Professional Documents
Culture Documents
A Vágóműveletek
A Vágóműveletek
Vezetőlapos szerszám
Akkor alkalmazzuk, ha a munkadarab szélessége és hosszúsága közötti viszony
> vagy = mint 1.25 és ha a munkadarab méretei így a vágott és lyukasztott
felületek egymástól mért helyzetei nem tűrésezettek
Zmin/2=c*s*√ΐ
C= tapasztalati tényező 3mm lemezvastagságig
M.t. 261 táblázata
A vágás folyamata, az anyag igénybevétele
Nyírással történő anyagszétválasztás
Nyírás akkor jön létre, ha a fellépő csúsztatófeszültség nagyobb, mint amit az
anyag elviselni képes
A nyíróerővel történő lemezalakítás lényegében a vágás, azaz a lemez szétválasztása
két, egymás mellett elmozduló késsel. A vágószerszám kialakítása szerint
megkülönböztetünk vágást nyílt vonal mentén, késsel, ollóval és vágást zárt vonal
mentén, vágószerszámmal. A vágást három lépésre bonthatjuk:
a bélyeg és a vágólap hatására az anyagban rugalmas alakváltozás lép fel, de a
feszültség a vágott anyagban nem lépi túl a nyírószilárdságot;
a feszültség a vágott anyagban nagyobb, mint a folyáshatár, és tartós
alakváltozás lép fel, legnagyobb a feszültség a bélyeg és a vágólap éleinek
közelében ezeken, a helyeken az anyag felkeményedik;
a vágott anyag igénybevétele meghaladja a nyírószilárdságot, a bélyeg és a
vágólap éleinél az anyag elnyíródik, a kivágott rész előbb válik el, mint ahogy
a bélyeg áthalad a vágott anyag teljes vastagságán.
A gazdaságos anyagfelhasználás
A kivágandó alkatrész az előre ledarabolt lemezsávból vagy a feldolgozandó
szalagból úgy kell leválasztani, hogy a keletkező hulladék minél kevesebb legyen
A kivágandó munkadarabok között hulladékhidat kell terveznünk
A technológiai tervezéssel, a jó sávterv készítésével el lehet érni hogy a lehető
legkisebb anyagveszteségünk legyen
A sávterv kialakítás során kiszámoljuk a sávkihasználtságot, melyet %-os érték, a
darabolási veszteséget, a sávveszteséget illetve az alakveszteséget.
A sávkihasználásnál lényegében XD azt számoljuk ki hogy a feldolgozandó nyers
feldolgozandó lemezeknek hány %-át használjuk fel a munkadarabunk gyártására.
A vágóerő, munka és teljesítmény meghatározása, az
erőszükségletek
Elméleti erőszükséglet
ΐny=F/A F=ΐnyíró*A F=ΐnyíró*l*s
A=l*s
l: a nyírási vonal hossza
s: lemezvastagság
ΐnyíró: nyírószilárdság ΐnyíró=0.8*Rm
Erőszükséglet:
Fvt=ci*Fv
Munkaszükséglet:
W=Fvt*s
Teljesítményszükséglet:
P=(f*W*n)/η
f:a sajtológép vezetékeinek holtjátéka miatti tényezőf=1.1-1.4
W: a munkaszükséglet
n: a sajtológép löketszáma
η: a sajtológép hatásfokaη=0.5-0.7
A képlékenyalakítás gépeinek csoportosítása, kialakításuk, beállítási
lehetőségek
Képlékeny alakítás gépei
Az egyenes vonali főmozgást biztosító és viszonylag nagy nyomerő kifejtésére
alkalmas gépeket összefoglalóan sajtológépeknek nevezzük
Sajtológépek csoportosítása főhajtóművük alapján
Forgattyús sajtó Könyökemelős sajtó Hidraulikus, pneomatikus sajtó
Csavarsajtó
Biztonságtechnika
A sajtológépeken általában kétkezes indítási módot alkalmazunk. A gépet csak
munkavédelmi szempontból megfelelően kiképzett ember kezelheti