Apáczai Nyelvtan 8 Tanári Kézikönyv

Széplaki Erzsébet
Érdemes tankönyvíró
Kézikönyv
a magyar nyelv tanításához
8. évfolyam
nyelvtan_8_KK.indd 1 6/10/14 10:00 AM

SZÉPLAKI ERZSÉBET
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet
Szerkesztette
MISKOLCI SZILVIA
AP–080331
ISBN 978-963-464-744-7
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés
Széll Ildikó
Terjedelem: 16,48 A/5 ív

Tömeg: 324 g

Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam
KEDVES KOLLÉGANŐ/KOLLÉGA!
Engedd meg, hogy levelemben a tegező formát válasszam, hiszen én is pedagógus vagyok. Pályámat taní-
tóként kezdtem, majd a tanárképző főiskolán magyar szakot végeztem. Hosszú éveken keresztül tanítottam
a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat az általános iskola alsó és felső tagozatán. Szakvezetőként
a hallgatói képzésben is részt vettem. A gyakorlatban szerzett tapasztalataim felhasználásával váltam tan-
könyvíróvá.
Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek, a Szö-
vegértést fejlesztő gyakorlatok és a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyveinek. Az elmúlt években
több mint ezer iskolában tartottam bemutatóórát, még többen módszertani előadást, illetve tanfolyamot.
Ezeken a rendezvényeken sok ezer kollégával találkoztam, talán éppen veled is. Lehet, hogy jelen voltál az
Apáczai Kiadó által szervezett nagyszabású, szakmai rendezvényeken is. Az egyiken, 2008 augusztusában
átvehettem az érdemes tankönyvírói címet, egy másikon, 2010. január 20-án – az Apáczai Kiadó 20 éves
fennállásának ünnepén – másodszor kaptam meg a legsikeresebb tankönyvírónak járó Aranytoll-díjat. Eze-
ket az eredményeket nem értem volna el, ha nem kaptam volna sok száz kollégától szakmai támogatást,
ötletet, tanácsot.
Gyakorló pedagógusként tudom, hogy milyen sokat segített a tanóráimra való felkészülésben egy jól ösz-
szeállított tanári segédlet, amely a tanmenetjavaslattól kezdve az óravázlatokig sok-sok módszertani ötlettel
gyarapította pedagógiai tudásomat és ezáltal fejlesztette pedagógiai képességeimet is. Úgy gondolom, most
sincs ez másképp. Főleg nagy segítség ez a pályakezdő kollégáknak, de szívesen veszik a több éve hivatásukat
gyakorló pedagógusok is az ilyenfajta támogatást. Gondolom ezzel te is így vagy, kedves Kollégám, hiszen
olvasod a soraimat.
A 21. század követelménye, hogy a gyerekeket hasznosítható tudással vértezzük fel, amely alapja az élet-
hosszig tartó tanulás folyamatának. Ugyanakkor képessé kell tenni őket arra, hogy ismereteiket, képességei-
ket problémamegoldó cselekvéssé tudják alakítani. A hivatás, szakma választásakor, de a mindennapjaikban
is szükségük lesz arra, hogy másokat megértsenek, és másokkal is megértessék magukat. Érteniük kell az
olvasott szövegeket, rendelkezniük kell a megfelelő írástechnikával, és a helyesírási, nyelvhelyességi képes-
ségük szintjét is a lehető legmagasabb színvonalra kell emelniük.
A fentiekből adódóan le kell szögeznünk, hogy a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség nemcsak az is-
meretek birtoklását, hanem a nyelv tudatos használatának képességét is jelenti. A nyelvhasználat tudatossá
tételéhez viszont elengedhetetlen a nyelvismeret. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lexikális tudást
tartsuk a magyartanítás elsődleges céljának. A nyelvtani ismeretek tanítása eszköz, amelynek segítségével a
megfelelő módon és mértékben tudjuk fejleszteni a tanulók anyanyelvi képességeit.
Az absztrakt gondolkodás hiánya, illetve alacsony foka a korábbi évfolyamokon eléggé megnehezítette a
magyar nyelv tanítását. A 14–15 éves gyerekek viszont már képesek az elvonatkoztatásra, így eredménye-
sebb lehet oktató-nevelő munkánk. A 8. évfolyamos tananyag elsajátíttatásakor is törekedtem a fokozatosság
elvének betartására. A közlő részek és utasítások az egyszerűtől a bonyolultabb felé, az ismerttől az ismeret-
len felé haladnak.
Nem győzőm eléggé hangsúlyozni, hogy a képességek fejlesztése 8. évfolyamon is kiemelt feladat. Időt és
gondot kell fordítanunk az alapképességek továbbfejlesztésére. Így érhetjük el, hogy tanítványaink sikeres,
elégedett emberekké váljanak.

A 8. évfolyamon intenzíven készítjük fel a tanulókat a középiskolai felvételikre. Minden pedagógus úgy
érzi, egy-egy felvételin ő is megmérettetik, mennyire volt eredményes az oktató-nevelő munkája, mennyire
volt hatékony a tanulók képességeinek fejlesztésében. Ezért ennek a területnek külön fejezetet szenteltem a
kézikönyvben, amelynek a címe: Feladatsorok a sikeres középiskolai felvételihez.
A tankönyv szerkezetéről, tartalmáról, használatáról a későbbiekben fogok írni, de néhány fontos dologra
már most szeretném felhívni a figyelmedet. A tankönyvemben nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciaala-
pú oktatás alapelveinek érvényesítésére, továbbá a tantárgyak interdiszciplináris lehetőségeinek kiaknázásá-
ra. A feladatokban igyekeztem a képességeket ismeretekbe ágyazva fejleszteni, és minél több, a mindennapi
életben is hasznosítható tudáselemmel gazdagítani a diákok értelmi és anyanyelvi képességeit.
A 8. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet az Oktatási Hivatal KHF/4086-19/2009 határozati

számon 2009. 10. 07-tól 2014. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott
ideig semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet végrehajtani a tankönyvön. Ez alól természetesen
kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák. Ezúton szeretnélek megkérni, bármilyen ilyen jel-
legű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a következő e-mail címen: csopike9@
freemail.hu, hogy újranyomáskor korrigálhassuk. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg
a tanítványaid véleményét beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel,
munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes leírását elolvashatod a kiadó tanévi naptárában, nép-
szerű nevén az ágendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30.,
a pályázat terjedelme 1–5 oldal.
Remélem, a tanári kézikönyv sokat segít a tankönyv használatában. Megkönnyíti és lerövidíti a tanórára
való felkészülésedet.
Pedagógiai munkádhoz sok sikert kívánva

kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:
Széplaki Erzsébet
Csöpi

METODIKAI ALAPELVEK
A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg.

Objektív tényezők:
– a tanított anyag tartalma
– az osztály sajátos adottságai
– a megoldandó didaktikai feladatok
A Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelményrend-

szert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentumokban előírt
ismereteket, s ezek birtokában a megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre tesznek szert.
A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a mondattant, mint a szövegtant,
illetve a szófajtant és az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifejező-
képesség fejlesztése.
Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét ér-
tem. A sok jó képességű gyerek nagy „húzóerő” lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulókból
álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. A tanítási folyamat során legalább a minimum
szint elérésére kell törekednie a pedagógusnak.
Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor, összefoglalás
vagy számonkérés esetén.
A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi mérések,
amelyekben tanulók tízezreit kérdezték meg arról, szerintük melyek a kedvelt, eredményes pedagógusok
jellemző tulajdonságai. Nemzetközi méretekben a következőket sorolták fel a diákok: megértő, együttgon-
dolkodó, demokratikus, kedves, jó, türelmes, igazságos, segítőkész, van humorérzéke. A magyarországi gye-
rekek fontosnak tartották műveltséget, a gyermekszeretetet, a lelkiismeretességet és a derűt.
A szakirodalom a következő képességeket emeli ki, amelyek megléte záloga annak, hogy kedvelt, ered-
ményes pedagógus legyen valaki.
1. A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a pedagógus a kommunikációs modell mindkét oldalán
(feladó és címzett) hatékonyan működik. Feladóként a lehető legpontosabban tudja megfogalmazni az
üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és befogadni a feladó üzeneteit, beleértve a
testbeszéd és a metakommunikáció jeleit.
2. A gazdag és rugalmas viselkedésrepertoárral rendelkező pedagógus az adott helyzetben többféle visel-
kedésmód közül tudja kiválasztani azt, amelyik az adott helyzetben a leghatékonyabb lehet. A rugal-
masság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a
konkrét helyzethez igazodik.
3. A gyors helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége feltétele a gazdag viselkedésrepertoár
megfelelő alkalmazásának. A pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási módokat
és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon belemerülnek
egy nekik tetsző feladat megoldásába, ugyanakkor a pedagógus tudja, hogy ezáltal kicsúszik az időből,
így nem tudja elsajátíttatni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot.
4. A konfliktuskezelés képessége. Az iskolai élet tele van konfliktusokkal. Ezen konfliktusok megoldásához
kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot. Gordon nyomán háromféle konfliktus-megoldási
módszert különböztetünk meg:
▶ a tekintélyhangsúlyost: a pedagógus tekintélyét latba vetve oldja meg a konfliktust,
▶ a gyermekhangsúlyost: a pedagógus elfogadja, hogy legyen az, amit a tanuló akar,
▶ liberálist: a pedagógus és a diák megegyezik a megoldásban.
5. A tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal való együttműködés képessége feltételezi a mások véleményének
elfogadását, a kompromisszumra való készséget.

6. Igen fontos képesség a pedagógiai jelenségek elemzésének képessége. Ez feltétele a pedagógus önfejlődé-
sének is.
7. Az eredményes pedagógiai munka feltétele a pedagógus mentális képessége.
Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből
adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert.
A következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a
taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálni az egyénisé-
géhez, az osztályához, a tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert.
A tanulók nyelvi jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztéséhez fontos feltétel az anyanyelv
helyes használatára vonatkozó nyelvtani, helyesírási, nyelvművelési, stilisztikai stb. ismeretek megértése.
A megértés azonban még nem jelent tudást. A megértett ismereteket meg kell tanítani, illetve tanulni, azaz
meg kell szilárdítani őket. A megértett, szilárdan rögzített tudásanyag csak akkor értékes, ha bármilyen nyel-
vi probléma megoldására alkalmas. Ezt a tudásszintet rendszeresen ellenőriznünk kell, hiszen ez az alapja a
továbbhaladásnak.
Az új ismeret feldolgozása
Minden magyartanár számára természetes dolog az, hogy a nyelv törvényeit mindenekelőtt nyelvi tény-
anyaggal szemlélteti. A szemléltető anyagokat úgy válogattam össze, hogy tartalmukban igazodjanak a 14–
15 éves tanulók szellemi érettségéhez, számukra könnyen érthetőek legyenek, és a tanítandó fogalom min-
den lényeges jegyét bemutassák. Például a tárgyi alárendelő összetett mondat fogalmának kialakításához
egy köznyelvi szöveget használtam fel.
A mondattani tudnivalók szemléltetésére – nyelvi funkciójukból adódóan – a mondat, illetve a
szöveg(részlet) alkalmas.
A mondatrészek és szóelemek egyezményes jelei a közös kategóriába való tartozásra hívják fel a figyelmet.
Az utaló és szimbolikus jelek a különféle összefüggések érzékeltetésére alkalmasak. Az irányulás kifejezésére
nyilat használunk. A hátra mutató nyíl: ℜ az okot (pl.: magyarázó mellérendelő összetett mondat), az előre
mutató nyíl: ♦ a következményt (pl.: következtető mellérendelő összetett mondat), a fölfelé mutató ℘ az
alárendeltségi viszonyt szemlélteti.
A csoportalkotással egy-egy nyelvtani kategória alosztályainak megfigyeltetését, közös fogalmi jegyeinek
tudatosítását érhetjük el. A csoportalkotás táblázatos formájú is lehet. A 8. évfolyamos tankönyvben az
alárendelő összetett mondat valamennyi fajtáját és a mellérendelő összetett mondatokat is így ismerik meg
a tanulók. Hasonló módon táblázatba rendeztem a leggyakrabban használt képzőket. Több feladat megoldá-
sakor a tanulóknak kell táblázatot készíteniük.
A kísérő szemléltetésnek az ismeretek megszilárdításában is szerepük van. A tanulók – egyéni vagy közös
munkával – nagyobb alakban is elkészíthetik a táblázatokat. Ezeket kitehetjük az osztályterem falára, így
lehetőség nyílik a hosszabb szemlélésre, amely segíti az ismeretek megszilárdítását.
Az ismeretek megszilárdítása
Az elsődleges rögzítés vázlattal, részösszefoglalással és összefoglalással történik. Az ismeretek tartósságát
ismétléssel, gyakorlással, valamint otthoni tanulással érhetjük el.
A megtanulandó ismeretek viszonylag rövid terjedelműek, amelyek a tankönyvben a JEGYEZD MEG!
címszó alatt találhatók. Ezek természetesen nem szó szerint megtanulandó szabályok, de tartalmazzák a fo-
galom minden lényeges jegyét. A hangsúly azonban azon van, hogy a tanulók alkalmazni tudják ezeket a
szabályokat, és ismereteiket problémamegoldó cselekvéssé legyenek képesek átalakítani. A JÓ, HA TUDOD!

címszó alatt hasznos, praktikus tanácsokat olvashatnak a gyerekek. Az anyanyelv iránt érdeklődő tanulók
így szerezhetnek többletismeretet.
A rendszerezés a célja az év eleji, a tematikus és az év végi ismétlés. Az év eleji ismétléshez bőséges feladat-
sor található a 8. évfolyamos tankönyvben. Felöleli az 5., 6. és 7. évfolyamos tananyagot, de gyakorolni lehet
a helyesírást is. Aktivizálhatjuk mindazokat a mondattani ismereteket, amelyekre az összetett mondatok
tanításakor szükségünk lesz. Ezzel azonban elsősorban a helyesírás és a magyar nyelv használatának gya-
korlása volt a célom, nem a nyelvtani szabályok számon kérése. Az év eleji ismétlés bőséges gyakorlóanyaga
közül jó néhány év közben is kiválóan használható.
Gyakorlás alatt nemcsak az új ismeret begyakoroltatását, hanem a folyamatos gyakorlást is értjük. Ha
a korábbi évfolyamokon elsajátított hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani ismereteket nem gyakorol-
hatják folyamatosan a tanulók, egy idő után elfelejtik őket. Ezért a 8. évfolyamos tankönyvben még több
komplex feladattal találkozhatnak a diákok, mint a 7. évfolyamos tankönyvben. A pedagógus döntheti el,
hogy a részfeladatok közül melyiket kivel vagy kikkel oldatja meg. Így valódi differenciálást végezhetünk
a tanítási órán. Ennek a módszernek a hatékonyságát a felvételiző nyolcadikosaink eredményén is lemér-
hetjük majd, amely a 8. évfolyam egyik kiemelt tudás-, illetve képességmérése. Ilyenkor minden pedagógus
úgy érzi, az ő munkájának a gyümölcse, ha tanítványaik az általuk választott középiskolában folytathatják
tanulmányaikat.
Feltétlenül említést kell tennem az otthoni tanulás fontosságáról. Az órán feldolgozott tananyag rögzíté-
sének, tartósításának kiemelten fontos módszere. Igaz ez akkor is, ha valamennyien arra törekszünk, hogy a
lehető legtöbb ismeretet már a tanítási órán sajátítsák el a tanítványaink. Szinte hallom a kollégák ellenveté-
sét, miszerint 7–8. évfolyamon egyre nehezebb rávenni a tanulókat az otthoni tanulásra. Bár azok a tanulók,
akik szeretnének gimnáziumban, középiskolában továbbtanulni, a felvételik időpontjáig mintha nagyobb
aktivitást mutatnának ezen a téren. Ezt követően viszont elég nehéz az érdeklődésüket ébren tartani. Ilyen-
kor kell mindenféle motivációs lehetőséget elővennünk módszertani tárházunkból.
A helyes tanulási technikák kialakítása már alsó tagozatban elkezdődik, amelyet folytatunk felső tagoza-
ton is. Ennek megvalósításához az 5., 6 és 7. évfolyamos nyelvtan tankönyvben, valamint a kézikönyvek-
ben is találnak a kollégák feladatokat, ötleteket. A gyerekeknek nyolcadikos korukra már ismerniük kell
a helyes tanulási módszereket. Először a 7. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvben jelentek meg a
HÁZI FELADATOK oldalak, s most a 8. évfolyamos tankönyvben is helyet kaptak, mindig egy-egy „lec-
két” követően. A szóbeli feladat megoldását valamennyi tanulónak javaslom, hiszen ezek minden esetben
a feleletterv önálló vagy részben önálló elkészítését kérik tőlük. Ehhez szükség van a tananyag pontos elol-
vasására, a lényeg kiemelésére, az összefüggések meglátására is. Így talán sikerül rászoktatnunk a tanulókat
arra, hogy csak a szóbeli tananyag megtanulása után fogjanak az írásbeli feladatok megoldásához. Nagyon
rossz gyakorlatnak tartom, hogy a gyerekek először megírják a házi feladatot, és csak azután látnak hozzá
a szóbeli tananyag megtanulásához. A feleletterv készítését jó, ha minden tanítványunk elsajátítja. Ennek
gyakorlati hasznát a középiskolai és a felsőfokú intézményekben folytatott tanulmányaik során, valamint
felnőttkorukban az önálló ismeretszerzés során is tapasztalni fogják. Az írásbeli feladatok között viszont
válogathat a kolléga. A gyerekek képességeihez igazodva jelölheti ki, melyik feladatot oldják meg a tanulók,
illetve differenciáltan is kiadhatja őket. A folyamatos gyakorlást segítő feladatok a középiskolai felvételire is
jól felkészítenek.
Jártasságok és készségek kialakítása

A jártasságok és készségek kialakításának fontos módszere a gyakorlás. A nyelvi gyakorlásnak tervsze-
rűnek, folyamatosnak, gazdaságosnak kell lennie. Érvényesülnie kell a fokozatosság és tudatosság elvének.
Mindig pontosan mérlegelnünk kell, hogy mikor, mit, hogyan kívánunk gyakoroltatni a tanulókkal.
Ez jelenti a tervszerűséget.
A folyamatossággal kapcsolatban az előzőekben már kifejtettem a nézetemet. A gyakorlás állandósága
megköveteli, hogy az egyszer megtanított ismeretet minden olyan esetben alkalmaztassuk, amikor a tan-

anyag összefüggései lehetővé teszik. Például a -val, -vel rag teljes hasonulását (megnevezés nélkül) már az
alsó tagozatban gyakorolják a kisiskolások. 5. évfolyamon a teljes hasonulás témakörében, 6. évfolyamon
pl.: a személynevekhez kapcsolva, 7. évfolyamon az eszköz- és társhatározó tanításakor kerül újra elő az ide-
vágó tudnivaló. A nyolcadikosok az eszköz- és társhatározói alárendelő összetett mondatok utalószavaiban
találkoznak ezzel a helyesírási tudnivalóval.
A gyakorlás gazdaságossága a rendelkezésünkre álló idő legésszerűbb felhasználását követeli meg tőlünk:
egy-egy ismeret sok lehetőséget biztosítson az adott tudásanyag alkalmazására. Ilyen szempontból elemzem
a 8. évfolyamos Tk. 73/13. feladatát. Az utasítás szerint négy mondatban kell pótolni a hiányzó betűket.
A gyengébbel nem illik versenyre kelni.
Csak becsületes emberrel kötök megállapodást.
Nálad okosabb gyerekkel barátkozz!
Töltsd a szabadidődet a barátaiddal!
Az a) feladat szerint a tanulónak meg kell állapítania, milyen mássalhangzótörvénnyel találkozott a kiegé-
szített szavakban. A feladat megoldásakor az 5. évfolyamon a mássalhangzótörvényekről tanult ismereteit
kell aktivizálni, illetve a helyesírási képességét csillogtathatja meg, amennyiben felismerte az írásban jelölt
teljes hasonulás jelenségét, és helyesen, hosszú mássalhangzókkal egészítette ki a szavakat. A b) feladat uta-
sításának megfelelően a következőképpen kell átalakítani az egyszerű mondatokat összetett mondatokká,
amelyek társhatározói alárendelő összetett mondatok lesznek. Ezt a megállapítást a c) feladatban kell meg-
fogalmaznia a diáknak. Ellenőrzéskor szenteljünk időt a mondatvégi írásjelek használatára is!
Nem illik olyannal versenyre kelni, aki gyengébb.
Azzal kötök megállapodást, aki becsületes ember.
Olyannal barátkozz, aki nálad okosabb gyerek!
Azokkal töltsd a szabadidődet, akik a barátaid!
A feladatok összeállításakor érvényesítettem a fokozatosság elvét. A legkönnyebb nyelvtani gyakorlat az,
amely valamely jelenség felismerését kívánja (Tk. 34/1. – az egyszerű mondat, az alárendelő és a mellé-
rendelő összetett mondatok felismerése). Ennél nehezebb az, amelyben átalakításról van szó (Tk. 73/13. –
egyszerű mondat átalakítása összetett mondattá). A legnehezebb önállóan létrehozni valamilyen nyelvtani
alakzatot (Tk. 58/8. – adott szerkezeti rajzhoz mondat szerkesztése).
A nyelvtani gyakorlás során a tanulók nyelvtani elemzéseket és szintetikus gyakorlatokat végeznek.
Az elemzés a nyelvtantanítás kétségtelenül legegyetemesebb és leghatékonyabb eljárása. 8. évfolyamon még
inkább előtérbe kerül a komplex elemzés. Ilyenkor az adott nyelvi jelenséget több szempontból is elemezzük
(Tk. 67/2.).
Bár a nyelvtani elemzésekben az analízisnek van a legfontosabb szerepe, melynek lényege a nyelvi je-
lenségnek meghatározott szempont szerinti szétbontása, a jártasságok és készségek kialakításához olyan
gyakorlatokra is szükség van, amelyeknek az elvégzésével a tanulók maguk hozzák létre a tárgyalt nyelvtani
alakzatot. Ezek az ún. szintetikus gyakorlatok.
A kérdésekre szóban vagy írásban válaszolhatnak például a következő feladatokban: Tk. 95/7. b), 111/2. f).
A kiegészítés lényege: valamilyen szempontból hiányos nyelvi anyag (szöveg, mondat, szerkezet, szó) egy
vagy több hiányzó elemének pótlása. Pl.: Tk. 12/1. d), 38/3., 51/6., 100/12.
A helyettesítés során egy-egy mondat valamelyik szavának vagy szókapcsolatának mással való fölcserélé-
sét kívánjuk a tanulóktól. Pl.: Tk. 100/9., 127/5.
Az átalakítás az alakítással rokon gyakorlattípus. Az a lényege, hogy valamilyen jelenséget bizonyos szem-
pontok szerint megváltoztatunk. Pl.: 9/3., 39/5., 127/7.
Az átalakítás egyik fajtája a hibás szövegek javítása. Nem értek egyet azzal a nézettel, miszerint a gyerekek
nem végezhetnek hibás szövegeken javítási gyakorlatokat. A nyelvhelyességre nevelésben elképzelhetetlen
a negatív példákra való hivatkozás. A helyesírási képesség fejlesztésében a problémaérzékenység fejlesztésé-
ben is jó szolgálatot tesznek ezek a feladattípusok. Pl.: Tk. 9/2., 14/5., 52/8., 78/9., 124/3.
A rendező munka lényege a nyelvileg rendezetlen anyag rendezése, csoportosítása valamilyen szempont
szerint. Pl.: 11/4. b), 45/2., 68. o., 124/1.

Az összefoglalás gyakori formája a táblázat készítése.

A tanulók általában kedvelik a gyűjtőmunkát, melynek az a célja, hogy a megismert nyelvi jelenséghez
minél több példát sorakoztassanak fel az adott jelenség nyelvi törvényszerűségének sokoldalú illusztrálásá-
hoz. Pl.: 61/3. c), 75/18. b), 93/5. a). Ha a gyűjtőmunkát házi feladatul adjuk, akkor célszerű megjelölni a
„legalább” és a „legfeljebb” határt. Ne töltse a gyermek az egész délutánját a feladat megoldásával! A gyűjten-
dő anyag meghatározásában azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen készletből meríthetnek a tanulók.
Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése

Az ellenőrzés fontos szerepet tölt be a tanítás folyamatában. A tanulókban kötelességtudatot, felelősség-
érzetet alakít ki. A tanár a rendszeres ellenőrzés folyamán értékeli a tanuló munkáját, és ez alapján tervezi
meg a további oktató-nevelő munkáját.
A feleltetés, az írásbeli munkák ellenőrzése (írásbeli feladatok, felmérések, házi feladatok) teszi a pedagó-
gus számára lehetővé a differenciálást.
Meggyőződésem, hogy annyit írassunk tanítási órán a tanulókkal, amit ellenőrizni, javítani és javíttatni
is képesek vagyunk. A nyolcadikosok többsége már képes az önellenőrzésre, ezért biztonsággal rájuk bíz-
hatjuk, de érdemes a padtársat is bevonni ebbe a munkába. Természetesen nem hanyagolható el a tanári
ellenőrzés fontossága sem.
A tankönyvek melléklete a Felmérések az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség és a nyelvhelyességi
szint, a néma, szövegértő olvasás szintjének méréséhez című kiadvány. A kézikönyvben – a kollégák többsé-
gének kérése alapján – megtalálhatók ezeknek a felméréseknek a megoldása, sőt az értékelés, osztályozás
mikéntjére is teszek javaslatot.
Az értékelés szempontjából nagyon lényeges, hogy a tanuló minden megnyilatkozását értékeljük. Első-
sorban a feltáró és fejlesztő értékelést alkalmazzuk. Pedagógiai munkám egyik alapelve a dicséreten alapuló
értékelés. Hiszem, hogy minden tanuló képes olyan cselekvésre, amiért megdicsérhetjük. Mindig arra töre-
kedtem tanítási óráimon és törekszem a bemutatóóráim tartása során is, hogy legyen olyan feladat, amelyet
a leggyengébb képességű tanulók is képesek megoldani. A Csöpi néni-féle piros pont sok tanuló arcára va-
rázsolt már mosolyt. A sikerélmény csodákra képes. Nemcsak kiváló motivációs bázis, hanem fegyelmező
erő is.
Az emberek sikerorientáltak, azok is, akik ezt nem vallják be. A siker, a dicséret bármilyen kismértékű
is, jó érzéssel tölt el mindenkit, és további cselekvésre sarkall. Vajon az a tanuló, aki az esélytelenek nyugal-
mával ül, szenved végig egy órát, mert úgysem kap soha dicséretet, mert mindig van hibája a feladat meg-
oldásában, mikor adja fel? Mikor dönt úgy, hogy rendetlenkedéssel áll bosszút a tanárain, a társain és saját
magán azért, mert ő sikertelen?

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE

A magyar nyelv tanításának céljai és feladatai
Az anyanyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Ebből
következik, hogy az anyanyelv tanításának alapvető célja és feladata:
a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés,
szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése,
az anyanyelvi szókészlet és a nyelvtan alapos megismertetése a tudatos és kreatív nyelvhasználat érdeké-
ben,
a biztos kommunikációs készség elsajátítása.
A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, az önmagukra esz-
mélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében, átélhetik a magyar
nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete ugyanakkor alapul
szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához, amely lehetővé teszi az egyén számára az európai
nemzetek és az emberiség közösségében való kommunikációt.
Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gon-
dot kell fordítani az értő, majd értelmező, később a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, értve
ezalatt a hagyományos és a digitális csatornákon keresztül érkező jelek befogadását, értelmezését és meg-
válaszolását egyaránt. Ennek feltétele az optimálisan fejlett és használható olvasáskészség (olvasástechnika)
birtoklása. Az alapozó szakaszban (5–6. évfolyam) az e téren lemaradt tanulókat a lehető legintenzívebb
módszerekkel és munkaformában kell felzárkóztatni, ugyanis ennek hiányában a tanulók nem képesek a
magasabb olvasási szinteket elérni. E cél eléréséhez konkrét módszertani javaslatokat közlünk kerettanter-
vünkben.
Bár a magyar nyelv tanítása az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban – témakörökben, fej-
lesztési célokban, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben, módszertani ajánlásokban és tovább-
haladási feltételekben – épül egymásra, azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a két szakasz: az alapozó és
fejlesztő szakasz több vonatkozásban eltér egymástól.
Az alapozó szakasz (5–6. évfolyam) folytatja és továbbfejleszti az előző két szakaszban (1–2. és 3–4. osz-
tályban) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos
szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Továbbá a legkülönfélébb irodalmi és nem
irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket a magyar nyelv rendszerébe, amely elősegíti az
anyanyelv használatának megértését. Megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcso-
latokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasz-
nálati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi képességeit és műveltségét.
A 7–8. évfolyam már a következő, középfokú iskolafokozat tanulmányait is tekintetbe veszi. A művelődési
szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés
feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a gramma-
tikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot.
Kerettantervünkben a magyar nyelv tantárgyhoz kötött ismeretek és képességek nem elszigeteltek. Elsősor-
ban az irodalommal integráljuk, de más tantárgyakkal való koncentrációra is hangsúlyt helyezünk, illetve folya-
matosan más kulcskompetenciákkal is kapcsolatot keresünk és tartunk.
A változatos munkaformákban (egyéni munka, páros munka, csoportmunka stb.) folyó feladatvégzéssel
nemcsak az ismeretszerzés és anyanyelvi képességek fejlesztése a célunk, hanem az is, hogy a tanulók elsajá-
títsák a társas együttműködésben való részvételt.
10

Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelme-
zését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén:
családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.
Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén meg-
ismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcio-
nális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi
területen cél.
Kerettantervünkben a nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szem-
ben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános
iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el
akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha
rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel rámutatunk a nyelv
állandó változására, valamint a nyelvészeti kutatások fontosságára.
A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támo-
gatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdemé-
nyezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommu-
nikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást.
Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-
művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával
való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és
érzések kreatív kifejezése stb.
Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott
idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stí-
lusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének
és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fej-
lesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokféle-
ség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.
Digitális kompetencia
Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus haszná-
latát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által
kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – bir-
toklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyama-
tában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont,
mint azt már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak.
11

Hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni
egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez
egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalma-
zását jelenti.
A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az
információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció
képességét is a csoport tagjai között.
Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a har-
monikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik
a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társada-
lomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző
nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia ké-
pessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi
magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partne-
rekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédé-
nek gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem
verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása,
a konfliktus fölismerési és kezelési képességének fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus ma-
gatartásnak a kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó
ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció
lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az
egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának
megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsü-
lésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbe-
csülésére nevelés.
2. Olvasás, írott szövegek megértése

Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése.
A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű,
a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hi-
vatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú
felfogása, befogadása és kritikája.
Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként rész-
letek kiemelésére, ok-okozati összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre.
A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegé-
szítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése nem irodalmi művekben.
A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek
fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülö-
nítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, interjú.
Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű al-
kalmazása.
12

3. Írás, szövegalkotás
Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igények-
nek megfelelő, rendezett írásmód, az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban ta-
nult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban.
A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegalko-
tási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi
szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésé-
vel, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan csa-
ládtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása.
Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz)
megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési módok
alkalmazásával, (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb.) idézésével.
4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és
egyéni technikái (szövegáttekintés, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek ki-
emelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése és
használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása.
A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő iro-
dalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés
etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata
ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag
bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasz-
nált könyvekről.
A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűj-
tése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló
témákból.
Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák meg-
választásának szempontjai. Az ismétlés szerepe a tanulási folyamatban.
5. Ismeretek az anyanyelvről
A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felis-
merés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló,
biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll
és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata.
Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyel-
vek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak,
szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése,
amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához,
önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság to-
vábbfejlesztése.
6. Ismeretek az irodalomról
A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi for-
mákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll
a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével.
A tanulók aktuális életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése,
megvitatása. Az olvasott művekben megjelenített érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményal-
kotás és véleménynyilvánítás elősegítése.
13

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző
sajátosságairól (nyelvtípusáról). A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi és eszté-
tikai véleménycserére, vitára, ítéletalkotásra való ösztönzés. A történeti érzék fejlesztése különböző korok-
ban született szövegek összehasonlítása révén, a nyelvi kifejezés formáinak történetisége.
14

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE

Magyar nyelv 8. évfolyam
Éves óraszám: 55
Heti óraszám: 1,5
Új tananyag Gyakorlás Összefoglalás, Teljes

Témák feldolgozása ellenőrzés óraszám
Év eleji ismétlés 3 1 4
A tömegkommunikáció 3 2 5
Az összetett mondat 10 4 4 18
A szóalkotási módok 3 6 2 11
Helyesírási ismeretek 3 3 6
Kitekintés a magyar nyelv életére 3 3
Szövegműfajok és kifejezésformájuk 5 5
Könyv- és könyvtárhasználat folyamatos
Év végi összefoglalás 2 1 3
Év eleji ismétlés
Ajánlott tevékenységformák
Fejlesztési célok Tananyag Továbbhaladás feltételei
Módszertani javaslatok
Szelektáló és rendszere- Az 5–6–7. osztályos A tanulók képességeinek is-
ző képesség fejlesztése. nyelvtani, helyesírási, meretében differenciált cso-
nyelvhasználati isme- portmunka és egyéni munka
retek ismétlése, rend- megszervezése: a tanuló azt
szerezése. ismételje, amiben hiányossága
van.
Az 5. és 6. osztályos ismere-
tek felidézése a tanév közbeni
felzárkóztatás tervezéséhez
Helyesírási, nyelvhelyes- szükséges.
ségi hibák javításának Rövid helyesírási, nyelvhelyes-
képessége a helyesírási ségi szövegek önálló javítása,
szabályzat használatával, korrekciója.
illetve a nyelvtani isme-
retek alkalmazásával.
15

A tömegkommunikáció
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

Fejlesztési célok Tananyag
Módszertani javaslatok feltételei
Szövegértelmező képes- Alapismeretek a Publicisztikai szövegek önálló A szöveg értő befogadását
ség fejlesztése közlő és tömegkommuniká- olvasása és megértése. biztosító olvasás, különfé-
befolyásoló szövegeken. cióról, elsősorban a A szövegelemzés alapvető el- le műfajú szövegek kifeje-
Értelemtükröző hangos befogadás oldaláról. járásainak önálló alkalmazása ző felolvasása, elmondása.
olvasási képesség fej- (adat-keresés, lényegkiemelés,
lesztése a mondatfone- ok-okozati összefüggés, váz-
tikai eszközök tudatos lat-, jegyzetkészítés, összefog-
alkalmazásával a mon- lalás stb.).
dottakhoz való viszony
érzékeltetésével.
A tömegkommuni- Különféle tömegkom-

káció néhány gyakori munikációs szövegműfajok
szövegműfaja: kommunikációs technikáinak
hír, tudósítás; alkalmazása és értékelése (pl.: a Tájékozottság és ítéletal-
cikk, kommentár, szándék és hatáskeltés eszközei kotás az alapvető tömeg-
kritika; a kommunikáció eredményes- kommunikációs műfajok-
interjú, riport. sége szempontjából) közösen, ban, a média szerepének
egyéni tapasztalatok felhaszná- és hatásának felismerése.
lásával.
Tájékoztató és véleményközlő
műfajok közötti különbségek
(hír és kommentár) megfigye-
Információhordozók lése szövegek értelmezésével.
kritikai használati Az információ kritikus befo-
képességének tovább- gadásának megalapozása (pl.:
fejlesztése tömegkom- azonos témáról különböző
munikációs műfajok forrásból származó rövidebb
olvasásával és értelme- információk összevetése tanári
zésével. irányítással, csoportosan).
A tanulók önállóságá- A reklám, a hirdetés, A reklám, a hirdetés, az apró-

nak növelése az infor- az apróhirdetés esz- hirdetés vizuális környezeté-
mációk felhasználásá- közei és hatása. nek átlátása, ábrák, illusztráci-
ban. ók értelmezése.
16

Az összetett mondat

Az önálló tanulás ké- Az összetett mondat Az összetett mondat fogalmi Alárendelő és melléren-
pességének fejlesztése szerkezete, a tag- jegyeinek összegyűjtése, rend- delő mondatok felismeré-
tananyagrészek önálló mondatok sorrendje, szerezése önállóan metanyelvi se és megnevezése.
feldolgozásával. stílusértéke és hatása szöveg feldolgozása alapján. A szórend és a jelentés
Pozitív tanulási szoká- a szövegben. A mondatrend változatainak összefüggésének fölisme-
sok erősítése. megfigyelése, tudatos alkalma- rése.
zása. Összetett mondatok
Az utalószó és kötőszó felisme- elemzése egyszerűbb ese-
résének, jelölésének gyakorlása tekben.
páros munkában.
A vonatkozó névmás. A vonatkozó névmás fogal-

mának pontosítása metanyelvi
szöveg, táblázat értelmezésével.
Sajátos jelentéstartal- A sajátos jelentéstartalmú
mú mondatok. mellékmondatok megismeré-
se, jelentésmódosító hatásuk
a kommunikációban. Helyes
kötőszóhasználat gyakorlása
Folyamattervező képes- differenciált osztálymunkában.
ség fejlesztése algorit- Az alárendelő összetett mon-
mus értelmezésével. datok elemzési algoritmusának
elsajátítása tanári irányítással
vagy önállóan.
A tagmondatok közötti Az alárendelő össze- Az alárendelő összetett mon-

viszony megállapításával tett mondat fajtái datok fajtáinak felismerése,
a logikai készség fejlesz- (állítmányi, alanyi, összehasonlítása, különböző-
tése. tárgyi, határozói jel- ségek felfedezése, ismeretek
zői) jelölésük, ábrázo- táblázatba rendezése.
lásuk. Szerkezeti ábrák értelmezése
és készítése tanári irányítással,
majd önállóan.
Mondatzsugorítási gyakorla-
tok (pl. a különböző határozói
mellékmondatok felismerése,
megnevezése a zsugorított
mondat határozója alapján).
Felelettervek önálló készítése Mondattani, nyelvhaszná-
az egyes anyagrészekhez ábrák lati ismeretek alkalmazá-
felhasználásával. sa szóban és írásban.
Felelettervek önálló ké-
szítésével lényegkieme-
lő, összefüggést felfede-
ző, problémafeltáró- és
17

megoldó, általánosító A mellérendelő össze- A mellérendelő összetett mon-

képesség fejlesztése. tett mondat fajtái: datok fajtái. A tagmondatok
A tanulási képesség kapcsolatos, közötti tartalmi és logikai
fejlesztése felelettervek ellentétes, kapcsolatok nyelvi kifejezési
kreatív felhasználásával választó, módjainak megfigyelése.
felelet közben. következtető, Mondatelemzési gyakorlatok,
magyarázó. szerkezeti rajzok készítése.
A következtető és magyarázó
mellérendelő összetett monda-
tok összehasonlítása, különbö-
zőségük meghatározása tanári
irányítással.
Az ismeretalkalmazó A többszörösen ösz- A többszörösen összetett

és problémamegoldó szetett mondat. mondatok vizsgálata. Elemzési
képesség fejlesztése a gyakorlatok differenciált osz-
tagmondatok közötti tálymunkában.
kapcsolat felfedezésével.
A mondat és a szöveg A szöveg mibenléte. A szö-

viszonya. veg mikroszerkezete: a
mondategész, mondategység,
tagmondat felismerése, szere-
pük megfigyelése a szövegszer-
kesztésben, szövegalkotásban
metanyelvi, elemző szöveg
segítségével.
A szövegek vizuális kör- Tanulói rövid írásbeli A makroszerkezet: bevezetés,

nyezetét átlátó képesség. szövegek (fogalma- tárgyalás, befejezés tudatos,
A meglévő ismeretek zások) vizsgálata stílusos használata egyéni
újszerű elrendezésének nyelvtani, szerkezeti élményen alapuló szövegalko-
képessége. szempontból. táskor.
Az anyanyelv és a tanult Az anyanyelv és a Kombinált órarészlet az idegen

idegen nyelv összeveté- tanult idegen nyelv nyelvet tanító szaktanár bevo-
sével az összehasonlító közötti mondattani násával.
képesség fejlesztése. azonosságok és kü-
lönbözőségek.
18

A szóalkotási módok

A szóösszetétel. A szóösszetétel fogalma. Az alárendelő és mellé-
rendelő szavak megkü-
Analizáló, szintetizáló, Az alárendelő össze- Az alárendelő összetett szavak lönböztetése.
konkretizáló, általáno- tett szavak. fajtáinak: alanyos, tárgyas,
sító képesség fejlesztése határozós, jelzős megismerése
önálló ismeretszerzéssel. kooperatív munkaformában.
A mellérendelő össze- A mellérendelő összetett sza-

tett szavak. vak: szóismétlés, ikerszavak,
jelentéssűrítő összetételek
megkülönböztetése diffe-
renciált osztálymunkában.
Helyesírási problémák felisme-
rése.
Ismeretalkalmazó ké- A szóképzés. A korábbi évfolyamokon meg-

pesség fejlesztése ko- ismert képzők rendszerezése:
rábban tanult ismeretek gyakori névszó- és igeképzők.
felidézésével, alkalma- Alaktani elemzések, játékos
zásával. nyelvi feladatok a szóalkotás
Az egyéni aktív és pasz- gyakorlására differenciált osz-
szív szókincs fejlesztése A ritkábban használt tálymunkában.
kreatív szóalkotási fel- szóalkotási módok.
adatokkal. A szóelvonás, szóvegyülés,
mozaikszó-alkotás, rövidülés
megfigyelése konkrét nyelvi
példákon.
Helyesírási ismeretek

Helyesírási szabályok A magyar helyesírás A helyesírási rendszer gram-
önálló alkalmazásának alapelvei. matikai meghatározottságának
képessége. felismerése, az ismeretek bőví-
tése, rendszerezése folyamato-
san, mindig a tanult nyelvtani
ismerethez kapcsolva.
Készség az önkontrollra, A kiejtés, a szóelemzés, a ha-
az önálló hibajavításra. gyomány és az egyszerűsítés
elvének érvényesítése a tanuló
írásbeli munkái során.
A helyesírási képesség Az összetett mondat Az összetett mondatok köz- Az alárendelő és mellé-

fejlesztése az összetett központozása. pontozása: a mondatközi rendelő összetett monda-
mondatokhoz kapcsoló- (vessző, pontosvessző, kettős- tok mondatvégi írásjelé-
dó nyelvtani ismeretek pont) és a mondatvégi írásjelek nek helyes használata.
alkalmazásával. helyes használata.
19

A számítógép kereső- Az idézetek írás- Az egyenes és függő idézet Az egyenes (szó szerinti)
programjának felhasz- módja. írásmódja. Az idézetek helyes idézet helyesírása.
nálásával, az idézet for- alkalmazása írásbeli szövegek
rásának megjelölésére alkotásakor.
a digitális kompetencia
fejlesztése.
A helyesírási képesség A szóösszetételek Egybeírás, különírás és kö- A begyakorolt alárendelő

fejlesztése önállóan helyesírása. tőjeles írásmód gyakorlása és mellérendelő összetett
helyesírási szótárak és differenciált osztálymunkával szavak helyesírása.
a helyesírási szabályzat párban vagy csoportban. A tanulmányokhoz
felhasználásával. Olvasható, esztétikus írásmód szükséges eszközszintű
a tanulási szintnek megfelelő- íráskészség, jól olvasható
en. esztétikus írás.
Kitekintés a magyar nyelv életére

A magyar nyelv Nyelvünk eredete és Anyanyelvünk eredetéről Tájékozottság a magyar
eredetével kapcsolatos, nyelvrokonaink. kiselőadás írása egyéni vagy nyelv eredetéről, helyéről
az interneten a páros munkában. a világ nyelvei között.
keresőprogramok
segítségével megtalált
források kritikus
felhasználásával a
digitális kompetencia
fejlesztése.
Tolerancia és tisztelet A magyar nyelv Vita a magyar nyelv

más népek nyelve iránt. korábbi állapotának rokonságával kapcsolatos
A kulturált vitatkozás megtapasztalása. nézetekről megbízott (a
szabályainak betartása. kiselőadást tartó) tanuló A köznyelv, a
Típusa: néhány irányításával. tanult szaknyelv, a
hangtani, alak- társalgás és a szleng
Régi szövegek tani, mondattani Rövidebb, a mai köznyelvtől szókészletében meglévő
olvasásával a régi és sajátossága, eltérő, régi, archaikus szövegek eltérések felismerése
mai nyelvállapot közötti szórendjének olvasása, idegenségük és a kommunikációs
különbség felfedezésével jellemzői. megtapasztalása (néhány helyzetnek megfelelő
a megfigyelő, hangtani, alaktani, mondattani használatuk.
összehasonlító és sajátosság), megértésük
logikus gondolkodás segédeszközökkel (pl.
képességének fejlesztése. egynyelvű szótárakkal)
kooperatív munkaformában.
20

Önálló Nyelvváltozatok és A szókincs mai rétegződéséről

információgyűjtő nyelvi normák a mai szóló szöveg feldolgozásával a
képesség fejlesztése. magyar nyelvben. nyelvi állandóság és változás
Elemző, megfigyelő, megfigyelése. A változást
hipotéziseket alkotó előidéző okok keresése a
képesség fejlesztése. témáról való beszélgetés során.
A diáknyelv és a szleng
A nyelvi normaszegés szókincsének vizsgálata
felismertetésével közösen, az etikai normák
és értelmezésével figyelembevételével.
a kulturált nyelvi
magatartás erősítése.
Szövegműfajok és kifejezésformájuk

Ismeretalkalmazó A mindennapi élet Nyugta, kérdőív, kérvény A gyakrabban használt,
képesség fejlesztése a néhány alapvető, kitöltése közösen, majd a mindennapi élethez
mindennapi életben hivatalos irata. önállóan. Gyakorlati kapcsolódó hivatalos
használatos iratok alkalmazásának ismerete. iratok jellemzőinek
kitöltése kapcsán. ismerete.
Önismereti, önkifejező, Önéletrajz tartalmi és Az önéletrajz tartalmi és

önérvényesítő formai kérdései. formai kérdései. A klasszikus
képesség fejlesztése és új típusú önéletrajz közötti
önéletrajzírással. tartalmi és formai különbségek
felfedezése. Önéletrajz írása.
Nyelvhasználati, helyesírási
ismeretek alkalmazása
önéletrajz írásakor.
21

Év végi összefoglalás

Ismeretalkalmazó, Az 5–8. évfolyamon A nyelvi egységek jelentéstani,
rendszerező képesség tanultak szerkezeti összefüggéseinek
fejlesztése összefoglalás rendszerezése, megfigyelése, elemzése,
alkalmával. összefoglalása. összefoglaló táblázatok
A szavak jelentésének, értelmezése.
szófaji és mondatbeli A nyelvi egységek
szerepének kommunikációs szerepének
összefüggése. vizsgálata pl.: beszélgetés, vita
közben.
A 8. évfolyam nyelvtani
anyagához kapcsolódó
A tanulók A magyar helyesírás helyesírási gyakorlatok
önállóságának fejlesztése rendszere. differenciált osztálymunkában.
a helyesírási szabályok Játékos nyelvi és helyesírási
alkalmazásában és az vetélkedő rendezése heterogén
önellenőrzésben. csoportok között.
Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

A fejlesztő szakasz második évfolyamán fontos, hogy a tanulók minél többféle helyzetben kipróbálhassák
magukat. Ezekben a helyzetekben még jobban igénylik az értékelést, hogy megerősítést vagy útba igazítást
kapjanak, azaz nagyon fontos számukra a pedagógus szóbeli, írásbeli szöveges értékelése, illetve az osztály-
zatokkal történő minősítés.
A diagnosztikus és összegző minősítés mellett érdemes minél gyakrabban élni a formatív értékeléssel. Ez
az értékelési forma alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul. Nem minősítést, ítélkezést
jelent, hanem egyrészt a tanulási sikerek megerősítését, másrészt a tanulási hibák, nehézségek feltárását, ami
lehetővé teszi a tanuló számára az önkorrekciót.
Az értékelés, a sikerek és kudarcok befolyásolják a tanuló tanulási motivációját. A kamaszgyerek esetében
ez fokozottan érvényesül. Tehát nagy körültekintést igényel a pedagógus részéről. Minden esetben megfon-
toltan és tapintatosan kell eljárni, főleg elmarasztalás esetén. A fejlődő tendenciát erősíteni, a továbbhaladást
ösztönözni, a teljesítményt bizonyos esetekben osztályozni kell. A fogalmazások közül azokat osztályozzuk,
amelyeket jól előkészítettünk.
Az óraszám 3 tudásszintmérő dolgozatnál többet nem tesz lehetővé, de érdemes 10-15 perc alatt megold-
ható diagnosztizáló méréseket beiktatni, hogy pontos visszajelzést kapjunk tanítványaink elért szintjéről,
ami alapján még tudatosabban tudjuk megszervezni a tanulás folyamatát, a tanítási órákat.
22

KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS
A 8. ÉVFOLYAMON
Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része
a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. Az a
képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, képességeket és attitűdbeli jel-
lemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása ma
olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket.
A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása a
cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat –
ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.
A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompetencia
kifejezését. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem képes mi-
nőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket, megtanulni
a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem ezt vagy azt
képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó mó-
don a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt felelősséget
érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye
van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cselekvő embert
is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló aka-
ratukból váljanak cselekvő emberekké.
A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg. Az ösztönző (reguláló) kompetenciák
elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósulnak meg. A szervező, vég-
rehajtó (kognitív) kompetenciák ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak maguk-
ban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg.
Sajnos mintha napjainkban kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla
a tanítás-tanulás folyamatában, még mindig az oktatásé és a képzésé és egyre inkább a képességfejlesztésé,
a kompetenciaalapú oktatásé a vezető szerep. Pedig nagyon fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy
cselekvés végrehajtásában. Legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék,
mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az ered-
ményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát. Minden ember – gyermek
és felnőtt egyaránt – igényli, hogy környezete értékelje a munkáját. Így lehet fokozni valamennyiünk szelle-
mi aktivitását is.
A tanuláselméleti háttér megváltozása

Egyre nagyobb tért hódít a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, amely abból indul ki, hogy minden
emberi tudás konstruált, alkotott tudás. Ebből adódóan a tanulás aktív folyamat, a rend- és értelemkeresés
folyamata az élet minden területén.
Ha összevetjük a mindennapi életben zajló tanulást és a hagyományos iskolai tanulást, alapvető különbsé-
geket tapasztalunk. A mindennapi életben zajló tanulás a problémák, helyzetek konstruálása és megoldása.
Egy olyan szociális folyamat, amelynek alapja a hangos együttgondolkodás. Az iskolai tanulás során a fel-
adatok leegyszerűsítettek, a tanulás pedig magányos folyamattá válik.
A konstruktivista tanuláselmélet szerint a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévő
tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Erre akkor képesek, ha a tanárok a
tanulók szempontjából is fontos problémákat vetnek fel, bátorítják a tanulói aktivitást, megismerést. A ta-
nulási tevékenységet a fő fogalmak köré csoportosítják, megbecsülik a tanulók nézeteit, szempontjait, gon-
dolatait, és a tanulók értékelését nem választják el a tanulás-tanítás folyamatától. Ebből az következik, hogy
23

a tanulók komplex, életszerű feladatokkal találkozzanak az iskolában, lehetőleg csoport- és párban végzett
munkában oldják meg a problémákat, és mindez magában hordja a tanári és tanulói szerepek megváltozását.
Tanári és tanulói szerepek megváltozása

A következő táblázatokban a hagyományos és az új, szociális-konstruktivista tanulói és tanári modellt
hasonlítom össze.
A hagyományos modell
Tanár Tanuló
a tudás átadása a tudás befogadása
a munka megszervezése a tananyag megtanulása
a diák motiválása
ellenőrzés
teljesítménymérés, értékelés
AKTÍV PASSZÍV
Felelősség
Az új, szociális-konstruktivista modell
Tanár Tanuló
a tanuló konstrukciós folyamatainak a tanulási folyamat aktív szereplője
előidézése, állandó figyelése
visszajelzések adása metakognitív készségek felértékelődése
folyamatos értékelés értékeli a saját és társa teljesítményét
AKTÍV AKTÍV
Felelősség Felelősség
A TANULÁSI FOLYAMAT A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA
SZERVEZŐJE
A gyakorlat szerint roppant fontos a tanulók motiválása. Csak így érhetjük el, hogy valóban aktív és alko-
tó szereplői legyenek a tanulási folyamatnak.
Tanulásszervezés
Három alapvető munkaformát különböztetünk meg: az egyéni munkát, a párban végzett munkát és a
csoportmunkát.
Az egyéni munkaformák közül a hagyományos oktatásban a legelterjedtebb a frontálisan irányított egyéni
munka. Ekkor mindenki önállóan ugyanazt a feladatot végzi. A rétegmunka során a tanulókat csoportokba
sorolják (gyengék, közepesek, jók) általában padsoronként. Minden tanuló a csoportba való besorolásának
megfelelő feladatot kap, de önállóan oldja meg. A részben egyénre szabott munka alkalmával a hasonló szin-
tű diákok azonos feladatot oldanak meg. A kompetenciaalapú oktatásban a leginkább kiemelt munkaforma
a teljesen egyénre szabott munka. Ebben az esetben a pedagógus a tanuló előzetes tudásának figyelembevé-
telével állítja össze a teljesen „testre szabott” feladatsort a diák számára.
A párban végzett munkának két változata ismert. Páros munkában az azonos képességű tanulók dol-
goznak együtt. Hátránya akkor mutatkozik meg, ha két gyenge képességű gyerek próbál együttműködni.
24

Ilyenkor legtöbbször külső segítséget igényelnek. Jómagam is szívesebben alkalmaztam a tanulópár tanulás-
szervezési módot. A jobb képességű tanuló segíti társát, megízlelheti a tanítva tanulás élményét. A gyengébb
képességű tanuló pedig társa segítségével sikerélményhez jut, ami ösztönzi őt.
Csoportmunka esetén is alakíthatunk homogén (azonos képességű tanulók) vagy heterogén (különböző
képességű tanulók) csoportokat. Az álláspontom megegyezik a párban végzett munkával kapcsolatban leír-
takkal. A 8. évfolyamon remélhetőleg az osztályokban már hagyománya van ennek a munkaformának, így a
csoportok zökkenőmentesen tudnak együtt tevékenykedni, közösen ismereteket szerezni.
A kulcskompetencia
A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásforma) több-
funkciós egysége, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen be-
illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező
oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen
feltétele az élethosszig tartó tanulásnak.
A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:
1. Anyanyelvi kommunikáció
2. Idegen nyelvi kommunikáció
3. Matematikai kompetencia
4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén
5. Digitális kompetencia
6. Hatékony, önálló tanulás
7. Szociális és állampolgári kompetencia
8. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia
9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia elsajá-
tításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg.
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értel-
mezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén:
családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.
Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megis-
merőképességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelv-
tan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél.
A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek tá-
mogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kez-
deményezőképesség és a vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi
kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szö-
vegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kom-
petenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az
élmények és érzések kreatív kifejezése stb.
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az
adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyel-
vi stílusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkeze-
tének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének
fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokfé-
leség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.
A matematikai kompetencia fejlesztése nemcsak a matematikaórák feladata, de még csak nem is a ter-
mészettudományokkal foglalkozó tantárgyaké: fizika, kémia stb. Miután a mindennapi élethez szükséges
25

ismeretekkel, képességekkel igyekszünk felvértezni tanítványainkat, ezért a nyelvtan- és irodalomórákon

is adnunk kell olyan feladatot a tanulóknak, hogy a matematikai képességeiket is hasznosíthassák. Erre jó
példa, ha irodalomórán ilyen jellegű kérdéseket teszünk fel a gyerekeknek: Hány éves korában jelent meg a
költő első verseskötete? Hány évesen halt meg a költő? A nyelvtankönyvben is találkozunk a matematikai
kompetenciát fejlesztő feladatokkal.
Pl.: Tk. 14/6.
Olvasd el a következő matematikafeladat szövegét!
Két szegénylegény elindult szerencsét próbálni. Már az első nap kaptak is munkát. Este azonban az egyik
talált 12 aranyat az úton, így nem dolgozott tovább. A másik még két napot dolgozott, ezért ő négy arannyal
többet vitt haza, mint a társa. Hány aranyat kaptak egy napra?
a) Karikázd be a mennyiségjelzős szerkezeteket a szövegben!
Két szegénylegény elindult szerencsét próbálni. Már az első nap kaptak is munkát. Este azonban az
egyik talált 12 aranyat az úton, így nem dolgozott tovább. A másik még két napot dolgozott, ezért ő
négy arannyal többet vitt haza, mint a társa. Hány aranyat kaptak egy napra?
b) Oldd meg a matematikai feladatot!

A feladat megoldása: egy napra 8 aranyat kaptak.
A digitális kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus

használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet
által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) –
birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folya-
matában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont,
mint azt már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak.
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszer-
vezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást.
Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és al-
kalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás,
a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli
kommunikáció képességét is a csoport tagjai között.
A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetencia a har-
monikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a
magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társada-
lomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző
nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia ké-
pessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.
Korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás. Azok
a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás
folyamatában is kiemelt hangsúlyt kapnak. A kezdeményező és vállalkozói kompetencia fejlesztésére ki-
válóan alkalmas a kooperatív technikák alkalmazása, illetve a páros vagy csoportmunkában folyó oktatás.
Ilyenkor a tanulók gyakran maguk dönthetnek arról, hogy a csoport feladatsora közül melyik az, amit szí-
vesen megoldana, illetve vállalkozhat arra is, hogy beszámol a csoport munkájáról.
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség olyan kulcskompetencia, amely a gondolatok,
élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő
kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magába. A nyelvtan tananyagban is vannak olyan részek, ame-
lyek alkalmasak ennek a kulcskompetenciának a fejlesztésére. Pl.: a tömegkommunikáció, a médiaműfajok.
26

Olvashatnak filmkritikákat, amelyek esetleg a filmek megtekintésére is ösztönöznek. Az idézés különféle

módjának tanításakor az irodalom gyöngyszemeiből válogattam. Az illusztrációk egy része építészeti alko-
tásokról készült fotók.
A kulcskompetenciák kapcsán fontosnak tartom arra is ráirányítani a figyelmet, hogy el kell érnünk,
tanítványaink minden élethelyzetben alkalmazni és hasznosítani tudják meglévő ismereteiket és képessé-
geiket. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy a gyerekek egy adott tanórához kötik mindezt. Számolni csak
matematikaórán kell tudni. Helyesen írni csak magyarórákon. A történelemfüzetben már „lehet” nagy kez-
dőbetűvel írni a népneveket, a történelmi eseményeket. Olyan, mintha a gyerekek fejében fiókok lennének,
amelyekben egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó ismereteket, képességeket tárolnának. Ezeket a fiókokat kell
megszüntetnünk a kompetenciaalapú oktatás segítségével.
27

A 8. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT

SZOLGÁLÓ KÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, TARTALMA
A Nyelvtan és helyesírás tankönyv
Előszó
Az előszó megírásakor arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről fognak
tanulni, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanítványaimmal
megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesztésére.
Az előszóban megtalálhatók a tankönyv jelölései is, amelyek a tanulók többségének már ismerős lehet.
Külön felhívom a figyelmüket az Irány a középiskola című fejezetre, amely két részből áll: Feladatok és
Megoldások. Ahogy a fejezet címe is elárulja, a középiskolai felvételire való felkészülésben nyújt segítséget a
gyerekek számára.
A rövidítések jegyzéke
A rövidítések megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. A 8. évfolyamon az összetett
mondatok elemzéséhez, a szerkezeti rajzok elkészítéséhez elengedhetetlen a rövidítések, jelölések ismerete.
A jegyzetelés tanításához szükséges az alapvető kézikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete is.
Ismétlés
Bár a 7. évfolyamos tananyag gerincét az egyszerű mondatok elemzése alkotta, a 8. osztályos év eleji ismétlő
anyag összeállításakor úgy gondoltam, szükség van ennek az anyagrésznek az átfogó, rendszerező ismétlésére.
Ugyanakkor bőséges feladatsort állítottam össze a hangtani, szófajtani és alaktani ismeretek felelevenítésére.
Természetesen a kollégák dönthetnek úgy is, hogy év elején csak a 7. osztályos mondattani ismereteket
aktivizálják, hiszen erre épül majd a 8. osztályos új ismeretanyag egy része. Az év eleji ismétlés többi részében
található feladatokat pedig a folyamatos gyakorláskor, a tehetséggondozáshoz, felzárkóztatáshoz használják
fel a tanév során.
Tapasztalatom szerint több okból is szükséges tanév elején az ismeretek alapos, körültekintő felidézése:
✓ tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 8. évfolyamon,
✓ felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat,
✓ tovább mélyíthetjük, pontosíthatjuk a tanulók képességeiről szerzett ismereteinket, amelyek a dif-
ferenciált osztálymunka hatékonyságának feltételei.
Ahhoz, hogy minél több feladatot oldhassanak meg a tanulók, a differenciált osztálymunka biztosít
megfelelő keretet, illetve a párban végzett munka és a csoportmunka.
Év eleji felmérés
Összeállításakor a 7. évfolyamos év végi felméréshez és az átismételt anyaghoz igazodtam. A feladattípusok
megegyeznek a 7. évfolyamos év végi felmérés feladattípusaival. A tollbamondás – most is, mint minden
esetben – javaslat. Felcserélhető saját összeállításúval. A tollbamondások szövege, a felmérések feladatainak
megoldása a kézikönyvben található meg.
Kommunikáció
A korábbi évfolyamok tankönyveihez hasonlóan a 8. évfolyamos nyelvtan tankönyvben is megtalálható
a kommunikációval foglalkozó fejezet. Ennek elején Hangzó anyanyelvünk címmel a korosztálynak való
helyesejtési gyakorlatok kaptak helyet, amelyek természetesen igazodnak a nyelvtani tananyagtartalmakhoz.
Bővebb gyakorlatsorok a Fogalmazási feladatgyűjteménybe kerültek.
A testbeszéd című alfejezetben a tanulók életkori sajátosságát, szocializációs fejlődését figyelembe véve
választottam a barátság és a szerelem témakörét. Ezek a szövegek a testbeszéd értelmezésének elsajátítása
mellett most is alkalmasak a szövegfeldolgozás gyakorlására. Elsősorban a jegyzet készítését gyakoroltathatjuk
28

a szövegeken, akár a nemenkénti differenciálás alkalmazásával. Az udvarlási gesztusok kinyilvánítása főleg

a fiúk sajátsága, a gesztusok viszonzása, illetve udvarias elutasítása pedig a lányoké. Ez természetesen nem
jelenti azt, hogy nem kellene tisztába lenniük valamennyiüknek a gesztuscsoportok jelentésével. A feladatok
megoldása során olyan kommunikációs helyzetfelismerési képességgel vértezhetjük fel tanítványainkat,
amelyeket nemcsak tinédzser-, hanem felnőttkorukban is tudnak hasznosítani.
Ha a kommunikáció tanításáról beszélünk, minden kolléga ösztönösen érzi az illem fontosságát is.
Valóban, most is minden alkalmat – a spontán kialakultakat is – meg kell ragadnunk, hogy illemre, illedelmes
viselkedésre neveljük tanítványainkat. Nincs visszataszítóbb látvány, mint amikor nagy nyilvánosság előtt
közönségesen viselkedő, egymás iránti érzelmeiket trágár nyelvi formában megvalló fiatalokban vagyunk
kénytelenek „gyönyörködni”. Az egymás iránti tiszteletet tapossák lábbal ilyenkor a párok. Ezt kell velük is
megértetnünk.
A Kommunikáció fejezeten belül külön részt szenteltem a tömegkommunikációnak és a médiaműfajoknak.
A tömegkommunikáció egyre nagyobb tért hódít a fiatalok életében. Szinte mindent elhisznek, amit hallanak,
látnak, olvasnak. A médiaműfajok megismertetésével, a kritikai érzékük fejlesztésével érhetjük el, hogy ne
váljanak a tömegkommunikáció bábjaivá. Táblázat segíti a személyes kommunikáció és tömegkommunikáció
összevetését. Ugyancsak táblázatos formában ismerhetik meg a tanulók a médiaműfajok csoportosítását,
illetve táblázatba gyűjtöttem össze a leggyakoribb médiaműfajok sajátosságait. A tanév során folyamatosan
találkoznak a gyerekek a tankönyv oldalain, a nyelvtani ismeretanyagok között, illetve azokhoz kapcsolva
a médiaszövegekkel. Pl.: tudósítás egy diákújságból Tk. 36/8.; interjú Tk. 50/5.; filmkritika Tk. 61/3., 81/2.;
újságcikk Tk. 94/6., 95/7.; riport Tk. 106/15. Így a tömegkommunikációval való foglalkozás nemcsak
kampányszerűen, egy rövid fejezetre korlátozva történhet. Igyekeztem olyan témájú írásokat választani,
amelyek felkelthetik a gyerekek érdeklődését.
Az összetett mondat
Az összetett mondat fogalmának pontosítása viszonylag könnyű feladat, hiszen a tanulóknak már van némi
tapasztalati úton szerzett ismeretük az összetett mondatról.
Gyakran problémát okoz a tanulók számára az egyszerű és összetett mondatok megkülönböztetése, ezért
még az összetett mondatok fajtáinak megismerése előtt érdemes tisztáznunk, mi alapján lehet könnyen
megkülönböztetni őket. Miért van erre szükség? Természetesen legfontosabb a helyesírási szempont.
Gondoljunk csak a központozásra! 7. évfolyamon tényként közöljük a tanulókkal, hogy a megszólítást nem
elemezzük, a mondat többi részétől vesszővel választjuk el. A miértre most kapják meg a választ, ugyanúgy,
mint a mint kötőszó előtti vesszőhasználat kérdésére.
Bár a későbbiekben részletesen foglalkozunk majd az alárendelő, illetve a mellérendelő összetett
mondatokkal, már a témakör elején érdemes ráirányítani tanítványaink figyelmét a közöttük lévő eltérésre.
Míg a mellérendelő összetett mondat tagmondatai között csak tartalmi-logikai kapcsolat van, addig
az alárendelő összetett mondatok esetében a tagmondatok között a tartalmi-logikai kapcsolaton kívül
grammatikai kapcsolat is fennáll. Első esetben a tagmondatok egy szinten helyezkednek el, a második típusnál
a tagmondatok két szinten találhatók, és az egyik a másiknak alárendeltje. A mellérendelő és alárendelő ösz-
szetett mondatok megkülönböztetése szoros összefüggésben áll a mondatvégi írásjel használatával, ezért
már azt is itt tisztázzuk, mielőtt közelebbről foglalkoznánk az összetett mondatok fajtáival. A korábbi
tankönyvemhez képest alapvető átalakítást hajtottam végre a fejezet szerkezetén belül. Szakítva a ha-
gyományokkal először a mellérendelő összetett mondatok fajtáival foglalkozom. Általában felismerésük,
megnevezésük kevesebb gondot szokott okozni a tanulóknak, mint az alárendelő összetett mondatoké.
Egy táblázat alapján egyszerre ismerik meg a tanulók a mellérendelő összetett mondat valamennyi fajtáját,
kötőszóikat, jelölésüket. Ezt követően a feladatsor megoldása közben gyakorolhatják a felismerésüket és
használatukat. Azt gondolom, a szűkös időkeret sem engedi, hogy hosszasan időzzünk ennél az anyagrésznél.
Az alárendelő összetett mondatok tanításakor is a helyesírásra, nyelvhelyességre kell összpontosítanunk.
Nem az a cél, hogy nyelvészeket képezzünk általános iskolában. Ennek ellenére az alárendelő összetett
mondatokra több időt kell szánnunk. Mivel a mellérendelő összetett mondatokhoz kapcsolódva már
felelevenítettük a kötőszóról tanultakat, itt az utalószó értelmezésére helyezhetjük a hangsúlyt. Nagyon
29

fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az alárendelő összetett mondatok elemzésének technikáját. Erről
részletesebben Az anyanyelvi ismeretek elsajátíttatása című fejezetben írok majd.
A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatokkal és a mondatrenddel a megismerés szintjén foglalkozunk.
Más nyelvtanok a sajátos tartalmú mondatokkal a tárgyalt alárendelő összetett mondatoknál foglalkoznak.
Véleményem szerint jobb, ha az elején tisztázzuk ezeknek a mellékmondatoknak a sajátosságait.
A későbbiekben sok időt takaríthatunk meg, és könnyebb a felismerésük is.
A mondattani ismeretek közé ékelve tanítjuk a vonatkozó névmás fogalmát. A 6. évfolyamos
nyelvtankönyvben már utaltam rá, hogy a tanulók akkori nyelvtani ismeretei nem elegendőek ahhoz, hogy
megértsék a vonatkozó névmás fogalmát. Ez a névmásfajta elég sok nyelvhelyességi problémát hordoz
magában, de erről majd egy későbbi fejezetben lesz szó.
Az alárendelő összetett mondatok fajtái a következő sorrendben követik egymást: jelzői, állítmányi,
alanyi, tárgyi, határozói. Azért a jelzői alárendelő összetett mondat az első a sorban, mert ennek felismerése
viszonylag könnyű, és valójában szoros kapcsolatban áll az állítmányi alárendelő összetett mondattal. Az év
eleji alapos ismétlés most hozza meg a gyümölcsét. Mivel a főmondatot „egyszerű mondatként” elemezzük,
fontos az, hogy a tanulók pontosan felismerjék az egyes mondatrészeket. Tisztában kell lenniük az állítmány
fajtáival (igei, névszói, névszói-igei). Tudniuk kell, hogy csak a névszói és a névszói-igei állítmány névszói
része fejezhető ki mellékmondat alakjában.
A tárgyi mellékmondat esetében újra előjönnek a vonatkozó névmásokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi
problémák. A napjainkban egyre inkább elburjánzó helytelen használat arra figyelmeztet bennünket,
magyartanárokat, hogy nem lehet ezzel a problémával eleget foglalkoznunk. Itt kapott helyet az idézésről
szóló fejezet, hiszen az idézés valójában tárgyi alárendelő összetett mondat. A tankönyvben szereplő
idézésképletek könnyen rögzülnek a tanulókban. Hamar megjegyzik, mikor hova kell tenni, illetve nem kell
tenni mondatvégi írásjelet, hová kerül vessző, idézőjel.
A határozói alárendelő összetett mondatokat táblázatba rendeztem, ahová bármikor odalapozhat a tanuló,
ha elfelejtette, melyik utalószó melyik határozói alárendelő összetett mondat sajátossága. Ezt követően
tizenkilenc feladat szolgálja a begyakorlást, a határozói összetett mondatokhoz kapcsolódó helyesírási
képességek fejlesztését. Alkalom nyílik – a többi fejezethez hasonlóan – a korábbi (hangtani, szófajtani,
alaktani) ismeretek folyamatos gyakorlására is.
Az alárendelő összetett mondatok összefoglalását követően röviden, inkább tájékoztató jelleggel
foglalkozhatunk a többszörösen összetett mondatokkal. Ezt követi az összetett mondatokról tanultak
összefoglalása.
Félévi felmérés
A tollbamondás és a felmérés – most is, mint minden esetben – csupán javaslat. A tollbamondások szövege,
a felmérések feladatainak megoldása a kézikönyvben található meg.
A szöveg szerkezete
A szöveg makroszerkezetével – bevezetés, tárgyalás, befejezés – már harmadikos korukban megismerkednek
a gyerekek, és írásbeli szövegalkotásuk során több-kevesebb sikerrel igyekeznek alkalmazni a szöveg hármas
tagolását.
A 8. évfolyamon eddig szerzett ismereteik elegendőek ahhoz, hogy megértsék a szöveg mikroszerkezeti
egységeit: mondatszöveg, mondategység, szabadmondat. Ezeket a fogalmakat egy rövid szöveg elemzésével
ismerhetik meg a tanulók, amelyhez egy értelmező táblázat is kapcsolódik. A feladatok – egy kivételével
– a szövegértő képesség fejlesztését szolgálják különböző műfajú (irodalmi, magyarázó-értelmező,
publicisztikai) szövegek értelmezésével.
A szóalkotás
A magyar helyesírás talán legnehezebb részével, a szóösszetételekhez tartozó egybe-, külön- és kötőjeles
írással foglalkozunk ebben a fejezetben. A leggyakrabban ezeken az órákon vesszük a kezünkbe A magyar
30

helyesírás szabályai című kiadványt. Igyekeztem ebben a fejezetben olyan fogódzókat nyújtani a tanulóknak,
amelyek segítik őket ezeknek az igen nehéz helyesírási akadályoknak a leküzdésében. Sok feladat áll a
rendelkezésükre, hogy gyakorolják az alárendelő és a mellérendelő összetett szavak helyesírását.
A szóképzés nem számít új tananyagnak, hiszen a tanulók a szófajok tanulásakor nagyon sok képzővel
megismerkedtek már. A leggyakoribb képzőket tartalmazó táblázatot természetesen nem kell a tanulóknak
bemagolniuk, hiszen rendszerező jelleggel került a tankönyvbe. A ritkábban használt szóalkotási módok
közül a szóelvonással, szóvegyüléssel és a mozaikszó-alkotással ismerkednek meg a tanulók.
A magyar nyelv története

Minden gyakorló pedagógus tudja, hogy 8. osztályban az év végéhez közeledve, amikor a középiskolai
felvételik ismeretében a tanítványainkat igazából már csak a ballagás izgatja, bizony nehéz ébren tartani
az érdeklődésüket. Ez volt az egyik ok, ami miatt A magyar nyelv története lett a tankönyv utolsó fejezete.
Úgy gondoltam, a tankönyv utolsó fejezeteként a diákok szívesen olvassák ezeket az anyanyelvünkről
szóló ismeretterjesztő szövegeket. A tanítványaim is mindig szívesen olvasgatták, „fordítgatták” a régi
nyelvemlékeket. Jókat szórakoztunk a nyelvújítók által alkotott, de nyelvünkbe be nem épült szavakon, pl.:
evéskiváncs ’étvágy’, tanódalom ’gimnázium’, pénzcsürnök ’bankár’, elférjesedni ’férjhez menni’ stb.
A másik „praktikus” ok az, hogy a középiskolai nyelvtanok általában az év elején foglalkoznak a
nyelvtörténettel, így viszonylag még friss ismeretként él volt nyolcadikosainkban ez a tananyagrész.
A szövegek kiválóan alkalmasak a szövegértő olvasás képességének fejlesztésére. A magyar nyelv
történetének korszakait ismertető szöveg feldolgozásakor feleleveníthetjük az irodalomórán megismert,
különböző korokban keletkezett, más-más korstílus jegyeit hordozó irodalmi műveket.
Irány a középiskola
Nyolcadik osztályban mind több továbbtanuló diákban vetődik fel a kérdés: Megállom-e a helyemet a
középiskolában? Ez a kérdés nyugtalanítja a szülőket és a pedagógusokat is. Napjainkban a középiskolai
felvételi feladatok megoldásához szerencsére már nem a lexikális tudásra van szükségük a felvételizőknek,
hanem a képességeik fejlettségéről adhatnak tanúbizonyságot. Az ebben a fejezetben található feladatokat a
tanulók differenciált osztálymunka keretében vagy otthoni gyakorlás során oldhatják meg a tanév folyamán.
Az ellenőrzést megkönnyíti, hogy a tankönyvben megtalálhatók a feladatok megoldása is.
Év végi ismétlés
A feladatsorok megoldása mellett feltétlenül javaslom az összefoglaló táblázatok áttanulmányozását.
Fogalomtár
A fogalomtárban az évfolyam tananyagához kapcsolódó minden új fogalom megtalálható. Egész évben
folyamatosan használhatjuk, de különösen jó szolgálatot tesz az ismétlések, rendszerezések során.
Összefoglaló táblázatok
A tankönyv végén összefoglaló táblázatok találhatók, amelyek felölelik az általános iskolában tanult
hangtani, jelentéstani, alaktani, szófajtani, mondattani ismereteket. Nagyon jól hasznosíthatók az év végi
rendszerezéskor. A korábbi évfolyamok ismeretanyagához kapcsolódó táblázatok is megtalálhatók közöttük,
ezért a tanulók a középiskolai tanulmányaik során is jól alkalmazhatják majd.
Felmérések
A tollbamondás és a felmérés – most is, mint minden esetben – csupán javaslat. A tollbamondások
szövege, a felmérések megoldókulcsa megtalálható a tantárgyi programban. Nemcsak a nyelvi, helyesírási,
nyelvhelyességi képességek mérésére állítottam össze feladatsorokat, hanem a szövegértési képesség mérésére
is. A korábbi évekhez hasonlóan a nyolcadikosoknak szóló szövegek válogatásakor is szem előtt tartottam
a korosztály életkori sajátosságait, általános érdeklődési körét. Az egyik szöveg a kínai nagy falról, a másik a
31

virtuális világról, a harmadik a 21. századi építészetről: a toronyházakról, kontinenseket összekötő alagutak
tervéről stb. szól. A feladatok között akadnak olyanok, amelyeket a gyengébb képességűek is meg tudnak
oldani, de vannak olyanok is, amelyek kifejezetten a jó képességűeknek valók.
A Fogalmazási feladatgyűjtemény és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok

A Fogalmazási feladatgyűjtemény, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvek, valamint a Szövegértés
interaktív tananyag programcsomagot alkotnak. Használatukhoz külön kézikönyvet írtam Szövegértés–
Szövegalkotás tanári kézikönyv 8. évfolyam címmel, ezért ebben a kézikönyvben csak rövid ismertetőt közlök
a szóban forgó a tankönyvekről.
A Fogalmazási feladatgyűjtemény közvetlen hangú előszóval kezdődik, amely a tanulóhoz szól.
A 4. oldalon jelmagyarázat található, amely a taneszköz használatát segíti. Ugyanitt kapott helyet az
önellenőrzési szempontsor, amely az önkorrekcióhoz nyújt segítséget, valamint támpontot ad az önértékelés
és véleménynyilvánítás tanításához.
8. évfolyamon is fontosnak tartom, hogy minden anyanyelvi órán végeztessünk a gyerekekkel helyesejtési
gyakorlatokat. Ilyen jellegű feladatok találhatók a Nyelvtan és helyesírás tankönyvben, de – a korábbi évek
gyakorlatának megfelelően – nagyobb részük a Fogalmazási feladatgyűjteménybe került. A légzőgyakorla-
tok, a kiejtési és gyorsasági gyakorlatokon kívül ezen az évfolyamon – az anyanyelvi ismeretanyaghoz
kapcsolódva – kiemelten foglalkozunk a hangsúllyal, a hanglejtéssel (az összetett mondatok intonációjával)
és a különböző váltásokkal.
A testbeszéd című fejezet szervesen kapcsolódik a tankönyv azonos című fejezetéhez, annak bővített
formája. A feladatok, helyzetgyakorlatok rövid idő alatt megoldhatók, elemezhetők. A következő fejezet
feladataival együtt akár osztályfőnöki órán is felhasználhatjuk.
A Hivatalos szövegek című fejezetben a tanulók elsajátítják a kérvény, a jegyzőkönyv, az elismervény, a
nyugta, a szerződés, a kérdőív, a postautalványok kitöltésének és megírásának mikéntjét. A magán- és közéleti
kommunikáció című fejezet témái: az életrajz és az önéletrajz. A tanulók mintát kapnak olyan önéletrajz
megírásához, amely megfelel a 21. századi önéletrajz tartalmi és formai követelményeinek. Ezekre a praktikus
ismeretekre minden tanulónak szüksége lesz felnőttkorában. Előadásaim során sokszor példálóztam azzal,
hogy ismerőseim, szomszédjaim helyett gyakran én írom meg a kérvényeket, önéletrajzokat, pedig ahogy
mondani szokás: tanult emberek. Hasonló a helyzet a postán, ahol az utalványok, űrlapok kitöltésében
szoktam segíteni. Az állampolgári kompetencia fejlesztésének a hivatalos szövegek értelmezése, az ügyintézés
mikéntje is része. Ezért ezeket a feladatokat jó szívvel ajánlom osztályfőnöki órákra.
A tömegkommunikáció gyakori szövegműfajai a nyelvtankönyv hasonló témájú fejezetéhez kapcsolódik.
A feladatok megoldásával nemcsak színesíthetjük a tanítási órákat, hanem a diákok alaposabban
megismerkedhetnek a hír, a tudósítás, a cikk, a kommentár, a kritika, az interjú és a riport műfaji
sajátosságaival, de szó esik benne a reklámok és az apróhirdetések eszközeiről és hatásáról is.
Felhívom a kollégák szíves figyelmét Arany Lajos A hírtől a tárcáig – Sajtóműfaj-elmélet – című könyvére
(Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001), amely nagyon jó szolgálatot tesz a
tanítási órára való felkészüléskor.
A 7. évfolyamos feladatgyűjteményhez hasonlóan az utolsó fejezet az Illemmorzsák címet kapta. A benne
szereplő témák és a hozzájuk kapcsolódó feladatok is jól hasznosíthatók osztályfőnöki órákon. Olyan
illembeli viselkedésmódokról olvashatnak, beszélgethetnek a gyerekek, olyan szituációkat oldhatnak meg,
amelyeket a mindennapjaikban tudnak alkalmazni.
A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv összeállításakor szem előtt tartottam a szövegértő
képesség hatékony fejlesztésének szempontjait. A szövegek között található elbeszélő és magyarázó-
ismeretközlő éppúgy, mint dokumentumszöveg, melyek százalékos megoszlása 10% elbeszélő, 50%
magyarázó-ismeretközlő, 40% dokumentumszöveg. A tankönyv néhány szövegének cseréjét az idő múlása
32

tette szükségessé. Új szövegek: Mátrix (filmkritika), Motorsport, A grafikus, A maszájok, Kenyérlángos,

Farkasok, Méta.
A tankönyv formájának egyik jellegzetessége, hogy a szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzá
tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók. A feladatok elsősorban a szövegértő olvasás 2. szintjének,
az értelmező szintnek az elérését is biztosítják. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak
az önálló véleményalkotásra, a képzelet működésén alapuló kérdések megfogalmazására. Sokszor a sorok
között kell olvasniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs a szövegben, ki kell következtetniük azt.
Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, és minden feladatsor végén olvasható az elérhető
összes pontszám is. Óva intek azonban minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméréseknek
tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok találhatók.
A pontszámok, melyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak tanulók, tanárok,
szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten – kiváló, jó, közepes elfogadható, nem megfelelő –
áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót. Az elért szint ismeretében
lehet differenciált osztálymunkában továbbfolytatni a képességfejlesztést.
A tankönyvhöz interaktív tananyag is készült, amelynek felépítése azonos a korábbi évfolyamokéval.
A szövegekhez olvasástechnikai gyakorlatok, témafeladatok és interaktív játékok kapcsolódnak. Az arculata
a 7. évfolyamos interaktív tananyaggal azonos. Ezt nagyon jól illusztrálja az értékelés mikéntjének
stílusváltása. 7. és 8. évfolyamon nem kép, hanem hanggal ellátott animáció értékeli a tanuló(k) munkáját.
A gyakorló feladatok között megjelentek új típusúak is. Az idegen szavak helyes kiejtését gyakorolhatják
a tanulók, amikor az idegen szavak, nevek mellett kétféle kiejtés látható kapcsos zárójelben. A helyesre
kattintva hallja a helyesen kiejtett szót.
A témafeladatok a tankönyvben található szövegekhez készültek. Egy részük előkészíti, segíti a tankönyvi
feladatok megoldását, másik részük az ellenőrzést teszi egyszerűbbé, ugyanakkor látványossá, harmadik
részük a szöveg más szempontú megközelítését szolgálja.
Az interaktív játékok között szerepel motorverseny, memóriajáték, társasjáték. A társasjátékokban a
játékos fő feladata az, hogy a kérdésre három válasz közül jelölje ki a megfelelőt. Helyes válasz esetén tovább
haladhat a játéktáblán. Hibázáskor vagy újra kezdi a játékot, vagy több helytelen válasz után megjelenik
a helyes megoldás.
Azok a kollégák, akik osztályszinten alkalmazzák a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvet,
díjmentesen juthatnak hozzá az interaktív tananyaghoz, csak meg kell rendelniük az Apáczai Kiadótól.
33

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS ISMERETNYÚJTÁS
EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE AZ 1–8. ÉVFOLYAMOKON
Anyanyelvi ismeretek 1–8. évfolyam
Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
Intenzív szókincs- és Az anyanyelvhasználat A nyelvi tapasztalatok Az alsó tagozatban elsajá-
beszédfejlesztésre ala- tudatosításának megin- körének bővítése. tított anyanyelvi ismere-
pozottan új nyelvhasz- dítása. A tapasztalatokra épülő tek rendszerbe foglalása,
nálati módok (olvasás, nyelvi fogalomrendszer megerősítése és működő-
írás) megismerése, alapozásának megindítása képességének fokozása.
eszközi használatának a szófajok körében. Az alapvető nyelvi kész-
megalapozása. ségek automatizmusának
megszilárdítása.
A tanulók ösztönzése a
megismert nyelvi esz-
közök, nyelvhelyességi
szabályok alkalmazására a
szóbeli és írásbeli nyelv-
használatban.
Első évfolyam végén a A tanuló felismeri és A tanuló felismeri, megne- A tanuló alsó tagozaton
kerettanterv nem hatá- megnevezi a tanult vezi és megfelelően jelöli a tanult anyanyelvi ismeretei
rozza meg a továbbfej- nyelvtani fogalmakat. mondatfajtákat. Toldalé- rendezettek. Biztonsággal
lesztés alapjait. Az első kos formájukban, szöveg- felismeri a tanult szófajo-
és második évfolyamot ben is felismeri és megne- kat, és megnevezi azokat a
egy fejlesztési szakasz- vezi a tanult szófajokat. szövegben is.
nak tekinti. A szövegkörnyezetnek
megfelelően használja az
igeidőket és az igekötőket.

A korábban tanult A nyelvi rendszerről Az egyszerű mondat ré- Mondatelemzési jártas-
nyelvtani (hangtani, szerzett tudás alapján szeinek és szintagmáinak ság az összetett mondat
alaktani) ismeretek a szövegben előforduló biztos elemzése, értelme- feldolgozásában: a tag-
rendszerezése, az szavak szófajának fölis- zése. mondatok sorrendjének, a
ismeretek biztonságos merése, megnevezése, A mondat szó szerinti és szintagmák szerkezetének
alkalmazása. jellemző jegyeik össze- pragmatikai jelentésének és jelentésének fölismeré-
A hangképzési sajátsá- gyűjtésével magyarázat felismerése, az elsődleges se, értelmezése, fogalmi
gok megfigyelése. (definíció) készítése és másodlagos jelentés szintű megnevezése.
Gyakorlottság a szavak közösen és/vagy tanári megkülönböztetése. A szóalkotási módok
jelentésviszonyainak segítséggel. A mondatfajták és kifeje- ismerete, a szóösszetétel,
feltérképezésében a zőeszközeik felismerése, a szóképzés, a jelentés
korosztály szintjén. megnevezése, helyes összefüggésének elemzé-
használata. se. Szóösszetétel, alap-,
képzett szó, szókapcsolat
megkülönböztetése.
34

Hangutánzó, han- Szókincsgyakorlatok a Mondatátalakítás rokon és A mondattani és nyelv-

gulatfestő, azonos és nyelv állandóságának ellentétes értelmű monda- helyességi ismeretek
hasonló alakú szavak és változásának meg- tokkal szóban és írásban. biztonságos alkalmazása
gyűjtése. Vizsgálódás a figyelésére, a szavak, A mondatalkotáshoz a tanulók nyelvhasznála-
szóképzés és a jelentés szólások, állandósult kapcsolódó nyelvhelyessé- tában.
viszonyáról, a rokon szókapcsolatok megkü- gi ismeretek biztonságos Tájékozottság a magyar
és ellentétes értelmű lönböztetése, jelentésük alkalmazása. nyelv életére vonatkozó
szavak kapcsolatáról. értelmezése, megfelelő Biztonság az egyszerű alapvető nyelvtörténeti
A szójelentés értelme- alkalmazásuk a saját mondat központozásá- tényekről, a magyar nyelv
zése különféle célú és nyelvhasználatban. ban, a gondolatjel, zárójel, jellemző sajátosságairól.
műfajú szövegekben. A szófajra, szóalakra, kettőspont, pontosvessző Igény a magyar nyelv és
Gyakorlatok a szókincs szóképzésre vonatkozó értelmező szerepének a tanult idegen nyelvek
különféle rétegei- ismeretek megfogalma- ismerete és helyes haszná- nyelvtani szerkezetének
ből származó szavak zása. latuk. összehasonlítására.
(például társalgási, A tanult nyelvtani, A tulajdonnevek és a Tájékozottság a tanulók
diáknyelvi szavak, nyelvhelyességi ismere- belőlük képzett mellék- nyelvhasználatában elő-
szakszavak) jelentésé- tek tudatos alkalmazása, nevek nehezebb eseteinek forduló nyelvváltozatok
nek, használati körének önkontroll és szövegja- helyesírása. nyelvhelyességi kérdései-
megkülönböztetésére, vítás fokozatos önálló- ben.
és helyes használatuk a sággal.
különféle beszédhely-
zetekben.
Egynyelvű szótárak,
diákoknak szánt kézi-
könyvek használata.
A tanuló megkülönböz- A tanuló felismeri és A tanuló elemzi az egysze- A tanuló leíró nyelvtani
teti a hangot, a szót és megnevezi a szövegben a rű mondatot, megnevezi ismeretei rendszerezettek:
a szóelemeket. Alapis- szavak szófaját. az egyszerű mondat része- hangtani, szó- és alaktani,
meretekkel rendelkezik Ismeri a szófajok jellem- it, szintagmáit. jelentéstani, mondattani
a hangok képzéséről, zőit, a szófajok helyes Biztonsággal megkülön- fogalmakat megnevez,
tulajdonságairól. használatára vonatkozó bözteti az egyes mondat- egyszerűbb esetekben
Értelmezi a rokon és szabályokat, és alkal- fajtákat. elemzi azokat. Fölismeri a
ellentétes jelentésű mazni is képes őket. Megfelelően alkalmazza szórend és a jelentés össze-
szavakat, hangutánzó a tanult nyelvhelyességi függését.
szavakat, a szólások, szabályokat. Mondattani, nyelvhelyessé-
közmondások jelentését. gi ismereteit nyelvhaszná-
latában alkalmazza.
Tájékozott a magyar nyelv
eredetéről, helyéről a világ
nyelvei között.
Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek
Tapasztalatszerzés az Ismeretek az anya- Ismeretek az anyanyelv- Ismeretek az anyanyelv-
anyanyelvi ismeretek nyelvről ről ről
körében Nyelvtani és nyelvhe- Nyelvtani és nyelvhelyes- Nyelvtani és nyelvhelyes-
Megfigyelések a hangok lyességi ismeretek tuda- ségi ismeretek tudatosítá- ségi ismeretek tudatosítá-
képzéséről és fajtáiról; tosítása és alkalmazása: sa és alkalmazása: sa és alkalmazása:
a szöveg és a mondat – mondat, szó, hang, – mondatfajták; A szófajokról tanultak
tagoltságáról (mondat- betű; szótagolás; – szófajok. bővítése, mélyítése.
határ, szavak különírá- – szótő és toldalék; A felkiáltó, a felszólító és Szófaj-felismerési gyakor-
sa). – mondatfajták. az óhajtó mondatokban a latok.
35

A mondat, a szó, a hang, beszélő szándékának felis- Az igék megfigyelése a

a betű felismerése és merése és megnevezése. mondatban. A szemé-
megnevezése. Az ábécé Az ige felismerése és lyes névmások és az igei
hangjainak felsorolása. megnevezése szójelentés személyragok szerepének
A betűrend használata alapján. Különféle időben megértése. Felismerésük és
gyakorlati feladatokban. végbemenő cselekvések, megnevezésük, alkalmazá-
A hangok csoportosítása történések, létezés megkü- suk gyakorlása.
fajtájuk és időtartamuk lönböztetése. A tulajdonnevek újabb
szerint. Az igék idejének felisme- csoportjainak megismeré-
A szótagolás szabálysze- rése és megnevezése. Az se: földrajzi nevek, intéz-
rűségeinek felismerése. igekötők szerepének és írás- mények neve, márkanevek,
A szavak jelentést módjának megfigyelése. címek.
hordozó szerepének Tudatos alkalmazásuk. A névelők és a névutók
megtapasztalása. Rokon Tapasztalatszerzés a szerepének megfigyelése.
értelmű és ellentétes rokon értelmű és ellentétes Felismerésük és megneve-
jelentésű szavak sze- jelentésű igék szerepéről. zésük mondatban, szöveg-
repének felismerése és Felismerésük és adekvát ben.
használatuk gyakorlása. használatuk. A névelők helyes haszná-
Szavak megfigyelése a A főnevek felismerése és lata.
mondatban: tapasz- megnevezése szójelentés A melléknév fokozhatósá-
talatok a szóalak és a alapján. Fajtáinak csopor- gának felismerése.
jelentés változásairól, tosítása, megnevezése. Fokozott melléknévi
szótő-felismerési gya- A főnevek megfigyelése alakok használata szöveg-
korlatok. A többes szám a mondatban. alkotáskor.
jelölésének felfedezése. A -ba, -be, -ban, -ben A számnév fogalmának
Felismerése szövegben ragos főnevek helyes és fajtáinak felismerése és
is szövegértelmezéssel. használatának gyakorlása megnevezése. A fokozott
Szavak többes számú mondatalkotással, szöveg- számnévi alakok helyes
alakjának alkotása. értelmezéssel. használatának gyakorlása.
Beszélői szándék felis- A melléknév felismerése Kiegészítő anyag
merése a kijelentő és a és megnevezése szójelen- Az állító és a tagadó mon-
kérdő mondatokban. tés alapján. Külső és belső datok tartalmának vizs-
Megnevezésük. Az -e tulajdonságot jelentő gálata, összehasonlításuk.
kérdőszó helyes haszná- melléknevek megfigyelé- Tapasztalatszerzés a szavak
latának gyakorlása. se, megkülönböztetése. rendjéről a mondatban.
Kiegészítő anyag A tanult szófajok felisme- Az igemódok fogalmának
Tapasztalatszerzés a rése toldalékos formában is megismerése. Az igemódok
felkiáltó, az óhajtó és szócsoportokban, mondat- és a mondatfajták kapcso-
a felszólító mondatok ban és szövegben. latának felfedezése.
használatáról. Az egyszerű és az össze-
A -ba, -be, -ban, -ben, tett szavak jelentésének
-val, -vel ragos szóala- megfigyelése. Szóalko-
kok helyes használata és tások: összetett szavak,
leírása. tulajdonnévből képzett
melléknevek.
36


A beszélt nyelv A szavak jelentése és Az egyszerű mondat Az összetett mondat
A beszédhangok, a szerkezete, szófajtani A mondat fajtái: a mon- Az egyszerű és az összetett
hangképzési folyamat, besorolása datok a beszélő szándéka mondat szerkezetének
a magán- és a mással- A szófajok kialakulása, és a mondatok logikai összevetése. Az összetett
hangzótörvények. a magyar nyelv szófaji minősége szerint. mondat fogalmi jegyeinek
A hangok világa, a rendszere. A különféle mondatfajták összegyűjtése. A sajátos
beszélőszervek és mű- A nyelvi egységek közötti változatos és tudatos hasz- jelentéstartalmú mellék-
ködésük. rendszerszerű összefüg- nálata a közlési célnak és mondatok megismerése.
A beszédhangok cso- gések felismerése a sza- szándéknak megfelelően. Az összetett mondat
portosítása. Rövid és vak között, a szavakat Az egyszerű mondat szer- szerkezete, a tagmondatok
hosszú magánhangzók; alkotó szóelemek között. kezete, a mondatrészek és sorrendje. Az alárendelő
magas és mély magán- A szófaj fogalmának a szintagmák: predikatív és mellérendelő összetett
hangzók. értelmezése a szójelen- szerkezet, az állítmány és mondatok fajtái.
A hangrend és az illesz- tés, a toldalékolhatóság az alany szófaja, fajtái; a Az alárendelő és melléren-
kedés. alapján. Szófaji rendsze- tárgy, a tárgyas szerkezet, delő összetett mondatok
Rendszerszerű össze- rek megismerése. a tárgy alakja, fajtái, az fajtáinak felismerése,
függések felfedezése a Az ige jelentése, az alanyi és tárgyas ragozás; összehasonlítása, különbö-
hangok között. igékhez járuló ragok, az a határozók, a határozós zőségek felfedezése.
A beszélőszervek mű- igemódok, az igemódok szerkezetek; a jelzők, a Az alárendelő összetett
ködésének megfigyelé- és igeidők kapcsolata, jelzős szerkezetek. mondatok elemzési algorit-
se, megismerése. az ikes igék. A mondatrészek és a musának elsajátítása.
A beszédhangok cso- Az ige fogalmi jegyeinek szintagmák felismerése, A főmondat és mellékmon-
portosítása különböző felfedezése. Az igei sze- fogalmi jegyeik össze- dat viszonyának megfi-
szempontok szerint: mélyragok felismerése. gyűjtése, meghatározás gyelése, az utalószó és a
időtartam szerint. A módjelek felismeré- készítése tanári segítséggel, kötőszó szerepe. A kötőszó
A hangrend szerepének se és megnevezése. Az önállóan. fogalmának értelmezése.
felismerése, szerepe a igeidők kifejezésének A nyelvi egységek szerke- A szórend, illetve mon-
toldalékolásban. megfigyelése. A → mód- zeti, jelentéstani összefüg- datrend alapvető kérdései
Az illeszkedés megfigye- jel és időjel értelmezése. géseinek megfigyelése: az az egyszerű és az összetett
lése, szerepe a toldalé- Az igeidők és igemódok azonos szófajba tartozó mondatban.
kolásban. közötti összefüggések szavak jellemzői, ezek A mondatok szórendjének
Kiegészítő anyag felfedezése. összefüggése a szavak vizsgálata, a mondatrend
Legalsó, alsó, középső A névszók: a főnév és mondatbeli viselkedésével. változatainak megfigyelé-
és felső nyelvállású fajtái, a melléknév, a A mondat szó szerinti és se, tudatos alkalmazása.
magánhangzók; ajak- számnév és a névmások. pragmatikai jelentése. Kiegészítő anyag
kerekítéses és ajakréses A főnév, köznév, tulajdon- A mondattanhoz kap- A többszörösen összetett
magánhangzók megfi- név fogalmának megha- csolódó nyelvhelyességi mondat.
gyelése. tározása önállóan és/vagy ismeretek. A mondat és a szöveg
A mássalhangzók cso- tanári segítséggel az első Mindig az adott mondat- viszonya.
portosítása jegyeik és szakaszban szerzett isme- résszel kapcsolatban A szóalkotási módok
időtartamuk szerint. retek alapján. A tulajdon- előforduló nyelvhelyességi A szóösszetétel: az alá- és
Zöngés és zöngétlen név fajtáinak megismerése hibák felfedezése, tudatos mellérendelő összetett
mássalhangzók. és a hozzájuk kapcsolódó anyanyelvi ismereteken szavak.
A mássalhangzók cso- helyesírási szabályok al- alapuló javítása (pl.: az A szóösszetétel fogalma.
portosítása különböző kalmazása az írásbeli alany és állítmány egyez- Az alárendelő összetett
37

szempontok szerint: szövegekben. tetése, a határozóragok szavak fajtái. A mellé-

jegyeik alapján és zön- A melléknév fogalma. helytelen használata). rendelő összetett szavak:
gésség szerint. A melléknév fokozásá- Kiegészítő anyag szóismétlés, ikerszavak,
Az ábécé és a betűrend. nak gyakorlása, toldalé- A szöveg és a mondat jelentéssűrítő összetételek.
A betűrendbe sorolás kos alakjai. kapcsolata. Ismerettartal- A gyakori szóalkotási
szabályainak megisme- A számnév fogalmának mú (metanyelvi) szövegek- módok – szóképzés, szó-
rése és gyakorlása. pontosítása, fajtái, a ben a nyelvi eszközök és a összetétel – rendszerező
A szótag és az elvá- határozatlan számnevek jelentés összefüggéseinek összefoglalása.
lasztás. Az egyszerű fokozása. A számnév- felismerése tanári irányí- A gyakori névszó- és
és az összetett szavak képzők megismerése. tással és önállóan. igeképzők felismerése,
elválasztása. A névmások fogalma, A szöveg makro- és mikro- új szavak képzésének és
Az egyszerű és az ösz- fajtáinak megismerése. szerkezete. alaktani elemzések gya-
szetett szavak elválasz- Az igenevek: a főnévi, korlása.
tása közötti különbség a melléknévi igenév és A mozaikszók.
megismerése, a szavak a határozói igenév. A mozaikszók keletkezése,
elválasztásának gyakor- Képzők szerepe a szóal- használatuk.
lása. kotásban, az igenévkép- A tanult leíró nyelvtani
zők felismerése, megne- fogalmak rendszerezése
vezése. Az igenevek igei A nyelvi szintek.
és névszói sajátosságai- A nyelvi szintekről tanul-
nak felfedezése. tak rendszerezése: a mon-
A határozószók, a vi- dat szerkezete és jelentése,
szonyszók és a mondat- a szószerkezetek (szintag-
szók. mák) kifejezőeszközei,
A határozószók fogalma, a szófajok rendszere.
felismerése. A viszony- Az egyes nyelvi szintek
szók fogalma, használa- felismerése és megnevezése:
tuk, kiemelten a névelők, szó, szószerkezet, mondat,
névutók, igekötők. szöveg. A nyelvi egységek
A mondatszók fogalma, szerkezeti, jelentéstani
kiemelten az indulatszók. összefüggéseinek megfigye-
A szófajok alaktani és lése.
jelentésbeli jellemzői, A szófajokról tanultak
képzésmódjuk. rendszerező ismétlése,
A megismert szófajok összefoglalása.
felismerése szövegben, Alaktani ismeretek: szó,
toldalékos formában is, szóelem, egyszerű szó,
képzésmódjuk. összetett szó, alapszó,
A szavak közötti kap- képzett szó.
csolatok, a jelentésme- Alaktani ismeretek rend-
ző; állandósult szókap- szerezése: szótő, képző,
csolatok. jel, rag. A toldalékok kap-
Különféle nyelvváltoza- csolódásának sorrendje.
tok konkrét – szószintű – A leggyakoribb névszó-,
példái alapján a nyelv ige- és igenévképzők.
38

és a nyelvhasználat A képzett szavak al-

rétegezettségének megta- kalmazása. Alaktani
pasztalása. elemzések.
A szófajok nyelvhelyes- A magyar hangrendszer.
ségi kérdései. A magyar hangrendszer-
A tanult szófajok helyes ről tanultak rendszerező
használata a szóbeli és ismétlése. A magán- és
írásbeli kommunikáció- mássalhangzók közötti
ban. különbség. A hangrend.
A magán- és mással-
hangzótörvények felis-
merése.
Az anyanyelvi és az
idegen nyelvi ismeretek
összevetése, az egyes
jelenségek egyre ponto-
sabb megnevezése.
A helyesírási képesség fejlesztése 1–8. évfolyam

Intenzív szókincs- és Az írásmozgások Az írástempó fokozása A megismert nyelvi eszkö-
beszédfejlesztésre ala- automatizmusainak és mellett a helyesség, az zök, helyesírási szabályok
pozottan új nyelvhasz- az íráshoz kapcsolódó íráskép rendezettségének, alkalmazására ösztönzés az
nálati módok (olvasás, helyes szokásoknak a esztétikumának érték- írásbeli nyelvhasználatban.
írás) megismerése, megerősítése. ként való elfogadtatása.
eszközi használatának Az anyanyelvhasználat A tanulók önállóságának
megalapozása. tudatosításának meg- növelése a szabályalkal-
indítása, a helyesírás mazásban.
biztonságának megala-
pozása.
Első évfolyam végén a A tanuló szükség szerint A tanuló a mondatot A tanuló írásbeli munkái
kerettanterv nem hatá- felidézi és alkalmazza a nagybetűvel kezdi és rendezettek, olvashatóak.
rozza meg a továbbfej- helyesírási szabályokat írásjellel zárja. A mondat Helyesírását önellenőrzés-
lesztés alapjait. Az első begyakorolt szókészlet szavait különírja. sel felülvizsgálja, szükség
és második évfolyamot körében. 30-40 begyako- A begyakorolt szókészlet esetén javítja.
egy fejlesztési szakasz- rolt szó esetében helye- körében biztonsággal al-
nak tekinti. sen jelöli a j hangot. kalmazza a tanult helyes-
írási szabályokat.
39

Az egyszerű szavakat Tanítója útmutatásai alap- A begyakorolt szókészlet

helyesen választja el. ján kijavítja helyesírási körében helyesen alkal-
Írása rendezett, a betű- hibáit. Írása jól olvasható, mazza a tanult helyesírási
ket olvashatóan alakítja lendületes. Füzetei rende- szabályokat. Nem ejt
és kapcsolja egymáshoz. zettek, tiszták. mondatkezdési, mondat-
Másoláskor nem vét zárási, elválasztási hibát,
írástechnikai hibát. nem hagy ki vagy cserél fel
Szövegminta alapján betűket.
felismeri és kijavítja
hibáit. Percenként 15-20
betűt ír. Helyesen írja le
a Duna, a Tisza, a Ba-
laton és a Magyarország
szavakat.
Az írástechnika Gyakorlatok az írásmód Biztonság az egyszerű Különféle idézési mó-
továbbfejlesztése tempójának és rende- mondat központozásá- dok alkalmazása, például
másolással, tollbamon- zettségének, a helyesírás ban, a gondolatjel, zárójel, egyenes és függő idézet,
dással, emlékezet utáni biztonságának tovább- kettőspont, pontosvessző teljes mondat, kulcsszó stb.
írással. fejlesztésére. értelmező szerepének idézése.
A tanulási igényeknek Gyakorlatok az egyes ismerete és helyes hasz- Az idézés és a párbeszéd
megfelelő és rendezett szófajok helyesírásának nálatuk. írásmódjának helyes alkal-
írásmód begyakorlása. biztonságossá tételére, a A tulajdonnevek és a mazása.
Korábban tanult szóelemzés alkalmazása belőlük képzett mellék- A helyesírás értelem-
helyesírási ismeretek a nehezebb helyesírási nevek nehezebb eseteinek tükröztető szerepének
rendszerezése, alkal- esetekben. helyesírása. belátása és felhasználása.
mazása fogalmazások- A tanult nyelvtani,
ban, írásbeli szövegek- nyelvhelyességi és
ben. helyesírási ismeretek
tudatos alkalmazása,
önkontroll és szövegja-
vítás fokozatos önálló-
sággal.
A tanuló képes máso- A tanuló írása jól A tanuló egyéni írásképe A tanuló rendelkezik a
lásra, tollbamondásra olvasható, az írásos rendezett. tanulmányaihoz szükséges
és emlékezet utáni szövegeinek elhelyezése Ismeri és megfelelően eszközszintű íráskészséggel,
írásra, önálló írásbeli rendezett. A szófajok alkalmazza a tanult nyelv- írása jól olvasható, esztéti-
feladatok megoldására. helyesírására, helyes helyességi és helyesírási kus.
használatára vonatkozó szabályokat: a központo- Ismeri és helyesen alkal-
szabályok ismerete és zást, a tanulmányok során mazza az idézéssel, a pár-
alkalmazása. előforduló tulajdonne- beszéddel és a központozás-
veket, a belőlük képzett sal kapcsolatos helyesírási
mellékneveket. Önállóan szabályokat.
használja A magyar
helyesírás szabályai című
kiadványt.
40


Írástanítás, az írás- Ismeretek az anya- Ismeretek az anyanyelv- Ismeretek az anyanyelvről
használat fejlesztése nyelvről ről Helyesírási szabályismeret
Az írott betűalakok Helyesírási szabályis- Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás.
tanítása. meret és -alkalmazás: és -alkalmazás. Helyesírási szabályok alkal-
Írott kis- és nagybetűk az időtartam jelölése: Mondatfajták jelölése mazása különböző írástevé-
alakítása, kapcsolása. -o, -ó, -u, -ú, -ü, -ű, -i, -í; írásban. kenységekben:
Az írástechnikát fej- -ít, -ul, -ül; Igekötős, valamint külön- igeidők, ragos és kiejtéstől
lesztő gyakorlatok. -tól, -től, -ból, -ből, -ról, féle idejű igék helyesírásá- eltérő írásmódú igék;
Gyakorlás betűk, -ről; nak gyakorlása. Tulajdon- felszólítást kifejező igeala-
betűkapcsolatok, rövid a kiejtéstől eltérő hang- nevek, ragos főnévi alakok, kok; igekötős igék;
szavak írásával. kapcsolatok; -ó, -ő, -ú, -ű végű főnevek, tulajdonnevek,
A hangok időtartamá- a hagyomány szerinti -ít, -ul, -ül végű és a kiej- fokozott melléknevek és
nak jelölése. írásmód; téstől eltérő írásmódú igék, számnevek;
Másolás írott, majd az elválasztás szabályai; -s végű toldalékos mellék- ragos névszók;
nyomtatott mintáról: a kijelentő és a kérdő nevek írása. névutós szerkezetek;
szavak, szókapcsola- mondat jelölése. Újabb 20-30 szóban a j betűvel írt számnevek;
tok, rövid mondatok Szabályszerűségek felis- hang biztonságos jelölése a a keltezés többféle formája.
írása. merése és alkalmazása tanult szófajok körében. 30 újabb szóban a j hang
Hat betűnél nem hosz- írásbeli feladatokban. helyes jelölése a tanult szó-
szabb szavak látó-halló Hibajavításkor indoklás fajok köréből.
tollbamondásra írása. a szabály felidézésével.
Rövid szavak írása A helyesírási eset
emlékezetből. felismerése, a jelölés
Rövid mondatok írása gyakorlása szóelemzés
tollbamondásra és segítségével. A leírás és
emlékezetből. Szavak a helyes kiejtés együttes
írása betűrendben. alkalmazása.
A j és ly használata
a tankönyvi szókincs
körében.
A tanuló által ismert
személy- és állatnevek, a
lakóhely földrajzi nevei-
nek írása.
A mondatkezdő nagy-
betű és a megfelelő
mondatvégi írásjel
alkalmazása írásbeli
feladatokban.
A beszélt nyelv A szavak jelentése és Helyesírási ismeretek Helyesírási ismeretek
Az ábécé és a betűrend. szerkezete, szófajtani Az egyszerű mondat he- A magyar helyesírás alap-
A betűrendbe sorolás besorolása lyesírása (vessző, gondo- elvei.
szabályainak megisme- A magyar nyelv szófaji latjel, zárójel, kettőspont, A helyesírási rendszer
rése és gyakorlása. rendszere. pontosvessző). grammatikai meghatáro-
Az egyszerű és az ösz- A tulajdonnév fajtáinak A tulajdonnevek helyes- zottságának felismerése, az
szetett szavak elválasz- megismerése és a hozzá- írási ismereteinek bőví- ismeretek bővítése, rendsze-
tása. juk kapcsolódó tése: rezése.
41

Az egyszerű és az ösz- helyesírási szabályok – a tanult idegen személy- A kiejtés, a szóelemzés, a

szetett szavak elválasz- alkalmazása az írásbeli nevek hagyomány és az egyszerű-
tásának gyakorlása. szövegekben. – a többelemű földrajzi sítés elvének érvényesülése.
Az írott nyelv A számnevekhez kap- nevek, intézménynevek és Az összetett mondat köz-
Az írástechnika to- csolódó helyesírási sza- a belőlük képzett mellék- pontozása.
vábbfejlesztése. bályok rendszerezése. nevek helyesírása. Az összetett mondatok
A tanulási igényeknek A tulajdonnevek és a A helyesírási rendszer központozása: a mondat-
megfelelő és rendezett belőlük képzett mellék- grammatikai meghatáro- közi (vessző, pontosvessző,
írásmód gyakorlása. nevek helyesírásának zottságának felismerése, kettőspont) és a mondatvégi
A mássalhangzótör- egyszerűbb esetei. ismeretek bővítése. írásjelek helyes használata.
vények helyesírási A szófajok helyesírása. Helyesírás gyakorlása A párbeszéd és az idézetek
kérdései. A szófajokhoz kapcsoló- a mondatrészekhez és írásmódja.
A helyesírási alapelvek: dó alapvető helyesírási az egyszerű mondatok A párbeszéd helyes írás-
a szóelemző írásmód szabályok megismerése, helyesírási tudnivalóinak módja. Az egyenes és függő
(hasonulások, összeol- rendszerezése, alkalma- alkalmazására. idézet írásmódja.
vadás, mássalhangzó- zásuk. A tulajdonnevekhez Az idézetek helyes alkal-
rövidülés, -kiesés), a A földrajzi és intéz- kapcsolódó helyesírási mazása írásbeli szövegek
kiejtés szerinti írásmód ménynevek és a belőlük szabályok bővebb meg- alkotásakor.
(szótövek, toldalékok), képzett melléknevek ismerése. Az egybeírt, A szóösszetételek helyes-
a hagyományos, az helyesírásának gyakor- a különírt és a kötőjeles írása.
egyszerűsítő írásmód. lása. írásmódú földrajzi nevek Az alárendelő és melléren-
A helyesírás alapvető és intézménynevek he- delő szóösszetételek helyes-
szabályainak megisme- lyesírásának gyakorlása -i írása.
rése és alkalmazása. képzős alakjaikkal együtt.
A helyesírás rendsze- Helyesírási kézikönyvek Olvasható, esztétikus
rének (helyesírási alap- használatának gyakorlása. írásmód a tanulási szintnek
elvek) megismerése, al- Helyesírási hibák javítá- megfelelően.
kalmazása. Helyesírási sa tanári irányítással és
ismeretek alkalmazása önállóan.
írásbeli szövegekben.
Ismerkedés helyes-
írási kézikönyvekkel,
elsősorban A magyar
helyesírás szabályai
című könyvvel.
Írásbeli munkák javítá-
sa tanári irányítással és
önállóan.
42

A kommunikáció fejlesztése 1–8. évfolyam

A társadalomban Társadalmi tapaszta- Az önkifejezés iránti Az önkifejezés aktivizálása
való eligazodáshoz a latok szerzésével és igény erősítése, különféle újabb szövegformák meg-
felnőtt-gyerek kap- azok feldolgozásával formáinak és lehetősé- ismerésével, társas kapcso-
csolatok és a családi a környezetben való geinek megismertetése, lataik megszilárdításának
élet körében irányított eligazodás támogatá- megvalósításának támo- érdekében.
tapasztalatszerzés és sa baráti körben, az gatása.
megbeszélés. iskola közösségeiben,
a felnőtt-gyerek kap-
csolatokban és a felelős
környezeti magatartás
területén.
Első évfolyam végén a Egyszerű szóbeli közlé-
kerettanterv nem hatá- sek megértése.
rozza meg a továbbfej- Kérdésekre értelmes, Részvétel közös drámajá-
lesztés alapjait. Az első rövid válaszok adása. tékokban, illetve a játékok Érthető, folyamatos beszéd
és második évfolyamot A mindennapi kommu- készségfejlesztő gyakorla- a mindennapi kommuniká-
egy fejlesztési szakasz- nikáció alapformáinak taiban. cióban. A tanult udvarias
nak tekinti. alkalmazása a szokás nyelvi fordulatok használa-
szintjén: köszönés, ta mindennapi beszédhely-
bemutatkozás, megszó- zetekben.
lítás, kérdezés, kérés, A mondanivaló értelmes
köszönetnyilvánítás, megfogalmazása szóban.
köszöntés.
A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye.
A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazko-
dást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a
partnerekkel.
Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nonverbális kifejezőesz-
közök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a külön-
féle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessé-
ge, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez
a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos
kommunikációnak a felfogása.
A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom
életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete.
A kapcsolatfelvétel, A beszédhelyzethez Részvétel a közéleti A köznyelv, a tanult
megszólítás, köszönés, (címzett, szándék, tar- kommunikáció iskolai szaknyelv, a társalgás és
kérdés illemszabályai- talom) és a nyelvi illem helyzeteinek különféle a szleng szókészletében
nak ismerete, helyes alapvető szabályaihoz formáiban felszólalás, meglévő eltérések felis-
alkalmazásuk. alkalmazkodó beszéd- hozzászólás formájában. merése és kommunikáci-
A hangsúly, dallam, mód a kommunikáció A mindennapi élet prob- ós helyzetnek megfelelő
tempó, szünet és a nem iskolai és gyakorlati lémáiról, olvasmányokról használatuk.
nyelvi kifejezőeszközök helyzeteiben. a saját vélemény meg-
43

(testbeszéd) használata A nyelvi és nem nyelvi fogalmazása az érvelés

a kommunikációs hely- kifejezőeszközök helyes szabályait követve. Tájékozottság és ítéletalko-
zetnek megfelelően. használata élőbeszéd- Udvarias együttműködés tás az alapvető tömegkom-
Kommunikáció té- ben. felnőtt és kortárs beszéd- munikációs műfajokban,
nyezői, beszédhelyzet, Kisközösségi kommu- partnerekkel. a média szerepének és
nem nyelvi kifejező- nikáció, vita. hatásának felismerése.
eszközök: arcjáték,
gesztus, testhelyzet,
távolságtartás.
Az olvasás-szöveg- A beszédkészség, szó- A beszédkészség, szóbeli A beszédkészség, szóbeli
értés képességének beli szövegalkotás és szövegalkotás és megér- szövegalkotás és megértés
fejlesztése megértés fejlesztése tés fejlesztése fejlesztése
A mindennapi érintke- Páros és csoportos be- Felolvasáskor, szöveg- A mondat- és szövegfo-
zés nyelvi fordulatai szélgetés. A kérdezés és mondáskor nonverbális netikai eszközök alkal-
Szituációs játékkal: válaszadás gyakorlása. eszközök értelemszerű mazásának gyakorlása
köszönés, bemutatko- Beszélgetés a barát- használata a kifejezés különféle kommunikációs
zás, kérdezés, kérés, ságról, iskolai, családi segítésében. helyzetekben: párbeszéd,
ajándékozás, köszöntés, témákról, a természetről. Páros és csoportos beszél- felolvasás, kiscsoportos
köszönetnyilvánítás. Szituációs játékokban a getések a gyerekek élet- beszélgetés, vita, beszámoló.
felnőttek és a kortársak helyzeteiből vett témákról. Nonverbális eszközök hasz-
megszólításának és az Vélemény kulturált meg- nálata szituációs játékok-
udvarias nyelvhasználat fogalmazása. Figyelem a ban, beszélgetésben.
fordulatainak megisme- beszélgetőtársra. Az üze-
rése és gyakorlása. net lényegének és érzelmi
Nem verbális jelzések hátterének megfigyelése,
tartalmának felismerése, értékelése.
használata beszédben. Kiegészítő anyag
A segítségkérés és -adás
jellemzőinek megfigyelése,
használata. Üzenetek tar-
talmának pontos közvetí-
tése.
Eligazodás a minden- Páros és kisközösségi Magán- és közéleti kom- A tömegkommunikáció
napi élethelyzetekben kommunikáció munikáció Alapismeretek a tömeg-
Alapismeretek a kom- A nyelvi és nem nyelvi A szóbeli és írásbeli kommunikációról nyelvi
munikáció tényezőiről. kifejezőeszközök tuda- közlésmód kifejezési szempontból, elsősorban
A nem nyelvi kifejező- tos alkalmazása. A kife- formáinak azonossága és a befogadás oldaláról.
eszközök (testbeszéd) jezőeszközök értelme- különbsége a magán- és A tömegkommunikáció
fő formái, szerepük a zése a beszédpartnerek közéleti kommunikáció- néhány gyakori szöveg-
kommunikációban és megnyilatkozásaiban. ban. műfaja: hír, hirdetés;
kapcsolatuk a nyelvi Véleménynyilvánítás, A közéleti kommunikáció cikk, kommentár, kritika;
kifejezőeszközökkel. egyéni álláspont kifejté- iskolai helyzetei és műfa- interjú, riport. A reklám,
Mindennapi beszéd- se, reagálás mások vé- jai: megbeszélés, a hirdetés, az apróhirdetés
helyzeteink: kapcsolat- leményére kisközösségi vita, felszólalás, hozzászó- eszközei és hatása.
44

felvétel, véleménynyil- (iskolai, családi, baráti) lás, rövid alkalmi beszéd, Tájékozódás az alapvető
vánítás: kérdés, kérés, helyzetekben. köszöntés, kiselőadás. tömegkommunikációs
beszélgetés. Az elemi A nyelvi és nem nyelvi Gyakorlatok a vitakultúra műfajokban; a tömegkom-
udvariassági formák kifejezőeszközök helyes fejlesztésére: saját állás- munikáció szerepének és
ismerete és használata. alkalmazása és értelme- pont kialakítása és korri- hatásának fölismerése.
A mindennapi érint- zése a páros és kisközös- gálása, az ellenvélemény Együttműködés a beszéd-
kezés kommunikációs ségi helyzetekben. mérlegelése. partnerekkel, a másik
helyzeteinek, szerep- Különféle beszédműfajok ember közlésének egyre
lőinek, tényezőinek, Változatos gyakorlatok kommunikációs technikái- pontosabb felfogása a
szóhasználatának meg- a beszédkultúra fejlesz- nak megfigyelése, alkal- mindennapi helyzetekben,
figyelése, néhány szem- tésére: együttműködés a mazása elsősorban a szán- képesség az önellenőrzésre
pont szerinti értékelése társakkal beszélgetésben, dékkifejezés és hatáskeltés a kommunikációs magatar-
elsajátított ismeretek vitában, feladatmegol- szempontjából. Az írásbeli tásban.
felidézésével. dásban. Saját álláspont és szóbeli közlésmód kü- A nyelvváltozatok szókész-
Szituációs játékok az előadása, megvédése a lönbségeinek ismerete és letének tudatos használata
udvarias nyelvi viselke- témának a kommuniká- tudatos alkalmazása. a különféle kommunikációs
dés formáinak gyakor- ciós helyzetnek megfelelő Egy-egy drámai vagy dra- helyzetekben – a nyelvi
lására. kifejezésmóddal. Kérdé- matizált részlet (dialógus illemnek megfelelően.
A szavak, mondatfone- sek és válaszok megfo- vagy monológ) kifejező Együttműködés a társakkal,
tikai eszközök és a nem galmazása különböző előadása: az érzelmek pl.: szituációs vagy szerep-
verbális kifejezőeszkö- helyzetekben. visszaadása, a szereplők játékban.
zök (testbeszéd) ösz- közötti viszonyok érzékel-
szehangolása a beszéd- tetése a nem nyelvi és ver-
helyzetnek megfelelően. bális kifejezés eszközeivel.
A hangzás és a test-
beszéd jeleinek megfi-
gyelése a beszédtársak
megnyilatkozásaiban
és a képi, mozgóképi
megjelenítésben.
A szövegértés fejlesztése 1–8. évfolyam

Szövegek olvasásával A szóbeli és az írásos A szövegelemzésben való A mélyebb tartalmi réte-
az értő olvasás fejlesz- kommunikációban a jártasság elmélyítésével a gekbe hatoló elemzés útján
tése. megértés pontossá- szövegértés színvonalának az értő olvasás továbbfej-
gának és a kifejezés emelése. lesztése.
érthetőségi szintjének
emelése.
45

Első évfolyam végén a Feldolgozott szöveg Egyszerű szerkezetű me- Előzetes felkészülés után
kerettanterv nem hatá- megértésének bizonyí- sék, elbeszélések eseménye- feldolgozott szöveg folya-
rozza meg a továbbfej- tása: tartalommondás a inek elmondása néhány matos, a tartalmat kifejező
lesztés alapjait. Az első tanító irányító kérdései összefüggő mondattal. felolvasása.
és második évfolyamot alapján. A feldolgozott szövegekhez Másfél oldal (40–45 sor)
egy fejlesztési szakasz- kérdések, válaszok megfo- terjedelmű, az életkornak
nak tekinti. galmazása. megfelelő tartalmú szöveg
Ismert feladattípusok néma olvasása és megér-
írásbeli utasításainak tése.
megértése.
Féloldalnyi szöveg önálló
néma olvasása, szövegér-
tés bizonyítása egyszerű
feladatok megoldásával.
Fejlesztési feladatok – A továbbhaladás feltételei
A szövegértés fejlesztése az eredményes tanulás és önképzés feltétele.
A szövegértés alapja: az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás.
A szövegértéssel szorosan összefügg:
– a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása;
– az élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése;
– az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása;
– alapvető helyesírási szabályok készségszintű használata.
Az élőbeszéd tempó- Különböző témájú és A megértést biztosító A szöveg értő befogadását
jával egyező folyama- műfajú szövegek értő hangos és néma olvasás, biztosító olvasás, különféle
tos hangos és néma olvasása, értelmes felol- szöveghű folyamatos felol- műfajú szövegek kifejező
olvasás. vasása. vasás, szövegmondás. felolvasása, elmondása.
A tanult irodalmi és Olvasmánytartalmak Különféle műfajú és ren- A feldolgozott művekről,
egyéb szövegek szerke- összefüggő ismertetése deltetésű (ismeretterjesztő, olvasmányélményekről,
zetének, tartalmának az időrend, az ok-oko- szépirodalmi, értekező) színházi előadásról össze-
bemutatása. zati összefüggések bemu- szövegek szerkezetének és foglaló készítése a témának,
tatásával: a műfaj és a jelentésének bemutatása. a kommunikációs alka-
téma megállapítása. lomnak megfelelő stílusban
Rövid, tárgyszerű be- felelet vagy rövid írásos
számoló a feldolgozott beszámoló formájában.
művekről: szerző, cím,
téma, műfaj.
Az olvasás-szöveg- Olvasás-szövegértés Olvasás-szövegértés Olvasás-szövegértés
értés képességének Szövegfeldolgozás: Szövegfeldolgozás: Szövegfeldolgozás:
fejlesztése prózai szövegek, versek, prózai művek és versek, prózai és verses alkotások,
Az értő olvasás fejlesz- mondókák, találós kér- népköltészeti alkotások a népi játékok, népszokás
tése, szövegolvasás. dések a népköltészet és hazai és a külföldi szép- ismertetők a magyar és a
Rövid szövegek olvasá- a műköltészet, a klasz- irodalomból. Történelmi hazai nemzetiségek, nép-
sa, szövegértést fejlesztő szikus és a mai magyar, tárgyú olvasmányok. csoportok népköltészeté-
feladatok megoldása: valamint a szomszédos Néphagyományokat ből.
feldolgozó,
46

szereplő, helyszín, ese- népek gyermekirodal- nemzeti ünnepeket, jelké- Elbeszélések és regényrész-
mények megfigyelése. mából; egyszerű, rövid peket, a természetet és a letek, versek a klasszikus
Szavak, szövegrészletek ismeretterjesztő és társadalmi életet bemuta- és az élő irodalom gyerme-
értelmezése szövegösz- hétköznapi szövegek. tó írások. kekhez szóló alkotásaiból.
szefüggésben. A cím és tartalom Hétköznapi szövegek. Történetek a magyar nép
Az olvasmány tartal- viszonya. A szövegek megismerése múltjából, kiemelkedő
mára irányuló kérdések Az olvasmány témájá- önálló, csendes olvasással. események, személyiségek
megválaszolása. nak, szereplőinek, főbb Beszélgetés a szövegről. megismeréséhez.
Az olvasmány címének, eseményeinek megneve- A szövegekhez kapcsolódó Nagyobb terjedelmű iro-
hangulatának megfi- zése. szövegelemző feladatokkal dalmi szöveg (pl. ifjúsági
gyelése. A szereplők cselekedetei- a szövegértés, -értelmezés regény) feldolgozása.
nek megítélése, tulajdon- gyakorlása. Hétköznapi szövegek.
ságaik megfigyelése. Az események sorrendjé- A szövegek megismerése
Egyszerű oksági össze- nek, a mesélő személyének önálló, csendes olvasással.
függések felismerése. megállapítása. Az olvasmányok témájának
Mese és valóság megkü- Az olvasmányok szerkezeti megfigyelése.
lönböztetése. Tapaszta- jellemzőinek vizsgálata. Szövegelemző műveletek
latszerzés szavak, kifeje- Lényegkiemelés, vázlatké- bővítése: kulcsszavak ki-
zések többletjelentéséről szítés – tanítói segítséggel. emelése, szövegtömörítés és
a szövegben. A szereplők tulajdonságai- -bővítés. Egyszerű szövegek
Gondolategységek lé- nak értékelése. vázlatának elkészítése. En-
nyegének összefoglalása, nek felhasználása tartalom
vázlatpont megfogalma- elmondásához.
zása közösen. A művek szerkezeti jellem-
A cím és a tartalom kap- zőinek megfigyelése, a
csolatának felismerése. tér-idő változásainak fel-
ismerése.
Az írott nyelv A szóbeli és írásbeli Az egyszerű mondat
szövegműfajok főbb A szöveg.
Cselekményismertetés, ismérvei Minél teljesebb megértést
beszámoló, tömörí- Az olvasottak reprodu- biztosító néma olvasás,
tés, szövegkiegészítés kálásának módjai. Elbe- kifejező felolvasás; szöve-
szóban. szélés, leírás, jellemzés gek tolmácsolása kifejező
Különböző műfajú szö- az ismeretterjesztésben. szövegmondással, megjele-
vegek néma olvasása. Folyamatos hangos és nítéssel. Különféle műfajú
A szövegben kifejtett néma olvasási képesség, és rendeltetésű (szépiro-
dalmi,
47

információk visszake- illetve szövegértés ismeretterjesztő, értekező) A tömegkommunikáció

resése. bizonyítása kérdésekre művek szerkezetének és Alapismeretek a tömeg-
Ismerkedés a szöveg- adandó válasszal, rövid jelentésének feltárása. kommunikációról.
értési technikák szóbeli beszámolóval, Szó szerinti és átvitt Publicisztikai szövegek
alapjaival: adatkeresés, különböző műfajú és jelentés megkülönbözte- önálló olvasása és megérté-
lényegkiemelés, tömö- témájú művek értelmes tése: áttételes jelentések, se. A szövegelemzés alap-
rítés. felolvasásával, memo- jelentésmozzanatok kere- vető eljárásainak önálló
Vázlat készítése külön- riterek kifejező előadá- sése és felfedezése irodalmi alkalmazása (pl.: a téma
böző műfajú szövegek- sával. szövegekben. megállapítása, a lényeg
hez. Feladatok a szövegelem- A szövegelemző eljárások kiemelése, adatkeresés, ok-
zés bővítésére: a téma bővítése szakmai, tudomá- okozati kapcsolatok felfede-
önálló megállapítása, nyos, gyakorlati és szépiro- zése, válaszadás kérdésekre,
lényegkiemelés, adatke- dalmi művek feldolgozá- vázlatkészítés, összefoglalás,
resés, kérdésekre adandó sában: összetettebb logikai jegyzetkészítés stb.).
válaszként részletek kapcsolatok felismerése, A gyakoribb tömegkommu-
kiemelése, időrend, ok- eltérő álláspontok elkülö- nikációs műfajok elemzése,
okozati összefüggések nítése, érvek és ellenérvek jelentésének kibontása,
fölismerése. feltárása. hatáskeltő eszközeinek
Jegyzetkészítés tanári felismerése, megnevezése,
irányítással. értékelése tanári segítséggel.
Az olvasott szépirodalmi és
egyéb szövegek mögöttes je-
lentéseinek tudatos keresé-
se, önálló megfogalmazása.
KOMPETENCIAALAPÚ
Széplaki Erzsébet
Széplaki Erzsébet
Szövegértés-szövegalkotás
tanári kézikönyv
8. évfolyam
TANKÖNYV
KOMPETENCIAALAPÚ
Széplaki Erzsébet
,17
(5$
7Ë97$ .
1$1<$*±$NLD
$3±.
GyD
NLDG
yLMR
JRN
DW
I HQ
QWD

UWMD
8 . évfolyam Fogalmazási
feladatgyûjtemény
8. évfolyam
INT
ERA
KT
30
ÍV TANANYAG – A kiadó a
AP–080592K
kiad
ói jo
gok
at
fe
nn
tar
.
tja
48

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA
Az összetett mondat szerkezete

A nyelvészet megkülönböztet két tagmondatból álló összetett mondatot és kettőnél több tagmondatból
álló többszörösen összetett mondatot. Ennek a megkülönböztetésnek akkor vehetjük hasznát, amikor a ket-
tőnél több tagmondatból álló mondatok szintjeit vizsgáljuk. A tagmondatok tömbösödését csak a legjobb
képességű tanulók vizsgálják.
Az összetett mondatok szintjeit az alá- és mellérendelő viszonyok adják. Az alárendelés mindig szintváltó.
1.
1. 2.
Megkérdeztem azt, hogy mit csinálunk délután.
2. T
A mellérendelés mindig szinttartó.
1. 2.
Elmentem a barátnőmhöz, egész délután teniszeztünk. 1. 2.
A többszörösen összetett mondatok altípusai a szintek és tömbök szerint a következők:

1. Egyszintű, háromtagú mondatok:
a) A három mellérendelő mondat nem tömbösödik:
1.
Gábor szeretett sétálni a Tisza-parton,
2. 3.
bámulta a vizet, figyelte a kajakosokat. 1. 2. 3.
b) Az első két tagmondat tömbje szemben áll a harmadik tagmondattal. Az ellentét a többszörös összetett
mondat főviszonya.
1. 2.
Szívesen elmegyek a boltba, sőt nagyon sietek, 1. 2. 3.
3.
de az öcsémet nem viszem magammal.
c) Ebben a példában is az ellentét a főviszony, de itt a második és a harmadik tagmondat áll szemben az
elsővel.
1. 2.
Enikő leszaladt a lépcsőn, azonban egyszer csak megtorpant, 1. 2. 3.
3.
és visszafordult a bérletéért.
2. Kétszintű, háromtagú mondatok: alá- és mellérendelést is tartalmaznak:

a) 1. 2.
1. 2.
Beszéltem hozzád, de nem vettem észre,
3.
hogy nem figyelsz rám. 3. T
b) 1. 3.
1. 2.
Egyre kevesebben hittek abban, hogy jól fog sikerülni a dolgozatuk,
3.
ennek ellenére mindenki lázasan írt. 2. Háll
c) Két főmondatnak közös alárendelő mellékmondata van: 1. 2.
1. 2.
Ott kereste a barátját, ott kutatta,
3.
ahol gyakran szokott időzni. 3. Hh
d) A főmondatnak két alárendelő mellékmondata van, amelyek között kapcsolatos viszony van:
1.
A gyorsfagyasztott húsokat forró, bő olajban kell kisütni, 1.
2. 3.
hogy oda ne ragadjanak az edény aljához, és jól átsüljenek.
Hc 2. 3. Hc
49

e) A főmondatnak két különböző mondatrészt kifejező mellékmondata van, amelyek között nincs kap-
csolat:
1. 2.
Ha a házi feladatot készítem angolból, gyakran kell a bátyám segítségét kérni, 2.
3.
hogy ne legyen benne hiba.
1. 1. Hi 3. Hc
3. Háromszintű, háromtagú mondatok:
1. 2.
Sok diáksztori szól arról, hogyan felelnek azok a tanulók,
3.
akik nem készülnek az órára. 2. Háll
3. A
A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok megkülönböztetése

A korábbi tankönyvemben a hagyományos metódust követtem. Az összetett mondatok fogalmának pon-
tosítását követően először az alárendelő, majd a mellérendelő összetett mondatokkal ismerkedhettek meg a
tanulók. Úgy gondolom, már a témakör elején tisztáznunk kell a két mondatfajta közötti különbséget.
Sok előadásomon kifejtettem a véleményemet, miszerint a hangsúlyt itt is a képességfejlesztésre, jelesül
a helyesírási képesség fejlesztésére kell helyeznünk. Minden tanulónak ismernie kell a mondatvégi írásjel
használatát az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok esetében. Erre az ismeretre a mindennapi
életében is szüksége lesz, arra viszont kevésbé, hogy a határozói alárendelő összetett mondatok valamennyi
fajtáját teljes biztonsággal meg tudja különböztetni. Teljes biztonsággal el kell(ene) viszont sajátítaniuk a
tanítványainknak, hogy a mellérendelő összetett mondatok mondatvégi írásjelét az utolsó tagmondat ha-
tározza meg. Az alárendelő összetett mondatoknál a főmondat mondatfajtájának megfelelő mondatvégi
írásjel zárja a mondat végét.
A tankönyvben először a mellérendelő összetett mondattal foglalkozom. Már a témarész első óráján mind
az öt fajtával: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó mellérendelő összetett mondattal
megismerkednek a tanulók egy táblázat segítségével. Ez a táblázat tartalmazza a jelölésüket, a kötőszava-
kat és a példamondatokat. Azért választottam ezt a formát, mert tapasztalataim szerint a tanulók sokkal
könnyebben rögzítik így az ismereteket, mondatelemzéskor nyugodtan visszalapozhatnak megerősítésért,
útbaigazításért.
Néha gondot okoz a kapcsolatos mondatok elemzésekor a meg és a pedig kötőszók értelmezése, mivel nem
tagmondatok élén, hanem azok belsejében találhatók.
Vágd le a deszkadarabot, a közepébe pedig fúrj egy lyukat! 1. 2.
A pedig kötőszó kifejezhet ellentétet is, de ilyen esetben a második tagmondat élén áll.
Elkészítettem a szendvicset, pedig nem is voltam éhes.
1. 2.
A kapcsolatos viszonyt jelölheti néhány olyan határozószó, amely lassan maga is kötőszóvá válik a nyelv-
fejlődés során. Ezek a majd, azután stb.
Gábor kiállt a garázsból, majd komótosan nekiállt lemosni a kocsiját. 1. 2.
Előfordulnak olyan ellentétes mondatok is, amelyekben az és kapcsolatos kötőszó szerepel. Ilyenkor a kö-
tőszó jelentése: ennek ellenére, tehát a mondat ellentétes mellérendelő összetett mondat.
Már nyolcadikos a fiam, és (ennek ellenére) nem gondol a továbbtanulásra. 1. 2.
A választó mellérendelő összetett mondatok tagmondatai különféle lehetőséget tartalmaznak, s ezek közül
kell vagy lehet választani. A kirekesztő választás esetében választani kell, kötőszava a vagy-vagy.
Vagy átmégy a szomszédba, vagy egyedül maradsz itthon. 1. 2.
50

A megengedő választásban a lehetőségek nem zárják ki egymást, és a beszélő szempontjából teljesen

mindegy, hogy melyik jut érvényre. Kötőszava a vagy, illetve az akár-akár. Ha az akár-akár kötőszót hasz-
náljuk, szükséges egy harmadik tagmondat is.
Akár tetszik neked, akár nem (tetszik), megnézem a filmet. 1. 2.
A mellérendelő összetett mondatok közül a diákok számára a következtető és a magyarázó mellérendelő

összetett mondat felismerése okozza a legtöbb gondot. Megértésük leglényegesebb eleme az ok-okozati ösz-
szefüggés felfedeztetése.
A következtető utótagú mondatokban az első tagmondat tartalmából következik a második tartalma, tehát
az első tagmondat hordozza az okot, a második az okozatot. Kötőszavai: tehát, hát, így, ezért.
Mindent megtanultam, ezért nem félek a dolgozattól. 1. 2.
Az okadó magyarázó mellérendelő összetett mondat éppen ellentéte a következtetőnek. Itt az első tag-
mondat tartalmazza az okozatot, s ennek okát magyarázza, értelmezi a második tagmondat. Kötőszavai:
hisz(en), úgyse(m), ugyanis, tudniillik.
Nem félek a dolgozattól, ugyanis mindent megtanultam. 1. 2.
A helyreigazító magyarázó mellérendelés tagmondatai között nincs ok-okozati összefüggés, hiszen a má-
sodik tagmondat csak helyesbíti, pontosítja az elsőben megfogalmazottakat, esetleg más szavakkal fejezi ki
az első tartalmát. Kötőszavai: azaz, illetve, vagyis, mégpedig.
Ma nem megyek sehova, vagyis itthon maradok. 1. 2.
Az alárendelő összetett mondatok

Meggyőződésem, hogy az algoritmusok kialakítására, begyakorlására nagy gondot kell fordítanunk, hiszen
többek között biztonságérzetet ad a tanulóknak. Ez az azonos típusú feladatok megoldására alkalmas eljárás
előírja az elvégzendő műveletek meghatározott sorrendjét. Miután ezt elsajátítják, bármilyen alárendelő
összetett mondatot képesek elemezni. Az algoritmus tanításának kezdeti szakaszában ragaszkodjunk ahhoz,
hogy elemzés közben a tanulók szóban is nevezzék meg az elvégzendő műveletet!
1. lépés: Az összetett mondat tagmondatainak megállapítása

Öcsi azt kérte tőlem, hogy segítsek neki.
Tagmondatok: Öcsi azt kérte tőlem; segítsek neki
2. lépés: A tagmondathatárok bejelölése, a tagmondatok megszámozása

1. 2.
Öcsi azt kérte tőlem,√ hogy segítsek neki.
Első tagmondat: Öcsi azt kérte tőlem,
Második tagmondat: hogy segítsek neki.
3. lépés: A főmondat megállapítása az utalószó segítségével, az utalószó bekarikázása; a kötőszó beke-

retezése
1. 2.
Utalószó: azt. Tehát az első tagmondat a főmondat.
Kötőszó: hogy. A második tagmondat a mellékmondat.
51

4. lépés: A főmondat elemzése

1. 2.
Mit kért? Azt, hogy segítsek.
5. lépés: A mondat szerkezetének ábrázolása 1.
2. T
A szerkezeti ábráról is könnyen leolvasható, hogy az alárendelő összetett mondatok tagmondatai külön-
böző szinten helyezkednek el.
Az alárendelő összetett mondatok elemzését segítheti az az eljárás, amikor egyszerű mondattá zsugorít-
juk. Így a tanulók számára egyértelművé válik, hogy a mellékmondat az egyszerű mondat egyik mondat-
részét fejti ki bővebb formában. Eredeti mondatunk zsugorítva: Öcsi azt kérte tőlem, hogy segítsek neki. ♦
Öcsi segítséget kért tőlem.
A mondatzsugorítás
Az alárendelő összetett mondatok funkcionálisan széttagolódással jöttek létre. A főmondatban a kifejtendő
mondatrész szerepében áll (vagy kitehető) egy utalószó, amely távolra mutató névmás vagy határozószó.
Az utalószó – szófajából következően – jelentését tekintve üres, ezért egy másik mondattal kell pontosíta-
nunk. Így jönnek létre az alárendelő összetett mondatok. Tehát az utalószó valójában az alárendelő mondat
funkcióját jelöli ki. Bizonyítja ezt az is, hogy az alárendelő összetett mondatok esetében elvileg minden-
kor tudunk mondatzsugorítást végezni: egyszerű mondattá alakítani az összetett mondatot úgy, hogy a
mellékmondatot az utalószó mondatrészi szerepében fejezzük ki. Nézzük a tankönyvi példamondatot
(Tk. 40. oldal)!
Öcsi azt kérte tőlem, hogy segítsek neki. A két tagmondatból álló alárendelő összetett mondat a követke-
zőképpen zsugorítható egyszerű mondattá: Öcsi segítséget kért tőlem. A segítséget szó a mondat tárgya, tehát
az ezt kifejtő mellékmondat tárgyi mellékmondat.
A mondatzsugorítással különösen az azonos kifejezőeszközük miatt könnyen összecserélhető alárendelő
összetett mondatok esetében érdemes élni. Ilyen pl.: az akkor utalószót és a ha kötőszót tartalmazó alárende-
lő összetett mondat, amely egyaránt lehet időhatározói, állapothatározói és körülményhatározói alárende-
lés. Sőt az is előfordulhat, hogy komplexitás jellemzi a mondatot, vagyis egyszerre többféle határozói aláren-
delésként is felfogható. Lássunk egy példát!
1. 2.
„ Akkor szép az erdő, mikor zöld,
3.
Mikor a vadgalamb benne költ.”
(Magyar népdalok I. 283.)
Ebből a három tagmondatból álló összetett mondatból, melynek az első a főmondata, a következő három
mondat zsugorítható:
1. variáns: Zölden szép az erdő.

Itt a zölden állapothatározó, tehát az Akkor szép az erdő, mikor zöld így ábrázolható
1.
2. Há
52

2. variáns: Zöldellése idején szép az erdő.

Ebben az esetben az ábra így alakul, mivel a zöldellése idején időhatározó: 1.
2. Hi
3. variáns: Az első és a harmadik tagmondatból viszont csak olyan egyszerű mondatot alkothatunk,
amelyben a mellékmondatot időhatározóként tudjuk kifejezni:
A vadgalamb költésének idején szép az erdő.
Az eredeti mondat ábrázolása tehát a következő:
1.
2. Há 3. Hi
A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok

Más nyelvtanok a sajátos tartalmú mondatokkal a tárgyalt alárendelő összetett mondatoknál foglalkoz-
nak. Véleményem szerint jobb, ha az elején tisztázzuk ezeknek a mellékmondatoknak a sajátosságait.
A későbbiekben sok időt takaríthatunk meg, és könnyebb a felismerésük is.
Vannak olyan esetek is, amikor a mellékmondatok – azon túl, hogy a főmondat valamelyik mondatrészét
fejtik ki – egyfajta többletjelentéssel, azaz sajátos jelentéstartalommal is rendelkeznek. Ez négyféle lehet:
feltételes, megengedő, hasonlító és következményes. Az elnevezések mutatják, hogy itt a grammatikai kap-
csolatra szemantikai (jelentésbeli) többlet épül rá.
A feltételes mellékmondatban olyan körülmény, feltétel fogalmazódik meg, amelynek bekövetkezésétől
függ a főmondatban megfogalmazott esemény érvényre jutása. Logikai szempontból a két tagmondat között
oksági viszony van, ami azt jelenti, hogy a feltételes mellékmondat az okot, a főmondat pedig az okozatot
rejti magában.
1. 2.
„ Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám.”
(József Attila: Kopogtatás nélkül)
Itt a mellékmondat áll az élen. Jellegzetes és soha el nem maradó kötőszava a ha. A főmondatban fog-
laltak a bejövetel feltételét (kopogtatás nélkül), s egyben okát fogalmazzák meg: a szeretet szükségességét.
A mondat okhatározói alárendelő összetett mondat.
2.
1. Ho
A sajátos jelentéstartalmú feltételes mellékmondatok elég gyakoriak, különösen az időhatározói és álla-
pothatározói alárendelő összetett mondatok esetében, de előfordulnak egyéb alárendelésekben is.
A hasonlító sajátos jelentéstartalom is elég gyakori. Amint azt az elnevezés is mutatja, a hasonlító mellék-
mondat úgy fejti ki a főmondat tartalmát, hogy közben valamihez hasonlítja. Kötőszava általában a mint.
„S a szegény nő elhagyatva
Úgy maradt, mint a szedett fa.”
(Vörösmarty Mihály: A szegény asszony könyve)
53

Példánkból a vonatkozó névmási kötőszón kívül az állítmány is hiányzik, ami igen gyakori a mint kötő-
szós mondatokban. A teljes mellékmondat a következő lenne: mint ahogyan a szedett fa maradt. A mondat
állapothatározói alárendelő összetett mondat.
1.
2. Há
A megengedő sajátos jelentéstartalom lényegében a megszorító ellentétes mellérendelésből fejlődött ki.
Azokat a mellékmondatokat soroljuk ide, amelyek olyan körülményeket, feltételeket foglalnak magukba,
amelyek valamelyest ellentétet mutatnak a főmondat tartalmával, de annak megvalósulását nem akadályoz-
zák meg, hanem mintegy „megengedik”. Jellegzetes kötőszavuk a bár, ámbár, bárha, noha, jóllehet, holott,
illetve a páros ha … is.
„Ha féltem is, a helyemet megálltam”

(József Attila: Kész a leltár)
A kitehető utalószó: a helyemet megálltam úgy … egyértelműen mutatja, hogy a mondat állapothatározói
alárendelés, és a második mondat a főmondat.
2.
1. Há
A következményes sajátos jelentéstartalmú mondatok csak szemantikai alapon ismerhetők fel, mivel jel-
legzetes kötőszavuk nincs. Élükön szinte mindig a hogy kötőszó szerepel, ami el is maradhat, ha a mellék-
mondaton erősebb a nyomaték. A következményes mellékmondat a főmondatban megnevezett minőség-
nek, dolognak vagy a főmondat egész tartalmának a következményét fejti ki. Leggyakrabban fokhatározói
alárendelő mondatokban fordul elő, de más esetek is vannak. Példánk tárgyi alárendelés:
„S akkorákat sohajtok, hogy 1.

Még a kárpit is meglebben.”
(Petőfi Sándor: Színházban) 2. T
A mondatrend
A mondatrenddel a megismerés szintjén foglalkozunk. A leggyakoribb eset, amikor a főmondat megelőzi
a mellékmondatot. Gyakran találkozunk olyan mondattal, amelyikben az első tagmondat a mellékmon-
dat, s azt követi a főmondat. A beékelődés egyik előfordulási formája az, amikor a főmondatba ékelődik a
mellékmondat. A másik, ritkább eset, amikor a mellékmondatba ékelődik a főmondat. Mindezek ismerete
helyesírási szempontból lényeges, hiszen minden esetben a főmondat határozza meg a mondatvégi írásjelet.
A vonatkozó névmás szerepe az összetett mondatokban

A mondattani ismeretek közé ékelve ismerhetik meg a tanulók a vonatkozó névmás fogalmát. 6. évfolyamon
a névmások tárgyalásakor jeleztem a tankönyvben, hogy a vonatkozó névmásokról 8. évfolyamon fogunk
tanulni, mivel nyelvtani ismereteik nem elegendőek a fogalom megértéséhez. Valóban. A vonatkozó név-
mások a legtöbbször kötőszói szerepűek, az alárendelő összetett mondatok mellékmondatát kapcsolják a
főmondathoz.
Ez a névmásfajta elég sok nyelvhelyességi problémát hordoz magában. Ezért található sok vele kapcsola-
tos feladat a tankönyvben. Ezzel foglalkoztam a Nyelvművelés lehetőségei a tankönyvben című fejezetben is.
54

Az alárendelő összetett mondatok fajtái

A korábbi gyakorlattól eltérően a kompetenciaalapú tankönyvemben az alárendelő összetett mondatok kö-
zül először a jelzői alárendelő összetett mondattal ismerkednek meg a tanulók. Gyakorlati tapasztalatok
igazolják, hogy ezeket az összetett mondatokat viszonylag könnyen felismerik a gyerekek. A minőségjelzői
alárendelő összetett mondatokból könnyen létrehozhatók alanyi, tárgyi, társhatározói alárendelések. Erre a
tényre ismét hívjuk fel a tanulók figyelmét az adott mellékmondatok tárgyalásakor.
Jelzői alárendeléskor a távolra mutató névmás után főnév áll:
Az a barátom telefonált, amelyikkel a táborban ismerkedtem meg.
Azt a barátomat hívd fel, akit a múltkor bemutattam.
Azzal a barátommal beszélgettem, akit te is ismersz.
A fenti jelzői alárendelő összetett mondatokból úgy lesz alanyi, tárgyi, társhatározói alárendelő összetett
mondat, ha a mutató névmás szófajváltással átveszi az alany, a tárgy, a társhatározó szerepében álló főnév
mondatrészi szerepét.
Az telefonált, amelyikkel a táborban ismerkedtem meg.
Azt hívd fel, akit a múltkor bemutattam.
Azzal beszélgettem, akit te is ismersz.
A birtokos jelzői alárendelő összetett mondatok többnyire hiányos szerkezetek, csak a kommunikációs
helyzet ismeretében tudjuk használni.
mi
Annak ba fiúnak adtam kölcsön a tollamat, aki mindig kedves volt hozzám.
b
Annak adtam kölcsön a tollamat, aki mindig kedves volt hozzám.
Az értelmező jelzői alárendelő összetett mondat könnyen összetéveszthető a minőségjelzői (kijelölő jel-
zői) mellékmondattal, főleg fordított mondatrend esetén.
Minőségjelzői alárendelő összetett mondat
1. 2. 2.
Amelyiket tegnap vásároltam, √ azt az újságot olvasom.
Egyszerű mondattá zsugorítva: A tegnap vásárolt újságot olvasom. 1. Jmi
Értelmező jelzői alárendelő összetett mondat 2.
1. 2.
Olvasom az újságot, azt, √ amelyiket tegnap vásároltam. 1. Jé
Egyszerű mondattá zsugorítva: Olvasom az újságot, a tegnap vásároltat.
A minőségjelzői alárendelő összetett mondatból könnyen levezethetjük az állítmányi alárendelő össze-

tett mondatot.
Olyan gyerek vagy, aki mindig őszinte.
Olyan vagy, aki mindig őszinte.
Az első mondatban a távolra mutató névmást főnév követi, tehát jelzői alárendeléssel van dolgunk.
A második mondatban az olyan névmás jelzői szerepből a névszói-igei állítmány névszói része lesz szófaj-
váltással.
Az állítmányi és az alanyi alárendelő összetett mondat megkülönböztetése a tankönyv 55. oldalán találha-
tó. A lehető legegyszerűbben igyekeztem rávilágítani a két mellékmondat közötti különbségre.
A határozói alárendelő összetett mondatok tanításakor ismét az összefoglaló táblázatból indultam ki,
hasonlóan a határozók esetében 7. évfolyamon. A feladatokat nem rendeltem külön címszó alá egy-egy ha-
tározói alárendelő összetett mondatfajta esetében. Arra azonban törekedtem, hogy a könnyen összetéveszt-
hető határozói alárendelő összetett mondatokhoz kapcsolódó feladatok egymás mellé kerüljenek. Érdekes-
ségképpen megmutathatjuk a tehetséges tanítványainknak az időhatározói mellékmondatok osztályozását,
55

amely a fő- és a mellékmondat viszonyának figyelembevétele alapján történik. Ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy
a mellékmondatbeli cselekvés, történés, létezés a főmondat idejéhez képest mikor megy végbe. (Gondoljunk
a melléknévi igenevek fajtáira!) Ebben az esetben is hasonló dolog játszódik le: egyidejű (folyamatos mellék-
névi igenév), előidejű (beálló melléknévi igenév), utóidejű (befejezett melléknévi igenév).
Egyidejűség: a fő- és mellékmondatbeli cselekvés ugyanattól az időtől tart, ugyanabban az időpontban
folyik, vagy ugyanaddig zajlik. 2.
1. 2.
Mikor találkoztam veled, nagyon megörültem neked.
1. Hi
Előidejűség: a mellékmondatbeli cselekvés megelőzi a főmondatét. 2.

1. 2.
Mióta megismertelek, azóta mindig rád gondolok.
1. Hi
1.
Utóidejűség: a mellékmondatbeli cselekvés a főmondaté után megy végbe.
1. 2.
Rendeld meg előre a jegyet, mielőtt színházba mégy!
2. Hi
A mód- és állapothatározói mellékmondat megkülönböztetésére most is segítségül hívhatjuk a mondat-
zsugorítást. 1.
1. 2.
„ Úgy mentem el, mint kisgyermek”
(Petőfi Sándor: Szülőföldem)
2. Há
Az idézet egyszerű mondattá zsugorítva így hangzik:
Kisgyermekként mentem el.
Tehát a mondat állapothatározói alárendelő összetett mondat.
Az ok- és célhatározói mellékmondat felismeréséhez ismét érdemes felidézni az ok- és célhatározóról

tanultakat. Segít annak a beláttatása a két mellékmondat elkülönítésében, hogy a célhatározói mellékmon-
datban az ige mindig felszólító módban, az okhatározói mellékmondatban mindig kijelentő módban van.
1. 2.
Felhúztad az orrod azért, mert megmondtam a véleményem rólad. 1.
A megmondtam kijelentő módú ige, a mondat okhatározói alárendelő összetett mondat.
2. Ho
1. 2.
Azért siettem haza, hogy megnézhessem a televízióban a délutáni filmet. 1.
A megnézhessem felszólító módú ige, a mondat célhatározói alárendelő összetett mondat.
2. Hc
A többszörösen összetett mondat

A többszörösen összetett mondatok legalább három tagmondatból állnak. Ezeknek a mondatoknak is meg-
van az elemzési menete, amelyet a tankönyv 82. oldalán ismertetek.
A legtöbb problémát az okozza, hogy melyik tagmondattal kezdje a tanuló az elemzést. Az a tapasz-
talatom, hogy a gyengébb képességű tanulóknak már a három tagmondatból álló többszörösen összetett
mondatok elemzése is komoly fejtörést okoz, ezért a többszörösen összetett mondatokkal mindenképpen
heterogén csoportmunkában foglalkozzunk.
56

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN
A helyesírási képesség fejlesztése

A tankönyvben nincs külön fejezet, amely csak a helyesírási képesség fejlesztésével foglalkozna, de az
anyagrészeknél minden kínálkozó alkalmat megragadtam a helyesírás gyakorlására. Nem győzöm eleget
hangsúlyozni a helyesírási képesség fejlesztésének létjogosultságát. Meggyőződésem, hogy a leíró nyelvtan-
ból csak azokat az ismereteket kell közvetítenünk, amelyek a képességek fejlesztését szolgálják. Senki sem
gondolhatja azt, hogy tanítványai közül mindenki magyartanár vagy nyelvész lesz. Az emberektől azonban
minden munkakör, hivatás megköveteli, hogy tudjon helyesen írni, képes legyen kommunikálni a környeze-
tével stb. A helyesírás ugyanakkor a műveltség, az igényesség egyik fokmérője. Ezért van szükség arra, hogy
minden órán, és nemcsak a magyar nyelv és irodalom órákon fejlesszük a tanulók helyesírási képességét.
A következőkben a teljesség igénye nélkül az egy-egy témakörhöz kapcsolódó legfontosabb helyesírási
tudnivalókat emelem ki:
Ismétlés
– a hasonulások és az összeolvadás esetei
– a mássalhangzók mennyiségi változásai
– mondatvégi írásjelek
– a tulajdonnevek, kiemelten a régies családnevek
Összetett mondat
– időtartam-jelölés
– a mássalhangzótörvények érvényesülése: összeolvadás, hasonulások, a mássalhangzók mennyi-
ségi változásai
– írásjelek az alárendelő összetett mondatokban
– írásjelek a mellérendelő összetett mondatokban
– j-s és ly-es szavak
– a népnevek
– a tulajdonnevek: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézménynevek, címek
– a -vá, -vé ragok írásban jelölt teljes hasonulása
– az idézetekben használt írásjelek
A szóalkotás
– az alárendelő szóösszetételek
– a mellérendelő szóösszetételek
– a szóismétlések
– az ikerszók és az álikerszók
– a valódi mellérendelő szavak
– -ít, -ul, -ül
– -ó, -ő
– -i
A magyar nyelv története
– tulajdonnevek
– mássalhangzótörvények
Év végi összefoglalás
– a mondatközi és mondatvégi írásjelek
– egybe-, külön- és kötőjeles írás
57

Irány a középiskola
– a felszólító módú igék
– írásjelek (mondatközi és mondatvégi)
– j-s és ly-es szavak
– a tulajdonnevek és -i képzős alakjaik
A helyesírási képesség fejlesztése során minden eddig tanult helyesírási probléma előkerül a tanév során,
illetve újabbakkal bővül. A gyakorláshoz változatos feladattípusokat alkalmaztam: másolás, kiegészítés, he-
lyettesítés, átalakítás, hibajavítás stb. A tollbamondások javasolt szövege ebben a fejezetben található. Ter-
mészetesen a szövegek rövidíthetők, esetleg több részletben is lediktálhatók. Ezt mindig az osztály, differen-
ciált osztálymunkánál a tanulócsoport helyesírási képességének szintje, a típushibák milyensége határozza
meg. Hibajavításkor a 20 hibával vagy annál többel író tanulókkal érdemes az egész tollbamondott szöveget
lemásoltatni.
Helyesírási gyakorlattípusok
A helyesírási képesség fejlettsége szoros kapcsolatban áll a tanulók helyesejtési, olvasási és szövegértési
képességi szintjével, továbbá olvasottságával. A kiejtés szerinti helyes írásmód nélkülözhetetlen feltétele,
hogy a tanuló helyes időtartammal ejtse az adott szót. Az a gyerek, aki rövid u-val ejti a tanú, odú szavakat,
úgy is fogja leírni. Nincs ez másképp a mássalhangzók esetében. Gondoljunk csak a típushibának számító
hegeszt, mammut típusú szavakra. A j-s és ly-es szavak esetében a szó írásképének rögzülése biztosítja a
szavak hibátlan leírását. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy szeret-e a gyermek olvasni, azaz hányszor
látta már a szó írott képét. Az utóbbi megállapításból kiindulva nagyon hatékony helyesírási képességet
fejlesztő gyakorlattípus a másolás. Még nyolcadik évfolyamon is. Erre számos példa található a nyelvtan-
könyvben, amikor csoportosítást végeznek a tanulók, vagy az indukciós szövegből valamilyen szempont
szerint válogató másolást végeznek. Az írásfegyelem fejlesztésére is jól alkalmazható a helyesírási szabályzat
példaszavainak másolása, ugyanakkor megkönnyíti az ellenőrzést, amelyet a tanuló saját maga is elvégezhet,
illetve javíthatja a társa munkáját is.
Tapasztalataim szerint az elmúlt években kissé háttérbe szorult az emlékezetből írás. Az interaktív tan-
anyag gyorsolvasási gyakorlataiban előforduló szavakat, kifejezéseket érdemes emlékezetből is leíratni a he-
lyesírásból felzárkóztatásra szoruló tanulókkal, bár a többieknek is hasznára válik, hiszen egyaránt fejleszti
a memóriájukat és a megfigyelőképességüket.
A tollbamondáskor nagyon ügyelnünk kell a diktálás helyes menetére, ami a következő:
1. A teljes szöveg felolvasása. A tanítványaimat ilyenkor mindig arra kértem, lehetőleg semmi ne legyen
a kezükben, sőt hunyják be a szemüket, és minden idegszálukkal koncentráljanak a leírandó szövegre.
A felolvasás tempója közepes legyen. A tollbamondás szavai a gyakorolt szókészlet anyagából kerüljenek ki,
még akkor is, ha osztályozni szándékozzuk a tanulók munkáját, hiszen nem a „tettenérés” a célunk, hanem
hogy mérjük a gyerekek helyesírási „tudását”.
2. A tollbamondás szövegének szólamonkénti felolvasása, szükség esetén többszöri ismétléssel.
3. A szöveg újraolvasása kifejezetten lassú tempóban, hogy a gyerekek javíthassák az általuk felfedezett
hibákat. Ilyenkor nem engedtem meg számukra, hogy áthúzzák, besatírozzák a hibás szavakat, és nem csak
az íráskép esztétikai romlása miatt. A hibás szavakat zárójelbe tették, megszámozták, és a szöveg alatti sorba
leírták javított formában. Erre természetesen plusz időt kell biztosítani a számukra.
A tollbamondások esetén nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ellenőrzés pontosságára. Mindent meg kell
tennünk annak érdekében, hogy ne maradjon javítatlan hiba a leírt szövegben. Sok esetben még a tanulók
javítását is ellenőriznünk kell. Előfordulhat, hogy bár a hibát kijavítja a tanuló, de egy másik hibát vét a leírt
szóban. Legalább ilyen fontos, hogy minden esetben értékeljük a diákok teljesítményét. Természetesen nem
a jeggyel történő értékelést kell mindenkor alkalmaznunk, hanem helyezzük előtérbe a feltáró és fejlesz-
58

tő szóbeli, illetve írásbeli értékelést. Az egyes leckékhez kapcsolódó tollbamondások szövege a következő
részben található. A szövegek rövid terjedelműek és érdekesek. Meggyőződésem ugyanis, hogy a gyerekek
szívesebben írnak le olyan szövegeket, amelyek tartalma felkelti az érdeklődésüket.
Az akaratlagos írás közben a legmagasabb szintű helyesírási képesség fejlesztése valósul meg. Akaratla-
gosan ír a tanuló minden önálló feladatvégzés során. Ezek közül a fogalmazásokat, azaz az önálló szövegal-
kotásokat emelem ki. Ilyen esetekben a gyermek nem arra figyel, szerepelt-e már a tananyagban, tehát tanul-
ta-e már a helyesírási szabályt, hanem arra, hogy leírja az általa megfogalmazott gondolatot. Ez javításkor
szokott komoly gondot okozni számunkra, hiszen a tanítványunk akkor is leír összetett mondatokat, amikor
annak mondatvégi írásjelének használatára még nem tanítottuk meg. Ekkor „lép be” a kompetencia a maga
nyers valóságában. Rendelkezik-e tanítványunk kellő kompetenciával gondolatainak írásbeli rögzítésére.
Természetesen ilyenkor is segíthetjük diákjainkat. Elsősorban azzal, hogy rászoktatjuk őket a helyesírási sza-
bályzat használatára. Csak remélhetjük, hogy a nyolcadikosok többsége már kellő problémaérzékenységgel
rendelkezik. Kialakult benne az igény arra, hogy utánanézzen egy-egy szó helyes leírásának, ha bizonytalan
benne. A javításkor is az lenne az ideális, ha minden tanulóval külön foglalkozhatnánk. Gyakorló pedagó-
gusként tudjuk, hogy ez szinte kivitelezhetetlen egy tanítási órán, ezért azt javaslom, hogy közös javításkor
csak a típushibákat beszéljük meg, viszont minden tanuló javítását utólag, tanítási órán kívül ellenőrizzük.
Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamondás
között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit
pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javított és
javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük.
A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató másolásról beszé-
lünk, hiszen vagy szóhalmazból vagy szövegből kell szétválogatni és lemásolni valamilyen szempont szerint
a szavakat.
Tk. 67. oldal 2. a) feladat

Másold le a szövegrészletből azokat a szavakat, amelyekre igazak az alábbi megállapítások!
Többes számú, tárgyragos összetett főnév: szalagdarabokat

Tárgyragos általános névmás: mindent
Határozói igenév (2): bámulva, felkacagva
Határozószó: egyszerre
Kijelentő módú, múlt idejű, E/1. ige: bámultam
Ellenőrzés: felolvasással.
A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hiányzó helyre, eset-
leg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget.
Tk. 51. oldal 6. feladat

Pótold az alábbi alárendelő összetett mondatokban a hiányzó betűket!
A) Amilyet a nagymamám szokott sütni, olyan süteményt szeretek.

B) Ahány kísérletet elvégeztem, annyi dicséretet kaptam a kémiatanáromtól.
C) Akkora szerencse ért, amekkorától nem is álmodtam.
D) Annyi almát vettem a piacon, amennyit haza bírtam vinni.
Ellenőrzés: összehasonlítással.
A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasztani a helyeset,
illetve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor.
59

Tk. 90. oldal 2. a) feladat

Húzd alá, mit jelentenek a szövegből kiemelt szavak és kifejezések!
kétségek gyötrik bizalmatlan bizonytalan bizonyíthatatlan
elburjánzik károsan elszaporodik véletlenül elterjed sikeresen megnő
útszéli (hang) kellemes, barátságos utazás közbeni közönséges, durva
abban a hiszemben abban reménykedik azt hiszik azt szeretnék
erőtől duzzadó erősebb izmosabb akaratosabb
Ellenőrzés: felolvasással.
A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban még napjainkban is megoszlik a tantárgy-pedagógusok vé-

leménye. Vannak, akik azt vallják, a gyerekek csak minden szempontból tökéletes, nyelvileg hibátlan szö-
vegekkel, mondatokkal találkozhatnak az iskolában. Mások úgy vélik, bár mértékkel, de szükség van hi-
bás szövegekkel, mondatokkal szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Ezt az álláspontot képviselem én
is. Erre legjobb példa egy nyelvhelyességi problémát taglaló feladat. Hibás mondat, szöveg nélkül ugyanis
nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémákkal, azaz a köznyelvi normától eltérő kifejezésekkel.
A problémaérzékenység fejlesztéséhez is szükség van a hibás nyelvi alakzatokra. Továbbá az is hozzátarto-
zik az igazsághoz, hogy a mindennapi életben, a médiában, az utcai feliratokban is gyakran találkoznak a
gyerekek helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez utóbbiakat
legtöbbször elég, ha javítjuk a gyerekek beszédében, ugyanis a hiba okának feltárására nyelvtani ismereteik
legtöbbször még nem érik el a megfelelő szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul, hogy
keressenek helyesírási, nyelvhelyességi hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek üres
kézzel az órára. Ami nagyon fontos, hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása.

Húzd alá a következő mondatokban a hibásan írt szavakat!
Csak annyiból állt a házi feladatunk, hogy lekellett írnunk néhány etyszerű szerkezetet.
Azokal szeretem el tölteni a szabadidőmet, akiknek az enyémhez hasonlo az érdeklödési köre.
Annak adom kölcsön a kedvenc könyvemet, aki éppségben visszais hozza.
Te sem vagy job azoknál, akik csak későb gondolkozznak el a teteik következményén.
a) Írd le helyesen a fenti mondatokat!
Csak annyiból állt a házi feladatunk, hogy le kellett írnunk néhány egyszerű szerkezetet.
Azokkal szeretem eltölteni a szabadidőmet, akiknek az enyémhez hasonló az érdeklődési köre.
Annak adom kölcsön a kedvenc könyvemet, aki épségben vissza is hozza.
Te sem vagy jobb azoknál, akik csak később gondolkoznak el a tetteik következményén.
A helyesírási szabályzat
„A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, … a Magyar
Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.” Amíg
helyesírás újabb átdolgozására és elfogadására nem kerül sor, addig mindenki számára a szabályzatban leír-
tak a mérvadók. Ezt el kell fogadtatnunk a szülőkkel, nagyszülőkkel, esetleg más szakos kollégáinkkal, még
akkor is, ha ők még a 10. kiadás szerint tanultak az iskolában.
Úgy gondolom, ennek a kézikönyvnek minden család könyvespolcán ott kellene lennie, hogy bárme-
lyik családtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomagnak
legyen része a helyesírási szabályzat. Később azonban már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem
szülői értekezleteken. Örültem, ha sikerült meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használa-
tának fontosságáról.
60

A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. 8. évfolyamon már nemcsak a szó-
tár részt, hanem a tárgymutatót és a szabályzati részt is eszközként kell(ene) használni. Ismerniük kell(ene)
azt is, hogyan használhatják a szótárt analógia alapján, ha egy konkrét szóalakot nem találnak meg benne.
A tollbamondások szövege
T. 1. Gyorsan elteltek a vakáció napjai. Különböző helyeken nyaraltatok. Sokan családjukkal magyaror-
szági nyaralóhelyeken vakációztatok. Mások külföldre utaztak. Károly bátyja elhagyta az útlevelét az egyip-
tomi útjuk során. Bizony nem volt egyszerű a hazajutás. Az idő múlásával a kellemetlen élmények is meg-
szépülnek. Jó sztoriként lehet mesélni őket a barátoknak.
T. 2. Tóthék nyáron tíz napot Balatonföldváron töltöttek. Szerencséjükre ragyogó időt fogtak ki. Egyszer a
szántódi komppal áthajóztak a Tihanyi-félszigetre. Megnézték a tihanyi apátságot. Utána megebédeltek egy
kis halászcsárdában. Nagyon ízlett nekik a balatoni halászlé és a túrós csusza.
T. 3. Karinthy Frigyes már kiskorában naplót vezetett, ami kedves, humoros írásokat tartalmazott. Gyer-
mekként vetette papírra az első fantasztikus regényét, aminek a címe Utazás a Merkúrra. Tizenöt évesen
folytatásokban közölték a Nászutazás a Föld középpontjába című regényét.
Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, mert újságíró lett. Csatlakozott a Nyugat íróihoz. Tanár úr kérem
című novellafüzérét iskolai élményei alapján írta. Kitűnő humora azonnal magával ragadja az olvasót. Fel-
tétlenül olvassátok el!
T. 4. Tegyünk jeget egy edénybe, és kezdjük el melegíteni! Kevergessük az olvadó jeget, így a hőmérséklet
egyenletesebb lesz. A jég hőmérséklete 0 oC-ig növekedik, de addig nem változik, ameddig az összes jég
el nem olvad. Miért nem emelkedik az olvadó jég hőmérséklete? Az olvadás során a közölt hő a szilárd
anyagok részecskéi között meglévő szoros kölcsönhatás felbontására szolgáló energiát biztosítja, ezért nem
emelkedik a jég hőmérséklete.
T. 5. A diákönkormányzati ülésen Enikő, az iskolarádió szerkesztője beszélt az új elképzeléseiről. Előze-

tesen felmérték a tanulók körében, miről hallanának szívesen. Voltak, akiket a sport érdekel. Mások az új
filmekről, könyvekről és művészekről hallanának szívesen. Egy nyolcadikos lány azt javasolta, hogy lehessen
hirdetni a rádióban. Mindenki egyetértett abban, hogy még többet kell tudósítaniuk az iskolai események-
ről. Végül megegyeztek az új műsortervben.
T. 6. (Tk. 43. oldal) Biztosan neked is rosszulesik, ha nem figyel rád a társad, amikor hozzá beszélsz. Pró-
bálod lekötni a figyelmét, jóllehet kevés sikerrel. Hiába ragaszkodsz csökönyösen, mint egy csacsi a témád-
hoz, hallgatód pillantása nem találkozik a tiéddel. Ez intő jel arra, hogy témát változtass. Ha ezt megteszed,
partnered több érdeklődéssel fog hallgatni. Esetleg megegyezhettek abban, hogy miről beszélgessetek.
T. 6. (Tk. 52. oldal) Az olyan krémest szeretem a legjobban, amilyet a nagymamám süt. Nagyi sokszor
akkora tálcával készít nekem, hogy alig fér az asztalra. Ilyenkor érzem, nincs annyi krémes a világon, ameny-
nyit ne bírnék megenni. Nagymamám ilyenkor kétségbeesetten néz rám. Mindig attól fél, hogy elrontom a
gyomrom. Pedig a mondás úgy tartja, a fiatal gyomor mindent megemészt.
T. 7. Öt költő öt szerelmi vallomása

„Ha megszeretlek – írja József Attila Kopogtatás nélkül című versében –, kopogtatás nélkül bejöhetsz
hozzám.”
Szabó Lőrinc így vall szerelmet: „Mindenütt ott vagy, ahol valaha / tudtalak, láttalak, szerettelek.”
„Úgy is látlak, ha behunyom a szemem” – közli Petőfi Sándor szerelmével.
61

„Rád gondoltam, s arra – sóhajt fel Tóth Árpád –, hogy / messze vagy, és jaj nekem.”
„Az vagy nekem, mint testnek a kenyér” – szól Shakespeare egyik legszebb szerelmi vallomása.
T. 8. Úgy megharagudtam a barátomra, hogy napokig nem szóltam hozzá. Miért nehezteltem meg rá?
Megbeszéltük, hogy elmegyünk együtt színházba. Nem volt könnyű jegyet szereznem az előadásra. Akkép-
pen öltöztem fel, ahogy Thália templomában illik megjelenni. A megbeszélt időpontban elmentem hozzá.
Közölte velem, hogy nagyon fáradt, ezért nem jön el a színházba. Később derült ki, hogy egy tévésorozat
miatt mondott nemet. Hát barát az ilyen?
T. 9. Nem szeretek olyanokkal beszélgetni, akik durva, trágár kifejezéseket használnak. Többnyire a mű-
veletlen, kevés szókincsű emberek beszédének sajátossága. Mintha a tudatlanságukért azzal állnának bosz-
szút, hogy tovább rombolják az anyanyelvünket. A magyartanárom azzal vigasztalt, hogy mint minden
rossznak, ennek is gátat lehet szabni. Kezdjem először a szűk környezetemben. Beszédemmel mutassak
példát, és figyelmeztessem azokat, akik nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket használnak.
T. 10. Egy gépjármű vezetése, üzemeltetése nem veszélytelen dolog. Képzeljük el, hogy egy jármű 110 km/
óra sebességgel halad. Aztán azért következik be a baleset, mert nincs megfelelő műszaki állapotban. Bal-
esetveszély állhat fenn amiatt is, ha meghibásodik a világítás vagy az irányjelző. Ezeknek a berendezéseknek
a hibátlan működését hatóságilag is ellenőrizni kell, hogy ne veszélyeztessék a forgalomban részt vevő többi
járművet.
T. 11. Hunyadi Mátyásnak a fekete sereg létrehozásával az volt a célja, hogy a korszerűtlen és nemesi
bandériumok helyett csak tőle függő, ütőképes hadsereget hozzon létre. Erre azért volt szükség, hogy vissza-
verje a török támadásokat, és folytassa nyugati hódításait. Az ellenzék folyamatosan felrótta neki, hogy nem
foglalkozik kellő módon a török veszéllyel, valamint nem megfelelő célra fordítja a hadiadót. Az idő Mátyást
igazolta. A 15 000 fős hadsereget a nyugati harcokra tartotta készenlétben, ahonnan III. Frigyes támadásai-
tól kellett tartani. A kiépített végvári vonal pedig annak a bizonyítéka, hogy foglalkozott a török veszéllyel is.
T. 12. Ha a fák, füvek vagy akár az erdei állatok szólni tudnának, látván az embert és viselt dolgait, azt
mondanák szánakozva: Óh, te szerencsétlen, honnan tévelyedtél ide, és hogyan fogsz te itt élni? …
Rajtunk pihensz, mondanák a füvek, de ki ne tépkedj bennünket a földből, mert neked fogunk hiányozni.
Mi alánk menekülhetsz az eső meg a tűző nap elől, mondanák a fák, de ne akarj bennünket leigázni, mert
akármilyen furcsa, idegen jövevény vagy, azt az oxigént szívod, amit mi növények kibocsátunk, azon a fe-
hérjén élsz, amihez csak általunk juthatsz hozzá…
(Ancsel Éva: Százkilencvennégy bekezdés az emberről, CLXXXIX.)
T. 13. Az automata mosógépben való mosás könnyű dolog, ha betartjuk a megfelelő utasításokat. Rakjuk
be a kiválogatott ruhaneműt a mosódobba, és gondosan zárjuk be a gép ajtaját! Tegyünk megfelelő mennyi-
ségű mosóport a tárolóba, hogy szép tiszta legyen a ruha! Az öblítőről se feledkezzünk meg, másképp nem
lesz illatos a ruhánk! Állítsuk be a programkapcsolóval a kívánt programot, és indítsuk el a gépet! A mosás
végeztével már csak a teregetés marad hátra, de ebben nem áll rendelkezésünkre gép, ezért muszáj kétkezi
munkával elvégeznünk.
T. l4. Kata nagyon unatkozott dédinél, mert senki sem volt otthon. Egyszer csak gondolt egy nagyot, és
kinyitotta a szúette ruhásszekrényt. A felső polcon észrevette dédnagymamája molyrágta kalapját, ame-
lyet diákkorában viselt. Azonnal felpróbálta a nagy becsben tartott fejfedőt. Felvette a régi szövetruhát is.
a muszlin zsebkendőt a ruha felső zsebébe dugta. Ekkor lépett be az ajtón az egész család. Valamennyien
szájtátva nézték az ódivatú viseletben pompázó lányt.
62

T. 15. Végre-valahára elérkezett a várva várt nap. A nyolcadikosok a tantermükben gyülekeznek. Min-
denki kezében egy-egy gyönyörű virágcsokor. Az izgalom nőttön-nő. Hamarosan megszólal a csengő, ők
pedig egytől egyig beállnak a sorba, és lassú léptekkel, énekszóval elindulnak az udvarra. Meghatottan bú-
csúznak az iskolájuktól, tanítójuktól, tanáraiktól, osztálytársaiktól. Évi és Csilla eddig sülve-főve együtt vol-
tak, de már csak idei-óráig lehetnek együtt. Csilláék nyáron másik városba költöznek. Szemmel látható a
búskomorságuk. Maholnap végleg búcsút kell mondaniuk egymásnak, bár megígérték, hogy az interneten
tartják majd a kapcsolatot egymással.
T. 17. Az egyik kedvenc könyvem a Meglepetések enciklopédiája, amelyet Szuhay-Havas Ervin írt. Ha
elolvasod, biztosan te is érdekesnek fogod találni. Az emberek bizonyos téves információkat egy idő után
igaznak vélnek, és így adják tovább. Például Julius Caesar sohasem kiáltotta, hogy te is fiam Brutus. IV. Hen-
rik sem mondta: Párizs megér egy misét. II. Richárd sem olyan volt, mint amilyennek Shakespeare lefestette.
Nem lehetett púpos torzszülött, inkább erős, fess fiatalember, bár velejéig gonosz. Mennyi tévhit!
A felmérések tollbamondásainak szövege

Az idegen nyelvekről nem mondhatunk le. Sőt arra kell törekednünk, hogy legalább egyet minden művelt
magyar tökéletesen tudjon. De használjuk fel idegen nyelvtudásunkat arra, hogy vele magyar nyelvtudásunk
nyerjen, ne veszítsen!
Az idegen nyelvvel párhuzamosan tanuljuk újra a magyart. Vegyük számba minden zenei eltérését, s
mennél jobban elsajátítjuk az idegen nyelv kiejtését, annál tudatosabbá tehetjük a magyart. Akkor nem
rontjuk el vele a magyar nyelvtudásunkat, hanem megerősítjük. Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban
tudja, aki még egy nyelven tud.
(Kodály Zoltán)
Témazáró felmérés: A jelzői, az alanyi, az állítmányi és a tárgyi alárendelő összetett mondat

Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is
az ember fölcifrázva, bonyolultan adja elő. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Szépen az ír és beszél, akinek
sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol
az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak.
A magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget és a világosságot kívánja. …
Ebből következik, hogy a jó magyar írás és beszéd tanítását voltaképpen a helyes gondolkodás tanításával
kell kezdeni. Ki gondolkodik helyesen? Aki az igazat keresi. Az írás és beszéd módja mindenkit leleplez. Jól
beszélni és írni magyarul, ez tehát igazából: jellemkérdés.
(Illyés Gyula)
Félévi felmérés
Sokan leledzenek abban a hitben, hogy jól tudnak magyarul, hiszen magyar az anyanyelvük. Aki annyira
biztosan hiszi ezt, annak okvetlenül van még tennivalója. Aki többet tud, az látja legvilágosabban, hogy még
többet kell tudnia.
Figyeljük nagy költőink, íróink művészetét, de hallgassunk azoknak a szavára is, akik nyelvünknek helyes
használatára, életének, szerkezetének megismerésére iparkodnak nevelni bennünket! Ők ugyancsak segíte-
nek abban, hogy kellően értékeljük a nyelvet, nyelvünket.
Ez a célja a magyar nyelv hetének is: a közfigyelemnek nyelvünk védelmére való irányítása. Hogy is mond-
ja nagy íróművészünk, Kosztolányi Dezső?
63

„A nyelv a tudósnak ereklye, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös érdekünk-e,
hogy az ereklye minél tisztább, hogy ez a hangszer minél zengőbb, hogy ez a fegyver minél fényesebb és
élesebb legyen?”
(Ferenczy Géza)
Témazáró felmérés: A szóalkotás

A kötőjelnek nem az a rendeltetése, hogy vele álcázzuk az egybeírás és különírás szabályaiban való tájé-
kozatlanságunkat. Nem követhetjük azoknak a példáját, akik – valahányszor nem tudják eldönteni: egybe-
vagy különírjanak-e valamit – áthidaló megoldásként kötőjelhez folyamodnak.
Tudod-e, hogyan kell írni a következő szavakat? Tedd próbára helyesírási képességedet! Őszibarack- és
meggylé, dolgozatírás és -javítás, földrajztanár, művészettörténet-tanár, cserkészmozgalom, cserkészzászló-
avatás, házifeladat-készítés, déligyümölcstermés, déligyümölcs-kereskedés, tanévzáró.
Év végi felmérés
– Milyen nyelven hallgat? – Hallgat magyarul és svédül. Ezen a két mondaton bizony a legtöbben megüt-
köznének, jóllehet a nyelvtudásnak a legmeggyőzőbb bizonyítéka éppen az, hogy az ember nemcsak beszél
azon a nyelven, hanem azon is gondolkodik. Nem könnyű megállapítani, az idegen nyelven gondolkodik-e,
aki rajta szól, de nem is lehetetlen: a szórend, a mondatfűzés stb. gyakran elárulja. Gondolkodni és hallgatni
legtöbbünk csak anyanyelvén képes. Az a nyelv tehát, amelyen hallgatunk, amely csöndjeinket is betölti, az
anyanyelvünk.
Kosztolányi Stockholm című versében arról ír, hogy svéd nénikkel teázik:
„Hallgatnak ők is, én is hallgatok,
de csöndjeink nem érnek össze végül,
mivelhogy én magyarul hallgatok,
s ők svédül.”
(Hernádi Sándor)
64

Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyam

A helyesírási hiba 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
A mondatkezdő nagybetű X X X X
A mondatvégi írásjel
X X X X
összetett mondatok végén
A mondatközi írásjel,
a vessző használata a X X X X
tagmondatok határán
Egyéb mondatközi írásjel
X X X X
(pontosvessző, kettőspont)
A párbeszéd lejegyzésekor
előforduló központozási X X X X
hibák
Betűtévesztés, betűcsere X X X X
Az idézés X X X X
A KIEJTÉS SZERINTI
ÍRÁSMÓD A szótövek írása X X X X
begyakorolt szavakon
A szótövek írása nem
X X X X
A tőváltozatok írása (irat –
X X X X
írat, tol – toll típusúak)
A tőváltozatok írása (húszas
X X X X
– huszad típusúak)
A toldalékok írása, mgh.-k
a toldalékban (-ít, -ul, -ül, X X X X
-ról, -ről stb.)
A toldalékok írása, msh.-k a
X X X X
toldalékokban (-t, -tt, -b, -bb)
A toldalékok írása, msh.-k
a toldalékokban (szőjön X X X X
típusúak és a higgy)
A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
Zöngésség sz. r. hasonulás X X X X
A zöngésség sz. r. hasonulás
X X X X
nem begyakorolt szavakon
A képzés h. sz. r. hasonulás
X X X X
65


megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
A képzés h. sz. r. hasonulás
X X X X
nem begyakorolt szavakon
Az írásban nem jelölt teljes
hasonulás begyakorolt X X X X
szavakon
Az írásban nem jelölt teljes
hasonulás nem begyakorolt X X X X
szavakon
Az írásban jelölt teljes
X X X X
hason. begyakorolt szavakon
Az írásban jelölt teljes
hasonulás nem begyakorolt X X X X
szavakon
Az összeolvadás begyakorolt
X X X X
szavakon
Az összeolvadás nem
X X X X
A mássalhangzó-rövidülés X X X X
A mássalhangzó-kiesés X X X X
A HAGYOMÁNYOS
ÍRÁSMÓD begyakorolt X X X X
szavakon
A HAGYOMÁNYOS
ÍRÁSMÓD nem begyakorolt X X X X
szavakon
AZ EGYSZERŰSÍTŐ
ÍRÁSMÓD begyakorolt X X X X
szavakon
AZ EGYSZERŰSÍTŐ
ÍRÁSMÓD nem begyakorolt X X X X
szavakon
A TULAJDONNEVEK
ÍRÁSA A személynevek X X X X
egyszerű esetei
A történelmi személynevek
X X X X
begyakorolt esetben
A történelmi személynevek
X X X X
nem begyakorolt esetben
66


megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
Az állatnevek X X X X
A földrajzi nevek
(egyeleműek) és -i képzős X X X X
alakjai
A kötőjeles földrajzi nevek
(tanulmányok során
X X X X
előfordulók) és -i képzős
alakjai
A kötőjeles földr. nevek
(tanulmányok során nem
X X X X
előfordulók) és -i képzős
alakjai
A különírt elemekből álló
X X X X
földrajzi nevek
Egyéb tulajdonnevek
X X X X
Egyéb tulajdonnevek nem
X X X X
Az elválasztás szótagolás
X X X X
szerint
Az elválasztás összetett
X X X X
szavak esetében
A számok helyesírása X X X X
A keltezés és toldalékos
X X X X
formái
A KÜLÖNÍRÁS ÉS
AZ EGYBEÍRÁS A
X X X X
szóismétlések írása
(szókettőzés)
A szóismétlések írása
X X X X
(napról napra típusúak)
A szóismétlés írása
X X X X
(örökkön-örökké típusúak)
A mellérendelő
szóösszetételek írása X X X X
A mellérendelő
szóösszetételek írása nem X X X X
67


megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
Az ikerszók írása
X X X X
Az ikerszók írása nem
X X X X
Az alárendelő
szókapcsolatok írása X X X X
Az alárendelő szó-
összetételek írása nem X X X X
A szövegértő képesség fejlesztése

A szövegértési képesség fejlesztésére külön tankönyvet írtam a 8. évfolyamos tanulók számára, amely
egy sorozat tagja. A szövegértő képesség fejlesztése hatékonyságának fokozása érdekében elkészítettem a
tankönyv interaktív változatát is, amely digitális táblán és projektorral egyaránt használható. Az interaktív
tananyaggal nemcsak színesíthetjük tanítási óráinkat, hanem olyan mértékben tudjuk motiválni tanítványa-
inkat, hogy a tanulási és képességfejlesztő folyamat aktív résztvevőivé válnak.
A továbbiakban a nyelvtan tankönyvben található szövegértő képesség fejlesztését szolgáló feladatokra
szeretném a kollégák szíves figyelmét felhívni.
A didaktikus szövegek értelmeztetése

A tankönyv jellegéből adódóan sok didaktikus szöveget, azaz utasítást tartalmaz. Lehetőleg minden utasí-
tást értelmeztessünk a tanulókkal, ugyanis ha a gyerekek nem értik az utasítást, értelemszerűen a feladatot
sem tudják megoldani. Az elemzés menete a következő:
1. Mi az utasítás tárgya?
2. Mi a megoldandó probléma?
3. Mi a válaszadás módja?
Konkrét példán: Tk. 73. oldal 12. feladat
Kösd össze az idézetet a megfelelő ábrával!
Az utasítás tárgya: az idézet összekapcsolása ábrával.
A megoldandó probléma: elemezni kell az idézeteket, meg kell állapítani a szerkezetüket, értelmezni kell
az ábrákat.
A válaszadás módja: az idézet és a megfelelő ábra összekötése.
A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása. Ügyeljünk azonban arra, hogy
ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesztése igazából a hibásan olvasó gyerek
számára fontos. Ezért biztosítsuk a felolvasó számára a szöveg – bármilyen rövid is – áttekintését! Az algo-
ritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására folyamat metodikájával.
1. A szöveg néma olvasása.
2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mássalhang-
zó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása.
3. Egyéni, hangos olvasás.
4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása.
68

Az indukciós szövegek
A nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek vagy az új ismeret
elsajátításához szolgáltatnak nyelvi bázist, vagy a feladat megoldásához biztosítanak alapot, ugyanakkor ol-
vashatnak metanyelvi szövegeket is. A könyv tartalmaz ismeretterjesztő szövegeket, főleg A testbeszéd című
fejezetben, sőt dokumentumszövegeket is.
A tankönyv átdolgozásakor külön figyelmet fordítottam arra, hogy a szövegekhez olyan feladatok ke-
rüljenek, amelyek a szövegek megértését segítik, illetve fejlesztik. Meggyőződésem, hogy elvont nyelvtani
fogalmak megtanítására csak olyan szövegek alkalmasak, amelyeket értenek a tanulók. A következőkben az
ismeretterjesztő (magyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvashatják a kedves kollégák. Bár minden
szöveg esetében nem tudunk a tanítási órán lépésről lépésre végigmenni az algoritmuson, de szorgalmazzuk
azt, hogy a tanulók önálló tanuláskor alkalmazzák az egyes lépéseket.
1. A szöveg előzetes áttekintése

Cím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások
Feltételezések megfogalmazása: a szöveg várható tartalmáról

az új információról
2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással
3. A szöveg témájának a megnevezése
4. Ismeretlen kifejezések magyarázata

a) Szövegösszefüggésből
b) Tanulói magyarázat
c) Tanári magyarázat (szemléltetés)
d) Szótár, lexikon felhasználásával
5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása

a) Adatkeresés ______________,
b) Lényegkiemelés
– Bekezdések sorszámozása
– Melyik bekezdésben olvastál …………-ról?
– Kiegészítéses feladatok
– Tételmondatok aláhúzása
– Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkal
c) Felosztások, rendszerezések
– Táblázatok kiegészítése
– Táblázatok alkotása
d) Ábrák értelmezése
– Grafikonok
– Diagramok
6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással
7. Vázlatírás – tételmondatok alapján

A bekezdések témáinak megnevezése
69

8. Jegyzetelés
A szöveg tartalmának tömör megfogalmazása
Ok-okozati összefüggések feltárása
LEJEGYZÉS:
a) Vázlatpont
b) Adatok (rövidítések használata)
c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata: ♦ > = )
d) Táblázatok alkalmazása
Lássuk mindezt egy konkrét szövegen! (A világot jelentő kerekek Tk. 91. oldal 3. feladat)
A szöveggel való ismerkedéskor feltétlenül fektessünk hangsúlyt a cím értelmezésére! A gyerekeknél
gyakran tapasztaljuk, hogy tudomást sem vesznek a szövegek címéről. Ez azonban nehezíti számukra a
szöveg globális megértését. Nem tudnak előfeltevéseket megfogalmazni az elolvasandó szöveg tartalmára
vonatkozóan, illetőleg nem keresnek kapcsolatot a szöveg illusztrációival, márpedig ezek a lépések fonto-
sak a szövegre való ráhangolódás, az érdeklődés felkeltése miatt. Az adott szöveg címének vizsgálata során
kitérhetünk arra, hogy ismerik-e a fotókon látható sporteszközöket, kiprobálták-e már a hozzájuk tarozó
sportágakat.
A szöveget – rövidsége miatt is – érdemes némán elolvastatni a tanulókkal. Olvasás közben feltétlenül
számoztassuk be a bekezdéseket [a) feladat]! Erre azért van szükség, hogy a későbbiekben tudjanak tájéko-
zódni a szövegben, azaz a feladatok megoldása közben ne kezdjék el mindig elejétől végigolvasni a szöveget,
hanem csak arra a bekezdésre koncentráljanak, ahol megtalálják a kérdésre a választ.
A szöveg elolvasása után fontos az előfeltevések összevetése az olvasottakkal. Tisztázzuk azt is, hogy a
fotók hányadik bekezdésekhez kapcsolódnak, mit illusztrálnak [b) feladat]!
Ezt követően a tanulók húzzák alá a tételmondatokat [c) feladat], majd feltétlenül fogalmaztassuk meg a
vázlatpontokat [d) feladat]!
A tankönyv e) részfeladatában kérdésekre kell válaszolniuk a tanulóknak. Először beszéljük meg, vagy
önállóan adjanak támpontot, melyik kérdésre melyik bekezdésben találjuk meg a választ! A második kér-
dés arra példa, hogy a témája a 2. bekezdéshez kapcsolódik, de a választ a tanulók a tapasztalataik, illetve a
fantáziájuk alapján adhatják meg. Melyek lehetnek azok az utcai akadályok, amelyeken lehet gördeszkával
trükközni? Például: járdaszegély, lépcső, babakocsi feljáró stb.
Szeretném megnyugtatni a kedves kollégákat, hogy a szöveg ilyetén feldolgozása kevesebb időt vesz
igénybe, mint amennyi időbe tellett a leírása, főleg abban az esetben, ha csoport- vagy páros munkában
dolgoztatjuk fel.
Az indukciós szövegek esetében természetesen nincs szükség ilyen részletes elemzésre, de a szöveg meg-
értésére ebben az esetben is gondot kell fordítanunk. Lássunk erre is egy példát!

A következő szöveg valamennyi mondata tárgyi alárendelő összetett mondat. Bizonyítsd be, hogy igaz az
állítás!
Tudod-e, hogy honnan ered a komputer szó? A latin computare szó azt jelenti, összevágni, rovásfára felírni.
Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára azt írja, hogy a magyar megfelelője elektronikus számítógép. Taná-
csoljuk neked, te is inkább ezt a kifejezést használd.
A mondatelemzés előtt meg kell bizonyosodnunk, hogy értik-e a tanulók a szöveget. A szövegre vonat-
kozó kérdésekkel a feladat megoldását is előkészítjük. Pl.: Mit jelent a komputer szó? Mit ír erről a szóról az
Idegen szavak és kifejezések kéziszótára? Mit tanácsolnak neked (nektek)?
70

A kommunikációs képesség fejlesztése

A kommunikációs képességek fejlesztése szorosan összefügg az anyanyelvi ismeretek tanításával és tanulá-
sával, valamint a tanulók iskolán kívüli tapasztalatainak felhasználásával. A tankönyvben sok olyan feladat
található, amelyek középpontjában a szóbeli és/vagy az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése áll.
A kommunikációs képességek fejlesztésének módszertanáról bővebben a Szövegértés–szövegalkotás taná-
ri kézikönyv 8. évfolyam című tanári segédletben írok.
Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése

Nagyon fontosnak tartom, hogy a szóbeli szövegalkotás előtt kellő időt biztosítsunk a tanulók számára, hogy
összeszedhessék gondolataikat. A beszélgetés viszont már folyhat spontán módon. A vitát, illetve az abban
való részvételt már elő kell készítenünk, és hagynunk kell időt az érvek és ellenérvek összegyűjtésére is.

Vitatkozzatok arról, mennyiben felelős a média a fiatalkorúak egyre erőszakosabb megnyilvánulásáért!

a) Ha láttad a filmet (Szabadság, Szerelem), egyetértesz-e a kritikával? Indokold meg a válaszodat!
Ha nem láttad a filmet, megnéznéd-e az olvasott kritika alapján? Érvelj az álláspontod mellett!
Írásbeli kifejezőképesség fejlesztése

Ahhoz, hogy a tanuló szívesen alkosson írásbeli szöveget, olyan témát kell választanunk, amelyik érdekli őt,
és van mondanivalója róla. A kifejezőképesség fejlesztésének egyik alapja, hogy a tanulónak megfelelő szó-
kincse legyen, ezért folyamatosan kell bővítenünk a szókincsét, és igényes nyelvhasználatra kell nevelnünk.

Nézd meg a következő rajzot! Alkoss róla egy olyan rövid szöveget egy diákújság számára, amely a média
hatásáról szól!
Az ilyen jellegű feladatok esetében hívjuk fel a tanítványaink figyelmét a terjedelmi korlátokra is! Ne írja-
nak többet, mint amennyi sort biztosít számukra a tankönyv. Ezek figyelembevétele kamatostul megtérül a
felvételik, országos mérések írásakor és a versenyeken való részvételkor.
Ahogy a bevezetőben írtam, csak néhány példán igyekeztem bemutatni a nyelvtan tankönyv feladatainak
képességfejlesztő lehetőségeit. Természetesen a kollégák bővíthetik, kiegészíthetik őket. De ügyelnünk kell
arra, hogy lehetőleg annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit képesek vagyunk ellenőrizni és
értékelni!
71

A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN

A nyelvművelés szavunk bonyolult, igen szerteágazó fogalmat takar. A Magyar értelmező kéziszótár így hatá-
rozza meg a jelentését: Az anyanyelvi műveltség terjesztése a nyelvhelyesség elveinek a nyelvhasználatban való
érvényesítése végett.
A tankönyv írása közben minden alkalommal kitértem az adott témához kapcsolódó nyelvhelyességi
problémára. Még abban az esetben is, ha a korábbi évek alatt már találkoztak velük a tanulók. Úgy gondo-
lom, a hétköznapi nyelvhasználatban a helyes köznyelvi formától eltérőn, hibásan használt szóalakokkal
nem elég csak egyszer foglalkoznunk, sajnos legtöbb esetben nem elég csak egyszer javítanunk, illetve javít-
tatnunk. Egyre jobban elharapóznak bizonyos nyelvhasználati hibák. Ezt a negatív folyamatot sajnos a mé-
dia nemhogy megfordítaná, hanem inkább felgyorsítja. Több médiaszereplő, főleg a gomba módra szapo-
rodó „sztárok” beszélnek súlyos nyelvhelyességi hibákkal. Sokan „nákoznak”, még többen „szukszüköznek”.
Szép számmal akadnak olyanok is, akik fittyet hánynak az egyeztetési szabályokra, mondataikból ok nélkül
száműzik az alanyt, a -ba, -be pedig szinte teljesen kiszorítja a -ban, -ben-t. Nagyon sajnálatosnak tartom,
hogy egyes „sztárcsináló” tévéműsorok épp a negatív hatásokat erősítik, s olyan emberekből gyártanak sztá-
rokat, akik a nyelvi igényességet még hírből sem ismerik. Természetesen vannak olyan médiaszereplők is,
akik tiszta magyarsággal, helyesen képesek kommunikálni. A nyelv züllése elleni küzdelemben ők lehetnek
a segítőtársaink.
Általában negatív példán vetettem észre a tanulókkal a helyes köznyelvi formától eltérőn, hibásan hasz-
nált szóalakokat. Tudom, a kollégák között akadnak olyanok, akik azt vallják, hogy a gyerekek elé csak
minden szempontból hibátlan nyelvi produktum kerülhet, mert anyanyelvi képességeik csak így fejleszthe-
tők maradéktalanul. Úgy vélem, ez alól a nyelvhelyesség területe teljes mértékben kivétel. Csak a hibásan
használt nyelvi forma elemzése, a hiba okának feltárása vezethet a probléma kiküszöböléséhez. Ezek után a
tanulók vagy önállóan, az eddigi nyelvi ismereteik alapján, vagy a JÓ, HA TUDOD!-ban leírtak segítségével
sajátíthatják el a helyes köznyelvi formának megfelelő szóalakokat, kifejezéseket.
A tankönyvben a következő helyes köznyelvi szóhasználattól eltérő nyelvhasználatra hívtam fel a figyel-
met:
Az idegen szavak felesleges használata (7/8.)

A sajtó nyelvében egyre többször használnak az alkotók még abban az esetben is idegen szavakat, amikor
azoknak magyar megfelelőjük is van. Egyesek „műveltségük” fitogtatásául szánják, nem törődve azzal, hogy
a címzettek csak az Idegen szavak és kifejezések szótárának segítségével értik meg a mondanivalójukat.
A testületből így lesz grémium, a támadásból attak, s folytathatnám a végeláthatatlan sort.
1. grémium; 2. pacifista; 3. juice [dzsúz]; 4. eklatáns; 5. kompetens; 6. interpretál; 7. attak
a) támadás; b) meggyőző; c) illetékes; d) békebarát; e) értelmez; f) gyümölcslé; g) testület
1. g) 2.d) 3. f) 4. b) 5. c) 6. e) 7. a)
A hasonló alakú szavak helyes használata (8/12.)

Minden évfolyamon találkoztak kiegészítéses feladattal a tanulók, amelyekbe a mondat jelentésének meg-
felelően kellett beírniuk a hasonló alakú szavak közül a megfelelőt.
A feladat megoldása:
Gondatlanul szerelték be a gázkazánt, veszélyezteti a lakók életét.
Nyaralás közben gondtalanul teltek a napjaink.
Számomra is kényelmetlen, hogy mindig figyelmeztetnem kell téged a pontosságra.
Kénytelen vagyok elfogadni az érvelésedet.
Kriszta dobogó szívvel lépte át a kivilágított helyiség küszöbét.
A szomszédos helység lakói közül is sokan részt vettek a rendezvényen.
72

Többféle, a köznyelvi szóhasználattól eltérő kifejezés javítása (14/5.)

Az első mondatban a -nál határozórag helytelen használatát kell javítani a tanulóknak. A második mon-
datban azt kell felismerniük, hogy nemcsak a sok, hanem a sokféle szó után is egyes számot használunk. A 3.
mondat helyes. Ha a tanulók pontosan értelmezik az utasítást, nem írnak semmit a harmadik vonalra. Ilyen
„beugratós” feladatokkal versenyeken és felvételiken is találkozhatnak. A negyedik mondat a hol? és hová?
kérdésre válaszoló határozóragok megfelelő alkalmazását kívánja.
A feladat megoldásánál senki sem hibázott.
A feladat megoldásakor senki sem hibázott.
Sokféle friss gyümölcsöket lehet kapni a piacon.
Sokféle friss gyümölcsöt lehet kapni a piacon.
Tavaly nyáron egy baráti családdal Hegykőn nyaraltunk.
Ez a mondat hibátlan, tehát nem kell javítani a vonal ellenére sem.
A Gergő az egyik legjobb tanuló az osztályba.
A Gergő az egyik legjobb tanuló az osztályban.
Az és kötőszó használata (35/4.)

Kerülnünk kell a többszörösen összetett kapcsolatos mondatokban az és kötőszó halmozását. Ezt legegy-
szerűbben az és kötőszók elhagyásával érhetjük el.
Elsétáltunk a barátommal a közeli parkba, (és) beszélgettünk az új angoltanárunkról, (és) közben néztük a
focizókat, és mi is beálltunk közéjük játszani.
Feltétlenül szólnom kell egy nyelvhelyességi babonáról is az és kötőszó kapcsán, amely így hangzik: és-sel,
hát-tal nem kezdünk mondatot. Pedig vannak olyan beszédhelyzetek, amikor kommunikációs és nyelv-
helyességi szempontból helyesek. Pl.: Hát te mit csinálsz? Én megcsináltam a házi feladatot. És te? Tehát a
feladatban is kommunikációs és nyelvi szempontból is helyes a következő mondat: És te hogy kerülsz ide, kit
keresel?
Az utolsó két mondatban az és helyett inkább a pedig szót ajánlom. A nyelvművelő kéziszótár így fogal-
maz: „A tagadó, tiltó utótagú szerkezetekben magyarosabb a nem pedig, mint az és ne(m). Most megyek
hozzád, nem pedig holnap.”
De vagy viszont (35/6.)

Más a helyzet a de és a viszont kötőszókkal. Vagy az egyiket, vagy a másikat használjuk egy ellentétes mel-
lérendelő összetett mondatban. Pl.: Elmentünk a barátnőmmel moziba, de a film elejéről lemaradtunk, vagy
Elmentünk a barátnőmmel moziba, viszont a film elejéről lemaradtunk.
A feladat megoldása:
Meghívtak bennünket a rokonok ebédre, de mi elkéstünk.
A nagyiékat is vártuk, azonban ők nem tudtak jönni.
A második mondatban is választania kell a tanulónak. Vagy az és kötőszó mellett, vagy a pedig mellett
dönthet.
A vonatkozó névmások (58/7., 59/2.)

A beszélők gyakran használják helytelenül a vonatkozó névmásokat, főleg az ami szorítja ki az amely
névmást. Néhány alapszabály:
– ha a főmondatban főnévvel megnevezett tárgyra vagy elvont fogalomra vonatkozik, akkor az amely
használandó. Pl.: itt van a könyv, amelyet kértél; a szerelem, amely eddig éltette, a fiú cselekedete miatt egy
pillanat alatt megszűnt.
73

– ha a főmondatban főnévvel meg nem nevezett dologra vonatkozik, az ami vonatkozó névmást kell hasz-
nálnunk. Pl.: ez az, amire régóta vágyom.
– ha több említett dolog közül egyet kiemelünk, az amelyik vonatkozik rá. Pl.: ahhoz a tanárhoz fordulj
segítségért, amelyik már ismeri a problémádat.
az aki csak személyre vonatkozhat. Pl.: nekem is az a kedvenc színészem, aki neked.
Az 58/7. feladatban Koltói Ádám Akinek nem inge… című írásának részletéből is sok hasznos tudnivalót
sajátíthatnak el a tanulók. Az a) feladatban a vonatkozó névmásokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi tudniva-
lókat gyűjthetik ki, majd a b) feladatban alkalmazhatják is az ismereteiket.
Abba vagy abban? (76/1.)

Ugyanaz a probléma, mint a -ban, -ben , -ba, -be határozóragok használata esetében. Élőszóban pongyola-
ság, írásban hiba a hol? kérdésre -ba, -be ragot használnunk. Ennél is súlyosabb hiba az, ha a hová? kérdésre
-ban, -ben ragos szóval felelünk.
A tankönyvi feladat helyes megoldása tehát:
Abban az iskolában tanulok most is, ahová elsős korom óta járok.
Abba az iskolába járok, ahol elsős korom óta tanulok.
74

NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A MUNKÁLTATÓ TANKÖNYVBEN

Gyakran éri mai iskolarendszerünket az a vád, hogy megbomlott az egyensúly az oktatás és a nevelés kö-
zött. A gyerekeket oktatjuk, de nem neveljük. Sokan a pedagógusok közül azzal védekeznek, hogy már nem
jut rá idő: rengeteg a tanítandó ismeretanyag, egyre több a tanítóra, tanárra váró feladat a képességfejlesztés
területén. Úgy gondolom, a nevelés nem időfüggő. A szülő sem úgy neveli a gyerekét – már amelyik neveli
–, hogy leülteti, s azt mondja: most nevelek rajtad egy kicsit. Minden vérbeli pedagógus kihasználja a spon-
tán nevelési helyzeteket, ugyanakkor igyekeztem a feladatok összeállításakor azt is figyelembe venni, hogy
milyen nevelési cél valósítható meg a segítségükkel.
A kommunikációs fejezet, ugyanúgy mint a korábbi évfolyamokon, a nevelési lehetőségek tárháza. A ba-
rátság és a szerelem tinédzserkorú tanítványaink érzelmi életében kezdi elfoglalni az őket megillető helyet.
Talán ezért vált ki belőlük dacot, olykor agresszivitást, ha a felnőttektől azt hallják, hogy fiatal vagy te még
hozzá, mármint a szerelemhez, vagy ez a fiú (lány) nem való a barátodnak.
A barátságról és szerelemről szóló szövegek megírásakor törekedtem arra, hogy ne papolásnak, egy fel-
nőtt ember okoskodásának vegyék a tanulók az olvasottakat. Néhány olyan buktatóra hívtam fel a figyelmü-
ket, amelyek barátságokat, szerelmeket tehetnek tönkre. A feladatokhoz készült fotók nem csak illusztráci-
ók, hanem szerves részei az egyes feladatoknak. Mások viselkedését mindig könnyebb elemezni. De hiszem,
hogy aki más szemében észreveszi a szálkát, az előbb-utóbb a saját szemében legalább a gerendát felfedezi.
A továbbiakban a teljesség igénye nélkül emelek ki nevelési szempontból néhány feladatot. Ezzel elsősor-
ban a pályakezdő, még kellő gyakorlattal nem rendelkező kollégáimnak szeretnék segítséget nyújtani.
A barátság (13/3.)
A beteg barát meglátogatása általában természetesnek tűnik tanítványaink számára. A barátság egyik fok-
mérője, ha féltett kincseinket (Bence esetében az autogramgyűjtemény) is megmutatjuk barátunknak. In-
nen már csak egy lépés a titkok megosztása. A titkok elárulása viszont örökre megpecsételheti egy barátság
sorsát. Nem árt beszélgetni erről a gyerekekkel, hiszen a jól értesültségével hivalkodni vágyó ember a leg-
jobb barátját veszítheti el, ha kiadja a titkát.
(17/2.) A szövegben szereplő közmondás, amelyről beszélgethetnek a tanulók így szól: „Barátot szerencse
hoz, szükség próbál.” A barátról, a barátságról sok közmondásunk szól. Érdemes egyet-kettőt megismertetni
a tanítványainkkal, és lényeges az értelmezésük is. Pl.: barátod vize édesebb az ellenség mézénél = többet ér
a barátod dorgálása, mint az ellenséged hízelgése. Jó barát drágább az aranynál = a jó barát a legnagyobb
kincs. Egy jó barát a szomorúságban felér százzal a vigasságban = többet ér egy olyan barát, aki a bajban ki-
tart mellettünk, mint az olyan barátok tömege, akik csak érdekből barátkoznak velünk.
Nagy divat télen-nyáron a sötétített szemüveg hordása. Erre vonatkozik a 3. feladat kérdése. A beszélgetés
közben viselt szemüveg elrejti a partner szemét, ez roppant zavaró lehet a szemkontaktus tartásában. Úgy
érzi ilyenkor az ember, mintha lesből figyelnék, illetve takargatnivalója lenne a másiknak vele szemben.
A szerelem (18–21. oldal)

A témával kapcsolatos szövegek, a hozzájuk tartozó illusztrációk és feladatok önmagukért beszélnek. Lát-
szólag szövegértő képesség fejlesztése áll a középpontban, de a feladatok alkalmat teremtenek a közös meg-
beszélésre, véleménynyilvánításra, önértékelésre, önismeret-fejlesztésre, a szociális kompetenciák fejleszté-
sére.
Az illusztrációknak minden esetben fontos funkciójuk van. A rajzokon szereplő fiatalokat könnyebb
megszemélyesíteni, mintha saját magukról, viselkedésbeli hiányaikról, esetleges zavaraikról nyilatkoznának.
Több kolléga beszámolt arról, hogy ezeket a témákat – udvarlási gesztusok, flörtölés, a közeledés elfoga-
dása, elutasítása – osztályfőnöki órán is elővették, a gyerekek külön kérésére.
75

A tömegkommunikáció (22–24. oldal)

Lassan három évtizede annak, hogy a tanítói, majd a tanári pályát választottam hivatásomul. Az elmúlt
évek alatt hatalmas, szinte robbanásszerű fejlődés zajlott, és zajlik napjainkban is a technika, az elektronika
és a média világában. Tanítványainkat olyan információáradat veszi körül szinte minden pillanatban, hogy
nagyon nehéz számukra eligazodni közöttük. Ezért kell megtanítani őket arra, hogy hogyan szelektáljanak
a rengeteg információ között, hogy ne higgyenek el mindent feltétel nélkül, ami kering a világhálón, azaz
el tudják választani a búzát az ocsútól. A 23. oldal 8. feladatának illusztrációján lévő fiatalban talán jó né-
hányan magukra ismernek. Sok érdekeset megtudhatunk a gondolkodásukról, a tömegkommunikációhoz
való viszonyukról, ha elolvassuk rövid írásaikat. Érdemes egy kis időt szentelni, akár osztályfőnöki órán is,
az erről a témáról való beszélgetésre.
Egészséges életmódra nevelés (29/1.)

Az indukciós szöveg a C-vitaminról szól, amely egy biológiakönyvből származik, tehát ismert (lehet) a tanu-
lók számára. Az a), b), c) és d) feladat megoldása közben megerősíthetjük nemcsak a biológiaórán szerzett
ismereteket, de beszélgethetünk a helyes táplálkozásról, a fejlődésben lévő fiatal helyes étrendjéről is.
(32/1.) Országos felmérés eredménye a megdöbbentő valóság: gyermekeink egy jelentős része túlsúlyos a
helytelen táplálkozás következményeként. A mikrohullámú sütő használatával kapcsolatos szöveg így kez-
dődik: Kevés zsiradék és kis mennyiségű fűszer felhasználásával is ízletes ételeket készíthetünk mikrohullámú
(mikro-)sütőben. E mondat kapcsán beszélgethetünk arról, miért fontos, hogy kevés zsiradékkal (lehetőleg
növényi eredetű olajokkal) és kis mennyiségű fűszer felhasználásával készült ételeket fogyasszunk.
Drogmegelőzés (66/8.)
Sokat olvasunk, hallunk a kábítószer káros hatásairól, azokról a fiatalokról, akik rabjaivá váltak. Bennünk,
felnőttekben mégis él a hiú remény, hogy ez a mi gyerekeinkkel, tanítványainkkal nem eshet meg. Pedig
rájuk ugyanúgy leselkednek a drogdílerek.
Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényének részlete jó alkalmat ad arra, hogy
beszélgessünk erről a témáról. Szívem szerint minden nyolcadikossal megnézetném a Leonardo di Caprio
főszereplésével készült Egy kosaras naplójából című filmet. Művészi ábrázolása – bár a film nem szűkölködik
a naturalista ábrázolásmód képi eszközeivel sem – annak a folyamatnak, amelyben egy nagyreményű kosa-
ras ifjú a sportteljesítményét fokozó szerektől eljutott a kábítószerig, s a drogfüggő állapottól a kábítószer-
mentes életig. Az elvonási tünetek borzalmait látva a gyerekek talán meg sem próbálják a kezdeti „repülési”
szakaszt.
Az európai azonosságtudat (49/1., 2., 79/1.)

Tanítványaink számára már lassan történelem, hogy 2004. május 1-jén Magyarország kilenc másik ország-
gal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A fővárosok alapján kell megnevezni az egyes országokat. Ezek-
ről az államokról a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 8. évfolyam című tankönyvem 32. oldalán olvashatók
rövid ismertetők. Természetesen a fővárosok neve is megtalálható. Érdemes beszélgetni arról, miért jó egy
országnak és a lakóinak, ha egy nagyobb közösséghez tartoznak. Tudom, hogy elég kényes téma, hiszen
otthon elég eltérő véleményekkel találkozhatnak a gyerekek, de nem az a megoldás, hogy akkor inkább nem
beszélünk a témáról.
A másik feladatban szereplő indukciós szöveg az Európa Tanácsról szól. Az Európa Tanácsról több hír is
szól a médiában. Nem árt, ha tudja a gyerek, mi is ez az intézmény. Igaz, hogy történelemórán is hallhatott
már róla, de ez is az ismeretek elmélyítésének egy módja.
Az anyanyelv szeretete, ápolása

A könyvben több indukciós szöveg témája az anyanyelv, a magyar nyelv. Ezek közül kettőt szeretnék ki-
emelni. A 71. oldal 4. feladatában Krúdy Gyula vall a magyar nyelvről, amit egy mesebeli árva gyerekhez
hasonlít, akiből királyfi lett.
A 90. oldal 2. feladatában Illés Béla A szép szó című írásából idézek:
76

Kétségek gyötörnek szép nyelvünk jövőjét illetően, és azt hiszem, nem is ok nélkül. Elburjánzott a pongyola-
ság, a stílustalanság, nagyon kevesen törekszenek a választékos kifejezések használatára, nem beszélve a durva
beszédről, az útszéli hangról, amelyet felkaptak a fiatalok abban a hiszemben, hogy ezt használva modernek,
maiak, s talán még erőtől duzzadóbbak. Tűrhetetlen, tarthatatlan ez a hullám, s bízom benne, hogy eljő az
a kor, amely nem a trágárságával lesz modern, hanem a gondolkodásával. A helyes magyar beszéd, a szép szó
olyan kincs, amelyre mindannyiunknak vigyázni kell, akár a szemünk fényére, ez az anyanyelvünk ugyanis.
Nyesegetni kell, tisztogatni, fejleszteni, szépíteni, ékíteni, még hajlékonyabbá, kifejezőbbé tenni, nem pedig be-
mocskolni. A nyelv a lélek tükre. Hogy ki milyen lelkületű ember, azt beszéde is elárulja. Aki durva beszédű,
az nem lehet véletlenül sem megértő, a szépségek iránt fogékony ember, az a gondolkodásában is durva, dara-
bos, a humánus dolgok iránt is érzéketlen, magának való, pöffeszkedő, felvágó és hatalomra törő. A tudományos
megfigyelések legalábbis ezt bizonyítják…
Az író megfogalmazta, milyen egy durva beszédű ember. Ezzel szemben fogalmaztassuk meg a tanulók-
kal, milyen egy szépen, helyesen beszélő ember. Reméljük, ők is ilyenek (lesznek).
Olvasóvá nevelés (96. oldal indukciós szövege)

A szövegbeli Annamária rendszeresen jár az iskolai könyvtárba. Sajnos ez egyre kevesebb tanulóról mond-
ható el, pedig igyekszünk diákjainkat erre ösztönözni pl. kutatómunkával. Aki teheti, leül a számítógéphez,
és az interneten keresgél. Természetesen ez is dicséretes dolog, hiszen a lényeg az, hogy kutasson, olvas-
son, tegye magát képessé – a mi segítségünkkel – az önálló ismeretszerzésre. Az egyik aggályom az, hogy
az internetes keresőportálokon sajnos nem minden információ, adat állja ki az igazság próbáját. A tanulók
viszont minden elfogadnak, gyakran biztattam őket arra, nem árt, ha egy lexikon, szótár alapján végzik
el az ellenőrzést. A másik aggályom – pozitív gondolkodásom ellenére – az, hogy rövid időn belül fog min-
den általános iskola, család számítógéppel rendelkezni. Addig viszont marad a jó öreg könyvtár.
Viselkedés koncerten (105/10.)

Egyre több 13-14 éves diákkal lehet találkozni rockkoncerteken. Hogy ott vannak, az a szülő felelőssége.
Hogy nem értek egyet azzal, miszerint késő éjszaka tizenévesek tombolnak a nézőtéren, az az én bajom.
De a saját lelkiismeretem megnyugtatására mindig beszélgettem hasonló tankönyvi feladatok kipróbálása
közben arról is a tanítványaimmal, ha már elmehetnek ilyen koncertekre, hogyan kell(ene) viselkedniük,
mire vigyázzanak.
A másság elfogadása (106/15.)

A riport témája a világtalanok világa. A riporter a vakok intézetébe látogatott el, ahol nyolcadikos diákoktól
érdeklődött az iránt, hogyan képzelik a jövőjüket. A feladatok megoldása közben alkalom nyílik arra, hogy
beszélgessünk a gyerekekkel fogyatékos társaik életéről, kilátásaikról, hiszen sok iskolában az integráció
kiterjed a fogyatékos gyerekekre is: siketekre, vakokra, mozgássérültekre. Hiszem és tapasztaltam is, hogy a
gyerekek mennyire toleránsak és segítőkészek tudnak lenni az ilyen társuk iránt. Ezt mindenképpen erősí-
teni kell bennük. A másság elfogadása – véleményem szerint – alapvető szociális magatartásforma.
77

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ

8. ÉVFOLYAM
A következő oldalakon olyan tanmenetjavaslat áll a 8. évfolyamon tanító kollégák rendelkezésére, amely a
szakrendszerű nyelvtanórák tananyagát tartalmazza heti 1,5 tanítási órára. Ez a gyakorlatban úgy valósítha-
tó meg a legeredményesebben, hogy az egyik héten 2, a másik héten 1 nyelvtanórát iktatunk az órarendbe.
A közölt tanmenetjavaslattól bármikor el lehet térni, hiszen a pedagógusnak mindig alkalmazkodnia kell
tanítványai képességeihez, változhat a haladási ütemük, esetleg az iskola működési rendje.
Az Apáczai Kiadó honlapjáról (www.apaczai.hu), valamint a saját honlapomról (www.szeplakierzsebet.
hu) heti két tanítási órára készült tanmenet is letölthető.
A tanmenetjavaslat a KHF–3019-2/2008. számon jóváhagyott, az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Ke-

rettanterve alapján készült, melynek akkreditációja 2008. június 30-án történt meg, amelynek óratükrében
8. évfolyamon heti 1,5 nyelvtanóra szerepel. A tanmenetjavaslatot a következő hivatalos tankönyvek felhasz-
nálásával állítottam össze: Nyelvtan és helyesírás tankönyv, Szövegértést fejlesztő gyakorlatok, Fogalmazási
feladatgyűjtemény.
A tanmenetjavaslat tartalmazza az anyanyelvismeret, a helyesejtés, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a kom-

munikáció, valamint a szövegértés és szövegalkotás tananyagát. A Javasolt taneszközök rovatban a tan-
órához tartozó tankönyvek oldalszámait is feltüntettem. Természetesen szükséges válogatni az ott található
feladatok között, hiszen nem lehet valamennyit egy tanórán feldolgozni.
A témazáró felmérések egy átlagos képességű osztályban általában 20-25 perc alatt megírhatók. A többi
idő alatt képességfejlesztést ajánlok. Az év eleji, félévi és év végi felméréseket szövegértésből és nyelvtanból
is lehetőleg egy tanítási órán írattassuk meg. A kompetenciamérések alkalmával és a középiskolai felvételik-
kor sem áll több idő a tanulók rendelkezésére. A tollbamondásokat esetleg a következő tanítási órák elején
diktálhatjuk le.
A helyesírás folyamatos gyakorlását a tanulók hiányosságai, típushibái ismeretében olyan órákon is javas-
lom, amikor nem szerepel konkrét feladatként a tananyagbeosztásban.
A házi feladatok lehetőséget nyújtanak a differenciálásra, illetve biztosítják a folyamatos gyakorlás lehető-
ségét, segítik a középiskolai felvételire való felkészülést.
A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv szövegeihez tartozó feladatsorok megoldásai a Szöveg-
értés-szövegalkotás tanári kézikönyv 7. évfolyam című kézikönyvben találhatók.
A tanmenetjavaslatban előforduló rövidítések:

E. f. = Előzetes feladat
Ffgy. = Fogalmazási feladatgyűjtemény
Ny. = Nyelvtan és helyesírás tankönyv
Kk. = Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam
Sz.f.gy. = Szövegértést fejlesztő gyakorlatok
T. = A tollbamondások szövege, amelyek a kézikönyvben találhatók
78

Óra Téma, Ajánlott tevékenység- Kompetenciák, Javasolt Egyéb javaslatok a

tananyag formák, módszertani (készségek, képességek) taneszközök témakörhöz (pro-
javaslatok jekt, játék, kutató-
munka stb.)
1. Ismerkedés a Előszó elolvasása és A hatékony, önálló Ny. 3–4. o.
taneszközök- értelmezése. tanulás: Rövidítések
kel A rövidítések jegyzéké- feloldásának képessége.
nek áttanulmányozása, Anyanyelvi kommuni- Önálló kuta-
értelmezése. káció fejlesztése. Egész Ny. 15–16. o., tómunka (a 2.
ISMÉTLÉS Helyesejtési gyakorla- tanévben minden taní- 15/1. a) órához kapcso-
Az 5–7. év- tok. Ny. 15/1. tási órán folyamatos! lódva):
folyamon Hangzó anyanyelvünk A helyesejtési képesség Ny. 5–8. o.
tanult nyelv- című alfejezet közös fejlesztése. Egész tan- Hf. 9. o. 1. Gyűjtsetek
tani, helyes- áttekintése. évben minden tanítási Minden jelzett információkat a
írási, nyelv- A hangok, betűk, hang- órán folyamatos! tollbamondás könyvtárban vagy
helyességi törvények csoportmun- Helyesírási képesség. ajánlott szövege az interneten
ismeretek kában. Ny. 5–6. o. Helyes, pontos nyelv- a Kk.-ben talál- Assisi Szent Fe-
Jelentéstani gyakorlatok használat. ható. rencről!
Hangtani és páros munkában. Az Kognitív kompetencia:
jelentéstani idegen szavak felesleges Kreatív gondolkodás, 2. Nézzetek utá-
ismeretek használatának kerülése. kombinatív és alkotóké- na, milyen művé-
Ny. 7–8. o. pesség. szeti ágak örökí-
T. 1. tették meg Szent
2. Szófajtani és Helyesejtési gyakorla- Tudásszerző kompe- Ny. 15/1. b) Ferenc alakját
alaktani is- tok. tencia: Összefüggés-ke- Ny. 10–11. o. (festészet, szobrá-
meretek Válogatás a tankönyvi zelő képessége. szat, film stb.)!
feladatok között a tanu-Személyes kompeten-
lók képességeinek meg- cia: Kreativitás, önsza- 3. Készítsetek
felelően, differenciálás.
bályozó képesség. csoportonként
KOMMUNI- Az azonos alakú tolda- Anyanyelvi kommu- Ny. 17. o. tablót a szentről!
KÁCIÓ lékok. nikáció: A verbális és Ffgy. 13–14. o.,
A testbeszéd Ny. 11/3. nem verbális komplexi- válogatás a fel-
A barátság T. 2. tás kezelésének képes- adatok közül A testbeszéd című
A szöveg értelmezése. sége. fejezet témái
Beszélgetés a barátság- Szociális kompetencia: és szövegei, a
ról. Kapcsolatteremtő, kötő- Fogalmazási fel-
dési képesség. adatgyűjtemény
3. Mondattani Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ny. 15/1. c) azonos témájú
ismeretek tok. nikáció: Az önkifeje- feladatai osztály-
Mondatelemzési gya- zéshez szükséges nyelvi Ny. 12–14. o. főnöki órákon is
korlatok csoportmun- képességek fejlesztése. feldolgozhatók.
kában. Helyesírás.
Ágrajzokhoz mondatok Kezdeményező kom-
rendelése. Ny. 13/3., petencia: A csoport
14/4. munkájának segítése.
Helytelenül használt Kognitív kompetencia:
kifejezések. Ny. 14/5. Elemző, logikai képes-
T. 3. ség.
Kommunikatív kom-
petencia: Ábraolvasás,
ábrázolás.
79

4. Év eleji fel- A kínai nagy fal című A hatékony, önálló Az Ny. mel-
mérés szö- szöveg értelmezése. tanulás: Szöveg-feldol- léklete: 2–3. o.
vegértésből gozási technikák alkal- Megoldás:
mazása. Kk. 99. o.
Év eleji A tanultak alkalmazásá- Az Ny. mellék-
felmérés nak képessége. lete: 4–5. o.
anyanyelvi T. szövege:
ismeretből, Kk. 63. o. Szerelem (az 5 és
helyesírásból Megoldás: Kk. a 7. órához kap-
92–93. o. csolódva):
5. A felmérések A helyesírási típushibák Szociális kompetencia:
értékelése, javítása. Siker és kudarc elfoga- 1. Olvassátok el a
javítása Önértékelés. dásának képessége. Ffgy. 20. oldalán
Személyes kompeten- található regény-
cia: Önértékelési képes- Ny. 18–19. o. részletet és verset!
A szerelem. ség. Ffgy. 15–17. o., Oldjátok meg a
Udvarlási válogatás a fel- hozzájuk kapcso-
gesztusok Szociális kompetencia: adatok közül lódó feladatokat!
Kapcsolatteremtő ké-
pesség. 2. Gyűjtsetek pél-
6. AZ ÖSSZE- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ny. 15/2. dát a magyar és
TETT MON- tok. káció: Önkifejezéshez Ny. 27–29. o. világirodalomból,
DAT Az új ismeretek befo- szükséges nyelvi képes- ahol a párok sze-
Az összetett gadásához szükséges ségek fejlesztése. relme beteljese-
mondat fo- ismeretek felelevenítése A verbális és nem ver- dett, illetve ahol
galma. Egy- csoportmunkában. bális komplexitás keze- Ny. 20–21. o. az egyik fél vagy
szerű vagy Metanyelvi szöveg értel- lésének képessége. Ffgy. 18–19. o., a körülmények
összetett mezése. Szociális kompetencia: válogatás a fel- miatt szakadt
mondat? Kötődési képesség. Fe- adatok közül meg a kapcsolat!
Közeledés lelősségvállalás. Bizony-
elfogadása, talanságtűrés.
elutasítása
7. A tömeg- A személyes és a tö- Kommunikatív kom- Ny. 22–26. o.
kommuni- megkommunikáció petencia: Képi infor-
káció közötti azonosságok és mációk kezelésének
A médiamű- különbségek. Táblázat- képessége.
fajok értelmezés. Anyanyelvi kommu-
A médiaműfajok cso- nikáció: Szövegértő
portosítása. Műfaji sajá- képesség. Kommuniká-
tosságok megismerése. ciós képesség, kommu-
nikációértékelés.
8. A mellé- Helyesejtési gyakorla- Tudásszerző kompe- Ny. 15/3.
rendelő és tok. tencia: Összefüggés-ke- Ny. 30–31. o.
alárendelő Írásjelhasználat a mon- zelő képesség.
összetett datok végén.
mondatok A magyar helyesírás Anyanyelvi kommu- Hf. 32. o.
megkülön- szabályainak pontjai. nikáció: Helyesírási Sz.f.gy. 12–13.
böztetése A Számla című doku- képesség fejlesztése. o.
Írásjelek az mentumszöveg feldol- Szövegértés. Rövidíté-
összetett gozása egyéni munká- sek értelmezése.
mondatok ban.
végén
80

9. A melléren- Metanyelvi szöveg értel- Tudásszerző kompe- Ny. 16/4. Az Irány a kö-
delő összetett mezése és jegyzetkészí- tencia: Összefüggés-ke- Ffgy. 5/1., 2. a) zépiskola fejezet
mondat fajtái tés csoportmunkában. zelő képesség. Ny. 33–35. o. feladatait az év
Jegyzetkészítés tanu- Gondolkodási kom- során folyamato-
lópárban. Beszámoló petencia: Konvertáló Hf. 38. o. san oldják meg a
jegyzet alapján. képesség. Ny. 32/4. tanulók differen-
Helyes kötőszóhaszná- Anyanyelvi kommuni- ciált osztálymun-
lat. Ny. 35/4., 5., 6. káció: Helyes, igényes kában.
Vesszőhasználat. nyelvhasználat. Az egyes felada-
Ny. 35/7. Narratív kompetencia: tok házi feladat-
A dolgok közlésének ként is feladha-
képessége. tók, illetve közép-
10. A melléren- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ny. 16/5. Ffgy. iskolai előkészítő
delő összetett tok. káció: Szövegértés. He- 5/2. b), 7/1. foglalkozásokon
mondat fajtái Tudósítás értelmezése, lyesírás, helyes nyelv- Ny. 36–37. o. is felhasználha-
nyelvi megfigyelések. használat. Hf. 39. o. tók.
Ny. 36/8. Gondolkodási kom- Interaktív tan-
petencia: Példakeresés Sz.f.gy. anyag
T. 4. képessége. 16–17. o.
Az Autóbusz-menetrend Személyes kompe-
című dokumentumszö- tencia: Önállóságvédő
veg feldolgozása páros képesség, befogadói
munkában. készség.
11. Az alárende- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ny. 16/6. Ffgy.
lő összetett tok. nikáció: Szövegértő 5/2. c), 7/2.
mondat Metanyelvi szöveg értel- képesség. Ny. 40–41. o.
elemzésének mezése. Kommunikatív kom-
lépései Az alárendelő összetett petencia: Ábraolvasás,
mondat elemzésének ábrázolás. Hf. 46/1.
algoritmusa. Tudásszerző kompe-
Ny. 40. o. tencia: Problémameg- Sz.f.gy. 6–7. o.
T. 5. oldó képesség, példake-
resés képessége.
A Mátrix (filmkritika) Személyes kompeten-
című szöveg feldolgozá- cia: Véleménynyilvání-
sa csoportmunkában. tási képesség.
12. A sajátos Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/2. d),
jelentéstartal- tok. nikáció: Szövegértő 7/3. a), b)
mú mellék- A metanyelvi szöveg képesség. Helyesírás. Ny. 42–43. o.
mondatok értelmezése csoport- Helyes, kifejező nyelv-
munkában. Szólásha- használat. Hf. 46/1.
sonlatok értelmezése. Szociális kompetencia:
Ny. 43/4. Csoportkezelési, együtt- Ffgy. 21–22. o.
T. 6. működési kép. Hf. 23/3.
Hivatalos szövegek. Személyes kompeten-
A kérvény. cia: Önállóságvédő,
önkifejező képesség.
81

13. A mondat- Helyesejtési gyakorla- Kommunikatív kom- Ffgy. 5/2. e),

rend tok. petencia: Ábraolvasás, 7/3. c), d)
Metanyelvi szöveg értel- ábrázolás. Ny. 44–45. o.
mezése. Szociális kompetencia: Hf. 46/2., 47. o.
Az összetett mondatok Csoportkezelési, együtt-
fajtájának felismerése, működési kép. Ffgy. 24–25. o.,
a mondatrend megálla- Személyes kompeten- válogatás a fel-
pítása. cia: Önállóságvédő, adatok közül
Hivatalos szövegek. önkifejező képesség.
A kérvény.
14. Az alárende- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/2. f),
lő összetett Metanyelvi szöveg ér- nikáció: Pontos, helyes 7/4.
mondat faj- telmezése, a táblázat nyelvhasználat. Ny. 48–49. o.,
tái. A jelzői tanulmányozása. Tudásszerző kompe- 50/3., 4.
alárendelő A vonatkozó névmás tencia: Összefüggés-ke-
összetett fogalma. zelő, ismeretszerző ké-
mondat és A vonatkozó névmások pesség, alkotóképesség. Hf. 53. o.
fajtái helyes használata. Nyelvi kompetencia:
A vonatkozó Ny. 50/3., 4. Grammatikai rendszer
névmás Szerkezeti rajzok és kialakításának képes-
mondatok párosítása. sége.
Ny. 51/6.
15. A jelzői Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/3. a),
alárendelő tok. nikáció: Igényes nyelv- 7/5. a), b) Javaslat osztályfő-
összetett Mondatelemzési gya- használat, helyesírás. Ny. 52. o. nöki órára (a 15.
mondatok korlatok. Hibajavítás. Szövegértés. Szókincs- órához kapcso-
Gyakorlás Ny. 52/8. bővítés. lódva):
T. 6. (Tk. 52. o.) Kognitív kompetencia: Ny. 50/5. Öltözködés
Rövid interjú szövegé- Elemző, összehasonlító Ffgy. 74–75. o.
nek értelmezése, szöveg képesség. Hf. 54. o.
értelmezése. Kérdésfel- Gondolkodási kompe-
tevések. Ny. 50/5. tencia: Információszer-
zés képessége.
16. Az állítmányi Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 5/3. b),
és az alanyi Metanyelvi szöveg és káció: Elemzőképesség. 7/5. c), d)
alárendelő táblázat értelmezése. Kommunikatív kom- Ny. 55–57. o. Interaktív anyag
összetett Mondattani, szófajtani, petencia: Ábraolvasás. Hf. 59/1., 2.
mondat alaktani elemzések. Anyanyelvi beszéd.
Ny. 57/4. Szociális kompeten-
Gyermekmunka régen cia: Kapcsolatkezelési,
és napjainkban. kötődési képesség. Ön-
Ny. 56/3. o. kiszolgálási képesség.
Segítségnyújtási képes-
ség.
17. Az állítmányi Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/3. c),
és az alanyi tok. nikáció: Szövegértő és 7/6. a), 7. a)
alárendelő A vonatkozó névmások helyesírási képesség. Ny. 58. o.
összetett helyes használata. Tanulási kompetencia: Hf. 59/3.
mondat Ny. 58/7. Képesség- és készségfej- Sz.f.gy. 10–11.
Gyakorlás lesztő képesség. o.
A Motorsport című szö- Szociális kompetencia:
veg feldolgozása Csoportkezelési képesség.
82

18. A tárgyi Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/3. d),

alárendelő tok. nikáció: Szövegértő 7/6. b), 7. b)
összetett Metanyelvi ábraértel- képesség. Táblázatér- Ny. 60–61. o.
mondat mezés. Mondatelemzés. telmezés. Helyes nyelv-
Ny. 60/1. használat.
A kötőszók helyes hasz- Kommunikatív kom- Hf. 61/3. c),
nálata. Ny. 60/2. petencia: Ábraolvasás, 62. o.
Filmkritika értelmezése ábrázolás.
Ny. 61/3. Személyes kompeten-
cia: Véleménynyilvání-
tási képesség.
19. Az idézés Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/4. a),
tok. nikáció: Szövegértő és 7/6. c), 7. c)
Az idézéssel kapcsola- helyesírási képesség. Ny. 63–65. o.
tos helyesírási szabály- Tanulási kompetencia:
pontok értelmezése. Képesség- és készségfej- Hf. 67/1.
Hiányzó írásjelek pótlá- lesztő képesség.
sa idézetekben Ny. 64/1. Esztétikai-művészeti
Idézetekhez kötődő tudatosság: Az irodal-
érzelmi megnyilvánulá- mi alkotások értékelésé-
sok megfogalmazása. nek képessége.
20. A tárgyi mel- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 5/4. b), Önálló kuta-
lékmondat és tok. káció: Helyesírás. Pon- 7/6. d) tómunka (az
az idézés Az idézések helyesírásá- tos másolás. Oscar-díj eső
Gyakorlás nak gyakorlása. T. 7. Személyes kompe- Ny. 66. o. című szöveghez
A kábítószer ember- tencia: Önszabályozó, Hf. 67/2., 3. kapcsolódva 20.
pusztító hatása. egészségvédő képesség. óra):
Ny. 66/8. b) Esztétikai-művészeti Sz.f.gy.
Az Oscar-díj eső című tudatosság: A filmmű- 30–31. o. 1. Nézzetek utána
szöveg feldolgozása vészeti alkotások érté- az interneten a
csoportmunkában. kelésének képessége. legutóbbi Oscar-
Trilógiák különböző Személyes kompeten- díj nyerteseinek!
művészeti ágakban. cia: Véleménynyilvání-
tási képesség. 2. Gyűjtsetek
21. A témazáró A hatékony, önálló ta- Az Ny. mellék- adatokat, in-
felmérés nulás: A tanultak alkal- lete: 6–7. o. formációkat a
A jelzői, mazásának képessége. T. szövege: díjazott szemé-
alanyi, állít- Kk. 63. o. lyekről!
mányi és a Megoldások:
tárgyi aláren- Gondolkodási kom- Kk. 93–94. o. 3. Kutassatok a
delő összetett A jegyzőkönyv tartalmi petencia: Információk Ffgy. 26–27. o. könyvtárban és
mondatok és formai jellemzői. szelektálásának és rög- az interneten,
zítésének képessége. mikor volt az első
Oscar-díj átadá-
sa! Ki alapította a
díjat?
83

22. A határozói Helyesejtési gyakorla- Kognitív kompetencia: Ffgy. 5/4. c), Gyakorlati al-
alárendelő tok. Elemző és összehasonlí- 7/6. e) kalmazás (a 22.
összetett Metanyelvi szöveg ér- tó képesség. Ny. 68–69. o. órához kapcso-
mondat és telmezése, táblázat átte- Gondolkodási kom- lódva): jegyző-
fajtái kintése. petencia: Rendszerező Hf. 76. o. könyv készítése
Feladatok megoldása képesség. az osztályfőnöki
tanulópárban. Mondat- A hatékony, önálló óráról
elemzés, ábrázolás. tanulás: Példakeresés Ffgy. 28/2.
képessége.
23. A témazáró A helyesírási típushibák Szociális kompetencia:
felmérés javí- javítása. Siker és kudarc elfoga-
tása Önértékelés. dásának képessége.
Személyes kompeten-
cia: Önértékelés, önref-
lexióra való képesség. Ffgy. 29. o.
Az elismervény, a nyug- Állampolgári kom-
ta, az ellennyugta. petencia: Hivatalos
szöveg értelmezésének
és megfogalmazásának
képessége.
24. A határozói Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/4. d),
alárendelő Differenciált osztály- nikáció: Helyes nyelv- 7/6. f) Interaktív tan-
összetett munka: tagolatlan szö- használat. Helyesírás. Ny. 71–72. o. anyag
mondat fajtái veg tagolása és elemzése Kognitív kompetencia: Hf. 77. o. Differenciált
Gyakorlás Ny. 72/7.; Helyesírási Elemző és összehasonlí- szövegfeldolgo-
gyakorlatok Ny. 71/5. tó képesség. A tanultak Sz.f.gy. 22–23. zás: A grafikus
72/9., T. 8. alkalmazásának képes- o. című szöveget a
A grafikus és a Haj, sége. fiúkkal, a Haj, haj
haj frizura című szö- Személyes kompeten- Hf. 78. o. frizura című szö-
veg feldolgozása páros cia: Önértékelés, önref- veget a lányokkal
munkában. lexióra való képesség. érdemes feldol-
25. A határozói Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/5. a), goztatni, majd
alárendelő Differenciált osztály- nikáció: Helyesírás. 7/6. g) beszámolnak
összetett munka: helyesírási Kommunikációs képes- Ny. 73–75. o. egymásnak az
mondat fajtái gyakorlatok Ny. 73/13. ség. Helyes, szemléletes, Hf. 78. o. olvasottakról.
Gyakorlás T. 9., T. 10., Komplex kreatív nyelvhasználat.
elemzési feladat Kognitív kompetencia: A tanulópárok
Ny. 74/15. Elemző és összehasonlí- Ffgy. 32–33. o. egy-egy, az Euró-
A megrendelőlap, a tó képesség. pai Unióhoz csat-
kérdőív. lakozott országot
mutatnak be a
26. Az alárende- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/5. b),
társaiknak
lő összetett tok. nikáció: Szövegértés. 7/6. h)
mondatokról Szövegértés Ny. 79/1. Helyesírási képességfej-
tanultak ösz- Szólások, közmondások lesztés. Ny. 79–80. o.
szefoglalása értelmezése Ny. 79/2. Gondolkodási kompe- Hf. 81. o.
Komplex elemzés tencia: Logikai és rend- Ffgy. 34–36. o.
Ny. 80/3. szerező képesség. Sz.f.gy. 32–33.
T. 11. Állampolgári kompe- o.
Az Akikkel együtt csat- tencia: Európai azonos-
lakoztunk című szöveg ságtudat és magyarság-
feldolgozása páros tudat fejlesztése.
munkában.
84

27. A többszörö- Helyesejtési gyakorla- Gondolkodási kom- Ffgy. 5/5. c),

sen összetett tok. petencia: Logikai gon- 7/7. a)
mondatok Többszörösen összetett dolkodás, konvertáló és Ny. 82–84. o.
mondatok elemzésének kombinatív képesség. Hf. 85. o.
algoritmusa. Ny. 82/1. Anyanyelvi kommuni-
Elemzési gyakorlatok káció: Helyes, pontos
tanulópárban vagy cso- nyelvhasználat. Ábraér-
portmunkában. telmezés. Ffgy. 34–36. o.
T. 12. Állampolgári kompe-
A postautalvány. tencia: Utalványok ki-
Nyomtatványok kitölté- töltésének képessége.
se csoportmunkában.
28. Az összetett Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/5. d), Önálló kutató-
mondatokról tok. nikáció: Szövegértés. 7/7. b) munka (a 28.
tanultak ösz- Magyarázó-értelmező Helyes, pontos nyelv- Ny. 86–87. o. órához kapcso-
szefoglalása szöveg értelmezése. használat. Helyesírás. Hf. 88. o. lódva):
Ny. 86/1. Természettudományos
Mondattani, alaktani kompetencia: Környe- Gyűjtsetek ada-
elemzések. zettudatos magatartás, tokat, kísérleti
Mondatalkotási gyakor- környezetvédelmi ké- leírásokat az
latok. pesség. állatok intelligen-
Szólások kiegészítése, Szociális kompetencia: ciájáról a könyv-
értelmezése. Gondoskodás képes- tárban vagy az
Ny. 87/4. sége. interneten!
T. 13.
29. Félévi felmé- A Kalandozás az álom- A hatékony, önálló ta- Az Ny. mel-
rés szövegér- világban című szöveg nulás: A tanultak alkal- léklete: 8–9. o.
tésből értelmezése. mazásának képessége. Megoldás:
Kk. 100. o.
Félévi felmé- A tanultak alkalmazásá- Az Ny. mellék-
rés anyanyel- nak képessége. lete: 10–11. o.
vi ismeretből, T. szövege:
helyesírásból Kk. 63–64. o.
Megoldás:
Kk. 94–95. o.
30. A SZÖVEG Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/6. a),
SZERKEZE- tok. nikáció: Szövegértő 7/7. c)
TE Metanyelvi szöveg ér- képesség. A szövegegy- Ny. 89–91. o.
telmezése. Táblázatból ségek felismerésének Hf. 91/3. d)
összefüggések felisme- képessége.
rése. Ny. 89. o. Szöveg- Kommunikatív kom-
tagolás gyakorlása. petencia: Ábraolvasás.
Ny. 90/2. Anyanyelvi beszéd.
Tételmondatok felisme- A hatékony, önálló
résének gyakorlása. tanulás: Tanultak alkal-
Ny. 91/3. b) mazása új helyzetben.
Téma és illusztráció Példakeresés képessége.
kapcsolata.
85

31. A felmérések A helyesírási típushibák Szociális kompetencia:

értékelése, javítása. Siker és kudarc elfoga-
javítása Önértékelés. dásának képessége.
Személyes kompetencia:
Önértékelési képesség. Sz.f.gy. 38–39. Interaktív tan-
A Farkasok című szö- Anyanyelvi kommu- o. anyag
veg feldolgozása önálló nikáció: Szövegértő
munkában. képesség.
Természettudományos
kompetencia: Környe-
zettudatos magatartás,
környezetvédelmi ké-
pesség. Előzetes ku-
32. A szöveg- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/6. b), tatómunka az
értelmezés tok. nikáció: Szövegértő 8/8. a) interneten a Resz-
gyakorlása A sisakos kazuár című képesség. A szöveg- Ny. 92–93. o. kessetek parlagfü-
magyarázó- szöveg feldolgozása egységek felisme- vek! című szöveg-
értelmező kooperatív technikák résének képessége. hez kapcsolódva
szövegen alkalmazásával csoport- Elemzőképesség. 33. óra):
munkában. Szociális kompetencia: Előzetesen adjuk
Kapcsolatkezelési, kö- fel a Ny. 94/6. d)
tődési képesség. Önki- feladatát!
szolgálási képesség.
33. A szöveg- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 5/6. c), Készítsenek raj-
értelmezés tok. káció: Szövegértő és kom- 8/8. b) zot (hozzanak
gyakorlása Reszkessetek parlag- munikációs képesség. Ny. 94–95. o. fotót) a parlag-
publicisztikai füvek! A reklám és a Alkotó nyelvhasználat. Hf. Újságcikk fűről!
szövegeken fiatalok publicisztika Személyes kompeten- riport vagy Nézzenek utána,
szövegek feldolgozása cia: Önkifejezési kész- interjú olvasása honnan szárma-
csoportmunkában. ség, kreativitás. és ajánlása osz- zik, hogyan ter-
Narratív kompetencia: tálytársaknak jedt el hazánkban
Dolgok közlésének ké- a parlagfű!
pessége. Kik és hogyan
34. A SZÓAL- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 5/6. d), irthatják a nö-
KOTÁS tok. káció: Szövegértő ké- 8/9. a) vényt?
A szóösszeté- Metanyelvi szöveg ér- pesség. Lényegkiemelés. Milyen parlagfű
tel és fajtái telmezése, táblázatértel- Táblázatértelmezés. Ny. 96–98. o. irtó kampányok-
Az aláren- mezés. Kommunikatív kom- Hf. 101/1., 2. ról hallottak (vet-
delő szóösz- Az alárendelő szóössze- petencia: Ábraolvasás, tek részt)?
szetételek és tételek helyesírásának ábrázolás. Rövidítések
helyesírásuk gyakorlása. szóösszeté- értelmezése.
telek alkotása.
Ny. 98/3., 4.
35. Az aláren- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 5/6. e),
delő szóösz- tok. nikáció: Szövegértő és 8/9. b)
szetételek és Helyesírási gyakorlatok helyesírási képesség. Ny. 99–100. o.
helyesírásuk csoportmunkában. Tanulási kompetencia: Hf. 101/3.
T. 14. Képesség- és készségfej-
Illemmorzsák. Igaz és lesztő képesség. Ffgy. 61. o.
hamis állítások megkü- Szociális kompetencia:
lönböztetése. Csoportkezelési képesség.
86

36. Mellérendelő Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 6/7. a),

szóösszetéte- tok. káció: Helyesírás. He- b), 8/9. c), d)
lek és helyes- A mellérendelő összeté-lyes nyelvhasználat. Ny. 102–103. o.
írásuk telek fajtái. Nyelvi kompetencia: Hf. 108/1., 2. o.
Helyesírási szabályok Grammatikai szabály-
megfogalmazása. rendszer kialakítása.
Ny. 102/1. a), 103/6. Személyes kompe-
tencia: Önszabályozó,
Önfegyelem, önuralom. egészségvédő képesség. Ffgy. 62–63. o.
37. Mellérendelő Helyesejtési gyakorla- A hatékony, önálló ta- Ffgy. 6/7. c),
szóösszetéte- tok. nulás: A tanultak alkal- d), 8/9., 11/2.
lek és helyes- A mellérendelő szóösz- mazásának képessége. Ny. 104–105. o.
írásuk szetételek mozgósza- Szabálykövetés. Hf. 108/3., 4.
bályainak értelmezése, Anyanyelvi kommu-
gyakorlati alkalmazása. nikáció: Szövegértő Sz.f.gy.
Ny. 104/8. képesség. Szókincsbőví- 46–47. o.
T. 15. tés. Helyesírás. Pontos Interaktív tan-
A Méta című szöveg másolás. anyag
feldolgozása csoport- Állampolgári kompe- Projekt (a 37.
munkában. A hosszú- tencia: Hagyománytisz- órához kapcso-
méta és a körbeméta telet. lódva):
játékszabályainak össze- Technikaóra
hasonlítása. Métaütő és méta-
38. Mellérendelő Helyesejtési gyakorla- Kognitív kompetencia: Ffgy. 6/7. e), f), labda elkészítése
szóösszetéte- tok. Elemző és összehasonlí- g), 8/10. Testnevelésóra
lek és helyes- A szóösszetételek cso- tó képesség. Ny. 106–107. o. Métázás
írásuk portosítása, helyesírási Szociális kompetencia: Hf. Az órán
szabályzat használata. A másság elfogadása, feldolgozotthoz
Ny. 107/16., 18. esélyegyenlőség értel- hasonló témájú
Publicisztikai szöveg mezése. publicisztikai
értelmezése, beszélgetés A hatékony, önálló írások gyűjtése.
a riport témájáról. tanulás: Példakeresés
T. 16. képessége.
39. A szóképzés Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 6/8., 8/11.
tok. nikáció: Helyesírási és a)–d), 11/3.
A szóképzés lehetősé- kommunikációs képes- Ny. 109–111. o.
gei, táblázatértelmezés. ség. Helyes nyelvhasz-
Ny. 110. o. nálat.
Szóelemek felismerése. A hatékony, önálló
Ny. 111/2. a), b) tanulás: A tanultak Ffgy. 37–38. o.
Helyesírási szabályok alkalmazásának képes- Hf. Ffgy. 39/2.
megfogalmazása. sége. Képességfejlesztő vagy 40/3.
Ny. 111/3. képesség.
Az életrajz. Szociális kompetencia:
Eszmények, ideálok be-
fogadása, értékek felis-
merése és képviselete.
87

40. A ritkábban Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 6/8.),

használt tok. nikáció: Helyesírás. 8/11. e)–i)
szóalkotási Példák alkotása minta Kommunikációs képes- Ny. 112. o.
módok alapján a szóelvonásra, ség. Helyes, szemléletes,
szóvegyülésre, mozaik- kreatív nyelvhasználat.
szó alkotásra. A hatékony, önálló Ffgy. 40–42. o.
Ny. 112/1–3. tanulás: Példaalkotás Hf. Ffgy. 43/7.
A diáknyelv egyik sajá- képessége.
tosságának gyakorlati Személyes kompeten-
alkalmazása. Ny. 112/4. cia: Önkifejezési kész-
A hagyományos és új ség, identitás képesség. Önálló kutató-
típusú önéletrajz tartal- munka (a 43.
mi, formai jegyei. órához kapcso-
41. A szóalkotás- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 6/9. a), lódva):
ról tanultak tok. káció: Szókincsbővítés. 11/1.
összefogla- A tanultak rendszerezé- Helyes, szemléletes Ny. 113–114. o. 1. Kutass a
lása se, összefoglalása. nyelvhasználat. Helyes- Hf. könyvtárban vagy
A testbeszéd értelme- írás. az interneten
zése és a beszédmodor. Gondolkodási kompe- olyan tudósok
Ny. 114/4. tencia: Logikai és rend- Ffgy. 64–65. o. után, akik a ma-
T. 17. szerező képesség. Ffgy. 65/3. gyar nyelv rokon-
Otthon. Kérések elhá- Szociális kompetencia: nyelveit kutatták!
rítása. Gondoskodás képes-
sége. 2. Rendezd az
42. Témazáró A hatékony, önálló ta- Az Ny. mellék- általad gyűjtött
felmérés: nulás: A tanultak alkal- lete: 12–13. o. anyagot!
A szóalkotás mazásának képessége. T. szövege 64. o.
A Hogyan működik a Anyanyelvi kommuni- Megoldások: 3. Mutasd be az
rakéta? című szöveg káció: Szövegértő ké- Kk. 40–41. o. osztálytársaidnak
feldolgozása páros pesség. Szókincsbővítés. Sz.f.gy. az általad válasz-
munkában. 24–25. o. tott személyt! Ha
43. A MAGYAR Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 6/9. b, lehetőséged van
NYELV tok. nikáció: Szövegértő 12/4. rá, készíts számí-
TÖRTÉNE- A metanyelvi és isme- képesség. Ny. 115–117. o. tógépes prezen-
TE retterjesztő szövegek Állampolgári kompe- Hf. 118. o. tációt!
A magyar értelmezése. Jegyzetké- tencia: Hagyománytisz-
nyelv eredete szítés. Ny. 116/6. telet. A magyarságtudat Ffgy. 32–36. o. 4. Gyűjts in-
Híres ma- Híres magyar nyelvku- erősítése. formációkat a
gyarok, akik tatók megismerése. Szociális kompetencia: különböző nyelv-
nyelvrokona- Magyar–mordvin Eszmények, ideálok be- rokonság elmé-
inkat keres- szótár készítése páros fogadása, értékek felis- letekről! Kik is a
ték munkában. Ny. 118/6. merése és képviselete. nyelvrokonaink?
44. A felmérések A helyesírási típushibák Személyes kompeten-
értékelése, javítása. cia: Önértékelési, önfej-
javítása Önértékelés. lesztő képesség.
Anyanyelvi kommu-
nikáció: Szövegértő Sz.f.gy.
A Kérem a következőt! képesség. 41–42. o.
című szöveg feldolgozá- Személyes kompe-
sa önálló munkában. tencia: Egészségvédő
képesség. Életvezetési
készség.
88

45. A magyar Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 8/12. a),

nyelv törté- tok. káció: Helyesírás. He- b), 13. a), b)
neti korsza- Táblázat értelmezése: lyes nyelvhasználat.
kai korszakok és jellemzői. Nyelvi kompetencia: Ny. 119–120. o.
A magyar Nyelvünk ősi elemei. Grammatikai szabály-
szókincs ere- Rokonsági kapcsolatok rendszer kialakítása.
dete felismerése. Ny. 120/3. Szociális kompetencia:
Kapcsolatkezelési, élet- Sz.f.gy.
A Kenyérlángos című vezetési és gondoskodá- 34–35. o.
szöveg feldolgozása si képesség.
páros munkában. Személyes kompe-
tencia: Önszabályozó,
egészségvédő képesség.
46. A magyar Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 8/12. c), Interaktív tan-
szókincs ide- tok. káció: Szövegértő ké- d), 13. c), d) anyag
gen és isme- Metanyelvi szöveg értel- pesség. Szókincsbővítés. Ny. 121. o.
retlen erede- mezése. Helyesírás, nyelvhelyes-
tű elemei A jövevényszavak és ség. Sz.f.gy.
idegen szavak megkü- Esztétikai-művészeti 34–35. o.
lönböztetése. tudatosság: Más kul-
A maszájok című szö- túrák értékeinek elfo-
veg feldolgozása páros gadása, a világban való Interaktív tan-
munkában. eligazodás. anyag
47. Az informá- Helyesejtési gyakorla- Tudásszerző kompe- Ffgy. 8/12. e),
ciórobbanás tok. tencia: Az információk f), 13. e), f)
hatása a nyel- Információk kezelése, kezelésének képessége Ny. 122. o.
vünkre szelektálása. (szelektálás, felhaszná-
Az idegen szavak meg- lás). Ffgy. 58–59. o.
ítélése a mai magyar Narratív kompetencia:
nyelvben A dolgok közlésének
A Nem hallod? Süket képessége.
vagy? című riport fel- Szociális kompetencia:
dolgozása, beszélgetés a A másság elfogadása,
témáról. együttélési képességek.
48. A szókészlet Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 8/12. g),
rétegei napja- tok. káció: Szókincsbővítés. 13. g)
inkban A metanyelvi szöveg Helyesírás. Ny. 123. o.
feldolgozása. A diák- Személyes kompeten-
nyelv és az egyéni szó- cia: Önértékelés, önref-
kincs értékelése. lexióra való képesség. Ffgy. 62–63. o.
Önfegyelem, önuralom Szociális kompetencia:
című téma feldolgozása. Együttélési képességek:
türelem, empátia.
89

49. ÉV VÉGI Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 8/12. h),

ISMÉTLÉS tok. káció: Helyesírás. Kom- i), 13. h), i)
Mondatközi és mon- munikációs képesség. Ny. 124. o.
datvégi írásjelek helyes Szövegalkotás.
használata. Ny. 124/.1 A hatékony, önálló ta-
Nyelvhelyességi hibák nulás: A tanultak alkal-
javítása. mazásának képessége.
Összefoglaló táblázatok Szociális kompetencia:
áttekintése Együttélési képességek:
türelem, empátia.
Családi ünnepek című Ffgy. 66–69. o.
téma feldolgozása.
50. ÉV VÉGI Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 10/14.
ISMÉTLÉS tok. káció: Szókincsbővítés. a), b)
Szószerkezetek alkotás Helyesírás. Ny. 125. o.
és helyesírása. Gondolkodási kom-
Ny. 125/5., 6. petencia: Rendszerező
Összefoglaló táblázatok képesség.
áttekintése. Természettudományos
T. 18. kompetencia: Környe-
Az Állati féltékenység zettudatos magatartás, Interaktív tan-
című szöveg feldolgozá- környezetvédelmi ké- Sz.f.gy. anyag
sa páros munkában. pesség. 30–31. o.
51. Év végi fel- Az Építészet a 21. szá- A hatékony, önálló ta- Az Ny. mellék-
mérés szö- zadban című szöveg nulás: A tanultak alkal- lete: 14–15. o.
vegértésből értelmezése. mazásának képessége. Megoldás:
Kk. 101. o.
Év végi Az Ny. mellék-
felmérés lete: 16. o.
anyanyelvi T. szövege:
ismeretből, Kk. 64. o.
helyesírásból Megoldás:
Kk. 97. o.
52. Képességfej- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu-
lesztő óra tok. nikáció: Igényes nyelv-
használat, helyesírás.
A Génkutatók nyomá- Szövegértés. Szókincs- Sz.f.gy.
ban című szöveg feldol- bővítés. 36–37. o.
gozása páros munká- Kognitív kompetencia:
ban. Elemző, összehasonlító
Betegség és halál című képesség.
szöveg elolvasása, be- Narratív kompetencia: Ffgy. 70. o.
szélgetés a témáról. Dolgok közlésének ké-
pessége.
53. A felmérések A helyesírási típushibák Szociális kompetencia: Ffgy. 10/14.
értékelése, javítása. Siker és kudarc elfoga- c), d)
javítása Önértékelés. dásának képessége.
Önértékelési képesség.
A színek című szöveg Anyanyelvi kommu- Sz.f.gy.
feldolgozása nikáció: Szövegértő 28–29. o.
képesség.
90

54. Képességfej- Az Irány a horvát ten- A hatékony, önálló ta- Ffgy. 10/14.
lesztő óra gerpart! című szöveg nulás: A tanultak alkal- e), f) Interaktív tan-
feldolgozása páros mazásának képessége anyag
munkában. (matematika, földrajz).
Anyanyelvi kommu- Ffgy. 78–79. o.
Utazás közben című nikáció: Szövegértő
téma feldolgozása cso- képesség. Helyesírás. Ffgy. 78–79. o.
portmunkában. Szociális kompetencia:
Együttélési képességek:
Kiránduláson, strandon türelem, empátia, hu-
című téma feldolgozása. morérzék.
55. Interaktív óra Az év során a legsikere- Szociális kompetencia: Ffgy. 10/14.
sebb interaktív játékok Siker és kudarc elfoga- g), h)
lejátszása egyének vagy dásának képessége.
párok, illetve csoportok Együttműködési képes-
versenyeként sége: fair játékra való
képesség.
91

A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA
Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint
1. Anna főnév (tulajdonnév) távoli melléknév
egy határozatlan névelő hósipkás melléknév
nyitott befejezett melléknévi igenév hegycsúcsok főnév
ablaknál főnév felett névutó
állva határozói igenév lassan melléknév
csodálta ige vándorló folyamatos melléknévi igenév
a határozott névelő felhőket főnév
Minden jó szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 14 pont.
a) Minden jó jelölés 1–1 pont, összesen 10 pont.
b) ablak|nál szótő + rag 2

nyi|to|tt szótő + kötőhangzó + képző 3
csodá|l|t|a szótő + képző + jel + rag 4
vándor|l|ó szótő + képző + képző 3
felhő|k|e|t szótő + jel + kötőhang + rag 4
Minden jó szóelem 1–1 pont, összesen: 16 pont.
2. Mássalhangzótörvények
igyekezzetek: írásban jelölt teljes hasonulás
különböző: képzés helye szerinti részleges hasonulás
nehézségű: írásban nem jelölt teljes hasonulás
vízparton: zöngésség szerinti részleges hasonulás
barátjával: összeolvadás
Minden jó szó és mássalhangzótörvény megnevezés 1–1 pont, összesen: 10 pont.
3. széllel, Széllel, Széll-lel, Mirtillel

Kovátscsal, sahhal, briddzsel, méhvel
Minden jól toldalékolt szó 1–1 pont, összesen: 8 pont.
4. a) Gabi beteg volt. A Á 2+2
b) Ma sok beteg volt a rendelőben.

(( .......... (((((((
A Á 5+2
i me h
Jme Hi Hh
c) Julika szalonnasütés előtt felszeletelte a kenyeret és a hagymát. A Á 5+2
i ((((((((((((
Hi T T
d) Zsuzsi a mozi előtt találkozott a legjobb barátnőjével. A Á 5+2
(((((( (((((((
h mi t
Hh Ht
Jmi
92

e) Matematikaórán néhány gyerek nem tudta a mértékváltásokat. A Á 5+2

i (((((((((( me
Jme Hi T
Minden jó mondatrész 1–1 pont, az ágrajz 2 pont, összesen: 32 pont.
5. A kőszívű ember fiai Jókai Mór regénye.

A fogadásra érkező nagykövetek bemutatták feleségüket a kormányfőnek.
A dolgozatíráskor hamar eltelt a 45 perc.
Néhány vendég késve érkezett.
Az iskolánkban több mint háromszázan tanulunk.
Minden jól javított nyelvhelyességi hiba 2–2 pont, összesen 10 pont.
A felmérés összesített pontszáma: 100
Témazáró felmérés: Az alanyi, az állítmányi és a tárgyi alárendelő összetett mondatok
1. 2.
1.
1. a) Olyan vagyok, mint máskor. 4
1. 2. 2. Á 1.
b) Irigylem azokat, akik mindig jókedvűek. 4
1. 2. 1. 2. T
c) Amilyen a szolga, olyan az ura is. 4
1. 2. 2. Á 1.
d) Milyen kár, hogy nem tudtam elmenni hozzád! 4
1. 2. 1. 2. A
e) Megértettem, nem számíthatok rád. 4
2. T
Minden jól elemzett mondat 2–2 pont, minden jó szerkezeti ábra 2–2 pont,
összesen: 20 pont.
2. Kérdezd meg, mikor kezdődik délután az edzés! 3

Akik nem írtak házi feladatot, csak azok oldják meg ezt a példát! 3
Azt kívánom, teljesüljenek a vágyaid. 3
Ne az járjon az eszetekben, hogy mikor csöngetnek ki az óráról! 3
Ki az a fiú, aki Szilvivel beszélget? 3
Minden jó írásjel 1–1 pont, összesen: 15 pont.
3. Visszahoztam a könyvet, amelyet kölcsönadtál nekem.

Van benned valami, ami nagyon tetszik nekem.
Eltört a vázám, amelyhez kellemes emlékem fűződik.
Az lesz a barátom, aki méltó a bizalmamra.
Azt a tollat add ide, amelyiket az előbb is kértem!
Minden helyesen használt vonatkozó névmás 1–1 pont, összesen: 5 pont.
93

4. a) Ady Endre ezt írja A Hadak Útja című versében: „Vörös jelek a Hadak útján: / Hunniában valami készül”.
b) „Vörös jelek a Hadak útján: / Hunniában valami készül” – írja Ady Endre A Hadak Útja című versében.
c) „Vörös jelek a Hadak útján: – írja Ady Endre A Hadak Útja című versében – Hunniában valami készül”.
Minden jó idézés 2–2 pont, összesen: 6 pont.
5. Azok a házirendpontok változtak meg, amelyek az óraközi szünetekre vonatkoztak.

Tényleg komolyan gondoltad azt, hogy nem jössz el kirándulni?
Elköltözött a szomszédból az a család, amelyik évek óta mellettünk lakott.
Annyian jöttek el a koncertre, mint még soha.
Minden helyes javítás 1–1 pont, összesen 4 pont.
6. Annak őrzöm a fényképét, akit régen szerettem.

Olyan feladatot kell megoldanod, amelyet a többi osztálytársad már megoldott.
Felvettem a ruhámat, azt, amelyiket a nagymamámtól kaptam.
Annyi virágot kapott a tanárnő, hogy egyszerre nem tudta hazavinni.
Minden jól szerkesztett mondat, hibátlan helyesírás esetén 2–2 pont, összesen: 8 pont.
7. a) A mondat a beszélő szándéka szerint: kijelentő, szerkezete szerint: összetett, logikai minősége szerint: állító.
Minden jó kiegészítés 1–1 pont, összesen: 3 pont.
b) 1.
2. T
A jó szerkezeti rajz 2 pont.
c) ne fn nm i hsz fi nm i ksz
Az emberek azt tudják igazán szeretni, akit becsülnek is.
Minden helyes szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen 9 pont.
d) ember|e|k: szótő + kötőhangzó + jel

tud|ják: szótő + rag
Minden jó szóelem 1–1 pont, a megnevezés összesen 1 pont, összesítve 7 pont.
e) azt: zöngésség szerinti részleges hasonulás

tudják: összeolvadás
A mássalhangzótörvények helyes megnevezése 1–1 pont, összesen 2 pont.
Félévi felmérés
1. a) kapcsolatos mellérendelő összetett mondat 1. 2. 4
1.
b) célhatározói alárendelő összetett mondat 4
2. Hc
c) magyarázó mellérendelő összetett mondat 1. 2. 4
94

d) ellentétes mellérendelő összetett mondat 1. 2. 4

1.
e) állítmányi alárendelő összetett mondat 4
1. 2. Á
f) alanyi alárendelő összetett mondat 4
2. A
g) következtető mellérendelő összetett mondat 1. 2. 4
1.
h) helyhatározói alárendelő összetett mondat 4
2. Hh
Minden jó szerkezeti ábra és megnevezés 2–2 pont, összesen: 32 pont.
2. X, 2, X, 1, 2, 1, 1, X
Minden jó tipp 1–1 pont, összesen: 8 pont.
3. Főzz 30 dkg cukorból és 1,5 dl vízből szirupot, közben egy tálba tegyél 24 dkg sovány tejport, 1 Ráma marga-
rint, és 30 dkg kókuszreszeléket! Erre még melegen öntsd rá a szirupot, és jó alaposan keverd össze! Légmen-
tesen zárd le, majd egy éjszakára tedd a hűtőszekrénybe! Másnap formázz golyókat a masszából úgy, hogy a
közepébe egy darabka diót, mandulát, vagy mogyorót helyezz! Végül forgasd meg kókuszreszelékben! Hidd
el, sikered lesz!
Minden jó javítás 1–1 pont, összesen: 20 pont.
4. Alárendelő összetett mondat:

nm mn fn i ksz hsz hsz
Olyan jó könyvet olvastam, mint még soha.
Minden helyes szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 7 pont.
Mellérendelő összetett mondat: Kata elmosta, eltörölgette a poharakat, és a helyükre tette őket.
elmos|t|a eltör|ö|l|get|t|e pohar|a|k|a|t hely|ük|re

szt + j + r szt + kh + k + k + j + r szt + kh + j + kh + r szt + j + r
te|tt|e ők|e|t
szt + j + r szt + kh + r
Minden jó szóelem 1–1 pont, összesen: 23 pont.
5. Elmentem az unokbátyámékhoz, és egy jót szörföztünk a számítógépen.

Megoldottad a feladatot, de (vagy viszont) hibáztál a szorzáskor.
Elolvastam azt a könyvet, amelyet ajánlottál.
A lányok a legújabb filmről beszélgettek, a fiúk pedig kíváncsian hallgatták őket.
Minden jó javítás 2–2 pont, összesen: 10 pont.
Témazáró felmérés: A szóalkotás

1. egyszersmind, más-más, máról holnapra, maholnap, örökkön-örökké, körös-körül, nagyon nagy, egyszer s
mindenkorra, ákombákom, izeg-mozog
Minden jó bekarikázás 1–1 pont, összesen 10 pont.
95

2. dokumentumfilm-bemutató, gépkocsinyeremény-betétkönyv, megnemtámadási szerződés, párbajtőr-világ-

bajnokság, kerekasztal-konferencia rendezése
Minden helyesen leírt szó 1–1 pont, összesen 5 pont.
3. Pl.:
a) Nem egyszer, legalább kétszer szóltam már neked. Nemegyszer megbotránkoztam a viselkedéseden.
b) Bárcsak eljönnél velem kerékpározni! Bár csak egy hete találkoztunk, mégis úgy érzem, régóta ismerjük
egymást.
Minden helyes mondat 1–1 pont, összesen 2–2 pont.
4. mozdonyvezető: tárgyas alárendelés irul-pirul: ikerszó

szúette: alanyos alárendelés hazámfia: jelzős
alig-alig: szóismétlés gyorsúszó: határozós alárendelés
limlom: ikerszó hányaveti: valódi mellérendelő összetétel
Minden jó megnevezés 1–1 pont, összesen: 8 pont.
5. a) Nem egyszerű az űrhajósok élete a világűrben, így a tisztálkodásuk sem. Természetesen ők is zuhanyoznak
egy külön erre a célra kialakított fülkében. A zuhanyzáshoz azonban orrcsipeszt is vesznek fel, ugyanis a
térben szabadon úszó vízcseppek a tüdőbe kerülve tragédiát okozhatnak.
Minden jó karikázás 1–1 pont, összesen: 11 pont.
b) Írd a megadott szóképlet mellé a szövegből a megfelelő szót, nevezd meg a szófaját is!
ik + szt + k + kh + k = kialakított befejezett melléknévi igenév
szt + k + k + r = zuhanyzáshoz főnév
szt + kh + k + k + r = okozhatnak ige
Minden jó szó 0,5–0,5 pont, helyes szófajmegnevezés 0,5–0,5 pont, összesen: 3 pont.
c) zuhanyoznak = szt + kh + k + r ige

úszó = szt + k folyamatos melléknévi igenév
tisztálkodásuk = szt + k + k + k + j főnév
Minden jó szóelem és helyes szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 14 pont.
6. Az űrhajósok a súlytalanság közepette napjaik jelentős részét testedzéssel töltik, hogy igénybe nem vett izom-
zatuk teljesen le ne épüljön. Ha ezt nem tennék, lábra sem bírnának állni, amikor visszatérnek a jó öreg Földre,
a kék bolygóra.
Minden helyes kiegészítés 1–1 pont, összesen:12 pont.
7. a) gyárt, taps
b) ordibál, motel, rémítő, csokréta
c) Országos Takarékpénztár, televízió
Minden jó megoldás 1–1 pont, összesen: 8 pont.
96

Év végi felmérés
1.: kapcsolatos 2.: ellentétes 3.: magyarázó 4.: következtető 5.: választó
Minden jó szerkezeti rajz 2 pont, összesen: 10 pont.
2. „Szerelem! – kiált fel Vergilius. – Gátat ki emelhet elébed?”

Ne csak tudd a jót, hanem tedd is!
Szerelmet, füstöt, köhögést nem lehet eltitkolni.
Minden jó írásjel 1–1 pont, összesen: 10 pont.
3. a) tárgyi alárendelő összetett mondat 1.
2. T
b) társhatározói alárendelő összetett mondat 1.
2. Ht
c) okhatározói alárendelő összetett mondat 1.
2. Ho
d) mennyiségjelzői alárendelő összetett mondat 1.
2. Jme
e) időhatározói alárendelő összetett mondat 1.
2. Hi
Minden jó szerkezeti ábra és megnevezés 2–2 pont, összesen: 20 pont.
4. döntened: főnévi igenév után: névutó

azzal: névmás aki: névmás
kedveled: ige el: igekötő
Minden jó szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 6 pont.
5. Szívesen megmutatnék neked néhány trükköt, amelyeket a bűvésziskolában tanultam.

A nyelvhelyességi hibák javítása 1–1 pont, összesen: 4 pont.
97

Javaslat a felmérések értékelésére

Az ország iskoláiban bizony elég eltérő %-os határokat alkalmaznak a pedagógusok. Van, ahol az elégséges
szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol az 50% is kevés. Tudom, hogy ez helyi megállapodás kérdé-
se, amelyet elsősorban a tanulók képessége határoz meg, mégis úgy vélem a közel 20%-os eltérés igen nagy
különbség. A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os határokat
tartalmazó táblázatban:
Értékelési kategória Enyhébb %-os határok Szigorúbb %-os határok
Jeles 91–100% 93–100%
Jó 76– 90% 79– 92%
Közepes 60– 75% 66– 78%
Elégséges 40– 49% 51– 64%
Elégtelen 0– 39% 0– 50%
Feljegyzések
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________
98

A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása
A kínai nagy fal
1.
Az i. e. 3. századtól i. sz. 17. századig
A két jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 2 pont.
A kínaiak így védekeztek a külső támadások ellen.
A jó válaszért 1 pont.
Qin Shi Huangdi i. e. 210-es években.
Döngölt földből és téglából.
A jelzőtornyokban füst- vagy tűzjeleket adtak le.
7142 km (6352 + 290 + 500)
4-5 cm A jó válaszért 1 pont.
2. A trapéz alapjára ezt kell írni: 7-8 cm

A magassága: 10 cm
Az alappal szemközti oldalra: 4-5 cm. 10 cm
7-8 cm
A megfelelő rajz, az adatok beírása 1–1 pont, összesen: 4 pont.
3. A fal nem összefüggő, nem egységes építmény, különböző korokban épült.

Minden aláhúzott válaszelem 1–1 pont, összesen: 4 pont.
4. Néhány méter széles, beleolvad a környezetébe, egy képregényből ered a megállapítás.

Minden helyes megállapítás 1–1 pont, összesen: 3 pont.
5. 2011-ben 24 éve, 2012-ben 25 éve stb.

A helyes válasz 1 pont.
6. Az időjárás, a helyiek elhordják a fal tégláit.

7. Várható vázlat:
1. A fal építésének célja 4. A fal adatai
2. Az első védelmi rendszer 5. A városi legenda
3. A fal építőanyagai 6. A pusztuló világörökség
Minden vázlatpont 1–1 pont, összesen: 6 pont.
99

Félévi felmérés
Kalandozás az álomvilágban
1. a) Steven Spielberg: Jurassic Park

A rendező neve, a film címe 1–1 pont, összesen: 2 pont.
b) Pénzt takarítanak meg (nem kellenek drága díszletek), nincsenek a színészek számára veszélyes akciójele-
netek.
c) Eljátsszák a forgatókönyv szerinti szerepeket.
A helyes megállapítás 1 pont.
2. gigantikus: hatalmas méretű, nagy, óriási

virtuális: számítógépen megalkotott, mesterséges
aktívan: tevékenyen részt vesz valamiben
háromdimenziós: térbeli kiterjedés (szélesség, hosszúság, magasság)
Minden jó szómagyarázat 1–1 pont, összesen: 4 pont.
3. Asterix, a gall; Shrek; Baljós árnyak; A jedi visszatér; Szörny Rt.; Harry Potter; Grinch; A klónok támadása;
A Gyűrűk Ura; A szépség és a szörnyeteg
Minden jó bekarikázás 1–1 pont, összesen: 6 pont.
4. A virtuális világban az ember szabadon körülnézhet, mozoghat, sőt cselekedhet is. Aktívan beavatkozhat az
eseményekbe.
Minden kiemelt szóért, kifejezésért 1–1 pont, összesen: 4 pont.
5. Kézmozdulat továbbítása: adatkesztyű

A látvány érzékelése: adatsisak két kis képernyővel
Fejmozdulat jelzése: speciális berendezés
Szavak, zajok érzékelése: fülhallgató
Minden jó megnevezés 1–1 pont, összesen: 5 pont.
1. A mozi mint álomgyár
2. A nagy vidámparkok
3. A virtuális világ
4. A felszerelés
5. A virtuális világ veszélyei
Minden jó vázlatpont 1–1 pont, összesen: 5 pont.
7. Az álomvilág nyújtotta élvezet állandó keresése, a család, a barátok, a munka, a tanulás, a mindennapi teendők
elhanyagolása.
100

Év végi felmérés: Építészet a 21. században

1. metropolis = nagyváros (világváros)
pilon = függőhidak láncot, ill. kábelt tartó oszlopa
rámpa = különböző szintű utak összekötésére alkalmas mesterséges lejtő
globális = teljes (átfogó, összefoglaló, mindenre kiterjedő)
kontinens = földrész
Minden jó meghatározás 1–1 pont, összesen: 5 pont.
2. Nagy a zsúfoltság.
Hidak, alagutak.
Csatorna + alagút.
Millennium-torony, a Messinai-szoros feletti függőhíd.
Minden jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 7 pont.
3. A Millennium-torony Tokió mellett egy mesterséges szigeten épül. 150 emeletes, 840 méter magas. 50 000 em-
ber befogadására képes. Lakások, irodák, éttermek, üzletek, pihenésre és sportolásra alkalmas helyek egyaránt
lesznek benne.
Minden jó adat 1–1 pont, összesen: 9 pont.
4. A híd fajtája: függőhíd.
A híd hossza: 5300 m.
Mit mivel köt össze: Szicíliát az olasz szárazfölddel.
A pilonok magassága: 370 m.
Minden jó adat 1–1 pont, összesen: 4 pont.
5. Egészítsd ki a következő táblázatot!
Az alagút neve Miket köt össze? Hosszúsága

Gibraltári-szoros alatti alagút A Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal. 35 km
Euroalagút (Csalagút) Franciaországot Nagy-Britanniával. Kb. 50 km
Bázisalagutak A hegy egyik oldalát a másikkal. 33–57 km
Bering-szoros alatti alagút Alaszkát Oroszországgal. 40 km
Minden jó kiegészítés 1–1 pont, összesen: 8 pont.
6. Az út mélysége eléri a 286 métert. Az útnak viszont nem lehet nagy a lejtésszöge, mert nagyon meredek lesz,
ami balesetveszélyes.
Minden indokláselemért 1–1 pont, összesen 5 pont.
7. Készíts jegyzetet az utolsó bekezdésről!

Közlekedés ♦ gyors fejlődés ♦ globális autópálya = több kontinens, kb. 100 ország
A legnagyobb építési terv: Alaszka ⇓ Oroszország ♦ Bering-szoros alatti alagút = 40 km
Minden elemért 1–1 pont, összesen 7 pont.
1. Toronyházak építésének oka
2. Millennium-torony
3. A Messinai-szoros feletti függőhíd
4. Az afrikai és európai kontinens összekötése
5. A globális autópálya Minden jó vázlatpont 1–1 pont, összesen 5 pont.
101

A TANKÖNYV EGYES FELADATAINAK MEGOLDÁSA
Úgy gondoljuk (tankönyvszerző és szerkesztő), hogy egy kézikönyvnek nem tiszte, hogy a tankönyv min-
den egyes feladatának megoldását közölje. Vannak ugyanis olyan kreatív feladatok a tankönyvben – szöveg-
alkotás, egyéni vélemény megfogalmazása stb. –, amelyeknek nem lehet egyféle megoldása. Olyan feladatok
is találhatók azonban a tankönyvben, amelyek megoldását célszerű egyértelművé tenni mindenki számára,
pl.: rejtvények, feladványok, szólások, közmondások értelmezése.
A nyelvműveléssel kapcsolatos feladatok megoldása A nyelvművelés lehetőségei a tankönyvben című feje-
zetben található.
Segíteni szeretnénk a kollégák munkáját azzal is, hogy a tankönyv bonyolultabb feladatainak megoldását
megtekinthetik az Apáczai Kiadó honlapján: www.apaczai.hu.
7. oldal 10.
Valaha szinte minden parasztházban volt kemence. Talán éppen ezért sok szólásunk és közmondásunk is
kötődik hozzá.
a) Egészítsd ki a megadott szólásokat és közmondásokat a kemence szó megfelelő alakjával!
Bátor a kemence mögött. d)

Egy kemencében sütnek. c)
Kemencéből katlanba. e)
A kemencét támasztja. a)
Olyan, mint a külső kemence. b)
b) Melyik szóláshoz melyik jelentés tartozik? Írd a mögöttük lévő vonalra a betűjelét!
a) lopja a napot; b) nagyon kövér; c) sülve-főve együtt vannak; d) gyáva ember; e) egyik bajból a másikba kerül
c) Gyűjts még szólásokat, közmondásokat a kemencével kapcsolatban!

Kemence van a házban = ne beszéljünk a szóban forgó dologról, mert olyan is hallja, akire nem tartozik.
Nem nyer a kemence mellett ülő koronát = a lusta ember nem sokra viszi az életben. Befűtötték a kemence
száját = kellemetlen helyzetbe hozták.
10. oldal 1. b)
Nézz utána, milyen cselekedetei miatt vált a szegények védőszentjévé Szent Antal!
Szülei halála után a gazdag ifjú eladta a családi birtokait, és a pénzt szétosztotta a szegények között. Mindig
befogadta és segítette a kitaszítottakat és a nincsteleneket.
43. oldal 4.
A következő rajzokon egy-egy olyan állatot láttok, amelyről egy-egy szóláshasonlat juthat az eszetekbe. Írjá-
tok le a megfelelő szóláshasonlatokat!
Ravasz, mint a róka.

Csökönyös, mint a szamár.
Türelmes, mint a birka.
Hűséges, mint a kutya.
a) Gyűjts a rajzokon látható állatokkal kapcsolatos közmondásokat O. Nagy Gábor Magyar szólások és köz-
mondások című könyve segítségével!
102

Róka Rókán rókát kell fogni = a ravasz ember eszén ravaszsággal kell túljárni. Talál a róka rést magának =
nem kell a ravasz embert félteni, kivágja az magát a bajból.
Szamár A szamár fejét nem szokták megszappanozni = az ostoba, csökönyös emberre kár időt és pénzt
pazarolni. A szamár nagyobbra becsüli a szalmát, mint az aranyat = az ostoba ember nem ismeri fel az
igazi értékeket.
Birka Türelmes birka sok fér egy akolba = sok békés ember megfér egymással kis helyen is. A koszos birka
is átcsúszik a többivel = nagy csomóban a selejtese, a hitványabbja is elcsúszik.
Kutya A kutya is akkor vész meg, mikor legjobb dolga van = sokan nem tudják megbecsülni, hogy jól megy
a soruk, sőt épp akkor kezdenek elégedetlenkedni, amikor a legkedvezőbb helyzetbe kerülnek.
b) Írj feltételes mellékmondatú közmondásokat a rajzokon látható állatokról!

Róka sem ravasz, ha kicsáválják = a gonosz, ravasz embert is ártalmatlanná lehet tenni megfelelően ke-
mény eszközökkel. A szamár is rúg, ha piszkálják = a legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából.
A kutya is felkél, ha megéhezik = az éhség a lusta embert is munkára készteti. A kutya is húst enne, ha pénze
volna = sok mindent másképp tenne az ember, ha megvolna rá a lehetősége, sok mindent megszerezne
magának, ha módja volna hozzá.
47. oldal 3.
A következő szavak Tótfalusi István Vademecum Szokatlan szavak szótárának egyik oldaláról valók. Írd le
tömören a szavak jelentését!
gacsos lábú: csámpás, térdben vagy bokában befelé forduló lábú ember vagy állat
gála: ünnepélyes alkalom, díszünnepély; ünnepi ruha
gáláns: nők iránt előzékeny
gangos járású: hetyke, büszke, délceg járású
gardedám: idősebb nő, aki régen a „jó házból való” fiatal lányokat bálba, nyilvános helyre kísérte
gasztronómus: ínyenc, az evés-ivás kifinomult ízlésű élvezője
gavallér: finom, divatozó, hölgyek iránt előzékeny, társasági ember
gazsulál: hízelgésből készségeskedik, kedveskedik, hajbókol
a) Írd az egyes rajzok alá a megfelelő szót!

1. rajz: gacsos lábú 2. rajz: gardedám 3. rajz: gasztronómus
49. oldal 2.
Mely országok csatlakoztak velünk együtt az Európai Unióhoz? Segítségként megadjuk a fővárosok nevét!
Rajzold le az Európai Unió zászlaját!
Főváros Ország
Varsó Lengyelország
Ljubljana Szlovénia
Prága Csehország
Pozsony Szlovákia
Tallin Észtország
Riga Lettország
Vilniusz Litvánia
Valetta Málta
Nicosia Ciprus
103

79. oldal 2.
A szólások értelmezése:
Ki mit főzött, egye meg! = ha megcsinálta a bajt, viselje a következményeit!
Nagy az öble, de vékony a dongája = erősnek, értékesnek látszik, de valójában gyenge, hitvány.
A kutya is füvet eszik, mikor beteg = a betegnek bele kell törődnie abba, hogy nem ehet azt, amit szeretne.
Akár az egyik öklömet harapom, akár a másikat = akár ezt teszem, akár azt, sehogy sem jó.
A nyerget üti, hogy a ló érezze = úgy bánt vagy büntet valakit, hogy nem közvetlenül neki, hanem olyan-
nak okoz bajt, kellemetlenséget, aki a legközelebb áll amahhoz.
Nem a ruha teszi az embert = ne az öltözetük alapján ítéljük meg az emberek értékét!
87. oldal 4. b)
Tudod-e, mit tároltak a polcos tárgyon? Segít, ha ismered a következő szólásokat és jelentésüket.
Megette a kenyere javát = túl van élete derekán, már nem fiatal ember.
Olyan, mint egy falat kenyér = nagyon jószívű, szelíd, engedékeny ember.
Kenyérre lehet kenni = vajszívű, engedékeny ember.
Egy kenyéren van = közös háztartásban él vele; hasonló életkörülmények között él; egyetért vele.
Majd megbékül a maga kenyerén = megbékül engesztelés nélkül is.
Valakinek a kenyerét eszi = valaki eltartja.
93. oldal 4. e)
Nézz utána könyvtárban vagy az interneten, melyik földrészen él a többi röpképtelen madárfaj! Írd a kép alá,
melyik madár látható rajta!
kivi: Ausztrália
emu: Ausztrália
nandu: Dél-Amerika
strucc: Afrika
A képen emu látható a fiókájával.
94. oldal 6. d)
Nézz utána az interneten a következőknek!
■ Hogyan néz ki a parlagfű? Készíts színes rajzot róla! 20–140 cm magas, terebélyes, ágas egyéves gyom.
Központi egyenes, tompa négy élű szárral rendelkezik, amelynek sűrű oldalhajtásai vannak. A talajhoz közeli
néhány cm-es részen 2-3 elágazása is lehetséges. Magassága változatos, a 150 cm magasságot is elérheti. Levelei
egy- vagy kétszeresen szárnyasan szeldeltek, kétoldalt sűrűn szőrözöttek. A szőrök a levél fonákján hosszabbak.
A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld. A sárga színű 4–5 mm-es porzós fészkek a legfelső hajtások végén,
rövid kocsányon ülnek. A fészkek 10-15 virágot tartalmaznak.
■ Honnan származik a parlagfű? Észak-Amerikából.
■ Hogyan terjedt el Magyarországon? Magyarország területén az 1920-as években Somogy déli részén tűnt
fel először. Később az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli megyékben, majd az ország északi része
felé terjedt.
■ Mikor és miért eredménytelen a kaszálás a parlagfű elterjedése elleni védekezésben? A fiatal növényeket
tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos kaszálni. A talajszinten a gyökérnyaki résznél kell a növény
szárát elvágni. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Ha ezzel elkéstünk, az
egyszeri kaszálás már nem eredményezi a parlagfű kiirtását, mert a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldal-
rügyeiből 3-4 oldalhajtást nevel, és pár hét múlva újra virágba borul.
104

■ Miért ne vegyenek részt gyerekek a parlagfű irtásában? A parlagfű irtását ne bízzuk gyerekekre, mert az
erős pollenkoncentráció a levegőben kiválthatja a lappangó allergiát. Kerülni kell a növény közvetlen érintését,
mert az is allergiás reakciót válthat ki. A kézi irtást kesztyűben kell végezni.
■ Milyen kampányokat hirdettek eddig Magyarország parlagfű-mentesítésére? Együtt a parlagfű ellen,
Parlagfűmentes Magyarországért.
98. oldal 4.
Írd le a keresett szót, amelynek valamennyi betűjét megadjuk csoportosítva és betűrendbe sorolva! A meg-
fejtésben segít a zárójeles megjegyzés.
a) á é í ó g m p sz t számítógép (informatikai berendezés)

b) a a e e ö ő k ny ny t v v z anyakönyvvezető (foglalkozás)
c) e é o d f h l ny s holdfényes (nyári éjszaka jelzője)
99. oldal 6.
Mást jelent a szó, ha másképp választod el. Írj szómagyarázatot az elválasztáshoz!
borzalom, mustár, vezérelve
borz-alom = állat lakóhelye, bor-za-lom = szörnyűség

must-ár = szőlőlé értéke, mus-tár = őrölt mustármagból készített ízesítő
ve-zér-elve = irányító eszméje, ve-zé-rel-ve = irányítva
99. oldal 8.
Keress olyan szót, amely a megadott szavakkal összetett szót alkot úgy, hogy az egyik utótagja a másik elő-
tagja!
drágakősó, fahajóhíd, életképeskönyv, hegygerincvelő, pihenőnapfény, költőpénzjutalom, naprakészétel,
csigalépcsőház
100. oldal 12.

Keresd meg azokat az utótaghoz illő előtagokat, amelyeknek mindegyike népnév! Karikázd be, mi látható a
képen!
oroszkrém, franciakrémes, görögdinnye, perzsaszőnyeg, svédcsavar, rácponty, franciasaláta, spanyolfal,
törökülés, franciakulcs, perzsabunda, angolszalonna, spanyolnátha, görögtűz
120. oldal 3.
Egészítsd ki a következő szöveg alapján, milyen rokonsági kapcsolat van a megadott személyek között! Ke-
ress még rokoni kapcsolatokat közöttük!
Nagy Tibornak és Nagy Tiborné Tóth Évának két gyermeke van: Emőke az idősebb, Csanád a fiatalabb.
Emőke feleségül ment Kiss Tamáshoz, akinek az édesapja Kiss Imre, édesanyja Kissné Kozár Erzsébet és van egy
húga, Szilvia. Csanád feleségül vette Takács Tímeát, akinek az édesapját Takács Istvánnak édesanyját Takács
Olgának hívják.
Takács Olga Csanádnak anyósa. Kissné Nagynénak nászasszonya.

Kiss Szilvia Nagy Emőkének sógornője. Nagy Tibor Takács Tímeának apósa (ipamja).
Nagy Csanád Kiss Tamásnak sógora. Nagynénak Takács István nászura.
105

123. oldal 1.
A következő szavak mellett három jelentést találsz. Karikázd be az igazat!
1. apol: ápol – csókol – aláír 6. bürü: pásztoring – kis híd – fiatal juh
2. anziksz: képeslap – folyóirat – távirat 7. kalamáris: tintatartó – gyöngyfüzér – cipőfelsőrész
3. grádics: kosár – lépcső – almafajta 8. cserény: tetőfedő anyag – pásztortanya – szorgos
4. pityóka: mentegomb – ital – burgonya 9. izibe: rizsfajta – majd egyszer – azonnal
5. lappantyú: madár – papucs – zár 10. gyepű: sövény – füves terület – erdősáv
123. oldal 2.
Adj olyan vezetéknevet a tanároknak, amelyből kiderülhet, hogy milyen tantárgyat tanít, és rímel a kereszt-
nevére! Írd a neve mellé azt a három szót, amelyik szerinted a tantárgyához tartozik!
szimfónia, alliteráció, grafika, mechanika, epigramma, portré, rondó, anód, fókusz, disztichon, akvarell, gordon
Tantárgy A tanár neve A tantárgyhoz tartozó fogalmak

ÉNEK Dallam Dalma, Kotta Soma szimfónia, rondó, gordon
RAJZ Ecset Csenge, Festő Benő grafika, portré, akvarell
FIZIKA Mágnes Ágnes, Erő Gergő mechanika, anód, fókusz
IRODALOM Regény Teréz, Téma Béla alliteráció, epigramma, disztichon
106

FELADATOK A SIKERES FELVÉTELIHEZ

Az Apáczai Kiadó rendezvényein, a tanfolyamokon, a bemutatóóráimat követő szakmai beszélgetésen
sok, 8. évfolyamon tanító kolléga kérte, hogy jelentessek meg olyan feladatgyűjteményt, amelyet használ-
hatnak a felvételi előkészítő foglalkozásokon. Úgy gondoltam, hogy ezeknek a feladatoknak a legjobb helye
a 8. évfolyamos kézikönyvben van.
Először a feladatokat olvashatják a kedves kollégák, amelyek közül a kedvükre válogathatnak. Akár fel-
adatsorokat is lehet belőle összeállítani. A megoldásokat a feladatok után közlöm.
1. Minden szócsoport szavaihoz ugyanaz az állatnév illik előtagként, hogy összetett szavakká váljanak. Írd
le a vonalra a megfelelő állatnevet!
a) eszű, húr, tojás _________________ f) köröm, szem, zene ___________________
b) cipő, szívű, farknyi ______________ g) csapó, csípés, fogó ____________________
c) here, farok, halálában ____________ h) tej, szakállú, gida ____________________
d) köhögés, fül, létra _______________ i) kenyérfa, szeretet, sziget _______________
e) ember, lencse, nyál _______________ j) hűség, szorító, bőr ____________________
2. Batthyány Lajost egy napon végezték ki az aradi vértanúkkal. Írd le betűrendbe sorolva, hogy kikkel!
Használd a -val, -vel toldalékokat!
Lázár, Dessewffy, Kiss, Schweidel, Poeltenberg, Török, Láhner, Knezich, Nagysándor,

Vécsey, Leiningen-Westerburg, Aulich, Damjanich
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
3. Alkoss mondatokat, amelyekben rávilágítasz a hasonló alakú szavak jelentése közötti különbségre!
a) adaptál – adoptál b) egyezség – egyesség c) jólét – jóllét
a) _____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
b) _____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
c) _____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
4. Ugyanaz a jelző illik mindkét szóhoz. Melyik?

ablak – szerencse ________________ gém – orvosság ________________
feladat – kolbász ________________ ősz – bánat ________________
álom – szalámi ________________ hetek – kalács ________________
tojás – dió ________________ lelkész – konyha ________________
fogat – találat ________________ kocsi – rendőr ________________
107

5. Pótold a szövegben a hiányzó kötőjeleket!

Magyarország Közép Európában, a Kárpát medencében található. Hazánk legszebb részei, a turisták által
is gyakran látogatott Fertő tó környéke, Visegrád vidéke, a Balaton felvidék, a Duna Tisza köze, a Zempléni
középhegység, a Mátra hegység, a Zalai dombság, a Balaton tó partvidéke és a budapesti Duna part. Borsod
Abaúj Zemplén megye természeti szépségei is évről évre egyre több látogatót vonzanak. Területén több Rá-
kóczi vár található.
6. Húzd alá a következő szavak közül a helyesírási hibát tartalmazókat, és javítsd ki őket!
köppeny, barak, sielők, irigy, ígéret, kiváncsi, dicséret, konektor, inteligens, hegeszt,
bujdosik, szöllő, zöldellő, szolíd, szelíd, bújócska, szőjetek, rójjátok, lejebb
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
7. Írj olyan kétszavas szószerkezeteket a meghatározások alapján, amelyek szótagjai felcserélhetők!

a) Hozzá nem értő 13. századi kincstáros: ________________________________
b) Népvándorlás kori, török nyelvű nép cellája: ________________________________
c) A testek kölcsönös egymásra hatásának vigyázója: ________________________________
d) Kenőcsként sebre helyezett gyógyító szer: ________________________________
e) Régi karácsonyi kalács: ________________________________
8. Keresd meg a különböző előtagokhoz tartozó utótagot!

a) jég-, tűz-, víz- ______________ nap-, kép-, es- ______________
b) szél-, taps-, por- ______________ nóta-, fej-, fenyő- ______________
c) kör-, táj-, fény- ______________ zok-, vég-, indulat- ______________
d) tűz-, sár-, hó- ______________ izom-, lámpa-, mocsár- ______________
e) homok-, vég-, felleg- ______________ madár-, nép-, kar- ______________
9. Karikázd be a helyes szóalakokat!
le-fel mászkál – le-felmászkál – lefel mászkál, elkezdtem olvasni – el kezdtem olvasni, kitudtam számolni
– ki tudtam számolni, be-be néz – be-benéz – bebe néz, megfogod mondani – meg fogod mondani, follyon
– folyjon, edzzetek – eddzetek – edzdzetek, dísszázad – díszszázad, süllyed – sülyjed – süjjed, szájról-szájra
– szájról szájra – szájról, szájra
10. Írd le a következő szavakat minden lehetséges helyen elválasztva!

kilogramm, gátőr, maxi, autogram, felesel, mechanika, peches, képért, egyenes, falig, mégis, Veszprém, tan-
év, konfliktus, Weöres, felemelő, lajstrom, pénzért, Koósék, farkasprém
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
108

11. Javítsd ki a mondatokban előforduló nyelvhelyességi hibákat!

Meg-e mondta, mit akar? ___________________________________________
A barátom el szok jönni hozzánk. ______________________________________
Mondhatnák én is valami? __________________________________________
Tanár néni, lássa ezt a képet? ________________________________________
A Noémi meg a Béla szemeznek. _______________________________________
12. Írd le -val, -vel toldalékkal az alábbi szavakat!
dl, meggy, sah, Kováts, méh, Hoffmann, reflex, Peugeot, Adrienn, Thököly
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
13. Írd le helyesen folyóírással a következő egybeírt tulajdonneveket!
NOBELDÍJ, MÁTYÁSKIRÁLYTÉR, NŐKLAPJA, ÁLLAMÉSJOGTUDOMÁNYI KAR,

JÓZSEFATTILATUDOMÁNYEGYETEM, ERZSÉBETHÍD, KŐRÖSICSOMASÁNDOR,
NYUGATIPÁLYAUDVAR, HÉTVEZÉRUTCA, TELEKIBLANKAALAPÍTVÁNY,
PÉNZÜGYMININSZTÉRIUM, ADYENDREKOLLÉGIUM, OKTATÁSIMINISZTÉRIUM,
GÁRDONYIGÉZALAKÓTELEP
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
14. A következő szólások és közmondások mindegyikében szerepel a könyv szó. Írd le a megadott jelentés
alapján a megfelelő szólást vagy közmondást!
a) Szeretni kell a könyveket, mert bennük nem csalódunk = ____________________________________

__________________________________________________________________________________
b) Csak sok olvasással válunk művelt emberekké = ___________________________________________

__________________________________________________________________________________
c) Gyakorlottan, folyamatosan hazudik = __________________________________________________

__________________________________________________________________________________
d) Könnyebb tanulni, mint nehéz testi munkát végezni = ______________________________________

__________________________________________________________________________________
109

e) Abból, hogy milyen könyveket olvas valaki, az is kiviláglik, hogy miféle ember = __________________
__________________________________________________________________________________
15. Foglald mondatba a két megadott szó különböző jelentéseit legalább három mondatban!
terem
1. jelentés: _____________________________________________________________
2. jelentés: _____________________________________________________________
3. jelentés: _____________________________________________________________
sejt
1. jelentés: _____________________________________________________________
2. jelentés: _____________________________________________________________
3. jelentés: _____________________________________________________________
16. Matematika- és fizikaórán megismerhettél néhány görög betűt.
A) Keresd meg a következő mondatokban a latin betűs olvasatukat, és írd le őket!

B) Írd a latin betűs olvasat mellé a megfelelő görög betűt is!
a) Néhány halfaj már kipusztult a Dunából. ____________________ _____

b) Többé talán sosem látlak. ____________________ _____
c) Olyan jól érzem magam ma. ____________________ _____
d) Mondd el, tagadni kár! ____________________ _____
e) No, megadod végre a tartozásodat! ____________________ _____
17. Fogalmazd meg, milyen nyelvi jelenség adja a következő viccekben a humor forrását!
a) – Két szúnyog közül melyik a rendőr?

– Amelyik nyakon csíp.
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
b) A farsangi mulatságon felsorakoznak a jelmezbe öltözött gyerekek. A tanító néni így szól az egyikhez:
– Fejeden korona, válladon palást, te biztosan király vagy.
Pistike mindig valami képtelen ötlettel áll elő. Most egy nagy csillag van a fejére akasztva, és kötéllel egy
hatalmas csavart vonszol maga után.
– Pistikém, te minek öltöztél? – kérdi a tanító néni?
– Én vagyok a csillagfejű csavarhúzó.
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
110

18. Az alábbiakban elferdített szólásokat olvashatsz.
A) Írd le helyesen a szólásokat!

B) Magyarázd meg a jelentésüket!
a) Régóta a gyomrában van. __________________________________________________________
Jelentése: __________________________________________________________________________
b) Megette a sütije javát. ___________________________________________________________
Jelentése: __________________________________________________________________________
c) Egy szőnyegen árulnak. ___________________________________________________________
Jelentése: __________________________________________________________________________
d) Két darálóban őrölnek. ___________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
e) Nem tűzi a kontya mellé. ___________________________________________________________
Jelentése: __________________________________________________________________________
19. Sorold betűrendbe a következő szavakat!
kérelem, kerek, kérek, kereskedő, kérés, kereskedelem, kérelmező, kereslet, kerék, kérvény
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
20. Helyettesítsd a következő idegen szavakat a magyar megfelelőjükkel!

korrekt = ___________________________ aktív = _________________________
natúra = ___________________________ maximális = _____________________
shopingol = _________________________ centenárium = ___________________
legális = ___________________________ kreatív = ________________________
attak = ____________________________ régió = _________________________
21. Egészítsd ki a j hangnak megfelelő betűvel a következő szavakat! Karikázd be a szavak közül a kakukk-
tojást!
hangyabo___, gombo___ít, bo___hos, sapkabo___t, bo___torján, cobo___, bo___ong, bo___ler, bó___a,

bo___tos, bo___tár, bo___szolgálat, gombo___ag, bo___gó, bo___kott
22. A három meghatározással három olyan szóra utalok, amelyeknek csak a kezdőbetűje eltérő. Oldd meg
a feladatot a példa alapján!
víztömeg európai nép kis patak
ár ír ér
a) német pénz volt börtöncella ókori evezőshajó

________________ __________________ _________________
111

b) ébred talál ravasz ötlet

________________ __________________ _________________
c) pázsit ragaszkodik valakihez varróeszköz
________________ __________________ _________________
d) szeletelő hegyi átkelő fogával őrlő
________________ __________________ _________________
e) hüvelyes növény ló eledele fogoly
________________ __________________ _________________
23. Válaszd ki és karikázd be az alábbi szavak mellett a megfelelő jelentésváltozatot!
tengerszem hegyi tó féldrágakő madár

petrence zöldségféle kisebb szénarakás egyházi rend
legális törvényes küldött nagyon okos
elemózsia úti élelem estebéd előétel
cvikker városi polgár zsebóra szemüveg
apol gondoz csókol hirdet
szövétnek ruhaanyag fáklya bíró
rafinált ravasz becsapott gazdag
flört italféle tánc kacérkodás
csutora hangszer reuma kulacs
24. Javítsd ki a mondatokban előforduló nyelvhelyességi hibákat!
A Noémi meg a Tóni mindig vitázik. _________________________________________________

El-e jönnél hozzánk? _____________________________________________________________
A szüleim el szoknak engedni moziba. ________________________________________________
Ilyet én is tudnák csinálni.__________________________________________________________
Látol valami érdekeset? ____________________________________________________________
25. Írd a megfelelő oszlopba a földrajzi neveket, majd az -i képzős alakjaikat! Javítsd ki, amelyiket szüksé-
gesnek tartod!
Csepelsziget, Csehország, Csongrádmegye, Csendesóceán, Cserháthegység, Csabacsűd
Egybe Külön Kötőjellel

_____________________ _____________________ ____________________
_____________________ _____________________ ____________________
Az -i képzős alakok
_____________________ _____________________ ____________________
_____________________ _____________________ ____________________
112

26. Válaszd el minden lehetséges helyen a következő szavakat!
oligarcha, Ráczot, legelsőként, házig, Weöres, legelő, edző, Dessewffy, Erie-tó, Visegrád
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
27. Mi a foglalkozása a következő személyeknek? Egy-egy név valamennyi betűjét fel kell használnod.
Góga Zita: _______________________ Gánry Tamara: _________________________

Taáloló Pál: ______________________ Trosztida Ármin: ________________________
Mogro Teus Leó: _________________________________
28. Egészítsd ki a mondatokat „oda-vissza” szavakkal! A kétjegyű mássalhangzók jegyei megmaradnak.
Már hó ________________ el a bérci tetőt. A kormány befagyasztja az _____________.

A ___________ előtt megjelentek a jegyüzérek. A súlyemelő teste csupa _____________.
Ősi kutyafajta a _________________. Egy _______________ sem lehet a kiszolgálásra.
Lassan elhalványulnak a ____________ emlékek. Az _____________ eltér a megszokottól.
Magoktól roskadozik a ________________. A ________________ szétbogozhatatlanok.
29. Válaszolj a kérdésekre! Mit csinál az, aki

a) majd felfal valakit a szemével? __________________________________________
b) szemébe néz valakinek? ________________________________________________
c) megy, amerre a szeme lát? ______________________________________________
d) majd felnyársal valakit a szemével? _______________________________________
e) szeme haján néz keresztül? ______________________________________________
f) beköti valakinek a szemét? ______________________________________________
30. Sorold betűrendbe a következő szavakat!
kérelem, kerek, kérek, kereskedő, kérés, kereskedelem, kérelmező, kereslet, kerék, kérvény
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
31. Milyen foglalkozásokra, rendfokozatra gondoltam, amikor ezeket a szószerkezeteket leírtam?

Állati kártyalap = ________________________
Muzikális fegyver = _______________________
Fém közlekedő = _________________________
Előzményes apóka = ______________________
Strázsa mérete = _________________________
113

32. A következő szavak mellett három jelentésváltozatot olvashatsz. Karikázd be az igazit!

páternoszter körforgó lift ima katolikus pap
rizike kockázat étel ehető gomba
langall ősi fegyver lángol hangszer
árkus szemüveg szúrófegyver ívnyi papír
fátum szónoki beszéd sors, végzet ruhadarab
kontó számla szerencsejáték késfajta
mátrikula érettségi anyakönyv középiskola
vizaví halfajta látogatás szemben
iziben azonnal egészében a legkisebb rész
szövétnek ruhaszövet falusi elöljáró fáklya
33. A meghatározások alapján olyan szópárokat kapsz, amelyek két szótagja felcserélhető.
a) állóvízi eszmecsere = ____________________________
b) levélfeladó hely rálép = ____________________________
c) lassú mozgású domborzat = ____________________________
d) oktalan ránc = ____________________________
e) házban élő üdítő = ____________________________
34. Az egyik esetben közös előtagot, a másikban közös utótagot keress!
a) – törzs, csiga, jankó _____________ b) jég, tűz, víz – ______________
– verseny, zavar, robbanás _____________ vég, homok, felleg – ______________
– lencse, szerenád, comb _____________ izom, lámpa, mocsár – ______________
– gödör, fog, pont _____________ hó, sár, tűz – ______________
35. Fordítsd le magyarra, azaz keresd meg a szószerkezetek egyes tagjainak a szinonimáit! Cseréld meg a
szószerkezet tagjait, s egy főnevet kapsz megfejtésül!
szerszám zokog = ________________________ _____________________
előd operál = ____________________________ _____________________
áradás vés = _____________________________ _____________________
recept javít = ____________________________ _____________________
36. Pótold a szavakban a j hang hiányzó betűjelét!
tolva___, tava___, bó___a, bog___a, kéte___, le___ebb, skatu___a, vere___ték, támo___og, ga___az,
se___pít, mordá___, lapá___, muszá___, ta___ték, ter___esztő, sa___tol, uszá___, ördögrá___a, u___
114

37. Tedd ki a hiányzó mondatközi és mondatvégi írásjeleket!

Kovács úr elmesélte hogyan menekült a hitelezői elől__
Mondd már ki végre mit akarsz__
Én is szeretném hallani beszélj hangosabban__
Kérlek, ismételd meg amit az előbb mondtál__
Te csak azt csináld barátom amit én mondok__
Ugye azért jöttél ide hogy bosszants engem__
38. Csak látszólag összetett szavak, amelyeket a következő meghatározások alapján írsz le. Melyek ezek?
a) csupa agyvelő = _______________________________________________
b) érintetlen bíró = _______________________________________________
c) határőrlaktanya lángol = ________________________________________
d) hamis kacat földet forgat = _______________________________________
e) orvosság kormányoz = __________________________________________
f) fejfedő tetőfedő = _______________________________________________
39. Írd le felsőfokban a következő mellékneveket!
nagyarányú, jószívű, sokrétű, kisszámú, alávaló, különféle

__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
40. Írd a megadott szavak elé és után ugyanazt a szót! Összetett szavakat kell kapnod.
______________mentő______________ ______________dal_______________
______________sertés_______________ ______________szín______________
______________tető________________ ______________lakk______________
______________bőr_________________ ______________víz_______________
______________vas_________________ ______________ló________________
41. Döntsd el és karikázd be, melyik válasz a helyes!

Válasz
a) Hány betűből áll a bodzatea szó? hat hét nyolc

b) Milyen szófajú szó a mennünk! ige főnév főnévi igenév
c) Összetett szó-e Veszprém neve? igen nem
d) Milyen mondatrész az alábbi mondatban a
kiemelt szó! Az okos mindig enged. jelző alany állítmány
e) Milyen összetétel a vállvetve szó? tárgyas határozós jelzős
115

42. Írj olyan szavakat a meghatározások alapján, amelyekben előfordul a „rom” szórész!
A vár megrohamozása: ___________________________

Behemót: ___________________________
Jegyzék, lista: ___________________________
Kolostor: ___________________________
Fúvós hangszer: ___________________________
Oromfal a párkányával együtt: ___________________________
19. századi irodalmi irányzat: ___________________________
Víg ballada: ___________________________
Jellegzetes illat, zamat: ___________________________
Légnyomásmérő: ___________________________
43. A következő összetett szavakból csak az előtag és az utótag határa látható. Írj egy-egy lehetséges szót!
___szsz_____, ____nyny_____, _____kiis______, ________cssz_______, ____zive_______
116

A feladatok megoldása
1. a) tyúk b) nyúl c) ló d) szamár e) béka f) macska g) légy h) kecske i) majom j) kutya
2. Aulichhal, Damjanichcsal, Dessewffyvel, Kiss-sel, Knezichcsel, Láhnerrel, Lázárral, Leiningen-

Westerburggal, Nagysándorral, Poeltenberggel, Schweidellel, Törökkel, Vécseyvel
3. Például: a) Az író filmre írta át regényét. – A nő örökbe fogadta elhunyt nővérének a kisfiát. b) A felek
peren kívüli egyezséget kötöttek. – A vitázó felek végül megbékéltek, és egyességben váltak el egymástól.
c) A szülők igyekeznek jólétet biztosítani gyermekeiknek. Gizi sokat törődik a testi jóllétével.
4. ablak – szerencse vak, feladat – kolbász házi, álom – szalámi téli, tojás – dió kemény, fogat – találat négyes
(ötös), gém – orvosság kanalas, ősz – bánat késő, hetek – kalács mézes, lelkész – konyha tábori, kocsi –
rendőr lovas
5. Közép-Európában, Kárpát-medencében, Balaton-felvidék, Duna–Tisza köze, Zempléni-középhegység,

Zalai-dombság, Duna-part, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Rákóczi-vár
6. köpeny, barakk, síelők, kíváncsi, konnektor, intelligens, szőlő, szolid, rójátok, lejjebb
7. kontár tárnok, kazár zárka, erő őre, paszta tapasz, ósdi diós
8. a) csap, ernyő b) vihar, fa c) kép, szó d) hányó, láz e) vár, dal
9. le-fel mászkál, elkezdtem olvasni, ki tudtam számolni, be-benéz, meg fogod mondani, folyjon, eddzetek,
díszszázad, süllyed, szájról szájra
10. ki-lo-gramm, gát-őr, ma-xi, a-u-tog-ram, fe-le-sel, me-cha-ni-ka, pec-hes, ké-pért, e-gye-nes, fa-lig,
még-is, Veszp-rém, tan-év, konf-lik-tus, Weö-res, fel-e-me-lő, lajst-rom, pén-zért, Koó-sék, far-kas-
prém
11. Megmondta-e, mit akar? A barátom el szokott jönni hozzánk. Mondhatnék én is valamit? Tanár néni,
látja ezt a képet? Noémi meg Béla szemeznek.
12. dl-rel, meggyel, sahhal, Kovátscsal, méhvel, Hoffmann-nal, reflexszel, Peugeot-val, Adriennnel, Thö-
kölyvel
13. Nobel-díj, Mátyás király tér, Nők Lapja, Állam- és Jogtudományi Kar, József Attila Tudományegyetem,
Erzsébet híd, Kőrösi Csoma Sándor, Nyugati pályaudvar, Hét vezér utca, Teleki Blanka Alapítvány, Pénz-
ügyminisztérium, Ady Endre Kollégium, Oktatási Minisztérium, Gárdonyi Géza-lakótelep
14. a) Szeretni kell a könyveket, mert bennük nem csalódunk = A könyv a legjobb barát. b) Csak sok olvasással
válunk művelt emberekké = A könyvek néma mesterek (tanítók). c) Gyakorlottan, folyamatosan hazudik
= Úgy hazudik, mintha könyvből olvasná. d) Könnyebb tanulni, mint nehéz testi munkát végezni = Köny-
nyebb a könyv, mint a pöröly. e) Abból, hogy milyen könyveket olvas valaki, az is kiviláglik, hogy miféle
ember = Amilyen a könyv, olyan a gazdája.
15. A terem hamarosan megtelt érdeklődőkkel. Ezen a fán alma terem. Az én terem nagyobb, mint a tiéd.
A szervezet legkisebb egysége a sejt. Tibi semmit sem sejt arról, mivel lepi meg a családja a névnapján.
A méhek sejteket építenek a kaptárban.
117

16. a) alfa a (A), b) béta b (B) c) gamma g (C) d) delta d (D) e) omega w (W)
17. a) a nyakon csíp kifejezés többjelentésű: 1.: megcsípi a nyakát, 2.: elfog. b) Pistike valójában „eljátssza” a
szerszám nevének szóelemeit, mint ahogy azt az aktivityben szokás: a fején csillag van = csillagfejű, egy
csavart húz maga után = csavarhúzó.
18. a) Régóta a bögyében van = neheztel rá valamiért. b) Megette a kenyere javát = idős, öreg. c) Egy gyéké-
nyen árulnak = jól megvannak egymással, egy húron pendülnek. d) Két malomban őrölnek = mindket-
ten más-más dologról beszélnek. e) Nem tűzi a kalapja mellé = nem fog eldicsekedni vele.
19. kerek, kerék, kérek, kérelem, kérelmező, kérés, kereskedelem, kereskedő, kereslet, kérvény
20. korrekt = helyes, pontos, becsületes, natúra = természet, shopingol = vásárol, legális = törvényes, attak =
roham, támadás, aktív = cselekvő, tevékeny, maximális = legnagyobb, legtöbb, centenárium = századik
évforduló, kreatív = alkotó, teremtő, régió = vidék, övezet
21. hangyaboly, gombolyít, bolyhos, sapkabojt, bojtorján, coboly, bolyong, bojler, bója, bojtos, bojtár, boy-
szolgálat, gombolyag, bolygó, bojkott. Bekarikázandó szó: boyszolgálat.
22. a) márka – zárka – bárka b) kel – lel – csel c) fű – hű – tű d) vágó – hágó – rágó e) bab – zab – rab
23. hegyi tó, kisebb szénarakás, törvényes, úti élelem, szemüveg, csókol, fáklya, ravasz, kacérkodás, kulacs
24. Noémi meg Tóni mindig vitázik. Eljönnél-e hozzánk? A szüleim el szoktak engedni moziba. Ilyet én is
tudnék csinálni. Látsz valami érdekeset?
25. Csehország, Csabacsűd, Csongrád megye, Cserhát hegység, Csepel-sziget, Csendes-óceán

csehországi, csabacsűdi, Csongrád megyei, Cserhát hegységi, Csepel-szigeti, csendes-óceáni
26. oli-gar-cha, Rá-czot, leg-el-ső-ként, há-zig, Weö-res, le-ge-lő, e-dző, Des-sew-ffy, E-rie-tó, Vi-seg-rád
27. Góga Zita: igazgató Gánry Tamara: magyartanár, Taáloló Pál: állatápoló, Trosztida Ármin: adminisztrá-
tor, Mogro Teus Leó: meteorológus
28. takará – árakat, mozi – izom, kuvasz – szavuk, nyári – irány, kalász – szálak
29. a) Nagyon néz valakit. b) Nem hátrál meg előle, nem fél tőle. c) Határozott cél nélkül megy. d) Dühösen
néz valakit. e) Szunyókál. f) Becsapja, elámítja, félrevezeti.
30. kerek, kerék, kérek, kérelem, kérelmező, kérés, kereskedelem, kereskedő, kereslet, kérvény
31. vadász, operatőr, vasutas, oktató, őrnagy
32. körforgó lift, ehető gomba, lángol, ívnyi papír, sors, végzet; számla, anyakönyv, szemben, azonnal, fáklya
33. a) tavi vita b) posta tapos c) lomha halom d) dőre redő e) lakó kóla
34. a) fa, hang, béka, szem b) csap, vár, láz, hányó
35. ásó sír ♦ sírásó, ős műt ♦ műtős, ár váj ♦ vájár, vény szerel ♦ szerelvény
118

36. tolvaj, tavaly, bója, boglya, kétely, lejjebb, skatulya, verejték, támolyog, gallyaz,
selypít, mordály, lapály, muszáj, tajték, terjesztő, sajtol, uszály, ördögrája, ujj
37. Kovács úr elmesélte, hogyan menekült a hitelezői elől.

Mondd már ki végre, mit akarsz!
Én is szeretném hallani, beszélj hangosabban!
Kérlek, ismételd meg, amit az előbb mondtál.
Te csak azt csináld, barátom, amit én mondok!
Ugye azért jöttél ide, hogy bosszants engem?
38. szín√ ész = színész, ép√ ítész = építész, őrs√ ég = őrség, ál√ lom√ ás = állomás, szer√ vezet = szervezet,
kalap√ ács = kalapács
39. nagyobb arányú, jobb szívű, sokrétűbb, kisebb számú, alávalóbb, különfélébb
40. autó: autómentő, mentőautó; mű: műdal, dalmű; zsír: zsírsertés, sertészsír, játék: játékszín, színjáték;
cserép: cseréptető, tetőcserép; cipő: cipőlakk, lakkcipő; talp: talpbőr, bőrtalp; ár: árvíz, vízár; szög:
szögvas, vasszög; verseny: versenyló, lóverseny
41. a) hét b) főnévi igenév c) nem d) alany e) tárgyas
42. ostrom, otromba, lajstrom, klastrom, trombita, oromzat, romantika, románc, aroma, barométer
43. Például: díszszázad, fénynyaláb, lelkiismeret, narancsszín, háziverseny
119

ÓRAVÁZLATOK
Témakör: Ismétlés
Tananyag: Mondattani ismeretek
Fejlesztési célok:
Anyanyelvi ismeret: Az egyszerű mondatról tanultak átismétlése
A mondatfajták
A mondatok logikai minőségük szerint
Mondatelemzési gyakorlatok
Helyesírás: A különböző helyesírási alapelvek érvényesülése
Nyelvhelyesség: Helytelen toldalékhasználat korrekciója
Kompetenciák fejlesztése:
– Helyesírási képesség
– Helyes, pontos nyelvhasználat
– Az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése
– Szövegértő képesség fejlesztése
Szociális és állampolgári kompetencia:
– Kapcsolatteremtési és kapcsolatkezelési képesség
– Mások személyiségének tiszteletben tartása
– Szabálykövetés
Kommunikatív kompetencia:
– Ábraolvasás, ábrázolás
Matematikai kompetencia:
– Műveletvégzés
– Logikus gondolkodás fejlesztése
I. Beszédművelés
Légzőgyakorlat hangerőváltással Tk. 15/1. c)
Olvassátok el a jelöléseknek megfelelően halkan, majd közepes hangerővel, végül hangosan Babits Mihály
Fekete ország című versét!
c) Olvassátok el a verset a fekete helyett színes melléknevekkel!
II. Ismétlés
1. A mondatról tanultak felidézése
a) Az indukciós szöveg (Tk. 12/1.) elolvasása némán, majd dramatikus hangos felolvasása
b) Az összetett mondat megkeresése a szövegben önállóan, a) feladat

Ellenőrzés: felolvasással
Én csak annyit olvashatok, amennyi írva vagyon.
c) A mondatok csoportosítása a beszélő szándékai szerint, példa keresése a szövegben, b) feladat

Ellenőrzés: írásvetítőn
kijelentő: Nincs tovább.
kérdő: De hát a többi vagyona?
120

Felkiáltó: Megfoghatatlan!
Óhajtó: Nincs példa.
Felszólító: Tessék tovább olvasni, közjegyző úr!
d) A mondatok csoportosítása logikai minőségük szerint (példához elnevezés), c) feladat

Ellenőrzés: felolvasással
A közjegyző vállat vont. Állító mondat
Arról nem végrendelkezik. Tagadó mondat
e) A mondatról tanultak alapján a hiányzó adatok beírása önállóan, d) feladat

Ellenőrzés: táblakép alapján (az óravégi összefoglaláskor felhasználható)
Egyszerű mondat
Tagolatlan mondat Tagolt mondat
Ejnye! A teremburáját! A közjegyző vállat vont.
Teljes mondat Hiányos mondat
A közjegyző vállat vont. Nincs tovább.
Tőmondat Bővített mondat
Gregorics Gáspár. A közjegyző vállat vont.
2. Gyakorlás
Differenciált osztálymunka
A csoport B csoport C csoport
Helyesírási képesség fejlesztése Mondatelemzés gyakorlása
Tanulópár: Tk. 13/2. Jobb képességűek Gyengébbek, tanári irányítással közösen
Ö: Tk. 13/3. T: Tk. 14/4.
Ellenőrzés: összehasonlítással írásvetítőn.

Ellenőrzés: az ágrajzokhoz tartozó mondatok felolvasása.
A hiányzó ágrajzok felrajzolása a táblára.
Értékelés: piros pont.
A feladatok megoldása:
13/2.
b) Írd le őket helyesen, aszerint csoportosítva, hogy melyik helyesírási alapelv segített a javításban!
Kiejtés elve: nincs
Szóelemzés elve: egyszer, boldogtalan, százszor, megkérték, többször, (király)atyja, megmondtam, férjhez,
ehhez
Hagyomány elve: királylány, király(atyja), olyan
Egyszerűsítés elve: (király)kisasszony
c) Másold le a szöveg második mondatát, majd elemezd!
Százszor is megkérték már

sz ((((( ((
a kezét nyalka hercegek, grófok, válogatott cigánylegények.
i mi mi
13/3.
b) Válaszd ki, hogy mely mondatok ágrajzát látod, és írd alá őket!
A Á (A) Á A Á
Há Hc Ho Hh Hi Hm T
Bence esőkabát nélkül ment el kirándulni. Emiatt hiányzott az iskolából.
A barátai délutánonként szorgalmasan látogatták őt.
121

c) A többi mondatnak készítsd el te az ágrajzát!
A Á A Á (A) Á
Hh Hm Há Hi
(A) Á A Á
Her Ht T Hr Háll
Jmi
14/4. (A) Á (A) Á

b)
Hh Hh 4. Hc T 3.
Jmi Jb Jmi
3. Házi feladat előkészítése: Tk. 14/5.

A nyelvhelyességi hibákat tartalmazó mondatok értelmezése, a hibás szavak aláhúzása. A 3. mondat
helyes, tehát nem kell javítani.
A házi feladat a mondatok leírása helyesen.
4. Tollbamondás
T. 3. Karinthy Frigyes már kiskorában naplót vezetett, ami kedves, humoros írásokat tartalmazott.
Gyermekként vetette papírra az első fantasztikus regényét, aminek a címe Utazás a Merkúrra. Tizenöt
évesen folytatásokban közölték a Nászutazás a Föld középpontjába című regényét.
Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, mert újságíró lett. Csatlakozott a Nyugat íróihoz. Tanár úr kérem
című novellafüzérét iskolai élményei alapján írta. Kitűnő humora azonnal magával ragadja az olvasót.
Feltétlenül olvassátok el!
Ellenőrzés: írásvetítőn összehasonlítással.

Értékelés: hibátlan tollbamondásszöveg esetén piros pont.
Házi feladat: a hibák kijavítása.
5. Szövegértés
Tk. 14/6.
Olvasd el a következő matematikafeladat szövegét!
Két szegénylegény elindult szerencsét próbálni. Már az első nap kaptak is munkát. Este azonban
az egyik talált 12 aranyat az úton, így nem dolgozott tovább. A másik még két napot dolgozott, ezért
ő négy arannyal többet vitt haza, mint a társa. Hány aranyat kaptak egy napra?
122

a) Ellenőrzés: felolvasással.
b) A matematikai feladat többféleképpen is megoldható (okoskodással, táblázattal, egyenlettel):

(x + 12) + 4 = 3x /összevonás
x + 16 = 3 x /-x
16 = 2x /:2
8=x
Tehát 8 aranyat kerestek egy nap.
Ellenőrzés: 8 + 12 = 20
3 · 8 = 24 24 – 20 = 4
III. Összefoglalás
1. Táblakép alapján
2. Házi feladatok
IV. Az órai munka értékelése
Témakör: Összetett mondat

Tananyag: Az alárendelő összetett mondat elemzésének lépései
Fejlesztési célok:
Anyanyelvi ismeret: Az alárendelő összetett mondat elemzésének lépései
Az utalószó és a kötőszó felismerése
Mondatelemzési gyakorlatok
Helyesírás: A hangok időtartamának helyes jelölése
Írásjelek használata
Szövegértés: A metanyelvi és dokumentumszöveg értelmezése
Kompetenciák fejlesztése:
– Helyesírási képesség
– A nyelvtani, szerkezeti összefüggések felfedezésének képessége
– Szövegértő képesség fejlesztése
Szociális és állampolgári kompetencia:
– Csoportkezelési képesség
– Együttműködési képesség
– Mások véleményének tiszteletben tartása
– Önállóságvédő képesség
– Önkifejező képesség
I. Beszédművelés
1. Légzőgyakorlat Ffgy. 5/2. c)
Kilégzés közben ejtsetek h hangot 20, majd pótlevegővétel után 10 másodpercig!
2. Kiejtési gyakorlat
Ejtsétek némán egymás után az é–ő magánhangzópárt!
123

3. Hangfekvésváltás Tk. 16/6.

A következő szemelvény többféleképp is megszólaltatható. Ajánlok néhány változatot. Találj ki más megol-
dást!
Kinn a pusztán
Egyszer egy asszony ételt vitt a mezőre. Szembe jött rá két pesti diák. Azt kérdik tőle:
– Hová megyen, néni?
– Megyek a mezőre. Ételt viszek az aratóknak.
– Hát aztán hányan vannak, hogy ilyen nagy bögrével visz nekik?
– Tudom is én, lelkem, találjátok ki: az én uram, a gazda, a vőm, a lányom ura, János, Jancsi, a szolga…
No, hányan voltak?
II. Ismétlés, számonkérés

1. A házi feladat ellenőrzése
2. A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok megkülönböztetéséről tanultak felidézése
III. Az új ismeret feldolgozása

1. A metanyelvi szöveg elolvasása és értelmezése Tk. 40. oldal
a) A metanyelvi szöveg önálló elolvasása
b) A metanyelvi szöveg megértésének ellenőrzése kérdések alapján

Milyen összefüggés van a főmondat és a mellékmondat(ok) között?
Miért van szükség a mondatelemzés elsajátíttatására?
c) A lépések lejegyzése a füzetbe közösen, tanári irányítással

A tagmondatok megállapítása
A tagmondatok határának jelölése, a tagmondatok beszámozása
A főmondat megállapítása, az utalószó, a kötőszó
A főmondat elemzése
A mondat ábrázolása
d) A mondatzsugorítás technikája a JÓ, HA TUDOD! alapján
2. Az új ismeret alkalmazása
a) Tanulópárban Tk. 41/1.
Ellenőrzés: közösen, tanári irányítással.
Gyakorold a következő mondaton az alárendelő összetett mondat elemzésének helyes menetét!

Azt szeretnénk, hogy te is gyere el a kirándulásra.
1. lépés: Azt szeretnénk, hogy te is gyere el a kirándulásra.
1. 2.
2. lépés: Azt szeretnénk | hogy te is gyere el a kirándulásra.
1. 2.
3. lépés: Azt szeretnénk, | hogy te is gyere el a kirándulásra.
1. 2.
4. lépés: Azt szeretnénk, | hogy te is gyere el a kirándulásra.
5. lépés: 1.
2. T
Értékelés: piros pont.
124

b) Önállóan Tk. 41/2. és 3.

A két feladatot a tanulópár egy-egy tagja oldja meg.
A következő mondat elemzése azért nehezebb, mert hiányzik belőle az utalószó és a kötőszó. Feltét-
lenül egészítsd ki velük a tagmondatokat, majd az öt lépés betartásával elemezd a mondatot!
El kellene döntenünk, mit csináljunk szombaton.
1. lépés: El kellene döntenünk, mit csináljunk szombaton.

1. 2.
2. lépés: El kellene döntenünk, | mit csináljunk szombaton.
1. azt 2. hogy
1. azt 2. hogy
5. lépés: 1.
2. T
Elemezd a következő alárendelő összetett mondatot!
Akkor legszebb az erdő, amikor sárgulnak a levelek.
1. lépés: Akkor legszebb az erdő, amikor sárgulnak a levelek.

1. 2.
2. lépés: Akkor legszebb az erdő, | amikor sárgulnak a levelek.
1. 2.
1. 2.
i ((((
5. lépés: 1.
2. Hi
Ellenőrzés két lépésben:
1. A tanulópárok egymás munkáját ellenőrzik.
2. A feladatok közöz ellenőrzése a táblánál.
3. A házi feladat kijelölése: Tk. 46/1.
4. Tollbamondás
T. 5. A diákönkormányzati ülésen Enikő, az iskolarádió szerkesztője beszélt az új elképzeléseiről. Előzetesen
felmérték a tanulók körében, miről hallanának szívesen. Voltak, akiket a sport érdekel. Mások az új filmekről,
könyvekről és művészekről hallanának szívesen. Egy nyolcadikos lány azt javasolta, hogy lehessen hirdetni
a rádióban. Mindenki egyetértett abban, hogy még többet kell tudósítaniuk az iskolai eseményekről. Végül
megegyeztek az új műsortervben.
Ellenőrzés: írásvetítőn összehasonlítással.

Értékelés: hibátlan tollbamondásszöveg esetén piros pont.
Házi feladat: a hibák kijavítása.
III. A szövegértő képesség fejlesztése

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv 6–7. oldal
Mátrix (filmkritika)
125

1. A szöveg előzetes áttekintése

A cím vizsgálata, az illusztrációk megfigyelése, kapcsolatuk a címmel
⎠
Előzetes feltételezések megfogalmazása: Miről szólhat a szöveg?
2. Ismerkedés a szöveggel néma olvasással
3. A szöveg témájának a megnevezése
4. Ismeretlen kifejezések magyarázata, idegen nevek kiejtése Sz.f.gy. 7/1.

1. Karikázd be, mi a Mátrix!
A mesterséges intelligencia B kibernetikus csatlakozó
C szimulált valóság D távoli jövő
7. Mit jelent a meglehetősen kusza történet kifejezés?
Eléggé zavaros, nehezen követhető történet.
5. A szöveg feldolgozása, a tankönyvi feladatok önálló megoldása
2. Mire használják a gépek az embereket?

Energiaforrásként a saját működésükhöz.
3. Igaznak tartod-e azt az állítást, hogy a Mátrixot valójában az emberek alkották meg? Indokold a
válaszodat!
Igen, hiszen a gépeket emberek alkották. Az emberek fejlesztették ki a mesterséges intelligenciát, amely a
szimulált valóság alapja.
4. Melyik igaz és melyik hamis a következő megállapítások közül? Karikázd be a megfelelő szót!
Smith ügynök a Mátrix szolgálatában áll. IGAZ HAMIS

Neo elvezeti Trinityt Morpheushoz. IGAZ HAMIS
A lassított felvételek tompítják a legkeményebb jelenetek durvaságát. IGAZ HAMIS
Morpheus a filmben Smith ügynök pozitív megfelelője. IGAZ HAMIS
5. Fogalmazd meg röviden, mi a fehér nyúl szerepe Neo és Trinity megismerkedésében!
A számítógépen kapott üzenet szerint Neonak egy fehér nyulat kell követnie. Egy bulizós társaság egyik
tagján pillantotta meg tetovált formában. Ezzel a társasággal jutott el arra a szórakozóhelyre, ahol
megismerkedett Trinityvel.
6. Húzd alá a szövegben, mi a film alapkérdése!
Aláhúzandó a szövegben (a 2. bekezdés utolsó mondatának a vége): vajon ő-e az, aki elpusztíthatja a
Mátrixot és mindazt, amit képvisel.
126

Házi feladat kijelölése

8. Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten Lewis Caroll [luisz kerol] Alice Csodaországban című
regényének! Hogyan kapcsolható a filmhez Alice története?
9. Keress három bizonyítékot arra, hogy a kritikusnak tetszett a film! Keretezd be ezeket a részleteket a
szövegben!
Láttad-e a filmet? Ha igen, osztod-e a kritikus véleményét, miben?
Ha nem, megnéznéd-e a kritika alapján? Indokold meg a válaszodat!
A feladatok ellenőrzése
6. A szöveg újraolvasása hangos olvasással
IV. Az órai munka értékelése
Irodalom- és rövidítésjegyzék
ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Oktatási Stú-
dió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.) Akadémiai, Bp., 1959–62
A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA
A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, Trezor, Bp., 2004. Főszerk.:
A. JÁSZÓ ANNA
A mai magyar nyelv (MMNY.), Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE
ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001
Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENC
LADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990
Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN,
O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS
Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Második, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Főszerk.:
PUSZTAI FERENC
Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLA
Magyar Szinonimaszótár (SzinSz.), Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA
Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR
BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értel-
mező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005
BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező
dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005
ALLAN PEASE: Testbeszéd (Gondolatolvasás gesztusokból), Park Kiadó, 1988
RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981
RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992
127

TARTALOM
KEDVES KOLLÉGANő/KOLLÉGA! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA . . . . . 49
METODIKAI ALAPELVEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 Az összetett mondat szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Az új ismeret feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 A mellérendelő és alárendelő összetett
Az ismeretek megszilárdítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 mondatok megkülönböztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Jártasságok és készségek kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Az alárendelő összetett mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Az ismeretek, jártasságok és
készségek ellenőrzése, értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI
A TANKÖNYVBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK A helyesírási képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
KERETTANTERVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Helyesírási gyakorlattípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
A magyar nyelv tanításának céljai és feladatai . . . . . . . . . 10 A tollbamondások szövege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Kulcskompetenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A felmérések tollbamondásainak szövege . . . . . . . . . . . . . 63
Fejlesztési feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 A szövegértő képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
A kommunikációs képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK
KERETTANTERVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI
Magyar nyelv 8. évfolyam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A TANKÖNYVBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
Ajánlott szempontok a tanulói
teljesítmények értékeléséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK
A MUNKÁLTATÓ TANKÖNYVBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A 8. ÉVFOLYAMON . . . 23
A tanuláselméleti háttér megváltozása . . . . . . . . . . . . . . . . 23 TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV
Tanári és tanulói szerepek megváltozása . . . . . . . . . . . . . . 24 TANÍTÁSÁHOZ 8. ÉVFOLYAM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
Tanulásszervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
A kulcskompetencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség,
A 8. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT a nyelvhelyességi szint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
SZOLGÁLÓ KÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, TARTALMA . . . . . . . . 28 Javaslat a felmérések értékelésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
A Nyelvtan és helyesírás tankönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása . . . . . . . 99
A Fogalmazási feladatgyűjtemény
és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . 32 A TANKÖNYV EGYES FELADATAINAK MEGOLDÁSA . . 102
FELADATOK A SIKERES FELVÉTELIHEZ . . . . . . . . . . . . . . 107
A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS ISMERETNYÚJTÁS A feladatok megoldása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE AZ 1–8. ÉVFOLYAMOKON . . . . . 34
ÓRAVÁZLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
Irodalom- és rövidítésjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

Apáczai Nyelvtan 8 Tanári Kézikönyv

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Apáczai Nyelvtan 8 Tanári Kézikönyv

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Széplaki Erzsébet

nyelvtan_8_KK.indd 1 6/10/14 10:00 AM

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Terjedelem: 16,48 A/5 ív

nyelvtan_8_KK.indd 2 6/10/14 10:00 AM

nyelvtan_8_KK.indd 3 6/13/12 10:28 AM

A 8. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet az Oktatási Hivatal KHF/4086-19/2009 határozati

Pedagógiai munkádhoz sok sikert kívánva

nyelvtan_8_KK.indd 4 6/13/12 10:28 AM

A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg.

A Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelményrend-

nyelvtan_8_KK.indd 5 6/13/12 10:28 AM

nyelvtan_8_KK.indd 6 6/13/12 10:28 AM

Jártasságok és készségek kialakítása

nyelvtan_8_KK.indd 7 6/13/12 10:28 AM

nyelvtan_8_KK.indd 8 6/13/12 10:28 AM

Az összefoglalás gyakori formája a táblázat készítése.

Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése

nyelvtan_8_KK.indd 9 6/13/12 10:28 AM

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE

nyelvtan_8_KK.indd 10 6/13/12 10:28 AM

Idegen nyelvi kommunikáció

nyelvtan_8_KK.indd 11 6/13/12 10:28 AM

Hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

2. Olvasás, írott szövegek megértése

nyelvtan_8_KK.indd 12 6/13/12 10:28 AM

4. A tanulási képesség fejlesztése

nyelvtan_8_KK.indd 13 6/13/12 10:28 AM

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

nyelvtan_8_KK.indd 14 6/13/12 10:28 AM

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE

Új tananyag Gyakorlás Összefoglalás, Teljes

nyelvtan_8_KK.indd 15 6/13/12 10:28 AM

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

A tömegkommuni- Különféle tömegkom-

A tanulók önállóságá- A reklám, a hirdetés, A reklám, a hirdetés, az apró-

nyelvtan_8_KK.indd 16 6/13/12 10:28 AM

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

A vonatkozó névmás. A vonatkozó névmás fogal-

A tagmondatok közötti Az alárendelő össze- Az alárendelő összetett mon-

nyelvtan_8_KK.indd 17 6/13/12 10:28 AM

megoldó, általánosító A mellérendelő össze- A mellérendelő összetett mon-

Az ismeretalkalmazó A többszörösen ösz- A többszörösen összetett

A mondat és a szöveg A szöveg mibenléte. A szö-

A szövegek vizuális kör- Tanulói rövid írásbeli A makroszerkezet: bevezetés,

Az anyanyelv és a tanult Az anyanyelv és a Kombinált órarészlet az idegen

nyelvtan_8_KK.indd 18 6/13/12 10:28 AM

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

A mellérendelő össze- A mellérendelő összetett sza-

Ismeretalkalmazó ké- A szóképzés. A korábbi évfolyamokon meg-

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

A helyesírási képesség Az összetett mondat Az összetett mondatok köz- Az alárendelő és mellé-

nyelvtan_8_KK.indd 19 6/13/12 10:28 AM

A helyesírási képesség A szóösszetételek Egybeírás, különírás és kö- A begyakorolt alárendelő

Kitekintés a magyar nyelv életére

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

Tolerancia és tisztelet A magyar nyelv Vita a magyar nyelv

nyelvtan_8_KK.indd 20 6/13/12 10:28 AM

Önálló Nyelvváltozatok és A szókincs mai rétegződéséről

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás

Önismereti, önkifejező, Önéletrajz tartalmi és Az önéletrajz tartalmi és

nyelvtan_8_KK.indd 21 6/13/12 10:28 AM