Mûemlékek két világ határán

15. századi szerb ortodox templomok a történelmi Magyarországon

E
gyházi szempontból is új helyze-
tet teremtett a 14. század végén
meginduló szerb bevándorlás a
korabeli Magyarországon, mert – a ro-
mánok és a ruszinok után – egy harma-
dik ortodox nép is megtelepedett a
Magyar Királyság területén. A szerb
pravoszláv egyház a következõ évszá-
zadokban meg tudta õrizni a szerb ál-
lam emlékét. Nemcsak fenntartotta
egyházszervezetét, de ápolta a Neman-
jida-uralkodóházból származó szentek
kultuszát is.
A szerb templomok Magyarország
késõ középkori egyházi építészetének
sajátos színfoltját képezik.
A ráckevei templom
A ráckevei templom tekinthetõ a szerb
templomépítészet legszebb korai emlé-
kének a Duna–Száva vonaltól északra
elterülõ területen, azaz a középkori
Magyarország területén. E templom a
temesközi Kevébõl (ma: Kovin, Szer-
A ráckevei szerb templom freskói nagyrészt a
bia) elmenekült szerb lakosság parochi- 18. században készültek, az eredeti 15.
ális egyháza. Jellegzetes, 15. század végi századi falképekbõl kevés látható ma
gótikus épület, amelyhez a 16. század- Bár a térszerkezet elemei kivétel
ban, immár reneszánsz stílusban két ká- nélkül a nyugati egyházi építészetbõl
polnát, a 18. században pedig egy ba- származnak, a ráckevei templom mégis
rokk stílusú tornyot is hozzáillesztettek. ortodox összhatású: az ikonosztáz
A templom építõi tehát bizonyosan ma- (képfal), illetve a férfiak és nõk szigorú
gyarországi mesterek voltak. térbeli elkülönítésére, a hajó és a pro-

goltságának megfelelõen – öt központja volt: Róma, Konstan-

tinápoly, Jeruzsálem, Alexandria és Antiochia. Ezek közül

A Nyugatrómai Birodalom bukása (476) után megjelentek a Róma bizonyos elsõséget élvezett, ezt azonban csak a katoli-
keleti és a nyugati egyház közti különbségek filozófiában, kus értelmezés tekinti egyértelmûen joghatósági jellegûnek. A
dogmatikában, liturgiában, hitéletben, misztikában, mûvészet- más alapon álló egyháztörténelmi szemlélet szerint az elsõség
ben, valamint egyházszervezeti és politikai kérdésekben is. Az csupán tiszteletbeli volt; a római egyház (és püspöke, a pápa)
elsõ századokban a keresztény egyháznak – a birodalom ta- nem az egész kereszténység vezetõje, legfeljebb primus inter
pares: elsõ az egyenlõk között. A
Ortodox szertartású szerb esküvõ A modern építésû, új-bizánci stílusú Szent Száva második legfontosabb egyházköz-
Dél-Magyarországon. katedrális Belgrádban,
Fametszet, 19. század a világ legnagyobb ortodox tempoloma pont Konstantinápoly lett, amely –
egységesen a másik három keleti
egyházzal – határozottan visszauta-
sította Róma egyeduralmi törekvé-
seit. Az ellentétek végül az 1054-es
nagy egyházszakadáshoz vezettek.
A legtöbb dogmatikai kérdésben
kelet és nyugat között nincs lénye-
ges eltérés. Így az ortodoxia – a ka-
tolicizmussal közösen – vallja a
Szentháromságot, Jézus feltámadá-
sát és kettõs (isteni és emberi) ter-
mészetét, a Szentírás sugalmazott
voltát, a hét szentséget, az utolsó
ítéletet, a szentek tiszteletét, külö-
nös tekintettel Máriára, akit õk Is-
tenszülõnek neveznek. Az ortodoxia
azonban elutasítja a római pápa pri-
mátusának és tévedhetetlenségének
tanát. A reformáció egyházaival
szemben az ortodoxia nem kettõ,

10
naosz (elõcsarnok) között húzott
válaszfal miatt. Az ortodox jelle-
get erõsíti a templom kifestése
is: a keleti egyházakban szigorú-
Kollár Tibor felvétele
an meghatározott tematika, illet-
ve a szerb ortodox egyházban
tisztelt szentek megjelenítésével.
A ráckevei szerb templom ma is
látható freskói jórészt 18. száza-
diak, az eredeti – 15. századi –
kifestésbõl csak néhány apró részlet
maradt meg.
A szalánkeméni templom
A 15. századi szerb ortodox templom-
építészet egy másik vonulatát képviseli
a szalánkeméni Szent Miklós-templom
(Stari Slankamen, Nikolajevska crkva),
amely a magyar történelemben sajátos
szerepet játszó Brankovics család egyik
tagjának az alapítása.* A Duna déli,
szerémségi partján, a Tisza torkolatá-
val szemben álló templom mai mûfor-
mái jórészt a késõbbi, barokk átépíté-
sekbõl származnak. Így csak a gondos
tanulmányozásból derül ki: a szerbség
hanem hét szentséget ismer el. Ebbõl adódóan vallja a szolgá-
lati papság intézményét is, s azt visszavezeti az apostolokra, és
vallja mind a szentek tiszteletét, mind Krisztus ábrázolhatósá-
gát. A katolikus egyháztól eltérõen, az ortodox egyházaknak
nincs központi irányításuk. Az egymástól adminisztratív érte-
lemben teljesen független ortodox keresztény egyházak veze-
tõi között a tiszteletbeli elsõséget az egyetemes (konstantiná-
polyi) pátriárka élvezi, a Konstantinápolyi Ortodox Egyház
(más nevén: Egyetemes Pátriárkátus) vezetõje. Ez a tisztelet-
beli elsõség kimerül abban, hogy az összortodox konferenciá-
kon õ elnököl.
A montenegrói ortodox metropolita és kísérete Ognjena Marija napi
(„Tüzes Mária”, azaz Szent Marina mártír ünnepe) istentiszteletre indul
szentélyének úgynevezett háromkon-
chás alaprajza viszont teljesen ide-
gen a magyarországi gótikától, a
még önálló Szerbia építészetének
legkésõbbi ágából, az úgynevezett
Morava menti iskola stílusából ve-
zethetõ le.
*
A ráckevei és a szalánkeméni temp-
lom térszerkezetében és freskóin ke-
veredõ stílusok pontosan szemlélte-
tik azt, milyen változásokon ment át
a bevándorolt szerbség. Az 1990-es
évektõl a vajdasági tájban újraindult
a szerb templomépítészet is. Az
újonnan felépülõ templomok
azonban nem a 15. századig vissza-
A késõgótikus elemeket is õrzõ szalánkeméni nyúló hagyományokat igyekeznek új-
(Stari Slankamen) Szent Miklós templom
jáéleszteni, hanem dél-szerbiai, ko-
szovói vagy hercegovinai templomo-
korai, 15. századi történetének egyik kat másolnak.
kulcsemlékérõl van szó. A templomot TAKÁCS MIKLÓS
szintén helyi, tehát magyarországi mes-
terek építhették, olyanok, akik jól is-
merték és alkalmazták a magyarországi * Vö. erre e számunkban Pálosfalvi Tamás cikkét.
késõ gótika mûformáit. A templom (A szerk.)
Napjainkban összesen 15 ön-
álló (autokefál) ortodox egyház
van: a Konstantinápolyi, az Ale-
xandriai, az Antiochiai, a Jeruzsá-
Szerb Egyházmûvészeti Gyûjtemény
lemi, az Orosz, a Grúz, a Szerb, a
Román, a Bolgár, a Ciprusi, a
Görög, az Albán, a Lengyel, a
Cseh–Szlovák és az Amerikai Or-
todox Egyház.
F. I.
A grábóci monostor evangéliumának
aranyozott ezüst könyvtáblája.
Hilandar, a 12. században alapított szerb ortodox kolostor a
görögországi szent Athosz-hegyen
11