Fafüst és Meghisz Tom

Mindenszentek napján szokatlan fagyos idő volt. Az ablakon jégvirágok rajzolódtak ki, és jégcsap
rács függönyön megcsillant a lenyugvó nap utolsó fénye. Megszakítás nélkül folyamatosan fütyülve
a szél, valamifajta ismétlődő hangot adott ki magából.
Elsötétített szobában egy nagy széket, csak egy lámpa vörös fénye világítja meg. A széken egy férfi
ül és ültében elbóbiskolt.
A szoba lakályosan berendezett, kandallóval nagy könyves szekrényekkel, és néhol feszületek
lógnak, máshol meg klasszicista görög meztelen férfiak és nők pózolnak képeken egy hajón.
Egy kép egy metróról előre rendületlenül felirattal.
Csupa ellentmondás mégis látszólag megfér minden.
Kívülről fagyos hideg szél fütyül szakadatlanul.
Fafüst a kormányzó összes halántékú kissé köpcös alak. A hatvanas éveiben járhat, olyan ember aki
hozzászokott ahhoz, hogy senki sem mondja a szemébe az igazságot de nem tudni mert a nagy fotel
amiben ül háttal van, csak a kezei és a feje teteje látszanak

Az asztalon korabeli telefon áll, csöngeni kezd. A karok a fotelből odanyújtóznak, de csak második
szuszogásra érik el a kagylót.
Fafüst határozott hangon szólal meg.

– Igen! A miniszter? Melyik? Ja az? Akkor várhat egy órát!

– Türelmetlenül kopog a szék karfáján.
Beszedték már a dézsmát? Igen hiányzik már az arany költés! Nem! Nem a költő..! azt Betiltottam!
Mi? Halló! Nem hallom! Mit mond?
-A kagylót a az asztalhoz veregeti hátha megjavul.
Közben megcseréli a másik fülére.
– Micsoda?! Dehogyis! Nem kell orvos! Nem aranyér! Mondom költés!
Nem! Nem az arany tojás..
– Kiszól oldalra.
– Hú! Micsoda dilettánsokkal vagyok körülvéve!
– Majd levágja a telefont. Fújtatva oldalra ejti a kezét a lábai is oldalra gurulnak, egyik lábán piros
papucs sárga csillaggal másikon sárga papucs van kínai írásjeggyel.
Hirtelen oldalra nyúl ismét és most ő telefonál.
– Halló mucuska hívja nekem a pénzügyest!
Hogy hogy az már az egészségügy? Micsoda? Ja! Hogy az már ugyanaz? Na jól van ne szórakozzon
velem édeske mert nem kap tizenharmadik havi nyalókát! Adja akkor az egészségügyet! Ne
értetlenkedjen!
– Kifúj és lassan szájbarágósan kezd beszélni.
Segítek! Azt amelyiknek a szeme sem áll jól!
– A férfi átveszi egyik füléről a másikra a kagylót, mint aki nem hallja jól amit mondanak neki.
Hogy érti, hogy abból több is van? Na aranybogárka! Ne mondjam még egyszer adja a pénzügyet,
vagy nem állok jót magamért!
– Ingatja a fejét, és bólogat kezével integet mint aki szeretné már a lényeget tudni.
-Haha nagyon vicces..
– Kifúj, és a kezére támasztva a fejét folytatja a beszélgetést.
– Múltkor fáradt voltam mint az olaj árak, és nem is volt annyira kedvem tornázni. Na..! De
legközelebb bepótoljuk!
– Előre dől a székben, és most erőteljesebben szól bele a készülékbe egész közelre tartva azt.
– Aranybogár! Ne szórakozzék velem, és adja már az unokaöcsémet!
– A fejéhez csap mint aki nem hiszi azt amit hall.
– Mi az hogy melyiket? Mert maga szerint hány van? Jó akkor azt aki azt a tavat lízingelte!
Ne kukacoskodjon mucika én is tudom, hogy az nem az igazi unokaöcsém.

– Idegesen magyarázza a nőnek.

De akár lehetne is.
Ja hogy nyaral?
– Mélyen beszívja levegőt mint aki kissé feladja de aztán elgondolkodik.
Miért nem ezzel kezdte? Rendben akkor adjon bárkit a sok kenyérpusztítóból, mert fogy a
türelmem! Szerbusz tudod miért kereslek? Nem nem a buli miatt! Azt most kihagyom egy időre
legalábbis itthon. Nem. A tengerpartra sem megyek hajózni! Más miatt hívlak. Aha. Igen! Ugye
hogy tudod te! Na figyelj apafej az a helyzet, hogy teljesen üres a kamra. Valamit kéne alakítani.
Tudod a szokásos maszlag, én mondok egy nevet ti meg szidjátok.
Úgy van apukám, látod tudod te a dörgést.
A dézsma meg a szokásos számlára. Szerbusz, persze átadom! Na jó légy!
– Lecsapja a telefont és hosszan kifúj.
– Szörnyen nehéz az élet!
Ez így nem mehet tovább valaminek történnie kell!
– Kint eközben elered az eső és mennydörgés rázza meg az ablakot, és elmegy az áram.
– Jaj ne a héten már a sokadik.
– Hirtelen pukkanás és egy alak jelenik meg.
– Ki maga? Mit keres itt?
– Kérdi először felháborodva, majd kissé ijedten a fotelban ülő férfi. Az alak egy vörös köpenyben
szarvakkal és meztelen felsőtestén két szöges szíj fut át bőrnadrágjából kilóg a hasa, csizmája
szőrös és láncok csörögnek rajta. Ha nem lenne vörös színű, és szarva, akkor a ruhája alapján egy
rockzenekarban is megállná a helyét. A vörös fickó mindenesetre kissé széttárja a kezét és vigyorog.
– Hát kérem! A nevezett ügy kapcsán elmondhatom, hogy halmozott ördög idézés esete áll fenn.
Azaz én.
– Hogy szavainak nyomatékot adjon, a vörös lény csettint, és ismét mennydörgés hallatszik. A
székben a férfi körbe nézeget, és láthatólag meglepődik, aztán felindultan kiabál az ördög felé.
– De hát én nem is hívtam!
Az aprókat bólogatva ördög leinti amazt, és közben grimaszolva érvel tovább.
Na persze! Igen is meg nem is.
– A férfi a székben kihúzza magát és csípőre teszi a kezét.

Fafüst
– Kérem én hívő ember vagyok távozzon!

Meghisz Tom
– A hívőt és a templomot nem vitatom!
– Bólogat az ördög röhögve.

Meghisz Tom
– De mondja csak, templomukban hányszor említi Jézust (itt keresztet vet) és hányszor az én
nevemet? De tényleg csak így magunk közt.
Az ördög kicsit oldalt fordul, megtámaszkodik félig a fotel karfájában, és másik kezén pedig a
körmeit nézegeti.
Fafüst
– Hát igazából..nem számoltam.

Meghisz Tom
– Na látja! Engem itten kérem falra és elmére festettek!
Csak hogy tudja ha valakit sokszor szólítanak az egyszer csak megjelenik!
Mondhatnám úgy is, hogy ma én vagyok a Soros!

Fafüst
De..én akkor sem hívtam!
– Az ördög előkap egy jegyzet füzetet, és elnyújtva elmélyedve abban lassan válaszol.

Meghisz Tom
– Na jó konkrétan nem, de majd fog!
Azt mondja, hogy.. Igen! Itt mondja az írás, hogy ön ezt fogja tenni!
Az ördög elővesz egy összetekert pergament, amit elkezd kitekerni de több méter hosszú, majd
gyorsan visszatekeri az elejére.

Fafüst
– Hú ilyen sok bűnöm lenne?
– Kérdezi csodálkozva a kormányzó

Meghisz Tom
– Na azt mondja: A jelen tényállás figyelembevételével, megállapítható hogy.. nos most jut
eszembe ez igazából vállam titok! A statisztikát pedig most inkább kihagynám!

– A kormányzó térdre esik

Fafüst
– Dehát nem is mondott semmit! Ártatlan vagyok!

Meghisz Tom
– Maximum bemártatlan
– Legyint az ördög rá.

Fafüst
– Dehát én mindent az emberekért tettem.

Meghisz Tom
– Valóban?
Az ördög felemeli a mutatóujját és folytatja.

Meghisz Tom
Az ön sokak szerint úgy él mint egy király és ez ön szerint az emberek akarata! Igaz ez?

Fafüst
-Hát ugye..
– Teszi szét tanácstalanul a kezét a kormányzó.

Meghisz Tom
– Márpedig abban a királyságban pedig a király a felelős mindenkiért! A fa alattvalókért is.
Fafüst
– A válság az oka mindennek!

Meghisz Tom
-Na kérem! Itt az áll a pokoli hírmondóban, hogy ön azt állította dübörög az or.. izé a gazdaság!

Fafüst
– Ez így is van..a
– Az ördög csöndre inti. Akkor az ítélet már meghozatott, az ön sorsa el van döntve! Önnek a pokoli
erdőbe kell költöznie.

Fafüst
– Erdő? Az nem lehet olyan rossz hely.

Meghisz Tom
– Hát igen! Ha eltekintünk attól hogy mindig ég.

Fafüst
– Juj! Remélem nem sokáig!

Meghisz Tom
– Nem! Tényleg nem sokáig. Legalábbis nekem.
– Bólogat az ördög.
– Éppen csak egy örökkévalóságig!
– De akár választhatja másik igen népszerű szolgáltatásunkat, a labirintus várat!

Fafüst
– Sokkal jobban hangzik!

Meghisz Tom
– Igen igen! Mindenképpen, ugyanis minden zsákutcában külföldről hazajáró lelkek teszik ördögien
élvezetessé a kínokat!

Fafüst
– Kínokat? Erről nem volt szó!

Meghisz Tom
– Ó hát nagyon is ismerős lesz hiszen az ott levő lélek közül a legtöbb az ön országából való.
Na de térjünk vissza az aktualitáshoz!

Meghisz Tom
Az ördög megnyálazza az ujját és tovább olvas.
Az ön életéveinek száma, szorozva egy átlag nyugdíjas betegségével, plusz megkétszerezve a
gyógyszereinek számával..

Fafüst
Hát ez meg milyen számolás mi közöm nekem a nyugdíjasok betegségéhez?

Meghisz Tom
– Kérem szépen hát nagyon is sok! Mert tetszik tudni az ima az ugye felfelé megy, de az egyéb
folyóügyek a gyógyszerekkel meg ugye lefelé..!
– Itt széttárta a kezét és kacsintva lefelé mutat.
– Márpedig valakinek ki kell a számlát fizetni!
Apropó ha esetleg vétkesnek érzi magát folyók és tavak pusztulásában, a lángoló vizek elnevezésű
túránkat is melegen tudom ajánlani!
– Az ördög méla mosollyal nyugtázza a férfi ijedt reakcióit
– Nos?

Fafüst
– Ő hát én nem is..tudom

Meghisz Tom
Rendben van, óhajtja inkább a haja szálával való szorzót?

Faüst
– A másik felderülve kérdez vissza.
– Az kevesebb lenne?

Meghisz Tom
– Úgy tűnik dús haját nézve hogy sajnos nem. Viszont gyorsabb! Így ön hamarabb élvezheti a
büntetését, én pedig hamarabb végzek!

Fafüst
– Öö! Azt hiszem annyira még sem nem sietek!

Meghisz Tom
– Amennyi örömködés az életben tízezerszer annyi a pokolban!
Na nagyon sápadtak lettünk! Az a tizenkét év ugye nem olyan rossz nem de?
– Kacsint rá az ördög Fafüstre.
Ismét elkezdi betűzni a hosszú pergament majd rá bök a papírra a teljesen összetört Fafüst felé
mutatva.

Meghisz Tom
– Itt Szíveskedjék itt aláírni!
Majd az ördög a papirost a végéhez tekeri, és elővesz egy óriási kardot a köpenye alól.

Fafüst
– Úristen ez meg minek? Meg akar ölni?

Meghisz Tom
– Csak amolyan szerződés szittya módra. Hiszen maga is tudja!

Fafüst
– Jaj! Én nem tudok semmi ilyenről!

Meghisz Tom
-Na akkor kicsit frissítsünk! Itt kérem a karján kicsit megvágjuk..

Fafüst
– Nem lehetne csak egy kis tűszúrás az ujjamon?

– Fafüst az állát tapogatja miközben a másik felé gesztikulál.

Meghisz Tom
Azt nem! De választhat, hogy jobbról balra, vagy balról jobbra vágjam.

– Az ördög a kardot játszogatva odaméri Fafüst jobb és bal karjához is, miközben a nyelve szájából
kilóg ahogy koncentrál és szemeit kimereszti.

Meghisz Tom
– Bár a papirosom itt azt írja, hogy ön már nem is tudja hol van a bal és a jobb oldal!

Fafüst
– Mondja kedves..izé akkor most már elmegy?

Meghisz Tom
– Ó! Milyen igaza van! Be sem mutatkoztam!

Meghisz Tom
– Nevem Meghisz Tom! Tiszteletlenbeli megbízottja a pokoli nemzetes vállam cickánynak és
címzetes bugyorügyi helyettes sziniszter!

Fafüst
– Örvendek!

Meghisz Tom
– Meg hiszem azt Fafüst úr!
– Hahotázik Tom.
– Fafüst behunyja a szemét, az ördög pedig egyet suhint, és a férfi csuklójához érinti a tollat majd a
kezébe adja annak remegő kezébe.

Meghisz Tom
– Kész is vagyunk ősi magyar szokás szerint!

Fafüst
– Csak ennyi? Huh!
– Tapogatja a kezét.

Meghisz Tom
-Nem vagyunk mi barbárok, mi nem véreztetjük ki a polgárokat az utolsó csepp vérig mint egyes
királyok..

Fafüst
– Ah köszönöm ön nagyon kegyes!

Meghisz Tom
– Nem! De a kondérba főzés nagyon népszerű!

Fafüst
– Ó jaj ne!
– Remegni kezd félelmében

Meghisz Tom
– Nem kell izgulni nálunk mindig jól befűtenek! Nem fog fázni!
Bár mióta valaki megbuherálta pokoli gázok fűtőértékét jobboldali misiánszom van! Kéne már egy
ördögien jó szerelő aki a pokoli jó időben is jó helyen van!
– Fafüst nagyot nyel mint aki tud valamit.

Meghisz Tom
– Akkor tehát most készüljön törvénykezni fogunk!
– Elsötétedik egy pillanatra minden, majd újból kivilágosodik.
Fafüst hitetlenkedve körül néz.

Fafüst
– De hát nem mentünk sehova!

Meghisz Tom
– Haha! Kedves uram hát miért csodálkozik? Itt már így is földi pokol mindenki élete!
Hallgassa csak!
– A háttérben jajongás hallatszik közben a fények Falustata felé irányulnak.

Fafüst
– Úristen kik ezek?

Meghisz Tom
– Ezek azok a lények akiken senki sem könyörül! Na mit szól?

Fafüst
– Hát valóban nagyon pokoli hangjuk van!

Meghisz Tom
– Ja! Az? Ugyan! Az nem a pokol kérem!

Fafüst
– Nem?

Meghisz Tom
– Nem!
Ez csak az ön szomszédja Pacal úr ,aki éppen rendre próbálja vágni a disznót..
De magunk között, valójában én a méhekre, és a katicákra gondoltam!
– Az ördög magában kuncogva ingatja a fejét miközben mosolyog!
– Érik már a tüzes fullánk! Hahaha!
– Dörzsöli kezét Tom, és Fafüst láthatólag nagyokat nyel.

Fafüst
– Ez nem igazság! Nekem semmi közöm a méhekhez, meg katicákhoz!

Meghisz Tom
– No azt majd meglátjuk!
– Az ördög megdörzsöli a gyűrűjét

Meghisz Tom
– Megidézlek téged Katicácska! Jöjj elő!
– Egy katicának öltözött hosszú hajú középkorú nő sántikál be a szobába, köhögve kimerült arccal.
Katica
– Itt vagyok!
– Fafüst elképedve mutogat a jövevényre.

Fafüst
– Hiszen ez egy ember nem katica!

Meghisz Tom
Persze, mert a varázsgyűrűm segítségével most emberré változott!
Magyarázza bólogatva az ördög, és aztán a jelmezes felé fordul.

Meghisz Tom
– Katica! Az úr azt állítja, hogy nem ártott soha semmit!
A katicaruhás csípőre teszi a kezét.

Katica
– Te kis rosszaság! Hát már nem is emlékszel rám?
– A katica ruhás egészen közel megy a kormányzóhoz, de Fafüst a szemeit forgatva elfordul a katica
jelmezestől.

Fafüst
– De komolyan hát azt sem tudom miről beszél?!

Katica
– Na és az a sok spriccelés? Hát az a sok sspermet szer? Te kis huncut!
– Itt jelentőségteljesen felhúzza a szemöldökét a katicaruhás nő.
– Én itt dolgozok neked a földeken évekig, hogy díjnyertes legyen a magyar narancs te meg
elfelejtkezel rólam?!
– Mosolyogva meglegyinti az arcát Faüstnek.

Katica
– Na már emlékszel te kis fanyüvő?
– Fafüst száját összehúzva ingatja csak a fejét, az ördög pedig a pergamenre láthatólag jegyzi az
elhangzottakat.

Meghisz Tom
Az al-poklos tehát beismeri a fel-poklos által ismertetett vádakat!

Fafüst
– De..de hát én nem is mondtam semmit!

Meghisz Tom
-Hallgatás beleegyezés..

Fafüst
– Ez a nő hazudik! Nem csináltam semmit!

– Az ördög közben megköpködi és megdörzsöli a gyűrűt, és a füléhez teszi!

Meghisz Tom
– A semmiben valószínű igaza van, bár a gyűrűm mást mond!

Fafüst
– Kérem szépen hol van itt az ártatlanság vélelme? Különben is egy tanú nem tanú!

Meghisz Tom
– Látom jól ismeri a törvényt ha önről van szó! Nos hát meglátjuk, meglátjuk.
A következő vádpont.. igen!! Ön különösen kegyetlenül olcsón kótyavetyélte el, a következő fel-
poklostól előre megfontolt szándékkal kicsalva annak tulajdonát képező háti gerinc tájékát!

Fafüst
– Micsoda?

Meghisz Tom
– Megidézlek téged Csip-csip!

Fafüst
– Uram isten! Legyen már vége ennek a lidércnyomásnak! Mondja valaki hogy ez csak egy álom!
– Fafüst idegesen dörzsöli a szemét majd zajokra lesz figyelmes!

– A háttérben csörgés csörrenés munka zaja

Fafüst
– Jesszusom mi ez a zaj már megint?

Meghisz Tom
Hát kérem! A megboldogult épp most próbálja összeszedni magát a baromi influenzából!
Az ördög türelemre inti Fafüst

Meghisz Tom
– Mindjárt megérti kérem!
– A következő percben besántikál egy csirke jelmezben egy fiatal szőke hajú nő, akinek kötés van a
fél szemén, nyaka és az egyik szárnya be van gipszelve.

Csip-csip
– Jövök már! Csip-csip!

Fafüst
– Ezt a hölgyet sem tudom kicsoda!

Csip-csip
– Na azért ez nagyon kegyetlen magától! Pedig olyan közel került a faromhoz! A püspök falatomról
nem is beszélve.

Fafüst
– Ez szemenszedett hazugság!

– A csirke szkeptikusan bólogat. Miközben a fél szemére mutat.

Csip-csip
-Na jó a szemen szedést inkább csak hagyjuk, mert azt kénytelen voltam eladni a néhány dolgot a
kínai konyhán, hogy túléljem az influenzát. Hogy ne is mondjam mennyit kaptam érte...abból nem
lenne ki a nyugdíjam..
– A csirke jelmezes kiszól oldalra

Csip-csip
– Valójában persze a mi fajtánkból nem sokan érik meg a nyugdíjas kort!

Meghisz Tom
– Köszönjük Csip-csip! Távozhatsz!
– A csirke jelmezesre sötétség borul és eltűnik.

Meghisz Tom
– Mit szól ehhez Fafüst úr, továbbra is makacsul tagad?

Fafüst
– Természetesen! Mert nem követtem el semmit!

Meghisz Tom
– Akkor lássuk a következő tanút aki azt állítja, hogy ön folyamatosan háborúban áll vele,
miközben a békéről prédikál.
– Az ördög ismét megköpdösi és megdörzsöli a gyűrűjét

Meghisz Tom
– Megidézlek Gyesznó! Jelenj meg!

– Egy középkorú nő disznó jelmezben jelenik meg.

Fafüst idegesen mutogatva súgja az ördögnek.

Fafüst
– Ez egy ember disznónak öltözve!

Meghisz Tom
– Aha akkor tehát felismeri az áldozatot!

Fafüst
– Fogalmam sincs ki ez a nő!!

– Gyesznó hosszan szippant, és bólogatva ingatja a fejét.

Gyesznó
– Hát én mán növésben éppen nem vagyok..!
– Aztán az állát simogatva végignéz a kövér kormányzón.

Gyesznó
– De ahogy magát nézem ez nem biztos hogy igaz!
– Az ördög mosolyogva megállítja és int Gyesznó felé.
Meghisz Tom
– Kedves Gyesznó maradjunk a tárgynál kérem!

Gyesznó
– Ah igen, szóval az van, hogy ez az ember tehet róla hosszú ketrec harc közben egy szabálytalan
válldobással letépték a tricepszemet, és akkor még finom voltam, mint a tavalyi gázolaj...
Az ördög egy mozdulattal hirtelen csendre inti a disznó jelmezest, és vakarni kezdi a fejét

Meghisz Tom
-Várjunk csak! Milyen figyelmetlen vagyok! Itten van egy a pokolcikkelynél egy cigi csikk törvény.
Amit az utolsó pillanatban hoztak, vagyis ez alapján Fafüst úr eltekinthető valamennyi vád ha..

Fafüst
– Hála Istennek! Ha?

Meghisz Tom
– Amennyiben ön fogadott be irgalmasságot gyakorolva, rászorulókat, vagy esetleg adakozott
koldusoknak?
– Fafüst rázza a fejét fintorogva.

Meghisz Tom
Esetleg hordozott a hátán örökbe fogadott gyereket? Betegeket ápolt?
Hát igazából …

Meghisz Tom
– Ne is folytassa az igazmondó gyűrűm mindent lát!

Fafüst
– Még nem is mondtam semmit!

Meghisz Tom
– De fog!
– Mondja vigyorogva az ördög és dörzsöli a kezét

– Hirtelen elsötétül a szoba az alakok a háttérben mozdulatlanokká válnak, csak az ördög figyel
karba tett kézzel. Majd a sötétet egy fénysugár világítja meg.
Az ördög eltakarja a szemét

Meghisz Tom
Valaki kapcsolja már ki a világítást!
-Egy gong hangja hallatszik és egy fehér ruhás szárnyas alak jelenik meg. Kard a kezében amit húz
maga után. Az ördög az állát vakarva mosolyogva megjegyzi

Meghisz Tom
Nahát! Gábriel milyen rossz bőrben vagy! Talán valami gond van a mennyországban?
– Az angyal legyint.

Gábriel
– Ne is mond! Éppen Védtem a határokat, mikor valami repülő izé átlyukasztotta a szárnyamat!
– Ujját átdugva a lukon mutatja a szárnyát, amin egy rakéta alakú égés nyom van.
– Legyint, és leül a fotel szélére.
Gábriel
– De térjünk a tárgyra!
– Az ördög bólint

Gábriel
– Rendben! Szóval a kérdés az hogy vajon van e valami mentsége ennek a ööö mi is a terminus?

Meghisz Tom
– Közjószágnak!
– A szárnyas alak felemeli a mutató ujját.

Gabriel
– Nono! Ezt az embert ezrek dicsőítik, és imádságokal szólnak hozzá! Tulajdonképpen néha már
többel mint ahova eredetileg tervezték azokat!
– A szárnyas alak miközben beszél a fejével biccentve mutat felfelé az ördögnek, aki hahotázva
bólogat.

Gabriel
– Szóval kapnia kell egy lehetőséget!

– Az ördög felemeli a mutató ujját.

Meghisz Tom
– Csak azzal feltétellel, hogy nemet, és osztályt kell váltania kell váltania.
Az angyal széttárja a kezét.

Gabriel
– Legyen úgy!
– Mindketten felfelé néznek, és a porond elsötétül.

Angyali kar énekel

Második felvonás.
Helyszín: Moszkva-tér, pótlóbusz. Időpont: Kádár rendszer, a rendszerváltás körüli március
21-e. Az időjárás szokatlan jeges hideg, a hó enyhén szállingózik.

Az éjszakai vezető busz ülése mint a az előző felvonásban a karosszék. A Szilvási-fasor irányából
egy éjszakai munkából hazafelé tartókat kikerülni próbálván halad a pótló busz megállójába. A
sofőr indulatosan szidja a forgalmat. Az előző felvonás ördöge ismerhető fel benne. A férfi egy
alacsonyabb növésű kopaszodó férfi, kisebb pocakkal. Ruhája melegítő és inge lazán kigombolva.
Ugyanaz a személy mint a disznó jelmezes volt korábban.

Sofőr: Menj már te beteg csiga! Hát nem volt szeme a jó édesnek, mikor kivett a négy elemiből?
Na hát most mondják meg! Hát hova raktad a teleszkóp szemeidet! Hát ezt nem hiszem! Most
nézzék meg az összes vezető teleszkóp szemű! Itt állok a semmibe és már egy jó ideje se előre se
hátra nem haladok. Magyaráz...Ne magyarázzál! Hé! Balra mutogat de jobbra megy. Aki ilyen.. eh
Sssmidt ../tüsszent/ na hát nem csodálnám ha beszélni sem tudna! Bár ahogy nézem bármi lehet
mert a fiatal vérre fáj a foga mint egy vámpírnak.
Mehetnél már te is! Te mások benzinjén hízott felebarátom! Na most nézzék meg hát nem röhög, a
képembe röhög! Nem kívánok neked semmi rosszat csak vinne már el a súlyod a vásárra! Hát
ezekbe öreg darabokba töltitek ti is a naftát? Honnan tudom, hogy öreg..Honnan tudom mert
sááros! A sofőr vigyorog miközben mondja!
Méé? Sááros nem? Az egy pénznyelő mindenki tudja ? Na hapci! igaz!..kifújja az orrát. Hát ez már
a Barátság vezetékeken vonszolva se dolgozna ahogy kell. Minek tenné..Hát jó ez annak a
mazsolának.. meg maguknak is!
csinál azt nem szabad a kormánykerékhez engedni.
A busz éppen indulás előtt hárman szállak fel. Két negyvenes nő és egy kalapos ötvenes férfi. A
férfi középmagas, barna hajú, és vékony testalkatú. A férfi elől ül a sofőr mögött. A nő szőke göndör
hajú és dekoratív visszafogott szürke ruhában középen két sorral mögötte ül.

Fiatal férfi (Gábriel volt az előző jelenetben)

– Igazán mehetnénk már! Három óra van! Szól a férfi előre a sofőrnek. Nem igaz?
A férfi miközben előreszól előre hajol a sofőrhöz és bekopog a fülkén. A sofőr kinyitja az ajtót és
kíváncsian néz a másikra

Sofőr
– Hova siet? Talán nyugdíjas? Ünnepnap van jó ember!
A férfi a fejét ingatva visszaül de még előre figyel a másikra.

Fiatal férfi
– Majdnem! Maszek vagyok!!
– Miközben beszél a ruháját igazgatja zavarában.

Fiatal férfi
– Egyébként meg ma esküvői ebéd miatt vagyok hivatalos 6-ra az Zorbánnál!

Sofőr
– Gratulálok! Az a hely kiváló a nagycsaládnak, nekem is jól jött volna. De ezt a járatot már egy
ideje lekéstem. A pótlóbusz meg négy előtt nem indulhat! Higgye el még hálás lesz ezért az időért!
Én 20 már éve elnyomás alatt élek!

Fiatal férfi
– Hogyan? Maga egy zsák krumplit tart el?

Sofőr
– Haha nagyon vicces! Talán maga jobbat választott?

Fiatal férfi
– Nem kérem, én a legjobbat kaptam! Nálunk demokrácia van! Mindent megteszek, és tudom, hogy
vele meg is megtehetem.
– A férfi mosolyog, majd jelentőségteljesen hozzáteszi

Fiatal férfi
– A mindent!
-A háta mögött a a nő is elmosolyodik!

Gazdag nő (ugyanaz a személy aki a katica jelmezes volt)

– Nagyon szerencsés lehet a párja!
A sofőr végig néz a férfi majd megjegyzi: Ezzel a sárga öltönnyel úgy két hónapig biztosan!
Fiatal férfi
– Mi a baja az öltönyömmel? A kölcsönzőbe csak ez volt, meg ilyen kutyabőr, meg csillag-vörös.
Nem nagy választék. Egyébként is talán magának far-hátból dobták össze a mókusok?

Hajléktalan
– Kedves fiatalember! Magának leszek mókus! Faron-háton!
Akciósan!
– A hang gazdája aki éppen most száll fel a buszra láthatólag hajléktalan és nagyot kacsint a férfira,
felismerhető benne az előző rész kormányzójának piros papucsa.
Férfi: Na maga inkább az ereszháton legyen mókus!

Hajléktalan
– Mos mér? Nem tetszem?

Fiatal férfi
– De..! Olyan mint egy görög isten!
– A hajléktalan rámosolyog azt hiszi bók, és megkínálja a sofőrt egy butykossal.

Fiatal férfi
-Főleg a...A szakálla....!

Sofőr
– Sajnálom de nulla tolerancia van a szabályzatban! egyébként sem hozhatná fel hölgyem!

Hajléktalan
-Mi az hogy nem hozhatom föl hukk? Oda teheti a a nulla tolerancia rablótörvény! Na hukk!
– A sofőr azonban már nem figyelt, behúzódott álmosan a fülkéjébe. Közben a busz már nehezen
halad a hó miatt, a sofőr mérgelődik.

Sofőr
– Na most még ez a köd is! Tiszta Oroszország!
Hajléktalan nő tiszteleg

Hajléktalan
– Jó napokat elvtársak! Hukk!
Köszön hangosan mosolyogva a hajléktalan. Kicsit megbillen, és véletlen neki dől a férfira.
– Csuklik egyet, és rámosolyog. A férfi viszont undorodva eltolja.

Fiatal férfi
– Most este van! És egyáltalán nem jó!

Hajléktalan
– Ugyan már az magának is jó lenne!
– Itt félreérthetetlenül kacéran rákacsint a férfiara.
Férfi eltolja az arcát a nőnek és kényszeredetten rámosolyog

Fiatal férfi
– Igen! Bizonyára végre kialudnám magam!
– A férfi az orrát befogva legyezi a levegőt maga előtt és magában megjegyzi
Fiatal férfi
-Fú! Micsoda emberek hallatlan! A hajléktalan hátranéz a gazdag nőre megerősítésért, de az elkapja
a fejét
– A hajléktalan először le akar ülni a jól szituált nő mellé, de az jelentőségteljesen odarakja a
táskáját az ülőhelyre. Ezért inkább a nő mögé ül be és elkiáltja magát miközben a csomagjában
turkál.

Hajléktalan
– Na akkor együnk! Elvtársak!
A gazdag nő, szigorúan megjegyzi: Itt nem lehet semmilyen ételt fogyasztani a buszon! Meg fogják
büntetni!

Hajléktalan
– Haha! Ennél jobban már hova? Azt szeretném én látni! Majd még eltiltanak a levegőről?
-Itt a eltakarja az arcát egy ronggyal. Majd kuncog egyet és odaszól a gazdag nőnek.

Hajléktalan
– Kér egy falatot?
– A nő előtt legyezget egy rántott csirke szárnnyal. lopva körülnéz és a saláta darabokat a földre
dobálja.

Hajléktalan
– Friss ám a szendvics! Na jó van csak alig két napos!
A másik kimérten néz vissza.

Gazdag nő
– Bizonyára nagyon finom, de én vegetáriánus vagyok. Nem mérgezem magam hullákkal!
Egyébként is köszönöm már ettem!

Hajléktalan
– Na persze! Magának dübörög a gazdagság mi!? Méghogy hulla?! A tojás is friss! Most rakták ki
az EMKE melletti közértnél!
– A hajléktalan hosszan turkál a csomagjában, erre gazdag nő tüsszögni kezd.

Hajléktalan
– Nimfolenza? Hukk? Nézze csak itt a gyógyszer! Hazai pacal szendvics!
– A gazdag nő arcába nyomja a szendvicset, aki öklendezve fordul el.

Gazdag nő
-Köszönöm Már jól is laktam!

Hajléktalan
– Maga tudja! Pedig adnék egy katonát! Hogy maga is erős legyen!
– A férfi elől elbóbiskolt de most felriad a hajléktalan lármázására, és elkezd szimatolni a levegőbe.

Fiatal férfi
– Mi ez a szag!?

Hajléktalan
-Nono! A tanító úr az elemiben, mindig azt mondta, hogy szaga csak hukk! Szóval a hukk! Na..
annak van! A többi mind illat!
Fiatal férfi
– Haha szerintem maga életében nem látott tanárt! Meg szerintem már nem is fog ahogy kinéz a
helyzet! Akkor ugyanis nem traktálna tömény Barbon szesszel!

Hajléktalan
– Ki kérem magamnak! Nem is Barbon hanem színtiszta avter hsave!
A hajléktalan várta a hatást majd hozzátette: női!!
– A férfi legyintett és visszavackolódva az ülésre, újra elaludt.

Sofőr
– Kérem vigyázzanak az ajtók záródnak!
– Egy alak botorkál a busz elé, a sofőr alig indul rögtön fékez.

Sofőr
– Na! A bácsi úgy látszik megunta az életét!

Öregúr
– Várjanak már, hát hova rohannak?

Sofőr
– Késésben vagyunk uram! Kérem kicsit siessen már!

Öregúr
– Mit gondol mi vagyok én? Valami gilisztás…..hm??

Hajléktalan:
– Csak nem Kunsági párduc?

Öreg:
– Milyen párduc? még az kéne, hogy itt párduc legyen!! Haha!

Sofőr
– Ne személyeskedjünk uram! Én csak a munkámat végzem kérem!

Hajléktalan
– Az már igaz! Hukk! Gilisztája sincs tutira! Haha!
Az öreg nem hallja, remegve felszáll a buszra botjával véletlen megböki az alvó férfit. Mikor
megfordul, hogy a jegyét kezelje.

Fiatal férfi
-Maga mit hadonászik azzal a bunkóval? Még a végén kiveri valaki szemét!

Öregúr
– Hogy én bunkó?? Inkább maga az! Magának kutya kötelessége lett volna rögtön átadnia helyét!
A férfi fázósan összehúzza a ruháját

Fiatal férfi
– Hagyjon már lógva! Üres a busz keressen egy másik helyet!

Öregúr
-De én ide akarok ülni, hát nem érti!
Fiatal férfi
– Na idefigyeljen papa! Van annyi szabad ülés, hogy a botjának a banyatankjának, meg higany
testének is lesz nem egy de két helye! Elmagyarázná miért pont az én helyemre pályázik?
– Öreg Meghisz Tomra hasonlít.

Öregúr
– Nem látja, hogy mozgássérült vagyok a lábamra? Misiánszom van!
– Az öreg a lábát ütögeti a botjával és szédelegve bizonygatja az igazát.

Fiatal férfi
– Azt látom, hogy sérült...De nem csak a lába.
Nem tudok jelezni is meg leszállni csak az ajtóval szembeni ülésről!

Fiatal férfi
– Hát ilyen nincs..! Na nesze vigye a helyét! Breakeljen be!
– Az öreg bepakol a férfi helyére, az meg mögé ül.

Sofőr
– Indulhatnánk végre? Ne táncoljanak már a fülke előtt.

Hajléktalan
– Én táncolnék veled..! Hogy is van tovább ja igen! De nem tudok!
Férfi hátrakiált.

Fiatal férfi
– Hála az égnek, hogy nem..!

Sofőr
– Ne hangoskodjunk kérem a buszon! Ajtó mellett vigyázzunk kérem!
– Egy újabb alak integet a busz felé.

Fiatal lány
Várjanak! Vááárjanak!
Egy fiatal lány és erősen kivágott dekoltázzsal és körömcipőben tipeg a busz első ajtajához. A csirke
jelmezes nőre hasonlít. A sofőr a fejét fogja.

Fiatal lány
– Jaj már azt hittem lekésem! Huh jaj!

Hajléktalan
– Mit? Az áremelést?
– Az öreg meghallja, és nevetni kezd mert azt hiszi a gazdag nő szólt neki.

Öregúr
– Én is késnék magácska miatt!
– Hátul a gazdag nő mérgesen szipog és megjegyzi .

Gazdag nő
– A vén kecske is megnyalja…
Öregúr.
– Kikérem magamnak! Cukros vagyok! Nem fagyizhatok soha!

Hajléktalan
– Cukros bácsi mi? Ismerlek én elvtárs!

Gazdag nő
– Na de kéretem! Micsoda modor!
– A busz végre elindul a fiatal lány a sofőr fülkébe kiabál: Elnézést! A színháznál megáll? Tudja
próbám lesz, mert megkaptam életem szerepét a kacagó halottakra!
A gazdag nő kuncog magában.

Fiatal férfi
– Azt hittem színházba járni manapság már nem divat!
– A férfi rezignáltan szól, miközben a táskájából fel sem nézve matat.

Hajléktalan
– Ilyen vakolattal az arcon nem csodálom, hogy a halottakat!
A hajléktalan a fiatal nőre mutogat. Az öregúr rosszallóan néz a hajléktalanra, láthatólag neki teszik
a nő, kezével megpaskolja a fiatal kezét és legyint a hajléktalan félé hogy ne foglalkozzon a lány
vele.

Hajléktalan
– Mi van! Fáj az igazság papa! Gyere te is igyál egyet!

Öregúr
– Haha! igyon magával a sánta térítő! Mikor itt van ez a művésznő!
– A sofőr közben az útra figyelve válaszol a lánynak

Sofőr
– Gyerünk már!! Mit mondott hölgyem?!
A lány nyel egyet és újra megkérdezi a színháznál meg tudna állni?

Sofőr
– Részvétem! Azaz Gratulálok, de nem szoktunk megállni ott csak hídnál. De most az egyszer
mivel késő van és hideg leugorhat hozzám..izé jobban mondva Sallain.
– Fiatal nő haját simítva mosolyog

Fiatal nő
– Köszönöm! Örökké hálás leszek!
– A hajléktalan előre bukdácsol, és megint a férfire támaszkodik, és neki ütődik az öregnek is.

Hajléktalan
– Na persze nekem bezzeg nem állna meg az elvtárs még ha az úton feküdnék is!

Fiatal férfi
– Mérget vehet rá hogy ilyen szájszag mellett még a forgalom is elterelődne.
– A hajléktalan nő mérgesen a szájába kezd turkálni majd egy hagymát kivéve megszagolja a kezét
és megvonja a vállát.

Hajléktalan
– Szerintem meg hukk elvtárs a hal a fejétől bűzlik hukk. A rendszer...hukk
A fő titkár...izé állam Hukk! Hukk! Fő állam...izé titkár hukk na azoktól!
– Az férfi az öreggel egymásra nevet. A busz hirtelen fékez a hídon.
– A sofőr kiabál.

Sofőr
– Hogy az a…! Kapaszkodjanak!
– A busz fejre áll a világítás kialszik, csak a szél fúj.

Fiatal férfi
– Mi történt! Támadnak az oroszok?

Sofőr
– Még az is lehet...

Fiatal férfi
– Biztosan Az oroszok! Érzem a vodka szagát!
– Hajléktalan jajgat

Hajléktalan
.. Jaj az életem!

Sofőr
– Megsérült?

Hajléktalan
– Meg! hukk a Kalinkás üveg! Összetörte a szívem! Hüpp!
de ha nem mozdulunk akkor kis Szibéria lesz itt is. mindenesetre nézzék meg hogy egészben
vannak-e!

Női hang
– Auuu! Finomabban Papa! Nem vagyok és olyan akciós húsi!

Öregúr
– Elnézést..csak nem találom a botomat!

Fiatal férfi
– Persze hogy én fogom ki a szeszkazánt! Na szálljon le rólam már hallja!

Hajléktalan
– Most mér vagy olyan mufurc, az előbb olyan kis bizalmaskodó voltál!

Sofőr
– Kérem győződjenek meg hogy mindenki épségben van-e?

Öregúr
Ha művésznőre gondol, úgy tűnik a fontosabb részei megvannak.

Fiatal férfi
– A hippi néni is úgy tűnik jól van. Legalábbis a modorából ítélve!

Hajléktalan
– Tudod ki a hippi kis anyám!!
Közben kigyullad egy vészvilágító, így valamit látni.

Sofőr
– Hölgyeim és uraim egy jó meg egy rossz hírem van. A hótorlasz miatt sajnos várnunk kell míg
ideér a segítség!

Hajléktalan
– Jó van apukám! Akkor most már mondhatod a jó hírt is mert kezdek kijózanodni hukk!

Sofőr
-Ez volt a jó hír..

Öregúr
– És akkor mi a rossz hír?

Sofőr
– Úgy tűnik senki nem tudja még hogy itt vagyunk..Hacsak nem tényleg az
oroszok.
Szóval ha csak nem akarnak sétálni..itt ragadtunk! el kell mennem segítségért, addig tartsanak ki!

Öregúr
– Na azt biztos nem! Követelem, hogy azonnal szabadítsanak fel!

Fiatal férfi
– Nyugi papa kitörünk! És ha megtaláljuk a botját eltüzeljük!
Az öreg nem hallja.

Hajléktalan
– Segítség! Segítség!

Fiatal férfi
– Vajon mi történt? Kiborult a krumplis szendvics?

Hajléktalan
– A hölgy nagyon fekszik! Biztos nincs..hukk magánál!

Öregúr.
– Nálam? Mi nincs nálam! Mi is?
Férfi hátrarohan

Fiatal férfi
– Nem magáról van szó mindig fater!
Istenem ha ilyen leszek öregen, lőjenek főbe!
-A nő láthatóan elájult. A többiek körbe veszik.
Kinél van víz emberek!?

Fiatal nő. Parfüm víz is jó lesz?

Fiatal férfi Nem kisasszony! az egy másik szerep!

Hajléktalan: Nekem van vizem de…

Fiatal férfi
– Ide vele!
Kitépi a hajléktalan kezéből és megitatja a nőt. Aki köhögve felriad!

Gazdag nő
– Hm! Khm! Úristen mi ez a lötty! Marja a torkom!

Fiatal férfi
– Mit adott nekem maga méregkeverő?

Hajléktalan:
– De hát akartam én mondani de te olyan kis Káder János vagy! Nem hallgatod a mezei embert
meg! Hogy hát hukk! Nyugi nem olcsó benzin! Van benne egy kis rum meg hukk na…

Fiatal férfi
– Meeeg?

Hajléktalan:
– Meg egy kis vodka is és

Férfi:
– Figyelmeztetem! Ha valami baja lesz a hölgynek, megmutatom magának hogy kell a pacaljából
gulyáságyút csinálni!
Öreg csak magában

Öregúr
– Ja istenem kik lőnek?
Hajléktalan
-Hát én lőttem a piacon.....hukk de tényleg egy kicsit mer Svédből drága a csempészáru! Szóval van
benne ilyen gréppen! ..izé hukk! Grupen na értik.. Dzsonni is!
Mer hát ugye hukk! nincs olyan ember aki vezesse..izé megvezessen engem ám!

Gazdag nő
– Asszem rosszul vagyok!

Fiatal férfi

– Kérem vigyázzanak a tiszta…

Gazdag nő
– Bőőő -őőőő
– Közben a fejét fogja.

Gazdag nő. Jaj de jó kedvem van!

Fiatal férfi
..-ságra!

– A gazdag nő láthatólag lerészegedett, és dalra fakad:

rossz vagyok de használ ha hukk.. nekem jóó! Hukk nagyon jóó
A fiatal nő vele énekel
Fiatal férfi
– Ajjaj kezdődik! Látja mit csinált?

Hajléktalan
– Mos mér? Há nem látja milyen jól van?

Fiatal lány
– Maga milyen modern mama! Hi! Hi!

Gazdag nő
– Haha mama! Haha
– A fiatal nő a hajléktalanhoz fordul.

Fiatal nő
– Van még abból a koktélból néni?

Fiatal férfi
– Ne! Megtiltom!
– Férfi megpróbálja megakadályozni, hogy a fiatal igyon, de már késő.

Hajléktalan
– Nesze de ha még egyszer nénizel kapsz egy fülest!
– Együtt énekelnek a fiatal nő a gazdag, és a hajléktalan.
Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest ....

Öreg
– Valakinél van rétes?

Fiatal férfi
– Nincs! Csak szeszt töltött csirkék!

Öreg
– A csirkét is szeretem!

Fiatal lány
– Jöjjön papa ne legyen osztály ellenség! Vagy elvitte a hangját az infláció?

Öregúr
– Magácskának szoprán is leszek!
– Az öreg is meghúzza az üveget majd a nőkkel énekel.

Fiatal férfi
– Hát érzik micsoda fertőben vannak?

Öregúr
– Ne ítélj! Hogy, hogy meg ne itassanak..! hukk vagy valahogy így volt a hittanórán!
Látszik végképp feladja, és ő is iszik az üvegből.

Hajléktalan:
– Haha! Borban a magyar három igazság, pacal, puli, buli! Meraszondja hukk az igazságot nem
lehet. Hukk! Vodka alá rejteni!
– Pár perc éneklés múlva mindenki bealszik
A sofőr érkezik hátra egy rendőrrel aki a segítséget hozta.
Sofőr
– Tisztelt utasaink önök meg vannak.....mentve!
– Miközben a fejét vakarja a rendőr odaszól

Rendőr
– Most láthatja milyen veszélyes ez az alkohol!

Sofőr
– De hisz ez volt a szerencséjük, enélkül végük lett volna!
Hajléktalan felriad és az üveg alját nézve felkiált.

Hajléktalan
– Minden jó ha vége jő! Minden testvér a szeszben hukk egyenlő!
– Mindenki dalra fakad és folytatják.
Együtt: Fel szabadít ez a sok érzék, önzetlenül szeretni az érték! Jobb mint elsőre látható, minden jó
ha vége jó!
A porondon minden fény elsötétül csak egy gyertyafény gyullad ki. A háttérből előlép az ördög és
az angyal. Az ördög még mindig a gyűrűjét dörzsöli, az angyal pedig egy galambot szorongat.
Íme itt a béke jeleként ez a bűnös ember megszabadult!
Mondja az angyal és elengedi a galambot!
A fény követi felfelé a madarat. Majd hirtelen lövés hallatszik.
A fények kihunynak, és csak az ördög hahotázó hangja hallatszik.
– Nagyon szép lövés volt titkár úr!