Hőtan Összefoglalás7.

osztály
Hőtágulás Hőterjedés A testek hőmérsékletének emelése

Szilárd testek hőtágulása függ

A test hőmérséklet-emelkedésétől

A test eredeti méretétől

A test anyagi minőségétől

A folyadékok hőtágulása függ

Hőmérséklet-emelkedésétől

A folyadék eredeti térfogatától

A folyadék anyagi minőségétől

A gázok hőtágulása függ

A hőmérséklet-emelkedéstől

A gáz eredeti térfogatától

Az anyagi minőségtől NEM függ

Hőterjedés-Hővezetés-Hőáramlás-Hősugárzás

A hővezetés az anyag belsejében megy végbe, részecskéről részecskére, anélkül hogy maga az
anyag áramlana.

Hővezetők:A fémek jó hővezetők.

Hőszigetelők: Üveg, kőzetgyapot, műanyagok, stb.

 Hőáramlás:
A légnemű és a folyékony anyagokban a hőterjedés általában áramlással, a részecskék többé-
kevésbé rendezett, egyirányú mozgásával történik. Ezt hőáramlásnak nevezzük.

A melegebb anyag sűrűsége kisebb, mint a hidegebbé ezért felfelé száll, helyébe hidegebb anyag
áramlik.

Tengeráramlatok, passzát szelek

Hősugárzás:
A hő a meleg felületről úgy jut a hideg felületre, hogy közben a hőforrás és a céltárgy között
hőátadás nem jön létre. Ez esetben a hőátadás közvetítő közeg (pl. levegő) nélkül is létre jön.

Napsurgarak, infra fűtés

A testek hőmérsékletének emelése

Munkavégzés,Termikus kölcsönhatás, Tüzelőanyag elégetése

A hőmérséklet emelése munkavégzéssel

Amikor munkát végzünk a súrlódási erővel szemben, akkor nő a test energiája. Ezt az
energiaváltozást hőmennyiségnek, hőnek nevezzük. A végzett munka és a hőmennyiség
növekedése egyenlő.

Energia A testek állapotváltoztató képessége Jele: E

Energia-változás jele: ΔE

Mértékegysége: 1 J, 1 kJ

Hőmennyiség : Az energiaváltozás egyik módja

Jele: Q
Mértékegysége: 1 J, 1 kJ
 Tüzelőanyagok elégetése
Tüzelőanyagok elégetésével biztosíthatjuk a hőmennyiség növelését.

Függ:Tüzelőanyag tömegétől

A tüzelőanyag anyagi minőségétől

A tüzelőanyag tömege és a hőmennyiség között egyenes arányosság van, hányadosukat

égéshőnek nevezzük.

Égéshő:A hőmennyiség és a tömeg hányadosaként meghatározott fizikai mennyiség.

Jele:Lé

Kiszámítása: hőmennyiség/ tömeg

Kiszámítása: Q /m= Lé

J kJ
Mértékegysége: 1 kg ;1 kg

Termikus kölcsönhatás

Különböző hőmérsékletű testek közvetlenül érintkeznek egymással. Mindkét test hőmérséklete

megváltozik, ez a folyamat addig tart, míg hőmérsékletük egyenlő nem lesz. Amennyivel csökken az
egyik test energiája, ugyanannyival nő a másik test energiája.

A fajhő:Az anyag fajhője azt mutatja meg, hogy mennyi hőre van szükség ahhoz, hogy az anyag 1
kg-jának a hőmérsékletét 1 oC-kal emeljük.

Jele: c; Mértékegysége: J /kg . OC; kJ/kg . OC

A közölt hőmennyiség kiszámítása:

Hőmennyiség = fajhő,×tömeg× hőmérséklet változás Q = c ×m × ΔT

 Halmazállapot-változások

Az anyagok halmazállapotuk szerint háromfélék lehetnek: szilárd halmazállapotúak, folyékony

halmazállapotúak és légnemű halmazállapotúak. Miközben az anyag egyik halmazállapotból a
másikba átalakul, a létrejövő változást nevezzük halmazállapot-változásnak

Szilárd-folyékony átalakulás

Az olvadás azon a hőmérsékleten játszódik le, amikor a részecskék

rezgőmozgásának akkora lesz az amplitúdója, hogy a részecskék
egymáshoz ütköznek, és kilökik egymást a rácsszerkezetből. Ilyenkor a
kristályrács összeomlik.
Szilárd anyag melegítés vagy nagy nyomás hatására olvad meg.
Ábrázoljuk grafikonon a szilárd-folyékony átalakulás során a felvett
hőenergia függvényében az anyag hőmérsékletét!
Pl.: − 10 °C-os jégből + 10 °C-os víz lesz.

I. szakasz
A szilárd anyaggal közölt hőenergia a részecskék belső energiáját növeli.
Ez abban mutatkozik meg, hogy nő a rendszer hőmérséklete.

II. szakasz
A befektetett hőenergia a kémiai kötések felszakítására fordítódik.
Amíg ez a folyamat tart addig a hőmérséklet nem változik.
Azt a hőmérsékletet, amelyen a szilárd anyag az olvadékával egyensúlyban van, olvadáspontnak
nevezzük. A szilárd anyag megolvasztásához szükséges energia egyenesen
arányos a szilárd anyag tömegével.

III. szakasz
A befektetett hőenergia tovább növeli a részecskék belső energiáját. Ilyenkor nő a folyadék
hőmérséklete.

Folyékony-szilárd átalakulás

Ha a folyadék hőmérsékletét csökkentjük, akkor csökken a folyadékban lévő részecskék mozgási

energiája is. A kis energiájú részecskék összetapadásából kristálygócok alakulnak ki. Mivel a
kristálygócoknak nagy a tömegük még kisebb lesz a sebességük. Ezekhez a kisebb sebességű és
nagyobb tömegű kristálygóchoz tapad hozzá a többi részecske. Így nő a kristálygócok mérete, végül
egymáshoz érnek. Ekkor szilárdul meg az anyag. Ha a folyadékban nem alakulnak ki kristálygócok,
akkor elő lehet állítani a túlhűtött folyadékot. Ez olyan anyag, amely fagyáspont alatti hőmérsékleten is
folyékony halmazállapotú.
A fagyás ugyanazon a hőmérsékleten játszódik le, mint az olvadás.

Folyadék-gőz átalakulás

A folyadékok minden hőmérsékleten párolognak. Magasabb hőmérsékleten

intenzívebb a párolgás. Párolgáskor csak a folyadék felszínéről távoznak el molekulák, míg forráskor
a folyadék egészében keletkeznek gőzbuborékok.
A forráspont az a hőmérséklet, amikor a folyadék belsejében keletkező gőzbuborékok nyomása eléri a
külső légnyomást. A forráspont hőmérsékletén a folyadék és a gőz egymással egyensúlyban vannak.

Tehát a folyadékok forráspontja függ a külső nyomástól. Nagyobb nyomáson adott folyadék
magasabb hőmérsékleten kezd el forrni.

A kuktában az étel, pl. hús rövidebb idő alatt megfő. Ennek az az oka, hogy a zárt edényben a gőz
nyomása nagyobb, mint a külső légnyomás. Így a víz
nem 100 °C-on forr, hanem magasabb hőmérsékleten. A magasabb
hőmérsékletű folyadékban a hús hamarabb megfő.

A forrás ellentétes folyamata a lecsapódás, idegen szóval kondenzáció.