Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport

2021. április 16-17.

34. MCSE Vándorgyűlés - Veszteségeink és nyereségeink

Szülőként a párom szemében

A párunk szülői nevelői stílusának észlelete és a párkapcsolati minőség összefüggéseinek
vizsgálata

Hadházi Éva1, Czinkóczki Annamária2, Homoki Adél3, Takács Szabolcs4, F. Földi Rita5, Törő Krisztina6, Kövesdi Andrea7, Csikós Gábor8

1,5,6,7,8
KRE, Pszich. Int., Fejlődéslélektani Tanszék, 4 KRE, Pszich. Int., Általánoslélektani és Módszertani Tsz., 2,3 KRE, Pszich. Intézet., egyetemi hallgatók * A vizsgálat a KRE, BTK Családi-és
egyéni protektív- és vulnerabilitás faktorainak vizsgálata gyermek-és serdülő korosztályban című kutatási pályázat keretén belül készült (Témaszám: 20630B800)
Bevezető
A család - a jelentős mások elsődleges csoportja - meghatározza minden gyermek fejlődését, személyiségének alakulását
(Kállai, 2007). A szülőkben ott él a vágy, hogy ,,elég jó szülők” legyenek (Winnicott, 1999). Habár a szülőpár igyekszik a lehető
legjobb módon nevelni gyermekét, a különböző elképzelések más és más módon hatnak a gyermek viselkedésére,
fejlődésére (Vajda és Kósa, 2005).

Vizsgálat célja:
● feltárni a párunk szülőként való észleletének és a párkapcsolat minőségének lehetséges összefüggéseit

Párunk kevésbé
Párunk optimálisabb Hogyan kapcsolódik optimális szülőként
szülőként való észlelete össze párunk partnerként való észlelete
jobb kapcsolati és szülőként való gyengébb kapcsolati
minőséggel társul-e? percepciója? minőséggel társul-e?

Károli Ká Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport

Elméleti háttér
❖ A szülői nevelői stílusok definiálásának 3 fontos szempontja
(Darling és Steinberg, 1993, 492.old.):
- a szülő által gyakorolt nevelési módszerek, eljárások
- a szülő nevelési elvei nézetei és gyakorlata
- a szülő és a gyermek közötti érzelmi kapcsolat

❖ Párkapcsolati minőség és szülői nevelői stílusok kapcsolata

- A szülők párkapcsolati minősége és a szülő-gyermek kapcsolati
minősége közötti pozitív összefüggést több nemzetközi kutatás
igazolta (Buehler, Benson, Gerard, 2006; Erel és Burman, 1995).

Gyermekekre hatással van a szülők kapcsolati minősége

- A gyermekek számára az irányító stílus tekinthető a

legoptimálisabbnak, kevésbé optimálisak a tekintélyelvű és
megengedő stílusok (Baumrind és mtsai, 2010).

Károli Ká Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport

Észleletek fontossága a párkapcsolatban
Szülők kapcsolati biztonságának érzése:
- Meghatározza az, hogy az adott fél a párját milyennek észleli (Murray és
mtsai, 2005).
- Fontos, hogy partnerüket mennyire látják hozzájuk hasonló pozitív
tulajdonságokkal rendelkező személynek, magukhoz képest
jobb/rosszabb társnak észlelik őt. (Murray és mtsai, 2005).
- A kapcsolattal való elégedettség szorosabb kapcsolatot mutat a felek
által észlelt viselkedéssel, mint a tényekkel (Cohen, Schultz, Weiss,
Waldinger, 2012).

A nevelési stílusok észlelete:

- A párok által megtapasztalt hasonlóság fontosabbnak bizonyult, mint
az objektíven mért viselkedéses megnyilvánulások (Tavassolie és mtsai,
2016).

A párunk magunkéhoz hasonló, pozitív észlelete kedvező a gyermekek fejlődése

szempontjából (Meteyer és Perry-Jenkins, 2009), és a párkapcsolat minőségére is jó
hatással van: nagyobb megélt intimitással társul. (O’Brien és Peyton, 2002).

Károli Ká Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport

 PSDQ parenting Style and Dimensions Questionnaire - Short Version
(Robinson, C. C., Mandleco, B., Olsen, S. F., & Hart, C. H., 2001)

SzülŐi - nevelési stílusok mérése:

Irányító Megengedő Tekintélyelvű
magyarázat
Mennyire használja a szülő a fegyelmezés és testi fenyítés
nevelésben az érvelést, Milyen mértékben hajlik a
mennyire tartja fontosnak a
elvárások szülő a testi büntetések
következmények magyarázatát hiánya alkalmazására?
a nevelésben?
melegség Mennyire tartja be a szidalmazás
A szülő mennyire képes szülő a Milyen mértékben használja a
elfogadó, megértő együttérző büntetéssel szülő nevelési eszközként a
légkörben nevelni gyermekét? verbális fenyítést,
kapcsolatos
demokratikus szidalmazást?
ígéreteit, milyen
részvétel mértékben
Mennyire engedi a szülő, kényezteti el büntetés
gyermeke akaratát, Milyen büntetési eljárásokat
gyermekét?
szükségleteit, kívánságait használ és azokat miként viszi
érvényesülni? véghez?

Károli Ká Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport

 Módszerek
Minta
● 711 fő, 113 apa, 598 anya
● átlagéletkor: 34,8 év (SD=10,91)
● legfiatalabb: 18 év, legidősebb: 74 év

Eljárás
● keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat, Nemi megoszlás
KRE etikai bizottsága engedélyezte Jövedelem
● mintavétel módszere: online
kérdőívcsomag
● kutatásban való rv feltételei
○ 18.év betöltése
○ önkéntesség
○ legalább 1 gyermek Iskolai végzettség
○ sine morbo egészségi állapot

Demográfiai jellemzŐk:
Családi állapot Lakóhely

Károli Ká Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport

 Eszközök
1. Szülői-Nevelői Stílusok Kérdőív - PSDQ (Robinson és mtsai, 2001)
● 32 tétel, párészlelet mérése 3 dimenzióban
○ Megengedő (5 tétel)
○ Irányító (3 alskála, 15 tétel)
○ Tekintélyelvű (3 alskála, 12 tétel)
● 5 fokú Likert-skála

2. Intim Kötődés Mérése - IBM-HU (Hadházi és Takács, 2019)

● két faktor: Gondoskodás, Kontroll (24 tétel, 12-12)
● 4 fokú Likert-skála

3. Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőív - ECR-RS (Jantek és

Vargha, 2016)
● felnőtt kötődés mérése 2 faktoron: Elkerülés, Szorongás
● 7 fokú Likert-skála, 10 tétel

4. Párkapcsolati Elégedettség Skála - RAS-H (Martos és mtsai, 2014)

● 5 fokú Likert-skála, 8 tétel

+ Szociodemográfiai adatok:
Nem, Jövedelem, Iskolai végzettség, Családi állapot, Egzisztencia, Lakóhely, Krónikus
betegség, Mentális betegség miatti kezelés

Károli Ká Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport

 Eredmények
(Spss 24; Spearman-féle korreláció)

Minél optimálisabb nevelői **: p<0,01 Nevelői stílus: Irányító

stílusunak észleljük a
párunkat, annál Kérdőívek Alskálák Magyarázat Melegség Demokratikus r.
pozitívabbnak éljük meg a
párkapcsolatunk minőségét Gondoskodás 0,61** 0,62** 0,52**
IBM-HU
és fordítva.
Intimitás
Kontroll -0,39** -0,45** -0,38**

ECR-RS Elkerülés -0,54** -0,57** -0,45**

Felnőtt
kötődés Szorongás 0,35** -0,38** -0,31**

RAS-H
Párkapcs. Elégedettség 0,56** 0,58** 0,51**
el.

Károli Ká Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport

Eredmények
(Spss 24; Spearman-féle korreláció)

Minél kevésbé **: p<0,01 Nevelői stílusok: Tekintélyelvű Megengedő

optimális nevelői
Kérdőívek Alskálák Testi fenyítés Szidalmazás Büntetés -
stílusúnak észleljük
a párunk, annál Gondoskodás -0,24** -0,45** -0,41** -0,27**
negatívabb IBM-HU
minőségűnek Intimitás
Kontroll 0,27** 0,51** 0,44** 0,29**
érzékeljük a
párkapcsolatunkat ECR-RS Elkerülés 0,23** 0,37** 0,36** 0,23**
és fordítva. Felnőtt
kötődés Szorongás 0,22** 0,35** 0,35** 0,26**

RAS-H
Elégedettség -0,26** -0,44** -0,39** -0,25**
Párkapcs. el.

Károli Ká Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport

 Eredmények
Minél kevéssé észleljük a párunkat optimális
Minél ELÉGEDETTEBBEK vagyunk a
szülőnek, azaz minél inkább VERBÁLISAN
párkapcsolatunkkal, minél
ELLENSÉGESNEK, INDOKOLATLANUL
GONDOSKODÓBBNAK, minél kevésbé
BÜNTETŐNEK, MEGENGEDŐNEK,
kontrollálónak észleljük a párunkat, minél
kevésbé melegnek, kevésbé érvelőnek, vagy
BIZTONSÁGOSABBAN KÖTŐDÜNK
kevésbé demokratikusnak találjuk a
hozzá, gyermeknevelés során,

annál melegebb, érvelőbb és

annál kevésbé vagyunk elégedettek a
demokratikusabb szülőnek fogjuk találni,
párkapcsolatunkkal, kevésbé biztonságosan
kevésbé észleljük őt verbálisan
kötődünk hozzá, kevésbé érezzük őt
ellenségesnek, indokolatlanul büntetőnek, gondoskodónak, inkább kontrollálónak
vagy megengedőnek a gyermekünkkel találjuk.
kapcsolatban.

Károli Ká Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport

 Összegzés, kitekintés
Korlátok
❖ keresztmetszeti kutatás
❖ a mintában jelentős eltolódás van a nők javára (84%)
❖ észleleten alapuló, önbevallásos, kvantitatív mérőeszközök

További lehetőségek
❖ a szülői alrendszer mellett a gyermekit is bevonni, párokat
vizsgálni (párkapcsolat, szülő-gyermek)
❖ kvantitatív mellett kvalitatív mérőeszközök használata kép
❖ longitudinális vizsgálat

Összegzés
❖ terápiás szempontból fontos eredmények:
➢ az optimális szülőnek észlelt társ kedvezőbb
párkapcsolati megéléssel jár együtt
➢ feltételezéseink szerint a szülői és/vagy a
párkapcsolati alrendszer szintjén nyújtott
támogatás minőségi változást eredményezhet a
kapcsolatokban

Károli Ká Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport

 Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozunk C. Robinsonnak, aki engedélyezte a PSDQ használatát és a kitöltőinknek, hogy véleményükkel
hozzájárultak a kutatáshoz. Köszönjük az olvasók figyelmét is!
Felhasznált irodalom
Baumrind, D., Larzelere, R. E., & Owens, E. B. (2010). Effects of preschool parents’ power assertive patterns and practices on adolescent development. Parenting: Science and Practice,
10, 157-201. doi:10.1080/15295190903290790
Buehler, C, Benson, M. J., & Gerard, J. M. (2006). Interparental hostility and early adolescent problem behavior: The mediating role of specific aspects of parenting. Joumal of
Research on Adolescence, 16, 265-292. doi: 10.1111/j. 1532-7795.2006.00132.x
Cohen, S., Schultz, M. S., Weiss, E., & Waldinger, R. (2012). Eye of the beholder: The individual and dyadic contributions of empathic accuracy and perceived empathic effort to
relationship satisfaction. Journal of Family Psychology, 26(2), 236–245.
Darling, N., & Steinberg, L. (1993). Parenting Style as Context: An integrative model. Psychological Bulletin, 113(3) 487-496.
Erel, 0., & Burman, B. (1995). Interrelatedness of marital relations and parent-child relations; A meta-analytic review. Psychological Bulletin, 118, 108-132. doi;10.1037/0033-2909.118.1.108
Kállai J. (2007). Egészség és társas támogatás. In Kállai J., Varga J., & Oláh A. (szerk.), Egészségpszichológia a gyakorlatban (199-214. o.). Budapest: Medicina Kiadó.
Meteyer, K. B., & Perry-Jenkins, M. (2009). Dyadic parenting and children’s externalizing symptoms. Family Relations, 58, 289–302.
Murray, L. S., Rose, P., Holmes, G. J., Derrick, J., Podchaski, E. J., Bellavia, G., & Griffin, D.W. (2005). Putting the Partner Within Reach: A Dyadic Perspective on Felt Security in Close
Relationships. Journal of Personality and Social Psychology. American Psychological Association, 88(2), 327–347.
O’Brien, M., & Peyton, V. (2002). Parenting attitudes and marital intimacy: A longitudinal analysis. Journal of Family Psychology, 16(2), 118–127. doi:10.1037//0893-3200.16.2.118.
Robinson, C. C., Mandleco, B., Olsen, S. F., & Hart, C. H. (2001). The Parenting Styles and Dimensions Questionnaire (PSDQ). In B. F. Perlmutter, J. Touliatos, & G. W. Holden (Eds.).
Handbook of family measurement techniques: Vol. 3. Instruments & index (pp. 319 - 321). Thousand Oaks: Sage.
Tavassolie, T., Dudding, S., Madigan, A. L., Thorvardarson, E., & Winsler, A. (2016). Differences in Perceived Parenting Style Between Mothers and Fathers: Implications for Child
Outcomes and Marital Conflict. Journal of Child and Family Studies, 25(6), 2055–2068. doi:10.1007/s10826-016-0376-y
Vajda Zs., & Kósa É. (2005). Neveléslélektan. Budapest: Osiris.
Winnicott, D. W. (1999). Játszás és valóság. Budapest: Animula.

A vizsgálat a KRE, BTK Családi-és egyéni protektív- és vulnerabilitás faktorainak vizsgálata gyermek-és serdülő korosztályban című kutatási pályázat keretén
belül készült (Témaszám: 20630B800)

Károli Ká Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, RFP kutatócsoport