| PRACTICAL we GRAMMAR POR BEGINNERS AND NOX BEGINNERS 6) SKORLATI MAGYAR vIEIVTAN KEZDOKNEK £8 NEM KEZDOKNEK —_ U_g V ae AULA KIADO :—__—_—— CONTENTS = eee Introduction % Phonetics u The Hungarian alphabet ...... i Consonants nt Vowels 7 12 ‘The substantive verb “van, lenni™ 4 ‘The definite and indefinite articles 1s Demonstrative Pronouns ... ne Positive, comparative and superlative degrees of adj 18 adjectives: Question Hol van? — adverbial structures of place with substantive verb... 19 ‘The Plural of Nouns Cardinal Numbers — Ordinal Numbers Conjugation of Verbs in the Present Tense Regular non -ik verbs ‘Verbs tud, szeret, akar, with an infinitive complementation... Regular -ik verbs .. Nominal inflexion ‘Question ~ Hol? Adverbials of place and time L-ban | -ben TL -nisanivenioin The Direct Object Word Order ‘The accusative of personal pronouns Word 06d6F sun Adverbials of place and time with tions TH. -ndill-ne baci. ESSRE EY SEES BURR RARE i4 and tiene with stative ‘verbs .. iol aire. Adverbial of place and time with of place a ermbing Adverbial of place Mived exe The ques Endings bole -¥ Mixed exercises Nonnan? Dative Question: Kimek? Endings -nak nek ‘The possessive structure and possessive sentence The possessive structure in Hungarian with a possessive pronoun The possessive structure in Hungarian Prmsewnve Sentence Emphatic possessive structures bem Pomessive structures with one possessor and several POSseSsions ..... The adverbial of accompaniment, instrument and meas ~ Question: Kivel? Mivel? “ dos The adverbial of purpose Most often used postpositions ‘Structures with the Infinitive 1 Impersonal modal structures 2. The infinitive with possessive ending 3. Emphatic future ‘Adverbials of manner Adverbials of Purpose Adverbials of cause Pronouns in simple sentences Personal pronouns Demonstrative pronouns Reflexive pronouns The reciprocal pronoun Definite (objective) conjugation af verbs in the present tense Endings of the definite (objective) conjugation The definite conjugation of irregular verbs ‘The Past Tense Ditferent verbal roo . Ivegular rot forthe past ene The definite conjugation of verbs in the past tense jeune, Question: eva? ez /-hede with embings “haz bral, tals siti Mins? Kinil? Metndl meditig? o 1 y ¥ ’ o ¢ f w ' ' f 4 . BSR A CEN ABSR ARAB Stes oo SHARKS FE eeeees FVerbal Affixes The role of verbal affixes .. The use of verbal affixes ........ The imperative in Hungarian ‘The expression of the imperative 108 Imperative in indefinite conjugation 109 Imperative in definite conjugation 110 Ieregularities in the imperative 3 Conditional ... Conditional clause type I. (Present Conditional) Conditional clause type IL. (Past Conditional) Participles Present participle Past Participle Future Partici Adverbial Participle (» verbadverb) Adverbial participle with passive force Appendix ......... une Word formation in Hungarian with derivational Verbs from nouns Verbs from Verbs ‘Nouns from verbs Adjectives from nouns:INTRODUCTION This book is intended for adult students (not children) who have never Jearnt Hungarian before, but they are interested, and would like to have ‘some knowledge of this so called “strange and difficult” language. Learning Hungarian requires a different way of thinking. Hungarian is ‘an agglutinative language, and has a few unique features if you compare itwith Indo-European languages. Although Hungarian is a difficult language, there are several reasons why Hungarian may be worth studying. Firstly, 15 million people speak it worldwide. Secondly, it may be interesting to see, how a “tribal” language managed to survive and was even capable of becoming the official tan- guage of a state. Thirdly, many prominent persons of its modern literature ‘are becoming well-known in Europe and, not only in Europe. Fourthly, it is one of the official languages of the EU. This book deals with the essentials of Hungarian phonetics and gram- mar with explanations and subsequent exercises. lf you are ready to go through them, you will be able to create simple Hungarian sentences, and, hopefully, to understand Hungarians. This book is not a grammar. It does not follow the traditional descrip- tons of grammars but describes problems in the order as they arise dur- ing the learning process. This book is not a textbook either. It presents the most important gram- matical items in several different sentence patterns to show how they work, and clarifies the differences between the Indo-European and Hungarian sentence structures. Every explanatory section is followed by exercises. The book helps to learn Hungarian outside the classroom, because a key to the exercises is provided on a separate disc, which is also a tool to acquire correct Hungarian pronunciation, The key to the grammatical exercises is also available in last part of the book in case the learner's skills in listening comprehension are not sufficient. __ The most difficult chapters of Hungarian grammar are discussed in ‘smalier doses’ with extra exercises and explanatory charts. Mixed exer- cises follow the presentation of each grammatical issue.hapters set in small letters. They belong The learner can find certain ct .d for mare advanced students, to a given topic but they intendet I wish to express my thanks to my colleagues, Harsné Kigydesy Eq, who is the founder of the Department of Teaching Hungarian for Purposes at the Budapest University of Technical Sciences. Mrs Hairs with her long and valuable professional experience in teaching Hungarian, as a foreign language, supervised this book from a methodological ang grammatical point of view; Papp Nandor, teacher of English grammar ang translation and interpretation, who checked the English text; Esték Tiva. er who compiled the key to the exercises. , but not least, | thank my students for telling mi lems are for a narra FAQS 2 Sarat pean Budapest, July 2004 |, Bence 10 ~sjation is phonetical, i.e. every letter corresponds to the same d, conversely, every sound is marked by the same letter or let- ation. garian alphabet is based on the Latin alphabet, however, cer- marks are used with some letters to indicate special Hunga- ny the Hungarian alphabet contains more characters than the Tre HUNGARIAN ALPHABET Bb, Cc, Cses, Dd, Dz dz (Dzs dzs), Ee, Eé Ff, Gg, Hh, ti, fi, Jj, Kk, LI, Ly ly (in pronunciation it is equal to ‘/), n, Ny ny, Oo, 06, 66, 66, Pp, (Qq], Ar Ss, Szsz, " Uy, UG, Ou, OG, Vv, (Ww), [Xx], [Yy], Zz, Zszs CONSONANTS the consonants are pronounced in the same way as in other in languages; /’' , after ‘g’, ‘n’ and ‘t’ indicates a palatalized ver- Preceding consonant. The letters ‘q’, 'w' and ‘x’, 'y’ exist only of foreign origine. (In some old Hungarian farnily names, ‘y’ also where it is pronounced ‘i’.) onants, like vowels, can also be long and short. ‘Long’ conso- indicated by the duplication the of the same letter. The length of conso- a distinquishing phonological feature, i. e. it makes a difference in 9. (E. g.: vasal (= he/she irons) and vassal (= with iron) have dif- nt meanings.) Consonants ‘p’, 't’ and ‘k’ are unaspirated in Hungarian. "1sr mang cnr ie a in brackets is given the approximate pron n ane): & = Ming ) an brackets is Gee, (ne). (— cho. » ah Pong) m (~me), A (—n0) P (~ Be) t(— tery, v (~All), 2 (~ zero) Letters marking consonants with special Fe el a ¢ (— eats), es (~ church), dz (~ Hudson), dzs oo ee As ‘three flap ‘7 like in Italian or Spanish), $ (~ show), ae i ae usual). Unvoiced consonants and their voiced pairs: ¢ > 35,82 ><2 cs >< ozs Palatalized (soft) consonants -— during, duty), i . oe G anon in certain words but its pronunciation ts the same as that of j (— yard, York, kayak, way, nail) ny (~ new, Spanish 'mahana’, Italian, signor), ty (~ Tuesday, Matthew, stew). VOWELS Hungarian vowels are clear vowels, They are pronounced clearly in every syllable like in Italian. They are not ‘reduced’ or ‘blurred’ in unstressed positions like in English. Vowels have short and long variants. ‘There is ‘phonemic’ difference between long and short vowels, which means the distinction may cause difference in meaning. Long vowels are marked by accents. E.g. kar (~ arm) and kar (~ harm), kor (~ age) and kér (~ dis- ease), Je (~ down) and /é (~ juice), differ in meaning. A very important feature is that in Hungarian stressed irrespective of the vowel length in the stressed syllable. Diphthongs do not exist in Hungarian. Hungarian tries to ensure ‘vowel harmony’ within words, which means that the Hungarian language tries to have words that contain only front vowels or only back vowels. This is reflected in the choice of nominal and verbal endings. Most of the nominal (and verbal) endings in Hungarian (equivalents of Indo-European prepositions) usually have two or three variants with adi ference in the vowel quality. (E.g. -ban/-ben ending, the rough equivalent of the preposition ‘in’: ablakban = in a window, tengerben = in a sea!" the verbal conjugation, the rule of vowel harmony is also valid: akanunk (= we want), emeidink (= we lift), 12lip-rounding: e, 6, i, nt vowels with lip nding: 6, 0,5 : these vowels are unced with empha- i, visible lip rounding. vowels with half lip ® (~ map, bad) emel, eperered, este, aszes, gyere, remeg, selyem, terem, zseb, edz; @ (~ bed, red) ~ but longer and more fronted than in English ‘e [:]' 6g, élénk, éhség, fal, kék, KOs, kéz, szép,kenyérméz; i (~ lip, hip) — (more fronted than in English) ili, iszik, kilines, rizs, Erzsi, ilyen, milyen; i f~ keep, feet) bir, bizik, csik, csiz, gyik, in- Git, irigy, izlik, szin, sir, sziv, tiz, virit, ious Gnt, Sntéz, drém, gyénge; 6 (~ hurt, birdcircus, urgent - rough ap- proximation) ds, nd, bér, cip6, esér, emyé, rdi, 82616, erd6, sz6nyeg, mentd, kettd, G and d do not have an equivalent in E., i: fil, dzlet, tid6, kiizd, fullect, diihds, drge, kéril, ‘ivi, bell, b6vill, Gril, Gril; G: ‘new’ in Scotland): fit, Adit, hisél, fiz, tz, kesztyii, Gr, btizlik; a (like ‘large’, ‘far’ — but a is short): alma, apa, anya, baj, magyar, aya, csavar, asztal, vastag; a (— as the first element in ‘five’, ‘life’ — but 2 is not a diphthong): Adam, haz, agy, fj, va- fos, orszag, Azsia, bandn, aillat, Kanaan, csd- k vowels with lip nding: o, 6, u, o 6 (~ more, law - but 6 is more closed): hd, u (— butcher, cushion, look): busz, fut, buta, o (~ pot, shot - but o is more closed and fronted): bor, toll, or, okos, mond, konyha, szoba, kocsi, olyan; 56, 826,16, ol¢86, a6, hajd, gyégyul utea, udvar, kunyhd, kutya, kuvasz, indlul, ukran; (~ tool, loose, boats): ut, uj, buicsd, Kult hiig(om), nyul, estes, cstinya, uszik, fii, 13THE SUBSTANTIVE VERB “VAN, LENNI” (= TO BE) - 1,2", 3" : of verbs, six forms are used - 1°, 2", 3" persons gin, ewe per persons plural. It means that every grammatical per. son has its own verbal ending. That is why personal pronouns have much less importance in Hungarian. They are used only when the person jg emphasized. The personal pronouns are: of nt eee te (you) = informal style ti =i 6 thelshe), ‘on maga 6k (they), Ondk/maguk (you — formal style) (you — formal style) In the Hungarian language, there is no grammatical gender. The per- sonal pronoun "6" is used for male and female human beings. Animals, abjects and general nations are marked by demonstrative pronouns ez, az, In Hungarian te (= sing. ‘you') and #/ (= plural 'you’) are called the infor- mal ‘you’ forms (second person). Formal ‘you’ in singular is: maga, or the official, formal ‘you’ is: dn. The formal personal pronouns are used when the speaker turns to a person who is unknown to him/her; in shops, in offi- cial situations, or when speaking to alder persons. In plural, both forms of the formal ‘you' get the nominal plural atfix -k: maguk, Gndk. (The linking vowels before the -k will be clarified later) Note: formal ‘you’ requires the third person form of the verb. In dictionaries, two verbal forms are given: the third person singulet, which is the base form of the present tense (except for the so called +* verbs) and the infinitive with the ending -ni, These forms of the substa tive verb are; van, Jenni, The conjugation of the substantive verb in the present tense is: (én) vagyok (mij vagyunk (te) vagy @ cuyiok Ce (6k) vannak vein)? (2t2*8 Set in bold type appear in the conjugation of any oe 14 a eae tat . >> => % >a". = * 4% Berges & | €§ag% Ez gies Ss =nem vagyok nem vagy (6) nincs Note specal contracted forms are used in third persons (singular and plu- ta) for the negative word + verb: nincs (singular) and nincsenek (plural). A very important feature of Hungarian is the double negation. it means: that negated verbs cooccur with negative pronouns and adverbials (E.9.: nobody, nothing, never, nowhere etc.) Bampies Senki nines itt. (= Nobody is here. Literally: Nobody isn’t here.) Ti soha nem vagytok ofthon? (= Are you never at home? Literally: You never not are at home?) _ Mi ujsag? - Itt nines semmi kiiénds. (- What is the news? - Nothing special here. Literally: It isn't nothing special.) ‘The use of third person forms of the substantive verb: When the sentence speaks about a characteristic feature of the 3" person singular subject: age, inner qualities, look/appearence, natonality, religion etc.. the substantive verb is not used in the present tense. In such sentences, the sentence structure is: N (subject) + @ (verb) + Nominal part of the predicate (noun or adjective). Eg. Serena Williams amerikai. (= S.W. is American.) Serena Williams teniszez6. (= S. W. is a tennis player.) Serena Williams fiatal és csinos. (= $.W. is young and pretty.) in any other cases, e.g. when an adverbial complements the subject, the verb van is used: Serena Williams otthon van. (= S.W. is at home.) Serena Williams j6! van. (= SW is well) The definite and indefinite articles The definite articles are: a and az. Use depends on the first sound of the subsequent word: “a” precedes a word with an initial consonant: a futball, 4 hotel, a tenisz, a Veziiv; “az” precedes an initial vowel: az eurd, az isz- ‘dm, az 6cean, az unié. This rule applies also when the definite article pre- Cedes the adjective before a noun: a német énekes, az olasz pizza.ne asticie 1a used DENOTE TO pen The definite al or groups of things and persons) iS Known fog the thing or eotnpelto 2 a latin nyely, az amerikal elnGk; (m thet ryoody (ere resident); anguage, the American Pr is general (generic reference): dee t of the person OF thing g A de, re cnet Pe PS nan eth anal) ABE hag gi ital, (= Wine is a very old arnk) | ee al 29682369 a eg. Pntosabb. (= Money is important but hea ( important thing _ the thing or person has been mentioned Previch 1 eae Fetererc, Foy aut a of. Az auto kék. (= Acari (standing) there, Te carisbig - ima given situation, the thing of person iS obvious (situational definity. ness): Hol van a so? (= Where is the salt?) _ B reference ig made to mountains, rivers, eas, lakes or other geogrs. phical notions: a Kaukazus, a Mississipp}, az Arab-félsziget, a Foldkiyi. tenger, a Titicaca-t6, a Kuriliszigetek, az (= the the Mississippi, the Arabian Peninsula, the Mediterranean Sea, Lake T. ticaca, Kuril'skiye Ostrova, the North Pole). ~ Before names of streets, squares or public places: a Broadway, a Raki. zi Ut, a Kossuth tér. In several cases definite article must not be used: ~ before personal names: Vaclav Havel cseh drdmaird. (=V.H. is a Czech playwright.) - Baa names of continents, countries, towns: Azsia, Oceania, Kina, Toki, a. — Before places or events, when reference is made to their institutional use: iskola, egyetem, szinhaz, koncert, templom (school, university, teat concert, church) etc. Demonstrative Pronouns Demonstrative Pronouns in singular are: ez (= this) and az (= that). Plural demonstrative pronouns are: ezek (= these) and azok (= those). When @ demonstrative pronoun is used with a noun, the definite article is als0 used: ez a lény (= this girl), az a fid (= that boy), ez az ember (= this Pe Son), az az orszag (= that country). Demonstrative pronouns - unlike @& jectives — agree in number and case with the noun it refers to: ezek al nyok (= these girls), azok a fidk (= those boys), ezek az emberek (= these People), azok az orszagok (= those countries), ‘The indefinite article is in singular: egy or zero. The indefinite arte? has no plural form: fare runing ember ful. Emberek funak, (= A man is nS 16 ——— eeened De ST ee is known, ning or parson (or groups of things 28 nown fOr eye, ods Tepcol reference) at ene az amerika €InOk; (= the La, rican pre : ¥ Re eel of thing is general (generic reference): A dey, fin inteligens diiat. (= A dolphin is an intelligent a A bor nagyon rg. gi ital. (= Wine is a very old drink.) A penz fontos, de az eg6szseq a jeg. fontosabb. (= Money is important but health is the most important thing) = the thing or person has been mentioned previously (anaphoric Egy auto ail off. Az auto kék. (= Acar is [standing] there. The car is blug) ~ in a given situation, the thing or person is obvious (situational definite. ness): Hol van a 36? (= Where is the salt?) — a reference is made to mountains, rivers, Seas, lakes or other geogra. phical notions; a Kaukazus, a Mississippi, az Arab-félsziget, @ Félakzi. tenger, a Titicaca-t6, a Kurili-szigetek, az Eszaki-sark. (= the Caucasus, the Mississippi, the Arabian Peninsula, the Mediterranean Sea, Lake T. ticaca, Kuril'skiye Ostrova, the North Pole). — Before names of streets, squares or public places: a Broadway, a Raké- czi ut, a Kossuth tér. In several cases definite article must not be used: — before personal names: Vaclav Have! cseh dramaird. (=V.H. is a Czech playwright.) ~ Before names of continents, countries, towns: Azsia, Ocednia, Kina, Tokié, - Before places or events, when reference is made to their institutional use: skola, egyetem, szinhdz, koncert, tempiom (school, university, theatre, concert, church) etc. The datinite article is u' Demonstrative Pronouns Demonstrative pronouns in singular are: ez (= this) and az (= that). Plural demonstrative pronouns are: ezek (= these) and azok (= those). When & demonstrative pronoun is used with a noun, the definite article is iS° used: ez a lany (= this girl), az a fid (= that boy), ez az ember {= this per son), az az orszég (= that country), Demonstrative pronouns - unlike ad jectives ~ agree in number and case with the noun it refers to: ezek @ ‘yok (= these girls), azok a fidk (= those boys), azak az emberek (= these People), azok az orszdgok (= those countries). The indefinite article is in singular: indefinite art ingular: egy or zero, The indefinite articl® has no plural form: ¢mberel i People are sr SSE had, (= A mens IMD 16 a RR ee ee Re Be FO? 15.7 a @ Yh 22 eg ye vs My ts, A 4 Re aof the indefinite article indefinite article occurs when a noun characterizes the sub- jvacior Dall fest6 volt. Sztélin diktator volt. (= Salvador Dali was alin was a@ dictator.) a wntable things that are eatable, behave as uncountable materials, so the indefinite article is not used before them: Ez alma. Ez tojas. (= This ig an apple./These are apples, This is an egg/These are eggs.) {Other details of usage will be discussed later in the context of other related grammatical issues.) Ki vagy te? (Who are you?) Vagyok - vagy - van / 0 1.Te hi ... ; 6. Te magyar SZIOVAK .....ce + 8 Peter is szlovak ... . 10. De Andrej biztosan szlovak .. André] OFOSZ ....ecner » 12, Andrej, te orosz .. 14, Es te, Rolf? 15. Te német . . 17. Te francia diak .. 2 18. Igen, én francia . .7 20. Amelie? Nem, Amelie amerikai , ugye? 22. Nem, René belga .......c0 « 23.-24. - Oki .. 2 - © Elli, egy gdrég lany 25. Andreas, te NEMEt ...seseeneee’? 26, Nem, 6n osztrak .. 27. Lan, te kinai .. a? 28. Nem! En vietnami | 29, Es te, llona? Te biztosan magyar . ugye? 30. Nem, én olasz . 31. Riccardo is olasz ..? 32. Nem, Riccardo spanyol . BB, Ki esses. AZ @ je Pan Ur? 34. 6... SUZUKI Gf, 35.~96. — Az a hdlgy is japan —Nem, 6 roman ........ . 87. Galilei francia 7.38. O, de buta (te)! 39. Galilei olasz .. | 40, De Chagall francia ..... 41.Nem, nem, Chagall OFOSZ 1:0. « 42. Elly Ki s-seeneees 43. Az egy hires fest ens _ 44. JO napot! Bonaparte Napéleon 17 Peek ES See 19. O is francia ... 21. Es René? 6 is amerikai ...1 145, OF ON ove ; ale Joszit Sztdlin! 47, Es On? On tain a ‘én Kepler cn 49, Ki maga «.. 7.50. En .. Positive, Comparative and Superlative Degree(s) of Adjectives Comparative and superlative degree(s) of adjectives are used in the same structures as positive degree. Positive Degree tive comparison, correlative conjunctions are used: ....... ofa... mine... eae olan nagy varos, mint Roma. (= Berlin is as big a town as Rome) 2. Az Alfa Romeo olvan j6 aut6, mint a Volvo. (An Alfa Romeo js as good car as is a Volvo.) Comparative Degree ‘The comparative degree is expressed by the -bb suffix, attached to the base form (ie. positive degree) of the adjective. Adjectives with back vowels and with a consonant at the end of the base form get a linking vowel -a- (see group 1). Adjectives with front vowels with a final consonant get a linking vowel -¢- (see group 2). Adjectives with a final vowel do not need a linking vowel, although the final vowel may undergo changes: -a- becomes into ~, -¢ becomes into -é- (sce group 3). Group 1: Group 2: Group 3: alacsony @ hb kedves ¢ bb olesé bb magas @ bb széles e bb buta > butd 6b gazdag @ bb édes bb tiszta > tiszta bb rossz a bb rivid e bb csiinya > estinyé hb fiatal @ bb szegény e bb driga > draga bb okos a bb Sreg e bb gyenge > gyengéhb halk a bb hideg e bb gorbe > gorbébb hangos a bb nehéz > > neheze bb(!) hossza > hossz a bb! Some adjectives have exeptional comparati ie fie.) ; j6 > jo bb; szép > sze bb, parative forms: kicsi > kis e bby nagy o Bb: Note also: kevés > keves e bb(!), sok > t6hb ‘The comparative degree is used in com aa erative degree parative clauses: Kina magyobb orci mit (= China is a bigger country than Ukraine.) The conjunction is mint’ 18met cada doa suitable adjective and use it in the comparative degree: mint Afrika. 2. Finnorszdgban télen . . van, .. orszdg, mint Dél-Afrika. 4, Olasz~ van, mint Lengyelorszagban, 5, Nekem 3. EQOpib csrnrnnse an, mint Bill Gatesnek. 6. Egy bankarnak . . pén- teniszez6, mint te. vagyok, mint a hagom. A névérem ., mint a naranes. 12, A citrom ., mint a Rajna. ., mint a Nilus. 15. Kina ... . orszag, mint Ja- mint a dén. 17. Van Goghnak . . 18, A Ferrari ... aut, mint a Ja- .. orszg, mint Mexik6, 20. A CNN , ATV. 21. Az clefant .... ... allat, mint a tigris.22. A 16 at, mint a teve. 23. Szentpétervar .. | Bajkil t6 ... were VEFOS, mint «+ ilni, ..., mint a Balaton. 25. ..... structures of place with substantive verb @ is he/she/it?) - Vagy - van / nem vagyok - nem vagy - nincs - sincs - ott, lent - fent, kozépen, kézel - messze, mar, még we 3, ES te HOM «sense Eva? 4, En £26. Tényleg, NO! .osssesenee LUC:ith 8-9-1011. = Kalin, RO! oasis ter? 7. Lucifer Abell? = Itt... itt, - Kain! Hot Kanada? 13, Kanada messze 15, A Duna kézel 16. Hol .... font, 18. To is itt va 9-19, ©, cho JO! Itt hOgY It j.nsmen Paula! 21, Kar, hogy messze 428. TONG .nvuon Itt. 24, Kiar, hogy Thu . soocsse itt, 26, ANNA mar itt ... . 27. Hol? = Ott... 28, Mar én is itt ..... tudom. BA. ccsssscsse itt valaki? 32. Itt “ tos, hogy itt senki? 35. Senki . seessaces Valaki, 37. Taldin senki 99. Bea biztosan itt... mar, 40, Agnes biztosan .... 41, Talan mar senki . ott. 42. Talan mar mindenki ott..... het, hogy mar Agnes is itt . 44, Lehet, hogy MEg Bea... 45, Paula miért ... még itt? 46. Te miért nem .......... Ott? 47, Te miért (= WHY?) osccsese It? 4B, Ki cnnnnee MOQ Itt? 49, Mar mindenk’ it... 50. Még mindenki (= everybody) ott ........... . 51. Az a német fid it ». m&r? 52. Hol az a magas, bara ldny? 53. Ez az Uj haz midta (= how long) itt? 54. Az az ember régéta (= long) itt eet 7.55, Hallé! ....THE PLURAL OF NOUNS ‘The main rules for the use of the plural in Hungarian: 1, Singular is used after numerals 2. Names of some countable nouns are used mostly in singular, 4. Uncountable rauns do not take plural ~ unless they are used in a spe- cial sense to convey a special meaning. The plural of nouns is formed with the help of the -k suffix, It is simply attached to the nouns with a vowel at their end: utd - autdk, cipd ~ cipGk, fi - fidk, n6 ~ nék, ridié ~ rddidk, tévé — tévék etc, The nouns with a final -a or -e have a slight change: apa —apak, anya ~ anyak, belga — belgék, trancia — franciék, lampa — lim- pak, szoba ~ szobék, ufca ~ utedk, fa ~ fak; este — esték, mase ~ mesék, kote ~ kelék, tove ~ tevék etc, ‘Anoun with a final consonant ~ as @ rule ~ needs a linking vowel before -k, which is subject to the rule of the “harmony of vowels", The main groups are: 1. A noun with back vowels, takes -O- as a linking vowel: angol/Ok, arab/Ok, ausziral/Ok, bolgdriOk, dan/Ok, holland/Ok, hor- wal/Ok, japan/Ok, kurd/Ok, magyar/Ok, mangol/Ok, olasz/Ok, orosz/Ok, osztrak/Ok, roman/Ok, skot/Ok, spanyol!Ok, sziovak/Ok ete. Other examples: ablak/ok, dllat/ok, csalid/ok, ldny/ok, orszdg/ok, waro- s/ok etc, 2.A noun with front vowels, takes -e- as a linking vowel: esehiEk, észt/Ek, finn/Ek, ir/Ek, lengyel/Ek, lettiEk, németiEk, svéd/Ek, szerbiEk etc, Other examples: kényv/ek, kép/ek, széklek, hegylek, tengeriek, dre- glek, szényeglek 3, Anoun with the lip rounded front vowels takes: 6 or 0, g6rogOk, tGrdkOk. Other examples: kr/Ok, Gr/dk, sz6r/dk, elndk/dk etc, Names of nationalities or ethnic groups are often formed with an -i suffix: afrkai, amerikat, indiai, iraki, inini, izraeli, kanadai, kaukélzusi, kinai, korea, Scedniai (Names of countries or regions + -i make adjectives like in Eng- lish: African, American etc,). After this suffix normally an -a- linking vowel 'S put before the plural -k is added, so a diphthongue (even triphthongue or Suatrophthongue) occurs here: afrikaiak, amerikaiak, indiaiak, irakiak, ind- ‘mak, kanadaiak, kaukézusiak, kinaiak, koreaiak, Gcedniaiak, but: izraelick. — a WS4. A noun may contaln poth front and back vowels (mixed ‘st syllable decides the character of the linking 1 thi bug sometime: is uncertainty viragok, ocean > dceanok, tanyér > tanyérok, par » sof6rOk lament » ye, in very old Hungarian words, different ik, férfiak. VOWIS car, case, th here vinig * famentek, soldr in loanwords and I cooccur: hotelek, fizikuso! AA, Put the singular nouns into plural. alma > , HZ OJAS > o-eeerreee 10 deka sajt > ........ a német sor > , akinal ANY >... . OGy park >... > | sz6p lakéss > eg tal > occ HOH KIO Keny@r > 0...» fiNOM sitemény aay >tain both front and back vowels (mixed lable decides tne character of the linking we, In thy bu noertainty: eénok, tanyér > tanyérok, parlamens . Par. 4. A. noun may con sometimes there is U! > virdgok, ocean > 6c virtig ntek, SOOT > sof6rdk lame In loanwords and in very old Hungarian words, differant cooccur: hotelek, fizikusok, férfiak. WoW can . Sarga villamos > che ' Stics! gyerok > | nagy csaléd > , régi iskola > ; konyytdr > OK MERE > ooo. gy 16 USED .. hat kontinens > +p S280 Uh > ccesoee Magae fa nagy erdé > «nity viz > Sond sivatag > sok hé > . veszélyes hely > ... egy Szibérial tights > cece » Akal lett >. oo. iphrika’ elatdnt > a , 6 is német .. eciascasejciaia Es azok a fidk? Ok olaszok 11. Hany ango! didk.. . 24, Az a fid is cseh . 26, A tandrok magyar cow Itt amerikai oan 29. Azok a tanarok P 7-30, AZOK NEM wenn tanrok. 31. Ok diakok vee « 32. Hany amerikai tanar..... » 34, Itt. it. 98 Es a magyar diékok més it 23nagy csalad > . Fégi iskola > s0k kOnyy > egy j6 uszo- szép taj > magas fa rrvity viz > forré sivatag > veszélyes holy > _ @rdekes éilat Dona tigris > atrial etetiant > krokodit > . piramnis > ~ vannak; nines — nincsenek ~ sincsenek; van/vannak ~ 0; sie, hdd oak 2. Itt csak didkok 3. Kézépen lany. 4. A lanyok németek. 5. Az a lany is német 7 6 is nemet 7. Es azok a tanyok osztrakok ..........? 8 Nem, oszirak lanyok. 9. Es azok a fii? Ok otasz0k .......? 10. Nem, 11. Hany ango! dik. itt? 12. ttt ...... an 13. Es svéd didkok 914, Most S¥Od.. oo (Csak neha skandindvok. 16, HO! o-oo kinaiak? 17. OK kézépen. 18. Azok nem vietnami......? 19. Nem, ott hétul. 20. Kik 6k itt, el61? 21. Ok cse- 22. itt csehek is? 23. igen, most sok cseh diak..... 24. Az a fid is cseh 7 25. Ott, hatul? Nem, 6 lengyel 26. A tandrok magyar ? 27. Sok tanar..... magyar 28. De itt amerikai professzorok is. 29, Azok a tanarok 7 30, Azok nem tandrok, 31. Ok diakok $2. Hany amerikai tanar. itt? 33. Nem sok, csak ha- tanér.... amerika 34, Itt .... .. mar a KultOldi diakok? még 6k itt. 36. Es @ magyar didkok mar itt 23 eee9.97. Még 5k » senki. 40. Kik 6k .--- Jando 8 «-pnsyseeere itt? 43. igen. itt? 45, Itt most 47, A franciak itt .. cia diak, sotddandoors 748. Ok. itt? 50. Itt hét francia... most itt. 49. Hany tran. For reasons of the history of the Hungarian language, there are further sub. types: ‘ ~ Instead of -o- an -a- appears as a Linking vowel: dquAk, drAk,hdzAk, falAk, vérAk, ldbAK, s2djAk, ujiAk, hatAk, tollak ec; ~ Shortening of the stem yowel in plural: kenyér > kenyerek, levél > levelek, tél > telek, tér >terek, tiiz >tiizek, viz > vizek, maddr > madarak, nydr > nyarak, kandl > kanalak, szamér > scama- rak, nytil > nyulak, it > utak. ~ With a few monosyllabic nouns with a long ‘i’ as stem vowel, the stem vowel shortens in plural and the plural *-k” suffix is added to the stem through an *-a-" linking vowel: hid > hidak. Less frequent exceptions: — In some disyllabic nouns, the second vowel is dropped and is used asa link- ing vowel before the plural “-k": bokor >bokrOk, sarok > sarkok (sarkAk!) tikor > tiikrOk, torony > tor nyok, terem > termEk, féreg > férgEk, bagoly > baglyOk, dkir > okrOk ete. ~ Monosyllabic nouns get a linking consonant -v-+ a linking vowel in plural, and the stem vowel shortens: 1 > lovak, hé > havak, 526 > szavak, t6 > tavak, 1é > levek, ko > kivel fil > fiivek, esd > csdvek ete. es = Some disyllabic nouns with -w at the end get also -v-+ linkin; yg. vowel: falu > falvak, daru > darvak ete., but now faluk and darick also exist which shows the melting of old rules.) ba an rpg af hee eee? LEI? ,NUMERALS Cardinal Numbers The singular form of the noun is used after numerals. So: egy ember, két ember, szdz ember is used and never emberek. Con- sequently, the verb, too is in singular. ‘Ordinal Numbers In Hungarian there are two types of ordinal numbers: 4, Ordinal numbers with -A/E/O/Odik suffixes: the equivalent of the Eng- lish first, second, third, fourth, fifth. The capital letters before -dik show the linking vowels, 2 Ordinal numerals with -As/-Es/-Os/-Os syllables mean “number one, number two” etc, Ordinal Numbers with —dik: Ordinal Numerals with -s: Els (= first) egyes (= number one) Masodik kettes Harmadik harmas: Negyedik négyes: Otodik Gtés Hatodik hatos Hetedik hetes Nyolcadik nyolcas Kilencedik kilences Tizedik tizes Tizenegyedik tizenegyes Tizenkettedik tizenkettes Note: 21-st, 22-d; 31-st, 32-d are used like tizenegyedik, tizenkettedik: huszonegyedik, huszonkettedik etc. Examples of usage: negyedik emelet négyes villamos | busz / metro tizenegyedik kerulet harminckettes szoba | terem Szazkettedik oldal 6t6s (score) Stédik sor tizes ajté| 4 ‘ CONJUGATION OF VERBS IN THE PRESENT TENSE jh aries, two ver forms are @) of the present tense and tl D i. "ey peean (t* 2" and 3") in both numbers has a it the rules of vowel harmony. ding wen: the base form, i.@. the he infinitive, The infinitive i fo Sutfhation toll Endigs: zi . Verb+ (-0-/-U-)nk (én) Vorb + (E/-0-9k (mi) (te) Verb+ (-0-)sz (ti) Verb+ tOk/tEk/-10k (6) Vorb+ -0 (6k) Verb+ -nAk/-nEk Examples: [stem ~ inf. suffix] siet, ni sétél, ni 6, nil, ni, (en) sietEk sétalOk élEk allOk 10k (te) sietsz sétalsz élsz allsz iler (6, maga, 6n) siet - sétal - él- all - ue (mi) siet Unk sétaiUnk Unk allUnk dlOnk (ti) siet Ek sétaltOk éltEk —AlltOk Gl 10k (6k, maguk, dndk)siet nEk sét4lnAk éInEk allnAk Gi nEk 1. Elli, te beszél.... magyarul? 2. Nem, én csak angolul és orosal beszél..... .3. Ti beszéi...... franciaul? 4. igen, mi beszél..... francidil. 5. At na és Hanna most itt . 6. Ti most hol él......? 7. Ok nem itt Gl. 8, Itt sok didk tanul.... .9, Tei itttanul....? 10, Péter nem itttanul... 117 hol tanh... ? 12.13, Mi N@M tanh... MEM VAQY.unn. diakOk. 14:-15-— On hol tanul...? En mar nem tanul.... 16.17, — Az autdk itt a bal OOF lon jar..? - Nem, it az auték a jobb oldalon jér..... . 18. A vllamas ® job oldalon jr....? 19. Nem, a vilamosok kézépen jt “20. Kika ott? 21. Azt hiszem, a finn lanyok dil... ott kBzépen. 2 Hove sit-— az emberek? 23.-24, Miértdl..., miért nem di... (iy? 25-26-27. AZO szok beszél........, a németek 2 nevet, a finnek haligat....... - 26.11 sah a ASA a ee SS; fe Lads A" hed eee,nom beszél.... 729. Te siet.....?:30, Timindig siet...... 31. Mimosinem wot 32. Ok sem siet. 33. Nem sétal.... (mi) egy kicsit? 34. Ho. va siet.... az az ember? 35, A didkok sokat beszéiget........ 96. A gyere- kek sokat Deszél. 37. Atanar is sokat besz#t........ . 36, Te miért nem beszél. ? 39. Maga beszél......... angolul? 40. Ondk mién nem be- szél...... angolul? 41. Ki beszél.... itt magyarul? 42. Itt mindenki be- szél.... magyarul, 42. On nem beszél...... németdt? 43. Ok jdt beszdl...... olaszul. 43. Te is j6! beszél........ olaszul. 44, En japanul is beszé....1 45, 0! llonka japanul is beszél...... 46. Az a két kisfid kinaiul beszél.... 47. Te miért ail... it? 48. Ti miért nem Ui... itt? 49, Most hol dl... (te)? Otthon? 50, 0, én mar nem él 52, Sajnos, (én) még nem tud. és Ted egy kicsit tud. Verbs tud, szeret, akar with an infinitive complementation Tud + infinitive ‘The verb tud can be used as a modal auxiliary too, The meaning of tud + Infinitive is: somebody can do something / is capable of doing samathing: Péter tud uiszni, (= Peter can swim.) ‘Mast nem tudok enni, nem vagyok éhes. (= | cannot eat now, | am not hungry.) Szeret + infinitive The meaning of the structure: somebody likes doing something: A gyerekek szeretnek jétszani. (Children like playing.) Te nem szeretsz futballozni? (= Don't you like playing football?) Akar + infinitive The structure expresses an intention/wishiwill of doing something: Akarsz tancoini? (Do you want to dance?) Most nem akarok tancoini, féradt vagyok. (| don't want to dance now, | an tired.) ‘Szeretne + infinitive ‘Szeretnék (= | would like to) szeretnénk (= we would like to) Szereinét (= you would like to) szeretnétek (= you would like to) Szeretne (He/she would like to) szeretnének (= they would like to) This form of the verb is conditional and expresses a wish, a weak intention: Hol szeretnél ini? (= Where would you like to live?) ‘De szeretnék gazdag lenni!” (= | would like to be rich!) (from De szeret- nek... by Attila Jozsef , a Hungarian post of the 20" century) aoe —if Poa a a Use the verbs tud, szeret, akar in their maee form: fy) 1. Itt nagy zaj van, te itt dolgozni? 2. Almos vagyok, nem... é by olvasni. 3. Apa kdvér, magyON -..-+---+ GAN. 4. Anna nagyon Sovény f nem .. _ kOvér lenni. 5. Szegény Sara beteg, nem ..,....._. em é fa 6. Az eletantok nem ......-...-» repilni. 7. A politikusok nagyon ..... eg .. lenni. 9. Sajnos, Adam nem ri beszélni. 8. Mindenki gazdag ....-..---+ ve. DONgOZNI. 10, Te ..creerseee biciklizni? 11. Az argentinok Pagyon futballozni. 11. En most tévézni .... i enni? 13. A japanok nagyon ..-. 14-15. Sok ember .. teniszezni, de nem mindenki .. 16.-17. Jane vagyok. Ginaval (=to Gina) lom (= | am sorry), Ginaval most nem .. 18. Itt .....csscss0 (te) ebsdelni?! - Ez nagyon rossz étterem! 19.-20. Hely- ys! jegyet (helyjegy = reserved ticket) (On) utazni? 21.-22.-23. -Ti.... is énekelni. 24. Mikor ...... S coves (ti) vacsorazni? 25, Mi 153, manem . .. Vacsorazni, nem vagyunk éhesek! 2.00 Regular -ik verbs tii Endings: ‘ teh In Hungarian, there are two classes of verbs: “-ik” verbs and “non -ik” verbs. Stig Originally, the verbs with -ik ending in the third person singular had a refle- iy xive meaning, but in contemporary Hungarian, many verbs with -ik ending "hi are not reflexive any more. In modern Hungarian, the two different conjuga- tions may sometimes intermingle. “-ik” verbs differ from the “non -ik" verbs only in the singular forms. While Me the endings of simple, regular verbs in the singular are: 1" person: -K, person: -8z, 3° person: the endings of regular -ik verbs are: (6n) Verb+ (-E-/-O)m (mi) Verb+(-U-/-U-)nk (te) Verb + (-£-0.) () Verbs (REX /4(.0-j0k +00" (6) Verb-+ik (6k) Verb+ (-E-)nek /+(-A-Jnak 283" person singular, present tense infinitive eszik, enni dolgozik, -ni,esik, -ni__alszik, aludni (1) {to eat) (to work) (to fall) (to sleep) eszEm dolgozOm esEm alszOm eszEl dolgozO!l eset alszOl esz ik dolgoz ik es Ik alsz ik eszUnk dolgozUnk esUnk alszUnk : esztek dolgoztok estek —_alsz O tok ,Ondkjesznek dolgoznak esnek alszAnak akilk, -ni: (atszlik, -ani; fézilk, -ni; jéts2\tk,-ani; mészitk,-ni; types of conjugation have been mixed in non -ik verbs Second person singular, instead of regular -sz ending, -I © put), vesz — venni (to take, to buy), /esz — Jenni (will be, to ~ hinni (to believe), visz — vinni (to carry, to take away). eat), isziik ~ ini (to drink). Person singular forms — apart from eszik, iszik — have a l, veszel, leszel, hiszel, viszel eszel, iszol(!) — instead of . etc, ity of the 2" person singular form of the verb ‘“iszol’ comes from instead of i- in the first syllable that had disappeared from the iis phenomenon appears in some monosyllabic verbs and nouns, hid, plural: hidak.) entioned mixing occurs in the opposite direction, too, e.g. b Jak/ik, -ni: instead of the regular second person, (lakol), -sz22, 6 még nem dOWQOZ.wu.? Mi mar nam doy, 5, MEN@M C82... SOKA 6, O nom, © BEM HALBZ. con 11, (Gk) biztosan sokat asz, : 7:13. Ez a gyerek mindig . 15, En is keveset al 4. Te hol dolgoz.. OZ... 4. Ti Skat €82 wwe 7, En sokat @82. 7.10, Ok nem jatsz 42. Most ti dolgoz SZ... - 14, Te nagyon keveset AlSZ.... 16. Miért nem dolgoz......... (te)? 17. En mindig sokat dolgoz.... ed (por y ans 24.-25. (Sok ember = sokan + Plural) Sokan itt lak. Q0z.......... . 26. Sok diak tanul € dolgoz,....... 8. 27. Te MEM HAZ? 9 10085 31. Az eszkimdk nem faz. most nem isz...... . 34, Ez a né nagyon elegans, mindig jl (= wall) 6itéz... 35. Ezek a fiatalemberek nagyon okosak. J6l dolgoz.. ugye? 36. Igen, az egyik (= one ‘of them) nagyon jal dolgoz. tdbbiek (= the others) nagyon sokszor (= many times) kés. (késiik, késni = to be late). 97. Te hol esz.......? 98, En legtdbbszér otthon PY Noy imi? 40. En nem itthon @s2..u.. ma. 41-Ki lin, » _ ott? 43, En nem ott lak. 44, Mitty G 47.Nem tu "hg PaKoccccsse « 2 46. Anna és Péter is itt lak. dom. Anna, ti hol lak.......? 48, Pall, te miért nem esz......? 49. Nem va, eg gyok éhes. Majd kés6bb esz......... . 50, Es mi miért nem @SZo-0- ? ty | ty, Pak 4 Ney 1, 4 “YanIG VA bs Y/, 4. Te hol dolgoz. > 2, O még nem dolgo2.. 23. Mi inde AE dol. / "SL goz 4. Ti sokat e8z,.,... 5. Mi nom e82,. sokat. 6. O nem go. Vf kat alsz......... 7, En sokat 082 BNE NOM 1ANBZ, 5. ae OL 9. Taig Jf jats2......... 7 10. Ok nem jatsz.... 11, (Gk) biztosan sokat @97.,......_ i w 12. Most ti dOlgoZ «00 vagy tanul, 9°13, Ez a gyerek Imieig ' 282... « 14, Te nagyon keveset alsz, 15. En is kevesot alsz,..,..,. 46, Miért nem dolgoz.......... (te)? 17. En mindig sokat dolgoz.......... 18.1 még most is AlSZ......00 ? 19 6 most itt lak....... . 20. Te most hol tak, 21. Enis itt lak....... . 22.-23. Sok ember lak itt és dolgoz.......... oft, 24-25. (Sok ember = sokan + Plural) Sokan itt lak........ 68 ott dol , goz......... . 26. Sok diak tanul és dolgoz....... is. 27. Te nem faz........ 7 a 28. En nem faz...... . 29, Mi sem f8z....... . 30, Jonathan mindig faz........ 31. Az eszkimOk nem faz.........? 32-33. - Te nem isz. 2 —Kész6ném, —— most nem isz. _ 84. Ez a né nagyon elegans, mindig jél (= well) 6itéz........ . 95, Ezek a fiatalemberek nagyon okosak. J6! dolgoz.. ugye? 36. Igen, az egyik (= one of them) nagyon jd! dolgoz. tébbiek (= the others) nagyon sokszor (= many times) kés.......... (késiik, késni = re esz. 2.46. Anna és Péter is itt lak. 48, Pali, te miért nem esz.......? 50, Es mi miért nem @82....-? PAK. sssseee . 45. Ti hol lak. dom. Anna, ti hol lak.. gyok éhes. Majd kés6bb esz..m* 5 NOMINAL INFLEXION is an agglutinative language, i.e. it does not use prepositions. fionship between a nominal element and the verbal part (predi- ence is marked by endings, which are glued to the noun(s). there are endings (and postpositions), which express adver- of the sentence has a “-t" ending. @ direct one-to-one correspondence between the Hunga- d Indo-European prepositions, Adverbials of place and time Ending(s): -ban/-ben (= basicly:‘in’) Parizsban, Pekingben, Japanban, Jemenben, a hazban, a kertben, a varosban, az erdében 2005-ben, januarban ink? — Nem, ma étterem. vacsorazunk! 2. — Hol? 3. — Nem, a Gunde! nagyon draga. Az Erzsébet sdrd- hol dolgozik? - Egy szalloda....... Gfi Sandor utca......... . 7, - Hol van az aut?! - Nines a A Yellowstone park az Egyesilt Allamok......... van. 9. — Hol = A 67-05 tereM....... . 10, - Es hol van az angoléra? .. . 11, Ki van a fiirdészoba......... ? 12, — Kati a kony- }3. - Nem, Kati a nappal iil és olvas. 14. - Hol van a g? — Dolgozik bent az iroda......... . 15.— Es hol van az iro- enn 16, Hol van a Victor Hugo utca? ~ A Xill-lkc Hol éinek az elefantok? — Azsia és Afrika....... 18, —Eu- vannak elefantok? 19,-20. - Igen, az dllatkertek ..-.. 2 ele- 3kK a fanthazak. 21, — Miért nem éinek itt az -—_ szabad......» 22. - Mert Europa hideg van. 23. - Ez nem igaz! 4 Rica mar me. | 24,-25,-26.-27. - Igazad van, majus... leg van és augusztus......... Nagyon meleg van. 28.-29. - Szeptember, oktober. mar elég hivés az idé. 30.-31.-32. November. december... esik ahd az eurdpai orszagok. .. 33, - Vannak a par. KOk.ssaen farkasok? 34, ~ Ugyan mar! (= Come on!) Itt. csak madarak van. nak, még (= even) az erdé.. _ 95.-36.-37. - Hol beszéinek németiit? ~ Németorszag.....--- , Svajc....... 6S Ausztria.... . 38.-39.~40.-41, Hol beszéinek angolul? - Eszak-Amerika........, Nagy-Britannid...... Indidccop Ausztallé...... 68 mindenhol. 42, - Es Briisszel..... belgaul beszéinek? 43. - Csacsi vagy! Belgium....... franciaul és hollandul beszél- nek, 44, Nem minden iszlam orszaq........ beszéinek arabul. 45. A bolt... az eladok nem udvariasak. 46. A hott . a portasok jo! beszélnek an- golul, 47. A Gellért firdé.......... nagyon j6 a viz! 48. Mi van az Uveg.......? 49. Van sajt a hits. vannak az ingek? i. f Hol? Ending(s): -n, -on, -en, -6n (= basicly: ‘on’ — indicates ‘surface’, but not exclusively) az utedn, a térEn, az utOn, a foldOn Mikor? hetién keddEn | szombatOn _—csiitért6kOn ‘With many Hungarian towns -n/-on /-en /-6n is used instead of -ban/-be” a rem Budapesten, Szegeden, Visegradon etc., even ‘Magy Hetfén, kedden, szerdén, csUtértékGn, pénteken, ; but: ras noe. Pi ., szombaton; but: vasa" wo of the fot i . edi oy poeeene take -en, -on respectively to express a time adver 321107 A garazeban? ~ Nem, Az uled..... 2%, Budapest k auld parkol az uted... 4, Ez a busz megall a Kélvin tér......7 busz megy @ Rakéczi Ot......?7 6. Melylk mizeum van a H6s6k te 7. Melyik villamos megy a Nagyk6rit......? 8, A Margiteziget uszok? 9. Mi az ott fent a Gellérthegy. 710. Milyen épOlet az part 7-11. Melyik egyetem van a Févar tér, 2 12, Te me- M....... tanulsz? 13, Régéta élsz Magyarorszég........? 14. Hany dapest......? 15. Te Budd... vagy Peest........ laksz? 16, Eva is .» tanul. 17.~18. ~ Hol vagy most? ~ Eppen a hid...... vagyok az 19. — Sétdlunk egy kicsit a Margitsziget......, j6? 20. —In- GY......! 21. Te hany nyely....... beszélsz? 22. - Te itt dol- posta.....? 23. Nem, én fdiskold.... tanulok, csak este dolgozom ~ Hol van a Var? — Ott van fent, a Varhegy... . 26. Nagyon so- k a villamos...... . 27. Nagyon sokan utaznak a metrd..... . ‘ nem sokan jarnak bicikli....... . 29. Az uteak. jar. 30. Mi van ott lent a tér.....? 31. A Duna. akomputer.......?7.33. A reggeli az asztal....... van! 34. Mi ez B Kolb4sz? 35. A piac..... most nagyon olcsé a zdldség. — Mikor érkezel? - Azt hiszem, péntek.... vagy szombat...... . ezek itt a kép.......? 38.-9.-40. Magyarorszag. tél hideg far, nagyon meleg van. 41. Voltél mar Madagaszkar.......? hét...... oda utazunk! 43. A repiléter....... talalkozunk, j6? 44. Arend _.. kapsz itlevelet. 45, En a Balaton....... szeretek pihenni. 46. Mi- iil ott a fa.....? 47. A Lanchid. \dig nagyon nagy a forga- . Vigyazat! A tet6..... dolgoznak! - 50. Mi az ott a fal.........? 51. Mi- felhk vannak az ég.......! 52. - Hol talélkozunk? A palyaud- 753. Janos fent lakik a hegy.... . 54. A zebra..... megyink at, nem _ 55.-56.-57. - Te milyen hangszer....... jatszol? En? 1058. voltal a koncert so? 59. Kik Jatszanak hg, if, Gitar....... 6s heged8.- atezik egy futballmeccs........2 ’ wi Srdbe..n? 60. Her Orne! ES oa * 61. Kk /ft nap az . cane? 63. A jovd szerda....- talalkozunk, (6? 64, por, A f lek ott @ SZEKOI iin tn tatalkozunik, JO? tek,..... telefanalok, jo? 65. THE DIRECT OBJECT tis the obligatory “complement” of transitive verbs. (in bd iS clage itis by expressed the ee , The ending of the direct object (Le. the marker of the accus we nh Sore the direct object means ‘the affected item’, i.e. w! ee the action denoted by the verb in the sentence. Word order is an CES ee In an English sentence, SVO, i.e. ‘Subject (position )) - Verb (position 1) - ition II’ is the reg} i eee ee ‘on the one hand, the subject is latent in many cases, on the other hand, the object is often emphasized and has to be Bite see put before the verb. Word Order Word order seems to be much less strict in Hungarian than in the Indo- ‘ila sha -European languages, The basic rule is that the emphasized part of sentence 1 is put re ant son ‘si jon. ‘Sel nm + A relatively free word order is possible in Hungarian, because it is the inflec- tional endings that decide the syntactic function of a word or structure — not its position (i.e. word order) in the sentence, However, there are some word order patterns. The subject of the sentence in many cases is “hidden”, It is the verbal ending that expresses the subject. The most typical word order patterns are: 1. Affirmative sentences | Yes - No questions (no sentence element is emphasized) (Subject) Adver- Verb Direct. Indirect Adverbial | bial of Object Object of place L time Dative etc. ce: Holnap veszek egy Gjsagot aménak a Tescoba® Piroska mindig — visz chédet wine ena (Te) mindig_viszel_ ebédet a nagymamanak?‘ex | Yes — No questions (word order with emphasis on a sen- miphasized part of sentence is put before the vert: (Adverd of time) Empha- Verb other parts sized of the . __part B fae | Holnap ajsdgot vesack a Tesedban, Holnap a Tescoban veszck tijsigot, Holnap veszek djsdigot a Tescéban, Holnap veszel tijsiigot a Tescéban? Meszel holnap djsdgot? holnap ebédet vise a nagymamnak, ebédet vise holnap a nagymaménak. anagymaménak visz —_holnap ebédet. Piroska visz—_-holnapebédet a nagymamidnak. Dative | Adverb of place / etc. Holnap nemveszek _—_dijsigot a Tesedban, soha nem visz ebédet a nagymamanak. bject) — nem +Verb — Adverb of time - Object - Dative | Adverb of place | etc. Nem veszek —holnap ijsdgot a Teseéban. nem visé tobbé ebédet a nagymamanak. ‘) Adverb nem + Verb Object of time emphatic negated sentence element is put before the verb. is on an emphasized sentence element other than the verb: veszek tijsdgot a Tescéban. veszek holnap a Tescéban. n veszek holnap tijségot. det visz Piroska a tom x 4question: word: with ao <1 1, Questions r 7 40 “sary Object | Dative Question Verb word eR ebédet a nagymaménak? m3 wi - Piroskit ion nagymaménak? Kinck vise Pir ebédet? i Mikor viszPiroska ehédet # nagymaménak: : Mikor — veszel sijsigot Hol —veszel ijsigot a Mit vessel ; Tho -t ending of the accusative is fixed to the noun which mts direct object: functions, linking vowel if the last sound of the noun is a vowel: Tévet espe 2 pees TV) Radidt hallgatunk. (= We are listening to the radio.) Final -a or -e (like alma, kOe become -~&-, -¢- before the + ending: Eszel almat? Eszel kértgt?) bd) Nouns ending ina consonant usualy have a rking vowel before thet encing, (E.g. some nouns ending in -j, -f -fy -m, “ny, -f 5, -sz at the end do not usually get a linking vowel before the ‘-t' of the accusative, ¢.¢.: baj ~ bajt, éj ~ éjt, eg gel — rexgelt, hotel - hotelt, kastély - kastél, kristdly — kristdlyt, szappan ~ szap- pant, vulkdn ~ vulkdnt, ldny - linyt, ember ~ embert, bor ~ bort, kés ~ kést, vi- rox ~ vdrost, disz - dszt, tavasz - tavaszt. Others may need a linking vowel, e.g: fej - feiet, haj - hajat, tej - tejct, tél - telet, nydr — nyargt. There are special changes in the root of some groups of nouns: kenyér > kenyeret, bokor > bok- rot, 16 > lovae ete, (Dictionaries always give the accusative form of nouns together with the plural nominative form.) The -k of the plural precedes of the -t of the accusative: foly6/kAt. & eh soll Gs/GKEt, varosiokAt, hegylekEt, KéslekEt, bokriokAt '@ accusative plural of river, forest, father, ancestor, city, moun tain, bread, bush, horse respectively), su * ‘The accusative of personal pronouns: engem = me minket = us = you titeket ot = him/her dket a ee 36 2 eeeav alna..1? 2. Adsz ogy cigaratta....? 3. Kérok kéivé...t, 4. Nem Rina ry Most nom vosz0k Cip6..t. 6, Veszek egy 6) téska...1. 7. Oj t veszot? 8. Uj bitor...t vosztok? 9, Te minden étel...1 szeretsz? fo sarnmilyen has... Neen onzol? 11. Kérek egy liveg sor... 12. Kérek ponar viz..t 13. Kérok két kilé paradicsom...t. 14, Miért nem veszel ik haz....t? 15. Midet nem veszel (ij ing...t? 16. Miért nem keresel egy Ailas,...1? 17. Milyen kényv. t olvasol? 18, Milyen Gjsag...t olvasol? Oivasol konyvek..t? 20. Veszel Ujsaigok...t? 21, Kérsz egy pohar tej...t? Kérsz egy szelet kenyér...t? 23. Kérek egy masik pohar...t. 24. Veszek darab sajt...t, 25, Veszek egy szal virag...t. 26. Nem szeretek minden ber..t, 27. Emberek...t latok mindenitt (= everywhere). 28. Szeretek en dilat,..t. 29. Ismersz itt minden allat...t? 30. Sok nagyvaros...t is- 31. Nem ismersz néhany nagyvaros...t itt? 32. Mi.... keresel? Milyen kabat....t keresel? 34, Milyen kabatok....t lehet itt venni? 3. Hol venni képeslap....t? 36. Lehet itt kapni kepeslapok...t? 37. Ablak....t tunk, |? 38. Ebéd...t 16261 7 39.-40. — Hany darab banéin.....t kr? - Ha- Lat. 41.-42.-43.-44. - Hany szelet csokoladé...t kér? — Nyole...t. fany....t? - Nyole...t! 45.46.47. ~ Kérek egy fél kilé paradicsom...t. Mennyi...1? - Fél kil6...t! 48, Veszek egy Ujsag...t. 49, Veszek néhany 4g....1. 50. Veszek Ujsagok...t. 51. Akarsz enni hal...t? $2. Akarsz inni ..1? 53. Hol taldlok tanyérok.....t? 54. Hol talalok tiszta poharak...t? 6. Latsz ott egy hid....? 56. Szeretsz inni Coca-Cola....t? 57. Akarsz enni /asleves...1? 58, Ki akar enni Gundel-palacsinta...t? 59. Te f6z6! kinai 1? 60. Ki nem eszik bécsi szelet...t? 61. Ki nem hasznal inter- 1? 62. Veszel jegy...t ? 63.-64. - Kérek ezer forint...t! - Nem adok W...1, 65.-66. — Kérsz valami....? - Nem kérek semmi...t. 67. Mondok it. 68. Mi.., akarsz? 69. Ki... szeretsz? 70. Kik...t ismersz itt? 71. Min- » Szeretek, 72. Senki... nem ismerek. 73. Eszem valami.... - 3774. Iszom egy kicsi... . 75 Keves...t eszall 76, Sok...t iszol! 77, ay tébb.... 78, Nem kérek tabb...t. 79. Sok levél...t Kapok. 80. Soy kilddk. 81, E-mailek,..t is kUlddk. 82, Ismersz magyar Szinészek, 83. Nem ismerek magyar Nobel- dijasok...t, 84. Ismersz hires Magyar t6k....1? 85. Nem ismerek magyar lanyok...t, 86. Ismerek minden fia, 87. Egy telefon...t varok. 88. Kilféldi hivas. a Kérek Ms szek egy freien pices a aes vesz egy Uj lakas. egy magas hegy.....t? 94.-95. Most nem irok level... egy e-mail...t. 96, Most olvasok egy jO kOnyv.....t. 97. Pista szeret lany....t. 98. Hol taldlok tanyérok....t? 99. Hol talélok egy pohar,... 12 Word order Answer the questions with full answers. Examples: — Mit csinal a hal a vizben? - Uszik. / El. — Hol él a hal? - A vizben. A vizben él. — Mit latsz a vizben? ~ Egy halat. Egy halat latok a vizben. — Vannak halak a vizben? - Igen. Vannak halak a vizben / Nem. Ninese- nek halak a vizben. . 2, = Te tanulsz ja 3. — Milyen nyelvet tanut ++» 4 = Te is angolt tanulsz? - Igen. 5. - Hol lakik Anna? - Bécsben 6. ~ Hol éInek az indiénok? — Az amerikai kom UMONSGM. .-cssereeaicpenscenssenvarey « TZ = HOM van Egyiptom? - Afrikaban. 8. -Milyen szinG a citrom? - Sarg® - Te kérsz gulyast? - '9e 1, - Ki tanul japanul? - En. panul? — Igen, én. ... tok? - Angolt. .........0..., -.14,-12,- Telyst kérsz? - Igen 13-14. - Te 2 kere guiyést? ~ igen. Nem. . 15. — Ki lakik a Fehér Hazban? — Az amerikal eb 16. — Hol lakik az amerikai elndk? ~ ~ Melyik @lndk takik nok AFehér Hazban. a Fehér Hazban? ~ Az amerikai elnok. . 4g - Lakik valaki a Fehér Hazban? ~ iced lakik. 4g. - Az amerikal elndk lakik a Fehér Hazban? — igen, 6. a 20. — Hol van a Parlament? — A Dunaparton. - Mi van a Duna-parton? - A Parlament. 5 22. A Parlament a Duna-parton van? — igen, a. . . 23, — A Parlament a Margitszigeten van? ~ Nem, NOM Ott. .....-serererseneseee 24.— A Parlament van a Duna-parton? - gen, a Parlament. oo 25, APar- lament van a Margitszigeten? - Nem, nem a Parlament. . . 26, Mit latsz a képen? - Egy erdét. 27. — Hol lattok ti erdGt? - A képen. .. . 28, - Ki lat erdét a képen? - O meg EN. «00... 29,-30,-31,-32. — Latsz valamit a képer? — Igen, Kitok. . wom + | Nem, nem latok. f NOM. seca. 2 33. - Mikor irtok ico (dolgozat = paper) - ees WOMNCHTOW). 25.2 cssccesscdulctbotteee . 34. - Ki ir hoinap dolgozatot? = Mi. . 35. - Mit csinaltok vasémap? = Pihendnk. .nk. (The verb is important!) 36. - Mit irtok holnap? 37. - Hol vagyunk? — Magyaror- . 38. — Melyik (= which) orszagban va- SYUNK? ~ MagyarorsZgOn. ....esssssesseecveessensersenss . 39-40. - Magyaror- Szgon vagyunk? — igen. ........---+ a . 41. — Ki van Magyarorszagon? - Ok.42, ~ Mit csinl Beckham? ~ ..., Hot futballozik Beckham? ~ Angliaban. Beckham Angliban futballozik? - Igen, Nem. ..--+ J ee rézunk ma este? ~ Egy }6 étteremben a 47, ~ Mikor vacsorazunk étteremben? - Ma este. 48, Milyen étteremben vacsorazunk ma este? — Eavisg, .. 49-60. = Ma este étte e vo P= Nem, a 4a 44-46 teremben, esorizunk? — igen. Adverbials of place and time with postpositions Hol? (where? ~ location) A héz f616tt, alatt, metiett, elétt, mégétt A haz és a gardzs kéz6t, a fak kézétt Az aute elétt, mogott, utdn, kériil 1, A Duna Buda és Pest wou folyik. 2. Az asztal ..,. nagy lampa, 3, Az dgy . van egy kis lampa. 4. Péter asztalon harom iiveg sir van. 5. Péter Gl Johann, Egyitt sdrdz- nek. 6. Peter vw» ail Jules, 7. — Hol vannak a gyerekek? — Ott, az asztal jatszanak. 8. - Hol van a posta? — Ott van, a bank és at aruhaz . 9. A Gellért-hegy .... termalforrasok vannak. | — Kar! Szegery ae 10.-11. Jaj! Egy fekete macska szalad az auto .... macska, mar az auté ..., van. 12. — Mi az ott, a hazak... Biztosan egy repiilégép. 13, Hol van a Magyar Tudomanyos Akadémia? ~ Ott it rg a Lanchid «we Pesti oldalon. 14. A Margitsziget 8ud2 soreceome WN, 15, A Duna nagyon régi varosok vannak 16. Az utcdn, a haz , . * GY Nagy fa all. 17. A kertben, a haz ~» ‘ns eeyan a garazs 18. Az emeleten, a konyha .. Vannak @ héléezo- pak. 19. A foldszinten, a halészobak van a konyha. 20. A ko- ott all a bejarat cool 21. Ki az a csinos né Kovaes .. be, Kik azok & NAGY: kévér emberek a miniszter ...... a ak _. 24, Madarak repilnek a kert .. we OS Ame cs a garazsban; a QAMAZS ........00000000 All, 26. = HOl van @ papucs? ~ Ott az OGY sone + 27. ~ Hol vagy, Lilke? — Itt vagyok, az ajté E 28. A postas all az ajté ... . Biztosan ajaniott levelet 2, 29. Az emberek sorban Allnak a pénztar .. $étal. 31. Péter mindig Kati |. 37. Budapesten aVaneail g, - Hol van a Nemzeti Kényvtar? 39. - Fent van a Varban, a Nemzeti Ga- .. 40. - Hol van az allatkert? — A Vidam Park cor? (= When?) (6ra) elétt (= before 4 o'clock), 4 (6ra) utan (= after 4 o'clock), 4 és 5 = between 4 and 5), 2 6ra kérlil (= about 2 o'clock) tS aN et talalkozunk, j6? 2. -J6. 5. . ott leszek. 3, 6 Ora . mar nines nyitva a piac. 4. A mlzeumok nincsenek nyitva 10 ora 5. Télen mar délutdn 4 Ora... SOt6t van, 6. Nyaron még _ is vilgos van. 7. Ma este tanulok, nem megyek aludni 8. Holnap csak éjjel 3 .. ... megyuink haza. a Minden Giel telébredek 2 éra .... 4soha nem vacsorazunk 6 Ora 14.4 mar alszanak. 15: Zoli nagyon lusta: soha nem kel fey wal 16, A nagypapa feggel 5 oes mar nem alszi eee _,. soha nem indulok dolgozn 18, Ma csak éjfél .... megyn, -telefondlok, |6? 20. 7 68 8 ... ae ebédeliink, 65 Bora... aludni, 19. 2 6ra lok, j6? To express ‘a. m.' and 'p. m.’, ‘reggel’ (délelétt) or ‘délutén’ (este) is use in Hungarian. : To the question ‘What time is it?" = Hany 6ra van?, the possible anwers arg: Reggel 8 dra van, = Itis 8 o'clock a. m. 7 wey Délelétt 17 dra van. = Itis 11 o'clock a. m. ( Hi Dél van. = Itis 12 o'clock noon. eee He i is 2 o'clock p.m. 9 o'clock p.m. = It is midnight.) = It is 12 o'clock p. m. - Este = 9 ora van. 12 6ra van. | Ejfél van. Ejjel (hajnall) 2 dra van. Regge! (hajnali) 5 dra van. = It is 5 o'clock a, m. Mikor? (When? At what time?) Negyed 8-kor = at a quarter past 7, fél 8-kor = at half past 7, haromne- gyed 8-kor = at a quarter to 8, 8 Orakor = at 8 o'clock 7. 20 dra 15 perc. 5 8, 22 dra 45 perc... 3.1 Gra 15 Parco 15,808 314.1 6ra45 perc... 42Mikor? xen Hungarian negyed (a quarter), fél (half), Ie ers) and egész (whole) ~ are points of aoe eee eee wole dra 57 perckor = Kilenc eléitt 3 perceet examples: Kilenc dra 3 perckor = Kilenc utén 3 perecel Rilenc dra 10 perckor = Negyed 10 elétt 5 perocet Kilenc dra 20 perckor = Negyed 10 utdn 5 perecel Kilenc dra 26 perckor = Fél 10 el6tt 4 perccet Kilenc dra 34 perc Fél 10 utén 4 perecel Kilenc ora 43 perckor = Haromnegyed 10 eléitt 2 perccel Kilenc dra 48 perckor = Haromnegyed 10 utén 3 perccet eae oe 702-kor = . 3; 7.11-kor = 5 7.174 Mikor? = Met st ah i ; What time?) 16] meddjg? (Hany érétd] hany drdig? = From what time to Another possible answer to the question above is: -tl /-t6l (= from) and -ig (= to). Bamples: 806 631 05; Tage 248 (nyolcest fel kilencig = from eight to half past eight) 15.3046 “Pig (fl négytél héromnegyed hatig = from half past three to a quarter 10 43 Re6.30.46 22 drdg (rege! fet heal este tii = from halt paatake gi it), 6 1O-ted waig (TORR n i w iy hs and years, too: het are used with days, mont ye faq ve ending ith : (= from Monday to Friday), mdjtest 00) ber), 1998-161 2002-4 (from 1998 to 2002) ee ai a 1. Ma reggel nyolc...... este hat..... vagyok az egyetemen, 2; Regge] .. van nyitva a posta? 3, Sietni kell, mert az druhdz szombaton sak van nyitva. 4. Reggel hét..... délutdn hérom....... dolgozom, §, Min. hét......... uszoddéban vagyok. 6. Mit csindlsz holnap délutin ketté..... 7. Az orvos ma délutén harom. rendel. 8. Holnap reggel tiz....., délutén kett6..... van rendelés. 9. Este hét, vairlak, azutén elmegyek. 10, Az eléadas este hét....... f€1 tiz...... tart, U1. Jillius augusztus kizepe...... leszek szabadsdgon. 12. Az els6 vilighéborg tartott. 13. Péntek...... vasdrnap...... nem dolgozunk, kint vagyunk a kertben, és dolgozunk. 15. Magyaror- éV...1..» Szinte mindenki szabadsfigon van. egy. den rege! fél ha ot Ill. -nal/-nél ending Hol? (Where? - location) Kinél? (cc. at whose place?) Ending: -nal / -nél a Dunanal @ Nagymamanal a szigetnél a szuléknél a hatarnal a rokonoknal a Kalvin térnél az ismerdsknél An adverbial of place, is often expressed in Hungarian with the ending -nal / -nél. (A rough approximation in English is the preposition ‘at’) The question Hol (Kinél) van a kényvem? (= Where is my book? / Who has ™y book?) induces such answers: Tonynal, Mariénal, a papanél, 2 ingridnél, Elinél, Renénél, Deannél, These answers mean: TonyiMaral Dad} Mum/ Ingrid/ Elli! René) Dean has it (i.e. your book). 44 ? si" e ela 4AM1 Hol lakik Eva? (= Where does Eva live jored Lanchidnal, a Gellérthegynél, pie Reel ea egye- _ Hol lakik Eva? (= Where does Eva live?) — A bardtnéjéné “ - e amajanal; Schmictéknél, Kovacséknél (i.e, at her Mendis i= a H's apartment], at her grandmother's [= in her grandmother's flat J, at the Schmidt's [= with them / in their house] ate. pl van az Uijsag? — A nagypapa......... van. 2.-3. Ki.......0. Van Cigaret- biztosan van. O dohanyzik. 4, Agnes most a Déli palya- 5. Mari most a nagymami “- 6. - Megall a 7-es busz a Lanchid.. 7. - Nem, a 7-es busz a ... all mag. 8. Van a londoni rendérdk........... pisztoly? . $z6tar? 10. Piros lampa.. 2 12. Marcius 15-6n sok em- . Unnepel. 13. Megall ez a hajé a Margitszi- van. 15. Megall ez a EA Kossuth tér......... leszallunk. 19.-20. - Te most hol laksz? A nagymamia.......... , egy ismerds(GM).....-000 _ 21, Kovacs minden reggel megalll az Uj- gos.. . de soha nem vesz Ujsdgot. 22. Kovacs......... soha nincs ... mindig sok pénz van, 22. Ok minden este , 6s megvacsoraznak. 23. Ez a szegény oreg- |, és pénzt kér, 24.-25. - Hol 1 — De hol? — A Partament....... ! 6-27. - Mit csindlsz ott, az ablak... — Csak nézek. A szemkézti rendérok vannak, 28-29. - Hol taldlkozunk? - A beja- vagy a bilfé. .. 30. - Hol dolgozol? — Az Erste bank........- 2 = Hol dolgozot? — AZ [BMeineuse - 32, Megall ez a busz az OPS- 45 enz. 23. A maffiozok.733, Megall a sarga metro & Hésdk tere... , 234, & van. 35. Megallunk a Varosligeti t6, th i 36. Megallunk a Gerbeaudon-- kavézni ? 37. Nem szeretek a . ebédelni. 38.-29.-40. Az osztrakok........., @ NéMetel, a svdjciak.,....... minden hazban sok virdg van. 41. A japanok ae icsban jar a lakisban. 42. Duna a Fekete-erdében 10d (=k, ra re a Varosliget 19h. nok, denki paput its source), és Sulina... mlik (= flows} a Fekete-tengerbe. ®t cia-német hatar. ninesenek hatar6rok. 44. Magyarorszéigon sig, ti hataréllomasok........ 80k hatdr6r dolgozik. 45 ~ Hol van Pali? — Ott ya, az automatak......... Jatszani akar. 46, — Akinai nagy fal.......... india ng, gyon sok turista van. 47. ~ Miért nem meqyiink be? ~ Miért allunk itt 4 ue frat... 48, Ez a kutya Minden fa... a kézelben taxi? - Igen, ott van a palyaudvar. rad........... kanyarodik Délre (= turns to South). Summary of the adverbials of place and time with stative verbs Hol? Where? (location) ‘Az utcdban, az erdében (space) utcan, ton, téren, a féld6n (surface) kiallitason, futbalimeccsen (event) Palnal, Péternét (at, with somebody) (near, nearby, close to, next to)Pie ile 4. A Kalvin ter van egy templom, 3. Az Gregek dlnek a széke! fr Haz... lakik. 5. Te melyik Kerr. | Te a Ferencvaros...... laksz? 8. Ki lakik ebben a régi épilet, cit fent, a Gollért-hegy.....78, En mar nem lakom a nagymama.. - Vasarnap sok ember van atemp- ~ 10. Most Margit-hid......... lakom. 11, Minden vasdmap sétalunk a Margi 12, Minden vasamap sétalunk a Varosliget....... 13, Ta mindig itt ~ 2.14, Nem szeretek a bufé........ reggelizni, 15. Nem + OMNI. 16.17, Smith de a Gellért Hotel...... szeret lak- ni, ha Budapest....... van. 18, Van az auto........ radi6? 19. A haz....... nines fit, 20. Terrorista van a repllégé; 21. Nem szeretek szupermar- ket. vasarolni, 22. Sokszor vasarolsz a piac........? 23, Az orkély........ sok virag van, 24. Az utca..... sok auté all. 25. Melyik utea...... lakik Anna? 26, Kérem, ez a hlgy nagyon rosszul van! Van a repilégép........ orvos? 27, Busz...... utaztok? 28. Van a busz. kavéautomata? 29. Még nem indulunk, a sofér még ott all a busz.. . 30, Ebédeliink! Az asztal. van a leves! 31.32. Julius....... mindig a tengerpart....... nyaralunk. 33, A Du- fa..... Sok hajé jar. 34. A Parlament a Duna. van. 34, A Parlament a Kossuth tér...... van. 35. A Parlament az V. kerilet....... van. 36. Melyik vil- lamos jar a Parlament......... 2 37, Milyen mdzeum van a HGs6k tere......? 38, Péter. soha nines pénz. 39. Péterék........ mindig sok vendég van. 40. Pal. mindig ott van Mari fényképe. 41. Mariék......... mindig van meleg vacsora. 42. Mi minden vasaérnap a mamaék. ebédeliink, 43. Az angolok....... nem kivannak JO étvagyat". 44. A mama a Voda- foRonuue Bolgozik, 45, A Nokia....... OK @ fizetések, 46. En most egy . dolgozom. 47.-48,-49. Megnéziink egy régi filmet az Art mo- Fe J6? JO! A MOZi- nono talalkozunk. Ha esik az 86, bent talélkozunk & elcsarnok..... . 50. ~ Hol vannak a jegyek? Itt, a tésk@...- 61.7 47 ee Eee53. Az emberek nyér...... 2 169gempan, 5 jana... elég hideg van. 56-57. g, 1k. 54-55, Magyarorszag, a ie so eptember. az iskola..... dinek, 58. 59. En nyar.... eziy rekek 5 (= | was born). 60-61. Anglia... is szerda.... vannak @ Nalin ? 62.63, 2004- ‘az olirnpiai jatékok Gordgorszag...... i _65.-66, Akkor a j6v6 Nét...... péntek, : = they were [organized]). 64- . talalkozunk! 67-68. — Te is voltal (= Have you alsa b _Nem, mert ahétvége. .--- Praga...-- voltam (= \was).68.-70.Tg,_ szombat. is dolgoztok? 52 klul naz...’ nines level a fak. [Hova? (Where' rection) | rlier discussed, the three different adverbial endings: 1. -ban/. ts? sa ao ~en, | -6n, 3. -nail/-nél cooccur with stative verbs, aaa verbs describing ‘states’ rather than ‘events’. In Hungarian, verbs of motion describe movements towards a direction, consequently, they require an adverbial of direction, which answers the question Hova? = Where to? Adverbials of direction are often expressed by nouns with the -ba/-be in- flectional ending to indicate direction in space, and -ral-re, direction on surface: az utcaba = (in)to the street, az erdébe = to/into the forest, a partra (= to the shore/riverside), a térre (= to the square). The endings -ra/-re (= [on]to) are in fact the ‘directional’ versions of the -nj-on/-en/-6n endings, expressing ‘location on surface’ or ‘to an event: az tra = onto the road, a féldre = onto the ground, a dombra = onto the hill; kidilitésra = to an exhibition, futballmecesre = to a football match. The adverbs itt (= here) and ott (= there) answer the question ‘Hol?’. The directional versions are: ide and oda (= to this place / to that place '® spectively). Hol? Where? - locationsection —» _ Eva comes here [eva goo thera ner than verbs of ‘motion may ales require a sanity + thie Aiadste alma? (= How much do these apples cout?) Egy afrika uta (= Atrip to Africa takes a lot of time,) jy seene verbs may need an obligatory noun complement with ‘yu fore Reset, c.g: vit express ‘to / with it’: Kiérek egy kavét, é hozzd tier, uffix with to the demonstrative Pronouns ez and az: ex 4 ~Hozs” is wae The -haz/-he: 1. Mikior megyiink a nagymama........? va mész? — Az orvos......... 4. — Mit kérsz a tea. Szendvicset vagy siteményt? 5-6-7. — Amagyarok nem esznek kenyeret a leves....... Age oot yas... sem? - De igen, a(z)........ esznek. 8-9, — Kérsz rizst a por. eee kit. ~? (porkolt = meat stew with onion and red pepper) ~ A pir. of Inkébb krumplit kérek. 10. - Mi kell egy j6 porkélt.......?-Je has, hagyma, paprika. 11-12. Es mi kell egy hegyi tura. FAs. NAQYON [6 Cips kell. 13, Sopron kézel van az osztrak hatar, zsony kézel van Bécs......... . 15. Adam mindig kézel al Sarolni, van minden a vasémapi ebéd........ 22. Kész az ebéd, ledliinkaz “% asztal......... . 23. A vacsora.......... felveszek egy masik ruhat. 24. J6 étve- gyat a2 ebéd........1 25. Anna mindenki........ bardtsagos. 26. Péte senki........ Sem udvarias. 27. Mari nagyon kedves az ismerBsOK..0-= « \ 28. Nem j6 kozel menni a tiz........ . 29, Mi Magyon kézel lakunk @ 0% > WN 52 *30. 4 Parlament kézel van a Margitsziget,. oP ee -- 31, Ciprus ké- of korszag... - 32-83. Gibraltar nem Spanyolorsza, anozk, nanem Nagy Britannia. « 34, Honkong Kina, iis 96-96. Alaszka nem Kanadsa........, tartozik, hanem Ameri i g7. Nem j6 kézel menni az oroszldnok, 38. Ki az a lény, aki Pa. Avon Bes26!? 39. To MOSt Ki... BOSZEIS2? 40, Ez a fotel til kbzel van a téve . 41, Taxin megyiink a szinhaz,., 19? 42. A miniszterel- nok most megy @ papi - audiencidra. 43. Nem szabad kézel menni atiiz....... @2 Magyon veszélyes | 44. Ha most veszel Suzukit, az au- 16... Mobiltelefont kapsz ajandékba. 45, Mit kérsz a silt has. Krumplit vagy 26ldséget? 46. Veszek egy szép sélat az tj kabét. 47. lik ez a kalap a kabatom..........? 48. A piros szin nem illik a tUirkiz,. {tirkiz = colour “turquoise") 49. Nem 80. Kérek a leves.......... egy kis esipés (= hot) paprikat. 51,-62.-53, ~ Mikor jOttok (mi) ? Holnap vagy holnaputan? — Mast nem tudunk men- ni ti. , Mert a szil6k......... megyunk. 54.55. ~ Nem szeretek 4 menni. Nagyon unalmas (= boring) emberek. - Pedig mindig nagyon kedvesek (te) .. ++ | 56.-57. - Mit esziink a hds........? Rizst vagy krumplit? - En inkdbb zéldséget e5zem (10 it) esses « 58.-89.-60. - Tessék a hal! Kérsz (to it) .......... majonézt? — Igent Es a sutemeny.......... kérek tejszinhabot, a sajt....... pedig kérek vérdsbort! Hadverbia phrases with verbs of motion to express movement towards a rection) van TO oP f2 iskola.. . 2, Mentek ma szinhag, _. 4, Mikor megyiink a mézeum, 5. Te mész a futbalimeccs.... 7.6. Megyiink @ Vaci utca..... kip néani? 7. Nem megyek a Duna-part... MBGYON hideg van. 8. Nem me, gyek az uszoda.......... 88M. 9. Megylink Irn.......-? 10, Ti nem Ora......7 11. Tinem jartok az Opera......? 12. Sokszor mész Koncert... 7 .» (larsasag = society, gathering, company, 15. A sofér éppen mast megy ay 4. — Hova mész? - Megyek @ 3, Anna sokszor magy kiallitas.-. 13. Ritkan jarunk tarsasag... 44. Anémet fiik sokat jdrmak a s6réz6.. aut6. a... 16: A sol6r pen most il be (= into) 82 BUND... 17-18, Ha, va mész? ~ Az Astoria... kaNyveSbO!t....... - 19. JOMOK ma este a by. icone? (bull = party, gathering of young people > slang) 20. Holnap uta, 21. Helen holnap utazik Ciprus........, 22. ttt fel. szallunk a villamos. 23.-24, - Miért nem szallunk inkabb busz......7 — Mert ez a busz nem a Margit-hid. megy. 25. — Melyik busz megy a Margitsziget........? — A 26-08. 26. Gyalog megyiink a metromegalll......., j6? 27.-28. - Az Airport busz a repulétér. megy? - Persze! A Ferihegy 2. 29. Mikor utaztok Magyarorsz: 30. Egy kék szinii kamion hisz afgant visz az osztrak hatar.......... | 31. Januarban sielni megyiink a Tatra........ .32. Szeptemberben utazunk Tunis; 33,-34. Okiéberben elmegyunk Afrika......, a Viktoria-td......... . 35, Decemberben utazunk az . , 36-37. Februarban utazunk Velence........, a velencel 38. Anna feleségul megy (= goes to somebody as a wile, i.e, Marties) ZO... « 39. AZ egyetEM...... MSZ? 40, A MATAVE nu megyek dolgozni. 41, Lazas vagyok. Elmegyek az OrvOS......- . 42. Me gyek a gydgyszertar......, veszek Aspirint. 43. Beteg vagy, nem szabad a utca......... menned! 44, — Hol vagy? — Még itthon. Eppen indulok 4 m& gyardra........ . 45. Megyiink az dllatkert.......? 46.-47. igen! Es bemé gyink az elefanthaz...... és a jatsz6ter.... is! 48-49. llona egyete™--- jar, Maria f6iskola....... . 50. A diékok nem jémak az eldadasok..... zom Franciaorszag. 54- Adverbials answering the question: m where? - to express ‘origin’, * 7 ssed in question MIbGI? = ce. Of what? Out of what? = What is pizza made of?) bel, lisctbél, huisbél, sajtbél, paradicsombél. met? Gylimalesbél és cukorbéd. +. Honnan jossz? - Amerika..... . 2. - Es te? — En lrael. yank a szinhéz........ 4. Hideg van, nem megyek ki a lakés. keest kiszallunk az auté........ . j6? 6. Hétvégén kimegyiink a var0s........- “ virdigot & KEP socee 12-Megyiink a s6rozGbe? - Nem. Inkébb hozok két Oveg sort a bolt- 13. Mama! Kiveszek egy jégkramet a hiit6........ , J6? 14. Eva min- Og késik az iskola........... . 15. Amunka.... nem szabad késni! 16. Kersz 21. A Duna........... nem lehet vizet inni. 22. te 7 Magyarorszagra . 23. Magyarorszagra sok gazt hoznak ake 9g 24, Afganisatin. nu 80K omer in EUrOpaDe * a “yer liszt....... készUl. 26. A salt te) keszill. 27. A legtobb kavet ee