A.A.

Milne Micimackó
A. A. Milne angol író alkotta meg Micimackó történetét, ami mára bejárta a világot és
számos változata készült. Kicsiket és nagyokat egyaránt magával ragad a szerethető csekély
értelmű medvebocs és barátainak története. A Micimackóként (angolul Winnie-the-Pooh)
ismert regény valójában két önálló művet takar: Micimackót (1926.) és a Micimackó kuckóját
(1928). A magyar változatot Karinthy Frigyesnek köszönhetünk.
A mű "cselekményének" vázlata
MICIMACKÓ (1. könyv)
1. fejezet: Micimackó mézet szeretne zsákmányolni a méhektől. Miután Micimackó lepottyan a
fáról, Róbert Gida léggömbjének segítségével próbál meg a méz közelébe jutni (azzal kis fekete
felhőnek álcázva magát megpróbálja becsapni a méhecskéket).Róbert Gida puskájának lövedéke
találja el, majd a léggömböt kilyukasztva menti meg Micimackót a méhek bosszújától.
2. fejezet: Micimackó meglátogatja Nyuszit, aki mézzel és tejjel kínálja. Micimackó
belakmározik, s nem fér ki az ajtón. Így egy hétre beszorul Nyuszi házába, ezért meg kell várnia,
amíg annyira lefogy, hogy barátai kicibálhassák.
3. fejezet: Micimackó és Malacka egy téli napon menyétre vadásznak, azaz saját lábnyomaikat
követik körbe-körbe. Végül Róbert Gida világosítja fel őket: Micimackó és Malacka a maga
lábnyomát vélte idegenne.
4. fejezet: Füles elveszett farkát Micimackó Bagoly csengettyűzsinórjában fedezi fel, s
visszaszolgáltatja ez alkalommal joggal búskomor barátjának.
5. fejezet: Malacka elhatározza, hogy elefántot fog, a csapdába mézzel teli csuprot helyeznek,
amelyből a torkos Micimackó éjszaka elfogyasztja a mézet miközben a csupor a fejére szorul,
emiatt keservesen bőgni kezd. Malacka elefántnak nézi, s ismét Róbert Gidának kell megoldani a
rejtélyt.
6. fejezet: Füles születésnapjára Malackától egy kipukkadt léggömböt, Micimackótól pedig egy
üres mézescsuprot kap, ám ezeknek is nagyon örül.
7. fejezet: Az Erdőbe érkező új jövevények, Kanga és Zsebibaba ellen a Kangára féltékeny
Nyuszi cselt eszel ki: hogy Kangát elriassza az Erdőből, Malackát juttatják be erszényébe,
Zsebibabát pedig elrabolják, ám tervük visszafelé sül el: Kanga - tettetve, hogy Zsebibabának
nézi őt - alaposan megfüröszti Malackát. Végül az állatkák megszeretik és befogadják a
kenguruanyát és gyermekét.
8. fejezet: Róbert Gida expedícióra hívja barátait, az Észak-sark felfedezésére. Zsebibaba a vízbe
pottyan, amit ő rettentően élvez, de Micimackó segítségével kimentik, aki egyúttal meg is találja
az Északi-sarkot, legalábbis Róbert Gida erről győzi meg őket.
9. fejezet: Malackát kiönti az árvíz, Micimackó Róbert Gidát hívja segítségül. Micimackó
javaslatára Róbert Gida esernyőjét mentőcsónaknak használva mentik ki Malackát.
10. fejezet: Róbert Gida estélyt ad barátainak, amelyen Füles beszédet mond, majd Micimackó és
Róbert Gida elbúcsúznak egymástól.

MICIMACKÓ KUCKÓJA (2. könyv)

1. fejezet: Micimackó és Malacka egy halom dorongot találnak, vagyis Füles kuckóját. Mivel
kemény tél van - elhatározzák, hogy kuckót építenek belőle a liget másik szélén Fülesnek, aki
viszont Róbert Gidának panaszkodik, hogy eltűnt a kuckója, de szerencsére hamarosan
beköltözhet régi-új lakába.
2. fejezet: Újabb jövevény, Tigris jelenik meg Micimackónál, aki mézzel kínálja reggelire, de
kiderül, hogy ezt a tigrisek nem szeretik. Ugyanígy járnak Malacka kukoricájával és Füles
bogáncsával, ám végül Zsebibaba csukamájolajában lelik meg Tigris kedvenc ételét.
3. fejezet: Nyuszi egyik távoli rokona: Kis felderítésére szerveznek expedíciót. Micimackó
beleesik az elefántcsapdába, majd Malacka is, Róbert Gida pedig elefántnak tettetve magát,
megtréfálja őket. Végül Micimackó hátán Kist is meglelik.
4. fejezet: Micimackó és Malacka Kangához mennek, miközben Tigris és Zsebibaba kirándulni
indulnak. Útközben Tigris azzal is dicsekszik, hogy ők, a tigrisek milyen jól tudnak fáramászni.
Felmenni még valahogy felmegy, hátán Zsebibabával, de lejönni nem tudnak. A fa alá érkező
Micimackó és Malacka félelmetes Januárt és Februárt látnak bennük. Végül is Róbert Gida
ötletére zubbonyába ugranak a fennrekedtek (amelyből kiderül, hogy a tigrisek nem tudnak fára
mászni).
5. fejezet: Nyuszi hiába keresi Róbert Gidát, csak egy cédulát talál az ajtaján: ELMENTEM
MINGYÁR GYÜVÖK DÓGOMVAN R.G. Nyuszi a rejtély kinyomozására indít akciót, s keresi
fel előbb Bagolyt, majd Micimackót és Malackát, később Fülest, aki éppen az A-betűt
tanulmányozza. Amikor Füles Malackától megtudja, hogy az A-betű olyan dolog, amit Nyuszi is
tudhat, haragra gerjed. Róbert Gida ajtaján pedig másnap ugyanaz a cédula áll.
6. fejezet: Micimackó új játékot talál ki, a folyóba dobott tobozok úszóversenyét. Egy
alkalommal Fülest látják az élen, akit az ugrabugra Tigris véletlenül a vízbe lökött. Micimackó
mentési akciója majdnem rosszul sül el, de végül is Füles megmenekül. Abban, hogy hogyan
került Füles a vízbe, Róbert Gida sem tud igazságot tenni, helyette azt javasolja, hogy
játszhatnának mindnyájan Micimackó-pólót. Füles azonnal pártfogásába veszi Tigrist, megígérve
neki, hogy megtanítja a holtbiztos trükkre.
7. fejezet: Nyuszi kiterveli, hogy megleckéztetik Tigrist. Egy ködös napon el is indulnak, hogy jó
messzire elcsalják, majd ott hagyják. Visszafelé sül el a csel, mert ők tévednek el. Micimackót és
Malackát Róbert Gida találja meg, Nyuszit pedig Tigris menti meg.
8. fejezet: Micimackó és Malacka egy viharos napon meglátogatja Bagolyt. A vendégeskedés
közepette kidől Bagoly otthona, s a levélszekrényen kibújó Malacka menti meg őket.
9. fejezet: Nyuszi újabb akciót indít: új lakást keresnek Bagoly számára. Miközben a többiek
kimentik Bagoly holmijait rombadőlt lakából, Micimackó dicsőítő költeményt ír Malacka
hőstettéről. Füles Malacka házát fedezi fel Bagoly számára, s Malacka újabb hőstettet hajt végre.
Micimackó pedig befogadja magához Malackát.
10. fejezet: Róbert Gidát búcsúztatni jönnek össze barátai. Ez alkalommal Füles mond verset,
amelyet határozatnak fogadnak el, s mindannyian aláírnak. Ezután Róbert Gida és Micimackó
magukra maradnak, a kisfiú lovaggá üti barátját, s elbúcsúznak, de nem örökre.
A mese kerete
A népmeséktől eltérően Milne a XX. sz-i szokás szerint egy gyereknek mesél. Századunkra
történt meg az a változás, hogy a mese kettévált a szerint: felnőtteknek szól-e vagy gyerekeknek.
Milne bravúrja és világsikerének titka talán abban rejlik, hogy bár gyermekeknek mondja el
Micimackó történeteit, a felnőtt olvasó is örömét leli bennük.
A Micimackó lazán összefüggő mesefüzér, amelyek nagyon kézenfekvő, egyszerű a kerete: a
felnőtt esténként elmond egy-egy mesét az öt év körüli kisfiúnak. Ebben az életkorban a
gyermek azokat a történeteket kedveli, amelyek magáról és szűkebb környezetéről szólnak. Ezért
választja az író magát a kisfiút a mesék egyik hőséül. Bár az epizódoknak középpontjában
Micimackó áll, az olvasó érzi, hogy a szereplők Róbert Gida képzelet- és érzelemvilágát fejezik
ki.
A keret jellegéből ered, hogy időnként a mesélő és a kisfiú párbeszédet folytat egymással, és
menet közben értékeli a történteket, illetve indítékot ad a következő mesére. Minden fejezet
önálló, kerek történet, és csak úgy kapcsolódnak a többihez, hogy szereplői és helyszínei
azonosak.
A mesélő és a kisfiú viszonya meghitt, nem alá- vagy fölé rendeltségről tanúskodik. A mesélő
gyakran azt az illúziót akarja és tudja kelteni, hogy maga Róbert Gida találja ki, éli meg a
történteket. Ez a felnőtt-gyerek viszony eszményi, és már önmagában is nevelő értéket hordoz.
Fő erénye, hogy a felnőtt mesélő empatikus, vagyis képes beleélni magát a gyermek
képzeletvilágába. A kettejük közötti beszélgetések hangvétele demokratikus és nem gügyögő. A
mesélő ua. észrevétlenül alakítja a kisfiú mentalitását és önértékelését: a mesében előforduló
konfliktusokat, nehéz helyzeteket csak Róbert Gida tudja megoldani. A megelevenített
játékállatkák szemében az embergyerek az orákulum: tőle várnak bölcs tanácsokat, eligazítást,
segítséget, dicséretet, - mindazt, amit a gyerek a felnőttől várna.
Minden egyes fejezet egy-egy önálló, kerek történet, melynek szerkezete így épül fel:
feladatvállalás, a végrehajtás megkezdése, nehézségek felmerülése, „szorult” helyzet, minden
jóra fordul. Ez egyébként a legősibb és legáltalánosabb meseszerkezet.
A szereplők jellemzése
A szereplők Róbert Gida kivételével mind játékállatok, de gondolkodnak, beszélnek,
viselkednek, mint a négy-öt éves kisgyerekek
A címszereplő Micimackó. Őt mutatja be a legsokoldalúbban az író, és ő az, aki minden
kalandban részt vesz. Kedves, szeretetreméltó lényét kétszeres metamorfózisnak köszönheti:
eredetileg ugyanis játékmackó, tehát tárgy, e tárgy életre kel mint medvebocs, aki azonban úgy
viselkedik, mint egy embergyerek. Az élő medveségre csupán mézkedvelő természete és bájos
bumfordisága utal, embergyerekségét viszont vállalkozó kedve, költészetszeretete, okoskodó és
verselő hajlama, ravaszkodása és segítőszándéka tanúsítja. Micimackó szinte minden fejezetben
kezdeményező, és amikor nem, akkor is elsőként vállalja a fölémerülő feladat megoldását.
Érdeklődő természetű, és nemcsak a méz iránt. Több ízben érik kudarcok, de ezeket nem vallja
be, úgy tesz, mintha a dolgok alakulása az ő döntése és kedve szerint történne. Morfondírozásait
költeményekbe foglalja. Jellemének fő vonása, hogy jó indulatú és segítőkész. Közös
tulajdonsága a többi állatkával, hogy nem vallja be, ha valamit nem tud.
Malacka, az Egészen Kicsike Állat jellemét már nem mutatja be olyan sokoldalúan az író. Egy
három-négy éves gyermek fejlettségi fokán áll. Szereti sajnálni és sajnáltatni magát. Gyakran
füllent, és füllentéseinek az a célja, hogy jobb színben tűnjék fel mások előtt. Nehéz helyzetben
könnyen megfutamodik, nem ő a bátrak bátra.
Nyuszi szerepe különösen a Kanga és Zsebibaba elleni merényletben jelentős. Ő dolgozza ki
„Zsebibaba elfogatásának általános tervrajzát”. Az emberekre általában jellemző az idegenekkel
szemben tanúsított ellenérzés és bizalmatlanság. Ez a jelenség az óvodás korú gyermekeknél is
megfigyelhető, akik az újonnan jötteket ki akarják közösíteni. Mint ahogy az emberek világában
is befogadják az idegent, ha jobban megismerik, Nyusziék is megbarátkoznak Kangával és
Zsebibabával.
Az összes állatszereplők közül egyedül Kanga az, aki felnőtt emberi tulajdonságokkal
rendelkezik. Ő testesíti meg az anyai szeretetet és gondoskodást a műben. Okosságban és
humorérzékben mintha fölényben is lenne az állatkákkal szemben. Figyelmének középpontjában
a gyermeke áll.
Zsebibaba képviseli a regényben a legkisebb korosztályt, és ezen keresztül még a félelmektől és
megfontolásoktól mentes erőteljes életösztönt példázza: nem ijed meg, amikor elragadja a patak
sodra, és akkor sem, amikor elrabolják.
Bagoly műveltsége, tudása látszólagos. Róbert Gida nagy tisztelettel néz az olyan emberekre,
akik számára érthetetlen szavakat használnak. Mivel a mesélő mindezt tudja Róbert gidáról, azért
ábrázolja ilyennek Bagolyt. De azt is bemutatja – nevelő szándékkal, nehogy az ilyen emberek
iránt indokolatlanul kisebbségi érzés alakuljon ki a gyerekekben -, hogy nem ez az igazi tudás.
Fülesnek, a csacsinak állandóan kisebbrendűségi érzése van. Úgy gondolja, ő az utolsó a
társaságban. Ennek hangot is ad, és ily módon kényszeríti ki a figyelmet, a törődést. A regény
végén, az estélyen kiderül, hogy igencsak el van telve magával. Azt hiszi ugyanis, hogy őt
ünneplik, ő a dicséretre és jutalomra érdemes. Úgy gondolja, hogy a nagyképűség az ő legfőbb
baja, de ezen azt érti, hogy nagy a képe. Melankolikus természetű, borúlátásra hajlik. Szinte
rájátszik a maga vélt szerencsétlenségére. Füles karaktere ellenpontozza a regényben Micimackó
és Malacka felhőtlenül derűs, elégedett természetét.
Róbert Gida az a szereplő, aki a megelevenített játékállatok és a felnőtt mesélő között áll, s
mintegy összeköti a mesevilágot a való világgal. Csupán neki van kapcsolata a mesélővel.
Amikor az állatkák ügyetlenségeiről, csacskaságairól, és hibáiról esik szó, a mesélő összekacsint
Róbert Gidával, tudatosítván benne, mi a helyes, mi a helytelen magatartás.
Az epizódoknak tehát nevelési szándékaik is vannak, de ezek nem direkt fogalmazódnak meg.