1650-06 Es 1653-06 Modulok

MÓDSZERTANI SEGÉDLET
az 54 862 01 0000 00 00
Munkavédelmi technikus szakképesítés oktatói számára
2007
Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet megbízásából,

Modláné Görgényi Ildikó irányításával.
Témafelelős
Nádráné Tóth Borbála
Készítette
Dr. Koch Mária
Dr. Bende Zsolt
Köves Gábor
Lektorálta
Galló Sándor
Magyar Szilvia Anna
Kozma J. Gáborné
Koczka Zsófia
Szerkesztette
Mező János
2
Előszó
A kompetencia elvű, moduláris szerkezetű képzés bevezetése, az Országos Képzési Jegyzék

(OKJ) megújítása, a képzési tartalmak felülvizsgálata a hazai szakképzésben résztvevők
részére új kihívásokat, feladatokat, de egyben lehetőségeket nyújt. A három éve indult
folyamat eredményeként – többek között – kiadásra került az új OKJ, megjelentek a központi
képzési dokumentumok és az új vizsgarendszer szabályozója.
A bevezetést elősegítendő a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) számos

tájékoztatót, konzultációt tartott és tart jelenleg is. Kiadványokkal segíti a képző
intézményeket. Jelen módszertani segédlet is ennek a folyamatnak az eredménye, bár jelenleg
még nem teljes. A lehetőségek pillanatnyilag ennyit tettek lehetővé (két modul és a
hozzátartozó vizsga módszertani útmutatójának, a régi és az új OKJ szerinti képzés
összehasonlításán alapuló képzési segédletnek a kidolgozása), de az NSZFI tervezi a
folytatást, a kibővítést, a több változatú kidolgozást és közzétételt.
A módszertani segédlet tervezett felépítése:

 mintatanmenet és módszertani útmutató a 54 862 1 0000 0 0 Munkavédelmi
technikus szakképesítés 1650-06 A munkavédelemmel kapcsolatos jogi,
igazgatási, eljárási munkáltatói feladatok modulhoz;
technikus szakképesítés 1651-06 A munkaeszközök, munkafolyamatok és az egyéni
védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos alkalmazásával
kapcsolatos munkáltatói feladatok modulhoz;
technikus szakképesítés1652-06Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkahely létesítésével és használatával kapcsolatos feladatok modulhoz;
technikus szakképesítés1653-06Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és
raktározás munkavédelmi követelményeinek biztosításával kapcsolatos feladatok
modulhoz;
 az új rendszerű szakmai vizsga;
 a munkavédelmi technikus szakképesítés változásai.
A képzési idő a tananyagegységek tananyagelemre történő tagolását nem teszi lehetővé,

illetve nem indokolja, ezért a kézikönyv „tematikai egység” tagolást alkalmaz. A tematikai
egységek jelölése (azonosító számai) nem az iskolai rendszerű oktatáshoz közzétett Központi
programokban alkalmazottak mintájára lettek kialakítva.
A kézirat lezárásának időpontja 2008. április 11.
a szerkesztő
3
Módszertani útmutató
az 54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus
1650-06 A munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási

munkáltatói feladatok modulhoz
4
A 1650-06 A munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási munkáltatói
feladatok modul tematikai egységei és tervezett óraszámai
A tematikai egység
feldolgozására
azonosító
megnevezése javasolt óraszám
száma
elm. gyak.
Az Európai Unió jogrendszere. Jogszabályok a Magyar
Köztársaságban. A jogalkotás rendje, jogszabályok
hierarchiája.
1/1650-06 Alapfogalmak: érvényesség, hatályosság, hatáskör, 1 -
illetékesség.
Hozzáférési lehetőségek.
Az állam alapvető munkavédelmi funkciói.
A munkavédelem jogi szabályozása. A legfontosabb
2/1650-06 munkavédelmi jogszabályok
1 -
Alapelvek a Munkavédelmi törvényben. Az állami szervek
3/1650-06 munkavédelmi feladatai és hatásköre. A munkavédelmi 1 -
jogviszonyok résztvevői, kapcsolatrendszer
4/1650-06 Fogalom-meghatározások a Munkavédelmi törvényben 1 -
5/1650-06 A szabványosítás. A legfontosabb munkavédelmi szabványok 2 -
Munkaeszközök megfelelősége. Veszélyes, nem veszélyes
6/1650-06 gépek, berendezések, technológiák és a vonatkozó eljárások. 2 2
Elhatárolások
Az egészséget nem veszélyetető és biztonságos munkavégzés
7/1650-06 személyi feltételei. Munkavédelmi oktatás
2 -
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
8/1650-06 feltételeinek kialakítása a létesítés során. Tárgyi feltételek. 2 -
Szervezési feltételek
Munkavédelmi szakember foglalkoztatására vonatkozó
9/1650-06 követelmények. A munkavédelmi szakember feladatai, 9 -
felelőssége. Szerződéses kapcsolatok
Munka-egészségügyi feladatok. Foglalkozás-egészségügyi
10/1650-06 szolgáltatás és szolgáltatók
2 1
Kockázatfelmérés és -értékelés. Kockázatbecslés és
11/1650-06 kommunikáció
3 -
12/1650-06 Egyéni védőeszközök 3 -
Baleset. Munka- és üzemi baleset. Fogalmak, elhatárolások,
13/1650-06 eljárások. Kvázi baleset
3 -
Fokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés. Fogalmak,
14/1650-06 feladatok, eljárások
2 -
15/1650-06 Érdekképviselet, érdekérvényesítés a munkavédelemben 1 -
Munkáltatói munkavédelmi eljárások, belső szabályozás.
16/1650-06 Munkáltatók ellenőrzési kötelezettségei
2 -
Munkavédelmi hatósági eljárások, ellenőrzési rendszer,
17/1650-06 feladat- és hatáskör, szankciók az eljárásokban. Súlyos 2 -
veszélyeztetés megítélése
A munkavédelmi szabályok megsértésének jog
18/1650-06 1 -
következményei
19/1650-06 Gyakorlati foglalkozás: Kockázatértékelés. Balesetvizsgálat - 8
Ö S S Z E S E N : 33 11
5
A tematikai egység azonosítója, megnevezése:
1/1650-06 Az Európai Unió jogrendszere.
Jogszabályok a Magyar Köztársaságban.
A jogalkotás rendje, jogszabályok hierarchiája.
Alapfogalmak: érvényesség, hatályosság, hatáskör, illetékesség.
Hozzáférési lehetőségek.
Az állam alapvető munkavédelmi funkciói.
A tematikai egység feldolgozása során elérendő célok:
A tanuló tudja:
– az Európai Unió és a magyar jogrendszer jogi normáinak típusait és az
alkalmazásukhoz nélkülözhetetlen alapfogalmakat;
– hogy az állam alapvető munkavédelmi funkciót mely jogszabályok szabályozzák.
A tanuló ismerje:
– az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogi normáinak elnevezésében és
szabályozási körében lévő különbségeket;
– a hatály következményeit a jogalkalmazás során;
– az állam alapvető munkavédelmi kötelezettségeit.
A tematikai egység feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:
Jogtárak, szabványok, honlapok.

A tematikai egység feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek:
Ismertesse az Európai Unió kialakulásának, majd a Magyar Köztársaság

csatlakozásának folyamatát.
Mutassa be a közös jogrendszert, az Európai Unióban létrejövő uniós jogszabályokat

típusonként (rendelet, irányelv, határozat, ajánlás).
Ismertesse a munkavédelmet érintő irányelveket, valamint mutassa be, hogy ezek

tartalma hogyan jelenik meg a magyar jogszabályokban.
Ismertesse a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/D. § (1) bekezdését.
Térjen ki a munkavédelem jelentőségére a mindennapokban, gyakorlati példákon

mutassa be, mit jelent és miért fontos az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés feltételeinek megteremtése.
Emelje ki, hogy milyen, az adott személyt érintő, illetve a nemzetgazdaságot terhelő
következményei vannak a baleseteknek, egészségkárosodásoknak.
Mutasson rá, hogy mit jelent az, hogy a legfőbb érték az ember.
Ismertesse a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Mvt.)

előzményeit, a korábbi szabályozás módját, az Mvt-t megelőző munkavédelmi
szervezetrendszereket.
Térjen ki arra, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 2. §-a alapján az
Országgyűlés törvényben állapítja meg:
a) a társadalmi rendre, valamint a társadalom meghatározó jelentőségű
6
intézményeire, az állam szervezetére, működésére és az állami szervek
hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket,
b) a gazdasági rendre, a gazdaság működésére és jogintézményeire vonatkozó
alapvető szabályokat,
c) az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait,
valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait.
A törvény 4. §-a szerint a gazdasági rendre vonatkozóan törvényben kell
szabályozni különösen:
e) a munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit.
Az Mvt-re visszatérve, ezen törvény példáján keresztül mutassa be az érvényességet és

a hatályosságot. Nyomatékosan hívja fel a figyelmet arra, hogy nem két szinonim
fogalomról van szó.
Értelmezze a hivatkozott konkrét példán keresztül a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
tv. 11. és 12. § rendelkezéseit:
11. § (1) A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre
és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar
állampolgárokra.
12. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A
jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is
meg lehet állapítani.
(2) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg
kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy
kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
(4) A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni.
Mutasson rá arra, hogy a kihirdetés a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a
Magyar Közlönyben való közzétételt jelenti, a jogszabály átfogó módosítása esetén
a jogszabályt egységes szerkezetben is közzé kell tenni.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a munkáltató belső szabályzatának elkészítésekor

is figyelembe kell venni e törvényi kötelezettségeket.
Mutassa be a magyar jogrendszer felépítését, a jogi normák kibocsátóit. Ismertesse a

hatáskör és illetékesség szabályait.
Az Mvt. végrehajtási rendeletének [5/1993. (XII. 26. MüM rendelet, a továbbiakban

Vhr.] példáján keresztül mutassa be, hogy mit jelent a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
tv. 15. § (1) bekezdésben írt felhatalmazás végrehajtási jogszabály alkotására: a
végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a
felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi
szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.
A (2) bekezdés szerint pedig a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és
kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 13. §-a alapján
bármely jogszabály csak akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül
helyezi, vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt.
Ismertesse az Mvt. 11. és 12. §-ait és értelmezze azokat, különös tekintettel a
7
jogszabályi felhatalmazásról tanultakra.
Jelölje meg a munkáltatói belső szabályozás elengedhetetlen témaköreit, különös
tekintettel a vezetői hierarchiában helyet foglalók munkavédelmi kötelezettségeire.
Hívja fel a tanulókat arra, hogy mondjanak példákat saját munkahelyeikről.
Ismertesse az állam munkavédelmi feladatait az Mvt. II. fejezetében foglaltaknak

megfelelően.
Térjen ki a Munkavédelem Országos Programjára, vázlatosan mutassa be a tartalmi

követelményeket, a szabályozási sémát.
Mutassa be a hozzáférési lehetőségeket:
Jogszabály:
Az 1949. évi XX. törvény Magyar Köztársaság Alkotmánya
1987. évi XI. tv. a jogalkotásról
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.)
5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
törvény végrehajtásáról (Vhr.)
A Munkavédelem Országos Programja
Honlap:
www.ilo.org/public
www.osha.europa.eu
www.magyarorszag.hu
www.munkavedelem.hu
www.fokuszpont.hu
www.ommf.gov.hu
Irodalom:
Legfontosabb munkavédelmi jogszabályok Népszava Könyv Kft. 2007.
A munkáltatók legfontosabb munkavédelmi feladatai Népszava Könyv Kft.
2005.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben egy kiadványban jogszabály
hivatkozást találnak, mindig nézzék meg a kiadás, illetve a kézirat lezárásának
időpontját, és győződjenek meg arról, hogy nem következett-e be változás.
A tematikai egység feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek ismertetése:
Frontális tanulói szervezetben (előadás):

– a tanulók a korábbi ismereteiket felhasználva adjanak választ a feltett kérdésekre,
illetve a tananyaghoz kapcsolódóan mondjanak példákat a mindennapi életükből,
eddigi tapasztalataikból, a médiában megjelent esetekből;
– kövessék nyomon tanulótársaik feleleteit, egészítsék ki, illetve pontosítsák azokat;
– készítsenek az elhangzottakról vázlatot, melyet aztán az óra végi számonkérésben fel
tudnak használni.
A tematikai egységhez tartozó feladatok (a helyes megoldás dőlt betűvel jelölve):
Írásbeli ellenőrzés az óra végén:

1. Egészítse ki az alábbi mondatot!
A Magyar Köztársaság ……….Alkotmánya……… 70/D. § (1) bekezdésének értelmében:
„A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és
8
lelki egészséghez.”
Helyes kiegészítés: 1 pont
2. Jelölje meg, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény mikor lépett
hatályba!
a.) 1993. XII. 26.
b.) 1994. I. 1.
c.) 2004. V. 1.
Helyes válasz: 1 pont
3. Egészítse ki a mondatot!
Alapvető jogok és kötelezettségek szabályozásáról ……..törvényben……… kell
rendelkezni.
Helyes válasz 1 pont.
A javítást és az értékelést minden tanuló magának végzi el. A helyes válaszokat az

oktató adja meg.
A tematikai egységhez tartozó, tanórán kívüli tevékenységek:
A hivatkozott honlapok, jogszabályok megismerése.

A saját munkáltatója munkavédelmi szabályozásnak tanulmányozása.
9
A tematikai egység azonosítója, megnevezése
2/1650 06 A munkavédelem jogi szabályozása.
A legfontosabb munkavédelmi jogszabályok
A tanuló tudja:
– mely legfontosabb jogszabályok szabályozzák a munkavédelmet,
– hol találja ezeket a jogszabályokat,
– hogyan illeszkednek egymáshoz ezek a jogszabályok.
A tanuló ismerje:
– a munkavédelmi szabályozás elméleti és gyakorlati megközelítését,
– a jogszabályok kibocsátására jogosult szervezeteket,
– a legfontosabb jogszabályok számát, a kiadás időpontját és a jogalkotó (kiadó) szerv
megnevezését.
A tematikai egység feldolgozásához javasolt ismerethordozók:
Jogtárak, honlapok bemutatása, jogszabálygyűjtemények, táblázatba foglalt

munkavédelmi jogszabályrendszer, munkavédelmi szabályzat-minta, igazgatói utasítás-
minták.
Ismételje át az előző tematikai egységben tanultakat!
Tekintse át az Európai Uniós jogszabályok keretszabályozásától elindulva a Magyar
Köztársaság Alkotmányán keresztül a magyar munkavédelmi jogi szabályozás alapjait!
Tegyen fel ismétlő kérdéseket az alapfogalmak (érvény, hatály, hatáskör, illetékesség)
felelevenítésére!
Szóbeli kérdésre kézfeltartással adott válaszból állapítsa meg, hogy a tanulók ismeretei
megfelelőek-e a továbbhaladáshoz.
Ha nem találja meggyőzőnek az ismeretek elsajátításának mértékét, részletesen

ismételje át a jogi alapokat, az Mvt. példáján. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy a
jogszabályok elején található hatályossági kör meghatározásán kívül a jogszabályok
végén található hatályba léptető rendelkezések áttanulmányozása rendkívül
fontos.
A fentiek szerinti alapismeretek átismétlését követően térjen rá a munkavédelmi

jogszabályok rendszerére és ismertesse a legfontosabbakat, először is alapvető
szabályozási területüket alapul véve.
Tekintse végig az Mvt. felépítését:

I. Általános rendelkezések
o alapelvek meghatározása (részletesen egy későbbi óra anyaga),
o a törvény hatálya (már ismert),
o a munkavédelemre vonatkozó szabályok (már foglalkoztak ezzel a témával
is).
II. Az állam munkavédelmi feladatai és az ezek végrehajtásáért felelős szervek (a
következő órán fognak megismerkedni a részletekkel).
III. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei:
10
általános követelmények.
Hangsúlyozza, hogy e fejezet csak a legfontosabb, valamennyi munkavégzés
során betartandó minimális és általános követelményeket tartalmazza, amelyeket
aztán számos jogszabály kiegészít, kibővít egy-egy konkrét tevékenységre,
munkaeszközre, egyéb szabályozási körre vonatkozóan.
Mutasson rá, hogy az általános követelmények között határoz meg az Mvt. 18. §-a
olyan általános, ún. „gumi” szabályt, mint hogy a tudományos, technikai
színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet valamennyi
munkavégzés, illetve munkafeltétel megteremtése.
Hivatkozzon a közlekedésből jól ismert „gumi” szabályokra, kérjen a tanulóktól

példákat hasonló keretjellegű szabályokra.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a munkaeszközök üzembe helyezésével,

használatba vételével kapcsolatos alapvető szabályokat is e szakasz tartalmazza.
Hangsúlyozza az alapkövetelmények megismerésének fontosságát és azt, hogy
ezen ismeretek birtokában a későbbi részletszabályok elsajátítása is sokkal
könnyebb lesz.
A fejezet a létesítésre vonatkozóan minimális szabályzást tartalmaz csak.

Magyarázza el a létesítés fogalmát és hivatkozzon arra, hogy másik
követelménymodul keretében a tanulók részletes ismeretekben fognak részesülni
e tárgykörben.
Térjen ki arra, hogy a 21. §-ban foglalt munkavédelmi üzembe helyezés és a 23.
§-ban írt időszakos biztonsági felülvizsgálat szabályozása igen nagy jelentőséggel
bír, a későbbiekben is nagy figyelmet fordítunk majd ezekre a kérdésekre.
A továbbiakban vázlatosan ismertesse – az e fejezetben írt szabályozási kört

bemutatva – a munkavégzés tárgyi feltételeinek minimumát, valamint a
munkafolyamatra, technológiára, az anyagra vonatkozó alapvető előírásokat.
Emelje ki, hogy egy későbbi órán a munkavégzés személyi feltételeivel is
részletesen foglalkozunk majd – az alapvető rendelkezések szintén e fejezetben
találhatók.
IV. A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei és jogai az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása során.
Mutasson rá arra, hogy a munkavédelem szabályok megismerése során már
találkoztak az állam feladataival. A IV. fejezet további két szereplő: a munkáltató
és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit rögzíti. Hangsúlyozza, hogy a
részletes szabályok kereteit az alapelvek határozzák meg, melyekkel a következő
órán foglalkoznak majd.
V. A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és

nyilvántartása
Az Mvt. önálló fejezetben foglalkozik a munkabalesetek és foglalkozási
megbetegedések bejelentésével, kivizsgálásával és nyilvántartásával a téma nagy
jelentőségére való tekintettel. Emlékeztesse a tanulókat arra, hogy valamennyi
munkavédelemmel kapcsolatos szabályozás célja az egészséget nem veszélyeztető
11
és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése. Alapvető fontosságú
tehát a megelőzés.
VI. A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés

Mutassa be a munkavédelmi jogviszonyok szereplőinek következő körét, a
munkavédelmi érdekképviseletben résztvevőket nagyon röviden. Ejtsen szót az
előzményekről, a korábbi szakszervezeti feladatokról. Röviden emlékeztessen
arra, hogy jelenleg is az üzemi tanácsi választásokkal megegyező a
munkavédelmi képviselő választás módja és általában az időpont is az üzemi
tanács választáshoz kötődik.
VII. A munkavédelem hatósági felügyelete

A fejezet rendelekezéseinek alapvető áttekintése során hangsúlyozza a 2007-ben
történt változásokat: a munka-egészségügyi feladatok átkerülését az Országos
Munkavédelemi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez. (Az első néhány órában a
hatóság nevét ne rövidítse, hogy pontosan rögzüljön a tanulókban.) Röviden
említse meg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladatainak
megváltozását is.
Irányítsa a figyelmet a hatósági tevékenység kereteire, így a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvényre (Ket.), az Mvt. rendelkezései között a munkavédelmi bírságolásra,
valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényre és az egyes
szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormány rendeletre.
VII/A. A távmunkavégzés eltérő szabályai

Említse meg, hogy a VII/A. fejezet a távmunkavégzésre vonatkozóan tartalmaz
szabályozást.
VIII. Értelmező rendelkezések

Hívja fel a figyelmet a VIII. fejezetben foglaltak rendkívüli fontosságára és arra,
hogy egy későbbi órán részleteiben is foglalkoznak ezzel és megismerkednek a
munkavédelem alapfogalmaival.
Ismét hívja fel a figyelmet arra, hogy mennyire fontos egy jogszabály kézbe vételekor
megismerkedni a hatályba léptető rendelkezésekkel, az Mvt. Záró rendelkezések c.
részét áttekintve, meggyőződhetünk erről.
Említse meg – részletes tartalmi ismertetés nélkül – a további legfontosabb

munkavédelmi jogszabályokat, a szabályozás köre szerint:
Létesítés:
– 3/2002. (II. 8.) SzCsM-MüM rendelet a munkahelyek munkavédelemi
követelményeinek minimális szintjéről
– 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és
az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi
követelményekről
– 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan
robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi
követelményeiről.
12
Munkaeszközök:
– 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és
egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
– 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és
megfelelőségének tanúsításáról.
Kémiai biztonság:
– 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
– 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai
biztonságáról
– 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni
védelemről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről.
Egészségügyi alkalmasság, foglalkozás-egészségügy, expozíciók:

– 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés
alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
– 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
– 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós
esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
– 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók
egészségének védelméről
– 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra
vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről
– 66/2005. (XII. 2.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó
minimális egészségi és biztonsági követelményekről.
Egyéni védőeszközök:
– 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni
védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi
követelményeiről
– 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló,
tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai
Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint
a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról
– 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és
megfelelőségének tanúsításáról.
A biztonsági szabályzatok vagy önállóan miniszteri rendeletként, vagy miniszteri

rendelet mellékleteként jelennek meg, így alkalmazásuk kötelező. Általában egyes
technológiákhoz, munkafolyamatokhoz kötődő személyi, tárgyi, szervezési feltételeket
határoznak meg: többlet követelményeket a korábban vázolt általános
követelményekhez képest.
Legfontosabb biztonsági szabályzatok:

 Emelőgép Biztonsági Szabályzat
 Hegesztési Biztonsági Szabályzat
 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat
 Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat
13
Mutasson be a hozzáférési lehetőségeket:
Jogszabály:
Lásd fent.
Honlap:
www.magyarorszag.hu
www.munkavedelem.hu
www.fokuszpont.hu
www.ommf.gov.hu
Irodalom:
A munkáltatók legfontosabb munkavédelmi feladatai Népszava Könyv Kft. 2005.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben egy kiadványban jogszabály hivatkozást
találnak, mindig nézzék meg a kiadás, illetve a kézirat lezárásának időpontját, és
győződjenek meg arról, hogy nem következett-e be változás.

tudnak használni.
A témához tartozó feladatok (valamennyi dőlt betűvel jelölt válasz helyes, és lehetnek
továbbiak is):

Sorolja fel a munkavédelmi jogviszonyok szereplőit: …állam, munkáltató,
munkavállaló, munkavédelmi képviselő, munkavédelmi hatóság (esetleg OMMF),
munkavédelmi szakember, foglalkozás-egészségügyi szakember…
Minden jó válasz 1 pont.
A legtöbb jó választ adó tanulónak adjunk valamilyen munkavédelmi jellegű ajándékot

(kiadványt, füldugót vagy reklámtárgyat).
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség honlapjának megismerése.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség honlapjának megismerése.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes szakaszainak és az ágazati
rendeletek összekapcsolása.
A további hivatkozott jogszabályok, biztonsági szabályzatok megismerése.
A saját munkáltatója munkavédelmi szabályozásának tanulmányozása.
14
3/1650-06 Alapelvek az Mvt-ben.
Az állami szervek munkavédelmi feladatai és hatásköre.
A munkavédelmi jogviszonyok résztvevői, kapcsolatrendszer
A tanuló tudja, hogy:

– az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek
megteremtése, a gyakorlati tevékenység, valamint a felmerülő problémák értelmezésének
keretét az Mvt-ben írt alapelvek képezik;
– mely hatóságok milyen hatáskörrel járnak el;
– kik a munkavédelmi jogviszonyok résztvevői.
A tanuló ismerje:
– az Mvt-ben foglalt alapelveket, jelentésüket és jelentőségüket;
– a hatóságokat, főbb feladataikat;
– a munkáltatók munkavédelmi feladatait;
– a munkavállalók munkavédelmi jogait és kötelezettségeit;
– (vázlatosan) a munkabiztonsági és munka-egészségügyi feladatokat;
– (vázlatosan) a munkavédelmi képviseletet.
Jogtárak, honlapok, jogszabálygyűjtemények.

Hangsúlyozza, hogy az Mvt-ben írt alapelvek célja a biztonságos és egészséges

munkafeltételek megteremtése. Mutasson rá arra, hogy mennyire fontos a munkahelyi
biztonság.
Grafikonok felhasználásával mutassa be az előző év (időszak) munkabaleseti

statisztikai adatait, külön a halálos baleseteket is, ha már vannak újabb negyedéves
vagy féléves adatok, ismertesse azokat is.
Mondjon el a tanulóknak olyan esetet, amiről a médiából értesülhettek, vagy személyes

részt vett a kivizsgálásban.
Hívja fel a figyelmet a munkabalesettel, foglalkozási megbetegedéssel járó

munkaképtelenségre (munkaidő kiesésre) és a jelentkező költségekre.
Szólítsa meg a tanulókat, hogy mondják el, milyen költségek merülhetnek fel egy
baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében.
Értesse meg a munka biztonsága megteremtésének egyéni és nemzetgazdasági

fontosságát.
Az állam, a törvényhozás – saját felelősségét felismerve – határozta meg a
Munkavédelmi törvényben megfogalmazott alapelveket.
Hangsúlyozza, hogy a napi jogalkalmazás során, ha számunkra nem egyértelmű vagy

nem pontosan érthető a jogszabály szövege, mindig az alapelvekhez kell visszatérni,
mint kiinduló ponthoz.
15
Ismertesse, hogy az állam felelősségi körébe tartozik:
– a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés alapvető
követelményeinek meghatározása,
– az irányítási és ellenőrzési rendszer meghatározása,
– országos program alkotása és annak felülvizsgálata időszakonként.
Tegyen fel ellenőrző kérdést az országos programra, az elfogadás és közzététel módjára

vonatkozóan.
Ismertesse a munkáltató felelősségének elvét. Hangsúlyozza, hogy számos

részkötelezettség megvalósítása során is mindig ebből az elvből kell kiindulni.
Mondjon gyakorlati példákat, hogyan alakul a munkáltató felelőssége, ha:

- nem viseli a munkavállaló a számára kiadott egyéni védőeszközt, vagy
- a munkavédelmi szakember nem készíti el megfelelő színvonalon a
kockázatfelmérést.
Térjen ki a munkáltatói költségviselés elvére. Ismét gyakorlati problémákat használjon

szemléltetésként, például:
– ha „idő előtt” elveszti védőképességét a kiadott védőkesztyű, mi a helyes
munkáltatói eljárás;
– milyen indokokkal végezhető a munkavédelmi oktatás munkaidőn kívül?
Ismertesse és szemléltesse a munkáltatói belső szabályozási kötelezettséget,

hangsúlyozva a munkavédelmi és munka-egészségügyi szaktevékenység – például az
egyéni védőeszköz juttatás – keretei és részletei írásba foglalásának szükségességét:
jogszabály – és számos szabvány – meghatározza, hogy milyen védelmi képességgel
rendelkező egyéni védőeszközök vannak és azok milyen veszélyek ellen
alkalmazhatók. Vezesse rá a tanulókat, hogy a jogszabály és a gyakorlatban történő
alkalmazás közti híd a belső munkáltatói szabályozás.
Utaljon a korábban részletezett felelősségi szabályokra, a munkáltató felelősségére.

Hívja fel a figyelmet ismét, hogy a megfelelő szabályozás munkáltatói kötelezettség, és
a munkahelyek biztonsága megteremtéséhez vezető folyamat egyik nélkülözhetetlen,
szükséges – de nem elégséges – eleme.
Ismertesse az Mvt. 2. § (4) bekezdésében írt kötelezettséget: magyar nyelven – illetve

más kizárólag más nyelvet beszélő munkavállaló részére az általa értett nyelven is –
kell megismertetni a szabályokat, beleértve ebbe természetesen a technológiai, kezelési,
karbantartási, üzemeltetési utasításokat is.
Említse meg, hogy az állam ellenőrzési kötelezettségéről későbbi tematikai egységben

lesz majd szó.
Ejtsen szót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmének elvéről azzal, hogy

később még részletezzük ezt a kérdést.
Térjen ki arra – már korábban is tanultak erről, a későbbiekben pedig önálló téma
lesz – , hogy a munkavédelmi érdekérvényesítéshez, érdekképviselethez való jogot az
16
Mvt. garantálja.
Részletesen és hangsúlyozottan ismertesse az együttműködési kötelezettség alapelvét,
gyakorlati példákat is kérjen a tanulóktól.
Említse meg az adatvédelemhez való jogot (7. §), ami a munkavédelem területén
ugyanolyan fontos, mint az élet más részein. Hozza példaként az egészségügyi
alkalmasságot, bemutatva ezzel az adatvédelem fontosságát, de ugyanakkor az okozott
problémákat is.
A munkabiztonsági és munka-egészségügyi feladatokat és szakképesítéseket említse

meg azzal, hogy később részletesen foglalkozunk ezekkel.
Az állami szervek munkavédelmi feladatai tárgykörben:

Ismertesse az Mvt. 13-16. §-aiban írt állami feladatokat. Hangsúlyozza, milyen nagy
jelentősége lehet a nevelés és oktatás területén a biztonságos életvitelre nevelésnek,
illetve az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaira
vonatkozó ismeretanyag kialakításának. Térjen ki a szemléletváltásra, ami 2007-ben
bekövetkezett, nevezetesen a tanácsadó szolgálat felállítására.
Ismertesse az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló

295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait, melyek szerint a munkavédelemmel (és
a munkaügyi) hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására
munkaügyi és munkavédelmi hatóságként az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőséget (a továbbiakban: OMMF) jelölte ki a kormány. Az OMMF központi
hivatal, amelynek irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el. Az
OMMF önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, melyet a miniszter által
kinevezett elnök vezet.
A miniszter irányítási jogkörében
„a) kinevezi és felmenti az OMMF elnökhelyettesét, valamint – az OMMF
elnöke véleményének kikérésével – a munkavédelmi (és munkaügyi)
felügyelőségek igazgatóit, valamint
b) normatív utasításban kiadja az OMMF szervezeti és működési
szabályzatát.”
Az OMMF elnökhelyettese és a munkavédelmi (munkaügyi) felügyelőségek igazgatói
felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és felmentés kivételével – az OMMF elnöke
gyakorolja. Az OMMF elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat az OMMF
köztisztviselői és munkavállalói (közalkalmazottak, a Munka Törvénykönyve hatálya
alá tartozó munkavállalók) felett.
Ismertesse az OMMF szervezeti felépítését, adja át a tanulóknak a szervezeti

felépítést és az elérhetőségeket tartalmazó táblázatot.
Említse meg, hogy a munkavédelmi felügyelőségek jogalanyisággal nem rendelkeznek.
Ismertesse az OMMF hatáskörébe tartozó feladatokat, ezek:

– részt vesz a miniszter jogszabály-előkészítési és jogszabály-alkotási
felelősségébe tartozó jogi normák tervezeteinek előkészítésében;
– közreműködik:
a) a kormány és a miniszter munkavédelemmel kapcsolatos feladatai
ellátásában;
17
b) a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló
tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában;
c) a munkavédelem országos programjának kialakításában és
végrehajtásának irányításában;
d) a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintésében,
a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló éves beszámoló
jelentés előkészítésében;
e) a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai
oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos
munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásában.
– a munkavédelmi tevékenységre, valamint az egészséget nem veszélyeztető
és biztonságos munkavégzés javítására irányuló kutatásokat végez;
– véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő kormány-előterjesztéseket és
jogszabálytervezeteket;
– részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában,
együttműködik más államok szerveivel a munkavédelmi feladatok
összehangolása végett, figyelemmel kíséri a nemzetközi munkavédelmi
kutatási eredményeket, azok hazai hasznosításának elősegítése érdekében;
– mint kijelölt nemzeti hatóság feladat- és hatáskörében ellátja az Európai
Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Nemzeti
Fókuszpontja feladatait;
– ellátja az Mvt. 78. §-ában megjelölt Munkavédelmi Bizottság, illetőleg a
Munkavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság titkársági, adminisztratív
teendőit;
– működteti a munkavédelmi információs rendszert;
– a munkavédelmi bírságok felhasználásával kapcsolatosan végzi a nyilvános
pályáztatást, szerződő félként képviseli a Magyar Államot;
– külön jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz egyéb bizottságok,
testületek, tevékenységek végzésében, működésében, különösen a
szabványosítás, az akkreditálás, a nukleáris baleset-elhárítás, a kémiai
biztonság területén,
– hatóságként eljár a Munkavédelmi törvényben és más jogszabályokban
foglaltak szerint. Hívja fel a figyelmet arra, hogy ez a későbbiekben önálló
téma lesz.
Ismertesse, hogy az OMMF tevékenységének ellátását az elnök irányítása alatt működő
Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI)
segíti. Az OMFI ellátja az alapító okiratában és külön jogszabályban meghatározott
munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi és a munkavédelmi kutatással összefüggő
feladatokat. Az OMFI részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti
rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. Az OMFI élén
igazgató áll. Az igazgatót az OMMF elnöke javaslatára a foglalkoztatáspolitikáért
felelős miniszter nevezi ki és menti fel. Az OMFI igazgatója felett a munkáltatói
jogokat – a kinevezés és felmentés kivételével – az OMMF elnöke gyakorolja.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a tanulók tanulmányaik során még sokszor fognak
találkozni az OMFI-val, munka-egészségügyi kérdésekben, hatósági ügyekben is.
Említse meg, hogy a létesítéssel kapcsolatos ügyekben továbbra is az Állami

Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálat jogosult eljárni, és röviden térjen ki a
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jogosítványaira is.
18
A munkavédelmi jogviszonyok résztvevőit felsorolva, rendszerezze az eddig
elhangzottakat. Mutasson rá a bonyolult együttműködési és felelősségi viszonyokra,
hangsúlyozva, hogy a megelőzés céljának kell a tevékenységek és érdekek egyeztetését
vezérelni.
Mutasson be hozzáférési lehetőségeket:
Jogszabály:
A Munkavédelem Országos Programja
295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőségről
Honlap:
www.osha.europa.eu
www.magyarorszag.hu
www.munkavedelem.hu
www.fokuszpont.hu
www.ommf.gov.hu
Irodalom:
A munkáltatók legfontosabb munkavédelmi feladatai Népszava Könyv Kft.
2005
A tematika egység feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek ismertetése:
– a tanulók a korábbi ismereteiket felhasználva adjanak választ a feltett kérdésekre, illetve a
tananyaghoz kapcsolódóan mondjanak példákat a mindennapi életükből, eddigi tapasztalataikból,
a médiában megjelent esetekből;
– készítsenek az elhangzottakról vázlatot, melyet aztán az óra végi számonkérésben fel tudnak
használni.
A témához tartozó értékelési feladatok (a helyes válaszok dőlt betűvel):

Nevezze meg a következő szervezeteket teljes néven:
OMMF …Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
OMFI …Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet
MBFH …Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
ÁNTSZ …Állami népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Minden jó válasz 1 pont, összesen 4 pont.

(kiadvány, füldugót vagy reklámtárgyat).
19
A hivatkozott jogszabályok tanulmányozása.
Az ÁNTSZ, a MBFH és az OMFI honlapjának megtekintése.
20
4/1650-06. Fogalom-meghatározások az Mvt-ben

– a munkavédelmi jogban leggyakrabban használt fogalmak meghatározásai hol
találhatók,
– a fogalmak részletes, pontos tartalmának ismeretében tudja érvényesíteni a jogokat és
végrehajtani, végrehajtatni a kötelezettségeket.
A tanuló ismerje:
– az Mvt. 87. §-ában felsorolt fogalmakat,
– a fogalmak tartalmát és használatát.
Jogtárak, honlapok, jogszabály-gyűjtemények, Mvt. 87. §.

Vezesse rá a tanulókat arra, hogy a fogalmak pontos tartalmának ismerete nélkül nem
tudják majd végezni tevékenységüket, ezt szemléltesse példákkal.
Érzékeltesse, hogy mennyire fontos az alapvető „terminus technicusok”-ok elsajátítása,

és a fogalmak tartalmi elemeinek precíz ismerete.
Magyarázza el, hogy a fogalom-meghatározások során részletezett fogalmakkal a

munkavédelemben minden részterületen találkoznak majd, és ha egyszer elsajátítják a
tanulók ezeket az ismereteket, számtalan helyen fogják tudni ezekre építeni a tudását.
A fogalmak biztos használata nélkül viszont hiába tanulnak részismereteket.
A fogalmak ismertetése:
1. Mvt. 9. § (1) – Mvt. 87. § 9.

Szervezett munkavégzés
Az Mvt. hatálya a szervezett munkavégzésre terjed ki, egyes rendelkezéseket pedig
kiterjesztettek a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is.
Adott esetben tehát a törvény hatályát (alkalmazhatóságát) akkor tudjuk megállapítani,
ha megvizsgáljuk, hogy szervezett munkavégzésről van-e szó.
Említse meg, hogyan bővült a törvény módosításai során a szervezett munkavégzés
fogalmi köre.
2. Mvt. 21., 23. § – Mvt. 87. § 11. pont

Veszélyes
Emlékeztessen, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
általános követelményei között, a III. fejezetet áttekintve, már találkoztak a
munkavédelmi üzembe helyezés és az időszakos biztonsági felülvizsgálat fogalmakkal.
Arról is említést tett már, hogy e két fogalom a veszélyességhez kötődik, aminek a
meghatározása a 11. pontban foglaltakon alapul.
21
3. Mvt. 21. § (6), – Mvt. 87. § 1. pont
Áttelepítés
Vizsgálják meg együtt az áttelepítés fogalmát! Igazolni tudja az elmondottakat, hiszen
munkavédelmi szempontból üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz
vonatkozásában beszélünk az áttelepítésről – a munkavédelmi üzembe helyezés pedig,
ahogy a korábbi példában ezt felhoztuk, a veszélyességhez kötődik. Ha a tanulók
nincsenek tisztában azzal, hogy mi minősül veszélyesnek, nem tudják meghatározni a
munkavédelmi üzembe helyezésre kötelezett gépek, berendezések körét sem, és az
áttelepítéssel kapcsolatos kötelezettségeket sem tudják megvalósítani.
4. Mvt. V. Fejezet – Mvt. 87. § 1/A. pont

Baleset
Önálló téma lesz majd, a munkabalesettel együtt. Előzetesen azt érzékeltesse a
tanulókkal, hogy központi kérdés a munkavédelemben a baleset megelőzés. Balesetről
pedig akkor beszélünk, ha
o egyszeri külső hatás jelentkezik, és
o ez a sérült akaratától függetlenül és
o hirtelen, vagy nagyon rövid idő alatt következik be és
o sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Kérjen példákat a tanulóktól a baleset és megbetegedés elhatárolására: először a munka

világán kívülről, aztán munkával kapcsolatosan.
Tekintse át a munkabaleset fogalmát röviden azzal, hogy részletesebben egy másik órán
foglalkozunk ezzel a kérdéssel.
Ismét világítson rá, hogy mennyire fontos az alapfogalmak ismerete: hiszen a

munkabalesetről csak akkor beszélhetünk, ha a munkavállalót szervezett munkavégzés
során vagy azzal összefüggésben éri a sérülés, az egészségkárosodás vagy halál. A
balesetvizsgálattal, munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével, kártérítéssel kapcsolatos
kötelezettségek mind azon alapulnak, hogy a fogalmak pontos jelentésének ismeretében
tudjunk elhatárolni a baleseteket és egyéb egészségkárosodásokat a munkabalesetektől.
Tegyen említést az úti balesetről, valamint a bányászati munkabalesetről is.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a munkabaleset súlyosságának a fogalom-

meghatározása is a 3. pontban található, ezt kell majd alkalmazni a további, balesettel
kapcsolatos tanulmányok során.
Térjen ki a munkáltató fogalom tartalmára is, hiszen ez a szervezett munkavégzéshez

kapcsolódik. Hívja fel a tanulók figyelmét a munkáltatás különleges eseteire is, mint
például a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként
foglalkoztató.
Emlékeztessen az alapelvek között tanultakra, a munkáltatók felelősségére a

munkavédelmi kötelezettségek megvalósításáért.
Említse meg a munkáltatóhoz, a szervezett munkavégzéshez kapcsolódóan a
munkavállaló fogalmát is.
Hívja fel a figyelmet a sérülékeny csoport meghatározására is, valamint arra, hogy a
későbbi tanulmányaik során, a munkavégzés személyi feltételeinek meghatározása
során találkoznak majd ezzel a fogalmi körrel.
22
Röviden említse meg az EK-megfelelőségi nyilatkozat és az EK-típustanúsítvány
fogalmát azzal, hogy az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanulmányok során
foglalkozunk majd ezekkel részletesen.
5. Mvt. 87. § 1/D. és 1/E. pontok

Foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció
A fokozott expozíció és a foglalkozási megbetegedés fogalmát tárgyalja együtt.
Fokozott expozíció a hivatkozott jogszabályhely szerint a munkavállaló szervezetében a
munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a
külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja
vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön.
Foglalkozási megbetegedés pedig a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben

bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően
megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a
munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és
ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a
következménye.
A fogalmakat a Munkavédelmi törvény a foglalkozási betegségek és fokozott

expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28) NM
rendelettel megegyezően határozza meg.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a bejelentés és kivizsgálás rendje megváltozott, mióta a
munka-egészségügyi feladatok az OMMF-hez kerültek. Ismertesse a bejelentéssel
kapcsolatos követelményeket, hogy kinek a kötelessége a bejelentés és milyen módon
kell teljesíteni.
Tájékoztassa a hallgatókat arról is, hogy a bejelentendő foglalkozási megbetegedések

köre az Európai Uniós jogharmonizáció miatt jelentősen megnőtt. Ismertesse, hogy
hazánkban a fokozott expozíciós esetek bejelentésével gondok vannak, nagyon
alacsony a bejelentett esetek száma.
5. Mvt. 54. § – Mvt. 87. § 1/F. pont

Kockázat
Mutassa be a kockázat fogalmát, említse meg a Munkavédelmi törvény 54. §-át.
Kapcsolja össze a kockázat fogalmát a 13. pontban szereplő veszélyforrás definícióval,
valamint említse meg az OMMF útmutatóját a munkahelyi kockázatok felméréséhez és
értékeléséhez.
Jogszabály:
23
Honlap:
www.osha.europa.eu
www.magyarorszag.hu
www.munkavedelem.hu
www.fokuszpont.hu
www.ommf.gov.hu
Irodalom:
A munkáltatók legfontosabb munkavédelmi feladatai Népszava Könyv Kft. 2005

tudnak használni.
A tematikai egységhez tartozó feladatok:
Szóbeli visszakérdezése a legfontosabb fogalmaknak (veszélyes, szervezett

munkavégzés, baleset).
A hivatkozott jogszabályok és honlapok tanulmányozása.
24
5/1650-06 A szabványosítás. A legfontosabb munkavédelmi szabványok
A tanuló tudja:
– a szabványosítás okát, célját;
– alkalmazási körük kialakulását;
– hogyan lehet hozzáférni a szabványokhoz.
A tanuló ismerje:
– hogy a szabványok alkalmazásától milyen feltételekkel lehet eltérni,
– hogy melyek a legfontosabb, munkavédelmet is érintő szabványok.
Honlapok, a magyar Szabványügyi Testület (MSZT) hivatalos lapja (Szabványügyi

Közlöny), szakmaorientált szabványgyűjtemények közreadása.
Ismertesse, a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény előtti időszak
szabványrendszerét, majd a törvény hatálybalépését követő változásokat.
A szabványosítás célja a Magyar Köztársaságban:

a) az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások
közrebocsátásával a termelés korszerűsítése, a szolgáltatások színvonalának
javítása;
b) a nemzetgazdasági igények érvényesítése a nemzetközi és az európai
szabványosítási tevékenységben;
c) a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása;
d) a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetése;
e) az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelme és
a biztonsága;
f) a megfelelőség tanúsítás követelményrendszerének kialakítása;
g) a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetése.
Ismertesse az alapvető fogalmakat, először is a szabvány fogalmát, mely szerint a

szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel
elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok
eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat,
útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az
adott feltételek között a legkedvezőbb.
A nemzeti szabvány: olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet

alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar

Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a szabvány nem jogszabály, nem tartozik a
jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. hatálya alá, azonban nemzeti szabvány nem lehet
25
jogszabállyal ellentétes.
A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ
(Magyar Szabvány).
A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján
forgalmazható és terjeszthető. Ismertessük a hozzáférési lehetőségeket, illetve
korlátokat.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.
Ismertesse az Mvt. 11. §-át, mely szerint munkavédelemre vonatkozó szabálynak

minősül a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. örvény
figyelembevételével a munkavédelmi tárgyú szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű
nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles –
vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás
munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt
követelménnyel, megoldással.
Ismertesse röviden a Magyar Szabványügyi Testület (továbbiakban: MSZT)

legfontosabb feladatait, amelyek:
a) a nemzeti szabványok kidolgozása, illetve kidolgoztatása, jóváhagyása és
közzététele, módosítása és visszavonása;
b) az európai szabványok nemzeti szabványként való közzététele, összhangban
a kapcsolódó jogharmonizációs feladatok teljesítésével, illetve az európai
szabványügyi szervezetek tagszervezetei számára előírt határidőkkel;
c) a nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való közzététele.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy az MSZT gondoskodik a nemzeti szabványok és a

nemzeti szabványosítással kapcsolatos kiadványok díjazás ellenében történő
forgalmazásáról, illetve terjesztéséről.
Ismertesse, hogy az MSZT nyilvántartást vezet a nemzeti, nemzetközi és európai

szabványtervezetekről és szabványokról, valamint a nemzeti szabványügyi
szakértőkről.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a nyilvántartásba bárki térítésmentesen betekinthet,

kérésére az MSZT a nyilvántartásból kivonatot (másolatot) ad, térítés ellenében, bár
ezen követelmények teljesülése nem zökkenőmentes.
Ismertesse a szabványosítással összefüggő további legfontosabb fogalmakat:

1. Szabványosítás: olyan tevékenység, amely általános és ismételten
alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a
céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen.
2. Szervezetek:
Szabványügyi szerv: olyan szabványosító szerv, amelyet nemzeti, regionális vagy
nemzetközi szinten elismertek, és amelynek fő funkciója – alapszabályzatából
adódóan – a közösség számára hozzáférhető szabványok kidolgozása és
jóváhagyása vagy elfogadása.
Szabványosító szerv: a szabványosításban elismert tevékenységet végző szerv.
26
3. Nemzetközi szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben az ISO-
tagországok illetékes szervei részt vehetnek.
4. Nemzetközi szabvány: olyan szabvány, amelyet nemzetközi szabványosító

vagy szabványügyi szervezet fogadott el, és tett a közösség számára
hozzáférhetővé.
5. Nemzetközi Szabványügyi Szervezetek:

ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság
6. Európai szabványosítás: olyan szabványosítás, amelyben teljes joggal az EK-

hoz (Európai Közösséghez) és az EFTA-hoz (Európai Szabadkereskedelmi
Társuláshoz) tartozó országok illetékes szervei vehetnek részt.
Az európai szabványosítás az Európai Szabványügyi Szervezetek (CEN,
CENELEC, ETSI) keretében folyó szabványosítás.
7. Európai szabvány: olyan szabvány, amelyet európai szabványügyi szervezet

fogadott el, és tett a közösség számára hozzáférhetővé.
8. Európai Szabványügyi Szervezetek:

CEN: Európai Szabványügyi Bizottság
CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság
ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet
9. Nemzeti szabványosítás: valamely meghatározott ország szintjén végzett

szabványosítás.
10. Nemzeti szabványügyi szervezet: olyan önkormányzati elven alapuló testület,

amely az alapszabályának megfelelően működik és a nemzeti
szabványosítással összefüggő feladatokat látja el kormányzati felhatalmazás
alapján.
Mutassa be a szabványok típusait és térjen ki a szabványok alkalmazásának rendjére:

„A” típusú szabvány (biztonsági alapszabvány): alapfogalmakat, kialakítási
elveket és általános szempontokat tartalmazó, minden gépre vonatkozó szabvány.
„B” típusú szabvány (biztonsági csoportszabvány):
 meghatározott biztonsági szempontokat (pl.: biztonsági távolság, felületi
hőmérséklet, zaj) tárgyaló (B1 típusú szabvány), vagy
 biztonsági berendezést (pl.: kétkezes kapcsolás, a reteszelésre, a
védőburkolatra stb.) tárgyaló (B2 típusú szabvány), a gépek nagyobb
csoportjához használandó szabvány.
„C” típusú szabvány (adott gép biztonsági szabványa): Részletes biztonsági
követelményeket tartalmazó, meghatározott gépfajtára vagy gépek egy
meghatározott csoportjára vonatkozó szabvány. (A „gépek egy meghatározott
csoportja” megjelölés azokat a gépeket jelöli, amelyek esetén hasonló a
rendeltetésszerű használat, hasonlóak a veszélyek, a veszélyeztetettek és a
veszélyes események.)
27
Ismertesse a szabványok jelölését és a jelölés tartalmát: MSZ, MSZ E, MSZ/T, MSZ
EN, MSZ ISO/IEC, MSZ EN ISO.
Mutassa be a szabványok besorolásának rendszerét, a munkabiztonsággal és

munkaegészségüggyel kapcsolatos ICS osztályokat.
Ismertesse a biztonsági szabványok felépítését (a munkavédelmi szempontból

fontosabb fejezetek tartalmi vonatkozásaival), röviden beszéljen a következő
címszavakról:
– Előszó
– Bevezetés
– Alkalmazási terület (hatály), mely alapján eldönthető, hogy a követelmények
mely gépekre vagy gépcsoportokra vonatkoznak.
– Rendelkező hivatkozások
– Szakkifejezések és meghatározások, jelképek és rövidítések
– Jelentős veszélyek jegyzéke (A veszélyzónákban jelentkező veszély(ek)et,
vagy a veszély(ek)nek való kitettségéhez vezető állapotokat tartalmazza, és
hivatkozhat a következő fejezet konkrét szakaszára, amelyben a veszélyt,
veszélyhelyzetet és veszélyes eseményt tárgyalja.)
– Biztonsági követelmények és/vagy védőintézkedések
– Biztonsági követelményeknek és/vagy védőintézkedéseknek való
megfelelőség igazolása
– Használati információk
– Melléklet
Ismertesse az „új megközelítés” elvét, amelyen alapuló európai szabályozás szerint a

európai irányelveken alapuló jogszabályok csak az alapvető biztonsági
követelményeket fogalmazzák meg, a megvalósítás módját „harmonizált” európai
szabványokra bízzák.
Amennyiben a szabványt önkéntesen alkalmazó figyelembe veszi a harmonizált
szabványban leírt követelményeket, terméke, szolgáltatása meg fog felelni a
jogszabályi előírásoknak.
Emeljen ki néhány – munkavédelmi szempontból – rendkívül fontos szabványt az

alábbiak szerint:
MSZ EN ISO 12100-1:2004 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános
elve. 1. rész. Fogalom-meghatározások, módszertan.
MSZ EN ISO 12100-2:2004 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános
elve. 2. rész. Műszaki alapelvek
A két szabvány gép alapszabvány, „A” típusú. A gép konstukciójának alapelveit

tartalmazzák, azoknak biztonsági (műszaki) vonatkozásait. Rögzítik azokat az
információkat is (használati információk), melyeket a gépek kísérő dokumentációjának
tartalmaznia kell. E szabványok harmonizált szabványok, azaz a Gépdirektívát (a
98/37/EGK irányelvet) konkretizálják.
MSZ EN 1050: 1998 Gépek biztonsága. A kockázatértékelés elvei. Rögzíti a különböző

kockázatokat, pl. mechanikai, villamos, kémiai stb. és azokat az intézkedéseket,
melyekkel a kockázatok csökkenthetők. A függelék részben felsorolja a legfontosabb
kockázatértékelési módszereket.
28
MSZ EN 294:1994 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes helyek felső
testrésszel való elérése ellen.
MSZ EN 349:1993 Gépek biztonsága. Legkisebb távolságok a testrészek

összenyomódásának elkerülésére.
MSZ EN 811 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes helyek alsó

A fenti három szabvány rögzíti azokat a távolsági értékeket, melyeknek betartásával a

felső és alsó testrész nem érheti el a veszélyzónát. Ezeket 3 értékkel határozza meg:
megkülönböztetve az ujjal, kézzel, karral, lábbal stb. benyúlásnál a távolságokat. Az
összenyomás elkerülésénél szintén különböző testrészek összenyomása elleni védelem
távolságait adja meg: fejre, kézre stb. Vagy olyan távolságnak kell lennie, hogy a
testrész egyáltalán ne érintkezhessen az összenyomásnál (elegendően szűknek kell
lennie), vagy olyan nagy távolság legyen, hogy ne tudja a két mozgó vagy az egyik
mozgó a másik állóhoz összenyomni.
MSZ EN 953:1999 Gépek biztonsága. Védőburkolatok. A rögzített és nyitható

védőburkolatok kialakításának és beépítésének általános követelményei: A biztonsági
berendezések a védőburkolatokból és a védőberendezésekből állnak. E szabvány a
különböző védőburkolat-típusok alapvető műszaki jellemzőit adja meg, és azok
alkalmazási lehetőségeit.
Jogszabály:
1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról
Szabvány:
A hivatkozott szabványok.
Honlap:
www.mszt.hu
www.cen.eu
www.cenelec.eu
www.etsi.eu
www.iso.eu

tudnak használni.
29
Párokban: feladatmegoldás.
A tematikai egységhez tartozó értékelési feladatok:
1. Párokban feladatmegoldás az óra elején:

A szervezett munkavégzés körébe tartozó jogviszonyok összegyűjtése.
Ellenőrzés: szóban.
2. Írásbeli ellenőrzés az óra végén (a helyes válasz dőlt betűvel):

Mit jelent az új megközelítés elve: …európai irányelveken alapuló jogszabályok csak
az alapvető biztonsági követelményeket fogalmazzák meg, a megvalósítás módját
„harmonizált” európai szabványokra bízzák.
Helyes válasz: 2 pont
Írja le röviden, mit jelent az „A”, „B” és „C” típus szabványok esetében!
– „A” típusú szabvány (biztonsági alapszabvány): alapfogalmakat, kialakítási elveket
és általános szempontokat tartalmazó, minden gépre vonatkozó szabvány.
– „B” típusú szabvány (biztonsági csoportszabvány):
 meghatározott biztonsági szempontokat (pl.: biztonsági távolság, felületi
hőmérséklet, zaj) tárgyaló (B1 típusú szabvány), vagy
 biztonsági berendezést (pl.: kétkezes kapcsolás, a reteszelésre, a védőburkolatra
stb.) tárgyaló (B2 típusú szabvány), a gépek nagyobb csoportjához használandó
szabvány.
– „C” típusú szabvány (adott gép biztonsági szabványa): Részletes biztonsági
követelményeket tartalmazó, meghatározott gépfajtára vagy gépek egy meghatározott
csoportjára vonatkozó szabvány. (A „gépek egy meghatározott csoportja” megjelölés
azokat a gépeket jelöli, amelyek esetén hasonló a rendeltetésszerű használat, hasonlóak
a veszélyek, a veszélyeztetettek és a veszélyes események.)
Helyes válasz: összesen 6 pont
Nevezzen meg egy munkavédelmet érintő fontos szabványt!

Példák:
MSZ EN 1050: 1998 Gépek biztonsága. A kockázatértékelés elvei
MSZ EN 294:1994 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes helyek felső
MSZ EN 349:1993 Gépek biztonsága. Legkisebb távolságok a testrészek
összenyomódásának elkerülésére
MSZ EN 811Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes helyek alsó
testrésszel való elérése ellen…. vagy más
Helyes válasz: 2 pont minden megnevezett szabvány után.
A felmérőt a következő órán értékelje, egyúttal az óra elején röviden ismételje át a

szabványokról tanultakat, felhasználva erre az órán kívüli feladatra összegyűjtött
információkat.
3. Otthoni munka: szabványosítással kapcsolatos honlapok keresése és erről egy rövid

prezentáció készítése.
4. Otthoni munka: kiselőadás összeállítása – prezentáció formájában – egy kiválasztott

témakört szabályozó szabványokról, ismertetve az adott területet érintő legfontosabb
szabványok jelölését és rövid tartalmát.
30
Az MSZT és más, szabványosítással kapcsolatos honlapok tanulmányozása, gyűjtőmunka,

írásbeli feladat és kiselőadás elkészítése.
31
6/1650-06 Munkaeszközök megfelelősége.
Veszélyes, nem veszélyes gépek, berendezések, technológiák és a vonatkozó eljárások.
Elhatárolások

– milyen jelentőséggel bír a munkavédelmi feladatok teljesítése során a
munkaeszközök megfelelősége;
– milyen csoportokba sorolhatók a veszélyes gépek, berendezések;
– a veszélyes és nem veszélyes gépek, berendezések esetén milyen dokumentációs
kötelezettség áll fenn.
A tanuló ismerje:
– a vonatkozó jogszabályokat;
– az eljárások kötelező kellékeit.
Jogtárak, honlapok bemutatása, jogszabálygyűjtemények, táblázatba foglalt

munkavédelmi jogszabályrendszer, eljárás minták (üres és kitöltött nyomtatványok),
gép dokumentációk (kezelési, karbantartási, üzemeltetési utasítások), képek, filmek.
Ismertesse a munkaeszköz fogalmát (Mvt. 87. § 4.). Csoportosítsák a Vhr. 1/a.

mellékletének figyelembe vételével a munkaeszközöket.
Tekintse át a tanulók bevonásával, hogy a munkaeszközök üzembe helyezéséhez,

üzemeltetéséhez, használatához, karbantartásához milyen dokumentációk szükségesek.
Adjon közre gépkönyveket, kezelési és karbantartási utasításokat.
Ismertesse, hogy az Európai Uniós csatlakozás milyen következményekkel járt a

munkaeszközök forgalmazására. Térjen ki a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet gépekre
vonatkozó, alapvető előírásaira, emlékeztessen a szabványokról (nemzeti szabvány,
honosított harmonizált szabvány) tanultakra. Magyarázza el az EK-megfelelőségi
nyilatkozat és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány és a megfelelőségi jelölés fogalmakat,
adjon közre vagy vetítsen ki példákat.
Tekintse végig az IKIM rendelet szerint a gépek használati utasításainak kötelező

tartalmi elemeit.
Idézze fel a fogalom-meghatározások során tanultakat (pl. „veszélyes” értelmezése)!

Szólítsa fel a tanulókat a meghatározás valamennyi elemének elemzésére!
Kérdezze vissza a munkavédelmi üzembe helyezésről és az időszakos biztonsági

felülvizsgálatról eddig hallottakat!
Ismertesse részletesen az Mvt. 21. §-ában foglaltakat.
Határozza meg a tanulók közreműködésével a veszélyes munkaeszközök halmazait.
32
Mutasson be képeken, filmen a veszélyes munkaeszközöket, magyarázza el, hogy mi a
kiemelt veszélyesség oka az egyes munkaeszköz típusoknál.
Térjen ki a munkáltató belső szabályozásának jelentőségére e kérdésben is. Példákkal

nyomatékosítsa, hogy a jogszabályokban szereplő felsorolás korántsem teljeskörű, lásd
veszélyes technológiák.
A jegyzőkönyv kellékeinek áttekintése során ejtsen szót a munkabiztonsági és a

munka-egészségügyi szaktevékenységről. A teljesség igénye nélkül soroljon fel néhány
feladatot és említse meg, hogy milyen szakképzettséggel láthatók el ezek.
Hangsúlyozza, hogy a személyi feltételek teljesülését is mindig vizsgálni kell.
A tanulók a feladat elkészítéséhez minden rendelkezésre álló szakirodalmat, eszközt

felhasználhatnak.
Elemezzék az elkészült jegyzőkönyveket, közösen állapítsák meg a hiányosságokat.
A tanulók elé vetítse ki – vagy adja kézbe számukra – a Vhr. 1/A. és 1/B. mellékletét és
mutasson rá a két halmazzal kapcsolatos munkáltatói munkavédelmi feladatok
különbözőségére.
Térjen ki a hatósági felügyelet alá tartozó – így veszélyesnek minősülő –

munkaeszközökre, mint például a felvonókra és mozgólépcsőkre a 113/1998. (VI. 10.)
Korm. rendelet alapján, valamint a szállítható nyomástartó berendezésekre
(gázpalackokra) a 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet alapján.
Mutasson be akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvet.
A tanulók saját munkahelyük gyakorlatából mondjanak példákat a veszélyes

létesítményekre, munkaeszközökre, technológiákra.
Ismertesse az Mvt. 23. §-át és a Vhr. 3. §-át. Fordítson kiemelt figyelmet a tevékenység
személyi feltételeire. Térjen ki a szakértői tevékenység és az akkreditáció jogszabályi
hátterére.
Az Mvt. 87. § 4. pontjára visszautalva, ismertesse a nem veszélyes munkaeszközök

ellenőrző felülvizsgálatának és időszakos ellenőrző felülvizsgálatának fogalmát a
munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek
minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 2. §-ában írt fogalom-
meghatározásoknak megfelelően.
Térjen ki a megbízott személy fogalmára, határozza meg a személyi feltételeket.
Részletesen ismertesse a nem veszélyes munkaeszközök felülvizsgálatával kapcsolatos,

a veszélyes munkaeszközökre vonatkozó szabályozástól eltérő előírásokat.
Írásbeli órai feladat a tanulóknak:

Állítsanak össze jegyzőkönyvet munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatról.
Jogszabály:
33
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.),
törvény végrehajtásáról (Vhr.),
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és
megfelelőségének tanúsításáról,
113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonó és mozgólépcsők építésügyi
hatósági engedélyezéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről,
108/2001. (XII. 23.) FVM-GM rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről
és megfelelőségük tanúsításáról,
8/2003. (II. 19.) GKM rendelet a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági
követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról,
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és
egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről,
Honlap:
www.nat.hu
www.ilac.org
www.gkm.gov.hu
www.honti.hu
www.lift-felvono.hu
Egyéb:
Gépkönyvek, használati, kezelési és karbantartási utasítások, megfelelőségi
nyilatkozatok, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvek,
munkavédelmi üzembe helyezési, időszakos biztonsági felülvizsgálati, ellenőrző
felülvizsgálati, időszaki ellenőrző felülvizsgálati és megbízás ellenőrző
felülvizsgálat végzésére nyomtatványok.
Európa Füzetek ITDH 2005.
Gépbiztonság az Európai Közösségben Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány
2005.
Ha rendelkezünk kirívóan rossz példával, azzal is ismertessük meg a tanulókat.

– a tanulók a korábbi ismereteiket felhasználva adjanak választ a feltett
kérdésekre, illetve a tananyaghoz kapcsolódóan mondjanak példákat a
mindennapi életükből, eddigi tapasztalataikból, a médiában megjelent
esetekből;
– kövessék nyomon tanulótársaik feleleteit, egészítsék ki, illetve pontosítsák
azokat;
– készítsenek az elhangzottakról vázlatot, melyet aztán az óra végi
számonkérésben fel tudnak használni.
Következő órára készüljenek fel saját munkahelyük belső szabályozásából a veszélyes

– nem veszélyes munkaeszközökre vonatkozóan.
A témához tartozó értékelési feladat:
1. Lásd írásbeli órai feladat.

A következő óra elején értékelje az előző órán elkészített munkákat, valamint együtt a
34
tanulókkal nézzék át az összegyűjtött munkáltatói belső szabályozásokat.)
2. Kiselőadás készítése és megtartása: Tartson kiselőadást a következő órán 5 perc

időtartamban. A kiselőadásban magyarázza el a veszélyesség fogalmát, a veszélyesnek
minősített gépek, berendezések, technológiák, létesítmények csoportosítását, jellemzőit,
a jelentkező munkavédelmi feladatokat.
A hivatkozott jogszabályok, honlapok megismerése.

A saját munkáltatója munkavédelmi szabályozásának áttekintése, a munkáltató
gépparkjának tanulmányozása, összehasonlítása a jogszabályokban előírtakkal.
Gépkönyvek, használati, kezelési és karbantartási utasítások összegyűjtése,
áttanulmányozása.
35
7/1650-06 Az egészséget nem veszélyetető és biztonságos munkavégzés személyi
feltételei.
Munkavédelmi oktatás
A tanuló tudja:
– a legális foglalkoztatás a munkavédelmi követelmények megvalósulásának
alapfeltételét,
– a munkavégzés személyi feltételrendszerének összetevőit.
A tanuló ismerje:
– a munkavégzés személyi feltételeit szabályozó előírásokat;
– a munkavédelmi oktatás követelményeit, specialitásait.
Jogtárak, honlapok bemutatása, jogszabály-gyűjtemények közreadása, táblázatba foglalt

munkavédelmi jogszabály rendszer átadása minden tanulónak, munkavédelmi oktatási
segédletek bemutatása, közreadása.
Ismertesse a tanulókkal a szervezett munkavégzés keretében történő foglalkoztatás

leggyakoribb változatának, a munkaviszonynak a leglényegesebb tartalmi elemeit,
jellemzőit az 1992. évi XXII. törvényben – a Munka törvénykönyvében – foglaltak
alapján. Hívja fel a figyelmet arra, hogy a felek között létrejött szerződést mindig
tartalmuk és nem elnevezésük szerint kell elbírálni. Az Országos Munkavédelmi és
Munkaügyi Főfelügyelőség területi szervei jogosultak arra is, hogy az ellenőrzés
megkezdésekor fennálló, munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyokat a
megállapított körülmények alapján minősítsék.
A munkaviszony más jogviszonyoktól – leggyakrabban a megbízási vagy a vállalkozási

szerződéstől – elhatárolásának elemei: munkaidő, munkabeosztás, munkavégzés helye,
felhasznált eszközök, utasítási jog, szabadság.
Hívja fel a figyelmet, hogy a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésének alapja a
legális foglalkoztatás.
Ismertesse, hogy a munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló.

Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte.
Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is
létesíthet munkaviszonyt. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki
tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony
létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.
A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő
munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy
gyakorolja, illetve teljesíti.
Vázlatszerűen is jelenítse meg a személyi feltétek rendszerét:

o Legális foglalkoztatás.
36
o Egészségügyi alkalmasság.
o Ismeretek, készség és jártasság.
o Munkavédelmi ismeretek megfelelő színvonala.
o Megbízás az adott munka végzésére.
o Megfelelő létszám biztosítása.
Nyomatékosítsa, hogy az Mt. 75. § (1) bek. alapján nőt és fiatal munkavállalót nem
szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel
rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben nő vagy
fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén,
illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály [33/1998. (VI. 24.)
NM rendelet] határozza meg.
A rendelet melléklete tartalmazza az ún. sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan

károsító, tiltást igénylő megterhelések jegyzékét. Adja közre vagy vetítse ki a
jegyzéket, melyben meghatározásra kerül például, hogy nők, fiatalkorúak, terhesek, 45
év felettiek foglalkoztatása során milyen tényezőket kell figyelembe venni. A rendelet
hatálya kiterjed minden munkáltatóra, aki az Mvt-ben definiált szervezett munkavégzés
keretében munkavállalót foglalkoztat.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészség védelme céljából vagy egyébként
közérdekből a munkaviszony létesítésének feltételeit a Munka törvénykönyve
rendelkezésein túlmenően is meghatározhatják miniszteri rendeletek, továbbá
meghatározott munkakörök betöltését szakképesítéshez és gyakorlati időhöz köthetik.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, illetve foglalkoztatása

tekintetében jogszabályok [korábban a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet]
eltérő szabályokat állapíthatnak meg.
A rehabilitáció célja, hogy a munkavállaló az orvosi rehabilitációt követően egészségi
állapotának és szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozzon.
Mód van arra, hogy a megváltozott munkaképességű személy akkreditált
szervezeteknél kerüljön alkalmazásra, és kereset, vagy jövedelem kiegészítésben
részesüljön, vagy ha nem foglalkoztatható, részére átmeneti vagy rendszeres szociális
járadék kerüljön megállapításra. Irányítsuk a figyelmet a megváltozott
munkaképességüket foglalkoztatása során felmerülő sajátos problémákra, mondassunk
példákat a tanulókkal.
Emlékeztessen, hogy nemük, koruk, egészségi állapotuk miatt a munkavállalók

bizonyos köre azonos munkakörülmények mellett is fokozott veszélynek van kitéve.
(Mondasson példákat a tanulókkal!)
Ismertesse az Mvt. 49. §-ában foglaltakat az egészségi alkalmasság minimum
követelményeire vonatkozóan.
Az általános szabályok ismertetésén túl vázolja a munkaköri, szakmai, illetve személyi

higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.)
NM rendelet előírásait az alkalmassági vizsgálatok rendjére vonatkozóan. Utaljon a
korábban tanultakra, és hangsúlyozza, hogy az alkalmassági vizsgálatok rendjét a
munkáltatónak írásban szabályozni kell, ez együttesen munkabiztonsági és munka-
egészségügyi szaktevékenység. Irányítsa a figyelmet a két szakterület
együttműködésének fontosságára.
37
A megfelelő ismeretek, készség, jártasság, szakképzettség, szakmai követelmények,
gyakorlat alkalmazási, illetve munkavégzéshez nélkülözhetetlen feltételének előírására
is mondasson példákat a tanulókkal, saját munkahelyük gyakorlatából.
Ismertesse az Mvt. 55. §-ának rendelkezései alapján a munkavédelmi oktatás

kötelezettségét, illetve a részletes szabályokat. Hívja fel a figyelmet arra, hogy a
munkavállaló az előírt ismeretek megszerzéséig önállóan nem foglalkoztatható.
Ismertesse a munkavédelmi oktatások jellemzőt: felnőttek oktatása, kötelezően

munkaidőben, elméleti és/vagy gyakorlati, külső munkavállalók vagy látogatók
oktatása is lehet, eredményessége befolyásolja a munkavégzést.
Hozzon konkrét példákat más jogszabályokban előírt munkavédelmi oktatási

kötelezettségre, például:
– a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek
minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 8. § (veszélyes
munkaeszköz javítását, átalakítását, karbantartását csak a munkáltató által e feladat
elvégzésére megbízott, külön oktatásban részesített személy végezheti), 10. §
(munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz
üzembe helyezésekor a munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalót a
munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatni kell legalább
 a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról;
 a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a kiegészítő berendezés fel-
és leszereléséről, működtetéséről;
 a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hibák
elhárításával kapcsolatos feladatairól;
 a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről;
 a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági
berendezésekről;
 a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak
következményeiről;
 a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról;
 a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról;
 a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk
követelményeiről;
 a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról.
– a rendelet 57. § (2) bek. alapján a munkaállvány építését, átalakítását, bontását
végző munkavállalókat az e tevékenységek biztonságos elvégzéséhez szükséges
szakmai ismeretekről, továbbá a lehetséges veszélyekről és kockázatokról, a
védekezés módjáról részletesen ki kell oktatni;
– az 59. § szerint, ha a a magasban levő ideiglenes munkahelyre a feljutást és a

munkaeszköz munkavégzési helyzetbe állítását kötelek segítségével valósítják meg,
akkor az érintett munkavállalót a munkavégzéshez szükséges ismeretekre és az
alkalmazott munkafolyamatra vonatkozóan elméleti és gyakorlati oktatásban kell
részesíteni, ideértve a szükséges mentési eljárás megismertetését is;
– az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális

munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet 4. sz.
38
melléklet 3. rész 6.17.6 pontja lényegében megegyezik az állványokra vonatkozó
oktatási tematikájával.
– az Emelőgép Biztonsági Szabályzat 6.3. pontja oktatási tematika készítését

szabályozza;
– a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet

9. § a munkavállaló tájékoztatásáról és oktatásáról szól;
– a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális

biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM
rendelet 8. §-a a védőeszköz használat oktatásának kötelezettségét írja elő;
– a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági

követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 8. § d) pontja, valamint a
11. § részletesen tartalmazza az alsó beavatkozási határértéket meghaladó
zajterhelésnek kitett munkavállalók és képviselőjük oktatási tematikáját;
Mondjon példákat, esetleg mutasson be munkabaleseti tényállásokat arra vonatkozóan,

hogy mennyire fontos munkavédelmi szempontból a megbízás az adott munka
végzésére.
Hívja fel a figyelmet a létszámigénnyel kapcsolatos előírások betartására:

– irányító dolgozó kijelölése;
– beszállással végzett munka;
– egyedül nem végezhető munkák;
– elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozó jelenléte.
Irányítsa a figyelmet a sérülékeny csoportok védelmét szolgáló speciális előírásokra, pl.

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet 17. § (terhes nők és szoptatós anyák számára
pihenőhelyiség kialakításának kötelezettsége), 21. § (munkahelyek kialakításánál a
megváltozott munkaképességű dolgozók adottságainak figyelembe vétele).
Jogszabály:
1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről,
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés
alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről,
47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról,
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni
követelményeiről,
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai
biztonságáról,
3/2002. (II. 8.) SzCsM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek
minimális szintjéről,
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési
folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről,
39
66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállakat érő zajexpozícióra vonatkozó
minimális egészségi és biztonsági követelményekről.
Honlap:
www.munkavedelem.hu
www.fokuszpont.hu
www.osha.europa.eu
www.ilo.org/public
Irodalom:
Fiatal munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének kérdései
OMMF Nemzeti Fókuszpont 2006.
Külső munkavállalók biztonsága különböző foglalkoztatási jogviszony esetében
Népszava Könyv Kft. 2004.
Útmutató munkavédelmi szabályzathoz Népszava Könyv Kft. 2006.


– készítsenek az elhangzottakról vázlatot, melyet aztán az óra végi számonkérésben
fel tudnak használni;
– az előző órán kapott feladat alapján gyűjtsenek össze munkavédelmi oktatáshoz
felhasználható segédleteket;
– saját munkahelyük munkavédelmi oktatási dokumentációját tekintsék át.
Csoportmunka:
Munkavédelmi oktatási tematika összeállítása képernyős munkahelyen dolgozók
számára.
Otthoni feladat:
A csoportmunkában elkészített oktatási tematika alapján munkavédelmi oktatási anyag
összeállítása prezentáció formájában.
A tematikai egységhez tartozó értékelési feladat (a helyes válaszok dőlt betűvel):

Mely esetekben kell a Munkavédelmi törvény 55. §-a alapján a munkáltatónak
munkavédelmi oktatást tartania:
….munkába álláskor…
… munkahely vagy munkakör megváltozásakor…
…az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek
megváltozásakor (a munkakörülmények megváltozásakor) …
…munkaeszköz átalakításakor…
40
…új munkaeszköz üzembe helyezésekor…
… új technológia bevezetésekor …
Minden jó válasz 1 pont.
Egészítse ki a jogszabály címét: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a …..munkaköri,

…..szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság… orvosi vizsgálatáról…… és
véleményezéséről.
A jó válasz 1 pont.

A hivatkozott jogszabályok, honlapok megismerése.

Saját munkáltatója munkavédelmi oktatási gyakorlatának felmérése.
41
8/1650-06 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek
kialakítása a létesítés során.
Tárgyi feltételek.
Szervezési feltételek

– az alapvető tárgyi és szervezési feltételek jogi szabályozását mely jogszabály
tartalmazza;
– a továbbiakban ismertetett részletes, szakmai szabályok az általános minimális
feltételek teljesítésének kötelezettségére épülnek.
A tanuló ismerje:
– a létesítés alapkövetelményeit;
– a munkavégzés minimális tárgyi és szervezési feltételeit.
Jogtárak, honlapok, jogszabály-gyűjtemények, táblázatba foglalt munkavédelmi

jogszabály rendszer, filmek.
A téma feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek:
Elevenítse fel, hogy valamennyi munkavégzésnek vannak személyi, tárgyi és szervezési

feltételei. Emlékeztessen arra, hogy az előző órán a személyi feltételekkel ismerkedtek
meg a tanulók.
Hívja fel a figyelmet a létesítés minimális követelményeinek ismertetése során arra,

hogy a tanulók a részletes követelményeket önálló tantárgy keretében tanulják majd.
Hangsúlyozza azonban, hogy az általános minimum követelményekből kell kiindulni
akkor, amikor egy konkrét feltételrendszer áttekintésére kerül sor. Ismertesse a
létesítéssel kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat röviden.
Idézze fel a munkavédelmi üzembe helyezésről tanultakat, a munkavédelmi szempontú

előzetes vizsgálat során megkövetelt dokumentációk körét – összefüggésben a létesítés
alapkövetelményeivel.
Ismertesse a próbaüzem szabályait.
A munkavégzés tárgyi feltételeinek ismertetése során utaljon a munkaeszközök üzembe

helyezésével, illetve üzemben tarásával kapcsolatosan már megszerzett ismeretekre.
Készíttessen a tanulókkal időszakos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyvet egy kézi
előtolású faipari gyalugépre!
Idézze fel a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységről eddig

tanultakat!
Gyűjtesse össze a tanulókkal az e tevékenységek körébe tartozó azon feladatokat,
amikről eddig már tanultak!
42
Jelölje meg azokat az alapvető jogszabályokat, amelyek tárgyi feltételeket határoznak
meg!
Ismertesse először is az Mvt. 24-39. §-aiban írtakat.
Egy tetszőlegesen kiválasztott üzemet filmen bemutatva, a tanulókkal együtt nézzék

végig az alapvető követelmények megvalósulását. A kiválasztott üzem esetében
lehetőleg egy telephelyen több épület legyen, jármű- és gyalogosközlekedésre
kialakított belső közlekedési utakkal, nagyon szemléletes például egy nagyobb
járműjavító.
A munkahely jellemzőit – az Mvt-ben írt sorrendet tartalmazó – vázlat segítségével,

(kiscsoportokban) állapítsák meg a tanulók: ivóvíz, szociális ellátás, munkahelyi rend,
hulladék- és szennyvíz kezelés, jelző- és riasztóberendezések, biztonsági és
egészségvédelmi jelzések, mozgástér, le- és beesési veszély elleni védelem, munkaállás
kialakítása, tárolás-raktározás, energia-, cső- és közműhálózatok, megvilágítás, zaj,
rezgés, por és vegyi anyagok expozíciója, sugárzások, légköri nyomás, szellőzés és
klíma, időjárás elleni védelem, építmények kialakítása (bevilágítás, ajtók, padlózat,
közlekedési utak, kijáratok és vészkijáratok, közlekedési utak).
Kiemelten ismertesse a nemdohányzók védelmével kapcsolatos előírásokat az Mvt. 38.

§-a, valamint a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának és
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény alapján.
Határolja el a telepített és a változó munkahelyeket. Ismertesse a munkahelyek

munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-
EüM rendelet tárgyi hatályát. Csoportosíttassa a tanulókkal a lehetséges munkahelyeket
és határozzák meg az adott munkahely munkavédelmi feltételeire vonatkozó
alapelőírásokat.
Ezt követően a korábban összegyűjtött alapkövetelményekhez visszatérve, a megismert
munkahelyet a 3/2002. (II. 8.) SzCsM rendelet szövegét kézbe véve, ismét vizsgálja
végig a tanulókkal.
Ismertesse részletesen is az előírásokat az alábbiakra vonatkozóan:

 a munkáltatók általános kötelezettségei;
 a menekülési utak és vészkijáratok kialakítása;
 a tűzjelzés, tűzoltás;
 a munkahelyi hulladékkezelés;
 a zárt munkahelyek szellőztetése;
 a munkahelyi klíma (mérés, értékelés, védőital juttatás);
 a megvilágítás;
 a helyiségek kialakítása (padlózat, falak, mennyezet, nyílászárók, tetőzet,
méretezés, légtér);
 közlekedési utak kialakítása, jelölése;
 a mozgólépcsők és -járdák, rámpák;
 pihenőhelyek, öltözők, tisztálkodó- és mellékhelyiségek;
 elsősegélyhelyek;
 szabadtéri munkahelyek;
 ivóvízellátás;
43
 zaj- és rezgések elleni védelem.
Tekintse át az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó

minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM
együttes rendelet előírásait, kiemelve az építési munkahelyek, mint változó
munkaterület sajátosságait.
Irányítsa rá a figyelmet, hogy a különböző biztonsági szabályzatok speciális tárgyi,

szervezési követelményeket határoznak meg, pl. gépjárműjavítás, vasúti munkák,
bányák, halászhajók, a munkáltató telephelyén kívül lévő mezőgazdasági és erdészeti
vállalkozás részét képező mezők, erdők és más földterületek, eltérő szabályozása.
Jogszabály:
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek
fogyasztásának és forgalmazásának egyes szabályairól
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi
követelményeinek minimális szintjéről
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az
építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi
követelményekről
Irodalom:

 a tanulók a korábbi ismereteiket felhasználva adjanak választ a feltett kérdésekre,
 kövessék nyomon tanulótársaik feleleteit, egészítsék ki, illetve pontosítsák azokat;
 készítsenek az elhangzottakról vázlatot, melyet aztán az óra végi számonkérésben
fel tudnak használni.
Csoportmunkában:
 az órai feladatok megoldása.
Órai teljesítmény szóbeli értékelése.

A témához tartozó, tanórán kívüli tevékenységek:
A hivatkozott jogszabályok megismerése.
A saját munkáltatója munkavédelmi szabályozásának áttekintése.
Saját munkáltatója telephelyének vizsgálata az előírt követelmények teljesítése
szempontjából.
44
9/1650-06 Munkavédelmi szakember foglalkoztatására vonatkozó követelmények.
A munkavédelmi szakember feladatai, felelőssége.
Szerződéses kapcsolatok

 milyen feladatokat kell ellátnia a munkavédelmi szakembernek,
 milyen jogviszony keretében lehet e feladatokat ellátni.
A tanuló ismerje:
 valamennyi munkabiztonsági szaktevékenységként nevesített feladatot,
 munkavédelmi szakemberként a felelősségét,
 tevékenysége lehetséges jogi kereteit.
Jogtárak, honlapok bemutatása, jogszabálygyűjtemények közreadása, táblázatba foglalt

munkavédelmi jogszabályrendszer, iratminták.
Ismertesse a tanulókkal, hogyan csoportosíthatók a munkáltatói kötelezettségek

– munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége a Vhr. 2. sz. melléklete
szerint (1.);
– foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szerződtetésének kötelezettsége, hívja fel a
figyelmet arra, hogy ez a következő óra témája lesz, ugyanakkor a közös
feladatokat mindkét órán tárgyalják majd;
– egyes feladatok ellátásához kapcsolódó kötelezettségek (2).
1. Ismertesse a Vhr. 2. sz. mellékletében írt veszélyességi osztályba sorolás elveit, a

munkáltatók veszélyességi besorolását befolyásoló tényezőket (eltérés a jogszabálytól
csak szigorítási jelleggel). Vegye figyelembe a KSH ’08 TEÁOR változásait!
Határozza meg a veszélyességi osztály és a létszám függvényében a szakember-igény
előírását, használja fel szemléltetéshez a táblázatokat:
I. veszélyességi osztály:
1-9 fő Egy fő középfokú mv. Heti 2 óra
10-49 fő Egy fő középfokú mv. Napi 2 óra
501-1000 fő Egy fő felsőfokú mv. Teljes munkaidő
Egy fő felsőfokú mv. Teljes munkaidő

1000 fő felett
és további 600 főnként egy fő középfokú
45
II. veszélyességi osztály
501-1000 fő Egy fő középfokú mv. Teljes munkaidő
Egy fő felsőfokú mv. Teljes munkaidő

1000 fő felett
és 800 főnként egy fő középfokú teljes m. i.
III. veszélyességi osztály:
1000 fő felett Egy fő felsőfokú mv. Teljes munkaidő
Hívja fel a figyelmet arra, hogy mely esetekben nem kötelező munkavédelmi
szakember foglalkoztatása (és milyen veszélyekkel járhat a munkabiztonsági
szakember foglalkoztatásának elmulasztása):
– legfeljebb 9 fő foglalkoztatása esetén, továbbá
– II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt, 50 főnél kevesebb munkavállaló
foglalkoztatása esetén, mivel ebben az esetben kijelölt munkavállaló vagy a
természetes személy munkáltató maga is elláthatja a tevékenységet, ha:
– rendelkezik a szükséges – szakmai, munkavédelmi – ismeretekkel;
– készséggel;
– jártassággal; és
– a feladat elvégzése nem munkabiztonsági vagy munka-egészségügyi
szaktevékenység.
Hívja fel a figyelmet a követelmények részleteinek jelentőségére, értelmezze a

feltételeket.
Részletesen ismertesse a tanulókkal a foglalkoztatási kötelezettség teljesítésének

lehetséges módjait! Térjen ki arra, hogy a foglalkoztatási időkeretet abban az esetben is
46
be kell tartani, ha több munkakör összekapcsolása történik, pl. munkavédelem,
tűzvédelem.
Alkalmazás formái
1. Foglalkoztatás munkaviszonyban
A munkaviszony létesítésével kapcsolatos alapkérdések (emlékeztessen a korábban
tanultakra), a munkakörbe tartozó feladatok meghatározása (munkaköri leírás), utasítási
jog, munkajogi felelősség.
2. Megbízási szerződés 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 474. § –
Gondossági kötelem
• a megbízó érdekeinek megfelelően kell eljárnia;
• a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni;
• személyesen köteles eljárni a megbízott;
• közreműködő igénybevétele:
– a megbízó hozzájárulásával, vagy ha
– a megbízás jellegével együtt jár.
• a megbízó utasításai szerint kell eljárnia;
• felelősség: a gondosságért.
3. Vállalkozási szerződés Ptk. 389. § – Eredménykötelem

• valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására … vagy más
munkával elérhető eredmény előállítására irányul;
• alvállalkozó igénybevételének joga;
• a megrendelő utasítása szerint, de: a munka szervezésére nem terjedhet ki, és
terhesebbé nem teheti a teljesítést;
• megrendelő elállhat bármikor (kártérítés!);
• felelősség: az eredményért.
Hívja fel a figyelmet, hogy melyek a vállalkozókkal, vállalkozásokkal kötött

szerződések sajátosságai:
 vegyes szerződések: megbízási és vállalkozási elemekkel;
 felelősségi viszonyok is vegyesek;
 több tevékenység ellátása az általános.
Tekintse végig és értelmezze a munkavédelmi szakember feladatait, hívja fel a

figyelmet arra, hogy ezek közül melyek munkabiztonsági szaktevékenység és/vagy
munka-egészségügyi szaktevékenység körébe tartozó feladatok – a már tanult
előírásokra pedig emlékeztessen, rámutatva az összefüggésekre:
• munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat veszélyes létesítmény,
munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését, illetve
újraindítását megelőzően;
• időszakos biztonsági felülvizsgálat fentiekre vonatkozóan;
• soron kívüli ellenőrzés egyéni védőeszközre, munkaeszközre, technológiára
vonatkozóan, ha közvetlen veszélyeztetés vagy munkabaleset következett be;
• mentési terv készítésében közreműködés;
• megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának összeállítása;
• kockázatértékelés;
• munkavédelmi oktatás;
47
• egyéni védőeszköz juttatás belső rendje;
• súlyos munkabalesetek kivizsgálása;
• robbanásvédelmi vizsgálat, dokumentáció;
• biztonsági és egészségvédelmi terv készítése;
• munka-egészségügyi feladatokban közreműködés;
• biztonsági és egészségvédelmi koordinátor;
• munkaeszköz ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálata;
• megismételt használatbavételi vizsgálat;
• bányászati munkabiztonsági szaktevékenységek;
• munkáltatói munkavédelmi szabályozások kialakítása;
• egyéb munkáltatói munkavédelmi feladatokban közreműködés.
Térjen ki a munkáltatói belső szabályozás és ellenőrzési rend kialakításának

szükségességére, alapkövetelményeire.
Jogszabály:
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Honlap:
www.ksh.hu
www.munkavedelem.hu
Irodalom:
Egységes és átfogó megelőzési stratégiai terv tartalma Vegyiprop Kft.
Építőipari koordinátor feladata és kötelezettsége az építőipari munkahelyek
biztonsága érdekében Vegyiprop 2005.
Elsősegélynyújtás Népszava Könyv Kft. 2007.
Egyéni védőeszköz kiválasztási segédlet Secumix ’97 Bt. 2007.


 a tanulók a korábbi ismereteiket felhasználva adjanak választ a feltett
kérdésekre, illetve a tananyaghoz kapcsolódóan mondjanak példákat a mindennapi
életükből, eddigi tapasztalataikból, a médiában megjelent esetekből;
 kövessék nyomon tanulótársaik feleleteit, egészítsék ki, illetve pontosítsák
azokat;
 készítsenek az elhangzottakról vázlatot, melyet aztán az óra végi
Csoportmunkában:
48
 óraközi feladat (lásd később).
A tematikai egységhez tartozó értékelési feladat:
Óraközi feladat:
A saját munkáltató besorolása veszélyességi osztályba tartozás és létszám alapján, a
munkavédelmi szakember foglalkoztatási igény megállapítása.
Feladat a következő órára:

Munkavédelmi feladatok ellátására kötött szerződések összegyűjtése és elemzése az
alábbi szempontok alapján:
– munkáltató besorolása és a foglalkoztatási igény,
– tényleges létszám és/vagy órakeret (összesen és munkavédelmi feladatokra
ténylegesen)
– a jogviszony jellege,
– feladatok meghatározása,
– utasítási jog,
– felelősség.
A hivatkozott jogszabályok, honlapok és irodalom megismerése.

A saját munkáltatója munkavédelmi szabályozásának áttekintése, szerződéses
kapcsolatok megismerése, adatok gyűjtése
49
10/1650-06 Munka-egészségügyi feladatok.
Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és szolgáltatók

– mit jelent a munkaegészségügy, a foglalkozás-egészségügy fogalma, rendszere,
szabályozási köre.
A tanuló ismerje:
– a munka-egészségügyi feladatokat,
– a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabályokat,
– a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatókról szóló jogszabályokat,
– a munkavédelmi feladatok teljesítése során az együttműködés körét, módjait.

munkavédelmi jogszabályrendszer, szerződésminták, bejelentőlap-minták.
Emlékeztessen a munkavédelem fogalmára, a részterületekre (munkavédelem,

munkaegészségügy).
Utaljon a munkavédelem irányításának, a hatósági ellenőrzésének átalakulására, a

korábban elhangzottakra, a munka-egészségügyi feladatként is meghatározott
munkáltatói munkavédelmi feladatokra. Hívja fel a figyelmet a munkavédelmi
feladatok belső összefüggéseire, komplexitására.
Ismertesse a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás szervezeti rendszerét:

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet és a
27/1995. (VII. 25.) NM rendelet követelményeit.
A rendelet 1. § (1) bek. szerint foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására a
foglalkozás-egészségügyi szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) jogosult.
Mutasson rá, hogy a szolgálat lehet:
a) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat,
b) foglalkozás-egészségügyi központ,
c) foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó szolgálat.
Részletezze a személyi és szervezeti feltételek közti eltéréseket.
Ismertesse, hogy milyen tevékenységek ellátása tartozik az alapszolgáltatást nyújtó

szolgálat tevékenységi körébe:
Alapszolgáltatás körében végzi:
a) a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott munkaköri alkalmassági
vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat;
b) a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését,
50
kivizsgálását;
c) a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban
dokumentált vizsgálatát (térjen ki részletesen a megváltozott feladat
teljesítésével kapcsolatos teendőkre) a szerződésben – a helyi körülmények
figyelembevételével – meghatározott gyakorisággal, vagy változás
bekövetkezésekor soron kívül;
d) az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást;
e) a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat;
f) a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot
érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítást;
g) a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat;
h) a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását;
i) az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi
alkalmassági vizsgálatát.
A hivatkozott rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a foglakozás-egészségügyi szolgálat
közreműködik (nem önállóan jár el!) az alábbi feladatokban, amiket ismertessen az
alábbi sorrendben:
a) az Mvt. 58. §-ában felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen
– a munkahelyi veszélyforrások feltárásában,
– munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok
megoldásában,
– a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek
biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók
szakmai felkészítésében;
b) a foglalkozási rehabilitációban;
c) a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett
károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.
Az Mvt. 58. §-ában meghatározott feladatok:

– munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat veszélyes létesítmény, munkahely,
technológia munkavédelmi üzembe helyezésének elrendelése előtt (veszélyes
munkaeszközök esetében nem feladata a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak az
előzetes vizsgálatban közreműködés);
– soron kívüli ellenőrzés, amennyiben munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz,
technológia közvetlen veszélyeztetést okozott;
– közreműködés a munkavállalók és a hatókörben tartózkodók egészségét és
biztonságát nem veszélyeztető munkafolyamat, technológia, munkaeszköz, anyag
kiválasztásában;
– a veszélyforrások és az ellenük való védekezés, valamint a biztonságos
munkavégzés módjainak megismertetése a munkavállalókkal;
– a megfelelő egyéni védőeszközök kiválasztása, használatuk oktatása és
megkövetelése;
– tüzek és egyéb veszélyforrások elleni biztonsági berendezések és eszközök
működőképes állapotban tartása;
– tájékoztatás a súlyos és közvetlen veszélyekről, a teendőkről;
– mentés és menekülés gyakoroltatása havária helyzet esetére;
– a munkavállalók és a hatókörben tartózkodók védelme azokban az esetekben,
amelyekben veszélyforrás hatásainak vannak kitéve – zárt technológiák, biztonsági
berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések alkalmazásával;
– a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek
51
biztosítása;
– a munkaköri orvosi alkalmasság megállapítása;
– a nem elkerülhető veszélyek értékelése, a monotónia hatásainak csökkentése, a
műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása, a veszélyes helyettesítése a kevésbé
veszélyessel, egységesés átfogó megelőzési stratégia kialakítása;
– kockázatértékelés;
– a munkakörülmények megfelelőségének és a szabályok betartásának rendszeresen
ellenőrzése;
– az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása.
Gyakorlati példák felsorolása a hallgatók bevonásával.
Ismertesse a tanulókkal az Mvt. 57. § (3) bek. i. pontját (a munkavédelmi szakemberek

szükség szerinti közreműködése a munka-egészségügyi feladatok teljesítésében).
Értelmezze az előírást és kerestessen ismét gyakorlati példákat a tanulókkal.
Jogszabály:
89/1995. (VII. 1.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós
Honlap:
www.magyarország.hu
www.ommf.hu
www.munkavedelem.hu
www.omfi.hu
www.antsz.hu
www.mutt.hu
Irodalom:

52
Táblázatszerűen állítsák össze a tanulók, hogy mely munkavédelmi kötelezettségek
azok, amik munkabiztonsági és munka-egészségügyi feladatok egyaránt.
Minden jó válasz 1 pont
Feladat a következő órára:

Szerződéstervezet készítése foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval 10 fő
munkavállaló esetén, a további alapadatok: faipari megmunkáló tevékenységet folytat 6
fő, adminisztráció 1 fő, ügyvezető 1 fő, anyagmozgató-gépkocsivezető 1 fő,
segédmunkás 1 fő.
A tematikai egységhez tartozó javasolt, tanórán kívüli tevékenységek:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény elolvasása.
A saját munkáltatója munkavédelmi szabályozásának, szerződéseinek, a bejelentési
kötelezettségek teljesítésének áttekintése.
53
11/1650-06 Kockázatfelmérés és –értékelés.
Kockázatbecslés és kommunikáció

 milyen jelentőséggel bír a kockázatok számbavétele a munkavédelmi tevékenység
során,
 a feltárt kockázatok elhárítása, illetve csökkentése iránt intézkedéseket kell tenni.
A tanuló ismerje:
 a veszélyek feltárásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati
megközelítéseket.

munkavédelmi jogszabályrendszer, munkahigiénés mérési dokumentációk,
kockázatértékelési dokumentációk.
Mutassa be a veszélyek felmérésének, a kockázatok számbavételének és kezelésének

elméleti alapjait, jelentőségét, a vonatkozó folyamatábrát.
Határozza meg pontosan a veszélyek felmérésével kapcsolatosan használt fogalmakat:

 kockázat, veszélyforrás (Mvt. 87. § 1/F., 13.);
 kockázatfelmérés és értékelés (Mvt. 54. §);
 kockázatbecslés (a kémiai biztonságról szól 2000. évi XXV. tv. 19. §);
 kockázatok kezelése (a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv.
20-21. §);
 kockázatok közlése és ismertetése (a kémiai biztonságról szól 2000. évi XXV. tv.
23-26. §.
Ismertesse részletesen az Mvt. 54. §-ában foglalt előírásokat.
Utaljon a korábban tanultakra: munkabiztonsági és munka-egészségügyi

szaktevékenység a kockázatfelmérés.
A munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékeléshez

(MK. 2006. évi 4. szám) alapján tekintse végig a kockázatfelmérés elvi alapjait és
céljait, lépésről lépésre haladva:
 veszélyek azonosítása;
 veszélyeztetettek azonosítása;
 a kockázatok minőségi és mennyiségi értékelése;
 a teendők meghatározása és a szükséges lépések megtétele;
 az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata.
Az elvi alapok megismerését követően gyakorlati példák felhasználásával ismertesse a
54
kockázatfelmérés folyamatát (pl. egy egyszerű esetben, kizárólag irodai munkahelyek
esetén: a munkahelyek általános követelményeinek való megfelelést tekintse végig a
tanulókkal, állapítsák meg, hogy van-e számba veendő veszélyforrás, pl. veszélyes
anyagok használata a takarítás során, képernyős munkahelyek stb.).
Az általános szabályokon túl ismertesse a további, jogszabályokban előírt,

kockázatfelméréssel kapcsolatos kötelezettséget, a teljesség igénye nélkül (ne
feledkezzen meg a biztonsági szabályzatok, szabványok előírásairól sem):
 3/2003 (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan
robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek munkavédelmi
követelményeiről 6. §;
– 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és
egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 29., 39., 52. §;
– 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó
kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 3. §, 1. és
2. számú melléklet;
– 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes
készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes
szabályairól 1. §, 1. és 2. számú melléklet;
– 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális
egészségügyi és biztonsági követelményeiről 3. §;
– 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai
biztonságáról 3., 5., 6., 7. §, 1. sz. melléklet;
– 21/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának
becsléséről és a kockázatok csökkentéséről;
– 66/2006. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó
minimális egészségi és biztonsági követelményekről 8., 14. §, melléklet;
– 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra
vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről 6. § és
melléklet;
– 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatnak kitett
munkavállalók védelméről 3., 5., 6. §;
– 26/2000. (IX. 30) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni
védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 2., 4-7, 9.,
12. §;
– 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett
munkavállalók egészségének a védelméről 3., 5., 6., 14., 16. §.
Hangsúlyozza a kockázatfelmérés célját.
Mutasson be módszertani megközelítéseket a kockázatfelméréshez, gyakorlati

megoldásokat, felmérőlap mintákat. Emelje ki a munkahigiénés mérések
indokoltságának eseteit, illetve az ezek elvégeztetésére vonatkozó kötelezettségeket.
Mutasson rá a – mérések eredményeinek függvényében – a kockázatok értékelésére.
Ismertesse a felmért kockázatok minősítésének, osztályba sorolásának elveit, lehetséges

megoldásait.
Mutassa be az intézkedési terv elvi alapjait, valamint a lehetséges gyakorlati

megoldásokat.
55
Ismertesse a kockázatfelmérés felülvizsgálatának szabályait.
Részletesen ismertesse a kockázatfelmérési dokumentáció formai kialakításával

kapcsolatos kötelezettségeket és az elkészítése utáni teendőket, az intézkedési terv
célját és kellékeit, a kockázat kommunikáció módját és eszközeit..

– a tanulók a korábbi ismereteiket felhasználva adjanak választ a feltett
kérdésekre, illetve a tananyaghoz kapcsolódóan mondjanak példákat a
mindennapi életükből, eddigi tapasztalataikból, a médiában megjelent
esetekből;
– kövessék nyomon tanulótársaik feleleteit, egészítsék ki, illetve pontosítsák
azokat;
– készítsenek az elhangzottakról vázlatot, melyet aztán az óra végi
Kiscsoportos foglalkozás:
– felmérőlap összeállítása munkahelyek minimális munkavédelmi
követelményeinek felméréséhez (üzemcsarnok szociális blokkal, építési
munkaterület, általános iskola),
– felmérőlap összeállítása képernyős munkahelyhez,
– felmérőlap összeállítása gépipari karbantartó műhelyhez (esztergagép, állványos
fúrógép, marógép, köszörűgép, elektromos kézi szerszámok, a szükséges
kenőanyagok).
Otthoni feladat:
 az elkészített felmérőlapok felhasználásával prezentáció készítése, mely alkalmas
arra, hogy elmagyarázza a munkavállalóknak a kockázatfelmérés lényegét,
feladatát.
A tematikai egységhez tartozó ellenőrzési feladatok:
– kockázatfelmérő lapok, ellenőrző listák összegyűjtetése szakirodalomból,

internetről;
– egy-egy megadott munkakörben folytatott tevékenység kockázatainak
felméréshez kérdőlista összeállítása a következő órára (köszörűs, esztergályos,
laboratóriumi asszisztens, kőműves, takarító, útburkolati-jelfestő).

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség honlapjának
megismerése.
56
12/1650-06 Egyéni védőeszközök

– az egyéni védőeszközök kiválasztása a kockázatfelmérésen és értékelésen alapul;
– a kiválasztás együttműködést igényelő munkabiztonsági és munka-egészségügyi
szaktevékenység.
A tanuló ismerje:
– az egyéni védőeszközök típusait, megfelelőségüket, védelmi képességüket;
– a kiválasztás szempontjait, a vonatkozó szabványok jelzéseit.

munkavédelmi jogszabályrendszer, és hatályos szabvány gyűjtemény átadása minden
tanulónak, plakát az egyéni védőeszközökről, egyéni védőeszközök.
Határozza meg az egyéni védőeszköz fogalmát a munkavállalók munkahelyen történő

egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi
követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet alapján.
Ismertesse a kockázatok mértékének csökkentésére vonatkozó elveket és az egyéni

védőeszközök rendeltetését a kockázatok csökkentésében. Határozza meg a tanulók
bevonásával a védőeszközök elvi jellemzőit. Ismertesse a védőeszköz használat
meghatározásának elveit.
Határolja el az egyéni védőeszközt és a munkaruhát egymástól, hívja fel a figyelmet a

gyakori tévedésekre. Határolja el az egyéni védőeszközöket más védelmi funkciójú
felszerelésektől.
Ismételje át a már tanult ismereteket: munkáltatói belső szabályozás, munkabiztonsági

és munka-egészségügyi szaktevékenység, kockázatfelmérés és értékelés.
Határozza meg a tanulók bevonásával a szabályozás elvi és gyakorlati kérdéseit.
Azonosítsa a veszélyek típusait a rendelet 1. számú melléklete alapján. Mondasson

gyakorlati példákat.
Ismertesse a védőeszközök típusait a 2. számú melléklet alapján.
Hívja fel a figyelmet a 3. számú mellékletben írt tevékenységjegyzékre, hangsúlyozva a

nem teljeskörűséget. Magyarázza el a jelölések tartalmát.
Adjon óraközi feladatot a jelölések értelmezésére.
Határozza meg az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének

tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet alapján a tárgykör legfontosabb
fogalmait:
57
1. Bejelentett (notifikált) szerv
2. Felhasználói információ (tájékoztató)
3. Forgalomba hozatal.
4. Gyártó
5. Gyártó EU területén letelepedett meghatalmazott képviselője (gyártó
meghatalmazott képviselője)
6. Honosított harmonizált szabvány
7. Jelkép
8. Kiállítás
9. EK megfelelőségi nyilatkozat
10. EK típusvizsgálat
11. Minta
12. Rendeltetésszerű használat
13. Tagállami nemzeti szabvány
14. Tanúsíttató
15. EK típustanúsítvány
16. Védőeszköz védelmi fokozata
17. Védőeszköz védelmi képessége
18. Védőeszköz védelmi osztálya
19. Védőeszköz védelmi szintje
Mutasson be iratmintákat fentiekre vonatkozóan, esetleg néhány védőeszközt is.
Mutassa be a védőeszközök kategóriáit: az 1., 2., 3. kategóriákat. Mutasson rá a

kategóriák közti különbségekre, neveztessen meg példákat a tanulókkal.
Mutasson be egyéni védőeszközöket, hívja fel a figyelmet a védelmi képességek, a
formai kialakítás, a használati követelmények eltéréseire.
Röviden vázolja a bejelentett (notifikált) szervezetek működését, az EK

típusvizsgálatot, az EK típus-tanúsítvány kiadásának folyamatát, az ellenőrző
vizsgálatokat és az EK jelöléssel kapcsolatos tudnivalókat.
Ismertesse a munkáltatói szabályozási kötelezettség körét: az egyéni védőeszköz

juttatás írásbeli szabályozásának tartalmi elemeit.
Mutassa be a kockázatértékelés során megállapított veszélyek és az egyéni

védőeszközök kiválasztásának kapcsolatát.
Az előző órán adott feladatként összeállított kérdőlistákat vetesse elő. Alkossanak

csoportokat azok, akik ugyanarra a tevékenységre állítottak össze felmérőlapot. Nézzék
végig egymás kérdéseit és állítsanak össze egy végleges listát.
Az adott kis csoport tagjai a végleges kérdő listát töltsék ki és állapítsák meg, hogy
milyen védelmi képességű védőeszközök juttatására lesz szükség.
Készítsék el az egyéni védőeszköz juttatási szabályzat adott munkakörre

(tevékenységre) vonatkozó részét, a juttatás általános szabályozásával együtt (átadás-
átvétel rendje, nyilvántartás, tisztítás, selejtezés, stb.).
A felmérőlapokat és a juttatás mintákat együtt értékeljék ki.
58
Jogszabály:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
követelményeiről
2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és
megfelelőségének tanúsításáról
Honlap:
www.fokuszpont.hu
www.3m.hu
www.vektor-safety.hu
Irodalom:
Egyéni védőeszköz kiválasztási segédlet Secumix ’97 Bt. 2007. (könyv, CD)
Leesés elleni védelem ERGO-DRESS Kft. (évszám nincs)
Leesés elleni védelem II. ERGO-DRESS Kft. (évszám nincs)
A tematikai egység feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek:

tudnak használni
– az óraközi feladat teljesítése.
Gyakorlati órán:
– egyéni védőeszközök megismerése, védelmi hatás bemutatása, használati bemutatók,
kipróbálás.

A további hivatkozott jogszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok megismerése.
Egyéni védőeszközök típusainak, jelöléseinek, tájékoztatóinak megismerése.
59
13/1650-06 Baleset.
Munka- és üzemi baleset.
Fogalmak, elhatárolások, eljárások.
Kvázi baleset

– baleset esetén törvényben, jogszabályban foglaltak szerint kell a munkáltatóknak,
eljárni;
– a munkáltató általános, objektív felelősségi viszonyai vannak.
A tanuló ismerje:
– a vonatkozó jogszabályokat,
– baleset bejelentési, vizsgálati, nyilvántartási kötelezettségeit.

munkavédelmi jogszabályrendszer, munkabaleseti jegyzőkönyv nyilvántartás és
nyomtatvány, kártérítési igény bejelentő minta, megtörtént munkabalesetek
dokumentációja.
Ismertesse a balesetek kialakulásának folyamatát, a keletkezés és elhárítás elméleti

megközelítéseit. A kvázi baleset és a megelőzési tevékenység az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósítása érdekében.
Ismételtesse át a tanulókkal az Mvt. 87. §-ában foglalt, korábban tanult fogalom-

meghatározásokat: baleset, munkabaleset, bányászati munkabaleset, súlyos
munkabaleset.
Ismertesse a tanulókkal a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény üzemi balesettel kapcsolatos előírásait:
– az üzemi baleset fogalma, elhatárolás: 51-52. §;
– a baleseti egészségügyi szolgáltatások: 54-60. §;
– a baleseti eljárások iránti igény érvényesítése során követendő eljárás:
64-65. §;
– a munkáltató megtérítési kötelezettsége: 64-68. §.
Ismertesse a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. előírásait

az üzemi baleset ellátásokra vonatkozóan (4.; 32-36.; 60.; 70. §).
Gyakorlati példák felhasználásával határolja el:

– a balesetet és az egyéb egészségkárosodást,
– a munkabalesetet és az üzemi balesetet.
Ismertesse az Mvt. előírásait a munkabalesetek bejelentésére vonatkozóan, kiegészítve

a legfontosabb gyakorlati tennivalókkal (rendőrség értesítése, helyszín biztosítása,
fényképfelvétel stb.).
60
Részletesen ismertesse a tanulókkal a balesetvizsgálat folyamatát – helyszín
biztosításán túl, a tanúmeghallgatás, tárgyi-, környezeti hatások, szervezési feltételek
vizsgálatát, oksági összetevők meghatározását, megelőző intézkedések meghozatalát,
felelősség meghatározását, a munkabaleseti jegyzőkönyv maradéktalan és megfelelő
színvonalú kitöltését – a kártérítés folyamatát.
Gyűjtesse össze a tanulókkal az eset kivizsgálása során felhasználható – és felhasználni

szükséges – bizonyítékok körét.
Egy konkrét baleset ismertetésén keresztül töltessen ki a tanulókkal vizsgálati

jegyzőkönyvet, munkabaleseti jelleget elismerő munkáltatói határozatot, munkabaleseti
jegyzőkönyvet, majd módosító jegyzőkönyvet.
A kitöltés során ismertesse az Mvt. V. fejezetének, valamint a végrehajtási rendelet 2.,

3. és 5. számú mellékletének előírásait.
Tekintse át a tanulókkal a beküldési határidőket, valamint a címzettek körét.
Ismertesse a módosító jegyzőkönyv kitöltési és beküldési kötelezettség szabályait.

Ezt követően mutassa be a munkabaleseti nyilvántartás kötelező kellékeit és a
gyakorlati megvalósítás módjait.
Ismertesse a munkáltatói kártérítési felelősség szabályait az Mvt. előírásai alapján,

mutasson be mintát a kártérítési igény bejelentésére történő felhívásra.
Gyakorlati példákon keresztül szemléltesse a munkavállalók és az egészség- és

nyugdíjbiztosítás felé fennálló kártérítési és megtérítési kötelezettséggel kapcsolatos
eljárási szabályokat, valamint a felelősséget megalapozó hibákat, mulasztásokat.
Jogszabály:
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásról
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatások
általános szabályairól
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
Honlap:
www.fokuszpont.hu
www.munkavedelem.hu
Irodalom:
Legfontosabb munkavédelmi jogszabályok Népszava Könyv Kft. 2007
Munkabiztonság c. munkavédelmi szakfolyóirat Népszava Könyv Kft.
Nyomtatvány:
Munkabaleseti jegyzőkönyv
Módosító munkabaleseti jegyzőkönyv
Üzemi baleseti jegyzőkönyv
61
Felhívás kárigény bejelentésre
Munkabaleseti napló
Munkabaleseti nyilvántartás
Mutassunk be munkabaleseti jegyzőkönyv és módosító jegyzőkönyv
nyomtatványt, üzemi baleseti jegyzőkönyv nyomtatványt, felhívás kártérítési
igény bejelentésre nyomtatványt.

tudnak használni.
Készítsék el, illetve töltsék ki az alábbi dokumentumokat egy adott baleseti

tényálláshoz:
– balesetvizsgálati jegyzőkönyv összeállítása;
– munkáltatói határozat munkabalesetként elismerésről;
– munkabaleseti jegyzőkönyv;
– módosító munkabaleseti jegyzőkönyv;
– felhívás kártérítési igény bejelentésére;
– munkabaleseti nyilvántartás.
Készítsenek prezentációt egy adott munkabaleset kivizsgálásának folyamatáról.
62
14/1650-06 Fokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés.
(Fogalmak, feladatok, eljárások)

– mit jelent a fokozott expozíció,
– hogyan alakul ki a foglalkozási megbetegedés.
A tanuló ismerje:
– a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeket,
– munkavédelmi szakemberként a saját feladatait.
Jogtárak, honlapok, jogszabály-gyűjtemények, táblázatba foglalt munkavédelmi

jogszabály rendszer, bejelentőlap-minták, munkahigiénés mérések dokumentációi.
Mutassa be a fokozott expozíció jelentőségét, a foglalkozási megbetegedések

kialakulásának folyamatát, a kérdés kezelésének történeti háttérét és a jelenlegi
megközelítést elméleti vonatkozásokban. Ismertesse a jelenlegi hazai és Európai Uniós
helyzetet, célkitűzéseket.
Vázolja:
– az Mvt. ide vonatkozó rendelkezéseit (Mvt. 87. § 1/D, 1/E. §, V. fejezet),
– a kötelező egészségbiztosítási eljárásról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. (51.,
65., 67. §) rendelkezéseit.
Hívja fel a figyelmet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok

kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény adatkezelési korlátaira.
Ismertesse a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és

kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendeletben foglalt értelmező
rendelkezéseket (fogalom-meghatározásokat):
– foglalkozási megbetegedés,
– fokozott expozíció,
– biológiai expozíciós (hatás) mutató,
– bejelentő orvos,
– különösen bonyolult eset,
– halálos foglakozási megbetegedés.
Ismertesse a fokozott expozíció és a foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén

követendő eljárási rendet, különös tekintettel a változásokra.
Hívja fel a figyelmet a munkavédelmi szakember és a foglalkozás-egészségügyi

szakorvos együttműködésének fontosságára.
Ismertesse a bejelentendő foglalkozási megbetegedések csoportjait:

– kémiai kóroki tényezők szerint bejelentendő 95 vegyi anyag, illetve vegyület
csoport által okozott expozíció okozta egészségkárosodás;
63
– fizikai kóroki tényezők okozta megbetegedések közül 8;
– biológiai kóroki tényezők okozta állatról emberre terjedő betegségek, egyéb
fertőző betegségek által okozott egészségkárosodás, ha az a foglalkozással
összefüggésben keletkezett, illetve allergének által okozott megbetegedések.
23;
– nem optimális igénybevétel, pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők
által kiváltott elváltozások: 17.
Adja közre a jegyzéket, csoportonként egy-egy példát bővebben is ismertessen.
Ismertesse, hogy fokozott expozícióként bejelentendők a foglalkozási vegyi expozíciók

esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedett határérték feletti
koncentrációja vérben: 19 anyag, illetve metabolitja esetében, és 5 vegyi anyag
megemelkedett szintje a vérben. Magyarázza el a szakkifejezések tartalmát.
Hívja fel a figyelmet, hogy bejelentendő a zaj esetében a 4000 Hz-en mért 30 dB
halláscsökkenés, bármely fülön, ha annak foglalkozási eredete bizonyított.
Ismét utaljon a munkahigiénés mérések jelentőségére a fokozott expozíciós esetek

feltárásában, a foglalkozási megbetegedések megelőzésében.
Mutassa be a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset kivizsgálásának

folyamatát, a hatáskörrel rendelkező szervezeteket.
Ismertesse az eljárás során keletkező határozatokat és a jogorvoslati lehetőségeket.
Térjen ki arra, hogy az egészségkárosodások megelőzése érdekében milyen intézkedési

tervet kell kidolgozni.
Idézze fel a munkáltató kártérítési felelősségről tanultakat.

Jogszabály:
Honlap:
www.magyarország.hu
www.ommf.hu
www.munkavedelem.hu
www.omfi.hu
www.antsz.hu
www.mutt.hu
Irodalom:
64

tudnak használni.
A tematikai egységhez tartozó értékelés:
Szóbeli visszakérdezés az óra végén.


A saját munkáltatója bejelentési és kivizsgálási gyakorlatának áttekintése.
65
15/1650-06 Érdekképviselet, érdekérvényesítés a munkavédelemben
A tanuló tudja:
– hogy milyen fontos a munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet.
A tanuló ismerje:
– a választás, a működés szabályait, a jogosultságokat.

munkavédelmi jogszabályrendszer.
Emlékeztessen az Mvt. alapelveire, az érdekegyeztetés jogának biztosítására.
Mutassa be vázlatosan az Országos Érdekegyeztető Tanács működését.
Adjon tájékoztatást a OÉT Munkavédelmi Bizottságának jogi helyzetéről, hatásköréről

(Mvt. 78-80. §) és működéséről.
Ismertesse a munkavállalókkal folytatott tanácskozás tárgyalási jogkörébe tartozó

munkáltatói kötelezettségeket:
– a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése,
foglalkoztatása, tevékenysége (Mvt. 8., 54/A., 57-58. §-ok);
– a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása [lásd 40. § (2), 42. § a), 45. § (2),
54. § (1) i), 54. § (7) a), 58. § (3), 59. § (2), 81. § (3)];
– a munkavédelmi oktatás megtervezése és megszervezése (55. §).
Hangsúlyozza, hogy a tanácskozásnak semmilyen véleményezési vagy egyetértési

jogköre nincs.
Ismertesse a munkavédelmi képviselő jelölésre és választásra vonatkozó előírásokat –

hangsúlyozva a 2008. január 1-jétől hatályos változásokat –, valamint a munkavédelmi
képviselő jogosultságait az alábbi vázlat szerint, részletesen kifejtve:
Jogosult meggyőződni:
– a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek érvényesüléséről, így különösen;
– a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
– az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási
megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
– a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.
Részt vehet, beléphet, tájékoztatást kérhet, véleményt nyilváníthat, hatósági ellenőrzést

kezdeményezhet, intézkedést kezdeményezhet:
– működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott
dolgozó munkavállalóktól;
66
– részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek
a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt
foglalkoztatására (8. §, 57-58. §-ok), a munkavédelmi oktatás (55. §)
megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó
döntéseket is;
– tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
– véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés
megtételét;
– részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére
közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;
– indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat;
– a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti
észrevételeit;
– szakértőt vehet igénybe az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes
megállapodás alapján, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a
munkavédelmi hatósággal.
A képviselő további jogosultságai:

– egyetértési joga van munkavédelmi szabályzat kiadása esetén;
– javaslatot tehet munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére.
Ismertesse a munkahelyi munkavédelmi bizottság megalakításának és működésének

szabályait.
Ismertesse a paritásos munkavédelmi bizottság megalakításának és működésének

szabályait.
Részletezze a bizottság jogosítványait:

– értékeli a munkavédelmi helyzet alakulását,
– megvitatja a munkavédelmi programot,
– állást foglal a belső munkavédelmi szabályok tervezetéről.
A részletszabályokon túlmenően hívja fel a figyelmet a munkahelyi munkavédelmi

érdekegyeztetés jelentőségére.
Jogszabály:
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
Honlap:
www.fokuszpont.hu
www.munkavedelem.hu
www.mvkepviselo.hu
Irodalom:
Munkavédelmi képviselők kézikönyve Vegyiprop Kft. 2002
67

A témához tartozó értékelési feladatok:
Órán kívüli feladat:

– a saját munkahely munkavédelmi érdekképviseletének megismerése.

A Főcze Lajos Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány honlapjának megismerése.
68
16/1650-06 Munkáltatói munkavédelmi eljárások, belső szabályozás.
Munkáltatók ellenőrzési kötelezettségei
A tanuló tudja, hogy milyen:

– belső szabályozási feladatai vannak a munkáltatóknak,
– belső ellenőrzési kötelezettségei vannak a munkáltatóknak.
A tanuló ismerje:
– a belső szabályozási feladatok jogszabályi hátterét és a megvalósítás módját,
– a belső ellenőrzési feladatok jogszabályi hátterét és a megvalósítás módját.
A téma feldolgozásához ajánlott ismerethordozók:

munkavédelmi jogszabályrendszer, munkavédelmi szabályzat-minta, igazgatói utasítás-
minták, telephely engedély-kérelem minta, szerződésminták.
A téma feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek:
Vegye számba a munkáltatói belső szabályozási kötelezettség elemeit, kitérve arra,

hogy elsősorban az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetében
célszerű – bár nem kötelező – egységes szerkezetbe, munkavédelmi szabályzatba
foglalni a szabályozásra kötelezett kérdéseket. Utalni kell az előző tematikai
egységekben foglaltakra,, vagyis hogy az Mvt-ben, illetve a végrehajtási rendeletekben
meghatározásra kerültek azok a témakörök, melyekben a munkáltatói szabályozási
kötelezettség a munkáltató méretétől, a munkavállalók számától függetlenül fennáll.
Telephely engedélyeztetés
Ismertesse a telepengedélyezési eljárás munkavédelmi vonatkozásait az alábbiakra

tekintettel:
A telepengedélyezési eljárást kizárólag a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendeletben előírt
esetekben és annak megfelelően kell kérelmezni a területileg illetékes jegyzőnél, ha a
vállalkozás tevékenysége telepengedéllyel végezhető csak. A kérelemnek – más irányú
követelmények mellett  az alábbi munkavédelmi adatokat is tartalmaznia kell:
– a tevékenység végzéséhez szükséges – az Mvt. értelmezésében
használtveszélyes munkaeszközök felsorolását;
– a létesítendő munkahelyeket (irodák, raktárak, műhelyek stb.) az Mvt.
értelmezése szerint;
– az üzemeltetéshez és/vagy a létesítendő munkahely, tevékenység
megjelölésével az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges
mesterséges szellőztetés módját;
– a munkavállalók egészségét veszélyeztető tevékenység esetén a külön
jogszabályokban előírt munkavédelmi üzembe helyezés várható időpontját.
Munkavédelmi és munka-egészségügyi szakember foglalkoztatása
Munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkoztatására

vonatkozó belső szabályozás (a feladatokkal, jogkörrel már foglakoztak).
A további szabályozási kötelezettségek részletes ismertetése során hivatkozzon a már
69
tanultakra.
Személyi feltételek biztosításával kapcsolatos kötelezettség
A személyi feltételek biztosításának szabályozása:

 orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjének szabályozása;
 szakmai, munkaköri képzettséghez kötött munkakörök meghatározása
 munkára képes állapot – pl. ittasság vizsgálat – rendje;
 új belépők követésének szabályozása;
 munkavédelmi oktatás rendjének előírása;
 továbbképzési kötelezettség meghatározása.
Egyéni védőeszközök juttatása, használati előírások, megrendelés, beszerzés,

nyilvántartás
Védőital juttatás
Bőrvédő készítmények, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása
Általános magatartási szabályok előírása
Telephelyen kívül végzett munka
Belépés a munkáltató területére (látogatók, idegen munkavállalók)
Összehangolási kötelezettség
Távmunka szabályozása
Idegenek által nem látogatható munkahelyek jegyzékének meghatározása
Közösségi célú munka feltételeinek szabályozása
Elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételeinek előírása
A nemdohányzók védelmének munkáltatói szabályozása
Munkáltatói eljárások szabályozása
A munkáltatói eljárások részletes ismertetése során szintén utaljon a már tanultakra,

kérdezzen rá a már ismertetett eljárásokra.
1. Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia körének,

jegyzékének meghatározása.
2. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat szabályozása.
3. Munkavédelmi üzembe helyezés feltételei, követelményei, eljárási rendje.
4. Időszakos biztonsági felülvizsgálat gyakorisága, követelményei, eljárási rendje.
5. Nem veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz használatbavétele.
6. Nem veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz ellenőrző felülvizsgálata.
7. Újraindítás és áttelepítés szabályozása.
8. Próbaüzem szabályozása.
9. Technológiai, használati utasítások.
10. Munkahigiénés vizsgálatok rendje.
11. Kockázatfelmérés és értékelés, intézkedési terv készítése, felülvizsgálat rendjének
szabályozása.
12. Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és
nyilvántartásának szabályai, munkabaleset kártérítésének rendje.
13. A munkavédelmi érdekképviseletek megválasztásával, megalakításával,
működésével kapcsolatos szabályozás.
70
Munkáltatói belső ellenőrzés
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a munkavédelmi ellenőrzések belső rendjét is célszerű
írásban szabályozni – különös tekintettel az Mvt 42. § b) 54. § (7) b)-ben foglaltakra –,
az alábbiak szerint:
 Az ellenőrzés célja
 meggyőződni arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési feltételei kielégítésre kerültek-e;
 a munkabiztonságot érintő hiányosságok feltárása és a szükséges intézkedések
megtétele megtörtént-e az észlelt hiányosságok megszüntetése érdekében.
 Az ellenőrzés formája:
 vezetői szemle;
 közvetlen munkahelyi vezetők rendszeres munkavédelmi ellenőrzése;
 munkavédelmi szakterület ellenőrzése (munkavédelmi vezetői, megbízotti
szemle);
 célellenőrzés;
 alkoholfogyasztás ellenőrzése;
 időszakos biztonsági és időszakos ellenőrző felülvizsgálat.
Adjon tájékoztatást az ellenőrzések lehetséges módszertanáról (beszámoltatás írásba

vagy szóban, közvetlen vezető személyes ellenőrzése, csoportos bejárás stb).
Ismertessen a jogszabályokban előírt munkáltatói ellenőrzési kötelezettségek, illetve

ellenőrzést igényelő kötelezettségek közül néhány kiemelten fontosat:
– Munkahelyek ellenőrzése: 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2. §
(1).
– Személyi feltételek ellenőrzése: Mvt. 50. §.
– Építési munkahelyek ellenőrzése: 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet.
– Összehangolási kötelezettség: Mvt. 40. § (2).
– Munkaeszközök ellenőrzése beszerzéskor: Mvt. 18. § (3).
– Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat: Mvt. 21. § (3).
– Időszakos biztonsági felülvizsgálat: Mvt. 23. § (1).
– Soron kívüli ellenőrzés: Mvt. 23. § (2).
– Egyéni védőeszközök használatának ellenőrzése: Mvt. 42. § b.
– Ellenőrző felülvizsgálat: 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 4. § (2).
– Időszakos ellenőrző felülvizsgálat: 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 4. § (2).
– Érintésvédelmi ellenőrző felülvizsgálat, időszakos ellenőrző felülvizsgálat:
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 5/A. §.
– Biztonsági berendezések, eszközök rendszeres ellenőrzése: 3/2002. (II. 8.)
SzCsM-EüM rendelet 2. § (6).
– Veszélyes anyagok és készítmények használata, biztonsági adatlap: 2000. évi
XXV. tv.
– A hegesztők munkavédelmi ellenőrzése: HBSZ 3.3.
– Építési munkaterületen a munkavédelmi követelmények betartása: 290/2007.
(X. 31.) Korm. rend. az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési
naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 12. § (3)
– Színházi létesítmény munkavédelmi ellenőrzése: Színházművészeti Biztonsági
Szabályzat 4.8.
– Erdészeti vegyszeres munkát végzők munkavédelmi ellenőrzése: Erdészeti
71
Biztonsági Szabályzat I. fejezet 1.16.
– Egyéni védőeszköz ellenőrzése: 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 5. § (1).
– Biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók kockázatainak csökkentésére
műszaki intézkedések ellenőrzése: 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 6. § (2).
– Képernyős munkavégzés feltételeinek rendszeres ellenőrzése 50/1999. (XI. 3.)
EüM rendelet 3. §.
– Az ittasság munkahelyi ellenőrzése: korábban a16/1986. (XII. 17.) EüM
rendelet 1. § (2), jelenleg nincs jogszabály e tekintetben.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a munkáltató részéről az ellenőrzési kötelezettség

elmulasztása felelősséget megalapozó körülmény. Mvt. 2.§ (2), 42.§ b), 54. § (7) b) stb.
Jogszabály:
Lásd korábban felsoroltak.
Irodalom:
A munkavédelem belső ellenőrzése Népszava Könyv Kft. 2007.

A témához tartozó értékelési feladatok:
Készítsenek egy adott munkáltatóra vonatkozóan egy szabadon választott belső

szabályozást a következő órára.
Készítsék el az ittasság ellenőrzésének munkáltatói szabályozását a következő órára és
mutassák be prezentáció formájában.
A tematikai egységhez javasolt, tanórán kívüli tevékenységek:

72
17/1650-06 Munkavédelmi hatósági eljárások, ellenőrzési rendszer, feladat- és
hatáskör, szankciók az eljárásokban.
Súlyos veszélyeztetés megítélése
A tanuló tudja:
– hogy milyen ellenőrzésekre számíthatnak a munkáltatók.
A tanuló ismerje:
– az ellenőrzések, a hatósági eljárások rendjét;
– az ügyfél jogait és kötelezettségeit a hatósági eljárásokban.
A tematikai egység feldolgozásához ajánlott ismerethordozók:
Jogtárak, honlapok bemutatása, jogszabály-gyűjtemények közreadása, táblázatba foglalt

munkavédelmi jogszabály rendszer átadása minden tanulónak, határozatminták.
Hívja fel a korábban már tanult 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet az Országos
Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, mely újradefíniálta az OMMF
feladatait.
Ismertesse, hogy a munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a

munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az
érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat
gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék, valamint a közbeszerzési eljárásban
az ajánlattevőt tájékoztatja a munkavédelmi kötelezettségekről.
Ismertesse az alábbi pontokat részletezve a felügyelő jogosultságait rámutatva az

intézkedések „megjelenési” formájára, tartalmára [figyelemfelhívás, hiányosságot
megszüntető határozat (határidő megjelölésével), működést-, tevékenységet megtiltó
határozat (azonnali intézkedés), a határozat rendelkező, indokoló részének tartalma, stb.]
A felügyelő jogosult:
a) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban
nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről;
b) valamennyi munkahelyen – ellenőrzést tartani;
c) a munkabaleseteket, kivéve a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatosakat – a
munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni;
d) a munkáltató figyelmét felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek teljesítésére;
e) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő
megszüntetésére kötelezni;
f) az előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt
munkavégzéstől eltiltani;
g) a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz működésének,
használatának felfüggesztését elrendelni;
h) elrendelni a Munkavédelmi törvény 23. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést;
73
i) a balesetet munkabalesetnek minősíteni, a munkabaleset bejelentését vagy
kivizsgálását elrendelni;
j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha
az nem rendelkezik az Mvt. 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal;
k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében
foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az
éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó információkat, valamint a
változásokat időszakonként bejelentse;
l) a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni;
m) a felügyelő a tényállás alapján jogosult a munkáltató és a munkahelyen munkát
végző személy közötti munkavégzésre irányuló – az ellenőrzés megkezdésekor,
illetőleg súlyos baleset bekövetkezése esetén a baleset időpontjában fennálló –
jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minősíteni.
Hívja fel a figyelmet, hogy a felügyelő köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet,

valamint a foglalkozási megbetegedést, a fokozott expozíciós esetet kivizsgálni.
Ismertesse a munkavédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló, súlyos

veszélyeztetésként értékelt tényállásokat, hívja fel a figyelmet arra, hogy néhány
tényállás esetében indirekt módon jelentkezik a súlyos veszélyeztetés:
a) a munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása (Mvt. 21. §);
b) időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása [Mvt. 23. § (1)];
c) soron kívüli ellenőrzés elmulasztása [Mvt. 23. § (2)];
d) a kockázatértékelés elmulasztása a legmagasabb veszélyességi osztályba
tartozó munkáltató esetében [Mvt. 54. § (2)];
e) a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök
működésképtelensége, illetve hiánya;
f) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes
technológiai folyamatban végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság
esedékes orvosi vizsgálatának vagy az alkalmasságot megállapító orvosi
véleménynek a hiánya is;
g) az összehangolási kötelezettségének elmulasztása [Mvt. 40. § (2)]
h) a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;
i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá
j) a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt
mérések elmulasztása.
A munkavédelmi bírság összege 50.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet. A

felügyeletek a munkavédelmi bírságot telephelyenként szabják ki, amennyiben az
azonos időben lefolytatott eljárás során megállapítást nyer, hogy a veszélyeztetést
ugyanazon jogszabályi rendelkezést megsértve a munkáltató több telephelyén valósítja
meg.
Ismertesse a munkavédelmi bírság kiszabására irányuló eljárást, melynek alapja a 2004.

évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
(Ket.).
Röviden ismertesse a Ket. legfontosabb szabályait. Hívja fel a hallgatók figyelmét arra,
hogy igen fontos ügyfélként is a hatósági eljárások szabályainak pontos ismerete, ezért
javasolja a Ket. mélyebb tanulmányozását (ügyfél, tanú, bizonyítékok, jogorvoslat,
74
részletfizetés, méltányosság).
Részletesen magyarázza el a munkavédelmi hatóság eljárásnak szabályait:

– A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata
alapján az illetékes területi szerv vezetője, mint elsőfokú hatóság a veszélyeztetés
mértéke alapján, valamint a mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek
mérlegelésével szabja ki.
– Az OMMF elnöke hatósági ügyekben felettes szervnek minősül a regionális
felügyelőség vezetője, illetve az OMMF által hozott határozatok vonatkozásában.
– A felügyelő felettes szerve hatósági ügyekben az OMMF.
– Az OMMF, illetve a regionális munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség hatósági
jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott munka- és
sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi
feladatok ellenőrzésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre,
továbbá a fegyveres erőkre és rendvédelmi szervekre, amelyekre vonatkozóan az
irányító jogkört gyakorló miniszter látja el a munkavédelmi hatósági felügyeleti
tevékenységet.
Hívja fel a figyelmet, hogy a II. fokú eljárást követően valamennyi határozat
megtámadható a bíróság előtt.
Ismertesse a jogorvoslati eljárások szabályait.
Ismertesse, hogy szabálysértés elkövetése esetén a munkavédelmi felügyelőségek 1000-

150.000 Ft-ig terjedhető (változott 2008. január 1-jétől) szabálysértési bírságot
szabhatnak ki szabálysértési eljárás keretében, melyet a szabálysértésekről szóló 1999.
évi LXIX. törvény alapján kell lefolytatni.
A legfontosabb, munkavédelemmel kapcsolatos szabálysértések:

–Ipari robbanóanyaggal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés (a
szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 140. §).
– Munkavédelmi szabálysértés [az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.
(XII. 28.) Korm. rendelet 98. §]:
–a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére
vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok
végrehajtásának mellőzését eltűri;
–munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási,
jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti,
vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy
feltárását megakadályozza;
–a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási,
nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a kivizsgálást – ideértve az
ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását – akadályozza.
–A közúti forgalomban fuvarozást végző járművekre és azok személyzetére
vonatkozó szabályok megszegése [az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.
(XII. 28.) Korm. rendelet 98/A. §].
–Munkavédelmi képviselő akadályozása [az egyes szabálysértésekről szóló
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 99. §].
–Termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése
[az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 100. §].
–Orvosi vizsgálat elmulasztása [az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.
75
28.) Korm. rendelet 103. §].
–Villamos biztonsági szabályok megszegése [az egyes szabálysértésekről szóló
–Kazánok és nyomástartó berendezések és tároló tartályok biztonsági szabályainak
megszegése [az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm.
rendelet 132. §].
–Az építés biztonsági szabályainak megszegése [az egyes szabálysértésekről szóló
Ismertesse a helyszíni bírság kiszabásának jogi alapjait, szabálysértésekről szóló 1999.

évi LXIX. törvény 134. § (1) bekezdése szerint:
A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a (2)
bekezdésben felsoroltak, így a munkavédelmi felügyelő is, a szabálysértés tetten ért
elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják, melynek összege: 500-10.000 Ft-ig
terjedhet.
Jogszabály:
Irodalom:
Megtörtént esetek dokumentációja, hatósági határozatok, bírósági ítéletek.

tudnak használni.

A saját munkáltatója hatósági munkavédelmi ellenőrzéseinek, szabálysértési és peres
ügyeinek áttekintése.
76
18/1650-06 A munkavédelmi szabályok megsértésének jog következményei
A tanuló tudja:
– hogy súlyos következményekkel járhat a szabályok megsértése.
A tanuló ismerje:
– ezeket a következményeket.

munkavédelmi jogszabályrendszer, hatósági határozatok, bírósági ítéletek.
Emlékeztessen a korábban tanult ismeretekre, munkabalesetek és foglalkozási

megbetegedések esetén:
o a munkavállalókkal szemben fennálló kártérítési kötelezettségre vonatkozóan: a
Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 174. § alapján objektív
felelősség, mértéke: 177-184. §, eljárási rend: 185. §, elévülés: 11., 186., 187. §;
o a társadalombiztosítás felé fennálló megtérítési kötelezettségre vonatkozóan: a
kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 64-68. §,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 88-89. § – a
megtérítési kötelezettség a felelősség arányában áll fenn.
Ismertesse az eljárások szabályait. Hívja fel a figyelmet arra, hogy a „regressz”

valójában megtérítési kötelezettség, különbözik a visszatérítési kötelezettségtől.
Mutasson be konkrét eseteket, melyekben a bíróság jogerősen megállapított megtérítési

kötelezettséget. Lépésről lépésre elemezze az eljárást.
Idézze fel a munkavédelmi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos szabálysértési

tényállásokat és röviden vázolja az eljárási rendet helyszíni bírság, illetve szabálysértési
eljárásban kiszabásra kerülő bírság esetén.
Emlékeztessen a munkavédelmi bírság kiszabására irányuló kiszabására irányuló, a

Ket. szerint lefolytatott eljárásra.
Ismertesse a Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) vonatkozó tényállásait:

foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (171. §), segítségnyújtás elmulasztása
(172. §), közúti baleset okozása (187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban
(188. §), visszaélés méreggel (265. §), emberölés (166. §).
Jogszabály:
Irodalom:
77
Bírósági határozatok (Complex Jogtár)
Megtörtént esetek dokumentációja, hatósági határozatok, bírósági ítéletek.
A tematika egység feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek ismertetése:

tudnak használni.
Csoportmunkában:
– készítsenek fellebbezést egy számukra átadott munkavédelmi bírságot megállapító
I. fokú határozat ellen.

Bírósági határozatok megismerése.
78
19/1650-06 Gyakorlati foglalkozás:
Kockázatértékelés.
Balesetvizsgálat
A tanuló tudja:
– az elméleti képzés során megismert fogalmakat, jogszabályi követelményeket,
– a gyakorlati alkalmazás módjait és módszereit.
A tanuló ismerje:
– a munkahely, munkaeszköz és munkahelyen tevékenységet folytatók – gyártó,
karbantartó, stb. – kapcsolatrendszerét, munkaeszköz, munkakörnyezet vizsgálatát, a
vizsgálati eredmény értékelését;
– A bejelentés, a helyszín biztosítás, a vizsgálatban résztvevők körének értesítésének a
helyszín rögzítés, tanúmeghallgatás módját, a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltését.
A téma feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:
A korábbiakban felsoroltak.
A tematikai egység feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:
Gyakorlati foglalkozás megtartásához helyszínként mindkét témakörben egy faipari

asztalosműhelyt javasolunk kiválasztani, ahol legalább három munkaeszköz –
szalagfűrész, körfűrész, vastagsági gyalugép, faipari marógép stb. – található.
(4 – 5 fős csoportonként, egy – egy előadó bevonásával külön-külön a
kockázatértékelési, balesetvizsgálati gyakorlat lefolytatása, vigyázva, hogy a csoportok
egymást a tematikai egység feldolgozásában ne zavarják.)
A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS lépései
A veszélyek azonosítása
A veszélyek azonosítása az egész kockázatértékelés alapja!
Első lépésként részletesen számba kell venni a munkakörnyezetben lévő valamennyi
munkafolyamatot, technológiát, munkaeszközt, felhasznált anyagokat (különös
tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre), munkamódszert. Rendkívül
fontos, hogy ez a „leltár” kiterjedjen a nem mindennapos tevékenységekre is, mint
például a karbantartás. Emellett figyelemmel kell lenni egyes munkafeladatok évszakhoz
kötött jellegére is, valamint gondot kell fordítani a kisegítő jellegű tevékenységekre,
mint például a takarítás, anyagtárolás vagy szemétszállítás. (A veszélyek azonosítása
során fénykép és/vagy videofelvétel-készítés ajánlott a dokumentálás a hiba kijavítás,
ellenőrzés megkönnyítése érdekében a jegyzőkönyv felvétele mellett.)
A veszélyek azonosításának folyamata:

o Munkaeszközök elhelyezésének vizsgálata (helyigény, technológia, karbantartás).
o Munkaeszköz(ök) – köztük megmunkáló szerszámok, védőberendezések,
segédszerkezetek – állapotának vizsgálata.
o A megmunkálás során használt anyagok – alapanyag, segédanyag – vizsgálata.
o A munkakörnyezet légállapotának vizsgálata (műszer, arra jogosult bevonása).
o A levegő szennyezettségének, vizsgálata (műszer, arra jogosult bevonása).
o A zajexpozíció vizsgálata (műszer, arra jogosult bevonása).
79
o A munkahely általános és helyi megvilágításának vizsgálata (műszer, arra
jogosult bevonása).
o A technológiai folyamat vizsgálata (benne anyagmozgatás, tárolás).
o A veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek számának megállapítása.
o A munkavállalók tevékenységének elemzése (technológiai, kezelési,
karbantartási utasításokban foglaltak végrehajtása, benne segédeszközök,
egyéni védőeszközök használata stb.).
o A kockázatot súlyosbító tényezők meghatározása. (Rögzíteni kell, hogy a
kockázatértékelés helyén pontosan melyek azok a tényezők – a főtevékenység
kockázatai mellett – amelyek az adott kockázatot fokozzák, vagyis a
valószínűségét növelik. Ezek azonosítása egyúttal segítséget ad a konkrét
intézkedések meghatározásához.)
o Kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése [Az előírásokkal való
összevetés. Ez történhet szemrevételezéssel, működési próbával, műszeres
vizsgálattal, illetőleg a rendelkezésre álló dokumentációk (pl. mérési
jegyzőkönyvek) felhasználásával. Dokumentálni kell, hogy a kockázatértékelés
tapasztalatai szerint az adott kockázattal kapcsolatos körülmények – ide értve
például a technológiát, a munkaeszközöket, a felhasznált anyagokat, a
munkaszervezést, a munkavállalók tájékoztatását, képzését, oktatását,
ellenőrzését, az egyéni védőeszközöket – megfelelnek-e a munkavédelemre
vonatkozó szabályok követelményeinek.]
A kockázatértékelés dokumentációjának összeállítása

- A szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése
[Nincs szükség intézkedésre. Azonnali intézkedés indokolt (súlyos közvetlen
veszélyeztetés). Rövid távú – a felülvizsgálati időpontig feltétlen végrehajtandó
– intézkedés. Hosszú távú, esetleg a felülvizsgálati időponton túl realizálható
intézkedés.]
- A tervezett felülvizsgálat időpontjának meghatározása [Meg kell határozni,
hogy legkésőbb mikor kerül sor a következő kockázatértékelésre, illetve a
kockázatértékelés felülvizsgálatára. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie az
intézkedések hatékonyságának értékelésére is. Fel kell hívni a figyelmet a
jogszabály, biztonsági szabályzat, szabványváltozás következtében indokolt
felülvizsgálatra!]
A BALESETVIZSGÁLAT lépései
Az elméleti oktatás ismétlése
80
BALESET
MUNKABALESE
T ÜZEMI BALESET
Mvt. 87. § (3) Ebtv. 52 .§ (1)
NEM NEM ÜZEMI
MUNKABALESET BALESET
Mvt. 87. § (3) Ebtv. 53.§ (1)
MUNKA és egyben ÜZEMI

BALESET
MUNKABALESET de ÜZEMI BALESET de

nem nem
ÜZEMI BALESET MUNKABALESET
A kockázatértékelés helyszínén súlyos csonkulással járó baleset imitálása.
Teendők a baleset bekövetkezése után:

o Gép leállítása, elsősegélynyújtás a helyszínen.
o Vezető – művezető, termelésirányító stb. – értesítése [további feladatok a belső
szabályozás szerint: felső szintű vezető, mentő, balesetvizsgáló team – benne
munkavédelmi képviselő –, OMMF, értesítése, kórháztól véralkoholvizsgálat
megrendelése (nyomtatvány kitöltése, mentőknek egy pl. átadás). Abban az esetben,
ha felmerül a gyanú, hogy a baleseti esemény bekövetkezésében a munkavállaló
egészségi állapotával kapcsolatos körülmények is közre játszottak, a vizsgálatba a
munkáltatóval kapcsolatban lévő foglalkozás-egészségügyi orvost is be kell vonni.]
A HELYSZÍN BIZTOSÍTÁSA (lezárása, a sérült testhelyzetének rögzítése) majd
1. HELYSZÍNI ADATGYŰJTÉS: A helyszín vizsgálata [tényvázlat (helyszínelési

jegyzőkönyv) készítés, mely a fénykép és/vagy videofelvételek, méretezett
helyszínrajz mellett tartalmazza szövegesen a munkaeszközzel, munkaeszköz
elhelyezésével, segédeszközzel, egyéni védőeszköz-ellátással, -használattal, a
környezettel (megvilágítás, zaj, klíma stb.), a jelenlevők (tanúk) nevével, a sérült
tevékenységével kapcsolatos tényeket. A tényvázlat tartalmazza a vizsgálatban
résztvevők – belső és külső – nevét, beosztását is.]
2. A TANUMEGHALLGATÁSOK: Csak a balesetre vonatkozóan valóban
ismeretekkel rendelkező tanuk meghallgatása, zavaró tényező (pl. főnök jelenléte)
kiszűrése, tanú-meghallgatási jegyzőkönyv tartami követelményei, meghallgatás
helyes módszerei.
3. EGYÉB ADATOK GYŰJTÉSE: Munkaeszközök dokumentációi, technológiai,
kezelési, karbantartási utasítások, a személyi feltételekhez kapcsolódó
dokumentációk, kockázatértékelés, mérési jegyzőkönyvek stb.
4. A MEGLÉVŐ INFORMÁCIÓK ÖSSZEGZÉSE, AZ ESETLEGES
81
Lásd a két tematikai egységnél.

Frontális tanulói szervezetben (tájékoztatás):

tudnak használni.
Csoportmunkában:
 kockázatértékeléshez, illetve balesetvizsgálathoz kapcsolódó jegyzőkönyvek,
kitöltése.
Szöveges értékelés a csoportmunkáról.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség honlapja – témakörhöz
kapcsolódó részének – megismerése.
A saját munkáltatója munkavédelmi szabályozásnak – különösen a kockázatértékeléssel,
munkabalesetek kivizsgálásával kapcsolatos részek – áttekintése.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és Vhr. teljes körű megismerése.
A munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettséget meghatározó, illetve azok

teljesítését érintő jogszabályok:
Törvények:
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
1992. évi XLIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

nyilvánosságáról
82
1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról
1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok

kezeléséről és védelméről
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásról
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek

fogyasztásának és forgalmazásának egyes szabályairól szóló
1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről
2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatások általános

szabályairól
Korm.rendeletek:

368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és

hatásköréről
290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési

naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról
Miniszteri rendeletek:
6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkáról
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

18/1998. (VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése

érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
83
25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi
tehermozgatás minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonó és mozgólépcsők építésügyi hatósági

engedélyezéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi
és biztonsági követelményeiről
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók
egészségének a védelméről

védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
26/2000. (IX. 30) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni
védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről
108/2001. (XII. 23.) FVM-GM rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és

megfelelőségük tanúsításáról
2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és

3/2002. (II. 8.) SzCsM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek

minimális szintjéről
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési

folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről
8/2003. (II. 19.) GKM rendelet a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági

követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról
13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló,

tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai
Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a
kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról
84
14/2005. (IX.2) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditációs eljárás és

követelményrendszer szabályairól
22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó

minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről
66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállakat érő zajexpozícióra vonatkozó

minimális egészségi és biztonsági követelményekről
12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatnak kitett

munkavállalók védelméről
18/2007. (V. 10.) SzMM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az egységes

munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról
Biztonsági szabályzatok:
8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi

Szabályzatáról
2/1987. (II. 17.) IpM rendelet a Robbanóipari Biztonsági Szabályzat (Hatálytalan 2009.
január 1-jétől)
15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról
17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági

követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról
– 1. számú melléklet a 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelethez: Vasútüzemi Munkák
Biztonsági Szabályzata
– 2. számú melléklet a 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelethez: Vasútépítési és
Fenntartási Munkavégzés Biztonsági Szabályzata
– 3. számú melléklet a 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelethez: Gépjárműjavítás
– 4. számú melléklet a 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelethez: Hajózási Munkák
31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat
kiadásáról
35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról
47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról
11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az Ipari Alpintechnikai Tevékenység Biztonsági

Szabályzatáról
85
72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági
Szabályzatának kiadásáról
89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység

során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és
vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről – Mellékletben:
Biztonsági Szabályzat a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során
bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentéséről és vizsgálatáról
143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról
80/2005. (X. 11.) GKM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és

a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről
26/2006. (V. 5.) GKM rendelet az autógáz töltőállomás építésének és üzemeltetésének

szabályairól, mellékletben: Autógáz Töltőállomás Biztonsági Szabályzat
Egyéb:
A munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékeléshez

(MK. 2006. évi 4. szám)
86
MUNKAVÉDELMI SZAKEMBER FOGLALKOZTATÁSI KÖELEZETTSÉG MÉRTÉKE
MUNKÁLTATÓ MUNKAVÉDELMI
MUNKAVÁLLALÓI
VESZÉLYESSÉGI KÉPESÍTÉSI FOGLALKOZTATÁS IDŐTARTAMA
LÉTSZÁM
BESOROLÁSA KÖVETELMÉNY
1-9 Heti 2 óra
10 - 49 1 fő középfokú Napi 2 óra
50 – 500 Napi 4 óra
501 – 1000 I. 1 fő felsőfokú Teljes munkaidő
1 fő felsőfokú + 600
1000 munkavállaló felett munkavállalónként 1-1 Teljes munkaidő
főközépfokú
1-9 Heti 1 óra
10 - 49 Napi 1 óra
1 fő középfokú
50 – 500 Napi 2 óra
501 – 1000 II. Teljes munkaidő
1 fő felsőfokú + 800
1000 munkavállaló felett munkavállalónként 1-1 Teljes munkaidő
főközépfokú
1-9 Heti 1 óra
10 - 49 Napi 1 óra
1 fő középfokú
50 – 500 III. Napi 1 óra
501 – 1000 Napi 4 óra
1000 munkavállaló felett 1 fő felsőfokú Teljes munkaidő
A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II.
vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése
(foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához
a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
87
Módszertani útmutató
az 54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus
1653-06 Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és

raktározás munkavédelmi követelményeinek biztosításával
kapcsolatos feladatok modulhoz
88
A 1653-06 Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és raktározás munkavédelmi
követelményeinek biztosításával kapcsolatos feladatok modul tematikai egységei és
tervezett óraszámai
A tematikai egység
feldolgozására
azonosító
megnevezése javasolt óraszám
száma
elm. gyak.
Az anyagmozgatás, rakodás, tárolás, mint logisztikai
folyamat.
1/1653-06 1 -
Az anyagmozgatás alapfogalmai és feltételei.
Anyagmozgató rendszerek
2/1653-06 Segédeszköz nélküli anyagmozgatás 1 1
Kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközzel.
3/1653-06 Kézi szállítóeszközök. 1 1
Kézi emelőeszközök
4/1653-06 A gravitációs anyagmozgatás alapjai 1 1
5/1653-06 Folyamatos működésű szállítógépek 3 1
6/1653-06 Gépi hajtású targoncák biztonságtechnikája 4 1
7/1653-06 Daruk fajtái és biztonságtechnikája 4 2
8/1653-06 A közúti áruszállítás és rakodás biztonsága 2 1
9/1653-06 Rakodógépek 2 1
10/1653-06 A pneumatikus szállítás biztonsági követelményei 1 1
11/1653-06 Veszélyes áruk közúti szállítása 2 -
12/1653-06 Raktári anyagmozgatás 4 2
Ö S S Z E S E N : 26 12
89
1/1653-06 Az anyagmozgatás, rakodás, tárolás és raktározás, mint logisztikai folyamat.
Az anyagmozgatás alapfogalmai és feltételei.
Anyagmozgató rendszerek
A tanuló tudja:
– a további ismeretek elsajátítását, megalapozó szabályokat;
– az anyagmozgatási módok csoportosítását.
A tanuló ismerje:
– az anyagmozgatás, rakodás, tárolás és szállítás jelentőségét;
– az ezekre vonatkozó alapvető munkavédelmi követelmények megismerésének,
teljesítésének fontosságát.
Jogtárak, szabványok, honlapok, képek, filmek.

Mutassa be az anyagmozgatás biztonságát szabályozó jogszabályi környezetet,

hivatkozzon a 1650-06 számú modulban már tanult ismeretekre:
1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről (munkavédelmi üzembe helyezés,
időszakos biztonsági felülvizsgálat, veszélyes gép, megfelelősség tanúsítás,
munkabiztonsági szaktevékenység, kockázatértékelés, személyi feltételek,
munkabiztonsági szakértői területek),
25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó
kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről,
65/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról (a
továbbiakban: Emelőgép biztonsági Szabályzat),
megfelelősségének tanúsításáról,
egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.
Idézze fel röviden a legalapvetőbb követelményeket, kiemelve a munkavégzés tárgyi és

szervezési feltételeiről tanultakat:
– a szükséges mozgástér biztosítása [1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről
(Mvt.) 27. §; 3/2002. (II. 8.) SzCsM-MüM rendelet a munkahelyek
munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről (Mh.rend.) 15. §,
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési
követelményekről (OTÉK) 85. §];
– tárolóhelyek kialakítása (Mvt. 29. §);
– megvilágítás követelményei (Mvt. 31. §, Mh.rend. 8. §, OTÉK 87-89. §);
– zaj, rezgés, por és vegyi anyagok (Mvt. 32. §, Mh.rend. 24. §);
– szellőztetés és klíma (Mvt. 33. §, Mh. rend. 6-7. §, OTÉK 90-92. §);
– időjárás elleni védelem szabadtéri munkahelyeken (Mvt. 34. §);
– padlózat és közlekedési, anyagmozgatási utak (Mvt. 36. §, Mh. rend. 9., 11., 12.,
14. §, OTÉK 61., 95. §);
90
– lejtők, rámpák, az akadálymentesítés helyszükséglete (OTÉK 5. számú
melléklet);
– jelzők, működtetők magassága (OTÉK 5. számú melléklet);
– az anyagmozgatás alapelve (Mvt. 41. §);
– ergonómiai követelmények [Mh.rend. 2. § (4), 14/2204. (IV. 19.) FMM rendelet
a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek
minimális szintjéről (Meszk. rend.) 7. §];
– munkahelyek tisztántartása [Mh.rend. 2. § (5)];
– karbantartás [Mh.rend. 2. § (6) a., Meszk. rend. 15. §];
– menekülési utak és vészkijáratok (Mh.rend. 3. §, OTÉK 62. §);
– hulladékkezelés (Mh.rend. 5. §);
– szabadtéri munkahelyek (Mh.rend. 22. §).
Ismertesse a logisztika fogalmát, alapvető célkitűzéseit, a vállalati logisztika

célterületeit.
Emelje ki az anyagokkal kapcsolatos logisztikai folyamatok, az anyagmozgatás, tárolás,

raktározás jelentőségét, a hat M-elv megvalósítását.
Mutassa be az anyagmozgató rendszerek feladatait, alaptípusait és azok összetevőit (al-

és részrendszereket) röviden, példákkal:
– termelési rendszert kiszolgáló;
– raktári anyagmozgató;
– rakodóhelyi anyagmozgató.
Ismertesse az Emelőgép Biztonsági Szabályzat hatályát és a legfontosabb fogalmakat,

magyarázza el a fogalmak tartalmát részletesen, értelmezze azokat:
– emelőgép;
– üzemeltető;
– emelőgép-gyártó;
– emelőgép-karbantartó;
– emelőgép-kezelő;
– teherkötöző;
– emelőgép-szakértő;
– emelőgép-ügyintéző;
– emelőgép-vizsgáló;
– üzemben tartó;
– teherfelvevő eszköz;
– irányító;
– emelőgép szerelő;
– emelést irányító.
Mutassa be az Emelőgép Biztonsági Szabályzat szerkezetét, szabályozási területeit.
Ismertesse az emelőgép-kezelői tevékenység személyi feltételeit, az egészségi

alkalmassággal kapcsolatos általános előírásokat, valamint a kezelői jogosultságok
szabályozását.
Gyakorlati óra:
Lásd később.
91
Jogszabály:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről;
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési
követelményekről (OTÉK);
2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és
egészségvédelmi jelzésekről;
megfelelőségének tanúsításáról;
kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről;
alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről;
65/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról;
3/2002. (II. 8.) SzCsM-MüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi
követelményeinek minimális szintjéről;
egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.
Honlap:
www.mszt.hu (Magyar Szabványügyi Testület, szabványok),
www.gkm.gov.hu/archivumkuka/ipari_publikaciok/epitoipar_jegyzek.html?
query=kateg%C3%B3ria (Kategóriába Sorolási Jegyzék),
www.m-e-n.hu (Magyar Építőipari Névjegyzék),
www.emelestechnika.lap.hu.

eddigi tapasztalataikból;
Páronként:
– az emelőgépek kezelőinek irányítására alkalmazandó kéz- és hangjelzések
megismerése, a kézjelzések begyakorlása.
92
Rajzolja le az alábbi karjelzéseket:

Figyelem
Állj
Vége
Fel
Vízszintes távolság
Minden jó válasz 1 pont

A hivatkozott jogszabályok elolvasása.

A saját munkáltatója anyagmozgató eszközeinek áttekintése.
93
2/1653-06 Segédeszköz nélküli anyagmozgatás
A tanuló tudja:
– hogy mennyire fontos az élet és a munkavégzés valamennyi területén a kézi
tehermozgatás szabályainak ismerete és alkalmazása;
– az anyagmozgatás biztonságos elvégzésére vonatkozó előírásokat.
A tanuló ismerje:
– a tevékenység veszélyeit és a kiküszöbölés módjait.
Jogtárak, honlapok, ábrák, képek, filmek, pl. Lighten the Load című DVD-film (EU
Publications Office), ismeretterjesztő kiadványok, szóróanyagok: pl. Legyen könnyebb
a teher c. információs csomag (http://ew2007.osha.europa.eu), Facts (Európai
Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség) 71. szám: Bevezetés a
munkához kapcsolódó váz- és izomrendszeri problémákba, 73. szám: A munkahelyen
végzett kézi tehermozgatáshoz társuló veszélyek és kockázatok.
Csoportosítsa és jellemezze a segédeszköz nélküli anyagmozgatást:

– egyéni anyagmozgatás,
– csoportos anyagmozgatás.
Határozza meg a legfontosabb fogalmakat:

– kézi tehermozgatás (KTM) [25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban
hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségügyi és
biztonsági követelményeiről 2. § a.],
– hátsérülés (hivatkozott rendelet 2. § b.),
– MSD (váz- és izomrendszeri megbetegedések, bemutatható a következő honlap
kivetítésével és végigtekintésével is: http://osha.europa.eu/topics/msds/).
Magyarázza el a tevékenység helytelen végzésének lehetséges egészségi

következményeit.
Ismertesse a segédeszköz nélküli anyagmozgatás egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos végzésének szabályait:
– személyi feltételek:
o egészségügyi alkalmasság;
o munkavédelmi oktatás;
o megbízás a munka végzésére;
o a hátsérülés kockázatát befolyásoló egyéni tényezők.
– tárgyi feltételek:
o a teher jellemzői;
o a munkakörnyezet kialakítása:
 útvonalak;
 tárolóhelyek;
 a hátsérülések kockázatát növelő munkakörnyezeti tényezők.
94
– szervezési feltételek:
o irányító dolgozó;
o összehangolás;
o megfelelő ruházat;
o egyéni védőeszközök biztosítása.
Ismertesse a kockázatok felmérésének, értékelésének, csökkentésének legfontosabb

szabályait, tekintsék végig az emelés folyamatát az emelés megtervezésének
lépéseitől kezdve:
– a cél kijelölése;
– az útvonal akadálymentességének a felmérése;
– a megfelelő tehermegfogás;
– a kéz, a teher és az esetleges fogantyúk megfelelőségéről meggyőződés;
– többek együttes tevékenysége esetén a feladatok megosztása és az összehangolás
biztosítása;
a megfelelő végrehajtásig:
– a láb elhelyezése úgy, hogy a test a teher felett legyen;
– emeléskor a lábizmok használata;
– a hát kiegyenesítése;
– egyenes, lefelé fordított karokkal emelés.
Mutassa be a szállítás és a teher lerakás alapvető szabályait.
Ismertesse a kockázatok csökkentésére szolgáló intézkedéseket:

– kiküszöbölés;
– műszaki intézkedések (segédeszközök alkalmazása, felhasználóbarát gépek),
– szervezési intézkedések (feladatok módosítása, munkaköri rotáció, pihenőidő
stb.);
– oktatás, egészségügyi kockázatok bemutatása.
Mutasson be példát a kockázat csökkentésre (pl.: Ergo Guide Concept a Legyen

könnyebb a teher! c. információs csomag 13. oldalán).
Részletesen mutassa be a hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát növelő általános

tényezőket, valamint az egyéni kockázatot megnövelő tényezőket [25/1998. (XII. 27.)
EüM rendelet 1. számú melléklet].
Vetítsen a tanulóknak kockázatfelmérő-lap mintát.
Utaljon a kockázat kommunikáció jelentőségéről tanultakra.
Gyakorlati óra:
Vetítse az e témakörben készült „napo” rajzfilmet. Magyarázza el a látottakat a
tanulóknak.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy – amikor majd munkavédelmi oktatás tartanak a
kézi anyagmozgatás szabályairól – feltétlenül használják a már bárki számára
elérhető, letölthető ismeretterjesztő anyagokat, filmeket.
95
Jogszabály:
kézi tehermozgatás minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről.
Honlap:
www.anyagmozgatas.lap.hu
Irodalom:
Facts (Európai Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelmi Ügynökség) 71. és 73.
szám,
http://ew2007.osha.europa.eu („Legyen könnyebb a teher” címmel megrendezett
2007. évi európai hét anyagai).
hivatkozást találunk, mindig nézzék meg a kiadás, illetve a kézirat lezárásának

eddigi tapasztalataikból;
Csoportmunkában:
– egy adott munkakörnyezet és feladat meghatározása után töltsék ki a kiosztott
kockázatfelmérő-lapot,
– a csoportok ismertessék meg egymással a felmért kockázatokat.
Különböző térfogatú és tömegű tárgyakon próbáltassa ki a tanulókkal a segédeszköz

nélküli anyagmozgatás helyes és helytelen módjait.
A további hivatkozott jogszabályok, biztonsági szabályzatok megismerése, a honlapok

megtekintése.
A saját munkáltatója munkavédelmi szabályozásának és kézi anyagmozgatási
gyakorlatának áttekintése.
Jó gyakorlatok, ismereterjesztő kiadványok felkutatása.
96
3/1653-06 Kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközzel.
Kézi szállítóeszközök.
Kézi emelőeszközök
A tanuló tudja:
– hogyan könnyíthetik meg és tehetik biztonságosabbá a kézi anyagmozgatást az
egyszerűbb segédeszközök, a kézi szállító- és emelőeszközök.
A tanuló ismerje:
– az egyszerűbb segédeszközöket, szállító- és emelőeszközöket;
– ismerje alkalmazásuk szabályait;
– tisztában legyen a használat során jelentkező veszélyekkel;
– a kockázatok csökkentésének lehetőségeit és módjait.
Jogtárak, honlapok, ábrák, képek, filmek, pl. Lighten the Load című DVD-film (EU
Publications Office), ismeretterjesztő kiadványok, szóróanyagok: pl. Legyen könnyebb
a teher c. információs csomag (http://ew2007.osha.europa.eu), Facts (Európai
Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség) 71. szám: Bevezetés a
munkához kapcsolódó váz- és izomrendszeri problémákba, 73. szám: A munkahelyen
végzett kézi tehermozgatáshoz társuló veszélyek és kockázatok.
Röviden emlékeztessen a segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás szabályaira és

kockázataira.
Hivatkozzon arra, hogy az egészségi kockázatok csökkentésének legegyszerűbb

műszaki megoldása a segédeszköz használat.
Ismertesse az egyszerűbb segédeszközzel végzett kézi anyagmozgatás

 eszközeit (lapátok, kézihorgok, fogószerkezetek, kézi tapadókorongok, kézi
emelőmágnesek, görgők, emelőrudak, korcsolyák, kenderkötelek, létrák);
 általános követelményeit;
 a munkaeszközök használatának szabályait;
 ellenőrző felülvizsgálatukat;
 a veszélyforrásokat.
Mutasson rá hangsúlyozottan a létrák megfelelőségével, használatával kapcsolatos

követelményekre, felhívva a figyelmet arra, hogy ezen munkaeszközök használata
mennyire általános.
Mutasson be létra alkalmazása során bekövetkezett baleseteket a Létrák biztonságos

használata (Népszava Könyv Kft. 2006.) c. kiadvány felhasználásával.
A következő táblázat felhasználásával (kivetítésével) irányítsa a figyelmet a

leggyakoribb baleseti forrásokra:
97
A segédeszköz Leggyakoribb baleseti
Alkalmazási terület:
megnevezése: források:
Ömlesztett anyagok
Lapát Hát- és deréktáji sérülés
rakodása
A teher kicsúszása a tompa,
vagy deformálódott
Nagy tömegű, terjedelmes
Kézihorog horogból.
áruk rakodása
A fogantyúk, nyelek nem
megfelelő felerősítése.
A teher kicsúszása, leesése
Nagy tömegű, nagy
nem rendeltetésszerű
hosszméretű terhek
Fogószerkezet használat, illetve kopott
(gerendák, sínek) rakodása,
vagy görbült szerkezetek
rövidtávon történő szállítása
alkalmazásakor
A teher leesése nem
Táblaüvegek, fémlemezek
Kézi tapadókorong megfelelő szívó-, illetve
rakodása
mágneses hatás esetén
Nagy tömegű, sík felfekvésű A teher lecsúszása,
terhek (pl. faládákba lebillenése, kézsérülés a
Görgő
helyezett gépek) rövid távú görgők helytelen
mozgatása igazításakor
Nagy tömegű terhek
megemelése a kötőelem A teher felbillenése,
Emelőrúd vagy görgő aláhelyezése felborulása, a rúd
céljából kicsapódása
A teher lebillenése,
lecsúszása, leesése, a tartók
Nagy tömegű, henger alakú
szétcsúszása, a vezetőkötél
Korcsolya áruk (pl. hordók)
elszakadása, vagy annak
szállítójárművekre rakása
elmozdulása nem megfelelő
rögzítés esetén
Ismertesse a kézi szállítóeszközöket:

– talicskák (egy- és kétkerekű);
– kézikocsik;
– kézi targoncák (speciális: zsáktagonca, hordó-, gázpalack- és ballonszállító,
billenőedényes, lépcsőnjáró);
– kiemelésű kézi szállítótargoncák.
Részletezze az előírásokat:
– a biztonságos kialakításra;
– működtetésre;
– karbantartásra;
– időszakos ellenőrzésre;
– vonatkozóan.
98
Ismertesse a kézi emelőeszközök:
 típusait:
o fogasrudas emelő,
o csavarorsós emelő,
o kötélcsigasor,
o kézi hajtású csörlő;
– általános követelményeit;
– a kezelőre vonatkozó személyi feltételeket;
– biztonsági berendezéseit;
– az emelőeszközök használatának szabályait;
– időszakos vizsgálatukat;
– a veszélyforrásokat.
Mutasson be példákat az egyszerűbb eszközök használatára fényképek vagy film

vetítésével.
Jogszabály:
kézi tehermozgatás minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről.
Honlap:
www.anyagmozgatas.lap.hu
Irodalom:
Létrák biztonságos használata (Népszava Könyv Kft. 2006.),
Facts (Európai Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelmi Ügynökség) 71. és 73.
szám,
http://ew2007.osha.europa.eu („Legyen könnyebb a teher” címmel megrendezett
2007. évi európai hét anyagai).
Képek:
http://kezikocsi_molnarkocsi_szallitokocsi.3mp.hu.
hivatkozást találunk, mindig nézzék meg a kiadás, illetve a kézirat lezárásának

 a tanulók a korábbi ismereteiket felhasználva adjanak választ a feltett kérdésekre,
 kövessék nyomon tanulótársaik feleleteit, egészítsék ki, illetve pontosítsák azokat;
 készítsenek az elhangzottakról vázlatot, melyet aztán az óra végi számonkérésben
A bemutatott eszközökről ismertető anyag, prospektusok, műszaki leírások beszerzése.

Saját képek, filmek készítése a tárgykörben.
99
A hivatkozott jogszabály és az ismeretterjesztő anyagok tanulmányozása.

A saját munkáltatója eszközparkjának áttekintése.
100
4/1653-06 A gravitációs anyagmozgatás alapjai
A tanuló tudja:
 hogy mit jelent a gravitációs anyagmozgatás;
 és milyen sajátosságai vannak.
A tanuló ismerje:
– a gravitációs anyagmozgatás eszközeit;
– a kialakítás műszaki és biztonságtechnikai követelményeit;
– az üzemeltetés során jelentkező veszélyeket;
– a biztonságos üzemeltetés szempontjait.
Jogtárak, honlapok, ábrák, képek, filmek.

Ismertesse a gravitációs anyagmozgatás sajátosságait, alkalmazási területeit.
Mutasson be rajzon, képen vagy filmen egy gravitációs szállítópályát, a funkciókat

elmagyarázva ismertesse a fő részeket:
– feladószakasz, feladógarat;
– leadóvég, kiadónyílás;
– hordozóelemek;
– támasztóeleme;
– kiegészítő elemek.
Mutassa be a gravitációs anyagmozgatás eszközeit képen is:

– csúszda, csigacsúszda;
– surrantók, ejtőcsövek;
– gördülőelemes szállítópályák.
Röviden ismertesse az egyes típusok felépítését és a létesítés során betartandó

követelményeket.
Határozza meg a karbantartás és az időszakos ellenőrzés követelményrendszerét.
Ismertesse az üzemeltetés során jelentkező veszélyeket.
A tanulókkal együtt határozzák meg a veszélyek elleni védekezés módjait:

– személyi feltételek biztosítása;
– szervezési intézkedések;
– egyéni védőeszköz-juttatás.
Gyakorlati óra:
– filmvetítés és csoportmunka (lásd később).
101
Szabvány:
MSZ ISO 1819:1998 Folyamatos működésű anyagmozgató berendezések.
Biztonsági követelmények. Általános előírások;
MSZ ISO 7149:1998 Folyamatos működésű anyagmozgató berendezések. Biztonsági
követelmények. Külön előírások;
MSZ 6701-5:1986 Anyagmozgató berendezések elnevezése. Folyamatos
működésű berendezések;
MSZ 6701-12:1983 Anyagmozgató berendezések elnevezése. Csúszdák,
surrantók, hombárok elzáró- és adagolószerkezetek.
Irodalom:
Felföldi László (szerk.): Az anyagmozgatás biztonságtechnikája Népszava
Könyvkiadó 1988.,
Győrfy Endre – Sasfi Imre: Anyagmozgató gépek Tankönyvkiadó,
Tomay Tibor (szerk.): Gabonaipari kézikönyv II. Mezőgazdasági Kiadó 1973.

Csoportmunkában:
1. Egy kétszintes épület bontását végzik. Építési ejtőcső létesítésére kerül sor.
Határozzák meg a szempontokat, a létesítés feltételrendszerét, az üzemeltetés
szabályozását, az ellenőrzés módját és az ejtőcsövet üzemeltető
munkavállalók egyéni védőeszköz juttatását!
2. Készítsék el egy gördülőelemes szállítópálya ellenőrző felülvizsgálatának az
ellenőrző listáját!
A csoportok a feladatok megoldása után ismertessék az elkészített anyagokat és

vitassák meg azokat.
A hivatkozott szabványok megismerése.

A gravitációs anyagmozgatás eszközeinek tanulmányozása a gyakorlatban.
102
A tematikai egység:
5/1653-06 Folyamatos működésű szállítógépek
A tanuló tudja:
– mely feltételek teszik lehetővé a folyamatos működésű szállítógépek biztonságos
üzemeltetését.
A tanuló ismerje:
– a működtetés, karbantartás során jelentkező veszélyeket;
– a veszélyek elhárítása céljából szükséges intézkedéseket.
Szabványok, filmek, képek, ábrák.

Ismertesse a folyamatos működésű szállítógépek sajátosságait, alkalmazási területeit.
Mutasson be rajzon, képen vagy filmen egy hevederes szállítószalagot, magyarázza el a

működést, ismertesse a szállítószalag részeit.
Ismertesse a folyamatos szállítógépek típusait, lehetőleg film felhasználásával

(valamennyi típusnál részletezze a felhasználás területeit, az üzemeltetés és
karbantartás követelményeit, valamint az ezen műveletek közben keletkező
veszélyforrásokat:
– Hordozóelemes szállítógép:
o hevederes szállítószalag:
 sík szállítószalag, vályús hevederű szállítószalag;
 gördülőágyas és csúszóágyas hevederes szállítószalag;
o csuklótagos szállítószalagok:
 sík, oldalfalas és szekrényes csuklótagos szállítószalagok.
o függőkonvejor:
 egy- és kétpályás függőkonvejor;
o elevátor, sereleges elevátor;
o szállító láncpálya:
 láncpálya, görgős láncpálya;
 részben szabadonfutó görgős torlasztópálya.
– Vonóelemes szállítógépek:
o kaparó szállítógép;
o rédler;
o darabárut továbbító láncpálya.
– Forgóelemes szállítógépek:
o szállítócsiga, -cső, -csavar.
– Hajtott szállítópályák:
o hevederhajtású tárcsás pálya;
o tárcsás pálya;
o lánchajtású görgőspálya.
103
A típusok ismertetése után elemezze a veszélyforrásokat, kitérve a munkakörnyezet –
gép kölcsönhatásból eredő veszélyekre:
– az indítás és leállítás veszélyei;
– az anyag fel- és leadásának veszélyei;
– az anyag továbbítása közben keletkező veszélyek;
– az üzemeltetés és karbantartás során jelentkező veszélyek, valamint
– a rendszerkapcsolatok veszélyei.
Ismertesse a veszélyek kizárása, illetve elhárítása érdekében szükséges intézkedéseket:

– a létesítés során:
o telepítési hely, munkakörnyezet;
o megfelelő szállítópálya megválasztása;
o védőberendezések beépítése (lezárható főkapcsoló, vészleállító, visszafutás-gátló
stb.).
– szervezési intézkedések a használat során:
o túlterhelés megakadályozása;
o műszakonkénti vizsgálatok;
o összehangolás;
o időszakos ellenőrző felülvizsgálatok.
– személyi feltételek:
o kezelői jogosultság;
o munkavédelmi oktatás.
– kockázatok felmérése és értékelése;
– egyéni védőeszköz-juttatás szabályozása.
Idézze fel a nem veszélyes munkaeszközök ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos

ellenőrző felülvizsgálatáról tanultakat.
Gyakorlati óra:
Mutasson be néhány tipikus munkabalesetet, melyek folyamatos működésű
szállítószalag üzemeltetése közben keletkeztek.
Csoportmunka (lásd később).
Jogszabály:
Szabvány:
MSZ ISO 1536:1994 Folyamatos működésű szállítóberendezések ömlesztett
anyagok mozgatására. Vályús szállítószalagok (a hordozható szállítószalagok
kivételével). Szalagdobok;
anyagok mozgatására. Vályús szállítószalagok (a hordozható szállítószalagok
104
kivételével). Görgők;
anyagok és darabáruk mozgatására. Szállítószalagok. A motoros hajtódobok
jellemzői;
MSZ ISO 2109:1994 Folyamatos működésű szállítóberendezések. Könnyűüzemű
szállítószalagok ömlesztett anyagok mozgatására;
MSZ ISO 2406:1983 Mozgatható és hordozható szállítószalagok szerkezeti
kialakítása.
Honlap:
www.anyagmozgatas.lap.hu.

Csoportmunkában:
– készítsék el egy sereleges elevátor időszakos ellenőrző felülvizsgálatának
dokumentációját;
– elemezzék szállítószalagok üzemeltetése, karbantartása közben bekövetkezett
munkabalesetek tényállásait;
– a csoportok ismertessék az okozati lánc feltárása közben megállapított
hiányosságokat, mulasztásokat, hibákat.
A hivatkozott szabványok tanulmányozása, a honlapok megtekintése.

A saját munkáltatója munkavédelmi szabályozásának és gyakorlati megoldásainak
áttekintése.
105
6/1653-06 Gépi hajtású targoncák biztonságtechnikája
A tanuló tudja:
– milyen biztonsági követelményei vannak a targoncák üzemeltetésének.
A tanuló ismerje:
– a munkavédelmi szakemberek feladatait a targoncák biztonságos üzemeltetéséhez
szükséges munkakörnyezet kialakításában;
– a biztonsági berendezéseket, működésüket;
– a biztonságos használat módjait.
Jogtárak, szabványok, honlapok, grafikák, képek, filmek, ismeretterjesztő kiadványok.

Ismertesse a gépi hajtású targoncák használati és szerkezeti jellemzőit, osztályozásuk

szempontjait:
– Hajtási mód szerint:
o kombinált (gépi/kézi) működtetésű;
o villamos motoros;
o belső égésű motoros.
– Vezérlés és kormányzás módja szerint:
o gyalogkíséretű;
o vezetőállásos;
o vezetőüléses;
o vezető nélküli.
– Rendeltetés szerint:
o szállító;
o vontató;
o emelőtargoncák.
Mutassa be a gép hajtású targoncák fontosabb szerkezeti elemeit és kialakításukat,

működésüket:
– a vezérlőhelyet;
– a targoncavezető védelmére szolgáló berendezéseket;
– a fék-, kormány- és villamos berendezéseket;
– az emelőberendezést.
Szemléltető eszközök alkalmazásával mutassa be az emelőmű biztonsági berendezéseit:

– a hidraulikus rendszert a túlnyomástól védő nyomásszabályozó (biztonsági)
szelepet,
– a rakomány gyors süllyesztésének megakadályozására szolgáló „zuhanásgátló”
szelepeket.
106
Ismertesse a gépi hajtású targoncák üzemeltetése során keletkező általános veszélyek:
– az indítás és leállítás,
– az anyagfelvétel és leadás;
– a teher továbbításának,
– az energiaellátás során jelentkező,
– és az egyéb, az üzemeltetés módjából, körülményeiből adódó
veszélyeket.
Bővebben térjen ki az emelőtargoncák stabilitásával kapcsolatos kérdésekre, ismertesse

a stabilitási tényező kiszámításának módját, a terhelhetőségi diagram tényezőit,
jelentését, elhelyezésének és alkalmazásának szabályait.
Ismertesse a villamos üzemű targoncák akkumulátorainak töltése, az elektrolitszint

ellenőrzése és az elektrolit pótlása során keletkező veszélyeket. Térjen ki az
akkumulátor töltőhelyiségek és töltőállomások kialakításának, valamint
üzemeltetésének szabályaira.
Hívja fel a figyelmet a belső égésű motoros targoncák üzemanyag-tároló helyiségei és

az üzemanyag feltöltés veszélyforrásaira.
Folyékony gázzal működő targoncák kiegészítő biztonsági követelményeit is

ismertesse:
– a folyékonygáz-tartályok létesítésének és használatának speciális előírásait;
– a folyékonygáz-vezetékek követelményeit;
– a felszerelés szabályait.
Ismertesse az emelőtargoncákkal történő munkavégzés személyi feltételeit:

– életkor;
– egészségi alkalmasság;
– targoncakezelői jogosultság;
– munkavédelmi oktatás;
– megbízás a feladat végzésére.
Térjen ki részletesen a targoncakezelői jogosultság megállapításával kapcsolatos

gondokra, a korábbi (1980-at megelőző) és a jelenlegi szabályozásra.
Mutassa be
– az egyes targoncafajták sajátos veszélyforrásait;
– a munkakörnyezetből származó veszélyeket;
– az irányító részrendszerrel való kapcsolatban keletkező zavarokat.
Ismertesse a biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit:

– vezetőfülke;
– vezetőülés, vezetőállás kialakítása;
– a kezelőelemek kialakítása és elrendezése (holtember kapcsoló);
– a kezelő visszatartása (biztonságiöv-összeállítás);
– a targoncavezető védelme (védőfal, vezetővédő tető);
– védelem zúzó-, nyíró- és behúzóhelyek ellen;
– be- és kiszállás a vezetőtérből;
107
– villa-háttámasz.
Ismertesse a különleges körülmények között (melegüzemben, tűzveszélyes, illetve tűz-

és robbanásveszélyes helyiségben üzemelő targoncák biztonságos kialakításának
sajátos megoldásait.
Mutassa be a karbantartás, javítás, üzemeltetés folyamatába beépíthető biztonsági

előírások fontosságát.
Ismertesse az üzembe helyezés és üzemeltetés során jelentkező feladatokat:

1. Munkavédelmi üzembe helyezés és időszakos biztonsági felülvizsgálat
2. A szerkezeti és a fővizsgálatok időközeit – az üzemi csoportszámtól függően, az
Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. Fejezet 37. pontja alapján – az MSZ
16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata szabvány határozza meg,
vetítse ki a szabvány 1. táblázatát és ismertesse a szerkezeti és fővizsgálatok
taralmi előírásait.
3. Emelőgép-napló vezetés formai és tartalmi követelményei.
4. Műszakonkénti vizsgálat a hivatkozott szabvány szerint. (A szabvány főleg a
daruüzemmel foglalkozik.)
Gyakorlati óra:
Különféle targoncák működésének, karbantartásának megtekintése filmen vagy
gyakorlatban.
Targoncakezelők számára ismételt oktatáshoz oktatási tematika és tesztlap
összeállítása.
Targonca használata során bekövetkezett munkabalesetek tényállásainak elemzése. A
balesetvizsgálatot követően intézkedési terv készítése.
Jogszabály:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről,
követelményeinek minimális szintjéről,
6/1980. (I. 28.) ÉVM-KPM rendelet az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez
kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről (Megj.: 2009. január 1-jén hatályát
veszti)
Szabvány:
MSZ 1600-16:1992 Létesítési biztonsági szabályzat1000 V-nál nem nagyobb
feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Helyhezkötött
akkumulátorok telepítése, akkumulátorhelyiségek és –töltőállomások létesítése
MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata
MSZ 16226:1985 Gépi hajtású targoncák kísérő dokumentációja
MSZ EN 1175 szabványsorozat: Targoncák biztonsága. Változtatható kinyúlású
gépi hajtású targoncák
MSZ EN 1525:2000 Targoncák biztonsága. Vezető nélküli targoncák és
rendszereik
108
MSZ EN 1526:2000 Targoncák biztonsága. Targoncák automatikus funkcióinak
kiegészítő követelményei
MSZ EN 1726-1:2001 Targoncák biztonsága. Gépi hajtású targoncák legfeljebb
10 000 kg teherbírással és vontatók legfeljebb 20 000 N vonóerővel. 1. rész:
Általános követelmények
MSZ EN 1726-2:2001 Targoncák biztonsága. Legfeljebb 10 000 kg teherbírású,
gépi hajtású targoncák és legfeljebb 20 000 N vonóerejű vontatók. 2. rész:
Kiegészítő követelmények az emelhető kezelőhelyű és az emelt teherrel való
közlekedésre tervezett targoncákra
MSZ EN 1757 szabványsorozat: Targoncák biztonsága. Gyalogkíséretű targoncák
Honlap:
www.targoncatrade.hu (targoncatípusok, képek)
www.targonca-lap.hu
www.honti.hu (targoncák gépkönyvei)
Könyv, egyéb kiadvány:

Felföldi – Galló: A targonca-karbantartás biztonságtechnikai követelményei
Agrocent Kiadó 1996.,
Felföldi: Kézikönyv az anyagmozgató gépek és berendezések, eszközök
biztonságos üzemeltetéséhez Agrocent Kiadó 1997.,
Felföldi: Új előírások az emelőgépek biztonságos üzemeltetéséhez Fórum Média
Kiadó 2003-2006.,
Targoncakezelők hatékony munkavédelmi oktatása TIT Öveges József Egyesület
2006.

Kiscsoportban:
– gyakorlati óra.
A tematikai egységhez tartozó tanórán kívüli feladat:
Az Ön vállalkozásánál üzemeltetnek egy Komatsu FD 20 típusú belsőégésű motoros

homlokvillás emelőtargoncát, a gépkönyv azonban elveszett. Hogyan tudja pótolni?
Megrendelhető (többek között) a www.honti.hu honlapon.
A hivatkozott jogszabályok, biztonsági szabályzat, szabványok megismerése.

A saját munkáltatója targoncaparkjának és munkavédelmi szabályozásának áttekintése.
109
110
7/1653-06 Daruk fajtái és biztonságtechnikája
A tanuló tudja:
– milyen darufajták vannak;
– mely veszélyforrások jelentkeznek a daruk üzemeltetése és karbantartása során.
A tanuló ismerje:
– az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet
(Emelőgép Biztonsági Szabályzat) általános és darukra vonatkozó előírásait,
– a munkavédelmi szakember feladatait;
– ismerje a biztonságos használat, a kockázatok csökkentésének módjait.
Jogtárak, honlapok, Emelőgép Biztonsági Szabályzat, szabványok, filmek, fényképek

és ábrák.
Határozza meg a daru fogalmát és határolja el a darukat az emelőberendezésektől és az

emelőszerkezetektől.
Jelölje meg a daruk csoportosításának a lehetséges szempontjait.
Csoportosítsa a darukat szerkezetük alapján az alábbi táblázat szerint:

Híddaruk Forgódaruk
Futódaruk Bakdaruk
Kétfőtartós Konzol nélküli Portáldaruk:
Egyfőtartós Felhajtható konzolos – billenőgémes
Függő Kábeldaruk: – kettős billenőgémes
– helyhezkötött Toronydaruk:
– sínpályán mozgó – futómacskás gémmel
– konténerdaru – billenő gémmel
Autódaruk
Ismertesse az egyes darufajták jellemzőit, elhatárolásukat.
Ismertessen más csoportosítási szempontokat is:

– teherfelvevő eszköz szerint (horogüzemű, emelőgerendás, markolóval
felszerelt, stb.),
– helyváltoztatási lehetőség alapján (helyhez kötött, önjáró stb.),
– elfordulási lehetőség szerint (nem forgó, nem teljes fordulatú, teljes
fordulatú),
– hajtási mód alapján (villamos, hidraulikus).
Ismertesse a villamos emelődob és ennek haladóművel ellátott változatát, a

futómacskát.
111
Mutassa be példának az emelődob szerkezetét, működési vázlatát:
– kúpos forgórészű motor;
– kúpos fék;
– hajtómű;
– kötéldob, stb.
Mutasson be villamos emelődobbal futómacskát.
Röviden mutassa be a daruk felépítését, közös szerkezeti egységeiket:

– a mozgatóműveket (motor, féktárcsás tengelykapcsoló a fékkel, emelőmű,
energiaátadó elemek, haladómozgást előállító elemek);
– acélszerkezetet;
– az energiaellátó berendezést;
– darupályát (darusín, ütköző, végállás-kapcsoló, sínfogó, stb.);
– az emelőgépekben alkalmazott acélsodrony köteleket, láncokat, kötélkorongot:
o az acélsodronykötél részei (elemi szálak, pászmák, kenderbetét),
o hosszsodrású- és keresztsodrású kötelek,
o kötélvég rögzítések,
o kötélkorong,
o szemeslánc, stb.;
– a teherfelvevő eszközöket:
o horogszerkezet;
o kötözőkötél, kétágú-, négyágú függesztékek, végszemek, horgok, élvédők,
o emelőgerendák, fogók, emelőmágnesek;
o ömlesztett anyagokat felvevő szerkezetek (fenékürítésű edény, markolók).
Ismertesse a szerkezeti egységek követelményeit (anyag, funkció, működési mód).
Mutassa be a létesítés alapvető biztonságtechnikai követelményeit.
Részletesen ismertesse a daruk biztonsági berendezéseinek feladatát és azok

működését, védelmi funkcióját:
– fékek;
– véghelyzet határolók, ütközők, sínfogók;
– túlterhelés-gátlók;
– feljárók, kezelőfülke, világítás, egyéb biztonsági berendezések.
Az Emelőgép Biztonsági Szabályzatban foglaltak szerint ismertesse a darukkal való

munkavégzés
– személyi feltételeit (egészségügyi alkalmasság, életkor, darukezelői
jogosultság, munkavédelmi oktatás, megbízás a feladat végzésére);
– az üzemeltetésre vonatkozó szabályokat;
– a darukezelőre vonatkozó előírásokat;
– a teherkötözés és az irányítás szabályait.
Hívja fel a figyelmet a daruk üzemeltetése során jelentkező egyéb veszélyekre, illetve a
szélsőséges környezeti hatások, a nagyfeszültségű vezetékek közelében végzett munka,
a különleges emelési műveletek, a több daruval végzett együttes emelés, a mobil
daruval végzett emelés, az emelt teherrel való haladás veszélyeire, szabályaira.
112
Hivatkozzon a veszélyes gépek munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatáról,
munkavédelmi üzembe helyezéséről és időszakos biztonsági felülvizsgálatáról
korábban tanultakra, az eljárások formai és tartalmi követelményeire.
Ismertesse a leggyakoribb, daruval történő munkavégzés közben keletkező

munkabaleseti okot és néhány megtörtént munkabaleset tényállását.
Gyakorlati óra: rendeltetésszerű és rendeltetés ellenes használat bemutatása és

csoportmunka (lásd később).
Jogszabály:
65/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról.
kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről (Megj.: 2009. január1-jén hatályát
veszti)
Szabvány:
MSZ 6701 szabványsorozat: Anyagmozgató berendezések elnevezése,
MSZ 12433 szabványsorozat: Emelőgépek fő műszaki jellemzői,
MSZ 12854:1979 Daruk veszélyes részeinek színjelölése,
MSZ 12856:1979 Darujárda, -pódium, -lépcső és létra biztonságtechnikai
követelményei,
MSZ 12857:1979 Darusodronykötél, kötéldob és –korng, lánc és lánckerék
biztonságtechnikai követelményei,
MSZ12858:1979 Tartóköteles daru biztonságtechnikai követelményei,
MSZ 12860:1979 Daruk általános biztonságtechnikai követelményei,
MSZ 19175-2:1988 Emelőgépek gépkönyve. Darugépkönyv,
MSZ 9725:1978 Darukönyv,
MSZ EN 12077-2:2001 Daruk biztonsága. Egészségügyi és biztonsági
követelmények. 2. rész: Határoló- és jelzőberendezések,
MSZ EN 12644-1:2002 Daruk. Használati és vizsgálati információk. 1. rész:
Használati utasítások,
MSZ EN 12644-2:2001 Daruk. Használati és vizsgálati információk. 2. rész:
Megjelölés,
MSZ EN 12999:2005 Daruk. Rakodódaruk,
MSZ EN 13000:2004 Daruk. Önjáró daruk,
MSZ EN 13155:2004 Daruk. Biztonság. Oldható teherfelvevők,
MSZ EN 13557:2004 Daruk. Kezelőelemek és kezelőhelyek,
MSZ EN 13586:2007 Daruk. Feljárók,
MSZ ISO 4306 szabványsorozat: Daruk fogalommeghatározásai,
MSZ ISO 8566 szabványsorozat: Daruk vezérlőfülkéi,
MSZ ISO 9374 szabványsorozat: Daruk szállítási adatai.
Honlap:
http://gep-ujsag.freeweb.hu (darubalesetek részletes leírása)
www.daru.lap.hu
www.emelestechnika.lap.hu
www.illesszerviz.hu (emelőgép műszakos vizsgálata, emelőgép-napló)
113
Irodalom:
Építőipari munkabalesetek tanulságai Secumix ’97 Bt. 2005.
Használjon minél több vizuális segédanyagot, melyek az egyes darufajtákat és

szerkezeti egységeiket is bemutatják működés közben.
Csoportmunkában:
– állítsák össze egy-egy darufajta műszakos vizsgálatának a szempontrendszerét;
– mutassák be egymásnak a csoportok a dokumentációkat.
1. Készüljön fel munkavédelmi oktatás tartására helyszíni összeszerelésű daru kezelője
számára építési munkaterületen.
2. Állítson össze munkavédelmi oktatási anyagot és vizsgakérdéseket darukötözők
számára.
Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat megismerése.

A legfontosabb daru szabványok elolvasása.
A saját munkáltatója munkavédelmi szabályozásának és daruparkjának áttekintése, a
dokumentációk tanulmányozása.
114
8/1653-06 A közúti áruszállítás és rakodás biztonsága
A tanuló tudja:
– a közúti áruszállítás összetevőit és kapcsolatrendszerüket;
– a szállítás biztonságát, befolyásoló tényezőket.
A tanuló ismerje:
– a közúti áruszállító járművek főbb csoportjait, jellemzőiket.
Jogtárak, szabványok, honlapok, üzemeltetési dokumentációk, ábrák, képek, filmek.

Ismertesse a közúti áruszállítás fogalmát. Mutassa be az összetevőket és

kapcsolatrendszerüket az alábbi ábra felhasználásával:
Közlekedő emberek
Gépjármű és rakodógép Úthálózat és környezet
Időjárás és külső tényezők
Ismertesse:
– az emberi tényező szerepét,
– a magatartást befolyásoló külső és belső hatásokat,
– a járművezetés folyamatának szakaszait (érzékelés, felismerés, azonosítás,
döntés, járműkezelés).
Fektessen hangsúlyt az egyes szakaszok lefolyását, gyorsaságát, biztonságát

befolyásoló tényezők bemutatására (fizikai állapot, pszichoszociális feltételek).
Hívja fel a figyelmet az ismeretek felfrissítése, a téli útviszonyokra, felkészülés

jelentőségére és a lehetőségekre, a munkavédelmi szakember feladataira és
felelősségére.
Mutassa be az úthálózat, a közutak jellemzőit és ezek szerepét, a forgalomtechnika

jelentőségét a közlekedés biztonságában:
– vonalvezetés;
– keresztmetszet;
– az útburkolat minősége;
115
– közúti jelzések, útburkolati jelek;
– úttartozékok;
– világítás,
– sebességszabályozás;
– forgalomirányítás;
– parkolás rendje.
Hívja fel a figyelmet a közút-vasút kereszteződés speciális veszélyeire néhány

bekövetkezett munkabalesetet bemutatva.
Ismertesse az időjárás [eső (aquaplaning), hó, jég, köd, szél stb.] és más külső tényezők
biztonságra gyakorolt hatásait.
Mutassa be a közút, mint munkahely jellemzőit és minimális biztonsági

követelményeit:
– forgalomirányítást ellátók;
– közúti munkákat végzők (közutak építése, felújítása, karbantartása);
– vészhelyzetet elhárítók esetében.
Ismertesse a közúti áruszállító járművek főbb csoportjait és főbb jellemzőit,

megengedett legnagyobb méretüket és terhelhetőségüket:
– általános célú tehergépjárművek;
– önürítős (billenő rakterű) járművek;
– tartályos gépkocsik;
– önrakodó tehergépkocsik;
– vontatók;
– pótkocsik.
Mutassa be a tehergépjárművekre szerelt rakodó-berendezéseket, ezek részeit és

jellemzőiket:
– forgódaruk;
– kitámasztó lábak;
– hidraulikus berendezések;
– emelő hátfalak;
– konténerrakodó-berendezések.
Ismertesse a rakodást, befolyásoló tényezőket, a rakodás eszközeit és a

rakományrögzítés jellemzőit:
– a szintkülönbség-kiegyenlítők kialakításának és használatának biztonsági előírásait;

– a jármű rakfelületén elhelyezett rakományra ható tömegerőket;
– a tehergépjárművek rakodásának általános szempontjait;
– a célszerű rögzítőerők nagyságát;
– a rakományrögzítés eszközeit, módszereit.
Hívja fel a figyelmet a közúti járművek alapvető biztonsági jellemzőire:
– aktív biztonság,
– passzív biztonság.
116
Ismertesse a közúti járművek hatósági felügyeletére vonatkozó alapvető szabályokat:
– új járművekre vonatkozó előírások,
– forgalomba helyezés előtti vizsgálat,
– időszakos műszaki felülvizsgálat;
– rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat.
Mutasson be külföldi példákat a közúti gépjárművezetés személyi feltételeinek

korlátozására (munkaidő, pihenőidő, készenlét szabályozása) vonatkozóan.
Adjon közre tachográf lapot és ismertesse a vonatkozó előírásokat.
Gyakorlati óra: csoportmunka (lásd később).

Jogszabály:
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ),
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és
forgalomban tartásának műszaki feltételeiről
2001. évi IX. törvény a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek
személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás kihirdetéséről (AETR),
124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró
készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet
végrehajtásáról.
Szabvány:
MSZ EN 1398:2001 Szintkülönbség-kiegyenlítők.
Könyv:
Dr. Barna Andrea - Barna Péter: A gépjárműközlekedés Európai Uniós szakmai
kézikönyve Complex Kiadó 2004.
Honlap:
www.mszt.hu (Magyar Szabványügyi Testület, szabványok)
www.nkh.hu (Nemzeti Közlekedési Hatóság, hatósági feladatok, szervezet)
www.honti.hu (rakodógépek gépkönyvei)
www.vazsanzo.hu (rakodós járművek)
www.tachograflap.hu (tachográf készülékekre vonatkozó szabályok, szervizek,
tachográflap).

időpontját, és győződjünk meg arról, hogy nem következett-e be változás.

117
Csoportmunkában:
– állítsanak össze oktatási anyagot, közúti áruszállítást végző gépjárművezetők
számára a téli felkészüléshez;
– állítsanak össze oktatási anyagot, közúti áruszállítást végző gépjárművezetők
számára hőségriadó esetére.
A tematikai egységhez tartozó feladat a következő órára:
Tachográflap letöltése internetről.

A hivatkozott jogszabályok, szabványok, honlapok megismerése.

A saját munkáltatója közúti áruszállítást végző gépparkja és az e tárgykört érintő belső
munkavédelmi szabályozás áttekintése.
118
A tematikai egység azonosítója és megnevezése:
9/1653-06 Rakodógépek
A tanuló tudja:
– a rakodógépek feladatait, működését.
A tanuló ismerje:
– az üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettségeket,
– a veszélyforrásokat és elhárításuk módjait.
Jogtárak, szabványok, honlapok, vizsgálati jelentés, üzemeltetési dokumentációk,

ábrák, képek, filmek, gyakorlati órán a rakodógépek és dokumentációjuk.
Ismertesse a rakodás általános jellemzését, osztályozását:

– rakodás: lerakás, felrakás, átrakás;
– darabáruk vagy ömlesztett anyagok rakodása;
– folyamatos vagy szakaszos működésű rakodógépek.
Mutassa be a folyamatos működésű rakodógépek jellemzőit és típusait ábrák, képek és

filmek segítségével:
– felszedőgépek,
– halmazképző gépek.
Ismertesse a szakaszos működésű rakodógépek jellemzőit és típusait ábrák, képek és

filmek segítségével:
– homlokrakodók,
– fej feletti rakodók,
– forgórakodók,
– egyetemes rakodók,
– forgókotrók (exkavátorok),
– lapátos tológépek,
– géplapátok.
Mutassa be a szakaszos működésű rakodógépek fontosabb szerkezeti elemeit:

– vezetőhely;
– a rakodógép-kezelő védelmére szolgáló berendezések;
– fék-, kormány- és villamos berendezések;
– teherfelvevő-egység, gém-mozgatómű, haladómű, kitámasztó láb,
munkaszerelékek.
Részletesen magyarázza el a hidraulikus rakodógépek biztonsági berendezéseinek

feladatait és felépítését:
– nyomásszabályozó (biztonsági) szelep;
– a rakomány gyors süllyedésének megakadályozására szolgáló berendezések
(zuhanásgátló szelepek);
– túlterhelés elleni védelem, terhelhetőségi mutató, vészjelző.
119
Ismertesse a rakodógépekkel való munkavégzés személyi feltételeit:
– orvosi alkalmasság,
– életkor,
– kezelői jogosultság,
– munkavédelmi oktatás,
– megbízás a tevékenység végzésére.
Mutassa be a kezelői jogosultságok jelenleg hatályos szabályozását az építőgép-kezelő

munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló
6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM rendelet (Megj.: 2009. január1-jén hatályát veszti.)
előírásai alapján, rámutatva a munkavédelmi hatóság ellenőrzési gyakorlatában
érvényesített követelményekre.
Ismertesse be a rakodógépek üzemeltetése során keletkező sajátos veszélyforrásokat,

különös tekintettel a gép – környezet kölcsönhatásra:
– vezetőre boruló anyag;
– zuhanó anyag;
– felborulás;
– ütközés;
– elütés;
– helytelen kezelés, rakodás;
– üzemen kívül helyezés.
Ismertesse az üzemeltetés során jelentkező általános és munkabiztonsági feladatokat:

– munkavédelmi üzembe helyezés,
– időszakos biztonsági felülvizsgálat,
– műszakos vizsgálat,
– dokumentációk rendelkezésre állása.
Utaljon az eljárások írásban történő szabályozásával kapcsolatban már korábban

tanultakra.
Gyakorlatban, munkahelyen vagy filmen mutasson be rakodógépeket és

dokumentációjukat.

Jogszabály:
47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról,
6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM rendelet az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről
és az építőgépkezelők képzéséről (Megj.: 2009. január1-jén hatályát veszti.).
Szabvány:
MSZ EN 474 szabványsorozat: Földmunkagépek. Biztonság;
MSZ-05-86.0804:1989 Homlokrakodók típusai és fő jellemzői;
MSZ EN ISO 3411:2000 Földmunkagépek. A gépkezelők testméretei és a legkisebb
kezelőtér méretei;
MSZ EN ISO 3450:1999 Földmunkagépek. Gumikerekes gépek fékrendszerei. Rendszerek,
követelmények és vizsgálatok;
120
MSZ EN ISO 3457:2003 Földmunkagépek. Védőburkolatok. Fogalommeghatározások és
követelmények;
MSZ EN ISO6682:1999 Földmunkagépek. A kezelőelemek kényelmi és elérhetőségi
tartományai;
MSZ ISO 6395:2001 Akusztika. Földmunkagépek által kibocsátott külső zaj mérése.
Dinamikus vizsgálati körülmények;
MSZ ISO 6405-1:1994 Földmunkagépek. A kezelőelemek és az egyéb kijelzők jelképei. 1.
rész: Általános jelképek;
MSZ ISO 7130:1992 Földmunkagép-kezelők képzési útmutatója;
MSZ ISO 6750:1992 Földmunkagépek üzemeltetési és karbantartási kézikönyveinek alakja
és tartalma.
Honlap:
www.gkm.gov.hu (építőiparban használatos gépek kategóriába sorolási jegyzéke),
www.vazsanzo.hu (szállító- és rakodógépek, letölthető vizsgálati jelentés),
www.honti.hu (rakodógépek gépkönyvei megrendelhetők).

Csoportmunkában:
– készítsenek el egy megismert rakodógépre vonatkozóan időszakos biztonsági
felülvizsgálati dokumentációt;
– végezzék el a kockázatfelmérést és -értékelést a 8-as főút négysávossá alakításának
herendi szakaszán 2008. február 1-jétől három hónapot dolgozó homlokrakodó
gépkezelőjére vonatkozóan.
A saját munkáltatója rakodógép-parkjának és a tárgykört érintő munkavédelmi

szabályozásának (munkavédelmi üzembe helyezés, időszakos biztonsági felülvizsgálat)
áttekintése.
Rakodógépekkel kapcsolatos honlapok megismerése, rakodógép gépkönyvek
hozzáférési lehetőségeinek felkutatása [pl. www.rakodogep.keresolap.hu, www.m-e-
n.hu (Magyar Építőipari Névjegyzék)].
121
10/1653-06 A pneumatikus szállítás biztonsági követelményei
A tanuló tudja:
– a pneumatikus szállítás lényegét, alkalmazási körét.
A tanuló ismerje:
– a pneumatikus szállítás különféle módjai során keletkező veszélyforrásokat,
– a biztonságos üzemeltetés követelményeit.
Jogtárak, szabvány, tanulmányok, honlapok, képek, filmek.

A tematika egység feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek:
Ismertesse a pneumatikus szállítás

– fogalmát,
– alkalmazási körét,
– csoportosítását.
Mutassa be a
– nyitott és zártláncú,
– folyamatos és adagokban szállító,
– rögzített rendszerek összetevőit, működését.
A szemléltetéshez használjon ábrákat, képeket, filmeket.
Részletesen ismertesse a pneumatikus szállítás veszélyeit, ártalmait:

– csővezeték kopása, kilyukadása;
– dugulás;
– a légelzáró eltömődése;
– túlnyomás vagy vákuum;
– porrobbanás;
– por-, gáz- és zajártalom.
Mutasson be porrobbanásos munkabaleseteket, képekkel és a tényállás részletes

ismertetésével.
Ismertesse a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek

minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM
együttes rendeletben foglalt előírásokat:
– a rendelet hatályát;
– a munkáltatók általános feladatait;
– a munkavédelmi kötelezettségeket;
– a robbanásvédelmi dokumentáció kötelező tartalmi elemeit;
– a munkavégzésre vonatkozó írásbeli utasítás tartalmi követelményeit;
– a kockázatértékelési kötelezettségre vonatkozó speciális előírásokat;
– a robbanásvédelmi koordinációs feladatokat.
122
Gyakorlati óra:
Mutasson be pneumatikus szállítóberendezést és környezetét, valamint a munkavégzés
folyamatát gyakorlati helyszínen vagy filmen, csoportmunka (lásd később).
Jogszabály:
3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan
robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi
követelményeiről
Szabvány:
MSZ EN 741:2000 Folyamatos működésű szállítóberendezések és -rendszerek.
Ömlesztett anyagok (áruk) pneumatikus szállítóberendezéseinek és
rendszerelemeinek biztonsági követelményei
Képek, filmek, tanulmányok honlapokon:

www.vedelem.hu/files/UserFiles/jegyzethez/rbea%20_MG_.pdf [Szakmai
továbbképzés (2. kiadás, 6. melléklet): Éghető porok által okozott veszélyek],
www.vedelem.hu/files/UserFiles/konf2007/pv/veres.pdf [Az új ATEX Direktíva
(94/9/EC és a robbanásvédelmi dokumentáció],
http://combustion.uni-miskolc.hu/oktatas/jegyzet/porrobbanas-eloadas.pdf (Ranga
János: Porrobbanás),
www.katasztrofavedelem.hu (Mi a teendő vegyi baleset esetén? – segédlet a
súlyos balesetek elleni védekezés lakossági tájékoztató kiadvány elkészítéséhez
BM OKF 2003.),
http://bosolo.de/hungary (Nemzetközi Oktatási Projekt: Porrobbanás,
Porrobbanás: hírek egy malom robbanásáról, Porrobbanás: példák különböző
típusú porokkal),
http://langlovagok.trefort.net/kepek2004/barcs (Porrobbanás egy barcsi üzemben),
www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2006/06 (Farkas-Várközi: Csomagoló
üzemek kiegészítő berendezései).

Csoportmunkában:
Készítsenek vázlatot:
– egy gabonasiló robbanásvédelmi dokumentációjához,
– egy gabonasiló robbanásvédelmi koordinációs dokumentumához.
123
A tematikai egységhez tartozó tanórán kívüli feladatok:
Az elkészített vázlatok alapján a dokumentációk kibővítése.

A fent írt jogszabály, szabvány megismerése.
A hivatkozott honlapokon szereplő filmek, előadások tanulmányozása.
124
11/1650-06 Veszélyes áruk közúti szállítása
A tanuló tudja:
– milyen veszélyekkel járhat veszélyes áruk közúti szállítása.
A tanuló ismerje:
– az áruszállításra vonatkozó személyi, tárgyi, szervezési feltételeket;
– a munkavédelmi szakember feladatait a biztonságos munkavégzés feltételeinek
megteremtésében.
Jogtárak, honlapok, ábrák, képek (piktogramok), filmek.

Ismertesse a veszélyes anyag és készítmény fogalmak meghatározását és a főbb

jellemzőket.
Mutassa be a veszélyes anyagok szállítását szabályozó nemzetközi egyezmény, a

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás, az
Accord Dangerous Route (ADR) szabályozási körét, szerkezetét, a megállapodást
honosító magyar jogszabályokat.
Hívja fel a figyelmet a 2007. évi módosításokra.
Ismertesse a minimális személyi feltéteket és a fontosabb magatartási szabályokat az

ADR és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet
(KRESZ) alapján:
– a vezető és a kísérő megfelelő képzettsége;
– személyszállítás tilalma;
– megállási tilalom veszélyes anyagot szállító járművel;
– várakozási tilalom veszélyes anyagot szállító járművel;
– őrizetlenül hagyás tilalma;
– követési távolságra vonatkozó előírás;
– behajtás korlátozása.
Mutassa be a csak a veszélyes árut szállítókra vonatkozó jelzőtáblákat.
Vetítse ki a veszélyforrások jelölésére szolgáló vagy kezelési előírást meghatározó

bárcákat és a veszélyt jelölő táblákat, ismertesse a színre, méretre, elhelyezési módra
vonatkozó előírásokat.
Nevezze meg a kötelező felszereléseket.
Ismertesse a veszélyes áru szállító járművek számára előírt kötelező okmányokat és

azok tartalmát:
– fuvarokmány;
– felelős nyilatkozat;
– írásbeli utasítás;
– jóváhagyási igazolás;
125
– oktatási bizonyítvány;
– útvonal kijelölés (különösen veszélyes anyag esetén).
Mondja el a rakodás és a szállítás folyamata során követendő magatartási szabályokat,

hívja fel a figyelmet a veszélyforrásokra.
Térjen ki az egyéni védőeszköz juttatás szabályozására.
Ismertesse a havária helyzet esetén szükséges intézkedések szabályozásának módját, a

meghatározandó teendők körét.
Gyakorlati óra:
Ismertesse meg a tanulókat, egy veszélyes árut szállító cég szabályozási
dokumentumaival, a használt bárcákkal, táblákkal és matricákkal, valamint a
rendelkezésre álló egyéni védőeszközökkel.

Jogszabály:
1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet a közúti közlekedés szabályairól;
1979. évi 19. tvr. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló
Európai Megállapodás kihirdetéséről (ADR);
20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti
Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” mellékletének kihirdetéséről
és belföldi alkalmazásáról;
1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére
vonatkozó egységes eljárásról;
8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó
képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól (DGSA);
113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok
mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő
közúti szállításról;
122/1989. (XII. 5.) MT rendelet az egyes veszélyes árukat szállító közúti
járművek útvonalának kijelöléséről;
2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról;
8/2004. (XII. 1) EüM-FVM-KvVM-GKM együttes rendelet egyes veszélyes
anyagok és készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési
eljárás részletes szabályairól;
44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes
készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes
szabályairól.
Szabvány:
MSZ 9935:1993 Veszélyes árukkal rakott közúti szállítóegységek átmeneti
tárolásának biztonsági követelményei
126
Könyv:
Sárosi György: Veszélyes áruk küldeménydarabos szállítása PublicPress Kft.
2004.,
Sárosi György: Veszélyes áru raktárlogisztika – korszerű követelmények
Complex Kiadó 2006.,
Dr. Barna Andra – Barna Péter: A gépjárműközlekedés Európai Uniós szakmai
kézikönyve Complex Kiadó 2004.,
Dr. Pap Zoltán: Közúti elsősegélynyújtás Műszaki Könyvkiadó 1988.
Honlap:
www.nkh.hu (Nemzeti Közlekedési Hatóság, hatósági feladatok, veszélyes áru
szállítási biztonsági tanácsadók jegyzéke)
www.adr.shp.hu (ADR címkék, bárcák, matricák)
www.hiradriskola.hu (képzések, felszerelések)


tudnak használni.
Csoportmunkában:
Állítsanak össze vázlatot:
– egyéni védőeszköz juttatás szabályozásához kénsavat ballonos kiszerelésben
szállító tehergépjármű vezetője és kísérője számára;
– havária utasításhoz benzint tartályban szállító gépjármű vezetője és kísérője
számára.
Készítsenek bárcatesztet a másik csoport számára.
A tematikai egységhez tartozó tanórán kívüli feladatok:
A csoportban készített vázlatok kiegészítése.

A Nemzeti Közlekedési hatóság veszélyes áru szállító ellenőrző listájának letöltése a
honlapról.
A hivatkozott jogszabályok, honlapok tartalmának megismerése.

Az R- és S-számok és mondatok, piktogramok és színjelölések tanulmányozása.
A saját munkáltatója veszélyes áru szállítási előírásainak, gyakorlatának áttekintése.
127
A tematikai egységazonosítója, megnevezése:
12/1653-06 Raktári anyagmozgatás
A tanuló tudja:
– a raktárakkal kapcsolatos feladatokat.
A tanuló ismerje
– a raktári anyagmozgatással kapcsolatos kötelezettségeket;
– a veszélyforrásokat és elhárításuk módjait.
Jogtárak, szabványok, honlapok, vizsgálati jelentés, üzemeltetési dokumentációk,

ábrák, képek, filmek, gyakorlati órán a raktárakkal dokumentációja.
Ismertesse a raktárak csoportosítását:

– darabáru raktárak,
– ömlesztett anyagok tárolására szolgáló raktárak,
– folyadékok és gázok tárolására szolgáló raktárak.
Ismertesse a raktárak feladatait:

– anyagok tárolása,
– az anyagok mennyiségének és minőségének megőrzése,
– mérlegelés,
– csomagolás,
– komissiózás,
– egységrakomány-képzés stb.
Mutassa be a darabárukat tároló raktári rendszereket.

– Állvány nélküli raktári rendszerek:
o tömbös elrendezésű,
o soros elrendezésű.
– Az állványos tárolási rendszerek lehetnek:
– állványos (statikus)
o polcos,
o rekeszes,
o konzolos stb.;
– állványos (dinamikus)
o utántöltős;
– gördíthető;
– körforgó stb.
Mutassa be az ömlesztett anyagokat tároló raktári tárolási rendszereket!

Ömlesztett anyagokat tárolási formái:
- garmadában,
- halmazban,
- hombárban,
- silóban.
128
Ismertesse a csomagolás feladatait:
– védelem, biztonság;
– raktározás, szállítás, árukezelés;
– áruazonosítás, információhordozás;
– értékesítés (marketing);
– felhasználás.
Mutassa be az árukezelési és veszélyességi jelzéseket az MSZ EN ISO 780:2000

Csomagolás. Árukezelési jelképek szabvány felhasználásával.
Ismertesse az egységrakomány-képzés feladatait.
Mutassa be az egységrakomány-képző eszközöket:

– szállítóládák, szállítókeretek;
– rakodólapok;
– konténerek.
Ismertesse az EUR rakodólapot részletesen, mutasson be makettet, esetleg gyakorlaton

vagy filmvetítéssel szemléltesse használatát.
Ismertesse a darabáru-raktározás során alkalmazható anyagmozgatási rendszereket:

– kézi, kézi eszközös;
– emelőtargoncás, darus;
– felrakógépes, állványkiszolgáló targoncás. (felrakó- vagy komissiózó
targoncás).
Ismertesse a raktári komissiózás feladatait:

– a megadott áruk kigyűjtése (tárolótéren belüli és tárolótéren kívüli);
– összeválogatása.
Mutassa be a raktári komissiózás részfolyamatait:

– az áru előkészítése, amely lehet statikus (a dolgozó megy az áruért) és lehet
dinamikus (a dolgozóhoz viszik az árut, tartalmazó egységet);
– az áru átvétele;
– az áru mozgatása.
Ismertesse részletesebben a tárolótéren belüli, statikus (a dolgozó megy az áruért)

komissiózás esetén a dolgozók fizikai terhelése csökkentésének lehetőségeit:
– a tárolási egységek soros, vagy utántöltős állványokon padlószinten, vagy
állítható magasságú asztalokon kerüljenek tárolásra;
– kézzel történő komissiózásnál max. 2 m magasságú állványokon tárolják az
árukat;
– az állványok méreteinek megválasztásakor vegyék figyelembe a kedvező
elérési tartományokat, (a legalsó állványrekeszbe ergonómiai szempontból
kedvezően helyezzék el a rakodólapokat);
– alkalmazzanak a kézikocsikon, hagyományos kisemelésű kézi illetve gépi
hajtású emelőtargoncákon kívül, horizontális komissiózó targoncákat széles
belépőnyílással.
Hívja fel a tanulók figyelmét a komissiózás veszélyeire, illetve a korábban megismert,
129
azonos vagy hasonló anyagmozgatási tevékenységek kockázataira (segédeszköz
nélküli, segédeszközzel és kézi szállítóeszközzel végzett anyagmozgatás, illetve az
emelő-targoncákkal végzett munka stb.).
Ismertesse a darabáruk be- és kitárolásának biztonsági szempontjait.

Állvány nélküli tárolás:
– betároláskor padló, födémteherbírás;
– áruk egymásra helyezése;
– a rakat egyensúlyi helyzete;
– egy rakatba lehetőleg azonos áruféleségek kerüljenek;
– henger alakú terhek rögzítése elgurulás, eldőlés ellen;
– szabályos négyszög keresztmetszetű áruk tárolásakor az alátétek
szilárdsága, helyzete;
– kitároláskor a rakat megbontása csak felülről kezdhető;
– soronként lefelé haladva, egyenletesen kell végezni;
– a rakatok tetejére felmenni csak indokolt esetben szabad.
Mutassa be az állványos tárolás legfontosabb biztonsági előírásait:

– az állványokat a tárolási egységek tömegének megfelelően kell méretezni;
– az állványokat elmozdulás eldőlés ellen biztosítani kell;
– az állványokat csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni (rekeszes,
konzolos stb.);
– utántöltős állványoknál meg kell akadályozni, hogy a rakományok
felgyorsuljanak (fékezőtárcsák, ütközők stb.);
– gördíthető állványrendszer mozgatását meg kell akadályozni addig, amíg a
folyosó nem teljesen üres;
– az áruk nem nyúlhatnak a közlekedő térbe;
– az állványokra felkapaszkodni vagy felmászni tilos;
– kézi ki-, betároláskor ügyelni kell az erőfeszítés minimalizálásra;
– gépi anyagmozgatásnál törekedni kell az anyagmozgató gép és az állvány
közötti ütközés megelőzésére;
– kitároláskor meg kell előzni a rakományt alátámasztó és a rakomány feletti
állványrekesz hossztartójának kiemelését.
Ismertesse a magas raktárak kiszolgálására kialakított emelőgépeket:

– felrakógépek, felrakódaruk;
– állványkiszolgáló targoncák.
Ismertesse a felrakógépes kiszolgálású soros állványos magas-raktár üzemét

(rakodólapos forgalomra, komissiózásra, vegyes üzemre).
Mutassa be az alkalmazható gépek szerkezeti kialakítását:

– emelőoszlop, emelőmű;
– haladómű;
– kezelőfülke, emelőkocsi;
– elforgatható, eltolható és teleszkópos villák;
– párhuzamosan végezhető gépi mozgások, reteszelések;
– kézi, félautomatikus és automatikus vezérlés, magasság-előválasztó;
– energiaellátás;
– a kezelő védelmére szolgáló berendezések;
130
– biztonsági berendezések (vészkikapcsoló, végállás-határolók, ütközők,
sebességérzékelők, megfogó készülékek;
– vészhelyzet esetén a kezelőfülke elhagyásának lehetőségei;
– áthelyező szerkezet (tolópad).
Ismertesse a raktári állványkiszolgáló targoncák üzemét soros állványos magas

raktárban (rakodólapos forgalomra, komissiózásra, vegyes üzemre).
Példákkal szemléltesse a gépi hajtású targoncák és a raktári állványkiszolgáló

targoncák közötti különbségekeit:
– a kormányzás az állványfolyosókban „megvezetéssel” történik (vezetőléccel,
indukciós vezérléssel);
– a tehermegfogó szerkezet a felrakógépekhez hasonló;
– párhuzamosan végezhető gépi mozgások lehetségesek;
– komissiózó üzemben a vezetőfülke a villával együtt emelkedik;
– magasság-előválasztású vezérlés, optikai érzékelők a hosszirányú beállás
megkönnyítésére;
– vészhelyzet esetén a kezelőfülke elhagyásának lehetőségei, önmentő
készülékek alkalmazása;
– helyhez kötött és mobil biztonsági berendezések az állványok közötti folyosó
biztonsága érdekében.
Ismertesse a felrakógépek és a raktári állványkiszolgáló targoncák üzemeltetése során

keletkező általános veszélyeket:
– az indítás és leállítás;
– az anyagfelvétel és leadás, komissiózás;
– a teher továbbításának;
– az energiaellátás során jelentkező és
– az egyéb, az üzemeltetés módjából, körülményeiből adódó veszélyeket.
Mutassa be a biztonságos üzemeltetés egyéb feltételeit.
Hívja fel a figyelmet a hagyományos targoncákról és a darukról korábban tanultak

és villamos üzemű felrakógépek, valamint a raktári állványkiszolgáló targoncák
üzeme során keletkező azonos vagy hasonló veszélyekre.
Ismertesse a felrakógépek és az állványkiszolgáló targoncákkal történő munkavégzés

személyi feltételeit:
– életkor;
– egészségi alkalmasság;
– targoncakezelői jogosultság;
– munkavédelmi oktatás;
– megbízás a feladat végzésére.
Mutassa be a karbantartás, javítás, üzemeltetés folyamatába beépíthető biztonsági

előírások fontosságát.
Ismertesse az üzembe helyezés és üzemeltetés során jelentkező feladatokat:

1. Munkavédelmi üzembe helyezés és időszakos biztonsági felülvizsgálat, a
szerkezeti és fővizsgálatok az üzemi csoportszámnak megfelelően.
2. Emelőgép-napló vezetés formai és tartalmi követelményei.
131
3. Műszakonkénti vizsgálat.
Gyakorlati óra:
A felrakógépek és az állványkiszolgáló targoncák működésének, karbantartásának
megtekintése filmen vagy gyakorlatban.
A magas raktárak üzeme során bekövetkezett munkabalesetek tényállásainak
elemzése. A balesetvizsgálatot követően intézkedési terv készítése.
Jogszabály:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről,
követelményeinek minimális szintjéről,
kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről (Megj.: 2009. január1-jén hatályát
veszti).
Szabvány:
MSZ EN ISO 780:2000 Csomagolás. Árukezelési jelek;
MSZ EN 528:1999 Raktári felrakógépek. Biztonság;
MSZ 1600-16:1992 Létesítési biztonsági szabályzat1000 V-nál nem nagyobb
feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Helyhezkötött
akkumulátorok telepítése, akkumulátorhelyiségek és -töltőállomások létesítése;
MSZ EN 1525:2000 Targoncák biztonsága. Vezető nélküli targoncák és
rendszereik;
MSZ EN 1526:2000 Targoncák biztonsága. Targoncák automatikus funkcióinak
kiegészítő követelményei;
MSZ EN 1757 szabványsorozat: Targoncák biztonsága. Gyalogkíséretű
targoncák.
Honlap:
www.gkm.gov.hu (építőiparban használatos gépek kategóriába sorolási jegyzéke).

A téma feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek ismertetése:
Csoportmunkában:
A kezelők számára ismételt oktatáshoz oktatási tematika és tesztlap összeállítása.
132
A tanulók végezzék el a kockázatfelmérést és -értékelést egy raktáráruház
állványkiszolgáló targoncakezelőjére vonatkozóan.
A tematikai egységhez tartozó tanórán kívüli feladat:
Az Ön vállalkozásánál üzemeltetnek egy raktári állványkiszolgáló targoncát, a

gépkönyv azonban elveszett. Hogyan tudja pótolni?
Megrendelhető (többek között) a www.honti.hu honlapon.
A saját munkáltatója felrakógépeinek és a tárgykört érintő munkavédelmi

szabályozásának (munkavédelmi üzembe helyezés, időszakos biztonsági felülvizsgálat)
áttekintése.
133
AZ ÚJ RENDSZERŰ SZAKMAI VIZSGA
134
A vizsgarendszer-változtatás szükségességének indokai
Egyes szakképesítések esetében az eddig szokásos vizsgaformák és tartalmak nem

kellőképpen feleltek meg a szakképesítés jellegének és tartalmának az alábbi problémák
miatt:
1. Egyes szakképesítések esetében a vizsgán nem, vagy csak részlegesen jeleníthető meg
a tényleges munkatevékenység.
2. Egyes szakképesítéseknél, különösen a zömében gyakorlati készségeket
tartalmazóaknál, a vizsga eredményességét jelentősen meghatározták olyan
kompetenciák, amelyek a szakmai követelmények között nem szerepeltek (pl.
beszédkészség).
3. A vizsgáztatás módszerei, munkaformái, eszközei, szervezeti keretei kevéssé
orientáltak a képzési folyamatok fejlesztéséhez.
4. A vizsgához jelentősen tapadtak negatív attitűdök, amelyek a képzésben való
bennmaradást, illetve bekapcsolódást nehezítették.
5. Kidolgozatlanok voltak a nem iskolában szerzett, hanem máshogyan (pl. tapasztalati
alapon, munkahelyen vagy egyéb nem szervezett formában) elsajátított tudás
felmérésére alkalmas vizsga- (és képzési) formák, eszközök, módszerek1.
A felsorolt problémák az egyes konkrét szakképesítések esetében eltérő mértékben

jelentkeztek, például a munkavédelmi technikus szakképesítés esetén, nem voltak jellemzőek
ezek a gondok (bár az 1. és az 5. pont alkalmanként nehézségeket jelenthettek itt is). Az új
képzési követelmények kiadásával azonban a vizsgáztatás rendszerének változása feltétlenül
és minden szakma esetében szükségessé vált.
Az új munkavédelmi technikus szakképzés szakmai követelményei már nem 15

feladatcsoportban meghatározott feladatok és ismeretek rendszereként, hanem négy szakmai
követelménymodulba foglalt kompetenciák halmazaként kerültek megfogalmazásra. A
tartalmában és szerkezetében megújult szakmai követelmények tehát feltétlenül
megkövetelték a szakmai vizsgáztatás rendszerének, módszereinek és tartalmának átalakítását
is. Mindezeken felül a moduláris rendszer bevezetését követően az egyes moduljaiban
kapcsolódó szakképesítések vizsgáinak eltérései bizonytalanná tették volna a
követelménymodulok beszámíthatóságát is.
A vizsgára jelentkezés feltétele:

 érettségi bizonyítvány;
 a munkavédelmi technikus szakmai képzés eredményes befejezését igazoló
okirat (5. sz. melléklet);
 a modulzáró vizsga letételét igazoló okirat (6. sz melléklet).
A fentieken felül a jelentkezőnek legkésőbb a szakmai vizsga első

vizsgatevékenységének megkezdéséig be kell mutatnia a vizsgaszervezőnél a
személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági
igazolványt, illetve javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a szakmai
vizsga törzslapkivonatának hiteles másolatát is. Ugyanekkor kell benyújtania a vizsgával
1
Modláné – dr. Papp – Vartman: KÉZIKÖNYV a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztéséről,
az új szakképzési szerkezet kialakításának folyamatáról és az alkalmazott módszerekről. NSZFI, Budapest, 2007.
135
kapcsolatos esetleges kérelmeket és egyúttal csatolnia kell a kérelem alapjául szolgáló iratokat
is.
A modulzáró vizsga
Mint az előbbiekből látható a szakmai vizsgára jelentkezés egyik feltétele a modulzáró

vizsga letételét igazoló okirat bemutatása, azaz az adott követelménymodul teljes szakmai
ismeretanyagát, illetve kompetenciáit felmérő számonkérés teljesítése. Az eddigi képzés során
pl. szóbeli tantárgyi záróvizsga volt kötelezően előírva többek között a munkavédelem jogi,
igazgatási és eljárási ismeretekből, aminek során a szakmai vizsga jogi, igazgatási és eljárási
ismeretek szóbeli vizsgarész tételeit használták fel, azaz aki a tantárgyi záróvizsgára
felkészült, az egyúttal felkészült az adott tantárgy szakmai vizsgájának szóbeli vizsgarészéből
is. Tekintettel arra, hogy nincs jogszabályi előírás a számonkérés formájára, célszerű
ugyanígy, a szakmai vizsga azonos követelménymoduljára előírt vizsgarésszel megegyező,
vagy ahhoz hasonló módon megszervezni az adott modulzáró vizsgát is.
A modulzáró vizsga tehát nem része a szakmai vizsgának, hanem annak előfeltétele, és
így legfontosabb célja, annak jelzése, hogy a tanuló az adott modulhoz tartozó ismereteket a
kellő mélységben elsajátította, és így szakmai vizsgára bocsátható.
Az új rendszerű szakmai vizsga tagolódása vizsgarészekre, a követelménymodulok és a

vizsgarészek összerendelése
A szakmai vizsga teljes folyamata fő szervezési egységként az időben egymás után

következő és egy-egy követelménymodul elsajátításának felmérésére szolgáló
vizsgarészekből tevődik össze, tehát az új szakmai vizsga is vizsgarészekből épül fel, de a
vizsgarész jelentése teljesen megváltozott. Az eddigi szakmai vizsgák gyakorlati, írásbeli és
szóbeli vizsgarészekre tagozódtak, az új vizsgák során azonban a vizsgarészek már a
követelménymodulokhoz köthetők, azaz nem a számonkérés formáját, hanem annak tartalmát
határozzák meg.
Vizsgarész ennek megfelelően a szakmai vizsga (egy vagy több vizsgafeladatból álló)
szervezési és értékelési egysége, amely a hozzárendelt követelménymodulban
meghatározottak elsajátításának felmérését szolgálja.
Az eddigi gyakorlati, írásbeli és szóbeli vizsgatevékenységi formák mellé pedig új

elemként megjelent az interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység, amely a jogszabályi
meghatározás értelmében: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel
azonos vagy azt pontosan modellező, általában számítógép használata mellett végzett
vizsgatevékenység, amelynek során a számítógépes program a vizsgázó tevékenységét előre
meghatározottan befolyásolja.
A vizsgatevékenységi formák köre azonban csak általánosságban nőtt, konkrétan a

munkavédelmi technikus szakképesítés esetében ugyanis csökkent, hiszen az új
rendszerben már csak szóbeli és írásbeli vizsgafeladatok vannak, azaz gyakorlati
vizsgafeladat már nem került meghatározásra.
Az eddigi vizsgák gyakorlati feladatának általános követelményeit a szakmai
követelmények kiadásáról szóló 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet határozta meg:
136
„c) A gyakorlati vizsga
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a Munkaügyi Közlönyben
ajánlásokat tesz közzé a gyakorlati vizsgarészen megoldandó feladatokra.
A gyakorlati vizsgafeladat (dolgozat) témája a közzétett, a hallgató által kiválasztott és a
képző intézet jóváhagyását követően kidolgozott, munkabiztonsági probléma
megoldásának írásban történő bemutatása. A vizsgafeladat keretében a vizsgázó számot
ad a gyakorlati ismereteiről, bemutatja a lehetséges megoldásokat. Bizonyítja, hogy
képes az egyes tantárgyak keretében tanultakat, a kapcsolódó jogszabályokat,
szabványokat kezelni, alkotóan alkalmazni.
A gyakorlati vizsgafeladat kidolgozott terjedelme minimum 10, maximum 20 oldal. A
vizsgázó a gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézet által megadott formában és
határidőre köteles bírálatra benyújtani, de legkésőbb 30 nappal a szakmai vizsga
megkezdése előtt.
A gyakorlati vizsgafeladatot a szakmai képzést folytató intézmény által felkért, felsőfokú
munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező bíráló értékeli, majd a vizsgát megelőzően a
vizsgaszervező intézmény terjeszti a vizsgaelnök elé, véleményezésre. A gyakorlati
vizsgafeladat elfogadásáról a vizsgabizottság dönt”
A vizsgafeladatok elkészítésével kapcsolatos konkrét tartalmi követelmények azonban

nem kerültek meghatározásra! Olyan konkrét egyértelmű információ, szempontrendszer mely
segítette volna a jelölt és egyben az értékelést végző tevékenységét nem állt rendelkezésre.
Így az értékelést végző nem volt abban a helyzetben, hogy egyértelműen eldönthesse, hogy a
jelölt helyesen oldotta-e meg a feladatát. A rendszer legjelentősebb hibája azonban az volt,
hogy a konkrét követelményrendszer hiányában a hallgatót nem késztette önálló
gondolkodásra! Gyakran egyszerű jogszabály vagy szakirodalom, vagy munkáltatónál
fellelhető koránt sem megfelelő tartalmú belső szabályozás, kockázat értékelés, stb.
„másolásává” silányult a jelölt „gyakorlati vizsga” tevékenysége. A feladatok meghatározása
terén mutatkozó szakmai koordinációs hiányosságok következménye volt többek között az is,
hogy a „kidolgozás” során a feladatok döntő többségében hatályon kívül helyezett
jogszabályokra, szabványokra hivatkoztak a jelöltek.
A vizsga időbeli terjedelme, keretei és tagolódása
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.

21.) SZMM rendelet (a továbbiakban: rendelet) a szakmai vizsgának időbeli terjedelmét,
szervezési kereteit és tagolódását az alábbiak szerint határozza meg:
 Eltérően a korábbi szabályozástól, egy napra több vizsgarész,
vizsgatevékenység szervezhető, azonban a vizsgázó egy napra eső
vizsgatevékenységeinek összes ideje nem haladhatja meg a 6 órát. Az egyes
vizsgatevékenységek idejeként - a 6 órás időkeret számításakor - a
vizsgatevékenység végrehajtására meghatározott maximális időt kell
figyelembe venni.
 Az egyes vizsgatevékenységek lebonyolítási rendjét úgy kell meghatározni,
hogy a vizsgázó a szóbeli és írásbeli vizsgatevékenységeket 8 és 18 óra között
végezhesse el.
 A fentieket figyelembe véve a szakmai vizsga időtartama a legfeljebb három
nap. A vizsgabizottság, ha a vizsgaszervezés helyi sajátosságai ezt indokolják,
a vizsga időtartamát a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban egy
nappal meghosszabbíthatja.
137
Az egyes vizsgázók személyes vizsgaprogramját, és a szakmai és
vizsgakövetelményben nem rögzített egyéb feltételeket és kötelezettségeket a vizsga
szervezője, illetve az általa javasoltak alapján a vizsgabizottság határozza meg az alábbi
okmányok alapján:
Vizsgarend: a vizsgaszervező által készített dokumentum, amely alapján a

szakmai vizsga, a szakmai vizsgarészek egyértelmű azonosíthatóak, és bemutatja
a vizsgatevékenységeket, illetve azok sorrendjét és időpontját. Ezen kívül
célszerű a szakmai vizsga helyéről és a szakmai vizsgával kapcsolatos
tudnivalókról szóló tájékoztatást is a dokumentumba foglalni, mivel így ennek a
vizsgában érdekeltekhez juttatásával teljesíthető a rendelet 8. § (6) bekezdése
szerinti tájékoztatási kötelezettség. (2. sz. melléklet)
Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat: tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára

vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott
szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást,
ellenőrzési felelősséget, valamint a vizsgabizottság munkáját segítők feladatait. Tartalmazza
továbbá a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított
minden olyan rendelkezést, amely a vizsgázó és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi
az adott vizsga lebonyolításának körülményeit, meghatározza az írásbeli vizsgafeladatok
kijavításának határidejét, illetve ezek vizsgázó általi megtekintésének idejét, helyét és módját.
A vizsgabizottság fogadja el. (3. sz. melléklet)
Vizsgaprogram: a vizsga lebonyolítására vonatkozó dokumentum, a vizsgázó

adott szakmai vizsga letétele érdekében elengedhetetlen megjelenési
kötelezettségeit tartalmazza, annak időpontjával és helyszínével együtt. A
vizsgaszervező javaslata alapján a vizsgabizottság fogadja el.
A vizsgaprogramot legalább a vizsga helyszínén - a vizsga teljes ideje alatt - a vizsgázók
részére hozzáférhetővé kell tenni. (4. sz. melléklet)
A szakmai követelménymodulok szerint meghatározott szakmai vizsgarészek:
1. vizsgarész: A munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási munkáltatói

feladatok
1. vizsgafeladat: Egy adott baleset elemzésén keresztül az ok – okozati összefüggések
ismertetése, intézkedés ismertetése, megelőzési javaslat készítése (szóban).
2. vizsgafeladat: A megadott üzem munkavállalóinak felkészítésére oktatási tematika és
oktatási ütemezés elkészítése (szóban).
3. vizsgafeladat: A megadott mérési eredmények és a tevékenység alapján kockázatértékelés
elkészítése, intézkedési javaslatok megtétele (írásban).
4. vizsgafeladat: A munkavédelmi ellenőrzési ütemterv készítése egy meghatározott üzemre
vonatkozóan (írásban).
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:

1. feladat 30%
2. feladat 20%
3. feladat 30%
4. feladat 20%
138
2. vizsgarész: munkaeszközök, munkafolyamatok és az egyéni védőeszközök egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos alkalmazásával kapcsolatos munkáltatói feladatok
1. vizsgafeladat: A megadott munkavégzéshez szükséges védőeszközök kiválasztása,
rendeltetésszerű használatának kidolgozása, ismertetése (szóban).
2. vizsgafeladat: A megadott munkaeszköz időszakos biztonsági felülvizsgálatának
elvégzése a vonatkozó szabályozás alapján, a szükséges dokumentációk
elkészítése (írásban).
3. vizsgafeladat: A megadott munkaeszközcsoportra vonatkozó minimális munkavédelmi
követelmények ismertetése (írásban).
4. vizsgafeladat: A megadott munkafolyamatra vonatkozó munkavédelmi előírások
ismertetése, a szükséges dokumentációk elkészítése (szóban).

1. feladat 25%
2. feladat 25%
3. feladat 25%
4. feladat 25%
3. vizsgarész: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahely létesítésével és

használatával kapcsolatos feladatok
1. vizsgafeladat: Az építmények kialakítására vonatkozó általános szabályozás bemutatása,
különös tekintettel az országos településrendezésre és munkahelyek
kialakítására vonatkozóan (írásban).
2. vizsgafeladat: Határozza meg egy megadott üzem létesítésével kapcsolatos
munkavédelmi követelményeket (szóban).
3. vizsgafeladat: Ismertesse egy megadott méretű és berendezésű hegesztőműhely
létesítésére vonatkozó követelményeket (írásban).
4. vizsgafeladat: Foglalja össze a létesítéssel kapcsolatos villamos biztonságra vonatkozó
követelményeket és feladatokat a tervezéstől az üzembehelyezésig
(szóban).

1. feladat 30%
2. feladat 20%
3. feladat 20%
4. feladat 30%
4. vizsgarész: Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és raktározás

munkavédelmi követelményeinek biztosításával kapcsolatos feladatok
1. vizsgafeladat: Ismertesse egy adott üzem raktározási és anyagtárolási szabályzata
kidolgozásának legfontosabb elemeit (írásban).
2. vizsgafeladat: Kézi és gépi anyagmozgatás munkavédelmi szabályozásának bemutatása
(írásban).
3. vizsgafeladat: Ismertesse egy megadott anyag/tehermozgató eszköz műszaki jellemzői
ismeretében a biztonságos működtetés követelményeit (szóban).

1. feladat 35%
2. feladat 35%
3. feladat 30%
139
A szakmai vizsga értékelése %-osan:
Az 54 862 01 0000 00 00 azonosító számú, Munkavédelmi technikus megnevezésű

szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében
1. vizsgarész: 25
2. vizsgarész: 25
3. vizsgarész: 25
4. vizsgarész: 25
A fentiek szerint meghatározott súlyozás figyelembevételével a

vizsgarészenként elért %-os teljesítmények átlaga alapján a szakképesítésenként
szerezhető egyetlen osztályzat a következő:
81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)
61-70% közepes (3)
51-60% elégséges (2)
0-50% elégtelen (1)
A számítás során a %-ban kifejezett értékek meghatározásakor az általános kerekítési

szabályok szerint kell eljárni.
A szakmai vizsga feladatainak százalékos értékelése, az ötjegyű osztályozásnál

árnyaltabb értékelést tesz lehetővé. Jelentősebb változást jelent, hogy a szakmai vizsga akkor
sikertelen, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott.
Az eddigi vizsgákon elegendő volt, ha az írásbeli, vagy bármelyik szóbeli vizsgafelelet
elégtelen osztályzatot kapott. Az új értékelés szerint viszont, ha valamely vizsgarész írásbeli
része jól sikerül, akkor a szóbeli részre kapott „erős elégtelen” értékelés is elegendő a sikeres
szakmai vizsgához. Például, ha a munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási
munkáltatói feladatok vizsgarész írásbeli feladatait 90 %-ra oldja meg a vizsgázó, akkor a
szóbeli feladataira már elegendő 20 %-ot szereznie ahhoz, hogy összességében megfelelő
(55%) eredményt érjen el. (Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és raktározás
munkavédelmi követelményeinek biztosításával kapcsolatos feladatok vizsgarésznél még
élesebben vetődik fel ugyanez, mivel itt két írásbeli és csak egyetlen szóbeli vizsgafeladat
van, a súlyozást is figyelembe véve, 73%-os írásbeli eredmény után a szóbeli feleletnél meg
sem kell szólalnia a vizsgázónak az elégséges (51%-os) eredményhez.).
Az eddigi vizsgaszabályok értelmében a szóbeli vizsgán, ha a vizsgázó a húzott tétel

anyagából teljes tájékozatlanságot árult el, az elnöknek kötelessége volt megengedni a
póttételt húzását. Ezt a vitatott, és esetenként sokféleképpen értelmezett szabályt most
felváltotta a rendelet 24. § (5) bekezdése, melynek érdekében a szakmai vizsga szóbeli
vizsgatevékenységei során vizsgázónként egy pótfeladatlap húzható. A póttétel húzatása
tehát már nem kötelesség, hanem csak lehetőség. További szabályozást azonban már nem ad a
rendelet. Nincs előírva, hogy a póttétel mikor húzatható (teljes tájékozatlanság esetén?), ki
adhat engedélyt a póthúzásra (bármely vizsgabizottsági tag, vagy csak az elnök?), hogyan
alakul a póttételre adott felelet az értékelése (a két felelet átlagaként, vagy csak a második
feleletet értékelve?) a szóbeli vizsga teljes tartama alatt vizsgázónként hány póttétel húzható
(egy, vagy vizsgarészenként egy?). Mindezekre nincs eligazítás, ami azonban problémát nem
140
jelenthet, hiszen mindezeket a vizsgabizottság meghatározhatja – a jogszabályi kereteken
belül – a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban, azonban ezekről a szabályokról a
vizsgázókat feltétlenül tájékoztatni kell!
A szakmai vizsga időbeosztása:
A szakmai vizsgán minden írásbeli feladatra 30 percet, a szóbeli vizsgafeladatra pedig

15 perc felkészülési időt, illetve 15 perc válaszadási időt kell biztosítani. A vizsga
időbeosztásában így gondot jelenthet, hogy a szóbeli vizsgatevékenység, egy vizsgázóra és a
hét szóban megoldandó vizsgafeladatra vonatkoztatva elméletileg összesen 105 perc
felkészülést, illetve 105 perc felelést jelent. Így egy nap maximum 5 vizsgázó felelhetne a
vizsganapra meghatározott 8 és 18 óra között. Az általánosságban előírt 3 vizsganapra vetítve
(amelyből az egyik az írásbeli vizsgatevékenység napja) ez azt jelentené, hogy egy
vizsgacsoportba 10 főnél több vizsgázót nem lehetne szervezni 2. Figyelembe véve, hogy a
rendelet 17. § (1) bekezdése szerint valamennyi vizsgatevékenység csak a vizsgaszervezési és
lebonyolítási szabályzatban rögzített vizsgabizottsági tag és a vizsgabizottság munkáját segítő
szakértő jelenlétében kezdhető meg, illetőleg folytatható. A vizsgabizottság három tagja és a
szakértők egy időben három felelet meghallgatását is lehetővé teszik. Ennek feltételeit
azonban a szakmai vizsga szóbeli vizsgafeladatainak megszervezésénél biztosítani kell (a
vizsgaterem megválasztásával és berendezésével, a kérdező tanárok megbízásával stb.).
A szakmai vizsgában érintettek feladatait, illetve azok határidejét az 1. sz. melléklet

mutatja be.
A rendelet 9. § szerinti vizsga előkészítéséről szóló jelentés vonatkozásában is sok

változás történt. Ezen belül fontos, hogy a (2) bekezdés alapján, iskolarendszeren kívüli
szakképzés esetén, amennyiben vizsgaszervezési jogosultsággal nem rendelkező képzést
folytató intézmény végezte a képzést, akkor az intézmény köteles a nyilvántartásba vételét
igazoló tanúsítványt a vizsgaszervezőnek bemutatni, valamint a képzés eredményes
befejezését igazoló okiratot a vizsgázók számára kiállítani. A vizsgaszervezőnek a vizsga
megkezdése előtt harminc nappal elküldendő jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az
adott szakképesítés vonatkozásában a szakképzést folytató intézmény jogosult a képzés
megkezdésére és folytatására.
Végezetül a kilátásba helyezett súlyos következmény miatt feltétlenül megemlítendő,

hogy a rendelet 34. § (2) és (3) bekezdése szerinti a vizsgaszervező a kitöltött és az általa
aláírt vizsgaösszesítő adatlap valamint az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról
készített bizonyítványmásodlat vagy pótbizonyítvány hiteles másolatának adatainak
megküldése az NSZFI részére olyan fontos kötelezettség, hogy elmulasztása esetén a
szakképesítésért felelős miniszter az általa adott vizsgaszervezési jogot megvonhatja.
2
Ez a létszám az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a vizsgaszervező számára előírt minimális
vizsgacsoport létszám, illetve ennél kisebb csoport kialakításához már a miniszter engedélye szükséges. A
rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott maximális csoportlétszám viszont 35 fő, ami a vizsgázók
egyesével feleltetésével elérhetetlen a megadott időkeretek között.
141
1. sz. melléklet
A SZAKMAI VIZSGA MEGSZERVEZÉSÉNEK ÉS LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDŐTERVE:

Feladat határideje: Képzést szervező Vizsgaszervező Vizsgabizottság (elnök) Vizsgázó
Vizsgára jelentkezés A képzés eredményes Javító vagy pótló vizsgára Vizsgára jelentkezés,
határideje előtt. (A befejezéséről szóló jelentkezők részére a esetleges felmentési vagy
szakmai vizsga első igazolás kiállítása törzslapkivonat kiállítása. egyéb kérelmek
vizsgatevékenységének (elvégzett modulokról, Jelentkezési lapok fogadása, beterjesztése a
időpontja előtt 1,5-2 illetve óraszámokról). feldolgozása. vizsgaszervezőhöz.
hónap.) A modulzáró vizsgák
eredményes teljesítéséről
szóló igazolás kiállítása
Az első Az intézmény A képzést szervező
vizsgatevékenység nyilvántartásba vételét intézmény nyilvántartásba
megkezdése előtt 40-50 igazoló tanúsítvány vételét igazoló tanúsítvány
nappal. bemutatása a bekérése.
vizsgaszervező részére.
Az első Vizsgacsoportok kialakítása
vizsgatevékenység 8. § (1) és (2) szerint.
megkezdése előtt 31
nappal.
Az első Jelentés a vizsga
vizsgatevékenység előkészítéséről 9. § (1) és (2)
megkezdése előtt 30 szerint.:
nappal. miniszternek;
illetékes főjegyzőnek;
Az első Javaslatot tehet a Vizsgabizottsági tag kérése a A miniszter általi kijelölés
vizsgatevékenység vizsgaszervező részére a területileg illetékes elfogadása.
megkezdése előtt 15-30 kérdező tanárok kamarától, a vizsga
nappal. személyére. előkészítéséről szóló jelentés
másolatának megküldésével.
Írásban kijelöli a
vizsgaszervezőt képviselő
vizsgatagot és a
142
Feladat határideje: Képzést szervező Vizsgaszervező Vizsgabizottság (elnök) Vizsgázó
vizsgabizottság munkáját
segítőket.
Az első Tájékoztatás a vizsga
vizsgatevékenység helyéről, idejéről és rendjéről
megkezdése előtt 10 az érintettek részére
nappal.
Az első A jelentkezési lap Vizsgabizottsági értekezlet: A vizsgaszervező részére
vizsgatevékenység záradékának kitöltése A felmentések és egyéb bemutatni a 7. § (1)
megkezdése előtt kérelmek tárgyában szerinti okmányokat,
A vizsgaszervezési és illetve igazolásokat.
lebonyolítási szabályzat és
a vizsgaprogram
elfogadása
Vizsgatevékenység ideje A szakmai vizsga A szakmai vizsga Részt vesz a vizsgán.
alatt. feltételeinek biztosítása szabályszerűségének
ellenőrzése (folyamatos)
Az írásbeli Az írásbeli és értékelésének Az írásbeli és az
vizsgatevékenység után. megtekintésének biztosítása értékelés megtekintése,
a vizsgázók részére. az esetleges írásbeli
észrevétel eljuttatása a
vizsgaszervezőhöz.
Az utolsó Az írásbeli vizsgafeladatok Írásbeli feladatok
vizsgatevékenység megküldése az elnök részére javításának ellenőrzése.
befejezése előtt 3 nappal
Az utolsó Vizsga okmányainak Vizsgabizottsági értekezlet:
vizsgatevékenység kiállítása. A vizsga értékelése.
befejezése után.
Vizsga után 30. napig. Vizsgaösszesítő adatlap Az elnöki jelentés
eljuttatása az NSZFI-hez. elkészítése és eljuttatása a
megbízójához.
143
2. sz. melléklet
AZ 54 862 01 0000 00 00 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ MUNKAVÉDELMI TECHNIKUS

SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGASZERVEZÉSI ÉS LEBONYOLÍTÁSI SZABÁLYZATA
(A 2008. június 04 – 22-ig végrehajtásra kerülő

szakmai vizsga lebonyolítására)
A szakmai vizsga a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet (a továbbiakban: rendelet), és a szociális és
munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és
vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet előírásának
megfelelően kerül végrehajtásra az alábbi sajátosságok figyelembevételével:
A szakmai vizsgabizottság tagjai:

…………………(elnök)
…………………(kamarai képviselő)
…………………(vizsgaszervező képviselője)
A vizsgabizottság munkáját segítő szakértők (kérdezőtanárok):
Az írásbeli vizsgafeladatokat ……………………… szakértő javítja.

A szóbeli vizsgatevékenységek során 2008. június 21-én és 22-én a vizsgabizottság munkáját
segítő szakértők:
Név: Kérdezett vizsgarész:
Munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási
munkáltatói feladatok
A munkaeszközök, munkafolyamatok és az egyéni
védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos alkalmazásával kapcsolatos munkáltatói
feladatok
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkahely létesítésével és használatával kapcsolatos
feladatok
Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és raktározás
munkavédelmi követelményeinek biztosításával
kapcsolatos feladatok
A szakmai vizsga jegyzője: ……………………………
Az írásbeli vizsgatevékenység során (2008. június 04-én) felügyeletet ellátók:

214-es tanterem
215-ös tanterem
folyosó
A vizsgára jelentkezett: 30 fő.
144
A szakmai vizsga részei:
1. vizsgarész
1650-06 A munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási munkáltatói feladatok
2. vizsgarész
1651-06 A munkaeszközök, munkafolyamatok és az egyéni védőeszközök egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos alkalmazásával kapcsolatos munkáltatói feladatok
3. vizsgarész
1652-06 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahely létesítésével és
4. vizsgarész
1653-06 Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és raktározás munkavédelmi
követelményeinek biztosításával kapcsolatos feladatok
Az írásbeli vizsgatevékenység lebonyolításának körülményei:
Az írásbeli vizsgatevékenység ideje és helye: Mind a négy vizsgarész írásbeli

vizsgafeladatainak vonatkozásában 2008. június 4-én 09.00-kor a BME R épület 2. emelet
214-es és 215-ös tanterem.
Mindkét tanterem 60-60 fő befogadóképességű, így a vizsgázók (15-15 fő) egymástól

megfelelő távolságra ültetése, az írásbeli vizsgatevékenység zavartalan végrehajtásának
biztosítása megoldható.
Az írásbeli vizsgatevékenység időtartama: 240 perc

Az írásbeli vizsgatevékenység lebonyolítását a vizsgabizottság tagjai együttesen, vagy külön-
külön bármikor ellenőrizhetik, de a vizsgázók személyazonosságának ellenőrzéséért, a
feltételek és a folyamatos felügyelet biztosításáért, valamint a vizsgázók írásbeli
vizsgatevékenységgel kapcsolatos előzetes tájékoztatásáért elsősorban a vizsgaszervező
képviselője a felelős.
Az írásbeli vizsgafeladatokat a javító szakértő 2008. június 14-éig javítja ki,

illetve juttatja el a vizsgaszervezőhöz.
A vizsgázók a kijavított írásbeli vizsgafeladataikat, illetve az értékelésére javasolt

%-os eredményüket 2008. június 15-én 10.00 ás 12.00 óra között tekinthetik meg a BME
R épület 216-os irodájában (az eredménnyel kapcsolatban felvilágosítás csak személyesen
kérhető). A vizsgázók az esetleges észrevételeiket a szakmai vizsga utolsó
vizsgatevékenységének megkezdése előtt írásban adhatják le a vizsgaszervező
képviselőjének. Észrevétel kizárólag az értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás
vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető.
A kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat, az eredeti írásbeli vizsgafeladat egy

példányát, a javítási-értékelési útmutatókat, illetve az addig beérkezett írásbeli
vizsgatevékenység értékelésével kapcsolatos írásos vizsgázói észrevételeket a vizsgaszervező
2008. június 18-áig küldi meg a vizsgabizottság elnökének.
A vizsgabizottság elnöke az adott napra beosztott vizsgázók vonatkozásában 2008.

június 21-éig, illetve 22-éig értékeli az írásbeli dolgozatokat, és javaslatot tesz a szakértői
értékelés helybenhagyására, illetve megváltoztatására.
145
Az írásbeli vizsgatevékenység végleges eredményéről a vizsgabizottság elnökének
javaslata, illetve a vizsgázónak a kijavított és értékelt dolgozatra tett észrevételei alapján a
vizsgabizottság határoz az utolsó vizsgatevékenység befejezését követő értekezleten 2008.
június 21-én, illetve 22-én.
A szóbeli vizsgatevékenység lebonyolításának körülményei:
A szóbeli vizsgatevékenység ideje és helye: Mind a négy vizsgarész szóbeli

vizsgafeladatainak vonatkozásában 2008. június 21-én 08.00-kor BME R épület 2. emelet
214-es tanterem, az alábbi vizsgázók részére:
1. 2.
3. 4.
5. 6.
7. 8.
9. 10.
11. 12.
13. 14.
15. 16.

214-es tanterem, az alábbi vizsgázók részére
17. 18.
19. 20.
21. 22.
23. 24.
25. 26.
27. 28.
29. 30.
31. 32.
A vizsgázók számának, illetve a vizsgafeladatok időszükségletének

figyelembevételével a vizsgacsoportnál két nap szükséges szóbeli vizsgatevékenységek
lebonyolítására.
(Itt kell megfogalmazni esetlegesen annak igényét, hogy a vizsgacsoport létszáma miatt (kb.
32 fő felett), helyi sajátosságok, vagy a vizsga egyéb körülményei miatt a rendelet előírásától
eltérően három napnál egy nappal több szükséges a szakmai vizsga végrehajtásához.)
Annak érdekében, hogy a szóbeli vizsgatevékenység első napjára beosztott vizsgázók

eredménye már aznap kihirdethető legyen a vizsgabizottság a szóbeli mindkét napján az adott
napra beosztott vizsgázók utolsó vizsgatevékenységét követően megtartja a rendelet 15. § (1)
b) pontja szerinti értekezletet.
146
A szóbeli vizsgatevékenység lebonyolítása:
A vizsgateremben egy időben hat vizsgázó tartózkodhat. A terem mérete lehetővé teszi
három-három felkészülési és feleletadási hely kialakítását, így és egy időben három vizsgázó
felkészül, három pedig felelet ad a húzott vizsgafeladatából. A szóbeli felelet csak a jelen
szabályzatban rögzített vizsgabizottsági tag és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő
jelenlétében kezdhető meg, illetőleg folytatható.
A vizsgázó a húzott vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel vagy szakmai

beszélgetést folytat a kérdező tanárral, illetve a jelenlévő vizsgabizottsági taggal. A vizsgázó
önálló ismertetése csak indokolt esetben szakítható meg pl.: elakadás, jelentős eltérés a
témától stb.
A rendelet 24. § (5) bekezdése szerinti pótfeladatlap húzásának szükségességéről a

teljes vizsgabizottság határoz.
A vizsgázó a húzott feladatlap tartalmának megismerése után közvetlenül jelezheti a

jelenlévő vizsgabizottsági tagnak, hogy a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlan, és így
új feladatlap húzását kéri. A vizsgabizottság elnökét azonnal értesíteni kell, akinek döntése
alapján a szakmai vizsga szóbeli vizsgatevékenységei során vizsgázónként egy pótfeladatlap
húzható. Ez esetben az adott vizsgafeladat százalékos értékelését úgy kell végrehajtani, hogy
a póttételként húzott feladatra adott felelet százalékos értékének a fele lesz az eredmény.3
Budapest, 2008. május 04.
Jóváhagyom!
szakmai vizsgabizottság elnöke
3
Méltányosnak tűnik a rendelet 24. § (5) bekezdése szerinti pótfeladatlap húzathatósága, hiszen a szakmai
vizsga összes szóbeli feladatlapja közül csupán egyetlen egynek a „nemtudásán” (illetve a vizsgázó
balszerencséjén) ne múljon az egész vizsga sorsa. Ugyanakkor az először húzott tételből bevallott teljes
tájékozatlanságot is értékelni kell: természetesen 0%-ra. Így a „két felelet” átlaga igazságosabb eredményt ad. A
vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban rögzített ilyen jellegű szabályozásról természetesen a
vizsgázókat feltétlenül értesíteni kell, akik így az adott vizsgarészből elért addigi %-os eredményük alapján
kalkulálva élhetnek a pótfeladatlap húzásának lehetőségével.
147
3. sz. melléklet
AZ 54 862 01 0000 00 00 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ MUNKAVÉDELMI TECHNIKUS

SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAPROGRAMJA
(A 2008. június 04 – 22-ig végrehajtásra kerülő

szakmai vizsga lebonyolítására)
1. vizsgarész
2. vizsgarész
3. vizsgarész
4. vizsgarész
Az írásbeli vizsgatevékenység napján a megadott kezdőidőpont előtt félórával

valamennyi vizsgázó megjelenése kötelező!
Az Írásbeli vizsgatevékenység ideje és helye: Mind a négy vizsgarész írásbeli

214-es és 215-ös tanterem.
Az írásbeli vizsgatevékenység időtartama: 240 perc.

A vizsgabizottság egyes vizsgarészek alól felmentést adott az alábbi vizsgázók részére:
Név: Vizsgarész alóli felmentés: Írásbeli időtartama:

33. 34.
35. 36.
37. 38.
39. 40.
41. 42.
43. 44.
45. 46.
47. 48.

148
49. 50.
51. 52.
53. 54.
55. 56.
57. 58.
59. 60.
61. 62.
63. 64.
Felhívom a vizsgázók figyelmét, hogy
 a vizsga zavartalan lebonyolítása érdekében a vizsgatevékenység megadott

kezdőidőpontjai előtt félórával jelenjenek meg a vizsga helyén. A késésből származó
esetleges következményekért a felelősséget a vizsgázó viseli.
 hozzák magukkal a vizsgához szükséges eszközökön (íróeszköz, vonalzó,
számológép stb.) felül a személyazonosságuk igazolására alkalmas okiratot, illetve az
érettségi bizonyítványt;
 a szóbeli vizsgatevékenységgel kapcsolatos szóbeli tájékoztató a vizsga megkezdése
előtt lesz, melyen az adott vizsganapra beosztott valamennyi vizsgázó megjelenése
kötelező!
 A vizsgázók a kijavított írásbeli vizsgafeladataikat, illetve az értékelésére
javasolt %-os eredményüket 2008. június 15-én 10.00 ás 12.00 óra között
tekinthetik meg a BME R épület 216-os irodájában (az eredménnyel kapcsolatban
felvilágosítás csak személyesen kérhető). A vizsgázók az esetleges észrevételeiket a
szakmai vizsga utolsó vizsgatevékenységének megkezdése előtt írásban adhatják le a
vizsgaszervező képviselőjének. Észrevétel kizárólag az értékelési útmutatóban
foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A
vizsgázónak a kijavított és értékelt dolgozatra tett észrevételeit illetően a
vizsgabizottság határoz.
Jóváhagyom!
szakmai vizsgabizottság elnöke

(neve, aláírása)
4. sz. melléklet
AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDLMI KÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KFT.

VIZSGA RENDJE
(Az 54 862 01 0000 00 00 azonosító számú munkavédelmi technikus szakképesítés
2008. június 04 – 22-ig végrehajtásra kerülő
szakmai vizsgájának lebonyolítására)
1. vizsgarész
2. vizsgarész
3. vizsgarész
4. vizsgarész
Vizsganapok
Az Írásbeli vizsgatevékenység ideje és helye: Mind a négy vizsgarész írásbeli

214-es és 215-ös tanterem
Az írásbeli vizsgatevékenység időtartama: 240 perc

vizsgafeladatainak vonatkozásában 2008. június 21-én 08.00-kor és 2008. június 22-én
08.00-kor a BME R épület 2. emelet 214-es tanterem.
Felhívom a vizsgázók figyelmét, hogy
 a vizsga zavartalan lebonyolítása érdekében a vizsgatevékenység megadott

kezdőidőpontjai előtt félórával jelenjenek meg a vizsga helyén. A késésből származó
esetleges következményekért a felelősséget a vizsgázó viseli.
 hozzák magukkal a vizsgához szükséges eszközökön (íróeszköz, vonalzó, számológép
stb.) felül a személyazonosságuk igazolására alkalmas okiratot, illetve az érettségi
bizonyítványt;
 valamennyi vizsgatevékenység helyszínén megtekinthető a vizsgaprogram, amely a
fentieken felül személyre lebontva tartalmazza a vizsgázó szakmai vizsga letétele
érdekében elengedhetetlen megjelenési kötelezettségeit, annak időpontjával és
helyszínével együtt.
igazgató sk.
5. sz. melléklet
IGAZOLÁS
modulzáró vizsgáról
(a képzésben való részvétel nélkül is kiadható)
Alulírott ..............................................................................................................................
(név),
mint a ................................................................................................. képző intézmény vezetője
igazolom, hogy ........................................................... (név) .............................. (születési hely)
.................................. (születési idő) ......................................................... (anyja születési neve)
a............................ 54 862 01 0000 00 00 ............................................. azonosító számú
...........................munkavédelmi technikus............................................... megnevezésű
szakképesítés/szakképesítés-elágazás/rész-szakképesítés/szakképesítés-ráépülés
megszerzésére irányuló képzést eredményesen elvégezte.
Az elvégzett modul
megnevezése óraszáma
(elmélet/gyakorlat)
A munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási munkáltatói 34/10
feladatok
A munkaeszközök, munkafolyamatok és az egyéni védőeszközök egészséget 37/15
nem veszélyeztető és biztonságos alkalmazásával kapcsolatos munkáltatói
feladatok
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahely létesítésével és 78/38
Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és raktározás munkavédelmi 26/12
Nevezett hallgató hiányzása nem haladta meg a képzési program által meghatározott
maximálisan megengedhető 20%-ot
Budapest, 2008. május 14-én
P. H.
........................................................
név, aláírás
6. sz. melléklet
IGAZOLÁS
modulzáró vizsgáról
(a képzésben való részvétel nélkül is kiadható)
Alulírott ..............................................................................................................................
(név),
mint a ................................................................................................. képző intézmény vezetője
igazolom, hogy ........................................................... (név) .............................. (születési hely)
.................................. (születési idő) ......................................................... (anyja születési neve)
a............................ 54 862 01 0000 00 00 ............................................. azonosító számú
...........................munkavédelmi technikus............................................... megnevezésű
szakképesítés/szakképesítés-elágazás/rész-szakképesítés/szakképesítés-ráépülés
megszerzésére irányuló képzés képzési programja szerinti modulzáró vizsgá(ka)t teljesítette.
A modulzáró vizsga(ák)
megnevezése időpontja
A munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási munkáltatói 2008. 05. 12.
feladatok
A munkaeszközök, munkafolyamatok és az egyéni védőeszközök 2008. 05. 14.
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos alkalmazásával kapcsolatos
munkáltatói feladatok
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahely létesítésével 2008. 05. 12.
és használatával kapcsolatos feladatok
Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és raktározás munkavédelmi 2008. 05. 14.
Budapest, 2008. május 14-én
P. H.
........................................................
név, aláírás
A MUNKAVÉDELMI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS VÁLTOZÁSAI
Az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kiadott új Országos Képzési Jegyzékkel és a
szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és
vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet (a továbbiakban:
SZMM rendelet) megjelenésével jelentős lépés történt a hazai szakképzés és egyben a
munkavédelmi technikus képzés megújításában is.
A megújítás lényege, hogy a szakképzési tartalmakat a lehető legjobban a munkaerő-

piaci igényeknek megfelelően alakítsák ki, de célként fogalmazódott meg a moduláris,
átjárható és átlátható szakképzési szerkezet kialakítása, és a munkaerő alkalmazkodó-
képességének és mobilitásának fejlesztése is.
A kompetencia alapú moduláris szerkezet, a szakképesítések, rész-szakképesítések,
elágazások és ráépülések rendszerével rugalmas, de ugyanakkor stabil szakképzés kialakulása
van folyamatban.
A munkavédelmi technikus szakképzésnek nincs rész-szakképesítése, elágazása és

ráépíthető szakképesítése sincs, ennek ellenére az említett újítások jelentős változásokat
okoztak ebben a szakmai képzésben is, amelyek közül, a teljesség igénye nélkül csak
néhányat és a legfontosabbakat részletezzük az alábbiakban.
A munkavédelmi technikus szakképzés is moduláris szerkezetűvé változott. Ennek

megfelelően a szakképesítés szakmai követelményei nem az eddigi 15 feladatcsoportban
került meghatározásra, hanem az alábbi négy modulra vonatkoztatva:
A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
1650-06 A munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási munkáltatói feladatok.

veszélyeztető és biztonságos alkalmazásával kapcsolatos munkáltatói feladatok.

használatával kapcsolatos feladatok.

követelményeinek biztosításával kapcsolatos feladatok.
A szakmai követelménymodulok tartalmazzák a végzett szakember által a szakképzés

megszerzését követően azonnal (jelentősebb munkatapasztalat vagy különösebb nehézség
nélkül) ellátható cselekvéseket és munkafolyamatokat felsoroló feladatprofilt, és a szakmai
kompetenciákat felölelő tulajdonságprofilt.
A tulajdonságprofil a szakképesítésnek megfelelő munkafeladatok elvégzésére való

alkalmasságot, azaz a munkába álláskor szükséges szakmai tudást, a személyt jellemző
tulajdonságok rendszerében írja le.
Szerkezete:
Szakmai kompetenciák, azon belül:
 a típus megjelölésével a szakmai ismereteket;
 a szint megjelölésével a szakmai készségeket;
 személyes kompetenciákat;
 társas kompetenciákat, és a
 módszerkompetenciákat tartalmazza.
Eddig szokás szerint a szakképzést folytató intézmények a szakmai követelményekben

felsorolt 15 feladatcsoportnak megfelelően kialakított tantárgyak szerint szervezték meg a
munkavédelmi technikus képzést. Az új szakmai követelmények szükségessé teszik azonban,
hogy a továbbiakban nem tantárgyakban, hanem modulokban, azokon belül egy vagy több
tananyagegységben, illetve ezeken belül esetlegesen tananyagelemekben rendszerezett
tananyag alapján szervezzék a képzést.
A modulonként meghatározott szakmai készségek, személyes társas és

módszerkompetenciák összehasonlításakor szembeötlő, hogy szinte alig van különbség a
különböző szakmai követelménymodulok elvárásai között. Például mind a négy modulnál
teljesen azonosak a társas és a módszerkompetenciák, a személyes kompetenciák tekintetében
is teljes az azonosság, azzal a kivétellel, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos jogi,
igazgatási, eljárási munkáltatói feladatok követelménymoduljához nincs előírva a
„pontosság”. A szakmai készségek követelményei között is csak néhány és apró eltérés
mutatkozik. A szakmai követelménymodulok közötti lényeges eltérés tényleges mutatója így
a feladatprofilok és a szakmai ismeretek alatt megfogalmazott követelmények. Ennek
megfelelően a régi szakmai és vizsgáztatási követelmények feladatcsoportjaiban
megfogalmazott követelményeknek, az új szakmai követelménymodulokhoz tartozó
feladatprofilokkal és szakmai ismeretekkel történő összehasonlításával az eddigi tantárgyak
többé-kevésbé besorolhatók az egyes modulok alá. Ennek eredményeként régi képzés szerinti
tantárgyak ismeretanyaga, tananyagegységként a követelménymodulok alá rendezhetők,
illetve ahol szükséges, az új tananyagegységek beépítése (pl. alapozó ismeretek), vagy a
további tananyagelemekre történő lebontás is végrehajtható.
Az új képzési program fentieknek megfelelő kialakítása után – tekintettel arra, hogy a

tartalmi változás a szakmán belül nem jelentős – a képzés szervezése, az eddigi
megszokotthoz képest különösebb változtatást nem igényel, eltekintve attól, hogy
természetesen a képzés tanrendjét a modulok, és a tananyagegységek szerint kell kialakítani.
A modulok tartalmának elemzése után dönthető el azok egymásra épülése, illetve határozható
meg azok tanrendben elfoglalt helye. A munkavédelmi technikus szakképzés tartalmát
tekintve a modulok egymásra épülése, azaz ebből fakadóan szigorú idősorrend nem
állapítható meg. Célszerűnek tűnik azonban, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos jogi,
igazgatási, eljárási munkáltatói feladatok megnevezésű modul első felét, a többi modult
megalapozó ismeretként a képzés elejére, a második felét pedig, a többi ismeretet integráló
részként a képzés végére tervezzük. Ezen kívül a szakmai ismeretek egymásraépülését nem is
annyira a modulok, hanem inkább a tananyagegységek szintjén kell megállapítani, és ennek
megfelelően a tanrend tervezésénél figyelembe venni, hogy melyik tananyagegységben
található olyan ismeret, amely megértéséhez szükséges alapozó ismeret valamely másik
tananyagegységben (esetleg modulban) található.
A szakmai és vizsgáztatási követelményekben előírt tulajdonságprofilokon belül

meghatározásra kerültek a szakmai készségek, személyes, társas és módszerkompetenciák is,
amelyek figyelembe vétele, illetve az ezekre történő felkészítés – a szakképzés keretén belül –
már elsősorban nem szervezési, hanem módszertani kérdés. A képzés módszertanának
jelentős változtatásának szükségességét az új rendszerű szakmai vizsga is indokolja, hiszen az
új számonkérési rendszerben nem az oktatásban megszerzett (bemagolt) ismeretek vizsgázó
általi visszaidéztetése a cél, hanem a képességek és készségek felmérése az adott
vizsgatevékenységeken keresztül, amely tevékenységek lehetőleg azonosak a
munkatevékenységgel, illetve amennyiben ez nem lehetséges, a lehető legnagyobb mértékben
modellezik azt.
Fentiek alapján belátható, hogy nem is annyira a képzés tartalmán, hanem inkább a
képzés szervezésén és módszertanán kell elsősorban változtatnia a munkavédelmi technikus
szakképzést végrehajtó intézményeknek. Az új képzés, illetve számonkérési rendszer által
támasztott követelményeknek megfelelni akaró képző intézményeknek még a felkészülés
időszakában feltétlenül gondoskodniuk kell oktatói állományuk módszertani felkészítéséről.
Az SZMM rendelet előírásai alapján a képzés maximális időtartama 300 óra. A korábbi
szabályozásban is 300 óra volt a képzés maximális időtartama, de emellett 250 órában
meghatározták a képzés minimális időszükségletét, sőt azt is, hogy ezen belül a képzésnek két
tanítási napnak megfelelő idejű üzemlátogatást kell tartalmaznia. Ha figyelembe vesszük,
hogy a felvételhez szükséges előképzettség szintje csökkent (elegendő az érettségi
bizonyítvány), a 250 órás minimális óraszám betartása elengedhetetlen, még ha a jogszabály
nem is írja elő. Ugyanígy célszerűségi szempontok indokolják az üzemlátogatási napok
képzési programba építését a továbbiakban is.
Az elmélet és a gyakorlat arányában is változás történt, hiszen az eddigi 60% elmélet és

40% gyakorlat arány, 70% elmélet és 30% gyakorlat arányra módosult. A képzés
„elméletiesebb” jellege indokoltnak tűnik, azonban azt a veszélyt is magában rejti, hogy az
ún. elméletigényes gyakorlati foglalkozások (amelyek a tanár szempontjából elméleti, de a
résztvevők szempontjából gyakorlati foglalkozásnak minősülnek) felhasználásával, egyes
képzőhelyek, csupán gazdaságossági megfontolásból, teljes egészében száműzhetik a
gyakorlati képzést a képzési programjukból, illetve azok megvalósítása során.
A képzés megkezdéséhez szükséges feltételekben a legfontosabb újdonság az iskolai

előképzettség szintjének csökkentése.
Eddig az érettségi bizonyítvány mellett

 műszaki jellegű szakközépiskolai vagy műszaki ismeretet nyújtó képzésen szerzett
képesítésre, vagy
 műszaki technikusi végzettségre, vagy
 műszaki jellegű szakmunkás-bizonyítványra, vagy
 a MÁV felsőfokú forgalmi és kereskedelmi tanfolyamain szerzett végzettségre, vagy
 postaforgalmi képesítésre is szükség volt a munkavédelmi technikus szakképzésre
jelentkezéshez, illetve a felvételhez. Ezek az érettségi vizsgán túl előírt végzettségek
egyrészt homogénebb ismeretekkel rendelkező csoportok kialakítását tették
lehetővé, másrészt megalapozták a munkavédelmi technikus képzés műszaki jellegű
tantárgyainak oktatását. Az új képzésre jelentkezéshez már csupán az érettségi
bizonyítvány megléte elegendő, így már a szakképzésen belül kell a csoportok
homogenizálását, illetve a műszaki jellegű tantárgyak megalapozását megoldani.
Erre alapvetően két lehetőség kínálkozik:
1. a modulok tananyagegységeit úgy kell kialakítani, hogy minden
tananyagegység tartalmazza saját megalapozó ismereteit is, illetve csupán
szervezésbeli eltéréssel a modulokon belül, önállóan a többi tananyagegységet
megalapozó tananyagegységeket kell létrehozni;
2. az előzetes tudás felmérésével és beszámításával biztosítani, hogy a magasabb
műszaki előképzettséggel rendelkezők ismereteik szintjének megfelelő ponton
kapcsolódjanak a képzésbe.
A szakképzést folytató akkreditált intézményeknek eddig is kötelessége volt

felnőttképzési szolgáltatásai keretén belül a résztvevők által már előzetesen megszerzett
kompetenciák felmérése és figyelembevétele, de a moduláris és kompetencia alapú képzési
rendszerre való áttéréssel ez a szolgáltatás megkerülhetetlenül előtérbe kerül. Az előzetes
tudás alatt nem a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 10.§ (1) bekezdés b)
pontjában előírt a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket kell
érteni, és még csak nem is feltétlenül az intézményes képzésben, iskolai bizonyítvánnyal
tanúsított kompetenciákat, hanem formától függetlenül, akár informálisan a képzés
megkezdése előtt megszerzett kompetenciákat, amelyek felmérhetőek és a képzésbe
beszámíthatóak. Az előzetes tudás felmérése és beszámítása tehát annak elismerése, hogy az
élettapasztalattal szerzett mindennapi tudás, illetve szakértelem, akár az iskolai képzéssel
megszerzett és bizonyítvánnyal igazolt tudással is azonos értékű lehet.
Az előzetes tudásnak a munkavédelmi technikusi szakképesítés kimeneti kompetenciái

közül azok tekintendők, amelyeknek a képzésre jelentkező már a képzés megkezdése előtt
birtokában van. Így célszerű az előzetes tudás felmérését is a szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményei alapján végrehajtani.
Az előzetes tudás felmérése és beszámítása a résztvevő számára rövidebb idejű és

olcsóbb képzést jelent. Ennek érdekében meg kell szervezni, hogy az előzetes ismeretek
mennyiségének és tartalmának megfelelően a résztvevők csak a szükséges ismereteket
szerezzék meg, így egyéni tanulási utak meghatározása szükséges.
Az előzetes tudás felmérése a legegyszerűbb esetben a dokumentumok alapján történő

beszámítás, amelyet egyes jogszabályok meghatároznak. Ilyen dokumentumok lehetnek rokon
szakképesítésről, modulokról, régebben megszerzett szakképesítésről szóló bizonyítványok,
tanúsítványok stb. de tekintettel arra, hogy a munkavédelmi technikus szakképzés moduljai
nem szerepelnek más szakképesítésekben, így ez a lehetőség itt kizárt.
Másik módszer lehet, hogy más bizonyítvánnyal igazolt szakképesítés, vagy

munkatapasztalat révén birtokolt kompetenciák összehasonlítása a munkavédelmi technikus
kompetenciáival. Ez a módszer viszont nehézkes, nagy szakértelmet igényel.
A legegyszerűbb, de a legbizonytalanabb eredményt adó módszer a személy kompetenciáinak
felmérése beszámoltatás, vagy gyakorlati feladat megoldása útján.
A felmérésnél kézenfekvő, hogy a tananyagegységek végére tervezett

beszámoltatásokkal, illetve a modulzáró vizsgák végrehajtatásával felmérethető a
tananyagegységek, illetve a modulok által felölelt kompetenciák összessége, és így a felmért
anyagrészek alóli felmentéssel és a képzési díj arányos csökkentésével az előzetes tudás is
beszámítható.
A képzést lezáró, a szakmai vizsgára jelentkezés feltételét jelentő számonkérés
rendszere is jelentősen megváltozott. Eddig a feladatcsoportoknak megfelelően 15 tantárgyi
záróvizsga volt előírva, azzal a megkötéssel, hogy a tantárgyi záróvizsga a szakmai vizsga
szóbeli vizsgatantárgyaiból, azaz a:
 munkavédelem jogi, igazgatási és eljárási ismeretek;

 munkaeszközök biztonsági követelményei;
 munkahelyek kialakításának biztonsági követelményei;
 anyagmozgatás biztonságtechnikája
tantárgyakból szóban, míg a többi feladatcsoportból írásban is történhetett.
Az új szabályozás sem formailag, sem pedig tartalmilag nem határozza meg a

tananyagegységek, illetve a tananyagelemek végén alkalmazandó beszámoltatást, csak a
modulokat lezáró vizsgákat teszi kötelezővé, bár ezek formáját sem határozza meg. A
tananyagegységek zárásának felmérését, illetve a szakmai követelménymodulok
kompetenciáit felmérő vizsga formáját tekintve szabad kezet kaptak a képző intézmények. Az
eddigi képzés tapasztalatai alapján azonban egyértelmű, hogy tananyagegységenként,
legalább a lezárásnál írásos beszámoltatást szükséges alkalmazni.
A modulok befejezését követően a záróvizsga formájára, pedig a szakmai vizsgára

meghatározott írásbeli és szóbeli vizsgatevékenységek alkalmazása a leghasznosabb, mivel ez
a szakmai vizsga „főpróbájaként” a legobjektívebb felmérést eredményezi, és a vizsgázók
számára is előnyös, hiszen a felkészüléssel rutint szerezhetnek a szakma vizsga feladatainak
megoldásában.
A munkavédelmi technikus képzés megváltozott eszköz- és felszerelési jegyzéke:
A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma
Szoftverek X
Számítógép X
Irodaszerek X
Nyomtató X
Fax X
Telefon X
Internet hozzáférés X
Irodabútor X
Fényképezőgép, digitális fényképezőgép X
Videokamera, DVD-felvevő X
Munkajogi, egészségvédelmi, tűz- és katasztrófavédelmi jogszabálygyűjtemény,
X
modulonkénti egységes jegyzet
Dokumentációkezelő és archiváló eszközök X
Egyéni védőfelszerelések demonstrációhozv [Védősisakok, zaj-, és légzésvédők,
lábbelik, időjárás viszontagságai elleni védőeszközök, védőkesztyűk, zuhanásgátlók, X
stb.]
Munkabiztonsági berendezések (szemléltető eszközök) X
Ez a korábbi előíráshoz képest (írásvetítő, videomagnó, projektor, a tájékoztató
mérések elvégzéséhez szükséges és a vonatkozó szabványnak megfelelő, arra alkalmas
mérőműszerek) feltétlenül indokolt változtatást jelent.
Összességében megállapítható, hogy a munkavédelmi technikus szakképzés szakmai

és vizsgakövetelményei a munkaerő-piaci követelményeknek, a moduláris és kompetencia
alapú képzési rendnek megfelelően változtak. Sajnos a pozitív változások mellett, negatív
vonásként értékelhető, hogy az átalakítás során a képzés számos garanciális eleme is
elveszett:
 nincs meghatározva minimális képzési idő, és üzemlátogatás;

 az oktatók végzettségére már csak az általános előírások vonatkoznak;
 a képzéshez megkezdéséhez nem szükséges program akkreditáció;
 a továbbiakban nem tiltott a képzés távoktatási formában történő szervezése.

1650-06 Es 1653-06 Modulok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

1650-06 Es 1653-06 Modulok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

1650-06 Es 1653-06 Modulok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MÓDSZERTANI SEGÉDLET

Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet megbízásából,

A kompetencia elvű, moduláris szerkezetű képzés bevezetése, az Országos Képzési Jegyzék

A bevezetést elősegítendő a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) számos

A módszertani segédlet tervezett felépítése:

A képzési idő a tananyagegységek tananyagelemre történő tagolását nem teszi lehetővé,

az 54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus

1650-06 A munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási

Jogtárak, szabványok, honlapok.

Ismertesse az Európai Unió kialakulásának, majd a Magyar Köztársaság

Mutassa be a közös jogrendszert, az Európai Unióban létrejövő uniós jogszabályokat

Ismertesse a munkavédelmet érintő irányelveket, valamint mutassa be, hogy ezek

Ismertesse a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/D. § (1) bekezdését.

Térjen ki a munkavédelem jelentőségére a mindennapokban, gyakorlati példákon

Ismertesse a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Mvt.)

Az Mvt-re visszatérve, ezen törvény példáján keresztül mutassa be az érvényességet és

Hívja fel a figyelmet arra, hogy a munkáltató belső szabályzatának elkészítésekor

Mutassa be a magyar jogrendszer felépítését, a jogi normák kibocsátóit. Ismertesse a

Az Mvt. végrehajtási rendeletének [5/1993. (XII. 26. MüM rendelet, a továbbiakban

Ismertesse az Mvt. 11. és 12. §-ait és értelmezze azokat, különös tekintettel a

Ismertesse az állam munkavédelmi feladatait az Mvt. II. fejezetében foglaltaknak

Térjen ki a Munkavédelem Országos Programjára, vázlatosan mutassa be a tartalmi

Frontális tanulói szervezetben (előadás):

Írásbeli ellenőrzés az óra végén:

A javítást és az értékelést minden tanuló magának végzi el. A helyes válaszokat az

A hivatkozott honlapok, jogszabályok megismerése.

Jogtárak, honlapok bemutatása, jogszabálygyűjtemények, táblázatba foglalt

Ha nem találja meggyőzőnek az ismeretek elsajátításának mértékét, részletesen

A fentiek szerinti alapismeretek átismétlését követően térjen rá a munkavédelmi

Tekintse végig az Mvt. felépítését:

Hivatkozzon a közlekedésből jól ismert „gumi” szabályokra, kérjen a tanulóktól

Hívja fel a figyelmet arra, hogy a munkaeszközök üzembe helyezésével,

A fejezet a létesítésre vonatkozóan minimális szabályzást tartalmaz csak.

A továbbiakban vázlatosan ismertesse – az e fejezetben írt szabályozási kört

IV. A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei és jogai az egészséget nem

V. A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és

VI. A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés

VII. A munkavédelem hatósági felügyelete

VII/A. A távmunkavégzés eltérő szabályai

VIII. Értelmező rendelkezések

Említse meg – részletes tartalmi ismertetés nélkül – a további legfontosabb

Egészségügyi alkalmasság, foglalkozás-egészségügy, expozíciók:

A biztonsági szabályzatok vagy önállóan miniszteri rendeletként, vagy miniszteri

Legfontosabb biztonsági szabályzatok:

Frontális tanulói szervezetben (előadás):

Írásbeli ellenőrzés az óra végén:

Minden jó válasz 1 pont.

A legtöbb jó választ adó tanulónak adjunk valamilyen munkavédelmi jellegű ajándékot

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség honlapjának megismerése.

A tanuló tudja, hogy:

Jogtárak, honlapok, jogszabálygyűjtemények.

Hangsúlyozza, hogy az Mvt-ben írt alapelvek célja a biztonságos és egészséges

Grafikonok felhasználásával mutassa be az előző év (időszak) munkabaleseti

Mondjon el a tanulóknak olyan esetet, amiről a médiából értesülhettek, vagy személyes

Hívja fel a figyelmet a munkabalesettel, foglalkozási megbetegedéssel járó

Értesse meg a munka biztonsága megteremtésének egyéni és nemzetgazdasági

Hangsúlyozza, hogy a napi jogalkalmazás során, ha számunkra nem egyértelmű vagy

Tegyen fel ellenőrző kérdést az országos programra, az elfogadás és közzététel módjára