0

S V Á JC I M E LLÉ K LE T

A K É T O L D A L Ú K A P C S O L A T É R T D O L G O Z V A

A Svájci—Magyar Gazdasági Kamara munkaülésére, J.-P. azért nem könnyű megoldani,

Kamarát 1990. januárjában, Zü­
richben alapították, mint egy
svájci jog szerinti egyesületet.
Svájcban 300 svájci cég és ma­
gánszemély tartozik tagjai kö­
zé. A Magyar Gazdasági Kama­
ra svájci szekciójának jelenleg
110 magyar cég a tagja.
J.-P. Delamuraz szövetségi
tanácsos októberi budapesti lá­
togatása alkalmából a Kereske­
delmi Kamara társelnöke, Su­
gár Piroska asszony fogadást
adott a svájci vendég és az ó't
kísérő, a svájci gazdasági élet
képviselői részére. A fogadás
előtt került sor a Kereskedelmi
Delamuraz szövetségi tanácsos
és a svájci delegáció részvételé­
vel. Ez az ülés nagyon jó alkal­
mat kínált a Kereskedelmi Ka­
mara svájci és magyar tagjai­
nak, hogy jobban megismerjék
egymást és főleg, hogy üzleti
lehetőségekről beszéljenek. Ez
alkalommal J.-P. Delamuraz
szövetségi tanácsos rámutatott
arra a problémára is, amit a ma­
gyar földművelésügyi minisz­
ter a mezőgazdasági ügyekben
is illetékes svájci Népgazdasá­
gi Minisztérium vezetőjének
előterjesztett. Ezt a problémát
svájci részről mindenekelőtt
Svájcban tartózkodnak, meg­
mivel Svájc a GATT tagja és a hívjuk a Kereskedelmi Kamara
GATT által megállapított ren­ elnökségének ülésére, vagy ha
delkezésekhez kell tartania ma­ ez lehetséges, egy rendezvényt
gát. A budapesti ülés nagyon szervezünk az összes tag szá­
kellemes hangulatban zajlott le mára. Az ilyen rendezvények
és hozzájárult a kapcsolatok és mellett a Kereskedelmi Kama­
a kölcsönös bizalom elősegíté­ ra a jövőben is — együttmű­
séhez. ködve a Svájci Kereskedelem
A Kereskedelmi Kamara Támogatási Központtal — sze­
Svájcban rendszeres időközön­ mináriumokat és értekezleteket
ként előadásokat rendez Ma­ fog rendezni, melyek erősítik a
gyarországról és a magyar— kétoldalú gazdasági kapcsolato­
svájci gazdasági kapcsolatok­ kat.
ról. Minden alkalommal újból
felhasználjuk a lehetőséget, DR. GUIDO CONDRAU
hogy a magyar gazdasági és po­ a Svájci—Magyar Kereskedelmi
litikai élet személyiségeit, akik Kamara elnöke

H a n d e ls k a m m e r KAPCSOLATFELVEVŐ
S c h w e iz - U n g a r n

HUSZONÖT MAGYAR VÁLLALAT TALÁLKOZIKA SVÁJCI GAZDASÁGGAL ÉS
A Magyar Gazdasági Kamara és a Schweizerische Zentrale für
Handelsförderung (Svájci Kereskedelmet Segítő Központ,
OSEC) és a bilaterális svájci—magyar Kereskedelmi Kamara
(HSU) 1991. november 12-én Zürichben, kapcsolatfelvevő fóru­
mot rendezett magyar vállalatok részére. A HSU iparvállalato­
kat hívott meg a gép- és készülékgyártás, a fémépítés, a mű­
anyag- és fémfeldolgozás, valamint a textilipar különböző terüle­
teiről, hogy bemutatkozzanak a svájci iparnak és gazdaságnak.
Huszonöt magyar vállalat élt ezzel a lehetőséggel. Az iparválla­
latokról részletes cégprofilokat készítettek, amelyeket szakágak
szerint, 3500 svájci cégnek küldtek meg. Ezek után 30 svájci
cég jelezte érdeklődését a magyar vendégekkel való találkozás
iránt.
A svájci beszélgetőpartnerekkel való találkozás előtt, a ma­
gyar résztvevők információkat kaptak a svájci iparra és gazda­
ságra vonatkozóan. Három előadó rövid betekintést nyújtott a
megfelelő ipari ágazatok legfontosabb számaiba és tényeibe, va­
lamint tájékoztatott a svájci piac követelményeiről, és arról a
módról, ahogyan Svájcban a marketinget művelik.
Ezek után kezdődött meg a tényleges kapcsolatteremtő fó­
rum, amelyen a magyar cégek a svájci ipar és gazdaság képvise­
lőivel találkoztak. A kétoldalú beszélgetések során a magyar vál­
lalkozók nem csupán bemutatkozhattak beszélgetőtársaiknak,
FÓRUM ZÜRICHBEN
hanem részletes képet adhattak, műszaki lehetőségeikről és ter­
melési kapacitásaikról. Viták alakultak ki a kooperációs lehető­
ségekről, a bérmunkáról, a műszaki együttműködésről, vegyes
váUalatok alapításáról. Ötleteket és tapasztalatokat cseréltek ki,
beszéltek a két gazdaság előnyeiről és hátrányairól, röviden: is­
merkedtek.
A második napon egy sor különböző, egyéni információs le­
hetőség állt rendelkezésre. A magyar résztvevők választhattak a
Sulzer textilgépgyár megtekintése, egy látogatás a Textil & Mo-
decenter (TMC)-nél, vagy az olajhidraulikai és pneumatikái
szakmai vásárban teendő körséta között.
Vakmerőség lenne egy üyen alkalomtól konkrét eredménye­
ket elvárni, mint például elővételi- vagy kooperációs szerződése­
ket. Az alapgondolat, amely a fórum alapjául szolgált, egyértel­
műen az volt, hogy kapcsolatokat teremtsen magyar és svájci
vállalatok között. Annak ellenére, hogy svájci részről csupán 30
cég vett részt, a kapcsolatfelvevő fórum teljes sikernek tekinthe­
tő. Mindkét delegáció elégedetten nyüatkozott. Nemcsak a le­
folytatott beszélgetések száma a fontos, hanem az a tény is,
hogy létrejöttek az első kapcsolatok, és a magyar résztvevőknek
hasznos know—how-t és fontos információkat közvetítettek.
Most már a magyar cégeken múlik, hogy a létesített kapcsolato­
kat tovább ápolják és fejlesszék. Ezenkívül most 3500 svájci
cégnél van részletes információ 25 magyar iparvállalatról. Eb­
ből középtávon bizonyára még további érdekes kapcsolatok jön­
nek majd létre.
A svájci parlament határozatot hozott egy segélyprogramról,
Közép- és Kelet-Európa országai részére. Ennek a programnak
a keretében, a Schweizerische Zentrale für Handelsförderung
(OSEC) megfelelő hatóságai mandátumot adtak ki, amelynek
alapján támogatják ezen országok exportképes vállalatait a sváj­
ci piacrajutásban.
Hogy az érdekelt cégek szükségleteit és lehetőségeit ponto­
san tisztázni lehessen és megfelelő, gyakorlati támogatást lehes­
sen adni, az OSEC részletes kérdőívet dolgozott ki. Azok a ma­
gyar gyártó- és szolgáltatóvállalatok, amelyek a svájci iparral és
gazdasággal kapcsolatot szeretnének felvenni, megkaphatják ezt
a kérdőívet Budapesten a svájci követség kereskedelmi osztá­
lyán, vagy Budapesten a Magyar Kereskedelmi Kamarában, Kö-
nözsynénál, díjmentesen. Ezt az űrlapot lehetőleg pontosan kell
kitölteni és visszaküldeni. A megfelelő szervek majd továbbít­
ják az OSEC-hez.
Ezekre az adatokra támaszkodva fogja a Schweizerrische
Zentrale für Handelsförderung (OSEC) a magyar vállalatok ré­
szére megküldeni a kívánt piaci információkat, vagy mindenkor
megfelelő formában, megkeresi Svájcban az üzleti partnereket.
JEAN-ALAIN GRUMBACH

ÚJ KAPCSOLATÉPÍTÉSI LEHETŐSÉG A SVÁJCI BEFEKTETŐKKEL

1991. szeptember eleje óta működik Zürichben az NGKM
Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökségének
irodája. Az iroda a svájci kormány kezdeményezésére és
az UNIDO Investment Promotion Service, Zürich közre­
működésével jött létre. A két kormány által kötött megál­
lapodás alapján az iroda magyar befektetési lehetőségeket
tár fel és közvetít svájci cégek felé.
A fenti iroda képviselőjeként alkalmam nyílt a svájci
befektetői magatartás megfigyelésére, amelynek tapaszta­
latai az ilyen típusú vállalkozások létrehozásában érdekelt
magyar cégek, vállalkozók számára igen tanulságosak le­
hetnek.
A svájci befektetők munkamódszerének legfontosabb
jellemzője a befektetési javaslatok nagyon alapos, körülte­
kintő előkészítése. Annak ellenére, hogy a jelentősebb cé­
gek nem csekély tapasztalattal rendelkeznek Magyarorszá­
gon — amely tapasztalatok egy része pozitívnak mondha­
tó —, az „Ostblock”-szemlélettovábbélése miatt a befekte­
tők bizalmáért minden új üzletnél meg kell küzdeni.
Jelentős különbség tapasztalható az ország gazdasági
helyzetének, a befektetések biztonságának elvi, illetve
gyakorlati megítélésében. Az ország általános megítélése
üzleti körökben jó, a sajtó is kedvezően reagál a hazai fo­
lyamatokra, a konkrét üzleti javaslatok vizsgálatánál a
helyzet azonban már nem ennyire biztató.
A svájci befektetők magyar partnereiktől gyorsabb dön­
téseket várnak, mint amilyen ütemben azok általában meg­
születnek. Az ötleteket, javaslatokat az esetek többségé­
ben szintén a magyar üzletfelektől várják; a gyakran csu­
pán vázlatos elképzelések zöme rendszerint jelentős érdek­
lődést is vált ki. A problémák — természetesen számos ki­
vételtől eltekintve — többnyire ezután jelentkeznek. Nem
egy esetben ugyanis a magyar, illetve a svájci fél felfogá­
sa szerinti projekt-előkészítési és -értékelési módszerek je­
lentősen különböznek. Az értelmezési problémák miatt
egy-egy ügy jelentős késedelmet szenvedhet, ami a legjob­
ban induló kapcsolatokat is elronthatja. Akad ugyanakkor
olyan svájci befektető is, amely az értelmezési nehézsé­
gek elkerülése érdekében üzleti partnerei számára előze­
tesen projekt-értékelési szempontrendszert is átad. Termé­
szetesen értelmezési nehézségek ezután is maradhatnak,
de úgy tűnik, hogy ezzel a módszerrel a befektetések elő­
készítő szakasza jelentősen lerövidíthető.
A fentiek alapján elmondható, hogy az óvatos svájci be­
fektetőkkel való sikeres együttműködés előfeltétele — a
meglévő jó ötleteken túlmenően — a megvalósítás módjá­
ra vonatkozó részletes javaslat elkészítése, illetve annak a
partner igényeinek megfelelő átdolgozása. A svájci befek­
tetők udvariasan, de egyértelműen hozzák magyar partne­
reik tudomására: egy gyárépület, egy üresen álló telek,
vagy bármilyen ingatlan önmagában nem jelent vonzó be­
fektetési lehetőséget. A hasznosítás módjára is várják az
elképzeléseket és ezt megfelelő, számukra jól értelmezhe­
tő rendszerben kell prezentálni.
Az előbbieken túlmenően a svájci cégekkel való ve­
gyes vállalati együttműködések tervezésénél érdemes azt
is figyelembe venni, hogy a svájci közép- és kisvállalko­
zói réteg a korábbi időszakot meghaladó mértékben for­
dul a külföld felé, tekintettel arra, hogy a svájci belső
piaci lehetőségek korlátái erre kényszerítik őket. Magyar
vállalkozók számára tehát ez új lehetőség, de nem szabad
elfelejteni azt sem, hogy bár igen jó szakértelemmel, ru­
galmas üzletvezetéssel és többnyire komoly technológiai
háttérrel rendelkező kisebb cégekről, vállalkozókról van
szó, ezek egy része azonban nem rendelkezik jelentősebb
nemzetközi tapasztalattal.
Összefoglalva elmondható, hogy a Befektetési és Keres­
kedelemfejlesztési Ügynökség zürichi irodájának eddigi
tapasztalatai szerint a Magyarországon történő svájci be­
fektetések intenzívebbé tételéhez fel kell ismerni, a sokat
emlegetett kívánság, miszerint „mondja meg a külföldi,
hogy mit akar” nem visz közelebb annak a kérdésnek a
megoldásához, hogy miként tudnánk Európa egyik legna­
gyobb tőkeexportőrének figyelmét magunkra vonni és a
befektetésekből minél nagyobb mértékben részesedni.
Svájcban több olyan cég működik, amely különböző or­
szágok befektetési alapjait kezeli, és ehhez keres megfele­
lő projekteket. Ezeknek a befektetési alapoknak a kritéri­
umrendszere magas mércét állít a fogadó ország cégei,
vállalkozói elé. Hasonlóképpen a régió szerint meghatáro­
zott, svájci állami támogatásból megvalósuló befektetések
esetében is versenyre kell kelnünk a közép-, illetve kelet­
európai tőkeimportőrökkel, hiszen az idei év gyakorlatá­
hoz hasonlóan a jövő évi támogatás sem országok szerint
lesz „szétosztva”, hanem az egyes projektek fognak verse­
nyezni egymással.
Az eredményes részvételhez szeretné hozzásegíteni a
magyarországi „versenyzőket” a svájci állami segítséggel
létrehozott zürichi befektetésösztönzési iroda.
HANTOS VILMOS

1991. DECEMBER 5. 43