You are on page 1of 3

A vágóműveletek csoportosítása

 Nem zárt körvonal mentén történő anyagszétválasztás (pl.: leszabás, darabolás)


 Zárt körvonal mentén történő anyagszétválasztás
Kivágó és lyukasztószerszámok osztályozási módjai, felépítésük, aktív
elemei, a vágórés
 Vezetőoszlopos szerszám
 Akkor alkalmazzuk, ha a munkadarab szélessége és hosszúsága közötti viszony
< 1.25 és ha a munkadarab méretei így a vágott és lyukasztott felületek
egymástól mért távolsága tűrésezett

 Vezetőlapos szerszám
 Akkor alkalmazzuk, ha a munkadarab szélessége és hosszúsága közötti viszony
> vagy = mint 1.25 és ha a munkadarab méretei így a vágott és lyukasztott
felületek egymástól mért helyzetei nem tűrésezettek

 A kivágó, lyukasztó szerszámok vágórése

Zmin/2=c*s*√ΐ
C= tapasztalati tényező 3mm lemezvastagságig
M.t. 261 táblázata
A vágás folyamata, az anyag igénybevétele
 Nyírással történő anyagszétválasztás
 Nyírás akkor jön létre, ha a fellépő csúsztatófeszültség nagyobb, mint amit az
anyag elviselni képes
 A nyíróerővel történő lemezalakítás lényegében a vágás, azaz a lemez szétválasztása
két, egymás mellett elmozduló késsel. A vágószerszám kialakítása szerint
megkülönböztetünk vágást nyílt vonal mentén, késsel, ollóval és vágást zárt vonal
mentén, vágószerszámmal. A vágást három lépésre bonthatjuk:
 a bélyeg és a vágólap hatására az anyagban rugalmas alakváltozás lép fel, de a
feszültség a vágott anyagban nem lépi túl a nyírószilárdságot;
 a feszültség a vágott anyagban nagyobb, mint a folyáshatár, és tartós
alakváltozás lép fel, legnagyobb a feszültség a bélyeg és a vágólap éleinek
közelében ezeken, a helyeken az anyag felkeményedik;
 a vágott anyag igénybevétele meghaladja a nyírószilárdságot, a bélyeg és a
vágólap éleinél az anyag elnyíródik, a kivágott rész előbb válik el, mint ahogy
a bélyeg áthalad a vágott anyag teljes vastagságán.
A gazdaságos anyagfelhasználás
 A kivágandó alkatrész az előre ledarabolt lemezsávból vagy a feldolgozandó
szalagból úgy kell leválasztani, hogy a keletkező hulladék minél kevesebb legyen
 A kivágandó munkadarabok között hulladékhidat kell terveznünk
 A technológiai tervezéssel, a jó sávterv készítésével el lehet érni hogy a lehető
legkisebb anyagveszteségünk legyen
 A sávterv kialakítás során kiszámoljuk a sávkihasználtságot, melyet %-os érték, a
darabolási veszteséget, a sávveszteséget illetve az alakveszteséget.
 A sávkihasználásnál lényegében XD azt számoljuk ki hogy a feldolgozandó nyers
feldolgozandó lemezeknek hány %-át használjuk fel a munkadarabunk gyártására.
A vágóerő, munka és teljesítmény meghatározása, az
erőszükségletek
 Elméleti erőszükséglet
ΐny=F/A F=ΐnyíró*A F=ΐnyíró*l*s
A=l*s
l: a nyírási vonal hossza
s: lemezvastagság
ΐnyíró: nyírószilárdság ΐnyíró=0.8*Rm
 Erőszükséglet:
Fvt=ci*Fv
 Munkaszükséglet:
W=Fvt*s
 Teljesítményszükséglet:
P=(f*W*n)/η
f:a sajtológép vezetékeinek holtjátéka miatti tényezőf=1.1-1.4
W: a munkaszükséglet
n: a sajtológép löketszáma
η: a sajtológép hatásfokaη=0.5-0.7
A képlékenyalakítás gépeinek csoportosítása, kialakításuk, beállítási
lehetőségek
 Képlékeny alakítás gépei
 Az egyenes vonali főmozgást biztosító és viszonylag nagy nyomerő kifejtésére
alkalmas gépeket összefoglalóan sajtológépeknek nevezzük
 Sajtológépek csoportosítása főhajtóművük alapján
 Forgattyús sajtó Könyökemelős sajtó Hidraulikus, pneomatikus sajtó

 Csavarsajtó

Alakító gépek megválasztása


 Sajtológépek kiválasztása, leírása, paraméterei: M.t. 365. oldal
Lemezollók

Biztonságtechnika
 A sajtológépeken általában kétkezes indítási módot alkalmazunk. A gépet csak
munkavédelmi szempontból megfelelően kiképzett ember kezelheti

You might also like