Küroszi Theodorétosz

keresztségről alkotott felfogása

– „Haereticarum fabularum compendium” című munkája alapján –
(rövidítve: HFC)

Magyar Patrisztikai Társaság

Országos Hallgatói Konferencia
Debrecen, 2015. május 8.
Küroszi Theodorétosz
• 393 – 460 között élt
• Az Antiókhiai iskola legjelentősebb V. századi teológusa
• Születése csodás körülményeiről a Historia Religiosa című munkájának
a 9. és 13. fejezeteiben olvashatunk
• Valószínűleg Mopszuesztiai Theodorosz iskolájában tanul
• Kiemelkedő teológiai és világi műveltségre tesz szert
• 23 éves korában meghalnak szülei – eladja örökségét – az árát
szétosztja a szegények között – ő maga pedig a Nikertai kolostorba
vonul, ahol 416 és 423 között él
Küroszi Theodorétosz - folytatás
• 423-ban (határozott tiltakozása ellenére) a szíriai Kürosz püspökévé választják
• A hét kolostori esztendő, illetve püspöki szolgálatának első évei voltak a legbékésebbek
Theodorétosz életében.
• a reá bízott több mint 800 gyülekezetet nagy odaadással igazgatta, és nyájára anyagi és
lelki szempontból egyaránt gondot viselt.
• a valóban szent életű igehirdető sokszor élete kockáztatásával ezreket térített vissza az
egyházba: leveleinek tanúsága szerint nyolc falunyi markionitát, valamint egy
eunomiánus és egy ariánus település lakóit térítette vissza az egyházba.
• díszes ruháját levetve, egyszerű szerzetesi öltözetben indult prédikálni a békétlen
helyekre.
• Püspökként nem az eretnekeket, hanem inkább az eretnekséget és a szakadásokat
kívánta felszámolni
Küroszi Theodorétosz - folytatás
• Személyes adományaiból épült a város vízvezetéke és két hídja is, sőt
fürdőket is építtetett.
• A lakosok egészségügyi ellátásáról szintén saját jövedelméből
gondoskodott: szakmájukban járatos mesterembereket és képzett
orvosokat szerződtetett – a város jóléte érdekében.
• Püspöksége idején Tatianosz Diatesszaronjának hozzávetőlegesen 200
példányát gyűjtötte össze és semmisítette meg, és helyette bevezette
a négy kanonikus evangéliumot.
Küroszi Theodorétosz - folytatás
• A nesztoriánus vitában való részvétel miatt „felgyorsul” Theodorétosz élete: teológiai
csatározások Alexandriai Kürillosszal, kiközösítés, rehabilitáció követik egymást
• 431-ben részt vesz az Efézusi zsinaton – sőt az Efézusi hitvallásként ismert
egységformulát is ő fogalmazta meg (még a zsinat előtt) – Kürillosz azonban csak 433-
ban írja alá
• 449-ben a rablózsinaton kiközösítik (Edesszai Ibásszal, Antiókhiai Jánossal együtt)
• 451-ben a Kalcedoni zsinaton – a Nesztorioszra kimondott anatéma ellenében –
elismerik igazhitűségét – sőt a hitvallás szövege is az ő nevéhez fűződik
• Élete további szakasza kevésbé ismert – 460 körül halt meg
• Az 553-as konstantinápolyi zsinaton átok alá helyezik „az igaz hit és szent Kürillosz
ellen írt munkáit”
A keresztségről szóló tanítás a HFC-ben – I.
• Az V. könyv 18. fejezete a keresztség titkának ismertetése
• További fejezetek az V. könyvben, amelyekben a keresztségről is
olvashatunk
• 3. fejezet: a Szentlélekről és az isteni nevekről
• 28. fejezet: a megtérésről
A keresztségről szóló tanítás a HFC-ben – II.
• Az I-IV. könyvekben a következő fejezetek érintik a keresztség kérdését:
A HFC fejezetszámai: Migne PG: A fejezet címe:
HFC 1,2 83:345,36-43 Περὶ Μενάνδρου
HFC 1,9 83:360,12-19 Περὶ Μάρκου τοῦ γόητος
HFC 1,10 83:360,29-36 Περὶ τῶν Ἀσκοδρουτῶν ἢ Ἀσκοδρουπιτῶν
καλουμένων.
HFC 2,7 83:393,19-27 Περὶ Ἐλκεσαίων
HFC 3,5 83:408,23-31 Περὶ Ναυάτου
HFC 4,1 83:413,18-41 Περὶ Ἀρείου
HFC 4,3 83:420,23-48 Περὶ Εὐνομίου καὶ Ἀετίου
HFC 4,11 83:429,28-432,3 Περὶ Μεσσαλιανῶν͵ ἤγουν Εὐχιτῶν καὶ
Ἐνθουσιαστῶν
A „mindenestől fogva szent” keresztség
• Theodorétoszra jellemző szófordulat: τὸ παναγίον βαπτίσμα
• Íme egy statisztika a teljesség igénye nélkül:
Author τὸ ἅγιον βάπτισμα τὸ θείον βάπτισμα τὸ παναγίον βάπτισμα

Clemens Romanus 7 - -
Melito of Sardis 1 - -
Origenes 3 2 -
Athanasius of Alexandria 22 - -
Didymus the Blind 3 1 -
Eusebius of Caesarea 1 - -
Socrates Scholasticus - 1 -
Gregory of Nyssa 6 - -
Gregory of Nazianz 1 1 -
Basil of Caesarea 3 - -
Acta Conciliorum Oecumenicarum 18 2 -
John Chrysostom 10 3 3
Theodoret of Cyrus 8 12 38
A HFC 5,18 a keresztségről
• Isten ajándéka (ἡ δωρεά), amely Isten emberszeretetét hirdeti;
• A zsidó tisztálkodási szertartások helyét veszi át;
• A gyermekek is részesülnek benne;
• Bocsánatot nyújt az addig elkövetett bűnökre – de nem csak!!!;
• Isten jövőbeni kegyelmi ajándékainak a biztosítéka (feltámadás,
közösség Krisztussal – az Ő szenvedéseiben, halálában és
feltámadásában való részesedés által;
• A Szent Lélek ajándékainak birtokába helyezi a hívőt;
• A hívőket Isten gyermekeivé és örököseivé, illetve Krisztus
örököstársaivá teszi.
Hogyan értékelik mindezt a kutatók?
• Hangsúlyozzák:
• Ugyanazt az irányvonalat képviseli, mint Khrüszosztomosz
• A keleti álláspont nagy mértékben különbözik a nyugatitól
• Szétválasztja a gyermekkeresztséget és a bűnbocsánatot
• Sőt: pl. Meyendorff szerint a bűnbocsánat csak
másodlagos hatás – amelyről csakis a felnőtt-keresztség
esetében beszélhetünk
• Ezzel szemben a keleti keresztség-teológia fő üzenete: a
halhatatlanság megszerzésének lehetősége nyílik meg a
hívő előtt
A kutatás állásának értékelése
• Alapjában véve igaz a kutatók álláspontja, azonban néhány dolgot
pontosítani, illetve csiszolni kell:
• Pl. a bűnbocsánat és a keresztség szétválasztása – a kérdés igazából
árnyaltabb, mint ahogy a szakmunkák azt sejtetik
• Inkább az derül ki, hogy Theodorétosz a keresztség kettős hasznáról
beszél – mégpedig apologetikai kontextusban (a messzalianizmus
ellen)
• A kérdéses kifejezés: τὰ τούτων μείζω καὶ τελεώτερα nem a két haszon
összehasonlítása – hanem inkább arra mutat rá, hogy a bűnbocsánat
nem önmagában a keresztség haszna: a „megígért javakkal együtt”
képezi a nagyobb és tökéletesebb ajándékot
Theodorétosz keresztségtanának alapkontextusa
• A kutatók hangsúlyozzák: hiányzik az eredendő bűn gondolata
• DE!!! – a hiányt valamihez viszonyítva lehet megállapítani
• Ebben az esetben a nyugati álláspont
• NB! egy fogalom hiánya nem jelenti azt, hogy nem hittek benne
• Maximum azt jelenti: hogy nem ugyanazzal a hangsúllyal
beszéltek róla, mint nyugaton
• Fontos: hol helyezi el Theodorétosz a keresztségről szóló
fejezetet: a krisztológia-szótériológia és az eszkatológia között –
más művében arról ír, hogy a „keresztség az örök élet köntöse”
(de incarnatione 27)
Többszörös kontextualitás
• Pneumatológiai kontextus:
• a keresztség az első lépcső afelé, hogy a hívő a Szent Lélek
templomává válhasson;
• A keresztség tulajdonképpen az új teremtés, amelyet a Szent Lélek
által valósít meg a teljes Szentháromság – cf. Heidelbergi Káté 45.
• A bűnbocsánatról szóló tanítás kontextusában
• A keresztség után elkövetett bűnökre is van bocsánat – nem
egyszerűen hit, hanem sok könny, jajgatás, imádság, böjtölés és
kemény munka által
• Erre tanít az Úr imádságának a bűnbocsánattal kapcsolatos kérése
– amelyet egyébként a beavatottaknak szoktak tanítani
• Heréziológiai kontextusban:
• Nem csupán arról értesülünk, hogyan torzították el egyes
csoportok az igazhitű tanítást
• Pl. az Aszkodrutész nevű eretnekség tagjai filozófiai
meggyőződésből mellőzték, az Eunomiánusok egyszer, fejjel
lefelé és csak mellig merítették be a katekumenust, mások
mágikus szertartássá módosították, stb.
• Kiegészítő információkra is következtethetünk:
• Háromszoros bemerítés
• A Szentháromságra való hivatkozás
• Trinitárius doxológia
• A keresztség előtti, illetve utáni megkenés (πανάγιον χρίσμα)
Záró gondolatok
• A HFC-t olvasva rájövünk: Theodorétosz keresztség-tanában a
bűnbocsánat és a jövendő javak ígérete egyazon éremnek két oldala
(így mondhatni: kiegyensúlyozottabb, mint a nyugati megközelítés)
• Szépen példázza: a keresztségről több kontextusban kell beszélni
• Mivel a HFC Theodorétosz utolsó és igencsak reprezentatív munkája –
amelyről jelentőségéhez képest meglehetősen keveset írtak –, új,
ígéretes kutatási terület lehet: Theodorétosz teológiai gondolkodása
fejlődésének vizsgálata