ÚTMUTATÓ

AUTIZMUSSAL ÉLŐ
FELNŐTTEKNEK ÉS SZÜLEIKNEK

Autisták Országos Szövetsége 2010

Útmutató
autizmussal élő felnőtteknek és szüleiknek

Kézirat lezárása: 2009. december 30.

A kiadvány szerzői:
Dr. Altmann Anna, dr. Gurbai Sándor, Jónás Tünde, Kapronczay Stefánia, Széplaki Mirjam

Könnyen érhető szöveg: Dely Géza

Szakmai lektor: Dr. Szilágyiné dr. Erdős Erika

Szerkesztő: Ferenczy Ágnes

Illusztrációk: Feledi Attila és Bukits Ernő Barnabás

Felelős kiadó: Autisták Országos Szövetsége

Nyomdai munkálatok: PrimeRate Kft.
Borítóterv és tipográfia: Szabó Péter

A borító Bukits Ernő Barnabás rajzainak felhasználásával jött létre.

A kiadvány megjelenését az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus

és a Fővárosi Szociális Közalapítvány támogatta

ISBN 978-963-88590-2-0
NÉHÁNY GONDOLAT AZ
ÚTMUTATÓHOZ

Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) mint szü-

lőszervezet ezzel a kiadvánnyal a felnőtt autistákat
nevelőkhöz, az őket segítőkhöz szól. Segítséget sze-
retnénk adni a felnőtté váló, illetve már nagykorú,
autizmussal élő gyermekük ellátása során felmerü-
lő nehézségek megoldásához.
Sokszor kilátástalanul hosszúnak, reménytelennek
ígérkezik egy-egy probléma megnyugtató megol-

Előszó
dása. Kiadványunk ezt az utat szeretné lerövidíte-
ni: biztosabb jogi ismeretekkel, sok-sok összegyűj-
tött elérhetőséggel, hasznos információval.
Reméljük, az Útmutatót végiglapozva, átolvasva
biztosabb lesz a tudásuk, megtalálják a lakóhe-
lyükhöz közeli fejlesztő, ellátó, tanácsadó ill. segítő
szervezeteket. Azt is reméljük, hogy könnyebben
eligazodnak majd a szociális ellátások területén is.
Kiadványunk végén az egészségüggyel kapcsolat-
ban széleskörű ismereteket kapnak: az epilepsziá-
ról, ami gyak­ran fordul elő autizmussal diagnosz-
tizáltaknál; arról, hogy mit tegyünk, ha orvoshoz
kell vinni a gyereket, ha gyógyszert kell szednie
stb. és arról, hogy milyen jogai vannak az egész-
ségügyben a betegnek.
Ezúton biztatjuk Önöket, hogy a folyamatosan in-
duló, szülőknek és/vagy szakembereknek szerve-
zett képzéseken vegyenek részt, hogy egyre jobban
tudják autizmussal élő felnőtt családtagjukat, tanít-
ványukat megérteni, segíteni!
Kiadványunk későbbi bővítéséhez, javításához
várjuk észrevételeiket, javaslataikat az AOSZ elér-
hetőségeinek bármelyikén, melyek megtalálhatók
a következő fejezetben.
Köszönjük a Társaság a Szabadságjogokért és az
Autizmus Alapítvány segítségét, melyet a kiad-
vány egyes részeinek elkészítéséhez nyújtottak.

Az AOSZ vezetősége

3
 TARTALOM

AOSZ – Az Autisták Országos Szövetségéről 5

Az AOSZ tagszervezetei 8
Dr. Gurbai Sándor: Autizmus és diszkrimináció 13
Gondnokság, házasság, választójog 23
Ápolási díj, szociális szolgáltatások 35
Egyéb támogatások, jogosultságok 45
Tartalomjegyzék

Fogyatékossági támogatás
Családi pótlék
Szociális járadékok
Személyi jövedelemadó-kedvezmény
Parkolási igazolvány
Közgyógyellátás
Gyógyászati segédeszközök
Utazási kedvezmények
Tankönyvtámogatás
Védendő fogyasztók
Kulturális kedvezmények
Oktatás 87
Felsőoktatás
Felnőtt- és szakképzés
Oktatási intézmények 61
Középiskolák (szakiskolák, szakközépiskolák, gimnáziumok)
Speciális szakiskolák
Nappali és bentlakásos intézmények 66
Nappali ellátások
Lakóotthonok autizmussal élőknek
Egyéb bentlakásos intézmények
Munkavállalás, foglalkoztatás 77
Szociális foglalkoztatás
Rokkantsági nyugdíj
Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI)
Munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek
Védett műhelyek
Támogató szolgálatok 87
Terápiák, fejlesztő módszerek 93
Hol tanulhatunk az autizmusról? 102
Internetes oldalak, könyvajánló 105
Dr. Altmann Anna: Autizmus és epilepszia 115
Széplaki Mirjam – Kapronczay Stefánia: Vény nélkül 121
Az autista emberek egészségügyi ellátásáról, a betegjogokról szülőknek

4

AZ AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉRŐL
Az Autisták Országos Szövetségét (AOSZ) szü-
lők alapították 1988-ban, Autisták Érdekvédelmi
Egyesülete néven. Az autizmus területén ez
Magyarország egyetlen ernyőszervezete: 2010 ele-
jén 58 tagszervezet és több mint 1300 magánsze-
mély a tagja, tagjainak száma dinamikusan nő.
TEVÉKENYSÉGEINK
Információ
Információs ügyelet: telefonos információnyújtás:
H–Cs 8.00 – 16.30, P 8.00 – 14.00 között. Kékszám
(helyi tarifával hívható): (06 40) 200 821).
• Elhelyezési, ellátási kérdések
• Jogosultságokkal, ellátásokkal kapcsolatos
információk
• Intézmények elérhetőségei
• Általános kérdések
• Jogsegélyszolgálat jogi kérdésekben ügyvéd
vezetésével
• Kommunikációs kártyák nyomtatása
gyógypedagógus segítségével (előzetes
egyeztetés alapján)
Honlap: www.esoember.hu – Az ország legna-
gyobb közösségi portálja autizmus területén.
• Autizmussal kapcsolatos hírek
• Szakértő válaszol rovat: pszichológus és
egészségfejlesztő szakember válaszol szülői
kérdésekre
• Események, rendezvények, aktualitások
AOSZ
• Érdekvédelem – aktuális érdekvédelmi ügyek
• Országos programok, projektek
• Online elérhető Esőember-folyóirat
• AOSZ-tagszervezetek elérhetőségei
• Fórumok szülők és érdeklődők részére
Online adatbázis: www.autista.info.hu weboldal a
legnagyobb adatbázis a hazai autizmus területén.
• Intézmények, szakemberek, szervezetek címei,
telefonszámai
• Jogszabályok, jogi információk
• Hivatalok, hatóságok elérhetőségei
• Terápiák, módszerek leírása
• Nemzetközi szervezetek címei
• Rendszeres adatfrissítés
Esőember: az egyetlen folyóirat Magyarországon
az autizmus területén. Megjelenik negyedévente,
1000 példányban. Tagok számára ingyenes.
• Szakemberek írása, tanácsai gyermeknevelés-
sel kapcsolatban
5
 • Autizmussal kapcsolatos hírek az egész
országból
• Külföldi tanulmányok fordításai, külföldi
beszámolók
• Szülői beszámolók
• Intézmények, szervezetek bemutatkozása
• Érdekvédelmi ügyek, programok leírása
• Minden, ami érdekes lehet…
Havi Hírlevél: hírek, információk, aktualitások.
Havonta: 600 főnek postán, közel 1200 főnek és 58
tagszervezetnek pedig e-mailen küldjük.
AOSZ
Szülősegítő kiadványok:
• Iránytű: „Úticsomag” frissen diagnosztizált
autista gyermekek szüleinek – információk a leg-
fontosabb ellátásokról, intézményekről, jogosultsá-
gokról stb. Intézménylista, terápiák leírása, gyer-
mekkort érintő gyakori kérdések és válaszok.
• Faragó Ferenc: Auti kisszótár – kéziszótár
szülőknek olyan idegen szavak magyarázatával,
amelyeket gyakran hallanak autista gyermekükkel
kapcsolatban, de nincs mindig alkalmuk megkér-
dezni, mit is jelentenek.   dulunk az autizmussal élő emberekkel kapcsolatos
Kiadványok mindenkinek:
• Mi az autizmus? – a szórólap röviden, érthető-
en ismerteti a legfontosabb tudnivalókat az autiz-
musról
• Autizmus – plakát orvosi rendelőkbe az autiz-
mus legfőbb ismérveiről
• Olga Bogdashina: Valódi színek – Érzékelés és
észlelés az autizmus spektrumzavarokban
(a GeoBook Kiadóval közös kiadvány).
• Széplaki Mirjam – Kapronczay Stefánia: Vény
nélkül – az autista emberek egészségügyi ellátásá-
ról, szülőknek is.
• Ellen Notbohm: Tíz dolog, amit minden autiz-
mussal élő gyermek szeretné, ha tudnál (a GeoBook
Kiadóval közös kiadvány)
• T. O. Daria: Dása naplója (a GeoBook Kiadóval
közös kiadvány)
• Autizmus – Tény – Képek (az Országos Autiz­
mus Kutatásról készült gyorsjelentés az AOSZ és a
Jelenkutató Alapítvány közös kiadásában.)
6
Érdekvédelem
• Nyílt levelek írása, tiltakozások, sajtónyilatko-
zatok szervezése.
• Részt veszünk a Fogyatékos Emberek Szerve­
zeteinek Tanácsa (FESZT), az Országos Fo­gya­té­
kosügyi Tanács (OFT) és a Fogyatékos Személyek
Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) munká-
jában.
• Társszervezetekkel: szakértői teamek, munka-
csoportok szervezése az autizmus területéhez kap-
csolódó különböző feladatok megoldására, javasla-
tok kidolgozására.
• Konferenciákon, rendezvényeken munkabi-
zottságokban képviseljük az autista és a fogyatékos
emberek és családjuk érdekeit.
• Rendszeres kapcsolattartás a szakminisztéri-
umokkal: Szociális és Munkaügyi Minisztérium,
Ok­ta­tási és Kulturális Minisztérium, Egész­ség­ügyi
Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, Ország­
gyűlési Biztos Hivatala.
Sajtómegjelenések: szükség esetén a sajtóhoz for-
problémák megismertetésére, országos jelentősé-
gű ügyekben nyílt leveleket, felhívásokat teszünk
közzé.
Projektek
Fogódzó – Szülőképzési program
Kétnapos szülőképzés azoknak, akiknek gyermeke
nemrég kapott diagnózist, vagy még nem vett részt
szülőképzésen. Autizmusról szóló alapismeretek,
szülőktől szülőknek adott praktikus tanácsok, ér-
dekvédelmi alapok elsajátítása. A képzést szakem-
ber–szülő páros vezeti. A képzés megrendeléséről
az AOSZ elérhetőségein érdeklődhet.
Országos Autizmus Kutatás (2009)
Országos felmérés az autizmussal élők demográfiai
jellemzőiről, helyzetéről, az őket nevelő családok
problémáiról. A kutatás részletes eredményei 2010
év elejétől lesznek nyilvánosak, ill. letölthetők a
www.esoember.hu oldalról.
Országos Autizmus Stratégia
Az autista embereket érintő intézményrendszer
fejlesztési terve, amelyből 2010. elején kormányha-
tározat született. A Stratégia letölthető a
www.esoember.hu oldalról.

ESŐ-ERNYŐ program
Az AOSZ országosan hat civil szervezet összefogá-
sával új regionális hálózatot szervezett, amely ha-
tékonyabbá teszi az információk áramlását a csalá-
dok és a szervezetek között. Az Eső-ernyő hálózat
tagjairól a www.esoember.hu oldalon olvashat.

AOSZ
Szexualitás, párkapcsolatok, autizmus – szülő- és
szakembertréning
A szülők és a szakemberek ismereteinek bővítése:
az autizmusspektrum-zavarral élő emberek hormo-
nális fejlődésével összefüggő viselkedésváltozások,
a szexuális érés és következményeinek modern
megközelítése a lehetőségek, szükségletek, eszkö-
zök és módszerek tekintetében.

Egyéb

Autizmus Napja címmel minden év őszén konfe-

renciát tartunk, amelyen a szülőket és a szakmát
érdeklő kérdésekkel foglalkozunk. 

Majorság-háló: e néven azokat a szervezeteket

fogjuk össze, amelyek autista majorsági ellátást,
vagy ahhoz közelítő lakhatást és foglalkoztatást
nyújtanak. (Bővebben: www.majorhalo.hu.)

Autism Europe (AE): az európai ernyőszervezet-

nek 2004 óta az AOSZ is tagja. 2008-tól Szilvásy
Zsuzsannát, mint az AOSZ delegáltját, elnökségi
tagjának választotta az AE
(www.autismeurope.org/portal).

7
 AZ AOSZ
TAGSZERVEZETEI

Az Autisták Országos Szövetségének tagszerveze- Flóra Alapítvány

tei az ország számos pontján működnek helyi prog- 1032 Budapest, Gyenes utca 20.
ramokkal, szolgáltatásokkal. (06 20) 398 9291
A lakóhelyhez legközelebbi szülőszervezet meg- floraalapitvany@floraalapitvany
keresése több szempontból is hasznos. A régebbi www.floraalapitvany.hu
tagok már sokéves tapasztalattal rendelkeznek,
ismerik a helyi lehetőségeket, azokról személyes MA Alapítvány
tapasztalatuk van, így elkerülhetünk jó néhány fe- 1061 Budapest, Dessewffy u. 15.
lesleges, időrabló kísérletezést. Sok szervezet pedig postacím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 59/b
már jelentős szolgáltatási tevékenységet folytat, (06 70) 454 5899
amelyeket igénybe lehet venni, s ha már megis- info@maalapitvany.hu
mertük a tagokat, gyermekeiket, magunk is kez- www.maalapitvany.hu
deményezhetünk megvalósítandó feladatokat, új
programokat. Ilyen új feladat és egyben program Budapesti Korai Fejlesztő Központ
is lehet egy klub akár a szülőknek, akár az autista 1115 Budapest, Bártfai u. 34/A
fiataloknak. (06 1) 363 0270
Érdemes körülnézni, hogy lakóhelyünkön és kör- titkarsag@koraifejleszto.hu
nyékén milyen más szervezetek vannak, mert a www.koraifejleszto.hu
jelentkező igények hatására a más fogyatékossá-
got képviselő szervezetek is vállalták az autisták Mosoly Otthon Közhasznú Alapítvány
segítését. 1123 Budapest, Alkotás u. 50/A/6
(06 1) 489 2300
info@mosolyotthon.hu
AUTISTA SZERVEZETEK www.mosolyotthon.hu

Budapesten Benedek Elek Általános Iskola Szülői

Munkaközössége
AURA Autistákat Támogató Közhasznú 1138 Budapest, Népfürdő u. 21/b. X. em. 50.
Egyesület (06 1) 359 2904
1112 Budapest, Nagyszalonta u. 45.
(06 70) 428 2686
auraegyesület@gmail.com
www.auraegyesulet.hu
8
Budapesti Korai Fejlesztő Központ
BÉKÉS MEGYE
1146 Budapest, Csantavér köz 9–11.
(06 1) 363 0270 AUT-PONT Autista Gyermekekért és
titkarsag@koraifejleszto.hu Fiatalokért Alapítvány
www.koraifejleszto.hu 5600 Békéscsaba, Kereki sikátor 11.
(06 66) 530 690

Az AOSZ tagszervezetei
Álomvilág Közhasznú Alapítvány az Autista autpont@autpont.hu
Gyermekekért www.autpont.hu
1171 Budapest, Lepkeszeg utca 12.
postacím: Szabadi Imre, 1094 Budapest, Tompa u. 14. Kalán Néni Kiskulcsa a Pihenőkerthez Erdei
(06 1) 215 7058 Közhasznú Autista Alapítvány
szabim.e@fre-mail.hu 5920 Csorvás, Tanya 406. Pf. 294.
(06 66) 258 404, (06 30) 982 6686
kalaneni@globonet.hu
Vidéken
Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület
5530 Vésztő, Toldi u. 9/b.
BÁCS-KISKUN MEGYE
(06 66) 476 740,
Autista Gyermekekért Egyesület serultgyerekek@freemail.hu
6000 Kecskemét, Dobó krt. 10.
(06 76) 327 318
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
agye@fibermail.hu www.agye.hu
Autista Gyerekek Oktatási Alapítványa
3529 Miskolc, Huba u. 46. 2/2
BARANYA MEGYE
(06 46) 432 892
Autisztikus Gyermekekért Baranyában autizmus@freemail.hu
Alapítvány
7625 Pécs, Surányi Miklós út 31. Felnőtt Autistákért Egyesület
(06 70) 234 4252 3531 Miskolc, Vászonfehérítő utca 18. III/3.
marasz.alice@citromail.hu postacím: 3526 Miskolc, Marek József utca 22.
(06 46) 352 537
Élet-Esély Autistákat Segítő Egyesület
és az egyesület Fészek Otthona Miskolci Autista Alapítvány
7761 Kozármislény, Széchenyi u. 1. 3533 Miskolc, Csermőkei u. 2/a.
(06 72) 370 773 (06 46) 532 476
info@eletesely.hu miskolciautista2@free-mail.hu
www.eletesely.hu autista.extra.hu

Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány Szimbiózis Alapítvány

7627 Pécs, Gesztenyés u. 2. 3527 Miskolc, Augusztus 20. út 12.
(06 72) 525 895 (06 46) 357 637
fax: (06 72) 525 894 szimbiozis@szimbiozis.net
kerekvilag@kerekvilag.sulinet.hu www.szimbiozis.net
www.kerekvilag.sulinet.hu

9
 CSONGRÁD MEGYE HAJDÚ-BIHAR MEGYE

Autisták Foglalkoztatásáért Alapítvány Ablak a Világra Alapítvány

6771 Szeged-Szőreg, Magyar utca 70. 4028 Debrecen, Ember Pál utca 8.
(06 62) 405 208 (06 52) 530 458
afa@autistasziget.hu
Az AOSZ tagszervezetei

www.autistasziget.hu Angyalliget Közhasznú Alapítvány

postacím: 4024 Debrecen, Blaháné u. 5. 1/1
Szivárvány Autizmus Egyesület (06 30) 528 0994
6724 Szeged, Csongrádi sgt. 114. IV/20. fax: (06 52) 316 880
(06 30) 355 1988
szivarvanyauti@freemail.hu Autista Gyermekeink Mosolyáért Kh.
Alapítvány
postacím: 4024 Debrecen, Kandia u. 1
FEJÉR MEGYE
(06 52) 342 768
Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete aut_mosoly@citromail.hu
8000 Székesfehérvár, Kikindai u. 1.
postacím: 2490 Pusztaszabolcs, Virág u. 1.
HEVES MEGYE
(06 22) 786 788
mayacska@vnet.hu Autista Segítő Központ (ASK)
3200 Gyöngyös, Barátok tere 2.
Esőemberek Szüleinek Dunaújvárosi Egyesülete (06 37) 500 417; fax: (06 37) 500 418
2400 Dunaújváros, Martinovics u. 26. ask@ofm.hu
postacím: 2400 Dunaújváros, Pf: 572. www.ask.ofm.hu
(06 20) 471 8272
szentezsuzsi@fee-mail.hu Egri Autista Alapítvány
3300 Eger, Rozália u. 21.
Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány (06 30) 907 9838
8000 Székesfehérvár, Móri út 16. egriautista.alapitvany@chello.hu
(06 22) 310 689,
autizmus@autizmus.org Napsugár’67 Alapítvány
www.autizmus.org 3035 Gyöngyöspata, Iskola u. 12.
(06 20) 213 2675
ebnergyula@vodafone.hu
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
www.napsugar.autista.hu
„Mit Tehetnék Érted?” Autista Otthon
Alapítvány
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
9024 Győr, Bartók B. u. 38. I. em.
(06 96) 439 741 Autista Segítő Központ Alapítvány
zakieri@freemail.hu 5000 Szolnok, Baross Gábor út 20. III. 14/a
www.mittehetnek.hu (06 20) 327 2907
Autisták Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
„Reménység” Autista és Autisztikus Sérültekért Érdekvédelmi Képviselete
Alapítvány 5700 Szolnok, Baross G. út 20. III/14.
9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király u. 97. (06 56) 497 287
(0696) 576462
remenysegalapitv@freemail.hu
www.remenyseg.uw.hu
10
AUT-INFO Alapítvány Autizmussal élő
gyermekekért és családjaikért
5310 Kisújszállás, Marjalaki u. 19.
(06 20) 589 5763
alapitvany@autinfo.net
www.autinfo.net
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Esőemberekért Egyesület
2890 Tata, Fürdő u. 24.
(06 34) 589 685
esotata@axelero.hu
www.esotata.fw.hu
PEST MEGYE
Élettér Alapítvány
2083 Solymár, Árok utca 5/b.
(06 26) 564 271 fax: (06 26) 564 271
autistak.elettere@tonline.hu
Felzárkózunk Alapítvány
2013 Pomáz, Mátyás király utca 4.
(06 26) 525 067
fax: (06 26) 525 067
felap@enternet.hu
SOMOGY MEGYE
Szív és Kéz Sajátos Nevelési Igényű
Gyermekekért Alapítvány
7431 Juta, Rákóczi utca 16.
(06 30) 299 1101
sziveskez@yahoo.com
www.sziveskez.hu
SZABOLCS-SZAT MÁR-BEREG MEGYE
Szabolcsi Esőemberekért Alapítvány
4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 6/b
(06 42) 461 292
esoember@chello.hu
TOLNA MEGYE
Csiga-Biga Mozgás és Képességfejlesztő
Alapítvány
7100 Szekszárd, Bródy Sándor utca 21.
(06 20) 222 5485
Az AOSZ tagszervezetei
csigabiga21@freemail.hu
www.csigabigaalappitvany.hu
VAS MEGYE
Esőemberke Alapítvány a Vas Megyei
Autistákért
9700 Szombathely, Dózsa György út 6.
postacím: 9723 Gyöngyösfalu, Alkotmány út 38.
(06 30) 348 6593
esoemberke@gmail.com
VESZPRÉM MEGYE
Várpalotai Autista Világ Alapítvány
8100 Várpalota, Munkácsy M. u. 57.
(06 30) 301 6673
ZALA MEGYE
Autista Sérültekért Zalában Alapítvány
8900 Zalaegerszeg, Apáczai Csere J. tér 5/a
(06 92) 460 788
info@autistaserultekert.hu
www.autistaserultekert.hu
Keszthelyi Autistákért Alapítvány
8360 Keszthely, Zöldmező 2.
postacím: 8315 Gyenesdiás, Meleghegyi u. 23.
(06 30) 979 4673
istvan.vas@eonhungaria.com
11
 ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDELMI Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos
SZERVEZETEK Szövetsége (MEOSZ)
1032 Budapest, San Marco u. 76.
Halmozottan Sérültek Szülőszövetsége (06 1) 388 2387, 388 5529
2132 Göd (Felsőgöd), IV. Béla király u. 16. fax: (06 1) 454 1144
postacím: 2132 Göd, pf. 70. meosz@meoszinfo.hu
Az AOSZ tagszervezetei

tel./fax: (06 27) 345 351 www.meosz.hu

info@haserulsz.hu
www.haserulsz.hu Siketvakok Országos Egyesülete
1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.
Autisták Országos Szövetsége postacím: 1111 Budapest, Kende u. 12.
1066 Budapest, Baross u. 28. II. 6/a (06 1) 209 5829
(06 1) 354 1073; (06 40) 200 821 siketvak@gmail.com
fax: (06 1) 302 0194 www.siketvak.hu
info@esoember.hu
www.esoember.hu Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
(SINOSZ)
Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi 1068 Budapest, Benczúr u. 21.
Közalapítvány (06 1) 351 0434; fax: 342 1989
1051 Budapest, Akadémia u. 3. sandor.judit@sinosz.hu
(06 1) 225 3294, www.sinosz.hu
postacím: 1122 Bp., Városmajor u. 48/b.
www.jogvedok.hu

Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos

Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ)
1085 Budapest, Üllői út 14. I. em. 6.
tel./fax: (06 1) 411 1356
efoesz@efosz.hu
www.efoesz.hu

Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa

(FESZT)
1032 Budapest, San Marco u. 76.
(06 1) 388 2387; 388 5529

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos

Szövetsége (MVGYOSZ)
1146 Budapest, Hermina út 47.
(06 1) 384 8440; fax: (06 1) 384 5028
titkarsag@mvgyosz.hu
mvgyosz.budapest.hu

12

AUTIZMUS ÉS
DISZKRIMINÁCIÓ
I. BEVEZETÉS
Az Autisták Országos Szövetsége és a Jelenkutató
Alapítvány 2009-ben jelentette meg az Országos
Autizmus Kutatás első eredményét, az Autizmus
– Tény – Képek kötetet. A kutatás keretében az
oktatási, nevelési, szociális és egészségügyi intéz-
ményekre vonatkozóan feltett azon kérdésre, hogy
Ez az írás az autista emberekről szól.
Ez az írás a diszkriminációról szól.
A diszkrimináció azt jelenti: Valakinek nem
segítünk abban, hogy úgy élhessen, mint a
többi ember.
Az autista emberek viselkedése sok
mindenben különbözik más emberek
viselkedésétől.
Az autista embereknek nehéz más emberek
között élni, ha nem segítjük őket.
Magyarországon is élnek autista
emberek.
Őket segíti az Autisták Országos
Szövetsége.
Az autista gyerekeket gyakran nehezen
fogadják el az iskolákban.
Az autista gyerekeket gyakran csúfolják
és bántják az iskolában az osztálytársaik.
Az autista gyerekeknek gyakran a
tanárok sem segítenek.
Dr. Gurbai Sándor
érte-e valaha gyermekét autizmusa miatt diszkri-
mináció, a személyesen megkérdezett szülők 35%-a
válaszolt igennel. A megkérdezett szülők az oktatás
területén találkoztak leggyakrabban a hátrányos
megkülönböztetéssel, elsősorban a pedagógusok
hozzáállását sérelmezték. Többen diszkriminatív-
nak érezték, hogy az oktatási vagy szociális intéz-
ményből eltanácsolták a gyermeküket. Hátrányos
megkülönböztetésként élték meg, hogy autizmus-
sal élő gyermeküket sértegetik, csúfolják, kineve-
tik. Diszkriminatívnak tartják, hogy az egészség-
ügyi intézményekben megtagadják autizmussal élő
gyermekük ellátását. Sérelmezték továbbá, hogy
az oktatási intézményekben nem megfelelőek a
szakmai programok és bizonyos ellátásokat megta-
gadnak az autizmussal élőktől, így pl. az autizmus-
specifikus vagy logopédiai ellátást. Az autizmussal
élők szülei hátrányos megkülönböztetésnek érzik
nemcsak a többi gyermek, az osztálytársak, de más
szülők hozzáállását is.1
II. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD
ELVE ÉS A HÁTRÁNYOS
MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA
Az alkotmány 70/A. § (1) bekezdése értelmében „A
Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartóz-
kodó minden személy számára az emberi, illetve
az állampolgári jogokat, bármely megkülönbözte-
tés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politi-
1 Részletesebben lásd: Autisták Országos Szövetsége, Jelenkutató
Alapítvány: Autizmus – Tény – Képek. Budapest, 2009. 201–205. old.
13
 kai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi
származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet
szerinti különbségtétel nélkül.” Az egyéb helyzetbe
a fogyatékossággal élő személyek, így az autizmus-
Autizmus és diszkrimináció
sal élő emberek is beletartoznak.
Az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos meg-
különböztetés tilalmának az élet számos területét
érintő hatása van. Az autizmussal élő embereknek
– csakúgy, mint a társadalom többi tagjának – jo-
guk van
Magyarországon a törvény kimondja, hogy
minden emberrel ugyanúgy kell bánni.
Az autista emberekkel is ugyanúgy kell
bánni, mint másokkal.
Az autista embereknek joguk van ugyanúgy
élni, mint másoknak.
Az államnak segíteni kell, hogy az autista
embereket senki ne akadályozza meg abban,
hogy úgy éljenek, mint mások.
Az emberek gyakran nem fogadják el az
autista embereket.
Ha az emberek nem fogadják el az autista
személyeket, azt diszkriminációnak hívjuk.
Diszkriminációnak nevezzük azt, amikor:
– az autista személynek nem engedik, hogy
azt csinálja, amit mások, vagy
– az autista személyt bántalmazzák, vagy
megsértik, vagy
– az autista személynek nem engedik, hogy
együtt legyen a többi emberrel, vagy
– az autista gyerek nem járhat a többi
gyerekkel egy iskolába.
Diszkrimináció az is, ha egy ember arra
kér más embereket, hogy ne fogadják el az
autista személyeket.
Diszkrimináció történhet azokkal, akik:
– fogyatékos személyek, vagy
– autista személyek, vagy
– olyan személyek, akiknek fogyatékos
rokona van, vagy autista rokona van.
14
– az emberi méltóságuk tiszteletben tartásához,
– a döntéseiknek önálló vagy a szükséges támoga-
táson alapuló meghozatalához,
– az önálló életvitelhez, és a teljes körű társadalmi
részvételhez,
– az oktatáshoz,
– az egészségügyi ellátáshoz,
– a munkához,
– a politikai életben és a közéletben való részvételhez,
– a kulturális életben, a szabadidős és sporttevé-
kenységekben való részvételhez…
Mindenki – de elsősorban az állam – felelősséggel
tartozik azért, hogy az autizmussal élő emberek
ezen jogai érvényesülhessenek. Ez azt a kötelezett-
séget jelenti, hogy tartózkodni kell az olyan maga-
tartástól, ami az autizmussal élő embereket mások-
hoz képest hátrányosan megkülönbözteti.
III. A HÁTRÁNYOS
MEGKÜLÖNBÖZTETÉS FORMÁI
Többféle módon érhet egy autizmussal élő személyt
diszkrimináció. Az egyenlő bánásmód követelmé-
nyének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos
megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkü-
lönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés,
a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.2
Mindezek mellett, jelen írásban a hátrányos meg-
különböztetés formái között kerül említésre az és�-
szerű alkalmazkodás hiánya is.
III. 1. Közvetlen diszkrimináció
Közvetlen diszkriminációnak minősül, ha egy au-
tizmussal élő személlyel szemben kevésbé kedve-
zően járnak el, mint ahogy egy másik személlyel
szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak
vagy eljárnának.3
Ahhoz, hogy a közvetlen hátrányos megkülönböz-
tetés megállapítható legyen, találni kell egy olyan
személyt, akinek a helyzete összehasonlítható azzal
az autizmussal élő személy helyzetével, akiről azt
2 Vö.: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításá-
ról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 7.§ (1)
bekezdése.
3 V.ö.: A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyen-
lő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK
Irányelv (a továbbiakban: Foglalkoztatási keretirányelv) 2. cikk (2)
a) pont és az: Ebktv. 8.§.
gondoljuk, hogy diszkrimináció érte. Nem olyan
személyt kell találnunk, aki ugyanolyan helyzet-
ben van, mint akiről azt gondoltuk, hogy diszkri-
minációnak esett áldozatul, elég ha hasonló szitu-
ációban vannak.
Abban az esetben, ha megállapítható, hogy egy au-
tizmussal élő személyt hátrányosabb bánásmódban
részesítettek, mint egy ugyanolyan vagy hasonló
helyzetben lévő másik, ilyen fogyatékossággal nem
rendelkező személyt, akkor nagyon nehéz kimu-
tatni, hogy ez a különbségtétel ténylegesen megen-
gedhető, jogszerű volt.
A kiskorú, sajátos nevelési igényű kérelmező jogi
képviselője útján panasszal fordult az Egyenlő
Bánásmód Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság)
egy alapítványi fenntartású általános iskolával
szemben azért, mert az álláspontja szerint fogyaté-
kossága miatt utasította el felvételi kérelmét, annak
ellenére, hogy alapító okirata szerint szakfeladat-
ként látja el a sajátos nevelési igényű (SNI) gyer-
mekek integrált oktatását. A felvételi jelentkezést
elutasító döntést a felvételiztető osztálytanító tele-
fonon közölte a gyermek édesanyjával, hivatkozva
arra, hogy „nem akarnak gyogyós iskolát csinálni”,
és eleve nem vesznek fel olyan gyermeket, akinek
papírja van arról, hogy valami nincs rendben.
A Hatóság eljárás alá vonta az iskolát, amely el­
sősorban azzal védekezett, hogy alapító okirata
tartalmaz egy 10%-os létszámkorlátot az egy osz­
tályban tanítható SNI-s gyermekek létszámára vo­
natkozóan. Kérelmező olyan összevont osztályba
felvételizett, amelybe már járt egy tanulási nehéz­
ségekkel küzdő gyermek, továbbá Kérelmezővel
egyidejűleg egy epilepsziás gyermek is felvételi­
zett. Az iskola szerint tehát Kérelmező felvételével
meghaladták volna a 10 fősre tervezett osztályban
az SNI-s gyermekek arányára vonatkozó, alapító
okiratba foglalt szabályt.
A Hatóság felhívására azonban az iskola elismer­
te, hogy az általa hivatkozott tanulók egyike sem
rendelkezett a felvételi időpontjában a sajátos ne­
velési igényt kimondó szakértői és rehabilitációs
bizottság által készített szakvéleménnyel.
A tárgyaláson ugyanakkor az is elhangzott, hogy
mind az iskola igazgatója, mind az osztálytanító
arra törekedtek, hogy csökkentsék az SNI-s gyer­
mekek számát, mert a településen olyan híre ment
az iskolának, ahová minden problémás gyermeket
felvesznek. Az osztálytanító elismerte ugyanakkor,
hogy mondhatott olyasmit a telefonban, hogy nem
akarnak „gyogyós iskolát”. A tárgyaláson fény
Autizmus és diszkrimináció
de­rült arra is, hogy az epilepsziás, felvételt nyert
gyermek nem kezdte meg végül tanulmányait az
iskolában és az igazgató által hivatkozott másik
gyermek is teljesen egészséges, nincsenek tanulási
problémái.
A Hatóság elmarasztalta az iskolát, ugyan­
is megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont
Kérelmező felvételét annak fogyatékossága miatt
utasította el annak ellenére, hogy a sajátos neve­
lési igényű gyermekek integrált oktatását szak­
feladatként vállalta. Az eljárás folyamán minden
kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy sem
a felvétel idején már elindult első osztályban, sem
a 2008. szeptemberében indítandó osztályban nem
volt sajátos nevelési igényű gyermek. Másrészt
Kérelmezőt saját állapota – autisztikus, de nem au­
tista személyiségjegyei – sem tette olyan, az iskola
számára kezelhetetlen, problémás gyermekké, ami
eleve kizárta volna felvételét, hiszen kimondottan
az igazgató hivatkozott arra, hogy korábban volt
már autista tanulója az iskolának. A Hatóságnak
értékelnie kellett azt a körülményt is, hogy jelenleg
Kérelmező az egészséges gyermekekkel együtt, in­
tegráltan tanul, anélkül, hogy állandó gyógypeda­
gógus felügyeletére szorulna.
A Hatóság tárgyi ügyben a jogsértő iskolát eltil­
totta a jövőbeni jogsértések tanúsításától annak
érdekében, hogy ne fordulhasson elő a jövőben
Kérelmező felvételi kérelmének elutasításához ha­
sonló jogsértés. A Hatóság a közvélemény minél
szélesebb tájékoztatása érdekében és a jövőben ha­
sonló jogsértések megelőzése céljából anonimizált
határozatát megküldte az eljárás alá vont iskolát
fenntartó alapítványnak, hogy a 362/2004. (XII. 26.)
kormányrendelet 16.§ (2) bekezdése alapján gon­
doskodjon annak székhelyén történő nyilvános­
ságra hozataláról.4
A fogyatékosságon – jelen esetben az autizmuson
– alapuló hátrányos megkülönböztetés nem azt je-
lenti, hogy magának a diszkrimináció áldozatának
kell fogyatékossággal élőnek lennie. A hátrányos
4 Lásd: http://www.egyenlobanasmod.hu/zanza/227-
2009.pdf
15
 megkülönböztetés megvalósul akkor is, ha például
egy munkavállalót azért ér diszkrimináció, mert
fogyatékossággal élő gyermeket nevel.
Autizmus és diszkrimináció
S. Coleman 2001 januárja óta jogi titkárnőként
dolgozott egy londoni ügyvédi irodában. 2002-ben
fogyatékossággal élő gyermeke született, akinek az
egészségi állapota különleges és egyedi gondozást
igényel, amelyet nagyrészt S. Coleman végez.
2005. március 4-én S. Coleman elfogadta, hogy
létszám-leépítési listára tegyék, amely által meg­
szűnt a korábbi munkáltatójával fennálló munka­
viszonya. 2005. augusztus 30-án, keresetet nyújtott
be a dél‑londoni munkaügyi bírósághoz, amelyben
sérelmezte, hogy munkaviszonyát kikényszerített,
jogellenes felmondással szüntették meg, és más
munkavállalókhoz képest kedvezőtlenebb bánás­
módban részesült amiatt, hogy egy fogyatékosság­
gal élő gyermek fő gondviselője. Állítása szerint e
bánásmód miatt kényszerült arra, hogy megszün­
tesse munkaviszonyát a korábbi munkáltatójánál.
Keresete alátámasztására megítélése szerint hát­
rányos megkülönböztetésnek, illetve zaklatásnak
Közvetlen diszkrimináció akkor történik,
ha egy autista személynek nem engedik,
hogy azt csinálhassa, amit a többieknek
szabad.
Ha a boltban azért udvariatlanok veled, mert
autista vagy, az közvetlen diszkrimináció.
Közvetlen diszkrimináció érheti az autista
személyt az iskolában.
Közvetlen diszkrimináció érheti az autista
személyt az utcán.
Közvetlen diszkrimináció érheti az autista
személyt a munkahelyen.
Közvetlen diszkrimináció érheti az autista
személyt abban az intézményben, ahol lakik.
Az ilyen diszkriminációt az állam bünteti.
Van egy hivatal, ahol bejelentheted, ha
sérelem ért.
Úgy hívják: Egyenlő Bánásmód Hatóság.
A hivatal munkatársai kivizsgálják, hogyan
bántak veled.
16
minősülő különböző tényállásokra hivatkozott, mi­
vel hasonló körülmények között a nem fogyatékos
gyermekek szülei eltérő bánásmódban részesültek.
Többek között arra hivatkozott, hogy munkáltatója
nem engedélyezte számára, hogy a szülési szabad­
sága után az addig betöltött állásába visszatérjen,
nem tette lehetővé, hogy rugalmas munkaidőben
dolgozzon, valamint mind rá, mind a gyermekére
vonatkozóan illetlen és sértő megjegyzéseket tett.
A dél‑londoni munkaügyi bíróság az Európai
Közösségek Bíróságához fordult az ügyben ún. elő­
zetes döntéshozatal céljából.
Az Európai Közösségek Bírósága megállapította,
hogy a Foglalkoztatási keretirányelvet úgy kell ér­
telmezni, hogy az általa előírt közvetlen hátrányos
megkülönböztetés tilalma nem korlátozódik azon
munkavállalókra, akik maguk fogyatékossággal
élők. Következésképpen, amennyiben valamely
mun­kál­tató a nem fogyatékossággal élő munka­
vállalót kedvezőtlenebb bánásmódban részesíti,
mint amilyenben más munkavállalót részesít ha­
sonló helyzetben, és bizonyítást nyer, hogy az e
munkavállalóval szembeni kedvezőtlenebb bánás­
mód a munkavállaló gyermekének fogyatékos­
ságán alapul, akinek az állapota miatt szükséges
gondozását nagyrészt a munkavállaló maga végzi,
az ilyen bánásmód sérti a keretirányelvben előírt
közvetlen hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
A zaklatást illetően az Európai Közösségek
Bírósága azonos érvelést fogadott el, és megállapí­
totta, hogy a keretirányelv erre vonatkozó rendel­
kezései nem korlátozódnak azon munkavállalókra,
akik maguk fogyatékossággal élők.
Amennyiben bizonyítást nyer, hogy valamely, S.
Colemannel azonos helyzetben lévő munkavállalót
nemkívánatos magatartással folyamatosan zaklat­
nak, úgy e zaklatás sérti a keretirányelvben előírt
zaklatás tilalmát.5
A hátrányos megkülönböztetés nem feltétlenül
szán­dékos magatartáson alapul. Előfordulhat, hogy
egy nem kellőképpen magalapozott feltevés miatt
bánnak hátrányosan egy autizmussal élő személ�-
lyel. A diszkrimináció tehát elsősorban ténykérdés.
Az autizmussal élő Zsoltot azért nem veszik fel az
általa megpályázott munkahelyre, mert a cég ügy­
5 C-303/06. sz. ügy. A sajtóközleményt lásd: http://curia.
europa.eu/hu/actu/communiques/cp08/aff/cp080053hu.
pdf
vezetője úgy hallotta, hogy minden autizmussal
élő ember ön- és közveszélyes. Nem azért utasítják
el Zsoltot, mert fogyatékossággal él, hanem mert
– tévesen – azt gondolják, hogy a fogyatékossága
következtében biztosan agresszív módon fog visel­
kedni a munkatársaival és önmagával szemben.
Abban az esetben, ha a cégvezető pontos informá­
cióval rendelkezett volna az autizmussal kapcso­
latosan, felvette volna Zsoltot, de így elutasította,
megvalósítva ezzel – noha nem szándékosan – a
hátrányos megkülönböztetést. Ebben az esetben
rendkívül fontos a munkáltató által a közvetlen
diszkrimináció igazolására előadott magyarázat.
III. 2. Közvetett diszkrimináció
Közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor áll
fenn, ha egy látszólag semleges előírás, feltétel vagy
gyakorlat egy autizmussal élő személyt más szemé-
lyekkel szemben hátrányos helyzetbe hoz.6
A közvetett hátrányos megkülönböztetés alóli kivé-
tel kritériuma, hogy az előírásnak, feltételnek vagy
gyakorlatnak törvényes cél által objektíve igazolha-
tónak, a cél elérésére irányuló eszközöknek pedig,
megfelelőnek és szükségesnek kell lenniük.
A közvetett hátrányos megkülönböztetést burkolt
diszkriminációnak is nevezik, mivel nem olyan nyílt
módon hoz hátrányos helyzetbe, amint azt a közvet-
len diszkrimináció esetében láthattuk. A köz­vetett
diszkrimináció esetében látszólag minden rendben
van, és mégis hátrányos helyzetbe kerülnek – adott
esetben – az autizmussal élő emberek.
Franciaországban az autizmussal élő személyek
részt vehetnek az integrált oktatásban, vagy abban
az esetben, ha az autizmusuk súlyossága miatt ez
nem lehetséges, akkor speciális intézményben mű­
ködő speciális oktatásban.
Az autizmussal élők hátrányainak felszámolását
célzó 1995–2000-es felzárkózási terv nem érte el
a célját. Hasonlóképpen, a fogyatékossággal élő
gyermekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel kapcsola­
tos 2001–2003-as terv – mely szintén foglalkozott az
autizmussal élőkkel – sem tudta behozni a lemara­
dást: körülbelül 75 000 autizmussal élő személynek
(közülük 19  000 gyermeknek) lett volna szüksége
6 V.ö.: Foglalkoztatási keretirányelv 2.cikk (2) b) pont és Ebktv. 9. §.
speciális oktatásra, de mindössze 10%-uk számára
volt ténylegesen hely, ami azt jelentette, hogy kö­
rülbelül 8 000 hely állt összesen rendelkezésre.
Az Autism Europe szervezet panaszt nyújtott be a
Autizmus és diszkrimináció
Szociális Jogok Európai Bizottságához (a további­
akban: Bizottság), mivel álláspontja szerint Francia­
ország megsértette a Módosított európai szociális
karta II. része 15. cikkének7 (1) bekezdését és a 17.
cikkének8 (1) bekezdését, valamint a Módosított eu­
rópai szociális karta V. része E. cikkét9, mivel nem al­
kotta meg a szükséges intézkedéseket az autizmussal
élő gyermekek és felnőttek oktatására vonatkozóan.
A panasz értelmében az intézkedések mennyiségi és
minőségi hiányosságai mind a hagyományos, mind
pedig a speciális iskolákat érintik.
A Bizottság megállapította, hogy a Módosított eu­
rópai szociális karta 15. cikke egyszerre tükrözi és
elősegíti azt az európai országokat jellemző jelen­
tős értékváltozást, ami az elmúlt évtizedek során
elősegítette, hogy a fogyatékossággal élő emberek­
re ne mint a szánalom tárgyaira tekintsenek, ha­
nem mint egyenlő jogokkal rendelkező polgárokra.
A fogyatékossággal élő emberek egyenlősége első­
sorban a függetlenségük, a társadalmi integráció­
juk és a közösség életében való részvételük biztosí­
tásával valósul meg.
A Bizottság megállapította azt is, hogy az okta­
táshoz való jog biztosítása a fogyatékossággal élő
gyermekek és felnőttek részére fontos szerepet ját­
szik az állampolgári jogaik érvényesülésének elő­
segítésében.
A Bizottság megállapította, hogy a Módosított eu­
rópai szociális karta 17. cikke az integráció mo­
dern magközelítését foglalja magában, és előírja
az elégséges és megfelelő intézmények és szolgál­
tatások létesítését és fenntartását az oktatás tekin­
tetében is.
A Bizottság megállapította továbbá, hogy bár a fo­
gyatékosság kifejezetten nem szerepel az E. cikk­
ben felállított listán, de az „egyéb állapot” magá­
ban foglalja ezt a tulajdonságot is a diszkrimináció
tilalmával összefüggésben.
Az E. cikk tiltja mind a közvetlen, mind pedig a
közvetett hátrányos megkülönböztetést. Ez utób­
7 A fogyatékossággal élő személyek joga a függetlenséghez, a társa-
dalmi integrálódáshoz és a közösség életében való részvételhez.
8 A gyermekek és a fiatalok szociális, jogi és gazdasági védelemhez
való joga.
9 Mentesség a diszkriminációtól.
17
 bi megvalósulhat az által, ha nem teszik meg – a
lényeges különbségekre tekintettel – a szükséges
és pozitív lépéseket, de megvalósulhat a közvetett
hátrányos megkülönböztetés abban az esetben is,
Autizmus és diszkrimináció
ha nem teszik meg a megfelelő lépéseket annak
érdekében, hogy a mindenki számára biztosított
jogok és a kollektív előnyök ténylegesen mindenki
számára hozzáférhetőek legyenek.
A Bizottság megállapította, hogy a tények alapján
Franciaország nem érte el a szükséges fejlődést az
autizmussal élő személyek oktatáshoz való jogá­
nak elősegítése terén.
A Bizottság megállapította a kialakult helyzet­
tel összefüggésben a Módosított európai szociális
karta 15. cikke (1) bekezdésének és a 17. cikke (1)
A világban sokféle dologhoz kell
alkalmazkodni.
Amikor megmondják, hogy hogyan kell
viselkedni egy helyzetben, azt szabálynak
hívjuk. Vannak emberek, akik nem tudnak
alkalmazkodni bizonyos szabályokhoz.
Az autista emberek nem tudnak minden
szabályhoz alkalmazkodni.
Az autista embereknek segíteni kell abban,
hogy be tudják tartani ezeket a szabályokat.
Ha az iskolában vagy a munkahelyen, vagy
máshol, nem segítenek nekik, akkor azt
közvetett diszkriminációnak nevezik.
Amikor az iskolában nem segítenek nekik
a felnőttek a tanulásban, azt is közvetett
diszkriminációnak nevezik.
A zaklatás is diszkrimináció.
Zaklatás akkor történik, amikor az autista
személyt bántják azért, mert autista.
Zaklatás akkor történik, amikor az autista
személyt megsértik azért, mert autista.
Zaklatás akkor történik, amikor az autista
személyt megfenyegetik azért, mert autista.
Zaklatás gyakran azért történik, mert az
emberek nem tudják, hogy mit jelent az,
hogy autista.
18
bekezdésének önálló, illetve az E. cikkel közös sé­
relmét.10
III. 3. A zaklatás
Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot
sértő magatartás, amely az érintett személynek az
autizmusával függ össze, és célja vagy hatása vala-
mely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges,
megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet
kialakítása.11 A zaklatás is a diszkrimináció egyik
formája.
A zaklatás a legkülönbözőbb nemkívánatos maga-
tartásokat öleli fel. Ilyen lehet például a megalázó,
durva, sértő bánásmód, de idesorolhatjuk a rosszin-
dulatú megjegyzéseket és a gúnynéven szólítást is.
Annak érdekében, hogy például a munkahelyi
zaklatást megelőzze, vagy megfékezze egy mun-
káltató, gondoskodnia kell arról, hogy a munka-
vállalók ismeretre tegyenek szert az autizmussal,
az autizmussal élő ember értékeivel, képességeivel,
problémáival kapcsolatosan. Fel kell hívnia a mun-
kavállaló figyelmét arra, hogy amennyiben bárkit
az autizmusa miatt zaklatás ér, akkor az diszkrimi-
nációnak minősül.
– Hogy fogadták a(z autizmussal élő gyermekét a
gyerekek és a pedagógus (a többségi óvodában)?
– Nem jól. Visszahallottam olyat, hogy ütögették
a fejét az óvónők, hogy egyen már: mert bizonyos
dolgokat evett meg akkor csak. Spagetti, kakaó. A
kakaó – mindennap egy liter. Csak ezt. Meg a jog­
hurt. Már most mindent megeszik.12
Az óvónő magatartása ebben az esetben alkalmas
arra, hogy megvalósítsa az autizmussal élő kis-
gyermekkel szemben a fogyatékosságon alapuló
zaklatást.
10 Lásd: www.minorityrights.org/download.php?id=259
11 V.ö.: Foglalkoztatási keretirányelv 2. cikk (3) bek. és Ebktv. 10.§
(1) bek.
12 Autisták Országos Szövetsége, Jelenkutató Alapítvány: Autizmus
– Tény – Képek. Budapest, 2009. 205. old.
 III. 4. A jogellenes elkülönítés
Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás,
amely az autizmusa alapján egyes személyeket vagy
személyek csoportját másoktól – tárgyilagos mérle­
gelés szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönít.13
Az elkülönítés nem feltétlenül jogszerűtlen.
Jogszerű lehet az elkülönítés, például akkor, ha a
fertőző betegeket elkülönítik a meg nem fertőzöt-
tektől. Az elkülönítés akkor jogszerűtlen, ha nincs
objektíve igazolható, ésszerű indoka.
Egy internetes honlapon olvasható, hogy 2008 má­
jusában egy 12 éves szakmai múlttal rendelkező
floridai óvónő, W. P., megengedte a rábízott gyere­
keknek, hogy „kiszavazzák” az 5 éves autizmussal
élő A. B.-t az óvodai teremből, mivel a kisfiú maga­
tartásproblémás volt.
A cikkel kapcsolatos hozzászólások között olvas­
ható a következő írás:
Én magam nehezen alkalmazkodom a normális
helyzetekhez. Engem is ért olyan kemény diszk­
rimináció, hogy utáltam magam. Volt egy taná­
rom, aki azt mondta nekem, ha csendben lennék,
és nem idegesítenék senkit, akkor tovább engedne
az igazi szintemnek megfelelően. Azonban teljesen
elszakított minden lehetőségtől, hogy részt vegyek
az osztály munkájában azzal, hogy a terem hátsó
részébe ültetett, ahol én boldogan ültem, és tovább­
ra is próbáltam minden szavára odafigyelni. Az
édesanyám azon csodálkozott, hogy miért nem volt
soha házi feladat az osztályomban és azt gondolta,
hogy minden nap eldugtam előle az otthon végzen­
dő feladatokat. Én akartam tanulni, de senki sem
tudta, hogyan tanítson engem (…).14
A jogellenes elkülönítés azt jelenti, hogy
az autista személynek nem engedik, hogy
együtt legyen a többi emberrel, csak azért,
mert autista.
Az nem jogellenes elkülönítés, ha az autista
személyt azért nem engedik együtt lenni a
többi emberrel, mert fertőző beteg.
13 V.ö.: Ebktv. 10.§ (2) bek. A Foglalkoztatási keretirányelvben a
jogellenes elkülönítés a zaklatás alá tartozik.
14 Lásd: http://www.examiner.com/x-2195-Autism-
Examiner~y2009m6d12-Autism-and-the-double-standard-of-discri-
mination
Az óvónő és a tanár által tanúsított magatartás al-
kalmas arra, hogy megvalósuljon az autizmussal
élő gyermekkel szemben a fogyatékosságon alapu-
ló jogellenes elkülönítés.
Autizmus és diszkrimináció
III. 5. Az ésszerű alkalmazkodás
hiánya
Az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékossággal
élő személyekkel kapcsolatban történő végrehaj-
tása céljából ésszerű intézkedéseket kell bevezet-
ni. Ez a munka világát érintően azt jelenti, hogy a
munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelő és az
adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fo-
gyatékossággal élő személy számára lehetővé vál-
jon a munkához jutás, a munkában való részvétel,
az előmenetel, az át- vagy továbbképzés, kivéve ha
az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a
munkaadóra.15
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló
ENSZ egyezmény16 2. cikke (Meghatározások) ér-
telmében:
„A jelen Egyezmény alkalmazásában:
(…) A »fogyatékosság alapján történő hátrányos
megkülönböztetés« a fogyatékosságon alapuló
bármilyen különbségtételt, kizárást vagy korláto-
zást jelent, amelynek célja vagy hatása valamennyi
emberi jog és alapvető szabadság másokkal azonos
alapon történő elismerésének, élvezetének vagy
gyakorlásának csorbítása vagy semmibe vétele
a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a
civil élet terén, vagy bármely egyéb területen. Ez
a hátrányos megkülönböztetés minden formáját
magában foglalja, egyebek között az ésszerű al­
kalmazkodás megtagadását;
Az »ésszerű alkalmazkodás« az elengedhetetlen és
megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti,
amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolat­
lan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biz­
tosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető
emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit
megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlá­
sát. (…)”17
15 V.ö.: Foglalkoztatási keretirányelv 5.cikk.
16 Magyarországon kihirdette a 2007. évi XCII. törvény.
17 Kiemelés tőlem: G. S.
19
 Klára autizmussal élő hölgy, akit heti néhány órá­
ban dolgozott egy iskolában. Klára alkalmazása
alapos figyelmet kívánt meg a felettese részéről.
Felettese nyugdíjba ment és a helyére érkező sze­
Autizmus és diszkrimináció
mély visszautasította ennek a feladatnak az ellá­
tását. Az iskolaigazgató egészségügyi és biztonsá­
gi okokra való hivatkozással hazaküldte Klárát.
Mintegy tíz hónap telt el, de a munkáltató nem
alkalmazta az ésszerű alkalmazkodás által meg­
kívánt feltételeket annak érdekében, hogy Klára
visszamehessen dolgozni.18
III. 6. A hátrányos megkülönbözte-
tésre adott utasítás
Az autizmussal élő személyekkel szembeni hátrá­
nyos megkülönböztetésre adott utasítást hátrányos
megkülönböztetésnek kell tekinteni.19
Minden emberrel egyformán kell bánni.
Nem szabad megkülönböztetni őket
egymástól.
Az autista személyek nem tudnak minden
szabályhoz alkalmazkodni.
Ilyenkor olyan intézkedéseket, szabályokat
kell hozni, amelyeket az autista személy
is be tud tartani. Ezt nevezik ésszerű
alkalmazkodásnak.
Az ésszerű alkalmazkodás hiánya azt
jelenti, hogy a munkaadó nem figyel az
autista emberekre, és nem hajlandó a
szabályokon változtatni.
A hátrányos megkülönböztetésre adott
utasítás az, amikor egy ember arra biztat
másokat, hogy bántsák, vagy megsértsék az
autista személyt.
A hátrányos megkülönböztetés is
diszkrimináció.
18 Az eredeti esetet (Disability Rights Commission DRC/02/4844.)
lásd: http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/20040117111712/
http://www.drc-gb.org/thelaw/casedetails.asp?id=269&category=sc
otland&subcat=scotland
19 V.ö.: Foglalkoztatási keretirányelv 2. cikk (4) bek.
20
A diszkrimináció alkalmazására adott utasítás attól
függetlenül megvalósítja a hátrányos megkülön-
böztetést, hogy az utasítást az illető személy végre-
hajtotta-e vagy sem.
Tamás autizmussal él és egy cégnél dolgozik. A cég­
vezető kedveli őt, és meg van elégedve a munkájá­
val. Vezetőváltásra kerül sor a cégnél, és az új vezető
nem akarja tovább alkalmazni Tamást, ezért meg­
kéri a munkatársait, hogy sértegessék és közösítsék
ki őt, annak érdekében, hogy Tamás maga akarjon
elmenni a cégtől. Az új vezető ezzel a magatartásá­
val megvalósította a hátrányos megkülönböztetésre
adott utasítást.
III. 7. A megtorlás
Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az
egyenlő bánásmód követelményének megsértése
miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárás-
ban közreműködő személlyel szemben jogsérelmet
okoz, vagy erre irányul, avagy ezzel fenyeget.20
A védelem ebben az esetben kiterjed azokra is,
akik maguk nem rendelkeznek valamely védett
tulajdonsággal – jelen esetben fogyatékossággal,
autizmussal –, de azért szenvednek hátrányt, mert
egy autizmussal élő személlyel szemben tanúsított
hátrányos megkülönböztetés miatt kifogást emel-
tek, eljárást indítottak vagy abban közreműköd-
tek.
A megtorlás következtében megvalósuló jogsére-
lem a legváltozatosabb formákat öltheti: megvaló-
sulhat például a képzés vagy előléptetés megtaga-
dásával, kirekesztő viselkedéssel, folyamatos kriti-
zálással, sértő megjegyzésekkel.
A panaszos azzal kereste fel az ír Egyenlő Bánásmód
Hatóságot, hogy őt a munkáltató a felvételnél hát­
rányosan megkülönböztette fogyatékossága miatt.
A Hatóság tisztviselője nem fogadta el jogosnak a
panaszt. Miután a panaszos nem került alkalma­
zásra, a bepanaszolt munkáltató a következőket
írta a panaszosnak:
„Tekintettel a hazug és megalapozatlan vádak­
ra, amelyeket Ön az Egyenlő Bánásmód Hatóság
20 V.ö.: Foglalkoztatási keretirányelv 11. cikk és Ebktv. 10.§ (3) bek.
előtt tett, a közeljövőben Öntől többet jelentkezést
semmilyen állásra nem fogunk elfogadni sem üzle­
tünkben, sem pedig a cég más ágazataiban.”
A Hatóság tisztviselője, aki korábbi határozatában
kimondta, hogy az alkalmazás megtagadása nem
volt diszkriminatív, ebben az esetben megállapítot­
ta, hogy a panaszos kérelme jogos, és a levél meg­
torlásnak minősíthető.21
IV. HOVÁ FORDULJUNK
DISZKRIMINÁCIÓ ESETÉN?
Ha felmerül bennünk, hogy egy magatartás fogya-
tékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést
valósít meg, akkor vegyük figyelembe, hogy min-
den diszkriminációval kapcsolatos panasz során a
sérelmet szenvedett félnek valószínűsítenie kell,
hogy hátrány érte és azt, hogy a diszkrimináció
időpontjában valamelyik, védett tulajdonsággal
rendelkezők csoportjába – jelen esetben a fogyaté-
kossággal élők, az autizmussal élők közé – tarto-
zott. (Ha a gyanú fölmerül, fordulhatnak az AOSZ
jogászához, aki – ha szükséges – segít a megfelelő
lépések megtételében.) A másik személynek viszont
bizonyítania kell, hogy a sérelmet szenvedett fél ál-
tal valószínűsített körülmények nem álltak fenn,
vagy hogy az egyenlő bánásmód követelményét
megtartotta, illetve, hogy az adott helyzetben nem
volt köteles azt megtartani.
Az ilyen bizonyításnak objektívnek és ésszerűnek
kell lennie.
Arra vonatkozóan, hogy kiknek kell megtartani az
egyenlő bánásmód követelményét, és hogy mely
esetekben nem beszélhetünk az egyenlő bánásmód
sérelméről, az Ebktv. 4–7.§-ai tartalmaznak rendel-
kezéseket.
Az Ebktv. értelmében az egyenlő bánásmód köve-
telményének érvényesítése jelenleg az alábbi terü-
leteken lehetséges:
– oktatás és képzés,
– áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele.
Mindezek átgondolása után
21 Az esetet (A Complainant v. A Department Store) idézi Shivaun
Quinlivan. Lásd: Quinlivan, Shivaun: Megtorlás (Viktimizáció).
Képzés a fogyatékos személyek elleni hátrányos megkülönböz-
tetés európai uniós szabályozásáról. Közpolitikai Tanulmányok
Központja. CEU. Bp., 2006. március 27–29. 8–9. old.
– fordulhatunk bírósághoz,
– beadványt terjeszthetünk elő az Egyenlő Bánás­
mód Hatóságnál22,
– ha hatóság vagy közszolgáltatást végző szerv te-
Autizmus és diszkrimináció
vékenysége ellen irányul a panaszunk, fordulha-
tunk az állampolgári jogok országgyűlési biztosá­
hoz23, vagyis az ombudsmanhoz,
Az autista személy az Egyenlő Bánásmód
Hatóság nevű hivatalhoz fordulhat, ha
diszkrimináció éri.
Ha az autista személyt bántják, vagy
megfenyegetik azért, mert az Egyenlő
Bánásmód Hatóság nevű hivatalhoz fordult,
azt megtorlásnak hívjuk.
Az autista személy az Egyenlő Bánásmód
Hatóság nevű hivatalhoz fordulhat, ha
diszkrimináció érte.
Ha az autista személy az Egyenlő Bánásmód
Hatóság nevű hivatalhoz fordul, azt
feljelentésnek hívjuk.
A feljelentés után a hatóság vizsgálatot indít.
A vizsgálatért nem kell fizetni.
Mielőtt az autista személy feljelentést tesz,
érdemes elmennie egy olyan emberhez, aki
az autista személyek jogaival foglalkozik.
Az autista személyt diszkrimináció érheti:
– a munkahelyén,
– az orvosnál,
– a lakóhelyén,
– az iskolában,
– a boltban,
– az utcán.
Az autista személyt diszkrimináció érheti
hivatalos ügyei intézésekor is.
22 Cím: Budapest 1024 Margit krt. 85. Levélcím: 1539 Budapest Pf.
672.. Telefon: (06 1) 336 7843, (06 1) 336 7851; fax: (06 1) 336 7445;
e-mail: ebh@ebh.gov.hu
23 Cím: Budapest 1051 Nádor utca 22. Levélcím: 1387 Budapest Pf. 40.
Telefon: (06 1) 475 7100; fax: (06 1) 269 1615; e-mail: panasz@obh.hu
21
 – megkereshetjük valamelyik, autizmussal élő sze-
mélyek érdek- és jogvédelmét ellátó alapítványt
vagy egyesületet is.
Míg a bírósági út hosszadalmasabb és költségesebb,
Autizmus és diszkrimináció

addig az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az ombuds-

man eljárásának igénybevétele gyorsabb és költ-
ségmentes. Bárhová is forduljunk a panaszunkkal,
érdemes előtte felkeresni egy olyan szervezetet,
amelyik az autizmussal élő személyek jogvédelmé-
ben jártassággal rendelkezik, és a segítségüket kér-
ni a vélt diszkriminatív helyzettel kapcsolatosan.

V. BEFEJEZÉS

Az egyenlő bánásmód elve és a hátrányos megkü-

lönböztetés tilalma nem alkalmas az összes létező
egyenlőtlenség megszüntetésére, amely az autiz-
mussal élő embereket éri/érheti. „A fogyatékos
személyek az őket mindenki mással egyenlően
megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé
tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetsé-
ges módon előnyben részesüljenek.”24 Ez azt jelen-
ti, hogy az autizmussal élő személyek tényleges
egyenjogúságának elérése érdekében pozitív diszk-
rimináció alkalmazására van szükség.25

Az autista személyeket segíteni kell.

Az autista személyek segítését
pozitív diszkriminációnak hívjuk.

24 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosítá-

sáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 3.§
25 V.ö.: Ebktv. 11.§
22
 GONDNOKSÁG,
HÁZASSÁG,
VÁLASZTÓJOG
Kiadványunk e részében az alábbi témákkal fog-
lalkozunk:
I. Gondnokság
II. Házasság
III. Választójog
Arra kérjük olvasóinkat, hogy kísérjék figyelem-
mel a hiradásokat, hiszen nem tudjuk, mikor lép
életbe az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), mely több
ponton változtat a gondoksággal illetve a válasz-
tási joggal kapcsolatos eddig jogszabályokon (is).
Elsőként a még érvényben lévő törvényeket is-
mertetjük, majd ezt követően ismertetjük, hogy
(témánkkal kacsolatban) mi változott az új Polgári
törvénykönyvben, melyet már elfogadott az or-
szággyűlés, de hatályba még nem lépett.
I. GONDNOKSÁG
Az alábbiakban a nagykorú személyek cselekvő-
képességet korlátozó, illetve kizáró gondnokság
alá helyezéséről olvashatnak a jelenleg hatályos
Polgári törvénykönyv alapján.
1. A HATÁLYOS PTK.
RENDELKEZÉSEI
A cselekvőképesség az embernek az a joga, hogy
saját akaratnyilatkozatával, saját nevében szerez-
het jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A tör-
vény főszabályként kimondja, hogy cselekvőképes
Vannak olyan szabályok, amelyeket
mindenkinek be kell tartani.
Ezeket a szabályokat törvényeknek hívjuk.
A törvényeket mindenkinek be kell tartani.
Az emberek 18 éves koruk után nagykorúak
lesznek.
Ha nagykorúak lettek, akkor joguk van
dönteni a saját ügyeikben.
Van olyan felnőtt ember, aki nem tud
egyedül dönteni.
A legtöbb autista személy nem tud egyedül
dönteni.
Vannak olyan autista személyek, akik csak
bizonyos dolgokban nem tudnak dönteni.
A bíróság mondja meg, hogy a nagykorú
autista ember helyett ki dönt és milyen
ügyekben.
Azt, aki az autista ember helyet dönt,
gondnoknak nevezik.
Azt az autista személyt, akinek segíteni kell
a döntésekben, gondnokság alá helyezik.
Egy autista személy gondnokság alá
helyezését kérheti az autista személy, vagy
kérheti az autista személy hozzátartozója.
23
Gondnokság, házasság, választójog
mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény
nem korlátozza vagy nem zárja ki. Aki cselekvő-
képes, maga köthet szerződést vagy tehet más jog-
nyilatkozatot.
Korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvő-
képtelen az a nagykorú személy, akit a bíróság
ilyen hatállyal gondnokság alá helyez, továbbá a
cselekvőképtelenség állapota beállhat gondnokság
alá helyezés nélkül is.
Van, amikor egy autista személy, sok
dologban tud egyedül dönteni.
Amikor az autista személy helyett csak a
nehezebb ügyekben dönt a gondnoka, azt
korlátozó gondnokságnak hívják.
A bíróság dönti azt el, hogy a gondnoknak
miben kell segítenie az autista személyt.
– Korlátozó gondnokság esetén az autista
személy csak a gondnokával együtt dönthet
abban, mi legyen a vagyonával.
– Korlátozó gondnokság esetén az autista
személy csak a gondnokával együtt dönthet
arról, hogy milyen intézményben lakjon.
– Korlátozó gondnokság esetén az autista
személy csak a gondnokával együtt dönthet
abban, milyen orvosi vizsgálatokra kell
elmennie.
– Korlátozó gondnokság esetén az autista
személy a gondnoka nélkül dönthet arról,
hogy mire költi a fizetése felét.
– Ha az autista személy és a gondnoka
nem tudnak közösen dönteni, akkor az
önkormányzat segítségét kérhetik.
A bíróság 5 évente megvizsgálja, hogy
az autista személynek szüksége van-e a
gondnok segítségére.
24
Cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alá helyezés
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a
bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek
az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a
pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szen-
vedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve
egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan,
vagy időszakonként visszatérően, nagymértékben
csökkent [Ptk. 14.§ (1), (4)]. Ha a belátási képes-
ség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt
minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyi-
latkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a
bíróság a gondnokolt cselekvőképességét nem kor-
látozza.
Annak eldöntése, hogy mely ügycsoportokban in-
dokolt a cselekvőképesség korlátozása, azt a bíró-
ság dönti el.
A korlátozottan cselekvőképes személy jognyi-
latkozatának érvényessége:
1. Érvényességük alakulása szempontjából négy
csoportba sorolható a jognyilatkozatok köre:
Főszabály szerint a korlátozottan cselekvőképes
személy jognyilatkozata a gondnokság alá helye-
zés általános jellege esetén minden tekintetben,
a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok
vonatkozásában pedig csak akkor érvényes, ha azt
a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóvá-
hagyásával tette. Ennek hiányában a Ptk. 215.§ (3)
bekezdése szerint az érvénytelenség jogkövetkez-
ményeit kell alkalmazni.
2. A korlátozottan cselekvőképes személy a gond-
noka közreműködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkoza-
tot, amelyre a jogszabály feljogosítja (például
eljárhat cselekvőképes személy képviseletében;
önállóan tehet házasságkötési nyilatkozatot,
közvégrendeletet; maga is felléphet személyhez
fűződő jogai védelmében);
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szük-
ségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb je-
lentőségű szerződéseket (pl. kisebb bevásárlás);
c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkavi-
szony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosí-
tási, szociális és munkanélküli ellátásból szár-

mazó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötele-
zettséget is vállalhat;
d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel
kizárólag előnyt szerez.
Cselekvőképességet kizáró
gondnokság alá helyezés
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cse-
lekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíró-
ság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei
viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés
állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartó-
san teljes mértékben hiányzik [Ptk. 15.§ (1), (4)].
Cselekvőképtelen személy jognyilatkozata
A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – egy
kivétellel – semmis; nevében gondnoka jár el. A
gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gond-
nokolt kívánságát, kéréseit – pl. a tartózkodási he-
lyére vonatkozóan – a döntések meghozatala előtt
meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe
kell vennie.
A főszabály alóli kivétel: a cselekvőképtelen sze-
mély maga is megkötheti azokat a csekély jelentő-
ségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben
tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfonto-
lást nem igényelnek [Ptk. 15/A.§ (2)].
A gondnokság alá helyezettekre
vonatkozó közös szabályok
A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott
cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy
és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez
a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jog-
nyilatkozat a gondnokolt
• tartására (ebbe a körbe tartozik a rokonok el-
tartására vonatkozó rendelkezések hatálya alá tar-
tozó minden jognyilatkozat, valamint a tartási és
életjáradéki szerződés is),
• örökösödési jogviszony alapján megillető jogá-
ra vagy kötelezettségére,
• ingatlantulajdonának átruházására vagy bár-
mely módon történő megterhelésére vonatkozik,
Gondnokság, házasság, választójog
ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan el-
lenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül
sor haszonélvezet alapítására (a rendelkezés érték-
határtól függetlenül vonatkozik minden ingatlan-
tulajdoni átruházásra és megterhelésre)
• a beszolgáltatási kötelezettség alá eső
vagyonára,
• vagyonának mértékétől függően a gondnokot
kirendelő határozatban megállapított összeget, de
legalább 50 000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb va-
gyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik
[Ptk. 16.§ (1)].
Gondnoknak hívják azt a személyt, aki segít
dönteni az autista személynek.
– Egy autista személy gondnoka lehet a
rokona, vagy
– egy autista személy gondnoka lehet egy
ismerőse, vagy
– egy autista személy gondnoka lehet egy
hivatali személy.
A gondnoknak kötelessége meghallgatni, és
minél jobban megérteni, hogy mit szeretne
az autista személy.
A gondnoknak mindig segítőkésznek kell
lennie az autista személlyel.
Van, aki szinte semmiben sem tud egyedül
dönteni.
Amikor az autista személy szinte semmiben
sem tud egyedül dönteni a bíróság kizáró
gondnokság alá helyezi.
Amikor egy autista személy kizáró
gondnokság alatt van, akkor mindenben a
gondnoka dönt.
– A gondnok ír alá az autista személy
helyett.
– A gondnok kezeli az autista személy
pénzét.
– A gondnok intézi az autista személy
ügyeit.
25
Gondnokság, házasság, választójog
• ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja
(rész­vényese), a gondnoknak a gondnokolt vagyoni
hozzájárulása 50%-át, de legalább 100 000 Ft-ot meg-
haladó mértékű kötelezettségvállalásához a gyám-
hatóság jóváhagyását kell kérnie [Ptk. 20/D.§ (3)].
A gondnokság alá helyezésről
A gondnokság alá helyezés bírósági eljárása
A cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró
gondnokság alá helyezést a nagykorú személy há-
zastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli roko-
na, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
A gyámhatósági jogkört a települési önkormányzat
jegyzője gyakorolja.
A gondnokság alá helyezési perben az alperes ré-
szére a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg ügygond-
nokot kell kirendelni.
A felülvizsgálati eljárás
A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását ki-
mondó ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság
alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás
megindításának időpontjáról, mely nem lehet későb-
bi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt
év [Ptk. 14/A § (1)]. A felülvizsgálati eljárást a gyám-
hatóságnak kell megindítania. [Ptk. 14/A.§ (2)].
Ha a gondnokolt állapotában utóbb változás követ-
kezik be, a gondnokság alá helyezés megszünteté-
sére vagy módosítására per indítható.
* vedelmének, nyugdíjának, egyéb járadékának havi
Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképte-
len az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei vite­
léhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy
a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – telje-
sen hiányzik. [Ptk. 17.§].
A gondnokra vonatkozó szabályok
Ki lehet gondnok?
A gondnokot a gyámhatóság rendeli ki [Ptk. 19.§
(1)]. A gondnokrendelés részletes szabályait a
gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és
gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) korm.
rendelet tartalmazza.
A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas sze-
26
mélyek közül a szülőket, illetve a szülők által – a
haláluk esetére – közokiratban vagy végrendelet-
ben megnevezett személyt, ilyenek hiányában más
hozzátartozókat – akik szükség esetén a személyes
gondoskodást is el tudják látni – előnyben kell ré-
szesíteni. Ha a gondnok a fentiek alapján nem ren-
delhető ki, a gondnokolt számára hivatásos gond-
nokot kell kirendelni.
Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek a sze-
mélye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten
tiltakozik [Ptk. 19/A.§].
A gondnok tevékenysége
A gondnok – általános jelleggel, illetve a cselek-
vőképességet korlátozó ítéletben meghatározott
ügyekben – a gondnokság alá helyezett személy
vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A
gondnok indokolt esetben a gondnokság alá helye-
zett gondozását is ellátja [Ptk. 20.§].
A gondnokolt vagyonáról, felhasználásáról, külön
rendelkezik a törvény.
A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt jólé-
tét kell szolgálnia. A gondnok a vagyon kezeléséről
évente köteles számadást adni a gyámhatóságnak.
Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója
és a gondnokolt vagyoni viszonyai rendes szám-
adást nem tesznek szükségessé, a gyámhatóság
egyszerűsített számadást is engedélyezhet.
A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem
köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nin-
csen vagyona és a munkaviszonyból származó jö-
összege nem haladja meg a külön jogszabályban
meghatározott mértéket [Ptk. 20/D.§ (1)-(2)].
A gondnokság alá helyezés
megszüntetése, illetve módosítása
A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíró-
ság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem
áll fenn.
A gondnokság alá helyezés megszüntetésén kívül
kérhető:

– a cselekvőképességet korlátozó gondnokság ese-
tén az ügycsoportok módosítása;
– kérhető a gondnokság fajtájának megváltoztatá-
sa: cselekvőképeséget korlátozó gondnokság alól
kizáró gondnokság alá; illetve kizáró gondokság
alól cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá
helyezés módosítása [Ptk. 21.§].
I. 2. Az új polgári törvénykönyv
sza­­bályai
A 2006. évi a Fogyatékossággal élő személyek joga-
iról szóló ENSZ egyezményből fakadó nemzetközi
kötelezettségeknek eleget téve a Ptk tartalmaz új
szabályokat a cselekvőképesség vonatkozásában.
Ismertetjük a lényeges változásokat, ahol viszont
nem változott a szabályozás vagy a jelenleg hatá-
lyos Ptk-hoz hasonló rendelkezéseket tartalmaz a
tervezet, arra csak utalunk.
Az ENSZ egyezmény 12. cikkének 2. és 3. pontja
alapján a fogyatékossággal élő személyeket az élet
minden területén másokkal azonos alapon megille­
ti a jog-, illetőleg cselekvőképesség, továbbá a kon-
vencióban részes államok meghozzák a szükséges
intézkedéseket, hogy a fogyatékossággal élő sze-
mélyek cselekvőképességének gyakorlásához eset-
legesen szükséges segítség hozzáférhetővé váljon.
A módosított Ptk. a főszabályon nem változtat:
cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképessé-
gét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki.
Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést, vagy
tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet
korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat
semmis. [Ptk.-tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, I.
fejezet 2:8§].
2. 1. A nagykorú személy döntés-
hozatalának elősegítése
[Ptk tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:15.§]
Fontos változás, hogy megszűnik a cselekvőképes­
séget kizáró gondnokság alá helyezés. A fokoza-
tosság jegyében a törvény három jogintézménnyel
segíti elő a nagykorú személy jogainak védelmét,
Gondnokság, házasság, választójog
Vannak olyan szabályok, amelyeket minden
embernek be kell tartani.
Ezeket a szabályokat törvényeknek hívjuk.
Az állam időnként új törvényeket hoz.
Azokat a törvényeket, amelyeket most
fogsz olvasni, még nem alkalmazzák a
bíróságokon.
Ezek a törvények az autista személyeket is
érintik.
Ez az új törvény megváltoztatja a
gondnoksággal kapcsolatos szabályokat.
A törvény megszünteti a kizáró
gondnokságot.
A kizáró gondnokság esetén az autista
személy semmiben nem dönthet önállóan.
Döntéseihez új módon kaphat segítséget az
autista személy.
Az autista személy elmondja egy ügyvédnek,
hogy mit szeretne.
Az ügyvéd leírja, hogy mit szeretne az
autista személy.
Ezt az írást hívják előzetes
jognyilatkozatnak.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban
megmondhatja, hogy kik segítsenek neki
dönteni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban
megmondhatja, hogy kik ne segítsenek neki
dönteni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban
megmondhatja, hogy szeretne intézménybe
költözni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban
megmondhatja, hogy nem szeretne
intézménybe költözni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban
megmondhatja, hogy mit szeretne csinálni
a pénzével, vagy mit szeretne csinálni a
lakásával. 27
Gondnokság, házasság, választójog
A bíróság elolvassa az autista személy
jognyilatkozatát.
A bíróság kijelöl egy embert, hogy segítsen
az autista személynek.
A bíróság az autista személy kérésére több
személyt is kijelölhet arra, hogy az autista
személynek segítsen.
A segítésre kijelölt személy a támogató.
A támogató segít dönteni az autista
személynek.
A támogató és az autista személy közösen
beszélik meg, hogy mi a legjobb döntés.
A törvény ezt hívja támogatott
döntéshozatalnak.
Támogató nem lehet az a személy, akinek
mások segítenek a döntésekben.
Támogató nem lehet olyan személy, aki
gondnokság alatt van.
Az új törvény a korlátozó gondnoksággal
kapcsolatban is változik.
Korlátozó gondnokságnak hívják azt, amikor
az autista személynek, csak a nehezebb
problémáknál segít dönteni a gondnoka.
Az új törvény azt mondja, hogy senkit nem
lehet gondnokság alá helyezni csak azért,
mert nehezen értik meg, amit mondani
szeretne.
Az autista személyt gyakran nehezen értik
meg.
A gondnok köteles mindent megtenni azért,
hogy megértse, mit akar az autista személy.
Az új törvény kimondja, hogy egy gondnok
nem segíthet 20-nál több autista személynek
vagy fogyatékos személynek.
28
károsodástól való megóvását, belátási képessége
csökkenése vagy hiánya esetén. Ezek a következők:
• előzetes jognyilatkozat
• támogatott döntéshozatal
• cselekvőképességet korlátozó gondnokság
Ezek a jogintézmények együttesen is alkalmazhatók.
2. 1. 1 Az előzetes jognyilatkozat
[Ptk.-tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:16.§–2:17.§]
A nagykorú személy – cselekvőképességének jö-
vőbeli korlátozása, vagy ennek hiányában is belá-
tási képessége csökkenése esetére – közokiratban,
ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a
gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilat-
kozatot tehet vagyoni és egyes személyi viszonyai
rendezése érdekében, amelyben különösen a kö-
vetkezőkről rendelkezhet:
a) meghatározhatja azt az egy vagy több sze-
mélyt, aki támogatást nyújthat döntései megho-
zatalához,
b) kizárhat egyes személyeket a támogató sze-
mélyek és a gondnokok köréből,
c) kezdeményezheti vagy megtilthatja bentlaká-
sos szociális intézményben történő elhelyezését,
d) gyámot nevezhet meg, vagy meghatározott
személyt a gyámként rendelhető személyek kö-
réből kizárhat,
e) meghatalmazást adhat vagyoni ügyeinek ke-
zelésére,
f) rendelkezhet ingó vagy ingatlan vagyontár-
gyai, jövedelme kezelésének módjáról.
Az előzetes jognyilatkozat érvényességének felté-
tele annak nyilvántartásba vétele.
A törvénynek megfelelően létrejött előzetes jog-
nyilatkozat hatályba lépéséről a bíróság határozat-
ban rendelkezik.
Az előzetes jognyilatkozat tartalmát a bíróság a
támogatott döntéshozatal, valamint a cselekvőké-
pességet korlátozó gondnokság alkalmazása során
figyelembe veszi – néhány esetet kivéve.
Az előzetes jognyilatkozatban foglaltakat a nagy-
korú személy bármikor visszavonhatja vagy mó-
dosíthatja.

2. 1. 2 A támogatott döntéshozatal
[Ptk.-tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:18 §-2:21.§].
A bíróság a külön törvényben meghatározott el-
járásban, vagy a gondnokság alá helyezési eljárás
során hozott határozatával a valószínűsíthetően se-
gítségre szoruló cselekvőképes nagykorú személy-
nek, meghatározott ügyekben vagy ügycsoportok-
ban támogató személy vagy személyek (a további-
akban együtt: támogató) kinevezéséről határozhat,
kivéve azon ügyeket, ügycsoportokat, amelyekben
a cselekvőképesség korlátozása vált szükségessé.
A bíróság a támogató kinevezéséről, valamint azon
ügyekről és ügycsoportokról, amelyekben a támo-
gatott személy támogatásban részesül, a támogató
és a támogatott személy közokiratba, ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodása
vagy az érintetteknek a gyámhatóság előtt, vagy a
gondnokság alá helyezési eljárásban a bíróság előtt
személyesen tett közös, a bizalmi viszony fennál-
lását tanúsító nyilatkozata alapján határoz. Ha a
bíróság több támogató kinevezéséről határoz, egy-
azon ügycsoportra csak egy támogatót nevezhet
– kivéve, ha támogatott támogatóival eltérően nem
állapodott meg.
Nem lehet támogató:
a) aki maga is támogatott személy,
b) aki cselekvőképességet korlátozó gondnok-
ság alatt áll, vagy
c) aki a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya
alatt áll.
A támogató kinevezéséről szóló határozatot nyil-
vántartásba kell venni.
A támogató kinevezése nem eredményezi a támo-
gatott személy cselekvőképességének korlátozását.
Ha a támogatott személy a támogató részvétele és
a jognyilatkozat megtételéről való tudomása nél-
kül köt szerződést vagy tesz más jognyilatkozatot,
a támogató is jogosult a támogatott személy javára
eljárva a törvény szerinti megtámadási jog érvé-
nyesítésére.
A támogató kinevezését a bíróság vonhatja vissza.
Ezt a támogató vagy a támogatott személy is kez-
deményezheti.
Gondnokság, házasság, választójog
2.1.3 A cselekvőképességet korlátozó
gondnokság
[Ptk.-tervezet II. könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:22.§]
Korlátozottan cselekvőképes a nagykorú személy,
ha a bíróság ilyen hatállyal, meghatározott ügy-
ben vagy ügycsoportban gondnokság alá helyezi.
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a
bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, aki értel-
mi képessége, pszichés állapota vagy szenvedély-
betegsége miatt, valamint az ebből eredő, a társa-
dalmi részvételt akadályozó egyéb körülmények
hatására a vagyoni vagy egyes személyi ügyeiben
önállóan vagy segítséggel eljárni és döntéseket
hozni nem képes, és a cselekvőképesség korláto-
zásának elmaradása károsodás veszélyét idézné
elő.1 A cselekvőképesség korlátozására irányuló
határozatnak összetett – így orvosi, gyógypedagó-
giai és pszichológiai vizsgálatot is magában foglaló
– szakértői véleményen kell alapulnia.
Nem lehet a cselekvőképesség korlátozásának oka
a személy kommunikációjának a módja.
A cselekvőképességében korlátozott személy – a
választójog kivételével – cselekvőképes mindazon
ügyekben vagy ügycsoportokban, amelyekre néz-
ve a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
A korlátozottan cselekvőképes személy jognyi-
latkozatára vonatkozó általános szabályok
[Ptk.-tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:23.§]
A hatályos szabályokkal azonosan a gondnokság
alá helyezett korlátozottan cselekvőképes személy
jognyilatkozata a bíróság ítéletében meghatározott
ügyek, ügycsoportok tekintetében, a gondnok elő-
zetes beleegyezése, valamint utólagos jóváhagyása
esetén érvényes. A gondnok és gondnokolt közötti
vita esetén továbbra is a gyámhatóság dönt, de a
tervezet előírja a gondnokolt személyes, az aka-
dálymentes kommunikáció elvein alapuló meg-
hallgatását.
Bizonyos esetekben eljárhat a gondnok a gondno-
kolt helyett és nevében, de eljárását a gyámhatóság
elbírálja.
1 A meghatározás pontosabb körülírása jól mutatja, hogy a cselek-
vőképességet korlátozó gondnokság intézményét a törvény végső
eszközként szabályozza.
29
Gondnokság, házasság, választójog
A kommunikációra képtelen korlátozottan cse-
lekvőképes személy jognyilatkozatára irányadó
szabályok
[Ptk.-tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:24.§]
Kivételesen azon ügyben vagy ügycsoportban,
amellyel kapcsolatban a gondnokolt nem képes
kommunikációra, a bíróság feljogosíthatja a gond-
nokot, hogy a gondnokolt helyett és nevében eljár-
jon azt követően, hogy
a) a gondnok bizonyítható módon, a fogyatékos
személyekkel való kommunikáció terén járatos
szakember segítségével kísérletet tett a gondno-
kolt véleményének kikérésére és ez a kísérlet
nem vezetett eredményre,
b) összetett szakértői vizsgálaton alapuló véle-
mény alátámasztotta, hogy a gondnok a gond-
nokolttal az adott üggyel vagy ügycsoporttal
kapcsolatban nem képes kommunikálni.
A korlátozottan cselekvőképes személy önálló
jognyilatkozatai
[Ptk tervezet II könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:25.§]
Ez a rész teljes mértékben megegyezik a jelenleg
hatályos szabályokkal.
Jóváhagyáshoz kötött jognyilatkozatok
[Ptk tervezet II könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:26.§]
A gyámhatóság jóváhagyásához kötött jognyi-
latkozatok a hatályos szabályokhoz hasonló kört
fednek le. A hatályos szabályokkal megegyező
feltételekkel kérheti a gondnokolt a gyámhatóság
jóváhagyását leszármazója önálló háztartásának
alapításához, más fontos cél eléréséhez; valamint
az általa történő ajándékozáshoz, jogokról ellenér-
ték nélkül történő lemondásához, közcélra történő
felajánlást tartalmazó jognyilatkozatához.
Törvényben meghatározott egyes egészségügyi és
személyállapoti tárgyú ügycsoportokkal kapcso-
latos jognyilatkozatok érvényességéhez a külön
törvényben meghatározott szervezet, testület jóvá-
hagyására van szükség.
2. 2. Belátási képesség hiánya
[Ptk tervezet II könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:40.§]
Semmis azon személy jognyilatkozata, aki a jog-
nyilatkozat megtételekor olyan állapotban van,
30
hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége
átmenetileg hiányzik.
A végintézkedés kivételével mégsem lehet sem-
misnek tekinteni a fenti személy jognyilatkozatát,
ha tartalmából és körülményeiből arra lehet követ-
keztetni, hogy a jognyilatkozat megtétele egyéb-
ként is indokolt lett volna.
2. 3. A gondnokrendelésre,
a gond­nok jogaira és
kötelezettsé­gére, valamint
a gondnokság meg­­szűnésére
irányadó szabályok
2. 3. 1. A gondnokság alá helyezés,
a gondnokrendelés
[Ptk tervezet II könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:31.§-2.34.§]
A gondnokság alá helyezés iránti eljárás megindí-
tására vonatkozó szabályok nem változnak. A bí-
róság a gondnokság alá helyezési eljárás során az
eljárásban részt vevők számára – az akadálymentes
kommunikáció szabályainak megfelelő módon – tá-
jékoztatást ad a támogatott döntéshozatal jogintéz-
ményéről, annak alkalmazhatósága feltételeiről is.
A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá
helyezett személy részére – az eljárást kezdemé-
nyező személy vagy a gyámhatóság javaslatára – a
bíróság rendel gondnokot2 a gondnokság alá helye-
zést elrendelő határozatában.
A gondnok személyére vonatkozóan, a helyettes
és többes gondnokrendelésre szintén a korábbi-
akhoz hasonló szabályokat tartalmaz a tervezet.
Rendelkezik azonban arról, hogy a hivatásos gond-
nok egyidejűleg legfeljebb húsz gondnokság alatt
álló nagykorú személy számára láthat el gondnoki
feladatokat.
2. 3. 2 A gondnok tevékenysége
[Ptk tervezet II könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:35.§-2.37.§]
A gondnok továbbra is a gondnokság alá helyezett
személy vagyonának kezelője és törvényes képvi-
2 Fontos változás, gyámhatóság helyett a bíróság rendeli ki a gond-
nokot.
 Gondnokság, házasság, választójog
selője, ha a bíróság a gondnokolt cselekvőképessé- Felhasznált jogszabályok:
gét a vagyonáról való rendelkezésben korlátozta. • 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről (a továb-
A gondnok indokolt esetben – vállalása esetén – a biakban: Ptk.)
gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja. A Ptk. Complex Kommentár
gondnokolt halála esetén a gondnok kötelezettsé- • 2008. évi …. törvény a Polgári Törvénykönyvről, T/5949.
ge az elhunyt végtisztességének megadásáról való számú törvényjavaslat (a továbbiakban: Ptk. tervezet
gondoskodás is. • 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (a továb-
Ha a gondnok álláspontja szerint a gondnokolt je- biakban: Pp.)
lenlegi vagy korábbi utasításai ellentétesek a gond-
nokolt érdekeivel, kérheti a gyámhatóságot, hogy
mentse fel a gondnokolt véleményének figyelem- II. HÁZASSÁG
bevételének kötelezettsége alól. Ha a gondnokolt
úgy véli, hogy a gondnok nem veszi figyelembe vé-
leményét, kérheti a gyámhatóságot, hogy kötelezze Van egy nagy szervezet, amelynek sok
a gondnokot utasításai követésére. ország a tagja.
A gondnok tevékenységének felügyeletét továbbra
Ezt a szervezetet az Egyesült Nemzetek
is a gyámhatóság látja el, a vagyonkezelésről szóló
számadás szabályai sem változnak.
Szervezetének hívják, de mindenki csak így
emlegeti: ENSZ.
Magyarország is tagja az ENSZ-nek.
2. 3. 3 A gondnokrendelés indokoltsá- Az ENSZ országainak szakemberei sokat
gának felülvizsgálata, a gondnokság tanácskoztak a fogyatékos emberekkel
megszűnése
[Ptk tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:38.§-2.39.§]
kapcsolatban.
Amiben egyetértettek, azt írásban lefektették.
A bíróság nemcsak a cselekvőképesség korláto- Ezt az írást úgy hívják: egyezmény.
zását kimondó ítéletben, de a hivatásos támogató Ebben az egyezményben az áll:
rendeléséről szóló határozatban is rendelkezik a – az autista személynek és a fogyatékos
kötelező felülvizsgálat megindításának időpont-
személynek joga van házasságot kötni, ha
járól, amely továbbra sem lehet az ítélet jogerőre
emelkedésétől számított 5 évnél későbbi időpont.
nem túl fiatalok hozzá.
Továbbra is a gyámhatóság indítja meg az eljárást. – az autista személynek és a fogyatékos
A gondnokság alá helyezés megszüntetése, módo- személynek joga van eldönteni, hogy akar-e
sítása, fenntartása iránt a hatályos szabályok sze- gyereket.
rinti személyi kör nyújthat be kérelmet.
– az autista személynek és a fogyatékos
A gondnokság, gondnoki tisztség megszűnik, illet-
személynek joga van megismerni az
ve a bíróság a gondnokot tisztségéből felmenti, ha
a) a gondnokolt meghalt információkat arról, hogy hogyan születhet
b) a gondnok a felmentését kéri, gyereke.
c) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a
gondnok kirendelésének is akadályát jelentette Magyarország vállalta, hogy betartja az
volna,
ENSZ egyezményben foglaltakat.
d) a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti,
vagy olyan cselekményt követ el, olyan maga- Magyarországon a kizáró gondnokság alatt
tartást tanúsít, amellyel a gondnokolt érdekeit élő személy nem köthet házasságot.
súlyosan sérti vagy veszélyezteti, vagy Magyarországon meg kell változtatni a
e) a gondnok meghal. törvényt.
31
Gondnokság, házasság, választójog
A 2006. évi Fogyatékossággal élő személyek jogai-
ról szóló ENSZ egyezményből eredő kötelességek:
A konvenció 23. cikke alapján a részes államok
minden szükséges és hatékony intézkedést meg-
tesznek a fogyatékossággal élő személyekkel
szembeni hátrányos megkülönböztetés megszün-
tetéséért a házasság, a család, a szülői szerep és a
rokoni kapcsolatok terén, másokkal azonos alapon,
az alábbiak biztosítása céljából:
a) a házasság kötésére alkalmas korú fogyaté-
kossággal élő személyeknek a házasságkötéshez
és családalapításhoz való jogának elismerése a
házasságot kötni szándékozó felek szabad és tel-
jes egyetértése alapján;
b) a fogyatékossággal élő személyek jogának
elismerése, hogy szabadon és felelősségteljesen
dönthessenek gyermekeik számát és korkü-
lönbségét illetően, hogy hozzáféréssel bírjanak
az életkornak megfelelő információkhoz, a rep-
roduktív és családtervezési oktatás elismerést
nyerjen, valamint, hogy biztosítsák számukra e
jogok gyakorlását lehetővé tevő eszközöket;
c) a fogyatékossággal élő személyek, beleértve
a gyermekeket is, termékenységének másokkal
azonos alapon történő fenntartása.
A hazai szabályozás
A konvencióból fakadó kötelezettség ellenére a há-
zasságról, a családról és a gyámságról szóló 1959.
évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 9.§-a alap-
ján érvénytelen annak a házassága, aki a házasság
megkötésekor cselekvőképességet kizáró gond-
nokság alatt állott.
Érvénytelen annak házassága, aki a házasság meg-
kötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában
volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem
állott.
A házasság érvényessé válik, ha az a házastárs,
akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvő-
képessé válása után a házasságot fennállása alatt
helybenhagyja. [Csjt. 11.§]
A házasság érvénytelenítése iránt a pert a jogo-
sultnak személyesen kell megindítania. Törvényes
32
képviselőjének hozzájárulásával maga indíthat
pert a korlátozottan cselekvőképes jogosult is; ha a
jogosult a házastárs, a törvényes képviselő hozzá-
járulására nincs szükség. Ha a jogosult a cselekvő-
képességet kizáró gondnokság alatt áll, a pert ne-
vében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes
képviselője indíthatja meg. [Csjt. 16.§]
III. VÁLASZTÓJOG
Magyarországon az ország ügyeiben
emberek egy csoportja dönt.
Őket képviselőknek hívják.
Amikor a képviselők összegyűlnek, hogy
döntsenek, azt országgyűlésnek hívják.
Az országgyűlést parlamentnek is szokták
hívni.
Az országgyűlésben 386 képviselő dönt.
A képviselőket az emberek választják meg.
Amikor a képviselőket megválasztják, azt
választásnak nevezik.
Amikor az emberek választani mennek,
megszavazzák, hogy ki legyen az ő
képviselőjük az országgyűlésben.
Nem mindenki választhat.
Nem választhat képviselőt az a személy, aki
még nincs 18 éves.
Nem választhat képviselőt az a személy, aki
gondnokság alatt áll.
Az autista személy és a fogyatékos személy
akkor vehet részt a választáson, ha nem áll
gondnokság alatt.
Ha a támogatott döntéshozatalt bevezetik
Magyarországon, akkor a fogyatékos és az
autista személyek közül sokan szavazhatnak.
 Gondnokság, házasság, választójog
Van-e az autista felnőtteknek
választójoga?

Az Alkotmány 70.§ (5) bekezdése alapján nincs

választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján
cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gond-
nokság hatálya alatt áll. Az ilyen személy tehát
nem vehet részt az országgyűlési képviselők vá-
lasztásán, a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásán, az európai parlamenti
választáson, valamint az országos és helyi népsza-
vazásban és népi kezdeményezésben.

Az új Ptk. a fenti helyzeten a cselekvőképességet

kizáró gondnokság megszüntetésével változtatna,
és a támogatott döntéshozatal intézményének be-
vezetésével elősegítené, hogy az autista felnőttek is
megfelelően gyakorolhassák választójogukat.

Újsághír:
Egy gondnokság alá helyezett magyar állampolgár
pert indított hazánk ellen 2006. szeptember 1-jén
az Emberi Jogok Európai Bíróságán: választójogá-
nak alkotmányos korlátozása ellen kért döntést.
Az ügyben még nem született határozat.

33
34
 Ápolási Díj,
szociális szolgáltatások
I. Ápolási díj
II. Szociális szolgáltatások
II. 1. Szociális alapszolgáltatások
II. 2. Szakosított ellátások
II. 3. Intézményi jogviszony
II. 4. A személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézményekben ellátottak jogai [Sztv. 94/E.§]
II. 5. Egyes intézményekre vonatkozó külön ren-
delkezések
II. 6. Térítési díj [Sztv. 114–119/B §]
I. ÁPOLÁSI DÍJ
Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról [40–44. §.] rendelkezik arról,
hogy kik kaphatnak ápolási díjat.
Az ápolási díj jövedelmet pótló, illetve kiegészítő
támogatás a tartósan gondozásra, ápolásra szoruló
személyt ellátó hozzátartozó részére.
Az ápolási díj havi bruttó összege az öregségi nyug-
díj mindenkori legkisebb összegének
a) 100%-a, ha az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy
18 év alatti, tartósan beteg személy
b) 130%-a, ha az ápolt fokozott ápolást igénylő
súlyosan fogyatékos személy
c) legalább 80%-a, ha a hozzátartozó végzi a 18.
életévét betöltött tartósan beteg személy ápolá-
sát, gondozását (a települési önkormányzat kép-
viselő-testülete, az önkormányzat rendeletében
meghatározott feltételek fennállása esetén álla-
píthatja meg).
Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások
személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) a lakáson belül – segédeszköz igénybevéte-
lével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében
az a)-tól e) pontokban foglaltak közül legalább
három egyidejűleg fennáll.
A fenti feltételek fennállásáról a települési önkor-
mányzat jegyzője dönt az ápolt személy tartózko-
dási helye szerinti illetékes módszertani intézmény
szakvéleménye alapján. Az ápolási díjban része-
sülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék (9,5%)
fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az
ápolási díj folyósításának időtartamára a társada-
lombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára
jutó járulék fizetésére kötelezett. Az ápolási díj idő-
tartama szolgálati időnek minősül.
Jogosult az ápolási díjra az a nagykorú hozzátar-
tozó – a jegyes kivételével – akkor, ha állandó és
tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozá-
sát, ápolását végzi.
Az autista gyermek súlyos fogyatékos személy, így
a hozzátartozó jogosult az ápolási díjra.
Megállapítható az ápolási díj akkor is, ha az ápolt:
a) közoktatási intézményben tanul, és az ott el-
töltött idő a kötelező tanórai foglalkozások idő-
tartamát nem haladja meg, vagy
35
Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
b) napi öt órát meg nem haladóan óvodai vagy
nappali ellátást nyújtó szociális intézményi ellá-
tást vesz igénybe, vagy
c) felsőoktatási intézmény nappali tagozatos
hallgatója és a felsőoktatási intézmény látogatá-
si kötelezettségének időtartama átlagosan az öt
órát nem haladja meg, vagy
d) ha az óvoda, a közoktatási, illetve felsőoktatá-
si intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást
nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak
az ápolást végző személy rendszeres közremű-
ködésével valósítható meg.
Az ápolási díjra vonatkozó igényt a területileg il-
letékes települési önkormányzat szociális ügyek-
kel foglalkozó osztályán/irodáján kell benyújtani.
(A kérelemhez szükséges formanyomtatványok
itt szerezhetők be.) A kérelemhez csatolni kell: a
háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan
fogyatékos vagy tartósan beteg és arra vonatkozó
szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós
gondozásra szorul.
Az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama
alatt munkát vállalhat a következők szerint: nem
otthon végzett munka esetében maximum napi
négy órát, otthon végzett munka esetében az idő-
tartam nincs behatárolva.
Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó akkor, ha
a) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak
összege meghaladja az ápolási díj összegét, né-
hány kivételtől eltekintve
b) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási
intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója
c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje –
a napi négy órát meghaladja (az otthon történő
munkavégzés kivételével).
Az ápolási díjra való jogosultság továbbra is fenn-
áll, ha az ápolási díjban részesülő személy részére
saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak
meg (ide tartozik a rokkantsági nyugdíj, az öreg-
ségi nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és a
rehabilitációs járadék), feltéve, hogy az ápolási dí-
jat a nyugdíj megállapításának időpontjában több
mint 10 éve folyósítják.
36
A jogosultsági feltételeket a helyi önkormányza-
tok szabályozzák, így azok településenként jelen-
tősen eltérhetnek. Az ügyfél az első fokú határo-
zat ellen fellebbezhet.
II. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
A Szociális törvény (Sztv.) az állam, valamint az
önkormányzatok feladataként határozza meg a
szociálisan rászorultak részére a személyes gon-
doskodást nyújtó ellátás biztosítását. A személyes
gondoskodás magában foglalja
• a szociális alapszolgáltatásokat
• a szakosított ellátásokat [Sztv. 56.§]
Az alapszolgáltatások megszervezésével a települé-
si önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rá-
szorulóknak, akik saját otthonukban élnek. [Sztv.
59.§ (1)]. A szociális rászorultságot a jelzőrendsze-
res házi segítségnyújtás és a támogató szolgáltatás
esetén vizsgálni kell [Sztv. 59/A.§ (1)].
Ha életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szo-
ciális helyzetük miatt a rászorult személyekről az
alapszolgáltatások keretében nem lehet gondos-
kodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetük-
nek megfelelő szakosított ellátási formában kell
gondozni [Sztv. 66.§ (1)].
A továbbiakban csak az autista személyeket érintő
szolgáltatásokat mutatjuk be.
II. 1. Szociális alapszolgáltatások
Étkeztetés [Sztv. 62.§]
Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rá-
szorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étke-
zéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve
eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleg-
gel nem képesek biztosítani, különösen fogyaté-
kosságuk miatt.
A jogosultsági feltételek részletes szabályait a tele-
pülési önkormányzat rendeletben határozza meg.
A jogosultság a jövedelmi helyzettől független.

Házi segítségnyújtás [Sztv. 63.§]
Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást
igénybe vevő személynek saját lakókörnyezetében
kell biztosítani az önálló életvitel fenntartásához
szükséges ellátást.
A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok el-
végzését,
Az idős embereknek, a fogyatékos
embereknek, az autista embereknek gyakran
segítségre van szükségük otthon is.
Segítségre lehet szükségük, mert
– nem tudják egyedül elkészíteni az ebédet,
– nem tudnak bevásárolni,
– nem tudnak egyedül megfürdeni.
Az önkormányzat segít ezekben a
feladatokban.
Az önkormányzat dolgozói a település ügyeit
intézik.
A segítséget kérő személynek jelezni kell az
önkormányzatnak, hogy milyen segítségre
van szüksége.
– Lehet az önkormányzattól segítséget kérni
abban, hogy adjanak ebédet.
– Lehet az önkormányzattól segítséget kérni
abban, hogy bevásároljanak.
– Lehet az önkormányzattól segítséget kérni
abban, hogy kitakarítsanak.
– Lehet az önkormányzattól segítséget kérni
a fürdéshez.
– Lehet az önkormányzattól segítséget kérni
az utazáshoz.
– Lehet az önkormányzattól kérni otthonra
egy jelzőcsengőt, amellyel segítséget lehet
hívni.
– Az önkormányzat szervezhet napközit,
ahova minden nap el lehet menni.
– A napköziben lehet ebédelni.
– A napköziben sokféle program van.
A segítségért fizetni kell.
Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott
és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek
megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek megelőzésében, illetve
azok elhárításában való segítségnyújtást.
A segítséget a szakvéleményben meghatározott
napi gondozási szükségletnek megfelelő időtar-
tamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújta-
ni. Ha ennél több időre lenne szükség, akkor az
intézményvezető tájékoztatja az igénylőt a bent-
lakásos intézményi ellátás lehetőségéről.
A települési önkormányzat feladata a házi segít-
ségnyújtást igénylő személyek ellátásáról gon-
doskodni.
Családsegítés [Sztv. 64.§]
A családsegítés ugyan a krízishelyzetek megaka-
dályozását, megszüntetését célozza, de ennek szel-
lemében a törvény megfogalmazza, hogy az ellátás
keretében a fogyatékossággal élő személyeknek
tanácsadást kell biztosítani.
A veszélyeztetettség és krízishelyzet feltárására
jelzőrendszer működik.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás [Sztv. 65.§]
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját ottho-
nukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyze-
tük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfe-
lelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos
személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az
önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízis-
helyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
A fogyatékos személyek részére nyújtott jelzőrend-
szeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik
a támogató szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybe-
vétele szempontjából szociálisan rászorult többek
között:
• az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszi-
chiátriai beteg személy, vagy
• a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti,
illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai be-
teg személy, ha egészségi állapota indokolja a szol-
gáltatás folyamatos biztosítását.
A 2010-es költségvetésben nem szerepel ennek a
támogási formának a finanszírozása.
37
Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
Támogató szolgáltatás
L. a Támogató szolgálatok című fejezetben.
Nappali ellátás [Sztv. 65/F.§]
A nappali ellátás hajléktalan személyek és többek
között elsősorban a saját otthonukban élő harma-
dik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben
képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre
szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részé-
re biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra,
társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai
szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint
megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.
Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan
fogyatékos személyek részére is biztosítható, aki-
nek szülője vagy más hozzátartozója gyermekgon-
dozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban
vagy ápolási díjban részesül.
II. 2. Szakosított ellátások
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
[Sztv. 67–71/B.§] riai beteget vagy fogyatékos személyt – ideértve az
Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyama-
tos segítséggel képes személyek napi legalább há-
romszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal,
illetve textíliával való ellátásáról, mentális gon-
dozásáról, a külön jogszabályban meghatározott
egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a
továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gon-
dozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, fel-
téve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek ott-
hona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedély-
betegek otthona, a fogyatékos személyek otthona,
valamint a hajléktalanok otthona.
A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos
személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére,
foglalkoztatására, valamint gondozására csak in-
tézményi keretek között van lehetőség.
A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátá-
sát úgy kell megszervezni, hogy számára az állapo-
tának megfelelő önállóság, döntési lehetőség bizto-
sított legyen. A fogyatékos személy részére bizto-
sítani kell a fogyatékosságának megfelelő, szinten
tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, továbbá
38
sport- és szabadidős tevékenység végzését is.
A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten
rehabilitációs részleg is működtethető.
Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, be-
tegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról
gondoskodni nem képes személy is ellátható, ha
ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó in-
tézményben nem biztosítható.
Rehabilitációs intézmény [Sztv. 72–74/A §]
A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak
a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássé-
rült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akik-
nek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs
célú foglalkoztatása csak intézményi keretek kö-
zött valósítható meg. Az intézmény előkészíti az
ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő
visszatérését, valamint megszervezi az intézményi
ellátás megszűnését követő utógondozást.
Lakóotthon [Sztv. 85/A §]
A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogsza-
bályban meghatározott esetben tizennégy pszichiát-
autista személyeket is –, illetőleg szenvedélybeteget
befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő
részére életkorának, egészségi állapotának és önel-
látása mértékének megfelelő ellátást biztosít.
A lakóotthonok egyik típusa a fogyatékos szemé-
lyek lakóotthona, amely rehabilitációs vagy ápoló-
gondozó célú lakóotthon lehet.
Rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy
helyezhető el:
a) aki intézményi elhelyezés során felülvizsgá-
latban részt vett, és a vizsgálat alapján felvétele
indokolt
b) akinek a képességei fejlesztése és rehabilitáci-
ója a családjában nem oldható meg;
c) az a)-b) pontban meghatározottakon túl önel-
látásra legalább részben képes;
d) lakóotthonba kerülése időpontjában a tizen-
hatodik életévét már betöltötte, de a reá irány-
adó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el.
A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú la-
kóotthonába
a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától füg-

getlenül elhelyezhető fogyatékos személy, figye-
lemmel az előző bekezdés b)-d) pontjában megha-
tározott rendelkezésekre. A nagykorú fogyatékos
személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú
lakóotthonában történő elhelyezésének feltétele a
benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával
lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.
Akinek nagyon sok segítség kell, az
intézménybe költözhet.
Az autista személy az intézményben alhat.
Az autista személy az intézményben
étkezhet
Az autista személy az intézményben
dolgozhat.
Az autista személy az intézményben töltheti
a szabadidejét.
Az ilyen intézménynek különböző neve
lehet:
– lehet fogyatékos személyek otthona
– lehet rehabilitációs intézmény
– lehet lakóotthon
– lehet átmeneti intézmény.
Az autista személy elköltözhet lakóotthonba.
A lakóotthonban 8-12 ember lakik együtt.
A lakóotthonban segítők segítenek.
Az autista személy elköltözhet rehabilitációs
otthonba.
A rehabilitációs otthonban azt tanítják meg,
hogy hogyan lehet önállóan élni.
A rehabilitációs otthonban segítők segítenek.
Az autista személy elköltözhet átmeneti
otthonba.
Az átmeneti otthonban csak egy évig lehet
maradni.
Az átmeneti otthonban is segítők
segítenek.
Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak
teljes körű ellátást biztosít.
A lakóotthoni ellátást igénybe vevő legfeljebb har-
minc napot az intézményben tölthet, hogy megis-
merje a lakóotthonban élőket és a lakóotthoni élet-
körülményeket [9/1999. SzCsM rend. 17.§].
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
[Sztv. 80-85.§§]
Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények több-
sége ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtar-
tamra teljes körű ellátást biztosítanak.
Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények egyik
típusa a fogyatékos személyek gondozóháza, ahol
azok helyezhetők el, akiknek ellátása a családjuk-
ban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a
család tehermentesítése teszi indokolttá.
A személyes gondoskodás megszervezésére
köteles szervek [Sztv. 86.§]
A települési önkormányzat – lakosságszámtól füg-
getlenül – köteles biztosítani az étkeztetést, a házi
segítségnyújtást, valamint a többi szociális szolgál-
tatáshoz való hozzáférést.
A kétezer főnél több állandó lakossal rendelkező
települési önkormányzat a családsegítést, a három-
ezer főnél több állandó lakossal rendelkező tele-
pülési önkormányzat ezen felül az idősek nappali
ellátását köteles megszervezni. Tízezer főnél több
állandó lakos esetén kötelező feladat még: a nap-
pali ellátás; az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás
pedig harmincezer fő állandó lakos felett kötelező.
II. 3. Intézményi jogviszony
Az intézményi jogviszony létrejötte
[Sztv. 93-94/D.§§]
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátá-
sok igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, il-
letve törvényes képviselője kérelmére, indítványá-
ra történik. Ha az ellátást igénylő személy cselek-
vőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője ter-
jeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy
a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének
beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság
a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan
terjesztheti elő.
39
Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, in-
tézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, in-
dítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása
szükséges.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intéz-
ményi jogviszony keletkezését:
a) a lakóhely szerint illetékes települési önkor-
mányzat képviselő-testületének határozata,
b) a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó
végzése,
c) a bírói ítélet,
d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyer-
mek esetében a gyámhivatal határozata,
e) az intézményvezető intézkedése,
f) az egyházi, illetve nem állami fenntartású in-
tézménnyel kötött megállapodás
alapozza meg.
Az állami fenntartású intézmény esetén a szemé-
lyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti
kérelemről többnyire az intézményvezető dönt. Az
elutasító döntés ellen az értesítés kézhezvételétől
számított nyolc napon belül a fenntartóhoz lehet
fordulni.
Ha az egyházi, illetve nem állami fenntartó a helyi
önkormányzattal, társulással vagy állami szervvel
ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés
hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatás-
ra irányuló kérelmet elutasítja, a közléstől számí-
tott nyolc napon belül az ellátási szerződést meg-
kötő helyi önkormányzathoz, társuláshoz, illetve
állami szervhez fordulhat.
Az intézménybe való beköltözéshez
az autista személynek, vagy a szüleinek
kérelmet kell írni az intézmény vezetőjének.
Az intézménybe való beköltözéshez orvosi
igazolást kell vinni.
Ezek után az intézményvezető meglátogatja
az autista személyt.
Az intézményvezető a látogatás után eldönti,
hogy beköltözhet-e az autista személy az
intézménybe.
40
Az intézményi jogviszony megszűnése
[Sztv. 100–104.§]
Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetésé-
ről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról
írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes kép-
viselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve
törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés
kézhezvételétől számított nyolc napon belül az in-
tézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben
az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig
biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság
jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat ala-
pozza meg, a jogviszony megszüntetésére az előző
rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell,
azonban a jogviszonyt a beutaló szerv határozata
szünteti meg.
Egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató,
intézmény esetén az intézményi jogviszony meg-
szűnik, ha a megállapodást az ellátott, illetve törvé-
nyes képviselője vagy a fenntartó felmondja.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló,
gondozó célú lakóotthon esetén a fenntartó a meg-
állapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a há-
zirendet súlyosan megsérti.
A felmondási idő, ha az egyházi és nem állami
fenntartású szolgáltató, valamint az ellátott közötti
megállapodás másként nem rendelkezik,
a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,
b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.
Ha a megállapodás felmondásának jogszerűségét
az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat
vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy,
illetőleg a fenntartó vitatja, kérheti a bíróságtól a
megállapodás jogellenes felmondásának megál-
lapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett
mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős
határozatot nem hoz.

II. 4. A személyes gondoskodást
nyújtó szociális intézményekben
ellátottak jogai [Sztv. 94/E.§]
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intéz-
ményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van
szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotá-
ra tekintettel a szociális intézmény által biztosított
Azokat az autista személyeket, akik az
intézményben laknak, lakóknak nevezzük.
Az intézményben, a házirendben írják le,
hogy mit szabad csinálni, és mit nem szabad
csinálni.
A házirendet mindenkinek be kell tartani.
Aki nem tartja be a házirendet, annak el kell
menni az intézményből.
Ha egy autista személynek problémája van,
akkor szólhat az intézmény vezetőjének.
A lakók időnként közösen beszélnek arról,
hogy mi történik az intézményben.
A lakók közös döntéseket hozhatnak.
A lakók a döntéseket elmondják az
intézmény vezetőjének.
Ha a lakók úgy érzik, hogy az intézmény
vezetője nem segít, akkor segítséget
kérhetnek mástól is.
Azt az embert, akitől a lakók segítséget
kérhetnek, úgy hívják, hogy ellátottjogi
képviselő.
Az intézmény vezetőjének az ellátott jogi
képviselő telefonszámát, nevét ki kell
függeszteni a falra, hogy mindenki lássa.
Az ellátottjogi képviselő telefonszámát meg
lehet nézni az interneten is, a
www.jogvedok.hu oldalon.
A lakók felhívhatják az ellátott jogi
képviselőt, és elmondhatják neki a
problémájukat.
Az ellátott jogi képviselő ilyenkor elmegy az
intézménybe és megpróbál segíteni.
Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei,
speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni
ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszol-
gáltatásban részesülőnek az igénybe vett ellátáshoz
kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általá-
nos vagy speciális jogokat is biztosítani kell.
A szociális szolgáltatások biztosítása során az
egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a
törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alap-
ján készült kormányrendeletben meghatározott
esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intéz-
mény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon
végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe
vevőket megillető alkotmányos jogok maradékta-
lan és teljes körű tiszteletben tartására, különös
figyelemmel
a) az élethez, emberi méltósághoz,
b) a testi épséghez,
c) a testi-lelki egészséghez
való jogra.
Az egyes szociális intézmények ellátását igénybe
vevő személynek, törvényes képviselőjének joga
van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kap-
csolatos információk megismerésére.
A fogyatékossággal élő ellátottak speciális jogai
[Sztv. 94/F.§]
A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése
érdekében figyelemmel kell lenni különösen
a) az akadálymentes környezet biztosítására,
b) az információkhoz, az ellátottat érintő legfon-
tosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására,
c) a képességek, készségek fejlesztésére, illetve
az állapotfenntartás vagy -javítás lehetőségei-
nek megteremtésére,
d) az önrendelkezés elvére, a fogyatékos sze-
mély életvitelével kapcsolatos döntéseinek tisz-
teletben tartására,
e) társadalmi integrációjukhoz való jogra, más
személyekkel történő kapcsolat létesítésére,
kapcsolattartásra, valamint intézmények, szol-
gáltatások igénybevételére, elérésére.
41
Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
Az intézményi ellátott igényérvényesítése
[Sztv 94/E.§ (13)-(14), 94/K.§]
Az ellátottjogi képviselő a személyes gondosko-
dást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító
intézményi elhelyezést igénybe vevőnek, illetve
a szolgáltatásban részesülőnek ad segítséget jogai
gyakorlásában.
Az intézményben élők panaszaikkal, kifogásaikkal
az ellátottjogi képviselőhöz fordulhatnak, aki meg-
keresése, illetve saját kezdeményezésére is se­gít az
ellátottaknak. Nevét elérhetőségt ki kell függeszte-
ni az intézményben.
Az ellátottjogi képviselők névsora, illetékességi
területük, valamint fogadó óráik megtalálhatók a
http://www.jogvédők.hu/ internetes oldalon.
Az ellátottak érdekvédelme [Sztv. 97–99/A §]
Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor
a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend
egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a
házirendet az intézményben jól látható helyen ki
kell függeszteni.
A bentlakásos intézmény fenntartója köteles meg-
határozni az intézményi jogviszonyban állók és az
ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum
(a továbbiakban: érdek-képviseleti fórum) megala-
kításának és tevékenységének szabályait.
A nappali ellátást nyújtó és a bentlakásos intéz-
ményekben az ellátottak ellátotti önkormányzatot
hozhatnak létre, amely ellátja az intézmény szerve-
zeti és működési szabályzatában, illetve házirend-
jében meghatározott feladatokat.
II. 5. Egyes intézményekre vonatkozó
külön rendelkezések
A bentlakásos szociális intézmény
[Sztv. 105-109.§§]
A jogosult, kérelmére, legfeljebb hat hónapra ideig-
lenesen is beutalható.
Ha az elhelyezés határozatlan időre szól vagy hatá-
rozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtar-
tam még nem telt el, akkor a más intézménybe tör-
ténő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője,
valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti.
42
Rehabilitációs célú intézmény, rehabilitációs célú
lakóotthon [Sztv. 112–113.§]
Rehabilitációs intézményben, illetve rehabilitációs
célú lakóotthonban az ellátás időtartama – a hatá-
rozatlan idejű elhelyezést kivéve – nem haladhatja
meg a három évet.
Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény rehabilitá-
ciós részlegére a rehabilitációs intézményre vonat-
kozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az ellátás időtartama egy alkalommal, legfeljebb
két évvel meghosszabbítható meghatározott felté-
telek esetén.
A rehabilitációs célú lakóotthonban az ellátott ha-
tározatlan időre is elhelyezhető, ha a rehabilitációs
alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat ered-
ménye szerint az ellátott az önálló életvitel kialakí-
tására várhatóan csak részben lesz képes.
A rehabilitációs intézményben és a rehabilitációs
célú lakóotthonban minden esetben biztosítani kell
a) a lakhatást,
b) a textíliával való ellátást, és
c) a mentális gondozást.
Az otthon elhagyása után az intézmény utógondo-
zást biztosít, mely a társadalmi életben való részvé-
tel, a munkavállalás és az önálló életvitel elősegíté-
se érdekében nyújtott szolgáltatás. Az utógondozás
időtartama nem haladhatja meg a két évet.
II. 6. Térítési díj [Sztv. 114–119/B §]
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szemé-
lyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat
kell fizetni.
Ki kötelezett a térítési díj megfizetésére?
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvé-
nyes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egye-
neságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke,
örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy
főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesí-
tése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj min-
denkori legkisebb összegének két és félszeresét
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
 Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
Az intézményekben a térítési díj összegét (a továb- Felhasznált jogszabályok:
biakban: személyi térítési díj) az intézményvezető • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális
konkrét összegben állapítja meg. ellátásokról (a továbbiakban: Sztv.)
Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térí- • 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást
tési díjat megfizető személy a személyi térítési díj nyújtó szociális ellátások igénybevételéről
összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy
elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől szá-
mított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
Egyházi vagy nem állami fenntartó által megálla-
pított személyi térítési díj vitatásánál, a bíróságtól
kérhető a térítési díj megállapítása.

A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjá-

nak megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendsze-
res havi jövedelmét,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a
jövedelemigazolásban meghatározott jövedel-
met kell figyelembe venni.

A bentlakásos intézményekben – kivéve a haj-

léktalan személyek átmeneti szállását és az éjjeli
menedékhelyet – a jövedelemmel nem rendelkező
16 év fölötti ellátottak részére személyes szükség-
leteik fedezésére az intézmény költőpénzt bizto-
sít. A bentlakásos intézményben az ellátott által
fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy
részére legalább költőpénz visszamaradjon.

Az, hogy az intézményben van fűtés, van

villany, van víz, van étkezés az pénzbe kerül
az államnak.
Az, hogy az intézményben segítők vannak,
az is pénzbe kerül az államnak.
Az intézményben lakóknak is fizetni kell
azért, hogy az intézményben lakhassanak.
Azt az összeget, amit az intézményben a
lakóknak fizetni kell, térítési díjnak hívják.
Az intézményben minden lakó kap pénzt,
amiből vásárolhat magának.
Azt a pénzt, amit az intézményben lakó
vásárlásra kap, költőpénznek hívják.

43
44
 EGYÉB TÁMOGATÁSOK
JOGOSULTSÁGOK
Fogyatékossági támogatás
Családi pótlék
Szociális járadékok
Személyi jövedelemadó-kedvezmény
Parkolási igazolvány
Közgyógyellátás
Gyógyászati segédeszközök
Utazási kedvezmények
Tankönyvtámogatás
Védendő fogyasztók
Kulturális kedvezmények
FOGYATÉKOSSÁGI
TÁMOGATÁS (Fot. 22.§. 23/F.§)
A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyaté-
kos személy részére az esélyegyenlőséget elősegí-
tő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A
támogatás célja, hogy anyagi segítséggel járuljon
hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő tár-
sadalmi hátrányok mérsékléséhez.
A fogyatékos és az autizmussal élő emberek
sokféle támogatást kaphatnak.
A támogatást azért kapják, hogy könnyebb
legyen az életük.
A támogatást azért kapják, hogy ők is
hasonló módon élhessenek, mint a többi
ember.
Ez a fejezet azokról a támogatásokról
szól, amelyek segítik a fogyatékos
emberek és az autizmussal élő emberek
életét.
Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöl-
tött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének
időpontjában Magyarországon élő magyar állam-
polgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású
személy, továbbá a magyar hatóság által menekült-
ként, illetve hontalanként elismert személy jogo-
sult. A jogszabály rögziti, hogy milyen mértékű fo-
gyatékosság megléte esetén kaphat fogyatékossági
támogatást:
• a látási fogyatékos
• a hallási fogyatékos
• az értelmi fogyatékos
• vagy az a személy, akinek állapota a személyiség
egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az au-
tonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy közép-
súlyosnak minősíthető
• a mozgásszervi fogyatékos
• a halmozottan fogyatékos: akinek az előzőekben
fölsorolt súlyos fogyatékosságok közül legalább
két fogyatékossága van és állapota tartósan vagy
véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem
képes, vagy mások állandó segítségére szorul.
A fogyatékossági támogatás megállapítása szem-
pontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül
tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag há-
rom évig fennáll [141/2000. korm.rend. 2.§ (1)].
45
 Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki
a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi élet-
Támogatások, Jogosultságok
ben való részvételéhez szükséges tevékenysége-
ket fogyatékossága miatt még a szükség szerinti
A fogyatékossági támogatás olyan
pénzösszeg, amit fogyatékos és autista
emberek minden hónapban megkaphatnak
az államtól.
A fogyatékossági támogatást az kaphatja, aki:
– súlyosan fogyatékos személy, és
– fogyatékossága legalább 3 éven keresztül
megvan, és
– elmúlt 18 éves, és
– Magyarországon él.
Az orvosok vizsgálják meg, hogy valaki
fogyatékos-e.
– Súlyosan fogyatékos az, aki vak, vagyis
nem lát, vagy az, aki csak alig lát.
– Súlyosan fogyatékos az, aki siket, vagyis
nem hall, vagy az, aki csak alig hall.
– Súlyosan fogyatékos az, aki mozgássérült,
vagyis kerekesszékben ül, vagy nem tud járni.
– Súlyosan fogyatékos az, aki súlyosan
értelmileg akadályozott, vagyis nagyon
nehezen érti meg a dolgokat.
– Súlyosan fogyatékos az, aki halmozottan
sérült, vagyis több fogyatékossága is van.
– Súlyosan fogyatékos lehet az autista
személy is.
A súlyosan fogyatékos ember a legtöbb
dologban segítséget igényel:
– a súlyosan fogyatékos ember gyakran nem
lakhat egyedül egy lakásban
– a súlyosan fogyatékos embernek gyakran
segíteni kell a közlekedésben
– a súlyosan fogyatékos ember gyakran nem
tud a pénzzel bánni.
46
segédeszköz igénybevételével sem képes más
személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyaté-
kossága miatt állandó felügyeletet, irányítást
igényel, mivel nem képes egyedül élni anélkül,
hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt
ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri,
így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálko-
dásra képtelen [141/2000. korm.rend. 2.§ (2)].
Fogyatékossági támogatásra nem jogosult
az a súlyosan fogyatékos személy, aki
a) vakok személyi járadékában,
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való
jogosultság, ha
a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem
jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja;
Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtar-
tamra távozik az Európai Unió tagállamának vagy
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapo-
dásban részes más államnak a területére, az ellátás
továbbra is megkapja.. A három hónapot meg nem
haladó tartózkodás esetén az ellátás folyósítása
szünetel.
A fogyatékossági támogatás mértéke a fogyaté-
kosság típusa szerint differenciált, autizmussal élő
személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 65%-a; ha az érintett sze-
mély önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik,
akkor 80%-a.
A fogyatékossági támogatás megállapítására irá-
nyuló kérelmet az Igénybejelentés fogyatékossági
támogatásra című nyomtatványon kell bejelenteni
a Magyar Államkincstár területileg illetékes igaz-
gatóságánál, a fővárosban a Magyar Államkincstár
(MÁK) Budapesti és Pest Megyei Regionális
Igaz­gatóságánál (a továbbiakban: Igazgatóság)
[141/2000. korm.rend. 4.§].
Az Igazgatóság honlapján megtalálhatók a regio-
nális igazgatóságok elérhetőségei.
 Az igénybejelentőhöz mellékelni kell
az igénylő háziorvosa, bentlakásos szociális intéz-
ményben élő esetén az intézmény orvosa által kiál-
lított, orvosi beutalók, valamint a fogyatékosságot
igazoló orvosi dokumentációt.
[141/2000. korm.rend. 9.§].
A fogyatékossági támogatás iránti igény érvénye-
sítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és
költségmentes.
Hogy ki kaphat fogyatékossági támogatást,
arról az orvosok döntenek.
Az autista személy is kaphat fogyatékossági
támogatást.
A fogyatékossági támogatás összege változó.
A fogyatékossági támogatás összege attól
függ, hogy mennyi az öregségi nyugdíj.
Az öregségi nyugdíjat sok év dolgozás után
az öreg emberek kapják az államtól.
A fogyatékossági támogatás igénylése
ingyenes.
A fogyatékossági támogatás igényléséhez
– ki kell tölteni egy kérelmet
– kell egy orvosi igazolás arról, hogy
súlyosan fogyatékos a kérelmező
– kell igazolást hozni a háziorvostól is
– be kell adni a kérelmet a Magyar
Államkincstár nevű hivatalhoz.
Lehet, hogy a kérelmezőt behívják újabb
orvosi vizsgálatra.
Aki megkapja a fogyatékossági támogatást:
– az kaphat utazási kedvezményt, vagyis
olcsóbban utazhat bárhová, és
– kaphat adókedvezményt, vagyis több pénzt
kap fizetéskor
– a súlyosan fogyatékos személy családja is
kaphat adókedvezményt.
Fogyatékossági támogatás megállapítása esetén a
jogosult kérelmére az Igazgatóság hatósági bizo-
Támogatások, Jogosultságok
nyítványt állít ki utazási kedvezmény igénybevé-
teléhez, illetve adókedvezmény megállapításához
[141/2000. korm.rend. 19.§].
A bentlakásos intézményben lakó súlyosan fogya-
tékos, cselekvőképtelen személy fogyatékossági
támogatását az intézmény kapja, melyet az intéz-
mény költségvetésétől elkülönítetten kell kezelni,
és biztosítani kell személyre szóló felhasználását.
*
Felhasznált jogszabályok:
• 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól
és esélyegyenlőségük biztosításáról (a továbbiakban: Fot.)
• 141/2000. (VIII. 9.) korm.rendelet a súlyos fogyatékosság
minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyaté-
kossági támogatás folyósításának szabályairól
CSALÁDI PÓTLÉK
E részben csak azokat a rendelkezéseket ismertet-
jük, amelyek a 18. életévüket betöltő autista sze-
mélyeket érintik. A családi pótlékra vonatkozó
igény benyújtása a Családi pótlék igénybejelentés
kitöltésével történik. Az ellátás iránti kérelmet el-
bíráló szerv a Magyar Államkicstár, vagy a külön
jogszabályban meghatározott családtámogatási ki-
fizetőhely.
A kérelem benyújtható, illetve minden változás be-
jelenthető elektronikus úton:
http://www.allamkincstar.gov.hu/rovat/137.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos sze-
mély esetében a magasabb összegű családi pótlék
igényléséhez csatolni kell a külön jogszabály sze-
rinti igazolást.
A jogosultság szabályai [Cst. 4.§ f), 6–11.§]
A családi pótlék a családtámogatási ellátások egyik
formája.
A közoktatási intézményben tanulmányokat foly-
tató gyermek után a családi pótlék annak a tanév-
nek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti
a 23. életévét.
47
 A családi pótlék olyan pénzösszeg neve,
amit az állam fizet, hogy támogassa a
Támogatások, Jogosultságok
családokat.
A családi pótlékot az állam a gyermeket
nevelő családoknak fizeti.
A családi pótlékot minden hónapban
megkapják a családok.
Családi pótlékot kaphat még az a
gyermek is, aki nem a szüleivel lakik.
Ha egy család súlyosan fogyatékos vagy
autista gyermeket nevel, akkor több
támogatást kap.
Ezt hívják emelt összegű családi
pótléknak.
Ha csak az egyik szülő neveli a
fogyatékos gyermeket, akkor több családi
pótlékot kap.
Ha a súlyosan fogyatékos gyermek
felnő, akkor is kaphatja az emelt összegű
családi pótlékot.
Hogy kit nevezünk súlyosan fogyatékos
személynek, arról az orvosok döntenek.
Ők vizsgálják meg a gyerekeket és a
felnőtteket is.
Súlyosan fogyatékos az a személy:
– aki egyedül nem tud enni, öltözködni,
közlekedni. Mindig segíteni kell neki.
Az a gyerek vagy felnőtt is súlyosan
fogyatékos:
– aki tud öltözködni, egyedül enni, de
nem tud egyedül közlekedni
– aki nem igazodik el a mindennapi
életben, nem érti a szabályokat, és nem
tud alkalmazkodni a mindennapi élet
változásaihoz
– aki a fogyatékossága miatt nem tud
dolgozni.
48
Családi pótlékra jogosult többek között a 18. élet-
évét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fo-
gyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik
életévének betöltéséig magasabb összegű családi
pótlékot folyósítottak.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyer-
mek után vagy személy részére járó magasabb
összegű családi pótlék annak a hónapnak a végé-
ig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság
fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint
igazolták.
Családi pótlékra jogosult saját jogán
a) a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve
súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána
tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb
összegű családi pótlékot folyósítottak1
b) a közoktatási intézményben tanulmányokat
folytató, a 23. életévét még be nem töltött nagy-
korú személy,
ba) akinek mindkét szülője elhunyt,
bb) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon,
nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szü-
lője elhunyt,
bc) aki kikerült az átmeneti vagy tartós neve-
lésből,
bd) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt
szűnt meg,
be) ha a szülői házat a gyámhivatal engedélyé-
vel elhagyó gyermek esetén a családi pótlék a
nagykorúságát megelőzően is a részére került
folyósításra,
bf) aki szülőjével, nevelő szülőjével, hivatásos
szülőjével, gyámjával nem él egy háztartásban.
Fontos kiemelni, hogy a jogszabály hogyan hatá-
rozza meg a tartósan beteg, illetve súlyosan fogya-
tékos személy fogalmát!
1 Az itt meghatározott személyi kör akkor jogosult a magasabb
összegű családi pótlékra, ha az Országos Rehabilitációs és Szociális
Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) elsőfokú szakértői bi-
zottságának szakvéleménye szerint a 18. életévének betöltése előtt
munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább
50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett.
Az igénylő kérelmére vagy hivatalból indult eljárásban az igényel-
bíráló szerv beszerzi az ORSZI szakvéleményét, és ennek alapján
dönt a jogosultságról.
Ha az igényelbíráló szerv a kérelmet elutasítja, az erről szóló hatá-
rozat alapjául szolgáló szakvéleményt – az igénylőnek a határozat
kézhezvételétől számított 15 napon belül az igényelbíráló szervhez
benyújtott fellebbezése alapján – az ORSZI másodfokú szakértői
bizottsága vizsgálja felül.
 Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:
az a 19 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jog-
szabályban meghatározott betegsége, illetve fogya-
tékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre,
gondozásra szorul,
az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18. életévének
a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-
ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű
egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy
éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig
fennáll.
Ha a 18. életévét betöltött személynek rendsze-
res jövedelme van, a rá tekintettel, vagy a részére
megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik
hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rend-
szeres jövedelemmel rendelkezik.
Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtar-
tamra távozik az Európai Unió tagállamának vagy
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapo-
dásban részes más államnak a területére, az ellátást
továbbra is megkapja.
Csak olyan ember nevezhető súlyosan
fogyatékos személynek, akiről
az orvos ezt megállapította, hogy
munkaképességét legalább 67%-ban
elvesztette.
Ez azt jelenti, hogy nem dolgozik olyan
gyorsan, vagy ügyesen, mint mások.
Azt is jelentheti, hogy hamarabb elfárad,
és kevesebb munkát tud megcsináli, mint
a többiek.
A családi pótlék igénylése ingyenes.
A családi pótlék igényléséhez ki kell
tölteni egy kérelmet.
Emelt összegű családi pótlék
igényléséhez:
– ki kell tölteni egy kérelmet.
– kell egy orvosi igazolás arról, hogy a
kérelmező súlyosan fogyatékos.
Szünetel az ellátás, ha
a) a jogosult az előbbi körbe nem tartozó ál-
Támogatások, Jogosultságok
lamba távozik három hónapot meghaladó idő-
tartamra,
b) a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot tel-
jesítő személy részére az e törvény alapján ellá-
tásra jogosító gyermekre tekintettel külön jog-
szabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.
Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer,
hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasítot-
ták, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak
meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés
megállapításától visszafelé számított három éven
belül járó összeget ki kell fizetni.
Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsola-
tos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
*
Felhasznált jogszabályok:
• 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (a
továbbiakban: Cst.)
• 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásá-
ról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
• 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű csa-
ládi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
SZOCIÁLIS JÁRADÉKOK
ROKKANTSÁGI JÁRADÉK
[83/1987. MT rend. 1–3.§]
Aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szak­
értői Intézet illetékes szakértői bizottságának szak-
véleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt telje-
sen munkaképtelenné vált, illetve 80%-os vagy azt
meghaladó mértékű egészségkárosodást szenve-
dett és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást
nem állapítottak meg, az rokkantsági járadékra
jogosult.
A rokkantsági járadékot, a feltételek megléte ese-
tén, legkorábban annak a hónapnak az első napjá-
tól lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18.
életévét betöltötte.
49
 A rokkantsági járadékot az igénylő vagy törvényes
képviselője által írásban előterjesztett kérelem
Támogatások, Jogosultságok
alapján a lakóhely szerint illetékes társadalombiz-
tosítási igazgatóság (kirendeltség) állapítja meg, és
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
Nem állapítható meg, illetőleg nem folyósítható a
rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van
intézményben elhelyezve.
A rokkantsági járadék összege 2009. január 1-jét
követően megállapításra kerülő ellátás esetén havi
33 300 Ft.
Az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, illetőleg
a felelősségre, a társadalombiztosításra vonatkozó
jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy a járadék mentes a végrehajtás alól.
* Kedvezményezett eltartott
Felhasznált jogszabályok:
• 387/2007. (XII. 23.) korm.rendelet az egészségkárosodott
személyek szociális járadékairól
• 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról
• 242/2008. (X. 1.) korm.rendelet a nyugdíjszerű rendszeres
szociális ellátások 2008. évi kiegészítő emeléséről
Aki dolgozik, annak a munkájáért
kapott fizetéséből levonnak egy bizonyos
pénzösszeget.
Ezt hívják adónak.
Az adóból az állam fenntartja az
iskolákat, a kórházakat, utakat épít és
még sok egyéb dolgot.
A súlyosan fogyatékos személy
adókedvezményt kaphat.
Ez azt jelenti, hogy ha a súlyosan
fogyatékos személy dolgozik, akkor
kevesebb pénzt vonnak le a fizetéséből.
Így a súlyosan fogyatékos személynek
több pénze marad.
A súlyosan fogyatékos személy orvosi
igazolással kaphat adókedvezményt.
A súlyosan fogyatékos személy családja
is kaphat adókedvezményt.
50
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ-
KEDVEZMÉNY [Szja tv. 40.§]
Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan
fogyatékos magánszemélynél, az erről szóló igazo-
lás alapján havonta az adóév első napján érvényes
havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
Az összevont adóalap adójából a jogosult a ked-
vezményezett eltartott után családi kedvezményt
érvényesíthet.
A családi kedvezmény, kedvezményezett eltartot-
takként és jogosultsági hónaponként, 4000 forint,
feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az el-
tartottak létszáma a három főt eléri.
a) az, akire tekintettel a családok támogatásáról
szóló törvény szerint, valamint bármely EGT-
állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlé-
kot, illetőleg más hasonló ellátást folyósítanak,
b) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
c) a magzat (ikermagzat) a várandósság időszaká-
ban (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
d) a rokkantsági járadékban részesülő magán-
személy.
*
Felhasznált jogszabályok:
• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (a
továbbiakban: Szja tv.)
PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY
I. A jogosulti kör [218/2003. korm.rend. 2.§]
• a 164/1995. (XII. 27.) korm. rendelet 1.§-a (3) be-
kezdésének a) pontja értelmében súlyos mozgás-
korlátozottnak minősül,
• a 141/2000. (VIII. 9.) korm. rendelet 1. §-ának (1)
bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3)
bekezdésének értelmében értelmi fogyatékosnak;
(4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5)
bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyaté-
kosnak minősül,
• 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítették
• az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú
melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak,
mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékos-
nak vagy autistának minősül
A fenti jogosultságot igazolni kell.
 Az igazolványra, valamint az igazolvánnyal
kap­csolatos eljárásokra vonatkozó szabályok
[218/2003. korm.rend. 3–6.§]
A parkolási igazolvány közokirat. Az igazolvány
kiadására, meghosszabbítására, visszavonására,
cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljá-
rásban első fokon az okmányirodák kijelöléséről és
illetékességi területéről szóló kormányrendeletben
meghatározott települési, a fővárosban a fővárosi
kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban:
körzetközponti jegyző) jár el. Az eljárás kérelemre
indul. Az igazolvány kiadására irányuló eljárásban
a jogosult személyesen jár el, kivéve ha nem képes
a hatóság előtt személyesen megjelenni. Ebben az
esetben meghatalmazottja is eljárhat.
Az igazolvány meghosszabbítására, cseréjére, pót-
lására irányuló eljárásban a kérelmet az igazolvány
kiadására irányadó szabályok szerint kell benyúj-
tani. Az igazolvány cseréjére irányuló kérelem be-
Ha autóval közlekedsz, és megállsz valahol,
akkor sok helyen fizetni kell ezért. Amikor
így üresen várakozik az autó, azt nevezik
parkolásnak.
A súlyosan fogyatékos embereknek nem kell
fizetni a parkolásért.
Ők parkolási igazolványt kapnak. Ezzel
igazolják, hogy nekik nem kell fizetni.
A parkolási igazolvány segíti a fogyatékos
embereket.
Parkolási igazolványt kaphatnak a súlyosan
mozgássérült személyek.
Parkolási igazolványt kaphatnak a vakok.
Parkolási igazolványt kaphatnak az értelmi
fogyatékos személyek.
Parkolási igazolványt kaphatnak az autista
személyek.
A legtöbb fogyatékos ember nem tud autót
vezetni.
A szülei vagy a barátai vezetik az autót.
A parkolási igazolványt csak akkor szabad
használni, ha az autóban a fogyatékos
személy is ott van.
nyújtása esetén a régi igazolványt egyidejűleg le
kell adni.
Támogatások, Jogosultságok
Az elveszett, ellopott vagy megsemmisült igazol­
vány visszavonását a körzetközponti jegyző a
nyil­vántartásba bejegyzi, körözését elrendeli és
egyidejűleg a jogosult részére új igazolványt állít
ki – ha a jogosultság továbbra is fennáll.
Érvényességi időtartam [218/2003. korm.rend. 7.§]
Az igazolvány érvényességének időtartama – fő-
szabály szerint – a kiállítás napjától számított 3
év. Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat,
ellenőrző vizsgálat időpontjaként 3 évnél rövidebb
időtartamot határoz meg, az igazolvány érvényes-
ségének időtartama megegyezik a szakvélemény
érvényességének időtartamával.
A jogosultság további fennállása esetén az igazol-
vány érvényessége újabb 3 éves időtartamra, il-
letve a szakvélemény érvényességének megfelelő
időtartamra meghosszabbítható.
A jogosult részére 5 éves időtartamra kell kiállítani
az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvé-
lemény szerint a mozgásában korlátozott személy
állapota végleges. Az érvényességi idő leteltével az
igazolvány érvényessége további 5 évvel újabb szak-
vélemény bemutatása nélkül meghosszabbítható.
Az igazolvány használatára vonatkozó szabályok
[218/2003. korm.rend. 8.§]
Használatkor az igazolványt a mozgásában kor-
látozott személyt szállító jármű szélvédője mögött
úgy kell elhelyezni, hogy előlapja az érvényesség
és a jogosultság ellenőrzésekor látható legyen. Az
igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy fel-
szólítására át kell adni.
Ha az igazolvány elveszett, azt be kell jelenteni
(nyolc napon belül) az igazolványt kiállító körzet-
központi jegyzőnek.
Az igazolvány nem adható át használatra másnak.
Az igazolvány birtokosát megillető jogosultságok
[Az 1/1975 (II. 5.) a közúti közlekedés szabályairól
szóló KPM-BM együttes rendelet 51/A. §-a alapján]
• gyalogos, illetve gyalogos és kerékpáros övezet-
ben is közlekedhet és várakozhat
• egyes behajtást tiltó jelzőtáblánál a tilalom elle-
nére behajthat, ha úticélja a jelzőtáblával megjelölt
úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg.
51
 • a járdán a járművével akkor is megállhat, ha a
megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem enge-
Támogatások, Jogosultságok
di meg
• járművével olyan helyen is várakozhat, ahol azt
várakozást jelző tábla tiltja,
• ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működ-
tetése nélkül is várakozhat, korlátozott várakozási
övezetben és várakozási övezetben. (A kijelölt ra-
kodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban a moz-
gáskorlátozottat szállító járműre is vonatkozik.)
Az igazolvány érvénytelensége
[218/2003. korm.rend. 9.§]
Érvénytelen az igazolvány, ha
a) a jogosult meghalt;
b) érvényességi ideje lejárt;
c) a jogosult személyére és jogosultságára vo-
natkozó adatok megállapítására alkalmatlan;
d) meghamisították;
e) a körzetközponti jegyző a visszavonását a
nyilvántartásba bejegyezte.
Parkolási igazolványt az okmányirodán
kell igényelni.
A parkolási igazolvány igényléséhez
– a fogyatékos személynek kell elmenni az
okmányirodára
– vinni kell egy orvosi igazolás arról, hogy a
kérelmező súlyosan fogyatékos
– és kell egy fénykép a fogyatékos
személyről.
A parkolási igazolványt az autóvezető elé
kell kitenni az autó ablakába.
A parkolási igazolvánnyal ingyen lehet
mindenütt parkolni.
A parkolási igazolvánnyal ott is meg lehet
állni, ahol más nem állhat meg.
Ha eltűnik a parkolási igazolvány, akkor azt
be kell jelenteni az okmányirodán.
52
VÁRHATÓ MÓDOSÍTÁSOK
Az országgyűlés határozatában felkérte a kormányt,
hogy 2009. július 31-ig rendeletben szabályozza
újra a parkolási igazolványra vonatkozó rendel-
kezéseket. A Kézenfogva Alapítvány, az Autisták
Országos Szövetsége és a Szimbiózis Alapítvány
által működtetett „Ne hagyd magad! II.” jogvédel-
mi program jogászbizottsága a javaslat szövegéhez
észrevételeket fogalmazott meg a megfelelő szabá-
lyozás megalkotása érdekében.
A képviselői indítványban
javasolt fontosabb módosítások, szigorítások:
• A és B típusú igazolványt különböztet meg a ja-
vaslat. A típusút a 18 év feletti és alatti súlyosan
fogyatékos, illetőleg súlyos mozgáskorlátozott sze-
mélyek részére, míg a B típusú a nem súlyosan, de
fogyatékos, illetőleg a nem súlyos, de mozgáskor-
látozott személyek részére szólna,
• differenciált szabályozást javasol az A és B típusú
igazolványhoz kapcsolódó jogosultságok tekinte­
tében, utóbbihoz legfeljebb 2 órás parkolási időtar-
tam-korlátozás hozzárendelését tanácsolja,
• a parkolási igazolvány alapjául szolgáló szakvéle­
mény kiállítását független orvostestület, vagy az
Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet
hatáskörébe utalná, és 2010. január 1-jétől egy erre a
célra kifejlesztett vizsgálati eljárást vezetne be,
• a visszaélések megakadályozására a parkolási
igazolványok ellenőrzésébe a parkolási ellenőrök
bevonását javasolja.
*
Felhasznált jogszabályok:
• 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korláto-
zott személy parkolási igazolványáról
• 1/1975 (II. 5.) a közúti közlekedés szabályairól szóló KPM-
BM együttes rendelet
KÖZGYÓGYELLÁTÁS
A közgyógyellátás hozzájárulás a szociálisan rászo-
ruló személy egészségi állapotának megőrzéséhez és
helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentésé-
hez. Az erre jogosult közgyógyellátási igazolványt
kap, amelynek birtokában ingyenesen jogosult egyes
egészségügyi ellátásokra. Ezek a következők:
a) gyógyszerek, egyes tápszerek – a gyógyszer-
kerete erejéig. Lényeges tudni, hogy a gyógy-
szerkeret két részből áll: az egyéni gyógyszer-
keretből, amelyet azoknak állapítanak meg,
akik állapotuk, fogyatékosságuk miatt rend-
szeresen kénytelenek gyógyszereket szedni. Az
egyéni havi rendszeres gyógyszerköltség – ide-
értve a különleges táplálkozási igényt kielégítő
tápszereket – a 2009. évben legfeljebb 12 000 Ft/
hó lehet. A másik az eseti keret, amiből az akut
(heveny, sürgős) megbetegedés esetén szükséges
gyógyszereket lehet megvenni. Az eseti keret
összege 2009-ben évi 6000 Ft. Minden évben az
adott év költségvetési törvényében határozzák
meg az egyéni és az eseti gyógyszerkeret ös�-
szegét.
b) egyes gyógyászati segédeszközök,
c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető
gyógyászati ellátások.
Utóbbi két esetben a közfinanszírozás alapjául elfo-
gadott ár erejéig vehető igénybe térítésmentesen az
ellátás, az efölötti árat a jogosultnak kell kifizetni.
A közgyógyellátás három jogcímen biztosított
támogatás:
1) alanyi jogcím: mások mellett az, aki, vagy aki
után szülője vagy eltartója magasabb összegű csa-
ládi pótlékban részesül.
2) normatív jogcím: akinél a havi rendszeres
gyógyító ellátás térítési díja – melyet a területi-
leg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási
pénztár elismert – az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve,
hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem
nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legki-
sebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át.
3) méltányossági jogcím: ennek alapján az a szo-
ciálisan rászorult személy is jogosult közgyógyel-
látásra, akinél a települési önkormányzat rendele­
tében meghatározott feltételek fennállnak.
A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.
A kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyí-
Támogatások, Jogosultságok
tó ellátásokról szóló igazolást a háziorvos tölti ki.
Ezen kívül:
a) alanyi jogcím esetén igazolni kell valamelyik,
ezen jogcímhez szükséges feltétel fennállását
b) normatív és méltányossági jogcím esetén
csatolni kell a jövedelemigazolásokat, illetve
az utóbbinál igazolni kell a rendeletben foglalt
egyéb feltétel fennállását.
A háziorvosi igazolást a kérelmező nevének és
TAJ-számának feltüntetésével, zárt borítékban kell
csatolni a kérelemhez.
Ügyintézés: a települési önkormányzat szociális
ügyekkel foglalkozó osztályán.
A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítá-
sára irányuló kérelmet a kérelmező lakóhelye sze-
rint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani. A kérelem-
hez formanyomtatványt kell használni, amelyet az
önkormányzat ügyfélszolgálati vagy szociális iro-
dáján lehet beszerezni. A háziorvosi igazolást a ké-
relmező nevének és TAJ-számának feltüntetésével,
zárt borítékban kell csatolni a kérelemhez.
A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegy-
ző dönt. A jogosultságot két évre állapítja meg az
alanyi jogon járó támogatás esetében. A másik két
jogcím alapján egy évre szól a támogatás. A gyógy-
szerkeret csak az igazolvány érvényességi ideje
alatt használható fel. A közgyógyellátásra való
jogosultságot megállapító jegyzői határozat ellen
fellebbezésnek van helye.
*
Felhasznált jogszabályok:
• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról (Sztv. 49–53.§)
• 63/2006. (III. 27.) korm.rendelet a pénzbeli és természetbeni
szociális ellátások igénylésének és megállapításának, vala-
mint folyósításának részletes szabályairól 35–49.§
GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK,
PELENKA
Egyszer használatos nadrágpelenka: 3 hónapra 270
db nappali és 90 db éjszakai, vagy 270 db azonos
méretű éjszakai nadrágpelenka írható fel. A köz-
gyógyellátott részére térítésmentes. Sebész, neu-
rológus, onkológus, nőgyógyász, gyermeksebész,
53
 urológus, rehabilitációs szakorvos, pszichiáter ír-
hatja fel. A szakorvostól kért javaslatra 6 hónap
Támogatások, Jogosultságok
után a háziorvos is felírhatja. Ha a mennyiség nem
elegendő, a többlet pelenkára engedélyt kell kérni
az illetékes Egészségbiztosítási Pénztártól.
UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK
A fogyatékos személyek négy csoportja és egy fő
kísérőjük 90%-os utazási kedvezményt vehetnek
igénybe a helyközi közlekedésben, a helyi közleke-
dést pedig ingyenesen vehetik igénybe. A súlyosan
fogyatékosok számára egyúttal 90%-os bérletked-
vezményt is bevezettek.
Ez a négy csoport:
• a vakok személyi járadékában részesülők és a
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
arcképes igazolványával rendelkezők;  Ezt hívják normatív
• a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
arcképes igazolványával rendelkezők;
• a magasabb összegű családi pótlékban részesülők
• a fogyatékossági támogatásban részesülők.
Utazási kedvezmény csak egy jogcímen vehető
igénybe.
A Magyar Államkincstár Igazgatósága a magasabb
összegű családi pótlék, valamint a fogyatékossági
támogatás megállapításával egyidejűleg hatósági
bizonyítványt állít ki az utazási kedvezmények
igénybevételéhez.
* tak normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolá-
A súlyosan fogyatékos személy utazási
kedvezményt kaphat.
Ingyen utazhat a városon belül: buszon,
villamoson, trolibuszon, metrón, HÉV-en.
Nagyon olcsón utazhat a városok és a falvak
között: vonaton, buszon, kompon.
(A komp olyan hajó, amely autókat és
embereket is szállít a folyók, tavak egyik
oldaláról a másikra.)
Aki fogyatékossági támogatást, vagy emelt
összegű családi pótlékot kap, az kaphat
utazási kedvezményt is.
54
Felhasznált jogszabályok:
• 85/2007. (IV. 25.) korm. rendelet a közforgalmú személy-
szállítási utazási kedvezményekről 1. számú melléklet
NORMATÍV TANKÖNYVTÁMOGATÁS
Bár a most ismertetett jogszabály a közoktatásra vo-
natkozik, úgy véljük, hogy olvasóink között is lehet-
nek érintettek. A felsőoktatásban résztvevők után
járó támogatást (fejkvóta), az egyetem osztja el.
Az iskola igazgatója minden év november 15-éig
Az iskolába járó autista fiataloknak
segítenek megkapni a tankönyveket.
Az autista fiatalok kikölcsönözhetik a
tankönyveket az iskolai könyvtárból.
Az autista fiatalok olcsóbban vehetik meg a
tankönyveket.
tankönyvtámogatásnak.
A normatív tankönyvtámogatást az
iskolában kell kérni.
köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a
tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtár-
szobából történő tankönyvkölcsönzés, a napközi-
ben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való
hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt
tankönyvet vásárolni. E felmérés során a szülőket
tájékoztatni kell arról, hogy várhatóan kik jogosul-
nak lehetősége van, további kedvezmény nyújtásá-
ra, milyen feltételekkel lehet azt igénybe venni.
A normatív kedvezményre való jogosultság iga-
zolásához a következő okiratok bemutatása szük-
séges:
a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;
b) ha a családi pótlékra való jogosultság a leg-
magasabb életkor elérése miatt megszűnt
ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi iga-
zolás,
c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a sza-
kértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;
d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
esetén az erről szóló határozat.
Az iskola november 30-ig kezdeményezi a tan-
könyv- és tanszerellátás támogatásának megállapí-
tását a települési önkormányzatnál azoknak, akik­
nek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámo-
gatás rendszere nem tudja megoldani.
* elfogyasztott energia ellenértékét, a tartozás részös�-
Felhasznált jogszabályok:
• 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás,
a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás
rendjéről 22.§
A VÉDENDŐ FOGYASZTÓKAT
MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK
A lakhatás megőrzése, illetve a hajléktalanná vá-
lás megelőzése érdekében a legnehezebb anyagi
körülmények között élők speciális védelmet érde-
melnek. Az Európai Unió előírásai alapján került
bevezetésre az ún. védendő fogyasztók intézmé-
nye a villamosenergia (2008. január 1-jétől), illet-
ve a gázszolgáltatás (2009. január 1-kétől) tekin-
tetében.
Ezen belül két kategóriát: a szociálisan rászoruló
és a fogyatékossággal élő fogyasztók csoportját
különítik el a jogszabályok:
I. Szociálisan rászoruló fogyasztónak
azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy
akinek a háztartásában élő személy:
• időskorúak járadékában részesül,
• aktív korúak ellátására jogosult,
• lakásfenntartási támogatásban részesül,
• ápolási díjban részesül,
• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben ré-
szesül,
• otthonteremtési támogatásban részesült (a támo-
gatás megállapításától számított 3 éven keresztül),
• nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját ház-
tartásában neveli a gondozásába helyezett átmene-
ti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.
IGÉNYBE VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK:
Támogatások, Jogosultságok
1. Fizetési kedvezmények (részletfizetés, fizetési
haladék)
• a kedvezmény igénybevételének időtartama alatt
szegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határ-
időben ki kell egyenlíteni
• 12 naptári hónapon belül egy alkalommal kérhető
• részletfizetés: az igénylést megelőző 12 hónap
átlagfogyasztásához igazodik (1 havi fogyasztás el-
lenértékét meg nem haladó tartozásnál 2 hónap, 3
havi alatt: 5 hónap, 3 havin túl 6 hónap)
• fizetési haladék: időtartama legfeljebb 30 nap
2. Előrefizető mérő
A kártyás mobiltelefonokhoz hasonlóan működő
fogyasztásmérő, amely a fogyasztást csak az ellen-
érték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé.
Jogosultsági feltételei:
• a fizetési kedvezmények biztosítása mellett a szol-
gáltatónak fel kell ajánlania az előre fizető mérő
felszerelésének lehetőségét;
• amennyiben a védendő fogyasztó a fizetési ked-
vezmények ellenére sem rendezi a tartozását (vagy
a megállapodásban foglaltakat nem tartja be), a to-
vábbi vételezést a szolgáltató ilyen mérő felszere-
léséhez kötheti;
Kikapcsolási védelem: A védendő fogyasztót fize­
tési késedelem vagy nem fizetés esetén csak akkor
lehet az energia-ellátásból kikapcsolni, ha a spe­
ciális mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve
annak felszerelését, üzembe helyezését akadályoz­
za vagy meghiúsítja;
A szolgáltatásból már kikapcsolt fogyasztó a nyil-
vántartásba történő felvételével egyidejűleg kérhe-
ti az előre fizető mérő felszerelését, melynek költ-
ségeit a szolgáltató fizeti.
II. Fogyatékossággal élő fogyasztónak
minősül az, aki
• fogyatékossági támogatásban részesül,
• vakok személyi járadékában részesül,
• (vagy aki után szülője vagy eltartója) magasabb
összegű családi pótlékban részesül.
55
 Igénybe vehető kedvezmények:
– különleges bánásmód a méréssel, leolvasással,
Támogatások, Jogosultságok
számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban, ha nincs
a háztartásban fogyatékossággal élőnek nem mi-
nősülő személy (pl. készpénzben történő számlaki-
egyenlítés a felhasználási helyen, az általánostól el-
térő mérőhely kialakítása, a számla értelmezéséhez
nyújtott egyedi segítség stb.),
– szükségáramforrás (a tervezett üzemszünet ide-
jére), illetve szünetmentes áramforrás (váratlan
üzemzavar következményeinek megelőzésére)
A kikapcsolási védelem és az előrefizető mérő e fo-
gyasztókat is megilleti.
III. Hogyan lehet igényelni a
kedvezményeket?
Az igénylés alapvető feltétele, hogy a szolgáltató az
érintett fogyasztót saját kérelmére nyilvántartásá-
ba felvegye. Ehhez adatlapot kell kitölteni, melyet
a regisztrációhoz szükséges adatlap fogyasztóra
vonatkozó a védelemre jogosító ellátást megálla-
pító igazgatási szervvel is ki kell töltetni (jellem-
zően a települési önkormányzat jegyzője, illetve a
Magyar Államkincstár).
A nyilvántartásba vételhez, illetve annak meghos�-
szabbításához használatos adatlap hozzáférhető a
szolgáltatók ügyfélszolgálatain, letölthető honlap-
jukról.
* igazolni kell. (3.§)
Felhasznált jogszabályok:
• 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (64–65.§)
és végrehajtási rendelete: 273/2007. (X. 19.) korm.rendelet
(30–37.§)
• 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (65–66.§) és vég-
rehajtási rendelete: 19/2009. (I. 30.) korm.rendelet (56–62.§)
56
KULTURÁLIS KEDVEZMÉNY
194/2000. (XI. 24.) kormányrendelet a muzeális in-
tézmények látogatóit megillető kedvezményekről.
1.§ E rendelet hatálya valamennyi olyan múze-
umra, közérdekű muzeális gyűjteményre és ki-
állítóhelyre (a továbbiakban együtt: muzeális in-
tézmény) kiterjed, amelyik a nemzeti kulturális
örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter)
által kiadott működési engedéllyel rendelkezik.
Díjtalanul látogathatják a muzeális intézménye­
ket bármely nyitvatartási napon (2.§ 1):
• a kiskorúak általános iskolai tanulmányaik meg-
kezdéséig;
• a 65 éven felüli nyugdíjas magyar állampolgárok;
• a mozgássérültek és más fogyatékosok, vala-
mint kísérőik (jogosultanként legfeljebb 1 fő).
Díjtalan a belépés minden hétvége egyik – a mu­­
ze­­ális intézmény által meghatározott – pihenő­
nap­ján a 18 éven aluli gyermekek és az őket
kí­sé­rő, legfeljebb 2 hozzátartozó [Ptk. 685.§ b)
pont], va­la­mint a 18 éven felüli, diákigazolván�-
nyal rendelkező tanulók és hallgatók részére.
Az intézmény fenntartója vagy vezetője a lá-
togatók meghatározott körének, illetve egyes
kiállítások esetében az (1)-(3) bekezdésben fog-
laltakon túl további kedvezményeket is adhat.
A kedvezményekre való jogosultságot felhívásra

Az autista személyeknek és a fogyatékos
személyeknek joguk van a tanuláshoz.
Törvény mondja ki, hogy az autista
személyeket és a fogyatékos személyeket
segíteni kell a tanulásban.
Az autista személyek és fogyatékos
személyek középiskolába is mehetnek.
Az autista személyek és fogyatékos
személyek egyetemen vagy főiskolán is
tanulhatnak.
Az iskolának segítséget kell adnia az
autista személyeknek és a fogyatékos
személyeknek, hogy ugyanúgy tudjanak
tanulni, mint a többiek.
Az egyetemen és főiskolán a tanulók
vizsgáznak.
A vizsga azt jelenti, hogy a tanuló elmondja,
amit tud.
Az iskolában, az egyetemen és a főiskolán
senki sem kerülhet hátrányba azért, mert
autista személy, vagy fogyatékos személy.
Az egyetemen és főiskolán hosszabb ideig
tanulhatnak ingyen az autista személyek és
a fogyatékos személyek.
Az egyetem és főiskola segítőt ad az autista
személyek és a fogyatékos személyek mellé.
A segítőt úgy hívják, hogy koordinátor.
Az egyetem és főiskola pénzbeli támogatást
is adhat az autista személyeknek vagy a
fogyatékos személyeknek.
Az egyetem és főiskola által adható pénzbeli
támogatást úgy hívják, hogy ösztöndíj.
OKTATÁS
I. FELSŐOKTATÁS
A New Yorkban, 2006-ban született Fogya­tékos­
sággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyez-
mény 24. cikk 5. bekezdése szerint a részes álla-
mok (így Magyarország is) biztosítják, hogy a
fo­gyatékossággal élő személyek hátrányos meg-
különböztetés nélkül és másokkal azonos alapon
férjenek hozzá az általános felsőfokú oktatáshoz, a
szakképzéshez, felnőttoktatáshoz és az élethosszig
tartó tanuláshoz (ENSZ egyezmény 24. cikk 5. bek.)
A felsőoktatási intézményekbe történő jelentke-
zésből senki nem zárható ki és képességei alapján
mindenkinek hozzáférhető a felsőoktatás, ennek
alapján a kormány előnyben részesítési kötelezett-
ségeket állapíthat meg a fogyatékossággal élő hall-
gatókkal kapcsolatban.
A fogyatékos személyeknek a középiskolai oktatás
során biztosított, és a felsőoktatásban is megillető
kedvezmények a következők:
• a sajátos nevelési igényű tanuló1 részére az állami
vizsgákon biztosítani kell az egyes tantárgyakból,
tantárgyrészekből, az illetékes szakértői és rehabi-
litációs bizottság szakvéleménye alapján az értéke-
lés és a minősítés alóli mentesítést,
• illetve a tanuló az érintett tantárgyak helyett má-
sik tantárgyat választhat az érettségi vizsgán,
• az érettségi vizsgán biztosítani kell a hosszabb fel-
készülési időt,
• írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai
1 A Közoktatási törvény (Kötv.) a fogyatékossággal élő személyt
sajá­tos nevelésű igényű tanulónak nevezi
57
 tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, pél-
dául a számítógép használatát,
• szükség esetén pedig az írásbeli beszámoló he-
lyett a szóbeli beszámolót, szóbeli beszámoló he-
lyett pedig az írásbeli beszámolót kell biztosítani.
[Kötv. 30.§ (9) és Complex Kommentár].
A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelent-
kezési helyén 50 többletpontra jogosult [237/2006.
korm.rend. 25.§ (3)]. A felsőoktatási intézmények
kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő je-
lentkezőnek a felvételi eljárásban való részvétel
oktatás
feltételeit. Ha a felvételhez egészségügyi, pályaal-
kalmassági vagy szakmai alkalmassági vizsgálatra
van szükség, a fogyatékossággal élő jelentkezőt
a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint il-
lethetik meg kedvezmények, illetve felmentések
[237/2006. korm.rend. 30.§ (1), (3)].
A felvételi eljárás során nyújtott kedvezmény vagy
mentesítés nem vezethet a felvételhez szükséges
alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes
felmentéshez [237/2006. korm.rend. 30.§ (4)].
A hallgató egyéni jogai közé tartozik többek kö-
zött, hogy állapotának, személyes adottságának,
fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesül-
jön [Ftv. 46.§ (3) f)], tehát az ilyen helyzetben lévő
hallgatónak meg kell adni azt a segítséget, amely
kiegyenlíti a helyzetéből adódó hátrányokat. Az
oktatónak is kötelessége, hogy tevékenysége során
figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, fo-
gyatékosságát [Ftv. 95.§ (5) b)].
Ha a fogyatékossággal élő hallgató államilag tá-
mogatott képzésben folytat tanulmányokat, illetve
felsőfokú szakképzést végez, támogatási ideje 4 fél-
évvel meghosszabbodik, tehát 12 félév helyett 16
félév [Ftv. 55.§ (2)].
Kedvezmények a felsőfokú
képzésben
A fogyatékossággal élő hallgatónak biztosítani kell
a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáz-
tatást, továbbá segítséget kell nyújtani neki ahhoz,
hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából
eredő kötelezettségeit.
58
• Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantár-
gyak, tantárgyrészek tanulása, vagy a beszámolás
kötelezettsége alól.
• Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga,
vagy annak egy része, illetőleg szintje alól.
• A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési
időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a
segédeszköz (írógép, számítógép stb.) használatát,
szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszá-
molóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszá-
molóval történő felváltását.
A fent felsorolt mentesítések köre nem vezethet a
bizonyítvány által tanúsított szakképesítés meg-
szerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi köve-
telmények alóli felmentéshez [Ftv. 61.§ (1)].
A fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos
intézményi feladatok végrehajtásának rendjét a
felsőoktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzata határozza meg [Ftv. 61.§ (2)], a rész-
letszabályok tehát innen ismerhetőek meg, például
személyi és technikai segítségnyújtás és egyéb szol-
gáltatások. Érdemes minél előbb áttanulmányozni
az adott intézmény szervezeti és működési szabály-
zatát, és ha kell, akkor igénybe venni az intézmény
által kijelölt koordinátor segítségét.
Az előnyben részesítési követelmények meghatá-
rozása során a jogszabály úgy rendelkezik, hogy
az autista hallgató jogosult mindazon kedvezmé-
nyekre, amelyek mozgáskorlátozott, hallássérült,
látássérült, valamint beszéd- és más fogyatékos
hallgatótársait megilletik [részletszabályokat lsd:
79/2006. korm.rend. 18.§].
Kormányrendelet szabályozza a felsőoktatásban
részt vevő hallgatók által igénybe vehető juttatá-
sokat, amelyek közül számos az előnyben része-
sítési kötelezettséget valósítja meg. A rendelet 2.
§ (1) d) pontja értelmében fogyatékossággal élő
vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató:
az a hallgató, aki
– fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott fel-
ügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogya-
tékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy
technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra
szorul.
Szociális juttatások
Az államilag támogatott képzésben részt vevő hall-
gatók különböző tanulmányi vagy szociális alapon
járó ösztöndíjakat kaphatnak. Ezeket a hallgató in-
tézménye az állam által biztosított normatívákból
fedezi.
A költségtérítéses intézményekbe járók is kaphat-
nak kedvezményeket (pl. részletfizetési kedvez-
mény, halasztás vagy mentesség).
A szociális juttatások kérelem alapján adhatók.
Rászorultsági alapon adható juttatások
Alaptámogatás, a rendszeres és rendkívüli szociális
ösztöndíj, a Bursa Hungarica Felsőoktatási önkor-
mányzati ösztöndíj.
A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének
mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hall-
gatói normatíva 20%-a, ha a hallgató:
a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapo-
ta miatt rászorult, vagy
b) halmozottan hátrányos helyzetű, vagy
c) családfenntartó, vagy
d) nagycsaládos, vagy
e) árva.
Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató ké-
relme alapján részesülhet. A beérkezett hallgatói
kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell
hozni.
A hallgató szociális helyzetének megítélésekor fi-
gyelembe kell venni
– a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget
kell fordítania különleges eszközök beszerzésére
és fenntartására, speciális utazási szükségleteire,
valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács
igénybevételére,
– a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak
számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott
gyermekek számára,
– az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával
járó költségeket [51/2007. korm.rend. 21.§ (1)].
Diákhitel
Kedvező feltételek mellett adott kölcsön a tanul-
mányok ideje alatt (nem kell jövedelemigazolás,
sem kezes hozzá). Aki igényli, és megfelel a jogo-
sultsági feltételeknek az megkapja a hitelt (összege
szabadon választható), ami bármire elkölthető. A
kölcsön törlesztése a hallgatói jogviszony megszű-
nése után, legkésőbb a 40. életév betöltését követő
negyedik hónap első napjától kell fizetni. [86/2006.
(IV. 12.) korm.rend.].
oktatás
II. FELNŐTT- ÉS SZAKKÉPZÉS
Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a
költségvetési törvényben meghatározott mértékű
normatív támogatást nyújthat, aminek keretében
a fogyatékkal élők számára díjmentesen biztosít-
ja a felnőttképzést folytató intézményben a szak-
mai, nyelvi és általános képzést [Fktv. 22.§ (1)]. Az
autista személyek általános célú képzésére nem
vonatkozik az a korlátozás, amely alapján a fo-
gyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott
képzésben vehet részt, és három naptári év alatt
legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttkép-
zési normatív támogatás [Fktv. 22.§ (5)].
A szakképzés keretében rehabilitációs képzés
nyújt­ható, amely a fogyatékossággal élő személy sa­
játos képességeire alapozó, illetőleg azt fejlesztő szak-
mai képzés, át- és továbbképzés. [Szktv. 54/B§ 15.].
A szakképzés során nyújtandó kevezmények:
• A fogyatékossággal élő személynek a szakmai
és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai
Az autista személyeknek és fogyatékos
személyeknek lehetőségük van többféle
szakmát megtanulni.
Sokféle szakma van.
Az autista személyek több szakmát is
megtanulhatnak.
A vizsgákon senki sem kerülhet hátrányba
azért, mert autista személy vagy fogyatékos
személy.
59
 alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az
egészségügyi alkalmassági követelmények figye-
lembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz
igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá se-
gítséget kell nyújtani ahhoz, hogy teljesíteni tudja
kötelezettségeit.
• A fogyatékosság alapján mentesíteni kell egyes
tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása
és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén
mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy tí-
pusa, illetőleg szintje alól.
• A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési
oktatás

időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a

segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását,
szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszá-
molóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszá-
molóval történő felváltását.
A mentesítés nem vezethet a bizonyítvány által ta-
núsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges
követelmények alóli felmentéshez [Szktv. 11.§ (6)].
*
Felhasznált jogszabályok:
• 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek
jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív
jegyzőkönyv kihirdetéséről (a továbbiakban: ENSZ egyez-
mény).
• 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (a további-
akban: Ftv.).
• 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (a továbbiakban:
Szktv.).
• 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről (a továbbiakban:
Fktv.).
• 79/2006. (IV. 5.) korm.rendelet a felsőoktatásról szóló 2005.
évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtá-
sáról.
• 237/2006. (XI. 27.) korm.rendelet a felsőoktatási intézmé-
nyek felvételi eljárásairól.
• 51/2007. (III. 26.) korm.rendelet a felsőoktatásban részt
vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes
térítésekről.

60
 OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
1. Középiskolák
2. Speciális szakiskolák
KÖZÉPISKOLÁK (SZAKISKOLÁK,
SZAKKÖZÉPISKOLÁK,
GIMNÁZIUMOK)
BUDAPEST
ADDETUR Alapítványi Gimnázium
és Szakképző Iskola
1022 Budapest, Marczibányi tér 3.
(06 1) 212 5704) 233
Gyermekház Általános Iskola, Gimnázium,
Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola
1062 Budapest, Bajza u. 26.
(06 1) 321 5675
Közgazdasági Politechnikum Gimnázium
és Szakközépiskola
1096 Budapest, Vendel u. 3.
(06 1) 215 4900
Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari
és Informatikai Szakközépiskola
1101 Budapest, Salgótarjáni u. 53/b
(06 1) 261 2615
MIOK József Nádor Gimnázium
és Szakképző Iskola
1139 Budapest, Hajdú u. 18–24.
(06 1) 320 3524
BÁCS-KISKUN MEGYE
Türr István Gazdasági Szakközépiskola
6500 Baja, Bácska tér 1.
(06 79) 524 670
BÉKÉS MEGYE
Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium
5600 Békéscsaba, Deák u. 6.
(06 66) 321 145
Kézműves Szakiskola és Alapfokú
Művészeti Iskola
5600 Békéscsaba, Orosházi út 32.
(06 66) 325 598
Jankó János Általános Iskola és Gimnázium
5940 Tótkomlós, Erzsébet u. 2.
(06 68) 462 069
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Martin János Szakképző Iskola
3529 Miskolc, Áfonyás u. 18/a
(06 46) 562 200
Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola
és Kollégium
3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. u. 13.
(06 49) 540 096
61
 Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola
3600 Ózd, 48-as út 6.
48) 569 371
Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági
Szakképző Iskola és Kollégium
Oktatási intézmények
3980 Sátoraljaújhely, Kossuth u. 26.
(06 47) 523 340
FEJÉR MEGYE
Rosti Pál Gimnázium, Általános
és Szakképző Iskola
2400 Dunaújváros, Bartók Béla tér 2-4.
(06 25) 510 600
Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági, Kereskedelmi és
Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium
2481 Velence, Ország u. 19.
(06 22) 472 270
Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola
8000 Székesfehérvár, Budai u. 7.
(06 22) 506 162
Perczel Mór Szakképző Iskola és Kollégium
8060 Mór, Dózsa György u. 2.
(06 22) 407 023
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Piarista Általános Iskola és Középiskola
9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 4.
(06 96) 576 475
Eötvös József Evangélikus Gimnázium
és Egészségügyi Szakközépiskola
9400 Sopron, Deák tér 51.
(06 99) 311 767
HAJDÚ-BIHAR MEGYE
Bocskai István Gimnázium
4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 12.
(06 52) 229 368
62
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Tiszaparti Gimnázium és Humán
Szakközépiskola
5000 Szolnok, Tiszaparti sétány 4.
(06 56) 510 890
Klapka György Szakközép- és Szakiskola
5100 Jászberény, Hatvani u. 2.
Intézményvezető: Tamás Zoltán
(06 57) 502 750
Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági
és Informatikai Szakközépiskola
5123 Jászárokszállás, Deák Ferenc u. 59.
(06 57) 433 31
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium,
Szakközépiskola és Szakiskola
2800 Tatabánya, Béke u. 8.
(06 34) 512-340
Színes Iskola – Személyközpontú Óvoda,
Általános Iskola és Gimnázium
2890 Tata, Fényes fasor 1.
(06 34) 487 643
NÓGRÁD MEGYE
Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola
3100 Salgótarján, Arany J. u. 12.
Intézményvezető: Varga Judit
(06 32) 411 353
PEST MEGYE
Fészek Általános Iskola, Gimnázium
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
2083 Solymár, József Attila u. 26.
(06 26) 360 306
I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola
és Karacs Teréz Kollégium
2600 Vác, Géza király tér 8.
(06 27) 504-245
SOMOGY MEGYE
Toldi Lakótelepi Általános Iskola és Gimnázium
7400 Kaposvár, Szondi u. 3.
(06 82) 511 627
VAS MEGYE
Szent-Györgyi Albert Középiskola
9700 Szombathely, Pázmány Péter krt. 28/a
(06 94) 501 325
VESZPRÉM MEGYE
Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális
Szakiskola és Kollégium
8105 Pétfürdő, Hősök tere 10.
(06 88) 476 211
Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
8400 Ajka, Bródy Imre u. 4.
Intézményvezető: Mihályfi László
(06 88) 508 240
Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium
8420 Zirc, Alkotmány u. 16.
(06 88) 595 010
ZALA MEGYE
Apáczai Csere János Általános
Művelődési Központ
8900 Zalaegerszeg, Apáczai Csere János tér 5.
(06 92) 511 211
2. SPECIÁLIS SZAKISKOLÁK
BUDAPEST
Gyermekház Általános Iskola, Gimnázium,
Oktatási intézmények
Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola
1062 Budapest, Bajza u. 26.
(06 1) 321 5675
Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai
Önkormányzat, Komplex Óvoda, Általános
Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és
Szakszolgáltató Központ
1107 Budapest, Gém u. 5–7.
(06 1) 261 7691
Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda
és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
1119 Budapest, Fogócska u. 4.
(06 1) 208 5814
Budapest Főváros XV. Kerületi Rákospalota,
Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Száraznád
Nevelési-Oktatási Központ, Óvoda, Általános
Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat
és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató
1156 Budapest, Pattogós u. 6–8.
(06 1) 418 2458
Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola,
Előkészítő Szakiskola és Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
1164 Budapest, Szabadföld u. 7.
(06 1) 400 0503
Budapest, XVIII. kerületi SOFI (Óvoda, Általános
Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény)
1181 Budapest, Kondor sétány 4.
(06 1) 291 8978
Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális
Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
1201 Budapest, Magyarok nagyasszonya tér 22.
(06 1) 283 0377
63
 BARANYA MEGYE
Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola
és Kollégium
7621 Pécs, Építők útja 9.
Oktatási intézmények
(06 72) 255 161
BÁCS-KISKUN MEGYE
Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális
Szakiskola és Kollégium
6000 Kecskemét, Hunyadi J. tér 2.
(06 76) 480 744
Nyíri Úti Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
6000 Kecskemét, Nyiri út 30.
(06 76) 328 075
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Bajai
Óvodája, Általános Iskolája, Speciális
Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Pedagógiai
Módszertani Intézménye és Gyermekotthona
6500 Baja, Barátság tér 18.
(06 79) 322 599
BÉKÉS MEGYE
„Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola,
Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai
Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó
5600 Békéscsaba, Vandháti út 3.
(06 66) 328 064
Farkas Gyula Szakképző Iskola, Gimnázium,
Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény és Kollégium
5630 Békés, Hőzső u. 39.
(06 66) 411 577
Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola,
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény, Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és
Kollégium
5700 Gyula, Szent István út 38.
(06 66) 561 420
64
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Martin János Szakképző Iskola
3529 Miskolc, Áfonyás u. 18/a
(06 46) 562 200
FEJÉR MEGYE
Hild József Szakközépiskola, Szakiskola,
Speciális Szakiskola és Kollégium
2400 Dunaújváros, Bercsényi u. 8.
(06 25) 400 530
Arany János Általános Iskola, Speciális
Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
8000 Székesfehérvár, Szegfű Gy. u. 6.
(06 22) 504 674
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola,
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium
és Különleges Gyermekotthon
9023 Győr, Bárczi Gusztáv u. 2.
(06 96) 419 022
Doborjáni Ferenc Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános
Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium,
Gyermek­otthon, Utógondozó Otthon
és Pedagógiai Szakszolgálat
9400 Sopron, Brennbergi u. 82.
(06 99) 512 730
Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény, Általános Iskola és
Speciális Szakiskola
9400 Sopron, Petőfi tér 3.
(06 99) 508 245
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Liget Úti Általános Iskola, Előkészítő, Készség­
fejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
5000 Szolnok, Liget u. 10.
(06 56) 421-103
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György
Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,
Diákotthon és Gyermekotthon
5310 Kisújszállás, Bajcsy-Zsilinszky u. 37.
(06 59) 520 614

Oktatási intézmények
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája,
Diákotthona és Gyermekotthona
2890 Tata, Új u. 21.
(06 34) 587 470

PEST MEGYE
Cházár András Óvoda, Általános Iskola,
Szakiskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon,
Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat
2600 Vác, Március 15. tér 6.
(06 27) 502 186

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Bárczi Gusztáv Általános Iskola,
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola,
Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat
4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 10.
(06 42) 422 003

VESZPRÉM MEGYE
Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő
Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
8500 Pápa, Balla Róbert tér 14.
(06 89) 313 849

65
 NAPPALI ÉS BENTLAKÁSOS
INTÉZMÉNYEK

NAPPALI ELLÁTÁSOK Segítőtárs Szociális Nonprofit Közhasznú Kft.

1078 BUDAPEST, István u. 20. III. 40.
(06 1) 352 8200
info@segitotars.hu
BUDAPEST
www.segitotars.hu
Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona
1026 BUDAPEST, Orsó u. 55. Gond-viselés Szociális Foglalkoztató Szolgáltató
(06 1) 394 2215 és Kereskedelmi Közhasznú Társaság
orsoeno@enternet.hu 1096 BUDAPEST, Thaly Kálmán u. 40. fsz.
(06 1) 323 0313; (06 1) 323 0312
Óbuda Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ info@gondviselohaz.hu
– ÉNO www.gondviseles.hu
1033 BUDAPEST, Benedek E. u. 1–3.
(06 1) 430 0290 Szellemi Sérült Testvéreinkért Alapítvány
onodi.agnes@freemail.hu 1116 BUDAPEST, Rátz László u. 73.
(06 1) 208 1793
Józsefvárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok
Napközi Otthona Az Értelmi Fogyatékosok Fejlődését Szolgáló
1082 BUDAPEST, Vajdahunyad u. 4. Magyar Down Alapítvány
(06 1) 334 1380 1116 BUDAPEST, Szalóki út 53.
(06 1) 208 5622
Autizmus Alapítvány és Autizmus Kutatócsoport napkozi@downalap.axelero.net
Módszertani Központ www.downalapitvany.hu) dowwnkorai.hu
1089 BUDAPEST, Delej u. 24-26.
(06 1) 314 2859 Budapest-Hegyvidék XII. kerületi
aaakcs@autizmus.hu • www.autizmus.hu Önkormányzat Fejlesztő Napközi Otthon
1126 BUDAPEST, Tóth Lőrinc u. 24.
Budapest Főváros Terézvárosi Önkormányzat (06 1) 355 1964
Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona ejudit56@freemail.hu
(TERÉZÉNO) www.feno.atw.hu
1065 BUDAPEST, Podmaniczky u. 18. I. em. 6.
(06 1) 311 2230
terezeno@enternet.hu
66
 nappali és bentlakásos intézmények
Budapest XIII. kerületi Önkormányzat Nefelejcs Szakosított Otthon
Frim Jakab Szociális Intézmény 6400 KISKUNHALAS, Baycsy-Zs. u. 26.
1138 BUDAPEST, Újpalotai út 9–11. (06 77) 423 460
(06 1) 329 0248 napkozi@emitelnet.hu
PasztorMarta@bp13.hu
Cédrus Egyesített Szociális Intézmény
Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat 6500 BAJA, Pokorny u. 1–3.
Egyesített Szociális Intézmény (06 79) 321 544
1157 BUDAPEST, Árendás köz 4–6.
(06 1) 418 9631
BÉKÉS MEGYE
Óvoda, Általános Iskola és Módszertani AUT-PONT Alapítvány Autista Gyermekekért
Intézmény és Fiatalokért Alapítvány
1161 BUDAPEST, Érsekujvár u. 5–7. AUT-KÖZ-PONT Fogyatékosok Nappali
(06 1) 405 4214 Intézménye
tj18kos@citromail.hu 5600 BÉKÉSCSABA, Kereki sikátor 11.
www.cinkota16.finet.hu (06 66) 530 690; (06 30) 555 9345
autpont@autpont.hu
Budapest Főváros XVII. ker. Rákosmente
Önkormányzata, Egyesített Szolgáltató Központ Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi,
1173 BUDAPEST, Újlak u. 106. Rehabilitációs és Módszertani Központ
(06 1) 256 3003 5600 BÉKÉSCSABA, Degré u. 59.
viragoskertno@eszk.net (06 66) 530 220
modszertan@fago.bhn.hu
Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat www.fago.hu
1193 BUDAPEST, Kisfaludi u. 46.
(06 1) 282 9501 Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete
segitokez@kispest.hu Napraforgó Közösségi Centrum
5600 BÉKÉSCSABA, Kölcsey u. 27.
XXII. ker Önkormányzat Szociális Szolgálata (06 66) 452 202
„Napraforgó” Fogyatékosok Klubja one@mkbme.hu
1223 BUDAPEST, Kód u. 2–4. www.mkbme.hu
(06 20) 395 3963
Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ
„Derűs ház”
BARANYA MEGYE
5630 BÉKÉS, Kossuth u. 11.
Fogd a Kezem Alapítvány (06 66) 411 850
7634 PÉCS, Kovács Béla u. 10. www.bvszszk.hu
(06 72) 252 322
fogdk@enternet.hu „Reménysugár” Alapítvány a Down-kórral és
www.fogdkezem.uw.hu Fogyatékkal Élőkért
„Dr. Altorjay István” Fogyatékosok Nappali
Intézete
BÁCS-KISKUN MEGYE
5700 GYULA, Ecsedi u. 8.
Platán Otthon – Értelmi Fogyatékosok (06 30) 305 2495
Napközi Otthona remenysugaralapitvany@t-online.hu
6000 KECSKEMÉT, Csongrádi u. 26.
(06 76) 328 010
67
 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
nappali és bentlakásos intézmények

Egyesített Szociális Intézmény

9200 MOSONMAGYARÓVÁR, Lengyári u. 2.
MÁON Református Szeretetotthon (06 96) 206 220
3529 MISKOLC, Szilvás u. 39. naposhaz@enternet.hu
(06 46) 431 552
maon@maon.axelero.net Sopron Megyei Jogú Város Szociális
Szolgáltató Intézmény
Miskolci Autista Alapítvány „Virágfüzér” Fogyatékosok Napközi Otthona
3533 MISKOLC, Csermőkei út 2/a. 9400 SOPRON, Kossuth u. 10.
(06 46) 532 476 (06 99) 506 414
miskolciautista2@freemail.hu szocialisszolgsopron@upcmail.hu
www.autista.extra.hu/index.html

HAJDÚ-BIHAR MEGYE
Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület
5530 VÉSZTŐ, Táncsics u. 40. DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézménye
Telephely: 5530 VÉSZTŐ, Iparoskert u. 1. 4032 DEBRECEN, Böszörményi u. 148.
(06 20) 991 2870; (06 20) 991 2541; (06 20) 991 2870 (06 52) 412 033; (06 52) 532 269
serultgyerekek@freemail.hu E-mail: vcsaba.fei@freemail.hu
www.vsgye.extra.hu Telephelyek:
Fogyatékos személyek nappali intézményei:
Mester u. 22. és Ifjúság u. 2. sz.
CSONGRÁD MEGYE
Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete
HEVES MEGYE
Dr. Altorjay István Fogyatékos Gyermekek
Nappali Intézete Szivárvány Szociális és Egészségügyi Szolgálat
6725 SZEGED, Felhő u. 1/b. 3000 HATVAN, Bajcsy Zs. u. 69.
(06 62) 444 897 (06 37) 342 025
szma@ngo.hu ugk@szivarvany60.t-online.hu

Autista Segítő Központ

FEJÉR MEGYE
3200 GYÖNGYÖS, Barátok tere 2.
Frim Jakab Képességfejlesztő Szakosított Otthon (06 37) 500 417
8000 SZÉKESFEHÉRVÁR, Széna tér 2. ask@ofm.hu
(06 22) 506 255 www.ask.ofm.hu
frimj@t-online.hu
Kistérségi Humán Szolgáltató Központ
3200 GYÖNGYÖS, Visonta u. 2.
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
(06 37) 311 164
Magyar Máltai Szeretetszolgálat eno.gyongyos@chello.hu
Nyugat-dunántúli Regionális Központ www.gyongyosikisterseg.hu
9024 GYŐR, Kálvária utca 2.
(06 96) 319 888 Családsegítő Intézet Értelmi Fogyatékosok
lajko.zsuzsa@malta-nydregio.hu Napközi Otthona
www.maltai.hu és www.maltai-nydregio.hu 3300 EGER, Ifjúság u. 9.
(06 36) 318 199
Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény
9028 GYŐR, Páva u. 29.
(06 96) 418 404
68
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE

nappali és bentlakásos intézmények

„Liget Otthon” Fogyatékos Személyek Ápoló,
Gondozó Otthona és Nappali Intézménye
5000 SZOLNOK, Liget u. 8.
(06 56) 426 080
Egymást Segítő Egyesület – Alemany Erzsébet
Segítő Ház, Fogyatékosok Nappali Intézménye
2117 ISASZEG, Nap u. 2/b.
(06 28) 582 425; (06 28) 582 426
aesh@invitel.hu
www.egymast-segito.hu

Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, Értelmi Sérültek Gyöngyház Egyesülete

Törökszentmiklós „Szederfa Otthon”
5200 TÖRÖKSZENTMIKLÓS, Kossuth Lajos u. 126. 2181 IKLAD, Szabadság 75.
(06 56) 395 949 (06 28) 578 530
fogynapin@mailbox.hu turba@szederfa.hu
www.szederfa.hu
Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás
5300 KARCAG, Püspökladányi út 33. Bárka Alapítvány
(06 59) 311 006 2330 DUNAHARASZTI, Mindszenthy u. 3.
karcagcssgk@csaladsegitokozpont.axelero.net (06 24) 516 265
muhely@larche.hu

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
ESZI Szt. József Szociális Szolgáltató Központ
Fogyatékos Gyermekek Otthona
2800 TATABÁNYA, Kőrösi Cs. u. 14.
(06 34) 511 892
e.n.o.bacsokata@freemail.hu
NÓGRÁD MEGYE
Salgótarján Megyei Jogú Város Egészségügyi
Szociális Központ
Félsziget Napközi Otthon
3100 SALGÓTARJÁN, Forgách Antal u. 88.
(06 32) 311 217
sumegiilona.alapitvany@chello.hu
Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthona
2370 DABAS, Kossuth László u. 1.
(06 29) 363 324
fogyatekosok.orszagkozepe@gmail.com
Vác Város Önkormányzata Bölcsődék
és Fogyatékosok Intézménye
Fejlesztő napközi otthon
2600 VÁC, Kölcsey u. 4
(06 30) 633 4891
bolcsodek.es.fogy@invitel.hu
Fogyatékosok Napközi Otthona
2600 VÁC, Tabán u. 28.
(06 30) 633 4893
bolcsodek.es.fogy@invitel.hu

PEST MEGYE
Humánszolgáltató Központ
IRMÁK Kht. 2750 NAGYKŐRÖS, Szolnoki u. 65.
2014 CSOBÁNKA, Margitliget (06 53) 552 275
(06 26) 320 055 human.sz.kp@invitel.hu
irmak2@t-online.hu
www.irmak.hu
SOMOGY MEGYE
Városi Napos Oldal Szociális Központ Gyöngyfa Napközi Otthon
2085 PILISVÖRÖSVÁR, Rákóczi u. 5. 7400 KAPOSVÁR, Rippl-Rónai J. u. 11.
(06 26) 330 310 (06 82) 424 292
www.pilisvorosvar.hu/onkormanyzati_intezme- sandorildiko@kapos-net.hu
nyek_naposoldal.php
69
 SZABOLCS-SZAT MÁR-BEREG MEGYE VESZPRÉM MEGYE
nappali és bentlakásos intézmények

Nyíregyháza-Kertváros Református Éltes Mátyás Értelmi Fogyatékosok Nappali

Egyházközösség Intézménye és Gondozóháza
Irgalmas Samaritánus Gyülekezeti Szociális 8200 VESZPRÉM, Gábor Áron u. 2/a.
Módszertani Központja (06 88) 409 856
4400 NYÍREGYHÁZA, Kazinczy u. 4. kramliida@invitel.hu
(06 42) 504 636
postmaster@irgalmas.t-online.hu Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai
Betegek és Fogyatékosok Otthona
Mentálhigiénés Központ 8318 LESENCETOMAJ, Kossuth u. 95.
Oázis Napközi Otthon (06 87) 436 111
4400 NYÍREGYHÁZA, Őz u. 14–16. www.balatone.hu) szocialis
(06 42) 438 600
cssknyh@chello.hu Molnár Gábor Műhely Alapítvány
pszichiátriai közösségi ellátás 8400 AJKA, Móra F. u. 30.
4400 NYÍREGYHÁZA, Sarkantyú u. 30–36. (06 88) 213 844
(06 42) 506 165 mgmalapitvany@invitel.hu
cssknyh@chello.hu www.mgmalapitvany.hu

Szent Kamill „Életet az Éveknek” Közhasznú Regionális Szociális Forrásközpont Kht.

Alapítvány 9700 SZOMBATHELY, 11-es Huszár u. 116.
4405 NYÍREGYHÁZA, Tallér út 20. (06 94) 509 694
(06 42) 491 946 www.rszfk.hu
kamil@enternet.hu

ZALA MEGYE
Szent Rita Pszichiátriai, Szenvedélybetegek
és Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élők Nappali
4432 NYÍRSZŐLŐS, Izabella u. 48. Intézménye
(06 42) 470 277 8900 ZALAEGERSZEG, Kiss u. 8.
szentrita@netra.hu (06 92) 312 541
kocsmarne@zalaszam.hu
Rókahegyi Agapé Alapítvány
4481 NYÍREGYHÁZA-SÓSTÓHEGY, Sövény utca 3.
(06 42) 596 917 BENTLAKÁSOS ELLÁTÁSOK
agape2@t-online.hu
LAKÓOTTHONOK
Városi Bölcsőde és Rehabilitációs Napközi Otthon AUTIZMUSSAL ÉLŐKNEK
4600 KISVÁRDA, Tompos úti ltp. 1.
(06 45) 410 172 Angyalliget Közhasznú Alapítvány
rehab1@freemail.hu Angyalliget Lakóotthon, Balmazújváros
Postacím: 4024 Debrecen, Blaháné u. 5. 1/1
(06 30) 528 0994
TOLNA MEGYE
fax: (06 52) 316 880
„Reménység” Napközi Otthona
7200 DOMBÓVÁR, Kinizsi u. 37
(06 74) 565 539
remenyseg@remenyse.t-online.hu
70

Autista Segítő Központ (ASK)
Boróka Majorság, Karácsond
3200 Gyöngyös, Barátok tere 2.
(06 37) 500 417; fax: (06 37) 500 418
Karácsond: (06 37) 322 867
www.autista.hu
Autista Sérültekért Zalában Alapítvány
Autista Védőotthon (ápoló-gondozó otthon)
8992 BONCODFÖLDE, Dózsa u. 18.
(06 92) 460 788
info@autistaserultekert.hu
www.autistaserultekert.hu
Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete
Csókakői Auti Farm
Székhely: 8000 Székesfehérvár, Pityer u 46.
Iroda: 8000 Székesfehérvár, Száva u 52.
Postacím: Pásztor Viktorné,  2490 Pusztaszabolcs,
Virág u. 1.
Központi telefonszám: (06 22) 786 788
lipthay.sandorne@chello.hu
www.autifarm.hu
Esőemberekért Egyesület
Szent Gergely Lakóotthon
2890 TATA, Fürdő u. 24.
(06 34) 589 685
esotata@t-online.hu
www.esotata.hu
Esőemberke Alapítvány a Vas Megyei
Autistákért
Holnap Háza Lakóotthon
9700 SZOMBATHELY, Dózsa Gy. u. 6.
Postacím: 9723 Gyöngyösfalu, Alkotmány u. 38.
(06 30) 348 6593
esoemberke@gmail.com
„Híd a Jövőbe” Értelmi Sérülteket Segítő
Alapítvány – Márton Lakóotthon
9082 NYÚL, Táncsics u. 174
(06 96) 540 133
info@martonlakootthon.hu
www.martonlakootthon.hu
nappali és bentlakásos intézmények
Kalán Néni Pihenőkertje Autista Alapítvány
Kalán Néni Kuckója Lakóotthon
5920 CSORVÁS, Rákóczi u. 8.
(06 66) 258 404
kalanneni@globonet.hu
Miskolci Autista Alapítvány
Autisták Családi Otthona (ápoló, gondozó otthon)
3533 MISKOLC, Csermőkei út 2/a.
(06 46) 532 476
miskolciautista2@freemail.hu
www.autista.extra.hu/index.html
Mit Tehetnék Érted? Alapítvány
Autista Lakóotthon
9098 MINDSZENTPUSZTA, Ady Endre u. 3.
(06 30) 469 6527
zakieri@freemail.hu
Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület
Csillagház Lakóotthon
5530 VÉSZTŐ, Toldi u. 9/b.
(06 66) 476 740
serultgyerekek@freemail.hu
www.vsgye.extra.hu
EGYÉB BENTLAKÁSOS
INTÉZMÉNYEK
BUDAPEST
Az alábbi címlista a Kézenfogva Alapítvány adatbá-
zisa alapján készült
(http://www.kezenfogva.hu/?q=node/119). Az alábbi
intézmények már fogadtak autizmussal élő személyt.
Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon
1029 BUDAPEST, Báthori u. 8.
(06 1) 391 8005
sarepta@axelero.hu
Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány
1131 BUDAPEST, Tomori u.23.
Telephelyek: 1064 BUDAPEST, Izabella u. 82.
1144 BUDAPEST, Ond Vezér út 5–7.
(06 1) 239 6690
lampas92@freemail.hu
71
nappali és bentlakásos intézmények

Értelmes Életért Alapítvány Nefelejcs Szakosított Otthon

1151 BUDAPEST, Gubó u. 8. 6400 KISKUNHALAS, Nefelejcs u. 9.
(06 1) 271 1018 (06 77) 422 740
eea@freemail.hu nefelejcs@emitelnet.hu

Otthon XVI. Alapítvány – Szivárvány Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Lakóotthon
1161 BUDAPEST, Érsekújvári u. 7–13.
1) 405-5201; 1) 401 0063
biszand@enternet.hu
www.szivarvanyotthon.hu
Reménysugár Habilitációs Intézet
1223 BUDAPEST, Kápolna u. 3.
(06 1) 424 0812
remenysugar@rhi.hu
Szakosított Szociális Otthona
6455 KATYMÁR, Sándor tanya 20.
(06 79) 568 011
szakszockatymar@freemail.hu
Jelenünkért és Jövőnkért Alapítvány
„Foglalkoztató Ház”
6522 GARA, Kossuth L. u. 130.
(06 79) 456 614
pasilon@freemail.hu

BARANYA MEGYE BÉKÉS MEGYE

Mohács Város Önkormányzat Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi,
Pándy Kálmán Otthona Rehabilitációs és Módszertani Központ
7700 MOHÁCS, Újváros u. 10. Ápoló-gondozó Otthona
(06 69) 322 345 5600 BÉKÉSCSABA, Degré u. 59.
pandyk@invitel.hu (06 66) 530 220
modsz.int.bcsaba@fago.hu
Élet-Esély Autistákat Segítő Egyesület Web: www.fago.hu
„Fészek” Fogyatékosok Otthona
7761 KOZÁRMISLENY, Széchenyi u. 1. Békés Megyei Hajnal István
(06 72) 370 773 Szociális Szolgáltató Centrum
eletesely@eease.t-online.hu 5630 BÉKÉS, Farkas Gyula u. 2.
Web: www.eletesely.hu (06 66) 411 044
hajnalotthon@globonet.hu
Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos www.netplakat.hu\nefelejcs
Személyek Otthona
7932 MOZSGÓ, Mátyás király u. 1. Békés Megyei Fogyatékosok
(06 73) 544 900 és Pszichiátriai Betegek Otthona
intezmeny@foszemo.hu 5667 MAGYARBÁNHEGYES, Tanya 37.
Web: www.foszemo.hu (06 68) 480 012
szocialisotthon@alfold.net

BÁCS-KISKUN MEGYE
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Kalocsa Város Önkormányzata Egyesített
Szociális Intézménye – Értelmi Fogyatékosok Gondoskodás Alapítvány – Add a Kezed
Otthona Lakóotthon
6300 KALOCSA, Malom u. 5. 3400 MEZŐKÖVESD, Dohány út 8.
(06 78) 462 157 (06 49) 500 224
gondoskodasa@freemail.hu

72
CSONGRÁD MEGYE
Csongrád Megyei Önkormányzat Ápoló Otthona
6621 DEREKEGYHÁZ, Köztársaság tér 9.
(06 63) 453 009
szothon@invitel.hu
Dr. Waltner Károly Otthon
6723 SZEGED, Agyagos u. 45.
(06 62) 480 780
waltner@tiszanet.hu
FEJÉR MEGYE
Fejér Megyei Ápoló-gondozó Otthon
2060 BICSKE, Szent László u. 48.
(06 22) 565 127
gazd.bicske@int.fejer.hu
Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány
1131 BUDAPEST, Tomori u.23.
Telephely: 8045 BAKONYKÚTI, Petőfi.u. 12.
(06 22) 421 861
lampas92@freemail.hu
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
NapSzak Integrált Intézmény
9423 ÁGFALVA, Ágfalva-Liget
(06 99) 506 091
agszoc@axelero.hu
HAJDÚ-BIHAR MEGYE
Debrecen Megyei Jogú Város Terápiás Háza
Fogyatékosok Otthona
4031 DEBRECEN, Kishegyesi u. 88.
(06 52) 478 338
terapiashaz@levele.hu
Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali
Intézménye
Ápoló-gondozó Intézmény és Lakóotthon
4032 DEBRECEN, Böszörményi u.148.
(06 52) 412 033
bodnarne.kifoni@freemail.hu
nappali és bentlakásos intézmények
Fény Felé Alapítvány – Lakóotthon
4225 DEBRECEN, Függetlenség u. 4.
(06 52) 433 183
info@fenyfele.hu
www.fenyfele.hu
HEVES MEGYE
Heves Megyei Önkormányzat Idősek,
Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete
3346 BÉLAPÁTFALVA, Petőfi út 25.
(06 36) 554 310
modsz.int.belapatfalva@t-online.hu
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
„Liget Otthon” Fogyatékos Személyek Ápoló,
Gondozó Otthona és Nappali Intézménye
Lakóotthon
5000 SZOLNOK, Liget u. 12.
(06 56) 421 286
Ápoló-Gondozó Intézmény
5000 SZOLNOK, Liget u. 27.
(06 56) 421 410
liget@externet.hu
„Gólyafészek Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Fogyatékosok Otthona
5300 KARCAG, Zöldfa u. 48.
(06 59) 400 264
karcag@golyafeszekotthon.hu
„Fenyves Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Fogyatékosok Otthona
5349 BÁNHALMA, Tanya 34.
(06 59) 528 042
fenyvesotthon.banhalma@axelero.hu
Szivárvány Ház Fogyatékosok Református
Otthona
5350 TISZAFÜRED, Temető u. 1.
(06 59) 511 381
szivarvany_haz@t-online.hu
73
 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
nappali és bentlakásos intézmények

IRMÁK Kht. – Kraxner Alajos Speciális

Foglalkoztató Otthon és Intézményei
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2014 CSOBÁNKA, Margitliget
Szent Rita Fogyatékosok Otthona (06 26) 320 055
2500 ESZTERGOM, Dessewffy u. 20.
(06 33) 413 862 Tovább Élni Egyesület
szentrita@invitel.hu 2074 PERBÁL, Fő u. 1.
(06 26) 370 340
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat tovabbelni@freemail.hu
Fogyatékosok Otthona
2532 TOKODALTÁRÓ, József A. u. 4. TOPHÁZ Speciális Otthon
(06 33) 466 448 2132 GÖD, Munkácsy M. u. 2.
fogyotthontokodaltaro@juropnet.hu (06 27) 532 275
tophaz@dunaweb.hu
Dunaalmási Református Szeretetház
2545 DUNAALMÁS, Jókai u. 16. Egyenlő Esélyekért! Alapítvány
(06 34) 450 025 Ápoló-gondozó Otthon
pfonyad@axelero.hu 2141 CSÖMÖR, Ibolya u. 13-19.
(06 28) 445 725
ESZI Szt. József Szociális Szolgáltató Központ otthon01@invitel.hu
Fogyatékos Gyermekek Otthona Lakóotthon
2800 TATABÁNYA, Kőrösi Cs. u. 14. 2141 CSÖMÖR, Tompa u. 10.
(06 34) 311 897 (06 28) 445 163
szocszolgkozpont.fogyatekosgyermekekotthona@ otthon01@invitel.hu
chello.hu
Juhász Zsófia Református Szeretetotthon
Fogyatékosok Ápoló és Gondozó Intézménye
NÓGRÁD MEGYE
2162 ŐRBOTTYÁN, Kvassay telep 1.
Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon (06 28) 564 010
és Rehabilitációs Intézet gyotthonorb@vnet.hu
3188 LUDÁNYHALÁSZI, Rákóczi út 71–73.
(06 32) 456 004 Értelmi Sérültek Gyöngyház Egyesülete
ludanyrehab@xmail.profinter.hu „Szederfa Otthon”
2181 IKLAD, Szabadság 75.
PEST MEGYE (06 28) 578 530
turba@szederfa.hu
Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány Web: www.szederfa.hu
1131 BUDAPEST, Tomori u.23.
Telephelyek: Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat
2114 VALKÓ, Arany J. u. 6/ b; (06 28) 484 736 Frim Jakab Szociális Intézménye
2114 VALKÓ, Arany J. u. 15.; (06 28) 484 736 2184 VÁCEGRES, Hámán Kató u. 25.
2132 GÖD, Pesti út 200-202. (06 28) 578 630
2141 CSÖMÖR, Széchenyi u. 137. PappZoltan@bp13.hu
(06 1) 239 6690
lampas92@freemail.hu

74

Bárka Alapítvány Lakóotthon
2330 DUNAHARASZTI, Mindszenty utca 3.
Telephelyek:
Forrás Lakóotthon, 2820 DUNAHARASZTI,
Arany János u. 45., (06 24) 516 275
Akácvirág Lakóotthon, 2330 DUNAHARASZTI,
Akácfa u. 2) a., (06 24) 516 255> (06 24) 516-265
lakootthon@larche.hu
Irsai Mentáhigiénés Ápolási Központ,
Szociális Szolgáltató Kht.
2730 ALBERTIRSA, Köztársaság u. 115.
(06 53) 342 047
irsaiintezmeny@irmak.hu
Web: www.irmak.hu
SOMOGY MEGYE
Gondviselés Szociális Otthon
7562 SEGESD, József Attila u. 1.
(06 82) 733 190
gondviseles@somogy.hu
„Együtt – Egymásért” Szociális és Gyermekotthon
7570 BARCS, Táncsics M. u. 24.
(06 82) 463 372
eeszocobarcs@vnet.hu
www.gyerekobarcs.vnet.hu
Drávakastély Szociális Otthon
7979 DRÁVATAMÁSI, Fő u. 41/a.
82) 466 979
info@dkastely.t-online.hu
Fővárosi Önkormányzat Értelmi
Fogyatékosok Otthona
8713 KÉTHELY, Magyari u. 35.
(06 85) 339 211
szocotth@szocotth.t-online.hu
SZABOLCS-SZAT MÁR-BEREG MEGYE
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Önkormányzat Ápoló-gondozó Otthona
4325 KISLÉTA, Pócsi u. 52.
(06 42) 385 555
agoleta@freestart.hu
nappali és bentlakásos intézmények
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Önkormányzat Ápoló-gondozó Otthona
4352 MÉRK, Hunyadi u. 183.
(06 44) 554 030
merkapol@axelero.hu
Nyíregyháza-Kertváros Református
Egyházközösség Irgalmas Samaritánus
Gyülekezeti Szociális Módszertani Központja –
Anna Református Szeretetotthon
4400 NYÍREGYHÁZA, Kazinczy u. 4/a.
(06 42) 504 636
postmaster@irgalmas.t-online.hu
Magdaléneum Fogyatékosok Református
Ápoló-gondozó Otthona
4400 NYÍREGYHÁZA, Korányi Frigyes u. 160.
(06 42) 443 000
refeu@enternet.hu
Lakóotthon
4400 NYÍREGYHÁZA, Lengyel u. 71.
(06 42) 443 000
refeu@enternet.hu
Patrónus Egyesület
4400 NYÍREGYHÁZA, Közép út 19.
(06 42) 500 155
patronus.e@freemail.hu
www.patronusegyesulet.hu
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
Ápoló-gondozó Otthona
4752 GYŐRTELEK, Kossuth u. 141.
(06 44) 557 070
szocigyortelek@freemail.hu
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
Ápoló-gondozó Otthon és Lakóotthon
4644 MÁNDOK, Ady Endre út 73.
(06 45) 435 013
apolo.otthon@axelero.hu
75
 TOLNA MEGYE
nappali és bentlakásos intézmények
Tolna Megyei Önkormányzat
Fogyatékosok Otthona
7042 PÁLFA, Alkotmány u. 20.
(06 75) 339 015
palfint@freemail.hu
Tolna Megyei Önkormányzat
Mechwart András Otthona
7061 BELECSKA, Petőfi telep 2.
(06 74) 406 106
belecska@t-online.hu
Árpádházi Szent Erzsébet Otthon
7150 BONYHÁD, Schweitzer tanya 51.
(06 74) 451 844
bszocott@enternet.hu
76
VAS MEGYE
Johanneum Evangélikus Diakónia Központ
9700 SZOMBATHELY, Középhegyi u. 1.
(06 94) 501 041
Fővárosi Önkormányzat Értelmi
Fogyatékosok Otthona
9919 CSÁKÁNYDOROSZLÓ, Fő u. 11.
(06 94) 542 200
csakdor@kx.hu
www.csakdor.kx.hu
Vas Megyei Szakosított Otthon
9931 IVÁNC, Kossuth L. u. 1-3.
(06 94) 542 037
igazgato@szakotthon-ivanc.t-online.hu
ZALA MEGYE
Zala Megyei Önkormányzat Integrált Szociális
Intézménye Fogyatékkal Élők V. sz. telephelye
8900 ZALAEGERSZEG, Külsőkórház u. 6.
(06 92) 599 290
kffo@zelkanet.hu
 MUNKAVÁLLALÁS,
FOGLALKOZTATÁS
1. Szociális foglalkoztatás
2. Rokkantsági nyugdíj
3. Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézet (ORSZI)
4. Munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szó-
ló, 2006-ban, New York-ban elfogadott ENSZ
Egyezmény 26. cikkének megfelelően, a Magyar
Köztársaság is, részes államként elismeri a fo-
gyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz
való jogát, másokkal azonos alapon. A fogyatékos
személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányá-
ban védett foglalkoztatásra jogosult [Fot. 15.§ (1)].
Ennek megfelelően a munkavállalás történhet
1) intézményen belüli foglalkoztatással intéz-
ményi jogviszonyban álló személyek esetében
[Sztv. 99/B.§ (1)],
2) akkreditált foglalkoztatónál, munkáltatónál.
Az akkreditációs szervezetek akkreditációs eljá-
rás során akkreditációs tanúsítványt szereznek,
amelynek típusai: alap, rehabilitációs, kiemelt
és feltételes tanúsítvány; az utóbbi kétféle tanú-
sítvánnyal rendelkezők védett foglalkoztatónak
minősülnek. 176/2005. (IX. 2.) korm.rend. 2.§ (1)
a), b); 4.§ (1), (2)],
3) nyílt munkaerőpiacon jelenlévő munkáltató-
nál (akkreditációval nem rendelkeznek.)
1. SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS
Az intézményen belüli foglalkoztatást a törvény
szociális foglalkoztatásnak nevezi, amelynek két
formája van: munka-rehabilitáció, valamint fej­
lesztő-felkészítő foglalkoztatás.
A szociális foglalkoztatás feltétele az ellátott re-
habilitációs alkalmassági vizsgálatának elvégzése,
amelynek eredménye alapján az intézmény veze-
tője dönt a foglalkoztatásról.
Munkarehabilitáció
Intézményi jogviszony keretében kerül rá sor, az
ellátott (illetve ha az ellátott cselekvőképességet
kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes
képviselője) és az intézmény vezetője közötti meg-
állapodás alapján.
Munkarehabilitációnak minősül például az intéz-
mény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő
jellegű, a karbantartással, a külső-belső környezet
rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása.
A munkarehabilitáció szolgálati időre jogosít, ha az
előírt nyugdíjjárulékot befizetik.
Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biz-
tosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességű
személyek elsajátíthassák azt a tudást és azokat a
technikákat, amelyek segítik őket a nyílt munka-
erőpiacon történő elhelyezkedésben. A fejlesztő-
felkészítő foglalkoztatás a Munka törvénykönyve
szerinti munkaviszonynak számít.
77
 A foglalkoztatás egy évre szóló határozott idejű
mun­ka­viszony keretében történik, amely az ellátott
Munkavállalás, foglalkoztatás
és az intézmény, vagy az intézménnyel az ellátot-
tak foglalkoztatására megállapodást kötött szerve-
zet között jön létre [Sztv. 99/E.§ (2)]. A jogviszony
tartalmára a következő korlátozásokat tartalmazza
a törvény:
a) a 16. életévét betöltött személy foglalkoztat-
ható,
b) a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja
meg a napi 8 órát és a heti 40 órát,
A legtöbb ember munkát végez, vagyis
dolgozik.
Az emberek a munkájukért fizetést kapnak.
Az emberek olyan munkát végezhetnek,
amit megtanultak.
Sok embernek nehéz munkát találni.
Az autista személynek is van lehetősége
dolgozni.
Aki nagyon jól dolgozik, az sokféle
munkahelyre mehet dolgozni, mint bárki más.
Aki segítséggel tud dolgozni, az védett
munkahelyre mehet dolgozni.
A védett munkahelyen autista, illetve
fogyatékos emberek is dolgoznak.
Aki segítséggel tud dolgozni, az abban az
intézményben is dolgozhat, ahol él.
Aki nem tud dolgozni, az abban az
intézményben ahol él, különböző
programokban vehet részt.
A munkahelyen minden dolgozónak jár az
egyenlő bánásmód.
Az egyenlő bánásmód azt jelenti, hogy
– mindenkit el kell fogadni,
– mindenkivel ugyanúgy kell bánni,
– mindenkinek ugyanannyi lehetőséget kell
adni, akkor is, ha kicsit más, mint a többiek.
Az egyenlő bánásmód jár az autista
személyeknek és a fogyatékos személyeknek is.
78
c) munkaidőkeret nem alkalmazható,
d) ha a munkavállaló napi munkaideje a négy
és fél órát meghaladja, részére legalább 30 perc
munkaközi szünetet kell biztosítani,
e) a munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli
és többműszakos munkavégzésre, ügyeletre, ké-
szenlétre nem vehető igénybe,
f) a kiküldetésre, kirendelésre, munkaerő-köl-
csönzésre vonatkozó szabályok nem alkalmaz-
hatók [Sztv. 99/E.§ (4)].
Mivel a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás munkavi-
szony keretében történik, a jogalkalmazói gyakor-
latban felmerült az az elméleti kérdés, hogy a cselek-
vőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú
személy köthet-e munkaszerződést. A Munka tör-
vénykönyve (a továbbiakban: Mt.) nem szabályoz-
za a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt
álló nagykorú személyek munkajogi jogalanyisá-
gát, ezért az egyik álláspont szerint ez a személyi
kör is köthet munkaszerződést, a másik álláspont
szerint ebben az esetben a Polgári törvénykönyvet
(a továbbiakban: Ptk.) kell alkalmazni, mint az Mt.
háttérjogszabályát. A Ptk. rendelkezése szerint a
cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis,
nevében gondnoka jár el – kivéve azokat a csekély
jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi
életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb
megfontolást nem igényelnek [Ptk. 15/A § (1)-(2)].
Az egyik regionális közigazgatási hivatal állásfog-
lalása szerint a gondnok nem írhatja alá a gondno-
kolt munkaszerződését. A Szociális és Munkaügyi
Minisztériumnak az az álláspontja, hogy a munka-
viszony tartalma, a munkavállalótól megkövetelt,
folyamatosan fennálló felelős magatartás miatt
cselekvőképtelen személy nem állhat munkavi-
szonyban.
Jól érzékelhető tehát, hogy ez a kérdés még megol-
dásra vár. Ennek során olyan értelmezés lenne el-
fogadható, amely a munkaviszony létrehozása so-
rán nem tesz különbséget a fogyatékosság alapján.
Az új Polgári törvénykönyv tervezete megoldást
kínál azáltal, hogy a cselekvőképességet kizáró
gondnokság kategóriáját megszünteti.
Terápiás célú munkavégzés
A bentlakásos intézmény az ellátottak meglévő
képességeinek szinten tartása és fejlesztése ér-
dekében szociális foglalkoztatásnak nem minősü-
lő, szocioterápiás foglalkozásokat szervez [SzCsM
rend. 55.§]. Ezek formái:
• Munkaterápia: azok az ellátottak vehetnek részt,
akik nem alkalmasak a szociális foglalkoztatás ke-
retében történő munkavégzésre. Célja a munka-
képesség fejlesztése, hogy az ellátott alkalmas le-
gyen a szociális foglalkoztatásban való részvételre
[SzCsM rend. 56.§ (2)-(3)].
• Terápiás és képességfejlesztő foglalkozás: célja a
megmaradt képességek fejlesztése, szinten tartása.
A terápiás foglalkozás szervezhető az intézmény
környezetében, foglalkoztató helyiségben és az in-
tézményen kívül is. A terápiás és képességfejlesztő
foglalkozás keretében kreatív, művészeti, mozgás-
és játékterápiák is szervezhetőek [SzCsM rend.
57.§ (1), (2), (4)]
• Képzési célú foglalkozás: abban a rehabilitációs
intézményben kell szervezni, ahol az ellátást igénybe
vevő eredményes rehabilitációjához az szükséges. A
képzési célú foglalkozás biztosításánál figyelemmel
kell lenni a rehabilitálandó személy képességeire,
illetve arra, hogy az a lakóhelyi környezetébe való
visszatérését szolgálja [SzCsM rend. (1)-(2)].
A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgálta-
tásai közé tartozik a munkavégzés lehetőségének
szervezése [SzCsM rend. 77.§ (1) e)]. Ha az ellátást
igénybe vevők foglalkoztatását a nappali ellátást
nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkoztatásból
származó, a ráfordítás összegével csökkentett be-
vétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe
vevő részére ki kell adni [SzCsM rend. 78.§ (1)].
A lakóotthontól is igényelhető munkajellegű
foglalkoztatás megszervezése [SzCsM rend. 95.§
(1) b); (2)].
Ápoló-gondozó célú lakóotthonban személyre szóló
foglalkoztatást kell biztosítani. Ilyen típusú lakóott-
honban elhelyezhető az az autista személy, aki önel-
látásra nem képes, illetve folyamatos tartós ápolást,
felügyeletet igényel [SzCsM rend. 99/A.§ (1); (2) b)].
Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a
Mt. vonatkozó rendelkezéseit, az egyenlő bánás-
Munkavállalás, foglalkoztatás
mód követelményét meg kell tartani. Ha ezt meg-
sértik, akkor a következményeit megfelelően orvo-
solni kell, ami nem járhat más munkavállaló jogai-
nak megsértésével, illetve csorbításával [Mt. 5.§].
A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel
rendelkező szakszervezet – ha az nincs, akkor az
üzemi tanács – együttesen, meghatározott időre
szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el.
Fontos tudni:
A munkavállalónak – kérelmére – a tartós (elő-
reláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra
vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója ott-
honi ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb
két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot
köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápo-
lást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és
annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy
kezelőorvosa igazolja [Mt. 139.§ (1)].
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ág-
beli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az
örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az
örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a test-
vér, valamint az élettárs [Mt. 139. (2)].
*
Felhasznált jogszabályok:
• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról (továbbiakban: Sztv.)
• 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól
és esélyegyenlőségük biztosításáról (továbbiakban: Fot.)
• 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről (to-
vábbiakban: Mt.)
• 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást
nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és műkö-
désük feltételeiről (továbbiakban: SzCsM rend.)
• 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek
jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó fakultatív
jegyzőkönyv kihirdetéséről
• 176/2005. (IX. 2.) korm.rendelet a megváltozott munkaké-
pességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akk-
reditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellen-
őrzésének szabályairól
• 177/2005. (IX. 2.) korm.rendelet a megváltozott munkaké-
pességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költ-
ségvetési támogatásáról
79
 2. ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ
Munkavállalás, foglalkoztatás
A 2008. január 1-jétől hatályos szabályok szerint
rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
a) esetében az egészségkárosodás:
aa) 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
ab) 50–79 százalékos mértékű, de rehabilitációja
nem javasolt (aa és ab együtt: rokkant), és
b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelke-
zik, és
c) az egészségkárosodás következtében
ca) kereső tevékenységet nem folytat, vagy
cb) keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal
alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző
négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jöve-
delme havi átlagánál, és
d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges, életkor sze-
rint meghatározott szolgálati időtartamok 2008.
január elseje után is változatlanok maradtak (Tny
24-25.§).
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati
idő [Tny. 24. § (1)]
22 éves életkor betöltése előtt 2 év,
22–24 éves életkorban 4 év,
25–29 éves életkorban 6 év,
30–34 éves életkorban 8 év,
35–44 éves életkorban 10 év,
45–54 éves életkorban 15 év,
55 éves életkor betöltésétől 20 év.
2009. január elsejétől az 50–79 százalékos egészség-
károsodást elszenvedett, öregségi nyugdíjkorhatár
alatti rokkantsági nyugdíjas jogosultsága megszű-
nik, ha már nem rokkant, vagy a havi nettó (adóval
és járulékokkal csökkentett) jövedelme, 6 hónap
átlagában meghaladja a rokkantsági nyugdíja alap-
ját képező havi átlagkeresete kilencven százalékát,
illetve annak a megállapítást követően a rendsze-
res nyugdíjemelések mértékével növelt összegét,
de legalább a minimálbér összegét.
* ciális ellátásokra való jogosultság megállapítá-
Felhasznált jogszabály:
• A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény, illetve annak módosításai
80
3. ORSZÁGOS REHABILITÁCIÓS
ÉS SZOCIÁLIS
SZAKÉRTŐI INTÉZET (ORSZI)
Az intézményben élő (lakóotthon, állami benlaká-
sos otthonok), vagy a napppali ellátásban részesülő
személyek (ÉNO) munkát is végezhetnek. A szociá-
lis foglalkoztatásra való alkalmasság vizsgálatát az
Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet
(ORSZI) végzi. A munkavégzés lehet: munkarehabi-
litáció vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás.
Az ORSZI feladat- és hatásköre
[213/2007. korm.rend. 4–5.§]
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézetnek a fentieken kívül egyéb, fontos feladatai
is vannak. Írásunk azokat a feladatokat ismerteti,
amelyek az autista személyeket is érintik.
Szakértői tevékenysége körében szakvéleményt ad
a) az egészségkárosodás mértékéről,
b) a szakmai munkaképességről,
c) a rehabilitálhatóságról, annak irányáról stb.
időtartamról;
d) a fogyatékosságról és az önkiszolgálási ké-
pességről,
e) a tartósan beteg állapot fennállásáról,
Szociális szakértői szervként szakvéleményt ad
a) az ápolási/gondozási szükséglet mértékéről,
b) a szociális intézményben történő elhelyezési
rászorultságról,
c) a szociális ellátást megalapozó orvosi igazolá-
sok felülvizsgálatáról.
Módszertani feladatai körében
a) közreműködik a rehabilitációs és szociális el-
látások iránti szükségletek felmérésében,
b) összehangolja a funkcióképesség, a fogyaté-
kosság, a szakmai munkaképesség vizsgálati és
véleményezési rendszerét,
c) javaslatokat dolgoz ki a rehabilitációs és szo-
sához szükséges szakértői tevékenység fejlesz-
tésére.
Az autista személyeket és a fogyatékos
személyeket időnként orvosok és orvosi
bizottságok vizsgálják meg.
Az orvosi bizottságban több orvos
dolgozik együtt.
Az orvosi bizottság megvizsgálja, hogy
az autista személy, vagy a fogyatékos
személy tud-e önállóan élni.
Az orvosi bizottság megvizsgálja, hogy az
autista személy, vagy fogyatékos személy
mennyire tud dolgozni.
Az orvosi bizottság megvizsgálja, hogy az
autista személy, vagy fogyatékos személy
mennyire tud új dolgokat megtanulni.
Az orvosi bizottság megállapítja, hogy
az autista személynek vagy fogyatékos
személynek miben van szüksége
segítségre.
Az orvosi bizottságok munkahelye az
Országos Rehabilitációs és Szociális
Szakértői Intézet.
A vizsgálat eredménye alapján állapítják
meg, hogy az autista személy, vagy a
fogyatékos személy milyen iskolában
tanulhat.
A vizsgálat eredménye alapján állapítják
meg, hogy az autista személy, vagy a
fogyatékos személy milyen intézményben
lakjon.
A vizsgálat eredménye alapján állapítják
meg, hogy az autista személy, vagy a
fogyatékos személy milyen munkahelyen
dolgozhat.
A vizsgálat eredménye alapján állapítják
meg, hogy az autista személy, vagy a
fogyatékos személy kaphat-e fogyatékossági
támogatást vagy rokkantsági járadékot,
vagy más pénzbeli támogatást.
Az ORSZI hatáskörébe tartozó egyes
eljárások szabályai
Munkavállalás, foglalkoztatás
[92/2008. korm.rend.1–2.§, 5–8.§]
2009. július 1-jétől az ORSZI kirendeltségének sza-
kértői bizottságai végzik az alábbi vizsgálatokat:1
• a fogyatékos személyek otthonában, illetve ápoló-
gondozó célú lakóotthonában történő elhelyezésre
kerülő nagykorú fogyatékos személy alapvizsgála-
tára (a továbbiakban: alapvizsgálat),
• az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy
ápoló-gondozó célú lakóotthonban ellátott nagyko-
rú fogyatékos személy, illetve BNO 10 kódkönyv F
diagnóziskóddal rendelkező ellátott felülvizsgála-
tára (a továbbiakban: gondozási felülvizsgálat),
• a szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatni
kívánt, illetve foglalkoztatott, nappali intézmény-
ben, ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy
ápoló-gondozó célú lakóotthonban elhelyezésre
kerülő, illetve elhelyezett ellátott rehabilitációs al-
kalmassági vizsgálatára és felülvizsgálatára (a to-
vábbiakban: szociális foglalkoztatási alkalmassági
vizsgálat, illetve felülvizsgálat),
• rehabilitációs intézményben vagy rehabilitáci-
ós célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve
elhelyezett személy rehabilitációs alkalmassági
vizsgálatára és felülvizsgálatára (a továbbiakban:
átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve
felülvizsgálat).
A vizsgálatot
a) az intézményi elhelyezést megelőzően az ellá-
tott lakóhelye, illetve tartózkodási helye,
b) az intézményi elhelyezést követően az in-
tézmény székhelye, telephelyen történő ellátás
esetén telephelye szerint az ORSZI illetékes ki-
rendeltségének vezetője által kijelölt szakértői
bizottság folytatja le.
Az alapvizsgálatot és az átfogó rehabilitációs alkal-
massági vizsgálatot az intézményvezető
a) az előgondozás I. szakaszában,
b) ápolást, gondozást nyújtó intézmény vagy
ápoló-gondozó célú lakóotthon és rehabilitációs
intézmény vagy rehabilitációs célú lakóotthon
között történő áthelyezés esetén az áthelyezés
kezdeményezését követő nyolc napon belül kez-
deményezi.
1 2008. július 1-je és 2009. június 30-a között a regionális módszerta-
ni intézmények által működtetett szakértői bizottságok végezték a
vizsgálatokat
81
 A szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot
az intézményvezető kezdeményezi az elhelyezési
Munkavállalás, foglalkoztatás
kérelem beérkezése után, de még a foglalkoztatás
tervezett megkezdése előtt legalább harminc nap-
pal. A szakértői bizottság a vizsgálat eredményét
szakvéleményben foglalja össze. A szakvéleményt
meg kell küldeni az ellátottnak, törvényes képvise-
lőjének és az intézményvezetőnek.
A vizsgálat eredményére hivatkozva – ha az Szt. ki-
vételt nem tesz – az ellátottal kötött megállapodás
egyoldalúan nem módosítható, és nem szüntethető
meg. Az intézményvezető a szakvélemény alapján
megtett, illetve kezdeményezett intézkedésekről
tájékoztatja az ellátottat és törvényes képviselőjét.
A szakvélemény kézhezvételét követő tizenöt na-
pon belül az ellátott, illetve törvényes képviselője és
az intézményvezető – az ok megjelölésével – 2000
forint megfizetése mellett kérheti a szakvélemény
felülbírálatát, melyet az ORSZI illetékes regionális
igazgatóságának szakértői bizottsága végez.
Alapvizsgálat és gondozási
felülvizsgálat
[92/2008. korm.rend. 9.§]
Az alapvizsgálat és a gondozási felülvizsgálat célja
az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának
felmérése, és annak megállapítása, hogy az ellátott-
nak mely ellátási típus és forma a megfelelő, va-
lamint az egyéni gondozási, illetve fejlesztési terv
elkészítésének segítése.
Az intézményvezető a vizsgálat eredménye alapján
a) gondoskodik az egyéni fejlesztési terv elké-
szítéséről, illetve az egyéni gondozási, illetve
fejlesztési terv módosításáról,
b) kezdeményezi az intézményi jogviszony meg-
szüntetését, illetve az ellátott más intézmény-
ben történő elhelyezését, ha ezt a szakvélemény
alapján indokoltnak látja.
Szociális foglalkoztatási alkalmassági
vizsgálat és felülvizsgálat
[92/2008. korm.rend. 10.§]
A szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat
és felülvizsgálat célja az ellátott mentális, fizikai és
egészségi állapotának, illetve készségeinek, képes-
ségeinek felmérése, és annak megállapítása, hogy
az ellátott alkalmas-e szociális foglalkoztatás ke-
retében történő munkavégzésre, illetve alkalmas-
82
sága esetén, mely szociális foglalkoztatási forma
és milyen hosszú munkaidő a leginkább megfelelő
számára.
*
Felhasznált jogszabályok:
• 213/2007. (VIII. 7.) korm. rendelet az Országos Rehabilitációs
és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának rész-
letes szabályairól
• 92/2008. (IV. 23.) korm. rendelet a fogyatékos személyek
alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról,
továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek álla-
potának felülvizsgálatáról
Az ORSZI regionális igazgatósá-
gai és illetékességi területük
Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Budapest
Illetékességi területe: Közép-magyarországi régió
(Főváros és Pest megye)
Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Székesfehérvár
Illetékességi területe: Közép-dunántúli régió (Fejér
megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém
megye)
Észak-alföldi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Debrecen
Illetékességi területe: Észak-alföldi régió (Hajdú-
Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Győr
Illetékességi területe: Nyugat-dunántúli régió (Győr-
Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye)
Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Miskolc
Illetékességi területe: Északmagyarországi régió
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye,
Nógrád megye)
Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Pécs
Illetékességi területe: Dél-dunántúli régió (Baranya
megye, Tolna megye, Somogy megye)
Dél-alföldi Regionális Igazgatóság FEJÉR megye
Székhelye: Szeged

Munkavállalás, foglalkoztatás
Illetékességi területe: Dél-alföldi régió (Csongrád Esélyegyenlőség Alapítvány
megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye) 8000 Székesfehérvár, Budai u. 68.
http://www.befogadas.hu/
(06 22) 503 040
4. MUNKAERŐ-PIACI
SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ GYŐR-MOSON-SOPRON megye
SZERVEZETEK
Szent Ciril és Method Alapítvány
9025 Győr, Kossuth Lajos u. 63.
TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS (06 96) 529 555

A Támogatott Foglalkoztatás (TF) elnevezésű szol-

TOLNA megye
gáltatást a Salva Vita Alapítvány honosította meg
hazánkban. A TF olyan speciális munkaközvetítés, Kék Madár Alapítvány
munkába állítás, amely a munkavállaló és a mun- 7100 Szekszárd, Bartina u. 12/a
kaadó elvárásait kölcsönösen figyelembe véve fel- http://www.kek-madar.hu/
készíti a munkavállalót a munkahely elvárásaira, (06 74) 512 048
segít a beilleszkedésben és a munkafolyamat elsa-
játításában.
VESZPRÉM megye
BUDAPEST Életet Segítő Alapítvány
8200 Veszprém, Tüzér u. 44.
Salva Vita Alapítvány http://eletetsegito.hu/
1073 Budapest, Erzsébet krt. 13. III/3. (06 88) 422 495
http://www.salvavita.hu/
(06 1) 323 1256
REHABILITÁCIÓS INFORMÁCIÓS
BARANYA megye CENTRUM (RIC)

Fogd a Kezem Alapítvány A megváltozott munkaképességű, egészségi prob-

7621 Pécs, Rákóczi út 55. lémával rendelkező személyek számára széleskörű
http://www.fogdakezemalapitvany.hu/ információt nyújtó hely. Az ügyfelek a rehabilitáci-
(06 72) 251 125 ós tanácsadó segítségével szerezhetnek informáci-
ót a rehabilitációs foglalkozásokról, a foglalkozá-
sok egészségügyi tényezőiről, rehabilitációs fog-
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye
lalkoztatókról, célszervezetekről, munkahelyekről,
Szimbiózis Alapítvány munkaerő-piaci, jogi, szociális, érdekvédelmi stb.
3527 Miskolc, Augusztus 20. u. 12. szabályokról. A RIC-ek minden szempontból aka-
http://www.szimbiozis.net/ dálymentesek.
(06 46) 357 637 A munkaügyi központ munkatársai felvilágosítást
adnak, hogy hol találhatók a RIC-ek, de az Állami
Foglalkoztatási Szolgálat honlapján is megtalálhat-
ják őket: http://www.afsz.hu.

83
 VÉDETT MŰHELYEK

Védett műhelyekben azokat a fogyatékos és meg- BÁCS-KISKUN MEGYE

változott munkaképességű embereket foglalkoz-
tatják, akik nem tudnak integráltan, a nyílt mun-
kaerő-piaci feltételek között dolgozni. Az ilyen
szervezeteket az állam, pályázat útján, anyagilag
támogatja. A védett műhelyek nyilvántartását az
Állami Foglalkoztatási Szolgálat végzi, amely el-
lenőrzi, hogy a munkahelyen a személyi és tárgyi
feltételek megfelelnek-e az előírásoknak, ha nem,
akkor a „védett munkahely” igazolást, az akkredi-
tációt (mely az állami támogatás előfeltétele), vis�-
szavonják.
Centrál-Mentál Szociális Szolgáltató
és Munkarehabilitációs Nonprofit Kft.
6435 KUNBAJA, Major központ 0193/44 hrsz.
(06 79) 471 221
BÉKÉS MEGYE
LAZARUS Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
5630 BÉKÉS, Kert u. 2.
(06 66) 413 773

REHABIL Rehabilitációs és Foglalkoztató Kft.

BUDAPEST
5630 BÉKÉS, Kossuth utca 20.
INTER WOOD PLUSS Ipari, Kereskedelmi, (06 66) 448 142
Szolgáltató
Pénzügyi Tanácsadó és Befektető Kft
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
1106 BUAPEST, Gyakorló u. 4/A. 10. em. 41.
(06 1) 341 764 SZOCIO-PRODUKT Szociális Foglalkoztató Kft.
3526 MISKOLC, Blaskovics u. 22.
Angyalföldi Szociális Egyesület (06 46) 325 011
1138 BUDAPEST, Szekszárdi utca 34.
(06 1) 329 8029
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Alfa Rehabilitációs Közhasznú Társaság Esély Győri Rehabilitációs és Foglalkoztatási
1139 BUDAPEST, Lomb u. 22. Közhasznú Társaság
(06 1) 329 5273 9024 GYŐR, Lajta u. 38.
(06 96) 426 229; 418 785; 517 635
Budafok-Tétény Szociális Foglalkoztató Kht.
1221 BUDAPEST, Leányka u. 1/A.
(06 1) 229 2370

85
 HAJDÚ-BIHAR MEGYE SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

„KREKK-INFO” Reklám, Terjesztési START Rehabilitációs Foglalkoztató

és Szolgáltató Bt. és Intézményei Közhasznú Nonprofit Kft
4031 DEBRECEN, Balmazújváros út 11. 4400 NYÍREGYHÁZA, Bujtos utca 32.
(06 52) 530 417; 419 655 (06 42) 411 433

CREDIT-UP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. HORIZONT TEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

védett műhelyek

4032 DEBRECEN, Kosztolányi D. utca 28. és 4400 NYÍREGYHÁZA, Gádor Béla u. 61.
4032 DEBRECEN, Mikszáth Kálmán utca 22. fszt. 1. (06 30) 610 450
(06 52) 537 555

VAS MEGYE
HEVES MEGYE
LUX-REHAB Foglalkoztató Non-Profit Kft.
Hatvani Vegyesipari-Centrum Kft. 9700 SZOMBATHELY, Szövő u. 100.
3000  HATVAN, Bajcsy-Zsilinszky út 52. (06 94) 501 480
(06 37) 341 060
LUX-TEX Rehabilitációs Foglalkoztató Kft.
9700 SZOMBATHELY, Zanati u. 27. C. ép.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
(06 1) 299 0205
„TELJES ÉLETÉRT” Nonprofit Közhasznú Kft.
5000 SZOLNOK, József Attila u. 83.
(06 56) 412 759

CONTACT MUNKAREHABILITÁCIÓ
Foglalkoztató, Kereskedelmi és Szolgáltató
Nonprofit Közhasznú Kft.
5000 SZOLNOK, Tószegi út 43.
(06 56) 521 012

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
RELABOR Foglalkoztatási Rehabilitációs Kft.
2500 ESZTERGOM, Dobogókői út 31/A.
(06 33) 401 377; 401 376; 312 912

PEST MEGYE
FÉBÉ Szociális és Rehabilitációs
Szolgáltató Közhasznú Társaság
2081 PILISCSABA, József Attila utca 7–9.
(06 26) 373 423

86

A szociálisan rászorultak részére, a szociális alap-
szolgáltatás részeként, a támogató szolgáltatást az
állam, valamint az önkormányzatok biztosítják [a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
törvény, a továbbiakban: Sztv. 56.§ (1), 57.§ (1) h)].
A támogató szolgáltatás 2009. január 1-jétől nem
kötelező önkormányzati feladat, de mint törvény-
ben meghatározott tartalmú szociális szolgáltatás
továbbra is megmarad, finanszírozásuk valamen�-
nyi fenntartó számára egységes módon, a tényleges
szükségletek figyelembevételével, pályázat útján
valósul meg [Sztv. 86.§ (3) és Complex kommentár].
A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos sze-
mélyek lakókörnyezetben történő ellátása, első-
sorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésé-
nek segítése, valamint életvitelük önállóságának
megőrzése mellett, a lakáson belüli speciális segít-
ségnyújtás biztosítása révén [Sztv. 65/C.§ (1)].
Ezt különösen a következő szolgáltatásokkal biz­
tosítják:
a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő
szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való
hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállí-
tás, szállító szolgálat működtetése),
b) az általános egészségi állapotnak és a fogya-
tékosság jellegének megfelelő egészségügyi,
szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevé-
kenységhez való hozzájutás személyi és eszköz-
feltételeinek biztosítása,
c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a
tanácsadást követően a társadalmi beilleszke-
TÁMOGATÓ
SZOLGÁLATOK
dést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás
biz­tosítása,
d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének
biztosítása,
e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kap-
csolatkészségének javításához, családi kapcso-
latainak erősítéséhez speciális, önsegítő csopor-
tokban való részvételükhöz,
f) egyes szociális alapszolgáltatási részfelada-
tok biztosítása a fogyatékos személyek speciális
szükségleteihez igazodóan,
g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társa-
dalmi integrációjának megvalósulásához, vala-
mint a családi, a közösségi, a kulturális, a sza-
badidős kapcsolatokban való egyenrangú rész-
vételhez szükséges feltételek biztosítása,
h) a fogyatékos személy munkavégzését, mun-
kavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségé-
nek, igénybevételének elősegítése [Sztv. 65/C.§
(3) a) h)].
Ki veheti igénybe a támogató szolgáltatást?
A támogató szolgáltatás igénybevétele szempontjá-
ból szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fo-
gyatékos személy. Ez a meghatározás a Sztv. 65/C.§
(5) bekezdése alapján három személyi kört fed le:
1) a külön jogszabály szerinti fogyatékossági tá-
mogatásban,
2) vakok személyi járadékában,
3) illetve a magasabb összegű családi pótlékban
részesülő személyt.
87
 A támogató szolgálatot úgy kell megszervezni,
hogy annak tevékenysége az ellátási területen
élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó
személyre kiterjedjen, és szolgáltatásai az egyéni
szükségletekhez igazodjanak [SzCsM rend. 39/A§
támogató szolgálatok
(2)]. Ugyanakkor az ellátottak körét a támogató
szolgálat szakmai programja tartalmazza [SzCsM
rend. 39/B.§ (1) b)], tehát nem biztos, hogy vala-
mennyi szolgálat az autizmussal élőknek is ellátást
biztosít.
Ha a településén nem talál ellátást, kérjük, tájéko-
zódjon a helyi önkormányzatnál, vagy a
www.autista.info.hu honlapunkon, ahol az összes,
2009-ben pályázatnyertes támogató szolgálat lis-
tája elérhető. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat
honlapján, pedig részletesen, településre bontva, a
szolgáltatás alapján keresheti meg a működő támo-
gató szolgálatokat: http://szocialisregiszter.afsz.hu/
EngedelyesOsszetettKereses.aspx.
Nem minden szolgálat biztosít ellátást az autizmus-
sal élő személyeknek. A Kézenfogva Alapítvány
adatbázisa alapján az alábbi támogató szolgálatok
látnak el autizmussal élőket.
BUDAPEST
Aranyeső Integrált Támogató Szolgálat
1032 Budapest, San Marco utca 76.
Szolgáltatás: III. kerület
(06 1) 205 317; (06 70) 455 5479
Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány
1055 Budapest, Honvéd utca 22.
Szolgáltatás ezekben a kerületekben: V., VII., IX.,
XI., XIII.
(06 1) 317 3431; 317 8438; 318 9920; 317 4417
Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik
Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ)
1051 Budapest, Október 6. utca 22.
Szolgáltatás: XI. kerület
(06 1) 374 0304
88
Budapest Főváros XVII. Rákosmente
Önkormányzata Egyesített Támogató Szolgálat
1173 Budapest, Újlak u. 106.
Szolgáltatás: XVII. kerület
(06 1) 258 7869; (06 20) 455 0812
Csepeli Gondozási Központ
1212 Budapest, Völgy u. 82.
Szolgáltatás: XXI. kerület
(06 1) 278 2887
XXII. kerületi Önkormányzat Szociális Szolgálat
1221 Budapest, Köd u. 24.
Szolgáltatás: XXII. kerület
(06 1) 229 2983
BARANYA MEGYE
Pándy Kálmán Otthon
7700 Mohács, Újváros 10.
Szolgáltatás: Mohácsi kistérség
(06 69) 322 345
PMJV Önkormányzatának Életminőségfejlesztő
Szolgáltatások Intézménye
7633 Pécs, Endrész György utca 21–23.
Szolgáltatás: Pécsi kistérség
(06 72) 251 994; (06 30) 641 6452
Kerek Világ Jóléti Szolgálat – Támogató Szolgálat
7627 Pécs, Gesztenyés utca 17.
Szolgáltatás: Pécsi kistérség
(06 72) 525 895; (06 20) 520 9761
BÁCS-KISKUN MEGYE
Kolping Alapszolgáltatási Központ és Támogató
Szolgálat – Felsőbácskai Kisrégió
6521 Vaskút, Kossuth L. utca 142.
Szolgáltatás: Bajai kistérség
(06 79) 472 639; (06 20) 573 8929
Cédrus Egyesített Szociális Intézmény
Cédrus Támogató Szolgálat
6500 Baja, Pokorny utca 35.
Szolgáltatás: Bajai kistérség
(06 79) 322 360
BÉKÉS MEGYE
Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület
5530 Vésztő, Toldi utca 9/b.
Szolgáltatás: Szeghalomi kistérség
(06 66) 476 740; (06 20) 991 2188
Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ
5630 Békés, Kossuth u. 11.
Szolgáltatás: Békési kistérség
(06 66) 411 850
Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete
5600 Békéscsaba, Kölcsey utca 27.
Szolgáltatás: Békéscsabai, Orosházi kistérség
(06 66) 452 202; (06 70) 334 6159
Reménysugár Alapítvány a Down-kórral
és a Fogyatékkal Élőkért
5700 Gyula, Lahner György utca 9. 2/11
Szolgáltatás: Gyulai kistérség
(06 30) 305 2495
AUT-PONT Autista Gyermekekért
és Fiatalokért Alapítvány
5600 Békéscsaba, Kereki sikátor 11.
Szolgáltatás: Békéscsabai kistérség
(06 66) 530 690
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Szent Erzsébet Hívei Egyház Miskolc
és Körzete Támogató Szolgálat
Miskolc, Dóczy József u. 8.
Miskolc: (06 46) 348 325
Sajóvámos: (06 46) 397 158
Sátoraljaújhely: (06 47) 322 207; 321 293
Edelény: (06 48) 702 326
Sárospatak: (06 47) 511 126
Szorgoskert Oktatási, Nevelési
és Szociális Nonprofit Kft.
3527 Miskolc, Augusztus 20. út 12.
Szolgáltatás: Miskolci kistérség
(06 46) 657 637
CSONGRÁD MEGYE
ÉFOÉSZ Támogató Szolgálat
6721 Szeged, Teleki utca 3.
Szolgáltatás: Szegedi kistérség
támogató szolgálatok
(06 62) 541 975
FEJÉR MEGYE
Viktória Rehabilitációs Központ
Támogató Szolgálat
8000 Székesfehérvár, Erzsébet utca 20.
Szolgáltatás: Székesfehérvári kistérség
(06 22) 333 110
HAJDÚ-BIHAR MEGYE
Speciális Szükségletűekért Alapítvány
Támogató Szolgálat
4028 Debrecen, Kórház utca 12/f/3.
Szolgáltatás: Debreceni kistérség
(06 52) 315 147
Hajdúhadház Városi Önkormányzat Szociális
Gondozási Központ Támogató Szolgálat
4242 Hajdúhadház, Kazinczy u. 2.
Szolgáltatás: Hajdúhadházi kistérség
(06 52) 277 279
Újvárosi Támogató Szolgálat
4060 Balmazújváros, Dózsa Gy. u. 57.
Szolgáltatás: Balmazújvárosi kistérség
(06 52) 240 126
HEVES MEGYE
Kistérségi Humán Szolgáltató Központ
3200 Gyöngyös, Fő tér 7.
Szolgáltatás: Gyöngyösi kistérség
(06 37) 311 164
Medicin-Liget Egészségmegőrző és Gondozó
Alapítvány
3325 Noszvaj, Szomolyai út 0214/18 hrsz.
Szolgáltatás: Egri kistérség
(06 36) 563 320
89
 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
„Esélyt a hátrányos helyzetű embereknek”
Alapítvány
5000 Szolnok, Csokonai u. 34.
támogató szolgálatok
Szolgáltatás: Szolnoki kistérség
(06 56) 514 141
NÓGRÁD MEGYE
ÉFOÉSZ Nógrád Megyei Közhasznú Egyesülete
2660 Balassagyarmat, Óvári tér 26.
Szolgáltatás: Pásztói kistérség
(06 35) 300 737; (06 20) 311 5353
PEST MEGYE
Katolikus Karitász Szakápolási és
Fogyatékosokat Támogató Szolgálat
2626 Nagymaros, Vasút utca 15.
Szolgáltatás: Szobi kistérség
(06 27) 354 272
Humánszolgáltató Központ
2750 Nagykőrös, Bajcsy-Zs. út 4.
Szolgáltatás: Ceglédi kistérség
(06 53) 552 275
Irmák Kht. Kraxner Alajos Speciális
Foglalkoztató Otthon és Intézményei
2014 Csobánka, Margitliget
Szolgáltatás: Szentendrei kistérség
(06 26) 320 073
Kolping Támogató Szolgálat – Vecsés
2220 Vecsés, Lőrinczi út 14.
Szolgáltatás: Gyáli kistérség
(06 29) 350 423
Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány
2132 Göd, Mátyás utca 34.
Szolgáltatás: Gödöllői, Dunakeszi kistérség
(06 70) 948 5495
90
SOMOGY MEGYE
MSE „Napsugár” Egyesített Támogató Szolgálat
7400 Kaposvár, Iszák utca 42.
Szolgáltatás: Kaposvári kistérség
(06 82) 427 621
Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei
Egyesülete
„Fészek” Kistérségi Támogató Szolgálat
7500 Nagyatád, Dózsa György utca 6.
Szolgáltatás: Nagyatádi kistérség
(06 82) 450 043
Kolping Támogató Szolgálat – Kaposvár
és kistérsége
7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14.
Szolgáltatás: Kaposvári kistérség
(06 82) 418 048
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
Ápoló Gondozó Otthona
4234 Szakoly, Hunyadi utca 2.
Szolgáltatás: Nagykállói kistérség
(06 42) 705 306
Szent Kamill „Élet az Életnek” Közhasznú
Alapítvány
4400 Nyíregyháza, Tallér út 20.
Szolgáltatás: Nyíregyházi kistérség
(06 42) 491 946; (06 70) 770 3095
Szalmaszál Fogyatékos Embereket Segítő
Szolgálat
4484 Ibrány, Hősök tere 24.
Szolgáltatás: Ibrány – Nagyhalászi kistérség
(06 42) 200 232
Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális
és Egészségügyi Alapellátási Intézmények
4700 Mátészalka, Szalkai L. utca 2/a.
Szolgáltatás: Mátészalkai kistérség
(06 44) 300 655
Mentálhigiénés Központ
4400 Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30–36.
Szolgáltatás: Nyíregyházai kistérség
(06 42) 506 165
Szociális Támogató, Családsegítő
és Gyermekjóléti Szolgálat
4564 Nyírmada, Kossuth Lajos út 49.
Szolgáltatás: Baktalórántházai kistérség
(06 45) 492 509
ÉFOÉSZ Támogató Szolgálat
4400 Nyíregyháza, Szarvas út 10–12.
Szolgáltatás: Nyíregyházai kistérség
(06 20) 334 9115
TOLNA MEGYE
Paks Város Szociális Intézmények Igazgatósága
7030 Paks, Kishegyi út 46–48.
Szolgáltatás: Paksi kistérség
(06 75) 310 717
VAS MEGYE
Regionális Szociális Forrásközpont Kht.
9700 Szombathely, 11-es huszár út 116.
Szolgáltatás: Szombathelyi kistérség
(06 94) 511 802; 511 803
VESZPRÉM MEGYE
Életet Segítő Alapítvány
8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10.
Szolgáltatás: Veszprémi kistérség
támogató szolgálatok
(06 88) 422 495
ZALA MEGYE
Kolping Támogató Szolgálat – Letenye
8868 Letenye, Petőfi Sándor u. 40
Szolgáltatás: Letenyei kistérség
(06 93) 343 350
Kolping Támogató Szolgálat – Zalaegerszeg
8900 Zalaegerszeg, Külsőkórház utca 6.
Szolgáltatás: Zalaegerszegi kistérség
(06 92) 311 951; (06 30) 380 7447
Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálata
Pacsa – Zalaegerszeg – Zalaszentgrót
8900 Zalaegerszeg, Október 6. tér 19.
Szolgáltatás: Zalaegerszegi,
Zalaszentgróti kistérség
(06 92) 596 761
91
92
 TERÁPIÁK,
FEJLESZTŐ MÓDSZEREK
Ebben a fejezetben röviden bemutatjuk a Magyar­
országon is ismert, vagy alkalmazott terápiás
mód­szereket, fejlesztéseket. Bár az autizmus a tu­
domány mai eszközeivel sajnos nem gyógyítha-
tó, olyan tudományosan igazolt, a gyakorlatban
kipróbált hatékony fejlesztési módszerek állnak
rendelkezésre, amelyek alkalmazásával a gyermek
erősségeire építve a hiányok kompenzálhatók, a
tünetek csökkenthetők.
Felhívjuk a figyelmet, hogy bár igen sokféle
megközelítés, módszer, kezelés létezik, ezeknek
minden esetben meg kell felelniük az adott gyer-
mek, fiatal vagy felnőtt sajátosságainak, egyéni
igényeinek.
A szakemberek az egyén képességeinek részletes
és alapos feltárásával állítják össze a komplex és
egyénre szabott fejlesztési programot, amelynek
kitartó követésével rövidebb vagy hosszabb távon
várható eredmény.
A végső cél az egyén képességeihez mérten elér-
hető legmagasabb szintű társadalmi beilleszkedés,
az alkalmazkodóképesség, a szociális-kommuniká-
ciós készségek fejlesztése és a lehető legnagyobb
fokú önállóság kialakítása. Mindezek elősegíthetik
a megfelelő életminőség elérését.
Nagyon fontos, hogy felvegyük a kapcsolatot az
adott módszert jól ismerő szakemberrel, akiben
megbízunk, aki nyomon követi a gyermek fejlődé-
sét és kérdéseinkre megnyugtató választ tud adni.
Egyetlen módszer sem csodaszer. Az autizmus
kezelésére alkalmazott terápiák közös jellemzője,
hogy minél hamarabb elkezdődnek, annál jobb
eredmények várhatók. A sikeresség szempontjá-
ból fontos a legalább heti 15-20 órás fejlesztés, mi-
nimum hat hónap, egy év időtartamig (ez egy adott
fejlesztési módszer esetében javasolható, de fontos
tudni, hogy az érintettek többsége egész életében
igényel valamilyen fejlesztést, támogatást). Fontos
a megfelelő terapeuta és az autizmussal élő gyer-
mek vagy felnőtt aránya (ez gyakran 1:1 arányt
jelent) és a család bevonása.
Az Egészségügyi Minisztérium megbízásából az
Autizmus Alapítvány és a Pszichiátriai szakmai
Kollégium, elkészítette az autizmus ellátás proto-
kollját1, ami segít a sokféle terápiás módszer közöt-
ti eligazodásban. A korrekt tájékoztatás érdeké-
ben az alább felsorolt terápiák, módszerek után
1 Az irányelv megtalálható az Egészségügyi Minisztérium honlap-
ján: http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/pszichi-
atria. Az oldalon az Az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól
linkre kell kattintani. A dokumentum elolvasható az Egészségügyi
Közlöny 2008. 10. számában is.
  93
 jelezzük az irányelv szerinti minősítését. E szerint
a terápiák hatására vonatkozó tudományos is­
meretek alapján a módszerek három kategóriába
Terápiák, Fejlesző módszerek
sorolhatók:
1. „erős evidenciákkal alátámasztott”, azaz tudo-
mányosan igazolt autizmusspecifikus hatás;
2. „gyenge evidenciákkal alátámasztott”, azaz
tudományosan nem igazolt, de nem ártalmas;
3. „nincs mögötte evidencia”, azaz hatása tudo-
mányosan cáfolt, kifejezetten veszélyes.
TERÁPIÁK ÉS BEAVATKOZÁSOK
A terápiás közeg
A fejlesztés első lépése a megfelelő közeg kialakí-
tása, ami leginkább a fejlődési zavar jellemzőihez, s
az adott gyermek egyéni szükségleteihez alkalmaz-
kodik. Ez a közeg a külső szemlélő számára lehet,
hogy túl „mesterségesnek” tűnik, a gyermekeknek
azonban mankót jelent. Jellemzője a strukturáltság,
átláthatóság, vizuális segítségek alkalmazása és a
fölösleges, vagy az egyén számára zavaró ingerek
kerülése.
A cél megtervezése
Ezután a fejlesztés egyénre szabott célját kell pon-
tosan meghatározni. A legfőbb és legtávolabbi cél
természetesen az,  hogy mások segítségére nem
szoruló, független és kompetens emberként ta-
pasztalhassák meg magukat. Ehhez eljutni a szo-
ciális-kommunikációs deficit kompenzálásával –
amelynek egyik alapvető módja a szociális és kom-
munikációs készségek tanítása –, a rugalmasabb
viselkedés és gondolkodás fejlesztésével, az önál-
lósági és szabadidős készségek fejlesztésével lehet.
A fentiekben kiemelt területek mellett természete-
sen egyénre szabottan további területek fejlesztése
is szükséges, pl. a motorikus funkciók fejlesztése.
Sokszor a viselkedési problémák megelőzése, keze-
lése is megoldandó feladat lehet. Fontos tudnunk,
hogy a viselkedésproblémák nem szükségszerű ve-
lejárói az autizmusdiagnózisnak.
TEACCH
(Treatment Education of Autistic and Related Com­
munication Handicapped Children –Autisztikus és
94
azzal összefüggő kommunkációs fogyatékosságot
mutató gyermekek oktatása és kezelése)
Rendkívül magas szinten kifejlesztett, alaposan
meg­vizsgált, és széleskörű befolyást gyakorló
program, mely az autizmussal kapcsolatos tudo-
mányos kutatások eredményeire támaszkodik. A
beavatkozás során viselkedés- és kognitív terá-
piás eljárásokat alkalmaznak egyénre szabottan.
A megközelítés Észak-Karolinából származik, de
Erich Schopler és Gari Mesibov erőfeszítései révén
egész Európában elterjedt. 1977-ben egyetemi ku-
tatási projektként indult. Az eredeti program kez-
deményezői Schopler és Reichler. Ők a gyermekek
szüleire úgy tekintettek, mint potenciális erőfor-
rásokra, társterapeutákra. Szerintük az autizmus
gyógyítására nem számíthatunk, jelentős javulásá-
ra azonban igen.
A program készségorientált, és az egész életútra
kiterjeszti a fejlesztést. Bár a program arra törek-
szik, hogy többségi iskolákban állítsanak fel osz-
tályokat, azonban a tipikus gyerekek közé történő
beillesztés nem tartozik elsődleges céljai közé. A
modell meghatározó eleme az adaptált környezet,
amelyet valóban nagyon speciálissá tesz az, hogy
az autizmussal élők egyéni szükségleteinek felel
meg. A környezet fizikai elrendezési módja lénye-
ges. A különféle tevékenységeknek például struk-
turált, külön területek vannak kijelölve. Világosan
elkülönülnek a játékra, a szabadidőre vagy a tanu-
lásra használt területek, mivel az autizmussal élő
személyek így a látványból is megérthetik az egyes
terek funkcióját. Ez megkönnyíti a kontextusnak
és a helyszínnek megfelelő viselkedések megtanu-
lását. A módszertan része az egyéni foglalkozások
biztosítása.
E modell másik alapvető módszertani eljárása az
egyénre szabott vizuális környezeti támpontok al-
kalmazása. Kutatások bizonyítják, hogy általában
az autizmussal élő személyek erőssége a konkrét,
nem tűnékeny, látható információk feldolgozá-
sa, értelmezése. A vizuális környezeti támpontok
egyik jól ismert példája a napirend használata. A
napirend láthatóvá és konkréttá teszi a láthatatlan
időt, világossá teszi a nap lefolyását, a tevékenysé-
gek, események sorrendjét, helyét, idejét.
A TEACCH modell sikere azon alapul, hogy az
egyéni felmérésen és fejlesztési terven alapul és az
autizmusban minőségileg sérült területeken tűz ki
fejlesztési célokat. A megközelítés alkalmazása se-
gít megelőzni és csökkenteni az autista gyerekek
viselkedésproblémáit, és értelmes, önálló tevé-
kenységekbe vonja be őket.
PECS
(Picture Exchange Communication System –
Képkártyacserés kommunikációs rendszer)
A PECS-et eredetileg olyan autizmussal élő gyer-
mekek számára dolgozták ki A. Bondy és mun-
katársai, akik egyáltalán nem, vagy csak nagyon
kevéssé beszéltek. A módszer lényege: alternatív
augmentatív kommunikációs rendszer kialakítá-
sa, képcserés kommunikációs módszerrel. A fő cél,
hogy hatékony, jelentésteli, funkcionális kommu-
nikáció alakuljon ki az autizmussal élő gyermek
és az őt körülvevő személyek között. A kommu-
nikáció sikerének reményében a rendszert úgy
építették föl, hogy a gyerekek motiválttá váljanak,
megértsék a kommunikáció hatalmát és funkcióit,
s így gyorsan megtanuljanak mások felé fordulni
és önállóan kezdeményezni.
A rendszer képkártyákra épül, amelyek az adott
gyermek számára fontos, motiváló, érdekes dol-
gokat ábrázolnak, hiszen motiváció és érdeklődés
nélkül nincs valódi kommunikáció. A képkártyák
a gyermek által legbiztosabban értett szimbólum-
szinten készülnek, így előfordulhat, hogy tárgyakat
csomagolunk be, vagy élethű fotókat használunk,
de alkalmazhatunk rajzokat, piktogramokat is. A
terapeuták először a szülők közreműködésével ki-
választják azokat a motiváló tevékenységeket vagy
tárgyakat, amelyekről a felmérés alapján tudják,
hogy az adott gyermeket érdeklik. Ez után megta-
nítják a gyermeknek, hogy hogyan cserélheti ki a
képet arra a tárgyra, tevékenységre, amire vágyik.
Lényeges, hogy a sikeres cseréhez a gyermeknek
nem szükséges megszólítania a kommunikációs
partnert, nem kell a szemébe néznie, elég, ha a ké-
pet a kezébe adja. Az egyszerű csere fázisa után
a gyermek más személyekkel, különböző helyze-
tekben általánosítja tudását, majd megtanulja meg-
különböztetni a képek jelentését. Később a kérésen
kívül egy sor további kommunikációs funkciót ta-
nul, illetve mondatokat állít össze a szavakból. A
módszer kidolgozóinak kutatásai szerint a korán
megkezdett PECS tréning elősegítheti a beszéd ki-
alakulását.
A PECS tréning az egyik komplex autizmusspecifi-
Terápiák, Fejlesző módszerek
kus megközelítés. A módszer a TEACCH program-
hoz hasonlóan kognitív-viselkedéses megközelítést
alkalmaz és a strukturált oktatásra és vizuális se-
gítségekre épül.
Vizuális támogatás
Számos olyan, autizmusra kidolgozott módszer-
tan, technika létezik, amely a vizualitásra épül,
mivel a vizualitás általában az autizmussal élők
erőssége.
Ilyen módszerek például:
– napirend
– képregények
– szociális történetek
– feladatlisták
– folyamatábrák
– stb.
ABA
(Applied Behavior Analysis – Alkalmazott viselke-
déselemzés)
Kognitív viselkedésterápia. Viselkedésproblémák
megelőzését, kezelését célozza. Strukturált környe-
zetben zajlik.
Elemei: a viselkedés elemzése, a környezeti ténye-
zők elemezése, gyermek viselkedésének kondicio-
nálása.
LOVAAS – LOVAAS-FÉLE BEHAVIORISTA
INTENZÍV MEGKÖZELÍTÉS
A behaviorista (a magatartással kapcsolatos) mód-
szerek tanulási elméleten alapulnak, amelynek so-
rán a terapeuta olyan tanulási rendszert hoz létre a
gyermek számára, amelyben minden pozitív visel-
kedésmódot megjutalmaz, a negatívakat azonban
figyelmen kívül hagyja vagy bünteti. Napjainkban
a büntetés már nem része a korszerű viselkedéses
beavatkozásoknak. A módszer a problémát az au-
tizmussal élők idegrendszere és az átlagos környe-
zet össze nem illésének tekinti. Azt javasolja, hogy
a terápiát az ébren töltött órákban folyamatosan
biztosítsuk. A hatvanas évek óta egyre nagyobb
95
 érdeklődés mutatkozott arra, hogy behaviorista
irányvonalak szerint együtt dolgozzanak a szülők-
kel. (Ez főként hat év alatti gyermekekre irányult.)
Terápiák, Fejlesző módszerek
A károsodott viselkedésmódok közé tartozik a fi-
gyelem nagymértékű hiánya, a rosszul kialakult
szociális viselkedésmódok, a szokásos emocionális
viselkedésmódok hiánya.
A program nagy része tulajdonképpen azon ala-
pul, hogy a gyermek megtanuljon utánozni. Ez
általában a nonverbális (szavak nélküli) utánzás
tanításával kezdődik, aminek során a terapeuta a
gyermeket testmozgásainak leutánzására tanítja.
A kívánt viselkedés utánzására a gyermeket fizi-
kálisan ösztönzik, vagy étellel, vagy szociális ju-
talmakkal megerősítve. A nonverbális utánzást
kiterjesztik a játékszerrel való játékra is. A terá-
pia fokozatosan halad a verbális utánzásra való
képzés felé. Kezdetben egyszerű hangokat, majd
hangkombinációkat, később szavakat, végül kife-
jezéseket és rövid mondatokat utánoznak. Az imi-
tációs készségek szándékos tanítása Lovaas szerint
végül képessé teszi a gyermekeket arra, hogy nor-
mál óvodában tanuljanak. A normál óvodába való
beszoktatás fokozatos. A viselkedéses programok
egyik érzékeny pontja az – amit gyakran ér kritika
–, hogy az ilyenfajta programok egyszerű szinten
hatékonyak az irányított utánzás létrehozásában,
az önállóan kezdeményezett rugalmas viselkedés
megteremtésére azonban kevésbé alkalmasak.
Lovaas maga is figyelmeztet arra, hogy nincs okunk
azt hinni, hogy a jelenleg alkalmazott viselkedéses
intervenció minden autisztikus gyermek esetében
jó szolgálatot tehet. A viselkedéses kezelés leg-
főbb hátrányaként azt is elmondja, hogy a normál
működést elérő gyermekek esetét kivéve az elért
eredmények a kezelés befejeztével visszaesnek.
AIT
(Auditory Integration Training – Hallási integráci-
ós gyakorlat)
Az AIT „modulált” zenét alkalmazó kezelési módja
az autizmus egyik gyakori tünetének. Sok autiz-
mussal élő személy túl érzékeny bizonyos hang-
frekvenciákra: ezeket hangosabban hallják, mint
a normál hallású ember. A nekünk elviselhető zaj
96
számukra elviselhetetlen, ami azután oka lehet ön-
agressziónak és dührohamoknak is. A terápia napi
kétszer félóra, és tíz napon keresztül zajlik, amely-
ből legalább ötöt egymást követő napokon kell
megtartani. A páciensnek nem kell semmit sem
tennie a kezelés közben. A gyakorlat kidolgozója a
Franciaországban, Annecyban élő dr. Guy Berard.
A terápia lényeges eszköze a Berard által kifejlesz-
tett audiokinetron készülék, amelyhez lemezjátszót
és fülhallgatót csatlakoztatnak. Ez a berendezés
modulálja intenzitásban és időben a hangot, frek-
venciahurok segítségével. A program megkezdése
előtt, félidőben és a végén, audiogramot készítenek.
A félórás gyakorlatok során egy audiokinetron ké-
szülék által modulált zenét játszanak.
A berendezés véletlenszerűen módosítja a magas
és alacsony frekvenciákat, és így küldi a hangokat
a fejhallgatón keresztül a terápia alanyához. Ha az
audiogramon csúcsokat találnak, akkor az adott
frekvenciát részben, vagy teljesen kiszűrik. A tré-
ning végén az összes frekvencián normális hallást
kellene tapasztalni.
A program hatásosságának mérésére a program
megkezdése előtt és befejezése után kérdőívet töl-
tenek ki a viselkedés jellemzőiről.
Hátránya: csak egyetlen lehetséges tünetre fóku-
szál, ami nem is jellemző minden autizmussal élő
személyre.
FLOOR TIME
A „floor time” (jelentése kb. idő a padlón, azaz já-
ték a padlón) olyan speciális program, ami fejleszti
a szimbolikus és képzeleti képességeket és a szo-
ciális-kommunikációs készségeket az autizmussal
élőknél. A módszer lényege, hogy a gyermeket játék
közben fejlesztjük, Ez tehát egyfajta játékterápia.
Előnyeként említik, hogy minimális tréning után a
szülők otthon tudják alkalmazni, illetve azt, hogy
a szülők végre élvezhetik szülői szerepüket autis-
ta gyermekükkel. A „floor time” arra alapoz, hogy
bármilyen oda vagy vissza, illetve oda-vissza irá-
nyuló reakció a gyermek és a szülő közt – legyen
az verbális vagy nonverbális – a gyermek szociális
képességeit fejleszti.
Magyarországon ma már ismert módszer, bár ke-
vés helyen elérhető. Több információ találha­tó róla
angolul:
http://autism.about.com/od/treatmentoptions/p/
floortimetips.htm, magyarul pedig itt olvashatnak
és érdeklődhetnek a módszerről:
http://www.cseperedo.hu/.
Még nem tanulmányozták a módszertanát egyetlen
összehasonlító tanulmányban sem, így hatékony-
ságáról nehéz nyilatkozni.
Itt lehet érdeklődni:
Nemzetközi Cseperedő Alapítvány
(06 30) 234 6602
info@cseperedo.hu
http://www.cseperedo.hu/
HIGASHI – HIGASHI ISKOLA –
A MINDENNAPI ÉLET TERÁPIÁJA
A terápiát Japánban és az Egyesült Államokban
gyakorolják, Magyarországon kevéssé ismert és
nem hozzáférhető. A hangsúly a csoportos tevé-
kenységeken van. Tanári felügyelet mellett a gyer-
mekeket katonás napirend alapján intenzív fizikai
tevékenységbe vonják be. Nem engedélyezik a
gyermekeknek, hogy a feladatokból kiszálljanak és
visszahúzódjanak autisztikus tevékenységeikbe. Az
eljárást Tokióban fejlesztette ki dr. Kiyo Kitahara.
Elméletét a bostoni Higashi Iskolában kezdte alkal-
mazni 1987-ben. Az iskola legfőbb alapelve, hogy
olyan csoportfolyamatok segítségével, amelyek
legnagyobb része fizikai úton valósul meg, a meg-
felelő életritmust kell kialakítani a gyermekben. A
terápia csoporthelyzetben történik, iskolai órák,
esetleg bentlakásos környezet keretében. A keleti
filozófia ötvöződik benne a japán pedagógia alap-
elveivel.
A terápia a problémákkal kapcsolatban sikeres, de
kommunikációs (szociális) és intellektuális téren
nem olyan hatásos.
A terápia céljai:
– A gyermek gyenge érzelmeinek stabilizálása.
– A gyermek testi és önellátással kapcsolatos
kész­ségeinek javítása, a csoport utánzásának
segítségével.
– A szellemi fejlődés normalizálása utánzásos is-
métléssel.
Ez a módszer sok esetben ellentmond annak, amit
a pedagógusok az autista gyermekkel való foglal-
kozás alapelvének tekintenek, vagyis hogy a gyer-
Terápiák, Fejlesző módszerek
meknek egyéni figyelemre és személyes szabad
programokra van szüksége. A személyzet aránya
tanítási időben 1:3-tól 1:5-ig terjed. A kétszemélyes
helyzetben való foglalkozást nem értékelik, ezért
leginkább arra alkalmazzák, hogy a problémás
gyermeket visszatérítsék a csoportfolyamathoz.
A nevelők visszaterelő tevékenysége kevés, vagy
szinte semmilyen verbális, illetve érzelmi reakció-
val nem jár együtt.
A gyermekeket az iskolába lépéskor és rendszeres
időközönként gondosan és alaposan mérik. A fel-
mérések alapján azonban nem hoznak létre egyéni
programokat. Mivel a csoportteljesítmény az ideál,
nem törekednek arra, hogy az egyes gyermeket a
saját szintjéhez képest fejlesszék. Csupán arra fi-
gyelnek, hogy a külső, fizikai megjelenési formák-
hoz alkalmazkodjanak a gyerekek; nem nagyon
próbálják meg ellenőrizni, megértik-e a csoport
tevékenységét.
A fizikai jellegű képzés és a csoportszokások a
Higashi-program központi részét jelentik. Ennek
értelmében az iskola tanmenetet állít össze. A taní-
tást a gépies tanulás és az utánzás jellemzi.
A módszer legnagyobb eredménye a sztereotip és
problémás viselkedések ellenőrzése, önellátással
kapcsolatos készségek kifejlesztése. A szociális in-
terakció terén azonban gyakran visszaesést mutat-
nak a gyerekek. Valószínű, hogy a csoport ritmusa
szerinti irányítás nagyban eltér a valódi szociális
utánzástól. Valódi utánzás nem mehet végbe olyan
egyéni, személyes módszer nélkül, amelyik nem
veszi figyelembe a gyermekek eltérő szükségleteit.
Nem lebecsülendő azonban az az eredmény, ame-
lyet a módszer az izgatott és problémás gyermekek
megnyugtatásában ért el.
A módszer tudományos értékelése a mai napig
várat magára. Magyarországon nem érhető el.
97
 SON-RISE
A Son-Rise módszert szülők dolgozták ki. Otthon
végezhető, gyermekközpontú. A Son-Rise program
Terápiák, Fejlesző módszerek
abban hisz, hogy a gyermek legnagyobb erőforrása
a szülő, hiszen senki sem ismeri annyira a gyer-
meket, mint saját szülei. Az intézetben a szülőkkel
is dolgoznak. A szülők kezébe konkrét eszközöket
adnak,  így segítséget kapnak ahhoz, hogy gyer-
mekük legeredményesebb tanárai és terapeutái
legyenek. Legfontosabb eleme a gyermek iránti
szerető, elfogadó magatartás. A szülők egy inger-
szegény szobában (az „igenszobában”) játszanak a
gyermekkel úgy, hogy a gyermek irányít. Ezáltal a
gyermek bizalmat nyer az emberek iránt és látja,
hatással tud lenni a számára oly gyakran zűrzava-
ros világra.
A módszer azon az elven (reményen) alapul, hogy
ha az autizmussal élő végre fölfigyel a környezeté-
re, amit ő befolyásolhat, akkor nagyon lassan haj-
landó lesz fordított interakcióra is.
Itt lehet érdeklődni:
Ma Alapítvány
Levelezési cím: 1013 Bp. Krisztina krt. 59/b
(06 70) 454 5899
info@malapitvany.hu
www.maa.hu
SPELL
Kifejezetten oktatási módszer, a NAS (Angol Nem­
zeti Autizmus Szövetség) által kidolgozott tanterv.
Nemzetközi weboldalakon megtalálható a szakiro-
dalma. Alapelvei a TEACCH módszerhez hasonlóak.
A SPELL célja, hogy megfontolt, rugalmas tanterv-
vel áthidalják és csökkentsék az autizmusból eredő
sérülés hatását a három ismert károsodott fejlődési
területen.
Bővebben: http://www.nas.org.uk/nas/jsp/polo-
poly.jsp?d=528&a=3362
BÁNFFY-MÓDSZER
A módszer az Ausztriában élő dr. Bánffy Eszter ne-
véhez fűződik. A komplex érzékelést (látás, hallás,
mozgás, tapintás, ízlelés és ezek összekapcsolódá-
sát), valamint az észlelés, figyelem és gondolkodás
fejlesztését célzó terápia.
98
Alapja a folyamatos, éveken keresztül végzett in-
tenzív, egyénre szabott fejlesztés, egész éven át
azonos terapeutával. Célja, hogy a gyermeket hos�-
szú távon, lehetőleg véglegesen családban tartsák,
az együttélést megkönnyítsék, a család tehermen-
tesítésének szem előtt tartásával.
Az alapítvány a fölvett gyermek fejlesztését heti
egy, maximum két alkalommal tudja vállalni.
Itt lehet érdeklődni:
Flóra Alapítvány
1032 Budapest, Gyenes utca 20.
floraalapitvany@floraalapitvany
www.floraalapitvany.hu
(06 20) 398 9291
A minisztériumi autizmus irányelv nem tesz em-
lítést a módszerről.
KIEGÉSZÍTŐ TERÁPIÁK
A kiegészítő terápiák nem helyettesítik az autiz-
musspecifikus fejlesztő terápiákat, de új teret ad-
hatnak a tanításhoz, a gyakorláshoz.
Így például a hippoterápia, a különböző szenzo-
motoros tréningek szárazföldön és vízben, vagy
a zenei interakciós tréning, amelyek nemcsak a
mozgásos vagy zenei készségek fejlesztésének ki-
tűnő eszközei, hanem alkalmat teremtenek például
a kommunikációs és szociális készségek fejleszté-
sére is.
Mielőtt bármilyen kiegészítő terápiába kezdene,
feltétlenül konzultáljon a gyermeket jól ismerő
szakemberrel!
DAN – KÍSÉRLETEK AZ AUTIZMUS
BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSÉRE
Az autizmus biológiai szempontú megközelítése
szerint az autizmussal élő személyek szerveze­
tében alapvető problémák vannak a sejt „energia-
gazdálkodási” rendszerében, néhány életfontossá-
gú vegyület sejtszinten történő, kellő mennyiségű
előállításában és a toxikus hatású anyagok megfe-
lelő ütemű kiválasztásában, eltávolításában. Addig,
amíg egy gyermek egészségesnek látszik, a szer-
vezet képes a veleszületett hátrányait – az őt érő
hatásokkal szemben – kompenzálni. Az egyensúly
felborulásának jeleit a legérzékenyebb szervrend-
szer, a központi idegrendszer tüneteiként látjuk.
E megközelítés szerint a kellő időben elkezdett és
megfelelő ideig alkalmazott, kombinált, egyénre
szabott orvosi kezelés eredményeképpen az autiz-
mussal élő személyek állapotában javulás érhető el.
Az erre nyitott szülők, kutatók, orvosok, szakembe-
rek, a Defeat Autism Now! (Győzd le az autizmust
most!) röviden a DAN mozgalomban dolgoznak
együtt. A kezelés része többek között a glutén- és
kazeinmentes diéta, vitaminkúra, a méregtelení-
tés. (A diétákról bővebben szól: Széplaki Mirjam
– Kapronczay Stefánia: Vény nélkül – Az autista
emberek egészségügyi ellátásáról, szülőknek című
írása, amely kiadványunk végén található.)
A biológiai kezeléssel kapcsolatos álláspontok
különbözőek az egész világon, ezért az AOSZ ál-
lásfoglalást kért az Autism Europe-tól, az európai
autista civil alapítványokat, egyesületeket tömö-
rítő nemzetközi szervezettől. Válaszuk szerint az
Autism Europe-nak nincs hivatalos állásfoglalá-
sa a DAN protokollról, de a Gyermek és Serdülő
Pszichiátria és Szövetséges Szakmák Nemzetközi
Szövetségének ajánlása alapján közlik, hogy az
autizmusspektrum-zavarok körében a DAN pro-
jekt módszerei nem a leginkább ajánlott beavatko-
zások, tekintettel arra, hogy hatásosságukra tudo-
mányos bizonyíték nem áll rendelkezésre.
Szövetségünk nem hivatott egy tudományos vita
eldöntésére, de fontosnak tartjuk leszögezni az
alábbiakat:
– az autisták fejlődése szempontjából alapvető a
korán megkezdett és az egész életen át tartó au-
tizmusspecifikus és egyénre szabott fejlesztés, ami
mással nem helyettesíthető;
– az autizmus a tudomány jelenleg elfogadott ál-
láspontja szerint nem gyógyítható állapot, de a
megfelelő beavatkozások eredményeként jelentős
javulás érhető el;
– a folyamatos orvosi kontroll elengedhetetlen;
– a kezelések megkezdését, annak szükségességét
alapos orvosi kivizsgálásnak kell megelőznie.
A minisztériumi irányelvek szerint a nagydózisú
vitaminok esetleges toxikus, távlati hatása még
nem ismert, autizmusspecifikus hatásukra vo-
natkozó tudományos evidencia nincs, különböző
súlyosságú veszélyeik viszont vannak.
Terápiák, Fejlesző módszerek
Érdeklődni lehet:
MA Alapítvány
Levelési cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 59/b
(06 70) 454 5899
info@malapitvany.hu
www.maa.hu
További információ:
www.autismresearchinstitute.com
SZENZOROS INTEGRÁCIÓS (AYRES)
TERÁPIA
Anna Jean Ayres, amerikai neveléspszicholó­gus és
agykutató alakította ki a szenzo­ros integrációs tesz-
teket és terápiát. El­méle­tén, leegyszerűsítve, azt ért-
jük, hogy bizonyos tanulás- és viselkedészavarok
oka az idegrendszer éretlensége, ami az érzékszer-
vek által felvett információk integrációjának ala-
csony színvonalában nyilvánul meg. Szemléletében
újdonság, hogy a problémás viselkedést kompen-
zációs tevékenységnek fogja fel. Véleménye szerint
a gyerekek viselkedésében megfigyelhető zavarok
a fejlődés hiányára utalnak, de egyúttal a fejlesztés
útját is kijelölik. Fontos szempont, hogy a terápia
során a fejlesztést arról a szintről kezdjük, amelyik
szinten a fejlődés elmaradt, vagy amelyik ros�-
szul működik. Például a néhány hónapos gyermek
életében nagyon fontos a   kúszás-mászás ahhoz,
hogy  idegrendszere megfelelően   fejlődjön. Ha ez
kimarad, később pl. tanulási nehézségek jelentkez-
hetnek; ilyenkor a fejlesztő szakember a fejlesz-
tést a kúszás-mászás „szintjétől” kezdi el. A terápia
hely- és eszközigényes.
A terápiával megcélzott fejlesztési területeken az
autizmussal élő gyermekek szinte kivétel nélkül
fejlődési zavart mutatnak. A módszer természeté-
ből adódóan csökkenthetők a viselkedészavarok,
illetve elfogadható formába alakíthatók át. A terá-
pia eredményeként alakul ki, vagy fejlődik a testi-
lelki én, amely az éntudathoz és a személyiségfejlő-
déshez vezető út legfontosabb állomása.
Fontos tudni, hogy a pedagógiai szakszolgálatok,
nevelési tanácsadók számára jogszabályi előírás az
Ayres terápiás eszköztár megléte.
99
 A minisztériumi irányelv szerint autizmusspeci-
fikus hatására vonatkozó tudományos bizonyí-
ték nincs, de nem ártalmas, kellemes.
Terápiák, Fejlesző módszerek
ZENETERÁPIA
A zeneterápia a zene erejével történő fejlesztés: a
mozgás, a figyelem, koncentráció és a kommuni-
káció területén, egyéni vagy csoportos foglalkozás
keretében. A foglalkozások segítik a közösségbe
való könnyebb beilleszkedést, a kortárskapcsola-
tok kialakulását.
Az autista gyerekek jellemző tulajdonsága, hogy
nem tudnak a másik emberrel kapcsolatot teremte-
ni. Az eredendő sérülést a zeneterápia sem gyógyít-
ja, de tapasztalatot ad arról, hogy az autista ember is
képes ráhangolódni a másikra. Javulhat az állapota,
jobban képes a környezetével együtt lenni, viselke-
dészavara csökkenhet, erősíti az énélményt. A fog-
lalkozásokon az improvizálás mellett mindig más és
más kommunikációs gyakorlatokat is végeznek.
Autisták esetében is sikeresen alkalmazzák az
Ulwila módszert. Heinrich Ullrich német gyógype-
dagógus szembeszállt azzal az elterjedt vélemén�-
nyel, mi szerint „az értelmi fogyatékosok nem ké-
pesek dallamhangszeren játszani”. Olyan módszert
dolgozott ki, amely nem igényel komplex gondol-
kodásmódot, csak a színek azonosításának képes-
ségét. A hagyományos kottaolvasás megtanulása
valóban bonyolult még az egészséges kisgyerek
számára is, de ez a speciális, színes kottarendszer
és a hozzátartozó egyszerű és könnyen áttekinthe-
tő hangszercsalád, hatalmas sikerélményt ad az így
zenélni megtanuló sérült embereknek.
Zeneterápiára egyre több intézményben van lehe-
tőség.
A minisztériumi irányelv szerint önmagában,
nem komplex program részeként, bár nem bizo-
nyítható a hatása, de nem ártalmas, kellemes.
Érdeklődni lehet:
„A Zene Mindenkié” Egyesület
1102 Budapest Füzér utca 27/a.
Telefon: (06 1) 261 5445
Postacím: Erdős Katalin elnök
2000 Szentendre, Deli Antal utca 36/1
(06 26) 319 263; (06 30) 954 0381 www.parafonia.hu
100
HRG FEJLESZTÉS
A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika mód-
szere 1994 óta levédett, magyar rehabilitációs eljá-
rás. Langyos vízben alkalmazható 370 mozgásfel-
adata két-három év alatt megtanítható a (rászoru-
ló) gyermekeknek.
Jellemzői: minden HRG fejlesztést alapos neuro-
és szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg.
Ennek segítségével a gyermek idegrendszeri érett-
sége százalékosan megadható, illetve a hiányossá-
gok és a meglévő készségek, részképességek pro-
filja is ismertté válik. A HRG tréningeket ezeknek
az adatoknak a figyelembevételével tervezik meg.
A HRG módszer és feladatok rendszeres és kellő-
en intenzív alkalmazásának az idegrendszer kéreg
alatti szabályzásának normalizálódására van pozi-
tív hatása. Ezzel párhuzamosan a sikeres viselke-
désszervezéshez és a kognitív funkciók (észlelés,
emlékezet, gondolkodás) végrehajtásához szük-
séges agykérgi sémák is „bejáratódnak”, amelyek
elősegítik, hogy a sérült idegsejtek feladatait más
idegsejtek át tudják venni (transzferhatás).
A mozgás, a figyelem, a „szófogadás”, a beszéd, a
beilleszkedési és gondolkozási folyamatok komp-
lexen megfigyelhető javulása jelzi a HRG terápia
sikerességét és hatékonyságát, bár nem autizmus-
specifikus terápia.
Információk a működésről, a módszerekről:
BHRG Alapítvány
Jelentkezés vizsgálatra:
(06 1) 326 1583; (06 30) 443 0515
http://www.bhrg.hu/
TERÁPIÁS ÚSZÁS
Az egyensúlyi rendszert serkentő gyakorlatokkal a
gyerekek mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke,
mozgásos motivációja jelentősen fejlődik, izomtó-
nusuk szabályozottabbá válik, testtartásuk javul,
súlypontjuk stabilizálódik.
A manipulációfejlesztést célzó gyakorlatok célja a
szem-kéz koordináció javítása, a tárgyért nyúlás,
fogás, megtartás, elengedés gyakorlása, a kéz fi-
nommozgásának fejlesztése.
A vízi környezethez való alkalmazkodás olyan
szintet érhet el, hogy merüléssel összekötött gya-
korlatokat is képesek végrehajtani. Víz alatti tájé-
kozódó képességük fejlettségére jellemző, hogy a
gyerekek a medence aljáról céltárgyakat tudnak
felhozni, átbújnak a deszka alatt. Ezzel légzésfunk-
ciójuk javul, vitálkapacitásuk nő, fontos önmentő
képességük is jobban működik.
A vízben végzett irányított játékkal, gyakorlattal
a testtudatuk, énképük javul, öntudatuk fejlődése
jobban befolyásolhatóvá válik. Figyelmük, kon-
centrációjuk, emlékezetük javul.
Szerencsére a terápiás úszás a viszonylag könnyen
elérhető terápiák közé tartozik, és egyre több intéz-
ményi ellátó biztosítja ezt a lehetőséget az autista
gyermekeknek. Orvosi indokoltság esetén anyagi
támogatás is szerezhető a költségek mérséklésére.
LOVASTERÁPIA
A lovasterápia is azon lehetőségek közé tartozik,
ami viszonylag széles körben elérhető az autista
embereknek. A lovasterápiának több ága van:
1. A hippoterápia
A hippoterápia mozgásszervi rendellenességek,
tartás- és mozgási funkciók hibája esetén haszná-
latos terápiás eljárás.
2. Gyógypedagógiai célú vagy fejlesztő lovaglás.
A gyógypedagógiai célú vagy fejlesztő lovaglást
és lovastornát a szakemberek elsősorban pszichés
problémák, kommunikációs, viselkedésbeli, ta-
nulási zavarok, valamint értelmi fogyatékosság,
autizmus esetén javasolják. Lehet egyéni vagy
csoportos foglalkozás lovasterapeuta végzettségű
gyógypedagógus vagy pszichológus vezetésével.
A gyógypedagógiai lovaglás során az ember–ló
együttműködése eredményeképpen létrejövő pszi-
chológiai értékek kerülnek előtérbe az egyén fej-
lesztése érdekében. A terápia során a legfontosabb
a lóval való közvetlen kontaktus, testének melege,
puhasága, járásának ringatása, amelyek segítenek
kikapcsolni a káros külső és belső ingereket.
A ló közelségének pozitív hatása miatt a kezelések
nemcsak lovaglásból, hanem a foglalkozások előtti/
utáni simogatásokból, lóápolásból is állnak. A terá-
pia során a résztvevők egyre magabiztosabbak, bát-
rabbak lesznek, határozottságuk, felelősségérzetük
nő, csakúgy, mint egészséges társaiknak. A terápia
szerves része a ló gondozása, ápolása, ami komoly
pedagógiai hatást vált ki, hiszen növeli a gyermek
felelősség- és kötelességtudatát, fejleszti szociális
Terápiák, Fejlesző módszerek
érzékét.
Az autizmussal élők körében tapasztalható érzéke-
lési sajátosságok miatt minden esetben figyelembe
kell venni az egyéni szempontokat.
3. Akadályozottak sportlovaglása
Az akadályozottak sportlovaglása (parasport) a
szabadidő kellemes és hasznos eltöltését, valamint
a sportolási lehetőség kiszélesítését szolgálja.
A minisztériumi irányelv szerint a hippoterápi-
ának autizmusspecifikus hatására vonatkozó tu-
dományos evidencia nincs, de nem ártalmas.
*
A felsoroltakon kívül még sok egyéb terápiás mód-
szer létezik, ezek igénybevétele függ a gyermek-
től, az elérhetőségtől és sajnos nem utolsó sorban
anyagi teherbírásunktól. Mindenképpen érdemes
tájékozódni a szakemberektől, böngészni az inter-
neten, állandóan keresni, figyelni a lehetőségeket.
Végül tájékoztatásul közöljük az Egészségügyi
Minisztérium szakmai irányelvei alapján, a kö-
vetkező módszerek autizmusspecifikus hatását
tudományos evidenciák cáfolják, alkalmazásuk
kifejezetten kontraindikált, veszélyes:
1. Kombinált védőoltások elutasítása,
mint megelőzés.
2. Facilitált kommunikáció.
3. Holding vagy ölelésterápia.
101
 HOL TANULHATUNK
AZ AUTIZMUSRÓL?

Az ország sok pontján, több intézményben, civil

szervezeteknél gyakran szerveznek előadásokat,
beszélgetéseket, illetve a különféle segítő-szakem-
berek képzésében is egyre többször fordul elő, hogy
egy-egy óra témája az autizmus. A következőkben
azokat a képzéseket, tanfolyamokat, tréningeket
ismertetjük, amelyek kizárólag az autizmussal
foglalkoznak, korszerű és elmélyült ismereteket
kínálnak. Az alábbi lista korántsem teljes, a tájéko-
zódáshoz kínál fogódzót.
Érdemes a térségükben lévő szülő- és érdekvédel-
mi szervezetek programjait is figyelemmel kísérni,
hiszen gyakran meghívnak szakembereket, hogy
tartsanak előadásokat az autizmusról és az ahhoz
kapcsolódó problémákról.

Gyógypedagógusoknak és más szakembereknek szóló, magasabb szintű

– haladó –, illetve nagyobb óraszámú képzések
Szakirányú továbbképzés: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Autizmus spektrumzavarok pedagógiája Tanárképző Kar
3 féléves posztgraduális képzés 1097 Budapest, Ecseri út 3.
(06 1) 3585 500; www.barczi.hu
Autizmussal élő gyermekek szociális és kommuni- Autizmus Alapítvány
kációs készségeinek fejlesztése 1089 Budapest, Delej u. 24–26.
30 órás, haladó szintű, akkreditált tanfolyam (06 1) 210 4364; www.autizmus.hu

Pedagógusokat felkészítő oktatási program autiz- Budapesti Korai Fejlesztő Központ

mussal élő óvodás gyermekek szakszerű ellátásához. 1115 Budapest, Bártfai u. 34/A
120 órás akkreditált tanfolyam (06 1) 363 2070; www.koraifejleszto.hu

102
 Tanfolyamok a diagnózissal, a felismeréssel kapcsolatban

Hol tanulhatunk az autizmusról?

Autizmus Diagnosztikus Interjú – javított változat Autizmus Alapítvány
(ADI-R) alkalmazása 1089 Budapest, Delej u. 24–26.
4 napos képzés (06 1) 210 4364; www.autizmus.hu

Autizmus Diagnosztikus Obszervációs Séma (ADOS) Autizmus Alapítvány

alkalmazása 1089 Budapest, Delej u. 24–26.
4 napos képzés (06 1) 210 4364; www.autizmus.hu

A védőnők szerepe az autizmussal élő gyermekek Autizmus Alapítvány

gondozásában, az érintett családok támogatásában 1089 Budapest, Delej u. 24–26.
3 napos képzés (06 1) 210 4364; www.autizmus.hu

Segítőknek, pedagógusoknak, szakembereknek szóló, alapszintű tanfolyamok

Bevezetés az autizmussal élő gyermekek ellátásá- Autizmus Alapítvány

nak elméletébe és gyakorlatába. 1089 Budapest, Delej u. 24–26.
30 órás, akkreditált tanfolyam (06 1) 210 4364; www.autizmus.hu

Autizmussal élő személyek szociális Autizmus Alapítvány

ellátásának elméleti és gyakorlati alapjai. 1089 Budapest, Delej u. 24–26.
60 órás (06 1) 210 4364; www.autizmus.hu

Tanfolyam autizmussal élő felnőtteket segítő Autizmus Alapítvány

munkatársak számára. 1089 Budapest, Delej u. 24–26.
3 napos tanfolyam (06 1) 210 4364; www.autizmus.hu

Bevezetés az autizmussal élő gyerekek ellátásának Budapesti Korai Fejlesztő Központ

elméletébe és gyakorlatába. 1115 Budapest, Bártfai u. 34/A
30 órás, akkreditált képzés (06 1) 363 2070; www.koraifejleszto.hu

Autizmus és szexualitás – kétnapos képzés autiz- Autisták Országos Szövetsége

mussal élő felnőtteket segítő munkatársak számára 1085 Budapest, Baross u. 28.
(06 1) 354 1073
www.esoember.hu

Tanfolyamok, tréningek szülőknek

FOGÓDZÓ Autisták Országos Szövetsége

képzés autista gyermeket nevelő szülők számára 1085 Budapest, Baross u. 28.
(06 1) 354 1073; www.esoember.hu

Szülőtanfolyamok és home-trainingek Autizmus Alapítvány

1089 Budapest, Delej u. 24–26.
(06 1) 210 4364; www.autizmus.hu

103
 Earlybird Program – autizmussal frissen dignoszti- Budapesti Korai Fejlesztő Központ
Hol tanulhatunk az autizmusról?

zált gyerekek szüleinek (részben csoportos, részben 1115 Budapest, Bártfai u. 34/A
egyéni otthoni helyzetekben) - 3 hónapos képzés (06-1) 363-2070; www.koraifejleszto.hu

Szülői tréning Vadaskert Alapítvány

1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.
(06 1) 392 400;
www.vadaskertalapitvany.hu

Autizmus és szexualitás Autisták Országos Szövetsége

kétnapos képzés autista gyermeket 1085 Budapest, Baross u. 28.
nevelő szülőknek (06 1) 354 1073
www.esoember.hu

A lista összeállítását az Autizmus Alapítvány segí- pályázhatnak az ESZA Kft-nél

tette, amiért ezúton is köszönetet mondunk. (www.esza.hu ). A programokról aktuális infor-
* máció a projekt honlapján lesz található:
Az alábbiakban a Fogyatékos Személyek Esély­ www.hozzaferes.hu.
egyen­lőségéért Közalapítvány által, a TÁMOP E képzések még nem kezdődtek meg, ezért arra kér-
5.4.5. kiemelt projektben kidolgozott képzéseket jük érdeklődő olvasóinkat, hogy kísérjék figyelem-
ismertetjük. mel az AOSZ honlapját is (www.esoember.hu), ahol
Bevezetés az autizmus spektrumzavar alapisme- minden induló képzésről napra készen hírt adunk.
reteibe A képzésekre hívják föl a figyelmét azoknak, akik
Szolgáltatóknak és szolgáltatásszervezőknek autista személyekkel foglalkoznak.
(15 óra) – érzékenyítő program
Autizmus spektrumzavarral
élő gyermekek
Alapismeretek szolgáltatóknak és szolgáltatásszer-
vezőknek
(45 óra) – gyermekellátásban dolgozóknak
Autizmus spektrumzavarral
élő felnőttek
Alapismeretek szolgáltatóknak és szolgáltatásszer-
vezőknek
(45 óra) – felnőttellátásban dolgozók számára
A képzések akkreditációja folyamatban van.
Jelenleg a szociális továbbképzési rendszerben a
fentiek közül kettőt már akkreditáltak:
Autizmus spektrumzavarral élő gyermekek –
gyermekellátásban dolgozóknak
44 továbbképzési pontértékkel
Autizmus spektrumzavarral élő felnőttek – a fel-
nőtt ellátásban dolgozóknak
45 továbbképzési pontértékkel 2010 tavaszán az
egészségügyi, a pedagógus és a felnőttképzési rend-
szerekben is akkreditáltatni fogjuk a képzéseket. A
képző intézmények a megvalósításhoz 2010 őszén
104
 Internetes oldalak,
könyajánló

Ebben a fejezetben könyveket, néhány filmet és au- Telefonon, illetve interneten lehet fölvenni velük a
tizmussal kapcsolatos honlapokat ajánlunk, vala- kapcsolatot.
mint néhány állami hivatal, intézmény címét, ahol Dr. Info: (06 40) 374 636; (06 40) DR INFO
tájékozódhat és/vagy segítséget kaphat az autiz- www.dr.info.hu
mussal élő személyekkel (is) kapcsolatos kormány-
zati tervekről, döntésekről, hivatalos ügyekről. OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK
HIVATALA
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
KORMÁNYZATI PORTÁLOK (06 1) 473 7097
oktatasi.biztos@om.hu
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI www.oktbiztos.hu
MINISZTÉRIUM
www.szmm.gov.hu • A szociális ügyekkel foglal- ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOS HIVATALA
kozó minisztérium irodát tart fenn, ahol személye- 1051 Budapest, Nádor u. 22.
sen, illetve telefonon lehet érdeklődni: (06 1) 475 7100; fax: (06 1) 269 1615

Ügyfélszolgálat: Állampolgári jogok biztosa

Személyesen: panasz@obh.hu
Budapest, V. Hold u. 1. Levélcím: Országgyűlési Biztosok Hivatala
Hétfő–csütörtök: 9–15 óráig 1387 Budapest Pf. 40.
Péntek: 9–13 óráig A panasziroda nyitva tartási ideje:
Telefonon: hétfő: 9–18 óra között
Szociális ügyek: (06 1) 428 9944 kedd-csütörtök: 09-16 óra között
Munkajog: (06 1) 428 9941 péntek: 9–12 óra között.
Fogyasztóvédelem: (06 1) 428 9848
Munkajog: (06 1) 475 5860
E-mail a minisztérium honlapjáról küldhető: MÁS, FONTOSABB
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=837 INTÉZMÉNYEK
EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM 1. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI
www.eu.gov.hu • Az információs szolgálatnál a FELÜGYELET
gyógyszerekkel, a változásokkal stb. kapcsolatos Ha az egészségügyi intézmények munkájával, a
in­formációkat közlik. gyógyítás minőségével kapcsolatban akar informá-
105
 ciót szerezni, vagy netán panasza van ezen intéz-
mények munkájával kapcsolatban, akkor hozzájuk
Internetes oldalak, könyajánló
fordulhat:
1132 Budapest, Váci út 30.
Levélcím: 1398 Budapest, Pf. 572.
(06 1) 237 2222 • fax: (06 1) 239 6171
www.ebf.hu
Ügyfélfogadás:
Hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–12 óráig
Szerda: 14–17 óráig
info@ebf.hu; ugyfelszolgalat@ebf.hu
2. ORSZÁGOS REHABILITÁCIÓS ÉS
SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐI INTÉZET
1071 Budapest, Damjanich u. 48.
(06 1) 462 6400
orszi@orszi.hu
www.orszi.hu
3. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR
Család- és fogyatékossági támogatásokkal kapcso-
latban itt szerezhetők be a folyósításhoz szükséges
iratok.
Központi cím: Budapest, Hold u. 4.
(06 1) 327 3600
Telefonos ügyfélszolgálat:
Budapesti ügyfelek hétfőtől csütörtökig 8–16.30 és
pénteken 8–14 óráig a (06–1) 452 2910 telefonszá-
mon érdeklődhetnek.
Az egész ország területéről, hálózaton belüli díjjal
hívhatók a (06 30) 344 0045, (06 70) 460 9005 és a
(06 20) 881 9535 telefonszámokon.
www.allamkincstar.gov.hu
Az Ügyfélfogadás rendje menüpont alatt megtalál-
hatók a területileg illetékes irodák ügyfélfogadási
ideje, telefonszáma, e-mail címe.
HASZNOS WEBOLDALAK
Autisták Országos Szövetsége
www.esoember.hu
www.autista.info.hu
Információs portál az autizmusról
www.autizmus.lap.hu
106
Autizmus Levelező Fórum (ALF)
A listán olyan szülők beszélik meg gondjaikat, ad-
nak egymásnak sok hasznos, gyakorlati tanácsot,
akik autizmusspektrum-zavarral, pervazív fejlődé-
si zavarral küzdő gyermeket nevelnek.
Jelentkezés: alf-feliratkozás@primlista.hu
Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport
www.autizmus.hu
Vadaskert Kórház Alapítvány
www.vadaskertalapitvany.hu
Kézenfogva Alapítvány
www.kezenfogva.hu
Budapesti Korai Fejlesztő Központ
www.koraifejleszto.hu
Fogyatékosüggyel, így autizmussal is foglalkozó
honlapok, portálok
www.fogyatekosugy.hu
www.startlap.hu
www.gyogylovaglas.lap.hu
http://www.kozelkep.hu/
Információ, ügyintézés,
ügyfélszolgálat az interneten:
www.magyarorszag.hu
A kormány hivatalos portálja. Közli a jogszabály-
változásokat, letölthetők róla a különféle juttatá-
sokhoz szükséges formanyomtatványok, de szemé-
lyesen is kapcsolatba lehet lépni az ügyfélszolgá-
lattal a 189-es telefonszámon.
Nonprofit Információs Központ Alapítvány
www.niok.hu
Nyitóoldalán számos hasznos civil szervezet olda-
lának címe található.
Érdeklődőknek ajánljuk, hogy a kereső programba,
nyelvtudásuknak megfelelően, írják be az autista
vagy az autizmus, illetve autism (angol), autismus
(német) szót, és a weben hatalmas mennyiségben
jelennek meg honlapok, cikkek, autizmussal fog-
lalkozó szervezetek címei.
FONTOSABB KÜLFÖLDI
ÉRDEKVÉDELMI
ÉS SZÜLŐI SZERVEZETEK
The National Autistic Society (Nagy-Britannia):
www.nas.org.uk   kapcsolatos legfontosabb alapismereteket, különös
Autism Europe (európai ernyőszervezet):
www.autismeurope.org
Autism Society of America:
www.autism-society.org/site/PageServer
Autismus Deutschland – Bundesverband zur
Förderung mit Menschen mit Autismus
www.autismus.de
Rainman’s Home (Ausztria):
www.rainman.at
OLVASMÁNYOK AZ
AUTIZMUSRÓL
A következőkben a magyar nyelven elérhető, au-
tizmussal foglalkozó olvasmányok, szakirodalmak
listáját közöljük. Mivel egyre több írás jelenik meg
nálunk is e témáról, az itt közölt felsorolás nem
lehet teljes. Ugyanakkor igyekeztünk minél több
olvasnivalót csokorba szedni, s egyben arra is tö-
rekedtünk, hogy röviden kommentáljuk az egyes
írásokat. Ez utóbbi egyrészt azért fontos, hogy
az érdeklődők könnyebben megtalálják azokat a
könyveket, cikkeket, amelyek az őket foglalkoz-
tató témákban íródtak, másrészt a kommentárok
segítik a tájékozódást, a színvonalas és a kevésbé
megalapozott művek közötti eligazodást.
A könyvek megrendeléséről érdeklődjön a legkö-
zelebbi könyvesboltban, vagy valamelyik interne-
tes könyváruházban (pl. www.bookline.hu), vagy
nagyobb könyvtárakban, és ha sehol sem talál egy
kiadványt, hívja az AOSZ-t.
Attwood, T.: Különös gyerekek
Animus Kiadó, Budapest, 2008
A kötet az Asperger-szindrómáról nyújt átfogó,
gyakorlatcentrikus információkat a felismeréstől a
legkorszerűbb terápiás megközelítésekig.
Balázs Anna: Az autista gyermek az óvodában
és az iskolában – Gyógypedagógiai alapismeretek
Internetes oldalak, könyajánló
629–654. oldal (2000; szerk. Illyés Sándor)
A cikk elsősorban gyógypedagógus hallgatók szá-
mára tartalmazza az autizmus spektrumzavarokkal
tekintettel az érintettek lehetséges útjára a hazai
közoktatási rendszerben.
Balázs Anna: Az autizmus korszerű szemlélete
Kapocs, Budapest, 1997
A tömör, elméleti jellegű összefoglaló írás első-
sorban orvosoknak nyújt eligazodást. (Mivel a ki-
advány 1997-ben jelent meg, ezért a tudományos
kutatások frissebb eredményeit már nem tartal-
mazza.)
Balázs Anna – Őszi Patrícia – Prekop Csilla:
Pedagógiai irányelvek – Kapocs, Budapest, 1997
A szerzők az autisztikus tanulók speciális szük-
ségleteinek összefoglalása mellett azokat az elve-
ket, célokat, módszereket tárgyalják, amelyek az
érintett tanulók pedagógiai fejlesztésének alapjait
jelentik.
Baron-Cohen S., – Bolton, P.: Autizmus – Osiris,
Budapest, 2000
A tudományos igényű, de közérthető kötet első-
sorban az érintett családoknak nyújt tájékoztatást
az autizmust érintő legfontosabb kérdésekben. A
könyv mindazoknak ajánlható, akik az autizmus
spektrumzavarokkal kapcsolatos alapkérdésekről
szeretnének képet kapni.
Bogdashina Olga: Valódi Színek. Érzékelés és
észlelés az autizmus spektrum zavarokban –
az AOSZ és a Geobook Kiadó közös kiadványa,
Szentendre, 2008
A szerző, aki szülőként és szakemberként egya-
ránt széleskörű tapasztalattal rendelkezik, ebben
a kötetben az autizmussal élő emberek érzékelési
és észlelési problémáiról és a terápiás megközelítés
lehetőségeiről nyújt gyakorlatcentrikus leírást.
Bös, M.: Gyermeklélek – Kláris, Budapest, 2004
A könyv a szerző és egy autizmussal élő kislány te-
rápiás kapcsolatának történetét mutatja be. Sajnos
a könyvben bemutatott terápiás eljárások (a facili-
107
 tált kommunikáció és a holding terápia) bizonyí-
tottan alkalmatlanok az autizmus kezelésére, alkal-
Internetes oldalak, könyajánló
mazásuk súlyos etikai problémákat vet föl.
Clements, J. – Zarkowska, E.: Viselkedés­prob­
lémák és autizmus spektrum zavarok – Kapocs,
Budapest, 2007
A kötet a viselkedésproblémák megközelítésének
legkorszerűbb, tudományos kutatásokon alapu-
ló elméleti és gyakorlati módszertanát ismerteti.
Minden e témával foglalkozó szakembernek hasz-
nos segítség.
Davis, J. – Balázs A.: (1998) Autista a testvérem!
– Kapocs, Budapest, 1998
A kötet hatékony segítséget nyújt az autizmussal
élő gyermeket nevelő családoknak abban, hogy a
testvérek számára jól érthető, tényszerű, praktikus
és az érzelmi feldolgozást is megkönnyítő magya-
rázattal szolgáljanak e fejlődési zavarról.
De Clercq, H.: Mama, ez itt ember vagy állat?
Könyv az autizmusról – Kapocs, Budapest, 2007
A könyv a világhírű szülő-szakember személyes
tapasztalatait és gondolatait mutatja be a részle-
teken keresztül történő gondolkodásról, mely az
autizmussal élő emberek gondolkodásának egyik
jellemző sajátossága.
Delacato, C. H.: Miért „más” az autista gyermek?
– Élmény ’94 Bt., Hajdúhadház, 1997
A könyv eredetileg 1974-ben jelent meg, sem el-
méleti alapvetése, sem a gyakorlati módszer ha-
tékonysága nem nyert tudományos bizonyítást. A
könyv erénye azonban, hogy rendkívül érzéklete-
sen mutatja be az autizmussal élő gyermekek jel-
legzetes viselkedési képét.
Frith, U.: Autizmus. A rejtély nyomában – Kapocs,
Budapest, 1991
A rendkívül érdekfeszítő, olvasmányos kötet szü-
lők, szakemberek, és az emberi viselkedés és gon-
dolkodás iránt érdeklődő olvasók számára egya-
ránt ajánlható. Ez a szakmai „alapmű” az autizmus
történetének legfontosabb mérföldköveit és a fejlő-
dési zavar megértése szempontjából meghatározó,
kognitív pszichológiai kutatások eredményeit tárja
az olvasó elé.
108
Grandin, T. – Scariano, M.: Segítség! Autizmus! –
Kapocs, Budapest, 2004
A világhírű szerző rendkívül jó képességű, szak-
területén tudományos fokozattal rendelkező au-
tizmussal élő hölgy. Önéletírásából elsősorban
gyermekkora meghatározó élményeit ismerhetjük
meg.
Haddon, M.: A kutya különös esete az éjszaká-
ban – Európa, Budapest, 2004
Ennek a fordulatos, izgalmas regénynek (krimi-
nek) a főszereplője egy autizmussal élő fiú. Az ol-
vasó elsősorban az ő beszámolóján keresztül ismeri
meg a cselekményt. A szerző minden bizonnyal
komoly háttértudással és megértéssel rendelkezik
az autizmusról, hiszen a szépirodalmi mű teljes hi-
telességgel, szakszerűen ábrázolja az autisztikus
gondolkodás és viselkedés jellegzetességeit.
Haselfux PÉTER: A félelem nem úr. A remény
nem csal meg – Effó, Budapest, 2008
A könyv a szerző önéletrajzának két kötetét tar-
talmazza. (A félelem nem úr című kötet első ki-
adása 1995-ben jelent meg.) Haselfux Péter maga
is autizmussal él, leánya szintén érintett a fejlődési
zavarban. A megkapóan őszinte, rendkívül hiteles
önéletírás segít megérteni mindazokat a különleges
élményeket, problémákat, amelyekkel autizmussal
élő embertársaink szembesülnek.
Havasi Ágnes: Vizuális segítség autizmussal élő
személyek kommunikációjának fejlesztésében –
Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, Budapest
A szerző rövid, elméleti bevezető után részletesen
vázolja a kommunikációs készségek fejlesztésének
autizmusspecifikus módszertanát a felméréstől a
beavatkozásig. A kötetben két esettanulmány is ol-
vasható, melyek szintén segítik az elméleti részek
megértését.
Howlin, P.: Autizmus – Felkészülés a felnőtt-
korra – Kapocs, Budapest, 2001
A kötet nélkülözhetetlen alapmű mindazoknak,
akik autizmussal élő gyermekekkel és felnőttekkel
foglalkoznak. A gyermekekkel foglalkozó szakem-
berek utánkövetéses vizsgálatokon alapuló igen
markáns iránymutatást kapnak arról, mely terü-
letek fejlesztése a legmeghatározóbb a felnőttkor
szempontjából. A felnőttekkel foglalkozó szakem-
berek pedig átfogó, minden területet felölelő mód-
szertani útmutatóként támaszkodhatnak erre a ki-
váló szakkönyvre.
Howlin, P. – Baron-Cohen, S. – Hadwin, J.: Miként
tanítsuk az elme olvasását autizmussal élő gyer-
mekeknek? – Kapocs, Budapest. 2007
A kötet tanári kézikönyvként és egyben a szoci-
ális tudás elsajátításának egyik alapvető tananya-
gaként szolgál. A rövid, elméleti bevezető után lé-
pésről lépésre mutatja be, hogy miként lehetséges
egyénileg felmérni, majd célzottan fejleszteni az
elmeolvasás képességét.
Howlin, P. – Rutter, M.: Az autisztikus gyerme-
kek kezelése. A nyelvi fejlődés előmozdítása –
Kapocs, Budapest, 1997
A kiadvány az 1987-ben megjelent, Az autisztikus
gyermekek kezelése c. kötet egy fejezetét tartal-
mazza. Segítségével megismerhetjük a nyelv és a
kommunikáció fejlesztésének néhány igen hasznos
gyakorlati stratégiáját, de fontos figyelembe venni,
hogy a mű születése óta sokat finomodott és bővült
a lehetséges fejlesztési módszerek köre.
Howlin, P. – Rutter, M.: Az autisztikus gyerme-
kek kezelése. A szociális fejlődés előmozdítása –
Kapocs, Budapest, 1997
A kiadvány az 1987-ben megjelent, Az autisztikus
gyermekek kezelése c. kötetnek a szociális fejlesz-
tés módszertanát bemutató fejezetét tartalmazza.
Mivel az eredeti mű kiadása óta több mint 20 év
telt el, a bemutatott módszerek némelyike elavult.
Joliffe, T. – Landsdown, R. – Robinson, C.: Egy
személyes beszámoló – Kapocs, Budapest, 1997
A kötet első szerzője maga is autizmussal él. Saját
élményű beszámolója az autizmus természetének
olyan, mára tudományos kutatásokkal is alátá-
masztott hiteles leírását nyújtja, mely nagyban se-
gíthet megérteni a tünetek hátterében álló okokat.
Jordan, R: Autizmus társult értelmi sérüléssel –
Kapocs, Budapest, 2007
A világhírű, lenyűgöző elméleti tudással és gazdag
gyakorlati tapasztalattal rendelkező szerző ezúttal
az autizmusban súlyosabban érintett, az alapsérü-
lés mellett értelmi fogyatékossággal is küzdő gyer-
mekek és felnőttek speciális szükségleteit, a be-
Internetes oldalak, könyajánló
avatkozás legfontosabb területeit és módszertanát
tárja elénk. Az általános módszertani leírásokat az
esettanulmányok gazdag gyűjteménye teszi hozzá-
férhetőbbé a szülők és a szakemberek számára.
Jordan, R. – Powell, S.: Autisztikus gyermekek
speciális tantervi szükségletei. Tanulási és gon-
dolkodási készségek – Kapocs, Budapest. 1997
A kiadvány alapvető iránymutatást nyújt az autiz-
mus területén dolgozó pedagógusoknak az egyéni
fejlesztési terv kidolgozásához. A szerzők felvá-
zolják az autizmussal élő gyermekek közös speci-
ális szükségleteit, különös tekintettel a tanuláshoz
szükséges területekre, majd az egyes kulcsterüle-
tekhez kapcsolódó legalapvetőbb stratégiákat is
ismertetik.
Kanizsai-Nagy I. – Kiss Gy. – Szaffner É. – Vígh K:
Munkahelyi készségek kialakításához szükséges
szociális kogníciót fejlesztő csoportos tréningek
FOKA, Budapest, 2003
Ebben a gyakorlatcentrikus módszertani kiad-
ványban a szerzők olyan korszerű módszereket
ismertetnek, amelyek a szociális készségek célzott,
autizmusspecifikus fejlesztését szolgálják, és ame-
lyeket ők maguk is hatékonyan alkalmaznak min-
dennapi munkájuk során.
Kiss Gy. – Tóth K. – Vígh K.: Szociális történe-
tek I. – Kapocs, Budapest, 2004
A gyűjtemény szociális történeteket tartalmaz kü-
lönböző, a mindennapi élethelyzetek megértésének
és megfelelő kezelésének tanításához autizmussal
élő gyermekek és felnőttek számára. A történetek
két változatban készültek, nyelvileg egyszerűbb,
illetve komplexebb megfogalmazásban. A történe-
tek feldolgozhatók egyéni és kiscsoportos keretek
között, de akár mintául is szolgálhatnak szakembe-
reknek és szülőknek ahhoz, hogy ők is hasonlókat
készíthessenek konkrét problémák megoldására.
Kiss Gy. – Tóth K. – Vígh K.: Szociális történetek
II. – Kapocs, Budapest, 2007
A gyűjtemény a 2004-ben kiadott Szociális történe­
tek I. című kötet folytatása, melyből újabb témakö-
rökhöz választhatunk feldolgozandó történeteket.
109
 Lord, C. – Rutter, M.: Autizmus és pervazív fejlő-
dési zavarok – Kapocs, Budapest, 1996
Internetes oldalak, könyajánló
Ez az „Autizmus füzet” egy igen korszerű gyer-
mekpszichiátriai kézikönyv autizmusról szóló fe-
jezete. Rövid, tömör, átfogó leírást nyújt az autiz-
mussal kapcsolatos alapvető tényekről, elsősorban
szakembereknek.
Matthews, P.: Az autista farm működésének irány-
elvei és eljárásrendje – ASK, Gyöngyös, 2003
A könyv ismerteti a farmok (majorságok) műkö-
désének valamennyi fontos aspektusát, beleértve
az általános működési elveket, a pénzügyeket, a
könyvvitelt stb. Rendkívül sok hasznos tudnivaló-
val szolgál.
Mesibov, G. B. – Shea, V. – Schopler, E.: Az autiz-
mus spektrum zavarok TEACCH szemléletű meg-
közelítése – Kapocs, Budapest, 2008
Az összefoglaló mű rendkívül részletesen mutat-
ja be az egyik legrégebbi, leghatékonyabb és vi-
lágszerte leginkább elterjedt autizmusspecifikus
komplex megközelítést. Különösen nagy hangsúlyt
fektet az érintett emberek és családjuk támogatá-
sának szükségességére és lehetőségeire.
Park, C. C.: Autista a kislányom – Budapest, White
Golden Book, 2001
Érdekes és értékes írás egy autizmussal élő gyer-
meket nevelő édesanya tollából.
Rutter, M.: Autizmus – A kutatás és a klinikum kö-
zötti kétirányú kölcsönhatás – Kapocs, Budapest,
2007
A gyakran a modern gyermekpszichiátria „atyja-
ként” aposztrofált Sir Michael Rutter munkássága
az autizmus területén is úttörő. Tanulmányában az
1990-es évek végéig tárgyalja az autizmus kapcsán
a kutatás és a klinikai munka közötti kétirányú
kölcsönhatást, bemutatva az autizmus történeté-
nek legfontosabb tudományos mérföldköveit.
Sacks, O.: Antropológus A Marson
Osiris, Budapest, 1999
Az ismert neurológus közérthető, izgalmas esetle-
írásait olvashatjuk a kötetben, amelynek két feje-
zete autista, kiemelkedően tehetséges személyeket
mutat be.
110
Schopler, E.: Életmentő kézikönyv szülőknek
krízishelyzetek megoldásához autizmusban és
hasonló állapotokban – Kapocs, Budapest. 2002
Az igen hasznos, szakemberek számára is „életmen-
tő” gyűjteményes kötet 350, szülők által kimunkált
és a mindennapokban jól bevált gyakorlati straté-
giát mutat be különböző, az autizmusban gyakran
előforduló viselkedésproblémák kezelésére. Az
összegyűjtött egyedi, családi megoldások mellé
minden esetben részletes szakmai magyarázatot
fűz a szerző, ami segít megérteni a problémás visel-
kedések oki hátterét, és azt, hogy miért válhattak
be a bemutatott szülői stratégiák.
Schopler, E.: Szakemberek és szülők kiképzése
autisztikus gyermekek tanítására
Kapocs, Budapest, 1997
A szerző a TEACCH program legfontosabb alapel-
veit mutatja be rövid összefoglalójában.
Segar, M.: Életvezetési útmutató Asperger-
szindrómában szenvedő emberek számára
Kapocs, Budapest, 1997
Az Asperger-szindrómával élő szerző különleges,
egyedülálló könyvével nem csupán sorstársainak
ad valódi segítséget gyakorlati tanácsaival a társas
életben való eligazodáshoz, hanem mindannyiunk
számára érthetőbbé és átélhetőbbé teszi az autiz-
mussal élő emberek mindennapi küzdelmeit, nehé-
zségeit.
Seth F. Henriett: Autizmussal önmagamba zárva
Kapocs, Budapest, 2005
Az autizmussal élő fiatal nő igen sokoldalúan mu-
tatja be tehetségét, gondolatait, élményeit. Könyve
az önéletrajzi írások mellett rajzait, festményeit és
fotóit is tartalmazza.
Sutherland School: Autisztikus gyermekek visel-
kedésproblémáinak kezelése
Kapocs, Budapest, 1997
A kiadvány egy autizmusra specializálódott angli-
ai iskola szakembereinek gyakorlati tapasztalatait
összegzi. A viselkedésproblémák kezelésének alap-
vető szemlélete sok szempontból ma is korszerű, a
gyakorlati tanácsok egy része jól alkalmazható, de
a bemutatott módszerek némelyike már elavult, sőt
etikai problémákat is felvet.
Süveges Julianna: Együtt is távol
Jel, Budapest, 2005
A pedagógus végzettségű szerző egy autizmussal
élő kislány fejlődését mutatja be, és azokat a nagy-
szerű eredményeket, melyeket a rendszeres, szisz-
tematikus fejlesztéssel elértek. A kötet különösen
nagy értéke, hogy érinti a felnőtté válás probléma-
körét is.
Székely Margit – Dr. Weis Mária: Autisztikus
kórképek diagnosztikája és terápiája
Tanszertár Bt., Budapest, 1994
A szerzők a hazai autizmus ellátás neves, úttörő
szakemberei. Bár a könyv szemléletmódja jelen-
tősen eltér a nemzetközi autizmuskutatás vezető
irányzataitól, és az elmúlt évtizedek jelentős kuta-
tási eredményei nem is jelennek meg benne, a mű
fontos szerepet játszik az autizmussal kapcsolatos
alapvető ismeretek hazai elterjesztésében.
Peeters, T.: Autizmus. Az elmélettől a gyakorlatig
Kapocs, Budapest, 1997
A kötet jól érthető magyarázatokkal és számos
gyakorlati példa bemutatásával fekteti le az au-
tizmusspecifikus beavatkozás megtervezésének és
kivitelezésének legfontosabb elveit. Alapmű.
Tóth K. – Vígh K.: Autizmussal és értelmi sérü-
léssel élő felnőttek munkakészségének fejleszté-
se és munkába állításuk feltételrendszere
FOKA, Budapest, 2003
A szerzők az autizmussal és értelmi sérüléssel élő
felnőttek speciális szükségleteinek taglalása után
konkrét, gyakorlatban is megvalósított példákat is-
mertetnek a munkakészségek és munkaviselkedés
kialakításával kapcsolatban.
Williams, Donna: Léttelenül – egy autista nő
naplója – Animula, Budapest, 1999
Williams, Donna: Autizmus – egyes szám első
személyben – Pannonica, Budapest, 2001
Donna Williams önéletrajzi kötetei világhírűek,
és más, autizmussal élő szerzők önéletrajzaihoz
hasonlóan, igen fontos forrásai az autizmus meg-
ismerésének, és az érintettek problémáinak, gon-
dolkodásmódjának megértésének. Fontos szem
előtt tartanunk azonban, hogy a szerző általános,
az autizmusra vonatkozó megállapításai és terápiás
tanácsai nem feltétlenül igazak minden autizmus-
sal élő személyre, és nem minden esetben igazoltak
Internetes oldalak, könyajánló
tudományosan.
AZ AUTIZMUSRÓL MÁSKÉPPEN
T. O, Daria: Dása naplója – Az AOSZ és a Geobook
Kiadó közös kiadásában, Szentendre, 2009
Dása, a macska, naplót ír, amiben „macskaperspek-
tívából” írja le az autista személyek érzékelésmód-
ját, belső világát. A humorral, szeretettel és szakér-
telemmel megírt könyv úgy vezet be az autista em-
berek világába, hogy olvasása közben el is feledke-
zünk arról, szakkönyvet tartunk a kezünkben.
Gottlieb, Daniel: Drága Sam! – Egy nagypapa le-
velei unokájához szeretetről, veszteségről és az
életről – Park Könyvkiadó, 2009
A szerző pszichológus és családterapeuta. Autista
unokájához írt leveleiből tanulságos könyv szüle-
tett, amiből a szülők megtanulhatják, hogyan kéne
okosan beszélni a problémás (és problémátlan)
gyerekekkel az élet áttekinthetetlennek tűnő, za-
varos és nehéz kérdéseiről, a gyerekek pedig meg-
tanulhatják azt, hogyan törődhetnének jobban a
szüleikkel.
Dr. Halmos Szilvia – Dr. Gazsi Adrienn: Esetjogi
tanulmányfüzet
Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2008
A kötet a Ne hagyd magad antidiszkriminációs
projekt tanulságait összegzi. A programot és a kö-
tet megjelenését három szervezet: a Kézenfogva
Alapítvány, az AOSZ és a Szimbiózis Alapítvány
közös, nyertes pályázata tette lehetővé. Ez a könyv
erőt adhat az autista gyermeket nevelő szülőknek,
akik azért küzdenek, hogy a törvények biztosította
jogok a mindannapokban érvényesüljenek.
Háy János: A Gézagyerek
novella, in: Élet és Irodalom 1999. december 22.
Háy János: A Gézagyerek
színdarabok; Palatinus Kiadó, Budapest, 2005
A novella, és a belőle írt színdarab főhőse Géza,
autista, anyjával él együtt egy kis faluban. Garaczi
László író, kritikus írja a színdarab kapcsán: „Géza
tragédiájának oka humorérzékének teljes hiánya.
111
 Számára a dolgok egyértelműek, nincs érzéke a tré-
fához, a világ igenekből és nemekből áll, nincsenek
Internetes oldalak, könyajánló
is-isek, átmenetek. Nem értelmezhető az olyasmi
például, hogy mondok valamit, és a modalitással,
vagyis ahogy mondom, jelzem, hogy valójában ép-
pen az ellenkezőjét gondolom.”
Moon, Elisabeth: A sötét sebessége
Metropolis Media Group, Budapest, 2009
Az írőnő főhősét a fiáról mintázta, és azt a morális
kérdést rejti el a történetben, hogy ha hatalmunk-
ban áll (ti. a modern orvostudománynak), hogy
az autistát meggyógyítsuk, kényszeríthetjük-e őt
az eljárásra. Ha pedig szabadon dönthet az autis-
ta személy, akkor mi szól ellene és mi mellette. A
könyv Nebula-díjat kapott, amelyet az Egyesült
Államokban a legjobb tudományos-fantasztikus
irodalomnak adományoznak.
Moor, Julia: Hogyan játsszunk és tanuljunk au-
tista gyermekünkkel – Ötletek és tapasztalatok
szülőknek és nevelőknek
Animus, Budapest, 2009
A szerző tanított tanulási prooblémákkal küzdő
felnőtteket (köztük autista embereket is), és autis-
ta gyermeke van. Könyvének előszavában ezt írja:
„Remélem, ez a könyv nem pusztán ötletgyűjtemé-
nyül szolgál, hanem abban is segít, hogy a gyerme-
kük viselkedésével küzdő szülők módot találjanak
az önbizalmat és a kapcsolatokat újraépítő közös
játékokra.”
Notbohm, Ellen: Tíz dolog, amit minden autiz-
mussal élő gyermek szeretné, ha tudnál
Az AOSZ és a Geobook Kiadó közös kiadásában,
Szentendre, 2009
A szerző egyik gyermeke autizmussal él. Könyvét
útikönyvnek nevezi, amire szüksége van minden
szülőnek, ha el akar igazodni autista gyermeke vi-
lágában: „Ez a könyv iránytű lehet olyan kereszte-
ződésekben, ahová valószínűleg meg fogtok érkez-
ni, de a könyv segítségével könnyebb lesz tájéko-
zódni. Az út kevésbé lesz ismeretlen, így kevésbé
lesz ijesztő.”
112
Stevens, Ch. – Stevens, N.: Egy kisfiú
Gabo Kiadó, Budapest, 2009
David autista, szülei közös könyve az ő történetét
mutatja be, azt, hogy milyen egy olyan gyerme-
ket fölnevelni, aki örökké kisfiú marad. Az autista
gyermeket könnyű szeretni, de sokkal nehezebb
vele élni, mint azt elképzelnénk. A szeretettel meg-
írt könyv bemutatja az autizmus szívszorító és
meglepően örömteli oldalát is.
Seth F. Henriett: Autizmus – egy másik világ
Új Galaxis – Tudományos, fantasztikus antológia,
8. szám, 2006
A szerző maga is autizmussal él, és a Sethu nevű
szereplőben valószínűleg sajátmagát jeleníti meg.
Elolvasva megtudhatjuk, hogy milyen lehet az au-
tisták olykor magukba zárt, érzékeny világa.
Sacks, Oliver: Antropológus a Marson
Osiris Kiadó, Budapest, 2004
A neves idegyógyász professzor olyan eseteket ír
le, amikor az idegrendszer sérülése folytán a sze-
mélyek élete új irányt vesz: festőművész, aki nem
lát színeket; autista, aki kitűnő kutatóvá válik; vak
masszőr, aki visszanyeri látását, de ezzel mégsem
tud élni; egy bölcs megvilágosodott, akinek valójá-
ban agydaganata van.
Tarnai Balázs: Földi Paradicsom – A Loyaltown
tábor, avagy az integrált nevelés csodája és köte-
lessége – ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Szervezete, 2001 
A szerző önkéntes segítőként vett részt a táborban.
A legnehezebb, nem beszélő, nem szobatiszta autis-
tákkal foglalkozott. Ott szerzett tapasztalatait, élet-
rő szóló élményeit írta meg e könyvben. A szerző
azóta is az autizmussal élő személyekkel foglalko-
zik, jelenleg az Egyesült Államokban tanít.
FILMEK
Esőember (Rain Man)
rendező: Barry Levinson
színes, amerikai (USA) játékfilm, 140 perc, 1988
A film négy Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb film
díját. Magyarország e filmből ismerte meg mi az
autizmus, és ma is sokan hiszik azt, hogy minden
autista ember olyan, mint az Asperger-szindrómás
Raymond, akit Dustin Hoffman játszik zseniáli-
san. Raymond intézetben él, létezéséről testvére,
Charlie (Tom Cruise) csak apjuk halála után szerez
tudomást. Charlie jóformán semmit nem örököl, a
sok pénz, a hárommillió dollár, az eddig nem is-
mert bátyé: Raymondé. Charlie útra kel a szintén
örökölt régi autóval, hogy megismerje őt, és meg-
szerezze a pénzt.
. rendező: Mátyássy Áron
A nappali álmodozók
rendező: Bánki Róza
színes, magyar dokumentumfilm
86 perc, 1996
A filmben szakemberek és szülők beszélnek az au-
tizmusról és a terápiás lehetőségekről.
Röpködő mozdulatok
(Láthatatlan állampolgár)
rendező: Tanos Miklós
színes magyar dokumentumfilm
Pax Televízió, 50 perc, 2004
A film a meglévő intézményes keretekről (Autizmus
Kutatócsoport Módszertani Központja, Kísérleti
Iskolája) tudósít. Szülők, gyerekek és érdekvédők
beszélnek örömeikről, nehézségeikről, aggodalma-
ikról.
Mami blue
rendező: Szekeres Csaba
színes, magyar dokumentumfilm, 55 perc, 2002
Edina magára marad. Nemcsak akkor, amikor férje
halálhíréről értesül, már sokkal korábban: amikor
megtudja, hogy kétéves kisfia, Karcsika autista.
A film igyekszik emberi oldalról a lehető legtelje-
sebb képet rajzolni egy olyan problémáról, ami-
nek a puszta létezését is tagadták régebben egyes
„szakemberek”.
Ben X
rendező: Nick Balthazar
színes, feliratos, belga-holland filmdráma
93 perc, 2007
Ben különleges fiú. Autista. Az életét furcsa ritu-
álék szerint éli. A saját világában él, ami egyben
egy internetes szerepjáték világa is. Ben valódi
élete ugyanis valóságos pokol: az iskolában két
fiú zaklatása szinte halálos fenyegetést jelent neki.
Bennek azonban van egy terve, ami egy szóban
foglalható össze: gyilkosság. De aztán Ben az inter-
Internetes oldalak, könyajánló
neten megismerkedik Scarlite-tel. A lány felborítja
eredeti elképzeléseit.
Modern társadalmunkban a fiataloknak egyre több
kihívással kell szembenézni – a főszereplő autiz-
musa lényegében ezen problémák metaforája.
Utolsó idők
színes, magyar filmdráma, 90 perc, 2009
Mátyássy Áron első nagyjátékfilmje, az Utolsó
idők Priskin Iván (Kádas József) és autista nővére,
Eszter (Vass Teréz) történetét mutatja be. 1997-ben
egy ukrán határ menti faluban él a két testvér, akik
elvesztették szüleiket. Iván autószerelő, és gázola-
jat hoz át a határon. Nővére, Eszter a mindennapi
rutinnak él. Otthonuk egy nyomasztó falu, ahon-
nan szinte lehetetlen kitörni.
A film elnyerte a Filmszemle legjobb filmjének járó
díjat 2009-ben.
Simi sosem kért enni
rendezte: Arányi Vanda
színes magyar riportfilm, 9 perc, 2009
A rövid riportfilm egy gyermekét nevelő édes-
anya szempontjából mutatja be autista gyermekét,
mindennapjaikat. A kisfilm érthetően, de szaksze-
rűen, szülői szempontból beszél az autizmusról.
Folyamatosan letölthető az IndexVideo-ról: http://
index.indavideo.hu/video/Simi_sosem_kert_enni)
113
114

AUTIZMUS ÉS EPILEPSZIA
A gyermekkori epilepszia sokkal gyakoribb, mint
ahogyan az a köztudatban szerepel. A 0–15 éve-
sek korcsoportjában a diagnosztizált epilepszia el-
éri az 1 százalékot, az alkalmi rosszullétet okozó
előfordulása pedig 4-5 százalékos arányú is lehet.
Irodalmi adatok alapján az autizmus formakörbe
tartozó gyermekek egyharmadának van epilepszi-
ás rosszulléte, ami a fiatal felnőttkor küszöbéig ma-
nifesztálódik, leggyakrabban négyéves kor körül.
Sajnos, sokakban még a régi, hagyományos beideg-
ződés él erről a betegségről, az epilepsziát fogyaté-
kosságnak, egyfajta elmebetegségnek tekintik. Ez
a nézet az ismeretek hiányából fakad. Sokan csak
a súlyos nagyroham ijesztő tüneteit ismerik, mely
eszméletvesztéssel, bizarr mozdulatokkal, nyál-
csorgással, bepisiléssel jár. Így aztán nemegyszer
a szülők nem ismerik fel az epilepsziás rosszullé-
tek egyéb tüneteit, vagy félve a diagnózistól, szinte
maguk előtt is titkolják a gyanújukat. Különösen
fontos, hogy az autista gyermekek szülei minél
többet tudjanak az epilepsziás betegségről, a roha-
mok sokszínűségéről, hiszen nagyszámú vizsgálat
alapján, az autizmusspektrum miatt kezelt betegek
60%-ban találhatunk az EEG vizsgálat során vala-
milyen epileptiform paroxizmális eltérést, amelyek
egy részében nincs klinikai tünetekkel járó epilep-
sziás betegség. A klinikai tünetek észlelése és he-
lyes értékelése autista gyermekek esetében sokszor
nagyon nehéz, csak ismételt, sokszor provokált,
máskor videó EEG vizsgálatokkal tudjuk a helyes
diagnózist felállítani. Ebben lehet nagy segítsé-
günkre, ha a szülőtől pontos információt kapunk a
roham lefolyásáról, ami csak akkor lehetséges, ha a
Dr. Altmann Anna
szülőnek széleskörű ismerete van erről a betegség-
ről. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani.
Mi az epilepszia?
Az epilepsziás roham hirtelen fellépő, átmeneti
idegrendszeri állapot, melynek hátterében nagy-
tömegű idegsejt egy időben történő kóros kisülé-
se áll. Bármelyik agyi területről kiindulhat, így a
tünetek is nagyon szerteágazóak lehetnek. A ro-
ham érintheti az izmokat, az érzékszerveket, de a
magasabb rendű idegműködéseket (gondolkozás,
figyelem, tempó) is. A klinikai jelenségek lehetnek
izgalmi jellegűek (pl. izomrángás, kóros mozgás),
de a roham járhat különböző agyi funkciók kiesé-
sével is (beszédképtelenség, beszűkült tudatállapot,
végtagok átmeneti bénulása). A roham hirtelen
kezdődik, és többnyire hirtelen szűnik meg
A gyermekkori epilepszia leggya-
koribb formái és jellemző tünetei
Az epilepszia betegség nem tekinthető egységes kor-
képnek, hiszen sokféle kiváltó oka lehet, szerteága-
zó klinikai tünetekkel járhat és a rohamok lefolyása
is igen változatos. Az ok nem minden esetben tisz-
tázható, a háttérben legtöbbször az agy strukturális
elváltozása vagy genetikai tényezők állnak. Ennek
megfelelően az epilepszia betegséget két csoportra
osztjuk: tüneti és idiopátiás. Tüneti epilepsziáról ak-
kor beszélünk, amikor ismerjük a kiváltó okot. Az
idiopátiás epilepszia hátterében genetikai faktorok
szerepét valószínűsítjük. Az epi­lep­szia osztályo-
zása két szempont szerint történik. Rohamformák
szerint megkülönböztetünk generalizált és fokális
115
 rohamokat. Generalizált roham esetén az egész
agyfelszín bevonódik a rosszullétbe, a fokális ro-
ham, ezzel szemben az agynak csak egy meghatá-
rozott területét érinti. Ennek megfelelően a klinikai
tünetek is nagyon különbözőek lehetnek.
Idiopáthiás generalizált absence
autizmus és epilepszia
epilepszia
Gyermekkorban a második leggyakoribb epilep-
sziaforma. Leginkább óvodás-, kisiskolás korban,
az ötödik és a hetedik életév között fordul elő. A
kiváltó ok nem ismert, általában egyébként telje-
sen egészséges gyermekeknél találkozunk vele. Az
esetek 20-40%-ban a családban előfordul epilepszi-
ás betegség vagy lázgörcs.
Tünetek
Az egyszerű „kisrohamra” a tudat pillanatnyi be-
szűkülése, az akaratlagos mozgás hirtelen felfüg-
gesztése jellemző. A roham alatt a szemek mere-
ven előrenéznek, a tekintet üres, a szemhéjak kissé
csüngenek, mind két szemgolyó finoman felfelé
fordul. A roham rendszerint csaknem észrevehe-
tetlenül enyhe és rövid. Leggyakrabban 10 másod-
percen belül magától oldódik. A gyermek ezután
folytatja a korábban megkezdett tevékenységét,
mintha mi sem történt volna. Az esetek jelentős
részében a gyermek nem is tud arról, hogy rosszul-
lét zajlott, máskor „filmszakadás” élménye van. A
szülők általában a kontaktus pillanatnyi kieséséről,
máskor bambulásról számolnak be. A rosszulléthez
társulhat a szemhéjak vagy a fej, ritkábban a törzs
megrándulása is. Kezeletlen kisgyermekkori ab-
sence epilepszia esetén akár napi több száz rosszul-
lét is előfordulhat.
Ebben az epilepszia formában az éberségi szint vál-
tozása jelentősen befolyásolja a rohamkészséget.
Éber figyelmi állapotban a rohamok nem jelentkez-
nek, a monotónia állapotában és főleg álmos, szen-
dergő állapotban a rohamkészség nagymértékben
fokozódik.
Az absance-os rohamok, a klinikai tünetek és az
igen jellegzetes EEG eltérés alapján, egyértelmű-
en diagnosztizálhatók. Az időben elkezdett gyógy-
szeres kezelés mellett az esetek 75-80%-ában teljes
gyógyulás érhető el, és néhány éves gyógyszer-
szedés (3-5 év) után az esetek jelentős részében a
gyógyszert is el lehet hagyni.
116
Kora gyermekkori mioklónusos-
asztatikus epilepszia
Az esetek 95%-ban ötéves kor előtt előforduló epi-
lepsziaforma. A családi halmozódás gyakori. A
betegség hátterében korábbi agyi károsodás nem
mutatható ki, gyakran a rohamok megjelenéséig
teljesen egészségesen fejlődő gyermekeknél talál-
kozunk ezzel a betegséggel. A kiváltó ok pontosan
nem ismert, de ezt az epilepsziás rohamot bizonyí-
tottan rontja a fényingerlés (tévé, villanó fény) és
a hirtelen megrettenés. Ez nem azt jelenti, hogy ha
egy egészséges kisgyermek mondjuk, megijed egy
kutyától, akkor ez epilepsziás betegséget válthat ki
(sok tévhiedelem van erről). De az igaz, hogy az
ebben az epilepszia formakörben szenvedő gyer-
meknél aktuálisan rosszullétet tud provokálni.
Tünetek
A rosszullétek jelentkezését gyakran megelőzi a
lázgörcs Az epilepsziás roham mindkét kar ütemes
megrándulásával kezdődik, majd a lábak tónusá-
nak csökkenése miatt, összecsuklik a gyermek. Az
esetek egyharmadában a rosszullétek halmozott
formában jelentkeznek, ami miatt a beteg alig éb-
reszthetővé válik. Máskor a rosszullétek eszmélet-
vesztéssel és az egész test rángásával is járhat.
Benignus centrotemporalis
epilepszia (BCTE)
A BCTE az egyébként egészséges gyermekekben
elő forduló leggyakoribb, jóindulatú epilepsziafor-
ma. Általában 4-10 éves korban kezdődik és 2-3 év
alatt teljesen meggyógyul. Erre a formakörre jel-
lemző, hogy mind az EEG eltérések, mind az epi-
lepsziás rosszullétek életkor függőek. A betegség
kialakulásában genetikai tényezőket feltételezünk.
A betegek egészséges családtagjaiban is nagyon
gyakran megtalálhatjuk az erre a formára jellemző
EEG eltéréseket.
Tünetek
A roham jellemzően az arc területére lokalizálódó
(száj, nyelv, fogíny) zsibbadásérzéssel kezdődik.
Gyakran társul nyáladzással, beszédmegállással.
Az azonos oldali arcizmok vagy a kar rángása is kí-
sérheti. Az esetek jelentős részében a gyermek tu-
data tiszta, érti, hogy mi zajlik körülötte, a történ-
tekre a roham lezajlása után pontosan emlékszik. A
rosszullétet a fáradtság, álmosság provokálja, ezért
gyakran a reggeli vagy esti órákban jelentkezik,
vagy amikor a gyermek monoton tevékenységet
folytat vagy unatkozik. A fokozott aktivitás gátolja
a rosszullétek kialakulását.
A felületes alvás idején (elalvás után, ébredés előtt)
előfordulhatnak eszméletvesztéssel, az egész test
rángatózásával járó úgynevezett „nagyrohamok” is.
A jellegzetes klinikai kép és a speciális EEG eltérés
alapján a benignus centrotemporalis epilepszia di-
agnózisát viszonylag könnyen fel lehet állítani.
Juvenilis mioklónus epilepszia
A mioklónus rövid, akaratlan izom-összehúzódást
jelent. Az epilepszia ezen formája 12-18 éves egész-
séges serdülőkön jelentkezik. Az izom-összehúzó-
dások lehetnek az epilepsziás rohamok részjelensé-
gei, vagy egyéb idegrendszeri betegségek tünetei is,
de jelentkezhetnek teljesen egészséges emberben is
(pl. elalváskor, megijedéskor). A pontos diagnózis
EEG segítségével történik. Prognózisa jó: a legtöbb
esetben a gyógyszeres kezeléssel teljesen tünetmen-
tes állapotot lehet elérni. A gyógyszerek elhagyása
azonban a tünetek visszatérését eredményezi.
Az epilepszia ezen formájának hátterében igazol-
tan genetikai tényezők állnak Legjellemzőbb tünet
a reggeli órákban, felkelést követően, gyakran a
fürdőszobában vagy reggelizés közben, máskor
az esti „álmos” órákban jelentkező villámszerű
izom-összehúzódások, legtöbbször a karokban. Ezt
a betegek gyakran elektromos áramütésként élik
meg, máskor magát a rángást nem is észlelik. Ha
a mioklónus a lábakban jelentkezik, hirtelen, lát-
szólag minden ok nélküli elesést eredményezhet. A
rosszulléteket a fényingerlés aktiválhatja. A miok­
lónusos roham alatt a tudat megtartott, a gyermek
utólag el tudja mondani a tüneteket.
A fenti rosszullétek gyakran évekig felismeretlenül
maradhatnak, mivel a hirtelen izom-összehúzódást
gyakran csak sorozatosan jelentkező ügyetlen-
ségnek tekintik: a gyermek kilötyköli a teát, fog-
mosáskor elkenődik a fogkrém a szája körül stb.
Sokszor csak az első ébredést követő nagyroham
után, visszamenőleg derül ki, hogy esetleg már
hosszabb ideje jelentkeznek a rosszullétek.
Tüneti, focalis epilepsziák
Mint a bevezetőben említettük, a tüneti focalis epi-
lepsziákban a rohamokat az egyik agyi félteke egy
bizonyos területének kóros működése, vagy mű-
ködéskiesése okozza. Ezért a klinikai tünetek attól
függenek, hogy a roham az agy melyik területéről
autizmus és epilepszia
indul ki, illetve a roham lezajlása során mely te-
rületek vonódnak be (homloklebeny, halántékle-
beny stb.
Tünetek
Az egyszerű lokalizációhoz kötött epilepsziák­
ra jellemző, hogy vagy csak tisztán motoros (pl.
végtagremegés), vagy csak tisztán szenzoros (pl.:
zsibbadásérzés) vagy magasabb kérgi (pl. „olyan
érzés mintha álmodna”) funkciókat érintő tünetek
jelentkeznek. A gyermek ezekre a rosszullétekre
emlékszik és el is tudja mondani, mit érzett.
A komplex fokális epilepsziás rosszullétek általá-
ban néhány percig tartanak. Az esetek egy részé­
ben a gyermek előre megérzi, hogy rohama lesz.
Ezt az érzést hívjuk „aurának”: a gyermek sokszor
nem tudja ugyan pontosan meghatározni, hogy mit
érez, de azt igen, hogy kellemes vagy kellemetlen-e
az érzés. Mivel azonban ezek az érzések minden
roham előtt azonosak, a gyermek tudja, hogy vár-
hatóan rohama lesz, és ilyenkor biztonságba tudja
helyezni magát (leül, lefekszik, szól a szüleinek),
esetleg el is tudja kerülni a rosszullétet. Az „aura”
leggyakrabban a hasi területektől származó kelle-
metlen érzés, máskor hallási, látási hallucináció,
vagy különböző szag, ízérzés formájában jelentke-
zik. A rosszullét alatt a tudatállapot mindig érin-
tett, de előfordulhat, hogy a kontaktus részlegesen
fennmarad. Ilyenkor a beteg bizonyos mértékben
befolyásolható. A rosszullét lezajlása után hosszabb
rövidebb idő alatt teljesen a rendeződik a gyermek
állapota. A roham alatt esetleg furcsa, bizarr moz-
gásokat, tevékenységeket végezhet a gyermek: cél-
talanul mászkál a szobában, levetkőzik stb. Ezért a
focalis epilepsziás rohamokat gyakran elmebeteg-
séggel, máskor „holdkórossággal” keverik össze.
117
 Diagnózis menete
Epilepsziás roham esetén első lépésben azt kell
eldöntenünk, hogy valóban epilepsziáról vagy al-
kalmi rosszullétről van-e szó. A pontos anamnézis
többnyire egymagában is lehetővé teszi az alkalmi
roham diagnosztizálását.
autizmus és epilepszia
A kórtörténet felvétele néhány egyszerű kérdés-
sel kezdődik:
– milyen körülmények között jelentkezett a ros�-
szullét;
– milyen tünetekkel indult;
– milyen volt a roham lefolyása, hogyan oldódott
a rosszullét;
– milyen volt a gyermek tudatállapota, reagált-e a
külső környezet ingereire (hozzászólásra, simoga-
tásra stb.)?
Ezek az adatok nélkülözhetetlenek az epilepszia
formakör tisztázásához, a rohamok kiindulásának
és terjedésének meghatározásához. Mivel az orvos
a rosszullétet csak ritkán látja, hasznos segítség le-
het a rohamról készített videofelvétel is.
A panaszok és a tünetek alapján kialakul az orvos-
ban egy kép, hogy milyen epilepsziaformáról lehet
szó, és ez alapján tervezi meg a pontos diagnózis
felállításához szükséges további vizsgálatokat.
Elektroencephalogram  alatt EEG regisztrálás történik.
Az elektroencephalogram (EEG) az agyi ideg­sej­tek
elektromos aktivitásának grafikus regisztrátuma.
Az EEG-t a hajas fejbőrre helyezett kis ellenállású
elektródákkal regisztrálják.  Az EEG alapja, hogy
az idegsejtek elektro­mos impulzusok segítségével
kommunikálnak egymással. Egy adott agy­te­rü­
letről érkező impulzusokat összegyűjtve és felerő-
sítve vizsgálni lehet a ke­let­kező agyhullámokat és
következtetni lehet az azokat generáló idegsejtek
állapotára.  Az EEG megváltozása diagnosztikai
jelentőségű, segít az epilepsziás betegségek, fejsé-
rülések, tumorok, fertőzések, neurológiai ill. pszi-
chiátriai tünetek felismerésében (leírásában).
118
EEG lehetőségeink
Rutin EEG: A vizsgálat éber állapotban tör-
ténik, 15-20 perces felvétel készül. Sokan azt
gondolják, hogy ezzel az egy vizsgálattal biz-
tos diagnózishoz juthatunk. Ez nem így van!
Mint ismert, a gyermekkori epilepsziák közel felében
az első EEG vizsgálat nem mutat eltérést. Fordítva
is igaz, epilepsziára jellemző EEG eltéréseket egész-
séges gyermekek vizsgálatakor is láthatunk, és mint
korábban említettem, az autista gyermekek 60%-
ban. Így válik érthetővé, hogy a pontos rohamleírás,
anamnézis miért olyan fontos. Nagyon lényeges,
hogy a klinikai tüneteknek megfeleljen az EEG-ben
talált elváltozás, mert a korrekt diagnózis csak így
állítható fel egyértelműen. Ismert néhány olyan
epilepszia forma, melyben annak ellenére, hogy epi-
lepsziás betegséggel állunk szemben, nem látunk az
EEG-ben kóros összetevőt. Ezekben az esetekben
elsősorban a pontos anamnézisre támaszkodunk.
Amennyiben gyanúnk az epilepsziás betegség­
re az első EEG alapján nem igazolódott, vagy
az epilepszia formakör nem egyértelműen
bizo­­nyít­­ható, további, úgynevezett provokált
vagy long term EEG (órákon keresztül törté-
nik ilyenkor a felvétel) vizsgálatokat végzünk.
Erre egyrészt akkor van szükség, amikor a
gyer­mek panaszai nem egyértelműen epilep­szi­
ás eredetűek. Ilyenkor sokat segít, ha a tünetek
.
Másrészt bizonyos epilepszia formakörök az al-
vás idején jellegzetes EEG eltéréseket mutatnak.
24 órás kazettás EEG készülékünk segítségé-
vel spontán alvásvizsgálatokat tudunk végezni.
Ezzel a walkman méretű, kis, vállra akasztható
magnóval a gyermek az otthoni, a megszokott kö-
rülmények között figyelhető meg. A gyermek szá-
mára szinte észrevétlenül folyik a vizsgálat. A szü-
lő, illetve nagyobb gyermek esetén maga a beteg,
egy naplóba feljegyzi, mikor mit csinált, ha eset-
leg jelentkezett a panasz, annak is a pontos idejét.
A legtöbb epilepsziacentrumban alváslabor is mű-
ködik. A különböző alvásvizsgálatokra akkor van
szükség, ha a fenti vizsgálatokkal az epilepszia for-
maköre még mindig nem tisztázható, ha a panaszok
alvásban jelentkeznek. Egyes esetekben gyógysze-
relhagyás előtt is nélkülözhetetlenek. A rosszullé-
tek típusától, a gyermek életkorától, életmódjától
függően különböző napszakokban végezzük az
alvásvizsgálatokat. Mint ismert, az alváshiány epi-
lepsziás rosszullétet, ezzel együtt EEG eltéréseket
is provokálhat. Ezt a tényt használjuk ki úgy, hogy
a gyermeket hajnalban (életkortól függően külön-
böző időben) felébresztetjük, nem hagyjuk a vizs-
gálatig aludni. Ezzel a módszerrel sikerül elérnünk,
hagyjuk magára, folyamatosan kövessük minden
mozdulatát, így el tudjuk kerülni a másodlagos sé-
rüléseket. Ha az első rosszullét eszméletvesztéssel
és rángatózással jár, fordítsuk a gyermeket oldalra,
hogy nyála ki tudjon folyni, nyelve előbukjon. A
gyermek szájába ne dugjunk soha semmit, se az uj-

hogy még az idősebb gyermekek is elaludjanak.
Sokszor okoz gondot, autista gyermekeknél kü-
lönösen, hogy különböző fintorok, mozgások
stb. epilepsziás eredetűek-e. A számítógépes vi-
deó-EEG segítségével választ kaphatunk erre
a kérdésre. A vizsgálat során egy időben tör-
ténik a beteg videofelvétele és EEG vizsgálata.
autizmus és epilepszia
junkat, se egyéb tárgyat.
A roham általában csupán néhány percig tart. Az
ennél hosszabb ideig fennálló epilepsziás rosszullét
esetén rektális diazepam (Diazepam desitin vagy
Stesolid) adása javasolt. A roham elmúltával fek-
tessük le a gyermeket, mert a rosszullét után szük-
sége van a pihenésre.

A rohamregisztrálás segítségével el tudjuk különí-

teni a valós epilepsziás rosszulléteket a nem epilep-
sziás eredetűektől, a rosszullétek pontos kiindulá-
sa, terjedése is megállapítható.

Két­fajta készülékünk és a különböző típusú EEG

vizsgálatok segítségével a pontos diagnózis felál-
lítása, az esetleg szükséges gyógyszer beállítása,
valamint az évekig tartó gondozás mind ambu-
láns, mind otthoni körülmények között, kórházi
bennfekvés nélkül kivitelezhető.
Tapasztalataim szerint autista gyermekeknél leg-
több esetben elvégezhetők a fenti vizsgálatok, ha
gyermeket előtte felkészítjük arra, hogy mi fog vele
történni. A szülővel minden esetben megbeszéljük,
hogy milyen vizsgálatot tartunk szükségesnek, és
szerinte gyermekénél ezt hogyan tudjuk kivitelezni.
Az epilepszia pontos diagnózisának felállításához
gyakran különböző képalkotó vizsgálatokat (MR,
SPECT, PET stb) is végzünk, amelyek gyakran al-
tatásban történnek.

Mit tegyünk epilepsziás roham

esetén?
Fontos, hogy a roham során próbáljunk meg nyu-
godtak maradni. Ha a gyermek nem veszítette el
az eszméletét, vegyük ölbe, néhány bátorító szó-
val, simogatással nyugtassuk meg a rémült gyer-
meket. Ha van a szájában valami, azt vegyük ki,
nehogy félrenyelje. A rosszullét alatt a beteget soha
ne fogjuk le, durván ne gátoljuk a mozgásában, de
vigyázzunk, hogy ne tegyen kárt sem magában,
sem a környezetében. Alapszabály, hogy soha ne
119
120
 Széplaki Mirjam – Kapronczay Stefánia
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁRÓL, A BETEGJOGOKRÓL SZÜLŐKNEK
Széplaki Mirjam vagyok.
Most az én írásomat olvasod.
Már régóta kórházban dolgozom.
Ápolom a betegeket.
Van 3 gyermekem.
Az egyik gyermekem autista.
Tudom, hogyan lehet segíteni az autista
gyerekeknek, felnőtteknek.
Ez az írás arról szól, hogy hogyan lehet
segíteni az autista személyeknek, amikor
betegek lesznek.
Ez az írás az autista gyerekekről szól.
Ez az írás a szülőknek szól, hogy mit
tegyenek, ha orvoshoz kell vinni az autista
gyermeket.
Milyen az, aki autista?
Az autista ember nehezen barátkozik.
Az autista ember nem szereti, ha
megváltoznak a dolgok körülötte.
A legtöbb autista ember keveset beszél.
A legtöbb autista ember nehezen érti meg,
amit mondanak neki.
Vannak olyan autista emberek, akik soha
nem beszélnek.
Ha egy autista gyermek vagy felnőtt beteg,
gyakran nem mondja meg, ha fáj a feje, a
hasa vagy más testrésze. Nehéz megtudni,
hogy mi a baja az autista személyeknek.
VÉNY NÉLKÜL
AZ AUTISTA EMBEREK
ELŐSZÓ
Több mint harminc éve dolgozom az egészség-
ügyben, nagyrészt az intenzív terápia területén.
Végzettségeim: intenzív terápia, diplomás ápoló,
az egyetemen egészségfejlesztő pedagógián diplo-
máztam. Három gyermekem közül a középső fiam
súlyos, nem beszélő autista.
Jelenlegi munkám döntően agysérültek intenzív
terápiás ellátása, ennek ápolási nehézségei sok-
ban azonosak az autista páciensekével. Emellett, a
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán,
az autista kliensek ellátását oktatom a leendő egész-
ségügyi dolgozóknak, orvostanhallgatóknak és az
utóbbi időben már fogorvostan-hallgatóknak is.
A fentiek miatt is van némi rálátásom a magyar
egészségügy jelenlegi problémáira, belülről és kí-
vülről is, az oktatástól a gyakorlati nehézségekig
egyaránt. Munkámat szülők is segítették. Itt sze-
retnék köszönetet mondani annak a 66 családnak,
akik mindennapi nehézségeik ellenére, vélemé-
nyükkel, tanácsaikkal és biztatásukkal segítettek.
Célom ezzel az írással, hogy az autizmus spekt-
rumzavarral élő emberek egészségügyi ellátását
segítsem, egymáshoz közelítsem az egészségügyi
személyzet és a hozzátartozók szempontjait, elvá-
rásait, megkönnyítsem együttműködésüket.
Bízom abban, hogy a következő oldalak segítséget
nyújthatnak Önöknek.
Széplaki Mirjam
121
 A köznyelvben „hagyományos” orvoslásnak ne-
vezett tudomány eredményeit manapság divat fél-
resöpörni, résztudásra támaszkodva bírálni. Tény,
hogy nincs varázsvesszőnk, nem tudunk megolda-
ni minden problémát.
A gyógyítás mai eredményei több száz éves ta-
pasztalatokra, megfigyelésekre, kísérletekre, több-
szörösen ellenőrzött és megismételt kutatásokra
épülnek. Az egészségügyben hatalmas tudásanyag
halmozódott fel, mely napjainkban is gyarapodik,
véNy nélkül
változik. A természetgyógyászok módszereinek jó
részét is a hagyományos orvoslás fejlesztette ki, és
mi magunk is sok természetgyógyászati módszert
használunk, pl. az intenzív osztályos munka során,
a gyógynövények használatától kezdve a terápiá-
san használt testhelyzetek alkalmazásán át, egé-
szen a páciensek pszichés támogatásáig.
Véleményem szerint ezt figyelmen kívül hagyni és
misztikus vagy zavaros elméletekre támaszkodva
„vajákolni”, veszélyes és nem célszerű. Fokozottan
igaz ez az autizmusra, aminek gyógyítására jelen-
leg valóban nincs lehetőség, ezért a kétségbeesett
érintettek minden lehetőséget megpróbálnak. Ezzel
nincs is semmi baj egészen addig, amíg nem lépik
túl a józan ész határait.
Az első dolog, amit egy autista gyermek szülei-
nek meg kell tanulnia: a mérlegelés képessége. Az
egyik serpenyőben a lehetséges veszélyek, a be-
fektetett energia, idő, a páciensnek és a családnak
okozott terhelés kerül, a másikban az a bizonyított
(!) eredmény, amit várunk. Nagy aránytalanság
esetén bele sem szabad kezdeni.
A gyermek jóléte mindig a szülő felelőssége, ez
alól semmi nem ment föl. A döntések a szülők
kezében vannak, ezzel tudni kell felelősen élni.
Gyermekeink nem kísérleti nyulak, nem tehetjük
ki őket mindennek.
Emellett persze eljöhet még az az idő, amikor valós
orvosi megoldás születik az autizmus problémájára.
Erre reményt adhat akár az agykutatók által nem-
rég megtalált tükörsejtek rendszere, amelyeknek
inaktivitását az autizmussal élőknél, MRI vizsgá-
lattal, több kutatócsoport is igazolta. De amíg az el-
méleti kutatásokból a gyakorlatban is használható
eredmények születnek, addig nekünk kell vigyázni
gyermekeink, családunk és saját magunk egészségé-
re és boldogságára. Mert egy autista ember is lehet
boldog, egészséges; adjuk meg nekik ezt az esélyt.
122
1. ÚTBAN AZ ORVOSHOZ
A legtöbb család a legszükségesebbre korlátozza az
orvosi látogatások számát. Ennek okát főleg abban
látom, hogy az utazás egy autista gyerekkel, fiatal-
lal mindig stresszt jelent, különösen akkor, ha az út
végén orvosi vizsgálat vár rá. Ezért a szülők min-
den gondot inkább maguk próbálnak megoldani, és
csak akkor mennek orvoshoz, ha feltétlenül szüksé-
ges, ez pedig tovább súlyosbítja a helyzetet.
Bár a családok általában nem jó anyagi helyzetűek,
sokan tartanak autót, ha nincs, akkor a gyermek
szállításához barátok, rokonok segítségét kérik. Az
ismert autót az autista gyermek otthonához tartozó-
nak tekinti, ezért jól szállítható, de akadnak olyanok,
akiknek így is nagy nehézséget jelent az utazás.
Ha a család vonatra, buszra szorul, a helyzet sok-
kal nehezebb. A szülő és a gyerek fáradtan, ide-
gesen, megalázva érkezik a vizsgálat helyére. Sok
szülő említi, hogy anyagilag is nagy teher a szál-
lítás megszervezése. Mégse halogassuk az orvosi
vizsgálatot, mert ezzel gyermekünk egészségét ve-
szélyeztetjük.
Ha lehetőségünk van rá, olyan járművel men-
jünk a vizsgálatra, amit a gyermek már ismer,
elfogadott. Ha ez nem megoldható, ismerkedjünk
az új járművel, hogy az autista gyermek ne az
induláskor találkozzon azzal először.
Az orvoshoz el kell menni a beteg autista
gyermekkel.
Fontos, hogy az orvos megvizsgálja az
autista gyermeket.
Az autista gyermek nem szeret utazni.
Nem szeret utazni vonaton, metrón, buszon,
villamoson.
Az autista gyermek csak olyan járművel
utazik szívesen, amit jól ismer.
Az autista gyermek legszívesebben a szülei
autójával utazik.
Sok családnak nincs autója.
Ha a szülők türelmesek, az autista
gyermeknek könnyebb az utazás.
 2. VÁRAKOZÁS
Minden autista nehezen tűri a várakozást. A nyug-
talanná vált gyerek vizsgálata gyakran lehetetlen-
né válik, kár ezt provokálni. Ezért mielőtt bármi-
lyen vizsgálatra megyünk, feltétlenül jelentsük be
előre, hogy autistát viszünk, és kérjük: több időt
szánjanak ránk, mert a vizsgálat nehézkesebben
fog haladni. Ugyanakkor ne beszéljünk túl sokat,
szorítkozzunk a lényegre, ne fecsegjünk. Az orvos
és az asszisztens szoros időbeosztással dolgozik,
fölöslegesen ne tartsuk fel őket. Ha hajlamosak va-
gyunk az elkalandozásra, akár előre leírhatjuk ma-
gunknak a legfontosabbnak tartott információkat,
amiket közölni akarunk, így könnyebb a lényegnél
maradni.
Feltétlenül kérjünk időpontot, hogy a várakozást
minimalizáljuk.
Ugyanakkor gyakran szükséges időt adni arra,
hogy a gyermek megszokja az idegen környezetet,
vagy a vizsgálat előtt pihenhessen egy kicsit, ha
erre az adott esetben szükség van. Ezt kalkuláljuk
bele a menetidőnkbe.
Kérjünk előre időpontot és jelezzük, hogy ennek
betartása számunkra különösen fontos.
Az előzetes egyeztetéskor mondjuk el, hogy
gyer­mekünk autista, s azt is, hogy ez az orvosi
vizsgálatnál milyen várható következményekkel
járhat.
Adjunk lehetőséget arra, hogy a gyermek megis-
merkedjen a környezettel.
Az autista gyermeknek fontos, hogy előre
tudja, hova megy.
Az autista gyermeknek fontos, hogy legyen
ideje megismerni az új helyet.
Az autista gyerekek nem szeretnek sietni.
Az autista gyerekek nem szeretnek
várakozni.
Ha a szülő pontosan elindul, azzal segít az
autista gyermeknek.
3. A VIZIT IDŐTARTAMA,
LEFOLYÁSA
Az autisták merev rutinokhoz való ragaszkodá-
sa segítségünkre lehet. A tapasztalat azt mutatja,
hogy a számukra kényelmetlen dolgokat is jól tű-
rik, ha az beépült a rutinjukba. Az az autista gyer-
mek, aki kezdetben még attól is pánikba esik, hogy
a gyermekorvosnál le kell vetkőzni, jó együttmű-
ködésre bírható, ha a vizsgálatok rendszeresek, a
tevékenységek sorrendje, helye mindig ugyanaz,
vény nélkül
vagyis beépül a rutinba.
Ha a rutin már kialakult, a gyermek ismerősként
kezeli a helyzetet, a merevségen lazítani lehet, de
lehetőség szerint egyszerre több dolgon ne változ-
tassunk. Ezzel a technikával esélyünk van arra,
hogy a továbbiakban – komolyabb nehézségek, és
időveszteségek nélkül – az autista páciens ugyan-
úgy ellátható legyen, mint a többi beteg. Gyakorlati
példával élve: egy új gyermekorvos, egy új rendelő,
amit a továbbiakban esetleg rendszeresen látogatni
kell, megszokható: ha kezdetben rendszeres időpon-
tokban megyünk, és a gyermek tudja, hogy pl. elő-
ször a hátát hallgatják meg és sóhajtani kell, aztán
a mellkasát, belenéznek a torkába, le kell feküdni és
megtapogatják a hasát stb. – és ez mindig pontosan
ugyanúgy zajlik. Bár a mi gondolkozásunknak ez
nehezen érthető, de nekik ez igen nagy segítség.
Arra is számítani kell, hogy a kezdeti néhány alka-
lom igen nehéz lesz!
Mindezt az első alkalommal megbeszélhetjük az
orvossal, esetleg a gyermek ottléte nélkül is, így
kevésbé stresszes a beszélgetés. Persze jó, ha erre is
időpontot kérünk, ne csak két másik páciens között
„essünk be” a rendelőbe. Kérjünk pontos felvilágo-
sítást a vizsgálat menetéről, a használt eszközökről,
esetleg a vizsgálathoz szükséges testhelyzetről. Ez
esetenként döntő fontosságú lehet, pl. egy autista
lány nőgyógyászati vizsgálata már a vizsgálóasz-
talra fektetésnél elbukhat.
Az orvossal egyeztessék előre a vizsgálat mene-
tét, s kérdezzenek rá a részletekre is!
Tájékozódjanak a vizsgálatok sorrendjéről, a
használt eszközökről, esetleg a vizsgálathoz
szükséges testhelyzetről.
Beszéljék meg a vizsgálat során felmerülő lehet-
séges problémákat és azok megoldási módját.
123
 Az autista gyerekek többsége mindentől fél, ami
új, szokatlan. Az eszközök nagyon félelmetesek
számukra. Gyakran segít, ha előtte eljátsszuk, né-
hányszor elpróbáljuk, mi fog történni, esetleg meg-
foghat egy-egy műszert. Ehhez szükséges a pontos
információkérés. Nekem is eltartott egy ideig, amíg
felismertem, hogy az autista beteget többnyire nem
a vérvétel ténye hozza pánikba, hanem a strangulá-
ló gumi szorítása, amit előzőleg a karjára teszünk.
Ha ezt a vérvétel előtt otthon többször gyakoroljuk,
véNy nélkül
nagyobb az esélyünk, hogy atrocitás nélkül esünk
túl rajta.
A legtöbb gyerek a vizsgálóasztalra nem mer lefe-
küdni. Állva több mindent eltűr. Talán úgy érzi, így
könnyebb menekülni, ha szükséges? Erre is felhív-
hatjuk a figyelmet, bár tudnunk kell, hogy vannak
olyan vizsgálatok, amiket csak fekve lehet végezni
(pl. akut vakbélgyulladás gyanúja esetén).
A fogorvosi vizsgálat a legnehezebben kivitelezhe-
tő feladatok egyike, de jó hozzáállással megoldha-
tó. Itt is nagyon fontos, hogy a gyermek megszokja
a környezetet.
A legsikeresebbnek az a megoldás bizonyult, amit
egy speciálisan értelmi fogyatékosokat és autis-
tákat ellátó fogászaton tapasztaltam. A vizsgálat
elején hagyták, hogy a gyermek azt csináljon, amit
akar. Bárhová bemehetett, mindent megnézhetett,
az asszisztensek kedvesek, segítőkészek voltak.
A fogorvos be sem jött a rendelőbe. A gyermek
és kísérője többször is eljátszották a vizsgálat me-
netét. Le-föl lifteztek a székben, a mama tükörrel
„vizsgálta” a gyermek fogait. Később a fogorvos
is bejött, fokozatosan átvette a mama szerepét.
Pánikroham és rövid altatás nélkül majdnem min-
den alkalommal sikerült megoldani a komplett
Az autista gyermek nem szereti az új
dolgokat.
Nagyon türelmesnek kell lenni, ha az autista
gyermekkel először megyünk orvoshoz.
A szülő segít az autista gyermeknek, ha
előre megbeszél mindent az orvossal.
Az autista gyermek nem fél, ha az orvosi
vizsgálat mindig ugyanúgy zajlik.
124
fogorvosi vizsgálatot. S amit alig hittem el: az ott
dolgozó fogorvosokat még soha nem harapta meg
fogyatékossággal élő gyermek!
Gyakorolják otthon az autista gyermekkel/fel-
nőttel a vizsgálat mentét.
A rutin kialakítása nagyon fontos!
A rutin kialakítása rendszeres gyakorlást, sok
türelmet és kitartást igényel.
Segít az autista gyermeknek, ha otthon
megbeszéljük, mi történik majd az orvosnál.
Segít az autista gyermeknek, ha otthon
eljátsszuk az orvosi vizsgálatot.
Jó, ha minden orvosi vizsgálat ugyanúgy
zajlik.
Az autista gyermekek a fogorvostól félnek a
legjobban.
Van egy nagyon kedves fogorvos.
Segíteni akar az autista gyerekeknek.
A vizsgálat előtt az autista gyerekek
játszhatnak az orvosnál.
Ennél az orvosnál nem sírnak az autista
gyerekek.
Nyugodtan kérdezzünk rá a részletekre, de ne
legyünk túl aggodalmaskodók. Ne feltételezzük,
hogy szerencsétlenkedő ügyefogyottakkal van dol-
gunk. Az egészségügyben sokat tanult, és tapasz-
talt emberek dolgoznak, akik sokkal több extrém
dolgot láttak már, mint az átlagember. Saját szakte-
rületükön általában igen sok mindent tudnak.
A helyzetet úgy kell kezelnünk, mint két szakem-
ber konzultációját. Mi végtelen sok mindent tudunk
saját autista hozzátartozónkról, ők pedig végtelen
sokat tudnak az adott egészségügyi probléma meg-
oldási lehetőségeiről. Együtt kell dolgoznunk a cél
elérése érdekében, mert ez a hasznos.
Lehetőséget kell biztosítani az autista személy-
nek, hogy édesanyja segítségével ismerkedjen a
hellyel, műszerekkel s a jelenlévőkkel.
Az autista gyermekek/felnőttek állva sokkal több
minden eltűrnek, amíg nem szükséges, ne fektes-
sék le őket!
A szülők sokat tudnak autista
gyermekükről.
Az orvosok segítőit nővéreknek hívjuk.
Az orvosok és a nővérek sokat tudnak a
betegségekről.
Fontos, hogy a szülők és az orvosok mindent
megbeszéljenek.
Az autista gyerekek nem szeretik, ha le kell
feküdniük egy asztalra az orvosi vizsgálaton.
Az autista gyerekeket állva jó megvizsgálni.
4. KOMMUNIKÁCIÓS
PROBLÉMÁK
Gyakori hiba, hogy a nem beszélő gyermekhez
nem beszélnek. Leküzdendő problémának tekintik
a vizsgálatot, aminek nem közreműködője, hanem
csak alanya a gyermek. Nem beszélő autista gyer-
mekek néha komoly meglepetéseket tudnak okoz-
ni. Vészhelyzetben (és nekik az orvos gyakran ezt
jelenti) sok mindent megértenek. „Ki tudják húzni
a fiókot az agyukban, ahol a megfelelő szó van”, és
megértik, amit mondanak neki.
Nem beszélő autista gyereknek is érdemes elmon-
dani, mi fog történni. Ne hazudjunk. Ha valami fáj,
akkor kedvesen, nyugodtan mondhatjuk: „Fájni
fog, de csak egy kicsit”. A felvilágosítás szóljon a
gyereknek akkor is, ha látszólag nem figyel, vagy
nem érti a szavakat. Legyen egyszerű, a lényegre
szorítkozó, és többször ismételjük el.
A beszélő autisták gyakran szó szerint értik a dol-
gokat, ezért óvatosan kell fogalmazni.
Az alternatív kommunikációs eszközök (tárgyas,
képes stb.) segítségünkre lehetnek, ha a gyermek
használ ilyeneket. (Peeters, 1997)
A beszélő és a nem beszélő autistának egyaránt
el kell mondani, hogy mi fog történni vele a vizs-
gálat során.
Fogalmazzunk pontosan és egyértelműen, ismé-
teljük el többször is a mondandónkat.
5. SZÉLSŐSÉGES VISELKEDÉS
Az orvosi ellátás szempontjából nagyon fontos az
extrém viselkedés gyakorisága, mértéke, hiszen
döntően befolyásolja a gyermek megítélését és ellát-
hatóságát. A viselkedését viszont mi befolyásoljuk.
A várakoztatás, az az érzés, hogy valamit várnak
tőle, de nem tudja hogy mit, hogy nem felelt meg
a várakozásnak, hogy nem fogadják el olyannak
amilyennek egyedül képes lenni, fokozza az ag-
resszivitást. Sok autista megérzi, ha nem fogadják
vény nélkül
el, de nem képes ellene tenni.
Nemcsak az autista gyermek viselkedését, hanem a
környezet viszonyulását is befolyásolhatjuk.
Ha a betegtársak és a hozzátartozók azt látják, mi
demonstratív módon, természetesen fogadjuk el a
legfeltűnőbb furcsaságokat is, ezzel viselkedési min-
tát adunk az esetleg zavarban lévő környezetnek.
Törekedjünk arra, hogy a gyermek megértse, mit
fognak vele csinálni, mert ha ez sikerül, néha meg-
lepően együttműködő.
A figyelemelterelő manőverek gyakran sikertele-
Sok autista gyermek nem beszél.
Az autista gyermekek hallják, amit
mondanak nekik.
Minden autista gyermeknek el kell mondani,
hogy mi fog történni velük az orvosnál.
Az autista gyerekeknek segíthet, ha
képekben is megmutatjuk, mi fog történni
velük.
Az autista gyerekek néha kiabálnak,
lökdösődnek, elszaladnak.
Sok ember nem érti, hogy az autista
gyermek miért viselkedik így.
Az autista gyermek azért viselkedik
nyugtalanul, mert fél attól, hogy mi fog
történni vele.
Az autista gyermekkel szeretettel
viselkedjünk akkor is, ha nyugtalanul
viselkedik.
Ha látják, hogy az autista gyermeket
szeretjük, az emberek is könnyebben
elfogadják.
125
 nek, sőt felkelthetik a gyanút a gyerekben, hogy
valami galádságra készülünk. Az okosabb autisták
többsége eléggé gyanakvó.
Nagyon beválik itt is, hogy a gyereknek jutalmat
ígérünk, de csak akkor, ha érdekli a jutalom! Ezt
is érdemes a személyzettel előre megbeszélni. Jó,
ha a szülő magával hozza azt a legjobbat, aminek a
gyerek örül. (Ez néha furcsa, szokatlan dolog lehet,
de ezt is kezeljük természetes könnyedséggel.)
véNy nélkül
Törekedjünk arra, hogy a gyermek megértse, mit
fognak vele csinálni, mert ha ez sikerül, néha
meglepően együttműködők.
A képes napirendi kártyák, naptárok sokat segíte-
nek az orvosi vizsgálatra történő felkészülésben.
Az autista gyermekeknél a figyelem elterelése
legtöbbször gyanakvást szül.
A gyermek számára értékes jutalom motiválóan
hat, erről tájékoztassuk a személyzetet is.
Az a legjobb, ha nem kell őt lefogni semmihez. Az
autisták nagyon pánikba esnek ettől, nagyon erő-
sek, és ijedtükben könnyen átlépnek határokat.
Az életükért harcolnak, legalábbis azt hiszik. Egy
„dulakodás” során könnyen lehet, hogy az autista
beteg győz, és ebből akár súlyos probléma is lehet.
Minden hozzáértés és jóindulat ellenére gyakran
nincs más út, mint a gyermek rövid altatása. Ez
különösen indokolt lehet a fogászati vagy akut bal-
eseti ellátás esetében. Ha az orvos ezt látja célsze-
rűnek, ne vitatkozzunk. Egy rövid altatás veszélye
lényegesen kisebb, mint esetleg egy súlyos vérzés
ellátásának a késlekedése.
A pánikot néha megelőzhetjük a páciens megfelelő
Van olyan autista gyermek, aki nagyon fél
az orvostól.
Ezért nem akarja, hogy megvizsgálják.
Ilyenkor lehet, hogy az autista gyermek
megüti, vagy megharapja az orvost.
Fontos előre szólni az orvosnak, hogy legyen
nagyon türelmes vele.
Ha az autista gyermek nagyon fél a
vizsgálattól, akkor az orvos elaltatja, és úgy
vizsgálja meg.
126
előkészítésével. Korábban beszéltünk a kommuni-
kációt segítő képes rendszerekről. Ezekhez hasonló
a képes vagy szöveges naptár és a napirend, a napi-
rendi kártyák használata. Ha a nem beszélő gyer-
meknek időben jelezzük, mikor, milyen orvoshoz
megyünk (és ezt meg is érti!), akkor a napirendjé-
ből pontosan tudja, mikor indulnak, így van ideje
felkészülni. Az egészséges felnőtt is rosszul tűri, ha
hirtelen ide-oda rángatják.
A szélsőséges, hetero- vagy autoagresszív visel-
kedés nem könnyű kérdés. Ha ilyen rendszeresen
előfordul, ne tagadjuk le! Komoly nehézséget okoz-
hat, ha ez a személyzetet váratlanul éri. Ne felejt-
sük el, hogy az orvosi szakmák többsége manuális
készségeket kíván, a kezet érő harapás egész életre
munkaképtelenné tehet egy orvost vagy ápolót. Az
emberi állkapocs hihetetlen erőkifejtésre képes, és
az autisták egyik gyakran használt védekező-tá-
madó módszere a harapás. Tekintettel kell lennünk
az ellátó személyzetre is, ha előre tudnak ennek le-
hetőségéről, képesek ellene védekezni.
Föl kell készíteni a személyzetet az agresszív vi-
selkedésre, s arra, hogy azt hogyan lehet kezelni.
A legjobb, ha a beteget nem kell lefogni semmi-
hez, mert ettől az autisták legtöbbször pánikba
esnek, és az ellátás még nehezebbé válik.
A környezetet befolyásolhatjuk saját viselkedé-
sünkkel, azzal, ahogy autista gyermekünk felé
fordulunk.
Kötelességünk az egészségügyi személyzet tájé-
koztatása az olyan körülményekről, ami a testi ép-
ségüket, egészségüket veszélyeztetheti. Érdemes
tapasztalatainkat megosztani a kórházi dolgozók-
kal, így is segítve a gördülékeny ellátást.
6. KÓRHÁZI ELLÁTÁS
Betegség esetén a felborult napirend komoly nehéz­
ségek forrása lehet, ez kórházi kezelésnél tovább
erősödik. Az orvosi kezelések szempontjai nagyjá-
ból ugyanazok, mint a járóbeteg ellátásnál.
Az új nehézségeket a folyamatos benntartózkodás
jelenti. Ez három fő területen koncentrálódik:
– étkezés
– higiénés szokások
– pihenés, aktivitás módja.
 A kórházi felvételkor minden páciensről ápolási
anamnézist vesznek föl, ami feltérképezi az aktu-
ális ápolási problémákat. Ezt általában az éppen
szolgálatban lévő szakápoló végzi. Nyugodtan
szóljunk, hogy külön betétlapon írják össze azokat
a lényeges információkat, amelyek szükségessé
válhatnak a speciális ápolási tevékenység során. A
betegnek benntartózkodása alatt ennie kell, ezért
nagyon fontos az adott autista étkezési „mániáiról”
tudni. A mosakodás, a WC használata is komoly
problémává válhat – erről is beszélnünk kell. Az
autista beteg felborult alvási rendje a többi bete-
get is zavarhatja a gyógyulásban, pihenésben, ezért
ilyen esetben megoldást kell találnunk.
A legjobb természetesen az, ha külön kétágyas szo-
bát kaphatunk, ahol a hozzátartozó is a beteggel
maradhat, erre már sok kórházban van lehetőség.
Ha úgy látjuk, hogy a személyzet nélkülünk is jól
boldogul, nem kell feltétlenül ott maradnunk napi
huszonnégy órában. Ha kicsit lazítunk, miközben
gyermekünket jó kezekben tudjuk, attól még jó
szülők maradunk.
Itt is nagyon fontos az együttműködés, de ne fon-
toskodjunk állandóan. Amiben csak tudunk, segít-
Nagyon nehéz az autista gyermeknek, ha
kórházban kell feküdnie.
Ilyenkor az autista gyermek semmit nem tud
a megszokott módon csinálni.
Az autista embereknek gyakran vannak
furcsa szokásaik:
– lehet furcsa az, ahogy esznek,
– lehet furcsa az, ahogy mozognak,
– lehet furcsa az, ahogy mosakodnak,
– lehet furcsa az, ahogy a WC-t használják.
Ezeket a szokásokat el kell mondani az
orvosoknak, a nővéreknek és a többi
betegnek is.
Sok autista embernek nagyon fontos, hogy a
kórházban külön szobában legyen.
Ha az autista gyermek még nem múlt el
18 éves, akkor a kórházban állandóan vele
lehet az egyik szülője.
sünk, de hagyjuk a csapatot dolgozni.
Sürgősségi ellátás esetén merőben más a helyzet.
Ilyenkor nincs idő hosszas előkészítésre, megbe-
szélésre. A lehető legtömörebben közöljük a leg-
fontosabb információkat, ajánljuk fel a segítségün-
ket, hogy itt vagyunk, ha szükségük van ránk, és
vonuljunk a háttérbe, ne legyünk láb alatt. A sür-
gősségi ellátás önmagában is elég stresszes munka,
nagy odafigyelést és gyorsaságot igényel, ne vár-
juk, hogy még a mi lelkünkkel is törődjenek. Az
vény nélkül
ráér később.
A folyamatos kórházi benntartózkodás óriási vál-
tozást jelent. Felborul a napirend, az étkezés, a
higiénés szokások, a pihenés, aktivitás módja.
Amennyire csak lehet, próbáljuk ezt a változást
mérsékelni.
Betegfelvételkor szóljunk, hogy írják össze azokat
a lényeges információkat, amelyek szükségesek le-
hetnek az autista gyermek/felnőtt ápolása során.
Tájékoztassuk a személyzetet az autista gyermek
étkezési, higiénés, pihenési szokásairól!
Sürgősségi ellátás esetén a lehető legtömörebben
közöljük a legfontosabb információkat.
7. OTTHONI ÁPOLÁS,
GONDOZÁS
Betegség esetén a legtöbbször otthon látjuk el a be-
teget. A családnak ez gyakran nehéz probléma.
Minden ápolási feladat, gyógyszer beadása harccá
fajulhat. Ezért nagy türelemre és ötletességre van
szükségünk. Az alapelv itt is az, hogy soha ne sies-
sünk! A kapkodásra az autista gyerekek vagy fiata-
lok fokozottan érzékenyek, mert időre van szüksé-
gük ahhoz, hogy a helyzetet feldolgozzák.
Általános szabály lehet, hogy ha lehetőség van rá,
a feladatokat inkább ülve vagy állva végezzük, és
ne fekve.
Megpróbálkozhatunk a páciens „lekenyerezésé-
vel”. Ha jól választjuk meg a jutalmat, és ezt követ-
kezetesen megadjuk minden alkalommal, a jövőre
nézve is megalapozhatjuk az együttműködést, mert
egy autista ember néha évekre visszamenőleg is
képes emlékezni egy-egy ilyen alkalomra.
127
 7. 1 Gyógyszerbevétel
A gyógyszereket semmiképpen ne próbáljuk meg
álcázni, kedvenc ételbe belekeverni! Ezzel csak az
egyébként is meglévő étkezési problémákat növel-
nénk. A gyógyszerek beadása legyen egyértelmű,
de azért bevételét megkönnyíthetjük.
A gyógyszerszirupokkal nincs túl jó tapasztalatom.
Nem autista gyermekek is utálni szokták, az au-
tisták pedig már azelőtt képesek kihányni, mielőtt
lenyelnék.
véNy nélkül
Ha mégis ilyet kell alkalmaznunk, célszerű fecs-
kendővel beadni, nem adagoló kanállal, így a
mennyiség kimérése is pontosabb. Kérjünk hozzá
az orvostól műanyag fecskendőt, de vannak olyan
készítmények, amelyeket a gyártó már fecskendő-
vel csomagol, nem kanállal.
Én inkább a tablettákat javasolom, némi trükkel.
Ebben az esetben is fontos azonban tudnunk, hogy
ha kényszerrel próbálunk lenyeletni valamit, nagy
a félrenyelés veszélye. Ha az egész tablettát nyeli
félre, elakadhat a légútban, ezért ezt soha ne kísé-
reljük meg!
Anatómiai okok miatt a legkönnyebben a folya-
dékot nyeljük félre, de ez kis mennyiségben nem
okoz légúti elzáródást, és a köhögő reflex kiüríti.
De kellemetlen élmény, ezért kezdetben ne folya-
dékkal adjuk be a gyógyszert. A legkönnyebben
lenyelhető anyagok gél állapotúak, ezért ezeket
használhatjuk „csúsztatónak”. Ilyenek a krémes
Minden ember nehezen viseli, ha beteg.
Az autista gyermekek nem szívesen veszik
be a gyógyszert.
Meg kell beszélni az autista gyermekkel,
hogy a gyógyszert be kell venni.
Az autista gyermeknek segíteni kell bevenni
a gyógyszert.
Az autista gyermek könnyebben veszi be a
gyógyszert krémes ételbe keverve.
Krémes étel a puding, a joghurt, a méz.
Mindig ugyanazzal a krémes étellel kell
bevenni a gyógyszert.
Az autista gyermek könnyebben veszi be a
gyógyszert, ha a gyógyszer bevétele után
jutalmat kap.
128
állagú anyagok, pl. puding, sűrített tej, méz, kefir.
Kezdetben a gyógyszert törjük apróra és kanállal,
a csúsztató anyagba szórva adjuk be. Fontos, hogy
mindig ugyanazt az anyagot használjuk, és csak
gyógyszerbeadáskor adjuk, máskor nem!
Ahogy kialakult a rutin, a gyógyszerdarabok egyre
nagyobbak lehetnek, majd megpróbálhatjuk egész-
ben is csúsztatni.
A gyógyszert semmiképpen ne próbáljuk álcáz-
ni, kedvenc ételbe belekeverni! A krémes állagú,
édes anyagok (pl. puding, joghurt) segítik a tab-
letták lenyelését. Fontos, hogy mindig ugyanazt
az anyagot használjuk, és csak akkor adjuk, más-
kor nem!
A jól megválasztott, következetesen, minden al-
kalommal adott jutalom a jövőre nézve is meg-
alapozza az autista gyermekkel való együttmű-
ködést.
7. 2. Inhalációs szerek
Az inhalációs szerek (pl. asztmapumpa) beadása
néha nehézséget okoz, mert együttműködést kíván
a betegtől. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor meg-
oldhatjuk a csecsemők részére tervezett, egyirá-
nyú szeleppel ellátott „evohaller” segítségével. Ha
a gyermek nagyobb, felnőtt méretű maszkot kell
kérni hozzá. Ez receptre felírható, közgyógyigazol-
ványra ingyenes.
7. 3. Kúpok
A kúpok nagy ellenállást szoktak okozni. Beadás
előtt mindig kenjük be a végbélnyílást és a kúp csú-
csát vazelinnel. A kúp beadása akkor a legkevésbé
kellemetlen, ha oldalfekvésben, a behajlított térdet
homlok felé közelített testhelyzetben tesszük fel.
A kúpok, infúzió, injekció beadása akkor sikeres,
ha minél kevesebb csatával jár. Az autisták jó ré-
sze képes ezeket a kellemetlen beavatkozásokat
is elfogadni, de ilyenkor nagyon szükséges a hoz-
zátartozók ottléte.
Lehetőleg ne kapkodjunk, az autisták fokozottan
érzékenyek erre! Időre van szükségük, hogy a
helyzetet feldolgozzák.
 7. 4. Szem- és orrcseppek
A szemcseppentés, különösen egy súlyos autistá-
nál, kész kaland. Többnyire mindig erőszakoskod-
nunk kell. Első és legfontosabb, hogy ne sértsük
meg, vagy ne nyomjuk meg a szemgolyót!
A szem feltárását hanyattfekvő helyzetben, egye-
nesen rögzített fejjel végezzük. Hüvelykujjunkat a
járomcsonton, mutatóujjunkat a szemöldökcsonton
támasztva húzzuk szét a szemrést, és cseppentsünk.
Ha olyan erővel védekezik a gyerek, hogy ezt
biztonságosan nem vagyunk képesek kivitelezni,
ismét cselhez kell folyamodnunk. Behunyt, össze-
szorított szembe is lehet cseppenteni.
Mossuk meg a gyerek kezét.
Fektessük hanyatt (ez esetben muszáj), és terpesz-
ben térdeljünk fölé úgy, hogy térdeinkkel leszorít-
juk a felsőkarját. Egyik kezünkkel leszorítjuk a fe-
jét, a másik kezünkkel a szemzugba cseppentünk.
Ezután rögtön felengedjük a kezét, mire ő öklével
bedörzsöli a szemébe a gyógyszert. Ez persze ke-
vésbé hatékony, de jobb a semminél.
A gyógyszer azért van, hogy a beteg gyerek
vagy felnőtt meggyógyuljon.
Az orvos mondja meg, hogy milyen
gyógyszer kell annak, aki beteg.
Sokféle gyógyszer van.
Van olyan gyógyszer, amit le kell nyelni, ez
a tabletta.
Van olyan gyógyszer, amit a bőrre kell
kenni, ez a kenőcs.
Van olyan gyógyszer, amit a popsiba kell
dugni, ez a kúp.
Van olyan gyógyszer, amit szembe kell
cseppenteni, ez a szemcsepp.
Van olyan gyógyszer, amit orrba kell
cseppenteni, ez az orrcsepp.
Az autista gyermekek gyakran nehezen
veszik be a gyógyszereket.
Az autistaa felnőttek között is van, aki
nehezen veszi be a gyógyszert.
Nagyon fontos, hogy az autista gyerekek és
felnőttek bevegyék a gyógyszert.
Kisgyerek esetén ügyeljünk arra is, hogy rá ne ül-
jünk izgalmunkban a gyerekre!
Az orrcseppentés leghatékonyabb módja, ha a be-
teget úgy fektetjük hanyatt az ágyon, hogy a feje
lelógjon. Egyenes fejtartással cseppentünk az egyik
orrlyukba, várunk öt-hat másodpercet, majd a
cseppentett oldal irányába fordítjuk a fejet, és ismét
várunk öt-hat másodpercet. Ezután az ellenkező ol-
dalra is megismételjük a műveletet.
Természetesen minden sokkal könnyebb, ha ketten
vény nélkül
vagyunk a feladatokhoz.
7. 5. Lázcsillapítás
Az autistát minden zavarja, ami megbontja a test-
képét. Ilyen a hóna alól kiálló lázmérő is. Beválhat,
ha a lázmérőt az ülő paciensnek hátulról tesszük a
hóna alá, így jobban eltűri. Gyors és jól használha-
tó a digitális hőmérő.
A láz a szervezet védekező mechanizmusa, ezért a
hónaljban mért 38 ˚C-ig hasznos. E fölött azonban
már árt. A magas, vagy nagyon magas lázat (39-40
˚C felett) a lehető leggyorsabban csillapítani kell!
Ennek legjobb módja a fizikai hűtés, amelynek ha-
tékonysága a hűtött felület nagyságával nő. Vagyis
a homlokra, csuklóra tett vizes ruha hatástalan, az
egész testfelületet kell hűteni. Előfordulhat, hogy
az autista nem tűri a hűtőfürdőt. Ilyenkor langyos
zuhannyal próbálkozhatunk, ami után nem töröl-
jük meg.
Az alkoholok, gyors párolgásukkal, igen sok hőt
képesek elvonni. Ezért nagyon magas láz esetén, a
testre kent, vagy a hűtőfürdőbe öntött sósborszesz,
vagy a gyógyszertárban kapható mentolos alkohol
jó elsősegély. Természetesen ilyenkor is hagyjunk
időt a párolgásra, ne töröljük le a gyerekről azon-
nal. Ezzel párhuzamosan a gyógyszeres lázcsillapí-
tást is el kell kezdeni. Magas láz esetén mindenkép-
pen hívjuk ki az ügyeletes orvost!
129
 A beteg embernek gyakran láza van.
Akinek láza van, annak a megszokottnál
melegebb a teste.
A nem nagyon magas láz segíti a gyógyulást.
A 38 fokos láz még nem nagyon magas.
A 39 fokos láz nagyon magas.
A magas láz nagyon veszélyes.
Akinek magas láza van, annak a testét le
kell hűteni.
véNy nélkül
A testet legkönnyebben vízzel lehet lehűteni.
Az ilyen hűtést hűtőfürdőnek nevezzük.
Ha magas a beteg láza, akkor mindig orvost
kell hívni.
8. NÉHÁNY SZÓ A
GONDOZÁSI FELADATOKRÓL,
A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL
8. 1. Étkezés
Egészséges gyermeket nevelő anyáknak is fontos
kérdés, vajon megfelelően, egészségesen táplál-
ják-e gyermekeiket. Ebben a speciális helyzetben
azonban nagyon sok akadályt kell legyőzni.
Az élet minden területén megnyilvánuló rigiditás
egyes autistáknál az étkezésben szinte kicsúcso-
sodik. Előfordulhat, és nem csak gyermekeknél,
hogy hónapokon keresztül, sőt néha évekig csak
egyfajta ételt fogad el. Ha ez az étel könnyen elő-
állítható, pl. fagyasztott halrudacska gyorsrizzsel,
vagy tejföl zsemlével, még valahogy tolerálható,
Az autista gyermekeknek furcsa étkezési
szokásai lehetnek.
Van, amikor az autista gyermekek sokáig
nem akarnak enni.
Van, amikor az autista gyermekek mindig
enni akarnak.
Van, amikor az autista gyermekek sokáig
csak egyféle ételt esznek meg.
Ha az autista gyermek több napig nem akar
enni, akkor orvoshoz kell vinni.
130
bár akkor is ott van a másik probléma: milyen for-
mában pótoljunk egyéb fontos tápanyagokat? Ha
azonban az egyetlen biztosan elfogadott étel sokkal
bonyolultabban állítható elő, akkor már komoly
idő- és energiarabló feladat elé állítja a családot.
Ha a gyermek nehezen etethető, megemlítek né-
hány eddig bevált módszert. Ennek több haszna is
van: megtörténhet, hogy az ajánlott módszer be-
válik, de talán ennél is fontosabb, hogy tudatosul
bennünk, nem vagyunk egyedül, az ilyen étkezési
zűrzavar természetes velejárója az állapotnak, és
erőt ad egyéni megoldások kereséséhez. Az au-
tista emberek nem mindig a megszokott ízhez ra-
gaszkodnak, előfordul, hogy az étel színe, formája,
vagy tálalási módja fontos a számukra.
Először is, írjunk fel minden egyes ételt, amit egy-
szer már elfogadott. Külön azokat, amiket mindig
megeszik, és külön listára, amiket néha. Jó, ha ezt a
konyhában tároljuk, jól látható helyen.
Egy idő után a lista mindenképpen növekedni
fog, egyes ételek átkerülhetnek a „néha megeszi”
oszlopból a „mindig megeszi” oszlopba, és ez meg-
nyugtató. Ezen kívül ötleteket is ad a menü össze-
állításához.
Ne próbáljuk a gyereket „kiéheztetni”, abból kiindul-
va, hogy ha nagyon éhes, akkor majd megeszi, amit
mi akarunk! Ez náluk egyszerűen nem működik.
Inkább adjuk neki a számára elfogadható ételeket,
mint hogy ilyen drasztikus módszerhez folyamod-
junk. Ha nem eszi meg, csak például a piros ételeket
(elég gyakori „mánia”), üsse kő, adjuk neki azt!
A szélsőséges válogatás akkor válik veszélyessé, ha
az autista egy egész táplálékcsoportot utasít vissza,
pl. egyáltalán nem eszik gyümölcsöt, zöldséget. Ez
már beavatkozást igényel.
Új ételek bevezetését fokozatosan próbálhatjuk
meg. Kis falatkákkal indítunk, amit ha bekapott,
megeheti a kedvencét. A „falatkák” mennyiségét
apránként növeljük, míg megszokja az új ételt. A
gyümölcsöket kicsavart gyümölcslével kezdjük, itt
is használhatunk fecskendőt, és fontos hogy lássa,
miből készítjük, így egy idő után esetleg elérhet-
jük, hogy magát a gyümölcsöt is megegye.
Nem vagyunk egyedül, az ilyen étkezési zűrza-
var, előtte utána, velejárója az állapotnak. Az
autista emberek nem mindig a megszokott ízek-
hez ragaszkodnak. Előfordul, hogy az étel színe,
formája, vagy tálalási módja fontos számukra.
Írjunk föl minden ételt, amit egyszer már elfoga-
dott. Külön azokat, amiket mindig megeszik, és
külön listán, amiket néha. Jó ha ezt a konyhában
tároljuk, jól látható helyen.
Jó, ha tudjuk, hogyha gyermekünk pszichiátriai
gyógyszereket szed, az szinte mindig hatással van
az étvágyra is. Egyes gyógyszerek, főleg a hiperak-
tivitásra adott szerek, csökkenthetik, míg mások,
pl. a Risperidon típusúak, növelhetik az étvágyat.
Ha pl. gyógyszer-mellékhatás következtében meg-
nő az étvágy, néha nagyon nehezen uralható. Ha
megszorítással próbálkozunk, a gyermek akár a
szemétből is kiszedheti a maradékot, vagy elve-
szi mástól, esetleg az utcán kivesz egy szatyorból
kenyeret, mert éhes. Ennek ellenére, igyekeznünk
kell megfelelő étrend összeállításával megelőzni az
elhízást. Ha fontos, hogy a gyermek sokat ehessen,
csak kevés kalóriát vigyünk be. A joghurtokba ke-
vert búzakorpa, müzli némileg csökkenti az étvá-
gyat, ha az autista hajlandó elfogadni azt.
Ha egy autista gyermek meghízik, csak tovább sza-
porítjuk a nehézségeket, igyekezni kell ezt elkerülni.
Fordított esetben, ha figyelembe vesszük, hogy az
állapotnak egyébként is gyakran velejárója az ét-
kezési rigiditás, akkor kórházi ápolás, vagy inté-
zeti elhelyezés esetén még az is előfordulhat, hogy
a gyermeket napokig nem sikerül megetetni, szél-
sőséges esetben itatni sem. Ilyenkor a legjobb, ha a
gyermek pszichiáterétől, vagy dietetikustól kérünk
sürgős segítséget.
8. 2. Diéták
Régóta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy milyen
összefüggést lehet találni az autizmus és az emész-
tés, étkezés között.
Az utóbbi években több próbálkozás is volt, mely
diéták alkalmazásával igyekezett javítani a tüne-
teken.
Az interneten, autizmussal foglalkozó folyóiratok-
ban jelentek meg közlemények az étkezés, és az
autizmus tüneteinek összefüggéséről, és egyes en-
terális betegségek, vagy enzimek szerepéről. Néha
jelentős javulást írtak le, egy-egy diéta alkalmazá-
sakor. A probléma az, hogy ezek az eredmények
nem mindig reprodukálhatók, és az sem tisztázott
milyen típusú diéta okozta a javulást, mert egy-
szerre több élelmi anyag kihagyásával járt.
Az autizmus, közvetlen közelről megtapasztalva,
még enyhe formájában is elég megrázó és érthetet-
len. Kiszolgáltatva érezzük magunkat, és ez végre
egy olyan pont, ahol úgy véljük, mi magunk is te-
hetünk valamit a javulás érdekében, saját laborató-
riumunkban, a konyhában.
Mint oly sok mindenben, itt sincs minden kétséget
vény nélkül
kizáró bizonyítékunk. A diétát javasló és ellenző
szakemberek között éles frontvonal húzódik. De
mi szülők vagyunk, az elméleti vitákat hagyjuk a
tudósokra, mi maradjunk a józan ész talaján.
Évekkel ezelőtt nekem sem volt merszem nem ki-
próbálni egy ígéretesnek tűnő diétát.
Az első nehézségem a csokival adódott, amit ez
a diéta szigorúan tiltott, de a fiam élt-halt érte.
Kegyetlenségnek éreztem megvonni tőle, ezért
megkerestem egy táplálkozáskutató barátomat,
hogy megtudjam, fehér csokit adhatok-e? Akkor
nem tudott egyértelmű választ adni, így hát adtam
a gyermekemnek fehér csokiból készült húsvéti
tojást, mikulást, hogy legalább ünnepeken ne ma-
radjon ki a jóból. Azóta tudom, hogy a szerotonin
előanyaga ebben is benne van, vagyis dietetikai hi-
bát követtem el.
Ehhez a diétához orvos által javasolt, receptre felírt
gyógyszerezés is járt. Ezt az anyagot eredetileg más
célra fejlesztették ki, a mi esetünkben a szer mel-
lékhatásait próbálták a diéta támogatásához kihasz-
nálni. Csakhogy, éppen komoly mellékhatásai miatt,
ezt a gyógyszert hirtelen kivonták a forgalomból,
egyik napról a másikra hozzáférhetetlenné vált.
Fokozatos leállásról szó sem lehetett, igen komoly
visszacsapással, megvonási tünetekkel kerültünk
szembe. Ráadásul a diéta nem váltotta valóra re-
ményeinket, a tünetek nem enyhültek.
Komoly tanulság volt ez a számomra, azóta is fur-
dal miatta a lelkiismeret.
Hogy mások elkerüljék ezeket a csapdákat, fontos-
nak tartom, hogy néhány alapelvet ismerjünk.
A gyógydiéták az orvoslás nagyágyúi. Haszná­
latukkal egyes betegségekben teljes tünetmentes-
séget, vagy gyógyulást lehet elérni, gyakran élet-
mentőek. A diéta komoly beavatkozás az emberi
szervezet működésébe.
131
 Ebből adódóan a rosszul vezetett, szigorú és tar-
tós diéták ártalmai is nagyon komolyak lehetnek,
ráadásul alattomosak, mert néha csak évek múlva
jelentkeznek a hatások.
Másik probléma az, hogy nem is mindig tudjuk,
amit megeszünk, abban milyen anyagok vannak.
Így előfordulhat, hogy komoly energia-befektetés-
sel előállított diétánk nem is működik.
A tartós diétáztatás szakembert, dietetikust igényel!
A felnőtt ember tartalékai nagyok, bátran kísérle-
véNy nélkül
tezhet, de ez nem igaz a kisgyermekekre.
Diétának nevezik azt, amikor bizonyos
ételeket nem eszünk meg.
Vagy azért nem esszük meg, mert fáj tőle a
gyomrunk, vagy kiütéseink lesznek tőle.
Ha bizonyos ételeket nem ehetsz meg, akkor
diétázol.
Diétázol akkor is, amikor elrontottad a
gyomrod, mert valamiből túl sokat, vagy túl
zsírosat ettél.
Vannak gyógydiéták is, amikor az orvos írja
elő a betegnek, hogy mit szabad enni és mit
nem.
Ilyenkor biztosan segít a diéta.
Vannak szakemberek, akik úgy gondolják,
az autista emberek állapota diétával
javítható.
Ne egyenek például tejes ételeket.
Tejcsokit sem, mert abban is tej van.
Az autista embereknél nem tudjuk, hogy
segít-e vagy sem.
Sok szülő próbálkozik a diétával, mert
szeretné, ha autista gyermeke állapota
javulna.
Ha az autista személy diétázik, akkor
mindennap föl kell írni, hogy mit evett.
Azt is fel kell írni, hogy van-e javulás az
állapotában.
Kéthetente át kell nézni a följegyzéseket, és
dönteni arról: folytatják-e a diétát vagy sem.
A diétát nehéz betartani.
132
A korai gyermekévekben építjük fel a szerveinket,
amiket egy életen át használunk, és töltjük fel a
raktárainkat. Ebből az építkezésből kilopni a tég-
lákat rizikós.
Jó példa erre a vegetáriánus étrend. Felnőtt ember
sokáig károsodás nélkül alkalmazhatja, a kisgyer-
mek azonban megsínyli az állati eredetű esszenciális
aminosavak hiányát, amit az emberi szervezet nem
tud előállítani. Ennek oka az, hogy a természet ve-
gyes táplálkozásra tervezett minket. Jól látható bizo-
nyíték erre a gumós fogazat. Amit nem látunk még
fontosabb: bélrendszerünk és enzimeink is erre van-
nak berendezkedve. Nem túl jó ötlet ezt felülbírálni.
Diéták kipróbálásakor legjobb segédeszközünk a
diétás napló vezetése.
Egyik oldalra írjunk fel mindent, amit a gyermek
aznap megevett, másik oldalra a tapasztalt tünete-
ket, esetleges javulást, vagy annak hiányát.
Két hét múlva tekintsük át a feljegyzéseket. Ha
pontosan, korrektül vezettük, akkor valós képet
kaphatunk az eredményről.
Ennek fényében döntsünk a folytatásról.
A megavitaminok használatánál is a józan ész le-
gyen a tanácsadónk.
Igaz ugyan, hogy a vízben oldódó vitaminok a vize-
lettel távoznak a szervezetből, s ezért a túladagolás
veszélye nem áll fenn, de a veséknek nem mind-
egy, hogy hónapokon, éveken át mekkora terhelést
kell elviselniük. Fokozott a vesék túlterhelésének
lehetősége, ha a készítmény ásványi anyagokat is
tartalmaz. Ennek csökkentésére mindenképp iktas-
sunk be szüneteket, hetente egy-két napot, s mind-
végig gondoskodjunk a bő folyadék bevitelről!
A diéták előállítása sok időt és munkát igényel,
ráadásul fokozhatja a család izoláltságát. Ezek a
ráfordítások ritkán vannak arányban az eredmén�-
nyel. Ezért néha, többéves kemény munka után,
felhagyunk vele.
Ne legyen emiatt lelkiismeretfurdalásunk, ha vala-
mi nem jött be, fogadjuk el.
A diéta komoly beavatkozás az emberi szervezet
működésébe. A rosszul vezetett diéták ártalmai
na­gyon komolyak lehetnek, ráadásul alattomo-
sak, mert néha csak évek múlva jelentkezhetnek a
hatások. Diéták kipróbálásakor vezessenek diétás
naplót! A tartós diétáztatás szakembert, dieteti-
kust igényel.
 8. 3 Védőoltások
A fentiekhez kapcsolódva szeretném megemlíteni
azokat az újra és újra felröppenő híreket, melyek
a kötelező védőoltások autizmust okozó hatásáról
tudósítanak. Elsősorban az MMR oltást, mint kom-
binációt, és a DiPerTe oltásból a pertussis összete-
vőt gyanúsítják. Bár semmilyen konkrét bizonyí-
ték nincs ezekre a feltevésekre, a szülők egy része
mégis ellenzi a védőoltások kötelező jellegét.
Az oltások bűnbakká válása érthető, ha arra gon-
dolunk, hogy az első, jól megfigyelhető tünetek épp
az MMR oltás idejére esnek, a gyermek 15 hónapos
korára.
Az is igaz, hogy a diagnosztizált autisták száma nö-
vekszik.
Szakemberek szerint ez több mindenből adódhat.
Egyrészt a diagnosztikus módszerek fejlődése több,
eddig más kategóriába sorolt autisztikus eltérést
tár fel. Többen azt is feltételezik, hogy az enyhébb
esetek, a fejlődő gyógypedagógiai ellátás hatására
jól kompenzálhatóvá válnak, és így több a családot
alapító autista, és a hajlam öröklődhet.
Komolyabb vizsgálódás hatására az az eredmény
adódott, hogy azokon a területeken, ahol az MMR ol-
tás ajánlott volt, majd kötelezővé tették, ugyanolyan
arányban növekedett az autizmusos esetek száma,
mint ahol nem volt változás az oltási rendben.
Emellett az is figyelemre méltó, hogy az autizmus
esetek száma nőtt ugyan, de nagyobb mértékben,
mint az oltások száma.
Még a szakemberek sem tudják, hogy miért
lesz valaki autista.
Sokan úgy gondolják, hogy a védőoltásoktól.
A védőoltás is gyógyszer.
A védőoltások a fertőző betegségektől védik
meg a kisbabákat és a kisgyerekeket.
A fertőző betegségektől a többi kisgyerek is
megbetegszik.
A kutatóorvosok bebizonyították, hogy
a védőltásoknak nincs köze az autizmus
kialakulásához.
Ha megkapja az autista gyermek a
védőoltást, akkor sem ő, sem más gyerek
vagy felnőtt nem lesz beteg.
A keletkezett aránytalanság (a többlet) minden-
képp az MMR oltás és az autizmus összefüggését
cáfolja.
Japán vizsgálatok ennél is egyértelműbbek. Ott for-
dított volt a helyzet, kötelező oltásokat tettek át az
ajánlott kategóriába. És az autizmusos esetek előfor-
dulása ugyanolyan mértékben nőtt, mint bárhol más-
hol, függetlenül az oltások számának csökkenésétől.
Nem ígérhetjük azt, hogy a védőoltások 100%-ban
biztonságosak, és soha semmilyen tartós mellékha-
vény nélkül
tásuk nincs. Mert az életben általában sincs teljes
biztonság. A veszélyeket mérlegre kell tennünk, és
e szerint véleményt alkotni. Az oltások elhagyá-
sa nagyságrendekkel súlyosabb károkat okozhat,
mint az esetleges, igen ritka mellékhatások. Ezen
kívül, az oltások fejlesztésével a lehetséges mellék-
hatások esélye folyamatosan csökken.
Azt is tudnunk kell, hogy az oltások megtagadá-
sával nemcsak saját gyermekünk biztonságát, de a
közösségét is veszélyeztethetjük. A teljes populáció
védettségéhez 95%-os átoltottság az ideális.
8. 4. Alvás
Komoly nehézség az autisták felborult alvási rendje.
Ez azzal jár, hogy a családtagoknak „ügyeletet” kell
tartania éjszakánként. Gyakoriak az éjszakai kó-
szálások, ilyenkor az autista gyermek játszik, eszik,
gyakran zajong, mintha nappal lenne. Ez sokszor
konfliktushelyzetet okoz a szomszédokkal is.
Felnőtt autista emberrel talán meg lehet értetni,
hogy ha ő ébren is van, ne csapjon zajt, és ha elég
megbízható, nem kell mellette lenni. A kisgyer-
mekre azonban mindig felügyelni kell. Gyakori,
hogy a családtagok beosztják egymás között az éj-
szakákat. Ha a család nagyon kimerült, érdemes a
gyermek pszichiáterétől tanácsot kérni: van nyug-
tató, ami segítheti a nyugodt alvást.
Akármit is teszünk, két fontos szempontot kell fi-
gyelembe venni:
– Az autista gyermek nem maradhat felügyelet
nélkül, az éjszaka bármelyik részében felkelhet,
csendben tevékenykedni kezdhet, és ha nem ve-
szik észre, balesetet okozhat.
– Mindenképpen el kell érni, hogy a családta-
gok pihenhessenek, el kell kerülni a kimerülést.
Megnyugtató lehet az a tudat is, hogy a későbbi-
ekben az alvási problémák enyhülhetnek.
133
 8. 5. Szobatisztaság
Mentális fogyatékosságok gyakori velejárója a szo-
batisztaság késése, néha tízéves kor felett is pelen-
kázni kell. Autista gyermekeknél akkor is késhet
a szobatisztaság, ha a hólyag és bélműködés alkal-
mas lenne rá, mert nem alakul ki a gyermek belső
igénye. Mivel a folyamat igen lassú és nehéz, elő-
fordulhat, hogy a szülők feladják a próbálkozást,
pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy a kitartó gya-
korlás majdnem mindig sikeres, még nagyon re-
véNy nélkül
ménytelennek látszó esetekben, idősebb korban is.
A kialakult szobatisztaság nagy könnyebbség a
gondozásban. Minden olyan trükk és módszer, ami
az egészséges kisgyermekeknél beválik, itt is meg-
próbálható. A rutinok, rítusok kialakítása ebben az
esetben is fontos módszer.
Külön, csak ebben az esetben adott jutalom ösz-
tönző lehet, de mindig csak rögtön az eredményes
bilihasználat után adjuk! Ha ez például egy falatka
csoki, de előtte még kezet mosni szaladunk, akkor
lehet, hogy a gyermek a kézmosáshoz fogja kötni
a jutalmat, nem a bilihasználathoz. Előfordul az is,
hogy a gyermek csak otthoni körülmények között
szobatiszta, idegen környezetben nem, vagy szék-
letét, vizeletét hosszú ideig képes visszatartani,
egészen hazaérkezésig. Idegen helyen „lépésről lé-
pésre” próbálható meg az eredmény elérése. Pl. az
otthoni gyermek vécéülőke magával vitele, azonos
vécéztetési időpontok stb.
A szobatisztaság elérése az esetek egy részében
emberpróbáló feladat. Sok kínos helyzet, takarítás,
mosás jár vele, ezért a szülőknek is lelkileg jól fel-
készülten kell belevágni. A szobatisztaság problé-
májához tartoznak a hozzátartozók számára gyak-
ran igen kínos extrém szokások. Előfordul, hogy
komoly nehézséget jelent a széklet szándékos vis�-
szatartása, a naponkénti székletürítés biztosítása.
Vannak esetek, amikor csak két-háromnaponkénti
beöntéssel, vagy kúppal lehet a gondot megoldani.
Más esetben a széklettel, vizelettel való játék, a tár-
gyakra, falakra való kikenése, kóstolgatása okoz
idegőrlő perceket, állandó stresszhelyzetet.
Az ilyen szokások szinte mindig a család izolálódá-
sát eredményezik.
134
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sok
gyakorlással, következetességgel javulás érhető el.
Néha pedig a gyermek fejlődésével ezek a szoká-
sok maguktól elmúlnak.
8. 6. Agresszió
Fontos megértenünk, hogy az autista emberek ag-
resszivitása csupán következmény. Az események
megjósolhatatlansága folyamatos stresszt eredmé-
nyez. Gondoljunk bele, milyen félelmetes lenne az
életünk, ha bekötött szemmel, minden magyarázat
nélkül rángatnának minket ide-oda, ha sosem tud-
nánk, mit akarnak velünk tenni, akár vacsorázni
megyünk, akár oltást kapunk. Az agresszív indula-
tok magának az autistának is szenvedést okoznak,
a környezete számára pedig szinte élhetetlenné
teszi az életet. Ezért az a véleményem, hogy az ag-
ressziót, akár auto-, akár heteroagresszió, minden-
képp meg kell előzni.
Kisgyermek esetén ez könnyű, egyszerűen lefog-
juk, odébb visszük stb., erővel oldjuk meg a problé-
mát. És itt követjük el a hibát. A gyermek fejlődik,
és igen gyorsan elérünk egy olyan pontot, amikor
már olyan erős és ügyes, hogy nem tudjuk megfé-
kezni. Ebben az időszakban már súlyos sérüléseket
okozhat magának vagy másoknak. Ezzel a problé-
mával jóval korábban el kell kezdenünk foglalkoz-
ni, mielőtt még idáig jutnánk. Autista gyermekkel
igen ritka, hogy meg tudjuk beszélni ezt a gondot,
ezért más megoldást kell keresnünk.
Első és legfontosabb a kommunikáció megoldása,
lehetőségeink szerint az előreláthatóság biztosítá-
sa. A gyógypedagógusok erre jól használható mód-
szereket alkalmaznak. Minden autistának van ked-
venc „értelmetlen” időtöltése. Órákig képes nézni
egy forgó ventillátort, az utca forgalmát, vagy a pa-
takot, ahogy folyik. Esetleg ül egy széken, dünnyög
magában, és előre-hátra himbálódzik, vagy beteke-
ri magát szorosan egy takaróba. Nem hiszem, hogy
mindenképpen le kellene beszélnünk erről. Ne zak-
lassuk, ne neveljük állandóan, tiszteljük a magán-
életét! Nekem úgy tűnik, az autista gyermek vagy
fiatal ilyenkor jól érzi magát, biztonságban van,
visszakapja a lelki nyugalmát, ha valami felzak-
latta. Adjunk neki erre időt! Kiskorban vezessük
rá arra, hogy ilyen módon maga is enyhíteni tud-
 ja a feszültségét. Persze ha szükséges, pszichiáter
javasolta feszültségoldó gyógyszer (nem nyugtató)
sokat segíthet.
Legfontosabb a kommunikáció biztosítása, lehe-
tőségeink szerint a megjósolhatóság biztosítása.
Ne zaklassuk, ne neveljük állandóan, tiszteljük a
magánéletét.
ÖSSZEFOGLALÁS
Összefoglalásképp elmondhatjuk, hogy az autista
emberek súlyos kommunikációs és szociális fo-
gyatékossága, és a rugalmas gondolkodás sérülé-
se komolyan megnehezíti egészségügyi ellátásu-
kat. Mind az autisták, mind családtagjaik komoly
frusztrációt élnek át az ellátás során.
Ugyanakkor az ellátó személyzet is igen nehéz hely-
zetbe kerül, mert feladataikat nem tudják maradék-
talanul ellátni. Ez a helyzet nagyban javítható, ha
felvilágosító munkát végzünk az egészségügyi sze-
mélyzet és a hozzátartozók körében, hogy együtt-
működésüket zavartalanabbá tegyük. Speciális pe-
dagógiai módszerekkel maguk az autisták is jól elő-
készíthetők a vizsgálatokra és a beavatkozásokra.
A családok terheit nagyban csökkenthetjük, ha az
egészségügyben dolgozók pontos képet kapnak a
mindennapokban előforduló nehézségekről, és en-
nek tudatában segítik a családok életét.
Vannak olyan autista gyerekek és felnőttek,
akik nem tudják elmondani, hogy mi a
bajuk, mi bántja őket.
Ilyenkor dühösek lesznek, és másokat vagy
önmagukat bántják.
Ezt a bántást agressziónak nevezzük.
A szülőknek sokszor ki kell találniuk,
hogy mi bántja autista gyermeküket. Néha
nem betűvel írjuk le, mit akarunk, hanem
lerajzoljuk.
Ha rajzot vagy képet használunk, azt
képkártyának nevezzük.
Az az autista ember, aki képkártyát használ,
meg tudja mutatni, hogy mi a baja.
A szülő ilyenkor segíteni tud.
A családtagok körében előforduló esetleges men-
tális problémák is jobban uralhatók, ha kezdettől
fogva érzik, hogy nem hagyják őket magukra.
Végezetül egy figyelmeztetés: ne felejtsük el, hogy
az autista gyermek is elsősorban gyermek, és csak
másodsorban autista.
Szakirodalom:
BALÁZS ANNA – ŐSZI PATRICIA – PREKOP CSILLA:
vény nélkül
Pedagógiai irányelvek – Budapest, 1997, Kapocs Kiadó
(Autizmus füzetek)
DALES L – HAMMER SJ – SMITH NJ: Time trends in
autism and in MMR immunization coverage in California
JAMA 2001
JULIE DAVIS – BALÁZS ANNA: Autista a testvérem!
Budapest, 1998, Kapocs Kiadó (Autizmus füzetek)
CARL H. DELACATO: Miért „más” az autista gyermek?
Hajdúhadház, 1997, Élmény ’94 Bt.
SIMON BARON-COHEN – PATRICK BOLTON: Autizmus
Budapest, 2000, Osiris Kiadó
HARDT MUT R. P. JANETZKE: Autizmus – Budapest, 1995,
Élmény Kiadó
UTA FRITH: Autizmus – A rejtély nyomában – Budapest,
1991, Kapocs Kiadó
THEO PEETERS: Autizmus – Az elmélettől a gyakorlatig
Budapest, 1997, Kapocs Kiadó
SZEKERES CSABA: Mami, blue – dokumentumfilm, 2002
DONNA WILLIAMS: Léttelenül – Egy autista nő naplója
Budapest, 1999, Animula Kiadó
135
véNy nélkül – Betegjogok
E fejezet írója, Kapronczay Stefánia, a Társaság a
Szabadságjogokért (TASZ, www.tasz.hu) betegjo-
gi programvezetője. Írása tartalmazza mindazokat
az információkat, amelyek segíthetnek megvédeni
magunk és gyermekeink jogait az egészségügyi el-
látások során. A tanulmány megírásához nyújtott
segítséget ezúton is köszönjük a TASZ-nak.
BETEGJOGOK
Amikor egészségügyi ellátást veszünk igénybe jó,
ha nem felejtjük el, hogy egy szolgáltatást veszünk
igénybe, tehát a törvények bizonyos jogokat bizto-
sítanak nekünk. Ezeket szeretném most bemutatni.
Az egészségügyi ellátásához való jog
Ez talán a legfontosabb jogunk az egészségüggyel
kapcsolatban, hiszen ez biztosítja, hogy megkapjuk
az ellátást. A többi jog érvényesítésére csak akkor
kerülhet sor, ha az egészségügyi ellátáshoz hozzá-
fértünk.
Alapvetően kétfelé oszthatjuk ezt a jogosultságot,
egyrészt sürgős szükség esetén mindenkinek joga
van meghatározott ellátásokhoz, ez elsősorban az
életmentésben és a súlyos károsodás megelőzés-
ében merül ki. Másrészt jogszabályban meghatáro-
zott feltételekkel (például biztosítás), mindenkinek
joga van „az egészségi állapota által indokolt, meg-
felelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő
bánásmód követelményének megfelelő egészség-
ügyi ellátáshoz”. Mit is jelentenek ezek a szavak?
136
Az ellátás akkor megfelelő, ha megfelel azoknak
a szakmai és etikai szabályoknak, irányelveknek,
amelyek a betegellátásra vonatkoznak. Tehát ez a
jog nem merül ki abban, hogy szakmailag megfele-
lő az orvosunk, jogunk van olyan orvoshoz és ellá-
táshoz, ami megfelel az orvosi etika szabályainak.
Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, ha a kórház
nem zár be éjszakára, van ott orvos, aki képes el-
látni, tehát ha az ellátórendszert heti hét napon,
napi 24 órában igénybe vehetjük. Kiemelendő az
egyenlő bánásmód követelménye, ami semmikép-
pen sem jelenti azt, hogy az autista gyermekkel
ugyanúgy kellene a kezelőorvosnak bánnia, mint
egy nem autista gyerekkel. A tényleges egyenlőség
sokszor éppen a nem szó szerint értelmezett egyen-
lő bánásmóddal valósulhat meg, ami lehet például
hosszabb vizsgálati idő, eltérő módszerek, bármi,
ami biztosítja, hogy mindenki az állapotának meg-
felelő ellátást kapjon.
Ezen felül az egészségügyi ellátáshoz való jog ma-
gában foglalja a szabad orvosválasztást: jogunk
van ahhoz, hogy olyan orvos vizsgálja meg gyer-
mekünket, aki erre szakmailag felkészült. Ez saj-
nos nem azt jelenti, hogy mindenhol lehet ilyen
orvost találni, azt viszont jelenti, hogy nem kell a
„körzeti” orvoshoz járni, ha ismerünk olyan orvost,
aki megfelelő tudással rendelkezik.
Az emberi méltósághoz való jog
A méltóság joga mindenkit megillet, ez magában
foglalja, hogy a beteg mozgásában csak sürgős
szükség esetén, illetve akkor korlátozható, ha má-
sok életét, testi épségét veszélyezteti, s ilyenkor is
csak az orvos rendelheti el. Ezért jogunk van az
ellen tiltakozni, ha gyermekünket automatikusan
le akarják kötözni, vagy el akarják altatni a vizs-
gálathoz – ez az emberi méltóság durva megsér-
tése. Természetesen, ha gyermekünknél gyakran
előfordul szélsőséges viselkedés, akkor az veszé-
lyeztetheti az ápolószemélyzetet, illetve elképzel-
hető olyan helyzet, amikor jobb megoldás a rövid
altatás. Azonban fontos, hogy merjünk tiltakozni,
ha úgy érezzük, hogy az orvos vagy az ápolók túl-
zásba esnek. A kommunikáció rendkívül lényeges
lehet ilyen helyzetben, fontos, hogy a megfelelő
tájékoztatást megadjuk az orvosnak a jobb döntés
meghozatalához, illetve képesek legyünk tiltakozni
olyan beavatkozás ellen, amivel nem értünk egyet:
mondjuk el, hogy mit szeretnénk, miért tartjuk azt
jobb megoldásnak.
A méltósághoz való jog része a kellő udvariasság
és a szeméremérzet tiszteletben tartása is. A vizs-
gálatokon való jelenlétre később még visszatérek.
A kapcsolattartás joga
Ez a jog nemcsak azt foglalja magában, hogy a
fek­vőbeteg-gyógyintézetben lévő személy látoga-
tót fogadhat, telefonálhat vagy levelezhet, hanem
meghatározott esetekben a betegnek joga van ah-
hoz, hogy valaki folyamatosan mellette legyen. Ha
a gyermek még nem múlt el 18 éves, tehát kisko-
rú, akkor a szülei mellette lehetnek, vagy akár egy
olyan személy is, akit ő vagy szülei jelöltek ki. A
beteg jogosult saját ruháinak, személyes tárgyai-
nak használatára, tehát ha gyermekünk ragaszko-
dik egy bizonyos tányérhoz, pólóhoz stb., akkor ezt
használhatja a kórházban. Természetesen, mindez
addig érvényes, amíg a többi beteget nem zavar-
ja, de korlátot szab az adott kórház házirendje is.
Tartanunk kell magunkat a házirendhez, ami hoz-
záférhető kell, hogy legyen. Ha nincs kifüggesztve,
kérjünk meg valakit, hogy mutassa meg nekünk.
Ezzel elkerülhetjük a felesleges konfliktusokat,
vagy ha előre tudunk a kórházi kezelésről, előre
beszerezhetjük a házirendet, s ennek megfelelően
készülhetünk a kórházban töltendő napokra.
A gyógyintézet elhagyásának joga
Jogunk van ahhoz, hogy elmenjünk a gyógyinté-
zetből, ha már nem látjuk szükségét az ottlétnek
vagy más ok miatt, erről ne felejtsük el a kezelőor-
vost értesíteni. Ugyanígy elvihetjük gyermekünket
is, de ilyenkor mindig szóljunk a kezelőorvosnak.
E jog másik oldala, hogy előzetesen tájékoztatást
kell nyújtania az ápolószemélyzetnek a gyógyin-
véNy nélkül – Betegjogok
tézetből való elbocsátásról, lehetőleg egy nappal a
tervezett elbocsátás előtt.
A tájékoztatáshoz való jog
A tájékoztatással kapcsolatosan a legalapvetőbb
kívánalom, hogy annak érthetőnek kell lennie.
Nem érvényesül a tájékoztatáshoz való jog, ha nem
kapunk érthető tájékoztatást, ha az nem kellőképp
részletes, ha nem tudunk kérdezni. Az ehhez szük-
séges feltételeket a kórháznak biztosítania kell. A
tájékoztatás nemcsak akkor illeti meg a beteget,
amikor a beleegyezése szükséges a vizsgálathoz,
hanem minden esetben, és minden kérdést föl lehet
tenni, ami az ellátással kapcsolatos.
Ha van kérdésünk, nyugodtan tegyük fel, az orvos
és a nővérek dolga a válaszadás. Nem kell megelé-
gednünk a felületes, szakszavakkal teli – s így nem
érthető – tájékoztatással!
Az önrendelkezéshez való jog
Az önrendelkezéshez való jog tulajdonképpen azt
jelenti, hogy nem végezhető el rajtunk vagy gyer-
mekünkön olyan beavatkozás, amihez nem adtuk
beleegyezésünk. Az ún. invazív (alapvetően a mű-
tétek) beavatkozásokhoz nem elég szóban bele-
gyezni, ezekhez írásbeli beleegyezés szükséges.
Ha gyermekünk még nem múlt el 14 éves (vagy
el­múlt, de cselekvőképességet kizáró gondokság
alatt van), akkor elsősorban a törvényes képviselő-
je – legtöbb esetben a szülője – jogosult a beleegye-
zés megadására. (Ennek hiányában másodsorban a
beteggel egy háztartásban élő közeli hozzátarto-
zók, harmadsorban pedig az egy háztartásban nem
élő közeli hozzátartozók jogosultak a beleegyezés
megadására.) Ez a gyakorlatban az idősebb autista
gyermeknél is a szülő joga.
Azonban a beteget lehetőség szerint és állapotának
megfelelő módon be kell vonni a döntéshozatalba,
tehát egy beszélő, együttműködésre képes autistát
is érdemes bevonni a döntésbe. Ez mindig az adott
helyzet kérdése, de mivel mi ismerjük legjobban
gyermekünket, érdemes az orvost beavatni, hogy
szerintünk mennyire vonható be a gyermek. Úgy
vélem, minden esetben megkönnyíti a helyzetet, a
137
 vizsgálatot, ha a gyermek tudja, hogy mi történik
vele és miért.
A beleegyezés megadása nem azt jelenti, hogy le-
mondunk a döntés jogáról, a beleegyezést bármi-
véNy nélkül – Betegjogok
kor, indoklás nélkül visszavonhatjuk! Ha új vizs-
gálatokra, vagy az előbbiek kiterjesztésére van
szükség, ahhoz ismét beleegyezésünket kell kérnie
a kórháznak, kivéve a következőkben említett sür-
gős beavatkozásokat.
Bizonyos, halaszthatatlan beavatkozások esetén
vélelmezik a beleegyezést, tehát úgy tekintik, mint-
ha az megtörtént volna, ez elsősorban a késedelem-
mel járó magas kockázatok elkerülése miatt van.
Például, ha a beteg nincs olyan állapotban, hogy
belegyezését adhatná, és az erre (helyette) jogosult
elérése olyan hosszú időt venne igénybe, hogy az
időveszteség súlyos következményekhez vezetne.
Az ellátás visszautasításának joga
Az előbbi, az önrendelkezéshez való jogból követ-
kezik, hogy a beteg vissza is utasíthatja az orvosi
ellátást. Eltérően gyakorolható ez a jog a különbö-
ző típusú ellátások esetén. Alapesetben, ha ez nem
veszélyezteti mások életét, az ellátás visszautasítá-
sa alakiságoktól mentes formában, a beleegyezés
meg nem adásával is megtehető. A fenti szabályok
(pl. a döntés visszavonása) itt is érvényesek.
Más a helyzet, ha az ellátás elmaradása várhatóan
súlyos vagy maradandó károsodáshoz vezetne: az
ilyen ellátásról nem lehet érvényesen lemondani 18
éven aluli gyermek esetén (illetve, ha ennél idősebb
személy cselekvőképességet érintő gondokság alatt
áll). Az a 18 éven felüli, aki nem áll ilyen gondok-
ság alatt – szigorú formai követelményeknek meg-
felelve – visszautasíthat ilyen ellátást, de ebben az
esetben saját maga teheti ezt meg. Súlyos vagy ma-
radandó károsodáshoz vezető ellátások miben léte
az adott helyzetben ítélhető meg, de általában ilyen
hatással jár például a vérátömlesztés is.
A harmadik a passzív eutanázia, olyan életfenn-
tartó vagy életmentő ellátásokról való lemondás,
amelyek elmaradása a betegség természetes lefo-
lyásának utat engedve rövid időn belül halálhoz
vezet. 18 éven aluli személy esetében (illetve, aki 18
évnél idősebb, de cselekvőképességet érintő gond-
nokság alatt áll) a beteg nyilatkozatát az ellátás-
visszautasításról a bíróság pótolhatja. 18 éven felüli
és gondokság alatt nem álló személy ilyen jellegű
138
ellátást csak többször megismételt nyilatkozattal,
orvosi vizsgálatok sora után utasíthat vissza.
Az egészségügyi dokumentáció
megismerésének joga
Mindenkinek joga van arra, hogy az őt érintő, rá
vonatkozó orvosi dokumentumokat, leletet, orvosi
véleményeket, röntgenfelvételeket stb. megismer-
je, és saját költségére másolatot kérjen róluk. Ez
fontos lehet, ha új orvost választunk, de máskor is.
Ez a jog elválaszthatatlan a tájékoztatáshoz való
jogtól. A törvény előírja, hogy amikor valakit el-
bocsátanak a kórházból zárójelentést kell készíteni
számára, ami összefoglalja a kapott ellátást, a vég-
zett beavatkozásokat. Ezek nagyon fontosak lehet-
nek a következő orvosi vizsgálatoknál.
Ha úgy gondoljuk, hogy a kapott információ hiá-
nyos vagy pontatlan, jogunk van annak kiegészíté-
sét, kijavítását kérni.
A 18 év alatti gyereket érintő dokumentációba a
szülőknek is joga van betekinteni, ugyanígy ha
idősebb a beteg, de cselekvőképességét érintő gon-
dokság alatt áll. (14 év alatti valamint a kizáró vagy
korlátozó gondokság alatt álló személy egészség-
ügyi dokumentációjába az önrendelkezési jognál
leírtak szerinti jogosultak tekinthetnek be, tehát
elsősorban a törvényes képviselő, a szülő.)
Az orvosi titoktartáshoz való jog
Ez a jog nem csak azt jelenti, hogy az orvosnak és
az ápolószemélyzetnek bizalmasan kell kezelnie a
tudomásukra jutott információkat, hogy fokozott
védelem illeti az egészségügyi adatokat. A beteg-
nek ahhoz is joga van, hogy csak azok legyenek
jelen ellátása, vizsgálata során, akiknek jelenléte
szükséges, illetve, hogy ezekre olyan körülmények
között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül
mások ne láthassák, hallhassák.
Ez a jog szorosan összefügg a méltósághoz való
joggal. Ha a nyitott ajtó zavar minket, kérjük meg,
hogy csukják be, húzzák el a függönyt. Nem szük-
séges beleegyeznünk, hogy olyanok legyenek ott,
például medikusok, akiknek jelenlétét megalázó-
nak érezzük. Megkérhetjük az orvost, hogy men-
jenek ki ezek a személyek, s a vizsgálat egész ideje
alatt ne jöjjenek vissza, vagy annak egy bizonyos
részén térhetnek vissza.
A beteg jogainak érvényesítése
Ha jogainkat sérelem érte több lehetőségünk is van
arra, hogy érvényt szerezzünk nekik a kórházon
belül.
A beteg panaszainak kivizsgálása
Panasszal fordulhatunk mind az egészségügyi in-
tézményhez, tehát a kórházhoz, mind a fenntartó-
hoz, azaz általában az önkormányzathoz. A részle-
tes szabályokat a szolgáltató, a kórház határozza
meg. Az, hogy panasszal élünk, nem zárja ki, hogy
más úton is ne próbáljunk meg érvényt szerezni jo-
gainknak.
A betegjogi képviselő
A betegjogi képviselő az, akitől tájékoztatás kér-
hető a betegjogokról, illetve adott esetben ellátja
a beteg jogainak védelmét. Elérhetőségük és ne-
vük a kórházakban megtalálható, de vannak olyan
megyék, ahol csak egy ilyen képviselő jut az egész
megyére, illetve működésük hatékonysága erősen
kérdéses.
Megyénkénti lebontásban a következő honlapon
kapható információ a betegjogi képviselőkről:
http://www.jogvedok.hu/
A közvetítői tanács
A tanács a viták peren kívüli megoldását segítheti
elő.
A beteg kötelezettségei
Végül néhány szó a beteg kötelességeiről, amelyek
sok esetben fontosak lehetnek a vizsgálat gördülé-
keny, stresszmentes lefolyása szempontjából, s ez
mindkét fél érdeke.
Mint már említettem, a betegnek és hozzátartozó-
inak is tiszteletben kell tartaniuk az orvosi intéz-
mény rendjét, a házirendet. Emellett a jogok gya-
korlása nem sértheti más beteg és az egészségügyi
dolgozók jogait sem. Ezek betartása egy autista
gyerekkel néha nehéz lehet, de lehetőség szerint
törekedni kell erre. Itt is ki szeretném kiemelni,
hogy az egyenlőség megvalósulása megkívánhatja
a szó szerinti értelemben nem egyenlő bánásmódot,
tehát a jó szakemberek részéről nagyobb megértés-
re és toleranciára kellene számítanunk a szabályok
betartásával kapcsolatban.
Ezen kívül a beteg vagy hozzátartozó kötelessége
megadni azokat az információkat, amelyek a gyó-
gyításhoz szükségesek, és képességei és ismeretei
szerint a következő pontokon köteles együttmű-
ködni:
véNy nélkül – Betegjogok
1. Tájékoztatni kell az egészségügyi dolgozókat
mindazokról az előzményekről, amelyek isme-
rete szükséges lehet a kórisme megállapításá-
hoz, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és
a beavatkozások elvégzéséhez. Így különösen
minden korábbi betegségről, gyógykezelésről,
gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedé-
séről, egészségkárosító kockázati tényezőiről.
2. Tájékoztatni kell az egészségügyi dolgozókat
– a saját betegséggel összefüggésben – mindar-
ról, amelyek mások életét vagy testi épségét ve-
szélyeztethetik, így különösen a fertőző betegsé-
gekről és a foglalkozás végzését kizáró megbete-
gedésekről és állapotokról.
3. Az egészségügyért felelős miniszter (a továb-
biakban: miniszter) rendeletében foglalt fertőző
betegségek esetén megnevezni azon személye-
ket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta,
illetve akiket megfertőzhetett.
4. Tájékoztatni az egészségügyi dolgozókat min-
den, az egészségügyi ellátást érintő, általa ko-
rábban tett jognyilatkozatáról.
5. A gyógykezelésével kapcsolatban az egész-
ségügyi dolgozóktól kapott rendelkezéseket be-
tartani.
6. A gyógyintézet házirendjét betartani.
7. A jogszabály által előírt térítési díjat megfi-
zetni.
8. A jogszabályban előírt személyes adatait hi-
telt érdemlően igazolni.
Ne felejtsük el, hogy az egészségügyi ellátásban
a beteg az úr, az ő döntéseinek megfelelően kell
annak lezajlania. Fontos, hogy udvarias formában,
de ki merjük fejezni nemtetszésünket. Az együtt-
működő, a jogaival tisztában lévő és azokkal élő
beteg segíti a gyógyító tevékenységet is. A betegek
jogainak érvényesülése mind a betegek, mind az
ápolószemélyzet érdeke.
*
Felhasznált jogszabályok:
• Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
• Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 30/2007.
(VI. 22.) EüM rendelet
139