VI. ÉVFOLYAM 3-4. SZÁM 1998.

JúLIUS
Kosztolányi Dezső
,
Abécé a hangról és a szavalásról
szavalás értelme. A vers néma. Adj neki hangot.
A A vers a könyvben halott. Keltsd életre. Mi a
szavalás? A vers föltámasztása papírsírjából.
Némaság és hang. Mindenesetre jellemző, hogy mi még
mindig vitatkozunk arról, vajon lehet-e, szabad-e szavalni,
kell-e hanggal megeleveníteni a betűket? Ez a kor néma.
Hangtalanul olvas, hangtalanul ír. Valaha nem így volt.
Tudósaink most mutatják ki, hogy az emberiség a közép-
korig csak hangosan olvasott, csak hangosan írt, akár a nép
manapság. Később a kolostorokban tanulták meg a szem-
mel való néma olvasást, mikor a világtól elhúzódó, ma-
gába szálló keresztény lélek elmélyedett. Azóta a szem
átvette a száj szerepét, az élőszó elsorvadt, művészet,
tudomány fokonként eltávolodott az emberi hangtól,
műveltségünk súlypontja a betűre helyeződött.
Az ősi közlőforma azonban a szó volt. Ezt ösztönösen
érezzük, valahányszor verset szavalnak. Ünnepi borzongás
fut át rajtunk, hogy a szóval, mely a könyvben térbeli életet
élt, az időben találkozunk. Ezáltal válik a költészet igazán
időbeli művészetté. Halljuk, amint a hangok elmúlnak
egymás után, mint az élet. Másrészt tudjuk, hogy a vers
nem múlik el. E kudarc és diadal együtt jelképezi a
költőnek a végtelennel való küzdelmét, ki emberi nyelven
nyújtja az istenit: A mulandóság formájában az örökké-
valót.
Un altro dialettol! Ciceróról jegyezték föl kortársai, hogy
szónoklatait latinul nem tudó barbárok is megértették.
Nem szabad lebecsülnünk az emberi hang érzéki varázsát.
Tavaly Velencében egy barátom, aki egy szót sem tud
olaszul, kiállott a Szent Márk térre, s olaszul halandzsázni
kezdett. Nemsokára csoport képződött körötte, hallgatói
helyeselték, ellentmondtak, egyesek éljenezték, sőt meg is
tapsolták. Egy talján atyafit, aki mellettem lelkesedett,
megkérdeztem, mit mondott a szónok.
Non lo so - felelte. - Un altro dialetto - tette hozzá, s
vállát vonta. De azért nagyon tetszett neki.
A legfontosabb tanács. Szavaló, sohase feledd, hogy
keretben vagy, mint a kép, s tilos abból kilépned. Rámád
a vers, mely lelket ad neked, a vers, melynek te lelket
adsz. Mondd aszöveget, tömöríts beléje mindent, ne törődj
mással. A hang az anyagod, a többi a színpadon talán
színészet, de itt csak ripacskodás.
Adagolás. Minden művészet kulcsa a helyes adagolás.
A szavalásé is. Ha a szavaló nem tudja úgy kiemelni a
szavakat, hogy egyetlenegy betű se vesszen el, akkor az
egész költeményt elejtette. Gyakran hallottam olyan
verseket, melyeket kívülről tudtam, de megesett, hogy a
helytelen adagolás folytán mégsem bírtam követni a
szöveget. Ekkor arra gondoltam, vajon mit ragadhat meg
2 versmondó
belőle az, aki először hallja, és fenn a kakasülőn kuksol.
Joubert írja valahol: "Az emberek figyelme egy szűk
nyakú palackhoz hasonlatos, abba nem lehet egyszerre
beleönteni azt, amit akarunk, különben a folyadék szétöm-
lik, a földre csurran." Tehát csak egy kávéskanállal, höl-
gyeim és uraim, vagy még inkább cseppenként.
Természetes és természetellenes iskola. Természetesen
szavalni: fából vaskarika. A költészet több, mint a termé-
szet, az annak fölfokozása. Ha ezt természetesen adod elő,
akkor természetellenes vagy, épp a természetességed által.
Miért lett oly gyűlöletes sé egy időben a szenvedélyes
szavalóstílus? Nem azért; mert a szavalók kiabáltak, és az
izgalom hevületében szemük fehérét fordították felénk,
hanem azért, mert rosszul kiabáltak, és rosszul fordították
felénk szemük fehérjét. Ezek nyilvánvalóan eszközök az
érzés közlésére, csak élni kell tudni velük. Lemondani
róluk botorság. Az igazán kiválóak nem is mondtak le
ezekről soha. Nem akarták elhitetni közönségükkel, hogya
vers és szavalás "természetes" dolog, s éppen ebben voltak
természetesek. Természetes dolog üzleti levelet, adásvételi
szerződést, meghagyásokat írni. De verset írni egyáltalán
nem természetes dolog. Természetes dolog beszélni,
közölni óhajainkat, elmesélni, mi esett meg velünk itt vagy
ott. De szavalni egyáltalán nem természetes dolog. A jó
művész így is fogja föl feladatát. Mihelyt a dobogóra lép,
megszűnik számára a polgári illem, nem mint társadalmi
lény beszél, hanem mind a dionüszoszi mámor rángatottja.
Állapodjunk meg abban, hogy nemcsak álpátosz van, hanem
áltermészetesség is.
Művészi gikszerek. Semmiben sem bírom el a túl nagy
arányosságot. Ez bizonyos idő múltán fárasztóvá válik.
Ha a szavaló szüntelenül zakatol, emeli hangját ott, ahol
kell, leejti szintén ott, ahol kell, s érzem, hogy mindig pon-
tos, művészi, "tökéletes", akkor unni kezdem. Meglepe-
tésekre vágyom. Az pedig nem meglepetés számomra,
hogy a vihart harsogó hanggal érzékelteti, a csendet pedig
elhalkulással. Néha inkább megfordítva cselekedjék.
Suttogja el a vihart, s a csendet kiabálja ki. Ezzel becsap,
esigázza érdeklődésemet. Némelyik nagy művész, aki
biztosan ül a nyergében, időnként egy-egy önkényességet
enged meg magának, s minden ok nélkül felhúzza
szemöldökét vagy megtorpan, ezzel a ravaszul öntudatos
fogással figyelmeztetve, hogy ő is ember, és nem gép.
Modorossága rokonszenves. Utána inkább élvezem a köl-
temény folyamatosságát. Csakhogy az ilyen művészi gik-
szereket pusztán a legkiválóbbak alkalmazhatják, és na-
gyon ritkán. Afféle looping the loop, levegőbukfenc,
szavalás közben.

Csekő József: Emlékezés
Hogy szavalnak a költők? Azt mondják, hogy gyarlón.
Meg is indokolják, hogy miért. Annak idején, mikor versük
megfogant bennük, annyira átélték önkívűletüket, hogy
később sem tudnak szabadulni tőle, s mint akiket démonok
üldöznek, unos-untalan furcsa modorosságokba esnek.
Én azt tapasztalom, hogy a jelenkori költők majdnem
kivétel nélkül kitűnő szavalók is. Személyesen éreztetik a
ritmust, hogy az érzés és értelem kerékfogai egymásba
vájjanak, és hangsúlyozzák vele, hogy itt nem hétköznapi
közlésről van szó. Ha pedig olykor kántálnak és ránganak,
az nekem többet árul el költeményük rnivoltáról, mint
bármely színészi aranyhang vagy simaság. Petőfit csapni-
való szavalónak tartották. De vajon kik ítélkeztek fölötte?
Kortársai, akik ripacsokat is ünnepeltek nagy művészekül.
Nem tudom elképzelni, hogy ő, aki annyira ismerte a
mértéket, az ízlést, annyira gyűlölte a hamisat, ne lett
volna ezen a téren is eredeti. Mit nem adnék, ha egyszer
hallhatnám tőle: Egy gondolat bánt engemet...
Magyar stílus. Egy külföldi ismerősöm azt kérdezte,
milyen a magyar szavalóstílus. Hallgattam. Azt kellett
volna felelnem, hogy ez még mindig nem alakult ki
véglegesen, mint a nyugat-európai népeknél. A franciák
énekelnek, a németek ősi, férfias szenvedéllyel tagolják
verssoraikat, az angolok és olaszok is leltek stílust, csak
mi nem, akiknek költészete olyan
magas szinten áll, mint kevés népé.
Azt állítják, hogy józanul, egysze-
rűen mondjuk el verseinket, tulaj-
donképpen ez a magyar szavaló-
stílus. Én azonban ezt csak a
közelmúlt kordivatjának tartom,
csökevény visszahatásnak egy másik
kordivat ellen, mely a színfalhaso-
gatást hozta ide a szomszédból.
E két véglet között ingadozott sza-
valásunk anélkül, hogy nyelvünk
szelleméből természetesen fejlesz-
tették volna ki. Küzdöttünk a riká-
csoló szenvedély ellen, de közben
megöltük az igazit is, kigyomláltunk
minden paréjt, de a legszebb virá-
gokat is eltiportuk. Egy szenvedé-
lyes szavalást kérünk. Azé a pálma,
aki megint el tudja nekünk szavalni
A vén cigányt.
Moissi.? Átmeneti korunk barokk
művésze. Az idilli szavaló. Csupa
zeneiség és festőiség. Beszéde
muzsika, megjelenése kellemesen,
regényesen festői. Noha mindig
lírai, ellágyulása értelmi. Melegsége
van, de heve nincs. Fájdalmas arcát
úgy világítja meg a mosoly, mint a
holdfény.
Arcképcsarnok. Khrisziposz dadog,
akár Démoszthenész. Hogy leszok-
jék nyelvhibájáról, kavicsot vesz a
szájába. Állapota nem javult. Ú gy
látszik, őt már az sem gyógyítja ki nyavalyájából, ha
a Sváb-hegyet szorítja fogai közé.
Klithripón attól fél, hogy a szavak nem eléggé fejezik ki
érzéseit, azért derűre-bonira színezi őket. Ha azt mondja:
sír, akkor megroggyantja térdét, könnyet mesterkedik
szemébe, összeszorítja gégéjét, tényleg sír. Segít a szónak,
holott ő sohasem tudhat úgy sírni, mint ez a három betű:
sír. Nem lehet rossz néven venni tőlem, hogy zajongva
fölkelek, s botrányt csapva otthagyom őt, a száma
közepén.
Thraszán a természetesség őrültje. A verseket közvetlenül
óhajtja elolvasni, akár egy mosószámlát vagy egy ebzárlat-
meghosszabbítást. Láthatólag unja őket. A közönség
még jobban. Leül az emelvényre, lábait keresztbeveti.
Ilyenkor az jut eszembe, hogy a költő, aki oly rosszul
érezte magát, hogy versekben volt kénytelen jajgatni, nyil-
ván nem helyezkedett el ily kényelmesen. Ha tehát ez a
szavaló következetes akar maradni fölfogásához. heverjen
egy díványra, gyújtson cigarettára, és fekve szavaljon.
Thermamenosz csupa láz. Mégsem tanulja meg a szöve-
get, hanem könyvből lázong. Oly nevetséges, mint az a
gyilkos, aki tette elkövetése előtt előre megfogalmazott
ünnepi deklarációt olvas föl az áldozatnak.
Titürosz bőven él az úgynevezett .művészi szünetek" -kel.
Most megállítja az ütemet, mint mikor a szív egy nagy
megdöbbenés alatt kihagy, hogy később annál gyorsabban
versmondó 3
dobogjon. Ellenben egy kis baj történt. Ez a szünet
valamivel - egy másodperccel vagy kettővel - hosszabb
volt a kelleténél, zavar támadt a költemény vérker-
ingésében, máris elveszett lüktetése, a ritmus egyenletes
kopogása, melyet büntetlenül éppúgy nem lehet
felfüggeszteni, mint ahogy szívünket nem állíthatjuk meg
egy órára vagy két órára, azzal a fönntartással, hogy
azután majd tovább élünk. Veszedelmes kísérletezés volt.
Ezt észreveszi. Ijedten dolgozik, hogy magához térítse az
ájult verset. Gyorsítja a tempót, emeli hangját. Mester-
séges légzést alkalmaz. Mindhiába. A vers meghalt kezei
között. Csüggedten, a kudarc tudatában lép le a dobogóról,
s úgy viszi ki karjaiban a verset, mint egy gyermekhullát.
Dorosz a szenvedély viharában kitárja mind a két karját,
pár másodpercig mozdulatlan marad. Ebben a tragikus
pózban egy közlekedési rendőrhöz hasonlít, ki az úttest
közepén áll.
Xantosz sohasem bírja elfelejteni a dobogón, hogy ott van
a teste. Izeg-mozog, ahelyett hogy a költeményt mozgatná.
Péchy Blanka
A szép magyar beszéd apostola
échy Blanka a Vígszínházat tartotta előadói pályája
P bölcsőjének. Oldott színészi játékát és beszédmód-
ját úgy alkalmazta a verselőadásban. hogy egyben
annak művészi eszközeit is megújította.
Hosszú és tevékeny élete folyamán magáról alig szólt.
1973-ban az Új Írásban számolt be - meglehetős en
szerényen - verselőadói pályafutásáról, amely az I.
világháború idején kezdődött. Ekkor a bevételt növelő
látványos operett bemutatása nem volt célszerű és ízléses,
ezért a Vígszínházban (a Színiakadémia elvégzése után
ide szerződött) sikamlós kabaréjelenetekből és háborús
tárgyú versekből mutattak be vegyes műsort. Ebben a
műsorban Varsányi Irén - aki egyébként valósággal ret-
tegett a pódiumtól - Szép Emő Imádság-át, Péchy Blanka
- aki 19l4-ben szerződött a színházhoz - Babits Miatyánk
1914 című versét mondta.
Az 1960-as években készült rádiófelvételén Péchy
Blanka minden bizonnyal eredeti interpretációja szerint
mondta el ezt a verset, s ebből némi képet alkothatunk
versszavalásának korábban új mozzanatairól, egyéni
előadói stílusáról. A verset kéziratban kapta meg Babits
Mihálytól, s mindig e szerint mondta, bár megjelené-
sekor a költő megváltoztatta az utolsó hat sort. Előadói
szempontból igaza volt Péchy Blankának, amiért az
eredeti változathoz ragaszkodott. Ez ugyanis kevésbé
módosítja az alaphangulatot, s szerkezetileg jobban
kiemeli az imajelleget a hagyományos "Ámen" elhang-
zásával.
Péchy Blanka a vers tolmácsolásakor végig ragaszkodik a
pontos értelmezéshez, az interpunkciók megtartásához.
Előadását a vers szerkezetének kettősségére építi fel: az
ima archaizáló hanglejtésének és a konkrét helyzetre vona-
tozó közléseknek a korabeli nyelvállapotnak megfelelő
4 versmondó
folyton előrelép. Mit művel? Művészete rövid, ennélfogva
megtoldja egy lépéssel.
Hamlet, a tanár. Minden idők szavalóinak legkülönb lec-
két Hamlet adta, ki élete döntő fordulójakor előadást tart
a színészeknek. Nem babra megy ez a játék. Sorsa függ
attól, hogy a színész jól fog-e majd szavalni. Ezért mond
neki örökkévaló, márványba kívánkozó igazságokat.
Előtte a bosszú kötelessége, feje fölött a halál, lába alatt a
pokol. Micsoda tanárja aszavalásnak...
Új idők, 1928. február 26.
1 Egy másféle dialektus.
2 Alexander Moissi (1880-1935) albán
származású német színész. Eladóest-
jeivel nagy sikereket aratott Magyar-
országon is.
beszéddallama szerinti kettős hullámzására, egymásba
játszására. Archaizálása nem végletes: a lelassított
szünetekkel szétterített, de nem szétdarabolt szöveg
egyenletes tempója, s alig érezhetően éneklő dallama úgy
fogja össze a szöveg-egészet, hogy közben, anélkül hogy
ebből kiesne, tagolja is azt. A tagolást csupán hang-
színének és magasságának váltásaival s a szünetek külön-
böző fajtáinak alkalmazásával valósítja meg. Beszédrit-
musát, hangerejét nem változtatja, bensőségesen halk, de
tisztán érthető, nem suttogó. Egyenletes beszédritmusa a
versritmus finom érzékeltetésével, belső ritmusával
színeződik. Tiszta hangejtésébe ugyanígy szövődik bele a
művészi szöveg stilisztikai hanghatásainak diszkrét
kiemelése. Egyéni hangszínezése a női szépségideál tisz-
taságát, légies könnyedségét és báját idézi fel a hallga-
tóban még akkor is, ha tudja, hogy 60. életévén túljáró
művész adja elő a verset. Bensőséges előadása felidézi
a szituációt is, amit ő a vers köré épít. Szinte magunk
előtt látjuk a kezét összekulcsoló, Istennel meghitt közel-
ségben álló, halkan imádkozó, másokért könyörgő
nőalakot, aki végtelen, mindent kibíró erővel és mindent
megértő szeretettel óv és tart meg bennünket. Nem játssza
el a szituációt, csupán felidézi a hallgatóban. Előadására
pontosan ráillik az a jellemzés, amelyet Németh G. Béla
Balassi verse kapcsán mond a könyörgés költői kife-
jezéséről.
A háború idején gyakorta kellett a színészeknek silány
verseket is szavalniuk, ha azok a háborúról szóltak. Péchy
Blanka azonban ekkor is igyekezett igényes maradni,
értékes műveket megszólaltatni. Ekkor szegődött Ady
szolgálatába, s rövidesen a legjobb Ady-interpretátorként
tartották számon, aki nélkül színvonalas Ady-estet nem is
rendeztek. A Tanácsköztársaság bukása után férje, Magyar

Ady Endre
Üdvözlet a győzőnek
Ne tapossatok rajta nagyon,
Ne tiporjatok rajta nagyon,
Vér-vesztes, szegény szép szivünkön,
Ki, íme, száguldani akar.
Baljóslatú, bús nép a magyar.
Forradalomban élt s ránk hozták
Gyógyítónak a Háborút, a Rémet
Sírjukban is megátkozott gazok.
Tompán zúgnak akaszárnyáink,
Óh, mennyi vérrel emlékezők,
Óh, szörnyű gyászoló kripták,
Ravatal előttetek, ravatal.
Mi voltunk a földnek bolondja,
Elhasznált szegény magyarok,
És most jöjjetek, győztesek:
Üdvözlet a győzőnek.
1918
Lajos kommunista múltja miatt elbocsátották a színház-
ból, és évekig nem kapott állandó szerződést.
Ezekben az években szinte kizárólag a versmondásból élt,
állandó szereplője volt a különféle irodalmi esteknek,
szocialista mozgalmak rendezvényeinek.
1921-ben volt első előadóestje, amelyen a régi stílus
legnagyobb képviselője, Jászai Mari mondott beve-
zetőt. A művészi kérdésekben megvesztegethetetlen
és szigorú pályatárs, aki elképzelhetetlennek tartotta a
szavalás közben a mozgás bármilyen csekély megnyil-
vánulását is, meghajolt a fiatal színésznő oldott, közvetlen
előadás-módja előtt.
Jászai Mari megértette Péchy Blanka titkát: hogya szí-
nészi eszközökkel mérsékelten élő előadó egyénisége
sajátos egységgé ötvözheti a színészetet és a szavalást.
Alig észrevehető, a vers szituációját érzékeltető moz-
dulatait halála előtt nem sokkal magam is láthattam.
Szemé-Iyes találkozásunkkor bemutatta, hogyan adta elő
Babits Cigánydal-át. A bevezető képek hangulatos és
zenei "elmesélése" után, a gyermek ringatásának, meg-
szólításának dallamos, inkább ritmizáló, mint éneklő
szövegét úgy mondta, hogy egy csöppet hátrább fordította
a fejét, mintha a hátán ülő gyermekhez beszélne, s
enyhén ringó testmozgásával megjelenítette a terhet
cipelő és a hosszú vándorlásban elfáradt járású anyát.
Ez az alig látható mozgás inkább beszédének hang-
súlyaiban, dallamíveiben volt érzékelhető, mint testi
megjelenítésében.
1925-ben tartott előadóestje alkalmából Szívós Zsigmond
kísérelte meg Péchy Blanka megragadó színpadi
megjelenését és hatását elemezni a Nyugatban. Nőies
báját, bensőséges asszonyiságát találta mindenekfelett
vonzónak.
"Hangja, ez a tavaszi cinke - írta róla - hímes magassá-
gokba szökken versszakról versszakra, s vannak pillana-
tok, melyekben a színészi odaadás legtisztább fogalmáról
hallgat. Valóságos szerelmi viszonyt folytat hangja s egész
előadókészsége a szóval, hogy érzéki láz ragad közön-
ségére is, és teszi fogékonnyá s hajlamossá, hogy mindent
elfogadjon.
Az egyetlen kérdés: az, hogy kié ez az asszony mara-
dandóbban s maradéktalanul: költőé-e vagy a közönségé:
még ez is a féltékenység jegyében vetődik fel. És szeretni
kell okosságáért is, hogy ezt a kérdést nyitva hagyja, várón
és várakoztatón, mint valami hangverseny termet."
Péchy Blanka a versek kiválasztásában és inter-
pretálásában a költő alázatos tolmácsának vallotta ma-
gát, s versértelmezéseit éppoly szigorúan ellenőrizte,
mint beszédének tisztaságát. Erre a szüntelen és szigorú
önellenörzésre - amint azt visszaemlékezéseiben írja -
Hevesi Sándor szoktatta rá. 6 fedezte fel beszédének
különleges sajátosságát: enyhén dunántúli zamatát is,
amit Péchy Blanka mindvégig gondosan megőrzött.
Később egyre többet és egyre tudatosabban foglalkozott
a magyar beszéd törvényeivel, mert - mint mondta - "Oly
bonyolult művelethez, amilyen a beszéd, nem elég az
ösztön, bármily sokat ér is. Biztos tudás kell hozzá.
(Új Írás 1973. máj.) Bármilyen gyakran szavalt is ezekben
az években, hihetetlen lámpaláz gyötörte minden alka-
lommal, amelyet soha nem tudott legyőzni.
Rózsa Lajos, az Operaház kitűnő baritonistája ajánlotta
neki, hogy forduljon pszichológushoz, aki hipnózissal
kigyógyítja ebből a félelemből.
Péchy Blanka azonban elhárította ezt az ajánlatot, mert
megijedt attól a gondolattól, hogy "hidegen, a lámpaláz
fűtő heve nélkül", ennek izzása nélkül lépjen a közönség
elé. ,,Fűtetlen kályha nem melegít" - vallotta. 1927
februárjában Petőfi, Ady, Baudlaire, Shelly és Tagore
műveiből szerkesztett önálló estet, melynek viharos sike-
réről a Népszava tudósítója többek között ezt írta: "Péchy
Blanka először intelligenciájával férkőzik hozzá a
költőkhöz. de azután teljesen fölolvad bennük és hirtelen
átlelkesedéssel fogja össze érzésbeli egységgé, amit előbb
eszével részeire bontott.
1928-ban Reinhardt társulatához szerződött, s csak 1935-
ben tért vissza Budapestre. Ekkoriban újra gyakran szere-
pelt pódiumon, elsősorban Adyt és a Nyugat költőit
tolmácsolta. Ascher Oszkár, aki gyakran lépett fel együtt
vele, úgy vélte, hogy a vonzó és sikeres színésznő - hit-
vallásával ellentétben - nem a költöt helyezi előtérbe,
amikor verset mond, hanem a maga "átérzését", s így a
hallgató nem a vers élményének válik részesévé, hanem
az előadói személyiség varázsának hatása alá kerül.
Azt éli át, amit az előadó, és nem azt, amit a költő.
Babits versének előadásáról szólván és más korabeli
véleményeket idézve már utaltunk arra, hogy Péchy
Blanka szavalását egy adott szituáció képének felidézése
jellemzi, s hogy ez a felidézés, beszédbeli eszközeinek
tudatos és gondosan kimunkált segítségével történik meg
versmondó 5
a hallgatóban. Nem adhatunk hát igazat Ascher Oszkárnak
abban, hogy Péchy Blanka a maga "átérzésének"
csodálatával nyeri meg a hallgatót. Vállalja személyisége,
hangja varázsát, de nem ezt állítja előtérbe, hanem a vers
szövege által sugallt belső képet, amelyet a hangjával lát-
tatni tud közönségével is. S éppen ezzel éri el azt, hogya
vers szavai "életre keljenek", megértetve és érzékítve
a hallgatóval a szövegnek olyan sűrített képeit, viszony-
latait is, amilyeneket a néma olvasó csak töredékesen
foghat fel. Bizonyos tekintetben színészinek mondható
Péchy Blanka szavalásmódja, hiszen nemcsak
a szituációt képzeli-képzelteti el, hanem a partnerét is,
akihez beszél. Képzeletbeli "partnerét" úgy jeleníti meg
előttünk, hogy választhatunk, kinek a helyén állunk: az
övén-e, vagy azén, akihez beszél.
Petőfi A XIX. század költői című versét úgy mondja,
mintha a kávéházi asztal mellett ülve figyelmeztetné
társait a feladataikra, nekik-nekünk akar hitet, kedvet
adni az élet küzdelmeihez. Ezért nem használ - a
megszokott interpretációktól eltérően - nagy hangerőt,
retorikusan magasabbra emelt hangot, agitatív nyo-
matékokat, bár előadását visszafogott belső izgalom
hatja át, amit egyes részek szaggatott ritmusa, más
részek felgyorsított tempója tesz érzékletessé, de a versnek
nagyobb íveit egybetartja. Ady erős indulata távol áll
Péchy Blanka egyéniségétől. Az én hadseregem-et úgy
mondja el, mintha maga köré gyűjtené a fiatalokat, fiait,
akiknek jövőjében töretlenül hisz. Az édesanya elszánt
és rettenthetetlen szelídségével szól hozzájuk, izgatottan,
csöndes belső hévvel biztatja őket. A vers csúcspontja
az ő értelmezésében a "S tiétek lesz itt minden", - hangja
itt a legerősebb, tempója a leggyorsabb, hangzói a
"
,,0 volt honjában legbujdosóbb magyar de
fényküllőzött fél magyar eget."
(Elhangzott a IV: Csokonai vers- és prózamondó verseny
- 1998. február 6-7. - megnyitóján)
öszönöm, hogy e jeles napon, a Kaposvári
K Farsang első napján lehetőséget adtak, hogy
tisztelegjünk Csokonai Vitéz Mihály mellszob-
ránál, kinek rövid somogyi látogatásának, tanárságának
köszönhetjük az országos hírű farsangi napokat, de a
mai versmondó verseny döntőjét is.
Csokonai Vitéz Mihály egy debreceni polgári-család fia,
a református kollégium diákja csodálatra méltó gyorsaság-
gal vált kora költészetének, szellemi életének befogadó-
jává, meghatározó egyéniségévé.
6 versmondó
legkeményebbek. A halált idéző szavak szinte jelenték-
telenné válnak, a fiatalok jövője a fontos számára, ezért
életét szépnek, elmúlását beteljesedésnek. Kulcsszavai: a
vidám, az örökség ajutalom szavak s a versben visszatérő
ti névmások. A versritmust és a vers szerkezetét ezekkel a
névmásokkal emeli ki.
Kétségtelen: Péchy Blanka minden előadott verset magára
hangszerelt, nem túl nagy terjedelmű és viszonylag gyen-
ge erejű hangjának pasztellszíneit ragyogóan egészítette ki
egyéb beszédeszközeivel és tiszta intellektusú szöveg-
értelmezésével. Nem ejtett ki egyetlen hamis hangot sem.
A verseket személyiségének, személyes mondanivalójá-
nak részévé tette, de mindig megmaradt a vers keretein
belül. Személyisége adta meg az elmondottak hitelét.
Mindennek ellenére Péchy Blanka művészi pályája
rövidesen megtört, más irányba fordult.
Visszafogott keserűséggel volt kénytelen elismerni:
"Színházi elfoglaltságomról ... alig esik szó - írta 1977-
ben egy régi cikke kiegészítéseként -, amit mondhattam
volna, nem kívánkozott tollamra. Játszottam, játszottam,
de nem azt s nem annyit, amennyit múltamhoz mérve
remélhettem selvárhattam. Zúgolódjak? Hisz épp e
hiányon nyert órákat hasznosíthattam írásra, fordításra,
tanításra, önálló szavalóestekre stb."
Felvétel alig maradt szavalásáról, hanglemezt nem
készítettek vele, hagyatéka feldolgo-
zatlanul, hozzáférhetetlenül hever az
Akadémia könyvtárában.
dr. Bhöm Edit
Soha nem járt külföldön, de nagyon fiatalon beszélt
latinul, olaszul, franciául, németül, spanyolul és görögül,
sőt tanult angolul, héberül, arabul és perzsául is. Mohó
 járta. Tökéletesen otthonos volt a verselés minden
fajtájában, bravúrosan egyesítette egyazon versben a
hangsúlyos meg az időmértékes formát úgy, hogy versét
mindkét módon ritmizálni lehet. Rendkívül gazdag vers-
zene jött így létre.
A szerelmi csalódás új irányt adott költészetének: a köny-
nyed játékosság helyébe a mélyen átérzett, emberileg
megszenvedett, valódi líra lépett.
Csurgói tanársága előtt hónapokig hányódik-vetődik a
költő dunántúli nemesi udvarházakban. Itt gyűjti az
élményeket vígeposza, a Dorottya (1799) megírásához,
me1yben reális képet fest a magyarországi nemesek
világáról, csakúgy, mint Puskin Anyeginje az orosz
földesurakról.
S mi mindent írt még! Terjedelmes bölcseleti költeményt a
lélek halhatatlanságáról, de belekezdett egy eposzba is a
magyarok honfoglalásáról (Árpád vagy a magyarok
megtelepedése címmel).
Életműve mégis torzó maradt: nemcsak azért, mert
műveinek jelentős részét kéziratban hagyta ránk;, hanem
azért is mert életművét, ezt a sok színt egybefogó szin-
tézisét kortársai, sőt hosszú ideig még utódai is egyetlen
érdeklődéssel vetette magát a nyugati irodalom tanul- tarkaságnak látták.
mányozásában, így nem véletlen, hogy otthonosan moz- A mai irodalomtörténeti ítélet lényegét Ady Endre
gott a világirodalomban, miközben a magyar irodalomba előlegezte, így állítva szembe életsorsának mostohasá-
Földi János és Kazinczy Ferenc vezette be. gát és költészetének széleskörű jelentőségét:
Költészete, mely fölé az érlelő napot s növesztő esőt hozó "Ő volt honjában legbujdosóbb magyar
felhőt jelentve az egész világirodalom ege terül, gyökér- de fényküllőzött fél magyar eget."
zetével legközvetlenebbül a debreceni diákköltés és
a magyar népköltészet hagyományaiba kapcsolódott. Paksi Lajos
Költői pályája fordulópontjait a kor szellemi és költé-
szeti irányzatai, politikai változásai határozták meg, ám
végig megmaradt a nyelv magújítá-
sának, irodalmi rangra való emelésének
törekvése.
Az 1795-ös Martinovics-rnozgalom
vérbefojtása Csokonai költői pályájának
első fordulópontja. A felvilágosodás
Voltaire és Rousseau hangján szólal
meg. Természetleírást és társadalom-
bírálatot kapcsol össze költészetében,
mely összekapcsolás lehetőségét a lírai
egység adja.
Joggal tekinthető a magyar felvilá-
gosodás egyik legnagyobb költőjének,
aki a rokokó életörömét sajátos módon
hangoztatja, felülemelkedve a köznapi
élet szféráin. Így válik nála a rokokó
szépsége, finomsága a felvilágosodott
eszmeiség kiegészítőjévé.
Tán emiatt is válik kora által meg nem
értetté és a társadalmi szellemi csopor-
tok által be nem fogadottá.
De ránk hagyta, Vajda Júlia ihlette,
egyik legszebb magyar szerelmi ver-
sciklusát, melyben megmutatkozik ver-
seinek jellemző sajátossága, a zeneiség.
A XVIII. század vezető művészete a
zene volt, s Csokonai a maga módján, a
maga eszközeivel Haydn és Mozart útját Csekő József: Letargia

versmondó 7
 Megannyi ékkű a gyöngysoron
Versmondó-találkozó a Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapítvány
rendezésében

' sebbfajta csoda, hogy immár ötödik alkalommal a zsűri elé a negyven szavaló Pécstől Léváig, Szentestől

K sikerült megrendezni egy országos, illetve három

,ve nemzetközi versmondó versenyt egy olyan
kis városban, mint Pásztó. Az a minden apró részletre
Beregszászig, Szombathelytől Karancslapujtőig, hogy iga-
zolja talentumát. S ez sikerült is az esetek döntő több-
ségében. Mint Kiss László zsűri elnök, a Magyar
kiterjedő figyelmesség, precizitás pedig, amelyről a Versmondók Egyesületének alelnöke megfogalmazta,
Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapítvány vezetői - ebben nagy érdemük van a felkészítő tanárkollégáknak
élükön László Pálné kuratóriumi elnökkel -, szervezői is. A magas színvonalú, élményt nyújtó versenyben végül
minden alkalommal bizonyosságot tesznek, egyenesen is Basity Gréta (Szabadka) győzött. A második helyen
lenyűgöző. Laboda Kornél (Siklós), a harmadikon Barna-
Márk Antónia (Bu-
dapest) végzett. Ne-
Viktor Jersov Gyermekem, sóhajts mélyet. gyedik lett Papp Emese
Gyarapítsd magadat, (Szabadka), ötödik Sin
Szemedet húnyd be, kérlek, Edina (Beregszász).
Bölcsődal Picinyem, nőjél nagyra, Pásztó város különdíját
a hetedik helyen végzett
Utad bárhová vihet,
Jusztin Melinda, a helyi
Völgybe világít holdfény, Vésd szívedbe tanácsom: Dózsa György Általános
Ráhull a homály leple. Ne feledd a nyelvedet! Iskola 6. osztályos tanu-
Estébe hajlik idő. lója kapta. Valamennyi
Éj tündére merre vagy? résztvevő több díjjal,

Eljön az édes álom, Fordította: Gombár Endre gazdag ajándékcso-

maggal távozott a már
dicséretes jó szervezők
és nem utolsósorban a
bőkezű szponzorok
Teszik ezt annak tudatában, hogy küldetést teljesítenek. jóvoltából. De főként lelkük lett gazdagabb a szép versek-
Hiszen nem kevesebbet tesznek, mint hogy pódiumra től, a tartalmas együttléttől.
invitálják az ország minden részéből azokat az általános-
iskolás korú versmondókat, akik a Zsolnai József-féle Csongrády Béla
nyelvi és irodalmi kommunikációs program szerint ta-
nulnak, továbbá az ifjú
tehetségeket a határon túli
magyarság köréből. Azt
vallják - melyről dr.
Dobrovoczky István pol-
gármester is szólt meg-
nyitóbeszédében -, hogy
a hagyományteremtés és -
őrzés, az anyanyelvápolás
nemzetfenntartó erőként
funkcionál. "Nekem kell
rendbe tenni azt, mit nem
szolgálni kárhozat"
idézte Illyés Gyulát.
Ezt a szemléletet sugallja
a versmondó-találkozó
találó címe: "Gyöngy a
csillag", amelyet József
Attilától kölcsönöztek a
rendezők. Ennek szelle-
mében lépett a közönség és ~e.KO "
8 versrnondó
 "Tanulj ezen versből,
igen épületes dolgok vagynak benne, ... "
(Petőfi Sándor: Levél Adorján Boldizsárhozt

sodálatos nemzet a magyar! Nekünk mindig van

C mit ünnepelnünk. Költőinkre, íróinkra, nagy gon-

dolkodóinkra emlékezünk születésük és haláluk
évfordulóján. Nemzeti örökségeink - Himnusz, Szózat,
Nemzeti dal- születése hasonlóképpen ünnepet "követel".
Az oly gyakran tragikus történelmi események évfor-
dulóin mindannyiunknak erkölcsi kötelessége a megem-
lékezés, a tisztelgés a nagy elődök emléke előtt.
Az örökmécses-művekből ki-ki lángra lobbanthatja a
maga lélek-mécsesét, melyek a szó-érintésekkel égnek
rendre tovább. Petőfi Sándor hirdette minden idők és min-
den forradalmárok igazát: "Nyomorúság kémi, akarni,
midőn az idő arra int, hogy követelni kell."
1848 márciusának idusán sokak reménye volt, hogy új
időszámítás kezdődik a balsorstól régen tépett országban.
A szent nap, Petőfi napja, 1848. március IS-e, az 1848-49-
es forradalom és szabadságharc példa volt, és az is marad.
Petőfi, a forradalom és szabadságharc válhatatlanok.
Micsoda évfordulók! 175 éves a Himnusz, 155 évvel
ezelőtt zenésítette meg Egressy Béni a Szózatot. 150 éve,
hogy hivatalos állami ünnepségen megszólalt a Himnusz a
budai Mátyás templomban. Egy új évezredhez közeledve,
az államalapítás 1000. születésnapja felé haladva az 1848- Helvéciában Tell Vilmos,
49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját Párizsban Desmoulins Kamill, ..
ünnepelve a 175 évvel ezelőtt született Petőfi Sándorra (is) Itt is leszek tán valami."
emlékezünk. A költő - aki el sem tudta képzelni, hogy Méltatlan hozzám, de le kell írnom: lett!
valaki másként gondolkodik, mint ő - a következőket írta
Arany Jánosnak 1848. március 21-én: "Forradalom van Országos vers- és prózamondó verseny az 1848-49-es
barátom, s így képzelheted, mennyire vagyok elemem- forradalom és szabadságharc szépirodalmi feldolgozá-
ben! ... " saiból - szólt a versenyfelhívás. A budapesti Angyalföldi
Már születésekor mondogatták a sűrű, fekete hajú, dacos József Attila Művelődési Központ ötödik alkalommal
tekintetű csecsemő láttán, hogy világmegváltó született. hirdetett országos versenyt általános iskolás és kö-
A költő, a látnok 1846 novemberében írja: zépiskolás tanulóknak. A televízióban, a napilapokban, a
"Halhatatlan a lélek, hiszem, fővárosi és XIII. kerületi újságokban közzétett felhívásra
De más világba nem megy át, 10l-en (17-en vidékről) jelentkeztek.
Csak itt lenn a földön marad, Egy-egy elődöntőt követően a zsűri minden tagja értékelte
A földön él és vándorol. a vers- és prózamondókat, valamint tanácsokat adott a
Többek közt én, emlékezem, továbbjutóknak és (talán) bátorítást azoknak a ver-
Rómában Cassius valék, senyzőknek, akiknek most nem sikerült a döntőbe kerülni.

versmondó 9
 Arany, Vörösmarty, Illyés Gyula, Tompa Mihály, Vajda
János, Babits Mihály, Jókai Mór és természetesen Petőfi
Petőfi Sándor köztünk volt öt elődöntőn át. Szavaikat, gondolataikat a
nyílt tekintetű, szép, tiszta magyar beszéddel szóló fiatalok
szeretettel osztották szét, vallva Antoin de Saint-Exupéry
Megint beszélünk s csak szavait: "egyedül kevés vagyok magamnak".
beszélünk... Mondják, a jó kapitány csak akkor indul el hajójával
a kikötőből, ha alaposan meggyőződött annak kifogástalan
állapotáról. Nos, jó kapitányként igyekeztünk eldönteni
Megint beszélünk s csak beszélünk, a 12 általános iskolás és 8 középiskolás továbbjutását.
A nyelv mozog s a kéz pihen;
Azt akarják, hogy Magyarország
Inkább kofa, mint hős legyen.

Dicsőségünknek kardja! csak most

Készültél s már a rozsda esz.
Meglássátok, maholnap minden
Az ó kerékvágásba' lesz.

Ugy állok itt, mint a tüzes ló,

Mely föl vagyon nyergelve már,
S prüsszögve és tombolva ott benn
Fecsegő gazdájára vár.

Nem a tettek terén fogok hát,

Mint egy csillag, lehullani?
Megfojtanak majd a tétlenség
Lomhán ölelő karjai?

S nem lenne baj, ha magam volnék,

Hisz egy ember nem a világ,
De ezer és ezer van, aki
A zablán tépelődve rág.

Óh ifjaink, óh én barátim,
Ti megkötött szárnyú sasok,
Láng a fejem, jég a szivem, ha
Végigtekintek rajtatok!. ..

Föl, föl, hazám, előre gyorsan,
Megállni féluton kivánsz?
Csupán meg van tágítva rajtad,
De nincs eltörve még a lánc!
(Pest, 1848. április)
A korábbi hagyományokhoz híven a versenyzők nemcsak
a dicsérő, elismerő, de néha bizony kritikus vélemény-
alkotást is elvárták. (Érzelem-értelem ... , külcsín ... , azt
nehéz elmondani, ami könnyű ... , versválasztás ... , egymás
megörvendeztetésére is mondjunk verseket..., stb.) "A
XX. század végén versekkel kívánunk megmaradni a
rohanó világban." - Tóth Zsuzsanna szavai elgondolkod-
tatók! Versekkel, versekkel is. Megmaradásunkat azzal is
kívánjuk, hogy örömöt tudjunk adni egymásnak.
Szép versmondásért különdíjban - a Versmondó egy-
éves előtizetése -- részesült: Kelemen Kata (Budapest,
XIX. ker. Vass L. Ált. Isk.) és Gazsó Dániel (Budapest,
Váci Utcai Ált. Isk.)
A győztesek a kerületi 48-as emlékműsoron és díjkiosztó
gálán vehették át jutalmukat a költészet napját meg-
előző napon, április IO-én a művelődési központban.
Szülők, kollégák, barátok, ismerősök voltunk együtt
több héten át. A József Attila Művelődési Központ
valamennyi munkatársa segítette a szervezőket,
de Kapuvári Beatrix igazgatóhelyettes és Lovasy Gábor
népművelő áldozatos szervező-rendező munkája
példaértékű. Folytatják a már hagyo-
mánnyá lett versenysorozatot.
Baleczky Ivánné

10 versmondó
 Vasutasok versmondó versenye
~
prilis 18-án Balatonbogláron

A rendezték meg a Vasutasok

Országos József Attila-szava-
lóversenyét. Jó színvonalú verseny volt,
de a döntőn kevesebben vettek részt,
mint a korábbi években.
A siófoki állomásfőnökségen született
az ötlet a nyolcvanas évek elején -
vasút, Balatonszárszó, József Attila-,
hogy a versmondó versenyt szervezze-
nek. Először csak a pécsi igazgatóságra
gondoltak, később meghívták a szege-
dieket is, még később országos lett a
találkozó. A MÁV Vezérigazgatósága
támogatta az ötletet: akkoriban a
"kikérés", a munkaidő-kedvezmény
elintézése egyszerűbb volt, mint ma.
Sokan jelentkeztek a kétnapos ver-
senyekre: az első napon a területi válo-
gatót rendezték, a másodikon a döntőt.
Nem volt ritkaság az ötven-hatvan
résztvevő a siófoki versenyeken.
1983 óta a pécsi Vasutas Művelődési
Ház rendezi - kétévenkint - a versenyt,
amely 1989 óta már csak egynapos,
de a területi válogatókat az egyes
igazgatóságok rendezik meg, így
Balatonbogláron már csak a döntőre
kerül sor. A költségeket most a
Vasutasok Országos Közművelődési
Egyesülete és a pécsi Vasutas Műve-
lődési Ház viseli. szabály: a két kötelezőt József Attila verseiből kellett
Az 1989-es versenyről kis könyv is megjelent. Innen választani, de a szabadon választható sem volt teljesen
ismerjük a verseny történetét, és többek között azt, hogy szabad: a hagyományoknak megfelelően a rendező
az igazgatósági szakszolgálati selejtezők után 35-en kerül- szervek jelölték ki azt a történelmi korszakot, amelynek
tek a döntőbe. A zsűri ben Fodor András költő, Szoboszlai költészetéből válogatni lehetett. Az idén az 1848-as for-
Sándor színész és Karinthy Márton dramaturg foglalt radalom 150. évfordulójára gondolva a reformkor
helyet. A résztvevők között pedig ilyen foglalkozásokat költészetére esett a választás. Természetesen Petőfi és
olvashatunk: jegyvizsgáló, raktárnok, forgalmi szolgálat- Arany volt a leggyakoribb, de találkoztunk Vörösmarty,
tevő, állomásfőnök, jegypénztáros, mű-szerész vonat- Kisfaludy és Vajda nevével is. Örömmel láthattuk, hogy
fékező, igazgató, tanuló, nyomdász, lakatos. A költők nem csupán a .slagerversek" szerepeltek a listán (Arany
pedig: Ady, Petőfi, József Attila, Radnóti, Ladányi Mihály, Lacinak, A XIX. század költői, Tetemrehívás), hanem
Ratkó József, Nagy László, Jobbágy Károly, Benjámin aritkábban felhangzók is: A régi jó időből, Gyermek-
László, Szilágyi Domonkos, Soós Zoltán, Villon, Bertold korom világa, A méh románca. S József Attilától sem
Brecht. csupán a Kései sirató meg a Hazám és a Születésnapomra,
1994-ig szünet volt a József Attila-szavalóverseny hanem a minden rendű emberi dolgokról, a Tovább és
történetében. Ekkor azonban ismét megrendezték a nem bírom és a Hűség meg az Iszonyat is. Vagyis
döntót Balatonbogláron. A létszám már nem a régi, de a felfedező munkára is vállalkoztak a versmondók. Ezt az
versenyzők lelkesedése és tudása változatlan volt. igényesebb versválasztást okkal emelte ki a zsűri - ha volt
1996-ban és 1998-ban tovább csökkent a létszám: az idén is arra példa, hogy rosszul mérte fel erejét a versmondó,
14-en kerültek a döntőbe. S miközben sok ismerős arcot vagy nem az egyéniségéhez illő verset választotta.
láthattunk (Szigeti Emília, Tóth Lajosné, Vimlati Ildikó, Mindenesetre a zsűri a versenyző kínálatából választotta
Bartha István, Mátyás László, Gábor József "régi" ki azt a két verset, amit meg akart hallgatni. A versenyt
versmondókét), új neveket is olvashattunk a versenyzők követő értékelő beszélgetésben felmerült annak gondo-
névsorában. lata, hogy a rendezők a jövőben nem jelölnek ki kötelező
A mostani boglári versenyen is érvényben volt az eddigi korszakot: a teljes magyar költészet jobb "önmeg-

versmondó II

Józse! Attila
Szerelmes keserű hazafiság
Engem nem hívnak Párisok, Velencék,
Hol mint szökőkút, gyöngyöz életár,
Reám Hazám tarolt mezője vár -
Ó, csak tarolt ne volna! én is mennék!
Talán, talán úgy én is ott lehetnék.
De itt aszott a tépdesett határ
S hiába hullatom könnyűm le, már
Nem sercen fű és nem libegnek lepkék,
Mert Istenúr, hogy szántsa, bérre vár
És semmim sincsen, amivel fizetnék,
És hitem összedől, mint kártyavár:
Jaj, Sorsunk elvesztette bús lelencét!
És szívem sincs, odaadtam régen már
Egy szőke lánynak e fakult szelencét.
valósítási lehetőséget" kínálhat a versmondónak, színe-
sebb műsort a zsűrinek és a közönségnek. Ugyancsak
Erdőkertes - nyolcadszor
. csiny hazánkból, Szlovákiából, Erdélyből és kis
Kj Jugoszláviából mintegy 700 vers- és prózamondó
ielentkezett a vers-mondó versenyre, és nagyob-
bik része részt is vett. A döntőn egészen pontosan 112-en
vettek részt.
Közhely, hogy a .zsűri nehéz helyzetben van" - valóban
abban is volt, de nem azért, mert nehéz volt döntenie,
hanem mert típushibákkal találkozott.
A határon túli magyarok szépen beszélnek. Táj szólá-
suknak, az idegen nyelvi környezetben őrzött nyelvnek igazi
szépségei vannak.
De, mintha állandóan a magyar tévécsatomákat vagy
a hazai vers- és prózamondó versenyeket néznék -
nem ismerik a magyar mondathangsúly, a jelző és jelzett
szó hangsúlyozásának törvényeit. Pedig a költők -
ebben segítenek is. Ök ugyanis ismerik ezeket a szabá-
lyokat (vagy ha nem, ösztönösen használják), tehát a vers
zenéje, ritmusa, rímvilága segítene eligazodni ebben a
"bozótban".
A gyerekek versválasztásában most nem voltak
kiugró hibák. Inkább a szülők (és tanárok) betaní-
tási módszerivel volt baj. Nagyon ritka az az eset,
12 versmondó
szóba került, hogy ismét meghívják a járműjavító üze-
mek dolgozóit: ezek a nagyobb létszámot foglalkoztató
üzemek a MÁV-nak dolgoznak ugyan, de az utóbbi
években kikerültek a MÁ V szervezetéből: számos jó
versmondót adtak a mozgalomnak korábban.
A mostani, mintaszerűen megrendezett boglári verseny
szakmai értékelésében egyrészt általános, másrészt névre
szóló bírálatok hangzottak el: főleg a versválasztás
szempontjai, a versértelmezés és az előadás kérdései
kerültek szóba. És mindenekelött az a nemes hobbi,
amelyet a vers mondás jelent, és az az ügyszeretet,
amellyel a MÁV támogatja a vasutas dolgozók sok időt
és fáradságot kívánó előadói tevékenységét. A versmondó
mozgalom és az egyetemes magyar kultúra szempont-
jából egyaránt nagy jelentősége van ennek.
A verseny végeredménye: 1. díj: Gábor József (jegyvizs-
gáló, Debrecen), 2. díj: Kiu Angéla (forgalmi szolgá-
lattevő. Vésztő), 3. díj: Tatár Árpád (vontatási főnök­
helyettes, Budapest), 4. díj: Rigóné Gán Henriette
(árupénztáros, Várpalota). Különdíjak: Vimláti Ildikó
(forgalmi szolgálattevő, Barcs), Tóth Lajosné (munkaügyi
ügyintéző, Szentes), Pálmai Zoltán
(vezető jegyvizsgáló, Cegléd), Mátyás
László (reszortos, Nagykanizsa) és
Szigeti Emília (távgépíró kezelő,
Kaposvár).
,1
Gárdonyi Tamás
amikor hagyják, hogy a gyerek magából kiindulva
mondja a verset vagy prózát. Érződik, hogy idomítottan
betanított! Ezt a .betanítonségot" az is könnyen elárulja,
ha a gyerek "bakizik". Ekkor érződik, hogy sem az
érzelem, sem az értelem nem működik, csak az a mecha-
nizmus, amit a
betanító "belé
vert".
Az ifjúsági kor-
osztálynál már
érződik, hogy
önálló döntés
alapján válasz-
tott. Közülünk
sokan majdnem
minden vers-
mondó talál-
kozón jelen
voltak, és az ott
ért hatások
motiválják vá-
lasztásukat.
 Korábban voltak, akik Berek Katit, vagy Latinovits
Zoltánt utánozták - azok zsenialitása nélkül. Latinovits
például majdnem minden verset pontatlanul mondott -
és mégis a költőt közvetítette. Az ő bölcs gondolata,
hogya költőt tolmácsoini kell - és nem a költő és hallgató
(néző) közé állni, magunkat előtérbe tolni. (Ez akkor is
igaz, ha ő többnyire előtérbe tolta magát, és a vers róla
szólt.)
Az erdőkertesi "Anyám fekete rózsa" találkozónak ennek
ellenére van megható szépsége.
Az egyik a visszatérés. Nagyon sokan jönnek el
újra, attól függetlenül, hogy az előző alkalommal milyen
eredményt értek el. Torma Mária, Szép László, Mihályi
Jánosné, Szücsné Baráth Zsófia mindig eljön. S nem
mindig győztes. Az érettségiző korú Diligens Judit ide
"jár" kísérletezni, versmondásának minden esetben új
értelmezést próbál adni, s nem keseríti el, ha a zsűri nem
ért egyet értelmezésével vagy megoldásával.
Támogatnám és biztatnám azokat, akik rendületlenül
jönnek - és nem sablonokkal, hanem egyéni értelme-
zéssel kísérleteznek akkor is, ha az sem sikert, sem
elismerést nem hoz nekik.
A másik az "öregek" (jobbára 60 év fölöttiek) megje-
lenése. Egyrészt visszaidézik ifjúságuk versmondó stílusát
(ami bizony már korszerűtlennek tűnik), és hitet tesznek

Lasse Heikkild

Közöttünk
Sok a zseniális Nagy László-vers, de "hallani",
hogy nemigen értik. S ezért nem is tudják jól
Te és én
visszaadni a költő gondolatait. Nehezen tudják megítélni,
egymás között vagyunk
hogy való-e nekik a választott vers, vagy sem. (Kirívó
példa Szabó Lőrinc "Semmiért egészen" c. verse, mely
egy érintésnél többek
az egyik legkegyetlenebb .férfivers''. Természetesen többek egy tételnél
nők vagy kislányok mondják). utakat győz le a vágy
Nem tudom eldönteni, hogy modorosságuk honnan mely több, mint a szerelem
ered. Egymást hallják-e, vagy rossz színészi versmon- fájdalom s a bódulat vágya
dásokat másolnak. De néhány esetben már a cím szerelmek szerelme a bölcsesség közöttünk
bemondásánál vagy az előadó "pózos megállásánál" lehet fejedelmek erejét választjuk
érezni, hogy átgondolt értelmezés helyett "valamiféle királyunkká; boldogság a mélység gyönyöre
modorral" fogunk találkozni. Talán nem tévedek, de
összead minket szoros sá fűzi
szerintem ennek az az oka, hogy ugyanazok a szemé-
kapcsolatunkat a vágyat pusztuljunk el
lyek ugyanazzal a három-négy verssel évente öt-nyolc
találkozón is részt vesznek, s emiatt beszorulnak bizonyos hogy fölvessen a tenger
formákba, modorosságba. Már említettem, hogy - hála mint gyógyultat újszülöttet
istennek - nagyon népszerű Nagy László. De a Rege a s hatalmas célokat
tűzről és a jácintról részleteit majdnem mindenki egyfor- teremtünk
mán mondja. De Kányádi Sándor Fától fáig-ját is tíz fejünk fölé növő életet bennünket
versmondóból tíz egyformán mondja. Ezek érthető köl- fölernelőt
csönhatások, de önállótlanságról árulkodnak. önnön megváltásunk feltámadás
Kicsit az az érzésem, hogy a .Jclónozott'' versmondás mindenkinek
dívik. Ú gy vélik, hogy egy-egy verset "úgy kell ez feszül kutat téved szomjazik s kivánkozik
mondani", ahogy valamelyik vetélkedőn már hal-
magasabbra
lották.
Jancsó Adrienn zseniális versmondó, de az ő modorát
hanglemez után átvenni - lehetetlen. Ami neki megélt Fordította: Kovács István
élmény, az utánzása során már csak modor.

versmondó 13

az irodalomhoz való ragaszkodásukról. Kicsit lassú a
ritmusuk, kicsit kimódolt az előadásuk - de értékeket
Bolyai-napok Miskolcon
olyai János nevével fémjelzett ku.lturális- és
B sportnapokat szervezett Miskolcon az egyetem
azonos nevű kollégiuma április 6-tól 9-ig. A ren-
dezvénysorozat művészeti részének előkészítésére és
lebonyolítására a kollégium igazgatósága egyesületünket
kérte föl általam.
A közel tízezer embert megmozgató program első
napján a Miskolci Egyetem és a város vezetősége,
valamint a sajtó megjelent képviselői előtt ünnepélyes
megnyitót tartottunk Bartók Lászlóval, erről láthat-
tunk tudósítást április 7-én az MTV l-en, nem sokkal
később pedig a Duna TV-n. A müsor a két Bolyai apa
és fia, életét elevenítette föl a legújabb kutatások hiteles
adataiból összeállított életrajzzal, és nem utolsó sorban
a róluk szóló irodalmi müvekkel, munkákkal, zenei
aláfestéssel.
A második nap, kedden este hat órára hirdettük meg
az amatőr és profi versmondók előadóestjét. A több
mint két órásra sikeredett pódium-előadás az ötven
ülőhelye s terembe bezsúfolódott mintegy kétszáz fő
14 versmondó
villantanak fel. Olyan színeket mutatnak fel,
amik a mai ,,klónozott" versmondás ellenében
- más megközelítésben hozzák elénk a mű
értékeit.
Velük - az "öregekkel" nemigen esik meg,
hogy hosszabb anyagot adnak elő, mint ami
erejükből telik.
Nagyon nagy probléma - nem csak itt, hanem
más találkozókon is -, hogy erőn felüli
teljesítményt választ az előadó. Itt nem
az a baj, hogy a bírálók nem "bírják" ki
a hosszú anyagot. Hanem az, hogy az elő­
adó nem bírja .szusszal". Ilyenkor fordul elő,
hogy jól indul az előadás, azután fokozatosan
romlik, mert az előadó nem tudja művészileg
kigazdálkodni a saját erejét. Vissza-vissza
csúszik, kimódolt-ságban önmagát ismétli,
és nem képes az anyag "lelkét" visszaadni.
Végezetül: jó, hogy van ez az ,,Anyám fekete
rózsa" találkozó, Jó, hogy vissza-vissza-
térő előadókat találunk. Külön öröm, hogy
egy-egy fiatal évről-évre visszatér s mindig
jobbann teljesít. És nagy öröm egy-egy
öregebb előadó elszánt, jót akaró vissza-
térése is.
Máté Lajos
előtt zajlott. Király Erika, Kaszás Villő és Kinizsi Ottó
a szö szoros értelmében egyszerre nevettette és ríkatta
meg a meghatódott közönséget, akik később be is kap-
csolódtak a versmondásba.
Már a Bolyai-napok előtt egy hónappal vers-, novella-
és minidrámaíró pályázatot hirdettünk a hallgatók
számára, melyből az első két kategóriára 140 pályamú
érkezett. A minidrámában - valószínűleg a határidő
rövidsége miatt - nem vállalta senki a megmérettetést.
A beadott műveket lapunk, a Versmondó bírálta el.
A döntés értelmében két első helyet osztottunk ki
mind a vers, mind a novella kategóriában, és egy kü-
löndíjat annak, aki mindkét területen a legjobbnak
bizonyult.
Lapunk egyéves előfizetést ajánlott
fel minden pályázónak, ezzel is
bővítve a fiatal-felnőtt a versbarátok
körét.
Lutter Imre
 Egy hagyomány felújítása
Kormos István vers- és prózamondó verseny
"Ez hát a szülőfölded barátom, ez a nagy mező!"
(Fodor András: Szigetkbz-Lébény)
5 évvel ezelőtt született az akkori Moson vár-megye
7 Szentmiklós nevű falujában Kormos István. Az a
költő, aki élete során "volt varázsló": büszkén hir-
dette: "világokat varázsolok, amikor akarom"; aztán
sámáni költő, aki "vicsorító ló-koponyán tamburázott" tol-
lal; volt bohócsipkás bölcs, Yorick mezét öltve magára;
öregedő Harlekin, akinek az idő múlásával már "nem
zsongott fülébe édesen szivárványhurkatöltőn át a múlt".
Volt Prpheusz, akin - öregedvén - nem fogott "semmilyen
rontás"; és végül volt N.N., bolyongván a világban!"
(Z. Szabó László: Az örvénylő-szívű vándor)
Kormos István költészetében "megnevezhetetlen csö-
könyösséggel" tért vissza a gyennekkor valóságos és
álomi tájaihoz, szülőföldjéhez: a Szigetköz sajátos
világához, a gyennekkor világát jelentő Lébény, Mecsér,
Szentmiklós községekhez. A hetvenes évek elejétől
rendszeresen hazajárt; nem volt olyan év, hogy ne töltött
volna hosszabb-rövidebb időt Győrben, ahol okos ta-
nácsaival nevelgette, segítette az akkor még pályájuk
botladozó lépéseit próbálgató költőpalántákat.
Halála után munkássága ápolása, emléke megőrzése,
ébrentartása érdekében a Radnóti Emlékbizottság és
Irodalmi Társaság, valamint a Bartók Béla Megyei
Művelődési Központ róla elnevezett vers- és prózamondó
versenyt hirdetett meg 1989-ben. A versenyen Győr­
Moson-Sopron megye falusi általános iskolásai indulhat-
tak. A rendező szervek szándéka az volt, hogy elsősorban
Kormos István
Epitáfium
Villám ragyog teli pohár
vizet csukott szemembe tündököltet
szélhömpölygés arcon cirókál
de tudom elföd majd a sár
ha magamra húzom a földet
rigó kiált fölöttem Voltál!
Ködmosta messzi majorok
Pest Lutetia kövei felednek
végsőt bukfencezvén a hinta
vérem lányokban zsiborog
megőriznek valamely versek
míg fénybe nem fullad a tinta
az amúgy is hátrányos helyzetben levő kistelepülések,
községek általános iskolás tanulóinak teremtsenek
évenként vissza-visszatérő lehetőséget a versmondásra,
tehetségük megmutatására, a megmérettetésre. A területi
elődöntőket - a volt járások, körzetek figyelembevételével
- öt községben bonyolították le. Az elődöntők legjobbjai
az első alkalommal Lébényben, majd az ezt következő
években Mosonszentmiklóson, valamint Mecséren a
megyei döntőkben mutatkozhattak be. A megyei döntök
résztvevői minden alkalommal tisztelettel adóztak Kormos
István emlékének, a verseny ünnepélyes pillanataként
megkoszorúzták a mosonszentmiklósi iskola falán elhe-
lyezett emléktáblát. Utolsó alkalommal 1994-ben. Aztán
szubjektív (személyváltozások) és objektív okok miatt
nem volt intézmény, szervezet, amely az elkezdett folya-
matot tovább vitte volna.
Az elmúlt évben megalakult, de tényleges tevékenységét
csak az idén megkezdő Magyar Versmondók Egyesülete
Györ-Moson-Sopron-megyei szervezetének első teendője
volt a már feledésbe merülő hagyomány felújítása.
Február végén a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi
Társaság, a Bartók Béla Megyei Művelődési Központtal
közösen újból meghirdette a Kormos István vers- és próza-
mondó versenyt a megye falusi általános iskolás tanulói
versmondó 15
számára, 9-14 éves korig. A hosszabb szünet
ellenére bebizonyosodott, hogy a községek,
kistelepülések tanulóinak, versmondóinak is
szükségük van ilyenfajta megmérettetésre,
bizonyítási lehetőségre. Több mint százötven
tanuló nevezett be a versenyre. Az Egyesület
a korábbi hagyományt követve öt elődöntőt
rendezett április és május hónapban. Fertő­
szentmiklós - volt soproni járás, Beled - a
volt kapuvári járás, Jobaháza - a volt csomai
járás, Pannonhalma - a volt győri járás, és
Mosonszentmiklós - a volt mosonma-
gyaróvári járás helyszínekkel, körzetekkel.)
Az elődöntőket azonos összetételű zsűri
nézte, hallgatta végig. Harminchárom vers-
mondó jutott tovább a megyei döntőbe.
Számukra az Egyesület egyhetes felkészítő
tábort szervezett június 22-től 27-ig, hogy az
október 3-án Mosonszentmiklóson megren-
dezésre kerülő megyei döntőn még ered-
ményesebben mutatkozhassanak be.

Németh András

Regösök húrján

ő kalapolta össze. Ó egy egyszemélyes művelődési

L
ám-lám! Ilyen is lehet egy versmondó verseny, ha
olyan szervezi-rendezi, aki maga is kiváló vers-
mondó. Persze a szervezéshez, a rendezéshez is
kell tehetség. Na meg szív! Esetleg egy alapítvány.
Mondjuk, legyen ez a Forrás Kulturális Alapítvány. Csak-
hogy ez utóbbit is ugyanaz a személy hozta létre, és ápol-
ja, aki az említett rendezvényt. (Ja, és pénz is kell!) Ezt is
intézmény. Pataki András. Persze ez a tudósítás nem róla
szól, de nélküle most nem folytathatnám.
Tehát: Pápán találkozott harmadik alkalommal Kárpát-
medence versmondóinak krémje. Nem túlzás! Pedig nem
volt selejtező, válogató, mégis - talán nemcsak a szeren-
csének köszönhetően - több mint félszázan tisztelték meg
április 4-S-én a Regösök Húrján versmondó versenyt.
Jöttek a Felvidékről, Erdélyből, a Vajdaságból és az ország
minden részéből.
A diákok mezőnye hihetetlenül kiegyensúlyozott volt.
A Bánffy György vezette zsűri végre foglalkozhatott az
előadói finomságokkal, mélységekkel. Nem kellett formai,
tartalmi félreértéseket tisztázni. Sokszínű volt a vers-
választás és jó volt látni, milyen sokan találtak rá előadói
egyéniségükre, már ilyen fiatalon. A felnőttek mezőnyé­
vel a zsűri már nehezebben boldogult, hiszen nehéz volt
például a 19 éves Csötönyi László kiforrott, őserőtől duz-
zadó és finom humorral cizellált produkcióját összehason-
lítani a hetvenes éveiket taposó életbölcsességet sugárzó
versmondók előadásaival. Kellett volna még egy kategó-
ria. Talán jövőre. Mert reméljük, lesz, hiszen mint egy
falat kenyér, úgy kellenek az ilyen hangulatú össze-
jövetelek, ahol nem a versenyláz gör-
csössége dominál, hanem a felszaba-
dult művészi kifejezés igénye.

Bartók

16 versmondó
 "A cirkusz összedől"
Gondolatok a szlovákiai Petőfi verseny kapcsán

árakozásokkal telve készültem a XXXv. Jókai- elgondolkodtam. (Az április végi rimaszombati verse-

V napokra, Révkomáromba, a Petőfi versmondó

verseny döntőjére. ahová Bartók László kollé-
gámmal kaptunk zsűrizésre szóló meghívást.
nyen nem is volt felnőtt versmondó). Valami, valahol
megszakad, eltűnik. Miként lehetséges az, hogy a fiata-
lok lelket emelő és gyönyörködtető versmondása egyszer
Ha át kell lépnem az országhatárt - jelen esetben csak abbamarad. Fásultságot, más irányú elfoglalt-
Szlovákia irányába -, eszembe jutnak a sok évtized óta ságot és ezekhez hasonló indokokat hallottam. Biztos,
húsbavágó megoldatlan kérdések, fájdalmak és az újra hogy nem ez a probléma kulcsa. A komoly szakmai
kiélezett problémák, melyek a határon túli magyarságot műhelymunkát hiányolom. Ezen észrevételem alátá-
érintik. masztására néhány érvet mondok. A versmondás területén
Az anyanyelvéért, oktatásáért küzdő magyar kisebbség folyamatosan színvonalas teljesítményt nyújtó egyének
1920-tól 1997-ig két nyelven kiállított iskolai okmá- szinte kizárólag versmondó körökból, különböző drámai
nyokat kapott az azóta törvénytelenül leváltott iskola- specializációs műhelyekból, szakmai táborokban, tovább-
igazgatóitól. A jövő tanévtől kezdődően - egy új törvény- képzéseken résztvevőkből. tehát szervezett formában,
javaslat szerint - (egyéb változtatások mellett) kizárólag szakemberek vezetésével történő munka során választód-
szlovákul sajátítható el a történelem és a földrajz nak ki, kerülnek elő. Nem elég csak a tanóra kerete az
tudománya. iskolában, még ha oly lelkes pedagógusok is a felkészítők.
A hónapok óta tartó "polgári engedetlenség" kapcsán A megmaradáshoz több kell. Ha a vajdasági versmon-
a kormányzópárt (HZDS) parlamenti képviselői újabb dókra gondolok, máris modellértékű, követhető példát
Koszovót emlegetnek. A számomra érthetetlen, egyre látok. Lehet műhelymunkát végezni bárhol - még egészen
határozottabban balkanizálódó országban csodálatos szol- rossz körülmények között is -, ha van elég erő, elszántság,
gálat a magyar nyelv ügyéért - így vagy úgy - síkra- kitartás a tehetség mellett. Felvetésem jogosságát
szállni, a magyar irodalmat népszerűsíteni, kultúránk, támasztja alá az a tény, hogy a középiskolás kategó-
művelődésünk kincsesbányáj ából részesülni, abból riában az első két helyezettnek elég volt - önmagukhoz
gazdagodni. "Komárom városa mindig is a szlovákiai képest - egy indiszponáltabb, kis koncentráltságú,
magyar kulturális élet egyik fellegvára volt.
Nem máról holnapra vált azzá, hanem
évszázadok alatt; tartozott bár ez a vidék
bármilyen fennhatóság, politikai hatalom,
vagy eltipró önkény alá." - mondta köszön-
tőjében Pásztor István polgármester.
A gazdag, ötnapos rendezvénysor szom-
batjára esett a Petőfi-verseny ötször két
kategóriában, a Jókai Színház színpadán.
Szerencsésebb lett volna ugyan egy
intimebb helyszín, hiszen a nagy távol-
ság, a mikrofonos kierősítés, mind-mind
elvett a minőségből, az érdeklődök számát
tekintve is megfelelt volna, mondjuk, a
földszinti kamaraterem. Az öt korosztályi
kategória tovább bomlott versre és prózára,
utóbbiban többször tűntek fel színvo-
naltalan (irodalmi) anyagok. Nem vagyok
teljesen meggyőződve a szétválasztás
indokoltságáról.
A verseny maga jó színvonalú volt, igaz
kiugró teljesítmények nélkül. Szívet
melengetö volt a legkisebbek versmondása,
majd "felfelé" haladva egyre értel-
mezettebb, öntudatosabb produkcióval
találkoztunk, a középiskolásoknál már
megcsillant néha valami abból, amit
előadó-művészetnek hívunk. A felnőtt
kategória egyetlen - a helyszínen reggel
nevező - versenyzője kapcsán viszont

versmondó 17
rutinszerű előadást nyújtani ahhoz, hogy a
mezöny fölé emelkedjenek. Ez a két fiatal több- Anatoli} Uvarov
ször előfordult már magyarországi táborok-
ban, s jó néhány versenyen.
A lehetőség kézzelfogható közelségben van. Isten, óvd meg...
S bár e versenyen is a szép számú díj között
bőven akadtak .Jcülföldi" tábormeghívások, oda
nem juthat el mindenki. Meggyőződésem, hogy Isten, óvd meg hő Napunkat, kék egünket,
hiánypótló volna a helyi továbbképzés erősítése.
Buzdítom erre a CSEMADOK vezetőit, akik
Tiszta szívvel fohászkodunk, kérve téged:
itt is lelkesen és aktívan jelen voltak, továbbá a Áldd meg a mi mindennapi kenyerünket,
régebbi versmondókat; fogják össze, szervezzék Adj a nyájnak egészséget, békességet.
meg, hogy a versmondó mozgalom Szlovákiában
is mozgalom maradjon az iskolán túl is.
Hallottam a helyszínen, a programok között
Pusztulástól óvjad a mi nemzetünket,
pedig olvastam, hogy a találkozó második része Fojtó gáztól óvjad a mi levegőnket,
tanfolyamszerűen a színészképzésre koncent- Kínzó láztól óvjad a mi szívünket,
rálva folytatódik. Ahogy a 'színjátszóknál,
Pribékekkel szembeszállni hagyd erőnket.
úgy a versmondóknál is szükség van erre. S újra
idézem a Polgármester úr megnyitójának egy
mondatát: "Tanulni kell, hiszen ez a fejlődés De méginkább óvj sok álnok messiástól,
egyetlen záloga!" Ravasz szókkal kik ígérnek boldogságot;
Összbenyomásaimat vizsgálva ki kell emelnem, Nem vezetnek minket ki e szörnyű sárból-
hogy a fesztivál szervezése professzionális
volt, az ellátás, az elhelyezés, a fogadtatás és
Ők akarnak lenni nálunk uraságok.
főleg a kiegészítő programok tekintetében.
A több napig tartó színjátszó fesztivál pro- Isten, áldd meg jellemünket, szellemünket,
dukciói, a meghívott előadások nyújtottak Hogy hitünk hadd töndököljön, el ne fogyjon,
kikapcsolódási, tanulási lehetőséget. Kiss Péntek
József örökmozgó, mindenre kiterjedő figyel-
Ragadozók ránk ha lesnek, űzd el őket,
messége és a név szerint fel sem sorolható Lelkünk tiszta hadd maradjon, fenn ragyogjon.
szervezők magas szintű munkája mindenképpen
távolba mutató. Áldd meg, Isten nemzetünknek ébredését,
Versmondói szempontból két programot említek
meg. Az egyik Bodor-Palkó Pál előadói estje
Hadd legyen oly békés, szorgos, mint korábban,
"Nem várom már az életet" címmel. Kulturált Hadd ne lássa gyökerei senyvedését,
előadásmódban, pontosan értelmezett verseket Hadd élhessünk szeretetben, igazságban!
hallhattunk a szombati éjszakában. Szép volt!
A másik Vas Ottó felvidéki volt gimnáziumi
magyartanár műsora "A cirkusz összedől" cím-
mel. A megrázó hitelességű és erejű előadás Fordította: Bede Anna
engem lenyűgözött, felkiáltójel és példa lehet
mindenki számára, aki látta vagy látni fogja, alantas ösztöneit felkorbácsoló mutatványra figyel.
konkrét és átvitt értelemben egyaránt. A majdnem moz-
Karinthy (és az előadó) a humánum oldalán áll, de fél,
gásképtelenné betegedett előadó mankójával, de főleg a
hogy a küzdelemben alulmarad. Erőt nyertem ettől az
VERS segítségével hihetetlen energiával a szemünk
embertől, ettől a szellemiségtől. Bárcsak sok ilyen
láttára feledteti a hétköznapok valóságát, visszavonhatat-
kvalitású tanár oktatná, nevelné az ifjúságot! Kultúránk
lanul nagybetűs ünneppé alakítja ezt az órát.
öntudatos átélésével nem lenne kérdés a megmaradás:
Cirkuszhoz hasonló az élet, ahol a legszebb dal fel-
rend lenne a fejekben s a lelkekben.
csendülése mellett is, a tömeg csak a tragédiát sejtető,
Hitet és életet sugárzó szemeitől is hiszem, hogy túlélik
(s mi is túléljük), amíg egy másfajta cirkusz - ott
(és itt) - összedől.

Pataki András

18 versmondó
 FELHíVÁs
Szakképző iskolák vers- és prózamondó versenyére, amelyre Mosonmagyaróváron
1998. november 6-7-8-án kerül sor.
Kedves Érdeklődő Barátunk!
Kik vagyunk?
Olyan vers-és prózamondásért, illetve anyanyelvápolásért elkötelezett tanárok, diákok,
akik szeretnének tenni valamit az "ügyért".
Mi is a teendő?
Amennyiben tehetséget érzel magadban arra, hogy verset mondj ("szavalj") illetve
prózát adj elő, akkor jelentkezz!
Hogyan lehet jelentkezni?
Levélben írd le, hogy ki az a két xx. századi magyar lírikus vagy prózaíró,
akiknek a művét előadod. (A művek címét is közöld!)
Hogyan zajlik a verseny?
Két fordulóban.
A jelentkezők számától függőerr az előválogató november 6-án vagy 7-én Mosonmagyaróváron,
a Hunyadi Mátyás Szakmunkásképzőés Szakközépiskolában lesz.
(Az előválogatóra 3-5 perces előadással jelentkezhetsz.)
A döntőre november 8-án vasárnap kerül sor. Itt az előválogatón legjobban szereplő versenyzők
indulhatnak, újabb művel.
A jelentkezés határideje: 1998. október 10.
Cím: 9200 Mosonmagyaróvár, Dr. Gyártás u. 3. Telefon: 16-96-211-788
Dr. Kissné Németh Éva ig. helyettes
Bérci Csaba tanár
Glaser Péter tanár
Papp Márla tanár

Honvéd Kulturális Egyesületek és Intézmények Szövetsége a Magyar Honvédség

fennállásának 150. évfordulóját köszöntő eseménysorozat részeként 1998. októberében
megrendezi az
I. országos "IGRIC" énekmondó fesztivált.
A Fesztiválra a haza, a honvédelem, a hadtörténet és a katonaélet témakörében készült saját
szerzeményeket, versmegzenésítéseket bemutató, hangszerkíséret nélküli vagy élő hang-szerkíséretes
előadók, valamint maximum 6 fős együttesek nevezhetnek.

Nevezési feltételek:
- önálló versenymű vagy 10-15 perces műsor
- nevezni két kategóriában lehet: 16 éves korig az "IGRICE" azon felül pedig az "IGRIC" kategóriában
- a rendezők várják a határainkon túli magyar ajkú hivatásos és amatőr előadók jelentkezését is.
Nevezési határidő: 1998. szeptember ll.
A jelentkezési lapok és részletes tájékoztatók az ország valamennyi honvédségi művelődési
intézményében, a Magyar Honvédség Művelődési Háza Fesztivál Irodájában és a Magyar Rádió
közönségszolgálatánál kaphatók. A Fesztivált országos bemutatósorozat vezeti be, az elődöntök
legjobbjai 1998. október 17-én a budapesti döntőben s az azt követő gálaműsorban szerepelhetnek.
A Fesztivál nyertesei értékes díjakban részesülnek, a legsikeresebb produkciókból CD készül,
a legtehetségesebb amatőr énekmondók további működését a Honvéd Együttes támogatja.
A Fesztivál rendezői: a Magyar Honvédség Kulturális és Média Igazgatósága, a Honvédség
és Társadalom Baráti Kör. A Fesztivál támogatói: a Magyar Rádió, a Honvédelmi Minisztérium,
a Magyar Honvédség Művelődési Háza és a Honvéd Együttes.
A jelentkezési lapokat - a nevezési határidő szerint - a Magyar Honvédség Művelődési Háza Fesztivál
Irodája címére kell beküldeni: Budapest, 1406 Pf.: 37 (Telefon: 343-7152).
A borítékra írják rá: "IGRIC FESZTIVÁL". )

versmondó 19
 Petőfi vers- és prózamondó verseny
a debreceni megyei könyvtárban

ünnepi könyvhétnek megvannak a maga tradi- századforduló agyonhajszolt, identitászavarokkal küsz-

A
Z
cionális rituáléi: dedikálás a könyvsátrak előtt,
író-olvasó találkozók, könyvről könyvért típusú
vetélkedők stb. A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár munka-
társai a hagyományos rendezvények mellett az idén új
formákkal is szfnesíteni szerették volna az ünnepi
műsorkínálat palettáját, többek között egy vers- és próza-
mondó verseny meghirdetésével, melyre 14 éven felüli
amatőrök jelentkezését kérték.
Az ötlet azonnal tetszést váltott ki, úton a megvalósítás
felé azonban lassacskán megfogalmazódtak az aggályok
is. Lesznek-e jelentkezők? Akad-e még, aki a számí-
tógépek, a szupertechnika korában is fogékony a költé-
szetre? Mit mond, egyáltalán mond-e még valamit
ködő emberének a 19. század nagy géniusza? - Merthogy
versenyünket az ő személyéhez kötődö irodalmi mű­
vek előadásához kötöttük. Részben azért, mert az 1848-as
forradalomhoz - melynek 150. évfordulóját az idén ünne-
peltük - elválaszthatatlanul kapcsolódik az ő neve, de
azért is, mert Petőfi időközben szimbólummá vált: ő a
magyar költő, akit a nagyok között is a legnagyobbként
szokás emlegetni.
A versenyre nemcsak Petőfi műveivel, de róla szóló
alkotás okkal is lehetett nevezni.
Első próbálkozásunkra tizennégyen reagáltak. Zömmel
diákok: 15-20 évesek, fiúk, lányok vegyesen, de volt
ötven év fölötti versenyzőnk is. Megközelítőleg fele-fele

Magyar Versmondók Egyesülete és a Kerepesi Faluház 1998-ban ismételten meghirdeti a

, .." "
ROKON NEPEK KOLTESZETE FESZTIVALT
amelynek országos döntőjére 1998. október 17-én kerül sor.
A fesztivált megelőzően szükség szerint megyei regionális találkozókat tartunk
A versenyzők által bemutatásra kerülő nép- és műköltészeti alkotásokkal szeretnénk ízelítöt adni
az uráli nyelvcsaládhoz tartozó rokon népek irodalmából.

A nevezés feltételei:
Betöltött 14. életév.
A felsorolt népek irodalmából egy nép- és műköltészeti alkotás: vers vagy próza.
A teljes magyar népköltészet

Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek abécé rendben:

cseremisz (mari), nganaszan (tavgi-szamojéd),
enyec (jurák-szamojéd), nyenyec (jurák-szamojéd),
észt (eestlane), osztják (hanti),
finn (suomalainen), permják,
izsor (inkeri, izoralaine), szölkup (osrtják-szamojéd),
kamassz ( +), vepsze (vepsil'ain'e),
karjalai (karjalen'e), vogul (manysi),
lapp (sabme, sami), vót (vad 'jalain ),
lív (liiho), votják (udmurt),
mordvin (erza és moksa), zürjén (komi).

Jelentkezni név és lakcím (irányítószám) megnevezésével az alábbi címen lehet:

2144 Kerepes, Faluház Templom u. 3. Telefon 28-490-786, 28- 388-6387 Gáspár Sándomái
Jelentkezési határidő: 1998. szeptember 15.
A felkészüléshez minden jelentkezőnek küldünk bibliográfiát és ajánlójegyzéket, ezért kérjük
mielőbbi visszajelzését.

20 versmondó
arányban érkeztek Debrecenből, ill. a megye más tele-
püléseiről. Legtöbben Petőfi-művet adtak elő, s főleg a
verseit: ismerteket, mint a Csokonai, vagy a Falu végén
kurta kocsma, s ritkábban hallhatókat, mint pl. a Három
madár, vagy a Bánk bán. A prózát Petőfi úti jegyzetei,
valamint Ady Endre A .Jantársak'i-rál írott kemény
hangvételű publicisztikája képviselték.
A díjak kiosztása után Sebők Vilmának, a zsűri elnökének
zárszavával ért véget a verseny. Szép gondolataiból ide
kívánkozik néhány sor:
.Petöfit emlegetve, Petőfiről szólva gyakran használjuk az
üstökös hasonlatot. Talán nem véletlenül. Három fontos
ismérvét emelném ki ennek a jelenségnek.
Az üstökös egyik jellemzője a feltűnés váratlansága, jós-
szerűsége. Ez a váratlan feltűnés, rövid, ám izzó
életpálya jellemzi a költőt is, akinek a háborút jelző
üstököshöz hasonlóan forradalomba torkollott a sze-
replése, s végül ő maga is elégett e forradalomban.
A titok az üstökös másik jellegzetessége. Gondoljuk csak
el, micsoda titkok övezik Petőfi megjelenését és eltű­
nését is! Születésén ma sem szűnt meg vetélkedni a két
város: Kiskőrös és Kiskunfélegyháza, s a halála körül
Ifja Gyevin
Kékia
Kékiában kék az ég, és
Kéklő kék a levegő.
Kékiában kék a lég, és,
Kék kalászos a mező.
Kékiában minden szín kék,
Házak, kertek és tavak.
Kéken surrannak a cinkék,
S kék ködökben alszanak.
Kék a szerelmesek szeme,
Kék a mosoly, kék a szó.
Kékiában kék a zene,
Kék az eső, kék a hó.
időről időre ugyancsak fellángolnak a viták. Tudjuk,
hogy a költő holttestét máig sem találták meg Segesvárott,
s nincs még lezárva a bargauzini dosszié sem. Bármi is
történt, bárhogy is történt, a különféle legendák semmit
sem vonnak le Petőfi értékéből.
Az üstökös harmadik jellegzetessége a fény. Petőfinek,
mint üstökösnek fényéből hullott ránk egy csóva a mai
napon. Ez a fénycsóva tükröződött a fiatal szemekben,
s én most ezt a tükrözést szeretném megköszönni
mindenkinek."
A biztató kezdet folytatásra inspirál. Az elkövetkező
debreceni ünnepi könyvhetek állandó programjává
kívánjuk emelni a vers- és prózamondó versenyt, min-
den évben valamely aktuális évforduló kapcsán más és
más költő, esetleg novellista személyéhez kötődve.
Bízunk benne, hogy a Petőfi neve alatt elindított
sorozatunk egyre több versenyzőt és érdeklődőt vonz
majd, s elidegeníthetetlen részévé
válik a hajdú-bihari ünnepi könyv-
heteknek.
Papné dr. Angyal Ágnes
Kékiában kék a tavasz,
Kék az ősz, kéklő a nyár,
Kék estéken kéken havaz,
Kéklőn hull a holdsugár.
Kékiában nyár szakában
Kék a dél, a forróság.
Jöjjenek mind Kékiába,
Kik e verset olvassák!
Szülőföldem, kék virágok,
Kék verőfény, kék csoda...
Nektek is van Kékiátok,
Ki-ki siessen oda!
Fordította: Bede Anna
versmondó 21
 Miért mondanak a gyermekek verset?
"
Altalános iskolások versmondó versenye Kecskeméten és
Veszprémben
lvasom Kányádi Sándor .egyberostalr'' verseit a
O Valaki jár a fák hegyén-t. Bevezető gondolatát
oly sokszor idéztem már, hogy mostani soraim
előtt érdemes idemásolnom ezt a kis gyöngyszemet,
amely közelebb vihet bennünket a címben feltett
kérdéshez.
A vers az, amit mondani kell
Ezt válaszolta egyik találkozón egy falusi kisiskolás,
amikor a tanítója sugallta kérdést, melynek veleje az
lett volna, hogy mi a vers, ijedtemben - mint háborús
történetek katonája a még föl nem robbant gránátot
ijedtemben visszadobtam:
- Hát te mondd meg, szerinted: mi a vers?
- A vers az - kapaszkodott tekintetembe bátorításért -,
amit mondani kell.
Derültség morajlott végig a termen. Csak mi ketten
álltunk megilletődve.
6 egy kicsit a bumerángtól szabadulás könnyebbségével,
s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki.
Én meg annak súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit
én régóta sejdítek, hiszek s el-elmondok, ha nem is ilyen
egyszerően.
A vers az, amit mondani kell.
Mintha valami távoli, az idők kezdetétől hirtelen ideért
fuvallat legyintett volna meg.
Mintha Homérosz riadt volna föl bóbiskolásából, nyitotta
volna rám fénnyel teli világtalan szemét.
Mintha Gutenberg óta könyvbe számőzött versek, poémák
egyszerre mind hazaszabadultak, pódiumra, képernyőre
álltak volna, hangszalagon masirozva vagy hanglemezek
körmeneteiben énekeltek volna.
Mintha Petőfi Sándor ült volna be közénk.
A vers az, amit mondani kell.
Egyszerűnek tűnhet a válasz, mint Kányádi Sándor gyö-
nyörű történetében. A verse; meg kell szólaltatni, életre
kell kelteni - ezért mondanak a gyerekek verset. Ez is
igaz, sőt pontos is, de a lelki késztetést nem
igazán ismerjük, csak sejtjük.
A variációk sokaságát lehetne felsorolni, és
az igazi titok nyitját mégsem tudhatjuk
meg. Csak kikövetkeztethetjük: a gyer-
meki tulajdonságokból, a megjelenítési
képességekből, a gyermek habitusból!
Arra, hogy létezik-e belső késztetés a meg-
mutatkozásra, vagy valamilyen igazságnak,
érzésnek, érzelemnek az elmondására,
átadására, csak következtetni lehet; abból
amit választanak, s ahogyan előadják. E
kettő természetesen csak akkor lehet igaz,
ha biztosak lehetünk abban, hogy az ifjú
22 versmondó
(általános iskolai korosztályról van szó) versmondó maga
választotta ki a megszólaltatásra szánt 'művet, és ön-
maga birkózott-kínlódott meg némi tanári vagy szülői
segédlettel - újraalkotásakor. Érdemes néhány típus-
hibát, vagy hogyenyhében fogalmazzunk, néhány jó
szándékú, ámbár mégiscsak eredménytelen kísérletet
megemlítenünk. Gyakran fordul elő, hogy a szülő vagy
a felkészítő tanár választja ki a versmondó számára a
verset, - természetesen azt, ami neki tetszik, vagy ami
neki fontos, nem pedig a gyermeknek. A másik tipikus
hiba, amikor a gyerek tanári vagy szülői segédlettel
"pontosan" megtanulja a verset, látszólag a helyén van
minden, "érti", szépen beszél, jól artikulál, nem nyeli
el a sorvégeket, nem énekel, nem gesztikulál stb. stb.
Szóval megvan minden, mégis valami hibázik; a nagy
igyekezetben "csak" a gyereket felejtettük ki az egész-
ből. Az Ő gondolatait, fejlődő, épülő személyiségét,
sajátos világlátását, apró hibáit, gyengeségeit. Mi hát
a megoldás? Nagyon egyszerűnek tűnik!
Mindig a gyermekből kell kiindulni.
Ebben a korban még nehéz észrevenni az igazi moti-
vációt, de a szereplés vágya vélhetően az elsők között
szerepel. Az a gyerek, aki már leküzdötte a nyilvános-
ság előtti szereplés könnyűnek nem nevezhető gátlását,
az képes koncentrálni a vers "mondanivalójára", s
következő lépésként arra, hogy Ő hogyan tudja megszó-
laltatni képességeinek birtokában az adott művet.
Mint ahogy a zene szeretetét és tanítását nem lehet elég
korán elkezdeni, úgy a vers megkedveltetését és
rejtelmeinek átadását is felelőséggel és megfelelő időben
kell elkezdeni. Mondhatjuk mi is Kodállyal, a vers
megkedveltetését már születés előtt meg kell kezdeni.
A kisgyermekkorban megtanított mondókáknak, versi-
kéknek már megalapozó szerepük van, de ez még nem
versmondás! Hosszú idők tapasztalata mondatja, hogy
(általában) a tíz év körüli kor az, amikor a gyermekek
már képesek a bonyolultabb összefüggések megértésére,
és képesek bizonyos költői logikát követni. Amikor nem
csupán a vers zeneisége, ritmusa vagy rímei vezetik a
gyermek, ifjú versmondót, hanem a vers tartalma is.
Tehát ez az a kor, amikortól egyfajta tudatos versmondás-
ról beszélhetünk.
Természetesen ez is, mint sok minden más, személyi-
ség-függő; azaz, a "tudatos versmondás" és értés kito-
lódhat, vagy előbbre jöhet. Mert azzal az állítással sem
lehet igazán mit kezdeni, hogy az életkori sajátos-
ságok figyelembevételével lehet és kell verset mondani,
választani. Ez még akkor is nehezen értelmezhető, ha azt
is mellé tesszük, hogy nem általában kell verset ajánlani,
vagy a vers mondásához segítséget nyújtani, hanem
konkrétan, személyre szabottan. Azaz nincs általában
10-12 vagy 13-14 éves korosztály számára javasolható
és ajánlható módszer vagy vers stb., hanem konkrétan
kell ismernünk a gyermek személyiségét, környezetét,
mindenféle "viszonyait", és csak ezeknek az ismerteknek
a birtokában mondhatjuk, hogy neked ez meg ez a vers
való, az meg ezért és ezért nem.
Számtalanszor jöttünk zavarba egy-egy megrázó és jól
értelmezett vers tolmácsolása kapcsán, amikor azt fedez-
hettük föl, hogy bizony életkor ide vagy oda, ez a gyerek
pontosan és értelmesen "tud" mindent, amit az adott ver-
sről tudni kell, és azt életre is tudja kelteni. Ismeri vagy
talán csak ösztönösen sejti azt, amit a "tanult" felnőttek
esetleg tudnak. Vajon honnan ez a tudás? Nincs rá igazi
magyarázat. Vagy csak annyi, hogy az igazi tehetség nem
csupán arra képes, hogy színvonalasan tud interpretálni
egy verset vagy egy prózát, hanem olyasmi megértésére
is képes, amelyre kortársai nem.
Természetesen ezek a kivételek, mert - és talán ez a
felismerés segíthet - azt azért tudnunk kell, hogy
minden ember, vagy mondjuk úgy művész, csak azokból
az ismeretekből és érzésvilágból tud táplálkozni,
építkezni, amit valamilyen módon Ő maga is megélt, vagy
ami talán még fontosabb, amit ő maga megtapasztalt.
Csak ilyen "ismeretek" birtokában tud hitelesen belülről
ábrázolni.
A tapasztaláson túl természetesen még ott vannak a
tárgyi ismeretek, amelyek nélkül nem lehet elboldogulni
a költői gondolatokkal, érzésekkel.
Az intuíciónak, a beleélő képességnek óriási szerepe van
a művészetben, de tudjuk azt is, hogy ez az intuíciós
és a kecskeméti Liga Szakszervezetek Könyvtárral
közösen rendeztünk meg a Dunán inneni és Dunán túli
általános iskolák számára Kecskeméten (április 18.) és
Veszprémben (április 30.).
A megyei pedagógiai intézetek szervezési segítségével
ezen a két helyszínen találkoztak az ország legjobb
általánosiskolás versmondói, akik két kategóriában
(10-12 és 12-14 éves) mérték össze tudásukat. A példa-
mutató módon megrendezett két verseny meg szer-
vezése Ferencz Zsuzsanna és Pintér Júlianna érdeme.
Folytatása következik, azaz jövőre ismételten meg-
hirdetjük versenyünket, és lehetőséget találunk arra,
hogy a két "országrész" legjobbjai
egy összevont, nagy országos dön-
tőn is találkozhassanak egymással.
Kiss László
Ivan Kuratov
Műzsám
Múzsám
Nem eladó, úgy ám!
Nem küldünk mi rigmust a vásárra,
Nem ácsingunk kupecokra várva...
Kettesben titkon
Dalolunk itthon;
Kis hamis hang néha ugyan akad,
De hát erre sokat ugyan ki ad?
Magunk között nevetünk csak rajta.
Füzetünkkel bátran
Lobbantgatjuk magasabbra
Tűzünk - a kályhában...

készség is csak akkor működik, ha az értésnek, tudásnak De a nép már vár új dalra.
stb. van alapja, amire támaszkodhat. Mindez különösen Magvas legyen a téma,
fontos a költészet, a vers tolmácsolása közben, hiszen a És a poéma
többrétegű megfejtésre váró gondolatsor nagy erőfeszítést
igényel a versmondótól, méghozzá olyan figyelmet és
Mutasson a lebemyeges képmutatóra,
fegyelemet, amely ahhoz segít hozzá, hogy mással is Gonosz köpönyegforgatóra,
megértessük a gondolatokat, azt a mondanivalót, amit a Ki a népet kifosztja,
költő szeretne nekünk üzenni. Vérét szopja,
Jó tudnunk azt is, hogy a gyermeki érzékelés és felis- Míg a jó emberek
merés még rendelkezik azzal a képességgel, amellyel a
lélek finom rezdüléseit képes sajátos módon "fogni",
Fáznak és éhesek,
olyan bátor összefüggéseket felismerni és látni, amely Boldogulásuk csak haláluk után lehet...
képességet a felnőttek már réges-rég elfeledtek. Múzsám
Vagy csak egyszeruen arról van szó, hogy a felnőtt már Sose lesz eladó, úgy ám!
nem mer, vagy nem tud úgy szárnyalni, mint gyermekeink.
Jelentős kezdeményezésnek tekinthető az a versmondó
Fordította: Tandori Dezső
verseny, amelyet a veszprémi Művelődési Központtal

versmondó 23
 A szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ,
a József Attila Tudományegyetem Kulturális Kuratóriuma
és a Magyar Versmondók Egyesülete
a
Magyar Írószövetség
és a Baka István Alapítvány támogatásával

országos vers-, énekelt vers- és prózamondó versenyt

hirdet

"
"EN ITT VAGYOK"
címmel
Baka István születésének 50. évfordulója alkalmából.

Nevezni középiskolás és felnőtt kategóriában lehet az alábbi címen:

Juhász Gyula Művelődési Központ
6720 Szeged, Vörösmarty u. 5.
Telefon: 62/312-248
Email: baka@c3.hu

A versenyzőket öt mű megtanulására kérjük.

Válasszanak:
két Baka István - verset vagy - p rózarészletet,
egy általa műfordított verset vagy prozarészletet,
két művet a kortárs magyar irodalomból!

A jelentkezés további feltételei:

- max. 5 perces műsoridő (művenként)
- saját névre megcímzett, felbélyegzett válaszboríték
- 350 forintos nevezési díj befizetése.
(Csekket, bővebb felvilágosítást és az ajánlott szerzők műveiről részletes ajánló
bibliográfiát a jelentkezést követően küldünk.)
Nevezési határidő: 1998. szeptember 30.

A versenyzők számától függően megyei (regionális) és budapesti selejtezőket

rendezünk 1998 szeptember-októberében.
A döntő időpontja és helye: 1998. november 28-29., Szeged

(Baka István művei és műfordításai a megjelent köteteken kívül az alábbi

Internet címeken is eléhetők: http://www.bibl.u-szeged.hu/bibil/exib/bakal
Ajánlott szerzők: C. M. Bellman /kottával jelent meg!/, A. Blok, J. Brodszkij,
Bunyin, M. Cvetajeva, Ny. Gumiljov, V. Hodaszevics,
I. Kasafutgyinov /prózal, O. Mandelstam, B. Paszternak, A. Puskin,
V. Szosznora, A. Tarkovszkij, T. Vencloa.)

24 versmondó
 A szó szépségébe vetett hitem vezérel
Szép László 76. szilletésnapjára

M
űködött egyszer az ország keleti felében egy színészként, később Komlós Juci és a pályakezdő
bizonyos Miskolc Városi Ifjúsági Színház, Bessenyei Ferenc partnereként.
Működött és működik egy bizonyos Pécsi A második világháborúval a Jószerencse sorsa rosszra
Sándor Guruló Színház. És él egy immár 76 esztendős fordul: előadásaikat betiltják, megverik, szétzavarják a
öregúr, "Papa", aki mindkettőt megszervezte, s az kört. Az illegalitás végül megmenti őket. Laci bácsi
utóbbit a mai napig vezeti. Ki is ő valójában? megalkotja a szobaszínházat, melynek keretében
1922. június 18-án született. 13. évesen már ott csetlik- Karinthy-, Nőti-, Móricz- és Csehov-egyfelvonásosokat
botlik a legpatinásabb miskolci amatőr színházban, a diós- dolgoz fel társaival. Első bemutatójuk a háború végén,
győri Vasas Jószerencse Dal- és Önképzőkör színpadán: negyvennégy karácsonyán Miskolcon Kacsó Pongrác
díszletet fest, függönyt húz, közben tanul és játszik, hogy Vitéz daljátéka. Az új, egyre lendületesebb, valószerúbb
három évvel később ő is rendezzen és taníthasson. A sors élet mást, többszínűt követel: Szép elhagyja a Dal- és
véletlen műve .folytán tanítómestere, Zoni László meg- Önképzőkört, s megszervezi a helyi Munkás Kultúr
betegszik, így Koós Károly Budai Nagy Antal c. drámája a Szövetséget. (Katona Bánk bán, Tamási Áron Vitéz Lélek,
fiatal művészpalánta számára a mélyvíz. Ha megbukik, Énekes madár, James Gow Mélyek a gyökerek, Moliére
talán örökre megbukik. Saját maga előtt. De nem: a Képzelt beteg és még néhány mű mutatja a társaság
darabot siker koronázza, s az eltökélt szándék: a tanítani munkáját). Az általa szervezett Sztanyiszlavszky Stúdió
akarás ettől kezdve töretlenül él benne. valósággal ontotta magából az art palettát teljesen
Végzi középiskoláit, emellett azonban Földessy Géza felölelő, elismert művészeket. Innen került ki Fülöp
miskolci színtársulatában is játszik, kezdetben gyermek- Zsigmond és Dobránszky Zoltán színművész, Mezei
István operatőr, de ide soro-
landó Váradi Csaba koreográfus
és Dobránszky Zsuzsa opera-
énekes is.
Részt vállal a diákszínpadi
munkában, egy szakiskola iro-
dalmi színpadát 15 évig irányít-
ja. Mindezt .ftészei", akik pár
esztendő múlva természetesen a
feledés homályába merülnek,
elítélik, öreg szenilisnek, mara-
dinak titulálják. Mert "a Mester
nem tördeli szét a verseket,
prózákat sorokra, dallal, tánccal
fűszerezve, nincs filmbetét,
fény- és hangeffektus, jobbra
át és balra át" . Önálló estjeit
bírálói negatív méltatása
ellenére Országos Arany Dip-
lomák sora jellemzi, mutatva
a jó utat. Színházba hívják
ismételten, csoportja pedig
felveszi a Sajőszentpéteren
született Pécsi Sándor nevét.
1988-ban az ország első guruló
színházát hozza létre. Ismert
Anonymus fogalom ez: az örö-
kös vándorlást, a hóban-sárban
történő állandó lábkoptatást,

versmondó 25
másrészről a kultúra, a művelődés piciny csodáinak óriási csapat, a Pécsi Sándor Guruló Színház és Szép Laci bácsi
élményét juttatja el tájelőadásaival a baktakéki cigányság él és virul. Olyannyira, hogy 70 évesen Radnóti-díjas lesz,
("Azannyát, e jó vót he!") és a kánói idősek ("Jöjjenek - 1997 -ben elkötelezett művészetszolgálatáért Péchy
máskor is lelkem!") körébe. Kimondhatatlanul jelentős Blanka-díjat kap. Kazinczy-díjat 26-an, a legszínvo-
harci feladat folyamatos véghezvitelét jelenti ez, ismerve nalasabb országos versenyeken dobogós helyezést
társadalmunk aktuális problémáit, a kisebbségtől kezdve l35-en, a kultúra valamely szakterületére l54-en tették
a hátrányos helyzetű vidéken át a szegénységig. föl életüket az ő keze alatt. A Nagy László és Örkény
Mindemellett 60 éves, amikor az írás elején már említett István hatása alatt tevékenykedő mester munkájának
Miskolc Városi Ifjúsági Színházat teremti meg felké- 37894 fellépés alatt 789 ezer néző örülhetett.
résre. Igaz, a hely, az anyagiak s a legfontosabb, a ját- S hogy mit tart ő a leginkább szeme előtt szakmailag?
szók még hiányoznak, de belevág. Általános és .Ascher Oszkár, Fischer Sándor míves munkái a szép
középiskolákban hirdetik a kivételes lehetőséget, ered- beszéd megteremtésének alapjai. A játékok, a jel-beszéd
ményesen. A fiatalok kollektíve élnek a mozgás, a játék és gyakorlatok, az emberi kapocslatok játékos formái nevelik
a beszéd mindenhatóságával. Egy nemrégiben elkészült a gyermekek készségét, s elhintik a magot, hogy sírva-
elemzésben ekképpen írnak Mark Twain Koldus és király- nevetve, kornédiázva, énekelve és táncolva teremtse meg
fi premierükről. "Ez a bemutató már nemcsak az ösztönös az átélés iskoláját, hogy szolgáljanak mindenkinek a szó
gyermekérzés játéka, hanem tudatos színpadi munka, szépségébe vetett hitükkel,'
mely őszinte és hiteles... Az együttélés csodálatos Sok sikert a még teljesebbé tételhez, és még 76 esztendőt,
szépsége, a játszók és a néző gyerekek közös alkotása Laci bácsi!
bizonyítja, hogy kell és nagyon szükséges ez a munka,
hogy értelme van mindennek, mint újabb teremtésnek,
mert mindenki gazdagabb lesz általa." A beavató színház
tehát rátalál közönségére.
Bár az 1991-es év megint megfosztja a világot egy jótól,
hiszen támogatás hiányában meg szűnik ez az "amatőr" Lutter Imre

Stílus? Borzalom!

Kezesség érte biztosság

felé ütés
csak ha "Stabi" -sapka
nem hideg - ba

(ll) VI-2-23 1716-10100--2516

érzéke szerint helyesnek vélt fordítást. Ez lett belőle!

a cédula évtizedekkel ezelőtt került a kezembe.

E Z
Az akkori, keletnémet gyártmányú műanyag
bányászsapka - az ún. kobak - mellé tette a gyá-
rtó. Mindenki mulatságosnak találta, jóval kevesebben
értették meg. Pedig tiszteletre méltó teljesítmény!
Ha, mint egy rejtvényt, megfej tjük a szöveget, akkor kb.
ezt hámozhatjuk ki belőle: Biztonságáért kezeskedünk!
Ütésálló. Hidegben nem használható! (Nyilván, hiszen a
föld-alatti bányákban meleg van).
Apropónak halásztam elő fiókomból ezt a rég-óta őrzött
A szöveg arra utal, hogy nem volt kéznél senki, aki a
furcsaságot. Azért jutott eszembe, mert nap mint nap
magyar megrendelés leszállításakor szükséges jótállási
elolvasom az újságot, hetilapok is a kezembe kerülnek,
nyilatkozatot lefordíthatta volna. Így valaki szótárból
és a beszélt hírközlést is végigszenvedem olykor. Szinte
kikeresett szavakból állította össze a saját német nyelv-
minden napra jut egy (vagy több) elszomorító észrevé-

26 versmondó
telem. Némelykor már-már
arra gondolok, hogy messzi
tájak szülötte egy hirtelen
kapott fordítását hallom-
olvasom. Amit szótárból
oldott meg, előzetes nyelv-
ismeret nélkül! Pedig a
Magyar Közlönyben megje-
lent törvények és rendeletek
a megfelelő képzettséget
előfeltételként jelölik meg
az újságírói, stb. állás ok
betöltéséhez ...
Márpedig az így sugallt stílus
példaként is tovább terjed,
és a szép, emelkedett stílus
helyett a pongyola, hányaveti,
idegenszerű lopakodik be-
lénk. A fennkölt stílus, a
versek kedvelői redős hom-
lokkal olvassák-hallják az
alábbi kiragadott példákat
és megrökönyödésük nem
ismer határt!
X.Y. egyiptomi nagykövet, a 2.... az ifjúság emlékei ből merítkezik... - a sző köztudot-
Magyarországra akkreditált arab országok nagyköveteinek tan azt jelenti: alámerül, megmerül valamiben, nem azt,
doyanje ... hogy merít valahonnan.
A benyújtott kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló 3.... a fizetések is jóval megütik az átlagot ... - azaz éppen
törvényjavaslat ... elérik a szó jelentése szerint. Csakhogy a nyomatékosító
a tagság és a szervezetek abszolút X.Y. jóval jelzi, hogy azt akarta közölni: felülmúlják.
melletti többségét látva ... 4. ... megvizsgálják majd, hogy az ország mely
... az 51 éves gyulai német kisebbségi önkormányzat kapitánysága tud munkatársat mell őzni - tudjuk, gyakorta
elnöke ... még a parancsnokokat is tudják. Csakhogy itt kölcsön-
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága felfüggesztette rendőrökről van szó, akiket nélkülözni kell egy időre.
X. y. december l 8-ra kitűzött halálbüntetésének végreha- 5. Ígyelevenednek meg a magyar gulág hétköznapjai,
jtását. benne az emberi összetartozás szövétneke, mely a rabok
... sikerült felszámolniuk a főúton garáz-dálkodó ukrán többsége között szövődött, a túlélést segítve. - Az irodal-
autóbuszok utasait fosztogató csoportokat. mi hevület megtö-rik azon, hogy az alaki hasonlóság
.. , késleltetheti a januári nyugdíjtörvény bevezetésének odaillőnek láttatta a mécses jelentésű szót s ezzel leiter-
időpontját. ..
jakabosította az egész mondatot.
... harminchárom méter magas Joseph Paxton vasból és 6.... vízhiány il Beregben. - Tájegység elé nem kíván-
üvegből készült kiállítási csarnoka... kozik névelő. A kezdő magyarul-tanulót a berekhez
Ez foglalkozik az egyes adózás rendjéről szóló kérések való hasonlóság tévesztette meg, napilapunk hasábjaira
elutasításáról. írvján.
'" eddig ki nem adott ingatlanirodák jegyzékét. .. köz- 7. .,. a média hatalmas erejű tudatformáló hatása révén
zéteszi. fogva felelős ... - bíz ezt firtatjuk példáinkkal.!
Ezek a példák rendre a szórendet érintik, minek folyo- 8.... őt gyanúsítják a merénylet kiterveléséért.
mányaként a közlés értelme megváltozik a szándékolt- 9. Tudatában vannak a bűncselekmény fogalmával.
hoz képest. A rosszhoz, a pongyolá-hoz, a felületeshez 10. Semmi különösebb jelentőséget nem tanusított az eset-
milyen nagy mértékben hozzászokott munkatársi kör nek.
az, ahol ezek - ilyenek - változatlanul átmennek a ll. A történtek ismét rávilágították a figyelmet ...
hányaveti szerző után a szerkesztő, olvasószerkesztő, kor-
rektor stb. kezén! Az utolsó négyhez kommentárt sem érdemes fűzni.
De lássunk még néhány riasztóan szép példát arra, hogy az Szolgáljon mindez szo-morú tanul-
újdonász még a szótárt sem tudja kezelni, hiszen más szót ságul, legyen riasztó példa. Mert
ragad ki onnan vagy hozzá nem értésében. Vagy a vonzat, tudjuk: nyelvében él a nemzet!
az egyeztetés nem megy:
l. A Bokros-ügy és annak szerteágazó folyamodványai ...
- ez a szó kérvényt jelent, a folyomány jelent
következményt. Dr. Kaszap András

versmondó 27
 A szép beszéd technikája
A középhang kimunkálása, a hangterjedelem kibővítése
hangfejlesztés szakirodalma elsősorban az ének-
A pedagógia területén bőséges, de módszertanában
egyáltalán nem egységes, ami nem feltétlenül
hiba. A hangképzés, hangfejlesztés vagy javítás egyé-
nenként változó, így az, hogy milyen gyakorlatokkal,
módszerekkel dolgozunk, lehet különböző, a fontos, hogy
munkánk eredményes legyen.
A beszédhang kimunkálásának módszertana nincs.
A szakirodalomban utalásokat találunk e témakörből.
A hivatásos beszélőknek. színészeknek, szónokoknak,
előadóknak. pedagógusoknak s mindazoknak, akik nyil-
vánosan szólalnak meg, más-más követelményeknek kell
megfelelniük, mint amit a közönséges beszélőtől elfo-
gadunk. A kérdés az, hogy mi az a többlet, amit
elvárhatunk a hivatásos beszélőktől. A legegyszerűbb és
legkézenfekvőbb az, hogy saját hangjukon szólaljanak
meg úgy, hogy az, ellentétben a köznapi beszéddel,
emelkedett is legyen, természetesen is hasson, és egyben
szép hanghatás érzetét is keltse bennünk. A hivatásos
beszélőnek tehát többet és mást kell nyújtania. Beszéde
nemcsak hangosabban szól (emelkedett), hanem a szép
hanghatás elérése végett fokozott zöngeképzéssel szólal
meg. A természetesen zengő, tiszta artikulációjú beszédet
kellemes hallgatni. A kimunkált beszéd vetekszik a leg-
szebb zenével. Az énekhangokhoz kötött beszéd, de maga
a beszéd hangmagasságnak, mélységnek és hangszínnek
káprázatos variációit képes megszólaltatni. Gyakorlott, jó
beszédű színészeinknél figyeljük meg, hogy milyen finom
árnyalatokat képesek kifejezni hangj ukkal. Az, aki meg-
tanul bánni hangjával, gondolatait, érzelmeit hatásosabban
tudja közvetíteni hallgatóságának, mint az, aki igen fontos,
gazdag mondanivalóját rossz hangtechnikával, színtelen,
monoton hangon adja elő. El kell ér-nünk azt, hogya foko-
zott zöngeképzéssel párhuzamosan megtanuljuk a szép
hanghatás elérését is.
Célunk elérése érdekében a gyakorlatok ismertetése
előtt néhány fontos feltételt, illetve tudnivalót szeret-
nék kiemelni.
A beszédhang- fejlesztés csak akkor lesz eredményes, ha
az a tiszta artikuláció megteremtésével párhuzamosan
történik.
A feladat összetettségét kell hangsúlyozni, mert legtöbb
esetben munkánkkal nem csak az adott hanganyagot kell
zöngedússá, széppé tennünk, hanem általában bővítenünk
kell annak terjedelmét is. Ez a feladat a legnehezebb,
mivel türelmet és sok gyakorlást igényel. A gyakorlatok
egyszerűek, de pontos elvégzésük gyakran unalmassá
válik, és a legtöbb tanuló a legegyszerűbbnek látszó
gyakorlatokat végzi felületesen, vagy legtöbbször el-
hagyja. Figyelmet és jó hallást igénylő munka. Itt
tapasztaljuk azt, hogy milyen nagy jelentősége van a biz-
tonságos övtáji légzésnek, amely a zöngeképzés foko-
zásának alapja. Feltétlenül hangsúlyozni kell azt, hogy
milyen fontos a kényelmes, görcsmentes testtartás: a nyak,
28 versmondó
a vállak és a mellkas feszültségmentes lazasága. A külső
görcs gátolja a gége természetes mozgását hangképzés
közben. Fontos a laza, pergő, begyakorolt artikulációs
mozgás, tehát az egész hangképző apparátus jó működése.
Tudnunk kell, hogy nagyon ritka az az ember, akinek
a beszédhang-képzése hibátlan. A jó hanganyaggal és
beszédkészséggel rendelkezők is nyernek a gyakorlással,
mivel minden hivatásos beszélő hangképző szerve na-
gyobb megterhelésnek van kitéve. A gyakorlás megelőzi
az érintett szervek korai kifáradását, tönkremenését.
A hangképzési zavarok teljes körének leírását és javításuk
részletezését nem tartom feladatomnak. Akifejezetten
kóros zavarok - legyen az működésbeli vagy organikus
elváltozás, pl. a lágyszájpadhasadéktól nazális színezetű
beszéd, vagy a hangszalagcsomó következtében létre-
jött állandó rekedtség - az esetleges hangszalagcsomó
műtéte után beszédtanulásnak, zöngeképzésnek, hang-
zóejtésnek javítását kizárólag szakorvos és az erre a
munkára szakosodott logopédus-beszédtanár végezheti.
Ilyen esetekben az önálló munka veszélyes, nem tanácsos,
és csak szakember irányítása és ellenőrzése mellett
végezhető.
Mi okozhatja leggyakrabban a beszédhang torzulását?
A sok ok közül kettővel feltétlenül foglalkoznunk kell.
Az egyik: fiúknál, lányoknál egyaránt a zavarok a mutáció
utáni időszakban rögzítődnek. A felnötte válás kora
egyébként is nehéz lelki változások bonyolult folyamata,
ehhez kapcsolódik a hangképző szervek növekedése miatt
bekövetkező hangváltozás. Köztudott, hogy a mutáció
következtében a hang mélyül. A beszédszervek legtöbb
esetben egy bizonyos időszakban nem engedelmeskednek
megfelelően, minek oka az, hogy a légcső és a gége nem
fokozatosan növekszik. Gyakori a hangolási zavar. Az
egyébként is lelki .zavarokkal" küszködő kamasz
hangadása is bizonytalanná válik, hangja megtörik, illetve
elcsuklik, hol magasan, hol a kelleténél mélyebben
szólal meg. A gége mozgékonyságát kihasználva,
nagy igyekezetében vagy felfelé mozdítja azt, és így
egy kellemetlen, préselt, a majdan kialakuló közép hangja
feletti hangmagassághoz szoktatja magát, vagy a gégét
leszorítva, egy hátul szóló, mély, "torkoló" hangot kezd
használni.
A lányoknál leggyakrabban a magas hangú, nyafogó
beszéd kialakulása tehető erre az időszakra. A környezet
ritkán figyel fel erre, és ha észreveszik a mutáció tényét,
nem adnak megfelelő tanácsot a fiatalnak. Nevezetesen
azt, hogy a kamasz legyen türelmes önmagával, ne
erőltesse a hangadást. Ilyenkor tilos minden hangerő­
beli megterhelés. Ép hallás mellett a mutáció után
megszületik a természetes középhang. Nagy felelősség
terheli ebben az időszakban a pedagógusokat, külö-
nösen az énektanárokat. Egy iskolai énekkar fellépése
érdekében gyakran nem elég figyelemmel válogatják ki az
éneklésre alkalmas fiatalokat. Feleltetésnél a "beszélj
hangosabban" felszólítás gyakran arra kényszeríti a
gyereket, hogy egy tőle idegen, úgynevezett felelő hangon
szólaljon meg, ami gyakran a hibás hangképzés rög-
zítődéséhez vezet.
A második: a megfelelő beszédpélda. A szűkebb kör-
nyezetnek, a családnak fontos szerepe van a beszéd hi-
bátlansága szempontjából. Az öröklött beszédszervi
adottságok mellett a szülők beszédét, azok hangszínét
utánozza a gyermek. Az óvodának, iskolának még na-
gyobb a felelőssége, hiszen a gyermek napjainak hosszabb
idejét tölti ott. A beszélő környezet rendkívül fontos,
hiszen a beszéd a hallásunk által irányított utánzás által
lesz olyan, amilyen. A beszédhibás és rossz hangtechni-
kával tanító pedagógus rossz beszédpéldája igen nagy,
gyakran maradandó vagy nehezen korrigálható zavarok
kialakulását okozza gyermekeinknél. Itt említem meg,
hogy a majd közölt gyakorlatok felnőttek, illetve a mutá-
ción túlesett korosztályok számára készültek, így azokat
az óvodai és iskolai korosztályú gyermekek hangkép-
zésére nem használjuk.
A hallás fontosságát már említettük. Hasznos a gyakor-
láshoz magnetofont használni, hogy ellenőrizni tudjuk
magunkat. Felhívom a figyelmet arra, hogy szokjunk
előbb hozzá a hanghatáshoz, amelyet először aszalagról
hallunk. Közismert, hogy aki már visszahallgatta hangját,
annak idegennek hat az. Nemcsak a magnetofon torzítása
miatt adódik ez, hanem azért is, mert más a külső és más
a belső hallásunk. Megnehezítheti a munkát az is, hogya
már rögzítődött rossz technikát annyira megszoktuk, hogy
el se hisszük hibáinkat. A magnetofon ebben is segít.
Tanítványaimnál gyakori, hogy előbb meg kell győznöm
őket arról, hogy rossz az, amit produkálnak.
Milyen hibákat tudunk önállóan vagy esetleg jó hallású
segítőtárs mellett, magnó segítségével magunk is javítani?
A beszéd zártsága igen gyakori hiba. Általában gyors
beszédtempóval párosul. Feladatunk nemcsak az, hogy
nagyobb állejtésre szoktassuk magunkat, hanem ügyel-
nünk kell arra is, hogy az egyes hangzók képzése
megfelelő helyre kerüljön. Tehát tisztán artikuláljunk. Ha
csak nagyra nyitunk, akkor az egyéb artikulációs vagy
hanghibák (torkolás, préselés stb.) felerősödve jelent-
keznek. Segít a munkában az, ha figyelmesen, közép-
hangerővel "a" "á" hangokat hangoztatunk. Ezt a két
magánhangzót akkor hangoztatj uk jó helyen - középen
és elöl szólóan-, ha a felső fogsor mögött egyenletes
hangoztatás közben finoman érzékelhető, melegebb leve-
gőörvényt érzünk. Többször ismételjük meg ezt a gyakor-
latot, hogy az érzékelés ben biztosak legyünk. Később
szükségünk lesz erre.
Nyitott beszéd - általában préselt hanggal párosul, amely
a gége felszorításával jár együtt. Ebben az esetben a
hangzók a megszokott, jó artikulációs terület előtt kép-
ződnek. Az éles, túlzottan világos színű hang kelle-
metlenül kemény.
Torkolás - a préselés ellenkezője, amikor a gége leszo-
rításával minden hangzó képzése a megfelelő képzési
területnél hátrább kerül. Tapasztalatom szerint a legne-
hezebben javítható hiba, mivel a torkoló beszédű ember
saját hangját zengőnek, szépnek és megfelelően mélynek
hallja.
A középhang és a mellhang fogalmával kell még
foglalkoznunk. Valakinek a középhangja reflexszerű
hangmegnyilvánulásakor állapítható meg. Pl.: hirtelen
feljajdulás, váratlan fájdalom esetén, nevetés, köhögés,
ásítás, sírás alkalmával. A száj és az arc üregeinek rezoná-
ciós tevékenységét ilyenkor maximálisan kihasználjuk.
Ezt nevezzük elölszóló hangnak. A mellhang a
középhangnál mélyebb hangsávot jelent, a hangzók itt is
elől szólnak, de a mell rezonanciája a mélyítés
következtében fokozottabban érvényesül. A közép- és
mellhangunkra van beszéd közben a legnagyobb szük-
ségünk. Hangterjedelmünk és magasságunk egyénenként
változó. Terjedelemben öt-hat hangtól másfél- két oktáv-
nyira terjedhet.
Közismert, hogyanőknél megkülönböztethetünk szoprán
(C), mezzoszoprán (A) és alt (F) hangot. férfiaknál tenor
(C), bariton (A) és basszus (F) hangot. Mivel fokozott
zöngeképzésre van szükségünk a fenti hangfajoknak
megfelelően, legkönnyebben énekléssel teremthetjük meg
ezt a zöngét. Hasznos a skálagyakorlatokat zongo-
rakísérettel elvégeznünk. Munka közben néhány fontos
megoldásra ügyelnünk kell:
- Keressük meg középhangunkat, és az annak megfelelő
hangmagasságon kezdjük a skálázást.
- A gyakorlást mindig laza, kényelmes testhelyzetben,
leejtett vállakkal, görcsmentes nyaktartással, kisterpesz
állásban végezzük.
- Mindig halkan kezdjünk gyakorolni, aztán fokozatosan
erősíthetünk középhangerőre, majd fokozatosan erősít­
hetünk fortéba.
- A hangterjedelem bővítését óvatosan végezzük, fel- és
lefelé egyaránt egy-egy hanggal próbálj uk magasítani,
illetve mélyíteni hangunkat. Gyakran előfordul, hogy csak
fél-fél hanggal tudjuk megoldani ezt a feladatot.
- A skálázást mindig középhangról kezdjük felfele
négy-öt hang magasságáig, majd a még tisztán szóló,
kiénekelhető hangtól visszafordulva egy oktávnyit
mélyítünk.
Tehát a skálázás kezdetben mindig fentről lefelé történik.
A skálagyakorlatokkal kezdjük a munkát, eleinte halkan,
majd fokozatosan középhangerőre fokozzuk a hang
erősségét. A szöveges gyakorlatokat középhangerővel
végezzük. Gyakorlásunk akkor jó, ha a hangunk nem fárad
el, hanem a gyakorlás után jobban szól.
1. Hangképzés
A fej rezonanciájának kihasználása érdekében a gyakorlat
során m hanggal kezdődő szótagokat használjunk.
Így:
máma máma máma
bába bába bába
mábá mábá mábá
maba maba maba
mebe mebe mebe
memmá memmá memmá
versmondó 29
A szótagokat háromszor ismételjük meg, a hangot egyen- Függőlegesen :
letes hangerővel megtartjuk, ügyelünk a megfelelő
mellett tavon
légzéstárnaszra, a fokozott zöngeképzésre. Aszótagokat
először halkan, majd középhangerővel képezzük. virág akác
A magánhangzók nyitottan, nagy állejtéssel szóljanak. moccan szirom
béka felhő
A néhány kezdő hang előkészíti a skálázást. Egy oktávnyi
csillag hintáz
skálát egy levegővel oldunk meg. A hangterjedelem
habos ágán
bővítése először fölfelé történik, majd hangonként lefele.
árnyék ezer
A gyakorlat folytatása: lentről felfele skálázunk szintén
egy oktávnyi terjedelemben, majd ugyanazt az oktávot kövér fátyol
fentről lefele is skálázzuk. Ha már hangunk "berázódott",
a középhangerőről áttérhetünk az erős hangerő ki- Györök fölött
próbálására. A hangerő fokozását a levegő fokozott
adagolásával oldjuk meg. Fontos figyelmeztetés: a nyak Györök Talpad Talpad Fedél
és a váll laza maradjon, ezt feltétlenül ellenőrizzük. A fölött alatt alatt az éj
rekesz és a bordák működése lesz erőteljesebb. ezzel az hideg öreg öreg fejed
aprólékos módszerrel elérhető, hogy másfél, két oktávnyi- zizeg, berek, berek, felett.
ra bővülhet az énekhang-terjedelmünk. Hangsúlyozni
kívánom, hogy a gyakorlás akkor eredményes, ha a gya- berek Talpad
korlatot kezdő középhangot jól választottuk meg. öreg alatt
A kezdő hang egyénenként változó. alatt öreg
A gyakorlást mind az öt szótaggal megoldjuk. A gyakorla- Talpad berek
tokat akkor csináljuk jól, ha nem fáradunk el, mert ezután zizeg fedél
következik a fokozott zönge áttétele a beszédbe. hideg az éj
fölött fejed
2. Skálázás szöveggel Györök felett

Énekeljük el az alábbi sorokat egy oktávnyi távolságban. (Jankovich Ferenc)

Most már kezdhetjük mélyen, tehát lentről fel, majd fent-
ről le énekelünk a számunkra legkényelmesebb oktávnyi 3. Fokozott zönge átvitele a beszédbe
hangterjedelemben:
a) Alma alva ring az ágon, a) Az énekléssel begyakorolt fokozott zöngeképzést
Alma álma áhítat használjuk fel a beszédben. A gyakorlatot úgy foly-
áhítat alma tatjuk, hogy a két Weöres Sándor-verset skálára
álma alva mondjuk. Vigyázzunk, minden szót a kijelentés hanglej-
alma ring az téséveI mondjunk, mert könnyen visszacsúszunk az
ágon ágon éneklésbe.
ring az alma A két skálavers hangállománya igen alkalmas a
alva álma zöngeképzés előkészítésére.
Alma áhítat b) A szóskála után a feladatot mondatokkal oldjuk
meg. A gyakorlatokat szintén Weöres Sándor verseivel
(Weöres Sándor) végezzük, mivel a szövegek igen alkalmasak a fokozott
zöngeképzésre, ritmusuk, zeneiségük célunk érdekében
b) teljes mértékben felhasználható.
Keresztöltés A mondatskála-gyakorlatoknál ügyelnünk kell arra,
Kövér béka tavon hintáz hogy a feladat nem a monoton szövegmondást jelenti.
árnyék moccan akác ágán Egy-egy szólamot a magyaros hanglejtés szabályainak
habos virág szirom ezer megfelelően mondunk ki. (A magyaros hanglejtés
csillag mellett felhő fátyol ereszkedő.) Ez azt jelenti, hogy mindig a szólam-
(Weöres Sándor) kezdő hang mélyül vagy emelkedik attól függöen, hogy
a verset fentről le, vagy lentről fel oldjuk meg.
Vízszintesen: Mindkét variációt oldjuk meg. Először magasról
ágán mélyítünk, majd mélyről fölfelé mondjuk a szövegeket
habos
akác úgy, hogyaszólamkezdés mindig egy-egy hanggal
virág
moccan mélyebbre, majd magasabbra kerüljön. Egy szölamot
szirom
árnyék egy levegővel mondunk el.
ezer
hintáz A légvételeket x-szel jelöljük.
csillag
tavon mellett
béka felhő
kövér fátyol

30 versmondó
Szöveges gyakorlatok Hold jön a menny hajlatán,
húzza fehér égi szán, x
Fentről szólamonként mélyítve ő legyen az én apám.
ő legyen az én apám.
Weöres Sándor: Arany ágon ül a sármány
x Arany ágon ül a sármány, Pára
kicsi dalt fúj fuvoláján, x x Üres parton
arany égen ül a bárány, üres csónak. x
belezendít citeráján. x
Nefelejcsek
Piros alma szívem ágán, locsolódnak. x
kivirító koronáján, x
aki kéri, neki szánnám, Tág a világ
akinek kell, sose bánnám. x mint az álom x

Cseremisz népköltés: Nap jön Mégis elfér

x Nap jön a menny hajlatán, egy virágon.
arca nyíló tulipán, x
ő legyen az én anyám,
ő legyen az én anyám. x Dr. Stollár Jánosné

Kalliopé dalnokai jelentik...

.. .hogy köszönik, jól érzik magukat, és hála a Duna
Televíziónak, immár a hatodik adáson is túl vannak.
A hasonló rétegműsorok közül az egyik legmagasabb
nézettséget érték el, sőt május 2-i adásuk felkerült a
"toplistára" , megelőzve a híradót és néhány játékfilmet
is. .Jutalomból" a csütörtöki adást vasárnap és hétfőn
délután megismétlik. Ez mindenképpen biztató a vers-
mondó mozgalom szempontjából, hiszen lemérhetjük:
még sokakat érdekel e a művészeti ág. Számos levél és
meghívás érkezett részünkre, elsősorban határon túlról.
Kalocsai Andrea műsorvezető-szerkesztővel jártunk
Nagyváradon és Szatmárnémetiben, ahol egy-egy előadói
est mellett szakmai-módszertani tréninget is tartottunk.
Augusztus végére Székelykeresztúrra hatnapos versmon-
dó táborba vagyunk hivatalosak. Nyáron két-két adást
készítünk el a balatonkenesei, a csopaki és a szabadkai
versmondó táborokban.
Csak emlékeztetőül: A Kalliopé dalnokai című műsor
játékos formában módszereket mutat be a versmondás
művészetének elsajátítására, miközben érinti a teljes
magyar költészetet.
Négyhetente csütörtökön délután jelentkezik a műsor.
Stollár Katalin beszédtechnikai bemutatót tart, Gabnai
rovatunkban tudósítunk versmondó eseményekről.
Nézőink egy része tanár vagy olyan műhelyvezető, aki
próbálja átadni a fiataloknak a versmondás művészetét.
Kalliopé dalnokai üdvözlik az olvasókat, és várják a kép-
emyők elé.
Üdvözlettel: Bartók Laci
versmondó
Kiadja: a Magyar Versmondók Egyesülete
Támogatónk:
Nemzeti Kulturális Alap,
Művelődési és Közoktatási Minisztérium,
a Soros Alapítvány jóvoltából lapunk az Interneten is olvasható
httpi//www.cő.huz-vers
Felelős kiadó: Bodor-Palkó Pál
A szerkesztőség címe: !Oli Budapest, L, Corvin tér 8.
Főszerkesztő: Kiss László
Levelezési cím: Versmondó, Budapest Pf.70. 1363
Telefon: 06 (30) 223-573
E-maii: vers@C3.hu

Katalin drámapedagógiai módszerekkel segíti az érzelmi- ISSN 1217·3282

fizikai-szellemi felkészülést a vers előadására és befo-
gadására. A műsor kitalálói, szerkesztői és vezetői Ára: 224,- Ft
A Versmondó megrendelhető a szerkesztőség címén.
Kalocsai Andrea előadóművész és a ,jelentés" elkövetője
Előfizetési díj egy évre: 672,- Ft
Bartók László. Egy-egy verset "megrendeznek", elját- Megjelenik évente hat alkalommal.
szanak közösen a jobbára középiskolás korú versmondók-
kal. Elhangzik műsoronként egy vers is nem hivatásos A címlapon
versmondó előadásában. melyet általában Bánffy György Lajos Ferenc grafikája látható.
színművész elemez előadói szempontból. Kilátó című

versmondó 31
 Csekő Józse!
A humor, a világnak a tipikustól eltérő látása (ábrázolása) vagy csak egyszerűen értése olyan "isteni"
adomány, amely nem csupán elviselhetővé teszi az életet, hanem szinessé, érdekessé is változtatja, s ha ez
ráadásul még azzal is párosul, hogy más számára is élményt ad, mosolyt varázsol az arcokra, vagy éppen nem
a düh erejével gondolkodtat el, akkor azt további nyereségként könyvelhetjük el.
Csekő József boldog ember, mert rendelkezik ezzel az "isteni" adománnyal és azzal a képességgel, hogy ezt
az adományt megossza másokkal is. Furcsa szatirikus világról, látásmódról és humorról árulkodnak Csekő

József képei. A biztos kézzel rajzoló, éles szemű grafikus kiválóan ragadja meg az egyes karaktereket, de ezzel
sohasem az öncélú humort szal-
gálja csak, hanem az élet fonák-
ságainak kifacsart és kigúnyolt
visszásságait látja, és fogalmazza
meg sajátos módon. Jól látja meg
az emberi arcokon tükröződő

karaktereket és jellemeket, ame-

lyet jellegzetes szarkasztikus hu-
morával emel meg.
Szakmai pályafutása, életrajza
tényszerűen ennyi:

Pásztán szültetett 1937-ben,

1955-ben érettségizett Székes-
fehérvárott.
Rajzolni, festeni 1958-ban kez-
dett. A hatvanas évek elején a
Vasutas Képzőművészeti Szabad-
iskolát látogatta, főképpen kroki-
zott, ekkor jelentek meg első

rajzai. 1963 és 65 között Fischer

Ernő tanár-festőművésznél tanult.

1962-től 1968-ig az Elektromos

Híradó "Rázós" oldalát szer-
kesziette, ill. karikatúráit rajzolta;
de máshol, így a budapesti Közmű
Újságban is jelentek meg több
kevesebb rendszerességgel kari-
katúrái. 1968 és 1982 között
családi és egzisztenciális okok
miatt nem rajzol. 1982-ben jelentkezik újra a Pest megyei Hírlapban és a MEDOSZ lapjában, az Üzemi
Hiradában. 1996-tól a XVIII. kerületi Városképbenjelennek meg karikatúrái. Tagja a Kondor Béla Közösségi
Ház képzőművész körének.
Önálló kiállítása Budaörsön a Jókai Művelődési Központban volt 1987-ben, 1998-ban pedig a Kondor Béla
Közösségi Házban.

Kiss László