Susanne Bruns

00 ötl
kertésze

• Az alap a helyes faitaválasztás

• Védöhálók: érvek és ellenérvek
• Módszerek a molytetü ellen
• Bátor ember nem fél a nyúltói sem
• A "szappanos" fát elkerülik a szarvasok
• Hogyan teriednek a levéltetvek?
• Monília - a szívós betegség megelözése
• Permetezzünk meleg vízzel!
• Lombkomposztálás : az érés gyorsítható
• Komposztálható a gyümölcs- és szölötörköly?
• Növényi trágyák
• Légböl kapott trágyázás.
 Susanne Bruns

100 ötlet
biokertészeknek
Munkatárs: Kaspar Huche
A mű eredeti címe: A színes felvételeket készítették: Toni Anger- Amijó az embernek,
100 Tips für naturgemtisses Gtirtnern mayer, Rolf Bühl, Hans Pfletschinger, Wer- felüdíti a fát is 26
©Franckh-Kosmos Verlags-GmbH ner Hilpert, Stefan Natterer, Reinhard Tier- Egészségvédelem: új és már A csikófark nem csupán a gombák
und Co., Stuttgart, 1992 foto, Robert Schulzberger majdnem elfeledett módszerekkel 9 ellen hatásos 27
Az első a helyes fajtaválasztás 9 Fagyaltakarás a zöldségágyáson 27
Fordította Czáka Sarolta A rajzokat készítették: Reinhild Hoffmann és Mérgek helyett megelőzés 9 Csípős eszköz a földibolhák ellen:
© Hungarian translation Marianne Golte-Bechtle Védőhálók: érvek és ellenérvek 10 a zsázsa 27
Czáka Sarolta, 1993
Hasznos kis állatok Burgonyabogár - egyszerűen
üveg és fólia alatt 11 letakarni! 28
A káposztalégy elveszti Borsóvédelem : a faszén 28
tájékozódását 12 A fátyolkák áttelel nek 28
Módszerek a moly tetű ellen 13 A zengőlegyek is megtelepíthetők 28
Nyúlveszély .. 13 Gallért kap a káposzta 29
A "szappanos" fát elkerülik A paradicsomot megvédjük
a szarvasok 14 a betegségektől 30
A csigák sem szívesen látott Burgonyavész: szár- és
vendégek 14 gumórothadás 31
Hívatlan látogató: a szúnyog 15 Sovány tej a szár- és
Szövetségeseink az almamoly ellen 16 gumórothadás ellen 31
V értetvek a gyümölcsfán 19 Az ezerlábúak áttelepítése 32
Hogyan terjednek a levéltetvek Csapda a málnabogárnak 32
a fán? 19 A málna vesszőpusztulása 32
A vadnövények haszna 19 Szándékos fertőzés
A lisztharmat a gyümölcsfán 20 az alma moly ellen 33
A pókhálós almamoly fogságában .. 21 Hidegre tesszük a
Monília - a szívós betegség káposzta-gyökérgolyvát 34
megelőzése 21 Megtámadjuk a burgonyabogarat .. 39
Fülbemászók 21 A ragadozók védelme télen 39
Permetezzünk meleg vízzel! ... ... 22 Elriaszt juk a bögölyöket 39
A könyv valamennyi adata gondosan ki- A póréhagymafej-aknázólégy 22
próbált és tudományosan igazolt. A ter- A levéltetvek nyári rohama ellen 23 Talaj - komposzt - trágyázás:
mészettudományok gyors fejlődésével Félünk a boszorkánykörtől? 24 élő talajban eleven a növény 40
azonban nem tud lépést tartani. Ezért azt Babbetegségek 24 Ne száradjon ki a komposzt! 40
Pesti Szalon / Falukönyv-Ciceró, 1993 ajánljuk, ki-ki maga is győződjék meg
Felelős kiadó Bernáth István és A vonzó szín csapdába csalja A komposzt védelme alulról 41
arról, hogy az újabb kutatások nem halad-
Szamosi Ivánné ták -e túl állításainkat. a cseresznyelegyet 25 A komposzt védelme felülről 42
Műszaki vezető Fraunhoffer Péter A készen kapható tápanyagok, növény- Elüldözzük a málnabogarat 25 Próbacsíráztatás: gátló anyagok
Műszaki szerkesztő Horváth Péter védő és -ápoló szerek használati utasítá- Gombabetegségek okozói 25 a komposztban ? 43
Kaposvári Nyomda Kft. - 130999 sait, ajánlásait olvassuk el, és gondosan Stratégia a gombabetegségek ellen 26 V édjük a komposztgilisztákat 43
Felelős vezető Mike Ferenc tartsuk meg az előírásokat! Gyomok a komposzton 43
Tetves \ dézsás növény levele? 26
ISBN 963 7994 96 3
 ~Tartalom

Ideális rosta az ágysodrony 44 Zöld krumpli - jó krumpli! 59

Lombkomposztálás: az érés Fölöslegesek az uborka Kedves kertimádó Olvasó!
gyorsítható 45 hímvirágai? 59
Gyümölcs- és szőlőtörköly: Mindenképpen szükség van
komposztnyersanyagok 45 szén -dioxidra 59
Tőzeg helyett 45 Növénynevelés: E kis bevezető után még tegye félre emberünk kikecmereghet a reményl'
Növényi trágyák 46 kényeztetés nélkül 60 néhány percre a könyvet, és képzelje el a lenségből. Kiderül, hogy nem kilátásla·
A hó trágyaként sem megvetendő .. 46 Jelentős változások következőket! lan a helyzete. Száz célravezető lan:'i·
Az eredményes mulcsozás 46 a mikroklímában 60 A zöldségágyás szélén térdel egy em- csunk segítségével a kertész olvasó, aki
Talajtakarás 47 Aki a rózsát szereti, ber, mélyen elmerülve kiskert jének gondosan és eredményesen szeretn'
Tujatakarás - különleges célra 47 ne trágyázza sokáig 61 gondjaiban. Most szórakozott mozdula- munkálkodni a gyümölcsös-, a vetemé-
Tegyünk valami jót a gilisztáknak! 48 Mit tegyünk a csírázási tokba kezd, ide-oda futkos, olykor-oly- nyes- és a virágoskertjében, vidámabb
Házilag készült mészpor 48 nehézségek ellen? 62 kor égnek emeli a karját, és igen kétség- lelkiállapotba kerülhet, s megkönny b-
Algatrágya saját kezűleg.............. 48 A vegyes kultúra előnyei 62 beesettnek látszik. De hát mi baja lehet? bülve folytathatja munkáját.
Szüret után pótoljuk Hogyan élnek együtt a növények? 62 Nézzük csak meg egészen közelről a kis Ki gondolná, hogy egy egészen c e·
a talaj tápanyagait! 49 Még egyszer a vegyes kultúráról 63 paradicsomát! Így már egyáltalán nem kély kis gondatlanság szinte lesöpörheli
Légből kapott trágyázás 49 Házi őrizetben a hónapos retek 64 csodálkozunk. A káposztája siralmas ál- a paradicsomágyás termését? Valljuk b
Káposztalé a paradicsom örömére 50 Paradicsom - tűző napon? 64 lapotban van, fejletlen levelei bágyadtan őszintén, kedves barátaim, hogy sokan
Magágyiföld .)...... .. .. .. .. . 50 A szamócáról 64 csüngenek, mindenütt betegség terjeng. úgy vélekednek: a nyári napsütésben
Gondot okoz ~ aszat? 50 Kései saláta - erősebb palánta 65 Lomhán szétterült komposzthalom bűz- minden szépen beérik, nem is kell na-
A tarack és a podagrafű 51 Közeleg a hagymaérés .. 65 lik egy sarokban, a giliszták már rég gyon fáradoznunk a kertben! A szabad-
Apró szulák 51 Gyümölcsfavédelem 65 elmenekültek belőle. Az éppen mutat- földi káposztát nem vihetjük be, hogy
Lengőkapa 52 Hogyan hajtassunk kozó csekélyke termés is teljesen érték- megóvjuk mindentől, tehát lesz, ami
Ósszel el ne felejtsünk öntözni! 52 metélőhagymát? 66 telen. Az egész látvány rettenetesen szá- lesz! Kérem tehát az Olvasót, most ve-
Nehézfémek a talajban? 52 Az alma és a körte tárolása 66 nalmas. Ebben a kis könyvben megad- gye kezébe a könyvet, és segítségével
A tárolt alma érése. 67 juk a gyógymódot, amellyel szegény vidítsa föl kertjét és kedélyét!
Termesztés és betakarítás:
csak azt vehetjük ki a talajból,
amit beletettünk ... .. .. .... .... .. 57
Csökkentsük a nitráttartalmat! 57
Fóliák különböző célra 58
Békés együttműködés 58
A tök felfuttatva levegő zik 58
Egészségvédelem: új és már majdnem
elfeledett módszerekkel
Az eredményes kertészkedés alapvető
beruházása, hogya kívánt növényből a
legjobb, számunkra leginkább megfelelő
fajtát válasszuk. Ugyanakkor a sikeres
fajtaválasztás szerepet játszik kertünk
növényvédelmi teendőiben. A követ-
kező megfontolásokkallehetne rávilágí-
tani a fajta szerepének döntő voltára.
A bab például viszonylag mindenütt,
minden kertben megél; az egyik fajta
mégis jobban szereti a homokot, mint a
kötött talajt, akad, amelyet nem fertőz-
nek a baktérium os betegségek, míg a
másikat nagyon is, holott éppen az lenne
a legízletesebb. Kénytelenek vagyunk
felállítani egy sorrendet. A természetba-
rát kertművelés sajátos követelménye-
ket támaszt a növén nyel szemben: lassú
tápanyagfelvétel, a gyomok tűrése és
más, hasonló kívánságok is lehetnek.
Ezzel szemben nem mindig a legna-
gyobb hozamú a leggazdaságosabb fajta;
akiskerti termesztésnek egyébként sem
a hozam az alfája és az ómegája. A nagy
terméseredményt amúgy is csak a már
túlzottan elgyötört környezetünk to-
vábbi károsítása árán lehet kierőszakol-
ni. Fajtaválasztáskor érdemes inkább a
szomszédoktói vagy a közeli kertésze-
tekben érdeklődni, hogy mely fajták
~
mennek jól a környéken, minck VHII
hagyománya. Az egy-egy vidéken III 'g
honosodott, elterjedt fajták már alk:i1
mazkodtak a helyi éghajlati és talajviszo
nyokhoz, és gyakran erőteljesebb n r 'j
lődnek, mint az úgynevezett nagy hoza-
múak, amelyek rendszerint Ft-hibrid 'k.
Ha a magtasakon a következő fcliralol
olvassuk: "Csak gyorsan ható műtrágy:í-
val termeljük!", mi, biokeftészck 'gy
fáradt mosolynál ne méltassuk többr' il
fajtát.
Az egészséges, élő talaj, az élénk talaj
élet nélkülözhetetlen szerepet játszik :11',
eleven növény életében. A szorgos mik
roorganizmusok nem csupán a gyök '1'
zeten fordulnak elő, hanem szintc ill',
egész növény felülete a különböző pa 1'(1
nyi élőlények küzdőtere. Ez az élő mik
roflóra és -fauna segít megvédeni a nö-
vényt a betegségokozók támadásaitól. 1\
mérgek használatának minden módjil
oktalanul megzavarja és védtclcnOI
hagyja a növényt egy újabb fertőzéssc:1
szemben, amelyet már csak további
"szükséges" permetezésekkel Ich '1 JI '
leküzdeni. Sokkal konstruktívabb 's '1'
telmesebb módszer, ha a mikronóráll'~
 Egészségvédelem
\

-faunát óvjuk és még gazdagít juk, fej-
lesztjük is. Az érett komposzt vizes kivo-
nata, amely önmagában is "élő" anyag,
kitűnően bevált erre a célra. Mindenek-
előtt a gombabetegségek, például a liszt-
harmat, a szürkepenész, a különféle rot-
hadások ellen hatásos a rendszeres kom-
posztlé-permetezés, amelyet már tavasz-
szal el kell kezdenünk. A komposztkivo-
nat növeli a védekezőképességet, tehát a
megelőzést szolgálja. A benne lévő mik-
roorganizmusok a már kezdődő betegsé-
get is megállíthatják.
Alapvetően minden komposzt, amely
jól elkorhadt, tehát megérett, alkalmas a
fölhasználásra. Kiifönösen nagy hatá-
súak a ló- vagy mo/ha trágyával dúsított
komposztok. Jó eredményt adnak a sző-
lőtörkölyből előállított komposztok is,
de ezeket házilag nemigen lehet készí-
teni.
A kivonat úgy készül, hogy egy rész
Védőhálók:
érvek és ellenérvek
A növényi kultúrát védőhálókkal, -fóliá-
val ágyásonként óvhatjuk a repülő kárte-
vőktől, például a káposztalégytől,
hagyma- és a sárgarépalégytől. Az egé-
szen apró lyuk ú műanyag hálót vagy a
fátyolfóliát már a magvetést vagy -ülte-
tést követően fölrakhatjuk, és a termés-
szedésig ott is hagyhatjuk. Ügyeljünk
arra, hogy a széleken a rögzítés pontos
legyen, nehogy ott környékezzék meg
növényeinket a kártevők. A föld nem a
legjobb nyomaték, ugyanis abból gyo-
mok jutnak át a hálón. A kártevők távol
tartásán túl nem hanyagolható el a taka-
rásnak az az előnye, hogy alatta mele-
gebb van, korábbi az érés, és a talaj is
porhanyós marad.
A takarás mechanikai védőhatása két-
A legtöbb rovarkárosító április-má-
jusban rajzik, ekkor rakja petéit a kisze-
melt növényre, majd gyakran még egy-
szer, a nyár második felében. Némelyik,
mint például a sárgarépalégy , csak au-
gusztusban tart egy kis szünetet, egyéb-
a ként az egész tenyészidőben "úton van".
Éppen ezért, hogy a védekezés hatásos
legyen, az egész időszak alatt, tehát
tavasztól őszig az ágyáson kell hagynunk
a hálót vagy a fóliát. Ha valami tenniva-
lónk akad a növényekkel, válasszunk
forró vagy szeles időt, mert olyankor alig
repülnek a rovarok, és viszonylag biz-
tonságosan dolgozhatunk.
A fólia alatt fel lehet ismerni ugyan a
különféle növényeket, de csak homályo-
san. A szabadban a zöldségek, a fűszer-
növények és a virágok tarka I 'v '11'\1.
amely a rovarokat éppen az ilIatIlvIlI, ,
színével vonzza, ingerli és tartja IIIVIlI,
lényegesen élőbbnek hat, mint " II I
rás, zöldesen áttetsző fólia ala ,úl. 1'11'-
inte csak egyetlen ágyást takarjunk , pill
báljuk ki, hogyan boldogulunk v '[', 'S
mit szólnak hozzá kertünk nemkív<lll;t
tos vendégei.
Hasznos kis állatok
üveg és fólia alatt
Ha rendben van a kert ökológiai egy 'Il
súlya, nem kell hosszan és tartó an v '-
sződnünk a kártevőkkel. Ilyenkor sok-
féle hasznos rovar is él a kertben, am '-
A fóliatakarásnak megvan nak az előnyei S il

érett komposztot négy rész vízzel össze- hátrányai

keverünk, legalább tíz napig állni hagy-
juk, közben naponta alaposan fölkever-
jük. Permetezés előtt az anyagot vászon-
darabon átszűrjük, hogy a permetező-
gép szórófeje el ne duguljon. Kezdetben
1:20 arányú hígításban (20 liter vízben
egy liter oldat) próbáljuk ki. Az időjárás-
tól függően változtassuk a töménységet:
nedves időben töményebb, száraz idő-
ben gyengébb hígításút használjunk. Ezt
a permetezést ajánlatos 10-14 napon-
ként megismételni.
ségtelen, különösen, ha apró szemű há-
lót vagy fátyolfóliát használunk. Ugyan-
akkor nem hallgathat juk el a hátrányait
sem, amelyeket meg kell fontolnunk,
mielőtt megvennénk vagy használnánk.
Az ágyásos rendszerben a takarás meg-
nehezíti a vegyes kultúra bevezetését,
hiszen minden alkalommal el kell távolí-
tanunk a hálót, amikor valamilyen tenni-
valónk akad az ágyásban, márpedig a
vegyes kultúrában ez sokkal gyakoribb,
mint a monokultúrában. A takaró alatti
mikrokIíma nemcsak a haszonnövény-
nek esik jól, hanem a gyomoknak is,
dúsabban nőnek, mint szeretnénk, és
ezért gyakrabban kell gyomlálnunk,
mint különben.
 Egészségvédelem

lyek ellátják a kártevők baját. Egészen ragadozók a tripsz lárváit támadják meg. leveleiből készített vizes kivon attaI per- bántatlan marad, ha ez a csali a közel-
más a helyzet viszont a fólia- és üvegház- A ragadozó atkákat adott esetben több- metezzük meg a káposztát. A lé úgy ben van.
ban, mint a kertben. Itt a kiegyenlítet- ször is hasznosíthatjuk. készül, hogy egy maréknyi friss levelet és
len, mesterséges klíma (hol párás és A takácsatkákat, például a vöröspó- hajtást egy liter vízben 24 órán át ázta- A szobanövények számára megint más
meleg, hol pedig száraz és meleg) kedvez kot a Phytoseiulus ragadozó atkák pusz- tunk, majd leszűrjük és kipermetezzük. módszer kínálkozik, ha meg akarjuk
a károsítók, a liszteske, a tripszek, a títják. A ragadozó atkák a kártevő tojá- Az intenzív zsályaillat megakadályoz- őket menteni az üvegházi moly tetű kár-
levéltetvek és más, nemkívánatos rova- sai val táplálkoznak, de a kifejlett takács- za, hogy a légy a petéit a káposzta tételétől. Ez a rovar ugyanis csak meleg-
rok szaporodásának. A természetes el- atkát is elfogyasztják. gyökérnyakára rakja. A legfőbb rajzási ben szaporodik; akkor végzünk vele,
lenségeik pedig nemigen találnak rájuk, A levéltetveknek nemcsak mi, hanem időben, április végétől május elejéig ér- amikor akarunk. Tegyük tehát a megtá-
legalábbis nem olyan könnyen, mint a szám os kis állatka sem hagy békét. Kö- demes 4-6 naponként permetezni. madott növényt néhány hétre a hűvö-
szabadföldi ágyásokban. zéjük tartoznak az Aphydius fürkészda- sebb folyosóra vagy lépcsőházba, és ta-
Éppen ezért az üvegházakba a kárte- razsak, amelyek a levéltetvekbe rakják a pasztalhatjuk, hogy eltűnik a fehér kísér-
vők felléptekor mesterségesen viszik be tojásaikat. Ezek a fürkészek 18 és 24 fok tet. Azért ne legyen 16 foknáI hűvösebb
a ragadozókat. Akad közöttük néhány, közötti hőmérsékleten igen aktívak. a hely, mert az már kegyetlenség. A
amelyet a hobbikertész is hasznosíthat. Számításba jöhetnek a fátyolkák is, ame- A szobában és az üveg vagy fólia alatt hidegre érzékeny növényekkel ezt ter-
Ezek szállíthatók, és a faj tóI függően a lyeknek a lárvái nagy mennyiségű levél- nevelt növényeket különösképpen ve- mészetesen nem tehetjük, azokat kény-
növényeken, közöttü~, fölöttük vagy a tetűt pusztítanak el. szélyezteti az üvegházi moly tetű. Itt telenek vagyunk más módon, például az
talajon helyezik el Ők . Ezután eltart A kósza pajzstetvek és a gyapjastetvek ugyanis száraz és meleg a levegő. A előzőekben leírt módszerek valamelyi-
néhány napig;-amíg a egítségül fogadott különösen nehezen hozzáférhetőek. Itt fehér invázió ellen távoli vidékekről jön kével oltalmazni.
állomány előbújik és hozzálát a munká- az ausztráliai katicabogár segít. Nyolc- a segítség. Növényházba való a szilke-
hoz. Érdemes türelmes en várni, mert a tíz napig tart, amíg a kártevők közé sark (Nicandra physalodes), a Peruból
hatás lényegesen tartósabb, mint ha helyezett tojásokból kikelnek a lárvák. származó, csucsorféle növény. A paradi-
vegyszert használtunk volna. Figyeljünk Egy-egy lárva a fejlődése idején azután csomot, az uborkát és a többi haszonnö-
a levegő és a talaj hőmérsékletére. Az több száz tetűt is elpusztít. A kertbarát- vényt megmenti a liszteskétől. Két mé- A mezei nyúl látogatta kertek gazdái
előbbi legalább 18 oC legyen, s az utóbbi nak érdemes tudnia, hogy a katicabogár ter magasra nő, a virágai halványlilák. A igen hálásak minden használható ötle-
sem lehet 13 fok alatt. (A pontos adatok lárvái csak nehezen különböztethetők legjobb a hasznos növényekkel vegyesen tért. Íme közülük néhány, szabad fel-
szerepelnek a használati utasításban. ) meg a gyapjastetvektől, mert azokat is telepíteni. A hatása tulajdonképpen ab- használásra.
Az egyes kártevőket a következő el- viasszerű bevonat borítja. Ellenőrzéskor ban áll, hogy a virágai kellemetlen illatot
lenségeikkel küzdhetjük le: pontosan nézzünk utána, hogy hibát- árasztanak. A nyulak nagyon kedvelik a szóját. ÜI-
A liszteskét vagy üvegházi molytetűt lan-e a szállítmány, azt kaptuk-e, amit tessünk szegélyt a veszélyeztetett növé-
egy igen apró fürkész, a molytetűfürkész megrendeltünk! Üveg vagy fólia alatt szabadon hagyha- nyek köré ebből a növényből, s így
(Encarsia formosa) tartja sakkban. A tunk egy kis helyet a kivételes alkalmak- megakadályozhatjuk a tarrágást. A szója
fürkész a liszteske lárvájába rakja tojá- ra. Például ha liszteskeveszély fenyeget, nevelése, termesztése semmivel sem bo-
sait. Csupán egy-két hetet kell türelem- 1 A káposztalégy elveszti ültethetünk oda egy-két példányt a Sola- nyolultabb, mint a bokorbabé.
mel várni, s a hatás nem marad el. 1 tájékozódását num quitoense növényből. Ez a dél-ame-
Tripszek ellen telepítsünk Amblyseius \ rikai származású csucsorféle - amely A nyulak egyáltalán nem bírják néhány
rabló atkák at. A védekezésnek ez a Az orvosi zsálya kiváló hatású torokfájás egyébként más, mint aNicandra - egy növénynek az illatát. Védelemként ül-
módja akkor térül meg, ha akártételt 1 és köhögés ellen, s a bio kertben is hasz- félreeső sarokban is mágikusan vonzza tessünk tehát körömvirágot, kankalint
idejében, a kezdetén felismerjük, mert a 1 nát vesszük: a káposztalegyet zavarja. A magához a liszteskéket. A többi növény és hagymát.
 Egészségvédelem
Akinek kevés a helye, s valamely oknál
fogva nem tart körömvirágot, kankalint
vagy hagymát, rendszeres védőpermete-
zéssel segíthet magán. Hagyma és fok-
hagyma pépjét egy napig áztassuk vízben
(mintegy három hagymafej szükséges
egy liter vízhez), és ez olyan hatásos
permetlé lesz, hogy nem csupán a nyula-
kat riasztja el, hanem a gombabetegsé-
gek ellen is védi a növényt. Általában
tíznaponként, de eső után mindíg ismé-
teljük meg a permetezést.
A nyulak étvágyát azzal is csökkenthet-
jük, ha macskagyökér (Valeriana offici-
nalis) virágának kivonatából teszünk egy
kiskanálnyit egy liter vízbe, és ezzel
permetezünk.
A "szappanos" fát elkerülik
a szarvasok
Az erdőközeli kertekben a szarvasok is
veszélyt jelentenek, mert szívesen fo-
gyasztják, szinte lenyúzzák a fák kérgét.
A veszélyeztetett fákra függesszünk föl
néhány darabka nagyon illatos szappant,
ettől bizonyosan elmegy a szarvasok ét-
vágya.
A csigák sem szívesen látott
vendégek
A meztelen csigák ellen megszámlálha-
tatlan a jó tanács. Valószínűleg különfé-
leképpen válaszolnak a támadásokra
ezek a ravasz kis csúszómászók. Azért
ne adjuk föl, nevetséges is lenne. Íme
néhány turpisság, hogyacsigákat csap-
dába csalogassuk.
A pasztinák vagy paszternák olyan nö-
vény, amelyet elkerülnek a meztelen
csigák. Ezzel a répaszerű zöldséggel már
a csírázó növénytől is távol tarthat juk a
meztelen csigát. A hátránya, hogy kell
egy kis idő, mire megnő, és a riasztó
hatása érvényesül. Éppen ezért hagyjuk
a helyén, áttelel, és a következő évben
már kora tavasztól "őrzi" a kertet.
A csigák nyilvánvalóan érzékenyek a
begónia illatára. Ebből a növényből
készítsünk permetlevet, mégpedig úgy,
Ötletek a csigacsapdához: a sörcsapdát a
meztelen csigák búvóhelye közelében állítsuk
föl. Tegyünk bele egy durva dörzspapírral
bevont pálcát, amelyen a bogarak ki tudnak
mászni, a csigák viszont nem
Csigák
hogy egy jó maréknyi levelet és hajtást
egy napig áztassunk 10 liter vízben. Ön-
tözzük vagy permetezzük meg ezután
a veszélyeztetett növényt, meglátjuk,
hogy milyen hatásos védőszer a begó-
nialé.
A palántáktól úgy téríthetjük el a mezte-
len csigákat, hogy a közelükbe sárga
mustárt vagy zsázsát vetünk. A sárga
mustárt ne hagyjuk nagyra nőni, különö-
sen ne a káposztaágyásban. Vágjuk visz-
sza arasznyira, és nem kell tartanunk a
káposzta -gyökérgol yvá tó 1.
A csigák nincsenek elragadtatva a fok-
hagyma illatától sem. Éppen ezért min-
denhová du ggat hatu nk egy-két gerez-,
det, különösen a szamóca és a fejes
saláta közé, amelyek a meztelen csigák
legkedveltebb táplálékai.
Ha sörcsapdát készítünk a kertben, a
hatását úgy fokozhatjuk, hogy búvóhe-
lyeket készítünk a közelében. Az este-
felé előbújó csigáknak ekkor az első, ami
az útjukba akad, a csapda. Mit tegyünk
viszont, ha más állatokcis sorra belemen-
nek a csapdába, és nem tudnak kijönni?
Ahhoz, hogy a kisebb rovarok, például a
futóbogarak kimásszanak, készítsünk
egy kis "létrát"; durva dörzspapírral
(smirglivel) vonjunk be egy pálcát, és
dugjuk be ferdén a sörcsapdába. Ezen a
bogarak megtalálják a kivezető utat, míg
a csigák nem tudják használni, mert az
érdes felületen képtelenek haladni.
Végül még egy egészen biztos tipp; il
fülbemászók étlapján alkalmanként sze-
repel a csigatojás. A Forficula aurictI/1I
ria faj egyáltalán nem szerény, bőv'll
táplálkozik, mielőtt visszahúzódna <ol til-
lajba telelőre. Tehát a fülbemászót óv-
juk, hagyjuk szaporodni, és ne sokat
pihenjen! Később még lesz róla szó.
A növényeknek nem ártanak ugyan a
szúnyogok, de egyértelmű en a nyári kel-
lemetlenkedők népes táborához tartoz-
nak. A kertben megnehezítik az ember
dolgát, akár dolgozni kíván, akár c ak
kiülne kissé pihenni. Könyörtelenül é5
önző módon csípnek, és már a zümmö-
gésük is bosszantó. Nem árt tehát tud-
nunk, hogy a legtöbb szúnyogfaj a vízbe
rakja a petéit. Az új kerti medence,
amelyben még nem telepedtek meg a
szúnyogok ellenségei, valamint az eső-
vízgyűjtő, ideális "óvoda" a szúnyoglár-
vák számára. A lárvák jól felismerhetők
a víz felszínén folytatott rángatódzó
mozgásukról. Ha azt szeretnénk, hogya
kerti víztartályok és -medencék megsza-
baduljanak a szúnyoglárváktói, helyez-
zünk a vízbe egy jellegzetes úszónö-
vényt, a rencét (Urticularia). Ez a gyö-
kér nélküli, finom kis növény a levelei
között lévő gömbölyű kinövésekről is-
merhető fel, amelyekkel a lárvákat meg-
fogja és elemészti. Egy négyzetméter
vízfelületre négy növényt számítsu nk,
 - Egészségvédelem

'zzel megszabadíthatjuk a környezetet a nagy étvágyú madarak drasztikusan

kellemetlen szúnyogoktól. Az örvende- csökkentik a hernyók számát, s ezzel az
les étvágyú kis rence a nyár végén szép, almamoly kártételét. A kertbarát, ha az
sárga virágokat hoz. Mutatós és hasznos. egészen radikális fajtából való, fontolja
Mit kívánunk még a segítőtársainktói? meg alaposan, nem lenne-e érdemes
denevérek betelepítéséről gondoskod-
nia. Nagyon komoly segítséget remélhe-
Szövetségeseink az almamoly tünk ettől a kis ragadozótóI. Májusi
ellen alkonyatokon, amikor az almamolylep-
kék aktívak, a denevér is vadászni indul.
A "kukacos" alma nem túl örömteli Egyetlen denevér naponta 500 rovart
látvány. A kártevő az almamoly, a "ku- elpusztít, s természetesen a rajzás idején
kac" valójában hernyó, vagyis a lárvája. bőségesen jut neki az almamoly lepkéjé-
A kert békéjét nem zavarja meg különö- ből is.
sebben, ha permetezés helyett hullám- Na, és még valami: a kétségtelenül
papírból hernyófogó öveket helyezünk a hasznos "böregeret" akkor is megtart-
fák törzsére. Május elejétől, közepétől juk, amikor az almamolynak már tökéle-
esedékes ez a munka. Mintegy 20 cm-rel tesen mindegy, tehát a többi károsÍtót is
a talaj fölött dróttal jól erősítsük föl a alaposan megtizedeli.
hullámpapírt, majd rendszeresen ellen-
őrizzük. Ha találunk alatta kártevőt,
vegyük le és égessük el, majd egészen
július végéig tegyünk föl helyette újat.
Fáradságosabb módszer az almák at
egyenként júniustói négy héten át papír-
zacskóba zárni. E japán eljárás csak
ki ebb kertben, egy-két fiatal almafával
célravezető. Esetleg keressünk magunk-
nak az almamoly elleni harchoz szövet-
ségeseket! A széncinege igen szorgal-
mas, és a nagy munkának java részét
készségesen magára vállalja. Fontos,
hogyaszéncinege betelepedéséről már
októberben gondoskodjunk. Október
végétől ugyanis már keresi ez a kedves
kis madár a megfelelő téli szállást. Te-
gyünk ki a kertbe fészekodúkat vagy
hasonló alkalmatosságokat, amelyek- Aki a rózsát szereti, a nyár második fejében ~
ben a cinegék áprilisig lakhatnak. A már nem trágyázza

A vértetű ellen télen tehetünk valamit,
amikor a kéreg jólláthatóvá válik. A
vattaszerű kis telepekről ismerjük fel,
amelyek a tojásokat rejtik. Ezek általá-
ban az elágazásoknál vagy a törzs alján,
a gyökérnyakon figyelhetők meg. A per-
metezés nem túl hatásos ellenük, a vegy-
szer ugyanis nem hatol át a "vattacsomó-
kon". A vértetűtelepeket forró vízzel
ecseteljük. A víz hőmérséklete 50-53 oC
legyen! Enyhe télen a törzsön és az ága-
kon is több a vértetűtelep , míg szigorúbb
időben csak a gyökérnyakon fedezhetők
fel. A védekezéskor kénytelenek va-
gyunk a törzs körül a földet eltávolítani,
hogy láthatóvá, hozzáférhetővé váljon a
kártevő.
Felül: Az alma jobban eltartható, ha szedés
után néhány napig a füben hever
Alul: A komposzt feldolgozásához, érlelésé-
hez legalább két tartály szükséges
Hogyan terjednek a levéltctvck
arán?
Az okos kertész tudja: nem mindi' il:!.
egyenes út a célravezető. Közvetett illO
don jobban elbánhatunk a gyümölcsfííl
ellepő levéltetvekkel. Mindenekelőtt
akadályozzuk meg, hogy a hangyák, a
levéltetvek segítői följussanak a fára.
A tetvek különösen a fiatal fáknak okoz-
nak érzékeny veszteséget a szívoga tií
sukkal. Kenjük be tehát a törzs aljrti
rovarölő enyvvel, hogy a hangyák nl:
jussanak föl a fára. A hangyák ugyanis a
levéltetűtelepek gondozói és oltalmazói.
Hatásosnak látszik az is, ha a törzset alul
ismételten bedörzsöljük fokhagymával
annak illata nyilvánvalóan túllépi a han-
gyák tűréshatárát. Ne feledkezzünk meg
a kisebb fát támasztó karóról sem!
Csak ezután kezdhetünk hozzá al'
véltetvek elleni eredményes védekez s-
hez. A talajt idejében megvizsgál tat juk ,
és szükség szerint javítjuk: lazít juk , la-
karjuk (mulcsozzuk), a fák tányérjrtt
beültetjük. Aki a hangyáktói sajnáljél
megvollni a levéltetveket, ültessen a fák
alá sarkantyúkát, csalánt vagy ta ka r
mánybabot. Ezeken a növényeken szí-
vesen tartózkodnak a levéltetvek, és
talán békén hagyják a fákat, amelyek '1
így kell évente védenünk, kezelnünk.
A talajtakarás a biokertben magától '1
tetődő szabály. A takaró anyag azonhan
nem föltétlenül bomló szerves an ,1 '.
 Egészségvédelem
A zöldségágyásban a növények egészsé-
gc érdekében egy bizonyos gyomborí-
tottság is elviselhető, ha a vadnövényál-
lomány meglehetősen fajgazdag, és oda-o
csábítja a hasznos kis rovarokat, például
a futóbogarakat. A gyomok sűrűsége,
burjánzása nyilvánvalóan nem érheti el
Az enyves hullám papír öv, amelynek mi ndkét
oldalát bekenjük ragasztóval, hogy az apró
állatok is beleragadjanak, meggátolja a han-
gyákat abban, hogy feljussanak a fára és
gondozzák a levéltetűtelepeket
azt a mértéket, amelytől a haszonnövé-
nyek már áttekinthetetlenné válnak,
vagy amely éppen elnyomja az alacso-
nyabb termetű zöldségeket, a spenótot,
a galambbegyet vagy a sárga répát.
Egyébként nyilván sokan ismerik a mon-
dást: gyomnak azt tekintjük, amiről még
nem tudjuk, hogy mi a haszna. Fennen
hirdethetjük tehát: a vadvirágok az igazi
barátaink és segítőink.
Ne okozzon gondot, nem ez az utolsó szó
az előttünk álló szüret ügyében. A liszt-
harmattal fertőzött gyümölcsfákon az
első tüneteket az elvirágzás után észlel-
hetjük. A hajtáscsúcsok deformálódnak,
a levelek pedig olyanok, mintha szürke
porral szórták volna be őket. Ilyenkor
még megakadályozhatjuk a betegség el-
terjedését, vagy legalábbis ellenőrzé-
sünk alatt tarthat juk. A beteg hajtásvé-
geket metsszük le, és az egész fát perme-
tezzük meg megelőzésként.
Alkalmas szer erre például a hígított
zsurlófőzet és az algakivonat. A friss
metélőhagymából készült kivonat is
megteszi, amely minél erősebb, annál
jobb. Egy liter forrásban lévő vízzel
öntsünk le kétmaréknyi metélőhagymát,
15 percig hagyjuk állni. E permetezések
visszaszorítják a fertőzést.
A pókhálós almamoly
fogságában
Ahhoz, hogy az almafa lombját kiszaba-
dítsuk a pókhálós almamoly csapdájá-
ból, meg kell találnunk az alkalmas "pó-
rázt" . Az összesodródott levelek az árul-
kodó jelek, amelyeket nagyítóval köze-
lebbről is meg kell vizsgálnunk. Olykor a
leveleket is finom háló veszi körül. Itt
található a moly fészke. És megvalljuk
őszintén, hogy a védekezés igencsak fá-
radságos. Minden szövedéket levágni
órákig is eltarthat. Az elérhetetlen fész-
keket erős vízsugárral pusztítsuk el. Az
összegyűjtött szövedékeket, pókhálós
leveleket semmisítsük meg, a legjobb,
ha elégetjük őket. De mit meg nem
teszünk a jó almáért!
Monília - a szívós betegség
megelőzése
A monília egy gombabetegség neve,
amelynek sokféle kellemetlen arca van. A
legismertebb a barnán rothadó gyümölcs,
felületén koncentrikus körökben sora-
kozó penészpárnácskákkal. A meggyfa
hajtáscsúcsainak száradását ugyanez a
betegség okozza. A már korábban meg-
fertőzött gyümölcs gyakran csak a táro-
lóban feketedik meg. Ahhoz, hogy en-
nek a gyümölcsvésznek idejében elejét
vegyük, amely különösen csapadékos
évjáratokban megsemmisítheti a ter-
mést, már júliusban meg kell kezdenünk
a megelőző permetezéseket. A torma
leveléből készült főzetet (frissen szedctt
leveleket leforrázunk és kevergetve áz-
tatunk 15 percig) négyszeresére hígítjuk,
. ezzel permetezzük meg 7-10 naponként
a fákat. Láthatóan visszaszorítja a fertő-
zést.
Ugyancsak jó hatású lehet, ha a tor-
mát a fa köré ültetjük. Igen fontos, hogy
ha a nagyobb fertőzést, a betegség terje-
dését meg akarjuk akadályozni, rendsze-
resen szedjük föl és távolítsuk el a hullott
gyümölcsöt, vágjuk le a nyilvánvalóan
beteg hajtásvégeket. Akörültekintően,
gondosan készített komposzthalomra is
nyugodtan tehetjük a fertőzött hulladé-
kot, különben semmisítsük meg, vagy
legalább egy méter mélyen ássuk el.
Ezek a kis levéltetű-pusztítók sok kivált-
ságnak örvendhetnek a biokertben. Fa-
forgáccsal lazán megtöltött, szájával le-
felé fordított virágcserépben készítsünk
számukra búvóhelyet. A cserép száját
hálóval kössük le, majd több ilyen fész-
ket függesszünk föl a gyümölcsfákra. Az
így elhelyezett cserepekben a forgács
nem ázik át, s a fülbemászók szívesen
veszik őket birtokba nappali rejtőzkö-
désre. Éjszaka azután vadászni indul-
nak, s egyenként akár 50-100 levéltetűt
is elpusztítanak. Mit tegyünk viszont, ha
már a levéltetű elfogyott, és az addIg
segítőkész fülbemászók rákap nak a r~-
gyekre és a zsenge. levelekre? SemmI-
képpen se mondjuk föl a barátságoll
 - Egészségvédelem
Miután a felfüggesztett cserepek áthe-
Iyezhetők, vigyük azokat például a sö-
vényre, vagy olyan növényeken legyen a
helyük, amelyeken éppen kezd szapo-
rodni a levéltetű.
Amint a növények felnőnek, már nem
annyira érzékenyek, mint fiatal, zsenge
korukban. A kifejlett példányok rövid
ideig egészen jól elviselik a viszonylag
magas hőmérsékletet. Egy permetező
kezelés erejéig például a legtöbb nö-
vényfaj kibírja az 55 °C-nál nem mele-
gebb vizet, s nem károsodik. A káros
rovarok, a hernyók, az atkák ezzel szem-
ben olyan rosszul tűrik ezt a hőmérsékle-
tet, hogy jobblétre szenderülnek tőle. A
károsítók elleni meleg vagy majdnem
forró kezeléskor vegyük számításba,
hogy csak kis mennyiségű vízre van szük-
ségünk, ha jó a porlasztás, azt azonban
annyira fel kell forrósítanunk, hogy az
'lpró állatok ne tévesszék össze a meleg
zuhannyal. Számoljunk azzal is, hogy
a permezetőgépben valamelyest hűl a
víz, továbbá a vezeték minden méterén
körülbelül 5 OC-kal csökken a hőmérsék-
kte.
A kezelés legyen következetes! Ugyan-
is előfordulhat, hogya melegvíz-perme-
tczést egyesek átvészelik egy rejtett zug-
l;an vagy éppen még tojás állapotban.
Eppen ezért 6-8 naponként ismételjük
meg mindaddig, amíg meg nem győződ-
tünk az eredményről. Minden alkalom-
mal használjunk hőmérőt a víz betölté-
Hagymalégy -
nem lesz olyan hosszú, mint egyébként, amellyel öntözünk és a talajt lazítjll k. II
sekor, nehogy nagyobb kárt tegyünk a nemkívánt roham ellen is véti 'lill '1
a vastagodásának viszont nincs akadá-
növényekben, mint a rovarok, amelye- nyújthat. Néha éppen a nyári rorr()s:I~'
lya. A kártevő ellen hatásos az előzőek-
ket el szeretnénk pusztítani! jön a segítségünkre: a levéltelvek i' '1\
ben leírt melegvíz-permetezés is. Meg-
érzékenyek a magas hőmérsékletre. a I()
előzésként a hagymaágyást takarjuk fá-
°C-nál magasabb hőmérséklet elvis 'Ih'
tyolfóliával, s azt az egész rajzásidő alatt
hagyjuk rajta. tetlen számukra, és néhány óra leforgásiI
alatt elpusztulnak tőle. Ezek szerint nyu
Mindannyian tapasztaltuk, hogya fiata- godtan állíthatjuk, hogy a forrón tüZ)
labb nemzedék mindig életrevalóbb és A levéltetvek nyári rohama napsütés igencsak kívánatos a biokert ~s:t
sokkal erősebb az idősebb nél. Így van számára; a szaporodó tetvek miatt Sli
ez az állatvilágban is. Példának okáért ellen
Iyos vétek párás, ködös, nem napos
a póréhagymafej-aknázólégy második időért fohászkodni!
A száraz nyári időjárás bizonyosan na-
nemzedéke július-augusztusban rajzik, Számos szövetségesünk is akad al'
gyon kedvező a levéltetvek számára.
és sajnos, gyakran nagyon nagy károkat véltetvek elleni küzdelemben, nem csu-
Ilyenkor előre megjósolható tömeges tá-
okoz. (Az első nemzedék április-május- pán a csalán, hanem a rebarbara is.
madásuk. A mindennapos kertészrutin,
ban a vöröshagymát, vagyis a zsenge
zöldhagymát károsítja.) Ha a rajzás ide-
jén szemmel tartjuk a hagymaágyást,
megfigyelhetjük a kártevőt. Az apró,
3-4 mm-es légy a hagymalevél csúcsán a A póréhagymafej-aknázólégy ellen az egyik
bőrszövet alá helyezi a tojásait, és a lehetőség, hogy a leveleket a járatok végéig
lárvák a levelekben, illetve aszárban levágjuk
lefelé haladva ki szélesedő aknákat váj-
nak, egészen a hagymafej aljáig, vagyis a
tönkig.. Ajáratokban azután bebábozód- )(
nak. Am ha figyelmesek vagyunk, nem'
jutnak el idáig, már jóval előbb üt az
utolsó órájuk. Amikor észleljük a leve-
lek csúcsán a szúrásnyomot, szinte kívül-
ről is szemmel tarthat juk a lárvák, a
nyüvek haladását, és a járatban az uj-
junkkal összenyomhatjuk őket. Általá-
ban a járat legalján találjuk meg a tettest.
Szükség esetén vágjuk le a hagyma leve-
lét olyan hosszan, hogy megszabaduljon
a nyüvektől. Ez a művelet okoz ugyan
némi termésesökkenést, ám nem olyan
mértékűt, hogy különösebben aggód-
nunk kellene. Legföljebb a póréhagyma
 Egészségvédelem
amelyek igen eredményesek lehetnek.
A durvára vágott rebarbaralevelet nyolc
napig áztassuk vízben (rakjuk lazán egy
vödörbe és öntsünk rá vizet), naponta
keverjük meg és hígítás nélkül permetez-
zük ki.
A félelem minden valószínűség szerint
teljesen megalapozatlan és értelmetlen.
Akinek mégis vannak bizonyos fenntar-
tásai a gyepben kör alakban fejlődő
gombákkal szemben, mezei zsurlóval
védekezhet ellenük. (A gombák micé-
liuma a talajban minden irányban egyen-
letesen növekszik, ezért a termőtestek
gyűrű alakban jönnek a felszínre. Ezt
hívják boszorkánykörnek vagy boszor-
kánygyűrűnek.) A zsurlóból készült,
forrázott vagy erjesztett levet többszöri
alkalommal öntözzük a gombás gyepre,
hogy eltűnjön a "kísértet", sőt ha kissé
babonásak vagyunk, feltétlenül mor-
moljunk el néhány kacskaringós kertész-
szólást!
Nem, természetesen nem a szedő fertőzi
meg a babnövényt. Ám ha tenni akarunk
valamit a betegségek elterjedése ellen,
tartsuk be a következő szabályokat. Elő-
ször is ne szedjünk kapkodva, túl siető-
sen. Esős időben egyáltalán ne szedjünk
babot! Szedéskor ugyanis elkerülhetet-
len, hogy nyomással, körömmel kisebb
sebeket ejtsünk a növényen, a még nem
érett hüvelyeken. A kezünkkel is ter-
jesztjük a gombák spóráit egyik növény-
ről a másikra. A kisebb sérüléseken, a
letépett hüvelyek sebzési helyén azután
minden nehézség nélkül fertőz tovább a
kórokozó. A nedves idő igencsak kedvez
a kártevők szaporodásának, elősegíti a
spórák csírázását.
A zsurló főzete vagy erjesztett leve ismételt
permetezéssel segít leküzdeni a gyepben a
gombák boszorkánygyűrűit
Málnabogár
A vonzó szín csapdába csalja
a cseresznyelegyet
A cseresznyelégy' májustói kezdve raj-
zik, tojásait a zöld és az érő gyümölcsbe
rakja. A már sárguló cseresznye indító
jelzésként hat a légyre, ilyenkor már
semmi sem állíthatja meg a konkuren-
sünket. A rajzás idejét tekintve, amely
az időjárástól függően egy héten belül
változhat, az akác virágzása lehet a mérv-
adó. A kereskedelemben kaphatók légy-
fogók, illetve -csapdák (enyvesen raga-
dó, világító sárga háromszögek vagy kö-
rök). Ezeket függesszük föl a fára, a
cseresznyefa méretétől függően 3-10 da-
rabot. A legtöbb légy akkor ragad föl, ha
a sárga ragadós lapok a fa déli oldalán
vannak. Egyébként is a fa napos oldalán
kezdődik az érés, tehát éppen ezt hasz-
náljuk ki a csapdák elhelyezésekor. A
légyfogókhoz használati utasítást mel-
lékelnek, ezt figyelmesen olvassuk el!
- Ha jól meggondoljuk, tulajdonképpen
nem is vagy olyan ellenszenves, de azért
tudd meg, a málnabokrainkban egyálta-
lán nem látjuk szívesen a hernyóidat!
Vegyük csak szemügyre, hogy mit tehe-
tünk. Először is felhívjuk a figyelmedet,
hogy nem fogod nekünk hátrahagyni az
utódaidat, ahol és amikor csak akarod!
Félig érett komposzttal fogjuk takarni a
málnabokrok alját. Hatásosnak véljük a
kék nefelejcs vetését is, amint azt már
bizonyosan tudod. Remélhetően a virá-
gok halványkék színe annyira elriaszt, te
vén gazember, hogy nem kívánsz többé a
kertünkbe jönni!-
Nem szándékosan, de mégiscsak segíti a
kertész a fertőzést! Gyanútlanul és a
legnagyobb jóindulattal is előidézheti a
gazda a pusztító kiskertijárványt. Vajon
milyen gonosz erők ólálkodnak a ked-
venc zöldségágyásaink körül? - ezt kér-
dezi a becsapott kertész, aki hiába szor-
goskodott és fáradozott, szamócáját
vagy salátáját évről évre megtámadja a
szürkepenész vagy a lisztharmat. Jólle-
het elvileg minden olyan egyszerű és
áttekinthető. Hiszen emlékszik arra,
hogya gombabetegségeket többnyire a
nedves, meleg idő okozza, és a túltáp-
lált, gyenge növények szeIlVednek tőlük.
Éppen ezért nyári estéken nekilát, hogy
gondosan megöntözze kiskertjét. Ezzel
azonban különösen kedvező feltételeket
teremt a gombabetegségek számára. A
növények ugyanis napközben, a tűző
napsütésben és melegben fölhevülnek,
majd este a hideg öntözővíztől sokkot
kapnak, s ez nem túl kívánatos a szá-
mukra. A nedvesség a leveleken marad,
este, éjszaka nem tud fölszáradni, s en-
nek az ott ólálkodó kórokozók mind
nagyon örülnek. Mindebből az követke-
zik, hogy inkább reggel öntözzünk!
ülyáílkor a víz és a növények hőmérsék-
lete nem nagyon különbözik, és a leve-
lek a napon hamar megszáradnak. A
 Egészségvédelem
reggeli öntözésnek további előnye is
van: estére a föld megszárad, és a nagy,
nedves felület nem csalogatja oda a mez-
telen csigákat.
Stratégia a gomba betegségek
ellen
Ilyen például a szahalini keserűfű (Rey-
noutria sachalinensis) leveléből készült
kivonat. Tavasztól őszig használható,
hatásos védőszer a gombabetegségek,
mindenekelőtt a szürkepenész és a liszt-
harmat ellen. Á permetezésévei erősít-
jük, fejlesztjük a növények ellenálló ké-
pességét, és korlátozzuk a gombaspórák
csírázását. A már kialakult fertőzést saj-
nos nem lehet vele megállítani.
A keserűfű vidáman él a kertben,
azonban szigorúan a kerítés mellett
szabjuk meg a helyét, különben mindent
benő. Ajánlatunk: erősebb fóliát vagy
egy kiszuperált kádat, dézsát ássunk be a
földbe, abba ültessük a keserűfüvet,
hogy ne "közlekedjen" szabadon.
A kivonat a következőképpen készül.
10 gramm finomra őrölt, száraz levelet
1 liter meleg vízzel elkeverünk, és 24
órán át állni hagyjuk. Ekkor hígítás nél-
kül használhat juk. A kezelést 7-10 na-
ponként ismételjük meg.
Ugyanilyen hatásos, ezért ajánljuk a csa-
lángyökér kivonatát is. Ez olyan ható-
anyagot tartalmaz, amely korlátozza a
gombák fejlődését. Na már most, ha a
kutakodó hajlamú kertész nem kívánja a
kész, kipróbált recepteket felhasználni,
kénytelen saját maga kikísérletezni a
számára legjobb, leginkább hatásos ki-
vonat készítését. Azért mi is ajánlunk
egyet. Hárommaréknyi apróra vágott
csalángyökeret leforrázunk 2 liter vízzel,
12-24 órát állni hagyjuk. Ezután ötszö-
rösére hígítva kipermetezzük.
Szerintünk ez a legjobb, de ki-ki talál-
hat ízlésének és a zöldségágyásának
megfelelőbbet.
Tetves a dézsás növény
levele?
A leander, a babér, a citromfa és más, a
lakásban telelő, nagy növény a tél folya-
mán kedvelt célpontjai a levéltetveknek.
A betolakodókat úgy tarthat juk legköny-
nyebben távol a dézsás növényektől,
hogy a földjükbe néhány gerezd fok-
hagymát dugunk. Ezek hamarosan ki-
hajtanak, és a tetűcsapat nagy élvezettel
telepszik át a friss, zsenge, zöld levelek-
re. Amint felsorakoznak, szinte meg is
számlálhatjuk őket.
Ami jó az embernek,
felüdíti a fát is
Az ember és a fa között kell lennie
valamilyen szoros kapcsolatnak, barát-
ságnak. Amellett, hogy az ismert módon
segíti az ember a fát, például bemeszeli a
törzsét, vagy hernyóenyves övet rak a
derekára, s az viszonzásként életelixír-
ként szolgáló gyümölcsöt ad neki, a
betegeskedő fának képes mozgósítani az
Gyümölcsfakezelés
erőit, a gyógyulási "szándékát". A mér-
gező yűszűvirág, amelyet a gYógyászat
sZlvgyogyszerk nt használ, a fa tányér-
jába ültetve erősítő hatású, elősegíti a
gyógyulást. Különösen egyik fajtáját, a
140 cm magasra is megnövő Mervitát
ajánljuk. A fa egészségét szolgáló nö-
vény nyár végén, augusztustói októberig
virít. A szíverősítő a szemet is gyönyör-
ködteti.
A dézsás növények földjébe ültetett dughagy-
ma kihajt, és vonzza a levéltetveket
A csikófark nem csupán
a gombák ellen hatásos
Többnyire azért ültetik ezt '1 Il\>V('1It II
biokertbe, hogy a gombás b '1 ' '~l'l'( 1·
ellen permetlevet készítsenck 1> 'Ioil'
Van azonban más hasznos mell ~klllllll"ll
is. Ha frissen szedve összevágjuk '~ "V
vödörbe téve vizet öntünk r{j, IIl:lJd
négy-hat napig erjesztjük, a iev I i\t~I'.I\
rös hígításban felhasználhatjuk mind 1l'
véltetvek, mind takácsatka ellcn. Ilalil
sát növeli, ha 3%-ban spirituszl VII/'V
1% -nyi kenőszappant adunk hozz(l. I'.~
természetesen a gombaelhárító halll~11
sem mellékes!
Fagyaltakarás
a zöldségágyáson
A fagyalsövény nyesedéke elhárfljól II
káposztalepke kártételét. A miísmlik
nemzedék júliusban rajzik, éppcn IIk
kor, amikor a sövény nyírása is cs 'd .
kes. Ezt a kedvező lehetőséget haszIlIll
juk ki, amikor a levágott hajtások:il II
káposztaágyásra terítjük mulcsk lll.
Csípős eszköz földibolhák
ellen: a zsázsa
Mindenekelőtt egy tanács: az egyéhkt'llt
egészen kiváló zsázsát lehetőleg n ' Vl'~
sük a retek közelébe, mert a haliísa Illi
"erős": a retek utóíze égő pokol I 'SI' I
szájban. Ez a rendkívülicsípőss g 'Il/IV
 Egészségvédelem
I cnl is felfogható, csak az a kérdés, hogy
mi a célunk. Ha például a zsázsát mul-
'sozásra használjuk, vagy a re tek ágyás-
bau kÖztesnÖvénykent tartjuk, távoÍ
lartja a fÖldibolhákat, és rendkívüli mó-
don ízesíti a retket.
Burgonyabogár - egyszerű en
letakarni!
A kiskertben állandó gond, hogy hová
h Iyczzük jÖvőre a burgonyaágyást. Any-
nyira távol legyen az ideitől, hogy a
földből tavasszal előjÖvő bogarak ne)
rjék el az ültetvényt. Itt aztán tovább-
fcjleszthetjük a mulcsozó technikánkat!
Készítsünk szalmából, vagy még jobb,
ha szénából mintegy 30 cm-es takarást a
burgonyaágyásra. Ezen a burgonya
szára minden további nélkül áthatol,
ugyanakkor az előbújó bogarak a szinte
zárt bozótban elvesznek, nem találják
meg táplálékukat, a burgonya leveleit.
A kertészeti gyakorlatban gyakran hasz-
nált anyag a faszén. Fertőtlenítő hatása
kiváló. Így például a metszési felületek
kezelésére alkalmas bármilyen nÖvény-
né!. Hogyha a borsó vetése után a so-
rokra egy kevés bükkfából égetett fasze-
net (ezt ráírják a zsákokra) szómnk, az
segít a borsó betegségeinek megelőzésé-
ben, a kártevők leküzdésében.
Zengőlegyek
A zengőlegyek kifejezetten hasznosak ezért
érde,mes őket különböző virágokkal, példáLII
Ki az, aki nem kedveli őket? Abeavatot- koromvIrággal a kertbe csalogatni
tak már régen ismerik a hasznukat,
vagyis azt, hogya fátyolkák lárvái renge-
teg levéltetűt elpusztítanak. Éppen ezért
nagyon szívesen fogadott vendégek min-
den kertben, de külÖnÖsen a biokertben .
Most egy kissé kibeszéljük a fátyolka
titkát, és itt, ezen a helyen kÖzhírré
tesszük: ha meg akarjuk telepíteni, és
ezért téli szállást készítünk készséges kis
segítőinknek, akkor a piros színt válasz-
szuk, az vonzza őket. Egy szalmával n~k~ A facél!a is azok kÖzé a nÖvények
töltÖtt, kívül pirosra festett ládikát szíve- ~avíts~k. A belső értékei kÖzismcrlclI
koze tartozIk, amelyek csalogatják
vonzzák a zengőlegyeket. ' Jelentosek, s ezt egy éhes ember küJön(\
sen elfoglalnak télire. Itt védelmet talál-
nak a fagyok ellen. A fátyolkák tanyáját sen meggyőzően bizonyíthatja. Tcll1ít
ideális esetben a fÖld felett 160 cm maga- ~zek után a kÖvetkező szépségfejleszl
otlett~l állunk elő. Készítsünk a káposz
san, vagyis kb. fejmagasságban helyez- Gallért kap a káposzta tapalanták nyaka kÖré egy több II tig
zük el.
hatásos" v.édő~.allért!, Agyagból vagy fi-
Nem találtunk tanácsot Aphrodité szép-
nomra orolt koporbol vízzel pépet k 'v .
s~.gka.t:lógusában ahhoz, hogy e nÖvény
A zengőlegyek is runk. Legyen jó sűrű, s terítsük sz 1 a
kulseJet valamilyen tetszetős Öltözékkel
káposzták kÖrül, a talajon. A nÖveked s
megtelepíthetők
Ha a zengőlégy lárvái nem érik is utol a
fátyolkát a levéltetű-pusztítási verseny-
ben, azért még érdemes tennünk vala-
mit, hogy a kertünkben otthonra lelje-
nek. Kellemes lesz számukra a termé-
szetbarát kert, ha egészen késő őszig
virággal vendégeljük meg őket. A zen-
gőlegyek fő tápláléka a nektár, amit az
ernyősvirágzatúak (kÖmény, kapor, édes-
kÖmény, cickafark), a fészkesvirágza-
túak (kÖrÖmvirág, őszirózsa, krizantém,
napraforgó) és az útifűfélék szolgáltat-
A fátyolkának szánt téli szálláshelyet f 'ssllk
be a kedvenc színére, pirosra
 l/
"

/ '1,.
~ ,-
1fJrJ'·... Jr.
;f~;'::.!...I"'
·r'0>~~''>.1 Egészségvédelem
'{/~ .,.•"","""".

vagy az időjárás okozta repedéseket va-
lamivel hígabb péppel javíthatjuk ki. Ez
a kemény káposztagallér nem csupán a
kezelés évében akadályozza meg a ká-
posztalégy támadását, hanem a jövő évit
is megelőzi. A káposztalégy ugyanis gya-
nútlanul helyezi el tojásait a szilárd felü-
leten, ahol azok nem tudnak kikelni,
továbbfejlődni, és evilági pályájuk ha-
marosan véget is ér.
Ezt a cseles zárógallért április-május-
ban és július-augusztusban ~észítsük el,
mert ezekben az időszakojban rajzik a
káposztalé gy.
A paradicsomot megvédjük
a betegségektől .
Itt a szedési idő, érik a paradicsom, s
ősidők óta ugyanaz a kép fogad bennün-
ket: a paradicsomtermelő lemondó só-
hajtással tapogatja meg titkon az ábécé-
áruház zöldségespultján a szélmalmok
országából importált paradicsomot.
Különösen nyomasztó a helyzet egy-
egy csapadékos esztendőben, am~kor
kertjeinkben a szép, piros paradicsomot
elkapja a gombabetegség, és szinte meg-
semmisül a termés. A kórokozó rendsze-
rint a talajból érkezik, a vízzel és az
ember közvetítésével fölverődik a lomb-
ra, majd befészkeli magát a növény föld
feletti részeibe. Elég néhány érintés, a
napi szedési, ápolási munkákkal a ker-
tész is a betegség terjesztőjévé válik.
Megelőző intézkedésként szedjük le a
leveleket a szár alsó 20 cm-es részéről.
Ennek a műveletnek további, felbecsül-
hetetlen előnyei is vannak: eső vagy
öntözés után gyorsabban megszárad a
növény, jobban szellőznek a tövek, s ez
már önmagában is akadálya lehet a fer-
tőzésnek vagy a betegség terjedésének.
Burgonyavész: biztosan eléri a hőmérséklet ti 70 "( , III
szár- és gumórothadás A burgonyának az a hibája, hogy H)'1111111
a felszedés után is tovább "él", 's I)'y I
gomba számára továbbra is kén 'Illll'
A tő- vagy gumórothadással fertőzött
táptalaj marad. Meggondolatlan dolo)' :1
burgonya feltétlenül további fertőzések
szokványos komposztra dobni a hul'l'0
forrása lehet. Ez mindenki számára nyil-
nyát, mert ott minden további II 'lkOI
vánvaló, hiszen a rothadó részekben a
kihajt, és új gumók képződnek rajta.
kórokozó is jelen van. A körültekintő,
gondos kertész nem dobja az ilyen gu-
mót gondolkodás nélkül a szemétbe,
nem ez a megoldás. Aki tekintettel van a Sovány tej a szár- és
gumórothadás ellen
környezetre, annak az elégetés sem az
igazi. Gondoskodjunk tehát arról, hogy
Régen bevált módszer, s minden ok
a már megkezdődött rothadási folyamat
menjen is végbe, s akkor a gumóval nélkül a feledésbe merült, hogya pal'Hdi
együtt a kórokozók is elpusztulnak. Erre csom és a burgonya szár- és gumól'ot!w
a célra a komposzt nem a legmegfele- dását sovány tej permetezésévei m 'g
lőbb hely. A trágyadomb viszont, ame- előzhetjük. Keverjünk össze sovány t '
lyet hosszan érlelünk, igen alkalmas. jet tízszer annyi vízzel, s ezzel permet 'Z
A fertőzött gumókat helyezzük a trá- zünk hetente egy alkalommal úgy, hogy
gya közepébe. Tehát villával távolítsuk a növényeket egyenletesen fedje a p '1
el kb. a fele trágyát, ott lazán terÍtsük met.
szét a burgonyát, majd takarjuk vissza a
trágyával. Ha ősszel rakjuk így össze a
trágyadombot, a második nyáron fel-
használható. Megfelelő gondossággal
szóba jöhet a forró komposzt is, ám
valójában csak akkor, ha a belsejében

A pépes, majd megszilárduló gallér távol tart-

ja a káposztalegyet a kedvenc falatjától
 Egészségvédelem Vesszőpusztulás ..

A fertőzést vagy annak elterjedését a kö- Szándékos fertőzés

Ezek az állatkák nemkívánatosak, sőt
egyenesen kellemetlenek a zöldségágyás-
ban, a komposztban viszont nagyon is
hasznosak. A so)<-sok lábukkal felaprí-
tanak minden Ari ss hulladékot. Ha át
szeretnénk telepíteni őket a vetemé-
nyesből a komposztba, készítsünk szá-
mukra csalétket. Megfordított agyagcse-
rép alá tegyünk félbevágott burgonyát.
Erre a finom ínyencfalatra odaseregle-
nek az ezerlábúak, amelyeket ezután
könnyedén a komposzt ra tehetünk.
Az ezerlábúakat elvágott krumplival össze-
csalogatjuk, és alkalmas helyre, például a
komposztra áthelyezzük
Nemcsak a cseresznyelegyet, hanem a
málnabogarat is csalogathatjuk "színes"
táblácskákkal. Ha a virágzó málnabok-
rok fölé fehér, enyves lapokat rakunk ki,
a bogarak összetévesztik azokat a fehér
virágokkal, rárepülnek és ráragadnak.
A lapok vagy táblák mintegy 15 cm
átmérőjűek legyenek!
Van azonban egy nchézsége ennek a
csapdázásnak. A méheket ugyanis épp-
úgy csalogatja, mint a kellemetlen, kár-
tevő málnabogarat. A méhek gazdái és
mások is joggal tiltakoznának ellene.
Azt ajánljuk ezért, hogy csak olyan he-
lyen éljünk a fehér ragadós lapok kínálta
lehetőséggel, ahol kevés méh szorgosko-
dik.
vetkező műveletekkel igyekezzünk ele-
ve elhárítani:
• Telepítéskor lehetőleg enyhén sava-
nyú, humuszban gazdag talajt válasz-
szunk.
• A talajt állandóan takarjuk érett kom-
poszttal, vagy vessünk zöldtrágyanö-
vényt.
• Tavasszal és ősszel permetezzünk csi-
kófarkból készített lével.
• Szüret után tőből vágjuk le a károso-
dott vesszőket.
A fehér ragadós lapok megfogják a málnabo-
garat. Figyelem, csak olyan belyen használjuk
ezeket, abol nem járnak méhck!
az almamoly ellen
Egészen új terméket forgalmaz. 11 'hfll1V
nyugat-európai kereskedő, egy ol :Ill I
ruskészítményt, amely kizárólag :1:1, III
mamoly hernyóját károsítja. "" 'SZl'11
pontosan: elpusztítja a kellemcllcn "k II
kacokat". A szert tavasszal idej b 'Il l'~
többször az almafára permetczik, c 'Yl'l1
letesen elosztva. Amikor a kis hern ok
elfoglalnák a gyümölcsöket, már Jlil1l'~
erejük befúrni magukat, így az alm:l 'P

Először is teljes nyugalommal vegyük

tudomásul, hogy bár a vesszőpusztulás
általánosan ismert és elterjedt betegség,
a veszélyességét mégis túlbecsülik. Li-
lásbarna elszíneződéssel kezdődik,
többnyire a leveles vesszőrészen. A leg-
rosszabb esetben valóban elpusztulnak a
vesszők, és tönkremegy az állomány.
Kiskertben azonban általában nem okoz
komoly bajt a vesszőpusztulás. Helyes
ápolással még a fertőzöttebb évjáratok-
ban sem csökken lényegesen a termés,
nyugodtan készíthetünk málnaszörpöt.
A megelőzés azonban mindig haszno-
sabb, mint az ültetvény cseréje vagy akár
a permetezés, ami sok fáradsággal jár.
 Egészségvédelem

marad. Ha már az elméletet elsajátítot- resen megtisztítjuk, akkor a kórokozó

tuk, egy-két gyakorlati tanács is elkél: a elpusztul. Ezt a műveletet kora tavasz-
szert Németországban Granupom, szal, áprilisban kezdjük el, így nyáron
Svájcban pedig Madex 2 néven hozzák már hasznosíthatjuk a területet.
forgalomba. Figyelem! A használat előtt
gondosan olvassuk el (és fordítsuk le!) a
kezelési utasítást!

Hidegre tesszük
a káposzta-gyökérgolyvát
A legrosszabb esetben akitartó spórái
maradnak vissza a talajban ennek a nyál-
kagombának, s azok évekig is megőrzik
a fertőzőképességüket. Nézzük tehát a
furfangot! A káposzta-gyökérgolyva szí-
vesen pusztít minden keresztesvirágú
növényt. Ebbe a nagy növénycsaládba a
káposztaféléken kívül igen sok haszon-
és gyomnövény tartozik, egyebek között
a retek, a sárgaviola, a mustár, a pásztor-
táska, a repce. A sárgamustár, amely Jobbra fent: Munkában a rablóatka (a piros
zöldtrágyaként nagyon jó szolgálatot kis állat), éppen egy takácsatkát szívogat
Jobbra, alul: Az ausztráliai katicabogár
tesz, éppen ezért nem alkalmas elővete-
(Cryptolaemus montrouzieri) előszeretettel
ménye a káposztának. Elindítaná a spó- pusztítja a gyapjastetűt
rák csírázását, s mire az utána következő
kultúra, a káposzta magához térhetne a 36. oldal
palántázásból, már el is pusztult. Na már A paradicsom termése a tűző napon csíkos
most, ez a csírázás lesz a veszte a mi kis lesz, ha nem védik a levelek
kórokozónknak, ezt fogjuk kihasználni.
A tennivalók: Vessünk sárgamustárt a 37. oldal
káposzta-gyökérgolyvával fertőzött Ha még nem érett meg a hagymafej , ásóval
vágjuk el a gyökereit, ez gyorsítja az érést
ágyásba! A kitartó spórák többsége hét
hét alatt kicsírázik. Ekkor a mustárt 38. oldal
kiszánt juk vagy kihúzzuk, s a spórák Felül: A fejes saláta egyetlen kertből sem
nem találnak kedvükre való gyökeret. hiányozhat
Ha ilyenkor legalább három hétig üresen Alul: A hónapos retek kiválóan hajtatható
áll az ágyás, még a gyomoktói is rendsze- már fűtetlen fólia alatt is
 Bögölyök
Megtámadjuk
a burgonyabogarat
Aki a burgonyabogarat, a lárváját és a
tojásait nem akarja vagy nem tudja (bi-
zony sokan nem tudjuk ... ) kézzel össze-
gyűjteni, annak azt javasoljuk, hogy
használjon pirétrumos permetezőszert.
Ez a trópusi krizantémokból készülő
méreg elpusztít minden olyan rovart,
amelyik érintkezik vele. Érthetetlen,
hogy miért nem használják szélesebb
körben a biokertészek ezt az egyébként
ártalmatlan, növényi eredetű mérget.
Néhány éve fedezték föl egy baktéri-
umfaj , a Bacillus thuringiensis új törzsét,
amely nem csupán a hernyók ellen hatá-
sos, hanem néhány levélbogárnak, kö-
zöttük a burgonyabogárnak is elpusztítja
a lárváját. Ezzel acéllal látott napvilágot
Németországban a közelmúlban egy No-
vodor nevű baktériumpreparátum. A állás nélkül gyötri az embert mindaddi!"
"felvételi vizsgán" remekül vette az aka-
dályokat. Így reméljük, hogy ennek a kis
könyvnek az olvasója is rövidesen hozzá-
juthat a szakboltokban a csodaszerhez.
Ha mégsem, hivatkozzon csak bátran és
rav~szul a könyvekre és a szaklapokra!
Altalában elmondhatjuk, hogya szer
annál hatásosabb, minél korábban alkal-
mazzák. A fiatal lárvák a kezelés után
három-hat nappal teljes biztonsággal el-
költöznek az örök vadászmezőkre.
A fátyolka és a katicabogár a téli szállás
keresése közben gyakran bekerül a la-
kásba. A fűtött szoba azonIlIlII 111111 d
kalmas hely a nyugalmukhoz, olt 1111Idd
az esélyük a túlélésre. Amikor 'llil'IYI
kednek, nyugodtan telepít 'Uk III IliI I
hűvösebb helyiségbe, például II pillll'llI
vagy a lépcsőházba, tavasszal p 'di' l'
gítsük elő a távozásukat. Hogy IH)l' lill'
Hagyjuk nyitva a pince vagy al p 'sIlIlII
ablakát, vagyegyszerűen fogjuk Illl'f'
őket, és rakjuk ki a szűrüket, allliklll
kint már mozgolódnak az első rov<lJ'Ok,
Akinek ez túl fáradságos, bízza nl 11
nagyobb gyerekekre. A kis ragadozoJ..
óvatos összefogása és kiszabadítása hiz
tosan hasznos szórakozás.
A kertben nem ritka látogató a bö II ly,
Munka vagy éppen pihenés közben III • ,
amíg könyörtelenül meg nem leck 'zI '1
jük. Bizonyára elmegy a kedve a gazllnJ..
a csípéstől, ha a szabad bőrfelül 'let
bedörzsöljük cickafarkkal. A legjohh,
ha előbb egy kis helyen kipr b<'iljII 10. ,
mert előfordulhat, hogya bögölyök Illi
szenvedő ember a cickafarkra is ali '1' '1
ás. Ebben az esetben viszont má' sodll
szer után kell nézni!

Talaj)- komposzt - trágyázás:
élő talajban eleven a növény
A komposzthalmot vagy -prizmát úgy
készítsük, hogy a belsejében a hőmér-
séklet néhány nap múltán magas legyen.
Annyira föl kell melegednie, hogy a
kórokozók és a gyommagvak biztonság-
gal elpusztuljanak benne, ez viszont
rendszeres figyelmet és ellenőrzést kí-
Komposztvédelem
közé abarnarothadás kórokozói is tar-
toznak, csak tartósan magasabb hőmér-
sékleten (egy-három heti gőzben) pusz-
tulnak el. Egészen bizonyosak lehetünk
a megsemmisülésükben, ha már a ke-
zünket is égeti a komposzt, vagyis 70 fok
fölött van a hőmérséklete. Ugy lehet
ván. A bomlási folyamat csak akkor
ilyen erősen fölfűteni a komposztot,
megy végbe, ha a nedvesség és a levegő
hogy az egyik legforróbb trágyát, lótrá-
megfelelő egyensúlyban van. Mindamel-
gyát keverünk hozzá. Az apróra vágott,
lett el kell érni a 60-70 °C-ot, amelyen a
friss csalántól is felszökik a hőmérséklet.
magvak elvesztik a csírázóképességüket,
Emellett mindig nagyon fontos az anyag
és a kórokozók elpusztulnak.
jó szellőzése, az, hogy érje a levegő.
Néhány gombakártevő, például a
A komposzttartályban is szükség van
szürkepenész már 50 fokon kileheli a
a magas hőmérsékletre. Itt-ott már a
lelkét. A robusztusabb fajok, amelyek
magyar kereskedők is árusítanak e célra
kész tartályokat, összerakható tároló-
kat, de házilag is készíthetünk ilyet.
Külföldön nagy a választék; az egyszerű,
nyitható fedelű tartály tói a legkorsze-
rűbb, termométerrel felszerelt szuper
komposzttárolóig sokféle kapható. A
luxuskivitelűt is jól kell kezelnünk. A
zárható tartályban nem cserélődik a ned-
vesség és a levegő. Éppen ezért a rend-
szeres ellenőrzésre mindenfajta kom-
posztáláskor szükség van.
A kisebb tartályban, amilyet a kisker-
tekben is használnak, hosszabb ideig
egyenletesen magas a hőmérséklet, s ez
Balra: A kórokozó gombák és a káros mag-
vak, például a gyomoké, 70 OC-on ártalmatla-
nok lesznek. A komposzttartályban könnyeb-
ben elérjük ezt a hömérsékletet, mint a szaba-
don álló prizmában. A komposzthalomnak a megy másként: a vakondot ej kell üldll/
közepe a legforróbb
("
,,,..
(
. ."
\~....
.,-
,1
kedvező feltételt teremt a b 'Iq' 111\\1
nyek lebomlásához.
A komposzthalmot vagy -silol Ill/Il
nyos szabályok szerint készítsük. A 11'1
tőzött növényeket és a felmagzott 'VII
mo kat mindig a rétegek közep 'rt' IH'
lyezzük. Ott a legmagasabb a h6111 '(Sl'l
let, és ott hosszabb ideig állandósul :1
forróság. A szegélyek hűvösebbck. A
hőmérséklet megőrzése érdekében :1
halmot vagy silót fóliával vagy fedélit'I
takarjuk le. A fólia alatt viszont a sz 'Ilo
zésről is gondoskodnunk keJl, mégp 'dil'
úgy, hogy az anyag közé teszünk e 'V
réteg szalmát vagy faforgácsot.
A komposzthalmot nem csupán felülrol
kell védenünk (lásd a következő tippet),
Néha bizony, többnyire észrevétlenül,
alulról is károsodhat. Ennek oka :IZ
ember és a vakond között időnként f 'Itil
madó érdekellentét: mindkettejüknl'k
gilisztára van szüksége, mégpedig 1.:1 )1' "
Mi nagyra értékeljük a giliszta nélküll)1
hetetlen szolgálatait, a vakond viszont
szívesen fogyasztja őt. Ébredjen rá e 'Y
szer a barátunk, hogya komposztbilll
csak úgy nyüzsög az ő legkedveltebl1
tápláléka, nem kíván többé eltávozni! A
vakondnak mint a legjobb magágyi föld
készítőjének (a friss vakondtúrásb(1)
biztos helye van a kertész szívében, (Í nl
ha mérlegelünk, végül is a giliszta javáról
döntünk. Az esetek többségében II 'Ill
nünk. Ez egy faráccsal kezdődik, ilZ kl
 Talaj - komposzt - trágyázás
rül a komposzt aljára. Arra rétegezzük a
komposztnakvalót, s a hiányzó kapcso-
latot a talajjal úgy pótoljuk, hogy néhány
lapátnyi érett komposztot teszünk alul-
ra. Ezzel a módszerrel a vakond nem jut
be a "paradicsomba". Az ember pedig
további jó pontokat szerez a gilisztánál.
A komposzt alja így nincs elzárva a
levegőtől, ami nélkülözhetetlen a bom-
láshoz.
A komposzt fóliatakarása megakadályozza az
értékes tápanyagok kimosódását
Aki nem érdeklődik különösebben a nali, de valamikor feltétlenül végbe-
forró komposzt készítése iránt, mert
nem akar felmagzott gyomokat és beteg
növényeket megsemmisíteni, annak is
védenie kell felülről a komposztot, min-
denekelőtt a csapadéktól. Ennek kör-
nyezetvédelmi megfontolásból is van je-
lentősége. Az eső ugyanis a nitrogén
jelentős részét kimossa a komposztból, s
ezáltal lényegesen gyengül a készítmény
tápanyagpótló hatása.
És akkor most nézzük a környezetvé-
delmi előnyöket! A tápanyagokat kioldó
csapadék leszivárog a mélyebb rétegek-
be, viszi magával a nitrogént, ezáltal
jelentősen megnőhet a talajvíznek vagy a
=------- Vadnövények ("
c"'_...:;$~
mélyebben lévő vizeknek is a nitráttar-
talma. Természetesen a hatás nem azon-
megy. A kimosódás ellen a legegysze-
rűbb, igen hatásos eszköz, különösen
csapadékos évjáratokban, a fóliataka-
rás.
Próbacsíráztatás:
gátló anyagok a komposztban?
Amikor a komposzt még nem teljesen
érett, különböző növekedés- és csírázás-
gátló anyagokat tartalmaz. Ezek a pa-
lántanevelés során bajt okozhatnak.
Igen egyszerű vizsgálattal győződhetünk
meg arról, hogy a rendelkezésre álló
tápanyag gátolja vagy segíti a növények
fejlődését. Egy kis tálkát megtöltünk
komposzttal, zsázsát vetünk bele, és
megöntözzük. A kísérletező kedvű bio-
kertészek összehasonlító vizsgálatot vé-
gezhetnek: vessenek zsázsát az előbb
említettel egy időben nedves vattára
vagy papírzsebkendőre is. A komposzt
akkor állja ki a próbát, ha a mag hat-
nyolc nap múlva szépen kicsírázik, és
élénkzöld leveleket hajt. A sárgás leve-
lek, a késlekedő növekedés vagy a gyér
csírázás a gátló anyagok jelenlétére utal,
természetesen akkor, ha a kontroll hi-
bátlan. Ilyenkor várjunk még, amíg
megérik a komposzt, és elbomlanak a
káros anyagok.
A komposzt gilisztái hervadó n/lv 'nYI 1
kel táplálkoznak. A tartályba fol 1\11101
tosanjön az utánpótlás. Gondoskodpllli
arról, hogy jól érezzék magukat! Mil II
helyzet a prizmában és a silóban, :"101111
anyagokat rétegezzük, s a boml{tsi fol II
mat befejeztéig nem bolygat juk. /\ lj
liszták nem tűnnek el hirtelen a kom
poszt érésekor, ha a szerves hulllld ."
gyűjtőhelyét az érőfélben lévő Im:1l '11
jelöljük ki. Ez azután a falánkabb k01l1
posztlakókat is meggyőzi, hogy s 'milli
értelme visszavonulniuk a sarokba.
Tulajdonképpen csak olyan gyomok I '
rülhetnek a komposztba, amelyeket III \1'
a magérlelés előtt gyomláltunk ki. EI()
ször is legalább 60-70 oC szükséges (lll
hoz, hogy a magvak csíraképességc hiz
tonságosan megszűnjön, s ez csak ah'
ves komposztálással érhető el. M{tsod
szor egészen nyilvánvaló, hogya kom
poszttal kezelt talajon a vadnövény 'k
nem fejlődnek olyan jól, mint aterlll .
szetes viszonyok között nevelkedők. V II
jon miért?
Leegyszerűsítve azt mondhatjuk,
hogyavadnövények (vagyis a kerti gyo-
mok) ott nőnek, ahol "hasznukat v'·
szik". Kiegyenlítik például a talaj hib{tjt,
hiányait azzal, hogy mélyre hatoló gyil
kereik a tápanyagokat fölhozzák az nl
sóbb rétegekből. Ezzel bizonyo t kin
tetben önmaguk számára is megszüntl'
 Talaj - komposzt - trágyázás
tik, illetve csökkentik a kedvező életfel- Résen kell lennünk viszont a tarackoló
tételeket. Ezt a magatartást a biokertész gyomokkal. Ezek lényegesen makacsab-
azután a saját javára fordíthatja. Hiszen bak, mint az egyévesek. Ha azt szeret-
a komposztot egyebek között éppen nénk elérni, hogy többé ne kapjanak
azért készítjük, hogy a gyomokat meg- lábra, néhány napig hagyjuk őket szá-
semmisítsük, amelyek különben na-
radni, mielőtt a komposzthalomba ke-
gyon megerősödnének a veteményben. rülnének.
A komposzt tehát végül is tartalmazza
mindazokat az anyagokat, amelyekkel a
gyomnövény az élete során gazdagodott.
Ideális rosta az ágysodrony
Igyatermesztőfelületen, például a házi-
kertben a gyomnövényekáltal okozott
A merevített rosta nagyon jól használ-
tápanyaghiányt a leghat~sosabban ható eszköz, amikor apró morzsás kom-
éppen a komposzt használatával pótol-
posztot szeretnénk kapni. Egyszerűen
hatjuk.
á~szitálluk rajta a komposztot, vagy pe-
dIg lapattai, csavaró mozdulattal rászór-
juk a darabosabb anyagot. A nedves
komposzt azonban folyton eltömi a rosta
nyílásait, s ez megnehezíti a munkát.
Megoldást kínál a bajra egy zseniális esz-
köz. Egy öreg, fém ágysodrony , amely
már amúgy is az utolsókat rúgja, ideális
rostának látszik, már csak azért is, mert
mozgatható, áthelyezhető. Enyhe lejtés-
sei állítsuk föl, s tapasztaljuk, hogy a
sodrony rugalmassága folytán egyáltalán
nem tömődnek el a lyukak. Ha valami
elakad na rajta, a lapáttal egyszerű moz-
dulattal megérintjük a rosta túloidalát, s
már mehet is tovább a munka. Ha nincs
a házban kimustrált sodrony, próbálkoz-
zunk a lomtalanításkor kitett hulladék-
kal vagy kutassuk fel az ócskavastele-
pen.
A kiszolgált ágysodrony a legjobb komposzt-
rosta
Lombkomposztálás:
az érés gyorsítható
1\ lehullott lombból nagyon értékes,
finom, különlegesen jó lazítható hatású
komposzt készíthető. Agyakorló kerté-
szcknek mégis fejtörést okozott ez a
Idadat, mert a bomlási folyamat igen
hosszú ideig tart. Itt azonban kivételt
lehetünk, és gyorsíthatjuk az érést. Ah-
hoz, hogya rothadást siettessük, a lomb-
hoz hőfejlesztő anyagokat kell adnunk.
Ilyen minden nitrogéntartalmú nyers-
,lI1yag, például az istállótrágya, a bento-
nit, a szaruforgács vagy a csalán. Napja-
inkban jó lelkiismerettel nem ajánlhat-
juk az utcai fák lehullott lombjának
'komposztálását, mert rendkívül sok ká-
ros anyagot tartalmaz. De ki tudja? Más
idők - más szokások - kevesebb autó -
jobb komposzt.
Gyümölcs- és szőlőtörköly:
komposztnyersanyagok
Törköly - így nevezik a must kipréselése
után visszamaradt anyagot, amely kitű-
nően komposztálható, különösen a bel-
tartalmi értékei miatt. Akipréselt hulla-
dékot, a törkölyt a feldolgozók gyakran
olcsón odaadják annak, aki elszállít ja.
Azt tanácsoljuk, hogy aki vásárolni
akarja a törkölyt, részesítse előnyben a
kiskertek hullott gyümölcséből szárma-
zót az intenzív gyümölcsösök feldolgo-
zott termékévei szemben. A gyümölcs-
maradványt, amelyet már majdnem szá-
razra kipréseltek, aprítsuk fel szecskavá-
góval, vagy pedig tegyük ki ., id!III I
szabadba, terítsük ki, s utána dillldpd
le. Félig-meddig keverjük össZ' isllllln
trágyával vagy durva komposzll.d, ~ ,Ill
junk hozzá kőzetlisztet és szmlllo,!'.1
csot. Így rövid idő alatt értékes, kivll!o;lIl
lazító, érett komposztot nyerünk h 'loil-
Ha ősszel vagy kora tavasszal készIljOl ,
nyáron már használhat juk.
A tőzegnek kétségtelenül kiválóak :1
tulajdonságai, a legtöbb kertben javítja a
talajt. Ám a tőzegkitermelés káros, s
hiába könyörögnek a környez tved lk,
és hiába magyarázzák, hogy ez a k:1I
nagyobb, mint amennyi a tőzeg hasznil a
kertben, süket fülekre találnak. A tCw' ,
használatán kívül van más lehet6sl'
günk is.
A kéregkomposzt, a kéregl11ulccsnl
ellentétben, nagyon finom anyag, és nlill
bizonyított is. Homokkal és ko 111 [1os:tt
földdel keverve a legjobb virágföld :1
szobanövények és a dézsás növén l'k
számára.
Szükség szerint keverhetjük szarllfo!
gáccsal vagy csontliszttel. A saját kev '
rékünk esetében bizonyosak lehetíink
afelől, hogy nem tartalmaz tőzeget,
noha ránézésre megtévesztésig olyan,
Vásárláskor azonban feltétlenül gondo
san nézzünk utána. A rendkívül f 'Idi
csért "bio" vagy "öko" elnevezésü, fakl'
reg alapú anyagok vagy más, újfajl:1
virágföldkeverékek majd minden 's '1
ben tartalmaznak tőzeget, bár az 'l~o
 Talaj - komposzt - trágyázás Tujatakarás

benyomásunk rendszerint ezzel ellenté-
tes. Csalókák ezek, mint az olvasatlanul
aláírt szerződések. Éppen ezért azt
ajánljuk, hogy a vásárló gondosan ol-
vassa el a zsákon lévő címkét, győződjön
meg az összetételről!
vetkező tanáccsal válaszolunk. Tegyünk
minél több havat az ágyásokra, hacsak
más célunk nincs vele. A mind ritkábban
előforduló vastag hótakaró védi a talajt.
Olvadáskor a hólé lassan leszivárog a
mélyebb rétegekbe is, s ez az értékes
szálék - idővel a kötött talajt is lazít ja,
kiegyenlíti a hibáit.
nem kell teljesen számüznUllk, li I III II
eddig is ott állt a kertben. /\'1. 'I~ 1 III I
ra negatív megítélését végül i~ II .'1.11
hasznunkra fordíthat juk.
A tuja sok gyantát és éterikus (111'1111
tartalmaz, amelyeknek a csír6'1.ásl dhl I

A gondos kertész már nyáron gondol a
következő tavaszra, begyűjti és megszá-
rítja a gyógyító füveket. Ezekből már
tavasszal készíthet erjesztéssel trágyalét.
Az első és legfontosabb közülük a csa-
lán, amely aktiválja a talajéletet, de a
fekete nadálytő, a körömvirág és más
gyógynövények is alkalmasak erjesztett
levek készítésére. Ahhoz, hogy az ülte-
tés idején már használhassuk ezeket a
trágyaleveket, februárban védett he-
lyen, egy hordóba öntsünk vizet vagy
olvasztott havat a szárított gyógynö-
vényre. Alacsony hőmérsékleten olyan-
kor még nagyon lassú az erjedés. Már-
cius végétől így már használhat juk a kész
levet. Biztos jele a felhasználhatóság-
nak, hogya felkeveréskor már nem hab-
zik, tehát az erjedés lejátszódott. A ke-
zeléskor minden esetben a szükséges
mértékben hígítsuk az erjesztett leveket!
A hó trágyaként sem
megvetendő
Gyakran találkozunk mostanában azok-
kal a hírekkel, amelyek a levegő elsava-
sodásáról tudósítanak. Minderre a kö-
nedvesség a talajéletet serkenti, akár-
csak egy kiegészítő trágyázás. A hó kü-
lönböző vegyületeket tartalmaz, például
ammóniákot, foszforsavakat, ezért se-
gítségével a műtrágyákkal is takarékos-
kodhatunk. Amikor a kerti utakat, a
járdát megtisztítjuk, lapátoljuk a havat
az ágyásokra!
A lehulló csapadék mind kevesebb
ként tartalmaz. Már vannak olyan hírek,
miszerint hosszabb távon a kén hiány-
cikk lesz a talajainkban. Ezt az anyagot a
széntüzelésű erőművek sötét kéményei
önzetlenül és kéretlenül ontják. Milyen
egyszerű is lenne, ha ez pótolhatná a
hiányt!
A talajtakarás vagy mu1csozás áldásos
hatását kötött talajon majdnem közöm-
bösíti a hátránya. Tavasszal ugyanis so-
káig hidegen tartja a földet, a nedvesség
nem tud elpárologni, s ez mohosodáshoz
vezet. Ezért a nehezebb talajokon a téli
takarást idejében távolítsuk el, és csak
júniustói mulcsozzunk újra, amikor a
talajélet már helyreállt, és az anyagok
gyorsabban lebomianak. A célszerű, a
talajviszonyokhoz igazított mu1csozás -
a gyakori vékony réteggel való takarás, a
laza anyag, amely nem ~het friss fűka-
Jóllehet a mulcs tápanyagokat szolgál- és a növekedést megzavaró sajátos, 111,,11
tat, ám amíg odáig jut a szerves anyag, régóta ismertek. Éppen ezért ,1 tUjllM
hogy a növény számára értékes, felve- vény nyírás akor keletkező nyesed 'Ill
hető táplálékká válik, bizony sok víz nem ajánlatos a komposzt ra tenni. /\
lefolyik az esőcsatornán. Mialatt ez a kerti utakon viszont nagyon jó szol ,(ilII
folyamat végbemegy, a lebomlás maga is tot tesz, sok munkát megtakaríthlllUll1
tápanyagokat köt meg. vele. A gyomnövényeknek példáulnl'll'
A takaróanyag szétterítésétől a le- igen van ínyére az ilyen takarás. /\ '1./ld
bomlásáig átlagosan hat hét szükséges. ségágyáson azonban nincs a III 'rg .~
Ez idő alatt alkalmanként ellenőrizzük a mulcsnak semmi keresnivalója, his'l. 'Il
növényeket, különösen az alsó leveleket nemcsak a gyomokat akadályozza II 11/\
vegyük szemügyre. Ha sárgulnak, való- vekedésben.
színűleg hiányzik a nitrogén. Folyékony
trágyával (pl. csalánlével) segíthetünk
ilyenkor a növényeken, hogy átvészeljék
a mulcs bomlásának nitrogénfogyasztó
folyamatát.
Tujatakarás - különleges
célra
A mérgező tujafa nem nagyon illik a ter-
mészetbarát módszerekkel művelt bio-
kertbe, de azért ezt a szép örökzöldet
A mulcsréteg az idők folyamán elbomlik,
átalakul és a növényeket táplálja. De vigyá-
zat: a bomláshoz nitrogén is szükséges, hogy
ne szeilVedjen hiányt a növény! Ilyenkor jó
szolgálatot tesz a csalánlé
 Talaj - komposzt - trágyázás Ószi trágyázás

Tegyünk valami jót Szüret után pótoljuk

a gilisztáknak!
"Kéz kezet mos" - így szól a közmondás,
s ezt tesszük az első számú kerti segí-
tőnkkel is. (Vajon hol a keze?) Aki nem
csupán a komposzttermelés során, ha-
nem a zöldségágyásokban is jó ered-
ményre törekszik, annak nem szabad
túlzottan finnyásnak lennie. A hagyma-
félék hulladékát mulcsként hasznosítva
tapasztalhatjuk, hogy "munkatársaink"
milyen előszeretettel fogyasztják. Ezt a
finom táplálékot fokozott sza~orodással
hálálják meg - s mi más lehezne a cé-
lunk?
Nagyon sokáig tart, amíg a tojáshéj a
komposzton teljes mértékben elbomlik.
Meggyorsíthatjuk ezt, ha előzőleg leda-
ráljuk. Néhány napig szárítsuk, majd egy
régi, már másra nem használható kávé-
darálón daráljuk le. Az így keletkező
mészport egyenesen az ágyásokra szór-
hat juk, ha a mésztrágyázás indokolt,
vagy a komposztra tehetjük.
A kerti vízmedence vagy az esővíztároló
algásodása nem túl kívánatos, ugyanak-
kor az alga jól hasznosítható trágyaként.
Ha algatrágyázásra készülünk, magunk
is tenyészthetjük a hozzávalót. Először is
szükségünk van egy hordóra, amelyet
csakis erre a célra használunk. Töltsünk
bele komposzttal kevert földet és vizet
1:50 arányban. A legjobb, ha a napra
állít juk, ott fejlődnek a legszívesebben
az algák. Ha kiveszünk ,belőle, mindig
töltsük utána a vizet. Evente egyszer
tegyünk bele egy lapátnyi komposztot.
Az algatrágya nélkülözhetetlen tápanya-
gokat tartalmaz, a növények egészséges
növekedéssel hálálják meg.
a talaj tápanyagait!
A terméssel kivont elemeket (például a
magnéziumot, a kalciumot) valahogyan
vissza kell juttatnunk a talajba. A leter-
mett növényeknek csak egy része kerül a
komposztra (a termést nyilván megtart-
juk magunknak), éppen ezért nem teljes
a körforgás. Rendszeres trágyázással el
kell érnünk, hogy a következő évben se
alakuljon ki a növényeinken hiánybeteg-
ség. Az őszi tápanyagpótlásra kitűnő a
kőzetliszt és az algaJiszt. Mindkettő igen
értékes nitrogéntartalmú trágya. Elő-
nyeik a következők:
• Az elegendő ásványi anyagot tartal-
mazó talaj jobban megtartja a téli
nedvességet, s kevésbé mosódik ki
belőle a tápanyag.
• A mulcs (például a téli lombtakarás)
bomlásához ásványi anyagok szüksé-
gesek, hogy ne a talaj anyagait élje
föl.
• A kőzetliszt növeli a talaj kvarctartaI-
mát, ez erősíti a napsugárzás hatását,
gyorsítja a tavaszi fölmelegedést.
Ennél olcsóbb anyag már nincs i, , 1'1 II
trágya szinte az égből hull. J logy 1('\111 '
juk, és ne vesszen el, bizonyos II 'IV( 1\ 1
ket kell ültetnünk: a pillang6svil i11'lIiil
segítenek a csodatrágyázásban. Ilo!'YIIII
is folyik ez? A gyökérgümőcsk ik S(' 'II
ségévei megkötik a talajban a \ 'Vq'll
nitrogéntartaimát. A virágzás ~s a 1('1
mésérielés során ennek egy r sz ,( r '\ 1
használják a növények. Eppcn '/",('1 t II
nitrogéngyűjtés céljából vetett pillall/'ll"
virágú növényeket a virágzás k ·zd ,( 'Il
vágjuk le! A gyökerek a talajban Illallld
nak, s az összegyűjtött nitrogénl a k<\Vl'1
kező kultúra hasznosítja.
A levegő nitrogéntartalmának 'yCijl
sére kiváló an alkalmas többek kilzilll il

Mészlisztet házilag is előállíthatunk, ha egy

kiszolgált kávédarál6n ledaráljuk a száraz Az algás víz tápanyagban gazdag, és az alga te-
tojáshéjakat nyészetet magunk is előállíthatjuk
 ,.Talaj - komposzt - trágyázás
takarmánybab. Ezzel célzottan megren-
dezhetjük a talaj nitrogéndúsítását.
Amikor télen eltervezzük a következő
évi vetésváltást, fagymentes időben, már
akár február közepén elvethetjük a ta-
karmánybabot a tápanyagigényes növé-
nyek jövendő soraiba. A főnövény veté-
se, ültetése előtt ezután folyamatosan
vágjuk a babot. A korai burgonya fész-
keibe például két-két szem babot ve-
tünk, s a növényt csak akkor vágjuk le,
amikor a burgonyát ültetjük. A gyöke-
reit természetesen nem szedjük ki, hi-
szen éppen az volt a célunk, hogy táplál-
ják a talajt.
Káposztalé a paradicsom
örömére
A káposzta leveleiből készült erjesztett
lé (3 kg friss levélből 10 liter vízzel)
kitűnő trágya a paradicsom és a káposzta
számára. Ezenkívül van még egy hasz-
nos mellékhatása is: megakadályozza a
káposzta-gyökkérgolyva terjedését, a ható ki a talajból. Ha levágjuk, kikapál-
növények megbetegedését, ha a talaj a
spóráival fertőződött.
Milyen is legyen a jó magágyi föld?
Lehetőleg ne fertőzze a palántadőlés
betegsége! Ennek az örökös gondnak
úgy vehetjük elejét, hogy fertőtlenítjük
a földet. Akiskerti magvetésre, palánta-
nevelésre szánt kevés földet a konyhá-
ban, a tűzhely sütőjében fertőtleníthet-
jük. Használjunk sütőfóliát, hogya szú-
rós szag ne terjedjen el a lakásban. Ha
egy fél órára a 150 fokos sütőbe teszünk
egy adag földet, utána az megbízhatóan
csíramentes lesz, vethetünk bele akármi-
lyenmagot.
Kőzetliszt hozzáadásával a fertőző
gombák fejlődését akadályozhat juk meg
a magágyi földben. A magvetés után a
felszínét takarjuk vékony homokréteg-
gel. Ez gyorsan megszárad, így bizonyos
mértékig óvja a csíranövényeket a túl-
zott nedvességtől. Végül, de nem utolsó-
sorban: a homok megakadályozza a ve-
tőágy (vagy szaporítóláda) talaján a mo-
haképződést.
A mérgező anyagok kiszórása helyett
ismét egy igen egyszerű, csekély fárad-
sággaljáró módszert ajánlunk. A vetési
aszat meglehetősen kitartó, makacs
gyomnövény, karógyökere alig pusztít-
juk, hamarosan beforrnak a sebei, és
újrahajt. Az okos kertész azonban túljár
az eszén, a kipusztításakor két módszer
közül is választhat. Vagy zuhogó esőben
vágjuk le a szúrós szárát, vagy száraz
időben, de akkor alaposan feltöltjük
vízzel a megmaradt, üreges szárat. A
vízzel telt szár nem tud kiszáradni, be-
forrni, így gyökerestül elrothad. És föl
is jegyezhetik a krónikások az aszat fö-
lött aratott döntő győzelmünket, ha
mindezt a virágzás és magkötés előtt
csináljuk.
Apró szulák
ságosabb, mint a kapálás, ll' II 11.11 1 I
sokkal tartósabb. S mit m 'g 1\ '111 ti
szünk, hogy megszabaduljunk ,ttlll II
A sarkantyúkából vetett sűrű növény- kedves virágú, ám pimasz kis nllvl'l1ylllll
takaró visszaszorítja a tarackbúzát. A szulák igencsak kedveli II 1111 pili
Ugyanilyen segítséget nyújt a bükköny
illatos virágtölcsérei szíves n SÜtkl'1 I
sűrű őszi vetése. Az így bevetett ágyást nek. A vetést éppen ezért érti '111'S III
a kÖvetkező évben még ne műveljük, nyékolni, s így nem tolakszik a kullllllll
hanem hagyjuk rajta a védelemül szol-
vény fölé,
gáló növényt. Hasonlóképpen tarthat-
juk sakkban a másik kellemetlen betola-
kodót, a podagrafüvet.
Szépsége sem védi meg az apró szulákot, / /
ha felüti a fejét a veteményesben . Csava-
rodó szárával felkúszik hasznos növé- lj
nyeinkre, a babra, a szamócára, s .ekkor
már az sem javít a helyzetén, ha VIrágba
borul, s fáradhatatlanul nyitja újabb és
újabb tölcséreit. Aki tart?san meg ak,ar
szabadulni ettől a szép kiS tolakodó tol ,
annak sok türelemre van szüksége.
A kapálás csak akkor ér ~llen,e v~la-
mit, ha 10-14 naponként meglsmeteljuk,
ugyanis ahol elvágjuk, nyom~an elága-
zik és nő tovább. Szerencsesebb, ha
év~nte kétszer, eső után alaposan ki-
gyomláljuk a földből, hogy ne.maradjon
vissza belőle semmi. Ez valamivel fárad-
Az aszatot 6s a bogáncsot egyszerüen "leitat-
juk" , hogy elpusztuljanak
 Talaj - komposzt - trágyázás
szedés előtt is szükségük van a nove-
nyeknek vízre, hiszen ha hervadtan
A biokertész számára, aki nem használ szedjük le őket, nem várhatjuk, hogy
mérgeket, vegyi anyagokat a gyomoso- tartosak legyenek. Különösen a szamó-
dás ellen, hanem más módon védekezik caágyás öntözéséről gondoskodjunk,
például többször is veszi a fáradságot, é~ mert a tavaszi indulás és a virágzás
l~egkapálja a kertjét, miközben egy kis nagymértékben függ az őszi feltölteke-
hIdeg :uhannyal jutalmazza meg magát, zéstől.
a lengokapa a legjobb szerszám. A vá-
góél vízszintes mozgatásával, húzásával
nem toljuk szét a földet, s sokkal köze- Nehézfémek a talajban?
lebb lehet vele menni a növényhez, mint
a szokványos kapákkal. A kapálás lé- Most egy kifejezetten kényes témával
nyegesen könnyebb, kevésbé izzasztó kell foglalkoznunk, s ez a talajszennye-
ennyi testmozgás kell is az egészségünk~ zettség. A mérgező nehézfémek okozta
höz.
károkról a hírközlő szervek útján vagy a
helyi önkormányzatnál értesülhetünk.
(Ahol van ilyen, a környezetvédelmi
Ősszel ne felejtsünk el öntözni! osztály tóI vagyelőadótói. ) A káros
anyagokat kibocsátó üzemek közelében
Amikor már elmúlik a nyári forróság,
mindenesetre gyanakodhatunk. Az "il-
gyakran tévedésbe esünk. Ha ilyenkor
letékesek" rendszerint elzárkóznak
hosszabb ideig nem jön eső, szinte észre
amit mi nem fogadhatunk el. Sokat se~
se vesszük, s nem tekintjük aszályosnak
gíthetnek az idős szomszédokkal folyta-
az időt. Pedig a talaj vízháztartásával
tott beszélgetések. Az illegális szemétle-
mindig törődnünk kell. Az őszi, a késői
rakásról, az autómosásról, a közeli
üzemek szennyező hatásáról és más
rendellenességekről mindig ők tudják a
legtöbbet. A talajanalízis ma már nem
olcsó mulatság, ezért csak alapos gyanú
esetén ajánljuk. A talajban a következő
határértékek megengedettek (1 kg lég-
száraz föld maximális fémtartalma mg-
ban):
arzén 10 króm 100
cink 500 nikkel 100
higany 0,5 ólom 150
kadmium 1 réz 100
Ha a vizsgálati eredmény a határértéket
jelentősen túllépi, vagy mondjunk le a
kerti termesztésről, vagy átfogó talaj-
csere szükséges. Kisebb mérgezés esetén
jó hatású lehet a szahalini keserűfű
(Reynoutria sachalinensis) kétéves ter-
mesztése. A növény nagy tömegü nehéz-
fémet vesz fel, tehát amikor betakarít-
juk, mentesítjük a talajt. Ilyen esetben a
felszedett keserűfüvet veszélyes hulla-
dékként kezeljük! Erősebb mérgezéskor
talajt kell cserélni, ami komoly szak-
munka, csak erre specializált szakcégek
tudják elvégezni. Ilyen esetben kiemelt
ágyakban is termeszthetünk, ennek
azonban nincs sok értelme, hiszen a
mérgezett talajon közlekedünk, s akár-
hogy szigeteljük a mesterséges közeget
az eredeti talajtóI, a keveredés nemigen
kerülhető el.
Ha a terhelés csak mérsékelt, néhány
beavatkozással csökkenthetjük növé-
nyeink nehézfémfelvételét.
• A talajt állandóan tartsuk IlIInIl, II
rüljük az összetömöröclés 't, IIInil, lll"
tavasszallazítsuk, majd lakni 'lIk li
• Rendszeresen ellenőrizzük a pill I
tékét. A magas (lúgos) pl' ill nd"
lyozza a nehézfémek növényi l' -Iwtl
lét, de a mikroelemekét is! EI6I1Y(\~ill
enyhén lúgos, 7 és 8 közötti pll.
• A növény kapjon eleget a nYOlI1'Il
mekből (magnéziumból, vasb 1, III II
libdénböl, mangánból stb.), m 'rt Iln
hiányt szenved, akkor több nehbl'l'
met vesz föl.
• Csak a szükséges mértékig (talajvi/~
gála tot követően) műtrágyázzlIlIl
Kerüljük a nitrogén túladagolásá t (pl
a trágyalevezést), mert az erős n 'Il '1
fém-beépülést von maga után. A ilii
rogénműtrágyával kezelt nÖVl;11 'k
nagyobb veszélyben vannak.
• A szerves anyagok (a komposzt cs :t
mulcsréteg) rendszeres adagolása s '1
kenti a hozzájuk kötődő talajéletet.
humusztartalom növelése redukáljnn
szabadon hozzáférhető (felvehet l)
nehézfémek arányát, ezeket UgY:II11~
a talajban élő mikroszervezetd Iw
építik, s így nem juthatnak mar n
növényhez.
A növény fajától és a hasznosított r 'SiT
től is függ az, hogy mennyire terhelik n
nehézfémek. A spenót vagy a salntn
leveleiben halmozódik fel a leglilhh,
majd a gyökérzöldségek, pl. a zeller 's n
sárgarépa következnek. A levélzöld~1
geknél valamivel kevésbé terheltek .1
 füszernövények, ezeket követik a ká-
posztafélék és a hagyma. A magvak és a
termések a legkevésbé mérgezettek. Ha
a mérgező fémek légszennyezéssei jut-
nak a kertbe, akkor le kell mondanunk
azoknak a növényeknek a termesztésé-
ről, amelyeknek a felülete nehezen mos-
ható le. Ilyen a karfiol, a brokkoli, a
kelkáposzta, a fűszernövények, a sza-
móca, az őszibarack és az ehhez hason-
lók. Gondoljunk arra, hogy a tényleges
felhalmozódást csak a betakarítás után
lehet megállapítani.
Mindent egybevéve, a biokertész te-
gye azt, ami ésszerű és célravezető, hogy
ne kelljen egészséget károsíto táplálékot
fogyasztania. Védjük meg magunkat a
túlfejlesztett ipar felhalmozódott mel-
léktermékeitől!

Felül: Az aranyszemű fátyolka szívesen lá-

tott, hasznos rovar a ház körül
Alul: Készen vásárolt fátyoIkaszállás. Fontos
a piros színe és az, hogy belül töltsük meg
szalmával
Termesztés és betakarítás:
csak azt vehetjük ki a talajból,
amit beletettünk
Csökkentsük
a nitráttartalmat!
Most szóljunk néhány szót a zöldségek
nitráttartalmáról, erről a sokat emlege-
tett bajról. Tisztában vagyunk vele, hogy
a nitrát nitrogénvegyület, amely a táplá-
lékból az emberi szervezetbe jut, és
bizonyos savakkal rákkeltő nitrózamin
vegyületet képez. Bizonyos nitráttarta-
lom nélkülö~hetetlen, hiányában leáll a
növekedés. Am az élelmünk nitráttartal-
mának mértékét nagyon is lehet szabá-
lyozni. Felsorolunk néhány gyakorlati
tudnivalót arra vonatkozóan, hogy mi-
ként korlátozhatjuk a nitráttartalmat.
• Fajtaválasztás. A nitrátfelhalmozó-
dás erősen függ a fajtától. Érdeklőd-
jünk a vetőmag-kereskedőtől, hogya
spenót, a saláta, a cékla vagy a sárga-
répa fajtái közül melyik a legkevésbé
nitrátgyűjtő.
A növényi kivonatok, levek, teák és erjesztett
levek régóta használatosak a biokertben
• Termesztés. Tavasszal a fólia ódall
fejlődő zöldségeknek bizony k I,~M'
magas a nitráttartalma. J libás ' II
kor/at, hogy a fóliát egy nappal II
szedés előtt leveszik. A kutatók lJ ·hi
zonyították, hogya fólia eltávo!fulSlIl
követően eleinte nő a nitráttartalolll,
csak 10-14 nap múltán csökkcn. Milld
ebből az következik, hogy vagy ha ,
juk a fóliát a szedésig a növény fölilli ,
vagy két héttel korábban vcgyül ll'.
• Szedés. A nap folyamán is nagy in 'ól
dozást mutat a nitráttartalom. Re 'g '1
a legmagasabb, délután már ala ·SO
nyabb. Ez összefügg a növény anyu ,
cseréjével: a napfényben a nitrát 'g
részét "átdolgozza", például fch 'rj ,
vé. Ha a levél- és gyökérzöld ég 'k '1
délután szedjük, eleve kevescbb nit
rát kerül a tányérunkra.
Még alacsonyabb lehet e kellcm 'ti 'II
anyag szint je, ha reggel egy ásóval át v:"í,.
juk az odalgyökereket. Ezzel mcgszHkit
juk a nitrogén utánpótlásának útját, SIl',
a növény nem tud további nitrátot tl"
melni, a föld feletti részben lévőt p '(lil'
ártalmatlan anyagokká dolgozza át.

Különböző célra más-más színű fóliát
gyártanak. A fekete, amely nem engedi
át a fényt, segít visszaszorítani a nemkí-
vánatos gyomokat. Az áttetsző fóliák,
amelyek áteresztik a fényt, a termés
koraiságát biztosítják. A különböző szí-
nűek más-más célra valók. A gyakorlat
bebizonyította, hogy a világoskék fólia a
növények közé, a talajra takarva elhárít-
ja, távol tartja a rovarokat. A paradi-
csom takarására szolgáló piros fólia nö-
veli a terméshozamot. A burgonyának, a
paprikának és a tojásgyümölcsnek tet-
szik a fehér fólia, és vajon ki a megmond-
hatója, hogy a többi növénynek mi a
kedvence? (Aki tudja, attól hamarosan
tanácsot kérünk!) Vigyázzunk azonban
arra, hogy nem minden műanyag való a
kertbe! Habozás nélkül felhasználhatjuk
a polietilént (pl. az úgynevezett nejlon-
zacskókat). Akinek kétségei vannak,
tesztelje le az anyagokat. A karalábé
különösen érzékeny a műanyagok kipá-
rolgására! Ha a tesztfólia alatt nem akar
kifejlődni, akkor azt nem szabad a
kertbe beengedni.
Na még egy kis elmélet, ami igen hasz-
nos a gyakorlat számára: nagyon sok
kultúrnövényünk a föld alatt nagy egyet-
értésben él együtt bizonyos gombák kal
vagy baktériumokkal. E talaj lakó mik-
roorganizmusok tenn~keny kapcsolatot
teremtenek a növény gyökereivel. Né-
melyikük a gyökereken, a másik bennük
lakozik, míg akad olyan, amelyik félig
belül, félig kívül él. Ez az életközösség
mindkét fél számára előnyökkel jár. A
kultúrnövény több tápanyagot kap, ezál-
tal jobban átvészeli a száraz időszakot
és egészségesebb. A gomba vagy bakté~
rium ennek fejében kap bizonyos anya-
gokat, amelyeket saját maga nem tud
előállítani.
A szaporító képletek általában minde-
nütt jelen ~annak, a széllel és a csapa-
dékkal terjednek. Nem nehéz tehát a
dolgunk, ha a kertben elő kívánjuk segí-
teni a terjedésüket. A káposzta- és a
répaféléknek nincs ilyen gyökérkapcso-
latuk, ezért monokultúrában a baktériu-
mok nem találnak maguknak megfelelő
partnert. Vegyes kultúrában viszont
nincs messze a legközelebbi pillangós
virágú növény, amelyen akadálytalanul
szaporodnak és terjednek tovább. A
komposzt a talajélet gazdagításával
nagyban hozzájárul amikroszervezetek
elterjesztéséhez. A domboságy vagy a
magaságyás készítésekor is figyelemmel
kell lennünk a gombák és baktériumok
hatására. Az ágyások magját, vagy is
alapját érdemes régebben levágott és
egy ideig tárolt ágakból készíteni. Az
ilyen fán már megtelepedett például a
gomba spórája, s a talajba kerülve fejti ki
áldásos tevékenységét.
Van egy kertészmondás: minél levegő-
sebb, annál jobb. Nem teszünk kivételt a
Uborka
tési anyag, a zöld színe ugyanis '1\1'11111
tökkel sem, amelyet igencsak veszélyez-
lóvá teszi a gombabetegségekk '1 SIl 11\
tetnek a gombák és a baktériumos beteg-
ben. Logikus következtetés: H k\lvI t
ségek. Ezek viszont nedves kö!,ülmé-
kező évi ültetésre szánt burgony"1 11,1
nyek között szaporodnak a le?szJVeseb-
szedés után, mihelyt kiválogallul , ll'
ben. Megoldást kínál egy stabll pergola,
gyük ki egy időre a napra, Li\bhs/lll
rács vagy kerítés, amelyre a tök felfut-
forgassuk meg, ez bizonyo an 'II 'lilII
hat. Eső után ilyen helyen hamar meg-
lóbb lesz a szokásosnál.
szárad minden oldala. Gondoljunk vi-
szont az igazán tekintélyes méretű ter-
mésre, amelyet függőleges helyzetben Fölöslegesek az uborka
nem nagyon bír el a szár, ezért kössük
bele egy vékony, de erős hálóba, annak
bímvirágai?
segítségével hozzáerősíthetjük a tám- A legtöbb uborkafajta partenokarp, "Illi
rendszerhez. A rácsra futtatott tök az
azt jelenti, hogya nővirágból meglenlll'
indáival szépen megkapaszkodik, s az
kenyítés nélkül fejlődik a termés. 1\
egész növény díszére válik a kertnek.
hímvirágok tehát nélkülözhetők, és aklll
le is szedhetjük őket. Ez a férfiak S:l,1I
mára nem valami hízelgő, ám vilalhlll:ll
Zöld krumpli - jó krumpli! lan előnyei vannak. A megtermék 'Il í
tés nélkül fejlődő termések ritkán k 'SL'
Nem, kérem, a provokáció egészen tá,v~l
rűek, és a magvaik is kicsik maradn"k.
áll tőlünk; bizalmat kérünk az olvasotol
Az Fl hibrideken már ne is keressü k "
és azt, hogy olvassa csak tovább e soro- hímvirágokat, mert nincsenek. I\z~11
kat! A növények, ezek az "okos" szövet-
megnyugtatjuk az olvasót, hogy ez n 'Ill
ségeseink, a betegségek és kár,tevők :l~ olyan nagy baj, az előnyei eléggé m ' ,
len kifejlesztik a maguk vedekezesl
rendszerét. A burgonyán például ennek győzőek.
a jele a szolanin. Ez mérgező és .zöld,
azaz méregzöld, vagy ahogy tetSZIk. A Mindenképpen szükség van
zöld védőszín annál intenzívebb, minél
erősebb, több fény éri a burgonyát. Fel- szén-dioxidra
tételezhető, hogya növény így óvja a Az ember azt hinné, hogy már lass"l1
gumóit a károsítóktól, különben mié~t
elegünk van ebből az an~ag?ól, g~nd()1
kerülnének folyton a felszínre? Nem IS
junk csak a Föld atmoszferá]ának 1'Im'
vehetjük zokon tőle, hogy ezeket az
legedésére! Az is igaz viszon~, h.o 'Y "
elszíneződött gumó kat a mérgező szola-
levegő megnövekedett szén-d. xld~l:lI
nintartalmuk miatt nem tudjuk elfo- talmától sok növény különösen tius,,"
gyasztani. Az érem másik olda~a ;i~zont, fejlődik. A növényházakban, f l\i"sat
hogya megzöldült burgonya klvalo ulte-

rakban, melegágyakban megnövel het-
jük a szén-dioxid-koncentrációt különö-
sebb ráfordítás és a környezet károsítása
nélkül. Terítsünk a növények alá félig
érett komposztot, amelynek az érése
során szén-dioxid szabadul fel. Vigyáz-
zunk azonban, mert nem minden növény
viseli ezt el! A speciális mulcsot csak a
tápanyagigényes, nagyfogyasztó kultú-
ráknak adhat juk, mint a paradicsom, a
káposzta vagy az uborka.
Növénynevelés:
kényeztetés nélkül
Hajlunk arra, hogy kedvelt növényein-
ket a dédelgetés során túlöntözzük és
annyira túltápláljuk, akárcsak egy gye~e-
ket. Ezek után érzékenyek lesznek, mlllt
a mimóza, s szünet nélkül babusgatnunk
kell őket. Aki mindennap öntözi a növé-
nyeit, abban a reményben, hogy ezáltal
gyorsabban nőnek, észreveszi egyszer,
hogy a levelek akkor sem hervadnak, ha
véletlenül kimarad az öntözés. A gyak-
ran öntözött növény sekélyen gyökere-
sedik, s a gyökérzete kicsi, mert ha
folyton vizet kap, nem igyekszik lefelé,
nem kell mélyre bocsátania a gyökereit,
tehát takarékoskodik.
"Pedagógiai" megfontolásból érde-
mesebb ritkábban, nagyobb adagokkal
öntözni. Ezáltal a gyökereket arra ser-
kentjük, hogy mélyen a talajba hatolja-
nak, ahol száraz időben is hozzájutnak a
szükséges nedvességhez.
( falak (a hidegágy hátsó fala) és a víz-
Időjárás
Jelentős változások A nagyon szele~ helyen a s~vény a Aki a rózsát szereti,
a mikroklímában
legjobb védelem. Eppen azt a ce It szol- ne trágyázza sokáig
gálja, amire a tömör fal alka~m~tla~,
vagyis örvények keletkezése nelk.~l ,fe- Nem kell túlzásba vinnünk a .i ll. '1 'lill'
Kertünk klímáján, a termőhelyen is mú-
kezi meg a szelet. Hegyol?al~n a soveny nyeket, s ez a rózsák ápolására IS l'.1 Vl
lik, hogy a növények szinte kicsattanj~-
eltereli a fölülről érkez o hideget. "Az nyes. Július köze:pétől már n.' iIl,l.l1I II I
nak az egészségtől. E kis terület határaIll
enyhe éjszakai fagyok ellen az elobb kedvenceinknek llltrogént, mC111I 1111111
belül a különböző növények megváltoz-
említett hőtárolók némileg védenek, le idejében a növekedésük, s a lní 'Yílt:l
tathatják, előnyösen vagy hátrányosan
közülük is leginkább a kerti medence. sal serkentett hajtások csak nÓn 'k l'
módosíthatják a helyi éghajlatot.
nőnek, mind hosszabbak Jeszn 'k, :""
A kiegyenlített mikroklíma a legjobb,
nem fásodnak meg eléggé. Ezek a hllJllI
amikor az éjszakák és a nappalok között
sok és levelek azután igen érzék.'1l '1
nem túlzott a hőmérséklet-ingadozás,
lesznek a gombabetegségekre, kl>I:I~. 1
nem okoznak nagy kárt a késő tavaszi és
rédái a levéltetveknek, s nagy val~l~zl
a kora őszi fagyok, megfelelő, állandó a A fal nem engedi át a szelet, örvények ~elet-
légcsere. keznek mellette. Szélfogónak j~.bb.a .kentés a
~űSéggel a fagyok is erősen károSIl.plI,
A védelemre szánt berendezések nem mellé ültetett növény vagy az élosoveny őket.
mindig előnyösek a növények számára.
A szélvédelem céljára épített fal, tömör
kerítés például gyakran éppen akadály,
mert ahelyett hogy megfékezné a szelet,
örvénylést idéz elő. Szélcsend csak köz-
vetlenül a fal mellett tapasztalható. A
legnagyobb hátránya mégis az, hogya
hideget, a fagyot visszatartja, nem en-
gedi elvonulni. A szélcsendes helyek
amúgy sem előnyösek, sokkal nagyobb a
hőmérséklet-különbség az éjszakák és a
nappalok között, mint a széljárta helye-
ken, ahol a hideg és meleg levegő szeren-
csésen keveredik. A nyugodt, szellő nél-
küli kertben a kártevők könnyen rálel-
nek áldozataikra, hiszen az illatok sem
"mozdulnak el".
A hőmérséklet-ingadozások kiegyen-
lítésére gondoskodjunk hőtárolókról!
Ilyenek például a kövek, a sötét színű
felület.
 Termesztés és betakarítás
Mit tegyünk a csírázási
nehézségek ellen?
Néhány növényfajjal szüntelenül bajunk
van, ~a a magját elvetjük. Mi ennek az
oka? Ime néhány ötlet a csírázási nehéz-
ségekleküzdésére.
• A saláta hűvös helyen szeret csírázni.
Tavasszal nincs is vele semmi baj,
nyáron viszont a talaj túl meleg. Eh-
hez társul még felülről a tűző nap, ami
azért kényelmetlen, mert a saláta
fényen csírázik, tehát vékonya taka-
róföldje. Serkenti a csírázást, ha a
vetés előtt a magvakat vagy a vetőtál-
cát néhány napra a hűtőszekrénybe
helyezzük.
• A petrezselymet laza, homokos ta-
lajba vetjük. Nagyon kötött talajon
érdemes a vetést nyár derekára, jú-
lius-augusztusra halasztani, amikor a
talaj eléggé fölmelegszik. Ez a vetési
idő egyéb ként is jobban illik a kétéves
petrezselyem életritmusához, mint a
tavaszi.
• A hagymafélék lassan csíráznak. Ré-
szesítsük előnyben a hűvös, 15-18
oC-os hőmérsékletet a vetésükkor. 20
fok fölött már nehezen csíráznak, s a
kelés után is baj van velük. A hagy-
masorokat a vetés után élükre állított
deszkákkal árnyékolju!sJ-
• A paprika 22-25 fokon csírázik a
legjobban. A fűtőtest fölötti ablak-
deszkán vagy a kályha közelében na-
----_c:
gyon jó helyet találhatunk a számára.
A sárga fajták a csírázáskor nyűgö-
sebbek, mint a piros vagy zöld termé-
süek. A fajtaválasztás sorsdöntő. A
magyar fajták számunkra a legmeg-
bízhatóbbak, a külföldi paprikákkal
könnyen kudarcot vallunk.
• Néhány növénynek a vastagabb mag-
héj miatt könnyebben csírázik a mag-
ja, ha a vetés előtt egy napra langyos
vízbe áztat juk. Ilyen például a papri-
ka, az új-zélandi spenót, a tojásgyü-
mölcs vagy padlizsán.
A sárgarépa természetes viszonyok kö-
zött hosszú idő alatt csírázik ki. A vetés-
től a kelésig a magvak a talajban szabad
prédái mindenféle kártevőnek, amelyek
a kis csíranövények elpusztításától sem
riadnak vissza. A biztos kelés érdekében
a sárga répát kaporral vegyesen vessük
el. Más nehezen vagy lassan csírázó
magot is keverjünk nyugodtan kapor-
maggal. Később az illatával segíti a többi
növényt a kapor, erős aromája távol
tartja a kártevőket. A sárgarépa között
azért ne engedjük 20-25 cm-nél maga-
sabbra nőni.
Hogyan élnek együtt
a növények?
A figyelmes kertészek mindig új, kelle-
mes társításokat találnak ki. Bemuta-
Vegyes kultúra-
tunk néhányat, amelyeket érdemes ki- juk. A talajban a rizómáju l 'I.il'd III
vább, tehát a magkötésre Ullllll'V illi
próbálni. Ha valamelyik nem válik be a
kertünkben, annak oka a talajban vagy szükségünk.
az időjárásban keresendő, ezek megaka-
dályozhatják a kívánt hatás kibontako-
zását.
Mégegyszer
a vegyes kultúráról
• A lóbabot szívesen látogatja a fekete
bablevéltetű. Burgonyával vagy facé- Egyik érv követi a másikat, In a vl' 'v '
kultúra előnyeiről igyekszünk lIll'!'
liával vegyesen ültetve elhárul a ve-
győzni valakit. Nem csupán növ 'k 'd .. I
szély.
és növény-egészségügyi okai Ich '111('1
annak, ha bizonyos növények egY"lii.
• A paprika és a sárgarépa kölcsönösen
segítik egymást a növekedésben, jó rautaltságáról szólunk. Sok l'áradsill'lll
hatásúak a betegségek ellen.
• A petrezselyem gyakran okoz gondot
A póréhagymának jót tesz a bakhát. a zl'lil'1
a lassúságával, ám a szamócaágyás-
éppen fordítva. Ideális társnövények a v' l'~
I
ban kitünően fejlődik. kultúrában
• A cékla lényegesen szebb és nagyobb
gumójú lesz, ha póré vagy karalábé
mellett nő.
• A fiatal almafát, amelyet a levéltetű-
fertőzés nagyon megvisel, megkímél-
hetjük, ha ribiszkebokrokkal vesszük
körül, amelyek még némi árnyékot,
védelmet is szolgáltatnak a számára.
• A bogyós gyümölcsü bokrok egészsé-
gesek maradnak és sokáig teremnek,
ha gyöngyvirágot telepítünk alájuk.
Óvjuk tőle viszont a gyerekeket, mert
a gyöngyvirág piros bogyótermése
erősen mérgező! A legegyszerübben
úgy akadályozhat juk meg, hogya ter-
mését leszedjék vagy megegyék, ha az
elnyílás után a virágkocsányt levág-

takaríthatunk meg például a következő
társítással. A póré és a zeller jól megfér-
nek egymással. A póréhagymát ugyanis
rendszeresen töltögetni kell, hogy minél
hosszabb legyen a fehér része, míg a
zelJergumónak igen jót tesz, ha fokoza-
tosan eltávolítjuk körülötte a földet,
nagyjából júliustói kezdve.
Házi őrizetben
a hónapos retek
A retket is előnevelhetjük a lakásban, ha
korán szeretnénk szedni. Február végé-
től kezdhetjük vetni, hűvösebb vidéken
valamivel későbben, hiszen a ki ültetés
idejéhez kell alkalmazkodnunk. Az
eredményes előnevelés sarkalatos pont-
jai a következők. Jól megvilágított sza-
porítóláda (lehet mesterséges fény is) és
hűvös hely. Nagyon hamar, már a szikle-
velek 1cm-es állapotában palántázzuk ki
a szabadba, hogy zavartalanul nőjön
tovább.
Míg a paradicsomnövény sok napot kí-
ván, a termésekről nem állíthatjuk
ugyanezt. Ha a levelek valamely okból
nem szolgálnák jól ezt a feladatot (pél-
dául fertőzés miatt le kell szednünk
őket, vagy a fajta nem elég sűrű bokrú),
gondoskodnunk kelJ a mesterséges ár-
nyékolásról. Szóba jöhet például egy
könnyű, világos színű kendő, amelyet a
növények fölött kifeszítünk. Ha a tűző
1. jó termés a korai sorokról vagy hogy a szára, a lombja lctörjl II, l'
naptól nem védjük a termést, előfordul-
2. palántanevelés, azaz továbbszapo- érés ezáltal meggyorsuljon, III ",ilII ..
hat, hogy a bogyó belseje 40 fokra is
rítás a késői szamócáról. szulja magát. A következm ny' II I 'IIV
fölmelegszik. A következmény a súlyos
szerérés, ami nem szolgálja a jl IllilIO I
minőségromlás, a bogyók fölrepedése,
get, s különösen a tárolá kor Okl)/""I
fertőződése. A korai, hajtatási paradi-
csomokrói viszont éppen azért távolítják Kései saláta - erősebb nehézségeket. Ezzel szemben S('IIIIIII
palánta lyen hátránnyal nem jár, ha a 11lI1'Y"líl
el a leveleket, hogya bogyók több fény-
gyökereit augusztus közepén az ,íso ('\
hez jussanak az üveg vagy a fólia alatt a
Aki kései fejes vagy tépősalátára vágyik, vel átvágjuk, anélkül, hogya ha' I11 It
tél végi fényszegény időben.
részesítse előnyben a pirosló levelű fajtá- kiemelnénk. Ez a módszer kíméll'tl
kat. Ezek kevésbé érzékenyek a szürke- sebb, finomabb, és ugyancsak ösztl 11'11
penész fertőzésére, s az első gyenge az érést.
fagyoktói sem esnek össze. Kései ter-
Kétségtelenül igaz az a megfigyelés, mesztésre fejlettebb palántákat ültes-
hogy a későn ültetett szamóca keveseb- sünk!
bet terem, mint amennyit várnánk tőle.
Pocokrágás ellen a gyümölcsfákat szo
Ennek ellenére érdemes megfontolni a
kás fémkosárban elültetni. Óvakodjullk
késői palántázást, mert az augusztus-
azonban a rozsdamentes fémtöl, allll
szeptemberben ültetett szamóca kevés
A hagymát, ha nem érik be idejében, először is megfizethetetlenül dró 'a,
termést hoz ugyan a következő évben,
gyakran letapossák. Ez a kegyetlen másrészt a gyökerek nem tudnak atti rlli
ám olyan sok indanövényt, hogy két év
módszer, amikor rálépnek a zöldségre, rajta. A rozsdásodó, bomló fél11 n 'Ill
múlva megtérül az első évi kiesés. Így
zavarja a gyökereket, tehát 'l k:h 't 1
viszonylag kevés növényről is sok inda-
legolcsóbb megoldást válasszuk!
növényt nyerhetünk, míg a korán, július-
ban telepítettről csak keveset. Miután az
ember ésszel megáldott teremtmény, el-
gondolkodhatunk azon, hogy a két stra-
tégia előnyeit hogyan kombináljuk. A
korábbi és a későbbi ültetés következ-
ményei tehát:
A későn ültetett szamócapalánta a következő
évben még nem hozza a kívánt mennyiségű
termést, viszont sok a sarjnövény rajta, ame-
lyek már a rákövetkező esztendőben is terem-
nek
Hogyan hajtassunk
metélőhagymát?
Ha gondoskodni szeretnénk arról, hogy
legyen télen snidling a konyhára, kissé
előre kell dolgoznunk. Nem elegendő
egyszerű en kiásni, becserepezni és a
konyhába tenni. A metélőhagymát no-
vemberben gyökérlabdával emeljük ki,
és az első fagyig hagyjuk ott. Csak akkor
fog szépen hajtani, ha a hideg átjárta.
Amikor bevisszük, először kapjon 12-16
órán át 40 fokos melegvíz-fürdőt. Ez
után visszavágjuk a gyökereket, az elsár-
gult leveleket leszedjük, és a növényt
becserepezzük. Rendszeresen öntözve,
meleg helyen hamarosan kihajt, és két-
három hét múltán már vágható.
Az alma és a körte
tárolása
Az almának és a körtének javíthatjuk a
tárolhatóságát, ha szüret után a gyümöl-
csöt néhány napig a fűben hagyjuk. Ez
elősegíti a védő viaszréteg képződését.
Az almakedvelők más módon is növel-
hetik a tartósságot. Hagymahéjból fő-
zött és lehűtött teával zuhanyozzuk le az
almát, ezzel is a kívánt hatást érjük el.
Dicső törekvés az áttelelt almakészlet
tárolási idejét meghosszabbítani, ennek
mindannyian csak örülhetünk. A célhoz
akövetkezőmódonjuthatullk kl II II ""
Az alma érése közben etilcn 'ill VoI".1l11I1
föl. Ennek az anyagnak egy vi. /IlIlyilii'
egyszerű trükkel túljárlWllIlI1 III
"eszén". Takarjuk le az allllrtl Illli.lv d.
kartonpapírral vagy valamily 'Il lilii 1.1
karóanyaggal. Ezáltal felt6t1clI(\1 III '1'1111
az etilén koncentrációja. A na' ohh III
ménység hatására az alma böl 'S 'Il 1 III
kenti az érésgyorsító gáz ICJ'llIl'il' I
Ezek után már teljescn higgadillll lill
neki a saját érlelésének.

-,.:
. :.:' :.'

,-
.
ol
,

: •••• ).~" <> ::', .

:~,,";:'~"t~:":::" " A metélőhagyma hajtatása. A fölszedett, erő-
teljes töveknek át kell fagyniuk. Az ezt kö-
vető melegvíz-fürdő jót tesz akihajtásnak.
A fiatal gyümölcsfát drótkosár védi a pocok- Ezután becserepezzük, és világos, meleg he-
rágástói lyen tartjuk, rendszeresen öntözzük őket
 Függelék Tárgymutató --

agyag 29 csalán 19,23,41,45 futóbogarak 1, O

Vizsgázik a kiskert talaja agyagcserép
algakivonat
32
20
csalángyökér-kivonat
csalánlé 46, 47
26 fülbemászó 1, '1
fürkészda rázs I )
alga liszt 49 cseresznyelégy 25 fűszernöv ny'k •.•·1
algatrágya 48 csigacsapda 14
csigatojás 15 galambbegy O
almafa 20,21,33,63
Sok-sok fáradságtóI, fölösleges kiadás- A szaktanács környezetkímélő tápanyag- csikófark 27, 33 giliszta (földig.) "1. I \ IH
almamoly 16, 33
tól kíméli meg magát az, aki vetés, gazdálkodást javasol. A vizsgálat kiter- gombabetcgségck 1, 'II
almatárolás 18,19,66,67 csírázás 62
ültetés, nagy értékű ültetvény telepítése jedhet az esetleges növényvédőszer-ma- csontliszt 45 27,61
Amblyseius 12
gombák 24
előtt megvizsgáltatja a talajt. Ehhez min- radék vagy nehézfémszennyezés megál- Aphydius 12
denevér 16 gombakártevők 40
tát kell vennünk a terület több helyéről. lapítására is, ám ehhez a mintavétel előtt apró szulák 51
A mintavétel ideje az ősz vagy a tavasz, a kérjük ki az állomások véleményét és arzén 53 dézsás növények 26 gyapjastetü 12,34. IC,
javaslatát. atkák 22 domboságy 58 gyep 24
trágyázás előtti állapot, hiszen éppen a
ausztráliai katicabogár gyom, gyomlálás 10. 'O,
trágyázáshoz, a tápanyag-feltöltéshez Magyarországon négy helyen végez- Encarsia formosa 12
12,34,35 43,44
kapunk tanácsot. nek térítés ellenében egységes módszer erjesztett levek 46 gyom magvak 40,43
Milyen mélységből vegyünk mintát? szerint talaj-tápanyagvizsgálatot: bab 9 ernyősvirágzatúak 28 gyökérzöldségck 5.•
Lágyszárú növények termesztése előtt a babbetegségek 24 ezerlábúak 32 gyöngyvirág 63
felső 30 cm-es rétegből, szőlő telepíté st Fejér Megyei Növény-egészségügyi és Ta- babér 26 gyümölcsfavédclcm M
megelőzően O-30 cm és 30-60 cm mély- lajvédelmi Állomás babszedés 24 Fl-hibridek gyümölcstörköly 45
ről; bogyós gyümö!csü bokrok számára Velence, Fó u. 230. 2481 Bacillus thuringiensis 39 facélia 29, 63 gyüszüvirág 26
O-20 és 20-40 cm-ről, gyümö!csfáknak baktériumpreparátum 39 faforgácsfészek 21
Hajdú-Bihar Megyei Növény-egészség- barnarothadás 41 fagyaltakarás 27 hagyma, h.-félék n, ld,
pedig ezen kívül még 40-60 cm mélyről 22,34, 37, 54, 62, ó5
begónia permetlé 14, 15 fajtaválasztás 9, 57,62
is. A talajminta több részmintából áll, ügyi és Talajvédelmi Állomás faszén 28 hagymaérés 65
bentonit 45
amelyeket a terület bejárásával gyűjtünk Debrecen, Böszörményi út 136. 4032 bogáncs 51 fátyolfólia 10, 23 hagymahéjtea 67
össze. Sík területen, ha a kert nem bogyósgyümölcsüek 63, fátyolkák 12,28,29,39, hagymalégy 10
nagyobb 1000 négyzetméternél, és a ta- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- 68 54,55 hagymalevélmulcs 4K
laj egyenletes, elegendő egyetlen helyről egészségügyi és Talajvédelmi Állomás borsóvédelem 28 fátyolkalárvák 12 hangya 19
venni mintát, ám nagyobb kertben cél- Szolnok, Vízpart krt. 32. 5000 boszorkánykör 24 fehérragadóslap 32,33 hasznos állatok II
szerű több helyről. Az ásóval vett mintá- bögöly 39 fejes saláta 15,25,34,38, hasznos rovarok II
burgonya 28,31,32,59,63 53,62,65 helyi fajták 9
kat egy műanyag vödörben összekever- Vas Megyei Növény-egészségügyi és Ta-
burgonyabogár 28,39 fekete nadálytő 46 hernyófogó öv 16
jük, és egy kilónyit veszünk ki belőle a lajvédelmi Állomás hernyók 22
burgonyavész 31 fertőzés 9
vizsgálat céljára. Ezt műanyag zacskóba Tanakajd, Ambrózy sétány 2. 9762 fészekodú 16 higany 53
bükkfaszén 28
tesszük, és CÍmkét kötünk rá, amelyen bükköny 51 fészekvirágzatúak 28 hó 46
minden fontos adatot feltüntetünk. A A talaj mintákat még egy helyen fogad- fokhagyma 14,15,19,26 hónapos retek 34, 3K. (\·1
talajvizsgálat eredménYé~ a laboratóriu- ják, de nem ott vizsgálják, hanem a négy cékla 63 fólia 58 hullott gyümölcs 21
mok néhány hét alatt, p~stán elküldik. állomás valamelyikére továbbítják: cickafark 39 fóliaház kártevői 12 istálló trágya 45
Kívánság szerint egyes növények ter- cink 53 fóliatakarás 11,42,43,
mesztésére vonatkozóan is adnak szak- Budapest Fővárosi Növény-egészségügyi citromfa 26 57,58 kadmium 53
és Talajvédelmi Állomás Cryptolaemus Forficula auricularia 15 kalcium 49
tanácsot, a szükséges trágya minőségét
montrouzieri 34, 35 földibolhák 27,28 kankalin 13
és mennyiségét receptszerűen leírják. BudapestXI., Budaörsiút141-145.1118
 Tárgymutató

kapor 62 macskagyökér 14 sárgamustár 15,34 szúnyog 15 uborka 13"l),(,1I

káposzta 13,50,60 magágyi föld 50 sárgarépa 20,53,62,63 szürkepenész 10,25,26, új-zélandi sp 'lIul CI'
káposztafélék 34,54,58 magaságyás 58 ökológiai egyensúly 11 sárgarépalégy 10,11 40,65 Urticu/aria IS
káposztagallér 29,30 magnézium 49 öntözés 25,52,60 sárgaviola 34
ká poszta -gyökérgolyva málna vesszőpusztulása 32 sarkantyúka 19,51 takácsatka 12,27,34,35 üveghá~ ká~ 'v lk lJ
15,34,50 málnabogár 25,32,33 palántadőlés 50 50lanum quitoense 13 takarás hátránya 10 üvegházi molyt 'Il" l' 1\
káposztalégy 10,12,29,30 málnametszés 33 palántanevelés 43 sörcsapda 14 takarmánybab 19,50
káposztalepke 27 marhatrágya 10 paprika 62,63 sövény 61 talaj 12,40 vadnövények ll). 'll I \
karalábé 58, 63 mechanikai védelem 10 paradicsom 13,30,33,36, spenót 20,53 talajmintavétel 68 vakond 41
katicabogár 39 megelőzés 9,10 60,64 spiritusz 27 talajtakarás 19,46,47 Va/erialla ajj/cill{//is I 1
katicabogár-lárvák 12 meggymonília 21 partenokarp uborka 59 talajvizsgálat 53,68 védőfólia 10
kék nefelejcs 25 meleg víz 19,22,23 pasztinák 14 szahalini keserűfü 26,53 tarack 51 védőhálók 10
kén 46 mérgek 9 pásztortáska 34 szalma 28 tej 31 vegyes kultúra 10, ll), ti \

kenőszappan 27 mesterséges klíma 12 petrezselyem 62,63 szamóca 15,25,63,64,65 természetbarát művelés 9 vértetü 19
kéregkomposzt 45 mészpor 48 Phytoseiulus 12 szappan illat 14 természetes ellenségek 12 vetési aszat 50,51
kéregmulcs 45 metélőhagyma 66 pillangósvirágúak 49 szaruforgács 45 tojásgyümölcs 62 vin'Ígföld 45
keresztes virágúak 34 metélőhagyma-kivonat 20 pirétrum 39 szarvasveszély 14 tojáshéj 48 víruskészítmény
komposzt 10,18,19,25, metszés 20 pocok rágás 65,66 szélvédelem 60 torma 21 vöröspók 12
31,32,33,40,43,44,53, mezei nyúl 13 podagrafü 51 szén-dioxid 59.60 tormalevélfőzet 21
58 mezei zsurló 24 pókhálós almamoly 21 széna 28 tök 58 zeller 53,63,64
komposztálás 40,41,42, meztelen csiga 14,15,26 póréhagyma 22,63,64 széncinege 16 törköly 45 zengőlegyek 21', 2l)
43,45 mikroklíma 10,60 póréhagymafej-aknázó- szilkesark 13 tőzeg 45 zöldségágyás 27
komposztkivonat 10 mikroorganizmusok 9,10 légy 22,23 színcsapda 25 trágyadomb 31 zöldtrágyanövény :1.'
komposztprizma 41,43 molytetüfürkész 12 próbacsíráztatás 43 szobanövények 13 trágyázás 40
komposzttartály 41 monília 21 szója 13 tripsz 12 zsázsa 15,27,21', 43
kósza pajzstetvek 12 monokultúra 10,63 \ rablóatkák 12, 34, 35 szőlőtelcpítés 68 tujatakan'Ís 47 zsurlófőzet 20
kőpor 29 mulcs, Jllulcsozás 27, 28, ragadozók 12, 39 szőlőtörköly 10,45
körömvirág 13,29,46 46,47,53 ragadozó atkák 12
körte tárolás 66, 67 mustár 34 rebarbara 23,24
kőzetliszt 49, 50 rence 15,16
króm 53 nehézfémek 52,53,54 repce 34
Nycandra physa/odes 13 retek 27,28,34
leánder 26 nikkel 53 Reynoutria sachalinensis
lengőkapa 52 nitráttartalom 57 26,53
levegő hőmérséklete 12 nitrogén 42,49,53 réz 53
levéltetű 12,19,21,22, nitrogénműtrágyázás 53,61 ribiszke 63
23,26,27,28,61,63 növényi trágyák 46,56,57 rostálás 44
levélzöldségek 54, 57 nyálkagomba 34 rovarok rajzása 11, 12
liszteske 12,13 nyomelemek 53 rovarölő enyv 19
lisztharmat 10,20,25 nyúlveszély 13 rothadás 10
lóbab 63 rózsa trágyázás 16, 17,61
lombkomposztálás 45 ólom 53
lótrágya 10,41 orvosi zsálya 12