CoHtrolat: Pavel Popa

II. ÉVFOLYAM. 2. SZÁM. . 1934. FEBRUÁR IS.

MACf AR

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZEMLE
[q é tz téq ü q y i, e m L e rv é J e lm i é s n é p n e v e lő folyóirat.
Szerkesztik:
Dr. SCHMIDT BÉLA Dr. SZIGETI IMRE
ELŐFIZETÉSI ÁRA : SZERKESZTŐSÉG : KIADÓHIVATAL:
Egy évre ... 120 Lei. Tg.-Mures—M.-Vásárliely, Str. Mihail Eminescu 4.
Tg.-Mureş-M.-Vásárhely
Egyes szám 15 „ Str. Sít. Gheorghe
Cluj—Kolozsvár, Caiea Regele Ferdinand 71. (Szentgyörgy-u.) 28.
M egjelenik minden hónap 1 5 - é n.

T A R T A L O M :

Dr. Zemplényi Im re: Lógó has.

Dr. Fekete Sam u: Vigyázzunk a szemünkre.
Dr. Mosonyi A lbert: A falu dicsérete.
Dr. Hárnik Heléna: A fagyásról.
Dr. Sárdi Elemér: A gyermekágyi fertőzésekről.
Dr. Feszt G yörgy: Szabadba a gyermekekkel. . .
Vasárnapi iskola : dr. Szigeti Im re: V. A tüdővész ragályos
betegség.
Házasságon kívül szülöttek száma. Franciaország és Lengyelor­
szág lakossága. Toroköblögetés. Tanács házasulandóknak.
A fürdő hőmérséklete. A csokoládé. Könyvszemle. Népesedési
mozgalom az országban 1933. szeptember havában. Üzenetek.

MÁRIA SZEPLŰKRÉM. MÁRIA PURER. MARIA SZAPPAN.

tökéletes és az egészségre teljesen ártalmatlan. Egész-
ségügyminiszterileg engedélyezett kozmetikai szerek.
Gyógyszertárakban kaphatók, vagy postán megrendelhetők:
K O V Á C S A N D O R GYÓGYSZERTÁRA TÂRGU-MUREŞ

Málnási Mária F o rrás

Természetes alkalikus sós gyógyvíz. A legjobb nyálka-
eldó gyógyszer! Gyomorégést azonnal megszüntet.
Mindenütt kapható. Kútkezelőség Brassó.
 Miért OVOMALTINE?
Miben rejlik nagy értéke?
1. Az OVOMALTINE természetes erősítő tápszer, amely a legfon­
tosabb tápanyagok összes tápértékét és vitaminjeit változatlan alak­
ban, koncentráltan tartalmazza.
m
2. Kellemes ízű, jól emészthető, a gyomrot és a beleket nem terheli meg.
3. Az OVOMALTINE friss tejből, tojásból, malátából és kakaóból
készül. A természet ezek mindegyikébe koncentráltan.
4. felhalmozta mindazokat az életanyagokat és tápértékeket, ame­
lyekre egy-egy élőlénynek, ifjú szervezetnek szüksége van.
5. Innen ered az OVOMALTINE élénkítő hatása, ezért regenerálja
az Ovomaltine a kimerült szervezetet és ezért a legjobb építő
anyaga az élő szervezetnek éppen az OVOMATINE.
6 . Nélkülözhetetlen a nők, különösen azonban terhes és szoptató
nők, továbbá gyermekek, reconvalescensek, betegek, idősebb,
vagy legyengült emberek, szóval mindazok számára, akiknek
í® szervezete könnyen emészthető, igen nagy tápértékü tápanyagot
követel, amely az elhasznált erőket gyorsan pótolja.
Mintát, irodalmat készséggel küld
if II ír. ss g y e e y s z e r e s f â p s z e r g y a r r. ».
Bucureşti VI. Str. Cazărmei 89.

Meghűléseknél naponta 3—9 tabletta

R IC H T E R CE BE O N ,. „ « « i i „ á r
BUKAREST.
 II. ÉVFOLYAM. 2. SZÁM. 1934. FEBRUÁR iá.

M A G Y A R
r 0 r

Egészségügyi, embervédelmi és népnevelő folyóirat.

Szerkesztik:
Dr. SCHMIDT BÉLA Dr. SZIGETI IMRE

L ógó Ik a $.
Irta : Dr. ZEMPLÉNVI IMRE bányaorvos.

A modern orvosi tudomány egy nagyjelentőségű megállapí­

tása az, hogy testünk alakjának minden megváltozása a megfelelő
működések megváltozásával jár. Ez a tény azt mutatja, hogy a kü­
lönböző alakváltozások nem csupán szépséghiba jellegével bírnak,
hanem valóságos betegségek. Ezeknek vizsgálatával és gyógykeze­
lésével az orvosi tudomány külön ága, a testegyenészet (orthopae-
dia) foglalkozik.
Magát a lógó hast szintén nem szabad egyszerű szépséghi­
bának tartani, hanem el kell ismerni annak betegség jellegét, ami­
ből viszont az következik, hogy érdekünkben áll annak okaival,
tüneteivel, következményeivel, gyógyításának és megelőzésének mód­
jaival közelebbről megismerkedni.
Az emberek egy része alkati gyengeségben szenved. Ezek
soványak, keskenyvállúak, lapos, hosszú mellkasúak, támasztó szö­
veteik gyengék, azok rugalmassága csekély. Ezen oknál fogva has­
űri szerveik süllyedésre igen hajlamosak, az eredeti helyzetbe való
visszatérésre viszont annál kevésbé. Izomzatúk általában vékonyabb
és rugalmatlanabb, ez tehát a hasizmokon is észrevehető lesz. A
hasizmok a fokozott hasüri nyomásnak és a hasprés hatásának ke­
vésbé tudnak ellentállani, kitágulnak, meglazulnak és beáll a l ó g ó
h a s néven ismert jelenség. Ilyenkor az alhas kidomborodik,azért mert
a hasüri szervek lesüllyednek és azoknak a medence csontozata ad első­
sorban támaszt, az alhas kitágult bőre esetleg a szeméremtájat és a com­
bok felső belső részét is zacskószertien takarja. A hasizmok a ki-
 34
nyúlással arányosan megvékonyodnak a kellő'hasiiri nyomást fenn­
tartani nem tudják, ami a hasüri szervek rendes működését nyil-
vánvalóan megzavarja. A
hasüri szerveket helyükön
ugyanis függesztőkészülék
tartja, amely hashártya le­
mezekből áll. Ebben fut­
nak a tápláló erek és az
idegek. A sülyedéssel járó
nyújtás tehát egyrészt a
vérkeringést rontja meg,
másrészt az idegek iz­
galma révén fájdalmak
alapjává válik. A gyomor
és a béltartartalom to­
Hájas lógós has vábbszállítása is zavart
szenved, részben a hasüri nyomás csökkenése, részben a gyo­
mor- és bélfalban elhelyezett izomzat csökkent feszülése, részben
a süllyedés által okozott út- és emelkedés többlet miatt. Beáll te­
hát a gyomor és belek renyhesége, lassult kiürülése, a székreke­
dés, ami a béltartalom nagyfokú besiirüsödése révén bélfalsérülések,
fájdalmak, aranyeres bántalmak kútforrása, a kiválasztandó anya­
gok pangása, felszívódásra kerülése révén pedig valósággal meg­
mérgezi a szervezetet. Ennek jelei a székrekedésben szenvedők ide­
gessége és vérszegénysége, közérzeti zavarai.
A hasfalak kitágulását, mint a lógó has kialakulásának fontos
tényezőjét, különböző okok hozhatják létre. így a gyomorban és
belekben fellépő nagyfokú gázfejlődés (erjedés révén) erősen puf-
fadt has kifejlődésre vezet. A fokozott nyomás azután kitágítja a
hasizmokat. Ilyen úgynevezett p ó k h a s a t már a csecsemőkor­
ban is észlelni, elsősorban angolkóros anyagcserezavar, majd később
állandó és sok kenyérevés kapcsán. Hasonló állapot fejlődik ki a
fertőtlenítő hatású gyomorsav elégtelen működése, az emésztőszer­
vek lassúbb kiürülése, fertőző bántalmai és a tartalom tovahaladá-
sának szűkület okozta akadályai következtében is.
Ugyanilyen hatásúak a hasüregben fejlődő daganatok is,
nagyságuk arányában.
A hasüri megbetegedések jelentős része műtéti kezelést igé­
nyel. Az így ejtett metszések mindenkor hegesedéssel gyógyulnak
és ez a hegszövet az esetek egy részében elégtelen ellenállást ta-
 35
nusít a hasüri nyomással szemben, főleg ha a heg szabálytalan és
széles, tartós gennyedés helyén fejlődött, ilyenkor h e g s é r v ke­
letkezik, amely a lógó hassal egyenértékű kóros elváltozás.
Ugyancsak lógó has kialakulására vezet úgy az elhízás, mint
az elhízás után bekövetkező erős lesoványodás. Mert az elhízás
hatására a hasizmok is elzsírosodnak, a csökkent mozgás miatt
pedig sorvadásnak indulnak, a rugalmasságuk csökken, a has súlya
miatt húzó hatások révén igénybevételük nő. Viszont lesoványo-
dáskor eltűnik a zsírpárna, amely a hasüreget kitöltötte és a hasi
szerveket helyükön tartotta, a hasizmokat feszítette, ezért sülyedni
kénytelenek az összes hasüri szervek, sőt a vese is, s a kitágult
hasizom alsó része pedig lóg.
A lógó has leggyako­
ribb oka azonban a ter­
hesség, miután ennek
kapcsán a nagy és
gyors térfogatingado­
zások éppen az alhas
területében folynak le.
Nagyon természetes,
hogy az első szülésből
visszamaradt lógó has
minden újabb terhes­
ség alatt fokozódik és
a satnyuló hasizmok a
szülőtevékenység rom­
lására vezetnek, amiál-
tal műtéti beavatkozá­
Rendes és lóqóhas odalnézete sokra lesz szükség a
szülőerők pótlása céljából. Ilyen a fogó műtét, ami sem az anyára,
sem a magzatra nézve nem közömbös.
Ezzel tehát eljutottunk a lógó has kezelésének kérdéséhez. A
helyes teendő nyilván a lógó has kialakulásának megelőzése, ész­
szerű és természetes életmód, hasizom erősítő sportolás és torna
útján. Mert minél erősebbek a hasizmok, annál kevésbé hajlamo­
sak a tágulásra. A has puffadásának megelőzése a csecsemőkori
angolkór megelőzésével a „vitamindus“ és egészséges táplálkozás­
sal biztosítandó. A műtétet igénylő hasi betegségek jórésze is
egészséges életmóddal megelőzhető.
Ha azonban a lógó has már kifejlődőben van, úgy annak
 36
visszafejlesztésére még mindig sokat tehetünk. Csupán régi és
nyagyfokú lógó has esetén nem számíthatunk kellő javulásra. Fon­
tos tehát, hogy a kifejlett ember testsúlya normális legyen, annak
minden nagyob ingadozása — úgy az erős hízás, mint a nagyobb
fokú lesoványodás — egyaránt ártalmas és lógó has kifejlődésére
vezethet. Elhízás ellen: a mértékletes és egészséges táplálkozás,
elegendő és megfelelő testmozgás véd meg. Lesoványodás ellen
viszont ennek ellentéte, az elegendő pihenés, rendes éjszakai alvás,
tápláló étrend, a különböző káros szenvedélyek elhagyása, (ilyen
elsősorban a dohányzás). A lesoványodás sokszor lappangó beteg­
ségek következménye, ezeket tehát idejekorán és lelkiismeretesen
kell gyógykezeltetni.
Ha a lógó has mindezek ellenére mégis kifejlődött, jól sza­
bott, rugalmas haskötő az, amely a kitágult izmok munkáját pó­
tolja, a has rendes alakját és tartását megadja, ezáltal a hasiszer­
vek helyzetváltozását, sülyedését és az ebből eredő panaszokat
megszünteti. Fontos azonban, hogy orvosi utasítás, pontos mé­
ret, próba legyen a haskötörendelésnél követett eljárás, mert enéí-
kül nincs biztosíték aira, hogy a haskötőviselet meghozza-e a várt
eredményt. Azonfelül pedig a haskötő karbantartásáról, a viselés
folyamán esetleg szükségessé válló alakításáról is gondoskodni kell.
Az orvos haskötőt szokott rendelni terheseknek állapotuk má­
sodik felében, operált betegeknek, ha a hasfal gyenge, a műtéti
seb nagy hege, tágult vagy hasfali sérvképződéssel fenyeget, pa­
naszokkal járó gyomorsülyedés és vándorvese esetén, valamint
minden olyan esetben, ha a has lógása nagyobb fokot ért el.

A n y á t f e l k a r o l n i , c s e c s e m ő t v é d e n i ol y k ö ­
t e l e s s é g , me l l ye l t a r t o z u n k I s t e nne k, h a z á n a k ,
e m b e r t á r s a i n k n a k és a me l y k ö t e l e s s é g al ól nincs,
mert nem lehet felmentés. rótt Nándor
veszprémi püspök
*
A g y e r m e k n e m t e h e r , mé g ha l e t ö r n e is
e g y ~ e g y ág a g y ü m ö l c s a l a t t . A g y e r m e k n e m
j á t é k s z e r , b á r m i l y e n sok ö r ö m ö t o k o z n a i s : é l e ­
t ü n k n e k nem e s z k ö z e , h a n e m a cél j a. A g y e r me k
nem fényűzés, ő maga a gazdagság, ravasz László
 37

Vigyázzunk a sz e m ü n k r e !
Irta: Dr. FEKETE SAMU, Satumare (Szatmár)

Az ember életének és egészségének megvédésére felállított

rendszabályok és berendezkedések ismertetésének összességét az
egészségtan vagy Hygienía tudományának nevezzük. Nem csak az
egész szervezetnek, de az egyes szerveknek is, — igy a szemünk­
nek, a magyar közmondás szerint legdrágább kincsünknek is —
meg van a maga különleges egészségtana, a melynek segítségével
elejét tudjuk venni a szem olyan megbetegedéseinek, a melyeknek
ismert és elhárítható okai vannak. Vannak szembetegségek, melyek­
nek nem ismerjük vagy nem eléggé ismerjük kiváltó okait és ha
részben ismerjük is, nem áll módunkban azokat elhárítani, ilyenek
pl. a szürke hályog, a zöld hályog (glaukoma) stb. Ezen megbe­
tegedésekkel természetesen nem foglalkozhatik a szem egészségtana.
A vele született szembetegségek és látási zavarok megelőzése
sem áll módunkban mindaddig, míg az utódok nemzésének jogát
a törvények, az erkölcsi szokások révén nem korlátozzák csak
azokra, akiknek teljesen ép szervezet mellett egészséges szemei is
vannak. A fiatal, de mindinkább térthódító fajnemesítés (eugenica)
tudománya fog e téren is eredményeket elérni, bár tagadhatatlan,
hogy a népnek megérzése előtte jár a tudomány alkalmazásának
és a hibás látás, vagy vastag pápaszem viselése eddig sem jelen­
tett előnyt egyik nemre nézve sem a házasodásnál. Ahol pedig mind­
két házasfél már fiatalon szeiniivegviselésreszorult,ottcsaknembizton-
sággal számíthatunk arra,hogyazutódoknemlesznekhibátlan szeműek.
A szembajoknak egy igen tekintélyes része pedig a szervezet
valamely általános megbetegedésével (tuberkulózis, vérbaj, cukor­
baj), vagy valamely szervnek például a vesének, az ideg, vagy
érrendszernek megbetegedésével van szoros kapcsolatban. Ilyen
esetekben a gyógykezelő orvos feladata a szervezet, vagy a szerv
gyógyítását úgy irányítani, hogy a szem meg legyen védve vagy
azt minél kevesebb bántalom érje.
Ezek szerint az ismeretlen vagy elháríthatatlan okból származó
a vele született és a szervezet más megbetegedésével kapcsolatban
fellépő szembajokkal, vagy azok megelőzésével nem foglalkozhatunk
a szem hygienájának keretében, de még mindig számtalan olyan szem­
megbetegedés fordul elő,melyeket szemeink helyes és céltudatos hasz­
nálatával, az ismert előidéző okok elhárításával meg tudunk előzni.
 38
I. Fényártalmak.
A fény a szemnek természetes ingere. Az emberi szem rend­
kívüli módon érzékeny a fénnyel szemben és csodálatos módon
tud annak különböző fokához alkalmazkodni. Bármily elenyészően
enyhe fénysugár képes az ideg hártyánkat eléggé izgatni ahhoz,
hogy fényérzés jöjjön létre; pl. egyetlen csillag halvány fénye a
sötét éjszakában elegendő ahhoz, hogy egy fehér papírlapot észre-
vegyünk, viszont képesek vagyunk a legerősebb napfényt elviselni
szemünk komolyabb veszélyeztetése nélkül. De mindennek van ha­
tára és bizonyos körülmények között úgy a napfény, mint a mes­
terséges fényforrások káros hatással lehetnek szemeinkre. A gyom­
runk feladata, hogy a felvett táplálékot feldolgozza, megeméssze,
mégis túl sok, szokatlan vagy rossz táplálék a gyomor megbete­
gedését idézheti elő, ép igy bár a szemünk feladata, hogy a kü­
lönböző fénysugarakat a természet által adott bölcs berendezésé­
nek segítségével, látássá alakítsa át, mégis a túlerős természetes
napfény, vagy mesterséges sugárzás súlyos szemártalmakat von­
hatnak maguk után.
A túlerős napfény által előidézett szembajok közül legismer­
tebb a hóvakság. Nálunk igen ritkán fordul elő vagy igen enyhe
alakban. Sima, tükröző hófelület szükséges ahhoz, amelyről a nap­
fény huzamosabb időn át a szembe verődik. Magas, hóborította
hegyeken foglalatoskodó munkásoknál és turistáknál szokott fellépni
és megfelelő védőüveg használatával lehet ellene védekezni.
Villamos fényből származó szemsérülés már nálunk is elég
gyakran fordul elő. Magam is igen súlyos villamos szemsérülé­
seket láttam már, quarzlámpával dolgozó orvosoknál, elektrotechni­
kusoknál és villanyszerelő munkásoknál. Elviselhetetlen kínos fáj­
dalmakat okoz, amely napokon át eltarthat és néha súlyos szem-
fenéki elváltozásokat idéz elő teljes megvakuiással vagy súlyos és
maradandó látási zavarokkal. Villámcsapás is szokott a szemen
hosszabb ideig tartó fájdalmas zavarokat előidézni.
Mindezen fénysérüléseket nem a tulajdonképpeni látást kiváltó
sugarak, hanem az inkább vegyi hatású ibolyántúli (Ultraviolette)
sugarak idézik elő és ha ezt tudjuk, adva is van a védekezés
módja. Olyan védő szemüvegeket kell azoknak használniok, akik
ezen ártalmaknak inkább ki vannak téve, amelyek ez ibolyántúli
sugarakat visszatartják. (Ultrasin, hallauer, stb. üvegek.) Maga a
természetes napfény a mi éghajlatunk alatt az egészséges szemre
nincs káros hatással és helyteleníteni kell az utóbbi években mind­
 39
inkább szokássá és divattá váló védő szemüveg használatát, amely-
lyel csak ok nélkül elszoktatjuk, kényessé tesszük szemeinket, de
érzékeny, beteg szemű embereknek feltétlenül szükségük van azokra,
különösen ha hosszabb ideig tartózkodnak napfényen, pl. fürdő“
zésnél, hosszabb kocsiutaknál. Az egészséges szemű embernek is
megárthat a napfény, ha annak nem visszaverődő sugarai jutnak a
szembe, hanem, ha valaki közvetlenül a napba néz. Különösen napfo­
gyatkozás idején szoktak közvetlenül a napba nézni és ezáltal hosszabb-
rövidebb ideig tartó látászavart, sőt esetleg maradandó látáscsök­
kenést elszenvedni. Indiában a büntetés egy neme volt a napba-
nézés, amely rendesen az elitéit teljes és végleges megvakulására
vezetett.
Miután a mi éghajlatunk alatt az év nagy részben az éjszaka
tovább tart, mint amennyi alvásra egy felnőtt szervezetnek szük­
sége van, rá vagyunk szorulva a mesterséges világításra, amely
szemeinkre nézve a természetes napfénynél sokkal hátrányosabb.
Csak a legújabb időben az utolsó két-három évtizedben érte el a
világítási technika azt a magas színvonalat, amely mellett jó és a
szemre alig ártalmas mesterséges fény mellett dolgozhatunk. Még
a mi apáink a fadgyú és paraffin gyertya nagyon nem kielégítő
fénye mellett gyötörték szemeiket. Körülbelül félszázaddal ezelőtt
kezdett elterjedni a k ő o l a j n a k , (petroleum) világítási célra való
felhasználása és az emberiség legnagyobb része ma is a kőolaj
égetését használja fényforrásul. A petroleum lámpa vörös-sárga
fénye amellett, hogy túlságosan gyenge fényt ad, sok hosszú hul­
lámú, melegítő sugarat tartalmaz. A fény gyengesége miatt ol­
vasni valónkat a lámpa közelébe kell tartanunk és igy az ártal­
mas melegítő sugarak nem csak a szemünknek, de a fejünk fel-
melegítése következtében az egész szervezetünknek is ártalmára
vannak. Azonkívül a petroleum lámpa rontja és piszkítja a szoba
levegőjét, a szénsav és más elkerülhetetlen égési gázok fejlesztése
és korom képződése által és mindezeken felül használata tűzve­
szélyes is.
A g á z világítás erősebb egyenletesebb és fehérebb fényt ad az
A u e r-é g ö k segítségével,a levegőt is kevésbé rontja és a meleg su­
gárzása is kisebb, de nehéz előállításánál fogva csak tömeg vilá­
gításra használható, azonkívül a világítógáz igen veszedelmes mé­
reg az emberi szervezetre. Ezen hátrányai miatt a mai techni­
kával alkalmazott a c e t y 1 e n világítást a világítógáz fölébe kell he­
lyezni. A napfényt leginkább közeliti meg erősség és minőség te­
kintetében a villamos fény, mely a szoba levegőjét sem rontja és
biztonsági szempontból is ma a legeszményibb mesterséges fény­
forrásnak kell tartanunk. Sajnos kisebb helyeken, ritkábban lakott
területeken belátható időn belül technikai okokból el nem érhető
és ezért ezen helyeken egyelőre a petroleum lámpa lesz és marad
a szokásos fényforrás.
II. Mérgezések.
Európában a méreg közül a s z e s z (a szeszes italok) okoz
a leggyakrabban szemmegbetegedéseket. Régi és köztudomású do­
log, hogy a szesztartalmu italok mértéktelen fogyasztása az
egész szervezetre és a szemre is ártalmas. Kevésbbé ismert tény,
hogy a hosszabb időn át minden nap megismételt mértékletes
szeszfogyasztás is káros hatással lehet a szívre, a vesére, a májra,
az idegrendszerre és főként a szemekre. A szeszes italok mérték­
letes, de állandó fogyasztása részint közvetve a szív, a véredények,
a vese megbetegedése által okozhat szembetegedéseket, vagy pedig
közvetve a látóideget mérgezi meg és okoz látási zavarokat, vagy
teljes megvakulást. Káros hatással van a szesz a szem védő­
szerveire is, mindnyájan látjuk az iszákos emberek vörös szemeit,
duzzadt szemhéjait. Számos hirtelen megvakulást okozott már a
pálinka ivás, ha az elfogyasztott ital különböző magasabb alkoho­
lokkal különösen methyl-alkohollal volt fertőzve.
A dohány illetőleg ennek mérge a n i k o t i n csaknem olyan
általánosan elterjedt élvezeti cikk, mint a szesz, és ennek mérge
a nikotin legalább is olyan veszedelmes a szemre mint amaz. A
szesz és nikotin együttes fogyasztása hosszú évtizedeken keresz­
tül pedig éppenséggel alkalmas arra, hogy szemidegsorvadást és
ezáltal megvakulást okozzon. A nikotin mérgező hatását mi sem
bizonyítja jobban, mint hogy egész állatcsordákat láttak már szem-
idegsorvadásban megvakulni dohánytermőföldek lelegelése után.
Egyes g y ó g y s z e r e k vigyázatlan adagolása is előidézhet
látási zavarokat, chilim, arzén, optochin helytelenül adagolva vagy
szedve sokszor okozott már teljes vakságot.
Az ipari mérgek közül az ólom, kén, anilin okozhatnak sú­
lyos szemlüneteket, ételeink közül a r o m l o t t h ú s hal-, kolbász­
mérgezést mindig kísérik súlyos elváltozások a szemen is.
III. Fertőzések.
A levegő, amelyben élünk, többé kevésbé állandóan szennyezve
van porral és különböző baktérium fajtákkal. Bár a szemhéjak,
szempillák, pislogás, könnyezés védő és fertőtlenítő szerepet ját­
 41
szanak, még sem tudják a szemet megvédeni, ha az idegen ele­
mek nagy mértékben vannak a levegőben. Molnárok, pékek, ké­
ményseprők, pincérek, gyakrabban betegszenek meg kötőhártya­
hurutban, mert sokat kell poros, füstös levegőben tartózkodniok.
A fertőző csirák pedig inkább szennyezett kezekkel, törülközőken­
dővel, inosdóvizzel jutnak a kötőhártyára és okoznak gyulladást.
Hogy a kötőhártyahurutot elkerüljük őrizkednünk kell a szeny-
nyezett levegőben való tartózkodástól, akinek pedig a foglalkozása
miatt ez lehetetlen, munka után mossa le szemhéjait tiszta, lan­
gyos meleg vízzel, de sokkal fontosabb a kezek tisztán tartása,
mert a por sohasem tud olyan súlyos bajt előidézni, mint a szeny-
nyezett piszkos kéz, mellyel a portól viszkető szemeket dörzsöl-
getni szokták.
Legveszedelmesebb baktériumos fertőzése a szemnek a
k a n k ó s kötőhártya gyulladás, mely a szaluhártya elgennyedését
és ezáltal a teljes vakságot vonhatja maga után. A vaksági sta­
tisztikák szerint az összes vakok több mint 50% a kankós fertőzés
következtében vesztette el szemevilágát. A betegség leggyakrabb
újszülötteknél s a szülés után pár nappal erős szemgennyedéssel lép
fel. A kalikóval fertőzött szülőutakon keresztül haladó gyermek fej,
hosszabb időn keresztül érintkezik a fertőző anyagot tartalmazó
hüvelyváladékkal, mellyel a csukott szemhéjjak is szennyeződnek,
és mihelyt a szülés után a gyermek először kinyitja szemeit a
kötőhártyába juthat a fertőző anyag. Ma már csaknem teljes biz­
tonsággal tudunk újszülötteknél ezen borzalmas betegség ellen vé­
dekezni, ha a Credé-féle eljárást alkalmazzuk, ami abból áll, hogy
rögtön a köldök-zsinór átvágása után, tiszta langyos vízbe mártott
puha vászondarabkával megtisztítjuk a szemhéjakat és utána egy
csepp 2% lápisoldatot cseppentünk a szemekbe. Ezen eljárás pon­
tos kivitele csak kórházakban, ahol orvos mindig van jelen,
van biztosítva, mig az otthoni szülések legnagyobb részében a
szülésznőkre van bizva, akiknek műveltsége és képzettsége nem
nyújt minden esetben teljes biztosítékot a baj megelőzésére, bár
az utóbbi évtizedekben a szülésznők kiválasztása és kiképzése te­
rén előnyös haladás történt. Ha pedig nem sikerült a betegség
megelőzése és az újszülött szeméből ömlik a genny, még mindig
majdnem teljes biztonsággal meglehet menteni a látást, ha kellő
időben, mielőtt még a szaruhártya elpusztulna, megfelelő orvosi
kezelésbe kerül. A nemtörődömség az ostoba néphit, hogy a „szem
tisztul“, vagy a szülésznő lelkiismeretlensége miatt késik néha egy
 42
pár napot az orvos igénybevétele és a pár napi késés egy hosszú
emberi életre szóló nyomorékságot, teljes megvakulást okozhat.
Felnőtteknél is elég gyakran fordul elő a kankós szemgyuladás
a szem gennyedése és nem kevésbé veszedelmes mint a gyerme­
keknél. Kankósbetegek hugycsőváladéka, a kezek, a mosdóviz vagy
a törülköző szennyeződése utján juthat a szembe és idézi elő ezt
a rettenetesen veszedelmes szembetegséget. Az a régi kipusztít-
hatatlan babona, hogy a kissé gyuladt szemet vizelettel való mo­
sással kell gyógyítani igen gyakran hívja elő ezt a betegséget, ha
történetesen a vizelet egy kankós egyéntől származik. Felnőttek­
nél is majdnem minden esetben meg lehet menteni a látást, ha
kellő időben kezdődik az orvosi gyógykezelés. Tisztasági szabá­
lyok betartásával lehet a bajnak elejét venni, különösen a kalikó­
ban szenvedő betegek mossák gyakran kezeiket, de mindenesetre
jól tisztítsák azt meg, ha kankós váladékkal fertőzött testrészt vagy
ruhadarabot érintenek.
A kankós szemgyulladásnál is nagyobb csapás az emberiségre
a szemek t r a c h o m á s feitőzése, mert ha nem is okoz oly gyors
megvakulást mint az előbbi, de sokkal jóban el van terjedve és
néha évtizedeken, akár az egész életen át való gyötrődést, beteg­
séget és elég gyakran teljes megvakulást is jelent. A trachoma fer­
tőző betegség és úgy keletkezik, hogy egy trachomás beteg kötő­
hártya-váladéka kerül a szembe. Ilyen trachomás váladékkal szeny-
nyezett zsebkendő, törülköző, ágynemű, mozsdóvíz juttatja a fertő­
zést a szemünkbe vagypedig bármely tárgy pl. ajtókilincs, mellyel
az egészséges ember kezeit fertőzi és a fertőző anyagot szemeibe
dörzsöli. Vannak vidékek, vannak egyes falvak hazánkban, melyek
erősebben vannak trachomával fertőzve, ilyen helyen nagyobb óva­
tosságra van szükség, de nagyobb kiterjedésű fertőzések inkább
tömeg lakásokban, kaszárnyákban, bennlakásokban fordulnak elő.
Ha az iskolák nincsenek kellően ellenőrizve és azt váladékos szemű
gyermekek is látogatják, könnyen fészkei lehetnek egy trachoma
járványnak. Még nagyobb veszélyt rejtenek magukban a közös für­
dők, amelyek révén már gyakran láttunk tömeges fertőzéseket.
Vasúti utazásnál is könnyen vihetünk trachomát a szemeinkbe, ha
tisztátalan kezeinkkel azokat érintjük. Hogy a trachomás fertőzést
elkerüljük, tudnunk kell, hogy minden váladékkal járó szemgyul­
ladás fertőző és a fertőzés piszkos kezek, zsebkendő, mozsdóvíz
utján történik. Ne alkalmazzunk házi cselédet míg a szemeit meg
nem vizsgáltattuk. Ha közös fürdőt használunk fejünket ne merit-
 43
sük a víz alá. A trachoma kérdés különben olyan kiterjedt és olyan
fontos, hogy avval külön értekezés keretében kell majd foglalkozni.
IV. Kuruzslás.
A kuruzslás részint hibás beavatkozással, részben az által,
hogy a beteg nem jut kellő időben orvosi gyógykezeléshez, szin­
tén sok szembajnak az okozója. Kuruzslásnak kell neveznem egyes
gyógyszerészek azon eljárását is, hogy szemvizsgálat és orvos meg­
kérdezése nélkül a beteg kérésére szemcseppet szolgáltatnak ki,
mert magam is több esetben láttam már komoly szemmegbetege­
déseknél (glaukoma, szivárványhártyagyuladás) ennek súlyos kö­
vetkezményeit. Helyrehozhatatlan károkat okozhat a kuruzsló, mikor
egy glaukomás szemet borogatással vagy „semmivíz“-zel kezd
gyógyítani. Tejet fejni a meggyuladt gyermek-szembe, a kivörösö­
dött szemet friss hús rátevésével, fülbevaló használatával gyógyí­
tani, az idegen testet kinyalással, vagy rákszemmel gyógyítani, a
beteg szemet vizelettel mosogatni még ma is eléggé elterjedt nép­
szokások és felmérhetetlen károkat okoznak.
Szemünk helyes és célirányos használatáról, a fénytörési hi­
bák okozta bajok megelőzéséről, a szemüvegviselés lényegéről, an­
nak hasznáról és káráról egy külön cikkben fogok foglalkozni.

A házasságon kívül szülöttek száma a legutóbbi adatok

szerint a következő volt — 1000 születésre esett:
Görögországban 14 Franciaországban 84
Kanadában 35 Dániában 1
Bulgáriában 40 Csehszlovákiában j■107
Angliában . Németországban 121
Ausztráliában l 46 Svédországban 161
Japánban Uruguayban 279
Olaszországban 49 Jamaikában 715
Norvégiában 71 házasságon kivíili születés.

Sokkal több ember szenved a szülői háztól, mint a szülők­

től örökölt betegségben, mert sokkal több betegség származik a
szülői házban elsajátított szokásoktól, mint az átöröklődésböl.
*
A tesnek legyen ereje, hogy a léleknek engedelmeskedni tud­
jon. Minél gyengébb a test, annál többet parancsol s minél erő­
sebb, annál engedelmesebb, ROUSSEAU
 Ä falu dicsérete.
Irta : Dr. MOSONYI ALBERT bányafőorvos Dorog.

Világszerte tapasztaljuk az utolsó évtizedekben, hogy a váro­

sok lakossága egyre szaporodik, hogy a városok kiterjedése és
népessége a két-három évtized előtti állapotokhoz képest megkét­
szereződött, sőt megháromszorozódott. A városok tehát bővülnek
kifelé terjedelemben, sőt bővülnek fölfelé, házaiknak az egek felé
törő sok emeleteikkel- és bővülnek befelé népességük számának
rohamos emelkedésével. De ha egy-egy város lakosságát, közelebb­
ről vesszük szemügyre akkor kiderül, hogy a városi lakóknak
csak kisebb része született a városban, mig ellenben nagyobb ré­
sze kívülről költözött be, vagyis, hogy a városok népessége nem
belső szaporodás, a születések számának emelkedése, hanem külső
szaporodás, t. i. kividről való bevándorlás által gyarapodott meg.
Ha ugyanis városi emberekkel szóba állunk, akkor a legtöbbször
megállapíthatjuk, hogy vagy ők maguk, vagy szüleik költöztek be
vidékről a városba. De ha a város a maga szaporodását nem ön­
magából nyeri, hanem úgyszólván elcsábítja, elszívja a vidékről, a
falvakból, ebből az következik, hogy amennyivel a városok felduz­
zadnak, ugyanannyival ösztövérebb, számban és erőben gyengébb
lessz a falu népe. Azt tudjuk jól, mennyivel lett népesebb Debre­
cen, Nagyvárad, Kolozsvár, vagy Marosvásárhely a világháború
óta, de — bár biztosan tudjuk, hogy ez a szaporodás nagyrészt
a falvak népének a városokba tódulásából keletkezett —, a fal­
vakra nézve nincs oly kimutatás, amelyből kiolvashatnék, hogy a
falvak népe ezen kivándorlás által mennyiben fogyatkozott meg.
De hogy megfogyatkozott, az bizonyos, mert amennyivel a város
bevándorlás által gyarapszik, ugyanannyit vészit a falu kivándor­
lás által.
Hogy ez csakugyan így van, legyen szabad erre nézve csak
2 számadatot felhoznom.
Budapesten 1926—27. években 10,000 élőre — a vidékieket
nem számítva — 135 szülés esett; ugyanekkor esett — ugyancsak
a vidékiek leszámításával 10,000 élőre 136 halálozás. Látható eb­
ből, hogy a születések száma nem pótolta a halálozás okozta fo­
gyatékot, mert hiszen a halálozás száma meghaladta a születések
számát. És látható ebből még az is, hogy ha Budapest az 1926—
27 években nem kapott volna kívülről pótlást, akkor lakosainak
Száma megfogyatkozott volna, — és ha a születés és halálozás
közt ez az arány meg is maradna — pedig a születések számá­
nak csökkenése által még további romlás várható, akkot abban az
esetben, ha kívülről bevándorlás a hiányt nem pótolná, Budapest
a lassú elsorvadásnak, a biztos kihalásnak nézne elébe. Szeren­
csére a vidék születési aránya sokkal kedvezőbb, mint Budapesté
és általában a városoké. Mig u i. Budapesten az 1920—21. évek­
ben 1000 15—45 év közti nőre 62 szülés esett, addig országszerte
ez a szám 115 volt, tehát majdnem a kétszerese. íme a vidék, a fal­
vak egészséges, életerős népének születési java szolgál a városok
születési hiányának a pótlására.
Ezen szerény Írásommal én arra szeretném figyelmeztetni a
falu népét, hogy ez a kivándorlás a faluból, a szülőföldnek cser-
benhagyása, az elpártolás az anyaföldtől fölösleges, sőt káros úgy
az egyén, az egyes ember, mint a magyar nép szempontjából. Ré­
gebben még meglehetett érteni, ha az ember akinek szeme a falu­
beli rögnél, a falu határán túl, messzibbre ellátott, ha az ilyen
ember elvágyakozott a falu szűk viskójából, sáros uccájából; ha
belefáradva és beleunva a természettel való viaskodásba, a város
felé igyekezett, ahol az időjárás mostohaságától nem bosszantva,
testének könnyebb kenyeret, lelkének pedig fölemelkedést, művelő­
dést és szórakozást remélt taláni. Megengedem, hogy egyik-másik
emberre nézve csakugyan fölemelkedést jeleni az, ha paraszti sor­
ból kilépve városi gúnyát ölt magára, de általában mégis áll az,
hogy aki elhagyja a faluját, azt a földet, ahol született, amelyben
ősei nyugszanak, — mert hisz mindenkinek vannak ősei, ha ne­
vük nem is került be a históriás könyvekbe — az olyan mint
a csemete, amelyet idegen talajba ültetnek á t : előbb-utóbb elcsenc-
vészedik, elpusztul.
A magyar nemes urak, a nagybirtokosok is addig voltak
nagy urak, amig ott éltek az ő falusi kúriájukban. Amint elhagy­
ták a falu tiszta levegőjét és a városokba költöztek, megtört a
régi fény, a régi hatalom és belevesztek a városi hivatalok testet
lelket felőrlő szürke robotjába. Mert a város olyan, mint az ol­
vasztókemence: megeszi, megsemmisíti az egyént és csak a tö­
meget ismeri el. Olyan a város, mint az erdő: látjuk az erdőt, de
az egyes fa elvész a többinek árnyékában. Aki faluból a város tö­
megébe kerül, az mint egyén már nem számít, az csak egy szám
a tömegben és vájjon ki venné számba az egyént, amikor 1 0 meg
1 0 0 ezrekről van szó.
 46
Hát miért is mennél te, kedves magyarom a faluból, amely
jó volt apádnak meg ükapádnak, miért is mennél a város renge­
tegébe, hogy ott vessz el, ott pusztulj el szürkén, ismeretlenül)
elmerülve a barátságtalan tömeg áradatában?! Ha régebben von­
zott a városi kényelem, a művelődés és szórakozás lehetősége, or­
vosnak, patikának közelsége, azt most mind megtalálod a magad
falujában is. A vasút, az autóbusz és rádió közel hozták a falut
a városhoz, sőt a legnagyobb városokhoz is Olcsó rádiók segé­
lyével részünk lehet manapság mind abban a szellemi haladásban,
amit a világ legkiválóbb elméi tudnak kitermelni. A leg-
félreesőbb faluban is meghallgathatjuk, amit egy-egy tudós ember
kutatásai során újat talál és amit aztán közérthető nyelven mond
el a rádióban mindenkinek, akit ez érdekel. A rádió pótolja a
felnőttek iskoláját. A gazda időszerű tanácsokat kap a gazdasága
körüli teendőkről, a háziasszonyt pedig kitanítják, hogyan óvja,
gondozza háza táját és miképp istápolja családját. A rádió gon­
doskodik tanításunkról, szórakozásunkról és vasárnaponként segít­
ségünkre van lelkűnknek Istenhez való fölemelkedésében, hiszen
kinek-kinek módjában van egyháza legkiválóbb szónokainak,
egy Bangha Béla, egy Ravasz László, egy Tóth Tihamér szent­
beszédjeiben gyönyörködhetni. Amint tehát a városi gúnya nem
biztosítja a könnyű úri életmódot, hiszen a városnak rideg, köves
uccáján sokszor még keservesebb a mindennapi kenyér előterem­
tése, mint a faluban, úgy viszont a falusi életnek nem vele járója
a lelki sötétség, a lelki szegénység, mert akinek van szeme, hogy
lásson és van füle, hogy halljon, az a faluban is megnyithatja lel­
két az okulásnak, megnyithatja lelkét a tudásnak, amikkel a maga
és családja életét a tudatlanság s a babonák béklyóitól felszaba­
díthatja és szabadabbá, emberiebbé teheti. Miért is hagynád el
faludat, ahol részed lehet az emberi lélek minden világosságában,
ahol mindenki ismer téged, ahol elhalt szüleid éinek tebenned és
a magad élete gyermekeidben fog folytatódni ? De csak addig,
amig hü maradsz faludhoz, mert ha egyszer azt cserbe hagyod
senkisem fogja tudni rólad, kinek ija-fija vagy és gyermekeid is
gyökértelenül fognak tengődni az ismeretlen világban, mint a ta­
lajából kitépett fa. A városi ember sohasem látja a csillagokat, de
a tejút minden fényessége ragyog tenéked. A városi ember szűk
házakban van összezsúfolva, amelyeken a fecske nem rak fészket,
nappal nem látja a szálló pacsirtát és éjjel nem hallja a siró fü-
lemilét. A falusi ember az égboltozattal a feje fölött úgy érzi,
 47
mintha mindig istenházában, Isten óvó, istápoló karjai közt lenne
és a dalos madár — mint megannyi angyal — mintha Isten hír­
adását hozná. A városi ember, ha pihenni, ha tiszta levegőn fel­
frissülni akar, akkor vonatra ül és elmegy a te faludba. Hát mi­
ért hagynád ott a te falud csendjét, zsongító levegőjét, zugó erde­
jét és csobogó patakját, ahova úgy is mindig csak vissza-vissza
vágynál ?!
Ez a lap arra vállalkozott, hogy az erdélyi falvak magyar né­
pének oktatója és tanácsadója legyen abban, miképpen őrizhetik
meg a maguk és családjuk részére az élet legdrágább kincsét, az
egészséget. Én arra kérem a testvéreket, akiknek e sorok a sze­
mük elé kerülnek : fogadják jó szívvel, szomjú lélekkel azokat a ta­
nításokat, amiket e lapokon találnak. De mind e tanításoknak csak
akkor lészen igazán foganatja, ha hivek maradnak ahhoz az anya­
földhöz, amelyből lettek, amelynek vize és levegője ott dolgozik a
vérükben : ahhoz az anyaföldhöz, amely az apák részére a mult
és a gyermek részére a jövő!

Apa és anya nemcsak szülő, aki gyermeket nemez, neki testi

életet ad, hanem szív, tekintély, melegség és erő, bölcsesség és
jóság, akitől a gyermek nemcsak nyeri az életet, hanem tanulni is
akarja, hogyan kell élni. HANAUER Á. ISTVÁN
váci püspök
*
— Franciaország lakossága 1926 óta 1.091.026 egyénnel
gyarapodott, ugyancsak ezen idő alatt az ott élő idegenek száma
395.281-el emelkedett. Franciaország lakossága jelenleg közel 42
millió, melyből 2.890.000 külföldi.
*
— Lengyelország lakossága 1916-tól 1931-ig 26.28 millió­
ról 31.15 millióra emelkedett vagyis évente átlag 400.000 lélekkel
gyarapodik (a kétszer oly nagy lélekszámú Németország hasonló
évi gyarapodást mutat)
*
A legforróbb Afrikában a néger vére nem melegebb, mint
a jeges északon az eszkimóé.
*

A vér, ha szabadba jut 3—4 perc alatt megalvad.

 48

 ( a g y a s
Irta : Dr, HÁRN1K HELÉNA, Budapest.

Ismeretes, hogy az alacsony külső hőmérséklet az emberi test

bőrén a fagyás jelenségeit idézi elé. A fagyás létrejöttéhez nem
szükséges, hogy a levegő 0 fokra hüljön le, hajlamos egyéneken
már jóval magasabb 10—12o Celsius mellett is mutatkozhatnak
fagyási tünetek, kivált nedves időben.
A hajlamosság eredő oka elsősorban a rossz vérellátásban
rejlik. Vérszegény, rossz vérkeringésül egyéneknél a szívtől legtá­
volabb eső testrészek fagynak meg a legkönnyebben. A kezek s
lábak ujjai, a fül, az orrhegy hajlanak leginkább a fagyásra.
A hideg hatására az amúgy is rossz vérkeringésü testrész
erei görcsösen összeluízódnak, miáltal teljes vértelenség áll be s
a bőr elfehéredik. Ha soká tart a hideg behatása, a fagyott test­
részen az erecskék ellazulnak, kitágulnak s vérrel telnek meg, de
a meglazulás következtében nem képesek a vért magukból ismét
kiszorítani és így a vérkeringésben pangás áll be. Ezen pangás
következménye aztán, hogy a megtámadott részen a bőr kékespi­
rossá színeződik, megduzzad s kis vérzések, ha pedig a pangás
nagyfokú, hólyagok s ezeknek felfakadása folytán fekélyek kelet­
keznek. A fagydaganat téglavörös szinti és fájdalmas csomó, mely
melegben többnyire erősen viszket. A meleg idő beálltával, vagy
gyógykezelésre a fagyás jelenségei megszűnnek, de a legelső hideg
időjárásra rendszerint ismét kiújulnak.
A fagyás megelőzésére a hajlamos egyéneket már nyáron kell
kezelésbe venni. Elsősorban a vérszegénységet igyekszünk vas- és
arzénkurákkal, kitartó napozással és az egész testnek kvarcolásá­
val leküzdeni. A kéz- és lábujjak vérkeringését javítja a percen­
ként felváltva alkalmazott hideg és forró kéz-, illetve lábfürdő. A
kis erecskék a hideg viz behatására összehúzódnak, a melegre hir­
telen kitágulnak s a fürdők gyors egymásutánban való váltogatása
azáltal, hogy az ereket folytonosan váltakozva tágítja és össze­
húzza, a vérkeringést élénkebbé teszi, tehát megjavítja, ezenfelül
pedig ez az eljárás a vérereket egyúttal a hideg ellen meg isedzi.
Télen elkéstünk az edzéssel s hideg beálltával azzal már célt
nem érhetünk, akkor már arra kell igyekeznünk, hogy az érzékeny
végtagot minél melegebben tartsuk. Dupla, meleg, bő kesztyű, eset­
leg kis zsebkályha is tartják melegen a kezeket, gyapjuharisnya,
 49
hócipő a lábakat. Igen fontos télen az, hogy a kesztyű, cipő és
ruha b ő v e k legyenek. A szűk ruházat egyrészt leszorítja a vér­
ereket, másrészt pedig azáltal, hogy szorosan tapad a testhez, nem
ad helyet annak a levegőrétegnek, melynek a test és a ruházat
közt mint hőszigetelő rétegnek lennie kell, hogy megakadályozza
a test gyors lehűlését. Este forró kéz- és lábfürdőt vegyünk s önt­
sünk a vizbe mosdótálanként 1 — 2 evőkanálnyi ecetet.
A beállott fagyás kezelése különböző, aszerint, hogy milyen
fokúak az elváltozások.
Enyhébb esetekben, mikor a fagyott testrész vörös, kissé
duzzadt, viszket, jó hatásuk van a jódtinkturával való ecsetelések­
nek, éjszakára pedig kámfor- vagy ichtyolkenőcsös kötést ajánlatos
alkalmazni. Legjobb gyógyhatása azonban az ilyen enyhe esetek­
ben a kvarcfénykezelésnek van. Már 1—2 besugárzás után meg­
szűnik a viszketés, csökken a duzzanat és a további besugárzások
által a fagyás jelenségei teljesen visszafejlődnek.
Nagyfokú fagyásokkal szemben, melyek esetében mint fen­
tebb említettem, daganatok, fekélyek, hólyagok támadnak, erélye­
sebb gyógyító eszközökhez kell folyamodnunk. Meglepő gyógyha­
tása van nagyfokú fagyásoknál a Röntgen-besugárzásoknak. A fáj­
dalom és viszketés pár nap alatt elmúlik, a daganatok lelaposod­
nak s a fekélyek rövid idő alatt behámosodnak. Gyógyszer gya­
nánt a kátrányt alkalmazzuk, ecsetelés és fürdő alakjában. Ezen
eljárásnál orvosi ellenőrzés feltétlenül szükséges, mert a kátrány
felszívódása a szervezetre mérgezőleg hathat. Utókezelésül célszerű
a kvarcfény- vagy kenőcsös kezelés.

Ne c s a k l e l k ü n k s n e m c s a k t e s t ü n k* d e t i s z t a
legyen szép magya r nyelvünk! Z ú d u l h a t akkor
n é p á r a d a t r e á n k : s z i l á r d a r e m é n y ü n k . Mi
m e g é l ü n k . E r ő s 1e s z a mi m a g y a r n é p ü n k !
Ké r ő, e s d ő k ö n y ö r g é s ez m i n d a z o k h o z ,
a kik b á r m e l y i r á n y b a n e l ő bbr e vi nni t ör e ke d-
n e k a mi s z e g é n y e r d é l y i m a g y a r n é p ü n k e t !
GARDA J ÁNOS
ny. erdőtanácsos
(Ghineşti — Geges)
 50

A q w m e i â o v i !erlőzé$eL rol.
Irta : Dr. SÁRDI ELEMÉR, Cluj — Kolozsvár.

A köztudatban mindig, még ma is mint egy rémet jelzik, ha

felmerül valahol egy eset kapcsán a gyermekágyi fertőzés neve. Féle­
lem tölti el a nőt, ki szép reményekkel hordja méhében magzatát,
ha arra gondol, hogy annak világrahozatalánál e rém esetleg nála
is megjelenik és életét követeli. Ténylegesen sokáig rémkép volt e
betegség az emberiség előtt. Az áldozat, melyet évszázadokon át
könyörtelenül megkövetelt, rendkívül nagy volt. Az emberiség re­
megve állott e betegség előtt tehetetlensége folytán mindaddig,
míg a tudomány lángelméjü képviselői nagy felfedezéseikkel meg
nem mutatták az utat, mely milliók és milliók életének megmen­
téséhez vezetett.
A gyermekágyi láz helyes kórokát Semmelweis Ignác Fülöp
szülésztanár 1850. évben ismerte fel és tárta a világ elé. Neki soha
el nem évülő halhatatlan érdemei vannak e téren. Budapest hálá­
jának adózott, mikor Semmelweisnak ékes szobrot állított, mely a
míg ott áll mindig hirdetni fogja az utókornak, hogy mit tett Sem­
melweis az anyákért.
Miben áll a gyermekágyi fertőzés? Ezen kérdésben össze­
foglalhatjuk mindazon fertőzéses megbetegedéseket, melyek a ter­
hesség, szülés és gyermekágy idejében gennyképző csíroknak, a bak­
tériumoknak a nemző szervekből a női testbe való behatolása ál­
tal keletkeznek. Ezen megbetegedések két nagy csoportra válnak
szét a szerint, hogy a baktériumok a nemző szervek váladékában,
vagy pedig a testbe betörve a szervezetben szaporodnak el. Az első
csoportbeliek, bárha súlyos tünetekkel járhatnak is, nem tekinthe­
tők tulajdonképpen fertőzésnek, mert a baktériumok a szervezeten
kívül maradnak, a szervezetbe csak az elhalt baktériumokból ke­
letkező és sebváladékokból álló bomlási termékek, mérges anya­
gok szívódnak fel. így ezen megbetegedéseket inkább gyermek­
ágyi mérgezéseknek nevezhetjük. A második csoportbeliek képezik tu­
lajdonképpen a súlyosabb megbetegedéseket, mert a szervezetbe
jutott baktériumok a szervezet rovására szaporodnak és a szer­
vezet elpusztítására törekednek. Ma már ismerjük a baktérium faj­
táját is, az úgynevezett láncbaktériumot, mely a legveszedelmesebb
ellenségeinknek egyike és szívósan kell védekeznünk ellene. Az
enyhébb erejű baktériumok a nemző szervek váladékában hosszabb
 51
ideig élhetnek, anélkül, hogy mérgezési tünetek lépnének fel. Fon­
tos, hogy a váladékok a hüvely felé akadálytalanul távolodjanak
el. Ha a gyengébb erejű baktériumok be is törnek a szervezetbe
és azt elárasztják, a vérnek baktériumölő hatása elpusztítja azokat
és gyorsan kiküszöbölődnek. Ezen kiküszöbölésre a szervezetnek
jó berendezései vannak. A szervezetben levő úgynevezett fehér­
vérsejtek hivatása, hogy a szervezetre idegen anyagokat felfalva
elpusztítsák és így hatástalanítva a kiküszöbölésre előkészítsék. A
fehérvérsejtek úgy tekinthetők, mint a szervezet katonái. Ezek a
szervezet védelmére bizonyos gyűlő helyeken állandó készenlétben
állanak és adott jelre a véráram útján oda vitetnek, ahol a vesze­
delem mutatkozik. A világháború óta mindenkinek élénk emléke­
zetében él, hogy mi az a mozgósítás, felvonulás, frontképzés, front-
áttörés stb. hadi jelenségek. A szervezetben, mint egységes állam­
ban teljesen hasonló folyamatok zajlanak le, ha a szervezet ellen
a baktériumok támadást vagy betörést intéznek. A betegséget elő­
idéző baktériumok mindig a felületen hatolnak be a szervezetbe,
tehát egy kapu szükséges a fertőzésre. Ilyen kaput képeznek mind­
azon kisebb nagyobb sérülések, melyek a szülés alatt keletkeznek.
Mihelyt a fertőzés megtörtént a szervezet berendezési utján
azonnal tudomást szerez. Megindulnak a védőberendezések mű­
ködtetései. A baktériumok betörési helyeire a fertőzött területre fel­
vonulnak a fehérvérsejtek milliói. A fertőzött terület szövetei meg­
duzzadnak, miáltal védősáncok keletkeznek. A határzóna útjait, a
finom ereket lobos dugaszok zárják el a baktérium tömegek elő-
haladásának meggátlására. A felsorakozó fehérvérsejtek megkezdik
az ádáz küzdelmet a baktériumokkal, mialatt egy részük elpusz­
tul. Az ilyen elpusztult fehérvérsejtek és baktérium tömegek, vala­
mint a szétesett szövetrészek együttesen képezik a gennyet. A bak­
tériumoknak a behatolási ereje nagyon különböző lesz az egyé­
nek ellenállóképessége szerint, vagyis attól fog függeni, hogy a
szervezet milyen gyorsan tudja a védősánczait felépíteni és hogy
milyen gyorsan tud a veszélyeztetett helyre elegendő védőerőt szál­
lítani. Ameddig a szervezet ezt keresztülvinni nem tudja, addig a
baktériumok akadálytalanul haladhatnak előre. Ha a baktériumok
behatolási képessége csekély, a baktériumok előhaladásánál a szer­
vezet minduntalan megkísérli a megtámadott részeket újabb és
újabb vődősáncokkal elhatárolni. A megtámadott részek néha tel­
jesen elpusztulnak és tájogiiregekké válnak. Máskor a baktérium
tömegek nagyobb ereket érnek és annak falát elpusztítva a vér­
 52
áramba betörnek. Ezen úton a szervezet legtávolabbi pontjaira is
eljutnak és ott kezdik el a támadást. A küzdelem mindaddig foly­
tatódik, míg vagy a támadó erők pusztulnak el, vagy a szervezet
merül ki a folytonos védekezésben.
Egy súlyos gyermekágyi fertőzés után a szervezet gyógyulása
hosszas, miként nehezen áll talpra egy állam, mely hosszas és ki­
merítő háborút viselt. A gyógyulás mindig attól fog függeni,hogy
milyen fokú roncsolások mentek végbe a szervezetben. A bakté­
riumoknak behatolási útja szerint fokozatosan lesznek a külön­
böző szervek megtámadva. Gyulladások és tájogok mutatkoznak a
méh környékén, a belek között, a tüdőben, májban, szívben, Ízüle­
tekben stb. A tájogok'minden körülmények között el kell hogy távolod­
janak a szervezetből. Kedvező körülmények között a genny utat
tör magának és eltávolodik. A nehéz eseteket sebészi utón igye­
kezünk javítani. A modern orvosi tudomány és sebészeti technika
ma már sok elveszettnek hitt esetet térített vissza az életnek.
Miképpen védekezzünk a gyermekágyi fertőzés ellen ? Ezen
kérdés megértésénél tudnunk kell, hogy honnan és milyen úton
jutnak el a külvilág baktériumai a terhes, vajúdó és gyermekágyas
méhhez ? A női nemzőszervek váladékának sok baktériumfajtája a
levegőből és porból származik. A baktériumok a külső nemiszer­
vekre mindenekelőtt a kéz és használati tárgyak utján kerülhetnek.
Ez a beviteli mód a legveszedelmesebb útja a gyermegágyi fertő­
zés okozóival való beoltásnak. Semmelweis ezt ismerte fel és a
gyermekágyi láz elhárítására való törekvéseinek ez képezte az alap­
ját. A vajúdó nő a szülés alatt beszennyezheti kezeit genykeltő
baktériumokkal, ha a testen valahol genyes csomócska vagy ge-
nyes seb van, melyeket érint. Az orvos is átviheti a fertőzést, ha
napi foglalkozása közben gennyes sebekkel jár és a baktériumok a
körmök alatt megtapadnak. Ugyanez áll a bábára is, ha lázas
gyermekágyas ápolását végzi és onnan máshoz megy át. Sokan
szigorú előírások ellenére is, hivatásukon kívül genyes sebek kezelé­
sére vállalkoznak és így a kezeiket genykeltő baktériumokkal fertőzik.
A terhes, vajúdó és gyermekágyas méhnek kívülről való meg­
fertőzését jól elkerülhetjük, ha szemelőtt tartjuk azon irányelvet,
hogy a szülő nőt mindig a legnagyobb veszély a szülésnél segéd­
kező személyzet részéről fenyegeti, mert a fertőzést ez viheti át
ujjaival. Ezért nagyon fontos a kezeknek alapos mosása és vala­
mely anyaggal való fertőtlenítése. Legeszményibb a kezeknek gumi
kesztyűvel való védése.
 53
A gyermekágyi láz elkerülésére még fontosnak tartjuk az
utolsó nyolc héten át a nemi érintkezések elkerülését, a hüvelyöb­
lítés és ülöfürdő használatától való tartózkodást, ne használjunk
lehetőleg nyilvános árnyékszéket és ne érintsük a nemi részeket.
Nagyban hozzájárul a fertőzések elkerüléséhez ma már azon
körülmény is, hogy a közönség nem irtózik a kórházaktól és sokan
keresik fel a szülőintézeteket, vagy erre berendezett szanatóriumo­
kat, ahol a szülésnek és gyermekágynak lefolytatása a tudomány
mai állása szerint történik.

— Toroköblögetés. Sok ember azt gondolja, hogy ő jól tudja

a torkát öblögetni, vagy ahogy szokták mondani: jól tud gargarizálni.
Azonban ez kevés esetben van igy. Aki nagyon hangosan gargarizál, az
nagyonis elöl öblöget. Minél hátrább és lehetőség szerint az orr­
garat egy részét is öblítve gargarizálunk, annál tompább a hangja.
Vegyünk egy korty vizet, lehetőleg ne túl kicsit szánkba,levegőt szívjunk
orrunkon keresztül, tartsuk vissza a lélekzést, hajtsuk hátra fejün­
ket és engedjük a vizet lehetőleg jó hátra. Ne nyeljünk mihelyt a
nyelőizmok összehuzódnak hanem hajtsuk előre fejünket és köpjük ki
a vizet. Ha a viz az orrnyiláson keresztül kifolyik, előre hajtott fej
mellett erélyesen lélekzeljünk az orron keresztül is. Ez a helyes
módja a toroköblögetésnek.
 54

SzaU L a q yerm e L elettel...!

Dr. FESZT GYÖRGY, Cluj—Kolozsvár

Szabadba a gyermekekkel, télen-nyáron ! Lakásuk, iskolater­

mük száraz, napos, tágas legyen. Gondoskodjunk jól tápláltságuk­
ról, lemosásokkal edzzük őket. Különösen gondoskodjunk a gyen
gébbekröl, sápadtakról, mirigyesekről. Az ilyen gyermekeket ve­
gyük rendszeres gyógykezelésszerü edző eljárás alá. Minden este
dörzsöljük be börfelületük más és más részét kis diónyi zöld szap­
pannal, azután 1 0 percig ruha nélkül fütött szobában végeztessünk
velük könnyű szabad tornagyakorlatokat, lefekvés előtt mossuk le
őket állott vízzel, a lemosás után dörzsöljük le bőrüket száraz ru­
hával. Az őszi és téli hónapok alatt részesítsük őket mesterséges
napfénykezelésben.
És mindezt miért? Nemcsak azért, hogy jól fejlődjenek, erő­
sek, vérdúsak, kövérek legyenek, hanem azért, mert ezzel az edző
eljárással vértezzük fel őket az emberiség egyik legnagyobb ellen­
sége, a t u b e r k u l ó z i s ellen! Ezzel az ellenséggel pedig úgyszólván
minden embernek meg kell küzdenie még gyermek korában. Meg­
győzően bizonyítják ezt a tételt azok a megfigyeléseim, melyeket
a Magyar Kisebbségi Nők Központi Titkársága által vezetett gyer­
mek nyaraltatási gondoskodás révén szereztem. Évek folyamán
több, mint négyszáz gyermeket vizsgáltam meg s a gyermekek
87o/o-ánál röntgensugárral tuberkulotikus fertőzés jeleit találtam a
tüdőben. Pedig, akiket megvizsgáltam mind egészségesnek látszó,
iskolába járó gyermekek voltak. Legtöbbjüknél sem a gyermek,
sem a szülő nem tudott róla, nem vettek észre soha olyan beteg­
ségi tüneteket, melyek tüdőbetegségre mutattak volna. Igaz, hogy
gyakorlati értelemben csak 6 0 / 0 volt betegnek mondható, csak eny-
nyinél volt több kevesebb hőemelkedéssel járó lényeges tüdőbeteg­
ség jelen. A többieknél megnyugodottnak, részben meszes gócok­
kal gyógyultnak látszott a folyamat A gyermekkori tüdővészes fer­
tőzés nagy elterjedtségét bizonyítja számos más orvos megfigye­
lése is: például felemlítem Hamburger vizsgálati eredményeit, ki
a bécsi gyermekklinikán 508 olyan gyermeknél, kiknél a külső
vizsgálat semmi jelét a tuberkulózisnak nem mutatta, a fertözött-
séget kimutató (serum) oltást végzett s az eredménye az volt, hogy
3 éves korig 29o/o-nái, 8 éves korig 73°/o-nál, 12 éves korig 95%-
nál jelentkezett az oltás helyén tényleges hatás (positiv reactio),
 55
mutatván a szervezet tuberkulotikiis fertőzöttségét. A fertőzést a
tuberkulosis bacillus okozza, mely az orvosi felfogás szerint min­
denütt jelenlevő picinyke élőlény, elzárkózni előle nem lehet, úgy­
szólván mindenki már gyermekkorában fertőződik vele. Behring
tanár szerint a serdülő és kifejlett egyén tüdővésze is csak
utolsó hangja annak a dalnak, mely a csecsemő bölcsője mellett
hangzott el. Az egyes szervezetek már kora gyermekkoruktól harc­
ban állanak a beléjük telepedett tuberkulózis bacillusokkal szemben
s pusztán a szervezetek ellenálló képessége (öngyógyítóereje) és a
fertőző bacillustelep életereje közötti élettani erőviszonytól függ,
hogy'ki győz a harcban. A végérvényes csatanyerés mindkét rész­
ről aránylag ritka. A gyakoribb eset az, hogy egyik fél a másikat
életműködésében korlátozza, mintegy sakkban tartja. A megvizs­
gált és kimutathatóan fertőzött gyermekek közül is csak 6 % volt
beteg és csak 18% volt gyógyult. A többieknél csak sakkban
tartja a szervezet a fertőzés csiráit: lappangó állapotban hordja
magában a fertőzést. S ha közbejön valamely olyan körülmény,
ami ellenállóképességét bárcsak átmenetileg is csökkenti, pl. egész­
ségtelen lakásba költözködés, sötét és levegőtlen iskolaterem, hiá­
nyos táplálkozás, testet-lelket kimerítő elfoglaltság, mint a túlter­
helt iskolázás, mástermészetü megbetegedés, mint kanyaró vagy
szamárhurut stb. máris felszabadul a sakkban tartott bacillustelep
s az addig egészségesnek látszott egyénen egyszerre csak egészen
váratlanul megjelenik a tuberkulózis. Megjelenhetik a tüdőben, a
csontban, Ízületben, mirigyben, agyhártyán vagy bármelyik szervben.
A nagy ellenséggel, a tuberkulózissal szemben felvett nehéz
hadjáratában az emberiségnek nem elég a tuberkulózis bacillus
mindenütt jelenlevőségénck megszüntetésére törekedni a fertőző
beteg elkülönítésével, a fertőző váladékok megsemmisítésével, ha­
nem céltudatosan kell törekedni a fertőzött, illetve a fertőzés lehe­
tőségének kitett, tehát minden gyermek edzésére, erősítésére, a
belső harci eszközök megszerzési lehetőségének megteremtésére,
hogy az egyes szervezetek a saját külön harcukban maguk kerül­
hessenek felül, a bennük rejtőző s talán jelenlétüket el sem áruló
baktérium telepet fékentarthassák, romboló életkifejtésében korlá­
tozhassák s az elhúzódó állandó harcban azt megsemmisíthessék,
s felette végérvényesen győzedelmessé válhassanak.
Tehát ezért követeljük a gyermekek részére a szabad levegőt,
az egészséges lakást, az egészséges iskolát, az egészséges iskolá­
zást, a jó táplálást és szervezetük rendszeres edzését. Ezzel igyek­
 56
szünk a betegség besorozottjait megvédeni, hogy ha bár a sors be
is sorozta őket ebbe a szomorú csapatba, legalább a tényleges
„aktiv“ szolgálat alól igyekezzünk mentesíteni őket. Mert a testi-
erőbeli állapot javításával párhuzamosan fokozódik a gyermekek
szervezetének ellenálló ereje; a szervezet fokozottabb mértékben
végzi a sejtes és savós — bacillust ölő — ellenanyagok termelését.
A szabad levegő, a napsugár, az egészséges lakás, az egész­
séges iskola, a jó táplálkozás és a gyermekek szervezetének edzése
csak e g y ü t t e s e n elég hatalmasak arra, hogy elhallgattassa azt
a már bölcsőben kezdődő szomorú dalt mielőtt még annak utolsó
hangjai elhangzanék !

fä n d e t — LozätuLveioLnäL !
Lelki, szellemi és testi egészség az egyén s a család legnagyobb
kincse; alappillére a helyes és boldog házasságnak. Minden em­
berben az a kötelességérzet meg kell hogy legyen: egészségét
ápolni, gondozni és megőrizni.
Közömbösség egészséggel és a jövendővel szemben vétek
még a társadalom ellen is!
A gyermek leikébe a neveléssel ezt is be kell vésni és az
egészség iránti kötelesség felelősségérzésének tudatában kell min­
denkinek cselekednie, ki az élet nagy kérdéseinek, így a h á z a s s á g
kérdésének megoldása elé kerül.
Bűnt követ el saját magával, bűnt embertársaival és bűnt a
jövő nemzedékkel szemben, ki betegen házasságra lép !
Beteg házastárssal való együttélés feldúlja a házasélet boldog­
ságát, nyugalmát, gondnak és bajnak kútforrásává válik !
Végzetes következményekkel jár, ha súlyos öröklődő betegsé­
gekkel terheltek házasodnak össze,mert ezek utódai betegek, elfajultak.
Nagy azoknak a testi és lelki betegségeknek száma, melyeket
a gyermek szülőitől örökölhet.
A beteg, fogyatékos utódoknak eltartása súlyosan terheli a
családjukat és azt a közösséget, társadalmat, melyben élnek; élet­
erő és életöröm híjján nem képesek hasznos munkára és ha ké­
sőbb esetleg házasságot kötnek, utódaikkal testi-lelki fogyatékos­
ságukat, hajlamaikat tovább adják nemzedékről-nemzedékre.
 57
Azok közé a betegségek közé, melyek leginkább teszik tönkre
a házas életet, tartoznak: mindenekelőtt a t i i d ő v é s z ( t u b e r ­
k u l ó z i s ) , az e l m e é s i d e g b a j o k , a n e m i b e t e g s é ­
g e k ; romlásba és nyomorba dönti a családot a k á b í t ó s z e r e k
(morfium, kokain) szenvedélye és az a 1k o h o 1-szesz-mérge. Al­
koholisták gyermekei sokszor fogyatékos értelműek és erkölcsüek,
valamint a részegségben fogantaké is.
Tartsa mindenki lelkiismereti kötelességének, hogy m i e l ő t t
h á z a s s á g o t s z á n d é k o z i k kötni or voshoz men­
je n , v i z s g á l t a s s a m e g m a g á t és szerezzen biztonságot
arról, vájjon választottjával való és egy-egy egész életre szóló
benső és osztatlan életközösségre léphet-e és egészséges, testileg-
lelkileg ép utódokra gondolhat-e ?
Mindkét fél kölcsönösen győződjön meg arról, vájjon nincs-e
valamelyikük családjában oly öröklődő betegség, amely megaka­
dályozza, hogy egészséges utódaik legyenek !
Csak az orvos mondhatja meg, hogy forog-e fenn oly házas­
sági akadály, mely a házasulandókat a házasságra alkalmatlanná
teszi. Az egészségeseknek házassági alkalmasságát az orvosi vizs­
gálat meg fogja erősíteni, viszont az „ál“-egészségeseket leleplezi,
figyelmezteti őket rejtett vagy titkolt bajaikra, a betegeket pedig ke­
zelésre bírja és betegségük továbbadását megakadályozni akarja.
Az orvos előtt minden álszemérem mellőzésével bizalommal és tel­
jes őszinteséggel kell mindent feltárni, akit szigorú titoktartásra
kötelez: a hallottak megőrzésére.
A szülőknek kötelességük gyermekeiket életük uj korszaka
előtt az orvosi vizsgálat fontosságára és szükségességére inteni,
amint-hogy minden szülő, ki gyermekében a jövő nemzedékéért
is viseli a felelősséget, használjon fel minden eszközt, hogy gyer­
mekét egészségben tartsa és egészségre nevelje!
Ki az orvosi tanácsokat megszívleli, tudatára fog ébredni,
hogy mennyi veszély és szerencsétlenság hárítható el, ha a háza­
sulandók számot adnak egymásnak egészségi állapotukról. Ezzel a
tudattal szolgálja mindenki múltján és jelenén keresztül a — j ö v ő t !

— A fürdő hőmérséklete. Nem egyszer rendel az orvos

betegének fürdőt. Nagyon jó tisztában lenni, hogy a fürdővíz hő­
mérséklete szerint miként szokás a fürdőket osztályozni. 15°-ig hideg,
20°-ig hűvös, 30°-ig langyos, 35°-ig meleg, ezon felül 40°-ig forró
fürdőről beszélünk. A fürdő hőmérsékletét Celsiusban kell érteni*
 58

A csokoládé.
Sokan nem tudják elképzelni a gyermekkort „csokoládé“ nél­
kül. Pedig a csokoládé fogyasztás elterjedése igazán csak az utolsó
100 évre esik. A csokoládé gyártáshoz nélkülözhetetlen csokoládé­
babot (Theobroma Cacao) az Amerikát meghódító spanyoloknak
köszönhetjük. Cortez leírásából ismeretes, hogy a kakaó magvakat
az amerikai indiánok pénzegységnek használták és italt is készí­
tettek belőle. 8000 szem volt egy egység. A csokoládé készítés ősi
módját Hermandez írja le, s ez abban állott, hogy a kakaóbabot
megörölték, edényben melegítették, a tetején meggyűlő kakaóvajat
leszedték. Ezután kukoricalisztet és vizet tettek hozzá s megme­
legítve fogyasztották el. Először Spanyolországban 1520 körül kez­
dett elterjedni, s kereskedelme eleinte spanyol, majd olasz kézben
volt. A kakaó, helyesebben a csokoládé kői ül csakhamar heves vita
indult meg, arra vonatkozóan, hogy szabad-e böjtök alatt fogyasz­
tani? A franciák mérgezőnek tartották s náluk ezért csak a XVIII,
században terjedt el. Németországban gyógyszernek használták és
egy félkilónak 4 arany volt az ára, amit épen olcsónak nem le­
het mondani. Eleinte csak vízzel készítettek csokoládét, de már
1728-ban találunk régi feljegyzéseket csokoládétortáról és egyéb
csokoládé süteményekről. Csokoládégyártással kezdetben csak a
gyógyszerészek foglalkoztak.
A híres svájci csokoládégyárakat — szintén hihetetlennek lát­
szik — csak a XIX. század közepe felé alapították, így Cailler
Veveyben és Sprüngli Zürichben (1845.) Ma már a csokoládéipar
világszerte hatalmas lendületet vett s a csokoládé valóságosan köz­
kinccsé vált és méltán. A kakaó bab pépés tömege zsírtalanítva
és porrá alakítva kerül forgalomba — ez a kakaó. Tápértéke ma­
gas, mert 8% fehérjét, 28 3% növényzsiradékot s 10—15% szén-
hydrátot tartalmaz, kevés keményítő, gummi gyanta és hamu mel­
lett. Van benne még theobromin és egy csersavas anyag (ez a „szo­
rító“ alkotó része). Kakaóból és cukorból készül a csokoládé
(legtöbbször egyenlő mennyiségben) melyhez fűszereket, ízes anya­
gokat vagy más tápanyagokat pl. tejport adnak. Betegek táplá­
lására a csokoládé igen alkalmas.
 59

V A S Á R N A P I I S K O L A
V. A tüdővész (hektika) ragályos betegség.
A háborút járt ember tudja a legjobban, hogy könnyebb a
szemben, nyíltan támadó ellenség ellen védekezni, mint az alatto­
mos, ravasz, megtévesztő, álruhába bujtatott ellenfél támadását ki­
kerülni. Az ember életének és egészségének is van egy ilyen el­
lensége, amely a bölcsőtől elkíséri őt a sírig, a csecsemőkortól a
legkésőbbi aggkorig és kíméletlen, könyörtelen, szörnyű pusztí­
tást végez.
Ez a t ü d ő v é s z v a g y s z á r a z b e t e g s é g (hektika.)
Sokáig nem tudták, hogy a tüdővész ragályos betegség és
csak ezelőtt 50 esztendővel ismerték fel azokat a kicsiny, pálcika
alakú gombákat, a melyek a tüdőbeteg ember köpetében igen nagy
számmal fordulnak elő. Ezek a gombák csak igen erős nagyító
üveggel láthatók és vagy b e l é l e k z e t t l e v e g ő v e l v a g y
a z ét el - és i t a l l a l , sőt igen gyakran a bőrnek alig észreve­
hető sérülésein keresztül jutnak be az ember testébe.
Az utca porába vagy a padlóra került köpet csakhamar be­
szárad, a benne levő veszedelmes gombák a porszemcsékhez ta­
padnak és a legkisebb szél, egy ajtó vagy ablak kinyitása is ele­
gendő ahhoz, hogy a levegőbe kerüljenek, a honnan a lélekzés út­
ján belejutnak az ember tüdejébe.
A szoba padlóján csúszkáló, játszadozó kis gyermek pedig
közvetlenül a kezével szedi fel ezt a ragályozó anyagot és a sut­
ban naponta pipázó és köpködő öreg apa nem is sejti, hogy útá-
latos szokásával, a földre köpködésse! unokájának halálát idéz­
heti elő!
Ki is meri azt mondani arról a 70 éves öreg emberről, hogy
szárazbetegségben szenved, hiszen már legalább 30 éve köhög és
köpköd, dolgos ember, soha nem volt ágyban fekvő beteg, néha-
néha egy kis „hülése“ volt, egyéb semmi. Csak mióta így elöre­
gedett lett egy kissé nehezebb a melle, azt mondják, hogy asztmája
van. Pedig ez az öreg ember tüdővészben, hektikában szenved
már legalább 30 esztendeje ! A betegség nem mérgezte meg any-
nyira a testét, hogy ágyba döntötte vagy elpusztította volna még
fiatalabb korában — de megmérgezett ő másokat, eleget a csa­
ládból. Tavaly temették el a nagy leányát, két unokája agyhár­
 60
tyagyulladásban halt meg, a veje meg, amióta elvette az ő leá­
nyát folyton beteg, napról-napra pusztul, nem lehet semmire sem
felhasználni, csak kenyérpusztítója a családnak. Mit tudna erről
még beszélni az a sok kicsiny és nagy sírdomb a temetőben, az
a sok elgyengült, elerötlenedett dolgos kéz !
A betegség alattomossága hoszú lefolyása — (néha évtize­
dekig is eltart) megtévesztették az embert!
A tüdővész nem válogatós, legyen az öreg, fiatal vagy gyer­
mek : az neki mindegy ! Egyikkel gyorsabban tud végezni, a má­
sikkal csak évek, évtizedek múlva.
Néha álruhát ölt magára. Életerős, jól megtermett, egészsé­
gesnek látszó testet hagy meg kívülről, de ugyanakkor veszedel­
mesen pusztít belülről.
A kövér ember csak éppen úgy lehet tüdőbeteg, mint a so­
vány, sápadt, beteges kinézésű.
Sőt néha az utóbbinak egészséges a tüdeje, de vagy egyéb
baja van vagy csak olyan a természete, hogy nem tud meghízni.
Ha valami oknál fogva ez a veszedelmes gomba nem tud a tü­
dőben betegséget előidézni, akkor megelégszik más szervünkkel is,
azt teszi beteggé, azt pusztítja el. Megtámadja az agy hártyáját és
leginkább a kicsiny gyermekeknél a g y h á r t y a g y u l l a d á s t idéz
elő. Belefurakodik a csontokba, mint a szú a fába és innen van a
neve is, hogy „c s o n tsz ú.“ Az í z ü l e t e k e t , m i r i g y e k e t
beteggé teszi, soha sem gyógyuló sebek, kisebb-nagyobb nyílá­
sok (sipolyok) keletkeznek az ember bőrén, amelyekből állandóan
folydogál a genny. Ha az ilyen beteg életben marad, akkor is csak
nyomorék lesz. Az a sok púpos, sánta ember, mind ennek a be­
tegségnek, mind ennek a gombának az áldozata, a melyet t ube r -
k u 1ó z i s-b a c i 11 u s n a k n e v e z ü n k .
Leggyakrabban azonban a tüdőt teszi beteggé. Ha idejekorán
észre nem veszik és gyógykezelés alá nem kerül, akkor szétrom­
bolja a tüdő egyik-másik részét. Az egészséges tüdőrész helyén
üregek keletkeznek, a melyek keléshez hasonlóan telve vannak
gennyel, a gennyben pedig megszámlálhatatlan mennyiségben hem­
zsegnek a betegség előidézői a tuberkulozis-bacillusok.
Szerencsére nem minden esetben folytathatja ilyen zavarta­
lanéi emberírtó munkáját a tüdővész, mert ott van ám az ember
szervezetének a rendőrsége, védőserege is, a melyek minden úton-
módon igyekeznek, hogy ezt a veszedelmes ellenséget elpusztítsák.
Az ember vérében levő fehérvérsejtek, védőtestek, ezenkívül
 61
a különböző mirigyek kemény munkát végeznek ilyenkor és ha se-
sítséget kapnak magától a megtámadott embertől, akkor győzelem­
mel fejezik be a harcot.
Miben áll ez a segítség, amit magának a beteg embernek kell
nyújtania saját védő berendezésével? Az első és a legfontosabb dolog
az, hogy ne engedjünk újabb betegségelőidéző gombákat testünkbe
hatolni, ne engedjük, hogy a támadó ellenség száma szaporodjék.
Tehát el a fertőző forrást a háztól! Mindenütt a legnagyobb
t i s z t a s á g , j ó l e v e g ő , n a p f é n y l egyen. F ö l d r e k ö p n i
s e n k i n e k s e m s z a b a d , akármilyen egészséges is az illető.
Testünk erejét, ellenálló képességét, védő sejtjeink számát
pedig úgy gyarapítjuk, ha e g é s z s é g e s , m é r t é k l e t e s é l e t ­
m ó d o t folytatunk. A mértékletesség főleg a szeszes ital élvezésére,
a dohányzásra, korcsmái mulatozásokra, éjszakázásokra vonatkozik.
Adjuk meg azt,, amire a testnek szüksége van : táplálkozzunk
jól és kiadósán. Minden táplálék jó, ami van — ha jól esik.
Ne raboljunk el egy percet se az alvás, pihenés óráiból, kár
az alvásra szánt időt a korcsmában elfecsérelni. Erre a nehány órai
alvásra nagy szüksége van az ember testének, a fáradt test nem­
csak hogy nehezebben végzi a munkát, hanem sokkal hamarabb
lesz beteggé, mint a kipihent test.
De ne is kényesztessiik el fölöslegesen testünket! Az elké-
nyesztetett test sokkal hamarabb érzi rneg az időjárás változásait,
sokkal hamarabb hül meg, mint az edzett, nem kényes szervezet.
Télen-nyáron derékig dörzsöljük le magunkat jó hideg, szap­
panos vízzel. Nyáron és az ősz elején, amig csak lehet, n y i t o t t
a b l a k mellett aludjunk, vagy künn a szabadban.
M o s d a t l a n k é z z e l s o h a s e ü l j ü n k le e n n i ,
óvakodjunk a fel nem főzött, nyerstej ívásától ott, ahol nem tud­
juk biztosan, hogy egészséges a tehén és tisztán történik-e a fe-
jés. A szarvasmarha igen gyakran betegszik meg tüdővészben, (tu­
berkulózis, g y ö n g y kór ) és a ilyen állat t ej e tele van a tüdő­
vész bacillusaival. Ha betegünk van a háznál, aki köhög ne en­
gedjük szerte-széjjel köpni, hanem adjunk oda egy félig vizzel telt
csészét vagy poharat és csak ebbe az edénybe szabad a betegnek
köpni. A többi egészséges családtag részére pedig a szoba és a
konyha egyik szegletébe tegyünk egy vizzel telt, kisebb edényt.
A fürészporral, vagy homokkal töltött köpöládákat dobjuk el,
ezek szintén terjesztik a betegséget — annyi, mintha a padlóra
köpne az ember.
 62
A köhögős ember fehérneműjét, ágyneműjét még szennyes
állapotban se keverjük az egészséges családtagok szennyes fehér-
némüje közé.
Helyezzük ezeket egy külön zacskóba vagy zsákba és mosás
előtt áztassuk be egy napra lúgos vizbe s csak ezután mossuk
és főzzük ki.
Már sok mosással foglalkozó nő betegedett meg ilyen mó­
don tüdövészben. Még a háziállatainkat sem kíméli meg ez a ve­
szedelmes betegség. A moslékba öntött köpettől a sertések tüdő­
vészesek lesznek és elhullanak.
Ezért a legcélszerűbb a köpő edények tartalmát mész tejjel
keverve az árnyékszékbe önteni. Ha az elmondottakat emlékeze­
tünkbe véssük és mindent pontosan úgy végezzük ahogyan ezt
hallottuk, akkor elkerülhetjük a legelterjedtebb és legveszedelme­
sebb emberírtó betegséget: a tüdővészt. Dr. Szigeti Imre

KÖNYVSZEMLE:
Tankóczi Gyula: Alkoholizmus és abnormitás. Satu-mare, Gló­
ria nyomda. 1934. 151 o., ára 100 lei. Az alkoholkérdés
mindég fontos és felette égető problémájával foglalkozó
könyv, melynek leglényegesebb érdeme, hogy a szerző nem
tudományoskodik, hanem széles élettapasztalatainak tár­
házából meríti bizonyítékait. Nem túdós, de helyes meg­
figyelő, ki éles szemmel lát be a kérdés lényegébe. A
könyvnek minél szélesebb körben való elterjedését őszin­
tén kívánni kell.
Puder Sándor d r.: Szépirodalom és orvostudomány, Budapest,
Novák, 183 o. Az irodalomtörténet egyes korszakaszával
együtt haladó orvostudományi korszakok felfogásainak
egymásra való hatását, visszatükrözését adja ez az érde­
kes könyv. Másképpen szólva — mit köszönhet az iro­
dalom az orvostudománynak? Az élet tárgya az irodalom­
nak és az orvostudománynak, mindkettő más eszközökkel
de egy célra tart — szebbé, jobbá tenni az életet s ezzel
egészségesebbé. A nagy olvasottságú és helyes meglátásé iró
könyvét, minden művelt embernek, mint érdekes és tanul­
ságos olvasmányt, ismereteinek szélesebbé tételére hasz­
nos és élvezetes olvasni. Nem száraz adathalmaz, hanem
élvezetes olvasmány, mit egyébként a szerző széleslátó-
körü egyénisége is már eleve biztosított.
 63

lé p e s e d é i! m ozgalom az ortzáqL an
1933. szep lem L er LaváLan.
A hivatalos népesedési folyóirat ez évi első száma egy új
táblázattal bővítette ki közleményeit, t. i. a 14 éven aluli gyermekek
halandóságának összeállításával. Teljesen indokolt ennek beveze­
tése, mert a közegészségügy egyik legégetőbb kérdése éppen ez.
Az 1932. évi szeptember havi népesedési mozgalom kedvezőbb,
mint ugyanez év augusztus havi, sőt jobb, mint az egy év előtti.
U. i. 1000 lakosra számítva
1933-ban 1932-ben
Születés . . . 36 30
szeptember
halálozás . . 17.5 22.6
hóban
erőszakos halál 18.5 16.4
házasság . . 11.3 12.9
100 házasságból volt 1933-ban 6.5, 1932-ben 4.9 vállás
100 éiveszíilőttből: 1 éven alul meghalt 1933-ban 14.9, 1932-ben
19.5 — szeptember hónapban.
Falun úgy a házasság, mint a válás arányszáma jóval na­
gyobb, mint a városon.
Feltűnő, hogy Erdélyben legkisebb a halálozás Braşov
(Brassó) és Sibiu (Szeben) megyékben. Itt a gyermekhalandóság is
a legmérsékeltebb.
Erdélyben a fertőző betegségben elhaltak összes száma 528,
ebből tuberkulózis 316; rák halálozás 152; öngyilkosság 41.
Érdekes, az élveszülötteknek és a halálozás adatainak szem­
beállítása egymással, mely a következő érdekes adatokat mutatja.
Szeptember hónapban az egész országban élveszülöttek száma
55.122 volt, melyből nemzetiség szerint 78.6% román, 5.5o/ ma­
gyar, 2.7% szász, zsidó 1.6%, orosz és ukrajnai 5.5% és 6.1%
egyéb volt Ezzel szemben a 26.788 elhalálozásból 76%-a a román
népre, 6.6%-a a magyarságra, 3.10/0 a szászokra, 2 7% a zsi­
dókra, 7.3% orosz és ukrajnaiakra, és 6.3 a többiekre esett, va­
gyis az erdélyi magyarság vesztesége 1.1%-ot tett ki. Legnagyobb
volt az élveszülöttek száma Sălaj (Szilágy) legkisebb Făgăraş (Fo-
garas) megyében. A 4.474 Erdélyre eső halálozásból legnagyobb
volt a halálozás Sălaj (Szilágy) és legkisebb Făgărăş (Fogaras)
megyében.
 64
MUNKATÁRSAINK SZIVES FIGYELMÉBE:
Lapzárta minden hó 1-én.
A közlemények tartalmáért írója felelős.
A közleményeket lehetőleg gépírással (vagy legalább jól olvasható
Írással) a papírnak csak egy oldalára irottan kérjük beküldeni.
A közleményekhez szánt ábráknak kifogástalanoknak kell lenniök s
azokat csak a legszükségesebb esetben hozhatjuk. Ha a m. t. munkatársaink
ragaszkodnak azok leközléséhez, ennek költségét a szerző viseli.
Munkatársaink közleményéből a nyomda az előzetes bejelentésre mi­
nimális önköltségi ár felszámításával különlenyomatot készít, melyre való
igényt kérjük a kézirattal együtt beküldve jelezni.
Kéziratokat nem adunk vissza.
A szerkesztőség előzetes bejelentés után, a közlemények utánnyomá­
sát megengedi a lap megnevezésével.
Minden, a lap tartalmára, bővítésére szolgáló javaslatot és tanácsot
köszönettel veszünk s a lehetőségig teljesítünk.
Alkalmas rajzokat vagy ötleteket az egészségügyi propaganda cél­
jaira kérünk !
Az előfizetési dijakat kérjük a kiadóhivatal címére küldeni, ugyan­
oda intézendők a lap küldésére vonatkozó megkeresések is.
A kiadóhivatal kéri mindazokat, kik a lapra előfizetni óhajtnak, hogy
a sok fölösleges költség megtakarítása végett az előfizetési dijat mielőbb
beküldeni szíveskedjenek.
A lapot meg nem rendelés esetén kérjük vissza juttatni.

Kiadóhivatal : Târgu-Mureş — Maros-Vásárhely

Str. Sft. Gheorghe (Szt. György*u) 28.
Szlovenszkóban Roznava — Rozsnyó
Főtér 4. (Potocsny József) az Uj Elet kiadóhivatala
Előfizetési dij 1 évre 28 ke.

ÜZENETEK:
A. J. plébános C-k. : Kérdezett intézetben a szabad orvosválasztást
csak hirdetik, de valójában nincs meg.
G. H.-né : Mai számunkban kérésének már eleget tettünk.
—y—f : A poloskairtás is jönni fog.

A kiadóhivatal kéri a in. t. előfizetőket az előfizetési

• díjak szives beküldésére.
A világ minden részéb en , millió m eg millió házi­ Papír, írószer, könyvujdon-
a sszo n y használja naponta a ságok a leg o lcsó b b a n a

„Kathreiner-féle HELICON
Kneipp-malatakávét” könyvesboltban
N e m ulassza el azonnal
e g y k í s é r l e t e t te n n i.
Társn-Mura;-
M eglátja, a leg n agyob b
m e g e lé g e d é s é t fogja
Nyomdai munkákat olcsó
kiérdem elni.
és s z é p kiv itelb e n a
NAGY SAMU
nyomda készít
Tárgn-Huret— Haroi-lásárhely
Gyártásával egyedül a

Heinrich Franck Székely Naptárait

Söhne S. A. R. Erdély legelterjedtebb
B ucureşti és legolcsóbb naptárai
B rasov
» Kiadóhivatal :
van megbízva.
Csakis ebben a csomagolásban.
lá is u S ta s — H a r o s - W i!
Str. Drăgalina 7.

Az Erdélyi Szépmives Céh k ia d á s b a n már h eted ik é v e m egjelen i)

ERDÉLYI HELICON
a művelt magyarság leggazdagabb tartalmú, legszebb kiállítású irodalmi folyó­
irata. Minden száma vaskos kötet anyagát teszi ki. Előfizetési ára egy évre 600
Lei. (Az Erdélyi Szépmives Céh pártolótagjainak és előfizetőinek 500 Lei.)
Szerkesztőség és kiadóhivatal :
Cluj—Kolozsvár P. Mihail Viteazul (v. Széchenyi tér) 40. II.
KÉRJEN MUTATVÁNYSZÁMOT !
Kérje az Erdélyi Szépmives Céh prospektusát.

r^=gpnrEzgrm ■*«r mnc p g r « « ht Ka>a r nuyM acm i 3 H i m c 3 t -BCtaer= a

z on Ilegnagyobb
••
LL enen«ege — a tuberkulózis 1 Akar küzdeni ellene ?
Ha igen, olvassa el az „ Ö r ö k h a r c “
cimü füzetet.

A ra 20 Lei — K a p h a tó a k ia d ó h iv a ta lu n k b a n .
cxg n c n rH a
 F a fo r s z a n a t ó r i u m
Budapest VII. kér. Vilma királynő ut 9 Telefon 31 -5*26.
Sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, idegosztály
Olcsóbb mint bármely klinika vagy közkórház kulönszobája
NAPI ELLÁTÁSI Díj 10 PENGŐTŐL
Kórházi pausalárak idegbetegek esetében, továbbá szüléseknél.

XH33E
"TÎ1
E r d é l y i i s k 6 la
Katholikus nevelésügyi folyóirat
Szerkesztik : GYÖRGY LAJOS ÉS MÁRTON ÁRON
A folyóirat az erdélyi katholikus és magyar iskola érdekeinek szolgálatában in­
dul meg s a nevelés terén kitisztult újabb irányokat ismerteti. A népművelés, a
társadalmi munka, népünk minden irányú nevelése és felvilágosítása — az iskola
feladata. Ezt a keretet az „ERDÉLYI ISKOLA“ kiszélesíteni, kimélyíteni és rend­
szeressé, egységes irányításúvá akarja tenni s ezzel a jövő nemzedék számára
emberségesebb állapotokat akar teremteni.
E L Ő F I Z E T É S I Á R A : ÉVI 150 LEI, KETTŐSSZÁM ÁRA 10 LEI.
Előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó kívánságok cime: „ERDÉLYI
ISKOLA“ kiadóhivatala, Cluj—Kolozsvár Str. luliu Maniu (Szentegyház-u.)5. ,,
ELH EDE ■ ...— ....... ... .......... trmni^á

Ifr.lioleszar fül, orr, gége és sebé­

szeti g y ó j y i n t é z e t e
Ciuj — Kolozsvár
P. Cuza Voda (v. Hunyadi-tér) 8. sz. Telefon 10-28.

olcsó és
kitűnő erőtífőizer
melyet városi és falusi szegény is egyaránt megszerezhet magának, s
amely még a mai gazdasági válság közepette is
elengedhetetlen szükséglet! Vérszegénység, idegbántal-
mak, emésztési zavarok, gyengeség és kimerültség esetén
BIOTONIKUM ftflL kitűnő eredményeket érhet el!
Kérem kérdezze meg házának o rv o sá t!
Tip. S. NAGY könyvnyomdája Tg.-Mureş.