Bim Ultimate PDF

Biomérnöki műveletek és folyamatok 1.
előadás: Bevezetés
Biomérnöki BSc
BIOMÉRNÖKI MŰVELETEK ÉS FOLYAMATOK

és labor
Előadás: 4+0+0 v (5 kredit) labor (következő félév): 0+0+3 f (3 kredit)
Záróvizsga: mindenkinek
1.Bevezetés: Történet. A biotechnológia, a biotechnológiai iparok,termékek..
2.Enzimmérnöki ismeretek
Az enzim hatás alapjai, enzimek szerkezete, tulajdonságai, csoportjai.
Homogén fázisú enzim reakciók
Heterogén fázisú enzimes reakciók.
3. Enzimes és mikrobiális biokonverziók (alapfolyamatok)
4.Fermentációs folyamatok és műveletek

A mikroba növekedés kinetikai leírása (ferm. Rendszerek matematikai modellezésének alapjai)
A mikroba növekedéshez és termeléshez szükséges tápanyagok,
Anyagátadási műveletek (oxigén)
Sterilezés
Reaktorok
(5. Biotermékek izolálása: külön tantárgy 2 szakirányon! A többieknek választható)
ÍRÁSBELI VIZSGA
Felkészülés: érdemes/célszerű előadásra járni
Diasorok (folyamatosan frissül):
http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/BIM/
Digitális jegyzet: Biomérnöki műveletek és folyamatok
https://edu.interkonyv.hu/book/1129-
Biom%C3%A9rn%C3%B6ki%20m%C5%B1veletek%20%C3%
A9s%20folyamatok
Kosárba, regisztráció, vásárlás (0 forint)
Több, mint a kinyomtatott .pdf, animációk, interaktív
Sevella Béla: Biomérnöki műveletek példatár
(jegyzet 65031, Műegyetemi Kiadó, 2001)
BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1

Biomérnöki műveletek és folyamatok 1. előadás: Bevezetés
Biomérnöki BSc
Nem kell az egész tankönyvet megtanulni!

BSC-N
BSC-N NEM
NEM KELL
KELL TUDNI
TUDNI AZ
AZ ALÁBB
ALÁBB KIJELÖLT
KIJELÖLT ALFEJEZE-
TEKET:
ALFEJEZETEKET
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS. A BIOMÉRNÖK ÉS A BIOTECHNO-
LÓGIA
1.1. A biotechnológia vázlatos története
1.2. A biotechnológiai eljárások jellemzői
2. ENZIMMÉRNÖKI ALAPISMERETEK
2.1. Az enzimek működésének alapjai
2.2. Az enzimek tulajdonságai, nevezéktanuk
2.3. Egyszerű enzimes reakciók kinetikai leírása
2.4. Enzimmoduláció, bevezetés, áttekintés
2.5. Többszubsztrátos reakciók
2.6. Egyéb hatások az enzimek aktivitására
2.7. Heterogén fázisú enzimes reakciók viselkedése
a 2.52 aEGYENLETTŐL
2.52 EGYENLETTŐLKEZDVE
KEZDVEA A KINETIKA NEM
KINETIKA NEM KELL.
KELL.
2.8. Az enzimek alkalmazási területei és néhány
enzimtechnológiai alapfogalom
2.9.
2.9. Allosztérikus enzimek
Allosztérikus enzimek
2.10.
2.10. Transzportfolyamatok
Transzportfolyamatok kinetikája
kinetikája
3
Mi az a biotechnológia?
A biotechnológia a biokémia, mikrobiológia és a mérnöki tu-

dományok integrált alkalmazása mikroorganizmusok, állati és
növényi sejtek/szövetek vagy ezek részeinek (pl. enzimeinek)
technológiai felhasználása céljából.
Congress of the USA,1984
Biotechnology is the integration of natural sciences and en-

gineering in order to achieve the application of organisms,
cells, parts thereof and molecular analogues for products and
services.
EFB General Assembly,1989
Sejt és molekuláris szintű folyamatok alkalmazása problémák

megoldására vagy termékek előállítására.
Biotechnology Industry Organisation, 2003

Biomérnöki BSc
Biotechnológia (EREKY Károly, 1917) = minden mun-

ka, amellyel alapanyagokból termékeket állítunk elő
élő organizmusok segítségével.”
Ereky Károly
(Esztergom, 1878. okt. 20. - Vác, 1952.): politikus, miniszter, gépészmérnök, közgazdasági szakember. Tanulmányait
a Műegyetemen végezte, 1905-től az egy. adjunktusa. 1911-ben megalapította az állatértékesítő egyesületet, 1912-
ben pedig a nagytétényi sertéshizlaldát. Részt vett a Csilléry-Friedrich-féle ellenforradalmi(?) csoport szervezkedésé-
ben. A Friedrich-kormányban 1919. aug. 27-től 1919. nov, 24-ig közélelmezési miniszter. A Nemzetgyűlésbe a Ke-
resztény Nemzeti Egyesülés Pártja programjával került be, az 1922-i választásokon megbukott és visszavonult a
politikai élettől. Elnöke volt a Magyar Gyorsírók és Gyorsírás Barátai Budai Egyesületének.(Bp.,1916).
Forrás: Életrajzi lexikon
BIOTECHNOLÓGIA - BIOMÉRNÖKSÉG
mérnöki tudományok
biomérnöki vegyészmérnöki
tudomány tudományok
biotechno-
lógia
biológia kémia
biokémia
informatika
6

Biomérnöki BSc
BIOTECHNOLÓGIA - BIOMÉRNÖKSÉG
BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK
BIOLÓGIA KÉMIA
MIKROBIOLÓGIA VEGYIPARI MŰVE-
GENETIKA LETEK
BIOFIZIKA GÉPTAN
BIOKÉMIA MÉRÉS- ÉS SZABÁLYO-
ENZIMOLÓGIA ZÁSTECHNIKA
ÜZEM-TERVEZÉS
IMMUNOLÓGIA ÜZEMSZERVEZÉS
BIOTECHNOLÓGIA
+ bioinformatika
.‫ כּ ֶָרם‬,‫ ִאישׁ הָ אֲ ָד ָמה; וַיִּ טַּ ע‬, ַ‫כ ַויָּחֶ ל נֹח‬
.‫ אָ הֳ "ה‬$‫ ְבּתוֹ‬,‫ וַיִּ ְשׁכָּר; וַיִּ ְתגַּל‬,‫הַ ַיּיִן‬-‫כא ַויּ ְֵשׁ ְתּ ִמן‬
(Genesis 9,20-21.)
20. And Noah began to be a husbandman, and he planted vineyard

21. And he drank of vine, and was drunken and he was uncovered
within his tent
20. és Noé megházasodott és szőlőt ültetett,

21. és ivék a borból és lerészegedék és meztelen vala sátrának
közepén

Biomérnöki BSc
A BIOTECHNOLÓGIA KORSZAKAI
Ősi korszak - nem tudatos biotechnológia

(élelmiszerek)
Nem steril korszak - pre-antibiotikum éra

(aceton, butanol, glicerin, citromsav)
Steril korszak - antibiotikum éra

(penicillin, tetraciklin, ….)
Modern biotechnológia - antibiotikumok utáni korszak

(rekombináns fehérjék, pl. inzulin)
SÖRFŐZÉS ÉS SÖRÁLDOZAT NIN-HARRA ISTENNŐNEK
Mezopotámia: URUK, Gilgames

Momument Blau Sumérok Kr.e. 2500
Babilónia Hammurábi (Kr.e 1727-1686)
Egyiptom
10

Biomérnöki BSc
XVI. századi sörfőzde
11
A biotechnológia „színei”
Piros: egészség, orvosi, diagnosztika

Sárga: (élelmiszer és táplálkozás)
Kék: vízkultúrák, tengeri biotech
Fehér: Bioipar
Arany: bioinformatika, nanobiotechnológia
Zöld: mezőgazdaság, (élelmiszer és táplálkozás)
környezet: bioüzemanyag, biotrágya, bioremediáció,
szennyvíztisztítás,
geomikrobiológia
Barna: száraz, sivatagi
Fekete: bioterrorizmus, biofegyver…
Bíbor: szabadalom, publikálás,újítás…
Szürke: klasszikus fermentáció és biofolyamat techno-
lógia
12

Biomérnöki BSc
BIOTÁRSADALOM
Vörös biotech egészségügyi felhasználású termékek
Fehér biotech ipari felhasználású termékek IPAR

Zöld biotech mezőgazdasági, élelmiszer és környezeti VEGYIPAR
felhasználású biotechológia
EGÉSZSÉG ENERGIA
BIOETANOL
BIO-
ÚJ GYÓGYSZEREK METÁN
GÉNTERÁPIA BIOGÁZ
DIAGNOSZTIKA
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY
ALAPANYAG
ENERGIA
TECHNOLÓGIA
ÉLELMISZERIPAR
KÖRNYEZET MEZÕGAZDASÁG
KÖRNYEZETVÉDELEM REZISZTENS NÖVÉNYEK
TRANSZGÉNIKUS ÁLLATOK
13
Fermentált élelmiszeripari termékek-1
alkoholos italok
nem alkoholos élelmiszerek:
! ecet
! savanyúkáposzta
! olivabogyó
! savanyú kovász
sütőipari termékek Zöld
élvezeti termékek
! kakaó
! kávé
! tea, dohány
! szójaszósz
14

Biomérnöki BSc
Fermentált élelmiszeripari termékek-2
tejtermékek
! tejföl
! joghurt
! kefír
! "lágy sajtok"
! "kemény sajtok" Zöld
húsáruk
! töltelékes áruk (kolbász, felvágottak)
! sonkafélék
15
Biotechnológiai termékek az élelmiszeriparban-1

szerves savak
! citromsav
! itakonsav
E330-333
! glükonsav
! fumársav
! almasav E350-352
! borkősav E335-337
! borostyánkősav Zöld
! tejsav
vitaminok
! cianokobalamin, B12
! riboflavin, B2 E101
! aszkorbinsav, C E300
16

Biomérnöki BSc
Biotechnológiai termékek az élelmiszeriparban-2
gélesítő anyagok
! xantán E415
! pektin E440
enzimek
! glükóz izomeráz
! β-glukanáz
! β-glükozidáz
! β-galaktozidáz Zöld
! α-amiláz
! glükoamiláz
! pektináz
! rennin
! proteázok
! lipázok
17
ENZIMEK A VILÁGPIACON
Árbevétel
Enzim
megoszlása %
Bacillus proteázok 45
Glükamilázok 13
Bacillus amilázok 5
Glükóz izomerázok 6
Rennin (mikrobiális) 10
Amilázok (penész) 4
Pektinázok 3
Proteázok (penész) 2
Egyéb 12
18

Biomérnöki BSc
Aminosavgyártás
Mennyiség t/év Aminosav Alkalmazott eljárás Felhasználás
1.000.000 L-Glutaminsav Fermentáció Ízfokozó

350.000 L-Lizin Fermentáció Tak.kiegészítő
350.000 D,L-Metionin Kémiai szintézis Tak.kiegészítő
75.000 L-Treonin Fermentáció Tak.kiegészítő
10.000 L-Asparaginsav Enzimes konverzió Aszpartám
10.000 L-Fenilalanin Fermentáció Aszpartám
10.000 Glicin Kémiai szintézis Tápl.kiegészítő, édesítőszer
3.000 L-Cisztein Cisztin-redukció Tápl.kiegészítő, gyógyászat
1.000 L-Arginin Fermentáció, extrakció Gyógyszergyártás
500 L-Leucin Fermentáció, extrakció Gyógyszergyártás
500 L-Valin Fermentáció, extrakció Gyógyszergyártás
300 L-Triptofán Nyugvósejtes konverzió Gyógyszergyártás
300 L-Izoleucin Fermentáció Gyógyszergyártás
19
Antibiotikumok
Antibiotikum Típus Termelő törzs
Bacitracin ciklopeptid Bacillus licheniformis

Cefalosporin C laktám Cephalosporium acremonium
Klórtetraciklin Streptomyces aureofaciens
Griseofulvin spirociklohexén Penicillium griseofulvum
Gentamicinek aminoglikozid Micromonospora purpurea
Streptomicin aminoglikozid Streptomyces griseus
Nistatin polién Streptomyces aureus
Oleandomicin makrolid Streptomyces antibioticus
Penicillin G laktám Penicillium chrysogenum
Tirocidin ciklopeptid Bacillus brevis
Vankomicin glikopeptid Streptomyces orientalis
Piros
20

Biomérnöki BSc
Rekombináns fehérjék
TERMÉK FELHASZNÁLÁS
Humán inzulin cukorbetegség kezelése
Humán interferonok ( α-, β-, χ-IFN) antivírus/antitumor terápia
HGH (emberi növekedési hormon) törpenövés ellen
Hepatitisz B vírusprotein vírusellenes vakcina előállítása
Urokináz trombolitikus hatás
α-amiláz keményítőhidrolízis
Állati növekedési hormonok tej/hústermelés fokozása
Száj-és körömfájás vírusprotein állatgyógyászati vakcina
E.coli K-88 és K-99 protein vakcina a borjú és malacneveléshez
(toxin okozta hasmenés ellen)
Véralvadás VIII és IX faktora hemofília kezelése
Eritropoietin (EPO) anémia, krónikus veseelégtelenség esetén
Humán szérumalbumin vérkiegészítő anyag
A herpesz, a malária és az influenza fehérje-antigénjei vakcinák
Immunglobulinok monoklonális antitestek
Limfokinek, elsősorban interleukin-2 az immunrendszer serkentése
(baktérium/vírusfertőzések,antitumor-terápia)
Szöveti Plasminogen Aktivator (TPA) trombolitikus hatás
Tumor Nekrosis Faktor (TNF) autoimmun gyulladások ellen
Borjú oltóenzim (rennin) sajtgyártás
Piros 21
K+F ráfordítás, iparági összehasonlítás 2017
22

Biomérnöki BSc
MÁS CSOPORTOSITÁS:
23
A modern fermentációs ipar palettája
SEJTTÖMEGTERMELÉS
pékélesztő, SCP
SEJTKOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA
intracelluláris enzimek, nukleinsavak, poliszacharidok,
rDNS termékek…
METABOLITTERMELÉS
primer metabolitok: etanol, tejsav...
szekunder metabolitok: antibiotikumok
EGYSZERŰ SZUBSZTRÁT KONVERZIÓ:
glükóz → fruktóz
penicillin → 6-NH2-penicillánsav
MULTISZUBSZTRÁT-KONVERZIÓ:
biológiai szennyvíztisztítás
24

Biomérnöki BSc
BIOTECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK
De novo FERMENTÁCIÓK
Σ Si + X Σ Pj + (X+ ΔX)
mikroorganizmus
növényi sejttenyészet
állati szövettenyészet
BIOTRANSZFORMÁCIÓK
S + X P + X
sejt(alkotórész)
S + E P + E
enzim
25
De novo fermentáció és a biokonverzió

kapcsolata
FERMENTÁCIÓ BIOKATALIZÁTOR
TERMÉK
26

Biomérnöki BSc
Milyen esetben használjunk biotechnológiai

eljárást?
! Olyan komplex molekulák felépítésekor, amikor nincs
más alternatíva: antibiotikumok, fehérjék, monoklonális
antitestek előállítása
! Izomerek egyikének célzott előállításakor (pl. D-L…..)
! Amikor a tenyészet képes több(sok) konszekutív reakció

végrehajtására
! Amikor a sejtek(enzimek) nagyobb hozammal alakítanak

át.
27
Bio-eljárások előnyei a konvencionális kémiai

módszerekkel szemben
☺ Enyhe reakciókörülmények (pH, nyomás, hőmérséklet…)

☺ Megújuló alapanyagok felhasználhatósága (mind a C-váz mind az
energia forrás tekintetében) : Cukor ← keményítő, Cukor ← cellulóz
☺ Olcsóbb és nagy mennyiségben hozzáférhető alapanyagok (cukrok,
ásványi sók)
☺ Kevésbé veszélyes reakciókörülmények és kisebb környezeti ártalom
☺ A biokatalizátor (sejt, enzim) nagyobb specifikussága
(szubsztrát-, csoport-,régió-, sztereo-specifikusság)
☺ Sokoldalú, többcélú készülékpark & Kevésbé komplex készülékek:
kisebb beruházási költség.
☺ Nagyobb hozam, rendszerint kisebb energia igény
☺ rDNS technológiák beláthatatlan lehetőségei
(Idegen fehérjék, biokatalizátor tervezés…)
28

Biomérnöki BSc
Bio-eljárások lehetséges hátrányai

# Ma sokszor még a fosszilis alapanyagokon alapuló kémiai eljárások pro-
duktivitása és gazdasági eredményessége felülmúlja a bioeljárásokéit (fe-
hér biotechnológia elterjedésének gátja)
# A bonyolult szerkezetű termékek, amelyek rendszerint híg oldatokban van-
nak jelen, kinyerése és tisztítása bonyolult és drága.
# Nagy mennyiségű és nagy BOD tartalmú szennyvíz keletkezik, amely
azonban általában könnyen tisztítható.
# Fertőződés veszély idegen (mikro)organizmusok által: idegen mikrobák,
vírusok.
# Fertőzés veszély. Szigorú előírásokat kell betartani a biológiai biztonság
garantálására (kontéinment szempontok betartása). Különös szigorúság
az GMO-k felhasználása esetében.
# Kétoldali változékonyság. Megújuló alapanyagok és természetes eredetű
kiegészítők (melasz, kukoricalekvár, élesztőkivonat, stb) minősége és a
felhasznált organizmusok tekintetében (mikroba reverzió, sejtvonal-dege-
nerálódás,stb)
# Társadalmi idegenkedés, elutasítás a mikroorganizmusokkal és különösen
a genetikai manipulációval kapcsolatosan.
29
30

Biomérnöki BSc
BIOREAKTOROK
31
FEJLŐDÉSI TERÜLETEK
32

Biomérnöki BSc
Microorganism is always right

your friend
a sensitive partner.
There are no stupid microorganisms.
Microorganisms can
will do anything.
Microorganisms are smarter
wiser
more energetic
than chemists, engineers, etc.
If you take care of your (microbial) friends they will take care of your
future/income (and you will live happily everafter).
(PERLMAN)
33
Háziasítottuk a mikroorganizmusokat!
………. tulajdonképpen
ki is dolgozik kinek???
34

Biomérnöki műveletek és folyamatok 2. előadás: Enzimek 01.
Biomérnöki BSc
ENZIMMÉRNÖKI ALAPISMERETEK
Enzimek
Kevés fejezete van a chemiának, amely a

legutolsó néhány év alatt olyan nagyot
haladt volna, mint éppen az enzimeké.
Éppen ezért a vegyész lépten-nyomon érzi,
hogy megismerésük és a velük való
bánásmód manapság már nélkülözhetetlen”
Zemplén Géza,1915
Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk.
A kir. Magyar Term.Tud. Társulat kiadása
349. oldal

Biomérnöki BSc
Enzimek
1833: Payen és Persoz: csírázó árpa szerepe a keményítő hid-
rolízisben - dextrinek, cukrok
Memoir sur la diastase, les principaux produits de ses reactions, et leurs applications aux
art industrielles, Annales de Chimie et de Physique,1833, 2me Serie 53, 73-92
1835: Berzelius – diasztáz hidrolízis KATALÍZIS
1853-1857: N-tartalmú szerves (szervezetlen) anyag, illetve
élő szervezet (alacsonyrendű növény vagy „infusorium”
(pl. alkoholos fermentáció)
1858 Traube feltételezi, hogy a fermentációt fermentumok vég-
zik (Pasteur hatása)
De: első vállalat - 1874 - C. Hansen’s Laboratory: rennin
1878 Kühne: ε ν ζ υ µ η = élesztőben
1897 Buchner: megállapítja, hogy az élesztőben erjesztő enzi-
mek vannak
A fehérjék speciális csoportjai és biológiai funkcióik
Regulátor fehérjék
lac-represszor → RNS szintézis
interferonok → vírus rezisztencia
inzulin → glükóz metabolizmus
növ. hormon
Transzport fehérjék
laktóz permeáz sejtmembrán transzport
mioglobin → O2 - izomban
hemoglogin → O2 - vérben
Védőfehérjék
antitestek (abzymek) → idegen anyag megkötése
trombin → véralvadás

Biomérnöki BSc
Toxinok
B. thuringiensis → biol. inszekticid
Cl. botulinum → ételmérgezés
Tartalék fehérjék
ovalbumin → tojásfehérje
kazein → tejfehérje
zein → kukoricacsíra
Kontraktil fehérjék
dynein → cilia, flagella
miozin → izom
Szerkezeti fehérjék
kollagén → izületek, inak
glikoproteinek → sejtfal
ENZIMEK → REAKCIÓ KATALÍZIS
Biokatalízis és RNS
Az élet kialakulásánál: nukleisav világ

A katalizátorok is RNS-ből álltak (nem kell transzláció)
→ RIBOZIMEK
Az evolúcióban fokozatosan átalakult fehérje enzimekké.
Maradtak: ATP, NAD+, CoA, (koenzimek)
tRNS
cukrok UDP templátja
RNaseP: RNS része: 377 bp ∼125 kD
a fehérje része: 119 AS ∼14 kD

Biomérnöki BSc
Gyorsan szaporodó E. coli összetétele Watson (1970) nyomán

ÖSSZETEVŐ VEGYÜLET % ÁTLAG DB/SEJT FAJTA/SEJT
CSOPORT A SEJTÖMEGBEN MÓLTÖMEG
H2 O 70 18 4*1010 1
SZERVETLEN IONOK: 1 40 2,5*108 20

K+,Mg2+,Ca2+,Fe2+,Cl-PO44- ,SO42-
Szénhidrátok és 3 150 2*108 200

prekurzoraik
Aminosavak és 0,4 120 3*107 100

prekurzoraik
2-3 ezer Nukleotidok és prekurzoraik 0,4 300 1,2*107 200
különbö-
ző enzim Lipidek és prekurzoraik 2 750 2,5*107 50
fehérje
Egyéb kis molekulák 0,2 150 1,5*107 200
(hem,kinonok,….)
Fehérjék 15 40000 106 2-3000
Nukleinsavak 1 2,5*109 4 1
DNS 500000 3*104 1
RNS
A KATALÍZIS TERMODINAMIKÁJA
1930-as évek: Eyring :

A reakció során létrejön egy
magasabb energiájú átme-
neti állapot - aktiválási ener-
gia kell:
ΔS ∗ ΔH ∗ ΔE ∗
kT R
−
RT
−
RT
kr = e ⋅e ≈ konst ⋅ e
h
T - abszolút hőmérséklet (Kelvin fok)
k - Boltzmann állandó (1,37.10-23 J/°K)
h - Planck állandó (6,62.10-34 Js)
Ezt csökkentik a katalizátorok - a katalizált reakció sebessége na-

gyobb, de az egyensúlyt nem befolyásolja.

Biomérnöki BSc
Egyszerű és enzimes katalízis összehasonlítása

Reakció Katalizátor Aktiválási k rel
energia 25 oC
kJ/mol
H2O2 → H2O + 1/2O2 - 75 1
I-1 56,5 2,1.103
kataláz 26,8 3,5.108
Kazein +nH2O H+ 86 1
→(n+1)peptid tripszin 50 2,1.106
Szaharóz+H2O → H+ 107 1
glükóz+fruktóz invertáz 46 5,6.1010
Linolénsav + O2 → - 150-270 1
linolénsavperoxid Cu 2+ 30-50 ~102
lipoxigenáz 16,7 ~ 107
9
Enzimes reakciók
A reakció általános leírása: kialakul egy átmenti komplex:
E + S ↔ [ES] → E + P
Szubsztrát (S): a reakcióban átalakuló molekula.
Termék (P): a reakcióban keletkező molekula.
Kötőhely: az enzim felületének az a része, ahol a szubsztrát
megkötődik.
Aktív hely/aktív centrum: az átalakításért felelős régió.
(A kettő nem feltétlenül azonos)
Az enzimmolekulán további kötőhelyek is létezhetnek (aktivátor-,
inhibitor-, koszubsztrátkötő helyek).
10

Biomérnöki BSc
Aktív centrum
Szubsztrát kötőhely: csak egy kis felület a protein molekulán
11
Enzim-szubsztrát kötődés
Szubsztrát kötőhely: zsák, zseb - csak egy kis felület a protein

molekulán!
A két molekula felülete közötti kölcsönhatások:
ionpár, hidrogén híd, van der Waals (hidrofób) = másodlagos
kölcsönhatások
Az enzimkatalízis általános esetei:
1. sav-bázis (modern elmélete: Linus Pauling 1946)
2. kovalens katalízis (Haldane 1930)
3. fém ion katalízis
12

Biomérnöki BSc
Enzimes reakciók
A sejtben a sok szerves vegyület nagyon sokféle módon rea-
gálhatna egymással – de ezek a reakciók nagyon lassan men-
nek végbe az aktiválási energiagátak miatt. Az enzimek meg-
nyitnak egy bizonyos reakcióutat.
13
Enzim-szubsztrát kötődés: kulcs-zár modell
Hermann Emil Fischer

(1852-1919, a 2. Nobel
díjas)
Az enzimek szelektivitá-
sa a felületek illeszke-
désén alapul.
Sima
enzimes
reakció
1894
14

Biomérnöki BSc
Enzim-szubsztrát kötődés: orientációs effektus
Hárompontos illeszkedés „three-

point attachment”: a szubsztrát
molekula több funkciós csoportja
is kötést alakít ki az enzim felszí-
nével, így pontosan pozícionáló-
dik – nincs forgás.
Csak az egyik optikai izomer

kapcsolódik – ez az enzimek
sztereospecifitásának az alap-
ja.
15
Enzim-szubsztrát kötődés: indukált illeszkedés
http://www.chem.ucsb.edu/~molvisual/ABLE/induced_fit/index.html
16

Biomérnöki BSc
Indukált illeszkedés: hexokináz

A hexokináz „ráharap” a szubsztrátra.
Hexokináz:nyílt Hexokináz:glükózzal, zárt
Hexokináz:eltávozott a
termék, nyílt
17
Hexokináz
~8Å
glükóz
18

Biomérnöki BSc
19
Hogyan alakul ki az aktív felület?
Az összecsavarodott fehérjelánc(ok) alakítják ki a térbeli (3D)

szerkezetet (harmadlagos, negyedleges szerkezet). Az amino-
savak oldalláncai lehetnek:
- apolárisak (alkil csoportok)
- polárisak (-OH, -SH csoport)
- ionosak (-NH2, -COOH csoportok)
20

Biomérnöki BSc
Reaktív oldalláncok
Savas: -COOH: Asp, Glu Bázikus: -NH2: Lys, Arg

Láncvégi szabad –COOH és -NH2
savamid: -CO-NH2: Asn, Gln
Poláris: -OH: Ser, Thr -SH: Cys, -S-CH3: Met
Imidazol: His Guanidin: Arg
H-hidak: C=O …… H-O- C=O …… H-NH-
21
Aktív centrum kialakulása
22

Biomérnöki BSc
Aktív centrum: kimotripszin
23
Reakciómechanizmus: kimotripszin
CH2 CH2 CH 2
H O H O H O
O
O
NH C
NH C
R" R' R" R'
(a) (b) (c) H

HN
O
NH C
CH2
1.TERMÉK R"
R" R'
O
O
szabad kimotripszin O C
HO C HO
2.TERMÉK H R'
R'
(d)
CH2 C H2 CH2
H O H O H O
O O
HO C HO C
R' R'
TETRAÉDER!
24
(g) (f) (e)

Biomérnöki BSc
Reakciómechanizmus: kimotripszin
H O H R2
R’
H O H R2 R1 C C N CH COO-
R1 C C N CH COO- +NH
3
+NH R”
..3 +
. o H N NH
o. H :N NH Ser195
CH2
His57
Ser195 CH2 His57 protein
protein
SZABAD KIMOTRIPSZIN R1
+
H C NH3
C O 1. TERMÉK
2.TERMÉK + R2
o H N NH +
R1 .. + CH2
NH2 CH COO-
H C NH3
o H :N NH His57
+ CH2
Ser195
protein
COOH His57
25
Ser195 protein
ACIL KIMOTRIPSZIN
Az enzimek tulajdonságai
Csak termodinamikailag lehetséges reakciókat gyorsítanak,

ΔG < 0
Minden enzimes reakció reverzibilis, egyensúlyra vezet
de: az egyensúly eltolható, pl. a termék elvételével
A fehérjék denaturálhatóak: t, pH, ionerősség (kisózás), oldó-
szerek
Specifikusak: szubsztrát-specifitás
csoport-specifitás
sztereo-specifitás
régió-specifitás
reakció-specifitás
26

Biomérnöki BSc
Az enzimes katalízis előnyei
Nagyobb reakciósebesség: akár 106-1012 x gyorsabb
Enyhébb reakciókörülmények (hőmérséklet, pH)
Nagyobb specifitás(ok), mint a kémiában
Regulálhatóság
27
További reakciópartnerek
HOLOENZIM
APOENZIM + KOFAKTOR
Inaktív fehérje
FÉMION KOENZIM
Mg, Ca, Zn,
Fe, Cu, Mo
Prosztetikus csoport Koszubsztrát
stabil kovalens kötés. Sztöchiometrikusan
FAD(H2), Hem, fogy, regenerálni kell
Piridoxal-P(B6) NAD(H), ATP 28

Biomérnöki BSc
Egy kis biokémia: koenzimek

Oxidált NAD+ Redukált NADH
H O O
H H
+
NH2 NH2
+ H+
O
N N
O
HO P O
O
NH 2
HO OH
N
N
O
O N N
HO P O
O
HO OH 29
Koszubsztrátok:
ATP, koenzim Q
30
Ubikinon:H-átvivő

Biomérnöki BSc
prosztetikus
csoportok:
BIOTIN:
Karboxilcsoport
átvivő
FAD: hidrogénátvivő
prosztetikus csoport
31
Enzimek elnevezése
1. Szubsztrát szerint: urea + víz CO2 + 2NH3
ureáz S-név + áz
2. Szubsztrát és reakció után: EtOH AcO AcOH
alkohol-dehidrogenáz
(S-név)+reakciónév+ áz
3.Triviális nevek:
pepszin, tripszin, rennin - mind fehérjebontók + -in
4. IUB, IUPAC, IUBMB 1964,1972,1978 Enzyme Commission

szisztematikus névadás
32

Biomérnöki BSc
>300
>300
=430
>130
DataBank
>50
>60
33
34

Biomérnöki BSc
Enzim nevezéktan
katalógusszám koszubsztrát
E.C.1.1.1.49. D-glucose-6P: NADP 1-oxydoreductase
a reakció mibenléte
szubsztrát
a támadás helye az 1 C-atomon van
35
IUBMB Enzyme Nomenclature

EC 1.1.1.49
Accepted name: glucose-6-phosphate dehydrogenase
Reaction: D-glucose 6-phosphate + NADP+ = D-glucono-1,5-lactone 6-phosphate + NADPH + H+
For diagram of reaction click here.
Other name(s):
NADP-glucose-6-phosphate dehydrogenase; Zwischenferment; D-glucose 6-phosphate
dehydrogenase;
glucose 6-phosphate dehydrogenase (NADP); NADP-dependent glucose 6-phosphate
dehydrogenase;
6-phosphoglucose dehydrogenase; Entner-Doudoroff enzyme; glucose-6-phosphate 1-
dehydrogenase;
G6PDH; GPD
Systematic name: D-glucose-6-phosphate:NADP+ 1-oxidoreductase

Comments: Also acts slowly on β-D-glucose and other sugars. Certain preparations reduce NAD+
as well as NADP+.
Links to other databases: BRENDA, EXPASY, GTD, KEGG, ERGO, PDB, CAS registry number:
9001-40-5
References:
1. Engel, H.J., Domschke, W., Alberti, M. and Domagk, G.F.: Protein structure and enzymatic
activity. II. Purification and properties of a crystalline glucose-6-phosphate dehydrogenase from
Candida utilis. Biochim. Biophys. Acta 191 (1969) 509-516. [PMID: 5363983]
2. Glaser, L. and Brown, D.H. Purification and properties of D-glucose-6-phosphate
dehydrogenase. J. Biol. Chem. 216 (1955) 67-79.
36

Biomérnöki BSc
Alkoholdehidrogenáz: EC 1.1.1.1 Alcohol:NAD+ Oxidoreductase
Alkohol + NAD+ aldehid v. keton + NADH + H+
Hexokináz: EC 2.7.1.1. ATP:D-hexose 6-phosphotransferase
ATP + D-hexóz ADP + D-Hexóz-6-Foszfát
37
Enzim adatbázisok
http://www.expasy.org/enzyme
BRENDA - Comprehensive Enzyme Information system

EMP - Enzymes and Metabolic Pathways database
KEGG - Kyoto Encyclopedia of Genes and Genomes
MetaCyc - Metabolic Encyclopedia of enzymes and
metabolic pathways
IUBMB Enzyme Nomenclature
BioCarta - Pathways of Life
következik: ENZIMKINETIKA
38

Biomérnöki műveletek és folyamatok 3. előadás: Enzimkinetika
Biomérnöki BSc
Enzimkinetika
Az enzimes reakció sebességének leírása, jellemző paramé-

terek azonosítása. Ha:
E+S ↔ E+P
A sztöchiometriához mindegyiket mól-ban vagy grammban

kellene kifejezni. De: az enzimpreparátum sohasem tiszta.
Ezért az enzimek mennyiségét a hatásuk alapján adjuk meg:
Enzimkinetika
Egy egység (Unit) az az enzim mennyiség, amely 1 µmol

szubsztrátot alakít át vagy 1 µmol terméket képez 1 perc
alatt adott reakció körülmények között.
SI rendszerben: 1 Katal: 1 mol szubsztrátot alakít át 1 s alatt.

Ez hatalmas egység, praktikusabb a nanoKatal = 10-9 Kat
1 U = 16,67 nanoKatal
Fajlagos aktivitás: U/mg, U/ml

Biomérnöki BSc
Michaelis-Menten kinetika
k1 k2
E + S ES E + P
k-1 k-2
Kiindulási feltételezések:
! k-2 = 0 (a második lépés irreverzibilis)
! az első lépés gyorsan egyensúlyra jut =
RAPID EKVILIBRIUM: k SE = k (ES)
1 -1
Egyensúlyi állandója: k −1 S.E

Ks = =
k 1 (ES)
! az ES komplex stabil, az EP komplex elhanyagolható

3
k1 k2
E + S ES E + P
k-1 k-2
! egy aktív centrum, egy szubsztrát

! aktivitás helyett koncentráció használható
! (S) >> (E0) vagyis E0 / S << 1
dP
a „minket érdeklő” reakciósebesség: V = = k 2 (ES)
dt
anyagmérleg az enzimre: E o = E + (ES)

4

Biomérnöki BSc
V k (ES)
Osszuk el a két egyenletet: = 2
E o E + (ES)
k −1 S .E S
Helyettesítsük be: K = = k2E
s
k1 (E S ) V Ks
=
Eo E + S E
Ks
S
V Ks S
Rendezzük át: = =
k 2E o 1 + S Ks + S
Ks
Vmax = k 2 E o dP
mert V = = k 2 (ES) volt
dt
5
Ebből az sebességi egyenlet:
S
S V Ks
V = Vmax avagy =
Ks + S Vmax 1 + S
Ks

Biomérnöki BSc
M és M
Maud Menten Leonor Michaelis

1879-1960 1875-1949
Michaelis, L., Menten, M. (1913) Die kinetik der invertinwirkung,

Biochemische Zeitung 49, 333-369
7
Briggs-Haldane kinetika
k1 k2
E + S ES E + P
k-1 k-2
Ugyanazok a diffegyenletek, de a feltételezés: (kvázi) állandó-

sult állapot = steady state ↓
dS
= − k1ES + k −1 ( ES ) d(ES)/dt =0
dt
d ( ES )
= k1ES − k −1 ( ES ) − k 2 ( ES )
dt (S) >> (E0) vagyis E0/S << 1
k1ES > k-1(ES) ill. k1ES > k2(ES)
dP
= k 2 ( ES )
dt
8

Biomérnöki BSc
Egy rövid átmeneti szakasz

(pre-steady state) után csak
nagyon lassú a változás
(kvázi-steady state).
Briggs, G. E., and Haldane, J. B. (1925) A Note on the Kinetics of Enzyme Action, Bio-
chem J 19, 338-339.
9
A Briggs-Haldane kinetika numerikus szimulációja
Pre- steady state
Kvázi- steady state

Biomérnöki BSc
d ( ES )
= k 1 ⋅ E ⋅ S − k −1 ( ES ) − k 2 ( ES ) = 0
dt
k1 ⋅ E ⋅ S = ( k −1 + k 2 )( ES )
k1 ⋅ E ⋅ S
( ES) = E + (ES) = E o
( k −1 + k 2 )
k ES S Km = (k-1 + k2) / k1
V = 2 o = Vmax Michaelis állandó
Km + S Km + S
11
Diszkusszió
Michaelis-Menten Briggs-Haldane
S S
V = Vmax V = Vmax
Ks + S Km + S
k −1 k −1 + k 2
Ks = Km =
k1 k1
k2
K m = Ks +
k1
ha (k1) >> (k2) akkor a két konstans azonos!
12

Biomérnöki BSc
Diszkusszió
S
derékszögű hiperbola: V = Vmax
Ks + S
Vmax =k2E0
S >> Ks
k2
V≈ E 0 S = kʹ E 0 S
S << Ks KS
V=(Vmax/Ks)S katalitikus effektivitás =

↑ látszólagos elsőrendű sebességi állandó
specfitási állandó
13
Hiperbola
V
Vmax
értelmes tartomány vmax
0 Km
S
-Km
#
!=
$
%&'( ) + +, %&'( − +, %&'( +, %&'(
%= =− + %&'(
) + +, ) + +,

Biomérnöki BSc
Reakciósebesség
A M-M és B-H egyenletekben a V mindig a kezdeti reakcióse-
bességet (V0 → t=0-ra extrapolált sebesség) jelenti.
15
Paraméterbecslés 1
Foster-Niemann módszer

Biomérnöki BSc
Paraméterbecslés 2
Linearizált ábrázolást használunk, mert:

! Hiperbolikus regressziót számolni gép nélkül munkaigényes
! Az enziminhibíciónál +információt ad.
1. Lineweaver-Burk linearizálás
1/v – 1/S
1 = 1 + Km ⋅ 1
V Vmax Vmax S
17
Az L-B linearizálás gyengéje:

100,000
Adatsor1 y = 11,834x + 6,544

90,000
Adatsor2
Adatsor3
80,000 Lineáris (Adatsor1)
Lineáris (Adatsor2)
70,000 Lineáris (Adatsor3)
60,000
50,000
y = 7,4335x + 6,4231
40,000
y = 5,0546x + 6,0482
30,000
20,000
10,000
nem-ekvidisztánsak a pontok
0,000
-1,000 0,000 1,000 2,000 3,000 4,000 5,000 6,000 7,000 8,000
18

Biomérnöki BSc
Linearizálások
2. Hanes-Langmuir linearizálás
S/v – S
S K 1
= m + ⋅S
V V V
max max
3. Eady-Hofstee linearizálás
v/S – v
V = Vmax − Km V
S
19
Az enzimkoncentráció hatása
Ha vmax = k2.E0, akkor: k2 meghatározása:
Így mérünk enzim aktivitást, nagy S koncentrációnál! 20

Biomérnöki BSc
A kinetikai paraméterek
Vmax : nem maximum, hanem limit → határsebesség
Nem enzimtulajdonság, mert függ E0-tól: Vmax= k2 . E0 →

= AKTIVITÁS
A k2 enzimtulajdonság = turnover number, váltásszám [s-1] →
az enzimmolekula átalakítási frekvenciája
Kiterjesztés minden enzimre és minden kinetikára:
kcat [ s-1 ]: egy enzimmolekula átalakítási frek-
Vmax= kcat . E0 venciája S-telítés esetén: egy enzimmolekula
időegység alatt hány molekula szubsztrátot
alakít át.
21
A kinetikai paraméterek: Ks, Km
! az enzim affinitása a szubsztráthoz

! az élő sejtben közelítőleg ennyi az S koncentráció, mert így
önszabályozó, és van tartalék kapacitás is.
! Változott a KS → Inhibitor? Aktivátor?
! Enzimanalitika:
Ha aktivitást mérek: S-re érzéketlen

S >> KS v = vmax
ha szubsztrátkoncentrá-
ciót mérek:
S ≈ KS lineáris tartomány
S-re nagyon érzékeny
22

Biomérnöki BSc
A kinetikai paraméterek
k1 107-1010 dm3mol-1min-1 [max. érték (1011) a kis
molekulák diffúziósebessége]
k-1 102-106 min-1
k2 50-107 min-1
Km 10-6 - 10-2 mol/dm3
23
Kcat:α-amiláz: 500 s-1 , glükoamiláz: 160 s-1 , glükóz-izomeráz: 3 s-1
kcat értékek
kcat alsó határa metabolikus en-

zimeknél
k cat 7 −1 −1 10 7 s −1 1s −1 Legtöbb enzim e két szélső
= 10 s M = = −7
Km 1M 10 M eset között
Természetes enzimeknél: >105
Mesterséges E-nél (DNA-zyme,
abzyme:<103)
24

Biomérnöki BSc
Aktivitás és váltásszám
Vmax = k cat .E 0
Ha az enzim móltömege 60000 és fajlagos aktivitása 1 U/mg,

akkor kcat éppen 1 s-1
(1 U = 1 μmol/min)
Ms= 60000 1 U/mg kcat=1 s-1
1 μmol 1 μmol
1U/mg = = = 1s −1
1min.1mg 1
60s.10 3 μg. μmol/μg
60000
Reverzibilis reakciók
Alap: minden enzimes reakció reverzibilis – egyensúlyra vezet.

Sokszor ez az egyensúly erősen eltolódik az egyik oldalra – pl.
a biopolimerek hidrolízisénél (amilázok, proteinázok), más-
hol viszont közel 50-50%-os (például a glükóz izomeráz reak-
ció)
glükóz fruktóz
Mindkét kinetikai leírásban feltételeztük, hogy a k-2 = 0, ezért a

reverzibilis reakciót két ellentétes egyirányú folyamat leírásá-
ból állítjuk össze.
26

Biomérnöki BSc
Fizkém reakciókinetika egymást követő (konszekutív) egyen-

súlyi reakciók leírására:
k1 k2
A + B C D + E
k-1 k-2
k1 k2
K1 = K2 =
k −1 k −2
k 1k 2
K eq(uilibri um) = K1K 2 =
k −1k − 2
27
k1 k2
E + S ES E + P
k-1 k-2
A két ellentétes irányú reakció egyensúlyi állandóit fölírva:
k +1 ( ES ) k -2 ( ES )
Ks = = Kp = =
k -1 S ⋅ E k +2 P ⋅ E
A közös elemet kiemelve:
k +1
S=
( ES ) = k -2 P
k −1 E k +2
Az eredő egyensúlyi P k +1k +2

állandót kifejezhetjük: K eq(uilibrium) = = ugyanaz!
S k −1 k −2
28

Biomérnöki BSc
HALDANE leírásához:
k 2 + k −1 k1 k2
K ms = Vmaxs = k 2 E o
k1 E + S ES E + P
k + k −1 k-1 k-2 Vmaxp = k −1E o
K mp = 2
k −2
k1 k2
K1 = K2 =
k −1 k −2
1/KS KP
29
Végezzük el a következő osztásokat:
Vmaxs k 1k 2 E o Vmaxp k − 2 k −1 E o
= és =
K ms k 2 + k −1 K mp k 2 + k −1
Vmaxs
K ms Vmaxs K mp kk
= = 1 2 = K eq
Vmaxp Vmaxp K ms k −1 k −2
K mp
Egyensúlyi állandóra ugyanazt kaptuk - HALDANE összefüggés
30

Biomérnöki BSc
E
MI TÖRTÉNIK?
S→P vagy P→S ?
S MITŐL FÜGG? Keq , S , P értéke
P
Itt feltételezzük az EP komplex létezését:

k1 k2
E + S ES EP E+ P
k-1 k-2
Az eredő sebesség a két folyamat különbsége:

Vnetto = Velőre - Vvissza = k2 (ES) - k-2(EP)
Ezt az eddigiekhez hasonlóan az enzim anyagmérlegével
E o = E + (ES) + (EP)
osztjuk el:
v előre k 2 (ES) v k − 2 (EP)

= ......... ..... vissza =
Eo E + (ES) + (EP) Eo E + (ES) + (EP)
ebből:
E 0 k 2 (ES) − E 0 k − 2 (EP )
Δv =
E + (ES) + ( EP )
32

Biomérnöki BSc
v max S (ES) − v max P (EP )
Behelyettesítve: Δv =
E + ( ES) + (EP )
S P
figyelembe véve, hogy: (ES) = E ............(EP) = E
Ks KP
S P  P 
v max S E − v max P E Vmaxs  S −
 
Ks Kp  K eq 
Δv = azaz ΔV =
S P  P 
E+ E+ E K ms 1 +
 K 
+S
Ks Kp  mp 
Reverzibilis M-M egyenlet 33
 P 
Vmaxs  S − 
 K
ΔV =  eq  P
 P  ahol K = Seq azaz (S - Seq ) a
K ms 1 + +S
 K 
eq
 mp 
szubsztrát koncentráció eltérése az egyensúlyitól.
 P   I 
 1 +  pedig analóg  1 +  -vel, azaz P kompetitív
 K mp   KI 
inhibitorként viselkedik.
34

Biomérnöki műveletek és folyamatok 5. előadás: Többszubsztrátos reakciók
Biomérnöki BSc
5. TÖBBSZUBSZTRÁTOS REAKCIÓK
Eddig csak egyszubsztrátos enzimes reakciókkal foglalkoz-

tunk, de sok reakcióhoz több szubsztrát is kell. Ezeknek két
típusa van:
A.)Termékképzéshez egyszerre több különböző szubsztrát

kell. Pl.: hexokináz
glükóz + (Mg)ATP glükóz-6-foszfát + (Mg)ADP

foszforilezés
két szubsztrát két termék
TÖBBSZUBSZTRÁTOS REAKCIÓK
B.) A másik esetben a reakció keverékben több hasonló, lé-

nyegében alternatív szubsztrát van jelen.
Példák: a legtöbb biopolimer-hidrolizáló enzim:
amiláz, amilo-glikozidázok,
cellulázok
proteinázok.
Függetlenül attól, hogy ezekben az esetekben exo- vagy en-
do-enzimekről van-e szó, a reakció-keverékben egyidejűleg
több, különböző polimerizációs fokú szubsztrát van (lesz)
jelen.

Biomérnöki BSc
KÉT KÜLÖNBÖZŐ SZUBSZTRÁT
bi-bi reakciók = mind S mind P oldalról BIMOLEKULÁRIS
Típusai:
! Random bi-bi reakciók: a két S belépésének sor-
rendje véletlenszerű
! Határozott sorrendű bi-bi reakciók: a sorrend kötött
! Ping-pong mechanizmus: az enzim két állapot kö-
zött alternál.
Random bi-bi reakciók
E mechanizmus nagyon hasonlít a lineáris kevert típusú inhibí-

cióra, azzal a különbséggel, hogy itt a ternér EAB komplexből
lesznek termékek, nem az EA-ból.
sebesség meghatározó lépés

Biomérnöki BSc
Random bi-bi reakciók
A szokásos módon felírva a rapid ekvilibrium kinetikáját a

kettős szubsztrát limitáció felírható:
A⋅B
V αK A K B
=
Vmax 1 + A + B + A ⋅ B
K A K B αK A K B
Határozott sorrendű bi-bi reakciók
az EAB EPQ lépés a sebesség meghatározó
rapid ekvilibriummal
felírva a reakcióse-
besség:
A⋅B
V KA KB
=
Vmax 1 + A + A ⋅ B
KA KA K B

Biomérnöki BSc
Ping-pong mechanizmus
A lépések sorrendje meghatározott,

de az első lépés, EA ⇋ EP után P
leválik, és csak ezután léphet be a
másik szubsztrát, majd átalakul Q
termékké.
A hexokináz esetében ATP hatásá-
ra az enzim foszforilálódik, az ADP
leválik, ekkor kapcsolódik a glükóz,
átveszi a foszfát csoportot és kilép.
A Haldane (kvázi steady state) levezetéssel megkapjuk
V A⋅B
=
Vmax K mBA + K mA B + A ⋅ B
Illetve rögzített B értéknél:
V A
=
Vmax  K 
K mA + A 1 + mB 
 B 
Az egyenlet szimmetrikus, A és B felcserélhetők.

Biomérnöki BSc
Lineweaver-Burk ábrázolásban rögzített B koncentrációk mel-

lett egyeneseket kapunk. B növelésével egyre közelebb kerül
az enzim maximális kapacitásához.
1/V
B B=∞
K
1 + mB
1 B
De: a hexokináz még- =
sem jó példa! Nem ka- Vmax app Vmax KmA/Vmax
punk ilyen ábrát = nem
ping-pong mechaniz-
musú a foszforiláció. 1/Vmax
→ tovább kell vizsgálni.
K mB 1/A
1 1+
− =− B
K mAapp K mA
Formális hasonlóság!
Többszubsztrátos unkompetitív
Vmax nem inhibeált
V 1/V 1/V
B B=∞ I
Vmaxi I
K 1+
1 1 + mB 1 Ki
= B =
Vmax Vmax i Vmax
Vmax app V/2
max I KmA/Vmax 0
V I= Km/Vmax
Vmaxi/2 Vmaxi = max
I
1+
I
1/Vmax
Ki
1/Vmax
1/A
K m 1 + KKmB
m S 1+
I 1/Km 1/S
K mi 1= B Ki
− = I−
1+
K mAapp K i K mA emészteni való!!!!
K
−
m

Biomérnöki BSc
TÖBBSZUBSZTRÁTOS REAKCIÓK –
alternatív szubsztrátok
Sok enzim képes egynél többféle szubsztrát átalakítására is.
Ilyen esetekben a különféle alternatív szubsztrátok versen-
genek egymással az enzim aktív helyé(i)ért. Ilyenek pl. a
Hidrolitikus depolimeráz enzimek: sok azonos kötésre hat-
nak, pl.
lizozim: komplex muko-poliszacharidokat, a sejtfal
mureinjét bontja (a Gram+ baktériumokat
elpusztítja).
celluláz komplex,
pektinázok,
amilázok
Az ilyen polimerekben a monomereket összekapcsoló kon-
denzációs kötések úgy viselkednek, mint egy-egy különálló
szubsztrát.
Az ilyen polimerek abban az értelemben sem tekinthetőek
közönséges egyszerű szubsztrátoknak, hogy általában már
eleve különböző lánchosszúságú polimerek keverékei.
A hidrolitikus enzimek némelyike szelektivitást mutat asze-
rint, hogy a polimer mely részét bontja:
exo-hidrolázok - láncvégi vagy közel láncvégi kötések
endo-hidrolázok - láncon belüli kötések statisztikusan

Biomérnöki BSc
→ a kompetitív inhibíciónál szerepeltek.
Ha kétféle szubsztrátból kétféle termék lesz (pl. alkohol-de-
hidrogenáz): K k
⎯⎯
E + S1 ←⎯
1
⎯→ ES1 ←⎯
⎯⎯
1
⎯→ E + P1
K2 k2
⎯⎯
E + S2 ←⎯ ⎯→ ES2 ←⎯
⎯⎯ ⎯→ E + P2
Kompetitív inhibitorként gátolják egymást:
Ha minden szubsztrátból ugyanaz a termék lesz: pl.

keményítőből, dextrinekből → β-amilázzal → maltóz
→ össze kell adni reakciósebességeket.
k S k S 
E0  1 1 + 2 2 
 K1 K2 
VT = V1 + V2 =
S S
1+ 1 + 2
K1 K 2

Biomérnöki műveletek és folyamatok 6. fejezet: Enzimek aktivitása
Biomérnöki BSc
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA
! Ionerősség
! pH
! HŐMÉRSÉKLET
! Nyírás
! Nyomás (hidrosztatikai)
! Felületi feszültség
! Kémiai szerek (alkohol, urea, H2O2...)
! Fény, hang, ionizáló sugárzások
Reverzibilis
változások
Irreverzibilis
1
Reaktív oldalláncok
A fehérjék aktivitás-változását az aminosav oldalláncok válto-

zásai idézik elő.
Savas: -COOH: Asp, Glu Bázikus: -NH2: Lys, Arg

Láncvégi szabad –COOH és -NH2
savamid: -CO-NH2: Asn, Gln
Poláris: -OH: Ser, Thr -SH: Cys, -S-CH3: Met
Imidazol: His Guanidin: Arg
H-hidak: C=O …… H-O- C=O …… H-NH-

Biomérnöki BSc
A pH hatása
Fehérjék: + és - töltésű oldalláncok ← a töltés a disszociáción
keresztül függ a pH-tól → változik az aktív centrum
Áttöltődés:
Egyensúlyok: H + ⋅ E− K ⋅E
E ! E− + H + K1 = E− = 1 +
E H
+ 2−
H ⋅E K2 ⋅ E −
E − ! E 2− + H + K2 = E 2−
=
E− H+
-
Csak az E aktív! E−
Y− =
Aktív enzimhányad: E0
v max = k 2 E − =k 2 E 0 Y −
A pH hatása
E0 = E + E − + E 2− K1
E −
E −
Y= H+
Y= = K K K
E0 E + E − + E 2− 1 + 1+ + 2+ 1+
K1 ⋅ E H H H
H+ K1
Y= Y=
K ⋅ E K ⋅ E− KK
E+ 1 + + 2 + H + + K1 + 1 + 2
H H H
K1 ⋅ E 1
Y= +
Y= H+ H K
K ⋅E K K ⋅E + 1 + 2+
E + 1 + + 2+ 1 + K1 H
H H H
− 1
Michaelis-féle pH függvény: Y = 1 + H + /K + K /H +
1 2

Biomérnöki BSc
A pH hatása
1
Y− =
1 + H / K1 + K 2 / H +
+
+
H optimum = K 1K 2
1
(pH )optimum = (pK 1 + pK 2 )
2
1
Vmax = k 2 E 0 Y − = k 2 E 0
1 + H + /K 1 + K 2 /H +
A pH hatása

Biomérnöki BSc
Hőmérséklet hatása
reakciósebesség nő
Kettős hatás irreverzibilis
csökken: denaturálódás
reverzibilis
Időtől is függ!
dE a
= − kE a E a (t ) = E a 0 e − kt
dt
Kd
⎯⎯ → Ei Ei  − ΔG d   − ΔH d   ΔSd 
E a ←⎯ ⎯ = K d = exp  = exp exp 
Ea  RT   RT   R 
Sd = ~900 KJ/mol.K
E0
E0 = Ea + Ei → Ea = Hd = 280-310 KJ/mol
1 + Kd
Nagy: kis hőfokváltozásra érzékenyen reagál
Mivel: (egy H-híd: 12,5-29,3 kJ/mol)
E0 α Te − E/RT
Vmax = k 2 ( T ) Ea = k 2 ( T ) = *
1 + Kd 1 + e ΔS /R ⋅ e − ΔHd /RT
k B T  ΔS * /R − E/RT
és k 2 (T ) = β  e ⋅e α = kombináció (β,kB,h,E0,ΔS*)
 h 
Km is függ T-től!

Biomérnöki BSc
A hőmérséklet hatása
10

Biomérnöki BSc
Az optimális pH kapcsolata a stabilitással
11
Az optimális hőmérséklet kapcsolata a

stabilitással
12

Biomérnöki műveletek és folyamatok 7. Fejezet Rögzített enzimek
Biomérnöki BSc
HETEROGÉN FÁZISÚ ENZIMES REAKCIÓK

Immobilizált/rögzített enzimek
HETEROGÉN FÁZISÚ ENZIMES REAKCIÓK
ELŐNYÖK/HÁTRÁNYOK
Előny: ! a rendszer homogenitása,

! az enzim – izolálásán kívül – előkészítést nem igényel.
Gazdasági hátrányok :
! Az enzimek drágák, 1-10 $/mg
! Csak egyszer használhatók fel, a reakció után elvesz-
nek, illetve kinyerésük a reakcióelegyből bonyolult és
drága.
Technológiai hátrány:
! szennyezik a terméket, tisztítását nehezítik.

Biomérnöki BSc
Az enzim immobilizáció története
Nelson és Griffin 1916 ban véletlenül fedezte fel, hogy az élesztő

invertáza aktív szénen adszorbeálódott, de megőrizte az aktivitá-
sát a szaharóz hidrolízisében.
Ipari gyakorlattá illetve kereskedelmivé akkor vált, amikor Grub-

hofer és Schleith egy sor enzimet rögzítettek: karboxipeptidázt,
diasztázt, pepszint és ribonukleázt. Ezeket diazotálással kovalens
kötéssel poli-aminosztirol gyantára rögzítették.
Az első ipari alkalmazás Chibata nevéhez fűződik, aki 1969-ben

aminoacilázt rögzített DEAE Sephadex-re ionosan és ezt N-acyl-
D, L-aminosav rezolválására használták.

Biomérnöki BSc
Az enzimrögzítés módszerei
Az enzimrögzítés módszerei

Biomérnöki BSc
Kémiai módszerek
Kovalens kötés az enzim nem esszenciális aminosav-oldallán-

ca és egy vízben nem oldódó, funkciós csoporttal ellátott hor-
dozó mátrix között.
X + E E + X
Hordozó lehet:
természetes polimer: agar, agaróz, kitin, cellulóz, kollagén,...
szintetikus polimer: poliuretán, polisztirol, nylon, ...,
szervetlen hordozók: üveg, alumínium, szilikagél, magnetit,...
Kémiai módszerek
Kovalens kötés kialakítása:

szabad α-, β- vagy γ-COOH , α-, β –NH2 csoportok
fenil-, OH-, SH- vagy imidazol-csoportok
LÉPÉSEK:
1. A hordozó aktiválása (kar és -X, reaktív csoport felvitele),
2. a kovalens kötés létrehozása az enzim és az aktivált hor-
dozó között.
Az aktív centrum védelme: S v. analogon jelenléte

Biomérnöki BSc
Kémiai módszerek: diazotálás
p-NH2-benzil-cellulóz
p-NH2-benzoil-cellulóz
SEPHADEX: amino-benzoil származék

Amino kopolimerek:
poli(-L-Leu+pNH2-D,L-Phe)
Polisztirol származék
Poliakrilamid származék
(BIOGEL, ENZACRYL)
9
Kémiai módszerek: diazotálás
10

Biomérnöki BSc
KÉMIAI MÓDSZEREK 3
BRÓMCIÁNOS MÁTRIX: vicinális -OH : cellulóz,sephadex
KÖTÉS sepharose
OH
+ CNBr
OH szubsztituált
NH izo-karbamid
O C- NH E
OH
N-szubsztituált
imido-karbamát
O O
O
C NH + E- NH2 O
C N E
N-szubsztituált
imido-karbamát O karbamát
O C- NH E
OH
11
A szénhidrát mátrixok eredete
Glükóz dextrán Sephadex®
Tengeri alga agar(óz) Sepharose ®
12

Biomérnöki BSc
KÉMIAI MÓDSZEREK 4
Az enzim fenil-, amin-, SH-csoportjainak ("") ALKILEZÉSE
13
KÉMIAI MÓDSZEREK: rögzítés üvegfelületre
tiocianát
Tioszénsavdiamid=tiokarbamidszármazék
14

Biomérnöki BSc
KÉMIAI MÓDSZEREK: bifunkciós molekulákkal
Mátrix: -NH2 csoport: AE-cellulóz, DEAE-cellulóz, kollagén, kitin,

Nylon,….
Schiff-bázis
15
KÉMIAI MÓDSZEREK: bifunkciós molekulákkal
16

Biomérnöki BSc
KÉMIAI MÓDSZEREK: keresztkötések

glutáraldehiddel
17

glutáraldehiddel
Rendszerint inert fehérjével együtt immobilizálják (~hordozó) (zselatin, albumin,

kollagén, tojásfehérje). Nem élő sejtek vagy feltárt sejtek homogenizátumára is
lehet immobilizálni.
18

Biomérnöki BSc

glutáraldehiddel
Példa: kataláz keresztkötéses immobilizálása
1. Kristályos katalázt oldunk 10%-os NaCl-ben és 0,05 M foszfát

pufferrel hígítjuk, míg a kataláz cc. 2 mg/ml lesz.
2. 4 ml 4 %os glutáraldehidet ua pufferben 4 ml-hez adunk és kb

egy órát szobahőmérsékleten kevertetjük, amíg zöld rögös csa-
padék nem válik le. (Egy éjszakán át hidegszobában kezelve
hasonló eredményekre jutunk).
3. Centrifugálás (5 min 4000 rpm) és ismételt mosás 10% NaCl-

dal (6-8x), amíg a szupernatánsban már nincs kataláz aktivitás.
4. Homogenizálás.
19
CLEC = Cross-Linked Enzyme Crystals

Cross-linked Enzyme crystal of PNP
(purine nucleoside phosphorylase )
Scanning electron microscopic view of CLEC laccase

Surface area (m2/g) 2.456
Preparation and characterization of cross-linked enzyme crystals of laccase, J. J.
Roy, T. E. Abraham Journal of Molecular Catalysis B: Enzymatic 38 (2006) 31–36
20

Biomérnöki BSc
CLEA = Cross-Linked Enzyme Aggregates
CLEA: precipitáció + keresztkötés

Kombinálja a tisztítást és a rögzítést
Glutáraldehid, de…. Pl. dextránpolialhehid
Előnyei:
! Egyszerű és sokféle enzimhez megfelelő
! Tiszta és nem tisztított enzim preparátu-
mokkal is végrehajtható
! Nagy stabilitás hővel, szerves oldószerek-
Alcalase-CLEA
kel és proteolízissel szemben
! Nem oldódik vizes környezetben (nem vész el kioldással az
aktivitása)
! Combi CLEA: két vagy több enzim együttes immobolizálása
Mindkettő (CLEC, CLEA) jó vizes és szerves fázisokban megva-
lósuló biotranszformációkra
21
A kémiai kötés esetleges hatásai: aktivitáscsökkenés
22

Biomérnöki BSc
FIZIKAI MÓDSZEREK
1. Adszorpció, pl ioncserélőn – nem

specifikus, könnyen leválik (pH)
2. Gélbe zárás
3. Mikrokapszulázás
4. Membrán „mögé” zárás
23
Fizikai módszerek
Gélbe zárás: pl. alginát képzés

ALGINÁT: poli-β D-mannuronsav (1→ 4), …..-guluronsav
Hidrofil, kolloid, egyenes láncú polimer
forrása:
Pufferolt enzim + Na-alginát, Macrocystis pyrifera
cseppenként
Ca-alginát gyöngyök,
bezárt enzimmel
24

Biomérnöki BSc
Példa: élesztő alginát gélbe zárása
Példa: S. cerevisiae rögzítése kalcium alginátban
1. 25 g nedves tömegű S. cerevisiae sejttömeget szuszpendáljunk

fel steril vízben és jól keverjük össze 50 ml 4%-os nátrium-algi-
nát oldattal.
2. A keletkező szuszpenziót nyomjuk keresztül egy szűk csövön

(pipettahegy, kb 1 mm átmérő) és csepegtessük bele 50 mM-os
pH=6-8 CaCl2 oldatba.
3. A keletkező 2,8-3 mm átmérőjű golyókat inkubáljuk 20-22 oC-on

CaCl2 oldatban, hogy megkeményedjenek a gélszemcsék.
25
A Ca-alginát gél szerkezete
26

Biomérnöki BSc
A Ca-alginát gél szerkezete
A Ca-ionokat közrezáró két lánc spirált alkot:
Oldalnézet:
Keresztmetszeti nézet:
27
28

Biomérnöki BSc
Fizikai módszerek: poli-akrilamid gélbe zárás
A poli-akrilamid láncokat bis-akrilamid keresztkötésekkel

kopolimerizálva térhálósítjuk → gél.
Ha laza a gél → a fehérje vándorol benne → elektroforé-

zis.
Sűrűre kell venni – 100-400 nm pórusméret – hogy az en-

zim (300-2000 nm) „beszoruljon”. Két-három mm-es gyön-
gyök.
29
Fizikai módszerek: poli-akrilamid gélbe zárás
30

Biomérnöki BSc
Példa: E. coli gélbezárása poliakrilamiddal
1. 4 ml fizsóban 1 g centrifugált baktériumsejtet szuszpendálunk

2. A szuszpenzióhoz 0,75 g akrilamid monomert, 40 mg bis-akril-
amidot, 5% DMAPN-t adunk.
3. Inert gáz buborékoltatásával kiűzzük az oxigén nyomait is,
mert az oxigén megakadályozza a polimerizációt.
4. 0,5 ml 2,5%-os K-perszulfát hozzáadásával indítjuk a reakciót.
5. 37 oC-on keverés mellett inkubáljuk 30 percig, amíg bepolime-
rizálódik.
6. A megfelelő alakú szemcsék kialakulása után fizsóval mossuk
31
Fizikai módszerek: mikrokapszulázás

állandó polimer membrános mikrokapszulák
Szerves fázis
M1
M1 M2 M1
E E POLIMER HÉJ
M2
VIZES FÁZIS
M2 E E
M1
M1 M2
nagy felület 2500cm2/cm3
E
Szerves fázis
32

Biomérnöki BSc
Fizikai módszerek: mikrokapszulázás

Nem állandó membrános koacervátumok: pl. reverz micellák
33
Fizikai módszerek: bezárás ultraszűrő membránnal
A membrán a
szubsztrátot
és a terméket
átengedi, de
az enzimet
visszatartja.
34

Biomérnöki BSc
Rögzítési módszerek összehasonlítása
Tulajdonság fizikai ionos kovalens keresztkötés (gél)bezárás

adszorpció kötés kötés
megvalósítás könnyű könnyű nehéz nehéz nehéz

enzimaktivitás kicsi nagy nagy közepes nagy
nagysága
S-specificitás nem nem változhat változhat

változik változik
kötő erő gyenge közepes erős erős erős
regenerálás lehetséges lehetséges lehetetlen lehetetlen lehetetlen
alkalmazhatóság gyenge közepes közepes gyenge jó
költség alacsony alacsony magas közepes alacsony
mikrobás fertőzés nincs nincs nincs lehetséges megvalósul
elleni védelem
35
Sejtek immobilizálása
Az enzim preparálása nem mindig szükséges.

A teljes sejt immobilizálása:
! költségkímélő (izolálás költségei)
! az enzim természetes környezetében működik
! a fehérje molekula védettebb, mint oldatban
! természetes koenzimregenerálás lehetséges
Élő sejt rögzítése: koenzimes átalakítások

Nem élő sejt preparátum: egyszerű átalakítások
(permeabilizálás) (pl. laktóz hidrolízis)
A RÖGZÍTÉSI MÓDSZEREK UGYANAZOK

36

Biomérnöki BSc
Sejtek immobilizálása
Számos kombinált eljárást is kidolgoztak, amelyekben többféle en-

zimet és/vagy sejtet rögzítettek egy preparátumban.
Példa: MAXAFERM eljárás – amiloglikozidáz enzimet és élesztő
sejteket kapcsoltak egy hordozóba. A szubsztrát dextrin α-amiláz-
zal elfolyósított keményítő – ebből az amiloglikozidáz glükózt hidro-
lizál, amit aztán az élesztő alkohollá erjeszt.
37
38

Biomérnöki BSc
RÖGZÍTETT ENZIMEK KINETIKÁJA
39

Külső anyagátadás
Először csak a külső transzportfolyamatokat tekintjük át (az

enzim a hordozó felületén van kötve). Ekkor az 1 és 2 folya-
mat közül a diffúzió a sebesség-meghatározó lépés. A stagná-
ló folyadék filmben: dS
Ns = = ks a (So - S)
dt
cm/s cm2/cm3
ha a M-M kinetika érvényes, és nincs S akkumuláció, akkor az

anyagtranszport sebessége azonos lesz az enzimes reakció
sebességével:
Vmax S
(
V = k sa So − S =
Km + S
)
40

Biomérnöki BSc

Vmax S
V = k s a(S o − S) = Túl sok a paraméter! (ks, vmax, S0, Km, a)
Km + S
Transzformáljuk DIMENZÓMENTESSÉ!!!
Legyen x = S/S0 és κ = KS / S0
 S S 1
k SaS0 1 −  x
 S0  = S 0 1− x x κ
= =
Vmax KS S
+ Da κ + x 1+ 1 x
S0 S0 κ
Vmax maximális reakciósebesség
Damköhler szám: Da = =
k SaS0 maximális anyagátadási sebesség
41

Da = Vmax / kS So a
Da << 1, Da>>1,
anyagátadás >> reakciósebesség anyagátadás <<
reakciósebesség
reakció-limitált rezsim diffúzió-limitált v. transzport

rezsim
S S0
V = Vmax
Km + S
≈ Vmax
K m + S0 V = k saS o
(S=0 a felületen)
42

Biomérnöki BSc

Belső anyagátadás
Feltételek a kinetikai leíráshoz:

1. a külső határréteg transzportja elhanyagolható
2. gömbszimmetrikus részecske
3. homogén eloszlás a részecskén belül
4. gátolt diffúzió a pórusokban
εp
Az effektív diffúziós állandó D s = D so H
τ
D so - diffúziós állandó a szabad folyadék fázisban
εp - porozitás= szabad térfogat / teljes térfogat
43

ϑ = kacskaringósság = átlagos ( h / l ) l
H = (hindrance) a molekuláris diffúziógátlás mértéke
Kiszámítása:
4
 r 
H ≅ 1 − S 
 rP 
rS , rP ekvivalens sugár
Ha a rpórus >>rS → H=1
44

Biomérnöki BSc

KI
anyagmérleg az r és r+dr sugarú gömbhéjra:

 dS 2  dS 2
 Ds 4π r  −  Ds 4π r  + reakció = változás a gömbhéjban
 dr  r +dr  dr r
45
RÖGZÍTETT ENZIMEK
OLDOTT ENZIMEK
Előnyök ! homogén rendszer

! előkészítés nem szükséges
! csak reakció-rezsim van
Hátrányok ! drágák (1-10-50 $/mg)

! elvesznek
! a terméket szennyezik
! csak szakaszos technológia
46

Biomérnöki BSc
RÖGZÍTETT ENZIMEK
RÖGZÍTETT ENZIMEK
előnyök ! nem szennyezik a terméket
! könnyen elválaszthatók
! újra felhasználási lehetőség
! folytonos technológia is
....ennek általános előnyei
! könnyű terminálás
! stabilisabb lehet
hátrányok ! rögzítés költséges (előkészítés
! csökken az enzim aktivitása
! diffúziós gát (transzport-rezsim is)
47
Enzimtechnikai alapfogalmak
Szakaszos reaktorok: a betáplálás és az elvétel időben elkülö-

nül egymástól.
Folytonos reaktorok: a betáplálás és az elvétel egyidejűleg fo-
lyik.
Ezek kombinálhatók valamelyik komponens recirkulációjával
illetve visszatartásával.
átalakult mólok száma n s0 − n s
Konverzió: Xs =
kiindulási mólok száma n s0
Szakaszos reaktorban a konverzió a reakció előre haladásá-

val növekszik, míg el nem éri az egyensúlyt (=egyensúlyi kon-
verzió)
48

Biomérnöki BSc
Szakaszos reaktor Folytonos reaktor

STR recirkulációval Töltött oszlop reaktor Töltött oszlop reaktor
CSTR PFR recirkulációval
PFR
Fludidágyas reaktor
Folytonos reaktor
49
CSTR
szintetizált mólok száma n p − n p0  ν s 

Hozam: ηp =  
kiindulási mólok száma n s0  ν p 
Ahol: nP – a termék mólszáma a reakció végén

nP0 – a termék mólszáma a reakció elején
nS0 – a szubsztrát mólszáma a reakció elején
νS – a szubsztrát sztöchiometriai együtthatója (hány
mól vesz részt a reakcióban)
νP – a termék sztöchiometriai együtthatója (hány mól
képződik a reakcióban).
50

Biomérnöki BSc
szintetizált (céltermék) mólok száma

Szelektivitás:
konvertált mólok száma
n p − n p0  ν s 
σp =  
n s0 − n s  ν p 
Ennek értéke akkor közelít az egyhez, ha nem keletkeznek
melléktermékek.
A definiált jellemzők közötti összefüggés:
ηp = σ p ⋅ X s
51
Rögzített enzimek/sejtek alkalmazása
Aminoaciláz D,L-aminosavak reszolválása

Glükóz-izomeráz Glükóz konverziója glükóz+fruktóz 1:1 eleggyé
Penicillin-amidáz 6-amino-penicillánsav előállítása
β-galaktozidáz Tejcukor hidrolízise glükóz+galaktózzá
Lipáz Zsírok hidrolízise és átészterezése
Termolizin Aszpartám gyártás
52

Biomérnöki BSc
Rögzített enzimek/sejtek alkalmazása
Alapja egy amperomet-

riás oldott oxigén mérő
elektród, amelyre olyan
enzimet rögzítenek, ami
oxigént fejleszt vagy
nyel el.
Pl.: glükóz oxidáz + ka-
taláz.
Az elektródfolyamat:
53
Enzimelektród-2
Alapja egy potenciometriás elvű pH-mérő (üveg)elektród, amelyre

olyan enzimet rögzítenek, ami H+ ionokat termel vagy fogyaszt.
Lipid + víz Glicerin + zsírsav +H+
54

Biomérnöki BSc
Bioszenzor
55
Enzimek felhasználása analitikai céllal
Ez esetben nem az enzim aktivitását mérjük meg, hanem egy ve-

gyület koncentrációját igyekszünk meghatározni.
1. S meghatározása
2. I meghatározása
3. Marker (pl. immun assay-kben)
Enzyme Linked Immunosorbent Assay (ELISA)
Cél lehet: diagnosztika, biokémia
56

Biomérnöki BSc
S-meghatározás, reakció végpontig
A reakció követése:
abszorbancia, pH méréssel
57
S-meghatározás segédreakcióval
Ha S vagy P nem észlelhetők, egy segédreakcióval mérhető-

vé tehetjük. Pl.:
58

Biomérnöki BSc
Enzyme Linked Immunosorbent Assay (ELISA)
Az immunreakciók önmagukban láthatatlanok, egy észlelhető

enzimes reakció hozzákapcsolásával teszik mérhetővé.
59
S mérés kinetikai vizsgálattal
A M-M görbe kezdeti, lineáris szakaszán a reakciósebesség

egyenesen arányos S koncentrációjával.
-dS/dt
Ha S<<Km → V~Vmax/Km .S
dP/dt
V
V Vmax= k2EO
Vmax/Km
V=(Vmax/KS)*S
1.rendû
tartomány
0.
rendû
tartomány
Km ; KS S
S ismeretlen S
60

Biomérnöki BSc
S mérés kinetikai vizsgálattal
A M-M görbe telítési, vízszintes sza- V Vmax= k2EO
kaszán a reakciósebesség egyenlő V=(Vmax/KS)*S
vmax-al. 1.rendû
tartomány
0.
rendû
tartomány
Ha S>>Km → V~Vmax=k2E0
Km ; KS S
S így nem mérhető, de inhibitorok vagy aktivátorok megha-

tározhatók:
Heparin → trombin
Inszekticidek → acetilkolinészteráz
61
Követelmények az analitikai enzimekkel szemben
! Specifitás (ne legyen mellékreakció más S-sel)

! Tisztaság
! Stabilitás
! Kinetikai tulajdonságok
! pH optimum
! Oldhatóság (ne csapódjon ki)
! Ár

Biomérnöki BSc
ENZIMEK ALKALMAZÁSAI
Ipar: amilázok, proteázok, izomerázok, penicillin aciláz,

konverziók (pl. az eddigi előadásokban felsoroltak)
Piac: ~2000 MUSD/év
Analitika, diagnosztikumok: glükóz-oxidáz, alkohol dehid-

rogenáz, koleszterin oxidáz, … stb
Medicina: proteázok, lipáz, aszparagináz, sztreptokináz,

heparináz, … stb
Piac: ~3000 MUSD/év
Kutatás/génmanipuláció: restrikciós endonukleázok, reverz

transzkriptáz, DNS-ligáz, DNS polimeráz, ….
63
MEGOSZLÁS IPARÁGAK SZERINT
Élelmiszeripar 45%
(ebből keményítőipar 11%)
Detergens ipar 34%
Textilipar 11%
Bőripar 9%
Papír 1,2%
64

Biomérnöki BSc
IPARI ENZIMEK PIACA
Néhány multi uralja: Enzim Érték (piac %)

NOVO Nordisk (DK) Bacillus proteázok 45
DSM-Gist (NL)
Glükamilázok 13
IBIS
Bacillus amilázok 5
Genencor (USA)
Rhone Poulenc (F) Glükóz izomerázok 6
Solvay Enzym Rennin (mikrobiális) 10
Miles Chemicals (USA)
Amilázok (penész) 4
Pektinázok 3
USA 40 %
Európa 35 % Proteázok (penész) 2
Japán 24 % Egyéb 12
65

Biomérnöki műveletek és folyamatok 8. Fejezet Redox alapfolyamatok
Biomérnöki BSc
BIOKONVERZIÓK, BIOTRANSZFORMÁCIÓK
Oxidációs, redukciós átalakítások
BIOTECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK
De novo FERMENTÁCIÓK
Σ Si + X Σ Pj + (X+ ΔX)
mikroorganizmus
növényi sejttenyészet
állati szövettenyészet
BIOTRANSZFORMÁCIÓK
S + X P + X
sejt(alkotórész)
S + E P + E
enzim
2

Biomérnöki BSc
Enzimes és mikrobiális biokonverziók
MIVEL TÖRTÉNIK?
ENZIMEKKEL ! OLDOTT, RÖGZÍTETT
SEJTEKKEL ! NÖVEKEDŐ SEJTEKKEL

(fermentáció: AcOH, szorbóz, glükonsav)
! NYUGVÓ SEJTEKKEL (spórákkal)
! RÖGZÍTETT sejtekkel
! FÁZISRENDSZEREKBEN
Enzimes és mikrobiális biokonverziók
TULAJDONSÁGOK, JELLEMZŐK: = enzimtulajdonságok is!!

! Szubsztrátspecifitás – csak egy adott szubsztrát
! Reakcióspecifitás –egy reakció, nincs melléktermék
! Régióspecifitás – a S egy adott helyén
! Sztereospecifitás - enantiomerek felismerése
S és P oldalon
- kirotechnológia: a szerves kémiku-
sok új eszköztára
! Enyhe reakciókörülmények – T, p, pH

Biomérnöki BSc
EC reakciótípusok
REAKCIÓTÍPUS ENZIMCSOPORT REAKCIÓK
Oxidációk és reduk- EC 1. Hidroxilálás, dehidroxilezés, epoxidálás,
ciók C-C kötés hidrogénezése,- dehidrogénezése,
alkoholok, aldehidek oxidációja, alkil-, kar-
boxialkil-, ketoalkil láncok oxidatív lebontá-
sa, subsztituensek oxidatív eltávolítása, oxi-
datív dezaminálás, oxidatív gyűrűfelnyitás,
szerves savak, aldehidek, ketonok redukciója,
heterofunkciós csoportok redukálása,
szubsztituensek reduktív eliminálása
Hidrolízis EC 3. észterek, aminok, amidok, laktonok,
éterek, laktámok hidrolízise
Izomerizáció EC 5. kettős kötés és oxigén tartalmú csoport
áthelyezés, racemizálás, intramolekuláris
átrendeződés
Kondenzáció EC 2. dehidratálás, O-ésN-acilezés, glikozilezés,
EC 4. észterezés, laktonizáció, aminálás
Új kötés létrehozása EC 6. C-C , C-O, C-P, C-N kötések kialakítása
Oxidáció oxigénnel
Biológiai oxidációkban az O2 vagy mint végső elektronakceptor mű-

ködhet, vagy közvetlenül beépül a szerves molekulába.
Az EC1. enzimcsoporton (oxidoreduktázok) belül 3 alcsoport
1.1.3 oxidázok vagy elektrontranszferázok (például glükóz-oxidáz):
O2 + 2e- ⇌ O22- ⇌ H2O2
1.13 monooxigenázok vagy hidroxilázok (például szteroid hidroxilá-

zok):
AH + DH2 + O2 ⇌ AOH + D + H2O
NADH, NADPH

Biomérnöki BSc
Oxidáció oxigénnel
1.13 dioxigenázok vagy oxigéntranszferázok (például triptofán-pir-

roláz):
A + O2 ⇌ AO2
CH2 CH COOH
L-triptofán
NH2
O2
Triptofán pirroláz (dioxigenáz)
C CH2 CH COOH
N-formil-kinurenin
O NH2
N CHO
1.13 7
Oxidáció dehidrogénezéssel
1.1.1 DEHIDROGENÁZOK
Az oxigén nem közvetlenül a szubsztráttal reagál, hanem a hidro-

géneket redukált koenzimek viszik át → H2O
koenzim szükséglet : ! NADH , NADPH
! FADH2
! Ubikinon
1. Primer alkoholok oxidációja

2. Szekunder alkoholok (cukrok) oxidációja
3. Aldehidek (cukrok) oxidációja

Biomérnöki BSc
Primer alkoholok oxidációja: ecetsav képződése
A folyamat két lépésben megy végbe, az etanol előbb acetal-

dehiddé oxidálódik (alkohol-dehidrogenáz), majd az aldehid
oxidálódik ecetsavvá (aldehid dehidrogenáz).
Az ADH prosztetikus csoportja PQQ (pirrolo-kinolin-kinon),
ez veszi át a hidrogéneket.
Az ecetsav képződés biokémiája
Az enzimek a citoplazmamembránba épülnek be. A hidrogé-

neket ubikinonnak adják át. Az ubikinol visszaoxidálása során
a terminális oxidációhoz hasonlóan molekuláris oxigénnel víz
képződik és proton exportálódik a periplazmikus térbe. A pro-
tonok visszaáramlásával a sejt ATP-t termel, így nyer energiát
a folyamatból.
10

Biomérnöki BSc
Ipari ecetsavgyártás
Törzs: Acetobacter aceti → sok rokon és hibrid törzs
Technológiák: Orleans-i eljárás (borecet, XIV. század)

generátor eljárás (bükkfaforgács töltet felületén
biofilm)
szubmerz eljárás (Frings acetátor)
O2 ellátás kritikus
S és P szint is kritikus
etanol RÁTÁPLÁLÁS
erős hőfejlődés (455 KJ/mol)
15-19% ecetsav koncentráció
11
Az ecetsav felhasználása
Direkt felhasználás: erős savként

vízkőoldás
élelmiszeripar: tartósítás
Vegyipari alapanyagként:
12

Biomérnöki BSc
Szekunder alkoholok oxidációja
Az Acetobacter/Gluconobac-
ter suboxydans enzime csak
olyan szekunder hidroxil-cso-
portot képes oxidálni, amely-
nek szomszédságában két
cisz helyzetű alkoholos OH
található.
Bertrand szabály (1904)
Szorbit – szorbóz átalakítás

13
Szorbóz fermentáció
Technológia:
alapanyag: lebontott keményítő (glükóz) szörp
mikrobák: Acetobacter xylinum, Acetobacter (Gluconobacter)
suboxydans
hidrogénezés: Raney-Ni-lel → Ni-hez szoktatás!!!
rátáplálásos eljárás: 10-20% szorbit → 33-35% szorbit
konverzió: >95%
folytonos technológiák is !
nyugvósejtes fermentációk is!
14

Biomérnöki BSc
Aszkorbinsav előállítás
Szorbit – szorbóz átalakítás a klasszikus aszkorbinsav gyártás bio-

konverziós lépése. (Reichstein 1934)
15
Aszkorbinsav előállítás
Az aszkorbinsav gyártásnak több változatát is kidolgozták,

ezekben több biokonverziós lépés is szerepel.
Pl. a 2-keto-gulonsav kialakítása kémiai út helyett megoldható
két biotranszformációval is:
16

Biomérnöki BSc
Alternatív aszkorbinsav előállítás
Az Acetobacter suboxydans és a Xanthomonas translucens

szelektív oxidációival más úton is eljuthatunk a 2-keto-gulon-
savhoz:
17
Aszkorbinsav előállítások összefoglalása
K
Aszkorbinsav 2-keto-gulonsav
M
M
K szorboszon L-gulonát
H M H
Glükóz → szorbit → szorbóz 5-keto-glükonát
M
M
M D-glükonát
M – biokonverzió, H – hidrogénezés, K – kémiai reakciólépés

18

Biomérnöki BSc
Aszkorbinsav gyártás
Éves piac: 100-120.000 t/év, ennek 80%-át Kína termeli (+ BASF,

Takeda, DSM, Merck) a klasszikus eljárással.
de novo
Fejlesztések: glu vagy gal C-vitamin
rDNS S. cerevisiae
De novo növényi sejtekkel: Rosa rugosa 1-2% glükóz, fruktóz, ga-

laktóz alapon.
19
Redukáló cukrok oxidációja 1

Aldózok oxidációja: glükonsav gyártás
20

Biomérnöki BSc
Redukáló cukrok oxidációja 1

Aldózok oxidációja: glükonsav gyártás
Glükóz oxidációja: lehet elektrokémiai, vagy HOCl-os oxidációval

is, de inkább biokonverzióval glükózból.
Aspergillus niger: az első lépésben glükono-laktont állít elő, ez
spontán hidrolizál glükonsavvá. Az O2 nem találkozik a szubsztrát-
tal, hanem a FAD prosztetikus csoportok H2O2-dá alakítják. Ezt a
kataláz elbontja.
Az A/G. suboxydans egy lépésben hajtja végre a reakciót (NAD ko-

enzimmel), de tovább is oxidál 5-keto-glükonsavvá (Bertrand sza-
bály). Ez a reakció a körülmények beállításával visszaszorítható
(pH=7, t=37 °C).
21
Glükonsav gyártási technológiák
A keletkező savat közömbösíteni kell - pH

szabályozás (~7), CaCO3-tal csapadék.
Félfolytonos fermentáció: részleges lefej-
tés és feltöltés.
A növekedés és a termékképződés opti-

mális hőfoka nem esik egybe (30 ill. 36
OC). A váltást nem lépcsősen végzik, ha-
nem kiszámolták az optimális hőfokprofilt:
22

Biomérnöki BSc
Glükonsav gyártási technológiák
Kétlépcsős Vogelbusch technológia:

1. MeOH-on kemosztát folytonos
technológiával Acetobacter metano-
licus sejttömeg előállítás
2. Biokonverzió nagy glükóz kon-
centráció mellett Vb-IZ reaktorban
(becsapódó sugaras levegőztetés)
Létezik tisztított glükózoxidázos

technológia is (ARGONNE, USA) kü-
lönleges integrált rendszer: elektro-
deionizálással semlegesítik a kelet-
kező savat.
23
Glükózoxidáz (EC 1.1.3.4) felhasználása
Ipar: páclé, sütőpor,

fémfelület tisztítás
kation-bevitel (Cu, Fe, Ca) E574-579
kristányok helyett ~50% oldat, sav ⇌ lakton (E575)
*A glükózoxidáz/kataláz rendszer: glükóz eltávolítása tojásfehérjé-

ből (sütőipar, szárítás előtt). Enzimkeveréket használnak (165 U/kg)
hozzáadott H2O2-dal (kb 0.1 % w/w) biztosítják a szükséges mole-
kuláris oxigént.
*O2 eltávolítás a palackozott és dobozolt italok, konzervek fejtérfo-

gatából, eliminálandó a nem enzimes barnulást ill. egyéb oxidációs
folyamatokat.
24

Biomérnöki BSc
A glükózoxidáz mellékreakciója
Kinon redukciója:
glükózoxidáz
Glükóz glükonsav
Az O2 helyett a kinon lehet az elektron akceptor, ez veszi fel a hid-
rogéneket.
Benzokinon hidrokinon
25
Ketonok redukciója szekunder alkoholokká
Ezt a redukciót az alkohol dehidrogenázok sztereoszelektíven

végzik. A legtöbb enzim a Prelog-szabály szerint redukál: a
kis és nagy méretű szubsztituensek elhelyezkedése:
26

Biomérnöki BSc
Ketonok redukciója szekunder alkoholokká
Példa a Prelog szabályra:

o oH
Szulkaton Szulkatol
Találtak olyan enzimeket is, amelyek az anti-Prelog szabály

szerint redukálnak → tetszés szerint irányíthatjuk a reakciót.
27
„Prelog” enzimek
Az enzimek sztereoszelektivitása oxidációs irányban lehetővé

teszi racém keverékek reszolválását is:
S,R R
28

Biomérnöki BSc
BIM SB
2001
Királis redukciók
Prokirális vegyület Királis vegyület
R - C –R’ + NAD(P)H + H+ → R –CH – R’ + NAD(P)+
O OH
NH NH2
Ketonok, ketosavak Alkohol

Iminek, iminosavak Aminosav
29

Biomérnöki műveletek és folyamatok 9. Fejezet Szteroidkonverziók
Biomérnöki BSc
Szteroidok oxidációs biotranszformációja
Gyógyszerként szteroid hormonokat, származékokat és ana-

lógokat alkalmaznak a szervezet szabályozó mechanizmu-
sainak manipulálására.
Az emberi szervezetben működő szteroid hormonoknak sze-
repe van a:
! víz- és sóháztartás szabályozásában (mineralokortikoidok)
! cukorháztartásban (glükoneogenezis) és a gyulladásos
folyamatok szabályozásában (glükokortikoidok)
kortizol = „stresszhormon”
! nemi működésekben (ösztrogének, gesztagének, andro-
gének)
! anyagcserében: anabolikus szteroidok
1
Szteroidok biotranszformációja
Természetes szteroidokból indul:

növényi: szitoszterin, dioszgenin, szolaszodin
állati: koleszterin
Több lépésben alakítják ki a kívánt szerkezetet. Ezek között
vannak szintetikus és biotranszformációs lépések.
Szerkezet,
számozás:
12 17
11 13 16
14 15
1 9
2 10 8
3 5 6 7
4
OH
KOLESZTERIN 2

Biomérnöki BSc
Szteroidkonverziók
Az enzimes reakciók előnyei:

! Enyhe körülmények között végrehajthatók
! Sztereoszelektív átalakítások lehetségesek
! Nem szükséges védőcsoportokat rátenni, majd levenni.
Hátránya:
Minden konverziós lépéshez külön enzimet (= törzset) kell ke-
resni. A konverzióhoz használt enzimek szubsztrátja eredeti-
leg nem szteroid, hanem valamilyen más, analóg molekula =
régióspecifikus enzimek.
Emiatt a megfelelő mikrobatörzsek keresése (screening) nem
tervezhető és nagyon munkaigényes.
A szükséges enzimeket általában nem izolálják, hanem nyug-
vósejtes tenyészetben használják.
3
Szteroidok oxidációs biotranszformációja

-OH csoport bevitele
A legelső: KRÁMLI & HORVÁTH 1948
Proactinomyces
roseum
7
OH OH
OH
koleszterin 7-OH-koleszterin

Biomérnöki BSc
MURRAY&PETERSEN UPJOHN Co. GYULLADÁSGÁTLÓK
A hidrokortizon klasszikus előállítása ReichsteinS-acetátból

történik (direkt 11-hidroxilezés).
17
14-OH
Ha ez csak OH, 14-OH is képződik!!!

= sztérikus gátlás

Biomérnöki BSc
Dehidrogénezés
Nem kívánt egyéb hatásai miatt a hidrokortizonból prednizo-

lont állítottak elő, amely szintén gyulladásgátló, de kevesebb
a mellékhatása. Az A gyűrű majdnem koplanárissá feszül a
3C-atom miatt. Arthrobacter/Corynebacterium simplex.

Biomérnöki BSc
O O
O
O
O
O
O
O tesztololakton OH
1-dehidro-tesztololakton 6 β− hidroxi-androszt-4-én-3,17-dion
Cyl
Aspergillus sp.
CH 3
Penicillium sp.
O
in
a tu
dro
C O
nul
OH
c arp
e
cat
on
O
ium
rud
O Δ 1,4 −androsztadién-3,17-dion
ad
ic
ocl
D
ico
a c e r gi
11α-hidroxi-progeszteron
As
e
Gl i
la
ty llu
la
p
du
liu s
en
m sp
av
de , R
sl
nd hi
e
yc p
ro zo p
om s
id u
pt i um
es s
re r O
St us a
lu s
s p.
CH 3 Mucorales, F r g il
CH 3 spe
OH C O Aspergillus sp
d iu m ,A
la
OH C O G lio c O
Dactylium dendroides 4-androsztén-3,17-dion
O S tr
O ep
to m
11α,17α -dihidroxi-progeszteron progeszteron yc
s es CH 3
ic an la v
en
n i gr du CHOH
us la e
p
iz o
Rh
CH 3
O
OH C O
sp .
Ac
20 β -hidroxi-pregn-4-én-3-on
tin
us
Mucorales
zo p
om
yc
Rhi
e te
O
s
OH
6 β,11α -dihidroxi-progeszteron
CH 3
CH 3 CH 3
C O
C O C O
OH
OH
OH 10
O
O H O H
11 α -hidroxiallo-pregnán-3,20-dion 14 α -hidroxi-progeszteron 16 α -hidroxipregnán-3,20-dion

Biomérnöki BSc
11

Biomérnöki műveletek és folyamatok 10. fejezet: Alapfolyamatok 3.
Biomérnöki BSc
EC 2. TRANSZFERÁZOK:
EC 2.4. Transzglikozilálás v. transzglikozilezés
R1- O - R2 + R3OH R1 - O - R3 + R2-OH
Glikozil donor: Akceptor: Termék lehet: Mellék-

Aktivált hexóz: alkohol, glikozid, termék
UDP-,GDP-glükóz, mono-, di-, di-, tri-, ... poli-
hexóz-foszfát, poliszacharid szacharid
di-, tri-, ... poli-
szacharid
(és aktivált…)
Helyettesítettek is! Hexózamin, metilszármazékok……
Transzglikozilálás
Pseudomonas
glükóz - 1 - P + fruktóz szacharóz + Pi
nem feltétlenül kell nagy energiájú kötés
2. 4. x.x. Glikoziltranszferázok
2.4.1.x : hexozil-transzferázok
2.4.2.x: pentozil-transzferázok

Biomérnöki BSc
Transzglikozilálás
CH CH HOCH
H OH H OH O H OH
HO H O HO H O HO H O
H OH H OH H
O
H H H
CH2OH CH2 CH2OH
Aspergillus niger
maltóz+maltóz glükóz(1 6) glükóz(1 4) glükóz + glükóz
donor akceptor
2 glükóz(1 4) glükóz energia nélkül is megy a folyamat

3
Mikrobiális poliszacharidok
Kapszuláris poliszacharidok (CPS):

szintézis: intracelluláris, sejtfal, tok-, kapszula-nyálka
Iparilag nem jelentősek
Extracelluláris poliszacharidok (EPS):

szintézis: intracelluláris, vagy a sejtmembránon történik
– végül kikerül lébe
vagy a sejten kívül, biotranszformációval
Ezeket gyártják: gélesítők, sűrítők, extrém reológiai tulaj-
donságok.

Biomérnöki BSc
Mikrobiális poliszacharidok
poliszacharid mikroorganizmus szerkezet felhasználás
Mikrofibrilláris élelmi
cellulóz Acetobacter lineáris β-(1→4)-glükán
rostként
Agrobacterium
kurdlán lineáris β-(1→3)-glükán Gélek, élelmiszeripar
Alcaligenes faecalis
Aureobasidium
lineáris 2*α-(1→4), Erős rost- és filmképző
pullulán pullulans,
α-1*(1→6)-glükán (cellofán helyettesítő)
Pullularia pullulans
Sclerotium rolfai, lineáris β-(1→3)-glükán
szkleroglükán Festékipar
Sc. glucanicum β-(1→6) elágazásokkal
Lineáris heteropoliszacharid
Agar és karragén
-βD-Gl-(1→4)-βD-GlcA-
gellán Pseudomonas elodea helyettesítő,
(1→4)-βD-Gl-(1→4)-
Élelmiszadalék.
- αD-Rha-(1→3)-
Macrocystis pyrifera
Főleg az alga eredetűt
Pseudomonas aeru- 6*βD-MannA-(1→4)-
alginát használják: enzimrög-
ginosa, Azotobacter -6*βD-GlcA-(1→4) 5
zítés, élelmiszerek
vinelandii
Xantán
Szerkezete: öt cukoregységből és két karbonsavból álló mono-

merek ismétlődnek.
Móltömeg: 2-15 millió 2-3 lánc spirált alkothat

Biomérnöki BSc
Dextrán
Szerkezete: elágazó láncú glükóz polimer, mint az amilopek-

tin, de: a kötések túlnyomó része (1-6), mellette kevés (1-4),
(1-2) és (1-3).
A lánc elején egyetlen fruktóz van.
A dextrán előállítása
Bioszintézise:
Az enzim leveszi a glükózt a szacharózról és rákapcsolja a

glükóz lánc végére. (Legelső alkalommal: egy szacharóz glü-
kózára.) Nincs előtte hidrolízis, egylépéses a reakció.
Irreverzibilis: ~100% a konverzió
Lehetne az enzimet tiszta formában kinyerni (extracelluláris),

de a fermentlében végrehajtani gazdaságosabb.
8

Biomérnöki BSc
A dextrán előállítása
BIOGAL technológia:
! L. mesenteroides – tejsavbaktérium, anaerob
! előbb a sejtszaporítás, aztán a termékképzés
! tápoldat: 10-20% szacharóz + 2% CSL + foszfát
! levegőztetés nem kell, csak keverés
! pH szabályozás: min 5,0–5,2 , a képződő tejsavat
közömbösíteni kell
! 0,5 g/l baktérium ~80 g/l dextránt (átlagos móltömeg:
~500.000) termel, + esetleg a fruktóz is hasznosítható
! Kinyerés: kicsapás alkoholokkal, szűrés
! Felhasználás: vérplazmapótló, Sephadex
9
Ciklodextrinek (CD, Schardinger dextrinek)
A gyűrű belső felülete apolá-

ris, ezért a hidrofób moleku-
lák beleilleszkednek és zár-
ványvegyületet alkotnak.
10

Biomérnöki BSc
Ciklodextrinek előállítása
Egylépéses biokonverzió: (CGTáz, EC 2.4.1.19 = cyclodextrin

glucanotransferase).
Több törzs is termeli:
! 1. Bacillus macerans
! 2. Alkalofil bakt. № 38-2
! 3. Klebsiella pneumoniae (patogén) klónozták B. subtilisbe
! 4. Bacillus circulans
Izolált, oldott enzimet használnak

Az α-, β- és γ-CD keveréke keletkezik.
11
Ciklodextrinek előállítása
12

Biomérnöki BSc
Ösztradiol Progeszteron
Ampicillin Prosztaglandin F
13
Kondenzáció, addíció, csoport eltávolítás (liázok)
1921
80%
Szimpatikus
Idegizgatószer
Asztma,
Taxol oldallánc
14

Biomérnöki BSc
L-DOPA előállítása
Ez a tirozin dezaminálásának megfordítása (EC 4.1.99.2, L-

tirozin-fenol liáz) Erwinia herbicola sejtszuszpenzióval. A cél
a dopamin (neurotranszmitter) szint emelése (Parkinson kór
kezelése) – a DOPA mellé dekarboxiláz enzimet is adnak, a
második reakció az agyban megy végbe.
(diOH-Phe)
+enziminhibitor!
15
Akrilamid előállítása
…akril-nitrilből. Van kémiai eljárás (Cu katalizátorral), de az

enzimes jobb
1984, Mitsubishi Rayon (J) 100.000 t/év

Óriás enzimek: 4-5 alegység, 130 kD, 18-20 db 520 kD
Optimális hőmérséklet 35 °C, de 10 °C-on végzik, hogy ne
polimerizáljon.
16

Biomérnöki BSc
Akrilamid előállítása
Nitto (J) technológia: rátáplálásos eljárás, 2x106 U/dm3 enzim-

aktivitással
Produktivitás: 80 kg/m3h, konverzió: 99,9%
A biokonverzió előnyei:
Kémiai eljárás Enzimes eljárás
Reakció hőmérséklete 70 OC 0-15 OC
konverzió 70-80% 99,9%
Töményítés a feldolgozásnál szükséges nem szükséges
Energia igény (gőz,elektomos) 1,9 MJ/kg 0,4 MJ/kg
CO2 termelés 1,5 kg CO2/ kg 0,3 kg CO2/ kg
Az akrilamid → poliakrilamid: koagulátor, talajkondicionáló,
papírgyártás
17
ADDÍCIÓS REAKCIÓK: almasav előállítása
Egylépéses konverzióval fumársavból.
Törzs: Corynebacterium glutamicum, Brevibacterium flavum

nyugvósejtes tenyészet
Enzim: EC 4.21.2 fumaráz, sztereoszelektív, csak L-malátot
termel.
Körülmények: pH = 8, t = 25 °C
Egyensúly: 15 : 85 aránynál (oldatban) !
18

Biomérnöki BSc
ALMASAV ELŐÁLLÍTÁSA
A termék kicsapásával az egyensúlyinál jobb konverzió érhető

el:
Kristályfermentáció
19
ADDÍCIÓS REAKCIÓK: aszparaginsav előállítása
Régen fermentációval, ma egylépéses biotranszformációval

(sejtes vagy enzimes) állítják elő.
E. coli enzim rögzítve, vagy Brevibacterium flavum rögzített

teljes sejt, konverzió ~99%
Felhasználás: aszpartám (édesítőszer) alapanyaga
20

Biomérnöki BSc
IZOMERÁZOK (EC 5.x.x.x):

glükóz-(xilóz-)izomeráz
Eredetileg xilóz izomeráz, de a glükózt is izomerizálja fruktóz-

zá.
Elméleti egyensúlyi konverzió: GL : FR = 50 : 50, ennél jobb

nem érhető el. Gyakorlatban 53 : 42 +melléktermékek.
(Édesség: glükóz : szacharóz : fruktóz = 0,6 : 1 : 1,5)
Körülmények: pH: 7,5–8,0 T: 50–60 fok +Co2+ és Mg2+ ion
21
Glükóz-izomerázok
Több enzim is termel fruktózt:

Glükóz-P-izomeráz (EC 5.3.1.9. D-Glucose-6-phosphate-ke-
tol-isomerase)
! E. intermedia
! Aerobacter aerogenes
! Aerobacter cloaceae
Ezeknek foszforilált szubsztrát kell, és arzenát a kofaktoruk "
Glükóz-izomeráz (EC 5.3.1.18. D-glucose-ketol-isomerase)
Heterofermentatív tejsavbaktériumok - kis hőfokoptimum
D-xilóz-izomeráz (EC 5.3.1.5. D-xylose-ketol-isomerase)
Előnyök: ! alacsony pH optimum (nem termel pszikózt)
! nagy fajlagos aktivitás
! hőfokoptimum 60-80oC
! nincs koenzim
22

Biomérnöki BSc
Glükóz-izomerázok
Többféle mikroorganizmussal is termelik (minden cég meg-

találta a sajátját) →
Eredetileg induktív enzimek, de ma már konstitutív mután-

sokat használnak.
Intracelluláris enzim, nehéz kinyerni, ezért a sejteket vagy a

feltárt törmeléket immobilizálják sokféle technikával →
! a sejteket keresztkötés létesítéssel rögzítik,
! porlaszva szárítás → enzim-por,
! fagyasztva szárítás → enzim-pelyhek
→ extrudált enzim-rudacskák
23
24

Biomérnöki BSc
„IZOCUKOR” (HFCS) GYÁRTÁS
1. A glükóz szirupot előtte alaposan meg kell tisztítani (szű-

rés, aktív szén, ioncsere, ne legyen Ca2+ ion).
2. Immobilizált sejteket alkalmaznak oszlopokban, az oszlo-
pok hatékonyságát folyamatosan mérik.
3. Élettartam: t½ = 100-600 nap, de -12,5% után cserélik
4. Termék: nem egyensúlyi összetételű, G:F = 53:42, mert le
kell rövidíteni a kontaktidőt (melléktermékek).
5. Kromatográfiával (ioncsere és kizárás egyszerre) a fruk-
tóztartalmat fel lehet emelni (akár 90%-ig).
6. Nem kristályosítják, csak koncentrálják = HFCS
= High Fructose Corn Syrup = izoszörp
cukortartalma ~70% ennek 55%-a fruktóz
25
„IZOCUKOR”
(HFCS)
GYÁRTÁS
26

Biomérnöki BSc
IZOCUKOR” (HFCS) GYÁRTÁS
Magyarországon 1978-82 között Szabadegyházán 4 milliárd

(akkori) forintos beruházással egy évi 140.000 tonna kapaci-
tású kukorica-feldolgozó üzem létesült. Azóta ~1 Mt-ra! bővült,
ez az össz EU kvóta 27%-a.
Komplex kukorica hasznosítás = BIOREFINERY
Folyékony cukor 49.500 t sz.a./év
Finom szesz 200.000 absz. hl/év
Kukoricacsíra 10.000 t/év
Glutén 6.300 t/év
Takarmány 30.000 t/év
Az első folyékony cukor üzem Európában.
Világtermelés: ~7 Mt/év
Felhasználás: édes-, tej- és sütőipar, italok
27
ENZIMES RESZOLVÁLÁS
Általánosan: a racém (DL) elegyek komponenseinek szétvá-

lasztása. Pl. az aminosavaknál csak a L-forma biológiailag ak-
tív, ezt kell előállítani, használni.
Két fő út:
! aszimmetrikus szintézis,
! aszimmetrikus hidrolízis
Mindkettőnél az enzimek sztereospecifitását használják ki.
28

Biomérnöki BSc
RESZOLVÁLÁS: Aszimmetrikus szintézis
Aszimmetrikus szintézis : i-Leu, Lys, Met, Phe, Trp, Val

R CH COOH
+ papain
NH2
NH COR' EC 3. 22.2
D,L-acil-aminosav anilin
R CH CO NH R CH COOH
+
Kicsapódik NH COR' NH COR'
L-acil-aminosav-anilid D-acil-aminosav
SAVAS HIDROLÍZIS LÚGOS HIDROLÍZIS

H+ OH-
R CH COOH R CH COOH
N H2 NH2 29
L-AMINOSAV D,L-AMINOSAV
RESZOLVÁLÁS: aszimmetrikus hidrolízis
A racém aminosav keverékre olyan funkciós csoportot kötünk,

aminek eltávolítására van sztereoszelektív enzim.
Típusreakció: N-acilezés, majd hidrolízis aminoacilázzal.
Az aminoaciláz csak az L-aminosavakat szabadítja fel, a D-
származék megmarad. Ez utóbbit lúgos főzéssel racemizálják,
újra acilezik, és visszaviszik a folyamat elejére.
Az enzimet a penészgombák, pl. az Aspergillus oryzae termeli,
sokféleképpen immobilizálják (Sephadex, acetilcellulóz, gélbe-
zárás).
30

Biomérnöki BSc
RESZOLVÁLÁS
KONTROLPANEL
FOLYTONOS
ÁRAMLÁS ph HÕMÉRSÉKLET
BEPÁRLÓ
KRISTÁLYO-
SITÓ
ACETIL-
D,L- acetil-D-
AMINOSAV aminosav
HÕCSERÉLÕ
ENZIM-
OSZLOP
racemizálás
FORRÓVIZ
szûrõ KRISTÁLYOS
L-AMINOSAV
31
Aszimmetrikus hidrolízis
A metionin reszolválása (Degussa = Evonik eljárás).

Oldott enzim, pH = 7,0 t = 37 °C Co2+ effektor
Feldolgozás: az L-Met kristályosítható, az enzimet ultraszű-

réssel lehet visszanyerni.
Ugyanez az eljárás alkalmazható még: Ala, Phe, Val, Leu,
Trp, Tyr-ra.
32

Biomérnöki BSc
Az aminosavgyártás megoszlása (2006)
Mennyiség t/év Aminosav Alkalmazott eljárás Felhasználás
1.000.000 L-Glutaminsav Fermentáció Ízfokozó

350.000 L-Lizin Fermentáció Tak.kiegészítő
350.000 D,L-Metionin Kémiai szintézis Tak.kiegészítő
75.000 L-Treonin Fermentáció Tak.kiegészítő
10.000 L-Asparaginsav Enzimes konverzió Aszpartám
10.000 L-Fenilalanin Fermentáció Aszpartám
10.000 Glicin Kémiai szintézis Táp.kiegészítő, édesítőszer
3.000 L-Cisztein Cisztin-redukció Tápl.kiegészítő, gyógyászat
1.000 L-Arginin Fermentáció, extrakció Gyógyszergyártás
500 L-Leucin Fermentáció, extrakció Gyógyszergyártás
500 L-Valin Fermentáció, extrakció Gyógyszergyártás
300 L-Triptofán Nyugvósejtes konverzió Gyógyszergyártás
300 L-Izoleucin Fermentáció Gyógyszergyártás
33
RESZOLVÁLÁS
Speciális módszer glutaminsavra:
34

Biomérnöki BSc
Aszimmetrikus hidrolízis lipázzal
A savamid kötések mellett az észter kötések aszimmetrikus

hidrolízise is alkalmas reszolválásra.
racém keverék
35
Egy béta-blokkoló molekula szintézise:

EC 3.1.1.3
Triacylglycerol
lipase
prokirális
36

Biomérnöki BSc
A kinetikus racemizálási kulcslépés során visszamaradó (R)-

észter racemizálható és visszavezethető a reszolválási lépés-
be.
Ilyen és hasonló lipáz-katalizálta sztereoszelektív észter hid-
rolízisek tömegét alkalmazzák a gyógyszer-laborok és gyárak
optikailag tiszta intermedierek és végtermékek előállítására.
Lipáz források:
! sertés pankreász
! mikrobák (Pseudomonas fluorescens, Candida cy-
lindracea, stb) enzimei.
37

Biomérnöki műveletek és folyamatok 11. fejezet: Hidrolízis
Biomérnöki BSc
HIDROLÍZIS
Enzimes hidrolízist a hidrolázok EC. 3.x.x.x végzik.
! észterázok: lipázok, foszfatázok

! glikozilázok,
! Peptidhidrolázok: proteázok,
! dezaminázok
! acilázok, stb
Keményítő enzimes hidrolízise

Biomérnöki BSc
A keményítő szerkezete
amilóz amilopektin
A jódkeményítő színe
a polimerizáció fokától
függően:
>40 sötétkék
44 kék
25 bíbor
15 vörösesbarna
6 sárga
A keményítő szerkezete
kristályos
növekedési
gyűrű Amorf
növekedési
gyűrű kristályos lamellák
amorf lamellák
~80 μm
klaszter

Biomérnöki BSc
A keményítőt bontó = amilolitikus enzimek
α-amilázok:
A keményítő α-1,4-es kötéseit a láncban statisztikusan hasít-
ják (endoenzimek), eltérő polimerizációs fokú, α-konfiguráció-
jú lineáris és elágazó dextrineket képeznek.
Extracelluláris és általában induktív enzimek

Sok gomba- és baktériumfaj termeli (Bacillus subtilis, B. amy-
loliquefaciens, B. licheniformis, Aspergillus oryzae, Thermo-
monospora) Ezek egymástól pH-, és hőmérséklet optimum-
ban, valamint stabilitásban különböznek. A legtöbb α-amiláz
stabilizátorként kalcium iont igényel aktivitásához és stabilitá-
sához.
5
Amilázok
A β-amilázok: exoamilázok, β-konfigurációjú maltózokat ké-

peznek α-1,4-es kötések hasítása révén:
Jórészt növényi (maláta) eredetűek és aktivitásukhoz nem

igényelnek kalciumot.
Újabban mikroorganizmusokkal is: ezen β-amilázok hőmér-
séklet optimuma magas, (→ sokkal nagyobb a maltóz képző-
dési sebesség!)
6

Biomérnöki BSc
Amilázok
Glükoamilázok = amiloglükozidázok = γ-amilázok.

Exoenzimek, βD-glükóz egységeket hasítanak le a nem redu-
káló láncvégekről.
keményítő, dextrinek
glükóz, maltóz és határdextrinek keveréke
A maltózt csak nagyon lassan bontják és nem támadják az
elágazó láncok 1,6-kötéseit ill. csak nagyon lassan.
Enzim előállítása: Aspergillus, Rhisopus törzsek

Pullulanázok ill. izoamilázok az amilopektin elágazásainak
α-1,6-kötéseit képesek hasítani.
α-amiláz
…….
NR β-amiláz
…….
NR
…….
R
amiloglikozidáz
pullulanáz
NR
NR
NR NR
határdextrin
NR R
NR=nemredukóló vég R=redukáló vég
8

Biomérnöki BSc
Amilázok
10

Biomérnöki BSc
Dextróz egyenérték
 elbontott glikozid kötések száma 

DE = 100 *   =
 kezdetben jelen volt összes glikozid kötések száma 
 redukáló cukor, glükózban kifejezve 
= 100 *  
 teljes szénhidrát mennyiség 
11
Cukrok relatív édessége
12

Biomérnöki BSc
Cellulóz hidrolízis
cellobióz
OH
OH
OH
O HO
1β 4 OH
O HO
HO 1β O
O 1β OH
HO O
HO
OH 4 O
OH 4 O
OH OH
n
Nemredukáló vég Redukáló vég
13
A lignocellulózok
szerkezete
14

Biomérnöki BSc
A Trichoderma reesei celluláz komplexe
glükóz
(EC 3.2.1.4)
Endo-1,4- β-glucanase
Exo-1,4-β-glucosidase (EC 3.2.1.74)
NR R
Endo-1,4- β-glucanase
(EC 3.2.1.91)
(EC 3.2.1.4)
exo-cellobiohydrolase
cellobióz +
cellobiáz 3.2.1.21
R
glükóz
15
Kitin és kitinázok
N-acetil-D-glükózamin
β- (1,4) homopolimer
Serratia
marcescens
kitináz
16

Biomérnöki BSc
PEKTIN HIDROLÍZIS
OH COOH OH
COOH
O O
O O OH O
OH
OH OH
O O
O O
OH CO2Me OH CO2Me
n m
COOH
OH
O A pektin láncának fő komponense:
OH poli-galakturonsav, részlegesen
OH
metanollal észterezve.
OH
galakturonsav
17
A pektin tényleges szerkezete
18

Biomérnöki BSc
PEKTIN HIDROLÍZISE
α-1,4-galaktozidkötések bontása, exo- és endoenzimek:

endopolygalacturonase, exopolygalacturonase,
EC 3.2.1.15 EC 3.2.1.67
pectinesterase EC
3.1.1.11
19
PEKTIN HIDROLÍZISE
Léhozam fokozása és derítés gyümölcslevek kinyerésénél -

Aspergillus és Penicillium törzsek extracelluláris enzimei.
pH 4-5 között, tmax ~50 °C
Len és kenderáztatás – Bacillus macerans, B. asterosporus.
20

Biomérnöki BSc
Laktóz hidrolízis
A tejben és a savóban (sajtgyártás) ~4.7 s% laktóz van.

A hasznosításhoz hidrolizálni kell: laktáz = β-galaktozidáz,
emésztő enzim. A csecsemők termelik, a felnőtt populáció zö-
me már nem = laktóz intolerancia (Kína: 90%, fekete amerikai-
ak: 73% intoleráns, fehér USA: 96%, svédek 84%-a toleráns)
Laktóz hidrolízis:
(Exo-(1→ 4)-beta-D-galactanase, lactase EC 3.2.1.23 )
HO O H OH
OH OH HO O H
O HO O
O O + HO
HO β-galaktozidáz HO
O HO OH
OH OH OH
OH OH
laktóz galaktóz glükóz

Víz visszatartás hasmenés
Laktóz bontatlanul vastagbélbe
Bélbacik gázképződés explozív diarrea
21
A β-galaktozidázok összehasonlítása
Origin pHopt. Topt Km (mM) M, Activator Inhibitor

lactose* kDa
Fungal
Aspergillus niger 3.5 58 85 124
Aspergillus oryzae 5.0 55 50 90
Yeast
Kluyveromyces lactis, 6.5 37 35 115 K+, Mg2+ Ca2+, Na2+,
K. fragilis Zn, Cu
Bacterial
E. coli 7.2 40 2 540 Na+, K+
B. subtilis 6.5 50 700
B. stearothermophilus 6.2 55 2 220 Mg2+
L. thermophilus 6.2 55 6 540
22

Biomérnöki BSc
Laktóz hidrolízis
Tejipari élesztő Kluyveromyces fragilis (K. marxianus var.

marxianus), pH optimum (pH 6.5-7.0)
vagy
Aspergillus oryzae vagy A. niger,
pH optimum (pH 4.5-6.0 and 3.0-4.0)
termék inhibició a galaktóz által
Laktázok felhasználása: fagylalt, ízesített és natúr kondenztej-
készitmények
(2000 U kg-1) enzim egy nap 5°C-on, kb. 50%-a a laktóznak
lebomlik ami édesebb és nehezebben kristályosodó lesz!
Kisebb mennyiségben a hosszan eltartható sterilezett tejekhez is
adnak (20 U kg-1, 20°C).
Ma még nagyon drága
23
Laktóz hidrolízis
Az enzimes laktóz hidrolízis alkalmazásai:

1. Laktóz-szegény tej (low lactose milk) előállítása
Szakaszos eljárás (mert a folytonosnál nagyobb a befertőző-
dés veszélye): élesztő enzimmel (drágább, de a tejet nem le-
het lesavanyítani), 35 °C-on, 4 órán keresztül ! 70-80%-os
konverzió. Az enzimet benne hagyják, UHT sterilezéssel inak-
tiválják.
2. Savóban:
Immobilizált enzimes eljárás: inkább penész enzimmel, az
alacsonyabb pH valamennyire véd a befertőződéstől.
Felhasználás: takarmány, tápszer, élelmiszer adalék
24

Biomérnöki BSc
Laktóz hidrolízis
3. Élelmiszeriparban: édesség, stabilitás javítása:

Laktóz ! galaktóz + glükóz
kis édesítő érték édesebb a keverék
könnyen kristályosodik nem kristályosodik
Édesítő értékek aránya:

laktóz : galaktóz : glükóz = 20 : 70 : 70
Felhasználása: fagylalt, ízesített és natúr kondenztej-készít-

mények
25
Penicillin hidrolízis
Először a penicillinről
magáról.
Sir A. Fleming
26

Biomérnöki BSc
A penicillin
… a baktériumok sejtfalában keresztkötéseket létrehozó glikopep-

tid transzpeptidáz enzim szerkezetanalóg irreverzibilis suicid inhi-
bitora. Az enzim a DAla-DAla láncvégeket köti össze pentaglicin
láncvégekkel, miközben az egyik DAla kilép. A penicillin a DAla-
DAla láncvégek szerkezetanalógja:
27
A penicillin
Az enzim befogja a penicillin molekulát és ugyanúgy hidrolizálja a

peptid kötést a penicillin β–laktám gyűrűjében, mint az alaninok
között. Az aktív centrumban lévő szerinnel létrejön az észterkötés,
de ez a penicillin esetében nem tud átrendeződni, irreverzibilisen
kovalens kötésben marad az enzimen. A penicillin megkötésével az
enzim végérvényesen elveszti az aktivitását, mintegy „öngyilkossá-
got követ el”. R
O Penicillin
C
S CH3
H
HN
HC CH3
N COO-
C
H
O Feszített
peptid kötés R
O
glycopeptide C
glycopeptide H
S CH3
transpeptidase transpeptidase H N
HC CH3
N COO-
Ser OH Ser O C
H
H
O 28

Biomérnöki BSc
Penicillin aciláz/amidáz
Miért hidrolizálnak? → a félszintetikus penicillinek előállítása a fer-

mentált G-penicillin oldalláncának lecserélésével történik.
1. Hidrolízis
G penicillin → 6-amino-penicillánsav (6-APA) + fenilecetsav
29
2. Új oldallánc (karbonsav) rákötése
Karbonsav származék + 6-APA ! félszintetikus penicillin
Ugyanazzal az enzimmel meg lehet csinálni a két ellentétes reakciót,

(aciláz/amidáz!) de itt sav-származékot kell adni (pH, ionizálás!)
30

Biomérnöki BSc
Termelő törzsek:
Type I: penész típusú, pH ~10, t ~50 °C, inkább V, mint G
Type II: baktérium típusú, pH ~8, t ~40 °C. Sokféle van, de az ipar-
ban főleg E. coli mutánsok és manipulált törzsek.
Fermentáció:
Indukció fenil-ecetsav adagolással (5X titer-növekedés)
Glükóz: katabolit represszió miatt kis koncentrációban
O2 : aerob, de nem túl erős levegőztetés
Feldolgozás: - nyugvósejtes tenyészet, de inkább:
- kinyert, tisztított, immobilizált enzim
31
Penicillin hidrolízis
A reakció tulajdonságai: erős S és P inhibíció, a szakaszos nem jó.

Kiszámolták: a töltött oszlop a legjobb. De:
A felszabaduló fenilecetsav miatt a pH csökken, ettől a 6-APA bom-
lik. pH-szabályozás kellene, de az oszlopreaktorban nem megy.
LÚG
Megoldások:
1. Toyo-Ozo eljárás:
recirkulációs, pH sza-
bályozás a tartályban, 30 liter
CSTR
ciklusidő: 30 óra,
produktivitás: 33 kg/m3h
konverzió: 86%
18 3 2 1 6000 l/h
32

Biomérnöki BSc
2. Oszlop helyett kaszkád reaktor, optimális számuk 4.

95% konverzió
33
Félszintetikus penicillinek
Fermentált alapvegyületek:
34

Biomérnöki BSc
Félszintetikus penicillinek
35
RNS-hidrolízis
Egyes nukleotidokat (5’-GMP, 5’-IMP) ízfokozónak használnak.

Két technológia: - de novo fermentáció
- RNS hidrolízise:
Sok RNS-hez nagy RNS-tartalmú élesztő sejttömegből juthatunk
(Candida utilis vagy Saccharomyces cerevisiae).
Folytonos technológiával ~35 g/l sejt, 10-15% RNS-tartalommal.
Kinyerése:
! Extrakció (5-20%-os NaOH, 100 ºC, 8 órás
főzés, az RNS feloldódik)
! A sejtmaradványok lecentrifugálása
! Kicsapás savval és alkohollal
! Mosás, szárítás
36

Biomérnöki BSc
RNS-hidrolízis
RNáz komplex: endo- és exonukleázok együtt (Penicillium citri-

num). Immobilizált formában is használják.
A hidrolízis: 2%-os RNS-oldatban, pH=5, 4 óra, 65 °C-on.
A folyamat végén nukleotidok keveréke keletkezik, (purin és piri-

midin váz egyaránt: 5'-GMP, 5'-AMP, 5'-UMP, 5'-CMP). Ezeket
anioncserélővel, vagy metanolos frakcionált kicsapással választ-
hatjuk el.
Az 5'-IMP előállításához az 5'-AMP frakciót kell dezaminálni (en-
zimforrás: Aspergillus oryzae).
37
ATP gyártás - foszforilezés
Korábban lóizomból vonták

ki, ma élesztővel állítják elő
(Gánti, Reanal).
A glikolízis gyorsabb és egy-
szerűbb ATP termelő folya-
mat, mint a terminális oxidá-
cióhoz kapcsolt oxidatív
foszforilezés.
De: fogyasztja is az ATP-t:

-2 ATP → +4 ATP
38

Biomérnöki BSc
ATP gyártás
Az ATP-t fogyasztó lépéseket úgy kerülik el, hogy a terméket

előállító élesztősejteknek (Saccharomyces cerevisiae, anaerob)
a glikolízis már foszforilezett köztitermékét (fruktóz-1,6-biszfosz-
fát) és az adenozint adagolják, amit kémiai szintézissel állítanak
elő. Az enzimek Mg2+ ionokat igényelnek.
N
N
N CH2 OH
N
O élesztő
+ Fruktóz-1,6-diP
OH OH
Mg 2+
AMP ADP ATP

Kínában immobilizált élesztővel 300 literes reaktorban évi 5 ton-
nát termelnek.
39

Biomérnöki műveletek és folyamatok 12. fejezet: Koenzim regenerálás
Biomérnöki BSc
Koenzim regenerálás
Sok enzimes reakcióhoz sztöchiometrikus mennyiségű koszubszt-

rátra van szükség. Leggyakrabban ez NAD vagy NADP. Ezek olyan
drága anyagok, hogy nem éri meg szubsztrátként beadagolni →
célszerű regenerálni, sokszor felhasználni.
Kapcsolt rendszer - egy termék
A regenerálás során keletkező CO2 elmegy a rendszerből, nem kell

elválasztani. Az enzimeket és a PEG-NAD-ot UF membránnal tart-
ják vissza. Mannit dehidrogenáz + formiát dehidrogenáz

Biomérnöki BSc
Kapcsolt rendszer - egy termék
L-Leu termelése ketosavból L-leucin-dehidrogenázzal. A segédre-

akció ~irreverzibilis (K = 15.000). A CO2-ot kikeverik, a szakaszos
végén az enzimeket ultraszűréssel nyerik vissza.
Kapcsolt rendszer - két termék
Az izocukorból két hasznos termék is előállítható önfenntartó körfo-

lyamattal. Elválasztás: kationcserélő membránnal (visszatartja az
enzimeket és a koenzimet, átengedi a termékeket. Ezeket elektro-
dialízissel választják el. Mannit dehidrogenáz + glükóz-oxidáz
S P
P S

Biomérnöki BSc
Regenerálás konszekutív reakcióval
Két egymást követő, azonos koenzimű, de ellentétes irányú redox

reakció összekapcsolható a koenzimeken keresztül:
(v.ö.: aszkorbinsav szintézis)
A membrán reaktorban mindig van NADPH veszteség, ezért →

5
Eljárás NADPH előállítására
Az olcsóbb NAD-ból három enzimes reakcióban NADP-t lehet elő-

állítani. A membrán visszatartja az enzimeket és a PEG-ATP-t, a
kis molekulák kilépnek.

Biomérnöki BSc
Egy enzim - két szubsztrát
A regenerálás megoldható ugyanazzal az enzimmel is (alkohol-de-

hidrogenáz).
Prelog szabály!
Szulkaton redukció
A reakció UF membrán helyett reverz miscella rendszerben (v/o tí-

pusú emulzió, felületaktív anyagokkal stabilizálva) megy. A vizes
fázisban vannak az enzimek és koenzimek, a szerves fázisban S
és P. Ezek oldhatósága vizesben ~4 g/l. az aceton és iPrOH meg-
oszlik a két fázis között. A reakció pH=7,3-nél ~irreverzibilis.

Biomérnöki BSc
Szulkaton redukció
A termékeket és a maradék szubsztrátot pervaporációs membránon

keresztül veszik el („átgőzölögtetés”) és a gőzöket kétfokozatú kon-
denzátorban csapják le.
SZULKATON
i-PrOH
kondenzátorok
pm
vákuum
ACETON
i-PrOH
VIZES FÁZIS S-szulkatol
E, CoE REVERZ MICELLÁK TERMÉK, ACETON

OLDÓSZER i-PrOH, viz
9
pm:PERVAPORÁCIÓS MEMBRÁN
Ismétlés: „Prelog” enzimek
Az enzimek sztereoszelektivitása oxidációs irányban lehetővé teszi

racém keverékek reszolválását is:
S,R R
Ezeket célszerű koenzim regenerálással működtetni.
10

Biomérnöki BSc
BIM SB
2001
Ismétlés: királis redukciók
Prokirális vegyület Királis vegyület
R - C –R’ + NAD(P)H + H+ → R –CH – R’ + NAD(P)+
O OH
NH NH2
Ketonok, ketosavak Alkohol

Iminek, iminosavak Aminosav
Ezeket célszerű koenzim regenerálással működtetni!
11

Biomérnöki műveletek és folyamatok 13. fejezet: Peptidszintézis
Biomérnöki BSc
Peptidszintézis
SZINTÉZIS PROTE(IN)ÁZ BONTÁS

-CO-NH- -CO-NH-
Minden enzimes reakció megfordítható, még a makromolekulákat

hidrolizálók is, de csak egy-két kötést hoznak létre, hosszú láncot
nem.
Bontási hely specifikus prote(in)ázok
Tripszin* (EC 3.4.21.4) Arg/Lys – Yas
Szubtilizin* (EC 3.4.21.62) Trp/Tyr/Phe/Leu – Yas
Elasztáz* (EC 3.4.21.36) Ala/Ser – Yas
Termolizin (EC 3.4.24.27) Xas – Leu/Phe
Pepszin (EC 3.4.23.15) Phe/Tyr/Leu – Trp/Phe/Tyr
Yas=bármelyik aminosav, -észter vagy -amid

Xas=bármelyik aminosav

A mikroba szaporodás alapösszefüggései BIM-BSc
2009
FERMENTÁCI S FOLYAMATOK ÉS M VELETEK

BIM-BSc
BIM SB
Mi kell egy termel fe men ci fol ama ho ? 2001
2009
T RZS
2 SSi T PANYAGOK
KEVER S OLT ANYAG

2A STERILEZ S 4A ANYAG TAD S 1
M R S
5
ADATOK MATEMATIKAI
3
? MODELL 6
SZAB LYOZ S
REAKTOR VEZ RL S
TERM K FELDOLGOZ SI
M VELETEK 7
LEVEG ZTET S
ANYAG TAD S
4B
A VIL G LEGKISEBB K MIKUSAI BIM-BSc
2009
BIM-BSc
2009
Saccharomyces cerevisiae
E.coli Vibrio cholerae
Aszexuális gomban veked s

Mucor circenelloides
2009
1=X0*20
n=1
2=X0*21
4=X0*22 n=2
n=3
8=X0 *23
n=4
16=X0*24
.
.
n:a gene ci k ma
X=X02n
BIN RISAN OSZT D MIKROORGANIZMUS
2009
Sej m db/ml
t
n a gene ci k ma N, x
tg
Gene ci id - doubling time Sej meg: .a.
generation time mg/ml, g/l,kg/m3
t
tg n
x x0 2 x0 2 MONOD, 1942
dx
: fajlago n eked i ebe g .x
Autonom = autokatalitikus folyamat: dt
a fol ama ebe ge a mag l a fol .- l f gg
A mikrobaszaporodás alapösszefüggései BIM-BSc
2009
dx
.x
dt
FAJLAGOS N VEKED SI SEBESS G
1 dx
h-1
x dt
2009
Jacques Monod dx dN
.x .N
dt dt
t t
x x 0e N N 0e
t
tg
x x0 2 x 0 2n
ln 2
a gene ci id kapc ola a: tg
: fajlago apo od i ebe g
2009
x
t
x x 0e
x0
t
VAL S G
900
800 t
700
x x 0e
600
500
x
x
400
VAL S G
300
200
100
0
0 5 10 15
a
id
E ponenci li n eked X0=2 =0,5

2009
x
EXPONEN-
CI LIS
F ZIS
LAG GYORSUL
SZAKASZ N VEKE-
D SI HANYATL F ZIS
SZAKASZ
x0
t
BIM-BSc
2009
l ej m exp
hany lg x
L
stac
Gy
exp
p l i
id id
2009
x x
cot g max
x0
t dx
dt
t
efoglal a a jeg e beli b k alapj n:
A fe men ci kine ikai
k pe pl. e 3 b a
2009
MI AZ OKA A HANYATL F ZISNAK?

1. T PANYAG LIMIT CI
2. TOXIKUS METABOLIT TERM K(EK)
3. HELYHI NY
max
MONOD- modell
S max
max 2
KS S
KRITIKUS KONCENTR CI FOGALMA
KS Skritikus
S
LIMIT L SZUBSZTR T
2009
MELYIK S LESZ LIMIT L S ???
FERM.IDEJE
FERM.IDEJE
~
~
~
~
max max
C-forrás N-forrás
KSC SkrC S0C KSN SkrN S0N

FERM.IDEJE
max FERM.IDEJE
~
~
~
~
max
O2
VITAMIN-forrás
KSO SkrO S0O KSV SkrV S0V

LIMIT L SZUBSZTR T FOGALMA
2009
LINEWEAVER-BURK HANES v. LANGMUIR
1/ S/
tg =KS/ tg =1/ max
max
1 1 Ks 1 S K 1
* S *S
max max max S KS/ max max
max
1/S KS S
-1/KS
max
tg =-KS EADIE-HOFSTEE
max KS
S
max/KS
/S
2009
LI M IT L SZUBSZTR TRA
1 dx KITERJESZT S
HOZAM:
dx x x dt dx
Yx / s Yx / si vagy -Yi
dS S 1 dS dSi
x dt
MIND G IGAZ:
dx
rx x
( e m e i .) dt
dx S
rx m x
E ponenci li dt KS S
Han a l f i ban: megoldhat
dS 1 S diffegy.rendszer
rS m x
dt Yx / S KS S (ld. Jegyzet,
de nem kell tudni)
MONOD-modell egyenletei
MONOD modell-család BIM-BSc
2009
T bb limi l b
in e ak ag m l iplika le : S1 S2 Sn
x xmax
K s1 S1 K s2 S2 K sn Sn
n
Si
x xmax
i 1 K si Si
S1 S2 S
addi le x xmax ( w1 w2 wn )
K s1 S1 K s2 S2 K sn Sn
Kj
Sj
wj n l f gg n ek
Ki
i 1 Si
nem in e ak le S1 vagy = S2 vagy ... = Sn

2009
K T LIMIT L S SPECI LIS ESETE
dx S1S 2
rx x max x
dt K S1 S1 K S 2 S2
dS1 1
rS1 rx
dt YX /S1
dS 2 1
rS2 rx
C-fo , o ig n dt YX /S2
dS1 1 S1S 2
rS1 x max x K L a S1* S1
dt YX /S1 K S1 S1 K S2 S2
dS1 dx
0 rX YX/S K L aS1*
dt dt
Line i n eked
0
0,5
0,5
rx
MONOD modell-család
SZUBSZTR T INHIB CI
dx
dt
x max
x
KS 0
S
S
2
xmax
x
KS/
BIM-BSc
S
2009
xmax
aS KS
Ki
2009
Monod-modell ja ai
KS
Teissier egyenlet x max 1 e
Sn n 1
Moser egyenlet x max x max 1 K sS
n
Ks S
S
Contois egyenlet x max
K sx x S max
S
2009
dv b
Kv a 1 v
dS
ahol v x / x max
a b K
Monod 0 2 1/Ks
Teissier 0 1 1/K
Moser 1-1/n 1+1/n n/Ks1/n
Contois 0 2 1/Ksx
+ S-inhib ci
+ P-k p d
2009
2009
MONOD modell-c al d
Primer Szekunder anyagcsere
an agc e e e m k e m k
p of i idiof i
x x
x
P P P
t t t
GAEDEN-f le e m kk p d i p ok
x x
x
P
P P
t t t
2009
TERM KK PZ D S KINETIKAI LE R SA
dP dx
LUEDEKING PIRET MODELL rP x
dt dt
1 dP
P x
P
x dt
III. tg
I: 0 = 0 n eked he
k e m kk p d
II: =0 0 n eked he nem
k e m kk p d
III: 0 0 eg e p
I II. fe men ci .
X
2009
o ik me aboli e m kek ha a: ok e m k: EtOH, tejsav...
TERM K INHIB CI K:
dx
rx x max 1 P
HINSHELWOOD modell dt
(P inhib n eked ) dP
rP x
dt
FRIEDMAN GADEN modellje

Lactobacillus delbrückii
Tejsavfe men ci j a P x P
(P inhib. Te m kk p )
P = P ag I
dx S k iP
Aiba m nka ai modellje rx x max e .x
(P= EtOH) dt KS S
(P inhib. N eked )
2009
S
x xmax
Kompe i e m k inhib ci P
Ks 1 S
Kp
1
x xmax
Nemkompe i e m k inhib ci Ks P
1 1
EtOH ha >5% S Kp
2009
T POLDATOK, T PTALAJOK
HOZAMKIFEJEZ S LTAL NOSIT SA
dx
dx x dt x x
Yx/s i vagy -Yi
dSi S dS S QS
dt
A mikrobaszaporodás alapösszef ggései
Fermentáci s tápoldatok BIM-BSc
MIKROORGANIZMUSOK T PANYAG IGÉNYE
TERMEL KÉPESSÉG KÖRNYEZET GENOM
N h n mik oba e el
sszet tel a sejt szárazanyag százal kában

Mikroorganizmus
C H 0 N S
Saccharomyces cerevisiae 45 6,8 30,6 9,0
Methylomonas methanolica 45,9 7,2 14,0 2,6
Penicillium chrysogenum 43 6,9 35,0 8,0
Fermentáci s tápoldatok BIM
C-fo + N-fo + O2 + n i k+
+ peci li pan agok (pl. i amin)
j ej meg( X) + e m k(ek) + CO2 + H2O

(e acell l i )
dx
Tápanyag ig ny dx x dt x x
Yx/s i
dSi S dS S QS
dt
Tápoldatok szintetikus
f lszintetikus
term szetes alap
2009
Alapvet nutrit v ig nyek
70-90 %-a a M-nak v z!
VZ Csapv z, desztv z, ionmentes v z, pirog nmentes v z
Tárolás sterilez s n lk l befert z dik!
m anyaged ny: lágy t k! ~tápa.
USA: rigor zus el rások Type I

Type II 18 M <-> mS
C- s energiaforrások
ENERGIAFORR S
K MIAI F NY
HETEROTR FOK KEMO-ORGANOTR F FOTO-ORGANOTR F

SZERVES
Leg bb bak i m, gomba

B bo (nem k n-)bak i m.
S
maga abb end lla ok

N h n e ka i a alga
SZERVES SZERVES
NFORR
...gl k z... ...gl k z...

ELEKTRONDONOR
KEMO-LITOTR F
SZ N-DIOXID
FOTO-LITOTR F
AUTOTR FOK
Z ld n n ek,
H-, S-, Fe-bak i mok
SZ
E ka i a alg k (f n ben)
Deni ifik l bak i mok K k/ ld alg k
Cianobak i mok
Fo o in e i l bak i mok
SZERVETLEN en.fo SZERVETLEN
H2S, S, S2O32-, H2, Fe(II), H2O, H2S, S... ELEKTRONDONOR
NH+3, NO-2,
Ne e e an ag e mel k
2009
->v z, szerves vegy., kiv ve:

HIDROGÉN
ARCHAEA H2 el. donor higrog nbakt O2
T POLDATKOMPONENSEK
Methanobacter f ny
OXIGÉN K l n t ma!!!!
Aerob/anaerob
NITROGÉN N-fixálás Azotobacter nitrogenáz

Rhizobium
ltalában: NH4+, NO3-, v. szerves N
F
MINOR
sványi elemek
MIKRO
BIOSZANYAGOK: vitaminok, aminosavak, Pu,Pir., lipidek........

T PANYAGOK SEJTALKOT R SZEK,SEJT
K A
A N
T A
A B
B O
O ENERGIA: ATP L
L I
I Red k l e : NAD(P)H Z
Z M
M U
U S
S
P T K VEK
ATP
NAD
Acetil-CoA
CUKOR KATABOLIZMUS
Glikol zis (Embden, Meyerhof
Parnas )
legt bb bakt rium
llati s n v nyi sejtek
BIM-BSc
2009
Glikol zis s
alternnat v i
NAD NADH
Glucose Pyruvate
C6 C3
ADP ATP
Pent fos f (hex monofos f t s n )
NADPH e mel ( l al no n . lla i ej ekben)
NADP+ NADPH
* *
Gl Gl-6P 6-P-glükonát Ribulóz-5P i ome
NADP+ NADPH CO2

ATP ADP
Ribóz-5P Xilulóz-5P
Gliceraldehid-3P Szedoheptulóz-7P
*
an aldol
epime
F-6P E i -4P
an ke ol
F-6P Gliceraldehid-3P
Glikolízis:PFP= *
2:1 10,20:1
G a e ed *kapc ol d a glikol i he
Néhány baktériumban -EMP helyett
Entner Duodoroff
aldol
* dehid a
*
gl k G-6P 6P-gl kon 2-keto-3-deoxi-6P-gl kon
+
ATP ADP NADP
G-6P NADPH
NADP+ NADPH H2O
6P-
* G3P Pyr *
H2O 2-keto-3-deoxi-6P-
*kapc ol d a glikol i he
G3P Pyr
Citromsav ciklus Acetil-CoA
S en g g i-Krebs ciklus
* NADH
Pyr + CoA+NAD+ OX LACET T T CITR T
P - de e NAD+
komplex
Acetil-CoA
Acetil-CoA+ CO2+ NADH cis-AKONIT T
MAL T
GLIOXIL T
FUMAR T
IZO-CITR T
FADH
NAD+
CO2
* FAD+ SZUKCIN T NADH
Pyr+ CO2+ ATP
6 -KETOGLUTAR T
P - ab CoA
GTP NAD+
OX LACET T+ADP +Pi SZUKCINIL-CoA
GDP CO2
* Anaplerotikus reakci k NADH
FP2 1/2O2
2e -
NADH FP1 KoenzimQ cyt b cyt c cyt a cyt a3 H2 O
KJ 2H+
0,4 NAD
ATP ATP
ATP
0,27 V
51,2 kJ
168 Q
b 0,22 V
41,6 kJ
c
a
84
0,53 V
100 kJ
-0,8 a3
ADP + Pi ATP + H 2O G0 =+7,3 kcal =30,7 kJ

BIM-BSc
Krebs Cycle (C4-C6 intermediate compounds)

NAD NADH
Pyruvate 3CO2
(C3) (C1)
Oxidative phosphorylation
NADH NAD
O2 H2O
ADP ATP
BIM-BSc
2009
BIM-BSc
ha nem c ko a C-fo (pl. an ibio ik m fe m., habg l b.)?

Z a a eb a
- d c
BIM-BSc
Aminosavak
mint C/energiaforrások
BIM-BSc
ANAEROB ANYAGCSERE 2009
SZUBSZTRÁT SZINT FOSZFORILEZÉS (GIKOL ZIS, TCA)
NEMCSAK MIKROB KBAN: TEJSAV ( a e e c )

NADH a d a egy sor anyagcseretermék, más elektronakceptorok BIM-BSc
egy sor anyagcseretermék: heterolaktikus fermentáció
Pi ADP ATP
ADP ATP
glikol i
Gl GA3P PEP P Lak
NAD+ NADH NADH NAD+
HOMOLAKTIKUS
FERMENT CI
NAD+ NADH
Gl Gl-6P 6-P-glükonát Ribulóz-5P

ATP ADP NAD+ NADH
CO2
HETEROLAKTIKUS
FERMENT CI NAD+ NADH NAD+ NADH
Etanol Acetaldehid AcetilP
ATP ADP ATP ADP Pi Xilulóz-5P
Lac Pyr PEP GA3P

NAD+ NADH NADH NAD+
1 egy sor anyagcseretermék: anaerob NADH regeneráló anyagcsereutak, végtermékek
Gl k l
GLICERIN
CO2 R
HANGYASAV
TEJSAV
T i -P
H2 CO2 R
O aloace ETANOL
Pyr AcO
BOROSTY NK SAV R
AcCoA ACETOIN
Ace olak
Szukcinil-CoA
Acetoacetil-CoA CoA, CO2 R
PROPIONSAV R
2,3-BUT NDIOL
PROPANOL Butiril-CoA ACETON
R IZOPROPANOL
VAJSAV PROPANOL
BUTANOL
BIOFINOM T K Pla fo m alko k R NAD- egene l

BIM-BSc
NADH a d a: más elektronakceptorok
2009
Ene giafo O id n Re pi ci P lda

( ed k l =o i- ( e min li elek - e m kei
d l d eg le ) ron akceptor)
*H2 SO42- H2O+S2- Desulfovibrio

*Szerves ve- NO3- N2+CO2 Deni ifik l bak i m
g le
S2- + NO3- N2 +elemi S Thiomargarita

BIM-BSc
2009
BIOSZINTÉZIS
Primer anyagcsere TROPOFÁZIS kiegyensúlyozott növekedés

balanced growth
C la
homeo i
Szekunder anyagcsere IDIOFÁZIS kiegyensúlyozatlan növ,
fenntartás: folyik a primer
anyagcsere részben:
másf elé
Ac-CoA C ,Ia
Z a a ( a , )
PHB
x3
Poliketidek
Szekunder a.csere termékek Mevalonsav(C6)

Acetil-koenzim-A-ból
CO2
I e e (C5) Kinonok
x2
C10 e e
szteroidok
C15
giberellinek
C20
karotinoidok
S b a e ha o l 3 f i a:
POLISZAHARIDOK FEH RJ K ZS ROK AROM SOK
SZUBSZTR T
1.F i He ok AMINOSAV glice in+ a HIDROL ZIS
Polimer hidr. gl k
PYR
ALAP
METABOLIKUS
TALAKUL S
AcCoA -KETOGLU- OX L
2.F i T RSAV ECETSAV
Monomer->k p. In e medie ENERGIA
BOROSTY N
K SAV
3.F i
TCA
C-el ol + ed.e e akci
ENERGIA
OXIDAT V FOSZFORILEZ S
2009
ENERGY CHARGE ENERGIA-T LT S
A ene gia llapo indik o a
(Atkinson 1977)
Rel. ebe g
energiát hordozó Adenilátok
EN.CHARGE
összes Adenilát
ATP 1 / 2 ADP
ATP ADP AMP
Val : 0,8-0,95
(Adenil -kin )
0 0,25 0,5 0,75 1
Minden adenil 2ADP->ATP+AMP
Minden adenil
AMP fo m ban ATP fo m ban
Di ek ebb m ke a ATP ho f nek a

ATP
fo fo ile i po enci l=
ADP Pi
((350-400mg ATP/100g izom))
Red k l e - NAD(H) <->NADP(H)
X NADH
Ka abolik ed k l : Crc
X NADH X NAD
Ezek is metab.
k cien ek!
(de dimenz. Mentes)
X NADPH
Anabolik ed k l : Arc
X NADPH X NADP
N ek ej ekben C c alac on in 0,03-0,07

Arc magas 0,4-0,5
Fermentáci s tápoldatok BIM2-BSc
2009
REDUK L ER
REDUK LT ZEMANYAG OXID LT ZEMANYAG

ENERGIA FORR S
KATABOLIZMUS
NAD+ NADH
NADP+ NADPH
(REDUKT V)
BIOSZINTÉZIS
ANABOLIZMUS
REDUK LT OXID LT PREKURZOR

BIOSZINT ZIS TERM K
2009
lago bak i m polda
% (szárazanyag tar- Hozam

E1em talomra vonatkoz an) (g sz.anyag/g elem)
le bak i m
Sz n 47 53 *
Nitrog n 7,5 12 8-13
P
(P043- -ben számolva) 1,5 3,0 33-66
S 1,0 l,0 1oo
0 30,0 20,0 *
Mg o,5 o,5 2oo
H 6,5 7,0 **
hamu 8,0 7,0 **
A hamu elem tartalma:P, Mg, Cu,Co, Fe, Mn,Mo, Zn,Ca, K,Na
*r szletesebben
2009
szintetikus
E táptalaj 30 g/dm3 Candida utilis leszt el áll tására

alkalmas szakaszos teny szetben
g/dm3 Hozam
C-forrás : metanol 60 0,5
vagy etanol 40 0,75
vagy gl k z 60 0.5*
vagy hexadekán 30 1,0**
N-forrás: (NH4)2SO4 12
P-forrás KH2PO4 1,3

MgSO4 1,5
Elemnyomok: Cu, Co, Fe, Ca, Zn, Mo, Mn 10-4 mol/dm3 mennyis gben.
*jellemz rt k sz nhidrátokra (gl k z, kem ny t , cellul z stb.)

**jellemz rt k tel tett sz nhidrog nekre (n-paraffinok)
2009
F lszintetikus tt. gomba eredet proteáz termel s re
Kukoricakem ny t C 30g/dm3
Kukoricalekvár C+N 5
Sz jaliszt N 10
Kazein N 12
Zselatin C 5
Szeszmosl k por C+N 5
KH2PO4 P 2,4
NaNO3 1
NH4C1 1
FeSO4 0,01
2009
term szetes alap tt. bakt riumok eltartására
h skivonat (BACTO BEEF EXTRACT) 10g/dm3

pepton (BACTO PEPTONE) 10
leszt kivonat (BACTO YEAST EXTRACT) 5
NaCl 1
agar 20
2009
Ipari táptalajok
Termel sre
R pac ko mela e ele n h n jellem je 2009
(S olnoki C ko g , 1993/94. i kamp n ada ai) (***)
S a an ag a alom 81 % 83,5
Hamu tartalom 11.9% 11,5
Vi ko i 7644 cP
pH 8.16
e c ko a alom (sz.a.-ra) 46.9% 51
invert cukor 0.9% 1
affin 1.24% 1
e nem c ko e e an ag 19
e N a alom 2.3%
a imil lha N 0.87%
NO3 0.62%
Ecetsav 1.1%
K tartalom 2.6%
Na tartalom 0.7%
Ca tartalom 0.7%
Biotin* 0.0584 mg/kg* 0,05mg/100g
<100 100
* le ig n li -> mela alap (BUSZESZ)
***Vogel:Fe m.andBiochemEngHandbook (1998),No e P bl.133 oldal,
2009
A k ko icalek e ele
(DemainSolomon:Manual of Ind.Microbiology and Biotechnology,1986)
S a an ag a alom 50%
Feh je a alom 24%
S nhid 5.8%
Z ok 1%
Rost tartalom 1%
Hamu tartalom 8.8%
Biotin 0.88 mg/kg
Piridoxin 19.36 mg/kg
Tiamin 0.88 mg/kg
Pan o n a 74.8 mg/kg
riboflavin 5.5 mg/kg
Szabad aminosavak 4.9%
e en bel l
arginin 0.4% cisztin 0.5 glicin 1.1
Hisztidin 0.3 i-leucin 0.9 leucin 0.1
lizin 0.2 metionin 0.5 fenilalanin 0.3
tirozin 0.1 valin 0.5
MURASHIGE-SKOOG (1962) polda n n i 2009
ej ek pen i kall k l j ho
ee mg/dm3 ee mg/dm3
n i an agok S e e ee k
NH4NO3 1650 S aha 30.000
KNO3 1900 Agar 10.000
CaCl2.2H2O 440 Glicin 2
MgSO4.7H2O 370 Indolecetsav 1-30
KH2PO4 170 Hormonok
Kinetin 0,04-10
Na2-EDTA 37,3 myo-inozit 1
FeSO4 .7 H2O 27,8 Nikotinsav.HCl 0,5
H3BO3 6,2 Piridoxin.HCl 0,5 vitaminok
Mn SO4 .4H2O 22,3 Tiamin.HCl 0,1
Zn SO4 .4H2O 8,6
KI 0,83
Na2MoO4 2H2O 0,25
Cu SO4 .5H2O 0.025
CoCl2 6H2O 0,025
EAGLE polda lla i ej ek en e 2009
SSZETEV K mg/dm3 SSZETEV K mg/dm3
L-aminosavak Vitaminok
arginin 105 kolin 1
cisztine 24 f la 1
glutamin 292 inozit 2
hisztidin 31 nikotinamid 1
izoleucin 52 pan o n a 1
leucin 52 piridoxin 1
lizin 58 riboflavin 0,1
metionin 15 tiamin 1
fenilalanin 32 n i k
treonin 48 NaCl 6.800
ip of n 10 KCl 400
tirozin 36 CaCl2 200
valin 46 MgCl2.6H2O 200
S nhid ok NaH2PO4.2H2O 150
gl k 1000 NaHCO3 2.000
S m 5-10%
Ki l a
2009
dx
dx x dt x x
Yx/s i vagy -Yi
dSi S dS S QS
dt
2009
C-fo ha no l
Mi e fo di dik a C-fo ?
be p l ene gia e mel
S Sc SE
S SC SE
x x x
1 1 1
Y x/s YC YE
E ed ho am
nho am energiahozam
2009
I j nk fel eg an agm lege a be p l n e
2 x= 1 SC
Sej meg C-tartalma S b C-tartalma
0,46-0,5 50% Gl k :0,4
x 1
YC
Sc 2
1 YYC Y. 1
YE 2 Y. 1
1 1 YC Y YE
Y YC 1
Y 1 Y. 2
2
2009
N mel e e ben a e m k menn i g b l bec lhe YE ke
E OH le , c ko
AcOH A.aceti, alkohol NADH !!!
Gl kon a A.suboxydans, gl k
A imil l Di imil l
T T p alaj b h n ad
% %
Streptococcus faecalis
anae ob en e komplett 2 98
Saccharomyces cerevisiae komplett
anae ob en e 2 98
ae ob en e 10 90
Aerobacter cloaceae minim l 55 45
2009
S Sc SE
N VEKED S FENNTART S -maintenance

SEJTMOZG S
OZMOTIKUS MUNKA
RENDEZETTS G FENNTART SA
II.f el e in i
x x
YE
SE Sg Sm
1 1 m
YE YEG
2009
dS 1 dx x dS x dSg dSm
dt Y dt Y dt E YE dt dt
B mel b . a!!!
dSg x dSm
mx
dt YEG dt Csak modell!
x x
mx
YE YEG
1 1 m
kon .
YE YEG
2009
1 1 m Fajlagos maintenance
Koefficiens
YE YEG
g/gh =h-1
E ed ho am a:
1 1 1 m
Yx/ s Yc YEG
Hipotetikus
maximum
K g afik b ol i m d e
1 1 1 m 1 1
S m
Yx/ s Yc YEG YC YEG
1
Yx / s S
Yx / s
1 1
m
Yc YEG
1 1
Yc YEG m
1
2009
EREDETILEG LLAND Y ho amkon an , de....
1 1 1 m
Yx/ s YC YEG x
Ha an e acell. Te m k k p i , elje de i l:
dS S dx S dPi
dt x dt i Pi dt
1 S
YP/Si Pi
Sankey diagram: SZUBSZTR T
TELJES FELVETT SZ N
TELJES FELVETT
C
Aan agc e e o n
TELJES CO2 TERMELÉS
Felszabadult CO2
Sejt
Term k
G ZF ZISBAN
M RHET CO2
1 1 1 mN
( )
YN YN ,be YNG x
1 1 1 mo
( )
YO YO ,be YOG x
1 1
( ADP / ATP beépültben)
YP YP ,be
kivéve PhosporAccumOrga,
polifoszfát raktár (int rac), ebb bE nyerés
2009
x Yx/ s g/mol Yx/ s MYx/ s

ATP-hozam YATP
ATP YATP / s mol/mol
10,5 g/mol
g/mol (8,3-32)
ATP ATP g
ATP m
1 1 m ATP Q ATP max

mATP
max YATP YATP
YATP YATP
en i fajlagos maintenance
k lm n ek koefficiensek
m mATP Metab.
Aerobacter cloaceae ae ob, gl k 0,094 14 K c. (1/h)
Saccharomyces cerevisiae anae ob gl k 0,036 0,52
+ 0,1 mol/dm3 NaCl
Saccharomyces cerevisiae anae ob, gl k
+1,0 mol/dm3 NaCl 0,360 2,2
Penicillium chrysogenum aerob 0.,022 3,2
Lactobacillus casei ae ob, gl k 0,135 1,5
2009
P O ida fo fo ile ha kon ga
mol/gatom
O P/O h n ado
3/1=3
NADH + H+ + 1/2O2 + 3 ADP + 3 H3PO4 NAD+ + 3 ATP + 4 H2O
P P
Yp Yp
s S x x
2009
METABOLIKUS
H TERMEL S
x x
YH Ykcal
Hx . x HS . S Q
SEJTT MEG G SH SZUBSZTR. G SH

H (TERMEL SI)HOZAM
X
S YX/S
YH Ykcal
X S HS YX/S H X
HX HS
S S
c ak ha ninc e acell l i me aboli e mel
ha van....
2009
RQ e pi ci h n ado
dCO 2
CO 2 dt q CO2
O2 dO 2 q O2
dt
C6H12O6 + 6O2 6CO2 + 6 H2O RQmax = 1
2C2H5OH + 6 O2 4 CO2 + 6 H2O RQmax =4/6= 0,67
C6H12O6 C2H5OH + CO2 RQmax =
2 CH3OH + 3 O2 2 CO2 + 4H2O RQmax =2/3= 0,67
C2H2O4 + O2 2CO2 + H2O RQmax =2/ = 4

2009
P LDA (116)
Bec lj k meg, hog mekko a a P/O h n ado eg Aerobacter

aerogenes fol ono en e o n, ha in e ik , gl k
alap polda o ha n l nk.
M eke ge nk a mik oba ae ob anae ob en e
o n. A mik oba anae ob k lm n ek k ece a a
termel. EREDM NYEK:
ANAEROB en : =0,4 h-1.

Fajlago gl k fog i ebe g S=0,0154 mol/g.h
Fajlago ace k p d i ebe g A=0,0102 mol/g.h
E ed ho am YX/S=0,144g/g.
AEROB en : : =0,4 h-1.
S=0,0062 mol/g.h
E ed ho am YX/S=0,36g/g.
Fajlago l g i ebe g O2=0,01078 mol/g.h
2009
A gl k an agc e je o n hol menn i ATP k p dik?

Anae ob e e ben b in fo fo ile fol ama aiban:
1 mol gl k b l 2 mol ATP glikol i
1 mol a ace k p d o n
Aerob esetben : + o ida fo fo ile ATP e mel e
(de ninc ece a e mel ).
CO2 ATP
Ismern nk kell az YATP/S rt k t
Minimál (szintetikus) tápoldaton PYR AcCoEA AcOH
S Sc SE
= ( S)be p l s + ( S)energiatermel s
S
( S)be p l s k nnyen szám that a C-re fel rt anyagm rlegb l:
1( S)be p l s = 2
1= 72 g/180 g =0,4 gl l C-tartalma

2= 0,5 a mik oba a an ag a alma.
S= /YX/S (bec l b l, me ninc ada megad a)
( S)be p l s =( 2/ 1)
= SYX/S
2009
( S)be p =( 2/ 1) = SYX/S
S= /YX/S l s
2
S beépülés S YX/S
1
2 2
S energiatermelés S S YX/S S (1 YX/S )
1 1
0,4
0,0154 1 0,144 0,0136 mol / g / h
0,5
glikol i AcOH
ATP =( S)ene gia e mel .2+QA.1 = 0,0374

mol/gh
YATP = / ATP =10,69 g/mol.

2009
0,5mol O
Aerob esetben
Ua!!!
2 P
ATP 2 S 1 YX/S 2 O2
Aerob=
1 O anaerob
ATP= / YATP
2 S 1 2
YX/S YAT P
P 1
1,33
O 2YAT P O2
mol ATP/gatom O2
2009
Biomérnöki BSc
Védőcsoportok
Melléktermékek elkerülésére a nem-reagáló csoportokat védeni kell

R
CH-O-CO-NH-CH-COOH
Benziloxikarbonil- (Z)
-NH2 védelme
CH3-CO-NH-CH-COOH
Acetil- (Ac) R
R
H2N-CH-CO-NH2
-COOH védelme Amid-
R
H2N-CH-CO-O-CH3
Észter 3
Egyensúlyi kontroll
peptid
Egyensúlyi állandó: K eq =
[R − CO − NH − R ʹ]
[R − COOH][H 2 N − R ʹ]
1. aminosav 2. amin(osav)
Az egyensúly eltolásának lehetőségei:
1. Kicsapás: oldhatalan peptidek, védő csoportok hatása is.
peptidáz
Pl.: Z-Phe-COOH + Leu-NH2 Z-Phe-Leu-NH2
Aminocsoport védve + karboxilcsoport védve dipeptid-származék
a sav-amid kicsapódik

Biomérnöki BSc
Az egyensúly eltolása
2. Kétfázisú rendszerben
2-5% H2O szerves oldószerben: a disszociáció visszaszorul
3. Vizes-oldószeres rendszerben: + dimetil-formamid, dimetil-szul-

foxid, trietilén-glikol
4. pH eltolás: 9,5 → 6,5 20xKeq Z-Trp + Gly → Z-Trp-Gly
5. Aminosavak koncentráció növelése
Kinetikai kontroll
Ez esetben nem várják meg az egyensúly beállását, hanem

egy kedvező összetételű korábbi fázisban leállítják a reakciót.
Erre azok az enzimes reakciók alkalmasak, amelyeknél stabil
átmeneti komplex alakul ki (vö.: ping-pong mechanizmus, pél-
dául szerin proteázok). Ezeknél az acilező szubsztrát elfogyá-
sáig nő a termékkoncentráció, ezután viszont a hidrolízis miatt
csökken. A maximális kihozatalhoz a maximum pontot kell el-
csípni.

Biomérnöki BSc
szintézis hidrolízis
Aszpartám gyártás
Aszpartám: mesterséges édesítőszer.

Felhasználása élelmiszereknél: italok, cukorkák, tej, jam,…
de: hőre bomlik, sütésre nem jó
A fenilalanin metil észterének és aszparaginsavnak az össze-
kapcsolásával keletkezik, enzim: termolizin

Biomérnöki BSc
Aszpartám gyártás
Ahhoz, hogy csak a fenilalanin aminocsoportja reagáljon az

aszparaginsav α-karboxil csoportjával, a rajtuk lévő egyéb
funkciós csoportokat blokkolni kell, egyébként random dipepti-
dek és oligopeptidek képződnek.
A Phe metilésztere a karbonsavat blokkolja, az Asp amino-
csoportját pedig egy benzoil-oxi-karbonil (BOC) csoporttal vé-
dik (ez hidrogénezéssel eltávolítható).
Az enzimes eljárás
Az enzim forrása: Bacillus proteoliticus

Izolált enzimként, oldott formában vagy rögzítve alkalmazzák.
Szakaszos eljárás, keverős reaktorban
Előnyei:
Nem keletkezik β-aszpartám (keserű)
Sztereoszelektív a reakció, csak L-aszpartám keletkezik, enan-
tiomer tisztaság: 99,99 %
Emiatt alapanyagként DL-Phe (racém) is használható.
Nincs racemizáció a szintézis alatt
10

Biomérnöki BSc
A gyártás lépései
1. A keletkező védett
aszpartám adduktot
képez a feleslegben
lévő D-PheOMe-rel,
és kicsapódik.
2. Szűrés
3. Sósavval visszaold-
ják.
4. A BOC csoportot le-
hidrogénezik, a
D-PheOMe-t race-
mizálják és visszavi-
szik a folyamat ele-
jére.
11
További édesítőszerek
1879
12

FERMENTÁCIÓK SZT CHIOMETRIAI LEÍRÁSA BIM2
2002
Harrison,
Minkevich
Harrison pékéleszt : Eroshin
Herbert
0,585 C12H22O11+3,15 O2+0,61 NH3+

+ minor Tt. komponensek
100 g éleszt szárazanyag
44,7 g C
6,16 g H
31,2 g 0
8,54 g N
0,54 g S
1,09 g P
2002
mólnyi mikrobat meg definíciója: Ca Hb Oc ... (hamu)

a=C%/12 , b= H%/1, c =O%/16, d=N%/14, stb.
Harrison éleszt jének képlete ennek alapján:
C3,72 H6,11 O1,95 N0,61 S0,017 P0,035 (+hamu)
C-mol formula (Herbert)
CH 6,11O 1,95 N 0,61 ....vagyis CH 1,64O 0,52N 0,16 .....

3,72 3,72 3,72 Mw=?
1 C-molnyi az a mikrobat meg, amely

1 g-atomnyi (=12,01 g ) C-t tartalmaz.
2002
Ca Hb Oc ... (hamu) C H b/a Oc/a...
EL NYÖK:
-a mikrobák C-tartalma a legnagyobb ( 50%) és a leginkább
f ggetlen a tenyésztési k r lményekt l, emiatt
- b, c, d változásai csak kismértékben változtatják meg a C-mol képletet,
- C-mérleg a legfontosabb.
CHpOnNq ..(hamu)
VAL DI M LTÖMEG:
12 p 16n 14q
1 R
ahol: R a hamutartalom (~5%)
2002
ltalános sz hiometriai leírás
AEROB + 1 TERMÉK +CO2 ------ legegyszer bb eset

v. ammónia Ekv.
CHmOl + a NH3 + b O2
yc CHpOnNq + z CHrOsNt + d CO2 + c H2O
C6H12O6 CH2O
C2H5OH CH3O0,5
14 paraméter
CH3OH CH4O
8 Ismert
(m, l, p, n, q, r, s, t)
FERMENT CI K SZT CHIOMETRIAI LE R SA BIM2
2002
CHmOl + a NH3 + b O2 yc CHpOnNq + z CHrOsNt + d CO2 + c H2O
C-mérleg: 1 = yc + z + d % hatásfokok
H-mérleg: m + 3a = ycp + zr + 2c
O-mérleg: l + 2b = ycn + zs + c + 2d
N-mérleg: a = ycq + zt
14 paraméter
8 ismert
4 egyenlet
2 sz kséges mérés : S, x, O2, CO2, P, N....
2002
+ még egy egyenlet!!! elektron egyenérték
oxidációs fok
available electron equivalent
C: +4
CO2 = 0
O: - 2
NH3 = 0
N: - 3 H2O = 0
H: +1 CHmOl
A C-energiaforrás elektron egyenértéke: s = 4 + m -2l (Jav.)
A sejttömeg elektron-egyenértéke CHpOnNq

x = 4 + p -2n - 3q
A termék elektron-egyenértéke CHrOsNt

p = 4 + r - 2s - 3t
2002
Sej eg e a ge i eg e e :
CHmOl + (4 + m -2l)/4 O2 CO2 + m/2 H2O
CHpOnNq + 1/4 xO2 = CO2 + 1/2(p - 3q) H2O + q NH3
egy C-mólnyi (szénforrás ) elégetéséhez sz kséges

oxigén mólok négyszerese
2002
Harrison éleszt je:
CH1,64O0,52N0,164 X=4+1,64-1,04-0,492=4,1
Candida utilis
CH1,82O0,47N0,17 X=4+1,82-0,94-0,51=4,37
tlag baci
CH1,58O0,283N0,195 X=4+1,58-0,566-0,585=4,42
x értéke jó közelítéssel gyakorlatilag állandó,

mikrobától és tenyésztési kör lményekt l f ggetlen l 4,2 2 %
2002
Mikrobák C-tartalma, elektronegyenértéke
Mikroorganizmus C-forrás 2 x
1. Candida tropicalis n-alkánok 0,493 4,385
2. Bacterium sp. n-pentán 0,501 4,607
3. Pseudomonas fluorescens n-alkánok 0,467 4,497
4. Candida sp. n-alkánok 0,470 4,260
5. Saccharomyces cerevisiae gl kóz 0,462 4,237
6. Saccharomyces cerevisiae gl kóz 0,467 4,291
7. Saccharomyces cerevisiae etanol 0,493 4,469
8. Saccharomyces cerevisiae ecetsav 0,492 4,416
tlag 0,481 4,395

relativ szórás 3,3% 3,0%
2002
Mikrobák C-tartalma, elektronegyenértéke és égésh i
2 x QOX
Pseudomonas aeruginosa n-hexán 0,458 4,320 104,4
2. Candida sp. n-alkánok 0,463 4,728 117,8
3. Candida.sp. gl kóz 0,446 4,074 109,6
4. Candida sp. cellulóz
hidroli zátum 0,491 4,110 105,5
5. Candida sp. 0,470 4,122 112,5
6. Candida sp. 0,459 4,201 109,4
7. Candida sp. 0,446 4,087 113,8
8. Candida sp. 0, 449 4,220 110,2
9. Candida sp. 0,455 4,214 109,8
10.Candida sp. 0,459 4,199 109,3
11. Candida sp. 0,453 4,143 113,4
12. Candida sp. 0,409 4,212 121,4
tlag 0,455 4,182 112,6
relativ szórás 4,2% 1,8 % 3,9 %
FERMENTÁCIÓK SZT CHIOMETRIAI
BIM2
LEÍRÁSA
ELEKTRON MÉRLEG EGYENLET: 2002
s + b(-4) = yc x +z p
4b yc x
z p
1
s s xi s
+ + =1
A szubsztrátban lev hozzáférhet elektronok
4b/ s = -od része az oxigénre,
yc x / s = -ad része az j sejttömegre és
z p 14 paraméter
8 ismert
s = -ed része a termék(ek)-re
4+1 egyenlet
tev dik át a fermentáció során.
Az , és hatásfok jelleg mennyiségek, az elektronok
megoszlására utalnak.
2002
K lönböz szerves vegy letek moláris égésh je közel arányos azzal az oxigén
mennyiséggel, amely az adott vegy let elégetéséhez sz kséges.
Az átlagérték (becslés) bármely szerves anyagra: Q0=112,6 KJ/g-ekvivalens,
1 g-ekvivalens elektronnak oxigén által történ felvétele (az égés folyamata) során
ennyi h szabadul fel.
Sejt égésh
H MÉRLEG EGYENLET
Q0, s s Q0,Ox b 4 Q0, X yc x Q0, P z p

Q0,S=Q0,x=Q0,x=Q0,p=Q0
ε + η + =1 termék égésh
Szubsztrát égésh
=e a ia eg Metabolikus h termelés
2002
CHmOl típus (=4+m-2l) QOs s/ x
Szubsztrát képlet s KJ
1. Metán CH4 8 112,2 1,90
2. Etán CH3 7 111,3 1,67
6. Metanol CH4O 6 119,0 1,43
7. Etanol CH3O1/2 6 114,1 1,43
8. Propanol CH8/3O1/3 6 111,6 1,43
9. i-Propanol CH8/3O1/3 6 110,3 1,43
.......
17. Izovajsav CH2O 5 108,13 1,19
18. n-Valeriánsav CH2O2/5 5 1/5 109,6 1,24
19.0xálsav CHO2 1 125,8 0,24
20.Malonsav CH4/3 O4/3 2 2/3 108,3 0,64
21.Borostyánk savCH3/2 3,5 106,5 0,83
22. Gl kóz CH2O 4 117,0 0,95
23. Galaktóz CH2O 4 116,6 0,95
24. Fruktóz CH2O 4 117,7 0,95
25. Arabinóz CH2O 4 116,6 0,95
tlag: 112,57
2002
C-mólnyi i égésh je
QOi=
g-ekvivalens oxigén
1 C-mól égésh je = i . QOi
1 mól égésh je = i . Qoi.KS KS= a S C-atomjainak száma

H TERMELÉS
kJ/dm3.h
50 E.coli gl kózon
C.intermedia melaszon
B. subtilis gl kózon
metabolikus
h ekvivalens=
h termelés
25
0.518 kJ/mmol O
20 40 60 LÉGZÉSI SEBESSÉG
3
mmol/dm . h
2002
HOZAMOK
SEJTHOZAM
g - atom képzõdött sejt szén
C-mol hozam yC
g atom fogyott szubsztrát szén
g sejt yc 12 p 16n 14q 1

YX / S
g szubsztrát 1 R 12 m 16 l
Vag eg e bbe :
12 1 1
YX / S yc yc
2 12 2
2002
termék
g atom képzõdött termék szén
z
g atom fogyott szubsztrát szén
g termék z 12 r 16s 14t

YP / S
g szubsztrát 12 m 16l
2002
OXIGÉN yc
YOc
b
y c 12 p 16n 14q 1 y c 12 1
YO v. YO
1 R 32 b 2 32 b
yc12 4 1
YO b s yc x z p
2 32 s yc x z p 4
E ek eg e kb
3 yc
YO
2 s z p
2 x
yc
x
Ha i c e kk . <5%:
2002
3 yc 3 yc
YO YO Nem lehet 0
2α 2 γ x γ s zγ p 2
yc 2 x s
- yc v. negatív
γx
x
Lehe γX γS yc
η yc
γS γX η
x 4,2 és
0,46-0,5 állandók Mikrobára
2
YO 0,777 vonatkozó
1 entalpiahozam
0,7 általában 0,7

0,777. 1,8
0,3
Ennél nem valószín nagyobb
oxigén hozam!!!
A S-h legalább 30%-a metabolikus h ( ) formájában elvész
3 yc
YO
2 2 x s
- yc
YO x
4
YO monoton n YX/S növekedésével
kis C-hozamoknál közel lineáris a kapcsolat
S minél kisebb S (a szubsztrát elektron-egyenértéke, redukciós foka),
metanol
vagyis minél nagyobb az oxigéntartalma, annál meredekebben

f gg YO az YX/S-t l
gl kóz
2 létezik a C hozamnak elméleti e e he maximuma.

A szokásos YX/S hozamra ez a tartomány
metán
s 1 s 1 s
0 YX / S , ha 1 és 0 YX / S ha 1
Valóságban: x 2 x 2 x
ha yC tart S/ X értékhez, akkor YO tart a végtelenhez, aminek

szemléletes jelentése az, hogy sejttermeléshez egyre kevesebb oxigén
sz kséges
termodinamikailag lehetséges
0.5 1.0 1.5 Yx/S (gyakorlatilag el nem érhet )
maximális C-hozam.
Lineáris kapcs.
2002
C-energiaforrás S yC YX/S (g/g) Va :
(Max)
Alkánok
metán 8 (1,9)1 1,63
hexán 6,3 (1,5)1 1;82
hexadekán 6,1 (1,5)1 1,84
Alkoholok
metanol 6,0 (1,4)1 0,81
etanol 6,0 (1,4)1 1,13 ~0,7
glicerin 4,7 (1,1)1 0,84
Szénhidrátok
formaldehid 4,0 0,95 0,80
gl kóz 4,0 0,95 0,80
szacharóz 4,0 0,95 0,85 ~0,5
keményítö 4,0 0,95 0,90
cellulóz 4,0 0,95 0,90
Szerves savak
ecetsav 4,0 0,95 0,8
tejsav 4,0 0,9 0,8
fumársav 3,0 0,7 0,6
oxá1sav 1,0 0,25 0,1
2002
A szt hiometriai leírás haszna
1.Ha minden paraméter ismert
* konzisztencia vizsgálat
*on-line mérés ellen rzés
*YX/Smért YX/Sszámított melléktermék
* RQmért # RQszámított
2.Nem mérhet változók becslése

* ipar: sz.a., OD
3. Ismeretlen ( j) tenyésztés esetén:

*el zetes Y becslések: XY/S, YP, YO,Ykcal...
4. Reaktor kiválasztás, tervezés

OTR , J (J= YO*OTR) reaktortípus
m ködési paraméterek kiválasztása
5.H termelés becslése reaktortípus

h átadási fel let, t oC
h t közeg áramlás...
FOLYTONOS FERMENT CI BIM SB
P1 P2
2002
f SFS(=S
o 0) S,X f
S,X V
Friss tápoldat CSTR “leerjedt”

fermentlé
P- szivattyú
sejtt meg: dx dx
V V f.x
dt dt növekedés f
D
dSi V dx
V
i-edik szubsztrát: V fSi , F fSi
dt Yx / Si dt növekedés Hig tási sebesség
2002
m3/h
f h-1 Higítási sebesség
D Dilution rate
V m3
Ráta, arány
1 h
t tlagos tart zkodási id
D Mean residence time
2002
Egy limitál szubsztrát esetében ( ha a MONOD modell érvényes):
dx S
x Dx Dx max D x
dt KS S
dS x
D SF S
dt Y Az álland sult állapot
Sz kséges és elégséges
lland l dx dS feltétele
0 =0
llapo ban dt dt
=D
S KS D
D max illetve S = KEMOSZT T
KS S max D
x KS D
D SF S x Y SF S Y SF
Y max D
SF
a kemos t t rends er mindig s ubs tr t limitben m k dik

KORL TOZOTTAN KIEGYENS LYOZOTT NÖVEKEDÉS
(a hanyatl fázisnak felel meg!!!)
SF3
SF2
SF1
Nem id beliség (=st.st)! ->metszet->átmenet 2 áll. k z tt: pl: DD

2002
KEMOSZT T KONTROLL V LTOZ I llapot változ k

( mi piszkáljuk mikroba válasza)
V CSAK TECHNIKAI KORL TJA VAN
D max=DC
SF CSAK TECHNIKAI KORL TJA VAN:

oldhat ság
2002
PRODUKTIVIT S: J D. x g / l.h vagy kg / m3 h
KS D
J D.x D.Y S F := max!!!
max D
1/ 2
J KS
0 Dmax max 1
D SF KS
xmax Y SF KS KS SF KS
1/ 2
KS
J max Dmax xmax maxY 1 . KS SF KS SF KS
KS SF
2
KS SF KS
Y max SF Y max SF
SF SF
2002
Tranziens viselkedés
1.Indulás: áttérés a szakaszosr l folytonosra
D
X
S? Mind g csak
D itt zemelhet!!!
SZAKASZOS
INDULÁS
D
SF
TRANZIENS
D
D
t
2002
2. Ugrás v. Egyéb zavarás hatása: D, S0, T, pH...
Stabilitás
max
MONOD monostabil (!!!)

max minden S-hez 1 tartozik->1 X
KS Skritikus
S
2002
1
S SF x x S
Y Fázis-s k D SF S m
S Y KS S
Térnegyed x(t) S(t)
I
I f lémegy alámegy
II [x0,S0]
II monoton n monoton cs kken
III III monoton n f lémegy

st-st
alatta f lémegy
IV
IV VI V monoton cs kken monoton n
V
x VI monoton cs kken alámegy
KS D MONOSTABIL KEMOSZT T
S
m D
2002
Szubsztrátinhibíci bistabil
max
S
P2
S0
P3
P1
x
P 1 = stabil álland sult állapot
S P 2 =stabil pont, kimos dás!
P 3 =instabil pont
Ezért fontos a matematikai model!

TART ZKOD SI ID ELOSZL S 2002
Hármas esély t=0 id ben m0
t=t id ben m
dt alatt távoz
t meghányad
dm D. m. dt :m0
dF a t és t + dt k zé es m
dm Viszonyítva dF D dt
tart zkodási idej anyaghányad. dF a bent lév m0
m0
t meghez
m
dm t m t m Dt
D dt d ln m D dt e
m0 m 0 m0 0 m0
Dt
dF D. e dt
dF Dt Ilyen sebességgel távozik az
t.i.eloszlás s r ségf ggvénye E D. e
dt eredeti mennyiség dF hányada
2002
Az a hányad, amelynek
ti-je
t1 és t2 k zé esik
t2 t2
Dt Dt1 Dt 2
Ft1 ,t 2 Edt De dt e e
t1 t1
t
Tart zkodási id eloszlásf ggvénye Ft E t dt
0
2002
0 és t k z tt a rendszerben tart zkod anyaghányad

t t
Dt Dt
F0,t Edt De dt 1 e
0 0
t és k z tt a rendszerben tart zkod anyaghányad
Dt Dt
Ft , Edt De dt e
t t
0-t l ideig a teljes anyagmennyiség kiker l a rendszerb l
Dt
F0, De dt 1 = F0,t Ft ,
0
2002
Térfogatcserék hatása a folytonos kemosztát fermentáci ra
(a tart zkodási id eloszlás értelmezése)
térfogatcsere (1-F)* F**
Dt=0,2 h-1. 5 h =1 0,367 0,633
=0,2 h-1.10 h =2 0,135 0,865
=0,2 h-1.15 h =3 0,05 0,950
=0,2 h-1.20 h =4 0,015 0,985
*térfogatrész még nem cserél d tt ki 1-F

1
**térfogatrész már eltávozott a rendszerb l
0,5
0,367
t = 1/D 0 t (h)
2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
0 1 2 3 4
TÉRFOGATCSERÉK SZÁMA
2002
Szakaszos fermentáci id diagramja
2002
Szakaszos és folytonos rendszer sszehasonlítása
Szakaszos fermentáci id diagramja
ln x
xmax
x0
t2 tm t0 t1 t
CIKLUSID tc t m t 0 t1 t 2 t m t l
maxtm
2002
Xmax=X0*e
Dx YS 0
1 x max J szakaszos
tm ln Dt c 1 x max
max x0 ln tl
max x0
J kemoszt‡t Y max SF
J kemosztát x max
ln t lμ max
J szakaszos x0
xmax/x0 5-100 ln(xmax /x0): 1,6 - 4,6.
A tl 10-20 rát igényel,
generáci s id 1-7 ra Jkemosztát /J szakaszos
max: 0,1-0,6
tl max > 1 (1-12). tg h tl=10 h tl=20 h
3 7 9
1,5 9 14
1,0 12 18
2002
Eltérések a kemosztátt l
Nagy sebességgel képz d
1 Intermedier2 termékek
x x 3
(extracel. Pyr,AcOH,...) x
Y
RNS
Y
Y
D 0,25DC
0,25DC DC D D D
N,S limitáció Mg2+,K+,PO43-limitáció
C/energia limitáció
4
dS 1 1 m x x 5
D SF S μx
dt YC YEG μ
K SD
SF
μ max D
x
1 1 m komplex tápoldat-nemkemosztát D falnövekedés D
YC YEG μ
2002
N-tartalom,sejtszám
1 2
x 3
x x
Y
RNS
Y
Y
0,25DC DC D
D D
N,S limitáci
C/energia limitáci Mg2+,K+,PO43-limitáci
x 4
x 5
N-forrás, vagy a kénforrás a limitál tényez

Kisebb D-nél a C/en forrás feleslegben van:
tápoldat-nemkemosztát D
Tartaléktápanyagok
komplex szintézisefaln vekedés D
(poliszaharidok,lipidek, -OH-butirát BEÉP TÉSE X-be)
2002
1 3
2 x RNS
x x
Y Y
D
0,25DC DC D D Mg2+,K+,PO43-limitáci
N,S limitáci
C/energia limitáci
x 4
x 5
komplex tápoldat-nemkemosztát D faln vekedés D

2002
x 5
DC> max is elérhet !
faln vekedés D
Dx x xf
D S0 S x xf / Yx / S
xf
D 1
x
x
Extracelluláris
termékek
Y
fenntartás
C/energia forrás
limitál
0,25DC DC D
RNS-tartalom
x N-tartalom,
sejtszám x
Y
Y
D D
N,S limitáci Mg2+, K+, PO4 3- limitáci
x x
xf
x
D D
komplex tápoldat, nem-kemosztát faln vekedés
T kéletes keveredés Nem t kéletes keveredés 2002
bypass-
2002
Kemosztát tervezése
1.Szakaszos kinetika ismeretében: max, Y, KS D
v.
2.Szakaszos n vekedési g rbe (és deriváltja) ismeretében
A B
tga= max tga= max
dx/dt
dx/dt
a a
D D
x x x x
Választunk elmen t, milyen
Választunk D-t, mi az elmen ? Legyen a D?
FOLYTONOS FERMENT CI
A B
tg = max tg = max
dx/dt
dx/dt
a
D D
x x x
x
Választunk D-t, mi az elmen ? Választunk elmen t, milyen
Legyen a D?
2002
Problémák
Térfogatkontrol leveg ztetés, HABZ S
MIRE J A KEMOSZT T?
El ny k: nagyobb produktivitás
korl. kiegy. n v, st-st: azonos tenyészet
mérés és szabályozás
SCP, pékéleszt , takarmányéleszt , (sejtt meg), primer a.cseretermék:

alkohol, s r
Kutatás: kinetika, optimálás, tranziensek
De: szekunder nem, bár penicillin...laborszinten

OPTIM FERMENT
FOLYTONOS L S CI BIM SB
2002
T: h mérséklet
x,J T2 tápoldat...
T1
álland sult állapot2

T3
id
Bonyolultabb kemosztátok
egyáram t bblépcs s
f f f f
S0 x1 S1 x2 S
2
x3 S3
V1 V2 V3
x1 x2 x3
S1 S2 S3
1 2 3
Tervezés:
tga= max
dx/dt
a
D1
D2
D3
x1 x2 x2x3 x
t bbáram t bblépcs s
f02
f03
S03
f f1 S02 f2=f1+f02 f3=f2+f03
S0 x1 S1 x2 S2 x3 S3
V1 V2 V3
x1 x3
S1 x2 S2 S3
1 2 3
S
0
f (1+a)f
xS
xh
fh=(1- )f
V
x S
xS
af
Speciális kemosztát: integrált rendszer membrán modullal
(pl. dial zis tenyésztés)
f f
S P
X
S X
P
kemosztát
dializátor
táptalaj
Egyéb fermentációs technikák
A o ok (n ri )
pH-a o
NH4+->NH3-R sejtbe + H+ kintmarad

N ri =nem hig i eb-gel ab l o o
autoanalysator
GRADOSZT T - Veg e en e re
Tápanyag gradiens
Friss
táptalajok
EGYÉB TENYÉSZTÉSI TECHNIKÁK BIM SB
2002
F lfol ono fermen ci
lnxx
xmax
t x max
x max x min e vagy ln t
x min
xmin
V1
D max
x max
t
t V t
ln
x min t
Félfolytonos r. produktivitása .V térfogatot fejtünk le
max
J D. x x max
x max 3-5 ciklus, l.glükonsavfermentáció
ln
x min
2002
Turbidosztát elv folytonos fermentáció
2002
xLn(x)
xmax
t xmin
dx x x max x min t
dt t t = max IS LEHET !!!

Átlag-
gal oszt
1 dx 1 x 2 x max x min
x dt x t x max x min t
2002
FELHASZNÁLÁSA: KUTATÁS, OPTIMÁLÁS
S1 S2 S3
x
t1
t2 t3
t
EGYÉB TENYÉSZTÉSI TECHNIKÁK
R pl l o (fed ba ch) aka o fermen ci
A hanyatló fázis meghosszabbításaként értelmezhetjük a fed batch

technikát, állandó, változó vagy periódikus módon friss tápanyago(ka)t
adagolunk a rendszerbe, el el ninc .
*alacsony állandó szint S koncentráció (élesztőfermentáció, glükóz

represszió, Crabtree effektus),
*magas állandó S koncentráció (citromsav fermentáció)
*prekurzor folyamatos adagolása (penicillin: fenilecetsav,
triptofán:indol)
pH szabályozás!!
Változó térfogat, f(t): állandó, idõfüggő, folytonos, periódikus

2002
dV f t
f t VÁLTOZÓK Dt
dt Vt
X dX dV
Tört fg. Deriv. V X
x dx dt dt
V dt V2
dx 1 dX 1
D.X
dt V dt V
dx 1 1
V. x D V. x Dx d Vx
dt V V Vx
Kvázi állandósult állapot =D dt
dS 1 S DK S
S be SD max x S
dt Y KS S max D
x Y S be S
2002
V t
dV
Állandó betáppal: f dV f dt V V0 ft
dt V0 0
A teljes sejttömeg lineárisan nő
X Vx V0 x fxt x0 fYS be t
f
d
d dD V fb f t t fb 1
dt dt dt t2
Vfb 0,5-0,6 Vtotal

Vvége 0,7-0,85 Vtotal
BIM2
2002
FERMENT CI S RENDSZEREK
LEVEG ELL T SA
A o ig n s erepe , l g s, o ig n ig n
A le eg tet s m elete
ANYAG TAD SI M VELETEK L pt kn el s
Aerob bioreaktorok
BIM2
2002
FERMENT CI S RENDSZEREK
LEVEG ELL T SA
A o ig n s erepe , l g s
RESPIR CI NAK ne e k a okat a energiatermel s c lj b l

gbemen an agcsere fol amatokat, amel ekben alamel szerves vagy
szervetlen eg letet a organi mus szervetlen eg let seg ts g el
o id l.
Ha a o id l gens nem o ig n, e folyamatokat
ANAEROB RESPIR CI NAK
ne e k, ha is ont o ig n, akkor
AEROB RESPIR CI R L
( L GZ S-r l) bes l nk
A o ig n s erepe , l g s BIM2
2002
Energiaforr s O id ns Respir ci P lda
(reduk l =oxi- (termin lis elekt- term kei
d l d eg let) ron akceptor)
H2 O2 H2O Hidrog n bakt riumok
*H2 SO42- H2O+S2- Desulfovibrio

NH3 O2 NO2- + H2O Nitrifik l bakt riumok
NO2- O2 NO3-+H2O Nitrifik l bakt riumok
*Szerves ve- NO3- N2+CO2 Denitrifik l bakt rium
g let
Fe2+ O2 Fe3+ Ferrobacillus
S2- O2 SO2 + H2O Thiobacillus
Szerves eg let O2 CO2+H2O A legt bb

mikroorganizmus,
n n i s llati szervezet
2002
gl k (6 C-atom) 2002
ATP
ADP
G-6-P
F-6-P
ATP
ADP
F-1,6-diP
Gliceraldehid-P (3C-atom)
1,3-diP-glicerát 2H
ADP
ATP
3-P-glicerát
2-P-glicerát
ADP PEP
ATP
Pyr
CO2 Ac-CoA 2H
O lacet t citr t
2H NAD
Mal t Cis-akonit t
Fumar t CO2
CO2 i-citr t 2H
2H S ukcin t
a- keto-glutar t
2H
koenzimQ 2*3 CO2 + 6*2H = C6 H12O6

2002
FP2 1/2O2
2e-
NADH
NAD2 FP1 KoenzimQ cyt b cyt c cyt a cyt a3
H2O
KJ 2H+
0,4
NAD
ATP ATP
ATP
0,27 V
51,2 kJ
168 Q
b 0,22 V
41,6 kJ
c
84
a
0,53 V
100 kJ
-0,8
a3
ADP + P i ATP + H 2O G kcal =30,7 kJ
2002
2002
Saccharomyces cerevisiae gl k C-energia forr son le eg jelenl te
n lk l is n ekedni k pes (alkoholos erjed s k ben). E t a anaerob
an agcser t k l nb tess k meg az anaerob respir ci t l!
KIV TELEK:
1. Vannak olyan biok miai folyamatok, amelyek sor n direkt
o ig nbe p l s t rt nik, pl.:Trp lebont s 1. l p se (indol g r
feln it s) =>NO ENERGY PRODUCTION
CH2 CH COOH
L-Triptofán
NH2
O2
dio igen
Triptofán pirroláz (oxidáz enzim)
C CH2 CH COOH
N-formil-kinurenin
O NH2
N CHO
H
2002
2. Funkcion lnak olyan alternat l g si l ncok, amelyekben nem

k p dik ATP, de o ig nt fog as t.
Aspergillus niger citromsa ferment ci :

Citromsa s ab l o funkci ja: ha sok=cukor STOP <- e t erj k t
MIKROORGANIZMUSOK OXIG N IG NYE

2002
A mikrob k o ig nig n t k t m don lehet megadni:

1. l g si sebess g =
dc mmol O2/ dm3.h , Mikrob k csak
kg O2/ m3 .h
dt oldott o ig nt
tudnak has n lni!
2. fajlagos l g si sebess g
1 dc
Q h-1
x dt
A o ig n is lehet limit l s ubs tr t
dx c x
max x YO
dt KO 2 c c
2002
dc 1 dx 1 c
- - max x /:x
dt YO dc YO K O2 c
1 dc 1 c
Q - max
x dt YO K O2 c
Q Q max
1 1 mO
YO max
YOG
2002
Q
Qmax= max/Y O
Q Qmax
nulladrend
kinetika
els rend
kinetika
A o ig n
nem limit l
KO2 Ckr C
c
Q Q max
K O2 KRITIKUS OXIG N KONCENTR CI
0,1-1 mg/dm3
2002
max - Fajlagos n eked si sebess g

Yo - ered o ig n ho am
mO - a o ig nre onatko fajlagos fenntart si koefficiens
gO2/g sejt.h
max
YOG -ma im lis o ig nre onatko ho am
Qmax - ma im lis fajlagos o ig n ig n ag fajlagos l g si sebess g
KO2 - o ig nre onatko tel t si lland
Ckr - kritikus o ig n koncentr ci .
2002
F ggenek a ten s t si param.

MIKROBA ten s t si C-forr s Yo mO
m d C-mol/mol O2 molO2/C-
mol.h
Methylococcus folytonos 42oC metanol 0,39 0,08
sp. szakaszos18oC n-alk n 0,71 0,03
Candida 21 oC n-alk n 0,71 0,06
lipolitica 27 oC n-alk n 0,70 0,11
30 oC n-alk n 0,69 0,14
Candida utilis folytonos 30oC etanol 1,04 0,01
E.coli szakaszos20oC glicerin 1,92 0,003
E.coli folytonos 37oC ecetsav 1,20 0,31
Candida utilis folytonos 30oC gl k 2,04 0,02
Penicillium folytonos 25oC gl k 1,64 0,02
chrysogenum folytonos 30oC gl k 1,79 0,03
Klebsiella
aerogenes
2002
MIKROBA S ubs tr t YO g.g-1
Aerobacter aerogenes malt 1,5 <1,8 ld.

frukt 1,46 s t hio
gl k 1,11
Candida utilis gl k 1,32
acet t 0,70
Pseudomonas fluorescens etanol 0,42
Methylomonas sp. metanol 0,53
Saccharomyces cerevisiae gl k 0,97
Penicillium chrysogenum gl k 1,35
2002
CKr Qmax
Mikroba H fok mmol/dm3 mg/dm3 mmol/g.h
Aspergillus oryzae 30 0,02 0,64 -
E.coli 37 0,008 0,256 5-8
Penicillium 24 0,022 0,704 20-30
chrysogenum
Saccharomyces 30 0,004 0,128 10-15
cerevisiae
<0,1mg/g
2002
Batch ferm.:
id
Mindig ma . g rbe
2002
1g/L p k les t CDW-j fermentl :

Gl k O ig n
K ncen ci a fe men l ben 1% 104 mg/dm3 7 mg/dm3
K i ik U T
k ncen
ci N P 50 mg/dm3
T L S0,7 mg/dm3 (~10%)
Fajlag felha n l i
ebe g 580 mg/g.h 208 mg/g.h
Elfogy: 24h 2perc
Media<>O2 reservoir
LEVEG ZTET S
le eg e 2 BIM2
2002
A le eg tet s technikai meg al s t sa
KEVER M
LEVEG ELOSZT
le eg tetett ke ert/le eg tetett
le eg e 2 BIM2
2002
O ig n tad s bubor kb l
1.A g bubor k f t meg b l

diff i a g /fol ad k hat r-
kl g
fel letre. 1/kg ellen ll s
kg " e et k pess g
mikroba
(an ag tad si t n e ) C flokkulum
2.diff i a l astags g O2
a g bubor kot burkol
stagn l fol ad kfilmen t. kg
Ellen ll sa 1/kl , e et k pess ge
l gomba pellet
kl an ag tad si eg tthat .
3. Fol ad k f t mege
s int n ellen ll st k p isel.
egyedi sejt
Kon ekci , de...
4.Mikrob kat k r l e fol ad kfilm.
O ig n fel tel mechanizmusa, eg fol ad k filmen keres t l t rt n
diff i al ke d dik, majd
5. fol tat dik a mikroba ag mikrobat meg (flokkulum) ag
mikroba telep (pellet) belsej be t rt n diff o ig n trans porttal.
6. Ellen ll sk nt tekinthetj k a o ig n has nosul s "reakci
ellen ll s t" is: a mikroba l g se is id ben bi on os
sebess ggel jelleme het fol amat, amel cc f gg !.
le eg e 2 BIM2
2002
Mel ik a sebess gmeghat ro l p s?
K TFILM ELM LET

D gáz
O D folyadék
O
kg 2
és k l 2
g l
g l
JO2=?
C*-hipotetikus ox.cc Pb=HC*

OXIGÉNFLUXUS JO2
olyan oldat cc-je, 1/kl
ami (f l tt)
eg ens l t Pi=HCi
tart Pb-vel
1/kg Ci
Pi=interface n om s Cb=P*/H
le eg e 2 BIM2
2002
H Henry- lland
pb g bubor kban m rhet o ig n parci lis

n om s s C* a ele (hipotetikusan) eg ens l t
tart fol ad kban lenne a oldott o ig n
koncentr ci .
Cb a fol ad k f t meg ben m rhet oldott o ig n

koncentr ci s p* lenne a ele eg ens l ban
l g hipotetikus o ig n parci lis n om sa.
Ci , pi a hat rfel leti oldott o ig n s int ill.

parci lis o ig n n om s.
le eg e 2 BIM2
g l 2002
Pb=HC*
OXIGÉNFLUXUS JO2
1/kl
határfelületen átadott O 2 (mol vagy g ) hajtóerõ
Pi=HCJi O
2
felület.idõ ellenállás
1/kg Ci
~Ohm
Cb=P*/H
GÁZBUBORÉK HATÁRFELÜLET HATÁRFELÜLET FOLYADÉK

p b - p i Ci - C b
JO2
1 1
kg kl
vagy Nem m rhet ek!
p i p*
-
J O2 Hk g C* - Ci H H
1
kl
le eg e 2 BIM2
2002
kl
J O2 k g p b - pi p i - p*
H
J O2 Hk g C* - Ci k l Ci - C b
p* H
pb
kg kl Hk g C* k l Cb
pi Ci
H 1 kl Hk g
kl kg
pb - p* C* - C b
J O2 J O2
H 1 1 1
kl kg Hk g k l
le eg e 2 BIM2
p b - p*
2002
C* - C b J O2
J O2
1 1 H 1
-
Hk g k l kl kg
Ered ellen ll sok
~Ohm
1 1 1 H~104 1 H 1
KL Hk g kl KL kl Kg kl kg
ERED FOLYAD KOLDALI
ERED G ZOLDALI
OXIG N TAD SI
OXIG N TAD SI
JAV!
KOEFFICIENS
kg DOgáz / delta KOEFFICIENS
kg kl 2
10 4
kl DOfolyadék
2
/ delta
TELJES ANYAG TAD S
J O2 K L C * - Cb *fel let dC *
KLa C - C
(( J O2 K g pb - p )) *
dt
le eg e 2 BIM2
2002
Fenti K TFILMELM LET

Nernst 1904:
D Dn
k DE al j ban k n=0,8-0,9
BEHATOL SI MODELL Higbie 1935 liquid penetration modell
D
k 2 A rendszer hidr.din.
πt érintkezési iselked se determin lja
FEL LETMEG JUL SI MODELL Danck erts 1951

surface renewal
k D.s s FEL LETMEG JUL SI

FREKVENCIA
le eg e 2 BIM2
2002
dC *
KLa C - C
dt
KL - az ered fol ad koldali t meg tad si t n e cm.s-1

a - t rfogateg s gre jut an ag tad si fel let cm2.cm -3= cm -1
KLa - ered fol ad koldali (t rfogati)o ig nabs orpci s eg tthat s-1
( h-1 ).
C* - tel t si o ig n koncentr ci (mg/dm3) oldhat s g
C - a aktu lis oldott o ig n koncentr ci (mg/dm3)
le eg e 2 BIM2
2002
dC
K L a C* - C
dt
OLDJUK MEG!
C C t
dC
- d ln(C* - C) K L a.dt
0
C*
-C 0 0
* - KLa .t
C C 1- e
le eg e 2 BIM2
2002
dC
C C* KLa.C* =OTR
dt
t t
N k a ferment ci s rends ert! Mikorob k is jelen annak s l lege nek

le eg e 2 BIM2
2002
OLD D SI SEBESS G FOGYASZT SI SEBESS G
dC *
K L a C - C - xQ
dt
dC
mind g 0 és K L a C* - C xQ
dt
L LA N D S U LT L LA P O T
BIZONY T S
KLa(C* - C) xQ ...HA... KLa(C* - C) xQ
Oldott o ig n s int eg ens l i C
% tel t si rt k
C 100%
100%
C* 1 2 3 perc
C*
10 20 ferm. id ( ra)
lag g orsul s e ponenci lis han atl s akas
dC leveg ztetés2 BIM2
C C* KLa.C*
dt
OTR 2002
OLD D SI SEBESS G FOGYASZT SI SEBESS G
t t
dC *
K La C C xQ
dt
dC
mind g 0 és K L a C* C xQ
dt
L LAN D SU LT L LAP O T
BIZONY TÁS
KLa(C* - C) xQ ...HA... KLa(C* - C) xQ
Oldott o ig n s int eg ens l i C
% tel t si rt k
C 100%
100%
C* 1 2 3 perc
C*
10 20 ferm. id ( ra)
lag g ors l s e ponenci lis han atl s akas
MIND G ILYEN EGY SZAKASZOS FERM. OXIG N PROFILJA
termék koncentráció
cukor koncentráció
sejtkoncentráció
Oldott oxigén
Fermentáció ideje
le eg tet s2 BIM2
2002
EMLÉKEZTET : KÉT LIMIT L S SPECI LIS ESETE
dx SC
rx x max x
dt KS S K O C
dS 1
rS rx Szubsztrát fogyasztás
dt YX / S
dC 1
rO rx
dt YX / O
C-forr s, oxig n
-Oxigén fogyasztás +oxigén telítés
dC 1 SC
rO x max x K L a C* C
dt YX / O KS S K O C
-Oxigén = oxigén
dC fogyasztás telítés dx
Ha: 0 rX YX / O K L aC*
dt /*Yx/o dt
Line ris n veked s
A OTR ha a meg a N VEKED S SEBESS G T
le eg tet s2 BIM2
2002
EXPONEN-
CI LIS
EXPONEN- F ZIS
CI LIS
HANYATL
F ZIS F ZIS
LAG GYORS LAG GYORS

UL
SZAKASZ UL
SZAKASZ
N VE- HANYATL N VE- LINE RIS
KE- F ZIS KE- SZAKASZ
DÉSI DÉSI
SZA- SZA-
KASZ KASZ
t t
Az oxig n beold d ssal
ar nyos a n veked s
le eg tet s2 BIM2
2002
dC *
K La C C xQ
dt
Mit l f gg s hogyan a tel t si oxig n koncentr ci , C* ?
Mit l f gg s hogyan a KL?
Mit l f gg s hogyan az a ?
Mit l f gg s hogyan a Kla ?

le eg tet s2 BIM2
2002
A tel t si oxig n koncentr ci f gg se a teny szt si k r lm nyekt l
1. PARCI LIS NYOM S - Henry t r n :
* 1
C p O2
H
H - Henry- lland bar/m lt rt; bar.dm3/mol; bar.dm3/mg
pO2- o ig n parci lis n om sa
Hol van?
(amel a C* koncentr ci j oldattal eg ens l t tart A teremben?
l gt rben lenne m rhet ) bar . És a bioreaktorban?
C* - tel t si o ig n koncentr ci , oldhat s g mol/dm ; mg/dm3
3
2. H M RS KLET : Cl-Cl d ln H G
1 R
d
T
T - a h m rs klet (oK) G - az o ig n abs orpci h je (negat =h fels .)
le eg tet s2 BIM2
2002
K l nb g ok Henr - lland rt kei k l nb

h m rs kleteken
H m rs klet Henry- lland *10 -4 [bar/molt rt]
OC N2 CO2 O2
0 5,29 0,073 2,55
10 6,68 0,104 3,27
20 8,04 0,142 4,01
30 9,24 0,186 4,75
40 10,40 0,233 5,35
50 11,30 0,283 5,88
60 12,0 0,341 6,29
le eg tet s2 BIM2
2002
Wilhelm k zel t se 1 bar n om sra:
B
R ln X A C ln T DT
T
X o ig n ag a CO2 molt rtje
T(TARTOM NY) A B C D
OXIG N 274-348 oK -286,94 15450,6 36,5593 0,0187662
SZ N- 273-353 oK -317,66 17371,2 43,0607 -0,00219107

DIOXID
le eg tet s2 BIM2
2002
Cl-Cl eg enlet k el t megold sa * A
C Antoine
B t
4-33 oC tartom n ban
C* - (mg/dm3) A = 468 B = 31,6 t - (oC).
hat n sor k el t s C* becsl s re
C* 14,16 - 0,3943.t + 0,007714. t2 - 0,0000646.t3
C* - (mg/dm3) t - h m rs klet (OC)
az oxig n
oldhat s ga cs kken 3 közelítés – 3 eredmény?
a h m rs klet
n veked s vel. !!!!!
le eg tet s2 BIM2
2002
3. T POLDAT SSZET TEL T L VAL F GG S
Setchenov,
van Krevelen
tis ta ben elektrolitok hat sa Hoftijzer,
Dankwerts
C *0- tis ta ben

*
C0 C* - adott elektrolit oldatban
lg * HiIi Hi - ionspecifik s kis si lland k
C i Ii - az i-edik ionfajt ra onatko
ioner ss g
2 ci - az i-edik ion molarit sa (gion/dm3 )

Ii 0,5c i z i zi - az i-edik ion t lt se.
le eg tet s2 BIM2
2002
Ionspecifikus lland k CO2 s O2 oldat ra (25 oC)
Kationok Hi (l.g-ion-1) Anionok Hi (l.g-ion-1)

O2 CO2 O2 CO2
H+ -0,774 -0,311 Cl- 0,844 0,340
Na+ -0,550 -0,129 Br- 0,820 0,324
K+ -0,596 -0,198 J- 0,821 0,311
NH4+ -0,720 -0,264 OH- 0,941
Mg2+ -0,314 -0,079 NO3- 0,802 0,291
Ca2+ -0,303 -0,071 SO32- 0,453 0,213
Mn2+ -0,311 CO32- 0,485
PO43- 0,320 0,147
le eg tet s2 BIM2
2002
S er es an agok hat sa a o ig n oldhat s g ra
C*o
lg kC szerv
C*szerv
k n. Setcheno - lland s
Cszerv s er esan ag koncentr ci ja a t poldatban.
LINE RIS K ZEL T S C*szerv C*o 1 mC szerv

gl k ra, lakt ra, s ahar ra
m = 0,0012 dm3/g 0-200 g/dm3 cukor koncentr ci ig.
helyett tal lhat az irodalomban s ahar ra 0,0009-es rt k is

(vagy K = 4,36.10 dm3/g)
le eg tet s2 BIM2
2002
MIVEL N VELHET C* ÉRTÉKE?
SSZNYOM S
p O2
G Z SSZET TEL
TISZTA OXIGÉN
H MÉRSÉKLET
T POLDAT SSZETÉTEL
le eg tet s2 BIM2
2002
dC *
K La C C xQ
dt
Mit l f gg s hogyan a KL?
Mit l f gg s hogyan az a ?

LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
KEVERÕMÛ
Nem kevert reaktorok Kevert reaktorok
LEVEGÕELOSZTÓ
dC C dC/dt= kL (C*- C).

db D O2
0 z dt z z 0
≈
O ig n fl s
Fick-t r n a diff i ra (eg s gn i fel letre
≈ j t a tad seb.)
LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
dC C dC/dt= kL (C*- C).
D O2
dt z z 0
„megoldhatatlan” diff. Egy. 1 C

kL *
DO2
C C z z 0
Megoldás közelítéséhez
dimenziómentes forma: C z
C és z=
C* db db bubor k tm r
dimenzi mentes
t meg tad si koefficiens k Ld b 1 C
Sherwood-sz m
Sh
D O2 1 C z z 0
Megold s alakja:
C f z , Sh, Sc, Gr
Sh = g(Sc,Gr)
LEVEG ZTET S 3 BIM2
Defin ci , rtelmez s ltal nos Oxig n tad shoz2002
sszef gg s haszn lt alak
REYNOLDS-SZ M
tehetetlenségi erõk dv d bvb
Re l
belsõ súrlódási (viszkózus) erõk

PECLET-SZ M l
(=Bs) konvektív komponenesáram dv d b vb

Pe
konduktív komponensáram D D O2
SCHMIDT-SZ M
momentum diffuzivitás l
Sc
tömeg diffuzivitás D l D O2
FROUDE-SZ M
centrifugális erõ v2
Fr
gravitációs erõ gL
GRASHOF-SZ M
(Archim desz-sz m) felhajtóerõ d3 g d 3b lg l g
Gr 2 2
belsõ súrlódási erõ l
SHERWOOD-SZ M
(dimenzi mentes buborékátmérõ kd kldb
anyag tad si t nyez ) Sh
filmátmérõ D D O2
LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
P ld k kl becsl s re
1. K l n ll an fels ll , merev hat rfel let (nem forg ) g b bor kok
(igen kicsiny b bor kok, fel letakt anyagok,
l gb bor kok fels ll si sebess ge igen kicsi)
1
1
vb d b 3
Re 1 s Pe 1 Sh 1,01. Pe 3 1,01.
d g ram D O2
vbd b vb l d b l
Pe= 1 =Re Sc 1
D O2 l
l D O2
Sh = g(Sc,Gr) ? 10-5 cm2/s

=10-2 cm2/s
LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
1
1
vb d b 3
Sh 1,01. Pe 3 1,01.
D O2 Vb lto ik=>
Vt (termin lis)
d 2b g
vt
Hagen-Poiseuille-egyenlet (bub.seb.): 18
állandó
1 1 1
1 1
d 3b g 3 d 3b g 3 3
Sh 1,01 Sh 1,01 2
0,39Gr 3 Sc 3
18 D O2 18 D O2
1 1 1 1
Sh 1,01Pe 3 0,39Gr 3 Sc 3 0,39Ra 3
Sh = g(Sc,Gr) √
LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
2. CALDERBANK MOO-YOUNG A legtöbb laboratóriumi és ipari
leveg ztetett reaktorban a buborékok csoportokban, fürtökben mozognak
fel vagy/és le,
a buborékok egymással is kölcsönhatásban vannak (hatnak egymás
mozgására. ((egyenként, egymástól függetlenül felszálló
buborékok esete a valóságban ritka))
db 2,5 mm db>2,5 mm
1 1 1 1
k Ld b k Ld b
Sh 0,31Gr 3 Sc 3 Sh 0,42Gr 3 Sc 2
D O2 D O2
hidrofil anyagok tis ta
kicsiny kyukak s itat n r
(s intere ett, b bor kkolonn k)
Mi a min ségi különbség a kis és nagy buborékok között?

LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
felhajtóerõ
viszkózus visszatartó erõ
b u b o r é k á t m é r õ n õ db
Tehát Kl becslése nehéz, pl.: -buboorék méret ELOSZLÁS

(fotó v. fényszórás)
-buborék sebesség
Látványelemek
LEVEG ZTET S 3 BIM2
1 1 2002
k Ld b
Sh 0,31Gr 3 Sc 3
D O2
Ha ll b bor k an Sh=0 Pedig nem igaz, mert van
kl = 0
=>CALDERBANK MOO-YOUNG M DOS TÁS:
Hajt er
ROSSZ A 340
1 1 EGYENLET!!!
k Ld b (R gi Jegyzet)
Sh 2 0,31Gr Sc 3 3
DO2
2D O 2 K TFILMELM LET
kL 0 (Nerst)
db
DOfolyadŽk
kl 2
l db / 2
LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
A an ag tad si fel let a becsl se - ke sb emp rik s
A bubor k sz let sekor egyens ly van a
db felhajt er s a lyukker leten a fel leti
fesz lts g ltal okozott visszatart er
k z tt:
Vg 3 rg
db g
do
6
=dO a fel leti fesz lts g.
1
6 do 3 2
db f egy buborék db
levegõ
g
Jeg et: 4.33 t bl at
Mennyi bubor k van egyidej leg rendszerben?
BIM2
2002
LEVEG ZTET S 3
Menn i b bor k an eg idej leg rends erben? F gg a tart kod si id t l
vb nem lland ,
HL v ltozik, mik zben a bubor k a
tb lyukt l a felsz n fel halad.
vb J k zel t sk nt a bubor k
v gsebess get ( a folyad k felsz nen
HL - fol ad k magass g
t rt n sz tpattan skor) szok s
vb - b bor k sebess g.
figyelembe venni.
d 2b g
vt
18
LEVEG ZTET S 3 BIM2
n db lyuk
2002
q lyukankénti egy buborék felülete
légseb.
H0: hold up
a
1 d 2b
nqt b 3
nqt b 6 6
V db V db a H0
db
teljes buboréktérfogat a
6 egy buborék térfogata
reaktorban
egy buborék fajlagos felülete
G ZTÉRFOGAT
G ZVISSZATART S= Hold up =
Videó: Jegyzet 4.3. videó
SSZTÉRFOGAT
H0 n el se: q n ; Hfol ad k n
Hogyan lehet a -t n elni?
Vreaktor cs kken; +ke er s->tb n
db cs kkent lyuk
+ke er s
(G
G ZTÉRFOGAT
ZVISSZATART S = Hold up = =H
Folyad kt rfogat
H
Eg es forr sokban:
HO
H 1
H 6
a )
H 1 db
h lev h nemlev
H0
4-3- IDEO- OLDUP RTELME SE.
h lev
LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
Oxig n tad s kevert reaktorban
steril
tömítés
habtörõ
hûtõvíz
spirál
törõlap
flat blade
turbinakeverõ
LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
MSG, JAP N
HOFU
63420 GALLON
100 FEET
LEVEG ZTETÉS 3 BIM2
2002
A kever s szerepe, funkci i: KLa

-(mozg si)energiabevitel a folyad kba
MOZGAT S P/V
H
-a leveg ztet g z diszperg l sa a folyad kban
BUBORÉKKÉPZÉS, ANYAG TAD S
-a g z- s folyad kf zis elv laszt sa
FORD TOTT A. TAD S CO2

-a fermentl oldott s nem oldott komponenseinek j elkever se
LTAL NOS KEVEREDÉSI FUNKCI

s bs tr tok, term kek...
LEVEG ZTET S 3 BIM2
=KEVER S 2002
A kever s szerepe, funkci i: KLa

-(mozg si)energiabevitel a folyad kba
MOZGAT S P/V
H
-a leveg ztet g z diszperg l sa a folyad kban
BUBOR KK PZ S, ANYAG TAD S
-a g z- s folyad kf zis elv laszt sa
FORD TOTT A. TAD S CO2

-a fermentl oldott s nem oldott komponenseinek j elkever se
LTAL NOS KEVERED SI FUNKCI

szubsztrátok, termékek...
2002
dw
hr
propellerkeverõ
ds di
egyenes lapátú nyitott lapátkeverõ

turbinakeverõ
(flat blade)
Jellemz T r /terel lapok 2002
keverõtípus Di / Dt HL / Dt Wi / Di Hb / Di Wb / Dt
flat blade 0,33 1,0 0,2 1,0 0,1
wb lapát 0,33 1,0 0,25 1,0 0,1
propeller 0,33 1,0 1,0 0,1
Ritka
Hogy ne legyen
CO2
visszaszívás
10 l -- 100 m3
HL
Li
wi
Di
Hb
Dt
2002
T bb kever elem
V m3 HL / Dt Di / Dt HL /Di n* n
BIOTEC(svéd) 2 1,54 0,33 4,62 3 2
6 1,59 0,33 4,79 3 2
0,6 1,6 0,33 4,81 3 2
CHEMAP(Svájc) 7,3 5 3-4
NBS(USA) 0,016 1,65 0,35 4,71 3 3
H 0,25 1,5 0,35 4,3 3 3
Di
VEGYTERV 115 2 0,44 4,54 3 3
HL
Hi
kever elemek k z tti t vols g: Di Hi 2Di
Hi kever elemek sz ma:
HL HL
1 n 2
Di Di
2002
2002
2002
Elefántf l - axiális
2002
K l nb z flat blade-k
2002
Rushton 5
2002
Fejlesztett Rushton
2002
Chemineer CD6
2002
Fejlesztett Chemineer
Chemineer BT
2002
Chemineer
És mégis Rushton
radiális!+axiális kever k egy tt
LEVEG ZTETÉS 3
2002
BIM2
Lightning felfelé és lefelé keverő
elemek
2002
2002
2002
Kis q
csavar rvény
Nem vág a kever !
Nagy q
lap rvény
2002
keverõ
primer folyadék
áramlás
szekunder folyadék
áramlás
buborékmozgás
kis gázsebességnél
buborékmozgás
nagy gázsebességnél
2002
2002
2002
2002
A kever teljesítmény felvétele
5 3 Wim n DT HL
P AD N Re Fr
i ...
Di Di Di
- s r ség
Kever si Re-sz m N - kever fordulatszáma.
Di .ND iρ ND i2ρ dvρ

Re ált. : Re =
μ μ μ
ND kever kerületi sebesség
Kever si Fr-sz m
2
Di N Di N 2 v2
Fr vö.: Fr =
gDi g gL
2002
álland geometriáj bioreaktorra
5 3 m n
P A Di N Re Fr
teljesítményszám (Ne=Newton-szám vagy Eu=Euler-szám) :
P m n
NP A Re Fr
D5i N 3
2002
100
1 100
TELJESITMÉNYSZÁM P/N3Di5
1
10
6 lapátos turbina Fully
baffled
6 lapátos lapát keverõ
törõlemez nélkül törõlemezzel
1 4 lapátos lapátkeverõ
propeller keverõ
0,1
1 10 102 103 104 105
REYNOLDS SZÁM NDi2

LAMIN RIS TRANZIENS TURBULENS
0 Re< x*10 x*10 Re< ~x*103 103 Re
NP=A Re-1 NP=A

P A D3i N 2 P A D5i N3
Fully baffled=Re f ggetlen
2002
2002
+LEVEG ZTET S: P cs kken
Q [m3 / s]
Di2
[m 2 ]
látszólagos felületi(lineáris) légsebesség 4 Q
Na
keverő ker ületi sebessége NDi [m / s] NDi3
J g/f diszperzi
rossz g/f diszperzi

Pg/P
Pg flooding
f (Na ) elárasztás
P Pg/P ~0,25-0,4
N= const; Q n
LEVEGÕZTETÉSI SZÁM*102 Q/NDi3
2002
2002
Oxig n abszorpci s koefficiens kevert reaktorban
(KLa) becsl se : V zhez k zeli anyagi tulajdons g ( , , DO2 )

fermentlevekre
0, 6
db 415
, H 0,5 0,0009 m
Calderbank sszef gg se Pg
0, 4
0, 2
fl fel leti fesz lts ge,

s r s ge
Ho g z holdup
db tlagos bubor k tm r
6H O
a felhasználásával és a 0,0009 m elhagyásával
db 0, 4 0, 4
Pg 0, 2 Pg
V a v 0s ,5
a 1,44 0, 6
H 0,5 m -1 V
~Holdup
2002
0, 4
Pg
a v 0s ,5
V
F.4
vs m 3 / m2 s
D 2T
Látsz lagos fel leti lineáris légsebesség
Turbulens áramlási viszonyokra (lásd nagy táblázatot)
1 3 3
Sh 0,13Sc 3 Re 4 kL N4
2002
0, 4
Pg 0,4 0,5
KLa vs N labor fermentorokra
V
=f(N3)
Pg 0,5 l al no an
K La vs N
V
m rett l f gg lland k,
0,3 0,95 0,50 67
Min. N1,5-en f ggés=>ezzel lehet leginkább befolyás.

2002
KLa f ggése a k rnyezeti paraméterekt l

( , , , DO2) mindenben szerepel!!!!
Dinamikai viszkozitás
ld. reol gia
2002
KLa T o T 20o
H mérséklet hatása 1,024
KLa 20o
n veli KLa rt k t DE! C* cs kken a h rm rs klet n veked s vel OTR

lt. C*
nyer
Oldott tápanyag komponensek S k hatása az ioner sségel becs lhet
KLa tápoldat
K La tápoldat
k 1 3,78. I
KLa K La víz
víz
0,8-0,85
BIM2
2002
d hatása LEVEG ZTETÉS 3 Mechanikai habt r
(D>Di, N<>Ni)
habzás
habzásgátlás
fel letaktív
anyagokkal
DE: kl
0, 4
Pg 0, 2
a 1,44
V
H 0,5 m -1
+FAA ->cs kken & cs kken db
0, 6
& n a
2002
Fermentlevek reol giai viselked se

Fermentlevek reol giai viselkedése BIM2
2002
Alapfogalmak
bels s rl d s=vis ko it s
1. NEWTON-i fluidumokra
Arányossági tényez , álland
a fluidumra hat ny r fes lts g (er /fel let)

ny r sebess g, a fluidum sebess g gradiense (deriv ltja)
a fluidum dinamikai vis ko it sa kg/m.s = Pa.s = 10P =1000 cP
NEWTONI = lland vis ko it s
Nem Newtoni ill. ált.: f

2002
Folyásg rbék:
nyír fesz ltség
határfesz ltség
nyír sebesség
2002
Mindennapi életben el fordul nyír sebességek

Kever k 100 - 10 000 s-1
vágás késsel 5.106 s-1
forg , kent alkatrészek 107 - 108 s-1
N h ny newtoni fluidum viszkozit sa 20 oC-on

Vz 10-3 Pa.s
tej 1,4.10-3
20%-os cukoroldat 2,0.10-3
glicerin 10-1
2002
2. PSEUDOPLASZTICIT S app
app a l tsz lagos viszkozit s (Pa.s, cP).
csak kicsi v. nagy nyír seb.nél konst.

app
A viszkozitás értelmezéséhez meg kell adni -t is.
2002
HATV NYT RV NY
n
y K
hat rny r fesz lts g

y
K n. plasztikus viszkozit s vagy rigidit s.
1. n=1, K=
2. n<1
3. DILAT NS reol giai karakter n 1
4. BINGHAM-plasztikus Bingham-test
y ut n newtoni viselked s
5. CASSON test
y ut n pszeudopl. viselked s
2002
n
y K
y K n
Newtoni 0 1
Pszeudoplasztikus 0 konzisztencia index 1
Dilat ns 0 konzisztencia index 1
Bingham 0 y plasztikus viszkozit s 1
Casson 0 y plasztikus viszkozit s 1
2002
Egy b tov bbi reol gi k:
6. id f gg viszkozit s
ny r s id tartama befoly solja a l tsz lagos viszkozit s rt k t.
Ha ado id pon ban az ilyen fluidum dilat ns viselked s , akkor
reopektikus, ha pszeudoplasztikus, akkor i o r pos reol giai karakterrel van
dolgunk.
7. Id f gg viszkozit s eset n sokszor hiszter zis jelens g
Casson
Dilatáns
idõ
a) b)
2002
Fermentlevek esetében az extrém reol visekedés okai:
1. mikroba koncentráci n vekedése

Egysejt mikroorganizmusok fermentlevei általában newtoniak nagy
sejtkoncentráci mellett is, pelletes gombáké is.
Bakt riumok és leszt k szuszpenzi ira m dosított Einstein-egyenlet (Taylor sor)
fermentlé 5 2
1 b
táptalaj 2
lland (6-8 k z tti bakt.+yeast) Empírikus áll.
szuszpend lt sejtek t rfogata / sszt rfogat.
~ Holdup
2002
p k leszt
6000
cP
4500
3000
1500
0
70 80 90 100 g/dm3
80 g/dm3 sejtkoncentr ci k eset n is csek ly a viszkozit s n veked s.
100 g/dm3 felett a newtoni karakter pszeudoplasztikuss alakul.

BIM2
2002
Fermentlevek reol giai viselkedése
2.extracellul ris term kek, dextr n, lev n, xant n, foszfomann n,

poli- -hidroxi-vajsav
nemk v natos fel leti poliszacharidok, ny lkaszer anyagok

rontj k a sejtfeldolgoz s m veleti hat konys g t.
rontj k az anyag tad st
T poldat megfelel megv laszt s val (N-forr s) elimin lhat (n ha)
4-5-VIDEO-BINGHAM1.wmv
BIM2
Fermentlevek reol giai viselkedése
2002
3. fonalas bakt riumok s fonalas gomb k (=nem szuszpenzi , tsz tt fl )
Távolság a kever t l pszeudoplasztikus, esetenk nt Bingham
s-1 0 mm 2,54 mm
plasztikus viselked s oka:
160 5,08 mm hat rozott fonal szerkezetet alak tanak ki
antibiotikum ferment ci k (gomb k vagy
80
12,7 mm Ac inomice k)
app helyr l-helyre v ltozhat

200 400 min-1 t meg/h - tad si probl m k
keverõ fordulatszám
szab lyoz si probl m k (pH)
s 1
lg ssé
g rossz kevered si viszonyok
b e
se holt terek: S CO2, O2
y író
sn
40 80 100
áli
ég
xim
ss
be
a
se
m
író
sny
go
la
át
10
10 40 80 100 min-1
keverõ fordulatszám
2002
Endomyces sp. gl koamil z ferment ci j nak reol giai k pe
,
Newtoni
Newtoni
pseudoplasztikus
Fermentlevek reol giai viselked se BIM2
2002
Pg 0,5
KLa k vs N app
V
2002
A ny r s hat sa a n veked sre
fonalas bakt., gomb k ferm.l -szerkezet nem newtoni viselked s
kever fordulatsz ma NY R S sejtek fizikai k rosod sa
Pelletes fonalasok: 2002
ny r s k t m don roncsolhatja a g b ket: pellikulumok szakadoznak le,
g b k k zvetlen sz tes se
dD P 5,5
-"g bkop si" folyamat : k c ND i D 5P,7
dt
DP a pillanatnyi pellet tm r
dn
-g bsz tes si folyamat kinetik ja: k r n N*Di=ker leti seb=ny r seb
dt
n g b koncentr ci
kr (er sen f gg a kever s k r lm nyeit l)
3,2 6,65 8,75

n n 0 exp DP N Di t
Min l nagybb pellett, ann l rz kenyebb
Ny r s rz keny sejtek! llati, n v nyi (m s kever , perf zi s membr n stb.)

LÉPTÉKN VELÉS BIM2
1) A kisl pt k M(odell) rendszert l a nagyl pt k 2002
P(rodukci s, termel ) rendszer kialak t s ig vezet folyamat
a l pt kn vel s (scale up).
Fenntarthat fejl d s
2) DE: termel m retek t nyleges n veked se! =l tpk n vel s
Nagy l pt kben t rt n k s rletez s nagy gazdas gi kock zata.

l pt kcs kkent s (scale down)
P m k d s t szimul ljuk M rendszerben
P P
M
M
2002
MI A GOND???
H ROMFÉLE le r TULAJDONS G CSOPORT
-termodinamikai viselkedés ( g zok oldhat s ga egy adott sszet tel t poldatban)

-mikrokinetikai viselkedés: a (mikroba)sejt k zvetlen k rnyezet ben lev t panyag-
s anyagcsere term kek koncentr ci ja
MÉRETF GGETLEN MÉRETF GG
-transzport jelenségek (h tad s, anyag tad s, momentum transzport).
SEBESSÉGMEGHAT ROZ LÉPÉS KONCEPCI
Id lland k [1/id ] k1 , k2 , Kla ,..... =characteristic time

2002
transzport jelenségek - id álland k
KONVEKCI - sz ll t s L hossz... L
tk tk
v sebesség... v
KONDUKCI vezet s (diff zi , diszperzi )

O2 - tad s
L2 L2 2
tk tk
D D ???
Diff. ll.
2002
SEBESSÉGMEGHAT ROZ LÉPÉS KONCEPCI
Rendszerint folyamat-kinetika f gg = a reakci k id lland i a

M legnagyobbak. REAKCI REZSIM
mikrokinetika
= MAKROKINETIKA
+
Rendszerint folyamat transzport f gg = az tad si folyamatok
P id lland i a legnagyobbak. TRANSZPORT REZSIM
transzport
2002
+ BIOL GIAI TULAJDONS GOK:

N VEKEDÉS,ADAPT CI ,MORFOL GIA
HAL L, NY R SÉRZÉKENYSÉG
LÉPTÉKN VELÉS ELMÉLETI LÉPÉSEI:
*K SÉRLETEK M
RENDSZERBEN SZÉLES K RNYEZETI FELTÉTEL
TARTOM NYBAN (Si , C, pH, T, ny r sebess g,...)
1 Labor s pilot plant-ban
FUNDAMENT LIS
*OPTIMUM TARTOM NY KIJEL LÉSE MIKROKINETIKA
*KIGÉSZ TÉS TRANSZPORT EGYENLETEKKEL
*MAKROKINETIKAI EGYENLETEK MEGOLD SA

2002
-LEGEGYSZER BB HIDRODINAMIKAI FELTÉTELEK MELLETT IS

MEGOLDHATATLANOK AZ EGYENLETEK
1
-AZ EREDMÉNYEK GYAKRAN ELLENTMOND SOSAK
2 SZEMI-FUNDAMENT LIS M DSZER

engedm nyeket tesznek (pl.: idealiz lt rsz.) a m rleg egyenletek
fel r s n l.
Egyszer bb, kezelhet bb alakokat haszn lnak fel.
reaktortechnika ismert modelljei (CSTR, PFR, diszperzi s modell,
sorbakapcsolt kevert reaktor modell, RTD-f ggv nyek stb.)
2002
3 Dimenzion l anal zis.

DIMENZI MENTES CSOPORTOK LLAND ÉRTÉKEN TART SA
Id lland kat rejtenek
4 TAPASZTALATI SZAB LYOK (rules of thumb)
A 2. s 4. m dszerek a l pt kn vel s helyes tartom nyaira

(nagys grend) adnak felvil gos t st. A felsorolt m dszerek egyik t
sem alkalmazz k kiz r lagosan, a "tudom nyos" m dszereket
(2,3) ltal ban kombin lj k a tapasztalati szab lyok
felhaszn l s val.
2002
milyen param tereket v lasszunk l pt kn vel si krit riumk nt (idem-k nt)?
k telez k: l nyeges k rnyezeti param terek (OC, S, pH...)

leggyakrabban idemk nt v lasztott param terek:
+
KLa - ahol az oxig n tad s szerepe kit ntetett (ez a leggyakoribb).
Kever sebess g - ny r sra rz keny, nem nagy oxig nig ny ferment ci kn l
(pl. llati sz vetteny szt s).
P/V - az egys gnyi t rfogatba bevitt kever energia a j g/f diszperzi rt
felel s,
ezen kereszt l KLa-t hat rozza meg.
Kevered si id - mind az oxig nell totts gra, mind a makrokinetik ra
(szubsztr t felv tel, ingrediensek elkevered se, h tad s) hat ssal van.
3
Kever l forgat si teljes tm ny - ( ND i ) - sszef gg a kevered si id vel.
Re-sz m.
Ide lis: ha mindet idemk nt
Re lis:ezt nem lehet, mi rt?
2002
P lda:
80 literes kever s fermentorban kidolgozott aerob ferment ci s
technol gi t ltet nk t 10 m3-es l pt kre.
Legyen geometriai hasonl s g a M s P bioreaktor k z tt
(Line ris)l pt kt nyez
VP 10000 DP DiP
125 5 5
VM 80 DM DiM
Legyen az idem P/V
Di5 Mit kell vizsg lni? 3 2 3 2

P
V ND 3 2
i
N P D iP N M D iM
Di3 2 2
D iM 3 1 3
NP NM NM 0,34 N M
D iP 5
2002
UGYANAKKOR:
N P D iP
ny r s a kever l n 0,34 5 1,7
N M D iM
NDi2ρ Re P N P D 2iP
Re Re-sz m 0,34 52 8,5
μ Re M N M D 2iM
Geometriai l pt kn vel sn l csak egy plusz idem v laszthat szabadon!!!

2002
REAKTOR
KRITÉRIUM TÉRFOGAT
80 dm3 10m3
Di 1 5 5 5
P/V 1 1 0,2 0,0016
N 1 0,34 0,2 0,04
NDi 1 1,7 1 0,2,
Re 1 8,5 5,0 1
V lasztott idem, a t bbi ad dik

2002
VVM ???
P lda
10 literr l n velj k a l pt ket 10 m3-re gy, hogy a
leveg ztet s sebess g t v ltozatlanul hagyjuk, (pl. 1 VVM).
A M fermentor kever je 500 min-1 fordulatsz m .
Line ris Scale faktor:

3 VP DP
10
3 VM DM
IDEM NP (rpm)
P/V 107
Pg/V 85
K La 79
NDi 50
tm (kevered si id ) 1260
Geometriai l pt kn vel sn l csak egy plusz idem v laszthat szabadon!!!

=>gyakran nem geom.scale up.
2002
A legt bb eur pai ferment ci s zemben bizonyos empirikus szab lyokat,

sszef gg seket s tapasztalatokat haszn lnak a l pt kn vel sben s legt bbsz r az
oxig nell totts ggal sszef gg idemeket v lasztanak.
A ferment ci s iparok 30% P/V rt k t,

30% KLa-t,
20% kever ker leti sebess g t
20% oldott oxig n koncentr ci t
S:100%
haszn lja l pt kn vel si krit riumk nt
NÉH NY TAPASZTALATI SZAB LY

2002
P/V
ipari fermentorokn l 1-3 kW/m3 kever energia bevitel
k s rleti zemi l pt k ekn l 3-5 kW/m3
laborat riumi fermentorokn l 8-10 kW/m3
az egys gnyi t rfogatba bevitt kever teljes tm ny.
méretnövelésnél használt
Sz m t sokn l figyelembe veend relativ kihozatal
kritérium
penicillin
a leveg ztet s okozta
teljes tm ny bevitel cs kken s. 1,0 38 m3
->EL RASZT S elker l se 0,75 m3
51 m3
0,5
Penicillin-ferm. P/V>2,6 kW/m3
2.idem v laszthat P/V mell
0 2,0 4,0 P/V (kW/m3)

2002
Pg Pg
KLa K La C
V
vs K La C
V
vs app
Nem Newtoni
5 liter 0,95 0,67
500 liter 0,6-0,7 0,67
50 000 liter 0,4-0,5 0,5
1 relativ
penicillin
titer
5 dm3
0,5
5 dm3
2.idem v laszthat , pl:
760 dm3
38 m3
57 m3
KLaC*
5
gmol O /cm3h*104 10
OTR( 2 )
2002
ny r sebess g
Kever ker leti sebess g t 250-500 cm/s tartom nyban szokt k megv lasztani.
kevered si id k
Fordulatsz m Kevered si id k (s)
min-1 3 dm3 24000 dm3
30 - 66
60 - 41 tipikus N
120 16 26 tartom ny
300 9 tipikus Tm
750 5 tartom ny 24m3
V m3 P kW P/V kW/m3 tkev s

14 38 2,7 29
45 120 2,7 67
190 240 1,3 119 (!)
2002
Szok sos geometriai ar nyok

k l nb z m ret kever s fermentorokn l
f tend
T rfogat (dm3) DT(cm) Di (cm) Di/DT H (cm) fel let/t rfogat
3 14,3 5,24 0,37 19,6 0,33
10 21 12,1 0,58 29,2 0,22
30 29,8 12,7 0,43 42,9 0,16
230 59,7 25,4 0,43 72,2 0,08
550 74,9 30,5 0,41 95,1 0,064
3000 152,4 66 0,43 243,8 0,03
51000 333 137 0,41 622,7 0,014
h tend
~ ll.
2002
Alkalmazott kever fordulatsz mok

k l nb z m ret fermentorok eset n
T rfogat (dm3) N (min-1)

3 200-2000
10 200-1200
50 100-800
200 50-400
Gyakran fix
500 50-300
10000 25-200
AEROB BIOREAKTOROK BIM2
A erjes t k s l kbe, a g el al sterili l sa t n a sterili - 2002
torb l t pan ag s or ttatik be, a mel t pan ag laborat ri mban
k s lt tis ta les t el an ke er e. Ha a erjed s be g d tt,
akkor a k s l k t pan aggal megt ltetik s felke er s t n csek l
r s ki tel el ki r ttetik.
A g n ert t pan ag
les t el eg iitt
alkalmaztatik az
emben. A benntmaradt
r s he j t pan agot
ad a, a les t
to bbs apor t s ra
s olg l. E en elj r s ltal
k pesek ag nk tis ta
les t t el ll tani j
tis ta k lt ra n lk l,
mert az
erjes t k s l kbe
iss amarad r s j
les t menn is g
el ll t s ra
has n lhat fel.
2002
A két alaptípusnak igen sok változata
terjedt el a gyakorlatban.
Legelterjedtebb aerob reaktor a
(gyógyszeripari) kevert-levegõztetett steril
reaktor tömítés
habtörõ
hûtõvíz
spirál
KEVERÕMÛ
törõlap
flat blade
turbinakeverõ
LEVEGÕELOSZTÓ
2002
New Brunswick Scientific Co
LEVEG ZTET S 3 BIM2
2002
New Brunswick Scientific Co
2002
B.Braun
BIOSTAT DCU
BIOSTAT 300D als
meghajt s 300 l-es
BIOSTAT U, als meghajt s Pilot Plant fementor s
25 l-es fementor ke er je
(B.Braun, Melsungen) (B.Braun, Melsungen)
Gl termel s
~240 m3, ~30 m
240 m3
~30 m
Hofu, Japán.
TechforsTF-300
Infors AG,Bottmingen,Svájc
TechforsTF-300
Pilot plant bioreaktor
Infors AG,
Bottmingen,Svájc
New Brunsvick
Sci. Co (USA)
Als meghajt s
fermentor
Bioreaktorokkal s emben t mas tott ig n ek a technol gia s empontj b l
Termékes fermentációk Szennyvíztisztítás
Sejttömeg kg/m3 10-50 5

Fonalas Baktériumok Vegyes tenyészet
gombák
OTR Oxigénigény kg/m3 óra 0,5 5 0,5 5 <0,5 1

KLa h-1 50 500 10 20
Viszkozitás Pa s 0,1 1,5 <0,1 <0,1
Metabolikus h termelés kW/m3 3 15 3 15 0,03 0,15
Teljesítményfelvétel kW/m3 3 15 <5 0,02 0,05

2002
Bioreaktorokkal szemben t mas that speci lis ig n ek:
1.Finom dis per i mind a g - s fol ad kf is, mind a

s bs tr tok onatko s ban (j ke ered si viszonyok).
2. J anyag- s h tad si t lajdons gok.
3. Bi tons gos, steril emm d lehet s ge.
4. Mechanikai stabilit s.(ke er , r s )
5.Egyszer konstr kci , - emm d ill. - emeltet s.
6.J "s m that s g", azaz a ter e s s m retn el s
s empontj b l ismerni kell a rendszert.
Ke ert/le eg tetett reaktorok h tr n a: nem el g o ig n be itel

2002
1) 70-es évek: SCP fermentációs technológiák akár néhány 1000 m3-es

reaktorok is sz kségessé váltak: ICI ( ma: ZENECA)
2300/1560 m3-es reaktort SCP el ll t sa c lj ra.
2)Nagyobb OTR
3)Nem kon encion lis s bs tr tok (cellulóz, szénhidrogének: metán,
paraffinok, alkanolok: metanol, etanol).
P LDA SCP em metanolon, fol tonos kemos t t technol gia

ga das goslehet, ha:
X 20-25 kg/m3, D = = 0,2h-1
J = Dx =(0,2 h-1)*25 kg/m3 = 5 kg/m3.h.
YX/S = 0,5 dS/dt= 10 kg/m3.h metanol
YO=0,53 kg sejt/kg o ig n ( Methylomonas )
OTR= 5/0,53=9,4kgO2/m3.h.
k p d tt s el onand metabolik s h
9,4 kgO2/m3.h* 518 KJ/mol*(1000/32) mol/kg =
= 152000 kJ/m3.h (=42,2 kWh/ m3h).
maximum t=10oC mellett h tad si probl ma!!=>k ls h cser l
2002
Bioreaktorok csoportos t sa
eg s gn i t rfogatba be itt energia jelent s ge!
ENERGIABEVITEL SZEMPONTJ B L.
1 energiabevitel mechanikusan mozgatott bels
reaktor- elemekkel (kever s reaktor)
2 energiabevitel k ls folyadékszivatty val
3 energiabevitel a komprimált gázzal.
Kever s reaktorok (STR, stirred tank reactor) 1 3

l cirk l ci s vagy hurokreaktorok (LR, loop reactor) 2 3
lécirkuláció helye szerint lémozgatás szempontjából
bels vagy k ls lécirkuláció

pneumatikus és mechanikus cirkuláció
2002
Kever s bioreaktorok (STR)
finom-fermentációs iparokban (ab, enzimek, nukleotidok, aminosavak ).
EL NY K
Sok cél felhasználásra alkalmasak: szakaszos, félfolytonos,

rátáplálásos szakaszos és folytonos, könny a termékváltás
Széles fermentlé viszkozitás tartományban, 2 Pa.s
nem newtoni fermentlevek esetén is felhasználhatók
fonalas mikroorganizmusok,
poliszacharid fermentációk
A legismertebbek az anyagátadás, méretnövelés szempontjából
2002
H TR NYOK
Jó gáz/folyadék diszperzió elõállátása és keveredési viszonyok

csak néhány l00 m3 térfogat fermentorok esetén
(ma ismer nk 350-450 m3-est is)
csak mintegy 2 VVM (volume/volume/min, m3/m3.perc) flooding
h elvonás probléma nagyobb reaktoroknál, F/V arány

k ls h csere lehet sz kséges
OTR limit: 2-5 kgO2/m3h

oxigénátadás energia igénye 0,8-2 kg O2/ kWh ENERGIA-
FAJLAGOS
A kever hajtóm tengely csapágyazása

steril tengelyvezetést: cs szógy r s %
alsó, fels meghajtás
2002
ke er s reaktor
M
STR
M
nfels ke er s
reaktor, STR
bels l cirkul ci al
STR+LR
karcs (slim) korpulens

bubor kkolonna
HL / DT 1,5 - 3 (150 m3 igair-lift
) LR,/ ALR
H 3
L DT ~ 1 (200 m felett)
2007
BIM SB STERILEZÉS
2008
DUPLA CS SZ GY R S TÖM TÉS
CS SZ FELÜLET
STERIL V Z - KENÉS
2002
KEVER KASZK D
gyors áramlás
Nagyobb nyírás
=> jra diszpergál
CHEMAP tápoldat
kever s reaktor
M
2002
Vogelbusch-fermentor ( les t g rho )
fékezõlemezek
VVM-t l f gg en
3-5 kgO2/m3.h OTR levegõelosztó diszpergátor
1-2,5 kgO2/kWh
Budafoki Szesz- s les t g rban

p k les t ferment ci s technol gia
reaktorak nt.
2002
Val di t rbinake er ket alkalma fermentorok
FRINGS acetátor ELECTROLUX turbina keverõ

nfels => rendszer
0,3-0,8 VVM 2-2,5 kg/m3 h
Nem nfels , r s ben h rok
(5 kg/m3 h, 100 m3, 2,2
kgO2/kWh)
2 Frings Acetator
le eg emi
eg ttforg st
megakad l o
t r elemek
Frings Acetator
t rbin ja
www.frings.com
2002
S itat n ros fermentor
S itat n r, de nem
a l g ram tartja
fent a levet a
t n ron, mint a
rektifik l sn l,
hanem l el teli
reaktor, s
s iitat n r a
koalescencia ellen.
Nem ipari, csak
pilot. levegõ
fermentlé M
Nem ke ert reaktorok el n ei
1. Könnyebb sterilitás-fenntartás: nincs kev tengely bevezetés
2. Nagyon nagy fermentorok is készíthet ek: nincs motor méret, kever

tengely hossz és ezek s lya okozta határ.
3. H tési igény 20-35%kal kisebb, mert nincs mechanikus eneregia

bevitel.
4. Mivel nincs kev: nincs er átvitel, kevesebb acél,olcsóbb bioreaktor.
5 . Mo o , el,c ap g a m fenn a ik gei ninc enek.
6. A változtatható leveg ztetés reaktor olyan mint egy változtatható

keverés , de motor és meghajtási zaj nélk l; nincs FLOODING
7. A légkompresszorok akár g zhajtás ak is lehetnek: költséghatékonyság,

és rövid áramsz neteknél nincs kiesés.
2002
elmenõ gáz
B bor kkolonna
st p s DR
(nem hurok) HL
Slim: H/D~10-12
O ig n: db; C*=f(H) gázelosztó

S g rcs es le eg tet ( les t re) H/D <2
Reaktor alj n
s g rcs ek
Le eg
Be e et cs
tart l fala
Ma ink bb s enn i ekn l

Zs gor t
ott
ker mia
s r k,
egs
r k (G0-
Zs gor tott ker mia s r k, G1-G2-
egs r k (G0-G1-G2-G3-G4) G3-G4)
S enn es
Fel leti le eg tet s
Feneketlen t e trofi ci ja ellen

il en le eg tet s
BIM2
2002
HUROKREAKTOROK
Bakt ri mok, les t k AEROB BIOREAKTOROK
2 Pa.s
OTR f gg:
HL HL / DT ~8-10 C*
ρ1 ρ2
O le eg elos t l kak db
Le eg tet si sebess g H0
AIRLIFT M K D SE.wmv
2002
INJEKTOROK
DINAMIKUS
r sinjektor
STATIKUS
SZÛRÕ SZITATÁNYÉR FÚVÓKA CSÕLÍRA
Statik s le eg elos t k
Dinamik s le eg elos t k
S enn tis t t medence statik s le eg elos t i
There are a large variety of diffuser types. For example
ceramic plates such as:
Statikus leveg elosztón: 2002
ps a leveg elosztón
p ps ph
ph a leveg ztet feletti fermentlé hidrosztatikai nyomása.
Pg F g V02 RT P0
ln
V V 2 M P
mo g siE pE +fol ad kE
(dinam.f )
F= g sebess g m3/s, g=g s r s g
0,06 a g elos t n a g kinetik s energi j nak ez a
h n ada ad dik t a fol ad knak.
V0= line ris g sebess g a le eg elos t n,
P0= n om s a le eg elos t n l,
P = l gk ri n om s.
M=29
2002
Dinamik s g elos t k (( jet hurokreaktorok (JLR)).
+ ho kell s m tan nk a fol ad ks g r energi t is:
PL 8 FL3
l
V V D 2N
FL fol ad ks g r t rfogat rama

DN fol ad ks g r injektor tm r je.
2002
Mindk t alapt p sn l (ALR s JLR) a g hold p a

an ag tad s els dleges meghat ro ja (C*-on k l).
n
H0 u g
a=6*H0/db
( ug 0,05 m/s), statikus leveg elos t b bor kos raml s n= 0,7 - 1,2
dinamik s le eg elos t k
(ug 0,05 m/s), Hab t rb lens
ill. 1 mm-n l nag obb l k b bor k mo g s n=0,5-0,7
statik s le eg elos t k eset n
2002
ICI (ma: ZENECA) Pressure Cycle Reactor

ELMENÕ GÁZ
de
TERMÉK sz H
xxxxxx or
LEVEGÕ pc
0,8 m 1,2 m ió
30 m
ió
pc
or
HÕCSERÉLÕ
sz
ab
LEVEGÕ
xxxxxxxxxxxx
TÁPOLDAT
O ig n abs orpci
70 m3 OTR:5-15 kg O2/m3 h>kevert

elmenõ gáz
2002
2300 m3 70000 t/ SCP
10,8 m
szitatányér 19 s itat n r redis per i

10 m
(b bor k koales cencia ellen)
A B A
60 m
A
=1/6
B
B bor k sebess g:0,015-0,03 m/s
hõcserélõ 7m
Tart kod si id
1000 db fol ad k: 2-10 min !!!
Fol ad ksebess g: 0,2-1 m/s
93.000 m3/h
xxxxxxx
komprimált
levegõ
OTR= 8 kg/m3 h
250 t/h 4-20 t/h
tápoldat metanol
PCR-Pressure cycle reactor
2002
Billingham, UK ICI PCR fel ll t sa

2002
ICI PCR fel ll t sa
Billingham, UK
ICI, Ltd. factory,

Billingham, UK,
(Chem. Eng. News, 18-Sep-78) :
2002
SZENNYVÍZ BE ELEVENISZAP
ICI Deep Shaft PCR

TISZTÍTOTT
SZENNYVÍZ
Ind t 136 m hoss (m l ) 13bar
LEVEGÕ xxx xxx
(C*?)
tm r : <0,5 m
(f ldbe s a " ll tott k
fel" Ithacaban az USA
emi eg s enn tis t t telep n).
LEVEGÕ xxxxx
OTR : 2 kg/m3.h
energiafajlagos: 3 kgO2/kWh.
O ig n has nos l s: 90%

(ke er s kb 10 %)
=A bevezettet Ox. >90%-a old dik is!
NDK (Glukonsa ferm.; ->Vogelbusch) 2002
Vogelbusch IZ reaktor
HTPJ (High Turbulence
Plunging Jet)
levegõ
Mer l sugaras fermentor
fúvóka
-Eredeti OTR:10-12kg/m3h
hûtés -Tans ken lett fel ll t a 1987-ben.

OTR. 30-35 kg/m3 h
folyadéksugár Mag ar jdons g: m s Re
szivattyú
AEROB BIOREAKTOROK
f ka
le eg s r
le eg
reaktortest
Keringtet s i att
h cser l
2002
G -fol . Dis per i t nem lehet centr. S i .,
mert ka it l=>s i . Patent is
fol ad k
g
le eg F V KA
Koherens s abad fol ad ks g r
G hat rr teg
Fels ll b bor kok
B bor k
behatol s
m l s ge
Bels k n s : primer b bor kok
K ls k n s : s ek nder b bor kok
*a g f ison keres t lhalad s abad fol ad k s g rba t rt n an ag tad s,

*an ag tad s a fol ad k fels nen
2002
HTTPJ fejles t sek:

cirkulálókörök
Nincs fels m ret hat r
fúvókák
Aerob s enn ti t t s
(S abadeg h a)
reaktorterek
2002
Cs reaktorok
50 dm3 Pilot Static

mixer
REAKTOR
OTR: 20-40 kg/m3 h

HÕCSERÉLÕ
GÁZSZEPARÁTOR
CIKLON
elmenõ gáz
J d g ram,
de csak pilot termék
Le eg
TÁPOLDAT
S
pH
szabályozás
keringtetõ szivattyú
2002
34 dm3
OTR: 30-50 kg/m3 h
Reaktor test h cser l

PFR
2002
M
1 keverõs reaktor 2
STR
önfelszívó keverõs
reaktor, STR
M
keverõs tartályreaktor
belsõ lécirkulációval 4
3
STR+LR
levegõztetett tartályreaktor
M
buborékkolonna
air-lift LR, ALR
2002
levegõztetett tartályreaktor levegõztetett tartályreaktor

5 kerülõvezetékkel (LR) 6 kerülõvezetékkel (LR)
pneumatikus lémozgatású mechanikus lémozgatású
air lift reaktor (ALR) air lift reaktor (ALR)
külsõ cirkuláció külsõ cirkuláció
mammutszivattyú elvû
air lift (ALR) 9
pneumatikus lémozgatás 8
7 merülõsugaras
belsõ cirkuláció
jet reaktor (JLR)
mechanikus
lémozgatású
külsõ cirkuláció
jet reaktor (JLR)

mechanikus lémozgatás, külsõ cirkuláció
2002
LEVEG ZTETÉS FERMENTORT PUS G Z G Z a HO

T PUSA F ZIS SEBESSÉG m-1 %
ms-1
lyuggatott t n r Pressure Cycle diszperz 0,6 50 50-90

t lt tt oszlop Trickling filter folytonos 0,9 16 90
(s enn tis t.)
bubor kkolonna - diszperz 0,02 7 8

STR - diszperz 0,06 25 15
T PUS Mechanikus Teljesítmény KLa OTR Vmax 2002
Pa.s teljesítmény bevitel h-1 kg/m3 m3
bevitel levegõvel h
kW/m3 kW/m3
STR (flat blade) 2 2-5 4,5 200 3 450
STR (tirbina) 2 3 (1) 720 5 80-
160
Levegõztetett (1) 3 2-300 6 400
tartály
ker lõvezetékkel
Buborékkolonna 2,5 160 6 500
5 400 6
1 3-4000
Pressure Cycle 5 400 8 2300
5-15
Mer lõsugaras 0,1 3,5 1 600 4,5-12 300
Szitatányéros 3,5 300- 5 80
1000
JLR 0,1 1,5 3,5 700 8 200
JLR (mammut- 0,1 3,5 350 7 400
szivatty )
JLR (csõreaktor) 30-50
2002
Tp s HL m EO2 kg O2/kWh
STR
Turbinakever s 3 2-2,5
Propellerke er s 3 0,8-1,1
Mer l s garas 10 0,88-3
Pressure Cycle (6,6 kW/m3) 1,5
(1,5 kW/m3) 2,0
Deep Shaft (1 kW/m3) 3,0
B bor k kolonna perfor lt
lap g elos t al 10 3,39
B bor k kolonna s intere ett
ac l g elos t al 4 4,0
ALR f k s jet 2,1
2002
BIM SB STERILEZ S
2008
FOGALMAK: STERILIT S -- STERILITY
ASZEPTIKUSS G -- ASEPTICITY
ELSZIGETEL S, IZOL L S -- CONTAINMENT
Mikrobák elpusztítása
Mikrobák távoltartása a környezett l
Patog nek
V rusok vakcinatermel s
GMO-k
Mikrobák távoltartása a rendszert l rDNS termel ssel
aszeptikus m ködés=steril m ködés kapcsolatos probl m k
OECD 1986 Recombinant DNA

Safety Considerations
EC 1990 Council Directive on the
I.: kis rizikó Contained use of GMOs
GMO
II.: a többi
A biol giai bi tons g 4 s intje
E M 61/1999 (WHO alapj n)
1. szint - alap biol giai kock at (BSL 1 )
az a biol giai t nyez , amely nem k pes emberi megbeteged st okozni

2. szint - alap biol giai kock at (BSL 2 )
az a biol giai t nyez , amely

k pes emberi megbeteged st okozni,
vesz lyt jelenthet
elterjed se nem val sz n ,
az ltala kiv ltott betegs g eredm nyesen megel zhet , vagy kezel se hat sos
3. szint fert sves l es (BSL 3 )
s lyos emberi megbeteged seket k pes okozni (ak r hal losat),
komoly vesz lyt jelenthet
sz tterjed s nek kock zata az emberi k z ss gben fenn llhat,
ltal ban eredm nyesen megel zhet , vagy kezel se hat sos
4. szint - kiemelten fert sves l es (BSL 4 )
s lyos emberi megbeteged st okoz, (ak r hal losat)
komoly vesz lyt jelent a munkav llal sz m ra,
az emberi k z ss gben val sz tterjed s nek nagy a kock zata,
ltal ban nem el zhet meg, vagy nem kezelhet hat sosan
A biológiai biztonság négy szintjére jellemz mikroorganizmusok
I. II. III. IV.

Vibrio cholerae
Escherichia Clostridium tetani
Bacillus
BAKT - coli Corynebacterium Mycoplasma
anthracis
RIUMOK Lactobacillus dyphtheriae mycoides
Yersinia pestis
sp.
Histoplasma
capsulatum
GOMB K Saccharomyces Candida albicans
Coccidioides
cerevisiae
immitis
Ebola
HIV Marburg v rus
S rgal z K z p-Eui
Vakcin l s-hoz Hepatitis Creutzfeldt- encephalitis
V RUSOK haszn lt Influenza Jacob (agyvelogyullad s)
influenza t rzs Herpes simplex betegs g v rus (EU-ban csak
(prion!) III. szint)
BIM SB STERILEZ S
2008
T poldat
Mit G g s erk s tm n ek
sterilezünk? lelmis eripar
S enn v
v gs el ntend hullad kok
FERT ZÉS: HOZAM CS KKEN S

FOLYAMAT VISELKED S (KINETIKA) V LTOZ S
PLUSZ STERILEZ SI IG NY
TELJES SARZS T NKREMEHET
Extra munka, pénz (L PT KF GG K R)
PROBL MA A DOWN-STREAM-N L
I. A fert tlen t hat s fokozatai:
Cs rasz mcs kkent hat s (szan (it)ci s effektus)
Bakt riumszaporod st g tl hat s (bakteriosztatikus hat s)
Bakt rium l hat s (baktericid effektus)
Sp ra l hat s (sporocid effektus) (sporicid)
V rusinaktiv l hat s (virucid effektus) (viricid)
Gombaelemeket puszt t hat s (fungicid effektus)
Parazit kat puszt t hat s (paraziticid effektus)
II. A fert tlen t elj r sok csoportos t sa:

K miai
Fizikai
Biol giai -új
Kombin lt fert tlen t elj r sok
STERILEZ S
Cs ramentes t s, pus t t s ill n v. g tl s m ds erei :
Fizikai
mechanikai m ds erek: sz r s,
elektrom gneses besug r s:
UV, r ntgen , gammasug r
h hat s.
Kémiai módszerek: dezinficiálás
Mikrob k h pus tul s nak t rv n s er s gei

BIM SB STERILEZ S
2008
MIKROORGANIZMUSOK
s aporod si h fok tartom n ai
EXTR M M DON
TERMOFIL
TERMOFIL
MEZOFIL
PSZIHROFIL
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
oC
- a h rz kenys g f gg a mikroba fajt j t l
Vegetat v bakt rium s les t sejtek 1 E.coli s S.cerevisiae
h re is tencia
vegetat v sejtjei
Fonalas gomba konidiosp r k 2-10 P.chrysogenum

konidiosp r i
H1N1 influen av rus

V rusok s bakteriof gok 1-5
Relat v
Bakt rium sp r k 106 Bacillus anthracis

endosp r i
BIM SB STERILEZ S
2008 - a h rz kenys g f gg a mikroba fajt j t l
- vegetat v sejtek sokkal rz kenyebbek a h hat sra, mint a
kondenz lt l tform j "(cs kkent szabad v ztartalm )
bakt riumsp r k
-a h r ken s g m g adott sp cies eset n is t bb t n e t l f gg:
a sejt el let t l, kor t l
( g a exponenci lis n veked si f is sejtjei
r ken ebbek a stacion rius f is sejtjein l)
-valamenn i sejt s en it vebb nedves h vel szemben,

mint s raz h vel szemben
-a h r ken s g (a h pus tul s) n a h m rs klet emelked s vel,
-a h r k n s g f gg a mikrobasejtet hordo k egt l

t poldat pH-j t l, vis ko it s t l, o m is n om s t l,
v d an agok jel nl t t l, ed n fal t l
BIM SB STERILEZ S
2008
H PUSZTUL S KINETIK JA LLAND H M RS KLETEN
dN
kN
dt
N l cs rasz m [db/cm3
k h pusztul si sebess gi lland [min-1 .
N
ln kt
N
0
N dN N t
= dlnN kdt
N N N 0
0 0
N N e kt
0
M DSZER k
N (N/No) meghat roz s ra
1
No
10-1
tga=k
10-2
a
10-3
t t
BIM SB STERILEZ S
2008
MIT L F GG k?
Mikroba ....fajta s forma

K zeg
h m rs klet
M ds er a Arrhenius-eg enlet konstansainak meghat ro sra
ln k
ln A
Ea 1 Ea
lnk lnA tga
R T R
A empirikus lland
(Geobacillus stearothermophylus : 9,5*1037 min-1)
T-1(oK-1)
Ea- h pus tul s l ts lagos aktiv l si energi ja [KJ/mol
(Geobacillus stearothermophylus : 70 kcal/mol)
BIM SB STERILEZ S
2008
Mikroba T oC k min-1 Ea KJ/mol
Bacillus subtilis
(vegetat v) 110 27 310
Bacillus subtilis
(sp r k) 121,1 3 -
Bacillus
stearothermophilus 104 0,051 283
(sp r k) 125 6,06 283
130 17,52 283
Clostridium botulinum
(sp r k) 104 0,42 344
Hemoglobin
(h denatur ci ) 68 6,3 10 -3 312
T poldat komponensek h boml s nak l ts lagos aktiv l si energi ja kJ/mol
S nhidr tok s feh rj k közötti reakció 130,6

B1 vitamin boml sa 87,9
B2 vitamin boml sa 98,8
BIM SB STERILEZ S
2010
1
t tlagos élettartam
k
2,3
D Ti edel si id = decimal reduction time
k
N0
lg
N
1000
100
10
t
D
BIM SB STERILEZ S
2008
Q10
Geobac. st. 11,5
B1 2,1 kT o
10 C
Q10 .k T
B2 2,3
Maillard 3,0
BIM SB STERILEZ S
2008
A h pus tul s val s n s gi rtelme se
Kinetikai le r s ha No 1 J ! Ha nem, egyre rosszabb!!!

EZ IS sztohasztikus folyamat,
Definíció: egy cs ra lettartama alatt azt az adott h fokon rtelme ett

id tartamot rtj k, amely alatt a cs ra m g letben marad.
Life span
1
popul ci tlag lettartama t Ni ti
N0 i 1
N0 l cs r k ke deti s ma
Ni a ti lettartam cs r k s ma
1
tlagos h pus tul si sebess gi lland k
t
BIM SB STERILEZ S
2008
Ha a h m rs klet minden tt azonos,

n veked s nincs,
az egyes cs r k sorsa f ggetlen a t bbi cs r t l.
annak vals ge, hogy adott t id pontban a t l l k s ma ppen N

(ahol N= 0,1,2,...No), binom lis elos l st k vet:
N0 N N0 N
Pn t pt 1 pt
N
pt e kt annak a vals ge, hogy egy cs ra

az adott t id pontban m g t l l
N 0! kt
N
kt
N0 N
PN t e 1 e
N 0 N !N!
BIM SB STERILEZ S
2008
N 0! kt
N
kt
N0 N
PN t e 1 e
N 0 N !N!
Mi annak a vals ge, hog valamennyi mikrobasejt elpusztult egy t id pontban?
N0
kt
P0 t 1 e <1
Mind g 0-n l nagyobb annak a val s n s ge, hogy
legal bb egy t l l cs ra marad:
N0
kt
1 - P0 t 1 1 e >0
Sterilez sn l N0 >>1
kt
N 0e kt
1 P0 t 1 e N 1 e N 0e
amelyben N = N 0 e kt .
e-x ~ 1-x+...sorfejt s s erint
BIM SB STERILEZ S
2008
Mit jelent teh t a sterile s bi tons ga? Pl .:
99,9% P0(t)=0,999 1-P0(t)=0,001=10-3
Annak vals ge, hog a sterile s nem siker lt,

a a maradt (legal bb 1 t l l :10-3 )
Annak vals ge, hog a sterile s siker lt,
a a nem maradt 1 t l l sem :0,999
Minden e redik sterile sn l megengedett eg sikertelen sterile s
Val s n leg e er sterile sb l eg nem siker l
Sterile s ut n a rends erben maradt l cs r k s ma (db)

BIM SB
2008
Technikai megval s t s:
Sz raz h vel h l gsteriliz tor
Nedves h vel (tel tett v zg z)

autokl v
szakaszos to. sterilez s
folytonos to. sterilez s
Laborat riumi autokl v
l ts akas
v
Elektromos f t s
oC
G em el l t lt s autokl v
g ki
ajt
k pen
g be
BIM SB STERILEZ S
2008
Ferment ci s t poldatok s akas os sterile se
gõz
gõz hûtõvíz
vz
vz
kondenz kondenz
direkt gõz hûtõvíz

BIM SB STERILEZ S
2008
H penetr ci s g rbe ss em rhet s akas ok!
120-130 oC
ferment ci h m rs klete
20-25 oC
t1 t2 tv
MÉRETFÜGG
BIM SB STERILEZ S
2008
N0 t1
h pus tul s a f t s alatt:
ln kdt fûtés
N 0
h pus tul s a h ntart s alatt: N1
ln k tartás . t 2 t1 tartás
N2
N2 tv
h pus tul s a h t si s akas alatt: ln kdt hûtés
Nv t2
fûtés tartás hûtés
N0 N 0 N1 N 2 N0 N1 N2
ln ln ln ln ln
Nv N1 N 2 N v N1 N2 Nv
Például: 0,20 0,75 0,05
BIM SB STERILEZ S
2008
N0
= ln M ret r ken !
faktor
N
N:=10-3 N0 := 105 / ml
105.105 13
100 liter 10 32,2
10 3
10x-enként 2,3-mal n
3 105.104.103 15
10 m 10 36,8
10 3
3 105.105.103 16
100 m 10 39,2
10 3
BIM SB STERILEZ S
2008
Ferment ci s t poldatok fol tonos sterile se
Fermentor m ret hat r Kihaszn lts g: (kg term k/fermentor m3. v).
Fol tonos m velet el nyei:
-nagyobb h m rs kleten (135-150 oC) v ge het

-a r videbb idej sterile s
-sterile s bi tons ga n , eg enletes: st-st-ben m k dik
-kisebb a t poldat komponensek h boml sa
-nem kell keverni a st. alatt (nem lev. kev telj. nagyobb)
-feh rj ket, cukrokat k l n lehet sterile ni s kever tart l ban

eg es teni
-a folytonos folyamat reproduk lhat ,
-egyforma min s g steril t poldatot s olg ltat
ez n veli a ferment ci s hozamot,
-a folytonos sterilez berende sek, a m velet k nn en
s ab l o hat , automati lhat .
BIM SB STERILEZ S
2008
M veleti megold sok:

G ZINJEKTOROS
gõz
oC 2-3 min
tápoldat
vákuum
tartási szakasz
idõ
expanziós szelep
steril tápoldat
BIM SB STERILEZ S
2008
LEMEZES H CSER L S
elõhûtés tartási szakasz

steril
tápoldat gõz
hûtés felfûtés
elõmelegités
tápoldat
oC 2-3 min 20s
20s
idõ
cs csatlako sok
ss es erelt
leme es h cser l
lemezek r leme
BIM SB STERILEZ S
2008
SPIR LH CSER L
K l nb spir lis h csr l k
BE ki
KI
Spir lis h cser l modellje s a s ts erelt modell

BIM SB STERILEZ S
2008
BIM SB STERILEZ S
2008
BIM SB STERILEZ S
2008
Fol tonos sterile llom s kapcsol sa

STERIL
BYPASS T POLDAT
TART SI SZAKASZ
T POLDAT
30 s 140 o C
TISZTIT K R
REGENER L BYPASS H T VIZ

gõz
F T
REGENER L
F T -H T H T
VIZ M R SI PONTOK
TISZTIT SZEREK
BIM SB STERILEZ S
2008
Folytonos t poldat sterilez k (tervez si) sz mit sa
N0 L L - tart si s akas hoss a (m)
ln k t k w -t poldat t rfogat rama (m3/min)
A tart si s akas ra: Nv w q - tart si s akas cs keresztmetszete
q (m2)
Csak itt!
Dug ram (plug flow)

DE!!! u umax
Turbulens raml s
u 0,82 * u max
Kül.seb=
Kül.tart.id
Lamin ris raml s
u 0,5*umax
BIM SB STERILEZ S
2008
NL 4y.exp Pe / 2
N0 2 yPe 2 yPe
1 y exp 1 y exp
2 2
1/ 2
4Da k-h puszt.áll.
y 1 Da kL / u Damköhler szám vagy reakciószám,
Pe
Pe uL / D Peclet szám. (dugószer ség mértéke)
A dug ramt l val kis elt r s eset n (1/Pe kicsi)

NL Da 2
exp Da
N0 Pe
Ha Pe= , dug ram jellem i a raml si vis on okat
NL L
exp Da exp k exp kt
N0 u
BIM SB STERILEZ S
2008 10-11
N/No
Pe
=1
nomogram haszn lat hoz) 10-12
0
ismern nk kell k, u
20
L s D rt k t 10-13
30
10-14
40
10-15
50
10-16
70
10-17 100
200
400
10-18
20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140
Da=k.l/ u
BIM SB STERILEZ S
2008
FORR PONTOK
KEVER TENGELY
TÖM TÉS
ALS MEGHAJT S
ELEKTR DOK
BIM SB STERILEZ S
2008
KEVER TENG.
TÖM TÉS
INOKULUM
FORR PONTOK
LEVEG EL
SAV,L G,HBG
FELS MEGHAJT S
LEVEG SZ R
AEROSOL
MINTAVEV
ÜR TÉS
BIM SB STERILEZ S
2008
KEVER TENGELY
BE-,KI-LEVEG
ADALÉKOK:
CSÖVEK
SZELEPEK
INOKULUM VONAL
SZENZOROK
SZIVATTY K
DOWN-STREAM: STERIL
NEMSTERIL
ALS MEGHAJT S TENGELTÖM TÉS STERILEZÉSE:
leveg
STERIL V Z - KEN S
v tengelyhez
tengely
CS SZ FEL LET Motor, tt tel,
BIM SB STERILEZ S
2008
STERIL OLT S 2
Labor s pilot plant olt s emi olt s
inokulum
g orsk t sek
(l ng alatt)
g g
g
steril leveg
olt csonk
Flexibilis cs s akas
termel
termel fermentor
fermentor inokulum
BIM SB STERILEZ S
2008
TERMODINAMIKUS KONDENZEDÉNY
BIM SB STERILEZ S
2008
MEMBR NSZELEPEK
VISSZACSP SZELEP
z r fel letek
bels szilikoncs
bels cs ves memebr ns elep
diafragma membr ns elep

nyitva z rva
BIM SBA g zsterilez s alapjai j l ismertek, de egy aktu lis, j l m k d rendszert
2008
megtervezni m gis nagy kih v s
30 v, W.D.Wise (Eli Lilly), ChemicalProcessing.com
Mit tegy nk?
-l gtelen t s (tel tett g z!), a leveg hig tja a g zt, l gzs kok
pre-v kuum ciklusok:cs vekb l, por zus alkatr szekb l, vattadug , g z
-minden alacsonyan l v ponthoz kondenzed ny, v. k-lef vat .

cs vek a legalacsonyabb pont fel lejtsenek, h m r k az alacsony pontokra
-A t lnyom s nem el g: ha lyuk van pl. steril leveg vezet kben, be fog fert z dni
( Venturi effektus besz vja a nem st. leveg t)
-St ut n, ellennyom s st.leveg vel v kuum elker l s re (g z kondenz l v kuum!)
--K nnyen tiszt that kivitelek
Mit ne tegy nk?

-L gzs kok 6D szab ly , ma ink bb 2,5D a m rvad
-Ne haszn ljunk k z s elvezet cs veket
-Ne legyen stagn l fels szakasz
-Ne hidd, hogy a leveg lesz ll, mert nehezebb a g zn l

BIM SB STERILEZ S PALL
2008 LEVEG SZ RÉS
Sokr trg
r gz t vitorl k hajtogatott sz r anyag
Folyadék elvezetéssel
ráolvasztott EMFLONR
sapka
Er s k ls h z
Nyomásálló
bels henger
Csavaró zár
O-gy r k
BIM SB
2008
g gz z lef vat
sz r gyertya
leveg be leveg ki
g z be
kondenz tum
g lef vat
g z g z
leveg
s r h
s szr relem
Steril
leveg leveg
g be
kondenz tum
kondenz
BIM SB
2008 A g zsz r sterilez se.
A t poldattal egyszerre, vagy k l n.

fontos: h m rs klet monitor l sa, integrit stesztek!!
BIM SB
2008
Incinerator: elmen g z sterilez se
BIM SB STERILEZ S
2008
CIP
(CLEANING IN PLACE)
BIM SB Sz r fejek s elhelyez s k
2008
B) Kever s reaktor k t sz r fejjel
A) Sz r fej 360o os sz r ssal, 1-15 m3/h;
C) Sz r szelep;
a) sz r fej kil p s; b) tart lyba szerel s;
c) kondenz el; d) Pneumatikus aktu tor; D) sz r szelepek k zvetlen l a
e) tiszt t detergens vagy g z; iszt tand kritikus fel letre ir ny tva
f) tiszt t detergens kil p s
g leveg
CIP-konyha CIP oldat
csapv
Mos
deter
C1 C2 C3 sav l g gens
v
h cser l
CIP oldat
vissza
Bioengineering AG enged ly vel
Sagenrainstrasse 7, 8636 Wald, Switzerland
I. A fert tlen t hat s fokozatai:
Cs rasz mcs kkent hat s (szan ci s effektus)
Bakt riumszaporod st g tl hat s (bakteriosztatikus hat s)
Bakt rium l hat s (baktericid effektus)
Sp ra l hat s (sporocid effektus)
V rusinaktiv l hat s (virucid effektus)
Gombaelemeket puszt t hat s (fungicid effektus)
Parazit kat puszt t hat s (paraziticid effektus)
II. A fert tlen t elj r s csoportos t sa:

K miai
Fizikai
Kombin lt fert tlen t elj r sok
K miai sterilez s = dezinfici l s
A legfontosabb hat anyagok:

Etil noxid
zon
Alkoholok
Fenol
Formaldehid
Glut raldehid
Guanidinek
Hidrog n peroxid
Jodof rok
Kl r s kl rvegy letek
Kvaterner amm nium vegy letek
Ortoft laldehid
Perecetsav
Antiszeptikum: olyanok, amelyek kevéssé veszélyesek: b r, nyálkahártya,
de nem megehet k!!!
alkoholok, Hg, ezüstnitrát, I2-oldat,detergensek
Dezinficiálószer: megölik a mikrobákat de spóráikat nem feltétlenül.

Nem biztonságosak emberi szövetekre
Élettelen felületek, padló, fal .
hipokloritok, CuSO4, kvaterner ammónium vegyületek,

formalin, fenolok
Gázsterilezés: Etilén oxid (ETO)
forráspont 10.4 C azaz gáz halmazállapotú szobah mérsékleten
EtO reagál aminosavakkal, proteinekkel, DNS-sel reprodukciót
megakadályozza.
Sterilezés után kileveg ztetés a gáznyomok eltávolítására,
M anyagba csomagolt edények:Petri csészék, pipetták, injekciós fecskend k, -t k,

egyéb orvosi felszerelés
gázsterilez
zon sterilizáció:
O2 elektromos mez O atomok O3

víz (ivó és szennyvíz) és élelmiszerek (hús, tojás)dezinficiálása
Mind folyadék mind gáz formában
Los Angeles a világ legnagyobb ózonos víz-kezel üzemét üzemelteti
Uszodák, palackozott vizek konténereinek sterilezése

Dezinficiálás: Cu, Hg, Ag történeti,
alkoholok, szerves savak ( tartósítás: tejsav,
ecetsav,szalicilsav, benzoesav)
Klór-leadó vegyületek: NaOCl pH> 9
Na.diklór-izocianurát pH=7 0,5-1%
H2O2 : 4% oldat H2O +O2

biocidok
Perecetsav : 3% oldat Evetsav+O2
Kvaterner ammóniumvegyületek: min 0,2 %

benzalkónium klorid,
Alkil-dimetilbenzil-ammónium kloridok keveréke;
alkoholos polivinilpirrolidon-iodid (10% w/v, szappan)
Na- lauryl ether szulfát (25 % w/v);
Glutáraldehid : baktericid, sporocid, virucid,fungicid 2% , lúgos pH:8,3 oldatban

Klórhexidin: kémiai antiszeptikum. Klórhexidin-diglukonát
Elpusztítja (baktericid) a gram-pozitív és gram-negativ mikrobákat,
bakteriosztatikum is. 0,05%
Mechanizmus: memb n onc ol .
Klorhexidin termékek nagy cc-ban szemt l és fült l távoltartani ,
de kontaktlencse is:0,005-0,006 %os cc.ben
Formaldehid: sporocid, virucid,fungicid 0,5-1% vizes oldat, v g zök ill gáz.
Etanol, izopropanol : 70%, nem sporocid! Csak a csírázó spórákat pusztítja

Table I: Methods of sanitization and sterilization.
Effective
Concentration Tempera- Contact Effective
Against
Method of ture Time Against
Live
Active Ingred. (F/C) (min) Spores
Bacteria
Boiling heat >175/80 15-30 + -
Autoclave/
pressure heat 250/121 15-30 + +
cooker
Dry heat/
heat 350/177 60-180 + +
Oven
Incinerator heat >700/370 <0.1 + +
UV radiation 400 W/cm2 10-30 + +/-
Detergent 1% (v/v) 5-30 +/- -
Chlorine 0.01-5% (v/v) 10-30 + +
Alcohol 70-85% (v/v) 10-30 + -

Ferment ci s folyamatok
offline k miai elemz s nyomonk vet se: m r s, szab lyoz s
*Online is: pl. FIA
kolorimetria*
NH4+- s NH3-elektr d DO s DCO2
pH-szt t: NH3-fogy s g zelemz s indirekt: O2-fogyaszt sb l
NO3- elektr d MS h m rleg
NH2-N (antibiotikumok) KLa kalorimetria
C/E + O2 + N + egy b tt. komponens
X + Pi + CO2 + H
offline k miai elemz s
k miai elemz s,
kolorimetria*
pH, viszkozit s
refrakt v index
viszkozit s K+, Mg2+, PO43- kromatogr fia
kromatogr fia: HPLC, MS, MS-GC
offline k miai elemz s
g zkromatogr fia: EtOH,MeOH kat s alapj n:
indirekt m r sek kolorimetria* Biol giai titr l s,
ionszelekt v elektr dok agardiff zi
Ferment ci s folyamatok nyomonk vet se: m r s, BIM2
szab lyoz s 2002
FIZIKAI K MIAI BIOL GIAI
(rendszer) - v ltoz k - (mikroba)
Folytonos reaktor
M r sek v ltoz k
Diszkr t
K rnyezeti
LEHET ON LINE vagy OFF LINE

szab lyoz s 2002
PRIM R M RT V LTOZ K
mindkett
lehet szab lyoz k r
inputja
INDIREKT SZ MOLT V LTOZ K

(gateway sensors)
szab lyoz s 2002
Leg ltal nosabban m rt fizikai v ltoz k:

*H m rs klet **
nyom s **
* raml si sebess g (folyad kok, g zok)**
t rfogat s/vagy t meg
kever sebess g **
teljes tm ny felv tel
habszint**
viszkozit s
turbidit s
Leg ltal nosabban m rt k miai v ltoz k:
pH **
Elektr dpotenci l
Si Pj M r sek s szab lyoz s minim lis szintje **
DO , * N ha t bb hely tt a bioreaktorban*
DCO2
M r sek minimum szintje *
sejtkoncentr ci
szab lyoz s 2002
INDIREKT SZ MOLT V LTOZ K
pH l gadagol s savk pz d si sebess g
g z raml si sebess g OUR

h m rs klet, nyom s RQ
O2 s CO2 az elmen g zban
CER
Cukorszint
Cukoradagol si sebess g HOZAM
Teljes tm nyfelv tel + kever sebess g l tsz lagos viszkozit s

szab lyoz s 2002
SEJTN VEKED S M R SI M DSZEREK
Direkt m dszerek Indirekt v. Sz rmaztatott m dszerek

sz razanyag biolumineszcencia**
nefelometria kemilumineszcencia**
turbidimetria** radiometria
impedometria sejtkomponens anal zis
elekronikus r szecske MS**
sz ml l s NMR
optikai mikroszk pia IR, NIR**
l sejtsz m anyagm rleg (massbalancing)
ultrahang** (acoustic szt hio....
resonance densitometry)
Legt bb off line n h ny on line ** is

Destrukt v m dszerek
NINCS LTAL NOSAN ALKALMAZHAT
szab lyoz s 2002
Sz razanyag meghat roz s

Sejtelv laszt s ut n (sz r s membr non) sz r t s 105 oC-on
Csak t kr s t poldatn l!!!
Optikai denzit s meghat roz s
TURBIDIMETRIA
Lambert-Beer tv.
I
NEFELOMETRIA ln CL
550-600 nm I0
f ny thossz
Sejtszuszpenzi s r s g
Csak t kr s t poldatn l!!!, csak egysejt ekn l
NIR 1000 nm
DE.......
Ferment ci s folyamatok nyomonk vet se: m r s,
szab lyoz s
SEJTSZ M MEGHAT ROZ S
Mikroszk p: Buerker-kamra
Elekronikus sejtsz ml l s
l sejtsz m:........
v kuum
~ ellen ll s
NaCl
m retf gg
Sejt tja a kapill risban

elektr d k Kapill ris
1-50 m
ablak
1000 nm
1000 nm
k vetta
nefelometri s turbidimetri s
szab lyoz s 2002
szab lyoz s 2002
citofluorim ter
szab lyoz s 2002
G ZANYAGCSERE M R SE
Mit kell m rni? Leveg raml si sebess g

h m rs klet
g z sszet tel
IR CO2
h vezet k pess g
Param gneses O2
T megspektrom ter CO2,
O2,.....
Dr ga,de....
Mass-flow meter
leveg
f t spir l
h m r h m r
elektromos
teljes tm ny-
m r
szab lyoz s 2002
O2 be CO2 be
q1 T2 q2
T1
p1 p2 p1q1 p1q1
O 21 CO 21
RT1 RT1
N2 be
p1q1
1 O 21 CO 21
RT1
O2 ki CO2 ki
xxxxxx
p 2q 2 p 2q 2 =
O 22 CO 22
RT2 RT2
N2 ki p 2q 2
1 O 22 CO 22
RT2
szab lyoz s 2002
p1q1 p 2q 2
1 O 21 CO 21 = 1 O 22 CO 22
RT1 RT2
RT2 p1q1 1 O21 CO21
q2
RT1 p2 1 O22 CO22
p1q1 1 O 21 CO 21
OUR O 21 O 22
RT1 1 O 22 CO 22
OUR
p1q1 1 O 21 CO 21
CER CO 22 CO 21
RT1 1 O 22 CO 22
1 O 21 CO 21
CO 22 CO 21
CER 1 O 22 CO 22
RQ
OUR 1 O 21 CO 21
O 21 O 22
1 O 22 CO 22
Abluft Analyse einer Batch
Fermentation
22
4
20
RQ und %CO2 in der Abluft
%O2 in der Abluft

3 18
16
2
14
1
12
O2
CO2
0 10 RQ
10 15 20 25 30 35 40 45
Zeit [hr]
szab lyoz s 2002
OXIG N TAD SSAL kapcsolatos m r si m dszerek
1. Statikus m dszer: szulfitoxid ci s m dszer
2. Dinamikus m dszer: Kla dinamikus meghat roz sa
(3.Gyakorlaton alkalmazott m dszer: kombin ci )

szab lyoz s 2002
1. Statikus m dszer: szulfitoxid ci s m dszer
Cu 2+ ,Co 2+
Na2SO3 + O2 Na2SO4
0-ad rend rekci az SO32- -ra n zve (0,1-1 Na2SO3 )

ha van kataliz tor: 10-3 10-4 mol/l
C=0
Gyakorlatilag irreverzibilis
Gyakorlatilag pillanatszer
dC
Na2SO3 K La C * C K L aC * r KL aC *
dt
rekci sebess g
mg O2/l.min
tg =r
mmol O2/l.min
OTR!!, de:enhancement factor...
id
OTRszulfitm r s > OTRferment ci
2.Kileveg ztet ses m dszer- gassing-out
C C* C
ln 1
C*
N2
KLa
t t
Le eg ind l
szab lyoz s 2002
3. Dinamikus m dszer: Kla dinamikus meghat roz sa
Lev.le ll t s
egyensúlyi C
C
100% 100%
C* 1 2 3 min C*
10 20 óra
Lev. jraindul t
dC
xQ dC
dt K L a C* C xQ
dt
Lineariz l s:
Ferment ci s folyamatok nyomonk vet se: m r s,
szab lyoz s 1 dC BIM2
2002*
C xQ C
K L a dt
C
C*
1
tg
K La
xQ dC
( xQ )
Mi kell hozz ? Folytonos O2 m r s dt
Fermen ci
fol ama ok n omonk e e: m r ,
DO-m r s : C kicsi, ab l omintav tel,off line m r s lehetetlen
- dc/dt nagy
a.: tubing m dszer
b: elek k miai de ek k
vegbot
An d henger:Ag Clark-elektr d (Pt/Ag(KCl))
amperometri s
Ag/Ag+ Kat dfolyamat:
O2 +2H2 O+2e - H2 O2 + 2OH-
H2 O2 +2e- 2OH -
an dfolyamat:
-
4Ag + 4Cl 4AgCl + 4e-
Mackereth, Johnson - Borkowski elektr d

galvanikus
Au/Pb (AcOH+Pb(OAc)2)
Kat dfolyamat:
membr n 1/2O2 + H2 O+2e- 2OH -
PE,PTFE an dfolyamat:
10 -100 m Pb Pb2+ + 2e-
1/2O2 + Pb+ H 2 O Pb(OH)2

elektrolit
Pt kat d
ELEKTROLIT FOLYAD K
FILM F T MEG
Kat d 3 2 1
membr n
1,2,3:DIFF ZI S HAT RR TEGEK
szab lyoz s 2002
Polarogr fi s g rbe
I
O2
NEM O2 KONCENTR CI T M R!
leveg
N2
600 800 mV
Depozit( AgCl, b zikus PbOAc az an d fel leten, id nk nt meg j tand

I= kDS.pO2 / X = nFA S/X pO2
O2 par. nyom s
membr nvastags g Faraday ll.
Diff.a membr nban
Oldhat s g a membr nban kat dfel let

szab lyoz s 2002
ID K S S!
FOLYAD KFILM
EL m
rjuk le els rend id lland val (egyt rol s tag)
dC
T C A.C Itt A=1
Deriv ljuk! dt
d 2C dC dC
T 2 K La C * C xQ
dt dt dt
Lineariz l s: dC 1 d 2C dC
C T C T 2 xQ C*
dt K La dt dt
szab lyoz s 2002
dC 1 d 2C dC
C T C T 2 xQ C*
dt K La dt dt
dC
T C
dt
C*
1
tg
K La
xQ d 2C dC
T 2 xQ
dt dt
szab lyoz s 2002
Ha nincs mikroba jelen: analitikus megold s:
Szimmetrikus!
1
* K La 1 T
C C 1 exp .t exp K L a.t
1 T 1
K La LLa
T T
szab lyoz s 2002

Egys gugr s: Na2SO3
100%
0,63
1
\
1
C dt - C dt
K La elektród rendszer
t
T t
l.: CHEM\O:\otkatas\konyvek\bim\lab......
Egys gugr s: Na2SO3
100%
0,63
Norm lt diagram
t 1
T
K s rlet diagramja
1
C dt C dt
KLa elektród rendszer
1
t
BIM SB
2001
En imlek d
a.) FESZ LTS G

b) platina kat d
c) ez st an d
d) Tel tett KCl oldat
e.) biokataliz tor r gz tett enzim

f) acet t membr n (oxig nre tereszt )
g) analyte
h) polycarbonate membr n (perme bilis oxig nre, szubsztr tra term kre)
i) az elektr dok k z tt foly ram
En imlek d2
ELEKTR DFOLYAMAT
P LDA
MEDI TOR
En imlek d3
POTENCIOOMETRI S
BIM SB
2001
BIOSZENZOR
a) Biocatalyst - converts the analyte into product.

b) Transducer - detects the occurrence of the reaction and converts it
into an electrical signal.
c) Amplifier - amplifies the usually tiny signal to a useable level.
d) Microprocessor - signal is digitised and stored for further
processing, e.g. integration, derivatisation, etc.
e) Display - usually need a real-time display of the analyte
concentration.
szab lyoz s 2002

Bim Ultimate PDF

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Bim Ultimate PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Biomérnöki műveletek és folyamatok 1.

BIOMÉRNÖKI MŰVELETEK ÉS FOLYAMATOK

3. Enzimes és mikrobiális biokonverziók (alapfolyamatok)

4.Fermentációs folyamatok és műveletek

(5. Biotermékek izolálása: külön tantárgy 2 szakirányon! A többieknek választható)

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1

Nem kell az egész tankönyvet megtanulni!

A biotechnológia a biokémia, mikrobiológia és a mérnöki tu-

Biotechnology is the integration of natural sciences and en-

Sejt és molekuláris szintű folyamatok alkalmazása problémák

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 2

Biotechnológia (EREKY Károly, 1917) = minden mun-

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 3

BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

.‫ כּ ֶָרם‬,‫ ִאישׁ הָ אֲ ָד ָמה; וַיִּ טַּ ע‬, ַ‫כ ַויָּחֶ ל נֹח‬

20. And Noah began to be a husbandman, and he planted vineyard

20. és Noé megházasodott és szőlőt ültetett,

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 4

Ősi korszak - nem tudatos biotechnológia

Nem steril korszak - pre-antibiotikum éra

Steril korszak - antibiotikum éra

Modern biotechnológia - antibiotikumok utáni korszak

SÖRFŐZÉS ÉS SÖRÁLDOZAT NIN-HARRA ISTENNŐNEK

Mezopotámia: URUK, Gilgames

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 5

XVI. századi sörfőzde

Piros: egészség, orvosi, diagnosztika

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 6

Fehér biotech ipari felhasználású termékek IPAR

Fermentált élelmiszeripari termékek-1

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 7

Fermentált élelmiszeripari termékek-2

Biotechnológiai termékek az élelmiszeriparban-1

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 8

Biotechnológiai termékek az élelmiszeriparban-2

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 9

1.000.000 L-Glutaminsav Fermentáció Ízfokozó

Bacitracin ciklopeptid Bacillus licheniformis

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 10

K+F ráfordítás, iparági összehasonlítás 2017

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 11

A modern fermentációs ipar palettája

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 12

De novo fermentáció és a biokonverzió

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 13

Milyen esetben használjunk biotechnológiai

! Izomerek egyikének célzott előállításakor (pl. D-L…..)

! Amikor a tenyészet képes több(sok) konszekutív reakció

! Amikor a sejtek(enzimek) nagyobb hozammal alakítanak

Bio-eljárások előnyei a konvencionális kémiai

☺ Enyhe reakciókörülmények (pH, nyomás, hőmérséklet…)

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 14

Bio-eljárások lehetséges hátrányai

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 15

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 16

Microorganism is always right

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 17

Kevés fejezete van a chemiának, amely a

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1

A fehérjék speciális csoportjai és biológiai funkcióik

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 2

ENZIMEK → REAKCIÓ KATALÍZIS

Az élet kialakulásánál: nukleisav világ

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 3