Nyomástartó Berendezés Méretezése

Országos Atomenergia Hivatal
3.25. sz. útmutató
Üzemelő nyomástartó berendezések

szilárdsági elemzése
Verzió száma:
2.
2008. január
Kiadta: Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója
Budapest, 2008. január
A kiadvány beszerezhető:
Országos Atomenergia Hivatal
Nukleáris Biztonsági Igazgatóság
Budapest
ELŐSZÓ
A nukleáris biztonság szabályozási rendszerének hierarchiája a következő:
1. A legfelső szintet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
képviseli.
2. A következő szintet alapvetően a törvény végrehajtására kiadott két
kormányrendelet alkotja. A 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet az
Országos Atomenergia Hivatal (OAH) jogállását, míg a 89/2005. (V.5.)
Korm. rendelet az OAH nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági
ügyekben lefolytatott eljárásainak általános szabályait határozza meg. Ez
utóbbi melléklete a kiadott hét nukleáris biztonsági szabályzat, melyek
közül négy az atomerőművekre, az ötödik az oktató és kutató
atomreaktorokra, a hatodik a kiégett nukleáris fűtőelemek átmenetitároló-
létesítményeire szabja meg a konkrét nukleáris biztonsági követelményeket,
míg a hetedik az NBSZ-ekben alkalmazott speciális fogalmak definícióit
adja meg. Ezektől a követelményektől eltérni csak a kormányrendeletben
foglaltak szerint szabad.
3. Azt, hogy a szabályzatokban meghatározott követelmények
teljesítésére milyen módszert ajánl az eljáró hatóság, a szabályozás
következő szintje, az egyes szabályzatokhoz kapcsolódó útmutatók
tartalmazzák. Ezeket az útmutatókat az OAH főigazgatója adja ki, és az
időről időre felhalmozódott tapasztalatok alapján módosult, újabb kiadásaik
jelennek meg. Az eljárás gyors és akadálymentes lefolytatásának érdekében
a hatóság az engedélyeseket az útmutatókban foglalt ajánlások minél
teljesebb követésére ösztönzi.
4. Konkrét berendezésekre, tevékenységekre, eljárásokra a leírt általános
jellegű szabályozások mellett egyedi hatósági előírások, állásfoglalások is
vonatkozhatnak.
5. A felsorolt szabályozásokat magától értetődően kiegészítik az
engedélyesek, ill. más, a nukleáris energia alkalmazásában közreműködő
szervezetek (tervezők, gyártók stb.) belső szabályozási dokumentumai,
amelyeket a minőségirányítási rendszerükkel összhangban készítenek és
tartanak karban.
Az útmutatók alkalmazása előtt mindig győződjön meg arról, hogy a
legújabb, érvényes kiadást használja-e. Az aktuális, érvényes útmutatókat az
OAH honlapjáról (www.oah.hu) töltheti le.
3.25. sz. útmutató 4/67 2. Verzió
Üzemelő nyomástartó berendezések szilárdsági elemzése
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS 10
1.1. AZ ÚTMUTATÓ TÁRGYA ÉS CÉLJA 10
1.2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS ELŐÍRÁSOK 10
1.3. AZ ÚTMUTATÓ HATÁLYA 13
1.3.1. Konstrukciós előírások terjedelme 13
1.3.2. Szabványbázis 14
1.3.2.1. Szilárdsági megfelelőség és a nyomástartás integritásának
igazolása 14
1.3.3. Nem ASME szerint konstruált rendszerek szilárdsági elemzése 14
1.3.3.1. A megengedhető feszültségeket közvetlenül befolyásoló
konstrukciós eltérések megítélése 14
1.3.3.2. A megengedhető feszültségeket közvetlenül nem befolyásoló
konstrukciós eltérések megítélése 14
2. MEGHATÁROZÁSOK 16
2.1. DEFINÍCIÓK 16
3. AZ ÚTMUTATÓ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TÉTELEK ÉS
ELLENŐRZÉSI KRITÉRIUMAIK 18
3.1. KOMPONENSEK 18
3.1.1. Általános ajánlások (NB-,NC-3100) 18
3.1.1.1. Terhelési állapotok 18
3.1.1.2. Hőfeszültségek számítása 19
3.1.1.3. Speciális terhek 19
3.1.1.3.1. Földrengés 19
3.1.1.3.2. Rezgések 19
3.1.1.3.3. Vízütés 20
3.1.1.4. Eróziós-korróziós hatások 20
3.1.1.5. Szabványos gyártmányok 20
3.1.2. Szilárdsági elemzés kritériumai Class 1 kód osztályra 21
3.1.2.1. Tervellenőrzés elemzéssel. Elfogadási követelmények 21
3.1.2.2. Tartályok NB-3300 21
3.1.2.2.1. Nyílások és megerősítések 21
3.1.2.2.2. Hegesztési varratok 21
3.1.2.3. Szivattyúk NB-3400 21
3.1.2.3.1. Ridegtörés 22
3.1.2.3.2. NA 100-nál nagyobb belépő csonkú szivattyúk 22
3.1.2.3.3. NA 100 vagy annál kisebb belépő csonkú szivattyúk 22
3.1.2.4. Szelepek NB-3500 22
3.1.2.4.1. NA 100-nál nagyobb belépő csonkú szelepek 22
3.1.2.4.2. NA 100 vagy annál kisebb belépő csonkú szelepek 22
3.1.2.4.3. Az NB-3512.2 (d) (3) alatt hivatkozott Appendix II.
előírásainak értelmezése 22
3.1.2.4.4. Rugóterhelésű nyomáscsökkentő szelepek 22
3.1.2.5. Csővezetékek NB-3600 23
3.1.2.5.2. Feszültségelemzés az NB-3650 szerint, nem ASME szerint
tervezett csővezetékre 23
3.1.3. Szilárdsági elemzés kritériumai Class 2 kód osztályra 23
3.1.3.1. Általános ajánlások 23
3.1.3.2. Tartályok 23
3.1.3.2.1. Hegesztési varratok 24
3.1.3.3. Szivattyúk NC-3400 24
3.1.3.4. Szelepek NC-3500 24
3.1.3.5. Csővezetékek NC-3600 24
3.1.3.5.1. Feszültségelemzés az NC-3650 szerint, nem ASME szerint
tervezett csővezetékre 24
3.1.3.6. Elektromos és mechanikus átvezetések NC-3700 24
3.1.3.7. Atmoszférikus tárolótartályok NC-3800 24
3.1.3.8. Kisnyomású tárolótartályok (0-103 kPa) 25
3.2. TARTOZÉKOK 25
3.2.1. Nyomástartó funkciójú tartozékrész 25
3.2.2. Tartók, támaszok 25
3.2.3. Reaktortartály zónatartó szerkezetei 25
3.3. EGYÉB SPECIÁLIS TÉTELEK 25
3.3.1. Tömítőegységek 25
3.3.1.1. Követelmények Class 1 kód osztályra vonatkozóan 26
3.3.1.2. Követelmények Class 2 kód osztályra vonatkozóan 26
4. MÉRETADATOK 27
4.1. ADATHIÁNY KEZELÉSE 27
4.2. MÉRET- ÉS ALAKHIBÁK 27
5. MEGENGEDETT FESZÜLTSÉGEK 29
5.1. SZÜKSÉGES ANYAGJELLEMZŐK KÖRE 29
5.2. ÜZEMELŐ NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREKBEN ALKALMAZOTT
ANYAGOK 30
5.2.1. Meghatározás 30
5.2.2. Anyagjellemzők bizonylati követelményei 30
5.2.3. Tervezési hőmérséklet (T) 30
5.2.4. Megengedett feszültségek számítása 31
5.2.4.1. Megengedett Tervezési Feszültség Intenzitása (MTFI) 31
5.2.4.2. Megengedett Tervezési Feszültség (MTF) 31
5.3. ÜZEMELŐ RENDSZEREKBEN ALKALMAZOTT NEM NYOMÁSTARTÓ
ANYAGOK 31
5.3.2. Anyagjellemzők bizonylati követelményei 31
5.3.3. Megengedett feszültségek számítása 32
5.3.3.1. Megengedett Tervezési Feszültségintenzitás(MTFI) 32
5.3.3.2. Megengedett Tervezési Feszültség (MTF) 32
5.4. SZILÁRDSÁGCSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK 32
5.4.1. Hegesztett kötések 33
5.4.1.1. Keresztmetszet-csökkenés 33
5.4.1.2. Tompa, szög alatti és T varratok 34
5.4.2. Hibák javítási követelményei 34
6. KIFÁRADÁSELEMZÉSEK 35
6.1. MEGHATÁROZÁSOK 35
6.1.1. Kifáradási feszültségamplitúdó 35
6.1.1.1. Class 1 komponensek 35
6.1.1.2. Class 2 komponensek 35
6.1.1.3. FSRF tényezők 35
6.1.2. Halmozódó károsodási tényező 35
6.2. VIZSGÁLATBA BEVONT HELYEK KIJELÖLÉSE 36
6.3. MEGENGEDETT ÉLETTARTAM KIHASZNÁLÁSI KRITÉRIUM 36
6.3.1. Az ASME BPVC Sect. XI. IWB-3740, Appendix L szerinti

megfelelőség igazolása 36
6.3.2. Kifáradás- monitorozási program 37
6.4. MEGENGEDETT FESZÜLTSÉGAMPLITÚDÓK A CIKLUSSZÁM
FÜGGVÉNYÉBEN 37
6.4.1. A meghatározás lépései 37
6.4.1.1. ASME szerinti tervezési kifáradási görbe felvétele 37
6.4.1.2. PNAE szerinti tervezési kifáradási görbe felvétele 38
6.4.1.3. Hegesztett kötések kifáradási görbéje 38
6.4.1.4. Alsó burkoló görbék képzése 38
6.4.2. Bizonylati követelmények 38
6.5. KIFÁRADÁSI SZILÁRDSÁGOT CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐ (FSRF) 38
6.5.1.1. FSRF meghatározása ismert feszültségkoncentrációs tényező
esetén 39
6.5.1.2. FSRF meghatározása varratminősítés alapján 40
6.5.1.2.1. Class 1 csővezetékvarratok FSRF tényezői 40
6.5.1.2.2. Class 2 csővezetékvarratok FSRF tényezői 40
6.6. KÖRNYEZETI HATÁS FIGYELEMBEVÉTELE (FEN) 40
6.6.1. A figyelembe vett tényezők értelmezése 41
6.6.1.1. Kéntartalom 42
6.6.1.2. Hőmérséklet 42
6.6.1.3. Oxigéntartalom 42
6.6.1.4. Terhelésváltozási sebesség 42
6.6.2. Szén- és alacsonyan ötvözött acélok 43
6.6.2.1. Szénacélok 43
6.6.2.2. Alacsonyan ötvözött acélok 43
6.6.2.3. A szén- és alacsonyan ötvözött acélokra vonatkozó formulák
értelmezése 43
6.6.3. Ausztenites acélok 44
6.6.3.1. Az ausztenites acélokra vonatkozó formula értelmezése 44
7. RIDEGTÖRÉSI BIZTONSÁG IGAZOLÁSA 46
7.1. KIVÉTELEK 46
7.1.1. Class 1 kód osztályú komponensek 46
7.1.2. Class 2 kód osztályú komponensek 47
7.2. FERRITES TÍPUSÚ ACÉLBÓL KÉSZÜLT NYOMÁSTARTÓ KOMPONENSEK 48

7.2.1. Ridegtörés-igazolás követelményei 48
7.2.2. Kivételek az elemzés alól 48
7.2.3. Ütőmunk- követelmények Class 2 komponensekre 49
7.2.4. Törési szívósság a hőmérséklet függvényében 49
7.2.5. Biztonsági tényezők 50
7.2.5.1. A és B üzemi terhelési szintek 50
7.2.5.2. Nyomáspróba 50
7.2.5.3. C és D üzemi terhelési szintek és nem várt üzemi események 50
7.2.6. Maradófeszültségek 51
7.2.6.1. Plattírozás 51
7.2.6.2. Varratok 51
7.3. CSAVAROK 51
7.3.1. Kivételek 51
7.3.2. Ütővizsgálati követelmények 51
7.4. TARTÓK, TÁMASZOK 52
7.4.1. Kivételek 52
7.4.2. Ütővizsgálati követelmények 53
8. AZ ELEMZÉSEK VÉGREHAJTÁSA 54
8.1. TERVEZŐI FELELŐSSÉG 54
8.1.1. Ellenőrzési kritériumok 54
8.1.1.1. Kiválasztás 54
8.1.1.2. Konstrukciós követelményrendszer 54
8.1.2. Tervezési specifikáció összeállítása 54
8.1.2.1. Üzemelő berendezésre vonatkozó kitételek 54
8.1.3. Eredmények értékelése 55
8.2. ELEMZÉSEK MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK IGAZOLÁSA 55
8.2.1. Számítási formulák, módszerek, modellek kiválasztása 55
8.2.2. A számítás megengedhető hibája 55
8.2.3. Számítási hibakategóriák 55
8.2.4. Nem megengedhető hibák 56
8.2.4.1. Biztonsági kritérium félreértett vagy hibás interpretációja 56
8.2.4.2. Hibás számítási eredmények az alkalmazott számítógépi
program vagy adatátvitel hibája miatt 56
8.2.4.3. Hibás értékek vannak az elemzés kiinduló adatai között 56
8.2.4.4. Helytelen számítási modellek alkalmazása 56

8.2.5. Megengedhető hibák 57
8.2.6. Közelítő számítási formulák alkalmazása 57
8.2.7. Végeselemmodell approximációs hiba 58
8.3. DOKUMENTÁLÁS 58
8.3.1. Reprodukálhatóság követelménye 59
8.3.2. Érvényesség igazolása 59
8.3.3. Üzemeltetést korlátozó szilárdsági feltételek kijelölése 59
8.3.4. ASME szerinti tartalmi követelmények figyelembevétele 60
9. ÁBRÁK 61
10. HIVATKOZÁSOK 66
1. BEVEZETÉS
1.1. Az útmutató tárgya és célja

Jelen útmutató az atomerőművek biztonsági osztályba sorolt nyomástartó
rendszerei és rendszerelemei tervezése és ellenőrzése céljából végzett
szilárdsági elemzések elkészítéséhez ad ajánlásokat, értelmezi a
módszertanra vonatkozó hatósági elvárásokat, és ezzel elősegíti az érvényes
jogszabályokban előírt nukleáris biztonsági kritériumok teljesülését.
Az útmutató hatálya alá eső szilárdsági elemzések célja annak igazolása,
hogy az elemzés tárgyát képező szerkezeti elemek a tervezési
specifikációban meghatározott terheket az atomerőművektől elvárandó
biztonsággal képesek viselni, meghatározott üzemidőn belül.
Az útmutató tartalmazza, hogy a szabályzatokban meghatározott
követelmények teljesítésére milyen módszert ajánl az eljáró hatóság.
Az útmutató az atomerőművi nyomáshatároló rendszerek szilárdsági
méretezése és ellenőrzése során követendő eljárást határozza meg. A
nyomáshatároló rendszer részeinek tekintendő minden olyan szerkezeti
elem, amelynek meghibásodása a nyomástartó képesség elvesztéséhez
vezethet. Az útmutató hatálya alá tartozó rendszerek összetevőit és határait
az 1. ábra jelöli ki. A felhasznált fogalmak értelmezését a 2. fejezet
definíciós jegyzéke tartalmazza.
Az útmutató szerinti kifáradási számítások kiterjednek az öregedés
értékeléséhez szükséges halmozódó károsodási tényezők számítására.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek a számítások nem fedik le teljes
mértékben az öregedés kezelésével kapcsolatos problémákat.
1.2. Vonatkozó jogszabályok és előírások

Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsággal összefüggő
hatósági ügyekben történő eljárásáról szóló 89/2005. (V.5.) Korm. rendelet
mellékleteként kiadott szabályzatok (NBSZ) 3. kötetének 3.053; 3.054 és
3.056 pontjai alapján:
„Szilárdsági elemzéssel kell igazolni, hogy a vizsgált teherviselő
rendszerelem élettartama elegendően hosszú, figyelembe véve a teljes
élettartam során lezajló folyamatokat is. Az elemzéseket igazolt
módszerekkel kell elvégezni, és szükség szerint modellvizsgálatokkal kell

kiegészíteni.
A szilárdsági elemzésekben felhasznált adatoknak konzervatív közelítésből
kell származniuk. Figyelembe kell venni a szerkezeti anyagok
degradációjához vezető anyagtulajdonságokat.
A szilárdsági elemzések segítségével ki kell mutatni, hogy
a) a szerkezeti anyagok szilárdsági tulajdonságai az öregedés és az
üzemállapotra előírt biztonság figyelembevételével megfelelnek a
normál üzemi és a tervezési üzemzavari állapotokban a számított
maximális terheléseknek,
b) a szerkezetben a feszültségintenzitás sehol sem haladhatja meg a
kialakult hőmérséklethez tartozó törési szívósságot – azaz a
szerkezetben levő anyagfolytonossági hiányok nem terjedhetnek,
c) tervezési üzemzavarok során a vizsgált rendszerelemek terhelése az
elfogadható terhelési érték alatt marad.”
Továbbá kapcsolódik az útmutatóhoz az NBSZ 3. kötetének szerkezeti
anyagokról szóló 4.8. fejezete, s ezen belül a 4.083. pontja.
„A szerkezeti anyagok kiválasztásánál a felhasználási célnak megfelelő
tervezési követelmények alapján figyelembe kell venni a fizikai és
mechanikai tulajdonságaikat, a technologizálhatóságot, az üzemi és
tervezési üzemzavari igénybevételek melletti megbízható
üzemeltethetőséget, a tervezett élettartamot, a konstrukciós sajátosságokat,
a technológiai folyamatból eredő sajátosságokat és a környezeti
körülményeket.
a) A fizikai-mechanikai tulajdonságok közül a tervezés során felmerült
követelményeknek megfelelő terjedelemben a környezeti és a
méretezési hőmérsékleten tekintetbe kell venni a szerkezeti,
anyagszilárdsági és egyéb anyagjellemzőit.
b) A technologizálhatóság követelményei a felhasználási céltól függően
az alakíthatósági és hegeszthetőségi tulajdonságokra is terjedjenek ki.
c) A megbízható üzemeltethetőség vizsgálata a minimális és maximális
üzemi, illetve tervezési üzemzavari hőmérséklet, maximális üzemi
nyomás garantált elviselésére terjedjen ki.
d) A tervezett élettartam figyelembevétele a ciklikus igénybevételek, a

termikus öregedés és a neutronsugárzás hatására bekövetkező
degradációs mechanizmusok és anyagtulajdonság-változások mellett a
tartamszilárdság ellenőrzését jelenti.
e) A konstrukciós sajátosságok körében az egymással érintkező
szerkezeti anyagok összeférhetőségét, az ellenőrzési és rendszeres
időközönkénti műszeres ellenőrzési lehetőségeket, valamint a
javíthatóság feltételeit kell figyelembe venni.
f) A technológiai folyamat sajátosságait.
g) A környezeti paramétereket.”
Az engedélyes az útmutató alkalmazásánál figyelembe veszi, hogy az
NBSZ 3. kötetében a tervezésre, méretezésre, az ellenőrzésre, illetve a
konstrukció általános értelemben vett szilárdsági megfelelőségére
vonatkozó követelmények teljesítését más útmutatók is támogatják. Ezek az
útmutatók a konstrukció kialakításának, speciális terhekre vagy
folyamatokra történő ellenőrzésének módszertanát, eljárásait írják le,
amelyek az adott tárgykörben végzett szilárdsági számításokra speciális
ajánlásokat tartalmaznak.
1.3. Az útmutató hatálya

Az útmutatóban előírt szabályok a már engedéllyel üzemeltetett (röviden:
üzemelő) atomerőműben létesített nyomástartó rendszerek üzemidő-
hosszabbítási engedélykérelemhez szükséges szilárdsági elemzéseket
szolgálják. Az útmutató új létesítmény tervezéséhez szükséges szilárdsági
elemzésekhez nem ajánlott. Az útmutató hatálya a Class 1 és Class 2
konstrukciós kód osztályúA rendszerekre korlátozódik.
1.3.1. Konstrukciós előírások terjedelme

Egy atomerőművi nyomástartó rendszer biztonságát a szilárdsági elemzések
által megkövetelt kritériumok teljesülése mellett más konstrukciós
megfontolások is szolgálják. A konstrukciós előírások fogalomkörébe az
alábbiak tartoznak:
a) Anyagtulajdonságok
b) Tervezés (ennek része a szilárdsági elemzés)
c) Gyártás
d) Vizsgálatok (üzemelés előtti)
e) Felügyelet (üzemeltetői időszakos vizsgálatok)
f) Próbák
g) Bizonylatok
h) Túlnyomásvédelem
A szilárdsági elemzés a konstrukciós biztonsági előírásrendszer integráns
részét képezi, attól elválaszthatatlan. A szilárdsági megfelelőség
megítélésénél alkalmazott megengedhető feszültségek megállapításának
hátterében ott kell legyen az előbbiekben felsorolt, az üzemelő berendezés
nyomástartásának biztonságára kiható műszaki követelményrendszer,
amelynek előfeltételezésével állapították meg a nyomástartó falban
megengedhető igénybevételeit.
A
Kód osztályok meghatározása: L. 3.3. útmutató
1.3.2. Szabványbázis
Az útmutató alapját képező konstrukciós kód az ASME Boiler and Pressure
Vessel Code (ASME BPVC, vagy röviden: ASME) 2001-es kiadásának
vonatkozó kötetei1, amely a nyomástartó rendszerek integritását biztosító
konstrukciós követelményeket tartalmazza.
Az útmutató hatálya alá tartozó követelményrendszer bázisát az 1.3.2.1 és
az 6.2 pontban hivatkozott ASME előírások képezik.
1.3.2.1. Szilárdsági megfelelőség és a nyomástartás integritásának igazolása
Az ASME BPVC Sect. III. Division 1 – Nukleáris berendezés komponensek
konstrukciós szabályai kötet előírásai közül az egyes komponenstípusokra
vonatkozó tervezési előírásokat az 1. ábra jelöli ki.
Az ábrán feltüntetett kapcsolódási pontok:
a) túlnyomásvédelmi funkcionális követelmények
b) kapcsolódó épületszerkezet szilárdsági ellenőrzése
nem tartoznak az útmutató terjedelmébe.
1.3.3. Nem ASME szerint konstruált rendszerek szilárdsági elemzése

Az útmutató hatálya a már üzembe helyezett, de nem ASME szerint
konstruált nyomástartó rendszerek szilárdsági ellenőrzésére terjed ki. Ennek
megfelelően az engedélyes az alábbi kiegészítő elemzéseket végzi el.
1.3.3.1. A megengedhető feszültségeket közvetlenül befolyásoló konstrukciós
eltérések megítélése
Idetartoznak az anyagtulajdonságok, tervezés, gyártás, szerelés és
bizonylatolás területén mutatkozó eltérések az ASME követelményektől.
Ezeket az útmutató vonatkozó fejezetei részletezik.
1.3.3.2. A megengedhető feszültségeket közvetlenül nem befolyásoló
konstrukciós eltérések megítélése
A Szilárdsági Elemzési Jelentéshez mellékeli annak igazolását, hogy az
ASME szerinti konstrukciós követelményekkel egyenértékű előírásokat
alkalmaztak az 1.3.1 pontban felsorolt területeken. Ezek közül kiemelten
kezeli az alábbi két követelményrendszer szerinti, vagy azzal egyenértékű
megfelelőség igazolását:
a) Túlnyomásvédelem (NB-,NC-,ND 7000 cikkelyek)

b) Időszakos Ellenőrzések (ASME BPVC Sect. XI.)
Az igazolás módja nem tartozik az útmutató terjedelmébe, de ennek
megléte és hatósági elfogadása előfeltétele a Szilárdsági Elemzési Jelentés
érvényességének.
2. MEGHATÁROZÁSOK
2.1. Definíciók
Tekintettel arra, hogy a jelen útmutató bázisa az ASME BPVC, ezért az itt
használt fogalmakat, műszaki kifejezéseket is ennek kell megfeleltetni.
Ebben a fejezetben azokat a magyar nyelvben más értelemben is használt
fogalmakat azonosítjuk, melyeknek a jelen útmutató specifikus tartalmat
ad.
Jelen fejezet a 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet 7. számú mellékletében
ismertetett meghatározásokat nem tartalmazza.
Konstrukció
A nyomástartó rendszerek anyagválasztására, tervezésére, gyártásra,
vizsgálatára, ellenőrzésére, próbáira, bizonylatolására és
túlnyomásvédelemére vonatkozó műszaki tevékenység, amelyre az ASME
szabályai vonatkoznak (l.: ASME BPVC III. Foreword).
Szilárdságcsökkentő hatás
Mindazon hatások, amelyek az anyag szilárdsági tulajdonságait
kedvezőtlen irányban változtatják meg, de az anyagtulajdonságok
figyelembevételének alapját képező mérések során nem vettek figyelembe.
Idetartoznak az állandó jellegű és a kifáradást okozó ciklikus terhekkel
szembeni ellenálló képesség csökkenésére ható tényezők.
Nyomáshatároló komponens (röviden: komponens)
A nyomáshatároló rendszer külön egységként gyártott összetevője, amelyet
a rendszer többi komponenséhez körvarrattal vagy csavarkötéssel
egyesítenek. A komponensnek lehetnek nyomáshatároló és nem
nyomáshatároló szerkezeti elemei. ASME meghatározások: NB-, NC-1000
Nyomáshatároló rendszer. Jelölése: R
Egy nyomáshatároló rendszerhez tartoznak mindazon komponensek,
amelyekben levő közeg áramlása akadálytalan egyik komponensből a
másikba. Szükség esetén az R nyomását egy vagy több túlnyomásvédelmi
eszköz korlátozza. A rendszer végpontjai elzáró szerelvényekkel
csatlakozhatnak más nyomáshatároló rendszerekhez. ASME Meghatározás:
NB-, NC-7111.
Nyomáshatároló szerkezeti elem. Jelölése: SzE

A komponens mindazon szerkezeti elemei, amelyeknek a nyomással
arányos terhelés viselésében számottevő szerepük van, meghibásodásuk a
nyomástartó képesség elvesztésével jár. Meghatározás: NB-, NC-, ND-
1000. A SzE az a legkisebb egység, amelyre egy adott kód osztály szerinti
előírásait alkalmazzák. Az NCA-2000 szerint:
a) Class 1 osztályba tartoznak az NB alszekció szerint konstruált SzE-k
b) Class 2 osztályba tartoznak az NC alszekció szerint konstruált SzE-k
c) Class 3 osztályba tartoznak az ND alszekció szerint konstruált SzE-k
A fenti definícióból következően egy komponens állhat különböző
osztályba sorolt SzE-kből. Az ilyen komponenseket többosztályba
soroltnak nevezzük. Többosztályú komponens ASME meghatározása:
NCA-2133 szerint
Tartók, támaszok
Azon szerkezeti elemek, amelyeknek nincs nyomástartó funkciójuk, de
részt vesznek a komponensek megfogásához, megtámasztásához szükséges
terhelések átadásában a komponens és az épületszerkezet között.
ASME meghatározás: NF alszekció szerint.
Szilárdsági Elemzési Jelentés
A vizsgálat tárgyát képező SzE-k szilárdsági megfelelőségét igazoló
dokumentum, amelynek tartalma megfelel a 8.3 pontban foglaltaknak.
Tervezési specifikáció
A nukleáris berendezés konstrukciójához szükséges műszaki megalapozást
tartalmazó dokumentum, amely a VBJ-ben megadott elemzéseken és
értékeléseken alapul (l. az amerikai előírásokban: 10 CFR50_36). Az
általános tartalmi követelményeket az NCA-3250 foglalja össze. A
komponensekre vonatkozó tartalmi követelményeket a Sect. III. Div 1.
Appx. B, tartókra az Appx. J részletezi.
3. AZ ÚTMUTATÓ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TÉTELEK

ÉS ELLENŐRZÉSI KRITÉRIUMAIK
A nyomáshatároló rendszer elemeinek az ASME szerinti osztályozását és
az elemeket elválasztó elvi határok kijelölését az 1. ábra foglalja össze.
Ezek közül az útmutató csak a Class 1 és Class 2 kód osztályú rendszer
komponenseivel és tartozékaival foglalkozik.
A szerkezeti elemek megfelelőségét igazoló kritériumok kiválasztásánál és
alkalmazásánál a jelen fejezetben foglaltakon kívül az engedélyes az
útmutató teljes tartalmát figyelembe veszi.
3.1. Komponensek
Meghatározás: a 2. fejezet szerint.
Két komponens közötti határ kijelölése: NB-,NC-1131 szerint.
Komponens és tartozék közötti határ kijelölése: NB-,NC-1132 szerint.
3.1.1. Általános ajánlások (NB-,NC-3100)

3.1.1.1. Terhelési állapotok
Az NB-,NC-3110 –ben felsorolt terhelési állapotokat a komponens
tervezési specifikációja, vagy a már üzembe helyezett komponenseknél az
engedélyes által összeállított terheléskatalógus alapján veszik figyelembe.
A Szilárdsági Elemzési Jelentés elfogadási feltétele, hogy a komponensre
figyelembe vett terhelések nem lehetnek kisebbek az engedélyes hatályos
Műszaki Üzemeltetési Szabályzatában (MÜSZ, vagy újabb nevén: ÜKF, l.
4.2. útmutató) megállapított felső korlátoknál. Az engedélyes a figyelembe
vett terheléseket és üzemeltetési korlátokat a Szilárdsági Elemzési
Jelentésben részletezi az alábbi üzemi terhelési szint csoportosításában:
a) Tervezési paraméterek: tervezési hőmérséklet, -nyomás, mechanikai
terhelések
b) NB-,NC-3133 szerinti A, B, C, D (Service Level) üzemi terhelési
szintekbe sorolt terhek és üzemeltetési korlátozások paraméterei

A tervezési paraméterek megállapításánál az NCA-2142.1 szerinti feltételeknek teljesülni kell.
c) Próbaállapotok: (NB-,NC-6000) szerint végrehajtott szilárdsági

nyomáspróba (Pressure Test) hőmérséklet és nyomás paraméterei
Az indítás alatt végzett tömörségi nyomáspróba alatti terhelést az A
terhelési szintre vonatkozó követelmények szerint értékeli.
3.1.1.2. Hőfeszültségek számítása
A szilárdsági elemzésekben a hőfeszültséget az ASME komponens –
specifikus előírásaiban megadott módon veszi figyelembe. A számítás
általános követelményeit tekintve az ASME III. Div 1. A-7000 cikkelyének
előírásai az irányadók. Az A-7120 (3) bekezdésében felsorolt hőfizikai
anyagjellemzőket elsődlegesen a tervezői, gyártóművi dokumentumokban
megadott adatok figyelembevételével lehet felvenni. A VVER440/213
típusú atomerőműben leggyakrabban előforduló anyagok alkalmazható
hőfizikai jellemzőit az 1. Melléklet tartalmazza.
Ha az adott anyag besorolható az ASME Sect. II: Part D kötet valamelyik
anyagcsoportjába, akkor alkalmazhatók a TCD táblázatban megadott
értékek is.
3.1.1.3. Speciális terhek
3.1.1.3.1. Földrengés
A terheléseket a 3.2. útmutatóban meghatározott módon veszik fel, az adott
komponens földrengés biztonsági osztályba sorolásának függvényében.
A 3.2. útmutató szerinti SL-1 szintű földrengéssel (OBE, Operational Basis
Earthquake) képzett teherkombinációkat a B üzemi szintbe sorolva értékeli.
Az SL-2 (SSE, Safe Shutdown Earthquake) földrengéssel képzett
teherkombinációkat a D üzemi szintbe sorolva lehet értékelni. Magasabb
(A,B, C) besorolás is megengedett.
3.1.1.3.2. Rezgések
A nyomástartó rendszer konstrukciója biztosítja, hogy az üzemközbeni
rezgésekből, lengésekből adódó ciklikus terhelésnek a halmozódó
károsodási tényezőre vonatkozó járuléka elhanyagolható legyen. Az erre
vonatkozó konstrukciós és monitorozási módszerek, kritériumok nem
képezik a jelen útmutató tárgyát, de a Szilárdsági Elemzési Jelentés
elfogadásának feltétele, hogy a vibráció kezelésének módját az engedélyes
bemutassa.,
3.1.1.3.3. Vízütés
A nyomástartó rendszerek konstrukciója biztosítja, hogy a csővezetékek
hirtelen zárásából, nyitásából vagy a telítési állapotnál kisebb hőmérsékletű
gőztér instabil kondenzációja által keltett nyomáshullám (vízütés)
elhanyagolható legyen a rendszerelemek terhelése szempontjából. Az erre
vonatkozó konstrukciós módszerek, kritériumok nem képezik a jelen
útmutató tárgyát.
3.1.1.4. Eróziós-korróziós hatások
Üzemelés során a rendszerelemek falvastagsága – a fallal érintkező közeg
kémiai és áramlási tulajdonságainak függvényében csökkenhet. Ennek
figyelembevételével a falvastagságot – szükség esetén komponensenként
vagy szerkezeti elemenként differenciáltan – pótlékolni kell az itt
hivatkozott megfelelőségi kritériumokban számításba vett
falvastagságokhoz képest. A falvastagság pótlékolására irányadók:
a) A PNAE G-7-002-882 szilárdsági normák 4. fejezete
b) Helyspecifikus, tényleges üzemi falvastagság-csökkenési adatok felső
határértékének figyelembevétele.
Tekintettel arra, hogy a tervezési élettartam végéig szükséges korróziós
ráhagyás mértékét tervezéskor előre nem ismert hibával terhelten lehet
becsülni, az engedélyes az időszakos ellenőrzési program keretében az
eróziós-korróziós hatás következtében létrejött tényleges falvastagság
csökkenést kezeli. A kezelésmód nem képezi a jelen útmutató tárgyát, de a
Szilárdsági Elemzési Jelentés elfogadásának feltétele, hogy az erre
vonatkozó időszakos ellenőrzési programot az engedélyes bemutassaA.
3.1.1.5. Szabványos gyártmányok
Az NB-, NC-3132–ben hivatkozott szabványoknak megfelelő
gyártmányokra nem kell szilárdsági elemzést végezni, ha azt a komponens-
specifikus ASME követelmények nem írják elő. A szabványos termékekre
vonatkozóan az engedélyes igazolja a 3.1.1.1 pontban felsoroltak közül az
azon terhekkel szembeni biztonságot, amelyeket a termékszabvány nem
vett figyelembe.
A
A program tartalmi követelményeire irányadónak tekinthető az NRC Inspeciton Manual 49001
számú eljárása
3.1.2. Szilárdsági elemzés kritériumai Class 1 kód osztályra

3.1.2.1. Tervellenőrzés elemzéssel. Elfogadási követelmények
Az NB-3211-ben felsorolt követelmények teljesülnek az alábbi kiegészítő
feltételekkel, eltérésekkel:
a) NB-3211 a) Feszültségintenzitás-korlátozások
A korlátozások kiértékeléséhez szükséges tervezési feszültségintenzitás
(NB-3112.4) számításához az 5.fejezet előírásait alkalmazzák.
b) NB-3211 d) Ridegtörési biztonság igazolása
Üzemelő komponenseknél a ridegtöréssel szembeni biztonságot a 7. fejezet
szerint igazolják.
Az igazolást végzik el azokra az esetekre, amelyekre az NB-2311 a)
bekezdése az ütőmunka vizsgálatok alól felmentést ad.
3.1.2.2. Tartályok NB-3300
Az NB-3100 és NB-3200 követelményein túl az NB-3300 követelményeit
is igazolják. Ellentmondás esetén az NB-3300 irányadó.
3.1.2.2.1. Nyílások és megerősítések
Nem ASME szerint tervezett tartályoknál az NB-3331 (c) szerint hajtják
végre az ellenőrzést
3.1.2.2.2. Hegesztési varratok
Az NB-3350 és NB-3360 szerinti varrat tervezési követelményeinek nem
eleget tevő varratoknál - egyedi mérlegelés alapján - szilárdságcsökkentő
tényezőket alkalmaz a 5.fejezet útmutatása szerint.
Nem ASME szerint konstruált, üzemelő tartálynál igazolja, hogy a varratok
gyártási és vizsgálhatósági követelményei egyenértékűek az NB-3350-ben
hivatkozott követelményekkel.
Ha az itt hivatkozott alcikkelyekben megadott, valamely varrat
vizsgálhatóságára vonatkozó követelmény nem teljesül, akkor ezt a
Szilárdsági Elemzési Jelentésben rögzíti.
3.1.2.3. Szivattyúk NB-3400
Az NB-3400 szerinti kritériumok az NB-3411-ben felsorolt szivattyú
alkatrészekre vonatkoznak.
3.1.2.3.1. Ridegtörés
Üzemelő szivattyúknál az NB-3412-ben foglaltak helyett a ridegtöréssel
szembeni biztonságot a 7. fejezet szerint igazolja az engedélyes.
Az igazolást nem kell elvégezni azokra az esetekre, amelyekre az NB-2311
a) bekezdése az ütőmunka-vizsgálatok alól felmentést ad.
3.1.2.3.2. NA 100-nál nagyobb belépő csonkú szivattyúk
Szilárdsági követelmények
Az NB-33412.1-ben felsorolt követelményeket igazolja.
3.1.2.3.3. NA 100 vagy annál kisebb belépő csonkú szivattyúk
Az NB-33412.2-ben felsorolt követelményeket igazolja.
3.1.2.4. Szelepek NB-3500
Szelepek megnevezés alatt a tolózár típusú szerelvények is értendők.
3.1.2.4.1. NA 100-nál nagyobb belépő csonkú szelepek
Az NB-3512 követelményeit igazolja.
3.1.2.4.2. NA 100 vagy annál kisebb belépő csonkú szelepek
Az NB-3513 követelményeit igazolja.
3.1.2.4.3. Az NB-3512.2 (d) (3) alatt hivatkozott Appendix II. előírásainak értelmezése
Nem ASME szerint tervezett, 8 éves üzemidőn túli szelepeknél a II-1100 –
1400 alcikkelyek szerinti kísérleti igazolás elhagyható. A feszültség-
elemzéshez felhasználható térbeli végeselem-modell. A végeselem-
modellezés megbízhatóságát bemutatja az engedélyes. A megbízhatóság
igazolásához alkalmazható módszereket a 8.2. fejezet részletezi.
3.1.2.4.4. Rugóterhelésű nyomáscsökkentő szelepek
A rugóterhelésű nyomáscsökkentő és biztonsági szelepek megfelelőségét az
NB-3590 szerint igazolja.
Üzemelő szelepeknél az NB-3512-ben foglaltak helyett a ridegtöréssel
szembeni biztonságot a 7. fejezet szerint igazolja.

3.1.2.5. Csővezetékek NB-3600
Az NB-3611 szerinti elfogadási kritériumokat ellenőrzi.
Üzemelő csővezetéknél az NB-3611.5-ben foglaltak helyett a ridegtöréssel
szembeni biztonságot a 7. fejezet szerint igazolja.
3.1.2.5.2. Feszültségelemzés az NB-3650 szerint, nem ASME szerint tervezett
csővezetékre
Az NB-3650-ben szereplő feszültségintenzitás-kritériumokban alkalmazott,
az NB-3863-ban megadott feszültségi és rugalmassági indexek
alkalmazásakor az engedélyes részletesen vizsgálja és igazolja az NB-3680
szerinti érvényességi feltételeket. Ezek nem teljesülése esetén az NB-3681
és az NB-3683 szerint jár el.
3.1.3. Szilárdsági elemzés kritériumai Class 2 kód osztályra

3.1.3.1. Általános ajánlások
Az NC alszekció szerinti követelmények igazolásánál a megengedhető
feszültséget a 5.fejezet útmutatása szerint határozzák meg.
NC-3124 Ridegtörési biztonság igazolása
Az NC alszekció alá tartozó, üzemelő komponenseknél a ridegtöréssel
szembeni biztonságot a 7. fejezet szerint igazolják.
3.1.3.2. Tartályok
Tartályok ellenőrzésénél az alábbi követelményrendszerek valamelyikének
teljes mértékű igazolása szükséges:
a) NC-3200 (alternatív tervezési szabályok), továbbá az NC-3211.1 (d)
alatt felsorolt követelmények
b) NC-3211.1 (c) szerinti teljes feszültség elemzése, továbbá az NC-
3211.1 (d) alatt felsorolt követelmények
c) NC-3300 (tartálytervezés)
3.1.3.2.1. Hegesztési varratok

Az NC-3250 vagy az NC-3350 szerinti varrat tervezési követelményeinek
nem eleget tevő varratoknál –egyedi mérlegelés alapján – szilárdság-
csökkentő tényezőket alkalmaz az engedélyes az 5. fejezet útmutatása
szerint.
Nem ASME szerint konstruált, üzemelő tartálynál igazolja, hogy a varratok
gyártási és vizsgálhatósági követelményei egyenértékűek az NC-3250-ben
vagy az NC-3350-ben hivatkozott követelményekkel. Ha az itt hivatkozott
alcikkelyekben megadott, valamely varrat vizsgálhatóságára vonatkozó
követelmény nem teljesül, akkor ezt a Szilárdsági Elemzési Jelentésben
rögzítik.
3.1.3.3. Szivattyúk NC-3400
Az NC-3400 szerinti kritériumokat igazolják.
3.1.3.4. Szelepek NC-3500
Szelepek megnevezés alatt a tolózár típusú szerelvények is értendők.
Az NC-3500 szerinti követelményeket igazolják.
3.1.3.5. Csővezetékek NC-3600
3.1.3.5.1. Feszültségelemzés az NC-3650 szerint, nem ASME szerint tervezett
csővezetékre
Az NC-3650-ben szereplő feszültségintenzitás-kritériumokban alkalmazott,
az NC-3673-ban megadott feszültségi és rugalmassági indexek
alkalmazásakor részletesen vizsgálják és igazolják az NC-3673 szerinti
érvényességi feltételeket. Ezek nem teljesülése esetén az NC-3673.2(e)
szerint járnak el.
3.1.3.6. Elektromos és mechanikus átvezetések NC-3700
3.1.3.7. Atmoszférikus tárolótartályok NC-3800
3.1.3.8. Kisnyomású tárolótartályok (0-103 kPa)

3.2. Tartozékok
Meghatározás: NB-,NC-1132.1 szerint.
Az útmutató hatálya alá a nyomástartó funkciót betöltő, vagy egy
komponens megfogásában, megtámasztásában részt vevő, vagy a zóna
tartását szolgáló tartozékok sorolandók be.
3.2.1. Nyomástartó funkciójú tartozékrész

A nyomástartó funkciójú tartozékrészt annak a komponens részének
tekintik, melyhez csatlakozik.
Meghatározás: NB-,NC-1132.2 szerint.
Nyomástartó funkciójú tartozékokra az NB-,NC-3135 szerinti
követelményeket igazolják.
3.2.2. Tartók, támaszok

Meghatározás: A 2. fejezet szerint.
Általános követelmények: NF alszekció szerint.
3.2.3. Reaktortartály zónatartó szerkezetei

Meghatározás: NG-1100 szerint.
Határok kijelölése: a zónatartó szerkezet és
a) a reaktortartály között: NG-1131
b) az egyéb belső szerkezetek között: NG-1132
c) az ideiglenes tartozékok között: NG-1133
Általános követelmények: NG alszekció szerint.
3.3. Egyéb speciális tételek

3.3.1. Tömítőegységek
Meghatározás: a komponensek közötti nyomástartó és oldható csatlakozást
biztosító szerkezeti egység.

Részei:
a) Karimák: nyomástartó szerkezeti elemek
b) Csavarkötés: specifikus nyomástartó szerkezeti elemek
c) Tömítések: a közeg nyomásterhelés viselésében nem részt vevő, az
érintkező felületek tömörzárását a csavarkötés által kifejtett, a
felületeket összenyomó erő segítségével biztosító speciális elemek.
Üzemelő tömítőegységek szilárdsági elemzéséhez az engedélyesnek a
tömítésre vonatkozó saját, hatósággal egyeztetett követelményrendszere
szerinti méreteket és anyagjellemzőket vesznek figyelembe oly módon,
hogy a megengedett határokon belüli méret és anyagjellemző kombinációk
magukba foglalják legalább az alábbi két esetet:
d) A tömörzárás szempontjából legkedvezőtlenebb eset
e) A karimák és a csavarkötések legnagyobb terhelését okozó eset.
A tömítésekre vonatkozó, mérettűréseket és anyagjellemzőket tartalmazó
követelményrendszer bemutatása a Szilárdsági Elemzési Jelentés
elfogadásának feltétele.
3.3.1.1. Követelmények Class 1 kód osztályra vonatkozóan
Az NB-3362 feltételeknek nem eleget tevő karimás csavarkötéseket és az
NB-3363 szerinti ellenőrző nyílások elfogadhatóságát az NB-3200 szerinti
feszültségelemzéssel igazolják.
3.3.1.2. Követelmények Class 2 kód osztályra vonatkozóan
Üzemelő komponensek búvónyílásaira az NC-3363 követelményei
vonatkoznak. Kivételt képeznek az alábbiak:
a) a búvónyílás szükséges minimális méretére vonatkozó NC-3363.1 –
3363.5 szerinti követelmények
b) a tömítések felfekvő felületére vonatkozó NC-3363.7 szerinti
követelmény.
4. MÉRETADATOK
Az engedélyes igazolja, hogy a szilárdsági elemzéshez felhasznált rajzok
(beleértve az azokon feltüntetett, a számításokhoz felhasznált méret-
adatokat) az elemzés tárgyát képező SzE ténylegesen megvalósított
állapotának felelnek meg. Igazolt adatforrásnak tekinthetők:
a) a gyártómű által készített, a szállítási dokumentáció részét képező
rajzok.
b) az eredeti tervdokumentációkhoz készített megvalósulási tervek,
csővezetéki rendszerek szerelés-összeállítási tervei,
c) a jóváhagyott és végrehajtott átalakítások, javítások tervei,
d) az alkalmazott szerelvények gépkönyvei,
e) az időszakos ellenőrzések során készített mérési jegyzőkönyvek adatai.
4.1. Adathiány kezelése

Hiányzó, ellentmondó vagy nem igazolt forrásból származó méretadat
esetén az alábbi eljárások követhetők.
a) Az elemzések felfüggesztése mindaddig, amíg a kérdéses méretet a
feladatra akkreditált szervezet helyszíni méréssel megállapítja.
b) Ha ez célszerű, akkor az elemzések elvégezhetők feltételezett méret-
adatokkal. Ez esetben a szilárdsági elemzés csak akkor válik
érvényessé, ha a feltételezett adatok igazolása megtörténik. Feltételezett
adatok alkalmazása esetén a Szilárdsági Elemzési Jelentésben erre a
tényre felhívja a figyelmet, és a feltételezett adatokat külön fejezetben
sorolja fel. A feltételezett adatok igazolását a Szilárdsági Elemzési
Jelentéshez mellékelt dokumentum tartalmazza.
4.2. Méret- és alakhibák

A szilárdsági elemzés során a felhasznált rajzokon szereplő méret- és alak-
tűréseket lehet figyelembe venni az elfogadhatósági kritériumok
szempontjából konzervatív módon eljárva. A méret- és alaktűrések
felvételekor az engedélyes figyelembe veszi az időszakos ellenőrzések által
feltárt méreteltéréseket is.
Hiányzó méret és alaktűrések esetén a tervezés, gyártás, szerelés során

figyelembe vett szabványok előírásait lehet felhasználni. Ha a figyelembe
vett szabványok a rendelkezésre álló szállítási dokumentáció alapján nem
azonosíthatók, akkor a gyártás idején a gyártóműre vonatkozóan kötelező
szabványokat lehet figyelembe venni.
5. MEGENGEDETT FESZÜLTSÉGEK
A jelen fejezet azon anyagok megengedett feszültségeinek meghatározására
ad útmutatást, amelyeket az ASME BPVC Sect. II: Part D
anyagspecifikációja nem tartalmaz. Az ASME által jóváhagyott anyagok
megengedett feszültségeit az ASME komponens-specifikus előírásaiban
foglaltak szerint állapítják meg.
5.1. Szükséges anyagjellemzők köre

A megengedett feszültségek meghatározásához az alábbi mechanikai
anyagjellemzőket azonosítják.
Megnevezés Jelölés Mértékegység

Szakító szilárdság ST MPa
Folyáshatár SY MPa
Százalékos
keresztmetszet-
Z %
csökkenés
(kontrakció)
Szakadási nyúlás A %
A mechanikai anyagjellemzőket a hőmérséklet függvényében adják meg,
50 oC-os hőmérséklet intervallumokban, a teljes alkalmazási hőmérséklet
tartományra. Az alkalmazási hőmérséklet-tartomány minimum és
maximum értékei az ASME BPVC Sect. II: Part D. Appendix 5 szerint
jelölendők ki.
A mechanikai jellemzők meghatározására elfogadottak a vonatkozó ASTM,
AWS, CEN, GOSZT, MSZ, DIN szabványok.
Az anyagspecifikáció a fenti anyagjellemzőkön túlmenően részletezi a
a) gyártási,
b) minőségbiztosítási,
c) szállítási,
d) hőkezelési,
e) vizsgálati,
f) alkalmazható üzemi hőmérsékleti
feltételeket, továbbá a kémiai összetételt.
5.2. Üzemelő nyomástartó rendszerekben alkalmazott anyagok

5.2.1. Meghatározás
A jelen (5.2) paragrafus hatálya alá tartoznak az engedéllyel üzemelő
atomerőművi nyomáshatároló komponensek és a nyomástartó funkciót is
ellátó tartozékok (Ld. 3. fejezet) anyagai.
5.2.2. Anyagjellemzők bizonylati követelményei

Az adott SzE anyagaira vonatkozó, 5.1 pont szerinti anyagjellemzők igazolt
forrásaként az alábbi dokumentumok fogadhatók el.
Nyomástartó elemek gyártásához felhasznált alapanyagok mechanikai
tulajdonságait az MSZ EN 10204 szerinti minőségi bizonyítvánnyal vagy
szakértői minőségi bizonyítványban meghivatkozott szabványokban,
előírásokban foglaltak szerint veszik fel. Minőségi átvételi jegyzőkönyv
nem előírás.
Hegesztőanyagok mechanikai tulajdonságait legalább (a gyártómű által
kibocsátott) minőségi bizonyítvánnyal igazolják.
5.2.3. Tervezési hőmérséklet (T)

A SzE tervezési hőmérsékletét az NCA-2142.1(b) szerint határozza meg az
engedélyes, a Műszaki Üzemeltetési Szabályzatában jóváhagyott
üzemeltetési korlátozó feltételek figyelembevételével.
Az üzemeltetés során a SzE hőmérséklete semmilyen üzemállapotban nem
lépheti túl az 5.1 pont szerinti anyagspecifikációban megadott
alkalmazhatósági hőmérséklet felső határát.

Korábban: MSZ 14900-73
5.2.4. Megengedett feszültségek számítása

Az itt felsorolt megengedett feszültségek számításához az 5.2.2 pont szerint
megállapított anyagjellemzők alkalmazhatók.
5.2.4.1. Megengedett Tervezési Feszültség Intenzitása (MTFI)
Class 1 konstrukciókra vonatkozóan értelmezik az NB-3112.4 szerint.
ASME szerinti jelölése: Sm
Kiszámítása a PNAE G-7-002-88 alábbi pontjai szerint történik:
a) Nem csavar anyagokra: PNAE 3.4 pontja
b) Csavar anyagokra: PNAE 3.5 pontja
5.2.4.2. Megengedett Tervezési Feszültség (MTF)
Class 2 konstrukciókra vonatkozóan értelmezik az NC-3112.4 szerint.
ASME szerinti jelölése: S
Kiszámítása a PNAE G-7-002-88 alábbi pontjai szerint történhet:
a) Nem csavaranyagokra: PNAE 3.4 pontja
b) Csavaranyagokra: PNAE 3.5 pontja
5.3. Üzemelő rendszerekben alkalmazott nem nyomástartó

anyagok
Idetartoznak a tartókhoz, támaszokhoz (röviden: támaszokhoz) felhasznált
anyagok.
5.3.2. Anyagjellemzők bizonylati követelményei

Nem nyomástartó elemek anyagainak mechanikai tulajdonságait legalább
minőségazonossági bizonyítvánnyal tanúsítja az engedélyes.

Meghatározás: MSZ EN 10204, korábban: MSZ 14900-73.
5.3.3. Megengedett feszültségek számítása

Az itt felsorolt megengedett feszültségek számításához az 5.3.2 pont szerint
megállapított anyagjellemzők alkalmazhatók.
5.3.3.1. Megengedett Tervezési Feszültségintenzitás(MTFI)
ASME szerinti jelölése: Sm
Class 1 komponensek lemez és héj típusú támaszaira vonatkozóan az
ASME BPVC Sect. II: Part D. Appendix 2-110 cikkely szerint határozzák
meg az MTFI-t .
5.3.3.2. Megengedett Tervezési Feszültség (MTF)
ASME szerinti jelölése: S
a) Class 2 komponensek lemez és héj típusú támaszaira vonatkozóan az
ASME BPVC Sect. II: Part D. Appendix 1-100 cikkely szerint határozzák
meg az MTF-et.
b) Class 2 komponensek lineáris típusú és minden osztályú komponens
szabványos alátámasztásaira vonatkozóan (kivéve az 5.3.3.1 pontbeli
esetet) az 5.3.2 pont szerint bizonylatolt folyáshatár alapján határozzák meg
az MTF-et.
5.4. Szilárdságcsökkentő tényezők

Ez a pont a meghatározásokban definiáltak közül az állandó jellegű (nem
ciklikus) szilárdságcsökkentő tényezőket értelmezi, amelyek az 5.3.3.
szerinti megengedett feszültségek csökkenését eredményezik.
A szilárdságcsökkentő hatás figyelembevétele az alábbi képlettel történik:
S* = Ss  (2)
Ahol
Ss az 5.3.3.1 vagy az 5.3.3.2 szerint meghatározott megengedett
feszültség.
S* a csökkentett megengedett feszültség
 szilárdságcsökkentő tényező  1
A szilárdságcsökkentő tényezővel korrigálnak minden olyan hatást, amely
az anyag szilárdsági tulajdonságait kedvezőtlen irányban változtatja meg, és
az anyagtulajdonságok figyelembevételének alapját képező mérések során

nem vettek figyelembe. Idetartozónak tekintik pl. az alábbi jellegű
hatásokat is:
a) javító hegesztéssel járó hőbevitel,
b) sérülések, megmunkálás és egyéb mechanikai hatások.
A fenti esetekben a komponensre vonatkozó gépkönyvi és anyagvizsgálati
dokumentumok figyelembevételével egyedi műszaki indoklással állapítják
meg a  tényezőt.
5.4.1. Hegesztett kötések

Hegesztett kötések szilárdságcsökkentő tényezőjének számítása az alábbi
formulával történik:
 = A w
ahol a szorzat tényezőit az 5.4.1.1 és az 5.4.1.2 pontok szerint számítják.
5.4.1.1. Keresztmetszet-csökkenés
Azoknál a helyi keresztmetszet-csökkenéseknél, amelyeket pl. a nem teljes
falvastagságú varratok vagy a varratkorona túlzott lemunkálása okoznak:
A = A*/A
Ahol:
A* A tényleges legkisebb keresztmetszet
A A névleges keresztmetszet
Ha a hegesztési varrat és környezetének feszültségelemzése a geometriai
viszonyokat és az anyagtulajdonságokat pontosan követő végeselem-
modellel történik, akkor  = 1.
Hegesztett kötésekre vonatkozóan az Ss érték számításánál a varrat és az
alapanyag szilárdsági jellemzői közül a kisebb megengedett feszültséget
eredményezőt választják.
5.4.1.2. Tompa, szög alatti és T varratok

A gyártáskor vagy az időszakos, roncsolásmentes vizsgálatok során végzett
varratellenőrzések terjedelmének függvényében a PNAE1 4.5. táblázata (l.
4. táblázat) szerint állapítják meg a w értékét.
1. táblázat. Hegesztett kötések szilárdságcsökkenési tényezőinek értékei
Röntgen- vagy ultrahangos A w szilárdságcsökkenési

vizsgálatok terjedelme, % tényező maximális értéke
100 1,0
50 0,9
25 0,85
Legalább 10 0,8
5.4.2. Hibák javítási követelményei

Üzembe helyezés után javított szerkezeti elemeknél a javítás ténye miatt
nem kell a megengedett feszültségek meghatározásánál szilárdság-
csökkentő tényezőt alkalmazni, ha teljesülnek az IWA-4000 alszekció
szerinti követelmények, vagy igazolható, hogy az IWA-4000 előírásaival
egyenértékű követelmények szerint történt a javítás.
Ha a fenti igazolás nem lehetéses, akkor mérlegelik a javítás szilárdság-
csökkentő hatását. A javítás hatásának figyelembevételét a Szilárdsági
Elemzési Jelentésben indokolják. Műszaki becslés esetén elemzik a becslési
hiba lehetséges műszaki következményeit.
6. KIFÁRADÁSELEMZÉSEK
6.1. Meghatározások
6.1.1. Kifáradási feszültségamplitúdó
ASME szerinti jelölése: Salt
6.1.1.1. Class 1 komponensek
A kifáradási feszültségamplitúdót a ciklikus üzemi terhelésekből az NB-
3216, az NB-3222.4 és a vonatkozó komponens-specifikus előírások
figyelembevételével határozzák meg.
6.1.1.2. Class 2 komponensek
A kifáradási feszültségamplitúdót a ciklikus üzemi terhelésekből az ASME
BPVC Sect. III. Appendix XIV-1220 és a vonatkozó komponens-specifikus
előírások figyelembevételével határozzák meg.
6.1.1.3. FSRF tényezők
Az ASME-ben definiált FSRF tényezők meghatározásánál figyelembe
veendő a 6.5 pont.
6.1.2. Halmozódó károsodási tényező

ASME szerinti jelölése: CUF
Számítási képlete:
CUF =  Ui Feni
(2)
Ahol:
Ui az i-edik terheléspárra vonatkozóan az ASME előírások szerint
megállapított élettartam-csökkenési járulék. A számításnál figyelembe

Terhelés párok az alábbi cikkelyek szerint értelmezhetők:
Class 1:NB-3222.4(e)(5) vagy a komponens-specifikus előírások
Class2: XIV-1221.3(e) vagy a komponens-specifikus előírások
veendő kifáradási görbe felvételével a 6.4 pont foglalkozik.

Feni az i-edik terheléspárra vonatkozóan a 6.6 pont szerinti környezeti
hatástényező.
6.2. Vizsgálatba bevont helyek kijelölése

Az 1.26 útmutató mellékletében vagy az engedélyes hatóság által
jóváhagyott öregedéskezelési programjában megjelölt helyek képezik a
kifáradás-ellenőrzés terjedelmi meghatározásának alapját. Ezen túlmenően
vizsgálják azokat a helyeket is, ahol az adott szerkezeti elem szilárdsági
elemzése során a legnagyobb csúcsfeszültség adódott.
6.3. Megengedett élettartam kihasználási kritérium

A vizsgálatba bevont hely kifáradás szempontjából megfelelő, ha a 6.1 pont
szerint számított, halmozódó károsodási tényező (CUF) kisebb vagy
egyenlő 1-nél a szerkezet minden pontjára. Ezt meghaladó érték esetén az
elfogadás feltétele az alábbi lehetőségek közül valamelyik végrehajtása:
a) ASME BPVC Sect. XI. Appendix L szerinti megfelelőség igazolása (l.
6.3.1 pont)
b) Az adott helyre vonatkozó kifáradás-monitorozási program kidolgozása
és végrehajtása
c) Olyan üzemviteli intézkedés vagy átalakítás végrehajtása, amely a CUF
 1 feltételt biztosítja
6.3.1. Az ASME BPVC Sect. XI. IWB-3740, Appendix L szerinti megfelelőség

igazolása
Ha az L-2000 cikkely feltételei alapján a tervezett üzemidő
megengedhetősége nem igazolható, akkor az üzemidő-hosszabbítási
engedélykérelemhez megengedhető a hivatkozott függelék L-3000-es
cikkelyének alkalmazása is. A hivatkozott cikkely alkalmazásánál azonban
az alábbi kiegészítő elemzések szükségesek:

Meghatározások: Class 1: NB-3222.4 (b), Class 2: Appx. XIII-1123-(k)
a) Annak igazolása, hogy a posztulált repedésnél alkalmazott 6-os

méretviszony konzervatív feltételezést jelent az adott hely
vonatkozásában.
b) A repedés terjedési sebességének felvételénél figyelembe veendő a
repedéssel érintkező közeg környezeti hatása is.
Átalakítási engedélykérelemhez az L-3000 cikkely nem alkalmazható.
6.3.2. Kifáradás- monitorozási program

Az adott helyre vonatkozó kifáradás-monitorozási programban az
engedélyes bemutatja az alkalmazni kívánt időszakos anyagvizsgálatokat,
amelyek az esetlegesen megjelenő repedés kellő időben történő észlelését
biztosítják. Elemzik továbbá a repedés keletkezésével járó biztonsági
kockázatokat, amennyiben az időszakos vizsgálati ciklusidő olyan hosszú,
hogy a falvastagság ¾ -ét meghaladó repedés kialakulása nem zárható ki.
Ha az adott hely vizsgálatát az engedélyes időszakos anyagvizsgálati
programja nem írja elő, akkor a kifáradás-monitorozási programot elegendő
attól az időponttól megkezdeni, amelytől a CUF  1 feltétel már nem
igazolható.
6.4. Megengedett feszültségamplitúdók a ciklusszám

függvényében
A megengedett kifáradási feszültségamplitúdót a ciklusszám függvényében
(a továbbiakban: kifáradási görbék) a jelen fejezetben foglaltak szerint
állapítják meg.
6.4.1. A meghatározás lépései

6.4.1.1. ASME szerinti tervezési kifáradási görbe felvétele
A bizonylatolt anyagspecifikáció szerinti anyagot besorolják az ASME
BPVC Sect. III. Appendix I szerinti tervezési kifáradási görbékre megadott
kategóriák valamelyikébe. Az ASME szerint alkalmazandó kifáradási
görbét az adott kategóriának megfelelően azonosítják, a görbére megadott
érvényességi feltételeket is figyelembe véve. Ha az anyagra vonatkozóan
több görbe is azonosítható, akkor az alábbi alcikkelyek szerint járnak el:
Class 1: NB-3222.4 (e)(3)
Class 2: XIV-1221.3 (c)

Szén, alacsonyan ötvözött és ausztenites acélokra a vonatkozó ASME
görbék helyett megengedhető a US NRC RG 1.2073 előírásai szerinti
kifáradási görbék felvétele, az adott acéltípusnak megfelelő kategóriába
sorolás alapján. Ennek megfelelően felhasználhatók a 2., 3., és a 4 ábrákon
feltüntetett görbék.
6.4.1.2. PNAE szerinti tervezési kifáradási görbe felvétele
A bizonylatolt anyagspecifikáció szerinti anyagtulajdonságokat figyelembe
véve az engedélyes meghatározza az anyagra vonatkozóan a PNAE szerinti
megengedett kifáradási görbét. A PNAE-ben megadott képletek
alkalmazásakor a biztonsági tényezőket n = 2 és nN = 10 értékűre veszik
fel. A megadott érvényességi korlátok figyelembevételével alkalmazhatók
az 5.5 – 5.10 ábrákon feltüntetett görbék is.
6.4.1.3. Hegesztett kötések kifáradási görbéje
Hegesztett kötések elemzésénél az alapanyagra és a varratfémre érvényes
kifáradási görbék együttes alsó burkolóját alkalmazzák mind a 6.4.1.1 és a
6.4.1.2 pontoknál.
6.4.1.4. Alsó burkoló görbék képzése
Az adott ciklusszámhoz tartozó megengedett feszültségamplitúdó nem
haladhatja meg a 6.4.1.1, a 6.4.1.2 és a 6.4.1.3 pont szerint meghatározott
görbék alsó burkolója szerinti értéket.
6.4.2. Bizonylati követelmények

Azonosak az 5. fejezetben foglaltakkal.
6.5. Kifáradási szilárdságot csökkentő tényező (FSRF)

ASME Class 1: NB-3213.17
ASME Class 2: XIII-1123(q)
A fent hivatkozott ASME definíciókban szereplő „local structural
discontinuity” a geometriai és az anyagtulajdonságokban bekövetkező
változásokra vonatkozik, ha a hegesztett kötésekre is kiterjesztjük (l.
WRCB 4324 Appendix 3).

Általános esetben a kifáradási szilárdságot csökkentő hatás az alábbi
tényezők szorzatából számítható:
FSRF = SCF * FSRFM * FSRFNDE (3)
Ahol:
SCF a geometriai és anyagi diszkontinuitást figyelembe vevő elméleti
feszültségkoncentrációs tényező (ld. WRCB 432 Appendix 3).
FSRFM a varrat és a hőhatás övezetben az anyagminőség helyi
változását kifejező tényező, amely az alkalmazott hegesztési
technológia és hőkezelés módjától függ
FSRFNDE a varrat üzembe helyezés előtti, vagy azt követő időszakos
roncsolásmentes vizsgálatának módjától függő tényező
Az FSRF tényezőt, értelmezéséből következően az ASME komponens-
specifikus alcikkelyei szerinti egyszerűsített rugalmas-képlékeny
elemzésnél alkalmazott „Ke” tényező számításánál nem kell figyelembe
venni (l. részletesen WRCB-432).
A kifáradási szilárdságot csökkentő tényező az itt megadott módszerekkel
számítható. Más, részletesen is dokumentált számítási módszerek is
alkalmazhatók, amelyek nem ellentétesek a komponensre vonatkozó ASME
korlátozásokkal.
6.5.1.1. FSRF meghatározása ismert feszültségkoncentrációs tényező esetén
A SzE egy adott környezetében a geometriai és anyagjellemzők lokális
változásait pontosan leíró végeselem-modell eredményeinek alkalmazása
esetén a (3) képletben szereplő SCF tényezőt figyelembe vették, ezért SCF
= 1 vehető fel.
Az SCF meghatározható a tervezési segédletekben (pld:1,5,6 ) közölt
analitikus formulákkal is, az adott formula érvényességi tartományán belül.
Az alkalmazott formulák helyességét a szilárdsági számításban igazolják.
A (3) képlet többi tagja az alábbiak szerint számítható:
FSRFM = 1 / s (4)
ahol s jelöli a hegesztett kötések PNAE szerinti anyagminőségi
tényezőjét:
s = 1 varrat nélküli, homogén anyagban, vagy

s = a PNAE 5.8. vagy az 5.9 táblázatában megadott számérték.
A roncsolásmentes vizsgálati terjedelemtől függő tényező:
FSRFNDE = 1 / w (5)
ahol w jelöli a hegesztett kötések PNAE szerinti, vizsgálat-minőségi
tényezőjét:
w = 1 varrat nélküli, homogén anyagban
w = a PNAE 4.5 táblázatában megadott számérték.
6.5.1.2. FSRF meghatározása varratminősítés alapján
Varratokra vonatkozóan az SCF számítása nélkül az FSRF tényező
meghatározható a 6.5.1 pontban hivatkozott WRCB-432 módszere szerint.
Kivétel az NB-, NC-3650 szerinti csővezeték-elemzések.
6.5.1.2.1. Class 1 csővezetékvarratok FSRF tényezői
Csővezetéki komponensek hegesztési varratainál, melyek elemzése az NB-
3650 szerint történik, a feszültségkoncentrációt a képletekben alkalmazott
feszültségindexek figyelembe veszik. Ezért az FSRF a 6.5.1.1 pont szerinti
számítható az SCF=1 felvételével.
6.5.1.2.2. Class 2 csővezetékvarratok FSRF tényezői
Csővezetéki komponensek hegesztési varratainál, melyek elemzése az NC-
3650 szerint történik, az NC-3673.2 szerint értelmezett „i” feszültség
intenzifikációs faktor a feszültségkoncentrációt figyelembe veszi. Ezért az
FSRF a 6.5.1.1 pont szerinti számítható az SCF=1 felvételével.
6.6. Környezeti hatás figyelembevétele (FEN)

A 6.1.2 pontban szereplő Fen környezeti hatástényező a nyomáshatároló
fallal érintkező közegkárosodást növelő (élettartam-csökkentő), ciklikus
feszültség-korróziós hatását veszi figyelembe.
Definíciója:
Fen = Nair,RT / Nwater

ahol:
Nair,RT Kifáradási ciklusszám levegőn, szobahőmérsékleten
Nwater Kifáradási ciklusszám vízben, üzemi hőmérsékleten
Meghatározása az NRC RG 1.2077 figyelembe vételével történik, az
alábbiak szerint.
A feszültségkorróziós hatás 3 fő csoportba sorolható:
a) A károsodást a ciklikus feszültségváltozás által keltett kifáradási
károsodási mechanizmus vezérli. Idesorolhatók a csak száraz (nem
kondenzálódó) levegővel érintkező helyek.
b) A károsodást a ciklikus feszültségváltozás mellett a felülettel érintkező
közeg korrozív hatása gyorsítja. Idetartoznak a primer vagy a szekunder
köri vízzel érintkező nyomáshatároló felületek, ahol a hőhordozó
közegben levő korrozív ágensek jelentős koncentrációnövekedése nem
várható.
c) A károsodást a korróziós hatás vezérli, melyhez képest a ciklikus
feszültségváltozás nem jelentős, vagy elhanyagolható. Ilyen helyek pl.
a gőzfejlesztő hőátadó csöveken a távtartóknál vagy szivárgás
következtében az érintett külső felületeken létrejövő korrózió.
Az itt megadott Fen tényező képletek a b) csoportra vonatkoznak.
Az a) csoportra vonatkozóan: Fen = 1
A 3. csoportra vonatkozóan az élettartam-prognózis oly mértékben
megbízhatatlan, hogy a biztonsági intézkedések meghozatalánál nem
vehetők figyelembe. Megbízható tájékoztatást az időszakos ellenőrzések
jelenthetnek.
6.6.1. A figyelembe vett tényezők értelmezése

A számításnál figyelembe vett, a 6.6.1.1 - 6.6.1.4 pontokban felsorolt
tényezők kétféle megközelítésben értelmezhetők:
a) A tényezők üzemidő alatti pontos változása nem ismert, csak a szélső
értékek állnak rendelkezésre. Az itt ismertetett egyszerűsített, számítási
eljárás erre az esetre vonatkozik.
b) A tényezők időbeli változása ismert. Ez esetben alkalmazhatók az EPRI

MRP-478 dokumentumban megadott, kevésbé konzervatív számítási
módszerek is.
6.6.1.1. Kéntartalom
Acél kéntartalom súlya százalékban. Jelölése: S
Az acélanyagra szabvány szerint megengedett legnagyobb értéket lehet
alkalmazni.
6.6.1.2. Hőmérséklet
Acél hőmérséklete az üzemi ciklus alatt oC-ban. Jelölése: T.
Az egyszerűsített számításnál a mértékadó az üzemi ciklus alatti maximális
érték.
6.6.1.3. Oxigéntartalom
Közegben oldott oxigéntartalom ppm-ben. Jelölése: DO
Az egyszerűsített számításnál a mértékadó az üzemi ciklus alatti alábbi
szélső érték:
a) Szén és alacsonyan ötvözött acéloknál a maximális érték
b) ausztenites acéloknál a minimális érték
6.6.1.4. Terhelésváltozási sebesség
A terhelésváltozás által okozott nyúlásváltozási sebesség %/s-ban. Jelölése
ε’
Az egyszerűsített számításnál a mértékadó nyúlás az alábbi képlettel
számítható:
ε’ = 100 /(t E)
ahol:
 a ciklus alatti teljes feszültségváltozási tartomány [MPa]
t a feszültség-szélsőértékek bekövetkezése között eltelt idő [s]. Ha az egyik
feszültség-szélsőérték az állandósult állapotban van, akkor a feszültségre
vonatkoztatott 90 %-os beállási idő veendő figyelembe.
E a kifáradási görbéhez tartozó referencia rugalmassági modulus [MPa]
Konzervatív közelítésként minden esetben alkalmazható az ε’ = 10-5 %/s

érték.
6.6.2. Szén- és alacsonyan ötvözött acélok

A kifáradást gyorsító környezeti hatástényező a US NRC RG 1.207-ben
hivatkozott NUREG/CR-6909 szerinti, alábbi képlettekkel számíthatók
6.6.2.1. Szénacélok
Fen = exp(0.632 – 0.101S* T* O* ε*)
Fen = 1 ha (a ≤ 0.07%)

ahol:
a az adott ciklus nyúlás amplitúdója (a változási tartomány fele)
6.6.2.2. Alacsonyan ötvözött acélok

Fen = exp(0.702 – 0.101 S* T* O* ε*)
Fen = 1 ha (a ≤ 0.07%)

ahol:
a az adott ciklus számított nyúlás amplitúdója (a változási tartomány
fele)
6.6.2.3. A szén- és alacsonyan ötvözött acélokra vonatkozó formulák

értelmezése
Kéntartalom tényező:
S* = 0.001 (S ≤ 0.001 %)
S* = S (0.001 < S ≤ 0.015 %)
S* = 0.015 (S > 0.015 %)
Hőmérséklet tényező:
T* = 0 (T < 150°C)
T* = T - 150 (150 ≤ T≤ 350°C)
Oxigén tartalom tényező:

O* = 0 (DO < 0.04 ppm)
O* = ln (DO/0.04) (0.04 ppm ≤ DO ≤ 0.5 ppm)
O* = ln (12.5) (DO > 0.5 ppm)
Nyúlás sebesség tényező:

ε* = 0 (ε’> 1%/s)
ε* = ln (ε’) (0.001 ≤ ε’ ≤ 1%/s)
ε* = ln (0.001) (ε’<0.001 %/s)
6.6.3. Ausztenites acélok

A kifáradást gyorsító környezeti hatástényezők a a US NRC RG 1.207-ben
hivatkozott NUREG/CR-6909 szerinti, alábbi képlettel számíthatók.
Fen= exp(0.734 – T* O* ε*)
Fen = 1 ha (a ≤ 0.10%)

ahol:
a az adott ciklus számított nyúlás amplitúdója (a változási tartomány
fele)
6.6.3.1. Az ausztenites acélokra vonatkozó formula értelmezése

Hőmérséklet tényező:
T* = 0 (T < 150 C)
o
T*= (T-150)/175 (150  T < 325 C)o

T*= 1 (T ≥. 325 C)
o
Oxigén tartalom tényező:

O* = 0.281
Nyúlás sebesség tényező:

ε* =0 (ε’> 0.4% /sec)
ε* = ln (ε’/0.4) (0.0004 ≤ ε’≤ 0.4% /sec)
ε* = ln (0.0004/0.4) (ε’< 0.0004% /sec)

7. RIDEGTÖRÉSI BIZTONSÁG IGAZOLÁSA

A ridegtörési biztonság igazolását a jelen fejezetben foglalt terjedelemben
és módszerekkel ajánlott elvégezni Class 1 és 2 kód osztályú, üzemelő
berendezéseknél.
A jelen fejezet hatálya alól kivétel a reaktortartály, melynek értékelésével a
3.17 és a 3.18 útmutató foglalkozik.
Egyéb Class 1 és 2 kód besorolású komponensek esetén is ajánlott a 3.17 és
a 3.18 útmutató szerinti kiértékelés, a jelen fejezetben foglalt
kiegészítésekkel.
7.1. Kivételek
A ridegtörési biztonság igazolása elhagyható az alább felsorolt esetekben.
7.1.1. Class 1 kód osztályú komponensek

(1) Olyan anyag, amelynek névleges keresztmetszeti vastagsága 16 mm és
ennél kevesebb, ahol a vastagságokat az alábbi (a)-(e) pontban
meghatározottak szerint veszik fel:
(a) a szivattyúknál, szelepeknél és szerelvényeknél, a csatlakozó csövek
legnagyobb névleges csőfal vastagságát használják;
(b) edényeknél és tartályoknál, a köpeny vagy a fedél névleges vastagságát
használják aszerint, hogy melyikről van szó;
(c) az edényekhez hegesztett csonkoknál, vagy toldatoknál, használjuk a
kisebb edényköpeny-vastagságot, amelyhez a tétel hozzáhegesztett, vagy a
tétel maximális radiális vastagságát, az egybeépített (belső) köpeny
tompavarrat varratdudor nélkül;
(d) a lapos fedeleknél, csőlemezeknél vagy karimáknál használjuk a
tompahegesztett rész kapcsolódó maximális köpenyvastagságát.
(e) Azoknál az egybeépített szerelvényeknél, amelyeknél csővezetékeket a
tartályhoz vagy egy csonkjához rögzítik, használjuk a csőcsatlakozások
nagyobb névleges vastagságát.
(2) Csavarkötés, beleértve a csavarokat, anyákat és tőcsavarokat is, 25 mm
és ennél kisebb névleges mérettel.
(3) Rudak, amelyeknek névleges keresztmetszeti felülete 645 mm2 és annál

kisebb.
(4) Összes anyagvastagság csőnél, csővezetéknél, szerelvényeknél,
szivattyúknál és szelepeknél, ahol a névleges csőméret 152 mm-es átmérő
vagy kisebb.
(5) Szivattyúk, szelepek és szerelvények anyaga, ahol az összes
csőcsatlakozás 16 mm névleges falátmérőjű és ennél kisebb.
(6) Ausztenites rozsdamentes acélok
(7) Színesfémek.
7.1.2. Class 2 kód osztályú komponensek

(1) Olyan anyag, amelynek névleges keresztmetszeti vastagsága 16 mm és
ennél kevesebb, ahol a vastagságokat az alábbi (a)-(e) pontban
meghatározottak szerint veszik fel:
(a) a szivattyúknál, szelepeknél és szerelvényeknél, a csatlakozó csövek
legnagyobb névleges csőfalvastagságát használják;
(b) edényeknél és tartályoknál, a köpeny vagy a fedél névleges vastagságát
használják aszerint, hogy melyikről van szó;
(c) az edényekhez hegesztett csonkoknál vagy toldatoknál használjuk a
kisebb edényköpeny-vastagságot, amelyhez a tétel hozzáhegesztett, vagy a
tétel maximális radiális vastagságát, az egybeépített (belső) köpeny
tompavarrat varratdudor nélkül;
(d) a lapos fedeleknél, csőlemezeknél vagy karimáknál használjuk a
tompahegesztett rész kapcsolódó maximális köpenyvastagságát.
(e) Azoknál az egybeépített szerelvényeknél, amelyeknél csővezetékeket a
tartályhoz vagy a csonkjához rögzítik, használjuk a csőcsatlakozások
nagyobb névleges vastagságát.
vagy kisebb névleges mérettel.
(3) Rudak, amelyeknek névleges keresztmetszeti felülete 645 mm2 és annál
kisebb.
(4) A teljes anyagvastagság csőnél, csővezetéknél, szerelvényeknél,
szivattyúknál és szelepeknél, ahol a névleges csőméret 152.4 mm-es átmérő
vagy kisebb.
(5) Szivattyúk, szelepek és szerelvények anyaga, ahol az összes
csőcsatlakozás 16 mm névleges falátmérőjű és ennél kisebb.
(6) Ausztenites rozsdamentes acélok
(7) Színesfémek.
(8) Azoknak az alkatrészeknek az anyagai ahol a Legalacsonyabb
Üzemelési Hőmérséklet
eléri a 66°C-t.
7.2. Ferrites típusú acélból készült nyomástartó komponensek

7.2.1. Ridegtörés-igazolás követelményei
A nyomástartó komponens ridegtörési biztonságát az alábbi két feltétel
teljesülése biztosítja:
1. A komponensre elvégzett, bizonylatolt ütőmunka-vizsgálat, amely
igazolja a PNAE 2. Melléklet 5. fejezetében foglaltak szerint értelmezett
Tko átmeneti hőmérséklet értékét.
2. Ridegtörési elemzés posztulált repedésméretekkel a 3.17, 3.18 útmutató és
a jelen fejezet ajánlásai szerint. Class 2 kódú komponenseknél az elemzést
csak akkor szükséges végrehajtani, ha a pont szerinti ütőmunka-
követelmények nem teljesülnek a legkisebb üzemi fémhőmérsékleten,
vagy az alatt.
7.2.2. Kivételek az elemzés alól

A 7.1 pontban felsoroltakon túlmenően nem végeznek ridegtörés-elemzést
az alábbi esetekben:
1. a szerkezeti elemek anyagainak (beleértve a hegesztett kötéseket)
folyáshatára 20°C -on kisebb, mint 300 MPa, és a szerkezeti elem
falvastagsága nem több, mint 25 mm
2. a vizsgált szerkezeti elem falvastagsága s, mm, megfelel az alábbi
feltételnek:
s < 8000 ( KIc1 / RpT0,2)2

ahol:
KIc1 a PNAE 5.8.3. pontja szerinti anyagspecifikus, az 1-NUE
normál üzemi feltételekre megadott képletek szerint számított törési
szívósság értéke a legkisebb üzemi hőmérsékleten és az üzemidő végén
vett Tk átmeneti hőmérsékleten számítva [MPa m1/2]
RpT0,2 a legkisebb üzemi hőmérsékleten vett folyáshatár [MPa]
A falvastagságnál a plattírozást nem kell figyelembe venni.
7.2.3. Ütőmunk- követelmények Class 2 komponensekre

A szerkezeti elemből készült három próbatest vizsgálati eredményeknek
összességében vagy egyenként megfelel a 2. táblázat követelményeinek.
2. táblázat. Ütőmunka-követelmények Class-2 nyomástartó
komponensekre
Névleges falvastagság Ütőmunka átlagértéke Ütőmunka minimum

(csatlakozó legnagyobb (3 vizsgálatból), J értéke (3
csőfalvastagság),mm vizsgálatból), J
16 Nem szükséges Nem szükséges
vizsgálat vizsgálat
16 és  25 27 20
25 és 38 34 27
38 és64 48 41
>64 61 54
Táblázat érvényes: folyáshatár380 MPa

Magasabb folyáshatárú anyagok esetén az NF-2330 előírásait lehet
alkalmazni.
7.2.4. Törési szívósság a hőmérséklet függvényében

A törési szívósság hőmérsékletfüggését a PNAE 5.8.3. pontja szerinti
anyagspecifikus görbékre, a 3-ASZ üzemzavari állapotra megadott képletek
alapján határozzák meg. A Tk átmeneti hőmérséklet értékét az alábbi

képlettel számítják ki:
Tk = Tko + TT + TN
Ahol:
Tko Az átmeneti hőmérséklet üzembe helyezés előtti kezdeti
értéke, amely a 7.2.1 pont szerint van bizonylatolva a
vizsgált komponensre
TT A hőmérséklet öregedési hatása okozta átmeneti
hőmérséklet-eltolódás
TN = 20 CUF A ciklikus terhelések öregedési hatása okozta
átmeneti hőmérséklet-eltolódás
A Tko és a TT értékét a PNAE 5.11 táblázatából lehet kiválasztani.
7.2.5. Biztonsági tényezők

A 3.18 útmutató 3.1.5. (1) képlete szerinti kritérium értékelésénél az alábbi
biztonsági tényezők alkalmazhatók.
7.2.5.1. A és B üzemi terhelési szintek
Az ASME szerinti Level A és B szintekre besorolt terhekre az alábbi
biztonsági tényezők alkalmazandók:
nk1 = 2 nk2 = 1
7.2.5.2. Nyomáspróba
A szilárdsági nyomáspróbára vonatkozóan az alábbi biztonsági tényezők
alkalmazandók:
nk1 = 1.5 nk2 = 1
7.2.5.3. C és D üzemi terhelési szintek és nem várt üzemi események
Az ASME szerinti Level C és D szintekre besorolt terhekre az alábbi
biztonsági tényezők alkalmazandók:
nk1 = 1 nk2 = 1
7.2.6. Maradófeszültségek
7.2.6.1. Plattírozás
A plattírozás és az alapanyag hőtágulási különbsége miatt ébredő feszültség
számításánál az egyensúlyi állapotot kifejező hőmérsékletet az üzemi
hőmérséklettel egyenlőnek veszik.
7.2.6.2. Varratok
A hegesztési varratokban a maradófeszültséget csak a nem várt üzemi
események, továbbá a C és D üzemi szintekre besorolt terheléseknél veszik
figyelembe. A falvastagság menti maradófeszültség-eloszlást – egyéb
igazolt adat hiányában, hegesztés után hőkezelt állapotra – a 3.18 útmutató
R –re megadott képletével lehet számítani.
7.3. Csavarok
Csavarok esetében a ridegtörési biztonság igazolása az ütőmunka-
követelmények ellenőrzését teszi szükségessé.
7.3.1. Kivételek
Nem végeznek ütőmunka-vizsgálatot a 25 mm-nél kisebb névleges
csavarátmérők esetében.
7.3.2. Ütővizsgálati követelmények

A 25 mm-t meghaladó névleges átmérőjű csavaroknál a ridegtörési
biztonságot a vonatkozó NB-2332, NC-2332 szerinti, Charpy V-bemetszésű
próbával mért ütőmunka-eredményekkel lehet igazolni a 3. táblázat szerint.
A méréseket azon a legkisebb hőmérsékleten vagy az alatt végzik, amelyen
a csavar üzembe helyezés előtti meghúzása történik.
3. táblázat. Csavarokra vonatkozó ütővizsgálati követelmények
Névleges csavar Legkisebb Az U bemetszésű

átmérő mm megengedett Cv próbatesten mért
ütőmunka (J) legkisebb megengedett
fajlagos ütőmunka*
KCU (J/ cm2 )
25 és 102 között 54 80
102 felett 61 100
* A kritérium akkor alkalmazható, ha a csavar anyagára a komponens
engedélyezésének időpontjában hatályos GOSZT szabvány szerinti U
bemetszésű próbatestre vonatkozó fajlagos ütőmunka KCU (J/cm2) érték
van megadva.
7.4. Tartók, támaszok

Class 1 és 2 komponensek tartószerkezeteinek esetében a ridegtörési
biztonság igazolása az ütőmunka-követelmények ellenőrzését teszi
szükségessé.
7.4.1. Kivételek
A ridegtörési biztonság igazolása elhagyható az alább felsorolt esetekben.
(1) Olyan anyag, amelynek névleges keresztmetszeti mérete 16 mm és
ennél kevesebb.
és ennél kisebb névleges mérettel.
(3) Rudak, amelyeknek névleges keresztmetszete 645 mm2 vagy annál
kisebb.
(4) Azon csővezetékek tartóinál, ahol az összes csőcsatlakozás 16 mm
névleges falátmérőjű és ennél kisebb.
(5) Ausztenites rozsdamentes acélok.
(6) Színesfémek.
(7) Azok a csőtartó elemek, ahol a maximális feszültség nem éri el a 41
MPa húzófeszültséget, vagy nyomófeszültség alatt vannak.

(8) Azoknál a hengerelt szerkezeti elemeknél, ahol a karimavastagság 16
mm vagy kisebb.
(9) Az NF-2311(b)-1 táblázatban felsorolt Class 1,2 tartóknál, ahol a
falvastagság 64mm vagy kisebb, és a Legalacsonyabb Üzemelési
Hőmérséklet 17°C-al magasabb a táblázatban szereplő hőmérsékletnél.
(10) Azoknak a Class2 és MC tartószerkezeteknek az anyagainál, ahol a
Legalacsonyabb Üzemelési Hőmérséklet eléri a 66°-t.
(11) Azoknak a Class 2 tartószerkezetek anyagainál, ahol a Legalacsonyabb
Üzemelési Hőmérséklet felette van a NF-2311(b)-1 ábrán látható
megengedett Minimális Tervezési Hőmérsékletnek.
7.4.2. Ütővizsgálati követelmények

A 380 MPa-nál kisebb folyáshatárú nem csavar anyagoknál a 4. táblázatnak
megfelelő ütőmunkát biztosítják a tartószerkezeti elem minimális tervezési
hőmérsékletén vagy az alatt.
4. táblázat. Charpy Cv ütőmunka-követelmények tartószerkezetek nem
csavaranyagaira
Névleges falvastagság, Ütőmunka átlagértéke Ütőmunka minimum

mm (3 vizsgálatból), J értéke (3
vizsgálatból), J
16 Nem szükséges Nem szükséges
vizsgálat vizsgálat
16 és  25 20 14
25 34 24
Magasabb folyáshatárú anyagok esetén az NF-2330 előírásait lehet

alkalmazni.
Csavaranyagoknál az 3. táblázat értékei irányadók.
8. AZ ELEMZÉSEK VÉGREHAJTÁSA
8.1. Tervezői felelősség

A szilárdsági számításokat a 3.3. útmutatóban részletezett szervezet,
vállalkozó végezheti el.
A tervezői felelősséget az alábbi alpontok körvonalazzák.
8.1.1. Ellenőrzési kritériumok

8.1.1.1. Kiválasztás
A tervező felelőssége - a kijelölt nukleáris szabványrendszeren belül
maradva – mindazon ellenőrzési kritérium kiválasztása, amely az elemzés
tárgyát képező nyomáshatároló rendszer biztonsága szempontjából
releváns.
8.1.1.2. Konstrukciós követelményrendszer
Az engedélyes kijelöli a kiválasztott biztonsági kritériumokban szereplő
megengedett határértékekhez tartozó konstrukciós követelményrendszert2.
Üzemelő nyomástartó rendszerre vonatkozóan kiválasztják és
dokumentálják a követelményrendszer azon elemeit, amelyek teljesítése –
tervezői megítélés szerint - a jelen útmutató hatályán kívül szabályozott
intézkedést igényel.
8.1.2. Tervezési specifikáció összeállítása

Az engedélyes összegyűjti, és rendszerezett formában dokumentálja a
vizsgálat tárgyát képező rendszerre vonatkozó minden olyan adatot, amely
az ellenőrzési kritériumok és az ahhoz kapcsolódó konstrukciós
követelményrendszer szerinti megfelelőség igazolásához szükséges a 3.3.
útmutató figyelembevételével.
8.1.2.1. Üzemelő berendezésre vonatkozó kitételek
Üzemelő berendezésre vonatkozóan az engedélyes ellenőrzi a felhasznált
adatok szerkezeti elemspecifikus érvényességét, figyelembe véve az adott
2
A konstrukciós követelményrendszer főbb tételeit az 1.1.1 pont részletezi.
szerkezeti elemen végrehajtott karbantartás, javítás-, cseretevékenységek

során dokumentált változtatásokat. A felhasznált adatok valóságtartalmáért
az engedélyes felel.
8.1.3. Eredmények értékelése

A biztonsági kritériumok szerinti megfelelőség igazolásakor figyelembe
veszik a felhasznált adatokban, számítási módszerekben, modellekben
lehetséges hibát.
8.2. Elemzések megbízhatóságának igazolása

8.2.1. Számítási formulák, módszerek, modellek kiválasztása
A kiválasztás fő szempontja, hogy az adott megfelelőségi kritériumban
szereplő mennyiségre vonatkozó, számítással kapott eredmény hibája egy
megengedhető határon belül legyen. A helyes számítási mód megválasztása
ebben az értelemben tehát attól a kritériumtól függ, amelynek igazolására
alkalmazni kívánjuk. Így például egy végelemes héjmodell (esetenként)
alkalmas lehet a membrán és hajlító feszültségre vonatkozó korlátozások
kiértékeléséhez, de a kifáradásszámításhoz szükséges csúcsfeszültség
számításához (önmagában) nem.
8.2.2. A számítás megengedhető hibája

A számítási hiba megengedhető felső határát úgy választják meg, hogy az
adott biztonsági kritérium igazolásánál ne legyen döntést befolyásoló
szerepe. Így például egy 10%-ra becsült számítási hiba is soknak tekinthető,
ha a biztonsági kritérium felső határát 95%-ra közelítettük meg.
8.2.3. Számítási hibakategóriák

A számítási hiba forrását tekintve alapvetően két kategóriát
különböztethetünk meg. A nem megengedhető kategóriába tartozó hibákat
a tervező minőségbiztosítási rendszerében működetett eljárásokkal
mindenképpen kizárják, megengedhető érték nem értelmezhető.
A másik kategóriába tartoznak a tudatosan felvállalható számítási hibák,
melyek jó közelítést jelentő (felül)becsléssel figyelembe vehetők a
biztonsági kritériumok értékelése során.
A számításhoz alkalmazott mechanikai és hőfizikai anyagjellemzőkben
meglevő bizonytalanságot sorolják a számítási hibák közé, ha azokat a jelen

útmutatóban meghatározott módon vették fel.
8.2.4. Nem megengedhető hibák

8.2.4.1. Biztonsági kritérium félreértett vagy hibás interpretációja
Elsősorban a Class 1 kód osztályra vonatkozó kritériumok között nagyobb
számban találhatók meg azok a biztonsági kritériumok, amelyek
kiértékelésére – a fogalom komplex természete miatt - az ASME nem ad
meg félreérthetetlen számítási utasítást. Ilyen pl. a feszültségintenzitások
osztályozása (NB-3217).
Az ilyen természetű hibák elkerülése tervezői jártasságot igényel az ASME
biztonsági filozófiájának megértésében és alkalmazásában.
8.2.4.2. Hibás számítási eredmények az alkalmazott számítógépi program vagy
adatátvitel hibája miatt
Idetartoznak a számítási folyamat során nem észlelt hibák, amelyek a
számítógépi program hibája vagy adatbeviteli, megjelenítési hibák miatt
fordulhatnak elő. Az ebbe a kategóriába tarozó hibák kiszűrésének egyik
biztos módja a párhuzamos értékelés, amely két egymástól függetlenül
elvégzett elemzés eredményeinek összehasonlítását jelenti. A parallel
elemzéseknél a számítást végző személyek különbözősége nem
követelmény, de a felhasznált eszközök – beleértve az adatok bevitelére és
az eredmény megjelenítésére alkalmazottak is – különböznek. Az
adatbevitel ellenőrzésének módjáról a tervező minőségbiztosítási
rendszerében meghatározott módon gondoskodik.
8.2.4.3. Hibás értékek vannak az elemzés kiinduló adatai között
Idetartoznak azok az elemzési hibák, amelyeket az elemzés adatainak
összeállításához felhasznált dokumentumokból kigyűjtött adatok
helytelensége okoz. Üzemelő berendezések dokumentumaiban sok esetben
előfordulhat nehezen olvasható, vagy akár tévesen beírt adat is. Az ilyen
jellegű hibák kizárásáról a tervező minőségbiztosítási rendszerében
meghatározott módon gondoskodik.
8.2.4.4. Helytelen számítási modellek alkalmazása
Ebbe a kategóriába tartozó hibák részletes körülhatárolása meghaladja az
útmutató kereteit. Idetartoznak pl. az alábbi hibák:
a) az adott esetre nem alkalmazható számítási formulák használata,

b) a rugalmasságtan szinguláris pontjainak végeselem-módszerbeli hibás
kezelése,
c) időben változó hőmérséklet-9 vagy elmozdulás10-mezők számításánál
létrejövő numerikus oszcilláció előidézése,
d) a rugalmas-képlékeny elemzéseknél elkövethető módszertani hibák.
A felsorolt hibák példatáraként szolgálhat a hatósághoz benyújtott
szilárdsági számítási dokumentumok egy része is.
Az ilyen jellegű hibák kiszűrése a tervező részéről nagy szakmai
hozzáértést igényel. Kizárásáról a tervező minőségbiztosítási rendszerében
meghatározott módon gondoskodik.
8.2.5. Megengedhető hibák
8.2.6. Közelítő számítási formulák alkalmazása

Számos esetben az elemzési feladat megoldható analitikus számítási
formulák alkalmazásával, elfogadva, hogy az alkalmazott formulák az adott
esetre nem az elméletileg pontos (a vonatkozó differenciálegyenleteket
kielégítő) megoldást adják.
Ilyen például az ASME XI. A-3000 melléklete, amely a KI feszültség-
intenzitás-tényező számítására ad meg formulákat. A megadott számítási
módszer sík fal geometriájú SzE-k esetére ad elméletileg pontos megoldást,
de az A-3100 cikkely megengedi a hengeres köpenyekre való alkalmazását
tekintet nélkül az átmérő/falvastagság viszonyszámtól.
Közelítő formulák alkalmazása esetén a biztonsági kritériumok
értékelésénél a számítási hibát nem kell figyelembe venni az alábbi
esetekben:
a) Ha a számítási módszer az ASME által elfogadott az adott esetre (l.
fenti példa)
b) Ha igazolható, hogy az alkalmazott formulák eredménye az adott esetre
konzervatív a kritérium kiértékelésének vonatkozásában
A fenti kategóriákba nem sorolható esetekben az engedélyes becslést ad az
alkalmazott közelítő képletek alkalmazásával elkövetett hiba felső korlátja
vonatkozásában. Az így megállapított hiba figyelembe veendő a biztonsági
kritérium szerinti megfelelőség igazolásakor.
8.2.7. Végeselemmodell approximációs hiba

Közelítő függvényeket alkalmazó variációs módszerek alkalmazásakor az
approximációs hiba természetes kísérője a számítási eredménynek. Ezt a
hibát a biztonsági kritérium értékelésénél az engedélyes figyelembe veszi.
A hiba becslésére alkalmazott módszert a Szilárdsági Elemzési Jelentésben
ismerteti.
Néhány példa az alkalmazható hibabecslési eljárásokra:
a) Az adott feladatosztályra vonatkozó konvergenciaszabályok
érvényességi korlátain belül az értékelendő biztonsági kritériumban
szereplő mennyiségre a végeselemes háló fokozatos sűrítésével kapott
eredmények sorozatának felhasználásával becsülhető az approximációs
hiba.
b) A végeselemmódszer megbízhatóságának igazolása elvégezhető ismert
megoldású3 próbafeladat eredményével történő összehasonlítással. A
megbízhatóság akkor tekinthető igazoltnak, ha a próbafeladat
megoldásához felhasznált végeselemmodellben az elem típusa,
anyagmodellje és a végeselemháló sűrűsége azonos a ténylegesen
elemezni kívánt SzE –re alkalmazott modellben alkalmazottal.
c)
Az approximációs hibát a biztonsági kritérium értékelésénél figyelembe
veszik, ha annak becsült értéke olyan nagyságrendű, hogy egy adott
kritérium értékelésénél az elfogadhatóságot befolyásolhatja.
8.3. Dokumentálás
A Szilárdsági Elemzési Jelentés (SZEJ) feladata az elemzés tárgyát képező
nyomástartó rendszer, komponens vagy szerkezeti elem szilárdsági
megfelelőségének igazolása, beleértve az anyagfáradással és a ridegtöréssel
szembeni biztonság igazolását is.
3
A próbafeladat ismert megoldásnak tekinthető a más számítási módszerekkel, mérésekkel kapott
eredmény.
8.3.1. Reprodukálhatóság követelménye

A SZEJ tartalmára vonatkozó követelményeket a 3.3. útmutató részletezi.
8.3.2. Érvényesség igazolása

A SZEJ-ben az engedélyes bemutatja a vizsgált helyre vonatkozó
biztonsági kritériumok számítási formuláiban alkalmazott, összes paraméter
(anyagtulajdonságok, biztonsági, feszültségkoncentrációs, szilárdság-
gyengítési tényezők stb.) azonosításának módját, igazolva a paraméterek
alkalmazhatóságának érvényességi feltételeit. Üzemelő berendezések
elemzésénél, ha valamely paraméter alkalmazhatóságának érvényességi
feltételei sérülnek, akkor lehetőség van az adott paraméter konzervatív
irányban történő módosításával végrehajtani az igazolást, de ehhez minden
esetben részletes műszaki indoklás szükséges.
Az elemzések megbízhatóságának igazolását bemutatják a 8.2 pont
útmutatása szerint.
8.3.3. Üzemeltetést korlátozó szilárdsági feltételek kijelölése

A SZEJ „Megfelelőség korlátozó feltételei” fejezetében elkülönítve
felsorolják vagy meghivatkozzák mindazokat a megfelelőség igazolásához
felhasznált adatokat és elemzési eredményeket, amelyeket a szerkezeti elem
üzemeltetése4 során figyelembe vesznek. Ezek közül legalább, de nem
kizárólagosan az alábbiakat részletezik:
a) Tervezési paraméterek
b) Üzemállapotok korlátózó feltételei, A, B, C, D üzemi terhelési szintekre
bontásban
c) Karbantartás korlátozó feltételei
d) Szükséges időszakos ellenőrzések
e) Szükséges monitorozási tevékenységek, monitorozási programok
kidolgozásához szükséges szilárdsági elemzési eredmények
4
Itt üzemeltetés alatt minden olyan tevékenység és esemény értendő, amely a SzE
állapotát befolyásolja.
f) Azon szerkezeti elemek, terhelések és biztonsági kritériumok

összerendelt azonosítása, amelyekre valamely biztonsági kritérium
teljesülése nem volt igazolható.
8.3.4. ASME szerinti tartalmi követelmények figyelembevétele

A SZEJ elfogadásának előfeltétele az ASME Sect. III. Div 1. Appx. B
figyelembevételével készített tervezési specifikáció rendelkezésre állása. A
tervezési specifikáció formai követelményeit a 3.3. útmutató részletezi. A
SZEJ elkészítésénél figyelembe veszik az Appendix C tartalmi
követelményeit is.
9. ÁBRÁK
1. ábra. Nyomáshatároló rendszerelemek megkülönböztetése az elemhatárok

kijelölése és az ezekre vonatkozó ASME kód bázis szerinti
követelményrendszer áttekintése ...................................................................62
2. ábra. Szénacélok kifáradási görbéje a US NRC RG 1.207 szerint, levegő
környezetben. .................................................................................................63
3. ábra. Alacsonyan ötvözött acélok kifáradási görbéje a US NRC RG 1.207
szerint, levegő környezetben..........................................................................64
4. ábra. Ausztenites acélok kifáradási görbéje a US NRC RG 1.207 szerint, levegő
környezetben. .................................................................................................65
1. ábra. Nyomáshatároló rendszerelemek megkülönböztetése az

elemhatárok kijelölése és az ezekre vonatkozó ASME kód bázis szerinti
követelményrendszer áttekintése
Kifáradási görbe E=207 GPa rugalmassági modulus mellett

4
1 10
3
Feszültség amplitúdó [MPa]
1 10
100
10
3 4 5 6 7 8 9 10 11
10 100 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10
Ciklusszám
2. ábra. Szénacélok kifáradási görbéje a US NRC RG 1.207 szerint, levegő

környezetben.

4
1 10
3
1 10
100
10
3 4 5 6 7 8 9 10 11
10 100 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10
Ciklusszám
3. ábra. Alacsonyan ötvözött acélok kifáradási görbéje a US NRC RG 1.207

szerint, levegő környezetben.
4
1 10
3
1 10
100
10
3 4 5 6 7 8 9 10 11
10 100 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10 1 10
Ciklusszám
4. ábra. Ausztenites acélok kifáradási görbéje a US NRC RG 1.207 szerint,

levegő környezetben.
10. HIVATKOZÁSOK
1
. 2001 ASME Boiler and Pressure Vessel Code, Section II Part D,
Section III. Division 1, Section XI.
2
. PNAE G-7-002-86: Нормы расчета иа прочность
оборудования и трубопроводов атомных энергетических
установок, 1990
3
. US NRC RG 1.207 GUIDELINES FOR EVALUATING
FATIGUE ANALYSES INCORPORATING THE LIFE
REDUCTION OF METAL COMPONENTS DUE TO THE
EFFECTS OF THE LIGHT-WATER REACTOR
ENVIRONMENT FOR NEW REACTORS. March 2007
4
. WRCB-432: FSR and stress concentration factors for welds in
pressure vessels and piping (1998)
5
. Peterson R. E. Stress concentration factors: John Wiley and
Sons, New York 1974.
6
. ROARK’S formulas for Stress & Strain. McGRAW-HILL, New
York, 1989.
7
. US NRC Regulatory Guide 1.207. Guidelines for evaluating
fatigue analyses incorporating the life reduction of metal
components doe to the effects of the LWR environment for new
reactors. March 2007.
8
. G. L. Stevens, J. M: Davies,; MRP: Guidelines for Addressing
Fatigue environmental effects in a license renewal application.
(MRP-47 Rev.1.) EPRI Palo Alto, CA:2005 1012017.
9
. Pammer Z., A mesh refinement method for transient heat
conduction problems solved by finite elements. Int. J. for Num.
Meth. In Engng (1980), - KTA 3413 (1989)
10
. Zienkiewicz, O.C. et al., Finite elements and approximation.
John Wiley (1983)

Nyomástartó Berendezés Méretezése

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nyomástartó Berendezés Méretezése

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Országos Atomenergia Hivatal

3.25. sz. útmutató

Üzemelő nyomástartó berendezések

6.3.1. Az ASME BPVC Sect. XI. IWB-3740, Appendix L szerinti

7.2. FERRITES TÍPUSÚ ACÉLBÓL KÉSZÜLT NYOMÁSTARTÓ KOMPONENSEK 48

8.2.4.4. Helytelen számítási modellek alkalmazása 56

1.1. Az útmutató tárgya és célja

1.2. Vonatkozó jogszabályok és előírások

módszerekkel kell elvégezni, és szükség szerint modellvizsgálatokkal kell

d) A tervezett élettartam figyelembevétele a ciklikus igénybevételek, a

1.3. Az útmutató hatálya

1.3.1. Konstrukciós előírások terjedelme

1.3.3. Nem ASME szerint konstruált rendszerek szilárdsági elemzése

a) Túlnyomásvédelem (NB-,NC-,ND 7000 cikkelyek)

Nyomáshatároló szerkezeti elem. Jelölése: SzE

3. AZ ÚTMUTATÓ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TÉTELEK

3.1.1. Általános ajánlások (NB-,NC-3100)

c) Próbaállapotok: (NB-,NC-6000) szerint végrehajtott szilárdsági

3.1.2. Szilárdsági elemzés kritériumai Class 1 kód osztályra

a) bekezdése az ütőmunka-vizsgálatok alól felmentést ad.

3.1.3. Szilárdsági elemzés kritériumai Class 2 kód osztályra

3.1.3.2.1. Hegesztési varratok

3.1.3.8. Kisnyomású tárolótartályok (0-103 kPa)

3.2.1. Nyomástartó funkciójú tartozékrész

3.2.2. Tartók, támaszok

3.2.3. Reaktortartály zónatartó szerkezetei

3.3. Egyéb speciális tételek

biztosító szerkezeti egység.

4.1. Adathiány kezelése

4.2. Méret- és alakhibák

Hiányzó méret és alaktűrések esetén a tervezés, gyártás, szerelés során

5.1. Szükséges anyagjellemzők köre

Megnevezés Jelölés Mértékegység

5.2. Üzemelő nyomástartó rendszerekben alkalmazott anyagok

5.2.2. Anyagjellemzők bizonylati követelményei

5.2.3. Tervezési hőmérséklet (T)

5.2.4. Megengedett feszültségek számítása

5.3. Üzemelő rendszerekben alkalmazott nem nyomástartó

5.3.2. Anyagjellemzők bizonylati követelményei

5.3.3. Megengedett feszültségek számítása

5.4. Szilárdságcsökkentő tényezők

az anyagtulajdonságok figyelembevételének alapját képező mérések során

5.4.1. Hegesztett kötések

5.4.1.2. Tompa, szög alatti és T varratok

Röntgen- vagy ultrahangos A w szilárdságcsökkenési

5.4.2. Hibák javítási követelményei

6.1.2. Halmozódó károsodási tényező

veendő kifáradási görbe felvételével a 6.4 pont foglalkozik.

6.2. Vizsgálatba bevont helyek kijelölése

6.3. Megengedett élettartam kihasználási kritérium

6.3.1. Az ASME BPVC Sect. XI. IWB-3740, Appendix L szerinti megfelelőség

a) Annak igazolása, hogy a posztulált repedésnél alkalmazott 6-os

6.3.2. Kifáradás- monitorozási program

6.4. Megengedett feszültségamplitúdók a ciklusszám

6.4.1. A meghatározás lépései

Class 2: XIV-1221.3 (c)

6.4.2. Bizonylati követelmények

6.5. Kifáradási szilárdságot csökkentő tényező (FSRF)

WRCB 4324 Appendix 3).

s = 1 varrat nélküli, homogén anyagban, vagy

6.6. Környezeti hatás figyelembevétele (FEN)

Fen = Nair,RT / Nwater

6.6.1. A figyelembe vett tényezők értelmezése