1993. évi XCIII.

törvény a munkavédelemről

21. § * (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia

üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).

(2) * A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági
felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E

vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia
megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi,
személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti
követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi
szaktevékenységnek minősül.

(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést
végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító
mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a
szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

(5) * A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes

munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz
megfelelőségvizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által
kiadott vizsgálati jegyzőkönyv.

(6) A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó feltételt kivéve a (3)-(4) bekezdésekben előírt

rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása, áttelepítése
esetén is.

(7) * Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az
üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés
kockázataira is. A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő
üzemeltetésére kizárólag a (3) bekezdés szerinti próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől
független előzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180
napot nem haladhatja meg.

87. § 7. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető

meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a
munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

87. 11. * Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia

(beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is),
amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító
hatásnak lehet kitéve.

http://www.munkahelyikockazatbecsles.hu/id-430-munkavedelmi_uzembehelyezesrol.html?
fbclid=IwAR3NUtSBq9aSUKUrT_4tW2KcAmyA2QrkPeouDXtePWBQJcmaJ1QYAP0m10Y

A veszélyes gépek listáját, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. és 1/b. számú melléklete, valamint
az 1993. évi XCIII Törvény 87. § 11. pontja tartalmazza. Veszélyesnek minősül még a hatósági
felügyelet alá tartozó munkaeszköz is.
Veszélyes munkaeszköz:

Üzembe helyezés:

Munkavédelmi üzembehelyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető

meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a
munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia

üzemeltetését írásban elrendeli.

Fontos megemlíteni, hogy ma már a próba üzemmód alatt is (180 nap) rendelkeznie kell a gépnek a
megfelelő mérési jegyzőkönyvekkel és dokumentációkkal.

A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. Célja

annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési,
munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a Mvt. 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket.
A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

 Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők
(tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési
eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges
hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes

munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz megfelelőség
vizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati
jegyzőkönyv.

A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező

személy végezheti.

A vizsgálatot a munkavédelmi szakember és a foglalkozás-egészségügyi szakorvos (jóváhagyás miatt)

együtt végzik

 Időszakos biztonsági felülvizsgálat:

A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell

vonni a veszélyes technológiát és a veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek
időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos
üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. (Mvt. 23. § 1)

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú

képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági
szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált
intézmény végezheti.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály,

szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.

A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati

jegyzőkönyvbe kell foglalnia és - ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte - annak
egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a
felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.

Veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz:

Használatba vétel:

A veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz esetében - ha annak biztonsága függhet a szerelés

körülményeitől - a szerelést követően és az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint - ha a
munkaeszközön az új munkahelyen történő felállítását megelőzően végeztek szerelési munkát - a
használatba vétel előtt a biztonságos szerelésről, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
működés feltételeiről és körülményeiről a megbízott személy** ellenőrző felülvizsgálat keretében
meggyőződik. (14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 4. § 1)

Megbízott személy:  az a munkavállaló vagy polgári jogi szerződés alapján munkát végző külső
szakember, akit a munkáltató meghatározott feladatok (pl. munkaeszköz karbantartása,
megvizsgálása, ellenőrző felülvizsgálat, időszakos ellenőrző felülvizsgálat) elvégzésére írásban bíz
meg, és rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel, tapasztalattal és
gyakorlattal.

Az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének módját a munkáltató írásban határozza meg.

A vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Időszakos ellenőrző felülvizsgálat:

Időszakos ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (azaz
veszélyesnek nem minősülő) olyan munkaeszköznek - a munkáltató által meghatározott gyakoriságú -
felülvizsgálata, amely munkaeszköz a használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt
a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő.

A munkáltató gondoskodik az időszakos ellenőrző felülvizsgálat megbízott személy általi elvégzéséről.

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, a felülvizsgálat gyakoriságát,

módját a munkáltató írásban határozza meg, figyelemmel az üzemeltetés körülményeire, a
munkaeszközt érintő szabványokban foglaltakra és a gyártó által összeállított használati utasítás,
üzemeltetési, karbantartási dokumentáció vonatkozó előírásaira.

A leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet.

A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a

következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni.

Ha a munkaeszközt a telephelyen kívül használják a legutóbbi időszakos ellenőrző felülvizsgálat

elvégzéséről a munkáltató tárgyi eszköz alkalmazásával (pl. a munkaeszközön elhelyezett, jól látható
jelzéssel) tájékoztatást nyújt.

Soron kívüli vizsgálat:

Ha munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű alkalmazás során

közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben
munkabaleset következett be, megfelelőségét az üzemeltető munkáltatónak soron kívül vizsgálnia
kell. A vizsgálat elvégzéséig annak működését, illetve használatát meg kell tiltani. 

Újraindítást megelőző munkavédelmi vizsgálat

Ha bármilyen okból a veszélyes gépet, technológiát, berendezést leállították és azon változtatást,
javítást, áthelyezést hajtottak végre, akkor el kell végezni az újraindítást megelőző vizsgálatot, ami
nagyjából azonos a munkavédelmi üzembe helyezéssel.

https://www.munkavedelem-tuzvedelem.hu/munkavedelem/gepek-uzembe-helyezese

Munkavédelmi üzembe helyezés:

A megvásárolt és a már beüzemelt gépet csak azután szabad szervezett munkavégzés
keretében használni, miután a munkavédelmi törvény alapján az üzemeltető ezen
berendezés üzemeltetését írásban elrendeli. Viszont az üzembe helyezés
elrendelésének feltétele, hogy a gép munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatát
elvégezzék és ezen vizsgálat követelményeinek a gép megfeleljen.

Szükséges dokumentációk:

 géphez tartozó, és az adott ország hivatalos nyelvén kiadott gépkönyv

 magyar nyelvű kezelési-karbantartási utasítás
 régi gépek esetén EK konformitási nyilatkozat (akkreditált labor adhatja ki)
 új gyártású gépek esetén CE nyilatkozat (akkreditált labor adhatja ki)

A munkavédelmi előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre

állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi
követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre
vonatkozó munkavédelmi megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges
hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges munkavédelmi utasítások.

Érintésvédelem
Első lépés a villamos berendezés érintésvédelmének szabványossági felülvizsgálata
(hétköznapi nevén érintésvédelmi mérés), amelyet új villamos berendezés és/vagy új
érintésvédelmi berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt kell
elvégezni. Ezt csak Érintésvédelmi felülvizsgáló jogosultsággal rendelkező
villanyszerelőt végezheti.

Gépek érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatát, minden üzembe helyezés, vagy

használatba vétel előtt el kell végezni (10/2016. NGM r. 19 §)

Megfelelőségi tanúsítvány
Csak olyan gépet lehet üzembe helyezni, ami rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal,
illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal. Ez igazolja azt, hogy gép megfelel a biztonsági
követelményeknek. Régi gépeknél ennek felelt meg a "Munkavédelmi minősítő
bizonyítvány" ami ugyan már megszűnt, de ezeknél a gépeknél általában elfogadják a
felügyelők.

A dolgozók egészségi alkalmassága

A veszélyes gépeken dolgozóknál különösen oda kell figyelni arra, hogy a gépen
dolgozók munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálata érvényes legyen, ugyanis ez is okot
adhat a munkavédelmi bírság kiszabására.

A dolgozók kioktatása
A munkavédelmi oktatást az új veszélyforrás miatt meg kell ismételni. Mvt. 55. § (1)

Kockázatértékelés felülvizsgálata
Új munkaeszköz üzembe helyezése után a kockázatértékelést is felül kell vizsgálni.