VMT 2018 2

VILLAMOSMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK
A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar
Elektrotechnikai és Elektronikai Intézet
műszaki tudományos folyóirata
Miskolc, 2018
I. évfolyam, 2. szám
ISSN 2560-2713
1
Kiadó:
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar

3515 Miskolc- Egyetemváros A3 épület II. emelet
telefon: 06 46 565 142; e-mail: elkvmt@uni-miskolc.hu
honlap: http://www.uni-miskolc.hu/~elkvmt
Felelős Kiadó:
Dr. Bodnár István
egyetemi adjunktus
telefon: 06 46 565 111 belső mellék: 12-19; e-mail: vegybod@uni-miskolc.hu
Miskolci Egyetem Elektrotechnikai és Elektronikai Intézet
Főszerkesztő:
Dr. Bodnár István
egyetemi adjunktus
Felelős Szerkesztő:
Somogyiné Dr. Molnár Judit
egyetemi docens
Segédszerkesztő:
Iski Patrik
A folyóiratban megjelenő tartalomért és a forrásmegjelölésért a kiadó felelősséget nem vállal!

A teljes felelősség a szerző(ke)t terheli!
ISSN 2560-2713
Miskolc
2
VILLAMOSMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK
A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar
műszaki tudományos folyóirata
A VILLAMOSMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK HATÁROK

NÉLKÜL CÍMŰ KONFERENCIA
ELŐADÁSAI
Tudományos Bizottság tagjai, lektorok:

Dr. Bodnár István, Dr. Blága Csaba, Dr. Brassai Sándor Tihamér, Dr. Czap László,
Dr. Deák Csaba, Prof. Dr. Kelemen András, Dr. Kovács Ernő, Prof. Dr Palotás Árpád
Bence, Dr. Pintér Judit Mária, Dr. Siménfalvi Zoltán Károly, Somogyiné Dr. Molnár
Judit, Dr. Szász Csaba, Prof. Dr. Torma András, Dr. Tóth Lajos Tibor, Dr. Trohák
Attila, Váradiné habil Dr. Szarka Angéla, Dr. Vásárhelyi József
Miskolc
I. évfolyam, 2. szám (2018/2.)
ISSN 2560-2713
3
ELŐSZÓ
A Miskolci Egyetem számos közleményt jelentet meg, amelyek évtizedek óta hozzájárulnak
a tudományos élet fejlődéséhez. E fejlődéshez csatlakozva az immáron második lapszámmal
megjelenő Villamosmérnöki Tudományok című elektronikus folyóirat a villamosmérnöki
tématerületen folytatott kutatómunkák legújabb közleményeit tartalmazza.
A folyóirat szerkesztőbizottsága fontos feladatának tekinti a villamosmérnökség különböző

szakágain folyó tudományos publikációs tevékenységnek színvonalas publikálási lehetőséget
biztosítani. A színvonalat a szerkesztőbizottság azzal is biztosítani kívánja, hogy a kötetben
megjelenő valamennyi cikk alapos lektorálási folyamaton és szerkesztőbizottsági értékelésen
megy keresztül. A publikálásra elfogadott cikkek magas színvonalának az is záloga, hogy a
cikkek lektorálásánál minden esetben törekedtünk az adott szakterületen elismert, és független
kutatót, szakértőt felkérni. A lektorok észrevételeit a szerzők megkapják, ezzel is elősegítve a
minőségi publikáció megjelenését. A lektorálás alapos és szakmailag igényes elvégzése nem
kis feladatot ró a felkért lektorokra, amiért a Szerkesztő Bizottság nevében ezúton is
köszönetemet fejezem ki valamennyi közreműködő lektornak.
A kötet – a folyóirat címének és küldetésének megfelelően – jól tükrözi azt a szerteágazó

tudományos tevékenységet, amely a villamosmérnöki tudományok területén folyik. A
folyóiratban közreadott cikkek egyaránt lefedik a klasszikus villamosmérnöki területeket, így a
villamos- és erőműenergetikát, az elektronikai tervezést és gyártást, az automatizálást és
infokommunikációt, valamint a jármű- és teljesítményelektronika legkülönbözőbb területeit, de
számos cikket találunk a környezetvédelem és a gépészeti tudományok témaköreiből is.
Feltétlenül meg kell említenünk, hogy a folyóirat kiemelt célja lehetőséget teremteni a
villamosmérnöki tudományok területén tevékenykedő, műszaki tudományos kutatást folytató
egyetemi hallgatók, oktatók és a tudományterületet művelő szakemberek számára az aktuális
munkáik, kutatási eredményeik bemutatására, ezzel elősegítve a szakmai fejlődésüket.
Jelen lapszámban a Villamosmérnöki Tudományok Határok Nélkül című Konferencián

2018. november 9.-én elhangzott előadások írásos anyagai olvashatók, amely konferencia a
Magyar Tudomány Ünnepe 2018. évi rendezvénysorozatának részeként került megszervezésre.
Kelt: Miskolc- Egyetemváros, 2018. november 12.
Dr. Bodnár István

Villamosmérnöki Tudományok
Főszerkesztő
4
TARTALOMJEGYZÉK
Báthory Csongor, Kiss L. Márton, Trohák Attila, Palotás Árpád Bence:
Alacsony költségű porszenzorok PM10 és PM2,5 értékeinek kapcsolata ............................. 6
Bodnár István:
Napelemek telepítési módjai és tartószerkezeteik típusai .................................................. 16
Bodnár István:
Fás szárú biomasszán alapuló gyorsindítású erőmű lehetőségének felvázolása ............... 30
Bodnár István:
Energiatakarékosság és környezettudatosság az építőiparban: hőszigetelő anyagok
életciklus-elemzése ............................................................................................................. 36
Boros Rafael Ruben:
Érintőképernyőn konfigurálható szinuszos váltóirányító hardveres és szoftveres
implementálása................................................................................................................... 43
Csehi Bálint, Bodnár István:
Elektromos motorvonat tervezése „Bécsi” villamos felhasználásával .............................. 59
Dohány László, Várhelyi Nándor:
3 kVA-es és 30 kVA-es napelemes energia tároló rendszerek Fóton ................................. 69
Erdősy Dániel:
Retró audió a XXI. században ............................................................................................ 77
Hegyi Ádám, Pintér Judit Mária:
Fűtés optimalizáló és felügyeleti rendszer ......................................................................... 83
Iski Patrik:
Napelem teljesítményvesztesége különböző felületi szennyeződéseknél ............................. 90
Iski Patrik:
Különböző gázosító közegek fajlagos energia-termelésre gyakorolt hatása ..................... 96
Katona Mihály:
Daru-modell mechanikai, valamint erősáramú tervezése ................................................. 104
Katona Mihály, Bárány Ilona, Hunyadi Sándor:
Háztartási méretű kiserőmű illesztése az ipari fogyasztók gyakorlatába .......................... 110
Koós Dániel:
Napelem jelleggörbék vizsgálata eltérő hőmérséklet- és fényintenzitás viszonyok mellett 118
L. Kiss Márton, Trohák Attila:
Ipar 4.0 alapú vagon helymeghatározó rendszer fejlesztése.............................................. 128
L. Kiss Márton, Báthory Csongor, Trohák Attila, Palotás Árpád Bence:
Szállópor koncentráció mérő műszer páratartalom kalibrációja ...................................... 138
Orlay Imre:
Szabadvezeték vagy kábel a megoldás középfeszültségű hálózatokon? ............................. 146
Pintér Judit Mária, L. Kiss Márton:
Okosotthon beszéd interfészének fejlesztése ....................................................................... 153
Tóth József, L. Kiss Márton:
Vagon meghatározó rendszer hardverének fejlesztése....................................................... 161
Varga Ádám, Pintér Judit Mária:
Intelligens vezérlő rendszer fejlesztése komfortérzet konfigurálására .............................. 166
Képgaléria:
Villamosmérnöki Tudományok Határok Nélkül Konferencia és a Bécsi, alais Ampervadász
Piroska villamos kereszteléséről és a nosztalgia-villamosozásról ...................................... 171
5
Villamosmérnöki Tudományok 2018. I. évf. 2. szám pp. 6-15.
http://www.uni-miskolc.hu/~elkvmt/ ISSN 2560-2713
ALACSONY KÖLTSÉGŰ PORSZENZOROK PM10 ÉS PM2,5

ÉRTÉKEINEK KAPCSOLATA
RATIO OF PM10 AN PM2,5 VALUES OF LOW-COST DUST SENSORS
BÁTHORY Csongor1,3, KISS L. Márton 4,6, TROHÁK Attila 4,5, PALOTÁS

Árpád Bence 2,3
1
MSc, doktorandusz, csongor.bathory@uni-miskolc.hu
2
egyetemi tanár, intézetigazgató arpad.palotas@uni-miskolc.hu
3
Miskolci Egyetem, Energia- és Minőségügyi Intézet, 3515 Miskolc-Egyetemváros
4
MSc, doktorandusz, l.kiss.marton@gmail.com
5
PhD, intézetigazgató, trohak.attila@uni-miskolc.hu
6
Miskolci Egyetem, Automatizálási és Infokommunikációs Intézet, 3515 Miskolc-Egyetemváros
Kivonat: A kereskedelmi forgalomban kapható, lézeres technológiát használó, kis költségű szenzorok adatlapjuk
szerint PM10 és PM2,5, sőt akár PM1 koncentráció értékeket szolgáltatnak. Egy korábbi tanulmány rávilágított
arra, hogy egyes szenzorok a PM10 értékeket a PM2,5 értékekből valamilyen (nem publikált) interpoláció útján
határozzák meg. Jelen tanulmányban három különböző, kis költségű porszenzort (Plantower, Winsen és
Honeywell) hasonlítunk össze, annak érdekében, hogy az egyes típusok által szolgáltatott PM10, PM2,5 értékek
arányait megismerjük. Az eredmények értékelése segíthet a hosszú távú vizsgálatokra alkalmas szenzor típus
kiválasztásában.
Kulcsszavak: szenzor, por, PM10, PM2,5, arány
Abstract: Commercially available, low-cost, laser-based particle sensors provide PM10 and PM2.5 or even PM1
concentrations according to their datasheet. A previous study has shown that some sensors calculate PM 10 values
from PM2.5 values by some unpublished interpolation. In this paper three low-cost dust sensors of various
manufacturers (Plantower, Winsen and Honeywell) are compared in order to get information of the ratios of PM10
and PM2.5 values supplied by each type. Such an analysis can help to select a sensor type for long-term
measurements.
Keywords: sensor, dust, PM10, PM2,5, ratio
1. BEVEZETÉS
A szállópor (particulate matter, PM) koncentráció a levegőminőség legfontosabb

mutatójának tekinthető az emberi egészségre [1], a láthatóságra [2] és az éghajlatra gyakorolt
hatása [3-5] miatt. Egészségügyi szempontból a megemelkedett PM koncentráció negatív
egészségügyi hatásai többek között az aritmia, szívbetegségek, szívritmuszavar, tüdőrák és
mortalitás [6-9]. Elsősorban e súlyos következmények miatt szabályozza a PM10 (10 µm és
annál kisebb átmérőjű PM) valamint a PM2,5 (2,5 µm és annál kisebb átmérőjű PM) környezeti
koncentrációját pl. az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatósága (United States
Environmental Protection Agency, US EPA), az Európai Unió által kibocsátott és a magyar
jogszabályok, de ad erre ajánlásokat az Egészségügyi Világszervezet (World Health
Organization, WHO) is. Az előírásoknak való megfelelést a szövetségi referencia módszerek
(Federal Reference Method, FRM [12]) vagy a környezeti levegő minőségéről szóló direktíva
(Air Quality Directive 2008/50/EC, AQD [10]) alapján ellenőrzik a környezetvédelmi
hatóságok. A szabványoknak megfelelően előleválasztó és szűrő segítségével gyűjtik a
megfelelő méretű szállóport, és gravimetriás módszerrel mérik a PM koncentráció napi,
valamint éves átlagát [11]. E mellett léteznek az EPA által jóváhagyott u.n. szövetségi-
6
BÁTHORY Csongor, KISS L. Márton, TROHÁK Attila, PALOTÁS Árpád Bence
ekvivalens módszerek (Federal-Equivalent Method, FEM) a PM koncentráció mérésére órás

adatokat is tudnak szolgáltatni [12]. Az AQD lehetőséget ad kiegészítő technikák, úgymint
levegőminőségi modellek és indikatív mérések használatához. A FEM-re jellemző módszerek
az FRM-től és EN12341:2014 szabvány gravimetriás módszerétől eltérő mérési elv szerint
működnek, úgymint optikai detektálás [13], béta-sugár abszorpció [14] vagy kúpos elemű
oszcilláló mikromérlegelés (Tapered Element Oscillating Microbalance, TEOM [15]) stb.,
szigorú követelményeknek megfelelve. A fenti módszereknek megfelelő berendezés
beszerzése, üzemeltetése több tízmillió forintos költséggel jár, így a nagyobb városokban is
csak néhány helyen telepítenek ilyen állomást. Miskolcon három helyen működtet automata
mérőállomást az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM), melyek közül mindhárom
méri az órás PM10 koncentrációt, egyikük pedig az órás PM2,5 koncentrációt is a jellemző gáz
halmazállapotú légszennyezők mellett. A mérőhálózat adatai alapján történik a nyilvánosság
tájékoztatása, az önkormányzatok környezetvédelmi tervezése és a légszennyezettségi
előrejelzések. Az adatok a mérőhálózat elhelyezkedéséből adódóan kicsi felbontásúak, nem
reprezentálják pontosan a légszennyezők eloszlását a városon belül [16, 17]. Így a
levegőterhelés forrásait és azok mennyiségi eloszlását sem ismerhetjük meg részletesen a
néhány pont mérése alapján, csak közvetve figyelhetjük a közlekedéssel [18] és fűtéssel [19]
összefüggő légszennyezés mértékét. A PM koncentrációk ilyen kis térbeli és időbeli felbontása
gátat szab az egyéni PM-expozíció becslésnek [18, 20], a PM egészségügyi hatásait kimutató
epidemiológiai vizsgálatoknak [21], a kibocsátási, emissziós leltár, a légszennyezettségi
modellek verifikálásának és a kibocsátás-csökkentő intézkedések hatékonyságának
megértésének egyaránt.
Az utóbbi évtizedben egyre inkább előtérbe kerültek a szenzor alapú légszennyező mérők,
melyek kis méretükkel, költségükkel nagy térbeli felbontásban, részletes adatokkal
szolgálhatnak a városok légszennyezettségéről. Világszerte és Európában is több nagyvárosban
(Barcelona, Belgrád, Nowy Sącz, Skopje, Edinburgh, Haifa, Ljubljana, Oslo, Ostrava, Bécs,
Kalifornia, Hong Kong) van példa ilyen szenzor alapú légszennyezettségi mérésekre [22-29].
A szenzorok kis méretüknek köszönhetően könnyen felszerelhetők, mobilizálhatók, így akár
a lakosság számára is elérhetővé vált a napi bejárt útvonal levegőminőségének megismerésére,
expozíció vizsgálatra [30-32]. Jelenleg egy paradigmaváltást tapasztalunk abban, hogy hogyan,
mivel és ki figyeli a levegő minőségét [33-35]. A számos tanulmány ellenére, még jócskán
maradtak megválaszoltalan kérdések a szenzorok pontossága, megbízhatósága, eredményeik
reprodukálhatósága tekintetében [36-41]. A kereskedelmi forgalomban kapható lézeres, kis
költségű szenzorok – adatlapjuk szerint – PM10 és PM2,5, sőt akár PM1 koncentrációs értékeket
is szolgáltatnak. Egy korábbi tanulmány megállapította a PM2,5 és PM10 értékeket adó Nova
SDS011 típusú szenzor esetében, hogy a firmware a PM2,5 értékekből valamilyen – a
felhasználó számára ismeretlen – interpoláció útján számítja a PM10 értékeket [42].
Jelen tanulmányban három különböző kis költségű porszenzort (Plantower, Winsen és
Honeywell) hasonlítunk össze a Sajószentpéteren található OLM mérőállomás adatait is
felhasználva. A tanulmány célja a különböző típusok által szolgáltatott PM10, PM2,5 értékek
arányainak megismerése, valamint összevetése az OLM, mint referencia állomás által mért
arányokkal. Az eredmények értékelése segítséget nyújthat a hosszú távú mérésekre alkalmas
megfelelő szenzor típus kiválasztásához.
2. ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK
A mérések 2018. 05. 09-én, 2018. 06. 05-én és 2018. 06. 07-én történtek a reggeli órákban
a Sajószentpéteri OLM mérőállomás (N: 48.218538, E: 20.702893 közvetlen környezetében. A
főbb légszennyező források a közlekedésből, fűtési időszak alatt pedig a lakossági
tüzelőberendezésekből származnak. Az állomás PM2,5 és PM10 mérésére alkalmas
7
Alacsony költségű porszenzorok PM10 és PM2,5 értékeinek kapcsolata
berendezéssel van ellátva. A szenzorokat egy személygépkocsi ablakában helyeztük el, kb. 5
méterre az állomástól. A teszt céljából egy STM32 mikrovezérlő alapú mérőrendszert
alakítottunk ki. Mindhárom szenzorral UART-on keresztül kommunikáltunk és az adatokat
közvetlenül laptopra rögzítettük 1 Hz-es gyakorisággal, azaz másodpercenként Az OLM
állomás üzemeltetője rendelkezésünkre bocsátotta az állomáson mért PM10 és PM2,5
koncentráció értékek, valamint a hőmérséklete és a relatív páratartalom 1 perces intervallumú
adatait. A mérőrendszerünk része volt egy AM2302 típusú digitális hőmérséklet és páratartalom
mérő szenzor is. Az OLM adatok alapján a vizsgálat időtartama alatt 2018. 05. 09-én az átlagos
hőmérséklet 16,5 °C, a relatív páratartalom pedig 86,5%, 2018. 06. 05-én az átlagos
hőmérséklet 24,5 °C, a relatív páratartalom pedig 52,7% és 2018. 06. 07-én az átlagos
hőmérséklet 17,5 °C, a relatív páratartalom pedig 75,7% volt.
Két Honeywell típusú szenzorral sor került egy terheléses vizsgálatra is 2018. 08. 01-én
20:41 és 21:12 óra között szabadtéren, cigaretta füstös környezetben. A vizsgálat alatt az átlagos
hőmérséklet 28 °C, a relatív páratartalom pedig 61% volt.
1. táblázat: Szenzortípusok alapvető jellemzői
Márka, elnevezés Plantower Winsen Honeywell

Típus PMS7003 ZH03 HPMA115S0
PM1 x x -
PM2,5 x x x
PM10 x x x
Fényforrás lézer lézer lézer
Áramlást biztosít ventilátor ventilátor ventilátor
Mérés alsó határa 0,3 µm 0,3 µm -
Mérési tartomány 0-1000 µg/m3 0-1000 µg/m3 0-1000 µg/m3
A vizsgált szenzorok adatlapjai alapján a főbb jellemzőket az 1. táblázat foglalja össze. A

Plantower szenzor egyszerre több szemcseméretet is képes mérni, adatokat nyerhetünk a 0,3,
0,5, 1, 2,5, 5 és 10 µm-nél kisebb szemcsék számáról 0,1 liternyi térfogatban, ezen kívül µg/m3-
ben kiolvashatók a PM1, PM2,5 és PM10 koncentráció értékek. A Winsen szenzor PM1, PM2,5 és
PM10, a Honeywell pedig PM2,5 és PM10 koncentráció értékeket ad µg/m3-ben.
3. EREDMÉNYEK
A három különböző időpontban végzett vizsgálat eredményeit egyesítettük, így összesen 292
percnyi érték áll rendelkezésünkre, mint adatbázis. A 2. táblázat alapján látható, hogy a
referencia OLM állomás és a szenzorok között a PM2,5 koncentrációk determinációs együtthatói
(R2) 0,9-es felettiek, míg a PM10 esetében nem érik el a 0,75-öt. Ez az eltérés nagyrészt abból
adódik, hogy konstrukciójukból adódóan a kis költségű porszenzorok nem képesek megfelelő
módom mérni a PM10 szemcséket, illetve 10 µm-nél jóval kisebb szemcseátmérő tartományban
mért eredményekből kalkulálják azok koncentrációját.
8
2. táblázat: PM2,5 és PM10 koncentrációk R2 értékei az OLM állomás és szenzorok között egy
perces időintervallumokra nézve
R2PM10
OLM Plantower Winsen Honeywell
R2 PM2,5
OLM 1 0,732 0,724 0,720
Plantower 0,975 1 0,968 0,969
Winsen 0,956 0,968 1 0,981
Honeywell 0,956 0,966 0,982 1
Vizsgálatunk tárgya a PM2,5 és PM10 aránya, így azokat külön-külön grafikus úton
elemeztük. Az OLM állomás PM10/PM2,5 arányai 1,256-tól 6,073-ig változtak (1. ábra). 5 és 25
µg/m3-es PM2,5 értéknél több kiugró arányszámot is láthatunk, e fölött pedig 1,623 és 1,256
között maradnak a PM10/PM2,5 arányok.
1. ábra: OLM állomás PM10/PM2,5 aránya és PM2,5 koncentrációi
A Plantower esetében a PM10/PM2,5 arány 1,0 és 1,429 (2. ábra), a Winsen esetében 1,041
és 1,2 (3. ábra), a Honeywell estében pedig 1,04 és 1,2 (4. ábra) között változott. Jól látható a
2., 3. és 4. ábrákon, hogy a három szenzor eltérő számítási módot alkalmaz a PM10 koncentráció
értékek meghatározásához.
2. ábra: Plantower szenzor PM10/PM2,5 aránya és PM2,5 koncentrációi
9
A Plantower szenzor esetében megjelenik az 1-es PM10/PM2,5 arány is, mely azt jelenti, hogy
ekkor a PM10 értéke megegyezik a PM2,5-vel. Mivel a Plantower megadja a 0,3, 0,5, 1, 2,5, 5
és 10 µm-nél kisebb szemcsék számát, amennyiben a 10 és 5 µm-es tartományban a szemcsék
száma 0, a PM10 koncentráció megegyezik a PM2,5-vel. Ez a szenzor a több csatornás mérési
eredményei alapján számolja a PM10 koncentrációt. A kis PM2,5 értékekhez nagy aránytényező
tartozik.
3. ábra: Winsen szenzor PM10/PM2,5 aránya és PM2,5 koncentrációi
A Winsen szenzor esetében is a legnagyobb PM10/PM2,5 arány a legkisebb PM2,5

koncentrációknál látható. A számítást leíró görbe egy negyedfokú polinommal már jól
közelíthető. A görbe szórását a Winsen által 1 µm-nél kisebb részecske tartományban mért
értékei okozzák. A Winsen szenzor a PM10 koncentráció számítása tehát két paraméter, a PM1
és PM2,5 koncentrációkon alapul.
4. ábra: Honeywell szenzor PM10/PM2,5 aránya és PM2,5 koncentrációi
A legegyszerűbb eset a Honeywell szenzor estén, itt egyértelmű az összefüggés megléte,

kijelenthetjük, hogy a Honeywell egyértelműen a PM2,5 értékek alapján számolja a PM10
értékeket. A számítás módjában 25 µg/m3-es PM2,5 értéknél láthatunk szakadást, vagyis a
kisebb koncentrációknál nagyobb arányban veszi figyelembe a szállópor PM2,5-es részét, majd
nagyobb koncentrációknál kisebb arányban.
10
A két Honeywell szenzor cigaretta füsttel végzett terheléses vizsgálatának eredményeit

átlagoltuk. Így a PM2,5 koncentrációk 8 µg/m3 és 973 µg/m3 között változtak. Az 5. ábra jól
mutatja, hogyan változik a kapcsolat a PM2,5 és a PM10/PM2,5 arány között. Az egyes kapcsolati
görbéket tartományokra bontva ábrázoltuk. A tartományok határait a tartományon belül mért
legkisebb és legnagyobb értékek adták. A leíró polinominális egyenleteiket pedig a 3. táblázat
tartalmazza, itt már a teljes tartomány becsült felső és alsó határát adtuk meg. Elmondható,
hogy a 25 µg/m3-től 81 µg/m3-enként változik közelítő parabola, vagyis a PM10 számítási
módja. Az összes feltüntetett közelítő parabola tökéletesen illeszkedik az ismert pontokra
(R2=1). A koncentráció növekedésével a szenzor egyre kisebb arányban veszi figyelembe a
szállópor PM2,5-es részét a PM10 számításakor.
5. ábra: Honeywell PM10/PM2,5 aránya és PM2,5 koncentrációi közötti grafikus kapcsolat

tartományokra bontva a terheléses vizsgálat során
2. táblázat: Honeywell PM2,5 (x) és a PM10/PM2,5 arány (y) közötti kapcsolatát leíró
egyenletek és azok határai
Alsó határ Felső határ Közelítő polinom egyenlete
0 24 y = 1E-06x - 9E-05x3 + 0,003x2 - 0,0463x + 1,3463
4
25 106 y = -7E-11x5 + 3E-08x4 - 4E-06x3 + 0,0003x2 - 0,012x + 1,2458

107 188 y = -7E-09x3 + 4E-06x2 - 0,0009x + 1,0848
189 270 y = -1E-09x3 + 1E-06x2 - 0,0005x + 1,0701
272 353 y = 2E-07x2 - 0,0002x + 1,0481
355 436 y = 1E-07x2 - 0,0001x + 1,0453
439 520 y = 6E-08x2 - 9E-05x + 1,0441
521 602 y = 5E-08x2 - 8E-05x + 1,0431
603 684 y = 3E-08x2 - 7E-05x + 1,0421
685 766 y = 3E-08x2 - 6E-05x + 1,0411
767 848 y = 2E-08x2 - 5E-05x + 1,0407
849 930 y = 2E-08x2 - 5E-05x + 1,0413
931 1012 y = 2E-08x2 - 4E-05x + 1,0409
11
4. ÖSSZEFOGLALÁS
A kis költségű pormérő szenzorok a PM2,5 koncentrációk mellett PM10 koncentrációs

értékeket is szolgáltatnak. A referencia OLM mérőállomáshoz viszonyítva a PM10
koncentrációs értékek rosszabb korrelációt, kisebb R2 értéket mutatnak a PM2,5-nél. Ennek az
eltérésnek az oka, hogy konstrukciójukból adódóan a kis költségű porszenzorok nem képesek
megfelelő módom mérni a PM10 szemcséket, illetve 10 µm-nél jóval kisebb szemcseátmérő
tartományban mért eredményekből kalkulálják a PM10 koncentrációját. A PM2,5 értékek ezzel
szemben jól korrelálnak, a referencia értékekkel kalibrálva pedig még pontosabb koncentráció
értékeket nyerhetünk a szenzorok által. Az AQD szerint az „indikatív mérések” olyan mérések,
amelyek a helyhez kötött mérésekhez képest kevésbé szigorú adatminőségi célkitűzésnek
felelnek meg. A kis költségű szenzorok indikatív mérési lehetőségek csoportjába tartoznak,
mert adattábláik szerint +/- 10-15%-os hibahatárral működnek ideális körülmények között.
Az ebben a kutatásban vizsgált szenzorok közül mindhárom hasonló mértékben közelítette
a referenciát. Jelen tanulmány célja a PM2,5 és PM10 kapcsolatok feltárása volt annak érdekében,
hogy e tekintetben melyik szenzor felel meg a legjobban hosszú távú összehasonlító
mérésekben történő használatra. A Honeywell szenzor PM2,5 esetében a Winsenhez hasonlóan
korrelál, azonban a PM10 értékeket kizárólag a PM2,5 koncentrációk alapján határozza meg. A
Winsen szenzor két paramétert (PM1 és PM2,5) vesz figyelembe a PM10 koncentrációk
számításánál, így jobban is korrelál a referenciával PM10 esetében, mint a Honeywell. A
legösszetettebb a Plantower, mely hat mérettartományban ad részecskeszámot, és ezek alapján
számolja a PM10 koncentrációkat. A fentiek alapján nem meglepő, hogy a Plantower korrelál a
legjobban a referencia értékekkel. A hosszútávú mérések kivitelezésekor azonban a
megbízhatóság, pontosság, időjáró állóság és az azonos típusok egymáshoz képesti szórását is
figyelembe kell venni, ezért a jövőben ez irányú vizsgálatokat tervezünk.
5. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezt a kutatást részben támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ÚNKP-18-3-I-

ME/29. kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programon keresztül, melyet ezúton köszönnek a
szerzők. Ugyancsak köszönik az Air Quality Monitoring 2.0 kutatócsoport segítségét.
6. FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] A. VALAVANIDIS, K. FIOTAKIS, and T. VLACHOGIANNI: Airborne Particulate

Matter and Human Health: Toxicological Assessment and Importance of Size and
Composition of Particles for Oxidative Damage and Carcinogenic Mechanisms, Journal
of Environmental Science and Health, Part C, vol. 26, pp. 339-362, 2008.
[2] J. WU, W. CHENG, H. LU, Y. SHI, and Y. HE: The Effect of Particulate Matter on
Visibility in Hangzhou, China, Journal of Environmental Science and Management, vol.
21, 2018.
[3] O. JOLLIET, A. ANTÓN, A.-M. BOULAY, F. CHERUBINI, P. FANTKE, A.
LEVASSEUR, et al.: Global Guidance on Environmental Life Cycle Impact Assessment
Indicators: Impacts of Climate Change, Fine Particulate Matter Formation, Water
Consumption and Land Use, The International Journal of Life Cycle Assessment, pp.
1-19, 2018.
12
[4] H. HE, X.-Z. LIANG, and D. J. WUEBBLES: Effects of Emissions Change, Climate
Change and Long-Range Transport on Regional Modeling of Future Us Particulate
Matter Pollution and Speciation, Atmospheric Environment, vol. 179, pp. 166-176,
2018.
[5] L. JIMODA: Effects of Particulate Matter on Human Health, the Ecosystem, Climate
and Materials: A Review, Facta universitatis-series: Working and Living Enviromental
Protection, vol. 9, pp. 27-44, 2012.
[6] R. D. BROOK, S. RAJAGOPALAN, C. A. POPE, J. R. BROOK, A. BHATNAGAR,
A. V. DIEZ-ROUX, et al.: Particulate Matter Air Pollution and Cardiovascular
Disease: An Update to the Scientific Statement from the American Heart Association,
Circulation, vol. 121, pp. 2331-2378, 2010.
[7] J. LEPEULE, F. LADEN, D. DOCKERY, and J. SCHWARTZ: Chronic Exposure to
Fine Particles and Mortality: An Extended Follow-up of the Harvard Six Cities Study
from 1974 to 2009, Environmental health perspectives, vol. 120, p. 965, 2012.
[8] A. PETERS, E. LIU, R. L. VERRIER, J. SCHWARTZ, D. R. GOLD, M.
MITTLEMAN, et al.: Air Pollution and Incidence of Cardiac Arrhythmia,
Epidemiology, vol. 11, pp. 11-17, 2000.
[9] C. A. POPE III, R. T. BURNETT, M. J. THUN, E. E. CALLE, D. KREWSKI, K. ITO,
et al.: Lung Cancer, Cardiopulmonary Mortality, and Long-Term Exposure to Fine
Particulate Air Pollution, Jama, vol. 287, pp. 1132-1141, 2002.
[10] P. UNION: Directive 2008/50/Ec of the European Parliament and of the Council of 21
May 2008 on Ambient Air Quality and Cleaner Air for Europe, Official Journal of the
European Union, 2008.
[11] E. UNI: 12341: 2014, Air Quality–Determination of the PM10 fraction of suspended
particulate matter. Reference method and field test procedure to demonstrate reference
equivalence of measurements methods, 2014.
[12] C. A. NOBLE, R. W. VANDERPOOL, T. M. PETERS, F. F. MCELROY, D. B.
GEMMILL, and R. W. WIENER: Federal Reference and Equivalent Methods for
Measuring Fine Particulate Matter, Aerosol Science & Technology, vol. 34, pp. 457-
464, 2001.
[13] J. BOL, W. HEINZE, J. GEBHARDT, and W. LETSCHERT, "Method of Measuring
the Concentration and/or Size of Suspended Particles by Forward Scattering of Light,"
ed: Google Patents, 1972.
[14] E. S. MACIAS and R. B. HUSAR: Atmospheric Particulate Mass Measurement with
Beta Attenuation Mass Monitor, Environmental Science & Technology, vol. 10, pp.
904-907, 1976.
[15] H. PATASHNICK and E. G. RUPPRECHT: Continuous Pm-10 Measurements Using
the Tapered Element Oscillating Microbalance, Journal of the Air & Waste
Management Association, vol. 41, pp. 1079-1083, 1991.
[16] M. L. BELL, K. EBISU, and R. D. PENG: Community-Level Spatial Heterogeneity of
Chemical Constituent Levels of Fine Particulates and Implications for Epidemiological
Research, Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology, vol. 21, p.
372, 2011.
[17] S. STEINLE, S. REIS, and C. E. SABEL: Quantifying Human Exposure to Air
Pollution—Moving from Static Monitoring to Spatio-Temporally Resolved Personal
Exposure Assessment, Science of the Total Environment, vol. 443, pp. 184-193, 2013.
[18] H. E. I. P. O. T. H. E. O. T.-R. A. POLLUTION, Traffic-Related Air Pollution: A
Critical Review of the Literature on Emissions, Exposure, and Health Effects: Health
Effects Institute, 2010.
13
[19] C. BRANDT, R. KUNDE, B. DOBMEIER, J. SCHNELLE-KREIS, J. ORASCHE, G.

SCHMOECKEL, et al.: Ambient Pm10 Concentrations from Wood Combustion–
Emission Modeling and Dispersion Calculation for the City Area of Augsburg,
Germany, Atmospheric environment, vol. 45, pp. 3466-3474, 2011.
[20] X.-C. CHEN, T. J. WARD, J.-J. CAO, S.-C. LEE, J. C. CHOW, G. N. LAU, et al.:
Determinants of Personal Exposure to Fine Particulate Matter (Pm 2.5) in Adult
Subjects in Hong Kong, Science of the Total Environment, vol. 628, pp. 1165-1177,
2018.
[21] L.-W. HU, Z. M. QIAN, M. S. BLOOM, E. J. NELSON, E. LIU, B. HAN, et al.: A
Panel Study of Airborne Particulate Matter Concentration and Impaired
Cardiopulmonary Function in Young Adults by Two Different Exposure Measurement,
Atmospheric Environment, vol. 180, pp. 103-109, 2018.
[22] B. FISHBAIN, U. LERNER, N. CASTELL, T. COLE-HUNTER, O. POPOOLA, D.
M. BRODAY, et al.: An Evaluation Tool Kit of Air Quality Micro-Sensing Units,
Science of The Total Environment, vol. 575, pp. 639-648, 2017.
[23] A. MUKHERJEE, L. G. STANTON, A. R. GRAHAM, and P. T. ROBERTS: Assessing
the Utility of Low-Cost Particulate Matter Sensors over a 12-Week Period in the
Cuyama Valley of California, Sensors, vol. 17, p. 1805, 2017.
[24] L. SUN, K. C. WONG, P. WEI, S. YE, H. HUANG, F. YANG, et al.: Development and
Application of a Next Generation Air Sensor Network for the Hong Kong Marathon
2015 Air Quality Monitoring, Sensors, vol. 16, p. 211, 2016.
[25] P. KUMAR, L. MORAWSKA, C. MARTANI, G. BISKOS, M. NEOPHYTOU, S. DI
SABATINO, et al.: The Rise of Low-Cost Sensing for Managing Air Pollution in Cities,
Environment international, vol. 75, pp. 199-205, 2015.
[26] M. PENZA, D. SURIANO, V. PFISTER, M. PRATO, and G. CASSANO, "Urban Air
Quality Monitoring with Networked Low-Cost Sensor-Systems," in Multidisciplinary
Digital Publishing Institute Proceedings, 2017, p. 573.
[27] L. A. WALLACE, A. J. WHEELER, J. KEARNEY, K. VAN RYSWYK, H. YOU, R.
H. KULKA, et al.: Validation of Continuous Particle Monitors for Personal, Indoor,
and Outdoor Exposures, Journal of Exposure Science and Environmental
Epidemiology, vol. 21, p. 49, 2011.
[28] M. ROGULSKI: Using Low-Cost Pm Monitors to Detect Local Changes of Air Quality,
Polish Journal of Environmental Studies, vol. 27, 2018.
[29] A. MASIC, B. PIKULA, and D. BIBIC: Mobile Measurements of Particulate Matter
Concentrations in Urban Area, Annals of DAAAM & Proceedings, vol. 28, 2017.
[30] J. VAN DEN BOSSCHE, J. THEUNIS, B. ELEN, J. PETERS, D. BOTTELDOOREN,
and B. DE BAETS: Opportunistic Mobile Air Pollution Monitoring: A Case Study with
City Wardens in Antwerp, Atmospheric Environment, vol. 141, pp. 408-421, 2016.
[31] A. DE NAZELLE, E. SETO, D. DONAIRE-GONZALEZ, M. MENDEZ, J.
MATAMALA, M. J. NIEUWENHUIJSEN, et al.: Improving Estimates of Air Pollution
Exposure through Ubiquitous Sensing Technologies, Environmental Pollution, vol. 176,
pp. 92-99, 2013.
[32] T. NAKAYAMA, Y. MATSUMI, K. KAWAHITO, and Y. WATABE: Development
and Evaluation of a Palm-Sized Optical Pm2. 5 Sensor, Aerosol Science and
Technology, vol. 52, pp. 2-12, 2018.
[33] N. CASTELL, M. VIANA, M. C. MINGUILLÓN, C. GUERREIRO, and X. QUEROL:
Real-World Application of New Sensor Technologies for Air Quality Monitoring,
ETC/ACM Technical Paper, vol. 16, 2013.
[34] N. CASTELL, F. R. DAUGE, P. SCHNEIDER, M. VOGT, U. LERNER, B.
FISHBAIN, et al.: Can Commercial Low-Cost Sensor Platforms Contribute to Air
14
Quality Monitoring and Exposure Estimates?, Environment international, vol. 99, pp.
293-302, 2017.
[35] A. LEWIS and P. EDWARDS: Validate Personal Air-Pollution Sensors: Alastair Lewis
and Peter Edwards Call on Researchers to Test the Accuracy of Low-Cost Monitoring
Devices before Regulators Are Flooded with Questionable Air-Quality Data, Nature,
vol. 535, pp. 29-32, 2016.
[36] Y. WANG, J. LI, H. JING, Q. ZHANG, J. JIANG, and P. BISWAS: Laboratory
Evaluation and Calibration of Three Low-Cost Particle Sensors for Particulate Matter
Measurement, Aerosol Science and Technology, vol. 49, pp. 1063-1077, 2015.
[37] C. BORREGO, A. COSTA, J. GINJA, M. AMORIM, M. COUTINHO, K.
KARATZAS, et al.: Assessment of Air Quality Microsensors Versus Reference
Methods: The Eunetair Joint Exercise, Atmospheric Environment, vol. 147, pp. 246-
263, 2016.
[38] A. L. CLEMENTS, W. G. GRISWOLD, J. E. JOHNSTON, M. M. HERTING, J.
THORSON, A. COLLIER-OXANDALE, et al.: Low-Cost Air Quality Monitoring
Tools: From Research to Practice (a Workshop Summary), Sensors, vol. 17, p. 2478,
2017.
[39] J.-B. RENARD, F. DULAC, G. BERTHET, T. LURTON, D. VIGNELLE, F. JÉGOU,
et al.: Loac: A Small Aerosol Optical Counter/Sizer for Ground-Based and Balloon
Measurements of the Size Distribution and Nature of Atmospheric Particles–Part 2:
First Results from Balloon and Unmanned Aerial Vehicle Flights, Atmospheric
Measurement Techniques Discussions, vol. 8, pp. 1261-1299, 2015.
[40] J.-B. RENARD, F. DULAC, G. BERTHET, T. LURTON, D. VIGNELLES, F. JÉGOU,
et al.: Loac: A Small Aerosol Optical Counter/Sizer for Ground-Based and Balloon
Measurements of the Size Distribution and Nature of Atmospheric Particles–Part 1:
Principle of Measurements and Instrument Evaluation, Atmospheric Measurement
Techniques, vol. 9, pp. 1721-1742, 2016.
15
NAPELEMEK TELEPÍTÉSI MÓDJAI ÉS TARTÓSZERKEZETEIK

TÍPUSAI
INSTALLATION MODES OF THE SOLAR PANELS AND TYPES OF

FRAME
BODNÁR István
Ph.D., egyetemi adjunktus, kutatócsoport vezető, vegybod@uni-miskolc.hu

Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai és Elektronikai Intézet, Villamos Energetikai Kutatócsoport,
H-3515 Miskolc- Egyetemváros
Kivonat: A tanulmány a napelemek telepítési típusairól és a hozzájuk tartozó tartószerkezetekről szól. Napjainkban
a napelemeket igen szélsőséges körülmények között telepítik, így a napelem-tartószerkezetek fejlesztése
elkerülhetetlenné vált. Az utóbbi években egyre nagyobb ütemben terjednek a nagyteljesítményű napelemes
erőművek építése mocsaras, sivatagi és homoktalajú környezetben. A talaj savas, vagy lúgos kémhatásának
korróziós hatása, valamint a finomszemcsés talajban a szemcsemozgások koptató hatása újfajta szerkezeti
anyagok és bevonatok alkalmazását igényli.
Kulcsszavak: napelem, rögzítés-technika, tartószerkezet, tetőhorog
Abstract: This paper presents the type of installation of the solar cells and their supporting structures. Nowadays,
solar panels are often installed extreme conditions, so the development of solar cell structures has become
inevitable. In recent years, high-power solar power plants are often built marshy, desert and sandy environment.
The acid or alkaline pH of the soil has a corrosion effect, and the abrasive effect of particulate matter in fine grain
soil requires the use of new types of structural materials and coatings.
Keywords: photovoltaic, solar module, fixing, supporting structure, roof hook
1. BEVEZETÉS
Napjainkban egyre több napelemes rendszert építenek. Az egészen kisméretű néhány száz
wattos csúcsteljesítményűtől a több tíz, vagy akár több száz megawattig terjedő kategóriában.
A napelemeket nem lehet csak úgy a földön, vagy a tetőn elhelyezni, hanem azt valamilyen
tartószerkezet segítségével kell telepíteni és rögzíteni. A rögzítés nem csak vagyonvédelmi,
hanem biztonsági célokat is szolgál. A nem megfelelően rögzített napelemeket lesodorhatja az
erős szél, amely az épület károsodása mellett életveszélyes helyzeteket is eredményezhet, ezért
fontos a napelemek szakszerű rögzítése.
2. NAEPELEMEK TELEPÍTÉSE
A napelemek telepítési lehetőségeit alapjában véve kétféle módon csoportosíthatjuk. Az

egyik csoportosítási szempont a telepítés helyszíne, a másik pedig a tartószerkezet típusa szerint
történik. Az első főcsoportba tartoznak azok a napelemes rendszerek, amelyek a földfelszínen
kerülnek elhelyezésre. Ennél a megoldásnál egyaránt alkalmazhatunk napkövető kivitelű,
valamint fix telepítést megvalósító tartószerkezetet. Az előbbi kialakítás mozgató
mechanizmust tartalmaz, amely a mozgó alkatrészek miatt karbantartást igényel, valamint az
önfogyasztással is számolnunk kell. Így nem csak a beruházási, hanem az üzemeltetési
költségek is nagyobbak, mint a fix rendszereknél tapasztaltak.
A második főcsoportba azok a napelemes rendszerek tartoznak, amelyek különböző
épületek, létesítmények (építőipari műtárgyak) tetőszerkezetén, esetleg homlokzatán kerülnek
16
BODNÁR István
elhelyezésre. A ferde tetőkön szinte kizárólag csak fix rendszerek telepíthetők, azonban az ipari
és a lapos tetőkön napkövető kivitelű is megvalósítható.
E megoldásokon kívül egyre divatosabbak a napelemek járműveken, illetve közlekedési
eszközökön, így hajókon, autókon és újabban repülőgépeken történő elhelyezése. A harmadik
főcsoportot ez a telepítési „helyszín” jelenti. Egy ilyen rendszer akár hasznos lehet, főleg az
elektromos meghajtású, valamint a hibrid rendszerű gépeken, így egyes esetekben adott a
lehetőség, hogy kizárólag a napelemek által termelt energiával működjenek, fosszilis
üzemanyagok felhasználása nélkül.
Nem szabad elfelejteni, hogy a tartószerkezet minden esetben napelemek rögzítését jelenti,
tehát a létesítményhez való mechanikai kapcsolatot valósítja meg, ezért megfelelő rögzítést kell
biztosítani az időjárás viszontagságaival szemben mind mechanikai igénybevétel, mind a
korrózió ellen. A napelemek, illetve a rendszer élettartama minimum 25 év, tehát a
tartószerkezetet is ennek tükrében kell kiválasztani. Az alkalmazott tartószerkezeti rendszer
méretezését és kiosztását minden esetben az adott gyártó előírásai szerint kell elvégezni és
kialakítani.
3. TELEPÍTÉS FÖLDFELSZÍNEN
3.1. Fixen telepített rendszerek
Felépítését tekintve rendkívül egyszerű szerkezet. Alacsony bekerülési költség mellett

garantáltan karbantartásmentes, időjárásálló és teherbíró (1. ábra). Az egymás mögött
elhelyezkedő sorok közötti távolság arányos a szerkezet legnagyobb magasságával. Mivel az
árnyékolás mértéke a Napfény beesési szögétől függ, ezért az év különböző napjain, különböző
mértékű árnyékhatással kell számolnunk. Átlagosan két egymás mögött lévő sor távolsága 2,56-
szerese a szerkezet teljes magasságának. Ezzel biztosítható, hogy a modulcsoportok a téli
időszakban, amikor a Nap alacsonyan jár (kicsi a fény beesési szöge, átlagosan 19  19,5 °),
akkor se vessen árnyékot a mögöttük lévő sorokra [1, 2, 3].
1. ábra: Földfelszínen, fixen telepített napelemes rendszer [1, 3]
17
Napelemek telepítési módjai és tartószerkezeteik típusai
Szintén nagyon fontos paraméter a panelek dőlésszöge, valamint tájolása. E két paraméter
pontos értékének meghatározására általánosan egy nagyon egyszerű szabályt kell betartanunk.
Ha a rendszert az Északi félgömbön helyezzük el, akkor azt Délre kel tájolni. Ennek
megfelelően a Déli félgömbön a rendszernek Észak felé kell néznie. A dőlésszög
meghatározására szintén egy ilyen egyszerű ökölszabályt célszerű alkalmazni. E szerint a
napelemes rendszer dőlésszöge legyen egyenlő a telepítési helyszín szélességi fokával. Például
Budapest az Északi félgömbön helyezkedik el, ezért ott a rendszert Dél felé kell tájolni,
másfelől pedig Budapest az Északi szélesség 47,55 °-án helyezkedik el, ezért ott célszerűen
ennyinek kellene lennie a dőlésszögnek. Ennél a beállításnál lenne az optimum, azaz éves
szinten ezekkel a paraméterekkel rendelkező rendszerrel lehetne a legtöbb energiát
megtermelni. Nyilván való, hogy ezt a dőlésszöget nem könnyű beállítani, ezért általában 45 °-
ot szoktak kiindulási alapként venni. Talán ez az érték az, amit a legkönnyebben be lehet
állítani. Magyarországon elfogadható a 30 ° és a 60 ° közötti dőlésszög választása is. Ekkor
viszont átlagosan 5−8%-kal kisebb energiatermeléssel kell számolnunk éves szinten [1, 2, 3].
Legfontosabb előnyei [3]:

• kompatibilis minden típusú tereppel,
• beton-mentes az alapja,
• akár lapos tetővel rendelkező épületekre is felszerelhető (más típusú rögzítő lábbal),
• minimális talaj előkészítést igényel,
• kompatibilis minden típusú szerkezettel,
• könnyen eltávolítható és újrahasznosítható,
• minden típusú talajnál használható,
• maximális tartósság korrózió ellen,
• csökkentett telepítési költségek,
• garantált 25 éves korrózió elleni védettség.
A 2. ábra mutatja a rögzítő lábak (földcsavarok) földbehelyezésének módszerét, és a

tartószerkezet felépítését. A 3. ábra a földcsavart, valamint a tartószerkezet lábainak
földcsavarhoz történő rögzítését szemlélteti.
2. ábra: A rögzítő lábak (földcsavarok) földbehelyezésének módszere, és a tartószerkezet

felépítése [1, 3]
18
BODNÁR István
7.3. ábra: A földcsavarok és a tartószerkezet lábainak rögzítése a földcsavarhoz [1, 3]
A földcsavarok élettartamát nagymértékben befolyásolja a telepítési hely talajszerkezete és

a fizikai-kémiai összetétele. Mocsaras és sivatagi környezetben a várható éllettartam a
gyakorlati tapasztalatok alapján 6 év alá csökkenhet. Előbbi esetben az oxidáció, utóbbi esetben
a kvarchomok koptató hatása jelent problémát. A földcsavarok leggyakrabban horgany
bevonattal vannak ellátva, azonban napjainkban egyre jobban terjednek a műanyag, kompozit
alapú bevonatok, amelyek a földcsavarok élettartamát jelentősen megnövelik [3].
3.2. Napkövető kivitelű rendszerek
A napkövető kivitelű napelem-tartószerkezetek világszerte széles körben elterjedtek.

Alkalmazásuk elsősorban azokon a területeken célszerű, ahol a domborzati viszonyok lehetővé
teszik a Nap járásának folyamatos követését. Akkor a legnagyobb energiahozamuk, ha teljesen
sík és árnyékhatástól védett terepen történik telepítésük. Egyik lehetséges megvalósítási
formája az egytengelyes rendszer.
Egy tengelyű kompakt rendszerek: Ennél a kialakításnál a napelem-modulok egy tömbben
kerülnek elrendezésre, amely tömb egy vízszintes, vagy egy ferde tengely körül elforgathatók
(4. ábra) [3].
4. ábra: Egytengelyes horizontális Napkövető napelemes rendszer [1, 3]
19
Előnyei és hátrányai [3]:

• Könnyen telepíthető és az egész rendszer egyetlen szerkezet.
• Hiba észlelés, védelem és riasztás képessége.
• Szabványos csatlakozókkal ellátott, így bármilyen más rendszerrel kombinálható.
• Moduláris felépítésének köszönhetően nagy teljesítményű rendszerek
költséghatékonyan építhetők. Akár MW-os méretben is!
• 10-20%-os hatásfokjavulás tapasztalható, a rögzített tartókhoz képest (általában 15%-
kal szokás számolni).
• Beruházási költsége (gyártótól és típustól függően) 30, de akár 100 százalékkal is
nagyobb lehet, mint a fixen rögzítést megvalósító tartószerkezeté.
• Csoportos telepítés esetén a fajlagos beruházási költségek tovább csökkenthetők (5.
ábra).
További megvalósítási lehetőség egy komplett 10 kW csúcsteljesítményű rendszert ajánl (6.

ábra). Kialakítása az előző modellhez hasonló, azzal a különbséggel, hogy itt a bővítés
lehetősége 10 kWp teljesítményű blokkokkal oldható meg.
A napelem-modulok akár fektetve, akár állítva is elhelyezhetők a tartószerkezeten,
természetesen a napelem méretétől és a tartószerkezet típustól függően. A fektetett verziót csak
akkor célszerű használni, ha helyhiány miatt a sorokat egymáshoz közelebb kell telepíteni,
ekkor ugyan is a következő blokk kisebb árnyékhatásával lehet számolnunk. Minél magasabb
egy-egy szerkezet, annál nagyobb távolságot kell tartani az egymás mögött lévő sorok között.
5. ábra: Moduláris rendszerű, csoportosan telepített egytengelyes Napkövető napelemes

rendszer és bővítési lehetősége [3]
6. ábra: Kompakt 10 kW csúcsteljesítményű egytengelyes Napkövető napelemes rendszer [3]
20
BODNÁR István
A moduláris kialakításnak köszönhetően erőművi méretekben, néhány száz kWp

teljesítménytől, akár több MWp teljesítményig telepíthetők, ezzel kiváltva hagyományos
erőművi blokkokat (7. ábra).
7. ábra: Erőművi mértben, csoportosan telepített kompakt egytengelyű Napkövető kivitelű

napelemes rendszer [3]
Kéttengelyű (poláris) rendszerek: Ennél a kialakításnál az erőműblokk a minimum két

egymástól függetlenül működő mozgatómechanizmusnak köszönhetően teljes mértékben képes
lekövetni a Nap járását (8. ábra). Legnagyobb előnyük, hogy akár 35%-kal is növelhető a
hatékonyságuk a fixen telepített rendszerekhez képest. Hátrányuk viszont, hogy a beruházási
költség is legalább 30%-kal magasabb, mert két egymástól függetlenül működő mozgató-
mechanizmusra van szükség. Ezért alkalmazásuk csak indokolt esetben célszerű [1, 3].
8. ábra: Poláris, többtengelyű Napkövető kivitelű napelemes rendszerek [1, 3]
4. TELEPÍTÉS FERDE TETŐN
A napelemes rendszerek talán az egyik leggyakoribb telepítési helyszíne a ferde tetőkön való
elhelyezés. Világszerte a napelemes erőművek többsége a családi házak tetején található (9.
ábra). A telepítés előtt számos kérdésre kell választ adnunk. Legelső és talán a legfontosabb,
hogy a tető, ahová a napelemeket el szeretnénk helyezni, kibírja-e a pluszterhelést, amelyet a
rendszer okoz.
21
9. ábra: Ferde tetőn telepített napelemes rendszer [3]
A többletterhelés 15 kg is lehet négyzetméterenként. Ez azt jelenti, hogy egy 1,5 kW

csúcsteljesítményű rendszernél, amely, mint egy 10 m2 felületű, 150 kg pluszteherrel kell
számolni. Ha nem vagyunk biztosak a tetőszerkezet teherbíró-képességében, akkor érdemes
szakemberhez fordulni. A statikus mindemellett azt is meg fogja tudni mondani, hogy milyen
tartószerkezet alkalmazása célszerű a napelemek stabil, és biztonságos rögzítéséhez.
Magyarország építészeti stílusát és módszerét figyelembe véve, a rendszeresen és szakszerűen
karban tartott épületei szinte mindegyike alkalmas napelemes erőmű telepítésére [2, 3].
A második kérdés, hogy a tető melyik oldalán történjen az elhelyezés. A Déli tájolás az
ideális, ennek hiányában törekednünk kell arra, hogy a rendszer a közel Délre néző tetőfelületen
kerüljön elhelyezésre. Ilyen esetekben a Dél- Délkelet, vagy Dél- Délnyugat közül a Dél-
Délnyugat jobb választás, mert Magyarország a Keleti hosszúság 13°-a körül helyezkedik el,
így az ellentétes irányba tájolva nagyobb energiahozam érhető el [3].
A tetőoldal választásakor szintén figyelni kell arra, hogy árnyékot vető tárgyak ne legyenek
a tető előtt. Például, ha a Délre néző oldalon pont van egy másik épület, amely részben, vagy
teljesen beárnyékolja a tetőt, akkor nem szabad odatelepíteni a napelemeket, mert az árnyékolás
miatt nem fognak számottevő energiát termelni. Ekkor célszerű a Keleti oldalt választani. Azt
se felejtjük el, hogy a lehető legmagasabbra helyezzük el a napelemeket a tetőn, mert így is
csökkenthető az árnyékoltság veszélyének mértéke.
Harmadik lépésként nézzük meg, hogy vannak-e a tetőn zavaró elemek, például
szellőzőrácsok, ablakok, parabolaantennák és egyéb tetőszerelvények. Amennyiben vannak,
akkor azok áthelyezhetők-e vagy sem? Ezek alapján máris adódik az a felület, amelyre
telepíthetünk napelemeket. Mérjük meg, és kiderül, hogy mekkora teljesítményű rendszert
helyezhetünk el rajta. Amire figyelnünk kell, hogy a napelemektől a tető alja, teteje és szélei
felé legalább 30 cm biztonsági távolságot kell tartanunk.
A választott napelem típusától és méreteitől függően, átlagosan négyzetméterenként 150
wattal számolhatunk. Például, ha a tető 10 m2, akkor maximum 1,5 kW csúcsteljesítményű
napelemes rendszert helyezhetünk el rajta. Természetesen ez az érték erőteljesen függ a
napelem típusától, annak hatásfokától, a tető szélességétől és hosszától, valamint a biztonsági
távolságok betartásáról is gondoskodnunk kell [2, 3].
A tartószerkezet tipikus elemei:

• tetőhorog (10. ábra a,),
• alumínium profilsín (10. ábra b,),
• rögzítő csavarok és csavaranyák (11. ábra),
• leszorító elemek (12. ábra).
22
BODNÁR István
a, tetőhorog b, alumínium profilsín
10. ábra: Napelemek ferde tetőn történő rögzítéshez szükséges alkatrészek [3]
a, alumínium profilsín tetőhoroghoz b, napelem-leszorító elemek alumínium

történő rögzítéshez hsznált csavar profilsínhez történő rögzítéshez hsznált
és csavaranya csavar és csavaranya
A 13. ábra szemlélteti a tetőhorgok cserépfedésű ferdetetőn történő elhelyezését, a 14. ábra
pedig a napelem rögzítésének menetét.
a, Sorvégi (vég)leszorító b, Köztes leszorító
13. ábra: Napelemek telepítésének folyamata [3]
23
14. ábra: Tetőhorgok elhelyezése cserépfedésű ferde tetőn [3]
A telepítés menete a következő:

1. Biztosító kötelet feszítünk ki a tetőn, amihez a tetőn dolgozó munkásokat biztonsági
karabinerrel rögzítjük. A munkavédelemi szabályok betartása nagyon fontos, hiszen a
munkások a magasban dolgoznak, így, ha véletlenül megcsúsznak és leesnek a tetőről,
akár halált okozó sérüléseket is szerezhetnek. Ezért a legelső lépés mindig a munkások
biztosító kötél segítségével történő rögzítése. Természetesen védősisak viselése
kötelező.
2. Ezt követően kijelöljük a tetőhorgok helyeit. A tetőhorgokat mindig a gerendákra kell
felcsavarozni, ezért csak azokat a cserepeket kel feltolni, szükség esetén levenni,
amelyek alatt gerenda fut, és oda tetőhorgot szeretnénk tenni. A horgokat minimum
két darab (általában 3 − 6 db) 80 mm hosszú, rozsdamenetes facsavarral rögzítjük.
Végül a cserepeket visszahelyezzük a helyükre.
3. A méretre vágott alumínium profilsíneket a horgokhoz csavarozzuk, és szintbe állítjuk.
4. A napelemeket felhelyezzük, sorban, egymás után, és közben rögzítjük őket.
Természetesen ekkor kell a villamos csatlakozókat is összekötni, mert erre a
későbbiekben már nem lesz lehetőségünk.
5. A tartószerkezetet be kell kötni a villámvédelmi rendszerbe, a villamos csatlakozókat
pedig az egyenáramú vezetékek segítségével soros, illetve párhuzamos kapcsolások
kialakítását követően, csoportonként a túlfeszültség levezetőhöz kell csatlakoztatni.
Ezektől a lépésektől kezdődően - a villamos bekötéseket - már csak villanyszerelő
szakemberek végezhetik. Ők fogják bekötni az invertert is a váltakozó áramú
hálózatba.
24
BODNÁR István
5. TELEPÍTÉS IPARI- ÉS LAPOS TETŐN
Napelemek ipari és lapos tetőkön történő telepítése az utóbbi években egyre divatosabbá
váltak, ez jellemzően a jelentős mértékű állami támogatásnak köszönhető. Az ipari fogyasztók
rendszerint olcsóbban jutnak hozzá a villamos-energiához,  átlagosan 40%-kal  mint a
háztartási fogyasztók, ezért ők csak úgy tudnak megtérülő rendszert telepíteni, ha kapnak rá
állami támogatást. De nem utolsó szempont az energetikai rangsorban történő feljebb lepés sem.
Egyes kezdeményezések szerint a költségek még tovább csökkenthetők, ha például lapos
tetőkön egyszerűen csak lefektetik a napelemeket (15. ábra), néha rögzítés nélkül, vagy csak
csavaros rögzítéssel [1, 3].
15. ábra: Lapos tetőn lefektetett napelemek, a legegyszerűbb napelem-tartószerkezettel

történő rögzítéssel [1, 3]
Ekkor ugyanis nincs szükség tartószerkezetre, így akár 30%-kal is csökkenhet a telepítés
költsége. Ezzel viszont több problémát is létrehozunk. A legfontosabb, hogy a rögzítés hiánya
miatt a panelek könnyen elmozdulhatnak, elmozdítható és így eltulajdoníthatók. Mindemellett
energiatermelés kieséssel is számolnunk kell a helytelen tájolás miatt. Ez annyit jelent, hogy a
napelemek teljes életciklusuk során akár 20%-kal is kevesebb villamos-energiát tudnak
megtermelni. Ez gazdasági oldalról is kiesést jelent, vagyis nőni fog a megtérülési idő [3].
Éppen ezért a lapos, vagy kvázi lapos (kis dőlésszögű, kisebb, mint 20 °- nál) tetőkön
érdemes olyan tartószerkezetet alkalmazni, amellyel kedvezőbb dőlésszög érhető el (16. ábra
és 17. ábra). E tetőtípusoknál is van lehetőségünk napkövető tartószerkezetet telepíteni (18.
ábra). Ilyenkor felmerülő kérdés, hogy a tető mekkora többletterhelést bír el. Ennek
függvényében célszerű meghatározni a telepítendő rendszer teljesítményét és a tartószerkezet
típusát. Az alkalmazható tartószerkezeti elemek a földfelszíni és a ferde tetőn történő rögzítési
megoldásoknál alkalmazhatók kombinációi [2, 3].
25
16. ábra: Kis dőlésszögű, kvázi lapos tetőre szerelt fixen telepített napelemes rendszer [3]
17. ábra: Lapos tetőn fixen telepített napelemes rendszer [3]
18. ábra: Lapos tetőn Napkövető kivitelben telepített napelemes rendszer [3]
26
BODNÁR István
6. TELEPÍTÉS ÉPÜLETEK HOMLOKZATÁN
Napjaink legújabb trendjét a napelemes tartószerkezetek területén, az épületek homlokzatára

történő rögzítésre alkalmas szerkezeti elemek fejlesztése jelenti (19. ábra). Ez egy teljesen új
irányvonalat jelent a napelemes tartószerkezetek, és rendszerek életében. Ez a módszer kiválóan
alkalma a nagy homlokzatú, de kis tetőfelülettel rendelkező épületek, például többemeletes
társasházak, környezetbarátabbá tételére. Magyarországon nagyon sok 10 emeletes panelház
épült főleg a hatvanas években, amelyek mostanára már igencsak korszerűtlenné váltak, annak
ellenére, hogy akkoriban a legmodernebb épületek közé tartoztak [3].
19. ábra: Napelemes rendszer telepítése épület homlokzatán [3]
De nem csak panelépületek, hanem ipari csarnokok oldalfalazatai is kiválóan alkalmasak

napelemes rendszerek telepítésére. Beruházási költségük általában alacsonyabbak, mint a lapos
tetőn történő telepítés esetén. Sőt, bizonyos teljesítménykategóriákban ők képviselik a
legolcsóbb megoldást. Mindemellett energiatermelés kieséssel is számolnunk kell a helytelen
tájolás miatt. Ez annyit jelent, hogy a napelemek teljes életciklusuk során akár 30%-kal is
kevesebb villamos-energiát tudnak megtermelni. Ez gazdasági oldalról is kiesést jelent, vagyis
nőni fog a megtérülési idő [3].
7. TELEPÍTÉS JÁRMŰVEKEN
A napelemek járműveken történő telepítése nem csak divatos, hanem hasznos, és

környezetbarát megoldás is lehet. Ma már nem csak sétahajókon és teherhajókon, hanem
jachtokon és autókon, valamint repülőgépeken is láthatunk napelemeket. A kezdetben házilag
történő felszerelést felváltotta a gyárilag történő beszerelés. Manapság már bizonyos
járműgyártóknál opcióként  felár ellenében  kérhetünk gyárilag beépített napelemeket is. A
napelemek akár a hibrid hajtások, elektromos motorok villamos energiával történő ellátásában,
akár a műszerek, kijelzők, valamint az utasok villamosenergia-igényének fedezésére is
alkalmazhatóak. A 20.-22. ábrák szemléltetik a lehetőségeket [3].
27
20. ábra: Házi készítésű és gyárilag beszerelt napelemekkel rendelkező napelemes autó [3]
21. ábra: Napelemes sétahajó és teherhajó [3]
22. ábra: Napelemes jacht és repülőgép [3]
8. HORDOZHATÓ NAPELEMEK
Az utóbbi években sorra jelentek meg a hordozható kivitelű napelemek, amelyek első sorban
hétköznapi elektronikai használati eszközeink töltésére alkalmas kivitelűek. Ilyen például a
napelemes mobiltelefon-töltő, illetve a laptop-töltő (23. ábra). Egyes gyártók a napelemet
beépítik a laptopba, így még kisebb helyigénnyel rendelkező kisrendszer hozható létre. Ezek a
napelemek többé-kevésbé valóban alkalmasak az eszközeink energia-felhasználásának
részleges fedezésére [3].
28
BODNÁR István
23. ábra: Napelemes mobiltelefon-töltő és notebooktöltő [3]
9. ÉLETTARTAMOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Mivel a napelemek és az őket tartó szerkezetek szélsőséges környezeti körülmények között

üzemelnek, ezért az élettartamukat az alábbi legfontosabb tényezők befolyásolják:
• napsugárzás- hőingadozás okozta sokk,
• légköri korróziós hatás,
• esővíz korróziós hatása,
• talaj kémhatása,
• talajszemcsék koptató hatása,
A tetőkön elhelyezett tartószerkezetek rendszerint alumíniumból készülnek, ezért azok

élettartamát kevesebb környezeti tényező befolyásolja, így a várható élettartamuk a napelem
várható élettartamával megegyező, vagy hosszabb. A talajra telepített napelemek
tartószerkezetei rendszerint bevonatolt (horganyzott, vagy műanyag borítású) acélszerkezetek,
amelyek élettartama a mocsaras, illetve sivatagi környezetben igen jelentősen csökken, így sok
esetben a napelem élettartamánál jelentősen hamarabb mennek tönkre. Az utóbbi évtizedek
tapasztalatai alapján erősen savas, illetve lúgos kémhatású talajokban a horganyzott
földcsavarok 6-8 év alatt olyan mértékű átrozsdásodást szenvedtek el, hogy azok cserére
szorultak. Hasonló élettartamot figyelhetünk meg sivatagi körülmények között, ahol a sivatagi
homok szelek okozta mozgásából származó folyamatos koptató hatása miatt a bevonat teljesen
lekopott és a szerkezet meggyengült.
10. ÖSSZEFOGLALÁS
Összességében elmondható, hogy a napelemeket igen sokféleképpen telepíthetjük és ennek

megfelelően a tartószerkezeteit igen szélsőséges környezeti hatások érik, amelyek
következtében gyorsabb tönkremenetel jellemezheti őket, mint magukat a napelemeket.
11. IRODALOMJEGYZÉK
[1] BODNÁR, I.: Napelemek rögzítése, Szerelési utasítás. Miskolc, 2012. p. 30.
[2] MÉSZÁROS, L., SCHOTTNER, K.: Megújuló energiatermelő rendszerek, Napelemes
erőművek, Útmutató a napelemes villamosenergia termelő rendszerek tervezéséhez,
Magyar Mérnöki Kamara, Elektrotechnikai Tagozat. 2015. p. 79.
[3] Dr. BODNÁR, I.: Napelemek működésének alapjai, a napeleme villamosenergia-
termelés elméleti és gyakorlati megvalósítása, Miskolci Egyetem. 2018. p. 108.
29
FÁS SZÁRÚ BIOMASSZÁN ALAPULÓ GYORSINDÍTÁSÚ ERŐMŰ

LEHETŐSÉGÉNEK FELVÁZOLÁSA
DEVELOPMENT OF FAST START-UP POWER PLANT BASED ON

WOODY BIOMASS
BODNÁR István
Ph.D., egyetemi adjunktus, kutatócsoport vezető, vegybod@uni-miskolc.hu

Kivonat: A tanulmány egy fás szárú biomassza tüzelőanyagon alapuló gyorsindítású erőmű lehetőségét vázolja.
A biomassza olyan megújuló/megújítható energiaforrás, amely energetikai hasznosítása jól szabályozható és
független az időjárási körülményektől. Napjainkban a gyorsindítású erőművek turbinagáz, vagy turbinaolaj
tüzelőanyagot alkalmaznak, azonban azok fosszilis eredetűek, így kevésbé mondhatók környezetbarátnak. Velük
szemben a biomassza környezetbarát megoldást jelenthet a villamosenergia-termelésben, valamint léteznek
olyan termikus átalakítási technológiák, amikkel mesterséges gáz (gázosítás) és/vagy olaj (pirolízis) állítható
elő. Ezen szintézisgázokkal és szintézisolajokkal működtethetők gázturbinás erőművek, így akár gyorsindítású
erőművek is.
Kulcsszavak: biomassza, erőművek, gyorsindítású erőmű, gázosítás, gázmotor, gázturbina
Abstract: This paper presents biomass fuel-based fast-start power plants. Biomass is a renewable energy source;
whose energy utilization is well controlled and independent of weather conditions. Nowadays, fast-start power
plants used fuels are turbine gas, turbine oil, but these are of fossil origin, therefore not too environmentally
friendly. By contrast, biomass can be an environmentally friendly solution for electricity production, and there
are thermal conversion technologies, which can be produced by artificial gas (gasification) and / or oil
(pyrolysis). These synthetic gases and synthetic oils can be operated with gas turbine power plants, including
fast-start power plants.
Keywords: biomass, power plant, fast start-up power plant, gasification, gas engine, gas turbine
1. BEVEZETÉS
Napjaink villamosenergia-rendszerében kulcsfontosságú kérdés a szabályozhatóság, és a

villamosenergia-fogyasztás változását lekövetni tudó erőművek létesítése. A fogyasztási
görbe napi változása mellett a megújuló energiaforrások, mint a napelemek és a szélerőművek
ingadozó, lengő teljesítményleadása jelent még megoldásra váró feladatot. Egyre több
napelemes rendszer csatlakozik a közcélú hálózatra, azonban ezek pillanatnyi teljesítményét
az időjárás jelentős mértékben befolyásolja, így nehezebben tervezhető a termelési görbe,
mint egy stabil működést biztosító megújítható biomassza, vagy fosszilis lignit/széntüzelésű
erőműnél, valamint egy atomerőműnél. Hazánkban a villamosenergia nagy mennyiségben
történő tárolása jelenleg nem megoldott, ezért szükséges olyan erőművek létesítése, amelyek a
kieső erőművi teljesítményeket gyorsan képesek helyettesíteni. Erre jelentenek megoldást a
gyorsindítású erőművek, amelyek jellemzően nyílt ciklusú gázturbinás típusúak.
2. ERŐMŰVEK A VILLAMOSENERGIA-RENDSZERBEN
Az erőművek legfontosabb szerepe a villamosenergia-rendszerben, hogy minden

időpillanatban a fogyasztásnak megfelelő mértékben termeljenek villamos energiát. A
fogyasztói igények pillanatról pillanatra változnak, amit csak a szabályozóképességgel
30
BODNÁR István
rendelkező erőművek tudnak követni, ezzel fenntartva a villamosenergia-rendszer

egyensúlyát. A napi villamosenergia-fogyasztás, illetve termelés a napi terhelési görbékkel
jellemezhető (1. ábra). A napi terhelési görbén megkülönböztetünk mélyvölgy, völgy és
csúcsidőszakokat. Mélyvölgy időszakban a legalacsonyabb, csúcsidőszakban a legmagasabb
a villamosenergia-fogyasztás. A görbén jól elkülöníthető egy alapterhelés, amely mértéke
napszaktól függetlenül állandónak tekinthető, tehát ez az érték, amit folyamatosan
rendelkezésre kell bocsátani az energiarendszerben [1]. A völgy és a csúcsidőszakokban a
megnövekedett fogyasztást újabb erőművek indításával lehet kielégíteni. Mindezek alapján az
erőműveket tovább lehet csoportosítani, osztályozni.
2018. március 18. Vasárnap

6 000
Délelőtti és Esti Csúcs
5 000
Völgy
Terhelés [MW]
4 000
3 000
Mélyvölgy
2 000
1 000
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24
Idő [óra]
1. ábra: Napi terhelési görbe
A 2018. március 18.-ai, vasárnapi napon a terhelési görbén a minimális teljesítmény 3.738
MW, a csúcsteljesítmény 5.331 MW értékre adódott. A napi energiaigény 111,29 GWh volt.
A hétköznapokon, illetve munkanapokon mért napi terhelési görbén jellemzően nagyobb
értékek szerepelnek. Például a 2018. március 14.-ei, szerdai napon a minimális teljesítmény
4.016 MW, a napi csúcsteljesítmény 5.625 MW, a napi energiaigény 122,05 GWh volt.
A villamosenergia-rendszerben betöltött szerepük alapján három fő erőműtípust

különböztetünk meg:
- Alaperőmű, amely az ország alapterhelését viszi. Működését a zsinórterhelés jellemzi,
így csekély szabályozóképességgel rendelkezik [1]. Ezek a legnagyobb villamos
hatásfokkal rendelkező erőművek, amelyek működése a Rankine-Clausisus-
körfolyamaton alapul. Víz-gőz körfolyamat révén az erőgép gőzturbina, típusát tekintve
kondenzációs, így érhető el az akár 32-38%-os villamos hatásfok. Magyarországon a
Paksi Atomerőmű tölti be az alaperőmű szerepét.
- Menetrendtartó erőműnek nevezzük azokat az erőműveket, amelyek a napi terhelési
görbe változásait képesek lekövetni, és azt egyben gazdaságosan képesek megtenni.
Viszonylag rugalmasak és nagyobb szabályozóképességgel rendelkeznek, mint az
alaperőművek [1]. A menetrendtartó erőművek jellemzően a régebben létesített
alaperőművekből alakulnak ki. Gáz, vagy gőzturbinás kialakításúak, és jó villamos
hatásfokkal működnek. Magyarországon a Mátrai Erőmű kezdi átvenni ezt a szerepet,
de ide sorolhatók a Dunamenti hő- és gázturbinás erőművek is. Jelenleg átmenetet
képeznek az alaperőmű és a menetrendtartó erőmű között.
31
Fás szárú biomasszán alapuló gyorsindítású erőmű lehetőségének felvázolása
- Csúcserőművek biztosítják a napi csúcsfogyasztási időszakokban a megnövekedett

villamosenergia-igények kielégítését. A csúcserőművek éves teljesítmény-
kihasználtsága sok esetben a 20%-ot sem éri el. Hatásfokuk rendszerint elmarad az alap-
és menetrendtartó erőművekétől. A rendkívül rugalmas és gyors indítást lehetővé
erőművek tartoznak ide [1]. Jellemzően gáz-, vagy gőzturbinás kivitelűek, de a 2000-es
években számos gázmotoros és kombinált ciklusú erőmű épült, amelyek képesek
betölteni ezt a szerepet. Ez utóbbiak hőelvételes erőművek, így első sorban csak akkor
üzemeltethetők, ha biztosított a folyamatos hőelvétel. Az utóbbi években történő
jogszabályi változások következtében a kombinált ciklusú és gázmotoros erőművek
jellemzően vagy a távhőszolgáltatók, vagy az ipari fogyasztók energiaigényeit elégítik
ki. Egyes erőművek visszaadták a termelési jogot, vagy évek óta állnak.
Ugyan nem nevezhető külön erőműtípusnak, de mégis megemlítendő a tartalékerőmű,

amely a kieső erőművi teljesítmények gyors pótlására szolgál. Ezek azok az erőművek,
amelyek adott esetben éveken keresztül készenléti állapotban vannak, de villamos energiát
nem szolgáltatnak. Gyors indíthatóság, nagy rugalmasság, viszonylag kis villamos hatásfok és
sokszor gazdaságtalan üzemeltetés jellemzi őket, azonban ezen erőművek nélkül egy esetleges
nagyobb erőmű kiesése esetén a villamosenergia-rendszer biztonságos fenntartása
megoldhatatlan lenne. Jellemzően nyílt ciklusú gázturbinás erőművek, amelyek tüzelőanyaga
turbinagáz, vagy turbinaolaj. Magyarországon jelenleg a Litéri és a Sajószögedi Gyorsindítású
Gázturbinás Erőművek jelentik a legfőbb tartalékerőműveket.
3. GYORSINDÍTÁSÚ ERŐMŰVEK
A hazánkban üzemelő gyorsindítású erőművek nyílt ciklusú gázturbinás kivitelűek,

turbinagáz (földgáz), vagy turbinaolaj (gázolaj) tüzelőanya és 15 percen belül igénybe
vehetők. A Magyar Villamosenergia-rendszer UCPTE (1998-tól UCTE – Union for the Co-
ordination of Transmission of Electricity, Európai Villamosenergiai Rendszeregyesülés)
csatlakozásáról folytatott tárgyalások során a 90-es évek elején megállapították, hogy
erőműparkunk összetételéből hiányoznak az üzemzavar esetén gyorsan igénybe vehető
tartalékkapacitások. Az együttműködő rendszeregyesülésben résztvevő rendszereknek – az
UCTE előírásai szerint – készenlétben álló tartalékkal is rendelkezniük kell. Ez olyan,
gyorsan, ténylegesen igénybe vehető tartalék kapacitás, amely a váratlanul kiesett
teljesítmény ideiglenes pótlására szolgál, és mindaddig üzemben marad, amíg a hibát el nem
hárították, vagy egyéb az ezt pótló, más kapacitások a hálózatra fel nem csatlakoznak [2].
Az UCTE előírása szerint minden tagország villamosenergia-rendszere készenlétben álló
gyorsindítású tartalék kapacitásának legalább a tagország rendszere legnagyobb blokkjának
teljesítőképességével kell megegyeznie, következésképpen a Magyar Villamosenergia-
rendszernek, a paksi atomerőmű egy blokkjának mindenkori teljesítőképességéhez (500 MW)
hasonló nagyságú gyorsindítású erőmű kapacitást kellett létrehozni [2].
A körültekintő telephely-kiválasztási eljárás eredményeként, a gyorsindítású gázturbinás
erőművek hálózati csomópontok közelében, Földrajzilag egymástól viszonylag távol –
világbanki, illetve EIB hitel felhasználásával – épültek meg [2]:
- Litéren a 400/132/35/20 kV-os, illetve Sajószögeden a 400/220/132 kV-os 1998-ban,
maximálisan 155 MW teljesítménnyel, az alállomások melletti területen, a nyugati,
illetve a keleti országrész legfontosabb hálózati csomópontjaiban;
- Lőrinciben 2000-ben, maximálisan 173 MW teljesítménnyel, – elsősorban a meglévő és
részben hasznosítható erőművi infrastruktúrát, a gazdaságosságot, és a tovább-
1fejleszthetőséget figyelembe véve – az egykori Mátravidéki Erőmű telephelyén;
32
BODNÁR István
- Ajkán 2011-ben, maximálisan 116 MW teljesítménnyel – elsősorban a meglévő és

üzemelő erőművi infrastruktúrát használva, a gazdaságosságot, és a tovább-
fejleszthetőséget figyelembe véve – az Bakonyi Erőmű telephelyének közvetlen
szomszédságában.
A gázturbinás erőműveket a következők szerint csoportosíthatjuk:

- nyílt ciklusú gázturbinás erőmű,
- több fokozatú nyílt ciklusú gázturbinás erőmű,
- kombinált ciklusú erőmű.
Nyílt ciklusú gázturbinás erőmű esetében csak és kizárólag villamos energiát termelünk.
Az üzemanyaga alapesetben tüzelőolaj, vagy földgáz. Működése igen egyszerű az üzemanyag
az égéstérbe kerül, amihez kompresszorokon keresztül levegőt adagolnak a minél
hatékonyabb égés eléréséhez. Az így keletkezett füstgáz a turbina lapátjaira kerülve elforog a
közös tengelyen lévő generátor pedig mozgásba kerül, ami így villamos energiát termel a
hálózatra. Az ilyen elven működő erőművek hatásfoka alacsony 35-40%, ugyanis a nyílt
ciklus miatt a hő a füstgázzal együtt távozik [2, 3].
Hatásfokát egy gázturbinás erőműnek a következők határozzák meg [2]:

- a beszívott levegő hőmérséklete,
- a beszívott gáz hőmérséklete,
- milyen hatásfokkal rendelkezik maga a turbina, illetve a kompresszor,
- milyen a hőátadás képessége.
Ezen tulajdonságokat figyelembe véve alakultak ki a korszerűbb nagy hatásfokú zárt, vagy
kombinált ciklusú gázturbinás erőművek. Ebben az esetben a levegőt és a gázt a különböző
fokozatokból történő megcsapolással melegítik elő. A kiáramlás során pedig a kéménybe
épített hő hasznosítókon keresztül a kiáramló hőmennyiséget hasznosítják. Ilyen módon a
kombinált ciklusú erőműve egyszerre képesek villamos energia és használati melegvíz
előállítására. A megnövelt fokozatok számának változása során az előmelegített hajtóanyag az
égéstérbe kerül, ahol a már szintén előmelegített levegővel keveredve a begyújtást követően a
füstgáz a turbinára jut. A megforgatott generátor azonos módon a hálózatra táplál, viszont a
kéménybe épített hőátadókon keresztül a rendszer melegvizet állít elő. Az eredő hatásfok
ilyen módon elérheti akár a 95%-ot is [2, 3].
A 2. ábrán az öt eltérő technológiát megvalósító gázturbinás erőmű rendszertechnikai
kapcsolása látható. Az ilyen és ehhez hasonló kapcsolások írják le a legmegfelelőbben az erő-
művek működését [3].
Színek szerint a következő megoldások láthatók [3]:

- hagyományos gázturbinás erőmű (fekete),
- hagyományos gázturbinás erőmű dupla kompresszorral (piros),
- zárt rendszerű gázturbinás erőmű (kék),
- gázturbinás erőmű gőzhasznosító fokozattal (zöld),
- gázturbinás erőmű úgynevezett Black Start támogatással (bíbor).
Az erőművek szempontjából minden esetben az alapot egy nyílt ciklusú hagyományos

gázturbina egy, illetve dupla kompresszorral képezi. A különbségek csak a füstgáz
kezelésében térnek el egymástól [3].
33
Fás szárú biomasszán alapuló gyorsindítású erőmű lehetőségének felvázolása
2. ábra: A gázturbinás erőművek közös technológiai ábrája [3]
4. EGY LEHETSÉGES KONCEPCIÓ
A gyorsindítású erőművek legfontosabb tulajdonsága, hogy 15 percen belül indíthatók és

100%-os teljesítményig felszabályozhatók. Ilyen gyors szabályozó képességgel kizárólag a
gázturbinás és a gázmotoros erőművek rendelkeznek, amelyek hajtóanyaga gáz-, vagy
folyékony halmazállapotú. Ebből következik, hogy fás- és lágyszárú biomasszából
közvetlenül nem lehet kialakítani gyorsindítású erőművet. A szilárd tüzelőanyagok víz-gőz-
körfolyamatú erőművekben egyszerű tüzelés útján kerülnek hasznosításra. Az ilyen erőművek
kazánt és gőzturbinát igényelnek, amelyek nagy hőtehetetlenséggel működnek, azaz az
indítási és felszabályozási, valamint a leállítási és leszabályozási idők igen hosszúak. Erőmű
mérettől függően 8-10 órát, vagy akár 1-2 napot is kitehet a szabályozási idő. Ezért a szilárd
tüzelőanyagokat közvetlenül gyorsindítású erőművekben nem alkalmazhatjuk, tehát a
technikai körfolyamat megváltoztatásához a tüzelőanyag halmazállapotát is meg kell
változtatni. Erre ad lehetőséget a gázosítás.
A gázosítás lehetővé teszi, hogy a szilárd tüzelőanyagból gáz halmazállapotú
energiahordozót állítsunk elő. Az első faelgázosító berendezés megépítése Gustav Bischof
(1792-1870) német vegyész nevéhez fűződik. Ő volt az a híres professzor a Bonni
Egyetemen, aki elsőként feltételezte, hogy az aszfalt és a petróleum régen elhalt növényekből
alakult ki, továbbá fontos fejlesztéseket tett a szénbányákban alkalmazott robbanásbiztos
lámpák területén. A gázosítás ipari alkalmazása 1798-ban kezdődött Angliában, ahol a fából
és szénből előállított mesterséges gázokat világításra használták. 1850-re London
közvilágításának több mint 75%-a ilyen mesterségez gázokból volt biztosítva. Az amerikai
nagyvárosokban, az 1920-as években is működtek gázgyárak [4].
Egy lehetséges koncepció szerint a szilárd biomasszát első körben elgázosítjuk, a gázosítás
során felszabaduló fagázt hűtés és tisztítást követően egy gázmotorban elégetjük, ezzel egy
gyorsindítású erőmű kialakítható; a fagáz hűtéséből származó hőt pedig egy gőzturbinára
vezetve további villamosenergia termelhető. Ebben a kialakításban a gyorsindítású
34
BODNÁR István
gázmotoros blokk és a gőzturbinás blokk egyesítésével kombinált ciklusú erőmű hozható

létre, amely hatásfoka kiemelkedő (3. ábra).
3. ábra: Egyszerűsített blokkvázlat egy lehetséges koncepcióra
A jól megtervezett és kivitelezett gázosító reaktor 15 percen belül be tud állni a

termodinamikai egyensúlyi állapotba, így az indítási állapothoz képest a keletkező gáztermék
már nem füstgáz, hanem éghető szintézisgáz, így a gázmotoros blokk egyből indítható. A
szintézisgáz hűtéséből származó hő vagy hőtőtornyokon keresztül elvezetésre kerül, így egy
nyílt ciklusú erőműként működtethető, vagy hőcserélőn keresztül egy gőzturbinát táplál, így
kialakítva a kombinált ciklust. A gőzturbináról távozó hulladékhő tovább hasznosítható, vagy
a környezetbe elengedhető.
Az új típusú erőmű technológiai folyamatát végig tekintve elmondható, hogy nem sokban
különbözik a 2. ábrán bemutatott erőműi kialakításokhoz képest. A legfőbb különbséget az
jelenti, hogy a gázturbina gázmotorra cserélhető, az égéstér helyébe pedig egy gázosító
reaktor kerül beépítésre. Mivel a gázmotorok kisebb teljesítménykategóriában kaphatók, mint
a gázturbinák, ezért egészen kisméretű (háztartási méretű) erőművek is építhetők.
5. KÖVETKEZTETÉSEK, ÖSSZEFOGLALÁS
A villamosenergia-rendszerben igen fontos szerepet töltenek be a csúcserőművek és a

tartalékerőművek, amelyek mindegyikének gyorsindíthatósággal kell rendelkeznie, hogy az
esetleges gyors fogyasztói- és termelői teljesítményváltozások, lengések, vagy kiesések káros
hatásait ki tudják küszöbölni. Napjainkban gázturbinás erőműveket alkalmaznak e célra,
amelyek hajtóanyaga földgáz, vagy turbinaolaj, azonban a gázosítási technológia
alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy e tüzelőanyagok környezetbarát biomasszára
cserélhetők legyenek. A biomassza mellett a hazánkban nagy mennyiségben rendelkezésre
álló erőműi szén és lignit is alkalmas gázosításra, így igen nagy egységteljesítményű
gyorsindítású erőművek is építhetők fagázosításra, vagy széngázosításra alapozva.
[1] Dr. MORVA, Gy.: Villamosenergetika, Edutus Főiskola. Jegyzet. 2012. p. 264.
[2] MVM: Gázturbinás erőművek; A tartalékkapacitás fogalma, szerepe a villamosenergia-
rendszerben, http://www.gter.hu/bemutatkozas/tevekenyseg/gazturbinas-eromuvek/
[3] BEREK, L., WASS, A.: Gázturbinás erőműi objektum védelme, Hadmérnök. IX. évf. 2.
szám. 2014. pp. 5-15.
[4] BASU, P.: Biomass gasification, pyrolysis and torrefaction, Practical design and theory,
Second edition, Academic Press is an imprint of Elsevire, San Diego. 2013. p. 529.
35
ENERGIATAKARÉKOSSÁG ÉS KÖRNYEZETTUDATOSSÁG AZ
ÉPÍTŐIPARBAN: HŐSZIGETELŐ ANYAGOK ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSE
ENERGY EFFICIENCY AND ENVIRONMENTAL PROTECTION IN

CONSTRUCTION INDUSTRY: LIFE CYCLE ASSESSMENT OF
THERMAL INSULATORS
BODNÁR István
Ph.D., egyetemi adjunktus, vegybod@uni-miskolc.hu

Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai és Elektronikai Intézet, H-3515 Miskolc- Egyetemváros
Kivonat: A tanulmány különböző típusú hőszigetelő anyagok életciklus-elemzéséről szól. A leggyakrabban

alkalmazott hőszigetelő anyagok közül a polisztirol, a kőzetgyapot és a poliuretán hab alapú hőszigetelőket
vizsgáltam GaBi LCA szoftver segítségével. A kapott eredmények arra utalnak, hogy a poliuretán alapú hőszigetelő
anyagok mind hőtani, mind környezetterhelési szempontokat figyelembe véve kedvezőbb megoldást jelentenek,
mint a hagyományos hőszigetelőanyagok. A PIR hőszigetelő anyag karbonlábnyoma mind az EPS, mind a
kőzetgyapot szigetelőhöz képest jelentősen kedvezőbb.
Kulcsszavak: energiahatékonyság, környezettudatosság, életciklus-elemzés, EPS, PUR, PIR, hőszigetelés
Abstract: This paper presents the Life Cycle Assessment of the different thermal insulators. I investigated the most
commonly used heat-insulating materials, such as polystyrene, rockwool, polyurethane. I used the GaBi LCA
software. The results show that polyurethane-based heat-insulating materials, considering both thermal and
environmental load factors, are a more favourable solution than conventional thermal insulation materials. The
carbon footprint of the PIR insulation material is considerably more favourable than EPS and rock wool
insulations.
Keywords: energy efficiency, environmental protection, Life Cycle Assessment, LCA, EPS, PUR, PIR, insulation
1. BEVEZETÉS
Napjaink építőiparában egyre kiemeltebb szempont az energiahatékonyság és a

környezettudatosság. A fosszilis energiahordozók kimerítése az utóbbi évtizedekben
folyamatosan növekvő tendenciát mutatott. Mivel az épületek és ipari létesítmények fűtése
jellemzően fosszilis tüzelőanyagokra alapozott, ezért az épületek energiahatékonyságának
javítása elkerülhetetlen. Megoldásként merült fel és napjainkban is alkalmazott módszer a
meglévő épületfalazatok hőszigeteléssel történő ellátása, azonban a jövő építőiparában célszerű
olyan falazóelemekben gondolkodni, amelyek extra hőszigetelés nélkül is képesek az elvárt
hőszigetelési képeséget garantálni. Az energetikai hatékonyság növelés révén érvényesíthetők
a környezetvédelmi célok is, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a szigetelőanyag és
a falazóelem gyártása során okozott környezetterhelést, valamint az alkalmazott építő
technológia hatásait.
2. ENERGETIKAI HATÉKONYSÁG AZ ÉPÍTŐIPARBAN
Napjainkban gyakran emlegetett, szinte kimeríthetetlen téma a hőszigetelés. A gazdasági

válság, a globális felmelegedés, a fosszilis energiahordozók fogyása takarékosságra hívja fel az
ipar és a lakosság figyelmét. Arra kell tehát törekedni, hogy minél kevesebb energiát
használjunk fel, minél kevesebb legyen a széndioxid-kibocsátás. Ezeken felül törekedni kell
arra is, hogy minél kevesebb anyagi kiadást jelentsen mindez számunkra [8].
36
BODNÁR István
Az építmények csökkentett energia felhasználásának alapján öt kategóriát különböztetünk

meg [8]:
• az alacsony energiafelhasználású ház, amely évente négyzetméterenként 50 kWh-t jelent,
• ultra alacsony energia felhasználású ház, ennél évi 30 kWh/m2,
• passzívház 15 kWh/m2·év,
• a nulla fűtési energiafelhasználású ház 0 kWh/m2·év,
• autonóm ház, amely szintén nem vesz fel egyetlen energiatermelőtől sem energiát.
Ezek igen jelentős eredmények annak a ténynek az ismeretében, hogy egy átlagos méretű
családi ház energia igénye egy év alatt 120‒160‒180 kWh/m2. Meglévő és újonnan épülő
házainkat, lakásainkat a jól megválasztott anyagokkal, berendezésekkel és kivitelezéssel az
alacsony, vagy akár az ultra alacsony energiafelhasználású házak, illetve lakások közé
sorolhatjuk. Az áremelések és a szigorodó szabványok (pl.: zöld kártya) következtében egyre
több jól szigetelt, alacsony és ultra alacsony költségvetésű házra találunk példát. A nulla fűtésű
és az autonóm ház a térségünkben még csak utópisztikus fogalom [8].
3. KÖRNYEZETTUDATOSSÁG AZ ÉLETCIKLUS-ELEMZÉS (LCA) SEGÍTSÉGÉVEL
Az életciklus-elemzés (LCA- Life Cycle Assessment) napjainkban, az egyik legjobban teret

hódító környezetmenedzsment rendszereszköz, amelynek alkalmazása elsősorban az egymást
helyettesítő szolgáltatások, termékek és technológiák esetén a legcélravezetőbb. Az LCA
kapcsán számszerűsítést és becslést végzünk arra vonatkozóan, hogy egy termék teljes
élettartama során (előállítása, annak elosztásán, elhasználásán át a belőle képződő hulladék
ártalmatlanításáig) milyen környezeti terheléseket okoz, illetve milyen és mennyi természeti
erőforrást használ fel (beleértve az energiakiadásokat is) [1‒3].
Az ISO 14040 szabvány alapján az életciklus-elemzés a következőképpen definiálható: „a
termékkel kapcsolatos környezeti tényezők és potenciális hatások értékelésének olyan
módszere, amely leltárt készít a termékkel kapcsolatos folyamatok rendszerének bemeneteiről
és kimeneteiről; kiértékeli az ezekkel kapcsolatos potenciális környezeti hatásokat; értelmezi a
leltári elemzésnek és a hatásértékelés fázisainak eredményeit a tanulmány céljainak
figyelembevételével” [1].
Az LCA-t eredetileg döntéstámogató eszköznek fejlesztették ki, amely környezeti
szempontból tesz különbséget termékek, ill. szolgáltatások között. A teljes elemzések
egyszerűsítéséhez lehetőség van a termék életciklusának csak egyes részeit vizsgálni, vagy csak
bizonyos hatásokat vizsgálni a termék teljes életciklusát figyelembe véve [1].
A 2012. évi CLXXXV. törvényben, amely 2013-ban lépett hatályba, kiemelkedő szerepet
kap az életciklus-szemlélet, ami ez által a hulladékgazdálkodás szerves részévé vált. Az
életciklus-értékelés elsősorban az egymást helyettesítő termékek és eljárások esetén a
legígéretesebb és legcélravezetőbb. Vitathatatlan, hogy a termék életét a kezdetektől a
legvégsőkig (amíg hulladék keletkezik belőle, vagy akár ezt követően is) követő életciklus
elemzés a környezet védelmét szolgálja [1, 3].
Az életciklus-értékelés egyes szakaszait az 1. ábra szemlélteti, ahol az eredmény szakasz a
hatáselemzési szakaszt jelenti. A hatásértékelésnél (ISO 14044:2006 szabvány szerint) a
folyamatrendszer input és output áramait környezeti hatáskategóriákba soroljuk, az előző
szakasz leltáreredményeinek hozzárendelésével. Minden egyes hatáskategóriára vonatkoztatva
meghatározunk egy referencia egységet, majd súlyozzuk őket a rendelkezésre álló
hatásvizsgálati módszer segítségével. Az életciklus teljes anyag-, ill. energiamérlegének
ismeretében, adott hatásvizsgálati módszer kiválasztásával a kívánt eredményhez jutunk [1, 2].
37
Energiahatékonyság és környezettudatosság az építőiparban: hőszigetelő anyagok életciklus-elemzése
1. ábra: Az életciklus-elemzés (LCA) szakaszai [4]
Az elemzések megkezdése előtt célszerű definiálni az elemzés tárgyát és röviden

megfogalmazni az elérendő célt. Ezt követően vázoljuk a vizsgálni kívánt folyamat vázlatát,
valamint írjuk le az anyag- és energiaáramokat, lehatárolva a rendszert a külső környezettől.
Második lépésként ellenőrizzük, hogy érvényesülnek-e az alapvető fizikai törvényszerűségek,
az anyag- és az energia megmaradási tételek. Ezek meglétét követően léphetünk tovább a már
említett hatásértékelési szakaszba. Az így kapott környezeti hatáskategóriákat
összehasonlíthatjuk a referenciaadatokkal, értelmezzük és ezek alapján javaslatot tehetünk a
döntéshozók számára [1‒3].
4. HŐSZIGETELŐANYAGOK
Az építőiparban számos hőszigetelő anyagot alkalmaznak. Napjainkban a legelterjedtebb két

típus a polisztirol és a kőzetgyapot, de egyre nagyobb hangsúlyt kap a poliuretán (PUR/PIR)
alapú hőszigetelő is.
Néhány hőszigetelőanyag hővezetési tényezője (átlagos érték) [7, 9]:

• fagyapot: ~ 0,08 W/m·K
• habüveg: ~ 0,05 W/m·K
• expandált polisztirol: ~ 0,04 W/m·K
• kőzetgyapot: ~ 0,036 W/m·K
• poliuretán hab: ~ 0,023 W/m·K
4.1. Polisztirol hőszigetelés
Az egyik legrégebben használatos műanyag termék az építőiparban a polisztirol hab. A

gyártási eljárás alapján két csoportba sorolhatók. A hagyományos expandált polisztirol hab
(EPS) és a később kifejlesztett technológiával készülő extrudált polisztirol hab (XPS) [5].
Az expandált polisztirol habok (EPS) alapanyaga a kőolajból előállított, hajtógázt és
speciális adalékokat tartalmazó "sztirolgyöngy". A gyöngyöket szakaszos gőzöléssel
duzzasztva, sablonban tömbökké formázzák. A tömböket pihentetés után izzószálas
vágóberendezéssel a kívánt méretre vágják. A polisztirol elemek a formázás után még egy ideig
38
BODNÁR István
(kb. 90 nap) egyre csökkenő mértékben zsugorodnak. Ezért azokra a felhasználási területekre,
ahol a beépítés utáni zsugorodás műszaki, vagy esztétikai okokból nem megengedhető, a
gyártók garantáltan 90 napnál tovább pihentetett terméket ajánlanak. Homlokzati hőszigetelő
bevonatrendszereknél csak ezeket használjuk [5]!
Mivel az EPS habok 2‒4 térfogat-százaléknyi vizet felvehetnek és ez a hőszigetelés értékét
lerontja, úgy kell őket beépíteni, hogy nedvességhatás, vagy páralecsapódás ne legyen! Az EPS
habok testsűrűsége 10–35 kg/m3, hővezetési tényezőjük 0,035–0,045 W/m·K. Alkalmazási
hőmérsékletük 70‒85 °C-ig terjed, tűzállósági besorolásuk: „nehezen éghető” [5].
Az expandált polisztirol habokat ott célszerű alkalmazni, ahol a hőszigetelés egyúttal
teherhordóként, vagy további rétegek aljzataként is funkcionál (padlók, lapostetők, homlokzati
bevonatrendszerek hőszigetelése). Mivel az EPS habok nagyon könnyen megmunkálhatók, a
nagyobb gyártók sokféle egyedi polisztirol terméket kínálnak (díszítő profilok, lejtésképző
elemek stb.) Mind az EPS mind az XPS hab érzékeny az ultraibolya sugárzásra, ezért sem a
tartós tárolás során, sem a beépítés után nem érheti napsugárzás [5]!
4.2. Kőzetgyapot hőszigetelés
A kőzetgyapot a hazánkban is megtalálható vulkanikus hegységek egyik alkotóeleméből,

a bazaltból készül. A szigetelő anyagban egyaránt megtalálható a gyapjú lágysága és a bazalt
ereje. A kőzetgyapot elnyeli, illetve megtöri a hanghullámokat ezért alkalmazása
hangszigetelési célokra kiváló megoldás. A kőzetgyapot hővezetési tényezője 0,032–
0,040 W/m·K. A kőzetgyapot szálszerkezetű anyagából fakadóan képes párát átereszteni. A
szerkezeten belül a pára szabadon mozoghat. Ezáltal egy jól elkészített kőzetgyapot szigetelés
esetén nincs penészedés. Másik szintén az anyagából fakadó tulajdonság, hogy 1.000 °C
hőmérséklet felett kezd el csak megolvadni, ezért sokkal tűzbiztosabb a polisztirolnál. Ami
egyébként csepegve ég. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy amennyiben a polisztirol
szigetelés megfelelően készül el, ott sem lehet nagy probléma. De egy komoly tűz esetén a
falakat a kőzetgyapot nagyságrendekkel jobban védi. Nem segíti a tűz
terjedését. Hangszigetelőképességgel is rendelkezik, mellyel a kőzetgyapot felülmúlja a
polisztirolt. Nagyobb fajsúlyának és szálas szerkezetének köszönhetően jobban elnyeli a
hangokat. Egy olyan helyen, ahol egyébként jelentős zajterhelésünk van, fontos szempont lehet
a szigetelőanyag választásánál [6].
4.3. Poliuretán (PUR/PIR) alapú hőszigetelés
A Poliuretán (PUR/PIR) kiváló hőszigetelési paramétereit (hővezetési tényező, λ=0,022

W/m·K) a cellák belsejébe zárt pentán (λ=0,013 W/m·K) gáznak köszönheti, amely kétszer
jobb hőszigetelő a levegőnél. Nem véletlen, hogy a hőszigetelés szempontjából kiemelten
fontos területeken, mint pl. a hűtőgépgyártás vagy a hűtőtechnika szinte kizárólag poliuretánt
használnak. A PIR az egyik legjobb hőszigetelési paraméterrel rendelkezik az ismert
hőszigetelő keményhabok közül, ezáltal új lehetőséget kínál a magyar építőipar számára.
Kijelenthetjük, hogy a poliuretán már a jövő terméke, a passzívház szintű energiahatékonysági
elvárások elterjedésével a hőszigetelési piac meghatározó termékévé válhat [9].
A poliuretán (PIR) keményhab hőszigetelő termékek alkalmazási területei [9]:

• magastetők szarufák feletti hőszigetelése (új építés és felújítás esetén),
• magastetők szarufák alatti hőszigetelése (új építés és felújítás esetén),
• magastetők szarufák között és alatt/felett,
• lapostetők, födémek hőszigetelése,
• padlók, padlófűtések hőszigetelése.
39
A Poliuretán nagyszerű hőszigetelő-képességen kívül számos egyéb kedvező

tulajdonságokkal rendelkezik [9]:
• Magas mechanikai szilárdsága (nyomószilárdság: 100 kPa) lehetővé teszi a komolyabb
igénybevételnek kitett területeken történő alkalmazását pl.: terhelhető födémek, szarufák
fölötti szigetelés.
• A poliuretán elemek 28 napos folyamatos vízbemerítés utáni nedvességfelvétele
mindösszesen 1,3 tf%. Ezen vízfelvétel is a vágott éleken jelentkezik, mivel a PUR több
mint 90 %-ban zártcellás.
• Szakszerű beépítés mellett ellenáll a penészesedésnek, gombásodásnak, rágcsálóknak,
gyenge savaknak, ill. lúgoknak.
• Biológiailag, fiziológiailag teljesen semlegesen viselkedik, nem okoz allergiás
panaszokat, ill. beépítés alatt irritációt a bőrön és a nyálkahártyán.
• A termékek tartósan -30 és +90 °C fok között, rövid ideig akár +250 fokos hőmérsékleten
is alkalmazhatóak.
• Időálló és alaktartó, akár évtizedeken át megtartja méretét és műszaki jellemzőit.
• Kasírozása, kombinálhatósága révén kiváló tulajdonságai tovább fokozhatók, ill.
speciális területeken is alkalmazhatók.
• Alacsony testsűrűségénél fogva (1 m3 kb. 33‒34 kg) könnyen mozgatható, ill. beépíthető
5. ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSI EREDMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Az elemzések során 1 m2 felületű és 10 cm vastagságú szigetelőket vizsgáltam a

gyártástechnológiára vonatkozóan (gyárkaputól-gyárkapuig terjedő életszakasz). Az elemzések
GaBi LCA szoftver felhasználásával készültek.
A vizsgált hőszigetelő anyagokra teljes életcikluselemzések is készültek, azonban a várható
élettartambeli különbségek és a végfelhasználást követő hasznosítási módszerek eltérő voltából
adódóan nehéz összehasonlítani a kapott eredményeket, ezért végül csak a gyártástechnológiára
vonatkozó eredmények kerülnek bemutatásra.
A 2. ábra az üvegházhatású gázok kibocsátását (GWP) szemlélteti kg CO2-egyenértékben.
6,00
kg CO2-egyenérték
5,00
4,00
3,00
2,00
1,00
0,00
PIR EPS Kőzetgyapot
2. ábra: Hőszigetelő anyagok karbonlábnyoma
Amennyiben 1 m2 felületű és 10 cm vastagságú szigetelő lapot tekintünk, akkor a gyártás

során a legnagy üvegházhatású gázkibocsátás az EPS szigetelő gyártása során keletkezik (5,43
kg CO2-egyenérték). A PIR szigetelő 3,5 kg CO2-egyenértékkel a második legjobb és a
kőzetgyapot az első a maga 3,29 kg CO2-egyenértékével.
Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az egyes hőszigetelők hővezetési tényezője
között igen jelentős eltérések mutatkoznak. A 3. ábra ezen különbségeket szemlélteti.
40
BODNÁR István
0,05
0,04
0,04
0,03
W/mK
0,03
0,02
0,02
0,01
0,01
0,00
3. ábra: Hővezetési tényezők
Amennyiben a hővezetési tényezőre vonatkoztatva ábrázoljuk az üvegházhatású gázok

kibocsátását, akkor a 4. ábrán látható eredményeket kapjuk. Megfigyelhető, hogy a fajlagos
hővezetési tényező alapján meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében a PIR
szigetelő harmad akkora kibocsátásért felelős, mint az EPS szigetelő. A kőzetgyapot az EPS-
hez képest mintegy harmadával kedvezőbb eredményt hozott.
6
kg CO2-egyenérték
5
4
3
2
1
0
4. ábra: Hűvezetési tényezőre vonatkoztatott karbonlábnyom
Az üvegházhatású gázok kibocsátása (GWP) környezeti hatáskategória mellett a savasodási

potenciál (AP), az eutrofizációt okozó anyagok kibocsátási potenciálja (EP), a fosszilis
energiahordozók kimerülésére gyakorolt hatás (ADP fossil) és a humántoxicitási potenciál
(HTP) is meghatározásra került. A vizsgált hőszigetelő anyagok relatív környezeti
hatáskategóriáit az 5. ábra szemlélteti. Egyértelműen látható, hogy a PIR szigetelő gyártása
rendelkezik a legkisebb környezetkárosító hatással. Az EPS gyártása 2,5-szer, a kőzetgyapot
gyártása pedig 1,6-szer nagyobb hatást gyakorol a környezetre, mint a PIR szigetelő gyártása.
Az EPS gyártása a kőzetgyapot gyártáshoz képest is 1,5-szer nagyobb hatást mutat.
A kutatómunka folytatásaként további hőszigetelő anyagok és a PIR szigetelő
továbbfejlesztett változatainak az életciklus-elemzésének elkészítése tűnik célszerű lépésnek.
41
GWP
70%
60%
50%
40%
30%
PIR HTP 20% AP
10%
EPS 0%
Kőzetgyapot
ADP fossil EP
5. ábra: Hőszigetelő anyagok relatív környezeti hatáskategóriái
6. ÖSSZEFOGLALÁS
Az életciklus-elemzések eredményeire alapozva összességében elmondható, hogy a

poliuretán alapú hőszigetelő anyag gyártástechnológiája kedvezőbb környezeti kibocsátásokkal
rendelkezik, mint a polisztirol és a kőzetgyapot alapú hőszigetelő anyagok gyártása.
A kutató munka az Európai Unió és a magyar állam támogatásával, az Európai Regionális

Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a GINOP-2.3.4-15-2016-00004 projekt keretében
valósult meg, a felsőoktatás és az ipar együttműködésének elősegítése céljából.
8. IRODALOMJEGYZÉK
[1] DR. BODNÁR, I.: Fás szárú biomasszák és települési szilárd hulladékok termikus
hasznosítása, Miskolci Egyetem, 2017. p. 164. ISBN 978-963-12-7604-6.
[2] KÓSI, K., VALKÓ, L.: Környezetmenedzsment, Tipotex Kiadó, Budapest, 2008. p. 307.
[3] BODNÁR, I., MANNHEIM, V.: Szerves ipari hulladékok kezelésére szolgáló
technológiák vizsgálata környezetterhelési, energiahatékonysági és gazdaságossági
aspektusokból, Multidiszciplináris Tudományok, A Miskolci Egyetem közleménye,
Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2012. 2. kötet, 1. szám, pp. 9−20.
[4] Dr. SZŰCS, E., Dr. BUDAI, I., MATKÓ, A.: Környezetmenedzsment, 2011. p. 120.
[5] http://www.szigeteles-ar.hu/homlokzati-hoszigetelo-lapok
(Letöltés dátuma: 2018. október 21.)
[6] http://www.winklertuzep.hu/tudastar/kozetgyapot-vagy-polisztirol/67
(Letöltés dátuma: 2018.október 21.)
[7] Knauf Insulation. p. 96. (https://www.knaufinsulation.hu/)
[8] http://www.atlastherm.hu/index.php?page=fogyasztas
[9] http://www.bachl.hu/termekek/bachl-pir-termekcsalad
42
ÉRINTŐKÉPERNYŐN KONFIGURÁLHATÓ EGYFÁZISÚ, SZINUSZOS

VÁLTÓIRÁNYÍTÓ HARDVERES ÉS SZOFTVERES IMPLEMENTÁLÁSA
HARDWARE AND SOFTWARE IMPLEMENTATION OF A TOUCH

SCREEN CONFIGURABLE ONE PHASE SINUSOIDAL INVERTER
BOROS Rafael Ruben
Villamosmérnök, tanszéki mérnök, elkruben@uni-miskolc.hu

Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai és Elektronikai Intézet, H-3515 Miskolc-Egyetemváros
Kivonat: A kutatásom bemutatja az érintőképernyőn konfigurálható egyfázisú, szinuszos váltóirányító hardveres

és szoftveres implementálását. Ezenfelül bemutatásra kerül a mikrovezérlővel előállítható SPWM jelgenerálásnak
a módszere, a felhasznált mikrovezérlőben alkalmazott időzítő regisztereinek beállítása. Az IGBT kapcsolóelemeit
meghajtó áramkörökre különös hangsúlyt fektet a tanulmány, ami tartalmaz különféle elektronikákat és
szimmetrikus tápegységeket. A megvalósult hardvert oszcilloszkóppal vizsgálva képet kapunk az SPWM vezérlés
előnyeiről, hátrányairól. Az előállított váltakozó feszültség paraméterei érintőképernyőn keresztül beállítható,
melyek a következők: amplitúdó, frekvencia, korrekció, pontosság.
Kulcsszavak: váltóirányító, inverter, SPWM, IGBT, mikrovezérlő
Abstract: My research shows the hardware and software implementation of a touchscreen configurable one phase
sinusoidal inverter. In addition, the method of SPWM signal generation will show as well as the register
configuration of the timers which is used in the applied microcontroller. The IGBT driver circuits are so important
chapter in this case which is included various electronics and symmetric power supplies. The implemented
hardware is tested with oscilloscope what is shows that what are advantages and disadvantages of SPWM control.
The parameters of the prepared voltage can be configured with a touch screen there are the following: amplitude,
frequency, correction, accuracy.
Keywords: inverter, SPWM, IGBT, microcontroller
1. BEVEZETÉS
Jelenlegi tudományunk szerint nem tudunk közvetlenül váltakozó feszültséget tárolni. Az

energiatárolást és hordozást akkumulátorokkal, telepekkel valósíthatjuk meg, melyek csak
egyenfeszültséget tudnak előállítani. A legtöbb villamos fogyasztó viszont szinuszos váltakozó
feszültséget igényel. Az egyenfeszültségből előállítható váltakozófeszültség, úgynevezett
váltóirányítóval. Célom ezen elektronikus átalakító megalkotása. A váltóirányító által előállított
feszültség jelalakja szinuszos, a frekvenciája század léptékben állítható, amplitúdója pedig
százalékos skálán változtatható. Az előbbi paraméterek érintőképernyőn könnyen beállíthatók,
így a potenciométerek, nyomógombok elkerülhetők. A komplex rendszer fő alkotóeleme egy
mikrovezérlő, melynek feladata igen összetett. A jelgenerálástól kezdve egészen az
érintőképernyő kezeléséig minden feladatot el kell látnia. A kapcsolóelemek megkövetelik,
hogy négyszögjelekkel legyenek vezérelve, így lesznek a legkisebbek a kapcsolási veszteségek.
A mikrovezérlő négyszögjeleket előtud állítani, így ezt a feladatot eltudja látni. Fontos része
lesz még a témának az IGBT kapcsolóelemek vezérlése és galvanikus elszigetelése a
mikrovezérlőtől. Ehhez hardveresen egy kissé bonyolult rendszert kell megalkotni. A
mikrovezérlőre programkódot kell írni, melyet C nyelven implementálok. Ez a programkód
hosszú lett, így csak egyes fontosabb részeit ismertetem. A váltóirányító kimenetének
terhelhetősége, hatásfoka az egyenfeszültség nagyságától függ. Univerzálisnak tekinthető ez a
berendezés a beállítható paraméterei miatt. Nem célom konkrét felhasználási területre
43
BOROS Rafael Ruben
méretezni. A kimenetére például köthető ferrit vasmagos transzformátor, így könnyen

előtudunk állítani 230 V-os, 50 Hz-es feszültséget.
2. H-HÍD ÉS VEZÉRLÉSI MÓDOK
Egyenfeszültségből előállítható váltakozó feszültség úgynevezett váltóirányítóval (angolul

inverter). Az egyfázisú váltóirányító, melynek ismertebb neve H-híd, négy kapcsolóelemből
áll. A négy kapcsolóelem ki-be kapcsolásával állítható elő a váltakozó feszültség.
2.1. Váltakozó feszültség előállításának módszere
A H-híd kapcsolási rajzát az 1. ábra szemlélteti, melyen látható az Ug feszültségforrás, mely

egyenfeszültséget táplál. Ezt az Ug egyenfeszültséget alakítja át a négy kapcsolóelem váltakozó
feszültséggé, ami lehet bipoláris tranzisztor, IGBT, MOFET, stb. Az IGBT mozaikszó jelentése
angolul: Insulated Gate Bipolar Transistor, mely magyarul azt jelenti, hogy szigetelt kapujú
bipoláris tranzisztor. A MOSFET mozaikszó jelentése angolul: Metal-Oxide-Semiconductor
Field-effect Transistor, mely magyarul egyszerűen csak fém-oxid félvezető térvezérlésű
tranzisztor. Az ábrán jelenesetben IGBT kapcsolóelem van feltűntetve, mivel a továbbiakban
csak ezekkel foglalkozok.
1. ábra: A H-híd kapcsolási rajza
A négy kapcsolóelemet a G (gate) elektródán kell ki-be kapcsolni, ha térvezérelt elemről van
szó, a hagyományos bipoláris tranzisztorokat pedig a B (bázis) lábon kell. A gate elektróda és
az emitter elektróda közé feszültségforrást kell kapcsolni. Ha a threshold feszültséget (Uth)
meghaladja a G-E elektróda között a feszültségforrás, akkor az IGBT kinyit, megindul a
vezetés. Ha a threshold feszültség alá esik, akkor pedig lezár az IGBT és megszűnik a vezetés.
A kimeneti fogyasztót az Rt terhelő ellenállás szimbolizálja. Ezen a fogyasztón már
váltakozó előjelű feszültség fog esni, így váltakozó áram fog rajta átfolyni. Passzív
fogyasztókon a feszültség és az áram iránya megegyezik. A 2. ábrán és a 3. ábrán látható az
IGBT elemek ki-be kapcsolásával elért váltakozó feszültség és áram az Rt fogyasztón.
44
Érintőképernyőn konfigurálható egyfázisú, szinuszos váltóirányító hardveres és szoftveres implementálása
2. ábra: Az első periódus
3. ábra: A második periódus
Látható, hogy az áram és a feszültség iránya megváltozik a kapcsolási állapotoktól függően.

Fontos megjegyezni, hogy az IGBT kapcsolóelemeket csak teljesen kinyitott, vagy lezárt
állapotban szabad üzemeltetni, mert ekkor a legkevesebb a rajta eldisszipálódott teljesítmény,
ekkor melegszik a legkevésbé. Ebből következik, hogy négyszögjelekkel célszerű kapcsolni. A
Q1 és Q4 félvezetőt, valamint a Q2 és Q3 félvezetőt mindig egyszerre kell bekapcsolni.
Ellenpárhuzamos vezérlést kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy ha pl. Q1 és Q4 nyitva van,
akkor Q2 és Q3 zárva. A 4. ábra egy szemléltető példát ad arra, hogy adott vezérlési jelek
esetén milyen lesz a kimeneti feszültség-idő függvény.
45
BOROS Rafael Ruben
4. ábra: A kapcsolási jelek, és az előállított váltakozó feszültség
Az Ut feszültség előjele váltakozik, így már váltakozó feszültségről beszélünk. A vezérlés

180 °-os, mert félperiódus ideig tart a vezetés egy kapcsolóelemen.
2.2. Szinuszos impulzusszélesség-modulációs vezérlés
Az előző 2.1. alfejezetben láttuk, hogy négyszögjelek vezérlésével a kimeneten is váltakozó

négyszögjel jön létre. A legtöbb villamos fogyasztó 50 Hz-es szinuszos váltakozó feszültséget
igényel. Mivel az IGBT kapcsolóelemeket csak négyszögjelekkel szabad vezérleni, így
szinuszos impulzusszélesség-modulációt (angolul SPWM: Sine Pulse Width Modulation) kell
alkalmazni. Ez a módszer azt eredményezi, hogy a vezérlési jelnek az alapharmonikusa
szinuszos lesz. Az 5. ábrán látható egy előállított félperiódus, melyet mikrovezérlő valósított
meg. A 6. ábra az SPWM módszerével előállított váltakozó Ut kimeneti feszültség-
időfüggvényt jelenít meg. Ekkor az alapharmonikus szinuszos lesz, amit a piros görbe jelöl.
46
5. ábra: Szinusz alapharmonikust tartalmazó négyszögjelek
6. ábra: Váltakozó feszültség és az alapharmonikus
Az ábrán látott kimeneti feszültség a kényes, szinuszos feszültséget igénylő fogyasztók

számára alkalmazhatatlan ebben a formában. Ráadásul az Ug feszültséggenerátor általában
akkumulátor, melyek 12 V-osak, a fogyasztók viszont 230 V váltakozó feszültséget igényelnek.
Így transzformátort kell alkalmazni a kimeneten a feszültség feltranszformálása miatt.
Kizárólag ferrit vasmagos transzformátor jöhet szóba, mert a lágyvasas transzformátor
vasmagja nem mágnesezhető át nagyobb frekvenciákon. A ferrit vasmag több száz kHz
frekvencián is átmágnesezhető. A kapcsolási frekvencia növelésével a transzformátor mérete
csökkenthető, így sokkal jobban hordozhatóbb lesz a berendezés, kisebb lesz a mérete, súlya.
A transzformátor az induktivitásai miatt az áramot nagymértékben simítja a szekunder
kimenetén, így a feszültség is simított lesz. A ferrit vasmagos transzformátor induktivitása nem
nagymértékű, ezért szükséges még további induktivitást a kimenettel sorba kötni, mely szintén
ferrit vasmagos kivitelben készülhet el. Érdemes megemlíteni, hogy az SPWM módszerrel
előállított szinusz tartalmaz felharmonikusokat az alapharmonikuson kívül. A kimeneten
alkalmazható ennek kiküszöbölésére valamilyen passzív szűrő, mely segíti visszaállítani a tiszta
alapharmonikust.
2.3. A kiválasztott IGBT
Az általam választott IGBT típusa FGA25N120ANTD. Ennek főbb paramétereit az 1.

táblázatban részletezem. Lábkiosztása a következő: 1-Gate, 2-Collector, 3-Emitter.
47
BOROS Rafael Ruben
1. táblázat: FGA25N120ANTD IGBT főbb paraméterei [1]
Jelölés Paraméter Min Tipikus Max Mértékegység

UCES C-E feszültség 1.200 V
UGES G-E feszültség ±20 V
IC C áram (TC = 100 °C) 25 A
Uth G-E threshold feszültség 3,5 5,5 7,5 V
Usat C-E szaturációs feszültség 2,65 V
Az IGBT előnye, hogy robosztus. A MOSFET-ek és a bipoláris tranzisztorok előnyeit

ötvözi. UCES feszültsége magasabb a MOSFET társainál, viszont az IC kollektor árama kisebb,
mint a MOSFET ID drain árama. A magas UCES feszültség lehetővé teszi, hogy még egy hídág
bővítésével háromfázisú aszinkronmotor-hajtást valósítson meg, mert ott általában 400 V-os
effektív vonali feszültség csúcsértéke van a közbenső egyenáramú körben (~565 V). Az IGBT
adatlapja szerint a szaturációs feszültség 2,65 V, bár méréseim alapján 0,74 V körüli értékek
fordultak elő. Ez a feszültség teljesen kinyitott IGBT esetén a C-E láb között mérhető. Az
elfűtött teljesítmény a félvezetőn ettől a feszültségtől nagymértékben függ, ez alapján is
méretezendő a hűtőborda.
Az IGBT tartalmaz beépített védődiódát az emitter és collektor lába között, bár a megfelelő
védelem érdekében célszerű külön beépíteni a 7. ábra alapján. Védődiódákra azért van szükség,
mert amikor az IGBT kapcsolóelemeket kikapcsoljuk, a fogyasztó miatt az emitter és kollektor
láb között tízezres nagyságrendű feszültség is indukálódhat. Ez akkor következik be, amikor a
fogyasztó egy impedancia. Gyakorlatban ritka a kapacitív fogyasztó a váltóirányító kimenetén,
ennélfogva induktív fogyasztókról érdemes a továbbiakban beszélni. A kimeneti fogyasztó
transzformátor, így az induktív jellegű. A bekapcsolás során energiát tárol mágneses mező
formájában, kikapcsolás után ez a fennmaradó energia törvényszerűen akár ívkisülés
formájában is elfogy a nagy du/dt miatt. Ennek káros hatása lehet a transzformátor
menetzárlata, vagy az IGBT átütése, tönkremenetele.
A védődiódáknak célszerű nagysebességűnek lenni, így leginkább a Schottky-dióda jöhet
szóba. Használható még Zener-dióda is, amely jól alkalmazkodik túlfeszültség-védelemhez.
Schottky-diódák kerültek kiválasztásra, melyek TO-220 tokozásban készültek el. Egy
tokozásban két dióda található, melynek katódjai közösek. Sajnos nem alkalmas egy tokozott
elem két IGBT védelmére, négy darab szükséges belőlük. Rossz, használt számítógép
tápegységekből kiforrasztott diódákat építettem be, melynek egyenként másak a típusai.
Nyitóirányú feszültségük 150-200 mV közé esik mérések alapján. A TO-220 tokozás azért
szükséges, mert ezek a diódák 40 A áramot is képesek vezetni, bár ekkor már hűtést igényelnek.
Védelmi célokra hűtőborda nélkül is megfelelő hőmérsékleten működik, mivel kevés áram
folyik rajta keresztül.
48
7. ábra: IGBT védődiódákkal
3. H-HÍD VEZÉRLŐ ÁRAMKÖRÖK
A H-hídban található IGBT elemeket az erre a feladatra tervezett áramkörökkel kell ki-be
kapcsolni. Célom olyan váltóirányító tervezése, melyben az Ug generátor (akkumulátor)
elszigetelődik a külön segédüzemű tápfeszültségtől, tehát nem maga az Ug generátor táplálja a
vezérlőáramköröket. Ezt úgy kell implementálni, hogy az IGBT elemeket meghajtó áramkör
galvanikusan el legyen szigetelve az 5 V-os mikrovezérlős rendszertől. Így a váltóirányító
inkább laboratóriumi körülményekhez alkalmazkodik jobban, mint hordozható, felhasználható
készülékhez. Ekkor külön tápegység szükséges a vezérlőáramkörhöz. Használható azonban
felhasználási célokra is, ekkor egy akkumulátorról is képes működni a rendszer, bár a
mikrovezérlős rendszer és a negatív sín nem lesz galvanikusan elválasztva, mert egy tápegység
van felhasználva.
3.1. IGBT meghajtóáramkörök
Mint azt korábban említettem, az IGBT akkor nyit ki, amikor nagyobb feszültséget
kapcsolunk a G-E láb közé, mint a threshold feszültség. Emlékeztetőül az FGA25N120ANTD
IGBT esetén ez maximum 7,5 V. Tehát ezt a feszültséget túl kell lépni. Minél jobban túl lépjük,
annál több áramot képes vezetni az IGBT, de a maximális határ ±20 V lehet. Ha kikapcsoláskor
nem 0 V-ot alkalmazunk, hanem annál negatívabb feszültséget, akkor gyorsabban ki tudjuk
üríteni a G-E láb között lévő kapacitást, tehát hamarabb lezár az IGBT, így kevesebb a
kapcsolási idő, kevesebb a kapcsolási veszteség. Adódik egy nagy probléma, hogy az egyes
IGBT elemek emitter lábai nem közös potenciálon vannak, kivéve a Q2 és Q4 elemet, mert ott
közös. Tehát létre kell hozni olyan szimmetrikus tápegységet, mely minimum három különböző
földpotenciállal rendelkezik, bár a jobb zavarszűrés érdekében a négy jobban megfelel. Az U GES
feszültséget ±12 V-nak választom meg, így négy ±12 V-os szimmetrikus, stabilizált
feszültségforrásra van igény, ekkor jöhet szóba a ferrit vasmagos transzformátor, mely
kapcsolóüzemű tápegység szerepét tölti be, vagy alternatívaként hálózati lágyvasas
transzformátor, melynek mérete, súlya sokkal nagyobb lesz, mint az egy darab ferrit vasmagos
transzformátoré. A ferrit vasmagos transzformátort viszont ki kell egészíteni egy vezérlő
áramkörrel, és méretezést igényel.
49
BOROS Rafael Ruben
3.2. Ferrit vasmagos kapcsolóüzemű transzformátor méretezése
Ami elsőnek kikötést igényel, az a transzformátor primer tekercselésére jutó feszültség

nagysága. A szekunder oldalon diszkrét elemeken keresztül stabil ±12 V-ot szükséges
előállítani. Érdemes 78xx és 79xx típusú feszültségszabályzó integrált áramköröket használni,
melynek bemenetére legalább 2,5 V-al nagyobb feszültséget kell kapcsolni, mint a kimenetén
várandó. 7812-es IC (angol mozaikszó: Integrated Circuit rövidítése) + 12 V-ra szabályoz, a
7912 pedig -12 V-ra. Így a bemenő feszültség az IC-ken legalább ±14,5 V kell legyen. Továbbá
a szekunder tekercselésekre Graetz-egyenirányítóhidat szükséges kötni, ezen is feszültségesés
jön létre, mely körülbelül 1,2V. Ezeket figyelembe véve a szekunderoldalon minimum 12 V +
1,2 V + 2,5 V = 15,7 V feszültségnek kell létrejönni.
Mivel szimmetrikus tápegységre van szükség, ezért a negatív feszültségnek -15,7 V-nál
kevesebbnek kell lennie. A transzformátor áttétele még egy fontos kérdés a primer oldali
feszültség megválasztásához, ezt egyszerűség kedvéért 1-nek választom. Így a primer oldalon
tehát 15,7 V-nak kell lenni minimum, de a veszteségek, a hatásfok a transzformátoron ezt
nagyobb értéknek követeli meg. Egyszerűség kedvéért érdemes szabályozható tápegységet
kapcsolni a primer oldalra. A transzformátor méretezéséhez ismerni kell a vasmag effektív
keresztmetszetét. Az ETD 39 vasmag esetén ez adott, mely A = 123 mm 2 = 1,23 cm2. Ferrit
vasmagok esetén a megengedett indukció tapasztalat szerint legfeljebb 300 mT körüli értéket
mutat. Érdemesebb alacsonyabb indukcióra méretezni, így kevésbé telítődik a vasmag, nem áll
fent a veszélye a túltelítődésnek, a túlzott felesleges és káros melegedésnek. Legfontosabb
paraméter a kapcsolási frekvencia, mely minél nagyobb, annál kevesebb menetszám, kisebb
vasmagkeresztmetszet szükséges. Legyen 20 kHz, mert a primer tekercset N-csatornás
MOSFET fogja kapcsolgatni, és azt egy mikrovezérlő fogja ki-be kapcsolni. Sajnos a
végtelenségig nem növelhető a frekvencia, a mikrovezérlő és a MOSFET határt szab erre. Az
1. számú képlettel meghatározható az, hogy mennyi menet szükséges 1 V feszültséghez.
104
𝑁𝑈 = (1)
4,4 ∙ 𝐵 ∙ 𝐴 ∙ 𝑓
104
Behelyettesítve a képletbe: 𝑁𝑈 = 4,4∙0,2∙1,23∙20000 = 0,462. A primer oldalon 16 V közeli
feszültségérték van, tehát az NU értékét 16-al megszorozva megkapjuk a primer oldali
menetszámot: 𝑁𝑝𝑟𝑖𝑚𝑒𝑟 = 𝑁𝑈 ∙ 16 = 0,462 ∙ 16 = 7,39. Ha nem egész érték a végeredmény,
akkor feljebb célszerű kerekíteni, így kevesebb lesz az indukció a vasmagban, tehát nyolc menet
szükséges a primer oldalon. A szekunder oldalon is megegyezik a menetszám, mivel a
transzformátor áttétele 1, így Nszekunder = 8. A 8. ábra szerint kell kialakítani a transzformátor
tekercseléseit, a menetszámok fel vannak tüntetve minden egyes tekercshez. Nagyon fontos a
tekercselési irány, ezt külön egy kör jelöli. Minden tekercset azonos irányban kell felcsévélni,
így lesznek helyesek a feszültség irányok. A transzformátor primer tekercselését Atmega328-
PU mikrovezérlő kapcsolgatja IRLZ44N MOSFET-tel. A vasmag, a csévetest és a készülőben
lévő tekercselés látható a 9. ábrán. A rézhuzal átmérője 0,4 mm, mely 2,5 A/mm2 áramsűrűség
mellett 320 mA körüli áramot képes vezetni elfogadható hőmérsékleten. Mérések alapján
körülbelül 215 mA áram folyik a primer tekercsen.
50
8. ábra: A középmegcsapolásos transzformátor
9. ábra: Szimmetrikus tápegység transzformátor tekercselése
3.3. Stabilizált szimmetrikus tápegység
A transzformátor szekunder oldala középmegcsapolásos kivitelű, így lehetőség van

szimmetrikus tápegység készítésére egyszerűen. A 10. ábra általános kapcsolási rajzot mutat,
amin az egyenirányító-híd, feszültségkorlátozó ellenállás, feszültségstabilizátor, szűrő és
pufferkondenzátorok találhatók. A Graetz-híd 6 A áramot képes egyenirányítani megfelelő
melegedés mellet. A feszültségkorlátozó ellenállás 2,2 kΩ értékű, vele párhuzamosan kötött
51
BOROS Rafael Ruben
elektrolitpufferkondenzátor 10 µF értékű. A feszültségstabilizátorok LM7812 és LM7912

típusúak. Ezeknek a kimenetén 100 nF értékű kerámiakondenzátor és 100 µF kapacitású
elektrolitkondenzátor található. A 10. ábrán mutatott kapcsolásból négy ugyanilyet kell
kivitelezni. Az így létrejövő szimmetrikus feszültséget a következőkben bemutatott FOD3120,
vagy HCPL-3120 típusú áramkörök igénylik.
10. ábra: Szimmetrikus stabilizált tápegység
3.4. FOD3120 és HCPL-3120 áramkörök
Lehetőség van rá, hogy olyan áramköröket használjunk fel, melynek bemenete
optocsatolóval rendelkezik és a kimenete alkalmas MOSFET, vagy IGBT vezérlésére. Erre
alkalmas a FOD3120, vagy alternatívaként HCPL-3120 áramkörök. A FOD3120 áramkör
funkcióblokkját láthatjuk a 11. ábrán, a HCPL-3120 áramkörének szintén nagyon hasonló, csak
a push-pull kimenet kapcsolóelemei tranzisztor és FET.
11. ábra: FOD3120 áramkör funkcióblokkja [2]
Az alábbiakban a lábkiosztást sorolom fel:

1 – NC: angol mozaikszó: Not Connected, mely azt jelenti, hogy nem csatlakozik
semmihez, nem kell rá kötni semmit,
2 – Anode: az optocsatoló LED-jének az anód lába,
3 – Cathode: az optocsatoló LED-jének a katód lába,
5 – Vss: ide az IGBT G-E lábai közé kötendő feszültség negatívabb pontját kell bekötni,
esetemben a -12 V-ot,
6 és 7 – VO1 ésVO2: a meghajtóáramkör kimenete, az IGBT G lábára kell kötni. Itt jelenik
meg a +12 V vagy a -12 V,
8 – VDD: ide az IGBT G-E lábai közé kötendő feszültség pozitívabb pontját kell bekötni,
esetemben a +12 V-ot.
Az áramkör adatlapja szerint 1414 V a megengedett maximális feszültség, amit

biztonságosan el tud szigetelni az optocsatoló bementétől. Legfeljebb 50 kHz kapcsolási
52
frekvenciára képes az áramkör, ami esetemben kielégítő. A HCPL-3120 áramkör paraméterei

hasonlóak, lábkiosztása megegyezik. Az áramkör kimenetét a bemenetén lévő LED ki-be
kapcsolásával lehet megváltoztatni. Amikor a LED-et bekapcsoljuk, akkor az áramkör
kimenete a pozitívabb feszültséget kapcsolja az IGBT-re. A LED kikapcsolása esetén a
negatívabb feszültséget vezéreli ki. A 12. ábrán egy tesztelési folyamat látható.
12. ábra: FOD3120 áramkör működésének vizsgálata
Az oszcilloszkóp 1-es csatornájára a LED-re jutó feszültséget, 2-es csatornájára pedig az

áramkör kimenetét kötöttem. A LED-re 470 ohm értékű ellenálláson keresztül 5 V-os
négyszögjelek jutnak, melyet mikrovezérlő állít elő, a kimeneten ±12 V van jelen. Ekkor az
időskála 10 µs-ra volt állítva. Látható, hogy a bemeneti változást igen gyorsan követi a kimenet,
szinte fázisban vannak.
4. ATMEGA 2560 MIKROVEZÉRLŐS RENDSZER
Az SPWM jel előállításához mikrovezérlőt alkalmazok. Feladatai a következők: SPWM

jelek előállítása a H-híd számára, érintőképernyő meghajtása, melyről adatot kér be a
felhasználótól, és a paraméterek kiírása. Hat menüpont jön létre a kijelző kezdőképernyőjén:
kimenetek kezelése, frekvencia beállítása, amplitúdó beállítása, felbontás beállítása, korrekció
beállítása, paraméterek megtekintése.
4.1. AVR mikrovezérlőről általánosan
A mikrovezérlő, vagy mikrokontroller egy integrált áramkör, mely elektronikus úton

programozható. Legfőbb részei: Központi Vezérlő Egység (CPU), memóriák, Aritmetikai
Logikai Egység (ALU), EEPROM (háttértárként memória), flash memória (itt tárolódik a
végrehajtandó program), perifériák (I2C, Soros port kommunikáció, időzítők, A/D átalakítók,
stb). A mikrovezérlő legkedvezőbb tulajdonsága, hogy a flash memóriát akár tízezerszer is újra
programozhatjuk, így elég sokszor módosíthatjuk a programunkat, és kipróbálhatjuk. A
megvalósítandó célokra az Atmel ATmega 2560 mikrovezérlő alkalmazkodik gazdaságosan.
Az összetett rendszer megkívánja a hosszabb programírást, nagyobb memória méretű
áramköröket, mivel sok globális változót kell deklarálni a programírásakor. Ez a dinamikus
memóriát nagymértékben fogyasztja. Az ATmega 2560-as áramkörnek 8192 bájt méretű a
dinamikus memóriája, ami alkalmas a kitűzött célokhoz. Nagyrészét majd a szinusz értékek
tárolására szolgáló tömbök fogják lefoglalni, melyből két darab lesz deklarálva. Ez a
53
BOROS Rafael Ruben
mikrovezérlő önmagában külső elemek nélkül nem működőképes. Kvarcokat,

kondenzátorokat, soros port – USB illesztőt, feszültség stabilizátort, csatlakozókat stb. igényel.
Az ATmega 2560 IC TQFP-100 tokozású, melyet DIP tokozásúvá egyszerűen átalakíthatjuk
a 13. ábra szerint. Így ebbe a panelba tüskesort beforrasztva egy forrasztható próbapanelba
beillesztve hozzárendelhetjük a további szükséges diszkrét elemeket. A TQFP-100 tokozású
áramköröknek 0,5 mm lábtávolsága van, ezért óvatos beforrasztást igényel.
13. ábra: ATmega2560 mikrovezérlő
4.2. SPWM jel előállítása 16-bites időzítővel
Az ATmega2560 mikrovezérlő tartalmaz kettő 8-bites és négy 16-bites időzítő áramkört. A

16-bites időzítőkkel sokkal nagyobb pontosság érhető el, így a 8-bites időzítő használatát
mellőzöm. A négy darab 16-bites időzítőből csak egyre van szükség. A négy időzítőnek külön
neve van, melyek a következők: Timer/Counter 1, 3, 4, és 5. Ezek közül a Timer/Counter 1-et
fogom felhasználni. Legegyszerűbb esetben a 16-bites számláló 0-tól 65.535-ig felszámol, a
számolt érték a TCNT (Timer/Counter) regiszterben található. A számolási sebesség a
mikrovezérlő órajelétől, mely jelen esetben 16 MHz, és ha be van kapcsolva, akkor a
frekvenciaosztó beállításától függ.
Amint a számláló elérte a 65.535 értéket, akkor túlcsordul, és elölről kezdi a számolást.
Túlcsorduláskor a TIFR1 (Timer Interrupt Flag Register) regiszterben található TOV1
(Timer/Counter Overflow) flag-et bekapcsolja. Ekkor megszakítás jön létre és a mikrovezérlő
az ISR(TIMER1_OVF_vect) vektorban megírt utasításokat végrehajtja, TOV1 flag-et
kikapcsolja. Ezek után a folyamat elölről kezdődik. Az előbb ismertetett módszerrel pontatlan
frekvenciájú és 50 % kitöltési tényezőjű négyszögjelet lehet előállítani. Számos PWM
előállítási módszert állíthatunk be. A mód beállításokat a TCCR1A és TCCR1B regiszterek
egyes értékének átírásával érhetjük el. Az SPWM jel előállításához a Fast PWM (gyors
impulzusszélesség-moduláció) mód aktiválása szükséges. A Fast PWM móddal előállítható
jelalakot a 14. ábra szemlélteti.
54
14. ábra: Fast PWM mód
Fast PWM módban a számláló nem 65.535-ig számol fel, hanem meghatározott top (angolul:
felső) értékig, ami legfeljebb 65.535 lehet. TOV flag beállítása akkor következik be, amikor a
számláló eléri a top értéket. A top érték meghatározza a kapcsolási frekvenciát, és a periódusidő
nagyságát. top értékét az ICR (Input Capture Register) regiszter tárolja. A kitöltési tényező
nagyságát pedig az OCR (Output Compare Register) regiszter értéke állítja be. Ebből a
regiszterből hármat is aktiválhatunk, melyek egymástól függetlenül működnek. Minden ilyen
regiszterhez tartozik egy kimenet is a mikrovezérlőhöz, ezek az OC (Output Compare pin)
lábak. Ezekkel tudjuk az IGBT meghajtóáramköröket kapcsolni. Az OCR regiszter értéke és a
TCNT regiszter értéke össze van hasonlítva folyamatosan. Ha a TCNT értéke eléri a beállított
OCR értéket, akkor a kimenet kikapcsol az OC lábon nem-invertáló módban. Két kimenet
szükséges a H-híd vezérléséhez, így aktiválásra kerül az OCR1A és OCR1B regiszter. Minden
egyes periódusban OCR1A és OCR1B értékét módosíthatjuk, így minden periódusnak a
nagysága változhat.
A megírt programkód alapján a mikrovezérlő a következő struktúrát alkalmazza, melynek
folyamatát sorrendben felsorolom:
• Az alábbi képlettel kiszámolja a periódus nagyságát, amit a top értékével is egyenlővé
16.000.000
tesz: 𝑝𝑒𝑟𝑖𝑜𝑑𝑢𝑠 = 𝑓𝑟𝑒𝑘𝑣𝑒𝑛𝑐𝑖𝑎∙𝑓𝑒𝑙𝑏𝑜𝑛𝑡𝑎𝑠 . A frekvencia itt az alapharmonikus frekvenciát
jelöli. top értékét az ICR1 regiszterben kell eltárolni, tehát ICR1 = periodus. A
kezdőértékek: frekvencia = 50 Hz, felbontás = 1024. Például, ha frekvencia = 50 Hz,
felbontas = 512, akkor a periodus = 625. Ügyelni kell, hogy felbontas értéke nem lehet
nagyobb, mint 65.535.
• Két tömbben eltárolja a szinusz függvénnyel legenerált értékeket, melyek bizonyos
határok között vannak (0-180°-ig). Ezeket a dimenzió nélküli számokat megszorozva az
amplitudo változó értékével változtatható lesz a kitöltési tényező, így a fogyasztóra jutó
feszültség amplitúdó nagysága is,
• Amikor az értékgenerálás lezajlott, elindul a kiolvasás a szinusz tömbökből. A kiolvasás
lépéseinek számát a felbontas értéke adja. Minden megszakítási folyamatban (amikor
TOV aktiválódik) az ISR(TIMER1_OVF_vect) nevezetű vektorban megírt utasítások
végbe mennek. Ezen utasítások száma csekély, csak az OCR1A és OCR1B érékét
változtatja meg, minden egyes periódusban. Minél nagyobbak az OCR értékek, annál
hosszabb ideig van bekapcsolva kimenet, tehát annál nagyobb a kitöltési tényező. Ezek
az OCR értékek a szinusz értékek miatt először 0-ról növekednek egészen a periódus
értékéig, majd visszacsökken 0-ra.
• Ha az érintőképernyőn megváltoztatunk egy paramétert, akkor a szinusz tömbök
értékeinek az újra generálása játszódik le, majd ezen értékeket olvassa ki a későbbiekben.
55
BOROS Rafael Ruben
Tömören, nagyvonalakban így állítható elő szinusz alapharmonikust tartalmazó

négyszögjelsorozat. A programkódnak a szinusz értékeket generáló részletét kiemelem a 15.
ábrán. Fontos, hogy a tömb méretének a növelése, így a felbontás nagysága nagymértékben
telíti a dinamikus memóriát. Legfeljebb 10-bites felbontást lehet beállítani, ettől feljebb már a
hardver adottságai nem teszi lehetővé a felbontás növelését. Egy teljes szinusz periódus a
felbontásban megadott lépést igényel. Két félperiódus generálódik 0-tól 180°-ig, ehhez a
felbontás lépéseinek a fele szükséges (max. 512). Ekkor csak pozitív értékek fognak létezni. Az
egyik tömbben 0 érték tárolódik egészen a felbontás számának a feléig, míg a másikban a
generált értékek, mert soha nem lehet két kimenet bekapcsolva egyszerre. Mindegyik kimenet
legfeljebb félperiódusig van kapcsolgatva, ekkor a másik kimenet kikapcsolt ekkor egészen
végig OCR értékek = 0).
A regiszterek beállítása a következő lesz, melyeket kettes számrendszerben érdemes
beállítani az egyszerűség kevéért:
-TCCR1A: 0b10100010; nem-invertáló Fast PWM mód beállítása,
-TCCR1B: 0b00011001; frekvenciaosztó beállítása, valamint Fast PWM mód beállítása
-TIMSK1: 0b00000001; ezzel engedélyezzük a TOV1 Flag használatát
-DDRB = 0b11100000, a 24, 25, 26-os lábak kimenetként vannak beállítva a D porton.
15. ábra: „ujrageneralas” függvény
56
5. A KÉSZ ÁRAMKÖR MÉRÉSE, NEXTION HMI ÉRINTŐKÉPERNYŐ
Az előző fejezetek alapján elkészült áramkörök és a programkódok mérés szerint a 16. ábrán
látható feszültség-időfüggvényt hozzák létre. Ekkor az Rt értéke 10 Ohm volt, UG értéke pedig
15,9 V. A felbontás 1.024-re volt állítva 50.00 Hz frekvencián, 100%-os kitöltési tényező
mellett, korrekció alkalmazás nélkül.
16. ábra: Az előállított váltakozó feszültség
A kijelzőről az alábbi paraméterek módosíthatók: kimenetek ki-be kapcsolása,

alapharmonikus frekvencia, amplitúdó, felbontás, korrekció. A főmenüben kiválaszthatók a
beállítási lehetőségek (17. ábra). Példa kedvéért látható a frekvencia beállítása a 18. ábrán.
17. ábra: Főmenü első és második oldala
57
BOROS Rafael Ruben
18. ábra: Frekvencia beállítása
6. ÖSSZEFOGLALÁS
A kitűzött feladatot sikeresen megvalósítottam, az áramkör a vártaknak megfelelően

működik. Célom a továbbiakban a kész áramkör optimalizálása, valamint szűrő készítése,
mellyel kisimítható az áram és a feszültség a kimeneten. Amint ez sikerül, a szűrőáramkörök
méretezése kerül sorra. Az áramkörök méretét érdemes lenne csökkenteni SMD alkatrészek
beépítésével, valamint egy panelra integrálni minden elemet, így az elektromágneses
zavaroknak jobban ellenáll. Korábbi kutatásaim során ebben a dolgozatban alkalmazott
IGBT/MOSFET meghajtóáramkörök helyett IR2113 IC-t használtam fel vezérlési
célokra, melyek nem megfelelően működtek, valószínűleg nem eredeti áramkörök
felhasználása lehetett a probléma. Az IR2113 áramkör viszont nem igényel külön
kapcsolóüzemű tápegységet kialakítása miatt, ennélfogva ennek az áramkörnek az
alkalmazásával nagymértékben lecsökkenthető a rendszer fizikai mérete, valamint
egyszerűsödik is a kialakítása, a kapcsolóüzemű transzformátor elhagyása pozitív hatással van
a rendszerre.
A kapcsolóüzemű transzformátor szórt fluxusa az IGBT/MOSFET kapcsolóelemeket igen
zavarja. Remélem, hogy későbbiekben a kész áramkör kibővítésre kerül úgy, hogy 3 fázisú
váltóirányító készülhessen el belőle, mely képes legfeljebb 2,2 kW hatásos teljesítményű
aszinkronmotorok frekvenciaszabályozására. Az ATmega 2560-as mikrovezérlő alkalmas
lenne a célra, a PB7 kimenetet, azaz a 26-os lábat egy harmadik hídág vezérléséhez kéne
felhasználni. Egy ilyen rendszert IR2113 vezérlőáramkörrel a szakdolgozatomban terveztem
meg. A méréséket itthon PC alapú USB-s oszcilloszkóppal végeztem, melynek pontos típusa:
HANTEK 6104BC. Ez az oszcilloszkóp 4 csatornás, 100 MHz-es, 1 GSa/s mintavételezési
sebességre képes. A méréseken látható keskeny impulzusok, melyek hirtelen előjelet is váltanak
mérési hibákból származik, nem az áramkör által előállított feszültség valós értéke. Érdemes
lenne magasabb minőségű oszcilloszkóppal elvégezni a méréseket újból.
[1] FAIRCHILD SEMICONDUCTOR: FGA25N120ANTD. 2013, p. 9.

[2] FAIRCHILD SEMICONDUCTOR: FOD3120 High Noise Immunity, 2.5A Output Current,
Gate Drive Optocoupler. 2016, p. 2.
58
ELEKTROMOS MOTORVONAT TERVEZÉSE „BÉCSI” VILLAMOS

FELHASZNÁLÁSÁVAL
PLANNING AN ELECTRIC MULTIPLE-UNIT TRAIN FROM THE

“VIENNESE” TRAM
CSEHI Bálint1, BODNÁR István2
Villamosmérnök BSc hallgató, junior kutató, cs.balint98@gmail.com

1

H-3515 Miskolc-Egyetemváros
Ph.D., egyetemi adjunktus, kutatócsoport vezető, vegybod@gmail.com

2

Kivonat: A tanulmány az SGP E1 típusú villamoskocsik keskeny nyomközű motorvonattá átépítésének lehetőségeit
ismerteti, főképp elektronikai és akkumulátorkapacitás szempontból. Összehasonlítja egy ismert paraméterű
kisvasúti szerelvénnyel a villamost, hogy meghatározható legyen, alkalmassá tehető-e a pálya bejárására. Elemzi
a villanymotorok energiaellátásának problémáját, közelítő becsléssel megadja a szükséges energiamennyiséget,
majd ajánlásokat készít különféle akkumulátorok felhasználhatóságára.
Kulcsszavak: „Bécsi” villamos, SGP E1, MK 48 mozdony, akkumulátor, kisvasút
Abstract: In this paper the SGP E1 tram transforming to narrow-gauge multiple unit is presented. We present the
available battery technologies, calculate the minimum necessary energy, and choose the best battery type for this
role. Compares the tram with the known low-profile rail system, whether it can be fit for the track. It analyzes the
problem of power supply of electric motors, estimating the amount of energy required, then makes
recommendations for the use of batteries.
Keywords: “Bécsi” tram, SGP E1, MK 48 locomotive, battery, narrow-gauge railway
1. BEVEZETÉS
A keskeny nyomközű vasút Magyarország gazdaságában már az 1920-es évek óta kiemelt
szerepet játszik, főleg az erdő- és bányagazdálkodásban, illetve a vidéki, lokális áruszállításban.
A háború utáni időkben egyes vidékeken a kisvasutak lettek az egyedüli közlekedési
lehetőségek, azonban a 90-es évek óta már a turizmus a fő fenntartója ezeknek a vállalatoknak.
2. A KISVASÚTRÓL RÖVIDEN
2.1. A kisvasutak szerepe
A kisvasutak többnyire erdei környezetben, sokszor természetvédelmi területeken haladnak

át, ahol fontos szempont a környezet kímélése. Ilyen téren 1960-ban történt utoljára előrelépés,
amikor a gőzvontatást elkezdte felváltani a dízelvontatás. Ennek megfelelően a legelterjedtebb
vontató járművek a magyar gyártású MK48, illetve C50 típusjelzésű dízelmozdonyok lettek.
Bár az MK48-ból utólagos átalakítással készült hibrid mozdony is, ilyenből jelenleg csak kettő
található az országban. A LÁEV-nél szolgálatot teljesítő hibrid mozdonyt 2010. november 14-
én állították forgalomba (1. ábra) [1].
59
CSEHI Bálint, BODNÁR István
1. ábra: A LÁEV számára átalakított hibrid MK48 mozdony.

Jól látható különbség a széria mozdonyokhoz képest: a kocsiszekrény rövidebb vége
feleslegessé vált, így elbontották [1].
2.2. Az MK48 mozdony
Az MK48 (2. ábra) jelzésű mozdony a Rába Vagon- és Gépgyár által 1959-ben tervezett
keskeny nyomközű vontatójármű. Részben a Ganz gyár termékeire épül, így például a Ganz
hathengeres dízelmotorját és a Camot sorozatú motorkocsik forgóvázát alakították át erre a
célra [2, 3].
A mozdony műszaki paraméterei a következők:
- Ütközők közötti hossz: 8 965 mm
- Tengelyelrendezés: B’B’
- Szolgálati tömeg: 17 600 kg
- Tengelyterhelés: 4,4 tonna
- Motor: Ganz VI Js 13.5/17 soros hathengeres négyütemű dízelmotor
- Vontatási teljesítmény: 100 kW
- Legkisebb fordulókör sugara: 50 méter
2. ábra: Egy MK48 mozdony járja körül a négy BAX kocsiból és az egy akadálymentesített
kocsiból álló szerelvényt [3].
60
Elektromos motorvonat tervezése „Bécsi” villamos felhasználásával
3. „BÉCSI” VILLAMOSBÓL MOTORVONAT
Miskolc 2002 és 2004 között vásárolt használtan E1-es villamosokat, valamint C3-as
pótkocsikat. A rendkívül korszerűtlen és a pályát nagy mértékben rongáló magyar gyártmányú
Bengáli (FVV CSM) villamosok cseréje halaszthatatlan volt, de új járműveket nem tudtak
beszerezni, így jött szóba a Bécsben használt villamosok vásárlása. Csak ideiglenes szerepet
szántak nekik, amíg meg nem érkeznek az új villamosok. Összesen 18 darab került
utasforgalomba, valamint volt még egy plusz tanulójármű is. Az első szerelvény 2003. március
14-én állt utasforgalomba Miskolcon. Beszerzésükkor kisebb módosításokat hajtottak végre:
főáramú helyett 24 V-osra cserélték a világítást, és teljesen zárt vezetőfülkét építettek be,
korszerűsítették a fűtést és az utastérben a bal oldali kettős üléssort egysorosra cserélték. Mivel
ezek a járművek egyirányúak csak a 2-es vonalon tudtak közlekedni, illetve amikor létezett még
a 0-ás viszonylaton (Újgyőri Főtér ‒ Vasgyár közötti körpályán) is felbukkantak [5].
A Miskolc Városi Közlekedési Zrt.-nél 2015-ben leselejtezték az eddig használt „Bécsi” E1
típusú villamosokat. Nosztalgiakocsinak a 185-ös pályaszámú járművet jelölték ki, amelyet a
Miskolci Egyetem 2018. november 9-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett
Konferencián a Selmeci Diákhagyományoknak megfelelően megkeresztelt és a
Villamosmérnöki Tanács Tiszteletbeli Tagjának választott. Ezzel a villamos Bécsi, Alias
Ampervadász Piroska néven a Miskolci Egyetem Díszpolgára lett. A többi, leselejtezett
villamost eladták, illetve közösségi célokra elajándékozták. Ezekből kettőt a Lillafüredi Állami
Erdei Vasutat üzemeltető Északerdő Zrt. vásárolt meg, abból a célból, hogy elektromos
motorvonattá alakítsa (3. ábra).
3.1. Az E1 villamos
Az E1 villamos a német Siemens, illetve a kanadai Bombardier által a német DÜWAG-

licensz alapján gyártott villamoskocsi, az E villamoskocsi-típuscsalád második generációja. A
típuscsaládról általánosan elmondható, hogy magaspadlós, egyirányú villamosokról van szó,
amelyek tipikusan a bécsi villamoshálózathoz készültek, azonban megtalálhatóak más európai
nagyvárosokban, mint például Graz, Szarajevó, Krakkó, Craiova és Miskolc [4].
3. ábra: A LÁEV által megvásárolt két villamos vezetőállással szerelt végei, jelenleg a
vállalat telephelyén várják a felújítást [5].
61
A jármű elején található a félpantográf áramszedő, illetve a villamos üzemi fékkel, hat
sínféktörzzsel és szolenoid kézifékkel van felszerelve. Erdei vasúthoz fontos szempont, hogy a
jármű eredeti elektronikája rendelkezik csúszásgátló biztosítással és automata homokolóval.
Eredeti berendezése alapján 40 ülő és 65 álló utas szállítására alkalmas, azonban a Miskolcra
került példányokon az egyik oldal dupla üléseit szimpla ülésekre cserélték, így 34 ülőhely és
92 állóhely található rajtuk.
A típus műszaki adatai a következők [4]:
- Ütközők közötti hossz: 20 355 mm
- Tengelyelrendezés: Bo’2’Bo’
- Szolgálati tömeg: 23 800 kg
- Tengelyterhelés: 4,6 tonna
- Motor: 2 db Siemens WD785S szinkronmotor
- Vontatási teljesítmény: 150 kW
- Vontatási feszültség: 600 V
- Legkisebb fordulókör sugara: 18 méter
3.2. Az E1 villamos összehasonlítása egy átlagos kisvasúti szerelvénnyel
Az összehasonlítás alapjául a későbbiekben is egy átlagos lillafüredi szerelvény fog

szolgálni, ez egy MK48 mozdonyból és két darab kocsiból áll. A mozdony szolgálati tömege
17,6 tonna, a kocsik súlya BAX típusú kocsik esetén 15 tonna. A BAX-kocsik a LÁEV
legnehezebb kocsijai, mind önsúly, mind maximális súly szempontjából, így ez a szerelvény a
legnagyobb terhelés, amivel az MK48 mozdonynak meg kell küzdenie. Ez így mintegy 55
tonnás tömeget jelent. Ezzel szemben az E1 villamos kisvasútra alakított szerelvényének
várható önsúlya mindenképpen 30 tonna alatti lesz, motorteljesítménye azonban akár
háromszorosa is lehet a dízelmozdonynak, de még egy motorral is másfélszeres vontatási
teljesítmény áll rendelkezésre [6]. Viszont fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a lillafüredi
vasúton közlekedő legnagyobb szerelvény ettől lényegesen nagyobb. Ez az MK48 mozdonyból,
4 db BAX kocsiból és két további, kisebb kocsiból álló Mikulásvonat, mely 80% feletti
kihasználtsággal közlekedik, így a szerelvény összsúlya meghaladja a 90 tonnát, ezért a
szerelvény vontatásához 2 db MK48 mozdony szükséges.
4. VILLAMOS MOTORVONAT ENERGIAELLÁTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
4.1. Villamosenergia-ellátási lehetőségek
Egy villanymotor hajtotta vontatójármű számára biztosítani kell a folyamatos áramellátást,

melyre négy lehetőség van:
1. Felsővezeték, vagyis a pálya melletti oszlopokra telepített szabadvezeték. A közepes és
nagy nyomtávú vasutaknál, illetve a helyi érdekeltségű vasutaknál, városi
villamosvonalaknál alkalmazzák. Erdei vasút számára azonban nem alkalmas, mert az
erdei környezetbe telepített vezetékeken magas lenne a vezetékszakadás kockázata.
2. Harmadik sínről táplálás. Ma kevés kivétellel már csak metrókocsik esetén alkalmazzák.
Előnye ugyan, hogy könnyen telepíthető, azonban jelentős hátrány az esetében, hogy
komoly balesetveszélyt is magában hordoz.
3. Aggregátorral, vagy generátorral a járművön előállítani a szükséges villamos energiát. Ez
azonban nem tisztán villamos, hanem hibrid hajtás, valamint a LÁEV már rendelkezik
egy hibrid MK48 mozdonnyal. Ezenkívül fontos szempont, hogy a villamos
kocsiszekrényében nincs elegendő hely egy ilyen generátor és az üzemanyagtartály
számára.
62
4. Beépített telepről szolgáltatni a villamos energiát. Valószínűleg ez a legdrágább

megoldás, azonban egy erdei vasútnál csak így lehet elérni az üzembiztos működést, a
legkisebb baleseti veszélyforrás mellett, ezért ez a megoldás javasolt.
4.2. Akkumulátorok összehasonlítása
Akkumulátorokból a piacon többféle lehetőség közül választhatunk. Egy motorvonat

táplálásához nagy mennyiségű energiára van szükség, amit csak ólom-savas, illetve különféle
lítiumalapú akkumulátorokból tudunk kinyerni.
Az 1. táblázatban a négy leggyakoribb, nagyobb teljesítmény tárolására felhasználható
akkumulátort említettük meg. Jól látható, hogy a lítiumalapú energiatárolók legalább
másfélszer több energiát képesek tárolni ugyanakkora súly mellett. Ezenkívül sokkal nagyobb
az üzemeltetési hőmérsékletük, valamint nagyobb áramok leadására képesek az
ólomakkumulátorhoz képest. A lítiumos akkumulátorok esetében elterjedt paraméter az
úgynevezett C-érték. Ezeket a továbbiakban / jellel elválasztva a következő sorrendben adjuk
meg: töltőáram/folyamatos teljesítmény-leadás/impulzív teljesítmény-leadás.
Az akkumulátor áramait az alábbi képlet alapján számíthatjuk ki:
𝐼 =𝐶∙𝑄 (1)
ahol:
- I az áram;
- C a C-érték;
- Q az akkumulátor kapacitása, amperórában [Ah, 1Ah = 3600 Coulomb].
1. táblázat: Különböző akkumulátorok adatai [7, 8]
Akkumulátor típusa Ólom-sav Li-ion Li-polimer LiFePO4*

Cellafeszültség
Névleges (V)/ 2,1/2,4 3,6/4 3,7/4,25 3,25/3,25
Töltött (V)
Energiasűrűség
60 120-160 140-200 90-12
(Wh/kg)
Élettartam
Töltési ciklusok száma 200-300 1 000 500 1 000+
(db)
C érték
0,1/0,5/8 1/5/10 10/60/120 10/24/48
töltés/kisütés/maximum
Működési hőmérséklet
0-55 -20 - 60 -5 - 45 -30 - 55
(°C)
1 kWh teljesítményre
vetítve akkumulátor ára 25 000 230 000 300 000 485 000
(Ft)
* A táblázatban egy konkrét típusú LiFePO4 cella adatai szerepelnek, ez a gyártó ajánlása
szerinti használat esetén 1 000 ciklus után is a névleges kapacitás 100%-át, illetve 7 000 ciklus
után is legalább 65%-át le képes adni [9].
63
A lítium-ionos technológia egyik nagy hátránya például, hogy az akkucellák károsodás

nélkül csak kisebb áramokkal meríthetők. Emiatt ideális például egy viszonylag alacsony
fogyasztású mobiltelefon, notebook vagy tablet akkumulátorhoz, azonban egy elektromos
motorvonat áramigénye minden bizonnyal tönkretenné. A Li-ion akkumulátorok leggyakoribb
formája a 18650 típusú cella. Ezek kinézetre a ceruzaelemekre hasonlító, 18 mm átmérőjű, 65
mm hosszú hengerek, többnyire acélból. Ezekben helyezik el magát a lítium akkumulátort. Így
az elérhető legnagyobb kapacitás ma 2,2‒2,8 Ah körül mozog. A fent említett C érték a legjobb
akkumulátorok esetében is 1/5/10, vagyis egy ilyen cella legfeljebb 2,8 A töltőáramot és 28 A
kisütési áramot képes elviselni. Ezen tulajdonságai miatt a lítium-ion akkumulátor nem javasolt
a motorvonat áramforrásához.
Ezzel szemben a lítium-polimer akkumulátorok tetszőleges kapacitással és formával állnak
a rendelkezésre, azonban a kemény fém ház helyett csupán fóliaborítás és zsugorcső védi a
cellákat. C értékük azonban kellően nagy, valamint találni akár 5 Ah 10/60/120 C értékű
akkumulátorokat is, amelyek akár 300 A tartós kisülési áramot is képesek elviselni. Hátrányuk
azonban, hogy az elöregedésük során a polimer láncok felbomlanak, és gáz képződik, ami így
lassan szétfeszíti az akkumulátor házát. A bomlási folyamat az élettartam vége felé egyre kisebb
behatásra is képes beindulni, legyen szó akár mechanikai, villamos, vagy hőhatásról Ez
kezdetben csak jelentős gáz-, illetve hőképződéssel jár, megfelelő ideig fennálló körülmények
után azonban a gázok nyomása szétfeszíti az akkumulátor házát. A résen keresztül a szabadba
távozó gázok oxigénnel érintkezve meggyulladnak, és hatalmas tűzgolyóvá változtatják az
akkumulátor környezetét.
Egy három sorosan kapcsolt 5 Ah kapacitású cellát tartalmazó akku mérete 130x40x20 mm,
azonban az elöregedése során a vastagsága akár meg is duplázódhat, öngyulladás esetén pedig
akár méteres nagyságú lángnyelvek is felcsaphatnak. Ezen tulajdonsága miatt a lítium-polimer
akkumulátor használata kerülendő, hiszen súlyos biztonsági kockázatot rejthet egy idő előtt
elöregedő, vagy meghibásodott cella.
4. ábra: Egy lítium-polimer akkumulátor öngyulladásának fázisai.
(Balról jobbra: 1: Töltési, vagy kisülési folyamat közben keletkező hő hatására az

elöregedett cella polimerláncai bomlásnak indulnak. Mivel a folyamat exoterm, idővel
megállíthatatlanná válik. 2: A keletkező gázok nyomása felszakítja a cellák műanyag fólia
borítását, előtörnek a lítium bomlásából származó gázok. A fizikai károsodás miatt a sérült
cella belseje zárlatos lesz. 3: A keletkező hőtől és szikráktól begyulladnak a gázok. 4: Az
akkumulátort teljesen ellepik a lángok, a lítium reakcióba lép a levegővel, és robbanásszerűen
lezajlik a depolimerizáció, a töltések leadása és a keletkező gázok, fémek elégése.)
64
Az ólom-savas akkumulátorok a fentiekkel szemben nem tűzveszélyesek, azonban jelentős

mennyiségű kénsavat tartalmaznak, ami egy baleset során kijutva maró hatása miatt súlyos
károkat okozhat az élővilágban, illetve a jármű utasaiban is. Mivel azonban ehhez drasztikus
erőhatásokra van szükség, ez az akkumulátortípus elfogadható a motorvonat áramforrásaként.
Emellett további érv alacsony ára, és viszonylagos érzéketlensége a kisütési/töltési áramokra.
A táblázatban szereplő utolsó akkumulátor a LiFePO4 vagy lítium-vasfoszfát (továbbiakban
LiFe) akkumulátor. Ezek tipikusan járműipari felhasználásra készültek, kinézetre hasonlóak a
fent ismertetett li-ion cellákkal, azonban méretbeli különbségek adódhatnak. Fontos üzemi
tulajdonságuk, hogy a töltöttségi szint csak kismértékben befolyásolja a cellafeszültséget. Ez
elsőre nem tűnik fontos szempontnak, azonban például a lítium-polimer akkumulátorok esetén
cellánként akár 0,9 V is lehet a feszültségingadozás, ami a névleges cellafeszültség 24%-a.
Ezzel szemben egy LiFe akkumulátor bármely töltöttségi szinten tartja a 3,25 V
cellafeszültséget, így az elektronika szempontjából stabilabban tudja a vontatáshoz szükséges
teljesítményt leadni.
Biztonságtechnikai szempontból is a LiFe akkuk a legelőnyösebbek. Sérülés esetén bár némi
hőt és füstöt produkálnak ugyan, de nem gyulladnak meg, illetve nem képesek reakcióba lépni
a levegővel. Jól viselik akár a tartós rövidzárlatot is, bár nyilván a hosszú élettartamhoz itt is
vannak megkötések. A vizsgált LiFe akkumulátor kapacitása 2,5 Ah, C értéke 10/24/48, vagyis
a lítium-ion akkumulátorral szemben akár gyorstöltésre is alkalmas, valamint állandó kisütési
árama 70 A, impulzusszerű kisütés esetén pedig 120 A csúcs áramra képes. Ezek alapján a
vizsgált típusú LiFe cella különösen alkalmas a motorvonat számára, természetesen azonban
más, ilyen típusú akkumulátor is megfelelő.
4.3. A motorvonat fogyasztásának megbecsülése
Az E1 villamosba beszerelt WD785S szinkronmotor 600 V vontatási feszültség mellett 280

A áramfelvételre képes, induláskor felvett árama azonban akár ennek kétszerese is lehet. A
kutatás az egyszerűség kedvéért abból a feltételezésből indul ki, hogy a motorvonat az eredeti
motorjaival, vagy azzal azonos teljesítményű motorokkal fog közlekedni. Ezek alapján érdemes
az akkumulátor cellákból 600 V feszültséget soros kapcsolással előállítani, és párhuzamosan
annyi cellát kötni, hogy az egy cellára eső legnagyobb áram ne lépje át az akkumulátortípusra
jellemző legnagyobb kisütési áramot [6].
Nem csak a kapacitásra van azonban szükségünk, hanem az akkumulátort terhelő áramokra
is. A motorvonat indulásakor ez az áram akár 600 A is lehet, a motorok maximális terhelés
melletti tartós üzemelésnél azonban csupán 280 A áramot vesznek fel. Állandó sebességgel
haladó szerelvény esetén pedig az MVK Zrt. normájából számítható, mennyi a motor
áramigénye [6].
𝑛∙𝑙
𝐼 = 𝑡∙𝑈 (2)
ahol:
- n a fogyasztási norma, vagyis 3 kWh/km;
- l a megtett út kilométerben;
- t az út megtételéhez szükséges idő órában;
- U az akkumulátortelep feszültsége.
A fenti képlettel számolva kapjuk, hogy a jármű állandó sebességgel haladva a gördülési
súrlódásból és a közegellenállásból származó veszteségeket 125 A áramfelvétel mellett tudja
kompenzálni.
65
Végül az utolsó fontos szempont az akkumulátor kapacitása. Az MVK Zrt.-nél a bécsi

villamosok esetében a meghatározott „üzemanyag-norma” 2,4 kWh/km, illetve 2,7 kWh/km
volt, azonban egyes villamosvezetők ideális esetben ezt akár 1,8 kWh/km-ig tudták
csökkenteni. Ezek alapján a lillafüredi pályát Garadna felé 3 kWh/km, visszaúton 2,4 kWh/km
energiaszükséglettel mindenképpen teljesíteni tudja a villamos. Ismert adat a Dorottya utca –
Garadna útvonal hossza, ami 14 km. Így az oda útra összesen 42 kWh, visszaútra pedig 33,6
kWh energiára van szükség. Számoljunk további 5 km távot 3 kWh/km fogyasztással, mint
biztonsági tartalékot. Így az eredmény 90 kWh, tehát legalább ekkora kapacitású akkumulátor
szükséges. Más megközelítésben az MK48-as mozdony menetkész szerelvénnyel hasonló
energiafogyasztással rendelkezik.
Ezen kívül azonban az akkumulátortelepnek képesnek kell lennie ellátnia az egyéb
fogyasztókat is, mint a külső és belső világítás, a fűtés, vagy a légfékek számára a sűrített
levegőt termelő kompresszor. Az MK48 mozdonyról tudjuk, hogy egy darab 2 400 W
teljesítményű generátorral rendelkezik, ez elegendő a világításra és a sűrített levegő termelésre.
3 óra maximális üzemidővel számolva ez 7 200 Wh. A beltéri világításról tudjuk, hogy az E1
villamoson fénycsővel világítanak. Ezek fogyasztása 36 W/m, így 720 Wh energiára van
szükségük, ez 3 óra alatt 2 160 Wh. A villamos fűtéséről tudjuk, hogy összesen 4 800 W
hőlégfúvó van beépítve, valamint a motort szabályozó teljesítmény-ellenállások egy részét
tudják a beltéri fűtőegységekkel helyettesíteni, így a szabályozásból keletkező hulladék hővel
fűtik a kocsikat. Fűtésre így tehát 8 400W összteljesítményt számítva, 3 óra alatt 25 kWh
energiára van szükség. Ezek együtt 35,5 kWh, tehát összesen legalább 136 kWh akkumulátor-
kapacitásra van szükség a motorvonat számára.
4.4. A szükséges akkumulátor kiszámítása ólom-sav vagy ólom-gél

akkumulátorból
Első lépésként az igényelt feszültségszinthez szükséges akkumulátorok számát számítjuk ki.

Ólom-sav akkumulátorok esetében a névleges feszültség cellánként 2,2 V, így a kereskedelmi
forgalomban kapható, 6 sorba kötött cellából álló akkumulátorok jó közelítéssel 13 V névleges
feszültségűek. A gyakorlatban azonban a teljesen feltöltött telep akár 14,4 V feszültséget is
leadhat a kapcsok között. Ilyen telepekből 40 darab sorba kötésével 576 V feszültséget kapunk,
ami az akkumulátorok merülésével 520 V feszültségig zuhan.
Második lépésként az igényelt áramerősséghez szükséges párhuzamos ágak számát
számítjuk ki. Az ólomból készült akkumulátorok legelterjedtebb formája a személygépjármű-
indító akkumulátor, amelyek rövid ideig akár 100 A nagyságrendű áramot is képesek elviselni.
Ebből következik, hogy a motorvonat elindulásakor jelentkező nagy áramlökést képesek leadni,
a gondot a tartós üzemben felvett áram jelenti. Mivel hosszú élettartamra törekszünk,
minimalizálni kell az egy ágra jutó áramot, illetve érdemes magasabb áramot elviselő típust
alkalmazni. Egy átlagos ólomakkumulátor 50 Ah kapacitással rendelkeznek, így az (1) képlettel
számolva 25 A kisülési áramot képesek huzamosabb ideig fenntartani. A (2) képletből
megkaptuk, hogy 125 A konstans áram fogja terhelni az akkumulátorokat, ami legfeljebb 280
A lehet. Így célszerű 6 sorba kötött ágat használni, ekkor az egy ágra jutó áram körülbelül 47
A maximális terheléskor, és 21 A egyenletes haladáskor. Ezek az ideális terhelő áram 188%-a
és 84%-a.
Harmadik lépésként ellenőrizzük, hogy a 6 párhuzamos telep képes-e megfelelő mennyiségű
energiát tárolni; illetve, ha nem, hány telepre van szükség. 50 Ah kapacitású telepekkel
számolva a 6 párhuzamos akkumulátor 300 Ah kapacitással rendelkezik, a teljes, 40S6P
akkumulátor-telep pedig 172 kWh energia tárolására képes, ami a számított szükséges
energiától 36 kWh energiával több.
66
4.5. A szükséges akkumulátor kiszámítása LiFePO4 cellákkal

A szempontok sorrendje itt is ugyanaz, mint az előző esetben:
- Feszültség: LiFe akkumulátor esetén a cellafeszültséget vehetjük állandó 3,25 V-nak,
így a vontatási feszültségnek elfogadható 585 V feszültséget 180 akkumulátor sorba
kapcsolásával kapjuk. 185 cella esetén a feszültség 601,25 V, ami bár minimális
túlfeszültséget jelent a rendszerben, azonban ez 0,25% alatti túlfeszültség, amit az
elektronika károsodás nélkül képes elviselni.
- Áramerősség: A LiFe cellák maximális kisülési árama 70 A, így a maximális
terhelésnél haladáshoz szükséges 280 A áramerősséget már 4 párhuzamosan kötött
akkumulátor képes biztosítani, azonban a hosszabb élettartam miatt célszerű 8
akkumulátort párhuzamosan kötni. Ekkor áganként 35 A a maximális terhelés, és 16 A
az utazósebesség fenntartásához szükséges terhelés. Ezek az ideális terhelő áram 50%-
a, illetve 23%-a.
- Energiatároló képesség: 180S6P akkumulátor-telepre vonatkoztatva a tárolt energia
csupán 8,7 kWh, így célszerűbb a 4.3 részben meghatározott 136 kWh energiából
visszaszámolni, hogy ezt hány párhuzamos ággal lehet elérni. Mivel a 180 db sorba
kötött akkumulátor 1 462 Wh energiát képes tárolni, legalább 94 párhuzamos cellára
van szükség. Ekkor a végleges telep 137,4 kWh energiát képes tárolni. Fontos
megjegyezni, hogy az előző pontban számított, egy cellára eső áram 94 cella esetében
jelentősen szétoszlik, az egy cellára eső legnagyobb áramimpulzusok sem lesznek
nagyobbak 6,5‒7 ampernél.
5. ÖSSZEFOGLALÁS
A kutatás során arra a következtetésre jutottunk, hogy a LÁEV vonalain közlekedő, tisztán
elektromos hajtású motorvonatot beépített telepről érdemes villamos energiával ellátni. Mivel
nagy teljesítményre van szükség, négyféle akkumulátortípus jöhet szóba. Ezek közül a lítium-
polimer és a lítium-ion kizárható, ólom-sav rendszerű energiatárolás alkalmazható, azonban a
LiFePO4 cellák használata a javasolt.
Ólomalapú akkumulátor építve a cellák ára szerelési anyagok nélkül, beszerzési áron
körülbelül nettó 2 600 000 Ft (2. táblázat), élettartama azonban ilyen intenzív töltés-lemerítés
mellett a gyártó becslése alapján csupán egy év. További hátrány az eddigiek mellett, hogy csak
az akkumulátorok összes térfogata 1,6 m3, tömege pedig 2 750 kg-ot tesz ki, így nagyban növeli
a végleges jármű önsúlyát, ezzel együtt pedig a fogyasztását.
LiFe akkumulátor esetében a telep beszerzési ára szerelési anyagok nélkül nettó
49 400 000 Ft (2. táblázat). Teljes térfogatuk, amennyiben a 26 mm átmérőjű, 65 mm hosszú
cellákat 26x26x65 mm méretű téglatestnek vesszük, 0,74 m3, tömege pedig 1 556 kg.
Lehetséges azonban úgy is tervezni, hogy a cellák új kapacitásának 65%-a, vagyis a 7 000
ciklus után kinyerhető energia legyen a motorvonat energiaigénye. Ekkor új korukban 210
kWh energiát képesek elraktározni, tömegük mintegy 2 380 kg, beszerzési áruk pedig nettó
75 690 000 Ft (2. táblázat). Mivel azonban 7 000 ciklusra terveztük a telepet, napi egy járattal
számolva több mint 19 év a telep élettartama. A gyakorlatban ez ettől lényegesen több, hiszen
az első 1 000 ciklus alatt a telep kapacitásának csupán legfeljebb 2/3 részét használja fel a
motorvonat az útja során, ez a fajta használat pedig tovább lassítja a LiFe akkuk öregedését.
Jelen kutatás figyelmen kívül hagy több problémát, illetve némely adatokat csak elnagyolt
becslésként vesz figyelembe. A kutatás elsődleges célja az ólomalapú és a LiFe akkumulátorok
összehasonlítása, illetve annak megállapítása, hogy melyik az alkalmasabb egy esetlegesen
megépülő, keskeny nyomközű erdei vasúton szolgáló motorvonat energiaforrása számára.
Ennek eredménye egyértelmű, a LiFe akkumulátor lényegesen több előnnyel jár, ezenkívül
kevésbé környezetszennyező az ólom-sav akkumulátorral szemben.
67
2. táblázat: Összefoglaló táblázat az akkumulátortelepek főbb adatairól
Akkumulátor Bekerülési Tömeg Térfogat Várható élettartam

típusa költség [Ft] [kg] [m3] [év; (ciklus)]
Ólomalapú 2 600 000 2 750 1,6 <1 (300)
LiFe (1. eset) 49 400 000 1 556 0,74 ~19 (7 000)
LiFe (2. eset) 75 690 000 2 380 1,13 >19 (>7 000)
Az akkumulátor töltésével nem foglalkoztunk a kutatás során, azonban most megemlítjük,

hogy a lítiumalapú technológiánál rendelkezésre álló gyorstöltés lehetősége tovább növelheti a
motorvonat kihasználhatóságát. Mind a Dorottya utcai végállomásnál, mind pedig Garadnán
rendelkezésre áll középfeszültségű elektromos hálózat, a végállomás vágányai felé telepített
rövid felsővezeték-szakasz pedig azonnali töltési csatlakozásra adna lehetőséget. Ezen kívül a
teljes szakasz jelentős része, közel egyharmada Diósgyőr lakóterületén fut, ahol lehetőség van
végig felsővezetékkel ellátni a pályát, így a motorvonat útja közel egyharmadát hálózatról nyert
feszültségből tehetné meg, amivel tovább növelhető az akkumulátorok élettartama, ezáltal
pedig a jármű kihasználhatósága.
A cikkben ismertetett kutató munka az NTP-SZKOLL-18-0040 azonosítószámú „Fókusz'19

- Középpontban a közösség” projekt keretében valósult meg az Emberi Erőforrások
Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával.
7. FORRÁS, FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] MÁTRAI, I.: Magyar a világ első 760 mm-es nyomtávú hibrid mozdonya, egy Mk48-as.
Vasútgépészet folyóirat, Budapest, 2011/1. http://vasutgepeszet.hu/wp-
content/uploads/2011/04/201101_40-41_vegl_20110314.pdf
[2] KARAP, K.: A Rába M 040- M 042 mozdonyok. Internetes kiadvány.
https://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=525&rfa=73
[3] FODOR, I.: MK48: A mozdony, amely egyet jelent a kisvasúttal. Indóház Lap- és
Könyvkiadó internetes magazinja, 2016. szeptember. http://iho.hu/hir/mk48-a-mozdony-
amely-egyet-jelent-a-kisvasuttal-160918
[4] BERTA, J.: SGP-E1 típusú villamos járművek kezelési utasítása. Miskolc Városi
Közlekedési Zrt. oktatási anyaga járművezetőik részére. Miskolc, 2003.
[5] A kép forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_L%C3%81EV_j%C3%A1rm%C5%B1parkja
[6] https://www.strassenbahnjournal.at/wiki/index.php?title=Type_WD_785_S
[7] BLÁGA, CS.: Autóelektronika. Tantárgyi előadás, Miskolci Egyetem,
http://www.uni-miskolc.hu/~elkblaga/Autoelektronika/EHV.pdf
[8] https://akkubox.hu/termek/240/bosch-s3-akkumulator-12v-45ah-jobb-
[9] https://www.li-ion.hu/shop_ordered/9265/pic/Adatlapok/Li-
ION_iparik/anr26650m1b.pdf
A letöltések dátuma: 2018. október 12.
68
3 KVA-ES ÉS 30 KVA-ES NAPELEMES ENERGIATÁROLÓ

RENDSZEREK FÓTON
3 KVA AND 30 KVA SOLAR ENERGY STORING SYSTEMS IN FÓT
DOHÁNY László1, VÁRHELYI Nándor2

1
erősáramú fejlesztőmérnök, pqinfo@powerquattro.hu
1
Powerquattro Zrt. Budapest 1161 János utca 175
2
erősáramú fejlesztőmérnök, pqinfo@powerquattro.hu
2
Powerquattro Zrt. Budapest 1161 János utca 175
Kivonat: A cikkben bemutatásra kerül egy 3kVA-es és 30kVA-es napelemes energia átalakító rendszer, amelynek
feladata a hálózatból felvett energia optimalizálása, illetve fogyasztók szünetmentes energia ellátása. A beépített
energia tároló egység (akkumulátor telep) segítségével a rendszer autonóm üzemben is működik. Az
energiaellátó rendszer a hálózatból energia felvételre, tárolásra, valamint energia visszatáplálásra alkalmas,
illetve autonóm (hálózattól független) üzemben is működik. A cikket a napelemes energiatároló rendszerekről
készült fényképek teszik szemléletessé.
Kulcsszavak: energiatároló, energiaátalakító, napelem, akkumulátor
Abstract: In the article will demonstrate a 3kVA and a 30kVA solar cells energy converter systems, which task to
optimize the take in energy from the mains as well as to provide the uninterruptible energy for consumers. The
system works also in autonomic mode with the help of the inbuilt energy storing unit (battery plant). The power
supply system is suitable for taking in energy from the mains, storing that and as well as feeding the energy back
to the mains respectively it works in autonomic mode (independently from the mains). The photos made from the
solar energy container systems make the article picturesque.
Keywords: energy storing, energy converter, photovoltaic, battery
1. BEVEZETÉS
A rendszerek célja a hálózatból felvett energia csökkentése, minél hatékonyabb

felhasználása a fogyasztók felé. A napenergia elektromos energiává alakításával jelentősen
csökkenthető a hálózatból felvett energia. Akkumulátorok alkalmazásával elektromos
energiatárolást valósítunk meg, mellyel szünetmentes energiaellátó egység létesíthető, vagy
akkumulátoros villamosenergia-tároló segítségével tervezhetőbbé tehetjük a hálózatból felvett
energiát. A rendszerek automata üzemben működnek, a felügyeleti rendszerük lehetővé teszi
az energiaáramlás nyomon követését, figyelését, valamint biztosítja a felhasználó részéről a
beavatkozás lehetőségét (kézi üzem).
2. 3 KVA-ES NAPELEMES ENERGIATÁROLÓ RENDSZER
A 3 kVA-es névleges teljesítményű háztartási méretű energiatároló rendszer (Home

Storage System) (ld. 1. ábra) kisebb fogyasztók táplálására használható, minimális hálózati
energiaigénnyel (a nappal megtermelt többlet napenergiát akkumulátorokban tárolva éjszaka
bocsátja a fogyasztók rendelkezésére). A napelemek által előállított energia túltermelést a
rendszer a hálózatba táplálja vissza.
69
DOHÁNY László, VÁRHELYI Nándor
2.1. Az FUPQ a/2A3/120 típusú 19”-os moduláris energiatároló áramellátó

(HOME STORAGE) rendszer felépítése
A rendszer blokkvázlata (ld. 2. ábra.) Az FUPQ a/2A3/120 típusú 19”-os modulokból

felépített rendszer 599x641x1120mm méretű kerekeken gurulós szekrényből és egy FUPQ
A3/6/1,1-4 típusú akkumulátor szekrényből állnak. Az FUPQ a/2A3/120 típusú szekrény
fogadja az akkumulátoros egységet, 3kVA-es teljesítményű egyfázisú hálózatot egy 2x5db-os
napelem cellát, amely egy kocsi beálló tetején nyert elhelyezést és rendelkezik 1kVA-es
szünetmentes váltakozó feszültségű kimenettel, valamint 3kVA-es fogyasztói váltakozó
feszültségű kimenettel (ld. 2. ábra.).
1. ábra: 3kVA-es napelemes energiatároló rendszer.
2. ábra: 3kVA-es napelemes energiatároló rendszer blokkvázlata
Az egyfázisú hálózati feszültséget egy EIR/INV (egyenirányító/inverter) modul alakítja át

egyenirányító üzemmódban, szinuszos áramfelvétellel egy úgynevezett közbensőköri DC +/-
70
3 kVA-es és 30 kVA-es napelemes energiatároló rendszerek Fóton
400V-os feszültséggé. Ebbe a közbensőköri feszültségbe tápláljuk be és ebből vételezzük ki

az energiát úgy, hogy az energiaegyensúly mindig létre jöjjön, vagyis a DC +/- 400V-os
feszültség állandóan biztosított!
Az AKKUMULÁTOR TÖLTŐ modul az akkumulátor töltéséhez is a +/- 400V-os
közbensőköri feszültségből nyeri az energiát, illetve hálózati feszültség kimaradáskor az
energia áramlás megfordításával ide táplálja vissza az energiát az akkumulátorból.
A szünetmentes kimeneti feszültséget az INVERTER modul szolgáltatja ugyancsak a
közbensőkörből, amely egy klíma berendezést működtet.
A napelem energiáját a DC/DC modul alakítja át feszültség növelő (booster) üzemben +/-
400V-os közbensőkörhöz. A napelemből maximálisan kinyerhető energia érdekében a
DC/DC modul maximális teljesítmény munkapont kereső programmal (Maximum Power
Point Tracking, MPPT) rendelkezik. A napenergia maximális hasznosítása csak abban az
esetben lehetséges, ha a közbensőköri energia felhasználása folyamatosan biztosított
(energiaegyensúly). Ha az akkumulátorok feltöltött állapotban vannak, a fogyasztói
kimeneteken nincs energia felhasználás, akkor a napelem terhelése csak akkor biztosított
megfelelően, ha az EIR/INV modulok inverter üzemmódban az energiát a hálózatba táplálják
vissza. A felhasználó kézi üzemben egyedileg beállíthatja a hálózatba visszatápláló áram
nagyságát, függetlenül a napenergia intenzitásától. Ha a napelemek által termelt energia
nagyobb, mint a kézzel beállított visszatáplálandó áram nagysága, akkor nem optimális a
napenergia hasznosítása, ha viszont kisebb a megújuló energia mennyisége (felhős időjárás),
mint a kézzel beállított visszatápláló áram értéke, akkor a különbségi energiát az
akkumulátorból nyeri ki a rendszer.
A rendszer folyamatosan a hálózatra csatlakozik, és a mért adatok alapján a napelemek
által termelt energiát az akkumulátorokba tölti, tárolja, majd a fogyasztói kimeneten keresztül
a belső hálózatába juttatja vissza. A fogyasztói kimenet nem szünetmentes energiát szolgáltat.
Az energiatároló rendszeren a felügyeleti és kijelző egységen keresztül lehet a ki-
bekapcsolást és egyéb üzemállapotokat váltani, az akkumulátor töltöttségének és a napenergia
nagyságának megfelelően. Amennyiben nem áll rendelkezésre napenergia, csak egyirányú
teljesítményáramlás van, vagy akkumulátortöltés van a hálózatból, vagy hálózati
visszatáplálás az akkumulátorból.
A cél, hogy a rendszer minél több megtermelt megújuló energiát tároljon az
akkumulátorokban, és a lehető legkisebb energiát vételezzen a hálózatból.
Ha van napenergia és ki van választva a hálózatba visszatáplálásos üzem is, valamint a
szünetmentes kimenet is energiát igényel, feltölti az akkumulátorokat, és a többlet napenergiát
a szünetmentes kimenet táplálására és a hálózatba történő visszatáplálásra fordítja.
Napfénymentes időszakban, ameddig csak lehetséges az energiát az akkumulátorból
biztosítja a rendszer a fogyasztók számára.
Az „AUTOMATA” üzemben 5 perces teljesítmény mérleg átlagszámítással állítja be a
visszatáplálás nagyságát, hogy a hálózatból felvett energiát minimálisra csökkentse.
3. 30 KVA-ES NAPELEMES ENERGIATÁROLÓ RENDSZER
3.1. Az FUPQ c/C30 típusú 19”-os moduláris energiatároló áramellátó rendszer

felépítése
A 30 kVA-es energiaellátó rendszer szünetmentes áramforrásként (UPS) üzemel. A

napenergia elsődlegesen az akkumulátorokba töltődik, illetve a fogyasztókat táplálja, valamint
az ezen felül termelt elektromos energiát a hálózatba táplálja vissza. Az akkumulátorok
töltöttsége hálózati feszültség tartós megléte esetén teljesen feltöltött, kisütésük a hálózat
kimaradásakor történik.
71
3. ábra: 30kVA-es napelemes energiatároló rendszer blokkvázlata:
A rendszer blokkvázlata (ld. 3. ábra) látható. Két 600x600x2000mm méretű szekrényben

foglal helyet a modulokból felépített FUPQ c/C30 típusú és FUPQ 2SOL c/2C20 típusú (ld. 4.
ábra.) vezérlő és energia átalakító rendszer. A szekrények fogadják a két napelemes és a két
akkumulátoros egységet (ld. 5. ábra.), valamint 2x10kVA/2x10kW teljesítményű, 3x400V-os
háromfázisú fogyasztókat látnak el szünetmentes energiával.
4. ábra: 30kVA-es napelemes szünetmentes áramellátó rendszer.
A rendszer bemenetére kapcsolt 3x400V hálózati feszültséget 3db három fázisú EIR/INV
(egyenirányító/inverter) modul alakítja át egyenirányító üzemmódban, szinuszos
áramfelvétellel egy közbensőköri DC +/- 400V-os feszültséggé. Hasonlóan az előbb
bemutatott rendszerhez a közbensőkörbe tápláljuk be és ebből vételezzük ki az energiát úgy,
hogy az energiaegyensúly mindig meglegyen. Az akkumulátorok töltése, kisütése, a
napelemek illesztése DC-DC átalakító és a szünetmentes kimenetre tápláló inverterek
funkciója megegyezik az 3kVA-es rendszerben leírtakkal. A rendszerben található egy
72
hálózat-inverter átkapcsoló egység (BY-PASS), amely a rendszer fogyasztói kimenetén

található. A BY-PASS modulon választható ki a „HÁLÓZAT”, illetve „INVERTER”
alapüzem.
5. ábra: 30kVA-es UPS akkumulátor telepe.
A hálózati feszültség meglétekor a BY-PASS modul „HÁLÓZAT” alapüzemű beállításnál

a hálózati feszültség energiáját kapcsolja a szünetmentes kimenetre.
Ha a hálózati feszültség nem áll rendelkezésre, akkor elsődlegesen a napelemekből
előállított energia, másodsorban az akkumulátorban tárolt energia - INVERTER és a BY-
PASS modulok segítségével- fedezi a szünetmentes tápellátást igénylő fogyasztók
szükségleteit. INVERTER, vagy BY-PASS modul meghibásodása estén lehetőség van szerviz
üzemben, direkt hálózati feszültség kiadására. Ezen üzemállapotot kismegszakítók
lekapcsolásával és a kerülő ági kismegszakítók bekapcsolásával lehet létrehozni.
Az ismertetett két rendszer felügyeletét ETHERNET kábelen keresztül a SCADA
rendszerű számítógépes vezérlő és adatfeldolgozó látja el, valamint CAN protokollon, optikai
fénykábelen keresztül tartja a kapcsolatot és vezérli a rendszer moduljait.
A FELÜGYELET feladata a rendszer vezérlése, üzemmódjának beállítása, a modulok
működésének és állapotainak nyomon követése.
A 3kVA-es rendszer az Ethernet hálózaton keresztül a SCADA rendszernek csak
információkat küld és egy belső program biztosítja az „AUTOMATA” üzemet.
A 30kVA-es napelemes rendszer vezérlési feladatokat is ellát, így ennek az
„AUTOMATA” üzemét a SCADA rendszer biztosítja egy programmal. A kijelző modulok
érintőképernyőt tartalmaznak, amelyeken kiválasztható több képernyő, sématábla, kapcsolási
vázlat. A jellemző pontokon mért feszültségek, áramok, teljesítmények, összegzett energiák
az akkumulátortelep villamos paraméterei, akkumulátor egység töltöttségi szintje, az
akkumulátor cellák átlagos feszültsége, a napelem paramétereinek értékei olvashatók le.
Kijelzi még a rendszer működése közben előállt eseményeket, állapotokat, hibákat. Az
események és az energia mérleg bejegyzésre és mentésre kerülnek az eseménynaplóba, dátum
és idő bélyeggel együtt. Az alapképernyő és kezelőfelület „Megtekintési joggal” rendelkezik,
jelszó nélkül. A „beavatkozási és a gyártói” jog, jelszó köteles. A felügyelet programja úgy
működik, hogy ha van feszültség a közüzemi hálózaton, a napenergia tölti az akkumulátort és
a többlet teljesítményt pedig visszatáplálja a hálózatba. Ha nincs hálózati feszültség, akkor a
visszatáplálás nem engedélyezett.
73
A NETGUARD rendszer üzemállapot jeleket generál. Üzemképessége esetén az

akkumulátor töltést és mélykisülést felügyeli. Mélykisülés határán kiüti az akkumulátor
kismegszakítóját. Működése nem függ össze a FELÜGYELET üzemképességétől.
Visszatápláló üzemben a hálózati feszültség megszűnésekor (sziget üzemben) lekapcsolja a
visszatáplálást. Figyeli a 3 fázisú hálózat feszültségét, frekvenciáját, és fázishelyzetét. A
hálózati feszültség visszatérése után automatikusan visszakapcsolja a rendszert egy előre
beállított idő után (5perc).
A rendszer sématáblája mutatja a modulok egymás közötti kapcsolatait és a be-kimeneti
paraméterek aktuális értékeit. (ld. 6,7. ábra)
6. ábra: 3kVA-es napelemes rendszer sématáblája.
7. ábra: 30kVA-es napelemes rendszer sématáblája.
3.2. A rendszerek üzemállapotai
„HELYI” és „TÁVVEZÉRELT” üzem.

„HELYI” üzemben a felügyeleti egységen lévő érintőpaneles kijelzőn lévő gombokkal, a
30 kVA-es rendszernél „TÁVVEZÉRELT” üzemben a SCADA távfelügyeleti rendszerről
vezérelhető a rendszer.
74
„HELYI” és „TÁVVEZÉRELT” üzemállapotok, valamint a modulok be-kikapcsolása a

sématáblán láthatóak:
3 kVA-es (ld. 8. ábra.) 30kVA-es (ld. 9. ábra.)
• Akkumulátortöltő modul be-kikapcsolása
• Akkumulátortöltés kézi, 10-100 %-os alapjel állítás
• Akkumulátor kisütés=visszatáplálás 10-100 %-os alapjel állítás
• Napelem DC/DC átalakító modul be-kikapcsolása
• INVERTER modulok be-kikapcsolása
• EIR/INV modulok be-kikapcsolása
• EIR/INV modulok egyenirányító üzem
• EIR/INV modulok visszatáplálásos üzem
• EIR/INV modulok AUT. visszatáplálásos üzem
• NETGUARD egység AUT/KÉZI üzemállapot bekapcsolása
• AUTOMATA vagy KÉZI üzem bekapcsolása a 3kVA-es rendszernél
• TÁV vagy HELYI vezérlés bekapcsolása a 30kVA-es rendszernél
8. ábra: 3kVA-es napelemes rendszer üzemállapotok sématáblája.
9. ábra: 30kVA-es napelemes rendszer üzemállapotok sématáblája.
75
[1] RINGLER, CS., SZŰCS, A.: A +/-400V közbensőköri feszültségű moduláris kialakítású
szünetmentes áramellátó rendszercsalád. Vezetékek világa 2016/2 XXI. évfolyam, 2.
szám.
[2] RINGLER, CS., SZŰCS, A.: Moduláris felépítésű szünetmentes áramellátó rendszerek.
Elektrotechnika folyóirat 2016/3
Dohány László (1957), erősáramú fejlesztőmérnök.

1979-ben végzett villamos üzemmérnökként a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki
Főiskola Automatika szakán, teljesítményelektronika ágazaton. 1979-től a Villamosipari
Kutató Intézet, majd jogfolytonosan az EPOS-PVI Rt., 1991-től a Villamos Hajtás és
Járműelektronika Kft, majd 2013-től PowerQuattro Zrt. erősáramú fejlesztőmérnöke. Fő
tevékenységi körébe tartozik csúszógyűrűs aszinkron motorok kaszkád fordulatszám
szabályozó berendezések, valamint szünetmentes áramellátó rendszerek, fejlesztése tervezése.
Elérhetőségek: PowerQuattro Zrt., 1161 Budapest, János utca 175.
Tel.: +36-1-405-5400, e-mail: pqinfo@powerquattro.hu
Várhelyi Nándor (1973), erősáramú fejlesztőmérnök.

2000-ben végzett a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karán,
Teljesítményelektronika szakirányon. 2000-től a PowerQuattro Zrt. erősáramú
fejlesztőmérnöke. Fő tevékenységi körébe tartozik a szünetmentes áramellátó rendszerek,
berendezések fejlesztése, tervezése.
Elérhetőségek: PowerQuattro Zrt., 1161 Budapest, János utca 175.
Tel.: +36-1-405-5400, e-mail: pqinfo@powerquattro.hu
76
RETRÓ AUDIÓ A XXI. SZÁZADBAN
RETRO AUDIO EQUIPMENT IN THE XXI. CENTURY
ERDŐSY Dániel1
tanszéki mérnök, elkedani@uni-miskolc.hu
1
Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai és Elektronikai Intézet,

Kivonat: Cikkem egy rövid bepillantást ad egy mára már elfeledett audió rögzítési technikába, a kazetták világába.
Elsőként a magnókazetták és különböző típusai kerülnek említésre. Mi a különbség köztük, miből készülnek? Miért
volt ennyire népszerű, de ugyanakkor miért terjedt el, hogy rossz minőségű hangvisszaadással rendelkezik? Ezután
pedig egy több, mint 30 éves Technics magnó felújításáról esik szó. Zárszóként a felújítási munka relevanciáját
említem meg.
Kulcsszavak: kazetta, magnó, Technics deck, HiFi audió
Abstract: This publication is about a historical music recording format, the compact cassettes. First, I wrote some
facts about the different types of cassettes, what they are made of, advantages and disadvantages about this tech-
nology, why it was so popular in the ’70s and ’80s. After this, I describe a restoration process about a vintage
Technics cassette deck. Finally, I mention why this restoration process can be relevant in the XXI. Century.
Keywords: compact cassette, cassette deck, Technics dec, HiFi audio equipment
1. A MAGNÓKAZETTA ÉS TÖRTÉNETE
Az 1960-as években többféle mágneses szalagra épülő rendszert vezettek be hanganyag tá-
rolására. Az ezt megelőző időkben a hanglemezek, illetve hasonló fizikán alapuló rögzítési
technikák voltak elterjedve [1]. A cikkem alapvetően a Compact Cassette-ről szól, a második
részben említett magnó is ilyen típusú kazettát használ. A Philips által kifejlesztett Compact
Cassette (a továbbiakban csak magnókazetta, ill. kazetta) mellett számos hasonló elven működő
típust fejlesztettek ki a gyártók:
- DC International (Grundig),
- Stereo 8,
- Minikazetta (Philips),
- Mikrokazetta (Olympus),
- Elcaset (Sony),
- DAT – Digital Audio Tape (Sony),
- DCC – Digital Compact Cassette (Philips).
Fénykora a ’70-es és ’80-as időre tehető, a mikrobarázdás hanglemez mellett ez volt a leg-
népszerűbb hanghordozó. Alapvetően kommersz célokra fejlesztették ki, de használták az ok-
tatásban, riportkészítésben, sőt később digitális jelek tárolására is. Több cég is fejlesztett pro-
fesszionális, stúdió célú felvevőket is kazettához. A hanghűség két tényezőtől függ: a felvevő
eszköz minősége, valamint a jelhordozó anyaga. Optimális körülmények között a kazetta alkal-
mas a DIN 45 500 szabvány szerinti HI-FI megvalósítására [2].
1.1. Műszaki specifikációk
Szabványos geometriájú műanyag kazettatestbe épített orsókra van a magnószalag rögzítve

(1. ábra). A szalag szélessége 3,81 mm, a szalagtovábbítási sebesség 4,76 cm/s. A kazettatestet
77
ERDŐSY Dániel
sokféle színben, sőt átlátszó kivitelben is készítették. Egyes típusokban az orsó kinézete hason-
lít az orsós magnók hordozójára, ezzel különleges kinézetet adva a kazettának. A szalag alapja
egy poliészter típusú műanyag fólia, amelyre többnyire ragasztóanyag segítségével viszik fel a
jelrögzítést lehetővé tevő mágneses anyagot. Az eredeti mágneses anyag FE2O3, vagyis gamma
vasoxid volt, amely gyenge hangminőséget és magas zajt eredményezett. Ennek kiküszöbölé-
sére számos anyaggal, illetve eltérő rögzítéstechnikával próbálkoztak a gyártók. A 3M Com-
pany például kobalttal kevert szalagot dobott piacra, amely magasabb kimeneti jelszintet bizto-
sított, így a jel-zaj arány javult. Később megjelentek a vasoxid helyett a krómdioxiddal készült
szalagok. Ez a típus sokkal jobb a magas hangok visszaadását illetően, viszont a kimeneti jel-
szintet illetően rosszabb az előző típusnál. A Superchrome kazetták ezt a problémát próbálták
kiküszöbölni. 3. típusa a dupla rétegű vaskróm. Az alsó réteg vasoxid, még a felső réteg króm-
dioxid, ezzel egyesítve az 1. és 2. típus előnyeit. A 4. típus, egyben az utolsó is, az elemi vas
használatával múlja felül előző társait. Az úgynevezett Metal szalag esetében gőzölögtetéssel
vitték fel az elemi vasat. Sajnos a gyártástechnológia miatt a szalag minősége nem volt egyön-
tetű a teljes szalaghosszon, ennek kiküszöbölésére vaspigmenteket használtak. [3]
A 4 típusnak megfelelően az IEC által meghatározott előmágnesezések:
- Type-I / IEC I Normal Postition (vasoxid kazettához),
- Type-II / IEC II High Position (króm kazettákhoz),
- Type-III / IEC III MetalChrome Position (vaskróm kazettákhoz),
- Type-IV / IEC IV Metal Position (metal kazettákhoz).
A különböző típusok házán a szalagtípus felismeréséhez mélyedések is voltak, így a felvevő

/ lejátszó eszköz automatikusan is felismerhette a típust. Az eltérő típusok különböző előmág-
nesezést és magashang korrekciót kívántak [2].
1. ábra: Különböző típusú és márkájú magnókazetták [2]
Az orsóra feltekert szalag hossza széles körben változhat, de a legtöbb esetben inkább a
játékidőt adták meg. A C-14, vagy C14 például 7 percet jelent oldalanként, a C-180, vagy C180
pedig 90 perc oldalanként. Elérhető volt még C240 is, de a C180 és C240 szalagok nagyon
vékonyak, így sérülékenyek voltak (könnyen megnyúltak, elszakadtak).
1.2. A kazetta problémái
Az egyik fő problémája a hallható sziszegés („Tapehiss”) lejátszás közben. Ezen egyrészt

javítottak a későbbi típusú kazetták, amelyek jobb magashang visszaadással rendelkeztek, így
a felsőbb frekvencia tartományban nőtt a jel-zaj viszony. Emellett számos elektronikai megol-
dás is született. Legismertebb a Dolby Laboratories Inc. Noise Reduction eljárása. Felvételkor
78
Retró audió a XXI. században
a magas hangokat kiemeli, lejátszáskor pedig elnyomja, így a sziszegés csökkent, a zene pedig
normális maradt. Az eljárásnak a Dolby B, C és HX-Pro változatai ismertek.
A rengeteg gyártó és típus miatt a kazetták minősége igen széles körben változhat. Sok eset-
ben a félrevezető típus elnevezés csak marketing tevékenység, valós tartalma nem volt.
A szalag fizikai kivitele miatt sérülékeny, valamint a nyomófilcre kerülő porszemek össze-
karcolták a szalagot. Hosszabb idő elteltével pedig változik a hangvisszaadási képessége a ka-
zettának [4].
1.3. A kazetta jövője
Létrehozásakor a kis méret, alacsony ár miatt méltán népszerű hanghordozó volt. Jelenlegi
viszonyok között a digitális hangrögzítés felülmúlja ezeket a tulajdonságokat, a lejátszó eszköz
bonyolult mechanikáját is száműzve. Emellett reneszánszát éli a termék, mivel olcsó, könnye-
dén beszerezhető, de mégis retro. A hanglemezekhez képest még mindig sokkal olcsóbb, bár
tény, hogy a minőségi termékekért (kazetták és lejátszók) most is borsos árat kell fizetni.
Általános tapasztalat szerint a Type-I kazettákat pár száz forintokért meg lehet venni, a Type-
II kazettákat már 3000-5000 Ft-ért árulják. A Type-III és Type-IV kazetták akár a 15000 Ft-ot
is elérhetik. Az ár nagyban függ a márkától, típustól, valamint az állapottól (elérhetők bontatlan
kazetták is, természetesen ezek a legdrágábbak).
2. TECHNICS RS-M205 KAZETTA DECK
Egy kedves ismerősöm hozott át hozzám még évekkel ezelőtt egy Videoton RA 6350 S Aida
típusú rádiós erősítőt, valamint a címben említett Technics RS-M205 decket, abból a célból,
hogy javítsam meg őket (2. ábra). A rádiós erősítőt viszonylag rövid időn belül rendbe szedtem,
kitakarítottam, háttérvilágítás izzókat cseréltem, valamint az egyik hangszórót kellett újra te-
kercseltetni. A magnó viszont nem akart működni…
2. ábra: Videoton RA 6350 S „Aida” és Technics RS-M205
2.1. Technikai paraméterek
Az 1981-es gyártású Technics RS-M205 egy metál kazetta kompatibilis sztereó magnó,
Soft-Touch gombokkal és automatikus lejátszással visszatekerés után. Type I, II és IV típusú
kazettákat támogat, Dolby Noise Reduction lehetőséggel. 5 pólusú DIN és RCA csatlakozókkal
lehet erősítőhöz csatlakoztatni. Felvenni az előlapi 6,3 mm-es mono aljzatokról, vagy a DIN,
illetve RCA aljzatokról lehetséges. 2 fejet tartalmaz, egy a felvételt, a másik a lejátszást teszi
lehetővé. Az előlapja szálhúzott alumínium, külön bal és jobb oldali mutatós kivezérlés
79
ERDŐSY Dániel
jelzővel, felvételt visszajelző piros LED-del. Az előlapon egy nem szabályozható fejhallgató
kimenet található. A bemeneti jelszint oldalanként állítható.
Véleményem szerint szép, klasszikus, precíz kialakítású eszköz, ezért is foglalkoztam vele.
A Soft-Touch gomboknak köszönhetően a mechanikát (lejátszó és rögzítőfejek mozgatása, haj-
táslánc megfelelő kapcsolása) nem közvetlenül a gombok mozgatják, hanem az állandóan forgó
motor segít a mozgatásban. A magnóhoz megtaláltam a teljes használati, valamint szerviz út-
mutatót. Utóbbi teljes kapcsolási rajzot, alkatrészlistát, robbantott ábrát, valamint hangolási út-
mutatót tartalmaz [5, 6].
2.2. A magnó javítása
Első bekapcsoláskor gyanús füst szállt ki belőle és inkább félretettem (ez még évekkel ez-
előtt történt). Azóta már megtanultam, hogy nem biztos, hogy rögtön tápfeszültségre kellett
volna kapcsolni az elektrolit kondenzátorok miatt, de akkor még ezt nem tudtam. Teltek az
évek, idén újra elővettem és nekiláttam. Szétszedtem, tüzetesen átnéztem, mértem. Nagy baj
nem mutatkozott, csak éppen a motor nem forgott. Kissé jobban utánanézve derült ki, hogy a
motornak állandóan forognia kéne, mert ennek segítségével a Soft-Touch funkció. A motor
száma alapján nem találtam csere motort, így hát szétszedtem. A burkolat alatt egy normál kefés
egyenáramú motort találtam egy különleges motorvezérléssel. Egy AN6610-es motor vezérlő
áramkör képezi az alapját (3. ábra jobbról a második elem a motorvezérlő áramkör; 4. ábra).
3. ábra: A Technics deck szétszedett motorja
Azt tapasztaltam, hogyha az egyik lábat rövid ideig földre kötöm, a motor elindul, de csak
rövid ideig terhelhető. Ha hosszabb ideig (5-10 mp) terhelem, a motor megáll, azonban ugyan-
ezzel a módszerrel elindítva utána normálisan lehet terhelni. A körülötte lévő alkatrészeket ki-
forrasztottam, megvizsgáltam, minden normális volt, kivéve a sebességet beállító trimmer po-
tenciométer. Ezt kicseréltem, azonban a motor továbbra is hasonlóan viselkedett. Sikerült ren-
delnem egy AN6610-es motorvezérlőt, amely miután megérkezett és beépítésre kerül, helyesen
működött. A motorvezérlő javítása mellett a szíjakat is kicseréltem, mert el voltak öregedve,
vesztettek a rugalmasságukból és csúsztak. Ezután a magnó helyesen működött, de a hangja
még nem volt tökéletes.
80
Retró audió a XXI. században
1. ábra: A motorvezérlő kapcsolási rajza [7]
A kazetták költsége mellett bizony a szíjak is komoly befektetést képezhetnek. Ha a szíjak

egyébként megvannak, csak ki vannak nyúlva, nagy eséllyel lehet találni elektronikai boltok-
ban, vagy bontókban. Ha a szíjak teljesen elporladtak, a körülbelüli hosszt meg lehet mérni,
vagy ha szerencsénk van, az eszközhöz találunk javítási útmutató, amely tartalmazhatja a szíjak
pontos méretét. Népszerűbb magnókhoz lehet találni online is komplett szíj készleteket, de ezek
ára a szállítási költséggel együtt magas lehet. Nekem szerencsém volt, az eredeti szíjak meg-
voltak, néhány száz forintért vásároltam hozzá újakat egy helyi elektronikai szaküzletben.
2.3. A magnó finomhangolása
A javítási útmutató [5] alapján kívántam elvégezni a magnó teljes hangolását. Hiányt képe-
zett a hangoló kazetta, így néhány lépést kihagytam. Vásároltam egy bontatlan 1987-es évjáratú
BASF Chrome Extra II 90-es kazettát, egyrészt a hangoláshoz, másrészt egy műsoros kazetta
összeállításához. A szalagsebesség (motorfordulatszám) beállításához egyik kollégám hozott
egy Pioneer CT506 magnót, amellyel elkészítettem a beállításhoz szükséges hangokat (1 kHz-
es, 3 kHz-es és 10 kHz-es szinuszok) tartalmazó kazettát. Ezeket lejátszva a hangolni kívánt
magnón, próbáltam minél pontosabban beállítani a fordulatszámot (Service Manual C pont).
A különböző frekvenciájú jelek generálásához függvénygenerátort (TTi TGA1230) használ-
tam, illetve később egy számítógépen futó frekvenciagenerátort. Utóbbi előnye, hogy pontosan
beállítható sztereó jelet ad. A mérések során oszcilloszkópot (Tektronix TDS 2012B), frekven-
cia mérőt (a függvénygenerátor egyik funkciója), valamint multimétert használtam (Philips PM
2518). A multiméter egyik nagy előnye, hogy 600 ohmos belső ellenállással közvetlenül dB
értékeket lehet leolvasni, amely nagyban megkönnyítette a kapott eredmények kiértékelését.
A visszajátszási átviteli karakterisztikát a hangoló kazetta hiányában teljesen nem tudtam
mérni, csak a teljes átvitelét. Előtte beállítottam a törlési áramot (Erase current, Service Manual
F pont [5]), a visszajátszási jelerősséget (Playback Gain, Service Manual E pont), ezután a
magnó teljes átviteli karakterisztikáját (Overall Frequency Response, Service Manual G pont)
próbáltam beállítani. A kazettára kb. 5-5 másodpercnyi 50 Hz-es, 100 Hz-es, 200 Hz-es, 500
Hz-es, 1 kHz-es, 4 kHz-es, 8 kHz-es, 10 kHz-es szinuszos jeleket rögzítettem, gondosan
ügyelve a bemeneti jelszintre. A kazettát visszajátszva feljegyeztem a frekvenciákhoz tartozó
kimeneti jelszintet és ezek alapján diagramokat készítettem. A diagramok kinézetéből tudtam
következtetni, hogy melyik trimmer potenciométert milyen irányba kell tekerni. Hosszadalmas
állítgatás és mérés után (összesen 13 mérés történt) egészen elfogadható eredményt kaptam (5.
ábra).
5
81
ERDŐSY Dániel
A teljes átviteli karakterisztika beállítás előtt A teljes átviteli karakterisztika beállítás után
0 0
50 2500 50 2500
Jelerősség [dB]
Jelerősség [dB]
-5 -2
-10 -4
-15 -6
-20 -8
Frekvencia [Hz] Frekvencia [Hz]
R L R L
5. ábra: A mangó teljes átviteli karakterisztikájának hangolása
A hangzást még tovább lehetne tökéletesíteni az öregedésre hajlamos alkatrészek cseréjével,

valamint a szükséges tesztszalagok és laborfelszerelések beszerzésével. Bár sok laboreszköz a
rendelkezésemre állt, ezek az eszközök nem kifejezetten hangtechnika hangolására készített
eszközök. Néhány fizikai beállítást (Service Manual A és B pont) én nem tettem meg, mert a
lejátszó és rögzítő fejek érintetlen állapotban voltak. A kivezérlés jelző beállításai (Service Ma-
nual I pont) megfelelőnek bizonyultak, bár a végső kipróbálásnál kiderült, hogy a jobb oldali
kicsit kevesebbet mutat, amely zavaró lehet precíz felvétel készítésénél. A Dolby áramkörök
tesztelésére sem volt lehetőségem (Service Manual J pont), ehhez is különleges eszközökhöz
lett volna szükségem.
3. ÖSSZEFOGLALÓ, VÉGEREDMÉNY
A magnó hangzása kifogástalan, dinamikus, kellemes, de mégis van benne valami retró. Az
említett BASF kazettára készítettem egy gondosan válogatott zenei összeállítást, egészen fan-
tasztikusan szól. Emellett a mutatós kivezérlés jelzők olyan finoman illusztrálják a zene dina-
mikáját, amit semmilyen más eszköz nem tud utánozni. Egészen lenyűgöző a javítási útmutató,
valamint az a hozzáállás, hogy meg lehet javítani a berendezést. Manapság a fogyasztó társa-
dalom nincsen ehhez hozzászokva, főleg nem az olcsó, kommersz termékek esetén. Tanulságos
volt számomra a magnó javítása, hangolása, a kazettás technika jobb minőségű változatának
megismerése.
[1] Wikipedia, „Magnókazetta”, Wikipedia, the free encyclopedia, 2017. [Online]. Elérhető:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magnókazetta. [Elérés: 09-okt-2018].
[2] Wikipedia, „Compact Cassette”, Wikipedia, the free encyclopedia, 2018. [Online].
Elérhető: https://hu.wikipedia.org/wiki/Compact_Cassette. [Elérés: 09-okt-2018].
[3] P. Utz, Introduction to audio. Middleton: A-R Editions, Inc., 2003.
[4] Vivian Capel, Audio & Hi-fi Engineer’s Pocket Book, 3rd kiad. Loughborough: Newnes,
1994.
[5] Technics, „Service Manual RS-M205”. Central Osaka Japan, o. 9, 1981.
[6] HiFi Engine, „Technics RS-M205”. [Online]. Elérhető:
https://www.hifiengine.com/manual_library/technics/rs-m205.shtml. [Elérés: 09-okt-
2018].
[7] Panasonic, „AN6610 Motor Control Circuit”. Panasonic, o. 377–379.
82
FŰTÉS OPTIMALIZÁLÓ ÉS FELÜGYELETI RENDSZER
HEATING OPTIMIZATION AND MONITORING SYSTEM
HEGYI Ádám1, PINTÉR Judit Mária2

1
Hallgató, hegyi.adam@uni-miskolc.hu
2
Ph.D., Adjunktus, juttata@gmail.com
Kivonat: A cikk célja egy megfizethető fűtés megfigyelő, fogyasztást optimalizáló, tanácsadó rendszer létrehozása.
Sok olyan okos otthon alkalmazás van a piacon, amely hatékonyan szabályozza a fűtést a felhasznált energia
csökkentésének érdekében, de ezek drágák. A tanácsadó eszköz feladata nem a közvetlen szabályozás, hanem a
folyamatos megfigyelés. A rendszer folyamatosan nyomon követi szokásainkat és alkalmazkodik hozzájuk. A
megfigyelt paraméterek alapján következtetéseket von le és tanácsokat ad a további használatra. Az eszköz több
tevékenységet is megfigyelhet egyszerre, a kialakult séma alapján tudja mikor szellőztetünk vagy mikor nincs senki
a szobában.
Kulcsszavak: okos otthon, kis költségű rendszer, fűtés megfigyelés, költség optimalizálás
Abstract: The purpose of this article is to create an affordable advice-based monitoring and consumption
optimization system. There are several smart home applications in the market that effectively regulate heat to
reduce the energy consumption, but those are expensive. The task of the advice-based tool is not the direct control
but the continuous observation. The system keeps track of our habits and accommodate to them. Based on the
observed parameters, it draws conclusions and gives advice for further use. The device can observe more than
one activity at the same time, based on the established scheme when we are ventilating or there is no one in the
room.
Keywords: smart home, low-cost system, heating observation, expense optimization
1. BEVEZETÉS
Az elmúlt években egyre komolyabb teret kapnak az okos otthonok. Az emberek több okból
automatizálhatják házukat és irodáikat. Sokan kényelemből teszik, hogy ne kelljen figyelniük
azokra a paraméterekre, amelyeket otthonunk önerőből tud szabályozni és képes legyen
figyelmeztetni a felhasználót, ha az ingatlant érintő veszélyforrást észlel, mint például betörőt
vagy tüzet. Van, aki olyan befektetés gyanánt használja, amely a költségek csökkentésére való,
és minél rövidebb távú megtérülést vár. Intelligens algoritmusokkal nem csak szabályozni lehet
a kényelmi paramétereket, hanem egy ilyen rendszer képes megfigyelni a kialakult sémákat,
amelyek a felhasználás közben jönnek létre. A sémákat eseményekre tudja lebontani, például,
hogy tartózkodik-e valaki a házban, vagy valami befolyásolja-e a hatékony fűtés vezérlést. Ezek
a rendszerek és alkalmazások nagyban megkönnyítik az életünket és hosszú távon nem csak a
rendszeres üzemeltetési költségeinket csökkenthetik, hanem a környezetre mért káros befolyást
is. De mi van, ha valaki nem engedheti meg magának, hogy okos otthont építsen? Egy olyan
megoldásra van szükség, amely mögött még mindig egy intelligens analizáló algoritmus áll, de
mindez egy egyszerűbb alakban, amely több ember számára válhat elérhetővé. Ez úgy
lehetséges, hogy nem avatkozunk be közvetlenül, így nincs szükség drága szabályozó
rendszerekre és végrehajtó egységekre. Egy egyszerű mérés adatgyűjtő eszköz segítségével
közvetlenül mérhetünk, és később, vagy bizonyos időközönként begyűjtve az adatokat
feldolgozhatjuk és felállíthatjuk a sémákat. A sémák nyomon követésével fel lehet tárni azokat
a felhasználói hibákat, amelyek megnövelik a fogyasztásunkat.
83
HEGYI Ádám, PINTÉR Judit Mária
A légtér klímáját fűtéssel, hűtéssel és szellőztetéssel lehet változtatni (HVAC - Heating,

Ventilating and Air Conditioning), ezek azonban nem alkalmasak a szennyeződésektől és egyéb
kényelmetlenséget okozó tényektől való megszabadulástól. A nyomás különbség, szellőztetés
vagy az emberek mozgása által keltett légmozgás ezeket a szennyeződéseket behordja és
szétteríti az egész épületben. A friss levegővel való szellőztetés és hígítás csak akkor működik,
ha az egész épületben egyenletes és mindenhova kiterjedő a légmozgás.
A beltéri klíma limitálva van nem csak a saját kapacitásától, de a kültéri hőmérséklettől és
páratartalomtól. A hőmérséklet egyenletessége is fontos a komfortérzet szempontjából. A
levegő páratartalma egyértelmű jelzője a komfortérzetnek, egy olyan légtérben, ahol magas a
páratartalom, nem párolog a bőr és ezzel nem hűt, ez magasabb hőérzetet eredményez.
Természetesen ezek nem az egyetlen tényezők, amelyek befolyásolják a légteret. A szerves
szennyeződések (VOC – Violent Organic Compounds), a szén-monoxid (CO) és szén-dioxid
(CO2) is nem kívánt tényezők a légtérben. A legtöbb ezekhez való mérő eszköz drága és csak
egyet tud mérni közülük [4].
2. AZ ADATGYŰJTŐ RENDSZER
Általában az otthonunkban két módszer van a fűtés hatékony szabályozására, az egyik a

termosztát, amely a rákapcsolt összes hőforrást képes szabályozni, a másik a fűtőtest saját
hőszabályozó egysége. Gyakran a termosztát, úgy van bekötve, hogy több szobát is az lát el, de
ez nem előnyös mivel, ha a szobában, ahol van ritkán járnak és ritkán kell szellőztetni, nem
kezdi fűteni azokat a szobákat, amelyekben gyakran járnak és gyakran szellőztetnek. Mivel a
cikk által vizsgált adatgyűjtő rendszer közvetlen szabályozást nem végez, és nem lehet
rákapcsolni a termosztátra, egyszerűbb a közvetlen fűtés szabályozó elemekhez igazítani a
működését. Számos fűtési lehetőség áll rendelkezésünkre, a leggyakoribb a radiátor, amely a
meleg víz hőenergiáját használja a szoba fűtésére, sokan a mai napig használnak konvektort,
ami gáz elégetésével fűt és vannak egyéb sokkal modernebb megoldások, amelyek mindössze
elektromos áramot fogyasztanak, ilyenek az infra panelek és a hőszivattyúk.
1. ábra: Hőszivattyú, modern fűtő rendszer
A hőmérsékleti adatok mellett a rendszernek tudnia kell arról, hogyan szabályozza a hőforrás
saját hőmérsékletét. Ez a radiátor esetében úgy működik, hogy valamilyen mechanikus
hőmérséklet mérő egységet építenek be, ez lehet bimetál, vagy valamilyen folyadék töltet, ha a
mért hőmérséklet a szobában a beállított érték alatt van, a szelep kinyílik, és akadálytalan utat
biztosít a meleg víznek, ha pedig magasabb a megadott értéknél, a szelep elzárja a folyadék
útját. A szelep alaphelyzetben nyitott, rugós visszatérítéssel van ellátva, amely biztosítja a
szelep két irányú mozgását [1]. A konvektor is hasonló módon működik, viszont ebben a
helyzetben a gáz adagolását szabályozza a szelep. A szelep működését kívülről is lehet
84
Fűtés optimalizáló és felügyeleti rendszer
vizsgálni, mivel két állást különböztetünk meg, a teljesen nyitottat és a teljesen zártat, elég csak
azt vizsgálni, halad-e a közeg a csőben, ezt egy megfelelően beállított rezgés érzékelővel lehet
figyelni. Így a radiátor és hasonló módon a többi hőforrás önálló hőszabályozását vizsgálva
meg lehet figyelni annak hatékonyságát.
2. ábra: Radiátor termofejének metszete
Az adatgyűjtő eszköznek alapvetően egyszerűnek és olcsónak kell lennie, hogy a felhasználó

könnyen hozzá tudjon jutni és üzembe tudja helyezni. Van olyan megoldás is, ahol az eszköz
csak egy hőmérsékleti adatot gyűjt és ezt a kibocsájtó cég honlapjára feltöltve
kielemeztethetjük. A szolgáltató úgy tervezte, hogy egy héten keresztül folyamatosan mérjen a
lakó otthonában és miután végzett, vissza is kell küldeni, ezzel csökkentve az eszköz költségét.
Az analizált hőmérsékleti adatok mellé kapunk egy részletes tájékoztatót, arról, hogyan
változtassunk fűtési szokásainkon, ezáltal csökkentve kiadásainkat. Az adatgyűjtő magában
foglal egy mikroprocesszort, óramodult, hőmérőt, 4MB Flash memóriát, és egy saját
akkumulátort, ami lehetővé teszi, hogy egy héten keresztül képes legyen ellátni a feladatát.
Kívülről úgy néz ki, mint egy pendrive, az USB csatlakozó segítségével magunk is feltölthetjük
a mért adatokat vagy konfigurálhatjuk a mérő eszközt saját igényeink szerint. Ezen kívül
rendelkezik egy LED-el és egy gombbal, amellyel elindíthatjuk a beállított mérési időszakot.
az eszköz célja eredetileg az volt, hogy a 2012-es tél során elindított próba időszak alatt akár
1.000 embernek is segítséget nyújthassanak a fűtési szezon alatt a költségeik csökkentésére [3].
3. ábra: Egyszerű adatgyűjtő rendszer [3]
A tervezett eszköz egy IoT (Internet of Things) eszköz. Az Internet of Things egy fogalom,
amely leírja a hétköznapi fizikai tárgyak internettel való kapcsolatát, és képesek azonosítani
magukat a többi eszközzel kapcsolatban. A terminológia azonosítja az RFID-t, mint
kommunikációs módszert, bár más szenzor technológiákat, vezeték nélküli technológiákat vagy
QR-kódokat is tartalmazhat. Az IoT jelentősen megkönnyíti az adatgyűjtést, mert egy olyan
objektum, amely képes digitálisan megjeleníteni az információkat, amelyeket az eszközeink
biztosítanak. Az eszközök többé nemcsak a felhasználóhoz kapcsolódnak, hanem most már
kapcsolódik a környező objektumokhoz és adatbázisadatokhoz.
85
Számos területen fel lehet használni ezt az új koncepciót, például az energia piacon,
egészségügyi ellátásban, pénzügyi technológiáknál vagy olyan új területeken, mint az
intelligens forgalomirányítás és okos otthonok [2]. Ez az adatgyűjtőre is igaz, bár első sorban a
telefonunkkal vagy valamilyen más interfésszel való kommunikáció cél, de a jövőben, ha
elterjednek a hasonló low-cost megoldások, amelyek más téren nyújtanak tanácsadói
szolgáltatást, mint komfort érzet mérés, falnedvesség és egyéb strukturális állapot mérés, ezeket
össze lehet majd kötni egy IoT alapú rendszerbe. Ha több eszköz használja ugyanazt a hálózatot,
mi is könnyebben tájékozódhatunk otthonunk állapota felől egyetlen alkalmazáson keresztül
vagy valamilyen hang szintetizátoros megoldással.
A hang szintetizátor újabban egyre elterjedtebb a raktározással foglalkozó cégeknél. Minden
munkás hord magával egy akkumulátorral ellátott adóvevő egységet, amelyet egy fél fejhallgató
segítségével használnak. Az adott dolgozó az utasításokat szövegesen, hangüzenetként kapja
meg, amikre válaszolhat is, a hangfelismerő érzékeli és cselekszik. Ez az eszköz nagyban
megkönnyíti a munkát, időt spórol meg és szabadabb munkát eredményez, mivel a munkás
mindkét keze szabad és nem kell sem táblát hordania magával és nem kell minden célnál
vonalkódokat olvasnia. A hangfelismerőt minden műszak elején újra kell kalibrálni, ez azt
jelenti, hogy pár percig beszélni kell, hozzá. A kalibrálást követően, az eszköz alkalmazkodik
az aznapi hangszínünkhöz és csak a saját hangunkra reagál. Ezt a hangszintetizátort valamilyen
szinten átalakítva be lehetne építeni az otthonunkba, és a parancsokat vagy telefonokon
keresztül közöljük vagy egy telepített mikrofonon és hangszórón keresztül, így kialakítva egy
beszédfelismerő interfészt, amely segítségével szóban tudunk információt cserélni otthonunk
vezérlő rendszerével.
3. AZ ANALIZÁLÓ ALGORITMUS
A tervezett adatgyűjtő rendszernek három különböző helyről kell hőmérsékleti adatot

biztosítania, a külső, belső hőmérsékletről és a fűtőtest közvetlen felületének hőmérsékletéről.
A külső és belső hőmérséklet és a fal szigeteléssel együttes hőveszteségi tényezőjének
ismeretében képet kaphatunk arról, hogy a hőenergia milyen sebességgel áramlik a falon
keresztül. Fourier I. törvényének ismeretében a hőáram a sík falon keresztül:
𝑡2 −𝑡1
𝛷 = −𝜆 𝐴 [J/s] (1)
𝛿
ahol:
- λ, a hőveszteségi tényező,
- δ, a fal vastagsága méterben,
- A, a fal felülete,
- t1-2, a belső és külső hőmérséklet.
Ebből a képletből felállíthatjuk a modellt, ami szerint a fal felületén elveszett hőt
figyelhetjük meg, a fűtőtestnek ez ellen a természetes folyamat ellen kell dolgoznia, hogy
fenntarthassa a hőmérsékletet a szobában. Feltételezzük, hogy a mérés számítás pontosságát
kielégíti a síkfalra vonatkoztatott számítás mivel, egy szobának általában egy vagy két fala van,
így nem jelent jelentős eltérést. Tehát a külső és a belső hőmérséklet, valamint a hőveszteségi
állandó segítségével az adatgyűjtő rendszer képes nyomon követni a hőáramlást és ajánlatot
tehet valamely paraméter változtatására, vagy figyelmeztethet, hogy jobban figyeljen oda a
felhasználó a felesleges szellőztetésekre, mert a rendszer nehezebben fogja tudni ellátni a
feladatát. Figyelembe kell venni, hogy a hőveszteségi tényező mérése nem kivitelezhető
egyszerűen, mivel drága eszközök kellenek hozzá, így becsült adatokat kell használni előre
lemért fal és szigetelés típusokból számítva.
86
4. ábra: Fal és elemeinek hőellenállása
Ha az adatgyűjtő valamilyen módon képes információt gyűjteni egy időjárás előre jelző
alkalmazásból a megfigyelés prediktív lehet, ami sokkal hatékonyabb tanácsadást tesz lehetővé.
Természetesen más hőmérsékletet befolyásoló tényezők is jelen vannak a hőmérsékleti
modellben, ilyenek például a nyílászárók használata, a felesleges hőtermelő eszközök és az
emberek jelenléte. Mivel ezeket nem lehet prediktív módon megfigyelni, tehát nem lehet előre
látni a változás bekövetkezését, ezek azok az események, amelyekre a felhasználónak magának
kell figyelnie, és a rendszer csak ajánlatot tehet. Például, ha a hőáramlást és a beállított
hőmérsékleti értéket figyelembe véve túl magas a hőmérséklet a szobában, azt jelenti, hogy sok
ember tartózkodik a szobában, ilyenkor a lakó ajánlatot kap szellőztetésre, vagy a hőmérséklet
lejjebb vételére, ha pedig alacsonyabb, mint ami indokolt lenne, valószínűleg nyitva van az
ablak, így a lakó szintén ajánlást kaphat, annak bezárására.
Ha a számítást ugyanabban az időintervallumban ismételjük, minden alkalommal, akkor
kiszámítjuk a fűtési költségek százalékos megtakarítását, amely a mért értékeket eredményezi.
Ez a megközelítés implicit módon feltételezi, hogy a megfigyelt szivárgási sebesség függ a
külső és a belső hőmérséklet közötti különbségtől. Minél nagyobb a belő és külső hőmérséklet
különbsége, a hőszivárgás annál gyorsabb, ha bent alacsonyabb, de állandó hőmérsékletet
tudunk tartani, a hőveszteség is lecsökken, így csökken a felesleges fűtési idő is.
4. AZ ADATGYŰJTŐ ESZKÖZ MEGVALÓSÍTÁSI TERVE
Az elmúlt időszak irodalomkutatással telt, olyan eszközök és algoritmusok keresésével,

amelyek segítségével meg lehet valósítani egy ilyen low-cost adatgyűjtő és kisegítő eszközt. A
továbbiakban tesztelni kell a módszer életképességét. Először meg kell tervezni a mérést,
például azt hova és milyen szenzorokat kell helyezni, valamint azt, hogy hány szenzor az ideális
költség és a szolgáltatott adat függvényében. Az eszköznek azt is tudnia kell mennyi energiát
fogyasztott el a fűtőtest, ha az ember ránéz egy olyan trendre, amin csak a hőmérsékleti adatok
vannak, valószínűleg nem fogja tudni átlátni. Az energia fogyasztás vagy a konkrét költség
feljegyzése sokkal informatív információ egy átlagos felhasználó számára, aki nem akar
fejszámolásokat végezni minden alkalommal, mikor megnézi az adatokat.
87
5. ábra: Az elkészült adatgyűjtő rendszer
A mérést csak a fűtési szezonban lehet elvégezni, a fűtőtestek csak ilyenkor üzemelnek. A
mérés megfigyelt folyamat, ahol fel kell jegyeznünk minden időpontot amikor szellőztetünk
azt, hogy kevés vagy sok ember tartózkodik-e a szobában, és ezt mikor tették. A sémák
megfigyelése által a trendeken kirajzolódott mintákat ezután már kerestetni lehet intelligens
algoritmussal, amely meg tudja mondani, mikor következnek be az adott események.
Miután az eseményeket leolvastuk a trendekről meghatározhatjuk azokat a felismerő
függvényeket, amelyek megmondják, hogy nyitva van-e az ablak, az ajtó vagy, hogy körülbelül
mennyien tartózkodnak a szobában. A becsült adatok segítségével a tanácsadó rendszer dönthet
mikor tekinti ideálisnak a hőmérsékletet vagy a fűtés mikor nem tud effektíven működni.
A tanácsadó rendszer számos lehetőséget hordoz magában, ezeket kell számba venni és
elemezni megvalósíthatóságukat és hasznosságukat. Ha egy alkalmazás megfelelőnek tűnik,
akkor adaptálni lehet a rendszerbe. Az utolsó szakaszban interfészt kell tervezni az eszköznek,
első sorban valamilyen weboldalt kell használni, mivel az viszonylag egyszerűbb és az interfész
nem élvez akkora prioritást. A továbbiakban kereshetünk más megoldásokat is, mivel
telefonunk mindig velünk van, kézenfekvő ötlet itt is kihasználni. Egy telefonra írt felhasználói
felületnek számos előnye van, például akárhonnan megnézhetjük a telefonunk segítségével
megfelelően használjuk-e erőforrásainkat, valamint hangutasítást vagy szöveges üzenetet
kaphatunk, ha valami nem megfelelően van szabályozva.
Az rendszer egyelőre csak adatgyűjtési funkciót lát el, a következő időszakban mérni fog, a
továbbiakban ennek a fejlesztése folyik. A jövőben lehet bővíteni is a rendszert, nem kell csak
a hőmérséklet megfigyelésre hagyatkozni, igénytől függően további alkalmazásokat lehet
hozzá adni, egyre közelebb kerülve egy valódi okos otthonhoz, de ugyanazt a hálózatot
használva elég csak a szenzorokat felhelyezni, a szoftver felismeri és a további megfigyelési
beállításokat feloldja az interfészen.
5. ÖSSZEFOGLALÁS
A cikk célja egy olyan eszköz tervének bemutatása, amely elérhető áron biztosít lehetőséget
egy olyan okos otthonokéhoz hasonló rendszerhez, amely megfigyeli a lakó fűtési szokásait és
ezt felhasználva az előre beállított eseményeket keresi, ha talál egyet a tanácsadó algoritmus
eldönti, be kell-e avatkozni és ha igen hogyan. Az eszköz még a tervezési fázisban, de ha
elkészül széles körben használható tanácsadó rendszert kapunk, hasznos lehet otthonokban és
88
irodákban egyaránt, valamint a jövőben további applikációkkal lehet ellátni, amelyek segítenek
kibővíteni a felhasználási lehetőségeket, mint például fogyasztás mérés, világítás vagy a
levegőben lévő káros anyagok megfigyelése. Elérhetőbbé teszi az okos otthonokéhoz hasonló
technológiák alkalmazását, mivel nem kerül annyiba és a felszerelése is lényegesen egyszerűbb.

[1] Jürgen Kunze, Rutesheim, Németország, Behr Thermot-tronik GmbH & Co., 1997 április
30. szabadalom szám: 841,405 (SZABADALOM)
[2] R. PIYARE: Internet of Things: Ubiquitous Home Control and Monitoring System using
Android based Smart Phone, Mokpo, 2013.
[3] A. ROGERS, S., GHOSH, R., WILCOCK, N., R. JENNINGS: A Scalable Low-Cost
Solution to Provide Personalised Home Heating Advice to Households, Southampton.
[4] S. A. FRECSKA, W.T.K.: Bischel, Sensor System for Measuring and Monitoring Indoor
Air Quality, Wilmington, 2003.
[5] IBCS Hungary bevezetés a hangalapú raktározásba
https://ibcs.hu/tudastar/bevezetes-a-hangalapu-raktarozasba-webinar-prezentacio/
89
NAPELEM TELJESÍTMÉNYVESZTESÉGE KÜLÖNBÖZŐ FELÜLETI

SZENNYEZŐDÉSEKNÉL
EXAMINATION OF ELECTRICITY PRODUCTION LOSS OF A SOLAR

PANEL IN CASE OF DIFFERENT SURFACE CONTAMINATIONS
ISKI Patrik
műszaki szolgáltató, junior kutató, elkiski@uni-miskolc.hu
3515 Miskolc- Egyetemváros
Kivonat: A tanulmány a napelemek felületén megtapadt különbőző szennyezőanyagok energiatermelésre gyakolort

hatásást elemzi. A napelemek energiatermelését jelentősen befolyásolja a panel felületének szennyezettsége. Nem
csak a helytelen telepítés következtében a különböző tereptárgyak, hanem a panel felületére került
szennyezőanyagok is árnyékolást okozhatnak. A napelemek energiatermelését és hatékonyságát kísérleti úton
vizsgálom különböző típusú szennyeződések esetén, mint falevél, por vagy szimulált madár ürülék.
Kulcsszvak: napelem, felületi szennyezők, árnyékoló hatás, szennyezőanyag szimuláció
Abstract: In this study energy generation of solar panel in case of different surface contaminants is experimentally
examined. Energy production of solar cells is significantly influenced by the contamination of panel surface. Not
only objects in the environment, but also pollutants on the panel surface can create shadow effect. Energy
production and efficiency of solar panel is experimentally investigated in case of different type of contamination
as leaf, dust or simulated bird excrement.
Keywords: solar panel, surface contaminants, shadow effect, simulated pullutants
1. KÖRNYEZETI KÖRÜLMÉNYEK ÉS FELÜLETI SZENNYEZŐDÉSEK
A technológia és az anyaghasználat okozta hatásfok maximumokon kívül, a kész napelemek

használata során fellépő külső tényezők is csökkenthetik a modulok hatékonyságát. A
szennyezett cellák, a hőmérséklet és a terhelés mértéke sorolható ezen környezeti körülmények
közé. A napelem modulok karbantartást szinte nem igényelnek, ugyanakkor üzemeltetésük
során felmerülő felületi szennyeződés hatékonyság csökkentő hatását nem hanyagolhatjuk el.
Az évi villamos veszteség jelentős lehet, értéke elérheti a 17%-ot is. A folyamat jellemzése nem
egyszerű, hisz rengeteg tényező befolyásolja. A továbbiakban pontokba szedve mutatom be a
legfontosabb paramétereket, amelyek összefüggést adnak a napelem felületi szennyeződése és
a hatásfok romlás mértéke között [1].
1.1. Szennyeződések és forrásaik
A természetben leggyakrabban előforduló szennyezők a következők:

- madárürülék,
- por, pollen, homok- és talajszemcsék,
- a napelem felületére tapadt falevelek.
Az emberi tevékenységek hatására jelentkező felületi szennyeződések:

- ipari üzemek működése során a levegőbe jutó szennyezők lerakódása,
- lakossági fűtésből származó korom, pernye,
- mezőgazdasági vagy egyéb emberi tevékenységből származó por,
- közúti közlekedésből származó szennyeződés (például: gumi-kopadék, korom).
90
ISKI Patrik
1.2. A lerakódások formái a napelem felületén
A lokális szennyeződések (például: madárürülék) nem elhanyagolható mértékben

befolyásolhatják a napelem teljesítményét. A kristályos napelemeknél még kritikusabb e típusú
szennyezés megléte, hisz a sorba kötött cellákból álló egység hatékonyságát jelentősen
csökkenti egy-egy cella foltszerű szennyeződése. A teljes napelem felületét betakaró por vagy
egyéb szennyező réteg is káros hatással van a napelem megfelelő működésére. E lerakódások a
nem megfelelő tisztítás következtében egymásra halmozódhatnak, az évek során egyre
vastagabb és tartósabb „takaró” réteget képezve a napelem hasznos felülete előtt. A sarkokban
kiemelkedően jelentős lehet a szennyező anyagok felgyülemlése, hisz ezeken a felületeken az
eső tisztító hatása nem érvényesül kellőképpen. A vastag lerakódások a cellák túlhevülését is
okozhatják, mert hőszigetelőként viselkednek. Ha egy cella károsodik, akkor a vele sorba kötött
cellák is kieshetnek az energiatermelésből, így a napelem hatásfoka és élettartama is csökken.
A tapasztalatok szerint jelentősége van a szennyező anyag szemcseméretének a
hatásfokváltozásra nézve. A napelem tisztítását nem minden esetben végzi el az eső. Egy
kiadósabb eső kellőképpen lemoshatja a felületet, de egy enyhe zápor még további negatív
hatásokkal is járhat. A lerakódott porrétegre kerülő kis mennyiségű csapadék iszapos réteget
képezhet, ami még tovább ronthatja a napelem hatásfokát [2].
1.3. A szennyezettség mértéke és az energiatermelés közti összefüggés
A szennyezettség mértékét az éghajlati viszonyok jellemzői és a szennyező források hatásai

együttesen írják le. Ezek a tényezők rendkívül változatosak lehetnek, az éghajlati viszonyok és
szennyeződések típusától függően. Az utóbbi évtizedekben a globális felmelegedés
következtében az éghajlati övek eltolódtak és egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási
körülmények (extrém mennyiségű csapadék, szélviharok, nagy hőmérséklet-ingadozás, stb.).
Ennek eredményeként a szennyezőanyagok megjelentek olyan éghajlati zónákban is, ahol azok
a korábbiakban kevésbé voltak jellemzők (pl.: sivatagi homok Európában) [3].
Az éghajlati viszonyok jellemzői szerinti kategóriák (K):

K1. Mérsékelt égövi, csapadékos éghajlat:
- Az éves csapadék mennyisége 800 mm, vagy e feletti,
- A csapadék eloszlása az év során viszonylagosan egyenletes,
- (Ilyen például Németország területének jelentős része).
K2. Száraz nyárú, kontinentális éghajlat:
- Az éves csapadék mennyisége 450 – 550 mm,
- A nyári félév száraz,
- (Ide sorolható Magyarország és Románia déli része).
K3. Extrém száraz, fél-sivatagi, sivatagi éghajlat:
- Az éves csapadék mennyisége 300 mm alatt,
- (Ide sorolható Irak, Arizona, Afrika szaharai területei).
K4. Tengerparti éghajlat:
- Az éves csapadék mennyisége 800 – 900 mm, vagy e feletti,
- Erős sós párásság, szennyező, korrozív hatással,
- (Ilyen például Málta).
A szennyeződés intenzitás szerinti kategóriák (S):
S1. Mérsékelt szennyező hatásnak kitett napelemes rendszer:
A szennyező források száma és azok szennyező hatása kicsi, a nyári időszakban
is előforduló, jelentős mennyiségű esők a szennyeződések döntő részét
lemossák.
91
Napelem teljesítményvesztesége különböző felületi szennyeződéseknél
S2. Közepes szennyeződés intenzitású területek:

A napelemes létesítmény a szennyező forrásoktól (ipari, mezőgazdasági
tevékenységektől, forgalmas közutaktól) távol helyezkedik el.
S3. Intenzív szennyeződésnek kitett területek:
A napelemes rendszer közelében több, és jelentős szennyeződést okozó
szennyező forrás található. (Jelentős ipari és mezőgazdasági tevékenység, közúti
forgalom. Madárvonulási zóna). Az eső tisztító hatása csak kis mértékben
érvényesül.
S4. Extrém nagy szennyeződésnek kitett területek:
Több forrásból származó erőteljes szennyező hatások. Ilyenek lehetnek például
a félsivatagos, sivatagos területek, a gyakori homok-viharokkal. (A napelem
felületekre lerakódott nagy mennyiségű homok, jelentős teljesítmény
veszteséggel jár).
Az 1. táblázatban a két tényezőt figyelembe véve láthatók a becsült éves energia veszteségek
százalékban.
1. táblázat: Az éghajlati viszonyok és szennyezés intenzitásának viszonyai
A szennyezés Az éghajlati viszonyok kategóriái

intenzitásának
K1 K2 K3 K4
kategóriái
S1 2,5% − 4,0% 4,0% − 6,5% 4,0% − 6,5% 2,5% − 4,0%
S2 2,5% − 4,0% 7,5% − 10,0% 7,5% − 10,0% 4,0% − 6,5%
S3 4,0% − 6,5% 8,5% − 12,0% 8,5% − 12,0% 7,5% − 10,0%
S4 7,5% − 10,0% 9,0% − 14,0% 11,0% − 17,0% 7,5% − 10,0%
1.4. Napelem teljesítményének és energiatermelésének csökkenése
A napelem teljesítménye és energiatermelése egy-egy függvénnyel írható le. A függvényben

a közvetetten jelennek meg a felületi szennyeződések hatásai. Első átgondolásban arra
következtethettem, hogy amilyen arányban csökken a napelem hasznos felülete a felületi
szennyeződés hatására, olyan arányú lesz az energiaveszteség is. Azonban ez nem teljesen igaz.
A napelem teljesítménye a leadott áramerősség és a kapocsfeszültség szorzata. A napelem által
leadott áramerősség a megvilágítás lineáris függvénye. Felületi szennyeződés hatására a
napelem aktív felülete ugyan lineárisan lecsökken, azonban egyes szennyezőanyagok részben
fényáteresztő-képességgel rendelkezhetnek, ezért a csökkenés nem minden esetben lineáris.
A napelem kapocsfeszültsége pedig a hőmérséklet függvénye. Ha a napelem felületén
szennyeződések ragadnak meg, akkor azzal a hősugárzás lecsökken, ami eredményeként a
napelem felülete tovább melegszik. A napelem kapocs feszültsége a hőmérséklettel fordított
arányban áll, ezért a melegebb napelemen kisebb feszültség mérhető. Ugyan az áramerősség a
hőmérsékletnövekedés hatására növekszik, azonban ez a növekedés elhanyagolható, mert az
áramerősség hőmérsékleti állandója egy nagyságrenddel kisebb, mint a feszültség hőmérsékleti
állandója. Tehát a felületi szennyezés hatására tovább csökken a teljesítmény [4].
2. A MÉRÉSI ÖSSZEÁLLÍTÁS
A napelemet a mérés idejére egy asztalra helyeztem. A panel felületi hőmérsékletét egy
négycsatornás digitális hőmérséklet mérővel figyeltem (Voltcraft YC-747D). A 4 Huzal
hőmérséklet érzékelőket különböző helyeken rögzítettem a napelemen. A hőmérő alkalmas
számítógépes kapcsolatra is, ez nagyban megkönnyítette, hogy gyors és pontos mérést
92
ISKI Patrik
végezhessek. Az előző mérések azt igazolták, hogy mind a napelemek hátlapja mind a
szennyezett felület hasonlóan felmelegszik. Mértem a napelem feszültségét és áramát is egy
Protek DM-301 és egy METEX M-365OD digitális multiméter segítségével. A mérés közben
azt tapasztaltam, hogy a napelem hőmérséklete (a 4 különböző hőmérsékleti pont átlaga
alapján) elérte a 76,6 °C-ot, míg a környezeti hőmérséklet 27,7 °C volt.
1. táblázat: A napelem adattáblája
Paraméter Szimbólum [Mértékegység] Érték

Gyártási év - 2008
Megvilágítás intenzitása Iill [W/m2] 861
Csúcsteljesítmény Pmax [W] 85
Max. áram IM [A] 4.88
Max. feszültség UM [V] 17.45
Rövidzárási áram ISC [A] 5.40
Üresjárási feszültség UOC [V] 21.20
Névleges kitöltési tényező φ [-] 0.74
Soros ellenállás Rs [Ω] 0.0035
Párhuzamos ellenállás RP [Ω] 10,000
Sorosan kapcsolt cellák száma NS [darab] 18
Párhuzamosan kapcsolt cellák száma NP [darab] 2
Hőmérsékleti együttható Pmax KPM [W/°C] -0.391
Hőmérsékleti együttható Isc KISC [A/°C] 0.001674
Hőmérsékleti együttható Uoc KUOC [V/°C] -0.073776
Százalékos Hőmérsékleti együttható Pmax μPm [%/°C] -0.460
Százalékos Hőmérsékleti együttható Isc μIsc [%/°C] 0.031
Százalékos Hőmérsékleti együttható Uoc μUoc [%/°C] -0.348
Hatékonyság (Max. teljesítményen) η [%] 12.75
Névleges üzemi hőmérséklet TN [°C] 25
Az 1. ábra szemlélteti a mérési összeállítást. A bal felső képen az 50 g/m2 koncentrációjú

homokkal szennyezett napelem látható. A jobb felső ábrán zöld (friss) falevelekkel, a bal alsó
ábrán pedig száraz (őszi) falevelekkel szennyezett napelem látható. Végül pedig egy teljesen
tiszta napelem figyelhető meg. A mérések során azt tapasztaltuk, hogy a kis sűrűségű hamu
azonos koncentrációnál jelentősen nagyobb felületet képes kitakarni a napelemből, mint a
nagyobb tömegsűrűségű homok.
1. ábra: A mérési összeállítás
93
Napelem teljesítményvesztesége különböző felületi szennyeződéseknél
2.1. Mérési eredmények
Laboratóriumi vizsgálataim során három különböző por alapú szennyezőanyagot

vizsgáltunk. Ezek sorra a következők: cement, homok és fahamu. Alaphipotézisem azt volt,
hogy a kisebb porszemcséjű, illetve a kisebb sűrűségű por nagyobb fajlagos felülete miatt
nagyobb arányban takarja le a napelem felületét, ezért nagyobb teljesítményveszteséget okoz.
A 2. ábra a teljesítménycsökkenés hatását mutatja a napelem felületén lévő porkoncentráció
függvényében. Megfigyelhető, hogy a homokkal és a fahamuval való lefedettség közel lineáris
hatást gyakorol a napelem teljesítménycsökkenésére, míg a cement esetében nem-linearitás
tapasztalható. A mérési eredmények alapján elmondható, hogy 50 g/m2 felületi porkoncentráció
esetében a cement 20,91%-kal, a homok 12,95%-kal és a hamu 35,81%-kal csökkenti a napelem
teljesítmény. 100 g/m2 felületi porkoncentráció esetén a napelem teljesítménye legnagyobb
mértékben, csaknem kétharmadával a fahamunál csökken (63,89%). Cementtel szennyezett
napelemnél ez az érték 40,89%, homoknál pedig csak 22,41% a teljesítményveszteség. A
mérési eredmények bizonyították a hipotézist.
80%
Teljesítmény veszteség
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
Clean
Tiszta 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120
Koncentráció [g/m2]
2. ábra: Teljesítménycsökkenés Homok, Cement and Fahamu szennyezők esetén
A harmadik ábra a besugárzás csökkenését szemlélteti. A napelem teljesítményének

csökkenése két tényezőre vezethető vissza: a felületi takartságra és a hőmérsékletnövekedésre.
A felületi takartság hatására csökken a besugárzás mértéke, így csökken a napelem által leadott
áram, másrészt a letakart részeken a napelem kevésbé tud hőt leadni, ezért melegszik, amely
következtében a feszültsége csökken. A besugárzás csökkenés az áramerősségi adatokból
határozható meg. Jelen eredményeknél is a 2. ábránál elmondott tendencia figyelhető meg. A
cement és a fahamu nagyobb besugárzás csökkenést okoz, mint a homok. A teljesítmény-
veszteség legjellemzőbb oka tehát a takartság, a hőmérsékletnövekedés hatása egy
nagyságrenddel kisebb, így elhanyagolható.
80%
70%
Teljesítmény
60%
veszteség
50%
40%
30%
20%
10%
0%
Clean 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120
Tiszta Koncentráció [g/m2]
3. ábra: Besugárzás csökkenés mértéke különböző szennyezőanyagok és koncentrációknál
94
ISKI Patrik
A negyedik ábra a napelem felületi hőmérsékletének növekedését ábrázolja a

porkoncentráció függvényében. A hőmérsékletnövekedés mindhárom portípusnál harmadfokú
polinommal közelíthető. Megfigyelhető, hogy a legnagyobb hőmérsékletnövekedést a fahamu
okozza. 100 g/m2 porkoncentrációnál 9,67 °C-kal nőtt a napelem hőmérséklete. Ezt követi a
homok 9,17 °C-kal. A legkisebb hőmérsékletnövekedés a cementnél tapasztalható 7,36 °C
értékkel. Alaphipotézisünk visszaigazolódott. Mivel a homoknak nagyobb a szemcsemérete,
mint a cementnek, a fahamunak pedig kisebb a sűrűsége, ezért azonos porkoncentrációnál
vastagabb hőszigetelő réteget képez a napelem felületén, ezért a napelem hőmérséklete nagyobb
mértékben nőtt.
12
Hőmérséklet növekedés [°C]
10
0
Clean
Tiszta
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120
Koncentráció [g/m2]
4. ábra: Hőmérsékletnövekedés mértéke a porok koncentrációjának függvényében
3. ÖSSZEGZÉS
Összességében elmondható, hogy mind a három vizsgált portípusnál jelentős mértékben

csökkent a napelem teljesítménye és növekedett a hőmérséklete. Az egyes portípusok közötti
drasztikus különbségek a szemcseméret- és a sűrűségkülönbségre vezethető vissza. A
homoknál kisebb szemcseméretű cement, illetve a kisebb sűrűségű fahamu nagyobb fajlagos
felülettel rendelkezik, ezért azonos koncentrációnál erőteljesebb hatást fejt ki a napelem
teljesítményére, a veszteségekre. Ez által a napelem által megtermelt energia csökken és a
megtérülési idő kitolódik. A laboratóriumi vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy a poros
napelem hőmérséklete megnő, amely hosszú távon élettartam-csökkenést eredményez, ezért a
szennyeződések eltávolítása fontos a tényező a napelem működése szempontjából.
[1] BODNÁR I.: Transient electrical characteristics of a solar cell in the case of a cooling
and non-cooling solar cell. ANNALS of Faculty Engineering Huneodora- International
Journal of Engineering. Vol. XV. No. 4. 2017. pp. 175-178.
[2] BODNÁR I.: Electric parameters determination of solar panel by numeric simulations
and laboratory measurements during temperature transient. Acta Polytechnica
Hungarica. Óbuda Univesity. Budapest, Hungary, Vol. 15. No. 4. 2018. pp. 59-82.
[3] BODNÁR I.: Napelem hőmérsékletfüggésének kísérleten és szimuláción alapuló
vizsgálata. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. XII. évfolyam. 4. szám. 2017.
pp. 195-206.
[4] BODNÁR I., KOÓS D.: Determination of temperature coefficient and transient
electrical characteristics of a cooled and non-cooled solar module. 2018 19th
International Carpathian Control Conference (ICCC). pp. 570-573.
95
KÜLÖNBÖZŐ GÁZOSÍTÓ KÖZEGEK FAJLAGOS ENERGIA-

TERMELÉSRE GYAKOROLT HATÁSA
DIFFERENT GASIFYING MEDIUMS IMPACT ON

SPECIFIC ENERGY PRODUCTION
ISKI Patrik
műszaki szolgáltató, junior kutató, elkiski@uni-miskolc.hu

Kivonat: A tanulmány a tűzifa gázosításának energetikai hatékonyságát mutatja be különböző gázosítóközegek

alkalmazása esetén. Részletesen ismertetem a különböző fafajták kémia összetételét és az energiatartalmát. A fa
kémiai tulajdonságainak és a reakcióegyenletek függvényében készítettem egy közelítő modellt, aminek a
segítségével meg tudom határozni a keletkező szintézisgáz kémiai összetételét és energetikai tulajdonságait. A
modell energetikai számításon alapul és numerikusan könnyen megoldható. Alkalmaztam a modellt és
megvizsgáltam néhány jellegzetes fafajtát.
Kulcsszavak: biomassza, gázosítás, fagáz, kémiai összetétel, energetikai hatékonyság vizsgálat
Abstract: This paper presents the Energy Efficiency Analysis of the wood gasification in case of different
gasifying mediums. I will describe in detail the chemical composition of different types of trees and the heating
value. On the basis of the wood’s chemical composition and of the reaction equation I have made an
approximate model, which helps to specify the resulting synthesis gas’ chemical composition and the energetic
properties. The basis of the model is an energy calculation, and it can be easily solved numerically. I have
applied the model and I analysed some types of trees.
Keywords: biomass, gasification, wood-gas, chemical composition, energy efficiency analysis
1. BEVEZETÉS
Az erőmű-energetikában egyre nagyobb szerepet kapnak azok a technológiák, amikkel

hatékonyabban lehet villamos energiát előállítani. Magyarország éves villamos-energia-
fogyasztása 2017-ben 45,05 TWh, 2016-ban 44,035 TWh, 2015-ben 43,86 TWh, 2014-ben
43,3 TWh volt. Négy év alatt 4,4%-os volt a növekedés. Éves átlagban ez 1,1%-os fogyasztási
igénynövekedéssel jellemezhető, azonban a 2017-es évben 2016-hoz képest 2,3%-os volt a
növekedés, amely intenzitás akár tovább is folytatódhat. Az előrejelzések szerint a fogyasztás
2020-ra elérheti a 46,55 TWh-t, ha átlagos fogyasztói bővüléssel számolunk. A hazánkban
termelt villamos energia 85%-a nagyerőművekből származik. Összességében a hazánkban
megtermelt villamosenergia 14%-a szén és csak 5,25%-a származik biomassza tüzelésű
erőművekből. Ez a teljes előállított mennyiség mintegy ötödét jelenti, ezért célszerű ezeket az
energiahordozókat hasznosító erőművek, hatékonyságának növelésében gondolkodni [3].
A villamos hatásfok javításának egyik módja a termikus hatásfok növelése, amely a
hagyományos Rankine-Clausisu-körfolyamatot alkalmazó erőművekben bevett gyakorlat [6].
Új erőművek építésénél célszerű elgondolkodni a gázosítási technológián, amely nem
hagyományos víz-gőz körfolyamatot alkalmaz, hanem gázmotoros és gázturbinás technikai
folyamatokat, amelyek adott esetben kombinált ciklusú erőművek kialakítását is lehetővé
teszik, így kiemelkedő hatásfokkal is üzemeltethetők.
96
ISKI Patrik
2. A FÁS SZÁRÚ BIOMASSZA POTENCIÁL HAZÁNKBAN
Magyarország földrajzi adottságainak köszönhetően jelentős megújuló energiaforrás-

potenciállal rendelkezik. A legnagyobb lehetőség a napenergia hasznosításában rejlik, amit a
szélenergia és a biomassza követ.
A hazai napenergia-potenciál mintegy 1.838 PJ-ra tehető, amiből csak 0,1 PJ-t
hasznosítunk (2016). A szélenergia esetében hasonlóan kis hasznosítási arány figyelhető meg
(532,8 PJ-ból 0,16 PJ) [1, 8]. Az adatok alapján elmondható, hogy e két energiaforrás
hasznosításában célszerű gondolkozni, de mindkét esetben egy jelentős műszaki problémával
kell szembe néznünk, ami a biomassza hasznosítását előtérbe helyezi.
A napelemek csak akkor működnek, ha süt a Nap, továbbá teljesítményüket befolyásolja a
beesési szög, a szélturbinák energiatermelése pedig a szél sebességétől függ. Mindezek
figyelembevételével ezen erőművek éves teljesítmény-kihasználása jellemzően kisebb, mint a
hagyományos erőműveké. Általában 15% körül alakul, ellentétben a biomassza vagy a
fosszilis tüzelőanyagú erőművek 75−95%-ával szemben [1, 5]. A megtérülési időt a
kihasználtság befolyásolja a legnagyobb mértékben. Tehát míg a napelemes- és a szélturbinás
erőművek teljesítménykihasználtsága az időjárás függvénye, addig a biomassza alapú
erőművek az időjárástól függetlenül működtethetők. Kockázatot a megfelelő mennyiségű és
minőségű tüzelőanyaggal való elláthatóság és a biomassza korlátolt volta jelenti. Ugyanis a
biomassza egy olyan megújuló energiaforrás, amely ugyan önmagában képes megújulásra, de
véges kapacitással áll rendelkezésre, így alkalmazhatósága lekorlátozódik. Túlzott kiaknázása
a természet pusztulásához vezethet, ezért mesterséges megújítása szükségessé válhat. Ezek
ismeretében megújítható energiaforrásként kell számon tartani [1].
A hazai biomassza-potenciál 328 PJ-ra tehető, amiből jelenleg 49,2 PJ kerül hasznosítása,
ez 15%-os hasznosítási arányt jelent. Hazánk 1,9 millió hektár erdőterületének faállománya
mintegy 330 millió m3-re tehető. Évente közel 11 millió m3 a fanövekmény (folyónövedék),
ami átlagosan 30 éves megújulási ciklusidőt jelent. Az éves energiahozam 160 PJ. Erdeink
nagyobb részét, körülbelül 86%-át lombhullató fák képzik, akác (több mint 50%), cser,
tölgyek, bükk, gyertyán, fenyő és egyéb lombos fák [1, 6].
Az energiatermelésre hasznosítható faanyag (energiafa) a kitermelt lombos fáknak a felét,
a fenyőknek alig a 20%-át teszi ki. Az évente kitermelhető energiafa 4−4,5 millió m3-re
becsülhető [1, 8]. A száraz fa fűtőértéke 17−20 MJ/kg között van. Ezen számok alapján a
hazai erdők évi energiafa-potenciálja 56 PJ-re becsülhető. A fakitermeléskor körülbelül 20%
apadék keletkezik, viszont ennek egy része fa-aprítékként még tüzelési célokra alkalmazható,
a becsült évi értéke 6 PJ [1, 6].
A mezőgazdaság hagyományos tevékenységektől mentesülő területein a jövőben célszerű
energiaültetvényeket létrehozni. Ezek lehetnek: fás ültetvények (energetikai faültetvény,
energiaerdő), energianád, és lágyszárú ültetvények (energiafű, energiakender, cirok) [2, 7]. Az
energiaültetvények hozama, és az erre fordítható területnek a nagysága még nem alakult ki.
Ennek a kedvező megítélésnek az alapján, az energetikai célú fa- és növényültetvények évi
fajlagos anyaghozama 10−25 t/ha-ra tehető fajtánként. Fajlagos energiahozamuk pedig
elérheti az erdők fajlagos energiahozamának 6−10-szeres értékét, amely 200−350 GJ/ha
évente [1, 5]. A talaj kimerülés egy olyan következmény az energetikai ültetvények létesítése
során, amely a talaj tápanyagának visszapótlásával elkerülhető.
Magyarország területének 70%-a alkalmas mezőgazdasági tevékenység folytatására. Ha
ennek a területnek csak az 5%-át szánnánk az energiaültetvényekre, akkor ott az évi
energiahozam összesen 75 PJ lehetne, amely közel azonos nagyságrendű az erdőink
energiahozamával. Hazánk mezőgazdasági területeinek csaknem 30%-a kihasználatlan, így
hatalmas lehetőségek rejlenek az energiaültetvényekben, anélkül, hogy az élelmiszer-
termesztéstől vonnánk el területeket.
97
Különböző gázosító közegek fajlagos-energiakihozatalra gyakorolt hatása
3. A GÁZOSÍTÁS
A gázosítás az egyik legrégebben alkalmazott eljárás szilárd halmazállapotú fosszilis és

megújuló energiahordozók éghető szintézisgázzá és folyékony üzemanyaggá történő
átalakítására. A gáztüzelés mindazon jó tulajdonságokkal rendelkezik, mint az olajtüzelés,
viszont további előnyei is ismertek. Ezek például, hogy az égéstermékek tisztábbak, illetve
kevesebb bennük a káros szennyeződés. A gázosítás során felszabaduló szintézisgáz
hasznosítása történhet gázturbinákban, ezek legfőbb előnye a berendezések kis mérete, ami
nagymértékű gyártóműi készre szerelést, rövid építési időt és alacsony beruházási költséget
tesz lehetővé. A legelterjedtebb megoldás a környezeti levegőt beszívó és az égőtérben
keletkező gázt egy azonos tengelyre szerelt turbinában expandáltató nyílt ciklusú gázturbina.
Fontos tudni, hogy a gázturbinák általában alkalmasak igen gyors (az elhatározástól a teljes
terhelésig 7-15 perces) indításra is, így alkalmazhatjuk például egy gyorsindítású
csúcserőműben, villamosenergia-termelésre [1, 5].
A folyamat során keletkező termékek halmazállapot szerint lehetnek:

- szintézis gáz, amely tartalmazhat például szén-monoxid (CO), metán (CH4), hidrogén
(H2), acetilén (C2H2), etilén (C2H4), szén-dioxid (CO2), összetevőket, és nitrogén-
oxidokat (NOx);
- folyékony termék, ezek közé tartozik az olaj, kátrány, bomlási víz;
- szilárd végtermék csoportjába tartozó pirolízis koksz, valamint a salak és a hamu.
4. ENERGETIKAI HATÉKONYSÁG SZÁMÍTÁSA
Manapság az egyik legfontosabb kérdés az energiahatékonyság. Az energiahatékonyság

szorosan kapcsolódik a kereskedelmi, az ipari versenyképesség, és egyre fontosabbá vált a
környezetvédelem is.
Az energetika számítás célja az, hogy számszerűen meg tudjuk mondani, a gázosítással
több villamos energiát tudunk-e előállítani, mint a hagyományos égetéssel. A fajlagos
villamosenergia-sűrűségváltozás egy olyan (százalékban) megfogalmazott mérőszám, amivel
meg tudjuk becsülni mennyivel hatékonyabb villamos energetikai megközelítésben a
gázosítás a tüzelésnél. Először azonban a reakció hatásfokot szükséges meghatározni, amely
megmutatja, hogy a szilárd tüzelőanyag energiatartalmának mekkora része jelenik meg az
előállított gáztermékben [1].
𝑒
η𝑟 = 𝐹 𝑘 (1)
𝑓𝑎
ahol:
- ηr a reakció hatásfok;
- ek a gáz energia tartalma a fára vonatkoztatva;
- Ffa a konkrét fafajta fűtőértéke.
𝐾𝑣𝑒𝑔 = η𝑔á𝑧𝑚𝑜𝑡𝑜𝑟 · 𝑒𝑘 (2)
ahol:
- Kveg a gázosítás energiakihozatala;
- ηgázmotor a gázmotor villamos hatásfoka.
98
ISKI Patrik
A gázosítás energiakihozatalát a gázosító közeg erőteljesen befolyásolja, ezért be kell

vezetni az energiasűrűség-változás mérőszámát. Mivel a klasszikus gázosítás levegővel
történik, ezért a gázosító közegek változtatásából származó energiakihozatal változást erre
célszerű vonatkoztatni.
𝐾𝑣𝑒𝑔 ú𝑗 𝑘ö𝑧𝑒𝑔𝑔𝑒𝑙
Δ𝑒𝑒 = 𝐾 (4)
𝑣𝑒𝑔 𝑙𝑒𝑣𝑒𝑔ő 𝑘ö𝑧𝑒𝑔𝑔𝑒𝑙
ahol:
- Δee fajlagos villamosenergia-sűrűségváltozás;
- Kveg új közeggel a gázosítás villamosenergia-kihozatala új gázosító közeg alkalmazásával;
- Kveg levegő közeggel a gázosítás villamosenergia-kihozatala levegő gázosító közeg
alkalmazásával.
5. A MODELLEZÉSI FOLYAMAT ALAPEGYENLETE
A modellezés célja azon gázosító közegek megkeresése, amelyek segítségével a biomassza

energetikai hatékonyság és gazdasági szempontok figyelembevételével optimális elgázosítása
valósítható meg. A modellvizsgálat során meghatározhatjuk az előállított gáztermék
összetételét, amelyből közvetlenül számítható fűtőérték, továbbá azt is származtathatjuk, a
szintézisgáz egyéb kémiai-energetikai tulajdonságait is. Ezen paraméterek kulcsfontosságúak
a hatékony energiatermelés megvalósításához.
A felszabaduló szintézisgáz összetételének meghatározásához alkalmazzuk az 5.
összefüggést. A kibővített modellegyenlet levegő gázosító közeg alkalmazása esetén a moláris
anyagmegmaradás tétele alapján a következő módon írható fel:
CHkOl + Nm · H2O + m · O2 + (3,76 · m + an) · N2 =

= x1 · H2 + x2 · CO + x3 · H2O + x4 · CO2 + x5 · CH4 + x6 · O2 + x7 · NO + x8 · NO2 + x9 · N2
+ x10 · N2O + xi · CdHfOg (5)
ahol:
- Nm a tüzelőanyag egy mólnyi karbon-tartalmára vonatkoztatott nedvességtartalma;
- m a moláris oxigénigény;
- 3,76 a nitrogén és az oxigén aránya a levegőben (alternatív gázosító közegek
alkalmazásánál más értékkel kell számolni a nitrogéntartalom függvényében);
- an a tüzelőanyag nitrogéntartalma;
- x1, x2, x3, x4, x5, x6, x7, x8, 𝑥9, 𝑥10, xi a keresett értékek, azaz a keletkező gázösszetevők
moláris mennyisége, amelyek a modellegyenlet megoldásával adódnak.
A modellegyenlet megoldása az egyensúlyi állandók módszerével történik, amely a Gaseq

nevű szoftverben beépített módszer.
6. A VIZSGÁLT BIOMASSZA TÜZELŐANYAGOK
Az elemzések során jellegzetes hazai fafajták gázosítási tulajdonságait vizsgáltam. Az

átlagos kémiai összetételeket az 1. táblázat tartalmazza tömegszázalékban megadva. A
nedvességtartalom minden fafajta esetében egységesen 20%. A gázosítási hőmérséklet 850
°C, amely a kutatómunka korábbi eredményeinek függvényében került meghatározásra [9]. A
gázosítás során alkalmazandó légfeleslegtényező függ a tüzelőanyag nedvességtartalmától.
Ahhoz, hogy a gázosítás termodinamikai egyensúlya ne boruljon fel a 20%-os
nedvességtartalom 0,6-os légfeleslegtényező alkalmazását teszi szükségessé.
99
1. táblázat: Vizsgált fafajták kémiai összetétele
Kémiai összetétel [tömegszázalék/száraz bázis] Fűtőérték

Fafajta
C H N S O Hamu [MJ/kg]
Tölgyfa 53,7 5,4 0 0 40,3 0,6 21,2
Bükk- és Nyárfa 51,6 6,3 0 0 41,5 0,6 20,3
Akácfa 49,5 5,9 0,4 0 43,3 0,9 17,7
Erdei fenyő 50,1 6,1 0,2 0 43,4 0,2 19,5
7. A MODELLEZÉS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA
A szintézisgáz éghető hidrogént és szénmonoxidot, valamint energetikailag inert szén-

dioxidot, nitrogént, és egyéb komponenseket is tartalmaz. Energia-termelés szempontból az
éghető összetevők a legfontosabbak, amik növelik a gáz energiatartalmát, ezért gázosítás
során a cél ezen összetevők mennyiségének növelése. E törekvés a gázosító közeg cseréjével
valósítható meg. Levegő helyett alkalmazhatunk bármilyen olyan gázt, ami a szükséges
oxigén-mennyiség mellett valamilyen formában tartalmaz hidrogént, vagy karbont. Ilyen
közeg a vízgőz, valamint a szén-dioxid és oxigén keveréke. Vizsgálatomat mindhárom
közegre elvégeztem. A fagáz szén-monoxid és hidrogéntartalmát térfogatszázalékban
szemlélteti az 1. ábra. Megfigyelhető, hogy a vízgőz, valamint a szén-dioxid és oxigén
gázkeverék típusú gázosító közegek alkalmazásával, egyaránt növelhető a fagáz szén-
monoxid és hidrogéntartalma. Értelem szerűen a vízgőz alkalmazása a hidrogén, a szén-dioxid
és oxigén gázkeverék a fagáz szén-monoxid tartalmának növelésre fejt ki nagyobb hatást [3].
60
Akác Bükk, Nyár Erdei fenyő Tölgy
50
40
30
20
10
0
CO H2 CO H2 CO H2
Levegő Vízgőz CO2 és O2 keverék
1. ábra: A fagáz szén-monoxid és hidrogén-tartalma különböző gázosító közegek esetén

térfogatszázalékban
A gázosítási technológia hatékonyságát a kémiai, vagy reakció hatásfokkal jelle-

mezhetjük. A 2. ábra szemlélteti a kapott eredményeket. Az elemzés eredményei azt
mutatják, hogy a legjobb reakciós hatásfok az akácfa gázosítása során érhető el, vízgőz
segédgáz alkalmazásával [4]. A legkisebb hatékonysággal a tölgyfából lehet fagázt előállítani.
Összességében elmondható, hogy a levegő lecserélésével a hatásfok növelhető.
100
ISKI Patrik
80
75
70
65
60
55
50
2. ábra: A gázosítás reakcióhatásfoka %-ban
A kémiai összetétel és a reakcióhatásfok mellett, energetikai szemszögből az egyik

legmeghatározóbb tulajdonság a fagáz fajlagos energiatartalma (3. ábra). A gázosító közegek
szerepe és hatása jól megfigyelhető a fagáz fajlagos energiatartalmának alakulásában. Levegő
segédgáz alkalmazásával a fagáz átlagos fűtőértéke 3,59 MJ/Nm3-re adódott, vízgőz gázosító
közeggel ez az érték megközelítőleg két és félszeresére növelhető (8,71 MJ/Nm3). Hasonló
tendencia tapasztalható a szén-dioxid és oxigén gázkeverék használata során is, amivel
átlagosan 6,29 MJ/Nm3 fűtőértékű fagázt termelhetünk vegyes tűzifából.
10
0
3. ábra: A fagáz fűtőértéke MJ/Nm3 mértékben
A 4. ábra a fajlagos energiatermelést szemlélteti. A fajlagos energiakihozatal megmutatja,

hogy egy kilogramm tömegű fára vonatkoztatva mekkora energiamennyiséget tartalmaz az
előállított fagáz. Megfigyelhető, hogy levegő gázosító közeg alkalmazásánál a legkisebb és
vízgőzgázosításnál a legnagyobb fajlagos energiakihozatal. Itt is megfigyelhető, hogy az
akácfa rendelkezik a legjobb gázosítási tulajdonságokkal. A vizsgált fafajták átlagával
számolva levegő gázosítóközeg alkalmazásával 9,4 MJ/kgfa, vízgőznél 11 MJ/kgfa, szén-
dioxid és oxigén gáz keverékénél 9,7 MJ/kgfa a fajlagos energiakihozatal.
101
14
12
10
8
6
4
2
0
4. ábra: A fajlagos energiakihozatal MJ/kgfa mértékegységben
Az 5. ábra a fajlagos energiasűrűség-változásra vonatkozó modelleredményeket

tartalmazza. Látható, hogy ha a levegő gázosító közeget vízgőzre cseréljük, akkor a vizsgált
fafajták átlagában átlagosan 17,5%-kal növelhető a fajlagos energiakihozatal. Amennyiben az
alkalmazott gázmotoros erőművi blokk villamos hatásfoka nem változik, akkor ezzel
megegyező arányban lehet több villamos energiát termelni.
Szén-dioxid és oxigén gáz keverékével történő gázosítás során a fajlagos energiakihozatal
változása csak 3,4%-kal nagyobb, mint levegővel történő gázosítás során. Mivel a CO2 és O2
gázkeverék költségesen szerezhető be, ezért gazdaságosan nem alkalmazható energiasűrűség
növelés céljából.
125%
Vízgőz/Levegő CO2 és O2/Levegő
120%
115%
110%
105%
100%
95%
90%
5. ábra: A fajlagos energiasűrűség-változás %-ban kifejezve
8. KÖVETKEZTETÉSEK, ÖSSZEFOGLALÁS
A biomassza tüzelésű erőművek alternatívája a gázosítási technológia, ami lehetővé teszi,

hogy a szilárd biomasszából éghető szintézisgázt állítsunk elő, amely így nagyobb
hatékonyságú technikai körfolyamatban hasznosítható. Gázosítás során, az alkalmazott
segédgáz jelentősen befolyásolja a keletkező gáztermék energiatartalmát. Ha levegő helyett
102
ISKI Patrik
vízgőz, vagy szén-dioxid és oxigén gáz keverékét alkalmazzuk, akkor nem csak a fűtőérték,
hanem az átalakítás hatékonysága is növelhető. A hatékonyság növelése egyben hozzájárul a
környezettudatos energiatermeléshez- és felhasználáshoz. Az Európai Unióban hosszútávú
cél, hogy a villamosenergia-termelésből származó szén-dioxid és egyéb üvegházhatást okozó
gázok kibocsátása a mai szint felére csökkenjen. Ez a cél csak akkor érhető el, ha a
villamosenergia-termelésbe egyre nagyobb mértékben kerülnek bevonásra a környezetbarát
energiaforrások, valamint a meglévő erőművek, akár hagyományos, akár megújuló
energiaforráson alapszik a működése, korszerűsítésre kerül és hatékonyabb üzemeltetést tesz
lehetővé.
A gázosítás alkalmazása nem csak az átalakítási hatékonyság növelését, hanem az
energiarendszer ellátási biztonságának a növelésében is fontos szerepet kaphat, hiszen a
gázosítást alkalmazó erőművek gyorsan indíthatók, szabályozhatók és rugalmasabban
üzemeltethetők.
A cikkben ismertetett kutató munka az NTP-SZKOLL-18-0040 azonosítószámú

„Fókusz'19 - Középpontban a közösség” projekt keretében valósult meg az Emberi
Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával.
[1] DR. BODNÁR I.: Fás szárú biomasszák és települési szilárd hulladékok termikus
hasznosítása, Miskolci Egyetem. 2017. p. 164.
[2] BODNÁR I., PLÁSZTÁN B.: Fás szárú biomasszák pirolitikus hasznosításának
termokinetikai modellezése, GÉP magazin. A Gépipari Tudományos Egyesület Műszaki
Folyóirata. LXVII. évfolyam 3. sz. 2016, pp. 5-12.
[3] BODNÁR I.: Fagázosítás energetikai hatékonyság- vizsgálata különböző gázosító
közegek alkalmazásával, Műszaki Tudományos Közlemények 3. A XX. Fiatal
Műszakiak Tudományos Ülésszak Előadásai. Erdélyi Múzeum- Egyesület, Műszaki
Tudományok Szakosztálya, Kolozsvár, Románia. 2015. pp. 99-102.
[4] BODNÁR I., SKRIBANEK Á., ISKI P., BLÁGA CS.: Simulation of acacia
gasification process with variable operating pressure and temperature. 2018 19th
International Carpathian Control Conference (ICCC). pp. 597-602.
[5] DR. GERGELY, S.: Biomasszatüzelés. Károly Róbert Főiskola, 2012.
[6] BÜKI, G.: Kapcsolt energiatermelés. Műegyetemi Kiadó, Budapest 2007. p. 420.
[7] KAZAI, ZS.: Zöld energiát okosan- avagy- A biomassza energetikai célú
hasznosításának környezeti fenntarthatósági feltételei. Energiaklub, 2008. p. 25.
[8] GYULAI, I.: A biomassza dilemma. Negyedik átdolgozott kiadás, Magyar
Természetvédők Szövetsége, Föld Barátai Magyarország, 2010. p. 116.
[9] ISKI, P.: Fagázosítás thermokinetikai modellezése változó üzemi paraméterek mellett,
Villamosmérnöki Tudományok. 1. évf. 1. sz. 2018. pp. 93-100.
103
DARU-MODELL MECHANIKAI, VALAMINT ERŐSÁRAMÚ TERVEZÉSE
MECHANICAL AND HIGH VOLTAGE DESIGN OF A CRANE MODEL
KATONA Mihály
BSc, hallgató, katona0607@gmail.com
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamos Energetika Tanszék
Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata
Kivonat: Az oktatás és a későbbi feladatokra való felkészítés szempontjából nagyon fontos, hogy a hallgató egy
folyamatot a kezdetektől egészen a gép üzembehelyezéséig megismerjen, ilyen módon elsajátítva egy átfogó,
rendszerszintű szemléletet. Az alábbi téma ennek az útnak az első részét mutatja be. Minden projekt
megkezdésének első lépése a célok kitűzése, amelyek közül ebben az estben a legfontosabbak az oktatási célú
felhasználási lehetőségek, ennek értelmében minél több vezérlési és szabályozási folyamat beépítése, egy
gazdaságos koncepció kialakítása, végül, de nem utolsó sorban a mobilitás és az egyszerű elszállítás. A
továbbiakban olvashatnak a legelső koncepció részeiről, alapanyagairól és az azt alkotó elemek főbb
számairól és az ezek alapján készült költségszámításról. Egy ilyen szerkezet építése során nem szabad
megfeledkezni a működés során az azt érő terhelésekről. A terhelési számítások kétdimenziós, egyvonalas
mechanikai modell használatával történtek, és ezt felhasználva kerültek kiválasztásra a mozgatáshoz szükséges
motorok is.
Kulcsszavak: modellezés, oktatás, terhelés vizsgálat, elektromos motor választás, költség
Abstract: In terms of education and preparation for later assignments, it is important that the student learns a
process from the beginning to the installation of the machine, thereby acquiring a comprehensive, system-
wide approach. The following topic presents the first part of this journey. The first step of each project is to set
the goals, the most important aspects of these, that are the educational uses, which means the integration of
regulatory and control processes, involves the creation of an economical concept, and last but not least,
mobility and simple transportation possibilities. In this article you will find information on the parts, basics of
the first concept, and the evaluation of the main elements, and the cost calculations based on these numbers.
While constructing such a machine, it is important not to forget about the loads that are occurring the
structure during operation. The load calculations were performed using a two-dimensional, single-line
mechanical model, and using these result the motors were chosen, that are moving the test object.
Keywords: modelling, education, load, electric motor, expense
1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉSEK ÉS A KONCEPCIÓ
„Az oktatás és a későbbi ipari feladatokra való felkészítés szempontjából nagyon fontos,
hogy a hallgató egy folyamatot a kezdetektől egészen a gép üzembehelyezéséig
megismerjen, ilyen módon kialakítva saját magának egy átfogó, rendszerszintű szemléletet.”
A kutatási téma kialakításánál ezen, a korábban leírtak képviselték a figyelembe vett
legfőbb szempontokat. Jelenkorban az automatizált vezérlés és szabályozás egyre fontosabb
szerepet játszik mind az iparban kialakított folyamatokban, mind a közéletben, ilyen módon
lecsökkentve az emberi beavatkozás szükségességét. Ezen esetben fontos, hogy a hallgatók
ne csak a ipari környezetbe való bekerülés után, hanem már az egyetem berkein belül is
megismerkedjenek ezen programokkal ‒ mint a jelenleg az iparban legnagyobb mértékben
elterjedt PLC eszközök és az azok programozásához szükséges szoftverek példaképpen a
Siemens által használt TIA portal ‒ azok működésével, felépítésével és gyakorlati
felhasználási lehetőségeik- kel. A felsoroltak közül az utóbbi megvalósítására szolgál jelen
tanulmány.
104
KATONA Mihály
Első körben a tervezés megkezdése előtt a legfontosabb feladatot a célok kitűzése

jelentette, amely során öt fő szempont fogalmazódott meg. A legelső az egyszerű felépítés
volt, hiszen maga a váz csak helye azon vezérlési és szabályozási rendszereknek, amelyek
az oktatás magját képezik. Emellett, ezzel egyetemben az egyszerű legyártási folyamat is
fontos szerepet kapott, ennek értelmében arra törekedtünk, hogy az alapanyagok kiválasztása
során minél több elemet lehessen helyettesíteni a piacon megvásárolható, úgynevezett
katalógus alkatrészekkel. Eme megfontolás magával vonzza, egy gazdaságos koncepció
kialakítását, hiszen az egyedi gyártású elemek alkalmazásának minimalizálásával a gyártási és
összeszerelési költségek is visszafoghatók. Korábban is említésre került, de a fő szempont az
oktatási célú felhasználás megvalósítása. A soron következő két szempont ezen megfon-
tolást szolgálja: a gyors össze- és szétszerelhetőséget, kis helyigényű tárolást és gazdaságos
szállítási lehetőségeket egy egységként figyelembe véve, emellett a rendszerbe szerelhető
vezérlő és szabályozó egységekből gyakorlatban megvalósítható lehető legtöbb lehetőség
kiaknázása.
A fenti megfontolások alapján kerültek meghatározásra a koncepció legfontosabb
keretszámai, amelyek alapján a három dimenziós tehermozgatás olyan módon valósulhat
meg, hogy az úgynevezett testen ‒ amely a konstrukció alapját jelentő a tartószerkezet és
tervezés során statikus elemnek tekintettünk, de felmerült, hogy későbbiekben annak
használat alatti mozgatására is lehetőséget teremthessünk ‒ a főtartó az 1. ábrán látható
módon kitérhessen, emellett az azon futó úgynevezett macska, amely az áthelyezésre szánt
próbatest emeléséért és X irányú mozgatásáért felel, keresztirányú kitérést végezhessen.
Végül, de nem utolsó sorban a macska által végzett Z irányú emelési munkával mind a
horizontális, mind a vertikális kitérés is lefedésre került. A kezdeti koncepció kialakítása során
a teljes rendszer méreteit 1x1x1 méteres befoglaló kockában határoztuk meg, amelynek
térfogata a későbbiek során kissé növekedett. Végül de nem utolsó sorban a próbatest
tömege került meghatározásra, amely a mozgató motorok kiválasztása során a teljesítmények
kiszámítása közben elengedhetetlen szerepet játszott, ezen érték első körben 5, végül 25
kilogramm értékben került kikötésre.
1. ábra: Befoglaló méretek és kitérési irányok
105
Daru-modell mechanikai, valamint erősáramú tervezése
2. ANYAGVÁLASZTÁS, TERVEZÉS ÉS GAZDASÁGI KALKULÁCIÓ
Az anyagválasztás során a legnagyobb fejtörést a testet alkotó, megfelelő szabványos elem

kiválasztása volt. Több vaskereskedelmi cég kínálatának átvizsgálása során és azok
acéltermékeinek meg- ismerésével a döntés a HEB 100 típusú acélgerendára esett, mivel
teherbírás szempontjából kialakítása okán megfelelő mértékben képes ellentartani mind a
próbatest által, az önsúlyból és elektronikából adódó terhelésnek, emellett a lapos felületek
nagy száma megkönnyíti a szerelést és összeillesztést is. A 2. ábrán kiemelt bevágás
alkalmas a kábelezés elvezetésére, végül egy fedőlap ráillesztésével a modell megjelenése is
esztétikailag elfogadhatóbbá válhat.
2. ábra: HEB 100 acélgerenda átalakításának tervei
A továbbiakban a három fő alkotórész gyártásához szükséges alapanyagok és

megmunkálási folyamatok eredményeképpen kialakított egyéni furatok, varratok stb.
számának kalkulációja során tett észrevételek következnek, amely számítások külön – külön
elkészültek elemenként, de jelen esetben ezek eredményeket összesítő értékek vizsgálatára
kerül sor.
1. táblázat: Anyagok és gyártási elemek számának összefoglaló táblázata
katalógus alkatrészek 377 db

egyedi alkatrészek száma 14 db
furatok száma 181 db
csavarok száma 92 db
anyák száma 156 db
alátétek száma 140 db
hegesztési varratok száma 30 db
összeszerelt alkatrész súlya 341,53 kg
becsült anyagköltség 276 446 Ft
Ahogyan az 1. táblázatból is kivehető az egyedi alkatrészek száma minimális, az

anyagmegmunkálásból adódó átalakítások, főképpen furatok számáról ez már nem
mondható el, amely azzal magyarázható, hogy ilyen módon az összeszerelés könnyebb. Két
szembetűnő érték lóg ki az értékek sorából, miszerint a teljes szerkezet tömege közelítőleg
~340 kg, amelyből ~270 kg csak a test. Összehasonlítva ezt a próbatest kalkulációkhoz
felhasznált 25 kg tömegével, akkor elmondhatjuk, hogy a modell a saját tömegének 7
106
KATONA Mihály
százalékát képes megemelni. Az iparban elterjed darukhoz képest ez óriási elmaradás, hiszen
azok képesek közel saját tömegüket vagy többet megemelni. A laboratóriumi felhasználás
során ezt nem tekintjük vezető szempontnak, de a továbbiakban szükséges a szerkezet
bizonyos elemeinek helyettesítése könnyebb anyagokkal. Emellett a szükséges építőelemek
költségkalkulációja során a teljes anyagköltség ~280 000 Ft köré tehető, amely során nem
került beszámításra a gyártás, a kiszállítás, a megmunkálás, a munkaerő és a korábbiakhoz
szükséges eszközök költségei sem. Ezen kettő megállapítást figyelembe véve elmondható,
hogy az alapanyagok kiválasztása során nem csak a műszaki jellemzőket szükséges
figyelembe venni, hanem azok árait is, ilyen módon törekedve egy gazdaságos, de
műszakilag is elfogadható, oktatási célra megfelelő koncepcióra.
3. ábra: A modellt képező három fő elem 3D tervezett elemei

(balról jobba: macska, főtartó, test)
3. MOTORVÁLASZTÁS
A motorválasztás folyamata során a szerkezetre ható terheléseket egyvonalas mechanikai

modell segítségével közelítettük, emellett a megfelelő motor kiválasztása egy a Siemens által
használt szabvány a Standard Drives Engineering Manual 10/2008 alapján történt [1].
4. ábra: Főtartó egyvonalas terhelési modellje
107
Daru-modell mechanikai, valamint erősáramú tervezése
2. táblázat: Főtartó terhelési vizsgálatának eredményei
Paraméter Érték [m] Paraméter Érték [N] Paraméter Értékek [N]

a 0,213 Aymin 185,53 Bymax 462,29
b 0,313 Aymid 323,92 Bymid 323,92
c 1,330 Aymax 462,29 Bymin 185,53
d 0,252
P = m  g / c = (21,04  9,81) /1,330 = 155,18N / m (1)
Ft =m  g=25  9,81=245, 25 N (2)
F1 = (m  g ) / 2 = (20  9,81) / 2 = 98,1N (3)
F 2 = (m  g ) / 2 = (20  9,81) / 2 = 98,1N (4)
X : Fyx = F 2x = Ftx = Px = 0 (5)
Y : Ax + By − ( F1y + F 2 y + Fty + P  c) = 0 (6)
Ay + By = 245, 25 + 98,1 + 98,1 + 155,18 1,330 = 647,83N (7)
A fentiek alapján Bühler Gear Motor 70 x 129 / 114 1.61.050.467 típusú motor került
kiválasztásra.
5. ábra: Macska egyvonalas terhelési modellje
3. táblázat: Macska terhelési vizsgálatának eredményei
Paraméter Érték [m] Paraméter Érték [N] Paraméter Értékek [N]

a 0,204 Cymin 196,2 Dymax 4741,45
Cymax 441,45 Dymin 196,2
Ft = m  g = 25  9,81 = 245, 25N (8)
P = (m  g ) / c = (20  9,81) / 0, 204 = 961,72 N / m (9)
X : Ftx = Px = 0 (10)
Y : Cy + Dy − ( Fty + P  a) = 0 (11)
Cy + Dy = 245, 25 + 196, 2 = 441, 45N (12)
108
KATONA Mihály
Stabilitási szempontból a macska mozgatását két motor végzi, ilyen módon az egy motorra
jutó terhelés közelíthetőleg feleződik.
kiválasztásra.
6. ábra: Csörlő egyvonalas terhelési modellje
Fk = Ft / 2((mt + ms)  g ) / 2 = ((25 + 5)  9,81) / 2 = 147,15N (13)
kiválasztásra.
4. ÖSSZEFOGLALÁS
A projekt a tervezett előrehaladás legelső szakaszát teljesítette. Megalkotásra került a

modell első terve, amely rendelkezik a verzió gyermekhibáival is. A továbbiakban szükséges
újragondolni a szerkezethez felhasznált anyagok listáját, mind műszaki, mind gazdasági
szempontokat figyelembe véve, amelyek változása hatással van továbbá a motorválasztás
eredményére is, hiszen az elemek lecserélésével változnak a szerkezetet érő terhelések formái
és nagyságai is.
[1] SIEMENS: Standard Drives Engineering Manual. 2008.
109
HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰ ILLESZTÉSE AZ IPARI

FOGYASZTÓK GYAKORLATÁBAN
HOUSEHOLD-SCALE DISTRIBUTED GENERATION IN THE

PRACTICE OF INDUSTRIAL CONSUMERS
ifj. Katona Mihály1, Bárány Ilona2, Hunyadi Sándor3
BSc, hallgató, katona0607@gmail.com

1
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamos Energetika Tanszék

Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata
Hunyadi Kft.
2
Okl. Energetikai mérnök, barany.ilona@hunyadi.hu
Hunyadi Kft. 1222 Budapest, Gyár utca 14.
3
Energiagazdálkodási szakmérnök, hunyadi.sandor@hunyadi.hu
Hunyadi Kft. 1222 Budapest, Gyár utca 14.
Kivonat: Jelenleg Magyarország területén a fotovillamos energiatermelés a legnagyobb képviselője a megújuló

technológiáknak, mintsem mutatja jobban, mint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz
benyújtott összesen közel 2000 MW napelempark telepítési pályázatok száma, emellett a folyamatos
kisebb-nagyobb projektek megvalósulása, mint az MVM Solar projekt keretei között épülő paksi és felsőzsolcai
napelemparkok, emellett a 108 helyen egyenként 0,5 MW teljesítményű fotovillamos erőművi beruházásaik. Ezek
mellet a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) elterjedése sem elhanyagolható, hiszen azok beépített
összteljesítménye 2014-2017 között négyszeresére növekedett. A piacon legnagyobb számban megjelenő
cellatípus a polikristályos technológia, hiszen szórt fény beesése esetén is megfelelő teljesítményen képes
üzemelni, emellett megfizethető. Jelen tanulmányban a K2 Base On online tervezőprogram és a Photovoltaic
Geographical Information System (PGIS) alapján készült becslések kerültek összevetésre egy ipari fogyasztó
energiaigényével. A nagyobb ipari fogyasztók gyakorlatában egy HMKE behatása energiamegtakarítás
szempontjából kevés esetben számottevő, hiszen az igények és a termelés között nagyságrendi különbségek
lehetnek, emiatt érdemes megvizsgálni a teljesítményszabályozási lehetőségeket is, amelyhez szükséges
energiatároló rendszer telepítése.
Kulcsszavak: fotovillamos energiatermelés, napelem, megújuló energiaforrás, ipari fogyasztó, háztartási méretű
kiserőmű
Abstract: Currently, in Hungary, photovoltaic energy generation is the largest representative of renewable
technologies. Nearly 2000 MW installation of photovoltaic power plants are submitted to the Hungarian Energy
and Utilities Regulatory Authority, as well as the implementation of smaller and larger projects such as the
MVM Solar project in Paks and Felsőzsolca, or the 108 photovoltaic power plants of 0.5 MW each. Apart from
this, the spread of household-scale distributed energy generation is not negligible as their built-in total solar
power increased for four times between 2014 and 2017. The largest number of solar cell types in the aspect of
marketshare is the polycrystalline technology, as they are affordable and capable of operating at a decent
performance even by scattered radiation. In this paper, estimates based on the K2 Base On online database and
on the Photovoltaic Geographical Information System (PGIS) were compared with the energy demand of an
industrial consumer. In the practice of industrial consumers, the impact of household-scale photovoltaic energy
generation on energy saving is insignificant in most cases, because there is difference in the order of their
magnitude, so it is worth examining the power management potential for which it is necessary to install an
energy storage system.
Keywords: fotovoltaic energy, solar panel, renewable energy, industrial consumer, household-scale distributed
energy generation
110
ifj. KATONA Mihály, BÁRÁNY Ilona, HUNYADI Sándor
1. FOTOVILLAMOS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK
1.1. Egykristályos szilícium cellás napelemek
Az egykristályból növesztett, nagy tisztaságú szilícium cellákból felépülő napelem panelek

könnyen megkülönböztethetők polikristályos társaiktól, hiszen az előbbi cellák felépítése
jellegzetes nyolcszög alakú. Az egykristály szerkezet előnye, hogy nagy hatásfokú, stabil
energiaátalakításra képes, amely 20‒22% közé tehető, emellett a cellákat direkt érő sugárzás
esetén képes a legnagyobb teljesítmény kiadására. A gyártási technológia komplexitásából
adódóan ezen panelek ára magasabbra tehető [1].
1.2. Polikristályos szilícium cellás napelemek
A polikristályos cellák gyártási folyamata egyszerűbb, mint az előbb említett esetben,

hiszen ekkor négyzet alakú tömbökből, több kristályban megdermedt, kivágott szilícium
szeletek összessége adja a panel felépítését. A hatásfok némileg visszamarad, 14‒19% közé
tehető, de stabil termelésre képes, emellett túlnyomó részt szórt fény beesése esetén is jó
hatásfokú energiaátalakításra képes [2].
1.3. Vékonyfilm rétegű napelemek
A tárgyalt technológia során kémiai eljárással közvetlenül a frontfelületen létrejövő

egységes, vékony filmréteg kialakítású félvezetők között jelenleg a tömeggyártásban elterjedt
három típust különböztetünk meg: Az a-Si-µSi, azaz amorf és mikromorf szilíciumból
felépülő panelek, amelyek szilán gáz kristályosításával 5-12% hatásfokú energiaátalakításra
képesek. Sőt, 2013. évben Kim et al. [3] bemutatott egy stabil 13,4% hatásfokú a-Si-µSi
napelemet is. Ellenben a CdTe, vagyis kadmium-tellurid típusú panelek már a 18‒20%
hatásfokot is elérhetik, de ezek felett áll jelenleg a CIGS, réz-indium-gallium-diszelenid
technológiával gyártott vékonyrétegű panel ~21% csúcshatásfokával, amelyet a Solar Frontier
mutatott be [4, 5].
1. ábra: Vékonyfilm rétegű napelem panelek megoszlása a teljes villamosenergia-

termelésben, forrás: [6]
111
Háztartási méretű kiserőmű illesztése az ipari fogyasztók gyakorlatában
2. ábra: Napelem panel típusok megoszlása az éves energiatermelésben, forrás: [6]
1.4. Magyarország jellemzői a napsugárzási viszonyokat tekintve
Magyarországon a napsütéses órák száma 2017. évben 27%-kal több volt, mint a
1981‒2010 közötti időszakban, megközelítőleg 2.500 óra [7]. A napsugárzás földfelszíni
teljesítménysűrűsége átlagosan a napállandó 41%-a, vagyis 558 W/m2 [8]. A vízszintes
felületre érkező direkt napsugárzás (DNI) éves fajlagos energiamennyisége
~1.280 kWh/m2/év [9]. Magyarország egyes területei között a napsugárzási energiahozam
szempontjából nincsenek jelentős eltérések, a vízszintes felületre érkező napsugárzás éves
energiamennyiségét azonban a különböző források kis eltéréssel ábrázolják.
Globálsugárzás alatt a Napból érkező közvetlen sugárzás, valamint az égbolt minden
részéről érkező szórt sugárzás összegét értjük. A Global Solar Atlas adatai alapján a
napelemek csúcsteljesítménye és az azokból átlagosan kinyerhető villamos energia közötti
arányszám (a) az alábbi értékkel jellemezhető:
a = 1204kWh / kWp (1)
Ilyen módon az átlagosan kinyerhető éves villamosenergia-mennyisége, a törvényileg

meghatározott, maximálisan 50 kVA látszólagos teljesítményű fotovillamos rendszer
telepítése mellett alább definiált. Továbbiakban feltételezzük, hogy a rendszer
teljesítménytényezője közel 1, így számításainkat kWp dimenzióban végeztük el.
Ea, p = a´ Pp = 1204´ 50 = 60200kWh (2)

ahol:
- Ea,p a becsült éves fotovillamos maximális energiahozam [kWh/év];
- „a” a napelemek csúcsteljesítménye és az azokból átlagosan kinyerhető villamos
energia közötti arányszám [kWh/kWp];
- Pp a tervezett rendszer csúcsteljesítménye [kWp].
112
3. ábra: A globálsugárzás átlagos évi értéke Magyarország területén kWh/m2-ben,

forrás: http://globalsolaratlas.info/
2. A RENDSZER TELEPÍTÉSI LEHETŐSÉGEI
2.1. Tervezési paraméterek
Háztartási méretű kiserőműveknek nevezzük azon rendszereket, amelyek névleges

teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA értéket. Ekkor a telepítés nem engedélyköteles, az
elszámolási forma szaldóelszámolás, vagyis a közműhálózatba visszatáplált és vételezett
villamos energia differenciája kerül kiszámlázásra a fogyasztó irányába.
Egy ipari fogyasztó telephelyén két kategóriába sorolható felület került vizsgálatra
beépíthetőség szempontjából, amelyből az egyik részben árnyékolt, könnyűszerkezetes fedett
parkoló tetőszerkezete, amelynek a mérete megközelítőleg 640 m2, emellett a ~7.000 m2
beépíthető, szabad zöldterület. A fentebb definiált felületek optimális kihasználtsága esetén.
és figyelembe véve, hogy a napelemek felülete átlagosan 1,63 m2, 275 Wp panel
egységteljesítmény mellett, 35 °-os dőlésszöggel kerül telepítésre a rendszer, akkor az
alábbiak határozhatók meg. Továbbiakban a fedett parkolóra való telepítést elemezzük. A
tetőszerkezetre telepített panelek dőlésszögének eltérése 23 ° a tető dőlésszögétől.
A K2 Base On tervezőprogram segítségével, amely GPS koordináták alapján elemzi a
rendszer szükséges panelszámát, várható csúcsteljesítményét, emellett közelíti a telepített
rendszer szél és hóterhelését is, a bevitt alapadatok alapján az alábbi eredményekre jutottunk.
A már korábban említett fedett parkoló két különálló részt alkot, amelyek félnyeregtető
elrendezésűek. A tetőszerkezet dőlésszögére merőleges irány kelet-nyugati, így míg az egyik
felület normáltja az északi iránytól ~12 ° eltéréssel ideális déli irányú, addig a másik arra
párhuzamos eltéréssel északi irányú. A déli irányú tetőszerkezet felülete 40 m x 8 m, vagyis
320 m2 méretű, ahol figyelembe véve a 9 x 5 panelből álló modulok a tetőszerkezet szélétől
vett 0,5 m peremtávolságát, a modulok közötti 0,5 m távolságot, egy Canadian Solar CS6K-
275P panelfelületét és a tervezőprogram alapján ajánlott 180 darab panelszámot a hasznos
felület ~295 m2 körülire tehető.
2.2. Energiahozam
A K2 Base On tervezőprogrammal becsült csúcsteljesítmény a déli irányultságú felület

esetén a korábban megfogalmazott keretek között 49,5 kWp érték körülire tehető részleges
árnyékolás esetén, amíg a hasonló tervezési paraméterekkel rendelkező északi felület 19,8
kWp értékű, így továbbiakban kizárólag a déli tetőszerkezetre való telepítés lehetősége kerül
kifejtésre.
113
Az éves kihasználtsági tényező (b), amely a csúcs és a tényleges teljesítmény arányszáma,

alább definiált:
Ea, p = a´ Pp, b = 1204´ 49,5 = 59598kWh (3)
b = Eb / Ea, p = 52800 / 59598 = 0,8859 (4)

ahol:
- Pp,b a K2 Base On tervezőprogram alapján számított csúcsteljesítmény [kWp];
- Eb a Photovoltaic Geographical Information System által becsült éves energiahozam
[kWh/év];
- b éves kihasználtsági tényező [-].
Összehasonlítva a tervezőprogram által becsült értékeket és egy már üzembe helyezett

49 kWp csúcsteljesítménnyel rendelkező napelemes rendszer 2016. évi negyedórás
energiatermelési adatait, azokat összegezve elmondható, hogy az értékek közelítőleg
megfelelnek a becslésnek (7. ábra).
1. táblázat: Becsült átlagos napi és havi energiahozam, forrás: PGIS
Hónap Napi átlagos energiahozam Havi átlagos energiahozam

Január 55 kWh 1.720 kWh
Február 95 kWh 2.650 kWh
Március 162 kWh 5.020 kWh
Április 197 kWh 5.920 kWh
Május 204 kWh 6.310 kWh
Június 204 kWh 6.120 kWh
Július 203 kWh 6.300 kWh
Augusztus 203 kWh 6.290 kWh
Szeptember 164 kWh 4.930 kWh
Október 129 kWh 3.980 kWh
November 75 kWh 2.260 kWh
December 41 kWh 1.280 kWh
Éves energiahozam: 52.780 kWh
7000
Energiahozam [kWh]
6000
5000
4000
3000
2000
1000
0
Hónap
Havi átlagos energiahozam (PGIS)
4. ábra: Becsült átlagos havi energiahozam, forrás: PGIS
114
3. FOGYASZTÁSI JELLEMZŐK
Az ipari fogyasztó heti teljesítményadataiból jól kivehető, hogy a termelés hétvégére leáll,
ilyen módon csak a fenntartáshoz szükséges minimális eszközök teljesítményigénye került
ábrázolásra 2016.07.10 – 11. között. A 2016.07.04. hétfői teljesítményingadozást feltehetőleg
a termelő berendezések indítása okozta. Elmondható, hogy az teljesítményigény
megnövekedése reggel 06:00 és este 22:00 óra közé tehető, vagyis a reggeli, és a délutáni
műszak idejére. Az éjszakai műszak során az teljesítményigény átlagosan 10‒12%-ot esik
vissza a nappali átlaghoz képest.
2. táblázat: Ipari fogyasztó napi és havi energiaigénye
Hónap Napi átlagos energiafelhasználás Havi energiafelhasználás

Január 3.538,39 kWh 109.690,06 kWh
Február 4.142,42 kWh 120.130,13 kWh
Március 4.060,90 kWh 125.887,88 kWh
Április 3.549,97 kWh 106.499,13 kWh
Május 3.505,08 kWh 108.657,63 kWh
Június 3.381,35 kWh 101.440,63 kWh
Július 3.706,40 kWh 114.898,25 kWh
Augusztus 3.684,78 kWh 114.228,31 kWh
Szeptember 3.735,09 kWh 112.052,69 kWh
Október 3.455,26 kWh 107.113,19 kWh
November 4.368,02 kWh 131.040,63 kWh
December 4.059,44 kWh 125.842,56 kWh
Éves energiafelhasználás 1.377.481,06 kWh
Energiafelhasználás [kWh]
120000
100000
80000
60000
40000
20000
0
Hónap
Havi energiafelhasználás
5. ábra: Ipari fogyasztó havi energiaigénye
115
250
Teljesítmény [kW]
200
150
100
50
2016.07.06. 0:00
2016.07.04. 0:00
2016.07.04. 12:00
2016.07.05. 0:00
2016.07.05. 12:00
2016.07.06. 12:00
2016.07.07. 0:00
2016.07.07. 12:00
2016.07.08. 0:00
2016.07.08. 12:00
2016.07.09. 0:00
2016.07.09. 12:00
2016.07.10. 0:00
2016.07.10. 12:00
2016.07.11. 0:00
Dátum
6. ábra: Fogyasztó egyheti teljesítményadatai [kW] 2016 07.04-07.11.
4. ÖSSZEFOGLALÁS
A 7. ábra foglalja magában a háztartási méretű kiserőmű prognosztizált heti

energiatermelését július hónapban, két egymást követő hét esetén, emellett az ipari fogyasztó
energiaigényét. Jól kivehető a görbe nagy meredekségű változásából, hogy amíg a hónap
elején szombaton is munkanap volt, addig a hónap végén már munkaszüneti nap. A HMKE
becsült villamosenergia-termelése jóval kevesebb, mint az ipari fogyasztó energiaszükséglete,
így az egy hónapra vetített megtakarítás mértékével csökkentett fogyasztás százalékos értéke
az alapfelhasználáshoz képest a korábban feltüntetett adatok alapján július hónapra:
Em = ( Ejul, f - Ejul, hmke) / Ejul , f ´ 100 = (114898, 25 - 6847,55) /114898, 25´ 100 = 94% (5)
ahol:
- Em a megtakarított energia mértékével csökkentett igény az alapfelhasználáshoz képest
[%];
- Ejul,f az ipari fogyasztó július havi energiaigénye [kWh];
- Ejul,hmke a tervezett napelemes rendszer július havi becsült energiatermelése [kWh].
Összevetve a tervezett háztartási méretű kiserőmű becsült, átlagos napi és havi

energiahozamát az ipari fogyasztó tényleges napi és havi energiaigényével megállapítható,
hogy az energia és a pénzügyi megtakarítás mértéke kettő, illetve egy nagyságrenddel kisebb,
mint az eredeti érték, kizárólag a termelés leállása esetén haladja meg az energiatermelés az
igényeket. Ebben az esetben három eshetőséget érdemes megvizsgálni. Az első, hogy az ipari
fogyasztó a hétvégi túltermelését a közmű hálózatba táplálja vissza, amennyiben az
realizálódik, ekkor a többlet energia mértékével csökkentett felhasznált villamosenergia-
mennyiségét szükséges megfizetnie. Ekkor tekinthetünk úgy a hálózatra, mint energiatároló.
Az éves adatokat áttekintve nem valószínű, hogy a differencia negatív értéket vesz fel,
amennyiben mégis, akkor sem számottevő mértékben. Második esetben energiatároló
rendszer telepítésével lehetséges a többlet energiát eltárolni, majd a szükség esetén azt
felhasználni a csúcsidei elszámolás idején, vagy azt teljesítményszabályozásra felhasználni. A
fogyasztó maximális teljesítményigénye július hónapban 255 kW volt, a munkaidei átlagos
teljesítmény 225 kW köré tehető. A negyedóránként regisztrált maximális teljesítmény adatok
alapján 2.976 regisztrátumból 1.356 esetben történt az átlaghoz képesti teljesítménytúllépés.
116
Abban az esetben, ha a rendszer részét képezi egy energiatároló egység, amely segítségével
a HMKE kiadott teljesítménye mind időben, mind mértékben szabályozható, akkor az a
fogyasztó számára gazdasági előnyökkel járhat, hiszen ebben az esetben optimalizálható a
fogyasztó teljesítménylekötésének mértéke, amely túlbecslés esetén számottevő felesleges
kapacitások lekötésével és azzal együtt járó kiadásokkal, míg alulbecslés esetén komoly pótdíj
fizetési kötelezettségekkel jár. Végül, de nem utolsó sorban a HMKE kiadott teljesítménye
leszabályozható az inverter segítségével, ilyen módon a túltermelés kárba vész.
250
200
Teljesítmény [kW]
150
100
50
0
kedd 12:00
hétfő 0:00
péntek 0:00
csütörtök 0:00
hétfő 0:00
péntek 12:00
csütörtök 12:00
kedd 0:00
szerda 0:00
szerda 12:00
vasárnap 0:00
hétfő 12:00
vasárnap 12:00
szombat 0:00
szombat 12:00
Dátum
Kiadott teljesítmény [kW] 07.04.-07.10. Teljesítményigény [kW] 07.04.-07.10.
Kiadott teljesítmény [kW] 07.25.-07.31. Teljesítményigény [kW] 07.25.-07.31.
7. ábra: A HMKE egy hétre vetített prognosztizált energiatermelésének és az ipari fogyasztó

energiafelhasználásának összehasonlítása
[1] SOURAV, K. et al.: Performance analysis of perovskite and dye-sensitized solar cells
undervarying operating conditions and comparison with monocrystallinesilicon cell,
Cornwall 2017;
[2] BHUBANESWARI, P. et al.: A review of solar photovoltaic technologies, Chennai,
2010;
[3] SOOHYUN, K., et al.: Remarkable progress in thin-film silicon solar cells using high-
efficiency triple-junction technology, Sol Energy Mater Sol Cells 2013;
[4] GIFFORD, J.: Solar frontier hits 22.3% on CIGSCell. Ind Suppliers Mark Trends, 2015;
[5] TAESOO, D. L., ABASIFREKE, U. E.: A review of thin film solar cell technologies
and challenges, Charlotte, 2016;
[6] FRAUNHOFER INSTITUTE FOR SOLAR ENERGY SYSTEMS: Photovoltaics
report, Freiburg 2018;
[7] ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT: Éghajlati visszatekintő az elmúlt
évek időjárására, https://www.met.hu/, Hozzáférés dátuma: 2018. 10. 17.;
[8] KASZÁS, Cs.: Napenergia hasznosítás, http://energia.bme.hu/~kaszas/MEF/,
Hozzáférés dátuma: 2018.10.19.
[9] GLOBAL SOLAR ATLAS: http://globalsolaratlas.info Hozzáférés dátuma: 2018.10.18.
117
NAPELEM JELLEGGÖRBÉK VIZSGÁLATA ELTÉRŐ HŐMÉRSÉKLET-

ÉS FÉNYINTENZITÁS VISZONYOK MELLETT
EXAMINATION OF SOLAR CELLS CHARACTERISTICS IN CASE OF

DIFFERENT TEMPERATURE- AND LIGHT INTENSITY CONDITIONS
KOÓS Dániel1
MSc hallgató, junior kutató, daniel.koos1@gmail.com

1
1
Miskolci Egyetem, Vegyipari Gépészeti Intézeti Tanszék, Villamos Energetikai Kutatócsoport,
3515 Miskolc-Egyetemváros
Kivonat: A cikk témája napelem jelleggörbéinek laboratóriumi meghatározása különböző hőmérséklet- és

fényintenzitás értékek esetére. A vonatkozó szabvány feltételeinek (ASTM E975) megfelelő megvilágítást a
sajátfejlesztésű napszimulátorunk biztosítja. A napelem hőmérsékletét Peltier-elem alapú hűtőmodullal
befolyásoljuk. A méréseket kisméretű polikristályos napelem cellán végezzük. A terhelt napelemre jellemző
feszültség-áramerősség, feszültség-teljesítmény, ellenállás-teljesítmény, ellenállás-hatékonyság karakterisztikák
kerülnek meghatározása.
Kulcsszavak: napelem, napszimulátor, terhelt, U-I jelleggörbe
Abstract: Experimental examination of solar cells characteristics in case of different temperature- and light
intensity values is described by this article. Standard illumination (ASTM E972) is ensured via our own developed
solar simulator. Temperature of solar cell is influenced with the help of cooling system based on Peltier-modules.
Measurements are carried out on small sizes polycrystalline solar cell. Voltage-current, voltage-power,
resistance-power, resistance-efficiency characteristics of loaded solar cell are determined.
Keywords: solar cell, solar simulator, loaded, U-I characteristic
1. BEVEZETÉS
A napelemek olyan félvezető eszközök, amelyek működését és hatékonyságát számos

tényező befolyásolja. Kutatásaink során javarészt az üzemvitel alatt fellépő külső tényezők
hatását vizsgáljuk. Ilyen külső tényező például a környezeti hőmérséklet, az abszorbeált fény
intenzitása vagy az abszorber felületen megjelenő szennyeződések. Ezen faktorok jelentősen
módosíthatják a gyártó által megadott elektromos paraméterket, az eszközre jellemző
karakterisztikákat.
Korábbi munkánk során már vizsgáltuk a napelemek jelleggörbéinek változását különböző
hőmérséklet értékek mellett [1], azonban jelen méréssorozatunk során különböző hőmérséklet-
és fényintenzitás értékek mellett határozzuk meg egy kisméretű napelemcella elektromos
karakterisztikáit a korábbi mérésekhez képest sokkal fejlettebb mérő-apparátus segítségével.
2. MÉRÉSI ÖSSZEÁLLÍTÁS
2.1. Napszimulátor
A napelemek laboratóriumi vizsgálata során az egyik legfontosabb feladat a napsugárzás

megfelelő reprodukálása, amelyhez úgynevezett napszimulátorokat alkalmaznak. A
napszimulátorokra érvényes követelményekkel az American Standart for Testing and Materials
(ASTM) E972-es szabványa foglalkozik és különböző kritériumok álapján három osztályba
sorolja a szabványos napszimulátorokat. A szabványos készülékeknek minden kategória esetén
118
KOÓS Dániel
biztosítani kell tudniuk a földfelszíni (AM 1,5) maximális 1.000 W/m2 átlagos fényintenzitás
értéket. A szabvány megadja, hogy AM 1,5 esetén a spektrumegyezést 400 nm – 1.100 nm
hullámhossz tartományon kell vizsgálni. Az A, B és C osztályok közül a legmegengedőbb, C
osztályú napszimulátorral való megvilágítás spektrumának eltérése a napfényéhez képest 40 –
200%, míg a megvilágítás térbeli, valamint időbeli egyenetlensége maximum 10% lehet [2]. Az
általunk épített C-osztályú napszimulátor szabványos megvilágítást képes biztosítani
maximálisan 15 cm x 15 cm területű napelem cellák számára. Ezen eszköz nagyteljesítményű
színes LED egységek és halogén izzók kombinációján alapul. A konstrukciót az magyarázza,
hogy a megfelelő színű LED egységeket alkalmazva jó spektrális egyezés érhető el 400 nm –
700 nm hullámhossz tartományon, azonban csupán LED fényforrásokat alkalmazva nem
biztosítható a szükséges 1.000 W/m2 fényintenzitás érték. Ezen probléma megoldását a halogén
izzók beiktatása jelenti, amelyek mindemellett jó spektrális egyezést mutatnak a napsugárzással
700 nm – 1.100 nm hullámhossz tartományon. A megvalósított napszimulátor által produkált
fényintenzitás eloszlást az 1. ábra mutatja.
1200
1000-1200
Intenzitás [W/m2]
1000
800-1000
800
600-800 600
400-600 400
200-400 200 13
0 10
0-200
1 2 7 y irányú távolság
3 4
5 6
7 8 4 [cm]
x irányú távolság 9 10 11 1
12 13
[cm] 14 15
1. ábra: Mért fényintenzitás eloszlás a vizsgálati tartományon
A legkisebb mérhető fényintenzitás érték: Imin=868 W/m2, míg a legnagyobb

Imin=1.060 W/m2. A mért fényintenzitás értékek számtani közepe 951 W/m2-re adódik, a minta
módusza és mediánja is 950 W/m2 értékű. A szabvány által megadott 1. egyenlet alapján
számított fényintenzitás eloszlás homogenitás (TEgy) értéke 9,96%.
(𝐼𝑚𝑎𝑥 − 𝐼𝑚𝑖𝑛 ) (1)

𝑇𝐸𝑔𝑦 = ∙ 100%
(𝐼𝑚𝑎𝑥 + 𝐼𝑚𝑖𝑛 )
A spektrum validálás során mért értékek alapján, a szabvány által adott (2) összefüggéssel
számított spektrális egyezéseket az 1. táblázat mutatja.
f
 E NSz ( )d
SE (a −  f ) = f
a
, (2)
E
a
AM 1, 5 ( )d
119
Napelem jelleggörbék vizsgálata eltérő hőmérséklet- és fényintenzitás viszonyok mellett
ahol:
- SE (λa-λf) spektrumeltérés az adott hullámhossz-tartományra [-];
- λa hullámhossz-tartomány alsó határa [nm];
- λf hullámhossz-tartomány felső határa [nm];
- ENSz napszimulátor spektrális intenzitása [W/m2/nm];
- EAM 1,5 napsugárzás spektrális intenzitása [W/m2/nm].
1. táblázat: Spektrális egyezés a vizsgált hullámhossz-tartományokban
Hullámhossz tart. [μm] 0,4-0,5 0,5-0,6 0,6-0,7 0,7-0,8 0,8-0,9 0,9-1,1

Spektrális egyezés [%] 120,9 59,0 89,3 116,8 160,6 182,7
2.2. Hűtőmodul
A mérések során célunk a napelem cella hőmérsékletének befolyásolása, javarészt hűtése. Ezen
feladat elvégzéséhez szükséges egy hűtőmodul kialakítása, amely képes a megfelelő
hűtőteljesítmény biztosítására, szabályozható módon. A leírt követelményeknek a Peltier-elemek
eleget tesznek, hisz ezen eszközök elektromos áram felhasználásával képesek hő elvonására. A
hűtőmodul implementálása során négy darab, 60 W teljesítményű, TEC1-12706 típusú
Peltier-elem kerül beépítésre. Az elemek „meleg” oldalának hűtését egy Stonecold RAD-
A6023/190 típusú, 190 mm x 190 mm x 50mm befoglaló mérettel rendelkező hűtőborda és két
darab GEMBIRD D6015SM-3 OEM hűtőventilátor kombinációja biztosítja. A tápellátásért és a
szabályozásért egy Optonica típusú ipari LED tápegység (360 W, 12 V, 30 A) és négy darab
Optonica típusú potméteres dimmer (12 V -24 V, DC, 8A) felel. A hűtőmodul megvilágítás
okozta felmelegedését mutatja a 2. ábra, három hűtési fokozat esetén.
50
Hőmérséklet [°C]
45
40
Hűtés nélkül
35
Hűtés (6V)
30
Hűtés (12V)
25
0 5 10 15 20
Idő [min]
2. ábra: A hűtőmodul hűtőfelületének felmelegedése az idő függvényében különböző

hűtőteljesítmények esetén
2.3. Mérőkör és mérési folyamat
A mérésekhez az ismertetett napszimulátor biztosítja a megvilágítást, a hőmérséklet

szabályozását a hűtőmodul látja el. A mérések során vizsgált polikristályos napelem típusa:
XINPUGUANG Mini module, adattábláját a 2. táblázat foglalja össze.
120
KOÓS Dániel
2. táblázat: A mérésekhez használt napelem adattábláján szereplő adatok
Megnevezés Jele Érték

Maximális valós teljesítmény Pmax 0,68 W
Maximális Teljesítményű Pont áramerőssége Impp 0,094 A
Maximális Munka Pont feszültsége Umpp 7,2 V
Rövidzárási áramerősség Irz 0,115 A
Üresjárási feszültség Uüj 8,4 V
Rövidzárási áramerősség hőmérsékleti állandója KIrz 0,047 %/°C
Üresjárási feszültség hőmérsékleti állandója KUüj -0,32 %/°C
A napelem hőmérsékletének mérését egy Voltcraft PL-125-T4 típusú négycsatornás digitális

hőmérővel oldjuk meg. Az áramerősség és feszültség méréseket két darab, METEIX MX 59H
típusú digitális multiméter végezzük el. A 3. ábrán megfigyelhető a kialakított mérő-apparátus.
3. ábra: Napszimulátor (a); napszimulátor LED mátrixa (b); Peltier-elemes hűtőmodul (c);
hőmérséklet-, áramerősség- és feszültség mérő eszközök (d); napelem cella vizsgálata (e)
121
A terhelt napelem vizsgálata során célunk a napelemet jellemző feszültség-áramerősség,

feszültség-teljesítmény, ellenállás-teljesítmény, ellenállás-hatékonyság karakterisztikák
meghatározása. Ezen mérések elvégzését a 4. ábrán látható mérési kapcsolás teszi lehetővé.
4. ábra: A napelem vizsgálatakor alkalmazott mérőkör kapcsolási rajza
A méréseket különböző fényintenzitás és hőmérséklet értékek mellett végezzük el. A

napelem hőmérsékletének stabilizálása után a rövidzár és szakadás-, illetve különböző
terhelések (ellenállások) mellett mérjük a napelem feszültségét és áramerősségét. A napelem
teljesítményét -szokásos módon- a feszültség és áramerősség szorzataként számítjuk. Az
alkalmazott terhelő-ellenállás sorozat a következő: 20 Ω, 40 Ω, 65 Ω, 85 Ω, 100 Ω, 120 Ω,
150 Ω.
3. EREDMÉNYEK
A napelem karakterisztikák meghatározása különböző terhelések esetén mért áramerősség

és feszültség értékek alapján történik. A méréseket három fényintenzitás és négy stabilizált
hőmérséklet esetére végezzük el. Az 5. ábra az áramerősséget mutatja a feszültség
függvényében az összes hőmérséklet/fényintenzitás érték esetére.
0,1
0,08
0,06
I [A]
0,04
0,02
0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
U [V]
1000 W/m2 - 78 °C 1000 W/m2 - 68 °C 1000 W/m2 - 58 °C 1000 W/m2 - 47 °C

800 W/m2 - 70 °C 800 W/m2 - 63 °C 800 W/m2 - 55 °C 800 W/m2 - 43 °C
600 W/m2 - 68 °C 600 W/m2 - 60 °C 600 W/m2 - 54 °C 600 W/m2 - 40 °C
5. ábra: A napelem U-I jelleggörbéi különböző fényintenzitás- és hőmérséklet értékek

esetére
122
KOÓS Dániel
Az U-I jelleggörbéket megfigyelve egyértelmű trendeket fedezhetünk fel. Egyrészt látható,

hogy a hőmérséklet csökkenése az üresjárási feszültség növekedését eredményezi, illetve az
áramerősség kismértékű csökkenése is észrevehető. Látható, hogy amikor előfordul közel
azonos hőmérséklet különböző fényintenzitás értékek esetén akkor az üresjárási feszültségek
szinte megegyeznek. Ez az üresjárási feszültség hőmérséklet függésének erős- és fényintenzitás
függésének gyenge mivoltával magyarázható. Egyértelmű trendként jelenik meg, hogy az
üresjárási feszültség nagymértékben függ a fényintenzitástól és ez a függés lineáris, hasonlóan
az üresjárási feszültség hőmérsékletfüggéséhez. A leírt trendek jó egyezést mutatnak a
szakirodalom által leírt viselkedéssel [4].
A másik fontos információkat hordozó napelem jelleggörbe a teljesítmény-feszültség
grafikon. A teljesítményt a feszültség és az áramerősség szorzataként számíthatjuk. A 6. ábra,
a 7. ábra és a 8. ábra a teljesítmény alakulását mutatja a feszültség függvényében, 1.000 W/m2,
800 W/m2, 600 W/m2 fényintenzitás esetére.
0,7
0,6
0,5
P [W]
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
U [V]
1000 W/m2 - 78 °C 1000 W/m2 - 68 °C 1000 W/m2 - 58 °C 1000 W/m2 - 47 °C
6. ábra: U-P jelleggörbék 1.000 W/m2 fényintenzitás esetén különböző hőmérsékleteken
0,7
0,6
0,5
P [W]
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
U [V]
800 W/m2 - 70 °C 800 W/m2 - 63 °C 800 W/m2 - 55 °C 800 W/m2 - 43 °C
7. ábra: U-P jelleggörbék 800 W/m2 fényintenzitás esetén különböző hőmérsékleteken
123
0,7
0,6
0,5
P [W]
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
U [V]
600 W/m2 - 68 °C 600 W/m2 - 60 °C 600 W/m2 - 54 °C 600 W/m2 - 40 °C
8. ábra: U-P jelleggörbék 600 W/m2 fényintenzitás esetén különböző hőmérsékleteken
A feszültség-teljesítmény ábrákat megfigyelve ugyancsak észrevehető a hőmérséklet és a

fényintenzitás maximális teljesítményre gyakorolt hatása. A hőmérséklet növekedésével
csökken a napelem maximális teljesítménye (belső ellenállással megegyező terhelés), amelyet
a feszültség nagymértékű csökkenése és az áramerősség kismértékű növekedése okoz, amelyek
szorzata így csökken. A fényintenzitás csökkenésével -a várható módon- csökken a napelem
által maximálisan biztosítható teljesítmény. A leírt hőmérséklet és fényintenzitás függések is
lineáris viselkedést mutatnak. Fontos információkat ad a napelem működési jellemzőiről a
teljesítmény ábrázolása a terhelő ellenállás függvényében. A 9. ábra a vizsgált hőmérséklet- és
fényintenzitás értékek esetére mutatja az R-P görbéket.
0,7
0,6
1000 W/m2 - 78 °C
1000 W/m2 - 68 °C
0,5
1000 W/m2 - 58 °C
1000 W/m2 - 47 °C
0,4
P [W]
800 W/m2 - 70 °C
800 W/m2 - 63 °C
0,3
800 W/m2 - 55 °C
800 W/m2 - 43 °C
0,2
600 W/m2 - 68 °C
600 W/m2 - 60 °C
0,1
600 W/m2 - 54 °C
600 W/m2 - 40 °C
0
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150
R [Ω]
9. ábra: Terhelő ellenállás - teljesítmény görbék a vizsgált hőmérséklet- és fényintenzitás

értékek esetén
124
KOÓS Dániel
A 9. ábrán megfigyelhető a kapcsolat a hőmérséklet és a fényintenzitás változása, illetve a

napelem Maximum Teljesítmény Pontjához (MPP) tartozó optimális terhelés értéke között.
Látható, hogy a csökkenő fényintenzitás az optimális terhelés értékét növeli. A hőmérséklet
növelése pedig az ideális terhelés értékét kismértékben csökkenti. Ez a hatás 600 W/m2
fényintenzitás esetén már csak elhanyagolható mértékben jelentkezik. A 10. ábrán a (3)
összefüggés alapján számítható hatásfok változása látható a terhelő ellenállás függvényében a
különböző hőmérséklet- és fényintenzitás esetekre.
𝑃
𝜂= , (3)
𝐸𝐴
ahol:
- 𝜂 a napelem hatásfoka [%];
- P a napelem teljesítménye [%];
- E a napelemre jutó fény intenzitása [W/m2];
- A a napelem hasznos felületének mérete [m2].
7%
6%
1000 W/m2 - 78 °C
1000 W/m2 - 68 °C
5%
1000 W/m2 - 58 °C
1000 W/m2 - 47 °C
4%
800 W/m2 - 70 °C
𝜂 [%]
800 W/m2 - 63 °C
3%
800 W/m2 - 55 °C
800 W/m2 - 43 °C
2%
600 W/m2 - 68 °C
600 W/m2 - 60 °C
1%
600 W/m2 - 54 °C
600 W/m2 - 40 °C
0%
0 20 40 60 80 100 120 140
R [Ω]
9. ábra: Terhelő ellenállás - hatásfok görbék a vizsgált hőmérséklet- és fényintenzitás értékek

esetén
A napelem hőmérsékleti állandói információt adnak a napelem rövidzárási áramerősségének

és üresjárási feszültségének hőmérsékletfüggéséről. Ezen értékek meghatározásához a mérések
során regisztrált Irz és Uüj értékeket használjuk fel. Először ábrázoljuk a vizsgált elektronikai
paramétert a hőmérséklet függvényében adott fényintenzitás esetén. Ezen ponthalmazra lineáris
közelítéssel egyenest fektetünk, majd meghatározzuk az egyenes meredekségét. Ezután a (4)
összefüggés alapján számíthatjuk a hőmérsékleti állandó értékét [5].
125
𝑥𝑛+1 − 𝑥𝑛 100 𝑚
𝐾= ∙ = 100 ∙ , (4)
𝑥𝑛 𝑇𝑛+1 − 𝑇𝑛 𝑥𝑛
ahol:
- K fezsültség vagy áramerősség hőmérsékleti állandó [%/°C];
- 𝑥𝑛 fezsültség vagy áramerősség értéke egy tetszőleges pontban [V vagy A];
- m adott egyenes meredeksége [V/°C vagy A/°C];
- 𝑇𝑛 értéke az adott tetszőleges pontban [°C].
A 3. táblázat összefoglalja a meghatározott hőmérsékleti állandókat, továbbá megfigyelhető

a gyártó által megadott hőmérsékleti állandó 1.000 W/m2 fényintenzitás esetére.
3. táblázat: A napelem mért- és a gyár által adott hőmérsékleti együtthatói
Hőmérsékleti
Mért Adattábla Eltérés
állandó
KIrz [%/°C] 0,057 0,047 21%
1000 W/m2
KUüj [%/°C] -0,3 -0,32 6%
KIrz [%/°C] 0,063 - -
800 W/m2
KUüj [%/°C] -0,54 - -
KIrz [%/°C] 0,076 - -
600 W/m2
KUüj [%/°C] -0,39 - -
A 3. táblázat alapján elmondható, hogy az üresjárási feszültség esetében a mérések alapján

számított és a gyártó által megadott hőmérsékleti állandó jó egyezést mutat. A rövidzárási
áramerősség esetében a két adat közötti eltérés nagyobb, ezt a napelem cella által termelt kis
értékű áramerősségek pontos mérésének korlátai okozzák. Meghatározásra kerültek továbbá a
hőmérsékleti állandók további fényintenzitás értékek esetére is. Látható, hogy mind a
rövidzárási áramerősség, mind az üresjárási feszültség esetén a hőmérsékleti állandók értéke
kismértékben változik a fényintenzitás értékének változásával.
4. ÖSSZEGZÉS ÉS KONKLÚZIÓ
Összességében elmondható, hogy nagy mennyiségű adatot gyűjtöttünk a cellahőmérséklet

és a fényintenzitás napelem elektronikai paramétereire gyakorolt hatásáról. A mérési
eredmények jó egyezést mutatnak a szakirodalom által leírt trendekkel. A kutatás eredményei
alapján levonható következtetések a következők:
- a mérések helyességét és ezáltal a napszimulátor és a mérőkör megfelelősségét igazolja
például a mérések alapján meghatározott üresjárási feszültség hőmérsékleti
állandójának jó egyezése a gyártó által megadott értékkel;
- a mérés helyességét kismértékben árnyalja az a tény, hogy a napelem által mért
kismértékű áramerősség változások detektálását a multiméter mérési tartománya miatt
pontosan nem tudtuk megtenni;
- az előző pont alapján a jövőben pontosabb áramerősség mérés válik szükségessé;
- korábbi kutatásainkhoz képest új eredmény a napelem hőmérsékleti állandóinak és az
elektronikai jellemzők tranziens viselkedésének 1.000 W/m2 fényintenzitástól eltérő
esetekben történő vizsgálata.
126
KOÓS Dániel
Szeretném köszönetemet kifejezni Dr. Bodnár István, Iski Patrik és Skribanek Ádám részére,
akik nagyban hozzájárultak a kutatómunka és a méréssorozat sikeres kivitelezéséhez.
„AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP-18-2-I.-ME/27. KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI

KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT”
[1] BODNÁR I.: Napelem hőmérsékletfüggésének kísérleten és szimuláción alapuló

vizsgálata. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. XII. évfolyam. 4. szám. 2017.
pp. 195-206.
[2] ASTM International: E927-05, Standard Specification for Solar Simulation for
Photovoltaic Testing, United States, 2005.
[3] BODNÁR I.: Electric parameters determination of solar panel by numeric simulations
and laboratory measurements during temperature transient. Acta Polytechnica
Hungarica. Óbuda Univesity. Budapest, Hungary, Vol. 15. No. 4. 2018. pp. 59-82.
[4] BODNÁR I.: Transient electrical characteristics of a solar cell in the case of a cooling
and non-cooling solar cell. ANNALS of Faculty Engineering Huneodora- International
Journal of Engineering. Vol. XV. No. 4. 2017. pp. 175-178.
127
IPAR 4.0 ALAPÚ VAGON HELYMEGHATÁROZÓ RENDSZER

FEJLESZTÉSE
DEVELOPMENT OF VAGON LOCALIZATION SYSTEM BASED ON

INDUSTRY 4.0
L. KISS Márton1, TROHÁK Attila 2

1
MSc diploma, tanársegéd, l.kiss.marton@uni-miskolc.hu
1
Miskolci Egyetem, Automatizálási és Infokommunikációs Intézet,
3515 Miskolc Egyetemváros Informatika épület 2. em.
2
PhD, egyetemi docens, trohak.attila@uni-miskolc.hu
2
Kivonat: A Miskolci Egyetem FIEK projektjének keretében a Borsod Chemmel konzornciumi partnerének egy
vagon helymeghatározó rendszert fejlesztünk. A rendszer képes lesz meghatározni a vagonok sorrendjét egy adott
vágányon, valamint folyamatosan lekövethetőek lesznek a mozgó vagonok. Cikkemben ezt a rendszert mutatom be
valamint egy rövid áttekintést adok a téma irodalmát. A rendszer hardveres felépítésére csak érintőlegesen térek
ki, viszont részletesen bemutatom a rendszert alkotó beágyazott rendszerek szoftverének bemutatására.
Kulcsszavak: IoT, Ipar 4.0, lokalizáció, beágyazott rendszer
Abstract: In the frame of the FIEK project of the University of Miskolc, we are developing a wagon localization
system for the consortium partner of Borsod Chemmel. The system will be able to determine the order of the
wagons on a given track and keep track of moving wagons. In my article I present this system and give a brief
overview of the subject's literature. The hardware build of the system will only be tangible, but I will detail the
presentation of the embedded system software.
Keywords: IoT, Industry 4.0, localization, embedded system
1. BEVEZETÉS
Az utóbbi években az Ipar 4.0 nagyon elterjedt kifejezés lett az iparban. A német értelmezés
szerint ez egyfajta optimalizálást jelent, amellyel a gyártás igyekeznek hatékonyabbá tenni. A
FIEK projekt keretein belül a Miskolci Egyetem a Borsod Chemmel közreműködve dolgozik
egy Ipar 4.0-s fejlesztésen, amely egy modern vagon helymeghatározó rendszer. A Borsod
Chem területén több km vasúti pálya helyezkedik el, amelyen tároló vagonok állnak. Ezekbe
töltik az keletkezett anyagokat, majd szállítják tovább a megrendelőnek. A vagonok pontos
helyének nyilvántartása manuálisan történik a vasúti munka napló alapján. Ez a nyilvántartó
rendszer viszont pontatlan és lassú, ezért volt szükség ennek a modernizálására az Ipar 4.0
irányelveit figyelembe véve. A GPS valamint az egyéb RF kommunikációs technológiák
elterjedése, segítette elő a beltéri a kültéri helymeghatározással foglalkozó [12, 14] kutatási
terület megerősödését. Az utóbbi években egyre többen foglalkoztak vasúti kocsikkal,
kapcsolatos helymeghatározással [10] valamint egyéb mérésekkel. Egy komolyabb vasúti kocsi
helymeghatározó rendszert találtam, amelyről született tudományos publikáció, ez pedig a
RailSLAM [6-9]. Ez a rendszer hasonlóan a mi az általunk fejlesztendő rendszerhez IMU-n,
[13] (Inertial Measurement Unit) valamint GPS [5] szenzoron alapszik, amelyet esetében
kibővített Kálmán-szűrő (EFK – Extended Kalman-filter) segítségével pontosítja a mozdony
helyzetét ha esetleg a GPS adat kapcsolat akadozna. Léteznek olyan rendszerek is ahol számos
szenzorból álló infrastruktúrát építenek ki a sínek mentén. Ezen szenzorok adataiból tudnak
128
L. KISS Márton, TROHÁK Attila
következtetni a szerelvény hosszára, tömegére, valamint sebességére [1-3, 11]. Ezen rendszerek
mindegyike a vasúti személyszállításra használt sínpályákon közlekedő vonatokra épít, nem
találtam olyan publikációt az irodalom áttekintésé során amely tároló vágányokon álló vasúti
szerelvények helymeghatározásával foglalkozott volna. Azonban a fent bemutatott irodalom jó
alapot fog adni a kutatásomhoz.
A fent hivatkozott rendszerek esetében kevésbé vagy egyáltalán nem számított a villamos
energia fogyasztása az eszközöknek, valamint a konzorciumi partner (Borsod Chem) elvárása,
hogy egy adott tároló vágányon meg tudjuk határozni a vagonok sorrendjét, tehát nem kell
pontos koordináta meghatározás. Minden vagonon található egy információs tábla, amelyen
olvasható ez egyedi azonosítója a vagonnak. Erre a táblára erősíthetünk egy eszközt, amely
képes a vagon pozíciójának meghatározására. A vagonok télen, nyáron kint vannak így -20°C
– 70°C hőmérsékelt tartományba működnie kell az eszköznek, ugyanis nyáron a sötét színű
vagonok nagyon felhevülhetnek és akár 70°C-ot is elérheti a felületi hőmérsékletük. További
elvárás, hogy az eszközt ne kelljen tölteni amíg a telep területén tartózkodik a vagon, amely
akár 6-8 hónap is lehet. A fent említett peremfeltételek mellett nem volt egyszerű feladat
kitalálni az eszköz felépítését de végül úgy döntöttünk, hogy egy önszerveződő szenzor
rendszeren alapuló relatív pozíció meghatározására képes eszközt fejlesztünk. A rendszer
működését a következő blokkdiagramm szemlélteti.
1. ábra: Vagon helymeghatározó rendszer működése
A fenti ábrán két eszköz is látható. Az egyik a fejegység a másik pedig a tag. A fejegység a
mozdonyban helyezkedik el melynek feladata, hogy meghatározza a mozdony pontos helyzetét,
valamint feltérképezze a mozdony által mozgatott vagonokat és továbbítsa a partner online
szervere felé. Minden vagonon el fogunk helyezni egy eszközt (taget) amelynek az lesz a
feladat, hogy feltérképezze a mozgó vagonokat, valamint eltárolja a vagon állapotát. Az összes
eszköz mesh hálózatban fog kommunikálni. Az irodalmi áttekintés során találtam olyan
publikációt, ahol ZigBee-t [3] használtak a vagonok közötti kommunikációra, amely szintén
mesh hálózati topológián alapszik. Az általunk fejlesztett rendszerbe a mesh kommunikációhoz
a bluetooth 5.0 technológiát [15, 16] fogjunk használni, amelynek nagy előnye a többi mesh
kommunikációt megvalósító technológiákával szemben, hogy alacsony energiafogyasztású, így
ezzel elérhető a kívánt akkumulátor élettartam (6-8 hónap). A vagonok közötti sorrendet a mesh
hálózaton kommunikáló eszközök egymás közötti kommunikációjának RSSI [17] értékéből
határozza meg. A cikkemben a fejegység vezérlő algoritmusáról valamint a környezet
modellezéséről fogok részletesen írni. Röviden ismertetni fogom a tesztmérések elvégzésére
kifejlesztett eszközt is.
129
Ipar 4.0 alapú vagon helymeghatározó rendszer fejlesztése
3. FEJEGYSÉG PROTOTIPUS FELÉPÍTÉSE
A végleges algoritmus kidolgozásához szükség lesz mérési adatokra a mozdony mozgásáról.

Ezt egy majdnem a végleges eszközhöz hasonló felépítésű adatgyűjtővel végeztük, amelyet a
következő kép szemléletet
2. ábra: Fejegység prototípus
A képen két különálló szerelő doboz látható. Ezt azért van, így mert a GPS-t és az adatait
feldolgozó kis mikrovezérlőt elkülönítettük, hogy ki tudjuk tenni a mozdony tetejére, így a GPS
antennát nem árnyékolja le a mozdonyvezető fülkéje. A két doboz aszinkron soros
kommunikáción (UART) keresztül kommunikál. A nagyobbik doboz, amely a mozdony
irányítástechnikai szekrényében kapott helyet, tartalmaz egy STM32F411 discovery
mikrovezérlős kártyát, amely rendelkezik integrált gyorsulás mérővel. A szerelődobozban
helyet kapott továbbá egy micro SD kártya foglalt is. Az eszköz a GPS és a gyorsulásmérő által
szolgáltatott adatokat a SD kártyára menti el. A gyorsulásmérőt 100Hz-el mintavételezzük a
GPS pedig 1 Hz-el küld adatokat, amelyek nem minden esetben tartalmaznak pontos
koordinátákat.
Ezen kért szenzor fúziója azért jó, mert GPS abszolút pozíciót ad meg, gyorsulás mérővel
csak a relatív pozíció kapható, így amennyiben a GPS jel kimarad meg tudjuk becsülni a vagon
elmozdulását, amelyből pedig következtetni tudunk a pozícióra.
Fontos megemlíteni a zajszűrés fontosságát, ugyanis a GPS-nek és a gyorsulás mérőnek is
számos forrásból származó zaja van. A GPS-nek az úgynevezett spidering amelye a mért pontok
szóródását eredményezi amennyiben álló helyzetben van a mozdony. A gyorsulásmérőnek
vannak determinisztikus illetve sztochasztikus hibái. A determinisztikus hibák a misaligment,
bias, valamint scale factor. A sztochasztikus hibái pedig a fehér zaj valamint a bias drift. Ezen
hibákat a 4. fejezetben bemutatásra kerülő Kálmán-szűrővel lehet kompenzálni.
130
4. VONAT MODEL
A mozdonyok MÁV M47, amely 4 tengelyes, forgózsámolyos úgynevezett tolató

mozdonyok. A következő ábra szemléleteit a mozdony valamint a vágány modelljét.
3. ábra:– Mozdony és vágány model
Az fenti 3. ábrán jól látszik, hogy a mozdony modellje talán kevesebb fejtörést okoz, viszont
a vágány modell már egy fokkal bonyolultabb. A fenti három ábrán definiált Euler szögek φ,ψ,θ
megadják a vágány lejtését (roll), a dőlését (pitch), valamint az elfordulását (yaw). Jelen
alkalmazásban viszont a vágány lejtése és dőlése számunka felesleges így ezzel egyszerűsödik
a model. A mozdony mozgását egy egyszerű két dimenziós Descartes féle koordináta
rendszerben fogom leírni. Az [7] alkalmazásban ahol, a személyszállításra használt sínpályákon
kellett elhelyezni a szerelvényeket, a GIS rendszerekben használ földhöz viszonyított polár
koordináta-rendszert használták. Az általunk fejlesztett vagon helymeghatározó rendszerben
viszont egy fix telephelyen kell helymeghatározást végezni így, én egy telephelyre
vonatkoztatott descartes féle koordináta rendszerben fogok számolni. A vonatkoztatási rendszer
középpontja a mozdonyszín lesz. További könnyebbség, hogy ebben az esetben nem kell
vágány orientációját átszámítani egy másik vonatkoztatási rendszerbe. Ebben a vonatkoztatási
rendszerben a mozdony pozíciója két ponttal (𝑝𝑥 , 𝑝𝑦 ) egyértelműen meghatározható. Ezek
alapján a mozdony mozgásegyenletei:
𝑑𝑝𝑥
𝑣𝑥 = = 𝑣 ∗ cos 𝜓 (1)
𝑑𝑡
131
𝑑𝑝𝑦
𝑣𝑦 = = 𝑣 ∗ sin 𝜓 (2)
𝑑𝑡
𝑑𝜓 𝑣
= (3)
𝑑𝑡 𝑏
𝑑𝑣
=𝑎 (4)
𝑑𝑡
ahol: ψ a vonatkoztatási rendszer x tengelyével bezárt szög, a b a rádiusz valamint, v az érintő

irányú sebesség. A továbbiakban Kálmán-szűrőt[18] fogok használni a szenzor fúzióra, amely
az egyik legelterjedtebb szenzorfúziós algoritmus. Ez az algoritmus képes megbecsülni az
elmozdulást az esetleges GPS kimaradások esetén. A mért értékek bizonytalanságából a
legkisseb négyzetek módszere alapján végez pontosabb becsléseket. Az algoritmus a következő
lineáris állapotegyenletekkel írható fel:
𝑥𝑘 = 𝐴𝑥𝑘−1 + 𝐵𝑢𝑘−1 + 𝑤𝑘−1 (5)
𝑧𝑘 = 𝐻𝑧𝑘 + 𝑣𝑘 (6)
ahol: az (5) állapotegyenlet, a (6) pedig átviteli egyenlet, 𝑥𝑘 állapotvektor, 𝑧𝑘 pedig kimeneti
vektor. A transzformációs mátrixok pedig az A,B,C. A 𝑣𝑘 és 𝑤𝑘 pedig zaj korrekcióra szolgáló
kovariancia vektorok. Az állapotegyenletek felírásához meg kell határoznunk az 𝑥𝑘 valamint,
𝑧𝑘 és 𝑢𝑘 vektorokat:
𝑢𝑘 = [𝑎] (7)
𝑝𝑥
𝑥𝑘 = 𝑧𝑘 = [𝑝𝑦 ] (8)
𝑣
ahol: 𝑢𝑘 a gyorsulásmérő szenzor bemenete a 𝑧𝑘 pedig a GPS szenzor pozícióját tartalmazó

vektor. A transzformációs mátrixok meghatározásához, írjuk fel az állapotegyenletet a
következő alakban:
𝑝𝑥 𝑝𝑥𝑥 + 𝑣 ∗ cos 𝜓 ∗ ∆𝑡 + 1⁄2 𝑎 ∗ cos 𝜓 ∗ ∆𝑡 2

𝑓(𝑥𝑘−1 , 𝑢𝑘−1 , 0) = [𝑝𝑦 ] = 𝑝 + 𝑣 ∗ sin 𝜓 ∗ ∆𝑡 + 1⁄ 𝑎 ∗ sin 𝜓 ∗ ∆𝑡 2 (9)
𝑣
𝑦0 2
𝑣 + 𝑎 ∗ ∆𝑡
A következő lépésben pedig, képezzük a f függvény x és u szerinti Jacobi mátrixait.
𝜕𝑓[𝑖]
𝐴[𝑖,𝑗] = (𝑥 , 𝑢 , 0) (10)
𝜕𝑥[𝑗] 𝑘−1 𝑘−1
𝜕𝑓[𝑖]
𝐵[𝑖,𝑗] = (𝑥 , 𝑢 , 0) (11)
𝜕𝑢[𝑗] 𝑘−1 𝑘−1
𝜕ℎ[𝑖]
𝐻[𝑖,𝑗] = (𝑥 , 0) (12)
𝜕𝑥[𝑗] 𝑘
132
A differenciálások elvégzése után a következő mátrixok nyerhetők:
1 0 cos 𝜓 ∗ ∆𝑡
𝐴 = [0 1 sin 𝜓 ∗ ∆𝑡 ] (13)
0 0 1
1⁄ ∗ cos 𝜓 ∗ ∆𝑡 2
2
𝐵 = [ 1⁄ ∗ sin 𝜓 ∗ ∆𝑡 2 ] (14)
2
∆𝑡
A (8) képlet alapján pedig:
1 0 0
𝐻 = [0 1 0] (15)
0 0 1
A teljes állapot egyenlet (5) mátrixos alakban a (16) szemléleteit:
𝑝𝑥 𝑝𝑥 1⁄ ∗ cos 𝜓 ∗ ∆𝑡 2
1 0 cos 𝜓 ∗ ∆𝑡 2
𝑥𝑘 [𝑝𝑦 ] = [0 1 sin 𝜓 ∗ ∆𝑡 ] ∗ 𝑥𝑘−1 [𝑝𝑦 ] + [ 1⁄ ∗ sin 𝜓 ∗ ∆𝑡 2 ] ∗ 𝑢𝑘−1 [𝑎] + 𝑄 (16)
𝑣 0 0 1 𝑣 2
∆𝑡
A 𝑤𝑘 és 𝑣𝑘 -ból felírt Q és R hibakorrekciós kovariancia mátrixok a követketőképpen írhatók

fel általános alakban.
𝜎 2 (𝑤𝑘1 ) 0 0
2
⋯
0 𝜎 (𝑤𝑘2 ) 0
𝑄= (17)
⋮ ⋱ ⋮
2
[ 0 0 ⋯ 𝜎 (𝑤𝑘𝑛 )]
𝜎 2 (𝑣𝑘1 ) 0 0
2
⋯
0 𝜎 (𝑣𝑘2 ) 0
𝑅= (18)
⋮ ⋱ ⋮
2
[ 0 0 ⋯ 𝜎 (𝑣𝑘𝑛 )]
Amelyek a hibák szórásnégyzeteiből képzett diagonális mátrix. Az állapotbecslést a

következő összefüggéssel végezhető az alapegyenletek ismeretében:
𝑥̂𝑘+ = (𝐴 ∗ 𝑥̂𝑘− + 𝐵 ∗ 𝑢̂𝑘− ) + 𝐾𝑘 ∗ (𝑧𝑘+1 − 𝑄 ∗ 𝑥̂𝑘− ) (19)
ahol: 𝑥̂𝑘 a k-adik időpillanatban megbecsült állapot a 𝐾𝑘 az úgynevezett Kálmán-féle

nyereségmátrix, amelyet a következő összefüggéssel kapunk a kovariancia mátrixokból
𝐾𝑘 = 𝐴 ∗ 𝑃𝑘 ∗ 𝐻 𝑇 ∗ (𝐻 ∗ 𝑃𝑘 ∗ 𝐻 𝑇 + 𝑅𝑘 )−1 (20)
ahol: 𝑃𝑘 a kovariancia terjedés vagy posteriori állapot becslés bizonytalansága összefüggése
133
𝑃𝑘+ = (𝐼 − 𝐾𝑘 ∗ 𝐻) ∗ 𝑃𝑘− (21)
ahol: I egységmátrix, 𝑃𝑘 a priori következtetés bizonytalansága.
𝑃𝑘− = 𝐴 ∗ 𝑃𝑘+ ∗ 𝐴𝑇 + 𝑄𝑘 (22)
A Kálmán-szűrő algoritmus alapvetően két fő részből áll. A priori becslésből ami, még nem
veszi figyelembe az megelőző mérések, bizonytalanságát, csupán a szenzor adatokhoz
meghatározott hiba mátrixszal korrigál. A másik fő rész posteriori becslés amely viszont a múlt
eseményeit figyelembevételével alkot becslést. A következő ábra nagyon jól szemléleteit a
kiterjesztett Kálmán szűrő algoritmus működését.
4. ábra: Kálmán szűrő algoritmus
Ahogy a képen is látható a 𝑥̂𝑘+ lesz a Kálmán-szűrő kimenete.

Meghatároztam a Kálmán-szűrőhöz szükséges modell alap egyenleteket így már, valamint
abból a transzformációs mátrixokat. A következő lépés az algoritmus implementációja lesz. A
szűrő által adott pozíció adatból már egyértelműen meg tudom határozni, hogy melyik
vágányon van a vagon.
5. TÁROLÓ VÁGÁNY TÉRKÉP MODEL
Ahhoz, hogy egzakt módon meg tudjuk határozni, a mozdony melyik vágányon rakta le a
vagonokat alkotnom kellett egy környezet modellt. A mozdony kötött pályán, azaz síneken tud
mozogni. Ezen a kötött sín pályán mozgat a mozdony bizonyos mennyiségű vagont. Azokat a
sínpályákat ahol, a vagonokat tárolják tároló vágányoknak nevezzük. Fontos megjegyezni,
hogy vannak olyan tároló vágányok ahol mind a két végéről tudnak elvenni vagy betolni
vagonokat. Így ez elméletben egy olyan tárolónak vektornak felel meg, amelynek minden a két
végéről lehet elemeket elvenni vagy hozzáadni. Amennyiben a mozdony egy sor vagont betol
egy sínre az utolsóként bekerülő vagon lesz az első a sor végén, tehát ez egy LIFO (Last In First
134
Out) tároló. Azonban, amikor a mozdony egy vágányon áttol egy vagonsort úgy viszont FIFO
tárolóként működik a vágány. A továbbiakban ezt a két esetet meg kell különböztetni. A vágány
elágazásokban a váltók határozzák meg a vonatok útirányát. Vannak kisebb nagyobb
csomópontok, ahol ketté vagy többfelé ágazik egy vágány. A következő képen látható egy
tároló vágányt reprezentáló térkép részlet.
5. ábra: Sín térkép
Ezt a vágány tároló rendszert a legkönnyebben egy állapotgráffal lehet modellezni,

amelyben az állapotok jelentik a vágányokat. Egyik állapotból a másik állapotba való átmentet
egy vágány váltást jelent. Fontos leszögezni, hogy csak olyan állapotok között lehetséges az
átjárás, ahol a mozdony egyik vágányról a másikra irányváltás nélkül képes áthaladni. A
következő képen látható a 4. ábrán bemutatott tároló vágány modellje.
6. ábra: Tároló vágány állapotgráf modell
A fent bemutatott modellben az állapotok tartalmaznak olyan változókat, amelyek a vágány

fizikai paramétereire utalnak. A következő adatstruktúra írja le egy vágányról tárolt
információkat.
135
𝑇𝑠 = {𝑇𝐼𝐷 , 𝐿𝐿𝐼𝑁 , 𝐿𝐿𝐵𝑅1 , … , 𝐿𝐿𝑂𝑈𝑇 } (23)
Az (23) adatstruktúra 𝑇𝑠 (track – state) tartalmazza a sín azonosítóját 𝑇𝐼𝐷 (track -

identification), valamint a sínek belépési 𝐿𝐿𝐼𝑁 valamint kilépési pontját 𝐿𝐿𝑂𝑈𝑇 amennyiben a
sín nem egyen úgy köztes töréspontok 𝐿𝐿𝐵𝑅1 koordinátáit is tartalmazhatja az adatstruktúra. Az
sínek fix pontjainak megjelölésénél az LL kulcsszú a longitude/latitude koordinátákat jelölik,
viszont ezek a mozdonyszínhez viszonyított relatív koordináták.
Azét így határoztam meg az adatstuktúrát, mert így egy egyszerű lineáris interpolációval tudom
képezni az összes pontot a töréspont valamint a végpontok között.
𝑥 − 𝑥0
𝑦 = 𝑦0 + ∗ (𝑦1 − 𝑦0 ) (23)
𝑥1 − 𝑥0
ahol: x a bementi változó, esetünkben például lehet egy szélességi (longitude) adat. Az 𝑥0 és 𝑥1
az aktuális szélességi intervallum, 𝑦0 és 𝑦1 pedig a hosszúság intervallum. Ebben az
alkalmazásban azért engedhető meg az interpoláció mert olyan kis távolságokról van szó két
koordináta között, hogy a föld görbülete elhanyagolható.
A GPS által megadott koordinátát nagyon nehéz lenne egzakt módon behatárolni egy
bizonyos vágányra az adatok szórása miatt. Viszont amennyiben a vágány koordinátáit
klaszterezve tárolom el, valószínűségi eloszlás függvények formájában, úgy használhatok
Bayes-osztályozót, amely azt adja meg, hogy mely vágányon van a legnagyobb valószínűséggel
a mozdony.
𝑎𝑟𝑔𝑚𝑎𝑥 {∏ 𝑃(𝐵)𝑃(𝐵|𝐴𝑖 )} (24)

𝑗=1
ahol: P(B) a GPS által mért adatokból előálló valószínűségi eloszlás függvény, a P(B|A) pedig
a B esemény 𝑄 ∈ 𝐴1 , 𝐴2 , 𝐴3 , … , 𝐴𝑛 eseménytérre vonatkoztatott teljes valószínűség. Az Q
eseménytér pedig a vágányok helyzetét leíró valószínűségi eloszlás függvények.
A vágány helymeghatározás, elképzelésem szerint több mérési vagy becsült adat alapján egy
előre meghatározott időablakban történne.
6. KONKLÚZIÓ
A fent bemutatott rendszer működési elven túl egyéb adatok gyűjtését is lehetővé tenné a
rendszer, például: szerelvény hossz, mozdony által megmozgatott tömeg, esetleg becsült
fogyasztás. Véleményem szerint a bemutatott eljárások működőképesek lesznek az
implementáció után. A jövőben a mozdonyok kinematikájának fogok utánajárni, hogy
finomíthassam a Kálmán-szűrőben lévő modellt.
A kutató munka az Európai Unió és a magyar állam támogatásával, az Európai Regionális

Fejlesztési Alap társ - finanszírozásával, a GINOP-2.3.4-15-2016-00004 projekt keretében
valósult meg, a felsőoktatás és az ipar együttműködésének elősegítése céljából.
136
[1] EUGEN BERLIN, KRISTOF VAN LAERHOVEN: Sensor Networks for Railway
Monitoring: Detecting Trains from their Distributed Vibration Footprints IEEE
International Conference on Distributed Computing in Sensor Systems, 2013.
[2] BENEDETTO ALLOTTA, PIERLUCA D’ADAMIO, DANIELE FARALLI,
SUSANNA PAPINI, LUCA PUGI, An innovative method of train integrity monitoring
through wireless sensor network.
[3] HAIFENG, ZHANG, ET AL. , An implementation of wireless sensor network for
detection of runaway trains. Optoelectronics and Microelectronics Technology
(AISOMT), Academic International Symposium on. IEEE, 2011.
[4] ALLOTTA, BENEDETTO, ET AL., An innovative algorithm for train detection.
Instrumentation and Measurement Technology Conference (I2MTC), IEEE International.
IEEE, 2015.
[5] LU, DEBIAO, AND ECKEHARD SCHNIEDER., Performance evaluation of GNSS for
train localization. IEEE Transactions on Intelligent Transportation Systems 16.2 pp.
1054-1059. 2015
[6] HEIRICH, OLIVER, ET AL. , Measurement and analysis of train motion and railway
track characteristics with inertial sensors. Intelligent Transportation Systems (ITSC),
14th International IEEE Conference on. IEEE, 2011.
[7] HEIRICH, OLIVER, PATRICK ROBERTSON, AND THOMAS STRANG., RailSLAM-
Localization of rail vehicles and mapping of geometric railway tracks. Robotics and
Automation (ICRA), IEEE International Conference on. IEEE, 2013.
[8] HEIRICH, OLIVER, ET AL. , Bayesian train localization method extended by 3D
geometric railway track observations from inertial sensors. Information Fusion
(FUSION), 15th International Conference on. IEEE, 2012.
[9] HEIRICH, OLIVER, ET AL. , Probabilistic localization method for trains. Intelligent
Vehicles Symposium (IV), IEEE, 2012.
[10] MAZL, ROMAN, AND LIBOR PREUCIL. Sensor data fusion for inertial navigation of
trains in GPS-dark areas. Intelligent Vehicles Symposium, Proceedings IEEE, 2003.
[11] SIEBLER, BENJAMIN, OLIVER HEIRICH, AND STEPHAN SAND. Relative train
localization with magnetic field measurements. Position, Location and Navigation
Symposium (PLANS), IEEE/ION. 2018.
[12] TÓTH, ZSOLT. ILONA: indoor localization and navigation system. Journal of Location
Based Services 10.4 pp. 285-302 2016.
[13] MADGWICK, SEBASTIAN OH, ANDREW JL HARRISON, AND RAVI
VAIDYANATHAN. Estimation of IMU and MARG orientation using a gradient descent
algorithm. Rehabilitation Robotics (ICORR), IEEE 2011.
[14] TAMAS, JUDIT, AND ZSOLT TOTH. Classification-based symbolic indoor positioning
over the Miskolc IIS Data-set. Journal of Location Based Services 12.1 pp 2-18 2018
[15] SATAN, ADAM, AND ZSOLT TOTH. Development of Bluetooth based indoor
positioning application. Future IoT Technologies (Future IoT), IEEE International
Conference on. IEEE, 2018.
[16] SATAN, ADAM. Bluetooth-based indoor navigation mobile system. 19th International
Carpathian Control Conference (ICCC). IEEE, 2018.
[17] BOGDÁNDY, BENCE. WiFi RSSI preprocessing library for Android. 19th International
Carpathian Control Conference (ICCC). IEEE, 2018.
[18] BOUZID, AHMED, AND JÓZSEF VÁSÁRHELYI. Implementation of Dead reckoning
solution on Zynq target. Carpathian Control Conference (ICCC), 18th International.
IEEE, 2017.
137
SZÁLLÓPOR KONCENTRÁCIÓ MÉRŐ MŰSZER PÁRATARTALOM

KALIBRÁCIÓJA
PARTICLE SENSOR CALIBRATION FOR HUMIDITY
L. KISS Márton1, BÁTHORY Csongor2, TROHÁK Attila3,

PALOTÁS Árpád Bence4
MSc diploma, tanársegéd, l.kiss.marton@uni-miskolc.hu
1
1
2
MSc diploma, PhD hallgató, tuzcsongor@uni-miskolc.hu
1
Miskolci Egyetem, Energia, - Minőségügyi Intézet,
3515 Miskolc Egyetemváros B/1 épület 4. em.
3
PhD, egyetemi docens, trohak.attila@uni-miskolc.hu
Professzor, PhD, egyetemi tanár, arpad.palotas@uni-miskolc.hu

4
Miskolci Egyetem, Energia, - Minőségügyi Intézet, 3515 Miskolc Egyetemváros B/1 épület 4. em.
Kivonat: Manapság egyre többen foglalkoznak a nagyobb iparosodó városok szállópor koncentrációjának
mérésével. Ez főleg az elmaradottabb országban jelent problémát, ahol az államnak nincs elég pénze támogatni a
környezetvédelmi szerezeteket, amelyek a mérésekkel foglalkoznak. Ezért kezdtek elterjedni az olcsó és kis méretű
szállópor koncentrációt mérők szenzorok. Cikkemben egy ilyen olcsó szenzort fogok bemutatni. Ezen szenzorokra
általánosságban igaz, hogy a páratatalomra kompenzálni kell a mért értékét. Egy tudományos cikkben talált
formulát fogok kipróbálni a páratartalom kompenzálásra.
Kulcsszavak: szállópor, PM10, PM2.5, páratartalom, kalibráció
Abstract: Today, more and more important the measurement of concentration of pollutant dust in major
industrialized cities. This is especially a problem in the less developed countries where the state does not have
enough money to support the environmental measurement. That's why cheap and small size dust concentration
sensors are beginning to spread. In my article I will present such a cheap sensor. For these sensors it is generally
true that the measured value must be compensated for the humidity level. I will try a formula for humidity
calibration.
Keywords: dust, PM10, PM2.5, humidity, calibration
1. BEVEZETÉS
Jelen cikkem célja, hogy bemutassak egy eljárást a kültéri szállópor koncentráció mérő
szenzor páratartalom kalibrációjára. A nagyfokú iparosodás, gépkocsik elterjedése, valamint a
nem megfelelő minőségű tüzelőanyagok használata a nagyobb városok levegőjének
elszennyeződéséhez vezetett. Ezért lett manapság egyre fontosabb a városok szálló por
koncentrációjának mérése, különösképp a PM10 és PM2,5 mérése. A PM10 a 10 µm alatti
részecskéknek a koncentrációját jelenti a PM2,5 pedig a 2,5 µm-tól kisebb részecskékét. Ezeket
a méréseket, minden országba az illetékes környezet védelmi szervezet végzi, Magyarországon
az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat. Ezen szervezetek költségvetését az adott állam
határozza meg. A visszamaradott országokban ezeknek a szervezeteknek nem jut elég pénz
arra, hogy labor minőségű mérésekre képes műszereket vegyenek. Ezért egyre jobban kezdenek
138
L. KISS Márton, BÁTHORY Csongor, TROHÁK Attila, PALOTÁS Árpád Bence
elterjedni az olcsó, kis méretű szenzorok, melyeknek a pontossága ±15% körül van. Ezen
szenzoroknak további hátránya, hogy a pontosságuk még a környezeti légállapottól is függ.
Ezen szenzorok elterjedése egy új kutatási terület megerősödését eredményezte, amely ezen
szenzorok pontosságának növelésével, valamint kalibrációjával foglalkozik.
Számos cikk foglalkozik az olcsó szállópor koncentráció mérő szenzorok
összehasonlításával [2, 5-7]. Ezen publikációk legtöbbje arra a megállapításra jut, hogy ezek a
szenzorok alkalmasak a kültéri éles mérésekre. A következtetésekből kiderül továbbá, hogy
mozgó alkalmazásokra kevésbé alkalmasak. A szenzorok mérési pontosságának
meghatározásához általában egy hitelesített referencia mérőt használnak.
Olvastam számos olyan publikációt, amelyek a szenzorok páratartalom kalibrációjával
foglalkoznak [1, 4, 9]. Ezen publikációk egy része páratartalom kalibrációt szintén hitelesített
szenzorokhoz képes végzik [1, 4], viszont van olyan is amely egzakt összefüggéseket állít [9] a
szállóport alkotó részecskék páratartalom okozta megnagyobbodására. A prezentált
összefüggésekkel ki lehet küszöbölni ezt a hatást. Ezt az összefüggést a továbbiakban
részletesen kifejtem.
Több olyan cikket, is találtam az irodalomkutatás közben, amelyek már kész megoldásokat,
eszközöket mutatnak be [3, 8] és ilyen hasonló olcsó, kis méretű szenzorokra építenek.
Összegezve az olvasottakat, elmondható, hogy ezen szenzorok kalibrációja releváns kutatási
terület, ami manapság igen aktívan kutatott. Doktorimban szeretném az egyik tézisemet ilyen
szenzorok kalibrációjára építeni.
Cikkemben egy kiválasztott olcsó szenzor páratartalom kalibrációját fogom elvégezni a [9]
publikációba prezentált összefüggés alapján.
2. SZENZOR BEMUTATÁSA
Az általam kiválasztott szenzor a Plantower PMS7003 szenzor, amelyet a következő kép

szemléltet.
1. ábra: Plantower PMS7003
A fent látható szenzor egy optikai elven működő szállópor koncentráció mérő szenzor,
tartalmaz egy ventilátort is, amellyel szabályozza a szenzor belsejében a levegő áramlást. Az
optikai szenzorokra általánosságban igaz, hogy nem közvetlenül a szállópor koncentrációt
mérik, hanem a részecskeszám eloszlást. A szállópor koncentrációt, viszont µg/m3-ben adják
meg. Ahhoz, hogy a részecskeszámból megkapjuk a fenti mértékegységet tudni kell a
részecskék sűrűségét. Ezt az adatot viszont nagyon kevés helyen adják meg, mégis a legtöbb
139
Szállópor koncentráció mérő műszer páratartalom kalibrációja
ventilátoros, optikai szenzor már a µg/m3-et adja vissza valamilyen digitális soros interfészen
keresztül. A szenzor adatlapjába nincs arra utálás, hogy milyen sűrűségű szállóporra lett
kalibrálva a szenzor
A következő táblázatban összefoglaltam a szenzor fontos paramétereit.
1. táblázat: Plantower PMS7003 szenzor paraméterei
Szenzorok Plantower
Típus szám PMS7003
Méret [mm] 48*37*12
Detektálás módja Optikai
Detektálható méret ~ 0.3 µm
Mértékegység µg/m3
Interfész UART
Levegőáramoltatás Ventilátor
menete
A táblázatból többek között a szenzor mérete is kiolvasható, valamint hogy a szenzor már a
0.3 µm-es részecskéket is érzékeli. UART interfészen keresztül küldi el a vezérlő áramkör
számára. Ilyen interfésszel a legtöbb mikrovezérlő rendelkezik, így nagyon egyszerű csatolni
IoT alapú rendszerekhez.
Ahogy az már említettem a szenzor képes elküldeni a szemcseméret eloszlást, amelyet a
következő ábra szemlélet.
Szemcseméret eloszlás
2500
2000
Darabszám [db]
1500
1000
500
0
0,3 um 0,5 um 1 um 2,5 um 5 um 10 um
Szemcseméret eloszlás 2352,4 704,5 112,8 10,3 1,8 1,0
2. ábra: PMS7003 szemcseméret eloszlás
A fenti oszlop diagramm által szemléltetett eloszlás függvényen jól láthatók a kiemelt
méretek. Az is jól látszik, hogy az alacsonyabb méretű részecskéből jóval többet érzékel, mint
a 10 µg/m3-es részecskéből. A továbbiakban ebből az eloszlásból szeretnék számolni egy µg/m3
értéket. Ehhez viszont szükség volt a szállópor sűrűségére. A [9] publikációba megad egy
140
értéket, amely 𝜌 = 1,65 g/m3. Ezen érték, valamint a következő összefüggések alapján meg
tudtam határozni a koncentráció eloszlást:
𝜋
𝑉𝑖 = ∗ (𝐷𝑖 )3 (1)
6
𝑀𝑖 = 𝜌 ∗ 𝑉𝑖 (2)
ahol: 𝐷𝑖 az egyes mértekhez tartozó átmérő, 𝑉𝑖 a térfogat az 𝑀𝑖 pedig a tömeg. A fenti (2. ábra)
diagrammon látható szemcseméret eloszlást átszámolva a következő ábrán látható koncentráció
eloszlást kapjuk.
Koncentráció eloszlás
4,500
4,000
3,500
PM10 [μg/m3]
3,000
2,500
2,000
1,500
1,000
0,500
0,000
0,3 um 0,5 um 1 um 2,5 um 5 um 10 um
Koncentráció eloszlás 0,267 0,371 0,475 0,675 0,934 4,151
3. ábra: PMS7003 koncentráció eloszlás
Érdekes, hogy majdnem fordított állású diagrammot kaptunk. Ez azzal magyarázható, hogy
ugyan több 0,3 µm-os részecskát mért a méretük annyival kisebb, hogy a tömeget már a 10 µm-
es valamit a nagyobb méretű részecskék fogják jobban befolyásolni. A PM10 koncentrációt a
következő összefüggéssel kapjuk a koncentráció eloszlásból.
𝑃𝑀10 = ∑ 𝑛𝑖 ∗ 𝑉𝑖 ∗ 𝜌 (3)
𝑖
Ebben a fejezben röviden összefoglaltam, a szenzor jellemzőit, valamint, hogy hogyan

számítható át a szemcseméret eloszlás PM10 értékké.
3. MÉRÉS
A próba mérést két szenzorral Sajószentpéteren egy hitelesített OLM-es mérőállomás mellett
végeztem. A mérést reggel 7:00-tól 12:00-ig tartott. Ezidő alatt minden adatot rögzítettem a
szenzorról. Az adatok feldolgozását azzal kezdtem, hogy a nyers adatokból, amelyeket
percenként 3-4 alkalommal mentettem órás átlagokat képezte. A mérés során nem csak a fent
bemutatott két szenzort használtam, hanem egy BME280 hőmérséklet és páratartalom mérő
szenzort is.
141
A következő ábra szemléleti a relatív páratartalom, valamint a hőmérséklet alakulását

láthatjuk.
Hőmérséklet, Páratartalom
20 80
Hőmérséklet [°C]
Páratartalom [%]
15 60
10 40
5 20
0 0
7:00:00 8:00:00 9:00:00 10:00:00 11:00:00
Hőmérséklet Páratartalom
4. ábra: BME280 hőmérséklet, páratartalom
A fenti ábrán szépen látszik, hogy a relatív páratartalom csökkent, a hőmérséklet pedig nőtt
a mérés alatt. A relatív páratartalom több mint 10%-ot csökkent így kijelenthető, hogy a mérés
alkalmas a páratartalom kompenzálás bemutatására.
A következő ábrán a szenzor által küldött adatok, valamint a szemcseméret eloszlásból
számított PM10 értéket szemléletem.
Számított, és nyers adat

70
60
50
40
30
20
10
0
7:00:00 8:00:00 9:00:00 10:00:00 11:00:00
PMS1_PM10 PMS2_PM10 PSM számolt OLM_PM10
5. ábra: PMS7003 számított és nyers adatok
A fenti ábrán látható egy szürke és narancssárga görbe, amelyek a szenzorok által számított
adatokat szemléltetik. A két adatsor szorosan követi egymás így kijelenthető, hogy a két
szenzorok ismételhetősége megfelelő.
142
Az [9] irodalomban megadott sűrűség alapján átszámolt PM10 érték jellegre megegyezik a
szenzor által számított PM10 adattal viszont alacsonyabbak az értékek. Ez valószínű azért van
mert a kínai szenzorokat az ottani levegő szennyezők sűrűségére kompenzálják. Az általam
használt sűrűség pedig britektől származik. Az OLM műszer adata jellegre nem egyezik a PMS
szenzoréval viszont valahol a két féle szenzor adat közé esik.
A PMS7003 PM10 adatán látszik egy kiugrás, amely azért lehet mert egy csapat munkás
kezdett el a közelemben dolgozni amikor mértem, felkavarták a port, amely a PM10 érték
növekedéséhez vezetett.
4. PÁRARTALOM KOMPENZÁLÁS
A páratartalom kompenzálásra [9] irodalomban talált összefüggést a growing factort

használtam, amelynek lényege, hogy meghatározza a különböző méretű részecskéknek a
páratartalomtól függő méretnövekedését. A szállópor részecskék duzzadtságának változását a
következő függvénnyel tudjuk leírni.
Growing factor
2,5
1,5
0,5
0
0 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30 33 36 39 42 45 48 51 54 57 60 63 66 69 72 75 78 81 84 87 90 93
7. ábra: Growing factor
A fenti függvényt leíró összefüggés a következő:
𝐷𝑤𝑒𝑡 (𝑅𝐻)
𝑔(𝑅𝐻) = (4)
𝐷𝑑𝑟𝑦
ahol: a g(RH) a growing factor, a D pedig a részecskék átmérője

1
𝑅𝐻 3
𝑔(𝑅𝐻) = (1 + 𝜅 ∗ ) (5)
100 − 𝑅𝐻
ahol: a 𝜅 egy levegő összetételtől függő konstans. A [9] cikkben a normál levegő szennyező
anyagokra 0,62-t ajánl.
A fenti összefüggések (4)(5) segítségével a páratartalom kompenzálást a következő
összefüggés alapján végeztem.
143
𝐷𝑤𝑒𝑡 (𝑅𝐻)
𝐷𝑑𝑟𝑦 = 1 (6)
𝑅𝐻 3
(1 + 𝜅 ∗ 100 − 𝑅𝐻 )
Párartalom kompenzálás után a következő görbét kaptam.
Páratartalom kompenzáció
40
35
30
PM10 [μg/m3]
25
20
15
10
5
0
7:00:00 8:00:00 9:00:00 10:00:00 11:00:00
PSM számolt PSM komp OLM_PM10
8. ábra: Kompenzált adatok
A páratartalom kompenzálás után kapott görbén(narancssárga) látszik, hogy még

alacsonyabb, mint a számított adatsor(kék). Ez azért van mert ezzel az összefüggéssel
kiküszöböltük a páratartalom okozta duzzadást. Ahhoz, hogy a hitelesített OLM műszer
adatával összehasonlíthatók legyenek az adatok 50%-os páratartalomra kellene kompenzálni
mert az fixen 50%-os páratartalom mellett mér.
5. KOKLÚZIÓ
A fent bemutatott formula segítségével sikerült a páratartalom által keltett részecske

duzzadást kikompenzálni. A továbbiakban szeretném megvizsgálni, hogy jelen
összefüggésekből kiindulva tudom-e 50%-os páratartalomra kompenzálni a szenzort. A
számított és a szenzor által küldött adatok jelszint különbözőségének oka véleményem szerint
a különböző helyszínre kompenzált sűrűség. Kutatásom egyik jövőbeli célja az lesz, hogy
meghatározzam pontosan a Miskolci szállópor sűrűségét így tovább tudnám pontosítani a
mérésem.
A cikkben ismertetett kutató munka az EFOP-3.6.1-16- 00011 jelű „Fiatalodó és Megújuló

Egyetem – InnovatívTudásváros – a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást
szolgálóintézményi fejlesztése” projekt részeként – a Széchenyi 2020 keretében – az Európai
Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg
144
[1] HOJAIJI, H., KALANTARIAN, H., BUI, A. A., KING, C. E., & SARRAFZADEH, M.
Temperature and humidity calibration of a low-cost wireless dust sensor for real-time
monitoring. In Sensors Applications Symposium (SAS), IEEE (pp. 1-6). 2017, March
[2] KHADEM, M. I., & SGÂRCIU, V. Smart sensor nodes for airborne particulate
concentration detection. UPB. Sci. Bull. Ser. C, 76, 3-12. 2014.
[3] CAYA, M. V. C., BABILA, A. P., BAIS, A. M. M., IM, S. J. V., & MARAMBA, R.
(2017, December). Air pollution and particulate matter detector using raspberry Pi with
IoT based notification. In Humanoid, Nanotechnology, Information Technology,
Communication and Control, Environment and Management (HNICEM), 9th
International Conference on (pp. 1-4). 2017
[4] LIU, D., ZHANG, Q., JIANG, J., & CHEN, D. R. Performance calibration of low-cost
and portable particular matter (PM) sensors. Journal of Aerosol Science, 112, 1-10. 2017
[5] HOLSTIUS, D. M., PILLARISETTI, A., SMITH, K. R., & SETO, E. Field calibrations
of a low-cost aerosol sensor at a regulatory monitoring site in California. Atmospheric
Measurement Techniques, 7(4), 1121-1131. 2014.
[6] SOUSAN, S., KOEHLER, K., HALLETT, L., & PETERS, T. M. Evaluation of consumer
monitors to measure particulate matter. Journal of aerosol science, 107, 123-133. 2017.
[7] MALIKA, M., & SARAH, D. Low cost air pollution sensors: New perspectives for the
measurement of individual exposure?
[8] BETANCOURT, R. M., GALVIS, B., BALACHANDRAN, S., RAMOS-BONILLA, J.
P., SARMIENTO, O. L., GALLO-MURCIA, S. M., & CONTRERAS, Y. Exposure to
fine particulate, black carbon, and particle number concentration in transportation
microenvironments. Atmospheric environment, 157, 135-145. 2017.
[9] DI ANTONIO, ANDREA, ET AL. Developing a Relative Humidity Correction for Low-
Cost Sensors Measuring Ambient Particulate Matter. Sensors 18.9 2790. 2018
145
SZABADVEZETÉK VAGY KÁBEL A MEGOLDÁS

KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOKON?
SOLUTION FOR MV NETWORKS: CABLE OR OVERHEAD LINE?
ORLAY Imre
műszaki szakértő, imre.orlay@emasz.hu
ÉMÁSZ Hálózati Kft. 3525 Miskolc Dózsa György u. 13., +36-20-940-3160,
Kivonat: A villamosenergia rendszer biztonságos működésének és optimalizálásának elengedhetetlen feltétele a

vonatkozó szabványoknak való megfelelés. 2011-ben három új európai szabvány jelent meg az 1 kV feletti
hálózatok létesítési és földelési követelményeivel kapcsolatban. Erre a három szabványra közösen „új
nagyfeszültségű szabványok” megnevezéssel hivatkozhatunk. Az új szabványok jelentős mértékben szigorították
az eddigi létesítési előírásokat és a földelési gyakorlatot. Az új szabványok általános szempontokat adnak meg, a
konkrét követelmények helyett, így a tervezőkre, üzemeltetőkre hárítják a konkrétumok meghatározását.
Kulcsszavak: ellátás biztonság, hálózat optimalizálás, szabadvezeték, kábel, madárvédelem, biztonsági övezet,
burkolt vezeték, univerzális kábel
Abstract: For the safe operation and optimization of the electrical grid it is an indispensable condition to comply
with the regulatory standards. In 2011 three new European standards were introduced regarding the
establishment and grounding requirements of networks over 1 kV. We can commonly refer to these three
standards as „New High Voltage Standards”. The new standards made the existing grid operation regulations
and grounding practices significantly more restrictive. The new standards provide general aspects instead of
concrete requirements, thereby shifting the responsibility of defining specifications to electrical designers and
network operators.
Keywords: security of supply, network optimization, cable, overhead line, bird protection, universal cable
1. BEVEZETÉS
Az 1 kV-nál nagyobb feszültségű váltakozóáramú létesítményekre vonatkozóan az utóbbi

években három átfogó jellegű nemzetközi (IEC ill. EN) szabvány jelent meg:
(1)MSZ EN 61936:2016 1 kV-nál nagyobb feszültségű váltakozóáramú energetikai
létesítmények – 1. rész: közös szabályok.
(2)MSZ EN 50522: 2013 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai
létesítmények földelése.
(3)MSZ EN 50341:2013 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű szabadvezetékek. 1. rész:
Általános követelmények. 2014-ben megjelent egy ún. nemzeti kiegészítés MSZE
50341-2:2014 (továbbiakban NNA), amely a magyarországi sajátságokat tartalmazza.
Ezek a szabványok a magyar gyakorlatban hosszú ideje alkalmazott szabványok - mint pl.
a nagyfeszültségű hálózatokra vonatkozó MSZ 1610 Erősáramú berendezések, az MSZ 172/2
és 172/3 érintésvédelmi, valamint az MSZ 151 szabadvezeték létesítési szabványok -
visszavonásával jártak. Az új szabványok megjelentetésének legfontosabb okai az alábbiak:
- Nemzeti szabványok előírásainak egységesítése iránti igény EU-n belül,
- Szigorították a megengedett érintési feszültség értékét,
- A 132 kV-os és nagyobb feszültségű hálózatok zárlati áramai az utóbbi évtizedekben
megnőttek, NAF/KÖF állomások lakóterületek közelében létesülnek, körül öleli a
város. Nő az áramütés veszélye.
- A hálózatok igénybevétele az időjárás változás miatt jelentősen megváltozott.
146
ORLAY Imre
Az (1) és a (2) szabványok alapvetően alállomás létesítési és földelési kérdéseket

szabályoznak, a (3) szabvány foglalkozik a KÖF és NAF hálózatok létesítési előírásaival és az
érintési feszültség, illetve a földelés kérdésével.
Az utóbbi időben tapasztalható klimatikus hatásokra a jelenlegi hálózataink nincsenek
megfelelően méretezve. Ennek okai:
- Egyidőben megjelenő hatások jég és szélterhelés, vagy extrém szélterhelés,
- Megnövekedett hálózati kiesések, amelyek időtartama nehezen csökkenthető,
- Fogyasztói kiesések, amelyeket a fogyasztók nehezen tolerálnak.
A várható klimatikus hatások miatt szigorodtak a tervezési feltételek.

Az előadásban és a tanulmányban a középfeszültségű hálózatok szempontjából vizsgálom
meg a címben feltett kérdést. Ahhoz, hogy megfelelő választ tudjunk adni, vizsgáljuk meg
milyen hatásoknak kell megfelelnünk szabadvezetékes hálózat tervezése esetén.
2. TERVEZÉST BEFOLYÁSOLÓ ELŐÍRÁSOK
2.1. Törvényi előírás
A 2007. évi LXXXVI. törvény „A villamos energiáról” (továbbiakban VET) foglalkozik

azzal mikor köteles a Hálózati engedélyes kábelhálózatot létesíteni. Ezt az önkormányzatok
kezdetben úgy értelmezték, hogy jogosultak még a meglévő szabadvezeték hálózat
karbantartását is megtiltani, azaz kényszeríteni az engedélyeseket a szabadvezeték hálózatok
kábelbe helyezésére belterületen belül. Ez később finomult.
Maga a törvény a következőket tartalmazza, 119/B. §:

(1) A helyi önkormányzat a működési területéhez tartozó belterületen lévő
közintézményi felhasználó és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti
sportlétesítmény esetében, továbbá a műemlék tulajdonosa a kulturális örökség
védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti műemlék felújítása esetében a Vhr.-
ben meghatározott feltételek szerint jogosult az elosztótól a 132 kV-nál kisebb névleges
feszültségű szabadvezetékek földkábelre történő cseréjét, valamint a cserével
összefüggésben a csatlakozó-, kapcsoló- és átalakító berendezések indokolt átalakítását
vagy cseréjét kezdeményezze (a továbbiakban együtt kábelcsere).
(2) Az elosztó az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéseknek köteles eleget tenni.
Közintézményi felhasználó és sportlétesítmény esetében az elosztó az (1) bekezdés
szerinti kezdeményezések alapján - a Vhr.-ben meghatározott szempontok
figyelembevételével – kábelcsere ütemezési tervet készít.
2.2. Madárvédelem
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai
hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és
növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul
kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.
A hálózatok létesítésénél fokozott figyelmet kell fordítani a madarak védelmére.
Madárvédelmi problémák megoldására irányelveket, technológiai javaslatokat dolgoztak ki.
Az ajánlás célja a KÖF hálózatok közelében élő madarak védelme mellett a folyamatos,
gazdaságos, színvonalas áramszolgáltatás biztosítása.
Milyen veszélyek fenyegetik a madarakat a hálózataink miatt?
147
Szabadvezeték vagy kábel a megoldás középfeszültségű hálózatokon?
2.2.1. Áramütés
A KÖF szabadvezeték hálózatok tartó szigetelői, az oszlopok vízszintes kereszttartói

ideális beülési lehetőséget kínálnak a madaraknak, azonban gyakran előfordul, hogy a
madarak szárnyukkal egyszerre érintenek két fázisvezetőt (lásd „1/a” ábra) és így
fáziszárlatot, ill. a lábukkal vagy szárnyukkal a földelt szerkezeti részt és a fázisvezetőt (lásd
„1/b” ábra), ezzel földzárlatot okoznak. A kialakuló zárlati áram a madaraknak halálos
áramütést jelent.
1. ábra: Fázis-Fázis zárlat (a.) kialakulása és fázis-föld zárlat (b.) kialakulása

középfeszültségű oszlopon. [Forrás Ferrer és Janes 1999.]
2.2.2. Ütközés
A vezetéksodronyoknak történő ütközés a nehéz testű, kevésbé jól manőverező

madárfajokra veszélyes, így pl. a túzokra és a darura, továbbá a nagy testű gémfélékre. A
problémát a vezetéksodrony rossz láthatósága okozza.
A madarak áramütésének, vezetéksodronnyal való ütközésének elkerülése érdekében

alkalmazható megoldások:
• A szabadvezetékek földkábelre történő cseréje, ill. új földkábel létesítése.
• Burkolt vagy szigetelt szabadvezetékek alkalmazása.
• Csupasz szabadvezetéki elemek burkolása.
• Burkolt vezetéksodronyok alkalmazása.
• Univerzális kábel alkalmazása.
• Az oszlopok fejszerkezeteinek madárvédelmi szempontú átalakítása.
• Az ütközés szempontjából veszélyes KÖF vezetékszakaszok vezetéksodronyainak
ellátása.
• Madarak figyelmét felhívó „madáreltérítőkkel”.
• Kiülők létesítése.
Az ajánlások nem tartalmaznak olyan megoldásokat, amelyek elriasztják a madarakat, ill.

lehetetlenné teszik a madarak oszlopokon való leszállását.
2.3. Biztonsági övezet
A 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet - „A villamosművek, valamint a termelői, magán- és

közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről” - foglalkozik a biztonsági övezet kérdésével.
148
ORLAY Imre
A biztonsági övezet terjedelme 6. §:

(1) Föld feletti vezeték - ideértve a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett
átalakító és kapcsoló berendezést is az a) pont af) alpontjában és a b) pontban foglalt
eltéréssel - biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét
oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra
merőlegesen mért, következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed:
a) föld feletti szabadvezeték esetében:
aa) 500 kV-ot meghaladó névleges feszültségszint felett 40 méter,
ab) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 28 méter,
ac) 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 18 méter,
ad) 35 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 13 méter,
ae) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 5 méter, de a vezeték azon szakaszán,
amely a belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával
létesült, 2,5 méter, (megjegyzés: az egyszerűség érdekében külterületen az oszloptól
mért 7- 7 m!)
af) legfeljebb 1 kV névleges feszültségszintig 1 méter, a vezeték tartószerkezetén
(oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter,
b) föld feletti szigetelt vezeték és univerzális kábel esetében 0,5 méter, a szigetelt vezeték
és univerzális kábel tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló
berendezés esetében 2,5 méter,
c) föld feletti burkolt vezeték esetében legfeljebb 25 kV névleges feszültségszintig 2,5
méter és 1,25 méter a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott
biztonságra vagy a különleges biztonságra vonatkozó előírásoknak megtartásával létesült,
d) föld feletti vezeték végpontján a biztonsági övezet a végponttól vízszintesen minden
irányban mért, a feszültségszinttől függően az a), b) és c) pontban meghatározott
távolságokra lévő függőleges síkokig is kiterjed.
(2) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon a vezeték névleges
feszültségétől függően
a) 35 kV-nál nem nagyobb névleges feszültség esetében 1 méter,
b) 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség esetében 1,5 méter,
a vezeték szélső pontjától vízszintesen és nyomvonalára merőlegesen mért távolságokra
lévő függőleges síkokig terjed.
(3) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mechanikus védelmet biztosító
védőszerkezetben (védőcsőben, kábelcsatornában) elhelyezve a védőszerkezet szélétől mért
0,2 méterig terjed. Több védőszerkezet esetében a távolságot a szélső szerkezettől kell
megtartani.
2.4. Középfeszültségű vezetékek építése az új szabványoknak megfelelően
Annak ellenére, hogy az egyszerű tartóoszlop-típusok teszik ki az oszlopok zömét, egy-egy

légvezeték-szakaszon, bizonyítottan a ritkább speciális oszloptípusok (feszítő oszlop,
kapcsoló készülék, vagy oszloptranszformátor állomás) jelentik a nagyobb veszélyt a
madarakra. Általában azt lehet mondani, hogy minél több szigeteletlen vezetékrész van
szabadon az oszlop csúcs részén, annál veszélyesebb az oszlop.
Magyarországon középfeszültségen szinte kizárólag álló szigetelővel szerelt fejszerkezetek
vannak használatban, ami azt jelenti, hogy a vezetékek a kereszttartók síkja felett futnak,
amely madárvédelmi szempontból egyértelműen kedvezőtlenebb a függő szigetelőknél.
Az új szabványok megjelenése miatt a korábbi VÁT típustervek nem adnak támogatást a
tervezéshez. Új VÁT típustervek kidolgozása szükséges. Ezért vizsgálatot végeztettünk, hogy
milyen segítséget tudunk adni a tervezőknek az átmeneti időszakban.
149
A vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy állószigetelős fejszerkezettel - 95 mm2

vezető keresztmetszet mellett B12- 4 kN-os oszlopokkal - 45 m-es oszlopköz engedhető meg.
Ez azt jelenti, hogy jelentősen nőnek a költségek és az élőmunkaerő szükséglet is, hiszen az
eddig km-ként létesített 8 – 10 oszlop helyett 22 – 23 oszlopot kellene terveznünk. Ez a
növekedés jelentős létszám többlet igényt is jelentene mind a létesítés, mind az
üzemeltetésben a földelési ellenállások mérése, javítása vagy a hálózatok állapotfelmérése
során. A problémát az egyenlőtlen jégterhelés okozza, hiszen az állószigetelőn az egyenlőtlen
terhelés hajlító igénybevételként jelenik meg.
A hazai hálózatépítés során a legkedvezőbb kialakítástól a legveszélyesebb irányában
haladva a következő megoldások sorolhatók:
• földkábel (mind madárvédelmi, mind üzembiztonsági szempontból legkedvezőbb, de
létesítés szempontjából a legdrágább megoldás),
• univerzális kábel (egyaránt alkalmazható földkábelként és szabadvezetékként is,
típusoszlopokra is felszerelhető, az alkalmazott speciális szerelvények biztosítják az
üzembiztonságot, az életvédelmet),
• teljes hosszban burkolt vezetősodronyok (lényeges szempont a vonatkozó technológia
hiánytalan, teljes körű alkalmazása, jelentős üzemzavarok forrása lehet pl. a burkolat
megsértésével megépített szakasz. Előnye, hogy jelentősen csökkenthető a
fázistávolság),
• szabadvezetékes hálózatok a legnagyobb termetű madárra méretezett oszlop
fejszerkezetek (hazánkban rétisasra számolva 2.400 mm-es fázis-fázis és 1.200 mm-
es fázis-földpotenciál távolság kialakítása - ezek hatalmas méretű, és tartószerkezet-
igényű oszlopfejek lennének).
A szabadvezetékekre, beleértve a részegységeire és a szerkezeti elemeire előírt

megbízhatósági szintet az MSZ EN 50341-1 szabvány szerinti tervezéssel lehet biztosítani.
A szabadvezeték méretezése üzemi élettartama, hacsak a tervezési előírások másképpen
nem határozzák meg, általában 50 év.
A szabadvezeték hálózatok létesítését nehezítik az új szabványok. Az új szabványoknak
való megfelelés mintegy 15 – 20%-kal növeli a költségeket. További költségnövelő, hogy a
betonoszlopok ára is mintegy 20%-kal növekedett. A hálózatok építésének jelentős az
élőmunkaerő igénye. Ezt tovább fokozta, hogy az új szabványoknak való megfelelés
jelentősen csökkentette a megengedett oszlopközök méretét, növelve a kilométerenként
beépítendő oszlopok számát. Az utóbbi időben egyre komolyabb kihívás a társadalmi
elfogadottság elérése. A lakosság megítélésében jelentős tényező a hálózat látványa, az EMC
zavar és a villamos térerő kérdése, félelem a rákkeltő hatástól.
Ezek után nézzük meg élettartam költség oldalról, hogyan néz ki a kábel, illetve
szabadvezeték hálózat létesítése. Az összehasonlítást 10 km hálózat hosszra végezzük el. Az
élettartam költség meghatározásához mind a szabadvezeték, mind a kábelhálózat várható
élettartamát 50 évben határozzuk meg.
3. SZABADVEZETÉK HÁLÓZAT
A szabadvezeték hálózatok üzemét erőteljesen befolyásolják a légköri hatások, az utóbbi

időben egyre gyakoribb viharok, villámcsapások, a viharok hatására jelentkező fakidőlések, a
téli időben jelentkező zúzmarásodás, sőt az elmúlt időben egyre gyakoribb forgószelek. 100
km-ként átlagosan 8 – 10 üzemzavarral számolhatunk évente és egy – egy üzemzavar átlagos
elhárítási ideje 3 – 4 óra. Így 10 km-re vetítve a vezeték élettartama alatt (50 év) 40
üzemzavart számíthatunk.
150
ORLAY Imre
Szabadvezetékes hálózatok üzemeltetési költségeinél jelentős költség a gallyazás,

nyiladéktisztítás. Ezt a tevékenységet a hálózatot körülvevő fák fajtájától függően különböző
gyakorisággal kell végezni. A ciklusidő 2 – 3 év. Az üzemzavarok jelentős hányadát teszik ki
a farádőlésből származó vezetékszakadások.
Szabadvezetékes hálózatok üzemeltetési költségeinél jelentős költség a vezetékek éves
ellenőrző bejárása, illetve a hatévente szükséges állapotfelvétel. Az ellenőrző bejárások
tervezésénél átlagosan 6 km/óra, az állapotfelmérést 1,5 km/óra fajlagos idővel kell számolni.
Szintén jelentős költség a szabadvezetékes hálózatok oszlop földelési ellenállás mérése,
javítása, Átlagosan kilométerenként 4 oszlop földelési ellenállás mérése és 2 oszlop földelési
ellenállás javításával számolhatunk. A ciklusidő az MSZ 172/2 szabvány szerint 6 év volt, az
új szabvány 12 éves ciklusidőt enged meg. További költséget jelent a hálózatokkal
kapcsolatos feszültségmentesítés igénye karbantartás, vagy más idegen igény érdekében.
Átlagosan 1 kikapcsolással számolhatunk évente.
A hálózatok karbantartását az állapotfelmérés alapján kell tervezni. és a karbantartását
ciklikusan kell végezni. Ciklusidőt átlagosan 6 évvel vehetjük figyelembe, kapcsolódva az
állapotfelmérés üteméhez.
Ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor 10 km KÖF szabadvezetékes hálózat létesítési és
üzemeltetési költségeit az alábbiakkal vehetjük figyelembe.
MSZ EN 50341 szabványnak megfelelő hálózat esetében:

• 10 km szabadvezeték hálózat létesítési költsége 137.500.000.-
• 10 km-re jutó nyiladéktisztítás, gallyazás költsége 2.400.000.-
• 10 km földelési ellenállás mérés költsége 1.104.000.-
• 10 km földelési ellenállás javítás költsége 722.000.-
• 10 km-re jutó üzemzavar elhárítás költség 30.239.120.-
• 10 km hálózat ellenőrző bejárás költsége 3.925.000.-
• 10 km hálózat állapotfelmérő bejárás költsége 3.744.000.-
• 10 km-re jutó feszültségmentesítés költsége 216.000.-
Ezek alapján 10 km KÖF szabadvezetékes hálózat költsége 50 évre számolva:

187.010.800- Ft.
4. KÁBEL HÁLÓZAT
Kábelhálózat létesítésénél az élőmunkaerő igény a kábelárok kialakításánál jelentkezik. Az

élőmunka igény függ a talaj minőségétől. Egyes területeken ez a munka gépesíthető. Ma már
léteznek olyan kábelfektető gépek, ahol a földmunkát és a fektetést egy gép végzi. Ezzel az
élőmunkaerő igény jelentős mértékben csökkenthető.
A kábelhálózatok társadalmi elfogadottsága sokkal kedvezőbb, mint a szabadvezetékes
hálózaté.
Kábeles hálózatok létesítésénél is a gondot a biztonsági övezet biztosítása okozza. Ezek
között a meglévő közművektől való távolság tartása okozza a legtöbb gondot városi
környezetben.
Kábelesítés előnyei között említhetjük az időjárási anomáliáktól való viszonylagos
függetlenséget. Nincs szükség az éves ellenőrző és a hatévente ismétlődő állapotfelmérésre,
hiszen a kábel nem látható. Ugyan akkor 6 évente szükséges szigetelés ellenállásmérés, illetve
25 évente kábeldiagnosztika (OWTS mérés).
Az időjárástól való viszonylagos függetlenség kedvező az üzemzavarok szempontjából. Az
üzemzavarok okai között gyakori ok a kábelsértés, különösen belterületen belül.
151
Kábelhálózatok esetén is az éves üzemzavari gyakoriság 6 – 7, átlagos elhárítási idő 1,

illetve a javítás ideje 6 – 8 óra. Így 10 km kábelhálózatra 50 évre 30 db. üzemzavarral
számolhatunk.
Kábelhálózatok esetében nincs szükség nyiladék és gallyazási munkákra.
További költséget jelent a hálózatokkal kapcsolatos feszültségmentesítés igénye
karbantartás, vagy más idegen igény érdekében, bár kábelhálózatok esetében a karbantartás
igénye viszonylag alacsony.
Ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor 10 km KÖF kábelhálózat létesítési és
üzemeltetési költségeit az alábbiakkal vehetjük figyelembe. Kábelesítés esetében a vidéki és
külterületi kábelesítést vizsgáltuk. Városi környezetben a burkolat bontások miatt a
kábelesítés költsége magasabb, azonban a törvényi előírások miatt ott kényszer pályán
vagyunk.
Vidéki, külterületi kábelesítés esetén:
• 10 km kábelhálózat létesítési költsége 160.000.000.-
• 10 km szigetelés ellenállásmérés 152.550.-
• 10 km OWTS kábeldiagnosztika költsége 195.400.-
• 10 km-re jutó üzemzavar elhárítás költsége 29.600.748.-
• 10 km-re jutó feszültségmentesítés költsége 216.000.-
Ezek alapján 10 km KÖF kábelhálózat költsége 60 évre számolva: 190.164.658.- Ft.
5. ÖSSZEFOGLALVA
A megjelent három szabvány, jelentős hatással van a hálózatok tervezésére, létesítésére és

üzemeltetésére. A hatások egyrészt költségnövekedés, másrészt élőmunka szükséglet
növekedése. Ezért fontos kérdés lesz annak vizsgálata, milyen technológiai, automatizálási
megoldásokkal tudjuk ellensúlyozni a növekedést. Sajnálatos tény, hogy a klimatikus hatások
jelentős mértékben hatnak a szabadvezetékes hálózatokra a vezeték típusától függően
különböző mértékben. Ezen sajnos a rekonstrukció sem segít, hiszen egy fa rádőlés a
hálózatra sok esetben az új hálózatokat is súlyosan rongálja (oszlopdőlés, vagy törés, vezeték
szakadás). Ezért merül fel a kérdés, hogy milyen módon tudjuk ezt ellensúlyozni. Ennek
egyik lehetséges megoldása a kábelesítés, amely bár alaphelyzetben drágább műszaki
megoldásnak tűnt, azonban, ha figyelembe veszünk minden tényezőt és élettartamra
méretezünk, akkor a két létesítés élettartam költsége már összemérhető.
Általánosságban azt mondhatjuk ki, hogy belterületen, különösen városokban mind a KIF,
mind a KÖF hálózatok esetében is a jövő a kábelhálózaté mind üzembiztonság, mind
társadalmi elfogadottság szempontjából.
Egyéb területeken, összehasonlítva a szabadvezeték, kábel élettartam költséget azt kell
megállapítanunk, hogy a korábbi MSZ 151 szabvány szerinti létesítésnél a városi KÖF
kábelhálózat költsége közel 30%-os élettartam költségnövekedést jelentett a szabad-
vezetékhez képest. Ez a költség azonban az új MSZ EN 50341 szabvány szerinti
szabadvezetéki hálózat létesítésnél és a kábelhálózatnál vidéki fajlagos létesítési költségekkel
számolva már nem jelentkezik, azaz a két élettartam költség azonos. Kábelhálózatnál a
technológia betartása esetén a várható élettartam hosszabb lehet, mint a szabadvezetéknél.
Különösen érdekes ez a kérdés, ha olyan területen kerül sor kábelesítésre, ahol az üzemzavari
gyakoriság 100 km-re vetítve nem 8 – 10 db/100 km. Ilyen lehet pl. a Bükki, Mátrai terület,
ahol az évente többször is előforduló üzemzavarok - gyakori farádőlések – miatt, 5 – 6 évente
üzemzavar helyreállítás címen szinte újra építjük a hálózatot. Itt élettartamra vetítve a
szabadvezetéki hálózat költsége akár többszöröse is lehet a kábelhálózaténak. Ezért újra kell
értelmeznünk az eddigi hálózat fejlesztési stratégiánkat.
152
OKOSOTTHON BESZÉD INTERFÉSZÉNEK FEJLESZTÉSE
DEVELOPMENT OF SPEECH-BASED INTERFACE FOR SMART

HOME SYSTEMS
PINTÉR Judit Mária1, L. KISS Márton2

1
PhD, adjunktus, pinterjm@uni-miskolc.hu
1
2
tanársegéd, autkiss@uni-miskolc.hu
2
Kivonat: A Miskolci Egyetem hallgatóiból és oktatóiból álló csapata részt vesz a 2019-es Solar Decathlon Europe
nemzetközi innovációs házépítő versenyen. A SOMEshine elnevezésű projektünk alapkoncepciója, hogy a tipikus
Magyarországon elterjedt kockaházaknak egy felújítási módját fogjuk megvalósítani. A publikációnkban a
tervezett ház irányító rendszere kerül bemutatásra. Mivel a legkényelmesebb módja az emberi kommunikációnak
a beszéd, így a tervezett rendszerünk magába foglal majd egy beszéd alapú interfészt is, ami lehetővé teszi a
beszédalapú kétirányú kommunikációt.
Kulcsszavak: passzív ház, beszédfelismerés, IoT, beszéd alapú interfész
Abstract: In 2019, a team of students and teachers from University of Miskolc is taking part in the Solar Decathlon
Europe Contest. The basic idea of our Project, SOMEshine, is to recondition the typical, standardized type of
housing in Hungary, the so called Hungarian cube. In the article the plan for the Smart House System of project
HoME is going to be presented. The most comfortable way of human communication is speech, which is a possible
channel for human-machine interface as well, therefore we are developing a Speech-Based Interface for this Smart
System. The interface will not only process verbal commands but also will provide two-way communication.
Keywords: passive house, speech recognition, IoT, speech communication interface.
1. BEVEZETÉS
A beszéd az emberek közötti legtermészetesebb és leggyorsabb magas szintű

kommunikációs forma. Az ember régi vágya, hogy az általa konstruált gépekkel,
berendezésekkel emberi nyelven, a beszéd eszközével tudjon hatékonyan és megbízhatóan
kommunikálni, hasonló tempóban, mintha két ember beszélgetne egymással. A beszéd alapú
kommunikáció bizonyos esetekben egyéb előnyökkel is jár.
A beszéd nem más, mint akusztikus hullámok keltése, azaz beszédhangok, fonémák (hangok
olyan elemi, elvont egysége, amely szavakat különböztet meg egymástól, önálló jelentéssel
nem rendelkezik) kibocsátása. A beszéd nem csupán fonémák sorozata, hanem fontos a
hangsúlyozás a hanglejtés és számos más szupraszegmentális jellemző is. Ezek alapján
egyértelmű, hogy a beszéd az emberek legfőbb kommunikációs eszköze, amiért az akusztikus
beszédfelismerést igen sok területen és különböző céloknak megfelelően alkalmazzák.
A beszédfelismerés meglehetősen tág témakör. Szűkebb értelemben a tartalom felismerését
értjük alatta, tágabb értelemben azonban alkalmazások egész sora használ egészében vagy
komponenseként beszédfelismerőt.
Navigációs feladatok megkönnyítésének és hatékonyabbá tételének egyik lehetősége a
szóbeli utasításokkal való vezérlés. Bizonyos funkciók előhívása, vagy több ugyanazokból a
lépésekből álló utasítások, folyamatok végrehajtása kiváltható lenne egészen rövid
kifejezéseket tartalmazó szóbeli paranccsal.
153
PINTÉR Judit Mária, L. KISS Márton
A fent felsorolt előnyökön túlmenően a rendszer nem csak hangalapú parancsokat dolgoz
fel, hanem hangalapon információt is szolgáltat, és nem csak egy kijelzőn keresztül kapunk
visszajelzést. Így a rendszerben egy beszédalapú interfész implementálásával két irányú beszéd
alapú kommunikációt tudunk megvalósítani. Ezáltal a kommunikáció nem csak gyorsabbá
válik, hanem könnyedséget jelent a látássérültek vagy fogyatékkal élők számára is.
2. SOLAR DECATHLON EUROPE
A Solar Decathlon Europe kezdeményezés egy nemzetközi, egyetemek közötti innovációs

házépítő verseny, ami 2002 óta kerül megrendezésre az USA Energetikai Minisztériuma és a
spanyol kormányzat szervezésében. A verseny fő célkitűzése a napenergia, a megújuló energiák
és az innovatív alkalmazásokkal összefüggő építészeti megoldások népszerűsítése, illetve a
zöldtechnológiák társadalmi, piaci támogatottságának megteremtése. A nemzetközi eseményt
eddig több mint tíz alkalommal rendezték meg világszerte, és minden esetben nagyszámú –
százezres – nézőközönséget vonzott az építésügyi szakma és a lakosság köréből egyaránt. A
verseny során minden részt vevő csapatnak piaci szereplőkkel együttműködve egy kizárólag
napenergiát hasznosító, energiahatékony, környezettudatos, könnyűszerkezetes lakóépületet
kell megterveznie és felépítenie [1]. A versenyt kiíró Energy Endeavour Foundation és a
szervezésben társult partnerek 2017. szeptember 19-én egyeztettek a magyarországi verseny
2019-es rendezéséről, valamint aláírták a Solar Decathlon Europe 2019 közös nyilatkozatát,
memorandumát.
A Solar Decathlon Europe célkitűzései összhangban vannak az Európai Unió 2030-ra
vonatkozó célkitűzéseivel, és bizonyították, hogy hatékonyan tudják tájékoztatni a diákokat,
szakembereket és a nagyközönséget az energiamegtakarítás fontosságáról. Ez a leginkább
azonnali és költséghatékony módja a fenntarthatóság európai energiaügyi kihívásainak
kezelésében, az ellátási források és a versenyképesség biztosításában. Az SDE résztvevő házai
olyan megoldásokat fognak bemutatni, amelyek hozzájárulnak az EU 2030-ra vonatkozó
átlagos célkitűzéseinek eléréséhez: az elsődleges energiafogyasztás 25% -át megtakarítva,
csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40% -át és a megújuló energiaforrások
27% -át [2, 3].
A 2019-es versenyre több kategóriában lehetett nevezni. Csapatunk a Magyarországon
elterjed ún. „kocka házak” renovációját és korszerűsítését tűzte ki célul.
2.1. A verseny feladatai
Az SDE19 verseny 10 kihívásból tevődik össze, melyek a következők:

- Építészet (Architecture)
- Mérnöki tervezés és kivitelezés (Construction and Engineering)
- Energia hatékonyság (Energy Efficiency)
- Kommunikáció és társadalmi felelősségvállalás (Communication & Social Awareness)
- Szomszédság integrációja és hatása (Neighbourhood Integration & Impact)
- Innováció és életképesség (Innovation & Viability)
- Körforgás és fenntarthatóság (Circularity & Sustainability);
- Komfort feltételek (Comfort Conditions)
- Ház funkcionalitása (House Functioning)
- Elektromos energia mérleg (Energy Balance)
Az innováció és életképesség a komfort feltételek és a ház funkcionalitása feladatok

igazolják, hogy az intelligens rendszert számos kommunikációs interfésszel, például
hangvezérléssel vagy gesztusvezérléssel kell kiegészíteni. Célunk, hogy olyan beszéd interfészt
154
Okosotthon beszéd interfészének fejlesztése
fejlesszünk ki és implementáljunk, amelyen keresztül egyszerű beszélgetést folytathat a

felhasználó a rendszerrel. Például lekérdezheti a napi hőmérsékleti és időjárási adatokat, vagy
megkérheti a rendszert, hogy kapcsolja be a légkondicionálót, vagy zárja be a garázsajtót.
Annak érdekében, hogy a kommunikáció kétirányú legyen, a felületnek tartalmaznia kell egy
beszédszintetizátort. A beszédszintetizátor képes dekódolni az írott szövegeket, hogy a rendszer
által szolgáltatott adatokat "hangüzenetben" továbbíthassák a felhasználónak.
2.2. SOMEshine projekt
Az urbanizáció hatására mai életterünk jóval elszigeteltebb, mint fél évszázaddal ezelőtt.
Projektünk során újra kívánjuk értelmezi a ház- és környezete kapcsolatát, különös figyelemmel
a természeti erők, fizikai jelenségek hasznosítására. Hazánkban a Nyugat Európai országokhoz
képest még kevésbé ismert, elterjedt az öko építészet, illetve a megújuló energiák hasznosítása.
Tervünkkel szeretnénk népszerűsíteni a környezetbarát életformát, mely minden élethelyzetbe
átörökíthető, így például az egyik legproblémásabb, előző rendszerből megmaradt “kocka -
házak” rekonstruálására is.
Koncepcióinkban a ház és a rendelkezésre álló terület egymásra épülő egységet képeznek,
az épített és a természetes környezet elválaszthatatlanok egymástól.
Tervünkben a gépészeti technológiákat ökologikus szemlélettel ötvözzük: természetes
módszerekkel és innovatív fejlesztésekkel növeljük az épület energiahatékonyságát. A projekt
remek lehetőség arra is, hogy bővítsük az ipari együttműködéseinket, hiszen a megmaradt házat
kutatási célokra fogjuk felhasználni Szentendrén.
3. A BESZÉDFELISMERŐ MODUL
Az egyik lehetőség, hogy a ház intelligens rendszere könnyebbé és hatékonyabbá váljon, ha

hangvezérlést alkalmazunk. A vezérlés során használt kifejezéseknek természetesen
egyértelműnek kell lenniük, azaz tartalmazniuk kell például egy rögzített kifejezést, amivel
,,jelezzük” a rendszer felé, hogy egy utasítást fogunk közölni, nem pedig éppen csak
beszélgetünk valaki mással. A ,,nyitó” kifejezést követően pedig következhet a fő utasítás,
például1 adott funkció megnyitása, vagy értékek módosítása, lekérdezése stb., vagyis adottak
lesznek kulcsszavak, amikkel egyértelműsíthető lesz a parancs. Bizonyos esetekben pedig
biztonsági kérdésekkel (amiket a rendszer intéz a felhasználó felé pl. biztonsági kód kérése)
láthatjuk el az egyes folyamatok elindítását vagy lezárását ezzel növelve a biztonságot.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a felületet nem csak egy adott személy fogja nagy
valószínűséggel használni, ezért a hangvezérlésnek ugyanolyan jó hatékonysággal kell majd
működnie, minden egyes ember esetén. Ez két féle módon valósítható meg. Létrehozhatunk
egy beszélőfüggetlen felismerőt, aminek minden személy esetén ugyanolyan magas
hatékonysággal kell működnie, vagy minden felhasználó esetén külön tanítási folyamatot
hajtunk végre és profilszerűen az adott személyhez kapcsolódó beszéd-modelleket (rejtett
Markov-modellek) alkalmazunk a beszédfelismerőben és attól függően, hogy ki az aktuális
felhasználó, úgy töltődik be a megfelelő konfiguráció. A beszélőfüggetlen megoldáshoz képest
nagyobb biztonságot és könnyebb megvalósíthatóságot eredményez a felhasználónként történő
betanítás. A munka során elsősorban beszélőfüggetlen rendszert szeretnénk létrehozni. Ehhez
nagy számú tanítóanyagra van szükség.
Triviálisnak tűnő elvárás, de mégis meg kell jegyeznünk, hogy a hangvezérlés lehetőségének
folyamatosan adottnak kell lennie és alkalmazkodnia kell a folyamatos emberi beszédhez.
155
Az igények és a kritériumok áttekintése után összegezhetjük, hogy a navigáció

megvalósításához pontosan milyen beszédfelismerőre is van szükség:
- kötött szótáras (kulcsszó alapú felismerés);
- mintafelismerő (rejtett Markov-modellek alkalmazása);
- kapcsolt szavak, kifejezések felismerésére alkalmas;
- beszélőfüggetlen;
- zajos környezetben alkalmazható;
- parancs üzemmódú;
- online üzemmódú.
Az első lépés a kulcsszavak meghatározása. Meg kell határoznunk azokat a szavakat,
amelyek a rendszer irányításakor előfordulhatnak. Ezekhez a szavakhoz használt nyelvtani
definíciók felhasználhatók olyan összetett kifejezések meghatározására is, amelyeket a
hőmérséklet beállítására, a levegőztetés megkezdésére, a világítás ellenőrzésére és adatok
lekérdezésére használunk (pl. az adott napra vagy naponta elfogyasztott vízmennyiségre
átlaghőmérsékletre, páratartalom vagy UV-sugárzásra is rákérdezhetünk).
A következő lépés a tanításhoz és teszteléshez szükséges hanganyagok begyűjtése.
Rendelkezésünkre állnak nyitott nagy mennyiségű hangadattal ellátott adatbázisok is magyar
és angol nyelven egyaránt, amiket felhasználhatunk beszélőfüggetlen rendszer betanításához.
A Sphinx beszédfelismerő szoftver honlapján találhatunk egy ajánlást a beszélőfüggetlen,
parancsszavas, kis szótáras beszédfelismerők betanítására, miszerint elegendő 5 óra hanganyag
200 személytől hozzá. A tanító és tesztelő adatok rögzítésének javasolt hangszerkesztője a
magyar ingyenes Audacity hangszerkesztő. Az ajánlott hangformátum 16 kHz audio WAV
formátumban (16 bites PCM).
A következő lépés a modul oktatása. Beszédfelismerő modul létrehozásához olyan
keretrendszerre van szükségünk, amely alkalmas ezeknek a moduloknak a kifejlesztésére.
Többféle beszédfelismerést különböztetünk meg. A gyakorlatban elsősorban rejtett Markov
modelleket (HMM) és mesterséges neurális hálózatokat (ANNs) használnak.
3.1. Rejtett Markov-modellek
Az a fogalom, hogy valami Markov-tulajdonságú azt jelenti röviden, hogy adott jelenbeli
állapot mellett, a rendszer jövőbeni állapota nem függ a múltbeliektől. Másképpen
megfogalmazva, ez azt is jelenti, hogy a jelen leírása teljesen magába foglalja az összes olyan
információt, ami befolyásolhatja a jövőbeli helyzetét a folyamatnak [4].
A "rejtett Markov-modell" kifejezésben a "rejtett" jelző arra utal, hogy mi csak a modell
működésének az eredményét, a kimenetet (azaz a generált szekvenciát) ismerhetjük, a modell
maga és a paraméterei számunkra ismeretlenek. Így mi csak a kimenetből következtethetünk a
modell felépítésére és a működését leíró paraméterekre (az átmeneti és a kibocsátási
valószínűségekre) [4].
A szótár minden egyes eleméhez tanulással – approximációs eljárással – létre kell hozni egy-
egy Markov-modellt, majd a felismerés során a kiejtett (felismerendő) elemhez ki kell számítani
minden modell esetén azt a valószínűséget, amilyen valószínűséggel a modell a felismerendő
elemet ilyen kiejtéssel generálhatta. Ha ezek között a valószínűségek között van pontosan egy
kiemelkedő, akkor a felismerés sikeres, és a kiemelkedő valószínűséghez tartozó szótári elem
lesz az eredmény. (A rejtett Markov-modell érzékeny a túltanulásra.) Tehát az ilyen modellekre
épülő beszédfelismerés tisztán statisztikai alapú. A HMM előnye, hogy elég egyszerűen
kiterjeszthető nagyszótáras, folyamatos beszéd felismerésére, viszont ebben az esetben
célszerűbb kisebb egységekből építkezni (triádokból, diádokból, hangokból). Ezek
összekapcsolásából kaphatjuk meg a szavak modelljeit (az összekapcsolások általában
valamilyen nyelvtani szabályrendszer alapján történnek), majd végül ezeket körbekapcsolva
156
egyetlen nagy modellt is kaphatunk.

Az alábbi képletek a rejtett Markov-modellekkel való beszédfelismerési feladatok
megoldását mutatják be.
𝑤𝑟 = argmax{𝑃(𝑤|𝑋)} (1)
𝑤∈𝑊
Vagyis azt a wr szótári elemet (szó, hang, diád stb.) keressük, amelyre az X adott
akusztikai megfigyelés-sorozat valószínűsége a legnagyobb. Mivel az X megfigyelés-sorozat
számunkra ismert, ezért Bayes tételét alkalmazva:
𝑃(𝐵 |𝐴)∗𝑃(𝐴)
𝑃(𝐴|𝐵) = (2)
𝑃(𝐵)
átalakíthatjuk az (1) összefüggést és az alábbiak szerint írhatjuk fel [4]:
𝑤𝑟 = argmax{𝑃(𝑋|𝑤) ∗ 𝑃(𝑤)} (3)

𝑤∈𝑊
Ebben az alakban a P(X) tag elhagyható a nevezőből. A P(X│w) valószínűséget az

akusztikai, a P(w) valószínűséget pedig a nyelvi modell határozza meg. Az akusztikai modell
alapján arról informálódhatunk, hogy az adott akusztikai megfigyelés (felismerendő minta) az
egyes szavakra (szótári elemekre) milyen valószínűségű, a nyelvi modell pedig az egyes szavak
előfordulásának becsült valószínűségét szolgáltatja.
A két legismertebb keretrendszer a HMM modellekhez kapcsolódóan:

- HTK toolkit: A HMM-ek bármilyen idősorozat modellezésére használhatók, és a HTK
toolkit hasonlóan általános célú, de a HTK-t elsősorban HMM alapú beszédfeldolgozó
eszközök, különösen felismerők fejlesztésére használják [4].
- CMU Sphinx: Az egyik legfejlettebb beszédfelismerési algoritmus a hatékony
beszédfelismeréshez. A CMU Sphinx eszközöket kifejezetten az alacsony szintű
platformokra tervezték, nagy szóhasználattal, beszélőfüggetlen beszédfelismerési
kódbázissal, mely nyílt forráskódú [5-7].
3.2. Mesterséges neurális hálók
A rejtett Markov-modellezési megoldások mellett a mesterséges neurális hálózat (ANN)

szintén népszerű a beszédfeldolgozásban. A mesterséges neurális hálózatok valójában
numerikus eljárások nem-lineáris elemekkel, és felhasználhatók mind szimbolikus, mind nem
szimbolikus problémák megoldására is [8, 9]. A mesterséges neurális hálózatok megalkotását
az idegrendszer, pontosabban az emberi agy felépítése ihlette, ám a mesterséges neurális
hálózatok nem feleltethetőek meg egyértelműen az agyi idegsejtek és kapcsolati hálózatuk
számítástechnikai reprezentációjának. A mesterséges neurális hálózat leginkább egy
számításelméleti fogalomnak tekinthető. Gondoljunk csak a McCulloch-Pitts neuronra [10]: ez
olyan neuron, amely bár nagy vonalakban hasonlít a biológiai neuronokra, de annyira absztrakt
a struktúrája, hogy az valójában nem vesz figyelembe sok biológiai szempontot. A neurális
hálók tehát nem foghatóak fel az emberi gondolkodás modelljeinek. Például egy neuron esetén
a kimenet aktív állapota rengeteg biofizikai kisülést, impulzust jelent, azonban mesterséges
neurális hálózatoknál sokszor csak egy olyan állapotnak felel meg, mint egy tranzisztor állapota
vagy egy logikai változó igaz vagy hamis értéke. A mesterséges neurális hálózatok valójában
az agyi neurális hálózatok struktúráját követve igyekeznek a számítástechnikában kihasználni
157
azok előnyeit: a gyorsaságot, a párhuzamos feldolgozást, a robosztusságot, a zajtűrést, az

alkalmazkodást újszerű környezetekhez, a hiányos, vagy hibás bementek rugalmas kezelését,
valamint a kis energiaigényt. A mesterséges neurális hálózatokban, hasonlóan a biológiai
hálózatokhoz, az általános felépítési egység a neuron. A mesterséges neuronok tulajdonképpen
egy függvény hozzárendelést valósítanak meg. Adott n db bemenethez, egyetlen kimentet
rendelnek. További paramétereik az ún. aktivációs függvény, tüzelési küszöb, valamint az
egyes bementekhez rendelt súlyérték. Mesterséges neurális hálók betanítására alkalmazhatjuk
a MATLAB szoftvert. A MATLAB speciális programrendszer, amelyet numerikus számítások
elvégzésére fejlesztettek ki és emellett programozási nyelvnek is tekinthető. A The MathWorks
által kifejlesztett programrendszer képes mátrix számítások elvégzésére, függvények és adatok
ábrázolására, algoritmusok implementációjára, felhasználói interfészek kialakítására, neurális
hálók betanítására és más nyelveken írt programokkal való összekapcsolást is meg-
valósíthatunk, beleértve a C, C ++, C #, Java, Fortran és Python programozási nyelveket [11].
4. A BESZÉDSZINTETIZÁTOR MODUL
A beszédszintézis az emberi beszéd mesterséges előállítása. Az erre a célra használt

számítógépes rendszert beszédszintetizátornak nevezik, és szoftver vagy hardver termékben is
megvalósítható. A text-to-speech (TTS) rendszer a normál nyelvi szöveget beszéddé alakítja;
más rendszerek szimbolikus nyelvi reprezentációkat alakítanak át, mint például a fonetikus
átírásokat beszéddé [12]. A statisztikai parametrikus beszédszintézis (SPSS) [13] egy olyan
módszer, amely természetes hangzású szintetikus beszédet generál, és a hangkonverzió (VC)
[13] a beszédszintézis egy olyan technikája, amely egy másik nyelvből konvertál, miközben
megőrzi az eredeti beszéd nyelvi információit. Ahogy az elején említettük, a kétirányú
kommunikációhoz beszédszintetizátor is szükséges. A modul implementálása két módon
lehetséges. Az egyik módja az, hogy létrehozzunk egy olyan adatbázist, amely meghatározott
kulcsszavakkal rendelkezik, majd a megadott sorrendben a kívánt válasznak megfelelő
sorrendben játszódik le. Ez a megoldás olyan modult eredményezne, amely csak speciálisan
használható, de megfelelő hangmintákkal, mivel számuk természetes módon korlátozott lehet.
Egy másik módja egy meglévő modul használata a rendszerünkben. Számos kész modul
létezik magyar és angol nyelvre egyaránt:
- MULTIVOX: ingyen letölthető magyar beszédszintetizátor;
- eSpeak: egy kompakt nyílt forráskódú szoftver beszédszintetizátor angol és egyéb
nyelvekre, Linux és Windows operációs rendszerekhez;
- A Tacotron 2: mesterséges neurális háló alapú, amely közvetlenül szövegből generálja a
kifejezéseket; a Google által kifejlesztett [14];
- Balabolka: közvetlenül a szövegből hangfájlt képez (testreszabható hangokkal);
- Panopretor Basic: egyszerű szöveg-beszéd konverzió, WAV és MP3 kimenettel.
5. A TERVEZETT RENDSZER TERVE
Az 1. ábra a passzívház automatizálási rendszerének koncepcionális tervét mutatja be. Az

intelligens ház vezérlését PLC-vel valósítjuk meg, ami az aktuátorokkal, a motorokkal és az
érzékelőkkel a KNX szabványon keresztül kommunikál. A KNX az egyik legelterjedtebb
standard szabvány az otthoni és épületfelügyelet számára. Annak érdekében, hogy a vezérlő
adatokat az összes épületfelügyeleti összetevőre továbbítsák, egy olyan rendszerre van szükség,
amely elhárítja az elszigetelt eszközök problémáit, biztosítva, hogy az összes komponens egy
közös nyelven kommunikáljon. A szabvány az EIB kommunikációs verzióján alapul, de a
BatiBUS és az EHS fizikai rétegei, konfigurációs módjai és alkalmazási tapasztalataival bővült.
158
A KNX az egyik legteljesebb kommunikációs protokoll, amelyet decentralizált

buszrendszerként terveznek, amely mindenféle fizikai réteg alternatívát támogat, mint például
a csavart érpár, rádiófrekvenciás, hálózati, IP / Ethernet és Wi-Fi [15, 16].
A PLC változók olvasására és írására a legegyszerűbb megoldás az OPC (Object linking and
embedding for Process Control) szerver. Ez világszerte nyitott szabvány az irányítástechnika
és az informatika területén. A Windows alkalmazások ipari vezérlő eszközökhöz kapcsolódnak
kliens-szerver struktúrában. A módszer nem függ az adattípustól vagy az adatforrástól. Az OPC
értéke az, hogy nyitott szabvány, ami alacsonyabb költségeket jelent a gyártók számára, és több
lehetőséget kínál a felhasználók számára [17, 18]. A HMI interfész az adatok cseréjét az OPC
szerverrel Etherneten keresztül vagy vezeték nélküli átjárón keresztül Wi-Fi segítségével tudja
megvalósítani. Tehát a HMI (humán-gép interfész) lehet mobil eszköz (például mobil vagy
tablet). A beszédalapú interfész az információt a HMI-be integrált kommunikáció irányától
függően szövegformátumra vagy beszédre konvertálja.
1. ábra: Az okos ház automatizálási rendszerének koncepcionális terve
6. ÖSSZEFOGLALÁS
Bemutatásra került a beszédalapú interfésszel rendelkező passzívház automatizálási

rendszere. Az interfész két fő modulja beszédfelismerő modul és beszédszintetizáló modul.
Számos megoldást mutattunk be ezeknek a moduloknak a megvalósításához. Az interfész
használatával az intelligens rendszer alkalmas hangalapú kommunikációra, ami növeli a
rendszer kényelmét és a könnyű vezérlést. Az interfész implementálásával, a látássérültek vagy
a fogyatékkal élők számára is kényelmesebb a rendszer használata.
A cikkben ismertetett kutató munka az EFOP-3.6.1-16-2016-00011 jelű „Fiatalodó és

Megújuló Egyetem – Innovatív Tudásváros – a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást
szolgáló intézményi fejlesztése” projekt részeként – a Széchenyi 2020 keretében – az Európai
Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
159
[1] BIRÓ, Z., MÉHES, L., PINTÉR, J. M., & TROHÁK, A. (2012, December). Experiences
during the development of the voice control for a monorail. In Cognitive
Infocommunications (CogInfoCom), 2012 IEEE 3rd International Conference on pp.
705-708. IEEE.
[2] WARNER, C., FARRAR-NAGY, S., WASSMER, M., STAFFORD, B., KING, R.,
SÁNCHEZ, S. V., & MARÍA-TOMÉ, J. S. The 2009 Department of Energy Solar
Decathlon and the 2010 European Solar Decathlon—expanding the global reach of zero
energy homes through collegiate competitions In Photovoltaic Specialists Conference
(PVSC), 2009, pp. 002121-002125. IEEE.
[3] LISE, W., SIJM, J., & HOBBS, B. F. (2010). The impact of the EU ETS on prices, profits
and emissions in the power sector: simulation results with the COMPETES EU20 model.
Environmental and Resource Economics, 47(1), pp. 23-44.
[4] HEPBURN, C., GRUBB, M., NEUHOFF, K., MATTHES, F., & TSE, M. (2006).
Auctioning of EU ETS phase II allowances: how and why?. Climate Policy, 6(1), pp. 137-
160.
[5] YOUNG, S. ET AL.: The HTK Book (For Version 3.3), Cambridge University, 2005.
[6] J. KAČUR, HTK vs. Sphinx for Speech Recognition. Department of telecommunication
FEI STU.
[7] CMUSphinx (2016) CMUSphinx Tutorial for Developers. Carnegie Mellon University,
http://www.speech.cs.cmu.edu/sphinx/.
[8] KËPUSKA, V., & BOHOUTA, G. (2017). Comparing speech recognition systems
(Microsoft API, Google API and CMU Sphinx). Int. J. Eng. Res. Appl, 7, pp. 20-24.
[9] SCHMIDHUBER, J. (2015). Deep learning in neural networks: An overview. Neural
networks, 61, pp. 85-117.
[10] IVÁN F.: Mesterséges intelligencia, Aula Kiadó, 1999.
[11] BEN. K., PATRICK, S.: An Introduction to Neural Networks, University of Amsterdam,
1996.
[12] MITRA, V., SIVARAMAN, G., NAM, H., ESPY-WILSON, C., SALTZMAN, E., &
TIEDE, M. (2017). Hybrid convolutional neural networks for articulatory and acoustic
information based speech recognition. Speech Communication, 89, pp. 103-112.
[13] ALLEN, JONATHAN; HUNNICUTT, M. SHARON; KLATT, DENNIS (1987). From
Text to Speech: The MITalk system. Cambridge University Press.
[14] SAITO, Y., TAKAMICHI, S., & SARUWATARI, H. (2018). Statistical Parametric
Speech Synthesis Incorporating Generative Adversarial Networks. IEEE/ACM
Transactions on Audio, Speech, and Language Processing, 26(1), pp. 84-96.
[15] LEE, W. S., & HONG, S. H. (2008, August). KNX—ZigBee gateway for home
automation. In Automation Science and Engineering, 2008. CASE 2008. IEEE
International Conference on IEEE. pp. 750-755.
[16] TOSCHI, G. M., CAMPOS, L. B., & CUGNASCA, C. E. (2017). Home automation
networks: A survey. Computer Standards & Interfaces, 50, pp. 42-54.
[17] LING, Z., CHEN, W., & YU, J. (2004, June). Research and implementation of OPC
server based on data access specification. In Intelligent Control and Automation, 2004.
WCICA 2004. Fifth World Congress on (Vol. 2, pp. 1475-1478). IEEE.
[18] CHRISTOPOULOS, K., ANTONOPOULOS, C., VOROS, N., & ORFANOUDAKIS,
T. (2017). Building automation systems in the world of internet of things. In Components
and Services for IoT Platforms pp. 355-375
160
BLUETOOTH 5.0 ALAPÚ VAGON MEGHATÁROZÓ RENDSZER

HARDVERÉNEK TERVEZÉSE
DESIGN OF A BLUETOOTH 5.0 BASED RAILWAY WAGON

TRACKING HARDWARE
TÓTH József1, L. KISS Márton2
hallgató, tanszéki mérnök, toth.jozsef@uni-miskolc.hu

1
1
tanársegéd, l.kiss.marton@uni-miskolc.hu
2
2
Kivonat: A cikkben bemutatjuk egy bluetooth 5.0 kommunikációs protokollon alapuló vasúti kocsi
helymeghatározó hardver tervezésének menetét. A Miskolci Egyetem FIEK projekt keretein belül együttműködés
zajlik egyetemünk és különböző nagyvállalatok között. Az eszköz kifejlesztésének célja, hogy a partnercég nyomon
tudja követni gyárterületén található vasúti hálózaton elhelyezkedő vagonokat az adminisztráció megkönnyítése
érdekében. A tervezés során felhasználtunk egy fejegységet, valamint vagonokra szerelhető bluetooth-os tag-eket.
Ezen fejegység kommunikál a vagonokon található tag-ekkel. A rendszer kiépítésével a partnercég nyomon tudja
követni az egyes vasúti kocsik pontos helyzetét.
Kulcsszavak: Bluetooth 5 hálózat, IoT, helymeghatározás, vasúti hálózat
Abstact: In this article We introduce a design method of a bluetooth 5.0 communication protocol based railway
tracking system. At University of Miskolc, there is a consorcium called „FIEK” where we cooperate with different
companies. The goal of the development is to create a tracking system for the partner company’s railway network
and to make the administration of the wagons positions easier. During my development We used a head unit and
bluetooth tags to apply them on the wagons. This head unit communicates with the tags mounted on the railway
wagon. This system helps the partner company to localize the railway wagon’s exact position.
Keywords: Bluetooth 5 network, IoT, tracking, railway system
1. BEVEZETÉS
Az együttműködő partnercég kérése az, hogy a gyárterületükön található vasúti hálózaton

lévő vagonoknak legyen egy korszerűsített nyomon követő rendszere. A gyár területén jelenleg
papíron vezetik az egyes kapukon áthaladó vagonokat, így arról kapnak információt, hogy a
területen belül melyik kapun haladt át az adott vasúti kocsi. A vegyipari folyamatokhoz
szükséges tartálykocsik így a gyár területén érkezési sorrendben a különböző vágányokon
helyezkednek el. Az adott kocsi megkeresése így jelentős időt és emberi erőforrást vesz
igénybe. Ennek megoldására fejlesztjük ki a GPS-es helymeghatározó fejegységet valamint a
fejegységgel kommunikáló ún. tag-eket. A fejegység a mozdonyon belül helyezkedik el, a tag-
ek pedig a vasúti kocsikon helyezkednek el. A tag-ek szerepe, hogy bluetooth-on keresztül
kommunikáljanak egymással, valamint a fejegységgel.
Korábban már foglalkoztak hasonló vagon követő rendszerek kiépítésével, valamint
mozdony, helymeghatározással viszont az itt bemutatott megoldás egy olyan egyedi rendszer
lesz, amely ötvözi az eddigi megoldásokat [1-4].
161
TÓTH József, L. KISS Márton
2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
A bluetooth technológiát 1994-ben az Ericsson kezdte kifejleszteni. Eredetileg az RS232

kommunikáció vezetéknélküli alternatívájának szánták. Az első verzió kisebb nehézségekbe
ütközött. Többek között az eszközök nem ismerték fel egymást, valamint sebessége kicsi volt.
Az áttörést a 2.0 hozta, ahol elérték a 10 Mbit/s-os sebességet. A bluetooth a 2400-2483,5 MHz
közötti frekvenciasávot használja. Csomagalapú átviteli technológiát alkalmaz, ami azt jelenti,
hogy az adatokat kis részletekre tördelve továbbítja. Az adó és vevő szerep szinkronizációval
cserélhető. Előnye, hogy nem csak kettő, hanem több eszköz kommunikációját is lehetővé teszi.
Hatótávolsága a sugárzási teljesítménytől függ. A legújabb bluetooth 5 szabványon belül több
típust is megkülönböztetünk. Ezek a típusok abban térnek el egymástól, hogy az adott bluetooth
eszköz milyen célt szolgál, például nagy adatátvitel szükséges, alacsony energiafogyasztás
vagy hálózat kialakítás.
1. ábra: Bluetooth 5.0
A bluetooth legújabb szabványának további előnye, hogy IoT kompatibilis. Ez azt jelenti,
hogy csatlakoztatható felhőalapú szolgáltatáshoz, valamint támogatja az eszközök közötti
beacon és mesh hálózatot így lehetővé téve egy nagyobb terület teljes bluetooth lefedettségét.
3. HELYMEGHATÁROZÓ HARDVER TERVEZÉS
3.1. Probléma meghatározása
A partnercég területén összetett vasúti hálózat található. A gyár területére egy sínpár fut be,
amely több vágányra oszlik. A gyárterület több részre van felosztva és a területek között szintén
egy vasúti sínpár halad. A gyártás folyamatát az nehezíti meg, hogy a különböző beérkezett
nyersanyagok különböző gyárterületek vágányaira kerülnek. Így az adminisztráció során papír
alapon kell vezetni, hogy melyik vagon hová érkezett és hová vitték. A további probléma az,
hogy ezeken a vágányokon különféle típusú vegyi anyagokat tartalmazó vagonok sorakoznak
fel. Minden újabban beérkezett vagon papíron kerül regisztrálásra, és ha olyan mozgás történik,
amely nem került regisztrálásra akkor könnyedén problémát okoz az adott anyag megtalálása.
3.2. Hardver felépítése
A rendszer két részre osztható, egy vagonon elhelyezett fejegységre illetve a vasúti kocsikra
szerelhető tag-ekre. A fejegység feladata a pontos helymeghatározás, illetve adatgyűjtés, a tag-
ek feladata, hogy kialakítsák a kommunikációt egymás közt, illetve a fejegység közt.
3.2.1. Fejegység
Az általunk tervezett fejegység a fent említett bluetooth-os mikrovezérlőt tartalmazza. Ez az

egység a mozdonyban kerül elhelyezésre. A mozdony képes a megfelelő energiaellátást
biztosítani így itt az energiafogyasztás nem kritikus pont. Ezzel szemben fontos, hogy az egység
képes legyen méter pontosságú GPS koordinátákat mérni. Ezen koordináták alapján tudjuk
megmondani, hogy a mozdony melyik vasúti vágányon tartózkodik.
162
Bluetooth 5.0 alapú vagon meghatározó rendszer hardverének tervezése
A fejegység további feladata az, hogy az adatokat továbbítsa a cég számára feldolgozásra.
Így a cég azt egy adatbázison keresztül nyomon tudja követni. Ez jelentősen egyszerűbbé teszi
az adminisztrációs folyamatot.
3.2.2. Tag
A tag-ek a vasúti kocsikon kerülnek elhelyezésre. Ezek a tag-ek tartalmaznak egy bluetooth-
os mikrovezérlőt, egy gyorsulásmérőt, egy NFC chip-et valamint egy akkumulátort. A
gyorsulásmérő feladat az, hogy amíg a vasúti kocsik nyugalmi állapotban vannak, addig az
eszköz alvó állapotban legyen. Mivel ezek energiaellátása akkumulátorról történik, így az egyik
kritikus pont az energiafogyasztás. A gyorsulásmérő feladata tehát az, hogy amint a mozdony
megmozdítja a szerelvényt, az életre keltse a mikrovezérlőt. Amint aktív állapotba került a
mikrovezérlő, felépül a kommunikáció az adott vagonok között, amely alapján meghatározható,
hogy melyik mozdonyra milyen azonosítóval rendelkező kocsik, milyen sorrendben
következnek egymás után. Ezen információk meghatározására szolgál az NFC egység. Az NFC
segítségével a leolvasó eszközt kezelő személy számára különböző információk jelennek meg.
Az információk között szerepel például különböző státusz adatok, utolsó mozgatás időpontja,
akkumulátor feszültsége vagy információt ad arról, hogy történt-e bármiféle szabotázs az adott
tag-en. Továbbá tartalmazhat a vasúti kocsira illetve a tárolt adagra vonatkozó információkat is
amely a cég dolgozóinak hasznos információ.
3.3. Lehetséges megoldás
Az általunk tervezett rendszer lehetővé teszi, hogy a gyárterületére beérkező vasúti

szerelvényekre szerelt tag-ek segítségével a fejegység rögzíti a kocsik pozícióját. Az adatok
tovább küldésével a cég így pontosan nyomon tudja követni, hogy milyen kocsi hol tartózkodik.
A tag-ek azonosítójához hozzá lehet rendelni a kocsi és a szállított anyag paramétereit.
2. ábra: Blokkvázlat
4. BLUETOOTH 5 ESZKÖZ
A hálózat kialakításához egy olyan eszközre volt szükség, amely támogatja a bluetooth 5
szabványt azon belül is a mesh hálózat kialakítását, valamint ezen tulajdonságok mellett kellően
alacsony az energiafogyasztása. Ezen szempontokat figyelembe véve került a választás az
STEVAL-IDB008V2. Ez a panel egy gyártó által kiadott változat, amelyen megtalálható
különböző perifériák és csatlakozósorok.
163
TÓTH József, L. KISS Márton
Az általunk felhasznált eszközökben nincs szükség ennyi kivezetett perifériákra így

szükséges lesz egy önálló panel tervezése az integrált áramkörhöz a méretek minimalizálásának
érdekében. A vizsgált panel a 3. ábrán látható.
3. ábra: Bluetooth 5.0 eszköz
Az eszköz egy olyan mikrovezérlő áramkör, amely támogatja a bluetooth kommunikációt.

Ennek előnye, hogy nem kell külön beágyazott rendszer az eszköz mellé, hanem önmagában
alkalmas mind a kommunikációra, mind az adatok feldolgozására.
Az eszköz támogatja a mesh hálózat kialakítását. A mesh egy olyan hálózat, ahol minden
eszköz képes kommunikálni minden másik eszközzel. Mesh hálózaton keresztül egy üzenet
elküldése a megfelelő eszköznek a következő módon történik: a küldő elküldi az üzenetet az
első legközelebbi eszköznek, az megvizsgálja, hogy neki szánta-e az üzenetet a küldő,
amennyiben igen akkor feldolgozza az üzenetet viszont, ha nem akkor tovább küldi a következő
eszközre. A mesh hálózat azért kiemelkedő a mi esetünkben mert nincs lehetőség arra, hogy az
egymás mögé került vagonok eszközeit mindig külön párosítással kapcsoljuk össze. Így tehát a
rendszernek egy fontos kritériuma, hogy a vagonokra véletlenszerűen eszközök képesek
legyenek önállóan felépíteni a bluetooth kapcsolatot.
Az eszköz, illetve a bluetooth 5 szabvány másik legnagyobb előnye az energiafogyasztás. A
mikrovezérlő többféle működési üzemmódot támogat. Ezek közül megkülönböztethetünk aktív
és standby módokat. Ezen módokat alkalmazva a dokumentáció alapján végeztünk egy becslést
az eszköz energiafogyasztásáról. Ehhez a kalkulációt szoftveresen végeztük, ahol beállítottuk a
megfelelő paramétereket a fogyasztással kapcsolatban, valamint azt, hogy milyen
akkumulátorról üzemel az eszköz. Az eredmények a következő ábrán láthatók.
1. táblázat: Az eszköz áramfelvétele
Mód CPU frekvencia VDD Áramfelvétel Átlagos

Aktív 2 MHz 1,8 V 9,6 mA
209,39 µA
Standby 0 Hz 1,8 V 210 µA
A kalkulációt a szoftver három darab 1,5V-os 2850 mAh kapacitású akkumulátorra végezte.
Ennek alapján láthatjuk, hogy az adatok rendkívül előnyösek. A szoftver által végzett
kalkuláció a 4. ábrán látható.
A szoftver számítási adatai szerint a mikrovezérlő másfél évig üzemel az adott
akkumulátorok mellett. A kalkuláció természetesen ideális körülmények mellett vehető
számításba, így ezen adatok a valóságban eltérhetnek.
164
Bluetooth 5.0 alapú vagon meghatározó rendszer hardverének tervezése
4. ábra: Energiafogyasztás kalkuláció
5. KÖVETKEZTETÉSEK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK
Az eddigi fejlesztések alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tervezett fejegység
számára a legfontosabb a stabil kommunikáció és megbízható GPS elérhetőség. A tag-ek
legfontosabb jellemzőinek kell lenni az energiahatékonyság és az alacsony ár. Mivel ezek
akkumulátoros üzemmel működnek így fontos, hogy minél kevesebb karbantartást
igényeljenek, hogy ez ne járjon jelentős emberi munkaerővel. Az alacsony ár azért fontos, mert
a vasúti kocsik elhagyják a gyár területét ezért különböző sérülés vagy lopás elkerülése
érdekében ezeket könnyen tudjuk pótolni.
A cikkben ismertetett kutató munka az EFOP-3.6.1-16-2016-00011 jelű „Fiatalodó és

Megújuló Egyetem – Innovatív Tudásváros – a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást
szolgáló intézményi fejlesztése” projekt részeként – a Széchenyi 2020 keretében – az Európai
Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
[1] CHIOCCHIO, S., PERSIA, A., SANTUCCI, F., DI CLAUDIO, V., DI GRANDE, D.,
GIUGLIANO, P., & GUIDOTTI, G. A cloud-based heterogeneous wireless platform for
monitoring and management of freight trains. In Ultra Modern Telecommunications and
Control Systems and Workshops (ICUMT), 2016 8th International Congress on (pp. 263-
268). IEEE.
[2] YAAKOP, M. B., MALIK, I. A. A., BIN SUBOH, Z., RAMLI, A. F., & ABU, M. A.
(2017, September). Bluetooth 5.0 throughput comparison for internet of thing usability a
survey. In Engineering Technology and Technopreneurship (ICE2T), 2017 International
Conference on (pp. 1-6). IEEE.
[3] BERLIN, E., & VAN LAERHOVEN, K. (2013, May). Sensor networks for railway
monitoring: Detecting trains from their distributed vibration footprints. In Distributed
Computing in Sensor Systems (DCOSS), 2013 IEEE International Conference on (pp.
80-87). IEEE.
[4] ALLOTTA, B., D'ADAMIO, P., FARALLI, D., PAPINI, S., & PUGI, L. (2015, May).
An innovative method of train integrity monitoring through wireless sensor network. In
Instrumentation and Measurement Technology Conference (I2MTC), 2015 IEEE
International (pp. 278-283). IEEE.
165
INTELLIGENS VEZÉRLŐ RENDSZER FEJLESZTÉSE

KOMFORTÉRZET KONFIGURÁLÁSÁRA
DEVELOPING AN INTELLIGENT CONTROL SYSTEM FOR

CONFIGURING COMFORT
VARGA Ádám1, PINTÉR Judit Mária2

BSc hallgató, varga.adam10@gmail.com
1
Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai kar, Automatizálási és Infokommunikációs Intézet,

2
Ph.D., adjunktus, pinterjm@uni-miskolc.hu
Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai kar, Automatizálási és Infokommunikációs Intézet,
Kivonat: Cikkünkben egy olyan komfort szint beállítására alkalmas ezközt mutatunk be, amely egy okos otthonban
való alkalmazás esetén a lakók kényelmét szolgálja. A rendszer adatokat gyűjt a lakók levegő komfort igényeiről
és ezek alapján próbálja úgy beállítani a levegő minőséget, hogy a lakók a lehető legjobban érezzék ott magukat.
A rendszer alkalmas felhasználói visszajelzéseket fogadni, és ezek alapján, illetve a korábbi szokások alapján
olyan ajánlatokat ad a felhasználónak, amellyel javítani tudja az otthonában a komfortérzetét.
Kulcsszavak: okos otthon, levegő komfort szint, levegő minőség
Abstract: Articles provide a level of comfort that is appropriate for living in the apartment. The system data
collects the comfort of the residents and tries to adjust the air quality on the basis of these, so that the residents
feel as comfortable as possible. The system is capable of receiving user feedback, and on the basis of these, and
on the basis of previous habits, offers the user the opportunity to improve the comfort of his home.
Keywords: smart home, air comfort level, air quality
1. SOLAR DECATHOLN
A Solar Decathlon egy olyan amerikai szervezésű egyetemek közti verseny, ahol az
egyetemisták megmutathatják, milyen építészeti, gépészeti, és automatizálási tudással
rendelkeznek, és ezeket hogyan tudják egy ház építésénél felhasználni. A Miskolci Egyetem
csapata a Blidai egyetemmel (University of Blida) közreműködve SOMEshine néven indul ezen
a versenyen. Az a cél, hogy egy olyan házat hozzunk létre, ami népszerűsíti a napenergiával és
más megújuló energiával működő passzív házakat. A ház energiaigényét napenergia
felhasználásával szeretnénk megvalósítani oly módon, hogy a piacon kapható eszközöket
alkalmazzuk, de mellettük saját fejlesztésű eszközök is beépítésre kerülnek. A mi feladatunk
az, hogy a ház automatizálásával foglalkozzunk. A lakóház elektronikusan vezérelt
rendszereinek tervezését felosztottuk, az én feladatom a belső- és külső környezetben a
levegőminőség mérésének tervezése és a mérések lebonyolítása. A levegő paramétereit kint is
és bent külön szenzorokkal tízpercenként mérjük. A mért eredményeket egy szerver tárolja. A
megadott periódus értékei alapján a rendszer megfigyeli, hogyan alakítsa ki a ház szellőztetését
annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb szennyezőanyag jusson be a lakótérbe.
2. A TÉMA AKTUALITÁSA
A korszerű építészetben gyakran megjelenik az „okos otthon” szó. Ennek a jelentésével

azonban elég kevesen vannak tisztában. Mindenki hallott már erről a témáról, de kevesen tudják
166
VARGA Ádám, PINTÉR Judit Mária
pontosan meghatározni, hogy mi ennek a fogalomnak a jelentése. Az „okos otthon” olyan

technikai eszközök együttese, amelyek kommunikálnak és együttműködnek egymással, így
lehetővé téve ezen eszközök központi irányítását. A tévhitekkel ellentétben a házat nem egy
mesterséges intelligencia vezérli, hanem egy komplex számítógépes rendszer irányítja, amely
a rendelkezésre álló adatok alapján képes az eszközöket úgy irányítani, hogy azok a lehető
leghatékonyabban működjenek.
Általában ezeknek a házaknak a működésébe a számítógépes rendszerrel kommunikálva
távolról is be lehet avatkozni, a központi vezérlő egységen keresztül a fűtési, világítási, illetve
a lakás biztonsági rendszerét is módosítani lehet. Ez a központi egység úgy működik, mint egy
agy. Utasításokat ad az alrendszereknek, illetve ajánlásokat a lakóknak a mért adatok alapján.
Mivel az alrendszerek egymással kommunikálnak, ezért lehetőség nyílik arra, hogy előre
beprogramozott eseményekhez viszonyítva a szenzorok által érzékelt adatok alapján a rendszer
változtatásokat hajtson végre. Beállítható például, hogy reggelente az ébresztőóra megszólalása
után 5 perccel húzódjanak fel a redőnyök, este pedig napnyugtakor ereszkedjenek le, de azt is
beprogramozhatjuk, hogy ha a külső hőmérséklet eléri a 28 oC-ot, a redőnyök félig újra
ereszkedjenek le, hogy egy hőszigetelő réteg alakulhasson ki az ablak és a redőny között, amivel
megvédhetjük a házat a túlmelegedéstől és a hűtésre fordított energiával tudunk spórolni.
Ugyanezen mozgást bonyolíttathatnak le külső naprolókkal is. Itt figyelembe kell venni a külső
légmozgást is a hőmérsékleten kívül, nehogy a hirtelen érkező vihar előtti nagy szél letépje a
külső árnyékolót. Figyelembe kellene, hogy vegye a belső hőmérsékletet is, a komfortos
hőmérsékleti értéket meghaladva be kell, hogy kapcsolja a klímaberendezést.
3. A LEVEGŐMINŐSÉG MÉRÉSI MÓDSZEREINEK FEJLŐDÉSE
A belső levegőminőséget, annak CO2-tartalmát Max von Pettenkofer vizsgálta elsőként a

XIX században. 1858-ban a "Münchner Medizinische Wochenschrift" orvosi folyóiratában
publikálta kutatásainak eredményeit. Megállapította, hogy a kültéri levegő összetétele eltér a
beltéri levegő összetételétől. Arra lett figyelmes, hogy a levegő széndioxid-tartalma sokkal
nagyobb a lakótérben, mint a szabadlevegőn. Megfigyelései szerint akkor mondható ki egy
helységről, hogy friss a levegője, ha a CO2 koncentráció 1.000 ppm alatt marad. Emiatt a
megállapítása miatt a jó levegő szintjét a szakirodalom Pettenkofer számként tartja nyilván [1].
Levegő általános minőségének mérésével Yaglou foglalkozott először [2]. A mérései
szubjektívek voltak, hiszen emberek segítségével értékeltette a levegő minőségét. A mérés nem
volt valódi mérés, hanem egy érzékszervi vizsgálat volt, amelyet úgy végeztetett el, hogy a
szobába belépőnek a levegőminőségre vonatkozóan egy érteket kellett mondani a 0-tól 5-ig
terjedő skálán. A kapott értékeket összesítették és ebből vontak le következtetéseket.
Egy olyan publikációt olvastam, amely az irodaterek belső levegő minőségének
értékelésével foglalkozik. Ebben azt vizsgálták, hogy levegő minősége milyen kihatással van
az ember komfortérzetére. Ennek a cikknek az olvasása közben fogalmazódott meg bennem az
elgondolás, hogy építsek egy olyan berendezést, amelyet a lakótérben elhelyezve
komfortosabbá teszi az ott lakók életét. Figyelembe venné ez a berendezés az ott lakók levegő
paraméterekre vonatkozó igényeit, és a felhasználói visszacsatolás alapján addig módosítaná
ezeket a paramétereket, ameddig a lakók a legjobban nem érzik magukat [3]. A mai építészetben
maguknak az építészeknek is figyelembe kell venniük, hogy a lakásban milyen a levegő
minősége. Sok energia spórolható meg azzal, hogy jó minőségű hőszigetelt ablakokat
alkalmazunk. A falakat is hő szigeteljük, ami további energiamegtakarítást jelent. A túlzott
hőszigetelés azt eredményezi, hogy a lakótérben „megszűnik” a levegő természetes cseréje.
Ennek velejárója, hogy megnő a páratartalom, ami miatt gyakran jelenhet meg penészedés a
falak sarkában. A probléma orvosolható lenne, ha megfelelő szellőztetést eszközölnénk, de mint
tudjuk, ha rosszul szellőztetünk, azzal sok energiát pazarolunk el. Az axiális ventilátor jó
167
Intelligens vezérlő rendszer fejlesztése komfortérzet konfigurálására
megoldást kínál a ház azon pontjaiban, ahol a páratartalom fokozottan magas. Ilyenek például
a fürdőszoba, illetve a konyha. A legkorszerűbb levegőcserélő rendszer a levegő elszívásán
alapuló rendszer, amely képes érzékelni, hogy mely helységeket használjuk leggyakrabban, és
annak függvényében cseréli a levegőt, hogy milyen gyakran tartózkodunk az adott helységben.
Érzékelők segítségével meghatározza, hogy milyen a belső tér levegőminősége és ez alapján
állítja be, hogy mikor mennyi levegőt juttasson az adott helyiségbe. A levegő keringgetéséért
felelős ventilátor, ha nincs nagy levegőcsere igény, akkor kisebb fordulatszámon üzemel, hogy
kisebb legyen az energiafelhasználás. Továbbiakban a rendszer úgy van kitalálva, hogy a
kiszívott meleg levegőt egy hőcserélőn keresztül vezeti ki a szabadba. A beszívott friss levegő
ugyancsak áthalad hőcserélő berendezésen, ahol meg tud melegedni, ezzel nagyban javítja a
szellőztetési hőveszteséget [4].
4. CÉLKITŰZÉS
Sok olyan cikket olvastam, ami valamilyen módon az okos otthonnal foglalkozik, viszont
kevés olyan publikáció van, amely nem az energiatakarékosságot helyezi előtérbe, hanem a
lakók kényelmét, komfortérzetét. Nem találkoztam olyan publikációval, amiben az okos otthon
levegő paramétereit vizsgálnák annak függvényében, hogy a lakók, hogy érzik magukat benne.
A célom az, hogy egy olyan rendszert hozzak létre, ami a levegő tulajdonságait mérve
megtanulja azt, hogy a felhasználó milyen levegő minőségi beállítások közt érzi magát jól, és a
későbbiekben megpróbáljon olyan paramétereket beállítani a lakók számára, amely a
szokásaikhoz igazodik és biztosítja a komfortérzetüket.
A piacon egy hasonló eszközt találtam, amely a levegő minőségét jelzi ki, de ez az eszköz
elég drága és Magyarországon nem is kapható. Az eszköz működéséről és szenzorairól
semmilyen dokumentációt nem találtam. Az eszközről annyit lehet tudni, hogy CO2, illetve
szálló por koncentrációt tud kijelezni [5]. Az általa megjelenített adatokat interneten keresztül
kapja.
Cikkemben bemutatom, hogy milyen paramétereket mérjünk ahhoz, hogy meg tudjuk
határozni a komfortérzetet befolyásoló tényezőket, illetve azokat a szenzorokat, amelyek
segítségével mérhetők ezek a paraméterek. Ezen kívül ismertetem azokat a szempontokat, ami
alapján ezeket a szenzorokat kiválasztom, illetve a szenzorból az adatok kiolvasásának a
módszereit.
5. MÉRENDŐ PARAMÉTEREK
A levegő komfortparamétereit szenzorokkal tudjuk mérni. Ehhez a következő paramétereket

kell mérnünk, majd ezekből a mérésekből következtetéseket levonnunk, hogy ezek milyen
hatást gyakorolnak az emberekre:
- hőmérséklet,
- páratartalom,
- nyomás,
- fény,
- szálló por (PM2.5, PM10),
- CO2.
6. SZENZOROK
Rengeteg alternatíva létezik a hőmérséklet meghatározására. Én a BME280-as szenzort

találtam a legideálisabbnak, a hőmérséklet paraméterének meghatározására, hiszen ez a
szenzor, kicsi, olcsó, jó felbontással és tág mérési tartománnyal rendelkezik. Ez a szenzor mind
168
VARGA Ádám, PINTÉR Judit Mária
azok mellett, hogy a hőmérsékletet nagy pontossággal méri le, ezen felül páratartalom mérésre
is alkalmas. Ez a szenzor a páratartalom méréssel szemben állított elvárásokat is teljesíteni
tudta. Továbbá ez a szenzor alkalmas nyomásérzékelésre is, bár erre a paraméter érzékelésére
vannak pontosabb szenzorok, de abban, hogy a komfort szintet meghatározzuk arra ez a szenzor
is megfelelő. A kiválasztásban azt is figyelembe kellett vennem, hogy a szenzor mennyire
elérhető. Szerencsére az egyetemen rendelkezésemre állt több ilyen szenzor, és a szoftvert is
könnyedén meg tudtam rá írni.
1. ábra: BME280 hőmérséklet, páratartalom, nyomás szenzor
Fényérzékelésre a TSL2591 es szenzort találtam megfelelőnek. Itt is az ár, illetve az

elérhetőség döntött nem elfeledkezve az említett pontosságon és mérési tartományon kívül. Ezt
a szenzort csak libraryk használatával tudtam működésre bírni. Hiába próbáltam az I2C
szabályai alapján lekérdezni az általa mért paramétereket a szenzor nem akarta közölni a valós
paramétereit. A megfelelő library használatával viszont a szenzorom életre kelt és pontos
információkkal szolgált fényértékek tekintetében. Mikrovezérlő segítségével be lehet állítani,
hogy milyen fényviszonyok mellett szeretnénk használni a szenzort, és ez alapján állíthatjuk
be, hogy milyen mérési tartományban mérjen a szenzor. Továbbá a mérési időt is módosítani
lehet, hogy a mérésünk minél pontosabb legyen.
2. ábra: TSL2591 fény szenzor
Széndioxid mérését egy MG811-es szenzorral tudtam mérni. Ennek a szenzornak analóg
kimenete van, amelyet a mikrokontroller analóg bemenetén tudtam lemérni. A szenzor 0,4‒2 V
közötti feszültség értékekkel reprezentálja a 0-10.000 ppm közötti koncentrációt. Az említett
szenzor is megtalálható volt az egyetemen, többek között ezért is választottam ezt a szenzort.
Porszenzornak a Honeywell HPMA115S0-ás szenzort választottam. Ebből a szenzorból
UART-on keresztül lehet kiolvasni a szenzorból az általa mért adatokat. A szenzor képes mérni,
a levegőben előforduló 10 µm, és a 2,5 µm átmérő alatt lévő porszemcséket. A levegő
keringgetéséhez egy kis ventilátort használ, amivel biztosítja a szenzor pontos tömegáramát. A
szenzor egy 5 V-os tápfeszültségről üzemel.
7. ADATOK OLVASÁSA ÉS MEGJELENÍTÉSE
A rendszerem alapja egy ESP32 es mikrokontroller platform. A mikrokontroller egy olyan

fő egység ebben a témában, aminek a megléte elengedhetetlen, hiszen ez a kis eszköz fogja a
szenzorokból kiolvasni a szenzorok paramétereit, és kijelezni a mért adatokat. Ennek a további
169
Intelligens vezérlő rendszer fejlesztése komfortérzet konfigurálására
előnye, hogy nagyon kis fogyasztása van, képes vezeték nélkül csatlakozni Wifi hálózatra, ahol
az általa mért adatokat közölni tudja, illetve ezeket a mért adatokat meg is tudja jeleníteni
helyben. A mikrokontroller a szenzorokból I2C-n, UART-on, és analóg úton olvassa be az
adatokat. A hőmérséklet, páratartalom, nyomás és fény adatokat a szenzorokból I2C-n keresztül
tudjuk kiolvasni. A porszenzor adatait UART-on keresztül, még a CO2 szenzorból analóg
felszültség beolvasással tudjuk meg.
Hogy a mért adatokat a felhasználók elé tudjuk tárni, ahhoz az adatokat Wifi-n keresztül
közölnünk kell egy Blynk szerverre. Ide az adatokat virtuális pinek használatával tudjuk
elküldeni. A Blynk szervert egy Raspberry PI futtatja. Erre a célra ezt a mikroszámítógépet
találtam a legideálisabbnak, hiszen kicsi az energiafogyasztása, és az MQTT-n kapott adatokat
el is tudja tárolni. Ezeket az adatokat a telefonunkra telepített Blynk applikáció segítségével
meg is tudjuk tekinteni. Továbbá a Raspberry PI alkalmas arra is, hogy az általa begyűjtött
adatokat szintén MQTT alapon elküldje egy PLC-nek ami a szenzorok adatai alapján
beavatkozik a lakás vezérlési rendszerébe.
Felhasználói visszajelzést a Blynk telefonos applikáción keresztül tudunk adni. Ezt érzékeli
a mikrokontroller és jelzi a szerver számára. A PLC érzékeli a szerveren megváltozott
adatokból, hogy a lakóknak hogyan módosult a komfortigénye, aminek hatására beavatkozik a
lakást vezérlő rendszerekbe.
8. ÖSSZEFOGLALÁS
A Blynk szerverről letöltött adatok kiértékelése során megállapítottam, hogy a BME 280-as
szenzor, a TSL2591-es szenzor, illetve a Honeywell porszenzor reális értékeket mért. Az
MQ811-es szenzor mérései, a valóságnak ellentmondó adatokkel szolgát, így elmondható, hogy
ez a szenzor nem alkalmas az én esetemben CO2 mérés elvégzésére. Továbbiakban ezt a
szenzort egy más típusú szenzorral fogom helyettesíteni, illetve szeretném a mérendő
paramétereket a VOC és irritáló szagokat mérő szenzorokkal kiegészíteni.

[1] PETTENKOFER, M. V.: Über den Luftweschel in Wohngebauden. München, 1858.

[2] YAGLOU, C.P.; RILEY, E.C.; Coggins, D.I.: Ventilation Requirements (Part 1).
ASHVE Transactions. Vol. 42. pp. 133-16 2. 1936.
[3] https://repozitorium.omikk.bme.hu/bitstream/handle/10890/753/ertekezes.pdf?sequence
=1
[4] http://szelloztetes.hu/index.php?m_id=2&id=103
[5] https://www.livescience.com/53771-airvisual-home-air-quality-monitor.html
170
KÉPGALÉRIA
Villamosmérnöki Tudományok Határok Nélkül Konferencia és a
Bécsi, alias Ampervadász Piroska villamos kereszteléséről, nosztalgia-villamosozásról
171
A résztvevők által készített fényképekből került összeállításra
172
A résztvevők által készített fényképekből került összeválogatásra
173
174
A résztvevők által készített fényképekből került összeválogatásra
175
176

VMT 2018 2

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

VMT 2018 2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

VILLAMOSMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Elektrotechnikai és Elektronikai Intézet

műszaki tudományos folyóirata

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar

A folyóiratban megjelenő tartalomért és a forrásmegjelölésért a kiadó felelősséget nem vállal!

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Elektrotechnikai és Elektronikai Intézet

műszaki tudományos folyóirata

A VILLAMOSMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK HATÁROK

Tudományos Bizottság tagjai, lektorok:

I. évfolyam, 2. szám (2018/2.)

A folyóirat szerkesztőbizottsága fontos feladatának tekinti a villamosmérnökség különböző

A kötet – a folyóirat címének és küldetésének megfelelően – jól tükrözi azt a szerteágazó

Jelen lapszámban a Villamosmérnöki Tudományok Határok Nélkül című Konferencián

Kelt: Miskolc- Egyetemváros, 2018. november 12.

Dr. Bodnár István

ALACSONY KÖLTSÉGŰ PORSZENZOROK PM10 ÉS PM2,5

RATIO OF PM10 AN PM2,5 VALUES OF LOW-COST DUST SENSORS

BÁTHORY Csongor1,3, KISS L. Márton 4,6, TROHÁK Attila 4,5, PALOTÁS

Kulcsszavak: szenzor, por, PM10, PM2,5, arány

Keywords: sensor, dust, PM10, PM2,5, ratio

A szállópor (particulate matter, PM) koncentráció a levegőminőség legfontosabb

ekvivalens módszerek (Federal-Equivalent Method, FEM) a PM koncentráció mérésére órás

1. táblázat: Szenzortípusok alapvető jellemzői

Márka, elnevezés Plantower Winsen Honeywell

A vizsgált szenzorok adatlapjai alapján a főbb jellemzőket az 1. táblázat foglalja össze. A

1. ábra: OLM állomás PM10/PM2,5 aránya és PM2,5 koncentrációi

2. ábra: Plantower szenzor PM10/PM2,5 aránya és PM2,5 koncentrációi

3. ábra: Winsen szenzor PM10/PM2,5 aránya és PM2,5 koncentrációi

A Winsen szenzor esetében is a legnagyobb PM10/PM2,5 arány a legkisebb PM2,5

4. ábra: Honeywell szenzor PM10/PM2,5 aránya és PM2,5 koncentrációi

A legegyszerűbb eset a Honeywell szenzor estén, itt egyértelmű az összefüggés megléte,

A két Honeywell szenzor cigaretta füsttel végzett terheléses vizsgálatának eredményeit

5. ábra: Honeywell PM10/PM2,5 aránya és PM2,5 koncentrációi közötti grafikus kapcsolat

25 106 y = -7E-11x5 + 3E-08x4 - 4E-06x3 + 0,0003x2 - 0,012x + 1,2458

A kis költségű pormérő szenzorok a PM2,5 koncentrációk mellett PM10 koncentrációs

Ezt a kutatást részben támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ÚNKP-18-3-I-

[1] A. VALAVANIDIS, K. FIOTAKIS, and T. VLACHOGIANNI: Airborne Particulate

[19] C. BRANDT, R. KUNDE, B. DOBMEIER, J. SCHNELLE-KREIS, J. ORASCHE, G.

NAPELEMEK TELEPÍTÉSI MÓDJAI ÉS TARTÓSZERKEZETEIK

INSTALLATION MODES OF THE SOLAR PANELS AND TYPES OF

Ph.D., egyetemi adjunktus, kutatócsoport vezető, vegybod@uni-miskolc.hu

Kulcsszavak: napelem, rögzítés-technika, tartószerkezet, tetőhorog

Keywords: photovoltaic, solar module, fixing, supporting structure, roof hook

A napelemek telepítési lehetőségeit alapjában véve kétféle módon csoportosíthatjuk. Az

3.1. Fixen telepített rendszerek

Felépítését tekintve rendkívül egyszerű szerkezet. Alacsony bekerülési költség mellett

1. ábra: Földfelszínen, fixen telepített napelemes rendszer [1, 3]

Legfontosabb előnyei [3]:

A 2. ábra mutatja a rögzítő lábak (földcsavarok) földbehelyezésének módszerét, és a

2. ábra: A rögzítő lábak (földcsavarok) földbehelyezésének módszere, és a tartószerkezet

7.3. ábra: A földcsavarok és a tartószerkezet lábainak rögzítése a földcsavarhoz [1, 3]

A földcsavarok élettartamát nagymértékben befolyásolja a telepítési hely talajszerkezete és

3.2. Napkövető kivitelű rendszerek

A napkövető kivitelű napelem-tartószerkezetek világszerte széles körben elterjedtek.

4. ábra: Egytengelyes horizontális Napkövető napelemes rendszer [1, 3]

Előnyei és hátrányai [3]:

További megvalósítási lehetőség egy komplett 10 kW csúcsteljesítményű rendszert ajánl (6.

5. ábra: Moduláris rendszerű, csoportosan telepített egytengelyes Napkövető napelemes

6. ábra: Kompakt 10 kW csúcsteljesítményű egytengelyes Napkövető napelemes rendszer [3]

A moduláris kialakításnak köszönhetően erőművi méretekben, néhány száz kWp

7. ábra: Erőművi mértben, csoportosan telepített kompakt egytengelyű Napkövető kivitelű