2018

Munkavédelmi és tűzvédelmi kiskönyv

Seres György E.V.

2018.11.08.
Tartalomjegyzék
Bevezetés ..............................................................................................................................................................................................................2
1. Szükséges-e a munkavédelemmel foglalkoznom? ...........................................................................................................................................2
2. Határozzuk meg cégének hogyan kell alkalmaznia munkavédelmi szakembert ...............................................................................................3
2.1. soroljuk be cégét veszélyesség osztály szerint .............................................................................................................................................3
2.2. Határozzuk meg a „betű” csoportosítást ....................................................................................................................................................5
2.2 A veszélyességi osztály és csoport ismeretében meghatározhatjuk, hogy hány fő és milyen munkavédelmi szakképesítésű szakembert kell
foglalkoztatni. ....................................................................................................................................................................................................5
3. Üzemorvosi ellátás .........................................................................................................................................................................................6
4. Kockázatértékelés, kockázatelemzés, kockázatkezelés ...................................................................................................................................6
5. Egyéni védőeszköz meghatározása és juttatás rendje .....................................................................................................................................7
6. Munkavédelmi oktatás ...................................................................................................................................................................................7
7.Munkavédelmi szabályzat ...................................................................................................................................................................................8
Javasolt tartalmi elemei: ....................................................................................................................................................................................8
8.Elsősegélynyújtás................................................................................................................................................................................................9
9. Üzembe helyezés – üzemeltetés ......................................................................................................................................................................11
Érintésvédelmi felülvizsgálatok ........................................................................................................................................................................13
Megfelelőségi tanúsítvány ...............................................................................................................................................................................14
Gépkönyvek.....................................................................................................................................................................................................14
Időszakos biztonsági felülvizsgálatok ...............................................................................................................................................................15
Hatósági felügyelet, illetve vizsgálat alá tartozó munkaeszközök: ....................................................................................................................15
Üzemeltetői vizsgálat alátartozó munkaeszközök: ...........................................................................................................................................15
10.Biztonsági adatlapok .......................................................................................................................................................................................16
11.Szükséges-e tűzvédelemmel foglalkoznom? ...................................................................................................................................................17
12. Mihez kell tűzvédelmi szakember segítsége: ..................................................................................................................................................17
13.Tűzvédelmi szabályzat készítése .....................................................................................................................................................................17
Tűzvédelmi szabályzat tartalma ......................................................................................................................................................................18
14. Tűzvédelmi oktatás ........................................................................................................................................................................................18
Miről szóljon a tűzvédelmi oktatás, mit kell oktatni? .......................................................................................................................................18
Számíthatok-e büntetésre, ha nem tartok tűzvédelmi oktatást? ......................................................................................................................18
15. Tűzveszélyes tevékenységek végzésének szabályai ........................................................................................................................................19
Tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységek .............................................................................................................................................19
16. Dohányzásra vonatkozó szabályok .................................................................................................................................................................20
17. Tűzriadó terv .................................................................................................................................................................................................20
Mikor kell tűzriadó tervet készíteni: .................................................................................................................................................................20
A tűzriadó tervben foglaltak gyakorlása, ellenőrzése: ......................................................................................................................................20
Mit kell tartalmaznia a tűzriadó tervnek: .........................................................................................................................................................20
18. Tűzvédelmi bírság ..........................................................................................................................................................................................20

1
Bevezetés

A vállalkozások számára szükséges teendők meghatározása, ha az emberfia nem napi szinten foglakozik a jogszabályok, rendeletek azonnali
követésével, nem is olyan egyszerű feladat. Ezt a kiadványt azzal a szándékkal készítettem, hogy segítséget nyújtsak a 20fő alatti
vállalkozásoknak abban, hogy tisztába kerüljenek a rájuk vonatkozó kötelezettségekkel és egy ellenőrzés alkalmával el tudják kerülni a
pénzbírság kiszabását. A büntetési tételeket is igyekszem mindig megemlíteni nem merő riogatásból, csak azért, hogy mindenki tisztában
legyen mekkora kontraszt van a dokumentáció elkészítése, az abban leírtak megvalósítása és büntetés költségében.

1. Szükséges-e a munkavédelemmel foglalkoznom?

Ha legalább egy alkalmazottat foglalkoztat, akkor az szervezett munkavégzésnek minősül és az összes munkavédelmi előírás betartása és
betartatása kötelező.

Például:

- Ön könyvelőként dolgozik (tulajdonosként tagi viszonyban), de van Önön kívül 1 fő alkalmazott is – szervezett munkavégzés

- Ön kőműves egyéni vállalkozó, de Önön kívül van még 1 fő alkalmazott segédmunkás is – szervezett munkavégzés

- Ön bádogos egyéni vállalkozó, alkalmazott nélkül – nem minősül szervezett munkavégzésnek, nem vonatkozik Önre a munkavédelmi
törvény, de a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmében ennek ellenére az előírásokat ismernie kell és be kell tartania.
(pl. tetőn dolgozik, egy lezuhanó cserép a járókelőre eshet a veszélyes területet el kell kerítenie)

2
 2. Határozzuk meg cégének hogyan kell alkalmaznia munkavédelmi szakembert

2.1. soroljuk be cégét veszélyesség osztály szerint

A munkáltatókat főtevékenységük alapján sorolják munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba.

Az alábbi TEÁOR’08 (gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) szerinti besorolásból határozhatja meg melyik osztály
vonatkozik cégére.

Például:

- Bútorgyártással foglalkozik (31) – I. veszélyességi osztályba tartozik

- Textil kiskereskedelemmel foglalkozik (47) – III. veszélyességi osztályba tartozik

3
4
2.2. Határozzuk meg a „betű” csoportosítást

A munkavállalói létszám alapján meghatározhatjuk a betű szerinti csoportosítást is.

Például:

- Bútorgyártással foglalkozó cég 8 fő munkavállalóval (31) – I. veszélyességi osztályba, a csoportba tartozik

- Textil kiskereskedelemmel foglalkozó cég 11 fő munkavállalóval (47) – III. veszélyességi osztályba, b csoportba tartozik

2.2 A veszélyességi osztály és csoport ismeretében meghatározhatjuk, hogy hány fő és milyen munkavédelmi szakképesítésű
szakembert kell foglalkoztatni.

Például:

- Bútorgyártással foglalkozó cég 8 fő munkavállalóval (31) – I. veszélyességi osztályba, a csoportba tartozik – 1 fő középfokú
szakképesítésű szakembert kell heti 4 órára foglalkoztatnia
- Textil kiskereskedelemmel foglalkozó cég 11 fő munkavállalóval (47) – III. veszélyességi osztályba, b csoportba tartozik - 1 fő középfokú
szakképesítésű szakembert kell napi 1 órára foglalkoztatnia

A kisvállalkozásokra vonatkozó kivétel szerint 1-49 fős cégeknél (I.veszélyességi osztály esetén 1-9 fő esetén) Ön vagy alkalmazottja is elláthatja
a munkáltató munkavédelmi feladatait (nem kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia). Feltétel, hogy a szakmai tevékenységére
vonatkozó ismeretekkel, készséggel és jártassággal rendelkeznie kell. Fontos kitétel, hogy a szaktevékenységi feladatok ellátásához
mindenképpen munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia.

5
Legfontosabb szaktevékenységnek minősülő feladatok:

kockázatértékelés elkészítése

megelőzési stratégia kidolgozása

egyéni védőeszköz meghatározása

egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása

súlyos munkabaleset kivizsgálása

veszélyes eszközök üzembe helyezése

A munkavédelmi hatóság ellenőrzésénél Önnek kell bizonyítania a besorolás helyességét és a munkavédelmi szakember foglalkoztatásának
tényét.

Bővebb információért kérem keresse fel a https://seresgyorgy.hu/munkavedelmi-szakember-foglalkoztatasa/ oldalt.

3. Üzemorvosi ellátás
A 89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet értelmében minden cég köteles munkavállalói részére üzemorvosi ellátást biztosítani. A főműszak – időben
biztosítandó orvos és ápoló létszámát egy táblázatos besorolás alapján lehet meghatározni. Erre most nem térek ki, kisvállalkozások esetén 1 fő
orvos és 1 fő ápoló létszám mindenképpen szükséges. Ezen kötelezettségét egy foglalkozás-egészségügyi szakorvossal történő szerződéssel
egyszerűen teljesítheti.

Az előírt munkaköri alkalmassági vizsgálat elmulasztását sérülékeny csoport, veszélyes munkahely, veszélyes munkaeszköz, veszélyes
technológia alkalmazása esetén a munkavédelmi hatóság 50.000Ft- 10.000.000 Ft pénzbírsággal bünteti.

4. Kockázatértékelés, kockázatelemzés, kockázatkezelés

Ha a cég tevékenysége szervezett munkavégzés keretin belül történik és a munkáltatónak legalább egy fő alkalmazottja van, akkor a
munkavédelmi kockázatértékelést kötelező elvégeztetni. Bővebb információkért kérem keresse fel a https://seresgyorgy.hu/kockazatertekeles/
oldalt.

1993.évi XCIII. Törvény a munkavédelemről.

Mvt.54. §

(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a
munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra
és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelést, kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását még a tevékenység megkezdése előtt el kell végezni.

A kockázatértékelést írásban kell rögzíteni legalább 3 évente felülvizsgáltatni.

A felülvizsgálatot azonnal el kell végezni jelentős változások esetén (pl. technológia, munkaeszköz, tevékenység, munkavégzés módjának,
munkakörnyezet változása), baleset bekövetkezése vagy „kvázi” baleset esetén.

A kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági , illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A kockázatértékelés elmulasztását a munkavédelmi hatóság I. veszélyességi osztály esetén 50.000Ft- 10.000.000 Ft pénzbírsággal bünteti.

6
 5. Egyéni védőeszköz meghatározása és juttatás rendje

Az egyéni védőeszköz meghatározása a kockázatértékeléshez és kockázatkezeléshez kapcsolódik, mert itt kerülnek megállapításra az egyes
veszélyek és ártalmak, ezek mértéke és a veszély lefedésének módjai. Amennyiben a kockázat kezelése más módon nem oldható meg, a
munkavállalók részére, a kockázatértékelésben megállapított veszélyekkel szemben védelmet biztosító egyéni védőeszközt kell biztosítani. Az
egyéni védőeszközök meghatározása szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy
végezheti.(munkaegészségügyi szakember bevonásával). A védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltatónak írásban kell meghatároznia.

Legfontosabb tudnivalók az egyéni védőeszközökről:

 biztosítása és használata kötelező (hiányában a munkavállaló megtagadhatja a munkát, illetve ha a munkavállaló nem használja, el kell
tiltani a munkavégzéstől és szankciók léptethetők életbe);
 írásban kell rögzíteni a juttatás rendjét, (a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása szükséges) a védőeszköz átvételét a
munkavállaló aláírásával igazolja (átvételi dokumentáció);
 használatát oktatni, gyakoroltatni kell, ezek megtörténtét a munkavállaló aláírásával igazolja;
 csak azok a védőeszközök megfelelőek, amelyek rendelkeznek EK típus tanúsítvánnyal, vagy az EK megfelelőségi nyilatkozattal;
 a védőeszközt a munkahelyről tilos elvinni, (kivéve írásbeli, külön engedéllyel);
 amennyiben a munkavállaló szándékosan vagy gondatlanul kárt okozott a védőeszközben, kártérítésre kötelezhető;
 ha elvesztette védelmi képességét, selejtezni kell;
 vannak védőeszközök, amelyeket időszakonként felül kell vizsgáltatni;
 ha a védőeszköz a munkavállalót veszélyeztette vagy munkabaleset okozott, soron kívül felül kell vizsgáltatni;
 a juttatási rend elkészítése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A védőeszközre vonatkozó tájékoztató, használati utasítás és figyelmeztetők betartása kötelező (tárolás, kezelés, karbantartás, tisztítás,
időszakos vizsgálat, stb.).

Az egyéni védőeszköz típustanúsítványát vagy megfelelőség nyilatkozatát meg kell őrizni.

Az 1993.évi XCIII. munkavédelemi törvény alapján

Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-
egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Egyéni védőeszköz működésképtelensége vagy hiánya a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, melyet a
munkavédelmi hatóság 50.000Ft- 10.000.000 Ft pénzbírsággal büntet.

6. Munkavédelmi oktatás

Amíg a munkavállalót nem oktatták ki a munkavédelmi ismeretekből és az elhangzottakat nem tudja készség szinten alkalmazni,
önállóan nem foglalkoztatható. Az oktatáshoz nem kell munkavédelmi végzettség. Ez logikus is, hiszen ki tudna többet egy gép
munkafogásairól mint egy régi kolléga , aki azon a gépen dolgozik évek óta. Az oktatást megtarthatja Ön vagy egy megbízott
alkalmazottja is. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

Javasolt valamennyi fizikai munkakörű dolgozót tényleges oktatásban részesíteni legalább évente. A nem fizikai munkakörben dolgozók (és
termelésirányításban közvetlenül részt nem vevők) esetében a korábbi előírásoknak megfelelő forma is alkalmazható, azaz az oktatási
tananyag elsajátításáról írásban nyilatkoznak.

Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként ( megváltozott vagy új kockázatokat, új gép, más
munkakör stb, ) meg kell ismételni. Ez azt jelenti, hogy az oktatást semmiképpen nem lehet a dolgozóra terhelni (sem a magánideje
csökkentésével, sem más anyagi hátrányt okozva)

A munkavédelmi oktatás tematikájának kidolgozása szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági képesítéssel rendelkező személy
végezheti !

Oktatási főbb elemek:

 cég munkavédelmi dokumentációi (kockázatértékelés, munkavédelmi stratégia, egyéni védőeszközök, oktatási tematika
munkakörönként stb.)
 megtörtént vagy „kvázi” balesetek elemzése
 gépkönyvek, technológiai vagy műveleti utasítások ismertetése
 gyakorlott kollégák tapasztalati útmutatója
 vegyi anyagok biztonsági adatlapjainak ismertetése

7
 Bővebb információkért kérem keresse fel a https://seresgyorgy.hu/munkavedelmi-oktatas/ oldalt.

Munkavégzés személyi feltételei:

 megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik (érvényes munkaköri alkalmassági vizsgálata van, ahol előírás ott megfelel a
pályaalkalmassági vizsgálatnak)
 akit a munkavégzéssel megbíztak
 aki a munkavégzésre alkalmas állapotban van, kipihent (észlelő és cselekvőképessége teljes birtokában van) gyógyszeres más
káros befolyástól mentes
 aki betöltötte a 18. életévét (tanulókra más az előírás)
 a tevékenység számára nem tiltott, (fiatal, terhes)
 szakmunkás, illetve erre a tevékenységre is szól a képzettsége
 betanított munka esetén, szakmunkás felügyelete mellett elsajátította a gép kezelését
 külön előírás szerinti vizsgája, képzettsége van
 képességet szerez a veszélyes körülmények közötti munkavégzéshez
 aki az elméleti oktatást megértette, a gyakorlati munkavédelmi oktatást készség szinten elsajátította
 ismeri a veszélyeket, az ellenük való védekezést
 helyi ismerete van
 a gépnél felügyelet mellett próba üzemelést végzett
 felügyelettel végzett próba munka, beszámoltatása alapján, tudása, képessége a biztonságos munkavégzést lehetővé teszi
 aki a szükséges egyéni védőfelszereléseket viseli

Kettő, vagy több személy által végzett munkánál egyiküket, a gépkezelőt, irányítónak kell kijelölni. ( Az irányító személy csak gyakorlott
szakmunkás lehet.)

Csak az irányító személy dolgozhat a mozgó szerszám közelében, kezdeményezheti a gép indítását, és adhat utasítást a többieknek. Indítás előtt
meg kell győződnie arról, hogy az indítás a többieket nem veszélyezteti-e.

Munkavállaló magatartási szabályok:

 Köteles az előírt helyen és időben munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és abban maradni.
 A munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartja.
 Köteles munkáját legjobb tudása és az oktatás alapján végezni.
 Munkaidejét a munkaadó érdekében végzett tevékenységgel tölti.
 Munkatársaival együttműködik, személyes jó példával jár elő.
 Rendellenességet, üzemzavart megszünteti, intézkedik (jelzi).
 A magatartási és technológiai szabályokat betartja, ha szükséges erre másokat figyelmeztet.
 Saját- , mások egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse.
 Önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket.
 Köteles a szükséges egyéni védőeszközöket rendeltetés-szerűen használni, tisztításukról gondoskodni.
 Köteles a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni.
 Köteles a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.
 Köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt
rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat
elvégezni.

7.Munkavédelmi szabályzat

A munkavédelmi szabályzat elkészítése nem jogszabályi kötelezettség. Azt, hogy a munkáltató miként valósítja meg az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit (a vonatkozó jogszabályok és szabványok keretein belül) , csak rajta múlik. A
munkavédelmi követelményeket a munkáltató kezelheti egyedi utasítások formájában, de sokkal praktikusabb azonban, az egyedi utasítások
helyett, a szabályozókat egy csokorba gyűjteni és egyetlen közös dokumentumban a munkavédelmi szabályzatban kezelni. A vállalkozásnál a
szabályzat bevezetése alkalmas a munkavédelmi törvény által nem szabályozott területek kezelésére. A munkavédelmi szabályzat mint belső
szabályozás nem függ a létszámtól, munkavédelmi szakmai követelmények határozzák meg. Feltétlenül szem előtt kell tartanunk, hogyha a cég
elfogadta és bevezette használatát, onnantól kezdve a hatóság is ellenőrizheti a leírtak alkalmazását. A szabályzatban leírtakat be kell tartani és
tartatni, ha nem így történik, bírságot róhatnak ki érte.
A Munkavédelmi Szabályzat elkészítése szaktevékenységnek minősül.

Javasolt tartalmi elemei:

8
Szabályzat célja , hatálya:

 területi hatály
 személyi hatály
 időbeli hatály
 veszélyességi besorolás

Ügyrend:

 feladatok, jogok, kötelességek a munkálattó és a munkavállaló részéről is

Alkalmazás feltételei:

 orvosi vizsgálatok rendje

 munkakör ellátásához szükséges feltételek
 sérülékeny csoport alkalmazási feltételei

Munkavédelmi oktatás ( 6. fejezetben részletesen szerepel)

 új felvételis munkavállaló oktatása

 ismétlődő oktatások rendje
 rendkívüli oktatás
 oktatások dokumentálása

Egyéni védőeszközök , védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása:

 egyéni védőeszköz juttatás rendje ( a 5. fejezetben szerepel)

 védőital, ivóvíz juttatás rendje
 tisztálkodó szerek, bőrvédő készítmények juttatása

Munkavégzés rendelkezései:

 személyi követelmények
 foglalkoztatási korlátozás alá eső munkahelyek, munkafolyamatok, munkakörök, munkaeszközök (sérülékeny csoportok figyelembe
vételével)
 veszélyes anyagok és készítmények használata
 munkairányítás követelményei
 nemdohányzók védelme
 képernyős munkahelyek követelményei
 elsősegélynyújtás biztosítása

Munkavédelmi eljárások:

 veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz,technológia munkavédelmi szempontú üzembe helyezése (9.fejezet)

 próba vagy kísérleti üzemeltetés szabályozása

Ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatok

Munkavédelmi bejárások, intézkedési tervek előkészítése

Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának, nyilvántartásának rendje.

 munkabaleset bejelentése
 munkabaleset kivizsgálása
 munkabaleset vizsgálati anyagának megküldése
 foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása

8.Elsősegélynyújtás
Az elsősegélynyújtás biztosítása munkaadói kötelesség, szükségességét az alábbi rendelkezések írják elő.

Az 1993.évi XCIII. munkavédelemi törvény alapján

Mvt.46. §58 A munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a

munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően
– biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.

3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM

együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

9
a 20. § (1)9 Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától
függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy
jelenlétét kell biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló – hordággyal is könnyen megközelíthető – helyiséget kell biztosítani ott,
ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.

A munkahelyi elsősegély felszerelésről korábban a MSZ 13553 szabvány adott leírást. A szabványt 2015. április 1-jétől visszavonták. Érvényes
szabályozás hiányában javasolt a szabványban leírt „I” típusú mentőláda üzemek, vállalkozások, cégek részére (30 főig) egységcsomag
használata.

Javasolt a kockázatértékelésen belül kezelni a munkahelyi elsősegélynyújtók létszámának, az elsősegély- felszerelések számának és tartalmának
valamint a munkahely specifitásainak megfelelő eszközök kérdését.

10
9. Üzembe helyezés – üzemeltetés
Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben lehet, ha

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti

rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre EK (európai közösségi)megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb
dokumentummal (pl. EK típustanúsítvány).

A használatba vétel kétféle képen valósulhat meg:

 munkavédelmi üzembe helyezés (veszélyes munkaeszköz)

 ellenőrző felülvizsgálat (nem veszélyes munkaeszköz)

Gépek esetén a 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a melléklete felsorolja a veszélyes kategóriába tartozó típusokat.

11
A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a
létesítmény, munkahely, munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges
tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetve a vonatkozó előírásokat, ennek hiányában a tudományos, technikai
színvonal mellett elvárható követelményeket kielégíti. Munkavédelmi üzembe helyezést kell alkalmazni veszélyes munkaeszköz és technológia
újraindítása, áttelepítése esetén is. Az eljárás során dokumentálni kell a munkavédelmi szempontú vagy az azt megalapozó felülvizsgálatot és az
üzembe helyezés elrendelését.

Munkavédelmi vizsgálat fő elemei:

Az 1993.évi XCIII. munkavédelemi törvény alapján

Munkavédelmi üzembe helyezés32

Mvt.21. §33 (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a
továbbiakban: munka-védelmi üzembe helyezés).
(2)34 A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

(3)35 A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a
létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges
tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat
elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a
munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok,
tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

Az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének módját a munkáltató írásban határozza meg. A vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket
jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A táblázat a két eljárás valamint a z üzemeltetésük alapvető jellemzőit tartalmazza általánosságban. (munkaeszközök)

12
Érintésvédelmi felülvizsgálatok

Az Érintésvédelmi Szabványossági Felülvizsgálatok elvégeztetése a munkahelyeken a felelős vezető kötelessége.

A felülvizsgálatok gyakoriságát jogszabály írja elő:

 lakó és kommunális épületekben a VMBSZ hatálya alá tartozó területeken 6 évente szerelői ellenőrzés szükséges
 munkahelyeken 3 évente szabványossági felülvizsgálat szükséges
 hordozható villamos kéziszerszámokon , kistranszformátorokon évente szabványossági felülvizsgálat szükséges
 áram-védőkapcsolókon 3 havonta szerelői ellenőrzés szükséges

Az érintésvédelmi felülvizsgálat célja (a törvényi szabályozáson túl) az, hogy a villamos berendezés érintésvédelme megfelelő legyen (új és már
üzemelő berendezés esetén is).

13
A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíteni kell, amit a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat
időpontjáig meg kell őrizni és annak egy példányát a helyszínen kell tartani.

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet (1.melléklet Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat)

1.1.15. A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell

a) a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés);

b) rendkívüli eseményt követően;

c) átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt;

d) időszakosan, az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal.

Megfelelőségi tanúsítvány

Az üzembe helyezés feltétele , hogy a gép rendelkezzen gyártói megfelelőség nyilatkozattal vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal

Gépkönyvek

A munkavédelmi jogszabályok, rendeletek szerint a gép : az olyan, nem közvetlenül emberi vagy állati erőt alkalmazó hajtási rendszerrel
felszerelt vagy felszerelésre szánt, összekapcsolt alkatrészek és alkotóelemek együttese, amelyek közül legalább egy mozog, és amelyeket
valamely meghatározott felhasználás céljából kapcsoltak össze.

A munkáltatónak az általa használatba vett gépekről rendelkeznie kell gépkönyvvel. A gépkönyv magyar nyelven az alábbi rendeletben leírt
tartalommal kell rendelkezzen. Amennyiben a használati utasítás idegen nyelven van úgy azt magyar nyelvre le kell fordítani. Hiányzó gépkönyv
esetén üzemelési utasítást kell készíteni mely a biztonságos kezelés tudnivalóit tartalmazza.

16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

1.7.4. Használati utasítás

Minden gépet el kell látni azon (azokon) tagállamban használt hivatalos közösségi nyelven (nyelveken) írott használati utasítással, amelyben a
gépet forgalomba hozzák és/vagy üzembe helyezik.

1.7.4.2. A használati utasítás tartalma

e) a gép használatához, karbantartásához és javításához, valamint a megfelelő működés ellenőrzéséhez szükséges rajzok, diagramok, leírások és
magyarázatok;

f) a kezelő személy által valószínűleg használt munka-állás(ok) leírása;

g) a gép rendeltetésszerű használatának leírása;

h) figyelmeztetés azon használati módokra vonatkozóan, hogy a gépet hogyan nem szabad használni, de amelyek a tapasztalatok szerint
előfordulhatnak;

i) összeállítási, beépítési és összekapcsolási utasítások, beleértve annak a váznak vagy szerkezetnek a rajzait, diagramjait és összekapcsolási
eszközeit, amelyre a gépet felszerelik;

j) a zaj vagy rezgés csökkentése céljából szükséges beépítési és összeállítási utasítások;

k) a gép üzembe helyezési és használati utasításai és ha szükséges, a kezelő személy képzésére vonatkozó utasítások;

l) információ az eleve biztonságos tervezés, a megtett műszaki védőintézkedések és a kiegészítő biztonsági intézkedések ellenére fennmaradó
kockázatokról;

m) a használó által teendő biztonsági intézkedés, beleértve a szükség szerint biztosítandó egyéni védőeszközt;

n) a géphez illeszthető szerszámok alapvető jellemzői;

s) a biztonságos beállítást és karbantartást lehetővé tevő utasítások, beleértve a védőintézkedéseket, amelyeket e tevékenységek közben meg
kell tenni.

14
Időszakos biztonsági felülvizsgálatok

A munkáltató köteles az előírt időközönként a biztonsági felülvizsgálatokat elvégeztetni. Időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése kötelező:

 veszélyes technológia
 veszélyes munkaeszköz
 munkaeszköz, melyre jogszabály , szabvány vagy gépkönyv felülvizsgálatot ír elő.

A vizsgálatokat minimum öt évente meg kell ismételni (ha jogszabály, gyártói leírás vagy szabvány rövidebb időtartamot ír elő az a mérvadó)

Soron kívüli vizsgálat elvégzése kötelező baleset vagy „kvázi” baleset esetén:

 egyéni védőeszközre, munkaeszközre, munkahelyre vagy technológiára vonatkozólag.

A vizsgálat elvégeztetéséig a munkavégzést szüneteltetni kell.

Hatósági felügyelet, illetve vizsgálat alá tartozó munkaeszközök:

 acetilén-, gázfejlesztő készülékek
 felvonók
 gázpalackok
 gépjárművek
 kazánok
 nyomástartó edények
 gáz és olajipari nagyfogyasztó berendezések


Üzemeltetői vizsgálat alátartozó munkaeszközök:

 acetilénfejlesztő (hegesztő) berendezések
 biztonságtechnikai heveder, munkaöv
 függesztékek, kötözőelemek
 elektrotechnikai munkakesztyű gumiból
 építkezési állványok, létrák
 raktározási állványol, polcok
 gáztárolók
 vezetékes gázfogyasztó készülék
 tömlős gázfogyasztó készülék
 targonca
 emelőgépek
 teherszállítő függőpályák
 centrifugák


Az 1993.évi XCIII. munkavédelemi törvény alapján

23. § (1) * A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a
21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát
jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos
biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező
személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A
veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.
(2) * A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell,

a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben
munkabaleset következett be, illetőleg
b) rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli
időszak) bekövetkezése esetén.

Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani.
Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

15
10.Biztonsági adatlapok

A biztonsági adatlap vegyi anyagokra vagy keverékekre összeállított dokumentum, amely széleskörű információt tartalmaz az anyag vagy
keverék összetételéről, fizikai, kémiai, egészségügyi és környezeti hatásairól, a termékek biztonságos felhasználásáról, tárolásáról,
ártalmatlanításáról.

Ezen információk ismerete lehetővé teszi a felhasználók, munkáltató számára, hogy megtegyék az emberi egészség és a munkahelyi biztonság
védelmével, valamint a környezet védelmével kapcsolatos, szükséges intézkedéseket.

A biztonsági adatlap egy 16. szakaszt tartalmazó dokumentum, ami az alábbi információkat tartalmazza (adott esetben, és ha rendelkezésre
állnak):

1. szakasz: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

2. szakasz: A veszély azonosítása

3. szakasz: Összetétel/összetevőkre vonatkozó információk

4. szakasz: Elsősegély-nyújtási intézkedések

5. szakasz: Tűzvédelmi intézkedések

6. szakasz: Intézkedések véletlenszerű expozíciónál

7. szakasz: Kezelés és tárolás

8. szakasz: Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem

9. szakasz: Fizikai és kémiai tulajdonságok

10. szakasz: Stabilitás és reakciókészség

11. szakasz: Toxikológiai információk

12. szakasz: Ökológiai információk

13. szakasz: Ártalmatlanítási szempontok

14. szakasz: Szállításra vonatkozó információk

15. szakasz: Szabályozással kapcsolatos információk

16. szakasz: Egyéb információk

A felhasznált anyagok biztonsági adatlapjait (amennyiben van) a munkaterületen hozzáférhető módon biztosítani kell, hogy szükség esetén a
kezelési-tárolási, használati, toxikológiai, ártalmatlanítási és szállítási információk azonnal és mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. A
vegyi anyagok használatáról a munkavállalókat oktatás keretin belül ismertetni kell.

16
11.Szükséges-e tűzvédelemmel foglalkoznom?
Gazdálkodási tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek (a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezeteinek) ha a munkavégzésben részt vevő, ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására
alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz és robbanás veszélyes besorolás esetén, valamint a kereskedelmi szálláshelyeken
tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

A törvény kimondja, hogy csak olyan munkavállaló foglalkoztatható, aki a munkájához szükséges tűzvédelmi ismeretekkel rendelkezik.

A tűzvédelmi feladatokat ellátó személy feladatai és kötelességei függnek a cég tevékenységétől és nagyságától. Írásban kell rögzíteni ki felelős:
a tűzvédelmi szabályok megállapításáért,

 a tűzvédelemmel kapcsolatos anyagok , eszközök beszerzéséért, ellenőrzéséért, karbantartásáért

 tűzvédelemmel kapcsolatos iratok, nyilvántartások elkészítéséért, naprakész állapotban tartásáért
 tűzvédelmi oktatás megtartásáért
 a tűzvédelem anyagi hátterének biztosításáért

Tehát a válasz egyértelműen igen.

12. Mihez kell tűzvédelmi szakember segítsége:

Tűzriadó terv készítése, karbantartása (ha külön jogszabály elrendeli).

Tűzvédelmi szabályzat elkészítése (családtagokkal együtt 5 főnél több munkavállaló esetén szükséges).

Tűzvédelmi szakvizsgák lebonyolítása (vannak tevékenységek, amihez kötelező).

Tűzvédelmi vizsgálatok elvégzése.

Alkalmazottak évenkénti kötelező oktatása, dokumentálása.

Új belépő dolgozók oktatása, dokumentálása (csak olyan munkavállaló foglalkoztatható, aki részt vett rajta).

Alkalomszerű tűzvédelmi tevékenység engedélyezése.

Tűzvédelmi dokumentációk pontosítása, naprakész állapotban tartása.

Tűzvédelmi eszközök ellenőrzése, javíttatásuk, vagy cseréjük lebonyolítása.

Tűzvédelmi felszerelések nyilvántartásának elkészítése, vezetése.

A fenti felsorolásban szereplő tevékenységek elvégzése szaktevékenységnek minősül.

13.Tűzvédelmi szabályzat készítése

A tűzvédelmi szabályzat a tűzmegelőzés egyik legfontosabb dokumentuma. Itt kerülnek meghatározásra a tűzvédelmi feladatokat is ellátó
személyek feladatai és kötelezettségei, az adott épületre, helyiségre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok és előírások. A tűzvédelmi
szabályzat tartalma a dolgozók tűzvédelmi oktatásának alapját is képezi.

A tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezettek, a tűzvédelmi szabályzatot, az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre
a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt el kell készíteni.

Tartós próbaüzem esetén, – legfeljebb hat hónap időtartamban – ideiglenes szabályzat is készíthető.

A szabályzatot a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen.

A szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles megismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni
és azt az érintettek aláírásával igazolni.

Kötelesek gondoskodni arról, hogy a munkavállalóik, a jogszabályokban és a kötelezően előírt szabványokban foglaltakat betartsák, illetőleg a
létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői, a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák.

A munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők ( külső munkavállalók, szállóvendégek stb.) – a
rájuk vonatkozó mértékben – a szabályzat tartalmát megismerjék. A tűzvédelmi szabályzat elkészítése szaktevékenységnek minősül csak
tűzvédelmi szakember készítheti el.

17
Tűzvédelmi szabályzat tartalma

Tartalmazza:

 A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit.

 A tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint finanszírozására vonatkozó szabályokat.
 A létesítmények, építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba
sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat.
 A tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat.
 Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételeket.
 A tűzvédelmi oktatással és képesítéssel kapcsolatos előírásokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket
 A munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladataikat.

Jogszabályi háttér
A tűzvédelmi szabályzatot a 30/1996. (XII. 6.) BM és 54/2014 (XII. 5.) BM rendeletben foglaltak szerint kell elkészíteni.

1996. évi törvény.

19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél
több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és
kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a
jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban foglalt előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a létesítmény,
építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák.

14. Tűzvédelmi oktatás

A törvény kimondja, hogy csak olyan munkavállaló foglalkoztatható, aki a munkájához szükséges tűzvédelmi ismeretekkel rendelkezik.

Az oktatást évente meg kell ismételni és oktatási naplóban rögzíteni, a részvételt a munkavállalóknak aláírásukkal igazolni kell . Soron kívüli
oktatást szükséges tartani, amennyiben tűzeset következett be, vagy olyan változás történt a vállalkozás életében, mely a tűz elleni
védekezésre is kihat.

Ha valamelyik munkavállaló gondatlansága miatt keletkezett tűz, akkor annak a személynek vállalnia kell a jogi felelősséget az okozott kárért.

Miről szóljon a tűzvédelmi oktatás, mit kell oktatni?

Tartalma:

 minimális tűzvédelmi alapismereteket

 általánosságban a tűzvédelmi szabályokat,
 a tevékenységet érintő szabályokat,
 a tűzjelzés módját,
 a tűz esetén szükséges feladatokat,
 a menekülési-mentési lehetőségeket;
 tűzoltó készülékek használatát;
 ha van, akkor a tűzvédelmi szabályzatot;
 továbbá bizonyos esetekben a tűzriadó tervet, annak gyakoroltatását

Számíthatok-e büntetésre, ha nem tartok tűzvédelmi oktatást?

A 259/2011. (XII.7.) korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel
foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló rendelete az 1. mellékletében felsorolja a tűzvédelmi oktatás elmaradását. Új
munkavállalót a belépése után 15 napon belül kell tűzvédelmi oktatásban részesíteni igazolt módon. Ha nem részesül oktatásban a hatóság
30.000 – 1.500.000 Ft bírságot szabhat ki. A munkavállalók ismétlődő oktatásának elmaradását a hatóság tűzvédelmi szankcióként 30.000 –
1.000.000 Ft bírsággal sújthatja. Az oktatás elmaradásával a munkavállalók, a megfelelő ismeretek hiányában, több tűzvédelmi
szabálytalanságot is elkövethetnek , amelyekkel tovább növekedhetnek a bírsági tételek.

Néhány tűzvédelmi szabályszegés (melyekért a hatóság pénzbírságot ró ki):

 tűzvédelmi előírás megszegése

18
  tűzvédelmi szabály megszegése
 menekülési vészkijárat leszűkítése
 menekülési kijárat lezárása
 szabálytalan tárolás
 éghető anyag elhelyezése menekülési útvonalon
 tűz vagy füstszakasz határolás megszüntetése, működésének akadályozása
 tűzoltási felvonulási út elfoglalása
 tűzoltó készülék hiánya
 tűzoltóság beavatkozásának akadályozása
 tűzoltó készülék karbantartás hiánya
 beépített tűzoltó vagy tűzjelző berendezés működtetésének akadályozása, hiánya, karbantartás elmulasztása
 tűzvédelmi vizsgához kötött tevékenység érvényes vizsga nélküli végzése
 kötelező villamos és villámvédelmi vizsgálatok elmulasztása
 szabadtéri égetés szabályainak megszegése

15. Tűzveszélyes tevékenységek végzésének szabályai

Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a
tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni ahol az tüzet vagy robbanást okozhat!

Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen lehet
végezni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. sarokcsiszoló) csak a létesítmény területvezetője vagy megbízottja előzetes írásbeli
engedélye alapján lehet végezni.

Külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy
megbízottjával egyeztetni kell. A létesítmény vezetője vagy megbízottja a helyi sajátosságoknak megfelelően köteles a tűzvédelmi előírásokat
írásban kiegészíteni.

Tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységek

1. melléklet a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelethez

A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök

1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők.

2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget
meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását,
technológiai felhasználását végzők.

3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők.

4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők.

5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők.

6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők.

7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők.

8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők.

9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők.

10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök.

11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök.

12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők.

13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők.

14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők.

15.Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők.

16.Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők.

19
16. Dohányzásra vonatkozó szabályok
A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni (1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a
dohánytermék fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól) értelmében a munkahelyeken csak a dohányzás számára kijelölt helyeken
lehet dohányozni.

A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával
(tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal )szembetűnő módon meg kell jelölni.

17. Tűzriadó terv

A tűzriadó terv elkészítése sok cég számára jelent gondot, mert nem tudják, hogy valójában szükségük van-e rá. A terv elkészítése az általános
tűzbiztonság kiemelt területe, hiszen baj esetén nagy embertömeget kell biztonságosan kimenekítenünk. Kinek kell tűzriadó tervet készíteni, és
mit kell belefoglalnia?

Mikor kell tűzriadó tervet készíteni:

 Az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben.
 A művelődési oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre
 Azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 személy tartózkodik.
 A kereskedelmi szálláshelyekre.
 Az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben több mint 50 személy tartózkodhat.

A tűzriadó tervben foglaltak gyakorlása, ellenőrzése:

 A tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább két évente az érintettekkel gyakoroltatni és az eredményét
írásban rögzíteni kell.
 A tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

Mit kell tartalmaznia a tűzriadó tervnek:

 A tűzjelzés módját.
 A tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyási módját.
 Tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit.
 A főbb veszélyforrások megnevezését.
 A létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait, a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, központi elzárók
és vízeresztési helyek megjelölésével.

Évente egy alakalommal tűzriadó-gyakorlatot kell tartani, ennek tapasztalatait írásban kell rögzíteni.

18. Tűzvédelmi bírság

A vállalkozásokra vonatkozó tűzvédelmi szankciók összeget is tartalmazó felsorolását a 259/2011. (XII. 7.) (1.melléklet) Korm. rendelet a
tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és
balesetbiztosításáról táblázatában találhatjuk:

 Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő: 10.000 – 1.000.000 Ft;

 Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges: 20.000 –
3.000.000 Ft
 Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő: 20.000 – 1.000.000 Ft
 Tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiány: 20.000 – 50.000 Ft
 Tűzoltókészülék karbantartásának hiánya: 10.000 – 30.000 Ft
 Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása: 50.000 – 500.000
Ft
 Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzése (természetes személy vagy gazdasági társaság):
50.000 – 1.000.000 Ft
 Ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve – amennyiben tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett – a
tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta
több mint 15 nap eltelt: 30.000 – 1.500.000 Ft
 Ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a
tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban
rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott és a határidő lejárta óta több mint 15 nap eltelt: 30.000 – 1.000.000 Ft
 Ha az üzemeltető – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel
rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a létesítmény tűzvédelméről ott, ahol ezt jogszabály előírja:
50.000 – 500.000 Ft
 ha a jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el: 50.000 – 250.000 Ft

20
  A kötelező időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya: 50.000 – 1.000.000 Ft
 A tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése: 20.000 – 60.000 Ft

A táblázat összeghatárokat tartalmaz, a bírság ( tűzvédelmi szankciók ) mértékét a szakhatóság dönti el.

Elérhetőségek: Seres György

06-30-212-8238
www.seresgyorgy.hu
info@seresgyorgy.hu

21