Méhészet a Buckfasti Apátságban

Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (https://magyarmezogazdasag.hu)

Méhészet a Buckfasti Apátságban

A Buckfast méhről (hazánkban legalábbis) rendkívül megoszlanak a vélemények. Azok, akik
elégedettek a fajtával, azt mondják róla, hogy szelíd, kevésbé hajlamos a rajzásra és erőteljes a
tavaszi fejlődése. De mi hívott létre egy keresztezések sorával mesterségesen előállított fajtát?

1. oldal (összes: 3)
Méhészet a Buckfasti Apátságban
Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (https://magyarmezogazdasag.hu)

Egy angliai apátságból indult útjára ez a méh, ahol a Wight-sziget-kór, vagyis légcsőatkakór
tombolása idején a méhek életben tartása volt a cél.

Egy elhivatott szerzetes, Ádám testvér fedezte fel, hogy két teljesen különböző méhfajta
keresztezéséből ennek a fertőzésnek ellenálló méhek születtek. Ez a felismerés indította el azon az
úton, amelynek során bámulatos eredményeket ért el a méhtenyésztés terén. Mi sem bizonyítja ezt
jobban, mint hogy 1974-ben a német miniszterelnöktől megkapta a Német Szövetségi Köztársaság
Érdemkeresztjét, a világ legfontosabb méhészeti szaktekintélyeként.

Ádám testvér, azaz Karl Kehrle a németországi Mittelbiberachban született 1898-ban. Édesanyja
kérésére került a buckfasti apátságba 1910-ben. Öt évvel később áthelyezték az apátság
méhészetébe, amelynek irányítását 1919-ben vette át, sok-sok gonddal.
Kitartó munkával, újítások egész sorával felépített egy rendkívül hatékony méhészetet. Ezzel
párhuzamosan pedig folyamatosan kutatta a világ méhfajtáit, számtalan leírást készített róluk, és
tenyésztőmunkája során felhasználta őket, amin keresztül páratlanul átfogó képet kapott az egyes
fajtákról és a bennük rejlő lehetőségekről.

Az utazásai során begyűjtött mintákkal nagyban hozzájárult ahhoz, ahogy ma ismerjük az adott
alfajok területi elhelyezkedését, illetve amilyen módon ma azonosítjuk az adott alfajokat külső jegyek
alapján. „Ádám testvér megfelelően konzervált és felcímkézett, értékes gyűjteménye adta a
Frankfurti Egyetem Oberurseli Méhkutató Intézet alaktani adatbázisának alapját, ami több mint 1300
méhmintából állt, melyek a későbbi hibridizáció következtében (pl.: Izrael és Törökország méhei)
többé már nem elérhetők. Az ezzel a terjedelmes gyűjteménnyel végzett vizsgálatok eredménye az
1987. év végéig publikálandó »A mézelő méhek biogeográfiája és rendszertana« című könyv”
(Friedrich Ruttner).

A Méhészet a Buckfasti Apátságban összefoglalja, hogy az apátság méhészete honnan hová jutott az
1900-as években, hogyan alakult ki az a méhészeti technológia, amely akár napjainkban is megállná
a helyét. Kiemeli a méhanyák és tenyésztésük jelentőségét. Ádám testvér egy teljes fejezetet
szentelt annak, hogy bemutassa az apátság méhészetének fő mozgatórugóit. Egy professzionális
méhészet mindennapjait meghatározó alapelveket ismerhetünk meg, jól érthető okfejtéssel
alátámasztva minden állítást, ahol egyértelműen körvonalazódik, hogy a hatékonyságé a főszerep.
Részletesen leírja a buckfasti méhészeti szezont, és azt, ami sikerességük kulcsa: a tenyésztést és
méhanyanevelést.

„Felismerve a tenyésztésben rejlő tartós és folyamatos fejlődés lehetőségét és annak a méhészet

gazdaságosságára gyakorolt pozitív hatását, a legnagyobb hangsúlyt mindig is a tenyésztésre
fektettük.”
Ennek a tenyésztésnek az eredménye a Buckfast méh, amelynek fejlődését Ádám testvér sosem
tekintette befejezettnek, inkább „még megbízhatóbb keresztezések és variációk létrehozásának
alapjaként” tekintett rá.

1986-ban, a negyedik kiadás megjelenésekor már tisztán látszik, hogy az apátság módszerei kiállták
az idő próbáját, így nem túlzás azt állítani, hogy a Gazsó Imre fordításában nemrégiben megjelent
magyar nyelvű kiadás hiánypótló a hazai szakirodalomban.

Gazsó Imre főállású méhész Jánossomorján, korábban évekig Dublinban élt, ott tanult meg kiválóan
angolul. A méhészeti szempontból kevésbé mozgalmas téli időszakokban fordította Ádám testvér
művét. Látta, hogy az embereket érdekli a Buckfast méh, és az azt körülvevő tények és mítoszok.
Egyik célja a fordítással, hogy tisztázza a tévhiteket ezzel a méhfajtával kapcsolatban. A magyar
nyelvű kiadás különlegessége, hogy tartalmazza Ádám testvér életrajzát is, aminek a segítségével
még közelebb kerülhetünk egy hatalmas életmű megismeréséhez.
Ennek a könyvnek nemcsak azoknak a méhészeknek a polcain van ott a helye, akik rokonszenveznek

2. oldal (összes: 3)
Méhészet a Buckfasti Apátságban
Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (https://magyarmezogazdasag.hu)

a Buckfast méhvel, hanem azokén is, akik szerint fontos a nyitott szemlélet és az újításokra való
hajlandóság.

Ádám testvér széles látókörű szakemberként felismerte azokat a pontokat, amelyeken változtatni
kellett, akár úgy, hogy teljesen szembement azzal, amit mindenki szerint a józan ész diktált volna.
Újításaival teljesen megreformálta a méhészkedést, és az évek során mindvégig arra törekedett,
hogy tovább tökéletesítse módszereit és méheit. Szerette és csodálta azt a változatosságot, amely
alapja lehetett egy tökéletesebb méh létrehozásának.

„Személy szerint a méhészet legvonzóbb szegletének tartom a méhekkel való napi kontaktust,
minden egyes család kibontakozó egyéniségének szemlélését, az alfajok közti eltéréseket, a változó
tulajdonságaikban és viselkedésmintáikban rejlő számtalan nüanszot” – Ádám testvér.

Szerző: Szücs Andrea

Közzététel ideje: 2022. 01. 11., kedd, 07:34

A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2022/01/11/meheszet-buckfasti-apatsagban

3. oldal (összes: 3)