I
demokrácia csatornái akkor sokkal szűkö­
kozásának biztosítása, tudjuk, hogy sok
helyen nem nézik jó szem m el a fiatalok
öntevékeny kezdeményezéseit. De ha rá­
kérdeznénk: miért, nem topnánk érdemi
választ! Az intézm ényhálózat tudatforma-
lása is hosszú feladat s ma még elég ne­
hezen fordul át a régi népművelés beideg-
zettsége az igazi öntevékenységen alapuló
közművelődési szemléletbe. Mit lehetne
tenni? Intézkedésekkel nem lehet felszá­
molni történelmi örökségeket, tudati be­
idegződéseket. S az sem biztos, hogy ha
a fiatalok számára megadnák a nagyobb
öntevékenységi lehetőséget, akkor megol­
dódnának a kulturális-szociális gondok,
mert mint az előbb vázoltaim ezek a gye­
rekek a nagymamáktól kezdve hozzák m a­
gukkal a „jelenséget”. Azok a fiatalok,
akiknek amúgy is adaptációs nehézségeik
vannak, a lehetőségek megragadásában,
kiteljesítésében ezen a téren is nehézsé­
gekkel fognak küzdeni.
# Végezetül mlég egy kérdés: néhány
csendesebb év után most 1978—79-ben is­
mét .többet beszélünk a fiatalokról. Miért?
— Gazdasági, politikai, demográfiai és
kulturális kérdések egyaránt közrejátsz­
hatnak ebben. Oka lehet azonban példáu>
az is, hogy a szülők nagy része nem tudja,
a nevelésben milyen értékeket adjon át a
gyerekeinek; az iskola nem ad iránytűt,
még m indig inkább ism ereteket közöl,
mint a világban való eligazodásra nevel;
a mozgalom nem tudja lekötni őket és
így tovább. Hogy mik tehát a „Piramis-
jelenség” okai, főlblb összetevői? Erre va­
lójában jó lelkiismerettel csak empirikus
kutatások alapján lehetne válaszolni.
44
Nem ítélhetjük
egész táborukat
idegennek
és ellenségesnek
L E N D V A I IL D IK Ó A K IS Z K B K U L T U R Á L IS O S Z T Á ­
L Y Á N A K V E Z E T Ő JE
# A vita során a KISZ-t meglehetősen
sok elmarasztaló szó érte. A fiatal levél­
írók elsősorban azt kifogásolták, hogy az
ifjúsági szervezet nem foglalkozik eleget
gondjaikkal, problémáikkal, s így közvet­
ve a KISZ is szerepet játszott a Pira­
mis-jelenség létrejöttében. Jogosnak ér­
d -e a bírálatokat?
— Igen is, meg nem ás. A hozzászólá­
sokból kiderült, hogy a KISZ-t azért tart­
ják felelősnek, -mert nem m indig sikerül
megteremtenie a vonzó politikai élet fia­
taloknak is tetsző formáit. Valóban nem
mindig és mindenütt sikerült ez, de hoz­
zá keli tenni, hogy a demokratikus köz­
élet kiterjesztése sohasem csak egyetlen
szervezet, hanem az egész társadalom fel­
adata. Azonkívül óva intenék mindenkit
attól, hogy a Piram is-jelenség mögött
csak — egyelőre orvosolhatatlan — „kozmi­
kus” társadalmi .és .generációs problémákat
lásson, amelyek reményt sem nyújtanak si­
keres gyakorlati megoldásra. Nem azt m on­
dom. hogy ne lássuk meg a társadalmi gyö­
kereket, mozgatórugókat, de vigyázzunk, ne
csak a mély társadalmii -psziehológiai oko­
kat keressük. Az elm életi okok kutatása
m ellett í k i k e li dolgoznunk azokat 'az in ­
tézkedéseket,, új szórakozási lehetőségeket,
azt a kultúrpolitikai programot is, amely
már ma segít megoldani az ifjúsági szóra­
kozás egyelőre válságos helyzetét.
# A közölt levelekben a fiatalok őrsök,
pártok, brigádok megalakulásáról tudósí­
tottak. M ilyen következtetéseket lehet le­
vonni ezekből a tényekből?
— Egyrészt azt — ami paradox módon
pozitív is —, hogy már vannak olyan sze­
lepek, am elyeken keresztül felszínre jut­
hatnak olyan érzések, am elyek régen nem.
Elég ha utalok rá, hogy 1963—64-ben mi
hiába akartunk volna Szörényi brigádokat
alakítani. Nem lehetett, m ert az ifjúsági
sebbek voltak. Másrészt azt, hogy jobban
oda kell a KISZ-nek figyelnie az esem é­
nyekre. Ahogy a beatkorszak esetében ké­
sésben voltunk, félő, hogy m ost a Pira­
m is-jelenséget is csak az utolsó pillanat­
ban vettük tudomásul.
# A vitaindítóban feltett kérdésre so­
kan határozott nem m el válaszoltak. Mi a
KISZ álláspontja?
— Azt hiszem, nem Piramis őrsök, pár­
tok, brigádok kellenek, hanem jó zenét
játszó, népszerű a KISZ munkájával is
kapcsolatot tartó „piramisegyüttesek”. Én
azoknak adok Igazat, akik m eghívják a
rodkegyütteseket a szolidaritási fesztivá­
lokra, a politikai jellegű rendezvényekre
is. A rockzene az ifjúság jelentős töm e­
gei számára szórakozási, kulturálódási,
azonosulási lehetőséget teremt. Csupán
azért, m ert ezek a koncertek forró han­
gulatúak, a dalok szókimondóak és előfor­
dulnak „balhék” is, nem ítélhetjük a ze­
nekarokat és több tízezres rajongótáboru­
kat tőlünk idegennek vagy ellenséges­
nek. Nálunk az ilyen jelenségek megíté­
lésében — sajnos — bevett sztereotípia:
am ivel gondjaink vannak, az vagy „nyugati
eredetű” vagy lumpenelemek kezdeménye­
zése. Így volt a hatvanas évkben például a
„huligánok” és így van sok esetben a „csö­
vesek” esetében is. Azzal a hozzászólással
értek egyet, am ely szerint azt, aminek
nincs gyökere nálunk, nem lehet megho­
nosítani, s ha nincs igény valamire, akkor
a lumpenréteg sem terjesztheti el.
# Sókan m égis a fasizmust, a punkokat
emlegetik — nemegyszer nagy nyilvános­
ság ellőtt is —, akkor, amikor a KISZ neve
is ott vtan a rendező szervék között. A fo­
galmaknak ez a nagymértékű keveredése
pedig csak fokozza a fiatalok tudatában
mutatkozó zavarokat. Tulajdonképpen mit
kell érteni azon a fogalmon, hogy „csö-
vesség”?
— Én ebben a magatartásformában apo­
litikusságot látok, bizonyos társadalmon
kívüliséget, amiről azonban nagy hiba len­
ne azt gondolni, hogy direkt társadaiom-
éllenességet jelent. Persze, a politikától
való távolmaradás is politizálás, de nem
politikai ellenzékiség. Még azt se m on­
danám, hogy tudatos kívülállás. Inkább
arról van szó, hogy a társadalom ezeknek
a fiataloknak nem nyújt számukra vonzó
lehetőségeket közösség- és aktivitásigé-
nyük kielégítésére, a beilleszkedésre. A
rendelkezésükre álló .politikai cselekvés­
formák is érdektelenek számukra, mást
keresnek helyette. Ez mindenképpen elgon­
dolkodásra kell, hogy késztessen bennün­
ket. Az országos K lSZ-értekezleten szüle­
tett is olyan állásfoglalás, hogy az ifjú­
sági szövetség részletesen dolgozza ki ál­
láspontját és feladatait az ifjúság szabad
idős tevékenységi formáit, szórakoztatását
illetően. Valójában arról van szó, hogy
nemcsak a KISZ-t, de az egész társadal­
mat, a kulturális intézményeket is felké­
születlenül érte az „Új hullám ”. A beat­
korszak elmúlásával eltemették, elfelejtet­
ték ezt a zenét. Senki nem gondolta, hogy
újra ekkora lökést idézhet elő a társada­
lomban.
# A vita egy sor társadalmi feladatot,
megoldásba váró problémát is felszínre
hozott. Mit tehet a KISZ ezek ügyében?