Kommunikáció házi feladat

Október 3.:

A formális és informális beszédhelyzetekben való

viselkedés

1. Gyűjtse össze a szövegből, mi mindenre kell figyelnünk beszélgetés közben

1. Tegezés–magázás
2. Köszönés
3. Kézfogás
4. Szemkontaktus

Kommunikációs szitációk:
Egyes vidékeken az asszonyok csak találkozáskor köszöntek egymásnak,elváláskor
nem. Egy régebbi köszönési mód volt, hogy szabadban találkozáskor, amíg egymás
közelébe nem értek, addig csak nézték egymást, és csak akkor köszöntek, mikor
éppen „elléptek” egymás mellett. Ilyenkor előre is köszöntek, és el is köszöntek
egyszersmind
 Általános törvény volt, hogy a „menő ember üdvözli az állót, éppúgy, mint a házhoz
menő az otthoniakat”.- A járókelők köszöntik „az ablak alatt ülőket”Aki egyedül megy,
az üdvözli a csoportban állókat”
A köszönéshez a verbális részen kívül gesztusok is tartoztak, úgymint: kézcsók,
kalapemelés, kézfogás, felállás.
Kézcsókkal a gyermek üdvözölte régebben szüleit és az idősebbeket, valószínűleg
iskolai ösztönzésre. A szülőknek adott kézcsók egyes adatok szerint inkább a jobb
módú családoknál volt divat. Régebben a házhoz jövő vendégeknek is kezet kellett
csókolni „illendőségből a szíves vendéglátás kimutatásául” A kalapot egyes
vidékeken csak „a templom, útszéli kereszt és a pap, illetve szentség előtt emelik le.
Egyébként köszönéskor csak megbillenti a kalapját” 
A köszönés és a hozzá tartozó gesztusok igen alkalmasok
a státuskülönbségek érzékeltetésére is. Különösen a differenciáltabb társadalmú
mezővárosokra volt jellemző a köszöntésmódok „rétegzettsége.” A kalap
tekintetében ez a kunsági városokban úgy jelentkezett, hogy a „nagyobb
vagyonúnak, úrnak kalapot emeltek, kisebb rangúnál csak a szélét érintették meg”
Másképp köszön az ember a rokonának”, mondták Varsányban. Különösen
ünnepélyesebb találkozáskor a rokonok kifejezték az „összetartozást: a nők és a
gyerekek megcsókolják egymást, a férfiak megölelik egymást és kezet fognak. A
kisgyereket a férfiak magasra emelik
A köszönés elmaradása negatív üzenetnek számított. „Szó nélkül elmenni egymás
mellett igen nagy sértés” (Vecsey F. 1979: 27). A rossz viszony jelzésére is alkalmas
a köszönésmegvonás: „Falun mindenki köszönt egymásnak, csak azok nem, akik
haragban voltak”

Mikor tekinthető sikeresnek a kommunikáció?

 Sikeres kommunikáció akkor megy végbe , ha a fogadó helyesen értelmezi a

küldő üzenetét. A kommunikáció csak akkor sikeres, ha a küldő és a fogadó
ugyanazt az információt érti .
 sorolja fel a kommunikáció törvényszerűségeit!
 ADÓ-VEVŐ: egy párbeszéd során az adó és a vevő cserélgetik helyüket, de
mindegyik pillanatban mindketten adók is, vevők is, hiszen míg egyikük
beszél, a másik valamilyen módon (pl. mimikával) szintén információkat
közöl).
 ÜZENET: A közlés tartalma
 CSATORNA: az a fizikai közeg, amely lehetővé teszi – fizikálisan, a
gyakorlatban – a közlésfolyamat létrejöttét. Pl. a levegő hanghullámai,
telefonvonal, világháló stb.
 KÓD: az a jelrendszer, amely a résztvevők számára közös (pl. a magyar
nyelv)
 BESZÉDHELYZET: ide tartoznak a folyamat tér és időviszonyai, egyéb külső
körülményei
 VALÓSÁG:  a résztvevők közös előismeretekkel kell, hogy rendelkezzenek a
világról. Pl. egy vita kellős közepébe csöppenő ember nem feltétlenül érti,
miről van szó.
 Ha bármelyik tényező hiányzik, vagy nem működik kielégítően, nem jön létre,
vagy nem sikeres a kommunikáció.



Milyen tényezők befolyásolják a kommunikációs jelzések észlelését?

 Jelrendszerek: beszéd, írás

 Telefonálás: megszakad a vonal
 Beszéd: akivel beszélnénk az eszméletlen állapotban van.
 írás: nem megy át az üzenet valamilyen internetprobléma miatt

Miért szükséges az önismeret a hatékony kommunikációhoz?

 Az ember csak azt képes szabályozni, amit ismer. A csoportos vagy egyéni
beszédtechnika képzés során a kliens visszajelzéseket ad és kap, ezáltal
növekedhet a nyílt terület nagysága.