TURÁNI AKADÉMIA

TANULMÁNY SOROZAT

1. SZÁM

PERUI AYMARÁ ÉS QUECHUA NYELVEK

URALALTÁJI NYELVI ROKONSÁGA

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

CSŐKE SÁNDOR

/:BEVEZETŐ TANULMÁNY, AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ

NYELVÉSZET SZABÁLYAI ALAPJÁN KÉSZÜLT:/

BUENOS AIRES
1969.
ELŐSZÓ

E szerény kiadvány előszavaként el kell mondanunk, hogy dr. Pogrányi Nagy Félix, Wolley
jó barátja, a kaukázusi nyelvek világhírű tudósa legutóbb a cuyoi egyetemen hirdette a maya-
etruszk- szumir- ógörög- päckhy- magyar és baszk nyelvek (asianus-nyelvek) közös eredetét. A
klasszikus görög és latin innen vette szókincsének kilencven százalékát.
Dél-Amerikát a queche-mayák gyarmatosították. Később a szumirok is küldtek kolonizáló
csoportokat. Ittlétük nyomait a magas kultúrát hirdető romokon kívül az ősi romokon kívül az ősi
szókészlet gyökérszavai is bizonyítják. Ezek a ma ismert perui aymará és quechua szókincsében
megtalálhatók.
Csőke Sándor, az uralaltáji nyelvek kitűnő ismerője jelen tanulmányában igazolja Pogányi
állítását, mert a quechua és aymará nyelvek éppen úgy ragozó nyelvek, mint az összes uralaltájiak.
A közös eredet tehát kétségtelen.
A Turáni Akadémia minden tudományosan igazolt adatot, tételt felhasznál nyelvünk és
fajtánk ősiségének igazolásához. E tanulmány megjelentetését az időszerűség határozta meg.
Ecuadorban a közeli hónapokban, Móricz János kutatása eredményeképpen, nemzetközi értekezlet
lesz, ahol magyarországi tudósok, régészek, nyelvészek is részt vesznek. Az értekezlet a quechua a
aymará nyelvekkel is foglalkozni kíván. A Turáni Akadémia ezen első kiadványával kíván
hozzájárulni a tárgyalandó kérdésnek.
E tanulmány nem szórakoztató olvasmány, mégis lenyűgöző, mert a bemutatott szófejtések a
magyar nyelv eredetiségét szemléltetik. A kiderített igazságok felébreszthetik a szunnyadó
nemzettudatot a közönyösökben is, mert olyan, melyekkel egy nép sem dicsekedhet.
A Turáni Akadémia nevében:
 Palló Imre
ElnökBevezetés

A finnugoros nyelvészet történelem- hamisításának több fő irányát látjuk:

először; elhallgatja a szumér-magyar történelmi, néprajzi, nyelvészeti, stb. összefüggéseket;

másodszor; a magyar nyelvet „finnugor” eredetűvé nyilvánítja;
harmadszor; nem tárgyalja az altáji egyezéseit;
negyedszer; nem veszi figyelembe azt az igazságot, hogy a magyar nyelv az úgynevezett
ural-altáji nyelvek alapnyelve;
ötödször; a magyar nyelv szókincsének nagy részét szándékosan jövevényszókká minősíti;
hatodszor; elmulasztja megvizsgálni az amerikai, úgynevezett – indián nyelvek – rokonságát
a magyar és a többi ural-altájinak mondott nyelvekkel;
hetedszer; szervilis kiszolgálója a német-szláv politikai történelemírásnak, melynek az a
célja, hogy meghamisítva a magyarság eredetét, a magyarságot Közép-európából
kiűzze…

Mielőtt a tárgyra térnék, röviden bemutatom a finnugor nyelvészetz egy csöppet se

tudományos módszerét.
Vegyük a tömlöc szónkat.
A finnugoros nyelvészet megállapítása szerint, szláv eredetű ez a szó azért, mert egy
államszervezetben a – tömlöc – fogalma bizonyos magasabbrendűséget jelent. A magyarság, tehát
ezt a magasabbrendű államszervezeti intézményt, alacsonyrendű finnugor származású lévén, nem
ismerhette s így a szlávoktól vette át ezt a szót:

szláv tamnica = börtön

magyar tömlöc, idem.

A szláv szó a szerb-horvát nyelvben történelmi- nyelvi összefüggést mutat:

tama = sütétség /főnév/

tamno = sötét /melléknév/
tamnica = tömlöc /szó szerint: sötét hely/
magyarban timnuc = /a Halotti Beszéd szövegében/
timlic: temlec
tümlüc: tömlöc.

A nyelvészet szerint, tehát a magyar szó, a szláv eredetű – tama = sötétség – szóból ered.
Most vizsgáljuk meg, hogy szláv eredetű-e tama: tamno = sötétség : sötét – szó, magában a szláv
nyelvben, mivel a szláv nyelvek annyira magasabb kultúrfokon állottak, hogy a kölcsönvétel
valamely más nyelvből szinte lehetetlen.

Nos az ótörökben ezt az igealakot látjuk:

tu-, versperren, elzárni
tun-, versechlossen; elzárni
törökben tutuklu-, letartóztatott
de: tutulma-, elsötétülés.
Az alaptő minden esetben: tu

Idevehetjük még:
az ótörökben tün, éjszaka
tünár, elsötétül
 tünárig, sötét
Az alapvető minden esetben: tü.

Továbbá a következő összefüggéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni:

ótörökben tuman /:tuma-n:/, köd

törökben duman, idem
csagatájban tuman, idem
mongolban tuman, idem
finnban /!!!/ tumma /:tuma:/, sötét, homályos
tummeta, elsötétedik
ujgúr tumlik, sötét, homályos
tumruk, börtön /!!!/
csagatáj tum és tim, sötét, homályos lakás /!/
magyarban timnuc
timlic
tömlöc = börtön
állítólag szláv: tamnica, idem /sötét hely/.

A fenti összefüggés bizonyítja, hogy ez a szónk nem szláv eredetű, hanem a szlávok vették
át az uralaltáji nyelvekből, mert az ujgúrok, magas kultúrájú nép lévén, nem lehettek abban a
helyzetben, vagy kényszerhelyzetben, hogy a szlávoktól valamit is elkölcsönözzenek. A magyar
tömlöc szó pedig egyes-egyedül csak az ujgúr timlik, sötét, homályos és tumruk, börtön szóval áll
összefüggésben, vagyis eredeti magyar szó. E tagadhatatlan bizonyítékok alapján kimondhatjuk,
hogy a finnugor nyelvészet ebben az esetben sem mond igazat! Mert megvan ez a szó a Peru-i
quechua /kecsua/ nyelvben is:
tuta-, éjszaka.
Most mutassunk be még egy szót, amelyik szintén bizonyítja, hogy a finnugor nyelvészet
módszere nem tudományos, hanem szándékolt hamisítással sikkasztja el a magyar nelyv szókincsét.
Ez a munka szónk.
Póra Ferenc, a magyar rokon-értelmű szók jegyzéke szerint, ez a jelentése ennek a szónak:
Foglalkozás, ügy, dolog, teendő, szakma, hivatal, állás, cselekvés, működés, szolgálat, stb…
Nyelvemlékeinkben ilyen alakban jelenik meg:
muka, munca, munka, stb…
A nyelvészet szerint kimutatható ez a szónk a szlávban:
moka – és ennek az átvétele lenne! A szláv szó jelentése csak: kín, kínlódik s így sehogyan
sem lehet a magyar szó ősforrása, a magyar szó jelentéstani gazdagsága miatt. De lássuk,
kijutatható-e ez a szó az uralaltáji nyelvterületen?
az ujgúrban: munk, kín, fáradság, munka
jakutban: mung, idem
csagatájban: munkál, kínlódik, dolgozik
magyarban: munka
munkálkodik
munkásság. stb…
Ezzel bemutattam a finnugor nyelvészet „tudományos” módszerét: nem végez igazi kutató
munkát!… A modern nyelvészetet még valahogy megértjük, a szláv kényszernek nehéz ellenállni,
de a múlt század nyelvészetét senki sem kényszerítette a magyar nyelv eredetének
meghamisítására…
És most vizsgáljuk meg a Peru-i aymará /aimará/ nyelv uralaltáji nyelvi összefüggéseit és
rokonságát ezzel a nyelvekkel:
aymará p’eke = Kopf = fej
észtnyelvi fehe, idem
finn pää, idem /kiesett a hangzóközi mássalhangzó/
középmongol heki – n /:pekin/, h = p; idem
magyar, régi fehe, fee, fé = fej
mandzsu fehi, agy
goldi /tunguz/ pejé, homlok
török beyi-n, agy
ótörök miyi, idem…
aymará suma, schön = szép
ujgúr söb, idem
finn soma, idem

Lám ez a fontos szó, a finnugor nyelvészet szerint, csak finnugor alapnyelvi szó, megvan az
altáji nyelvterületen, de a Peru-i aymará nyelvben is!
Ha annak idején, Munkácsi Bernát, finnugoros nyelvész, nem Voguliába megy magyar
rokonság után kutatni, hanem Dél-Amerikába, nem kellene ma ezzel a kérdéssel foglalkozni. De hát
Munkácsi Bernát megbízói éppen ezzel akarták a magyar tudomány figyelmét elterelni az
igazságról… Vegyük a következő aymará szót:
’paya-fia, kochen, sieden /ejtendő: páiá-/ = főni, forrni
mordvinban pije-, fől
vogulban pait-, főz
goldi /tunguz/ puju-r, főz
mandzsu fuju-fu-, főz, forral
evenki huju-l-,főzni kezd
magyarban fő, főz, fől, stb…

Hajdú Péter, finnugoros nyelvész, figyelmébe ajánlom: utazzék Peruba! Tanulmányozza az

aymará és a quechua nyelveket: megtalálja azt a sokat keresett „finnugor alapnyelvet”! Micsoda
hatalmas tudományos munkát végezhetne, ha kiutazna Peruba, a nemzetközi tudományos fórum elé
is maradandó munkát vihetne és ezzel növelné a magyar tudomány tekintélyét. Vagy talán tilos ezt
megtenni? Tiltja a szláv politikai prepotencia?
Megtudná Hajdú Péter, hogy milyen nyelven társalogtak az ősfinnugorok… Figyelmeztetem
Hajdú Pétert, hogy ennek az aymará szónak érdekes alaktana van: paya-ta = főtt, de erről majd
később.
Ám folytassuk, egy másik, állítólag szintén finnugor alapnyelvi szóval:
aymará pusa-fia, -basen /ejtendő:puszányá/
szamojéd puau, puvau,- fú, fúj
cseremisz pu-, idem
vogul puBB-, idem
mordvin puva-, idem
ókoreai pul-, idem
köz.mongol hülije-, idem
lamut hü-, idem
mandzsú fülgije-, idem
magyar fú, fúj, fuvallat.
Csodálatos lenne, ha a finnugoros nyelvészet valamelyik képviselője erre az egyezésre azt
mondaná: véletlen!
Hogy ez be ne következhessék, vegyünk egy másik, állítólag szintén finnugor alapnyelvi
szót:
aymará mafia, gehen: alaptő ma- /ejtendő: mányá/
magyarban mehet
cseremisz mi-, megy
finn mene- idem
zürjén mun-, idem
magyar mén, men /- n mint képző/
ótörök mang, lépés /- ng mint főnévképző/
-’’- mun-, tévelyeg, stb…

Minden esetben fontos bizonyítékkal szolgálok, hogy a finnugor nyelvészet, soha, az elmúlt
századokban sem, a mai napokban sem, igazi tudományos munkát nem végzett, mert ha ezt
megtette volna, nem kellene „műkedvelő nyelvészeknek” ezzel a kérdéssel foglalkozni. De hát a
finnugor nyelvészet nem abból a célból alakult, hogy tudományos munkát végezzen, hanem azért,
hogy meghamisítsa a magyar nyelv eredetét, valamint azért is, hogy elkendőzze az uralaltáji
nyelvek összefüggését és néhány amerikai – indián nyelv valódi leszármazását is. Végül a szumér
nyelv igazi összefüggését is meg kellett másítania…
Vizsgáljuk meg a következő aymará szót:
sa, beszéd, mondat
safia, beszél, szól, mond, /ejtendő: szányá/
finn nyelvben:sanoa, szól, mond, beszél
-’’- satu, monda
-’’- sana, szó
magyar régi: szana, idem. – Meg kell említeni, hogy az aymará szónak: safia, még ez a
jelentése:
2. gondol
ótörökben sa-n-, valakire gondol
törökben sa-n-, idem
2. gyanít, sejt
törökben sany, sejtés
3. szándékol
magyarban el-szánja magát valamire
4. nevez
törökben san, vév.
Az egyezés kétségtelen! Ezekre a szókra aztán igazán nem lehet ráfogni, hogy
jövevényszók! Meg, hogy véletlen!
Természetesen, kimutathatók ezek a fontos etymológiák a szumér nyelvben is:
Szumér sa /nabú: bi, me, gu, stb./. sprechen, nennen, berufen, reden, stb. Hozzá kell
venni a szumér-nyelvi sem.sem szót is ugyanazon jelentéssel: szól, , beszél, nevez, stb. és össze kell
hasonlítani a quechua
simi = nyelv, beszéd, szólás, szóval és azonnal látjuk a tagadhatatlan
egyezést! – Ám folytassuk a szókincs megtárgyalását.
aymará sirka, der Ader; ér, vér-ér /ejtsd: szirká/
votják ser, idem
cseremisz ser, idem.-
aymará miski, Saft, Honig: süss, = nedv, méz, édes
finn mesi, mehi, mete, méz
magyar méz
özbek mis, idem
votják ma, idem
szumér me, édes
Ez a szó nem bizonyít a finnugor alapnyelvbe átvett „indo-iráni” jövevényszót, bárhogy is
erőlteti a nyelvészet ezt a valótlanságot.
aymará lapi, Blatt, levél
magyar lap, falevél
aymará kala, Stein, kő
török kaya, szikla
cseremisz kü, kő.-
aymará sau, das Gewebe: sau-ri, Weber
magyar szövet szűcs.-
aymará kepi, Bündel
magyar kepe
finn kimppu /:kippu/, idem
aymará ’hocopo, Schaum
magyar hab, stb.
aymará pisi, wenig
magyar picike.-
aymará ’hiske, klein, kurz, kis, kicsike
magyar küs /tájszólás/
török kücük, idem.-
aymará kaska, herb
magyar keserű.-
aymará kacha, hübsch, schmuck, /ejtendő: kácsá/
magyar kecses.-
aymará kisqui, eng, gedrängt
magyar keskeny
ótörök qis, idem
török kisa, idem
aymará sillqui, schneidend /ejt.: szilyki/
magyar szil-szel
mongol silu-, idem
vogul sili-, idem.-
aymará kumu-fia, sich bücken
-’’- cumpu-fia, idem
magyar kuporog
finn kumara-, hajlik
-’’- kumo, boltozat.-
aymará ’kiti, kitisa, wer?
magyar ki?
finn ken? idem
mongol ken? idem
török kim? idem.-
aymará ira-fia, rasch gehen
magyar iramodik.-
aymará sira-na, nähen; varr
magyar cérna.-
aymará lipifia, glätten
magyar lapít.-
-’’- de: lepény.-
aymará misi, Katze
ótörök miskié
magyar macska.-
aymará kellu /kelyu/, sárga
finn kelta, sárga /főnév/.-
aymará tucu-fia, zu Ende gehen, vollenden
magyar tökéletes lesz.-
aymará tama-fia, umhertasten
magyar tapogat.- /m : p/.
aymará tancafia, lök
finn tunke-, idem.-
aymará puru, kraus
magyar borzas.-
aymará purca-fia, Fleisch braten
magyar pürkölt hús.- stb

Most mutassunk be néhány szó – egyezést a Peru-i quechua nyelvből:

quechua as, kleine Menge, kis mennyiség
-’’- as, ein wenig, kevés
török az, wenig, gering, kevés, szűkös
török azal, sich vermindern, magát megalázni,
török asgari, mindest-gerngst, legkevésbé.-
quechua asta-y, tragen, bringen: transprotieren, hozni, vinni, szállítani
török asir-, bringen, transportieren.
quechua ake, Schwiegermutter; anyós
finn akka, nő, öregasszony
ótörök äkä, nőtestvér, nagynéni:
megvan ez a szó az egész turáni nyelvterületen, csak a finnugoros nyelvészet nem látta
meg!
quechua alla-y /ályá/, ausgraben
magyar áj, ás.-
quechua all, allin, gut, angenehm, nützlich, kellemes, hasznos
magyar ajánl, ajánlatos.-
quechua erke, irke, Knabe, Mädchen, fiú, lány,
ótörök ärkäk, irkäk, männlich, hímnemű
török erkek, idem
mongol erkei, mämmlich, idem
finn yrko, vőlegény.-
quechua urko, orko, hímállat
finn uros, idem.-
quechua yarka /ejtendő: iárká/, Wassergraben, Kanal
magyar árok : árko-t.-
quechua orko, hegy
vogul úr, idem
magyar orom
finn vouri, hegy.-
quechua ujya-y, trinken; iszik /ejtendő: ucsia-/
zürjén juktal-, itat
finn juo-, iszik.-
quechua cusuru, gyékény kosár
magyar kosara-t.
quechua kaya-y, rufen /ejtendő:káiá/ - hívni
magyar kaja-bál.
Quechua kaka, szikla
török kaya, idem.-
quechua kara,
magyar kéreg, fa-kéreg.
Megvan az egész turáni nyelvterületen.
quechua ’karko-y, száműz, ki-, el-űz
finn karkoittaa, elűz, elhajt.-
quechua kata-y, takar, be-takar
finn kattaa, tetőz, takar.-
quechua ’kosko, a test középpontja
finn keskus, közép.-
quechua ’kate, herb, sauer, csípős, savanyú
finn katkera, keserű.
quechua ’korko-y, schnarchen
magyar horko-l.-
quechua kala, tar
finn kalju, idem.-
quechua karu-y, beschädigen, schaden tun
magyar kárt okoz, károsít.-
quechua kepi, Bündel
magyar kepe
finn kimppu, idem.-
quechua kitcu, eng, schmal
magyar keskeny, /lásd, az aymará szót/.
quechua kompo, Kugel
magyar gömb, gömböt.-
quechua kosfli, füst
magyar kozmás
ótörök küzi, tömjén-füstölő.-
quechua kumu-y, sich bücken: hajlik
finn kumara, idem
finn kumo, boltozat /lásd, az aymará szót/.
quechua chuchu, weibliche Brust /ejtendő: csucsu/
magyar csöcs, csöcsö-t.-
quechua chapchi-y /csápcsi/ - rütteln, ausklopfen
magyar csapkod
mongol cap-ci-, idem.-
quechua chacha-y, aufpicken /csáp-/
magyar fel – csípi /a magot a madár/.
quechua chata-y, zwei Stücke zasammenbinden
magyar csatol.-
quechua kuaiko-y, aushöhlen, ausgraben /ejt: vájko-/
magyar váj, ki-váj.
quechua huahua /vává/, das Kind
magyar baba.-
quechua huafiu /ványu/, Gesang, ének
-’’- vafiu
-’’- ’afiu
-’’- aju
mongol aju-, énekel
magyar énekel, tájszó: ejenekel.
quechua huafiu-y, sterben, ohmächtig werden, /ejt.:ványu/
magyar ványad, ványaszt
de ’afiu-
aju = ájul.
quechua haika, wieviel
magyar hány?
quechua ’hanaj, eben, auf/postposició/ /t.: ’ánács/
alaptő: ’an-
magyar -an, -on, -en, -ön, stb. – Ez az összefüggés bizonyítja azt a tényt, hogy a
magyar helyrag ősi állapotában önálló szó volt. Szumérban: an, idem.
qechua hapi-y, fassen, fangen, packen
magyar kap, ek-kap
quechua miyu, Gify /ejt: miiu/
magyar méreg, csángó tájszólással: mejereg
quechua muju /mucsu/. Samenkorn
magyar mag, magv.
qechua aka-y, Hasa abschneiden,
magyar nyakaz.
qechua iahui /elt.: nyávi/ szemek, szem
finn nähdä, néz, megnéz.
qechua iska, öt
cseremisz Bets, idem
török bes, idem- ebből következik:
quechua piska = Fünfeck = Pentagon, ötszög,
magyar Pécs!
quechua ’pata-y, aufplatzen, bersten
magyar pattan
török patla-, idem.
quechua piri, kleine Fragmente
magyar prinkó, pirinyó.
quechua ’pucu-y, blasen
vogul puG-, idem
magyar fúj, fú.
quechua ’pakaka-y, platzen, aufspringen
magyar fakad, fakaszt.
quechua rapi, Blatt des Gewächses
magyar lap, falevél.
quechua rima-y, reeden
magyar rimánkodik.
quechua sak’a-y, etwas ausreissen
magyar szakít, ki-szakít.
quechua sisa, Blume; virág
török cicek, idem.
quechua suma-j, schön; szép
ujgúr söb, idem.
quechua sus’ka-y, ausgleiten
magyar el-csúszik.
quechua tapu-y, sich erkundigen, fragen, sondieren
magyar tapogatózik, érdeklődik, tapasztal.
quechua tojto, die Glucke /ejt: tohto/
magyar tyúk, régi: thuc /thuk/
ótörök taquigu, idem
török tavuk, idem.
quechua ’tampi-y, stolpern, straucheln
magyar tántorog, támtorog.
quechua toka-y, spucken: köp
magyar takony.
quechua tapti-y, umhertasten
magyar tapogat.
quechua tasta-y, gegeneinander drücken
magyar taszít, tasz-ogat. stb…
 Vegyük ehhez a quchua szókincshez, az Argentina északi részében található quechua
nyelvsziget szókincséből is néhány jellemző egyezést mintegy bizonyítva, hogy több mint ezer km
távolság ellenére is ez a töredék quechua nyelv szintén megőrizte az uralaltáji nyelvekkel az
összefüggést. Ide a spanyol nyelvű szótár jelentéseit írom.

quechua aickéchi-y, szalaszt, futtat; hacer huir /ejt. ájké/

magyar hajkurász, hajszol. – A magyarban a szó elején a h-hang nem szerves része a
szónak, hanem fonetikus toldás.

quechua aspi-y, cavar, escarbar

magyar ás.
quechua capúja-y, raptar, asir
magyar el-kap, megfog.
Érdekes összefüggés:
capus,
„kapocska” = „fogócska”. Meg kell említeni ebben a szóalakban: capujaska: -
szkká, kimutatható a magyar-nyelvi-cska képző!
Az egyezés kétségtelen!
quechua ckan = peru-i kken, cual
magyar ki?
finn ken?
mongol ken? stb…
quechua ckallu, lengua /ejt.: kkályu/
finn kieli, nyelv
lapp kill, idem
mongol kele-, beszél
magyar költészet, stb…
quechua ckonckori-y, letérdel = görbül
magyar kunkorodik
-’’- kunkori, görbülő!.
quechua mai, semejante
-’’- mashilu, idem /sh = s/
magyar másol
-’’- másolat
-’’- képmás.
quechua minca-y, encomendar un trabajo; misión
magyar munka, munkálkodik.
quechua michqui, miel
magyar méz
finn mesi, idem.
quechua mushqui, inquieto, movedizo
magyar mozog : izeg-mozog – mozgás.
quechua fiutoj, aplastar /ejtendő;nyutoh/
magyar nyút, nyútófa, nyelvjárásban.
quechua póshko-y, podrirse
magyar poshad.
quechua quishqui, estrecho, angosta, /ejt.: kis-/
magyar keskeny.
quechua síqui, asiento, basa
magyar szék, székhely, stb…
quechua taricu-y, descubrir
magyar fel-tár, kiderít.
quechua túcu-y, acabar
magyar tökéletesedik, stb…

Körülbelül egyszáz szót mutattam be az aymará és a quechua nyelvek szókincséből –

természetesen megvizsgáltam az egészet – bemutathattam volna az egész szókincs egyezését is, de
nem szükséges. Az említett nyelvek szókincsét két csoportba oszthatjuk. Az első csoport áll olyan
szókból, melyek kimutathatók az egész uralaltáji nyelvterületen. A második csoport pedig olyan
szókból áll, amelyek csak quechua-magyar vagy quechua-finn, quechua-török, stb. összefüggést
mutat. Tehát az az aymará vagy quechua szó, amelyiknek nincs analógiája a magyarban, megvan a
finnben, vagy a finnugornak mondott nyelvekben, vagy a török-tatárban és mongol-tungúzban…
Természetesen, ezt a kérdést csak úgy lehet megválaszolni, ha elvégezzük az összehasonlítást, mert
folyton csak hajtogatni, hogy „nincs” összefüggés e nyelvek között, igen kényelmes, de nem vezet
eredményhez és – nem bizonyít semmit sem! Ott, ahol kimutathatunk egyszáz analógiát, ott
kimutathatjuk az egész szókincs egyezését is – ha az igazságot keressük…
És most vizsgáljuk meg az alaktani egyezéseket.
Részletek a peru-i aymará-nyelv alaktanából.

Az aymará nyelv ragozó – aglutináló – nyelv. Alaktana egyezik az uralaltáji – turáni –

nyelvek alaktanával. Ragozzuk az aymará p’eke /peke/ = fej, főnevet:
Egyesszám: Többesszám:
Nominativus p’eke p’eke-naca
Genitivus ’’-na ’’-naca-na
Dativus ’’-táqui -naca-táqui
Accusativus p’eke stb…
Illativus ’’-re
Ablativus ’’-ta
Terminativus ’’-cama
Locativus ’’-na
Instrumentalis p’eke-na
Sociativus ’’-mpi
Kausativus ’’-laica
Vocativus ’’-i. Most vegyük ide a finn-nyelvi alanlógiákat:

Egyesszám:
Nominativus pää = fej
Partitivus ’’-tä
Genitivus ’’-n
Accusatuvus ’’-n
Inessivus ’’-ssä
Elativus ’’-stä
Illativus ’’-hän
Adessivus ’’-llä
Ablativus ’’-ltä
Allativus ’’-lle
Abessivus ’’-ltä
Translativus ’’pää -ksi
Essivus ’’ -nä
Instructivus ’’ -n.
Az anatológiai törökkel:
Nominativus bas- = fej
Genitivus ’’ -in
Dativus ’’ -a
Accusativus ’’ -i
Lokativus ’’ -ta
Ablativus ’’ -tan.
Az írott mongollal:
Nominativus em = orvosság
Genitivus ’’ -ün
Datv.-Lokativ. ’’ -dür
Accusativus ’’ -i
Ablativus ’’ -ece
Instrumentalis ’’ -iyer
Komitativus ’’ -lüge.-stb…
A vogul nyelvvel:
Nominativus püt = fazék
Genitivus hiányzik
Lokativus ’’ -te
Lativus ’’ -ne
Ablativus ’’ -nel
Translativus ’’ -ig
Instrumentalis ’’ -el. A többesszám tárgyalását helyszűke miatt kihagyjuk. – Amint
látjuk, az aymará nyelv is – aglutináló – ragozó nyelv! Most tárgyaljuk meg az egyes kázusokat
úgy, ahogy az egyezés ezt megkívánja.
A nominativusnál láttuk, hogy az összes bemutatott nyelveknél a szónak nincs ragja és a
nemet sem mutatja. Így van ez az egész uralaltáji nyelvterületen, mint fontos bizonyítéka a nyelvek
egyezésének.
A genitivusoknál látjuk, hogy az aymarában –na a rag, finnben –n, mongolban –n, törökben
–in, stb…
Aymarában:
marca-n/a/ uta-naca-pa -naca, a többes ragja
falu-nak ház-a-i -i „ „ „
Finnben:
isä-n veljet
apá-nak fivérei
Mongolban:
aqui-a-yin morim
fivér-é-nek lova
Törökben:
ev-in kapi-si
ház-nak kapuja, stb…
Az egyezés annyira kétségtelen, hogy csak csodálkozni lehet a magyar nyelvészet
nemtörődömségén és tudománytalanságán. De még furcsább, hogy a nemzetközi nyelvtudomány
megszemélyesítői nem akarják észrevenni – mélyen hallgatnak…
Az illatvusnál is érdekes az összefüggés!
Aymarában:
p’eke-re, nach dem Kopfe, an den Kopf. Magyarban ezt az egyezést kétségtelen analógiával
szemléltethetjük:
közel-re és közel-be, előre
Ótörökben:
il-gä-rü; törökben: ile-ri, idem.

A mongolban is nyoma van: cina-ru, tán; tkpn hátra.

A szumérban és a magyarban a legelevenebb:
ama-ni-ri, anyjának.
A dativus a aymarában irányhatározó, direktivum:
p’eke-táqui – fej-hez.
Alaktanilag és funkciójában megtaláljuk ezt a ragot a lamut-tungúzban:
nam-taki – tenger-hez.
Magyarban így fordíthatjuk ezt a képző aymará és lamut viszonylatban:
fej-hez vág…
fej-be kólint
világnak megy, stb…
Ezzel az összefüggéssel világosan igazoltam azt a tényt, hogy az aymará nyelv alaktani
elemeit megtaláltuk az uralaltáji nyelvterületen. Megvan ez az alaktani elem magában a finn
nyelvben is…
Az ablativus meg tiszta szumír analógiát mutat.
Aymarában: p’eke-ta = fej-től /-taol, -teöl./. A néme nyelvű nyelvtanban: -ta „bezeichnet
die Richtung, von einem Gegenstand weg” : távolodást jelentő funkcióval bír, hely és
időhatározóként.
Szumérban ugyanaz:
hur-sag-eb-la-ta
Ebla hegység-től
uru-ta = várostól, stb…
Magyarban mint időhatározó is kimutatható: ó-ta, stb…
A finn nyelvben összetett képző aladban van meg:
Pää-l-tä = fej-től /teöl/.
Aymarában p’eke-ta = fej-től.
Természetesen, megvan ez az elem az úgynevezett altáji nyelvterületen is, meg a
finnugornak mondott nyelvekben is. Helyszűke miatt csak ezeket az összefüggéseket mutattam be,
úgy vélve, hogy az idevágó szakirodalom könnyen megszerezhető és nem tilos az aymará nyelvet
az urallatáji nyelvekkel összehasonlítani, még akkor is, ha az ember véletlenül egyetemi tanszékkel
bír…
A lokativus az aymarában.
p’eke-na, fej-ben,
finnben; koto-na, otthon /szó szerint: ház-ban/.
ulko-na, kint
talve-na, télen /télben/, stb…
Egy főnév képző: -ri:
aymará: k’epi-ri, teherhordó, fuvaros
apo, teher
ap-ri, hordár, stb…
Ebből láthatjuk, hogy, az aymará nyelv éppen olyan ragozó nyelv, mint bármelyik
uralaltájinak mondott nyelv. Ez a képző kimutatható a mongol nyelvben is, ahol, mint deverbalis
nomen-képzőt találjuk, mint a cselekvés eredményét jelentő elemet:
mongol sagu-, ül
sagu-ri, szék, stb…
Vogulban am-ki, én-magam, stb… - Az összefüggés itt van a szemünk előtt, a finnugoros
nyelvészet mégcsak meg sem vizsgálta ennek az egyezésnek a lehetőségét. Ez az elem minden
valószínűséggel az ótörök „hovatartozandóság határozójával” ki. Az aymará quiqyi- ’ha ezt
jelentené szó szerint: énhozzám való tartozás: magam. Ugyanez lenne a vogul szóösszetétel
jelentése is: én /hozzám/ tartozó.
Az igenévi-főnév ragja: -fia /ejt.:nyá/:
aymarában: pusa-fia = fúj-ni; paya-fia = főzni, stb.
magyar, nyelvjárás: ír-nya, in-nya, dógoz-nya, sír-nya, stb…
Egyben nomenképző is:
aymarában: pusafia, fújni: de fővócső, mint a magyarban cér-na, kintor-na, babo-na, boro-na, stb…
 Az egyezés kétségtelen, egyszerű és pontosan megvilágítja a magyar nyelv összefüggését az
aymará nyelvvel.
Figyeljük ezt a fontos aymará-nyelvbeli ige-képzőt, melynek analógiája a magyar nyelvben
tagadhatatlan egyezést vetít szemünk elé.
Faktitív jelentéssel és funkcióval: -cha /csa/:
aymará isi-cha-fia = ruhát csinál,
uman-cha-fia = nedvesít, vizesít, stb…
Tehát: -chafia /ejt.:csányá/
Magyar játszó csányo-k = csinálok. Amint látjuk, egyezik ez a képző a magyarnyelvi „csány”
igealak alaptövével: csá-ny = csinálok. Egyébként egyezik ez a képző a quechuanyelvi –chi- /csi/
képzővel, emelyik szintén faktitív igéket képez:
llamca-y = dolgozik
llamca-chi-y = dolgoztat, „dolgozást csinál”. Ez a tény azt jelenti, hogy a csinál igénk nem
szláv erederű, pláne akkor, ha tudjuk, hogy e szónknak az alaptöve azírott mongol nyelvben is
kimutatható:
cab-ci-, csapkod, azaz csapkodást csinál…
A –ta- igeképző az aymarában mozzanatos igéket képez:
um-ta-fia, egy korty vizet inni
ótörökben un-tä, kiált, hív, szólít
mongolban kir-te-, piszkos lesz
finnben puhal-taa, /hirtelen/ fúj
magyarban köszön-tö-m, stb…
Ennek a képzőnek perfektív jelentése és funkciója is kimutatható az aymará nyelvben:
turata = csinált
purita = megjött
iquita = aludt, stb…
Befejezésül mutassuk be az aymará nyelv „tárgyas ragozásának” összefüggéseit:
Minden magyarázat nélkül:
aymaráirpa-sma vezetlek /én téged/
mordvin tona-ftte tanítlak /én téged/
aymaráirpa-tama ő vezet téged
mordvin tona-ftanza ő tanít téged
aymaráirp-ita te vezetsz engem
mordvin tona-ftsamak te tanítasz engem
aymaráirp-ito ő vezet engem
mordvin tona-ftsaman ő tanít engem, stb…

A nyelvészet megállapítása szerint a mordvin nyelv finnugor eredetű, ezek szerint a magyar
nyelv is finnugor származású és rokonságba van a mordvin nyelvvel. A magyar nyelvben csak a
második személyben van meg a tárgyas személyrag: vezet-le-k, a többi esetben elveszett. A
rordvinban még a többesszámban is megvan – ugyanígy a peru-i aymará nyelvben is – s így
tisztelettel kérdezhetjük, miért hallgatta el a nyelvészet ezt a fontos nyelvrokonsági sajátságot,
Az igazság az, hogy a perui aymará nyelv is uralaltáji nyelv!
Ezek után vizsgáljuk meg a peru-i és az argentinai quechua /kecsua/ nyelv alaktani
összefüggéseit, hadd lássuk, hogy mit mulasztott el ebben az esetben a magyar, de a nemzetközi
nyelvészet is…
Bevezetés
Az első pillanatra – magyarul olvasva – a quechua huasi = magyar ház, egyezik a magyar
szóval. A valóságban mind a két szónak egészen más hang- és alaktani története van, mint ahogyan
ezt a finnugor nyelvészet állítja, a magyar ház szóval összefüggésben.
A quechua huasi szót így kell olvasni: vászi. Jegyezzük meg, hogy a quechua „hu” a szó elején és a
szó belsejében minden esetben v-nek ejtendő. És most vezessük le ennek a szónak az
etymológiáját:
huasi
vasi
v’asi : v hang csak „digamma”
’asi
as-i
finnben as-u-a, lakik
as-u-mus, lakás
magyar, 1155 azaa = ház /a tihanyi alapító levélből/
ejtendő ászáá
régi 1193 az = ház: feyrhing-az = Fejéregyháza
régi 1229 aza = ház: faer egi-aza = Fejéregyháza
a mai alakja h’áz = ház.
Ez a hangtani összefüggés azt jelenti, hogy a magyar ház szó elején levő h-hang nem szerves
része a szónak, hanem csak fonetikus valódi toldás. A finnugor nyelvészet azért hallgatta el ennek a
szónak valódid hangtanát, hogy a finnugor rokonságot bizonyíthasson vele, azt állítva, pl. a finn
kota és a magyar ház, egy tőről származnak, ami lehetetlen, mert láttuk, hogy a legrégibb szóalak:
1155-ből azaa = háza, még h- nélkül áll előttünk. Ez a szónk a finn asua = lakik, szóval egyezik és
amint erről meggyőződhettünk, a quechua huasi szóval. Végeredményben aszumér es, as, és az
elámi as = ház, szóra megy vissza az egész szócsalád… Hangsúlyozzuk ki, ezzel a fent bemutatott
tényekkel összefüggésben, hogy nagyon fontos a quexhua szók helyes olvasása, mert csak így
adhatunk komoly munkát.
Bemutatónkat kezdjük ezzel a mondattal a quechua nyelvből:
k’aspi-huan maka-y
ejtendőkászpi-ván máká-i
magyarul bot-tal ver
mongolban modu-bar coki-, idem.
Tagadhatatlan alaktani egyezés, ugyanúgy, mintha több indogermán nyelvet hasonlítanánk
össze:
németül mit dem Stock schlagen
angolul to beat wiht a stick, stb…
franciában avec…
olaszban con…
szerbben sa… stb…

Részletek a quechua nyelv főnevének összefüggéseiből.

A főnév nem nélküli, mint az uralaltáji nyelvekben. Végződik magánhangzó- vagy
mássalhangzóra:
huasi = ház
cuntur = kondor.
Ragozása egyezik az uralaltáji – magyar, finn, mongol, török, stb. nyelvek ragozásával, ami
az jelenti, hogy a quechua nyelv is aglutináló és eredetére nézve egy tőről származik a fent
megnevezett nyelvekkel.

Egyesszámban:
Nominativus huasi ház
Genitivus „ –j /vászich/ „ -nak/-é
Dativus „ –paj /-páh/ „ -nak, stb.
Accusativus „ –ta „ –at
Illativus „ –man „ -hoz, stb.
Ablativus „ –manta házon át
Terminativus „ –cama ház-ig
Inessivus „ –pi ház-ba-n/-ba
Instrumentalis „ –huan házzal együtt
Sociativus „ –ntin
Kausativus „ –raicu ház miatt

Többesszámban:
Mominativus huasi, házak; huasi-cuna-j, házak-nak, stb…
Hogy az összehasonlítást a finn és a többi nyelvek ragozásával elvégezhessük, lapozzunk
vissza az aymará nyelv megtárgyalásánál bemutatott összefüggésekhez.
A genitivus ragja, amint láttuk –j /ejtendő: -h/:
huasi-j : vászih
magyarban ház-nak.
Tehát, quechua -j/h/
magyar -k.
Kétségtelen az egyezés. Ez a hangszerelésű genitivusrag a szumér nyelvben szintén
kimutatható:
Nin-ama-dingirene-ke = Nin, tündéreknek anyja.
Az accusativus is tagadhatatlan összefüggésben áll az uralaltáji nyelvek analóg elemeivel.
Quechuában: huasi-ta
magyar háza-t
argentin quechua puncu-t
magyar hida-t
finnben puu-ta = fá-t /:partitivus!/.
Világosan látjuk, hogy a quechua-nyelvi tárgyeset ragja a finn-nyelvi partitivus –t és a
magyarnyelvi accusativus –t raggal egyezik, így érthetetlen a nyelvészet hanyagsága ezzel a
kérdéssel összefüggésben. E nyelvek közötti összefüggés olyannyira kétségtelen, hogy minden
bizonysággal megállapíthatjuk: rokon nyelvekről van szó!
Megemlítendő, hogy a már megtárgyalt aymará nyelvben a tárgyeset rag nélküli: p’eke =
fejet. Ez a lehetőség megvan a magyarban is:
Elment szána kaszálni : széná-t helyett. A rag nélküli tárgyeset az anatóliai törökben is
kimutatható, amiből az következik, hogy „határozatlan” tárgyesetről van szó, magában az aymará
nyelvben is.
Az instrumentális
a peru-i quechuában: huasi-huan /-ván/ = ház-zal
az argentin quechuában huasi-an
ótörökben: yadag-yn = gyalog, szó szerint: láb-bal.
Az ótörök elem tájszólásban –an, -än hangszerelésű is.
Amint látjuik, az argentin quechuában a ragnál hiányzik a v-hang:
-huan : -van
-an
ótörök: -an, -än, -ün, -yn, stb.
Figyeljük meg ezeket az összefüggéseket néhány jellemző mondatban:
Genitivus orco-j mucucu-n = hegy-nek csúcsa
puma-j chupa-n = oroszlánnak farka
mama-y-pa =huasi-n/ = mamám-é /-nak háza/
chajra-yoj-pa /csáhrá-ioh-pa/huasin = birtok-os-nak háza, stb…
accusativus tasqui tica-ta pallan /pályán/ = a leány virágot szed
rimay-ta uyari-ni = beszéde-t hallo-k
allin-ta pufiu-ni = jó-t aludta-m.
 Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy a quechua pufiu- = aludni, megvan a
magyarban is: pufiu-
hunyo-k; a szóeleji p-hang ebben az esetben egy h-hangnak felel meg a magyar
nyelvben, mely hangegyezést több példával lehet bizonyítani, úgy a quechua nyelvben, mint az
uralaltáji nyelvterületen, pl. lamut hej, Kopf, Spitze
magyar fej, stb.
Instrumentális: llancay-huan causayni-y-ta tri-ni
munká-val életfenntartáso-ma-t kerese-m
all-ko-n-huan puricu-n = Kutyá-já-val megye-n /sétál./, stb.
Vizsgáljuk meg a quechua inessivus összefüggéseit:
A ragja –pi /a cayapá-indián nyelvben: -bi/.
Jelentése: -ban, -ben; -ba, -be; fent, fel, stb.
Funkciója: hely-, idő-, cselekvés-, állapító-rag.
Pl. huasi-n-pi = házában
cai huata-pi = ebben az év-ben
chai-pacha-pi = abban az idő-ben
h’amuj quilla-pi = a jövő hónap-ban
sumajcay-pi kollanan = szépségben az első
’haika-pi rantrkanqui? = mennyi-be kerül?
mongolban gar-tu-ban = saját karjá-ba…
Ez az elem a quechua nyelvből csak az analóg magyar és mongol elemmel egyezik, mely
tény kétségtelenül alátámasztja a három nyelv közösségét és rokonságát - csodálatos, hogy a
hivatalos nyelvészet ezt a szemet szúró egyezést eddig még nem vette észre – vagy talán nem is
akarja észrevenni?
Vizsgáljuk meg a quechua nyelvi ablativus összefüggéseit.
A ragja – manta : -manta.
Jelentése: távolodás valahonnan, valakitől, valamiről, valamiből, stb…
Pl. huasi-manta
ház-tól /:taol/
-ból
-ról, stb…
néhány mondatban:chiri-manta puca = a hidegtől megdermedt
chai-manta = az-ó-ta
chai huata-manta = az év-ó-ta
orko-manta = hegy-től, stb…
A finnből idetartozik:
Az elativus talo-s-ta = ház-ból
puu-sta = fából
az ablativus talo-lta = onnan
neme-tá = felülről
mordvinban: os-ta = várostól
/elativ./ kuts-ta = háztól
mongolban: dalai-aca = tenger-től
ger-ece = ház-tól
ger-tece = háztól.
Ezzel fejezzük be a határozóragok eredetének a hasonlóságának megvitatását, megállapítva,
hogy az összefüggés a bemutatott nyelvek között kétségtelen; a peru-i quechua is uralaltáji nyelv!…
Végbizonyítékul ragozzuk még a quechua-nyelvi yar’ka = Wassergraben, Abzugkanal, -
árok – szót.
Egyesszám:
Nominativus yar’ka/iárká/ árok : törökben akr
Genitivus „ -j „ -nak/-é
Dativus „ -paj „ -nak, stb
Accusativus „ -ta árko-t
Illativus „ -man árok-hoz
Ablativus „ -manta árok-tól
Transitivus „ -nta /árkon át/
Terminativus „ -cama árok-ig
Inessivus „ -pi árok-ban/-a
Instruktivus „ -huan árok-kal
Sociativus „ -ntin /árokkal együtt/
Causativus „ -raicu /árok miatt/.
Többesszám:
Nominativus yar’kacuna árko-k : török ark-lar
Genitivus „ -cuna-j árkok-nak/é
Dativus „ -cuna-paj árkok-nak, stb.
Accusativus „ -cuna-ta árkok-at, stb.

A quechua yar’ka szó tehát egyezik a magyar árok szóval úgy, hogy a magyar szó elejéről
elveszett a j-hang. Megvan ez a szó, szó mint kölcsönszó a magyarból a szláv nyelvekben, pl. a
szerbben: jarak = árok.
Volt idő, amikor a finnugor nyelvészet ezt a szót kölcsönvételnek minősítette a szláv nyelvekből.
Lám, lassan de biztosan, nem sikerül a finnugor nyelvészetnek elszlávosítani a magyar nyelvet…
A többesszám ragja, tehát –cuna. Összetett szó, alapszava: -su-na: -cu- = -k, a magyarban,
pl. háza-kat, keze-ket, stb. A magyarban csak kötött állapotban mutatható ki a szóvégi
magánhangzó.
Ezek után mutassuk be azt az alaktani összefüggést, amelyik végérvényesen eldönti, hogy a
peru-i quechua nyelv szintén „uralaltáji” nyelv.
3. Egy birtokos, egy birtok.
huasi-y - háza-m
2. Több birtokos, egy birtok
huasi-nchi-s+ - ház-un-k
3. Egy birtokos, több birtok
huasi-y-cuna - háza-i-m /ferdített sorrend/
4. Több birtokos, több birtok
huasi-nchi-s-cuna - háza-i-n-k, stb…

Az –s, + mint a többesszám ragja, kölcsönvétel a spanyol nyelvből.

További jellemző egyezések: quechua kicsinyítő képző –cha /cs/ egyezik a hasonló
magyarnyelvű képzővel.
Pl. huasi-cha, kis ház
mint ablak-ocs-ka, kis ablak
huahua-cha, kis gyermek
gyermek-cse, stb…
ótörökben: azraq-ca, nagyon kevés, stb…

Részletek az igeképzésből.
Az infinitivus képzője: -y /ejt:i/
Pl. rima-y, beszél, rimánkodik
’pucu-y, fúj
’pata-y, pattan, stb…
Denominális igeképzés.
-ya /ia/
tuta, éjszaka
 tuta-ya -y, sötét lesz
unu, víz
unu-ya-y, folyékony lesz
-cha /csa/
huasi, ház
huasi-cha-y, házat épít /csinál/
-ncha /ncsa/
kori, arany
kori-ncha-y, aranyoz
cachi, só
cachi-ncha-y, megsóz, stb.
Fontos quechua-magyar analógia: a reflexivum – visszaható ige – képzése.
Pl. quechua -cu-
magyar /összetett képző alakban/ : -kod-, -köd-, -koz-, -köz-, stb…
majchi-cu-y /máhcsi-ku-i/
mosa-kod-
’hapi-cu-y
kapasz-kod-.
Egy mondatban: nocka maills-cu-ni
Én mosa – kodo-m, stb…
Összetett képző alakban: -llicu-
pacha-llicu-y
vet-kőz-, stb.
A melléknév:
anaj rumi /ánáh…/
kemény kő
anaj rumi-cuna
kemény köve-k, stb… Ragozása mindenben egyezik a magyarnyelvi ragozással.
Továbbá: huasi kailla = ház mellett
puncu ’kepa = kapu mögött.
Szintén: kailla-y = mellett-m, stb…
Participium praesens: -j /h/
tapu-j, /ejt. tapu-h/ = kérdező, mint a régi magyar igealakban:
mene-h = menő!
pl. pucu-y = fújni
pucu-j = fúvó
núna-y = szeret-ni
núna-j = szeret-ő, stb…
Parancsoló mód: -y /ejt.:i/:
cko-y /kk-i/ = ad-j
tájsa-y /táhszá-i/ = mosakod-j, stb
Ennek a fontos elemnek egyezése nem véletlen!
Befejezésül:
Quechua ca-y = sein, étre, to be; haben, avoir, stb…
nocka ca-ni = én vagyok
kan ca-nqui = te…
pai ca-n =ca-n-n/ = ő…
va-n
vagyo-n.
a harmadik személy ragja: -n egyezik a magyar nyelvi analóg elemmel: amu-n = jön

quechua magyar
huasi-y háza-m
huasi-yqui háza-d
huasi-n háza-a: lamutban –n, stb…

finn magyar török magyar

tupa-ni szobá-m kol-u-m kar-o-m
tupa-si szobá-d kol-u-n kar-o-d
tupa-nsa szobá-ja, stb. kol-u kar-ja, stb…
vogul magyar
sem-e-m szem-e-m
sem-e-n szem-e-d
sem-ä szem-e, stb…

Ellenbizonyíték:
német: mein haus dein haus sein haus, stb…
angol: my house your house his house, stb.
francia: ma maison ta maison sa maison, stb.
szerb: moja kuca tvoja kuca njegova kuca, stb…
házam házad háza.

Végszó

Részleteket mutattam be a peru-i aymará és quechua nyelv szókincséből és alkatából.

Összehasonlítottam a magyar, finn, török, és a többi uralaltáji nyelv szókincsével és alaktani
elemeivel.
Az egyezés kétségtelen!
Először, az aymará és a quechua nyelvek szintén ragozó nyelvek.
Másodszor, a szókincsünk nyolcvan százalékban kimutatható az uralaltáji nyelvterületeken.
Harmadszor, alaktani elemeik nyolcvan százaléka szintén egyezik az analóg magyar, finn,
török, stb. nyelvek elemeivel.
Így megállapíthatjuk: a peru-i aymará és quechua nyelvek rokonságban vannak az uralaltáji
nyelvekkel és ezekkel együtt egy tőről származnak, egy ősnyelvből erednek, ez az ősnyelv pedig a
szumér!

A felhasznált szakmunkák:
Dr. E.W.Meddendorf; Die Airará-Sprache, Brockhaus. Leipzig. 1894.
-„- ; Runa Simi /Keshua-Sprache/ Brockh. Leipzig. 1890.
A magyar, a finn, török, mongol, stb. nyelvek szakirodalmát pedig bármelyik nagyobb
kiadóvállalatnál be lehet szerezni…
Várom a szaktudomány cáfolatát.
Csőke Sándor