Mechler Anna

Duma és a család
Niszier Kata rajzaival
 mágnesvitéz
D#ma,
 A műhelyben az asztalon sok apró dolog hevert szerteszét.
Különböző méretű csavarok. Fagolyók és vasgolyók. Szögek,
rugók, szelepsapkák.

4
Kicsit távolabb faforgács hevert. A nyitott ablakon befújt
a szél, felkapta a forgácsot, és szétszórta az asztalon. 5
Az asztalon nem érezte az egerek szagát. Felugrott
hát a polcra, ott szaglászott tovább. Óvatosan
sétált a festékesdobozok előtt.
Miközben az ecsetek és a szerszámok között
egyensúlyozott, a mancsával meglökött
egy mágnesdarabot.
A mágnes a polc szélén imbolygott. Végül nagy
koppanással az asztalra esett. A cica ijedten
ugrott ki az ablakon.
Az apró mágnes magához rántott négy csavart Odahúzott
egy vasgolyót is, meg egy szelepsapkát. A golyó és
a szelepsapka közé forgács szorult.
 M^hely

Nagyapó ekkor jött be a műhelybe.

- Jé, mi hever az asztalon! Egy mágnesvitéz!
A kezébe vette a figurát, és kíváncsian
nézegette. Megfogott egy vékony
ecsetet, és szemet, szájat
rajzolt neki.
- Milyen szemrevaló
katona lett belőled!
 A mágnesvitéz óvatosan hunyorított egyet, aztán megmozgatta
a végtagjait.
- Már csak nevet kellene találnom neked! - mondta nagyapó.
- Vagy talán van is neved?

ll

12
- Nem tudom, nemtom-dom. Dóm! - szólalt meg a kicsi ember
halkan, miközben jobb lábával szégyenlősen dobolt.
- Domdom... Dóm, a dóm? Doma! Legyél mostantól Doma! -
mosolygott nagyapó.

-dóm, Doma!

13
Ádi és Julcsi
beszaladtak
a műhelybe.
- Mit készítettél,
nag yap ó ?-
kíváncsiskodtak. c tri
- Ismerkedjetek meg Dóméval! A teste ez a mágnes, ami
összetartja a tagjait. Képzeljétek, már itt feküdt az asztalon,
amikor bejöttem.
- Megnézhetem? - kérdezte Ádi, és már nyújtotta is érte
a kezét.
 ltotta Julcsi, és
ta a törzsét,

- nyöszörögte halkan Doma, és becsukta

- Nagyapó, ez a baba beszél! - suttogta Julcsi meglepetten.
- Bizony, beszél! Sőt: érzései is vannak! A legjobb lesz, ha nem
civakodtok rajta! Inkább felültetem a polcra a tobozemberke
mellé!

17
Ádám csalódottan nézte a babát nagyapó
kezében.
- Ne tedd el, nagyapó! Hadd játsszunk vele
egy kicsit! - Nagyapó elgondolkodott.
- Jól van, igazatok van! Tudjátok, mit?
Próbáljuk ki, mire képes Doma!
A gyerekeket a szekrényhez
vezette, aztán leguggolt.
-Tegnap kiborult egy
doboz vasgolyó.
A szekrény alól nem
tudtam mindet kiszedni,
de Doma biztosan
segít nekünk!
- Máris indulok! -
kiáltotta
a mágnesvitéz,
és eltűnt
a szekrény
alatt.
Hamarosan egy golyó gurult ki a szekrény alól, majd egy újabb,
aztán még három. Végül előtűnt egy csúcsos szelepsapka, és
kilépett Doma.
- Itt vagyok! A golyókat kigurítottam! Ez is ott volt! - azzal
átnyújtott nagyapónak egy tűt.
- De ügyes vagy, Doma! - tapsoltak a gyerekek örömükben.
- Köszönöm! - örült nagyapó is. - Lesz már segítségem
a műhelyben!
Doma meghajolt, aztán felmászott nagyapó tenyerébe.
Nagyapó összehúzott szemmel vizsgálgatta a mágnesfiúcskát.
Óvatosan felemelte, majd letette a polcra, pontosan
a tobozmanó mellé.
- Örülök, hogy itt vagy. Remélem, sok izgalmas kalandban
lesz részed nálunk!

23
 Wm
hallották nagyanyó hangját a házból.
A gyerekek kiszaladtak a műhelyből. Nagyapó csoszogó
léptekkel követte őket.
 Doma boldogan nézett körbe új otthonában. 25

____ ____ ____________________________________ _____________________________________________

Doma egy fazék tetején ült
a konyhaasztalon, és a lábát
lógatta. Csitt-csatt! -
csattogott a fazék oldala.
Nagymama a pult mellett állt, és kevert valamit.
- Mit készítesz? - kérdezte kíváncsian a mágnesvitéz.
- Tortát sütök, mert délután meglátogatnak a gyerekeim.
-Több unokád nincsen? - kérdezősködött tovább
a mágnesfiú.
- De van! Péternek is van két fia: Marci és Botond.
Katinak még nincsenek gyerekei.
Ekkor Ádám szaladt be a konyhába.
- Nagymama, nem láttad valahol Domát? Játszani szeretnék
vele!
- Itt ül a fazekam tetején. Épp most meséltem el neki, hogy
délután eljönnek hozzánk a gyerekeim.
 nagyanyó nagyapó

Marci Botond Ádám Julcsi

- Jaj, de jó! - kiáltotta Ádám. - Péter az unokatesóimat is
elhozza?
- Hát persze! Jön Marci is, Botond is, sőt a nagynénéd, Kati is
itt lesz! 33
Ádám örömében körültáncolta az asztalt. Aztán felkapta
Domát, és magával vitte a szobába. Julcsi épp vendégváróst
játszott. Ádi csatába küldte a katonáit. Doma a hadtest élére
állt, bátran meneteltek az ellenség felé.
Szerencsére hamar visszaszorították a támadókat. A gyáva
sereg meghátrált, az ellenséges katonák fehér zászlót
lengettek Doma hős vitézei felé.
- Legyőztük őket! - kiabálta lelkesen Ádám. - Hiába fogtak
fegyvert a gonoszok!
 Doma közben átsétált az
asztalon Julcsihoz.
Julcsi éppen süteményt
osztott.
- Egy szelet az unokámnak,
egy szelet a fiam nak...
Katikám, ezt add oda
az unokaöcsédnek!

36
unokaöcs
 Péter Kati Juli(anya)

• • •

/ I
/

Ádám Marci Botond

- Anya tesóinak Ádám az unokaöccse. Anyának pedig Marci és

Botond, Péterék gyerekei.
Dóménak már zúgott a feje a sok rokontól.
- Julcsi, mondd el, kérlek, kik lesznek itt ma délután!
- Szívesen! - vállalkozott Julcsi. - Először is: nagyapó és
nagyanyó. Ők lesznek a házigazdák. Apó vendéglátáskor
mindig felveszi a zöld mellényét.
- Aztán: anya és apa. Apa rendes neve Gábor, ő az egyetlen
göndör hajú a családban.
- Eljön anya testvére, Péter, az én nagybácsim, aki vicces
nyakkendőket hord. Az ő felesége Bea. A két fiuk Marci és
Botond, az unokatesóink, akikkel mindig jókat kártyázunk.
- Itt lesz Kati, ő is anya tesója. Kati a fiatalabb, ezért ő anya
húga. Van egy kutyája, Pamacs. Olyan helyes kis pumi!
Remélem, elhozza magával!
Ekkor kopogtak az ajtón.
-Valaki már meg is érkezett. Nézzük meg, ki az!
Julcsi a tenyerébe ültette Domát, és kisiettek az előszobába.
- Julikám, kislányom! De jó,
hogy megjöttetek! -
fogadta nagyapó zöld
mellényben az érkezőket.
- Anya, apa!
A/lár nagyon hiányoztatok! -
szaladt oda Julcsi.
- Bemutatom Domát,
az új barátomat!
Anya figyelmesen nézte
a mágnesvitézt, aki
udvariasan meghajolt
Julcsi tenyerén.
Apa mögött feltűnt Kati, aki még nem is néni, csak nagynéni.
Julcsi nagy örömére vele volt Pamacs is.
- Pamacs, kiskutyám! - simogatta meg a kutyakölyköt.
Pamacs megszaglászta Domát.

_
Kicsit később befutottak Beáék is a két fiukkal.
Julcsi nem tévedett: Péter vicces nyakkendőt viselt.
Julcsi halkan kuncogott. Nagyanyó négy unokája
bement a kisszobába, és azonnal
kártyázni kezdtek. A felnőttek
a nappaliban beszélgettek.

45
- Itt a torta! - h a lla tsz o tt n a g y a n y ó h a n g ja a n a p p a lib ó l.

nagyanyó
 A gyerekek lecsapták a kártyát, és átszaladtak. Rövidesen csak
a kisvillák koccanása hallatszott. Együtt volt a család!

apa anya

m i
i :
Ml
mm
mm lm m - Mm
m
mm mmmm
Pamacs
Doma
W "'WW n
1

l a IM II ■

Julcsi Ádám
47
 A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Szöveg © Mechler Anna

Illusztráció © Niszler Kata

Minden jog fenntartva.

Kiadta a Manó Könyvek Kiadó Kft., az 1795-ben alapított

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. 2016
1086, Budapest, Dankó utca 4 -8 .
www.manokonyvek.hu
Felelős kiadó: Kolosi Beáta ügyvezető igazgató
Felelős szerkesztő: Csapody Kinga
Műszaki vezető: Rácz Julianna
Nyomdai előkészítés: Niszler Kata

Nyomdai kivitelezés: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.

Felelős vezető: Vágó Magdolna vezérigazgató

ISBN 978 963 4031 901

 Doma, a kis mágnesvitéz nagyapó szerszámos
műhelyében született, és úgy csodálkozik rá az őt
körülvevő világra, mint egy bölcsődés, kisóvodás gyerek.

Első kalandjai során megtanulja, hogy ki kicsoda egy

családban, és egy csapásra belopja magát a szívünkbe is.

Mechler Anna, a népszerű Kerék mesék-sorozat szerzője,

ezúttal két új, szeretni való mesében mutatja be nekünk
Domát, akit Niszler Kata rajzai keltettek életre a könyv
lapjain.

www.manokonyvek.hu
9789634031901

789634 031901
7
___ ___ ___