You are on page 1of 53

ERIC BERNARD: KOMMAND�SOK, EJT�ERNY�S�K �S A T�BBIEK

(Betekint�s a k�l�nleges egys�gek vil�g�ba)

Vakok Elektronikus K�nyvt�ra


Jav�totta, t�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2006.

ELS� FEJEZET

A K�L�NLEGES EGYS�GEK T�RT�NETE

A k�l�nleges vagy m�s n�ven elit egys�gek egyid�sek a


fegyveres konfliktusokkal. Az elit sz� eredetileg azokat a gyalogos
vagy lovas egys�geket jel�lte, amelyek kritikus helyzetben
megford�tott�k a csata menet�t. Gyakran olyan, nemesekb�l �ll�
egys�gek voltak kit�ntetve ezzel a jelz�vel, amelyek a csatamez�n
k�v�l uralkod�i test�rs�gk�nt szolg�ltak. Manaps�g azokra a
csapatokra alkalmazz�k ezt az elnevez�st, amelyek nagym�rt�kben
specializ�lt kik�pz�s�k k�vetkezt�ben rendk�v�l gyors akci�k
v�grehajt�s�ra is k�pesek. A k�l�nleges egys�gek t�rt�nete sor�n
egyetlen t�nyez� v�lt igaz�n kiemelked� jelent�s�g�v�: mindig �s
minden k�r�lm�nyek k�z�tt a teljes gy�zelemre t�rekedtek.
T�bbek k�z�tt az egyiptomi shemsuk, Nagy S�ndor maced�niai
test�rs�ge, a th�bai �gynevezett Szent Csapat �s a perzsiai
"Halhatatlanok" alkott�k azokat az �kori elit egys�geket, amelyek a
rohamcsapatok �s a test�ri szolg�lat kett�s feladat�t l�tt�k el.
�rdekess�gk�nt megeml�thet�, hogy a 300 f�s �kori g�r�g Szent
Csapat 150 p�r homoszexu�lis harcost t�m�r�tett, mivel a g�r�g�k
�gy v�lt�k, hogy egy f�rfi kitart�bb ha a "szerelem�rt" harcol, nem
pedig egy elk�pzel�s�rt. Nagy S�ndornak lovas test�rs�ge volt,
amely t�mad�skor t�mad��lk�nt szolg�lt, v�delemben viszont az
ellens�g d�nt� pillanatban t�rt�n� sz�tz�z�sa volt a feladata. Az
�kori sp�rtaiaknak is megvoltak a saj�t - hoplit�knak nevezett - elit
harcosaik, akiket fegyelmezetts�g�k �s kiv�l� fegyverzet�k
k�l�nb�ztetett meg a t�bbi harcost�l. Ez a fajta megk�l�nb�ztet�s
legal�bb is meglep�, ha azt vessz�k fontol�ra, hogy az eg�sz sp�rtai
kult�ra a katonai vit�zs�gr�l volt nevezetes. Ezeknek a f�lelmetes
harcosoknak gyakran a megjelen�s�k el�g volt ahhoz, hogy a
szemben�ll�t megfutamod�sra k�sztess�k.
A r�mai l�gion�riusok a r�mai L�gi� j�l olajozott g�pezet�nek apr�,
de �letfontoss�g� fogaskerekeik�nt �rdemelt�k ki k�l�nleges
st�tusukat. A d�nt� t�rt�nelmi pillanatokban a l�gi�k is elit
egys�geknek voltak tekinthet�k, mivel �k alak�tott�k az uralkod�k
hatalomra juttat�j�nak szerep�t. B�r a praet�ri�nus test�rs�g -
amelyet a cs�sz�r szem�lyes v�delm�re �ll�tottak fel, igen j�l fizetett
�s harcedzett harcosokb�l - szint�n elit egys�get alkotott, de k�ts�ges,
hogy ellent tudott volna-e �llni a Germ�ni�ban harcol� sz�v�s �s
harcedzett l�gi�nak.
Biz�nc a praet�ri�nusokkal megegyez�en k�zel�tett a k�l�nleges
csapatok korabeli meg�t�l�s�hez. H�res Varangi�nus test�rs�ge
vikingekb�l �llt, akik az�rt j�ttek Biz�ncba, hogy megcsin�lj�k a
szerencs�j�ket. A vikingek j�ratosak voltak mind a v�zi, mind a
sz�razf�ldi rajta�t�sek v�grehajt�s�ban, amelyeket gyorsan �s
kem�nyen int�ztek, �ppen �gy ahogy majd sok �vsz�zaddal k�s�bb a
kommand�sok csin�lj�k. De m�g a vikingek k�z�tt is k�l�n elit
egys�get alkottak a berserkerek, akik miel�tt - harci balt�ikkal �s
kardjaikkal - az ellens�g k�zep�be vetett�k volna magukat, az
�rj�ng�sig fokozt�k harci kedv�ket, szab�lyosan ekszt�zisba estek.
Ugyanekkor l�tezett azonban egy m�sik elit egys�g is a vikingek
soraiban, amelyet a huscarlok alkottak, akik regul�ris csapatk�nt
szolg�ltak akkor, amikor csak igen kev�s hivat�sos harcos volt.
A k�z�pkori csatamez�k elitj�t ugyan a neh�z fegyverzet� lovagok
adt�k, de a k�zdelmekben az als�bb oszt�lybeli egys�gek - p�ld�ul az
angol hossz��j�szok, a sv�jci pik�sok - bizonyultak hasznosabbnak.
A lovagoknak az uralkod� h�zzal k�t�tt egyezs�g�k garant�lta
k�l�nleges helyzet�ket. Ez az egyezs�g t�bbek k�z�tt el��rta, hogy a
lovag mennyi ideig k�teles hadat viselni saj�t k�lts�g�n -
N�metorsz�gban �s Franciaorsz�gban �ltal�ban �vi 40 napig,
Magyarorsz�gon hat h�tig - ezen t�l terjed�en ugyanis komoly
"fizets�g" illette meg. Ahogy a k�s�bbi �vekben �gy a k�z�pkorban
is sok k�l�nleges csapatb�l lett zsoldossereg, elhagyva saj�t
orsz�gukat is. Az angol hossz��j�szok, a sv�jci pik�sok �ppen �gy
szolg�ltak zsoldosseregben, mint a Lansknechtsek - a n�met cs�sz�ri
seregbe verbuv�lt zsoldos gyalogosok - vagy az Almugavarok �s
m�g sokan m�sok. A 14. sz�zadt�l kezdve a legt�bb elit egys�gnek a
tagjai csak zsoldosk�nt szolg�ltak, mivel �gy tudtak a k�pess�geiknek
�s az ig�nyeiknek megfelel�en harcolni, s ez volt az uralkod�k
sz�m�ra is a legjobb megold�s. Ugyanis a zsoldosseregek
f�ggetlen�tett�k az uralkod�t a feud�lis nemess�gt�l �s lehet�v�
tett�k a hosszabb ideig tart� hadj�ratokat is.
A renesz�nsz korszaka alatt �j fegyverekre �s �j taktik�ra alapozva,
�j elit egys�gek j�ttek l�tre. Ilyen volt a spanyol Tercio is -j�l k�pzett
pik�sokb�l �s musk�t�sokb�l �llt - amelynek t�bbek k�z�tt a spanyol
befoly�s 16. sz�zad alatti kiterjeszt�se k�sz�nhet�.
A 14-16. sz�zadig terjed� id�szak m�sik h�res egys�g�t az Ottom�n
Birodalom janics�rjai alkott�k - eredetileg az �ltaluk haszn�lt �jr�l
voltak nevezetesek, de k�s�bb �tvett�k a musk�ta alkalmaz�s�t -akik
�ppen �gy, mint a k�s�bbi k�l�nleges egys�gek, csak saj�t
tisztjeikt�l voltak hajland�ak b�rmilyen utas�t�st elfogadni �s �ppen
�gy saj�t indul�juk is volt m�r. A janics�rok kr�mj�t a solakok
alkott�k, akik a mindenkori szult�n test�rs�g�t is adt�k. De ne
feledkezz�nk meg M�ty�s kir�ly h�res fekete sereg�r�l sem,
amelynek a l�tsz�ma az 1470-es �vek v�g�re m�r el�rte a 8-10 ezer
f�t, egy �vtizeddel k�s�bb pedig megdupl�z�dott ez a sz�m. A fekete
sereg t�bbs�g�t ugyan idegen - cseh, lengyel, n�met, rom�n, d�lszl�v
- zsoldosok alkott�k, de sz�p sz�mmal akadtak magyarok is soraiban.
A fekete sereg harci szellem�r�l �s fegyelmezetts�g�r�l legend�kat
reg�ltek kort�rsaik. Sajnos M�ty�s hal�la ut�n meglehet�sen
dicstelen v�get �rtek.
H�res �s h�rhedt egys�get alkottak - mind a lengyel, mind az orosz
seregben - a koz�kok, akik lovass�gi �s gyalogs�gi t�mad�sokra is
alkalmazhat�knak bizonyultak. �rdekess�gk�nt megeml�thet�, hogy
a koz�k gyalogos egys�gek m�g k�l�nlegesen felk�sz�tett besziv�rg�
csapatokkal is rendelkeztek, amelyeket plastunoknak neveztek, s �gy
funkcion�ltak, mint a korunkbeli m�lys�gi felder�t� egys�gek. De
nyugodtan a korabeli k�l�nleges egys�gekhez sorolhatjuk a v�gv�ri
vit�zeket �s R�k�czi fejedelem kurucait is, akiknek - sok minden m�s
mellett -feladatuk volt az ellens�g felder�t�se, mai sz�val szabot�zs
cselekm�nyek v�grehajt�sa, az ellens�g vezet�inek elrabl�sa, vagy
�rul�k megb�ntet�se.
Egy kicsit k�s�bb Nagy Frigyes uralkod�sa alatt a porosz hadsereg
komoly h�rnevet szerzett, �gy furcs�nak t�nhet, hogy ennek ellen�re
saj�t apj�nak a szem�lyi test�rs�g�t 2,1 m�ter magas angol
gr�n�tosok alkott�k. Ezek a t�lm�retezett test�r�k elhanyagolhat�
harci �rt�kkel rendelkeztek, soha nem l�tt�k �ket k�zdelemben. Nagy
Frigyes hadsereg�nek igazi harci elitj�t a lovass�g adta, amelyet a
t�rt�nelemben a legjobbak k�z�tt tartanak sz�mon. A legt�bb 17-18.
sz�zadi hadseregben viszont val�ban a gr�n�tosok alkott�k az elit
egys�geket, mivel nagyobbak �s er�sebbek l�v�n az �tlagos
emberekn�l, jobban tudtak gr�n�tot haj�tani. Innen ered elnevez�s�k
is. Nem a porosz lovass�g volt azonban az egyetlen, amelynek ez
id�szak alatt siker�lt gy�zelmeket aratnia �s h�rnevet szereznie. A
magyar lovass�g, bele�rtve a husz�rokat illetve a lengyel lovass�g
szint�n ki�rdemelt�k h�rnev�ket, b�rhol is szolg�ltak.
�szak-Amerik�ban a 18. sz�zadban - 1756-ban a brit-francia
h�bor�ban - jelentek meg el�sz�r a k�l�nleges csapatok, amelyeknek
a tagjai j�ratosak voltak a rajta�t�sek v�grehajt�s�ban �s a
nyomk�vet�taktika alkalmaz�s�ban.
Ilyen egys�get alkottak Roger �rnagy h�res rangerei - erd��r, lovas
csend�r, katonai rohamcsapat tagja - akik ellens�ges ter�letre t�rt�n�
m�lys�gi behatol�sokkal szereztek maguknak elismer�st. K�s�bb a
f�ggetlens�gi h�bor� alatt is megpr�b�ltak, erdei �letet j�l ismer�
emberekb�l l�trehozni alakulatokat, �ppen �gy ahogy a n�metek is
l�trehozt�k saj�t, fav�g�kb�l �s vad�szokb�l �ll�, k�nny� gyalogs�gi
egys�geiket. �ket nevezt�k Jagernek vad�szoknak -,
N�metorsz�gban a mai napig is sok k�l�nleges egys�g �rizte meg a
nev�ben a J�ger elnevez�st, �gy az ejt�erny�s�k a Fallschirmjagerek
is.
A t�rt�nelem sor�n azonban az egyik legnagyobb h�rn�vre Nap�leon
"R�gi G�rd�ja" tett szert. Tagjait egyt�l-egyig csat�kban v�lasztott�k
ki, ennek k�vetkezt�ben nagy verseng�s is folyt a beker�l�s
�rdek�ben. A "R�gi G�rda" kiz�r�lag Nap�leon szem�lyes
parancsnoks�ga alatt �llt, �s csak egyetlen feladatra k�telezt�k �ket:
amikor meg�tk�znek sz�t kell verni�k az ellens�get. De a nap�leoni
hadj�ratok sor�n neh�z ellenf�lnek bizonyultak a brit csapatok is.
Abban az id�ben, amikor a csat�k rendesen ny�lt terepen meg�tk�z�
seregeket jelentettek, Wellington t�bornok kital�lta a
gerillahadvisel�st.
A brit hadsereg legnevezetesebb elit egys�g�t az �gynevezett
K�nny� Dand�r alkotta, amely k�nny� fegyverzet� - pusk�val
felszerelt - katon�kb�l �llt, akiket regul�ris seregk�nt vetettek be.
Bizonyos tekintetben ez a 19. sz�zadi egys�g egyen�rt�k�nek
tekinthet� a mai amerikai rangerek vagy a brit kommand�sok
egys�geivel, hiszen �ket is gyakran t�mad��lk�nt vagy orvl�v�szk�nt
vetett�k be.
N�h�ny �vtizeddel k�s�bb egy m�sik K�nny� Dand�r is ki�rdemelte
h�rnev�t az 1854-es kr�mi h�bor� alatt Balaklav�n�l. Itt, zavaros
parancsokat k�vet�en Cardigan gr�f vezet�s�vel egy 670 f�s angol
k�nny� lovass�gi egys�g megrohamozott - �ngyilkos m�don - egy
igen j�l v�dett orosz �ll�st. A roham k�vetkezt�ben a dand�rnak t�bb
mint a k�tharmada elpusztult vagy megsebes�lt. Ezt a szinte p�lda
n�lk�l �ll� "h�stettet" A. L. Tennyson angol k�lt� tette halhatatlann�
k�ltem�ny�ben.
A. L. Tennyson
A k�nny� lovasbrig�d rohama The charge of the Light Brigade
Hossz�, hossz� az �t, mind rajta v�gt�z, s b�r az a v�lgy a Hal�l,
nyargal a hatsz�z. "Rajta, lovasbrig�d! Parancs: az �gy�kon �t!" �s
b�r az a v�lgy a Hal�l, beront a hatsz�z.
"Rajta, lovasbrig�d!" -f�lnek-e a katon�k? Nem, noha tudja mind,
parancsa: botl�s! Nem dolguk a felelet, se k�rdeni, hogy minek,
dolguk: ott halni meg, s b�r az a v�lgy a Hal�l: v�gtat a hatsz�z.
�s �gy� jobbfel�l �s �gy� balfel�l �s �gy� sz�l el�l, kart�csa p�szt�z,
goly� s repesz k�z�tt sz�llnak a vakmer�k, t�togat, �m a Hal�l, s
poklokon �td�b�r�g, nyargal a hatsz�z.
Kard villog meztelen, ragyogva forogva fenn, t�ncol a t�z�reken,
hadra �t - �s a vil�g b�mulva hajr�z! Az �gy�f�stbe csap, szembe t�r
�t a csapat, muszka had �s koz�k perd�l a kard alatt, d�l-hull az �d�z;
s megt�r a had, de nem, nem mind a hatsz�z.
�s �gy� jobbfel�l �s �gy� balfel�l, �s h�tul is �gy� �l, kart�csa
p�szt�z, goly� s repesz k�z�tt, m�g l� s lovas kid�lt, b�tran k�zd�ttek
�k. -S b�r t�togott a Hal�l, pokolb�l visszaj�tt, ki megmaradt, de m�r
nem mind a hatsz�z.
S a h�r�k �l tov�bb! Rohamuk�rt a vil�g �mulva hajr�z! Dics�, hogy
v�tt csat�t! Dics� a lovasbrig�d! A dr�ga hatsz�z!
Ford�totta: Tell�r Gyula
Azonban m�s �rdemesebb csapatokr�l is megeml�kezett az ut�kor,
�gy a sikeres rohamot v�grehajt� �gynevezett Neh�z Dand�rr�l,
illetve a 93. sk�t felf�ldi alakulatr�l, amely ink�bb a hal�lt
v�lasztotta s nem h�tr�lt meg Balaklav�n�l. Mindk�t egys�g
meg�rdemelten nyerte el kort�rsai megbecs�l�s�t.
Az �szak-amerikai polg�rh�bor�ban mindk�t oldalon felbukkantak
k�l�nleges egys�gek. Az �szakiak �gynevezett Vas Dand�rja, Grant
t�bornok egyik legjobb alakulat�t alkotta, a mai 101. Ejt�erny�s
Hadoszt�ly a Vas Dand�rt tekinti el�dj�nek, h�res Vijjog� sast
�br�zol� jelv�ny�k is a Vas Dand�r kabal�j�ra vezethet� vissza. Az
�szaki Grierson t�bornok lovas porty�z�i nyugodtan �sszevethet�k
Merrill t�bornok II. vil�gh�bor�s rohamosztagosaival, mivel �k is
ellens�ges ter�letre t�rt�n� behatol�sokat v�geztek. A d�liek soraiban
Mosby ezredes rangerei szereztek nevet maguknak, az �szakiak
vonalai m�g�tt v�gzett vakmer� rajta�t�seikkel. Ide tartozik E. H.
Stoughton t�bornok �s k�s�ret�nek 1863 m�rcius�ban t�rt�nt foglyul
ejt�se is.
A 19. sz�zad folyam�n j�form�n minden eml�kezetes konfliktusnak
megvoltak a maga k�l�nleges egys�gei. K�l�n�sen figyelemre
m�lt�nak bizonyultak a d�l-afrikai b�r h�bor� alatt a b�r
kommand�sok, akik kem�nyen csaptak le az ellens�gre, majd
vill�mgyorsan elt�ntek a t�mad�s sz�nhely�r�l.
Ahogy az I. vil�gh�bor� mag�val ragadta a vil�got, sok r�gi,
k�l�nleges egys�gekkel kapcsolatos elk�pzel�s halt el - Eur�pa
fiataljaival egyetemben - a g�ppusk�k goly�z�por�ban. A hadvisel�s
megv�ltoz�s�val a korabeli k�l�nleges alakulatok is elkezdtek jobban
hasonl�tani a maiakra. Kiemelked�nek bizonyultak a n�met
rohamcsapatok, amelyeket a sz�vets�gesek vonalain t�rt�n�
�tsziv�rg�s c�ljaira k�peztek ki. Rajtuk k�v�l, mivel �j "j�t�kszerrel"
rendelkeztek �s tiszta, romantikus elk�pzel�s �lt r�luk az emberek
tudat�ban - mely sz�ges ellent�tben �llt a gyalogos katon�k s�ros
l�v�sz�rkaival - az I. vil�gh�bor�s pil�t�k is elit egys�g sz�nvonal�ra
emelkedtek.
Ahogy a rep�l�s m�sodik term�szet�nkk� v�lt, a l�gij�rm�vek
gyorsas�g�nak �s mozg�konys�g�nak a modern gyalogs�gi taktik�val
t�rt�n� �tv�z�d�se �tlet�nek felvet�d�se elker�lhetetlen volt. Az I.
vil�gh�bor�t k�vet�en a katonai ejt�erny�z�s kialakul�sa lett az
el�id�z�je egy igencsak �jszer� k�l�nleges egys�g l�trej�tt�nek: ezek
voltak az ejt�erny�s vagy mai sz�val a l�gideszantos egys�gek. Az
ejt�erny�z�s katonai alkalmaz�s�ban a 20-30-as �vek alatt a
Szovjetuni�, N�metorsz�g, Franciaorsz�g �s Olaszorsz�g v�llaltak
�tt�r� szerepet. A szovjetek m�r 1931-ben teljesen kiforrott
l�gideszant egys�ggel rendelkeztek, N�metorsz�g 1936-ban,
Franciaorsz�g 1937-ben, Olaszorsz�g �s Magyarorsz�g 1938-ban
k�vette a p�ld�t. Mind Nagy-Britannia, , mind az Egyes�lt �llamok
messze lemaradtak m�g�tt�k, eg�szen 1940-ig, amikor a n�met
l�gideszant hadm�veletek sikerei megmutatt�k a csapatok f�gg�leges
felfejl�d�s�nek �letk�pess�g�t. Jap�n utols�k�nt 1941-ben hozta l�tre
az els� l�gideszant egys�g�t. A II. vil�gh�bor� alatt er�s l�gideszant
hadseregek j�ttek l�tre, az Egyes�lt �llamok p�ld�ul �t l�gideszant
hadoszt�lyt �ll�tott ki, s nem is hanyagolta el �ket: az �sszes
jelent�sebb v�llalkoz�sban - t�bbek k�z�tt Normandi�ban �s
Arnhemn�l - r�szt vettek.
Ugyanebben az id�ben m�s k�l�nleges rajta�t�, illetve gerilla
egys�gek is elszaporodtak. Miut�n N�metorsz�g lerohanta
Franciaorsz�got, a brit exped�ci�s er�k pedig 1940. j�nius�ban
veres�get szenvedtek, a brit korm�ny �gy �rt�kelte a kialakult
helyzetet, hogy a brit er�k a k�zelj�v�ben nem lesznek k�pesek
jelent�s harci tev�kenys�geket folytatni a kontinensen. A h�bor�
k�s�bbi id�pontjaira tervezett katonai cselekm�nyek, akci�k
el�k�sz�t�s�hez azonban r�szletes felder�t�si adatokra volt sz�ks�g,
illetve �gy gondolt�k nem fog meg�rtani, ha sikeres akci�kat
hajtanak v�gre n�met k�zen l�v� tengerparti objektumok ellen.
Emellett a megsz�llt orsz�gokban kibontakoz� ellen�ll�si mozgalmak
t�mogat�sa is sz�ks�gess� v�lt. Ilyen feladatok v�grehajt�s�ra
�ll�tott�k fel 1940 nyar�n a sz�razf�ldi egys�gek �llom�ny�b�l az
els� k�l�nleges egys�geket, az �gynevezett commandokat, amelyek a
b�r-h�bor� sor�n bevetett, rajta�t� �s felder�t� lovasalakulatokr�l
kapt�k nev�ket.
Ezek az egys�gek m�r 1940-ben t�mad�sokat int�ztek n�met k�zen
l�v� tengerparti objektumok ellen. �ltal�ban v�zi �ton sz�ll�tott�k
�ket az akci� helysz�n�re, ahonnan a t�mad�s ut�n r�gt�n t�voztak.
Az egys�gek sikerein felbuzdulva m�s, k�l�nleges egys�geket is
fel�ll�tottak. Ezek k�z� tartozott az �szak-afrikai hadsz�nt�ren
bevet�sre ker�lt Long Range Desert Group (Sivatagi M�lys�gi
Csoport) is, amely a sivatagi terep adta el�ny�ket kihaszn�lva, az
ellens�get megker�lve hatolt be annak h�t�ba, s szabot�zs, illetve
felder�t� tev�kenys�get folytatott.
A Long Range Desert Group azonban nem volt alkalmas nagy
m�lys�gig t�rt�n� behatol�sok v�grehajt�s�ra, s nem is tudott t�l
gyorsan a c�lter�letre �rni. Ez�rt 1941-ben fel�ll�tott�k a Special Air
Service - SAS (K�l�nleges L�gi Szolg�lat) alakulatot, amely l�gi
�ton, ejt�erny�vel jutott jelent�s m�lys�gben az ellens�ges vonalak
m�g�, ahol v�ltozatos feladatokat - felsz�ll�p�ly�k, rep�l�g�pek,
rakt�rak elpuszt�t�sa, parancsnokok likvid�l�sa, objektumok
elfoglal�sa - hajtott v�gre. Mivel a SAS igen eredm�nyesnek
bizonyult, �gy nemcsak az �szak-afrikai hadsz�nt�ren, hanem minden
fontosabb hadm�veletn�l is tev�keny r�szt v�llalt a k�zdelmekb�l.
De brit k�l�nleges egys�gek m�shol �s m�sk�pp is szerepeltek. �gy
p�ld�ul a jelenlegi harci �sz�k el�fut�rai voltak a Combined
Operations Assault Pilotage Parties - COPP (�sszehangolt
M�veletek R�vkalauz Egys�gei) �s az Sea Reconnaissance Units -
SRU (Tengeri Felder�t� Egys�gek) alakulatok. A Special Boat
Service - SBS (K�l�nleges Haj� Szolg�lat) amely a h�bor� nagyobb
r�sz�ben a SAS r�sz�t alkotta, a mai Special Boat Squadron - SBS
(K�l�nleges Haj� Sz�zad) el�dje. A Brit K�l�nleges M�veletek
Parancsnoks�ga - mely Winston Churchill parancs�ra alakult - a
rajta�t�seket szervezte, valamint a n�metek �s a jap�nok megsz�llta
ter�leteken tev�kenyked� ellen�ll� mozgalmak ell�t�s�t v�gezte.
B�r az Egyes�lt �llamok nem alak�totta ki a k�l�nleges egys�gek
olyan sz�les v�laszt�k�t, mint a britek, az�rt ezek az egys�gek sem
voltak kev�sb� hat�sosak. A rangerek egyen�rt�k�nek bizonyultak a
brit kommand�sokkal, �s ott volt m�g az amerikai-kanadai k�z�s
egys�g a 1st Special Service Force - SSF (K�l�nleges Szolg�lati
Er�k) is, amelynek tagjai l�gideszant, v�zi, hegyi- �s k�l�nleges
hadvisel�si kik�pz�st kaptak. Merrill t�bornok roham-osztagosait a
jap�n vonalak m�g� t�rt�nt behatol�saik tett�k nevezetess�. Az
Egyes�lt �llamok tenger�szgyalogs�gi egys�gein bel�l a
tenger�szgyalogos rohamosztagosok �s ejt�erny�s�k alkott�k a h�res-
hirhedt B�rnyak�ak k�l�nleges rohamcsapatait. Az amerikai
haditenger�szet a h�bor� alatt m�g harci �sz�kat is k�pzett ki. Az
OSS - Office of Strategic Services (Strat�giai M�veletek Hivatala) az
ellens�ges vonalak m�g�tt v�gzend� magas sz�nvonal�, titkos
m�veletek - ellen�ll� csoportok kik�pz�se, h�rszerz� tev�kenys�g,
szabot�zs - v�grehajt�sa c�lj�b�l j�tt l�tre.
A II. vil�gh�bor� kezdet�n a n�met fegyveres er�k harci sikereit
nagym�rt�kben el�seg�tett�k a szemben�ll� seregek h�t�ban m�k�d�,
pontos felder�t�si adatokat ny�jt�, illetve szabot�zs akci�kat
v�grehajt� k�l�nleges egys�gek tev�kenys�ge. A gyors �tem�
el�renyomul�s v�grehajt�s�nak elengedhetetlen felt�tele volt a
csap�s ir�ny�ba es� k�zleked�si csom�pontok, hidak
felrobbant�s�nak megakad�lyoz�sa, illetve az ellens�g vezet�s�nek
b�n�t�sa, megzavar�sa. A n�met k�l�nleges egys�geket els�sorban
ilyen tev�kenys�gek v�grehajt�s�ra k�pezt�k ki. M�r 1938-ban a
Szud�ta-k�rd�s kapcs�n bevetettek alkalmilag �ssze�ll�tott
egys�geket, amelyek Csehszlov�kia ter�let�n felder�t� �s szabot�zs
feladatokat hajtottak v�gre. Ugyanilyen alkalmilag �ssze�ll�tott
egys�gek ker�ltek bevet�sre 1939. augusztus�ban m�g a
Lengyelorsz�got �rt t�mad�s megkezd�se el�tt, amely egys�gek a
h�bor� kit�r�se ut�n megakad�lyozt�k, hogy a lengyelek sz�mos
fontos ipari objektumot, hidat, k�zleked�si csom�pontokat
megrong�ljanak, s �gy lelass�ts�k a n�met el�renyomul�st. A sikeres
akci�k tapasztalatai alapj�n 1939. okt�ber�ben kezdt�k meg az els�
igazi k�l�nleges alakulat az �gynevezett Brandenburgi hadoszt�ly
megszervez�s�t. M�k�d�s�t az Abwehr kettes sz�m� �gyoszt�lya
ir�ny�totta, amely f�leg szabot�zs akci�kkal foglalkozott. A
Brandenburgi hadoszt�ly alakulatainak felder�t� �s szabot�zs
cselekm�nyek v�grehajt�sa volt a f� feladata. A fegyveres er�k
t�mad�sa sor�n az ellens�ges vonalakon t�rt�n� �tsziv�rg�ssal,
v�delemben �s visszavonul�skor h�trahagy�sos m�dszer
alkalmaz�s�val jutottak az ellens�ges vonalak m�g�. Akci�ikat
�ltal�ban az ellens�ges hadseregek egyenruh�j�ba �lt�zve hajtott�k
v�gre: alkalmazt�k a teljes �lc�z�st �s a f�l�lc�z�st, amikor az
ellens�ges er�k egyenruh�inak csak a legszembet�n�bb darabjait
viselt�k. A szem�lyi �llom�ny nagy r�sz�t Lengyelorsz�gban,
Csehszlov�ki�ban, a balti �llamokban, Rom�ni�ban �s m�s
orsz�gokban sz�letett n�metekb�l �ll�tott�k ki, de akadtak k�z�tt�k
ukr�nok, arabok, perzs�k, hinduk stb. is. A Brandenburgi-hadoszt�ly
els� bevet�s�re 1940. �prilis 9-�n ker�lt sor, amikor N�metorsz�g a
Weser�bung-hadm�velet keret�ben megt�madta D�ni�t �s Norv�gi�t.
D�ni�ban d�n egyenruh�ba �lt�zve vetett�k be �ket azzal a feladattal,
hogy megakad�lyozz�k a Belt tengerszorost �t�vel�, illetve t�bb m�s
h�d elpuszt�t�s�t. Norv�gi�ban, ahol a n�met fegyveres er�k el�sz�r
alkalmaztak l�gideszant egys�geket - szint�n tev�keny r�szt v�llaltak
a hadm�veletekb�l. 1940. m�jus 10-�n N�metorsz�g megt�madta
Belgiumot, Hollandi�t, Luxemburgot. Ezt megel�z�en Hollandi�ban
vetett�k be el�sz�r a Brandenburgi-hadoszt�ly egys�geivel egy�tt a
100. k�l�nleges rendeltet�s� z�szl�aljat, ezeknek az egys�geknek a
tagjai holland egyenruh�ban, megk�s�relt�k birtokba venni a Maas
foly�t Maastrichtn�l �t�vel� hidat. A hidat ugyan el�rt�k, de nem
tudt�k megakad�lyozni elpuszt�t�s�t. Ugyan�gy j�rt az Arnhem
mellett fekv� h�d elfoglal�s�ra kijel�lt egys�g is. Viszont a Gennep
v�rosn�l l�v� h�d elfoglal�sa - hadifogolynak �lc�zott �s holland
egyenruh�s "�r�k" �ltal k�s�rt n�met katon�k bevet�s�vel - sikerrel
j�rt, s ez lehet�v� tette a felrobbantott hidakn�l elakadt n�met
p�nc�los alakulatok t�mad�s�nak folytat�s�t. Belgiumban a Niev-
port v�rosn�l l�v� h�d- �s g�trendszer felrobbant�s�nak
megakad�lyoz�sa bizonyult a Brandenburgi hadoszt�ly tagjainak
legjelent�sebb akci�j�nak. Id�k�zben sikeresen folytat�dott a n�met
el�renyomul�s, �gy a k�l�nleges egys�geknek Luxemburgban majd
Franciaorsz�gban is jutott megoldand� feladat. A n�metek nyugati-
offenz�v�j�val kapcsolatban megeml�thet�, hogy a n�met fegyveres
er�k nem vetettek be, k�t nekik tulajdon�tott �j harcmodort: nem
l�tezett az "�t�dik hadoszlop" a v�lt �rul�k �s szabot�r�k serege, �s
nem vetettek be �ri�si sz�mban ejt�erny�s�ket sem, a kb. 4 ezer
f�nyi ejt�erny�snek minden ereje kimer�lt a hollandiai hidak �s
g�tak birtokbav�tel�n�l. Csaknem egy �vvel k�s�bb 1941. �prilis 6-
�n n�met t�mad�s indult Jugoszl�via �s G�r�gorsz�g ellen. A
Brandenburgi-hadoszt�ly tagjainak a Vaskapu-szorosban tervezett
rombol�sokat kellett megakad�lyozniuk, az ejt�erny�s egys�geknek
pedig a Korinthoszi-csatorna elfoglal�s�n�l jutott szerep. Egy�bk�nt
a n�met ejt�erny�s egys�gek legnagyobb m�rv� bevet�s�re is ebben
a t�rs�gben ker�lt sor. A t�rt�nelemben addig p�ld�tlan m�ret�, �s
rendk�v�l nagy vesztes�ggel j�r� ejt�erny�s t�mad�st hajtottak v�gre
1941. m�jus 20-�n Kr�ta szigete ellen. K�zel h�rom napig tart�
rendk�v�l heves harcok ut�n a sziget v�g�l n�met k�zre ker�lt. B�r ez
a v�llalkoz�s igen nagy vesztes�ggel j�rt, a n�metek a h�bor�
folyam�n tervbe vett�k M�lta sziget�nek megt�mad�s�t is -
ejt�erny�s egys�gekkel - amelyet olasz seg�ts�ggel hajtottak volna
v�gre.
A h�bor� sor�n kiterjedt a n�met k�l�nleges egys�gek tev�kenys�gi
ter�lete is: 1941. j�nius�t�l kezd�d�en az �szak-afrikai hadsz�nt�ren
a brit alakulatok h�t�ban hajtott v�gre akci�kat t�bb k�l�n�tm�ny, a
Brandenburgi-hadoszt�ly, illetve m�s k�l�nleges rendeletet�s�
felder�t�- �s szabot�zs feladatokat v�grehajt� egys�gek soraib�l. A
Szovjetuni� ellen ir�nyul� t�mad�sban - Barbarossa-terv - is fontos
szerepet kaptak a k�l�nleges egys�gek. Felder�t�st v�geztek,
romboltak �s rajta�t�seket hajtottak v�gre. A kijel�lt helyet gyalog,
cs�nakon, ejt�erny�s ugr�ssal, vagy vitorl�z�rep�l�g�peken
k�zel�tett�k meg. Az akci�kat �ltal�ban szovjet egyenruh�ban
hajtott�k v�gre, kezdetben meglehet�s sikerrel. A Brandenburgi-
hadoszt�ly egys�gei �ltal�ban kis l�tsz�m� alakulatokkal
tev�kenykedtek, amelyeket tapasztalt h�rszerz� tisztek vezettek.
Igyekeztek elker�lni a ny�lt fegyveres �sszecsap�sokat, rendszerint a
t�mad� er�kkel szorosan egy�ttm�k�dve tev�kenykedtek, s nagyobb
m�lys�gig csak igen ritk�n hatoltak be. Ahogy sikeresen
meg�ll�tott�k, majd visszavonul�sra is k�nyszer�tett�k a n�met
csapatokat, �gy a Brandenburgi-hadoszt�ly is egyre ritk�bban ker�lt
bevet�sre, a szovjet vonalak m�g�tt. Ugyanakkor mind gyakrabban
oldottak meg gyalogs�gi feladatokat az els� l�pcs�ben harcol�
alakulatok harcrendj�ben, illetve a partiz�nok elleni harcban. Ezt
k�vet�en 1944 �sz�n a Brandenburgi-hadoszt�ly k�l�nleges jelleg�t
teljesen megsz�ntett�k �s �tszervezt�k p�nc�lgr�n�tos hadoszt�lly�.
A k�l�nleges m�veletek v�grehajt�s�ban j�rtas �llom�ny egy r�sz�t
- k�r�lbel�l 1800 f�t - pedig az SS �llom�ny�ba osztott�k be.
A n�met fegyveres er�k m�sik, meglehet�sen h�rhedt k�l�nleges
egys�ge az Otto Skorzeny vezette k�l�nleges rendeltet�s� SS-
alakulat volt, amely feladat�t tekintve, valamint fel�p�t�s�ben is
k�l�nb�z�tt a Brandenburgi-hadoszt�lyt�l. M�g a Brandenburgi-
hadoszt�ly a Canaris tengernagy vezette Ab-wehr al� tartozott, addig
Skorzeny alakulata k�zvetlen�l a Schellenberg vezette titkosszolg�lat
r�sz�t k�pezte. 1943-ban �ll�tott�k fel az els� sz�zadot, amit k�s�bb
Friedenthal K�l�nleges Alakulat n�v alatt z�szl�aljj� szerveztek �t.
1944 m�sodik fel�re m�r hat z�szl�aljb�l �llt az alakulat, amelynek
feladatai els�sorban politikai jelleg�ek voltak �s csak ritk�n hajtottak
v�gre a fegyveres er�kkel egy�ttm�k�dve katonai akci�kat. A
Skorzeny vezette alakulat legh�resebb akci�j�t Olaszorsz�gban
hajtotta v�gre.
Akci�
"1943. j�lius 25-�n a kir�lyi test�rs�g katon�i akci�ba l�ptek.
Mussolinit aki a kir�lyn�l akart kihallgat�sra jelentkezni,
letart�ztatt�k, �j korm�ny hivatalba l�p�s�t hirdett�k ki, melynek
programj�ban az a mindenki el�tt n�pszer� �g�ret szerepelt, hogy
r�videsen v�get vetnek a h�bor�nak. A kir�ly Pietro Badoglio
marsallt nevezte ki minisztereln�kk�, aki felsz�l�totta honfit�rsait,
hogy fegyverezz�k le a fasiszt�kat. (...)
Badoglio hivatalosan is megkezdte t�rgyal�sait az amerikai-angol
hadsereggel: fegyversz�netet k�rt. (...)
Az amerikaiak �s az angolok ... ragaszkodtak ahhoz - �s a
fegyversz�net el�felt�tel�nek tekintett�k -, hogy Mussolini ...
letart�ztat�sban maradjon. (...) Badoglionak �gy k�l�n�sen fontos
volt, hogy Mussolinit k�zben tartsa, ez�rt biztons�gi okokb�l
�lland�an v�ltoztatta b�rt�n�t. (...) V�g�l a Campo Imperatore nev�
elhagyott sportsz�ll�ba sz�ll�tott�k, az Abruzzok vad szakad�kainak
k�zel�be, a Gran Sasso hatalmas sziklat�mbj�nek cs�cs�ra. A
sz�llod�t csak dr�tk�t�lp�ly�n lehetett megk�zel�teni. K�tsz�z
carabinieri - olasz csend�r - (A szerz� megjegyz�se) �rizte a
fasiszt�k bukott vez�r�t. (...)
Hitler f�hadisz�ll�s�t meglepet�sszer�en �rte az olasz
korm�nyv�ltoz�s h�re. Azonnal l�zas, ideges tev�kenys�gbe kezdtek.
(...)

Otto Skorzeny SS-Hauptsturmf�hrer m�r 1943. j�lius 26-�n


jelentkezett Hitlern�l a Wolfschanz�ban, hogy meghallgassa
parancsait. (...)
"Igen fontos feladatot akarok mag�ra b�zni - fordult Skorzenyhoz -
Mussolinit, bar�tomat �s h�s�ges fegyvert�rsunkat, az olasz kir�ly �s
n�pe tegnap letart�ztatta. Min�l el�bb meg kell menten�nk, k�l�nben
kiszolg�ltatj�k a sz�vets�geseknek. Azt a parancsot adom �nnek,
hogy hajtsa v�gre azt az akci�t, amely a h�bor� folytat�s�ra n�zve is
rendk�v�l fontos. (...)"
Skorzeny ... vigy�zzba v�gta mag�t, �s �gy v�laszolt: "Mindent
meg�rtettem, vez�rem �s megteszem ami er�mb�l telik."
Az SS titkosszolg�lat�nak "Eiche" fed�nev� v�llalkoz�sa
megkezd�d�tt.
A biztons�gi szolg�lat - k�l�n�sebb gond n�lk�l -(a szerz�
megjegyz�se) felkutatta a kiebrudalt olasz dikt�tor utols� nyomait.
(...)
Az ejt�erny�s hadtest hadisz�ll�s�n Student t�bornok �s Skorzeny,
Hitler k�l�nmegb�zottja, a biztons�gi szolg�lat egyik vezet�je,
k�z�sen dolgozt�k ki Mussolini elrabl�s�nak terv�t.
Az egyik d�l-franciaorsz�gi rep�l�t�rr�l tizenk�t DFS 230 t�pus�,
tehersz�ll�t�sra is alkalmas vitorl�z� rep�l�g�pet k�rtek.
Ezekkel a speci�lis rep�l�g�pekkel akartak egy l�gi �ton t�rt�n�
meglepet�sszer� csapatsz�ll�t�st v�grehajtani, mivel nem l�tszott
val�sz�n�nek az a lehet�s�g, hogy a dr�tk�t�lp�ly�nak a v�lgyben
lev� �llom�s�t rajta�t�ssel el tudj�k foglalni. Egy-egy vitorl�z�g�pen
kilenc embert tudtak sz�ll�tani, teljes hadfelszerel�ssel. (...)
Vas�rnap volt. A Practica de Mare-i rep�l�t�ren indul�sra k�szen
�lltak a rep�l�g�pek �s a leg�nys�g. A start nem valami j�l siker�lt:
k�t g�p a felsz�ll�sn�l �ssze�tk�z�tt, �s a fegyveres ejt�erny�s�kkel
egy�tt lezuhant. (...)
A kedvez�tlen id�j�r�s k�vetkezt�ben tov�bbi k�t g�p pusztult m�g
el. �gy t�rt�nt, hogy a Skorzenyt sz�ll�t� g�p els�k�nt �rt a
hegycs�csra, m�ghozz� nem is nagyon szerencs�sen.
A Mussolinit �rz� katon�k meglep�dtek. Egym�s ut�n �rkeztek a
rep�l�g�pek. Fels�gjel nem l�tszott rajtuk, �p�t�si m�djuk is
ismeretlen volt. A g�pekb�l kim�sz� �llig felfegyverzett katon�k
egyenruh�j�t sem l�tt�k m�g sohasem. Az ejt�erny�s vad�szok kerek
p�nc�lsisakj�b�l �t�lve a karabinierik eleinte azt hitt�k, angol vagy
amerikai katon�k �rkeztek, hogy �tvegy�k Mussolini �rizet�t. (...)
Ez volt az oka annak, hogy egyetlen l�v�s sem esett. Nem lett volna
t�lzottan neh�z feladat, hogy a j�l �p�tett sz�lloda ablakaib�l c�lba
vegy�k a nagy id�k�z�kben �rkez� rep�l�g�pekb�l kik�sz�l�d�
katon�kat, s fegyvereikkel t�vol tarts�k �ket a hotel �p�let�t�l, am�g
seg�ts�g �rkezik. (...)
Skorzeny egy elk�pedt altiszt bord�i k�z� szor�totta g�ppisztoly�t, s
�gy k�nyszer�tette, hogy Mussolini lakoszt�ly�hoz vezesse. T�rsai ...
gondosan biztos�tott�k a sz�lloda foly�s�it minden meglepet�sszer�
t�mad�s ellen. Mussolini el�tt Skorzeny feszes vigy�zzba v�gta
mag�t, r�vid t�mondatokban ismertette vele k�ldet�s�nek c�lj�t.
Hitler k�ldte, �gymond, azzal a feladattal, hogy megmentse a duc�t.
A k�tsz�z karabinieri parancsszer�en a hotel el�tti t�rs�gen
gy�lekezett. Mellett�k n�h�ny m�zsa, a rep�l�g�pekb�l kirakodott
robban�anyagot, neh�z g�pfegyvereket, t�bb l�da t�lt�nyt halmoztak
egym�sra az ejt�erny�s�k, �s a biztons�gi szolg�lat emberei... A sok
mun�ci� f�l�sleges befektet�snek bizonyult, hiszen egyetlen l�v�s
sem d�rd�lt. (...)
Skorzeny r�di�n �rtes�t�st kapott, hogy a dr�tk�t�lp�ly�nak a
v�lgyben lev� �llom�s�t is megsz�llt�k a n�met csapatok, valamint,
hogy egy "Fieseler-Storch" t�pus� rep�l�g�p elindult a hegycs�csra,
hogy elsz�ll�tsa Mussolinit. (...)"
Ez a k�nyvr�szlet j�l mutatja be az akkori id�k kommand�sainak
felk�sz�lts�g�t illetve lehet�s�geiket. Az akci�, b�r eredm�nyesen
z�rult, az�rt nem nevezhet� az ilyen �s ehhez hasonl� v�llalkoz�sok
mintap�ld�j�nak.
Skorzeny k�l�nleges alakulat�nak feladatai k�z�tt sajnos magyar
vonatkoz�s� c�lpontok is szerepeltek. 1944. okt�ber 15-�n
Magyarorsz�gnak a h�bor�b�l t�rt�n� kiv�l�s�nak
megakad�lyoz�s�ra, illetve a nyilas hatalom�tv�tel el�seg�t�se
�rdek�ben -Hitler parancs�ra - a n�metek egy�ttm�k�dve a
nyilasokkal elrabolt�k Horthy korm�nyz� fi�t. A t�szejt�st arra
haszn�lt�k fel, hogy megzsarolj�k az id�s korm�nyz�t, �s lemond�sra
k�nyszer�ts�k. Ezt k�vet�en hamarosan a V�rnegyed is a n�metek
kez�re ker�lt, s elkezdhetett tombolni a nyilas terror.
De Skorzenynek m�g ezut�n is jutott megb�zat�s. Igaz a jugoszl�v
ellen�ll�s vez�r�nek, Tit�nak foglyul ejt�s�t c�lz� v�llalkoz�s csak a
tervez�s szakasz�ig jutott el. Hasonl�an sikertelenek voltak, olyan
v�llalkoz�sok, mint p�ld�ul a brit-szovjet ut�np�tl�si vonalak
elv�g�sa Ir�nban, valamint az az akci�, amelynek c�lja a Minszk
k�rzet�ben beker�tett k�r�lbel�l 20 ezer f�s n�met er� felment�se
volt.
A Skorzeny parancsnoks�ga alatt �ll� k�l�nleges egys�gek
legjelent�sebb �s egyben utols� v�llalkoz�sa az 1944 december�ben
ind�tott n�met t�mad�s el�seg�t�se volt. Fel�ll�tott�k a 150.
K�l�nleges P�nc�losdand�rt, amelynek a sorait angolul j�l besz�l�
n�met katon�kb�l tervezt�k felt�lteni. Ennyi angolul besz�l� katon�t
azonban nem tudtak el�ker�teni, �gy v�g�l a rendelkez�sre �ll�
embereket egy k�l�nleges felder�t� sz�zadba vont�k �ssze, amelynek
minden tagja j�l besz�lte az adott nyelvet, �s hi�nytalan amerikai
felszerel�ssel is rendelkeztek. Negyven el�z�leg zs�km�nyolt dzsipre
�ltett�k �ket, �s kiadt�k az indul�si parancsot. Feladatuk a
p�nikkelt�s, szabot�zs cselekm�nyek v�grehajt�sa, �tjelz�t�bl�k
elford�t�sa stb. Az 1944. december 16-�n ind�tott n�met t�mad�s
kezdetben sikeresnek bizonyult, a sz�vets�geseket teljesen v�ratlanul
�rte a nagy er�ket felvonultat� hadm�velet. A menek�l�
sz�vets�gesek k�z�tt hamar elterjedt a kommand� megjelen�s�nek
h�re, ami tov�bb fokozta a p�nik hangulatot. Mint tudjuk az
ellent�mad�s v�g�l fel�r�lte a n�meteket s �gy visszavonul�sra
k�nyszer�ltek. A csata 1945. janu�r 8-�n m�r az eredeti kiindul�si
vonalakn�l zajlott. Skorzeny kommand�ja azonban m�r december
19-�n visszat�rt - miut�n meglehet�s sikerrel elv�gezte feladat�t - s
az eredetileg bevetett 48 f�b�l, csak 8 f�t vesztettek. A h�bor�
h�tral�v� r�sz�ben m�r nem jutottak szerephez a n�met k�l�nleges
alakulatok.
J�l tudjuk, hogy a megsz�llt Hollandi�ban, D�ni�ban, Norv�gi�ban,
Belgiumban �s Franciaorsz�gban m�g siker�lt l�trehozni azokat az
egys�geket, amelyek a sz�vets�gesekkel egy�ttm�k�dve harcoltak a
megsz�ll�k ellen. Ezeknek az egys�geknek a tagjai k�z�l sokan
dolgoztak a h�bor� ut�n azon, hogy l�trehozz�k orsz�guk saj�t,
k�l�nleges m�veletekre szakosodott egys�geit.
A Szovjetuni� nem tett k�l�n�sebb er�fesz�t�seket a h�bor� alatti
d�nt� l�gideszant hadm�veletek kiegyenl�t�s�re a sz�vets�gesekkel
szemben. Ez val�sz�n�leg az�rt t�rt�nt �gy, mert l�gideszant er�ik
megtizedel�dtek, am�g gyalogos egys�gekk�nt harcoltak a h�bor�
els� napjaiban, megk�s�relve a n�met t�mad�s meg�ll�t�s�t. A s�lyos
embervesztes�g ellen�re azonban a szovjet ejt�erny�s�k k�t d�nt�
hadm�veletben is r�szt vettek - Vjazm�n�l �s a Dnyeper delt�j�ban -
a h�bor� alatt, b�r egyik sem nevezhet� k�l�nlegesen sikeresnek.
Ugyanakkor nagyon sikeres, kis l�tsz�m� rajta�t�sek tucatjait
hajtott�k v�gre. Mindezek mellett a szovjet ejt�erny�s�k
legfontosabb szerepe tal�n az volt, amikor az ellens�ges vonalak
m�g�tt tev�kenyked� ellen�ll�si csoportokat szervezt�k meg �s
vezett�k teljesk�r�en.
A h�bor� ut�n nem sokkal, a nyugati hatalmak gyorsan leszerelt�k
k�l�nleges hadm�veleti- �s l�gi-deszant egys�geik nagy r�sz�t. M�g
a brit SAS-t is tartal�kos szerepre k�rhoztatt�k, b�r a mal�jf�ldi
konfliktus idej�n reaktiv�lt�k, mint regul�ris ezredet.
Ahogy a hadvisel�si ter�let a 40-es �vek v�g�n �s az 50-es �vek
elej�n �thelyez�d�tt a harmadik vil�gba - nemzeti f�ggetlens�gi
h�bor�k - az er�s l�gideszant er�k alkalmaz�sa idej�tm�ltt� v�lt. A
helikopterek fejl�d�s�vel a csapatok sz�ll�t�s�n�l az ejt�erny�
haszn�lata is korl�toz�dott. B�r a k�l�nleges csapatok felhaszn�l�s�t
dr�g�nak tal�lt�k felkel�sellenes hadm�veletekre, azok m�gis jobban
felk�sz�ltek, jobban bevethet�k �s jobban aj�nlottak voltak, mint a
besorozottak. A k�l�nb�z� "forradalmak" jelentette alacsony
intenzit�s� modern hadvisel�s felt�teleihez a kommand�sok, a
rangerek, �s m�s k�l�nleges csapatok alkalmazkodtak a legjobban.
Ezzel szemben a Szovjetuni�, m�g b�tor�totta a harmadik vil�gbeli
"forradalmakat", fel�p�tett egy er�s l�gideszant �t�er�t.
A l�gideszant csapatok egyik legkomolyabb felhaszn�l�sa
felkel�sellenes hadm�veletekben, Indok�n�ban t�rt�nt meg, ahol
francia gyarmati- �s idegenl�gi�s ejt�erny�s csapatok ker�ltek
szembe Giap t�bornok Viet Minh gerill�ival. Ugyan a francia
haditenger�szet kommand�sai is hajtottak v�gre akci�kat, de az �
szerep�k nem volt olyan er�teljes mint az ejt�erny�s�k�, akik a
kivonul�sig t�bb mint sz�z hadm�veleti ugr�st v�geztek.
Ugyanabban az id�ben, amikor a franci�k a Viet Minh-el harcoltak,
sz�vets�ges er�k k�zd�ttek Kore�ban koreai �s k�nai
kommunist�kkal, a britek pedig l�zad�kkal hadakoztak Mal�jf�ld�n.
Kore�ban az Egyes�lt �llamok 187. Regiment�lis l�gideszant
egys�ge volt a legfontosabb alakulat, b�r az ejt�erny�s ranger
alakulatok is fontos szerepet j�tszottak, mint felder�t� csapatok.
K�l�nleges k�ldet�seket hajtottak v�gre �szak-Kore�ban a United
Nations Partisans in Korea - UNPIK (Egyes�lt Nemzetek Ellen�ll�i
Kore�ban), �s m�s egys�gek, m�g a brit tenger�szgyalogos
kommand�sok a hagyom�nyos rajta�t�seket v�gezt�k az �szak-
koreai tengerpart ment�n.

Az 1948-60-ig terjed� id�szak alatt a britek sikeres felkel�sellenes


hadm�veleteket hajtottak v�gre Mal�jf�ld�n. Ezek az akci�k hasznos
tapasztalatokat jelentettek sz�mukra a k�l�nleges er�k j�v�beli
felhaszn�l�s�t illet�en. Ez id�szak alatt a SAS eg�szen a
rejtekhely�kig k�vette a l�zad�kat. A Mal�j -f�ld�n v�grehajtott
ejt�erny�s m�veletek rendszerint kis l�tsz�m�, de bonyolult
�gynevezett lombkorona ugr�sok voltak. Ami azt jelenti, hogy a SAS
ejt�erny�sei hatalmas lombkoron�j� f�k tetej�re ugrottak, majd
onnan ereszkedtek le a talajra. Itt Mal�jf�ld�n alakult ki egy m�sik
k�l�nleges egys�g is: a rhodesiai SAS.
Az 1952-es �v rendk�v�l fontos hat�rk�nek bizonyult az Egyes�lt
�llamok k�l�nleges m�veleteiben. Ugyanis ebben az �vben
szervezt�k meg, hogy a k�l�nleges er�k tagjai, gerillahadvisel�si
szak�rt�k�nt is tev�kenykedjenek.
Az ellens�ges �rzelm� orsz�gokkal k�r�lvett Izrael is hamar
felismerte a k�l�nleges egys�gek sz�ks�gess�g�t. Az 50-es �vekben
rakt�k le az alapjait egy speci�lis egys�gnek, terrorista mozgalmak
elleni megtorl� akci�k v�grehajt�sa c�lj�b�l. Ez az egys�g, �s t�rsai
lettek az el�fut�rai az izraeli ejt�erny�s�knek, kommand�soknak, �s
a terrorizmusellenes egys�geknek.
A h�bor� ut�ni id�szak egyik legnagyobb ejt�erny�s hadm�velet�t
1956. november�ben hajtott�k v�gre, amikor 1300 francia �s brit
ejt�erny�st vetettek be Szuezn�l, v�laszul az egyiptomi Nasszer
eln�k a Szuezi-csatorn�t �llamos�t� int�zked�s�re. N�h�ny nappal
kor�bban izraeli ejt�erny�s�k a S�nai-f�lsziget f�l�tt ugrottak, hogy
elfoglalj�k a Mitla-szorost, m�g t�rsaik a Szuezi-�b�lben fekv� Tor
kik�t�j�t vett�k c�lba. Ezeket a hadm�veleteket az angol-francia
inv�zi�s er�k terveivel is egyeztett�k, �gy az ejt�erny�s t�mad�s
mellett a brit tenger�szgyalogos kommand�sok is harcba indultak
egy v�zi- �s helikopter sz�ll�t�s� hadm�velet r�szek�nt.
Az 50-es �vek alatt a l�gideszant egys�gek - a NATO, a Vars�i
Szerz�d�s �s a harmadik vil�g orsz�gaiban egyar�nt - m�retben
szakaszt�l, hadoszt�lyokig n�vekedtek. Ezek a hivat�sos
ejt�erny�s�k a gyors v�laszad�s lehet�s�g�t adt�k a korm�nyok
kez�be - kr�zisek eset�re - a hagyom�nyos csapatokhatalmas
kontingenseinek mozgat�sa n�lk�l. A kor�bbi gyarmatos�t�
hatalmak, mint Belgium, Franciaorsz�g, Portug�lia, Spanyolorsz�g �s
Nagy-Britannia az 1950-60-as �vek alatt fedezt�k fel, hogy a
k�l�nleges er�k, mind felkel�sellenes m�veletek v�grehajt�s�ra,
mind az orsz�g polg�rainak megv�delmez�s�re igen gyorsan
bevethet�k a gyarmatokon.
Az 1960-as �vek elej�n az Egyes�lt �llamokban Kennedy eln�k
er�teljesen t�mogatta a k�l�nleges er�k l�tsz�m�nak n�vel�s�t.
Ennek k�vetkezt�ben a haditenger�szet �s a l�gier� is hamar
l�trehozt�k saj�t k�l�nleges egys�geiket. Ezek az egys�gek - �gy a
Navy SEALs (Sea, Air and Land commandos -Tengeri, L�gi �s
Sz�razf�ldi kommand�sok) - hamarosan megfizett�k annak az �r�t,
hogy �ket ki�ltott�k ki Amerika legkem�nyebb hivat�sos
egys�geinek. A Special Forces Green Berets (K�l�nleges Er�k
Z�ldsapk�s alakulatai), �s a Navy SEALs igen gyorsan megkapta a
bizony�t�si lehet�s�get, m�g pedig Vietnamban. B�r a vietnami
h�bor� sor�n a z�ldsapk�s alakulatok v�ltak a legismertebb�, m�s a
sz�razf�ldi hader�h�z tartoz� k�l�nleges er�k is r�szt v�llaltak a
k�zdelemb�l. A hadsereg m�s alakulatait j�l reprezent�lt�k a
tenger�szgyalogos egys�gek, a biztons�gi rend�rs�g �s az ejt�erny�s
ment�k egys�gei. A h�bor� alatt az egyetlen d�nt� fontoss�g�
amerikai ejt�erny�s hadm�veletet 1967. febru�r 22-�n hajtott�k
v�gre, amikor a 2. z�szl�alj, az 503. ejt�erny�s gyalogs�gi ezred, �s a
173. l�gideszant dand�r tagjai - a Junction City elnevez�s�
hadm�velet r�szek�nt - a h�rhedt Vas h�romsz�gben ugrottak, a d�l-
vietnami II. Hadsereg ter�let�n. Egy�bk�nt a k�l�nleges er�k tagjai
csak kis sz�mban v�geztek hadm�veleti ugr�sokat, ak�r a nagyon
korl�tozott l�tsz�m� Navy SEALs, �s a tenger�szgyalogos felder�t�
egys�gek is. A k�zdelemben r�szt vettek m�g vietnami sz�vets�ges
csapatok, ausztr�liai �s �j-z�landi SAS alakulatok, illetve a d�l-
koreai k�l�nleges er�k.
Am�g az Egyes�lt �llamok a vietnami h�bor�ba keveredett bele,
addig m�s nyugati nemzetek saj�t felkel�sellenes hadj�rataikat
v�vt�k, rendszerint k�l�nleges egys�gek alkalmaz�s�val. �gy
vez�nyeltek francia ejt�erny�s�ket, kommand�sokat Indok�nair�l
Alg�ri�ba, ahol k�s�bb az 1. Idegenl�gi�s Ejt�erny�s Ezred fontos
szerepet j�tszott egy sikertelen puccsk�s�rletben. A brit SAS az �ltala
ellen�rz�tt Adenben, Om�nban �s Borneon volt megtal�lhat�, de a
SAS-t nem csak ezeken a t�voli helyeken vetett�k be, hanem p�ld�ul
1976-ban �szak-�rorsz�gban az IRA ellen is.
A k�l�nleges egys�gek kik�pz�se �s fejleszt�se k�l�n hangs�lyt
kapott az 1970-80-as �vekben, ugyanis a magas technikai sz�nvonal�
fegyverzet, �s az �t�er� meg�rz�se miatt, fontos szempont lett a
csapatok magas sz�nvonal� felk�sz�t�se. Id�k�zben a
terrorcselekm�nyek elh�r�t�sa v�lt, sok k�l�nleges egys�g els�dleges
feladat�v�. L�trehoztak olyan egys�geket, mint a SAS, hozz�adt�k a
terrorcselekm�nyek elh�r�t�s�hoz sz�ks�ges szaktud�st, s �gy
l�trej�ttek olyan �j egys�gek - mint p�ld�ul a n�met GSG-9 -,
amelyek kifejezetten terrorelh�r�t�ssal foglalkoznak. A k�l�nb�z�
terrorizmusellenes m�veletek - az izraeliek� Entebb�-n�l, a SAS-� a
Prince's Gate-n�l vagy a n�metek� Mogadishun�l -j�l illusztr�lt�k
ezeknek az egys�geknek a hat�konys�g�t.
A k�l�nleges alakulatok mindezek ellen�re megtartott�k
hagyom�nyos szerep�ket is. Az 1967-es, �s az 1973-as B�k�t
Galile�nak Hadm�velet alatt az izraeliek ejt�erny�s�ket is
bevetettek. De az Izraellel szemben�ll� er�knek is vannak k�l�nleges
egys�geik, amelyeket folyamatosan t�k�letes�tenek. Az �t�er�
hagyom�nyos alkalmaz�s�nak sz�m�tott az is, amikor az Idegenl�gi�
ejt�erny�sei harci ugr�st hajtottak v�gre 1978. m�jus�ban
Kolwezin�l, hogy megv�delmezz�k a polg�ri lakoss�got a v�rhat�
vesz�lyekt�l. 1970-ben, amikor Rhodesia a t�l�l�s�rt harcolt,
komolyan sz�m�tott olyan k�l�nleges t�mad� egys�gekre, mint a
rhodesiai SAS, a Selous Scouts, �s a Rhodesiai K�nny� Gyalogs�g
ejt�erny�s egys�gei. Ezeknek az egys�geknek a veter�njai k�z�l
sokan D�l-Afrik�ba emigr�ltak, �s a Recce Commando egys�gek
tagjai lettek. M�s volt Selous Scouts, SAS tagok a K�z�p-Keletre
mentek, �s olyan k�l�nleges egys�gekben szolg�ltak tov�bb, mint
p�ld�ul az om�ni szult�n K�l�nleges Er�i.
Az elm�lt n�h�ny �vben is szerepeltek hadm�veletekben
ejt�erny�s�k �s k�l�nleges egys�gek. A szovjet ejt�erny�s�k
Afganiszt�n inv�zi�j�n�l, mint t�mad��i szerepeltek - egy�bk�nt
ezek az egys�gek vettek r�szt Csehszlov�kia 1968-as lerohan�s�n�l is
- kezdetben meglehet�sen sikeresen.
A Falkland-i konfliktust a D�l-Atlanti �ce�non, a brit k�l�nleges
csapatok - a tenger�szgyalogos kommand�sok, az Ejt�erny�s Ezred,
a SAS �s a Special Boat Squadron - nyert�k meg. Az argentin
csapatok t�bbs�g�t besorozott gyalogs�g alkotta, b�r volt n�h�ny
els�rend� argentin k�l�nleges egys�g is, p�ld�ul a Buzo Tactico.
Grenada 1983. okt�ber 25-�n v�grehajtott amerikai inv�zi�j�n�l a
ranger egys�gek hajtottak v�gre ugr�sokat - ezzel mentve meg sok
amerikai di�kot - m�g a tenger�szgyalogosok, a Delta Force �s a
Navy SEALs a t�bbi dolgot int�zte. A szovjet ejt�erny�s egys�gek
bevet�s�r�l, sajnos a k�zelm�ltb�l is �rkeztek h�rek. Ezek az
egys�gek alkott�k a Baltikum megrendszab�lyoz�s�ra odavez�nyelt
alakulatok egy r�sz�t, s nekik "k�sz�nhet�" a vilniusi �s a rigai
v�ront�s.
R�viden, �s nagy vonalakban ez a k�l�nleges egys�gek t�rt�nete. E
korszak h�bor�inak szab�lyait a modern technol�gia szabja meg.
Azok az emberek akik k�pesek a hagyom�nyos �s a legkifinomultabb
fegyverzetek kezel�s�re, alkalmaz�s�ra, �s megfelel�en tudnak
reag�lni a kih�v�sokra, kulcsot jelenthetnek a rem�lhet�leg csak
sz�rv�nyos fegyveres konfliktusok megold�s�hoz.

A K�L�NLEGES EGYS�GEK TEV�KENYS�GI K�REI

A k�l�nleges egys�gek harci tev�kenys�ge mindig a


k�r�lm�nyekt�l f�gg�en kezd�dik meg. Ez t�rt�nhet a k�t
szemben�ll� f�l k�z�tti fegyveres harc megkezd�d�se el�tt, a
fegyveres harc kirobban�s�val egyidej�leg, illetve a fegyveres harc
k�s�bbi id�szak�ban. A k�l�nleges egys�gek tev�kenys�g�t �ltal�ban
�sszehangolj�k az adott hadsz�nt�ren harcol� fegyveres er�k
hadm�veleteivel. A k�l�nleges egys�gek r�sz�re meghat�rozott harci
feladatok v�grehajt�s�t gondos �s r�szletes tervez�munka el�zi meg.
Az egyes egys�gek r�sz�re meghat�rozott els�dleges c�lokkal, �s
harci feladatokkal egy�tt tartal�k c�lokat �s feladatokat is kijel�lnek,
amelyek lehet�v� teszik, hogy az egys�gek az egyik feladat
megoldhatatlans�ga, vagy sikertelen v�grehajt�sa eset�n a tartal�k
feladatokra t�rhessenek �t. Az egyes feladatok v�grehajt�s�ra -
jelleg�knek, a helyzetnek, a kik�ld�si t�vols�gnak, a terep- �s
id�j�r�si viszonyoknak stb. figyelembev�tel�vel elv�gzett m�rlegel�s
alapj�n - mindig a legmegfelel�bb k�l�nleges egys�geket vetik be.
�gy az ellens�g hadm�veleti, �s had�szati m�lys�g�ben v�grehajtand�
feladatokra �ltal�ban ejt�erny�s egys�geket jel�lnek ki, m�g a
regul�ris er�k �tt�r�s�hez, vagy egy l�gideszant bevet�shez
els�l�pcs�s alakulatokt�l k�ldenek ki egys�geket.
Az ellens�g hadm�veleti, �s had�szati m�lys�g�ben, a k�l�nleges
egys�gek �n�ll�an, vagy az �ltaluk ir�ny�tott helyi gerilla, illetve
ellen�ll�si alakulatokkal egy�ttm�k�dve, a k�vetkez� feladatokat
hajtj�k v�gre:
B�n�t�s: Az ellens�g k�zleked�si vonalainak, ipari l�tes�tm�nyeinek,
katonai berendez�seinek, �s felszerel�seinek rong�l�sa, puszt�t�sa, az
ellens�g akad�lyoz�sa a meghat�rozott ter�letek, helys�gek
elfoglal�s�ban.
L�lektani hadvisel�s: A k�l�nleges egys�gek feladataikat az
ellens�ges h�torsz�g lakoss�g�ra gyakorolt hat�s figyelembev�tel�vel
hajtj�k v�gre. El�fordulhat, hogy az el�rend� pszichol�giai hat�s
nagyobb jelent�s�g�, mint a feladatok v�grehajt�s�nak eredm�nyei.
�ppen ez�rt a k�l�nleges egys�gek soraiban l�lektani hadvisel�si
szak�rt�k is vannak.
Felder�t�s: Ha a nagy m�lys�gben elhelyezked� c�lok r�vid
id� alatt t�rt�n� felder�t�s�t a k�l�nleges egys�gekre b�zn�k, az er�ik
sz�tforg�csol�d�s�-hoz vezethetne. Ez�rt a felder�t�si feladatokat
�ltal�ban a helyi egy�ttm�k�d�kre hagyj�k, �s csak a legfontosabb
c�lok felder�t�s�t v�gzik a k�l�nleges egys�gek.
K�l�nleges c�lok megsemmis�t�se: Egyes k�l�n�sen fontos
c�lokat az �ltal�nos feladatokt�l elk�l�n�tve kezelnek, �s
megsemmis�t�s�kre csak erre a c�lra kijel�lt k�l�nleges egys�geket
vetnek be.
Az ellens�g politikai vagy katonai vezet�inek likvid�l�sa
vagy elrabl�sa: Ezt a feladatot k�l�n erre a c�lra kijel�lt, k�l�nleges
fegyverekkel, �s felszerel�ssel ell�tott kis l�tsz�m� k�l�nleges
egys�gek v�gzik. A feladat sikeres v�grehajt�s�hoz �ltal�ban a
vezet�k tart�zkod�si hely�t j�l ismer� be�p�tett embereket vesznek
ig�nybe.
Fogs�gba es�s elker�ltet�se, illetve sz�k�s el�seg�t�se: Az
ellens�ges ter�leten tart�zkod� katon�k foglyulejt�s�nek
elker�l�s�re, illetve a m�r fogs�gban l�v�k sz�k�s�nek el�seg�t�s�re
a k�l�nleges egys�gek erre a c�lra kijel�lt, �s felk�sz�tett alakulatokat
alkalmaznak, vagy azok ir�ny�t�s�val erre a c�lra szolg�l� h�l�zatot
hoznak l�tre.
A sz�razf�ldi er�k hadm�veletei �rdek�ben a k�l�nleges
egys�gek a k�vetkez� feladatokat hajthatj�k v�gre:
�ltal�nos feladatok: Fontos terepszakaszok, �s h�df�k
birtokbav�tele, �s megtart�sa a l�gi- vagy tengeri deszant egys�gek
bevet�s�ig, felder�t�si, �s biztos�t�si feladatok ell�t�sa, fontos
objektumok elpuszt�t�s�nak megakad�lyoz�sa, f�lrevezet� c�lzat�
tev�kenys�gek v�grehajt�sa, az ellens�g kommunik�ci�s
rendszer�nek puszt�t�sa, illetve megsemmis�t�se.
�tt�r�st el�seg�t� feladatok: A k�l�nleges egys�gek
k�zvetlen harcter�leten ugyan, csak korl�tozott m�rt�kben, de
seg�ts�get ny�jthatnak az �tt�r�st v�grehajt� er�knek is. Ilyen
seg�ts�g lehet: ut�np�tl�si vonalak forgalm�nak akad�lyoz�sa,
rep�l�terek t�mad�sa stb.
�tkarol�st el�seg�t� feladatok: Ilyenek az ut�np�tl�si
vonalak forgalm�nak akad�lyoz�sa, zavar�sa, fontos terepszakaszok
�s objektumok elfoglal�sa stb.
Deszantm�veletek el�seg�t�se �rdek�ben v�grehajthat�
feladatok: A k�l�nb�z� deszant - l�gi, illetve tengeri deszant -
m�veletek t�mogat�sakor a legfontosabb t�nyez� a t�k�letes, �s
pontos id�beni �sszehangol�s a t�mad� er�k, �s a k�l�nleges
egys�gek k�z�tt. Ezek a feladatok igen sokf�l�k lehetnek: a deszant
er�k fogad�sa, ir�ny�t�sa, fedez�se, az ellens�g figyelm�nek
elterel�se a tervezett ledob�si vagy partrasz�ll�si helyr�l, k�l�nf�le
objektumok elfoglal�sa �s megtart�sa stb.
Kapcsolatfelvev� feladatok: A k�l�nleges egys�gek a
hadm�veletek �rdek�ben �lland� kapcsolatban vannak a t�mad�
er�kkel, �gy minden fontos inform�ci�val ell�thatj�k egym�st. Ennek
�rdek�ben minden k�l�nleges egys�g soraiban megtal�lhat� a
f�er�kkel kapcsolatot tart� r�di�s is.
Az eddig felsoroltakon k�v�l a k�l�nleges egys�gek tagjait
felhaszn�lj�k k�zigazgat�si �s hagyom�nyos harci feladatok
v�grehajt�sa c�lj�b�l is.

A K�L�NLEGES EGYS�GEK BEVET�SE

A k�l�nleges egys�geket t�bbf�lek�ppen is bevethetik, �gy


mindig azt a m�dszert r�szes�tik el�nyben, amely lehet�v� teszi az
egys�g rejtett bejut�s�t, �s feladatainak megkezd�s�t. Ezek a bevet�si
m�dszerek a k�vetkez�k lehetnek:
Rep�l�g�ppel - helikopterrel - t�rt�n� f�ldretev�s: A korszer�
sz�ll�t� rep�l�g�pek nagy magass�gon rep�lve igen nagy, esetenk�nt
t�bb ezer km-es t�vols�gra juttathatj�k el az ellens�g m�g�tti
ter�letre a k�l�nleges egys�geket. Kisebb m�lys�g� bevet�s eset�n
c�lszer�bb a helikopterek alkalmaz�sa.
Ejt�erny�vel t�rt�n� ledob�s: Az ejt�erny�s le-dob�st akkor
alkalmazz�k, amikor az egys�geket nagy t�vols�gra, �ltal�ban
�jszaka vetik be, illetve ha csak kev�s id� �ll rendelkez�sre a bevet�s
v�grehajt�s�ra. A legmegfelel�bb m�dszer a kis magass�gr�l - 300-
600 m�ter - t�rt�n� bek�t�tt ejt�erny�s ugr�s, mert �gy lehet a
legjobban elker�lni, hogy az ellens�ges lok�torok �szlelj�k a
rep�l�g�pet, vagy a helikoptert. De alkalmazz�k az �gynevezett
HALO-ugr�st is, ilyenkor igen nagy - 6000 m�tert�l - magass�gban
ugranak ki az ejt�erny�s�k, �s csak n�h�ny sz�z m�ternyire a f�ldt�l
nyitj�k ki erny�iket.

G�pj�rm�vel t�rt�n� sz�ll�t�s: Ezt a m�dszert akkor


alkalmazz�k, ha a bevet�si t�vols�g kicsi, �s az ellens�g
harcrendj�ben nagy h�zagok vannak, illetve a felder�t�s sz�m�ra
kedvez�tlenek a k�r�lm�nyek.
V�zi �ton t�rt�n� sz�ll�t�s: Ott alkalmazz�k, ahol a k�zd�
feleket valamilyen v�zi akad�ly - tenger, foly� stb. - v�lasztja el
egym�st�l. Ilyenkor a k�l�nleges egys�gek gyors j�r�s�, �s kis
mer�l�s� haj�kkal, vagy tengeralattj�r�val jutnak el bevet�si
hely�kre. De el�fordulhat, hogy az egys�g tagjai nagy t�vols�gr�l,
k�nny�b�v�r felszerel�sben jutnak el a parthoz.
Gyalogmenet: Az egyik legelterjedtebb m�dszer, amelyet
�ltal�ban neh�z terepen alkalmaznak. H�tr�nya az alacsony halad�si
sebess�g, a viszonylag kicsi megtehet� t�vols�g, �s a nagy fizikai
ig�nybev�tel.
H�trahagy�s: Ezt a m�dszert �ltal�ban v�delemben, vagy
visszavonul�skor alkalmazz�k. A rejt�si lehet�s�gek ebben az
esetben a legjobbak, mivel az egys�g semmif�le mozg�st nem hajt
v�gre a kijel�lt ter�let, c�lpont el�r�s�hez. Tov�bbi el�nye, hogy
nagy mennyis�g� felszerel�st tudnak, rejtve h�trahagyni, ami
huzamosabb ideig tart� harctev�kenys�get is lehet�v� tehet.
Miut�n a k�l�nleges egys�gek kijel�lt ter�let�kre �rtek, �ltal�ban
b�zist alak�tanak ki, ahol rejtve megkezdhetik a k�zvetlen
felk�sz�l�st az akci� v�grehajt�s�ra. A k�l�nleges egys�gek
rendszerint ker�lik a ny�lt �sszecsap�st az ellens�ges er�kkel, mivel
viszonylag "gyenge" fegyverzet�k nem teszi lehet�v� az esetleg
neh�z fegyverzettel is t�mogatott ellens�ges er�k legy�z�s�t. Az
ellens�g t�mad�sakor az egys�g gyors mozg�ssal, sz�tsz�r�d�ssal, �s
visszavonul�ssal, illetve megt�veszt� cselekm�nyek v�grehajt�s�val
v�dekezik.
A k�l�nleges egys�gek egyik legfontosabb - t�rt�nelmileg is igazolt -
feladata az ellens�g ter�let�n l�v�, k�l�nf�le fontos objektumok -
hidak, rakt�rak, vezet�si pontok, h�rk�zpontok, rep�l�terek stb. -
rombol�sa, vagy megsemmis�t�se. A m�lys�gben elhelyezked�
objektumok ellen a k�l�nleges egys�gek leggyakrabban a rajta�t�s
m�dszer�t alkalmazz�k.
A rajta�t�s kis er�kkel, v�ratlanul v�grehajtott harctev�kenys�g,
amelynek c�lja foglyok ejt�se, likvid�l�s, megt�veszt�s, rombol�s tb.
Jellemz�je: Az objektum rejtett megk�zel�t�se, a gyors,
hat�rozott feladatv�grehajt�s, a harcb�l t�rt�n� gyors kiv�l�s, �s
visszavonul�s. A rajta�t�sben r�sztvev� er�k nagys�g�t�l f�ggetlen�l
a harcrendben mindig szerepel t�mad�- �s biztos�t�r�szleg.
A helyi h�bor�k bizony�tott�k, hogy a k�l�nleges egys�gek feladatai
k�z�tt tov�bbra is el�kel� helyet foglalnak el az ellens�g �l�er�i,
vezet�i, �s egys�gei elleni t�mad�sok. A szem�lyek ellen v�grehajtott
t�mad�sokn�l a rajta�t�s mellett alkalmazz�k az aknacsapd�kat -
amelyeket �ltal�ban g�pj�rm�vekben, vagy �p�letekben k�sz�tenek
el� - illetve a hangtomp�t�val ell�tott fegyvereket is. Az �l�er�k, �s a
sz�ll�tm�nyok ellen v�grehajtott t�mad�sokn�l a legmegfelel�bb
m�dszer a les�ll�s ki�p�t�se. Az ellens�g vezet�it sz�ll�t� j�rm�vek,
vas�ti szerelv�nyek, g�pkocsi konvojok ellen alkalmazz�k. A
les�ll�st v�grehajt� egys�g is t�mad�- �s biztos�t�r�szlegb�l �p�l fel.
A k�l�nleges egys�gek kiemelked� feladata tov�bb� a
parancsnokokat, �sszek�t�ket, illetve fut�rokat sz�ll�t� g�pj�rm�vek
elleni t�mad�sok v�grehajt�sa, az �rintett szem�lyek foglyul ejt�se,
vagy megsemmis�t�se.

A K�L�NLEGES EGYS�GEK ELL�T�SA

A k�l�nleges egys�gek hadt�pell�t�sa rendk�v�l fontos


feladat. Egyr�szt biztos�tani kell a felk�sz�t�s alatt l�v� egys�gek
folyamatos napi, �s a bevet�s ut�ni els� ell�t�s�t, m�sr�szt a harcol�
egys�gek ell�t�s�t. Az ell�t�st f�ldi, l�gi vagy v�zi
sz�ll�t�j�rm�vekkel oldhatj�k meg. Mivel ezeket az egys�geket
rendszerint nagy m�lys�gekben vetik be, ez�rt a r�sz�kre sz�ll�tand�
anyagok tetemes s�ly�ak, ugyanakkor eljuttat�sukra csak kev�s id�
�ll rendelkez�sre. �gy az anyagok sz�ll�t�s�ra a l�gij�rm�vek a
legalkalmasabbak. A sz�ll�t�s k�zben kis magass�gon haladnak,
hogy elker�lj�k az ellens�ges lok�torok felder�t�si z�n�j�t. Az
anyagokat a k�l�nleges egys�gek k�rzet�ben dobj�k le, vagy rakj�k
ki. A sz�ll�t�s rendszerint �jszaka t�rt�nik, ez�rt az egys�geknek
l�that� jelz�seket kell adniuk. A sz�ll�t�sra ker�l� anyagokat
egys�gcsomagokban osztj�k sz�t, amelyeket �gy k�sz�tenek el, hogy
egy-egy az 50 fontot - 22,5 kg - ne haladja meg, s �gy a ledob�s vagy
kirak�s ut�n egy ember k�pes legyen a sz�ll�t�sra. Az egys�gek a
k�zponti sz�ll�t�s mellett a helyi beszerz�si lehet�s�geket is
marad�ktalanul kihaszn�lj�k.

A K�L�NLEGES EGYSEGEK
FEGYVEREI �S HARCI
FELSZEREL�SEI

A k�l�nleges egys�gek megszervez�sekor, �s felk�sz�t�sekor


igen nagy figyelmet ford�tanak a harci feladatok c�ljainak legink�bb
megfelel� fegyverek, �s harci-technikai felszerel�si t�rgyak
kiv�laszt�s�ra. Mivel a k�l�nleges egys�gek harci m�dszerei
bizonyos esetekben l�nyegesen elt�rnek a hagyom�nyos hadvisel�s
elveit�l, ez�rt k�l�nf�le szempontok - esetenk�nt jelent�sen -
befoly�solj�k az alkalmazhat� fegyverek illetve felszerel�si t�rgyak
k�r�t. A k�l�nb�z� terep- �s id�j�r�si viszonyok k�z�tt folytatand�
tev�kenys�gek - �ltal�ban - k�nny�, de hat�kony eszk�z�ket
ig�nyelnek, amelyeket gondos tervez�s alapj�n �ll�tanak szolg�latba.
A k�vetkez� felsorol�s a teljess�g ig�nye n�lk�l, igyekszik bemutatni
n�h�nyat ezekb�l a fegyverekb�l, �s harci-technikai felszerel�sekb�l.

K�NNY� GYALOGS�GI FEGYVEREK

M 1911 A 1 t�pus�, 11,43 mm-es f�lautomata pisztoly


Hossza: 219 mm
T�mege t�r n�lk�l: 1,05 kg
T�mege t�lt�tt t�rral: 1,27 kg
Gyakorlati t�zgyorsas�ga: 14 l�v�s/perc
Hat�sos l�t�vols�ga: 70 m
A pisztolyhoz 7 db l�szert befogad� t�rat rendszeres�tettek.

P 38 t�pus�, 9 mm-es f�lautomata pisztoly


Hossza: 215 mm
T�mege t�r n�lk�l: 0,78 kg
T�mege t�lt�tt t�rral: 0,95 kg
Gyakorlati t�zgyorsas�ga: 16 l�v�s/perc
Hat�sos l�t�vols�ga: 70 m
A pisztolyhoz 8 db l�szert befogad� t�rat rendszeres�tettek.

M 51 t�pus�, 9 mm-es f�lautomata pisztoly


Hossza: 203 mm
T�mege t�r n�lk�l: 0,71 kg
T�mege t�lt�tt t�rral: 0,88 kg
Gyakorlati t�zgyorsas�ga: 16 l�v�s/perc
Hat�sos l�t�vols�ga: 70 m
A pisztolyhoz 8 db l�szert befogad� t�rat rendszeres�tettek.

M 16 t�pus�, 5,56 mm-es automatapuska


T�mege t�lt�tt t�rral, gr�n�tvet�vel �s k�tl�b� �llv�nnyal: 4,6 kg
Elm�leti t�zgyorsas�ga: 750-800 l�v�s/perc
Hat�sos l�t�vols�ga: 300-350 m
A fegyverhez 20 db l�szert befogad� t�rat rendszeres�tettek.

CAR-15 t�pus�, 5,56 mm-es g�ppisztoly


T�mege t�lt�tt t�rral: 2,8 kg
Elm�leti t�zgyorsas�ga: 750-800 l�v�s/perc
Hat�sos l�t�vols�ga: 300-350 m
A fegyverhez 30 db l�szert befogad� t�rat rendszeres�tettek.

MP2 t�pus�, 9 mm-es g�ppisztoly (m�s n�ven UZI)


T�mege t�lt�tt t�rral: 4,15 kg
Gyakorlati t�zgyorsas�ga: 50-60 l�v�s/perc
Hat�sos l�t�vols�ga: 200 m
A fegyverhez 25 illetve 32 db l�szert befogad� t�rakat
rendszeres�tettek. Gr�n�tvet�vel is felszerelhet�.

T�MOGAT� T�ZFEGYVEREK

M 60 t�pus�, 7,62 mm-es k�nny�g�ppuska


Hossza: 1150 mm
T�mege k�tl�b� �llv�nnyal: 10,5 kg
h�roml�b� �llv�nnyal: 17,3 kg
Gyakorlati t�zgyorsas�ga: 80-250 l�v�s/perc
Hat�sos l�t�vols�ga: 450-800 m
L�szerjavadalmaz�sa: 1200 db
Kezel�szem�lyzete: 3 f�
A fegyverhez 300 db l�szert befogad� hevedert rendszeres�tettek.
K�l�nleges �llv�nnyal, helikopterek fed�lzeti fegyverek�nt, �llv�ny
n�lk�l automata puskak�nt alkalmazhat�.

MG 42/59 t�pus�, 7,62 mm-es g�ppuska


Hossza: 1230 mm
T�mege k�tl�b� �llv�nnyal: 11,6 kg
Gyakorlati t�zgyorsas�ga: 1200-1300 l�v�s/perc
Hat�sos l�t�vols�ga: 600-800 m
A fegyverhez 50 db l�szert befogad� dobt�rat, illetve 250 db l�szert
befogad� hevedert rendszeres�tettek.

M 79 t�pus�, 40 mm-es gr�n�tvet�


T�mege t�ltve: 2,9 kg
Gyakorlati t�zgyorsas�ga: 2-3 l�v�s/perc
Hat�sos l�t�vols�ga ter�letc�lok ellen: 350 m
pontc�lok ellen: 150 m
A l�szer t�mege: 0,23 kg
hossza: 730 mm
A l�szer repeszhat�s k�rzete: 18 m
A fegyverhez 18 db l�szer tartozik.
Hat�sosan alkalmazhat� �l�er�k, �s nem p�nc�lozott c�lok ellen.

M 18 t�pus�, 57 mm-es h�trasikl�s-n�lk�li l�veg


Hossza: 1570 mm
T�mege egyl�b� �llv�nnyal: 20,9 kg
Gyakorlati t�zgyorsas�ga: 2-5 l�v�s/perc
Hat�sos l�t�vols�ga
p�nc�lozott c�lok ellen: 500 m
nem p�nc�lozott c�lok ellen :750m
A l�szer t�mege: 2,5 kg
Kezel�szem�lyzete: 2-3 f�
P�nc�lozott c�lok, �s k�nny� er�d�t�sek ellen alkalmazhat�.

M19 t�pus�, 60 mm-es aknavet�


A cs� hossza: 820 mm
T�mege talplemezzel: 20,5 kg
talpt�masszal: 9,3 kg
Cs�emelked�se: 40-85�
Oldalir�nyz�sa: plusz-m�nusz 7�
Gyakorlati t�zgyorsas�ga: 18 l�v�sz�re
Hat�sos l�t�vols�ga: 300-500 m
Kezel�szem�lyzete: 2 f�
Term�szetes fedez�k m�g�tt elhelyezked� �l�er�, �s heveny�szetten
fedett c�lok ellen alkalmazhat�.

M�SZAKI HARCANYAGOK

M 19 t�pus� harckocsi elleni akna


T�mege: 12,7 kg
�tm�r�je: 300 mm
Magass�ga: 90 mm
P�nc�lozott j�rm�vek, er�d�t�sek �s k�zleked�si objektumok ellen
alkalmazhat�, m�anyag aknat�pus. M�k�dtet�s�hez 165-225 kg
nyom�er� sz�ks�ges.

M 18 "Claymore" t�pus� gyalogs�gi akna


T�mege: 1,1 kg
�tm�r�je: 230 mm
Magass�ga: 90 mm

�l�er� megsemmis�t�s�re kialak�tott m�anyag test� akna t�pus. Az


aknatest nagy mennyis�g� f�mgoly�t tartalmaz. Huzal seg�ts�g�vel
t�volr�l, vagy botl�dr�ttal telep�tve az ellens�ges katona �ltal
robbanthat�. H�roml�b� �llv�ny seg�ts�g�vel a f�ldre telep�tik.
Ind�t�s�hoz 3-5 kg h�z�er� sz�ks�ges. Hat�sos repeszk�rzete 30 m.
M5A 1 t�pus� C4 jel� robban�test
A C 4 vil�gosbarna sz�n�, szagtalan, plasztikus robban�anyag.
Form�lhat�, �s a romboland� t�rgyra k�nnyen r�tapaszthat�. �g�si
gyorsas�ga, illetve robban�ereje j�val nagyobb a k�z�ns�ges
trotiln�l. Az eredeti kivitelez�sben a robban�anyag egy 28x5x5 cm-
es m�anyag dobozban van elhelyezve. A doboz oldal�n menetes furat
tal�lhat� a deton�tor sz�m�ra.
H t�pus� robban�anyag
Nagy hat�s� robban�anyag, mely hexog�n �s trotil, illetve kev�s
viasz kever�ke. Nagy tol�ereje �s rombol� hat�sa miatt els�sorban
ny�jtott, �s kumulat�v t�ltetekben haszn�lj�k.

Pentrit
Els�sorban a robban� gy�jt�zsin�rokon haszn�lj�k.
Hat�er�ben megk�zel�ti a nitroglicerint �s a hexog�nt.
�g�si - robban�si - sebess�ge gy�jt�zsin�rban kb. 6400 m/sec.

M 118 t�pus� robban�t�ltet


A t�ltetet pentrit alapanyag� plasztikus robban�anyag k�pezi.
N�gy robban�test szalagb�l �ll. �g�si sebess�ge kb. 7000 m/sec.

Atomol
N�triumsal�trom �s trotil kever�ke.
Rendszerint ny�jtott t�lteteket k�sz�tenek bel�le.

Hexog�n
Ezt a robban�anyagot a mechanikus m�k�d�s�, illetve az elektromos
gyutacsok szerel�s�hez haszn�lj�k.
Igen �rz�keny briz�ns robban�anyag, hat�erej�t csak a nitroglicerin
l�pi t�l.

M2A 3 t�pus� kumulat�v t�ltet


Nagy szil�rds�g� �p�tm�nyek, �s p�nc�lozott c�lok rombol�s�ra
�ltal�ban kumulat�v t�lteteket haszn�lnak. A t�ltet 5,4 kg
robban�anyagot tartalmaz.

M 3 t�pus� kumulat�v t�ltet


Az el�z�ekn�l j�val nagyobb hat�s� t�ltet, amely 13,6 kg
robban�anyagot tartalmaz.

ATOMFEGYVEREK
Ezeket a fegyvereket a miniat�riz�l�s jellemzi, amely terjedelm�nek
�s t�meg�nek cs�kkent�s�ben, illetve hat�erej�nek n�vel�s�ben
nyilv�nul meg. �gy ezek a fegyverek is k�nnyen sz�ll�that�v�, illetve
telep�thet�v� v�lva, n�velik a k�l�nleges egys�gek harci lehet�s�geit
�s vesz�lyess�g�t.

VEGYIFEGYVEREK

Szervetlen vegy�letek k�z�l haszn�lhat�:


- n�trium-cianid
- k�lcium-cianid
- higany II-klorid
- akonitin-nitr�t
- sztrichnin vegy�letek
- kantharidin -stb.
Szerves vegy�letek k�z�l haszn�lhat�:
- fluorecetsav
- metil-fluoracet�t
- n�trium-fluoracet�t
- fluor-etilalkohol
- szarin
- szom�n -stb.

BIOL�GIAI FEGYVEREK

Emberek ellen felhaszn�lhat� k�rokoz�k:


- antrax
- brucellosis
- pestis
- tular�mia
- takonyk�r
- j�rv�nyos t�fusz
- botulotoxin -stb.
�llatok ellen felhaszn�lhat� k�rokoz�k:
- antrax
- brucellosis
- takonyk�r
- marhav�sz
- botulotoxin -stb.
Kult�rn�v�nyek ellen felhaszn�lhat� k�rokoz�k:
- gabona�sz�g
- cukorr�palev�l-zsugor�t�
- burgonyav�sz
- rizsv�sz -stb.

M�SODIK FEJEZET

AZ I. VIL�GH�BOR� N�MET ROHAMCSAPATAI


STOSSTRUPP!

Az I. vil�gh�bor� ragyog� lovass�gi rohamok dics�


optimizmus�val, �s a gyalogos csapatok nagy hull�mainak
meggondolatlan t�mad�saival kezd�d�tt, de egy �ven bel�l a
t�z�rs�gt�l, �s a g�ppusk�kt�l elszenvedett iszony� vesztes�gek arra
k�nyszer�tett�k a szemben�ll� hadseregeket, hogy a t�l�l�s �rdek�ben
be�ss�k magukat. 1915-re a szemben�ll� felek l�v�sz�rkai hatalmas
h�l�zatot alkottak, amely az �szaki-tengert�l Sv�jcig h�z�dott.
Mindk�t oldalon rendszeres id�k�z�kben jelentettek nagy
�tt�r�seket, amelyek azonban gyakran csak kevesebb, mint 2 km
hossz�s�g� gr�n�t felverte, iszapos ter�let elfoglal�s�t foglalt�k
magukban. A t�bornokok mindk�t oldalon felk�sz�letlenek voltak, �s
nem tudtak t�ljutni a holtponton. Minden k�nyelemmel ell�tott
f�hadisz�ll�saikon - j� n�h�ny kilom�terrel a front m�g�tt -
berendezkedve, katasztrof�lisan nem voltak tiszt�ban a modern
h�bor� val�s�g�val. Ezalatt a front gr�n�t verte pokl�ban - a
fedez�kekben - a sz�ks�g vezette r� a parancsnokokat arra, hogy
fejlessz�k taktikai elk�pzel�seiket, s �gy jobb es�lyt adjanak az
embereiknek mind a t�l�l�s, mind a siker szempontj�b�l. Ezek az
emberek els�k�zb�l ismert�k a t�z�rs�g bomb�z�sainak, �s a
g�ppusk�k t�z�nek hal�loss�g�t. �k szenvedt�k el a m�rgesg�z
t�mad�sokat, s �k lettek lem�sz�rolva, amikor megt�rt az
el�rehalad�suk az ellens�g sz�gesdr�t akad�lyain�l. Egy ideig �gy
t�nt ezen nem is tudnak v�ltoztatni, mivel a r�gi iskol�k tisztjei csak
a b�tors�got, a mer�szs�get, �s a harci szellemet tartott�k becsben, s
nem vett�k figyelembe a modern ipari, �s technol�giai hadvisel�s
hal�los J�t�kszereit".
A megold�s fel� vezet� utat egy fiatal francia tiszt - Andre Laffargue
sz�zados - mutatta meg, aki 1915-ben egy feljegyz�sben r�szletesen
kifejtette elk�pzel�seit egy �jfajta taktika alkalmaz�s�r�l, amelynek a
besziv�rg�s nevet adta. T�mad�s a l�v�sz�rok hadvisel�sben c�m�
munk�j�ban Laffargue kifejtette rendk�v�l praktikus elgondol�sait
arr�l, hogyan k�zden� le a sz�v�s n�met v�delmet: a napokig tart�
t�z�rs�gi z�r�t�z, �s �gy az offenz�va bejelent�se helyett, egy
intenz�v, �s relat�van r�vid bomb�z�st t�mogatott, amely a front
minden r�sz�re kiterjedt volna. Ez a bomb�z�s sz�tr�zza a v�d�ket,
�s a t�mogat� t�z�rs�g�ket, valamint a kommunik�ci�s vonalakat is.
Ezut�n a t�mad�snak hirtelen, gonosz d�f�sk�nt kell koncentr�l�dnia
az ellens�ges vonalak �tt�r�s�re. A t�mad�shoz a kulcsot
k�l�nlegesen k�pzett t�mad� csapatok adj�k, amelyek a t�mad�st
vezetve, azonos�tj�k, �s kiker�lik a v�delem er�ss�geit, ami �ltal nem
lassul le az el�renyomul�s. Az �ket nyomon k�vet� csapatok ezut�n
legy�zik ezeket az ellen�ll�si pontokat, majd tov�bbhaladva
meger�s�tik az els� hull�mot, hogy megszil�rd�ts�k, �s megtarts�k az
�j frontvonalakat.
Am�g a francia Staff t�bornok nem vette figyelembe Laffargue
elk�pzel�seit, addig er�snek bizonyult a gyan�, hogy a n�metek igen.
A h�bor� hivatalos dokumentumai felfedt�k egy k�l�nleges n�met
ut�sz t�mad� egys�g 1915. m�jusi l�trej�tt�t, amely 1915.
augusztus�ban Wilhelm Rohr sz�zados parancsnoks�ga al� ker�lt.
Rohr �j egys�g�t, sz�mos, egym�ssal szorosan egy�ttm�k�d� kis
l�tsz�m� csoportra osztotta, �s a t�bbiekhez k�pest jobban felszerelte
�ket. El�renyomul�s v�grehajt�s�ra - egyik bomba t�lcs�rt�l a
m�sikig t�rt�n� sz�kkel�sekre - k�pezte ki �ket, a hosszan elny�l�
csat�rl�nc alkalmaz�sa helyett. Rohr emberei kihaszn�lt�k a terep
ny�jtotta el�ny�ket a fedez�k, �s a rejt�zk�d�s szempontj�b�l, s �gy a
t�z�rs�gi egys�gekkel szorosan egy�ttm�k�dve, olyan k�zel tudtak a
v�d� z�r�t�z m�g�tt tart�zkodni amennyire csak lehets�gesnek
bizonyult, hogy majd pontosan, prec�zen id�z�tve k�sszanak el�re,
amint a csapatok megkezdik el�renyomul�sukat.
Fontos pszichol�giai t�nyez�nek bizonyult, hogy Hermann
Reddeman �rnagy j�volt�b�l ell�tt�k �ket korai fejleszt�s�
l�ngsz�r�kkal. Egy�bk�nt Reddemannak tulajdon�tj�k Rohr t�mad�
csoportjainak Stosstruppen - rohamcsapatok - elnevez�s�t is. K�s�bb
Sturmtruppennek is nevezt�k �ket, a n�met mitol�gia harcosaira
utalva.
Az alatt am�g kider�lt a nem t�l nyilv�nval� t�ny, miszerint Rohr,
francia ellenfel�nek elk�pzel�seit alkalmazza, mint �tmutat�st,
Laffargue sz�zados alapelvei k�z�l sok helyesnek bizonyult a
franci�k ellen, 1915-16 �sz�n, �s tel�n. A szomsz�dos n�met
egys�gek parancsnokainak k�r�s�re Rohr az � embereiket is
kik�pezte az �j taktik�ra. Mivel egy megfigyel� a n�met vez�rkart�l,
lelkesen aj�nlotta feletteseinek figyelm�be az �j �tletet, ez�rt Erich
von Falkynhayn t�bornok, vez�rkari f�n�k utas�t�s�ra v�logatott
egys�gparancsnokokat k�ldtek Rohrhoz, egy intenz�v k�t hetes
tanfolyam elv�gz�se c�lj�b�l. Ezek a parancsnokok azt�n
visszat�rtek saj�t egys�geikhez, �s kik�pezt�k a saj�t embereiket.
1916. augusztus�ban amikor von Falkynhayn-t Erich Ludendorff
t�bornok v�ltotta fel, d�nt� fontoss�g� esem�ny t�rt�nt. Ludendorff
k�s�bb �gy mes�lte, egy l�tom�s vezette, amikor megl�togatta
Wilhelm tr�n�r�k�s hadsereg�t a nyugati fronton. �rkez�sekor a neki
j�r� d�sz�rs�get Rohr z�szl�alj�b�l �ll�totta ki a tr�n�r�k�s. Egy
k�ts�gtelen�l lelkes besz�mol� nyom�n - a rohamcsapatok harci
sikereir�l, �s kik�pz�s�r�l - Ludendorff elsz�nta mag�t a n�met
hadsereg taktik�j�nak fel�lvizsg�lat�ra. 1916 v�g�re - felismerve a
val�s�got - a vez�rkar f�n�ke m�r tiszt�ban volt vele, nem rem�lheti,
hogy Franciaorsz�got, �s Nagy-Britanni�t emberr�l-emberre le tudja
gy�zni. A n�metek els�dleges eszk�ze mind az offenz�v�ban, mind a
v�delemben csak az er�s gazdas�gi h�tt�r lehetett. A fellelhet�
legjobb embereket felhaszn�lva, Ludendorff nekifogott, hogy az
eg�sz hadseregben elterjessze az �j rohamcsapatok agressz�v harci
szellem�t, �s rendhagy� technik�j�t.
Az els� hivatalos rohamcsapat iskol�kat Sedan-n�l, Solesmes-n�l,
Valenciennes-ben, �s m�s k�zvetlen�l a frontvonalak m�g�tt fekv�
helys�gekben �ll�tott�k fel - tisztek �s v�logatott leg�nys�gi
�llom�ny�ak, vesz�lyes, �s rendk�v�l neh�z, val�di t�z
alkalmaz�s�val t�rt�n� kik�pz�s�re. A h�bor� ut�n megjelent
Ac�lvihar c�m� k�nyv�ben Ernst Jungen egy kor�bbi rohamcsapat
tisztje le�rta kik�pz�s�t, amelynek sor�n megismerkedett az �j MG
08/15 t�pus� k�nny� g�ppusk�val, k�l�nb�z� gr�n�tokkal, valamint a
l�ngsz�r� �g� borzalm�val. A kik�pz�sek sor�n az �ldozatok
elker�lhetetlenek voltak, de azok akik sikeresen elv�gezt�k,
nagyrabecs�l�st v�vtak ki maguknak, mint egy rendhagy� harci
alakulat tagjai.
A n�met vez�rkar felismerte, hogy ha a rohamcsapatokat a n�met
hadsereg l�ndzsahegy�nek akarja megtartani, akkor a
rohamcsapatok tagjait legeg�szs�gesebb, �s legagressz�vebb fiataljai
k�z�l kell kiv�lasztania. A regul�ris gyalogs�gi egys�gek
oltalmaz�s�nak k�l�nleges m�dja, valamint a harct�ri ment�k,
szanit�cek kik�pz�s�nek lev�laszt�sa, �nbizalommal t�lt�tte el ezeket
az er�s akarat� embereket, �s b�tor�totta �ket abban, hogy
csatlakozzanak az �j harci elit egys�g soraihoz.
1918. janu�rj�ban egy fontos vez�rkari dokumentum jelent meg,
amelyet Hermann Geyer sz�zadosnak tulajdon�tanak. Ez a
dokumentum "T�mad�s az �ll� hadvisel�sben" c�met viselte, s a
t�mad� hadm�veletek vezet�s�r�l, illetve a Stosstrupp form�ci�
felhaszn�lhat�s�g�r�l sz�lt. Gyakran - t�vesen - egy 1915-ben
keletkezett francia feljegyz�s ford�t�s�nak tartott�k, pedig ez nem
Laffargue sz�zados munk�j�nak m�solata. A h�bor� utols� h�rom
�v�nek, leck�inek p�rlat�b�l �p�lt fel, a n�met vez�rkar �ltal k�sz�tett
anal�zisre, �s k�l�nb�z� harct�ri le�r�sokra alapozva.
Az alapok lerak�s�nak neh�z munk�ja Wilhelm Rohrnak jutott, a
t�z�rs�g brilli�ns alkalmaz�s�nak kifejleszt�se Georg
Bruchm�llernek k�sz�nhet�. Az �j t�mad� strat�gia a regul�ris
er�knek a saj�t rohamsz�zl�aljukkal t�rt�n� szoros egy�ttm�k�d�s�n
alapult. T�mad�s eset�re a rohamcsapatok k�teless�g�v� v�lt a
gy�zelemhez vezet� �t megmutat�sa, az�ltal, hogy az ellens�ges
vonalakat r�szekre osztva, f�lres�p�rt�k a regul�ris egys�gek
gyalogosait.
A rohamz�szl�aljak igen hat�sos t�zer�vel rendelkeztek, rendszerint
legkevesebb h�rom gyalogos rohamcsapatot, k�t neh�z g�ppusk�s
csapatot, egy l�ngsz�r�s egys�get, egy aknavet� �teget, �s egy
k�nny� tarack �teget t�m�r�tettek magukba. Ezek az alakulatok adt�k
a t�mad�s n�gy hull�m�t. Az els� hull�m az "�gy�t�ltel�k" szerep�t
t�lt�tte be az�ltal, hogy r�k�nyszer�tette az ellens�get a t�z
megnyit�s�ra - �gy fedve fel annak �ll�sait. A m�sodik hull�m elit
rohamcsapatokb�l �llt - l�ngsz�r�kkal t�mogatva - amelynek az volt
a feladata, hogy legjobb tud�sa szerint megk�zdj�n az ellens�ggel, �s
ut�na gyorsan tov�bbhaladjon. A harmadik hull�m a rohamz�szl�alj
neh�z g�ppusk�inak, �s t�z�rs�g�nek t�z�b�l �llt, amely tov�bb
cs�kkentve az ellens�g erej�t, fedezte a sz�rnyakat, �s az els� k�t
hull�m el�renyomul�s�t. Az utols� hull�m a gyalogs�gi egys�gek
marad�k�b�l �p�lt fel, akiknek a megmaradt ellen�ll�si pontok
felsz�mol�sa, illetve a t�mad�s meger�s�t�se, �s folytat�sa volt a
k�zvetlen feladata.
A t�mad�s t�mogat�sa, �s a sz�rnyak v�delme -az ellens�g t�mad�sai
ellen m�g a l�v�sz�rkokban, az �tt�r�si pontt�l jobbra �s balra -
szoros egy�ttm�k�d�st k�v�nt a harci rep�l�kt�l, �s a t�z�rs�gt�l is.
Az el�bbit�l a leveg�b�l t�rt�n� g�ppusk�z�s, az ut�bbin�l az
ellent�mad�s sz�tbomb�z�sa miatt, �gy a t�mad�s, �s a t�mogat� t�z
egy�ttes hat�sa m�r meggy�zte a n�met vez�rkart arr�l, hogy
megfelel�en hajtj�k majd v�gre a dr�mai �tt�r�seket, amelyekr�l
Hindenburg, �s Ludendorff tudta, hamarosan be kell k�vetkezni�k. S
ekkor, mind ezen el�k�sz�letek ut�n a sz�vets�ges er�k
meger�s�dtek a Franciaorsz�gba �rkezett amerikai er�kkel, kudarcra
�t�lve N�metorsz�got az elh�z�d� h�bor�ban.
Egy brit hivatali besz�mol� a rohamcsapatok t�mad�s�nak
gyorsas�ga, �s k�ny�rtelens�ge kapcs�n - a n�met vez�rkar
taktik�j�nak hat�soss�g�t grafikonon �br�zolva - le�rta egy kombin�lt
t�mad�s lefoly�s�t.
"A j�r�r�ket k�vet�en a n�metek 7 �rakor kezdt�k meg
el�renyomul�sukat, kis oszlopokban, sok k�nny� g�ppusk�val, �s
n�h�ny l�ngsz�r�val felszerelve. K�zben alacsonyan sz�ll�
rep�l�g�pek az addigiakhoz k�pest er�sen bomb�zt�k �s
g�ppusk�zt�k a brit v�d�ket, tov�bbi s�r�l�seket okozva, �s
megzavarva �ket a kritikus pillanatban. Mindezek mellett - az
els�pr� t�mad�s alatt - �r�ket is hagytak h�tra, �gy fedezve
sz�rnyaikat �s a h�tukat."
1918. m�rcius�ban az utols� h�rom nagy n�met offenz�va egyik�ben
Lundendorff 192 hadoszt�ly�b�l 56 j�l felszerelt, �s teljesen felt�lt�tt
t�mad� hadoszt�lyt �ll�tott ki. Mindezeket meger�s�tett�k egy
els�rend� rohamz�szl�aljjal, amelyet alaposan kik�peztek, �s a kor
legmodernebb t�mad� fegyvereivel - k�zt�k a vil�g els� haszn�lhat�
g�ppisztoly�val, a Bergmann MP 18.1-el - szereltek fel. M�rcius 2l-
re koncentr�l�dott a t�mad�s a brit szektor ellen Amiensben, ahol a
n�met terv teuton precizit�ssal l�pett m�k�d�sbe. A t�rt�net�r�s tiszta
k�pet ad a t�mad�s kezdet�r�l, amelyet sz�k �t �r�s bomb�z�s
k�vetett 6000 leadott l�v�ssel. (Nem k�ztudom�s�, hogy az
el�k�sz�t� z�r�t�zet k�t h�ten �t folyamatosan l�tt�k.) Az els� z�n�t,
ak�r csak az eg�szet, m�r az els� rohamn�l elfoglalt�k. A g�ppusk�k
kem�nyen t�zeltek. A v�lgyeket j�l felhaszn�lva -ahol meg�lt a k�d
- a n�met gyalogs�g vez�rhull�ma a harci z�n�ig k�szott, maga
m�g�tt hagyva az �rszemeket, �s a s�ncer�d�ket, m�g kapcsolatba
nem ker�ltek az els� z�n�t tart�kkal.
A rohamcsapatok ugyan ki�rdemelt�k nev�ket, de az offenz�va m�gis
elakadt, amint a hagyom�nyos gyalogs�g le�llt fosztogatni a
rakt�rakat a sz�vets�gesek vonalai m�g�tt. A meger�s�tett francia
er�k v�delembe tudtak vonulni, miel�tt a n�metek el�g messzire
tudtak volna l�ni, hogy utol�rj�k a rohamcsapatok �ltal v�grehajtott
�tt�r�s m�lys�g�t. V�g�l a kimer�lt er�forr�sok - emberben,
l�szerben, felszerel�sben - keresztezt�k von Hindenburg �s
Lud�ndorff nagy terveit. Szembetal�lkoztak az �jra�ledt optimizmus
szellem�vel - a hadvisel� francia �s brit er�kh�z csatlakoztak az
amerikai er�k is -, �s a n�metek t�bbet nem rem�nykedhettek a
gy�zelemben. Az I. vil�gh�bor� 1918. november 11-�n �rt v�get.
Az I. vil�gh�bor�s n�met rohamcsapatok sz�m�ra szerencs�tlens�g,
hogy elnevez�s�ket Hitler kisaj�t�totta saj�t hatalm�nak n�vel�s�hez.
A n�ci gonosztev�k saj�t maguknak adom�nyozt�k a rohamcsapat
elnevez�st, amikor l�trehozt�k az SA �s az SS alakulatokat,
amelyeknek gaztettei �r�kre befeket�tett�k az eredeti rohamcsapatok
nev�t. Azoknak az I. vil�gh�bor�s elit er�k n�met katon�inak a nev�t,
akik olyan kem�nyen harcoltak, hogy �tt�rjenek a nyugati front
l�v�sz�rkainak holtpontj�n.
AZ ELS� HASZN�LHAT� G�PPISZTOLY:
BERGMANN MP 18.1

B�r az olasz Beretta 1918 Modell-t ismerik, mint az els�


szabv�nyos g�ppisztolyt, de a Schmeisser tervezte MP 18.1, amely
ugyanabban az id�ben mutatkozott be, teljesen fel�lm�lta azt.
Felismerve a l�v�sz�rkok megtiszt�t�s�ra szolg�l�, k�zelharcban j�l
haszn�lhat� t�zfegyver ir�nti ig�nyt, a n�met vez�rkar megb�z�st
adott a Theodor Bergmann m�veknek egy �gynevezett g�ppisztoly
megtervez�s�re �s legy�rt�s�ra.
Az 1918. m�rciusi nagy offenz�va alatt bemutatkoz� fegyvert a
k�znyelv Kugelspritz-nek - k�r�lbel�l annyit tesz, mint
goly�spriccel� - nevezte el.
Tervez�se �s kialak�t�sa vil�gosan megmutatta, hogy a
legmesszebbmen�kig figyelembe vett�k a l�v�sz�rok hadvisel�s
k�vetelm�nyeit, bele�rtve a massz�van kialak�tott z�m�k, ac�lcs�vet
�s a kem�nyfa tus�t. Ennek k�vetkezt�ben igencsak haszn�lhat�
"hal�loszt�hoz" jutottak.
Hihetetlen�l hangozhat, de a fegyver szinte "t�k�letesre" sikeredett,
az egyetlen probl�m�t a kiss� t�l komplik�lt ut�nt�lt�s jelentette,
mivel a tervez� - Schmeisser - az akkor m�r elk�sz�lt Luger pisztoly
- v�llt�maszos gyorst�zel� - dobt�r�t alkalmazta. A h�bor� v�g�ig
mintegy 35 ezer darabot gy�rtottak le bel�le, ami a h�bor�s
k�r�lm�nyeket figyelembe v�ve, nem kis dolog volt.

A Bergmann MP 18.1 t�pus� g�ppisztoly technikai adatai:


Megnevez�s: MP 18.1 t�pus� dobt�ras g�ppisztoly
Gy�rt�: Theodor Bergmann ABTWaffenbau,Suhl
L�szer t�pusa: 9 mm-es pisztolyl�szer (Parabellum)
Hossza: 815 mm
Cs� hossza: 200 mm
T�mege t�ltetlen�l: 4,26 kg
T�mege t�ltve: 5,93 kg
L�szer adagol�s: 32 db l�szert befogad� Luger Trommel t�pus�
dobt�r
Elm�leti t�zgyorsas�g: 400 l�v�s/perc
A l�ved�k kezd�sebess�ge: 381 m/sec
Ir�nyz�k: El�l ir�nyz�pecek, h�tul k�t�ll�s� - 100 �s 200 m -
ir�nyz�k.

AKI MER, AZ NYER


A SAS t�rt�nete

A Falkland-szigetcsoporthoz tartoz� Pebble-sziget - argentin


k�zben l�v� - f�ves felsz�ll�p�ly�j�nak megt�mad�sa, vill�mgyorsan
lecsapni, �s r�gt�n ut�na t�vozni k�pes katonai alakulat
felhaszn�l�s�t ig�nyelte. A brit parancsnoks�g - minden
rendelkez�sre �ll� adat gondos m�rlegel�se ut�n - egy 22 f�s a
Special Air Service - SAS (K�l�nleges L�gi Szolg�lat) k�tel�k�be
tartoz� egys�get jel�lt ki a feladat v�grehajt�s�ra, amelynek
keret�ben meg kellett semmis�teni�k a szigeten �llom�soz�,
gyalogs�gi er�k elleni bevet�sre alkalmas k�tmotoros rep�l�g�peket.
A SAS helikopterei viharos sz�lben sz�lltak fel a szigett�l 100
m�rf�ldnyire az HMS Hermes rep�l�g�phordoz� fed�lzet�r�l. Az
id�j�r�st kihaszn�lva, �szrev�tlen�l �rkeztek a szigetre, ahol plasztik
robban�anyag, �s foszfor gr�n�tok felhaszn�l�s�val
megsemmis�tett�k az �sszes rep�l�g�pet, valamint a k�rzeti
radar�llom�st, �s a l�szerrakt�rat. Az akci� sor�n k�t kommand�s
s�r�lt meg. Mint v�rhat� volt a k�ldet�s teljes sikerrel z�rult.
A britek gy�zelme - a Falkland-szigetek�rt v�vott h�bor�ban - nem
kis r�szben a vil�g egyik legmagasabb sz�nvonal�n k�pzett, �s
legveszedelmesebb k�l�nleges egys�g�nek volt k�sz�nhet�. �gy h�t,
mivel ez az egys�g gyakran ker�l az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba, nem
felesleges sz�lni eredet�r�l, tev�kenys�g�r�l, �s a soraiban szolg�l�
emberekr�l.
A II. vil�gh�bor� alatt az �szak-afrikai hadsz�nt�ren szolg�latot
teljes�t� David Sterling hadnagy ismerte fel a leghamarabb az
ejt�erny�vel bevethet�, kommand�akci�k v�grehajt�s�ra szakosodott
egys�gek hi�ny�t. Ebben az id�ben Sterling a Layforce elnevez�s�
egys�g tagja volt, amelyet �szak-Afrik�ban v�grehajtand�
k�l�nleges m�veletek c�lj�b�l hoztak l�tre. Mivel �gy v�lte, hogy a
Layforce tagjainak legal�bb egy r�sz�nek ejt�erny�s min�s�t�ssel is
kellene rendelkeznie, Sterling h�t t�rs�val egyetemben elkezdte saj�t
kik�pz�s�t a Mersa Matruh-i felsz�ll�p�ly�n. Azalatt am�g fel�p�lt
egy ugr�sb�l sz�rmaz� s�r�l�s�b�l, megfogalmazta elgondol�sait egy
olyan ejt�erny�s kommand�s egys�gr�l, amely kis l�tsz�mot ig�nyl�
rajta�t�seket tudna v�grehajtani az ellens�g h�t�ban - felsz�ll�p�ly�k,
rakt�rak, f�hadisz�ll�sok stb. ellen. El�re l�tta annak lehet�s�g�t,
hogy emberei k�l�n�sebb gond n�lk�l meg tudnak majd l�pni - a
t�mad�sok ut�n - az �ri�si kiterjed�s� sivatagban.
Nem sokkal k�s�bb j�v�hagyt�k Sterling elk�pzel�seit �s
enged�lyezt�k 66 f� �tir�ny�t�s�t az id�k�zben megsz�nt Layforce
�llom�ny�b�l. Ezzel megsz�letett a SAS, igaz itt m�g L.
k�l�n�tm�nynek nevezt�k, hiszen a kor�bbi Layforce-b�l j�tt l�tre. A
sz�razf�ldi navig�ci�, az �jszakai mozg�s, �s a sz�les k�r�
fegyverismeret oktat�sa mellett, az L. k�l�n�tm�ny ejt�erny�s
kik�pz�sen is r�szt vett, amely 30 m�rf�ldes sebess�ggel halad�
teheraut�r�l t�rt�n� gurul� landol�s gyakorl�s�t is mag�ban foglalta,
mivel ugr�torony m�g nem �llt a rendelkez�s�kre.
Az L. k�l�n�tm�ny 1941. november 16-�n hajtotta v�gre els�
akci�j�t, melynek sor�n - �t csoportban ugorva - a Luftwaffe egyik
l�gib�zis�t t�madt�k meg. B�r az ugr�s jobban siker�lt mint azt
rem�lt�k, de az emberek t�ls�gosan sz�tsz�r�dtak, s �gy nem tudt�k
sikeresen befejezni akci�jukat. Emiatt a sikertelen akci� miatt
hat�rozta el Sterling, hogy az elk�vetkezend� id�ben szorosan egy�tt
fognak m�k�dni a Long Range Desert Group (Sivatagi M�lys�gi
Csoport) tagjaival, akik szak�rt�i a sivatagi navig�ci�nak, �s a
k�nny� j�rm�vekkel t�rt�n� sivatagi k�zleked�snek. Ez a kombin�lt
navig�ci�sbehatol� csoport azut�n bebizony�totta, hogy igen hat�sos.
A felszabadult kik�pz�si id� k�vetkezt�ben m�g �j rajta�t�si
technik�k kifejleszt�s�re is lehet�s�g ny�lt. 1941. december folyam�n
t�k�letes�tett�k - az�ta klasszikusnak sz�m�t� - egyik nevezetes
technik�jukat is, amely akkor teljesen formabont�nak volt tekinthet�:
felsz�ll�p�ly�k megt�mad�sakor j�rm�vekr�l z�d�tottak
g�ppuskat�zet az ellens�gre. K�zel 100 l�gij�rm�vet �s sz�ll�t�
j�rm�vek tucatjait puszt�tott�k el ilyen rajta�t�sek alkalm�val.
Sikerei nyom�n Sterlinget �rnaggy� l�ptett�k el� - az L. k�l�n�tm�ny
megalakul�sakor m�r sz�zados volt -, �s enged�lyezt�k, hogy
n�velje az egys�g l�tsz�m�t. �gy ker�lt hozz�juk egy csoport
ejt�erny�s a Szabad Francia Er�kt�l, valamint a Special Boat Section
(K�l�nleges Haj� R�szleg), amely kor�bban a Layforce k�tel�k�ben
szolg�lt. Ugyanekkor a SAS tagjai - megk�l�nb�ztet�s v�gett -
ejt�erny�s sz�rnyat, �s sz�rnyas t�rt �br�zol� sapkajelv�nyt kaptak.
B�r az eredeti elk�pzel�s szerint a t�rnek Damoklesz - az ellens�g
feje felett f�gg� -kardj�t kellett volna reprezent�lnia, de ennek a
dr�mai szimb�lumnak elveszett a mint�ja valahol Kair�ban. A h�res
mott� "Aki mer, az nyer" szint�n ebb�l az id�b�l sz�rmazik.
�j v�zi lehet�s�geket kihaszn�lva 1942. janu�rj�ban, illetve
m�rcius�ban Bourot �s Tobruk kik�t�j�n�l hajtottak v�gre
rajta�t�seket. 1942 tavasz�n -Sterling ellen�rz�se mellett - �jabb
alakulatok -egy g�r�g sz�zad, valamint a Special Interrogation Group
- SIG (K�l�nleges Kihallgat� Csoport) - ker�ltek a SAS k�tel�k�be.
A k�s�bbi csoportok els�sorban Palesztin�ba kiv�ndorolt n�met
zsid� �nk�ntesekb�l �lltak, akiket a SIG k�pzett ki, hogy az Afrika
Korps tagjainak kiadva magukat, seg�ts�k a h�rszerz�st. A
megizmosodott SAS a felsz�ll�p�ly�k elleni t�mad�sokat is folytatta,
ezek k�z� tartoznak az 1942 tavasz�n �s nyar�n Kr�ta sziget�n
v�grehajtott rajta�t�sek is. A SAS ekkort�jt kezdte el alkalmazni a
h�res neh�zfegyverzet� jeepeket is, amelyek el�l-h�tul Vickers K.
T�pus� ikerg�ppusk�kkal, �s gyakran egy 50 kaliber� g�p�gy�val
felszerelve, alaposan megn�velt�k az egys�gek t�zerej�t. 1942
�sz�t�l a SAS-hoz csatolt K�l�nleges Haj� R�szleg kezdett el
rajta�t�seket v�grehajtani - Rhodos sziget�n, �s m�shol is -
kulcsfontoss�g� felsz�ll�p�ly�k, �s k�l�nf�le l�tes�tm�nyek ellen.
1942 v�g�re m�retben el�rve az ezredek szintj�t, megalak�tott�k az 1.
SAS ezredet, �s terveket k�sz�tettek a l�tsz�m tov�bbi n�vel�s�re
vonatkoz�an, amelyek sor�n l�trej�tt a 2. SAS ezred, William
Sterling - David Sterling testv�re - parancsnoks�ga alatt. Valamivel
k�s�bb ugyan nagy izgalmat okozott, hogy a n�metek - 1943.
janu�rj�ban - foglyul ejtett�k David Sterlinget, de v�g�l az 1. SAS
ezred egys�gei kiszabad�tott�k.
1943. �prilis�ban kiv�lt a SAS k�tel�k�b�l a Special Boat Squadron
(K�l�nleges Haj� Sz�zad) - a kor�bbi K�l�nleges Haj� R�szleg,
n�mileg megn�vekedve m�retben - elnevez�s� egys�g Earl Jellicoe
vezet�s�vel, amely ezut�n Athlit-n�l �llom�sozott, �s indult
rajta�t�sekre a F�ldk�zi- �s �gei-tenger t�rs�g�ben. Az 1. SAS ezred
id�k�zben Szic�li�ban, valamint az olasz partvid�k ment�n hajtott
v�gre akci�kat, a 2. SAS ezred pedig Szardini�n, az It�liai-
f�lszigeten, illetve Termolin�l harcolt.
1944 els� h�napjaiban a SAS mag�ban foglalt k�t francia - a 3. �s a
4. SAS ezred - �s egy belga -az 5. SAS ezred - ezredet is, �gy
l�tsz�ma meghaladta a k�tezer f�t. A normandiai inv�zi� sor�n a
SAS visszat�rt a hagyom�nyos t�mad� szerephez: az egys�geket a
n�met vonalak ment�n dobt�k le, hogy rakt�rakat �s egy�b
l�tes�tm�nyeket semmis�tsenek meg, �s zavarj�k az ellens�g
kommunik�ci�j�t, illetve ut�np�tl�s�t. A h�bor� folyam�n a SAS
rendszerint szoros egy�ttm�k�d�sben a helyi ellen�ll� csoportokkal
is tev�kenykedett. A h�bor� v�g�n pedig SAS j�r�r�ket vetettek be a
h�bor�s b�n�s�k ut�ni hajt�vad�szatban, illetve Norv�gia
f�ggetlens�g�nek t�mogat�s�ban is.
A II. vil�gh�bor� befejezt�vel feloszlatt�k a SAS-t, majd 1946-ban
l�trehoztak egy tartal�kosokb�l �ll� ezredet - a felgy�lemlett
tapasztalatok meg�rz�se v�gett -, amely a 21. SAS ezred elnevez�st
kapta - a h�bor� folyam�n l�tezett 1. �s 2. SAS ezred nyom�n -, �s
nagy sz�mban t�m�r�tett h�bor�s veter�nokat. M�g �ppen hogy
�sszeforrtak, amikor elk�ldt�k �ket Kore�ba harcolni, de a
kommunizmus elleni harc id�k�zben Mal�jf�ld�n is elkezd�d�tt.
A Mal�jf�ld�n bek�vetkezett l�zad�s a h�bor� ut�ni �vekben
�rlel�d�tt meg �s 1948-ban t�rt ki. 1951-ben Michael Calvert
gerillahadvisel�si szak�rt� vezet�s�vel �letre h�vtak egy k�l�nleges
hadm�veleti egys�get, amely Malayan Scouts n�ven v�lt ismertt�.
Kev�ssel ezut�n csatlakozott hozz�juk a 21. SAS ezred M sz�zada,
amely Rhodesi�b�l �rkezett �nk�ntesekb�l �llt. Ezek az �nk�ntesek
alkott�k a C sz�zadot is, ezenk�v�l a Malayan Scouts soraib�l
felt�lt�tt�k az A sz�zadot, m�g a B sz�zad a 21. SAS ezred M
sz�zad�b�l �rkezett emberekb�l alakult meg. Kik�pz�s�k sor�n
elsaj�t�tott�k a dzsungelbeli becserk�sz�s technik�j�t, bel�j�k
nevelt�k, hogy akci� k�zben mindig maszkot hordjanak, �s
mindenhez l�gfegyvert haszn�ljanak. 1951 v�g�n ugyan Calvert
megbetegedett, s ez�rt visszak�ldt�k Nagy-Britanni�ba, de a Malayan
Scouts folytatta tev�kenys�g�t, ett�l kezdve John Sloane alezredes
vezet�s�vel. 1952 folyam�n a SAS ism�t el�rte az ezredek ig�nyelte
l�tsz�mot, �gy a mal�jf�ldi egys�gekb�l megsz�letett a 22. SAS
ezred.
Mal�jf�ld�n a dzsungelm�lyi hadm�veletek lefolytat�sa alkotta a
SAS egys�gek er�ss�g�t, amelyek sor�n becserk�szt�k a l�zad�kat -
azok kor�bban biztons�gosnak hitt ter�leteiken. Ezeket az akci�ikat
�ltal�ban k�l�nleges, lombkoron�kra t�rt�n� ejt�erny�s ugr�sok
alkalmaz�s�val hajtott�k v�gre. El�rehalad�suk k�zben a rejt�zk�d�
l�zad�k lek�zd�s�re gyakran haszn�ltak 12-es kaliber� Browning
t�pus�, s�r�tes ism�tl�pusk�t, ugyanis a s�r� n�v�nyzetben ez a
fegyver volt a leghal�losabb. M�s behatol�si technik�kat -
helikopterr�l t�rt�n� k�zvetlen ugr�sokat, illetve a l�zad�k terel�s�t
egy lesben �ll� egys�g el� - a ghurk�k, �s egy�b egys�gek
alkalmaztak. A SAS v�grehajtott nagyon hat�sos �gynevezett Sz�v �s
L�lek hadm�veleteket is, amelyek sor�n orvosi �s m�s seg�ts�get
ny�jtottak a k�rny�kbeli bennsz�l�tteknek, hogy elnyerj�k
bizalmukat �s egy�ttm�k�d�s�ket a l�zad�k elleni harcban. 1955-ben
a C sz�zad visszat�rt Rhodesia-ba - ahol k�s�bb a rhodesiai SAS
alapj�t k�pezte -, �s hely�re egy �j-z�landi sz�zad l�pett. A SAS
mal�jf�ldi k�ldet�se v�g�l is 1957 folyam�n fejez�d�tt be, sok
hasznos tapasztalattal szolg�lva a k�s�bbiek folyam�n.
De hamarosan ism�t sz�ks�g lett a homoksz�n� sapk�t visel�
harcosokra. A II. vil�gh�bor� folyam�n szerzett sivatagi
tapasztalataikat ez�ttal Om�nban hasznos�thatt�k. Az Om�nban kit�rt
l�zad�s egy Jebel Akhdor nevezet� fenns�kra korl�toz�dott. Az 1958.
november�ben �rkezett SAS sz�zadot, egy h�nappal k�s�bb m�g egy
sz�zad k�vette, s �gy hamar megkezdhett�k m�k�d�s�ket, amelynek
k�vetkezt�ben 1959. janu�rj�ra levert�k a l�zad�st. 1959 azonban
m�sr�l is nevezetes a SAS sz�m�ra, ekkor sz�letett meg a 23. SAS
ezred, s �gy a SAS m�r 3 ezredb�l �llt. 1960 folyam�n alakult ki
egy�bk�nt a 22. SAS ezred jelenlegi otthona a Hereford megyei
Bradbury Lines-ban.
A korai 60-as �vek fontos hat�rk�veknek bizonyultak a k�l�nleges
hadm�veleti egys�gek sz�m�ra Nagy-Britanni�ban �s m�shol
egyar�nt: a nyugati demokr�ci�k ekkor ismert�k fel a k�l�nleges
egys�gek, l�zad�sok lever�s�ben el�rt sikereit. �szak-Amerik�ban
Kennedy eln�k n�velte az Egyes�l �llamok K�l�nleges Er�inek
m�ret�t. M�s orsz�gok is hasonl� k�vetkeztet�sekre jutottak. Az
amerikai z�ldsapk�sok a 22. SAS ezreddel szorosan egy�ttm�k�dve
kezdt�k meg akci�ikat Vietnamban, de ott voltak az ausztr�l, �j-
z�landi �s rhodesiai egys�gek is, amelyek mindannyian �polt�k
kapcsolataikat az anyaezreddel. 1962. m�jus�ban els�k�nt az �j-
z�landi SAS k�ld�tt 30 f�t Thaif�ldre - az amerikai k�l�nleges
egys�gek megseg�t�s�re a kik�pz�sek v�grehajt�s�ban -, majd 1965.
augusztus�ban meg�rkeztek az els� ausztr�l SAS egys�gek is, hogy
seg�tsenek a vietnami polg�r�rs�g v�delmi csoportjainak
kialak�t�s�n�l. V�g�l az �sszes ausztr�l �s �jz�landi egys�get
elk�ldt�k Vietnamba. A k�l�nb�z� egys�gek szorosan
egy�ttm�k�dtek az amerikai k�l�nleges er�kkel, eg�szen 1971.
febru�rj�ban bek�vetkezett kivonul�sukig.
Mal�jf�ldr�l t�rt�nt t�voz�suk ut�n nem sokkal - 1963. janu�rj�ban
- a SAS ism�t visszat�rt a dzsungelharchoz. Amikor Borneo
sziget�n fenyegetett a helyzet robban�sssal, k�t SAS sz�zadot k�ldtek
oda, felder�t�sek elv�gz�s�re. N�gy f�s j�r�r egys�geik ellen�rizt�k
az Indon�zi�val hat�ros vid�keket, megk�s�relve felfedni �s
megsemmis�teni az indon�ziai csapatok �ltal haszn�lt besziv�rg�
�tvonalakat. A SAS rendszerint csak h�rszerz� tev�kenys�get
folytatott, de alkalmank�nt elint�ztek rejt�zk�d� gerill�kat, �s
v�grehajtottak hat�ront�li rajta�t�seket is. Ezek a rajta�t�sek f�leg
1964 folyam�n v�ltak n�pszer�v�, amikor 20 km-ben hat�rozt�k meg
a behatol�s m�lys�g�t. 1965-ben az ausztr�l �s az �j-z�landi SAS
tagjai is tev�kenykedtek Borne�n. Azt�n, mivel 1966-ban cs�kkent a
korm�nyra nehezed� nyom�s, 1967-ben kivont�k a SAS egys�geket.

A SAS a borne�i szolg�lattal k�sz�lt fel Adenre, ahov� 1964-ben


�rkezett, hogy felkel�sellenes m�veletekben seg�ts�get ny�jtson a
helyi er�knek. Adenben ism�t egy fenns�kon - a Jebel Radf�n -kellett
tev�kenykedni�k. Ez id�szak alatt a csapatokat rendszeresen
cser�lt�k Borne�, Aden �s Bradbury Lines k�z�tt, Adenb�l v�g�l is
1967. november�ben vont�k ki a brit csapatokat.
B�r az alap�t� David Sterling keser�en ellenezte SAS egys�gek hazai
f�ld�n t�rt�n� bevet�s�t, m�gis ez t�rt�nt 1969 �sz�n amikor �szak-
�rorsz�gba vez�nyelt�k �ket. �szak-�rorsz�gban els�sorban
j�r�r�z�sre �s megfigyel�sek v�grehajt�s�ra alkalmazt�k �ket,
megk�s�relve a fegyvercsemp�sz�s meg�ll�t�s�t. K�s�bb az IRA (�r
K�zt�rsas�gi Hadsereg) ellen is bevetett�k a SAS egys�geket. Az�ta
a SAS tagjai peri�dikusan szolg�lnak Ulsterban, n�ha nyomoz�i
megb�zat�ssal is.
A 22. SAS ezred 1969 v�g�n visszat�rt Om�nba, �s er�teljesen
megkezdte Sz�v �s L�lek hadm�velet�t - az �j szult�n t�mogat�s�ra.
A kor�bbi l�zad�kb�l �s helyi t�rzstagokb�l �ll�tott�k fel a firga
elnevez�s� egys�geket, amelyek hathat�san seg�tett�k �ket a
gerillavad�sz akci�kban. A SAS eg�szen 1975-ig maradt Om�nban,
amikor is a gerilla fenyegetetts�g cs�kken�se k�vetkezt�ben
kivon�sra ker�ltek. Legh�resebb om�ni akci�jukat 1972. j�lius�ban
Marbat-n�l hajtott�k v�gre, ahol a SAS 10 tagja, �s kev�s sz�m�
helyi seg�t�, 250 f�s gerillat�mad�st vert vissza. Azonban kivon�suk
ut�n is szoros kapcsolatban maradtak az om�ni egys�gekkel: a
szult�ni k�l�nleges egys�gek vezet�s�t kor�bbi SAS tisztek vett�k �t,
akik a K�z�p-Kelet egyik legjobb egys�g�t alak�tott�k ki bel�l�k.
Az 1970-es �vek m�sodik fel�ben a SAS-t a kik�pz�sek, �s a vil�g
k�l�nb�z� pontjain v�grehajtott esetenk�nti hadm�veletek k�t�tt�k
le. A terrorizmus mind jobban fenyeget� r�me viszont �jabb terhet
r�tt r�juk, a 22. SAS ezred tagjai alkotj�k a brit terrorizmusellenes
er�k alapj�t. Ezzel a megb�zat�ssal p�rhuzamosan test�ri feladatokat
is ell�tnak k�l�n�sen fontos szem�lyis�gek mellett.
A terrorizmusellenes kik�pz�sben, illetve a k�l�n�sen fontos
szem�lyis�gek v�delm�nek oktat�sakor a k�zelharc kik�pz�s elemeit
hangs�lyozz�k legink�bb, de helyet kap m�g a k�l�nb�z�
pirotechnikai anyagok - p�ld�ul k�b�t�, f�ny- �s hanggr�n�tok -
ismertet�se, a behatol�si technik�k alapos begyakoroltat�sa, a sz�mos
megfigyel� felszerel�s kifinomult haszn�lat�nak gyakorl�sa, �s
persze a k�zitusa magas szinten t�rt�n� elsaj�t�t�sa is. A SAS
terrorizmusellenes szak�rt�i szorosan egy�ttm�k�dnek hasonl�
ter�leteken tev�kenyked� koll�g�ikkal, t�bbek k�z�tt a n�met GSG-
9-t�l, a francia CIGN-t�l, az amerikai Delta-t�i. Ez az
egy�ttm�k�d�s az akci�kban t�rt�n� seg�ts�gny�jt�sra is kiterjed, �gy
p�ld�ul 1977. m�jus�ban a Holland Kir�lyi Tenger�szgyalogs�gnak,
egy elt�r�tett vonat kapcs�n illetve 1977. okt�ber�ben a GSG-9-nek a
Mogadishu-i akci� kapcs�n ny�jtott hathat�s seg�ts�get, t�mogat�st a
SAS.
Mindezen el�zm�nyek ellen�re, a SAS igaz�n csak 1980. m�jus 5-�n
ker�lt reflektorf�nybe, amikor telev�zi�s kamer�k keresztt�z�ben
ker�lt sor -Londonban - tal�n az egyik legjobban el�k�sz�tett
terrorizmusellenes akci� v�grehajt�s�ra. Az akci� a Nimr�d
fed�nevet kapta, �s a SAS Pagoda elnevez�s� csapata ker�lt
bevet�sre.

Akci�
"Az �v nyar�n az angol f�v�ros el�kel� kensingtoni ker�let�ben
olyan terrort�mad�st hajtottak v�gre, amelynek bonyolult
diplom�ciai hat�sai igen kellemetlen�l �rintett�k az angol korm�nyt.
A fegyveresek ugyanis behatoltak az ir�ni nagyk�vets�g a Prince's
Gaten l�v� �p�let�be, s ott h�sz ir�ni diplomat�t �s alkalmazottat,
valamint az �p�letet �rz� egyik angol rend�rt t�szul ejtett�k. Eleinte
�gy tudt�k a h�r�gyn�ks�gek, hogy a "M�rt�rok Csoportja"
elnevez�s�, eddig ismeretlen palesztinai terrorszervezet tagjai
hajtott�k v�gre a t�mad�st m�ghozz� h�rman. A terrorist�k
k�vetel�se politikai vet�letet adott az �gynek. Azt k�vetelt�k az ir�ni
hat�s�gokt�l, hogy bocs�ssanak szabadon 90 "arab foglyot", akiket
ir�ni b�rt�n�kben �riztek. Az angol korm�nyt�l pedig azt k�vetelt�k,
hogy �lljon el� egy rep�l�g�p, amely "Ir�nt�l d�lre lev� arab
orsz�gba" sz�ll�tja majd �ket.
Ir�n v�lasz�ban kijelentette: nem sz�nd�kozik beleavatkozni a
t�sz�gybe, nem alkudozik a terrorist�kkal. Teljesen az angol
korm�nyra b�zza a d�nt�seket, de felh�vta London figyelm�t arra,
amennyiben az ir�ni t�szokat b�nt�d�s �ri, Teher�n Londonra h�r�tja
a felel�ss�get.
Margaret Thatcher brit minisztereln�k teh�t igen neh�z helyzetbe
ker�lt. B�r � maga sohasem tartozott azon politikusok k�z�, akik azt
javasolt�k, fogadj�k el a terrorist�k k�vetel�seit, most m�gis ezen az
egyetlen j�rhat�nak v�lt �ton indult el: t�rgyal�sokat kezdem�nyezett
a terrorist�kkal. Ek�zben azonban mozg�s�totta a SAS-t is, amely
megkezdte a felk�sz�l�st a nagyk�vets�g esetleges ostrom�ra. A SAS
k�zpontj�ban fel�p�tett�k a nagyk�vets�g makettj�t, majd pedig
eredeti nagys�g�ban azt az �p�letr�szt, ahov� k�s�bb be akartak
hatolni. Az egys�g m�r a t�sz�gy m�snapj�n megkezdte a
felk�sz�l�st a bevet�sre. Miut�n a t�rgyal�sok nem hoztak
eredm�nyt, a harmadik napon a SAS lehallgat�sra specializ�l�dott
egys�ge megk�zel�tette a nagyk�vets�gi �p�letet, leereszkedett
tetej�r�l, s k�v�lr�l olyan �rz�kel�ket er�s�tett a falra, amelyek
seg�ts�g�vel ki lehetett hallgatni a terrorist�k besz�lget�seit. Erre
az�rt volt sz�ks�g, hogy a SAS tiszt�ban legyen a terrorist�k
elk�pzel�seivel, valamint azzal, hol, melyik helyis�gben
tart�zkodnak a fegyveresek. Ezek az inform�ci�k n�lk�l�zhetetlenek
voltak egy sikeres t�mad�s v�grehajt�s�hoz. A SAS semmit nem
b�zott a v�letlenre. Amikor a lehallgat�egys�g tagjai a tet�r�l lefel�
m�sztak a nagyk�vets�g k�ls� fal�n, a k�rny�kbeli utc�n nagy
teljes�tm�ny� l�gkalap�csot ind�tottak be, hogy ezzel nyomj�k el az
osztag tagjainak esetleges gyan�s zaj�t. Siker�lt is �gy r�gz�teni a
detektorokat, hogy a terrorist�k semmit sem vettek �szre. A
lehallgat�sokb�l r�gt�n fontos inform�ci�ra der�lt f�ny. Az el�zetes
h�rekkel ellent�tben a t�mad�k nem h�rman, hanem �ten voltak. A
n�gyemeletes �p�let harmadik szintj�n �rizt�k a t�szok t�bbs�g�t,
r�juk h�rom fegyveres �gyelt. Az els� szinten egy terrorista volt a
magas rang� beosztottakkal, m�g a f�ldszinten tov�bbi egy terrorista.
Mik�zben a SAS k�sz�lt a t�mad�sra, a londoni rend�rs�g
megb�zottjai telefonon rendszeresen t�rgyaltak a terrorist�kkal. �gy
n�zett ki, a megbesz�l�sek eredm�nyt hoznak. A terrorist�k ugyanis
el�bb elengedt�k egyik beteg t�szukat, majd pedig k�tszer is
meghosszabb�tott�k ultim�tumukat. K�s�bb beleegyeztek abba is,
hogy kevesebb arab t�rsuk szabadon enged�se eset�n is hajland�k
elhagyni Londont. M�r-m�r �gy l�tszott, k�sz�b�n a megegyez�s,
amikor v�ratlan fordulatot vettek az esem�nyek. A terrorist�k
ugyanis nagyobb nyomat�kot akartak adni k�vetel�seiknek, hiszen
m�r egy hete tartott az alkudoz�s. Elhat�rozt�k kiv�gzik az egyik
ir�ni t�szt. S ekkor az emberrabl�sok t�rt�net�ben szinte p�ld�tlan
esem�nyre ker�lt sor. Az ir�ni nagyk�vets�g 25 �ves sajt�attas�ja,
Abbas Labasani �nk�nt jelentkezett. A terrorist�k megengedt�k neki,
hogy b�cs�levelet �rjon csal�dj�nak, majd kivitt�k a k�vets�g kapuja
el�, ahol a megd�bbent �js�g�r�k �s biztons�gi emberek szeme l�tt�ra
agyonl�tt�k.
A megd�bbent� esem�ny ut�n azonnal v�ls�gst�bot h�vott �ssze a
minisztereln�k, amelyen a SAS-t�mad�s mik�ntj�r�l vitatkoztak. Az
fel sem vet�d�tt senkiben, hogy be szabad-e vetni a kommand�t. A
brut�lis terrorist�k megf�kez�s�re nyilv�n nem k�n�lkozott m�s
m�dszer.
Miut�n meg�llapodtak a t�mad�s minden r�szlet�ben, megkezd�d�tt
az elterel� hadm�velet, amely megadta az es�lyt a SAS-nak arra,
hogy v�ratlan akci�t kezdem�nyezzen, s �gy megpr�b�lja a
lehetetlent, a j�l �rz�tt �p�letb�l s�rtetlen�l kihozni a t�szokat.
A londoni rend�rf�n�k telefonon felh�vta a terrorist�kat, s
bejelentette: az angol korm�ny l�tva azt, hogy a terrorist�k bev�ltj�k
fenyeget�z�s�ket, beleegyezik a k�vetel�sek teljes�t�s�be. A
f�ldszinten lev� terrorist�val megkezdt�k az elvonul�s r�szleteinek
tiszt�z�s�t, �s ekkor a SAS t�mad�sba lend�lt.
A kommand�sok a k�rnyez� �p�letekr�l �tm�sztak a k�vets�g
tetej�re, majd megadott jelre vill�mgyorsan k�t�len leereszkedtek a
harmadik szintre. Abban a pillanatban, amikor begyakorolt
mozdulattal ber�gt�k az ablakot, m�ris hang- �s f�nygr�n�tokat
robbantottak, s miut�n tudt�k, hol van a h�rom fegyveres, t�zet
nyitottak r�juk: mindh�rom terrorista azonnal �let�t vesztette. A
harmadik szinten t�z �t�tt ki, mert az egyik gr�n�tt�l l�ngra lobbant
egy f�gg�ny. S�r� f�st gomolygott ki az �p�letb�l, amikor �jabb
l�v�seket lehetett hallani.
Ez�ttal nem a kommand�sok t�zeltek, hanem az als�bb szinten
maradt k�t terrorista. Egyik�k megpr�b�lta meg�lni a k�l�n
szob�ban �rz�tt n�i t�szokat, de mire oda�rt volna, m�r �t is goly�
�rte.
Egy harck�pes terrorista maradt teh�t, akinek viszont siker�lt r�l�nie
dr. Ali Afrouz tan�csosra, valamint Ali Samadzeh �rnokra. El�bbi
s�lyosan megsebes�lt, ut�bbi �let�t vesztette. Ekkorra �rtek le az als�
szintre a kommand�sok, s harck�ptelenn� tett�k a csoport vezet�j�t, a
23 �ves Badavi Nejadot. N�h�ny perc alatt teh�t sikerrel fejez�d�tt
be a SAS akci�ja. Az �t terrorist�b�l n�gyen meghaltak, m�g a
kommand�sok k�z�l mind�ssze h�rman szenvedtek k�nnyebb
s�r�l�seket."
E m�velet �ta, igen nagyot n�tt a SAS tekint�lye az emberek
szem�ben, s �k igyekeznek is megszolg�lni a bizalmat. L�p�st
tartanak a legmodernebb technikai kih�v�sokkal �pp�gy, mint a
kik�pz�s szintj�nek �lland�an magas szinten tart�s�val.
Az 1982-es Falkland-i h�bor� alatt a SAS h�rszerz�si, �s rajta�t�si
feladatokat hajtott v�gre. Az �ppen aktu�lis t�mad�sokat megel�z�en
a SAS felder�t� csapatai sz�lltak el�sz�r partra. Meghat�rozt�k a
lehets�ges f�ldet�r�si pontokat a tengerparton, az argentinok er�s, �s
gyenge pontjait a j�r�r �tvonalakon, a radar�llom�sok
elhelyezked�s�t, az aknamez�k �s a parti akad�lyok pontos helyzet�t.
Ezeket a SAS felder�t� j�r�r�ket k�l�nb�z� m�dszerekkel - nagy
magass�gban v�grehajtott, de csak alacsonyan nyit� ejt�erny�s
ugr�sokkal - juttatt�k a megfelel� helyekre. Az ezred n�h�ny tagja
m�g �gynevezett vizes ugr�st is v�grehajtott - az Atlanti-�ce�n
fagyos viz�be - tengeralattj�r�kkal t�rsulva a megk�zel�t�s kezdeti
szakasz�ban. A SAS hagyom�nyainak szellem�ben a rajta�t�
csoportokat, szabot�zs cselekm�nyek elv�gz�s�re is felk�sz�tett�k -
az�rt hogy �sszezavarj�k az argentinokat a f� f�ldet�r�si pontokon,
illetve a kritikus c�lpontok ki�t�se miatt - �gy felsz�ll�p�ly�k,
radar�llom�sok, �zemanyag- �s l�szerrakt�rak megsemmis�t�s�re is.
Sajnos h�res r�zsasz�n! Land Rover terepj�r�ikat most nem tudt�k
ig�nybe venni.
Az Atlanti-�ce�nr�l t�rt�nt visszat�r�s�k �ta a SAS folytatja a
kik�pz�seket, �s a k�zelm�ltban Zimbabw�ban, illetve Beliz�ben
jelentek meg - katonai mozgol�d�sok megf�kez�s�re.
A SAS jelenleg regul�ris ezredet alkot. A 22. SAS ezred k�t ezredb�l
- a 21. �s a 23. SAS regul�ris h�rad�s ezredb�l - �ll, a 63. SAS
h�rad�s ezredet pedig a 264. SAS h�rad�sok �s egy tartal�kos h�rad�s
ezred alkotja. A 22. SAS ezredet n�gy sz�zadra osztott�k,
mindegyik�k n�gy csapatb�l �ll - ejt�erny�s, v�zi, hegyi �s
sarkvid�ki hadvisel�sre -, mindegyik sz�zad g�pes�tett, bele�rtve a
r�zsasz�n Land Rovereket is, amelyeket sivatagi bevet�sek sor�n
alkalmaznak. Mindegyik csapat n�gy-n�gy f�s j�r�regys�gb�l �ll.
Rendszerint mindegyik j�r�regys�gben van szanit�c, h�rad�s,
fegyver- �s robbant�si szak�rt�. Minden egyes ember k�pes ell�tni a
m�sik feladat�t �s egy vagy t�bb idegen nyelven is besz�lnek.
A SAS soraiba csak igen szigor� v�logat�s ut�n lehet beker�lni, ide
tartozik a h�rhedt Brecon Breacons elnevez�s� �ll�k�pess�gi- �s
navig�ci�s menetel�s is, amelynek sor�n igen neh�z terepen id�re
kell v�gig j�rniuk j� n�h�ny m�rf�ldet, minim�lis felszerel�ssel. A
kik�pz�s kieg�sz�t�i az �nbizalom, �s az �ll�k�pess�g fejleszt�se,
amelynek sor�n hangs�lyozz�k, hogy a SAS tagjai hihetetlen
sz�v�ss�gukr�l nevezetesek. Kik�pz�s�kben fontos szerepet kap a
sz�k�s, �s az ellens�g kij�tsz�s�nak gyakorl�sa, valamint az esetleges
vallat�sok elvisel�s�re t�rt�n� felk�sz�t�s. Mindk�t k�pess�g
kulcsfontoss�g� az ellens�ges vonalak m�g�tt tev�kenyked�
egys�gek sz�m�ra. Term�szetesen a SAS �sszes tagja kap ejt�erny�s
kik�pz�st.
A rhodesiai SAS m�r nem l�tezik, de az ausztr�l, �s az �j-z�landi
SAS megmaradt helyi k�l�nleges m�veleti- �s terrorizmusellenes
egys�gnek. A SAS sz�nvonal�t tov�bbra is nagyon magasan tartj�k,
�s �gy a 22. SAS ezred megmaradt a vil�g egyik legjobb hadm�veleti
egys�g�nek is. De sajnos mivel a Mal�jf�ld�n, Borne�n, Adenben,
Om�nban v�grehajtott akci�k legt�bb r�sztvev�je az ut�bbi �vekben
nyugd�jas lett, ez�rt a tapasztalati �llom�ny m�r nem olyan m�ly a
22. SAS ezredben, mint amilyen hagyom�nyosan volt. Sok fiatal
tagja azonban m�r a Falkland-i h�bor� veter�nja, illetve m�s
hadm�veletek veter�nja lesz az elk�vetkez� �vekben, amelyeknek
tapasztalatai hozz�ad�dnak kik�pz�s�kh�z �s
gondolkod�sm�djukhoz. A SAS tov�bbra is merni, �s gy�zni fog.
David Sterling �s t�rsai nem v�laszthattak volna m�sik utat.

AZ IDEGENL�GI� LEGKEM�NYEBB EMBEREI


Etrangere Parachutiste

A francia Idegenl�gi� ugyan a francia birodalom sz�m�ra


v�gzett ter�leth�d�t�sok r�v�n v�lt ismertt�, de a ter�letek megtart�sa
volt a legnagyobb hat�ssal az �j l�gi�s elit kialakul�s�ra, amely
szigor�an elk�l�n�lt gyalogos t�rsait�l.
Az Indok�n�ban Giap t�bornok Viet Minh gerill�ival v�vott sikertelen
harcok k�vetelt�k meg, egy �j, gyorsan bevethet�, l�gisz�ll�t�s�
l�gi�s egys�g l�trehoz�s�t. �gy sz�letett meg az Etrangere
Parachutiste, vagy m�sk�pp az Idegenl�gi� ejt�erny�s alakulata.
1948 tavasz�n d�nt�tt�k el, hogy fel�ll�tanak k�t ejt�erny�s
z�szl�aljat. �prilisban Hanoiban elkezd�d�tt az ejt�erny�s kik�pz�s,
majd annak befejezt�vel megalak�tott�k az Idegenl�gi� 3. gyalogs�gi
ezred�nek ejt�erny�s alakulat�t. Az �j egys�g - er�s�t�sk�nt
szerepelve - j�nius 9-�n, Cao-Bang-n�l hajtotta v�gre els�
hadm�veleti ugr�s�t.
Ez a z�ldf�l� t�rsas�g hossz� utat tett meg a kezdeti k�t z�szl�aljt�l a
jelenlegi fel�ll�sig.
1948. m�jus�ban �szak-Afrik�ban a L�gi� otthon�nak sz�m�t� Sidi
bel Abbesben l�trehoztak m�g egy kik�pz�si keretet. Bel�l�k alakult
meg 1948. j�lius 1-�n az 1. Idegenl�gi�s ejt�erny�s z�szl�alj, amely
r�gt�n fel is k�sz�lt az Indok�n�ba t�rt�n� behaj�z�sra. Valamivel
k�s�bb 1948. okt�ber 1-�n pedig megsz�letett a 2. Idegenl�gi�s
ejt�erny�s z�szl�alj is. Ezek az egys�gek els�sorban m�s hadseregek
veter�n ejt�erny�seit t�m�r�tett�k, �gy t�bbek k�z�tt n�met
ejt�erny�s�ket is. M�g az �v okt�ber�ben t�rt�nt, hogy az 1.
z�szl�aljat elind�tott�k Indok�n�ba, �ket 1949. janu�rj�ban k�vette a
2. z�szl�alj.
Indok�nai tart�zkod�sa alatt a k�t z�szl�alj egy csom� akci�t hajtott
v�gre. 1949. m�rciusa �s 1954. m�rciusa k�z�tt t�bb mint k�t tucat
hadm�veleti ugr�st lehet elk�nyvelni nekik. Az 1. z�szl�alj 1949.
m�rcius 18-�n hajtotta v�gre els� hadm�veleti ugr�s�t a Bayard-
hadm�velet r�szek�nt. Okt�berben a Loung Pha-i el��rs
megseg�t�s�re ugrottak az 1. z�szl�alj katon�i. Egy �vvel k�s�bb
1950. okt�ber�ben a Cao Bang hegyvonulatt�l - er�s Viet Minh
nyom�sra - visszavonul� hely�rs�gi egys�gek t�mogat�s�t kapt�k
feladatul.
A visszavonul�s alatt olyan s�lyos vesztes�gek �rt�k az 1. z�szl�aljat,
hogy 1950. december�ben fel is oszlatt�k, s t�l�l�it a 2. z�szl�aljba
osztott�k be. Az 1. z�szl�alj 1951. m�rcius 1-�n alakult �jj�, a 3.
z�szl�alj - amelyet 1949. november�ben �ll�tottak fel Alg�ri�ban, az
Indok�n�ban harcol� k�t z�szl�alj ut�np�tl�s�ra - �thelyez�s�vel. Az
�j 1. z�szl�alj hat�sosan szerepelt az 1951. m�rciusa �s novembere
k�z�tt v�grehajt�sra ker�lt hadm�veletekben. Ilyen el�zm�nyek ut�n
j�tt el 1951. november 10-e, amikor az 1. z�szl�alj tagjai a Tulip�n-
hadm�velet r�szek�nt Hao-Binh-n�l v�geztek harci ugr�st. Majdnem
egy �vvel k�s�bb - 1952. november 9-�n - r�szt vettek egy m�sik
d�nt� jelent�s�g� �tk�zetben is, ez�ttal a Marion-hadm�velet
r�szek�nt.
Az 1953-as �v elej�n az 1. z�szl�alj Kontum, An Khe �s Bank Me
Thuot k�rny�k�n tev�kenykedett, ott ahol j� egy �vtizeddel k�s�bb
az Egyes�lt �llamok z�ldsapk�s k�l�nleges egys�gei fognak
szerepelni. Az �v augusztus�ban az 1. z�szl�aljat Laoszba
vez�nyelt�k, ahol a Jars-hadm�veletben v�llalt tev�keny r�szt.
November 21-�n - a Castor-hadm�veletben - m�s ejt�erny�s
z�szl�aljakkal egy�tt, Dien Bien Phu biztos�t�s�ra vetett�k be �ket.
�m am�g a t�bbi ejt�erny�s t�bbs�g�t kihozt�k Dien Bien Phu-b�l,
�s felcser�lt�k �ll�k�pes gyalogs�ggal, addig az 1. z�szl�alj a
hely�rs�g r�sze maradt, s j�r�r�z�ssel, illetve az elvesztett
er�d�tm�nyek visszaszerz�s�vel b�zt�k meg �ket. Amikorra a Dien
Bien Phu-i er�d�tm�ny elesett, m�r csak az 1. �s 2. z�szl�alj 160
embere maradt ott - mag�ra maradva -, �s a L�gi� hagyom�nya
szerint addig folytatt�k a harcot ameddig csak lehetett.
Azut�n mint a mitol�giai F�nix mad�r, az 1. z�szl�alj - Dien Bien
Phu-i v�res veres�g ut�n - is �jj�sz�letett, 1954. augusztus�ban
alak�tott�k meg �jra - sebes�lt veter�nokb�l, h�torsz�gi
seg�dszolg�latosokb�l �s az ut�np�tl�sb�l.
Az 1949. janu�ri �rkez�se �ta eltelt id�ben a 2. z�szl�alj sem szorult
h�tt�rbe. Meg�rkez�se ut�n nem sokkal, m�r mint csap�sm�r� egys�g
tev�kenykedett. 1950. szeptember�ig h�t hadm�veleti ugr�st
hajtottak v�gre tagjai. Egy �vvel k�s�bb a Thai-felf�ld�n - Gia Loi-
n�l - egyenesen egy "dar�zsf�szekbe" ugrottak, �s kem�ny harcot
folytattak. Azut�n 1951. decembere �s 1952. janu�rja k�z�tt a
Feketefoly� ment�n v�vtak neh�z harcokat, megk�s�relve tartani a
foly� vonal�t a Viet Minh ellen�ben. 1952. november 9-�n az 1. �s 2.
z�szl�alj egy�tt t�madta a Viet Minh ut�np�tl�si vonalait a 3.
gyarmati ejt�erny�s csapat tagjaival. Ezt k�vet�en ker�lt az 1.
z�szl�alj a Jars-hadm�veletbe, aminek alapj�n 1953. j�lius�ig maradt
�j hely�n, majd a Hirandelle-hadm�velet r�szek�nt ut�np�tl�si
vonalak t�mad�s�b�l vette ki a r�sz�t.
A 2. z�szl�alj meg�rezve 3. sz�zad�nak j�v�beli vizi
szerepv�llal�s�t, 1954. janu�r 20-�n Tuy Hoan�l r�szt vett egy
partrasz�ll�sban is, ez�ttal az Arethuse-hadm�veletnek megfelel�en.
Az �v els� fel�ben m�g a K�z�p-Felf�ld�n vetett�k be �ket, de ahogy
rosszabbodott a Dien Bien Phu-i helyzet, �k is sorra ker�ltek. 1954.
�prilis 9-�n �s 10-�n �jjel - er�s�t�sk�nt - mag�ba az ostromlott
er�d�tm�nybe ugrottak. A Dien Bien Phu-i veres�g ut�n a 2.
z�szl�aljat 1954. m�jus�nak v�g�n alak�tott�k meg �jra, els�sorban
az �jonnan �rkezett 3. z�szl�alj tagjaib�l.
A franci�k m�g �ppen csak kivonultak Indok�n�-b�l, de az ejt�erny�s
z�szl�aljak ism�t egy gyarmati h�bor�ban tal�lt�k magukat, ez�ttal
Alg�ri�ban.

Id�k�zben 1958. szeptember 1-�n az 1. �s a 3. z�szl�alj ezredd�


alakult �t, a 2. z�szl�alj december 1-�n k�vette a p�ld�t. K�r�lbel�l
ugyanekkor feloszlatt�k a 3. ezredet, �s embereit a m�sik k�t ezred
�llom�ny�ba helyezt�k �t.
Az alg�riai hadm�veletek az ejt�erny�s ezredek s�r� bevet�s�t
ig�nyelt�k, mint k�l�nleges k�nny� gyalogs�gi, illetve l�gisz�ll�t�s�
egys�gek. A k�t ezred 1956. �prilisa �s 1958. �prilisa k�z�tt hat
hadm�veleti ugr�st is v�grehajtott, de ezeknek egyike sem ig�nyelt
teljes l�tsz�mot. Alg�ri�ban a L�gi� ejt�erny�sei gyakran a
legmocskosabb feladatokat kapt�k meg, ilyen volt 1956-1957 tel�n
Kasbah k�ny�rtelen megtiszt�t�sa. Azut�n 1957-58 tel�n a franci�k
megval�s�tott�k saj�t elk�pzel�seiket az alg�riai hat�r ellen�rz�s�vel
kapcsolatban, �gy pr�b�lva meg �tj�t �llni az ALN - Arm�e de
Liberation Nationale (Nemzeti F�ggetlens�gi Hadsereg) �ltal
v�grehajtott besziv�rg�soknak. Ezekben a hat�rmenti
hadm�veletekben a k�t ezred csap�sm�r� egys�gk�nt tev�kenykedett.
A k�vetkez� k�t �v folyam�n idej�k legnagyobb r�sz�t tisztogat�sok
v�gz�se t�lt�tte ki, amik rendszerint felkel�sellenes hadm�veleteknek
bizonyultak. Ez a feladat m�g kieg�sz�lt nem t�l gy�m�lcs�z�,
hossz� ideig tart� alkalmi t�zharcokkal tark�tott j�r�r�z�sekkel is. Az
ezredek ezeken k�v�l m�g mozgathat� tartal�kk�nt is szolg�ltak a
francia hadvezet�s sz�m�ra.

�m a L�gi� ejt�erny�seinek ig�nybev�tel��rt s�lyos �rat fizettek, az


1. �s a 2. ezred t�bb mint 1500 tagj�t vesztette el, igaz az ALN-nek is
voltak igen s�lyos vesztes�gei.
Amikor a L�gi� 1960. �prilis 22-�n - az alg�riai francia uralom
megtart�sa miatt - puccsot k�s�relt meg, az esem�nyekben az 1. ezred
j�tszott kulcsszerepet. B�r a 2. ezred sok tagja is szimpatiz�lt 1.
ezredbeli t�rsaik elk�pzel�seivel, �k nem l�zadtak fel. A puccs
kudarca ut�n az �rintett ezredet 1961. �prilis 30-�n feloszlatt�k. Ett�l
a pillanatt�l kezdve az egys�g n�h�ny - a L�gi�ban maradt - tagja,
titokban tov�bbra is az 1. ezred jelv�ny�t viselte, amelynek a h�t�ra
az 1961. �prilis 22-i d�tumot v�st�k. Az esem�nyek ut�n az 1. ezred
sok veter�nja az OAS-hoz csatlakozott, m�g m�sok zsoldosnak �lltak.
A l�zad�s lever�se ut�n a megmaradt 2. ezredet is a feloszlat�s r�me
fenyegette, ez�rt egy ideig bizonytalans�g uralkodott soraiban.
Azut�n 1962. m�rcius�ban a 2. ezred Telergma-ba t�vozott, majd
szeptemberben Mers el Kebir-be. 1963. j�nius�ban v�gre
doppingszerk�nt hatott az egys�g hangulat�ra Caillaud alezredes
�rkez�se, aki a 2. ezredet ejt�erny�s kommand�feladatokat
v�grehajt� ezredd� alak�totta �t, s ezzel megteremtette a mai 2. ezred
alapjait.
A megfiatalodott 2. ejt�erny�s ezred 1967. j�nius�ban k�lt�z�tt
jelenlegi otthon�ba a Korzika sziget�n l�v� Calvi v�ros k�zel�ben
fekv� Camp Raffali-ba. Itt v�lt a 11. Ejt�erny�s Hadoszt�ly, s ezzel
egy�tt a francia hadsereg r�sz�v�. Az elm�lt t�bb mint k�t �vtized
alatt a 2. ezred intenz�ven k�pezte mag�t, kommand�s k�szs�gei
szinten tart�sa v�gett, de mint Franciaorsz�g els� sz�m� gyors
reag�l�s� egys�ge, akt�v szolg�latot is ell�tott ez id� alatt. 1969.
�prilis�ban a 2. ezred 1. �s 2. sz�zad�t k�ldt�k Cs�dba, amelyeket
szeptemberben k�vetett a 3. sz�zad, illetve a felder�t� sz�zad. Mind a
n�gy sz�zadot a l�biai hat�r ment�n v�gzend� j�r�r�z�s
v�grehajt�s�ra haszn�lt�k fel, megpr�b�lva megakad�lyozni a
l�zad�k Cs�dba t�rt�n� besziv�rg�s�t. Azut�n 1970. december�ben
mind a n�gy sz�zad visszat�rt Korzik�ra, de a 2. ezred alakulatai
1978-ban �s 1984-ben is megjelentek Cs�dban, seg�ts�get ny�jtani a
bels� �s k�ls� fenyeget�sek ellen, valamint a helyi fegyveres er�k
kik�pz�s�ben.
Id�szakosan a 2. ezred egy-egy sz�zada Dzsibuti-ban l�t el
szolg�latot. Ugyanitt 1976. febru�rj�ban a 2. ezred tagjai a GIGN-
nek - Franciaorsz�g antiterrorista egys�ge - ny�jtottak seg�ts�get,
amikor terrorist�k francia gyerekeket ejtettek t�szul egy buszban. Hat
�vvel k�s�bb m�r egy szerencs�tlens�g miatt hallunk r�luk: 1982.
febru�r 3-�n a 2. ezred 29 ember�t vesztette el, amikor kik�pz�s
k�zben lezuhant egy sz�ll�t� rep�l�g�p.
A 2. ejt�erny�s ezred a k�zelm�ltban harci ugr�st is v�grehajtott.
1978. m�jus 19-�n 405 katona ugrott ki a Zaire-i Kolwezi f�l�tt, a
l�zad�k �ltal fogvatartott nyugati polg�rok megment�se �rdek�ben. A
Leop�rd-hadm�veletet Mobutu eln�k Franciaorsz�ghoz int�zett
k�r�s�re ind�tott�k el. A rugalmass�got j�l �rz�kelteti, hogy a 2.
ezred tagjait 24 �ra leforg�sa alatt �sszegy�jt�tt�k, �s felk�sz�tett�k
k�ldet�s�kre. 36 �r�n bel�l az ejt�erny�s�k felcsatolhatt�k
n�pszer�tlen T-10 t�pus� erny�iket, �s fel is sz�llhattak. A n�h�ny
�r�s utaz�s alatt a l�gion�riusok felk�sz�ltek a helyi id� szerint
15.15-kor v�grehajtand� ugr�sra, �s a lesz�ll�si z�n�ba t�rt�n�
leereszked�sre. F�ldet �r�s ut�n az 1., 2. �s 3. sz�zad biztos�totta a
ter�letet, majd elindultak kiszabad�tani a t�szokat. �jf�lre a t�szok
szabadok voltak, a l�zad�kat pedig feltartott�k a be�sott
ejt�erny�s�k. M�snap ahogy megvirradt, a 4. sz�zad, �s az ezred
t�bbi r�szei is meg�rkeztek er�s�t�sk�nt. A t�szok evaku�l�sa ut�n a
2. ezred folytatta j�r�r tev�kenys�g�t, �s a l�zad�kat a hat�r fel�
szor�totta. A hadm�velet sor�n a 2. ezred k�r�lbel�l 250 l�zad�val
v�gzett, m�g nekik csak �t halottjuk �s 25 s�r�ltj�k lett.
A 2. ezred manaps�g is Franciaorsz�g gyorsan bevethet� egys�ge,
1275 f�nyi l�gion�riusa az Idegenl�gi� kr�mj�t alkotja. A 2. ezredet
a nemzetk�zi fenyeget�sek elleni rugalmas v�laszad�sra szervezt�k
meg. Az ezreden bel�l hat sz�zad tal�lhat� - egy parancsnoki sz�zad,
egy felder�t�- �s t�mogat� sz�zad, valamint az 1., 2., 3. �s 4. sz�zad.
A parancsnoki sz�zad adminisztr�ci�s, jelz�i, karbantart�i, orvosi �s
sz�ll�t�si szem�lyzetet foglal mag�ban. A felder�t� �s t�mogat�
sz�zad egy parancsnoki szakaszb�l, egy motoriz�lt felder�t�
szakaszb�l, egy rep�l�g�pes felder�t� - m�lys�gi felder�t� -
szakaszb�l, k�t p�nc�lt�r� szakaszb�l (Milan rak�t�kkal felszerelve),
�s egy aknavet� szakaszb�l (81 �s 120 mm-es aknavet�kkel
felszerelve) �p�l fel. A n�gy ejt�erny�s gyalogs�gi sz�zadnak mind
megvan a maga specialit�sa, jellege. A 1. sz�zad �jszakai harcra, tank
elh�r�t�sra, �s v�rosi hadvisel�sre, a 2. sz�zad hegyi- �s t�li
hadm�veletekre, robbant�sra specializ�l�dott. Az ejt�erny�s
gyalogs�gi szakaszok 35 emberb�l - egy tiszt, n�gy altiszt, 30
l�gion�rius - �llnak. Elegend� j�rm�vel rendelkeznek a teljes ezred
motoriz�lt gyalogs�gk�nt t�rt�n� sz�ll�t�s�hoz is, b�r harci ugr�sok
ut�n a 2. ezred eg�szen addig gyalogosan tev�kenykedik, am�g
sz�ll�t� kapacit�suk utol nem �ri �ket.
Az elm�lt t�bb mint 40 �vben a z�ld sapka - a sz�rnyas k�z markolta
kardot �br�zol� jelv�nnyel egy�tt - megmaradt a vil�g egyik legjobb
hivat�sos elit egys�ge szimb�lum�nak - a francia Idegenl�gi�
ejt�erny�s csapatainak megk�l�nb�ztet�s�re.

BEL�P�S AZ IDEGENL�GI�BA

K�szen �ll fel�lvizsg�lni b�tors�g�t az Idegenl�gi�


fegyelmezett �nfel�ldoz�s�nak t�bb mint 150 �ves elk�pzel�sei
ellen�ben, vagy csak egy k�l�nleges �t �vig tart� kalandot keres?
Gondolja meg k�tszer is miel�tt l�gion�rius lesz. Az �let a L�gi�ban
term�szetesen kaland is, de sohasem az �n kalandja.
Mott�juk Legio patria nostra - A L�gi� a haz�m -, �s nem viccelnek.
Miut�n megfelelt a l�gi� k�vetelm�nyeinek v�lasztania kell egy
�lnevet. �tlevel�t �s szem�lyes t�rgyait lefoglalj�k. A nyugati
hadseregek intenz�v alapkik�pz�s�vel �s a szem�lyi higi�nia el�t�rbe
helyez�s�vel szemben a L�gi� a vak engedelmess�get hangs�lyozza.
Parancsok n�h�ny m�sodpercnyi gondolkod�ssal t�rt�n�
v�grehajt�s��rt, vagy parancs megszeg�s�rt azonnal b�ntet�s j�r.
De, ha impon�l �nnek, hogy ennek az elit egys�gnek - amely
b�tors�g�r�l �s kitart�s�r�l legend�s - a r�sz�v� v�lhat, �s �gy
gondolja k�pes a szolg�latra "avec honour et fidelite", itt �ll hogyan
kezdjen hozz�.
A francia Idegenl�gi� toborz�si k�vetelm�nyei egyszer�ek
- N�tlens�g
- 18-40 �v k�z�tti �letkor. 35 �v felett senkinek sem aj�nlott.
Ha 17 �vesn�l fiatalabb, sz�l�i enged�ly is sz�ks�ges.
- Saj�t k�lts�gre t�rt�n� bel�p�s Franciaorsz�gba,
�s a jelentkez�si lap kit�lt�se franci�ul.
Ez minden! Nincs b�rsz�n, politikai, nemzetis�gi, vall�si �s
t�rsadalmi hovatartoz�s szerinti megk�l�nb�ztet�s.
N�h�ny j� tan�cs, amelyekkel k�nnyebb� teheti az �let�t.
- Miel�tt elindul tanuljon franci�ul. B�r ez nem toborz�si
k�vetelm�ny, de senki sem besz�l semmilyen m�s idegen nyelvet a
L�gi� toborz� k�zpontj�ban. Kev�sb� lesz z�rzavaros az �lete, �s
jav�tja elfogad�si es�lyeit is. J� tudni: a jelentkez�seknek csak
mintegy 28 sz�zal�k�t fogadj�k el.
- Legyen t�k�letes fizikai kond�ci�ban! A kik�pz�s a L�gi�ban
brut�lisan kem�ny.
- Vigyen mag�val saj�t tiszt�lkod�si felszerel�st �s WC pap�rt.
Ezenk�v�l ruh�zkod�s c�lj�b�l vigyen mag�val 4 db p�l�t, 4 db
als�nadr�got, 4 p�r nedvsz�v� zoknit. Ha tud vigyen saj�t fekete
katonai bakancsot, �gy nem t�ri fel a l�b�t egy r�gi francia bakancs.
- K�sz�lj�n fel egy teljes h�napnyi unalomra. Vigyen mag�val
egy csom� pap�rfedel� k�nyvet, egy francia sz�t�rt �s legal�bb k�t
h�napra val� cigarett�t.
- Menjen el fogorvoshoz, miel�tt elhagyja otthon�t!
- Ha elv�lt vagy k�l�n �l, tartsa meg mag�nak ezt az
inform�ci�t, ha nem akarja, hogy ne fogadj�k el.
- Poggy�szk�nt csak egy katonazs�kot vigyen mag�val,
b�r�nd csak kellemetlens�get okoz. Fog kapni m�g egy zs�kot a
felszerel�ssel, amikor elhagyja Fort de Nogent, Aubagne-ban.
- Egyenesen P�rizsba rep�lj�n! A Charles de Gaulle
rep�l�t�ren sz�lljon fel az Air France buszra, egyenesen a
v�rosk�zpontba viszi. Ott fogjon egy taxit �s hajtasson Fort de
Nogentba a Fontenay Sous Bois-ra. Ez az �t k�r�lbel�l 50 doll�rba
fog ker�lni. Ha ezt nem gy�zi, menjen a legk�zelebbi metr�
�llom�sra �s sz�lljon fel a Pointe de Vincennes fel� k�zleked�
szerelv�nyre, azut�n ott sz�lljon taxiba Fort de Nogentba. Ha
elt�vedt, vagy csak �sszezavarodott, menjen a legk�zelebbi
rend�r�rsre - Commisariat de Police -, �s mutasson egy darab pap�rt
az al�bbi sz�veggel:
Je veux de m'engager dans la Legion Etrangere. S. U. P. Appeler au
Fort de Nogent, AU 876-80-00 Poste 30.
�tba fogj�k igaz�tani!
- Cs�t�rt�k�n jelentkezzen Fort de Nogent-ban!
P�ntek �jjel k�ldik vonaton Aubagne-ba, legjobb ha a legkevesebb
id�t t�lti Fort de Nogent-ban. Egy�bk�nt nem fogj�k enged�lyezni,
hogy �rjon haza sem Fort de Nogent-b�l, sem Aubagne-b�l.
Nem �rhat haza k�t h�napig!

- Gy�z�dj�n meg r�la, hogy van el�g p�nze hazautazni!


Az Aubagne-i v�logat�s ut�n, mint �jonc, alapkik�pz�sre ker�l, ami
16 hetes szem�lyes k�zdelem a d�l-franciaorsz�gi Castelnaudry-ban.
Ezut�n r�termetts�g�t�l, illetve a lehet�s�gekt�l �s elk�pzel�seit�l
f�gg�en, tov�bbi kik�pz�sen vesz r�szt, ami vagy specializ�lt
kik�pz�s, vagy technikai beoszt�s. Mindezek ut�n elk�ldik a L�gi�
ezredeinek egyik�hez Franciaorsz�gban, vagy a tengerent�lra.
Az �t �ves szolg�lat ut�n megszerezheti a francia �llampolg�rs�got,
vagy kaphat egy k�l�nleges enged�lyt a Franciaorsz�gban t�rt�n�
polg�ri �letre val� visszat�r�s el�seg�t�s�re. De tov�bb is szolg�lhat 6
h�napig, vagy m�g tov�bb. Nyugd�jba vonul�shoz 15, vagy 21 �v
szolg�lati id� sz�ks�ges. Ahogy befejez�d�tt a szolg�lata,
visszakapja �tlevel�t �s szem�lyes t�rgyait.
A 8 ezer f�t sz�ml�l� Idegenl�gi� homog�n harci elit maradt, amely
b�szke m�ltj�ra, �s k�sz a csat�ra. Ha meggy�z�d�tt r�la, hogy ez
kell �nnek, �s magas a motiv�lts�ga - az Idegenl�gi� v�rja �nt!

A K�L�NLEGES EGYSEGEK SZEMEI �S F�LEI


A tenger�szgyalogos felder�t�egys�gek

Siker! A legt�bb k�l�nleges egys�g sz�m�ra ez term�szetes


velej�r�ja az ellens�ggel t�rt�n� konfront�ci�nak. De nem az
Egyes�lt �llamok Tenger�szgyalogs�g�nak felder�t�i sz�m�ra.
N�luk egy l�v�s, biztos jele annak, hogy a k�ldet�s megbukott.
Ez a hangjelens�g val�sz�n�leg nem ismeretlen az Egyes�lt �llamok
tenger�szgyalogos er�i sz�m�ra, de a tenger�szgyalogos felder�t�k
nem kommand�sok, akiket a hagyom�nyos er�k helyett haszn�lnak.
Az � munk�juk szigor�an csak felder�t�s - terep felt�rk�pez�s, az
ellens�g poz�ci�j�nak meghat�roz�sa, t�mad�sok el�k�sz�t�se -
an�lk�l, hogy elfogn�k �ket. A hagyom�nyos er�kkel t�rt�n�
egy�ttm�k�d�s�k, fontos l�ncszem a gy�zelemhez vezet� neh�z
�ton.
Mint minden k�l�nleges egys�g, a tenger�szgyalogos felder�t�
egys�gek sem nyitottak mindenki sz�m�ra. Kik�pz�s�k messze
meghaladja azt, amit egy �tlagos �jonc - kiv�ve a tenger�szgyalogos
�joncot - hajland� vagy k�pes elviselni. Itt v�get is �r minden
hasonl�s�g m�s k�l�nleges egys�gekkel -elt�rnek a SAS-t�l, a
rangerekt�l, a K�l�nleges Er�kt�l, stb. amelyek a gy�zelem
�g�ret�vel v�gzik el kimer�t� kik�pz�s�ket - a tenger�szgyalogos
felder�t�k nem rendelkeznek ilyen �szt�nz�vel. Szem�lyes dics�s�g
keres�se - csat�ban - �tokk� v�lhat a k�ldet�s sor�n. Mindezek
helyett, a tenger�szgyalogos felder�t� kik�pz�s m�sk�pp hozza meg
gy�m�lcs�t. �k olyanok, mint a h�tv�dek a futballban, amikor j�l
v�gzik a munk�jukat senki sem figyel r�juk, de amikor hib�znak az
eg�sz csapatot b�ntetik. Ez a felel�ss�g�rz�s az, ami
megk�l�nb�zteti �ket a t�bbi k�l�nleges egys�gt�l. �k a legink�bb
meg�nekeletlenek minden katonai egys�g k�z�l.
A felder�t� csapatok nem tekintik magukat k�l�nleges egys�geknek.
Nincsen k�l�nleges berettj�k -sapka -, hivatalos jelv�ny�k, vagy
mott�juk, ami megk�l�nb�ztetn� �ket a t�bbi egyenrang�t�l. A
felder�t�k - tenger�szgyalogosok. Id�nk�nt.
A hivatalos elismert st�tus ellen�re, az�rt a felder�t�k igenis
k�l�nleges egys�get alkotnak. T�zt�mogat�s n�lk�l tev�kenykedni,
kevesebb mun�ci�val felszerelve, mint b�rki m�s - ezeknek az
embereknek nincs m�djukban f�lrevonni az ellens�ges t�zet - azt
eredm�nyezi, hogy teljesen magukra vannak utalva. Az �nbizalom
n�vel�se, �s a lopakod�s fort�lyainak elsaj�t�t�sa csup�n egy r�sz�t
alkotja a mai k�l�nleges egys�gek kik�pz�s�nek, de a felder�t�knek
ez jelenti az �letet.
A felder�t� egys�gek sz�m�ra t�rt�n� v�logat�s, v�zi- �s gyalogs�gi
kik�pz� iskola elv�gz�se ut�n kezd�dik. Akkor a jel�lteknek �t kell
esni�k egy szelekt�l� teszt sorozaton. Ez a rendk�v�l kimer�t� teszt a
gyors helyzetfelismer�st, a fizikai �ll�k�pess�get, �s az �sz�s tud�st
vizsg�lja. Tartalmazza egy akad�lyp�lya id�re t�rt�n� lek�zd�s�t,
200 m�teres �sz�st teljes felszerel�ssel, �s 10 km-nyi fut�st 25 kg-os
felszerel�ssel. A teszt sikeres teljes�t�se ut�n a jel�ltek az
�gynevezett Alapfok� K�t�lt� Felder�t� Iskol�ra ker�lnek, amely az
Atlanti-�ce�n partj�n ter�l el, k�zel a virginiai Fort Story-hoz. Az
iskola -amelyet a K�t�lt�ek otthonak�nt is neveznek - az Egyes�lt
�llamok, illetve sz�vets�geseinek felder�t� csapatait k�pezi ki, olyan
felder�t�si �s t�l�l�si k�pess�gekre, amelyek egy kombin�lt v�zi- �s
sz�razf�ldi t�mad�s t�mogat�s�hoz sz�ks�gesek. A kik�pz�s
k�z�ppontj�ban k�t ter�let �ll: v�zi m�veletek -j�r�r egys�gek
besziv�rg�sa, hidrogr�fiai vizsg�latok -, �s sz�razf�ldi navig�ci�.
Ezek a k�pess�gek a felder�t� egys�gek els�rend� fegyverei az
ellens�ggel szemben. A v�zi kik�pz�s mag�ban foglal helikopter
seg�ts�g�vel v�grehajtand� m�veleteket, k�l�nleges j�r�r egys�gek
besziv�rg�s�nak �s kivon�s�nak gyakorl�s�t, nagy t�vols�g� �ce�ni
�sz�s - teljes felszerel�ssel - gyakoroltat�s�t, v�zi bevet�sek �s
visszavonul�sok elsaj�t�t�s�t - nagy sebess�g� haj�kr�l �s
tengeralattj�r�kr�l. Ezenk�v�l m�g hidrogr�fiai k�pz�s eg�sz�ti ki az
el�z�eket. A hallgat�k megtanulj�k a v�z alatti t�rk�pez�st, a
hull�mver�s, az �ramlatok, �s a tengerj�r�s felm�r�s�t, a lehets�ges
partrasz�ll�si z�n�k r�szletes topogr�fiai le�r�s�t stb. Szak�rt�iv�
v�lnak az ellens�ges v�delem m�rete �s elhelyezked�se
felm�r�s�nek. Megtanulj�k hogyan szervezzenek �s vezessenek
csendes j�r�r utakat, hogyan telep�tsenek hat�sos kommunik�ci�s
h�l�zatot a j�r�r egys�g tagjai �s a f�hadisz�ll�s k�z�tt, az ellens�g
helyzet�nek le�r�s�ra hogyan k�sz�tsenek t�rk�pet, v�zlatot,
f�nyk�pet, hogyan �rt�kelj�k a meteorol�giai t�nyez�ket, hogyan
hajts�k v�gre a visszavonul�st stb. Al�rendelt tudnival�k�nt
elsaj�t�tj�k t�mogat� t�zcsap�sok h�v�s�t - l�gi csap�s, tengeri
t�mad�s - alapvet� m�szaki tudnival�kat hidak �tereszt�
k�pess�g�nek meghat�roz�s�ra, elektronikus �rz�kel�kkel felszerelt
ter�letek lek�zd�s�t, a robbant�sok v�grehajt�s�t, foglyok
szelekt�l�s�t, a k�szletek, felszerel�sek v�zhatlan sz�ll�t�s�t.
Mindezek mellett nagyon fontos helyet foglal el az �jszakai
tev�kenyked�s gyakoroltat�sa. E h�t hetes tanfolyam ut�n kapj�k
meg a r�sztvev�k hivatalosan a tenger�szgyalogos felder�t�
min�s�t�st. Egy�bk�nt nincs m�g egy kik�pz�s, amely nagyobb
�ll�k�pess�get, tud�st, �s �nbizalmat k�vetelne meg, mint az �v�k. A
kik�pz�s velej�r�ja az �lland� fesz�lts�g, a f�jdalom, a fizikai �s
ment�lis kimer�lts�g, az unalom, �s a k�s�rt�s, hogy t�bb ellens�ges
katon�t foglalhatnak le, mint b�rki m�s.
De mindezek ut�n sincs m�g v�ge megpr�b�ltat�saiknak. B�r
hivatalosan megkapt�k a felder�t� min�s�t�st, m�g t�bb szakos�tott
kik�pz�sen is r�szt kell venni�k, �s teljes�teni�k, am�g v�gre
beosztj�k �ket egy felder�t� szakaszba. Ezek a szakaszok egy
tisztb�l, 22 tenger�szgyalogosb�l, �s egy haditenger�szb�l �llnak.
Mindegyik szakasznak egy tenger�szgyalogos z�szl�alj t�mogat�sa a
feladata. A szakos�tott kik�pz�s alatt a felder�t� egys�gek tagjai a
k�vetkez� tanfolyamokon vesznek r�szt: sivatagi, dzsungelbeli
m�veletek, tengeralattj�r�r�l t�rt�n� bevet�s gyakoroltat�sa, a
Tenger�szgyalogos Er�k L�gi Csoportj�nak Harci K�zpontja �s a
Hegyi Hadvisel�si K�zpont �ltal ind�tott tanfolyamokon, a hadsereg
ejt�erny�s, illetve ranger tanfolyamain, a K�l�nleges Er�k Iskol�ja
tanfolyamain, a hadsereg vagy a haditenger�szet ejt�erny�s m�szaki
�s ejt�erny�s ugrat� tanfolyam�n, mesterl�v�sz tanfolyamon, a
Kir�lyi Tenger�szgyalogos Kommand� �ltal szervezett kik�pz�sen
Nagy-Britanni�ban stb.
Napjainkban a Tenger�szgyalogos Felder�t� Egys�g h�rom felder�t�
z�szl�aljb�l �s k�t felder�t� sz�zadb�l �p�l fel. A h�rom z�szl�alj
akt�v k�ldet�seket hajt v�gre, m�g a k�t sz�zad Kaliforni�ban, illetve
�szak-Karolin�ban teljes�t szolg�latot. Egy sz�zad hat szakaszt foglal
mag�ban �s mindegyik szakasz h�rom-n�gy f�s csapatb�l �ll. A
csapatot a csapatparancsnok vezeti, akit egy helyettes �s k�t kiseg�t�
-egyik�k r�di�s - seg�t. A z�szl�aljak �s a sz�zadok k�z�tt az a
k�l�nbs�g, hogy a sz�zadok feladatk�re sz�lesebb �s tagjainak t�bb
szakos�tott kik�pz�sen kellett r�szt venni�k. Am�g egy z�szl�alj f�ldi
felder�t�st �s t�l�l�st k�n�l egy tenger�szgyalogos hadtestnek, addig a
sz�zadok a flotta tenger�szgyalogos parancsnoks�ga sz�m�ra
v�geznek h�rszerz�st, bele�rtve a t�mad�s el�tti �s a m�lys�gi
t�mad�s ut�ni felder�t�st is. A z�szl�aljak tagjainak lehetnek b�v�r
vagy ejt�erny�s min�s�t�seik, de a sz�zadok tagjainak - mivel �ket
m�lys�gi felder�t�sre haszn�lj�k - mindk�t min�s�t�ssel
rendelkezni�k kell, az optim�lis lehet�s�gek kihaszn�l�sa v�gett.

A felder�t� egys�gek megel�z� m�veletekben is r�szt vesznek. Ez


esetben a z�szl�aljak felfejl�dnek a biztons�gi z�na k�r�l - el�re
k�ld�tt megfigyel�kkel -, hogy felder�ts�k az ellens�get �s elej�t
vegy�k egy meglepet�sszer� t�mad�snak. A sz�zadok m�lyebben
besziv�rognak az ellens�ges ter�letre, mint a z�szl�aljak, �k der�tik
fel az ellens�g t�l�l�s�t szolg�l� ut�np�tl�si vonalakat, �s jelentik az
ellens�ges csapatok minden mozg�s�t.
Ezeknek a felder�t� egys�geknek elengedhetetlen a pontos
szerepl�se, a k�ldet�s�k szint�n. �k a parancsnokok el�rek�ld�tt
szemei �s f�lei.
B�r �gy l�tszik neh�z a tenger�szgyalogs�g legjobb embereinek a
kik�pz�se, de v�res p�ld�k - Saigont�l Khe Shanig - sokas�ga
mutatta sz�ks�gess�g�t a szak�rt� felder�t� csapatoknak.
�vek kellenek ahhoz, hogy kik�pezz�k az embereket annak
felismer�s�re, amit m�sok elmulasztanak, hogy pontosan jelents�k
amit l�tnak, �s mindezt helyzet�k felfed�se n�lk�l. M�g nehezebb
megtal�lni azokat az embereket - t�relmes �s b�tor embereket -, akik
a j�v�beli sikeres akci�k �rdek�ben k�pesek elv�gezni munk�jukat.
Szerencs�re tal�lni ilyen embereket. �k a tenger�szgyalogos felder�t�
egys�gek tagjai.

A SARL� �S KALAP�CS EL�RET�R�SE


A szovjet k�l�nleges egys�gek t�rt�nete

M�r 1931-ben amikor sz�tvert�k a menek�l� muzulm�n


"bandit�kat", vagy amikor eg�sz orsz�gokat sz�lltak meg a szovjet
elit egys�gek igen j�l kihaszn�lt�k a l�gisz�ll�t�s ny�jtotta el�ny�ket
a gyors �s alattomos csap�sn�l. Ez a strat�gia az I. vil�gh�bor� �ta
szerves r�sz�t k�pezi a szovjet katonai doktr�n�nak. Alapos
kifinomult taktik�juk j�volt�b�l a szovjet ejt�erny�s�k nemcsak arra
k�pesek egy esetleges h�bor� sor�n, hogy az ellens�ges vonalak
m�g�tt landolva strat�giai fontoss�g� objektumokat foglaljanak el �s
tartsanak meg am�g a helyzet megk�v�nja, hanem h�torsz�gbeli
polg�ri �s katonai c�lpontok felkutat�s�ra �s megsemmis�t�s�re is.
P�ld�nak ok��rt ilyen bevet�sre ker�lt sor 1968-ban, amikor az egyik
G�rda L�gideszant hadoszt�ly elfoglalta a pr�gai rep�l�teret �s m�s
kulcsfontoss�g� csehszlov�kiai objektumokat, illetve amikor 1979-
ben "biztos�tott�k" Kabult, am�g a sz�razf�ldi er�k megt�madt�k
Afganiszt�nt.
A szovjet k�l�nleges egys�gek alacsony intenzit�s�, helyi
konfliktusokban mindig f�ggetlen�l - a hagyom�nyos csapatok
k�telezetts�gei n�lk�l - tev�kenykedtek, am�g j�l megtervezve, �s
kivitelezve meg nem szerezt�k a kijel�lt objektumokat, �gy seg�tve
el� a szovjet befoly�s er�s�d�s�t vil�gszerte, an�lk�l azonban, hogy
t�l nagy politikai vihart kavartak volna. Hadvisel�s - vil�gh�bor�s
sokkhat�s n�lk�l.
M�r 1929-ben tartalmazott a szovjet hadsereg T�bori K�zik�nyve
ir�nyelveket l�gisz�ll�t�s� csapatok bevet�s�re vonatkoz�an, 1930-
ban pedig m�r hadgyakorlaton is r�szt vettek a szovjet ejt�erny�s
csapatok. A K�l�nleges Rendeltet�s� L�gideszant Dand�rt 1933-ban
�ll�tott�k fel, �s 1935 v�g�re m�r 29 l�gideszant l�v�sz z�szl�alj
felett rendelkeztek. Ezt a rendk�v�l gyors fejl�d�st az 1930-as �vek
alatti a polg�ri ejt�erny�z�s ir�nti igen nagy �rdekl�d�s seg�tette el�.
Mindezek k�vetkezt�ben hamarosan �letre h�vt�k a katonai
ejt�erny�z�s fiatalokat t�m�r�t� szervezet�t az Oszoaviahim-ot,
amely er�teljesen b�tor�totta az ugr�sok sz�m�nak n�vel�s�t.
Egyed�l 1936-ban 1 milli� 600 ezer bejegyzett polg�ri ugr�st
hajtottak v�gre tornyokb�l, �s 30 ezer ugr�st rep�l�g�pekb�l. Az
1930-as �vek k�zep�re pedig a szovjet fegyveres er�k l�trehoztak
egy modern j�l felszerelt ejt�erny�s kik�pz� iskol�t is.
A szovjet katonai l�gideszant potenci�l - a vil�gon els�k�nt - 1935-
ben egy Kijev melletti hadgyakorlaton mutatkozott be, amikor 600
ejt�erny�st vetettek be egy lesz�ll�si z�na biztos�t�s�ra, ahol 30
sz�ll�t� rep�l�g�p ut�np�tl�st, �s t�z�rs�get rakott ki. E hadgyakorlat
megfigyel�i k�z�tt volt Kurt Student is, aki a II. vil�gh�bor� alatt a
n�met ejt�erny�s�k parancsnokak�nt t�nt fel. 1938-ra a szovjetek
n�gy l�gideszant dand�rral rendelkeztek - egyenk�nt
1200 f�t sz�ml�ltak - amelyek Leningr�d, Kijev, Feh�r Oroszorsz�g,
�s a t�vol-keleti katonai k�rzet parancsnoks�gai alatt �lltak.
A 212. l�gideszant dand�r tagjait 1939-ben, Hal-hin Gol-n�l vetett�k
be a jap�nok ellen. Ugyanezen �v szeptember�ben pedig a 201.204.
�s a 214. l�gideszant dand�r r�szt vett Lengyelorsz�g keleti ter�letei
elleni szovjet t�mad�sban. De ugyanezek az ejt�erny�s csapatok ott
voltak Finnorsz�gban is a t�li h�bor� alatt, ahol - �rdekess�gk�nt
megeml�thet� -az ugr�sok k�z�l n�h�nyat ejt�erny� n�lk�l hajtottak
v�gre - k�zvetlen�l a m�ly h�torlaszokba.
Id�k�zben a szovjet l�gideszant potenci�l folytatta a terjeszked�st �s
1940-re m�r k�t l�gideszant hadtesttel rendelkeztek, amelyek t�bb
mint h�rom ezer f�b�l �lltak. Egy l�gideszant dand�r hat z�szl�aljat
t�m�r�tett - k�t ejt�erny�s, k�t vitorl�z�rep�l�g�pes, �s k�t
l�gisz�ll�t�s� - amelyeket kieg�sz�tettek jelz�i, felder�t�i -
motorbiciklis �s ker�kp�ros - m�szaki, ut�np�tl�si, orvosi, t�z�rs�gi
stb. t�mogat�ssal is. 1940 j�nius�ban vetett�k be a 201. l�gideszant
dand�rt - kulcsfontoss�g� felsz�ll�p�ly�k �s hidak birtokbav�tel�re -
Beszar�bia szovjet megsz�ll�s�nak el�seg�t�s�re. A l�gideszant
csapatok ilyen c�lokra t�rt�n� alkalmaz�sa egy�bk�nt a j�v�ben �jra
�s �jra megism�tl�d�tt, a legk�zelebbi m�ltban Csehszlov�ki�ban �s
Afganiszt�nban. A szovjet l�gideszant er�k fejleszt�se 1941-re �lt�tt
dr�mai m�reteket, amikor h�rom �j hadtestet is fel�ll�tottak, s �gy
�sszesen �t hadtest felett - az 1. �s a 2. hadtest Ukrajn�ban, a 3.
hadtest Kijevben, a 4. hadtest Minszkben, az 5. hadtest Leningr�dban
- rendelkeztek. B�r ezek az alakulatok nem voltak teljesen felt�ltve
az 1941. j�niusi n�met t�mad�s idej�re, m�gis jelent�s l�gideszant
er�t k�pviseltek.
Amikorra a n�met t�mad�s kibontakozott a szovjet l�gideszant
csapatok magukra tal�ltak, b�r igen kev�s sz�ll�t� kapacit�ssal
rendelkeztek, mivel a n�met Luftwaffe a rep�l�g�pek nagy r�sz�t
m�g a f�ld�n elpuszt�totta. A szovjet l�gideszant doktr�na mindig a
t�mad�st hangs�lyozta, de mivel az orsz�g v�delemre rendezkedett
be, a deszantosok fel�lvizsg�lt�k elk�pzel�seiket, hogy azok
tal�lkozzanak az �j k�vetelm�nyekkel. K�nny� felszerel�s�k
k�vetkezt�ben az ejt�erny�s�k v�delemben is igen j�knak
bizonyultak, k�l�n�sen amikor gerill�kk�nt harcoltak a n�metek
h�t�ban. Sok l�gideszant dand�r darabokra sz�tesett, �s
felmorzsol�dott amikor megk�s�relte meg�ll�tani a n�met
el�renyomul�st. A 4. l�gideszant hadtest Szmolenszk mellett pr�b�lta
meg lass�tani az el�renyomul�st Moszkva fel�. A 214. l�gideszant
dand�r kereszt�l sziv�rgott a n�met vonalakon �s h�rom h�napon
kereszt�l zaklatta ism�telt t�mad�sokkal a n�met h�torsz�got, �gy
k�tve le olyan alakulatokat, amelyeknek pedig nagy haszn�t vett�k
volna Moszkva alatt. Az 1., 2. �s 3. l�gideszant hadtest Kijev
v�delm�ben vett r�szt. Az 5. hadtest k�t dand�rj�t pedig l�gi �ton
sz�ll�tott�k arra a pontra, ahol lelass�thatt�k Guderian el�rehalad�s�t
Tula fel�. A 4. l�gideszant hadtest is folytatta a kem�ny harcot,
akci�kat hajtva v�gre a Berezina foly� ment�n.
A szovjet ejt�erny�s�k a leghat�sosabban akkor tev�kenykedtek,
amikor sz�zad, szakasz, vagy raj m�ret� szabot�zs �s rajta�t�
egys�geket alkottak. Ezeknek az egys�geknek a tagjai k�z�l a
rajta�t�sek t�l�l�i �ltal�ban csatlakoztak a helyi partiz�nokhoz, hogy
fenntarts�k a j�l k�pzett emberanyagot �s el�seg�ts�k a partiz�n
egys�gek harc�t. T�nylegesen a szovjet l�gideszant csapatok �tvett�k
a brit SAS rajta�t� st�lus�t, azut�n meg kialak�tott�k az amerikai
K�l�nleges Er�k st�lus�ban a helyi ellen�ll� csapatok kik�pz�- �s
vezet� szerep�t. Egy rajta�t�s sor�n - amely j�l mutatja az ilyen
akci�k szellem�t - Majkop mellett 40 ejt�erny�s, a f�ld�n
megsemmis�tett 22 Luftwaffe g�pet �s s�lyosan megrong�lt 20
m�sikat. Az akci� sor�n 14 embert vesztettek. 1941 okt�ber�ben a
szovjet ejt�erny�s csapatok sz�mos hegyi rajta�t�st hajtottak v�gre a
Kercs-f�lszigeten. De nagyobb m�ret� hadm�veletekre is sor ker�lt
ha a helyzet �gy k�v�nta, �s a l�gisz�ll�t�s megoldhat�nak bizonyult.
1941. december 15-nek �jjel�n 415 ejt�erny�st dobtak le Terjajeva
Sloboda k�zel�ben, hogy z�rzavart keltsenek a szovjet ellent�mad�s
el�l visszavonul� n�metek soraiban.
1942. janu�rt�l 1942. m�jus�ig a 8., 9., 23., 201., 204. �s 214.
l�gideszant dand�r maradv�nyai a Moszkva k�r�li csat�kban vettek
r�szt, ahol a szovjet hadsereg k�ts�gbeesetten, de igen elsz�ntan
harcolt, hogy megakad�lyozza a f�v�ros elest�t. Id�k�zben
felt�lt�tt�k az �t eredeti - s�lyos vesztes�geket szenvedett - hadtestet
is, s �gy 1942. j�nius�ra imm�r t�z l�gideszant hadtest �llt
csatarendben. B�r az is igaz, hogy egyik sem volt sz�z sz�zal�kos,
mivel nem rendelkeztek olyan l�gisz�ll�t�si kapacit�ssal, amely
dand�r m�retn�l nagyobb ledob�st lehet�v� tett volna.
Nemsok�ra azonban a h�bor� legnagyobb szovjet l�gideszant
hadm�velet�t hajtott�k v�gre, hogy megpr�b�lj�k beker�teni �s
megsemmis�teni a Moszkv�t fojtogat� n�met hadseregcsoportot. Ez a
hadm�velet egybeesett a szovjet er�k t�li ellent�mad�s�nak
megkezd�s�vel; amelynek sor�n a szovjetek sz�mos ponton
be�kel�dtek a n�met vonalakba. �gy t�rt�nt Vjazm�-n�l is ahol fontos
n�met ut�np�tl�si vonalak h�z�dtak. Ennek k�vetkezt�ben, hogy
megk�s�relj�k kihaszn�lni a n�met h�torsz�gbeli helyzetet,
elhat�rozt�k l�gideszant csapatok bevet�s�t. A 8. l�gideszant hadtest
tagjai 1942. janu�r elej�n indultak �tnak, s �ket az elk�vetkez� k�t
h�nap sor�n m�g k�vette a 4. l�gideszant hadtest. A megosztott,
r�szekre szabdalt bevet�st a hi�nyos sz�ll�t� kapacit�s indokolta.
Janu�r eleje �s m�rcius v�ge k�z�tt 14 ezer szovjet ejt�erny�s �rt
f�ldet a vjazmai ter�leten. A nagy ter�leten t�rt�nt sz�tsz�r�d�s -
kombin�lva a neh�z fegyverek hi�ny�val - arra k�nyszer�tette az
ejt�erny�s�ket, hogy els�dlegesen mint gerill�k harcoljanak. Ezek az
ejt�erny�s�k sikeresen szabad�tottak fel falvakat, t�madtak meg
rakt�rakat �s vas�ti vonalakat, �s �ltal�ban zaklatt�k a n�metek
h�torsz�g�t. B�r az ejt�erny�s�k nem teljes�tett�k els�dleges
feladatukat - l�legzetv�telnyire megk�nny�teni a sz�razf�ldi csapatok
helyzet�t - m�gis kett�v�gt�k, illetve fenyegett�k a n�metek
ut�np�tl�si �tvonalait. Tulajdonk�ppen h�t n�met hadoszt�lyt
k�t�ttek le az id�szak - hat h�nap - alatt am�g a n�metek h�t�ban
tev�kenykedtek. Ezeknek a hadoszt�lyoknak a vesztes�gei tett�k
lehetetlenn�, hogy a n�metek offenz�v�t ind�tsanak. De az is
bizonyos, hogy a szovjet ejt�erny�s�k is s�lyos �rat fizettek ez�rt, a
14 ezer f�b�l csak 4 ezren tudtak visszat�rni a szovjet vonalak m�g�.
1942 nyar�n a t�z l�gideszant alakulat �talakult G�rda L�v�sz
Hadoszt�lyokk�. Az 1., 4., 5., 6., 7., 8., 9. �s 10. l�gideszant hadtest
pedig 1942 �sz�n alakult �jj�. Azut�n 1942. december�ben ez a
nyolc alakulat is �talakult t�z G�rda L�gideszant Hadoszt�lly�.
1943. febru�rj�ban azt�n mind a 10 hadoszt�lyt az �szak-nyugati
frontra vez�nyelt�k, hogy seg�tsenek kiakn�zni az 1942-43 tel�n el�rt
szovjet gy�zelmeket. M�jusra, k�z�l�k h�t hadoszt�ly d�lre vonult,
hogy meger�s�tse a k�z�ps� frontot. A monument�lis kurszki
csat�ban kulcsszerepet j�tszott a 4. �s a 9. G�rda L�gideszant
Hadoszt�ly. Miut�n itt a n�metek veres�get szenvedtek, �s
visszavonultak, a hadoszt�lyok a nyomukba eredtek.
Id�k�zben kik�peztek �s hadrendbe �ll�tottak h�sz �j l�gideszant
dand�rt is - 11-16. G�rda L�gideszant Hadoszt�lyk�nt -, h�rom
dand�r - az 1., 3. �s 5. - azonban f�ggetlen maradt, mivel �ket m�r
egy m�sik fontos feladatra jel�lt�k ki. Ezenk�v�l 1942 v�g�n, �s 1943
elej�n kik�peztek speci�lis szabot�zs egys�geket is - val�sz�n�leg az
NKVD soraib�l - olyan k�l�nleges feladatok v�grehajt�s�ra, mint a
mer�nyletek vagy a szabot�zs. Ez az egys�g Omsbon NKVD n�ven
v�lt ismertt�, �s l�tez�se sor�n t�bb mint k�tsz�z k�l�nleges
bevet�sben szerepelt.
A n�metek a kurszki veres�g ut�n a Dnyeper foly� m�g�tt
igyekeztek kialak�tani egy v�delmi vonalat. Ez�rt a szovjetek egy
er�szakos �tkel�st akartak v�grehajtani, m�g miel�tt megszil�rdulna
a n�met v�delem. Az 1., 3. �s az 5. G�rda L�gideszant Dand�rt
jel�lt�k ki az �tkel�s el�seg�t�s�re. B�r a sz�ll�t� l�gij�rm�vek hi�nya
gyeng�tette a t�mad�st, de az 5. G�rda L�gideszant Dand�r tagjai
1943. szeptember 14-�n 17.30-kor ugrottak. Szerencs�tlens�g�kre a
19. n�met p�nc�los hadoszt�ly felder�t�i kisz�rt�k a lesz�ll�si z�n�t,
�s �gy igen s�lyos vesztes�geket szenvedtek a f�ldet �r�
ejt�erny�s�k. A dand�r 2300 ledobott tagj�nak t�bb mint fele
elpusztult. Szint�n 24-�n a 3. G�rda L�gideszant Dand�r csapatait is
ledobt�k - d�l-nyugatra - de nagyon sz�tsz�r�dtak. Nyugaton az 1.
G�rda L�gideszant Dand�r tagjai jobban j�rtak, igen gyenge
ellen�ll�sba �tk�ztek. Ahogy Vjazm�-n�l, �gy a dnyeperi bevet�s
sokkhat�s�t is cs�kkentette a sz�ll�t� kapacit�s hi�nya. A t�mad�st
k�vet�en az �sszegy�lt partiz�n-ejt�erny�s�k k�t h�napon kereszt�l
k�t�ttek le nagy sz�m� n�met er�t - k�l�n�sen a mozg�sukat
akad�lyozt�k - �gy seg�tve el� tov�bbi �tkel�st - az 52. hadsereg
hajtotta v�gre - a Dnyeperen, amely ellen�llhatatlan csap�st m�rt a
Harmadik Birodalomra.
B�r a Dnyeper k�rzet�ben v�grehajtott ledob�s volt a h�bor� utols�
nagy m�ret� l�gideszant akci�ja, a l�gideszant csapatok
z�szl�aljakban, vagy kisebb egys�gekben tov�bbra is folytatt�k az
akci�kat a h�bor� eg�sz h�tral�v� r�sz�n.
1944. janu�rj�ban alakult meg a 37. G�rda L�v�sz Hadtest -
l�gideszant csapatokb�l - amely Kar�lia "felszabad�t�s�ban" t�ntette
ki mag�t. 1945 v�g�n a 37. �s m�s l�gideszant alakulatok fontos
r�sz�t k�pezt�k a 9. G�rda Hadseregnek, amely seg�tett
"felszabad�tani" Magyarorsz�got �s Csehszlov�ki�t.
1944 folyam�n Bulg�ri�ban is ker�ltek bevet�sre l�gideszant
z�szl�aljak, azzal a feladattal, hogy zavarj�k a kommunik�ci�t �s
elfoglalj�k a kulcsfontoss�g� kik�t�ket, amelyekre a v�zi
partrasz�ll�s v�grehajt�s�hoz sz�ks�g volt. 1945. �prilis�ban k�t
ejt�erny�s z�szl�alj hadm�veleti ugr�st hajtott v�gre K�nigsbergn�l
�s Piullau-n�l, a Kelet-Poroszorsz�gban zajl� n�met ellen�ll�s
lever�se c�lj�b�l. Ugyancsak l�gideszant csapatok ker�ltek bevet�sre
Mandzs�ri�ban �s Kore�ban - nagy fontoss�g� vas�ti csom�pontok,
kik�t�k, felsz�ll�p�ly�k elfoglal�s�ra - is, amikor 1945-ben a
jap�nok megadt�k magukat. Ezek az alakulatok alapozt�k meg a
szovjet befoly�st azokon a ter�leteken. Igen fontos v�rosokat is
megsz�lltak a szovjet l�gideszant er�k, bele�rtve Dairent �s Port
Arthurt, az amerikai er�k v�rhat� partrasz�ll�s�t megakad�lyozand�.
Egy�bk�nt a Szahalin-szigeteket is a szovjet ejt�erny�s�k szerezt�k
meg. B�r a T�vol-Keleten csak kisebb csat�kban vettek r�szt, ezek a
l�gideszant csapatok biztos�tott�k a lehet�s�get a szovjet hegem�nia
elterjeszt�s�hez.
A szovjet ejt�erny�s�k sikere - diverzi�s k�ldet�sekn�l - nagy
szerepet j�tszott a k�s�bbi Specnaz egys�gek fel�ll�t�s�ban. A szovjet
l�gideszant er�k �lland� probl�m�j�nak bizonyult a t�zer� hi�nya -
k�l�n�sen p�nc�losok ellen�ben - �gy a szovjet l�gideszant egys�gek
h�bor� ut�ni fejleszt�s�ben d�nt� jelent�s�ggel b�rt ez a t�ny, �s
els�dleges feladat lett a BMD �s m�s specializ�lt l�gideszant
p�nc�los j�rm�vek kifejleszt�se. A l�gideszant egys�gek tagjai k�z�l
egy�bk�nt 196-an megkapt�k a Szovjetuni� H�se kit�ntet� c�met,
rendk�v�l neh�z helyzetben tan�s�tott kiemelked� b�tors�g�rt.
A szovjet l�gideszant csapatok megalakul�sukt�l kezdve a L�gier�
ellen�rz�se al� tartoztak, de 1946-ban a Voszdusnyo-Deszantnyaja
Vojszko - VDV - L�gideszant Er�k k�zvetlen�l a Honv�delmi
Miniszt�rium al�rendelts�g�be ker�lt, ahol mint strat�giai tartal�k
szerepelt. Ennek k�vetkezt�ben az �sszes l�gideszant egys�get
"beragyogta" elit st�tusa.
A h�bor�s tapasztalatokon alapulva, de sokkal nagyobb
nyomat�kkal, az 1940-es �vek v�g�n �s az 1950-es �vek elej�n a
kik�pz�sek sor�n a l�gideszant csapatokat az ellens�ges vonalak
m�g�tt v�grehajtand� diverzi�s feladatokra k�sz�tett�k fel.
Meger�s�tett�k a l�gisz�ll�t�si kapacit�st, mindegyik G�rda
L�gideszant Hadtest saj�t l�gisz�ll�t�si hadoszt�lyt kapott. 1955
elej�re t�bb modern sz�ll�t�rep�l�g�pet is kifejlesztettek. Abban az
�vben jelent meg az An-8, amelyet 1960-ban az An-12 k�vetett, ezt
pedig a m�g nagyobb An-22, megalapozva a mai l�gideszant
csapatok sz�ll�t�s�t. A h�bor� ut�n felm�rt�k a t�zer� hi�ny�t, mint a
Nagy Honv�d� H�bor� alatti l�gideszant er�k egyik f� probl�m�j�t.
Ennek k�vetkezt�ben els�bbs�get kapott a l�gideszant csapatok
sz�m�ra kifejlesztett k�nny� p�nc�lt�r� fegyverek gy�rt�sa is. Az
1950-es �vekben nagy figyelmet szenteltek az �gynevezett
h�trasikl�s n�lk�li l�vegeknek. A B 10 t�pus� 82 mm-es h�trasikl�s
n�lk�li l�veget, �s a B 11 t�pus� 107 mm-es h�trasikl�s n�lk�li
l�veget egyar�nt az 1950-es �vekben �ll�tott�k szolg�latba a
l�gideszant csapatokn�l. Ezeket a fegyvereket haszn�lta k�s�bb
Vietnamban a Viet Kong, �s az �szak-vietnami hadsereg.
Szint�n az 1950-es �vekben fejlesztett�k ki az RPG-1 �s RPG-2
t�pus� p�nc�lelh�r�t� fegyvert, mindk�t t�pus sz�les k�r�
alkalmaz�sra ker�lt a csapatokn�l. A nehezebb fegyverek k�z�l
ebben az id�szakban ker�lt kifejleszt�sre - a l�gideszant csapatok
sz�m�ra - az ASU-76 t�pus� l�nctalpas tarack �s az ASU-57
p�nc�lelh�r�t� is. A csak 3,3 tonn�s ASU-57 l�gi /�ton is k�nnyen
sz�ll�that�nak bizonyult, amelynek az utaster�ben hat ejt�erny�s f�rt
el. Fontosabb volt azonban az ASU-85 t�pus� p�nc�lelh�r�t�, amely
1960-as �vek elej�n ker�lt szolg�latba. B�r nehezebb - 13 tonna -
volt, mint az ASU-57, az ASU-85 igen nagy t�zer�t k�pviselt. Az
ASU-85-�t egy�bk�nt egy An-12 rep�l�g�p, vagy egy Mi-6, illetve
Mi-10 helikopter is el tudta sz�ll�tani.
Miel�tt az ASU-57, �s az ASU-85 a G�rda L�gideszant Hadtestekhez
ker�lt az - 1950-es �vekben - a hadtestek relat�ve k�nny� felszerel�s�
alakulatoknak bizonyultak. A k�r�lbel�l 7 ezer f�nyi katon�t
beosztott�k egy ejt�erny�s ezredbe, k�t ejt�erny�svitorl�z�rep�l�
ezredbe, egy t�z�rs�gi ezredbe, - 24 darab 120 mm-es l�veg -, egy
p�nc�lelh�r�t� �tegbe, egy felder�t� osztagba, egy jelz� osztagba, egy
m�szaki osztagba, egy orvosi osztagba, �s egy motoriz�lt sz�ll�t�
osztagba.
Az 1963-as kubai rak�ta-v�ls�g ut�n a l�gideszant csapatok - a
tenger�szgyalogs�ggal egyetemben - m�g t�bb figyelmet kaptak,
mint a Szovjetuni� gyors reag�l�s�, vil�gszerte bevethet� �t�ereje.
Ekkor lett a kik�pz�s szerves r�sze a nukle�ris csap�sok ut�ni
hadvisel�s oktat�sa.
A VDV a Dnyeper-hadgyakorlat alatt - amelyet Ukrajn�ban hajtottak
v�gre 1967 �sz�n - mutatkozott be igaz�n. Ez a gyakorlat - k�t
l�gideszant hadoszt�ly r�szv�tel�vel - bemutatta a VDV hadm�veleti
�s strat�giai haszn�lhat�s�g�t egyar�nt. A gyakorlat folyam�n a
meger�s�tett hadoszt�ly m�lyen az ellens�g h�t�ban �rt f�ldet, �s
addig biztos�tott egy objektumot, am�g a helikopter sz�ll�t�s�
z�szl�alj megsz�llt egy h�df�t a Dnyeperen, s �gy lehet�v� v�lt, hogy
a g�pes�tett l�v�sz �s p�nc�los egys�gek el�renyomuljanak.
Helikoptersz�ll�t�s� csapatok ilyen felhaszn�l�sa, el�revet�tette az
1970-es �vek eleji els� szovjet l�gisz�ll�t�s� dand�r fel�ll�t�s�t.
A Duna-hadm�velet alatt - Csehszlov�kia 1968-as szovjet
megsz�ll�sa - is a szovjet l�gideszant csapatokat vetett�k be. Miut�n
egy Specnaz csapat megsz�llta a pr�gai rep�l�teret, a 103. G�rda
Hadoszt�ly �rt f�ldet, �s gyorsan biztos�totta a rep�l�teret, az eln�ki
palot�t, a kommunik�ci�s k�zpontokat �s a kulcsfontoss�g�
korm�nyzati �p�leteket, eg�szen addig am�g meg nem �rkeztek a
hat�rr�l a g�pes�tett egys�gek. Egy l�gisz�ll�t�s� egys�g
megkaparintotta a Hradec Kralove-i felsz�ll�p�ly�t is. Ez a
hadm�velet j�l illusztr�lta a szovjet doktr�n�t a l�gideszant csapatok
bevet�s�r�l.
1968-ban egy G�rda L�gideszant Hadoszt�ly h�rom ejt�erny�s
ezredb�l �p�lt fel, mindegyikben h�rom z�szl�alj, egy t�z�rs�gi
ezred, egy-egy l�gi roham z�szl�alj, egy p�nc�los z�szl�alj - ASU-
57/85 -, egy felder�t� z�szl�alj, egy m�szaki z�szl�alj, egy jelz�
z�szl�alj, egy sz�ll�t� z�szl�alj, �s egy vegyi hadvisel�si z�szl�alj
volt tal�lhat�.
Fontos fejl�d�si l�pcs�fokot jelentett - az 1970-es �vek elej�n - a
szovjet l�gideszant er�k j�v�j�t illet�en, amikor bemutatkozott a
BMD t�pus� l�gisz�ll�t�s� deszant p�nc�los. Ahogy haszn�lhat� lett a
BMD, a l�gideszant hadoszt�lyok l�gisz�ll�t�s� g�pes�tett gyalogs�gi
egys�gekk� v�ltak, s �gy tev�kenykedtek mint az ejt�erny�s k�nny�
gyalogs�g, de saj�t j�rm�vekkel, amelyek sokkal nagyobb er�t adtak
ezeknek az alakulatoknak. A BMD - h�rom f� kezel�szem�lyzet, hat
f� deszantos - l�gi �ton sz�ll�that�, k�t�lt� deszant j�rm� volt,
amelyet ha a helyzet �gy k�v�nta, ejt�erny�vel is le lehetett dobni.
S�lya kevesebb mint 9 tonna volt, �s relat�ve v�kony p�nc�lzattal
rendelkezett - k�zifegyverek, akn�k �s repeszek ellen ny�jtott
v�delmet. A BMD-t m�ret�hez k�pest j�l felfegyverezt�k, egy 73
mm-es l�veg, �s egy g�ppuska szolg�lta a v�delm�t, s adta az erej�t.
1980-ra mindegyik G�rda L�gideszant Hadoszt�ly h�rom ezred�b�l
egyet felszereltek BMD-vel, 1982-re pedig az �sszes ezredet. Egy
hadoszt�ly 1982-es adatai alapj�n 6500 emberre 330 BMD jutott. B�r
az 1982-es G�rda Hadoszt�lyok k�r�lbel�l t�z sz�zal�kkal
gyeng�bbek voltak emberanyagban, az egy �vtizeddel ezel�tti
�llapotokhoz k�pest, m�gis nagyobb t�zer�vel, �s nagyobb
mozg�konys�ggal rendelkeztek a BMD-nek �s az BRDM-nek -
k�t�lt� j�r�r j�rm� -k�sz�nhet�en.
Az 1970-es �vek alatt a szovjet l�gideszant csapatokat h�rom
hadm�veletben vetett�k be a Szovjetuni� hat�rain k�v�l. A
legismertebb ezek k�z�l Afganiszt�n 1979-es inv�zi�ja. 1973-ban a
Yom Kippur h�bor� alatt, h�rom szovjet l�gideszant hadoszt�lyt
riasztottak k�z�p-keleti bevet�sre, amikor Izrael Sziria ellen vonult.
Ekkor a 106. G�rda L�gideszant Hadoszt�ly Belgr�dban v�rta a
bevet�si parancsot a k�z�p-keleti bevet�sre. 1977 v�g�n pedig
n�h�ny l�gideszant csapat - val�sz�n�leg Specnaz egys�gek, amelyek
a l�gideszantosok egyenruh�j�t viselik - Afrik�ban ker�lt bevet�sre,
hogy seg�ts�get ny�jtsanak a kubai �s eti�piai csapatoknak a
Szom�lia elleni Ogaden-hadm�veletben.
A szovjet l�gideszant csapatok legismertebb hadm�veleti
alkalmaz�s�ra 1979. december�ben ker�lt sor, amikor afganiszt�n
inv�zi�j�ban a l�ndzsahegy szerep�t t�lt�tt�k be. A 103. hadoszt�ly
egyik ezrede az els�k k�z�tt vonult be hogy "v�delmet" ny�jtson a
Bagram-felsz�ll�p�ly�nak. 1979. december 24-�n megsz�llt�k a
felsz�ll�p�ly�t, s �gy lehet�v� tett�k a 105. hadoszt�ly l�gi sz�ll�t�s�t.
Ez a nagy l�gideszant kontingens Musza Ivanov vez�r�rnagy
parancsnoks�ga alatt azt�n megkezdte a hadm�veleteket a
kulcsfontoss�g� c�lpontok ellen. Egy - ASU-85, �s BMD
harcj�rm�vel felszerelt - alakulat az eln�ki palota ellen vonult, m�g
m�s l�gideszant csapatok megsz�llt�k Kandahar, Gardesz, Jalalabad,
�s Majan-i-Sharif v�rosokat. Ugyancsak megsz�llt�k a Salang-h�g�t.
1980 folyam�n feloszlatt�k a 105. G�rda L�gideszant Hadoszt�lyt �s
beolvasztott�k a 103.-ba. Ez a hadoszt�ly Bagram mellett
�llom�sozott, mint strat�giai tartal�k. Egy m�sik egys�g - a 345.
G�rda F�ggetlen L�gi Roham Ezred - is Bagram-n�l �llom�sozott.
Ezenk�v�l egy l�gi roham ezredet Shirkan k�rny�k�re vez�nyeltek. A
felkel�sellenes hadm�veletekre kik�pzett ejt�erny�s�k egy z�szl�alja
Afganiszt�n �szak-keleti r�sz�n, a pakiszt�ni hat�r k�zel�ben, is
tev�kenykedett. Egy�bk�nt az ejt�erny�s�k k�z�l sz�mosan
megkapt�k a Szovjetuni� H�se kit�ntet� c�met is. A szovjet
l�gideszant csapatok, egy�ttm�k�dve a Specnaz-zal, az afganiszt�ni
h�bor� alatt hatalmas vesztes�get okoztak �s szenvedtek el.
A szovjet l�gideszant er�k felt�tlen�l elit egys�get alkotnak, amelyet
ideol�giai �s fizikai szempontok alapj�n v�lasztanak ki. A t�bb mint
60 ezer f�nyi l�gideszantos alkotja a Szovjetuni� gyors reag�l�s�
potenci�lj�t.
M�g a l�gideszantosokat k�k berettj�kr�l lehet felismerni, addig a
tenger�szgyalogosokn�l a fekete berett a c�gt�bla. A II. vil�gh�bor�
alatt a szovjet tenger�szgyalogs�g l�tsz�ma el�rte a 350 ezer f�t. Ez a
sz�m azonban f�lrevezet� lehet, ugyanis nemcsak azokat foglalta
mag�ban, akiket tenger�szgyalogosnak k�peztek ki, hanem azokat a
tenger�szeket is akik gyalogosk�nt szolg�ltak, mivel a h�bor� alatt a
szovjet haj�k nagy r�sze megs�r�lt. A szovjet tenger�szgyalogs�g - a
h�bor� alatt - t�bb mint 100 v�zisz�razf�ldi hadm�veletet hajtott
v�gre, b�r ezek legt�bbje kis l�tsz�m� rajta�t�s volt.
A h�bor� ut�n - 1947-ben - feloszlatt�k a tenger�szgyalogs�got, de
1963-ban a kubai rak�ta-v�ls�g ut�n ism�t fel�ll�tott�k. Az utols�
n�h�ny �vben az �szaki-, Balti- �s Fekete-tengeri flott�k
mindegyik�hez al�rendeltek egy tenger�szgyalogos ezredet, m�g a
Csendes-�ce�ni flotta egy tenger�szgyalogos dand�rral rendelkezik.
A Balti-ezred gyakran hajtott v�gre gyakorlatokat lengyel �s a volt
NDK tenger�szgyalogos egys�geivel egy�ttm�k�dve.
Egy tenger�szgyalogos ezred k�r�lbel�l 2500 f�b�l �ll, akiket n�gy
g�pes�tett l�v�sz z�szl�aljba, �s egy p�nc�los z�szl�aljba osztottak
be. Mindegyik l�v�sz z�szl�alj 13 darab BTR-60 t�pus� deszant
harcj�rm�vel volt felszerelve, ezeket a k�zelm�ltban v�ltott�k fel
BMP-76PB t�pus� harcj�rm�vekkel. A p�nc�los z�szl�alj 30 �s 34
darab k�z�tti PT-76 t�pus� p�nc�lossal, �s 10 db T-55 vagy T-72
t�pus�val van felszerelve.
Az igen intenz�v �s k�l�nleges kik�pz�s - amely j�val meghaladja
egy norm�lis g�pes�tett l�v�sz katona kik�pz�s�t - k�vetkezt�ben a
tenger�szgyalogosok kik�pz�s�ben helyet kap a v�zi-sz�razf�ldi
hadm�veletek v�grehajt�s�nak �s tengeri-folyami k�szs�gek
elsaj�t�t�sa, valamint sok esetben az ejt�erny�z�s oktat�sa. Az
"�tlagos" tenger�szgyalogosokon k�v�l vannak tenger�szgyalogos
kommand�sok, �s harci �sz�k is. Ezek a tengeri Specnaz egys�gek
k�z�pm�ret� tengeralattj�r�kkal vannak felszerelve, k�l�nleges
k�ldet�seik v�grehajt�s�hoz. A szovjet tenger�szgyalogs�g teljes
l�tsz�ma k�r�lbel�l 18 ezer f�.
A Specnaz a szovjet megfelel�je az amerikai K�l�nleges Er�knek
vagy a brit SAS-nak. A GRU - katonai h�rszerz�s - al� rendelt
Specnaznak �t els�dleges feladata van:
- ellens�ges politikai �s katonai vezet�k likvid�l�sa,
- ellens�ges nukle�ris l�tes�tm�nyek megt�mad�sa
- parancsoks�gok �s kommunik�ci�s k�zpontok
megt�mad�sa,
- kulcsfontoss�g� objektumok elleni t�mad�sok,
- ellens�ges energiaszolg�ltat� l�tes�tm�nyek elleni t�mad�s.
Mindegyik szovjet hadseregcsoport rendelkezik egy Specnaz
csapattal, �s minden 16 front rendelkezik egy Specnaz dand�rral. A
Specnaz-csapat l�tsz�ma k�r�lbel�l 115 f�, a dand�r 1000 �s 1300
f�. �rdekess�gk�nt megeml�thet�, hogy a Specnaz dand�r
rendelkezik egy �gynevezett High-quality csapattal is - k�zt�k
n�h�ny n� - amely magasan k�pzett "b�rgyilkosokb�l" �ll, akik
szak�rt�i a mer�nyleteknek. A Specnaz igen nagy sz�zal�kban
besorozott leg�nys�gb�l �ll, de mindet gondosan v�lasztj�k ki - a
legjobbak a rendelkez�sre �ll�k k�z�l. Vannak persze hivat�sosak is,
k�zt�k volt profi sportol�k is. Minden Specnaz-tag min�s�tett
ejt�erny�s is egyben. A tenger�szgyalogs�gn�l flott�nk�nt egy
Specnaz-dand�r tal�lhat�. Ezek az els�sorban harci �sz�kat t�m�r�t�
dand�rok m�g mini tengeralattj�r�val is fel vannak szerelve.
A Specnaz tagjai �ltal�ban l�gideszantos vagy tenger�szgyalogos
egyenruh�t hordanak. �gy el�g neh�z �ket megk�l�nb�ztetni a
regul�ris egys�gek tagjait�l. Specnaz egys�gek igen nagy sz�mban
tev�kenykedtek Afganiszt�nban, illetve minden olyan orsz�gban ahol
azt a Szovjetuni� �rdeke megk�v�nta, �gy jelen voltak Angol�ban,
Kub�ban �s Nicaragu�ban is.

AZ ELIT REND�RS�G
The Black Boots

Vajon mif�le egys�g volt jelen a legnagyobb sz�mban a


Rhodesi�ban lezajlott boz�th�bor�ban? Ez az egys�g a British South
Africa Police Support Unit (Brit D�l-Afrikai Rend�rs�g T�mogat�
Egys�ge) elnevez�st viselte, de nevezt�k Black Bootsnak - az �ltaluk
viselt b�rcsizm�ra utalva - is.
A T�mogat� Egys�g elnevez�s j�l t�kr�zi szerep�ket, a kicsi, de
keser� rhodesiai boz�th�bor�ban. Feladatul a boz�tosban
tev�kenyked� l�zad�k f�radhatatlan �ld�z�s�t, �s letart�ztat�s�t
kapt�k. L�tsz�lag ez a szerep p�rhuzamosnak t�nhet a regul�ris er�k
- besorozott �s tartal�kos �llom�nyb�l �ll� rhodesiai hadsereg -
egys�geinek szerep�vel, amelyek szint�n a l�zad�k ellen ker�ltek
bevet�sre. Sok esetben a rend�rs�gi m�veletek �s a hadsereg ter�leti
�rdekei m�g keresztezt�k is egym�st a csatamez�n - rossz �rz�seket
keltve mindk�t oldalon. De sok k�l�nbs�g is volt, f�leg a T�mogat�
Egys�g csapatainak min�s�gi sz�nvonal�t illet�en. Mivel hivatalosan
rend�r�k voltak, a T�mogat� Egys�g tagjait szem�lyesen �s
egyenk�nt fogadt�k be az egys�g soraiba, szemben a rhodesiai
hadsereg besorozott �llom�ny�val. Az egys�g feh�r �s fekete tagjai
egyar�nt megfeleltek a regul�ris rend�rs�g t�masztotta
k�vetelm�nyeknek - pszichikai �s tanulm�nyi v�gzetts�g tekintet�ben
-, �s valamennyien nagyon alapos biztons�gi ellen�rz�seken estek �t.

Mi t�bb! A kik�pz�s�k val�sz�n�leg jobb volt, mind a hadsereg�. A


T�mogat� Egys�g tagjait brit ejt�erny�s egys�gek oktat�i k�pezt�k ki
- a Hurrik�nhadm�velet keret�ben - az angliai Salisbury-t�l �szak-
keletre fekv� egyik b�zison. V�geredm�nyben, egy olyan rend�rs�gi
egys�g j�tt l�tre, amelynek tagjainak intelligencia szintje �s
�ll�k�pess�ge messze meghaladta hadseregbeli t�rsaik ugyanilyen
k�pess�geinek szintj�t. Bebizony�tott�k, hogy akci�kban sokkal
megb�zhat�bbak �s sokkal jobbak, mint a toborz�si akci� nyom�n a
k�l�nb�z� egys�gek - a rhodesiai Afrikai L�v�szek, illetve G�rda
Ezred - soraiba h�mp�lyg� �nk�ntesek. B�r a k�t eredeti - a II.
vil�gh�bor�ban fel�ll�tott - rhodesiai Afrikai L�v�sz z�szl�alj
tov�bbra is megmaradt elit egys�gnek, amelyek orsz�gszerte, mint
helikoptersz�ll�t�s�, illetve ejt�erny�s hadm�veletek
v�grehajt�jak�nt szerepeltek.
Ami pedig a harci szellemet illeti, �lljon itt Edwin Mazarire rend�r
t�rt�nete: Mazarire rend�r - 1977. j�nius�ban - egys�g�vel a Wedzai
T�rzsi Gy�ms�gi Ter�letre tartott �ppen, amikor t�mad�s �rte
teheraut�jukat. Mivel k�nytelenek voltak fedez�kbe vonulni, ez�rt
Mazarire a plat�n maradt, hogy t�z�vel fedezze leugr�l� t�rsait.
Ekkor azonban l�v�s �rte Edwin szakaszparancsnok�t. Ezt l�tva
Edwin azonnal parancsnoka seg�ts�g�re sietett, de �t is l�v�s �rte a
bal karj�n. Ennek ellen�re siker�lt fedez�kbe vonszolnia a s�lyosan
s�r�lt t�rs�t. De Edwinnek nem volt szerencs�je, ism�t kapott egy
goly�t, ez�ttal a h�t�ba, majd egy kicsivel k�s�bb m�g kett�t. De a
s�r�l�sek sem akad�lyozt�k meg abban, hogy r�di�n seg�ts�gek
h�vjon, s amennyire t�le telt kivette a r�sz�t a harcokb�l is.
Fel�p�l�se ut�n � maga �gy komment�lta a t�rt�nteket:
"Csak szakaszom kiment�se, �s a l�zad�k elint�z�se j�rt az
agyamban."
M�g a feh�r rend�r�k - akik �nk�ntesen teljes�tettek szolg�latot a
T�mogat� Egys�gben - gyakran meghosszabb�tott�k, eredetileg
k�t�ves szolg�lati idej�ket, addig a bennsz�l�tt tagok �ltal�ban csak a
szerz�d�sben foglalt ideig szolg�ltak. A T�mogat� Egys�g szakaszai
egy�bk�nt nagyobbak voltak, mint hadseregbeli megfelel�j�k - 45 f�
szemben 31 f�vel -�s mindegyik szakaszban �t feh�r tag szolg�lt,
szemben a rhodesiai Afrikai L�v�szekn�l szok�sos egy f�vel.
Egy id�ben felt�nt, hogy az egys�gekben nagyon magas a vesztes�g
a tagok k�z�tt. K�s�bb kider�lt, hogy a feh�r tagok is r�szt v�llaltak
a k�zdelmekb�l, �gy ez a vesztes�g tulajdonk�ppen b�tors�gukat �s
harci szellem�ket igazolta.
A hadm�veleti ter�leteken a T�mogat� egys�g szakaszokban, illetve
n�ha 4 f�s meger�s�tett egys�gekben tev�kenykedett. A 4 f�s
egys�gek felszerel�se egy FN MAG g�ppusk�b�l, R 1 t�pus� ism�tl�
pusk�kb�l, k�zi- �s puskagr�n�tokb�l, Claymore g�ppisztolyokb�l �s
egy teljesen felt�lt�tt orvosi k�szletb�l �llt. Szakasz szinten egy 60
mm-es aknavet�t is vittek magukkal.
A T�mogat� Egys�g szemben a hadsereg egys�geivel, amelyek
els�dlegesen gyors v�laszer�k�nt tev�kenykedtek, a
hagyom�nyosabb felkel�sellenes gyalogos j�r�r�z�sben,
megfigyel�sekben �s lesb�l t�mad�sokban is r�szt vett. B�r a
rhodesiai hadsereg t�bb p�nzt k�lt�tt az egys�geire, mint amit a Brit
D�l-Afrikai Rend�rs�g valaha is megengedhetett volna mag�nak, de
az ut�bbi befektet�sei t�r�ltek meg jobban. Megfelel� p�lda erre a
T�mogat� Egys�g I. szakasz�nak parancsnoka, aki 1977-ben, egy hat
h�napos peri�dus alatt egymaga t�bb l�zad�val sz�molt le, mint az
eg�sz rhodesiai K�nny� Gyalogs�g. Eredm�ny? A rhodesiai K�nny�
Gyalogs�g csapatait ezek ut�n csak j�r�r�z�sre �s megfigyel�si
pontok v�lt�s�ra haszn�lt�k fel. Mivel majdnem kiz�r�lagosan csak
nagyon vesz�lyes m�dszerek - helikoptersz�ll�t�s - alkalmaz�s�val
dolgozhattak, �gy az egys�gek tagjai ezut�n nagyon k�nyelmetlen�l
kezdt�k magukat �rezni.
Egy m�sik incidens alkalm�val az I. szakasz k�r�lbel�l 40 l�zad�
felt�n�s�t �szlelte, ez�rt r�di�n er�s�t�st k�rtek, azonban a rhodesiai
K�nny� Gyalogs�g parancsnoka t�tov�zott kiadni a parancsot. A
szakaszparancsnok - ism�telt h�v�sok ut�n att�l tartva, hogy �tt�rnek
a l�zad�k, �tny�lt a rhodesiai K�nny� Gyalogs�g parancsnok�nak
feje felett �s k�zvetlen�l a helyi parancsnokhoz - egy zsaruhoz -
fordult, aki enged�lyezte a tov�bbi csapatok elindul�s�t. Ugyanis a
szakaszban csak n�gy ember volt, s �gy nem voltak abban a
helyzetben, hogy seg�ts�g n�lk�l elb�njanak a l�zad�kkal. Az er�s�t�s
v�g�l id�ben meg�rkezett, s �gy munk�hoz tudtak l�tni. �m a
l�zad�k k�zben felpakoltak �s sietve tov�bb indultak, �gy most m�r
csak l�gi �ton lehetett be�rni �ket. Az els� rep�l�g�p ami a sz�nen
felt�nt - a rhodesiai L�gier� �ltal kiig�nyelt sportg�p - �ppen
l�gifelder�t�st v�gzett, amikor belekeveredett az �gybe. Az �ltala
k�z�lt inform�ci�k alapj�n tudott elindulni egy g�ppusk�val
felszerelt helikopter, fed�lzet�n a kommand� parancsnok�val Nigel
"Shirley" Henson �rnaggyal - g�nynev�t gy�ngy�kkel d�sz�tett
hossz� haj�r�l kapta - aki hamarosan �tvette a parancsoks�got.
K�zben a T�mogat� Egys�g f�ldi csapatparancsnoka javaslatot tett a
ledob�si z�na hely�t illet�en. A parancsok szerint az ejt�erny�s�knek
a l�zad�k rejtekhely��l szolg�l� kis v�lgy d�li v�g�ben kellett volna
kiugraniuk. Henson ekkor j�v�tehetetlen hib�t k�vetve el, egyszer�en
semmibe vette a terepet j�l ismer�, tapasztalt rend�r tan�cs�t �s
ejt�erny�seit a v�lgy �szaki v�g�ben ugratta ki, ahol boz�t takarta
k�ves vid�k ter�lt el.
Az els� n�gy f�s egys�g tagjai cs�ny�n megs�r�ltek talajt �r�skor, s
ez�rt azonnal ki kellett �ket menteni egy helikopterrel. A k�vetkez�
egys�g is hasonl� helyen landolt, de szerencs�re csak kisebb
m�rt�kben s�r�ltek meg. Akiknek siker�lt �pen f�ldet �rni�k, r�gt�n
a l�zad�k fel� kezdtek k�szni, de - a javaslat semmibev�tele miatt -
sajnos ker�l��ton voltak k�nytelenek, hegynek felfel� t�madni. A
l�zad�k persze kihaszn�lt�k magass�gi el�ny�ket, s az ejt�erny�s�k
k�z�l j� n�h�nyan odavesztek, miel�tt egy�ltal�n k�zel tudtak volna
ker�lni az ellens�ghez. N�mi t�zv�lt�s ut�n a l�zad�k - szok�suk
szerint - visszavonultak. N�h�nyukkal ugyan siker�lt v�gezni, de a
t�bbs�g kereket oldott. V�geredm�nyben az eg�sz akci� balul �t�tt
ki, egy tudatlan egys�gparancsnoknak k�sz�nhet�en.
Ennek ellenkez�j�re p�lda az �j-z�landi sz�rmaz�s� Lindsay "Kiwi"
O'Brian szakaszparancsnok, aki egyike volt annak a n�gy embernek
akiket valaha is kit�ntettek a rhodesiai B�tors�g�rt �rdemkereszttel.
A t�rt�net a k�vetkez�:
Akci�
A T�mogat� Egys�g egyik szakasza 1976. okt�ber�ben - egy rend�r
hal�la miatt - ism�t hadm�veleti terepen volt k�nytelen
tev�kenykedni. Lindsay �s csapata m�r 17 m�rf�ldet tett meg a
boz�tosban, amikor felismert�k, hogy h�trahagyott bajt�rsaiknak
seg�ts�gre van sz�ks�g�k. Gyalog, h�rom �ra leforg�sa alatt tett�k
meg az utat visszafel�. Ahogy meg�rkeztek r�gt�n bekapcsol�dtak az
id�k�zben kialakult k�zdelembe, �s az azt k�vet� �ld�z�sbe ami
v�g�l is t�z napig tartott. Az akci� alatt Lindsay-t egy v�lls�r�l�s is
akad�lyozta, de � a f�jdalmai ellen�re is folytatta az �ld�z�st �s csak
annak v�gezt�vel enged�lyezte mag�nak az el�jul�s luxus�t.
Fel�p�l�se ut�n 1977. m�jus 28-nak reggel�n, egy r�pke
harc�rintkez�st k�vet�en m�r ism�t l�zad�k nyom�ba szeg�d�tt.
M�snap reggelig tartott az akci�, amikor v�g�l is nyomukat
vesztett�k, s emiatt k�r�lbel�l 14 m�rf�ldet teljesen hi�ba loholtak.
N�h�ny nap m�lva azonban ism�t �sszetal�lkoztak a l�zad�k
csoportj�val, akiket ez�ttal siker�lt megsemmis�teni. A l�zad�k egy
k�s�bbi �ld�z�se sor�n 1978. janu�r 28-t�l febru�r 20-ig
folyamatosan a csatamez�n tev�kenykedtek, minden ut�np�tl�s
n�lk�l. Idej�k legnagyobb r�sz�t a boz�tosban t�lt�tt�k s sz�mos
l�zad�val v�geztek. Ez a tort�ra a k�s�bbiekben is t�bbsz�r
megism�tl�d�tt, amikor gyilkos l�zad�k ut�n vetett�k magukat.
Mindezek k�vetkezt�ben Kiwi O'Brian �l� legend�v� v�lt Rhodesia
szerte. N�h�nyan od�ig mentek, hogy azt �ll�tott�k Kiwi az esetben,
ha rhodesiai vagy d�l-afrikai �llampolg�r lenne megkaphatn� a
H�siess�g Nagykeresztje �rdemrendet is. �gy is lett, Kiwi �j-z�landi
l�t�re kapta meg. Am�g Rhodesi�ban szolg�lt siker�lt megl�vetnie
mag�t a nyak�n, a v�ll�n, a sz�ve alatt �s felett, a l�bsz�rain, az utols�
�tk�zetben pedig kereszt�l l�tt�k a gyomr�t, a t�dej�t, a m�j�t �s a
v�gbel�t. K�rh�zi �pol�sa ut�n - m�r csak a l�b�t h�zta - kapta meg a
kit�ntet�st. De Kiwi t�rt�nete m�g nem �rt v�get, ugyanis miel�tt a
Brit D�l-Afrikai Rend�rs�g kit�ntette volna h�siess�g��rt, az egyik
l�zad� csoport megpr�b�lta �t �s csapat�nak n�h�ny tagj�t eltenni l�b
al�l. Ezt a sorsot azonban elker�lt�k, hatodik �rz�k�knek
k�sz�nhet�en.
Amikor v�gigtekint�nk a regul�ris rhodesiai hadsereg olyan
egys�gein mint a Selous Scouts, vagy a rhodesiai SAS, akkor a
rend�rs�gi T�mogat� Egys�gnek els� l�t�sra nem jut t�l nagy szerep
a h�bor�ban. M�gis a morg�s rend�r�k - kev�s ell�tm�nnyal,
rendk�v�l neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt - t�bbet tettek, mint amit
elv�rtak t�l�k, s �gy bebizony�tott�k, hogy kem�ny leg�nyek.

"PAMBERI NE GONDO"

A Brit D�l-Afrikai Rend�rs�g T�mogat� Egys�ge -British


South Africa Police Support Unit az I. vil�gh�bor�s �gynevezett
Askari-szakasz megalakul�s�ra vezeti vissza sz�rmaz�s�t. Abban az
id�ben D�l-Rhodesia-nak nem volt �lland� hadserege, a bennsz�l�tt
felkel�sekt�l val� f�lelem pedig m�g mindent �thatott - a 19. sz�zad
v�g�n a l�zad�sok sorozata csaknem az orsz�g pusztul�s�hoz
vezettek - �gy a korm�ny megfontol�s t�rgy�v� tette egy
tartal�kosokb�l �ll� katonai egys�g fel�ll�t�s�t.
Az Askari-szakaszt alkot� csapatok a rhodesiai Bennsz�l�tt Ezredb�l
v�ltak ki, egy olyan egys�gb�l, amely kor�bban D�lnyugat-
Afrik�ban szolg�lva, N�met Kelet-Afrik�ban szerzett harci
dics�s�get. Addig az id�pontig a bennsz�l�tt csapatok
megb�zhat�s�ga komoly k�ts�geket �bresztett, de a h�bor� alatt
bebizony�tott�k szavahihet�s�g�ket.
Ahogy az Askari-szakasz a Brit D�l-Afrikai Rend�rs�g
t�mogat�s�val, mobiliz�lhat� r�szlegk�nt csat�ba sz�llt, egyb�l
meglengett�k a z�szl�t a gyarmat k�r�l. Mivel kit�n� munk�t
v�geztek az esetenk�nti polg�ri engedetlens�gi kit�r�sek alatt is, �gy
k�telezetts�geiket tov�bb terjesztett�k a korm�nyz�s�gi rezidencia
k�r�li test�ri szolg�lat, illetve a ceremoni�lis par�d�kon val�
r�szv�tel ell�t�s�n t�l.
A nyugtalans�g, �s a politikai zavarg�sok ut�n a Sz�vets�g -
Rhodesia, Zambia, Malawi egyes�t�se sz�vets�gi korm�nyzat alatt
1953. okt�ber 23-�n Rhodesia �s Nyasaf�ld Sz�vets�g n�ven -
k�s�bbi �veiben a korm�nyzati vezet�k felismert�k, hogy dr�ga luxus
az embereket semmilyen, vagy igen kev�s kik�pz�ssel, akt�v
rend�rs�gi munk�ban tartani, egyszer�en csak ceremoni�lis c�lokra.
Ennek k�vetkezt�ben az Askari-szakasz k�telezetts�gei
megv�ltoztak, az emberek sz�ma n�vekedett, s �gy alapot teremtettek
az �j rend�rs�gi T�mogat� Egys�g l�trej�tt�hez. H�rom szakasz �p�lt
ki, mindegyikben 4 f� eur�pai, illetve 30 f� afrikai taggal. K�t
szakasz - ha sz�ks�ges volt - a tartom�nyoknak ny�jtott seg�ts�get,
egy pedig a d�sz�rs�get �s m�s k�telezetts�geket l�tott el. K�s�bb
ki�ll�tottak m�g h�rom szakaszt, �gy �sszesen hat szakasz l�tezett,
amelyeket az ABC bet�i szerint A-t�l F-ig terjed�en neveztek el. Ez
a hat szakasz alkotta a k�s�bbi T�mogat� Egys�get.
A szakaszok mindegyik�t kik�pezt�k - �n�ll� j�r�regys�gk�nt -
l�zad�sok elfojt�s�ra, a Korm�nyz�s�gi Palota v�delm�re, �s sz�mos
ceremoni�lis feladat elv�gz�s�re. Amikor megn�vekedett a bels�
biztons�g, a T�mogat� Egys�g olyan szigor�an �rz�tt telep�l�seken
teljes�tett szolg�latot, ahol h�rhedt politikai aktivist�k - mint Robert
Mugabe �s Joshua Nkomo - laktak.
1966-ban amikor a l�zad�k el�sz�r hajtottak v�gre Rhodesi�ba
ir�nyul� bet�r�st, a T�mogat� Egys�g is �j szerepk�rt v�llalt mag�ra
a felkel�sellenes hadvisel�sben. A boz�tosok nyomok ut�n t�rt�n�
�tf�s�l�s�t kapt�k feladatul, azzal a megk�t�ssel, hogy ha l�zad�kra
bukkannak �rtes�teni�k kell a rhodesiai hadsereg alakulatait. De
sokkal gyakrabban fordult el�, hogy �k maguk v�geztek az
ellens�ggel.
A T�mogat� Egys�g tagjai k�z�l sokan szereztek dics�s�get - a Brit
D�l-Afrikai Rend�rs�g hagyom�nyainak megfelel�en - amely m�r
harcolt az 1893-as Matabele-i, az 1896-97-es rhodesiai �s Mashona-i
hadj�ratban, a b�r h�bor�ban, az I. vil�gh�bor�ban, a D�lnyugat-
Afrikai �s N�met Kelet-Afrikai hadj�ratokban, valamint sz�mos
hadsz�nt�ren a II. vil�gh�bor�ban is. Ki�rdemelt�k h�rnev�ket
kem�nys�g�k�rt, boz�tbeli ismereteik�rt �s minden �sszecsap�suk
elismer�s��rt.
A T�mogat� Egys�g ceremoni�lis, �s m�s a Korm�nyz�s�gi
Palot�val kapcsolatos k�telezetts�geit 1965-ben megsz�ntett�k,
amikor Rhodesia kinyilv�n�totta f�ggetlens�g�t. K�s�bb azonban
ism�t folytat�dtak, amikor a tiszti korm�nyzat� korm�ny
k�pviselet�ben Clifford Dupont - a Rhodesiai K�zt�rsas�g k�s�bbi
eln�ke - �tvette hivatal�t.
1972. december�t�l intenz�vebb� v�ltak a t�mad�sok, amelyek
miut�n Portug�lia kivonult afrikai gyarmatair�l, - teljes k�r�
hadm�veletekk� sz�lesedtek. A T�mogat� Egys�g szerepe a
folytonos fenyegetetts�g hat�s�ra �t�rt�kel�d�tt, m�ret�t 30
szakasznyira n�velt�k, ezen bel�l pedig szakaszonk�nt 34-45-ig
terjed�en n�velt�k a szem�lyi �llom�ny sz�m�t. A T�mogat� Egys�g
�gy egy teljesen �nell�t�, g�pes�tett gyalogs�gi ezrednek felelt meg,
amelynek az ellens�g felkutat�sa �s megsemmis�t�se lett a feladata.
Katonai szerepk�r�kkel azonosulva a T�mogat� Egys�g tagjai
lecsapni k�sz�l� sast �br�zol� c�mert, illetve v�lljelz�st v�lasztottak
maguknak, valamint a mott�t: Pamberi ne Gondo - Sask�nt az
arcvonalban. Saj�t indul�juk is volt: a Mai Mababa - Ap�m �s
Any�m c�m� shona harci dal adapt�ci�ja.

Going away to the Hondo (war)


If I die, do not cry for me because
I die for you.

H�bor�ba menve
ha meghalok, ne s�rjatok �rtem
mert �rtetek halok meg.
(szabad ford�t�s)

A RHODESIAI GERILLA HARCOSOK


A Selous Scouts legend�ja

A rhodesiai Biztons�gi Er�k keret�ben sok egys�g ki�rdemelte


h�rnev�t, de csak egyik�k v�lt legend�v�: a Selous Scouts. A
marxista l�zad�k ellen viselt sikeres harcukban, mer�sz taktik�juk
tette �ket nevezetess�.
Az t�ny, hogy csak kevesen v�llaltak szolg�latot ebben az elit
egys�gben, de ahogy n�tt a nyugtalans�g Rhodesi�ban, �gy n�tt
szerepv�llal�suk is. Pedig az igen csak zavarba ejt� szerep volt,
amely hozz��rt�st �s nyers b�tors�got ig�nyelt.
A Selous Scouts eredetileg �ll�zad� egys�gk�nt tev�kenykedett -
fed�sben - az igazi l�zad�kkal m�k�dtek egy�tt, inform�ci� gy�jt�s
v�gett. K�t faj�, egyenl�s�gre t�rekv� egys�get alkottak, amely
hivat�sos sz�lh�mosokb�l �s ejt�erny�s min�s�t�ssel rendelkez�
k�l�nleges m�veleti csoportokb�l �p�lt fel. Strat�gi�juk alapj�n,
saj�t fegyvereiket ford�tott�k vissza az ellens�gre az�ltal, hogy
soraikban bizalmatlans�got �s f�lelmet keltettek. Egy olyan
orsz�gban ahol val�s f�lelem �lt a t�mad�sokkal szemben, ezek az
emberek elsaj�t�tott�k annak a technik�j�t, hogy hogyan kell a
f�lelmet az ellens�g lelk�ben is elhinteni.
Az els� csapatot a Brit D�l-Afrikai Rend�rs�g K�l�nleges
Alakulat�nak p�rtfog�sa seg�ts�g�vel hozt�k l�tre, de a sz�let�s�n�l a
rhodesiai SAS is ott b�b�skodott. V�g�l 1973. november�ben
enged�lyezt�k, hogy megalak�tsanak egy k�l�nleges hadm�veleti
egys�get, megt�veszt� m�veletek v�grehajt�sa c�lj�r�l. Az �j ezredet
- a h�res vad�sz �s nyomkeres� F. C. Selous neve ut�n - Selous
Scouts-nak keresztelt�k el.
A Selous Scouts ugyan egy�ttm�k�d�tt a K�l�nleges Alakulattal, de
az egys�g a hadsereg r�sz�t alkotta. Fed�s�k szerint nyomkeres�
egys�gk�nt tev�kenykedtek - val�ban magasan k�pzett nyomkeres�k
voltak - �s �gy mint a rhodesiai hadsereg Nyomkeres� Harci Egys�ge
beolvadtak k�rnyezet�kbe. Az �j egys�g - a rhodesiai SAS-b�l �s a
rhodesiai K�nny� Gyalogs�g soraib�l j�tt - �nk�ntesekb�l �llt. A
marxista szervezetekr�l rendelkez�s�kre �ll� adatokat, foglyul ejtett
l�zad�k kihallgat�sa �tj�n er�s�tett�k meg. Mivel a feh�rek �s a
feket�k t�l�l�s�t egym�st�l kellett f�gg�v� tenni�k, ez�rt tiszt�ban
voltak vele, hogy a Selous Scouts-on bel�l faji egyenl�s�gnek kell
uralkodnia, ezen fel�l pedig l�teznie kell egy tisztess�ges - az
egyenl�s�gen �s minden egyes ember k�pess�gein alapul� -
kiv�laszt�d�si folyamatnak is. Ez a folyamat pszichikai
megterhel�sb�l, tesztekb�l, boz�tismeretb�l, nyomkeres�sb�l,
fegyverhaszn�latb�l �s taktikai gyakorlatok v�grehajt�s�b�l �p�lt fel.
Az egys�g emberei kik�pz�st nyertek boz�tbeli t�l�l�sb�l, gerilla
szervezked�sb�l -�s taktik�b�l, inform�ci� gy�jt�sb�l, szabot�zsb�l
�s m�s rendhagy� hadvisel�si m�dszerekb�l is. A kik�pz�s v�gs�
pontjak�nt minden �j tagnak meg kellett tanulnia az ezred dalait is.
Ezek a dalok ugyan elt�r� sz�veggel, de a l�zad�k dalain alapultak.
1974 folyam�n a Selous Scouts-nak k�t csapata tev�kenykedett
orsz�gszerte. Els� k�ldet�s�ket egy olyan ter�leten hajtott�k v�gre,
amelyet relat�ve l�zad� mentesnek hittek, ezzel ellent�tben a Selous
Scouts egy ZANU - Zimbabwei Afrikai Nemzeti Uni� h�l�zatr�l
kapott inform�ci�kat. A Scouts-ok strat�gi�ja helyesnek bizonyult, �s
�gy igazolta az egys�g l�tjogosults�g�t, ugyanis nagyon gyorsan
elkapt�k a l�zad�kat. Akci�k k�zben az egys�g feh�r b�r� tagjai
befeket�tett�k arcukat - ne ismerj�k fel, hogy eur�paiak - �s lehet�leg
a boz�tosban maradtak, am�g a fekete b�r� tagok a
kapcsolatfelv�tellel voltak elfoglalva. Hasonl� okok miatt viselt a
Scouts-ok t�bbs�ge szak�llt is, amely seg�tett elrejteni feh�r
�br�zatukat. A megszerzett fegyvereket �s felszerel�seket is
felhaszn�lt�k szem�lyazonoss�guk elfed�s�re, aminek k�vetkezt�ben
a Scouts-oknak �gyis kellett �lni�k, mint a l�zad�knak.
Mivel a ZANU csak kezdetleges kommunik�ci�s lehet�s�gekkel
rendelkezett, tagjaik nagy sz�mban �rtak leveleket, vezettek napl�kat,
amik rendk�v�l fontos inform�ci�kkal szolg�ltak a Selous Scouts
sz�m�ra. Nagyon sok l�zad�t tudtak csapd�ba csalni bels�
inform�ci�ik k�vetkezt�ben. Amint a l�zad�k felismert�k, hogy
soraikon bel�l egy "�t�dik hadoszlop" tev�kenykedik, elkezdtek
rettegni a f�lelmetes h�r� Selous Scouts-t�l, ugyanis soha sem tudt�k,
hogy hol fognak legk�zelebb felbukkanni. N�h�ny esetben a Scouts-
ok m�g sz�nlelt t�mad�sokat is v�grehajtottak feh�r farmerek ellen,
vagy a K�l�nleges Alakulat inform�torainak �lmeggyilkol�s�t is
megszervezt�k a l�zad�k soraiba t�rt�n� be�p�l�s�k hiteles�t�se
v�gett. Olyan hat�sosnak bizonyultak v�llalt szerep�kben, hogy m�g
saj�t biztons�gi er�ik miatt is agg�dhattak. V�g�l is azokon a
ter�leteken ahol a csapataik tev�kenykedtek, befagytak az ellens�ges
akci�k, vagy pedig a biztons�gi er�k tiszt�nak nyilv�n�tott�k azokat.
1974. febru�rj�ban ker�lt sor a Scouts-ok els� Rhodesi�n k�v�li
hadm�velet�re, amikor a CIO -K�zponti H�rszerz� Szervezet
sz�m�ra v�gzend� felder�t�s c�lj�b�l behatoltak Zambi�ba. A
k�vetkez� h�napban Botswana-ban hajtottak v�gre egy akci�t,
amelynek sor�n Francistown-b�l elraboltak egy ZAPU - Zimbabwei
Afrikai N�pi Uni� - tisztet, aki k�s�bb val�s�gos aranyb�ny�nak
bizonyult h�rszerz�s szempontj�b�l.
1974. m�jus�nak folyam�n - a hat�sos hadm�veletek k�vetkezt�ben -
dupl�j�ra emelt�k az egys�g l�tsz�m�t �s elrendelt�k a hadm�veletek
temp�j�nak fokoz�s�t. Az �vi sz�ml�juk v�g�sszege 221
megsemmis�tett, illetve elfogott l�zad�t mutatott v�g�l.
�rdekess�gk�nt megeml�thet�, hogy b�r ismert�k az �lcsapatok
sikereit, amikor ZANU tagoknak adt�k ki magukat, m�gis csak 1974.
december�ben enged�lyezt�k egy ZAPU �lcsapat megalak�t�s�t.
1975. �prilis�ban, egy hadm�velet sor�n - �t�llt l�zad�k - el�rultak
egy �lcsapatot, aminek k�vetkezt�ben h�t embert vesz�tett a Selous
Scouts. B�r ez az incidens a Selous Scouts sebezhet�s�g�re
ir�ny�totta a figyelmet, nem volt m�s alternat�v�juk, tov�bbra is
folyamatosan fel kellett haszn�lniuk az �t�llt l�zad�kat. M�jusban
Mozambik ker�lt sorra, ahol egy FRELIMO - Mozambik
Felszabad�t�si Frontja - tagot kaptak el, s �gy fontos adatokat tudtak
szerezni a FRELIMO �s a ZANU k�z�tti kapcsolatok term�szet�r�l.
Hadm�veleti szempontb�l 1975 -ben kevesebbszer ker�ltek
bevet�sre a Selous Scouts tagjai - 1974-hez viszony�tva -, �gy azok
hasznosan fel tudt�k haszn�lni megn�vekedett szabadidej�ket. Ennek
k�vetkezt�ben szereztek n�h�nyan ejt�erny�s min�s�t�st, illetve
tudt�k energi�jukat �jabb csapatok toborz�s�ra �s kik�pz�s�re
ford�tani.
Ez a t�bblet 1976-ban v�lt felbecs�lhetetlen�l �rt�kess� a Selous
Scouts sz�m�ra. Az �v els� fel�ben legink�bb felsz�mol�, illetve
megt�veszt�si akci�kkal voltak elfoglalva, amelyeket �sszek�t�ttek
hat�r�tl�p�si hadm�veletekkel is. �prilisban a mozambiki Capondo
Base-n�l hajtottak v�gre egy t�mad�st, amelynek sor�n
megsemmis�tettek sz�mos rejtett fegyverrakt�rat, s d�nt� fontoss�g�
adatokat nyertek a megkaparintott dokumentumokb�l. 1976. m�jusa
ism�t Mozambikban tal�lja �ket, ez�ttal Chigamene-n�l, ahol zavar�
rajta�t�ssel egybek�t�tt motoriz�lt bet�r�st hajtottak v�gre.
Az 1976. augusztus�ban a Nyadonya/Pungwe-i ZANU b�zis ellen
v�grehajtott akci� v�lt a Selous Scouts legismertebb �s legsikeresebb
hadm�velet�v�. �lc�zott Unimog, illetve Ferret t�pus� j�rm�vekb�l
�ll� konvojjal 84 ember�knek siker�lt behatolnia a FRELIMO kez�n
l�v� kik�pz� t�borba, ahol t�bb ezer l�zad� tart�zkodott. Heves
t�zharc ut�n, minim�lis vesztes�ggel vonultak vissza, s m�g a
Pungwe-h�d felrobbant�s�t is v�gre tudt�k hajtani.
1976-ban �ll�tott�k fel a Selous Scouts egyik felder�t� csapat�t,
amelynek tagjait sok m�s fontos dolog mellett m�g szabades�ses
ejt�erny�s ugr�sokra is kik�pezt�k - Mozambikba �s Zambi�ba
t�rt�n� m�lys�gi behatol�sok v�grehajt�sa c�lj�b�l. A csapat
hamarosan hozz� is kezdett ezeknek az akci�knak a v�grehajt�s�hoz,
�gy t�mogatva a t�bbieket a mozambiki vas�ti rendszer elleni
t�mad�sokban. 1976. november�ben Botswana f�v�ros�ban
Francistown-ban tett�k le n�vjegy�ket az�ltal, hogy felrobbantott�k a
ZAPU f�hadisz�ll�s�t, s �gy �ll�tott�k be az akci�t mintha v�letlen
baleset k�vetkezt�ben a ZAPU tagjai �nmagukat robbantott�k volna
fel.
1977. m�jus�ban Jorg de Limpopo, Mapai �s Madulo Pan ellen
hajtottak v�gre kombin�lt sz�razf�ldi �s l�gi t�mad�sokat. A
rendk�v�l sikeres akci�k sor�n megtiszt�tottak egy ZANU
rejtekhelyet, a zs�km�nyolt j�rm�veket pedig �tvitt�k Rhodesi�ba -
j�vend� hadm�veletek c�ljaira. A vas�ti p�ly�k tekint�lyes r�sz�t is
megsemmis�tett�k, s �gy megakad�lyozt�k az ut�np�tl�s sz�ll�t�s�t a
FRELIMO �s a ZANU r�sz�re. 1977. november�nek v�g�n a
Chimoio-Espugabera �tvonal ment�n fekv� �t h�d elpuszt�t�sa v�gett
hatolt be Mozambikba egy motoriz�lt r�szleg�k. Ebben az akci�ban
is sok j�rm�vet - buld�zereket, teheraut�kat, �tgyalukat -
zs�km�nyoltak, valamint sok alkatr�szt is, amelyekre igen nagy
sz�ks�ge volt a rhodesiai gazdas�gnak, a gazdas�gi szankci�k
k�vetkezt�ben. Ez az akci� hat�sosan fosztotta meg a ZANU-t
Espungabera-i ter�leteit�l.
1978 elej�n a ZAPU-ellenes akci�k ellen�re - a bels� hadm�veleteket
is folytatt�k. Ebben az �vben - j�liusban - v�lt val�ra a Scouts-ok
abb�li aggodalma, hogy saj�t biztons�gi er�ik v�geznek majd vel�k,
ugyanis a rend�rs�g terroristaellenes egys�ge n�gy tagjukat
meggyilkolta. Igaz, ilyen t�ved�sek csak ritk�n t�rt�ntek meg, de a
r�juk leselked� vesz�ly mindig val�s volt, f�leg az egys�g fekete
b�r� tagjai sz�m�ra, akik m�g otthon maradt csal�djukat is f�lthett�k
a l�zad�k megtorl�s�t�l.
Ahogy a l�zad�k elkezdtek eur�paiak elrabl�s�val is foglalkozni, �j
�tver�si j�t�kkal b�v�lt a Scouts-ok reperto�rja is. A feh�r tagok,
mint t�szok, a feket�k mint emberrabl�k szerepeltek, abban a
rem�nyben, hogy �sszefutnak egy l�zad� csoporttal �s
bizalmatlans�got keltenek a v�lts�gd�jk�nt kapott �sszegek
tekintet�ben.
M�sik klasszikus k�l�nleges hadm�velet�ket 1978. november�ben
hajtott�k v�gre, amikor megt�madtak egy ZAPU fogolyt�bort, s
kiszabad�tott�k a rhodesiai Biztons�gi Er�k elfogott tagjait, valamint
n�h�ny ZAPU dezert�rt.
1978 v�g�n �s 1979 elej�n is sok sikeres akci�t hajtottak v�gre,
t�bbek k�z�tt magas rang� ZAPU tisztek foglyul ejt�s�t Botswana-
ban, amely akci� sor�n mint a botswana-i V�delmi Er�k katon�i
szerepeltek. K�s�bb, b�r Rhodesia sz�m�ra k�zeledett a v�g, m�g
v�grehajtottak �lhadm�veleteket, amelyek igencsak megterhelt�k a
ZANU �s a ZAPU k�z�tti egy�ttm�k�d�st. A Scouts-okat k�ldt�k
Zambia �t-�s vas�t h�l�zat�nak felder�t�s�re �s megt�mad�s�ra is,
�gy torped�zva meg a ZAPU terveit Rhodesia inv�zi�j�val
kapcsolatban.
1979. november�ben parancsnokuk visszavonul�sa miatt
drasztikusan lecs�kkent hat�konys�guk �s ezut�n nem sokkal meg is
sz�ntek l�tezni, mint ezred. B�r k�l�nf�le forr�sok szerint titkos
b�zisokr�l ugyan, de Robert Mugabe hatalomra jut�sa ut�n is
folytatt�k hadm�veleteiket.
#

You might also like