
kötô elektronpár, kémiai kötés. létrejöttével.
*nem kötô elektronpár, *Az elektronvonzó A molekulák elektronszerkezete
*többszörös kovalens képesség értelme-
kötés, zése.
*elektronszerkezeti képlet, *Többszörös
*elektronvonzó képesség kovalens kötések
(elektronegativitás) kialakulása
nem *K *K *Molekulák *Apoláris molekulák Molekulák modellezése Elektrosztatikai vonzás Molekularácsos A halmaz és részecske tulajdon-
tart. po laritása, a közötti gyenge másod- (→ fizika) anyagok tulajdon- ságainak összefüggése.
másodrendû rendû kötés, ságainak értelme- Modellezés
kémiai kötés. *dipólus-dipólus másod- zése
*Molekulará - rendû kötés,
csos kristályok *hidrogénkötés,
(szakmai kiegészítô óra) *molekularács
Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával.
V. Mennyiségi ismeretek
TZ MF Óra Az óra címe Új fogalmak Kísérlet, modellezés, szemléltetés, Koncentráció más tantárgyakkal,
Kiegészítô anyagrészek. Az óra célja
gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Motiváció. Anyagismeret
kémiából már tanult anyaggal
III. 29. 29. Az anyagmeny- Anyagmennyiség, Moláris tömegek bemutatása Tíz hatványaiAz Avogadro-szám A mól mint az anyagmennyiség
nyiség mérték- mól, Avogadro-szám, nagyságának érzé- mértékegysége.
(→ matematika)
egysége a mól moláris atomtömeg, keltetése A tömeg és a moláris tömeg
moláris molekulatö- megkülönböztetése
meg A mól jelentésének (nagyszámú
részecske) érzékeltetése
III. 30.30. A kémiai jelek A vegyjel, a képlet Arányosság, %-számítás Kémiai számítások A kémiai jelek mennyiségi jelen-
mennyiségi mennyiségi jelentése (→ matematika) a moláris tömeg tése. A kémiai számítások
értelmezése ismerete alapján megalapozása
IV. Kémiai Kémiai számítások a moláris tö- Arányosság, %-számítás Gyakorlás
FGY számítások meg ismerete alapján (→ matematika)
(kiegészítô,
gyakorlóóra)
III. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával.
VI. A kémiai változások

Redoxireakciók
IV. 31– 31. A gyors Égés, egyesülés, Kísérlet: A szén égése. Kémiai változás Kémiatörténet, Az égés folyamatának sokoldalú
32. égés I. oxidok Vegyjelek, képletek használata. (→ kémiai) az oxidációs elméletek vizsgálata: atomokkal és moleku-
Modellezés. A kémiai változás története, Lavoisier. lákkal modellezve, energetikai
energiadiagramja Energiahordozók. szempontból és vegyjelekkel is je-
Az égési folyamatok lölve. A reakcióegyenlet írásának
gyakorlati jelentôsége elôkészítése
32. A gyors Tökéletes égés, Kísérlet: A metán égése. Anyagismeret: Tûzoltás, gyakorlati útmutatás
égés II. nem tökéletes égés, Modellezés. földgáz, metán a tûzoltáshoz. A reakcióegyenlet
tûzoltás. A gyors A változás energiadiagramja írásának elôkészítése
égés feltételei
IV. 33. 33. A lassú égés. Oxidálószer, oxidá- Rozsdásodás *A redoxireakciók A gyors égés és lassú égés össze-
Az égés mint ció, redukálószer, re- értelmezése elekt- hasonlítása
redoxireakció dukció, redoxireakció. ronátadással.
*Elektronátadás a Anyagismeret:
redoxireakciók során szén-monoxid
IV. 34. 34. Egyesülés és Bomlás Kísérlet: Cink és kén reakciója. Durranógáz Tûzijátékok. Az egyesülés és bomlás folyama-
bomlás Higany-oxid bomlása. (→ kémia) Hômérsékletjelzô tának értelmezése. Az egyesülés
Modellezés festékek. fogalmának kibôvítése (nem csak
*Redoxireakciók az égés egyesülés).
magyarázata elekt- A reakcióegyenlet írásának elôké-
ronátmenettel szítése
IV. 35. 35. A kémiai Kémiai egyenlet és Modellezés Arányosság, egyenlôség Kémiatörténet A kémiai jelek mennyiségi jelen-
egyenlet rendezése. (→ matematika) magyar vonatko- tése és a kémiai egyenletek alap-
A tömegmegmaradás Mól, moláris tömeg, zásai ján számítások végzése.
törvénye Avogadro-szám felhasz- Mintafeladatok megoldása.
nálása (→ kémiai) A tömegmegmaradás törvénye,
a reakcióegyenlet rendezésének
szabályai
FGY *K Kémiai számítá- Arányosság, mértékegy- Kémiai számítások a reakció-
sok ségek egyenlet mennyiségi jelentése
(gyakorlóóra) (→ matematika) és a mol-fogalom alapján
Sav-bázis reakciók gyakorlati vonatkozások, alkalmazás kémiából már tanult anyaggal Motiváció. Anyagismeret
IV. 36. 36. A közömbösí- Közömbösítési reak- Kísérlet: Anyagismeret: nát- A sav-bázis reakció értelmezése
tés ció, sav-bázis reakció, Sav és lúg kémiai reakciója rium-hidroxid, lúg- (protonátmenet nélkül)
bázis, só (kísérletsorozat) kô; meszes víz;
kalcium-klorid;
szódabikarbóna
nem *K *K *A sav-bázis Oxóniumion, proton Kísérlet: A Brønsted-féle A sav-bázis reakciók atomszerke-
tart. (2 óra) reakciók atom- leadása Sósavszökôkút kísérlet. sav-bázis elmélet zeti értelmezése (protonátmenet)
szerkezeti értel- Modellezés
mezése.
Savak
(szakmai
kiegészítô óra)
nem *K *A sav-bázis Hidroxidion, proton- Kísérlet: A Brønsted-féle A sav-bázis reakciók atomszerke-
tart. reakciók felvétel. A sav-bázis Ammónia-szökôkút kísérlet. sav-bázis elmélet zeti értelmezése (protonátmenet)
atom-szerkezeti reakciókról általában. Modellezés
értelmezése. A kémhatás és a pH
Bázisok
(szakmai kiegészítô
óra)
VII. Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával.
IV. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával.
*VIII. *K Év végi össze - A munkafüzet feladatainak alapján.
foglalás
Összesen új anyagot feldolgozó óra 36 óra + *8 kiegészítô óra

(ebbôl tanulókísérletes 9 + *1 óra)
gyakorlás 2 óra
összefoglalás, számonkérés 14 óra
52 óra
heti 1,5 óra összesen 56 óra
A kiegészítô órák közül tetszôlegesen lehet válogatni a tanulók érdeklôdésének megfelelôen.

A kiegészítô órákat szakkörön, külön foglalkozás keretében, versenyfelkészítésre is fel lehet használni (ld. szakköri tematikajavaslat).
KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 18
Szakköri tematikajavaslat
a tankönyv és a munkafüzet alapján
Vastaggal jelöltük azokat a gyakorlatokat, amelyeknek leírása megtalálható a tankönyvben, a munkafü-
zetben vagy a tanári kézikönyvben. A többi kísérlet, feladat javaslatként szerepel.
Szakköri Téma Kísérlet, módszer
óra
1. Hulladékkezelés Plakátkészítés
2. Diffúzió A hidrogén diffúziósebességének vizsgálata egyszerû eszközökkel
3. Kémiai elemek Anyagismeret, játék. Kémiai elemek csoportosítása (interaktív)
4. Molekulák modellezése Modellkészítés (MF. *K), játék. Molekulapakoló (interaktív)
és molekulamemori (interaktív)
5. Olvadás Naftalin olvadáspontjának mérése
6. Olvasztás, ötvözés Ólomöntés, forrasztóón készítése
7. Illékonyság, párolgás Különbözô anyagok illékonyságának vizsgálata
8. Szublimáció Koffein vizsgálata kávéból
9. Energiaváltozás vizsgálata Szódabikarbóna, illetve kristálycukor vízben való oldása (TK. 31. o.)
Változások csoportosítása (interaktív)
10. Kémiai változás Karamell készítése (TK. 34. o.)
11. Anyagok csoportosítása Anyagdominó (interaktív)
12. Adszorpció Égô cigaretta anyagainak adszorpciója (TK. 40. o.)
Tintaoldat elszíntelenítése aktív szénnel
13. Kromatográfia Filctoll színanyagainak szétválasztása (TK. 40. o.)
Zöld levél színanyagainak szétválasztása (TK. 40. o.)
Pirospaprika színanyagainak szétválasztása (TK. 40. o.)
14. A légkörrel kapcsolatos A levegô portartalmának vizsgálata (TK. 46. o.)
környezetvédelmi problémák Plakátkészítés
15. Oldatok Pontos összetételû oldatok készítése különbözô eszközökkel
16. Oldékonyság Vízben oldódó és zsírban oldódó anyagok vizsgálata
Majonéz és tartármártás készítése (TK. 53. o.)
17–18. Oldhatóság hômérsékletfüggése Átkristályosítás mint tisztítási mûvelet (TK. 57. o.)
Szaloncukor és citrommáz készítése (TK. 57. o.)
19. Oldatok töménysége Érdekes számolási feladatok a gyakorlati életbôl
20. Az oldatok kémhatása. Indikátorok Kísérletek indikátoroldattal (TK. 63. o.)
21. Természetes vizek vizsgálata Vízvizsgálat gyorstesztekkel
22. Kémiai fogalmak gyakorlása „Ki vagyok én?” játék (Tanári kézikönyv 111. o.)
23. Elektromos kölcsönhatás Taszító és vonzó hatás vizsgálata
vizsgálata (TK. 119. ábra, Tanári kézikönyv 97. o.)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 19
Szakköri Téma Kísérlet, módszer

óra
24. Atomszerkezet Atomjáték (interaktív)
25. Molekulaszerkezet Molekulák elektronszerkezeti modellezése (többszörös kötések,
molekulapolaritás)
Dramatizált szerepjáték a kötéspolaritások kialakulására (Tanári
kézikönyv 125. o.)
26. Ionvegyületek Ionképletíró (interaktív)
27. Kísérlet fehérfoszforral „Lidércfény” elôállítása (Kémia 8. TK.)
28. Gyors égés feltételei „Tûzoltási” kísérletek
29. Kémiai reakciók Színes csillagszóró és tûzijáték készítése
30. Kémiai reakciók Szökôkút kísérletek (TK. 117., 120. o.)
31. Közömbösítés Sav-bázis titrálás
32. Mit tanultunk eddig? Játékos vetélkedô. Társasjáték (interaktív)
A laboratóriumi munka megszervezése
2001. január 1-jén hatályba lépett a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és annak végre-
hajtási rendeletei. A régi rendeleteket felváltja az európai uniós követelményekhez alkalmazkodó új tör-
vény és a hozzá kapcsolódó 12 rendelet, nem kis változtatásokat jelentve a szabályozásban, jelentôsen
növelve a tanárok és az igazgatók felelôsségét.
A törvény elôírja e jogszabályok beépítését a tantervekbe, kötelezôvé teszi érvényesítését az okta-
tásban. Ez elsôsorban a kémiatanár feladata lesz.
Az alap – a 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról – általánosságban fogalmazza meg, hogyan
kell mûködni biztonságosan a kémiai anyagokkal, vegyszerekkel, kémiai eljárásokkal stb. Válogatás a ren-
deletekbôl:
– 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet: A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól,
– 188/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet: A kémiai biztonság területén mûködô tárcaközi bizottság mûkö-
désének részletes szabályairól,
– 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet: A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsola-
tos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól,
– 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet: A munkahelyek kémiai biztonságáról,
– 8004/2000. EüM rendelet: Az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke (az iskolai
gyakorlathoz válogatott jegyzék a feliratozáshoz és a biztonsági adatlaphoz szükséges adatokkal).
A rendeletek közül elsôsorban a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletet szabályozza a veszélyes anyagok
kezelésével kapcsolatos eljárásokat. A rendelet az iskolai kémiai laboratóriumok mûködését külön nem
szabályozza. Tartalmazza a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények veszélyesség szerinti osztályo-
zásának szempontjait, a veszélyszimbólumokat és jeleket, az R és S mondatok, valamint az R számok és
S számok körét, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján a veszélyesség megítélését fizikai, fizikai-ké-
miai és kémiai, mérgezô (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságaik szerint, illetve ezeknek a jel-
lemzôknek a figyelembevételével a felcímkézés módját.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 20
A) Veszélyszimbólumok és jelek
T+ T Xn
erôsen mérgezô mérgezô gyengén mérgezô, ártalmas
(very toxic) (toxic) (noxious)
C Xi F+
korrozív, maró ingerlô rendkívül gyúlékony, tûzveszélyes
(corrosive) (irritant) (extremely flammable)
F E O
könnyen gyulladó, tûzveszélyes robbanásveszélyes oxidálószer
(highly flammable) (explosiv) (oxidizing)
Értelemszerûen, ha egynél több figyelmeztetô veszélyjel van hozzárendelve egy anyaghoz, akkor a na-
gyobb, erôsebb hatású veszélyjel feltüntetése szükségtelenné teszi a kisebb hatású jelet:
→ a T+, illetve T veszélyjel mellett nem kötelezô az Xn, Xi és C veszélyjelek feltüntetése;
→ a C veszélyjel mellett nem kötelezô az Xn, Xi veszélyjelek feltüntetése;
→ az E veszélyjel mellett nem kötelezô az F+, F és az O veszélyjel feltüntetése.
B) A veszélyes anyagok veszélyeire, kockázataira

utaló R mondatok
R1 Száraz állapotban robbanásveszélyes R6 Levegôvel érintkezve vagy anélkül is robba-
R2 Ütés, súrlódás, tûz vagy más gyújtóforrás rob- násveszélyes
banást okozhat R7 Tüzet okozhat
R3 Ütés, súrlódás, tûz vagy egyéb gyújtóforrás rend- R8 Éghetô anyaggal érintkezve tüzet okozhat
kívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt R9 Éghetô anyaggal érintkezve robbanásveszélyes
R4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémve- R10 Gyúlékony
gyületet képez R11 Nagyon gyúlékony
R5 Hô hatására robbanhat R12 Rendkívül gyúlékony

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 21
R13 Rendkívül gyúlékony cseppfolyósított gáz R42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szen-
R14 Vízzel hevesen reagál zibilizáló hatású lehet)
R15 Vízzel érintkezve nagyon gyúlékony gázok R43 Bôrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat
képzôdnek (szenzibilizáló hatású lehet)
R16 Oxidálóanyaggal érintkezve robbanásveszélyes R44 Zárt térben hô hatására robbanhat
R17 Levegôn öngyulladó R45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet)
R18 A használat során robbanásveszélyes/gyúlé- R46 Öröklôdô genetikai károsodást okozhat
kony gáz-levegô elegy keletkezhet (mutagén hatású lehet)
R19 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet R47 Születési-fejlôdési rendellenességeket okoz-
R20 Belélegezve ártalmas hat (teratogén hatású lehet)
R21 Bôrrel érintkezve ártalmas R48 Hosszú idôn át hatva súlyos egészségkároso-
R22 Lenyelve ártalmas dást okozhat
R23 Belélegezve mérgezô (toxikus) R49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású
R24 Bôrrel érintkezve mérgezô (toxikus) lehet)
R25 Lenyelve mérgezô (toxikus) R50 Nagyon mérgezô a vízi szervezetekre
R26 Belélegezve nagyon mérgezô (toxikus) R51 Mérgezô a vízi szervezetekre
R27 Bôrrel érintkezve nagyon mérgezô (toxikus) R52 Ártalmas a vízi szervezetekre
R28 Lenyelve nagyon mérgezô (toxikus) R53 A vízi környezetben hosszantartó károso-
R29 Vízzel érintkezve mérgezô gázok keletkeznek dást okozhat
R30 A használat során nagyon gyúlékonnyá válik R54 Mérgezô a növényvilágra
R31 Savval érintkezve mérgezô gázok képzôdnek R55 Mérgezô az állatvilágra
R32 Savval érintkezve nagyon mérgezô gázok R56 Mérgezô a talaj szervezeteire
képzôdnek R57 Mérgezô a méhekre
R33 A halmozódó (kumulatív) hatások miatt ve- R58 A környezetben hosszantartó károsodást
szélyes okozhat
R34 Égési sérülést okoz R59 Veszélyes az ózonrétegre
R35 Súlyos égési sérülést okoz R60 A fogamzóképességet károsíthatja
R36 Szemizgató hatású R61 A születendô gyermekre ártalmas lehet
R37 Izgatja a légutakat
R38 Bôrizgató hatású Az R24, R26, R27, R39, R40, R41, R42, R43, R45,
R39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkáro- R46, R49, R60, R61 mondatokkal jellemzett veszé-
sodást okozhat lyes anyagok gyakorlatilag nem fordulnak elô isko-
R40 Maradandó egészségkárosodást okozhat lai kémiai laboratóriumban (bár ezt nem tiltja a
R41 Súlyos szemkárosodást okozhat rendelet).
C) A veszélyes anyagok biztonságos használatára

utaló S mondatok
S1 Elzárva tartandó S8 Az edényzet szárazon tartandó
S2 Gyermekek kezébe nem kerülhet S9 Az edényzet jól szellôztethetô helyen tartandó
S3 Hûvös helyen tartandó S 10 –
S4 Lakóterülettôl távol tartandó S 11 –
S5 ... alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határoz- S 12 Az edényzetet nem szabad lezárni
za meg) S 13 Élelmiszertôl, italtól és takarmánytól távol
S6 ... alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határoz- tartandó
za meg) S 14 ...-tól/tôl távol tartandó (az összeférhetetlen
S7 Az edényzet hermetikusan lezárva tartandó anyago(ka)t a gyártó határozza meg)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 22
S 15 Hôhatástól távol tartandó „Víz használata veszélyes” mondatot is hozzá

S 16 Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a do- kell tenni
hányzás S 44 Rosszullét esetén orvoshoz kell fordulni. Ha
S 17 Éghetô anyagoktól távol tartandó lehetséges, a címkét meg kell mutatni
S 18 Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni S 45 Baleset vagy rosszullét esetén orvost kell hív-
S 19 – ni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni
S 20 Használat közben enni, inni nem szabad S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell for-
S 21 Használat közben tilos a dohányzás dulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a
S 22 Az anyag porát nem szabad belélegezni címkét az orvosnak meg kell mutatni
S 23 A keletkezô gázt/füstöt/gôzt/permetet nem S 47 ... °C feletti hômérsékleten nem tárolható
szabad belélegezni (a gyártó határozza meg) S 48 ...-val/vel nedvesen tartandó (az anyagot a
S 24 A bôrrel való érintkezés kerülendô gyártó határozza meg)
S 25 Kerülni kell a szembejutást S 49 Csak az eredeti edényzetben tárolható
S 26 Ha szembe kerül, bô vízzel azonnal ki kell S 50 ...-val/vel nem keverhetô (az anyagot a gyártó
mosni, és orvoshoz kell fordulni határozza meg)
S 27 A szennyezett ruhát azonnal le kell venni S 51 Csak jól szellôztetett helyen használható
S 28 Ha az anyag a bôrre kerül, ...-val/vel bôven le S 52 Nagy felületû, tartózkodásra alkalmas helyi-
kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg) ségekben nem használható
S 29 Csatornába engedni nem szabad S 53 Kerülni kell az expozíciót – használatához
S 30 Soha nem szabad vízzel keverni külön utasítás szükséges
S 31 – S 54 Az üzemszerû szennyvízkezeléshez az illeté-
S 32 – kes hatóság jóváhagyása kell
S 33 A sztatikus feltöltôdés ellen védekezni kell S 55 Csatornába vagy felszíni vizekbe juttatása
S 34 A rázkódás és súrlódás ellen védekezni kell elôtt a rendelkezésre álló jobb kezelési eljá-
S 35 Az anyagot és az edényzetét megfelelô mó- rást kell alkalmazni
don ártalmatlanítani kell S 56 Csatornába vagy a környezetbe juttatni nem
S 36 Megfelelô védôruházatot kell viselni szabad. Az anyagot a kijelölt gyûjtôhelyre
S 37 Megfelelô védôkesztyût kell viselni kell vinni
S 38 Ha a szellôzés elégtelen, megfelelô légzôké- S 57 A környezetszennyezés elkerülésére megfe-
szüléket kell használni lelô edényzetet kell használni
S 39 Szem-/arcvédôt kell viselni S 58 Veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani
S 40 A padlót és a beszennyezôdött tárgyakat ...- S 59 A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasz-
val/vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó hatá- nosításához a gyártótól/forgalmazótól kell
rozza meg) tájékoztatást kérni
S 41 Robbanás vagy tûz esetén a keletkezô gázo- S 60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes
kat nem szabad belélegezni hulladékként kell ártalmatlanítani
S 42 Füst- permetképzôdés esetén megfelelô lég-
zésvédôt kell viselni Az S4 mondattal jellemzett használati utasítás az
S 43 ...-val/vel oltandó (az anyagot a gyártó hatá- iskolai gyakorlatban nem fordul elô (bár a rende-
rozza meg). Ha a víz használata veszélyes, let ezt külön nem tiltja).
D) A veszélyes anyagok feliratozása, címkézése

A címkének fel kell hívnia a figyelmet a veszélyes anyagok elôírásszerû kezelésével járó valamennyi po-
tenciális veszélyre, amíg ezek abban a formában vannak, amelyben forgalomba kerültek; ez azonban
nem feltétlenül azonos azzal a formával, amelyben egy anyag végsô felhasználásra kerül (pl. higítva), és
ilyenkor a címke nem feltétlenül nyújt az anyagról teljes körû tájékoztatást. A legnagyobb veszélyt jelentô

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 23
tulajdonságokat szimbólumokkal kell jelezni; ezekrôl és az egyéb veszélyes tulajdonságokból adódó ve-
szélyekrôl a kockázatot jelzô mondatokkal (R mondatokkal), a szükséges óvintézkedésekrôl pedig a biz-
tonságos kezelésre utaló mondatokkal (S mondatokkal) kell tájékoztatást adni.
E) Minden vegyszernek, veszélyes anyagnak van biztonsági

adatlapja
Abiztonsági adatlap tartalmazza:
– az anyag nevét;
– a veszélyességi jelét és szimbólumát;
– a rá vonatkozó R és S mondatok sorszámát;
– magyar azonosítási számát és EU-számát (csak veszélyes anyagoknál);
– gyártó vagy forgalmazó nevét, címét;
– baleset esetén az elsôsegélynyújtás módját;
– az anyag leírását.
A veszélyes anyagok címkézéséhez szükséges adatok beszerezhetôk a biztonsági adatlapokról,
melyek az interneten is hozzáférhetôek. Néhány elérési lehetôség:
www.reanal.hu
www.sulinet.hu
F) Az iskolai kémiai laboratóriumok törvényes mûködéséhez

szükséges teendôk
1. Minden vegyszeres edény címkéjén jól látható módon fel kell tüntetni a vegyszer
– pontos nevét;
– veszélyességi jelét (biztonsági adatlap alapján);
– ha oldat formájában tároljuk, akkor az oldat pontos összetételét és készítésének idejét (az elké-
szítés idejébôl következtethetünk arra, hogy mennyire megbízható adat a feltüntetett összetétel).
2. Minden vegyszert megfelelô módon kell tárolni. Néhány példa az iskolai gyakorlatból:
– a vízzel nem oltható gyúlékony anyagokat fémszekrényben elkülönítve kell tárolni (pl.: alkálifémek, ben-
zin);
– a bomlékony savakat elkülönítve kell tárolni (pl.: sósav, salétromsav);
– az illékony, tûzveszélyes szerves oldószereket szintén elkülönítve tároljuk (pl.: aceton, alkoholok, toluol
stb.);
– illékony anyagokkal ne legyenek tartósan egy légtérben sem a diákok, sem a tanárok (a vegyszeres szek-
rény ne a tanulói vagy tanári teremben legyen elhelyezve), és jól megoldható legyen a szellôzés is.
3. Az iskolai kémiai laboratóriumokban célszerû kiakasztani a megfelelô helyre az R és S mondatok sor-
számozott listáját, hogy az anyag használata során ez mindenki számára elérhetô információ legyen.
4. Minden vegyszer biztonsági adatlapjának elérhetônek kell lennie. Érdemes ezeket a beszerzés után egy
külön dossziéban összegyûjteni.
5. Minden vegyszerrôl méregkönyvet kell vezetni. Ez azt jelenti, hogy az adott vegyszer használatakor a fel-
használt mennyiséget folyamatosan regisztrálni kell.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 24
Minta a méregkönyv vezetéséhez:

Nyilvántartás mérgezô hatású anyagokról
(méregfajtánként)
Anyag neve:………………………………….
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Sorszám Beszerzés Beszerzett Felhasználás Felhasznált Készlet Felhasználó Aláírás Megjegyzés
ideje mennyiség ideje mennyiség mennyiség neve
6. A veszélyes anyagokkal végzett tevékenység ÁNTSZ-hez történô bejelentése kötelezô.

A szertárban lévô összes veszélyes anyag számbavétele után a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 13. szá-
mú mellékletének bejelentô lapján kell a veszélyes anyagokról az ÁNTSZ-hez bejelentést tenni.
7. Gondoskodni kell a veszélyes hulladékok szakszerû kezelésérôl is.
Az irányelv az legyen, hogy minél kevesebb veszélyes hulladék keletkezzen a kísérletezés során, te-
hát célszerû ezt is figyelembe venni egy kísérlet megtervezésekor.
Olyan anyagok, melyek a vizet nem veszélyeztetik kis mennyiségben vagy higítva, a lefolyóba önthetôk.
A vizet és az élôvilágot
A lefolyóba önthetô, a vizet nem Kis mennyiségben vagy higítva
veszélyeztetô anyagok,
veszélyeztetô anyagok a lefolyóba önthetô, a vizet gyengén ve-
a csatornába engedhetô mennyiségekre
szélyeztetô anyagok
nézve be kell tartani a határértékeket
etanol, metanol, butanol, ammónia,
hidrogén-peroxid, acetaldehid, klór,
a nátrium-, kálium-, kalcium- és dietil-éter, formaldehid,
magnéziumvegyületek hangyasav, ecetsav, fenol,
többsége karbamid, naftalin
szervetlen savak,
foszfátok
A veszélyes hulladékokat megfelelô módon kell gyûjteni, tárolni és megsemmisíteni. Az alapelv az,
hogy gyúlékony folyadékokat nem szabad mûanyag edényben tárolni, illetve figyelembe kell venni az
együtt nem gyûjthetô anyagokat. Ehhez célszerû négy gyûjtôedényt használni.
Savak, lúgok gyûjtése Mérgezô szervetlen anyagok Halogénmentes Halogéntartalmú

gyûjtése szerves anyagok gyûjtése szerves anyagok gyûjtése
10 literes polietilén tar- Kisebb méretû polieti- Nagyobb üvegedény, Kisebb üvegedény, mely-
tály, melynek tartalmát a lén tartály, melynek tar- melynek tartalma meg- nek tartalmát szaksze-
7-es pH beállítása után talmát ártalmatlanítani felelô körülmények kö- rûen kell megsemmisí-
a lefolyóba lehet önteni kell (szakemberrel ve- zött elégethetô (akár a teni (veszélyes hulladék-
(nehézfémsókat nem szélyes hulladékként el szertárban, fülke alatt) ként elszállítható)
tartalmazhat) lehet szállíttatni)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 25
A tananyag feldolgozása leckékre lebontva
1. óra: Mivel foglalkozik a kémia?

Kísérletezés a kémiai laboratóriumban
Az elsô kémiaóra legfontosabb célja, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklôdését a tantárgy iránt. Az ilyen ko-
rú gyerekeket legjobban a kísérletek érdeklik, különösen, ha ôk végezhetik. Ezért rövid, érdekes bevezetés
után (meg fogjuk tanulni, hogy miért kísérleteztek annyit az alkimisták, miért cseppfolyós a víz, miért lesz vi-
lágossárga a tea, ha citromot teszünk bele, hogyan mûködik a gázálarc stb.) térjünk rá a kísérletezésre.
Be lehet vezetni egy nagyon egyszerû, látványos tanári kísérlettel, amely az év során majd egyébként
is bemutatásra kerül, például: egy kémcsôbe fenolftaleines savoldatot, a másik kémcsôbe ugyanolyan tér-
fogatú, töményebb lúgoldatot teszünk, a két színtelen oldat összeöntése után a keletkezô oldat ciklá-
menpirosra változik. Elôre lehet a gyerekeknek vetíteni, hogy év végéig ezt a kísérletet meg fogják tud-
ni magyarázni.
A tanulók kísérletezése elôtt beszéljünk a balesetvédelemrôl, amit kellô komolysággal adjunk elô, így
a tanulók is komolyan fogják venni.
Az elvégzendô tanulókísérlet a kémiai megismerés módszerét szemlélteti a tejfölöspohár elégetésén
keresztül: a probléma felvetése, feltételezés, a kísérlet megtervezése, következtetések levonása. A mû-
anyag égésének vizsgálatát borszeszégôvel is elvégezhetjük. Ha Bunsen-égôvel dolgoztatunk, célszerû, ha
nem a gyerekek gyújtják meg az égôt, hiszen a Bunsen-égô meggyújtásának módja a következô órán
szerepel. Egy égônél akár 4 csoport is dolgozhat, mert a kísérlet legfeljebb 1 percig tart. A tejfölöspo-
hárból csak nagyon kis darabokat gyújtsunk meg, mert kellemetlen szagú gázok és kormozó pernye ke-
letkezik az égés során! Egy vízzel teli pohárba mártva elolthatjuk az égô mûanyagot.
A kísérlet elvégzése után beszélgessünk a hulladékkezelés problémájáról! Tudják-e a gyerekek, hogy
mi lesz azzal a mûanyaghulladékkal, amit kidobnak otthon a szemétbe? (A mûanyagok nagy része a ter-
mészetben nem bomlik le, vagy csak nagyon lassan, a hulladékégetôben megsemmisítve a levegôt
szennyezô égéstermékek keletkeznek, így fontos a keletkezô füstgázokat is tisztítani.)
Az óra elôkészítése
Anyag Eszköz
Tanári kísérlethez, pl.: fenolftalein, sósavoldat, kémcsôállvány, 2 db kémcsô
a sósavoldatnál töményebb
NaOH-oldat
Tanulókísérlethez tejfölöspohár olló, fémcsipesz vagy tégelyfogó,
(csoportonként) gyufa, Bunsen-égô vagy bor-
szeszégô, vízzel teli fôzôpohár
Interaktív tananyag Képek, ábrák: 1. 6. ábra: Veszélyességi jelek (5. o.)
Háttér
Alkímia, alkimisták
Az ókorban és a középkorban a gazdagságot fôleg az arany jelentette, így nem csodálkozhatunk azon,
ha az alkimistákat vonzotta az „aranycsinálás”. Az alkimisták gyakorlott kísérletezôk voltak, kémiai eljá-
rásokat, módszereket tökéletesítettek. Sajnos, a korai idôk alkimistáitól kevés feljegyzés maradt fenn. Ritka
kivételnek számítanak a leydeni és a stockholmi papiruszok. Ezeket a görög nyelvû dokumentumokat
1828-ban találták Egyiptomban, egy thébai sírban. A papirusztekercsek egy része a leydeni, más része a
stockholmi múzeumba került, innen kapták a nevüket. Mindkét irat valószínûleg a III. századból származik,

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 26
de feltehetôen korábbi leírások másolata. Festékek, drágakôutánzatok, különféle fémek elôállításával,

megmunkálásával foglalkoznak. A leydeni papiruszon található egy aranyhamisítás leírása: „Ólmot és ara-
nyat finom porrá dörzsölj el úgy, hogy két rész ólomra egy rész arany jusson, és keverd össze(…) Egy
rézgyûrût a keverékkel fedj be, majd hevítsd. Ismételd néhányszor, míg a tárgy a kellô színt felveszi. Ne-
héz a csalást észrevenni, mivel a próbakô tiszta aranyat jelez. A hô az ólmot elpusztítja, de az aranyat nem.”
Hulladékkezelés
Az elszállított hulladék 90%-át hulladéklerakókban helyezik el, ahol szigorú szabványok szerint szabályoz-
zák, hogy a környezetre ne váljon veszélyessé, a talajba, talajvízbe ne szivárogjanak el veszélyes, mérge-
zô anyagok. Sajnos ma Magyarországon kevés olyan hulladéklerakó mûködik, amely minden elôírásnak
megfelel, így a hulladéklerakók veszélyeztethetik az ivóvízbázisokat. A „szemétégetés” a másik módszer,
amivel a hulladéktól meg lehet szabadulni, de a keletkezô salak és pernye, illetve különbözô égéstermékek
szintén veszélyeztethetik a környezetet. Az egyik legveszélyesebb égéstermék a levegôbe kerülô diox-
ingáz, amely akkor is keletkezik, ha egyszerûen a szabadban elégetjük a háztartási hulladékot. A szerves
hulladék kezelésére jó módszer a komposztálás, ez még nem terjedt el nagymértékben Magyarországon.
A szelektív hulladékkezelés sem ismeretlen hazánkban, azaz a különgyûjtés és újrahasznosítás.
A tankönyvi feladatok megoldása

Kísérleti megfigyelések: Mûanyaghulladék megsemmisítése
Milyen színû lánggal ég? Világító lánggal ég.
Megolvad-e égés közben? Megolvad, a széle pedig elszenesedik a tejfölöspohár-darabkának.
Kormoz-e a láng? Kormozó lánggal ég.
Valamilyen szag érezhetô-e égés közben? Kellemetlen szagú égéstermékek, gázok keletkeznek.
Égés után milyen anyag marad vissza? Megolvadt, elszenesedett anyag.
A munkafüzet feladatainak megoldása (1.)

1. Meg kell ismernünk az anyagok tulajdonságait, hogy felhasználhassuk azokat, és meg tudjuk ítélni, melyiket mire lehet fel-
használni, melyik anyag tápláló, melyik mérgezô, melyik veszélyes stb.
2. a) A kémiai kísérletezés közben azért fontos a rend és a fegyelem, mert a kémiai laboratóriumban maró, mérgezô, rob-
banásveszélyes, tûzveszélyes anyagok is találhatók.
b) A kémiai laboratóriumban nem szabad enni, mert az élelmiszerre vegyszer kerülhet, ami különbözô mértékben, de
veszélyes lehet.
c) Fontos, hogy megtanuljuk az egyszerû kísérletek elvégzésének módját, mert így balesetmentesen kísérletezhetünk.
3. 4. a mûanyag égéstermékének vizsgálata 1. a nagy mennyiségû mûanyaghulladék felhalmozódása problémákat okoz
3. meg kell vizsgálni, hogy elégethetô-e a mûanyaghulladék (pl. tejfölöspohár) 5. hogyan lehet megoldani, hogy a mû-
anyag égéstermékében lévô káros anyagok ne jussanak a levegôbe 2. meg kell tervezni, hogy milyen körülmények kö-
zött égethetô el a mûanyaghulladék (pl. tejfölöspohár)
4.
A tárgy rajza Anyaga Tulajdonságai
tányér porcelán vízben nem oldódó szilárd anyag, törékeny, színezhetô,
hirtelen hôváltozásra elreped
fakanál fa faragható, vízben nem oldódik, merev (nem hajlítható),

a hôt nem vezeti (nem melegszik fel, ha forró ételbe
tesszük), éghetô szilárd anyag
rézhuzal réz szilárd, hajlítható, vízben nem oldódik, elektromos áram

vezetéséhez használják
26uKÉMIA 7. munkafüzet
KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 27
5. A vegyszer neve Veszélyességi jele A jel jelentése

Hajlakk F+ rendkívül gyúlékony, tûzveszélyes
Fehérítôszer Xi ingerlô (irritant)
Vízkôoldó Xi ingerlô (irritant)
Dezodorspray F könnyen gyulladó, tûzveszélyes
Rozsdaoldó Xi ingerlô (irritant)
Korszakok Az alkimisták Mûködésükre jellemzô módszerek,

*6. mûködési helye Mûködésük ideje kutatásuk célja
Görög alkimisták A kísérleti-gyakorlati ismereteket fejlesztették,
1. korszak i. e. IV. század eszközeiket
(Alexandria) és módszereiket tökéletesítették
2. korszak VII–VIII. század Gyakorlati-technológiai ismereteket

Arab alkimisták eredményezett
Európa A kísérletezô tudományt hangsúlyozva a gyakor-
3. korszak XIII–XIV. század
Roger Bacon lati megfigyelés fontosságára hívta fel a figyelmet
4. korszak Európa XIV–XV. századtól Az alkímia a fejlôdéshez már nem járult hozzá:
mind misztikusabbá vált
*7. Vegyipar.
2. óra: Laboratóriumi eszközök és használatuk

Bemutatjuk a különbözô laboratóriumi eszközöket, és megbeszéljük, hogy mit mire lehet használni, milyen
anyagból készült. A térfogatmérô eszközöket feltölthetjük vízzel (vagy színes oldattal), „jelre állítjuk”.
A gyerekek megtanulják a Bunsen-égô használatát. Nagyon fontos, hogy pontosan betartsák a meg-
gyújtás sorrendjét. Ha nincs az iskolában Bunsen-égô felszerelésére alkalmas gázcsap, akkor használjunk
borszeszégôt, és annak mûködését beszéljük meg.
A láng szerkezetének vizsgálatára alkalmas tanulókísérletet végzünk, tapasztaljuk, hogy a láng szélén
magasabb a hômérséklet, mint a láng magjában (rövid ideig tartsuk csak a lángba a hurkapálcát, mert
különben teljesen elszenesedik.) Ennek alapján megbeszéljük, hogy a láng felsô egyharmadában érdemes
melegíteni valamit, nem a láng magjában.
Anyag Eszköz
Laboratóriumi eszközök víz vagy színes oldat kémcsô, kémcsôállvány, csipesz, tégelyfogó, kém-
bemutatásához csôfogó, Bunsen-állvány, gömblombik, állólombik,
vasháromláb, lángelosztó, fôzôpohár, Erlenmeyer-
lombik, mérôlombik, mérôhenger, gázfelfogó
henger, üvegkád, Bunsen-égô, borszeszégô
Tanulókísérlethez hurkapálca Bunsen-égô vagy borszeszégô, gyufa
Interaktív tananyag Kísérletek: 1. Bunsen-égô meggyújtása
2. Láng szerkezetének vizsgálata
3. Borsszeszégô meggyújtása
Játékok, feladatok: 1. Eszközök csoportosítása
2. Bunsen-égô meggyújtása
Képek, ábrák: 2–7. 12–17. ábra: Eszközök; A láng részei (9. o.)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 28
Háttér
Laboratóriumi eszközök
A gömbölyû aljú üvegedények közvetlen lánggal is melegíthetôk, mivel a hô ebben az esetben minden
irányban egyformán, egyenletesen tud szétterjedni, így nem alakul ki nagyobb hômérséklet-különbség az
üvegedény falában, ami a repedést okozza. Az üveg egyébként rosszul vezeti a hôt, és nincs meghatá-
rozott olvadáspontja (amorf szerkezetû).
A térfogatmérô eszközöknél a „jelre állítás” során a víz meniszkuszát (görbült felületét) úgy állítjuk
be, hogy a görbület legalsó része illeszkedjen éppen a vonalra. Ehhez szemmagasságban kell a jelre állí-
tást végezni, apró cseppenként adagolva a vizet.
Vannak kifolyásra és betöltésre kalibrált (hitelesített) térfogatmérô eszközök. A kifolyásra kalibrált
edény esetén akkor kapjuk az edényen feltüntetett térfogatot, ha belôle a folyadékot átöntjük valami-
lyen más edénybe (a térfogatmérô edényben maradt pár csepp folyadékkal nem kell külön számol-
nunk), pl.: térfogatmérô henger. A betöltésre kalibrált edény esetén akkor kapjuk az edényen feltünte-
tett pontos térfogatot, ha éppen jelre állítjuk a folyadékszintet, pl.: mérôlombik.

Kísérleti megfigyelések: A láng szerkezetének vizsgálata
Hol perzselôdött meg a hurkapálca, amikor a láng csúcsába tartottuk? Ott perzselôdött meg, ahol a láng érte, egy helyen.
Hol perzselôdött meg a hurkapálca, amikor a láng alsó egyharmadába tartottuk? Csak a láng két szélén perzselôdött meg.
Feladatok
1. A gömbölyû aljú üvegeszközöket (kémcsô, gömblombik).
2. Beosztással rendelkezô térfogatmérô edények (mérôhenger, mérôlombik) segítségével.
3. A kémcsô alja a láng felsô egyharmadánál legyen, mert ott a legmagasabb a láng hômérséklete. A kémcsövet „áthúz-
zuk” a lángon, nehogy hirtelen felmelegedve kiforrjon.
4. 2. Bunsen-égô világító lángja, 1. borszeszégô lángja, 3. Bunsen-égô szúrólángja!

1. 4. megnyitjuk a gázcsapot 1. a levegônyílást elzárjuk 5. a levegônyílás eltekerésével beállítjuk a lángot 3. az égô gyufát a
gázkivezetô csôhöz tartjuk 2. meggyújtjuk a gyufát
2.
Üvegedények Fából készült eszközök Fémbôl készült eszközök
Erlenmeyer-lombik, fôzôpohár, kémcsôfogó tégelyfogó, lángelosztó,
gázfelfogó henger, mérôlombik, kém- Bunsen-állvány
csô, gömblombik, üvegkád
3. Ha a Bunsen-égô levegônyílása el van zárva, akkor nem kormoz/kormoz a láng, ilyenkor világító lángnak/szúrólángnak
nevezzük. A világító lánggal/szúrólánggal magasabb hômérsékletet lehet elérni.
4. A láng részei:
köpeny (kb. 1000 ˚C) – a szénrészecskék égnek
világító burok (kb. 900 ˚C) – a szénrészecskék izzanak
a láng magja (800 ˚C)
5. Melegíthetjük: a hôálló (pl. jénai) üvegbôl készült tálakat, edényeket.

Nem szabad melegíteni: a vékony, nem hôálló üvegbôl készült üvegpoharakat, üvegtálakat, tányérokat.
*6. Mely században élt Bunsen? A XIX. században.
Mely egyetemeken tanított Bunsen? A boroszlói egyetemen, a heidelbergi egyetemen.
Milyen kutatási témákon dolgozott Bunsen? A szerves kémiával is foglalkozott, ötletes laboratóriumi eszközeit ma is
használjuk (pl. a Bunsen-állványok, Bunsen-égôk), az alkálifémek lángfestését is kutatta.
Milyen újításokat vezetett be Bunsen? A gázvilágítás elterjedésével újfajta melegítô készüléket talált fel.
Kivel kötött Bunsen szoros barátságot kutatói munkája során? A fizikus Gustav Kirchhoffal.
*7. Térfogatmérô henger, borszeszégô, Bunsen-égô, csipesz, Erlenmeyer-lombik, talpas lombik, gömblombik, mérôlom-
bik, kémcsô.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 29
3. óra: Mekkora egy atom?
Az óra célja, hogy megértsék a tanulók, hogy az atomok világa (mikrovilág) más dimenzió, mint a mak-
rovilág.
Az óra bevezetése olyan jelenségek megfigyelésével kezdôdik, melyek felvetik a következô kérdést: mi-
vel magyarázhatjuk, hogy az oldott anyag látható módon keverés nélkül elôbb-utóbb elkeveredik az ol-
dószerben, vagy kétféle gáz „magától” elkeveredve szilárd anyagot (füstöt) eredményez a gáztérben (ha
nyitott, tömény ammónium-hidroxidot tartalmazó edényt és nyitott, tömény sósavat tartalmazó edényt
közelítünk egymáshoz, kellô közelségben már képzôdik füst). Kísérletezés közben figyeltessük meg a kí-
sérletben használt anyagokat és jellemezzük (ld. Anyagismeret)! (Vigyázzunk, mert a tömény ammó-
nium-hidroxidnak nagyon kellemetlen, köhögésre ingerlô szaga van, ha szükséges, szellôztessünk hasz-
nálata közben!) A részecskék önkéntes elkeveredô mozgásának leírása (diffúzió jelensége).
Megbeszéljük a tanulókkal, hogy mivel nem láthatunk bele az anyagok szerkezetébe, így csak közve -
tett módon tudunk következtetni a szerkezeti tulajdonságokra, változásokra, és a különbözô jelenségek
megfigyelései ezeket a feltételezéseinket visszaigazolhatják. (Ma már vannak olyan módszerek, amelyek-
kel akár molekulákat, atomokat is „láthatóvá” tehetünk, ezzel még inkább megerôsítve tudományos el-
képzeléseinket.) Az ókori Démokritosz is csak közvetett módon, gondolati úton jutott el a tovább már
nem bontható, legkisebb részecske, az atom fogalmához. Dalton már kísérletezô tudós volt, és kísérle-
teibôl vont le következtetéseket.
Érzékeltessük a tanulókkal, hogy mennyire parányi egy atom. Az „atomi mérettartomány” nagyságrendek-
kel kisebb méreteket jelent, mint amit mi valaha is megtapasztalhattunk, éppen ezért nehéz elképzelni. Né-
hány példa az atomok méretének érzékeltetésére:
– egy 1 cm hosszú vonalra 100 millió darab atom fér el;
– ha annyi darab tojást vennénk, ahány szénatom elfér a markunkban, akkor nagyobb lenne a tojások
tömege, mint a Föld tömege;
– egy kb. 2,2 cm élhosszúságú tömör alumíniumkockában (kb. 27 g) több alumíniumatom van, mint
ahány hajszála van a Földön jelenleg élô összes embernek.
Ezek alapján az is beláttatható, hogy az atom tömege is rendkívül parányi, ezért számolunk relatív
atomtömegekkel. Hasonlítsuk össze a tankönyv táblázata segítségével, Dalton kísérleti mérései alapján és
a mai, pontosabb módszerekkel megállapított relatív atomtömegeket!
Anyag Eszköz
Kálium-permanganát oldása víz, kálium-permanganát gázfelfogó henger vagy
vízben fôzôpohár, vegyszeres kanál
Ammónia és hidrogén-klorid tömény ammónium-hidroxid- 2 db gázfelfogó henger, üveglap
egymásra hatása oldat, tömény sósavoldat a gázfelfogó hengerek lefedésére
Interaktív tananyag Kísérletek: 4. Kálium-permanganát oldása vízben
5. Ammónia és hidrogén-klorid reakciója
Animációk: 1. Gázrészecskék diffúziója
2. Részecskék diffúziója folyadékban (egyféle anyag)
3. Részecskék diffúziója folyadékban (kétféle anyag)
Képek, ábrák: 8. 20. ábra: Démokritosz (11. o.)
9. 22. ábra: Dalton (12. o.)
10. 25. ábra: Atomok sora (13. o.)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 30
Háttér
Az ókori atomelméletek
Az ókori görög rabszolgatartó társadalomban a fizikai munka alantasnak számított, így a kísérletezés is. A gö-
rög filozófusok gondolati úton jutottak el „felfedezéseikhez”, például az atomelmélethez. A görögök által el-
képzelt „atomok” azonban teljesen mások, mint a mai elképzelésünk, ôk úgy képzelték, hogy minden anyag-
nak külön-külön atomjai vannak, például a húsnak hús-atomjai, a fának fa-atomjai stb. (Démokritosz). A kö-
zépkorban az atomelmélet feledésbe merült, és csak a XVIII. században Dalton vizsgálatai mutattak rá újra,
most már a mai elképzeléseinkhez közelebb álló elméletként.
Kísérleti megfigyelések: Kálium-permanganát oldása vízben
Mennyi idô elteltével lesz az egész folyadék egyenletesen egyforma színû? Mérési adat (ha óra elején végezzük el a kísér-
letet, akkor óra végéig megközelítôen homogénné válik az oldat).
Milyen lesz a színe? Rózsaszín-lila a beletett kálium-permanganát mennyiségétôl függôen.
Kísérleti megfigyelések: Ammónia és hidrogén-klorid egymásra hatása
Milyen változást tapasztalsz? A két hengerben fehér füst képzôdik. (A fehér füstöt az ammónium-klorid (NH4Cl) mikrokris-
tályai alkotják. A füsthöz többnyire a „fekete” füst képzete fûzôdik, ami lebegô korom (szén) részecskéket jelent.)
Feladatok
1. A részecskéknek ezt, a külsô hatás nélkül, a mozgásuk következtében létrejövô elkeveredô mozgását diffúziónak nevezzük.
2. Nagy úrnak azért nem volt igaza, mert a diffúzió következtében idôvel a szennyezô anyag az egész tavat beszennyezte
(persze a diffúzió következtében hígul is a szennyezôdés).
3. A relatív atomtömeg eredetileg azt mutatta meg, hogy egyetlen atom tömege hányszor nehezebb egy hidrogénatom tö-
megénél (mai definíció szerint: a 12C-izotópatom 1/12-ed részénél), vagyis – mint az elnevezése is mutatja – egy vi-
szonyszám (arányosságot fejez ki).

1. a) Az araszom távolsága: ha 15 cm, az araszomon akkor 15 ·100 millió, azaz 1500 millió = 1,5 milliárd (1,5 ·109 ) db
atom fér el.
b) Egy atom átmérôje: 15 cm/1500 000 000 vagy 1 cm/100 000 000 = 0,000 000 01 cm = 10-8 cm = 10-10 m
c) 1 g/3,75 · 1022 = 2,66 · 10-23 g
2. Az anyag részecskéinek mozgása következtében létrejövô elkeveredô mozgást, a diffúziót.
3. Hányszor nagyobb egy aranyatom tömege, mint egy hidrogénatomé? 197-szer nagyobb.
Hányszor nagyobb egy vasatom tömege egy szénatom tömegének 1/12 -ed részénél? 56-szor nagyobb.
Hányszor nagyobb egy alumíniumatom tömege, mint egy hidrogénatomé? 27-szer nagyobb.
Hányszor kisebb a hidrogénatom tömege a szénatoménál? 12-szer kisebb.
Hányszor nagyobb egy oxigénatom tömege, mint egy szénatomé? 12 16
– – = –4– -szor nagyobb az oxigénatom tömege.
3
4. a) A hidrogéné (Dalton mérési adata: 1,0, mai érték: 1,01), jele Daltonnál:
b) A foszfor (Dalton mérési adata: 9, mai érték: 30,97), jele Daltonnál:
*5. Démokritosz atomelmélete Dalton atomelmélete
Az atom oszthatatlanságának oszthatatlan parányi részecskék, melyeket
oszthatatlan parányi részecskék
szempontjából nem lehet egymásba átalakítani
ahányféle anyag van, és a különbözô
Hányféle atom létezését annyiféle atom van,
anyagok atomjai különbözô méretûek
képzelte el? ahányféle kémiai elem
és változatos alakúak
Milyen módszer segítségével kísérletek nélkül, pusztán gondolati kísérleti adatokat és mérési ered-
jutott el atomelméletéhez? úton jutott erre az eredményre ményeket összegyûjtve
Mikor alkotta meg atomelméletét? i. e. IV. sz. a XIX. század eleje
*6. Milyen jelenséget szemléltet ez az írás? A diffúzió jelenségét.
Mit jelképeznek a táncosok? A táncosok a levegô, illetve a víz részecskéit/molekuláit (a közeg részecskéit) jelképezik.
A szétguruló labdák a cigarettafüst, illetve tinta részecskéit (a diffundáló anyag részecskéit) jelképezik.
Abban az esetben, ha tintát csepegtetünk vízbe, mik lennének a „táncosok”? A vízmolekulák.
Mik lennének a „labdák”? A tinta festékszemcséi.
*7. Elkeveredés, idegen kifejezéssel: diffúzió.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 31
4. óra: Atom, elem, vegyjel
Az óra szakmai anyagának a lényege, hogy a tanulók megértsék az atom és az elem fogalma közötti kü-
lönbséget: az atom az a parányi részecske, amely önállóan vagy molekulákká összekapcsolódva létezik, ré-
sze az anyagi halmaznak. A kémiai elem pedig egy anyagi halmazt jelent. A periódusos rendszer részlete-
sen csak az atomszerkezeti résznél szerepel, de már most használjuk, és a tanulóknak a leggyakrabban em-
lített elemek vegyjeleit meg kell ismerniük, illetve meg kell találniuk a periódusos rendszerben.
A kémiai elemek kapcsán gyakorolhatjuk a legismertebbek nevét, vegyjelét. Bemutathatunk kémiai ele-
mekbôl készült tárgyakat: alumíniumkanál, grafitrúd, vasszög, rézdrót, ólomsörét, kéndarabka, aranygyûrû,
ezüstlánc, aktívszén-tabletta stb. (minden esetben elmondhatjuk, hogy ez a tárgy csak alumíniumatomokból,
csak ezüstatomokból stb. áll; az elemek tulajdonságait csak a következô órán vizsgáljuk). A periódusos rend-
szerben való eligazodást játékosan is gyakorolhatjuk: ki találja meg legelôször az adott elemet, mi a rendszá-
ma (sorszáma), ki talál 1 perc alatt legtöbb A-val, H-val, T-vel kezdôdô vegyjelû elemet, mi ezeknek a ma-
gyar neve stb.
Kémiatörténeti érdekességekkel kelthetjük fel a gyerekek érdeklôdését: régebben hányféle jelölést hasz-
náltak a különbözô elemek jelölésére, Magyarországon a nyelvújítás során milyen neveket adtak a kémiai
elemeknek, illetve a ma használatos elnevezéseket miért célszerû használni. Feladatként adhatjuk, írják össze
a gyerekek, hogy például a réznek mi volt a jele Daltonnál (tankönyv 23. ábra), az alkimistáknál (tankönyv
30. ábra), és a mai jelrendszerrel; vagy mi a Zn vegyjelû elem latinul (tankönyv 2. táblázat), hogy hívták a
nyelvújításkor, illetve mi a mai neve.
Anyag Eszköz
Kémiai elemek alumíniumkanál, grafitrúd, vasszög, rézdrót, ólomsörét, kéndarab-
bemutatásához ka, aranygyûrû, ezüstlánc, aktívszén-tabletta (Carbo activatus)
Interaktív tananyag Képek, ábrák: 11. 31. ábra: Irinyi (15. o.)
Háttér
A vegyjel bevezetésének szükségessége
Az alkimisták körében nem volt az anyagoknak egységes jelölése, ahány mûvelôje volt a kémiának,
annyiféle jelet, nevet használtak. Látványos példája ennek a XIX. századi Magyarország, ahol a nyelvújí-
tás korában törekedtek valamiféle rendet teremteni.
Az elemek 1807 1829 1829 1845
mai neve Nyulas Ferenc Schuster János Bugát Pál, Irinyi János Fuchs Albert
Arzén Maszlag Himany Mireny Mireny
Foszfor Foszfortárgy Villó Vilany Vilany
Hidrogén Víztárgy Gyúló Köneny Vizeny
Szilícium Kovaföld Kovó Kovany Kovany
Nátrium Széksó Szikany Szikeny
Volfrám Farkasnyál Farkasnyál Seleny Volfrámany
A ma használatos vegyjeleket 1814-ben Berzelius vezette be.

Feladatok
1. Az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható parányi egysége az atom. Az elem az egyféle
minôségû atomok halmaza. (Az atomszerkezetrôl késôbb lesz csak szó, ezért próbáljuk pontosítani a fogalmat az „egy-
féle minôség” szóval.)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 32
2. Az elemek nemzetközileg egységes jelölését tette lehetôvé és egyértelmûvé, így mindenhol ugyanazt az elemet értik egy
vegyjelhez tartozónak.
3. Cérium: Ce, cézium: Cs, kadmium: Cd, kalcium: Ca, kalifornium: Cf, klór (chlorum): Cl, kobalt (cobaltum): Co,
króm: Cr, kûrium: Cm, réz (cuprum): Cu, szén (carboneum): C, antimon (stibium): Sb, kén (sulphur): S, ón (stan-
num): Sn, stroncium: Sr, szkandium: Sc.

1. Azt jelenti, hogy az arany csak egyféle minôségû atomok (aranyatomok) halmaza.
2. hélium: He, berillium: Be, kalcium: Ca, lítium: Li, bór: B, kálium: K, fluor: F, bróm: Br, ón: Sn, nátrium: Na, bizmut: Bi,
ólom: Pb
3.
Vegyjel Név Rendszám Vegyjel Név Rendszám
Ar argon 18 Cr króm 24
Au arany 79 Co kobalt 27
Ag ezüst 47 Cu réz 29
As arzén 33 Ca kalcium 20
Al alumínium 13 Cl klór 17
*5. A foszfort azért nevezték régen „vilany”-nak, mert a finom eloszlású fehérfoszfor sötétben világít.
Felhasznált szakirodalom: Balázs Lóránt: A kémia története I. 467. old. (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996). 1829-ben
Schuster Jánosnál „villó” szerepel, 1829-ben Bugát, Irinyi, Nendtvich, majd 1845-ben Fuchs Albert „vilany”-nak nevezi.
*6.
Milyen szempont alapján nevezték el az adott elemeket? A megnevezett elemek vegyjelei
1. Néphit szerint Co
2. Bányászattal kapcsolatos tapasztalat alapján Ni
3. Mitológiai eredetû Ta, Ti
4. Tulajdonságok alapján Ne, Br, Ag
5. A felfedezô hazájáról Am, Ga, Ge, Po
6. A városról, ahol felfedezték Hf
7. Tudósokról Cm, Es, No
8. Bolygók, csillagok után He, Pu, Se, Te, U
*7. Nátrium.
5. óra: A kémiai elemek csoportosítása

Az óra célja, hogy a gyerekeket a kémiai elemek tulajdonságaival ismertessük meg, vagyis az anyagisme-
retüket gyarapítsuk. Ezért jó, ha minél több elemet megnézhetnek, kézbe vehetnek, meghajlíthatnak stb.
Minél több kémiai elemet mutassunk be, és adjunk meg különbözô szempontokat, ami szerint cso-
portosíthatják ezeket a tanulók (színük, fényük, halmazállapotuk, megmunkálhatóságuk). A kémiai ele-
mek sorába vehetjük pl.: a levegôben lévô oxigéngázt is (ezt ismerhetik a gyerekek, állandóan „körülöttünk
van”), és ennek tulajdonságait is besorolhatjuk. Az elemek bemutatásához jól használhatjuk az interak-
tív tananyag óravázlatát.
Vizsgáljuk meg egy jó hôvezetô fém (alumínium) és egy szilárd nemfém (grafit) hôvezetése közötti kü-
lönbséget! A grafit a nemfémek között a legjobb hôvezetô, de az alumínium és a grafit hôvezetése között
jól észlelhetô a különbség. Ha forró vízbe mártjuk ezeket, akkor egy ideig érzékelhetô, hogy az alumínium-
huzal hamarabb és jobban felmelegszik. (Grafitrudat szerezhetünk egy „kibelezett” ceruzaelembôl is.)
Végül a megismert kémiai elemeket tulajdonságaik alapján osszuk két csoportra: fémekre és nemfé -
mekre, és jellemezzük ezeket a csoportokat!

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 33
Anyag Eszköz
Kémiai elemek bemutatásához az elôzô órán bemutatott tárgyak,
higany, magnéziumszalag, jód
Hôvezetés vizsgálatához grafitrúd, alumíniumhuzal, forró víz fôzôpohár
Interaktív tananyag Óravázlatok: 1. A kémiai elemek bemutatása és csoportosítása
Játékok, feladatok: 3. Kémiai elemek csoportosítása
Kitöltendô feladatok: 1. Tankönyvbôl: 1. 17. oldal megfigyelés táblázata
2. Munkafüzetbôl: 1. 13. oldal *7 feladat
Képek, ábrák: 12. 35. ábra: Nemfémes elemek (17. o.)
13. 36. ábra: Fémes elemek (17. o.)
Háttér
Az elemek magyar elnevezései
A tudomány nyelve sok évszázadon keresztül a latin volt. A nemzeti nyelveknek a tudomány különbözô te-
rületein való térhódítását a polgári fejlôdés hozta magával. Boyle az angol polgári forradalmat követô évek-
ben angolul írta kémiai munkáit. Lavoisier a francia forradalom elôtti években francia nyelven közölte kémiai
nézeteit. Magyarországon ez a folyamat viszonylag lassan indult meg. A természettudományok közül a kémia
aránylag késôn szólalt meg magyarul. A magyar kémiai szaknyelv megteremtésére az elsô jelentôs lépéseket
Nyulas Ferenc (1758–1808), illetve Kováts Mihály (1762–1851) orvosok tették 1800-ban. Késôbb, 1829-ben
Schuster János (1777–1838), a pesti egyetem kémiaprofesszora dolgozta ki egységes elvek alapján. A fémes
és nemfémes elemeket elnevezésükben is élesen elválasztotta egymástól. A fémek mind „-any” szóvéget kap-
tak, amit még az ôsi magyar elnevezések végére is rákényszerített. Így lett a rézbôl „rézany”, a vasból „vasany”,
az ezüstbôl „ezüstany”. A nátrium neve a sziksóból „szikany”, a káliumé a hamuzsírból „hamany”, a telluré
„földany” stb. Tôle származik a higany elnevezés is. A nemfémek nevét úgy alkotta meg, hogy azok „ó”-ra
vagy „ô”-re végzôdjenek. A szó alapját általában az elem sajátságára utaló melléknév képezte, pl.: a hidrogén
„gyúló”, a klór „zöldlô”, a bróm „bûzlô”, a jód „iboló”, a foszfor „villó” stb. A XIX. század közepén Bugát Pál
(1793–1865), Irinyi János (1817–1895) és Nendtvich Károly (1811–1892) módosította a magyar kémiai mû-
nyelvet. Ôk nem tettek különbséget a fémek és a nemfémek elnevezésében, valamennyi elem nevének kép-
zésénél az „-any”, illetve „-eny” végzôdést alkalmazták.
A tankönyvi feladatok megoldásai
A megfigyelés szempontjai
Vizsgálandó anyagok
színe fénye halmazállapota 25 ˚C-on hajlítható-e
Alumínium ezüstfehér fémes fény szilárd igen
Grafit (szén) sötétszürke kicsit fénylik szilárd nem
Vas sötétszürke fémes fény szilárd igen
Réz vöröses fémes fény szilárd igen
Higany ezüstös fémes fény folyékony –
Magnézium szürkés fémes fény szilárd igen
Ólom sötétszürke fémes fény szilárd igen
Kén sárga nem fénylik szilárd nem
Jód sötét kicsit fénylik szilárd nem
Arany sárga fémes fény szilárd igen
Ezüst ezüst fémes fény szilárd igen
Kísérleti megfigyelések: Hôvezetés vizsgálata
c) az alumíniumkanál melegebb lesz rövid idô alatt: az alumínium jobban vezeti a hôt, mint a szén. Általában a fémek job-
ban vezetik a hôt (és az elektromosságot), mint a nemfémek.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 34
Feladatok
1. Pl. vasaló, kávéfôzô, rozsdamentes vagy alumínium fôzôedények, evôeszközök stb.
2. A jó hôvezetô képességét (és a kémiai ellenálló képességét, illetve az ötvözhetôséget is).
3. Könnyû megmunkálhatóság, az arany és az ezüst különösen jól megmunkálható fémek. Ezenkívül az arany és az ezüst
nem korrodálódik (nemesfémek), tetszetôs a színük és a fényük.
4. Az alumínium kis sûrûsége miatt sokkal könnyebbek az alumínium alkatrészek. Leginkább azonban nem a tiszta alu-
míniumot, hanem ötvözeteit használják, amelyek kis sûrûségük mellett nagy szilárdságúak is.
5. A kén ez a nemfémes elem. Sárga, szilárd halmazállapotú, rideg anyag.

1. Mindegyik kémiai elem azonos atomok halmaza.
Periódusos rendszer.
2. Megmunkálhatók Ridegek
Fe, Cu, Al, Mg, Pb, Au, Ag C, S, I
4. Fémek Nemfémek
Az anyagok mely csoportjába
a kémiai elemek csoportjába
sorolhatók?
Színük, fényük szürke (kivétel a Cu és az Au) különbözô színûek (kén: sárga, szén:
fémes fényûek fekete, bróm: barna stb.)
Szobahômérsékleten milyen
halmazállapot jellemzô rájuk? szilárd halmazállapot (kivéve a Hg) mindhárom halmazállapot elôfordul
Milyen a megmunkálhatóságuk? jól megmunkálhatók: nyújthatók, ka-

lapálhatók, hajlíthatók ridegek
Milyen a hô- és jól vezetik a hôt és az nem vezetik (kivéve a szén módosula-
elektromos vezetésük? elektromos áramot tát, a grafitot)
Néhány példa Fe, Ag, Al C, S, I
5. a) A „kakukktojás”: Hg. A szempont: halmazállapot (a Hg cseppfolyós).
b) A „kakukktojás”: C (grafit). A szempont: nemfémes elem.
c) A „kakukktojás”: Cu. A szempont: szín (a réz vöröses színû).
*6. Melyik kémiai elem felfedezésében vett részt Hevesy? A hafnium. Ennek az elemnek a vegyjele: Hf. Melyik évben kapott
Nobel-díjat? 1943. Mikor vehette át? 1944. Melyik kémiai elem vizsgálatával foglalkozott még? Rádium. Ennek az elem-
nek a vegyjele: Ra. Mely városokban, illetve mely országokban tanult, dolgozott? Tanulmányait Budapesten, Berlinben,
majd Freiburgban végezte, Freiburgban, Dániában és Svédországban dolgozott.
Nézz utána, hogy honnan származik a hafnium elnevezése! Koppenhága régi latin neve Hafniae.
*7. Nemfémes elemek: C, S, N, Kr.
S N
Z Á M
K É N T A
N I T R O G É N
K R I PTO N
K U É
E M Z
L I
U R Á N
M

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 35
6. óra: Mibôl áll egy molekula? Molekula, vegyület, képlet

Tisztázni kell, hogy a vegyületmolekula és a vegyület, illetve az elemmolekula és az elem között ugyanolyan
viszony van, mint az atom és az elem között: a molekula önálló, parányi kémiai részecske, míg a vegyü-
let anyagi halmaz, pl. a vegyületmolekulák halmaza.
Ha a gyerekek megértették az elôzôek alapján az anyagok szerkezetét, felépítését, akkor világossá vál-
nak az anyagok csoportosítására vonatkozó kategóriák is. Ezeket egy kis táblázatban össze is foglalhatjuk.
Kémiailag tiszta anyagok
Egyszerû anyagok Összetett anyagok
Kémiai elemek Vegyületek
azonos atomok azonos elemmolekulák azonos vegyületmolekulák építhetik fel
építik fel építhetik fel (amelyek különbözô atomokból állnak)
A másik fontos dolog, amit a tanulóknak tisztán kell látni, hogy mi a viszony a modell és a valóság kö-
zött: a modell soha nem a teljes valóságot mutatja, csak a valóság néhány kiragadott részletét, jellegzetes-
ségét. A modellezés szemléleti kérdéseivel foglalkozó bemutatóóra látható az interaktív tananyagban, mely
nem csak egy részecske modellezését, hanem egy anyagi halmaznak, illetve egy jelenségnek (a víz halmaz-
állapot-változásának) modellezését is értelmezi.
Anyag Eszköz
Molekulák modellezéséhez molekulamodellek
(pálcika- és térkitöltôs modellek)
H2, N2, O2, Cl2, S8, P4, H2O,
CO2, NH3, CH4
Interaktív tananyag Játékok, feladatok: 4. Molekulapakoló (virtuális modellkészlet)
Modellek: 5. Molekulamemori
Kitöltendô feladatok: 1. Tankönyvbôl: 2–4. 21. oldal 4–6. fealdatok
2. Munkafüzetbôl: 2. 16. oldal 1. feladat
Táblázatok a tankönyvbôl: 1. 3. táblázat: Molekulák áttekintése (19. o.)
Kísérletek: 36. A víz halmazállapot-változásai – bemutatóóra
Képek, ábrák: 14–17. 40–43. ábrák: Elem- és vegyületmolekulák (19. o.)
Animációk: 21. Térkitöltéses molekulamodellek
Háttér
A molekulák alakja, térszerkezete
A többatomos molekulák térszerkezetét igen egyszerûen írja le az elektronpár-taszítási elmélet, amely ki-
mondja, hogy a központi atomtörzset körülvevô elektronpárok (kötô és nemkötô elektronpárokat is figye-
lembe véve) egymástól a lehetô legtávolabb helyezkednek el. A kettôs kötést mint megnövekedett térigé-
nyû egyszeres kötést kell figyelembe venni. Központi atomnak tekintjük azt az atomot, amelyhez a legtöbb
kötô elektronpár tartozik (a legnagyobb vegyértékû atom, a molekulában a legtöbb kötést létesíti). A köz-
ponti atomhoz kapcsolódó atomokat, atomcsoportokat ligandumoknak nevezzük. A molekula alakját az
atomok egymáshoz viszonyított elrendezôdése adja. Kötésszögnek a kapcsolódó atomok kötésirányai által
bezárt szöget nevezzük. A kötésszöget a kettôs kötés és a nemkötô elektronpárok nagyobb térigénye, eset-
leg egyes atomok vagy atomcsoportok nagy térigénye szintén befolyásolhatja.
A táblázat összefoglalja a molekulák térbeli elrendezôdésének függését a kötô és nemkötô elektronpá-
rok számától (X: a kötô elektronpárokat, E: a nemkötô elektronpárokat, A: a központi atomot jelöli):

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 36
Az elektronpárok térbeli A molekula térszerkezete

Molekula típusa Példák
elrendezôdése (pálcikamodell)
AX2 lineáris lineáris (bot alakú) BeCl2, CO2
180˚
AX3 síkháromszög síkháromszög BH3, SO3
120˚
AX2E síkháromszög V alak SnCl2, SO2
kb. 120˚
AX4 tetraéderes tetraéderes CH4, CCl4

109,5˚
AX3E tetraéderes háromszög alapú piramis NH3, PH3

<109,5˚
AX2E2 tetraéderes V alak H2O, H2S
<109,5˚
AX5 háromszög alapú bipiramis háromszög alapú bipiramis PCl5

vagy négyzetes piramis vagy négyzetes piramis
∝: 120˚
β β: 90˚
∝
AX3E2 háromszög alapú bipiramis síkháromszög ClF3
120˚
AX2E3 háromszög alapú bipiramis lineáris (bot alakú) XeF2
180˚
AX6 oktaéderes oktaéderes SF6

(négyzetes bipiramis) (négyzetes bipiramis)
90˚-os
kötésszögek

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 37

2. a) a térkitöltôs molekulamodell valósághûen ábrázolja a molekula összetételét, az atomok kapcsolódási sorrendjét, az
atomok egymáshoz viszonyított méretét, a molekula alakját.
b) a pálcikamodell a valóságnak megfelelôen ábrázolja a molekula összetételét, az atomok kapcsolódási sorrendjét,
az atomok kapcsolódásának irányát (a kémiai kötések irányát, a kötésszöget), utal a molekula alakjára.
3. A molekulák képlete megmutatja, hogy milyen és hány atomból épülnek fel.
4.
Elemek Vegyületek
Br2, S8, H2, Al MgO, FeS, NH3
5. Elemmolekulák Vegyületmolekulák
Cl2, O2, I2 CO2, CO, CH4
6. szén-dioxid: c), 2., B) metán: f), 1., D) oxigén: b), 6., C)

kén: e), 4., A) víz: a), 3., E) ammónia: d), 5., F)

1. A) Igaz F) Hamis (CO2)
B) Hamis (két hidrogénatom és egy oxigénatom) G) Igaz
C) Igaz H) Hamis (Cl2 molekulák)
D) Igaz I) Igaz
E) Igaz *J) Hamis (1:3)
2. Mi a különbség az elemmolekula és a vegyületmolekula között? Amelyben azonos atomok létesítenek egymással kémiai
kötést, azok az elemmolekulák, ha különbözô atomok kapcsolódnak össze kémiai kötéssel, azok a vegyületmolekulák.
Mit nevezünk kémiailag tiszta anyagnak? Kémiailag tiszta anyagok azok, amelyek halmazában csak egyféle, azonos ré-
szecskék (atomok, elemmolekulák, vegyületmolekulák) találhatók, illetve bennük az összetevôk aránya mindig
állandó.
Milyen anyagok sorolhatók az összetett anyagokhoz? Amelyeket többféle elem épít fel, mint például a vegyületek.
3. A vízmolekulát két hidrogénatom és egy oxigénatom építi fel, ez egy vegyületmolekula, halmaza összetett anyag.
4. A modellek néhány kiragadott szempontból a valóságnak megfelelôen, erôsen felnagyítva jelenítik meg a molekulákat.
Mit hangsúlyoz ki a molekulából a pálcikamodell? A molekulák pálcikamodellje a valóságnak megfelelôen ábrázolja a
molekula összetételét, az atomok kapcsolódási sorrendjét, az atomok kapcsolódásának irányát (a kémiai kötések irá-
nyát), a kötésszöget, utal a molekula alakjára.
Mit nem ábrázol a pálcikamodell? Például az atomok egymáshoz viszonyított méretét.
Mit hangsúlyoz ki a molekulából a térkitöltôs modell? A molekulák térkitöltôs modellje valósághûen ábrázolja a moleku-
la összetételét, az atomok kapcsolódási sorrendjét, az atomok egymáshoz viszonyított méretét, a molekula alakját.
Mit nem ábrázol a térkitöltôs modell? Például a molekulán belüli kémiai kötéseket.
5. a) A „kakukktojás”: CO2. A szempont: a CO2 vegyületmolekula.
b) A „kakukktojás”: CO2. A szempont: a molekulát alkotó atomok száma: a CO2 háromatomos molekula.
c) A „kakukktojás”: I2. A szempont: halmazállapot (a jód szilárd halmazállapotú, a többi gáz).
*6. A kísérlethez feltétlenül szükség van-e írásvetítôre? Nincs feltétlenül szükség.
Milyen elôkészületet kell elvégezni a kísérlet bemutatásához? 50 g glicerint és 50 g folyékony mosogatószert keverjünk
össze 1 dm3 vízzel.
Milyen kémiai részecskét szemléltet egy buborék? Egy atomot szemléltet.
Milyen molekulamodelleket ír le a kísérlet? Írd le a képletüket! A hidrogénmolekula (H2), vízmolekula (H2O), metánmo-
lekula (CH4) modelljét.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 38
Rajzold le az a) és b) feladatban leírt buborék-modelleket!

a) b)
*7.
S
K Z
L É V
A M M Ó N I A
E R D Z R
T I G
Á O O
N X E N O N
I
J Ó D
*K óra: Játék a molekulákkal (kiegészítô, gyakorlóóra)
Az óra célja, hogy a gyerekek térszemléletét elmélyítsük. Látniuk kell, hogy a síkban rögzített ábrázolás-
hoz képest a molekulák térben foroghatnak, nincs „alsó” és „felsô” részük. A molekulák a valóságban is
állandóan mozognak.
Dolgozzunk a munkafüzet útmutatása alapján!
Anyag Eszköz
A molekulamodellek színes gyurma, színes kés, olló, vonalzó
készítéséhez pingponglabda, hurkapálca,
fogpiszkáló, ragasztó
Interaktív tananyag Játékok, feladatok: 4. Molekulapakoló (virtuális modellkészlet)
5. Molekulamemori
Modellek
Kitöltendô feladatok: 2. Munkafüzetbôl: 2. 16. oldal 1. feladat
Táblázatok a tankönyvbôl: 1. 3. táblázat: Molekulák áttekintése (19. o.)
Képek, ábrák: 14–17. 40–43. ábrák: Elem- és vegyületmolekulák (19. o.)
Animációk: 21. Térkitöltéses molekulamodellek
A munkafüzet feladatainak megoldása (*I/K)
*1. C D
A
B
H
G
E F
*2. 1.: G, d, (V) 3.: F, b, (V) 5.: D, f, (V) 7.: E, c, (E)

2.: A, a, (E) 4.: C, b, (E) 6.: B, e, (V)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 39
Összefoglalás
A munkafüzet segítségével ismételjük át a tanult eszközöket, anyagokat, fogalmakat!
Eszközök kémcsô, kémcsôállvány, csipesz, tégelyfogó, kémcsôfogó, Bunsen-állvány, gömb-
lombik, álló lombik, vasháromláb, lángelosztó, fôzôpohár, Erlenmeyer-lombik, mé-
rôlombik, mérôhenger, gázfelfogó henger, üvegkád, Bunsen-égô, borszeszégô
Anyagok alumínium, grafit, vas, réz, higany, magnézium, ólom, kén, jód, arany, ezüst
*kálium-permanganát, *ammónia, *hidrogén-klorid, *szén-dioxid, *metán
Fogalmak atom, diffúzió, relatív atomtömeg, kémiai elem, vegyjel, fémek, nemfémek,
molekula, elemmolekula, vegyületmolekula, képlet, kémiailag tiszta anyagok,
egyszerû és összetett anyagok, modell
*füst
A munkafüzet feladatainak megoldása

1. A) 1. C) 3. A) 5. C) 7. D) 9.
A) 2. A) 4. B) 6. A) 8. B) 10.
2.
Szobahômérsékleten Kétatomos molekulát
Nemfémes elem Fém Vegyület
gáz-halmazállapotú képez
H2, Cl2, I2, Ne, Br2, CO2, HCl, NH3, CO2, H2, Cl2, Ne, H2, Cl2, I2,
Ca, Hg, Au
C, P4, S8 H2O, CH4 HCl, NH3, CH4 Br2, HCl
3.
atom • • kémiai részecske
molekula • • azonos atomokból álló halmaz
elem • • oszthatatlan részecske
vegyület • • vegyjellel jelölhetjük
daltoni atommodell • • képlettel jelölhetjük
• különbözô atomokból álló részecske lehet
4. Csoportmunkára alkalmas feladat:
Fémek Nemfémek
a) réz, vas, alumínium, ón, nikkel jód, oxigén, kén, nitrogén, hidrogén
b) Ag, Mg, Na Ar, Br, C
5.
fôzôpohár kémcsô üvegkád Erlenmeyer-lombik talpas lombik

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 40
*6. ANYAGISMERET
higany • • sárga, szilárd anyag
grafit • • sötétszürke nemfémes elem, jól vezeti az áramot
bróm • • barna színû folyadék
klór • • zöldessárga, szúrós szagú gáz
kén • • ezüst színû folyadék
alumínium • • fehéresezüst színû, jól megmunkálható, kis sûrûségû fém (könnyûfém)
ólom • • sötétszürke színû, puha, nagy sûrûségû fém (nehézfém)
hidrogén-klorid • • sárgás színû, jól megmunkálható fém
hipermangán • • vizes oldata lila színû
arany • • színtelen, szúrós szagú gáz
*7. 2.
B
1. U
A N 3. 4.
T S Ó A
M O L E K U L A
M N O K
R I
M
I
S
T
Á
K
7. óra: A víz halmazállapot-változásai. Olvadás-fagyás
Az óra célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a víz olvadásával és fagyásával jelenség szintjén, majd a víz
példáján keresztül a gázok, a folyadékok és a kristályok szerkezetével általánosságban: a részecskék mozgá-
sával, energiájával, a rendezettséggel, a részecskék között ható kölcsönhatások erôsséggével, illetve az
olvadás és fagyás folyamatának a lényegével.
Hangsúlyozni kell, hogy a halmazállapot-változás során a vízmolekulákban nem történik változás, csak
a vízmolekulák közötti kölcsönhatás változik, illetve a részecskék energiája, mozgáslehetôsége.
Minél többféle kristályrács modellt mutassunk be, és tudatosítsuk, hogy mindegyikben szabályos rend ural-
kodik, de hogy milyen a rend, az az adott anyagra jellemzô (más a jég kristályrácsa, mint a jód kristályrácsa)!
Játékosabb, kreatívabb gyerekekkel játékos formában dramatizálni lehet a halmazállapot-változásokat
és az ezzel kapcsolatos belsô energiaváltozásokat (a kémiai szerepjáték is egyfajta modellezés; itt most
nem a molekulák összetétele, alakja a hangsúlyozni kívánt szempont, hanem a molekulák mozgása,
energiatartalma). Az interaktív tananyagban szereplô bemutatóórában megtekinthetô.
Dramatizált játék
(Réz Gáborné dr. nyomán)
Tanár: Én vagyok az energiaforrás, tôlem kapjátok a megfelelô mennyiségû energiát. Egy fontos sza-
bályt jegyezzetek meg: ha felemelem a kezem, akkor minden energiát elvonok, amit a játék folyamán
adtam! Ti modellezitek a vízmolekulákat, minden gyerek egy vízmolekula. (Lehet tisztázni azt is, hogy
a molekulák nem hangoskodnak.)
Most hideg vagyok (mondja „nagyon szigorúan”), kevés energiát adok, és rendet várok! Osztály vi-
gyázz! (A gyerekek rendezett sorokban a padok mellett felállnak.) A helyét senki nem hagyhatja el, de
azt megengedem, hogy ott „rezeghettek”!

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 41
(A gyerekek dülöngélnek a helyükön.) Most tehát szabályos rendbe rendezôdtek a vízmolekulák, és a

helyükön rezgô mozgást végeznek. Ez a szilárd jég modellje.
Tanár: Több energiát adok, gyorsabb mozgást engedélyezek, nagyobb kitéréssel dülöngélhettek. Most
olvad meg a jég. Még több energiát adok: az egész osztályteremben sétálhattok, de csak úgy, hogy mindig
valamelyik társadat megérinted. A terem falát is meg lehet érinteni. Hogy mindig meg tudj érinteni valakit,
nem távolodhatsz el nagyon a többiektôl. (A gyerekek bejárják az egész osztálytermet, miközben mindig
más-más gyerekkel, illetve a fallal érintkeznek.) Most tehát meghatározott térfogatban a vízmolekulák egy-
más mellett elgördülnek. Ez a folyékony víz modellezése. Nagyobb a belsô energiája, mint a jégnek.
Tanár: Még több energiát adok ennek a vízmolekula-halmaznak. Még nagyobb mozgásteret engedé-
lyezek: szabad futkosni, de csak egyenes vonalban, és ha valakivel ütközöl, akkor más irányban folytasd az
utad egyenes vonalban, a következô ütközésig! Szabad a falhoz is ütôdni, sôt, akár a plafonra is fel lehet
ugrani! (A gyerekek követik az utasítást, valószínûleg a plafonra nem fog felugrani senki, de ugrálhatnak.)
Most tehát a vízmolekulák egyenes vonalú mozgást végeznek addig, míg egymással vagy az edény falával
nem ütköznek, kitöltik a rendelkezésükre álló teret. Ez a gázhalmazállapot modellje. Még nagyobb a bel-
sô energiája, mint a víznek.
A tanár felemeli a kezét. (Ha a gyerekek figyeltek, akkor erre mindenki szabályos rendbe rendezôd-
ve a helyére megy.
Anyag Eszköz
Kísérlethez jég (desztillált vízbôl), fôzôpohár, hômérô
desztillált víz
Interaktív tananyag Óravázlatok: 2. A víz halmazállapot-változásai
3. Fizikai változások (elsô rész)
Animációk: 4. Vízgôz molekuláinak diffúziója
5. Folyékony víz molekuláinak diffúziója
6. Jégkristály molekuláinak rezgése
Kísérletek: 36. A víz halmazállapot-változásai – bemutatóóra
Táblázatok a tankönyvbôl: 2. 4. táblázat: Vegyületek olvadás- és for-
ráspontja (23. o.)
Képek, ábrák: 18. 48. ábra: Jég olvadása (22. o.)
19. 49. ábra: Olvadás energiadiagramja (22. o.)
Háttér
Folyadékokról és szilárd anyagokról
A folyadékmolekulák között viszonylag nagyobb mértékû kölcsönhatás lép fel, amely egymás mellett ké-
pes tartani a részecskéket. A folyadékok térfogata meghatározott, összenyomhatatlanok (illetve rendkí-
vül nagy nyomás hatására nyomhatók csak össze kis mértékben), felveszik az edény alakját. Az egyes ré-
szecskék „gördülô” mozgást végeznek: az egyik részecske helyére (a molekuláris méretû „lyuk”-ba) be-
legurul egy másik részecske.
A szilárd halmazállapotú anyagokban a részecskék között olyan erôs a kölcsönhatás, hogy nemcsak a
térfogatuk állandó, hanem az alakjuk is. A szilárd anyagok lehetnek amorf és kristályos szerkezetûek.
Az amorf anyagokban a részecskék elrendezôdése nem szabályos, vagy csak kisebb szabályos körze-
tek vannak. Az amorf anyagok olvadáspontja nem egy meghatározott hômérsékleti érték, hanem olva-
dáspont-tartománnyal jellemezhetô. Ilyen amorf anyag pl. az üveg.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 42
A kristályos anyagokban a részecskék szabályos rendben, „kristályrácsban” helyezkednek el, a rácsponto-

kon lévô részecskék rezgômozgást végeznek. A rezgômozgás kilengése (amplitúdója) a hômérséklettôl függ.
A rácsenergia az az energia, amely szükséges ahhoz, hogy 1 mol kristályos anyagot szabad részecskék-
re bontsunk. Mértékegysége: kJ/mol. Elôjele: pozitív. Például a NaCl rácsenergiája (Erács,NaCl) megegyezik
a NaCl(sz) = Na+(g) + Cl–(g) reakció reakcióhôjével.
A kémiai irodalomban a rácsenergiát az ellentétes folyamatra is definiálják: a rácsenergia az az ener-
gia, amely felszabadul akkor, ha 1 mol kristályos anyag a szabad részecskékbôl keletkezik. Ilyenkor a rács-
energia elôjele negatív.
Kristályos anyagokban, ha a rácsenergiát befektetjük (az olvadáspont hômérsékletén), a rezgômozgást
végzô részecskék akkora energiára tesznek szert, hogy összeomlik a kristályrács, az anyag folyadékká alakul.
Mivel minden részecske azonos energiával rendelkezik, az olvadáspont elérésekor egyszerre omlik össze
a kristályrács, az olvadáspont adott hômérsékleti érték.
Olvadáshô: az a hômennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy 1 mol kristályos anyag, az olvadáspont
hômérsékletén, folyadékká alakuljon. Mértékegysége: kJ/mol. Amint a definícióból következik, ez a hô-
mennyiség nem emeli az anyag hômérsékletét, hanem a belsô energiáját növeli, arra fordítódik, hogy a
kristályrácsban rendezetten elhelyezkedô molekulák elhagyják a rácspontot.
A víz molekularácsos kristályban kristályosodik, melynek rácspontjain molekulák vannak, és közöttük
másodrendû kötések hatnak.
A nemesgázok kristályrácsa is molekularácsnak tekinthetô, annak ellenére, hogy a rácspontokon atomok
vannak, ugyanis a nemesgázatomok között gyenge diszperziós kölcsönhatás hat.
A víz „kirívó” fizikai állandóinak jelentôsége a természetben

A folyékony víz (óceánok, tengerek, tavak) az éghajlat szabályozásában is fontos szerepet játszik. Moláris hô-
kapacitása ugyanis kiugróan nagy: 75 J/molK. Ez lehetôvé teszi, hogy nappal és nyáron jelentôs mennyiségû
hôt vegyen föl, amelyet azután éjszaka és télen a levegôbe bocsát anélkül, hogy saját hômérséklete jelentô-
sen megváltozna. A párolgási és fagyási hôje is nagyobb, mint a folyadékokra jellemzô szokásos értékek, en-
nek következtében a trópusokon elpárolgott és a sarkok irányába áramló vízgôz nagy mennyiségû hôt szál-
lít, amely azután a magasabb szélességeken keletkezô felhô- és csapadékképzôdéskor felszabadul.
A víz sûrûsége 4 ºC-on maximális, tehát a jég sûrûsége kisebb (térfogata nagyobb), mint a folyékony
vízé, ez lehetôvé teszi, hogy a tavak ne fagyjanak be fenékig.
A víznek nagy a felületi feszültsége, amely alapvetôen befolyásolja a felhôcseppek viselkedését is, és e
nagy felületi feszültséget egyes vízi élôlények ki is használják (pl.: a molnárka tud futni a víz felületén). A víz
nagy felületi feszültségébôl adódik az ún. hajszálcsövesség is (kapilláris hatás, a kapillárisban magasabbra
megy fel a vízszint, nem mutatja a közlekedôedényekre jellemzô törvényszerûséget).
A víz említett „kirívó” jellemzôinek hátterében a vízmolekulák között fellépô viszonylag erôs hidro-
génkötés áll (ld. késôbb).

Kísérleti megfigyelések: A jég olvadáspontjának mérése
A leolvasott érték: 0 °C körüli érték. A pontatlanság okai (hibaforrások) lehetnek: nem desztillált vízzel dolgozunk, nem
standard körülmények között (25 °C, 0,1 MPa), a hômérôk nincsenek kalibrálva, nem pontosan szemmagasságban olvas-
suk le a hômérôt stb.
Feladatok
1. Az olvadásponton minden molekula éppen akkora mozgási energiára tesz szert, hogy kiszakad a kristályrácsból, így
az addig rendezett kristályrács összeomlik, a rezgômozgást a molekulák gördülô mozgása váltja fel.
2. A naftalinmolekulák között fellépô kémiai kötések nagyobb energiával rendelkeznek. Ez abból tûnik ki, hogy több
energiát kell befektetni (magasabb hômérsékletre kell felmelegíteni) a kristályrács felbontásához. (Molekulaszerkeze-
ti okokkal magyarázva: a naftalinmolekula nagyobb méretû, lapos korong alakú molekula, mint a fenolmolekula,
ezért az apoláris molekulák között fellépô diszperziós kötés a naftalinmolekulák között erôsebb.)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 43
3. Szilárd, kristályos halmazállapota. Mindegyik vízmolekulákból épül fel.

4. Rézedényben a vas nem olvasztható meg, mert a réz alacsonyabb hômérsékleten megolvad. (A réz olvadáspontja: 1083 °C,
a vas olvadáspontja: 1535 °C.) Mivel az alumínium olvadáspontja magasabb, mint az ólomé, megolvasztható alumí-
niumedényben az ólom. (Az alumínium olvadáspontja 660 °C, az ólom olvadáspontja 327 °C.)
*5. A jég sûrûsége valamivel kisebb, mint a vízé, ezért úszik ugyan a vízben, de csak nagyon kis része látszódik ki a vízbôl. Át-
vitt értelemben az olyan jelenségekre használják a kifejezést, amirôl csak az információk kis része áll a rendelkezésünkre.
*6. Mivel a víz fagyáskor kitágul, szétfeszítheti a vízvezetékcsöveket.
Mivel a víz fagyáskor kitágul, ha tiszta vizet használunk, szétfeszítheti az autó hûtôjét.

1. A) Igaz. B) Igaz. C) Hamis, a jég olvadása közben a belsô energiája nô, ehhez a környezetbôl vesz fel energiát (jelen eset-
ben a szánkból), így a szánk lehûl. D) Hamis, a fagyáspont ugyanazt jelenti, mint az olvadáspont. E) Igaz. F) Hamis, me-
legítéssel az anyag belsô energiáját növeljük, részecskéi gyorsabban, nagyobb energiával mozoghatnak, rezeghetnek.
2. Milyen részecskék találhatók a rácspontokban? Vízmolekulák. Hogyan mozognak a rácspontokban lévô részecskék?
Rezgômozgást végeznek a rácspont körül. Egy vízmolekulát hány másik vízmolekula vesz körül? 4 másik vízmolekula ve-
szi körül. Hogy nevezzük ezt a térbeli elrendezôdést? Tetraéderes elrendezôdés. Hol vannak közelebb egymáshoz a víz-
molekulák: a jégben vagy a 4 °C-os vízben? A 4 °C-os vízben, ezért ennek nagyobb a sûrûsége.
3. a) a vas-oxid: szilárd; b) az égetett mész: szilárd; c) a nátrium-klorid: szilárd; d) a kvarc: szilárd.
* Az aceton és az alkohol olvadáspontja 20 °C alatt van, ebbôl csak azt tudhatjuk, hogy nem szilárd halmazállapotú
szobahômérsékleten, de lehetne folyékony vagy gáz-halmazállapotú is.
* Az ecetsav olvadáspontja magasabb, tehát valószínûleg molekulái között erôsebb a kölcsönhatás (a metánmoleku-
lák között – mivel ezek apoláris molekulák – diszperziós másodrendû kémiai kötés hat. Az ecetsav-molekulák között hid-
rogénkötés is hat, ami lényegesen erôsebb másodrendû kötést jelent).
4. C) amikor a vizet és jeget tartalmazó edénybe beletett hômérô higanyszála megáll egy adott értéken.
Hogyan kell pontosan leolvasni a hômérôt? A hômérô higanyszálának magassága éppen szemmagasságba essen.
*5. A levegô hômérséklete < 0 °C
Jégpáncél (hôszigetelés)
Tó
0 °C
A víz sûrûsége
lefelé nô
4 °C
Hidegben a természetes vizeknek elôször a levegôvel érintkezô felülete hûl le. A hidegebb, nagyobb sûrûségû víz le-
süllyed, lassan a víz egész tömegében +4 °C hômérsékletû lesz. A felszíni réteg 0 °C-on megfagy. A jég sûrûsége ki-
sebb, mint a vízé, tehát a felszínen marad, és mivel jó hôszigetelô, védi a jég alatti vízrétegeket. Nagy hidegben ugyan
nô a jég vastagsága, de a nagyobb jégréteg jobban is védi az alsóbb rétegeket a további lehûléstôl. A mélyben meg-
marad a +4 °C-os víz, amiben az élôlények áttelelhetnek.
*6. Hány „leg”-et találsz a szövegben a Bajkál-tóról? Sorold fel ezeket! Legmélyebb tó, legtöbb édesvizet raktározó tó, benne él
a legkülönösebb édesvízi fóka. Milyen évszakban vizsgálta az expedíció a Bajkál-tó állatvilágát? Tavasszal. A tó jegének mi-
lyen változásait írja le Durrell? Sorold fel a megemlített változásokat! olvadás (…megkezdôdött a nagy olvadás, amely ha-
marosan szikrázó víztükrû beltengerré változtatja a Bajkált...), fagyás (…majd friss jég fagy ki, amely – mint második bôr
a sebhelyet – eltünteti a rést…), a jég térfogat-növekedése (…a tóra boruló, roppant jégkabát nehézkes rándulásai…; …a
hízó jég…). Hányféle hanggal jellemzi a Bajkál szimfóniáját? fülsiketítô ágyútûz, csilingel, mint a cimbalom, dorombol, mint
egy kosár macska, ciripel, mint nyáron a tücsöksereg, és ketyeg, mint egy órásüzlet. Írd le szakkifejezéssel azt a jelenséget,
amit Durrell így jellemez: „a tó jégkoporsójából kiszabadul”! A tó jege megolvad.
*7.
a) belsô energia; f) H, O;
b) víz; g) nulla;
c) kristályrács; h) egy; Y
G
d) dér; i) W. A
e) olvadáspont; F
Megfejtés: fagy

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 44
8. óra: Párolgás, forrás, szublimáció

Az óra célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a víz párolgásának, forrásának a vizsgálatán keresztül a
gázok tulajdonságaival általánosságban. Tovább mélyítjük a halmazállapot-változás jelenség szintjén való
megfigyelése és az anyag szerkezeti változásainak értelmezése közötti kapcsolat magyarázatát.
Bármilyen folyadék esetében tudniuk kell a gyerekeknek, hogy mit jelent az, ha a folyadék forrásban
van (adott nyomásviszonyok között képzôdô buborékok a folyadék belsejébôl felszállnak a felszínre, a
buborékok nyomása egyenlô lesz a rá nehezedô nyomással, ami a folyadékoszlop és a külsô légnyomás
összege), és hogy forrás közben nem változik a folyadék hômérséklete, ez a folyadékra jellemzô
hômérsékleti érték (forráspont). Ha ezt érti, akkor értelmezni tudja a kuktafazék mûködését (nagyobb
nyomáson magasabb a folyadék forráspontja, magasabb hômérsékletû vízben gyorsabban fô meg az
étel), illetve hogy kisebb nyomáson alacsonyabb egy folyadék forráspontja (pl.: magas hegységben, ahol
ritkább a levegô, így alacsonyabb a légnyomás, alacsonyabb hômérsékleten forr a víz).
A forrás és a párolgás közötti különbséget tisztázni kell (miszerint a párolgás minden hômérsékleten
bekövetkezhet, és csak a folyadék felületérôl történik)!
A szublimációt csak jelenség szintjén tudjuk megbeszélni, mivel a szerkezeti értelmezéshez nincsenek
meg a tanulók szükséges ismeretei. A kísérletet tanulókísérletként vagy tanári kísérletként is elvégez-
hetjük. Ügyeljünk, hogy csak rendkívül kevés jódkristálykát tegyünk a kémcsôbe (néhány mákszemnyit)!
Anyag Eszköz
A jód szublimációjához jódkristály, vatta kémcsô, kémcsôfogó, Bunsen-
égô vagy borszeszégô, gyufa
Interaktív tananyag Óravázlatok: 3. Fizikai változások (második rész)
Kísérletek: 6. Jód szublimációja
7. Forrás
Animációk: 7. Kristályos jód szublimációja
Kitöltendô feladatok: 2. Munkafüzetbôl: 5. 22. oldal *7. feladat
6. 23. oldal 3. feladat
Táblázatok a tankönyvbôl: 2. 4. táblázat: Vegyületek olvadás- és
forráspontja (23. o.)
Képek, ábrák: 20. 53. ábra: A forrás (25. o.)
21. 54. ábra: Párolgás és forrás (25. o.)
22. 57. ábra: Jód szublimációja (26. o.)
Háttér
A gázokról: A gázok részecskéi egyenesvonalú mozgást végeznek, de mivel ütköznek egymással, ez
cikcakkos pályát jelent. A részecskék között – ha eléggé kicsi a nyomás és alacsony a hômérséklet – el-
hanyagolhatóan kicsi a kölcsönhatás (ideális gázok), de a valódi gázok (reális gázok) esetén ez nem el-
hanyagolható. Ha a valódi gáz hirtelen kiterjed – a nyomása hirtelen lecsökken –, akkor a molekulák
vonzásának a leküzdéséhez szükséges energiát a környezetbôl vonja el. Ezen alapul a hûtôk, a levegô-
cseppfolyósító berendezések mûködése, illetve ennek a következményét figyelhetjük meg, ha szódásszi-
fonba patront csavarunk, és a patronban lévô sûrített szén-dioxid gáz hirtelen kiterjedésének következ-
tében annyira lehûl a patron fala, hogy a levegô páratartalma ráfagy.
A folyadékok felületérôl minden hômérsékleten távoznak el részecskék (párolgás vagy „illékonyság”
jelensége), mert minden hômérsékleten akad olyan, nagy energiára szert tevô részecske, amely le tudja
gyôzni a körülötte lévôk vonzását. Természetesen minél magasabb a hômérséklet (minél jobban megkö-
zelíti a forráspontot), annál gyorsabb a párolgás. A párolgás sebességét megnöveli még a szél és a száraz
levegô is, mivel mindkét tényezô megakadályozza, hogy a folyadék feletti gôztér telítôdjön vízpárával.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 45
A molekularácsos kristályok olvadékának a forráspontja elsôsorban a másodrendû kötések erôsségétôl függ,

meghatározza a moláris tömeg is, de a molekula alakja is befolyásolja. A gömb alakú (gömbszerû) molekulák
kisebb energiabefektetéssel szakadnak ki szomszédos folyadékrészecskék közül, mint a hosszúkás, nagyobb fe-
lületû molekulák, ezért az elôbbieknek alacsonyabb a forráspontja még akkor is, ha azonos a moláris tömege.
A tiszta folyadékok hômérséklete forrásuk közben állandó (forráspont), ekkor már a folyadék belse-
jébôl is folyamatosan szállnak fel buborékok.
Kísérleti megfigyelések: A jód szublimálása
Milyen halmazállapot-változást észlelsz? Szilárdból gáz-halmazállapotú jódot kapunk.
Milyen színû a szilárd, kristályos jód? Szürkés, fénylô.
Milyen színû a jódgôz? Lila.
A hevítés befejeztével a vattát kihúzva a kémcsôbôl mit észlelsz a vatta felületén? Barna színezôdést, apró, fénylô kristálykákat.
(Finom eloszlásban a szilárd jód barnás színû. Ha a bôrre jut, azt is barnára színezi.)
Feladatok
1. a) gáz-halmazállapotúak: amelyeknek az olvadáspontja és a forráspontja is alacsonyabb, mint 25 °C. b) folyadék hal-
mazállapotúak: amelyeknek az olvadáspontja 25 °C-nál alacsonyabb, forráspontja 25 °C fölött van. c) szilárd halmaz-
állapotúak: mind az olvadáspontjuk, mind a forráspontjuk 25 °C fölött van.
2. Mivel a párolgás a folyadék felületérôl történik, ezért minél nagyobb a folyadék felülete, annál rövidebb idô alatt pá-
rolog el. Egy széles szájú edénybôl gyorsabban párolog el a folyadék.
3. A „forró leves” a testhômérsékletünkhöz (36,5 °C) képest meleg (45 °C körül), ugyanígy a „forró fürdô” is. A forrás-
ban lévô víz 100 °C hômérsékletû (normális nyomás mellett).
4. A kámfor már közönséges hômérsékleten is szublimál.
*5. Magas hegységekben a légnyomás kisebb, így a víz forráspontja alacsonyabb hômérsékleten van, mint 100 °C, ezért
nem fônek meg a hüvelyesek.
Ha kuktában fôzzük, akkor a kuktában uralkodó nagyobb nyomáson a víz forráspontja is magasabban lesz, mint 100 °C,
így a hüvelyeseket is meg lehet fôzni.

1. A) Hamis, mert az olvadáspont fölé kell a hômérsékletet emelni, hogy megolvadjon az anyag, de azok az anyagok,
melyek szublimálnak, kihagyják a folyadék halmazállapotot.
B) Igaz.
C) Hamis, mert gördülô mozgást végeznek.
D) Igaz állítás, párolgáskor a víz a környezetébôl vonja el a hôt (ebben az esetben a környezet a bôrünk).
*E) Igaz.
*F) Igaz.
2. Párolgás Forrás
Milyen halmazállapot-változást jelent? Folyékonyból gáz- Folyékonyból gáz-
halmazállapotúvá alakul halmazállapotúvá alakul
Milyen belsô energiaváltozással jár? Belsô energia növekedésével jár Belsô energia növekedésével jár
Honnan kerülhetnek folyadékmoleku- A folyadék felületérôl A folyadék belsejébôl is kerülhetnek
lák a gáztérbe? molekulák a gáztérbe
Milyen hômérsékleten következhet Minden hômérsékleten A forrásponton
be (normál légköri nyomás mellett)? (az olvadás- és forráspont között)
A párolgás és a forrás között tehát az a különbség, hogy párolgás minden hômérsékleten bekövetkezik, és a molekulák a folyadék
felszínérôl kerülnek a gáztérbe. A forrás csak a forrásponton következik be, és itt a folyadék belsejébôl is felszállnak buborékok.
3. jégkocka készítése vízbôl • • szublimáció

jódgôzök lehûtése • • párolgás
jégcsap csöpögése • • kristályosodás
kölnisüveget nyitva hagyunk, és érezzük az illatát • • lecsapódás
jódkristályt melegítünk • • forrás
leves forralásakor a fedôn vízcseppek jelennek meg • • fagyás
teavíz készítésekor a buborékok megjelenése • • olvadás

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 46
4. A tankönyv 58. ábrája alapján.

*5. Magas hegységeknél alacsonyabb a légnyomás értéke, ezért a víz forráspontja is alacsonyabb (a buborékoknak ki-
sebb nyomást kell legyôzni, hogy fel tudjanak szállni). A kuktafazékban a nagyobb gôznyomáson magasabb hômér-
séklet szükséges, hogy a buborékok a folyadék belsejébôl is felszállhassanak, vagyis magasabb a forráspont értéke,
mint kisebb nyomáson. Az étel magasabb hômérsékleten gyorsabban fô meg.
*6.
A lombikban vizet forralunk A lombik felülre került alját hûtjük

Véleményed szerint miért csak forralás után szabad bedugaszolni a lombikot? Forralás közben nem szabad bedugaszolni a
lombikot, mert a zárt térben megnövekedett gôznyomás szétvetheti a lombik falát (robbanásveszély!).
Mitôl függ egy anyag forráspontjának értéke? A forráspont függ az anyagi minôségtôl és a folyadékra nehezedô (gôz)nyo-
más értékétôl.
Magyarázd el saját szavaiddal, hogy a lehûtött lombikban miért csökken a vízgôz nyomása! (Magyarázatodban térj ki a gáz-
térben lévô vízmolekulák számára!) A hûtés hatására a vízgôz egy része lecsapódik, vízzé alakul, így a gôztérben kevesebb
lesz a vízmolekulák száma, tehát a lombikban lévô gôznyomás csökken.
Ha a folyadék fölötti térben csökken a nyomás, akkor vajon miért lépnek ki könnyebben a vízmolekulák a folyadéktérbôl a
gáztérbe? (Magyarázatodban gondolj arra a jelenségre, amikor egy zsúfolt tömeg elôtt kitárul egy nagy kapu, és a kapu mögött
nincs egy ember sem!) Ha a folyadék fölötti gôznyomás kisebb, ennek eredményeként a folyadéktérben lévô molekulák
könnyebben, azaz alacsonyabb hômérsékleten lépnek ki a gôztérbe, a víz tehát alacsonyabb hômérsékleten forr.
*7. Forráspont.
A Lecsapódás, desztilláció címû órát – idô hiányában – össze lehet vonni a következô órával, a Fizikai vál-
tozás, energiaváltozások címû órával, de két órában is meg lehet tartani, attól függôen, hogy tanulókísérletben
végzik-e el a gyerekek a desztillálást, hogy mennyi kiegészítô, magyarázó, elmélyítô ismeretet közöl a tanár stb.
9. óra: Lecsapódás, desztilláció

Ha a tanulók végzik a desztillálást, akkor figyelmeztessük ôket a legfontosabb balesetvédelmi rendsza-
bályokra, és a kísérleti berendezés pontos összeállítására: a hômérô tartálya ne érjen le egészen a kém-
csô aljáig (az oldalcsô kimeneti magasságába célszerû állítani, így a távozó vízgôz hômérsékletét mutat-
ja); a megfestett oldatot a kémcsô egyharmadánál magasabbra ne öntsük, mert átforr az oldalcsövön
keresztül a párlatba, és elszínezi! Ha nem pontosan 100 °C-ot mutat a hômérô, vegyük számba a hi-
balehetôségeket a mérés során! Hasonlítsuk össze a kiindulási oldatot a kapott párlattal (szemmel lát-
ható különbségek, összetételbeli különbségek)!
Anyag Eszköz
Tanulókísérlethez (desztilláció) színes oldat (pl.: halványlila kémcsô, kémcsôfogó,
kálium-permanganát-oldat), Bunsen-égô
hideg vizes papír zsebkendô vagy borszeszégô, gyufa
vagy rongydarab (hûtéshez)
Interaktív tananyag Óravázlatok: 3. Fizikai változások (harmadik rész)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 47
Háttér
A desztilláció kémiatörténeti vonatkozásai
A desztilláció elsô leírásai az i. e. I. századból származnak, például a cédrusolaj lepárlásának módja olvasha-
tó a munkafüzet *6. feladatának szövegében.
A IV–V. században Zozimosz alkalmazta elôször a ma is használatos desztilláció elvét: egy kemencében
hevítette a folyadékot, a gôzöket elvezette, és lehûtve lecsapódtak. Ezt a módszert fejlesztették tovább, és
a IX. században az arab alkimisták már komoly jártasságot szereztek. Abu Juszuf al-Kindi „A parfümök és
desztillációk kémiájának könyve” c. munkájában az illatos olajok és vizek készítésére vonatkozó évezredes
ismereteket és desztillációs eljárásokat gyûjtötte össze.
A desztillált víz gyakorlati felhasználása

Mivel a desztillált víz oldott anyagokat nem tartalmaz (a forralás során az oldott gázok eltávoznak, a
szilárd anyagok pedig visszamaradnak), így minden olyan berendezésben célszerû használni, amelyben
vizet kell melegíteni (pl.: gôzölôs vasaló); ezzel megakadályozzuk, hogy a vízkô (a vízbôl kiváló Ca-, Mg-
vegyületek) lerakódjon a berendezésben, és azt tönkretegye. Gyakran használnak ún. ioncserélt vizet,
mely helyettesítheti a desztillált vizet abból a szempontból, hogy nem válnak ki belôle vízben oldhatat-
lan vegyületek (lágy víz).
Mérési hibák kiértékelése

Ha desztillált víz valamely fizikai állandóját mérjük (pl.: olvadás- vagy forráspontot), mindig figyelembe
kell venni, hogy esetleg valamilyen módon szennyezôdhetett a vizsgált víz (pl.: az edény nem volt kel-
lôen tiszta, az állás során a levegôbôl oldott anyagok jutottak a vízbe stb.). A „szennyezett” víz már va-
lamilyen híg oldatnak tekinthetô, és a híg oldatok törvényszerûségei érvényesek rá: ilyen törvény az ún.
forráspont-emelkedés (a híg oldat forráspontja mindig magasabb, mint a tiszta oldószer forráspontja),
illetve az ún. fagyáspontcsökkenés (a híg oldat fagyáspontja mindig alacsonyabb, mint a tiszta oldószer
fagyáspontja). A pontatlanság okai (hibaforrások) lehetnek még: nem desztillált vízzel dolgozunk, nem
standard körülmények között mérünk, a hômérôk nincsenek kalibrálva, nem pontosan szemmagasság-
ban olvassuk le a hômérôt stb.
A desztillált víz hatása az élô sejtre

Az élô sejt plazmája adott koncentrációban tartalmaz különbözô anyagokat (adott ozmotikus nyomással
rendelkezik). Ha a sejteket tartalmazó szövetet desztillált vízbe (vagy a sejtplazmánál kisebb ozmotikus
nyomású oldatba) tesszük, akkor a sejthártya félig áteresztô tulajdonsága miatt (ami azt jelenti, hogy a kis-
méretû oldószer-molekulákat, pl.: a vízmolekulákat átereszti, a nagyméretû molekulákat, pl.: fehérje-
vagy szénhidrát-molekulákat pedig nem) a víz beáramlik a sejtekbe (diffúzió), a sejt térfogata megnô,
szélsôséges esetben szétreped a sejt. Ez a jelenség az ozmózis, hajtóereje pedig a félig áteresztô hártya
két oldalán az ozmotikus nyomás kiegyenlítôdése; a vízmolekulák sejtbe való beáramlásával hígul a sejt-
plazma koncentrációja, így csökken az ozmotikus nyomása. Megfigyelhetô ez a jelenség például nagy
esôzések után, amikor az érett cseresznyeszemek megrepednek (az esôvíz lágy víz, jó megközelítéssel
desztillált víznek is tekinthetô).

Kísérleti megfigyelés: A víz desztillációja
Leolvassuk azt a hômérsékletet, amelynél a buborékok felszállása folyamatossá válik: 100 °C körüli értéket olvasunk le.
Milyen színû a párlat? A párlat színtelen.
Feladatok
1. A levesbôl párolgás révén a gôztérbe, és onnan lecsapódással a fedôre kerülnek a vízcseppek.
2. A buborékok vízgôzt tartalmaznak.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 48
3. Gôzölôs vasaló feltöltésénél, autók akkumulátorának a feltöltésénél, elektromos párologtató feltöltésénél stb.
4. A szennyezôdés és a tisztítandó folyadék forráspontja között viszonylag nagy különbség legyen, hogy a tisztítandó fo-
lyadékkal együtt ne párlódjon át.
(Az 5–*7. feladatok a Fizikai változások, energiaváltozások címû órához tartoznak.)

1. A) Igaz, mert ott a hômérséklet is alacsonyabb.
B) A tinta festékanyaga nem lehet illékonyabb, mint a víz, mert akkor elég hamar „színtelenné” válna a tinta, így a
festékanyag nem desztillál át (forráspontja magasabb, mint a vízé), és a párlat színtelen. Az állítás hamis.
C) Igaz (már tanultuk a diffúzió jelenségét).
D) Igaz. (Az ilyenkor közölt energia, a forráshô a molekulák egymástól való eltávolodására fordítódik.)
E) Hamis, mert a desztilláció forráspontkülönbségen alapuló szétválasztási módszer.
2. Magasabb hômérsékletû levegôben nagyobb lehet a víz gôznyomása (több vízmolekulát tartalmazhat), a hidegebb
szemüveglencsére azonban lecsapódik a vízgôz (párásodás).
3. A forró vízbôl elpárolgó vízgôz a hidegebb fedôn lecsapódik vízcseppek alakjában.
4. Egy egyszerû rajzon célszerû pontosan ábrázolni, hogy a melegítendô
berendezésnek mely részei zártak, és mely részei nem (fontossá válhat
hûtés
például a robbanásveszély elkerülése miatt).
kristályosodás, olvadás, forrás, fagyás, lecsapódás, párolgás, szublimáció

5. Savas akkumulátor, gôzölôs vasaló, elektromos párologtató, vízmelegítôs termosztát stb.
*6. Mely anyagokból milyen anyagokat pároltak le a szöveg szerint?
kátrány- és a cédrusolajból illékony anyagokat
Hogyan jutottak a párlathoz? A felszálló gôzöket az edény fölé tartott laza gyapjútömeggel fogták fel.
Mi volt a hibája ennek az eljárásnak? Finomabb elválasztásra, nagyobb mennyiségû anyag tisztítására nem alkalmas.
*7. Desztilláció.
10. óra: Fizikai változás, energiaváltozások
Ha ezt az órát nem vonjuk össze az elôzôvel, akkor van idô részletesen megbeszélni a fizikai változások
során bekövetkezô energiaváltozásokat. Részletezhetjük, hogy ha az anyag részecskéi (a rendszer) energiát
vesznek fel a környezettôl (pl.: melegítjük), akkor a részecskék gyorsabb mozgásúak, nagyobb energiájúak
lesznek, az anyag belsô energiája megnô, ami anyagszerkezeti változásokat hozhat létre (pl.: halmazálla-
pot-változást).
Az energiaváltozásokat ún. energiadiagramon ábrázolhatjuk: a függôleges tengely mutatja az energia
változását. Nincsen nulla pontja (legfeljebb megállapodásszerûen kijelölhetünk egy nulla energiaszintet),
csak egy meghatározott állapothoz képest (kiindulási állapot) tudjuk vizsgálni a folyamat energiaváltozá-
sát. Tisztázzuk, hogy mit tekintünk exoterm, illetve endoterm folyamatnak (természetesen nem csak fi-
zikai változás járhat energiaváltozással, hanem a kémiai változások is, amit csak a következô órán tisztázunk,
hogy mit jelent, de már itt utalhatunk erre)!
Mondjunk sok példát fizikai változásra, és tisztázzuk, hogy ezek egyike során sem kapunk más minô-
ségû és összetételû anyagokat, csak a fizikai tulajdonságai változnak meg az anyagnak (halmazállapot,
szín, alak, hômérséklet, térfogat stb.). A 66. ábrán feltüntetett példában a fizikai változások között egy
kémiai változás is szerepel (égés).
Ha van idônk, az órán vagy szakkörön is elvégezhetjük az Otthoni kísérletet.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 49
Anyag Eszköz
Otthoni kísérlethez szódabikarbóna, kristálycukor, víz 2 alufóliadarab, kiskanál
Interaktív tananyag Óravázlatok: 5. Energiaváltozások
Képek, ábrák: 26. 64. ábra: Halmazállapot megállapítása (30. o.)
27. 65. ábra: Halmazállapot-változások energiadiagramja (30. o.)
28. 66. ábra: Exoterm és endoterm folyamatok (30. o.)
29. 67. ábra: A rendszer és a környezet (31. o.)
Háttér
Termokémia
A termokémia a kémiai reakciók során létrejövô hôváltozásokkal foglalkozik.
Az energiaváltozást a rendszer szempontjából nézve az exoterm folyamat során a rendszer energiát ve-
szít, a hôváltozás elôjele ilyenkor negatív, ∆H < 0 (a delta, ∆, jelentése: változás; a termokémia csak a hôvál-
tozást kíséri figyelemmel, a folyamatokat kísérô fény-, hang- stb. energiakibocsátást nem). Endoterm folyamat
során a rendszer energiát vesz fel a környezetébôl, energiát nyer, a hôváltozás elôjele pozitív, ∆H > 0.
(Kémiai reakciók energiaváltozásait ld. a következô óránál.)

(1–4. feladatok az elôzô óránál szerepelnek.)
5. A földgáz égésekor hô szabadul fel, meleget érzékelünk.
*6. A gáz hirtelen kiterjedése energiát igényel, mert a reális gázoknál nem tekinthetünk el a gázmolekulák között ható
vonzástól (ideális gáz esetén a molekulák olyan távol vannak egymástól, hogy nem hat közöttük vonzás).
Ha hirtelen nagyobb tér áll a gáz rendelkezésére, a molekulák egymás közti vonzásának a legyôzésére a környezetbôl
vonja el az energiát, a környezete lehûl. A folyamat endoterm. (Ld. a gázokról szóló háttéranyagot, 44. oldal.)
*7. Az aceton (fp.: 56,5 °C), alkohol (fp.: 78,4 °C), víz (fp.: 100 °C) esetében sorrendben növekszik a forráspontérték, ebbôl
következtethetünk az „illékonyságra”, ami egyben a folyadékok molekulái között ható kölcsönhatás erôsségére is utal.
Otthoni kísérlet:
A szódabikarbóna (NaHCO3) oldódáshôje: +17 kJ/mol , a kristálycukoré +3,81 kJ/mol. A különbség a kísérlet során
érezhetô: mivel a szódabikarbóna oldódása több hôt von el a környezettôl („endotermebb”), így hidegebbnek érez-
zük azt az alumíniumtasakot, melyben a szódabikarbónát oldjuk.

1. A) Igaz.
B) Hamis, exoterm változások esetén hô szabadul fel.
C) Hamis, mert endoterm folyamatok során a rendszer energiát vesz fel a környezetébôl, tehát a belsô energiája növekszik.
D) Igaz, mert csak alak- és méretváltozás történik.
E) Hamis, mert ilyenkor fizikai változások: hômérséklet–változás és térfogatváltozás történnek.
2. Alakváltozás
a) ólomöntés, b) kockacukorból porcukrot készítünk,
e) gyurmafigura készítése, g) szabásminta alapján a ruhaszövet kiszabása,
h) drótból spirálrugó készítése
Térfogatváltozás c) a zárt üvegben megfagyasztott víz szétfeszíti az üveget,
f) lázmérôvel való hômérsékletmérés
Halmazállapot-változás a) ólomöntés, c) a zárt üvegben megfagyasztott víz szétfeszíti az üveget,
d) hidegbôl meleg szobába lépve bepárásodik a szemüveg,
i) nyitva hagyott kölnisüvegbôl „elfogy” a kölni
Mi a közös ezekben a változásokban? Fizikai változások.
3. A diagramból kiolvasható, hogy a kiindulási állapot energiaszintje magasabban van, mint a végállapot energiaszintje,
tehát a változás energialeadással járt, azaz exoterm változás (a rendszer energiát adott le a környezetnek), a rend-
szer belsô energiája csökkent, a környezet felmelegedett.
4. A kristályos anyagban a rácspontokon lévô részecskék rezgômozgást végeznek. Melegítés (energiaközlés) hatására
a rezgômozgás egyre nagyobb kitéréssel történik, a belsô energiája nô, az olvadáspont hômérsékletén összeomlik a
kristályrács. Az olvadás endoterm fizikai változás.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 50
5. Exoterm változás Endoterm változás

Lecsapódás, fagyás Szublimáció, olvadás, párolgás, forrás
*6. A szöveg szerint mit értünk mozgáson
filozófiai szempontból? A mozgás az anyag valamilyen állapotának megváltozását jelenti.
biológiai szempontból? Az élôlények fejlôdése, növekedése a biológiai mozgás.
kémiai szempontból? A vegyületek keletkezése és elbomlása a kémiai mozgás.
fizikai szempontból? A testek helyzetváltoztatása a mechanikai mozgás.
*7. Endoterm [ND O-n N nélkül + „TEREM” E nélkül].
11. óra: A víz bontása kémiai reakcióval. A kémiai változás

Meg kell érteniük a tanulóknak, hogy a molekulák közötti kötések és a molekulán belüli kötések felsza-
kadása egészen más folyamatokat eredményeznek, tudniuk kell különbséget tenni fizikai és kémiai változás
között. A lényeges különbségeket táblázatba foglalhatjuk:
Molekulák közötti kötések Molekulákon belüli kötések

A kötés erôssége gyengébbek sokkal erôsebbek
A kötések felszakításához
kisebb energiabefektetéssel jár nagyobb energiabefektetéssel jár
szükséges energia nagysága
A kötés felszakítása megváltoztat-
nem igen
ja-e az anyagi minôséget?
A kötés felszakítása milyen fizikai változást, kémiai változást,
változást eredményez? új anyag nem keletkezik új anyag keletkezik
Példák ezek a kötések szakadnak fel ezek a kötések szakadnak fel
pl.: halmazállapot-változás során: pl.: vízbontás során:
H2O(f) → H2O(g) H2O → H2 + 1/2 O2
A vízbontást Hoffmann-féle vízbontó készülékkel végezhetjük. A készülékbe ne desztillált vizet önt-

sünk, hanem 1 mol/dm3 koncentrációjú kénsavoldatot (ha Pt-elektródokat tartalmaz) vagy Na2SO4-
oldatot (ha Fe-elektródokat tartalmaz)! Erre azért van szükség, hogy jól elektrolizálható elektrolitolda-
tunk legyen, de ezt ebben az esetben nem kell a gyerekeknek értelmezni, mert nincsenek meg a kellô
ismeretük hozzá. Buborékmentesen jelig töltsük a készüléket az oldattal, a csapokat zárjuk el, majd
12–24 V-os egyenárammal elektrolizáljunk. Egy idô után megfigyelhetô, hogy a negatív pólusnál (katód)
keletkezô gáz térfogata kb. kétszer akkora, mint a pozitív póluson (anód) fejlôdô gázé. Az elektrolizálás
befejeztével elôször a kétszeres térfogatú gázt (hidrogéngázt) eresztjük ki a csap elforgatásával, miköz-
ben meggyújtjuk (éghetô gáz), majd a másik csapot nyitjuk ki, parázsló gyújtópálcát teszünk a kiáramló
gáz (oxigéngáz) útjába, a parázsló gyújtópálca lángra lobban (az égést táplálja). (Vigyázat! A kísérlet ide-
je alatt az áramforráshoz kapcsolt elektródokat nem szabad felcserélni, mert durranógáz keletkezik, ami
robbanásveszélyes!)
Mondjunk sok példát kémiai változásokra, vegyük sorra mindegyik esetben, hogy milyen
anyag(ok)ból milyen más anyag(ok) keletkeznek!

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 51
Anyag Eszköz
Vízbontáshoz 1 mol/dm3 kénsavoldat 2 alufóliadarab, kiskanál
vagy nátrium-szulfát-oldat
Interaktív tananyag Óravázlatok: 4. Kémiai vázlatok
Kísérletek: 8. Vízbontás
9. Durranógáz meggyújtása
Animációk: 8. Vízbontás
Kitöltendô feladatok: 1. Tankönyvbôl: 5. 34. oldal 1. feladat
Képek, ábrák: 30. 68. ábra: A vízben lévô kötések (32. o.)
31. 69. ábra: A vízbontás energiadiagramja (32. o.)
Háttér
A kémiai változásokat kísérô hôváltozások
A kötési energia egy mólnyi meghatározott kötés felszakításához szükséges energia. Mértékegysége kJ/mol,
elôjele pozitív.
A kémiai folyamatok során a reakcióba lépô anyagok kötései felbomlanak, újak alakulnak ki, a kiindulási és
keletkezô anyagok energiatartalma nem azonos, ezért a kémiai folyamatok mindig energiaváltozással járnak.
A termokémiai egyenlet feltünteti az anyagok minôségén és mennyiségén kívül azok halmazállapotát
(g, f vagy sz jelzéssel) és a folyamatot kísérô energiaváltozást is, elôjelével együtt.
A reakcióhô megmutatja a kémiai változásban elnyelt vagy felszabadult hômennyiséget, ha a termo-
kémiai egyenletben feltüntetett minôségû, mennyiségû és állapotú anyagok alakulnak át. Mértékegysé-
ge kJ/mol, elôjele lehet pozitív (endoterm rekaciók) és lehet negatív (exoterm reakciók). Jele: ∆Hr.
Egy anyag képzôdéshôje az a hômennyiség, amely akkor szabadul fel vagy nyelôdik el, ha az anyag
egy mólja standard állapotú stabilis elemeibôl keletkezik. Mértékegysége kJ/mol, elôjele lehet pozitív
vagy negatív, jele: ∆Hk .
Az elemek standard állapotban stabilis formájának képzôdéshôje a definícióból következôen zérus.
Egy anyag bomláshôje számérték szerint megegyezik a képzôdéshôvel, de azzal ellentétes elôjelû.
A termokémia fôtétele, a Hess-tétel kimondja, hogy a reakcióhô független a részfolyamatok minô-
ségétôl, sorrendjétôl és lefolyásuk idejétôl, azaz a részfolyamatok hômennyiségének összegét a rendszer
kezdeti és végállapota egyértelmûen meghatározza.
A vízbontás
A víz elektrolízise során lejátszódó kémiai folyamatok:
Katódon O – : 2 H2O(f) + 2 e– = H2(g) + 2 OH–(aq) (elektronfelvétel, redukció)
(a katód környezetében lúgos lesz a kémhatás, a lakmusz kék színt mutat)
Anódon ⊕: H2O(f) = –12 O2(g) + 2 H+(aq) + 2 e– (elektronleadás, oxidáció)
(az anód környezetében savas lesz a kémhatás, a lakmusz piros színt mutat)
Vizes oldatokban végbemenô elektrolízis esetén:
A katódon (O – pólus), grafit, Pt- vagy Fe-elektródok mellett, az alkálifémionok (pl. a Na+(aq)) vizes
oldatának elektrolízisekor is hidrogéngáz fejlôdik, a fenti folyamat szerint, és nem történik fémkiválás.
–
Az anódon (⊕ pólus), grafit, Pt- vagy Fe-elektródok között, pl.: a szulfát (SO42 (aq))-ionokat tartalmazó
oldat elektrolízisénél az a részecske oxidálódik, amelynél a kovalens kötés felszakadása kevesebb energiát
igényel. A vízmolekulák elektronleadása kisebb energiát igényel, mint a szulfátionoké, tehát ezek mellett a
vízmolekulák oxidálódnak, és oxigéngáz keletkezik a fent megadott egyenlet szerint.
A fentiekbôl következik, hogy olyan vizes oldatok elektrolízisekor, amelyekben
– a kation alkálifémion (pl. nátriumion) vagy oxóniumion,
– az anion összetett ion (pl. szulfátion), tulajdonképpen vízbontás történik, hiszen a katódon hidro-
géngáz, az anódon oxigéngáz fejlôdik. (Ilyen oldat a Na2SO4 – vagy a kénsavoldat.) A víz mennyisé-
ge csökken, az oldott anyag mennyisége nem változik, így az oldat egyre töményebbé válik.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 52

Kísérleti megfigyelés: Vízbontás
Hogyan észleled a gázfejlôdést? Buborékképzôdést észlelünk, és a berendezés két szárában a vízszint alacsonyabb lesz.
A kisebb térfogatú gázt tartalmazó szár végéhez tartott izzó gyújtópálcával mi történik? A kisebb térfogatú gáz (O2) áramába
tartva a gyújtópálcát, az felizzik. A nagyobb térfogatú gáz milyen lánggal ég? A nagyobb térfogatú gáz (H2) meggyullad,
és színtelen lánggal ég.
Feladatok
1. a) papírdarab felvagdosása F; b) papírdarab elégetése K; c) víz elpárologtatása F; d) víz elektromos árammal törté-
nô elbontása K; e) kristálycukor feloldása teában F; f) kristálycukorból karamell készítése K; g) jód szublimációja F;
h) hidrogéngáz és oxigéngáz keverékének felrobbanása K.
2. Hogyan érzékeled, hogy a fa égése exoterm folyamat? Meleget érzékelünk, ami hôfejlôdést jelent, a fa égése során a
környezetnek hôt ad le.

1. B. 1. B. 4. C. 7. C. 10.
B. 2. A. 5. D. 8. A. *11.
A. 3. B. 6. B. 9. B. *12.
2. Fizikai változás Kémiai változás
1., 2., 4., 8., 11., 12. 3., 5., 6., 7., 9., 10., 13.
3. Kiindulási anyag Keletkezett anyagok

Az anyag megnevezése
víz hidrogéngáz + oxigéngáz
a folyamatban
Képlettel H2O H2 O2
Az anyag típusa
(vegyület/elem) vegyület elem elem
Az anyag halmazállapota
(szobahômérsékleten) folyékony gáz gáz
Az anyag jellegzetes
tulajdonsága nem éghetô éghetô az égéshez szükséges
A keletkezett anyagok meggyújtva színtelen az izzó gyújtópálca
kimutatása lánggal ég fellobban
4. A hidrogéngáz és oxigéngáz vízzé egyesülése exoterm/endoterm folyamat, mivel hôelnyelôdéssel/hhôfelszabadulással

jár. A kémiai reakció során az anyagok belsô energiája nô/ccsökken. A fordított reakció a vízbontás, melynek során
elektromos energiát kell befektetnünk, mert exoterm/eendoterm változás.
5. Öngyújtó meggyújtása (gáz égése vagy benzin égése), nyers kávé pörkölése, ha meleg vasalót felejtünk a textílián, és
az megbarnul, megfeketedik, karamellizáció stb.
*6. Mi a kémiai változás? A hidrogén égése. Mi a fizikai változás? A hidrogén és az oxigén cseppfolyósítása. A kémiai válto-
zás endoterm vagy exoterm? Exoterm folyamat. Mi történik az oxigénnel –119 °C-on (51 atmoszféra nyomás alatt)?
Cseppfolyósodik. Magyarázd el saját szavaiddal, hogy ha egy gázt cseppfolyósítunk, akkor miért lesz kisebb a térfogata!
A részecskék közelebb kerülnek egymáshoz, ezért a részecskék által kitöltött tér is kisebb lesz. Mennyi a hidrogén for-
ráspontja 13 atmoszféra nyomáson? –240 °C.
*7. Durranógáz.
Összefoglalás
A tankönyvi összefoglaló táblák, a munkafüzet és az interaktív tananyag segítségével ismételjük át a ta-
nult jelenségeket, anyagokat, fogalmakat!

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 53
Jelenségek párolgás, forrás, szublimáció, lecsapódás, lepárlás, vízbontás elektromos áram hatására,
*gázok nyomása
Anyagok jód, desztillált víz, hidrogéngáz, oxigéngáz, durranógáz
Fogalmak kristályrács, belsô energia, olvadáspont, fagyáspont, forráspont, desztilláció, párlat, fizi-
kai változás, fizikai tulajdonság, endoterm és exoterm folyamatok, molekulák közötti ké-
miai kötések, molekulán belüli kémiai kötések, kémiai változás (reakció)
*rendszer és környezet, *az energiaváltozások elôjele, *elsô- és másodrendû kémiai
kötések
Interaktív Játékok, feladatok: 6. Változások csoportosítása
tananyag 10. Társasjáték: Alapismeretek – Részecskék és változások
Táblázatok: 2. Táblázatos összefoglalások: 2. A fizikai és kémiai változás
A munkafüzet feladatainak megoldásai

1. a) hajlíthatóság, illékonyság, éghetôség, apríthatóság (Az éghetôség kémiai tulajdonság, míg a többi fizikai sajátság.)
b) jéggé fagyás, jód szublimációja, parfüm párolgása, vízbontás (A vízbontás kémiai folyamat, míg a többi fizikai változás.)
2. a) Lecsapódás, b) fagyás, c) olvadás, d) párolgás.
3. a) Víz, b) víz, c) víz.
a) a vízmolekulákon belül: erôs kémiai kötések (elsôrendû kémiai kötés) b) a vízmolekulák között: gyengébb, molekulák
közötti kémiai kötés (másodrendû kémiai kötés).
4. Energia Az olvadás során a kristályrács összeomlik, mivel a rácspon-
folyékony anyag tokban lévô részecskék olyan nagy energiára tesznek szert,
hogy kiszakadnak helyükrôl. Ehhez energiát vesznek fel a kör-
nyezetbôl, az anyag belsô energiája nô (a hômérséklete vi-
szont nem változik). A változás endoterm, azaz a kiindulási ál-
lapot energiaszintje alacsonyabban van, mint a végállapoté.
szilárd anyag
*5. Ha egy kémcsôben lejátszódó kémiai reakció során azt érezzük, hogy a kémcsô fala felmelegszik, akkor ebbôl arra kö-
vetkeztetünk, hogy a változás endoterm/eexoterm volt. A kémcsôben lévô oldatot tekintjük a rendszernek/környezetnek,
a kémcsô a rendszerhez/kkörnyezethez tartozik, a kezünk szintén a rendszerhez/kkörnyezethez tartozik, és azt érzékelhet-
jük, hogy a rendszer/környezet felvett/lleadott energiát a rendszernek/kkörnyezetnek. Ebben az esetben tehát a rendszer
szempontjából energialeadás/energiafelvétel történt, a rendszer energiája csökkent/nôtt, ezért az energiaváltozást nega-
tív/pozitív elôjellel jelöljük.
*6. hidrogén• •színtelen, szagtalan, az égést tápláló gáz

jód• •borszeszégôkben használják
víz• •a természetben mindhárom halmazállapotban megtalálható
denaturált szesz• •színtelen, szagtalan, éghetô gáz
oxigén• •ezüstösszürkés színû anyag
*7. Esô •O M O L Ó I
L O M É K C
V L C A Á
A E1 S2 Ô3 L M
D K U L A I
Á S Z U B L

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 54
I. Témazáró feladatlap megoldásai

I. témakör
A típusú feladatlap
I. 1. Szublimáció: az a folyamat, melynek során egyes szilárd halmazállapotú anyagok hevítés hatására megolvadás nél-
kül gázzá alakulnak a folyadék halmazállapot kihagyásával.
2. Kémiai változás: kémiai reakció során kémiai kötések szakadnak fel (például a molekulában kémiai kötéssel össze-
kapcsolódó atomok között), új kötések alakulnak ki, és új tulajdonságú anyagok jönnek létre.
II. Vegyjel Név Név Vegyjel

Mg magnézium hélium He
C szén kálium K
Zn cink fluor F
III. Fém Nemfém Vegyület

4. hidrogéngáz, 5. kénpor,
3. vaspor, 7. réz 1. CO2, 2. desztillált víz
6. klórgáz, 8. jód
IV. A) Igaz. C) Hamis, a párolgás nem kémiai változás. E) Igaz.

B) Igaz. D) Hamis. F) Igaz.
V. 1. Ha vizes a bôrünk, fázunk. A víz párolog a testünkrôl, a párolgás endoterm folyamat, azaz a környezetbôl (a bôrünk-
tôl) vesz fel energiát, így a víz (folyékony víz és vízpára) belsô energiája megnô, a vízmolekulák nagyobb energiá-
val, gyorsabban mozognak, és a gáztérbe kiszakadnak (elpárolog a víz).
2. Egy kémiailag tiszta folyadékot hevítve, adott hômérsékleten buborékok képzôdnek. A folyadék forrni kezd, azaz a
folyadék belsejében buborékok képzôdnek és szállnak felfelé. Kémiailag tiszta anyagnak a forráspontja meghatá-
rozott érték.
VI. Név Képlet Modelljének rajza
nitrogéngáz N2 N N
víz H2O H
OH
oxigéngáz O2 O O
VII. D. 1. Mindegyik energiabefektetéssel jár (elektromos energia, hôenergia), ha a desztillációnál a lecsapódás energia-
változását is figyelembe vesszük, akkor is az összes energiaváltozás zérus.
A. 2. Bármilyen szennyezett folyadékot lehet desztillálni, vízbontást viszont csak vízzel lehet végezni.
B. 3. A. 5. A. 7. A. 9.
C. 4. A. 6. A. 8.
VIII. 1. 2. Szemmagasságban legyen a hômérô higanyszála.

3. A jég olvadása fizikai változás.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 55
B típusú feladatlap
I. 1. Kémiai elem: olyan kémiailag tiszta anyag, mely csak egyféle minôségû atomok halmazából áll, vegyjellel jelöljük.
2. Forráspont: az a hômérséklet, amelyen a folyékony halmazállapotú anyag belsejében megindul a buborékképzôdés,
a folyadék gázzá alakul.
II. Vegyjel Név Vegyjel Név
Al alumínium argon Ar
N nitrogén kén S
Fe vas klór Cl

2. jód, 3. nitrogéngáz,
1. magnézium, 4. higany, 6 ón 5. NH3
7. oxigéngáz, 8. grafit
IV. A) Igaz.
B) Hamis, az olvadáspont és a fagyáspont ugyanaz a hômérséklet.
C) Hamis, az olvadás nem kémiai változás.
D) Hamis, a láng felsô egyharmadában magasabb a hômérséklet.
E) Hamis, a részecskék állandó elkeveredô mozgása a diffúzió.
F) Hamis, a vízbontás endoterm folyamat, tehát a belsô energia nô.
V. 1. A szennyezett vizet hevítve és gôzeit elvezetve tiszta vizet nyerhetünk. Szennyezett folyadékokat tisztíthatunk desz-
tillációval, ha a szennyezôdés forráspontja viszonylag alacsonyabb (pl.: gázszennyezôdések) vagy viszonylag ma-
gasabb (pl.: szilárd anyag oldódása), mint a vízé.
2. A víz fagyása térfogat–növekedéssel jár. A jég kristályrácsának kialakulásakor a vízmolekulák egy kicsit eltávolod-
nak egymástól (a +4 °C-os víz sûrûsége a legnagyobb, ehhez képest a jég sûrûsége kisebb).
VI.
Név Képlet Modelljének rajza
H H
hidrogéngáz H2
szén-dioxid CO2 O C O
klór Cl2 Cl Cl
VII. D. 1. C. 3. B. 5. A. 7. C. 9.
C. 2. D. 4. D. 6. A. 8.
VIII. 1.
2. Szilárd halmazállapotú anyagból közvetlenül gáz-halmazállapotú anyag keletkezik.
3. A szublimáció fizikai változás.
C típusú feladatlap
I. 1. Molekula: a molekula olyan parányi kémiai részecske, melyet meghatározott számban alkotnak atomok, amelyek
egymással kémiai kötést létesítenek.
2. Olvadáspont: az a hômérséklet, amelyen meghatározott körülmények között a szilárd és a folyékony halmazállapo-
tú anyag egyaránt tartósan jelen lehet.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 56
II. Vegyjel Név Név Vegyjel

Ca kalcium neon Ne
O oxigén foszfor P
Cu réz jód I

3. oxigéngáz, 5. nitrogéngáz,
1. alumínium, 2. ólom, 6. arany 4. H2O, 8. CO2
7. hidrogéngáz
IV. A) Igaz.
B) Igaz.
C) Hamis, térfogat-növekedéssel jár.
D) Hamis, kb. 600 °C-os.
E) Igaz.
F) Hamis, a forrás endoterm változás, a belsô energia nô.
V. 1. Ha jeget melegítünk, megolvad. A melegítéssel energiát közlünk, ennek hatására a belsô energia megnô, a vízmole-
kulák gyorsabban, nagyobb kilengéssel mozognak, majd kiszakadnak a jégkristály rácspontjairól, a jég megolvad.
2. Színes kristálykát dobva tiszta vízbe, elôbb-utóbb az egész oldat színes lesz. Ez azt jelenti, hogy a kristályka oldódik
vízben, tehát részecskéi elkeverednek a vízmolekulákkal, ez a diffúzió jelensége.
VI. Név Képlet Modelljének rajza
desztillált víz H2O H

OH
ammónia NH3 H N H
H
jód I2 I I
VII. B. 1. C. 3. B. 5. A. 7. B. 9.
A. 2. B. 4. C. 6. A. 8.
VIII. 1.
2. a) Két térfogatnyi hidrogéngáz.
b) Egy térfogatnyi oxigéngáz.
12. óra: Keverékek

Az óra célja a keverékek és vegyületek megkülönböztetése: mindkettô összetett anyag, de a vegyület
kémiailag tiszta anyag. Sok példán keresztül célszerû ezt tárgyalni (ld. a tankönyvben felsorolt példák és
egyéb példák), miközben a keverékeknek egy fontos típusával is megismerkedünk: az oldatokkal.
Ha van idô rá, és érdeklôdô az osztály, kiegészítô anyagként meg lehet beszélni a kôolaj laboratóriu-
mi szétválasztását frakcionált desztillációval (táblai rajz és értelmezés). Segítségül használható a munka-
füzet *6. feladata.
Tekintsük át az anyagok csoportosítását összetételük alapján, ebben segít a 6. táblázat és az interaktív
tananyag!

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 57
Anyag Eszköz
Különbözô keverékek limonádé, cukros tea,
bemutatásához, pl.: cukrozott mák, paprikás liszt,
tej, benzin, arckrém stb.
Interaktív tananyag Óravázlatok: 6. Anyagok csoportosítása
Kísérletek: 4. Kálium-permanganát oldása vízben (ism.)
Animáció: 3. Részecskék diffúziója folyadékban (kétféle anyag) (ism.)
Játékok, feladatok: 7. Anyagdominó
2. Munkafüzetbôl: 9. 34. oldal *7. feladat
Háttér
A benzin mint keverék
A kôolaj több száz szénhidrogén-vegyület (alkán) keveréke. Ezeknek a vegyületeknek a forráspont-
értékei nagyon közel esnek egymáshoz, fizikai és kémiai tulajdonságaik nagyon hasonlóak. Ezért nem
érdemes külön-külön tiszta vegyületekre szétválasztani – nagyon nehéz feladat is lenne – hanem elegendô
egymáshoz közeli forráspontú, ún. forrásponttartomány szerinti frakciókra (párlatokra) elkülöníteni.
Laboratóriumban, kis mennyiségekkel dolgozva, a frakcionált desztillációval (szakaszos lepárlással)
választják szét a kôolajat párlatokra. Ez a módszer „szakaszos üzemû”, azaz mindig meg kell szakítani a
desztillációt, amikor egy újabb párlat összegyûjtésére egy újabb edényt tesznek a berendezéshez.
Az iparban célszerûbb a „folyamatos üzemû” módszereket alkalmazni. Így mûködik, légköri nyomást
alkalmazva, az ún. frakcionált kondenzáció (ld. a munkafüzet *6. feladatát). A 350 °C-ra felmelegített
gôzök a toronyban felfelé haladva fokozatosan lehûlnek, és a különbözô frakciók lecsapódva felfoghatók:
benzin 40 – 150 °C forráspont-tartományú párlat,
petróleum 150 – 250 °C forráspont-tartományú párlat,
gázolaj 250 – 350 °C forráspont-tartományú párlat.
Visszamarad az ún. pakura, ami 350 °C fölötti forráspontú szénhidrogének keveréke. Ha 350 °C fölé
hevítenék ezt az elegyet, akkor már a molekulákon belüli elsôrendû kovalens kötések is felszakadnának,
nem fizikai szétválasztás, hanem kémiai reakció játszódna le. Ezért csökkentett nyomáson végzik a pakura
további szétválasztását, így elérhetô, hogy 350 °C alatt legyen a forráspont (vákuumdesztilláció).
A kôolaj párlatai (így a benzin is) tehát nagyon hasonló forráspontú szénhidrogének keverékei (és
ezek egyben nagyon hasonló fizikai és kémiai tulajdonságú szénhidrogének).
Feladatok
1. a) sárgaréz (réz és cink összeolvasztásával készített ötvözet): keverék, mert többféle kémiai elembôl áll.
b) cukoroldat: keverék, mert többféle molekulát (víz- és cukormolekulákat) tartalmaz.
c) arany: elem, mert csak aranyatomokat tartalmaz.
d) víz: vegyület, mert csak egyféle molekulát (vízmolekulákat) tartalmaz.
e) tej: keverék, mert sokféle molekulát (többek között víz-, cukor-, zsírmolekulákat) tartalmaz.
2. Összehasonlítás szempontjai Keverékek Vegyületek
Összetételük (alkotórészeik, tág határok között változhat szigorúan meghatározott
alkotóelemeik aránya)
Alkotórészeik szétválasztása kémiai változással
milyen változással történhet? fizikai változással
(elemekre bontás)
Egyszerû vagy összetett összetett anyagok összetett anyagok
anyagok-e?
Kémiailag tiszta anyagok-e? nem igen

1. A) Igaz.
B) Hamis, mert nem feltétlenül elemek keveréke (pl.: vízben oldott konyhasó).

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 58
C) Igaz.
D) Igaz.
E) Hamis
2.
Kémiailag tiszta anyagok
Keverék
Elem Vegyület
6. oxigéngáz, 10. hidrogéngáz, 2. desztillált víz, 1. tengervíz, 3. benzin,
4. jód 7. szén-dioxid-gáz 5. hipermangánoldat, 8. limonádé,
9. tej, 11. levegô,
12. bronz (réz és ón ötvözete)
3. Oldószer Oldott anyag

Cukros-citromos tea víz cukor, citromlé
Salátalé víz ecet, só, cukor
Tej (a tankönyv 74. ábrája ásványi anyagok,
víz
segít a megoldásban) tejcukor, fehérje, zsír
4. Például:
a) A keverék neve: csemegeuborka. Összetétele: uborka, víz, cukor, só, ecet, fûszerek és fûszerkivonatok.
b) A keverék neve: ételecet. Összetétele: ívóvíz és étkezési ecetsav.
c) A keverék neve: ásványvíz. Összetétele: nátrium-, kalcium-, magnézium-, lítium-, klorid-, szulfát-, hidrogén-kar-
bonát-, fluoridion, szén-dioxid vízben oldva.
5. a) A „kakukktojás”: jég. A szempont: szilárd, kristályos anyag, a többi gáz.
b) A „kakukktojás”: levegô. A szempont: keverék, a többi vegyület.
* 6. Mibôl keletkezett a kôolaj? Tengeri élôlények maradványaiból.
Hol keletkezett a kôolaj? Nagy mélységben (több száztól több ezer méterig).
Mennyi idô alatt keletkezett a kôolaj? Évmilliók alatt keletkezett.
Az anyagok mely csoportjába tartozik a kôolaj? Keverék.
1. D. 3. B. 5. E.
2. A. 4. C.
Mivel magyarázod, hogy a benzinnek nincsen egy meghatározott forráspontértéke, csak forrásponttartománya? Egymáshoz
nagyon közel esô forráspontértékû folyadékok keveréke.
Egy folyadékelegy forralásakor a legalacsonyabb vagy a legmagasabb forráspontú összetevôje távozik legelôször? Legalacso-
nyabb.
Egy forró gázelegy lehûtésekor a legalacsonyabb vagy a legmagasabb forráspontú összetevôje csapódik le legelôször? Leg-
magasabb.
A frakcionáló oszlopban a fent említett két eset közül melyik valósul meg? A második eset (a forró gôzök a frakcionáló osz-
lopban fölfelé haladva fokozatosan hûlnek le).
*7. Denaturált szesz.
13. óra: A keverékek szétválasztása

Ezen az órán különbözô módszerekkel választunk szét különbözô keverékeket összetevôikre. Meg kell
beszélni a tanulókkal, hogy bármilyen keveréket aszerint lehet szétválasztani, hogy keresünk legalább egy
olyan tulajdonságot, amelyben eltérnek az összetevôk, és ezt használjuk fel (pl.: vízben való oldódásbeli
különbség, szemcse/részecskeméretbeli különbség, mágneses tulajdonságbeli különbség, szublimációra
képes-e vagy sem stb.).
A kísérleteket lehet tanulókísérlettel vagy tanári kísérlettel végezni.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 59
Anyag Eszköz
Oldás, szûrés, bepárlás só és homok, desztillált víz fôzôpohár, üvegbot, kémcsô,
üvegtölcsér, szûrôpapír, olló,
kémcsôfogó, Bunsen-égô vagy
borszeszégô
Interaktív tananyag Óravázlatok: 7. Keverékek szétválasztása (elsô rész)
Képek, ábrák: 32. 77. ábra: Szûrôpapír hajtogatása (39. o.)
33. oldal. Só és homok keverékének szétválasztása (39. o.)
34. 78. ábra: Vaspor és rézpor szétválasztása (39. o.)
35. 79. ábra: Só és jód keverékének szétválasztása (39. o.)

Kísérleti megfigyelés: Só és homok keverékének szétválasztása
A keverék vízzel való elkeverése után mit tapasztaltunk? A só feloldódik, a homok leülepedik az edény aljára.
Mi maradt a szûrôpapíron? A homok maradt a szûrôpapíron.
Milyen színû oldat csöpögött át a szûrôpapíron? Színtelen oldat.
Az oldatból elpárologtatva a vizet, mi maradt vissza? A víz elpárologtatása után a só maradt vissza.
Feladatok
1. A só és homok keverékének a szétválasztásához hasonlóan (vízben való oldódásbeli különbség): a keveréket vízzel el-
keverve a cukor oldódik, a homok nem; ha átszûrjük, a homok a szûrôpapíron marad, a cukrot bepárlással vissza-
nyerhetjük.
2. Mindkét anyag oldódik vízben, vizes oldatukban lévô részecskéik átjutnak a szûrôpapír pórusain, egyik sem szubli-
mál, tehát ezekkel az egyszerû módszerekkel nem választhatók szét.
3. A szétválasztás elve az, hogy a jód szublimál, a konyhasó nem. Ha tehát szilárd halmazállapotban hevítjük a keveré-
ket, a jód szublimál, a lila jódgôzöket hideg felületre (vízzel töltött lombik fenekére vagy üveg- vagy porcelánlapra)
rácsapatjuk.
4. A szétválasztás elve az, hogy csak a vas mágneses tulajdonságú, a többi fém nem. Ha tehát a fémporkeveréket üveg-
lapra vagy szûrôpapírra tesszük, és alatta a mágnest elhúzzuk, a vas elválik a többi fémtôl. Ha nagyon finom a fém-
por, a mûveletet többször meg kell ismételni.
Otthoni kísérlet: Mák és cukor keverékének szétválasztása
A mák és a cukor mely eltérô tulajdonságai alapján lehetett a két anyag keverékét szétválasztani? A cukor oldódik vízben, a
mák nem (vízben való oldódásbeli különbség).

1. A) Hamis, a szétválasztás az eltérô tulajdonságok alapján lehetséges.
B) Igaz.
C) Hamis, mert a bepárláskor az oldott anyagot kapjuk meg, és az oldószer vész el.
D) Igaz.
E) Igaz.
2. Mindkét eljárás a forráspontkülönbségen alapul, de a desztillációnál, az illékony alkotórészt elpárologtatása után le-
csapjuk, és mint folyadékot visszakapjuk, a bepárlásnál pedig ez elvész számunkra.
3. vaspor és rézpor keveréke • • bepárlás
só és homok keveréke • • desztilláció
jódos só • • szûrés
sóoldat • • oldás
tintás víz • • mágnesezés
• enyhe hevítés

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 60
4. Módszer Eszközök
a) Cukor és szénpor vízben oldva, majd átszûrve üvegpoharak, tölcsér, szûrôpapír
keveréke
b) Só és vaspor 1. vízben oldva és átszûrve 1. üvegpoharak, tölcsér, szûrôpapír
keveréke 2. a vasport mágnessel eltávolíthatjuk 2. mágnes, papírlap
c) Jód és homok 1. a jód szublimációjával 1. üvegpohár, a pohárra illô óraüveg, Bun-
keveréke 2. oldhatóságbeli különbség alapján (a jód sen-égô, gyufa, vasháromláb, lángelosztó
jól oldódik alkoholban, a homok nem) Ezt 2. üvegpoharak, tölcsér, szûrôpapír
még nem tudhatják a gyerekek, csak ha is-
merik a „jódtinktúrát”.
d) Kénpor és só vízben oldva, majd átszûrve üvegpoharak, tölcsér, szûrôpapír

keveréke
5. a) Vízben való oldékonyság (a cukor oldódik vízben, a szén pedig nem), a vizes oldatban a részecskék mérete (a cu-
kormolekulák átjutnak a szûrôn, a szénszemcsék nem).
b) 1. Vízben való oldékonyság (a só oldódik vízben, a vas pedig nem), a vizes oldatban a részecskék mérete (a só ré-
szecskéi átjutnak a szûrôn, a vasszemcsék nem). 2. Mágnesesség (a vas mágneses tulajdonságú, a só nem).
c) 1. Szublimáció (a jód szublimál, a homok nem). 2. Alkoholban való oldékonyság (a jód oldódik alkoholban, a
homok nem).
d) Vízben való oldékonyság (a só oldódik vízben, a kén pedig nem), a vizes oldatban a részecskék mérete (a só ré-
szecskéi átjutnak a szûrôn, a kénszemcsék nem).
*6.
párolgás
vízfürdô
kristálykiválás
az edény alján
a szalmiáksó elválasztása a mészkô elválasztása a konyhasó elválasztása az

a sókeveréktôl a sókeverékbôl oldatból
Milyen módszerrel választható el

a szalmiáksó? hevítés, majd hideg üvegre kikristályosítás
a mészkô? vízzel elkeverés, ülepítés, szûrés
a konyhasó? bepárlás
A szétválasztásnál milyen fizikai tulajdonsága szerint választható el a többi anyagtól
a szalmiáksó? szublimációra való képesség
a mészkô? vízben való rossz oldhatóság, nagyobb szemcseméret, mint a szûrôpapír pórusa
a konyhasó? víznél kisebb illékonyság (víznél magasabb forráspont)
*7. Szûrôpapír.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 61
*K óra: A keverékek szétválasztása.

Adszorpció, kromatográfia (kiegészítô óra)
Beiktathatunk még egy kísérletes órát a keverékek szétválasztására. Az adszorpció jelenségének bemutatását
összekapcsolhatjuk az egészségvédelemmel, és kísérletképpen a leszívott cigarettafüstben lévô kátrány-
anyagokat kimutathatjuk a nedves vatta felületén. A fecskendôt fokozatosan és lassan kell kihúzni, így a vatta
megbarnul, ezzel láthatóvá válik, hogy a tüdô vagy a szájüreg nyálkahártyájára is lerakódhatnak ugyanezek az
égéstermékek. Az adszorpciót egyéb gyakorlati példán keresztül is értelmezzük (ld. tankönyv példái).
A kromatográfia mint elválasztási módszer az adszorpción alapul. Tanulókísérlettel vizsgálhatjuk
például a filctollak festékanyagainak szétválasztását. Röviden értelmezzük, hogy az erôsebben adszor-
beálódó színanyag a startvonalhoz közelebb, míg a gyengébben adszorbeálódó távolabb található, illetve
hogy feltétlenül olyan futtató folyadékot (vagy elegyet) kell alkalmazni, amelyben a festékanyagok jól
oldódnak, mert különben nem tud a színanyag a folyadékkal együtt „felfutni”. Megemlíthetjük a kapil-
lárishatást, ami szükséges ahhoz, hogy a folyadék a porózus anyag kis réseiben (kapillárisaiban) felfelé
haladjon (ld. 8. óra háttéranyagát).
Zöld levél, illetve pirospaprika festékanyagát is vizsgálhatjuk az órán vagy szakkörön, de otthoni kísér-
letként is elvégezhetik a gyerekek acetonos körömlakklemosóval és foltbenzinnel mint futtató folyadékokkal.
Anyag Eszköz
Égô cigaretta anyagainak cigaretta üvegcsô, az üvegcsövekhez illesz-
adszorpciójához kedô gumicsövek, egy nagyobb
fecskendô, vizes vattacsomó
Filctoll festékanyagainak színes filctoll (fekete, barna, kisebb fôzôpohár, a tetejére illesz-
szétválasztásához lila, zöld), etil-alkohol kedô óraüveg, szûrôpapírcsíkok
Interaktív tananyag Óravázlatok: 7. Keverékek szétválasztása (második rész)
Kísérletek: 10. Filctoll festékanyagának szétválasztása
Háttér
A kromatográfia
A kromatográfiát mint analitikai módszert Mihail Szemjonovics Cvet (1872–1919) 1903-ban fejlesztette ki
növényi színanyagok tanulmányozására. Az új módszerre azért volt szükség, mert ezekbôl az anyagokból
csak nagyon kevés állt rendelkezésre, így a hagyományos analitikai módszereket nem alkalmazhatta.
Egy függôleges, alul csappal zárható üvegcsôbe porózus adszorbens anyagot tett, a tetejére a vizsgá-
landó színanyagot, majd felülrôl oldószert csurgatott át lassú ütemben az oszlopon. Cvet több mint száz
oldószert és sokféle szilárd adszorbenst próbált ki. A módszer lényege az, hogy a különbözô színes anya-
gok különbözô mértékben adszorbeálódnak a szilárd anyagon, és ezért a lefelé haladó oldószerbôl kü-
lönbözô helyeken válnak ki. 1906-ban ezzel a módszerrel választotta szét a levélbôl petroléterrel kivont
klorofill festékanyagát (kalcium-karbonát adszorbensen, alkoholos oldószerrel).
Az oszlopkromatográfia nagyon egyszerûen alkalmazható a papírkromatográfia helyett az órán is. Egy
kihegyezett kréta egyik oldalára a hegyes végétôl kb. 1 cm magasságban körbecseppentjük a festékelegyet.
Egy fôzôpohár aljára öntjük a futtató oldószert, majd a krétát az oldószerbe állítjuk úgy, hogy a festék-
elegy ne érjen az oldószerbe. Az oldószer felszívódik a krétán, magával viszi a festékelegyet, és össze-
tevôi a kréta különbözô helyein jelennek meg. A kísérletet folytathatjuk azzal, hogy a krétát kivéve el-
vágjuk úgy, hogy a szétvált festékek külön krétadarabokon legyenek, majd leoldjuk a krétadarabokról a fes-
tékeket. Így megtörtént a tényleges szétválasztásuk is.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 62
Néhány lehetôség festékelegyek szétválasztására:

Festékelegy Futtató oldószer
0,1%-os metilénkékoldat + híg eozinoldat 2:1 arányú alkohol : víz elegy
édesnemes pirospaprika acetonos oldata 2:1 arányú benzin : aceton elegy
spenótlevélbôl (jó a mirelit parajpép is) acetonnal kioldjuk a
alkohol
klorofillt, mélyzöld oldatot készítünk

Kísérleti megfigyelés: Égô cigaretta anyagainak adszorpciója
Milyen színváltozást mutat a vatta? A vatta megbarnul.
Kísérleti megfigyelés: Fekete filctoll festékanyagának szétválasztása
Milyen színekre vált szét az eredetileg fekete festékanyag? Olyan sorrendbe írd le, amilyen sorrendben megjelentek a papí-
ron! A felhasználandó filctollat ki kell próbálni, mert különbözô festékkeverékbôl állhat, sôt az is elôfordulhat, hogy nem
bontható színekre.
A munkafüzet feladatainak megoldása (K*)

*1. A kísérlet mutatja, hogy egyetlen cigaretta elszívásakor a légutak nyálkahártyájára is hasonló anyagok rakódnak le,
mint amit a kísérletben láttunk. Ezek károsítják a tüdôt.
*2. Melyik színû anyag adszorpciója a legkisebb? A narancssárga.
Hogy nevezzük ezt az anyagot? Karotinoid.
Melyik színû anyag adszorpciója közepes? A sárga színanyagé.
Hogy nevezzük ezt az anyagot? Xantofill.
Melyik színû anyag adszorpciója a legnagyobb? A zöld színanyagé.
Hogy nevezzük ezt az anyagot? Klorofill.
*3. a) A fokhagyma illatanyaga a levegôben elterjed (diffundál), és a kenyér, ami lyukacsos, nagy felületû, adszorbeálja,
a felületén megköti.
b) A dohányfüst adszorbeálódik a függöny felületén (a textíliák felülete a szövés és a szálak miatt kicsit bolyhos).
c) Az aktív szén nagyon nagy felületû adszorbens, amely a tinta festékanyagát megköti a felületén, így elszínteleníti
az oldatot.
d) Az aktív szén nagyon nagy felületû adszorbens, amely a gyomorban és a belekben lévô gázokat megköti a felületén.
e) A szûrôbetét (gyakran aktív szén) nagy felületû anyag, amely a kellemetlen szaganyag molekuláit megköti, de ha a
felülete „telítôdik”, több szagmolekulát már nem tud megkötni, akkor ki kell cserélni.
A fent említett esetekben melyik fizikai jelenség figyelhetô meg? Adszorpció.
Milyen szerkezetû és tulajdonságú legyen egy jó adszorbens? Az adszorbensnek tömegéhez képest nagy felületûnek kell
lennie.
*4. 1. O 9. K 17. ADSZORPCIÓ 25. FELÜLET
2. N 10. AMMÓNIA 18. KÉN 26. P
3. CVET 11. ÓN 19. KAROTIN 27. BR
4. C 12. GÁZÁLARC 20. XANTOFILL 28. HE, NE, XE
5. BÓR 13. AKTÍVSZÉN 21. KLOROFILL 29. MN
6. RÉZ 14. OLDÓSZER 22. JÓD 30. AG
7. VAS 15. F 23. RB, CS 31. KONYHASÓ
8. VÍZ 16. ADSZORBENS 24. ALKOHOL
Megfejtés: kromatográfia
14. óra: A levegô

Az óra célja, hogy megértsék a gyerekek, hogy a légkör összetétele csak bizonyos határok között változ-
hat, vannak állandó és változó összetevôi.
A tankönyvben leírt kísérlettel bebizonyítjuk, hogy a levegô kb. egyötöd része oxigéngáz. Ennek
a kísérletnek a magyarázatánál el kell fogadniuk a tanulóknak azt, hogy a gyertya égésekor oxigént hasz-
nál el (ez fogy el a levegôbôl), és szén-dioxid-gáz keletkezik (ez a lúgoldatban elnyelôdik). Ebbôl viszont
értelmezhetô, hogy amennyivel kevesebb gázt tartalmaz a henger (amilyen magasra felmegy a vízszint),
az valóban a levegô oxigéntartalmát mutatja.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 63
A tankönyvben szereplô másik kísérlettel kimutatható, hogy a kilélegzett levegô CO2-tartalmú. Az átlátszó
meszes vizes oldat megzavarosodik, ha szívószállal belefújunk. E kísérlet kapcsán utalhatunk arra, hogy a termé-
szetben a mészkôkiválás vagy a mészkôhegyek belsejében lévô cseppkôbarlangokban a cseppkövek képzôdé-
se is hasonló folyamatok eredménye. Ezek a folyamatok mindig függnek a légköri és az oldott CO2-tartalomtól.
(A kémiai tanulmányok során a késôbbiekben ezzel még részletesebben fognak találkozni a tanulók.)
Anyag Eszköz
A levegô összetételének lúgoldat (pl.: 1mol/dm 3 üvegkád vagy nagyobb
vizsgálata koncentrációjú NaOH-oldat), kristályosító csésze, nagy méretû
parafára erôsített gyertya kémcsô vagy üveghenger, gyufa
A kilélegzett levegô vizsgálata meszes víz kémcsô, szívószál
Interaktív tananyag Óravázlatok: 8. A levegô (elsô rész)
Kísérletek: 11. A levegô összetételének vizsgálata
12. Kilélegzett levegô vizsgálata
Animációk: 10. Fecskendô mûködése (dugattyú)
Táblázatok a tankönyvbôl: 5. 7. táblázat: A levegô összetétele (43. o.)
Képek, ábrák: 36. 81. ábra: Co2 és O2 körforgása (42. o.)
37. 83. ábra: A levegô összetétele (43. o.)
Háttér
A földi légkör összetételének változása
A Föld korát 4,6 milliárd évesre becsülik. A Föld a Naprendszer szilárd anyagainak gravitációs tömörülésével
keletkezett. A kezdeti idôszakban elsôdleges légkör vagy egyáltalán nem volt, vagy hamarosan „megszökött”.
A mélyebb rétegeiben megolvadt Föld anyagainak rétegzôdése vezetett a mag és a köpeny elkülönülé-
séhez, s a tömörülés során a korábban adszorbeált gázok a felszínre kerültek. Ebben az atmoszférában a
vízgôz mellett CO2, CO, N2, H2 és nemesgázok dominálhattak, jelen lehetett még NH3 és CH4 is. A hô-
mérséklet csökkenésével az atmoszférából a felszínt borító óceánként csapódott ki a víz.
3,5 milliárd évvel ezelôtt jelenhetett meg az elsô baktériumszerû lény az ôsóceánban. 2–2,5 milliárd év-
vel ezelôtt jelentek meg az elsô fotoszintetizáló élôlények, melyek CO2-ot fogyasztottak, és O2-t termeltek.
Megkezdôdött az O2 mennyiségének fokozatos növekedése. Az akkori anaerob (oxigénmentes körülmé-
nyek között élô) élôvilág számára az O2 jelenléte „méreg” lett, azonban kezdtek megjelenni az aerob szer-
vezetek, amelyek a vízben oldott, illetve a légköri O2-t fogyasztják légzésük során. A fotoszintézis következ-
tében a CO2 mennyisége csökkent, és szerves anyaggá alakult, beépülve az élô szervezetekbe, illetve azok
pusztulása után felhalmozódva évmilliók alatt redukálódott szénné, szénhidrogénekké (kôszéntelepek, kô-
olaj, földgáz). A vízben oldott CO2 beépült a meszes héjú tengeri élôlények mészpáncéljába is, ezek elpusz-
tulása után a leülepedett mészvázból lassan kialakultak és kiemelkedtek a mészkôhegységek (üledékes kô-
zet). Ilyen módon a légköri CO2 változó mennyiségben „raktározódhat” az élô és elhalt szerves anyagban,
az óceánokban és a mészkôben. A légköri O2 mennyiségének növekedésével, kb. 1,2–1,6 milliárd évvel
ezelôtt jelenhetett meg az ózonpajzs (O3) is, mely lehetôvé tette a szárazföldi élôvilág elterjedését (kb. 500
millió évvel ezelôtt), ugyanis megóvja az élô szervezeteket a káros UV sugárzásoktól.
A légköri CO2 mennyisége a Föld története során állandó változást mutat, hol megnövekszik a mennyi-
sége (ilyenkor mint üvegházgáz felmelegedést okoz), hol lecsökken a mennyisége (lehûlést eredményez, jég-
korszakok idején). Az O2 mennyisége egy darabig fokozatos növekedést mutatott, de mostanra már nem
változik, hanem állandónak tekinthetô a légkörben (függetlenül a klímaváltozásoktól). Ezeket az adatokat a
kutatók az Antarktisz és Grönland több mint 100 m vastag jégtakaróját megfúrva, az 50–100 ezer éve ke-
letkezett rétegekbôl állapították meg. A jégben lévô mikrobuborékok (zárványok) megmutatják a korabeli
légkör összetételét.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 64
A levegô páratartalma
Abszolút páratartalom: az 1 m3 levegôben lévô vízgôz tömege.
Relatív páratartalom: az adott hômérsékleten és nyomáson 1 m3 levegôben valóban jelenlévô, és a
maximálisan lehetséges vízgôz tömegének hányadosa (nincs mértékegysége, viszonyszám).
Ha egy szobában „száraz” a levegô, a légutak nyálkahártyája kiszárad, így nem tud kellô módon véde-
kezni a kórokozókkal, porral szemben, ez köhögésre ingerli az embert, nem egészséges. Egy helyiség le-
vegôje kedvezô, ha páratartalma legalább 60–70%-os. Elôsegíthetjük a helyiség páratartalmának növelé-
sét párologtatók mûködtetésével, illetve sok zöldnövény elhelyezésével (a növények is párologtatnak).
A víz körforgalma a szárazföldi élôlények számára meghatározó jelentôségû. A légkör a körforgalom
szabályozásában fontos szerepet játszik, mivel az óceánok párolgásából származó vizet a szárazföldek
fölé szállítja. Az egész Földet tekintve a légköri körforgalom zárt, azaz a párolgással évente a levegôbe
került víz mennyiségének megfelelô víztömeg csapadék formájában minden évben elhagyja a légkört, a
párolgás és a csapadék földrajzi szélesség szerinti eloszlása azonban nem egyenletes. A csapadék
mennyisége az Egyenlítô környezetében maximális, majd a 30° térségében minimumot mutat. A csapa-
dékmennyiség második maximuma mindkét félgömbön a mérsékelt égövben jelentkezik, majd értéke a
sarkok felé haladva csökken. Ezzel szemben a párolgás mindkét félgömbön a száraz, szubtrópusi öve-
zetben éri el a maximumát.
Kísérleti megfigyelés: A levegô összetételének vizsgálata
Hogyan változik a vízszint az üveghengerben? A vízszint felemelkedik az üveghengerben, jó közelítéssel a henger térfoga-
tának 1/5-részéig.
Mi történik az égô gyertyával? A gyertya elalszik.
Kísérleti megfigyelés: A kilélegzett levegô vizsgálata
Milyen változást észlelhetsz fújás után a meszes vízben? Fehér zavarosodást észlelünk.
Magyarázat: vízben oldhatatlan CaCO3 (kalcium-karbonát) csapadék keletkezik:
Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O
Feladatok
1. H2, O2, N2, Cl2, CO2, NH3, CH4, HCl, CO, vízgôz, jódgôz, levegô, nemesgázok (He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn). (A tankönyv
ezeket említi.)
2. A levegô keverék, gázelegy, mert az összetétele nem állandó, alkotóelemei megtartják saját tulajdonságaikat és fizikai
módszerekkel szétválaszthatók. (Az oxigént és a nitrogént frakcionált desztillációval választják szét cseppfolyós levegôbôl.)
A levegôt alkotják: O2, N2, CO2, H2O, kevés nemesgáz: He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn.
3. a) Lakatlan homoksivatag felett, tenger felett, iparvidéken: páratartalmában különbözik leginkább.
b) Erdôben, emberekkel zsúfolt zárt helyiségben: szén-dioxid-tartalmában különbözik leginkább.
4. Szennyezô gázok a kén-dioxid (SO2), a szén-monoxid (CO) és a különbözô összetételû nitrogén-oxidok. A nagyvárosok-
ban a levegôszennyezés legnagyobb része a közlekedésbôl (robbanómotorok) származik, de a tüzelés és a különbözô
iparágak üzemei is hozzájárulnak.
5. Pl. katalizátoros autók használata, szakszerû tüzelés, a kerti hulladékot (pl. falevél) nem égetjük el, hanem komposz-
táljuk stb.

1. A gázhalmazállapot. A részecskék rendezôdése a térben: rendezetlen, a részecskék egymástól távol vannak. A részecs-
kék mozgása: egyenes vonalú mozgás, ütközések esetén irányváltoztatással. Az anyag alakja: kitölti a rendelkezésre ál-
ló teret. Az anyag térfogata (összenyomhatósága): összenyomható.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 65
2. B, O2 D, N2 E, vízgôz A, argon
F, levegô G, CO2 A, neon C, korom
3. Az elemi gáz elemmolekulákat tartalmaz, vagyis csak egyféle atomból felépülô molekulákat, ilyen például a nitrogén-
gáz (N2), oxigéngáz (O2), hidrogéngáz (H2), klórgáz (Cl2) stb. A gázelegy keverék, benne többféle molekula van, ezek
lehetnek elem- vagy vegyületmolekulák is. Gázelegy a levegô, a H2 és O2 elegye (durranógáz).
4.
A gyertya elfogyasztja a levegô oxigéntartalmát, és a víz
az oxigén térfogatának megfelelôen a csôbe nyomul.
*5. a) Zárt helyiségben a belégzés következtében fogy a levegô oxigénje, és a kilégzés következtében felszaporodik a szén-
dioxid, az ilyen összetételû „rossz” levegô rosszullétet okozhat.
b) A zöld növények fotoszintézisük során oxigént termelnek, így ilyen helyen kellemesebb a levegô, ezen kívül páro-
logtatásuk következtében a levegô páratartalma is nagyobb.
*6. a) Melyik esetben párolog el gyorsabban egy pohár víz: hidegben vagy melegben? Melegben. A levegô páratartalma (víz-
gôz a levegôben) nagyobb lehet, ha magasabb hômérsékletû a levegô. Mikor képzôdik nagyobb felhôzet (a felhô a le-
vegô „vízraktára”): ha kisebb, vagy ha nagyobb a levegô páratartalma? Nagy páratartalom mellett képzôdik felhô. Ha
csökken a légkör hômérséklete, miért csökken a felhôzet? Lecsapódik a víz, és csapadék formájában lehullik.
A körfolyamat lényege: Ha a légkör hômérséklete csökken, akkor a felhôzetbôl a víz lecsapódik, és csapadék formá-
jában lehullik, ezért csökken a felhôzet. Ha a felhôzet csökken, a napsugárzás nagyobb mértékben jut el a felszín-
hez, ennek következtében nagyobb mértékû a felszínbôl kisugárzó hô, ami a levegôt nagyobb mértékben melegíti fel.
Ha a légkör hômérséklete nô, akkor nagyobb lehet a páratartalma, ezért a felhôzet is növekszik, ez viszont azt ered-
ményezi, hogy a napsugárzás kevésbé jut át rajta, kevesebb sugárzás éri el a felszínt, így a felszín lehûl.
*7.
•O Z Á G S E
X O F U P M
I K O I E
G E G Ó K N
É V E R É É
N I T R O G
*K óra: A légkörrel kapcsolatos környezetvédelmi problémák

(kiegészítô óra)
A téma fontossága miatt beiktathatunk egy kiegészítô órát, ahol aktuális környezetvédelmi problémákat
beszélhetünk meg a gyerekekkel (pl.: szmog, CO-mérés stb.). Tisztázni kell, hogy mit jelent a levegô „tisz-
tasága”, mit jelent a levegôszennyezôdés, és mi okozhatja. Érdemes szót ejteni a helyi problémákról (van-
e a környéken olyan ipari létesítmény, amely szennyezheti a környezetet, felszerelték-e a légtisztító be-
rendezéseket, mérik-e folyamatosan a környéken a levegô minôségét stb.). Ezzel kapcsolatban akár „ku-
tató” munkát is lehet adni a gyerekeknek (a helyi sajtó cikkei alapján vagy az adott üzemi létesítmény-
ben való érdeklôdéssel stb.).
Nagyon fontos a globális problémákról (globális felmelegedésrôl, üvegházhatásról) is beszélgetni, me-
lyek földi méretekben okoznak változásokat, ezért nem egy-egy országnak kell helyi jelleggel megolda-
nia, hanem nemzetközi, világméretû összefogással lehetne ezeket rendezni. Különbözô világkonferenciá-
kon próbálják a megoldást megtalálni politikusok és szakemberek egyaránt, de úgy tûnik sajnos, hogy az
ipar, a gazdaság e kérdésben ellenérdekelt.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 66
Sokszor a rövid távú gondolkodás, a gyors haszonszerzés gyôz a hosszabb távú gondolkodással
szemben, amely észreveszi azt is, hogy sokáig így nem lehet a gazdasági fejlôdést sem fenntartani, mert
környezetünk rohamosan romlik, pusztul. Meg kell határozni, hogy milyen környezeti terhelés mellett le-
het a gazdasági fejlôdést fenntartani (fenntartható fejlôdés).
Interaktív tananyag Óravázlatok: 8. A levegô (elsô rész)
Kitöltendô feladatok: 2. Munkafüzetbôl: 12. 42. oldal 2. feladat.
Képek, ábrák: 38. 84. ábra: Üvegházhatás (44. o.)
Háttér
Az üvegházhatás és a globális felmelegedés bejövô napsugárzás
A Napból jövô elektromágneses sugárzás elôször a légkört éri. A lég-
energia
kör és a napsugárzás kölcsönhatása megszabja, hogy a földfelszínre
mennyi energia érkezik („bejövô napsugárzás”: rövidhullámú, nagy kimenô földsugárzás
energiájú sugárzás, lényegében a látható fény tartománya jut át a lég-
körön). Másrészt a légkör összetétele befolyásolja a Föld saját kisugár-
zásának sorsát („kimenô földsugárzás”: hosszúhullámú, kis energiájú su- µm
gárzás, elsôsorban a hôsugarak, azaz az infravörös tartomány). ultraibolya infravörös
Ebbôl következik, hogy a légkör az éghajlat szabályozásában fon- A bejövô napsugárzás és a kimenô földsugárzás
hullámhossz szerinti eloszlása
tos szerepet játszik. A földfelszín hôsugarakat bocsát ki, melyeket rész-
ben elnyelik, részben visszasugározzák a légkörben lévô ún. „üvegházgázok” (a két különbözô atomból
álló gázok: vízgôz, CO2, CH4, N2O), ennek következménye a melegebb légkör. Ez a légköri felmelege-
dés az ún. üvegházhatás eredménye (hasonló jelenséget érzékelünk egy üvegházban, ahol a nagymére-
tû üvegfelületeken a nagyobb energiájú napsugárzás behatol, de a kisebb energiájú hôsugarak már nem
tudnak kijutni, ezért az üvegházban meleg van). Ennek köszönhetô a Föld 15 °C-os átlaghômérséklete,
enélkül az átlagos hômérséklet –18 °C lenne.
Földünk története során az éghajlat is folyamatosan változott. Megfigyelhetô egy ún. „termosztáthatás”,
miszerint egy kényes egyensúly alapján lassan változik a légköri CO2-mennyiség: lassú növekedését lassú fel-
melegedés követi az üvegházhatás következtében. Ilyen „meleg korszak” volt például a középsô kréta idô-
szaka (kb. 100 millió évvel ezelôtt), amikor nem voltak egyáltalán jégsapkák a Földön, a tengerszint a mai-
hoz képest 200 m-rel volt magasabb; ez a klíma kedvezett a tengeri élôvilág elszaporodásának, illetve a
szárazföldi, nagyméretû ôshüllôk, a dinoszauruszok elterjedésének. Hasonlóan meleg idôszak volt a karbon-
ban (350–300 millió évvel ezelôtt), amikor a mocsaras területeken a faméretû ôsharasztok terjedtek el tö-
megesen a Földön. Ezekben a meleg idôszakokban a CO2 széntartalma felhalmozódott az elburjánzott,
tömegesen elôforduló élô szervezetek szerves anyagában (a fotoszintézis és egyéb felépítô folyamatok kö-
vetkeztében), és a tömeges kihalások alkalmával ez a „szervesanyag-raktár” a mélyebb talajrétegekben, a le-
vegôtôl elzártan, eltemetôdve redukálódott szénné, illetve szénhidrogénekké (fosszilizálódás). A legnagyobb
kôszéntelepek a karbonban keletkeztek, a nagy kôolajmezôk jelentôs része pedig a krétában alakult ki az el-
pusztult tengeri élôlények maradványaiból. Ezeknek az „eltemetett szénraktáraknak” a következtében csök-
kent a levegô CO2-tartalma, ez pedig lehûlést, jégkorsza-
kokat eredményezett a földi klímában. Mindezek a klíma-
átlagos földi hômérsékleti anomália (°C)
elôrejelzett
történeti korok
hômérséklet-változás
változások évmilliók alatt, nagyon lassan történtek a ter- becsült hômérsékletei
(feltéve, hogy a jelenlegi
mészet által szabályozottan és ismétlôdôen. Ismerjük a trend folytatódik)
bizonytalanság
történelmi korok klímaváltozásait is, amelyekben szintén

felfedezhetô a lehûlés és felmelegedés váltakozása.
Az utóbbi évszázad emberi tevékenységének követ-
idôskálaváltás
keztében ezek a „szénraktárak” felszabadulnak. A fosszilis
energiahordozók (kôszén, kôolaj, földgáz) elégetésével
növeljük a légköri CO2-mennyiséget, mert széntartal- évezred év

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 67
muk végsô soron CO2-dá alakul. A legnagyobb probléma az, hogy az emberiség rendkívül rövid idô alatt
éli fel a fosszilis szénraktárait, gyakorlatilag az ipari forradalomtól kezdôdôen használja ezeket. Az 1960-
as évektôl kezdôdôen mérhetôen és elôrejelezhetôen nô a CO2 koncentrációja a légkörben, és már érez-
hetôek a klímaváltozások is, melyek az elôrejelzések szerint globális felmelegedést eredményeznek.
A környezetszennyezô emberi tevékenység következtében egyéb
üvegházgázok is jutnak a légkörbe, amik egyébként természetes körül-
mények között nem keletkeznek, ilyenek a halogénezett szénhidrogén- Mauna Loa, Hawaii
gázok: az ún. CFC-gázok, melyek szintén hozzájárulnak a globális felme-
CO2 konc. [ppm]

legedéshez. Déli-sark
Az elôrejelzések szerint az éghajlatmódosulás következményeként

nem egyenletes felmelegedéssel kell számolni, hanem egyre szélsôsé-
gesebb klímaváltozásokkal. Az átlaghômérséklet néhány °C-kal megnô
A szén-dioxid koncentrációjának változása a Maona Loa-i
ugyan, de ennek okán egyéb változások is várhatók: Obszervatóriumban (Hawaii, USA) és a Déli-sarkon
• jégsapkák, gleccserek olvadása → világtengerek szintjének növeke- Keeling el al. (1995) szerint
dése → termékeny tengerparti területek víz alá kerülése;
metán
→ az óceánok felhígulnak → a tengeráramlások megváltoznak → 15%
halászati és éghajlatmódosító következmény; nitrogén-oxid

6%
• klímazónák áthelyezôdése → a mezôgazdasági növénytermesztés más CFC-k CO 2
55%
feltételeinek megváltozása (a világ élelmezésének kérdése); 7%
→ a csapadék mennyiségének és évszakonkénti eloszlásának vál- CFC 11 és 12

tozása; 17%
→ elsivatagosodás veszélye; Az ózon hozzájárulása is jelentôs, de ez ma még nem számszerûsíthetô

→ a folyók és tavak vízszintjének és kiterjedésének változása; Az üvegházgázok részesedési aránya a globális melegedési folyamatból
(1980–1990)
→ a tenyészidôszak hosszának megváltozása;
→ a hóval fedett idôszakok hosszának és gyakoriságának megváltozása, a fagyok gyakoriságának és a
földbe való lehúzódás mélységének megváltozása, a téli idôszak hosszának megváltozása;
→ az aszályok és árvizek gyakoriságának megváltozása.
Magyarország a nedves óceáni és a száraz kontinentális éghajlati régiók határterületén helyezkedik el.
Az éghajlati övek kismértékû eltolódásának következtében a Kárpát-medence egésze „átcsúszhat” a ned-
ves területekrôl a száraz területek felé. Ha az eddigihez hasonló mértékû üvegházgáz-felszaporodást felté-
telezünk a légkörben, akkor a következô változások várhatóak Magyarországon az éghajlatmódosulás kö-
vetkeztében, az elôrejelzések szerint, 2030-ra:
• az évszakok eltolódnak, „mediterranizálódás” várható:
– áprilistól szeptemberig 1,5–3 °C-kal melegebb idô várható,
– a nyári idôszakban 10–40%-kal kevesebb felhôzet, 30–90 mm csapadékcsökkenés,
– télen 0,5–3,5 °C-kal magasabb hômérséklet és több csapadék (téli esôk) várható,
– hosszabb nyár, késôbbre tolódó és elhúzódó ôsz, januártól márciusig tartó rövid változékony ta-
vasz várható,
• az aszályok gyakorisága és mértéke nô:
– az Alföld elsivatagosodhat,
– a Velencei-tó felszínének összehúzódása, kiszáradása,
– a Balaton és folyóink vízszintjének csökkenése (a történelem során még a Balaton is többször teljesen
kiszáradt, s óriási homokviharok, porviharok sújtották a vidéket, mígnem a rómaiak a Sió-csatorna
és a hozzá tartozó zsilipek megépítésével lehetôvé tették a vízszint emberi szabályozását).

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 68
A szmog
A légkörben mindig vannak kisebb-
nagyobb szemcséjû lebegô aero-
szol részecskék. A füstben szilárd, a
a felszíntôl mért távolság
ködben cseppfolyós és a füstköd-

ben mindkétféle diszpergált ré-
inverziós réteg szecske jelen van a levegôben. Ezek
képzôdéséhez szükség van egyrészt
gôzzel nedvesedô szilárd por- vagy
koromszemcsékre, másrészt a lég-
körbe jutó és a vízgôzzel reakcióba
lépô, általában savas természetû
hômérséklet iparvidék medencében molekulákra (pl.: SO2, CO2, nitro-
gén-oxidok).
A nagyvárosokban, szélcsendes idôszakban, rendellenes hômérsékleti viszonyok mellett az idônként
igen nagy levegôszennyezés szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. Ilyen rendellenes hômérsékleti vi-
szony, ha egy „meteorológiai inverziós réteg” jön létre, azaz felfelé haladva nem csökken egyenletesen
a hômérséklet, hanem átmenetileg nô.
Kétféle füstködképzôdést különböztetünk meg.
a) Az ún. London-típusú szmog kialakulásának oka a fosszilis tüzelôanyagok (elsôsorban a szén) elégetése-
kor a légkörbe kerülô nagy mennyiségû SO2 (a kôszén nagyon gyakran szennyezett kénvegyületekkel)
és korom, amelyek a szélcsendes városi levegôben igen nagy koncentrációban fordulhatnak elô. A lehû-
lô levegô eléri a telítettségi állapotot, és a nagyszámú koromszemcsén („kondenzációs mag”) kicsapód-
nak a vízcseppecskék, melyeket a levegô SO2-tartalma savassá tesz. Ez a szmogtípus a mérsékelt övben,
alacsonyabb hômérsékleten (télen), magas relatív páratartalom mellett alakul ki. Redukáló szmognak is
szokták nevezni. Londonban, 1952 decemberében egy hét alatt 4000 ember esett áldozatul az ilyen tí-
pusú szmognak. Naponta 300 – 600-zal többen haltak meg krónikus bronhitiszben, tüdôgyulladásban és
szívelégtelenségben. 1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is kialakult ez a maró hatású füstköd.
b) Az ún. Los Angeles-típusú vagy oxidáló szmog (= fotokémiai szmog) nyáron keletkezik erôs napsugár-
zás hatására (az UV sugarak játszanak szerepet), olyan szennyezô anyagok közremûködésével, amelye-
ket elsôsorban a közlekedés termel nagy mennyiségben. Ezek a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének,
amelyek bonyolult fotokémiai reakciókat indukálnak, illetve maguk is részt vesznek ezekben
a reakciókban. A fotokémiai folyamatok eredményeként keletkezô jellegzetes füstköd-komponensek:
az ózon, a peroxi-acetil-nitrát (PAN), a salétromsav és a hidrogén-peroxid. (Ha a PAN koncentráció-
ja viszonylag nagyobb, órákon belül károsítja a vegetációt, veszélyezteti az emberi egészséget, korrodál-
ja az épített környezetet.) Ilyen környezetszennyezés okozta Los Angelesben 1954-ben 300 ember ha-
lálát három hét alatt. Ilyen fotokémiai füstködöt Magyarországon elôször 1985 nyarán észleltek.
Ha a levegôszennyezettségi értékek, illetve a meteorológiai viszonyok olyanok, hogy elôrejelezhetôen
szmog kialakulásának veszélye fenyegethet, „szmogriadó” lép életbe.
Nemzetközi konferenciák a légköri szennyezésrôl

1992. ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény értelmében:
– meg kell határozni az üvegházhatású gázok koncentrációinak kívánatos szintjét;
– vizsgálni kell a kibocsátások korlátozásának jövôbeni alakulását;
– a környezeti hatások figyelembevételével képet kell alkotni a fenntartható gazdaságfejlesztési
stratégiákról, a megfelelô klímavédelmi intézkedésekrôl és technológiákról.
Az egyezmény konkrét kötelezettségként írja elô a csatlakozó fejlett és átalakuló gazdaságú országok
számára, hogy 2000-re az üvegházhatású gázkibocsátásuk nem haladhatja meg az 1990. évi szintet.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 69
Budapest szmogriadó-terv
(a 69/2008. (XII. 10.) Fôv. Kgy. rendeletbôl)
A rendelet területi hatálya nem terjed ki az M0 elkerülô útra.

A szmogriadót a fôpolgármester rendeli el, és szünteti meg.
A szmogriadó fokozatai:
• Tájékoztatási fokozat:
Ha három mérôállomáson, egy idôben mért légszennyezôanyag koncentrációja megha-
ladja a rendeletben rögzített határértéket, akkor tájékoztatást kell adni a riasztási fokozat
elrendelését megelôzô nap 18 óráig.
A fôpolgármester felkérést adhat ki:
• az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmára,
• a lakosság önkéntes önkorlátozására
– a gépjármûvek használatának szüneteltetésére, különösen a dízel üzemûekére
– a tömegközlekedés elônyben részesítésére
– a kandallók, cserépkályhák használatának mérséklésére
– a szerves oldószer felhasználásával járó tevékenységek
(festés, mázolás, bitumenolvasztás) szüneteltetésére
• Riasztási fokozat:
Azonnali korlátozó intézkedéseket kell bevezetni, melyek a kihirdetést követô nap 6
órától lépnek életbe. A gépjármûvek használatára vonatkozó intézkedések minden nap
6 órától 22 óráig érvényesek (kivéve az ózon eredmények miatt elrendelt korlátozáskor,
mert ebben az esetben minden nap 10 órától 18 óráig érvényesek). A további korlátok
idôtartama folytonos.
A fôpolgármester elrendelheti:
• a gépjármûvek használatának korlátozását (páros napokon csak a páros, páratlan
napokon csak a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek)
• a légszennyezô források üzemeltetôinek más energiahordozó, üzemmód
használatára kötelezését vagy az üzemeltetés felfüggesztését.
1997. Kiotói Jegyzôkönyv: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményén belül, 160 ország részvételével
megállapodás született a hat üvegházhatású gáz (CO2, CH4, N2O, CFC-gázok, SF6) együttes ki-
bocsátásának csökkentésérôl.
Magyarország esetében a viszonyítási szint az 1985–87-es idôszak, 6%-os kibocsátás-csökkentést
ír elô a jegyzôkönyv a 2008–2012 közötti idôszakig.
2000. Hága, Klíma Konferencia: az ENSZ égisze alatt zajló tanácskozás legnagyobb tétje az lett volna,
hogy sikerül-e megállapodásra jutni a Kiotóban, 154 ország által elfogadott jegyzôkönyvben kitû-
zött célok gyakorlati megvalósításáról. Ez azonban ezen a konferencián nem valósult meg, újabb
egyeztetésekre, megállapodásokra van szükség.
2002. Johannesburg: az ENSZ „Föld-csúcs” Konferenciáján abban megegyeztek a részt vevô országok,
hogy a CO2-kibocsátást csökkenteni kell, de nyilvánvalóvá vált az is, hogy a nagyhatalmak (elsô-
sorban az USA) nem szándékozik ez ügyben látványos lépést tenni. Egyes országok (pl.: Né-
metország) azonban szigorúan betartják a vállalt kötelezettségeket.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 70
A tankönyvi feladatok megoldásai

Otthoni kísérlet: A levegô portartalmának vizsgálata
A kísérleti eredmény nagymértékben függ a helyszíntôl. Általánosságban elmondható, hogy ipartelepek környékén vagy for-
galmas út mellett nagyobb a levegô porszennyezôdése, mint forgalommentes, ligetes utcában. Magas, emeletes házban
általában a földszinten nagyobb a por, mint a legfelsô emeleten.
A munkafüzet feladatainak megoldása (K*)

*1. a levegô páratartalma a Szahara fölött < a levegô páratartalma az esôerdôkben
a levegô CO2-mennyisége ott, a levegô CO2-mennyisége emberi
>
ahol avart égetnek tevékenységtôl háborítatlan területen
az üvegházhatás mértéke ott, ahol a levegôben az üvegházhatás mértéke ott, ahol
<
a normális CO2-mennyiség van a normálisnál több CO2 van a légkörben
a CO2 %-os mennyisége abban a teremben,
< a CO2 %-os mennyisége egy zsúfolt teremben
ahol csak néhányan dolgoznak
egy rosszul beállított motorú gépjármû egy jól mûködô motorú gépjármû
>
kipufogógázában a szén-monoxid mennyisége kipufogógázában a szén-monoxid mennyisége
a levegô por- és koromtartalma
a levegô por- és koromtartalma nagyvárosban >
természeti környezetben
*2. Az ipartelepek légkörében lévô szennyezô anyagok oldódva a levegô páratartalmában savas kémhatású páracseppe-
ket eredményeznek, melyek rácsapódnak a levegôben lebegô por- és koromszemcsékre. Ha ez a savas kémhatású és
lebegô szennyezôdés a légköri viszonyok miatt nem tud az ipartelep felôl kitisztulni, akkor veszélyes mértékû szmog
üli meg az ipartelepet.
*3. Mit jelent a globális felmelegedés? A Föld egészét érintô klímaváltozást jelent.
Mi okozza? Elsôsorban az üvegházhatás.
Mi a veszélye? A légkör átlaghômérséklete megnô néhány fokkal, valójában azonban szélsôséges éghajlatmódosu-
lásokat eredményezhet (elsivatagosodás, szökôár, aszály stb.).
15. óra: Oldatok készítése

Minél több oldatot soroljunk fel példaként, amivel már találkozhattak a tanulók! Hangsúlyozzuk, hogy nem
csak a víz szerepelhet oldószerként, de a kémiai tanulmányok során elsôsorban vizes oldatokkal találkozunk!
A gyerekek a diffúzió jelenségét már ismerik, ennek segítségével értelmezhetjük az oldódást. Ezt model-
lek és a tankönyv ábrájának segítségével magyarázhatjuk. Színes anyag vízzel történô elkeveredését szem-
mel is láthatjuk (pl.: réz -szulfát vagy KMnO4). Értelmezzük a hidrátburok kialakulását, és azt, hogy a hidratált
részecske a vizes oldatban a hidrátburkával együtt mozog, mert erôsebb kölcsönhatás alakulhat ki a részecs-
ke és a vízmolekulák között, mint az egyes vízmolekulák között! Ha az oldódás jelenségét megértették a ta-
nulók, akkor könnyebben értelmezhetô az, ha egy kristályos anyag vízben nem oldódik.
Az oldódás fizikai változás, energiaváltozással jár, amit mérhetünk. Az energiaváltozás oka, hogy a külön-
bözô anyagok részecskéinek elkeveredésekor más kölcsönhatások alakulnak ki (másodrendû kötések).
Anyag Eszköz
Rézgálicoldat készítéséhez desztillált víz, kristályos rézszulfát kémcsô, vegyszeres kanál
Az oldódást kísérô hôváltozások kristályos ammónium-klorid vagy 2 db fôzôpohár, hômérô,
vizsgálatához más ammónium-só, szilárd vegyszeres kanál, keverô
nátrium-hidroxid (Vigyázat,
kézzel nem szabad megfogni!)
Interaktív tananyag Óravázlatok: 9. Oldatok
Kísérletek: 13. Rézgálicoldat készítése
Animációk: 11. Só oldódása vízben
Képek, ábrák: 39. 92. ábra: Az oldódás folyamata (48. o.)
40. 93. ábra: Hidratált ionok (49. o.)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 71
Háttér
Termokémia
Rácsenergia (Erács) (ld. a 8. óra háttéranyagát).
Hidratációs energia (Ehidratáció): 1 mol anyag nagy mennyiségû vízben történô hidratálódásakor (a hidrát-
burok kialakulásakor) szabadul fel. Elôjele negatív. Mértékegysége: kJ/mol.
Vízben való oldódáskor felszakad a kristályos anyag rácsszerkezete (energiabefektetés), és a vízmo-
lekulák által kiszakított részecskék hidratálódnak (energiafelszabadulás). A befektetett és felszabadult
energiamennyiségek aránya szabja meg, hogy oldódáskor milyen energiaváltozást tapasztalhatunk.
Oldáshô (∆Holdáshô): 1 mol anyag nagy mennyiségû vízben való oldódását kísérô energiaváltozás. Mér-
tékegysége kJ/mol. Elôjele lehet pozitív, ha az oldódás energiát igényel, ilyenkor az oldat lehûl, és lehet
negatív, ha a folyamatot energia felszabadulása kíséri, ilyenkor az oldat felmelegszik.
Ha Ehidratáció > Erács , akkor oldódik a kristályos anyag, ∆Holdáshô = –, exoterm oldódás,
ha Ehidratáció = Erács , akkor oldódik a kristályos anyag, ∆Holdáshô = 0, nincs hôváltozás,
ha Ehidratáció < Erács , akkor bizonyos mértékig oldódhat a kristályos anyag, ∆Holdáshô = +, endoterm oldódás,
ha Ehidratáció << Erács , akkor nem oldódik a kristályos anyag.

Kísérleti megfigyelés: Rézgálicoldat készítése
Milyen színû a rézgálic- (kémiai nevén réz-szulfát) oldat? Világoskék színû.
Mibôl lehet látni, hogy a kristályos réz-szulfát oldódik a vízben? Az oldat egy idô után egyenletesen világoskék színû lesz
(homogén oldat).
Mennyi idô alatt válik az oldat egynemûvé? Mérési adat.
Kísérleti megfigyelés: Az oldódást kísérô hôváltozások vizsgálata
Hogyan változik az ammónium-klorid-oldat hômérséklete? Lehûl.
Hogyan változik a nátrium-hidroxid-oldat hômérséklete? Az oldat felmelegszik.
Feladatok
1. Szag, illat terjedése, kávéban, teában a cukor oldódása, italban a jégkocka oldódásakor az egész oldat lehûl, ciga-
rettafüst terjedése stb.
2. A háztartásban használt fémek: rozsdamentes acél, réz, alumínium, ezüst stb., a zsír, olaj, stb., a mûanyag eszközök
stb.
3. A kávéban a cukor oldódik, és nem olvad. A jégcsap nem oldódik, hanem megolvad.
4. a) a mészkô nagyon rosszul oldódik vízben;
b) a mészkô jól oldódik savas oldatokban.

1. A) Igaz, a jódtinktúra alkoholban oldott jód, oldat, vagyis keverék.
B) Hamis, az oldatot bepárolva visszakaphatjuk a cukrot, tehát a cukor molekulái csak elkeveredtek a vízmolekulákkal.
C) Igaz.
D) Hamis, az oldatot bepárolva visszakaphatjuk a sót, tehát a sót alkotó részecskék csak elkeveredtek a vízmoleku-
lákkal. (A „sót alkotó részecskék” óvatos fogalmazás, miután a sónak nincsenek molekulái, de ezt még nem tanulták.)
E) Igaz.
F) Hamis, lehet folyadék, illetve gáz is.
G) Igaz. (Általában piridinnel keverik, amely desztillációval nem választható szét egyszerûen az alkoholtól.)
H) Igaz.
I) Hamis. A mészkô vízben oldhatatlan, de savas (pl.: szénsavas) vízben feloldódik.
(CaCO3(sz) + H2O(f) + CO2(g) = Ca2+ (aq) + 2 HCO3– (aq)
Ezért a mészkôhegyekben valóban sok barlang, vájat található.)
K) Hamis, mert az endoterm folyamat során a rendszer hôt vesz fel a környezetébôl, tehát a kémcsô lehûl.
2. a) A rézgálic kristály feloldódik vízben, részecskéi elkeverednek a vízmolekulákkal, egynemû világoskék oldatot kapunk.
b) Ezeknél a vízmolekulák vonzása nem elegendô ahhoz, hogy „kiszakítsák” a kristályból a részecskéket.
c) Az ammónium-klorid oldódása endoterm folyamat. Az endoterm folyamat során a rendszer hôt vesz fel a környe-
zetébôl, tehát a kémcsô lehûl.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:58 Page 72
3. Vízben jól oldódó anyagok Vízben nem vagy nagyon rosszul oldódó anyagok
1. szén-dioxid-gáz, 2. ammóniagáz, 3. ecetsav, 4. homok, 5. réz, 8. arany, 9. porcelán,
6. konyhasó, 7. rézgálic, 13. cukor, 10. mészkô, 11. mûanyag (polietilén),
14. nátrium-hidroxid, 15. ammónium-klorid 12. rozsdamentes acél
4. konyhasóoldat: színtelen rézgálicoldat: világoskék
hipermangánoldat: rózsaszín CO2 vizes oldata: színtelen
ecetsav vizes oldata: színtelen jódtinktúra: barna
5. Az oldat neve Veszélyességi jele Összetétele
amfoterikus felületaktív anyagok (<5%),
Flóraszept Xi
klór alapú fehérítôszerek (<5%), szappan (<5%)
Vízkô- nemionos felületaktív anyag, színezô- és illatanyagok (<5%),
Xi
és rozsdaoldó foszforsav (5-15%)
amfoterikus felületaktív anyagok (<5%),
Cif aktív gél Xi
klór alapú fehérítôszerek (<5%), szappan (<5%)
*6. Mióta ismerik Magyarországon a teát? Hazánkba csak az 1700-as években jutott el a tea.
Milyen élettani hatásai vannak a teának? A tea élénkíti a szív mûködését, növeli az agy vérellátását. Izgatja a központi
idegrendszert, ez csökkenti a fáradtságérzést, hatására élénkebben gondolkodunk, frissebbnek érezzük magunkat.
Milyen oldatnak tekinthetô a tea? Mi az oldószer? A tea híg oldat. Oldószere: a víz.
Sorolj fel a teában megtalálható oldott anyagok közül legalább ötöt! Különbözô növényi alkaloidok, olaj, savak, gyan-
ta, kevés fehérje. A tealevelek koffeintartalma 0,5 és 3,5% között lehet.
Keress a környezetedben olyan italokat, melyek koffeintartalmúak (az üdítôitalok címkéjén megtalálod az összetevôket):
kávé, kóla, energiaitalok stb.
*7. a) Szûrés. d) Na. g) Elegy. j) Gáz.
b) Bepárlás. e) Szûrlet. h) Cu. k) Jód.
c) Víz. f) Forrás. i) Mágnes. Megfejtés: oldat
16. óra: Az oldékonyság

Az óra legfôbb célja, hogy minél több, a mindennapjainkból ismert anyagot vizsgálhassanak a tanulók. A
tanulókísérletet célszerû több csoportban végezni, az egyik csoport vizsgálja az anyagok oldódását
vízben, a második alkoholban, a harmadik étolajban stb., és a kísérlet eredményét egymásnak bemutat-
va értelmezik a gyerekek.
Fontos a kísérletezés elôtt tisztázni, hogy mit látunk akkor, amikor egy anyag feloldódik az oldószer-
ben. Ha szilárd anyag oldódik folyadékban: láthatóan kevesebb lesz a kémcsô alján a szilárd anyag meny-
nyisége (de nem kell az összes szilárd anyagnak feltétlenül „elfogynia”!). Ha folyadék elegyedik egy másik
folyadékkal, akkor homogén (egynemû) oldatot kapunk, ha nem elegyedik, akkor fázishatár figyelhetô
meg, és mindig a kisebb sûrûségû folyadék helyezkedik el felül.
Anyag Eszköz
Tanulókísérlethez 24 db kémcsô, csoportonként az oldandó anyagok elôre kikészítve a
(a háromféle oldószer szerint 3 cso- 3 kémcsôállvány, kémcsövekben: konyhasó, cukor, pirospaprika, hiper-
portban végezve) 3 fôzôpohár, mangán, jód, alufólia, körömlakklemosó (aceton), ben-
3 óraüveg zin; csoportonként a különbözô oldószerek fôzôpoha-
rakban: víz, alkohol (óraüveggel lefedve), étolaj
Kísérletek: 14. Oldékonyság vizsgálata vízben
15. Oldékonyság vizsgálata étolajban
16. Víz oldékonysága étolajban
Kitöltendô feladatok: 1. Tankönyvbôl: 7. 51. oldal 8. táblázat
Képek, ábrák: 41. 97. ábra: Zsír és víz (52. o.)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 73
Háttér
Mitôl függ, hogy egy anyag jól oldódik-e vízben?
A vízmolekulák közötti másodrendû kötés erôs hidrogénkötés, ezért vízben csak olyan anyagok oldód-
nak jól, amelyek képesek megbontani a vízmolekulák közötti szoros kapcsolatot, vagyis amelyeknek a
részecskéi (ionjai, molekulái) és a vízmolekulák között szintén hidrogénkötés jöhet létre.
Az ionkristályok oldódásakor a vízmolekulák körülveszik a kristályrács ionjait ellentétes töltésû tér-
felükkel, és a hidratációs energia és a rácsenergia viszonya szabja meg az oldódás mértékét (ld. 18. óra
háttéranyaga).
Kovalens kötésû molekulák (pl. cukor) oldódásakor a vízmolekulák hidratálják az oldódó anyag
molekuláit, vagy történhet elektrolitos disszociáció is (pl. hidrogén-klorid-gáz vízben való oldása). Ekkor
a kovalens kötésû HCl molekulák ionokra esnek szét: HCl(g) + H2O = H3O+ (aq) + Cl– (aq).
A „hasonló a hasonlóban oldódik” elv molekulaszerkezeti értelmezése

Apoláris molekulájú anyagok apoláris molekulájú oldószerekben oldódnak jól, mert ezek egymással
könnyen alakítanak ki gyenge másodrendû (diszperziós) kötéseket, így az oldószermolekulák az oldott
anyag molekuláival könnyen elkeverednek. Ez jellemzô általában a „zsíroldható” anyagokra, mivel a zsí-
rok nagy szénatomszámú, telített észterek, apoláris molekulájú anyagok.
Poláris molekulájú anyag poláris molekulájú oldószerekben oldódik jól. Megnöveli az oldékonyságot,
ha a poláris molekulájú anyag még hidrogénkötést is ki tud alakítani az oldószermolekulákkal. Ez jellemzô
általában a „vízoldható” anyagokra.
Apoláris molekulák azért nem tudnak elkeveredni poláris molekulákkal, mert a poláris molekulák között
sokkal erôsebb másodrendû kötések jönnek létre, és kiszorítják maguk közül az apoláris molekulákat,
így külön fázist alkotnak.
Az etil-alkohol és az aceton mint oldószer

Mindkét szerves oldószer közkedvelt az ipar- O H
H H
ban és a háztartásban is, mivel poláris és apo- O O
H H H
láris molekulájú anyagokat is képesek oldani.
Ez azzal magyarázható, hogy az etil-alkohol és poláris H
O
az aceton molekuláira egyaránt jellemzô, O poláris
hogy egy-egy, körülbelül azonos méretû po- H C H
apoláris H C H
H C H
láris és apoláris molekularészlettel rendelkez- C C
nek, így a poláris és az apoláris tulajdonságú H H apoláris
H H H
oldott molekulákat is körül tudják venni (szol- etil-alkohol aceton
vatáció). Az alkoholok képesek hidrogénkö-
tés kialakítására is, az aceton a hidrogénkötés-
ben csak akceptor szerepet játszhat.
A tojás sárgájában lévô lecitin szerepe

a majonéz készítésénél Olaj-
A lecitin kettôs oldékonyságú molekula, egy hosszú, apo- csepp
láris „farokkal” és egy kicsi, poláris „fejjel” rendelkezik. Így
apoláris „farok”
képes a vízben oldódó és a zsírban oldódó anyagokat egy poláris „fej”
rendszerben tartani (kolloid rendszer).

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 74

Kísérleti megfigyelések: Különbözô anyagok oldása különbözô oldószerekben
körömlakklemosó
konyhasó cukor pirospaprika hipermangán jód alufólia benzin
(aceton)
víz + + – + rosszul – + –
alkohol – + + – + – + +
étolaj – – + – + – + +
Feladatok
1. A víz nem oldja a zsírt, míg a benzinben oldódnak a zsírok, olajok.
2. A kakukktojás: 6. víz + benzin.
3. A hipermangán jól oldódik vízben, a jód nagyon kis mértékben oldódik vízben, tehát a hipermangánból töményebb
oldatot lehet készíteni.
4. Az olaj nem oldódik vízben, ezért nem elegyedik vele. Az olaj sûrûsége kisebb, mint a vízé, ezért úszik a tetején, ép-
pen ezért nem lehet égô olajat vízzel oltani.
* 5. Ha az oldószer és az oldandó anyag molekulaszerkezete hasonló, akkor egymással könnyen elkeveredhetnek a mole-
kulák, és oldódik az anyag.

1. üveg, gumi, zsír, aceton, alufólia, kénpor, rézgálic, vaspor, szénpor, étolaj, pirospaprika, nátrium-hidroxid, benzin
2. B) benzin C) alumínium A) cukor
A) konyhasó A) hipermangán: lila oldat B) jód: barna oldat
B) pirospaprika: piros oldat A, B) aceton
3. A jódnak nagyobb az oldhatósága. A jód alkoholos oldata a jódtinktúra.
4. Az olvadás halmazállapot-változás, az oldódás pedig két vagy több anyag elkeveredése (oldószer és oldott anyag ke-
veredése).
5. Hipermangán (kálium-permanganát, KMnO4).
*6.
Vízoldható vitaminok Zsíroldható vitaminok
Vitaminok betûjelei B, C A, D, E, K
Mennyi idô alatt ürül ki
kb. 2 óra alatt kb. egy nap alatt
a szervezetbôl?
A vitaminok az élethez szükséges szerves vegyületek. A vitaminok nélkülözhetetlenek szervezetünk normális mûködé-
séhez (pl.: a növekedéshez), és a szervezet maga szintetikusan nem tudja ôket elôállítani.
*7. Oldott anyag.
17. óra: Az oldhatóság és függése a hômérséklettôl

Az oldhatóság hômérsékletfüggésének vizsgálata nagyon jó alkalom arra, hogy a tanulókkal a grafikonok készíté-
sét és értelmezését gyakoroltassuk. Méréseink temészetesen csak kvalitatívak lehetnek, pontos mérésekre
nincs lehetôség, de a tendenciát mindenképpen látják, és az irodalmi adatok megadásával a kísérletek
eredményeit grafikusan is értelmezhetik a gyerekek. Gyakorlásképpen adhatunk olyan feladatokat is, melyek
alapján a grafikonokból különbözô adatokat tudnak leolvasni, illetve az adatokat grafikonon tudják ábrázolni, vagy
összehasonlíthatják (ld. oldhatósági táblázatok).

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 75
Anyag Eszköz
KNO3 vízben való oldhatóságának kálium-nitrát, desztillált víz csoportonként: kémcsô, vegysze-
vizsgálata szobahômérsékleten res kanál, kémcsôfogó, hômérô
KNO3 vízben való oldhatóságának csoportonként: kémcsô,
vizsgálata hevítés után vegyszeres kanál, kémcsôfogó,
kálium-nitrát, desztillált víz hômérô, Bunsen-égô
(vagy borszeszégô), gyufa
Konyhasó oldhatóságának vizsgá- csoportonként: kémcsô,
lata szobahômérsékleten és heví- konyhasó, desztillált víz vegyszeres kanál, kémcsôfogó,
tés után hômérô, Bunsen-égô
(vagy borszeszégô), gyufa
Interaktív tananyag Óravázlatok: 9. oldatok
Kísérletek: 17. Kálium-nitrát vízben való oldhatóságának vizsgálata
18. Konyhasó vízben való oldhatóságának vizsgálata
Táblázatok a tankönyvbôl: 6. 9. táblázat: KNO3 oldhatósága (54. o.)
7. 10. táblázat: NaCl oldhatósága (54. o.)
8. 11. táblázat: Vegyületek oldhatósága (56. o.)
Képek, ábrák: 42. 98. ábra: KNO3 oldhatósági grafikonja (54. o.)
43. 99. ábra: NaCl oldhatósági grafikonja (54. o.)
Háttér
Néhány anyag oldhatósága vízben (100 g vízben hány g vízmentes anyag oldódik)
0 °C 20 °C 50 °C 80 °C 100 °C
Ezüst-szulfát Ag2SO4 0,573 0,796 1,08 1,30 1,41
Bárium-bromid BaBr2 98,0 104,0 118,0 135,0 149,0
Ammónium-nitrát NH4NO3 118,3 192,0 344,0 580,0 871,0
Lítium-karbonát Li2CO3 1,5 1,3 1,1 0,8 0,7
Hidrogénklorid-gáz HCl (g) 82,3 72 59,6 – –
Ammóniagáz NH3 (g) 89,5 53,1 – – –
Oxigéngáz O2 (g) 0,007 0,004 0,0027 0,001 –
Néhány anyag oldhatósága etil-alkoholban (100 g alkoholban hány g vízmentes anyag oldódik)
Hidrogén-klorid HCl (g) 41 Ammónia NH3 (g) 11,9
Kálim-hidroxid KOH 37 Nátrium-klorid NaCl 0,07
Kálium-klorid KCl 0,003 Nátrium-jodid NaI 43,1

Kísérleti megfigyelések: Kálium-nitrát vízben való oldhatóságának vizsgálata szobahômérsékleten
Hogyan észleled, hogy az adagolt kálium-nitrát feloldódott? Nem marad kristályos anyag a kémcsô alján.
Mérési adatok.
Kísérleti megfigyelés: Kálium-nitrát vízben való oldhatóságának vizsgálata hevítés után
Mérési adatok.
Kísérleti megfigyelés: Konyhasó oldhatóságának vizsgálata szobahômérsékleten és hevítés után
Mérési adatok.
Feladatok
1. Telítetlen az oldat, ha az adott hômérsékleten adott mennyiségû oldószer képes még anyagot feloldani.
2. Híg oldat is lehet telített oldat, ha egy anyag kevéssé oldódik (kicsi az oldékonysága) az adott oldószerben.
3. a) Hígítással, oldószert öntünk hozzá. b) Ha lehûtve kevesebb anyagot old, akkor lehûtjük, amíg kiválik valamennyi
az oldott anyagból, leszûrjük, majd a kiindulási hôfokra hevítjük.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 76
4. A kálium-nitrát oldékonysága nagy mértékben csökken a hômérséklet csökkenésével, ezért lehûtve kiválik az oldott
anyag egy része.
5. A hipermangánnak.
6. a) 20 °C-on melyik anyag oldhatósága a legkisebb? PbCl2
b) 20 °C-on melyik anyag oldhatósága a legnagyobb? LiCl
c) 20 °C-on lehet-e 50 g vízben 20 g anyagot feloldani
– kálium-bromidból (KBr)? Lehet. (A telített oldatban 50 g vízben 32,6 g KBr oldódik.)
– réz-kloridból (CuCl2)? Lehet. (A telített oldatban 50 g vízben 21,7 g CuCl2 oldódik.)
– nátrium-kloridból (NaCl)? Nem. (A telített oldatban 50 g vízben 18,0 g NaCl oldódik.)
d) nagymértékben növekszik az oldhatósága a hômérséklettel: KCl, KBr, LiCl, PbCl2
alig változik az oldhatósága a hômérséklettel: CuCl2, NaCl
Otthoni kísérlet: Átkristályosítás mint tisztítási mûvelet

Ezzel a módszerrel milyen oldhatóságú kristályt lehet csak megtisztítani? Olyan kristályos anyag tisztítható ilyen módszer-
rel, amelynek melegen sokkal nagyobb az oldhatósága, mint hidegen. A cérnaszálon belógatott cukorkristály a kristályo-
sodásnál gócként szolgál, megkönnyíti a kristályosodást, és így szép nagy kristály keletkezik.

1. C) 1. B) 2. A) 3. A) 4.
B) 5. (Ha eltekintünk a konyhasó esetén a csekély mértékû anyagkiválástól.)
D) 6. B) 7. (Ha eltekintünk a konyhasó esetén a csekély mértékû szilárd anyag oldódásától.)
B) 8. D) 9. C) 10.
2. a) az oldószer minôsége, b) az oldott anyag minôsége, c) a hômérséklet
3. Az adott oldószerben kis oldhatóságú anyag telített oldata híg oldat.
4. A konyhasó oldhatósága alig változik a hômérséklettel, tehát nem nô számottevôen a melegítés hatására, ezért nem
érdemes forró vizet használni.
Bepárlással lehet a konyhasóoldatból a szilárd sót visszanyerni.
5.
SO2(g)/100 g víz kálium-permanganát
22,8
20 (g)/100 g víz 20
16,9
15 15
11,3
10 10
6,4
5,4
5 5 2,8
0 20 50 0 20 50
hômérséglet (°C) hômérséglet (°C)
a) 0 °C-on melyik anyagnak nagyobb az oldhatósága? A kén-dioxidnak.

b) 50 °C-on melyik anyagnak kisebb az oldhatósága? A kén-dioxidnak.
c) Melyik anyag forralható ki az oldatból? A kén-dioxid.
d) Melyik anyagnak változik az oldhatósága a hômérséklettel? Mindkettônek.
e) Melegítés hatására melyik anyagnak nô az oldhatósága? A kálium-permanganátnak.
f) Melyik anyagnak növelhetô az oldhatósága hûtéssel? A kén-dioxidnak.
g) Az oldhatósági adatok mindig milyen oldatokra vonatkoznak? Az oldhatósági adatok mindig telített oldatra vonatkoz-
nak.
h) Melyik telített oldat hígabb: a kén-dioxid 20 °C-on telített oldata, vagy a kálium-permanganát 20 °C-on telített oldata?
A kálium-permanganát oldat hígabb (g/100g vízre számítva).
*i) Mi történik, ha a 20 °C-on telített kén-dioxid vizes oldatát lehûtjük 0 °C-ra, illetve ha a 20 °C-on telített kálium-perman-
ganát vizes oldatát lehûtjük 0 °C-ra? Lehûtve képes még több kén-dioxidot oldani, telítetlen oldat lesz. Általánosság-
ban igaz, hogy a gázok oldhatósága a hômérséklet növelésével csökken. Ha a kálium-permanganát telített oldatát le-
hûtjük, szilárd anyag válik ki belôle, de az oldat telített marad.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 77
*6.
A kimért fixírsót melegítés közben feloldjuk a Üveglappal lefedve rázkódás- Néhány kristályt bedobva
vízben mentesen hûlni hagyjuk megindul a kristályosodás
Milyen szerkezeti változást jelent, ha egy kristályos anyag megolvad? Olvadáskor a kristályrács összeomlik, a részecskék ren-
dezettsége kezd megszûnni, mert a részecskék rezgômozgásának kitérése (amplitúdója) annyira megnövekszik, hogy már
nem térnek vissza a kiindulási helyzethez, a részecskék a rezgômozgás helyett egymáson „gördülnek”. Milyen szerkezeti
változást jelent, ha egy anyag kikristályosodik? Kristályosodáskor a részecskék rendezetlen elhelyezkedése rendezetté válik,
a „gördülô” mozgás rezgômozgássá alakul. Minden esetben bekövetkezhet-e a kristályrácsba rendezôdés adott hômérsék-
leten (adott nyomáson)? Biztosan mindig „beállhat-e a rend” azonnal? Elôfordul, hogy a „rend”, a szabályos kristályszer-
kezet kialakulása nehezen következik be, de elôsegíthetjük azzal, ha „kristálygócokat” juttatunk a rendszerbe, mert a kris-
tály növekedéséhez kisebb energia kell, mint a góc keletkezéséhez. A már rendezett szerkezeti részekhez könnyebben csat-
lakozik a többi szerkezeti elem. Vajon ha nem teszünk kristályt a túltelített oldatba, akkor hosszú ideig tartósan fennmarad-
hat-e a túltelített állapot? Mennyire „stabil” ez az állapot? Ez az állapot ún. metastabil állapot, amely rázkódás, szennyezô-
dés, ill. kristály bejuttatásával hirtelen megszûnik. Teljes nyugalomban és elszigetelôdve azonban sokáig fennmaradhat.
*7. Oldószer („olló” fele + „dó” + SZE R-n N nélkül).
18. óra: Az oldatok töménysége

Az oldatok töménységével kapcsolatos számítási feladatokkal többféle célt érhetünk el. Egyrészt a gya-
korlati életben is elôforduló számításokat végzünk a tanulókkal, eközben csiszolódik a logikai gondolko-
dásmódjuk, és a matematikai számítások gyakorlati vonatkozásait is megismerik (százalékszámítás, ará-
nyosság). Fontos, hogy a feladatok ne öncélúak legyenek, hanem – mint ahogyan erre a tankönyvben és
a munkafüzetben is törekedtünk – a való élethez kapcsolódjanak. Igyekezzünk minél több példát a gye-
rekekkel mondatni. Valójában a mérésnek az egész tudományos kémia fejlôdésében nagyon nagy szere-
pe volt: pl. a nemesgázok felfedezésének, hiszen olyan kis mennyiségben vannak jelen a levegôben, hogy
csak nagyon pontos mérésekkel lehet kimutatni a jelenlétüket stb.
Az oldatösszetételre vonatkozó arányosságokat és mennyiségi viszonyokat a következôképpen szem-
léltethetjük szörpsûrítmény (oldott anyag) segítségével:
– Elôször „híg” szörpöt készítünk (jól összekeverjük, mert az oldatok homogén keverékek).
– Ezután „tömény” szörpöt készítünk.
– Megkérdezzük a többieket, hogy pontosan ugyanolyan ízû (összetételû) szörpöt tudnának-e készíteni,
mint az elôzô kettô ⇒ nem tudnának, mert a „híg” és a „tömény” oldat nem fejez ki pontos össze-
tételt, ahhoz meg kell mondanunk, hogy mennyi sûrítményhez mennyi vizet adtunk (pontos mennyi-
ségi viszonyok).
– Készítsünk ismert összetételû szörpöt: két kanálnyi sûrítményhez adjunk 2 dl (200 cm3) vizet.
– Készítsünk ugyanolyan összetételû szörpöt, mint az elôzô, de egy liternyi (1 dm3 = 1000 cm3) mennyi-
séget ⇒ akkor lesz ugyanolyan ízû a szörp, ha a sûrítménybôl is és a vízbôl is arányosan többet te-
szünk, azaz ötször annyi oldathoz ötször annyi oldott anyag kell, és az oldat összetétele nem változik.
Modellkísérlet segítségével értelmezhetjük a gyerekeknek, hogy ha különbözô folyadékokat összeöntünk,
akkor ezek térfogatai nem adódnak feltétlenül össze. Ebbôl a kísérletbôl az is következik, hogy azonos
folyadékok (vagy híg vizes oldatok) összeöntésekor a térfogatok viszont összeadódnak.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 78
Anyag Eszköz
Szörp készítése szörpsûrítmény, csapvíz 3 db kb. 2 dl-es pohár
és egy 1 l-es kancsó, kanál
Az oldószer és az oldott anyag 2 db 50 cm3-es és
térfogata nem adódik össze rizs, bab 1 db 100 cm3-es mérôhenger
(modellkísérlet)
Kísérletek: 19. Etil-alkohol és víz elegyének készítése
Képek, ábrák: 44. 102. ábra: Tömeg %-os oldat készítése (58. o.)
45. 103. ábra: Etil-alkohol – víz elegy készítése (59. o.)
46. Elegy térgogata – modellezés (59. o.)
Háttér
A koncentráció
A tankönyvben szereplô oldatok összetételének a meghatározásán kívül a kémiában többféleképpen is
megadhatjuk az oldatok töménységét. A legelterjedtebb az „anyagmennyiség-koncentráció”, amit általában
egyszerûen csak koncentrációnak neveznek: az oldott anyag anyagmennyisége osztva az oldat térfoga-
tával. Ennek mértékegysége mol/dm3.
Szavakkal kifejezve: a koncentráció megadja, hogy 1 dm3 oldat hány mol oldott anyagot tartalmaz. Régeb-
ben ezt molaritásnak nevezték. (Nem tévesztendô össze a molalitással, amely az SI szerint is használható. Ez
megadja, hogy 1 kg oldószerben (nem oldatban!) hány mol oldott anyag van oldva. Mértékegysége: mol/kg
oldószer). Az 1 mol/dm3 koncentrációjú oldatot „mólos oldat”-nak nevezni hibás (pongyolaság), mert a mér-
tékegységbôl csak a számlálót adja meg, a nevezôt nem.

Kísérleti megfigyelés: Az oldószer és az oldott anyag térfogata nem adódik össze (modellezés)
Hány cm3 a bab és a rizs térfogata összerázás után? Mérési adat. (Makroméretekben a térfogatcsökkenés nagyobb arányú,
mint mikroméretben.)
Feladatok
1. 20 °C-on 131,5 g kálium-nitrát-oldatban (KNO3) 31,5 g oldott anyag van, akkor arányosan
200 g oldatban x g oldott anyag van.
x = 200 · 31,5/131,5 g = 47,9 g
Tehát lemérünk 47,9 g kálium-nitrátot, és azt 200 g – 47,9 = 152,1 g (152,1 cm3) vízben oldjuk.
2. A 30 m/m%-os cukoroldat olyan oldat, amelynek 100 g-jában 30 g a cukor és 70 g a víz. Tizedrésznyi kristálycukor-
ból tizedannyi oldat, vagyis 10 g oldat készíthetô. Tehát az oldat készítéséhez 3 g cukrot 7 g vízben oldunk.
3. 50 cm3 10 V/V%-os ecetsavoldatban 5 cm3 ecetsav van. Ennyi ecetsav 25 cm3 20 V/V%-os ecetsav-oldatban van.
Tehát ebbôl 25 cm3-t 50 cm3-re hígítunk. Ez egyszerûbben is belátható: mivel kétszeres töménységû oldat áll a ren-
delkezésünkre, kétszeresére kell hígítanunk.
4. 1 dm3 = 1000 cm3 sûrítményben van 40 g rost. A 20 cm3 az 1000 cm3-nek az 50-ed része, tehát a rosttartalomnak is
az 50-ed részét tartalmazza: 40/50 g = 0,8 g.
5. 164 g 40 °C-on telített oldatban 64 g KNO3 van, 492 g oldatban 192 KNO3 van. Tehát 192 KNO3-ot 300 g vízben ol-
dunk.
6. 40 g konyhasót 460 g vízben oldunk.
*7. 400 g 20 m/m%-os oldatban 80 g oldott anyag van.
320 g 25 m/m%-os oldatban van 80 g oldott anyag.
A 400 g oldatból 80 g vizet kell elpárologtatni.

1. A két folyadék (az alkohol és a víz) molekulái nem egyforma méretûek, így az egyik folyadék „hézagait” a másik folyadék
molekulái részben kitöltik. (Itt szerepe van annak is, hogy a kétféle molekula egymással is képes hidrogénkötést létesíteni.)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 79
2.
Oldószer tömege Oldott anyag tömege Oldat tömege Tömeg%
70 g 30 g 100 g 30 %
340 g 60 g 400 g 15 %
138 g 12 g 150 g 8%
88 g 12 g 100 g 12 %
160 g 40 g 200 g 20 %
150 g 50 g 200 g 25 %
360 g 140 g 500 g 28 %
44 g 6g 50 g 12 %
900 g 100 g 1 kg (= 1000 g) 10 %
190 kg 10 kg 200 kg 5%
3.
Oldat térfogata Oldott anyag térfogata Térfogat %
200 cm3 4 cm3 2%
3
400 cm3 40 cm 10 %
3 3
150 cm 7,5 cm 5%
3
3 dm (= 3000 cm3) 450 cm3 15 %
3
50 dm3 0,5 dm 1%
3
12 m 0,36 m3 = 360 dm3 3%
4. a) híguljon az oldat: az oldószer mennyiségét kell növelni.

b) töményebb legyen az oldat: az oldott anyag mennyiségét kell növelni.
c) ne változzon az oldat töménysége: az oldott anyag és az oldószer mennyiségét ugyanolyan arányban kell növelni.
5. Telített oldat.
telített oldat
szilárd anyag
Ha elkezdjük melegíteni az oldatot, a szilárd kálium-nitrát mennyisége csökken, esetleg mind feloldódik. Addig tart a
változás, amíg az oldat telítetté nem válik vagy elfogy a szilárd KNO3.
*6. Melyik anyag oldékonysága a) a legnagyobb: NaNO3; b) a legkisebb: CO2; c) a legnagyobb mértékben nô a hômérsék-
lettel: a PbCl2 oldékonysága 1,98 : 0,67 = 2,95 arányban (a NaNO3 oldékonysága 125,3 : 73 = 1,716 arányban, a KCl
oldékonysága 45,5 : 27,6 = 1,65 arányban, a MgSO4 oldékonysága 61,3 : 40,8 = 1,5 arányban, a CuCl2 oldékonysága
91,3 : 70,7 = 1,29 arányban növekszik); d) csökken a hômérséklettel: a CO2 oldékonysága.
Fel lehet-e oldani a) 40 g MgSO4-ot 100 g vízben 20 °C-on: igen (44,5 g-ot lehet feloldani); b) 80 g MgSO4-ot 100 g
vízben 20 °C-on: nem lehet feloldani; c) 80 g MgSO4-ot 400 g vízben 20 °C-on: igen (ez 100 g vízre átszámítva 20 g);
d) 80 g MgSO4-ot 200 g vízben 60 °C-on: igen (61,3 g-ot lehet feloldani 100 g vízben).
Ha 45,5 g KCl-ot oldottunk 100 g vízben 60 °C-on, akkor hány g KCl fog kiválni az oldatból, ha 0 °C-ra hûtjük? 17,9 g
válik ki lehûtve (45,5 g – 27,6 g = 17,9 g).
Melyik oldat töményebb: a) a telített konyhasóoldat vagy a telített KCl-oldat 0 °C-on: a konyhasóoldat; b) a telített
konyhasóoldat vagy a telített KCl-oldat 60 °C-on: a KCl-oldat.
Állapítsd meg a grafikon alapján, hány g CuCl2-ot tartalmaz 100 g víz 60 °C-on a CuCl2 telített oldatában? 91,3 g. En-
nek az oldatnak mennyi a tömege? 191,3 g. Hány tömegszázalékos a 60 °C-on telített CuCl2-oldat? 191,3 g oldatban
van 91,3 g oldott anyag, vagyis az oldat 47,7 tömeg%-os.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 80
*7. kémcsô
40 °C-on hány g kálium-nitrátot tartalmaz 100 g oldat, ha oldhatósága 64 g/100 g víz?
Arányossággal: ha 164 g oldatban van 64 g oldott anyag, 100 g oldatban 64 . 100 / 164 = 39,0 g kálium-nitrát. Más
gondolatmenettel számítva: 164 g oldat 100%, a 64 g oldott anyag ennek 64 .100 / 164 = 39,0%-a.
20 °C-on hány g konyhasót tartalmaz 100 g oldat, ha oldhatósága 36 g/100 g víz?

Arányossággal: ha 136 g oldatban van 36 g oldott anyag, 100 g oldatban 36 .100 / 136 = 26,5 g konyhasó van. Más
gondolatmenettel számítva: 136 g oldat 100%, 36 g oldott anyag ennek 36 .100 / 136 = 26,5%-a.
200 g 5 tömeg%-os rézgálicoldat hány g oldott anyagot tartalmaz? 10 g rézgálicot tartalmaz.
50 cm3 12 térfogat%-os alkoholos vizes oldatnak mennyi az alkoholtartalma? 6 cm3.
40 g/dm3 összetételû cukoroldat 100 cm3-ében hány g cukor van?

1000 cm3 oldatban van 40 g cukor, 100 cm3 oldatban 4 g cukor van.
20 g 10 tömeg%-os kálium-nitrátoldatban hány g oldott anyag van?

100 g oldatban 10 g kálium-nitrát van oldva, 20 g oldatban ennek az ötödrésze, 2 g van. Más gondolatmenettel szá-
mítva: 20 g 1%-a 0,20 g, 10% = 0,2 g . 10 = 2 g.
400 cm3 8 térfogat%-os alkoholos vizes oldatban hány cm3 alkohol van?
100 cm3 oldatban van 8 cm3 alkohol, 400 cm3 oldatban 4 · 8 = 32 cm3 alkohol van. Más gondolatmenettel számít-
va: 400 cm3 1%-a 4 cm3, 4 cm3 . 8 = 32 cm3.
60 g/dm3 sótartalmú oldat 500 cm3-ében hány g só van?

1000 cm3 sóoldatban van 60 g só, 500 cm3 oldatban 30 g só van.
20 °C-on hány g kálium-nitrátot tartalmaz 200 g oldat, ha oldhatósága 31,6 g/100 g víz?
Arányossággal: ha 131,6 g telített oldatban van 31,6 g kálium-nitrát, 200 g oldatban 31,6 · 200 / 131,6 = 48,0 g van oldva.
Ha egy 10 tömeg%-os sóoldatot tízszeresére hígítunk, hány g sót tartalmaz 100 g oldat?
1 g sót (1 tömeg%-os lesz az oldat).
*K óra: Kémiai számítások (gyakorlóóra)

A munkafüzet végén található feladatgyûjtemény feladatai közül az oldatokra vonatkozó feladatok
megoldásának gyakorlása.
Gyakorló feladatsor
1. A 10 tömeg% azt jelenti, hogy ha 100 g oldatunk van, abban 10 g konyhasó van.
200 g oldatban 20 g konyhasó van.
Tehát 200 g 10 tömeg%-os konyhasóoldatot úgy készítünk, hogy 20 g konyhasót és 180 g vizet összeön-
tünk.
Más gondolatmenettel: 200 g oldat 10%-a 20 g, ennyi konyhasót kell kimérni, a többi víz.
2. A 80 g/dm3-es oldat azt jelenti, hogy 1000 cm3 oldatban 80 g timsó van,
150 cm3 oldatban X g timsó van
. 3 3
X = 80 g 150 cm / 1000cm = 12 g timsó
Tehát 12 g timsót bemérünk egy mérôlombikba vagy mérôhengerbe, majd desztillált vízzel feltöltjük
150 cm3-ig.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 81
3. Az 50 térfogat% azt jelenti, hogy ha 100 cm3 oldatunk van, abban 50 cm3 alkohol van.
180 cm3 oldatban X cm3 alkohol van.
X = 180 cm3 . 50 cm3 / 100 cm3 = 90 cm3 alkohol.
Tehát a 90 cm3 alkoholt mérôhengerbe öntjük, és vízzel feltöltjük 180 cm3-ig.
Más gondolatmenettel: 180 cm3 oldat 50%-a alkohol, azaz 90 cm3 alkoholhoz adunk annyi vizet, hogy
az oldat össztérfogata éppen 180 cm3 legyen.
4. A 6 tömeg% azt jelenti, hogy ha 100 g oldatunk van, abban 6 g konyhasó van.
150 g oldatban 9 g konyhasó van.
Tehát 150 g 6 tömeg%-os konyhasóoldatot úgy készítünk, hogy 9 g konyhasót és 141 g vizet
összeöntünk (141 g víz jó közelítéssel megfelel 141 cm3 víznek).
Más gondolatmenettel: 150 g oldat 100%, az oldott anyag ennek 6%-a, azaz 150 . 6 / 100 = 9 g,
ennyi konyhasót kell kimérni, a többi víz.
5. A 10 térfogat% azt jelenti, hogy ha 100 cm3 oldatunk van, abban 10 cm3ecetsav van.
250 cm3 oldatban 25 cm3 ecetsav van.
Tehát a 25 cm ecetsavat mérôhengerbe öntjük, és desztillált vízzel feltöltjük 250 cm3-ig.
3
Más gondolatmenettel: 250 cm3 oldat 100%, ennek a 10%-a az oldott anyag, azaz 25 cm3 ecetsavat
kell kimérni, és annyi vizet adunk hozzá, hogy az oldat össztérfogata 250 cm3 legyen.
6. 50 g kálium-nitrátot (KNO3) lemérünk, majd desztillált vízzel feltöltjük 1000 cm3-ig.
7. A 12 tömeg% azt jelenti, hogy ha 100 g oldatunk van, abban 12 g rézgálic van.
25 g oldatban 3 g rézgálic van.
Tehát 25 g 12 tömeg%-os rézgálic oldatot úgy készítünk, hogy 3 g rézgálicot és 22 g vizet összeöntünk.
Más gondolatmenettel: 25 g oldat 100%, ennek 12%-a az oldott anyag, azaz 25 . 12 / 100 = 3 g réz-
gálic (kristályvízmentes réz-szulfát), a többi víz.
8. A 8 tömeg% azt jelenti, hogy ha 100 g oldatunk van, abban 8 g citromsav van.
250 g oldatban 20 g citromsav van.
Tehát 250 g 8 tömeg%-os citromsav oldatot úgy készítünk, hogy 20 g citromsavat és 230 g vizet
összeöntünk.
Más gondolatmenettel: 250 g oldat 100%, ennek 8%-a az oldott anyag, azaz 250 . 8 / 100 = 20 g
citromsavat kimérünk, a többi víz.
9. 30 g/dm3 töménységû sóoldat azt jelenti, hogy 1 dm3 oldatban 30 g oldott anyag van, tehát 3 dm3
oldatban 3 . 30 g = 90 g oldott anyag van.
Tehát 90 g sót bemérünk egy mérôhengerbe, és desztillált vízzel feltöltjük 3000 cm3-ig.
10. 150 cm3 1 térfogat%-os ecetsavoldatban 1,5 cm3 ecetsav van. Kérdés, hány cm3 20 térfogat%-os étel-
ecetben van ugyanennyi ecetsav.
A 20 térfogat%-os oldat azt jelenti, hogy 100 cm3 oldatban 20 cm3 ecetsav van,
X cm3 oldatban van 1,5 cm3 ecetsav.
X = 1,5 . 100 / 20 cm3 = 7,5 cm3 oldatban van.
Tehát kimérünk 7,5 cm3 20 térfogat%-os ételecetet, és azt desztillált vízzel felhígítjuk 150 cm3-ig.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 82
11. 2 g cukor feloldása után az oldat tömege 42 g lett.

Az oldott anyag tömege: 40 g 20 tömeg%-os szôlôcukoroldatban 20 g . 40 g / 100 g = 8 g. Ehhez
adtunk 2 g szôlôcukrot, az oldott anyag mennyisége tehát 10 g.
A kapott oldat 42 g-jában 10 g oldott anyag van,
100 g-jában 100 g . 10 g / 42 g = 23,8 g szôlôcukor van, vagyis az oldat 23,8 tömeg%-os.
A mûvelet neve töményítés.
12. 1000 cm3 15 térfogat%-os alkohol-oldatban 150 cm3 alkohol van. Kérdés, hány cm3 96 térfogat%-os tö-
mény alkoholban van ugyanennyi alkohol.
A 96 térfogat%-os oldat azt jelenti, hogy 100 cm3 oldatban 96 cm3 alkohol van,
150 .100 / 96 cm3 = 156,25 cm3 oldatban van 150 cm3 alkohol.
Tehát kimérünk 156,25 cm 96 térfogat%-os tömény alkoholt, és azt feltöltjük desztillált vízzel 1000 cm3-ig.
3
13. Ha 150 g oldatban 15 g cukor van, akkor 100 g oldatban 15 g . 100 g / 150 g = 10 g cukor van, az
oldat tehát 10 tömeg%-os.
Ha 270 g oldószerben 30 g cukor van, akkor 300 g oldatban 30 g cukor van, 100 g oldatban 10 g
cukor van, vagyis ez az oldat is 10 tömeg%-os. Egyenlô töménységûek.
14. Egyik oldat: 1500 cm3 oldatban van 500 cm3 alkohol,
100 cm3 oldatban van 100 . 500 / 1500 = 33,3 cm3 alkohol.
3
A másik oldat: 2000 cm oldatban van 200 cm3 alkohol,
100 cm3 oldatban van 10 cm3 alkohol.
Az elsô oldat töményebb, mert 33,3 térfogat%-os, a második oldat 10 térfogat%-os.
15. Elsô oldat: 1000 cm3 oldatban van 1000 g oldott anyag, (= 1000 g/dm3 )
azaz 100 cm3 oldatban van 100 g oldott anyag.
Második oldat: 100 cm3 oldószerben van 100 g oldott anyag, tehát az oldat térfogata valamivel
több, mint 100 cm3 (mivel az oldott anyagnak is van va-
lamekkora térfogata), azaz 100 cm3 oldatban kevesebb,
mint 100 g oldott anyag van. Az elsô oldat töményebb.
3
Az oldószer sûrûségébôl: 100 cm oldószer tömege 100 g,
tehát 100 g oldószerben van 100 g oldott anyag,
azaz 200 g oldatban van 100 g oldott anyag.
Az oldat sûrûségébôl: 1 cm3 oldat 1,2 g tömegû,
X cm3 oldat 200 g tömegû,
X = 200 / 1,2 cm3 = 166,67 cm3 a térfogata a 200 g oldatnak,
tehát 166,67 cm3 oldatban van 100 g oldott anyag,
1000 cm3 oldatban van 100 000 / 166,67 g = 600 g oldott anyag (= 600 g/dm3)
16. Egyik oldat összetétele (12 tömeg%): 200 g oldatban 24 g só

Másik oldat összetétele (18 tömeg%): 200 g oldatban 36 g só
A keletkezett oldat összetétele: 400 g oldatban 60 g só,
azaz 100 g oldatban 60 . 100 / 400 g = 15 g só.
A keletkezett oldat tehát 15 tömeg%-os.
17. Elsô oldat összetétele (30 térfogat%): 2000 cm3 oldatban van 600 cm3 alkohol.
3
Másik oldat összetétele (15 térfogat%): 3000 cm oldatban van 450 cm3 alkohol.
A keletkezett oldat összetétele: 5000 cm3 oldatban van 1050 cm3 alkohol,
azaz 100 cm oldatban van 100 .1050 / 5000 cm3 = 21 cm3 alkohol.
3
A keletkezett oldat tehát 21 térfogat%-os.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 83
18. 15 tömeg%-os oldatra: 100 kg oldatban 15 kg oldott anyag van,

300 kg oldatban 45 kg oldott anyag van.
Ha vizet párologtatunk el, akkor az oldott anyag mennyisége nem változik. 5000 dkg = 50 kg vizet
elpárologtatunk, akkor 250 kg oldatban lesz 45 kg oldott anyag,
100 kg oldatban lesz 45 / 2,5 = 18 kg oldott anyag.
A kapott oldat 18 tömeg%-os.
19. 20 térfogat%-os oldatra: 100 cm3 oldatban van 20 cm3 ecetsav,

1200 cm3 oldatban 1200 . 20 / 100 cm3 = 240 cm3 az ecetsav
és 1200 – 240 = 960 cm3 a víz.
Ha 600 cm3 vizet párologtatunk el, akkor az ecetsav mennyisége nem változik, és marad 360 cm3
vízben 240 cm3 ecetsav, vagyis az oldat térfogata 600 cm3.
Tehát 600 cm3 oldatban van 240 cm3 ecetsav,
3
100 cm oldatban 240 / 6 = 40 cm3 ecetsav van.
Az oldat 40 térfogat%-os. A mûvelet a bepárlás vagy töményítés.
20. 2 tömeg%-os timsóoldatra: 100 g oldatban van 2 g timsó,

2200 g oldatban van 44 g timsó.
+ 800 g víz (a timsó mennyisége változatlan): 2200 + 800 = 3000 g oldatban lesz 44 g timsó,
100 g oldatban lesz 44 . 100 / 3000 g = 1,47 g timsó.
Az oldat 1,47 tömeg%-os. A mûvelet neve hígítás.
21. 10 térfogat%-os oldatra: 100 cm3 oldatban van 10 cm3 ecetsav,

3000 cm3 oldatban van 300 cm3 ecetsav.
+ 500 cm3 víz (az ecetsav mennyisége változatlan):
3500 cm3 oldatban lesz 300 cm3 ecetsav.
100 cm3 oldatban 100 . 300 / 3500 cm3 = 8,57 cm3
ecetsav lesz.
A kapott oldat 8,57 térfogat%-os, a mûvelet neve hígítás.
22.A 10 tömeg%-os oldatra: 100 g oldatban 10 g rézgálic van,

X g oldatban 15 g rézgálic van.
X = 100 . 15 / 10 g = 150 g oldatban van 15 g rézgálic és 135 g víz.
Tehát 15 g rézgálicot 135 g vízben kell oldani, hogy 10 tömeg%-os oldatot nyerjünk.
Más gondolatmenettel: 15 g oldott anyag 150 g oldatnak a 10%-a, tehát 15 g rézgálichoz 150 – 15 =
135 g vizet kell adni.
23. 10 tömeg%-os sósavoldatra: 100 g sósavban 10 g HCl.

Kérdés: hány g 38 tömeg%-os oldatban van 10 g HCl?
38 tömeg%-os sósavra: 100 g sósavban van 38 g HCl,
X g sósavban van 10 g HCl.
X = 100 . 10 / 38 g = 26,3 g sósav.
Tehát 26,3 g 38 tömeg%-os oldatot kimérünk, és 100 g – 26,3 g = 73,7 g vizet adunk hozzá.
24. 8 tömeg%-os sósavra: 250 g sósavban 2,5 · 8 = 20 g HCl van.

Kérdés: hány g 20 tömeg%-os oldatban van 20 g oldott anyag?
20 tömeg%-os sósavra: 100 g oldatban van 20 g HCl,
tehát kimérünk 100 g 20 tömeg%-os oldatot, és 250 g – 100 g = 150 g vizet adunk hozzá.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 84
19. óra: Az oldatok kémhatása. Indikátorok

A töménységen kívül az oldatok egyik legjellemzôbb tulajdonsága a kémhatás. Ma már a reklámokban,
a különbözô kozmetikai, háztartási szereken is szerepel a pH-érték. Igaz, hogy a pontos matematikai le-
vezetését nem tanítjuk meg ezen a szinten, de a használatát, jelentését egyszerûen is megértethetjük.
Megjegyzés: az egyik reklámban hangzott el egy testápolóról, hogy „5 pont 5 bôrsemleges pH-
értékû”. Az ilyen szövegeket érdemes értelmezni a kémiaórán: az 5,5-es pH-érték (az 5,5-t angolszász
nyelvterületen 5.5-nek írják, és 5 point 5-nak ejtik) természetesen enyhén savas kémhatást jelent, de
mivel normális esetben a bôrnek is ennyi a pH-értéke, így a bôrével megegyezô, attól nem eltérô pH-
értéket bôrsemlegesnek nevezték a reklámban – nem túl szerencsés módon.
Anyag Eszköz
Indikátoroldat készítése kés (a káposztalevél aprításá-
lila káposzta, desztillált víz hoz), fôzôpohár, tároló üveg
Néhány anyag vizes sósavoldat, ételecet, citromlé, csoportonként 7 kémcsô,
oldatának kémhatása deszt. víz, szódabikarbóna-oldat, kémcsôállvány, és a készített
szalmiákszesz, nátrium-hidroxid- indikátort tartalmazó fôzôpohár
oldat, indikátoroldat
Interaktív tanagyag Óravázlatok: 13. A közömbösítés (elsô része)
Kísérletek: 20. Lilakáposzta-lé indikátor hozzáadása
különbözô vizes oldatokhoz
Kitöltendô feladatok: 1. Tankönyvbôl: 9. 62. oldal Kísérlet táblázata
Képek, ábrák: 47. 105. ábra: Savak és lúgok (62. o.)
48. 106. ábra: A pH-értékek (62. o.)
49. 107. ábra: Univerzális indikátor papír skálája (63. o.)
Ha azt akarjuk, hogy mindig legyen a szertárban lila káposzta, egy nagyobb fej lila káposztát leveleire bon-
tunk szét, a fûtôtestre kiterítve teljesen(!) megszárítunk. A száraz leveleket apróbb darabokra összetörve és
porüvegbe töltve akár évekig is eláll, és mindig a megfelelô mennyiségû indikátorlé fôzhetô belôle.
Nem csak a lila káposzta alkalmas indikátornak, hanem egyéb növényi részeket is fel lehet használni:
lila orgona szirmai, cékla gumója, lila szeder, tealevél, pipacs szirmai, búzavirág szirmai stb. Gyûjthetünk
az évszaknak megfelelô növényi szirmokat vagy bogyókat, és indikátoroldatot készíthetünk ezekbôl is.
Háttér
A pH fogalma
A pH fogalmát a víz autoprotolízise alapján vezették be. Pontos vizsgálatok kiderítették, hogy a teljesen
tiszta víz is vezeti egy kissé az elektromos áramot, mert tartalmaz bizonyos számú iont. Ha két vízmo-
lekula egymással megfelelô irányból, megfelelô energiával ütközik, van bizonyos valószínûsége annak,
hogy az egyik protont ad át a másiknak, így oxóniumion (H3O+) és hidroxidion (OH–) képzôdik:
H-OH + H-OH H3O+ + OH–
A folyamatot a víz autoprotolízisének nevezik (auto: saját maga (görög), jelezve, hogy „saját magá-
nak” ad át a víz protont).
A reakció egyensúlyra vezet, amelyre felírhatjuk a tömeghatás törvényét (egyensúlyra vezetô reak-
ciók esetén, ha a termékek koncentrációinak szorzatát a megfelelô hatványon elosztjuk a kiindulási anya-
gok koncentrációinak szorzatával a megfelelô hatványon, akkor egy állandó értéket kapunk, amit egyen-
súlyi állandónak nevezünk):
Az egyensúlyi állandó: [H3O+][OH– ]
K=
[H2O][H2O]

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 85
Mérések alapján megállapították, hogy 25 °C-on [H3O+] = [OH– ] = 10–7 mol/dm3, vagyis standard
körülmények között 1 dm3 vízben 10–7 mol oxóniumion és ugyanennyi anyagmennyiségû hidroxidion van.
A nevezôben a víz koncentrációja szerepel mol/dm3 egységekben. 1 dm3 víz tömege 1000 g, ez meg-
felel 1000 g / 18 g/mol–1 = 55,56 mol víznek. Ebbôl kellene kivonni a disszociált víz móljainak a számát:
10–7 mólt. Az ionok koncentrációjának a mérési pontossága azonban jóval kisebb annál, minthogy ezt
a mûveletet érdemes lenne elvégezni. A [H2O]-t tehát tekinthetjük állandónak, ezt megszorozva K-val
szintén állandót kapunk. Az összefüggésünk a következôképpen módosul:
Állandó érték: K[H2O][H2O] = [H3O+][OH– ]

K[H2O] [H2O] = Kv Kv = [H3O+][OH– ] = 10–14
A Kv = [H3O+][OH– ] összefüggést vízionszorzatnak nevezik. A számításban alkalmazott elhanyago-

lás miatt ez az összefüggés (és a lenti pH számítása is) csak híg vizes oldatokra ad pontos értékeket. Vi-
zes oldatban tehát elég ismernünk vagy a [H3O+]-t vagy a [OH– ]-t, a másik értéke kiszámítható az
összefüggésbôl.
Mivel a savas kémhatást a H3O+-ok túlsúlya okozza, a lúgos kémhatást pedig a OH–-ok túlsúlya, a vi-
zes oldatok savasságát, ill. lúgosságát jellemezni tudjuk az egyik ion koncentrációjával. Az ionok koncent-
rációjának az értékével (tíz negatív kitevôjû hatványai) kényelmetlen számolni, ezért vezették be a pH
fogalmát (az oxóniumion koncentrációjának negatív logaritmusa):
pH = – lg [H3O+]
(A pH jelölés a francia „puissance d’hydrogéne”, magyarul „a hidrogén hatványkitevôje” kifejezésbôl
származik.)
A 0,1 mol/dm3 HCl-oldatban (mivel a HCl egyértékû erôs sav, és teljes mértékben disszociál), a [H3O+]
koncentráció is 0,1 mol/dm3 (= 10–1 mol/dm3), vagyis a pH = 1.
A 0,01 mol/dm3 HCl-oldatban a [H3O+] koncentráció 0,01 mol/dm3 (= 10–2 mol/dm3), a pH = 2, stb.
A 0,1 mol/dm3 koncentrációjú NaOH oldatban [OH–] = 10–1 és mivel

[H3O+][OH– ] = 10–14 [H3O+] 10–1 = 10–14
ezért [ H3O+] = 10–13, a pH = 13.
Az adatokból kiderül, hogy minél kisebb a pH értéke, annál savasabb kémhatású egy vizes oldat, mi-
vel annál nagyobb a H3O+-ok koncentrációja. Az is látszik, hogy savas oldatokban nemcsak a savas kém-
hatást okozó H3O+-ok vannak jelen, hanem a [H3O+][OH– ] = 10–14 egyenlet alapján kiszámítható
anyagmennyiségû OH–-ok is.
Hasonlóképpen minél nagyobb a pH értéke, annál lúgosabb kémhatású egy vizes oldat, annál na-
gyobb a OH–-ok koncentrációja, amelyek a lúgos kémhatást okozzák. Az is látszik, hogy lúgos oldatok-
ban nemcsak a OH–-ok vannak jelen, hanem a [H3O+][OH– ] = 10–14 egyenletnek megfelelô anyag-
mennyiségû H3O+-ok is.
Erôs és gyenge savak

A savak erôsségét p+-disszociációjuk mértéke határozza meg (disszociáció: egyensúlyi bomlás):
HA + H2O H3O+ + A– (HA: sav; A–: savmaradék-anion)
A sav értékûségét az határozza meg, hogy hány proton leadására képes.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 86
Az erôs savak híg vizes oldatban teljes mértékben disszociálnak, tehát az egyensúly teljes mértékben
eltolódik a bomlás irányában, például:
HCl + H2O → H3O+ + Cl– ⎫ egyértékû erôs
⎬
HNO3 + H2O → H3O + NO3 + –
⎭ savak
⎫
H2SO4 + 2 H2O → 2 H3O+ + SO42– ⎬
⎭ kétértékû erôs sav
Azért kell kihangsúlyozni, hogy híg vizes oldatról van szó, mert csak abban az esetben valósulhat meg,
hogy az összes leadható proton valóban vízmolekulához kapcsolódik, ha elegendô vízmolekula áll rendel-
kezésre, ezért a víznek nagy koncentrációban kell jelen lennie. Egyértékû erôs savak híg vizes oldataiban
könnyen kiszámítható az H3O+-ok koncentrációja, ha ismerjük a bemérési savkoncentrációt (cbemérési),
ebbôl a savoldat pH-értéke is számolható:
[H3O+] = cbemérési
pH = – lg [H3O+] = – lg cbemérési
A gyenge savak még híg vizes oldatban sem disszociálnak teljes mértékben:
⎫
CH3COOH + H2O CH3COO– + H3O+ ⎬ egyértékû gyenge sav
⎭
+ 2– ⎫
H2CO3 + 2 H2O 2 H3O + CO3 ⎬ kétértékû gyenge sav
⎭
+ 3– ⎫
H3PO4 + 3 H2O 3 H3O + PO4 ⎬ háromértékû közepesen erôs sav
⎭
+
Gyenge savak híg vizes oldataiban akkor tudunk H3O -koncentrációt számolni, ha a bemérési sav-
koncentráció mellett ismerjük a disszociáció mértékét (Ks: egyensúlyi savi állandó), például ecetsavra
felírva:
[CH3COO– ][H3O+]
Az egyensúlyi állandó: K=
[CH3COOH][H2O]
(Az egyenlôségben egyensúlyi koncentrációk szerepelnek.)
Mivel híg oldatról van szó, melyben a víz koncentrációja nagy érték a többi jelenlévô ion koncent-
rációjához képest, így a víz koncentrációjának változása a disszociáció során elhanyagolható, értéke
állandónak vehetô. A fenti egyenlôségben tehát két olyan tényezô szerepel, amelyek értéke állandó,
K és [H2O], ezek szorzata megadja Ks-t:
[CH3COO– ][H3O+]
Az egyensúlyi savi állandó: Ks =
[CH3COOH]
A fent leírtakból következik:
– minél hígabb a savoldat (akár erôs, akár gyenge sav vizes oldatáról van szó), annál kisebb az H3O+-ok
koncentrációja, azaz annál nagyobb a savoldat pH-értéke (0 < pH < 7 tartományban);
– minél gyengébb savról van szó (azonos bemérési savkoncentráció esetén), annál kisebb az H3O+-ok
koncentrációja, azaz annál nagyobb a savoldat pH-értéke (0 < pH < 7 tartományban).
(Ld. *K óra háttéranyagát is, 152. oldalon.)
Savak savállandói:
Sav Képlet Ks
Hidrogén-szulfát-ion HSO4
–
1,1 . 10–2
Kénessav H2SO3 1,3 . 10–2
Oxálsav (sóskasav) (COOH)2 5,6 . 10–2
Foszforsav H3PO4 6,9 . 10–3
Hangyasav HCOOH 1,7 . 10–4
Salétromossav HNO2 4,5 . 10–4
Hidrogén-fluorid HF 6,8 . 10–4
Propánsav (propionsav) C2H5COOH 1,3 . 10–5
Ecetsav CH3COOH 1,7 . 10–5

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 87
Sav Képlet Ks
5,1 . 10–5
–
Oxalátion HC2O4
Benzoesav C6H5COOH 6,3 . 10–5
Szénsav H2CO3 4,3 . 10–7
Hipoklórossav HOCl 3,5 . 10–8
6,2 . 10–8
–
Dihidrogén-foszfát-ion H2PO4
6,3 . 10–8
–
Hidrogén-szulfit-ion HSO3
Dihidrogén-szulfid H2S 8,9 . 10–8
4,8 . 10–11
–
Hidrogén-karbonát-ion HCO3
4,8 . 10–13
–
Hidrogén-foszfát-ion HPO42

Kísérleti megfigyelés: Indikátoroldat készítése
Milyen színû a lila káposztalé vizes oldata? Lila (semleges közegben).
sósavoldat ételecet citromlé desztillált víz szódabikarbóna szalmiákszesz nátrium-hidroxid-oldat
az indikátor színe piros piros halványpiros lila kék zöld sárga
az oldat kémhatása savas kémhatás semleges lúgos kémhatás
Feladatok
1. Az esôvíz 5,6 pH-értéke enyhén savas kémhatást jelent.
2. Növekvô pH-érték szerint: sósav (a sósav erôs sav vizes oldata), szódavíz (a szénsav gyenge sav), desztillált víz, szóda-
bikarbóna (gyengén lúgos oldat), nátrium-hidroxid (erôsen lúgos oldat).
3. a) Nem oldat: desztillált víz. b) Sósav (a benne oldott hidrogén-klorid (HCl) gáz-halmazállapotú, erôs sav, vizes
oldatának tehát lehet 1 a pH-értéke. c) Nátrium-hidroxid-oldat. A fenolftalein lúgos közegben rózsaszínû, a NaOH
erôs lúg, lehet a pH-értéke akár 14 is.

1. A) Hamis, a savnak biztos, hogy 7-nél kisebb a pH-ja, a szalmiákszesz lúgos, tehát 7-nél nagyobb a pH-ja.
B) Hamis. A lila káposzta leve semleges közegben lila.
C) Igaz.
D) Igaz.
E) Igaz, mivel erôs lúg.
F) Hamis, mert a szódabikarbóna-oldat lúgos kémhatású.
(lúgosan hidrolizál: Na+ + HCO3– + H2O = Na+ + H2CO3 + OH– )
G) Hamis. A szappanoldat kémhatása lúgos, tehát a pH-érték növekszik.
H) Hamis, a metilvörös savas közegben piros színû.
I) Igaz, a tea színanyaga indikátorként viselkedik.
*J) Igaz, a fahamu lúgos oldatát szappanfôzésre használták régen. (A fahamuban kálium-karbonát (K2CO3) van, amely
vízben lúgosan hidrolizál: 2 K+ + CO32– + H2O = 2 K+ + HCO3– + OH– )
2. pH 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
savas kémhatás: a, b, c, e semleges lúgos kémhatás: d, g
kémhatás: f, h
3.
Savas kémhatású Lúgos kémhatású
1., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 12. 2., 3., 5., 6.
4. HCl, vizes oldata a sósav. Savas kémhatású.
5. a) Forrás, lecsapódás.
b) Nem volt igaza, mert a só oldékonysága alig változik a hômérséklettel.
c) Sóra nézve telítetté vált az oldat.
d) Hígítás hatására telítetlenné vált az oldat, és képes volt további sót oldani.
e) A cukros-sós oldat kémhatása semleges.
f) Savassá vált az oldat.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 88
g) Sav A sós salátalében (só + víz) Az ecetes salátalében (ecet + só + víz)

fenolftalein színtelen (semleges) színtelen (savas)
metilvörös barnásnarancs piros (savas)
lila káposztalé lila (semleges) piros (savas)
*6. Milyen színûek az antociánok savas közegben? Az antociánok savas közegben piros, lúgos közegben kék színûek. Írj pél-
dát olyan növényekre, melyek antociántartalmúak! Lila káposzta, lila orgona, cékla, búzavirág, árvácska, lila szeder.
Milyen színûek a karotinoidok? A karotinoidok sárgától pirosig terjedô színárnyalatúak lehetnek. Írj példát olyan növé-
nyekre, melyek karotinoidokat tartalmaznak! Sárgarépa, zöld levelek, árvácska.
Mely tényezôk befolyásolják a virágok színének alakulását?
a) A színezékek (festékanyagok) fajtái.
b) A színezék mennyisége.
c) A színezék milyen kémhatású közegben van.
d) A fémionok minôsége és mennyisége.
e) Egyéb anyagok jelenléte.
*7. Kémhatás („kémény” fele + „hat” + „ás”).
20. óra: A természetes vizek

Az alábbi részletes ábra rajzolása közben kitérhetünk a természetes vizek elôfordulására és jelen-
tôségére: Különbözô ásványvizes címkék segítségével összehasonlíthatjuk az ásványvizek összetételét.
Használjuk a munkafüzet ábráit és feladatait a természetes vizekkel kapcsolatos környezetvédelmi felada-
tok megbeszélése során!
Interaktív tananyag Kitöltendô feladatok 2. Munkafüzetbôl: 15. 57. oldal 4. feladat
16. 58. oldal *6. feladat
Képek, ábrák:50. 112. ábra: A víz körforgása (66. o.)
Háttér
A felszín alatti vizek
A felszín alatti vizeket védeni kell a szennyezéstôl, mert ezek alkotják azt a vízbázist, amibôl ivóvizet
nyerhetünk.
mészkô
csapadék
barlang
karsztforrás
karsztvíz
folyó
tó
talajvíz
vízzáró réteg (agyag) talaj
tenger
ivóvíznek alkalmas óceán
Környezetvédelem!
víztisztítás

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 89
Talajvíz:
– a felszíntôl az elsô vízzáróig (ha ez túl mélyen van, akkor 20 m-ig) tart;
– 20 m alatt: mélytalajvíz, itt már nem érvényesül a meteorológiai hatás (pl.: nincs hôingás);
– a vízzáró fölött található a telített zóna: ez 2 fázisú rendszer, pórusai teljesen ki vannak töltve vízzel,
nincsen gázfázis;
– a telített zóna fölött húzódik a kapilláris öv, ahol érvényesül a hajszálcsövesség a talaj apró pórusaiban,
réseiben; nyílt kapilláris övnek nevezzük, ha legalább 1 m-re van a felszínhez, innen intenzívebb párol-
gás lehetséges; zárt kapilláris övrôl van szó, ha mélyebben van, így párolgás innen nem lehetséges;
– a kapilláris öv fölött található az aerációs zóna: ez a levegôvel kapcsolatot tartó 3 fázisú rendszer.
Felszín (domborzat) Helyenként

fokozottabb
párolgás
Aerációs zóna
1m Nyílt kapilláris öv
Zárt kapilláris
A talajvíz
oldalirányú talajvíz
mozgása Telített zóna
korlátozott
Vízzáró réteg
20 m
A talajvíz szintje kicsit követi a domborzatot, nem teljesen vízszintes felület Ha nincs vízzáró,
a mélytalajvíz határa
A felszín alatti víz a víztartó kôzet folytonossági hiányaiban helyezkedhet el:
– törmelékes kôzet szemcséi között: kavics, homok- vagy agyagszemcsék között. A kavics és homok
szemcséihez „lazán” kapcsolódik a víz, míg az agyagszemcsék sokkal „erôsebben” kötik meg a vizet.
Az agyag réteges szerkezetébe beépülhetnek vízmolekulák, ezáltal „duzzasztják” az agyagot, és
megakadályozzák, hogy a víz „átfolyjon” az agyagos rétegen („vízzáró réteg”);
– szilárd kôzetek repedéseiben, pl.: mészkôrepedésekben, dolomit repedéseiben. A mészkô valame-
lyest oldódik vízben, a repedések tágulnak, barlangok keletkezhetnek. A mészkô, dolomit repedései
közötti víz a karsztvíz, mely jó minôségû, de nagy keménységû víz (nagy az oldott Ca2+- és Mg2+-tar-
talma).
Rétegvíz:
Kifolyó víz
– a felszínnel való kapcsolata korlátozott; (Artézi kút)
– nem áll meteorológiai hatás alatt; Felszín
– víztartó réteg alatt helyezkedik el
A nagy nyomású víz feltör a felszínre
törmelékes víztartó kôzetben.
víztartó réteg
Ha a víztartó réteg alá fúrnak, artézi kutat nyerhetnek:
szûrô

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 90

1. Természetes vizek: óceánok, tengerek, tavak, folyók, patakok, felszín alatti vizek (talajvíz, karsztvíz), csapadékvíz.
2. A desztillált víz kémiailag tiszta víz, csak vízmolekulákból áll (a vízmolekulákból származó OH –- és H3O+-ok termé-
szetesen nem számíthatók „más” részecskéknek). A csapvíz ivóvíz, tartalmaz bizonyos oldott anyagokat (lásd 13. táblá-
zat). A tengervíz lényegesen több oldott sót tartalmaz (ld. tankönyv).
3. Az ivóvíznél különösen káros élettani hatása van a nitrogéntartalmú ionoknak. Az NH4+ friss rothadási folyamatot je-
lez (az elpusztult szervezetek fehérjebomlásának az elsôdleges terméke), amely nitrit- (NO2–), majd nitrát- (NO3–) ion-
ná oxidálódik. A nitrátion nagyobb mennyisége (20 mg/dm3 felett) az ivóvízben káros hatású: a szervezet nem jut ele-
gendô oxigénhez, mert a nitrátion a tápcsatornában nitritionná redukálódik, amely erôsebben kötôdik
a vörös vérfestékhez, mint az oxigén. A betegséget „kék kór”-nak is nevezik, mert a beteg fulladozik és megkékül. A
nitrátos víz a csecsemôkre fokozottan veszélyes. Falvainkban, de különösen a tanyák kútjaiban – a talajba juttatott
mûtrágya miatt – nagyon sok helyen nitrátos a víz, amely ivásra teljesen alkalmatlan.
Az ivóvizek nehézfémion-tartalma (Pb, Cd, Hg, As stb. tartalma) is mérgezô lehet.
4. A csapvíz drága és hosszadalmas tisztítási eljáráson megy keresztül, mire a háztartásokba eljut. Ivóvízkészleteink vé-
gesek.

1. a) Nem igaz, 3,5%.
–
b) Igaz, pl. a hidrogén-karbonát-ion (HCO3 ) biztosítja az ivóvíz kellemes, üdítô ízét.
c) Igaz.
d) Igaz.
e) Nem igaz, bár az esôvíz a természetes vizek közül a legkevesebb oldott anyagot tartalmazza, de oldott szén-dioxi-
dot, oxigént, városokban kén-dioxidot és egyéb anyagot is tartalmazhat.
f) Nem igaz, az édesvizek is számos anyagot tartalmaznak oldva.
g) Igaz.
2. A folyóvíz sokféle oldott anyagot tartalmazhat. A mozgásban lévô víz érintkezik a kôzetekkel, a talajjal, ásványokkal,
és ezekbôl valamennyi anyagot kiold. Minél nagyobb az adott anyag mennyisége, illetve vízben való oldhatósága, an-
nál nagyobb lesz a folyóvízben a töménysége.
3. 2. átlátszó 16. oldott ásványi anyagokat tartal-
7. színtelen mazzon
10. legfeljebb 20 °C-os 17. vastartalma nem lehet több, mint
11. legfeljebb 8-as pH-érték 0,2 mg/dm3
13. szagtalan
4.
K
A
G
H mészkô
J F I L
E víz
D
B
C agyag (vízzáró)
*5. A Föld vizeinek jóval nagyobb része sós víz, és csak 3%-a édesvíz. Az összes édesvíz legnagyobb része jég formájában van
jelen. Az összes édesvíznek csak 0,6%-a használható fel az emberiség számára (ez a Föld összes vizeinek 0,018%-a).
A felhasználható vizek legnagyobb része a tavakból, legkisebb része a folyókból származik.
Számítsd ki, hogy a Föld összes édesvizének hány %-át tartalmazzák a tavak! A tavakból származó víz az összes édesvíz
kb. 0,4%-a.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 91
*6.
CN- maximumértéke
35 mg/l
32,6
30
25
20
15 13,5
10
5 3,8 3,2
3,7 2,7
1,49 0,6
a szennyezôdés
idôpontja (jan. 31.) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 február napjai
Hétfô
A) A szennyezôdés idôpontjától távolodva az idôben, a ciánszennyezés mértéke csökkent (két hét alatt 80 mg/l-rôl 0,1
mg/l alá csökkent).
A szennyezôdés helyétôl távolodva, a ciánszennyezôdés mértéke szintén csökkent (a romániai Lápos-pataktól a
magyarországi tiszai szakaszon át a jugoszláviai Dunáig csökkent a szennyezôdés mértéke).
B) Mely mérési helyszínek vannak Lónya

a) a Bodrog fölött? febr. 3.
Saj
ó
Lápos-patak, Csenger, Lónya
b) a Bodrog és a Körös között? Tiszalök
Tisza-tó febr. 5. Csenger
Tiszalök, Kiskörei tározó (Tisza-tó),
febr. 8. febr. 1.
Szolnok
Za
gyv
c) a Körös és a Maros között?

a
Szolnok
Szeged (Tápé)
febr. 9.
d) a Maros alatt? Körös
Tiszasziget, a Duna (Jugoszlávia)
A Körös vízbefolyása a Tiszába hogyan
Szeged
változtatja meg a ciánszennyezôdés febr. 11.
Mar
mértékét? Hígítja, tehát csökkenti a os
mennyiségét.
C) Melyik két mérési helyszín közé esik Csongrád? Szolnok és Szeged közé.
A mérési adatok szerint milyen ciánszennyezôdés valószínûsíthetô Csongrádnál? Kb. 3 mg/l.
A szakértô milyen adatot jelzett elôre? 2 mg/l.
Mekkora az eltérés? 1 mg/l. Véleményed szerint (az adatok ismeretében) ez számottevô eltérésnek tekinthetô-e? Vála-
szodat indokold! Az adatok ismeretében ez az eltérés nem tekinthetô számottevônek, de a szakértô egy kicsit alábe-
csülte a valódi szennyezôdés mértékét.
*7. 1. Természetes víz. Óceán, tenger, tó, folyó, csapadékvíz, talajvíz, karsztvíz.
2. Felszíni víz. Óceán, tenger, tó, folyó, csapadékvíz.
3. Édesvíz. Tó, folyó, csapadékvíz, talajvíz.
4. Vize nem szilárd halmazállapotban van jelen. Tó, folyó.
5. Vize állandó mozgásban van. Folyóvíz.
Megoldás: karsztvíz.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 92
Összefoglalás
A tankönyvi összefoglaló táblák és a munkafüzet segítségével ismételjük át a tanult szétválasztási mûve-
leteket, oldatokat, fogalmakat!
Szétválasztási oldás, szûrés, bepárlás, desztilláció, hevítés, mágneses elválasztás,
mûveletek *kromatográfia
Oldatok híg oldat / tömény oldat, telített oldat / telítetlen oldat
az oldószerben az oldott anyag lehet szilárd / folyadék / gáz-halmazállapotú
a vizes oldat lehet savas / semleges / lúgos kémhatású
az oldatok összetételét megadhatjuk: tömeg%-ban, térfogat%-ban, g/dm3-ben
az oldhatóság (telített oldatra): x g oldott anyag / 100 cm3 víz (20 °C)
Fogalmak keverék, elegy, oldat, oldószer, oldott anyag, oldódás, a levegô összetevôi, oldékonyság, vízold-
ható, zsíroldható, sav, lúg, indikátorok, pH-értékek, tengervíz, édesvíz, ivóvíz, ásványvíz, esôvíz,
talajvíz,
*adszorpció, *globális felmelegedés, *üvegházhatás, *CO-mérés, *szmog, *csapadék, *hidrát-
burok, *oldhatósági grafikon, *oldódás sebessége, *savas esôk
Interaktív tananyag Játékok, feladatok: 7. Anyagdominó
10. Társasjáték: Alapismeretek – Keverékek
Táblázatok: 2. Táblázatos összefoglalások: 3. Keverékek
A munkafüzet feladatainak megoldása (III.)

1. a) sósav: a hidrogén-klorid-gáz (HCl) vizes oldata, savas kémhatású
b) szalmiákszesz: az ammóniagáz (NH3) vizes oldata, lúgos kémhatású
c) desztillált víz
d) jódtinktúra
e) körömlakklemosó (aceton)
f) salátalé: ecetsav vizes oldata, savas kémhatású (a cukor nem befolyásolja a kémhatást, csak a savanyú ízt érezzük ke-
vésbé)
g) ételecet: az ecetsav vizes oldata, savas kémhatású
h) lúgkôoldat: NaOH vizes oldata, lúgos kémhatású
i) szódavíz: a szén-dioxid vizes oldata, savas kémhatású
j) konyhasóoldat: NaCl vizes oldata, semleges kémhatású
A felsorolt anyagok közül melyik az, amelyik nem vizes oldat, és mégis jellemezhetô pH-értékkel a kémhatása? A desz-
tillált víz, pH-ja 7.
2. Az oldhatóságból: 100 g vízben 28,5 g rézgálic van,
128,5 g oldatban 28,5 g rézgálic van,
100 g oldatban 28,5 · 100 / 128,5 = 22,17 g rézgálic van.
Tehát a telített oldat 22,17 tömeg%-os 40 °C-on.
3. C) 1. D) 3. A) 5. B) 7. B) 9.
B) 2. A) 4. A) 6. C) 8. A) 10.
C) 1. B) 3. C) 5. A) 7. B) 9.
A) 2. A) 4. A) 6. C) 8. B) *10.
4.
Fizikai tulajdonság, melynek különbsége alapján
Szétválasztási mûvelet
szétválasztható a keverék
bepárlás forráspontban van különbség
lepárlás (desztilláció) forráspontban van különbség
a) szemcseméretbeli különbség
szûrés
b) oldékonyság különbség (csapadékképzôdés)
mágnes alkalmazása mágnesezhetôség
*kromatográfia *felületen való megkötôdésben van különbség

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 93
5. kémcsôfogó
kémcsô
vízminta
Bunsen-égô
Szilárd só marad vissza Nem marad vissza szilárd anyag
Bepárlás tengervíz desztillált víz
A tengervíz többféle sót tartalmaz oldva, töményebb oldat, mint a természetes édesvizek. A tengervíz ivásra, mosás-
ra, öntözésre alkalmatlan. Bepárlásából különbözô sókat nyernek ki (például konyhasót).
*6. meszes víz • • a szappanfôzéshez alkalmazták régen

nátrium-hidroxid • • gáz-halmazállapotú vegyület
szódavíz • • folyékony halmazállapotú vegyület
hidrogén-klorid • • szénsavas ital
hamuzsír • • oltott mésznek is nevezik
szalmiákszesz • • fehér, szilárd vegyület, felületén megköti a levegô páratartalmát
ecetsav • • lúgos kémhatású oldat, melyben gáz az oldott anyag
*7. Belsôenergia-növekedés [„be” + L S(ô)-N + NRGIA-növekedés].
II. Témazáró feladatlap megoldásai

II. témakör
I. 1. Híg oldat: Az oldatban sokkal több az oldószer, mint az oldott anyag.

2. Indikátor: Jelzôoldat, mindig ugyanolyan színnel jelzi a sav vagy a lúg jelenlétét.
II.
A keverék A szétválasztási mûvelet A fizikai tulajdonság, ami szerint szétválasztjuk
só és homok vízben való oldhatóság,
oldás, szûrés szemcseméret
bepárlás illékonyságbeli különbség
sóoldat (forráspontbeli különbség)
III. Anyagok csoportosítása
Kémiai elem Vegyület Keverék
4., 6. 2., 5. 1., 3., 7., 8.
IV. A) Hamis, 1000 cm3 oldatban van 0,1 g oldott anyag. B) Hamis, az esôvíz tartalmaz oldott anyagot.
C) Igaz. D) Igaz. E) Igaz.
V. (közönséges nyomáson) 0 °C 20 °C 50 °C 0 °C 20 °C 50 °C
Cl2 (g)/100g víz 1,45 0,73 0,45 ezüst-nitrát (g)/100 g víz 115 222 455
Cl2 (g)/100 g víz ezüst-nitrát (g)/100 g víz

400 455
1,5 1,45
300
1
0,73 200 222
0,45
0,5
100 115
0 20 50 0 20 50
hômérséklet [°C] hômérséklet [°C]

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 94
a) 0 °C-on melyik anyagnak nagyobb az oldhatósága? Az ezüst-nitrátnak.

b) 50 °C-on melyik anyagnak kisebb az oldhatósága? A klórnak.
c) Melyik anyag forralható ki az oldatból? A klórgáz.
e) Melegítés hatására melyik anyagnak nô meg az oldhatósága? Az ezüst-nitrátnak.
f) Hûtéssel melyik anyagnak növelhetô meg az oldhatósága? A klórnak.
g) Az oldhatósági adatok mindig milyen összetételû oldatokra vonatkoznak? Telített oldatokra.
h) Melyik telített oldat hígabb: a klórgáz 20 °C-on telített oldata, vagy az ezüst-nitrát 20 °C-on telített oldata? A klórgázé.
i) Mi történik, ha a 20 °C-on telített ezüst-nitrát vizes oldatát lehûtjük 0 °C-ra? Kiválik valamennyi szilárd ezüst-nitrát.
VI.
Oldószer tömege Oldott anyag tömege Oldat tömege tömeg%
140 g 60 g 200 g 30
Oldat térfogata Oldott anyag térfogata térfogat%

250 cm3 50 cm3 20
VII. D) 1. B) 3. B) 5.
B) 2. A) 4. C) 6.
VIII.
A gyertya a hengerben továbbég addig, míg el nem

fogy a levegôben lévô oxigén, ekkor elalszik. Az oxigén-
gáz helyére meszes víz kerül, ezért a hengerben a víz-
szint felemelkedik kb. a henger 1/5-öd részéig. Ebbôl
tudhatjuk, hogy a levegônek kb. 20%-a az oxigén. (Az 1/5
égés során keletkezô CO2-gázt a lúgoldat elnyeli.)
II. témakör
I. 1. Telített oldat: Adott mennyiségû oldószer több anyagot már nem tud oldani adott hômérsékleten.
2. pH-érték: Számszerûen kifejezi a vizes oldat kémhatását.
II.
A keverék A szétválasztási mûvelet A fizikai tulajdonság, ami szerint szétválasztjuk
só és jód hevítés szublimáció
sóoldat és homok szûrés szemcseméret
2., 3. 6. 1., 4., 5., 7., 8.
IV. A) Igaz. B) Hamis, az ásványvizek oldatok. C) Igaz. D) Hamis, a levegô 1/5-e oxigéngáz.
E) Hamis, minél erôsebb a lúg, annál nagyobb a pH-értéke.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 95
CO2 (g)/100 g víz 0,35 0,17 0,1 réz-klorid (g)/100 g víz 71 77 87,5
CO2 (g)/100g víz réz-klorid (g)/100 g víz 87,5

0,4 80
0,35 77
71
0,3 60
0,2 0,17 40
0,1
0,1 20
0 20 50 0 20 50
hômérséklet [°C] hômérséklet [°C]
a) 0 °C-on melyik anyagnak nagyobb az oldhatósága? A réz-kloridnak.

b) 50 °C-on melyik anyagnak kisebb az oldhatósága? A szén-dioxid-gáznak.
c) Melyik anyag forralható ki az oldatból? A szén-dioxid.
e) Melegítés hatására melyik anyagnak nô meg az oldhatósága? A réz-kloridnak.
f) Hûtéssel melyik anyagnak növelhetô meg az oldhatósága? A szén-dioxidnak.
g) Az oldhatósági adatok mindig milyen összetételû oldatokra vonatkoznak? Telített oldatra.
h) Melyik telített oldat hígabb: a szén-dioxid 20 °C-on telített oldata, vagy a réz-klorid 20 °C-on telített oldata? A szén-
dioxidé.
i) Mi történik, ha a 20 °C-on telített réz-klorid vizes oldatát lehûtjük 0 °C-ra? Kiválik valamennyi szilárd réz-klorid.
VI.
Oldószer tömege Oldott anyag tömege Oldat tömege tömeg%
132 g 18 g 150 g 12

500 cm3 25 cm3 5
VII. D) 1. C) 3. A) 5.
B) 2. D) 4. A) 6.
VIII.
desztillált víz tapasztalat: a kémcsô lehûl a kémcsô felmelegszik
E E
oldat kiindulási anyagok
A B
kiindulási anyagok oldat

ammónium-klorid nátrium-hidroxid
A B
II. témakör
I. 1. Telítetlen oldat: Az oldatban még oldható oldott anyag az adott hômérsékleten.

2. Gázelegy: Különbözô gáz-halmazállapotú anyagok keveréke.
II. A keverék A szétválasztási mûvelet A fizikai tulajdonság, ami szerint szétválasztjuk
vas és rézpor mágnes használata mágnesezhetôség
só és jód hevítés szublimáció

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 96

3. 5. 1., 2., 4., 6., 7., 8.
IV. A) Hamis, 1000 cm3 oldatban 10 g oldott anyag van. B) Hamis, az édesvizek is tartalmaznak oldott anyagot. C) Igaz.
D) Hamis, az ammónium-klorid oldódása endoterm. E) Hamis, minél erôsebb a savoldat, annál kisebb a pH-értéke.
hidrogén-klorid-gáz vas-klorid
82 72 63 74,5 92 315
(g)/100 g víz (g)/100 g víz
hidrogén-klorid-gáz vas-klorid (g)/100 g víz

(g)/100 g víz 100
315
82 300
80 72
60 63
200
40
100 74,5
20 92
50
0 20 50 hômérséklet [°C] 0 20 50 hômérséklet [°C]
a) 0 °C-on melyik anyagnak nagyobb az oldhatósága? A hidrogén-kloridnak.

b) 50 °C-on melyik anyagnak kisebb az oldhatósága? A hidrogén-kloridnak.
c) Melyik anyag forralható ki az oldatból? A hidrogén-klorid.
e) Melegítés hatására melyik anyagnak nô meg az oldhatósága? A vas-kloridnak.
f) Hûtéssel melyik anyagnak növelhetô meg az oldhatósága? A hidrogén-kloridnak.
g) Az oldhatósági adatok mindig milyen összetételû oldatokra vonatkoznak? Telített oldatra.
h) Melyik telített oldat hígabb: a hidrogén-klorid 20 °C-on telített oldata, vagy a vas-klorid 20 °C-on telített oldata?
A hidrogén-kloridé.
i) Mi történik, ha a 20 °C-on telített vas-klorid vizes oldatát lehûtjük 0 °C-ra? Kiválik valamennyi szilárd vas-klorid.
VI. Oldószer tömege Oldott anyag tömege Oldat tömege tömeg%
840 g 160 g 1000 g 16
3 3
500 cm 2,5 cm 0,5
VII. D) 1. D) 3. A) 5.
B) 2. D) 4. B) 6.
VIII.
sósav ecet szalmiákszesz nátrium-hidroxid-oldat

lakmusz: piros piros kék kék
lila káposztalé: piros piros zöld sárga

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 97
21. óra: Az atom felépítése

Az atomok létével kapcsolatban azt kell a tanulóknak megérteni, hogy a mi makroszkopikus világunkhoz ké-
pest mennyire parányi méretûek ezek a részecskék. Érdemes az atomszerkezet megismerésének történeti
áttekintésével kezdeni (ismétlés: Démokritosz és Dalton atommodellje). Fontos, hogy az atom szerkezetét:
az atom-atommag térfogat- és tömegviszonyát szemléltessük hasonlatokkal. Problémát jelenthet, hogy a ta-
nulók még nem tanultak elektrosztatikát. Mivel a továbbiakban a kémia jelenségeinek a megértéséhez erre
feltétlenül szükség van, okvetlenül érdemes a töltések vonzását-taszítását megbeszélni, bemutatni.
Ha a tanulók még nem ismerik a jelenséget, érdemes az azonos töltések taszítását, illetve az ellentétes
töltések vonzását szemléltetni. Ehhez nagyon egyszerû eszközöket lehet készíteni: bodzabél golyócskákat
cérnaszállal felfüggesztünk. Ha ezekhez szôrmével megdörzsölt bakelitrudat érintünk (a bakelitrúd nega-
tív töltésû), illetve bôrrel megdörzsölt üvegrudat érintünk (az üvegrúd pozitív töltésû), akkor vizsgálhat-
juk, hogy az azonos töltésû és az ellentétes töltésû golyócskák hogyan mozdulnak el egymás közelében.
Eszköz
Elektromos kölcsönhatás bodzabélbôl készült golyók, cérnaszál, állvány, bakelitrúd,
vizsgálata szôrmedarab, üvegrúd, bôrdarab
Interaktív tananyag Kitöltendô feladatok: 1. Tankönyvbôl: 10. 71. oldal 3., 4. feladat
Táblázatok a tankönyvbôl: 9. 15. táblázat: Az atomok adatai (69. o.)
10. 16. táblázat: Az elemi részecskék (69. o.)
11. 17. táblázat: Az atom felépítése (71. o.)
Képek, ábrák: 51. 114. ábra: Dalton atommodellje (69. o.)
52. 115. ábra: Thomson atommodellje (69. o.)
53. 116. ábra: Rutherford atommodellje (69. o.)
54. 117. ábra: Bohr atommodellje (70. o.)
55. 118. ábra: 1932-ben megállapított atommodell (70. o.)
Háttér
Rövid életrajzok olyan tudósokról, akik az atom felépítésével foglalkoztak
John Dalton (1766–1844):
Autodidakta angol természettudós, a színvakság (daltonizmus, 1794) felismerôje. Meteorológiai, bota-
nikai, fizikai, csillagászati és földrajzi kutatásokat egyaránt végzett. Megállapította, hogy a gázkeverékek
össznyomása az alkotó gázok parciális nyomásainak összege (1803), kísérletei, mérései segítségével ki-
dolgozta a róla elnevezett Dalton-féle atomelméletet (1804, 1808), melynek alapján megfogalmazta a
„többszörös súlyviszonyok törvényét”, és bevezette a relatív atomsúlyokat (1803).
Madame Curie (Marie Sklodowska) (1867–1934):
Lengyel származású francia fizikus és kémikus, kétszeres Nobel-díjas (fizikai, 1903, kémiai, 1911) tudós.
Apja a varsói gimnázium matematikatanára volt. 1891-ben a párizsi Sorbonne-ra ment, ahol igen
nehéz anyagi körülmények között folytatta tanulmányait. 1895-ben feleségül ment Pierre Curie-hez, aki-
vel közösen végezték kutatómunkájukat egészen annak haláláig. Egyetemi tanár (1906), a Rádium
Intézet vezetôje (1914). Doktori disszertációja a Becquerel-féle sugárzással foglalkozott (1903).
Ô vezette be a radioaktivitás elnevezést. Az uránszurokérc vizsgálataiból új elemre következtetett, fel-
fedezte a hazájáról elnevezett polóniumot (1898) és a radioaktív sugárzásra utaló elnevezésû rádi-
umot (1898). Elôállította a fémrádiumot (1910). A munkájával járó állandó radioaktív sugárhatás foko-
zatosan kikezdte egészségét, fehérvérûségben halt meg.
Pierre Curie (1859–1906):
Nobel-díjas (fizikai, 1903) francia fizikus. Bátyjával felfedezte a piezoelektromosságot (1880), tanulmányoz-
ta a mágnesességet, megállapította, hogy a ferromágneses rend adott, s az anyagra jellemzô hômérsékleten
felbomlik (Curie-pont), és az anyag paramágnesessé válik. 1895-ben vette feleségül Marie Sklodowskát
(Mme Curie), akivel együtt kezdte meg a rejtélyes Becquerel-féle sugárzás és az uránszurokérc vizsgálatát.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 98
1898-ban ismerték fel, hogy a sugárzás nem az érc urántartalmától függ. Több tonna uránérc feldolgozásá-
val tizedgrammnyi rádium-kloridot nyertek (1902), mellette felfedezték még a radioaktív polóniumot is.
Sir Joseph John Thomson (1856–1940):
Nobel-díjas (fizikai, 1906) angol fizikus, az elektronok interferenciájának kimutatója. Cambridge-ben végezte
egyetemi tanulmányait, majd késôbb a Cavendish Laboratórium igazgatója lett. Kimutatta a katódsugarak el-
hajlását elektromos térben, és ezzel igazolta, hogy nem elektromágneses sugárzásról van szó, hanem negatív
töltésû részecskékrôl. Elektromos és mágneses eltérítéssel meghatározta ezen részecskék (elektronok) tölté-
sének és tömegének arányát. A katódsugárzás tehát elektronokból áll, és a késôbbi mérések a töltésüket és
tömegüket is megadták. Ezen ismeretek alapján Thomson megalkotta a róla elnevezett, legelsô atommodellt.
Lord Ernest Rutherford (1871–1937):
Új-zélandi származású, Nobel-díjas (kémiai, 1908) angol fizikus, az atommag bomlásának úttörô tanulmányo-
zója. Új-Zélandon végezte egyetemi tanulmányait, Cambridge-ben ösztöndíjasként folytatta kutatásait, majd
Kanadában kapott professzori kinevezést. Visszatért a Cavendish Laboratóriumba, és itt az uránsók sugárzá-
sát kezdte vizsgálni. Ennek során csoportosította a sugárzásokat, megalkotta a radioaktív bomlási elméletet.
Az alfa-részecskék fémfólián való szóródásából következtetett az atomok szerkezetére. A Rutherford-féle
atommodell szerint a kis méretû és a nagy tömegû atommag körül körpályákon keringenek az elektronok.
Elsôként figyelt meg mesterséges magátalakítást: nitrogént bombázott alfa-részecskékkel.
Niels Henrik Bohr (1885–1962):
Nobel-díjas (fizikai, 1922) dán fizikus, egyetemi tanár. J. J. Thomson tanítványa, majd E. Rutherford munkatársa,
mellette dolgozta ki az új, a kvantumfeltételekkel összhangban lévô atommodelljét (Bohr-féle atommodell, 1913).
Werner Karl Heisenberg (1901–1976):
Nobel-díjas (fizikai, 1932, a díjat 1933-ban adták át) német fizikus. A müncheni egyetemen tanult, majd dok-
torált (1923). Legnagyobb eredménye a kvantummechanika megalapozása: ez a kvantumos jelenségek leírá-
sára addig még nem használt matematikai módszernek, az ún. mátrixszámításnak az alkalmazását jelentette. Ez-
zel alapvetôen hozzájárult az atom szerkezetének pontosabb leírásához is. Heisenberg az elméleti fizika széles
területén eredményesen kutatott; a fizika és a filozófia közötti kapcsolat értelmezésével is foglalkozott, és
gondolatai alapvetôen hatottak a kutatások irányvonalára.

9
1. 10 , azaz egymilliárd darab atom fér el 10 cm hosszon.
2. Az atommagban protonok és neutronok vannak, és egy proton vagy egy neutron tömege 1840-szer nagyobb, mint egy
elektron tömege.
3. Melyiknek nagyobb a tömege?
a) a proton > az elektron e) az atommag < az atommag
b) a neutron > az elektron összes protonja
c) a proton = a neutron f) az atom > az atom
d) az elektronfelhô < az atommag összes neutronja összes elektronja
4. Melyiknek nagyobb a térfogata?
a) az atom > az atommag c) az elektronfelhô = az atom
b) az elektronfelhô > az atommag

1. A) Hamis. D) Igaz.
B) Hamis, a neutron semleges részecske. E) Hamis, a neutronok tömege is meghatározó.
C) Igaz, az atom méretét az elektronfelhô határozza meg. F) Igaz.
2. Az atom felosztása Az elemi részecske neve és jele Viszonyított tömeg Viszonyított töltés
proton p+ 1 +1
atommag
neutron n0 1 0
elektronhéj elektron e– 0,0005 –1

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 99
3. A protonok és neutronok.
Az elektronok állandó mozgásukkal kitöltenek egy meghatározott teret az atommag körül, ezt elektronfelhônek nevez-
zük. Az elnevezés kifejezi, hogy nincs éles határfelülete az atomnak.
4. Az atom átmérôje 10 –10 m nagyságrendû, az atommag átmérôje pedig 10 –15 m nagyságrendû, tehát az atommag
5 nagyságrenddel kisebb, mint az atom, azaz százezred része az atomnak.
*5. Démokritosz • • az elektron felfedezése
Dalton • • oszthatatlan atom
Rutherford • • ahány féle anyag, annyiféle atom van
Curie házaspár • • a radioaktivitás vizsgálata
Bohr • • „mazsolás puding” modell
Thomson • • az elektronok valószínû tartózkodását az atomban
kvantummechanikai atommodell • matematikai függvények írják le
• „parányi naprendszer” modell
• az atommag felfedezése
• az atom „héjas” szerkezete
6. Mikor írta Wells a fent említett regényét? 1913-ban. Mi a címe? A fölszabadult világ. Milyen jelenségrôl ír az idézett
részletben? Arról ír, hogy az atom nem oszthatatlan, és elbomlásakor nagy energiamennyiség keletkezhet. Wells saját
korában mit tudtak az atomról? 1913-ban annyit tudtak az atomról, hogy az atom protonokból és elektronokból áll
(a neutront csak késôbb fedezték fel). Rutherfordnak milyen szerepe volt az atomszerkezet kutatásában? Mikor alkotta
meg atommodelljét? Kísérletileg bebizonyította, hogy az atom közepén egy parányi, de jóformán az atom teljes töme-
gét meghatározó pozitív töltésû mag van.
Az általa megalkotott atommodell olyan, mint egy parányi naprendszer: az atom közepén lévô pozitív töltésû mag a
Nap, és körülötte a negatív töltésû elektronok úgy keringenek, mint a Nap körül a bolygók. Atommodelljét 1911-ben
alkotta meg. Mikor kereste fel Szilárd Leó Rutherfordot? 1933 ôszén, Angliában. Ki számolt be errôl a találkozóról?
Teller Ede. Hogyan vélekedett Rutherford az atomenergia hasznosításáról? Igaza volt? Rutherford nem hitt az atomener-
gia felhasználhatóságában, nem volt igaza, mert 1934. március 12-én Szilárd Leó szabadalmat jelentett be a neutron-
láncreakciókkal kapcsolatban, aminek során az atomenergia felszabadítható.
Mi a véleményed arról, hogy egy nagy hírû, fontos felfedezést tett tudós késôbb, egy tudományos problémával kapcsolatban
„maradinak” bizonyul? A tudománytörténet több ilyen példát is ismer (Dr. Balázs Lóránt A kémia története c. könyve alapján):
a) Cavendish korának kiemelkedô tudósa volt. Felfedezte a hidrogént, a levegôvel végzett rendkívül pontos kísérletei
alapján már 1785-ben eljutott a nemesgázok létezésének feltételezéséig, amelyeket csak egy évszázaddal késôbb fedez-
tek fel. Ugyanakkor, annak ellenére, hogy még az életében felfedezték az oxigént, bevezették az égés oxigénelméletét,
ô mégis élete végéig a téves flogisztonelmélet híve maradt.
b) 1912-ben Küster megadta a hemin (a vér piros festékanyaga) molekulaszerkezetét, amelyet a Nobel-díjas Willstätter
kifejezetten hibásnak tartott, pedig Küsternek lett igaza.
c) Svante Arrhenius 1883-ban doktori disszertációjában kifejtette ionelméletét (ma elektrolitos disszociációnak nevezzük
a folyamatot, amikor pl. a szilárd NaCl vizes közegben Na+-okra és Cl–-okra esik szét). Az uppsalai egyetem híres ké-
miaprofesszora, Cleve nem fogadta el a fiatal kutató elméletét: „Ebben a pohárban sóoldat van. Ön csakugyan elhiszi,
hogy benne csak úgy úszkálnak a nátrium- és kloridionok?”
*7. Elektron.
22. óra: Az atommag
A legfontosabb az, hogy a tanulók megértsék: az atommagok a kémiai változások során nem változnak,
az atommagok változásához (bomlásához vagy egyesüléséhez) felszabaduló vagy szükséges energia sok
nagyságrenddel meghaladja a kémiai változásoknál fellépô energiamennyiséget. A radioaktivitás az atom-
mag változása, bomlása, tehát ezt sem tudjuk kémiai módszerekkel befolyásolni.
Interaktív tananyag Táblázatok a tankönyvbôl: 12. 18. táblázat: Néhány atom felépítése (72. o.)
13. 19. táblázat: A szén izotópjai (72. o.)
14. 20. táblázat: A hidrogén izotópjai (73. o.)
Háttér
A magerôk
Az eddigi ismeretek alapján jogos kérdés, hogy ha az atommagban olyan rendkívül kis helyre oly sok pozitív töl-
tés zsúfolódik össze, hogyan lehetséges, hogy azonos töltésük következtében nem taszítják szét a magot.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 100
A nukleonokat (a mag részecskéit: a protonokat és a neutronokat együttesen) az ún. magerôk tart-

ják össze. Ezek az erôk nem függnek a töltéstôl, rendkívül nagy erôhatások, de csak igen kis távolságban
hatnak. Annak ellenére, hogy nem függnek a töltéstôl, csak protonokból álló atommag nem ismert, a
neutronoknak az atommagban a protonokat összetartó szerep jut.
Az urán radioaktív bomlása, a radioaktív sugárzás
Az atommagban a neutronok száma a protonok számához képest a rendszám növekedésével nô. Ez azt
jelenti, hogy míg a kisebb rendszámú atomoknál kb. ugyanannyi neutron van, mint proton, a nagyobb
rendszámúaknál már több a neutron. Pl. a higanyatom egyik izotópjának az atommagjában 80 proton és
120 neutron van, vagy az urán radioaktív izotópjában 92 proton mellett 143 neutron van. Bizonyos ké-
miai elemek egyes izotópjainak atommagjai önként, spontán módon bomlanak (radioaktív izotópok).
A maghasadási láncreakciókban (amelyek lejátszódnak az atombombában vagy az atomerômûvekben is)
a magban lévô „neutron-többletnek” nagy szerepe van. Például a 235-ös tömegszámú urán-izotópnál
maghasadás lép fel neutronok hatására:
235
92U + 10n = 139 56Ba + 86 36Kr + neutronok
A fenti radioaktív bomlás szerint az urán atommagjában 143 neutron van, míg a maghasadás után
keletkezô bárium és kripton atommagjában összesen 133 neutron van. A felszabaduló neutronok újabb
urán atommagokat bombáznak, azok bomlanak, így jön létre láncreakció. A felszabaduló atomenergia a
kémiai energiákhoz képest jóval nagyobb: 1 kg urán hasadásakor felszabaduló energia kb. 3000 tonna,
vagyis 3 . 106 kg szén elégésekor keletkezik. A világ harminc országában 431 energiatermelô reaktor
mûködik. A megtermelt villamos energia mennyisége 2230 TWh/év [TW: tera watt = 1012 W], amely
ezen országok villamosenergia-felhasználásának közel 23%-a. Magyarországon a paksi atomerômûben
négy reaktorblokk üzemel. A paksi atomerômûben elôállított villamos energia mennyisége
14 TWh/év , amely az ország villamosenergia-felhasználásának közel 43%-a.
A radioaktivitás az atommag bomlásának kísérôjelensége, amely semmiféle kémiai módszerrel nem
befolyásolható. A kémiai változások az atommagot nem befolyásolják, a kémiai változások energiája sok
nagyságrenddel kisebb, mint amekkora energiával az atommagban változást lehetne elérni.
A radioaktív bomlást különbözô sugárzások kísérik. Sugárfizikai és sugárbiológiai szempontból két
csoportra oszthatjuk ezeket: ionizáló sugárzások (az emberi szervezetben kimutatható fizikai és kémiai
kölcsönhatásokat okoznak) és nem ionizáló sugárzások (biológiai hatásukról jóval kevesebbet tudunk,
kimutatható fizikai és kémiai változásokat nem okoznak). Sugárfertôzéskor az elnyelt dózis bármely io-
nizáló sugárzásra vonatkozóan az adott anyagban elnyelt energia és a besugárzott tömeg hányadosa,
mértékegysége a J/kg , jele a gray (Gy). Ha ezt az értéket megszorozzuk egy ún. biológiai hatásosságot
jellemzô tényezôvel, akkor megkapjuk az adott szerv várható biológiai károsodását jellemzô egyenérték
dózist, melynek jele a sievert [ejtsd: szívert] (Sv).
Az ún. természetes háttérsugárzásból (kozmikus sugárzás, földi eredetû sugárzás) eredô sugárterhe-
lés átlagosan 2,4 mSv/év [mSv: millisievert]. Léteznek ennél lényegesen magasabb „hátterû” területek is,
amelyek fôleg a nagyobb radonkoncentrációnak tudhatók be. Ehhez a sugárdózishoz adódik hozzá az
egyéb forrásból származó sugárterhelés: egészségügyi vizsgálat (röntgendiagnosztika, izotópdiagnosztika,
sugárkezelés), egyéb sugárzás (nukleáris balesetek, fegyverkezési balesetek). Egyéni érzékenységtôl füg-
gôen kb. 1 Gy a küszöbdózis, mely fölött az emberi szervezetet károsodás érheti.
Fontos tudni, hogy a radioaktív sugárzás semlegesítésére vagy a radioaktív bomlás megszüntetésére
semmiféle módszer nincsen, csak a radioaktív anyag elôl való elzárkózás, annak eltávolítása, elszállítása,
vagy a sugárzás leárnyékolása. Ezt azért is érdemes tisztázni, mert 1986-ban, a csernobili atomerômû
katasztrófájakor hozzánk eljutó radioaktív porszennyezôdés esetén sokan azt gondolták, hogy ha meg-
fôzik a zöldséget, akkor a radioaktivitása már veszélytelenné válik.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 101
Sugárzási veszélyhelyzet (sugárbaleset) korai idôszakában az elkerülhetô dózisokra való sürgôs intéz-
kedési ajánlások.
A beavatkozás típusa Elkerülhetô dózis
elzárkózás (max. 2 napra) legalább 10 mSv effektív dózis
kitelepítés (max. 1 hétre) legalább 50 mSv effektív dózis
jódtabletták szedése legalább 100 mGy pajzsmirigydózis
A jódtabletták szedése azért kiemelt fontosságú, mert a reaktorbalesetek során nagy valószínûséggel kü-
lönféle jódizotópok kerülnek ki, amelyek sugárzása veszélyes, és a jód elsôsorban a pajzsmirigyben hal-
mozódik fel. A jódizotópok többsége azonban rövid (órás, napos) felezési idejû. A jódtabletták szedé-
se azért hatásos, mert a szervezetbe bevitt nem radioaktív jód kielégíti a pajzsmirigy jódszükségletét,
mintegy blokkolja a jódfelvételt, s így a késôbb a szervezetbe bejutó radioaktív jód már nem épül be,
hanem távozik a vizelettel. A fentiekbôl következik, hogy a tabletták szedése akkor a leghatásosabb, ha
már a radioaktív szennyezés megérkezése elôtt néhány órával megkezdôdik, 1–2 óránál hosszabb idô
elteltével már nem érdemes ezzel a módszerrel védekezni.
Oktatási intézmények „Biztonsági programjának” kialakítása nukleáris balesetek esetén

(A Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság Titkárságának megbízásából kiadott nyomtatvány alap-
ján, 1997.)
Kiemelt fontosságú a tanulóifjúság védelme, mivel az akkumulálódó dózis náluk nagyobb eséllyel okoz-
hat betegséget életük folyamán.
Elsôdleges feladat a megfelelô tájékoztatás, az atomenergia felhasználásával kapcsolatos minimális
szükséges ismeretek átadása.
Az iskolákat fel kell készíteni a nukleáris veszélyhelyzetre való megfelelô reagálásra, ha mégoly cse-
kély valószínûséggel következhetnek is be. Az ilyenkor követendô magatartást, az elhárítási és védelmi
intézkedések terveit, valamint azok megismertetését, az általános és ismétlôdô oktatás, tájékoztatás
rendjét, a megvalósítás személyi és tárgyi eszközeit az iskolai Biztonsági programokban célszerû lefek-
tetni. Ugyancsak fontos a szülôk megfelelô tájékoztatása.
Fel kell mérni a lehetséges veszélyhelyzeteket, azaz kockázatelemzést kell végezni. Ez tartalmazhatja:
a) az iskola környezetének feltérképezését, azaz
– van-e a közelben atomerômû, vagy egyéb nukleáris létesítmény;
– milyen az uralkodó széljárás, milyenek a csapadékviszonyok;
– milyenek a felszíni vizek, amelyek adott esetben a radioaktív szennyezés terjedésében szere-
pet játszanak;
– hogyan helyezkednek el a fô közlekedési útvonalak, amelyek potenciális menekülési útvonal-
ként szolgálhatnak;
b) az iskola belsô környezetének feltárását, azaz
– melyek az elzárkózásra alkalmas helyiségek;
– milyen optimális útvonalon lehet ezeket a helyiségeket az épület különbözô pontjairól megkö-
zelíteni;
– hogyan lehet hozzáférni az elsôsegélynyújtó eszközökhöz, jódtablettákhoz és egyéb gyógyszerekhez;
– a kitelepítés vagy áttelepítés optimális tervét;
c) az iskola és környezetének viszonyát, azaz
– a riasztási lánc tervét;
– milyen hírközlô eszközök állnak rendelkezésre a szülôk, kollégisták stb. értesítésére, illetve a
hatóságokkal való kapcsolattartásra;

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 102
– honnan érkezik az iskola ivóvize, képezhetô-e legalább néhány napos biztonsági tartalék;
– honnan szerezhetô be esetleg biztonságos élelmiszer, gyógyszer.
Az oktatási intézményekben foganatosított intézkedéseknél fokozottan számolni kell pszichológiai ténye-
zôkkel (pl. elzárkózáskor), amelyek megnehezíthetik a fegyelem fenntartását, ezért a pedagógusok felkészí-
tésénél erre is hangsúlyt kell fektetni. Pl. a pánikot megelôzendô figyelemelterelô foglalkoztatásnál nem sza-
bad olyan játékokat vagy bármilyen egyéb foglalatosságot engedélyezni, amely fokozott légzéssel jár.
Végül fontos, hogy baleseti szituációban az oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok feladata
elsôsorban a fegyelem fenntartására, a tanulók adatainak feljegyzésére és az esetleges elsôsegélynyújtás-
ra terjed ki. A szakszerû balesetelhárítási tennivalók végrehajtása a megfelelô hivatalos szervek feladata
és kötelessége. Ezek legfontosabb képviselôje a Polgári Védelem.

1. a) nátrium, b) 11, c) 11, d) 11.
41
2. 20Ca (kalcium).
3. Magnézium.
4. 35 – 17 = 18 neutront tartalmaz, 1735Cl.
5. A foszfor rendszáma 15, tehát atommagjában 15 proton van, és a semleges foszforatom elektronfelhôjét 15 elektron
alkotja. Relatív tömege 31, tehát a 15 proton mellett 16 neutron van.

1. C) 1. (Az eddig tanultak alapján mindkettôre igaz az állítás, bár tudjuk, hogy az 1-es tömegszámú hidrogén atommagjában
nincsen neutron.)
B) 2. A) 4. C) 6. C) 8. A) 10.
A) 3. D) 5. A) 7. D) 9.
2. a) 40 12 32
18Ar b) 6C c) 16S
3. a) Alumínium b) 13 c) 27 d) 14 e) 13 f) 13
4. B) Hamis, mert a hidrogénatomnak ezt az izotópját deutériumnak nevezzük, és 2-es a tömegszáma.
*5. Az atommagon belül a részecskékre hatnak az ún. magerôk, amelyek függetlenek a töltéstôl, és nagyságrendekkel
nagyobb erôt jelentenek, mint a töltésbôl adódó vonzás, illetve taszítás. A magerôk azonban csak igen kis távolsá-
gon belül hatnak. Mindazonáltal nem létezik olyan stabilis atommag, amelyben több proton van, és nincs neutron.
A neutronok jelenléte stabilizálja az atommagokat.
*6. Az alkimisták szerint mire való a „bölcsek köve”? Mindenfajta fémet arannyá változtat, és általa nyerhetô az életelixír
nevû folyadék is, amely halhatatlanságot biztosít fogyasztójának. Magyarázd meg, hogy miért nem teljesülhet az
alkimisták vágya, hogy aranyat állítsanak elô más elembôl! Elemátalakításkor más rendszámú atomot kell elôállítani,
vagyis az atommagot kell átalakítani. Ez olyan nagy energiát igényel, ami a kémiai reakciók energiaváltozásait több
nagyságrenddel meghaladja, tehát kémiai reakció során nem mehet végbe atommag-reakció. Hogyan lehetne a mai
kor ismereteit felhasználva más elembôl aranyat elôállítani? Atomenergiát felhasználva más atomból lehetne arany-
atomot készíteni. A mesterséges elemátalakítás történhet úgy, hogy óriási gyorsítókban felgyorsított részecskével
(pl. protonnal, neutronnal, He-atommaggal) „bombázzák”, vagyis ütköztetik az átalakítani kívánt atommagot.
Véleményed szerint miért nem gyártanak így aranyat? Az így kapott arany rendkívül drága, hiszen „atomonként”
állítják elô.
*7. 4.
T
É
2. 3. R
P T F
1. R Ö O
A T O M M A G
T T E A
O O G T
M N S
Z
Á
M

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 103
23. óra: Az elektronszerkezet

Értelmezni kell a gyerekeknek, hogy azt nem tudjuk megmondani, hogy hol van éppen az elektron az
atomban, csak azt tudjuk megadni, hogy az atommagtól bizonyos távolságú, meghatározott térfogatú
részben nagy valószínûséggel (90%-os valószínûséggel) megtalálható. A másik fontos dolog, amit
a gyerekeknek meg kell érteniük, hogy attól függôen, hogy az elektronok az atommaghoz közelebb vagy
távolabb tartózkodnak, más-más energiával rendelkeznek. A kedvezôbb helyzet általában alacsonyabb
energiaszintet jelent, tehát ha az elektron az atommaghoz közelebb található (az atommag vonzó hatá-
sa jobban hat rá), akkor ez kedvezôbb, az ilyen elektron alacsonyabb energiaszintet képvisel.
Ahhoz, hogy egy elektront kiszakíthassunk az atomból, energiát kell befektetnünk. Ha eleve a nagyobb
energiával rendelkezô elektront akarjuk kiszakítani, akkor ezt kevesebb energiabefektetéssel tudjuk elérni, mint-
ha egy kedvezôbb helyzetû, alacsonyabb energiaszinten lévô elektront akarnánk kiszakítani. Ezért az atommag-
tól legtávolabb esô, legkülsô héjon lévô elektronokat tudjuk a legkönnyebben, a legkisebb energiabefektetés-
sel kiszakítani az atomból, vagy még távolabbi, nagyobb energiaszintû elektronhéjra juttatni, gerjeszteni.
A lángfestési kísérletek alapja, hogy energia (itt: hôenergia) segítségével a külsôbb elektronhéjra gerjesztett
elektronok, ha „visszaesnek” az alacsonyabb energiaszintû héjakra, eközben energiát sugároznak ki. A leadott
energiát a lángfestés esetén fényenergia formájában adják le, amit mi különbözô színekként érzékelünk.
Ha illatszerszórókat feltöltünk a különbözô vizsgálandó sók oldatával, akkor az óra elôkészítése nem igé-
nyel sok idôt.
Kísérlet Anyag Eszköz
Lángfestés lítium-, nátrium-, kálium-, kalcium-, bári- illatszerszóró flaskák (a megfelelô olda-
umsóoldatok (például fémkloridok) tokkal feltöltve), Bunsen-égô, gyufa
Interaktív tananyag Kísérlet: 21. Lángfestés
Képek, ábrák: 56. 125. ábra: A H-atom elektronfelhôje (75. o.)
57. A H-atom (75. o.)
58. A He-atom (76. o.)
59. 126. ábra: Az elektronhéjak (75. o.)
60. 127. ábra: Az Al elektronszerkezete (75. o.)
61. 128. ábra: Az elektronok energiaszintjei (76. o.)
62. 129. ábra: A Na-atom gerjesztett állapota (77. o.)
Háttér
A pályaenergia
Az atompálya az a térrész az atomon belül, melyben 90%-os valószínûséggel megtalálható az elektron.
Az adott atompálya energiája (a pályaenergia) az az energia, amely akkor szabadul fel, ha az elektron a vég-
telenbôl az adott atompályára zuhan. Mértékegysége kJ/mol. A „végtelen” ebben az esetben azt a távolsá-
got jelenti, ahol a mag vonzása már nem hat az elektronra. A definícióból következik, hogy a maghoz leg-
közelebbi pályán lévô elektronok veszítenek legtöbb energiát, azaz a legbelsô pályán lévô elektronok van-
nak a legalacsonyabb energiaszinten, míg a távolabbi pályán lévô elektronoknak nagyobb az energiája. Ezt a
tanulóknak nagyon nehéz lenne megérteni, hiszen azt mondjuk, hogy a külsô héjon lévô elektronokat lehet
a legkisebb energiával eltávolítani az atomból. Éppen ezért célszerû, ha egyáltalán nem említjük az elektro-
nok pályaenergiáját, hanem úgy fogalmazunk, hogy „a legkönnyebben eltávolítható elektron”, a „legerôseb-
ben kötött elektron”.
Az atomok elektronszerkezete
Az elektronszerkezetet bonyolult matematikai számításokkal a kvantummechanika írja le. Az elektron nem
fogható fel kis „golyócskának”, amely meghatározott pályán kering. Az atomban kötött elektronnak nem

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 104
tudjuk pontosan leírni a helyét az idô függvényében, mint egy körmozgást végzô golyónak. Az elektronnál
csak azt lehet megmondani, hogy egy helyen mekkora valószínûséggel tartózkodik.
Az atomba zárt elektron helye nem tetszôleges, az elektronok nem lehetnek az atomban „akárhol”,
és nem lehet tetszôleges nagyságú az energiájuk. Az atomban lévô elektronok energiájának az értéke
minden atomra jól definiált, amelyet az atommag pozitív töltésének és az elektron negatív töltésének a
vonzása és az elektronok egymás közötti taszítása szab meg.
A kvantumszámok
Az elektron pályáját, az atompályát ismerjük, ha tudjuk, hogy
– mekkora az atompálya átlagos távolsága az atommagtól,
– milyen az atompálya alakja,
– milyen irányban helyezkedik el az atompálya (mágneses térben).
Az atompályák fenti adatait 3 kvantumszámmal egyértelmûen leírhatjuk.
A fôkvantumszám – jele n – jellemzi az atompályának a magtól való távolságát, vagyis a méretét. A tá-
volság növekedésével n értéke is nô.
n értékei lehetnek: 1, 2, 3, ......n
n = 1 a maghoz legközelebbi lehetséges helyzetet jelöli, n = 2, n = 3 egyre nagyobb távolságokat je-
lentenek az atommagtól.
Az azonos fôkvantumszámú elektronokat egy elektronhéjhoz tartozónak mondjuk.
Az azonos fôkvantumszámú pályák héjakat képeznek.
A héjak betûjelei n különbözô értékeinél:
n: 1, 2, 3, 4, 5,...
jele: K, L, M, N, O,...
A mellékkvantumszám (jele l) az atompálya térbeli alakját jellemzi.
A legbelsô pálya csak gömbszimmetrikus lehet, a nagyobb fôkvantumszámú (nagyobb méretû) pályák
más alakúak.
l értékei lehetnek: 0, 1, 2, 3, ....... (n – 1)
Az azonos mellékkvantumszámú elektronok egy alhéjat alkotnak.
A megfelelô alhéjak betûjelei (a betûjellel gyakrabban jelöljük az alhéjakat)
l: 0, 1, 2, 3, .....(n – 1)
jele: s, p, d, f,
alak: gömb súlyzó bonyolult térbeli alakzatok
A mágneses kvantumszám (jele m) az atompálya térbeli irányát adja meg mágneses térben. A gömb-
szimmetrikus töltéseloszlásnak természetesen nincs térbeli iránya, ott a mágneses kvantumszám értéke
0, a többi pályák esetén:
m értékei lehetnek: – l, – l + 1, – l + 2, … 0, 1, 2, .... +l
A fô-, a mellék- és a mágneses kvantumszámok az atompályáját jellemzik az atomban.
Az atomban lévô elektron mágneses tulajdonsága kétféle lehet, ezt a spinkvantumszámmal (spinnel) jel-
lemezzük: ms: +1/2, illetve –1/2.
A pályaenergiáról tudni kell, hogy

– negatív érték, mert az elektron energiát veszít, miközben a magvonzás következtében adott pályára lép,
– az azonos fô- és mellékkvantumszámú pályák energiái azonosak,
– az azonos fôkvantumszámú, de eltérô mellékkvantumszámú pályák energiái nem nagy mértékben kü-
lönböznek egymástól,
– az egyes atompályákhoz tartozó pályaenergiák jelölése: E1s E2s E2p E3s ...

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 105
További általános törvényszerûségek az elektronszerkezet kiépülésével kapcsolatban:

– a Pauli-elv, amely kimondja, hogy egy atomban nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy
kvantumszáma megegyezik, legalább az egyik kvantumszámukban különbözniük kell;
– az energiaminimum elve, amely szerint mindig a lehetô legalacsonyabb energiájú pályára lép be az
elektron.
– a Hund-szabály, amely kimondja, hogy egy adott alhéjon az elektronok úgy helyezkednek el, hogy
közülük minél több legyen párosítatlan. Mivel a párosítatlan elektronok azonos spinûek, a feltöltôdés
úgy történik, hogy egy alhéjon minél több azonos spinû elektron legyen.
Az egyes héjakon (azonos fôkvantumszám) és alhéjakon (azonos mellékkvantumszám) elhelyezkedô

elektronok maximális száma a Pauli-elv értelmében:
l elektronok
n m ms atompálya
szám betûjel száma
1 0 s 0 +1/2, –1/2 1s 2
2 0 s 0 +1/2, –1/2 2s 2
1 p –1, 0, +1 +1/2, –1/2 2p 6
8
3 0 s 0 +1/2, –1/2 3s 2
1 p –1, 0, +1 +1/2, –1/2 3p 6
2 d –2, –1, 0, +1, +2 +1/2, –1/2 3d 10
18
4 0 s 0 +1/2, –1/2 4s 2
1 p –1, 0, +1 +1/2, –1/2 4p 6
2 d –2, –1, 0, +1, +2 +1/2, –1/2 4d 10
3 f –3, –2, –1, 0, +1, +2, +3 +1/2, –1/2 4f 14
32
Ha egy alhéjon éppen a maximális számú elektron van, telített az alhéj. A számokkal és betûjelekkel
történô jelölés nem mutatja, hogy az egyes alhéjakon hogyan helyezkednek el az elektronok. Ezt a cel-
lás ábrázolás szemlélteti.
A cellás ábrázolás esetén egy-egy négyzet egy-egy atompályát jelöl, az ellentétes spinû elektronokat
ellentétes irányú nyilak jelzik. Például a foszfor elektronszerkezetének jelölése:
15P: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p3
↑↓ ↑↓ ↑↓ ↑↓ ↑↓ ↑↓ ↑↓ ↑↓ ↑↓
telített alhéjak félig telített alhéj
Az alhéjak feltöltôdésének sorrendje olyan, hogy az atom energiája a legkisebb legyen. Azt várnánk,
hogy egy-egy héj feltöltôdik teljesen, és azután kezdôdik meg a következô, eggyel nagyobb fôkvantum-
számú héj feltöltôdése. Ez azonban a nagyobb rendszámú elemeknél nem így történik. A gömbszim-
metrikus pályák elôbb töltôdnek fel elektronokkal, mint a bonyolultabb alakú d és f pályák. Az atompá-
lyák feltöltôdésének a sorrendje:
1s
2s 2p
1s → 2s → 2p → 3s → 3p → 4s → 3d →
3s 3p 3d
4s 4p 4d 4f 4p → 5s → 4d → 5p → 6s → 4f →
5s 5p 5d 5f 5d → 6p → 7s → 5f → 6d
6s 6p 6d
7s

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 106

Kísérleti megfigyelések: Lángfestés
Milyen színûre festette a lángot a nátrium: sárgára, a kálium: ibolyaszínûre, a kalcium: téglavörösre, a lítium: bíborvörösre,
a bárium: halványzöldre.
Feladatok
1. Hat rá az atommag vonzása és a többi elektron taszító hatása.
2. a) A lítiumnak 1 vegyértékelektronja van a legkülsô elektronhéján.
b) A bórnak 3 vegyértékelektronja van a legkülsô elektronhéján.
c) A szénnek 4 vegyértékelektronja van a legkülsô elektronhéján.
*3. Mivel az atommag pozitív töltése változatlan maradt, de eggyel kevesebb negatív töltésû elektron veszi körül, pozitív
töltésû lesz a létrejövô részecske.
*4. Az atommagtól legtávolabbi elektronhéjon lévô elektront lehet könnyebben gerjeszteni.
A vegyértékhéj egyik elektronját lehet könnyebben gerjeszteni.

1.
Az atommagban van Elektronok száma az atomban Tömegszám Rendszám Az elem neve és vegyjele
15 proton és 16 neutron 15 31 15 foszfor, P
10 proton és 10 neutron 10 20 10 neon, Ne
29 proton és 34 neutron 29 63 29 réz, Cu
16 20 28
2. 8O 10Ne 14Si
Mi az elem neve? oxigén neon szilícium
Mennyi a rendszáma? 8 10 14
Mennyi a tömegszáma? 16 20 28
Hány proton van az atommagjában? 8 10 14
Hány neutron van az atommagjában? 8 10 14
Hány elektron van egy atomjában? 8 10 14
3. Vegyjel Név Rendszám p+ száma Tömegszám no száma e- száma
N nitrogén 7 7 15 8 7
Ne neon 10 10 20 10 10
O oxigén 8 8 16 8 8
Cl klór 17 17 37 20 17
F fluor 9 9 19 10 9
4. a) Egy elem másik elemmé alakul, ha megváltozik az atomban a protonszám/neutronszám/elektronszám.
b) Az ellentétes töltések vonzzák/taszítják egymást.
c) Az atomban elektromos vonzóerô mûködik az elektronok között/a protonok között/az elektronok és protonok között.
d) Az atomban elektromos taszítóerô mûködik az elektronok között/a protonok között/az elektronok és protonok között.
e) Az alumíniumatomban az atommaghoz legközelebbi/legtávolabbi elektronra hat a legerôsebb vonzóerô.
f) Az alumíniumatomból a vegyértékhéjról/atomtörzsbôl lehet a legkisebb energiabefektetéssel elektront eltávolítani.
5. Az elem minôségét: a protonok száma.
A rendszámát: a protonok száma. .
A vegyértékelektron-szerkezetét: a legkülsô héjon 6 elektron van. :S. :
*6. Milyen nemzetiségû volt Bohr? Dán nemzetiségû. A közvélemény honnan ismerte a nevét eleinte? Focista volt. Jelle-
mezd saját szavaiddal a Bohr-féle atommodellt! Bohr szerint az elektronok nem keringhetnek akárhol a mag körül, ha-
nem csakis meghatározott sugarú pályákon, héjakon. Egy-egy héjon csak meghatározott számú elektron foglalhat he-
lyet, és meghatározott energiával rendelkeznek. Mekkora a szöveg szerint egy atom átmérôje? Az atomok átmérôje kö-
rülbelül a milliméter tízmilliomod része. Ezt fejezd ki tíz hatványaként: 10 –7 mm = 10 –10 m. Ha gombostûfejnyinek
képzeljük el az atommagot, akkor a legközelebbi elektron kb. hány méter sugarú pályán mozoghat körülötte? Az elekt-
ronok 20-tól 150 méter sugarú kör- vagy ellipszispályán keringenek az atommag körül.
Mi történik a világító fénycsövekben lévô atomok elektronszerkezetével?

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 107
külsô héj energiaszintje: itt nagyobb energiájú elektronok találhatók
belsô héj energiaszintje: itt kisebb energiájú elektronok találhatók
Milyen párhuzam található a karikatúra és a különbözô atommodellek között? Egyik sem hû képe a valóságnak, csak
segít megérteni a valóságot.
*7. atomtörzs
24. óra: Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer

Ennek az órának a legfôbb célja, hogy a tanulók megértsék ezen a szinten a periódusos rendszer és az
atomok elektronszerkezete kiépülésének kapcsolatát. Meg kell látni az összefüggést a periódusok és az
elektronszerkezet, valamint a csoportok és a vegyértékhéj szerkezete között. Az elmondottakat úgy
gyakoroltathatjuk, ha sorra véve a periódusos rendszer elemeit, az elsô 20 elem atomjának elektron-
szerkezetét részletesen megbeszéljük.
Meg kell ismerkedniük a periódusos rendszer egyes csoportjaival is. Mivel a hasonló vegyértékelektron-
szerkezet hasonló kémiai tulajdonságokat eredményezhet, ezek hasonló tulajdonságú elemcsoportokat is je-
lentenek egyben (alkálifémek, alkáliföldfémek stb.). Ismételjük át az 5. órán tárgyaltakat (kémiai elemek cso-
portosítása)!
Interaktív tananyag Képek, ábrák: 63. 130. ábra: Mengyelejev (78. o.)
Tartalomjegyzék: 9. Periódusos rendszer
Háttér
A periódusos rendszer különbözô felosztása, az elemek csoportosítása
a) Fémek – félfémek – nemfémek
Fémek: – fémes tulajdonságúak (jellemzôjük a szürkés szín, a fémes fény, a szilárd halmazállapot szobahô-
mérsékleten, a jó megmunkálhatóság, a jó hô- és áramvezetés, az egymással való ötvözhetôség),
– fémrácsos szerkezetûek,
– kis elektronegativitásúak (kémiai reakcióikban a kevés számú vegyértékelektront leadják, így
gyakran képeznek kationokat),
– kevés számú vegyértékelektronjuk van.
A vegyértékelektron-szerkezet alapján további csoportosítás is lehetôvé válik a periódusos rendszerben,
és az azonos vegyértékelektron-szerkezetet általánosan is jelölhetjük:
– alkálifémek (ns1) [Li, Na, K, Rb, Cs, Fr]
– alkáliföldfémek (ns2) [Be, Mg, Ca, Sr, Ba, Ra]
– földfémek (ns2np1) [Al, Ga, In, Tl]
– átmeneti fémek ((n–1)d1–10ns1–2) [d-mezô fémei]
– IV. fôcsoport (ns2np2) [Sn, Pb]
– V. fôcsoport (ns2np3) [Bi]
– ritkaföldfémek ((n–2)f1–14(n–1)d0–1ns2) [f-mezô fémei: lantanidák, aktinidák]
Nemfémek: – fizikai tulajdonságaik nem egységesek,

– szerkezetük nem egységes,

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 108
– nagy elektronegativitásúak (kémiai reakcióikban gyakran képeznek aniont vagy kovalens

kötésû vegyületet),
– nagyobb számú vegyértékelektronnal rendelkeznek.
További csoportosításuk a periódusos rendszerben az azonos vegyértékelektron-szerkezet általános je-
lölésével: – I. fôcsoport (ns1) [H]
– széncsoport (ns2np2) [C]
– nitrogéncsoport (ns2np3) [N, P]
– oxigéncsoport (ns2np4) [O, S]
– halogének (ns2np5) [F, Cl, Br, I]
– nemesgázok (külsô elektronjaikat nem tekintjük vegyértékelektronoknak, mivel kémiai
reakciókban gyakorlatilag nem vesznek részt) [He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn]
Félfémek: olyan kémiai elemek, melyeknek vannak fémes és nemfémes allotróp módosulataik is.
Allotróp módosulatok: egy kémiai elem olyan változatai, melyek molekulaszerkezetben vagy kristályszer-
kezetben eltérnek egymástól.
b) A periódusos rendszer „mezôi”

Azok az elemek tartoznak egy mezôbe, melyeknek azonos alhéjaik épülnek ki:
– s-mezô elemei (az s alhéj épül) [I. fôcsoport (H, alkálifémek), II. fôcsoport, He]
– p-mezô elemei (p alhéj épül) [III., IV., V., VI., VII., VIII. fôcsoport a He kivételével]
– d-mezô elemei (d alhéj épül) [átmeneti fémek]
– f-mezô elemei (f alhéj épül) [ritka földfémek: lantanidák, aktinidák]
Tendenciák a periódusos rendszerben:

Atomméret – a periódusos rendszer egyes periódusaiban általában balról jobbra, a növekvô rendszám-
mal általában csökken, csoporton belül lefelé, a növekvô rendszámmal növekszik.
Ionméret: A kationok sugara egy perióduson belül a rendszám növekedésével csökken, a csoportban
lefelé nô.
Ionizációs energia: a periódusos rendszerben periodikusan változik: minden periódusban az alkáliféme-
ké a legkisebb és a nemesgázoké a legnagyobb, egy oszlopon belül pedig lefelé haladva csökken.
A második ionizációs energia minden értéke nagyobb, mint az elsô ionizációs energiáé (pozitív ionról
kell a negatív töltésû elektront leszakítani), egy perióduson belül az alkáliföldfémeké a legkisebb és az
alkálifémeké a legnagyobb.
Elektronegativitás: a periódusos rendszerben az oszlopokban lefelé haladva általában csökken, és a pe-
riódusokban balról jobbra haladva általában nô.
A periódusos rendszerrôl néhány érdekesség

Az elemek csoportosítása, rendszerezése csak akkor jöhetett szóba, amikor már elegendô számú ele-
met ismertek, a XIX. sz. elejétôl. Döbereiner (1780–1849), Lothar Meyer (1830–1895) és még mások
is próbálkoztak valamiféle rendszerezéssel, de legsikeresebb az orosz Dimitrij Mengyelejev (1834–1895)
volt. Mengyelejev 1868-ban az orosz Kémiai Társaság ülésén számolt be elemrendszerérôl. Nem csak
az elemek fizikai adatait, hanem a kémiai tulajdonságokat is figyelembe vette. 1869-ben a következô-
képpen fogalmazta meg periódusos rendszerének alapelveit: „Ha az elemeket függôleges oszlopokba
rendezzük el növekvô atomsúly szerint úgy, hogy a vízszintes sorok hasonló tulajdonságú elemeket tar-
talmazzanak ismét csak növekvô atomsúlyuknak megfelelôen, olyan elrendezést kapunk, amelybôl több
általános következtetést vonhatunk le:
1. Az atomsúlyuk nagysága szerint elrendezett elemek tulajdonságaik periodikus változását mutatják.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 109
2. Kémiailag hasonló elemek atomsúlya vagy igen közel esik egymáshoz (Pt, Ir, Os), vagy azonos
nagysággal növekszik (K, Rb, Cs).
3. Az atomsúlyok szerinti elrendezés megfelel az elemek vegyértékének és bizonyos fokig a kémiai
viselkedésükben mutatott különbségnek, pl. Li, Be, B, C, N, O, F.
4. A természetben leggyakrabban elôforduló elemeknek kicsi az atomsúlya … és a legkönnyebb
elem, a hidrogén jogosan szerepel mint tömegegység.
5. Sok új elem felfedezését megjósolhatjuk, pl. a Si és az Al analóg elemei a 65-ös és a 75-ös atom-
súly között.
6. Néhány atomsúlyt feltehetôen javítani kell, pl. a Te atomsúlya nem lehet 128, hanem 123 és 126
közé kell esnie.”
A kémikusok kezdetben nem értették meg Mengyelejev elgondolásának a lényegét. A sikert az hoz-
ta meg a számára, amikor a megjósolt elemeket (az eka-bórnak nevezett szkandiumot, az eka-alumíni-
umnak nevezett galliumot és az eka-szilíciumot, a germániumot) felfedezték, és az elemek tulajdonságai
meglepô pontossággal megegyeztek a megjósoltakkal.
A 104-nél nagyobb rendszámú elemek elnevezésére 1997-ben született megegyezés. A IUPAC ajánlá-
sára a rendszám görög elnevezése alapján hárombetûs vegyjelet javasoltak, a következô számnevek alapján:
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
nil un bi tri quad pent hex sept oct enn
Ilyen alapon a 104-es elem az un-nil-quadium (Unq)
a 105-ös elem az un-nil-pentium (Unp) nevet kapta.
1997 elôtt ezeknek az elemeknek már adtak neveket, az irodalomban gyakran így szerepelnek, ami az
alábbi táblázatból kiolvasható:
Rendszám A rendszám alapján elnevezve A hivatalosan használt nevek
104 Unnilquadium (Unq) Rutherfordium (Rf)
105 Unnilpentium (Unp) Dubnium (Db)
106 Unnilhexium (Unh) Seaborgium (Sg)
107 Unnilszeptium (Uns) Bohrium (Bh)
108 Unniloktium (Uno) Hassium (Hs)
109 Unnilennium (Une) Meitnerium (Mt)
110 Ununnillium (Uun) Darmstadtium (Ds)
111 Unununnium (Uuu) Roentgenium (Rg)
Ezek az elemek azonban rendkívül rövid életû radioaktív elemek (felezési idejük többnyire 1 s-nál is ke-
vesebb), ezért a kémiai viselkedésük vizsgálata nehéz.

Feladatok
1. az alumíniumatomnak: három elektronhéja és három vegyértékelektronja van,
az oxigénatomnak: két elektronhéja és 6 vegyértékelektronja van,
és a brómatomnak: 4 elektronhéja és. . 7 vegyértékelektronja. van.
2. magnéziumatom: Mg: klóratom: :Cl . . . nitrogénatom: :N. .
3. a) Si (szilícium), b) F (fluor), c) Na (nátrium), d) O (oxigén).
4. a) 1 vegyértékelektronja, b) 7 vegyérékelektronja (halogének), c) 2 vegyértékelektronja van.
5. a) 10-es rendszámú, neon, Ne, b) 12-es rendszámú, magnézium, Mg, c) 10-es rendszámú, neon, Ne.

1. A) Hamis, mert a hidrogén is az I. fôcsoportba tartozik, de nem fém. B) Igaz. C) Hamis. D) Igaz.
E) Igaz. F) Hamis, mert a He legkülsô elektronhéján csak 2 elektron van.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 110
2. Fémek Nemfémek
2., 3., 5., 6., 10., 11., 12. 1., 4., 7., 8., 9.
3. A periódusos rendszer tartalmazza az összes ismert elemet. Periódusoknak nevezzük a vízszintes sorokat, fôcsoportok-
nak nevezzük az I. A, II. A ... VIII. A függôleges oszlopokat. A periódusos rendszerben a rendszám balról jobbra, il-
letve föntrôl lefelé nô. Az azonos fôcsoportba tartozó elemek atomjainak elektronszerkezetére az jellemzô, hogy
vegyértékelektronjaik száma azonos, ezért kémiai tulajdonságaik nagyon hasonlóak/különbözôek. Az azonos periódus-
ba tartozó elemek atomjainak elektronszerkezetére az jellemzô, hogy mindig egy újabb elektronhéj kezd kiépülni, ezért
kémiai tulajdonságaik nagyon hasonlóak/fokozatosan változnak.
4. Mg 1. Al 3. He 5. Br 7. P 9.
Li 2. Xe 4. Br 6. Al 8. Al 10.
5. Atomszerkezete: atommagja 11 protont tartalmaz, elektronfelhôjében összesen 11 elektron van. 3 elektronhéjjal ren-
delkezik, legkülsô héján 1 vegyértékelektron található. Alkálifém.
*6. Melyik században élt Mengyelejev? XIX. sz.-ban. Melyik elemet fedezte fel Boisbaudran? Galliumot. Mirôl nevezte el? A
franciák ókori hazájának nevérôl, Galliáról. Mit kifogásolt Mengyelejev Boisbaudran mérési eredményeivel kapcsolat-
ban? Az újonnan felfedezett elem fajsúlyának mérési eredményét kifogásolta. Hogyan fogadta Boisbaudran a kritikát?
Tisztább fémet állított elô, és megmérte pontosabban a fajsúlyát. Boisbaudran újabb mérései milyen eredménnyel zá-
rultak? Mengyelejev elképzelései beigazolódtak. Tanulmányaid alapján válaszolj a szemelvény végén feltett kérdésre: va-
jon mi az oka annak, hogy az elemek tulajdonságai atomsúlyuktól függnek? Valójában az elektronszerkezettôl függnek a
kémiai sajátságok, amit a rendszám határoz meg, ez viszont összefügg az atomsúllyal (mai atomtömeg fogalmának fe-
lel meg).
7. szilícium
*K óra: A nemesgázok (kiegészítô óra)

Ha van lehetôség arra, hogy olyan jellegû kiegészítô órákat iktassunk a tanmenetbe, melyeken a tanu-
lók kíváncsiságát felkelthetjük a tudományos érdekességek iránt, akkor célszerû ezzel a lehetôséggel él-
ni. Az ilyen órákon a következô módszereket alkalmazhatjuk:
– „kutató munkát” adhatunk a tanulóknak az interneten az adott témában, melyek közül a legérdeke-
sebbek elhangozhatnak az órán;
– kiadhatunk érdekes cikkeket, szövegszemelvényeket egy-egy diáknak, akik errôl beszámolnak a töb-
bieknek;
– kiadhatunk érdekességeket egy-egy tanulócsoportnak, és ebbôl az órán „vetélkedôt” rendezhetünk
játékosabb formában.
Az óra során elmélyíthetjük a tanulók ismereteit a nemesgázatomok jellegzetes elektronszerkezete és
kémiai viselkedésük kapcsolata között. Ehhez a munkafüzet feladatait is célszerû használni.
Háttér
Internetes oldalak a nemesgázokkal kapcsolatban
www.sulinet.hu
http://hmika.freeweb.hu/Kemia/Html/Nemesgaz.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesg%c3%A1z
http://www.kemiakonyv.hu/szervtelen/NF_nemesgaz.html
Irodalom a nemesgázokkal kapcsolatban:
Dr. Balázs Lóránt: A kémia története, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996
Breuer, Hans: SH Atlasz – Kémia, Springer Hungarica Kiadó Kft., 1995
Greenwood, N. N. – Earnshow, A.: Az elemek kémiája I–III., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997
Nyilasi János: Atomok és elemek, Gondolat Kiadó, 1972
Atkins, P. W.: A periódusos birodalom, Világ – Egyetem Sorozat, Kulturtrade Kiadó, 1995

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 111
A munkafüzet feladatainak megoldása (*K.)

*1. A nemesgázok nevében a „nemes” arra utal, hogy nem reakcióképesek, önálló atomokként stabilisak, nem képeznek
molekulákat, azaz nem lehet egykönnyen kémiai reakcióba vinni ezeket.
Gázhalmazállapotban atomosak.
Folyadék halmazállapotban is atomosak.
Szilárd halmazállapotban is atomosak. (A nemesgázok kristályrácsában nemesgázatomok vannak a rácspontokon,
mégsem tekintjük atomrácsnak, mert köztük nem alakulhatnak ki kovalens kötések, csak „diszperziós” kötések. Így
olyan különleges molekularácsnak tekinthetjük, melynek rácspontjaiban „egyatomos molekulák” vannak.)
Alacsony olvadás- és forráspont jellemzi ôket.
Színtelenek és szagtalanok.
Vízben nem oldódnak.
*2. A hélium nagy mennyiségben fordul elô a Napban, de a földi légkörben és urántartalmú ásványokban is megtalálható.
Az argon viszonylag nagyobb és állandó mennyiségben fordul elô a levegôben.
A radon nagyobb mennyiségben fordul elô radioaktív ércekben.
*3. A hélium felhasználása: meteorológiai léggömbök töltésére, mélybúvárok légzôpalackjában az oxigén mellett alkal-
mazzák stb.
A neon felhasználása: neon fénycsövekben stb.
Az argon felhasználása: argon-lámpákban, fémek hegesztésénél az oxidáció elkerülésére stb.
A kripton felhasználása: kriptonégôk stb.
A xenon felhasználása: xenonégôk stb.
A radon felhasználása: gyógyászati izotópos diagnosztikában stb.
Összefoglalás
A tankönyvi összefoglaló táblák és a munkafüzet segítségével ismételjük át a tanult fogalmakat, és gyako-
roljuk a periódusos rendszerben való eligazodást! Játékos formában is gyakorolhatjuk:
„Ki vagyok én?” játék

A játék lényege az, hogy valaki kitalál egy fogalmat, és elôre leír néhány információt a fogalomról, majd
sorban felolvassa. Az, aki minél elôbb, azaz kevesebb információ alapján találja ki a keresett fogalmat,
több pontot kap. Csak egyszer lehet rákérdezni a fogalomra; az, aki nem találta el, kiesik a játékból.
Néhány példa:
1. Fogalom: tömegszám
– az atom fontos adata vagyok (6 pontot ér, ha ebbôl kitalálja a keresett fogalmat)
– értékem csak egész lehet (5 pontot ér, ha a két információ segítségével kitalálja a fogalmat)
– értékem függ az atommag összetételétôl (4 pontot ér, ha az eddigi három információ segít-
ségével kitalálja a fogalmat)
– nagyságom változó lehet egy elem esetén is (3 pontot ér)
– az izotópokat meghatározom (2 pontot ér)
– a protonok és neutronok számának összege vagyok egy atommagban (1 pontot ér)
2. Kémiai elem: kén

– a periódusos rendszer tartalmaz (7 pont)
– a nemfémekhez tartozom (6 pont)
– három elektronhéjam van (5 pont)
– az atomtörzsem 10 elektront tartalmaz és az atommagot (4 pont)
– sárga és szilárd vagyok (3 pont)
– hat vegyértékelektronom van (2 pont)
– az oxigéncsoporthoz tartozom (1 pont)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 112
*Atommodellek Démokritosz-féle oszthatatlan atommodell, Dalton-féle oszthatatlan atommodell, Thomson-féle „mazso-

lás puding”-modell, Rutherford-féle „parányi naprendszer”-atommodell, Bohr-féle „elektronhéjas”-atom-
modell, a mai kvantummechanikai atommodell
Fogalmak atom, elemi részecske, proton, neutron, elektron, atommag, elektronfelhô, relatív tömeg és töltés,
rendszám, tömegszám, izotóp, elektronhéj, vegyértékelektronok, atomtörzs, nemesgáz-elektronsz-
erkezet, periódusos rendszer
*magerôk, *gerjesztett állapotú és alapállapotú atom
Interaktív tananyag Játékok, feladatok: 8. Atomjáték
10. Társasjáték: Anyagszerkezet
Táblázatos összefoglalások: 4. Anyagszerkezet
A munkafüzet feladatainak megoldása (IV.)

1. A) Igaz. B) Hamis, a neutron relatív tömege – az atomi részecskék szokásos jellemzése szerint – egységnyi. C) Igaz.
D) Igaz. E) Igaz (jó közelítéssel). F) Hamis, az elektron relatív tömege 0,0005 (kb. 2000-szer kisebb tömegû, mint a
proton és a neutron.)
2. D) 1. (A felsoroltak között nincs olyan, melynek rendszáma 4, tömegszáma 7.)
B) 2. C) 4. B) 6. B) 8. A) 10.
B) 3. C) 5. A) 7. C) 9.
3.
a) a foszfor rendszáma < a fluor tömegszáma
b) a magnéziumatom
< a brómatom vegyértékelektronjainak száma
vegyértékelektronjainak száma
c) a szén atomtörzsében lévô elektronok száma < a szilícium atomtörzsében lévô elektronok száma
d) a kalciumatomban lévô elektronok száma > az argonatomban az elektronok száma
e) a 126-os tömegszámú jódizotópban a 127-es tömegszámú jódizotópban
>
a neutronok száma a protonok száma
4. Na, K 1. Fe 9. O, S 17.
C 2. Cl 10. Na, Mg, Al, S, Cl, Ar 18.
O, S 3. Kr 11. Fe 19.
Ar 4. He, Ar, Kr 12. Cl, K 20.
He 5. He, Ar, Kr 13.
Ca 6. Ca 14.
H 7. Na, Mg, Al, K, Ca, Fe 15.
Mg 8. H, Na, K 16.
5. Rendszáma: 8. Protonjainak száma: 8. Elektronjainak száma: 8. A periódusos rendszer melyik csoportjában található? VI.
A, oxigéncsoport. Hány vegyértékelektronja van? 6. Mibôl áll az atomtörzse? Atommag + az 1. elektronhéjon lévô 2
elektron. A periódusos rendszer melyik periódusában található? 2. periódus. Hány elektronhéja van? 2 elektronhéja van.
Melyik a hozzá legközelebb álló nemesgáz? Ne. Melyik elem kémiai tulajdonságai hasonlítanak a leginkább hozzá? S, kén.
Miért? Hasonló külsô elektronszerkezetük miatt, ahol mindkettônél 6 elektron van.
*6. 4., B John Dalton (1766–1844)
1., A Sir Joseph John Thomson (1856–1940)
3., D Lord Ernest Rutherford (1871–1937)
2., C Niels Bohr (1885–1962)
*7.
1. P R O T O N
2. N E U T R O N
3. E L E K T R O N F E L H Ô
4. R E L A T I V
5. I Z O T Ó P O K
6. D E U T É R I U M
7. T R Í C I U M
8. F Ô C S O P O R T

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 113
25–26. óra: Egyszerû ionok keletkezése

Az órát érdemes kísérlettel kezdeni (nátrium és klór reakciója), amelynek értelmezésénél megbeszélhetjük az
egyszerû ionok keletkezését. Az egyszerû ionok keletkezésének tanításánál a tanulók azt általában könnyebben
belátják, hogy ha egy elektront felvesz az atom, akkor a keletkezô részecskének negatív töltése lesz, jobban
meg kell azonban magyarázni a pozitív töltésû ionok keletkezését.
Az egyszerû ionok keletkezésekor az elektronszerkezet megváltozásának értelmezéséhez célszerû a
tankönyvi ábrákat használni (137–141. ábrák), melyek segítségével a méretváltozás is bemutatható.
Ezt a témát célszerû két órában feldolgozni. A második órát szintén egy kísérlettel kezdhetjük (kalcium
égése), és a bemutatott kémiai reakciót elektronszerkezeti magyarázattal és energiadiagrammal értelmezzük.
Anyag Eszköz
Nátrium és klór nátrium; klórgáz 1.) mikroméretekben (ha nincsen elszívó fülke): injekciós tû (5 cm3-es,
kémiai reakciója fejlesztéséhez: 20 cm3-es), kémcsô, gumidugó, oldalt lyukas kémcsô, kémcsôfogó, Bun-
KMnO4 és sen-égô, gyufa, kés, csipesz, szûrôpapír
tömény HCl 2.) ha van elszívó fülke: gázfelfogó henger, a tetejére óraüveg, oldalt lyu-
kas kémcsô, kémcsôfogó, Bunsen-égô, gyufa, kés, csipesz, szûrôpapír
Kalcium égetése fém,
kalcium darabka csipesz, Bunsen-égô, gyufa, óraüveg a keletkezett CaO felfogásához
Interaktív tananyag Kísérletek: 22. Klórgáz elôállítása
23. Fém nátrium
24. Nátrium és klór reakciója
25. Kalcium égetése
Animációk:12. Egyszerû ionok képzôdése
Képek, ábrák: 65. 137. ábra: Na-atom és Ne-atom (83. o.)
66. 138. ábra: Cl-atom és Ar-atom (83. o.)
67. 139. ábra: Na elektront ad át a Cl-nak (84. o.)
68. 142. ábra: NaCl keletkezésének energiadiagramja (85. o.)
69. 143. ábra: Ca elektront ad át az O-nak (85. o.)
70. 144. ábra: Alkálifémek elektronszerkezete (86. o.)
71. 145. ábra: Alkáliföldfémek elektronszerkezete (86. o.)
72. 146. ábra: Halogének elektronszerkezete (86. o.)
73. 147. ábra: O és S elektronszerkezete (86. o.)
A kísérletekkel kapcsolatos gyakorlati megjegyzések:
1. Mikroméretekben, biztonságosan is elvégezhetjük azokat a kísérleteket, ame-
lyek során kellemetlen szagú vagy mérgezô gáz keletkezik, vagy ilyen gázzal folyadék
kísérletezünk. Viktor Obendrauf osztrák professzor egy tanulmányában leír-
ta ennek megvalósítását mûanyag fecskendôk alkalmazásával, a kémia
oktatásában. Eszerint egy egyszerû gázfejlesztô készüléket a következôkép-
pen kell összeállítani:
szilárd anyag
A kémcsô aljára tesszük a szilárd anyagot, a kisebb méretû fecskendôbe pe-
dig a gázfejlesztéshez szükséges folyadékot. A tûkkel egyszerûen átszúrjuk a gu-
midugót. A kisméretû fecskendôbôl fokozatosan csepegtetjük a folyadékot a szilárd anyagra, így gáz fejlôdik
a kémcsôben, amit a nagyobb fecskendôvel felszívhatunk. A nagy fecskendônek „nyomáskiegyenlítô” szere-
pe is van, ha nagyobb a kémcsôben a nyomás, a fecskendô dugattyúja magától elindul felfelé. (Fontos a las-
sú csepegtetés, hogy a hirtelen fejlôdô nagyobb mennyiségû gáz ne lôjje ki a dugót a kémcsôbôl!) Ha meg-
telt a nagy fecskendô gázzal, akkor a fecskendôt lehúzzuk a tûrôl, gyorsan egy másik tût csatlakoztatunk hoz-
zá, és a kívánt helyre „fecskendezzük” a gázt. A kémcsô gumidugójából kiálló „csupasz” tûre (amelyrôl eltá-
volítottuk a gázzal teli fecskendôt), egy aktív szénnel teli fecskendôt csatlakoztatunk, hogy a keletkezô gázok
ne a környezetbe jussanak, hanem az aktív szén felületén megkötôdjenek.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 114
A kisebb méretû (2 cm3-es) fecskendô gumitömítés nélküli legyen (így a tömény savak nem teszik
tönkre), a hozzá tartozó tûk (1,2 x 40 mm) az agresszív savakkal szemben is nagy passzivitást mutatnak.
A nagyobb fecskendô (20 cm3-es) könnyen mozgó gumitömítéses legyen (szilikonolajjal bekenve ezt
segíthetjük). A gázfejlesztôben a tûk egymástól a lehetô legtávolabb helyezkedjenek el, így nem kelet-
kezhetnek gázok a fecskendôben. Az aktív szenes szûrôt néhány alkalom után cserélni kell. A tûket hasz-
nálat után rögtön mossuk el, és levegô átfúvásával szárítsuk, így hónapokig használhatók maradnak! A tû
okozta sérülések elkerülésére ajánlatos a tûket úgy tárolni, hogy dugóba szúrjuk.
Elôállítható gázok Szilárd anyag (a kémcsôben) Folyadék (a kis fecskendôben)
klórgáz KMnO4 tömény sósav
hidrogéngáz cinkszemcsék tömény sósav
oxigéngáz MnO2 10%-os H2O2-oldat
szén-dioxid-gáz Na2CO3 10%-os sósav
kén-dioxid-gáz Na2SO3 10%-os sósav
hidrogén-klorid-gáz NaCl tömény kénsav
ammóniagáz NaOH-granulátum ammóniaoldat
acetilén CaC2 víz
2. Oldalt lyukas kémcsô készítése:
Egy kémcsövet (az alsó egyharmadánál) és egy kombinált fogóba fogott nagyméretû (100-as) vas-
szeget Bunsen-égô lángjába tartunk (szúróláng), és amennyire lehetséges, felhevítjük, majd az izzó
szeget a felhevített kémcsô oldalába szúrjuk, erôsen benyomjuk, majd hirtelen kihúzzuk. Némi gya-
korlással elsajátítható ez a mûvelet. Természetesen ott, ahol üvegtechnikusi segítség rendelkezésre
áll, célszerû azt igénybe venni.
Háttér
∆EN ENNa = 0,9
Ionkristályok létrejöttének a feltétele ENCl = 3,0
Elemek kölcsönhatásából akkor jön létre ionrá- ionos
NaCl
csos kristály, ha a két atom elektronegativitás-kü- 1,2
lönbsége nagyobb, mint 1,8 (∆EN > 1,8), és
a két atom elektronegativitásának az összege kö-
zepes érték (ΣEN: 3,5–4,5). Az 1,8-as ∆EN-
határt nem lehet nagyon szigorúan venni, például
a MgBr2 esetében a ∆ENBr-Mg = 1,5, ugyanakkor
a magnézium-bromid olvadáspontja 700 ºC, ami fémes kovalens
NaNa Cl2
olyan magas, hogy ionosnak kell tekintenünk a
1,8 4,8 6,0 ΣEN
kristályszerkezetet.

Kísérleti megfigyelés: Nátrium és klór kémiai reakciója
A klór milyen színû és halmazállapotú anyag? A klór zöldessárga színû gáz.
A nátrium milyen színû és halmazállapotú anyag? A nátrium szürke színû, lágy fém.
A reakció során keletkezett anyag milyen színû és halmazállapotú? A keletkezett nátrium-klorid (NaCl) fehér kristályos
anyag, fehér füstként keletkezik a reakció során.
A látott folyamat kémiai vagy fizikai változás? Válaszodat indokold! A folyamat kémiai változás, mert a keletkezett fehér por
(NaCl) teljesen más tulajdonságú, mint a nátrium és a klór, fizikai módszerekkel nem alakítható vissza a kiindulási
anyagokká.
Kísérleti megfigyelés: Kalcium égetése
A kalcium milyen színû és halmazállapotú anyag? Szürke színû, szilárd halmazállapotú fém.
Milyen színûre festi a lángot a kalcium? Téglavörös a lángfestése.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 115
Milyen színû és halmazállapotú anyag keletkezik? Fehér színû, szilárd halmazállapotú anyag.
A látott folyamat kémiai vagy fizikai változás? Válaszodat indokold! A folyamat kémiai változás, mert a keletkezett fehér por
(CaO) teljesen más tulajdonságú, mint a kalcium, és fizikai módszerekkel nem alakítható vissza kalciummá.
Feladatok
1. a) neonatomnak: 10, d) neonatomnak: 10, g) neonatom: semleges,
b) nátriumatomnak: 11, e) nátriumatomnak: 11, h) nátriumatom: semleges,
c) nátriumionnak: 11, f) nátriumionnak: 10, i) nátriumion: pozitív.
2. 19 protonja és 18 elektronja van a káliumionnak

3. a) az oxidion elektronszáma nagyobb szám b) egyenlô c) a kloridion elektronszáma nagyobb szám
4. a) a lítiumatom (Li) nagyobb átmérôjû b) a szulfidion (S2– nagyobb átmérôjû) c) a nátriumion (Na+) nagyobb átmé-
rôjû
A munkafüzet feladatainak megoldása (25–26.)

1. A) 1. A) 3. C) 5. D) 7. A) 9.
C) 2. B) 4. C) 6. D) 8. B) 10.
2. a) a nátriumatom protonjainak száma (11) = a nátriumatom elektronjainak száma (11)

a klóratom elektronjainak száma (17) < a kloridion elektronjainak száma (18)
a neonatom elektronjainak száma (10) = a nátriumion elektronjainak száma (10)
a kloridion protonjainak száma (17) < az argonatom protonjainak száma (18)
b) a kalciumion töltése (+2) > a nátriumion töltése (+1)
az O-atom vegyértékelektronjainak száma (6) > a Ca-atom vegyértékelektronjainak száma (2)
az oxidion töltése (-2) < a kalciumion töltése (+2)
az oxidion elektronjainak száma (10) = a neonatom elektronjainak száma (10)
3. Az egyszerû ionok az atomokból elektronfelvétellel vagy elektronleadással keletkeznek. Ennek a folyamatnak az a

hajtóereje, hogy elérjék a stabilis nemesgáz-elektronszerkezetet. Ebbôl következôen ugyanabból az atomból származó ion
rendszáma megegyezik az atoméval, de az elektronok száma vagy kevesebb (pozitív ion), vagy több (negatív ion) ennél.
4. Az atom vegyértékelektron- Hány elektront vett fel/adott Melyik nemesgáz elektron-
Az atom Az egyszerû ion képlete
jainak száma le? szerkezetét érte el?
a) Na 1 Na+ 1-t adott le Ne

Cl 7 – 1-t vett fel Ar
Cl
F 7 F– 1-t vett fel Ne
b) Ca 2 Ca2+ 2-t adott le Ar

O 6 O2– 2-t vett fel Ne
S 6 S2– 2-t vett fel Ar
*c)
Al 3 Al3+ 3-t adott le Ne
5. Az anyagok mely csoportjába sorolható a kalcium? Fém. Mely tulajdonságai alapján sorolod ide? Szürke, fémes fényû,
szilárd, kristályos, elektromos áramot vezeti, megmunkálható. Elektronszerkezete alapján: legkülsô elektronhéján ke-
vés vegyértékelektron van. Milyen színûre festi a lángot a kalcium? Téglavörösre. *Milyen szerkezeti változással magya-
rázható a lángfestés? Az elektronok könnyû (viszonylag kis energiabefektetéssel járó) gerjeszthetôsége miatt. Milyen
változás a kalcium égése? Kémiai változás. Milyen színû és halmazállapotú anyag keletkezik a kalcium égetése során? Fe-
hér, szilárd anyag. Mi ennek az anyagnak a neve? Kalcium-oxid. Képlete: CaO.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 116
áramforrás
*6. A konyhasó milyen ionokra bomlik a vízben? Na+- és Cl – -okra. Ha ionokat tartalmazó oldaton izzó
áramot vezetünk át, mi történik az ionokkal? Az ionok vándorlása megindul. Az áramforrás ne-
gatív sarka felé milyen töltésû ionok vándorolnak? A pozitív töltésû nátriumionok. Az áramfor-
rás pozitív sarka felé milyen töltésû ionok vándorolnak? A negatív töltésû kloridionok.
Húzd alá a szövegben azt a részletet, melybôl kikövetkeztethetô, hogy a réz milyen töltésû iono- grafitrúd
kat képez vizes oldatban! …„réz válik ki a negatív elektródon”… Milyen töltésûeket? Pozitív töl-
tésû ionokat.
*7. oldat
1. K A L C I U M I O N
2. O X I D I O N
3. A L U M Í N I U M I O N
4. K L O R I D I O N
5. C I N K I O N
27. óra: Ionrácsos kristályok

Kísérletek bemutatásának segítségével beszéljük meg az ionkristályos vegyületek keletkezését. Fontos, hogy
az ionok töltésszáma alapján a tanulók képesek legyenek megállapítani az ionkristály összetételét. Fel kell
hívni a figyelmet arra, hogy az ionvegyületek képlete csak az ionrácsban lévô különbözô ionok arányát
mutatja, nem úgy, mint a molekulaképlet, mely egy molekulában lévô különbözô atomok számát adja meg.
Ha szép kristályokat mutatunk be a gyerekeknek, szemmel látható lesz, hogy a kristályok „belsô rendje”
megmutatkozik a szép kristályformákban (egyenes lapokkal határolt felületek).
Anyag Eszköz
csipesz, Bunsen-égô, gyufa,
Magnézium égése magnéziumdarabka óraüveg a keletkezô MgO-nak
jód telített vizes oldata,
Magnézium és jód reakciója kémcsô
magnéziumforgács
Interaktív tananyag Kísérletek: 26. Magnézium égése
27. Magnézium és jód reakciója
Játékok, feladatok: 9. Ionképletíró
Képek, ábrák: 74. 149. ábra: NaCl ionrács (88. o.)
75. 151. ábra: Mg elektront ad át az O-nak (89. o.)
76. 152. ábra: Mg elektront ad át a I-nak (89. o.)
Háttér
Ionos kötések erôssége
A tisztán ionrácsosnak tekinthetô vegyületek viszonylag ritkák, gyakoribb a „kovalensbe hajló” ionkötés,
ahol figyelembe kell venni a polarizáció jelenségét. Ez azt jelenti, hogy a kation pozitív töltése deformál-
ja az anion elektronfelhôjét. Ez a deformáció olyan mértékû lehet, hogy a kötés kovalensbe hajlik. A po-
larizációra vonatkozó szabályok (Fajans-féle szabályok):
1. Minél kisebb méretû a kation, annál erôsebben polarizáló hatású, mert a töltés annál kisebb felület-
re koncentrálódik (ezért is említjük a kationokat mint polarizáló hatású részecskéket, mert ezeknek
kisebb a mérete, mint az anionoknak).
2. Az anionok annál könnyebben polarizálhatóak, minél nagyobb méretûek, mert az ilyen anionoknál a
legkülsô héj alatt a magtöltést a betöltött héj(ak) árnyékoljá(k).
3. Mind az anion, mind a kation töltésének a növekedése növeli a polarizációt.
4. A kation akkor fejt ki nagyobb polarizáló hatást, ha elektronszerkezete a nemesgázokétól eltérô,
mert a nemesgázszerkezet gyakorolja a legnagyobb árnyékoló hatást a magtöltésre, és ezáltal csök-
kenti a kation polarizáló hatását.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 117
Ha a kötés nem tisztán ionos, hanem a polarizáció miatt kovalensbe hajló, akkor csökken az olvadás-
pont (átmenet a molekularácsos kristályhoz). Mindazok a tényezôk tehát, amelyek a polarizálhatóságot
növelik, egyben csökkentik az olvadáspontot is. Nagyon jól kitûnik ez a tendencia, ha összehasonlítjuk a
berillium-, magnézium- és kalcium-klorid olvadáspontját és ionsugarát. Az ionátmérô növekedésével
csökken a polarizáló hatás, ezért az ionos jelleg egyre inkább dominál, az olvadáspont nô:
Az ionsugár változása és az olvadáspont [pm = pikométer = 10 –12m]:

Ion Ionsugár [pm] Képlet Olvadáspont [ºC]
Be2+ 31 BeCl2 405
Mg2+ 65 MgCl2 712
Ca2+ 99 CaCl2 772
Az ionrácsos kristályok rácsszerkezete
Az ionkristályok ideális esetben úgy tekinthetôk, mintha határozott átmérôjû, gömb alakú pozitív ionok
és negatív ionok a legszorosabb illeszkedéssel helyezkednének el egymás mellett. Ideális esetben tehát
csak a két sugár hányadosa határozza meg a kristályszerkezetet, vagyis nincsenek kitüntetett vegyérték-
irányok, mint például a gyémánt rácsában. Ennek alapján kiszámítható, hogy milyen atomsugár-hányados
mellett milyen kristályrácstípusra számíthatunk.
Az egyik határeset, ha nagyméretû rA sugarú A-ionok (általában az anionok) és jóval kisebb méretû
rK sugarú K-ionok (rendszerint kationok) képeznek egymással ionvegyületet, és az A-ionok szoros illesz-
kedése révén létrejött hézagokban elférnek a K-ionok. Szélsô esetben az A-ionok egymással is és a K-
ionokkal is érintkeznek.
2rA + rK
rK
rA
A kôsórács (NaCl)
2rA
Az ábra szerinti háromszögre felírhatjuk a Pitagorasz-tételt, majd ebbôl kiszámítható egyszerû mate-
matikai mûveletekkel az ionok sugarának az aránya:
rA : rK = 1 : 0,414,
vagyis ha a sugarak aránya nem tér el ettôl az értéktôl nagy mértékben, akkor ún. kôsórács jön létre.
Természetesen a valóságban nem pontosan ekkora sugárarányok fordulnak elô. A kôsókristálynál
rNa+ : rCl– = 0,52,
tehát, ha valamivel nagyobb a sugarak aránya, akkor is létrejöhet ez a típusú kristályrács. Ilyen kristály-
ban kristályosodik pl. a LiBr, a LiI. A kôsórácsnál a koordinációs szám 6 (egy kationt 6 anion vesz körül
a legkisebb távolságra, és fordítva).
Ha a sugárhányados értéke ennél az aránynál jóval nagyobb, akkor kôsó típusú rács nem keletkez-
het, mert az anionok által létesített hézagokban nem férnek el a kationok. Ekkor a kationt nyolc anion
veszi körül, egy kocka csúcsain elhelyezkedve. Ilyen rácstípus pl. a cézium-kloridé (CsCl). A kocka csúcs-
pontjain egymás mellett lévô anionok érintik egymást, az átlósak nem.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 118
rK
ao
rA 2rK + 2rA
ao ao
ao 2 2ao
ao
A cézium-klorid (CsCl) kristályrácsa
ao 2ao
Az ábra szerint számítva ennél a rácstípusnál a sugárarány:
rA : rK = 1 : 0,733.
Ennél a rácstípusnál a koordinációs szám 8, minden kationt 8 anion és minden aniont 8 kation vesz
körül a legkisebb távolságban.
Ha a kristály AK2 összetételû, például a kalcium-fluorid (CaF2) esetében, a meggondolások akkor is
érvényesek. A rCa2+ : rF- = 0,728, egy kalciumiont 8 fluoridion, és egy fluoridiont 4 kalciumion vesz kö-
rül a legkisebb távolságban a kristályon belül.
Természetesen más rácstípusok is elôfordulnak, már csak azért is, mert az összetett ionok legtöbb-
je (pl. CO32–) nem tekinthetô gömb alakúnak.
Az ionrácsos kristályok rácsenergiája

A rácsenergiát ideális esetben (ha a polarizációval nem kell számolnunk), az elektrosztatikus vonzás ha-
tározza meg.
Egymástól d távolságban lévô Q1 és Q2 töltés között ható vonzóerô a Coulomb-törvény értelmében:
Q1 . Q2 Q1 . Q2
F= 2
, illetve az energia: E = .
d d
A d távolság a pozitív és negatív töltésû ionok sugarának az összegét jelenti.
A fentiek értelmében a rácsenergia annál nagyobb, minél nagyobb az ionok töltése, és minél kisebb
méretûek az ionok. A kétszeres töltésû ionokat tartalmazó rácsban (például CaO) a számláló négyszer
nagyobb értékû, mint az egyszeres töltésû ionok (például NaCl) esetén. Ilyen alapon magyarázható az a
tendencia, hogy a növekvô ionsugarak csökkenô rácsenergiát és csökkenô olvadáspontot eredményeznek.
Na+ ionsugara: 97 pm
X: F– Cl– Br– I–
ionsugarak [pm] 136 181 195 216
dNaX [pm] 233 278 292 313
NaX ionkristály
990 801 755 651
olvadáspontja [°C]
NaX ionkristály
rácsenergiája 917 770 741 690
[kJ/mol]
A nagyobb töltés befolyása a rácsenergiára, illetve az ezzel arányos olvadáspontra nagyon jól látszik, ha
összehasonlítjuk a MgO és a LiF olvadáspontját. Az ionok távolsága majdnem ugyanakkora a két ion-
kristályban, ugyanakkor a MgO olvadáspontja lényegesen magasabb:
ionok Mg2+ O2– Li+ F–
ionsugarak [pm] 65 140 60 136

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 119
Az ionok távolsága [pm]: rMgO = 205 rLiF = 196

Olvadáspont [°C]: 2800 848
Az ionok egymásra gyakorolt polarizációs hatása (kovalensbe hajló ionkötés) az olvadáspontot csökkenti
(átmenet a molekularácsos kristályba).

Kísérleti megfigyelés: Magnézium égése
Milyen színû és halmazállapotú a magnézium? A magnézium szürke színû, szilárd halmazállapotú fém. Milyen fénnyel ég?
Vakító, fehér fénnyel ég. (A Mg égéshôje igen nagy, az égésterméke a szilárd halmazállapotú MgO, melyet az égéskor fel-
szabaduló nagy hômennyiség fehér izzásig hevít.)
Égetés után milyen színû és halmazállapotú anyag keletkezik? Fehér színû por.
Az elvégzett kísérlet fizikai vagy kémiai változás? A folyamat kémiai változás, mert a keletkezett fehér por (MgO) teljesen
más tulajdonságú, mint a magnézium vagy az oxigéngáz, és fizikai módszerekkel nem alakítható vissza. Mi a reakciópart-
nere a magnéziumnak? Az oxigén, O2.
Kísérleti megfigyelés: Magnézium és jód reakciója
Hogyan változik az oldat színe a magnéziumforgáccsal való összerázás után? Az oldat halványbarna színe eltûnik. A látott
folyamat kémiai vagy fizikai változás? A folyamat kémiai változás, mert magnézium-jodid (MgI2) keletkezik.
Feladatok
1. Az ionkötés elemekbôl való létrejöttének a feltétele, hogy a reakcióba lépô elemek közül az egyik pozitív, a másik ne-
gatív töltésû ion képzôdésére legyen hajlamos, például az egyik fémes elem, a másik nemfémes elem legyen. Ha csak
egyféle elembôl indulunk ki, annak atomjai nem tudnak kationt is és aniont is képezni.
2. Az alkálifémek szívesen (kis energiabefektetéssel) adnak le elektront (könnyen képeznek kationt), a halogénelemek
könnyen vesznek fel elektront (kis energiaváltozással képeznek aniont).
3. a) KCl, LiBr, NaI, CaO, MgO (Alkálifémek és a halogén elemek, valamint az alkáliföldfémek és az oxigén. A CaS és
a MgS ugyan létezô vegyületek, de bomlékonyak, vizes oldatban azonnal hidrolizálnak.)
b) CaCl2, MgF2
c) Na2O (a nátrium-oxid létezô vegyület, kerülô úton, nátrium-vegyületbôl elôállítható, de a nátrium elégetve Na2O2-
vé, nátrium-peroxiddá ég el), K2O (szintén létezô vegyület, de a káliumot elégetve KO2, kálium-szuperoxid keletkezik).

1. A) Igaz.
B) Hamis, mert a számaránya (mólaránya) 1:1.
C) Hamis, az ionkötés erôs elsôrendû kémiai kötés.
D) Igaz.
E) Igaz, ez az azonos negatív és pozitív össztöltésnek köszönhetô.
2. Milyen részecskék találhatók a rácspontokban? Pozitív (kationok) és negatív (anionok) töltésû ionok. Milyen kölcsönha-
tás alakul ki a rácspontokban lévô részecskék között? Elektrosztatikus vonzás. Ez a kölcsönhatás milyen kémiai kötést
hoz létre? Ionkötést. *Hányadrendû kötés jön létre? Elsôrendû kémiai kötés. Milyen erôs kémiai kötés jellemzi az ion-
rácsos anyagokat? Viszonylag erôs kémiai kötés.
*A kémiai kötés erôsségébôl következtess az anyag keménységére (kicsi/nagy): nagy keménység, olvadás- és forráspont-
jára (alacsony/magas): magas olvadás- és forráspont.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 120
3. A kation Az anion
Az atom vegy- Hány Az atom vegy- Hány
Az atom, melybôl Az atom, melybôl Az ionvegyület
értékelektron- elektront ad le A kation képlete értékelektron- elektront ad le Az anion képlete
levezethetô levezethetô képlete
jainak száma az atom? jainak száma az atom?
Na 1 1 Na+ Cl 7 1 Cl – NaCl
2–
Ca 2 2 Ca2+ O 6 2 O CaO
2–
Mg 2 2 Mg2+ O 6 2 O MgO
–
Mg 2 2 Mg2+ I 7 1 I MgI2
–
Ca 2 2 Ca2+ Cl 7 1 Cl CaCl2
*Al 3 3 Al3+ F 7 1 F– *AlF3
Fe 3 3 *Fe3+ S 6 2 S2– **Fe2S3
(**Az Fe2S3 létezik, de instabilis vegyület, gyorsan oxidálódik.)
4. Nem jöhet létre ionvegyület azonos atomokból, mert ionvegyület különbözô elemekbôl úgy jöhet létre, hogy az egyik
elem atomja lead, a másik elem atomja felvesz elektront.
5. A magnézium a fémekhez tartozik, mert fizikai tulajdonságai: szürke, fémes fényû, jól megmunkálható, az elektromos
áramot vezeti stb., és elektronszerkezete alapján: legkülsô elektronhéján kevés elektron található.
A jód a nemfémekhez tartozik, szobahômérsékleten szilárd, vízben kismértékben oldódik. A jódos vizet magnézium-
porral összerázva a barnás színû jódoldat elszíntelenedik. Ez kémiai változás.
*6. Fogalmazd meg saját szavaiddal, hogy mit nevezünk kôzetnek! A kôzet sokféle ásványszemcse halmaza. Mit nevezünk ásvány-
nak? Elemekbôl vagy vegyületekbôl állnak, meghatározott belsô szerkezetük és kémiai összetételük van. Sorolj fel két szem-
pontot, ami szerint csoportosíthatjuk az ásványokat! Kémiai összetételük, kristályszerkezetük alapján csoportosíthatjuk ôket.
A fenti két szempont szerint hova sorolható a kôsó? Összetétel szerint: halogenid, kristályszerkezete szerint: szabályos koc-
ka-kristályszerkezetû. Mit jelent az, hogy a kôsó keménysége 2? A Mohs-féle keménységi skálán az ásványok relatív kemény-
ségük szerint szerepelnek. Tíz közismert ásványt „karcolhatóságuk” szerint állított sorrendbe: mindegyik karcolja a nálánál
kisebb keménységût és karcolható a nála nagyobb értékûvel. A kôsó 2-es keménysége azt jelenti, hogy a relatív keménysé-
ge kicsi. A saját szavaiddal magyarázd el, hogy a sós tavakból hogyan képzôdik a kôsó! A tó vizének párolgásával az oldat te-
lítetté válik a kôsóra nézve, több sót nem tud oldani, és annak egy része kiválik. Ha a sós tavakban lévô oldott anyagok kö-
zül az oldhatóság az anhidrit < dolomit < gipsz < szilvin sorban nô, akkor vajon milyen sorrendben (rétegekben) válnak ki a
bepárlódás során ezek az ásványok? Jelöld az ábrán a rétegek sorrendjét! A legjobban oldódó anyag válik ki utoljára (termé-
szetesen szerepe van az anyagok eredeti koncentrációjának is!) A: szilvin, B: gipsz, C: dolomit, D: anhidrit. Mivel magya-
rázható, hogy a kôsó a lángot sárgára festi? A nátrium lazán kötött vegyértékelektronja könnyen gerjeszthetô.
*7. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
E
L
I P T S E K
O O Ö Z K A
N Z L I T L
K R I S T Á L Y R Á C S
Ö T É Á O I
T Í S R N U
É V S D M
S E I
L O
N
28. óra: Kovalens kötés
A tanulók már tudják, hogy kémiai reakciók során új anyagok keletkeznek. Tanultak már az ionos kötés-
rôl, és ebbôl kiindulva megállapíthatjuk, hogy egy reakcióban részt vevô anyagok elektronszerkezete
megváltozik: a stabilis nemesgáz-elektronszerkezetet kialakíthatják teljes elektronátadással (ionok kép-
zôdnek és ionkötés jön létre), de nem biztos, hogy mindig létrejöhet a teljes elektronátmenet. Ilyenkor
közös elektronpár alakulhat ki a két atom között, kovalens kötés jöhet létre.
Kiegészítésként részletesebben is értelmezhetjük a gyerekeknek: ha az atom elektronszerkezete olyan,
hogy 1 vagy 2 elektron leadásával könnyedén ki tud alakítani nemesgáz-elektronszerkezetet, akkor kön-
nyen megválik a vegyértékelektronjaitól (az alkálifémek és alkáliföldfémek elektronvonzó képessége kicsi).

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 121
Ha az atom elektronszerkezete olyan, hogy 1 vagy 2 elektron felvételével tudja kialakítani a nemesgáz-elekt-
ronszerkezetet, akkor szívesen felvesz elektront (a halogének, az oxigén és a kén elektronvonzó képessége
nagy). Ha a kötésben lévô atomok elektronvonzó képességének különbsége [= elektronegativitás-különbség,
∆EN] nagy, akkor várhatóan ionos kötés alakul ki, ha kisebb, akkor inkább kovalens kötés jön létre.
A kovalens kötés tanításánál a kötô elektronpárok kialakulását szemléltetnünk kell. A tankönyv ábrái alkalma-
sak a szemléltetésre, de az interaktív tananyagban ezek az ábrák megelevenednek..
Irásvetítô segítségével a 156. ábra alapján két különálló fóliára felrajzolhatjuk a hidrogénatomokat,
majd egymás felé tolva a két fóliát, a molekulaképzôdést is szemléltethetjük. Hasonlóan: a 158. ábra se-
gítségével a két különálló hidrogénatomban lévô elektronok „pillanatfelvételeit” (elektronsûrûségét) raj-
zoljuk meg fóliára, összetolva a két fóliát megkapjuk a hidrogénmolekula elektronfelhôjét. Térbeli mo-
delleket és mágnestáblát is használhatunk a hidrogénmolekula keletkezésének modellezésére.
Interaktív tananyag Animációk: 13. Molekulák kialakulása
21. Térkitöltéses molekulamodellek
Képek, ábrák: 77. 154. ábra: Két H-atom összekapcsolódása (91. o.)
78. 156. ábra: H2-molekula képzôdése (91. o.)
79. 158. ábra: H2 elektronfelhôje (92. o.)
Tartalomjegyzék: 9. Periódusos rendszer
Modellek
Háttér
A kovalens kötés
A kovalens kötés során két atom ellentétes spinû elektronjai a két pozitív atomtörzs vonzása következ-
tében ún. molekulapályára kerülnek, kialakul a kötô elektronpár, amelynek mozgását mindkét atomtörzs
befolyásolja.
A kovalens kötés létrejöttét úgy is elképzelhetjük, hogy a kötést létesítô atomok közel kerülve egy-
máshoz, vonzzák egymás elektronjait, és az atompályák „átfedése” miatt az atompályák módosulnak
molekulapályákká.
A Pauli-elv a molekulapályákra is érvényes, vagyis egy adott molekulapályán legfeljebb két, ellentétes
spinû elektron lehet.
A kötô elektronok molekulapályái kisebb energiaszintet jelentenek, mint az atompályák, tehát a ko-
valens kötés kialakulása energetikailag kedvezô, pl.
2 H(g) = H2(g) ∆H = –436 kJ/mol
Kovalens kötés nem jöhet létre, ha a két atom elektronegativitás-különbsége nagyobb, mint 1,8–2,0.
(A megadott határok nem pontos értékek. Általában 1,8 körül erôsen poláris a kötés, ennél nagyobb
elektronegativitás-különbség esetén ionkötés alakul ki.)
A kovalens kötés jellemzôi

A kötéstávolság alatt a kötésben részt vevô két atom atommagjának a távolságát értjük. Az értékét ál-
talában pm-ben adják meg [pikométer = 10 –12 m].
Kötési energia alatt az 1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához szükséges
energiát értjük. Jele: Ekötés, mértékegysége kJ/mol, elôjele: +. (A kémiai szakirodalomban elôfordul, hogy
az ellentétes folyamatot definiálják mint kötési energiát. Ekkor a kötési energia elôjele negatív.)
A kovalens kötéseket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk. Lehet:
– egyszeres és többszörös, a kötô elektronpárok száma szerint;

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 122
– apoláris és poláris, a kötô elektronpár tartózkodási valószínûsége szerint;

– lokalizált és delokalizált, attól függôen, hogy hány atomtörzs erôterében tartózkodik a kötô elektronpár;
– datív kötés, koordinatív kötés, ha a kötésben részt vevô atomok egyike adja mindkét elektront a
kötô elektronpárhoz.
Egyszeres és többszörös kovalens kötés

Olyan atomok között, amelyek
– több párosítatlan elektronnal rendelkeznek,
– atomtörzsük kisméretû és eléggé nagy pozitív töltésû ahhoz, hogy több elektronpárt is az atom-
törzsek között tartson, többszörös kötés is létrejöhet (ilyen például a szénatom C=C, C C, oxi-
génatom O=O, nitrogénatom N N).
Az elsô kovalens kötést σ-kötésnek nevezzük. A σ-kötésben részt vevô elektronok az atomtörzsek
között, „tengelyszimmetrikus” elhelyezkedésûek, ami azt jelenti, hogy körbejárva a kötéstengelyt, nincs
kitüntetett iránya az elektronok töltéseloszlásának (a molekulapályának). A második és harmadik kova-
lens kötés – amelyeket π1 és π2 kötésnek neveznek – töltéseloszlása nem egyenletes a kötéstengely kö-
rül. A második kovalens kötés a kötéstengelyen átfektetett sík alatt és fölött alakul ki, az elektronok elô-
fordulási valószínûsége a síkban nulla (csomósík).
Az egyszeres, kétszeres és háromszoros szén-szén kötés jellemzôi
C–C C=C C C
kötéstávolság [pm] 154 134 120
Ekötés [kJ/mol] 344 615 812
*Ekötés 271 197
kötéstengely körüli elfordulhat (rotálhat) nem fordulhat el nem fordulhat el
elfordulás
A táblázat adataiból látszik, hogy a kötéstávolság a többszörös kötések esetén kisebb, mint az egy-
szeres kötés esetén, a kötési energia növekszik, de a második kötés és a harmadik kötés felszakítási
energiája (*Ekötés) kisebb, mint a σ-kötés kötési energiája.
Az egyszeres kötés mint kötéstengely mentén a kötést létesítô két atom egymáshoz képest elfor-
dulhat, „rotálhat”, a kettôs és hármas kötés kimerevíti a molekularészletet, a kettôs és hármas kötés
körül az atomok nem fordulhatnak el.
Apoláris és poláris kovalens kötés

A kötés polaritása a kötésben részt vevô atomok elektronegativitásától függ. Apoláris a kovalens kötés
akkor, ha azonos atomok között alakul ki (kémiai elemekben), illetve olyan atomok között, amelyeknek
elektronegativitása azonos. Ilyenkor a kötô elektronpár egyformán tartozik mindkét atomhoz, az elektron-
eloszlás az atomok között egyenletes. Poláris a kötés, ha a kötést létesítô atomoknak az elektronegativitása
különbözô, ebben az esetben a kötô elektronpár nagyobb valószínûséggel tartózkodik a nagyobb elekt-
ronegativitású atom környezetében, így itt részleges negatív töltés alakul ki, míg a másik atomtörzs körül
részleges pozitív töltés.
Lokalizált és delokalizált kovalens kötés

Ha a kötô elektronpár molekulapályáját csak a kötésben részt vevô két atom atomtörzse befolyásolja,
akkor a kötés lokalizált („helyhez kötött”).
Ha a kötô elektronpár mozgását nem csak két, hanem több atomtörzs befolyásolja, több atomtörzs
pozitív erôterében mozognak („nem helyhez kötöttek”), akkor delokalizált kovalens kötés jön létre.
Ilyen delokalizált kötésben általában a π-kötések vesznek részt (elôfordul, hogy a nemkötô elektronpár
is delokalizálódik). Delokalizált kötés jön létre például a karbonátionban, nitrátionban stb.
A delokalizált kötést a megfelelô atomokat összekötô szaggatott vonallal jelöljük.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 123
Datív kötés, koordinatív kötés

A datív kötés azt jelenti, hogy a kovalens kötést létesítô mindkét elektront ugyanaz az atom adja. Pl. az
ammóniamolekula nemkötô elektronpárja megkötheti a hidrogéniont, a protont, így összetett ion jön létre:
+
⎡ H ⎤
– + H+ →
⎢ | ⎟
H–N–H ⎢ H–N–H
|
⎟
⎢ H ⎟
|
H
⎣ ⎦
A komplex ionok „koordinatív kötése” legtöbbször datív kötés. A komplex ionok kialakulásakor a
kisméretû, pozitív töltésû központi ion üres atompályáira nemkötô elektronpárral rendelkezô moleku-
lák vagy negatív ionok (ligandumok) kötnek be datív kötéssel. Elsôsorban a d-mezô fémjei alkalmasak
központi ionként komplex vegyületek képzésére, mert a belsô, még le nem zárt d-alhéjra beépülhetnek
a datív kötést létesítô elektronok. A létrejövô komplex ion stabilitása a ligandum és a központi ion kö-
zött kialakuló kötés erôsségétôl függ, a komplex ion töltése a központi ion és a ligandumok töltésének
az algebrai összege. A központi iont körülvevô ligandumok számát koordinációs számnak nevezzük. Pl.
komplex ion: [Cu(NH3)4]2+ [Al(OH)4]– [Ag(NH3)]+
központi ion: Cu2+ Al3+ Ag+
–
ligandum: NH3 OH NH3

Feladatok
1.
Cl
| S
a) | I – I | b)|Br – Br | *c) Cl–C–Cl *d)
| H H
Cl
*2. Az azonos atomok közötti kovalens kötések apolárisak (a, b), a különbözô atomok közötti kötések polárisak (*c,*d).
*3. KBr NaI H2O CO2 CaO F2 MgCl2 Br2 NaCl
Az alkálifémek és az alkáliföldfémek halogenidjei és oxidjai ionkötésû vegyületeket képeznek, mert ezek a fématomok
nagyon könnyen adnak le elektront, a halogénatomok és az oxigénatom könnyen vesz fel elektront. A hidrogénatom
és a szénatom (nemfématomok) jobban ragaszkodnak az elektronjaikhoz, mint a fématomok, és nem képeznek kationt,
hanem kovalens kötést. (Számszerûen: ha a két atom elektronegativitás-különbsége 1,8-nál nagyobb, csak akkor képez-
hetnek ionkötést.)
4. a) a két atommag között b) A hidrogénmolekulában a hidrogénatommagok távolsága kisebb, mint a hidrogénatomok
sugarának összege.

1. A) Hamis, a nátrium és klór reakciójában például ionkötés jön létre. B) Igaz. C) Igaz. D) Hamis.
E) Igaz.
2. Kémiai reakciók során a kiindulási anyagokban lévô kötések felszakadnak, és új kötések jönnek létre. A változás hajtó-
ereje az, hogy nemesgáz-elektronszerkezet alakuljon ki. Ennek egyik módja, hogy kovalens kötés jön létre, melyet kötô
elektronpár hoz létre. Ennek eredményeként a klórmolekulában mindegyik klóratom körül nyolc elektron lesz, mert így
éri el a stabilis nemesgáz-elektronszerkezetet. A hidrogénmolekulában azonban csak két elektron tartozik mindkét atom-
hoz, mert a hidrogénhez legközelebb esô nemesgáz a hélium, és a héliumatomnak csak két elektronja lehet.
3. Milyen részecskék hozzák létre? Elektronok (kötô elektronpár). Milyen részecskében alakulhat ki? Például molekulában.
Milyen részecskék között jöhet létre? Atomok között.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 124
Elemmolekula vagy
Képlet Szerkezet Kötô elektronpárok száma *Nemkötô elektronpárok száma
vegyületmolekula?
Cl2 |Cl – Cl| 1 6 Elemmolekula
H2 H–H 1 0 Elemmolekula
Br2 |Br – Br | 1 6 Elemmolekula
H
H2O | 2 2 Vegyületmolekula
H–O|
H
|
CH4 H–C–H 4 0 Vegyületmolekula
|
H
*O2 O=O 2 4 Elemmolekula
*N2 N N 3 2 Elemmolekula
CO2 * O=C=O 4 4 Vegyületmolekula
*5. Elektronegativitás: ENCl = 3,0 ENH = 2,1 ENO = 3,5 ENC = 2,5
H
H ↓
|Br – Br| H–H O=O | H →C ←H O = C=O
H–O| ↑
H
A kötés: apoláris apoláris apoláris poláris (gyengén) poláris poláris
*6. „…Az elektronközösség fenntartásához az atomoknak szoros közelségben kell maradniuk, s az eredmény a két atomot
összetartó ’kovalens’ kötés.”
Minek nevezi a kötô elektronpárt? Kételektronos elektronközösségnek.
E kötés kialakulását mivel indokolja? Nagyobb stabilitást jelent, mintha a két atom külön kószálna.
7.
1. 2. 3. 4. 5.
L Í T I U M
*K óra: Molekulák polaritása, a másodrendû kémiai kötés.

Molekularácsos kristályok (szakmai kiegészítô óra)
Ha el akarjuk mélyíteni a gyerekekben azt a felismerést, hogy a molekulák közötti kölcsönhatások erôssége
meghatározza a halmaz tulajdonságait (op., fp., illékonyság, keménység stb.), akkor kiegészítésképpen érde-
mes foglalkozni a molekulák polaritásával is.
Értelmeznünk kell, hogy mit is jelent az, ha egy molekulának „pólusa” van: eddig az derült ki a moleku-
lákról, hogy semleges kémiai részecskék, most pedig a polaritásukat hangsúlyozzuk. Mivel a kötô elektronok
tartózkodási valószínûsége „nem egyenletes”, a nagyobb elektronegativitású atom erôterében nagyobb va-
lószínûséggel találhatók meg, ezért részleges töltéssel ruházzák fel ennek az atomtörzsnek a környékét.
Fontos azt is hangsúlyozni, hogy csak a kétatomos molekulák esetén igaz az, hogy a kötés polaritása
egyértelmûen meghatározza a molekulapolaritást. Többatomos molekulák esetén a kötéspolaritáson kí-
vül a molekulában lévô kovalens kötések térszerkezete is fontos.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 125
Dramatizált játék
1. Kétatomos elemmolekulában lévô apoláris kovalens kötés szemléltetése:

Két gyerek, akikrôl kimondjuk, hogy egyforma erôsek, szembe állnak egymással, megfogják egymás
kezét, és egyforma erôvel elkezdik húzni egymást. Mivel azonos az erejük, egyik sem tudja kimozdí-
tani a másikat a helyébôl, mozdulatlanul állnak (legfeljebb erôlködnek).
Ezzel azt szemléltethetjük, hogy ha azonos elektronegativitású atomok vonzzák magukhoz a kötô
elektronpárt, akkor a kötô elektronpár egyik atomtörzs felé sem mozdul gyakrabban, így egyforma
valószínûséggel található meg mind a két atom erôterében. Az elemmolekulákban lévô kovalens kö-
tések mindig apolárisak, így az egész molekula is apoláris.
Le is rajzolhatjuk az „erôvonalakat”, pl.: I2-molekulán szemléltetve: (0)
I↔I
2. Kétatomos vegyületmolekulában lévô poláris kovalens kötés szemléltetése:

Két gyerek, akikrôl kimondjuk, hogy az egyik erôsebb, úgy, mint az elôbb, szembe állnak egymással,
de most az erôsebbik el tudja húzni a gyengébbiket.
Ezzel szemléltethetjük, hogy a nagyobb elektronegativitású atom körül gyakrabban tartózkodnak az
elektronok, ezért körülötte részleges negatív töltés alakul ki. Ha elektronegativitás-különbség van a
kovalens kötésben részt vevô két atom között, akkor poláris kovalens kötés jön létre.
Le is rajzolhatjuk az „erôvonalakat”, pl.: HCl-molekulán szemléltetve: (+) (–)
H → Cl
dipólus molekula
3. Többatomos vegyületmolekula polaritásának szemléltetése:
a) Vízmolekula → ismernünk kell a kötések polaritását (mindkét kovalens kötés poláris, mivel ENO > ENH);
→ ismernünk kell a molekula alakját (V alakú).
Három gyerek egymástól kb. egyforma távolságra áll, és egyikük V alakban egy-egy kezét nyújtja egy-
egy társa felé. Kimondjuk, hogy ez a szereplô erôsebb a másik kettônél (ô személyesíti meg az O-
atomot). A másik két gyerek nyújtja a kezét a középsô gyerek felé, ôk ketten egyformán gyengéb-
bek társuknál (ôk személyesítik meg a H-atomokat). Az erôsebb középsô szereplô kimozdítja he-
lyébôl két gyengébb társát, mindketten felé indulnak el.
Az „erôvonalakat” ábrázolva: (–)
O
H H
(+)
Ezzel szemléletessé válhat, hogy a nagyobb elektronegativitású O-atom körül részleges negatív töl-
tés alakulhat ki a vízmolekulában, mert a kötô elektronpárok nagyobb gyakorisággal tartózkodnak
erôterében, így a H-atomok körül részleges pozitív töltés jön létre. A kovalens kötések is, és a mo-
lekula is poláris.
b) Szén-dioxid-molekula → mindkét kovalens kötése poláris (ENO > ENC);

→ a molekula egyenes bot alakú (lineáris).
Három gyerek egymással egy vonalban, és egyenlô távolságban felsorakozik. A két szélsô a
középsô felé nyújtja a kezét, a középsô pedig két társa felé. Kimondjuk, hogy a két szélsô egyformán
erôsebb, mint a középsô. Hiába húzza a két szélsô gyerek a középsôt, nem tudják kimozdítani he-
lyébôl, mert egyforma erôvel húzzák.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 126
Ezzel azt szemléltethetjük, hogy lehetnek a kovalens kötések polárisak a molekulában, ha ezek szim-
metrikusan helyezkednek el, akkor egymás hatását kiolthatják, a molekula apoláris lesz, azaz nincs ki-
tüntetett „pólusa” a molekulának.
Az „erôvonalakat” ábrázolva: (0)
O⇐C⇒O
A molekulák polaritásának értelmezése után megbeszélhetjük, hogy poláris molekulák között erôsebb
kölcsönhatás lehetséges, mint apoláris molekulák között, ezért a molekulák között ható másodrendû
kötések erôssége különbözô. Az egyik leggyengébb másodrendû kötés apoláris molekulák között jön létre
(diszperziós kölcsönhatás). Ilyen kölcsönhatás van a kén vagy a jód kristályrácsában (modelleket ld. a
tankönyv 163., 164. ábráján). A poláris molekulák (dipólusmolekulák) között ún. dipólus-dipólus köl-
csönhatás alakulhat ki, ilyen kötés van például a szilárd HCl kristályrácsában, ha a HCl-ot olvadáspontja alá
hûtjük. A jég kristályrácsában ennél erôsebb másodrendû kötések hatnak: hidrogénkötés.
Interaktív tananyag Képek, ábrák: 80. 161. ábra: Dipólus-dipólus kölcsönhatás (94. o.)
Modellek
Háttér
A molekulák polaritása
A kötéspolaritás a kötésben részt vevô atomok elektronegativitás-különbségével arányos. Azonos
atomok között a kötéspolaritás 0.
Kétatomos molekuláknál az elektronegativitás-különbség egyértelmûen eldönti a molekula pola-
ritását. A molekula apoláris, ha ∆EN = 0 (minden elemmolekula apoláris).
A HCl-molekulában a ∆EN = 3,0 – 2,1 = 0,9, a molekula dipólus.
Többatomos molekulák esetén a molekula polaritását, amennyiben nem tartalmaz nemkötô elekt-
ronpárt, úgy dönthetjük el, hogy a kovalens kötést képezô két atom elektronegativitás-különbségével
arányos mennyiségeket (vektorokat) mérünk fel a kötések irányában, és ezeket irány és nagyság szerint
összegezzük (vektorösszegzés). Az eredô értéke arányos a molekula polaritásával. A nemkötô elekt-
ronpárok jelenléte kismértékben módosítja az eredményt.
Másodrendû kötések
A molekulák között fellépô kölcsönhatásokat másodrendû kötéseknek nevezzük.
Nevezik még intermolekuláris kötésnek vagy van der Waals-molekulavonzásnak is.
Aszerint, hogy milyen részecskék közötti kölcsönhatásról van szó, a legfontosabb kölcsönhatások:
– apoláris molekulák közötti diszperziós kölcsönhatás;
– dipólus molekulák közötti dipólus-dipólus kölcsönhatás;
– hidrogénkötés;
– ionok-dipólusmolekulák közötti kölcsönhatás.
Apoláris molekulák közötti diszperziós kölcsönhatás

Az egymás közelébe kerülô apoláris molekulák deformálják egymás elektronfelhôjét, ezért átmenetileg,
rövid idôre dipólussá válnak, és gyenge kölcsönhatás alakul ki közöttük. A létrejövô kölcsönhatás
erôssége attól függ, hogy a molekula elektronfelhôje mennyire könnyen deformálható. Ha „laza” az elekt-
ronszerkezet, azaz viszonylag nagyméretû a molekula, akkor erôsebb a kölcsönhatás. Pl.: a jódmolekulák

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 127
(I2) között sokkal erôsebb diszperziós kölcsönhatás lép fel, mint a sokkal kisebb méretû fluormolekulák
(F2) között. Ha molekulák nagy felületen érintkeznek, az egész felületen fellép a diszperziós kölcsönhatás.
Pl. a benzolmolekula lapos korong alakú felületei között nagyobb diszperziós kölcsönhatás lép fel, mint a
neki megfelelô molekulatömegû, gömb alakú telített szénhidrogén-molekulák között:
benzol 2,2-dimetil-propán
moláris tömeg [g/mol] 78 72
forráspont [°C] 80,1 (folyadék) 9,5 (gáz)
A diszperziós kölcsönhatás minden esetben fellép, ha két molekula kellô mértékben megközelíti egymást.
Dipólus-dipólus kölcsönhatás
A dipólusmolekulák ellentétes töltései között jön létre. Kristályban szabályosan rendezôdnek el, folya-
dékban igyekeznek irányítottan, ellentétes töltésekkel összekapcsolódva elhelyezkedni.
Dipólus-dipólus kölcsönhatás lép fel pl.: a HCl-, HBr-, HI-molekulák között.
Hidrogénkötés
A másodrendû kémiai kötéseknek azt a fajtáját, ahol a molekulában lévô hidrogénatom létesít kötést
két másik atom között, hidrogénkötésnek nevezzük.
Létrejöttének feltételei: – a hidrogén nagy elektronegativitású atomhoz kapcsolódjon
H→X (X lehet: F-, O-, N-atom)
– egy nagy elektronegativitású atom körül legyen nemkötô elektronpár
a molekulában
A hidrogénkötés – a többi másodrendû kötéshez hasonlóan – nem feltétlenül azonos molekulák kö-
zött jön létre.
δ+ δ– δ+ δ– (a δ (delta) részleges töltést jelent)
H → X:.....................H → X:
←⎯→
a hidrogénkötés távolsága
A hidrogénkötés létrejöttének a magyarázata, hogy a nagy elektronegativitású atom a H-tôl magá-
hoz vonzza a kovalens kötés elektronpárját, és a proton nagyon nagy pozitív elektromos erôtere ma-
gához vonzza a másik atom körül lévô nemkötô elektronpárt. (A protonban lévô egységnyi töltés tízmil-
liárdszor kisebb felületen oszlik el, mint pl. a nátriumionban.)
A hidrogénkötés a másodrendû kémiai kötések közül a legerôsebb kölcsönhatás, irányított kötés,
energiatartalma kb. egy nagyságrenddel nagyobb, mint a többi másodrendû kötésé.
A hidrogénkötés következményei: a moláris tömeg alapján várhatónál
– sokkal magasabb olvadás- és forráspont,
– nagyobb belsô súrlódás (viszkozitás),
– nagyobb hôkapacitás (például a vízzel viszonylag sok hôt kell közölni, hogy a hômérséklete 1 °C-kal
emelkedjen),
– nagyobb felületi feszültség.
A víz sok szempontból kirívó tulajdonságait a vízmolekulák között fellépô erôs hidrogénkötés ma-
gyarázza (ld. 8. óra háttéranyagát is).
Ion-dipólusmolekula közötti kölcsönhatás

A hidratáció során az ion és a vízmolekulák között lép fel ilyen kölcsönhatás, pl.: hidratált alkáli- és alká-
lifémionokban. (A d- és p-mezô fémeinek hidratált ionjai inkább akvakomplexeket képeznek, ott nem
ez a kölcsönhatás lép fel, hanem koordinatív kötés jön létre az ion és a vízmolekula között. Ld. 33. óra
háttéranyagában.)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 128
Különbözô kötések energiatartalma:

Kötéstípus Példa A kötés energiatartalma [kJ/mol]
Kovalens kötés H–H 456
Ionkötés Na+ Cl– 770
Ion-dipol (hidrátburok) Na+(H2O)x 410
H-kötés H........O 25-33
He........He 0,085
Diszperziós
Cl2........Cl2 2,97
Molekularácsos kristályok
A molekularácsos kristályok rácspontjain molekulák vannak, és közöttük másodrendû kötések hatnak.
A nemesgázok is idesorolandók, annak ellenére, hogy a rácspontokon atomok találhatók, ugyanis a
nemesgázatomok között diszperziós kölcsönhatás hat.
Miután a rácsenergia a másodrendû kölcsönhatásból adódik, ez legalább egy nagyságrenddel kisebb
energiát jelent, mint az elsôrendû kötések energiája. A molekularácsos kristályokat éppen ezért az alacsony
olvadáspont, alacsony forráspont, kis keménység jellemzi. Gyakran (fôleg a megközelítôen gömb alakú,
nem túl nagy molekulájú anyagok) szublimálnak. Sem kristályuk, sem az olvadékuk nem vezeti az elekt-
romos áramot.
Az olvadáspontot a másodrendû kötések nagysága szabja meg. Pl.: op.F < op.Cl, mert a klórmolekula
nagyobb méretû, jobban deformálható az elektronfelhôje, ezért jobban polarizálható, erôsebb a Cl2-
molekulák közötti diszperziós kölcsönhatás. Hasonlóan magyarázhatók az alábbi op.-viszonyok:
a CCl4 op.-ja magasabb, mint a CH4 op.-ja;
a Ne op.-ja magasabb, mint a He op.-ja;
az O2 op.-ja magasabb, mint a N2 op.-ja.
A molekulák közötti hidrogénkötés fellépése is megemeli a rácsenergiát, ez pedig magasabb
olvadáspontot eredményez: a H2O olvadáspontja magasabb, mint a H2S-é, mert a kénhidrogén-
molekulák között nem lép fel hidrogénkötés, csak gyengébb dipólus-dipólus kölcsönhatás.

Feladatok
1. I2 (diszperziós kölcsönhatás) < HCl (dipólus-dipólus kölcsönhatás) < H2O (H-kötés)
2. Minél erôsebb a másodrendû kötés a molekulák között, annál magasabb az anyag olvadáspontja.

*1. B. 1. C. 3. A. 5. D. 7. B. 9.
B. 2. C. 4. A. 6. A. 8. B. 10.
*2. Az elemmolekulákban lévô kovalens kötések mindig polárisak/apolárisak. Az apoláris molekulák között gyenge/erôs
másodrendû kötés alakulhat csak ki. A jód molekularácsában a jódmolekulák között gyenge másodrendû kötések van-
nak. A másodrendû kötések erôssége különbözô molekulák között különbözô mértékû lehet. Poláris molekulák között
erôsebb másodrendû kötések alakulhatnak ki. A másodrendû kötések legerôsebb típusa a hidrogénkötés. A víz-
molekulák között hidrogénkötés alakul ki gáz/folyékony/szilárd halmazállapotban.
*3. Sorrend: 1. hidrogén (–259 °C) 2. metán (–182 °C) 3. bróm (–7,3 °C) 4. víz (0 °C)
Összefoglalás
A tankönyvi összefoglaló táblák és a munkafüzet segítségével ismételjük át a tanult részecskéket, kötés-
típusokat, rácstípusokat és jelölésüket.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 129
egyszerû ionok és *méretük, kationok, anionok,

Részecskék *poláris és apoláris molekulák
Kötéstípusok ionkötés, kovalens kötés,
*többszörös kovalens kötés, *másodrendû kötések
ionkristály,
Rácstípusok *molekularács
egyszerû ionok képlete, ionkristályok képlete,
Jelölés *elektronszerkezeti képlet
Interaktív tananyag Játékok, feladatok: 10. Társasjáték: Kémiai kötések
Táblázatos összefoglalások: 5. Kémiai kötések

1. C) 1. (Az ionkötésnél az ionok között, a kovalens kötésnél az elektronok és az atommag között alakul ki elektrosztati-
kus vonzás.)
A) 2. B) 4. D) *6. C) *8. B) *10.
C) 3. A) 5. A) 7. A) *9.
2. a) Na – 1 e– → Na
+
neve: nátriumion
b) Cl + 1 e– → Cl
–
neve: kloridion
c) Ca – 2 e– → Ca2+ neve: kalciumion
d) O + 2 e– → O2– neve: oxidion
e) I + 1 e– → I
–
neve: jodidion
f) S + 2 e– → S2– neve: szulfidion
3. Elem Vegyület Egyéb
Kovalens kötésû molekulák Ionkötésû kristályok Ne, Ar
Br2, H2, I2 CH4, H2O KBr, MgO, NaCl, CaO, MgI2
4. LiF, CaF2, Li2S, CaS, *Al2S3, *AlF3

5. A kémiai reakció kiindulási Tapasztalat
A kísérlet megnevezése anyagai (vegyjel, képlet, (a látott változás és a keletkezô A változás rövid magyarázata
rövid jellemzés) anyagok rövid jellemzése)
fém nátrium (szürke,
A nátrium és a klór
Nátrium-klorid szilárd) és klórgáz (sárgás- fehér füst (szilárd anyag)
nátrium-kloriddá egyesül:
keletkezése elemeibôl zöld, mérgezô gáz) keletkezik
2 Na + Cl2 = 2 NaCl
Na + Cl2
magnézium (szürke, szilárd Vakító fehér fényjelenség A magnézium elég
A magnézium égése fém) és oxigéngáz (színtelen, tapasztalható; fehér szilárd (egyesül az oxigénnel):
szagtalan) Mg + O2 anyag keletkezik 2 Mg + O2 = 2 MgO
magnézium (szürke,
szilárd fém) és a vízben kis magnéziummal össze- A magnézium kémiai
Magnézium-jodid
mennyiségben, sárgás szín- rázva a sárgás oldat reakcióba lép a jóddal:
keletkezése elemeibôl
nel oldódó jód elszíntelenedik Mg + I2 = MgI2
Mg + I2
A kalcium kémiai reakcióba
kalcium (szürke, szilárd A láng téglavörösre
Kalcium égetése lép a levegô oxigénjével
fém) és a levegô oxigénje színezôdik; fehér szilárd
lángban (elég):
Ca + O2 anyag keletkezik
2 Ca + O2 = 2CaO

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 130
*6. ANYAGISMERET nátrium• •szúrós szagú, mérgezô gáz

klórgáz• •égetésével égetett meszet kapunk
konyhasó• •finom porát fogporokba is teszik
kalcium• •petróleum alatt tároljuk
magnézia• •vizes oldata színtelen
magnézium-jodid• •langyos tömény oldata hánytató hatású
*7. Kötô elektronpár („köt” + „ôr” fele + „el” EK + TR O-n + P + „ár”).
29. óra: Az anyagmennyiség mértékegysége a mól

Az óra feladata nem könnyû: érzékeltetni kell a gyerekekkel, hogy a mól milyen hatalmas szám. A tan-
könyv példái alkalmasak erre (mólnyi tojás tömege, teremben lévô 600 ezer trillió ember stb., sôt vissza-
tekinthetünk a 25. ábrához, ahol az atomok igen kicsi méretét érzékeltettük).
További példák:
a) 1 mg vasban kb. 1019 darab vasatom van. Ha ennyi atomot eloszlatnánk egyenletesen a Föld felüle-
tén, akkor minden cm2-re(!) 2 darab vasatom kerülne.
b) Ha egy gépírónô percenként 100 leütést képes megtenni az írógépén, akkor a Föld keletkezése óta
(tehát kb. 4,5 milliárd éve) több mint 2500 gépírónônek kellene megszakítás nélkül gépelnie ahhoz,
hogy mára meglegyen a 6 . 1023 db leütés(!).
Interaktív tananyag Óravázlatok: 10. Az anyagmennyiség és a kémiai jelek (1. része)
Képek, ábrák: 81. 165. ábra: Avogadro (97. o.)
82. 167. ábra: Arányosság (98. o.)
Háttér
Az Avogadro-féle szám
Többféle módszerrel meghatározható. Avogadro-tételbôl kiindulva: tökéletes gázok egyenlô térfogataiban
egyenlô számú molekula van, ha hômérsékletük és nyomásuk egyenlô. 1 cm3 térfogatban levô molekulák
száma megadható, 0 °C hômérsékleten és 0,1 MPa nyomáson éppen 2,69 . 1019 (Loschmidt-szám). Azon-
ban elônyösebb a molekulák számát nem 1 cm3 térfogatra megadni, hanem olyan térfogatra, melyben pél-
dául a hidrogéngáz éppen a relatív tömegével szerepel grammokban mérve (MH2 = 2 g), vagy az oxigéngáz
szintén a relatív tömegét adja grammokban (MO2 = 32 g) stb. Ez a térfogat a fent leírt körülmények között
(normál állapot) éppen 22,41 dm3, melyben anyagi minôségtôl függetlenül mindig 6 · 1023 db gázmolekula
van, és ez éppen a gáz mólnyi mennyiségét adja meg. Standard körülmények között (25 °C, 0,1 MPa) a kü-
lönbözô gázok moláris térfogata 24,5 dm3, azaz ekkora térfogatban van éppen 6 . 1023 db molekula.
A tankönyv feladatainak megoldása

Feladatok
1. 32:12
2. 1 g hidrogéngázban 6 · 1023 db hidrogénatom van, tehát egy atom tömege: 1 g/6 · 1023
3. 1 mol kénatom tömege 32 g, 1 mol oxigénatom tömege 16 g, tehát 1 mol S-atom 2-szer olyan tömegû, mint 1 mol O-atom.
4. a) 1 g/mol · 3 mol = 3 g
b) 35,5 g/mol ion · 0,2 mol = 7,1 g
c) 2 g/mol · 0,5 mol = 1 g
5. 12 g/mol · 2 mol = 24 g, és 2 mol szénben 2 · 6 · 1023 db szénatom van
6. 5 · 6 · 1023 db nitrogénatom és 5 mol nitrogénatom 14 g/mol · 5 mol = 70 g
7. a) 40 g kalciumban van 6 · 1023 db atom, tehát 10 g-ban 6/4 · 1023 db atom van.
b) 12 g szénben van 6 · 1023 db atom, tehát 3 g-ban 6/4 · 1023 db atom van.
c) 24 g magnéziumban van 6 · 1023 db atom, tehát 6 g-ban 6/4 · 1023 db atom van.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 131
8. a) 27 g/mol · 2 mol = 54 g b) 56 g/mol · 2,5 mol = 140 g. c) 23 g/mol · 10 mol = 230 g.

d) 12 g/mol · 0,2 mol = 2,4 g.
9. a) 12 g szén 1 mol szénatomot tartalmaz, 2,4 g szén 1/5 mol = 0,2 mol szénatomot.
b) 27 g alumínium 1 mol alumíniumatomot tartalmaz, 81 g alumínium 3 mol.
c) 40 g kalciumban van 1 mol kalciumatom, 20 g-ban 0,5 mol van.
d) 1 g hidrogénben 1 mol hidrogénatom van, 3,5 g-ban 3,5 mol.
10. a) 1 mol nitrogénmolekula tömege 28 g, 3 mol nitrogénmolekula tömege 84 g.
b) 1 mol ammóniamolekula tömege 17 g, 10 mol ammóniamolekula tömege 170 g.
c) 1 mol klórmolekula tömege 71 g, 0,5 mol klórmolekula tömege 35,5 g.
11. a) 2 g hidrogénben 1 mol hidrogénmolekula van, 24 g-ban 12 mol van.
b) 18 g vízben 1 mol vízmolekula van, 36 g vízben 2 mol van.
c) 6 · 1023 db klórmolekula 1 mol.
d) 0,1 mol oxigénmolekula.
12. a) 6 · 1023 db ammóniamolekula 1 mol, 1,5 · 1023 db 1/4 mol = 0,25 mol.
b) 6 · 1023 db rézatom 1 mol, 30 · 1023 db rézatom 5 mol.
c) 6 · 1023 db vízmolekula 1 mol, 100-szor annyi vízmolekula 100 mol.

1. Avogadro-szám: az anyagmennyiség egysége a mól, 1 mol anyag nagyszámú, 600 ezer trillió részecskét tartalmaz. Ezt
a számot Avogadro-számnak nevezték el. Tíz hatványaival kifejezve: 6 · 1023 darab részecskét jelent.
Mól: valamely anyagnak azt a mennyiségét, amelyben 6 · 1023 db részecske található, az anyag 1 móljának nevezzük.
A mól az anyagmennyiség mértékegysége.
Moláris atomtömeg: bármely elem egy móljának a tömege a moláris atomtömeg.
Moláris molekulatömeg: a moláris molekulatömeg a molekulát felépítô atomok moláris atomtömegeinek összege;
1 mol anyagmennyiségû molekula tömege.
2. 1 mol Fe-atom tömege (6 · 1023 db vasatom tömege) 56 g; 3 mol · 56 g/mol = 168 g; 0,5 mol · 56 g/mol = 28 g.
3. 1 mol, azaz 6 · 1023 db vízmolekula tömege 18 g; 5 mol · 18 g/mol = 90 g víz; 1/3 mol · 18 g/mol = 6 g víz.
4. 1 mol nátrium: 6 · 1023 db nátriumatom; 10 mol oxigéngáz (O2): 60 · 1023 db = 6 . 1024 db oxigénmolekula; 25 mol szén:
25 · 6 · 1023 db = 1,5 · 1025 db szénatom; 0,2 mol hidrogéngáz (H2): 0,2 · 6 · 1023 db = 1,2 · 1023 db hidrogénmolekula.
5. 2 mol oxigénatom (32g) = 1 mol kénatom (32 g)
1 mol oxigéngáz (32 g) > 1 mol neongáz (20 g)
3 mol rézatom (190,5 g) < 2 mol ezüstatom (218 g)
6. ammónia (NH3): 17 g/mol; szén-dioxid (CO2): 44 g/mol; metán (CH4): 16 g/mol; kálium-nitrát (KNO3): 101 g/mol;
víz (H2O): 18 g/mol; higany-oxid (HgO): 216 g/mol.
*7. Moláris tömeg (MO + „lá” + rizs z nélkül + TÖ + „meg”).
30. óra: A kémiai jelek mennyiségi értelmezése

Az általános iskolai oktatásban az a cél, hogy a gyerekek megtanulják a vegyjel, a képlet jelentését a reak-
cióegyenletekben alkalmazni (ld. késôbb), a számítási feladatokban használni. A kémiai reakciók értelme-
zésével érteniük kell majd a kémiai reakciók mennyiségi viszonyait is, azt, hogy a reakcióegyenletben fel-
tüntetett együtthatókból következtethetünk az anyagmennyiségekre, és ennek segítségével azt is meg-
mondhatjuk, hogy milyen tömegû anyagok reagálnak egymással „maradék nélkül”.
Problémát jelenthet az, hogy a vegyjel és a képlet jelentését egyszerre kétféle mennyiséggel is felru-
házzuk: egy darab, illetve egy mol mennyiséget is jelenthetnek. Valójában ez nem okoz gondot a számí-
tási feladatok során, mivel rendszerint eldönthetô, hogy melyik mennyiségi jelentést kell használnunk.
Interaktív tananyag Óravázlatok: 10. Az anyagmennyiség és a kémiai jelek (2. része)
Háttér
Riedel Miklós: Az SI és a IUPAC definíciók alkalmazása a kémiaoktatásban c. munkájában írja a következôket:
Az elemek vegyjelének és a vegyületek képletének jelentéseivel a IUPAC ajánlás foglalkozik. E szerint
a kémia elemek vegyjelének jelentései a következôk:

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 132
1. Jelenti az elem egy atomját. Például a Cl egy klóratomot jelent, amelyben 17 proton, 18 vagy 20 neutron
van, tömegszáma 35 vagy 37. Átlagos tömege 35,4527 g a természetes, Földrôl származó mintákban.
2. A vegyjel rövid írásmód (mint egy gyorsírási jel), amely egy mintát, egy darabot jelent az illetô elembôl.
Például az Fe egy darabot, egy mintát jelenthet a vasból, a He bizonyos mennyiségû héliumgázt jelenthet.
A képlet jelentései a következôk:
1. Több atomból álló elemi egységek jelölésére szolgál. Például: N2, P4, NaCl stb.
2. A képlet a megfelelô kémiai anyag egy mintáját, darabját is jelenti. Például: CH3OH metanol, 1 mol
CH3OH 1 mol metanol, 500 g CH3OH 500 g metanol.
A kémiai elemek vegyjele és az anyagok képlete nem fizikai mennyiség. (A fizikai mennyiség egy mé-
rôszám és a mértékegység szorzataként írható fel.)
Abból az idôbôl származik, amikor a mól még nem volt egyértelmûen mértékegység, és az anyag-
mennyiség nem volt alapmennyiség, hogy a vegyjel és a képlet 1 mol anyagot és így a reakcióegyenlet
1 mol egyenlet szerinti átalakulást jelent. Megjegyzendô, hogy a vegyjel és a képlet nem jelenthet egy-
ségnyi anyagmennyiséget is az illetô kémiai anyagból, amennyiben következetesen akarjuk alkalmazni:
– a mennyiségekre vonatkozó matematikai szabályt, miszerint a fizikai mennyiség a mérôszám és
a mértékegység szorzata;
– továbbá az SI-t, amely az anyagmennyiséget mint alapmennyiséget és a mólt mint annak mérték-
egységét rögzíti.
Példa: a H2 képlet jelentése: egy hidrogénmolekula, hidrogén. 3 mol H2: 3 mol hidrogénmolekula. Ez-
zel szemben ellentmondó jelentéshez vezet, ha a H2 = 1 mol hidrogén jelentést is tulajdonítunk
a képletnek, mert ez esetben helyettesítve: 3 mol H2 = 3 mol . 1 mol hidrogén = 3 mol2 hidrogén, ami
értelmetlen.
A Kémia 7. tankönyvben a mól értelmezése nem a IUPAC ajánlása szerint történt, azonban úgy gon-
doljuk, hogy ezen a szinten ez inkább az értelmezhetôséget segíti.

Feladatok
1. a) 3 mol rezet jelent; b) 3 mol · 63,5 g/mol = 190,5 g rezet jelent; c) 3 mol . 6 . 1023 darab/mol = 18 · 1023 darab =
1,8 · 1024 darab rézatomot jelent.
2. a) 2 mol hidrogénmolekulát jelöl; b) 2 mol · 2 g/mol = 4 g hidrogént jelöl; c) 2 mol · 6 · 1023 darab/mol = 12 · 1023
darab = 1,2 · 1024 darab hidrogénmolekulát jelent; d) 2 · 2 · 6 · 1023 db hidrogénatomot, azaz 2,4 · 1024 db hidrogén-
atomot jelent.
3. a) 0,5 mol vízmolekulát jelent; b) 0,5 · 6 · 1023 db = 3 · 1023 db vízmolekulát jelent; c) 1 mol vízmolekula 18 g vizet
jelent, 0,5 mol vízmolekula 9 g vizet jelent; d) minden vízmolekulát két darab hidrogénatomra és egy darab oxigén-
atomra lehet felbontani, tehát 3 · 1023 darab vízmolekulát 6 · 1023 darab hidrogénatomra és 3 · 1023 darab oxigén-
atomra lehet felbontani.
4. 1 mol NaBr tömege 103 g, amelyben 23 : 80 a nátrium és a bróm tömegaránya.
103 g NaBr-ban 23 g a nátriumtartalom,
100 g-ban 100 · 23/103 g = 22,3 g, azaz 22,3% a nátriumtartalom.
5. 32 g oxigéngáz 1 mol, amelyben 6 · 1023 darab oxigénmolekula (O2), és kétszer ennyi, 12 · 1023 darab oxigénatom van.
A 8 g oxigéngáz 1/4 mol, tehát 1/4-szer ennyi oxigénmolekulát (= 1,5 · 1023 db O2), és 1/2-szer ennyi oxigénatomot
(= 3 · 1023 darab O) tartalmaz.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 133

1. 3 mol hidrogénmolekula (6 g) < 0,5 mol klórmolekula (35,5 g)
0,5 mol kénatom (16 g) = 1 mol oxigénatom (16 g)
2 mol brómmolekula (320 g) > 2 mol nátriumatom (46 g)
6 · 1023 db alumíniumatom (27 g) < 6 · 1023 db kénatom (32 g)
3 · 1023 db oxigénmolekula (16 g) > 1,5 · 1023 db nitrogénmolekula (7 g)
1,2 · 1024 db klóratom (71 g) > 3 · 1023 db szénatom (6 g)
2. a) CH4: metán b) 10 CH4: metán c) 0,1 CH4: metán [0,1 db metán-
1 db metánmolekula 10 db metánmolekula molekulát nem jelent, mert annak
1 mol metán 10 mol metán nincs értelme]
6 · 1023 db metánmolekula 60 · 1023 db metánmolekula 0,1 mol metán
16 g metán 160 g metán 0,6 · 1023 db metánmolekula
1,6 g metán
3. a) 3 mol · 2 g/mol = 6 g H2 < 0,5 mol · 18 g/mol = 9 g H2O < 3 mol · 71 g/mol = 213 g Cl2
b) 1 mol · 16 g/mol = 16 g CH4 < 1/3 mol · 160 g/mol = 53,3 g Br2 < 2 mol · 27 g/mol = 54 g Al.
c) 0,1 mol · 2 g/mol = 0,2 g H2 < 0,1 mol · 17 g/mol = 1,7 g NH3 < 0,1 mol · 44 g/mol = 4,4 g CO2.
4. a) 80 g kalcium: 2 Ca; b) 9 g víz: 0,5 H2O; c) 1,2 . 1024 db magnéziumatom: 2 Mg; d) 2 mol argon: 2 Ar; e) 6 mol
metán: 6 CH4; f) 1,2 . 1022 db oxigénmolekula: 0,02 O2.
5. a) 0,3 mol nitrogénmolekula tömege: 0,3 mol . 28 g/mol = 8,4 g;
b) 10 mol vízmolekula tömege: 10 mol . 18 g/mol = 180 g;
c) 3 . 1024 db rézatom tömege: 5 mol . 63,5 g/mol = 317,5 g;
d) 6 . 1025 db ammóniamolekula tömege: 100 mol . 17 g/mol = 1700 g = 1,7 kg.
6. a) 440 g szén-dioxid-molekula: 440 g · 1/44 g/mol = 10 mol;
b) 3,2 g oxigénmolekula: 3,2 g · 1/32 g/mol = 0,1 mol;
c) 3 · 1022 db oxigénatom: 3 · 1022/6 · 1023 = 1/20 = 0,05 mol;
d) 1,5 · 1022 db ammóniamolekula: 1,5 · 1022/6 · 1023 = 0,025 mol.
*7. 5.
A
4. R 7.
I A V
1. 2. 3. O N 6. E
A N Y A G M E N N Y I S É G
I T O Z Y
T O L U J
R M Á L E
O B R F L
G Ó I I
É L S D
N
Gyakorlóóra
Összefoglalás helyett a számítási feladatokon keresztül gyakoroltathatjuk be a kémiai mennyiségi viszo-
nyokat. Ebben segítenek a munkafüzetben található számítási feladatok.

1. a) 12 g szén: 6 · 1023 darab atomot tartalmaz; b) 12 g Mg: 3 . 1023 darab atomot tartalmaz; c) 12 g titán: 1,5 · 1023
darab atomot tartalmaz; d) 12 g Cl: 12 · 6/35,5 · 1023 = 2,02 · 1023 darab atomot tartalmaz.
2. a) 48 g oxigén: 3 mol atomot jelent; b) 96 g S: 3 mol atomot jelent; c) 120 g kalcium: 3 mol atomot jelent; d) 3 g H:
3 mol atomot jelent.
3. a) 28 g nitrogéngáz (N2): 6 · 1023 darab molekulát tartalmaz; b) 18 g víz (H2O): 6 · 1023 darab molekulát tartalmaz;
c) 88 g szén-dioxid-gáz (CO2): 2 · 6 · 1023 = 12 · 1023 darab molekulát tartalmaz; d) 51 g ammóniagáz (NH3): 3 · 6 · 1023
= 18 · 1023 darab molekulát tartalmaz.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 134
4. a) 32 g oxigéngáz (O2): 1 mol molekulát jelent; b) 142 g klórgáz (Cl2): 2 mol molekulát jelent; c) 160 g bróm (Br2): 1
mol molekulát jelent; d) 32 g metán (CH4): 2 mol molekulát jelent.
5. a) 0,25 mol metángáz: 0,25 · 6 · 1023 darab molekula = 1,5 · 1023 darab molekula; b) 3 mol klórgáz: 3 · 6 · 1023 darab
molekula = 1,8 . 1024 darab molekula; c) 22 g szén-dioxid-gáz: 0,5 · 6 · 1023 darab molekula = 3 · 1023 darab moleku-
la; d) 34 g ammóniagáz: 2 · 6 · 1023 darab molekula = 1,2 · 1024 darab molekula.
6. a) 0,5 mol metángáz: 0,5 · 5 · 6 · 1023 darab atom = 15 · 1023 darab atom;
b) 1,5 mol klórgáz: 1,5 · 2 · 6 · 1023 darab atom = 18 · 1023 darab atom;
c) 44 g szén-dioxid-gáz: 3 · 6 · 1023 darab atom = 18 · 1023 darab atom;
d) 34 g ammóniagáz: 2 · 4 · 6 · 1023 darab atom = 48 · 1023 darab atom.
7. O: 1023 db hidrogénatom < X: 0,5 mol neonatom (3 · 1023 db neonatom) < I: 1 g hidrogénatom (6 · 1023 db hidrogén-
atom) < G: 9 · 1023 db klóratom < É: 1 mol hidrogéngáz (12 · 1023 db hidrogénatom) < N: 40 g oxigénatom (15 · 1023 db
oxigénatom) < A: 3 mol oxigénatom (18 · 1023 db oxigénatom) < T: 4 mol nátriumatom (24 · 1023 db nátriumatom)
< O: 3 mol oxigéngáz (36 · 1023 db oxigénatom) < M: 6 · 1024 db nitrogénatom (60 · 1023 db nitrogénatom)
O X I G É N A T O M
*K óra: Kémiai számítások (kiegészítô, gyakorlóóra)
Érdemes a kémiai számítások gyakorlására még egy külön órát szánni, hogy a gyerekek megértsék a
legalapvetôbb feladattípusok megoldását. Ebben segítenek a munkafüzet végén található feladat -
gyûjtemény idevonatkozó feladatai.
A moláris mennyiségekre vonatkozó feladatok megoldásai:

1. A CO %-os széntartalma: 28 g CO-ban van 12 g szén
100 g CO-ban van 12 · 100/28 g = 42,8 g szén, azaz 42,8% C.
Más gondolatmenettel: 28 g CO 100%, ennek 12 g a széntartalma, ez az egésznek 12 · 100/28% = 42,8%-a.
A CO2 %-os széntartalma: 44 g CO2-ban van 12 g szén

100 g CO2-ban van 12 · 100/44 g = 27,27 g szén, azaz 27,27% C.
Más gondolatmenettel: 44 g CO2 100%, ennek 12 g a széntartalma, ez az egésznek 12 · 100/44% = 27,27%-a.
2. A CH4 %-os hidrogéntartalma: 16 g CH4-ben van 4 g hidrogén
100 g CH4-ben van 4 · 100/16 g = 25 g hidrogén, azaz 25% H.
Más gondolatmenettel: 16 g CH4 100%, ennek 4 g a hidrogéntartalma, ez az egésznek 4 · 100/16% = 25%-a.
Az NH3 %-os hidrogéntartalma: 17 g NH3-ban van 3 g hidrogén.
100 g NH3-ban van 3 · 100/17 g = 17,6 g, azaz 17,6% H.
Más gondolatmenettel: 17 g NH3 100%, ennek 3 g a hidrogéntartalma, ez az egésznek 3 · 100/17% = 17,6%-a.
3. 32 g oxigéngázban 6 · 1023 darab oxigénmolekula van,
1,6 g oxigéngázban X darab oxigénmolekula van.
X = 1,6 · 6 · 1023/32 darab = 0,3 · 1023 darab = 3 · 1022 darab oxigénmolekula van, és 6 · 1022 db oxigénatom.
4. 1 mol nitrogéngáz 28 g, tehát 56 g N2 gáz 2 mol, azaz 2 · 6 · 1023 darab = 12 · 1023 darab = 1,2 · 1024 darab N2
molekula van benne.
Ebben a halmazban kétszer ennyi N-atom van: 2,4 · 1024 darab nitrogénatom.
5. 18 g víz 1 mol, azaz 6 · 1023 darab vízmolekula. Minden vízmolekulában 10 darab proton van (a 2 hidrogénatomban
2 p+ és az oxigénatomban 8 p+), tehát 18 g vízben 10 · 6 · 1023 darab = 60 · 1023 darab = 6 · 1024 darab proton van.
6. 1 mol S 32 g, 8 g S tehát 1/4 mol kénatom: 6/4 · 1023 = 1,5 · 1023 darab kénatom. Minden kénatomban 16 proton van,
tehát összesen a 8 g kénben: 16 · 1,5 · 1023 darab = 24 · 1023 darab proton van.
7. A 14-es tömegszámú szénizotóp egy atomjában 8 neutron van. 2,5 móljában: 8 · 2,5 · 6 · 1023 darab = 120 · 1023 darab
= 1,2 · 1025 darab neutron van.
8. (6 · 12 + 12 · 1 + 6 · 16 = 180) A szôlôcukor moláris molekulatömege: 180 g/mol.
9. (12 · 12 + 22 · 1 + 11 · 16 = 342) A répacukor moláris molekulatömege: 342 g/mol.
10. Mivel a víz sûrûsége 1 g/cm3, így 200 cm3 víz 200 g.
1 mol víz 18 g,
X mol víz 200 g.
X = 200/18 mol = 11,1 mol víz.
1 mol vízben 6 · 1023 db molekula van, ami 3 · 6 · 1023 db atomra bontható,

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 135
11,1 mol vízben 11,1 · 6 · 1023 db molekula van, ami 11,1 · 3 · 6 · 1023 db atomra bontható.
Pontosabban: 66,6 · 1023 db vízmolekula ugyanennyi oxigénatomra bontható:
66,6 · 1023 db = 6,66 · 1024 db oxigénatom,
és kétszer ennyi hidrogénatomra: 133,2 · 1023 db = 1,33 · 1025 db hidrogénatom.
11. A kalcium-oxid, CaO, moláris tömege 56 g/mol.
56 g CaO-ban 40 g a kalcium,
100 g CaO-ban X g a kalcium.
X = 40 · 100/56 g = 71,4 g kalcium van, vagyis a kalcium-oxid tömegének 71,4 tömeg%-a kalcium.
12. A magnézium-jodid, MgI2, moláris tömege 278 g/mol, vagyis 278 g MgI2-ban 254 g a jód. 100 g MgI2-ban 254 · 100/278 g =
91,3 g jód van, vagyis a magnézium-jodid tömegének 91,3 m/m%-a jód.
13. a) a konyhasó, NaCl, moláris tömege 58,5 g/mol.
58,5 g NaCl-ban 35,5 g a klór, vagyis
100 g NaCl-ban 35,5 · 100/58,5 = 60,68 g, vagyis a NaCl klórtartalma: 60,68 m/m%.
b) a kálium-klorid, KCl, moláris tömege 74,5 g/mol.
74,5 g KCl-ban 35,5 g a klór, vagyis 100 g KCl-ban 35,5 · 100/74,5 = 47,65 g, vagyis a KCl klórtartalma: 47,65 tömeg%.
c) a magnézium-klorid, MgCl2, moláris tömege 95 g/mol.
95 g MgCl2-ban 71 g a klór, vagyis 100 g MgCl2-ban 71 · 100/95 = 74,7 g, vagyis a MgCl2 klórtartalma: 74,7 tömeg%.
III. Témazáró feladatlapok megoldásai

III. témakör
I. 1. Atomtörzs: az atommag és az elektronfelhô a vegyértékelektronok nélkül.

2. Kovalens kötés: olyan kémiai kötés, melyet kötô elektronpár hoz létre.
II. a proton moláris tömege > az elektron moláris tömege

egy atom elektronfelhôjének térfogata > egy atom atommagjának térfogata
az alumínium rendszáma < az alumínium tömegszáma
a káliumion töltése < a kalciumion töltése
a kénatom elektronjainak száma < a szulfidion elektronjainak száma
a 12-es tömegszámú szénizotópatomban = a 13-as tömegszámú szénizotópatomban
lévô protonok száma lévô protonok száma
a fluor moláris atomtömege > a hidrogén moláris molekulatömege
ahány darab atomot tartalmaz 0,5 mol cink < ahány darab atomot tartalmaz 0,5 mol oxigénmolekula
III. Atom Ion Molekula

– + –
p+-ok e -ok p -ok e -ok
Név Vegyjel Név Képlet Képlet Szerkezet
száma száma száma száma
nátrium Na 11 11 nátriumion Na+ 11 10
klór Cl 17 17 kloridion Cl– 17 18 Cl2 Cl – Cl
hidrogén H 1 1 H2 H–H
magnézium-klorid: MgCl2 lítium-oxid: Li2O
IV. A) Igaz.
B) Hamis, az alkáliföldfém-ionok mindig +2 töltésûek.
C) Hamis, mert ionok között jön létre.
D) Hamis, mert a jódoldat barna színe eltûnik, és magnézium-jodid keletkezik.
E) Igaz.
V. egyik sem 1. E) 5. B) 9.
E) 2. C) 6. egyik sem 10.
B) 3. E) 7. egyik sem 11.
D) 4. B) 8. C) 12.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 136
VI. 2,5 mol víz a) 2,5 mol · 18 g/mol = 45 g; b) 2,5 mol · 6 · 1023 darab/mol = 15 · 1023 db molekula =
1,5 · 1024 db molekula; c) 2,5 · 2 · 6 · 1023 db H-atom; d) 2,5 · 3 · 6 · 1023 db atom.
VII. A) 1. B) 3. A) 5. A) 7.
D) 2. C) 4. D) 6. C) 8.
VIII. 1. Rajzold le az eszközöket, anyagokat úgy, ahogy ezt a kísérlet során használjuk!
2. Mit tapasztalunk? Füst keletkezik. 3. Milyen anyag keletkezik? Neve: Nátrium-klorid
(konyhasó). Képlete: NaCl. Színe és halmazállapota: Fehér, szilárd anyag.
III. témakör
I. 1. Vegyértékelektron: a legkülsô elektronhéjon lévô elektronok, legtöbbször ezek vesznek részt a kémiai reakciókban
(elsôsorban fôcsoportok elemeire vonatkozik).
2. Tömegszám: a protonok és neutronok számának összege az atomban.
II. az elektron moláris tömege < a neutron moláris tömege
egy atom atomtörzsének térfogata < egy atom elektronfelhôjének térfogata
a klór rendszáma < a klór tömegszáma
a kalciumion töltése = a magnéziumion töltése
az oxidion elektronjainak száma > az oxigénatom elektronjainak száma
a 12-es szénizotópatomban lévô neutronok < a 13-as szénizotópatomban lévô neutronok
száma száma
a klór moláris atomtömege < a klór moláris molekulatömege
ahány darab atomot tartalmaz 1,5 mol réz < ahány darab atomot tartalmaz 1 mol hidrogénmolekula
–
p+-ok e -ok p+-ok e–-ok
kálium K 19 19 káliumion K+ 19 18
2–
oxigén O 8 8 oxidion O 8 10 O2
*[ O = O ]
nitrogén N 7 7 N2
*[ N = N ]
kalcium-jodid: CaI2; nátrium-szulfid: Na2S.
IV. A) Hamis, a nátrium sárgára festi a B) Igaz. D) Igaz.
lángot. C) Igaz. E) Igaz.
V. A) 1. C) 4. D) 7. egyik sem 10.
C) 2. A) 5. E) 8. B) 11.
E) 3. D) 6. A) 9. E) 12.
VI. 1,5 mol szén-dioxid a) 1,5 mol · 44 g/mol = 66 g; b) 1,5 mol · 6 · 1023 darab/mol = 9 · 1023 db molekulát tartalmaz;
c) kétszer annyi O-atomot tartalmaz, mint ahány molekulát (1,8 · 1024 db O-atom); d) háromszor annyi atomot tar-
talmaz, mint ahány molekulát (2,7 · 1024 db atom).
VII. C) 1. A) 3. D) 5. C) 7.
A) 2. D) 4. A) 6. B) 8.
VIII. 1. A magnézium színe, halmazállapota? Szürke színû, szilárd fém. 2. A magnézium égésekor mit tapasztalunk? Vakító fénnyel ég.
3. Milyen anyag keletkezik? Neve: magnézium-oxid; Képlete: MgO. Színe, halmazállapota: fehér, szilárd vegyület.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 137
III. témakör
I. 1. Izotóp: azokat az atomokat, amelyeknek rendszáma azonos, tömegszámuk azonban különbözô, egy elem izotópjai-
nak nevezzük.
2. Rendszám: az atommagban lévô protonok száma, mely meghatározza a kémiai minôséget.
II. a proton moláris tömege = a neutron moláris tömege

egy atom atomtörzsének térfogata > egy atom atommagjának térfogata
a kripton rendszáma [36] < a kripton tömegszáma [pl. 84]
a kloridion töltése [-1] > a szulfidion töltése [-2]
a magnéziumatom elektronjainak száma [12] > a magnéziumion elektronjainak száma [10]
a 12-es tömegszámú szénizotópatomban a 13-es tömegszámú szénizotópatomban
lévô elektronok száma [6] = lévô elektronok száma [6]
a nitrogén moláris molekulatömege [28] > a neon moláris atomtömege [20]
ahány darab atomot tartalmaz 2,5 mol vas ahány darab atomot tartalmaz 2 mol hidrogén-
23
[2,5 . 6 . 10 db = 15 . 10 db]
23 < 23 23
molekula [2 . 2 . 6 . 10 db = 24 . 10 db]

p+-ok e–-ok p+-ok e–-ok
kalcium Ca 20 20 kalciumion Ca2+ 20 18
2–
kén S 16 16 szulfidion S 16 18 S8
hidrogén H 1 1 H2
kálium-szulfid: K2S; kalcium-bromid: CaBr2.
IV. A) Hamis, a magnézium vakító lánggal ég. D) Hamis, a nátrium-klorid fehér.

B) Igaz. E) Igaz.
C) Hamis, az ionos kötés ionok között jön létre.
V. C) 1. C) 3. C) 5. C) 7. E) 9. B) 11.
A) 2. D) 4. B) 6. E) 8. egyik sem 10. C) 12.
VI. 0,5 mol metán a) 0,5 mol · 16 g/mol = 8 g; b) 0,5 mol · 6 · 1023 g/mol = 3 · 1023 db molekulát tartalmaz; c) négyszer
annyi H-atomot tartalmaz, mint ahány molekulát (4 · 3 · 1023 db H-atom); d) ötször annyi atomot tartalmaz, mint
ahány molekulát (5 · 3 · 1023 db atom).
VII. C) 1. C) 3. A) 5. A) 7.
B) 2. C) 4. egyik sem 6. egyik sem 8.
VIII. 1. Jellemezd a jód vizes oldatát! A jód oldékonysága vízben: kicsi. A vizes jódoldat színe: halványbarna. 2. Mit tapasztalunk,
ha a jódoldatba magnéziumport szórunk? elszíntelenedik. 3. Milyen anyag keletkezik? Neve: magnézium-jodid; Képlete: MgI2.
31–32. óra: A gyors égés

Az égéssel már mindenki találkozott, jelenség szintjén már ismert folyamat a gyerekek körében. Egy rö-
vid kémiatörténeti bevezetôvel elmesélhetjük, hogy a kémiai lényegét nehezen ismerték fel.
Gyors égési reakciókat mutatnak a következô tankönyvi képek: 5. ábra (5. old.), 6. oldal, 9. oldal,
45. ábra (20. old.), 43. oldal, 85. oldal, 88. oldal, 103. oldal, 104. oldal.
A témát két órában dolgozzuk fel, hogy kísérletekre is és értelmezésükre is elegendô idô jusson.
A kémiai reakciókat energiaváltozás szempontjából is értelmezzük, energiadiagram segítségével. Magya-
rázhatjuk az energiaminimumra való törekvés elvének rövid lényegét: a természetben azok a folyama-

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 138
tok mennek „önként” végbe, amelyek „energetikailag kedvezôek”. Ez sokszor azt jelenti, hogy a termék
alacsonyabb energiaszintre kerül (ez kedvezô állapot).
Nagyon hasznos, ha az órán az égési folyamatot a részecskék mozgásának (energiatartalmának), és
a részecskék közötti kötések felszakadásának, illetve újraalakulásának szintjén modellezzük, ahogyan ezt
a tankönyv ábrázolja. Ehhez alkalmas szemléltetôeszköz egy mágneses tábla mágneses modellekkel
(amit kis mágnesek segítségével akár saját kezûleg is készíthetünk: mágnesre színes körlapokat ragasz-
tunk). Ennél szemléletesebb, ha használjuk az interaktív tananyagot.
Interaktív tananyag Óravázlatok: 11. Az égés (1. része)
12. A redoxireakciók (1. része)
Kísérletek: 28. A szén izzása
32. Az égés
Animációk: 14. Szén égése
15. Metán égése
2. Munkafüzetbôl: 24. 91. oldal 2. fealdat
Táblázatok a tankönyvbôl: 15. A szén égése (104. o.)
16. A metán égése (106. o.)
Képek, ábrák: 83. 168. ábra: Lavoisier (102. o.)
84. 169. ábra: Priestley (102. o.)
85. 170. ábra: Scheele (102. o.)
Háttér
Az aktiválási energia
A kémiai reakciók különbözô sebességgel játszódnak le, vannak ún. pillanatreakciók, amelyek gyakorla-
tilag azonnal végbemennek, és vannak ún. idôreakciók, amelyeknél mérhetô idô alatt játszódik le a ké-
miai változás. A reakciósebesség függ:
– a kiindulási anyagok koncentrációjától (a kiindulási anyagok részecskéi között lehetséges ütközések
számától);
– a hômérséklettôl (magasabb hômérsékleten a hatásos ütközések száma megnô);
– katalizátor jelenlététôl (a reakciót gyorsítja úgy, hogy megnyit egy másik lehetséges reakcióutat).
A részecskék mozognak, mozgásuk közben ütköznek egymással. Ez az ütközés lehet hatásos, azaz
elegendô energiát adhat a kötések felbontásához: kémiai reakcióhoz vezet. Nagyon sok ütközés azon-
ban nem eredményez kémiai átalakulást. Sok esetben kevés olyan részecske található a reakcióelegy-
ben, mely megfelelô energiával rendelkezik a hatásos ütközésekhez. Például a hidrogéngáz és a klórgáz
elegye évekig eltartható sötétben anélkül, hogy reakció menne végbe közöttük. UV fény hatására azon-
ban a klórmolekulák kötése felszakad, a szabad klóratomok energiája nagyobb, mint a molekulában kö-
tötteké volt, tehát hatásosan tudnak ütközni a hidrogénmolekulákkal, és láncreakciót indítanak el, mely
pillanatszerû gyorsasággal megy végbe (klórdurranógáz).
Az aktiválási energia (Eakt): eredményes ütközéshez szükséges energiatöbblet, a reakció végbemene-
teléhez szükséges.
E aktív állapot E aktív állapot
⎫
Eakt
⎬ energiagát Eakt
végállapot
kiindulási ⎭ kiindulási ∆H
állapot állapot
∆H
végállapot
Exoterm folyamat Endoterm folyamat

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 139

Kísérleti megfigyelés: A szén égése
Milyen színû és halmazállapotú a szén? Fekete, szilárd halmazállapotú.
A szén égése során milyen fényjelenséget tapasztalsz? A szén izzik.
Kísérleti megfigyelés: Metán égése különbözô mennyiségû oxigén jelenlétében
Milyen a Bunsen-égô lángja, ha a levegônyílás teljesen zárva van? Sárgán világító és feketén kormozó.
Milyen lett az óraüveg? Kormos, párás.
Milyen a Bunsen-égô lángja, ha a levegônyílás teljesen nyitva van? Színtelen lánggal ég.
Milyen lett az óraüveg? Párás.
Feladatok
1. Kémiai változások: tábortûz meggyújtása, gyufa égése; Fizikai változás: víz forralása, jód szublimációja.
2. Exoterm folyamatok: égés (kémiai változás), dörzsölés (fizikai változás), súrlódás (fizikai változás).
3. A gyertya anyaga, a paraffin biztosan tartalmaz szenet (korom) és hidrogént, ami égéskor vízzé (pára) ég el. (A pa-
raffin telített szénhidrogén.)
4. a)
A folyamat RÉZ + OXIGÉN → RÉZ-OXID
Atomok, molekulák rajzával
Energiaváltozás szempontjából exoterm folyamat (hôfelszabadulással jár)
Kémiai jelöléssel: 2 Cu + O2 → 2 CuO
A kémiai reakció típusa: égés, egyesülés
*b)
A folyamat ALUMÍNIUM + OXIGÉN → ALUMÍNIUM-OXID
Energiaváltozás szempontjából exoterm folyamat (hôfelszabadulással jár)

Kémiai jelöléssel: 4 Al + 3 O2 → 2 Al2O3
A kémiai reakció típusa: égés, egyesülés
A munkafüzet feladatainak megoldása (31–32.)

1. A) Igaz. (Nem mindig, például a metán égésénél nem C) Hamis, mert az égés exoterm (hôfelszabadulással já-
egyféle anyag keletkezik.) ró) reakció.
B) Igaz. D) Igaz. E) Igaz.
2. a) A szén égése: kémiai reakció, egyesülés
A változás röviden: SZÉN + OXIGÉN → SZÉN-DIOXID
Az energiaváltozás: hôfelszabadulás, exoterm változás
E
+ ∆E – ∆E
SZÉN + OXIGÉN
SZÉN-DIOXID
*Ha a szénnel energiát közlünk (melegítjük), akkor a benne lévô kémiai kötések felszakadnak, az anyag magasabb ener-
giaszintre jut. Hô hatására az oxigénmolekulák is felszakadnak oxigénatomokra. A nagyobb energiájú részecskék egy-
mással kémiai reakcióba lépnek, új kémiai kötéseket alakítanak ki, így új anyag keletkezik. Az új kötések kialakulása ked-
vezô, ezért alacsonyabb energiaszintet képvisel a termék, a szén-dioxid.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 140
b) A metán égése: kémiai reakció

A változás röviden: METÁN + OXIGÉN Æ SZÉN-DIOXID + VÍZ
Az energiaváltozás: hôfelszabadulás, exoterm változás
E
+ ∆E – ∆E
METÁN + OXIGÉN
SZÉN-DIOXID + VÍZ
*A kiindulási anyagok, a metán és az oxigén, hô hatására magasabb energiaszintre kerülnek, a molekulákban lévô kova-
lens kötések felszakadnak, ebben az állapotban reakcióképesebbek, új kémiai kötéseket alakítanak ki, új anyagok kelet-
keznek (víz és szén-dioxid).
3. A folyamat MAGNÉZIUM + OXIGÉNGÁZ → MAGNÉZIUM-OXID
Energiaváltozás szempontjából exoterm reakció, hôtermelés

Kémiai jelöléssel: 2 Mg + O2 → 2 MgO
A kémiai reakció típusa: egyesülés, égés
4. Tökéletes égés Nem tökéletes égés

Kémiai változás-e? kémiai változás kémiai változás
Melyikhez kell több oxigén ugyanannyi kiindulási
több oxigén szükséges kevesebb oxigén is elegendô
anyag esetén?
a szén-dioxid mellett
Az anyag széntartalma milyen teljes egészében
keletkezik szén-monoxid (CO)
termék/ekké alakul? szén-dioxiddá (CO2) alakul
és korom (C) is
Milyen energiaváltozással jár? exoterm folyamat exoterm folyamat
A Bunsen-égô lángjánál ha a Bunsen-égô ha a Bunsen-égô
milyen esetben valósul meg? levegônyílását kinyitjuk levegônyílását bezárjuk
Hogy hívjuk a lángot? szúróláng világító láng
5.
A gyors égés feltételei A tûzoltás módszerei
Erdôtüzeknél, tarlótûz esetén körülszántják az égô he-
1. Legyen jelen éghetô anyag.
lyet, hogy ne legyen éghetô anyag.
Szórhatunk homokot vagy vizet a tûzre, kisebb tûz ese-
2. Legyen jelen megfelelô mennyiségû oxigéngáz. tén pokróccal letakarhatjuk, így elzárjuk a levegôtôl az
éghetô anyagot, és nem érintkezik oxigénnel.
Vízzel való oltásnál a víz lehûti az égô anyagot a gyul-
3. Megfelelô hômérséklet (gyulladási hômérséklet)
ladási hômérséklet alá.
*6. Milyen energiaforrás kitermelésére alkalmas építmény a Piper Alpha? Kôolaj. Milyen meghibásodással kezdôdött a ka-
tasztrófa? Súlyos csôtöréssel. Az eddig tanultak alapján mivel magyarázod, hogy a dízelolaj-szivárgás felszította a lángo-
kat? A dízelolaj könnyen gyulladó, éghetô anyag. Milyen jelenségek kísérték az égés folyamatát? Robbanások, füst, hô.
Vajon mire volt jó a paradicsomlé ebben a helyzetben? Hûtésre. Mit tudsz arról, égô olajat lehet-e vízzel oltani? Indo-
kold válaszodat! Égô olajat nem lehet vízzel oltani, mert az olaj a vízzel nem elegyedik, és mivel kisebb a sûrûsége,
mint a víznek, a víz tetején helyezkedik el, ott folytatja az égést.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 141
*7. 1. 2.
G A
E T 3. 4. 5. 6.
R O B B A N
J M Ó R T E
E T R Ó O U
S Ö M M T
Z R M R
T Z A O
E S G N
T
T
33. óra: A lassú égés. Az égés mint redoxireakció

Azt kell a gyerekeknek megérteniük, hogy a lassú égés és a gyors égés között kémiailag nincs nagy különb-
ség; jelenség szintjén viszont nagy különbséget tapasztalunk: a gyors égés heves és látványos reakció, a lassú
égést viszont közvetlenül nem észlelhetjük. A lassú égésre példa a rozsdásodás (ld. tankönyv 70. ábra).
Ha a redoxireakciókat nem akarjuk részletesen elektronátmenettel tárgyalni, akkor elegendô az oxi-
dációt oxigénfelvételre, a redukciót pedig oxigénleadásra egyszerûsíteni.
Kiegészítô anyagként azonban a redoxireakciók értelmezhetôk elektronátmenettel. Ha van elegendô
idônk a magyarázatra, akkor nem okozhat különösebb gondot a tanulóknak ennek megértése, mert min-
dent tanultak, ami ehhez szükséges (vegyértékelektron-szerkezet, ionképzôdés, ionvegyületek, ionképlet).
Interaktív tananyag Óravázlatok: 11. Az égés (2. része)
12. A redoxireakciók (1. része)
Táblázatok a tankönyvbôl: 17. 26. táblázat: Gyors égés és lassú égés (108. o.)
Képek, ábrák: 86. 171. ábra: A vas rozsdásodása (108. o.)
Háttér
Redoxireakciók értelmezése oxidációs számok segítségével
Ha egy redoxireakcióban teljes elektronátmenet történik, tehát egy kis elektronegativitású elem atom-
ja elektront ad át egy nagy elektronegativitású elem atomjának, és ilyen módon kation és anion képzô-
dik, meg lehet adni a mólonként átadott elektronok mennyiségét, és meg tudjuk mondani az ionok töl-
tését, például:
Mg + 1/2 O2 → MgO
2 e–
Részfolyamatok: Mg → Mg2+ + 2 e– oxidáció (elektronleadás)

1/2 O2 + 2 e– → O2– redukció (elektronfelvétel)
Ha egy redoxireakcióban kovalens kötésû vegyület keletkezik, akkor csak részleges elektronátmenet
történik. A kovalens kötésben részt vevô kötô elektronpár nagyobb valószínûséggel tartózkodik a nagyobb
elektronegativitású atomtörzs erôterében, mint a kisebb elektronegativitású atomtörzs környékén (poláris
kovalens kötés). Ilyen esetben nem tudjuk megmondani pontosan, hogy hány elektronátmenettel járt a
reakció, mivel csak részleges az elektronátadás, de az oxidációs számok segítségével „számszerûsíthetjük”
ezeket a redoxireakciókat is: a nagyobb elektronegativitású atomhoz hozzárendeljük a kötésben részt ve-
vô elektronokat, mintha felvette volna ezeket, és ilyen módon meghatározott számú és negatív elôjelû
oxidációs számmal jellemezhetjük a kötésben lévô atomot. A kisebb elektronegativitású atom, amelyik-
tôl elvonzotta a másik atom az elektront vagy elektronokat, értelemszerûen pozitív számértékkel jelle-
mezhetô. Az oxidációs számnak tehát mindig elôjele van, és megmutatja, hogy hány elektront adott le vagy
vett fel a kötésben lévô atom. Azonos elektronegativitású atomok kapcsolódása esetén természetesen
egyik sem vonz el a másiktól elektront (pl.: apoláris kovalens kötés).

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 142
Az oxidációs számok meghatározásának szabályai:

1. Kémiai elemeknek az oxidációs száma mindig zérus. Például: a fém Mg-ban a Mg-atomok oxidációs
száma 0, az elemi oxigéngázban, az O2-molekulákban kötött O-atomok oxidációs száma 0, vagy az
elemi szénben a C-atomok oxidációs száma 0.
2. Egyszerû ionoknak mindig az ion töltésével és elôjelével egyezik meg az oxidációs száma. Például: a
Mg2+ oxidációs száma +2, az O2– oxidációs száma –2, tehát a MgO-ban a Mg oxidációs száma +2,
és az O oxidációs száma –2, amit úgy is jelölhetünk, hogy vegyjeleik fölé írjuk +2 –2
MgO
3. Kovalens kötésû vegyületeknél a nagyobb elektronegativitású atomhoz rendelt elektronok száma ad-
ja az oxidációs számot negatív elôjellel, a kisebb elektronegativitású atomnál pedig pozitív elôjellel.
Például: a HCl-molekulában lévô kötô elektronpárt a Cl-atom magához vonzza nagyobb elektrone-
gativitása miatt, így a HCl-ban a Cl-nak –1, a H-nek +1 az oxidációs száma, amit a következô kép-
pen jelölhetünk: +1 –1
H → Cl
Hasonló megfontolások miatt a CO2-ban a C-nek +4, az O-nek –2 az oxidációs száma:
–2 +4 –2 +4 –2
O=C=O CO2
4. Ha a vegyületek összetételének megfelelô képletek szerint megadott oxidációs számokat összegez-
zük, akkor az összeg mindig zérus kell legyen. Például: ΣMgO = +2 –2 = 0, ΣHCl = +1 –1 = 0, ΣCO2
= +4 +2 · (–2) = 0
5. Összetett ionokban az oxidációs számok összege megegyezik az ion töltésével.
Például: ΣSO42– = +6 +4 (–2) = –2, ΣNO–= +5 + 3 · (–2) = –1, ΣCO23– = +4 +3 · (–2) = –2
A fentiek értelmében a redoxireakciók mindig oxidációsszám-változással járnak. Például:

0 0 +2 –2 a magnézium oxidálódott (nôtt az oxidációs száma 0-ról +2-re)
2 Mg + O2 → 2 MgO az oxigén redukálódott (csökkent az oxidációs száma 0-ról –2-re)
0 0 +4 –2 a szén oxidálódott (nôtt az oxidációs száma 0-ról +4-re)

C + O2 → CO2 az oxigén redukálódott (csökkent az oxidációs száma 0-ról –2-re)
1. 2 Ca + O2 → 2 CaO
2. a) Szenet (korom); b) A petróleum széntartalma szén-dioxiddá ég el, és eközben hô szabadul fel. Ha korom is keletkezik,
akkor az égés nem tökéletes égés, és nem szabadul fel annyi energia, tehát a petróleumégôk mûködése nem gazdaságos.
3. a) Égése során nem keletkezik füst, korom; b) Tökéletesen elégethetô, ezért gazdaságosabb a használata; c) Nem kell
a tüzelôanyagot „cipelni”, a koromtól, salaktól a kályhát, tûzhelyet megtisztítani stb.
4. A reakció redukció, hiszen oxigénelvonással jár.

1. A vas rozsdásodása lassú égésnek tekinthetô, mert a vas a levegô oxigénjével egyesül, oxidálódik, vas-oxiddá alakul
(igaz, hogy a folyamat nem egyértelmû, mert vegyesen keletkeznek vas-oxidok és vas-hidroxid, de mindegyik oxidá-
ció a vas szempontjából), a folyamat során hô szabadul fel, amit nem észlelünk, mert a folyamat lassú, és a hô átadó-
dik a környezetnek, és közben fényjelenséget nem észlelünk.
2. Hasonlítsd össze a gyors égést és a lassú égést a táblázat segítségével!
Gyors égés Lassú égés
Milyen típusú kémiai változás? redoxireakció redoxireakció
a folyamat lassú
A változás hevessége szerint a reakció gyors
(esetleg évekig is eltart)
Energiaváltozás szerint exoterm folyamat exoterm folyamat

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 143
Gyors égés Lassú égés

Fényjelenség kísérheti-e? fényjelenség észlelhetô fényjelenség nem észlelhetô
Végbemenetelének a) éghetô anyag b) oxigén a) éghetô anyag
feltételei szerint c) gyulladási hômérséklet b) oxigén
tábortûz, magnézium égése vakító láng-
Példa rozsdásodás
gal, gyufa meggyújtása stb.
3. 1. A) 3. C) 5. G) 7. F)
2. E) 4. D) 6. B) 8. H)
4. a) SZÉN + OXIGÉN → SZÉN-DIOXID
Mi a reakciótermék? Szén-dioxid (CO2).
Mi az oxidálószer? Az oxigén (O2).
Mi vette fel az oxigént? A szén (C).
Mi történt a reakcióban a szénnel? A szén oxidálódott.
Milyen típusú kémiai reakció? Redoxireakció (a szén oxidálódott).
b) SZÉN + SZÉN-DIOXID → SZÉN-MONOXID
Mi a reakciótermék? Szén-monoxid (CO).
Mi adta le az oxigént? A szén-dioxid (CO2).
Mi történt a reakcióban a szén-dioxiddal? A szén-dioxid oxigént adott le, vagyis redukálódott.
Mi a redukálószer? Az oxigént a szén vette fel, vagyis a redukálószer a szén (C).
Milyen típusú kémiai
. reakció? Redoxireakció.
*5. Mg: + :O. : → Mg2++ O2–
2 e–
Mi ad le elektront? A magnézium. Mi oxidálódik? A magnézium.
Mi vesz fel elektront? Az oxigén. Mi redukálódik? Az oxigén.
Mi az oxidálószer? Az oxigén. Mi a redukálószer? A magnézium.
A redoxireakciók során elektronátadás történik: az egyik reakciópartner elektront ad át a másiknak, oxidálódik, a má-
sik, amely az elektront felveszi, redukálódik.
*6. Miért fontos, hogy a vas rozsdásodási folyamatait meggátoljuk? A rozsdásodás nagyon nagy anyagi károkat okoz.
Sorold fel, hogy milyen anyagok együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy a vas hatékonyan rozsdásodjon! Víz, oxigén,
vizes oldat (elektrolit).
Miért olyan nehéz a vasat a rozsdától „megszabadítani”? A rozsda laza lemezes réteget alkot a vas felületén, és ezért az
oxidálószer tovább is hozzáfér a vashoz.
Miért nem érdemes a rozsdás vasat lefesteni? Ha a laza rozsdarétegre ráfestünk, a festékréteg alatt is folytatódik a
rozsdásodás.
Milyen kémiai változás a vas rozsdásodása? A rozsdásodás lassú égés, redoxireakció (a vas oxidációs reakciója).
*7. Exoterm folyamat.
34. óra: Egyesülés és bomlás

Az óra célja, hogy a kémiai reakciók legegyszerûbb típusairól a gyerekek képet kapjanak, és eligazod-
janak közöttük. Ilyen reakció az egyesülés és a bomlás is, melyre két látványos kísérletet tartalmaz a
tankönyv példaként.
A tanult kémiai változások csoportosítása:
R E E
E EGYESÜLÉS BOMLÁS X N
D
D 1. Na és Cl2 reakciója (tankönyv 83. old.) 1. Vízbontás (tankönyv 32. old.) O O
O T T
X 2. Mg és I2 reakciója (tankönyv 89. old.) 2. Higany-oxid bomlása E E
I R
R 3. Zn és S reakciója (tankönyv 110. old.) (tankönyv 111. old.) R M
M
E
A
Égés: R
E
V
K 1. Ca égése (tankönyv 85. old.) A
A
K
C
I 2. Mg égése (tankönyv 88. old.) G C
I
Ó Y Ó
K 3. Szén égése (tankönyv 103. old.) K

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 144
A végbemenô kémiai reakciókat jól szemléltethetjük mágneses tábla és mágneses modellek segít-
ségével. A higany-oxid bomlásának szemléltetése a tankönyv 173. ábrája alapján történhet. Az ilyen jel-
legû bemutatás nagyon jól elôkészíti a reakcióegyenletek írását.
Kiegészítô anyagként a példának felhozott reakciókat más szempont szerint is jellemezhetjük: a cink-
szulfid keletkezése és a higany-oxid bomlása egyaránt redoxireakció, azaz elektronátmenettel jár.
Cink és kén reakciója fémlemez, amin a reakció
(Vigyázat! A reakció nagyon heves, cinkpor és kénpor keveréke végbemehet, Bunsen-égô,
kis anyagmennyiséggel dolgozzunk!) vasháromláb, gyufa
kémcsô, gyújtópálca,
Higany-oxid bomlása higany-oxid kémcsôfogó, gyufa, Bunsen-égô
Interaktív tananyag Óravázlatok: 12. A redoxireakciók (2. része)
Kísérletek: 29. Cink és kén reakciója
30. Higany-oxid bomlása
31. Oxigéngáz kimutatása
Táblázatok: 2. Munkafüzetbôl: 26. 100. oldal *7. feladat
Képek, ábrák: 87. 173. ábra: HgO bomlása (111. o.)
Háttér
Az egyesülés és bomlás szerinti csoportosítás tulajdonképpen az atomszerkezeti ismeretek birtokában
nem jogos, ugyanis ezek a reakciók besorolhatók sav-bázis, redoxi- vagy más reakciók közé (többnyire
redoxireakciók). Mivel a redoxireakciók elektronszerkezeti magyarázata nem törzsanyag, ezért látszott
célszerûnek ezt a csoportosítást beiktatni.

1. Kémiai tulajdonságok: éghetôség, bomlékonyság, vegyértékelektron-szerkezet megváltozása
2. a) egyesülés;
b) bomlás.

1. D. 1. (Mivel ez még nem jelenti azt, hogy egy kiindulási anyag van.)
A. 2. (Az égés általában egyesülés, de nem mindig, pl.: metán égése.)
C. 3., C. 4., D. 5., B. 6., A. 7., A. 8., D. 9., D. *10.
2. CINK + KÉN → CINK-SZULFID
Jellemezd a reakcióban szürke színû, fémes fényû, vajszínû, szilárd
részt vevô anyagokat szilárd sárga színû por halmazállapotú
(szín, halmazállapot)! halmazállapotú
Az anyagok mely csoportjába fémes elem nemfémes elem vegyület
sorolhatod ezeket?
Milyen típusú kémiai reakció? egyesülés, *redoxireakció
Írd le a reakciót kémiai jelekkel! .
(pontokkal jelöld a vegyérték Zn: + :S:
. → ZnS
–
e -okat)
*Mi ad le elektront? a cink (Zn) ad le elektront
*Mi vesz fel elektront? a kén vesz fel elektront
*Mi az oxidálószer? a kén az oxidálószer
*Mi a redukálószer? a cink a redukálószer
*A termékben milyen kémiai
kötés alakulhat ki? ionos jellegû
*Részecskeátmenet szem- kovalens kötés
pontjából milyen típusú a redoxireakció
reakció?

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 145
3. HIGANY-OXID → HIGANY + OXIGÉN

narancsszínû
Jellemezd a reakcióban részt (hômérséklet-változás a higany szürke színû, fémes
vevô anyagokat (szín, hal- hatására színét változtatja), fényû folyadék színtelen, szagtalan gáz
mazállapot)! szilárd halmazállapotú
Az anyagok mely csoportjába vegyület fémes elem nemfémes elem
sorolhatod ezeket?
Milyen típusú kémiai reakció? bomlás,* redoxireakció
Mi ad le oxigént? a higany-oxid ad le oxigént,
Mi redukálódik? ezért redukálódik
Hô hatására a higany-oxid a színét változtatja, ami fizikai változás (lehûlés után visszanyeri az anyag az eredeti színét.)
A keletkezô oxigéngáz útjába izzó hurkapálcát tartunk, és az lángra lobban.
4. Azokat a kémiai reakciókat nevezzük egyesülésnek, melyekben több anyagból egy új anyag keletkezik. Ilyen kémiai vál-
tozás lehet például az égés, mely oxigénnel való egyesülés. Energiaváltozás szempontjából az égés mindig hôtermelô,
exoterm folyamat, de minden egyesülésrôl ez nem mondható el. Bomlásnak azokat a kémiai változásokat nevezzük,
melyekben egy anyagból több új anyag keletkezik. Energiaváltozás szempontjából a bomlás is lehet akár hôtermelô,
exoterm, akár hôleadással járó, endoterm folyamat.
5. Hidrogén-, oxigén-, vízmolekulák. A kiindulási anyagokról: A hidrogén kétatomos molekulákat alkotó, színtelen, szag-
talan elemi gáz. Színtelen lánggal vízzé ég el. Az oxigén kétatomos molekulákat alkotó, színtelen, szagtalan elemi gáz,
az égést táplálja.
A termékrôl: A vízmolekulák két hidrogénatomból és egy oxigénatomból felépülô vegyületmolekulák. A víz szobahô-
mérsékleten színtelen, szagtalan, íztelen folyadék, nem éghetô.
A kémiai reakcióról: A végbemenô kémiai reakció felfogható mint egyesülési reakció (két anyagból egy új anyag ke-
letkezik), de egyben égési reakció is: a hidrogén vízzé oxidálódik. (Ez a reakció robbanásszerûen is végbemehet a gáz
összetételétôl és a körülményektôl függôen, a H2 : O2 = 2 : 1 arányú elegyét ezért durranógáznak is nevezik.)
*6. A testek, az anyagok belsô energiája milyen mozgással van összefüggésben? A rendezetlen hômozgással, a molekulák
rezgô és forgó mozgásával, valamint a kémiai kötések energiájával. Véleményed szerint, ha a test hômérsékletét nö-
veljük, akkor hogyan változik a belsô energiájának nagysága? Növekszik, mert nô a részecskék mozgási energiája. Mibôl
szintetizálhatunk cukrot? Szén-dioxidból és vízbôl. Véleményed szerint ez egyesülés vagy bomlás? Egyesülés. A cukor
szintézise exoterm vagy endoterm változás? Endoterm változás. A cukor elégetése vajon milyen kémiai reakció?
Redoxireakció, a cukor oxidálódik. A cukor égése exoterm vagy endoterm változás? Exoterm változás. A szöveg alap-
ján mi a véleményed arról, hogy ha egy kémiai reakció endoterm, akkor ennek a folyamatnak a fordított irányban való
lejátszódása exoterm változás lesz? Az endoterm folyamatok fordítottja (ellenkezô irányú folyamata) mindig exoterm
folyamat. Ha egy egyesülési kémiai reakció endoterm, akkor a fordított irányú bomlási folyamat milyen energiaváltozá-
sú lesz? Exoterm folyamat.
*7. Az egyesülés során egyféle anyag keletkezik.
35. óra: A kémiai egyenlet
A kémiai egyenletek írását viszonylag nehezebb feladatnak szokták ítélni a gyerekek a kémia tanulása so-
rán. Tankönyvünkben azonban, mire idáig eljutunk, tulajdonképpen már egy sor reakciónak felírtuk
a „folyamatábráját” (szén égése, metán égése, nátrium és klór reakciója, magnézium égése, magnézium
és jód reakciója, kalcium égése stb.). Ezeknek a folyamatoknak az értelmezése már jól elôkészítette az
egyenletírást.
Az órán már ismert és szemléltetett kémiai reakciók reakcióegyenletét írjuk fel. A folyamatokat fel-
tétlenül modellezni kell, amire alkalmas a mágneses tábla (vaslemez) és a mágneses modellek (készen
kapható mágneses modellek, vagy mágnesdarabkákra ragasztott atom- és molekulamodellek). A tan-
könyvben modellekkel szemléltetett folyamatot játsszuk le a mágneses táblán (szén égése, metán égése,
hidrogén égése stb.), illetve használjuk az interaktív tananyagot!
A mól fogalmát, a moláris tömeg fogalmát hasznosítsuk az egyenletek alapján történô kémiai szá-
mításokhoz! Hetedik osztályban csak az egyenletek alapján egyszerûen kiszámítható feladatokkal fog-
lalkozzunk, több lépéses számítást legfeljebb a versenyre jelentkezô vagy szakkörre járó gyerekeknek
adjunk!

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 146
Interaktív tananyag Animációk:8. Vízbontás
14. Szén égése
15. Metán égése
Képek, ábrák: 88. 176. ábra: Tömegmegmaradás törvénye (112. o.)
89. 177. ábra: Szén égése – modellezés (113. o.)
90. 178. ábra: Metán égése – modellezés (113. o.)

1.
H2 + Cl2 = 2 HCl
2. N2 + 2 O2 = 2 NO2
4 Li + O2 = 2 Li2O
2 Mg + O2 = 2 MgO
3. (A higany moláris atomtömegét vehetjük 200 g/mol-nak).
2 HgO = 2 Hg + O2
2 mol 2 mol 1 mol
2 · 216 g 2 · 200 g 32 g
Az egyenlet alapján megállapítható, hogy
400 g Hg elôállítása mellett 32 g oxigéngáz keletkezik, arányosan:
120 g Hg elôállítása mellett 32 · 120/400 g = 48/5 g = 9,6 g oxigéngáz keletkezik.
4. 2 HgO = 2 Hg + O2
2 mol 2 mol 1 mol
2 · 216 g 2 · 200 g 32 g arányosan, 200-szor kevesebb mennyiségbôl:
2,16 g 2,0 g 0,16 g
Vagyis 2,16 g HgO-ból 2,0 g higany és 0,16 g oxigéngáz keletkezik.

1. A kémiai változások során a kiindulási anyagok összes tömege és a termékek összes tömege megegyezik.
2. szénatomok, oxigénmolekulák, szén-dioxid-molekulák
4 C + 4 O2 = 4 CO2
C + O2 = CO2
3. a) Mg + Cl2 = MgCl2 f) 2 K + I2 = 2 KI
b) H2 + F2 = 2 HF g) 2 HgO = 2 Hg + O2
c) Fe + S = FeS h) P4 + 5 O2 = 2 P2O5
d) 2 Na + Cl2 = 2 NaCl i) N2 + 3 H2 = 2 NH3
e) 2 Ca + O2 = 2 CaO j) 4 Al + 3 O2 = 2 Al2O3
4. a) 2 H2 + O2 = 2 H2O b) 2 Cu + O2 = 2 CuO
2 mol 1 mol 2 mol 2 mol 1 mol 2 mol
20 mol 10 mol 20 mol 10 mol 5 mol 10 mol
4g 32 g 36 g 127 g 32 g 159 g
40 g 320 g 360 g 635 g 160 g 795 g
*5. a) 2 K + Br2 = 2 KBr

b) 2 Pb + O2 = 2 PbO
c) 4 Fe + 3 O2 = 2 Fe2O3
*6. Mai tudásunk szerint hogyan határozhatjuk meg az égést (tanulmányaid szerint válaszolj)? Az égés a levegô oxigénjével
való egyesülés. Ha egy fémet elégetünk, a keletkezô fém-oxid tömege mekkora lesz a kiindulási fém tömegéhez képest?

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 147
A fém-oxid tömege nagyobb lesz, mint a fém tömege volt. Stahl szerint milyen folyamat az égés? (A szöveg alapján vá-
laszolj!) Stahl szerint égéskor „flogiszton” távozik az anyagokból. Eszerint ha egy fémet elégetünk, a keletkezô „fém-
mész” (fém-oxid) tömege mekkora lesz a kiindulási fém tömegéhez képest? A flogisztonelmélet szerint az égés után a
keletkezô „fémmész” (fém-oxid) könnyebb lesz, mint az eredeti fém tömege volt. Ennek magyarázatára a „flogisztont”
milyen tömegû anyagnak képzelték? Negatív tömegû anyagnak. Véleményed szerint létezik „negatív tömegû” anyag?
Nem létezik negatív tömegû anyag. A kémiai változások mennyiségi viszonyait jellemzô mely törvénynek mond ez ellent
(tanulmányaid szerint válaszolj)? A tömegmegmaradás törvényének. Ki döntötte meg a flogisztonelméletet? Lavoisier.
Milyen kísérletek segítették ôt ebben? A pontos mérés.
2. 3. 5.
*7.
E K K
1. G É 4. É
E G Y Ü T T H A T Ó
G M Á
Y O R
L O
M
*K óra: Kémiai számítások (gyakorlóóra)

A feladatgyûjtemény megfelelô feladatainak segítségével begyakoroltathatjuk a kémiai egyenletek írását,
illetve a kémiai jelekhez rendelhetô mennyiségi jelentések használatát.
Számítások a kémiai egyenlet alapján

1. 2 Cu + O2 = 2 CuO
2 mol 1 mol
2 . 63,5 g 32 g
63,5 g 16 g
Tehát 16 g oxigéngáz tud maradék nélkül vegyülni 63,5 g rézzel.
2. C + O2 = CO2
1 mol 1 mol
12 g 32 g
48 g 4 . 32 g (= 128 g)
Tehát 128 g oxigén tud maradék nélkül egyesülni 48 g szénnel.
3. S + O2 = SO2
1 mol 1 mol 1 mol
32 g 32 g 64 g
64 g 64 g 128 g
Tehát 64 g kénre van szükség 128 g kén-dioxid elôállításához, és 64 g oxigén szükséges ehhez a reak-
cióhoz.
4. 2 H2 + O2 = 2 H2O
2 mol 1 mol 2 mol
.
2 2g 32 g 2 . 18 g
20 g 160 g 180 g
Tehát 20 g hidrogéngázból kell kiindulni, hogy 180 g víz keletkezzen, és 160 g oxigéngáz szükséges ehhez.
5. H2 + Cl2 = 2 HCl
a) 1 mol hidrogénmolekula 1 mol klórmolekulával képes maradék nélkül egyesülni.
23
b) 1 mol klórmolekula 6 · 10 darab hidrogénmolekulával képes maradék nélkül egyesülni.
c) 1 mol hidrogén-klorid keletkezéséhez 0,5 mol hidrogénmolekula szükséges.
d) 36,5 g hidrogén-klorid-molekula keletkezéséhez 0,5 mol hidrogénmolekula szükséges.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 148
e) 73 g hidrogén-klorid-molekula keletkezéséhez 2 g hidrogén szükséges.

f) 4 g hidrogéngáz 2 mol klórgázzal képes maradék nélkül egyesülni.
g) 4 g hidrogéngáz 142 g klórgázzal képes maradék nélkül egyesülni.
6. C + CO2 = 2 CO
A reakcióegyenletben szereplô mennyiségek: 1 mol 1 mol 2 mol
12 g 44 g 56 g
Arányosan: 240 g 240 44/12 g 240 . 56/12g
.
Vagyis 240 g szén felhasználásához 880 g CO2 szükséges, és 1120 g CO keletkezik.
1120 g CO egyenlô 1120/56 mol = 20 mol CO, vagyis 20 . 6 . 1023 db = 1,2 . 1025 db CO-molekula.
7. Zn + S = ZnS
65,4 g 32 g 97,4 g
Arányosan: 196,2 g 32 196,2/65,4 g 196,2 . 97,4/65,4 g
.
Tehát 196,2 g cinkpor 96 g kénporral tud maradék nélkül egyesülni. A 96 g kén éppen 96/32 mol = 3 mol kén,
vagyis 3 . 6 . 1023 db = 1,8 . 1024 db kénatomot tartalmaz; és 196,2 g cinkporból 292,2 g ZnS keletkezhet.
8. 2 HgO = 2 Hg + O2
.
2 216,6 g 32 g
Arányosan: 1,6 . 433,2/32 g HgO 1,6 g
1,6 g O2 éppen 0,05 mol O2, ennyi mol oxigéngáz kétszer ennyi mol HgO-ból keletkezik: 0,1 mol HgO-
ból, ez 21,6 g HgO-t jelent, eközben ugyanennyi, 0,1 mol Hg keletkezik, ami 20,0 g higanyt jelent.
9. CH4 + 2 O2 = CO2 + 2H2O
10 kg metán elégetésével 625 . 891 kJ =556 875 kJ = 556,9 MJ [megajoule] energia szabadul fel.
10. C + O2 = CO2
10 kg = 10 000 g szén, 10000 g/12g/mol = 833,3 mol szén
10 kg, vagyis 833,3 mol szén elégetésével 833,3 . 394 kJ = 328 333kJ = 328,3MJ energia szabadul fel.
36. óra: A közömbösítés

A közömbösítési reakciót egy konkrét kísérlettel vezetjük be: sósav és NaOH-oldat összeöntése különbözô
mennyiségekben, figyeljük a kémhatás és a pH-érték változását (19. óra: Az oldatok kémhatása. Indikáto-
rok c. lecke átismétlése). Ennek a kísérletnek az alapján általánosítjuk és megfogalmazzuk a közömbösí-
tési reakciót. Ügyeljünk, hogy a gyerekek sose úgy definiálják ezt a reakciót, hogy a sav és a lúg összeön-
tésekor semleges kémhatású oldat keletkezik, mert ez csak abban az esetben igaz, ha a reakcióba lépô
oxóniumionok mennyisége és a hidroxidionok mennyisége megegyezik. Sokkal inkább: egy savoldat és
egy lúgoldat összeöntésekor a kémhatás megközelíti vagy el is érheti a semleges kémhatást. A közömbö-
sítési reakciókban mindig só is keletkezik (27. óra: Ionrácsos kristályok átismétlése).
Szintén ismétlésre ad lehetôséget az, hogy ez a kémiai reakció energiafelszabadulással járó exoterm
folyamat (10. óra: Energiaváltozások c. lecke átismétlése).
Sorolhatunk további példákat közömbösítésre:
– sósav és meszes víz reakciója;
– újabb ismétlésre ad lehetôséget a meszes vízbe fújás felidézése (14. óra: A levegô szén-dioxid-tar-
talma c. leckénél): a CO2 vizes oldata a szénsavas víz (ld. a tankönyv 44. és 100. ábráját), tehát ha
belefújunk meszes vízbe, azaz CO2-ot juttatunk bele, akkor közömbösítési reakció játszódik le
a szénsav és a meszes víz között, és só keletkezik (CaCO3), ami vízben rosszul oldódik, csapadék-
ként kiválik, ezért megzavarosodik az oldat.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 149
Sav és lúg kémiai reakciója sósavoldat (0,01 mol/dm ) 3
mérôhenger, amivel legalább
(100 cm3 sósavoldathoz mindig NaOH-oldat (0,01 mol/dm3) 250 cm3 folyadék térfogata
újabb és újabb adag, 50 cm3 lila káposzta leve, indikátorpapír, mérhetô
NaOH-oldatot öntünk, bennük amellyel 2–13 pH-ig mérhetünk
indikátorral) pH-értéket
Interaktív tananyag Óravázlatok: 13. A közömbösítés
Kísérletek: 33. Savhoz adagonként lúgot adunk indikátor mellett
Kitöltendô feladatok: 1. Tankönyvbôl: 16. 115. oldal kísérlet táblázata
Háttér
Sók kémhatása. A hidrolízis
Sók vizes oldatának a kémhatása nem feltétlenül semleges kémhatású, lehet savas és lúgos is.
a) Egy erôs bázis kationját és egy gyenge sav savmaradék-anionját tartalmazó só (Na2CO3) vizes olda-
tának a kémhatása:
A Na2CO3-ionkristály vízben jól oldódik, ionokra disszociál:
Na2CO3(sz) vízben oldva 2 Na+(aq) + CO32–(aq)

+ 2–
vizes oldatában Na -(aq) és CO3 (aq)-ok vannak.
A CO32– gyenge savból származtatható (a szénsav savmaradék-anionja), erôsebb bázis, mint a víz,
ezért a víz protont képes neki átadni:
CO32–(aq) + H2O = HCO3–(aq) + OH–(aq),
illetve az így keletkezô HCO3–(aq) további protonfelvételre képes:
HCO3–(aq) + H2O = H2CO3(aq) + OH–(aq).
A Na+(aq)-ok erôs lúgból származtathatók (a NaOH kationja), így nem lépnek a vízzel kémiai köl-
csönhatásba.
A nátrium-karbonát vizes oldatában tehát Na+(aq), HCO3–(aq), H2CO3(aq), és OH–(aq)-ok vannak.
Az oldat lúgos kémhatású.
Hasonló gondolatmenettel belátható, hogy a Na3PO4, a K2SO3, a KHCO3 stb. sók vizes oldata, vagyis
az erôs bázis fémionját és a gyenge sav savmaradékionját tartalmazó sók vizes oldata szintén lúgos
kémhatású. Ezeket lúgosan hidrolizáló sóknak nevezzük.
b) Egy erôs sav savmaradék-anionját és egy gyenge bázis kationját tartalmazó só (NH4NO3) vizes ol-
datának a kémhatása:
Az ammónium-nitrát, NH4NO3 vízben jól oldódik, ionokra disszociál:
NH4NO3(sz) vízben oldva NH4+(aq) + NO3–(aq)

+ –
vizes oldatában NH4 - és NO3 -ok vannak.
A NO3– erôs savból származtatható (a salétromsav savmaradék-anionja), a víznél erôsebb sav, ezért
a vízzel nem lép kémiai reakcióba.
Az NH4+(aq) gyenge lúgból származtatható, ezért a vízzel reakcióba lép (hidrolízis), a víznél erôsebb
sav:
NH4+(aq) + H2O = H3O+ + NH3(aq)
Az NH4NO3 vizes oldatában tehát NH4+(aq), NO3–(aq), H3O+ -ok és NH3(aq)-molekulák vannak,
az oldat enyhén savas kémhatású.
Hasonló gondolatmenettel belátható, hogy az NH4Cl, (NH4)2SO4 stb. vizes oldata szintén enyhén
savas kémhatású. Ezeket savasan hidrolizáló sóknak nevezzük.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 150
c) Egy erôs sav savmaradék-anionját és egy erôs bázis kationját tartalmazó só (NaCl) vizes oldatának a kém-
hatása:
A nátrium-klorid vízben oldva:
NaCl(sz) vízben oldva Na+(aq) + Cl–(aq)

ionokra disszociál.
Sem a nátriumionok, sem a kloridionok nem lépnek reakcióba a vízzel, ezért a NaCl vizes oldatának
a kémhatása semleges. Ezek nem hidrolizáló sók.
d) A nagy pozitív töltésû és kisméretû fém-kationok vizes oldata savas kémhatású. Az ilyen kationok
komplex ion formában vízmolekulákat kötnek magukhoz, és a kation taszító hatása következtében a
ligandumként megkötött vízmolekula protont képes leadni. Az alumínium példáján szemléltetve:
[Al(H2O)6]3+ + H2O [Al(H2O)5OH]2+ + H3O+
Hasonló viselkedésre hajlamosak az Al3+-on kívül a Fe3+-, Sb2+-, Zn2+-ok.

Kísérleti megfigyelés: Sav és lúg kémiai reakciója
50 cm3 100 cm3 sósav + 100 cm3 sósav + 100 cm3 100 cm3 sósav + 150 cm3
100 cm3 sósav
NaOH-oldat 50 cm3 NaOH-oldat NaOH-oldat NaOH-oldat
Az indikátor színe (lila

sárga piros piros lila zöld
káposztalé)
erôsen lúgos erôsen savas savas lúgos

Az oldat
(töményebb (töményebb (hígabb semleges (hígabb
kémhatása
lúgoldat) savoldat) savoldat) lúgoldat)
Az oldat pH-értéke
(univerzál indikátorpa- >11 1 1 és 2 között 7 >11
pírral)
Feladatok
1. Azokat a kémiai reakciókat, amelyekben sav és lúg lép reakcióba egymással, és só és víz keletkezik, közömbösítésnek
nevezünk. Közömbösítés során az oldat megközelíti a semleges kémhatást, vagy el is éri azt.
2. Só minden olyan ionvegyület, amely valamilyen sav és lúg reakciójából származtatható.
*A felsorolt vegyületek közül sók: LiCl, NaCl, MgCl2 (a CO2 és a H2O kovalens kötésû vegyületek).
*3. A reakcióegyenlet:
2 HCl + Ca(OH)2 = CaCl2 + 2 H2O, amelynek alapján 0,01 mol HCl-ot 0,005 mol Ca(OH)2 képes semlegesíteni.

1. A) Hamis, mert a keletkezô só minôsége a sav és a lúg milyenségétôl függ. Só és víz keletkezik.
B) Igaz.
C) Hamis. Semleges oldat csak akkor keletkezik, ha azonos anyagmennyiségû lúg és sav (hidroxid- és oxóniumion)
reagál egymással. (Természetesen ez is csak erôs savak és erôs lúgok esetén igaz, mert a gyenge elektrolitok sói
hidrolizálnak, oldatuk nem semleges.)
D) Igaz.
E) Hamis, a meszes vízbôl (Ca(OH)2), sósav hozzáadására kalcium-klorid (CaCl2), és nem NaCl keletkezik.
2. C) 1. B) 3. A) *5. A) *7.
B) 2. A) 4. B) *6. B) *8.
3. 20 cm3 térfogatú sósavoldathoz 20 cm3 térfogatú (ugyanolyan anyagmennyiségû) NaOH-oldatot adunk, így konyhasó-
oldat keletkezik közömbösítési reakció során, és az oldat kémhatása semleges lesz. Minden hasonló reakciónak a lénye-
ge az, hogy ha egy sav és egy lúg reakcióba lép, akkor só és víz keletkezik.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 151
4. Az oldatok Az oldat kémhatása Az oldat színe lakmusz indikátor mellett

Az eredeti oldat:
lúgos kék
50 cm3 NaOH-oldat
+ 25 cm3 sósavoldat lúgos kék
+ 25 cm3 sósavoldat semleges lila
+ 25 cm3 sósavoldat savas piros
+ 25 cm3 NaOH-oldat semleges lila
+ 25 cm3 NaOH-oldat lúgos kék
5. a) HCl + NaOH = NaCl + H2O
1 mol 1 mol 1 mol 1 mol
36,5 g 40 g 58,5 g 18 g
b) 2 HCl + Ca(OH)2 = CaCl2 + 2 H2O
73 g 74 g 111 g 36 g
*6. Az eddig tanultak felhasználásával adj magyarázatot a lila káposzta színanyagának megváltozására, a különbözô színek
megjelenésére! A lila káposztalé indikátorként viselkedik. Ha a papír egy részén egy színt meg akarsz változtatni, akkor
mit kell tenned? A kívánt színnek megfelelô savasságú vagy lúgosságú oldattal kell bekenni. Mi az oka ennek? Adj rö-
vid magyarázatot! A lila káposztalé más színnel jelzi a savak, más színnel jelzi a lúgok jelenlétét.
*7. 1. S Ó O L D A T
2. L Ú G
3. L Ú G O S
4. K Ö Z Ö M B Ö S Í T É S
5. K Ô S Ó
*K óra: A sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése

(szakmai kiegészítô óra)
A kerettantervben külön nem követelmény a sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése (proton-
átmenettel való magyarázata), ezért kiegészítô tananyagként szerepel tankönyvünkben. Ha azonban az
osztály érdeklôdése közel áll a kémiához, érdemes ezt az anyagrészt beiktatni a tanmenetbe, mert tu-
lajdonképpen már mindent tanultak a gyerekek ahhoz, hogy könnyedén értelmezzék ezeket a reakció-
kat. Sôt, sokkal inkább a sav-bázis reakciók érthetôségét segíti, mint hogy új anyagot jelentene.
Ha részletes magyarázatokkal akarjuk végigkövetni a tankönyvben leírt sav-bázis reakciókat, akkor két
órát érdemes szánni: egyet a savak reakcióira, egyet a bázisok reakcióira.
*Savak
Sósav-szökôkút kísérlet gázfejlesztô készülék, száraz
gömblombik, gumidugó
konyhasó, cc. kénsav, lakmusz üvegcsôvel, üvegkád
vagy széles szájú üvegedény
Interaktív tananyag Óravázlatok: 14. A sav-bázis reakciók (1. része)
Kísérletek: 34. Sósavszökôkút kísérlet
Animációk: 16. HCl és víz reakciója
Képek, ábrák: 91. 179. ábra: Brönsted (117. o.)
92. 180. ábra: Szökôkútkísérlet értelmezése (117. o.)
93. 181. ábra: H2O és HCl dipólusmolekulák (117. o.)
94. 182. ábra: HCl és H2O reakciója (118. o.)
95. 183. ábra: Sav és víz reakciója (118. o.)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 152
A kísérlethez fontos, hogy száraz(!) gömblombikot és jól záródó gumidugót használjunk. A fejlôdô
HCl-gázt felfelé fordított szájú lombikban fogjuk fel, mivel a gáz nagyobb sûrûségû a levegônél (moláris
tömege nagyobb a levegô átlagos moláris tömegénél, MHCl = 36,5 g/mol > Mlev = 29 g/mol).
A végbemenô kémiai folyamatot jó, ha mágneses táblán, a tankönyv 182. ábrájának megfelelôen mo-
dellezzük.
Háttér
A Brønsted-féle sav-bázis elméletrôl
A protonátadással járó, ún. protolitikus reakciókat – Brønsted elmélete szerint – sav-bázis reakciók-
nak nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savaknak, amelyek felveszik,
bázisoknak nevezzük.
Pl. HNO3 + H2O H3O+ + NO3–
H+ H+
salétromsav víz oxóniumion nitrátion
SAV BÁZIS SAV BÁZIS
Mivel ezek a folyamatok megfordíthatóak, ha az alsó nyíl irányában végbemenô folyamatot tekintjük,
akkor egy másik protonátadási reakciót ismerhetünk fel. Egy rendszerben tehát több sav-bázis pár
együtt van jelen. Erôs savak híg vizes oldatában ez az egyensúly teljes mértékben eltolódik a felsô nyíl
irányába (ld. 19. óra háttéranyaga: Erôs és gyenge savak).
A Brønsted-elmélet értelmében egy molekuláról vagy ionról csak akkor mondhatjuk, hogy sav vagy bá-
zis, ha tudjuk, hogy milyen reakcióban vesz részt, mert ugyanaz a részecske lehet sav is és bázis is. Pl. a víz
CH3COOH + H2O H3O+ + CH3COO–
H+
ecetsav víz oxóniumion acetátion
BÁZIS
NH3 + H2O NH4+ + OH–
+
H
ammónia víz ammóniumion hidroxidion
SAV
Azokat a vegyületeket nevezzük általában savnak (pl. sósav, salétromsav, kénsav, foszforsav stb.),
amelyek vízzel szemben savként viselkednek. Az erôs savak egymással szemben már viselkedhetnek bá-
zisként. Pl. a salétromsav gyengébb sav, mint a kénsav, a kénsav a salétromsavnak átadja a protonját:
HNO3 + H2SO4 = HSO4– + H2NO3+
[ H2O + NO2+ ]
+
H
salétromsav kénsav hidrogén-szulfátion víz nitroniumion
BÁZIS SAV
(A tömény HNO3 és tömény H2SO4 elegye a szerves kémiában gyakran használatos mint nitráló
savelegy.)
Savak relatív erôssége

A Brønsted-féle sav-bázis elmélet alapján – mint már láttuk – a savaknak és bázisoknak csak egymáshoz
viszonyított erôsségét adhatjuk meg. Vizsgáljuk a HA-sav reakcióját vízzel:
HA + H2O H3O+ + A–
H+ H+
Mivel a reakció egyensúlyra vezetô megfordítható folyamat, nyilvánvaló, ha HA sav erôs, azaz nagy-
mértékben disszociál, akkor a neki megfelelô A– anion gyenge bázis, mert a protonfelvétele csak kismér-
tékben megy végbe.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 153
Legerôsebb sav HClO4 ClO4– Leggyengébb bázis

H2SO4 HSO4–
HI I–
HBr Br–
HCl Cl–
HNO3 NO3–
H3O+ H2O
HSO4– SO42–
H2SO3 HSO3–
H3PO4 H2PO4–
CH3COOH CH3COO–
H2CO3 HCO3–
H2S HS–
NH4+ NH3
HCO3– CO32–
HS– S2–
H2O OH–
Leggyengébb sav OH– O2– Legerôsebb bázis
Többértékû savak
A többértékû savak egynél több protont képesek leadni. Erôs savak közül pl. a kénsav kétértékû sav, két
lépésben disszociál. Az elsô disszociációs reakció gyakorlatilag teljesen végbemegy, a kénsav erôs sav:
H2SO4 + H2O H3O+ + HSO4–
H+
A HSO4– gyengébb sav, mint a kénsav, a disszociációja egyensúlyra vezetô reakció:
HSO4– + H2O H3O+ + SO42–
H+
Általánosságban is igaz, hogy a disszociáció során keletkezett savmaradék-anion mindig gyengébb sav,
mint a disszociálatlan savmolekula. Ez azzal magyarázható, hogy a második protonnak már egy negatív
töltésû ionról kell disszociálódnia, ami nagyobb energiát igényel.
Természetesen gyenge savak esetén is ugyanez a helyzet.
A szénsav kétértékû sav.
H2CO3 + H2O H3O+ + HCO3– Ks,1 = 4,3 . 10–7
– + 2–
HCO3 + H2O H3O + CO3 Ks,2 = 4,8 . 10–11
A szénsav második disszociációs folyamatának egyensúlyi állandója 4 nagyságrenddel kisebb, mint az elsôé.
A vizes oldatban a két egyensúlyi folyamat egyidejûleg áll fenn. Ha a második disszociációs egyensúlyi
állandó több nagyságrenddel kisebb, mint az elsô, az abból származó H3O+ mennyisége elhanyagolható.
A savak vizes oldatban történô disszociációja mindig sav-bázis reakció.

Kísérleti megfigyelés: Sósavszökôkút-kísérlet
Milyen a keletkezô HCl-gáz színe és szaga? A HCl-gáz színtelen, nyálkahártyát izgató, szúrós szagú. Milyen a kiindulási lakmusz-
oldat színe? Kékeslila. Milyen színûre változott a lakmuszoldat? Pirosra. Milyen változást tapasztalunk a lombik belsejében a kísér-
let során? A csövön keresztül piros sugárként szökôkútszerûen spriccel a víz (most már sósav) a kádból a lombik belsejébe.
Feladatok
1. A Brønsted-féle sav-bázis elmélet szerint a savmolekulák képesek proton leadására, ha van jelen olyan részecske
(leginkább vízmolekula), amely a leadott protont képes felvenni.
+
2. A H3O -ok túlsúlya okozza a savas kémhatást.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 154
3. Lakmusz: piros, fenolftalein: színtelen, lila káposztalé: piros, univerzál indikátor: piros (különbözô összetételû univerzál
indikátorok vannak).
*4. A tea természetes színe: barna, A citromos tea színe: sárga. Minek tekinthetô a tea színanyaga? Indikátornak. (Mivel
a citromlé savas kémhatású oldat, és sav hatására megváltoztatta a színét a tea festékanyaga.)
+
*5. a) a savak vizes oldatában? H (proton)-átmenet, b) a redoxireakciók során? Elektronátmenet.
*Bázisok
Ammónia-szökôkút kísérlet oldalcsöves kémcsô vagy frakcio-
náló lombik, gumicsô, száraz
szalmiákszesz, fenolftalein gömblombik, elvékonyított üveg-
csövet tartalmazó dugó, üvegkád
vagy széles szájú üvegedény
Interaktív tananyag Óravázlatok: 14. A sav-bázis reakciók (2. része)
Kísérletek: 35. Ammónia-szökôkút kísérlet
Animációk: 17. NH3 és víz reakciója
18. HCl és NH3 reakciója
Képek, ábrák: 96. 185. ábra: NH3 ésH2O reakciója (120. o.)
97. 186. ábra: NH3 és HCl reakciója (121. o.)
98. 187. ábra: Sav és lúg reakciója (121. o.)
A kísérlethez fontos, hogy száraz(!) gömblombikot és jól záródó gumidugót használjunk. A fejlôdô
NH3-gázt lefelé fordított szájú lombikban fogjuk fel, mivel a gáz kisebb sûrûségû a levegônél (moláris
tömege kisebb a levegô átlagos moláris tömegénél, MNH3 = 17 g/mol < Mlev = 29 g/mol).
A végbemenô kémiai folyamatot jó, ha mágneses táblán, a tankönyv 185. ábrájának megfelelôen mo-
dellezzük.

Kísérleti megfigyelés: Ammónia-szökôkút kísérlet
Milyen a keletkezô ammóniagáz színe és szaga? Az ammónia színtelen, szúrós szagú gáz. Milyen a kiindulási fenolftaleinol-
dat színe? Színtelen. Milyen színûre változott a fenolftaleinoldat? Rózsaszínesre. Milyen változást tapasztalunk a lombik bel-
sejében a kísérlet során? Szökôkútszerûen beáramlik a kádból a víz a lombikba.
*Sav-bázis reakciókról általában

A tankönyvben szereplô gázreakciót (NH3 + HCl) értelmezzük (3. óra: Mekkora egy atom? c. fejezet kísérletének ismétlése). A
többi sav-bázis reakcióhoz hasonlóan ennek a folyamatnak a szemléltetése is nagyon jól megoldható mágneses tábla segítségével.

Feladatok
1. Savoldatokban: Az oxóniumion, H3O+ (Meg kell jegyezni, hogy minden vizes savoldatban elméletileg OH--ok is jelen
+ –
vannak a [H3O ][OH ] = 10-14 kifejezésnek megfelelô mennyiségben.)
+
Lúgoldatokban: A hidroxidion, OH --ion (Az elôzôek értelmében emellett H3O -ok is jelen vannak az oldatban.)
2. Azok a molekulák, ionok, amelyek a sav által leadott protont felveszik, a bázisok.
3. A gázzal teli lombikba pár csepp vizet juttatunk, és ez a pár csepp víz elegendô ahhoz, hogy a lombikban lévô gáz
nagy részét feloldja. Ennek a következménye a lombikban létrejövô nyomáscsökkenés, ami beszívja a csövön keresz-
tül szökôkútszerûen a vizet.

*1. A) Igaz. B) Igaz. C) Igaz. D) Hamis, a vízmolekula viselkedhet savként is és bázisként is.
E) Hamis, vizes közegben az ammónia bázisként viselkedik, protont vesz fel. F) Hamis.
*2. B) 1. D) 3. A) 5. A) 7. C) 9.
A) 2. B) 4. C) 6. D) 8. D) 10.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 155
*3. a sósavoldatban lévô oxóniumionok > az ammóniaoldatban lévô oxóniumionok

mennyisége mennyisége
1 mol HCl-molekula hány mól protont = 1 mol ammóniamolekula hány mól protont
képes leadni képes felvenni
hidroxidion mennyisége lúgoldatban > hidroxidion mennyisége savoldatban
annak az oldatnak a pH-értéke, melyben > annak az oldatnak a pH-értéke, melyben több
kevés az oxóniumion a hidroxidionhoz képest az oxóniumion, mint a hidroxidion
5-ös pH-jú oldatban a hidroxidion mennyisége < 11-es pH-jú oldatban a hidroxidion mennyisége
–
*4. a) HCl + H2O H3O+ + Cl
–
b) NH3 + H2O NH4+ + OH
BÁZIS SAV SAV BÁZIS
c) NH3 + HCl → NH4Cl
BÁZIS SAV
*5. Ld. a tankönyv 180. ábráját!
a) A lombik száraz legyen!
b) A gumidugó jól záródjon!
c) Amikor bejuttattunk pár csepp vizet, attól kezdve nem szabad az ujjunkat levenni az üvegcsôrôl, nehogy a
nyomáskülönbség kiegyenlítôdjön idô elôtt!
*6. A szappanfôzés fôbb lépései Az ehhez szükséges anyagok Milyen furcsa, régies szavakat, kifejezéseket használ?
a szereknek a fôzés által való illendô öszsze-
lúg, zsír, só és mész, jó hamu,
1. A szerek összegyûjtése kaptsolása = az anyagokat összefôzzük A
hulladékzsír
helyesírás eltér a maitól.
a hamunak beáztatása vetetik munkába = a
2. A lúg elkészítése Hamuból és mészbôl készíti hamut vízben áztatjuk
ha elébbeni lúg nints = ha régebbi lúg nincs
3. A fôzés (a zsiradékot és a lúgot sokaságához képest kisebb, vagy nagyobb üst-
Olvadt faggyú és
hosszan fôzni kell, míg a zsír el be tétetik = a lúg és a zsír mennyiségének meg-
lúg szükséges hozzá
nem szappanosodik) felelô nagyságú üstbe teszik
a só arra való, hogy a kövérség a lúgtól különvál-
jék = a só hatására a szilárd szappan kiválik a
lúgoldatból
4. A szappan kisózása törött közönséges konyhasó
a lúg magánossan lefoly róla = a szappan már
kivált, a feleslegben lévô lúg hatására már
nem válik ki több
Milyen fa hamujából lehet jó lúgot készíteni a szappanfôzéshez? Gyertyán, Éger, Nyír, Bodza, Fûz, és mindenek felett a’
Bikkfának. A tankönyvedben olvashattad a hamuból készült lúg nevét. Hétköznapi neve: hamuzsír, kémiai neve: kálium-
karbonát (K2CO3). Mennyi ideig tart a recept szerint a szappanfôzés? Öt-hat óra. Írd le röviden, a saját szavaiddal, a
szappanfôzés receptjét! (Otthon el is készítheted.) Zsiradékot (zsírt, faggyút) lúggal – ez lehet hamuzsír, de lehet szó-
da (Na2CO3) vagy nátrium-hidroxid (NaOH) is – hosszú ideig forraljuk (néhány óra hosszat), majd a keletkezett szap-
pant (zsírsav nátrium vagy kálium sója) konyhasóval (NaCl) kisózzuk. Ekkor a szappan feljön az oldat tetejére, ezt le-
kanalazzuk (vagy egy ruhadarabbal összefogva és felakasztva kicsurgatjuk belôle a lúgoldatot).
*7. Megfejtés: protonátmenet.
Összefoglalás
A tankönyvi összefoglaló táblák és a munkafüzet segítségével ismételjük át a tanult fogalmakat, kísérle-
teket, reakciótípusokat és a tanult kémiai reakcióegyenleteket.
Gyors égés, lassú égés, tökéletes égés, Sav, bázis, lúg, só,
Fogalmak oxidok, oxidálószer, redukálószer *oxóniumion, *hidroxidion
A szén égése, metán égése különbözô
mennyiségû oxigén jelenlétében Sav és lúg kémiai reakciója, sósavszökô-
Kísérletek Cink és kén reakciója, higany-oxid bom- kút, ammónia-szökôkút
lása

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 156
Redoxireakciók (*elektronátmenet) Sav-bázis reakciók (*protonátmenettel

Reakciótípusok Egyesülés, bomlás járó reakciók), közömbösítési reakciók
C + O2 = CO2 HCl + NaOH = NaCl + H2O
CH4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O HCl + Ca(OH)2 = CaCl2 + 2 H2O
Reakcióegyenletek C + CO2 = 2 CO *HCl + H2O = H3O+ + Cl–
Zn + S = ZnS *NH3 + H2O = NH4+ + OH–
2 HgO = 2 Hg + O2 *NH3 + HCl = NH4Cl
Interaktív tananyag Játékok, feladatok: 10. Társasjáték: A kémiai változások típusai

1. A) Hamis, mert a lassú égés is exoterm folyamat. E) Hamis. Zn + S = ZnS egyesülés.
B) Igaz. F) Hamis.
C) Igaz. G) Igaz.
D) Igaz. CO2 + C = 2 CO H) Igaz.
2. A) 1. A) 3. B) 5. A) 7. A) 9.
B) 2. A) 4. D) 6. B) 8. B) 10.
3. a) 2 mol hidrogénmolekula 1 mol oxigénmolekulával képes maradék nélkül egyesülni.
23
b) 1 mol oxigénmolekula 2 · 6 · 10 darab hidrogénmolekulával képes maradék nélkül egyesülni.
c) 1 mol víz keletkezéséhez 1 mol hidrogénmolekula szükséges.
d) 18 g víz keletkezéséhez 1 mol hidrogénmolekula szükséges.
e) 18 g víz keletkezéséhez 2 g hidrogén szükséges.
f) 4 g hidrogéngáz 1 mol oxigéngázzal képes maradék nélkül egyesülni.
g) 4 g hidrogéngáz 32 g oxigéngázzal képes maradék nélkül egyesülni.
4. E
C
+ ∆E – ∆E
A
B
Termokémiai szempontból milyen típusú ez a változás? Exoterm reakció.
Sorolj fel olyan kémiai reakciókat, melyeket jellemezhet ez az energiadiagram! Pl. gyors égés (szén égése, magnézium
égése stb.), lassú égés (rozsdásodás), közömbösítés stb.
Mit jelent az ábrán +∆E? A rendszer energiát vesz fel: endoterm változás, azaz ennyi energiát kell befektetni, hogy a
reakció meginduljon.
Mit jelent az ábrán –∆E? A rendszer energiát ad le: exoterm változás. Ha a végsô állapotba kerül a rendszer, ennyi
energiát ad le.
Milyen tapasztalati megfigyelést eredményez az, hogy [+∆E] < [–∆E]? A reakció exoterm. A két energia különbsége adja
a reakció során felszabaduló hôt.
Mit jelentenek az ábrán a következô betûjelek:
A: kiindulási anyagok energiaszintje, B: termékek energiaszintje, C: átmeneti állapot energiaszintje.
5. A, B, C, D, *E, G, 1. Redoxireakció
A, E, G, 2. Egyesülés
F, H, 3. Sav-bázis reakció
F, H, 4. Közömbösítési reakció
A, D, G, 5. Égés
C, 6. Bomlás
A, D, E, F, G, H, 7. Exoterm változás
(B) C, 8. Endoterm változás (A szén és szén-dioxid reakciója endoterm; a higany-oxidot sokáig
erélyesen kell hevíteni, hogy elbomoljon, ebbôl lehet sejteni, hogy endoterm a reakció.)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 157
*6. ANYAGISMERET
foszfor • • hôjelzô festékek
földgáz • • mérgezô gáz
szén-monoxid • • fehér, ionrácsos anyag
higany-oxid • • gyomorégés ellen használják
lúgkô • • gyufagyártásnál használják
meszes víz • • robbanásveszélyes gáz
kalcium-klorid • • vizes oldata a zsírokat jól oldja
szódabikarbóna • • az oltott mész vizes oldata
*7. A rejtvény egy lehetséges megoldása:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. Sárgászöld, mérgezô gáz. A periódusos rendszer 7. oszlopában
E található.
N R 2. Termokémiai kifejezés, energiaelnyeléssel járó folyamat.
K D E R 3. A periódusos rendszer második oszlopának, negyedik periódusá-
L O A E nak fémje.
Ó T K K D 4. A kalciummal egy periódusban lévô alkálifém
R E A K C I Ó 5. ????????????????????
R L Á I R X 6. XIX. századi magyar kémikus, az egyik fajta gyufa gyártásának kidol-
M C L Ó I I
I I N gozója, a „márciusi ifjak” egyike.
U U Y 7. Reakciótípus, az égés is ide tartozik.
M M I
IV. Témazáró feladatlapok megoldásai
IV. témakör
I. 1. Redukálószer: a redukálószer oxigént képes elvonni (*a redukálószer elektront ad át a reakciópartnernek).

2. Tökéletes égés: Olyan égési folyamat, melynek során elegendô mennyiségû oxigén lép reakcióba, ilyenkor csak
oxidok keletkeznek.
II. 1. Cink és kén reakciója: Zn + S = ZnS
2. Sósav és nátrium-hidroxid reakciója: HCl + NaOH = NaCl + H2O
III.
Egyesülés Bomlás Égés Közömbösítés
1., 6. 3. 2., 4. 5.
IV. A) Igaz. B) Igaz. C) Igaz.
D) Hamis, a szúrólánghoz ki kell nyitni a levegônyílást.
E) Hamis, elég legalább egy feltétel megszüntetése.
F) Igaz. G) Igaz.
V. C) 1. A) 3. D) 5. F) 7. C) 9.
D) 2. E) 4. B) 6. B) 8. A) 10.
VI. CH4 + 2 O2 → CO2 + 2 H2O

16 g 64 g 44 g 36 g
6 · 1023 db 2 · 6 · 1023 db 6 · 1023db 1,2 · 1024 db
molekula molekula molekula molekula
VII. D) 1. (Mivel ez még nem jelenti azt, hogy egy kiindulási anyag van.) D) 5.
C) 2. A) 6.
A) 3. B) 7.
A) 4. A) 8.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 158
VIII. Azonos térfogatban azonos anyagmennyiségû oldott anyagot tartalmazó savoldatot és lúgoldatot összeöntünk.
A oldat: 50 cm3 sósavoldat (lakmusz indikátorral)
B oldat: 50 cm3 nátrium-hidroxidoldat (lakmusz indikátorral)
Milyen színû az A oldat? Piros. Milyen színû a B oldat? Kék. Milyen színû lesz az oldat az összeöntés után? Lila. Milyen
lesz a kémhatása? Semleges.
IV. témakör
I. 1. Közömbösítés: olyan sav-bázis reakció, melyben egy sav és egy lúg lép reakcióba egymással, és só és víz keletkezik.
2. Egyesülés: olyan kémiai reakció, melyben többféle kiindulási anyagból egyféle anyag keletkezik.
II. 1. Metán égése: CH4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O
2. Higany-oxid hevítése: 2 HgO = 2 Hg + O2
III.
Egyesülés Bomlás Égés Közömbösítés
1., 4. 5., 6. 2. 3.
IV. A) Hamis, a gázok tömege is számít. B) Igaz. C) Igaz. D) Igaz. E) Igaz.
F) Hamis, a lassú égésnek nem feltétele a gyulladási hômérséklet.
G) Hamis, a bomlás során a termékek száma több, mint a kiindulási anyag.
V. A) 1. B) 3. C) 5. A) 7. D) 9.
E) 2. E) 4. C) 6. F) 8. B) 10.
VI. C + O2 → CO2
1 mol 1 mol 1 mol
12 g 32 g 44 g
23 23 23
6 · 10 db 6 · 10 db 6 · 10 db
atom molekula molekula
VII. A) 1. B) 3. B) 5. A) 7.
A) 2. C) 4. B) 6. D) 8.
VIII. Milyen színû az A oldat? Piros. Milyen színû a B oldat? Kék. Milyen színû lesz az oldat az összeöntés után? Piros. Milyen
lesz a kémhatása? Savas.
IV. témakör
I. 1. Bomlás: olyan kémiai reakció, melynek során egyféle anyagból többféle anyag keletkezik.
2. Tömegmegmaradás törvénye: kifejezi, hogy a kémiai reakció során a kiindulási anyagok összes tömege, és a ter-
mékek összes tömege megegyezik.
II. 1. Szén égése: C + O2 = CO2
2. Sósav és kalcium-hidroxid reakciója: 2 HCl + Ca(OH)2 = CaCl2 + 2 H2O
III. Egyesülés Bomlás Égés Közömbösítés
1., 3. 4. 5., 6. 2.
IV. A) Igaz. B) Hamis, nem lesz feltétlenül semleges az oldat kémhatása. C) Igaz.
D) Igaz, a világítólángban a koromszemcsék izzanak. E) Igaz, az olaj a víz tetején tovább ég.
F) Igaz. G) Hamis, az oxidálószer saját maga redukálódik.
V. A) 1. D) 3. C) 5. C) 7. B) 9.
E) 2. B) 4. D) 6. A) 8. F) 10.
VI. C + CO2 → 2 CO
1 mol 1 mol 2 mol
12 g 44 g 56 g
6 · 1023 db 6 · 1023 db 1,2 · 1024 db
atom molekula molekula
VII. C) 1. C) 3. D) 5. B) 7.
B) 2. B) 4. B) 6. A) 8.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 159
VIII. Milyen színû az A oldat? Színtelen. Milyen színû a B oldat? Rózsaszínû. Milyen színû lesz az oldat az összeöntés után?
Rózsaszínû. Milyen lesz a kémhatása? Lúgos.
Év végi összefoglalás
1. A kakukktojás: 16.
Anyagok
Elemek Keverékek
Vegyületek Gáz- Folyadék-
Fémek Nemfémek Vizes oldatok Szilárd keverékek
elegyek
1., 2., 3., 5.,7.,
13. 4., 10., 14. 6., 11., 20. 17. 15., 19. 18.
8., 9., 12.
2.
Fizikai változás Kémiai változás
Halmazállapot- Égés
Fémek Egyéb
változás Gyors Lassú
2., 4., 6., 11., 12., 5., 14.,
1., 7., 8., 18. 3. 9., 10., 13., 16.
19., 20. 15., 17.
3.
H
C
Fe
1. nemesgázok 8. nemfémek
2. alkáliföldfémek 9. szén: C
3. vas: Fe 10. alumínium: Al
4. alkálifémek 11. hidrogén: H
5. gáz-halmazállapotú elemek 12. IV. A fôcsoport elemei
6. halogének 13. földfémek
7. fémek

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 160
4.
Az elem Az elem egy atomja
Hány Ábrázold a vegyjel
Melyik fôcsoportba Hány elektronhéja
Neve vegyértékelektronja köré írt pontokkal
tartozik? van? van? vegyértékelektronjait!
hidrogén I. A 1 1 H.
alumínium III. A 3 3 :Al.

.
oxigén VI. A 2 6 :O.:
.
nitrogén V. A 2 5 :N. .
.
szén IV. A 2 4 :C.
.
kén VI. A 3 6 :S. :
..
klór VII. A 3 7 :Cl .
..
nátrium I. A 3 1 Na.
5.
Szilárd, kristályos Folyékony Gáz
A részecskék
szabályos rendben nem teljes rendezôdés rendezetlen
elrendezôdése
egyenes vonalú
A részecskék mozgása csak rezeghetnek egymáson gördülhetnek mozgást végezhetnek,
míg nem ütköznek,
A részecskék közötti erôsebb kötés lehet gyengébb (kevesebb
gyakorlatilag nem alakul
másodrendû kötések (több másodrendû másodrendû
ki másodrendû kötés
nagysága kötés alakulhat ki) kötés alakulhat ki)
változó, felveszi nincs alakja, kitölti a
Az anyag alakja állandó, meghatározott
az edény alakját rendelkezésére álló teret
Az anyag térfogata állandó állandó változó
Jelöld, hogy melyik hal-
mazállapot-változást jel-
olvadás forrás
lemzi az olvadás-, illetve
forráspont!
A következô anyagok
milyen halmazállapotúak
I2, H2O, Br2 HCl, N2, H2
szobahômérsékleten:
HCl, H2O, I2, Br2, N2, H2
6. a) Hogyan változik a HCl oldhatósága a hômérséklet növekedésével? A hômérséklet növekedésével

csökken a HCl oldhatósága. b) Hogy nevezzük a HCl-gáz vizes oldatát? Sósav. c) Milyen a kémhatása? Sa-
vas. d) Erôs vagy gyenge sav? Erôs sav. e) Milyen színû lesz ebben az oldatban a lakmusz? Piros. f) Melyik
oldat töményebb: a 0 °C-on, vagy a 60 °C-on telített oldat? A 0 °C-on telített oldat a töményebb.

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 161
g) Számold ki, hogy a 0 °C-on telített oldat hány tömeg%-os!

0 °C-on: 100 g vízben van 82,3 g HCl
182,3 g oldatban van 82,3 g HCl
100 g oldatban van X g HCl
X = 100 . 82,3/182,3 g = 45,15 g HCl, tehát 45,15 tömeg%-os az oldat.
7. A) 1. C) 3. B) 5. B) 7. D) 9.
C) 2. D) 4. E) 6. A) 8. E) 10.
8. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A K É M I Á V A L T
T Ö G E O Í L 11 R A N Y
A
O T É N D Z 12 I L A
L
M Ô S G I 13 L L A N D Ó
Á
Y U 14 Ú G O S
L
E M 15 O V A L E N S
K
L 16 L D Ó S Z E R
O
E 17
Z
J 18 R Á N
U
E 19 Á T R I U M
N
V 20 Á L I U M
K
21 P O L Á R I S
A
22 I D R O G É N
H
23
Á
24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35
Z T A R T Á S B A N I S
E T E Ö Z R G E U
L O N M I ó M L
Í M D E L M E P
T M S G Á S H
E A Z S R G U
T G Á Z D Á R
T M Á Z
M O
A tankönyvben leírt kísérletekhez szükséges anyagok

és eszközök
Anyagszükséglet
[csoportlétszám: csltsz]
Veszélyesség
Anyag Kezelése Mennyiség Kísérlet Megjegyzés
jelzése
Aceton (köröm- F S 9, 16, 10 cm3 x csltsz Különféle anyagok oldása
lakklemosó) R 11 23, 33 különféle oldószerekben
Alumíniumhuzal, Ismerkedés a kémiai Alumíniumtárgy
-fólia elemekkel bemutatásra

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 162
Veszélyesség
jelzése
Hôvezetés vizsgálata 27 g kimérve: moláris
Különféle anyagok oldása mennnyiség szemléltetésé-
különféle oldószerekben hez
Ammónium-klorid Xn S 22 vegyszeres ka- Az oldódást kísérô hôvál-
R 22, 36 nálnyi tozások vizsgálata
Ammónium- C S 7, 26 pár csepp Ammónia és hidrogén- cc. ammónium-hidroxid-
hidroxid cc. R 34, 37 klorid egymásra hatása ból pár cseppet végigfo-
szalmiákszesz híg oldat Néhány anyag vizes olda- lyatunk a henger falán
tának kémhatása
kémcsônyi *Ammónia-szökôkút kí-
sérlet
Bárium-klorid Xn S 28 1-2 g Lángfestés Oldat, illatszerszóróba
R 20, 22
Benzin F S 9, 16, 10 cm3 x Különféle anyagok oldása
R 11 29, 33 csltsz különféle oldószerekben
Cinkpor F S 43 vegyszeres Cink és kén reakciója Homokkal teli tálca a kí-
R 15, 17 kanálnyi sérlethez
Ételecet Xc S 2, 23, 10 cm3 x Néhány anyag vizes olda- Az ételecetet hígítjuk
R 36, 38 26 csltsz tának kémhatása
Etilalkohol F S 7, 16 10 cm3 x Különféle anyagok oldása
R 11 csltsz különféle oldószerekben
Étolaj 10 cm3 x Különféle anyagok oldása
csltsz különféle oldószerekben
Fenolftalein *Ammónia-szökôkút Bemutatás: savak és
kísérlet lúgok kémhatása
Grafitrúd ha tanulókísér- Hôvezetés vizsgálata Használt zseblámpaelem-
let, akkor x Ismerkedés a kémiai ele- bôl kiszerelve
csltsz mekkel
Gyertya A levegô összetételének Háztartási gyertya
a vizsgálata
Higany T S 7, 44 Kémiai elemek csopor- Bemutatásra
R 23, 33 tosítása
Higany-oxid T S 1, 2, fél kémcsônyi A HgO színének változá-
R 26, 27, 13, 28, Higany-oxid bomlása sa a hômérséklet változá-
28, 33 45 sakor
Homok 2 g x csltsz Keverékek szétválasztása Homok tûzoltáshoz
(ládányi)
Hurkapálca csomag A láng szerkezetének a
vizsgálata
Jód Xn S 23, 25 csipetnyi A jód szublimálása Bemutatásra is
R 20, 21
Ismerkedés a kémiai ele-
mekkel
Különféle anyagok oldása
különféle oldószerekben

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 163
Veszélyesség
jelzése
Kalcium F S 8, 24, csipetnyi Kalcium égetése Granulált, bemutatásra is
R 15 25, 43
Kalcium-hidroxid, C S 2, 26, A kilélegzett levegô Oldat készítéséhez
meszes víz R 34 27, 36, vizsgálata égetett mész
37, 39
Kálium-klorid 1-2 g Lángfestés Oldat, illatszerszóróba
Kálium-nitrát O S 16, 41 30g K-nitrát vízben való Ha tanulókísérlettel vé-
R 28 oldhatóságának vizsgálata geztetjük, akkor a több-
szöröse
Kálium-permanga- O, S2 csipetnyi K-permanganát oldása
nát Xn vízben
R 8, 22 csipetnyi x cstl- Különféle anyagok oldása
sz különféle oldószerekben
késhegynyi Nátrium és klór reakciója Klór fejlesztéséhez
Kén F S 16, 23 kristályos Ismerkedés a kémiai ele- Kénkristály bemutatásra
R 11 mekkel
por,
vegyszeres ka- Cink és kén reakciója 32 g kénpor kimérve:
nálnyi moláris mennyiség
szemléltetéséhez
*Kénsav cc. C S 2, 26, 10 cm3 *Sósavszökôkút
R 35 30
Konyhasó 15 g x csltsz Só és homok keveréké- Szép kôsókristály bemuta-
nek szétválasztása tásra
Különféle anyagok oldása

különféle oldószerekben 58,5 g kimérve: moláris
mennyiség szemléltetésé-
Konyhasó vízben való old- hez
hatóságának vizsgálata
*Sósavszökôkút
Kristálycukor Különféle anyagok oldása
különféle oldószerekben
Lakmusz *Sósavszökôkút Bemutatásra: savak és lú-
gok kémhatása
Lítium-klorid Xn S 24 1-2 g Lángfestés Oldat, illatszerszóróba
R 22
Magnézium: Ismerkedés a kémiai ele- Bemutatása
szalag, mekkel
por F S 7, 8,
R 15, 17 43 1-2 cm Magnézium égése
2-3 g
Magnézium és
jód reakciója

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 164
Veszélyesség
jelzése
Metilvörös Indikátor
Nátrium F, S 5, 8, kis darabka Nátrium és klór kémiai Nátrium bemutatása
C 43, 44 reakciója
R 14,
15, 34
Nátrium-hidro- oldat, Néhány anyag vizes
3
gén-karbonát 10 cm x csltsz oldatának kémhatása
Nátrium-hidroxid C S 2, oldat A levegô összetételének 0,1 mol/dm3 oldat
szilárd R 35 26, 27, vizsgálata (híg oldat) (4 g/dm3)
oldat 36, 37,
39 szilárd (1-2 Az oldódást kísérô
pasztilla) hôváltozások vizsgálata
híg oldat Néhány anyag vizes

oldatának kémhatása
100 cm3 Sav és lúg kémiai

0,1 mol/dm3 reakciója
Ólom T S 37, Ismerkedés a kémiai Ólomtárgy (pl. ólomcsô)
R 20, 45, 53 elemekkel bemutatásra
22,
33, 61
Rézhuzal Ismerkedés a kémiai Bemutatás
elemekkel
Réz-szulfát Xn 22 csipetnyi Rézgálicoldat készítése Kristályos, bemutatásra is
(réz-gálic) R 22,
36, 38
Sósav cc. C 26, pár csepp Ammónia és hidrogén- cc. sósavoldatból pár
R 34, 36, klorid egymásrahatása cseppet végigfolyatunk a
37 37, henger falán
39, híg oldat Néhány anyag vizes olda-
45 tának kémhatása
Nátrium és klór kémiai Klór fejlesztéséhez:

reakciója K-permangnát + HCl
100 cm3 Sav és lúg kémiai cc. sósavból hígítással ké-

0,1 mol/dm3 reakciója szítünk
Széndarabka A szén égése 12 g szén (moláris
mennyiség) bemutatásra is
Ismerkedés a kémiai
elemekkel
Vasszög Ismerkedés a kémiai Vasdarab bemutatásra
elemekkel 55,8 g kimérve: moláris
mennyiség szemléltetésére

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 165
mûanyag tejfölöspohár, pirospaprika, rizs 50 cm3, bab 50 cm3, vatta, citromlé, desztillált víz, lila káposz-
talevél (szárított is lehet), gyufa
Eszközök
Borszeszégô x csltsz
Bunsen-égô x csltsz
fôzôpohár 200 cm3 x csltsz
gázfejlesztô készülék 1 db
gázfelfogó henger 2 db
gumidugó, átfúrt, kihúzott végû üvegcsôvel, a gömblombikba illô
hômérô (0 °C–100 °C-ig) x csltsz
illatszerszóró 5 db
kémcsô x csltsz
kémcsôállvány x csltsz
kés
lángelosztó
lombik: gömblombik, álló lombik, Erlenmeyer-lombik (csltsz), mérôlombik
mûanyag szívószálak
nagyméretû fecskendô
oldalcsöves kémcsô x csltsz
olló
óraüveg
parafa dugók (nagyobb, lapos dugó is)
szûrôpapír
tégelyfogó vagy csipesz x csltsz
térfogatmérô henger
tölcsér x csltsz
üvegbot
üvegcsô (az oldalcsöves kémcsô oldalcsövének megfelelô átmérôjû, csltsz x 20 cm)
üvegkád
vasháromláb
vegyszereskanál x csltsz
vízbontó készülék
Falitáblák
periódusos rendszer
Modellek
térkitöltôs molekulamodellek,
pálcikamodell-készlet
mágneses tábla (vaslemez), mágnesekre ragasztott atommodellek, dipólusok, elektronok stb.
Interaktív tábla (+projektor + PC)

interaktív tananyag (CD)

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 166
Felhasznált szakirodalom
Atkins, P. W. : A periódusos birodalom, Világ – Egyetem Sorozat, Kulturtrade kiadó, 1995

Balázs Lórántné dr. – J. Balázs Katalin: Ennyit kell(ene) tudnod kémiából, Pánem-Akkord Kiadó, 1996
Dr. Balázs Lóránt: A kémia története, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996
Greenwood, N. N. – Earnshow, A.: Az elemek kémiája I–III. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999
Hans Breuer: SH Atlasz – Kémia, Springer Hungarica Kiadó Kft., 1995
szerk.: Nánási Irén, Humánökológia Medicina Könyvkiadó, 1999
Kerényi Attila: Általános Környezetvédelem, Mozaik Kiadó, 2001
Könczey Réka – S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz, Föld Napja Alapítvány, 1997
Mészáros Ernô: A környezettudomány alapjai, Akadémiai Kiadó, 2001
Nyilasi János: Atomok és elemek, Gondolat Kiadó, Stúdium Könyvek, 1972
Obendrauf, Viktor: Kémiai kísérletek a kémiaoktatásban, Kôszeg, 1999
(e-mail: v_obendrauf@styria.co.at)
Pálvölgyi Tamás: Az új évezred környezeti kihívása: az éghajlatváltozás, L’Harmattan Kiadó, 2000
Palmer, Douglas: A történelem elôtti világ atlasza, Gabo Könyvkiadó, 2000
Riedel Miklós: Az SI és a IUPAC definíciók alkalmazása a kémiaoktatásban, ELTE Fizikai-
kémiai és Radiológiai Tanszék kiadása, Budapest, 1988
Várnai György: Környezeti nevelés a kísérletezô kémiatanításban, Kenguru Kft., Gyôr, 1995
Vele vagy nélküle? Ismeretek az atomenergiáról és a nukleáris biztonságról; Készült: a Nukleárisbaleset-
elhárítási Kormánybizottság Titkárságának megbízásából, a Mûvelôdési és Közoktatásügyi Minisztérium
biztonságszervezési és üzemgazdasági fôosztályának és a BME Nukleáris Technikai Intézetének közre-
mûködésével, Budapest, 1997

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 167
Tartalomjegyzék
Röviden a tankönyvrôl KÉMIA 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33
A tankönyvhöz tartozó segédletekrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44
A munkafüzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4
A témazáró feladatlapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4
A tanári kézikönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5
Kerettanterv a 7. osztályos kémiához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .55
Tanmenet a tankönyvhöz az általános iskolák
7. évfolyama számára a kerettanterv alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .88
Szakköri tematikajavaslat a tankönyv és a munkafüzet alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .118
A laboratóriumi munka megszervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
A) Veszélyszimbólumok és jelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20
B) A veszélyes anyagok veszélyeire, kockázataira utaló R mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20
C) A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21
D) A veszélyes anyagok feliratozása, címkézése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22
E) Minden vegyszernek, veszélyes anyagnak van biztonsági adatlapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23
F) Az iskolai kémiai laboratóriumok törvényes mûködéséhez szükséges teendôk . . . . . . . . . . . .23
A tananyag feldolgozása leckékre lebontva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .225
1. óra: Mivel foglalkozik a kémia? Kísérletezés a kémiai laboratóriumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25
2. óra: Laboratóriumi eszközök és használatuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27
3. óra: Mekkora egy atom? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29
4. óra: Atom, elem, vegyjel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31
5. óra: A kémiai elemek csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32
6. óra: Mibôl áll egy molekula? Molekula, vegyület, képlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35
*K óra: Játék a molekulákkal (kiegészítô, gyakorlóóra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39
7. óra A víz halmazállapot-változásai. Olvadás-fagyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40
8. óra: Párolgás, forrás, szublimáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44
9. óra: Lecsapódás, desztilláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46
10. óra: Fizikai változás, energiaváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .48
11. óra: A víz bontása kémiai reakcióval. A kémiai változás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52
I. Témazáró feladatlap megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .54
12. óra: Keverékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56
13. óra: A keverékek szétválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .58
*K óra: A keverékek szétválasztása. Adszorpció, kromatográfia (kiegészítô óra) . . . . . . . . . . . . . .61
14. óra: A levegô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62
*K óra: A légkörrel kapcsolatos környezetvédelmi problémák (kiegészítô óra) . . . . . . . . . . . . . .65
15. óra: Oldatok készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70
16. óra: Az oldékonyság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72
17. óra: Az oldhatóság és függése a hômérséklettôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .74
18. óra: Az oldatok töménysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .77
*K óra: Kémiai számítások (gyakorlóóra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80
19. óra: Az oldatok kémhatása. Indikátorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .84
20. óra: A természetes vizek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .88

KEMIA_7_JAV2 8/14/09 9:59 Page 168
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92
II. Témazáró feladatlap megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .93
21. óra: Az atom felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .97
22. óra: Az atommag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .99
23. óra: Az elektronszerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .103
24. óra: Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .107
*K óra: A nemesgázok (kiegészítô óra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .110
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .111
25–26. óra: Egyszerû ionok keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .113
27. óra: Ionrácsos kristályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .116
28. óra: Kovalens kötés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .120
*K óra: Molekulák polaritása, a másodrendû kémiai kötés. Molekularácsos kristályok (szakmai
kiegészítô óra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .124
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .128
29. óra: Az anyagmennyiség mértékegysége a mól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .130
30. óra: A kémiai jelek mennyiségi értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .131
Gyakorlóóra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .133
*K óra: Kémiai számítások (kiegészítô, gyakorlóóra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .134
III. Témazáró feladatlapok megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .135
31–32. óra: A gyors égés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .137
33. óra: A lassú égés. Az égés mint redoxireakció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .141
34. óra: Egyesülés és bomlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .143
35. óra: A kémiai egyenlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .145
*K óra: Kémiai számítások (gyakorlóóra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .147
36. óra: A közömbösítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
*K óra: A sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése (szakmai kiegészítô óra) . . . . . . . . . .151
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .155
IV. Témazáró feladatlapok megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .157
Év végi összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .159
A tankönyvben leírt kísérletekhez szükséges anyagok és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .161
Felhasznált szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1166

Kemia 7 KK

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kemia 7 KK

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KEMIA_7_JAV2 11/6/22 15:44 Page 1

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.

Tördelés és nyomdai elôkészítés

Terjedelem: 21, 63 A/5 ív

A tankönyv egyszerû stílusával, érthetô nyelvezetével igyekeztünk alkalmazkodni a tanulók életkorához.

uKÉMIA 7. tanári kézikönyvu3

A tankönyvhöz tartozó segédletekrôl

1–5. feladatok: hagyományosnak mondható feladatok

6. feladat: szövegértési feladatok

7. feladat: rejtvényes feladatok

4uKÉMIA 7. tanári kézikönyv

Kerettanterv a 7. osztályos kémiához

uKÉMIA 7. tanári kézikönyvu5

törekvés. Szerezzenek ismereteket az emberiség Tudásukat többféle feladattípus segítségével kell

6uKÉMIA 7. tanári kézikönyv

uKÉMIA 7. tanári kézikönyvu7

I. A kémia tárgya. Balesetvédelem

Kísérlet, modellezés, szemléltetés, Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek.

Kísérlet, modellezés, szemléltetés, Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek.

A fizikai és kémiai változás

Kísérlet, modellezés, szemléltetés, Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek.

Kísérlet, modellezés, szemléltetés, Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek.

Kísérlet, modellezés, szemléltetés, Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek.

Kísérlet, modellezés, szemléltetés, Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek.

II. 20. 20. A természetes Tengervíz, édesvíz, Cikkek, szakirodalom felhasz-

IV. Kémiai kötések

VI. A kémiai változások

Összesen új anyagot feldolgozó óra 36 óra + *8 kiegészítô óra

heti 1,5 óra összesen 56 óra

A kiegészítô órák közül tetszôlegesen lehet válogatni a tanulók érdeklôdésének megfelelôen.

18uKÉMIA 7. tanári kézikönyv

Szakköri Téma Kísérlet, módszer

A laboratóriumi munka megszervezése

uKÉMIA 7. tanári kézikönyvu19

B) A veszélyes anyagok veszélyeire, kockázataira

20uKÉMIA 7. tanári kézikönyv

C) A veszélyes anyagok biztonságos használatára

uKÉMIA 7. tanári kézikönyvu21

S 15 Hôhatástól távol tartandó „Víz használata veszélyes” mondatot is hozzá

D) A veszélyes anyagok feliratozása, címkézése

22uKÉMIA 7. tanári kézikönyv

E) Minden vegyszernek, veszélyes anyagnak van biztonsági

F) Az iskolai kémiai laboratóriumok törvényes mûködéséhez

uKÉMIA 7. tanári kézikönyvu23

Minta a méregkönyv vezetéséhez:

6. A veszélyes anyagokkal végzett tevékenység ÁNTSZ-hez történô bejelentése kötelezô.

Savak, lúgok gyûjtése Mérgezô szervetlen anyagok Halogénmentes Halogéntartalmú

24uKÉMIA 7. tanári kézikönyv

A tananyag feldolgozása leckékre lebontva

1. óra: Mivel foglalkozik a kémia?

uKÉMIA 7. tanári kézikönyvu25

de feltehetôen korábbi leírások másolata. Festékek, drágakôutánzatok, különféle fémek elôállításával,

A tankönyvi feladatok megoldása

A munkafüzet feladatainak megoldása (1.)

fakanál fa faragható, vízben nem oldódik, merev (nem hajlítható),

rézhuzal réz szilárd, hajlítható, vízben nem oldódik, elektromos áram

5. A vegyszer neve Veszélyességi jele A jel jelentése

Korszakok Az alkimisták Mûködésükre jellemzô módszerek,

2. korszak VII–VIII. század Gyakorlati-technológiai ismereteket

2. óra: Laboratóriumi eszközök és használatuk

uKÉMIA 7. tanári kézikönyvu27

A tankönyvi feladatok megoldása