A diszkalkulia számos definicója látott napvilágot, melyek között a legújszerűbb szemléletet

az a megfogalmazás adja, miszerint a diszkalkulia az átlagos intelligencia szintet nem érintő,

neurológiai struktúra-, illetve funkciósérülés, melynek következménye pszichés diszfunkció,
és amely a tanulási folyamatokban matematikai teljesítményzavarban manifesztálódik.
Megjelenését a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem oksági tényező. A
DPV(Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata 1-2.) a 5-11 éves korú gyermekek matematikai
képességeit vizsgáló eljárás, a Dékány-Juhász diszkalkulia pedagógiai vizsgálat megújított
változata, amely a neuropszichológiai, és pszichológiai kutatások eredményeire alpuló verzió.
A gyermek képességeinek átfogóbb vizsgálatát tartalmazza, mely a matematikai
képességeken túl kognitív funkciókról, gondolkodási, kompenzációs stratégiákról is képet
kaphatunk. A határtudományok (neurológia, pszichológia, pedagógia, gyógypedagógia)
kutatási eredményeit is fegyelembe véve a szűrő program elkülöníti a nem neurológiai sérülés
okozta pszeudodiszkalkuliát, amely egyéb okok miatt a matematika tanulás nehézségeit
okozza, a szűk értelembe vett fejlődési diszkalkuliától, ami maga kizárólag a diszkalkulia, és
mely minden esetben neurobiológiai sérülés, ennek okán pszichés diszfunkció
következményeként jelent meg speciális tanulási zavar kategóriájába tartozó jelenségként.

Alapismeretek a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálatáról Polgárdi Veronika – Láz Csabáné –

Dékány Judit ELTE GYOSZI (GYOPSZ) Diszkalkulia munkaközössége
Relexió:

A cikkeket tanulmányozása számos egyéb kötelezettségem mellett több időt vett igénybe, de
azt kell, hogy mondjam nagyon élvezetes volt számomra a diszkalkuliának, mint jelenségnek
a kibontakozása előttem, annak viszonylagos megértése.